Full text of "Az ipar és kereskedés története ..."

See other formats

Google 



This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project 

to make the world's books discoverablc onlinc. 

It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr. 

Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the 

publishcr to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing lechnical restrictions on automated querying. 
We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use ofthefiles We designed Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfivm automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project and helping them lind 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countiies. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whether any speciflc use of 
any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders 
discovcr the world's books while helping authors and publishers reaeh new audienees. You can search through the full icxi of this book on the web 

at |http: //books. google .com/l 



.vrvQ^ 




^^R/3 




miKT 

Az Alfauni Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata 

FclcMs kiadé Dr. Török Ottó 

FcteMs szerkesztő Dr. Koiiin Ferenc 

A kötetet Sebestyén Litfos (ondozta 

Készült a Dabasi Nyomdában, 1984-ben, 

tl-22tNMM amnkaszáaiauri. 

Felelős vezető BáMnt Csaba igazgató 

ISBN 9Ő3 02 2781 9 

ISSN 8231—1518 



^ ^ x/r cytíiTt/i 





A kötet eredeti — a szerző által aláírt — 
példánya a Magyar Tudományos Akadé- 
mia Könyvtára tulcydona 




ACADEMIA 
KÖNYVTÁRA 




■^ T.. 



AZ 



IPAR ES KERESKEDÉS 



• • 



TÖRTENETE 



MAGYARORSZÁGBAN 



A HÁROM UTOLSÓ SZÁZAI) ALATT. 



<RTA 



HORVÁTH MraÁLY , 

Via MBGYBl PAP , A SZáP MOVKK ÉS BOLCSBLKBOÉS TANÍRA , 

A M. T. TÍRRASÍG LBV. TAGJA. 



BUDÁN, 



A MAGYAR KIR. EGYBTBII BETIUVBI^ 
M.D.CGC.XL. 



/p 



T 




;■* .Tí 



7 ' \ í^S 



MAGYARORSZÁGI 



IPAR ÉS KERESKEDÉS 



A HÁROM UTOLSÓ SZÁZADBAN. 



ELŐSZÓ. 



A.Z ipar és kereskedés történetének dmeztem e mnnkát. 
De talán illőbben az ipar s kereskedés tOrténeti Tázolatá- 
nak kell Tála nereznem. Mert » miként a nyájas oItssö 
észrereendiy az események s áUapatok szoros láncolar 
ta 9 mellyben szem szemtől függene , ^ pragmai kapcsolat 
s kifejlés benne nem mindenütt, nem kielégitőleg talál- 
ható ; néhol talán miydnem egyedül adathalmazzá sülyed. 
Azért mincyárt itt a küszöbön kéretik a szires oItssó : hogy 
bár mit inkább tegyen föl e mnnka szerzőjéről, mint azt 
az önhittséget , minél fogva szüleményét valami bevégzett , 

vagy épen tökéletes műnek tartaná. Ta4}a s érzi szerző a 
történetirás kellékeit : azért tn^ja s érzi müvének is hiá- 
nyait és tökéletlenségét öntudattal mondhatja ugyan: hogy 
forgott lelke előtt is a történetírási tökély eszménye; a tö- 
rekvés sem hiányozott , azt megközelíteni : hogy attól mü- 
ve még is olly távol maradt, akaratának s erőfeszítésé- 
nek rovására nem irathatík. 



IV 



Ki nem tn^ja, ha csak valameniijire jártas is történet- 
írásunk mezején , mflly tökéletlen még nem csak a régibb, 
hanem , s még inkább az utolsó három századi története 
hazánknak ? Mennyi emlékek , e tekintetben mind meg- 
annyi kincsek, hevernek nem ismertetve , nem használtatva 
számos nyilván- és magános levéltárainkban ? Ha pedig igy 
áll honunk poUÜcai története , mi még Is egyedfii fogata 
el a régi történet- s évkönyvlrókat , mit lehet , mit kell 
mondanunk az ipar és kereskedés történetéről , miután az 
Irök a trónváltozások és országszerzödések , háborúk és 
békekötések s más nagyszerfi és nem nagyszerű , de lái^ 
más események írásával elfoglalvák , figyelemre is alig 
méltatták a népi élet csöndes korét — ; miután azok , mig 
egyeseknek is bi^oki tetteiket, vagy az öldöklő csaták vé- 
res menetét , az ármány cselszövényeit , az önzés dulásait, 
a féktelenség viszályait, — eseményeket és tetteket, 
mik eltfintek, gyakran semmi következést sem hagyva 
magok után, mint auon elég szomorú tanúságot: milly 
sikeretleníU kttzd nem ritkán a szellem a felforrott ele- 
mek hatalma ellen , s miként sikerfii, emberiséget gúnyolva, 
a cink » az ármány stb — mig mondám , mind ezeknek sok- 
szor nyomról nyomra részletes történetét adják: a polgári 
élet békés foglalkodásait , csak mintegy mást téve , átme- 
netben is alig emiitik ? 

Sajátsága az embernek , hogy a rendkívüli és csillo- 
gó , a szokatlan és zajtfitő , bár belérték nélkfili , mimUg 



élénkebben leköü figyelmét, mint a csöndes és lassú, de 
malasztos és lioldogitó működése az életnek. 8 ha valahol, 
e tekintetben bebizonyulva lá^uk azon , nem épen vigasz- 
taló igazságot , hogy az emberi ész mindig inkább töreke- 
dek megörökíteni azoknak emlékét , kik zsarnoki hatalmat 
űztek fölötte 9 mint azokét, kiköt boldogítani, életét köny- 
nyiteni , szépíteni igyekvének. 

De nem akarom sem a régi Írókat szerfölött vádolni , 
sem hibáikkal vagy hiányaikkal takargatni , mentegetni e 
munka hibáit és hiányait Bgylk oka, miért találunk az em- 
lékekben oUy igen keveset a népi életről , s különösen az 
ipar és kereskedésről, kivált azon korból, mellyben a 
török szili^ság porig alázta a büszkén virágzani kezdő nem- 
zetet , kétségkívül abban is keresendő , hogy a kereske- 
dés nálunk nem játszott olly hatalmas szerepet , mi sze- 
rint annak az országos történetekbe , nem mondom elha- 
tározó , hanem csak Jelentékenyebb befolyása is volt vol- 
na. Azért , bár minden porlepte emlékek napvilágra jőnek 
is: adatokat iparunk s kereskedésünk egyes tárgyairól 
talán bőségben bírhatunk ; de azt valamennyiből sem fog- 
juk kivarázsolhatni , hogy honunkat e tekintetben egy 
Velence, Genua, Dancig, NémetalíöU stb. mellé soroz- 
hassuk. Hogy oUy kevés emlékezet van e tárgyról kéz- 
ben forgó történeti kútfőinkben, hogy eddig nem bír- 
tunk kereskedésünk történetével, nemleges ugyan, de- 
vitathatlanul erős bizonya kereskedésünk csekélységének. 



VI 

Mert kol ex Tirigzik , sokkal nagyobb hatással Tan az or- 
szág történeteire » mintsem tSrténetiröktAl meHOzteithes- 
sék. 

Azonban , bár egy korszakában sem dicsekedhetik is 
konnnk kereskedése amazokéhoz hasonló virágzattal, még 
is, hiszem, senki sem fogja a hasznosságot, és érde- 
kességet elvitathatni a népmlveltség ezen ágának történe- 
tétől, kivált korunkban, mellynek egyik legbélyegzObb Jelle- 
me : az élet anyagi része iránti kitfinO figyelem , a népszor- 
galom s általa a népboldogság emelésére fordított törek- 
vés. 8 bár nem felebie is meg egészen Oly tOrténeti mfi 
ezen érdekek iránti buzgalom s a tadomány kifejlettsége 
ktvánatinak : szerző a kOzkivánatot hiszi teUesiteni , mi- 
dőn mnnUy át , ha nem tObb igénynyel is , mint csupán elő- 
munkálatot egy más szerencsésb által készítendő iUy nemfi 
tOrténeti mfire , az olvasó kOzOnség kezeibe a^Ja. 

Szükségesnek láQa szerző számot adni arról is , mi 
Urta e munka kidolgozására épen őt , ki a gyakorlatí élet 
sokoldalúságával , mit a tOf ténet legi^abb kora mulhat- 
lanul megUván , nem igen dicsekedhetik. 

Tudva van » hogy a m. academia 18S5ki kOzűlésé- 
ben a kOvetkezŐ pályakérdést hirdette volt ki: „Mily- 
lyen állapotban volt a mfiipar és kereske- 
dés honunkban az Árpád és vegyes házak- 
ból származott királyok alatt; mi tOrtént 
fejedelmeink és törvényhozásunk részéről 



^*i< 



*'~j S T- . V v: _• ~ . . .. . .s k _«■ 



TIl 

ások előBOtditáftára ; mellyek voltak na- 
gyobb emelkedéBSket hátráltató akadá- 
lyok; Tégtóre» mlnö befolyások volt nen- 
letttnk értelmi a erkSleal kifejtésére?'' — • 
ndképen a bekflldött nyolc Tenenyirat kOzől KossoTies 
Eároly dolgozata a Jutalommal koszorústatván , szerzM 
tiszteleCd^ meUett a tOrténett pályamunkák sorában ki- 
adatni határoztatott. 

Szerző bazáak kereskedésének ^abb tSrténetét aman- 
nál még érdekesebbnek s hasznosabbnak tekintvén ^ fel- 
fogta a versenylrat megszakasztott fonalát, az által is 
OsztSnSztetvén az ujabb kori kereskedés történetének ki« 
dolgozására, hogy megjelenendő pályamonkiUa kiegészitteo^ 
sék. — Nem akaija szerző dmondani » mennyi nehézség- 
gel kellett vinia az első és második , il^abb dolgozás alá 
vett század e tárgyról szóló emlékeinek nyomozásában, 
sem azt 9 milly nehezen bírhatta reá magát, hogy a 
kereskedés legi^abb állapatának csak vázolati előadásá- 
ba is bocsátkozzék , s hányszor szakasztá félbe a monkát, 
mellyre segéd kezeket sehol sem, önmagában pedig már 
helyzeténél fogva is , melly a gyakorlati , kivált kereske- 
dési életben őt szAken engedé részesOIni , kevés tapaszta- 
lást, tőkéletlen ismeretet talált. Végre győzött azon gon- 
dolat , hogy e mfi talán épen tökéletlensége által leszen 
egy több tárgyismerettel késztüendőnek eszközliUe , íölii^ 
gatván s hasonló munkára birván olly valakit , ki ezen » 



YIII 

anyira érdekes tárgyban Uelégitheü a közkiTánatot » be- 
tmOieti tSrténetf Uteratnránk ezen nagy hézagát. 

B mimka folytatásaid dolgoztatván U az említett pá- 
lyairatnak , egynéffliben szfikségessé teszi emennek isme- 
retét. Minél fogra mind az olvasó bővebb értesítése, mind 
e mnnka sitf át érdeke , megUvánandotta , hogy csak azu- 
tán lásson világot, mintán az első részt teendő verseny- 
irat már a közönség kezében forog. Ez volt szerzőnek is 
ohidtása. De mintán a történeti pályamunkák (miknek a 
fSnebbi kérdés f^'tegető két irat második kötetét teendené) 
bizonyos , az academián Uvfil eső, oknál fogva eddig meg 
nem jelenhettek , s bizonytalan , mikor fognak megjelen- 
hetni: mennyire lehetett, ngy intézte szerző e mnnka ki- 
dolgozását , hogy az önállólag is megjelenhetvén , ne le- 
gyen kénytelen, a napjainkban annyira érdekes tárgy köz- 
zé tételét talán több évekre is halasztani. 

A munka időszaki felosztását illetőleg, szerző azt tar- 
totta főleg szem előtt, hogy minél világosabb áttekintését 
nyújtsa iparunk s kereskedésünk történetének : azért mig 
az I. Ferdinándtól III. Károlyig két száz éven áltnyuló 
hosszú , de e tekintetben jueddő , korszakot egy szakasz- 
ba szorította , a csak tlz éves ,* de e nemii eredmények- 
ben gazdag , II. József korszakának is egy kttlön szakaszt 
adott. 

Végre az irásbani ^itást, miután azt előttem több 
előkelő iró követte s motiválta, nem szükség védelmeznem . 



TARTALOM. 



ELSŐ SZAKASZ. 



1520 — 1711. 



Az onzág általános ánapafa 
Az Ipar állapata. 
I. Mezei gazdaság. Fdldmirelés.. 



1 

11 



Kalönösen, a földmlrelés akadályai: a pórság sa- 
nyarú állapata a folytonos liáborók és féktelen- 
ség korában ; 

A pórság törrényes rlsionyai urához és ídldéhez^ 

A főldmiv^elés állapata ; a dlratosabb gabnanemek ^ 

A szőlőmirelés ; 

A kertmivelés. 

Állattenyésztés. 



U. Kézmüv^ek, mesterségek. 

Különösen a rárosok állapata.... 
A kézműcéhek.. 



A kézmüvek divatosabb nemei.. 
in. Bányászat -. 



A kereskedés állapata. 

I. A kereskedés általános akadályai : a közvélemény ; 
az.oralkodó nézetek, s ezeknek következményei, 
káros szabadékok , ámmegállitó Jogok , harminca- 

dok s ezek körüli visszaélések 

A pénz Y^if AgAii^AaA||rA 

U. Külkereskedés ...... .. 

1. Magyarország kereskedése Németországgal. 

Ennek tárgyai : szarvasmarha; «., 



12 
14 
18 
10 



21 

23 
25 



S7 



45 

52 
00 
61 
02 



Galma stb. 
2. Bfagryar- lenifyel kereskedés 



Ennek akadályai : a kereskedfik laklatása ; kölesig 

nös ttlalmak. 

E kereskedés fStárgjaL 



3. Bfagryar- török kereskedés 

4. A m. tengermellék kereskedése. 
m. Belkereskedés ; 

Annak 10 piacai; 



lap, 

64 
71 
74 

75 
83 
86 



Cikkei s ásóknak ára ; 

Akadál jai : as ntak liátortalansá(ra , roszasá(fa, fo- 

If adók liiánya. 

Rendészeti szabályoké 



Befejesésül : az iparosztály külön nemzetlsé(fft ele- 
meinek egymás iránti nyilatkozása. 



05 
08 

100 
105 

107 



MÁSODIK SZAKASZ. 



171i — 1780. 



Közös körülménye 

Az ipar története. 
L Mezei gazdaság. 
1. Földmirelés : a pórosztály szaporodása , Jogainak 
tágulása. 



111 



A földnÜTelés körül történt Javítások. 

A főldmivelés fObb tárgyai : gabna ; 

Szölö ; 



Kereskedési nörények. 

Kertmirelés, erdöszet. 

2. Állattenyésztés. 



Ennek fdbb ágai: szarv^asmarha- ,. 

LÓ-, ■ — , 

Juh-, 



113 
116 
118 
110 
120 
122 
124 
125 
120 
127 



^-^lí. 



Méhtenyésztés stb. -» ■■'■ 1211 

II. Mfiipar 
is MesterséQrelc , gyárak, kézmarék. 
yárosaink állapata. 1*^ 

Céheket iUetS rendelések. — — ^^ 

A közönségresb kémarek. .......... — 15* 

Gyárak 8 mannfakturák: ({yapjnszövet- , .^-^ 1^ 

Oyapotkelme- , ■ ^^ 

Vásxon-manníáktn rák ■— ^'^ 

Selyemgyártás. ^^ 

Kelmefestés \ — — 1*1 

Bfir, hamnzsir, szappany, lőpor, kén, galie, tim- 
só, stb. készítmények; 1^ 

Oyeg , cserépedény , réz , ras stb* manufaktúrák... 145 
2. Bányászat állapata .— 147 

Kereskedés története. 

Pillantás a Tllágkereskedésre 151 

Ennek riszonya a magyar kereskedésbes ... .. 153 
I. Kiilkereskedés. 

1. A nyngoti és éjszaki tartományokkal ........... — 155 

A magyar és osztrák kereskedés riszonyai , 15A 

M. Terézia intézkedései a barmincad s vám körül... 101 
A bécsi kereskedési tanácstól alkotott rámrendszer. 1G5 
A kereskedési tanács eltörlesztése. ., 100 

A m. tengerpartok kereskedési YiftTAnyfl 170 

Az actiy kereskedés fd cikkel : szanras marba ; ..... 173 

Gabna és bor ; 174 

Dobány; .-.-..--..--. 177 

Gyapln , bőr , bamnzsir, faggyú, méz , riasz , ásyá- 

nyok stb —..-...«--«-.-.«-.-«.-«. 178 

2. Magyar-török kereskedés 180 

n. Belkereskedés. 

Bnnek 15 piacai, — ..-..«-. ^ 185 

És ftft^fti 180 

RAfiilAMgiiti agAhAljAlr ig2 



XII 



HARMADIK SZAKASZ. 
1780-1790. 

lap, 

KÖZÖS állapatok 197 

Az ipar története. 
L Mezei (fazdasig. 

1. Földmireléa. ^ 

A termesztő osztály szaporodá sa 200 

És Jobb állapotba lielyeztetAse . 201 

Haladás a g abna , tengreri, burgronya , ({yapot , do- 

liáiij, festő fdTek, len és kender termesztésében. 202 
Bflért nem feleltmeg József igrjekezeténelL a siker? 205 

2. Állattenyésztés. 

Lé-, 207 

Jnh- , 20Ö 

Selyemliemjé-tenyésztés 210 

11. Mfiipar. 

Mesterségek, gyárak, kézmürek 212 

A rárosi kézmüresek 213 

Gyárak: sásrári karton-, mosonyi, munkácsi, kas- 
sai stb. posztógyárak stb., ■ 215 

A gyárak emelkedésének akadályai 218 

Kereskedés története. 

Igaz-e, liogy n. Jósefiiek egyenes szándéka 

TOlt , elnyomni a kereskedést f 210 

Az elszigetelési rendszer felállítása.-.—^^ 221 

UJ harmincadrendszer 



Pliysiocratial adó- rendszer 223 

£ rendszer el nem fogadásának következései 230 

Az 1788ban kibocsátott nj vámszabályok 231 

Bzeknek következése 234 

A m. tengermellék kereskedését iUető intézkedések. 236 
A külkereskedés másik , dana-fekete tengeri vona- 
la; az ezen tett kísérletek; 238 

Ezeknek stámos akadályai s nehézségei ; 23U 

Ezek elháritására kötött kereskedési szerződések ;..... 241 



xm 

lap. 

Ennek következtében tett Intéakedések 340 

Gollner vállalkozása , a dunai s feketeten(ferl ke- 
reskedést megkísérteni »^ 240 

A maiprar - török száraz ntl kereskedés 260 

összes kereskedésünk mérlege.>> 252 



NEGYEDIK SZAKASZ. 

1790 — 182fi. 

Az Ipart és kereskedést inetA általános intézkedések n. 

József Iialála ntán. ■ 287 

Az ipar története. 

I. Mezei gazdaság. 

Az átalános Iialadás okai. ,„^ 271 

A Javítások : vlzlecsapolások , a ftitó homok meg^ 

áUltása 273 

Gazdasági Iskolák s egyesületek 274 

l.Földmivelés. A Jobliágyok- és birtokosoktól tett 

Javítások 170 

Haladás a földmivelés külön tárgyaiban : gabna-, 
tengeri- , burgonya- , rlzstermesztésben;.....^.........^ 278 

A szölőmivelésben ; ^ 280 

A kereskedési növényekben : dohány- , len- , ken- 
der- , komló- , festő füvekben és gyapotban....^ 881 

Kertmivelés. - 286 

A kaszálók s erdők ndvelése , 288 

2. Állattenyésztés. 

W UU** ^ I mftw—tt—m—m—m—t—m—mtiti f —mtm—mmm»mm—mmi—m»Kmmmmmm—mf mmSÓ 

MM9^ f »» m M w ii \\imt^»»mtmm*»)fi*''»'9*m»mat»umm»mmmm»mmmmmmmmmim0mm»mmmmmmmfmmtmmmmmtmimm»mmmmtmt ^Wém 

Szarvas marha* , 204 

Selyemhernyó- stb. tenyésztés. — 206 

II. Bányászat. , , ,... 208 

m. Mesterségek, kézmüvek, gyárak. 

Azoknak eddigi általános akadályai 303 

Az e kori haladás részletben : posztó- , karton-, vá- 



XIV 

ittp. 

8X01I-, selyem-, bfir-, énkor-, olaj-, pálinka-, stb 

j^yar ak - ■»..— — ...»■■ . ■ n .. ., ^ 305 

A rárosl kéimürek 320 

A kereskedés története. 

A kereskedést elömoiditó általános kttriilniények : 
száraz és ylzi utak s a fúrarozás Jamlása stb _ 321 

Tönrényliozásnnk befolyása a kereskedés akadálya- 
inak elfimozditásába 326 

A francia báborák s a szárazföldi rendszer befolyá- 
sa kereskedésünkre ^ 342 

Aetir kereskedésünk fSbb részletei : grabna-, 245 

Szarras marba- és Jnli-, 347 

Gyapjn- , ■■» - ■■■ ■■..»■■■ ■ « 553 

Do bán y-, ■ 355 

Bőr- , fáinryá-t kender- , ipibacs-, méz-, bamozsir-, 

stb kereskedés. ............... 350 

A beviteli kereskedés alaknlása 302 

Acaianos merie ff ..!— i ■! »»^....m».. m u m jov 



I • • • 



OTODIK SZAKASZ. 
A Jelen. 



Iparunk s kereskedésünk éledésének fS okai . 366 

Mezei ifazdas ága ng baladása 370 

A földmivelő osztály Jobb karba állítása 371 

6azdasá(fi eifyesületek. 372 

AVXbVKOA M.«MM.WMMMMM.MM.MMMWMIMMMMWMOT...a.. ■■■■. ÍI H M.MMW..WMM.Í ■■». tmUM^t W ' O 

A mfiipar ftm^ncpd^ft 377 

Kereskedésünk Jelen riszonyal 370 

QőzliaJózás 380 

Osztrák-angol kereskedési szerződés 382 

Tekintet belkereskedésünkre. ...«.._......_ 380 



ELSŐ SZAKASZ. 

AZ IPAR S KERESKEDÉS TÖRTÉNETE 

▲ MOHÁCSI ÜTKÖZETTŐL ▲ 8ZATHMÁAI B&KBKÖrkaiG. 



AZ ORSZÁG ÁLTALÁNOS ÁLLAPATA. 

Hazánk történetei a 16dik ös 17dik századlian, mellyeket 
a török Mtorlás és belforrongások töltenek U , általánosan 
Téve kérés Tídám éldeletet nyírtának mind irönak , mind ol- 
yasónak. Telvék ngyan e kor évkönyvei egy elemeiben föl- 
izgatott , egy részről sanyarúan zaklatott, más részrőlhe- 
yesen forrongó népnek eseményeivel ; nem hiányzanak he- 
lyenként egyes , szivet emelő » márványra méltó nyilatko- 
zásai a hősi és hazaflAi erőnek, elszánásnak s önfeláldozás- 
nak ; sőt épen e kor szolgáltat talán legtöbb tetteket s Jelle- 
meket, mellyeket más nemzetek leghiresljei mellé bilsx- 
kén dicsekedve soroz a magyar. De egészben véve , még 
is szomoritó e kor története , mind külső politicai , mind bel- 
ső polgári s népiség! tekintetében. Egy részről idegen , a 
magyart elnyelni fenyegető , elemekkel halálharcban kfizd- 
ve, belső institntioiban felforgatva s mondhatlan zavarba 
bonyolítva a népi élet minden ágaiban ; Itt az ozmán zsar- 
nokság vas igájától, amott a pártforrongás dühétől elnyom- 

1 



va, kiaszalva, íOleiuésztve , — más részről egy höditó, 
yak bitében mindent kardélre b&nyó, rabbilincsre fttző, liar- 
bar néptől s a nála nem sokkal emberibb idegen kádaktól , 
mellyek védelem szine alatt féket nem ismerve dúlongának , 
tfnáUásában , szabadságában veszélyeztetve lá^'uk e hont , 
mellynek e fölött saját gyermekei ^ mintegy önként siettetve 
veszedelmökety látni nem akarják a minden felől tornyosodó 
vészborút ; egyesülni nem akarnak , hogy azt megfoszszák 
vülámítól ; hanem csekélyes magány - érdekek , önös czélok 
fölött viszálykodnak , mig az eláradó vész nyomról nyomra 
pnsztitva, közeledik a nemzet szivéhez, hogy megtegye a 
iialálos döfést. Szomoritó e kor története : minden ziga mel- 
lett is a fölháborodott elemeknek egy megfoghatlan tespe- 
dést y hanyagságot látunk a közügyekben » melly a tátongó 
sir mellett sem rezzen föl kényelméből , melly rendre lesza- 
kasztátni hagyja a nemzeti élet virágait, széllyel romboltat- 
ni a közjólét forrásait ; még a nemzeti létért s fenmaradásért 
vívott harc is gyakran melléktárgyként tűnik elő a pártér- 
dekek között; sőt egy rész, mintegy megszokva a kény- 
igát, vagy hasznot lesve az árulásból, kezet fogott hona 
zsarlóival. Igaz , az idő súlya mindenkép reánehezedett a 
zaklatott hazára , s volt idő , mellyben a nemesebb kebln 
honfi is kétséglien vala , ha nem tanácsosb-e egy időre fri- 
gyet kötni hona nyilvános ellenével, hogy a nemzetiség 
elnyomására rejtekben koholt tervek s készített csapások 
elhárittathassanak. 

E nyomorúság magva már rég elhintve volt a nemzet- 
ben , s aligha nem akkor történt a vetés legbővebben , mi- 
dőn a nemzet dicsősége fénypontján díszelgett. A vegyes 
házakból származott királyok alatt a nemesség kelieléből 
egy félelmes oligarchia fcjle ki, meUy gazdagságával hatal- 



mas, bizonyságot tesz arról, mennyire veszélyeztetheti a 
hazát s megrendítheti a királyságot a gazdagság , midőn az 
Itíválólag csak néhány egyesek birtokában vagyon. Már 
Zsigmond , hosszú uralkodásának migdnem felén kénytelen 
volt küzdeni a z^'Iongó oligarchák ellen. Mátyás ugyan 
erőteljes személyessége, rendlthetlen akarata, a körülmé- 
nyeket használni tudó ügyessége s fegyverhatálma által a 
hatalmas országnagyokat korlátok közé szorította , sőt ter- 
veinek kivitelére saját érdekök ellen is reábirta. De Má- 
tyással letűnt a királyság ereje ; a korlátok, mellyek nem 
az alkotmánytól s nyilvános intézményektől , hanem csak a 
kormányzó személyes tul^'donaitól s kormányzása szelle- 
métől nyertek erőt, kidőltenek; a fék megtágult , s a két 
erőtlen király , Ulászló és L^os alatt lázongva sietteté a 
gazdag , hatalmas főnemesség honának veszedelmét. 

Az elvetett mag kisarjazott s az 1526-ki august. 29- 
dike elnyelte a haza boldogságát. A diadalmas ozmán e- 
mésztő lávaként áradott el az ország nagy részén, nem 
csak az ipar alkotmányait rombolva szét tűzzel vassal , ha- 
nem a lakosokat is , pedig épen az iparfiző néposztályból, 
százezrenként fűzve rabbilincsre. 

Ennyi nyomorúság között , a nemzeti mlveltség s bol- 
dogság egyéb elemeivel együtt , a műipar és kereskedés is 
ann3rira feldiUatott s elnyomatott, hogy annak ezen kori tör- 
ténete alig foglalhat magában egyeliet, mint a számtalan 
nehézségeket, mellyekkel küzködött, s az akadályok hosz- 
szn sorát, mellyektől az némelly vidékeken végkép elfojta- 
tott , máshol pedig m^dnem egyedül az elkerűlhetlen szük- 
ségekre szoríttatott. * Amoda tartozik az egész alsó vidék , 
melly már Zápolya alatt is minduntalan háborgattaték az őt 
segítő féktelen török hadaktól: az ő halála után pedig a 

l* 



félhold ig^a alá nyügöztetvéii 8 majdnem laktalanná piiBZ- 
tittatván , az íiuur s kereskedésnek nem adhatott menedéket. 
S ezen zsíhliadt , félholt állapotban maradt az mind addig , 
mig a félholdat uralta , ngyanannyira , hogy ezen ország- 
rész , a möipar s kereskedés ez időszaki tOrténeté1)en helyet 
sem foglalhat ^). A felső , törők vastól meg nem hódított 
tartományra s Erdéljrre szorul tehát láthatárunk. De fajdalom* 
ezeknek sem sokkal Tidámahb tekintetők. Az ország szivé- 
ben fekvő » iparokról az előtt nevezetes , városokljan , Pes- 
ten , Esztergomban , Fejérvárott stb fészket vert tőrök, há- 
ború s fegyverszünet idején egyiránt kalandozott , rablott s 
pusztított az igája alá még nem szorított vidékeken. így » 
hogy a migdnem számtalan adatok közöl csak néhányat em- 
Utsek, 1549ben több utazó kereskedők (mert egyesek erő- 
szaktételei ellen magokat védendők , többnyire társaságban 
utaztak) kifosztattak , s pedig béke idején , egy török rabló 
csoporttól ^ ; ugyanazon évben Komárom mellől huszonöt 
ló és száz három ökör hajtatott el általok ^). 1556i)an Sán- 
dor moldvai és Péter oláhországi vajdák , Izabella özvegy 
királynőt , az ozmán parancsára , Erdély birtokába vissza- 
helyezendők, Erdélyen keresztül Szathmár-Németiig vonulá- 
nak , s ott egyesülve tábort ütvén , rabló csopor^aikkal , az 
egész vidéket a Kárpátokig elpusztiták s háromszáznál több 
helységet fölégettek ^). 1599ben Ibrahim, budai basa, a bé- 
ketanácskozások sikeretlenségeután, rabló csordáival a 6a- 




1) Ext, e Tídéknek röTidea le nea irható nyoBorosifáC olTtahaU 
ni Katona HUt Crit. R. Hnn;. 20, 506—612. stb. 

2) KoTaehich Seriptt. Hinores Rerr. Uanf. 1, S8. 

3) U^an ott 90. 

4) Katona H. C. 22, 843. 



'— •£, 



ram , Ipoly s Vág Tidékeit egész Nagyszombatig , Beckóig 
és Trencsénig befutotta , a helységeket s azoknak vetéseit 
feldúlta , s tizenhárom ezernél több lakost füzOtt ralisz^ak- 
ra ^) stb stb. 

De ezen , a törOktől szétözönlö veszély nem egyedüli 
nyomorúsága volt a zaklatott hazának. Mindjárt II. Liuos 
halála után nyilvános pártokra szakadt a két király közt 
feloszlott nemesség s felgyiutá lángját azon emésztő zi^lon- 
gásoknak » mellyek a töröktől s a közönséges féktelenség- 
től mindig tápláltatván, a török bitorlással ugyanazon ideig 
dúltak a hon kebelében. Mi szömyebb , mi pusztitöbb pedig 
a belháborúnál ? ! Nem czélom itt ennek szomorú történeteit 
elbeszélni ; de némelly jelenéseit s következményeit » mely- 
lyek a mftipar és kereskedés állapatát löltételezék , szükség 
megemlítenem. », János király pártja — n. m. Zermegh ') — a 
ferdinándpárti magyarokat német , ezek pedig amazt török 
felekezetnek nevezé. És ennél fogva kölcsönös gyilkolások- 
ra » a falvak és miuorok feldúlására » a íöldmivesek kifosz- 
tására a legagyarkodóbb indulattal rohanának. Biztosság 
az utakon, vagy csöndes megmaradás otthon, saddnek sem 
engedtetett*' — ,,S egyéb a polgári háborúkból saijazó nyo- 
morúságok az országot , melly az előtt virágzott s minden- 
nel bővelkedett, tönkre jnttaták'' ^). YolUk, kik a rablásból 



1) btfiiify Hbt R. Unng. Uh. 31 , 454. 

2) Lib. n. ISaOról. 

3) Uifáiify Uh. 11, 106. — Ltfiky 15S2beA SiepeMé^bftl sok lia- 
raagot ötneszedett s Kassáa ágyukká öntetett; ugyanakkor nők 
falTak aarkáU is eUuOtaU. Katona 20 , S44. köTT. — Sper- 
fogel iija — Wagnernál Analeeta Seepns. 2, 161* — hogy a 
ZápolyisUól a Siepetiégben okozott kár t5bb százezer forintul 



rendes foglalkodást űztek s kiknek egyedül ez vala élelem- 
keresetök utódja. Ulyenek valának a migd egyik , majd má- 
sik párthoz szegődött szaUad higdúk. Ezeknek rablásai , s 
pusztításai oUy gyakoriak , olly nyomasztók valának , 
hogy majdnem minden országgyűlésen szükséges volt a ki- 
rsapongások elleni törvényeket megi^itani. Ezen kalózok 
pedig nem csak rablottak és pusztítottak, hanem „az volt 
még a legsanyanihh — u. m. Kazy ^) — hogy miután a ke- 
gyetlen emberek a hon legszebb vidékeit csaknem egy láng- 
ba borították, még a lakosokat is rablánczra fűzték s tö- 
röknek és tatárnak eladák , nyomorú szolgaságba jutandó- 
kat. A dunántúli országrészről s a vele határos megyékből, 
az oklevelek szerint, nyolcvanezer emlier vitetek át (1605b.) 
az eszéki hidon a törököktől/' Azon pórrege is , mi szerint 
isten egy kegyetlen hódúnak kezélien csoda által vért fa- 
csart ki az aranypénzből , mellyet eladott rokonáért nyert 
volt, nem eléggé tanúsi^a-e ezen a^fas népnek iszonjrú 
pusztításait? — Hasonló kalóz-csinek a nemesek közt sem 
valának hallatlanok ; sokan a közzavart hasznokra fordít- 
ván, a középkori rablólovagok módjára, sziklaváraikból 
saskeselyttekként rohantak le szolgáikkal az alattok béké- 
sen utazó kalmárokra s a szomszédok jobbágyaira. Balassa 
Menyhárt, szathmár-németi vámagy és Zay Ferencz 1564b. 
egész sereggel mentek Tokiba a szüret idején borrablásra ; s 
mig oda kalandoztak, Báthory István, kit a szathmáriak, aman- 
nak féktelenségét megunván, a vár elfoglalására meghitanak, 
az ő nagy részint rablásból gyiytött birtokában tiz ezer 



nem volt Folaa helyre pótolható. Általán véve a felső vidékiek 
nyomorgattatását 1. Katona 20 , 533. stb. 
1} Hifit. R. Hnni^. 1 , 53. 



*^i^ 



font ezflBtSt, nagy mennyiségtt aranyat, számtalan drága ék- 
szereket 8 edényeket talált ^). De halljuk Istyáníyt magát a 
hon e ktf rfilményeiről : „Az országgyűlés (1549ben) — ngy 
mond ^) — Basó Mátyásnak iszonyú rablásait , ntazók , ke- 
reskedők s egyellek meggyilkolását s kifosztását , s messze, 
egész Lengyel- és St^erországig űzött pusztításait nyilván 
ffiUelenté , s hogy azoknak meggátlására és Basó megbün- 
tetésére rendelmény tétessék, esedezett. A dunáninneni ne- 
messég és liányavárosok pedig Balassa Menyhártot hasonló 
rablások Tétkéről vádolták. — Basó elleneit legyőzvén, ide- 
gen javakat erőszakkal elragadván , az utazóknak cseleket 
vetvén , pusztítani kezde. Azután rác és lengyel rablókat 
szolgálatába fogadván , nem csak Panonnia hegyein s erdei- 
ben , hanem a szomszéd Lengyel- és StiUerországban , vég- 
re Moldva szélein is rablásokat ftzvén , tömérdek gazdagsár 
gokat halmozott össze. — Hasonlókép Balassa Menyhárt, 
miután Lévának birtokába jutott , Csábrágot is elfoglalta s 
őrökiU ralilókat tőn bele, kik által az egész környéket pusz- 
tittatá. Zsitva hegyén pedig várat épitvén , onnan a bánya- 
városokat mindig folytonos ostrommal íárasztá s m^dnem 
kétségbe cjté.'* stb. Hasonló martalóc volt Bebek Ferenc, 
György fiával ^). De hosszas volnék , ha csak nagyobb ré- 
szét is elszámlálni akarnám azon rablóknak , kik e zi^os i- 
dőkben a hazát sanyargatták. Záradékul még csak ezen sza- 
vait közlöm az 1625ki sopronyi gyűlésben felolvasott kirá- 
lyi előteijesztéseknek : „IMDndennapi tapasztalásból tuda- 



1) Porgácli Hitt. Lib. 14 , 341. 

2} Uh. 16, 174. — Hasonlókat olTMhaitti P#mder Gench. 4. Vmi^. 

7 , 561. 570. stb. 
3) L. errdl s paszlilásairól Katonát 22 , 853. 



ük , hogy a niindenfitt kóborló útonállók az atas kalmárok 
Javaira s életére leskelődnek; minek következése, hog^r 
ezek a yeszélytöl Tiszarettentvék, minden kereskedéssel fel- 
baszni , vagy árúikat más országto vinni kénytelenek , a 
Ur. jövedelmek nagy kárára*' ^). 

Hogy pedig csordultig megteUen az inség pohara » még^ 
a védelemre kttldOtt királyi és segélyhadak is ellenségeivé 
s pusztítóivá, a katonai kormányzók védelem szine alatt ke- 
gyetlen zsarlóivá lőnek az eltaposott hazának. Migdnem 
minden országgyűlés megigitá a katonaság s kormányzóik 
kicsapongásait tiltó szaliályokat , de miUy síkeretlenül , ma^ 
ga a számtalan ismétlés tanúsi^a. A városiak védelemért a 
királyhoz többször hasztalan folyamodók , Kassán 1531ben 
gyűlést tartván , azt végzek , hogy különös követség kül- 
detnék a királyhoz, a városokat eltökélteknek jelentő, Zápo- 
lya páriához állani , ha őket a német katonaság féktelensé- 
ge ellen sikeresen nem védendi ^. Nem egyszer történt 
az őszi táborozásokban, hogy a királyi had faszegény vidé* 
kéken a íálosi pómép házfödeleit leszaggatá, a táborban 
feltttzelendőket ^). S milly szomorú emlékezeteket keltenek 
löl bennünk egy Schvendi, Basta, Belgiojóso, KaraíTa, 
nevei ! Végre nem jutnánk , ha ezeknek féktelenségeiket , 
nyomasztó zsarlásaikat , mellyeket védelem szine alatt elkö- 
vettek, elbeszélni akarnók. Némellyeket azonlMin fogunk a- 
lább említeni a műipar s kereskedés története részleteilien , 
a mint t. i. azoknak egyik vagy másik ágába vágnak pusz- 




1} Katona 31, ad aa. 1025. 

2} Sperfo^l Chron. V^agnernál Anal. Scep. 2, 100. könr. 
3) L. péiáiiki biTánfynál Lib. 30, 436. Ub. 28, 305. Feuleraél 
7y 500. sib. 



■*-*A 



utó dalásaik ^). Csak néhány szót kSzlSk itt még az 1602- 
ben Pozsonyban Összegyűlt országos rendek ékes beszédfl 
íOliratából, mellyben elszámlályán a katonaság kicsapon- 
gásait» ekként íkkadnak ki: „lm ez ezen ország rondáinak 
szomorú ábrázata , szánandó mindenkitől » kinek szive szik- 
lává nem ridegttlt. Ezen ország, melly higdan fegyrerha- 
talmáról, kincseiről és népeiről hires Tala» most végszo- 
rongattatásra jntván, siralmas szint ölte íől» bizonynyal 
nem ann3rira a törők zsarnokság- » mint a katonaságnak, 
mellynek védelmül s nem sereimül kellene lennie, féktelen 
s büntetlen szabadossága által" ^). De e panaszok nem Tá- 
lának utolsók; az 1605ki gyűlés íőliratában ismét érzékeny 
színekkel találjak festve e, katonaságtól származott, nyo- 
momságokat ^ ; mik aztán még többszőr is , de mindig ke- 
Tés » vagy semmi sikerrel ujitattak meg. — Tégre még azon . 
lázadások is , mellyek az elnyomott nemzetiség és yallás- 
szabadság védelmére támadának, nem csak nagy pusztítá- 
sokat hagytak magok után , számtalan városokat és falva* 
kat bodtván lángba; hanem ápolták is a zavart s evvel a tSr- 
Tényteleséget s rablásokat , megszakaszták a közlekedést s 
elnyomták az ipart. így, hogy csak egy példát hozzak fel , 
Tökölyi lázadásában, 1680 t^ján, — miként Engel mondja ^) 
-*- az egész ország megtelt rablókkal éi gyilkosokkal. 

niy állapotban volt Magyarország ezen egész korszak 



1) Néhány Jelenést 1. Fetslernél 7, 481. 403. 613. Utráaíjraál 
Ub. 23 , 481. 486. köf. 403. stb. Katonánál 28, 01. 574 stb. 
Bethlennél 6, 30. 58. kdv. stb. 

2) Katonánál 28, 07. Istfánfy 33, 507. 
3} Katonánál 28, 455. 475. stb. 

4} Oescb. d. Ung. Reichs 5 , 02. Erdélynek kiposztitását pedig a 
német hadaktól hosssaa leirja Bethlen Farkas 5 , 30. kövr. stb. 



10 

alatt, s hogy annyi belviszály közt a török hatalomtól el 
nem nyeletett, egyedül az okozta, hogy a török birodalom 
fénye is elhomályosulta hatalmas Szolimán elhonytával; s a 
hóditö szellem , melly alatta egész Európát megremegteté , 
a serail gyönyöreibe merült, pulya zultánok alatt a yad ere- 
jű nemzetlien kialudni kezdett. — S illy körülmények közt 
csodálni nem lehet , hogy a műipar s kereskedés is , melly 
mindkettő az előtt már szép haladásiban TOlt , migdnem vég- 
kép elenyészett, s az ország minden vidékein annyira lesü- 
lyedett, hogy talán méltó sem volna annak történetét imi, 
hanemha azért, hogy a következő korszakbani éledése s 
fokonkénti haladása annál élénkebben elötüiyék s ha ennél 
fogva a későbbi kedvezőbb állapata amannak is némi érde- 
ket nem kölcsönözne. De más szempontból tekintve , lehe- 
tetlen, hogy napjainkban , midőn az anyagi érdekek olly 
Uválókép voAJák magokra a népek ügyeimét , s foglalkod- 
taQák az elméket, lehetlen mondom, hogy érdekes ne le- 
gyen iparunk s kereskedésünk ezen félholt állapatának is tör- 
ténete. Sót tanulságos is leszen annak szemlélete, hogy 
nem csak politicai bal események : a barbár török sanyarú 
zsarnoksága s a pártforrongások dúlásai; nem csak physi- 
cai akadályok : tenger távol léte , száraz és vizi utak járat- 
lansága stb valának a factorok , mellyek ezen szomorú kö- 
rülményeket előidézték; hanem számos olly lielső okok is 
munkások voltak ezen állapatok alakulásában , mik részint 
magában a nemzetben s az azt alkotó külön elemű s érdekű 
részekben , részint az alkotmányban és kormányban alapul- 
tak ; — hogy forrásai azon okoknak, mellyek kereskedésünk- 
8 iparunkra az AJabb időkben károsan hátának , részben 
legalább , a múlt korban keresendők ; — hogy végre maga a 
nemzet gondolkodásmódja s lelkülete, nem különben kor- 



\^^ 



Lr.li-- 



11 



iiiáuya és insütutíóí i8 sok bal eredménynek vaiának forrá- 
sai ; — s lia mind ez nem nyerhet is Itt világos kifejtést , az 
itt s amott elszórt érintések legalább anyagot nyigtandanak 
egy s más VSVSii vizsgálódni. 



AZ IPAR ALLAPATA 



L 



MEZEI GAZDASÁG. 



A földmivelés e korszak alatt talán a legelhanyagoltabli 
volt minden ágai közt az iparnak ; minek többféle okai va- 
iának , részint magát e foglalkodást gátolok és nehezitök , 
részint az ezt kezelő néposztályt nyomasztók. A háborús kö- 
riilmények közt számtalan veszélynek volt kitéve főkép a 
gabnatermesztés ; a sünt hadmenetek, mellyek az ország 
vidékeit minden irányban átszeldelek, számtalanszor pnsz- 
titák el a íöldmivesnek már már érett reményeit, vagy 
foglalák le az aratást és szüretet; miért kivált a törökkel 
határos tartományoklian legíölebb is annyi gabna termesz- 
tetek , mennyit a szükség elkerfilhetlentU kívánt. Nagy aka- 
dályára volt e foglalkodásnak az is , hogy a pórság barmai- 
tól mód felett megfosztatott. Basta, miként Bethlen tudó- 
sít ^) , a felső vidéken annyi barmot biztatott el több ízben 
a szegény földmivesektől , hogy némelly helyeken a földmi- 
velés egészen lehetetlenné válván , egy mértt búza huszonöt 



1) Híjit. 5, 36. kor?. 71. kövr. 133. körr. ttb. 



12 

arany pénzért ( ylgintíqpiincpie et amplins anreis numis ) kett 
8 a szegénység ló-» macska- stb. hassal volt kénytelen 
az éhhaláltól menekülni; 1605ben pedig Bocskaitól nyomat- 
tatrán, Pozsonyhoz tOhh mint húsz ezer lovat s egyéb igás 
barmot h^'tatott el seregével ^). Végre hogy több példákat 
ne halmozzak fel, Erdélyben annyira jutott a pórság barom 
hiában , hogy ekéjét és szekerét vonni önmaga kénytelenit- 
tetett; s az e végre készített könnyebb szekerek, a zsarnok 
emlékezetét bélyegzőleg, Basta szekereinek neveztettek ^). 

Mi magát a földmivelö osztályt illeti , igen megcsök- 
kenté foglalkodását az említett okokon kívül az is , 
hogy a folytonos háborúk öldöklései fölött , a pórok 
százezrei vitettek ki rabszolgaságra a diadalmas oz* 
manóktól. IMDncUárt a mohácsi vésznapot követő két év- 
ben három száz ezernél többel kevesedett a hon lako- 
saiban. Azután pedig alig volt a zsarnoknak diadala, 
mellyet fogolyszedéssel nem súlyosbított volna. így 1599- 
ben egy tatárokkal vegyes ozmán sereg egész Nagy- 
szombatig, ÚJhelyig, Galgócig, Besztercéig pusztítván s 
mintegy száz ötven helységet porrá égetvén , közel harminc 
ezer lakost íllzött rabsz^akra ^). öt évvel előbb Horvátor- 
szágból mintegy 35,000 ^) ; 1663ban pedig több megyékbői 



1) IttTánfy Lib. 34, 507. 

2} Belhlea 6. — Bngel 4, 2S0. 

3) Részint exen pusstitások követkeménye ?oU, hogy ex érben • 
bnia BéríUe 1 fton felttl, tt árp^ 70 drra, xabé 33 drrt, a 
kdvetkesA évben pedig a busáé 3 fira , a roxté 2 ftra , árpáé 
ée Mbé 1 ftra — mi akkor hanaaan ár volt — emelkedett L. 
e pnsztitáfokról bAvebben Katonát 27 , 025. 

4) Kovachich Ungedmckte Sehriften 283. 



í 



->^«íi 



í:Lja\ _._ '■_ 



13 

100,000 fiUdmivesnél tüM)et hatott ki rabígália i). S miként 
Thúri Pál, levelében — (mellyet a hires kassai biró, Bo- 
gáthy , nyomtatott ki először ^) bizonyt^a : „nincs Magyar- 
országban fekvő jószággal biró török ur , Unek Bosniában 
vagy Thracia szélein nem volnának magyar foglyokból álló 
telepei és falvai. 

Milly sanyarú volt állapatok, béke s háború idején 
egyiránt, azoknak is, kik a hazából ki nem hurcoltattak, 
ott, hol az ozmán magát befészkelte, vagy hova kalandja- 
in eljutott, láUuk Yeranc leveleiből, mellyeket a budai ba- 
sához intézett. Egyikben ^) ezek közöl Igyir ő: „Uraságod 
nemlátía mindazt, mit a szomszéd bégek ellenünk mivel- 
nek , s miként gazdagodnak naponként , nem csak kirabol- 
ván s fosztogatván a szegény lakosokat s mindig más és 
más zsarlásmódokkal nyomorgatván őket , hanem még sziv- 
véröket is m^udnem kiszíván , agy annyira , hogy már lélek 
alig van bennök, s másról már nem is gondolkodnak, 
mint hogy az ország más részeibe költözköcUenek , a ti sa- 
nyarú, vas igátokat elkerülendők. S méltán pedig, mert az 
örök szolgaságon kivtil , mellyben őket barmaikkal egytttt 
szünetlen munkákkal sanyarga^átok , az adókat is íösvény- 
ségtek szerint önkény leg , hányszor nektek tetszik , vetitek 
reájok" stb. Egy másik levelében ^) pedig iija , hogy a bu- 
dai basa kilencven szekérnél többet készíttetett a végre, 
hogy rabló kalandjait a jobbágy szekereknek illy célra ki- 
rendelése által előre el ne áru^a stb. Thúri Pálnak emiitett 



1} Ensel 5, 20. 

2) OWadiató e levél németál is Ungr. Mainr«r 3. köt. 

3) KAtoBánál 23, 617. 
4} KatoM 23, 461. 



levelét pedig lehetetlen olvasni » szánakodás könyfii s méltó 
felindolás nélkül az embertelen török ellen. Rövidség okáért 
csak néhány vonást közlök lielőle , a török alatti magyar 
pörság állapatáról. Ha valakinek, akár keresztény- akár 
töröknek meggyilkolt teste találtatott valamelly helység ha- 
tárálian » az nagy büntetés alá vettetek : igy történt p. o. 
Tár helységben, ámbár a gyilkos török volt s tettét önmaga 
is megvallotta, nem ö, hanem a közönség bünheszteték. 
Egy pór hazamentélien lábát a földből kiálló tasköban meg- 
sértette; egy épen arra menő ozmán tiszt kérdé Őt, miért 
sántit , s okát hallván , dögömithjével a tnskót megvagdal- 
ta , de a bigos emlier meg nem szaliadolt tőle , mig nem hat 
flot fizetett. Bizonyos pórnő csilléit kappany alá tévé , hogy ez 
re^ok anyaként vigyázzon, látván ezt egy török tiszt, kér- 
dé, ha a kappany költé-e ki a csibéket ? s midőn a pór ta- 
gadólag felel : „O gyalázatos tét — kiált fel a kontyos ~ e 
királyi madarat illy rabszolgálatra kárhoztatni !*' A gazda 
csak hat forint letétele s csibéinek átengedése után szaba- 
dult meg a veréstől . stb. 

A török birtokon kivűl is mennyit kellé a szegény job- 
bágjrnak szenvedni rabló nemesektől és féktelen katonáktól , 
már fennebb emlitém. Basta és Belgióso kegyetlenségétől 
annyira remegett a nép , hogy sok helyekről , hová érkezen- 
dők valának , pogyászával együtt elfutott , mint ellenség 
elől. De ezen törvén]rtelen zaklatások sem valának egyedüli 
nyomorúsága a földmivelő osztálynak. Az ő polgári áUapata 
is, mellybe a törvények által helyeztetek, oUy nemű volt, 
melly lehetetlen , hogy kedvet adhatott volna súlyos foglal- 
kodásaira. Az 1514ki lázadása miatt, mire őt a r^ta ural- 
kodott zsarnoki kény ingerié, szabad költözési jogától meg- 
fosztatván, ezen egész korszak alatt ura föleiéhez bilincsez- 



F— jC . -■ . 



15 



ve tengett, rabszolgasághoz hasonló állapatban. Igaz a- 
gyan, hogy az 1546, 1550é8 1556ki országgyűlés visszaad- 
ta neki e természeti elidegenithetlen jogát, de annyira meg- 
korlátozva kiUSnféle föltételekkel, hogy bátran állithatni, 
miképen a pórosztály mindaddig egészen ara önkényének 
YOltaláyetTe, mig az I7l5diki lOldik, 1723ki 60 és 61dik 
törvénycikkek , jogait böyebben kifi^tTén s leginkább az 
arávali szerződésre alapítván, sorsát valamennyire megkön- 
nyítették ; mert hogy addig a gyakran ismételt , szabad köl- 
tözést engedő törvények nem csak egyesektől, hanem egész 
megyéktől sem tartattak meg, eléggé tanúsi^ák 1566: 26, 
s 1608 : 13 törvénycikkek i). 

Ezen áUapat lehetlen, hogy elkeseredést nem szttlt 
volna a pórosztálylian ; s valóban is többször erőszakosan 
kitörtek a fölizgatoU indulatok. 1548ban azért kezdeU lá- 
zongni a pórság, mivel a mnít évben föltételesen vissza- 
nyert költözési joga által sanyarnság szülte dermedtségéből 
íölrázatván , egészen kivini akará azt , minek vágyát ben- 
ne az új törvény fölébreszté , s mit még mind a törvény zá- 
radékai, mind egyesek erőszaka miatt kívánsága szerint 
nem éldelhetett ^). Erőködésének azonlian nem csak Uvánt 
sikerét nem láthatá, hanem még nyert szabadságát is el- 
veszte , éretlennek , méltatlannak Ítéltetvén az awali élés- 
re. Hasonló volt támadása okaiban a pórság lázadása Hor- 
vátországban is 1573ban. „A íöldmivelők — a. m. István- 
iy ^) — tttrhetlen szolgai munkákkal s pénzzsarlásokkal e- 



1) L. ezekrAl bATebben értekezésemet az Alhenaenm lS30kf elftA 
féléT 42 és 43 szásaiban. 

2) Deeret. 1548 : 32. 
.1) IJb. 24 , 323. 



16 

rcjök felett igazságtalanul nyomattatni panaszkodván . . . 
fegyverre keltenek'*. ^ Uly állapatluin , a keresmény for^ 
rásainak apadása mellett , adózásai is mindinkálili nagyíttat- 
tak. Alig TOlt országgyűlés , mellyben tőle segélyadó (1, 2, 
4, 5, 9 forintnyi) szedetni nem rendeltetek. — Erdély póiBá- 
ga szinte osztozott a testvér honéval terlieilien. A 16dik 
század második feléről Így ir Cserei^): »,Kapiiszám után, 
holott az boldog időben elsőbben huszonöt pénzt ílzettenek ; 
azután nevekedvén az hábonis állapatok 10, 20, 30 forfutni, 
^ most compntatis computandis , ezer forintra felment egy 
kapuszámnak contributiója esztendőnként. A mellett az re- 
gementek alá s feljárván, valamit consummáltanak , az 
mind semmiben tudódott. ~ Tábori szekereket is minden 
esztendőlien négy, öt százat kellett a szegény országnak ál- 
Utani, azok is mind szekerestől, mind marhástul oda ma- 
radtanak. A regementek pedig quartélyba szállván, az szé- 
kelységen igen élődtenek , kivált az officiálisok , s az portió- 
jokat pénzül extorqueálták a szegénységen. — Egy szegény 
ember elunván a sok kínzást , azt felelte a Németnek : Üs- 
sétek el a fejemet s a véremet vegyétek el , mert én egye- 
bet nem fizethetek; vagy ha az nem kell, bocsássatok el 
hitemen, feleségemet, gyermekemet lieviszem TSmösvárra, 
eladom a Tőröknek , a mit érettek adnak , igaz hitemre mon- 
dom s esktiszöm, nektek visszahozom. — Elég követeket 
kttldöttenek a bécsi udvarba , eleget sirtanak , könyörögte- 
nek , de nem volt semmi haszna.'' 

De félek , nehogy megunassam olvasóimmal e nyomo- 
rAságok halmazát, melly aföldmives osztályra nehezedett; 
mellőzve tehát egyebeket , csak e korszak végének áUapa- 




1) Katonánál 36, 72. 



17 

m kSzIöm Wagner eme szaTaiyal ^) „A ráköcyak hon 
iránti könySrtUet néikfii puszttták a minden gabnanemmel 
bővelkedő s lakosokkal is tOmött Tidéket, a kopár ÍOldSn U* 
Tül semmit sem hagyrán hátra az őket kergetőknek ; a ma- 
goknak tfsszegyiUtött élelmet s a Termekbe rátett ghbonát 
tűzzel s Tizzel ronták meg ; saiét romlásokkal a németek- 
nek is ártandök, a falvakat s majorokat, mellyekből a la- 
kosok jószágaikat kivinni vonakodtak, rendre felpSrkSlék* 
agy annyira , hogy az ntánok nyomuló királyi hadnak mi^fd- 
nem tűzön s füstön keresztül kellé mindenütt haladnia. 8 
ezt nem csak az egyenes hadi úton tevék, hanem merre a 
királyi sereg menni csak gyanittaték, sok mérföldön kö* 
rttl Dús lángokkal világítanak mindenek, s felső Magyaror- 
szág nagy része rommá s pusztasággá változott". Hason- 
ló pusztítást tőn Brdélyben Pekry , Rákócy vezére ^). 

Ezek után nem fog hihetlennek látszani , mit Rákócy 
I702ki proclamatiojában ir : hogy a szegény nép , tehetségei* 
bői kimerülvén, sokan kétségbe esve éltöket öngyilkolás- 
sal végzek, mások török szolgasággal vagy az izlámra tó- 
réssel könnyltének sorsukon , mások nejeiket s gyermekei* 
ket adák el a töröknek* Nem fog hihetlennek látszani, ndt 
Wagner mond ^)!a töröktől megszabadult vidékről, hogy az 
1667diki mohácsi fitközet után a győztes királyi had a csatár 
helytől Lippátg nem talált sehol vidám At^ melly árnyával 
a nap hevétől tikkadt vándort megenyhítené ; a fű ellenben 
oUy magas volt, hogy, ha a lovasság utat nem tör, a gya- 



1) Hist JoMpld L 141. 

2) KatoBS 37, 205. Bfyéb pBadiásokról em belkáboré alatt l 

Katoaát 34 , 350. 470. 603. stb. 

3) BbL LeopoUi I. 2, 22- olvasható Katouáaál Is 35, 387. 



18 

logság alig mehetendett; hogy nem volt messze Tidéken 
tető , söt nyoma sem az embernek , lia a pásztorok néhány 
nádkmiyhóit kivesszük. 

Szahadság lévén az iparnak eleme » héke s biztosság 
szükséges ffiltétele , nem csodálhatják , hogy e sanyarú 
időkben a flfldmivelés is migdnem végkép elhanyagoltatott. 
Voltak azonban még is vidékek, a kSzinségnek kevesbbé 
Utétetvék, mellyeknek bdsége másoknak hiányát némikép 
Upótolá. Illyen volt mi^dnem az egész Szepesség , Erdély- 
niek némelly elvontabb völgyei stb. S hála hazánk termékeny 
fSldének, melly minden elhanyaglás mellett is bőven Sm- 
leszté gyümölcseit ! Bethlennél olvassak ^), hogy Erdélyben 
1593 tikján a béke és bő termés annyira leszállitá a ter- 
mesztmények árát, hogy öt nagy köböl búza 1 magyar ílon 
és 9 akó bor két m. fton kelt A íöldek három részre osz- 
tása, mi szerint a tavaszi s őszi vetés s az ngar egy- 
mást felváltak , vagy is az ugy nevezett három forgói rend- 
szer , miként az előbbi korszakban megjegyzem , már rég- 
től szokásban volt. Trágyázás általán véve igen gyéren , 
szántás pedig majdnem mindenütt egyszeri volt szokásban *). 
A vetés tárgyai kivált búza, rozs, árpa, zab és tatárka 
valának. A jászok és konok kölest is nagyobb mennyiség- 
ben termesztének, minthogy ebből készítek boza nevtt 
kedvelt italokat ^). A kukorica és szelíd sáfirány ezen kor- 
szakban kezdenek meghonosittatni ; az első, mi 1611ben 



1) Hist 6 , 3&8. A ITáik ssáiadbsi aionb«M MárBrdélyben is elks^ 

syagoltabb l«n t fttMBÜfelét. Kaiy. H. R. H. 1, 16. 

2) Oláh : Hisgsrit. Bdaéi Appsrat a4 Hist. Hmiff. 

3) U. 0. 



19 

vitetett legelőször a déli török tartományokba ^), Erdélylien, 
a másik Trencsén táján; mind kettő a 17ik század közepén; 
később Szelienben is, Sáros megyében , a legfinomabb sáf- 
rány termesztetek >). A rizs aligha nem tenyésztetett a tö- 
tök-birta részeken. Annyi bizonyos , hogy e kedvenc étke 
a mozlemnak , nagy mennyiségben szállittaték hazánkba , s 
részint az eTreli élés elterjedése okozta , hogy némelly fel- 
ső s dnnántnli vidékek nem csak a háború letarlózta része- 
ket segíthetek gabonával , hanem némelly bő terméstt , bé- 
kés években küUöldre is adhattak el. 

A szőlőmivelés hegyes vidékeken kevésbé levén ki- 
téve a harcok dalásának , meglehetős állapotban vala. A 
Tisza s Dana közti tartománylum azonban szőlőt látni , rit- 
kaság volt. Oláh érsek ') e korban legnemesebb lioroknak 
tartá: mindenek előtt a szerémit » mellyet jóságára nézve a 
cretaival egy osztálylia helyez , azatán a somogjrit , bara- 
nyait, sopronyit, pozsonyit, egrit, borsodit, i^ várit, yesz- 
prémit , és zalait. Baranyáról mondja , hogy önmaga látta » 
miként a lakosok nem találtak termésőknek elegendő e- 
dényt. Csodálni lehet , hogy Oláh a tokiul bort nem is em- 
líti, holott azt más koralieli irók , mint legnevezetesbet, di- 
csérik ; p. 0. Forgách mondja egy helyen , hogy „a tokiéi 
bort , melly legnemesebb , az éjszaki vidékekre nagy meny- 
nyiséglien hordják évenként a kereskedők**. Jóságát és so- 
kaságát e korban az is bizonyltja , hogy a rabló nemesek 
igen vágytak szüreteire, s azt töblmzör — 1528|ian Bor- 



ii Siebenbürsr. QaarUUobria 1, 123. 

2} Kortbinsiky Oeosr.-Statist. Lexioon «d ?oc. SSebcn. 

.3) Hnng. C. 8. Beinél Apptr. ad. Hlat. Hangr. 

2* 



20 

nemisza Simon ^) , 1564. Bakuwa és Zájr *) stb. — le is fog- 
lalák; 1565ben, midőn Tokiy Maximilián részére elfoglalta- 
tott, négyezer hordó ílnom bor (aláitatott pinczéilien. Aszá- 
bor a I7ik század elején kezde készíttetni ^). Nem ntólsé 
rendíí volt még az emiitetteken klTűl a tolnai fehér % a zó- 
lyomi és telkibányai ^) , végre a harsány! >). A budaiak nem 
cstf idLentek ugyan jóságokban ; de a török iga alatt keve- 
sebb termesztetek , minthogy a kereskedésben nevet nyerhe- 
tett volna 7). Az i^onnan ültetett szőlők azon kedvezést 
nyerek, hogy hét évig sem adó, sem tized nem szedetett 
tőlök «). 

A kertmivelés a felső megyékben teijedni s gyarapodni 
kezdett Szép gyümölcsösek , kivált almásak valának máid- 
nem mindenütt a Szamos folyam parsain fekvő helységek- 
ben *). Selmecen a 17dik században a lakosok egyik ked- 
venc foglalkodása volt a kertmivelés. A kertek itt többnyi- 
re hegyoldalban (scarpirozva) ültettettek , s a legnemesebb 
iákkal , legritkább virágokkai, üveg- s melegházakkal , mu- 
latóhelyekkel ékeskedtek s a lakosoktól legkedveltebb, 
majdnem egyetlen múlatás kedvéért látogattattak ^^). Nyitra 
megyében is több helységek, hivált Német -Próna lakosai 




1) Sperfogtl WsfBemál Amű. Se«p« 2, 153. 

2) Bsgtl 4, 185. 

3) DeerH. 1655 : 79. 

4) KstoM 22, 638. 

5) UtfkMfj Lib. 20, 24«. 

6) KaioM 24, 248. 

7) U. o. 22, 635. 

8) D. o. 20, 758. 

0) Ishráary Lib. 22, 284. 
10) Bel Notíl. HwK. NoTte 4, 675. 



21 

szorgalmasan kezelték a kertinivelést ; szUvát kttlÖDÖsen an- 
nyit termesztenek, hogy azzal mind nyersen, mind aszaltán jö- 
vedelmes kereskedést tiztek i). Említendők még e tekintet- 
ben Soprony és Pozsony vidéke; az ntöbbikra e korban 
szállított blnmenthali telep növényeit s gyüm^Ucseit nem 
csak Pozsony , hanem a szomszéd osztrák városok héti vá- 
sáraira is szokta számtani '). De áltáljában mondhatni , 
hogy e korban már kedveltebb lön a kertmivelés , kivált a 
nem annyira zaklatott dunántoli s felső tartományban, s 
már Oláh irhatá ^) : hogy mindennemű gyttmölcs tömérdek 
mennyiségben termesztetik az országban ; a sárga s görög 
dinnye ktilönféle nemei pedig mind nagyságokra , mind izök- 
re mérközhetők az olaszokkal. Jeles kerteket öltetett érseki 
javainak külön helyein Yeránc Antal is , mellyeknek nemes 
g]rümölcséröl eléggé tndósit egy levele ^) Maximiliánnak a 
nevezett érsekhez, mellylien tőle a nagy vörös e wr e g h z e- 
mew fekethe cheresnye (a levél szaval s irásm6(Ua) 
vagy E wly wedy (ölyvedi) fekethe cheresnye és a 
BAgy, úgy nevezett daránd, zöld szinfi kathalan zylwa, 
végre a két nemfl, fehér és fekete tojás nagyságú Lóo zyl- 
wa figokból csemetéket kér. E gyttmölcsnemek az érsel 
öljTvedi kertében , Hont megyében , valának leghíresebbek , 
s e levél tanúsága szerint előbb tenyésztettek nálank, mint 
Bécs vidékén. — 

A földmivelésnél nagyobb bátorsággal fizhető volt az 



i) Bei Not. Hang. Nor. 4, 420. 
2} U. 0. 063. 

3} HoBf . BelBél Afipwr, 33. 

4} Át eredeU ntás köilé t ,,Siáisi|«ak^^ I830IlI 50áik tsáaábaa 
Po4hrad«sÍL3r Jóuef ftr. 



22 

állattenyésztés; miért is ez annál, aránylag » virágzóbb 
vala. A magyar kereskedésnek — miként alább szóim jö- 
vend — egyik legnevezetesb ágát tévé a baromkeresketlés ; 
évenként sok ezer higtatott ki Osztrák-, Cseh-, Stigeror- 
száglia s a Buccari réven Olaszországba, noha azt is azon 
körülmény, hogy e foglalkodásra legalkalmasb alsó vidék 
volt épen a török nraság alatt , aránylag az előbbi virágzó 
állapathoz , szinte nem kevéssé megcsökkenté. A kunsági- 
ak- , nevezetesen halasiakról Oláh is monda ^) , hogy nagy 
méneseklien és gulyákban tenyésztett lovaik és szarvas 
marháik által nem csekély gazdagságra jutottak. A lovak 
közt azonban leginkább dicséri az erdélyi , kivált székely 
fi^t 3). A juhtenyésztés kevesbbé volt terjedt ; gyárok ho- 
nunkban nem lévén, a nemesebb ílnom szőrű f)EÜ Szelep- 
csényi György, esztergomi érsek koráig (1666) még egé- 
szen ismeretlen volt ; az ngy nevezett magyar birkák bőre 
gyapjastól egytttt subákra használtaték föl ; Erdélyben a- 
zonban és Szepességben , valamint Privigyén is daróc posz- 
tó is szövetek lielőle, melly pofjainknál igen kelendő volt ^). 
Hogy e nemű gyapjú külföldre is vitetett volna, nyomára 
hem akadtam. Ennél több szorgalom fordíttatott a sertéste- 
nyésztésre , mire kivált a szalonna, a pórságnak e kedvenc 
eledele, ösztönzött. Hires volt sertéseiről Munkács vidéke *). 
Ez tévé Horvátországnak is egjrik legnevezetesebb szorgal- 
mi cikkelyét , honnan Magyarországba is sok ezer hajtatott 
be évenként ^). A méhtenyésztés Horvátországban már az 




1) Bel. Aptr. 22. 

2) U. 0. 34. 

3} Bel Not. Hang. Nov. 4, 42.5. 

4) Oláii Beinél Appar. 21 

5) Katona 20, 1250. 



23 

előtt i8 virágzó ^) , e korszak alatt Magyaronzágton s Er- 
délyben l8 szorgalmasan üzeték , kivált a liányaTárosoklmn, 
Szepesség és Erdély virágos völgyeiben; Oláh dicséri a 
mézszfireteket '). 

IL 

KÉZMŰVEK » MESTERSÉGEK^ 

A hon eddig leirt állapata előre is gyanitta^a velttnk , 
hogy a kézmttvek sem voltak , nem lehettek e korszak alatt 
viiágzatban. Az idő sanyarásága azokra is rontólag sú- 
lyosodott; de általán véve» még sem szenvedett ezen ága 
a müipamak annyit, mint a földmivelés. Az ország alsó fe- 
lében ugyan » hol a török uralkodott » a kézmttvek és kéz- 
művesek sorsa hasonló volt a földmivesekéhez s foglalkodá- 
saikéhoz ; de az e vidéken az előtt is kevesbbé volt gyakor- 
latban. A felső vidék falakkal erősített városai azonban biz- 
tosb menedéket adának a kézmttveknek. Igaz, hogy e váro- 
sokat is nem ritkán súlyos csapások si^togaták a belhábo- 
rnk és pártforrongások dühében ; de azoknak a múlt kor- 
szak alatt szerzett hatalma s életereje sokáig ellentállott a 
nagyobb erőnek is , és később sem engedé a iM)lgárok fog- 
lalkodásait végkép elnyomatni. Iparkodának ezen testületek 
e sanyarú korlmn is kitelhetőleg fentartani erejöket , s mi- 
után védelmökre a kormánytól elegendő hadi erőt ritkán 
nyertek , sőt a kelielöklien tanyázó rendes katonaság elle- 
nők gyakran ellenséges indulattal viseltetett , önerejök 'által 

1} Katona 20, 1250. 
2} A|iparat. 3.5. 



24 



tOrekTének a személy és birtok bátorságát biztosítani. Sőt 
némellyek, a nemesek példáját kÖTetTén, a közzaTarban 
foglalásokat is tőnek ; igy p. o. Kassa, Rudolf alatt huszon- 
nyolc falunak toU birtokában ^). A Tárosoknak e törekvése 
adott aztán okot azon törvénycikkre , minél fogva nekik ig 
fekvő birtokot szerezni megtiltatott ^). A királyok tapasztal- 
ván a városoknak hasznos szolgálatait , azoknak , hol lehe- 
te, kedveztek, és szabadékaikat részint megerősítek, ré- 
szint újakkal szaporiták. így Zápolya 1531))en Budának 
nem csak régi , IV. Bélától nyert Jogait megerősité , hanem 
ajakat is adott; egyebek közt fölmenté azt minden rendes 
és rendkivttli adózástól. Egy másik , három hónappal későb- 
bi oklevélben pedig az egész városi testületet nemesi jogok- 
kal s A) cimerrel i^^dékozá meg az ostrom alatt tett szol- 
gálatai jutalmául ^). Két évvel későbben pedig a szebeniek- 
nek adott némi jogokat ^). Hasonlókép kedvezett a városl- 
aknak I. Ferdinánd és utódai. így — mellőzve itt a keres- 
kedést tárgyazó engedményeket, miket alább összefüggés- 
ben emlitendünk — egyeliek közt I. Ferdinánd 1538ban 
Beszterce szabadékait megerősité '). Lőcse 1550ben leég- 
vén , a királytól hat száz forintot s Bártfa , Epeijes és Sze- 
ben egy évi adóját nyerte meg a középületek heljrreáUitásá- 
ra^). 1563ban Körmöc, Selmec, Beszterce, Baka-, Béla- 
s libetbánya és Újbánya kiváltságait, az idők mostohasá- 



1) Pessler 7, 542. 

2) Deeret. 1542: 33. 

3) Katona 20 , S67 és 873. 

4) U. 0. 800. 

5) U. 0. 21, 736. 
(.) U. 0. 1100. 



25 

gában megsértetteket , megújitá^); agy sziiite Maximilián 
1565beii Ldcseéit ^) , 1569lieii Nagyfaiuéit ^) ; ugyanakkor 
Szegedéit «); Rudolf 1581ben az ly Károlyrároséit ^) ; IL 
Mátyás Szombatkelyéit ^) stb. Sőt a tönrényhozáa is gyak- 
ran pártolólag gondoskodék a Tárosokról, s alig TOlt or- 
szággyűlés , mellyben törvénycikkely nem alkottatott Tolna» 
a Tarosok szabadékainak sértetlen megtartását sürgető; 
iUyenek például 1536: 55, 1545: 49, 1550: 78, 1553: 29, 
1569: 57, 1574: 35, 1575: 16, stb tönrénycikkelyek ; mi 
azt látszik bizonyítani, kogy a Tárosoknak a tönrényhozás- 
lia is TOlt némi , ka nem is elhatározó, befolyások. 

A kézmilTek és kézmfiTesek különféle osztályait, mely- 
lyek honunkban e korig léteztek , s azok tökélyének fokát 
már az Árpád és Tegyes házakból szánnazott királyok kor- 
szakának ipartörténetében számláltam el részletesen ; miért 
itt, az ismétlést kerttlTO, a mttipamak egyedül e korszak a- 
latt történt Táltozásaira szorítom előadásomat. — A céhek 
Magyarországban, miként az emiitett helyen előadatott, 
már a 15dik században is tökéletesen UfcjtTe Tálának s e- 
gészen a némethoniak példájára ; csak hogy a nemzeti elem 
szerint a magyar s német kézmüTesék ugyanazon nemei is 
külön céhekre Tálának oszolTa. A céhszabályok e korszak 
alatt neTOzetes Táltozást nem szeuTedtek ; de azon egyesü- 
leti szellem , melly az előtt olly feltűnő , oUy hatalmas eme- 



1) Kstoaa 23, 701. 

2) U. o. 24, 111. 

3) U. o. 25, 82. 

4) U. o. 25, 348. 

5) U. o. 26, 115. 
0) U. o. 20, 320. 



26 



lője Tolt mind a polgári osztály alakulásának » mind a kéz- 
mttTek gyarapodásának , már nem mutatkozott azon Vatal , 
teremtő erejében , miként a középkorban , meiljmek az an- 
nyira síüátja TOlt, hogy nem csak a kézmüTesek s keres- 
kedők céheinek egy si^átságos bélyeget s életet kölcsönö- 
zött , lianem a városok falain klTöl is minden , még felsőbl 
osztályt is » áthatott. Ezen egyesületi szellem meggyöngü- 
lésének és elkorcsulásának oka , azon általános hatásúi 
Uvül , melly a kor fordulatában feküdt , s melljmél fogri 
az a nemesi osztályban végkép megszűnt , még az is TOlt 
hogy ezen erőszak s törvénytelenség korszakálian a céh 
szabályok sem tarthatták meg ercjöket úgy, miként az előtt 
s a közháborgás a Tárosokra is eláradott » mellyek e viszá 
lyokban egyébként is nevezetes szerepet játszottak, s egyil 
a másikkal , p. o. Lőcse Késmárkkal , nem ritkán ellensége 
sen is állott szemközt a csatamezőn ^). Mennyire azonbai 
e társulati szellem a kézművesek céheiben fenmaradt , bi- 
zonyos szűkkeblű , önös gondolkodásmód vált síUáQává ; i 
kereskedők közt azonlian a céhek szabadabb alakot ölténei 
föl , mint a kézműveseknél. Az pedig , hogy a német 9iki 
céhlieliek társulatokból a magyarokat kizárták » minél fogn 
ezek már régibb időkben külön céheket alkotni kénytelenlt- 
tettek » a magyar nemzetiség iránti idegenkedésliől szárma 
zott. Egyébiránt több liasonló müvekkel foglalkodók p. o 
lakatosok, kovácsok, késesek, sarkantyú- és sodrony- 
gyártók stb most is , miként előbb , ugyanazon céhlien va 
Iának egyesülve ; egy neműek ritkán alkotának külön céhet 
lUy különnemű kézművesek egyesületét kell a céhek alati 
értenünk , midőn például olvassuk, hogy Pozsonylian, mell] 



1) UBfriseli Mftf^ai 2, 177 



27 

vái*08 a törOk iiraság: korszaka alatt különféle okoknál fog- 
Ta (itt tartattak a legtöbb országgyűlések , ide , mint bizto- 
sabb helyre, Tonúltak sok mesteremlierek s kereskedők, kö- 
zel feküdt Németországhoz stb) mind kereskedésére, mind 
kézmüi iparára nézTe első TOlt, 1600 táján csak hét céh 
létezett ^). 

Ez időnek ))élyege némiképen'a mttiparon is mutatko- 
zik : legélénkeblien űzettek s némi Aj találmányokkal is 
gyarapúltak azon kézműTek , mellyek hadi szereket készi- 
tének ; a korlieli történetírók legalább ezeket legsttrnblien 
emiitik. így a késmárkiakról mondatik, hogy a 15dik szá- 
zad első felében oUy tüzes golyókat találtak fel s használ- 
tak a lőcseiek ellen , mellyeknek tttze nem YOlt Tolna el- 
oltható ^). Forgách is beszéli ^) , hogy a gjrulafehérváriak 
1566))an új találmán]rú, iszonyú tüzet okádó golyókat szór- 
tak az őket ostromló ellenre. Bethlen álUtása szerint ^) Bá- 
thory LstTán, erdélyi fejedelem, utóbb lengyel király, ta- 
lálta fel s használta azokat legelőbb. Az ágyuk , mellyek a 
hadaknál használtattak , nagy részben a Tarosok s^átai 
▼oltak ^) , s alig TOlt nevezetesb város , mellylien oUyanok 
nem öntettek TOlna. E kézmttvel magyar születésűek is fog- 
lalkodtak ; illyen Tolt már a múlt korszakban Orbán , ki a- 
zon nagy ágjrúkat önté » mellyeknek segedelméyel n. Ma- 
homed Konstantinápolyt lievette ^). A I7dik század közelién 



1) VngT. MtgM. 1, 243. 

2) Spt rfogel Wa^eraál Seep. 2, 160. 

3) Lib. 10, p. 413. 

4) Hist. 6, 523. 

5) Axoknak TOBtatáfta is a' farosok terha folt. Oeor. 1500 : 27 
IGOO: 14. sib. 

<S) Bre4ecky Topofr. Seytrati^e 4, 05. 



28 

liires volt mfiYeiröi Lüders , Idrályi ágynöntő , Kassán ^) ; 
valamiTel később pedig Tartler Márton , szebeni ércmüöntö, 
kinek Szeben egy ágyúért házat s polgári jogot adott ^. A 
pisztolyok és tfizkÖTes puskák 1543 táján kezdenek hasz- 
náltatni 3). A károsok adó fejében gyakran kész hadi szere- 
t:et szolgáltattak » p. o. Lőcse 1537ben Fels tábornoknak ti- 
zenkilenc mázsa kttlönféle ágyúgolyót^), 1557ben tiz má- 
zsa lőport » negyedfél mázsa ónt » tízenhat ágjrút és tarac- 
kot, ezer nyolcvan darab golyót ^), 15591ien három mázsa 
lőport s több mázsa golyót szolgáltatott ^). E korban kezd- 
tek Besztercén készíttetni azon finom damask kardok is , 
mellyek később oUy nagy hirre jutottak az országban. Ér- 
demes itt megemlitetni a lőcsei 118 mázsás harang is, 
mellyet 15551ien lUefeld Ferenc készített ^) , s a beszter- 
cei 175 mázsás, melly a tűztől megrontatván, 1560ban 
qjra öntetett*). 

Az élelem nemfl készítmények közt a felső tót megyék- 
ben aligha legtöbb kezeket nem foglalkodtatott az égettbor, 
mi e vidéken már a szükségek közé tartozott ; alig volt 
helység, mellyben ezen ital nem készíttetett volna *). A né- 
met i^ku városiak , kivált a szepesiek - és erdélyi szászok- 



1) Egy , Jemey János vr birtokában lt?5, eredeti okleTél sseriat. 

2) Vmgr. Magai. 3, 400. 

3) Katona 21, 306. 

4) Katona n4 a. 1537. 

5) Lentseluuier Chroníe. Mai^aiin fiír Oeeeh. Sutiét. 4. öeterr. 
Honnr. 2, 570. 

0) U. 0. 387. 

7) U. 0. 373. 

8) Kornbinexky Lex. 

0) Bel Not. Hmn^. 4, 400. 



29 

nak kedyenc italok volt a sör , az alsó Tidéki magyarok pe- 
dig , kik szőlőt » mint emlitém , ritka helyt iUtetének , ki- 
vált a j&szok és konok bizonyos boza nevű italt szoktak 
kölesből készíteni ^). A felvidéki tótoktól készített siyt és 
túró kelendő volt az egész országban. Toltak helységek , 
kivált a főldmiveléssel nem igen foglalkodó liányavárasok 
körfii , p. 0. Hochwiess és Zemovic, mellyeknek kiváló fog- 
lalkodások volt » az emiitett városok héti vásáraira hordott 
kenyér sütése'). 

A vászonszövés » miként emlitém, már a vegyes há- 
zakból származott királyok korszakában is oUy szorgalma- 
san űzetek, kivált a szepesi és erdélyi szászoktól, hogy 
avval nem csak benn , hanem külföldön is, p o* a brassóiak, 
Smymában, Egyptnsban stb, nevezetes kereskedést űzhe- 
tének. De agy látszik, e korban az awali külkereskedés 
a kelet felé megszűnvén, a gyártási szorgalom is megcsök- 
kent ; annyi bizonyos , hogy a belkészitmény nem volt ele- 
gendő az ország szükségeinek íödésére, s miként alantabb 
látaniUok , nagy mennyiségű , kivált finom, vászon hozatott 
be a külíöldről. Magyarországban a szepesi helységeken 
kivűl, mellyek majdnem kivétel nélkül foglalkodtak a fonás- 
szövéssel, gyakorlatban volt ez még Sáros, Túróc, Tren- 
csin , Liptó, Árva és Tas megyék több helységeiben. Eper- 
jesen és Késmárkon pedig régtől fogva létezett vászonkalló. 
Meg kell azonlian vallani , hogy a korbeli irók' ezen ipar- 
ágróli tudósításainak hiányában , állapatának részletesb le- 
írását nem adhatni. — Szinte oUy szűken emlékeznek a 
mondott irók egyéb manufactorákról is ; miért ezekre 



1) Oláli Hwig. C. 8. ap. Bel Appur. 

2) Bel Nottt 4, 175. 



ao 



csak a következő korszak története vethet kielégitölil 
világot. Posztógyárak*), mellyek finomabb készítményt 
szolgáltattak volna , még nem igen léteztek ; a privi' 
gyei egyedül daróc és , ugy nevezett , aba posztót készí- 
tett , minek a pórosztályban nagy kelendősége volt ^). Ha* 
sonlók valának készitményeiicre nézve a több szepesi váro- 
sokban, s Keszthelyen és Kőszegen stb létező posztógyárak *| 
is, meUy utóbbiak a 17dik században álUttattak fel. KiUft 
nősen Kőszegen a lakosság nagy része már ekkor is posz- 
tókészitéssel foglalkodék ^). A Szelepcsényl György érsek- 
től Gombán , Pozsony megyélien, felálUtott sajátképeni posz- 
tógyár készítményei olly finomak valának , hogy akármely 
lyik hollandi vagy angol gyáréival kiállották az öszvelia80B< 
Utast. E végre ő a finom gyapjút külföldről szállittatá ; ső 
nemes fajú juhokat is nagy számmal hozatott 1)e. De ndii- 
tán a gyár jövedelmei a nagy költségeket nem födözték , a] 
érsek halála után egészen dugába dőlt e manufactnra ^). ü 
tizenhat szepesi város nugdnem mindegyikében, valamin 
Njritra s Trencsén megyék több helyein számos posztógyár- 
tók léteztek. Ezeknek kézmfiveik azonlmn sem Idteijedé 
sOkre , sem a szolgáltatott müvek minőségére nézve hiresl 
névre nem juthatának ; készítményeik többnjrire a pórságtó 
kedvelt fehér , fekete vagy hamuszínű durva posztóitól , 16 
takarók- s egyéb pokrócokból állottak '). — Mind vásson 




*) Itt termésseteten nem M^átképi ^árak , hanea egyet muialk- 
etnrák értetnek. 

1) Bel Notit. 4, 425. 

2) Staüst. Aufklaerangen ▼. GrellMBB. Góttins 1707. 2, 258. 

3) Korabinsxky Hi«t. Geogr. Lexlcon ad fooem Güns. 

4) Korabinexky Lexieon ad foeea Goaba. 

5) Korabiaaxky Lexieon e vároiiok nefei alatt 



31 

inind posztó Brdélybeii is több helyt , kiT&lt a szásiok 
által annyi mennyiségli^i készíttetek , hogy abból a kül- 
földnek is engedhetónek némi részt; az Örmény keres- 
kedők, kik oda elég sttrflen jártak , a bevitt fűszerekért leg- 
inkább Tásznat » posztót, faedényeket yittek ki cserében. 

E kor végén igen sokat nyert milipamnk máfdnem ndn- 
den ágaiban azon kézművesekkel, kik a törOknek kitaka- 
rodta ntán az ország kttlOn vidékein letelepedtek. Hlyének 
valának például a német , Epeijesen , Bártfán és Szebenben 
megszállott paszománt készítők, kiknek műveit a I7dik 
században uralkodni kezdett divat igen kelendőkké tévé *). 
— A tímárok közt az egész országlian legnevezetesbek va- 
lának a rájeciek, Trencsin megyében , kik szabadékaikal 
gróf Thorzó által nyerek; számok már a l7dik század vé- 
gével is meghaladta a százat — Papirosmalom Erdélyben 
elébb létezett mint Magyarországban; már 194i<nian állítot- 
tak fel ollyant Brassóban Fachs és Benkner János ^). Ma- 
gyarországban az első Teplicen , Splllenberg Samu , lőcsei 
orvos által emeltetett 1613ban *) ; követte ezt nem sokára 
a felkai Szepesben , murányaUai Cvőmörben , mellynek ké- 
szítményei jóságokra elsők valának ^) ; végre az enyedi Er- 
délyben , meUy 1701től számiba korát «). — A nógrádi, 
honti , árvái és liptói tótok , miként egyáltalán a felső me- 
gyék lakosai , a mezei munkák végeztével kiUOnféle U^ és 



*) E' kéxaAbea Mátok kös( kitAntotte mai^ bitonyos Eagel. Ko- 
rabintiky htx* 

1) Ua^. Mt^aiiB i, 141. 

2) ChroB. Seepot. Ub^. Ma^atlB 2, 41. 51. — KorablBStky Lt- 
xieoB. 

3) KorabiBBxky LexieoB. 

4) Bredeoky Topo^. Beyfr. 4, 40 



33 



cserép-mfiveket készitének , mellyeket aztán az alsóbb 
gyekben bnzával^ kenderrel, 'szalonnával csőreitek Í5P). 
— Az arany s ezfistmttvek készítésében legtöbb lürre ja- 
toltak az erdélyiek ; s mftveik nem csak benn az országban, 
hanem künn is becsbm tartattak, s a némethoni müTesekéi- 
vel vetélkedtek '). Bmelé ezen kézmttveket az uralkodó 
fényAzés, melly a közép osztályban is olly igen teijedni 
kezde , hogy azt Bornemisza Péter nyilván megróyja egy- 
házi beszédeiben ^). Arany- s ezüsttel szinte elborítva vol- 
tak azon négyszáz lovagtól kisért nagyok lovaikkal együtt , 
kik 1562ben Maximilián koronázására Prágália küldettek ^). 
Ftangepán püspök végrendeletében pedig előfordulnak ; szá- 
mos arany s ezüst ékszerek, csészék, poharak, billikomok, 
kancsók , tányérok s egyéb asztali edények ; továbbá sző- 
nyegek , mellyek közt nevezetes vala egy tizenkét darabból 
(peda) álló , az evangeliomi tékozló iű történetét ábrázoló ; 
kilenc aranyos templomi palást s egyéb drága egyházi öl- 
tönyök, himmenyét- mezek; egy fő végről megjegyeztetik , 
hogy gyöngyeivel s drága köveivel ezer arany értékű ^) 
stb. — A toronyórák 1600 t^ján már számos helyt talál- 
tattak •) ; 1650 t^ján pedig már a zsebórák sem valának 
ritkaságok ''). Sőt már 1566ban bizonyos Egyed, nagyenye^ 
di t, olly remekmívű órát készített, melly korunknak sem 
válnék gyalázatára. Ezen óra ti. olly kicsiny volt, hogy 



i) Bel. Not HoBf . No?. 4, 90. 

2) L. Desdfly János ▼é|;reBdf letét. Wa^er Diplomát. Sáros. 

3) Bredeoky Topogr. Beitr. 4, 32. 

4) Forsáeh HIst Lib. 12, 304. 

5) Katona 21 , 260. 

0) Bel App. Dee. 1, 332. — Uiifr. Masatln 3, 470. 
7) Ratkay Meaor. Baaor. 200. 



33 

egy arany tu-gyttriibe foglaltaüiaték ; e különösséget Zápo- 
lya Zsigmond a török fstoyámak kUdö i^Jándékol ^). Lő- 
csén pedig már 151$lian létezett toronyóra *). A rézmetszés 
e korban nevezetes lialadást tön. I. Ferdinánd pénzei sokkal 
csinosabbak az elődeiénél. Gastaldó emlélcpénze pedig » 
melly Erdélynek . magyarországhozi visszakapcsolásakor, 
ifólben veretett, különösen méltó emlékezetre. Ezen iiénz 
ogyik feliU Gastaldó arcképét ábrázolja e körirással: 10. 
BA. CAS. GAR. V. GAES. FER. RO. ET. BOE. RE. EXERG. 
DUX; Gastaldó válla alatt áll a mttvész rövidített neve: 
ANIB. A kttlsö körben ez olvasliató: TRANSDLVANIA. 
CL4PTA. A másik fele meztelen nőt ábrázol , jobb könyö- 
kére támaszkodva s azon kezében országpálcát, ba^álian 
pedig koronát tartva ; a háttéren hegyek tűnnek elő s eze* 
ken pompás diadaUelek ; a hegyek tövén egy vizi isten lát- 
ható. Jobb könyökével egy urnára támaszkodva, melly liöl 
a Maros ered; mellette e szó: MARU8IUS; bal kezében 
fiedig Ugyót tartva ^). A pecsétmetszés is divatosab1»álön; 
az ISMdiki 62dik törvénycikk szerint minden megye köte- 
les volt tiszti pecsétet tartani , holott azelőtt csak az alis- 
pánok, szolgabirák stb UAgány pecséteik alatt küldettek 
a hivatalos levelek. Ezeket még a 16dik században is leg- 
többször aranyművesek készítek ^). 

A könyvnyomtatás e kornak minden zaja, s nyomorúsá- 
ga kőzött is igen gyarapodott; már a 16dik században is 
több oUy intézettel dicsekedhető hazánk. Ezek közt valának a 



1) Breáceky Topo^. Btitr. 4, 70. 

2) Sferfoffel ánslect See^ 2, 132. 

3) Ungr. Mtgai. 3, 130. 

4) BniMky Top. B. 4, 64. 

3 



3t 

bártfaí , GHUgesell I>á¥id Tezérlete alatt , kinek haláfai múm 
IQOss Jakab Tette át a felttgyelést; a pápai. delMreceai, 
■eUyet Török BáMnt áUittatott; keresztári, galgód, W- 
caei, nánási* Tagy njszigeti* aánrárí, csepregi, Meliy «- 
tólsó három Nádaady Tamás költségein Akádi Beneddc s 
mások által emeltetett ; tOTábbá a németi^Tárí , BatfkyáByf 
Ferenc költségén , detreköi , meliyet Bornemisza PéCer ál- 
lita fel a Balassák költségén, besztercei, sárospataki, nagy- 
szombati , mellyben Ranzán Péter éTkönyrei legelőssdr 
nyomattak ki , nagyváradi , vizsolyi , világosvári ; a po- 
zsonyi , meliyet Pázmán érsek s^ját házában állíttatott fel . 
kassai, trencséni, sopron3ri, késmárki stb ^). 

Gyarapodásban találok e korszak alatt a hi^ééi^téBi 
mesterséget is. A higók már a 16dik században nagyobbak, 
de még sem oUy nehezek és esetlenek valának , mint a 
matt korbeliek ; söt a tengeriekhez hasonlók is építtettek a 
Danára , mellyek nagyobb ágyúkkal voltak ellátva *). 
sonló állapotban volt a hídépítés. Állandó higóhid még 
hol sem volt a Danán, vagy egyéb, nagyobb folyamon, 
és oUyan csak hadmenetek vagy egyéb különös körthié- 
nyek alkalmakor , p. o. Maximilián koronázási ünnepére , é- 
pittetett. Szaporodtak a vizi malmok is : Basbeqae , I. Ferdi- 
nánd követe, konstantinápolyi agában, meliyet h^lón tett, 
sok danái malmot taláU ^). Ferdinánd 1550ben a barsi, nytt- 
rai, trencséni molnároknak megerösité azon kiváltságat- 



1) L. fieket mind elszámlálft s a nyomUtoit muukákat is me^Mi- 
litTe , Katona e korról szóló köteteiben ; to? ábbá Néaetii Me- 
mória Tipogr. étf Bredeeky Top. B. 4, 83. 

2) JoTiuii Lib. 30, 416. Katona 20, 1, 800. 

3) Katona 22, 637. 



35 

kat, mik szerint minden Urftlyi adutól mentek TOltak, és 
si^át kebelökböl Tálasztott, tizenkét eskttU hatósága alá 
tartoztak , minden közönséges pőréikben ^). — 

Semmiben szegényebb e korszak alatt nem volt bo* 
mnk » mint a tolig'donképeni művészetben. Festesz ezen 
egész kétszáz éven keresztül teijedö korszakban alig volt 
egy hazánkban; pedig épen ez a kor az, mellyben e mfi- 
Tészet Rafaelben, Buonarotti Mihályban stb zenitjét érte el. 
I. Ferdinánd igen vágyott látni a mód felett elhízott , he- 
lyéből kövérsége miatt alig mozdulható Tapolcsányi Ta- 
mást ; s nem volt honunkban festesz , ki őt a király kívána- 
tára lemásolhatta volna; miért Ferdinánd Németországból 
ktUde le hozzá egy illy mitvészt >). Ezt némikép csodál- 
hatni olly országban , hol a templomalt s oltárait festvé- 
nyekkel diszesitni szokott cath. vallás volt az uralkodó ; s 
mivel az egyháznak bizonyosan e korban is volt erre szük- 
sége. Íróink pedig honi művészről nem emlékeznek, állita- 
nnnk kell , hogy a festvényeket vagy külföldön készitteté, 
vagy a művészeket külföldről hozatá be a vallásos buzga- 
lom, n. Ferdinánd idejéből dicsért Bel ^) a pozsonyi királyi 
teremek festvényeit, mellyek a mondott királyt több féle 
helyzetben s kömyületekben ábrázolták ; de ezek bizonyo* 
san külföldinek müvei valának. A 17dik század azonban 
valószínűleg már több föstészekkel i^^dékozta meg honun- 
kat ; de ezekről csak az eddig zárva tartott levéltárak njnUt- 
h4rtwá»^^f világot. Ezt hinni annjrival inkább hiíjlandó va- 
gyok, mivel 1652 táján már rézmetsző is létezett Lőcsén, 



1) Katona 21 , 007. 

2) BrNocky Top. Beytr. 4 ^ 82. 

3) Not. Hong. No?. 2, 144. 

3 



;i6 

Mzonyos Kremieidz János. Ennek miiYei kOzöl egy , Ves- 
sélényi Ferenc rézre metszett arcképe, megmenekviUt az 
enyészettől s hiteles kntfőből tadom , kogy az egykor Kap- 
rinai István birtokában vala. — Hasonlót mondhatni a szob- 
rászat -és képfaragásról. Honunknak, miként az előbbi 
korszakok történetéből látók, kivált I. Lajos és Mátyás 
alatt oUy szobrászai s ércmiiOntői valának , kiknek birto- 
kában sok más országéit nem volt oka irigyleni ; a budai, 
azon korban páratlan királyi lak, a törölítől mind innét, 
mind egyéb helyekről elrablott vagy ősszerombott müvek , 
elég bizonyítványai ezen állitásnak. Annál meddőbb volt 
ezen egész hosszú korszak a művészet ezen ágálian ; sőt a 
mait időnek maradványait is mind egirig elnyelte a tőrök 
vandalismos pusztító dühe, vagy legkedvezőbb esetben ha- 
sonló sorsra juttatá a budai temető sok és szép márvány 
emlékeivel , mellyeket Bogáthy János , kassai biró , az 
utcákon elhánjrva s padokká , vagy a kalmároktól áru- 
asztalokká alacsonyítva látott ^). 

Az építészetet aionban a szükség és kényelemvágy 
nem hagyhatá egészen száműzetni ; csak hogy más részről 
azt , miként fenállott , aligha helyezheUttk a művészetek so- 
rába. A háborúk sanyarú kora nem palotákat , hanem vá- 
rakat, erősségeket kívánt építtetni. Ezekre is többnyire 
külföldiek, olaszok és németek hivattak meg. Az elsők, 
nevezetesen egy bolognai építész által emelte Zápolya a 
budai várnak új tömérdek bástyáit és tornyait *) ; illyenek- 
kel orősittette Ferdinánd is várait ^). Az utóbbiak közöl a 



1) Bel Apparat 1 , 332. 

2) JoTiot Lib. 39. p. 256. 

3) Katona 21 , 885. 



S7 

17dik száxad el^én neTezetesbnek olTassuk Wiener Móri- 
cod ^)* A gyakori gyiUtogatások szükségessé tették a lak- 
házakat jobban biztosítani a tözTeszély ellen, miért több 
▼árosokban cserép és zsindely válta fel a nád és szabna 
tetőket % A török az elfoglalt varasokban sajét Ízlése sze- 
rint, nébol keleti fénynyel, emelt épületeket; említésre mél- 
tók e tekintetben a budai fSrdök, mellyeket Szolimán az 
esztergomi érsek paloti^ából alakíttatott , a vizet a Dunából 
csatornákon biztatván fel s az épület homlokfalát és tere- 
méit a városban talált , Mátyás korabeli , márvány szobrok- 
kal s emlékkövekkel ékesittetvén flSl 3). A 17dik században 
azonban már nagyobb ügyelet volt az építésben a díszre , 
8 kényelemre is, és néhány valóban szép épület is emel- 
kedett, niyen volt a kismartoni kastély , mellyet Eszterházy 
Pál, nádor, 1683ban emeltetett. Szép példánya ezen kori 
építészetnek a lőcsei 1647ben emelt torony is, melljmek 
rézíödelére száz mázsa réz, ugyan annyi vas, és tizenhár 
rom m. ón fordíttatott ^). Nem mellőzhetem itt el az e tem- 
plomban létező orgonát sem, mellyet 1623ban Komic 
Kristóf tizenhárom ezer forintért készített , s melly minden 
műértő csodálatát magára vonta ^). 



1) bftfáBfyLili* 33, 524. 

2) Venuie lertle lüUonáBál 25 , 237. 

3) Wtrahar. De AudrMiá. Hangariae Aquis 312. 

4) KorabiMiiqr Ltziemi. 

5) V. ö. 



;i8 



III 



BÁNYÁSZAT. 



Az austriai házból származott királyok egyáltalán 
Mgyobb gondot fordítottak a bányák szorgalmas míTelte- 
tésére, mint elődeik; ezt a folytonos háborúk költségei is 
szükségessé tevék; azért azon bányákban » mellyek köz- 
vetlen a kir. kamra birtokában s igazgatása alatt léteztek , 
mind azon javítások is gondosan megtétettek » mik Cseh- és 
Szászországban koronként fölfedeztettek. I. Ferdinánd erre 
szóval is kötelezte magát, az 1545ki törvénykönyvet meg- 
erősítő válaszában , ígérvén , hogy ő , ki egyéb tartományai- 
ban is bírván ércbányákkal , azoknak ügyét jól érti , semmit 
el nem mnlasztand, mi M<igyarország bányáit virágzatra 
emelheti ^). 

I. Ferdinánd alatt leggazdagabb arany s ezüst Mnyák 
voltak : a körmöci , selmeci , ribnói , rosnyói , szomolnoki, 
nagy-bányai és besztercei ^). A besztercei ezüst és réz- 
bányákat Ferdinánd 1527ben Thurzó Eleknek és a Fugge- 
reknek adá haszonbérbe, kik azokat illy módon már II. 
LiUos alatt is bírták volt. Ezeknek adá ált Ferdinánd az 
erdélyi érc -és sóbányákat is, mellyeket azonban Zápolya 
I<engyelországbóli visszatérte atán ismét birtokába kerített ^)^ 

Zápolya osztályrészében Utíssenich kincstárnok szinte 
különös Ügyeimet fordított a bányamívelésre. A kormánya 
alatt lévők közt leggazdagabbak voltak a gynla-fehérvá- 




i; Corp. Jor. 1 , 3S3. 

2) Oláh Hang. Bel Appar. 36. 

3) Katona 30 , 280. 



39 

riak, nellyekbeB higany is hozatott napvilágra <); cseké- 
lyebb haszonnal , de hasonló szorgalommal munkáltatott az 
asszony* pataki » és felsőbányai arany s ezüst bánya *) ; 
Abmg-Bányán pedig aranymosás TOlt gyakorlatban ^). ü- 
tissenich halála atán azonban a többiTel egjrtttt ezen ága 
is elhanyagoltatott a statnsgazdaságnak , s csak Báthory 
István kezdett azokra jobb kort deríteni; mielőtt azoniMUi 
a szükséges javitásoluit tökélyre vihette , a lengyel trónra 
hivattatott, s félbeszakasztott müvét utódja nem folytatta. 
Később Báthory Zsigmond alatt báró Herberstein i^ánlá 
magát, a már majdnem végkép megrontott asszonypataki 
és felsőbányai arany s ezüst aknákat jobb karba állítani ; 
mit pár év alaU si^át költségein meg is tőn; miért 1592beB 
az emiitett fejedelem bizonyos időre néU engedé ált költsé- 
gei pótlásán! azoknak jövedelmét ^). 

Rudolf hanyag kormánya alatt , mihez még pazarlás is 
járult, a kirá yi arany s ezüstbányákra is olly kevés gond 
fordíttatott, hogy azok pusztulásra jutandottak, ha Henkel 
Lázár, gazdag bécsi kereskedő, ki aztán némi birtokot is 
szerzett m^gA'M'k az országban, kölcsönnel nem segiti a 
bányaigazgatókat. Mivel pedig a kamra e kölcsönt visz- 
sza nem üzetheté, Henkel kamat fejében jiémelly aknák 
jövedelmeit foglalta volt el. Mind ezek , mind egyéb fog- 
lalások által a királyi kincstár jövedelmei annyira megcsök- 
kentek, hogy az 1609ki országgyűlés ezen ttgykörüli csa- 
lásoknak gátot vetendő, szükségesnek látta megújítani 
azon törvényeket, mellyek pénztőke veszteségi büntetést 



1) Katooa 25, 217. 

2) Istránfy Lib.22, 278. 

3) Katona 20, 1301. 

4) U. o. 26 , 570. 



mondanak azokra, kik nyerészkedési célból a kir. bányák- 
nak pénzt kOlcsönzének. Mirel azonban tndra toU, hogy 
Henkelnek e kOlcsöne nagy javára TOlt az egyébkint el- 
pnsztolandott bányáknak » az elfoglalt aknákat tőle kiré- 
telképen TisszaYáltatni rendelték ; de midőn az e vég- 
re kikilldOtt Tálasztmány a kOlcsönt kétszeresen is Tissza- 
kerfiltnek találta az elfoglalt aknákbél » ezeket is minden 
egyéb idegen kézen loTŐkkel együtt minden kárpótlás nél- 
kül a kir. kincstárnak Tisszaadatni rendelte az 1622ik 46ik 
tSrrénycikkely. Mátyás » de kivált a két Ferdinánd alatt 
ismét szorgalmas igazgatóra talált a bányászat Piberben, 
ki nem csak a régieket gondosan mirelteté » banem űjnkat 
is nyitott. Különösen gazdag erfi TOlt azon arany s ezüst 
akna, mellyet 1637ben Selmecen fedezett föl; két éyrel 
t. i. megnyitása ntán naponként százhetven font tisztítandó 
s részben tiszta érc ásatott ki belőle; tizenöt éyrel később 
pedig, mi alatt mindig gyarapodott, páraüan bőséggel tárta 
fel kincseit. „A Piber aknája , a. m. Richter , ^) jÖTedelme 
Iránt mindig biztos reményt nyi^tott; a 17dik század kö- 
zepén pedig ereit kifi^trén, királyi kincseiről hires lön 

Később pedig midőn megrénhedett s mint meddő aljasulni 
kezdett TOlna , gyalázatát lemosván , leggazdagabbnak s 
ércben termékenyebbnek bizonyitá magát, mint valaha''. 
Bizonyítják ezt selmeci oklevelek is: ,j4egtöbb — igy 
intik egy német nyelvű oklevélben Bél idézett helyén — 
aranyat adott a selmeci bányálNin az 1690ki év, t. i. 1873 
markát , az az : egy és fél pisetnmot , mi 133,421^ aranyat 
tőn. Ezüstből pedig ásatott 21,517 márkányi, az az har- 
minchét pisetom, vagy is 2,851,815 forint, a kisebb akna 



1) Bel Nof. Hanf. Not. 4, 057. 



41 

jSvedelinéii tíwüi, mi sziDte legalább 40,000 aranyra, Tagy 
800,000 fura ment'*. Alantabb pedig igy folytatja: ,4de 
kapcsolandó még, mit a 8zemétr<ll megmentett számadó 
kOnyr — codex rationmn — a selmeci aknák gazdagságá- 
ról mond 1672tól 16S0ig; hogy t i. a Piber-akna éven- 
ként 427,600 bányai font ezAsttel és 5315 félfont — sémi 
libra — aranynyal jÖTedelmezett Ezen mindig emelkedő 
jOTedelmét a bányáknak a 17dik század végéig a nagyob- 
bodott szorgalom mellett azon erőmttvek is okozák , mellyék 
e korban részint célszerfibbekké javíttattak, részint ajak- 
kal szi^rittattak. Nevezetes volt az utóbbiak közt az, 
mellyel a 17dik század el^én GáU János talált föl , s ké- 
sőbb Piber tOkéletesbitett ; ennek segedelmével tette ő oUy 
virágzóvá a selmeci aknákat ^). — A nagybányai aknákat, 
mdlyek , mintegy kifáradva a kor el^én még bő jövedelme- 
zésben, elmeddfiltek s több évig elhagyott állapotban valá- 
nak , Leopold 1675ben ismét s oUy szerencsével kezdé mi- 
veltetni, hogy azok mincUárt az első években gazdag aranji 
s ezfist erekkel jutalmazták a re^ok fordított szorgalmat és 
kOUséget ?). A selmeci bányák azonban, a mindinkább! 
mélyedés és betoláló viz által annyira megrontattak , hogy 
a viz mérésre fordított költségek a jövedelmet már teteme- 
sem meghaladták. I. József alatt Sélmec Rákócy kezébe 
Jatván, mintán ez a bányákra költeni nem akart, a szövet- 
séges renddé megegyezésével 1708ban Bercsényit kikiildé, 
a Ur. bányaépllletek és bányák szétrombolására. A lako- 
sok a ISld gyomrában karestek menedéket; egyedill Hell 
Mátyás, a bányaigazgató, borúit Bercsényi lábaihoz, a 
bányák megUméléseért esedezvén. Kérése foganatos volt : 



I) Bel Not. Huig. NoT. 4 , 059. 
V Kasy Hist Hoig. 3, 17S. 



42 

BercséB]ri elállott sz&ndék&tól. De ámbár a bányaTárosok 
nem sokára visszakerttltek a király birtokába , a kincstár, 
nem gjözwén a költségeket, Selinec liányái munkáltatá- 
sát I709ben elhagyni rendelte. De a derék Hell el nem 
csüggedett; személyesen kérte a királyt e rendelménye 
visszakozásáért , kit végre azon Ígéretével , hogy a költ- 
ségek ezután kevesedni fognak , reábirt , hogy neki a 
munkák folytatására 30,000 forintot fizettetne. Hell buzgó 
törekvései nem maradtak sikeretlenek: azóta mintegy 135 
millió forintnyi arany s ezüst került ki a jelenig e bányák- 
ból 1). 

A kincstáriakon Uvfil még számos arany , ezüst , stb 
bányák léteztek már, mellyeket egyesek, kiknek földjeiben 
fölfedeztettek , vagy egész társaságok a kincstárral eg]rfitt 
részvényekre miveltettek. Illyen volt a sok közöl a poprá- 
di, Szepesben, melly a 16ik század közepén ujrittaték meg 
s ezüstöt és rezet adott ^) ; továbbá a bocai és magurkai 
4uranybányák Liptóban stb. Szokásban vala , hogy az ig bá- 
nyákat íölfedezöik három évig minden teher s adó nélkül 
használhaták , s csak azoknak eltelte után köttetek a kincs- 
tár és tuli^onos között szerződés, mellyben a bányaadó — 
nrbura — s egyéb kötelezések meghatároztattak ^). Az iUy 
bányáidból kiásott nemes ércet tartoztak a tulajdonosak 
meghatározott áron a kincstárnak eladni , csak annyit 
tarthatván meg abból s pedig a kamra tudtával, mennyi 
si^át szükségeikre vala fordítandó ; a kereskedés azokkal 
számos törvények által megtiltva volt. 1545ig az ezüst 
marU^át öt tton válta be a kincstár; de az ezen évi or- 



1) Tad. OyiUt 1824. 4 Mi 

2) Ungr. Magai. 2 , 44. 

3) Katona 26 , 579. 



4A 

Hzággyülésen tekintetbe vétetvén , hogy az aknák a folyto- 
nos ásáa alatt m&r igen leméiyednek s a nagyobb mérték- 
lien beszivárgó viz a mivelést súlyosítja s a költséget so- 
kasítja: az 50dik törvénycikk által rendeltetek, hogy a 
kiásott ezüst márkája azontúl 6 fton, 25 dr. hiával, vál- 
tassék be a körmöci kamarától. — Ezen magányosoktól 
mtvelt bányákról többször is gondoskodók törvényhozá- 
sunk: igy az 1552ki 36ik cikkelyben biztosittatnak az úi 
hányák feltalálói mind azon jogokról és szabadékokróU 
mellyeket az elhunyt királyok adni szoktak: 1574ki 19dik 
megi^jitja azon szabályokat mellyek a magányosak aknái 
figyében n. Ulászló 1492ki törvénykönyve SOdik cikké1»en 
alkottattak s miknél fogva rendeltetik, hogy mindennemft 
ércbányák — kiv4«re a sóbányákat, mellyek mind a kincs- 
táréi — a feltaláló tnligdonos birtokában maracUanak, de 
ez évenként a szokott urborával adózzék ^). — A szabadé- 
kok, mellyek az új bányák fölfedezőinek adattak, nem 
mindig valának egyenlők. így Leopold 1669ben az Andrássy 
családnak egyebek közt azon szabadékot adta , hogy a fel- 
talált bánya, a közszokás ellenére, mi három évet enge- 
dett, űz évig maradjon ment a szokott adótól, annak el- 
telte után pedig minden ércnek tizedét, kivévén az aranyat 



I) A beUileapértt ie20ia beszteroei gjűléBhől ím feoTAo egy , a U- 
oyáksi illető rendelmény, meUybeo határottatik , hogy Hintán 
a bányák Htreltoiét^ igen költségéé, és at orsságra hastnos, 
a bányaalTelök régi stabadékai megtartassanak , s különösen 
hogy a kir. kamrától beváltatni szokó U rés egy fttal drágáb- 
ban Siettessék ; az arany - s eifistmiTOseknek pedig a törré- 
nyesen kiszabott mennyiség kézműTeik fizésére a kamrától 
pontosan kiadassák. Katona 90, 537. 



44 



és eiiistOt, a Uncstániak acUik, a tSbbit kereskedés alá 
bocsáthatráii ^). 

A Tas- és eg7é1> nemn ércbányákat s hámorokat, 
mellyek Gömtfrben, Zólyointan , Abaiyban, Sáros- Zemplén- 
és Borsódlian stb sok helyen mireltettek , rOvidség okáért 
mellőzve, csak a sóbányákról adandók még rövid tudósí- 
tást. OUy gazdagok valának ezek , hogy nagyobb szorga- 
lom mellett egész Európa szükségét kielégíthették volna. 
Magyarországban leggazdagabbak s miveltebbek voltak a 
marmarosiak: huszti, rónaszéki és sóvári ^); Erdélyben a 
tordai vizáknál, décsi, széki, kolosi, és sok mások ^). De 
az aknák kifogyhatlan gazdagsága mellett sem éltek honi 
sóval az ország minden részei. A nag]ríálusiak már Zsig- 
mond király idejében kezdek a lengyel sót Árvába és Liptó- 
ba szállitani, s erre 1523ban Zsigmond lengyel királytól 
szabadékot is nyertek, mellyet később n. Li^os, 1548ban 
pedig I. Ferdinánd is megerősített ^). Oka ennek az idegen 
só beszállításának az volt, mivel az utak rosszasága miatt 
a nevezett megyékbe Marmarosból nem mindig s csak 
nagy bi^Jal lehet vala jutni. Később ezen lengyel só szál- 
lítása a törvények által egyedill azon esetben engedtetek 
meg , ha Marmarosból e felső megyékbe elég só nem szál- 
Uttathatott. 



1) Katona 33 , 732. 

2) GhroB. LeibiMT. Wagaenál 8eep. 2 , 102. 

3) Oláh Hang. Bel. Appar. 36. 

4) Katoaa 21 , 7S0. 



46 



A KERESKEDÉS ÁLLAPATA. 

L 

ÁLTALÁNOS AKADÁLYOK. 

A kimiiak fOnelib leirt általános áUaiiata nem kevesbbé 
flkltélélexé a kereskedést, nrint a nemzeti ipar egyéb ágait. 
Söt a folytonos háborúk és forrongások , a féket szaUtott 
tSnrénytelenség , a zsarlások és rablások semminek na- 
gyobb ártalmára nem lehettek , mint a kereskedésnek. Még 
is, ha egyedül ezek ToUak volna a kereskedés akadályai, 
bizonyosan nem sUyed le az annyira előbbi Tirágzatáról, 
mennyire lesfilyedett. A kereskedés Osztönöztetrén a nye- 
reség vágyátél, ezen mindenek közt legkffzönségesb , ha- 
talmas indnlattól, nem irtózik megríni a külső veszélyek- 
kel, mikkd a pénzkereset OsszekapcsolTS van, ha szerzett 
javait aztán bátorságba helyezheti. De ezen akadályokon 
kivill még mások is voltak, részint erkölcsiek, részint sta- 
tosgazdaságiak , mellyek a kereskedést annyira nehezítek 
s megnyftgözék , hogy csodálkoznánk kellene, ha az any- 
nyira, nrint történt, el nem silányul. 

A közvélemény, legalább a nemesi osztályban ural- 
kodó, nem tali^donitott a kereskedőnek s foglalkodásának 
kellő tiszteletet ; mert nem tudta méltánylani annak hasz- 
nait, meliyeket a polgári életre, a haza jólétére áraszt; nem 
csoda , ha előítélettől elfogulva az egész kereskedő osztály 
ellen azt nemtelen , sőt gyalázó gyanásitásokkal teilielte ; a 
kereskedés figyében pedig a legfonákabb eszméket i^olta i). 



3) KalsM23, 010. 



46 



Mert kereskedő vagy kalmár és uzsorás csaló , kOrtilbeltíl 
egyet tőn , csak honunkat értem , e kor szótárában ; s a köz* 
vélemény szerint oda ment ki annak minden törekvése , hogy 
a népet minél inkább kifoszthassa. Igaz , hogy e vélemény- 
nek volt némi alapja , mert a zsidók , rácok és örmények, 
kik az ország némelly részein nugdnem kizárólag Hzték a 
kereskedést, valóban nem menthetők fel minden vád alóL 
De nem válhatik e kornak dicséretére » midőn az egész osz- 
tályt telhetetlen pénzszou^asnak , csalónak, fösvénységé- 
ben a kősóra nem áldozónak Mlyegezte. S kellemeflenftl 
vagyunk meglepetve, midőn illy véleményt még egy vilá* 
gos fctjtt Yeranctól is olvasunk , ki egy , a budai liasáhox 
irt levelében a kalmárságról ekként nyilatkozik: „Tu4ia 
nagyságod, hogy illy kereskedéssel foglalkodó emberek a 
világ nadáiyai. Miként ezek soha el nem telnek a test 
nedveivel , ngy a kereskedők s^n pénzzel ; mit midőn szor- 
galmasan gyűjtenék , vele nem élnek olly adakozókig, mint a 
katonák''. E véleménynek pedig károsabb befolyása volt 
a kereskedésre , mint talán első tekintetre gondolnók : az el- 
nyomást, a rablásokat ápolta, a fosztogatás vágyát inger- 
lette , midőn azt , mintegy viszonzásnak , az alattomban elkö- 
vetett csalás kárpótlásának nézetvén, nénüképen igazolU, 
s a bfint undokságától , a leUtíösmeretet fuUánkjától meg^ 
fosztotta. 

Nem kevesbbé fonákok voltak a nézetek , mellyekei 
e korban magáról a kereskedésről találunk. Nem elvek 
által , mellyeket ész és tapasztalás igazol , hanem olly sza- 
badékok által láQuk azt vezettetni , mellyek azt néhány 
városra szorítván , az országnak kárára , az egyedániságot 
ápolták. Dlyenek a kizáró szabaditékok s kivált az ám- 
megállitás — Stapel. Ezek azonban nem új szülöttei e kor- 
szaknak : ndként a maga helyén említtetek, az ai^Javi ház 



47 

fejedelmeíiöl veszik hazánkban származásokat ; s e kor- 
szak miattok csak annyiban Tádoltathatik , mennyiben azo- 
kat megtartotta s néha ott is me^'itotta , hol azokat maga 
a kereskedés józanabb szelleme kiejtette gyakorlatból. így 
I. Ferdinánd '1538ban» meg^'itotta Eperjesnek árumegállító 
jógát , egyedtU azért , mivel e városiak neki htt szolgálato- 
kat tőnek a Zápolya elleni háliornban s hogy a vidéken az 
ö birodalmához tartozó városok közt is legyen egy , azon 
Joggal biró , miután Kassa , melly annak gyakorlatában 
vala , Zápolya kezére jutott ^.) Később az idegen pénznek, 
kivált a honinál roszabb lengyelnek , az országban elára- 
dását, nem tudta az ország célszerűbb módon meggátolni, 
ndnt a régi , nagy részben már elavult árumegállitásokat 
föléleszteni % minél fogva Lengyelország felé Kassa , Lőcse, 
Bpeijes , Bartfa , Késmárk ; Austria felé Pozsony és Sop- 
rony; Morva felé Nagyszombat; St^erország felé Zágráb 
és Yarasd ismét visszahelyeztettek árumegállító jogaikba. 
— Bűben állott e jog , sem a felhozott törvénycikkek nem 
említik , sem más ezen korlieli Írónál nem találtam ; mivel 
azonban a régi jog minden hozzátétel és változtatás nélkül 
élesztetik föl : egészen megegyeznie kellett a régibb illy 
nemű jogokkal ; ezekről pedig elég világos tudósítást ad egy 
15ik századbeli kézirat ^), mellyben Budának árumegállító 
jogai is fö^egyezve vannak. Olvassuk ebben , hogy minden, 
a városba jövő idegen kalmár köteles volt magának rak- 
helyet tartani s . portékáit ott árulni ; a vásár eltölte után 

1) Katona 20, 1111. 

2) Deertt. 1500. 18, — 1500: 33. 

3) B kézirat, raellyröl már a mait iiorttak történetében is raólot- 

tas , a bndai je^ysö tiszti könyre Tolt, a 15ik században , és 
t. Frank , pesti egyetembeli jogtanitó ur birtokában fagyon , 
ki Telén azt köslení siíTeskedett. 



48 

azokat más városlia Tínni tilalmas Toit ; ki e szaliály t meg- 
szegte , elveszte áruit. Továbbá minden árut » melly , aJüű* 
hová s akár honnét szállíttatván, a városon keresztül vi- 
tetek , ott letenni s bizonyos ideig áruba kelle bocsátani ; 
ki a várost , midőn az ujában esett , elkeríUte » a városiaktól 
szabadon kifosztathaték. Ide tartoztak még azon szaliályok 
is , mellyeknél fogva a városton egyik idegen a másikkai 
semmi adásvevésbe nem bocsátkozhatott, s minden porté- 
Icát, melly a vásártói felmaradt, csak városi kalmár ve- 
hetett ált ; valamint azok is , mellyek szerint idegennek ki- 
csinyben árulni tilalmas s meghatározva volt , ki, meny- 
nyit bocsáthat egyszerre árulia; p. o. a finomabb posztóbél 
egy végen, durvábból három, öt és tiz végen; vászonból, 
minősége szerint három vagy hat végen ; selyemből három, 
négy, liat fonton stb alul nem volt szaliad áruba bocsá- 
tani ^). 

lüfilly szűk és viszás nézetei voltak tőrvényhozásunk- 
nak a kereskedésről bizonyságot tesznek a harmincadoC 
tárgyazó törvények is, mik az ezen ügy körüli visszaélé- 
sekkel együU, egyik fő akadályát tevék kereskedésünknek. 
Vám és harmincad közönségesen ugy tekintetek, mint 
financforrás , nem pedig mint fék , melly által a kereskedés 
az ország közjavára igazgattassék. Azért gyakran történt, 
hogy a kincstár pillanatnyi haszna miatt a kereskedés lé- 
nyeges érdekei (öláldoztattak ; történt , hogy e flnancforrásm 
utaltaték a kormány , midőn az az ország szabadságáért vi- 
vandó harcok költségeire segélyt , adónagyobbitást kívánt 
az ország rendéitől. Sőt többször meglepetünk azon 



1)L. több hasonló szabályokat • késiraOiólai eldbU korszak («r- 
ténetéboii. 
í 



49 

rendelménytöl , mi szerint beíQldieknek az ország termékeit 
kiYiniii megtiltaték , hogy azokért az idegenek bejönni 
kénytelenittetvén, a tölök fizetendő nagyobb vám, a kincs- 
tárt szaporítsa ^). A királyok megvoltak elégedve a keres- 
kedés áUapatáyal, ha az kincstároknak bőven Jövedelme- 
zett, a nagyok s nemesek pedig, ha termesztményeiket a 
belvásárokon vagy ámmegáUitó helyeken idegeneknek, 
bár olcsón, eladhatták. Innét az az ingadozás , azok a 
számtalan ellenmondások az ezen kori kereskedést tár- 
gyazö törvényekben. P. o. 1546ban a pozsonyi harmincad- 
nál az adó minden álthi^tott ökörtől egy frtról kettőre 
emeltetett , azon reményben , hogy a kincstár haszna mel- 
lett a kereskedők sem fognak károsodni, marháik árát 
annyival fölebb emelvén. E számolást azonban nem igazolta 
a tapasztalás. A következő országgyűlésig világosan ki- 
tftnt az önkényes vámfölemelés káros befolyása , nem 
csak a marhakereskedőkre, kik közöl többen megbuk- 
ván, kereskedésökkel felhagyni kénytelenittettek ^ hanem 
az egész országra is ; mert a külföldiek is fölemelvén 
behozott portékáik árát, a veszteség végre is az ország 
lakosaira háromlott , nekik kellvén viselni a kincstár 
nyerekedésének snlyát, a nélkül pedig, hogy az mind e 
mellett is részesfiit volna valamelly haszonban ; mert sokan 
felhagytak e kereskedéssel , sokan Lengyelországon s 
^yéb tartományokon keresztül, sokan végre tilos utakon 
csempézték be Austríába marháiiiat, miknél fogva kény- 
telen volt a törvényhozás 15i8ban a harmincadot egy 
8 fél forintra leszállítani. 



1) lUy Janulatot olTSsank sz 1618ki orsiágCTÍUéshez |jekttldö(t ki- 
rályi előadásokban is Katona 20, 700. lOlOben magok aRR. 
kérték azt a királytól. Aeta Comit p. 370. 

4 



50 

Ezen 8 illy szellemű törvényeknél sokkal ártalmasbak vol- 
tak még kereskedésünkre azon visszaélések, mellyek a v&mok 
s harmincadok körül történtek. A zavarok és törvénytelen- 
ségek e korszakálian migdnem minden nemes állított fel bir- 
tokában vámokat , s illetőleg az ország szélein barmincado- 
kat, mellyek törvénytelen követeléseikkel, önkényes zsar- 
lásaikkal valóságos nadályai voltak a kalmároknak s aka- 
dályai a közlekedésnek. Mert nem elégedének meg avval, 
hogy az önként arra ntazó kalmárokat kizsebelték ; hanem 
történt az is , hogy , miként az áromegállitó joggal ellátott 
városok , kényszeriték is arra utazni a kalmárokat. így p. 
0. Lasky Jeromos 1562ben a Krakóliól árakkal haza menő 
lőcsei kalmárokat reá szórttá, hogy szokatlan utakon ke- 
rtijének az ő harmincadára. Miért Lőcse visszatorlással 
élvén , a késmárkiakat , kik Laskyt uralták , nem bocsátá 
be vásáraira ^). Számtalanok voltak az ezen visszaélések 
ellen emelt panaszok ; számtalanok a törvénycikkek , mely- 
lyek azokat eltörleszteni rendelik ^); de hasztalan: fenma- 
radtak azok ezen egész korszak alatt a kereskedők zaklatá- 
sára , a közlekedés nehezítésére. így később, hogy a számta- 
lan adatokból egy párt felhozzak , Schvendí tábornok a ha- 
tósága alá vetett felső tartományban minden kocsi ga- 
bonáért , minden hordó borért , akár adatott el , akár nem, 
polgároktól és nemesektől egyenlően , hat forintot zsarlott 
ki, a falvakat és mezővárosokat pedig törvénytelen boradó- 
val terhelé, mellynek jövedelmeivel aztán Lengyelország- 

1) Leatadiaaer Chron. im Magjai, d. Gesch. a. Statist. fttr i, ttitr. 
Monareh. 2, 388. 

2) lUyeoek Fent. I. Decr. V. art. 45. 48. — további 1546 : 40. 54* 
— 1548: 53. 58. — 1550: 07. — 1552: 35. — 1556: 36. - 
1588: 27. - 1618: 18. — 1647; 01. - 1681: 44. stb. 



51 

ban nyereséges kereskedést üzOtt ^). A komáromiak a 17ik 
század közepén minden , Tárosaknái átiiszó linótól egy só- 
kÖTOt csikartak ki >) stb. 

De nem csak e tOrrénytelen vámok s harmincadok , 
hanem a törvényeseknél történt visszaélések is méd felett 
nehezítek a kereskedést A harmincad - hivatal tisztviselői 
hasznokra fordítván az idők zavarát , mennyire nyomták a 
kereskedőket, önkény ök szerint szedvén a vámot, több or- 
szággyűlések irományai tndésitanak. így az 1567ki gyiilés 
rendel panaszkodnak , hogy a harmincadosok a vámfizetést 
tanúsító levélkeért (boleta) minden ökör ntán nyolc dénárt 
követelnek a lugcsároktól , holott az előtt egy egész fal- 
káért csak két dénár volt fizetendő ; a Lengyelországból 
Árvába és Liptóba szállíttatni szokott sóból pedig harmincad 
fejében annyit foglalnak le , hogy a kereskedők e zsarlást U 
nem állhatván már fel is hagynak e szállítással , vagy 
tolviy ntakon csempézik be ár^jokat ; amaz a mondott me- 
gyék lakosainak, emez a kincstári Jövedelemnek kisebbségére 
történvén ^). így az 1635ki sopronyi gyiUés naplójából kitűnik, 
miként a harmincadosok a törvényes 2 dr. helyett , mi a vám- 
Jegyekért Járó s egész falkáktól fizetendő volt, minden 
ökörért 6 drt. követeltek. A sószállitók pedig a harminca- 
dok sürfisége miaU 160 sókőből Marmarostól Galgócig 
50 kőnél , egyediü vám fejében , többet adni kénytelenitettek 
% Az 1647ki 88dik dkk pedig bizonylQa, hogy az óvári 
harmincadosok a sopronyiakat a marha vásárlástól eltiltot- 
ták , niásoktöl pedig a törvényes harmincadon íölill minden 



1) Porfách Lib. 17 , 4S7. Deer. 1507 : 3S. 

2) Deer. 1660 : Ö3. 

3) Ari. 37. 

4) KatoM 31 , 054. 



52 

OkOrtöI egy garast követeltek. A fianaszok ezen törrény- 
telen zsaiiások ellen 1655 Uján annyira meggjrflltek , hogy 
a mondott évi országgyűlés kénytelen volt választmányt 
kiküldeni , melly Pozsonyban és Kassán szabályozná a har- 
mincadot , s rendelni , hogy e kiUdöttség határozatihoz 
aztán mind a kereskedők , mind a harmincadi tisztviselők 
szorosan ragaszkodjanak. E rendelmény a következő 1659ki 
törvénykönyv 61dik cikkében is megt^ittaték ngyan, de 
milly kevés sikerrel, tanúk ismét az 16Sldiki országgjrü- 
lésen hallatott iianaszok, mik szerint mind a nemeseknek 
egy helyről másra, bár nem kereskedési célból, általvitt 
boraik s egyéb migorsági termesztményeik , mind a héti 
vásárokra vitt élelmi s egyéb csekély értékű cikkek tör- 
vénytelenül adóztattak ^). De a törvénycikk (44dik) , melly 
e sérelem orvoslására alkottaték , nem birt több erővel és 
sikerrel , mint az előbbiek , mellyekre hivatkozik. — 

Nem csekély akadályra talált a kereskedés, a pénz 
ingatag', változékony folyamatában is; mi elmaradhatlan 
következménye volt a sokaktól űzött hamisításnak ; a tör- 
vényhozás gyakrabban gondoskodott ugyan enn^ meg- 
gátlásáról, de a háborgás és féktelenség e korszakában 
erőtelenek voltak , vagy különféle módokon kUátszattak 
annak rendelményei. A rósz pénz eláradásában n. Li^os 
alatt s I. Ferdinánd első éveiben a törvényes értékű s ré- 
gibb is gyanúba hozatván , akadályokat kezde vetni a ke- 
reskedésnek; miért az 1536ki 19dik cikkely által rendelte- 
tek, hogy I. Mátyás , n. Ulászló és II. Li^os ezüst s arany 
pénzei, mellyek a körmöci ligában verettek , jóknak , teUes 
értéküeknek tekintessenek. E törvény a következő évben 



1) Katona 34, 511. 



53 

í8 meg^jiUaték (25 c.) Egy évTel későbben pedig minden- 
nemű pénz eddigi folyamata törvényesen megerősíttetek , s 
a knücárok is meghagyattak azon értéköklien, mi szerint 
75 tőn egy forintot ; a garasok pedig , mellyek négy kr^ 
cárt értek, 16 bécsi drral egyenlőknek határoztattak ^). 
De ez időben már annyira tízetek a pénzhamisítás , hogy az 
1543 : 27. cikkben kénytelen volt httüenségi büntetést szab- 
ni a hamisítókra a törvényhozás. Zápolya eleitől fogva 
roszabb pénzt veretett a folyónál ; miért a szepesi városok 
^cT gyttlekezetökben rendelek , hogy a zápolyai száz drra 
mindig tizennégy adassék — minden hetedikre t. i. egyet 
számítván hamisítási pótlékai , — s csak ngy vétessék el a 
kereskedésben száz ferdinandi dr. értékében ^). Legkorlát- 
lanabbnl taté a pénzhamisítást Zápolya pártián Basó Má- 
tyás , ki rósz pénzének folyamatát fegyvererővel is törek- 
vék kivívni a szepesi városokban. Bebek pedig pénz szűké- 
től szoríttatván , Szepesben többet száz harangnál felolvasz- 
tatott s pénzzé veretett ^). Ez időtől számtalanok a tör- 
vények, mdlyek a — miként egy törvénycikk szól ^ 
mitidnem mindenfitt veretni szokott hamis pénzt tiltiák s a 
rontókra bfintetést szabnak >), Azonban miként az 1547ki 
24dik cikkből világos, maga a kormány sem veté meg 
e hamisításból a kincstárra háramló hasznokat ; minek 
szükségkép az lőn következménye , hogy pótlással is alig 



1) Deer. 1538. 26. 

2) Spnfogel Wagnernál Anal. Scep. 2 , 103 és Leataelutaer duronle, 
im Magú. fttr Oeteh. n. Stotist. d. Ötterr. Monareh. Otttttag. 
ISOS. 2, 315. 

3) 8peif»gel a. o. 2, 157. — 

4) Sperfogel o. o. 2 , 175. 

5) lOyMek: 1545; 51. - 1546: 48. i(b. 



54. 

lehetett e rósz pénznek hitelét fenlartani ; noha a tönrény- 
hpzás még ezt is eltiltá, azt rendelvén 1548: 51, hogy 
a ki akár az új, akár régi körmöci ligában vert pénz^ 
elvenni nem akarná, árai elvesztésével bünhesztessék. B 
törvénycikk azt is rendeli, hogy a cseh babkák hárma 
egy krigcárban folylon ; a lengyel pénz pedig , mint a 
honinál tetemesen roszabb, sehol az országban el ne vé- 
tessék; — pedig a Lengyelekkel honunknak nagy keres- 
kedési közlekedése vala, s milly akadályt tön ebben a 
pénz , alább látancUnk, 

Azonban a magyar pénznek kiUönbözése azon szom- 
széd országokéitól , mellyekkel Magyarország legsűrűbb 
közlekedésben állott , mindinkább nehezítek a kereske* 
dést; s mindinkább éreztetett, hogy az eddig ezen ügy- 
ben alkotott törvények mit sem könnjritének e nagy aka- 
dályon. I. Ferdinánd átlátta azt, hogy egy országot sem 
kényszarithetni , a másik roszabb pénzének a magáéval 
ugyanazon értékben elvételére; a tapasztalás pedig muta- 
tá, hogy lehetlen Is illy nemű kényszerítő törvényeknek 
foganatot szerezni. Azért az 1550ben összegyűlt rendek- 
nek nyomós okokkal előadá, hogy e bi^on csak agy le- 
het gyökeresen segíteni , ha a magyar pénz a némettel egy 
arányú ércvegyitékből verettetik. A rendek reménylvén» 
hogy e módon kiegyenlittetik mind azon ndiézség, melly 
a két országbeli pénz öszetttközéséMl származik , s vége 
szakasztatík azon károsaiásnak, mellyet eddig pénzOkben 
szenvedének , a magyar pénz Jobb vegyitékű lévén a szom- 
széd országokéinál, e változást a pénzzel megtétetni ren- 
delek ; de azon óvással , hogy régi alakja , t. i. a Mária 
képe s a magyar cimer az i^on is meghagyassék. A sze- 
gényebb Jobliágyok adásvevésének könnyébbitésére pedig 



iMb 



rendeltelek, hogy a rég^ dénárok mellé, mellyeknek min- 
denike három bécsiyel flUérC, ezekhez hasonlók Terette»- 
senek ^). Addig is azonban, m\g az i^ Teretft pénz elké- 
szttlend s folyamatba Jövend, mindenki án^a elvesztése 
alatt tartozzék , kivált Pozsony - s egyéb határszéli Táro- 
sokban , a magyar pénzt eddigi törvényes értékében elven- 
ni ^. B törvény a következő 1552ki gyiUés 46ik cikké- 
ben is megAJittatott. 

Azonban még e rendelkezés által sem volt kiegyenlítve 
minden nehézség. Németországban egész és fél talléro- 
sok is voltak folyamatban , mellyekhez hasonló magyar 
pénz még nem létezett. Ennek veretesében is megegyez- 
tek tehát a rendek azon megjegyzéssel , hogy ez is az em- 
lített alakot viselje , és hogy a begyült ezüstnek csak fele 
fordittassék iliy tallérokra, másik fele dénárokra hagyatván, 
s végre , hogy ha e pénznem a jövő gyűlésig hasznosnak 
találtatandik, veretése azután is folytattathatik ^). B foly- 
tatást valóban meg is rendelé az 1554 : 17 , miután a király 
megígérte, hogy a taUérokat 14, a dénárokat pedig mint 
eddig, 8 latnyi vegyitékű ércből veretteti, (egy markára 
t i. számítva annyi tiszta ezüstöt) s amarra a beváltott 
ezüstnek csak ötödrészét, a többit dénárokra fordítan4)a. 
Megígérte a király annak eszközlését is , hogy a tallérok 
Magyarországban 93 magyar dénárban foljfjanak ^). De 
nem sokára tapasztalni kezdek a rendek , hogy nagy meny- 
nyiségft pénz kivesz ezen tallérokban , ezttstjök Jósága 
miatt , az országból , s az 1555ki gyűlésen e pénzt besze- 

1) Decr. 1550: 48. 

2) Art. 40. 

3) Deeret. 1553 : 23. 

4) Most Mintegy 200 4(. érnek. 



; ^ TZ,'-' .— . ' « tí 



56 



detni 8 felolTasztatni akarák , de a király kGzb^ötlére határ- 
zatokat Mvebb tapaftrtalás és tanácskozás okáért a követ- 
kező gyfilésig halászták, azon óTással, hogj az ezfistnek 
nsigj mennyiségft kivitele e taUérokban addig is megtiltas- 
sék (art. 8.). A következő évi gjriQés 38dik cikke csak- 
ugyan eltatá e tallérok veretesét, s az egész pénzftgyet 
az 1550ki lábra áUitá. 

Az 1557ki 14dik törvénycikk részletesen előadja a ve- 
retendő pénznek minőségét, rendelvén, hogy ezután is ve- 
rettessenek: nagyobb, nyolc drt, és kisebb, négy drt érd 
garasok , mindenik Mária képével s a szokott fölírassál , 
másik oldalán pedig a magyar címerrel; továbbá dénárok, 
olly értékben , minőben a garasok , s oUy mennyiségben , 
hogy hiányok ne legyen ; az aranyok pedig , miként eddig , 
ngy ezután is , törvényes vegyitékben. A következő gyűlés 
helybenhagyta a pénz folyamát , csak azt ismételvén , hogy 
az törvényes vegyitékben és sáiyban verettessék. — Miután 
azonban pár év múlva a német birodalmi pénz áüapata 
megváltozott, az 1563ki 74dik azt rendelé, hogy a követ- 
kező évre biztosak küldessenek Id a végre, hogy a biro- 
dalmi tanácsnokokkal egyesült meghányás által a magyar 
8 német pénz viszonyait meghatározzák. Megtörtént-e ez, 
bizonytalan ; annyi bizonyos , hogy a pénz körüli nehézsé- 
gek még 1569ben is fenáUottak s az ezen évi gyűlés 20ík 
törvénycikkében könyörögnek a rendek , hogy fedezzen fői 
ő felsége módot , mi szerint a magjrar pénz mindenkitól tör- 
vényes értékében vétessék el Anstriában. Hasonló sürge- 
tések azután többször meg^ittattak ^). 



1) P. 0. 1506: 48. leOS: p. cor. 10. 1613: 28. 



JMMMto^Mi^hi 



57 

Lengyelországgal is toU honunknak bi^ja a pénzügy 
miatt ; már fönebb közlék egy , erről szóló törvényt ; mivel 
pedig a lengyel garasok a magyaroknál folyton roszabb 
vegyitekben verettek s e miatt az ország, sttrü közleke- 
désben lévén Lengyelországgal , nagy kárt vallana , az 
1574ki 20dik által folyamatok az országban végkép meg- 
szüntetek, s a körmöci kamrának is parancsolat adaték, 
hogy ezután a lengyel pénz ott se váltassék be; söt sz. 
Mihály napja után minden kárpótlás nélkül beszedessék. 
Ezen rendelkezést aztán az 1578: 19, és 1613: 28 is meg- 
^jitották. 

De ennjri törvények sem egyenlíthetek ki a pénz kö- 
rüli nehézségeket. Ismét ni panaszok támadtak, bizonyos 
új német garas és a Imgyel dutkák miatt, miknek követ- 
keztében az 1618ki gyűlésre leküldött királyi előadások- 
ban egyebek közt azt is olvassuk, hogy az ország felső 
vidékein ismét nagy zavar támadt a pénzdolgában , miután 
a Lengyelországgal szomszéd megyék többnyire lengyel 
pénzzel élnek , melly más megyékben nem kelendő ; felszó- 
Uttatnak tehát a RR. meghatározni , hol , minő pénz legyen 
törvényszerüleg leélendő ^). Erre a RR. azt felelék , hogy 
előttök is tudva van , mennyire károsul az ország a pénz , 
s még azon pénz által is , mellyet a király maga veret , s 
ámbár e tárgyiban világos törvények léteznek , azokhoz a 
szomszéd országok , a királyok töbliszöri Ígéretei után 
sem tarják magokat. Kiváljak tehát a RR., hogy a német 
tartományokban is törvényes értékélien folyjon a magyar 
pénz s hogy a király Asszonypatakán az eddigi öt denáros 
garasokat ne veresse s azokat kisebbekkel és jobimkkal 



I) KatoM 20, 7A2. 



58 

pótoUa ^). A tönrénycikkelylien (19ik) pedig kérik a Uhűyt, 
taláUon módot, hogy a jó magyar pénz, meliyet a több 
megyékben elözönlött idegen, roszabb pénz csaknem U- 
Bzorft, az országban benn maradjon, egyszersmind, hogy 
a szebb s finomabb alakban veretendő mind arany, mind 
kisebb s nagyobb ezüst pénznek értéke szerinti keletét 
Aostriában is eszközöUe. Itt már ismét megjelennek a tal- 
lérok , ámbár , miként íVnebb láttok , egyszer már eltőrlesz- 
tettek. Azonban a következő évi gyűlésben előadott sérd- 
mekből kitűnik , hogy a fönebbi rendelmény nem teljesíttetek; 
sőt azóta roszúlt is az ügy, miután Nagy-Bányán oUy gara- 
sok verettek, mellyek sehol sem voltak kelendők ^. 1622ben 
ismét szőnyegre került a pénz ügye s az i^ törvény azt ren- 
deli; hogy» kivált a török alattí nép Java miatt, következő 
hnsvétig a garasok három krig'cár , vagy négy m. dr. érté- 
kűek legyenek, ugy, hogy 25 illy garas tegyen egy m. 
ftot ; hnsvét után pedig az i^abb garasnak csak 3 denámyi 
becse legyen, s ezek szerint számláltassék minden egyéb 
arany s ezüst pénznek értéke; a régi nagyobb garasok 
azonban maraiUanak 4 dmyi beesőkben. De ezen rende- 
letnél is csak a legközelebbi gyűlésig maradtak meg az or- 
szág RR. s 1625ben rendelek , hogy a nagy drágaság s 
mindennemű áruhiány miatt, az apró pénz öt latnyi (t i. 



L 



1) Katona 20 , 703. 

2) Milly elfogultak ?alinak honotiok ez i4Abeft i» még a karotke- 
dés tt^yéban, bizoayi^ák a térelaak kdst moadott eme aiavaik : 
,,IIogy aa idasea péas niaél elAbb kiirtasaék (értik ki?ált a 
aaai rég forgásba Jött kilaaeett és poltar&t) raaéelaadAi bogy 
seMBi barom kttlföUra na k^taaaék, te bor Lengyelortxágba 
ne Titetaék; mert igy reménylhetö, hogy as idegenek Jé pénat 
koMndaaak. Kalona 30 , i58. 



59 

egy markában) becs és azon súlyban yarettessék , minőben 
Rudolf alatt, a jelen körmöci liga megszdntetrén , klTéve 
az aranypénzt, melly ezután is 200, és a tallért, melly 
120 nagy drt éijen. Mivel pedig ezen pénzráltozások miatt 
nébány év óta mindennek ára igen felszökött, a várme- 
gyéknek meghagyaték, hogy azok minden árunak illő árt 
szaUJanak Ez által ismét hasonló lábra állittaték a ma- 
gyar pénz a némettel; de amannak folyamata Németor- 
szágban még is nehezen vala eszközölhető , mert e tárgy- 
ban még később is számos törvények alkottattak ^). 

Rákócy lázadása űj zavart okozott a pénzügyben. A 
18ik század első éveiben két milliónyi rézpénzt veretett. 
E pénz darabja (körirata: „Pro libertate") tiz krigcámyi 
értékben adaték U, ámbár belliecse nem volt több egy 
kri^cámál ; s kongó pénznek neveztetek , ellentétben az 
ezüst pengővel. Az 1706ki miskolci gyüléiben ismét más 
két millió rendeltetek veretni. De e pénz nagy kárára vált 
az országnak. Bár mennyi parancsot bocsáta is ki Rákócy 
ennek keleté iránt, hitelre az a kereskedésben nem jutha- 
tott ; mindennek árát igen fölemelte s a kereskedést meg- 
akasztotta. 8 már az ónodi gyűlésen, 1707ben, kénysze- 
rítve látták magokat a lázadás fejei orvoslást szerezni; 
minél fogva a forgáslian lévő tizenöt niillión3ri illy nemű 
pénzt két millióra szálliták le. Ez azonban a bajon gyö- 
keresen már nem segíthetett : számtalan család koldusbotra 
jutott, miután e pénz sem adósságleróvásra , sem zálog- 
vállásra nem fordíttathatok >). 

A pénzzeli kereskedés e korban divatos még nem vala. 
A háborás körülmények közt , mellyekben a birtoknak bá- 



1) Illyeiiek: 1640, 47—1665: 80—1669: 72—1662: 48. 

2) KalOBS 37 , 121 , 103. Rftfel 5 , 103. 229. 



60 

torsága s evrel liecse is uugd nem elenyészett , igen nehéz 
TOlt kölcsönt kapni; s a legnagyobb biztosságnál is csak 
hét száztólira. így adott a m. kir. kamra Balassa Farkas- 
nak 12,000 ftot ^). Az 1647ki 144dik törvénycikkely azon- 
ban a törvényes kamatot hat száztólira szállította le. 



11. 



KÜLKERE8KEDÉ8. 

Bár milly sokfélék és tetemesek voltak is az akadá- 
lyok, mellyek Magyarország kttlkereskedését nehezítek, 
azt az ország belállapata némikép még is fenntartotta. 
Magyarország manufactnrák hiányában a gyárműveket, 
miket már nem nélkttlözhetett , szükségkép a külföldről szer- 
zé meg , s hogy ezt tehesse , beltermesztményeit kellett ki- 
vinnie. Ezt tehát az akadályok, mellyek elibe gördültek 
megcsökkentheték , de végkép meg nem gátolhaták. Más 
sorsa volt a közbei^áró — transito — kereskedésnek , melly 
az előtt élénk volt hazánkban s — miként az előbbi korszak- 
ban említtetik — két fő vonalban metszé keresztül az or- 
szágot njrugotról keletre , mellyen a német birodalmiak egy 
része üzé a levantevali közlekedését, és éjszakról délre, 
mellyen ismét a lengyelek , morvák stb látogaták az adriai 
tengermelléki városokat s kivált Velencét. E kereskedést 
azonban az országot dúlt háborúságok , a személy és birtok 
bátortalansága , az utak veszedelmei egészen meggátolták, és 
más utakra szorították. Ezen transito kereskedés megakadván, 
Magyarország megszűnt részt venni a világkereskedésben ; 



1) Sehfvartaer SiatUl. d. Kátágr. Vmg.U. kitil. 1, 443. 



61 



s annak kOrébdl egészen kiesvén , kereskedése csak a 
szomszéd országokra szonUt. Igaz , honunk egy kort sem 
mntaüiatp mellyben nerezetesb liató szerepet játszott volna 
a vUágkereskedésben ; de mintán ennek egyik ága az előtt 
honunkat metszé keresztfii , lehetlen volt , hogy abban ha- 
zánk is nem részesfiit s kereskedésének köre nem tágult és 
élenkfilt volna. — A kfilkereskedés e korban kttlönösen 
négy felé ágazott; egyik vonal Austriával s egyéb német 
birodalmi tartományokkal; másik Lengyelországgal, hat- 
madik a török birtokával ; az utolsó végre a tergerpartokkal 
tartá honunkat közlekedésben. Nagyobb világosság okáért 
előadásomat is kttlön szorítom e vonalokra. 

1. MAGYARORSZÁG KERESKEDÉSE NÉMETORSZÁGGAL. 

Magyarország és Austria között a múlt korszak alatt 
többször köttettek béke- és frigyszerzödések , mellyekben 
— miként a maga helyén említtetek — migdnem mindig elő- 
fordul a kereskedés is : a két ország városainak viszonyos 
szabadékok adatnak egjrmás határaiban a kereskedés gya- 
korlatára. A kor szelleme, az uralkodó erőjog, a hfibéri 
szerkezet, s Binek következményei, szükségessé tevék a 
kereskedésben e szabadékokat , mert azok nélkfil védelemre 
nem számolhatva , számtalan veszedelemnek teszik vala U 
magokat az idegen országok kalmárai. Azonban e némi 
szabadékok mellett a külföldiek kereskedése idegen ország- 
ban még is közönségesen 'összeszorittaték a vámzsarlások 
és az árAmegálIitó Jogok által. így történt a magyar ke- 
reskedőkkel is Osztrákországban. P. o. a magyar bornak 
Bécsbe bevitele már a 14ik században eltUtva volt ^); ellen- 



1) nrtni Kori Őstorreiohs Hsadéi io alteren Zeiten 61 én 300. 



63 

ben a réz és cin Táminenten vitethetek Ite '). Ezen Össze- 
szorítások nagy részben még e korszak alatt is feniuarad- 
tak ; sőt , miként alantabb látni fogjuk , a német új har- 
mincadrendszer által még több terhek Tettettek a magyar 
kereskedés némelly ágaira ; mert nem tagadhatni , hogy 
bár igen hasznos volt Anstriára a magyar kereskedés, ezt 
az még is a lehetségig összeszorítani s minden hasznot 
magához ragadni törekvék; s azért bár mind a régibb, 
mind az 1608ki bécsi frigy kötés pontjai a magyar -, oszt- 
rák - és csehországi kereskedőknek viszonyos , teUes 
szabadságot adnak , a harmincad és vám leUzetése ntán , a 
birodalom minden tartományaiban űzni a kereskedést, az 
örökös tartományok féltékenysége, mellynél fogva a ma- 
gyar kalmárokat , kivált a borkereskedésben , a concnrren- 
tiátöl kizárni törekedtek , még is számtalan igazságos pa- 
naszokra , magoktól a királyoktól is méltányoltakra , adott 
okot. — 

Fö tárgya ezen magyar ható (activ) kereskedésnek a 
marha , bor és gabona volt. Az elsőt mi illeti : nem csak 
Osztrák- és Cseh-, hanem Németországot is egész a Rónáig 
nagy részben Magyarország látta el vágó marhával. Oláh 
bizon3ritja *), hogy többször hallá harmincadosoktól , mi- 
képen az Anstria felé fekvő városok egy egy vásárairól 
körülbelül 30,000 szarvasmarha h^'tatik be Németországba, 
ide nem számítván azt, mi Csehországba és Sti^jer- s Ko- 
rontországon keresztül Olaszországba h^gtatik''. Herber- 
stein Zsigmond pedig állítja ^) , hogy korában , a 16ik szá- 



1) u. 0. 342. 

2) Uwikg. Beinél Appar. 34. 

3} RenuB Mosoo?ii. Conment Basil. 1556. p. 140* 



lad közepén, évenként mintegy 80,000 Skör hiUtatott be, 
egyedftl a béori úton , Németországba. Bflatán azonban a 
tiMk, épen azon részét foglalta el Magyarországnak, 
mélly a marbatenyésztésnek síd'^^P^ hazája toK, en- 
mek sttlyedtével a marbakereskedés is megcsökkent. Az 
eiött annyi mariia vitetek ki Németországba, mind a ma- 
gyar kereskedőktől , mind a németektől , kik belföldi vásá- 
rainkra , kivált Pestére , Sopronyéra s Kecskemétére eUár- 
ván, ezeken annyit összevásárolhatának, mennyire kedvök 
és szfikségök vala: hogy az anstriai örökös tartományok, 
mellyek nu^dnem egyedOl magyar nevelte marhával élté- 
nek, azoknak beszerzésében nyugodtan bizhaták magokat 
a kereskedés közönséges folyására , sem a behigtott , sem 
a szomszéd városok vásárain található marhának bőségé- 
ben hiányt soha sem szenvedvén. De hintán a török ura- 
ság korszakában sem a magyar kereskedők rendesen s elég 
menn]riséget Austriába nem száUithattak , sem a vásárokra 
bctjött német kereskedők azokon annyit mindig nem találtak, 
mennyire tartományaiknak szttksége volt: a nevezetesb 
anstriai városok , kivált Bécs , egyes kalmárokkal vagy 
egész városokkal szerződést kötni kezdenek, a szttkséges 
vágó marha szállítására. lUy szerződés mellett tévé több 
évek alatt a 16ik század második felében szállításait Bánfy 
Lukács, Bécsnek s több szomszéd városoknak számára. 
Midőn pedig az ő halála által e szállításoknak is vége sza- 
kadt, s Bécs a vágó marhában szükséget kezd vala szen- 
vedni, Rudolf Király 1597-ben a pozsonyiakat szólitá meg 
s reá Is birta e szálUtások elvállalására ^). Kivált e kor- 
szakra ülik aztán, mit Bel Pozsonyról ir >) , hogy a keres- 



1) Bel Not. Hung. Nov. 1*, 137. 

2) U. o. 052. 



64 



keclök nevezetes részét tevék a lakosoknak , s aligha ter- 
jedtebb s élénkebb volt Magyarország yalamellyik Tarosá- 
nak kereskedése az övénél. Osztoztak azonban e marha- 
kereskedésijén Pozsonnyal kivált Soprony és Órár; ndlieD 
e két város vetélkedve , néha egymást kizárni is törekiek 
annak hasznaiból p. o. az utóbbik Sopronyt a 17ik század 
közepén ^). 

E marhakereskedésben az aostriai tartományok nem 
csak akadályokat nem tőnek a magyar városoknak ; hanem, 
miként láttak , kedvezésekkel is voltak iránta; mert arra el- 
kerülhetlen szíikségök vala. Más viszonyok fordálnak már 
elő a borkereskedésben. Már főnebb emlitém, hogy Bécs, 
s egyéb osztrák városok eleitől fogra féltékenyek valának, 
nehogy borkereskedésökben Magyarországtól kisebbséget 
szenvedjenek , miért annak csődületét — concnnrentii^át — 
minden módon törekvének meggátolni mind lienn , tartomány- 
jókban , mind egyéb németországi városokban , hova a ma- 
gyarok az örökös tartományokon keresztül szálliták borai- 
kat. Midőn az anstriai ház lépett honunk kormányára, 
Magyarország Austria és Csehország rendéivel külön fri- 
gyet kötött, a királytól is megerősítettet s), melly alkalom- 
mal egyebek közt a vámok és harmincadok is szabályoz- 
tattak s viszonyos egyenlőségre állíttattak , s a tartományok 
közti kereskedés egyáltalán ugyanazon szabadságokkal 
láttaték el, ugyanazon törvények szerint határoztaték meg. 
De ezen alaptörvényektől nem sokára eltértek , gyakorlat- 
ban legalább , az austriai Landstande-k,kik,mig a vágó- 
marhák beszállítását szívesen engedek , tartományokon ke- 



1) Deer. 1647. 88. 

2) Ealittetik exen txerzAdés a lOOINci (örvényköny? 42ik cikkébea* 



65 



reszlAl hiúUuAt pedig legalább nem gáiolák , a borkereske- 
désnek elébe, mellyben vetélytársak voltak, mindinkább 
s nagyobb akadályokat vétenek. IMár Maximilián király 
első éveiben is annyi panaszokra adának okot ezen szom- 
széd tartományoktól vetett akadályok, hogy az 1567ben 
összegyűlt magyar RR. nem kételkedtek az osztrák- és 
stigerországiak ellen visszatorlással (repressaliakkal) élni, 
rendelvén , hogy miután a magyarországi boroknak Austriá- 
ba , az alsó-tótországiaknak pedig Stiriába szállítása ezen 
országok rendeitól megtiltatott , ezeknek borai se bocsátas- 
sanak be Magyar - és Tótországba , mig az említett tilalom 
vissza nem vonatik ; a király azonban e cikket nem erösité 
meg , bíztatván a rendeket , hogy ezen kereskedési akadály 
elmozdítása iránt tanácskozandik a nevezett országok ren- 
déivel ^). Mennyire orvosoltatott e sérelem, nyomára nem 
akadtam. Annyi bizonyos; hogy az 1608iki bécsi békekö- 
tés , meily az anstriai ház kormánypálc^a alatt lévő tarto- 
mányok között történt , egyellek között a kereskedést is te- 
kintetbe vévén , minden fenforgó panaszoknak okát elmoz- 
ditá a szomszéd országok kereskedőinek kölcsönös , teUes 
szabadságot adván a kereskedés gyakorlatára. E viszo- 
nyok azonban ismét nem sokáig maradának fenn. 

Az ostrák rendek 1625ben tartományi pénztárok gaz- 
dagítására a Magyarországból bevitt árakat a szokott 3!í 
száztóli harmincadon felül még fél harmincaddal , az az 1% 
száztólival rendelek adóztatni. A magyar , épen a mondott 
évien gyűlést tartó rendek panaszt emeltek ezen szerző- 
déig elleni nyomasztó i^itás ellen a közös fejedelem, II. 
Feidinand előtt ; de csak sikeretlen Ígéretet nyertek orvos- 

1) Arf. 38. 



66 

lá8 helyett ^). Tíz éTigi foganatlan tiirelem utáii , az 1635- 
ben Sopronyban összegyűlt rendek kénytelenitve láták ma- 
gokat, hogy a mindig súlyosodó sérelmet komolyabb ta* 
nácskozás alá vegyék; mert — miként a királynak be- 
nyigtott íöliratukban szólanak: nem csak szabadékkal nem 
bimak az ország lakosai az osztrák harmincadnál , hanem 

a Tám két- s többszörösen is megvétetik rágtok : a 

bécsi hidon , és Stigerországban , menet s jövet minden 
igás baromtól egyenként két garassal adóztatnak, holott 
máa országbeliek csak egy garast fizetnek. Új s hallatlan 
azon adó is, mellyet közönségesen Anfschlagnak nevez- 
nek, mi szerint az ország lakositól, kik Osztrák-, Stiger- és 
Morvaországba s egyéb tartományokba bort és gabnát 
szállítanak , vagy marhát hajtanak minden köböl gabonáért 
2 , minden akó borért 5 garas , minden nagyobb marhától 
1 , kisebbtől félforint zsaroltatik. Terhes azonkiviil az is , 
hogy midőn a jobliágyak Anstriába , nevezetesen Bécsbe 
marhát hajtanak , az ott lakó Landgraf erőszakosan el- 
véteti barmaikat, ha azokat oicsóblum a^ják a belkeres- 
kedőknél. S végre ngyan azon tartományi gróf a kalmá- 
rókat, kik SléziálMi, Cseh- és Horvátországba árukat ven- 
ni utaznak , midőn azokkal onnét visszafordulnak , nem 
engedi egyenes úton visszatérni , hanem a vám miatt több 
mérföldnyi kerüléssel Bécsbe menni kényszeríti" '). Ezen 
okoknál fogva, s hogy az osztrák rendeket e panaszok 
okainak elhárítására biiják, visszatorlást kezdenek a ma- 
gyar RR. gyakorlani, rendelvén, (art. I. 55.), hogy ezentúl 
az osztrákországból liehozott áruktól Is megvétessék a szó- 
lj Art. 1 , é« 33. 
2} Katona 31 , 053. 



67 

kott karmiiicadoii iélilli fél harmiBcad 0- B rendebnéDynek 
azonhan Magyarorsiágra non haszon , hanaa tetemes kár 
TOlt kSTetkezménye. Mert nem csak az Anstriában eladott 
magyar termesztmények rovattak meg ott (Landst£ndi- 
sche Aafschlagen dm alatt) különféle ti vámokkal; 
kanem azt is létre vitték a szomszéd SrOkSs tartományok , 
hogy némelly kereskedési cikkelyeknek , s mindenek fOlStt 
a bornak be- vagy csak keresztfil szállítása is, egyenesen 
meggátoltatott A magyar RR. ezentol számtalan pana- 
szokkal , miket a kSzSs fi^Jedelem elébe bocsátanak s több 
rendbeU törvényekkel iparkodának a bi^on segíteni; de 
hasztalan; a fejedelmek részéről tett s többször ismételt 
Ígéretek, az örökös tartományok gyűlésein e sérelmet or- 
vosolni , mindig sikeretlenek maradtak , vagy legfölebb 
annyit használtak, hogy néha, de csak némelly helyekre 
s meghatározott menn]riségben engedtetek meg a bornak 
szálUtása. Sőt később , hogy a szállítási költségek szapo- 
rodván, a magyar bor az osztrákkal a concurrentiát ki 
ne állhassa , azt is kivinni tadák e szomszéd tartományok 
rendel, hogy a magyar bornak a dnnáni szállítása vagy 
egészen megtiltatott, s a magyar lM>rkereskedök a költsé- 
gesb száraz útra szoríttattak ; vagy csak azon esetben en- 
gedtetek meg, ha a magyar kereskedő osztrák borból is 
annyit szállított ingyen a messzebb német tartományokba , 
mennyi a magáé volt. 

i) E félharminetil eleiftte mkUúk in, miként Onxtrákortzágban , kü- 
lön, a baUniiéU katonasáf tartására ttáat, pénztárrá alakitU- 
tott. De nem sokán a réfci hannlneaddal e^tttt ex is a kir. 
Iiénsiárlia szánuxtaték; s mintán a keUAxtetett fölemeléssel a 
harmincad egén 5 sxáxtólira sxökött, oka lön ason később 
felállitoU öt sxáztóUas Támsxabály meffáliapitásának , melly axtán 
a későbbi sxerxddétekaél alapul sxolgált. 



68 

A2 1659ki országgy ttlésen , hol a RR. sürgeive kérték 
a királyt ezen borszállítás akadályainak elhárttására , meg- 
ígérte ez, hogy az ország e sérelmének tárgyalását esz- 
közleni fogja az osztrák rendeknek nem sokára tartan- 
dó országgyűlésén , s törekrendik a szomszédi barátságos 
viszonyokat fentartani. Addig is szaliadságot ád az érdek- 
lett határszéli városoknak a magyar bort azon mennyiség- 
ben és módon, miként a máit években volt szokásban, az 
örökös tartományokba s azokon keresztül szállitani. Meg- 
engedi egyszersmind a Bécsben mulató magyarok s királyi 
eancellaria számára szolgálandó boroknak is bevitelét. Az 
1662ki g3rülésen ismét szőnyegre került e sérelem s az 
osztrák rendekkel tartandó egyezkedésre biztosok neveztet- 
tek; mi azonban többszöri sürgetések után sem mentvéglie; 
sőt mindig qjabb akadályok gördittettek elébe e borkerefr- 
kedésnek. 

I. Leopold országlásának első éveiben egy kereskedő 
qniresttlet állott össze Austriában, keleti társaság cim 
alatt, melly a magyarokat a némethoni borkereskedésböl 
uuúdncin egészen kizárta. A magyar RR. 1681ki gyülésök- 
böl e sérelem tárgyában illy föliratot ^) nyújtanak be a fe- 
jedelemnek: „Ámbár sok országos rendelmények léteznek 
már az iránt, hogy a magyar borok s egyéb árok vagy 
élelemszerek ö felsége örökös tartományaito szállitása meg 
ne gátoltassék ; mivel azonban e tartományok lakosai ökrö- 
ket, bőrt, gabonát s egyéb, kényelmökre szolgáló, tár- 
gyakat előre lefoglalni (praeemere) szoktak ; a magyar bo- 
rokat pedig nyilvános országos rendszabások ellen , mellye- 
ket ő fels. is megerősített , Magyarországion venni s onnan 



i) Katona 34 , 523. 



69 

6 fels. egyéb tartomáDyaiba beTiniii nem engedik , azért ha- 
tárzandónak yélnék a RR. , hogy ezen Yisszaélések, a frigy- 
kOtések és kereskedési szerződések s a máit' országgyűlé- 
seken alkotott tOnrények értelme szerint szigorúan meg- 
tiltassanak. A kalmárok keleti társasága pedig, melly 
a királyi jÖTedelmek kisebbítésére, a lakosok kárára s 
azok kereskedésének és hasznaiknak lefoglalására alkotta- 
tott, Tégkép eltOrfUtessék s az erről alkotandó tOnrény Hor- 
vát- és Tótországra is kiteijesztessék." Mintán pedig a ki- 
rály azt felelte TOlna , hogy a RR. e kérelme az osztrák 
rendekkel tudomány és elintézés miatt már közGltetett ; s ad- 
dig is megengedtetik , hogy némelly városok , mellyeknek e 
kereskedés különös érdekökben fekszik, s mellyek azelőtt 
ez iránt szabadságot nyertek, a meghatározott mennyiséget 
UTihessék olly módon , miként az a legközelebb múlt évek- 
ben szokásban volt ; a keleti társaságtól okozott sérelmek 
pedig, ha azokat különösen kimutatják, orvosoltatni fog- 
nak ^) : a RR. ismét igy válaszolnak ^ : „A szabad borbe- 
vitelt ő felsége szomszédtartományaiba , melly azelőtt csak 
némelly városokra szoríttatott , a RR. a szomszéd tartomá- 
nyok egymás közt fennálló frigyének ercénél és a kereske- 
dés közönséges gyakorlatánál fogva egyáltalán minden pol- 
gárra és városra kiterjesztetni kiváljak : vagy ha ezeknek 
nem leszen szabad boraikat oda szállitani: igazságosnak 
Ítélik a RR. , hogy amazoknak se engedtessék meg gabnát , 
marhát , bort s egyebeket az országból kivinni , valamint 
boraikat behozni sem , miben eddig magoknak az ország la- 
kosai sérelmével még elővételt is tuli^donitának ; — mi szin- 

1) KaloBJi 34, 553. 
2} U. o. 34, r>84. 



70 

te a honrátországí borok ki- 8 lievUelére is e^enlökép ér- 
tessék. Mi pedig a keleti társaságot illeti: miután az, nem 
csak minden kereskedést gyakorló lakosnak sérelmére , de 
igen káros is volna , s mennyi1>en annak tagjai az elÖTá- 
sárlás jogát miydnem minden árucikkben idegen létökre is 
kényOk szerint magoknak tuliddoni^ák, (mintán még is a liel- 
ÍSldieknek kellene inkább az elővétel jkTával bimiok) , nyil- 
vános országos torvényektől tilalm zva találtatnék, azért 
annak eltörléséért a RR. méltán kOnyOrögnek." A király- 
nak végre azon feleletére : „hogy a kereskedés régi viszo- 
nyai visszaállíttassanak , mind a két rész baszna kiválna ; 
de sok és terhes panaszokra adna okot, ha ő felsége az 
osztrák rendek tudta nélkül korlátlanul megengedné a ma- 
gyar bor bevitelét. A keleti társaság tagjai pedig az ellenOk 
felhozott vádról ki fognak hallgattatni , s mi igazságtalan- 
nak taláitatandik , el fog tiltatni" ^): a magyarok megnyu- 
godtak , s elégnek tárták egy általános törvénycikkben <) 
rendelni, hogy az ország s a német örökös tartományok kö- 
zött mindennemű kereskedés fölszabadittassék ; a panaszok 
okai azután is fenmaradtak s a király Ígéretei , azokat el- 
mozdítani, még a RákócjTvali béketanácskozások korában, 
1704ben, sem mentek teUesedésbe; azokat itt megint ismé- 
telve taláUuk , azon tudósítással , hogy e sérelmet tárgyazó 
tanácskozások az osztrák rendekkel már megkezdettek, s 
nem csak azoknak orvoslása, hanem az is reménylhető, 
hogy a magyar borok szállításának távolabb s a tengertúH 
országokba is iU» akadálytalan út nyittatandik ^). Mennyiben 
valósultak e remények, a következő szakaszban látanAjuk. 

1) KalotiA 34, e02. 

2) Decr. 1681 : 70. 

3) KatooA 36, 477. 



71 

E borkereskedést az SrOkM német tartominrokba, mind 
egyesek, s ezek kOzt nemesek is , mind az Anstria felé fek- 
vő Tarosaink gyakorlottak ; mindenek fölött pedig Pozsony 
és Soprony. Az akadályok , mellyeket eddig leirtunk , arra 
Tittek a két Tarost , bogy az osztrákokkal killOn szerződé- 
seket is kössenek , minek aztán az TOlt kÖTOtkezése, bogy 
más kereskedőket a bor szállításában minden módon meggá-^ 
tolni törekedtek, kíTált a pozsonyiak, kik gyakran át sem bo- 
fsáták azokat dnnai réTÖkön ^). Egymás közt pedig a con- 
cnrrentia miatt mi^dnem örökös viszálkodáslMin Tálának. 

KeTesebb akadályokra talált a magyar-osztrák keres- 
kedésben a gabna, mi azonban a ftinebb előadott, siUyedt 
állapata miatt a fOldmlTelésnek, ezen egész kor alatt cse- 
kély mennyiségben szálUttatbaték a kttUöldre. Egyéb noTe- 
zetesb tárgyai TOltak még e kereskedésnek : bőr, nagy rész- 
ben nyers , az emiitett ri^eci tímárok azonban kikészitettet 
is szállítanak; jnb és i^ró marba, Tad és bal, méz és tí- 
asz stb. 1625 óta, miként ftinebb a soproni gyűlés íöliratá- 
ból láttak, ezen cikkekre is kiteijeszteték , mind az iij fél 
harmincad, mind a tartományi adó^lanstandiscbe Auf- 
scblagen— . De ezeknél nagyobb akadáljrt Tétének még a 
magyar-osztrák kereskedésnek elébe a harmincad-biTatalok 
tÖTTénytelen kÖTetelései s nyomásai. Azoknak bonunkbani 
kirágásairól már közlöttttnk ftinebb néhány példát ; ezekhez 
pedig hasonlók Tálának az osztrák harmincadok is. A 17dík 
század közepe táján ezeknek zsarlásaik annyira megnehezí- 
tek a kereskedést, hogy Apafy 1669ki békeszerződésében 
azoknak, mint országos sérelmeknek, onroslását sürgeti; 
mert, u. m. a 8dik pontban: „A szabad menet s kereskedés 



1) Defr. 111^17 : 80. 



72 

gyakorlata ő felsége birodalmáUan az útonállók által annyi- 
ra meggátolva van, hogy a kalmárok életveszély nélkttl 
n«B gyakorolhatják foglalkodásaikat. A harmincadosok pe- 
dig még a tolvajoknál is monkásahbak a kalmárok kifosztá- 
sában , kik , midőn az útonállókat elkerülvén , magokat bá- 
torságban vélik, a harmincadosoktöl , különféle ttrttgy s or- 
szágtOrvény elleni vétség vácUa alatt több károkat szenved- 
nek, mint a zsiványoktól. 8 a nemeseket és pórokat is an- 
nyira zsarolják , hogy ezek tObbnyire kifosztatván , sohAJ- 
tozva térnek haza" ^). — Azonban meg kell azt is valla- 
nunk, hogy, azon tartományi adózásokat kivéve, mik n/Jank 
nem léteztek, az osztrák kalmároknak sem sokkal keve- 
sebb akadályokkal kellé viniok Magyarországban. Hogy 
azon számtalan veszélyeket, miknek az annyira zavargó ha- 
zában mind személyök , mind kalmárámik kitéve voltak , s 
az ámmegállitó városok szflkkebM, kivált az idegeneket 
nyomó , Jogait és szabályait mellőzzem : a magyarhoni vá- 
mosok, harmincadosok szintúgy zaklatták az osztrák kal- 
márokat , mint az osztrákországiak a mieinket. Ki erre pél- 
dát keres, talál egyebek közt az IföOU 44dik törvénycikk- 
ben, melly szerint a győri, komáromi, kesztheljri, cso- 
bánci , tihanyi , pölöskei s egerszegi vámhelyek megszüntet- 
nek, mivel az idegen kalmárokat törvénytelen követelések- 
kel zaklatták. 

Kalmáraink, mint látszik, nem bírtak elég vállalkozó 
szellemmel , vagy a sokféle akadályok által meggátoltattak, 
hogy e termékeket nagyobb mennyiségben magok szállítot- 
ták volna a külföldre; iUyen köztök kevés találkozott, s ha 
voltak is , áruikat többnyire már Bécsben s egyéb közel vá- 



1) KsloBft 33, 745. 



73 

rosokbaa, hOBDét gyánnftyeket hoztak yissza, szokták át- 
adni; minél fogra kereskedésük hasznainak részét idegenek 
házták , sőt gyakran a kiUíOIdiek magok szálUták ki Tásá- 
ninkról a termesztményeket. liiy nagybani szállításokat tőn 
L Ferdinánd alatt a Fngger család , mellynek a II. L^os 
alatt alkotott, tilté tOnrények ^) ellenére is, még igen mesz- 
sze ágazó kereskedése toU honunkban *). B család pénzha- 
talmát onnét is eléggé gyaníthatni , hogy Zápolya házassá- 
gi szerződésében jegyese aráját biztosítandó, Fngger ke- 
zességére hivatkozik ^). E kereskedő ház azonban , miként 
már a hajós alatt hozott tOnrényliől is Utünik, nem volt ho- 
Bonknak javára ; mindenfitt csak egyedáraságra , a concur- 
rentia meggátlására törekedett; miért honosinknak ellene 
tett többszöri panasza szintolly alapos volt , mint a német- 
országi kalmároké *). Hasonló nagy kereskedést ttzött ho- 
■nnkban Rudolf, IL Mátyás és II. Ferdinánd alatt Henkel 
Lázár, bécsi tőzsér, ki a kereskedésen Uvttl még e- 
gyéb hasznokat is húzott hazánkból , az említett két első 
Urily alatt Táróc és Zólyom megyék tizedét , az utolsó a- 
lalt pedig a besztercei rézbányákat binrán haszonbérben '). 
A kivitt termesztményekért az örökös német tartomá- 
lyokból , valamint Csehországból és Sléziából gyárművek , 
■ellyekben honunk szűkölködött, posztó s egyéb gyapjú- és 
gyapott-szövetek , selyem és vászon stb hozattak be ; mik 



1) CoBT. Rákot. 1525 : 4. Hat? tn. 1525 : 4. Ko? aohieh Vest Com. 
p. 505. 

2) HyeroB. Balbvs lerelében Pnggerbet. Beinél Not. Hang. Not. 
4, 585. 

3) KAtoM20, 1505. 

4) yVaelisBaUi Sittengeteli. 4, 263 ét 723. 

5) Itifáafy Lib. 33, 510. Péteriry Cone. Hang. 2, 220 



^■ w 



.■J?i.-~'-!H-? - 



74 

aztán 1>elkereskedésünknek legnevezetesebb t&rgyait tevék. 
Egyéb cikkek közöl , mellyekre úgy is kevés adatokkal bi- 
rok , csak az ónt emelem még ki , mi addig , mig ezen érc 
nálunk nem ásatott, nagy mennyiségben hozatott hazánkba. 
Bel Mátyás ToU ntán közli ^) , hogy két sléziai kereskedő 
e korszak alatt mi^dnem minden éviién mintegy 1600 mázsát 
(ci9 i9c) hozott be Selmecre, az aranyolvasztók szükségeire. 
Ezen ón többnyire Lengyelországból került s minden má- 
zsája köriilbelill egy vagy fél nncia ezüstöt foglalt magátan. 

2. HAGYARORSZÁG KERESKEDÉSE LENGYELORSZÁGGAL. 

Magyarország már a 14dik században élénk kereske- 
dést ttzött Lengyelországgal és szomszéd tartományaival ; a 
Szepességen keresztül Krakóba és Boroszlóba nem csak a- 
zon. termesztményeit szállitá , mellyek Németország éjsza- 
Ubb tartományaiba valának szánva, hanem azokat is, mely- 
lyek, miután Jagelló László kormánya alatt a Németrend 
egyedül keleti Poroszországra szoríttatott, a Visztulán Dan- 
cigba s tovább szállíttattak ^). Több rendű oklevelek bizony- 
sága szerint e két ország közt több izben köttettek keres- 
kedési szerződések ^) ; egyes városoknak pedig kölcsönösen 
igen kedvező kereskedési szabadékokat adának országaik- 
ban a magyar és lengyel királyok «). Még a 16dik század 
elején is, a magyar termesztmények nagy része Lengyelor- 
szágon keresztül szálUttatott Sleziába s a porosz tengeri 



1) Not. Hong. NoT. 4, 546 *) alatc. 

2) Jekel HandelseMli. Pohleiui 1, 165. 

3) U. 0. 1, 167. 

4) U. o. éíi pályAMitnkáiBbaD. 



75 

városokba; ellenben Magyarország felső vidéke nagy rész- 
ben Dandgból és Boroszlóból láttatok el kalmáránikkal ^). 
Sót ezen úton , magyar kereskedők által Bécsbe is nem ke- 
vés ámk szállíttattak. Azonban már e század elején megza- 
vartatok a szomszédi barátság s a kereskedésnek akadály- 
talan folyamata. Első okot erre azon rósz pénz szolgálta- 
tott, mellyet Lengyelország e korszakban veretni kezdett. 
Már n. Ulászló megtUtá 1512ben a késmárkiaknak a silá- 
nyabb s már igen folyamatba jött lengyel garasok elvéte- 
lét *) ; mi kétség kiviU sok kellemetlenséget s a kereskedés 
folyamatában megakadásokat okozott. 

Ennél sokkal nagyobb akadályokat gOrditett még e mar 

gyar-lengyel kereskedésnek elébe a mohácsi csatavesztés 

után tOrtént kettészakadása az országnak , s azt nyomban 

kővető pártziűlongások 9 tőrvénjrtelenség és féket szakított 

orőszakoskodás , minek már munkám elején adám némi áb- 

Azatát. Itt csak azt jegyzem meg, hogy e pártforrongások- 

ak époi azon felső vidék volt legzi^osabb mezeje , melly 

lengyelekkel legszorosabb kereskedési összeköttetésben 

lati. niy állapotban pedig, mellynek Jelszava: önösség 

erőszak, Idietetlen volt az e vidéket sűrűen látogató 

Ifél kalmároknak is kikerülni az erőszak vas kezét, 

osztozni a polgári háború szülte nyomorúságokban. 

A beUzonyitására szükségtelen felhordani egyes ese- 

: dég előadni a következést, mellyet azok okoztanak. 

miA* lengyel király, t i. alattvalóinak sűrű panaszai- 

Ifttatván, 1538ban országa rendelnek megegyeztével 

telmű parancsot ^) bocsátott ki : „— Mintán orszá- 

•I I, 168. 
• 1, 100. 
«aaO, 1113. BiBlUtetik Jekeloél is 1, 170. 



76 

gank nyilTános java Agy kívánja, hogy a kAroknak 8 ki- 
fosztásoknak elkerülése miatt, mellyeket alattraióink Mar 
gyarország lakosaitól a múlt éyeklien szenyedtek és folyrást 
szenvednek, őket áraiknak Magyarországit szállításától 
eltiltanék : ennél fogva rendeljük , hogy nuUns B-dikától 
kezdve, senki se merészelje, általunk kiszabandó ideig, 
sem nagy , sem kis árait akármifélék legyenek , Magyar- 
országim bevinni, — a királyi sót kivéve, sem magyaror- 
szagon keresztül távolabb helyekre szállítani. Szaliad le- 
szen azonban a magyar kereskedőknek áraikat városainkba 
liehozni, itt adni s venni, és ökrOket s egyéb árakat a 
harmincad lefizetése után az országból kivinni." E parancs 
megszegőire nem csak a fenforgó pénz és kalmárára el- 
vesztésének, hanem azon felül egy évigi börtönöztetés bün- 
tetése szabatok. Ferdinánd e tilalomból alattvalóira tetemes 
kárt tapasztalván háramlani, ezeknek panaszaitól indíttat- 
ván, Zsigmond lengyel királyhoz nem sokára követet külde, 
ki e tilalom eltOrlesztését sürgesse. Bnnek következtében 
mind a két részről biztosok küldettek ki , e sérelmeket or- 
voslani. A tanácskozások Glogovban tartattak ; de azoknak 
eredménye sem a panaszokat meg nem szünteté , sem a ti- 
lalmat vissza nem huzata. Sőt 1543ban a lengyel kereske- 
dők mind addig ijta, eltiltattak Magyarország látogatásától, 
mig a szenvedett károkért a lengyeleknek elég nem tétetik. 
Később Ferdinánd ismét sürgeté e tilalom eltOrlesztését, a 
válasz azonban nem volt kedvezőbb: „~ Brre, n. m. a len- 
gyel kOvet, súlyos igazságtalanságok vitték ő felségét (Zsig- 
mondot), menyekkel kalmáraink Magyarországban és Sie- 
ziában sértetni panaszkodtak , midőn m^ az utakat elálló 
rablóktól, kik ellen igazságszolgáltatást nem nyerhettd^, 
BuUd másoktól fosztattak ki, kiktől annál kevesMé Avakod- 



77 

(ak , nüBÜiogy őket barátaiknak 8 nem rablóknak lenn! hit- 
ték, 8 kiktől még i8 zálog fejében a legigazságtalanabbúl le- 
tartóztattak 8 0II7 kenién7 bánásmódot tapasztaltak , hogy 
fogságokban néhányan , noha ártatlanok, halált is szenye- 
dének. Ezen és illyféle sérelmekről sokszor panaszko- 
dott király ő felsége (Zsigmond) Ferdinánd királynak, de 
tőle, bár őt a dolog miatt boszonkodni hallotta Is, elégté- 
telt 8 onroslást jobbágyai számára nem nyerhetett 

Lehete látni, miképen e fosztogatók s rablók, egyedttl Len- 
gyelország hitelétől Tédetrén , Boroszlóban s egyébfitt bttn- 
tetlenűl jártak s keltek , s még gúnyolódtak is azon szegé- 
nyek főlOtt, kiket kirablottak s mi^dnem minden javaiktól 
megfosztottak. Sőt nddőn néhány jeles férfiak , mind a két 
íQlségtől UkfildTék, e rablások orvoslásáról Glogovban ta- 
nácskoználiak; ők mindazáltal kegyetlenségeiktől nem sztln- 
vén , ő felsége, a lengyel király jobbágyait migdnem a bi- 
rák szemei előtt Urablották s nyomorgatták". Felhozatnak 
továbbá e nyilatkozásban a pénzfolyamból , a vámok túlsá- 
gos nagyságából származott akadályok. Végre pedig oda 
nyilatkozik , hogy királya az országtanács egyezése nélkül, 
melly azonban most egyéb súlyos ügyekkel van elfoglalva , 
a közlekedés tilalmát vissza nem vonhatja. De e nyilatko- 
zással a magyar arak nem voltak megelégedve s az 1546ki 
törvénykönyv 51ik cikkében a kereskedésre Magyarország- 
ban mindenkinek szabadságot adván , s a Boroszló és Slé- 
zia felé vonnló , egy ideig zárva tartott kereskedési utakat 
felnyittatni rendelvén , az 59dik cikkelyben kérik a királyt , 
hogy biija rá a lengyel fejedelmet a tilalom eltörlesztésére ; 
mit ha ez tenni foljrvást vonakodnék, javasoUák a királynak, 
hogy visszatorlásal ő is tiltsa meg a magyar kalmároknak 
a I^engyelországba utazást; szabadon hagyván a lengyelek- 



{ 



78 

nek licjöni s itt árulni és vásárlani. Ferdinánd azonban ezt 
nem téré, hanem az említett tönrénydkk következtében 
emez okleréllel ^) tOrekvék a magyar-lengyel kereskedés a- 
kadályait elmozdítani: ,,— Afidőn illy kereskedéseket nem 
csak Boroszló T&rosnak és StiU^r- s Morvaországnak , ka- 
nem egész Magyarországnak s királjri kamaránknak igen 
nagy kárával megakadni s elhanyagoltatni észrevennék : 
jelen pozsonjri gytUésünkOn hü alattvalóinkkal nyilvánosan 
tanácskozván, — határoztuk, hogy nrind a bel, mind kül- 
kereskedők , kivált a boroszlóiak , az egész országban sza- 
luulon kereskedhessenek stb." Ez által azonban a kereskedés 
régi folyamata meg nem indíttatott ; az 1548ki osszággyii- 
lésen ugyanazon panaszok ismételtetnek. 

A sokáig megakadt kOzlekedés végre 1549ben állitta- 
tott helyre. Mindjárt Zsigmond Auguszt trónra lépte ntán 
magyar és lengyel biztosok küldettek , a két ország kSzOtt 
fenforgó viszályok kiegyenlítésére. A lengyel király bizto- 
sainak egyeltek kOzt azon utasítást adá , hogy a lengyel só- 
nak Magyarországba szállítása iránt a régi szabadékokat 
megAJíttassák ; a magyaroknak azon panaszára pedig, hogy 
a lengyel kalmárokat Magyarországtól tiltó parancs még 
sem vonatott vissza, azt feleUék, hogy e tilalom már szin- 
te el is évült, mert, ámbár még tOrvényszerüleg eltörlesztve 
nincsen , a lengyel kereskedők azt nem tekintve , foljrvást 
látoga^ák Magyarországot >). Az utasítás ezen állításának 
ellentmondának ugyan ^a magyar rendeknek még a legköze- 
lebb múlt évben is hallatott panaszaik, de ezen fogás nem 
gátolta meg a tanácskozások sikerét ; a kereskedési szerző- 

i) KatODA 21, 548. 
2) Jekel 1, 170. 



79 

dés, mellyben mind a két ország kaluiirainak tOkéletefi 
szabadság adatik , megköttetek s Vdik Károly császártól is 
megerősíttetek ^). Ferdinánd ebben Zsigmond Augusztnak a 
lengyel só iránti kíTánatában is megegyezett ; minél fogra 
a nagyfalusiaknak azon , huszonöt é^Tel azelőtt Zsigmond 
lengyel királytól nyert , szabadékokat , mi szerint a lengyel 
sót Árrába s Liptóba száUitba^'ák , még azon évben meg- 
erősítette ^). Ezen szabadék a lengyel sónak lieszállitására 
a következő évi országgyűlésen törvény által is megen- 
gedtetett. 3) 

Nem sokára ezen szerződés ntán a lengyel király ám- 
megállitó jogot adott Nowy Sandek városnak , minél fogva 
a magyar acélt , rezet , mit részben nyersen , részlien fel- 
dolgozva , Lengyel- s Oroszországto szoktak a szepesiek 
szállitani , a nevezett városnál tovább vinni megtiltaték , s 
a tizenhárom szepesi városnak, a fogyasztására szükséges 
bochniai sót cs<ik ezen városban engedtetek vásárlani. E 
sérelem azonban a szepesiek siirgető kérelmére 1563ban egy 
lengyel királyi leirat által megorvosoltatott , s azoknak e- 
lőbbi kereskedési szabadsága Lengyelországban visszaada- 
tott ^). 

Az 1549ben helyreállított, akadálytalan közlekedés a- 
zonban sokáig fenn nem állhatott. Az 1567ben összegyűlt 
m. RR. a harmincadból folyó királyi jövedelmeket nagyob- 
bítani szándékozván, a magyar kereskedőknek megtilták 
Lengyelországba bort szállitani, hogy annak kereskedői 
kénteleníttessenek azért az országba licjOnni , s így minden 

1) Jekel 1, 171. 

2) KstoBA 21 , 789. 

3) Deer. 1&50: 08. 
I) .lékel 1, 171. 



80 

kiszálUtandó bor megróvathassék a liarutíncaclon ^) ; holott 
azelőtt a termesztők szállitván ki azt , harinincadot nem fl- 
zettek. E rendelménynek azonlian ismét visszatorlás lOn a 
lengyelek részéről következése; mert 1578lian a lengyel 
országgyűlés is megtiltá a lengyel kalmároknak a magyar- 
országból! borszállítást , csak a magyaroktól a lerakó he- 
lyekre száUitottat engedvén vásárlani ^) ; egyedül a sopro- 
nyi és sz. gyOrgyi borok vétettek ki egy későbbi 1593ki tör- 
vény által a tilalom alól , mivel ezeknek nem volt Lengyel- 
országban lerakó helyük ^). Ezen kölcsönős tilalmak azon- 
ban annyira megakaszták a magyar bornak Lengyelország- 
ba szállítását, hogy 1595l>en kénytelen volt a m. ország- 
gyűlés a bor kivitelét ismét egészen felszabadítani ^). Ezen 
engedmény ismét élénkebbé tette egy időre a magyar-len- 
gyel kereskedést, s hogy 1599ben már sürüen látogatták 
egymást a két hon kalmárai , s különösen a lengyelek Ma- 
gyarországot , tani\{a az emiitett évi törvénykönyv 33dik 
cikke , mellyben Kassa , Eperjes, Lőcse és Bártfa kérelmé- 
re rendeltetik , hogy ezen városok ámmegállitó jogaiknak , 
miket gyakran megsértettek , szigorább megtartására szo- 
ríttassanak a lengyel kereskedők. Állandóságra azonban e- 
gyik törvény s evvel egjrütt a kereskedés sem juthatott Az 
ország rendel fonák nézetektől vezettetvén , m^d fölszaba- 
diták , miúd isiiié^ összeszoriták e kereskedést. Valahány- 
szor t. i. a királytól az adó fölemelése vagy rendkívüli se- 



1) Miként u laiSdiki omkggyüMne leklU49tt kir. előadásokból 
kit&Bik, a' kfritt bor hordójától 3 fH váai vétetek. Katona 20, 
7C0. . 

2) Jekel 1, 172. 

3) U. o. 173. 

4) Decret. 1505: 35. 



81 

gély sürgetteCéky csalmeB áriadig a kanriBcadra uUlták 
őt, 8 ex eseűieii kösAnségeseH «s toU a kSreCkeiés, kogy 
bellBUi kalmárokiiak vagy tenaesztőkiiek , Uk a kamdiica- 
don nem űzettek , a bor kíTitele Lengsrelorazágba aiegtUta- 
tott. Afiddn pedig a lengyelek ▼iBsaatorUssal élvén s kat 
máraikat a bctjÖTeteltöl szinte eltUtrán, a kereskedés meg- 
akadt, 8 annak kárait a rendek tapasztalni kezdek, a tila* 
lom ismét eltBrlesztetett így az 1609ki 43dik tOnrénydkk 
megint eltilti a belföldieket a borkiTiteltől; 1613ban pedig 
ez ismét mindenkinek megengedtetik ; hat év mnlva azonban 
már ismét magok az ország rendel kérték a királyt a bor 
és marha Uiitelének megtUtására ^). — E tUalmak oUy 
gyakran ismétlésére azon visszaélések is adának okot, mely- 
lyek ama Joggali élésben történtek , mi szerint belTOldi , sa- 
ját nuUorsági termesztményeitöl harmincadot nem fizetett 
Mert, miként az 1618ki országgyiUésre kiUdOtt királyi leirat- 
ban olrassnk *) , sokan a nonesek kOzől még nagyobb hasz- 
not akarván házni az emiitett jogbél , szdlőikben a szüret 
alkabnával nagy mennyiségű bort ttsszevásárlának, mit az- 
után síUát termesztésként szálUtának U; mások szint igy 
tőnek a gabnával és marhával, ezt még fiatal korában szed- 
vén össze s később nu^orsági termék gyanánt biztatván a 
kUfSldre. Másik oka e tilalmaknak a pénzfolyam ingatagsár 
ga volt Már IBnebb említem , milly sokszor panaszkodtak , 
s tiltó törvényeket is alkottak honnnk rendel a pénz ellen ; 
ogyan ezt tevék pedig a lengyelek is a miénk ellen. 8 igy 
egymásnak pénzét roszalván és a kereskedésből Uzánri a- 
karván, olly rendszabásokat alkottak, miknek szflkséges- 



1) Aeta CobU. 1018. p. 78. éi 370. 

2) U. 0. 



82 

kép megneheziteni , megakadUyoauif keUe az egéflz közle- 
kedést. Hog^ a lengyelek részéről is kozzak fel iily példát: 
16211ieii egyenesen a magyar pénznek roszaláaa miatt ho- 
zatott Lengyelországban azon tOnrény , melly a lengyel kal- 
mároknak mindennemtk árut megtiltott Magyarországba szál- 
lítani , s a határszéleken rakhely eket állítani rendelt, mely- 
lyekMl a magyar kalmárok magok szállíthassák hazájokba 
a szükséges cikkelyeket ^) ; Talamint az is : hogy a magyar 
bornak Lengyelországba szállittatása , mi 1626ig a lengyel 
nemeseknek sigát szfikségOkre megengedve YOlt, a mondott 
évben nekik is, ezer marka büntetés alatt, megtiltatott *). 
Ezen és hasonló, korlátozó tSrvények a 17ik század- 
ban igen megcsOkkenték a magyar-lengyel kereskedést. 
Mert ámbár L Leopold, azt a sokszor ismételt kölcsönős 
korlátozások miatti sttlyedtségéböl ij életre emelni akarván, 
János, lengyel királylyal 1677ben olly kereskedési szerző- 
dést kötött , mi szerint alattvalóiknak a kereskedés szárazon 
és vizén kölcsönösen megnyittatott ^) : a sokszor emlitett ti- 
lalmak, mik ezen szerződés előtt egy évvel ismét meg<úit- 
tattak, a szerződés ellenére később is, p. o. 17lObeii, is- 
mét nyűgbe szoriták a kereskedést ^). 



1) Jekel 1, 175. 

2) U. o. 174. 

3) Katona 34, 263—270. E sienMésben iily poiilot Is olraiuk : 
„Ha kttsdlünk rainr Jobbáraink kttiól Talnki a Básiknak aa- 
gányoa alattTalóit perbe idésni akarná , akár sienély, akár 
birtok miatt, akkor a fölperes Bindig^ a rádlott tdnrénysséké- 
iiet tartosik folyamodni. — Ha pedig^ valaki órásainkból a 
kereskeddket kifosstaná, w%gj letarióstatná stb , akkor minden 
lakos és egésx sxomssédságr tartozik a me^értettnek segedel- 
met f inni stb. 

4) Jekel 2, 34. 



as 

De voltak még egyéb okai ia ezen, elAbb olly élénk, 
kSzlekedés meggyérűlésének. Egyebek kSzAl , mik inkább 
az átalánoa akadályokhoz tartozván, máa hel]rt emltttettek, 
itt csak egyet emelek ki : a íSlemelt hannincad következé- 
seit; mik e magyar lengyel kereskedésre már e korszak 
végével &agy hatást gyakorlának. Bmlitém főnebb , hogy 
a harmincad 1625tAl fogva kttlOnféle változásokon menvén 
keresztül , végre az 5 száztóli állapodott meg s hogy ezen 
5 száztólias harmincad később szabályszerttvé lAn , kivált 
a tOrAkkeli békekStéseknél. IMlg azonban ez e részről 
mindig ngyan azon lábon maradt , a kereskedés egyéb vo- 
nalain , kfilVnSsen a LengyelCHrszágba vonnlón is , sokszor 
változott s közönségesen mindig íölebb s íölebb emelkedett. 
Bnnek pedig az lön következése , hogy az örmény és rác 
kalmárok , kik 1668 óta mind Magyarországban , mind Er- 
délyben igen nagy számmal telepttlének le ^), a török Job- 
bágyoUodi egyetértés következtében a magyar- török ke- 
reskedés nevezetesb cikkeit magokhoz vonván , azoknak a 
többihez képest csekély vám miattt olcsón adhatása által 
az alBó magyarországi belkereskedést is nu^dnem egészen 
hatalmokba cjték s a felső magyarországi városokat , Bart- 
1U , Kassát , Epeijest , Lőcsét , Késmárkot , mellyek az 
előtt e vidéket dandgi és boroszlói ámkkal látták volt el , 
csak nem egészen kiszorították, minél fogva Lengyelor- 
szággal is megkelle csökkenni e városok kereskedésének. 

A magyar ható kereskedésnek e vonalon nevezetesb 
tárgyai voltak a következők : bor , mellynek nagyobb része 
magában Lengyelországban fogyasztaték el; gabna, de 
leginkább csak akkor, midőn a lengyel föld termése nem 
rikerillt; gyttmölcs, kivá't aszalt; méz, méhser, szilva- 



1) Kazy Hitt. R. Hon;. 3 , 78. 

6* 



84 

pálinka, kender, gnliacs, hAJóépUetAi , hamiixfltr. gyaKfi, 
nyers és Ukészitett bör, réz* ras, salétrom, dárdany stt, 
mik részint Lengyelországban maradtak, részint tovább Ti- 
tettek a lengyelek által ; a magyar kalmárok azokat csak a 
lerakó helyekig szállithaták ^). 

Mi kfllönOsen a bort illeti : azokon UtU , miket e 
cikkelyről már eddig közlénk , még egyéb tSnrények által 
is szabályoztatott az avrali kereskedés. Az át, mellyoi ai 
szállittathaték , Jaliskon , Doklán , Rymanowon , Sandeken, 
Bíecen , No witargon , Krosnon , Samboron , Lysken , Stry- 
tin , Jordonowon , és Zmigrodon Tonúlt keresztiU *) ; ki e 
▼onalt elkerttlé , áruvesztés büntetése alá esett ; az elfog- 
lalt bor fele a királyé, másik fele a íOljelentöé lön. A 
16ik század végén tSrrény hozatott, mi szerint a rakhe- 
lyeken minden szállító magyar , eskttvel tartozott bizonyt- 
tani , hogy a szállított bor si^át termesztménye *) ; es által 
hihetőleg az első kézbőU vételt akarták sttrgetni; minek 
azonban igen káros hatása lőn a borkereskedésre, mintái 
lehetlen volt, hogy minden termesztő maga szállitsa Len- 
gyelországba termesztményét A rakhelyeken vett bort 
100 márka büntetés aUtt tilos volt a ^cékbe lebociá^ 
tani , mig az a városi tanácstól le nem pecsételtetek ; ngyan 
azon büntetés érte azt, ki vett borát a vi^da engedelme 
nélkül Umémi kezdette. A bor ára különböző időkben 
változott: a 16ik század végével az ó bor ic<}e St és 
négy, az tyé három garason méretett; 1611ben az ö hat s 
az <U öt garasra emeltetett; 1620ban rendeltetek, hogy a 
magyar bor hét és fél garason felül ne méressék. Az ISllU 
törvények még azt is rendelek , hogy minden magyar ke- 
li Jekel 1 , 172. 

2) U. o. 1 , 175. 

3) ü. 0. 173. 



ÖD 



reskedö borát, ha az elsö rakhelyen három hét alatt el 
nem kelt» nűMtaa szUUtkatía, s egy rakhelyen árral kat 
kétnól tOTábk Ben maradkat; továkká kaialsttott kort ke* 
kőzni, Tagjr más országit magyar termés stad'^ ^^HJ 
között ánilni» 100 márka kttntetés alatt megttltatoU; a ma- 
gyar kor legkecsesknek tartatott, s csak a malyasiaiTal 
osztozott árákan ; az osztrák , monra és ri^nai kor aköjá- 
aak 80, a Sopronyinak 104 Icét kellé magálmn foglalni % 
1635ken rendeltetek, kogy a magyar szállítók 4, a lengyel 
kereskedők pedig még azon íOlfil 2 lengyel ttot fizessenek 
minden kordétól. A 18ik század el^én a korkamisitók szá- 
ma nÖTekedrén , azoknak kftntetése is 200 markára emel- 
tetett *). 

A magyar réz is igen nevezetes cikkét tévé a ke- 
reskedésnek« Már azon ki^ók is , meltyeket a liibekiek 
1510ken a koUandiaktól Dancingkoz közel elfoglaltak , nagy 
részken magyar rézzel Tálának megterkelve. A köretkezö 
éTken pedig, uddön a német Hansa kiüéhada a hollandit 
Dandg mellett megverte volt, knsz, magyar nyers rézzel 
terkelt k^jót foglaltak el a győztesek, mi mind Fngger 
kereskedő kázé TOlt. B réz Magyarországkól Krakóka , s 
innét a IHsztalán szállíttatott Dandglia '). Ezen cikk 
azonkan mindig egyedámsok kezeken toU : a korszak ele- 
jén a Tkaxttík és Fnggerek , a 1 7ik század el^én Henkel 
Lázár , későkk a királyi kamráéban. 

Honnnk részéről e magyar lengyel kereskedésnek a 
Szepesség s különösen Kassa, Epeijes, Bartfa, Lőcse s 
Késmárk Tálának piacai. Kassa azonban, melly az előtt 



1) Jekal 1, 174. 

2) D. 0. 2, S3. 

3) D. o. 1 , 108. 



86 

némikép kSzéppon^a TOlt e kereskedésnek , s g]rfillielye az 
északi kalmároknak » már Oláh korában csökkent közleke- 
dése tekintetében ^) ; minek egyéb általánosabb akadályok 
mellett kétségkiTül az is volt oka» hogy, mintán a Táros 
Zápolyához szegődött, Ferdinánd azt ámmegállitó jogátél 
megfosztotta » Epeijest mházyán föl e szabadékkal *). Az 
1569ki 18ik törrénycikk, azonban mind Kassának vissza- 
adta, mind a többi említett Tárosokban megi^itotta a némi- 
kép már elévült ámmegállitó jogot. Ennél fogra ollya& 
tönrények alá TOltak TOtTO e Tárosokban a lengyel kalmá- 
rok, minőket főnebb elszámláltam. A behozott áruk ki- 
Táltképen a magyartól annyira kedrelt drága bőrökből és 
gyármüTekből állottak , mikkel aztán a szepesiek nagy ré- 
szét ellátták az országnak. E kereskedés az emiitett Ta- 
rosokat, kiTált a korszak el^én szép Tirágzatra emelte, 
s mindennemű bőségbe helyhetle ^). 

3. A MAGTÁR- TÖRÖK KERESKEDÉS. 

Mig Zápolya élt , az ő alattTalói meglehetős kereske- 
dést fiztek a törökökkel, s ezek Bndát ^), Szegedet , Kecske- 
métet ^) s egyéb alföldi nagyobb Tarosokat elég sürAen lá- 
togatták, keleti szőnyegeket, selyem , szőr és gyapott szö- 
Teteket s némi gyarmati árakat hozTán azoknak Tásáraira. 
De mintán a török Bndát az egész alsó Tidékkel elfoglalta, 
s hódoltatási dühében a felsőbb tartományt is m^fdnem foly- 



1) ÍM Appsr. 21. 

2) Ws^tr. Diplosst Sáros. 201. 

3) Berae? iey dt Indust, st Con. Hon^. 

4) Bel Appar. 18. 

5) Bel Not. HiBff. Nov. 3 , 154. 



87 

tOB háborgatta, mindeii kereskedési közlekedés megszűnt 
a laagyar és tOrdk között. 

De később , miatán t i. a török Magyarországban né- 
mikép megbonosolt s posztitö dfihét a már elfoglalt része- 
ken kitombolta , a közlekedés magyar és török alattvalók 
közt Talamennyire ismét helyre állott » tudni yalö, hogy 
csak a fegyverszünetek idején; mert máskor szinte lest 
hánytak az ellenfél kalmáraira az ellenséges hadak a tölök 
Uzsarlandó nagy váltság reményében ^). De béke id^én 
sem adott a török becsületesség elég biztosságot; s a Zol- 
tánok vagy helytartó basák önkénye sokszor megakasztá 
a közlekedést. Miért kevés kalmárnak volt kedve , s bá- 
torsága a török alatti részekre utazni, még azon esetben 
is , ha biztosító Ati levelet nyertek a basáktól , számtalan 
példákból tapasztalván, hogy azok sem adnak mindig ele* 
gendö védelmet a kifosztás ellen. így p. o. olvassuk Ye- 
ránc egy levelében, hogy Imre és Gellérd deák, kalmárok, 
s Ferdinánd jobbágyai , mind a mellett is , hogy magától a 
budai basától kaptak úti levelet, nagy értékű áruiktól, s 
P^íS ugyan azon basától, megfosztattak. Mindazáltal e köz- 
lekedés egészen meg nem akadt , s béke idején , Budát leg- 
alább látogatták néha kalmáraink. Bogáty János , a kassai 
biró, emliti, hogy Budán, mellyet 1605ben meglátogatott, 
kalmárboltokat is talált, melly éknek árúik azonban mind 
mii|ö -, mind mennyiségökre igen csekélyek voltak , s némi 
selyem szövetekből, festett kanalak- s hasonló aprósá- 
gokból állottak. Szemlélgetése közben egy törökkel be- 
szédbe állott, ki öt egyebek közt igy szólitá meg: „Nemde 
szép és kellemes dolog, hogy ti magyarok városainklian 

1) Katona 23 , 619. 

2) Bpiat. 3 , 275. 



nabadoii Járulhattok, kereskedhettek'* ^). Pesten pedig, 
middn az 1602lieii Rudolf hatalmába kerfilt, a teteaieB araay 
s ezttst mhanemfi-, eleségr ée fegjTerből álló nartalékon kf- 
Tfll nagy mennyiséga a UUdiiíéle kalmárámk is foglaltat- 
tak el <). 

A zsitratoroki békekötés nagyobb biztositásokat szer- 
zett e közlekedésnek , s annak föltételeit szorosan megha- 
tározta. Az e békét megerősitö 1615ki bécsi tanácskozár 
sok két killönös cikkelybm a^fák elő a kölcsönös kereske- 
dés figyét, meliyeknek egyike „a konstantinápoljri s más 
török kalmároknak olly feltétel alatt engedi meg az osztrák 
ház tártománjriban a szabad kereskedést , hogy a határszéli 
kormányzóktól, yagy harmincad hiTataloktól szabadmeneti 
levéllel láttassák el magokat, s merre ntazandnak azt elő- 
mutassák, és minden helybeli úr Tagy Támszedö pecsétfé- 
Tel vagy Jeliratával megerősíttessék ; ez alkalommal azon- 
ban a kalmároktól semmi sem fog kÖTeteltetni ; sőt ha to- 
vább utaznak , a yeszedelmes helyeken elégséges Téddem- 
mel fedeztessenek , s miután a harmincadét yagy egyéb 
fizetendőket lefizették, senkitől föl ne tartóztassanak, s 
árokban, akár hoya menni szándékoznak, meg ne gátol- 
tassanak''. A másik cikkely pedig igy szól: ,^Azon kal- 
márok pedig , kik ő cs. k. íölségének s az austriai háznak 
birodalmaiból akár portékákkal , akár kész pénzzel a török 
császár tartományailian kereskedni akarnak , azt a cs. lölség 
zászlója alatt és szabadmeneti levéllel ellátva, szabadon 
tehessék; mik nélkttl az nekik meg nem engedtetik. Ha 
valaki a mondott zászlóval és levéllel el nem látva ntazik 
azon tartományokba , ő felsége ügyvivőinek és consnlainak 



1) Btl Apparat 335. 
% Mf áafjr Uh. 33 , 5ia 



89 

kötdesflége leeid azt feltarttetatni » 8 rMa a Urályt miiéi 
elMk tadAsttaid. 6 cs. kir. miaégének Jobbágyai tehát»... 
■int mondalott, szabadon uekeCnek a Jflbetnek , csak hogy 
mindeii eladott, Tagy vett áni mizsájáért három, az figy^ 
▼iTOknék , Tagy eoasiilokiiak pedig két kriücárt (aaperimim) 
izesaenek. Ha e kereskeddk kOzől yalaki ott elhalna , a 
tOlaég flgyTirői ragy consolal portékáikat magokhoz Te- 
endik és OaazeinuMUák , a tiBrSk llscaanak azokra aemnd 
Jogok sem lehetrén. Bzen kereakedAktől pedig, ha a har- 
mincadét, Tagy más fizetendőt megűzették, semmi egyéb 
ne kOTetelteasék. Ha pedig a kalmárok kOzt támadnának 
Tiazályok, a helybeUkadik 4000 knücáron felttU érték fO- 
IStt Ítéletet ne mondhassanak, hanem az ilgy a konstantf- 
nápolyi kádi Ítélete alá essék <). 

Ha e szerződés egyedül Magyarországot illetné, azt 
lehetne belőle kOTetkeztetni , hogy kereskedőink a törők 
tartományokkal messze teijedő közlekedésben állottak ; de 
itt az osztrák ház minden tartományairól Tan a szó , s bi- 
zonyos, hogy az annjri beHuO^kkal elfoglalt magyarok ke- 
reskedése ez időben, kiTált e Tonalon, csekély Tála. B 
szerződés aztán alapelTfll szolgált minden későbbi békekö- 
tésekben a kereskedés szabadságának meghatározására. 
Ugyan is, megerősité azt mindjárt a kÖTetkező éTben Má- 
tyás király a zsitratoroki békecikkelyeket íölTilágositó ok- 
lerelében *); 1620ban pedig a török zoltán, mi^fdnem ngyan 
azon szsTakkal ^. Ezóta egyes kalmárok is iparkodtak 
a nyereséges török kereskedésben a nagyok oltalma alatt 
kedTezéseket nyemL így az 166Sbett Konstantinápolyba 

i) KaU»a20, 016. 

2) U* •. 20, 026. 

3) U. •• 30| 020. 



90 

ataiö kőveCBéghez számos , ndnd honi , mind idegen kalmá- 
rok csatlakoztak » ott a kereskedésről egrezkedni és szá- 
mokra némi kedvezéseket ki eszközleni óhiüték ^). De 
mind ezek mellett is teUes erőre a íönebM szerződés soha 
sem jathatotty s még a magyarországi törők birtokban sem 
élt mindig és mindentttt szabadsággal a kereskedés, mit 
nyUTán bizonyít Tőkőly a tőrökkel 1682ben kötött Mgyé- 
nek egy cikke, mi szerint a kereskedés az egész magyar- 
országi török birtokban íölszabadittatik ^. A török kal- 
márok legtöbbször a hadakhoz csatolták magokat s alig 
TOlt tábor, mellyben több kereskedők is n^n találtatnának, 
Igy az 1683-iki Bécs eUen intézet hadmenetről iija Wag- 
nor ^ , hogy kettős volt a török sereg : egyik kereskedő- 
ket s kézmfiTeseket foglalt magában, s mintegy 45 ezret 
tőn. 

Az 1699kl karlOTici békekötés is figyelemmel TOlt a 
kareskedésre s egyebek közt rendelé , hogy a közös, par- 
tok közt folyó Tisza , Maros , Száva és Bosszuton szabad 
és akadályozatlan legyen a közlekedés. A bródi erősség 
rontassék le , s miyel a hely kereskedésre igen alkalmas , 
oda Táros épittesék. A szerződés 14d. ponQa pedig igy 
szól : „A kereskedés az előbbi békepontok szerint is szabad 
legyen mind a két fél alattTalöinak, a birodalmak minden 
tartományaiban. Hogy pedig azt mind a két fél hasznosan, 
csalárdság és kár nélkül kezelhesse, a választandó biztosok 
közt a kereskedést jól értők is legyenek , kik az ilnn^lyes 
követségek alkalmával közös tanácskozásokat tartsanak. 
Miként pedig a magos birodalom egyéb barátságos nemze- 



1) Wa^^ner UUt. Leopold 1 , 173. 

2) Kfttoiia34, 731. 

3) Hist LeopoM. 1 , 581. 



91 

I , agy a romai csisz. felség minden nerezetfi alattvalói Is 
Uon&ggal és szokott hasznos szabadságokkal élendenek 
tBrök birodalom tartományaiban ^). 

A I7ik század •második felétől kezdre az Erdélyben 
I Magyarország szélein letelepOlt számos görög és ör- 
ény családok egy része lön e magyar- török kereskedés 
Bsbeigáröja. E foglalkodás legkedveltebb s leggyakor- 
rttabb TOlt a kelet ezen fiainál ; olly szorgalommal és áll- 
statossággal flzték Ak azt , hogy a vele Járö minden ve- 
Eedebnet és kellemetlenséget megvetve, miatta messze 
Hdre utazni , a havasokat és életveszélylyel fenyegető tar- 
MBányokat bejárni , kedvtöltéseik legkedveltebbike volt, n. 
u Kazy >). Ezek a bosnyák , oláh s egyéb török alatf- 
■lökkal kereskedési szövetségbe lépvén annyira magokhoz 
Igadák az alsö magyarországi kereskedést , hogy , miként 
lár főnebb említem, abból a szepesi városokat majdnem 
gészen kiszorították. Kereskedésök tárgyait kivált selyem 

gyapott szövetek, keleti fdszer s más gyarmati árok és 
larvasmarha tévé. Az 1647ki 27dik törvénycikk a török 
brtok határszélein is harmincadokat rendelt emeltetni, 
idlyben mind a török tartományokból, mind a török birto- 
ában lévő magyar részekről szállított kereskedési cikkek 

közönséges adózások alá vettetnek. A török birtokból 
Btt rác és bosnyák kereskedőkről pedig, kik az ország 
ffltaféle vásárait látogatták, azt rendelé az 1655ki 27dik 
(brénycikk , hogy azon megyéknek és városoknak , mely- 
f dtben több ideig tartózkodnak , a szokott vámokon kivttl 
I adózzanak. 



1) ICaftoM36, 106—125. 

2) Hifi. R. H. 3, 7S. 



92 



4. A JIAOTAa TBWGKRMRfJÜK KKRBSKBDáftB. 

Eddigi lialadáftonk a kereskedés tSrténetébeii eléggé 
■eggjröihet mindeiikit, nilly iiekéi azt emlékek kiában vi- 
lágos, tSkéletes SsszefHggéskai , szöTal» agy adni, kogy 
arról laagnnknak csak néodkép is Uelégilö fogalmat sze- 
reikessfiiik. De e nekézség, melly e tirgyat tekintre a 
tobtíSk meddőségéből, a tadteitások kiányosság&böl szár- 
mazik, sekol sem érezbetőbb, mint a IMagyarországkoz tar- 
tozó konrát- és dalmatországi tengerpartok kereskedésének 
történetében* Nyomtatott kútfőinket, mellyddiezjathattam, 
ált meg ált bayárkodTán, alig találtam egy két adatra, 
mit célomra használhatnék, s az is nem ollyan, miből ezen 
Tidék kereskedésének folyamát , tOrténetét vázolni Idietne, 
kanem egyedill némi tőkéletlen todósitás az előHordnlt aka- 
dályokról. Lekötetlen ogyan, kogy kereskedési tekintet- 
ben némi }el»tősége e korban is nem lett TOlna e vidék- 
nek, melly némiképen katáskőrébe esett a, bár nem tető- 
pontján álló, de még is batabnas, teijedt kereskedésíi Ver 
lencének; lehetetlen, hogy ez e korban is ne folytatta 
TOlna a nUUt időben elég éltek közlekedését hazánkkal, 
mintán tndva van, milly tigyesm , sőt mennyi cselszővény- 
nyel használtak ezm , mindentttt elsőségre s egyedámságra 
tihrékvő kalmárok minden rést, hova kereskedési számo- 
lásaikkal beférkőzhettek, minden alkalmat, meUyel kőzle- 
kedésők kOrét tágíthatták. I>e mintán a történetírónak 
csak tevőleges adatokra szabad építeni előadását, a pvszta 
gyanitásokat s ezekre alapitott, bár valószinfi , dbeszélést 
nem tir lett dolgokként ámltatai, nem szenved a historUi 
Igazság: Olyennd én sem fogom fárasztani olvasómat; ki 
ast, mit én csnpa gyaattáaok «tán miMidhateék, Ünképze- 



Itt 

eCével Is UpölfaukDui^ , meggondotTáii, hogy Honrátor- 
lágnak 8 a magyar délnyagott részeknek , Talamliit a 
zofliazéd tartonányokból , 8 aerezetesen Olasxorsz&gból 
jeXLe , belgyárak hiányában , kielégíteni szOkségeit » Agy 
ennesztményeinek fSKhilegét viszont idegeneknek 8 kttlS* 
tOsen az azokban nem mfaidentttt bÖTelkedd olaszoknak 
;elle a gyánnftrekért áltengedni ; — nekem tehát nem ma- 
ad fenn egyéb » nünt a tudomány ómra esett néhány adatot 
AzIenL 

A, most agy nerezett, magyar tengermeliék miUdnem 
gesz korszakon ált nagy részben a Zrinjri és Frangepán 
salad birtokában Tolt; Fiume azonban már a 16ik század- 
án a stiüer tartományi kamra kormánya alatt állott. A 
Eonrát- s ez által IMagyarországhoz tartozó révek közt 
sgnerezetesb vott Baccari » melly Frangepán család U- 
otta atán I. Leopold birtokába Jatott; ezen MtÚ tObb U- 
ébb kikötő is létezett » többnyire a Zrínyiek birtokában » 
rinök: Grobynk, Bakár» Hrelin. A birtokos család a ke- 
Bskedésből mind magára, mind jobbágyaira nagy hasznot 
radni tapasztalván , azt az olasz kalmároknak adott sza- 
adftok 8 kivált a vámok csekélysége által törekvék fen- 
irtani ; mi amqrira sikerOlt is e családnak , hogy a 16dik 
cáiad végével velencei s más olasz kalmárok sűrűbben 
ezdék látogatni áruikkal annak kikötőit, onnét a gyár- 
itvekért és tengeri sóért, mit bevittek, kivált gabnát és 
ágö marhát szállítván kL Bz azonban nem sokára ma- 
ára vonta a sti^^ t iatriai , és flnmei kereskedők figyelmét 
s hrigységet, mitől indíttatva, reábirták a fiumei hannin- 
■dosokat s egyéb a sti^er kamrához tartozó tisztviselőket, 
ogy ezek az olasz kalmárokat, kik a grobynU , bakárt , 
s hrelini kikötőkbe száUiták s adák el, vagy cserélték be 
ortékáikat, ezen árokban megakadályozván , a fiumei rév- 



94 

lie kényszeritenék , miiideiiféle erőszaktéteUél idegenitre 
el őket a gröfl UkdtökbőL Zrínyi György az 15961iaB 
összegyűlt országos rendeknek benyújtott panasza által 
kieszközlé ugyan , hogy a mondott kikötök az anlttett évi 
törvénykönyv 32ík dkke által szabadoknak s a flomei har- 
mincadosok minden befolyásától menteknek katároztattak ; 
de ezen tisztviselők nyomásától s erőszakos káiitételeitől 
azokat meg nem szabadíthatta , ámbár a törvényhozás több- 
ször » nevezetesen 1609: 59 » 1619: 52, 1630: 23, stb meg- 
i^itotta s erősítette főnebbi határzatát 

A marha szállítása Olaszországba nem csak Bnccarbi 
s a többi réveken ált tétetett, hanem a horvát és tótországi 
lakosok Istrián keresztíU is szokták azt kezelni. B marha- 
kereskedés 1630 táján olly sikerrel fizetek » hogy a szom- 
szédok irigységét mind inkább íölébreszté. Bizonyos Gra- 
vendro Mátyás, pettani gazdag kereskedő » azt városába 
törekvék származtatni. Részére nyervén Velencét , a stiger 
kamrától egyedárasági jogot eszközle ki magának » melly- 
nél fogva nem csak Istriába , hanem a velencei tartományba 
is egyedül ő szállíttatá a vágó marhát ; a IMagyarországhoz 
tartozó részek kereskedőinek csak Laibachig engedvén meg 
hajtatni marháikat. — Ezen kiviU még abban is kárositá a 
stiyer kamra e partmelléket , hogy a tengeri sót , mi eddig 
a legrövidebb úton , Horvátországon ált , szállittaték az 
adriai tengerről Tótország belsejébe , a nevezett kamra , az 
ettől Járó harmincadot magához ragadandó , egy rendelmé- 
nye által az addig járt ntat elzárván , egyedül Kamiolián 
keresztül nagy kerüléssel engedte Tótországba szállítani ^). 
^ Mind e két tárgy egyéb sérelmek közt szőnyegre kariK 
az 1635ki sopronyi országgyűlésen, s a 43ik törvénycikk a 



I) Ksiona 31, 644. 



95 

süuer kamra tUalnatt a Urály uiegegyesCérel eltörlesztrén, 
a horyát-y dalmát- és tötorazági kalmároknak szabadságát 
Ttoazaadta, a baccarii s egyéb réreken és Istrián ált mar- 
kát, gabonát és tengeri sót szálHtani ; a következő cikkely 
pedig a Zrínyiek jobbágyainak azon kárát is visszatérittet- 
nl rendelé » mellyet azok e visszaélések alatt szenyedtenek. 
Bzen a baccarii xéY&k és Istrián kérésztől gyakorlott ke- 
reskedése a horrát és tétországi lakosaknak azonban foly- 
Tást UMb TOlt a stiu^ kamra személien , s a tOrrényhozás 
gyakrabban kénytelenitteték annak nyomása s tilalmai ellen 
magát a királynál közbevetni , és a révnek kereskedési 
szabadságát megi^itani ^). 

III. 

BBLKERB8KEDÉ8. 

Az ország kfllön részeinek különböző termékei és 
szikségei elég élénkségben tárták a török hódoltatás előtt 
a belközldcedést *). Héti és esztendős vásárok, mik e 
kereskedésnek előmozdító eszközei voltak, miként a mnlt 
korszakok alatt előadám, nagy számmal léteztek az or- 
szágban. Középpontja a belkereskedésnek a török fogla- 
lásig már e korban is Budapest volt: ,3ada n. m. Oláh ') 
Üres az olasz , német , lengyel s Jelen koránkban török 
kalmároknak is ott , mint egész Magyarország piacán , ösz- 
szesereglésérőr'. Jovios pedig Pestet még 1541Hen is „a 
kereskedés főpiacának s középpontjának állítja ^) , hova 



1) Deer. lO&S: 7a-ie50: 101. ttb. 

2) L. pályilraionat. 

3) Bel ApHT. 1- la 

4) Ub. 20. - Katoiia 21 , 60. 



96 

odndeii felől fimzegytltek a kabnirok. Festaek kUSnSsa 
Üresek yalának luuromTásánü : lö és Tig^óaarha itt g74|te- 
tett 08sxe az egész alvidékből, s adaték el a IcjlMt osztrák 
és mórra stb kereskedőknek. Nem keresbbé aerezetes 
yala bonrására is; nagy rakhelyei Toltak itt a szerémi — mi 
Oláh állítása szerint első rangú yala — s az ország leg- 
jobb borainak ; a lengyel , sléziai stb kereskedők nagy 
részben innét szállították országaikba a magyar bort ^). 
Vetélytársa volt ennek mind a marba , — mind a borkeres- 
kedésben Székes -Fdiérrár mellynek polgárai messze teije- 
dő kereskedésdkről és gazdagságokról híresek TOltak «) , s 
melly számos német és olasz kalmárokat is» még a 15ik 
században letelepűlteket , zárt kebelében *). Zápolyának 
halála után azonban e virágzó Tárosokból a kereskedés 
Tégkép számflzeiett. Pestnek kalmárai 1541ben, Fehénrár 
réi két éTTel később fosztattak ki a pusztító tSrSktől s há- 
nyattak részben kardhegyre; kik ezt UkerOlték Tagy a to- 
szélyt megelőzték, bátorságosb helyekre Tonnltak az or- 
szág felső Tidékein; Bndának német kalmárai pedig még 
1529ben ftitottak el a tőrSk elől Bécsbe, Pozsonyba és 
Nagy - Szombatba ^). 

Mióta a tSrők az ország szlTébai fészket Tért, annak 
ayngot- éjszaki részén Pozsony és Nagy -Szombat lőn a 
belkereskedés fő piaca. Pozsonynak már rég noTezetes 
TOlt, klTált bor- és marha- kereskedése , ndnd a két cik- 
kelynek atólsó rakhelyAl szolgálTán az AostriáTal és Sle- 
ziáTaU kereskedésben. Közlekedésének az itt letelepUt 



i) Bel Affwr. la. 

2) U. 0. 1. 10, ét Katona 21 , 352. 

3) L. pályaoiimkáml. 

4) UMmty Ub. 10, OS. 



97 

bndai, pesti ös CAérrári kalmárok általi tágnlása vitte 
L Ferdinándot is am» kogy a Táros ánimegálUtó Jogát, 
mi már részben elérfllt , részben a szomszédoktól megsér- 
tetett, 1534ben megiUitaná ^). MiUy élénk TOlt e Táros- 
nak bor- s 1597 óta marhakereskedése Osztrákországgal » 
s milly sokszori Tiszálykodásba bonyolult a miatt Soprony- 
nyal már íOnebb emlitém. A belkereskedés itt m. Ferdi- 
nándig a két hetin MtíU, négy országos Tásáron gyako- 
roltaték » mellyeknek mindenike » még Korrin Mátyás ren- 
delete szerint, két hétig tartott III. Ferdinánd Pozsony 
Tásáraitmég hárommal szaporította , Luca , Fábián- Sebes- 
tyén és b. a. látogatása napjain tartandókkai ^). így Ju- 
tott Pozsony olly gazdagságra, hogy tárából több ízben 
tetemes summákat kölcsönözhetett a királyoknak ^); Bel 
állitása szerint ^), a kalmárok előkelőbb s noTozetes részét 
tOTék a lakosoknak. — Biásik népes piaca a belkeres- 
kedésnek e részről Nagy -Szombat TOlt; meily gabna-Tá- 
sáraiban Pozsonyt is felülmúlta élénkségéTel ; nem csak a 
szomszéd terméketlenebb megyék láttattak el innét gabná- 
Tai , hanem bő ÓTekben Sleziába is tetemes mennyiség 
száUittaték a fölöslegből ^. A két hetin MtíU , nyolc esz- 
tendős Tásárt tartott, melly utóbbiakat négy nappal egy 
igen látogatott marhaTásár előzte meg ®). 



1) Bel Noi. Hang. Nov. 1 , 210. 

2) U. o. 1 , 157. 

3) U. o. i, 212. 

4) U. o. i , OöZ 

5) U. 0. 2 , S4. 
fi) U. o. 2, S7* 



98 

Valamint Pozsony és Nagy - Szombat az ország ^ 
szakn]ragati , agy a szepesi Tarosok : Kassa , Epeijes , 
Ldcse» Késmárk és Bártfá északkeleti részérOl TOltak a 
beiközlekedés kdzép poncai , mellyeken nem csak a kWQl- 
diek Összegyűltek a Lengyel- és Oroszországlia száUitandé 
termesztmények (toszeszedésére ; lianem a lielfOldi, alsóbb 
Tldékek kalmárai Is , itt látandók el magokat a szükséges 
gyár - és kézmüvekkel ; gyakrabban tOrtént azonban , bogy 
magok az emiitett Tarosok kalmárai szállították ezen cik- 
kelyeket a belföldi Tásárokra. Kassának e korban ba- 
nyatló kereskedését ^), ngy látszik, Késmárk és Lőcse 
ragadta magához ; az bizonyos , hogy e két Táros egy^ 
máskOzti Tetélkedése az ánimegállitó Jog miatt nyÜTános 
háborúságokra is kitört TOlt >). . 

Ezeken kiTül TOltak még számos másod rendfi Tarosok, 
mellyeknek Tásáraln mind a honi termesztmények , mind a 
kfilíOldi gyár- és kézmttTek nagy mennyiségben hordattak 
Össze , részint az ország lakosai s kisebb kalmárai szttksé- 
geinek kielégítésére , részint nagybani dadásra a honi» 
külföldre szállító, Tagy magoknak a kilUOldi kereskedők- 
nek is. niyen Tolt a keleti Tidéken kiTált Debrecen , melly- 
nek hat, esztendős Tásárait, a szanrasmarha kereskedés* 
ről klTálóképen híreseket, a szepesi kalmárok számosan 
látogatták áruikkal »). — Ulyenek Tálának tOTábbá a bá- 
nyaTárosok , mellyeknek , minthogy magok íOidmíTelést 
nem igen űztek, kiTált hetenként tartatni szokott gabna- 
Tásáraik igen élénkek Tálának. Országos Tásáralkon ne- 



1) Oláli Hani^. Bel Apparat 21. 

2) Unpr. Mac^ai. 2, 177. 

3) Oláh Huii^. Bel Apparat. 90. 



99' 

ToeCes cikkelyt tOnek még : 16, szarYasmarha és nyers 
Mr; e cikkelyekkel a 16dik század második felében szinte 
egyedárnságot akartak fizni e városok, s az 1574ki or- 
szággyűlésen kérelmet is nyírtának be a rendeknek, köve- 
teire, hogy a nemességnek e cikkelyekkel! kereskedés tör- 
vény által tiltatnék meg ; mi azonban nem teUesittetett , a 
37dik törvénycikk által a nemeseknek is megengedtetvén , a 
szokott harmincad letétele ntán, ha t. L nyerészkedés miatt 
adnak és vesznek , az említett ámkkali kereskedés. Neve- 
zetes volt még e városokban a nyers vassal és vasmflvek- 
kdi kereskedés is ; a réz azonban Igen gyéren fordalt elö 
a honi kereskedésben, ámbár az a besztercei bányákból 
nagy mennyiségben ásatott ki ; a 16ik században a Thor- 
zók és Foggerek s később Henkel Lázár , a 17dikben 
pedig a kamra, ndddn ez maga mivelteté a rézbányákat, 
annyira egyedfii a nyereségesb kfilkereskedésre szoriták e 
dkket , hogy az országban gyakran házi vagy kézművi 
szfikségekre sem vala kapható ; már 1619ben orvosolni tö- 
rékvék e visszaélést egy törvénycikkely ; de foganatlansá- 
gát eléggé IrizonylQa annak sokszori ismétlése. Hasonló- 
kép összeszorittaték a kamratisztek áUal ezen bányaváro- 
sok körében a fakereskedés , mivel azok bányakerfileteik- 
ben közönségesen egyedámságot fizni törekvének; e volt 
oka miért még a Uptó, Árva, Túróc és Trencsin megyei 
lakosokat is , kik a Vágón és Garamon az alsóbb vidékre 
épfiletftt, deszkát, zsindelyt, stb szoktak szállítani, minden 
módon meggátolni törekedtek a galgóci , és sempteni kam- 
raUsztek ; nd aztán , szintagy mint a rézzeli kereskedés , 
számos , a közigazgatás hanyagsága vagy belzavarok 
miatt foganatlan, törvények alkotására adott okot ^). 

1) niyfMfc 1038: 05, 1647: 85. 1662: 43. &tb. 



100 

Egyik , közszftksögességénél fogra legoerezetesb cikke 
TOlt belkereskedésttnknek a só. B temek litayáit, miatta 
azok a Zápolyával megszfint onzigszakadás útin nagy 
részben a kir. kincstár birtokába Jutottak » a kamra mtrel- 
tété ; a sóTali kereskedést azonban egyeseknek adta által; 
ezen sóámsok , Idk tSbbnyire Hoszton , Yisken , JerkOn, 
Hosszúmezőn és Szigetben laktak Mármarosban , a sói az 
aknák helyén vevék ált, és wu'át nyereségökre száUiták 
azt az ország minden vidékeire ^). Anra , Liptó és Táróc 
megyék azonban az ntak Járiiatlansága miatt lengyel sóval 
éltek. Nagy mennyiségben szállíttatok e sziikséges cikk 
Erdélyből is a Maroson >). — B sószáUitással » mivel az 
nagy részben vizén, a Tiszán t i. s a most említett Bia- 
roson kezeltetek , kapcsolatban volt az épOletfii-szállitás is a 
fátlan alsó vidékre; a fenyOszálakból Ssszeállitott talpak, 
mikre a só rakatott , ennek szárazra tétele ntán szinte ke- 
reskedés alá Jutottak. 

Mellőzve az egyes cikkekbe, mellyek a belkereske- 
désnek tárgyal szolgáltak , ereszkedő részletességet ^) , nd 



1) Decr. 1655: 100. 

2) Bethlen 5 , 18a 

3) Nen lesien Ul&n fttlösleges mind a aelleit U néaeUy dkkek 
árát fbljefyeini : 1590ban Lftetén a Tárót koretaájában 4 fer- 
dlnandi vafy 5 zápolyai dénáron kelt a bor pinQe. Ab 1503ki 
orszá^gTÜIéere s koronázási innepre, bofy tnlságoe árral senki 
•e nyomasték, illy árje^zéket boesáta ki ai ors z ágtanáee : 
tiszta baza kOble lisztül 20 dr., zabé 15, rozsé 10, e^ kar 
panyé 5—6, tyúké 4, kö?ér Iádé 6, nalaeé 8, e^T font ssa- 
lonáé 4, marhahúsé 2, Johúsé l)i, M^ité 3, irosTi^é 7, ét 
tojásé 1 , font ^ertyáé 4 , kenyéré három személyre 1 , font 
halé 4—6 , szekér szénáé 60 , kisebb szekéré 40 , szatanáé 30 
—50, ice ázaléké 1 , boré 4—3, pint mézé 5 , szekér fáé 25 



101 

Qgy i8 csak igen hiányos lehetne emlékeinic illy tárgyak- 
báni meddősége miatt, tekintsttk inkább e belközlekedés- 
iiek főbb akadályait Nem ^tkarom ismételni az ország álla- 
patának a már fSnebb adott szomorú ri^zát , azokat az ellen- 
s baráttól , idegen - és honfitól egyiránt gyakorlott pusztítá- 
sokat s erőszaktételeket » mellyek ezen két száz érés kor- 
szakon ált az iparftző s kereskedő osztályokat zaklatták. 
A már mondottak ntán a szires olvasónak , ki eddig még 
tfirelemmel követett, képzeletére hagyom, festeni magának 
azon állapatokat s meggondolni mennyi s millyen kedvet 
ölő akadályokat gördite e kor hábomságival , ziOlongásival 
s fékteienségével minden léptélien elébe a szegény , sike- 
res védelemre ritkán számolható kereskedőnek. Csak egy 



dénár. Liszt Beinél Apparat 903. — Erdélyben 153őban illy 
árak folytak : flaUl Tái^Barha bAr nélkül 60, bárány, hőt 
nélkül 8 , Jnh 12 , csibe 1 , nalao 2 , lúd 2 , egj oldal szalon- 
na 80, köböl zab 10, néha 5—4, széna e^ lónak haszonnéfnr 
órára 1 ez. dr., e^ Járnas ökör ikgj fejós tehén Ő ft. Un^. 
Masaz. 3, 138* — Az i538ki kórösl ^ülésen HorYátorsságban 
illy árjegyzék Íratott : e^ köböí pohánka nígj híjdlna Ve- 
rőcén 25, ÚJadvaron és Veliken 32, pint bor 2, fél éves sertés 
50, kis fluOac 2, iád 3, kappany 3, tyúk 2, font sertéshas 2, 
SMölye 6 , kecske 25 ez. dénár , ökörbőr fon^a 1 kr., Járaas 
ökör 12, fctids tekén 6. hizott sertés 2 ft Tótorszá^ban 1003 
táján e^ réf selyeM-kelne 2 ft — 3 réf daróc posztó 4 f t 5 
gr.y pár Jó dpö 45, font rizs 14, has 2 , fafyt 4, ez. dr. Egy 
csapott Mérd só, 9gj halnozott mérd bnzával va^y lYt m. kö- 
lessel cseréltetek föl. Kerehcüoh Uisf. Eeeles. Za^r. 1,319. 
Iffdélybea 1583ban öt köböl bnza, s kilenc akó bor két két 
m. flért kelt PMaer Hist Trans. 182— Í613 ti^áa Szepesben 
kSbftl bnza 30 dr., rozs 28 , zab 10 , árpa 20 dr. Bel Appar 
300. stb. 



102 

példát, egy tőrténetkét hozok el6, tárgyid képzeletének, 
8 annak megítélésére , milly nehéz Tolt e zi^os időben 
a közlekedés. Történt, hogy két rongyokba bnrkolt kol- 
das, Nagy-Tapolcsánból más városba utazandó, biztosító 
katonai fedést kivánt a helybeli kapitánytól. Kaci^jal fo- 
gadtattak a harczfltól , ki a dolgot tréfának tartva , kiséret 
helyett alamizsnát nyigta nekik. De midőn azok , kérelmök 
tejesítését sürgetvén , komolyabban kérdőre vonattak , 
végre Uvallották , hogy nem a testöket fedő rongy az , mit 
oUy igen féltenek , hanem az azok közt elrejtett , kalmárok- 
tól reiuok bízott pénz és drágaságok , miket az utak bátor- 
talansága miatt m0g sem mernének egyedül rongyaik 
gyanút elűző védelmére bízni % Uly módokhoz keUe a kal- 
mároknak folyamodniok az erőszak e korában! — B tör- 
ténetből Utőnik ugyan, hogy a katonai födözés ha kí- 
vánta s megfizette , megadatok az utazó kalmárnak ; de 
érthető az is , hogy őt ez sem védte mindig eléggé erőszak 
ellen, ha -testét rongynál jobb ruha takarta. 

niy biztosító kiséretek kivált a török birU, vagy 
evvel határos , vidéken mellőzhetlenOl szükségesek voltak, 
ha a kalmár nyilvános és bizonyos veszélynek nem akarta 
kitenni életét s áruit; miért béke idején iparkodtak is a 
kalmárok, sőt egész városok is erre engedelmet nyerni a 
basáktól. íme erről is egy példa : „My Wachy (vád) 

Birak és polgárok kezenetonket es tellyes Ziwónk zerynt 
walo io aluurathonknak es zandekonknak i^ánlasat Iryok 
minden Rendbely Igaz kereskedő Zemelyeknek Erdély es 
Magiarorszagban kik volnának Nekonk Jo Baratynknak, 

Atiankflainak : Mynt hog' lattiok es tuggiok, ez mostani 
időnek dolga erre intet , hog' sok Emberek meg Niomorod- 



1) Bel Not. Sl. NoT. 4 , 448. 



103 



lak , Néha tnlajdOB es Istentől reátok bocliatot terhek miat 
leha flus Megea es gonosz perpatvart Akarok miat , sok 
aurwaUashra es kOénkilen fete saniarosagbaa Esnek : Mely 
isetekhen giakorta Lattiok, ho^ Az kereskedő Rend ha- 
loiog, ki Idegen es halhatlan adósságnak tarteztatasa miat, 
gte es sfrwa kesereg. Meg' azok es ezek mellett kik az 
Peteddmeknek es Orszagonk Bíróinak igaz Yamian es har- 
■iradian igaz Zi wel leiekkel Járnak : Kezeritette erre az 
f . kegielmes BUDAI Feiedelmet , az dolognac nag' woltha, 
log^ kedielmes hft lewelet Adna,Bgez Brdely Országba es 
BBBdc Uaole Birodalma alat való kereskedő Rendnek 
sahad, es Zokot kereskedőknek Igaz Járására , Mdljret 
■eg Iratot lewelewel meg Is Bi^nltot Mi es Azért mind 
Uenkent, Ez kegielmes N. BUdiü Feiedelemnek fogadását 
ataan. Iger^ok magonkat Teheteegonk es Erőink zerynt 
bnbersegoBkre. Tiztsegonkre zolwan , oltalommal es segi- 
leggel lenny. ha Talamikor » valaha es valahol mas Idegen 
m gondolt adósság nűatt » Valamely Jámbor utón iaro , ke- 
eskedonek Bolgatasa lenne, hlrónkel lewen igiekezonk 
ÜBdenkor Zabadolasara lenn^ : Melly dolognak erosb vol- 
kaert , hogj^ minden rendbeliek , Jarianak Jőyenek Orza- 
:nnk es Yarasonk igaz harmincadian es Yamian larwan. 
Uiifdon Yarasonkaak pechetit esLewelónkethAttek. Isten 
írehon megMynden Rendbeiy igaz kereskedő Atlankflaity 
barátinkat" ^). — Hogy azonban illy biztosító levelek ós 
atonai íMözés sem adott mindig elég bátorságot, íOnebb 
dtnk példáját , sdt még a vásárokat Is gyakran meglepé a 

1) BUaoUatott a JaakoTleh MiUót - féle ^íUteaéoyben létei« 
sre4eürAl. Kdlt Váeoa 1576bM Ootob. 22kéB. A peotét , ■! 
söM Tiaszra nyoMatott , Sz. Mibályt ábrázolja Jobbjában ke- 
fenttel, t a sátánt iUdJözre. KöriraU: SIGILLUA1 CIVITATIS 
YACIBN8IS. 



104 



tOrttk , és a féktelen katonaság. Többek közt p. o. beszéli 
Forgách ^) : „hogy a Simánd mezOT&rosban tartatni szokott 
hires vásárok puszütására s lefoglalására a felsd TidékrOl , 
Kassáról, Tokiyról, s más erősségekből jőnek martalóc 
katonák * és a vásár napján a számosan összegjrült kalmá- 
rokra robanván, gazdag prédával » arany-, ezüst- s min- 
denfélével megterhelik magokat''. Ez bizonyosan nem elsO, 
nem egyetlen illy nemű tett vala. A tábornagyok ellen 
pedig , a kereskedés megakadályozását illetőleg , számtalan 
volt a panasz. így panaszkodnak a 16dik század közepén 
a csalóköziek bor- és gabnakereskedésök meggátlása miatt, 
1546: 46. Az 1567: 38ból világos, hogy a tábornagyok 
az eladott bor hordójától 6^ ítot zsarlottak ki. Basta Hosztot 
elfoglalván, minden mázsa sóra 3 ftot vetett. — De van 
több példa , hogy magok a városok is gátolták egymást ke- 
reskedésök gyakorlatában. így emlitém már fönebb Po- 
zsonyt és Sopronyt, Késmárkot és Lőcsét; 1659ben Yár 
aUya eltUtá polgárait a lőcsei tj vásároktól. A győri ka- 
laposok s a német , ott tanyázó seregben létező , kézműve- 
sek a belybeli kalmárokat tilták el az idegen készitményA 
kalapok árulásától 1659 : 80. stb. 

Nagy akadályára volt továbbá a belközlekedésnek az 
utak járhatlansága és a fogadók hiánya. Az elsőt mi il- 
leti : csinált ntak az egész országban nem léteztek ; szára- 
zon és vizén egyedül a természetre volt hagyatva a közle- 
kedés élénkségének ezen föltétele. Találunk ngyan számos 
parancsokat törvénykönjrvünkben , meUyek az ntak szorgal- 
mas kUavitását sürgetik ^), de nagy részben sikeretlenfil. 



1) Ub 22, 087. 

2) Illyenek: 1588. 20. 1508: 30. 1500 : 90. 1000: 18. 1030 
14. 9Íb. 



106 

áMMűr az 1599: 30. IS ft. bfintetést is szab az alispánokra, 
lüknek az ntakra felfigyelni kOtdességftl tétetek , ha azokat 
elbanyagolni engedik. Folyamaink pedig nem csak a köz- 
lekedést nehezítek , hanem a fBldmivelésnek , sőt egész 
helységeknek is ártalmira voltak korlátlan dagályaikkal. 
kz e tárgyban alkotott tönrénydkkek foganata sem volt 
kedvezőbb a fSnebb említetteknél ^). — A másodikat illető- 
leg , Bnsbetpie I. Ferdinánd követe iija , hogy Konstantinár 
polyi atiában, Győrtől kezdve az ország hosszában nem 
talált fogadót. Erdélyben egész 1690ig nem volt fogadó ; 
magok a polgárok ingyen látták el mindaddig az utasokat 
barmaikkal egyfitt a szükségesekkel, mig Leopold a mon- 
dott évben e szokást eltörülvén , az illető földbirtokosoktól 
és közönségektől nyilvános fogadókat állitatni rendelt 2). 
Rendészeti szabályokat, valamint egyéb tárgyaiban a 
polgári életnek, ngy a kereskedésben is igen keveseket 
foglal magában ezen kori törvénykönyvünk. íme mindössze, 
iiellyeket ezen s vele rokon nemben találtam : 1542 : 37 
rendeli , hogy a városi adót beszedő biztosok , a polgárok- 
sál letett külföldi portékákat is megadóztassák; a iOdik 
dkk pedig igy szól: „mintán a Fuggerek, és egyéb kül- 
földi kalmárok nem csekély mennyiségű ámkat adnának el 
mind a bánya, ndnd egyéb városokban* ezen kalmárok 
amik negyvened részét űzessék királyi adóul; minek ha 
ell^iszegülnének, minden áruik veszteségével bünhesztesse- 
lek. A debreceni 1545ki nemesek gyűlése ^) határozá, 



UniyeMk: 1090: 14. 1(05: 64. 1638: 13. 1647; 129. 1665 

30 sül. 
2)KstOM 35, 762. 
3) Kofadüeh Svppl. U Vett CoMit 3 , 192. 



106 

hogy a kalnárok 8 minden kereskedéssel foglalkodók , ka a 
Tarosokban házzal nem bírnának , minden siáz ítnyl érté- 
kök ntán egy fttal adéztassanak. MiTel a 17ik század ele- 
jén a portékák ára a rósz pénz miatt igen felszökött, ké- 
sőbb a pénz megjavittatrán , 1625 : 40ben rendeltetett , 
hogy a vármegyék a portékák és kézmfivek árát a mnlt 
szerint szabályozzák. A honrátországi rendek néhásy ér- 
Tel előbb egy lovast állítatni rendeltek minden 500 ítot éré 
ámért az idegen. Tarosaikban tartózkodó kalmároktól ^). 
A rác és bosnya , benn tartózkodó , kalmárok 1655 : 37 
által szoríttatnak adózásra. Továbbá 1649: 19 rendeli, 
hogy a Tárosokban házzal biró nemesek, azokba bort 
ecetet, sert, Tám nélkfll Tihessenek ; a borkereskedők pedig, 
Uk e termesztményt az országon UtUí szállításra Teszik , 
hordójától 40 dénárt; a héü Tásárra fU títö jobbágyak 
pedig 1 drt űzessenek. Az 1659 : 71 szerint idegennek a 
bonrásárlásbani elÖTétel áruvesztés alatt dtUtatik, kÍTéfe 
még is az esztendős Tásárokat. De egyszersmind erőszak 
büntetése mondatik azon Tárosi kapitányok-, kalmárok-, 
h^csárok- , mészárosok- és sóámsokra , kik akár a nemes 
Tagy nemtelen honiakat , akár a kttlföldieket héti Tagy éves 
Tásárokon marha, kősó s egyéb árok Tételében megaka- 
dályozzák. Wesselényi forradalmának elnyomása után Leo- 
pold 167lben adót (accise) szedetni parancsolt, noTezete- 
sen : minden kimért font hnstól s fél pint sörtől 1 , akó bortAl 
90, ice égettbortól 2 dénárt *). — Végre, mi a mérilket 
illeti, a nehézségeket, mellyek azoknak egyenlőtlenségé- 
bői származtak, az 1655: 31 elhárítandó, rendelé: hogy 



1) KerehtUch Uist Eeel. Za^ab i , 282. 

2) En^el 5 , 08. 



107 

mái a ninU konzakliaii alkotott tSnrények er^ szerint 
■fndennemfl méri az egész országban a bndai Tagy érrel 
egészen megegyező pozsonyi mérttk szerint szabályoztas- 
Bék. A következő 1659ki gyUésben alkotott 7ldik tönrény- 
dkkety pedig meghagyta a vármegyéknek , hogy a kalmár- 
ámk , kézmftvek s hús árát a mait gyűlésen megállapított 
mériik szerint szabályozzák, s a rendelményök ellen yÜt 
kezőket, ha a tárgy 12 ft értékét feliUmáUa, szinte annyi 
forintnyi birsággal, ha kisebb értékfl, ámvesztéssel bün- 
tessék. — A posták, mik e korszak vége felé állíttattak ÍBI , 
igen nagy könnyebbségére szolgáltak a belkOzlekedésnek ; 
egész hasznosságok azonban csak a következő korszakban 
a belziUIongások csUIapoltával kezde kifcjleni. 



Evvel elmondva volna , mit mfiipamnk s kereskedésünk 
e korszaki áUapatáróI az e tekintetben igen meddő emlé- 
keinkben kinyomozhattam. I>e mielőtt e szakaszt bezái- 
ii^> nég egy tárgyat szükséges említenem, ndt talán in- 
kább elfil ken vala előadnom; ndvel azonban a mflípart s 
kereskedést közösen iUett , itt is helyén álland , mintegy be- 
A^fezésfll e korszak történetéhez. Az ipar és kereskedés- 
iek az Árpád s vegyes házak alatti történetében iparkod- 
tam kitflntetni <) az országban létező íőbb , magyar , német 
és Biláv nemzetiségek egymás iránti viszonyainak nyilat- 
koxását, s előadni azon mélyen ható akadályokat, mellye- 
ket a nemzetiségek kfilönfélesége , azok elemeinek s a be- 
VaOk származó érddceknek összeütközése, az ebből eredt 
folytonos sarlódások s azoknak koronkinti erőszakos U- 
törése az ipar és kereskedés haladásának elibe gördített. 
Nem akarok itt e nemzetiségek elemeiről vitatkozni ; csak 



108 



azt Jegyzem meg , hogy az azokból szirmazott svlódások, 
mik a iiiAlt korban már már szítayii látazanak , élesebben 8 
erőszakosan legalább nem nyilatkoznak, e korszak alatt 
ismét feléledtek, s a már bebegedt sebek a német, Tédelail 
beszállított , de az ország lakosait posztitra zaklató , kato- 
naság izgatásai által UiUittattak. Mennyi , a polgári életre 
s annak foglalkodásaira kártékonyán bató gyom saijazott 
pedig ki e nem ritkán dfibOs gyttlölségre kitörő nemzetisé- 
gi bizodalmatianságból , ha nem mondom is , könnyen elgon- 
dolható. A bocskai párt 1605ki karponai gyűlésén nyŰTáa 
és keserden panaszkodik, hogy a német lakosságú Taro- 
sokban a magyarok nem csak tisztriseléshez jntni nem enged- 
tetnek, hanem még házak vételétől is eltiltatnak. „A sza- 
bad városokban is — igy szól e gyűlés magyar napkOnyre 
— az Német birodalomhoz bízván (a német lakosság), Mir 
gyárnak házat venni, bíróságot vagy tanácsságot viselni, 
nem engednek. Meüy dolog gyalázatos az Bfagyar nem- 
zetnek és nem méltó , hogy hazájából kirekesztessék. — 
Hozhatnánk sok exemplomokat , de az többi között im 
egyet hozunk rövidségnek okáért. Az pozsonyi város olly 
igen gytllölte az magyar nemzetet, most is agy gytilöU, 
hogy házokat elfoglalták , magokat személyekben is meg- 
tartóztatták. — Ferenciy Miklós , nemes személy ^ mennyi 
bosszúságot , kergetést , számkivetést szenvedett az német 
magistrátustól , tu^ja az ország — s hogy nagyobb gonosz 
akaratiokat az Magyar nemzet ellen dedaráUák, Blagyar 
törvénnyel sem igen akartak élni. Annak felette hogy eze- 
ket befedezzék , az appellattóktól is arceáQák az KOaséget 
és variis minis deterreáUák. Több városokban is vagyon 
ez'' 1). IgazoUák ezen előadást az 1618baa ösuegyllt 



1) Kstosa 28 , 440. 



109 

rendek is, így hestéMn a II. Ferdinaiid elrálasitásakor 
UkOIOtt föltételekben a tizenbárom szepességi városról: 
,»Neni csak adózni nem akarnak az ország lakosival, har 
nem még kfilönféle kószákkal és sérelmekkel illetvén az 
iNTSzág lakosait, az országban törvényszék elibe állani 
8 a vármegyék előtt megjelenni sem akarnak , minden go- 
nosz igyekezetőket büntetlenül gyakorolván*'. Az 1647]d 
gyfilésen ismét szőnyegre került e tárgy, s miután több 
királyi, bánya -és szabadékos városok, kivált pedig Kassa, 
sértették meg a magyar nemzetiséget és hont, különösen 
az 1608ki koron, előttt ISdik és 1609ki 44ik törvénycikke- 
lyeket, huszonegy pontban határoztattak meg a városok- 
ban lakó magyarok s Idvált a nemesek jogai. — Hogy a 
magyar s német céhek különválásának egyedül a nemzeti- 
ségi idegenkedés volt oka, már íönebb emlitém. Dly in- 
dulattal azonban nem csak a magyarok iránt viseltettek a 
német városiak; hasonlót tapasztaltak tőlök a szlávok is. 
A selmeci német közönségnek oUy nagy volt a szlávok 
Iránti gyűlölete , hogy ezek tanács-rendelmény által a vá- 
roshói is kitUtattak; Uk pedig közfilök már polgári joggal 
Mrtak, jogoktól a tisztviselésre fosztattak meg. 1551ben a 
Táros! tanács megengedé a vargacélinek , hogy azontúl 
minden szláv elől elzárhassa testületének jogait. Három 
évvel később ugyan ezen céh Slatky vargát ki akarákebe- 
léhöl vetni, egyedül azért, mivel szláv származású volt. 
A Táros tanácsa azonban , mellynek itélete alá az ügy bo- 
esáttaték , SUtkyt, mivel még a fönebbi törvény előtt véte- 
tett a céhbe , megtartá ugyan annak kebelében , de egy- 
szersmind rendelé, hogy azután szláv örök időre kiültva 
legyen társulatokból ^). Több iUyetén történetkekkel ' is 



1) Biditer BtUél Not. Hwig. Not. 4, 571. 



110 



szolgálkatBék olvasMiBiiak , ha tfirdmdkkel Tiszáéiul m 
tartanék. I>e htozen ezekből is eléggé Utflnik , ■! 
kártékonyán katott e nemzetiségi idegenkedés a honi i 
ipar és kereskedésre. 



MÁSODIK SZAKASZ. 

AZ IPAR S KERESKEDÉS TÖRTÉNETE 

A SZATMÁRI BÉKEKÖTÉSTŐL II. JÓZSEFIG. 



KÖZÖS KÖRÜLMÉNYEK. 

Károly konnányával iS időszaka nyflik a mttipar- és 
kereskedésnek. Az orszig megszabadult a törőknek hosz- 
szú , sanyarú szolgasága alól és sikeresebben inegrédetett 
annak posztitö ^betöréseitől, a belforrongisok is kibuzog- 
ták Talahára magokat : a szatmári békekötés után hadi 
lárma helyett a két századig számttzött béke malasztai tér- 
iedének el az iszonyúan zaklatott honnak Tidékein. A harci 
ziújal egytttt elnémult az azt önző terveire fordítani szokott 
úri zsarnokság szava; törvényhez szoríttatni kezde a fék- 
telenség és erőszakoskodás, melly eddig bfinteüen üzheté 
kártékony dulongásait : a nép szorgalmi osztálya megsza- 
badult a sokféle zaklatások alól, s oltalmát a törvényben 
elnyomói ellen nem épen hasztalan kereshető. 

Az ipar és kereskedés oUy természetű, hogy önma- 
gától is emelkedik, ha gyámkezek nem ápoUák is, csak 
tevőleges akadályok ne vettessenek haladásának elélie. 
Azonban Károlytól kezdve nem csak azért derült kedve- 



112 

zölib időszak a műipar és kereskedésre , oűTel a helyre ál- 
lott béke- és belcsSndben az emlitett akadályok mé^szuih 
lek : hanem azért fs , miveí mind törrényhozásunk , mind 
effyes honűak látni kezdek a béke nyugalmában, níennyíre 
elhanyagoltatott, elnyomatott a harc gondjai közt a hon 
anyagi jóléte; s iparkodni kezdenek kipótolni a hiányt, 
orvosolni a sebeket, felnyitni a Jobb lét forrásait; mire 
annyival inkább ösztönöztettek , mivel nem lehete nem érez- 
niök , hogy a haza m^dnem egészen kimerült , a -nyomasztó 
szegénység minden osztályok- s rendekbe lielopódzott. 

A hosszas nyomorúság, török iga s beiforrongás a 
népet igen meggyérité. Fönebb láttuk , hogy a Mohácsnál 
győztes királjri sereg Szegeden ált Lippáig vonulván, a 
Dunától a Tiszáig nem talált falut, söt nyomát sem az 
iparnak ; általán véve illy puszta volt pedig a török btrta 
alsó vidék. Ezen akadályt ' kellé mindenek előtt elmozdí- 
tani; a népesség első- lényeges föltétele az ipar és keres- 
kedésnek. .4tlátU ezt törvényhozásonk , s azért az 1723kl 
lOMik törvénycikkely agy intézkedek : ,^ogyaz országba 
új lakosok hivassanak s a beköltözendő , egyébiránt szabad 
személyek minél előbbi meghonosnlások miatt hat .évig 
mindennemft adózástól mentek legyenek. B rendelmény az 
egész országban kihirdettessék, s hogy annak nyflvánitása a 
német birodalomban is megengedtessék , e tárgyban a szom- 
széd tartományok rendéivel tanácskozások tartassanak/' 
Ugyanazon törvénykönyv 18dik cikke az dhagyott falva- 
kat is régi lakóikkal , ha azok visszatérni akarnak , vagy 
más belföldiekkel megnépesittetni raidelL A kedvezd föl- 
tételek , mellyekkel a bevándorlottak fbgadtatának , számis, 
kivált német családot édesgettek az országba ; s mind esek 
mind a fHvIdékrél leköltözIMtek lassanképt megnépesiteBi 



113 

kezdek a TlMufaglalt Tarosokat és íálrak egj résiét. MAr 
•ixon némeC seregbél is, melly 1689ben Buda alatt harrolt, 
.számosak telepedének le oU és Pesten , kWált a kassznk és 
f hnríngiak közöl i). Később pedig; I. Leópold , I. József és 
ni. Károly számos osztrák, bajor és frank családot teleptté- 
nek le az ország kiaOn vidékein. 



AZ IPAR TÖRTÉNETE 

I. 

MEZEI GAZDASÁG. 



1. FÖLDMÍVELÉS. 

A fSldmivelö osztály polgári állapatának jobbalása- 
vagy roszabbnlásáTal szükségkép emelkedik vagy sfilyed a 
íoldmiTelési ipar is. Csak szabadságiban tenyészik a polgár 
ri miveltségnek mint minden, úgy ezen virága is: az tfn- 
kény és féktelenség vas karja , a szolgaság bilincse , mint 
téli fagy a nOvényt , elöli a polgári foglalkodásokat. A múlt 
korszak történetében láttuk, hogy tilpényhozásiink vissza- 
adá ugyan a fOldmivelö osztálynak személyes szaliadságát, 
költözési jogát ; de fOltételesen és kellu biztosítás nélkül : a 
zavargó iduben büntetlenül űzhette még vele önkénye játé- 
kát a zsarnok , ellenszegülve a törvény emlieriségesb sza- 
vának, megvetve vagy elcsavarva azt. De e kor már annál 



j) BH \ol. Hunj;. Not. 3. 43.^ nlh. 



11 1 

fogra is kedvezőbb volt a földmivelésre , uüvel a béke csön- 
dében a törrény könnyebben foganatositható , a jobbágy , 
ki támaszát egyedül ablian keresheté , általa biztosabban 
védhető Tála ; s annak megszegését oUy mértékl»en , mint 
előbb , nem szaporitbatá annyira a büntetlenség. Azon kivnl 
a már létező törvények még bővebben kifejtettek, a pór 
szabadékai még inkább kitágitattak , a mód zaklatásokra, 
a határozottablian kinyomott törvények által még inkábli el- 
záratott. Megerősítvén t. i. a szabad költözési jogot , azon 
szabályt alkotta az 1715diki lOldik törvénycikkely, hogy 
ezentúl a törvényszeríUeg költöző jobbágyok (mert a szök- 
ve , vagy a törvénynek eleget nem téve költözők uraiknak 
visszaadatni rendeltettek) a letelepülésökkor kötött szerző- 
dés szerint legyenek alávetve nraiknak. Továbbá a jobbá- 
gyok állapatának könnyítésére itt még az is rendeltetik, 
hogy azoknak elmaradt tartozásaik , mellyek a törvényte- 
len zsarlók által íigy is többszörösen beszedettek , kitörttl- 
tessenek ; hol pedig ez nem történt , csak felében s része- 
ként szedessenek be. Végre a vármegyéknek tisztái tétetek, 
hogy a kebelökbelí jobbágyokat a netalán igazságtalan föl- 
desurak ellen védelmezzék. Ezen szerződésre alapított vi- 
szonya a job1)ágy oknak nraik iránt, az 1723ki 61dik tör- 
vénycikkben még bőveb1)en kifejtetett azon hozzáadással, 
hogy, kik araikkal illy szerződésre nem léptek , tartozásaik- 
nak eleget tevén, mikor akarnak, szalMdon költözhesse- 
nek. Eg]rszersmind pedig , megtiltatván , hogy a birtokosok 
jobbágyaikat egyik jószágból más megyében fekvőbe át ne 
telepítsék , a vármegyéknek ismét igazságszeretetélie i^}ánl- 
tatott (18d. c.) a jobbágyoknak minden törvénytelen iiyo* 
mástóli megóvása. Mária Terézia a jobbágyságnak még a 
Anebbi törvények mellett is mindig mostoha állapatát javi- 



115 



tandó, az Arbért egy Mztosság által Udolgoztatván , az e- 
gész országra kiteijeszté. B szerint az úr s jobbágy közti 
Tiszonyok szorosabban meghatároztatván , emennek netalán 
teendő panaszai s ezeknek eligazítása a Tánnegyék s az-, 
után a helytartótanács által átnézetni , megvizsgáltatni ren- 
deltettek. De nem tagaAatni, hogy bár az arak jobbágya- 
ik íOlött gyakorlott önkényének ezen úrbér által keske- 
nyebb korlátok szabattak , s a pórnak legalább is lehetővé 
tétetett az igazság keresete , még korán sem volt pórságunk 
minden panaszon lölflli állapotban. A terhek, mellyek még 
vállain feküdtek , ollynemftek valának, hogy annak jóléte 
még sokfélekép meggátoltatott. Azon felül az úrMr is még 
igen kOlönbözö volt a kUön helyeken s a terhek különbözé- 
sének semmi alapfa. P. o. Békés megyében 56 hold esett 
egy dica alá. Árvában két hold ; Nyitrában 24 szolga , Sza- 
bolcsban két szolga ; Somogyban a haszonbérlök 600 flrt u- 
tán űzettek egy dicát, Szatmárban lOflrtntán, Yeröcélien 
20, Marmarosban fél ökörtől keUe egy dicát fizetni; de 
ezen dica is igen különbözött : Aradlian 40 dr » Barsban 9 
fit 36 dr tőn egy dicát ^). De, mint mondám, még is csak 
kedvezőbb lön sorsa a löldmivelőknek. Említésre méltó az 
is» hogy a jászok és konok három kerülete, meliyeknek 
lakosai mio^em kizárólag földmiveléssel foglalkodtak , 
1745ben magokat a pesti katona-kórház úri hatósága alól 
kiváltván , il^ , hnszonhárom cikkelybe foglalt jogokat nyer- 
ték , mellyek belső polgári szerkezetöket hely- s kerületi 
hatóságaikat, terheiket stb. illetik. Szempontunkból figye- 



li OlTMluad errAl tgf altfo* értekexéi MAffat. fttr Getek. Sts- 
Ü9L wi4 StaatfracM é. Öiterr. MoMreUt. Mttiafva 1806. 



1| 



% 



116 

lemre méltó az , hogy a nemesOiex hasonló MitoksAJátaig- 
gal , Tarosaik pedig a sz. királyiakéhoz , hasonló kiiáltsi- 
gokkal id^dékoztattak meg. 

E javítások a íöldmiYeló állapatálian s a harcok korát 
kÖTető hosszas béke áldásos befolyású volt Magyarország 
íöldmiyelésére. Annak gyarapodtát s haladását azonban 
csak viszonylag, a múlt kor áUapatával taszevetve, lehet 
ollyannak mondani ; általánosan véve a középszerűségen fe- 
lfii nem emelkedett. A mód , mellyel a íSld mivelteték , most 
is az a tökéletlen volt, melly régente. Az líUabb tízszeresen 
kamatozó íöldmivelési rendszer , melly Angol- , Francia- és 
Németország több tartományaiban e korszak alatt kezde 
gyakorlatba tétetni, nálunk még eg'íszen ismeretlen volt; 
de remény sem lehete még annak országunkbani gyakorla- 
tára ; mert hogy a földmivelö osztály értelmi mUveltségéndk 

hiányából származó akadályokat elmellözzem, már ajoh- 

* 

bágynak nra s földei iránti viszonya is lehetlenné tette e 
jobb rendszer életre jutását. Minél fogva a löldmivelés ná- 
lunk még nem mint betanult , ész- alapokra támaszkodó 
műtétei gyakoroltatott, s nem egyéb volt, mint kényelem- 
mel fizott, mostoha segélyezése az áldásos természetnek. 
Biária Terézia több rendfi parancsokat bocsáta ki annak 
gyarapítására ; de fájdalom , azoknak nagyobb része sikerei- 
len maradt az illető hatóságok e tárgybani hanyagsága mi- 
att. Okául az illy rendelmények nem teUesttésének legin- 
kább az adaték , hogy a megyei hatóságok azoknak tík&A- 
tésére elfoglaltságok miatt elégtelenek; — mi azonban leg- 
több helyt puszta firtigy volt s a nem akarásnak és előíté- 
letnek kifogásai , ezen ok legíölebb is csak a nagyobb ki- 
teijedésfi megyékre Ülhetvén. Mária Terézia, hogy e hMJw 
segítsen , íöldmivelési társaságokat alakíttatott , mellydoiek 



117 



céUa , nem csak a kormánytól Ubocaátott , fOidmiTelést 
(árgyazö rendelmények sikeritéae toU, hanem egyenesen 
tOkéletesbitéae is a íöldmíTelésnek. De hogy ezen intézet 
még igen kora TOlt Magyarországra, a történet bizonyltá: 
egy sem álihata e társaságok kOzől erős lábra ; söt néhány 
már e korszak alatt is elenyészett, társaikat tengésökben 
hagyrán. ^) 

Azonban e rendelmények , e mozgalmak bár egész1>en s 
általánosan vére sikeretlenek , részbm s helylyel némi fo* 
ganat nélkfil nem maradhatának , s a régi rendszer mellett is 
csak azért sem lehet némi haladást tagadni , mivel a íöldmi- 
Telő osztály szaporodván s foglalkodása a békében nem há- 
boríttatván , sokkal nagyobb mennyiségben állltá elö ter- 
mesztményeit , mint a mait kortan. Legvirágzóbb volt e 
korban lOIdmivelésfink a donántnli, kivált Soprony, Mo- 
sony és Vas megyékben '). Igen sokat nyert e tekintetlien 
Fehér, Tolna és Baranya vármegye is M. Teréziának azon 
anyai gondoskodása által, minél fogva az e megyékben 
sok ezer holdra teijedö Száraz nevű ingován]rt lecsapol- 
iatá. Hasonló eredménynyel biztatott a Körös folyamnak is, 
melly mi^dnem évenkénti Uáradásaival sanyargatá partmel- 
lékét, szabályozása, mit szinte a kegyes királyné kezdete 
meg , Károlyi grófnak feltigyelése alatt. 

De még előbb kell vala említenem a temesi bánságot, 
menynek földmivelése e korszak alatt mi^^nem (^k terem- 
tetett. E tartományt m. Károly a töröktől I739ben vissza- 



1) Skerlee Projeet ÍAg. niotiT. Deput. Coniniere. de anno 1700. 
•xUbíluk 

2) Siapáry Jáa. gr. Der mihltlft ReiehtliM Unj^arnt wie sa ^9- 
braaeheaf Nirsberg 1784. 



118 

foglalTán gr. Mercy d' Argenteau kormányára bizűi , s jobb 
kezekre azt Talóban nem bizhatá. E ritka bnzgalmú tálior- 
nok mindenek íölOtt a íöldmiveiést, melly e mód fűlött ter- 
mékeny íöldü tartományban a török iga alatt egészen elha- 
nyagolTa TOlt, s annak akadályai elmozdítását tűzte ki 
gondjai céUául. Addig a minden esős évben rendesen beál- 
lott áradások az egyébiránt is igen kevés termesztményt 
migdnem az egész tartományban megsemmisítek. Mercy te- 
hát a hegyekről Tízrezetö csatornákat vitetett le a Temes 
és Böge folyamokba » ezeket pedig szabályoztatá. Kevés é- 
vek múlva a legszebb siker követé emberiséges buzgalmát : 
a bánság egyike lön legvirágzóbb tartományainknak. Mercy 
kora halála után a bécsi bank , mellynek a liánság birtoká- 
ba jutott, folytatván javításait, s egész figyelmét a mocsá- 
rok kiszárítására, iii helységek telepítésére, szóval, a 
löldmiveiés emelésére fordítván , e tekintetben szinte nagy- 
hasznára volt az országnak. — De bocsátkozzunk némi 
részletekbe. 

A gabna minden nemeinek termesztése annyira haladt , 
hogy 1770 és 7l1)en négy miUió mérünél több szállíttathat 
tott ki a szomszéd, aszálylyal látogatott tartományokba. 
Közép számát pedig az évenként kivitt mennyiségnek egy 
és fél millió méríire tehetni ^). A gabna mellett szorgalma- 
sabban mivelteték a kukorica is , melly már az ország min- 
den részein meghonosíttatott. Burgonya 1770 táján kezde 
tenyésztetni , de még csak az úi német gyarmatok ném^yi- 
kében s a soványabb vidékeken a Kárpátok alatt >). A rizs- 



1) F. J. Maire Bemerk. Aber 4. Kreíilaiif. d. Hand. ia d. Österr. 

Erbstaat Leipzig 1786. 2, 140. 
2} Sehvartner Statist. 2d. kiad. 1, 202. m) alatt. 



119 

csel sikerUt próbák tétettek e korszak alatt , kivált a te- 
■esi liánságbaii, hol azt a birtokos bécsi bank némi jelen- 
Iftenységre is emelte , de a siker mellett is nem csak nem 
lőn közönségesben divatossá, hanem a bánságban is elhanya- 
[[oltaték termesztése , mintán az a bank úri hatósága alól 
Ukorült 1). 

A szóIőmlTelés , egészben Téve , szinte haladásnak in- 
lÉIt; az alsó róna vidékeken is anhjrira gyakorlatba jStt 
rótt , hogy nu^dnem minden , kivált homokos üiláú helység 
■iveit már a kor végén szólókéi határaiban. Bz volt rész- 
ien oka, miért benn a bor ára igen megcsökkent, s az az- 
Mtt gazdag szólós gazdák szegényedni kezdenek ^. Kttlö- 
lOsen emlKést érdemel a szólómivelésben Soprony, melly- 
íA termesztménye Poroszországban és Sléziában legkelen- 
lóbb voU. 17i9ben 60,000 akó most tölte a polgárok pin- 
céit; 1731 és 32ben pedig harminc ezer akónál töbliet szál- 
ttott a kiUíöldre. Magyarországban ttrmöséról jutott hir- 
e ^. De igen káros hatása volt a felsó s nyugati vidék szó- 
Omivelésére a ktUfölddel e korban megcsökkent borkeres- 
ledés. Lengyel- , de kivált Orosz- és Poroszország , miként 
lantabb szóba jövend , annyira elzárta e korban mód felett 
lagas vám- s harmincadai által e magyar termesztményt ke- 
eskedéséból, hogy a borszállítás e tartományokba, kivált 
lellyet a sleziaiak Poroszországba gyakorlottak, migdnem 
égkép megszftnt. E pangás következményei nem sokára 
lutatkoztak az éjszak-nyugati vidék szölómivelésében ; Soii- 
onyban 1753 körül 1,200,000 négyszeg öl terjedelmű szó- 



1) P. J. Maire BeMerk. 2, 140. 

2) Bel Not Hun;. Not. 1, 652. G70. 681. — 2, 87. ttb. 

3) SebTarlBer 1, 317. 



l«k kiirtattak; Sz. GySrgySB pedig 17841g 1167 kapányi e- 
gészen elhagTatott ^). Bgyébir&nt a bor kezelése általán lé- 
re Jobbult ; az aszúbor több kelyt s nagyobb mennjriségben 
készíttetek. A begya^jai méltán kedvenc itala toU a len- 
gyelnek ; s ez mind a mellett is , hogy ára a mnltboz ké- 
pest felszökött ^ , igen kerestetek kivált a lengyelektől 3). 
A szentgyörg3riek 1720ban kezdenek aszúbort készíteni, mi 
azonban sokáig nem jutott kedvességre azon hiedelem miatt, 
hogy mozsolával és cukorral készíttetik ^). A mszti , sop- 
ronyi és ménesi aszúborok is e korban kezdettek 'nagyobb 
mennyiséglien készíttetni. Sőt már a francia pezsgő s egyéb 
ktiUnidi készítmények is kezdenek utánoztatni. M. Terézia 
egykor egész fels. csaláiUával gr. Grassalkovich vendége 
levén, dicsérte ennek csemegeborait , kivált pezsgőjét; mire 
a gróf nyíltan megvallá, hogy egyedül kttUöldiek mö4{ára 
késziilt magyar borok volnának asztalán '). B csemegebo- 
rok nagy kelendősége azonban annyira íölingerlé a nye- 
részkedési vágyat , hogy a borhamisítás már széltében 
gyakoroltatott, s a törvényhozás I723ban kénytelen volt azt 
kemény biintetés alatt (118d. te.) megtiltani, l^finek azonban 
sikere nem levén , az 1 729ki 12ik törvénycikk e hamisítás- 
nak foganatosban gátot vetendő, nem csak az e csínyben 
n^tértekre példás büntetést szabott, hanem az aszú szőlő 
vásárlatát is megtiltá a birtoktalanoknak. 

Az úgy nevezett kereskedési növények közt legtöbb ke- 



1) Sehvartner 1, 306* 

2) 17i8ban 9gj 180 ieényi hoHö ára 100 tallér volt. U. o. SIS. 

3) Un^. Ma^ax. 2, 182. 

4) SchTartaer 1, 300. 

5) Sdiweiffhoirer Abhaad. Toa 4. Coni»«n. I. II*) alatt 



121 

ceket fogUűkodtatott a kender és lea. E dkk, kiiált a ken- 
ler , miOdiieia minden helységben tenyésztetett ; de legtöbb 
lelyt csak annyi, mennyit a nök házi szttkségökre feldol- 
^ozhatának. Szepesben, Sárosban, Trencsén, Tnróc, Lip- 
6 és Árvában , a korszak régén pedig Bácsidéban és Bara- 
lyában a kereskedésre nézve is nem csekély mennyiségben 
emésztetek ^). — A dohánytermesztésnek e kor yége adott 
Agyobb kiteijedést. Az 1775 t^ján kitört angol-^szakame- 
ikai háború s az e miatt elmaradt dohányszállltások Ame- 
lerikából okozák, hogy e növény iránti kérdezősködések 
ónunkban is sfirüsödién , annak tenyésztése is terjedtebb 
taL A högyészi uradalom , Tolna megyében , mellyet Ká- 
tíj alatt gr. Mercy darmstadti , hessz , fnldai és wörtem- 
ergi telepekkel népesite meg s melly összesen húsznál több 
elységet foglal magában , e kor végén évenként mintegy 
0,000 mázsányi dohányt termesztett ^). — A mindinkább 
Hegedő serrel élés a komlót is bővebben termeszteté ; leg- 
Ivatosabb lőn ez , valamint a sáfrány-tenyésztés is Nyitra 
legyében; az útibbikat kivált a veszteniciek jöl tadták 
exelni ^). — A festő fiivek termesztése e korig még semmi 
Uelmet sem nyert volt nálonk. Néhánynyal azok közöl , 
iket a természet önkényt adott, élt ugyan már vásznai 
stésére a pörság , p. o. az izacscsal , vagy festő csölleng- 
d és pirosító buzérral, mik a temesi bánságban s azon 
ivOl több megyében termettek ; de a haszon , mellyet azok- 



l) Sxapáry : Der luitbitiffe Reiehtham Un^arms sib. 

i) Korabiof zky Geo;. - Hist. Lexieon ad Toeen Hö^éss ; itt 

axonban tetemes hibának kellé beesAsxni, a meanyiség 300,000 

■ássára téteük. 
I) Bel Not. Hang. Not. 4, 304. 



122 

nak mtrelése adandott, iné§: nem iamerteték. E korban azon- 
ban Pfeifler, késmárki orvos , kfilSnféie pröb&kat (ön belföl- 
di íÜTekbOl az indigóhoz hasonló festéket készíteni ; mi any- 
nyira sikerflit neki » hogy a Usérletének Bécsbe küldött e- 
redménye a próbát Uállotta ^). E foganat figyelmet geijeszt- 
Tén, arra birta M. Teréziát, hogy a festő íÜTek termeszté- 
sét némi kedvezményekkel gyakorlatba hozni iparkodnék: 
ötven holdnyi földet s tiz évigf szabadékot igért mindenki- 
nek , ki izacsot termesztend. Azonban bőkezűséggel támo- 
gatott jó szándéka sem talált visszhangra; tétettek o- 
gyan kicsinyben némi próbák; de részint ezeknek cseké- 
lyessége, részint a szttkséges, si^Atságos malmoknak hiá- 
nya ndatt sikeretlenek ^. 

A kertmivelés a felső megyékben már a 17dik század- 
ban is kedvelt, e korban még teijedtebb lön. KfllÖnOs szór =*" 

galmat fordítanak kérteikre a bányavárosok lakosai , kivált :9^^ 
a selmedek , Ukröl már a mnlt korszakban is emlékezem , « > 
miként t. i. azokat mulató helyekűl látogatván , vetélkedtek 
egymás közt azoknak szépítésében. A Pozsony melletti Bln- 
menthal nem csak e várost ellátta szorgalmasan mivelt ker- 
téiből növénynyel és gyttmölcscsd , hanem oUyanokat még 
a szomszéd német városok piacaira is szállított Nyitra me- 
gyében is számos kertek műveltettek , . kivált Néme^rónán , 
mellynek lakosai mindennemű gyümölcscsel, kivált aszalt 
szilvával nyereséges kereskedést űztek ^). Hires volt gyü- 
mölcseiről Soprony és Korpona is. Dinnyét legízesbet s leg- 



1) KorsbiMiky Uxieos. Kémárk. 

2) Sktrlee Deteriptio physieo-polit. aitaatlonls R. Hsag • Inttr aeU^ 
DepiUt CoHiniere anni 1790. 

3) Bel Not Hattf . Not. 4, 420. 



123 

igyobbat a lieresi , kiiált csányi fttid termett , iiii a pesti 
acon tömérdek meDnyiaégben árultaték '). — Az urasa- 
ik kastélyaik » mezei lakjaik mellé , mik e korliaii az őr- 
iig kfilOn Tidékdn nagy sz&mmal s Ízléssel emeltettek, 
iiSiiségesen díszes kerteket is állíttattak a kttlílildröl , U- 
Ut Cseh -és MorraországbM behívott kertészeik által, 
desbek voltak már e korban is a kismartoni, gddöllei, 
Spcsényi , tatai , nagy-kanizsai , gyulai stb. 

Az erdöszet e korban végkép elhanyagolva volt; még 
sdmeci bánya iskolálMin sem , hova tartozott volna , vé- 
tett fel a tanolmányok közé. M. Terézia ngyan bocsáta 
i erdöszeti szaliályokat ') , mellyek a módfeletti s rendet- 
m irtásoknak határt vetnének ; de e rendelmény kevés he- 
'en juthatott sikerre ; egyébfIU , kivált hol az erdők több 
BiSs birtokosak közt voltak megosztva, a régi rendet- 
sségek folyvást divatoztak. — 

Két, igen nagy ellensége volt (részben most is létező) 
flUdmivelésnek, a tömérdek, egész vidékeket ellepő futó 
ónok — miről azonban e korlian még nem gondolkodtak ; 
a folyamok Uáradásai. Az 1729ki országgyiUési RR. 
uumzkodva emiitik a Duna , Tisza , Yág s más folyöknak 
11^ nem egész tartományokat hallámaik alá temető s be- 
izapoló kiöntéseit; de e gonosz orvoslásáról az ország, a 
em rég és sokáig viselt török iga által kimerítve levén , 
kérésen még nem gondolkodhatott. Az I751kí pozsonyi 
yfUésen ismét szőnyegre került e tárgy ; s mintán a Vág 
Hintéseivel már nem csak partmellékét elboritá, hanem 
is végromlással fenyegeté , annak jnegkorlátozása 



i) KoraUsizky Lexieon. 

1) L. Sfcsrlee Deieriptío phyi. pol. Sitoat. Hug. I. 47. 



ÍM 

a 20ik tOrrénycikk által munkába Yételni rendelteteU. 
Vgjm ezen gyűlés a pataki malmokat is , mellyeknek tíz- 
fogói a Tidéklien kiöntést okoznának , elrontatni rendeli 
(14d. cikk) , ha a malmok letartóztatoU jöyedelmeiből árUt- 
lanokká nem tétethetnek. 

2. ÁLLATTKHYksZTÉSB. 

Azon sokféle gyarapodás mellett , mit e korszak az 
állattenyésztésben előmutathat, egy olly lényeges hiba is 
tftnik elö , mellynek már e kor végén is mutatkoztak káros 
következményei, — ez a legelök és kaszálók elhanyaglása 
TOlt. Ezek körül javításokat tenni , még nem jutott gaz- 
dáinknak eszébe; minden egyedAl az áldott tenaészetre ha- 
gyaték. A török kifntamodta után , miként emlékeink töbli 
vidékről bizonyítják, olly haün benőve volt fflvel a löld, 
hogy miatta alig lehete gyalognak előre haladni. De évről 
évre roszabúlniok kellé a legelőknek és kaszálóknak : a 
szünetlen legeltetés által a legjobb füvek leétettetvén s 
magba menni soha sem engedtetvén , azoknak gyökerei 
lassanként kiveszni kezdenek , mig a baromtól is ott ha- 
gyott rósz fü évenként elhintvén magjait, buja növésével 
amazt elfojtani kezdé; miért a njrüfü, tarsóka., Ihrkkóró, 
aranygyopár, bogács s egyéb illyeCén, nem csak haszon- 
talan, hanem ártalmas növények is az egyébiránt legjobb 
íöld területét is mindinkább elfődék. Bhez járult hogy a 
marha egész Sz. György napig bocsátaték a kaszUlókra; 
minek kivált száraz tavaszon elmaradhatlan következése 
lőn, a szénakaszálásnak egész a gabna aratásig elkéste 
s ez által a mezei munkáknak annyira összdialmoztatása , 
hogy a széna rendesen gyakran el nem takartttathaték. 



12') 

Vetett kaszálókról, miket száraz években is kétszer, há- 
romszor 8 UiblMzör kaszálhatni , e korszaklian még nem 
gondolkodott a magyar , míTeleÜen mezei gazda. Milly 
befolyást kellett e kOrftlménynek a marhatenyésztésre gya- 
korlási , mindenki áltlá^ A korszak elején még ritka 
köTérségö legelök mindinkább hitványnlTán , a marhadög, 
nagy ré8z1»en ennek kÖTetkezése, vidékeinket is gyakrab- 
ban kezdé látogatni ; — s az országnak az előtt Tílághirü 
szanrasmarha tenyésztése mindinkább csökkeni kezdett % 

A szarvasmarhának hazája kivált a Pest , Debrecen , 
Temesvár , Újvidék s Dana közti tömérdek paszták valának 
Bdket ez idö alatt nagy részben görög s örmény márkake- 
reskedők bírtak haszonbérben. Nevezetes volt ez , valamint 
a lótenyésztés is , Komárom , Zala , és Somogy megyékben is; 
Arad és Csanád megyék lakosai pedig annyira kedvelték e 
foglalkodást , hogy miatta a íöldmivelést is elhanyagol- 
ták ^). Aftilly sok szarvasmarha tenyésztetett Debrecen ha- 
iiurában , eléggé következtethetni abból , hogy az 1 739ki télen, 
takarmány hiában , nyolc ezer ökör vágatott le , a nélkttl , 
hogy e miatt szfikség éreztetett volna. Volt gazda, p. o. 
bizonyos Biró nevfi, Unek tiz ezer darabból állott galyi^a ^). 
Erdélynek síkjain is számos szilig gulyák legeltenek; de 
itt általán véve nevezetesb volt a lótenyésztés, kivált a 
székely földön ; melly nones magyar fiU a kflUöldön is 
igen kelendő volt 

A lótenyésztés Magyarországban igen elaUasalt volt , 
a száraz malmok, az igen gyakori s ingyen tenni kellett 



1) L. SS I751U BR. fölirását. Katona 90, 401. 

1) Sss^áry em. h> 

3) Kmrmbiassky Lexiooa. Debrecen. 



126 

katonaszállitások, mit a kfilfttldön sokáig tartott kábor&ban 
léYÖ katonaság távolsága még sulyosMtott , s egyeli nri 
terhek , továbbá a porság szegénységé , mi miatt csikait idő 
előtt terhelni kén]rtelen toU, végre a gyakori dőg» igen 
elsilányiták a jobbágyak lovait. M. Terézia a hét évi, 
igCT sok lovat megemésztett , háború alatt átlátta szüksé- 
gét a magyar lótenyésztés gyarapításának. Ezt ő eleinte 
az által tOrekvék elérni , hogy Pesten lóorvosi iskolát állít- 
tatott , s a hatóságokat felszólította , hogy ezen iparágnak 
emelkedését a népközőtt minden módon elősegítsék; a ne- 
mesebb nagyobb ménektől meghágott kanczákat pedig az 
adótól íSlmenté. 1774ben szabályokat boesáta U, mdlyd^ 
szerint a lónemesités intézendő volna, egyszersmind jntah 
mákat is hirdetvén az ebbéli szorgalomra. A szabátyszeri 
mének esikaira tett jatalom , osztály szerint , mellybe a 
csikó tartozott , hat, négy , és két aranyból állott A kftlői 
megyék kttlön utakon indultak e kir. rendelmények sikeri- 
tésére. Némellyek közméneseket állítottak fel ; mások mé- 
neket szereztek s azokat a megyei Járásokban felosztották, 
a jobbágyság ingyen használatára. Bfind ezeknek azonban 
csak az lőn következése , hogy a jobb birtoka Jobbágyok 
között néhány, nagyobb termetft lovakat szerze magának; 
de a szegényebb jobbágy ha volt is illy nemesebb méntől 
származott csikiUa* részint a kellő gond s Jobban tartás 
hia miatt, részint mivel már harmadik éviboi is kénytelen 
volt azt befogni , jobb lovakhoz még mindig nem juthatott. 
M. Terézia, hogy, mennyire lehet, ezen akadályokat is el- 
hárítsa 1777ben i^ körlevelet boesáta ki , mellyben a váro- 
sok ezen iparág kellő méltánylatára , a jobbágyok pedig 
csikaik kiméUésére intetnek. Biztosittatnak továbbá a Job- 
bágyak , hogy nagyobb csikaik , ha oliyanokat nevelnének. 



127 

■én elöre khoabotC áron , hanem szabad alku Bzerint 8ze- 
detendnek a sereg számára. Végre megengedtetik, hogy 
az ezredekből kimustrált , a nemzésre még alkalmas kan- 
cák a Yármegjéknek olcsó áron engedtessenek által. Hogy 
pedig semmi eszközt ne hagyjon a kegyes királyné dicsé- 
retes czéUa elérésére használatlanol , a cseh lótenyésztő 
társaság által Gsalókőzben az enyedi, Borsód megyélien 
pedig az ormosdi pasztát kibérlelteté , hogy az e helyeken 
esdi fiUú lOTakat nevelTén , azokat a Tármegyék közt mér- 
sékelt áron szétosztassa. B kezelést azonban az I7781ian 
kitört háború félbeszakasztá. E tőrekrések siker nélkül 
nem maradhattak ; a magyar pór általán véve igen szereti 
iOTát 8 yalóban e néhány évek alatt is annyira gyarapo- 
dott ez iparág » hogy az 1781ben Pestre az ezredek szá- 
mára lovakat Tásárlani kfildStt katonai Tálasztmány kOny- 
nyebben beszerezheté a szttkséges mennyiséget ^). Leg- 
több s nagyobb ménesek legeitenek a Duna s Tisza közti 
és a dnnántnli tartományokban , mellyek tnligdonkép anya- 
fUdei a magyar lovaknak; sziliUal neveltettek itt azok 
közönségesen ötödik evőkig, a csikósok felíigyeiése alatt. 
IMcséretes említést érdemel még a szepességi városok ló- 
tenyésztése is. — A benn tenyésztett ló azonban még elég 
nem volt az ország szükségeire; az urak s az ezredek 
nagy részben kttlíöldről hozták be lovaikat ; e cikkért , még 
a kor végén is , köriUbelOl 300,000 ít folyt ki a külföldre >). 
A juhtenyésztésben M. Terézia uralkodásának utolsó 
tizede korszakot alkotott. A finomabb gyapjas birka Ma- 
gyarországban addig alig ismertetett: a múlt korszaklmn 



1) Skerlee Deseríptio iiib. |. Ő2. 

2) Sehrartaer íno kiail. 161. 



128 

SzelepcséBTi énektOl behozott neneBébli f)M résttit ktvess- 
Tea , réssiiit elfiUólTán maradványatliaii. A Jó akaratú ki- 
rilyné tehát ezen iparágat is kellőleg méltányolTán , 177S- 
ban háromszáz huszonöt merino Mrkát hozatott Spanyolor- 
szágból s Merkopailon , a károljrfehérrári út közelében, Jnh- 
m^'orságot állítatott, melly később ti száUityányok által 
szaporittatván , mintegy bOlcsöje lőn Magyarországban a 
nemesebb Johfignak. A kÖTOtkező hét év azonban melly 
alatt M. Terézia még boldogitá kormányáTal Magyarorszá* 
got, sokkal keresebb TOlt, mintsem e miuorság közönsé- 
gesebben megismertetett, saz előítéletek, mellyek ezen, a 
magyarnál tekintetre hityányabb , természetre gyöngébb és 
Anyásabb fs^ körül uralkodtak , legyőzethettek YOlna ; min- 
den siker , minden utánozás nélkfil azonban e példány-ma- 
jorság még sem maradt; legalább az első lépés megtére 
TOlt ezen , ma már oUy bőven JÖTedelmező , nemesebb joh- 
fignak meghonosítására. A részletesb eredményeket azon- 
ban , nüTel nagy részben József korába esnek , a köretkező 
szakaszban adandóm elő. A magyar fignak tenjrésztése 
az egész országban elteijedt TOlt; ezen kivfil, a temesi 
bánságban még az úgy nerezett zlgarra, bácskában pedig 
s némelly egyéb helyt a racka jnhDrO is tenyésztetett A 
közönséges fig tenyésztésével , gyapja miatt , kivált Vesz- 
prém , Győr , Fehér , Tolna , Békés , Pest , Nógrád és 
Csongrád megyék foglalkodtak ; tenyésztették azt még Zó- 
lyom, Gömör, Hont, Árva, liptó, Túróc és Szepes vár- 
megyék is , de nem annyira gyapfa , mint teje s az ebből 
késziteU sídt , túró és a nem rég közönségesbe vált v^f <) 
miatt, mik e megyékből nagy mennyiségben keriUtek a ke- 



1) Sehvartner 24ik kitd. 1 , 370. 



129 

reskedésbe 0- A birka számát Mag^arországliaii e kör- 
utak Tégéa mlntegj 6—8 millióra tehetni ; gyapja évenként 
karftIbdiU 150,000 mázsa vitetek a kttUOldre; azonkivfil 
sok foidiltatott MrOstdl subákra, kOdmönyOkre stb sok Ortt 
pedig elevenen kihi^tatott Csehországba ^. 

A méhtenyésztés is nevezetes volt már e korszak alatt; 
kOzOnségesben s nagyobb, szorgalommal gyakoroltatott alsó 
TótiNTSzágban , a temesi bánságban, Arad, Békés, Hont, 
de még inkább Szepes , Sáros , Zólyom megyékben ; külü- 
nOsen említést érdemel e tekintetben Lőcse és Rosnyó; 
amaz kivált méhsere , (mellynek főzéséből a város évenként 
mintegy 20,000 ftot vett vala be), emez viasz müvei miatt. A 
méhtenyésztésben akadályozta eddig a nagyobb gyarapo- 
dást az , hogy a magyar nem tndá kivenni a mézet kaptá- 
raiból a nélkOl , hogy a méhet meg ne ölné. M. Terézia 
erre is kiteijesztvén ügyeimét, tObb megyékbe, hol ezen 
iparág szorgalmasabban űzetett , a jobb méhkezelésben jár- 
tas embereket kfilde szét, tík abban az i^Joságnak, mellyet 
az ebbeli szorgalomra különösen felbnzditott , leckéket, ta- 
litást adnának. Azonban akár az ^jltás ellen uralkodó 
előítéletek, akár a kiküldött mesterek s ezek bizományo- 
sainak tudatlansága vagy hanyagsága okozta, — ezen szép 
hasznot Ígérő intézet nem sokára legtöbb helyt dugába 
dőlt , csak némelly ^szaU megyékben , p. o. Trencsin , Árva, 
Qptó, Zólyom , Szepesben honosúlván meg némikép ^). A 
^elfogyasztást leróva , mintegy két ezer mázsa viasz , és 



1) l]. o. 

2) L. erről bóvebben SehTartieri „Sebaafe^^ alatt 

3) L- e társjról Sxapáry : Der UB(liitig;e Reiehthimi stb. — és 

Sksrlee: Deteriptio physieo- poL Situationis stb. J. 50. 



ISO 

négy exer mázsa méz Titeték a kUflUdre ^). — Itt még kéC 
tárgyról kellene szölaDimk : a sely emhemy ók éa a sertés te- 
nyésztéséről , nagyobb Oszefiiggés és tOkéletesb előadás 
miatt azonban amazt az ^ar második, emezt a kereskedés 
cikkelyére tartom fel. 



11. 

Ű I P A R. 

1. MESTBRséGBK , GYÁ&AK, KázHOTBK. 

m 

Városaink iparáról szólandó » szttkségesndí látom, 
azoknak e korbeli állapatát néhány átalános vonással érin- 
teni. Azok a törők ostromlásaitól s igájától » a szatmári 
békekötés ntán pedig a belforradalmak nyagtalanitásaitól is 
megszabadnlván , mind jogaikra s Uváltságaikra » mind 
népszámokra s érrel együtt iparok - és jólétökre nézve gya- 
rapodni kezdenek. A rajtok ^tt sebeket már I. LeOpoH 
s ntóda is kezdé orrosolni , részint ti lakosokat szállttfán 
az elposztiltakba y részint jogaikat Tisszaadva s megerő- 
sitve az ezekben megcsonkúltaknak. Boda- Pestnek lako- 
sai már az emiitett két király alatt szaporitUttak iU > több- 
nyire német » szállitrányokkal ; de önkéntesek is számosan 
telepedének itt le: előbbi kereskedésének híre, arra alkal- 
mas TOlta, annak lassankénti éledése s az áldott Dnna» 
melly a költözést Németországból igen megkönnytté , ntím 
sokára élénkebbé tevék az iker fővárosokat Pestnek még 
Leopold adott 1703ban lU szabadok levelet polgári, kéz- 



I) Sdivartner Isö kl«l. 104. 



131 

■Éri és kereskedési JogalrAl ^). BszCergam , Fehénrár, 
SMged kasosléképes még Leopold és I. Jtesef alatt &meU 
kedének ISI rondáikból s népesittetének meg: régi Jogaikat 
e Tarosok mégaz 171Ski országgjülésnek » meÜTnek a miatt 
kérelmet nyiUtAnak be » közbejöttére nyerték vissza >)» mos- 
tani kiváltságaikhoz és szerkezetökhez pedig M. Terézia 
alatt Jotottak. Debrecen és Szatmár- Németi szinte az em* 
litett országgyűlés által emeltettek a szabadok sorába; 
Szabadka pedig M. Terézia alatt ^). Wj Jogokat nyertek 
ÚJ-Tidék és Zombor is. Az 1741ki törvénykönyv is több 
cikkelyeket foglal magában » mellyek a királyi és bánya* 
városok sérelmeit orvosolni rendelik ^). 

De ezen királyi vagy törvényhozási rendelményeken 
ktvAI léteznek még mások is , mellyek egyenesen a mttipart 
• késmftveseket érdeklik. Ugyan is tekintetbe vévén az 
1723diki törvényhozó testfllet , hogy az országnak hosszas 
nyomorúsága a kézmftveseket részint igen meggyérlté , ré- 
HclBt egészen Upnsztitá, a ll7ik törvénycikkelyben ren- 
deli, hogy my kézművesek kfllföldröl szállitassanak be, 
minek könnyebb eszközölhetésére, illy bevándorlottak tizen- 
öt évig mindennemfi adózási tarhektöl fölmentettek; nehogy 
peAg ezek a flHddilvelésre adván magokat , kézmftveiket 
eDiany agoUák , a Ur. helytartó tanácsnak meghagyatott, 
hogy őket a földvásárlástól eltiltsa , egyszersmind pedig 
Mlgy eUen , hogy a bevándorlottak szabadékos éveik eltöltő 
itán ismét ki ne költözzenek. 



1) Ai oklerél oI?mIuU6 KatonáMál 36, 24&. 

2) Deer. 1715 : 30, 37. 

3) Art. iOS. 100. 

4) AH. 30. 40. 



132 

A céhek ttgyében is tObbszOr rend^lkeiett tőnrénylMi- 
zámnk. Azoknak a kézBíli iparra káros befolyása e kor- 
ban már meglepOleg nyilatkoxott tObb olly neafl ssabályalk- 
baa , mellyek vagy a kézmUvek gyarapáltál » \agj ax álUlok 
készített cikkekhez kOnnytt s olcsó Juthatást megakadályo- 
zák s megnehezítek, lllyen TOlt az péld. mellynél fogra a 
mttnek ára gyakran értékénél fUlebb emeltetek, s azon mes* 
terekre, Uk azt az igy meghatározott áron alul adnák, nagy 
. bírság Tettetek ; iUyen az is , melly szerint társalatokba 
csak nagy tfszveg pénz letétele ntán Juthattak i^ , kivált 
nem városaikban s liasoiiló céhben álló atyától származott 
mesterek ; miben célok volt : a több mesterek által okozan- 
dó csődület -s OTTel a mdvek olcsóbbságának meggátlása 
stb. Az I7l5ki országgyűlés tehát ezek által az ország 
javát sértetni látván , mindenek előtt megiUittatni és szoro- 
san megtartatni rendelé az 1659diki 71dik törvénycikket; 
minél fogva a kézmfivek , mérendő hns stb. árát meghatá- 
rozni a vármegye jogosítva vagyon ; továbbá az eléggé 
ügyes , iU mestereknek a céhekbe minden Qsszeszorltás 
nélkül és tOrhető fizetés mellettt fölvételét tisztt közbevetés 
által is eszközöltetni rendeli; végre pedig a királyoktól 
nyert szabadékaikat meghagyván , minden az ország törvé- 
nyeivel s javával ellenkező szabályaikat eltörli ^). Ax 
I723ki 70dik törvénycikkely pedig ezeket megerősítvén hoz- 
záacUa, hogy a céhek azon kézmdveseket , Uk a társulat- 
ban nem létezvén, a városokban földesuraik magány szá- 
mára űzik mesterségöket , erőszaktétel bttntetése alatt, 
foglalkodásokban ne nyugtalanítsák. Mind e mellett is 
azonban » midőn az I729ki országgjrfilés „nagy kirúgásait 

1) Art. 70. 



ISS 

liCná a kémATi egyeseltteknek abban : hogj azok önhatal- 
makból a Tldékeken Hók céheket is alkotnának, közOlTén 
azokkal némi azabadékokat ; hogj különféle szabályokat 
alkotnának a népközönaég kárára ; hogy a társulatba ikta- 
tási taksát mAd fdett fölemelnék s ez által a kézmfiTesek 
szi^rodását akadályoznák; hogy azokból a magyarokat 
(nationaUstas) Mzámák s ekként szabadságaikkal önkényök 
szerint Tisszaélnének" : azt határozá : hogy az ekként ki- 
rúgó céhek, ha egyes esetekben a helytartó tanácstól cs- 
atán is vádoltatni fognak, céhi szabadékaiktól megfosztas- 
sanak , vagy a körfilmények szerint máskép , de példásan 
bflnhesztessenek. — 1777ben mindössze 13,934 céhbeli 
Biester, 12,516 legény és 4671 tanuló létezett Magyaror- 
szágban; nem értrén ide a íUnsi, céhen kiTflli kézmftvese- 
ket ^). 

A mindenni^i szükségeket pótló kézmüvek a lakosok- 
kal együtt hamar meghonosúltak a töröktől pasztán ha- 
gyott Tldékeken ; sAt a nagyobb Tárosokban némelly fény- 
űzést tárgyazók Is. Bel álUtia *) , hogy a nem rég paszta 
Bodán, oUy hirtelen gyarapodtak nem csak a darrább s 
közönséges , hanem finomabb kézmüTek is , mi szerint alig 
van azoknak neme, melly ott gyakorlatban már nem TOlna. 
E föUHró egyéb, a töröktől Tisszafoglalt helyeken is dicséri 
a késmüTek gyarapúltát. Egyebütt pedig , hol a zsarnok 
nem hagyá maga után posztitása nyomait , a béke malasz- 
tos ölében szükségkép gyarapodniok kellé a kézmüveknek ; 
mit már csak a fönebb előadott céhszabályokból is lehet 
kÖTetkeztetaL Azonban , ha néhány Tarost kiveszünk , ezen 



1) SehTartecr Uik ki«4. 1 , 201. 

2) Not. Huff. N6t. a , 460. 



ISi 

dtO sifikségtt kózmlhreBdc sokasulása toU miUdiieBi ndnden 
kaladáfl » Bit e kor e teUotetbeH előmutathat RésiúBt cé- 
keinkadc érintett szükkebUisége , mi szerint a tirsniatoklMi 
lépest oUy igen megnelieziték » részint más» magálian a 
nemzetben létező okok kézmtreinlret nem hagjrák nagyobb 
tökéletességre Torgődni; ndért a boni készitményndc igen 
csekély volt a becse. De nem tagadhatni » ebben az elő- 
ítélet is sokat tőn, mdly a honi készítmények eflen nyi- 
latkozott, s az arainknál közönséges diyat, melly csak 
külföldinek toUUdonttott becset Történt, hogy honi mA, 
ha legjobb Tolt is megretteték; miért hogy kelendőségre 
Jnsson , bécsinek , franciának , kénytelenitettek azt dkeresz* 
tdni kalmáraink. Még mhanemttek péld. nőc^pők is , nagy 
részint Bécsből hozattak; s egyedOl e cikkelyért körAlbe- 
lU 50,000 ít folyt évenként a külföldre ^). Szabőmeste- 
rdnket gyarapitá az I76idiki 24ik törvénycikk, meUynél 
Itogva a magyar ezredek mházata, valamint honi kdmébőU 
ngy honi szabok által is rendeltetek készíttetni, mintán a 
tett kísértetekből világosan UtAnt, hogy honi anyagból nrin- 
den katona mez 15 krral olcsóbban, s honi mesterritfől 
szin; olly jól készíttethetik, mint külföldiektől *). 

A gyárak- és mannfáktnrákban nagyobb előmenetel, 
több élénkség mutatkozik. íme itt azoknak rövid áttekin- 
tése. Hogy azonban fMre ne értessem, megjegyeznem. keD, 
pí szerint a gyár szó alatt nem mindig oUy nagy kézmAvi 
intézeteket értek, minőket a külföld, yagy az i^nbb Hő- 
ben honunk is mutathat. 



í) SUtffltftehr AvíklárufeB t. OretlMuui. GöttfagtB 1T07. 2,238. 
ét Mttller, 8ehe4laM d« Stota FsMesr. wi MMmlketav.in Hnf. 
2) KAtons 30 406. 



135 

Pdsstö e korku sok helyt készíttetek, többek kOzt: 
PriTigyéii, Nagy- Szombatban, Modrin, Sopronyban, Yit- 
tescen, Budáii, Pesten, Székesfehérráron , Keszthelyen, 
Kőszegen, Tatán, Hatranban , Nagy- Károly ban. Málna- 
liatakán, Nögrádon, Ugrócon, Trencsin megyében, /i Sze- 
pesség számos városiban stb. E helyeken készült posztó 
azonban kOzOnségesen darra , a póifnép számára . szánt 
volt ; a kSzépszorüségen 15101 emelkedni a ílnomabb gyap- 
ja hiánya sem engedé. Állíttattak azonban e korban már 
talAJdonképeni gyárak is. Illyen volt a Mosonyban 1776 
láfán Krisztina főhercegnőtől emeltetett E gyár számára 
Blosmiy megye számos helységei: Óvár, Ri^ka, Boldog- 
asszonyfidva, Somoija, Levél, Zanek, Halászi stb. fontak, 
ezeken kivtll mintegy hatvan személy dolgozott a gyárban. 
Készítményei kfilönféle, középszerű posztóból (halb migli- 
tser, Kronrasch i^b.), flanellből s egyéb gyapjúszövetekből 
állottak. Erősebb lábra azonban nem jathatott; évenkénti 
bevételei 50,000 ltot nem haladának meg. E gyárral kelme- 
fiBStés is volt kapcsolatban ^). Illyenek voluk továbbá a 
borostyánkői és kisbéri , mellyeket e korszak utolsó éveiben 
gr. Batthyányi li vadőr állíttatott; ezeknek sorsa azonban 
a következő korszakba esik. — E korban 1767ben vetette 
meg a gr. Forgách család is alapját a gácsi gyárnak, melly 
azonban kezdetében igen csekély volt s posztót még nem, 
hanem egyéb gyapja szöveteket készített. A gyapjákelme- 
gyárak közt e mellett említést érdemel még a teplici, 
köpcsényi, podboijei , Pozsega megyében , hol leginkább 
llanell és sok, ngy nevezett, ába-posztó készíttetek. Fog- 
lalkodtak Ulynemti kelmék készítésével még : Soprony me- 



I) KmrsblBttliy Le^leoa. Wletelbirz* 



136 



gye több helyei » Apaün, Bács megyében stb. Pokrócot, 
Talamint szflrposztót is » mi több Tidéken kedvelt mezét ad 
piijainknak , sok helyt készitétaek Nyitra, Trencsin, Sze- 
pes stb. megyékben; Tatán a jiokréc - csapók száma mint- 
egy száz ötvenre ment. Miaván» Nyitra megyében, mintegy 
80 szfirposztógyártó létezett, kik egyéb szöveteket is ké- 
szítenek. Debrecenben fekete gubák igen nagy mennyiség- 
ben készíttettek. Említésre méltók itt még azon szerb csalá- 
doknak , mellyek Leopold alatt Bács megyében s a bánság- 
ban letdepittettek , g]rapjaszövet készítményeik, szőnye- 
gek , pokrócok , mhanemüek, miket a szinte magok csinál- 
ta sárga, vörös, kék és zöld festékekkel szoktak megszi- 
nezni ^). 

Gyapottkelme gyárat e kor kettőt hozott elő. A% dső 
e nemben volt a sas vári kartongyár, Nyitra megyében , mely- 
lyet 1754ben (Schvartner szerint I756ban) Ferenc császár, 
M. Terézia félje , állíttatott Néhány év múlva SchnU^ és 
társ. bécsi tözsérek , vevék e gyárt áltaL Számára Nyit- 
ra és Trencsin megyék több helyein , sőt Körmöc és 8d- 
mec vidékén is tétetett a fonás. Évenként nagy mennyiségű, 
de igen középszerű minőségű szöveteket szolgáltatott, mi- 
ért e korszak alatt még az országban sem jnthatott jelesebb 
névre. A másikat bizonyos Falket emelte többek társaságá- 
ban Gseklészen , Pozsony megyében, l766ban; felkészítése, 
házon és telken Uvfil, 60,000 flrtba kerAlt Készítményei 
cicböl és kartonból áUottak ; a szükséges gyapott Bécsből 
száUítfaték. Ezen gyár mindjárt lölállíttatása után nagyobb 
virágzatra s hírre jatoU a sasvárinál; készítményei igen ke- 



i 



1) Orellmann SUtist. ávfklür. 2, 258. köYf. Korabiaszky Uxi- 
eon több belyein , és SehTtriner Sfaiitlik. 



137 

lettMk TOltak; Mk Intézetei léteztek Köpcsényben, Buiii- 
taB és GyArOtt, esek szoigáltaták a fonalat De élete rO- 
Tid ToU: 1780 t^fán Wachfler kereskedő Vette meg azt* 
már mint pangásba sAlyedtet s Ucsinylien folytatá egy ideig 
a mikészitést ^) 

Vászon gyáraink kSzt nerezetesbek Tálának e korban 
atepUd, péprádi, bélai, íttlki, szombathelyi (Szepesben), 
mellyeknek készítményei legkOzelebb állottak a kttlfSldéihez. 
YászonszÖTéssel foglalkodának még (olly mennyiségben ér- 
tan 9 hogy mfiveik kereskedésbe kerültek ; mert az egész 
országban » a nagyobb Tarosokat kiTéTe» alig TOlt ház* 
hol házi szttkségre nem fontak , s helység » hol néhány ta- 
kács nem létezett); Sáros, Árra, Táróc, Trencsén, liptö 
(itt klTált Boca íUn, hol régente igen finom, de kérés arany 
is ásatott, riOui ház TOlt szÖTőszék nélkU), Vas stb Tár- 
megyék lakosai. Szepesben és Sárosban cérna és cémacsip- 
ke is nagy mennyiségben készíttetett. Fehéritök , kallók Is 
tObb hdyt léteztek e megyékben. A belkészitmény azonban 
még nem i?klé eléggé az ország szükségeit ; UTált finomabb 
yászim még nagy mennyiségben hozatott be Csehországból , 
Sleziábói és NémetalfUdről , miért éTenként mintegy 150 
ezer frt folyt U a kfilfOldre *). 

A selyemtenyésztés és gyártás kezdete nálunk ÜL Ká- 
roly s derék tábornagya, a már dics^nre emiitett Mercy ér- 
danei kOzé számítandó. Ez a temesi bánság minden hely- 



1) L. eiekrAl Korabiaiiky Lexleon. Ssssía és Landsiti t&ók siatt, 
ét Grellmaa Staflit Aafklaer. 2, 252. Miller Setiediui de 
Stata Fabricar. Hug. 

2) Orellaau 2, 260. k»T. — Siapáry: Der maihltife Reielifliui 
•tk. — Korablattk j LezieoB , ét SehTartaer StaUtt 



1S8 

Bégenben Utettetett qperOkat; s oUj nagy kasgalonnai Ibg- 
ta UH esea, az omágra nagy kasnú, azmélyére aésre 
kedreac tárgyat, hogy midőn néhány csanete e iatal illtet- 
▼ényeklien megsértetett » lialálos bttntetést Is Urdetett ásók- 
ra, kik Ulyetén kárt szándékosan tennének. Iffintán e fák 
megerősödtek, alkalmas egyedeket hozata a kUflUdröl a 
selyemkemyék kezelésére s annak a nép kOzt is eltedess- 
tésére. Nem sokára ezntán fllatorinmot és gyárt emeltetett 
Verseeen és Temesváron, mellynek egyik kttlTárosa, a Fak- 
rika, e setyemgyártól Tette nerezetét A szép tOrekrés U- 
Tánt sikerrel Jutalmaztatott A temesTári gyár gyOnyOrft szO- 
Teteket kezde szolgáltatni; az elsőt, mint az intézet zsen- 
géjét, oUy nagyra becsülte a jámbor király, kogy azt nem 
gondola mi illőbbre forditbatni, mint a siker-adteak dicsőí- 
tésére, egyházi öltönyre (casriára). A második darabbal pe- 
dig felséges nejének kedveskedett; mi nülly finomál készUt 
TOlt, eléggé b&onyt<)ák a királynak adományához kapcsolt 
eme szavai : „Selbiges sey so eben erst aos Buris gekoiH 
men.'' Azonban Károly és Bfercy halála után ezen fiatal 
intézet sokat szenvedett M. Terézia dső éveiben veszélyes 
és hosszas háborúkba bonyolódván , figyelmét reá nem Ibr- 
dithatá. A bécsi bank, melly, ndnt emiitők , az egész teme- 
si bánságnak birtokába jatott, nehogy a magyar az osztrák 
gyárakkal vetélkedésbe áUjon, a selyemtenyésztést nem 
csak elő nem mozditá , hanem mi^d végkép el is nyomta, a 
nagy vám és harmincad által, mit a bánság határain flU- 
álUtvátt, kOlönösen használt ezen iparág elfC(Jtásáni. B 
szfiklpsblfiségnek nem csak az a káros következménye voK 
t^^ » ^őgy a bánsági selyemmannfaktarák pangásba estek, 
hanem az is, hogy ezen áldásos iparág onnét, mint kellett 
volna, s már Károly alatt valóban kezdett is, az ország 



1S9 

máM vidékeire gyonabtan nem teijedheieCt; laert euél fog- 
Ta az onzáglakosok ezen iparággal Mvebben meg nem ia- 
merkedheCréB, nem nyerhetének hi^jlamat, eperfAkat ültetni 
4s aeljrmet tenyéasteni. A hét éTea háliorA TégéTel axon- 
baa esem ^^urágra is kedyezöbb korszakot dertte ISI az or- 
sziganya gondoskodása. Észrerérén t I. hogy a selyem- 
tenyésztés » hasznosságának ismeretlensége miatt nem gya- 
rapodliatik » 1761ben Jntalmakat hirdetett a szorgalmasba 
tenyésztők számára s egyszersmind egy .JMagyar selyem 
mha'* dmfi SoUeneghtAI irt s Pozsonyban nyomatott ér- 
tdKzésben ntasitást adatott a tenyésztés mó4jában. De 
flydalom , ezen ágára az iparnak még nem volt megérve 
az ország mteden Tidéke. Biilly visszhangra találtak né- 
hol Bf . Teréziának a helytartó tanács által hirdetett több 
rendelményei , ezen iparágat meghonosítani sürgetők, bé- 
lyegző tanúságát adta bizonyos megye, melly az emiitett 
a kormányszékhez adott válaszában világosan kUelenté, 
hogy azért nem volt eddig a selyemtenyésztésben nagyobb 
buzgalommal , mlvd arra tOrvény által nem köteleztetik ^). 
De szerencsére e szűkkeblű hanyagság nem volt kOzOnsé- 
ges. Néflielly, kivált alsó vidéki megyékben még ugyan- 
azon, másokban a kOvetkezO évben tétettek próbák, mik- 
nek annyi foganata lOn, hogy az 1765ben tenyésztett se- 
lyem legombolyitván másfél mázsát nyomott Blaria Tftrezia 
e sikertől buzdittatván , még azon évben Solleneghet Eszékre 
kfildé, hogy a sélyemtenyésztésben ott nyilvános oktatást 
tartana , egyszersmind pedig megparancsolá a szoimzéd 
megyékndí[ és városoknak, hogy iQaik kOzOI néhányat e 
leckékre kül4Jenek, Uk aztán ebben elég tadományt szerez- 



1) flktrite :Pn)}c«tu| Isf • Mothr. latOT Aola Def. Cos* f . T. 



yen , homi epreseket ilUesseiiek , aiokból a sép lOst cae- 
metékeC ingyen osssanak, a ait a lienyók keielésében ok- 
iaaBik. De nünt elAbb , most is iShb hdjt mCatkozott ha- 
V^^S^ ^^>^S7 elöitélet, Bii» ndnt sok aás liaamos lUittaok- 
náF^tOrténni szokott a régihez olly makacsol ragaszkodó 
hazánkban, olly megrögzött apathiában vagy gyilöletben 
fejezte U magát ezen annyira hasznossá Tálható intézet 
ellen , hogy több megyékben , részint miyel epresek nem 
ültettettek, részint mivel a selyemtenyésztAknek kezdetben 
elég segély nem adatott, néhol pedig a selyem - léWgyelOk 
tudatlansága elölte a táplált reményeket Ezek tObb máé 
akadályokkal összekapcsolya okozták, hogy csak Tótor^ 
szágban s Uyált a katonai határszéleken, bánságban és 
Pest, Bács, Tolna, Csongrád, Békés némdly helyein kai^ 
hatott lábra a selyemtenyésztés ^). Tótországban a bécsi 
kereskedési pénztár (Ctommerdalcasse) hat ezer forintot 
fordított 1765ben a selyeaiteny észtésre ; s e csekély töke 
pár év málya olly gazdagon kamatozott, hogy már I769ben 
17,000, 1774ben pedig 20,000 ftnt selyemgnbacs kftldetett 
ISI Bécsbe. Az említett megyék némdly hdyein tett kísér- 
letek szinte kielégítek a Tárakozást, s a sikár lassaakénl 
gyarapitá a TáUaUtot; p. o. Kecskemét» 1774ben 438 fiont, 
a következő érben 606 , a harmadikban 874, s végre 1780- 
iMui, negyven hián, 1000 font selyem tenyésztetett Ha- 
sonló volt a siker Szabadkán, Tolnán stb *). A bánság- 
ban 1777 óta kezdett több évigi pangása ntán ezen iparág 
4 életre hozatoi, midőn t L e tartomány Magyarorszá^oz 
visszakapcsoltatván, a határszéleken feaálló, nyomasztó 



1) Skeriee : Projeetui Ug. moÜ?. inter Aeto Dep. Coa. p. 57. 

2) Ssapáry : Der mthiiig* ReichttniM Un^arsi tib. 



141 

kanúncad megszfintelett. — A már említett temesTária ki- 
Tül e korazakbaii még egy selyemgyár állíttatott a Uncs- 
tár kOltaégetai BelloTáron , melly amannál még nagyobb » 
kilOnféle azOTetnemekben összesen harmincnyolc szOröszé- 
ken dolgozott. Versecen , PancsOTán » és Eszéken pedig 
Uatorinmok, gombolyitó gépelyek állottak. — Epeijesen, 
ámbár e tájon selyem nem tenyésztetek, egy csekély fá- 
tyolmanofidttura létezett. Nagyszerftbb TOlt ennél a Fiu- 
mében I777ben állított fátyolgyár , mi elején is mindjárt 
annjriyal nagyobb reménnyel biztatott , nünthogy a kelléke- 
ket (Requisiten) a tmgeren kOnnyen lehete szállítani ^). 

A kelmefestés ( SchöníSrberey ) is nevezetes haladást 
mnCatott e korban. Késmárkon illyen már rég fennállott, 
4e készítményei hírre nem juthattak , mig nem dr. Pfeiffer , 
miként íQnebb említők , egy nj , a kárpátokon tenyésző nö- 
TényMl készült s igen szép, az indigóval vetélkedő kék 
festéknek fölfedezése által azt id életre hozta. Új festő 
késmftvek állottak fel e korszak alatt Apatinban , Bodrog 
megyében , Kis - Béren gr. Batthányl Tivador költségén, 
Baccariban és Pakracon , Pozsega megyében. — Egyébiránt 
tOlib vidékeken szokásban volt az asszonyoknál , kivált az 
aUüldön lakó szerb és oláh családokban , vászon és gyapjú 
szffveteiket festeni , miknek egy része néhol kereskedés tár- 
gyivá Is lön. E célra az ország kfilön vidékein különféle 
nÖTények fordíttattak; többek közt ezek: yizi peszérc (Ly- 
eopns) mi megszárítva s vitrioUélben felolvasztva igen jó 
Cekete szint ad ; tcjoltó galAJ (Gallinm), miige , vagy keresz- 
tes gahU (aspemla) , mind a kettő vörös festéket ad ; szint 
oUyant ad a vaijntövisbenge héja (Rhamns Gartharticas), 



1) L. ezekről m e eikk alatt eMIg idéiett forráMkat. 



14S 

bogyM pedig zOldet; tOTábbi borbolya yagy linysom gyS- 
kere TÖrOset, bogyM szép sárga szini adaak; ugyan illy 
szint készíthetni a rekettyéből (Geniste), korbácstt-yagy 
üogas rezedából » halgyomálból (bieraceom), peremér-Tagy 
gyttrfiyirágból ( Calendnla ) » nyir - s znzmóbM (Uchen); 
tOTábbá festőcsttUeg - Tagy IzacsbM és zsolttnábél (Sem- 
tnla) világos és sötét kék festéket készítettek, Tillaniagbél 
(Bidens) pedig és medyetalpból (Lyeopodiom) barnát ^). 

ntűnö Jéságnak yalának kominkban a bőrkészítmé- 
nyek » kivált a német céhbell tímároké; p. o. a pozsonylmn 
készült talpbörOk. Nagy mennyiségű bőr vitetett ki hazánk- 
bői Németországba is , melly ott magyar bőr nevezet alatt 
igen kelendő vala; készíttetek az több helyt, kivált Buda- 
Pesten , Bi^án, Komáromban, Fehérváron, Német-Lipcsén, 
Liptó— , Ri^ecen , Trencsén megyében , hel mi^dnem kétszáz 
timár létezett, s leginkább bárány* és boijabőrt készített 
Pestről Jó pergamen, Nagy- Kanizsáról pedig sok és Jó 
vörös kordován kerfilt a kereskedés alá. Debrecen régtől 
fogva híres volt a borsába és guba készítéséről. Említést 
érdemelnek még a lévai s a ráthóti és Jolsvai timárok Csö- 
mörben, s a vittend és privigyd csizmák *). A magyar 
cserzők és szficsök sok más, ködmöny , kncsma stb. mha- 
nemtieket készítenek a pórság számára ^). 

Méltók emUtésre Szerem lakosinak kiUönféle , igen 
csinos készítményei a nagyobb donai halak szálkáiból; va- 
lamint a Uptó, Trencsén, és TAróc megyebelieknek Agye- 
sen és csínnal font kosaraik, mellyekndc fonásában, UváU 
a gonthfalviak , Uptóban , tilnteték ki magokat. 



1) Orellmma 2 , 200. 

2) Bel Not. HiBg. Nor. 4 , 425. 

3) OrtllmM 2 , 267. 



14S 

Ax élelauiemfi mestenéges készKmépyek kSxől leg- 
teijedtebbeii dhratozó Tolt az égettbor. A szepesiek még 
a lengyel nrasága alatt megked¥elték azt » s azóta nu^dnem 
minden káztan találtaték pályinkaföző kazán ; és szint 
oüyan jél értettek annak készítéséhez , mint ^szaU szom- 
szédaik. Lassanként elteijedt ezen itallali élés az alsóbb 
Tidékre Is, és egészen elfoglalta helyét az addig kedvelt, 
kölesből készAlt boza italnak. A magyarok a pályinkát 
tSrUUyból, a rácok s oláhok pedig szUvából főzték TOlt. 
RozsoUsgyár a korszak végén állott már Finmében, gr. 
Forgaché Újlakon , továbbá Pilis- Csabán , és kettő Po- 
zsonyban. Tótországban divatozott a kökény páljrinka, 
mdly , mivel más égettbomál gyöngébb , igen kedvelt vala. 
Béla lakosai Szepesben, a Soprony s némelly felső me- 
gyeiek sok boróka pályinkát is készítenek, s avval Osztrák-, 
és Gsdiországba nyereséges kereskedést flztek. — Ol^j az 
alsó vidéken sok készitíették , len- és kendermagból, rep- 
céből stb. Galantán , Pozsony megyében sok tökmagolAJ » 
a bakonyi erdőségben pedig bfikkob^ fittetek , miket a köz- 
nép a még kevesbbé divatozó viU helyett használt böjti 
eledeleiben. Hires volt ol^sa^tóiról Szömény , Tolna me- 
gyében. A Táródak kivált a kő- és borókaolájt, valamint 
az úgy nevezett magyar balzsamot (alkermes) is nagy meny- 
nyiségben készttették. 

A hamozsir készítése sok kezeket foglalkodtatott az 
erdős vidékeken. E korban már kénjrtelenek valának azt 
több hatóságok össze is szorítani a fának , mit e foglalko- 
dás nagy mennyiségben elnyelt, megkiméllése miatt. Ne- 
vezetesb hamazsir- főzések voltak a bakonyi erdőben több 
helyt. Tolna, Verőce, és Temes megyékben. — Az enyv- 
főzések közt a győri volt legnagyszerAhb , mieSVi ^^^A^^n^ 



iiyét olly mennyiségben szolgáltatá, hogy avral nem csak 
az ország nagy részét ellátta, hanem kUfSldre Is szállít- 
hatott. — A sziksó és salétrom már e korban is egyik leg- 
nerezetesb cikke TOlt a magyar mAipamak. Salétrom tSb- 
bek közt Nagy - Szombatban , Szetnicen, Liptó Megyében, 
Besztercén » Bartfán » Nagy-Kállón » Bndáni sziksó- soda 
pedig Székesfehérvárt » Debrecenben, Szegeden, és Bihar, 
Szabolcs , Heyes megyék több helyein főzetett , hol szikes 
tayak léteznek. A kor régén fölállított sziksöfözések Szar- 
vason , Komáromban és Nezideren a régieknél sokkal tisz- 
tább és erösb sodát készítettek , minek a külföldön is nagy 
kelendősége TOlt. — Szappany legjobb főzetett Delnrecen- 
ben és Szegeden ; könnytisége és szép fehérsége miatt 
mind a két hely készítményei igen kelendők a belvásáro- 
kon, sőt ismertek valának Német- és Olaszországban is; 
kedyelt tnli^donságát a vidéken találtató sziksó adá, de 
készítési mó4ja is kttlönbözött a más szappanosokétól. 

Lőpor annyi készíttetek , mennyi a honi szükségeket 
bőségesen fedé. Különösen méltók említésre a szolgáltatott 
készítmény mennyisége miatt a bndai , kassal és borostyán- 
kői lőporgyárak. Kénhnták is több megyékben léteztek, 
legjelentősebbek lőnek e kor yégével a temesi bánságiak , 
meUyeknek készítménye évenként körülbelül 25,000 má- 
zsára mentek. — Gálic- és timsó- főzések szinte több hetyt 
léteztek. A Gyöngyös melletti timsó -forrás elég bőva 
Űzetett. A bartfU források is sok timsót foglalnak magok- 
ban. Oalic Selmecen és Szomolnokon legtöbb készttették; 
Borostyánkőn pedig galicolái és yálasztóviz ; ugyan itt 
készfiit dnober is , mint szinte Krasznahorkán , Alsó-Sajos, 
Gömörben s több más helyeken. — Ovegluiták a követ- 
kező helyeken legtöbb müveket szolgálUttak : VörOskéi 



Pozsony negyében, Nagy-Szlatlnán Trencsén m., Gombá- 
Bon liptó m., DiTinben Zólyom m., I>etTán, hol firegmet- 
szés l8 gyakoroltaték , Yaros-LődSn Yeszprim m., ErdMOn 
Szaünár m.. Bedben Bihar m., Szlatinán KnuMó megyélien 
8tt». KfilíOldre azonban ezek közöl egj sem szolgáltatott 
müTeket — Papiros-malom mintegy tizenöt helyen létezett, 
legtöbb és jobb mfl készfllt Borostyánkön, TepUcen és 
8z. Mihályon Uptöban ; de valamennyinek készítménye sem 
▼olt elég a belszttkségre, minöségök pedig a középszerűsé- 
gen flUOl nem emelkedett. 

Dohánygyárak legnerezetesbek valának Pozsonyban, 
Kassán, Pozsegán és Fiomében, a kor végén keletkezett 
Pesten és Péterráradon. B, gyárok készítményei fekete 
bomóbél áUottak. Nevezetes volt honunkban a sárga, 
agy nevezett, spanyol bnmó, minek készítése a szerzete- 
sek által teijeszteték el ; leghiresb iUy nemfl tobák készült 
Kolosvárt, az úgy nevezett, szent-péteri (Kolosvár egy nt- 
c^látél, hol a gyár állott, nyerte a nevet). Saradon, és 
FIzes-Gyarmaton. 

Cserépedény asztali s konyhai szBkségre régtől fogva 
készíttetek Tatán, Pontjeleken Hont megyében, Gácson, 
Nagy-Táradon , Telegden Biharban , Pozsonyban , Rima- 
szombaton, Nagy-Palagyán, Margittán s Liptó, Hont, 
Négrád stb. megyék számos helyein. Kfilönösen hirre ja- 
tott e korszak alatt a holicai kőedény - és nu^olikagyár , 
mdlyet Ferenc császár , M. Terézia féije , állíttatott. A ma- 
gas taliUAonos kfilönös bazgalmat fejte ki e gyár virágzatra 
emelésében : ö maga ny omozá ki a hegyek közt az e végre 
^^vaii— földet; ö maga tanitá a gyámokot azon máz ké- 
szítésére , melly az edénynek olly szép fényt és fehérséget 
kSIcsOnzStt; készítése ennek honankban sokáig 

10 



146 

alkotó résxei: igen fisoa homok, ón, konjluisd és Mom; hol 
Uiiálta a császár e máz készítését » hizonjrtalan. Bescélfk 
hogy hlzonyos Germaln^ lotharlngi származása férfit álli- 
toti e gyár igazgatásához s ez alkalmazta Tolna azt itt leg^ 
dőszOr. Készíttettek itt mindennemfi , non csak asztali » 
hanem más házi edények is p. o. láhíHrOsztő zsétárok, 
korsók » \9i és zsirhödOnyök stb. miknek nem. csak fidiér, 
hanem mindenféle más szinek is adattak ^). W BmUtendAk 
itt a debreceni vOrOs és fekete , iszonya számmal készltt 
pipák. - 

Hi^ók legjobhak gyártattak: Bnda- Pesten » Pozsony- 
ban, Szegeden, B^ján, Sziszeken, Pétenrárt, és Károly- 
▼árosban; legszebbek TOltak már ekkor is a szegediek; ten- 
geri hi^ók pedig Fiomében és Bnccariban készíttettek. 

Rézmdgyárak léteztek : Borostyánkőn , Besztercén , 
GsddOTán, Zólyom megyében , Iglón Szepesben^ Cstl&bn, 
Krassóban ; mind e helyeken azonban csak rézedények 
gyártattak. RézmüTOsek mind TÜrOs, mind sárga rézból 
dolgozók , már minden neyezetesb Tárosban f*iál*i^ttak 

A yashámorok kOzt legnerezetesbek TOltak Alsó és 
Felső- örBn Tas megy., Gőlnicen Szepes m., GsetnAen, 
hol meglehetős acél is készíttetett , toyábbá Rosnyte s €M- 
mőr megye más , kOrttlbelOl hnsz helyein; Bihar megyé- 
ben , Yaskő vidékén szinte több számban ; Rosicán és Bog- 
sán álgyú és puska golyók is öntettek , acél pedig igen Jó 
készíttetek. Szepes sok hámorai kOzől emlitendők a stio- 
széniek , hol évenként mintegy őt ezer mázsa, vas dolgoz- 
totok fel kUOnféle mtvekre. Sok vasmft készUt Pelsőcőn 
is GőmOr megyében. Kard-, kés- stb gyárak nagy ssám- 



1) CsarloflM Topoff. ^ Statift. Arohi? f. k«»lfr. Vmg. 2, 1S4. 



ai 

■ 



/ 



'"^' toltak az « — -^^ 



tetettes 






10 <» 



148 

GaUtöl feltalált s Pibertöl némikép tökéletesbitett Tiznerű 
gépelyek , mellyek eddig az aknákban használtattak , még 
mind tökéletlenek Tálának » s mintán a tíz igen nagjr erŐTd 
8 mennyiségben tört vala be , azok mi^d nem meggyőzhet- 
len mnnka reáforditást kívántak 8 céloknak ngy , mint az 
előtt kisebb víznél, már meg non feleltek. MegbecstU- 
hetlen volt tehát e tekintetben Pott», angol bányásznak, 
kit Károly király a bányák igazgatásához alkalmazott, tíz- 
merö gözerőmüve. Ezt ő először egy Aj-hányai aknánál 
alkalmazá 1722ben; ezen első kísérletnek sikere azonban 
sem a költséget , sem a reményt meg nem jntalmazá. Elég 
TOlt azonban Potter érdemére , ézt megkísérteni , a tOkéle^ 
tes siker dicsősége b. Fischer Józsefé, ki Pottemek Újbá- 
nyán már végkép elhanyagolt erőmüvét , Selmecre áttétet- 
vén, s részben kUavittatván és tökéletesítvén, a legkivá- 
natosb sikerrel alkalmazá. Minek még az a mellékes hasz- 
na is volt , hogy a kimerített vizet csiitomába szorítván , 
hámorokra s hutákra származtathatá ^). 

Még egy igen hasznos fölfedezés gazdagitá e korban 
a bányák ügyét. Ezen fölfedezés nem esik ngyan az álta- 
lam e munkában tett főfelosztás szerint e korszakba, de 
igen annak bővebb használata s becsének elismerése. 
I709ben t. i. a selmeci aknák egyikében ólom fedeztetett föl 
kevés ezüsttel, több arannyal keverten. „E hasznos ás- 
vány , u. m. Bel *), nem volt ngyan a régieknél ismeretlen , 
de becsét nem csak nem ismerték, hahón ha azt történet- 
ből az erekben észrevették , sikeretlen mnnka Jeléül tekin- 
tek. 8 ennél fogva a leggazdagabb , sok költséggel ásott. 



1) Bel Not. Bmg. Not. 4, 056. 

2) U. o. 4 , 540. 



Ii9 

almáké gyakitui csak azért hagyták el, mivel liennOk e» 
Bűként liiTék» szerencsétlen érc jelenkezett. E hiliának 
okát régi s lUabb emlékek abban helyezik , míTel azt a pis- 
kolc (antimoninm) egy nemének lenni tárták, melly aztán* 
ha feloldva a többi érckOzé koTeredik, az aranyat meg- 
rontaná. Valóban káros tudatlanság , melly a múlt száza- 
dokban , soha nem pótlandó kárral , sok milliónyi pénzt 
. nyelt TOlt el , mintán az arany s ezüst olvasztására szük- 
séges ólmot külíOldön drágán kellé yásárlani. Maga a sors 
szánakodni látszott e yeszteségen , midőn e gyűlölt ásvány 
a mondott 1709ki évben tj találmánya érctörökkel porrá 
töretvén , a kohókba vettetek ; mi yégre felolvadván , arany- 
s ezüsttel kevert ólmot adott , a vizsgálók nem csekély cso- 
dálkozására s örömére'', iűtetszik ebből , hogy e fölfede- 
zés nem csak az arany s ezüst felolvasztását könnyité s a 
nemes érceket szaporitá, hanéhi az ólomért eddig a kül- 
földre folyó pénzöszveget is megkimélteté. 

Még nagyobb , mert az egész bányaügyre Uteijedö ál- 
dást okozott Maria Teréziának azon gondoskodása , minek 
eredménye egy Selmecen fölállított bányaiskola lön. Ezen 
intézet nemében első , s elrendezél^ét tekintve » e korban 
Európában egyetlen, flflszámithatlan következésű Tolt a 
bányaügyre. 

A tökéletesbitett gépelyek s erömflyek mellett e kor- 
ban több 1^ aknák fedeztettek flfl; legneyezetesbek mind 
ezd^ közt a királyi pár nevére Terézia- és Ferencnek ke- 
resztelt , Selmecen nyitott , menetek ( Stolle ). Ezek által 
szaporodván a jövedelmek , ezen bánya kerületből e kor vé- 
gén évenUnt mintegy 60—80,000 marka ezüst, és 15,000— 
18,000 marka arany került volt U. A szomolnoki bánya- 
kerüleCben az^őtt a csipkdiegyi és vöröshefiV t^fuSahSk 



150 

▼oltak leggazdagablMk; 1750től kexdve tegfftTeddmeBli lön 
a szlOTinkai bányamenet A nagybányai arany aknákat , 
mellyek az elöU igen gazdagok » a háborúk korában eOúi- 
nyagolUttak és elromlottak » szinte M. Terézia alatt kezdő 
egy részvényes társaság » mellyben a Ur. kamra is tSbb 
rézrényt tárta » mlyeltetni. Ellenben az újbányái aknák, 
mintán belölSk a Tizet Potter gőzerömttye déggé ki nem 
merbeté, e korszak alatt nagy részben mnnkálatlannl ál- 
lottak. A bánsági bányakerttletben , mellynek aknái e kor- 
ban nyittattak meg a sokáigi pangás ntán. már 1760 táján 
Üres lön gazdag rézereiröl a dognácskai Simon-Jndás- akna. 
Nevezetes íOlfedezés tétetett e kor elején az iglM , rosnyói 
és dobsai vasaknákban is a festék-kobalttal , mi Anstriába 
kttldeték feldolgozásra ; Talamiyel később » de szinte e 
kor elején találtatott ezen ritka ásvány Aranyidkán is» 
AbaiUban és Bmsznón Zólyom megyében ^). — Szivesen 
adnám itt olTasöimnak a négy bányakerttlet részletesb le- 
írását » ha azt nagyobb Osszefliggés miatt » s nehogy az él- 
darabolás által világosságában veszítsen az előadás , a kő- 
vetkező korszakra hagyni nem látnám kellőnek. — EmUtés 
nélkül még sem hagyom itt a sopronyi kőszén és a boros- 
tyánkői kén- és kőszénbányákat. Ezen utóbbiak még I. 
Leopold alatt kezdettek miveltetni. miként az 1770 s kővet- 
kező évről találtató bányaabroszokból kivehető , melly 
években már nagy Uteijedésben munkáltattak. E korszak 
végén a tnli^donos , gr. Batthyány Tivador buzgalma annyi- 
ra vitte e bányákat » hogy naponként hét mázsa kén s va- 
lamivel kevesebb galic és piskolc készíttetett 



1) L. eseket böfebben egy derék értekeiéiben , settyet a Vster- 
Und. BUtier ISliki 52— 00 eiáaaiból kösól Ctaplovies Arekif 
flfr Oeogr. Stitttt 1 , 2S2. kttr. 



151 

A KERESKEDÉS TÖRTÉNETE. 

Bifig a kereskedés egyedül Európára szoritra toU s 
kSicsOnttsen csak ennek külön országaiban s tartományai- 
kan gyakoroltatott , az egészen magára s a kereskedők 
siorgalmára és számolásaira hagyatott egész Európában; 
söt a fejedelmek s a tOrrényhozás a nemesség kiváltságai- 
8 előjogainak a hűbéri elTek szerinti kiterjesztése által, a 
magányos ny^miTágy pedig zsarlások s a kereskedőknek 
sokféle zaklatása által annak inkább számtalan akadályo- 
kat Tétének n^ába. Miután azonban a Telenceiek Snez föld- 
szoroson Keletindiába utat találtak s ez által a kereske- 
dés határait Ázsia Tégső csúcsáig kiteijesztették » tárgyait 
pedig sokféle keleti árukkal sokasították ; előbb ezek , az- 
tán egyéb apró köztársaságok , mellyeknek kereskedési 
szorgalmát határaiknak yagy szűk vagy terméketlen TOlta 
nagyobbitá, a kereskedést is tárgyául tevék a törvényho- 
zásnak: ndg a nagy országok terjedelmökben s ercjökben 
bizakodva » e gondoskodást fölöslegesnek tartották. De 
mintán a keletindiai hi^özás a Jöremény fokán ált a luzi- 
tánoktól megnyittatott » kivált pedig mintán a spanyoloktól 
a gazdag Amerika íölfedeztetett , annyira kitűnőkké lőnek 
a kereskedés áldásai , .hogy a tengerre nyúló egyéb orszá- 
gok is látni kezdek, miképen a törvényhozásnak kellő 11- 
gyelemmel szükség lenni a kereskedés előmozdítására; 
mert Upasztalni kezdek , hogy valamint gazdagságot, ugy 
külső bátorságot és belső virágzatot s erőt is a kereske- 
dés ád a nemzeteknek. Ez időtől fogva a kereskedés egyik 
legnevezetesb tárgya lett a nemzetek törvényhozásának , s 
más nemzetekkeli szerződéseiknek. B tárgyban központo- 
sullak azóta minden kormánjrnak , minden nemzetnek, melly 



152 

tengerparttal birt» tSrekyései; ebben a tSbbiek fOUttt kftOnni, 
azoknál a kereskedés körében nagyobb kedrezéseket nyer- 
ni 9 mind szSTOTényes szerződések , mind háborAk által ki- 
Táltképen iparkodának. 

Magyarországban sem a fenáUö alkotmány, sem a 
törvényhozás , melly e tárgy iránt mindig némi apathiát és 
elfogaltságot nyilTánitott» nejh TOlt kedrező a kereskedés- 
nek. Azért n. Ligos , Zsigmond és I. Biátyás korát kiTére* 
midőn az némelly rendkiTüli kOrOlményektAl segfttetrén, 
nagyszerftbb lenni s a kOzbcjárás által a világkereskedés- 
be szOTŐdni kezde, a kOzépszerftségen felül soha, azon 
fokra pedig az említett királyok alatt sem emelkedett, melly- 
re fekvésénél s kttlönOsen azon kOrűlménynél fogra emel- 
kedhetett TOlna » hogy a Dana a levantei kereskedésre ka- 
pat nyitott , mi Németországból egy ideig yalóban is e ha- 
talmas folyamon és annak mentében retie útját Azon idők- 
ben pedig, melly ékben a kereskedés olly figyelemmel tartott 
tárgya lőn a fejedelmek és nemzetek gondoskodásának, s 
mellyben hazánk az osztrák ház kormánya alá jotott , tod- 
jak , milly s mennyi vészterhes főUegeket borított honunk 
egére a törők félhold. Miként az első korszak ri^zábti 
láttak , a nyomoráság vas kora volt ez , mellyben egy rész- 
ről a török zsarnoki kény, másról a belforrongások két 
hosszú évszázadon ált dalongtak a haza kebelében. Nem 
csoda, hogy sem a fctjedelemnek, sem a nemzetnek eszébe 
nem juthatott, ezen annyira fontos tárgyba, más népek 
példájaként , komolyabban teUntenL Non csoda , hogy 
mind kormány, mind törvényhozás, mint látók, oUy fimák 
^ egyoldalú nézetekkel btrt a kereskedés körében, hogy 
;oiég a mait korból fenmaradt ánimegállitó jogait Is meg- 
tUiták a városoknak , mellyek magok elegendők valának a 



153 

kereftkedés mtaám enelkedésének neggitláaára. Nem cso- 
da, hogj iUy felfogás mellett a liamiincadok nem mint féke 
a kereekedésnek, hanem mini egjik nevezetes forrása a 
kincstárnak tekintetek , s maga a törvényhozás e flnancfor- 
rás emelése miatt a kereskedés tárgyában olly nyomasztó, 
elfojtó tSnrényeket alkotott. A fctjedelmeinkkel vetélkedő 
királyok , kivált a íhuida , hasznára tndá fordítani ezen , a 
kereskedés' tárgy áhan uralkodó elfogultságot, s éles kiszá- 
molással eltndá foglalni , nrind kOlharcok , mind helforron- 
gások által fi^edelmeinket, nehogy azok a hékében ez iránt 
jobb nézetekhez jntván , egyébre is Uteijesszék flgyelmó- 
ket, mint arra , mi eddig egyedOli tárgya volt gondoskodá- 
soknak : hogy minél több , csalá^jokat illető országok bir- 
tokában manuUanak s ezeknek bányáiból minél több ércet 
vájassanak U, a szttnetten háborúk költségeire forditandót. 
Valóban , semmi által nem érte el sikeresebben azon céUát 
Fhmciaország , mi szerint az osztrák ház meggyöngitésén 
anmkálkodott , mint az által , hogy a törököt ellene folyto- 
nos ingerültségben tartván s benn a pártokat élesztvén, 
nem engedett fejedelmeinknek időt, flgyelmöket a külor- 
szágokban mindinkább megállapított kereskedésre függesz- 
teni, és status-szerződései által az osztrák alattvalókat, 
minden kereskedési hasznokból kizárván, szükségeik U- 
elégitésében , miket ismét , kivált az országnagyokban , föl- 
ébreszteni ravaszul tudott, a külföldtől függésben tartotta. 
Első volt az osztrák fctjedelmek közöl m. Károly , ki 
ezen hátramaradást és annak messzeható következményeit 
világosabban észrevevén , minden igyekezetét arra feszité , 
hogy, miként lehet, az elhanyagoltat, legalább a német 
örökös tartományokra nézve , kipótoUa. 6 a rastadti .bé- 
kekötés által Nápolyország birtokába jutván , mind hadi s 



15* 

polttieal, mM komkedéflt MMeCken SEOVOMbtaB Sme- 
ki^csobd akanráa ut a mMgjMi ét onürák MrtokiiTal » Y9r 
íJUBiBt Portó- Reben sagy külteégrikkel alkalmas UkOCM 
kéaztttete, a kél Urodalaul kOilekedéolieB tartandó kid^ 
had siáUásoUaára: ugj a aéneC résirtll Triestel, a aui- 
gyarról pedig Flunei tftzte ki a aipolyi a általán a ten- 
gői kereskedés fokhétyéii. B c^fát TalMUndö, FlaMt 
egj» I725ki nOT. 19én kSlt oklevél által sxakad kikdtőndí 
nyÜTánitTán, Mind azon kíTáltságokkal dlátá, aiellyekkel 
más országok szakad kikStöi Umi szoktak. BütoI pedig ez 
által Magyarországnak még semmit sem h as zn ála nd ott , ha 
egyszersmind annak a tengerpartokkal közlekedését, mit 
eddig az atak járhatlansága akadályozott, elő nem segíti, 
KárolyrárostM , meddig a magyar tízí Atak tartanak. Fia- 
méig , tizenhét méríSld hoszban , hegyeken s TSlgyeken ke- 
resztftl, sok hidakkal ellátott nUt készíttetett Ez ngyaa 
kUSnOsen az osztrák tartományok közlekedésének kttnnyi- 
tésére yolt kiszámitra ; de réílzt Tett annak liasznaiban Bia- 
gyár- s föIeg Horvátország is. Végre az Összes adriai ré- 
veken egy keleti kereskedő társaságot alkotott , mit azon- 
ban a szomszéd kereskedő.népek ellenszegfilése létre jSnii 
nem engedett 6 alatta kezde tőnrényhozásonk is Jobb fogal- 
makat nyerni a kereskedésről , annak mellőzhetlen szüksé- 
géről, mindenható hasznairól s emelése mócUairóL TmíM 
ennek az I723ki tOnrénykOnyr ll7ik és 122ik dkkelyef, 
meUyeknek els4je a kiilkereskedést tartván szem előtt, a 
kir. helytartó tanácsot megUzta olly terv készítésével, 
melly szerint a német tartományokkali kereskedést hátrál- 
tató akadályok elmozdittathassanak ; másika pedig a bel- 
kőzlekedés fő akadályát, a szálUtás nehézségét vévén te- 
kintetbe, a hálózható folyamoknak az ország minden ré- 



155 

ndkeB iurtoniáirirall (tazdíSttetésél raidelTéB, a terrké- 
nitést ugjtaaaon ktenányBiékiiek luigyta toU meg. B 
ké( tOnrtej tartalidüiak tSkéletoi Talósttisa kétiégktirU a 
tegkedresAU fordulatot adta TOlna kU-és belkereskedé- 
Biakadic; de míStj keréa foganaU Tolt esn tntéikedéaek- 
uk, Utaí fogjak a köreCkeiA dkkriyeklieB. 



L 



kOlkbrbskbdés. 

ff 

1. A HTÜOOTI Í8 álAZAU TAaTOXÁMTOKKAL. 

BddigI feloflatosáamikiiak » mi flserint Bfagyaronzág 
kereakedéaét fő TOsalaiban kttlOn adtuk elő, e szakaszlMUi 
■eg kd sEfinnle. KiTéTe ason részt, mell7 a tőrök bíro- 
dalOHBua TOlt határos , minden felől osztrák tartománrokkal 
▼olt Biagyarország kőrfilkerttre (Gallidát is , mirel osztrák 
kormány alatt állott , ide számttrán,); azért minden felől 
igyanazok voltak a kereskedés körülményei, ugyanazon 
törvények alá szoritva Magyarországnak közlekedése. A 
magyar tengermellék kereskedési áOapata is annyira fBl- 
tétdezre volt az osztrák tartományokétői , hogy annak elő- 
adása sem foglalhat kiUön cikket. Hanem miután itt azo- 
kat, mik a kereskedés állapatáha általánosan befolytak, 
előadandottam , a részletekben fogom a vonalt s irányt is 
kimutatni, mellyet minden cikkely vett volt. 

Magyarországnak ezen korszaki kereskedési viszonyait 
mindenek fBlött az osztrák tartományok kereskedési poli- 
ttciya s az ebből származott vám-és harmincad - rendszer 
mtétdezl s határozza meg, ugy annyira, hogy ezen kor- 



156 

tói kezdTe, csak ennek elOadása teijesitkeC TÜágot az ftn- 
8ies magyar kereskedés történetére. 

Az dőliM szakaszban dőadám, hogj az oaztrik kar* 
adncad íSleaielésey s nénd iU» Landstindlsche Amf- 
schlagen dm alatt szedett Tárnok, tOYábká a tilalmak, 
miknél fogra némi s épen legnerezetesk magyar dkkelydí- 
nek, minők a bor, marha gabona stb, az osztrák tartomá- 
nyokba vagy azokon karesztfii a kftlíSIdre szállítása meg- 
gátoltatott, számos panaszokra adának okot országunkban. 
Bzen állapotok s yelOk a panaszok, fenmaradtak Károly 
alatt is. A tett Ígéretek ezen figyet, az osztrák rendekkeH 
tanácskozásban elintézni, mind eddig siker néUdll marad- 
tak, nünt szinte az I7l5dki 91dik és 1720ki 2dik tBrrénycik- 
kelyek is , mellyeknek elsője ezen kereskedési nékeiségdí 
elintézését a királyi táblára, másika a Ur. helytartó ta- 
nácsra bizta Tolt. Sót Károly alatt uS terhek is Jámltak 
a régiekhez, mintán ő 1720ban Magyarország, SlaTonia s 
a temesi bánság kOzOtt az osztrák részeken fenáUMoz 
hasonló Támronalt hozott, s ez által annyira megnehezité 
a mondott tartományok kereskedését, hogy midön ezd[ 
yalamelly osztrák tartományból szállították a kalmáráni- 
kat, mire azokkal haza értek, 17 száztóli teher fekfidt U- 
▼é(el nélkfil mindeniken , t. i. 2 száztólival roTatrán meg 
átviteli Támként, s az osztrák magyar és liánsági harmin- 
cad Tonalokon kfilOn Ot száztóÜTal ^). Az onlitett keres- 



1) Ai 1715ki tönrénykÖByr 014ik elkke hoftn sorbSB fsáaláya el 
a hét kerületre felotitott nyole? aakileie fó s még iiáMoeskh 
i6k hamiioad hifatalokat A kertietek éiek Toltak: I. Uor- 
Tátorisáfi. 2. Ddoántiili. 3. Aaetriafeté hambiirgi. 4. Ihmia- 
InneBÍ. 5. PelsAfidéki Galliela felé. 6. Ai aradi ét ssefeü, 
a tesetl bániáf ítéleia. 7. Tótomági ée a teaftraénfti- 



157 

kedéfti séreliiiek miatti tanácskozás as osztrák rendeldLel 
M. Terézia alatt ismét kétszer I7ill>eii és 1751be]i sttrget- 
teték tOnrényliozásiiiik által; de mint már 1656 óta mindig. 
Égy ekkor is foganatlanol. S0t az 1746ban Bécsben íOI- 
álUtott kereskedési tanács , fonák nézetei s ezekből szárma- 
zott tilalmak és Támnagyobbitások által , miként alább lár 
taa^jnk , egészen nyfigbe yerte a magyar kereskedést 

Kereskedésfink ezen kori visszonyainak világosabb 
megismerésére jónak látom, kOzleni az emiitett 1715ki or- 
szággyUés e tárgyban tett IVUratának kÖTOtkezA töredé- 
két: — „Nincs a gabna yagy bor eladására semmi alkalom, 
ezeknek semmi ára , semmi keleté , a kereskedés és közle- 
kedés minden felOl elzárra , s a szomszéd tartományok mód 
fdett fOlemdt YámJai által megakadályozva , mi okból , mi- 
ntán ezen ország kézmüvek és gyárak hiában szükségeit 
csak a íOld gyümölcseiből pótolha^a , mindennemű árokért 
nem csak Német-, banem — mi bennttnket leginkább ag* 
gaszt — TOrOkországba is bőven kifoly a pénz az onnét 
soha vissza nem térendő. ... Az országnak érintett nyo- 
momságai (tObb évekig pnsztitó aszályról, UOntésekrőI , 
jégésOk -, sáska-csapásokról stb volt fOnebb szó), bár milly 
nagyok is , . . . kOnnyebben viselhetők volnának , ha ezekre 
nagyobb gonoszt maga az orszAg fekvése s jelen állapata 
nem halmozott volna , ezen , mint főnebb érintők , átalános 
pangásában a kereskedésnek s hiában a termesztmények 
eladási módjának. Innét van , hogy a pénzkifolyásnak annyi 
kUOnféle csatornák nyitvák , s kevesek , mellyeken az visz- 



Maga a tSr? éiyet fcamtaead azoMbaa , aetlyaek fOBalatral ai 
miás iffT kttrfilf étafték , taláa kiaabb akaOiy foli, niai a 
baraiaeaéaaak tttnréajtaiai laarliaai. 



158 

szafolyluUna. Mert tadYa Taii» ho^ a királyi síBkségek 
agy UTánTán, az adó, hanninead 8 bányák jöyedelBÖnek 
nagy része az országból kiTitetik , szinte ngy az egybázi 
és Tilági jayak birtokosai, az országon UtUI lakók » jOye- 
delmeiket ott kOltik el, s mintán gyárokban szflkSlkMIInk, 
ndndennemfl árukért nagy Ssszregeket kénytdenittetfink 
naponként kifolyatni , ngy annyira » hogy részfinkre semmi 
egyéb nem maradt, mint a bor, gabna és marha kiTitele; 
de hogy ez is mi^dnem egészen megakadt, az ide mellékelt 
részletekből könnyen megérthető. Ugyan is , szép alkalom 
i^ánlá magát termesztményeink kiTitelére Bnccari réven » s 
e kereskedés országos törvény által is, t L 1715: 117, és 
a boldog emlékezetű YI. Károly császár- s királytól is meg- 
engedtetett , megállapittatott s az ország lakosinak , sót 
egyéb örökös tartományoknak is nagy hasznával, egész 
1747ig bizonyos Milesis, velencei szálUtó által gyakorol- 
tatott; midőn azonban 1749ben némeUy helytelen tndóritár 
sokra a harmincadok és fogyasztéki vámok Sti^jer- és Ko- 
rontországban íölemeltettek , ez a hasznos kereskedés vég- 
kép megszűnt s annak csak szomorú emlékezete maradt 
fenn az országlakosok számára. Mert a velenceiek azóta 
Albániából s egyéb török tartományokból szálUtfák a mar- 
hát. Miből az a káros következmény eredt , hogy 600,000 
ft, mi abból évenként Magyarországba és 30,000 ft, mi 
harmincadul a királyi kincstárba folyt, az országra nézve- 
elvesz s Törökországba származik. A sti^er és korontl 
vámoknak ezen káros fölemelését már rég megjavitottnalc 
értők ugyan , de a kereskedés még sem tért vissza , a re* 
ményttnk sincs annak vissza nyerfaetésére , részint advel m 
velenceiek több évekre szerződést kötének a törökkel , ré- 
szint mivel Törökországban a hamdncadok felényire leszál- 



1S9 

Uttatrán » a kereakedők oda caalogattataak , ha csak felsé- 
ged királyi magas teUntetéTel s kegyes közb^SttéTel a 
Telencei kSztársasigot e kereskedés megi^itására nem M- 
nokUa. F4|dalmas az ország lakosinak az is , hogy mar- 
háikat Bécsen tol hi^tani tiltatnak, a német birodalmi ke- 
reskedőknek pedig Bfagyarországba marhayásárlásért be- 
Jtani nem engedtetik ; s ekként azon csekély haszon is » 
meny gyönge kereskedésiinkből származhatnék , a bécsi 
mészárosok és sArészek által lefoglaltatik. A marha^ 
kereskedők , más mó^jok az eladásra nem lévén, mar- 
háikat bécsieknek és osztrákoknak , ezeknek tetszése 
szerint kénytelenek elyesztegetni ; azoknak árát azonban 
egészen rltidúi kapják meg , hanem kUOnféle határnapokra 
tttaaittat n ak s azoknak elmálta ntán is tOTább Tárni kény- 
trienittetnek ; midőn pedig e miatt panaszaikat a tőrrény- 
hatóságokhoz benyi^tiák, kellő elégtételt ritkán nyernek; 
midőn eUenben a magyarok amazoknak kOTetelései miatt 
Bécsben többszőr bőrtönőztetnek. — Midőn e szerint csak 
egyetlen At s mód maradt még a marhák eladására, Bécsbe 
t i. s ezen által az őrőkös tartományokba , ez is mi^dnem 
gyakorolhatlan- s lehetlenné tétetett a mód íőlőtt fölemelt 
Tárnok által. Mert most annyira megnagyobbodott a Tám, 
hogy ha ezen új járandóság s a harmincad és egyéb költ- 
ségek összoTettetnek , a kereskedő minden ökörtől Bécsig 
S6 ft Hzetni, s igy minden harmadik marháját elTesztenl 
kénytelen. — De n«n kisebb a többi termesztményekkeU 
kereskedés mostohasága is , mind a tilalmazott bOTitel, 
mind a fölemelt Támok miatt Mert a jó szomszédság jo- 
gai dlen s dacára e feloldhatlan kapcsolatnak, korlátlan 
önkényt toli^fdonitanak e pontban magoknak. Midőn t i. 
gabnáTal, gyapjáTal s másokkal bŐTolkednek s azokat 



160 

drágábban ktTái^ák el adni, azon cikkek bevitelét meg- 
tUtfák: midőn pedig azokra szfikségSk Tagion, m^engedík 
ngyan a bevitelt , de szoros korlátok kOzé , bizonyos he- 
lyekre és időkre szoritra Régi már az ország lakosinak 

a borbevitel szabadságát tárgyazó kérelmSk » s nyertek is 
minden országg]rttlésen kegyes klr. határzatokat, mellyek 
által mldön a bevitelt könnyítendőnek hhrék , most azt egé- 
szen megneheztUtnek s gyakorolbatlannak tapasztalják. 
Mert, Uk e kivitelt megkísérteni akaiják, azoknak előbb 
az osztrák rendekhez szabad meneti levélért kell folyamod- 
niok, mit ha néhány akóra, nagy taksa mellett megnyer- 
nek ls» oUy nagy vámok és kfllőnféle zsariások által ter- 
heltetnek, hogy ebbéli kőltségők Bécsig egy akőtól három 
ítra növekszik s lehetlenné leszen borkereskedést kár nél- 
kül gyakorolni. Ugyan ezen okbél megakadályozva van 
a bornak Sti^erországba bevitele. . . Az Aostriával s egyéb 
örökös tartományokkal határos megyék lakosai gabn^lok 
egy részét azokban szokták eladni , s adójokat abbéi fizet- 
ni ; a vámhivatalok minden méril hazától 1 krt » rozatól szin- 
te annyit, árpától felet vettek az előtt. B vám most annyira 
fölemelve van , hogy ha a szegény pór négy kocsival vi* 
szén be , a negyediket e vámok s egyéb költségek njrelik 
el — Az osztrák timárok és kereskedők kieszközlék , hogy 
a csergnbacsot az örökös tartományokon keresztftl más 
helyre vinni megtiltatott. Ha pedig ez valaha m^enged- 
telik, a szabad meneti levél ára minden ranénylelt haaznot 
dnyel. Ugyan ezen nehézséget tapasztaUák a lakosok ak- 
kor is , ha más termesztmények kivitelét Userttk meg'' ^). 



1) Katona 30 , 40i. 



BiddMl fOágOMft látha^nk, hogy M. Tferexta alatt 
égésien aegriltoitak a JiamlacaJ elTd: ai előtt egyedtl 
ügy teUnteték ai» mdmt iBaBcfonáa; de Bűnt láQak, most 
■ir ndnt léke kastnittaték a kereskedésnek , melly ál- 
ul a kelszorgabnat emelni, a csődületet meggátolni s a 
kereskedés hasznaiMl a szomszédokat Uzámi Idiet B for- 
dalat az emiitett kécsi kereskedési tanács mflTe TOlt» meUr 
migának célnl tette: Bfagyarország kereskedését elítojtani 
s az SrilkOs német tartományokétól egészen íHggŐTé tenni. 
Hennyire sfterfllt e tenre, mnta^fa a kSzIStt felírás. 

M. Terézia kft magyaijainak panaszaltM indtttatrán, 
károm érrel késűlili» 1754lien fekr. 16kán, ni harmincad- 
rendszert Urdetett íme az oUerél töredéke : „Mintán az 
eddigi harmincad - s Támrendszer a magyar örOkös tarto- 
mányok Jarával meg nem férhet, részint mlTel a kSrfilmé- 
lyek az előhhi rendszer alkotásának idije éta megrál- 
ostak» részint mirel abhan a káros és haszontalan ámk a 
riUoiégesekkel s a ki - és beszállitettak a csak keresztil 
Itekkél egyenlően adóztatnak: oda megy ki tehát ő fel- 
gének az ország anyjának gondoskodása, hogy a ma- 
ar OrSkOs tartományok a kilíőlddel flzőtt kereskedésé- 
i emdésére leghasznosahh leszen , a harmincadot azon , 
deniitt szokásos szahály szerint elintézni, hogy az által 
Ukereskedők, kiknek hozziUáralU nélkfil minden ebbéli 
toskodás haszontalan lenne, beédesgettessenek , és a 
fur országos rendeknek is kiyánságok szerint, a káros 
szontalan ámk behozása meggátoltassék , nehogy több 
felyjon a kBltartományokba, mint azokból az ország- 
S céNM tdűU, az eddig szokásban lévő s az országos 
ydí által is megerősített Támadó, nem tekintve a 
pénztárnak ebből származható yeszteségét, ndnd a 

VV 



162 

U- 8 keresztülYitt ároktól felénél löbM lesiálUtUMék , 
mind pedig a legtObli portékáknak becsárok a yalónál keie- 
sebbre tétessék ; s a legtöbb beszállitandó árak Tárna Stről 
két száactólira , a keresztül yitetendöké pedig egy száztMira 
kisebbittessék s mind e mellett a killtartományokból az €ir 
szagba szállítandó s még azon árak is , melljek a kényei- 
mesb életre nem épen szükségesek, nagyobb yámmal meg 
ne roTassanak, hanem azokra nézve az eddigi 8t száztól! 
▼ám maradjon szabályos; és csak azon küUOldl cikkelyek 
terheltessenek hosz száztól! Támmal » mellyek az országnak 
ártalmasok Tagy haszontalanok s mellyeknek meggátoltatar 
sát magok a rendek is kiváljak''. Tégre még az !s Ígér- 
tetik, hogy azon cikkelyek külOntaen pártoltatn! fognak » 
mdlyek a gyárak íOlállitását elősegíthetik. 

E vámrendszer által bizonyosan a legüdvOsebb célt 
kívánta elérni M. Terézia, azt, mi oUy régi és forró kivá- 
nata volt az országnak: a kivitel kOnnyebbitését, s a te- 
reskedés akadályainak elhárításával az ipar emelését B 
szabályoknak látszatos kedvező szine alatt , titkon azon el- 
veket álUtani fel, mellyek belőle a bécsi kereskedési ta- 
nács által kiíácsartattak , bizonyosan gondolatában sem 
volt, ellenkezik az annyiszor tanúsított országanya! indn- 
Utával. 

Azonban bár milly jónak, kereskedés! viszonyaihaB 
az országra bár milly hasznosnak látszik is első tddntetie 
e vámrendszer, az ország tőle nem reménylhette bid'tlB'k 
orvoslását; határozatlansága visszaélésre tágas ki^at nyi- 
tott; mert miután kifcsfezve nem volt, mellyek azon káros, 
vagy haszontalan árak , könnyen megtörténhető volt , hogy 
oUyanok is e rovatba számitassanak, mellyek hasznosak; 
más részről pedig a külárak eltiltása vagy megndiezitése 



163 

elkerfilhetleiifil maga atán Tonta a magyar nyers termeazt- 
■éiiyekkeli koreakedéa csökkenését. 

S Talótian, mintán azon cikkelyeknek, mellyeket az 
osztrák tartományok már szálUthatának behozatala az igen 
magos Tárnok által meggátoltaték , azon nemzetek , mellyek 
e Támrendszer előtt kéz- és gyármftyeiket a magyar ter- 
mesztményekkel íSlcserélni szokták , yisszatorlással élrén » 
szinte eltUták a magyar cikkelyek bevitelét. így tAn p. o. 
Porosz- és Oroszorsz&g. Ennek következtében mennyire 
megakadt Magyarországnak a kttlíOlddel flzött kereskedése, 
tanúk a magyar városok kereskedő rendének nem sokára 
e vám rendszer íKlállitása után a kormányhoz ez iránt be- 
njiUtott emlékiratban kifejezett eme panaszai : ,»Tilágszerte 
tudva van, hogy Magyarországban az isten bö áldása, 
Uyel kereskedés fizethetik , termesztményekből , gab- 
9 lH>r-, gyapjú-, fagyú-, méz-, vfasz-, dohányliél stb áU. 
De bár bö áldást ad is ezekben a mindenható, az elvette- 
tik , miután azokkal a kereskedés most már nem űzethetik, 
mind a mellett is , hogy mi kalmárok , azokkal ellátva va- 
gyunk s régi szokása szerint kereskedésünknek ezen ter- 
mesztményeket szívesen becserélnök kttlíöldi árokért, mi- 
nők az előtt az országba hozattak, s miknek behozása 
által a Ur. pénztár szint ugy , mint az egész ország nagy 
hasznot húzott a harmincad- és vámokban , mi pedig meg- 
állhaCtunk kereskedésünkben; de ezen kereskedés tőlttnk 
most elzáratik , miután Ö felsége a kttlíöldi árukra olly nagy 
harmincadot vetett , hogy azoknál megállni nem lehet ; 
azokon kivttl a kttlhatalmak is visszatorlással éltek' s már 
oUy nagy vámokat vetettek termesztményeinkre , hogy e 
körülményekben semmit sem vihetni ki s a termesztmények 
benn prédáitatnak el , mi áUal egészen megrontatunk s idő- 



164 

Td ai egési kefetkedés sUyedal fog, a kir. UncsUúr pedig 
8 az ország a legénékeajéhh kárt nMtíPreiemU.** 

B TáwreiHbizer asoalMUi áHaadtea bom fogott TObia igea 
érzékeny kárára lent az országnak » ka a gyárak íSIáDitár 
sa nálunk is ágy párColtatik , aűnt a német firSkSs tartomá- 
nyokban ; vagy legalább ka az ezek s Biagyarország közti 
megáUapttott viszonyok ennek kárára meg nem változnak. 
Bz azonban nem sokára megtörtént Magyarország szeren- 
csétlenségére: az eddig magyar igazgatás alatt állott ma- 
gyar barmincadot is az emiitett szikkeblfl » német keres- 
kedési tanácsra bizta M. Terézia , nem sejtre , mi károkat 
árasztand e rendelwénye szeretett Bfagyarországára, melly^ 
nek csak nem rég akarta az úi vámrendszer által megjavita- 
ni kereskedési állapatát B Gommerzlen-Rath-nak 
terve volt : a német örökös tartományokat gyári státnsokká 
emelni, Magyarországot pedig részeivel egyedül a nyers 
termesztésre szorítani , azonidvai a harmincadét ágy igaz- 
gatni, hogy a német tartományok a magyar t^rmesztmények 
árának nraivá legyenek s azok szállításának mennyisége a 
német tartományi íöldmivelök Javára mérsékeltessék s igy 
Aiagyarország a német tartományok gazdagságának és jó- 
létének forrásává , szóval — miként magát később n. Jó- 
zsef kifejezé -^ gyarmatf állásba s viszonyokba tétessék. 

MiUy eszközökhöz nyúlt e tervének valósítására a ta- 
nács, mindjárt előadom; csak azt Jegyzem meg előbb, 
hogy e tervvel egyesOlt az akkori ilnancministerdc érdd» 
is, kik aM. Teréziától sokáig viselt háborákban a harmincad- 
jövedelmek pillanatnyi szaporodását nyereségnek tartván, 
azokat, mennyire csak lehete, fölemelték, nem tekintvén 
következményekre s kUlönösen arra , hogy n nmgyar tarto- 
mányoknak célszerflbb vámrendszer mellett növekedendett 



165 

jöléCe által sürtbli kSzlekedósre » élénkeM pénzforgásra 
a ígj nagyoM yán^STedelemre^ az adónak ÍU7 kOrttbnények 
közt az orazágrendekCöl kOnnyebben i^ánlható , a gazda- 
gabb néptől OrOmestebb Tiaelhető nagyobbitására , a mo- 
narchiának rendklTfili eseteiben e tanúsított hüségfl ország- 
nak bŐTebb segedelmezésére » mint szinte a német tartomá- 
nyi áruknak nagyobb fogyasztására lehet yala számolni s 
ekként a kincstárnak gazdagabb forrásokat nyitni » az e- 
gesz monarchiának nagyobb jólétet és erőt , az azt alkotó 
kBlSn elemeknek szorosabb egységet, szilárdabb összetar- 
tást kölcsönözni. 

A kereskedési tanács előadott terrét létre hozandó » 
mindenek előtt Magyarországnak a kttiíölddeli kereskedését 
akarta meggátolni. B Tégre a német örökös tartományok 
többféle cikkelyeinek fogyasztéU yámját ötről három száz- 
iólira számtotta, a kflldkkelyeket pedig a szerint » miként 
azok az osztrák tartományoknak inkább vagy kevesbbé nél- 
kUözhetők Tálának, öt, tiz és húsz száztólival, Magyaror- 
szágra nézve pedig általán Téve harminc száztólival terhel- 
te; s hogy az iUy szabályok mellett még is fennállható cse- 
kély kereskedésnek első kézi haszna is az osztrák kereskedőké 
legyen, a magyaroknak pedig kedvök se támadón a külfölddel 
közretlenU közlekedni , rendeltetek , hogy azon magyar kal- 
márnak, ki a kttlárukat nem első kézből, t i. a kfilíöldiéből, ha- 
nem a második, osztrák kereskedő kezéből veszi, annak a har- 
mincadon S száztóU Yisszaflzettessék. Innét eredtek a tísz- 
szalzetési állomások (Zurttckzahlungs-nitze). Egyszersmind 
az is rendeltetek , hogy Magyarországba csak ezen állomá- 
sokon keresztU szabad a kilUöldi árukat beszálUtani. To- 
Ttiibá hogy az osztrák tartományokban a gyárok és kéz- 
■trek emeltessenek, a magyarokban pedig meggátoltas- 



7j.--r.^-. 



166 

sanak n így amazok készitményeiiiek ezekben mindig bizo- 
nyos kelendősége legyen^ azon magyar cikkelyeknek, mely- 
lyekre az örSkOs tartományoknak szttkségSk vágyon , kül- 
lőidre vitele vagy egészen megtiltatott, vagy igen nagy 
harmincaddal terheltetett, iUyenek voltak: hamozsir, nyál- 
bőr, csergubacs: illyen a szarvas marha is. Mind azon 
gyármüveknek, mellyeket az osztrák tartományok már szol- 
gáltathatnak, a küllőidről Magyarországba behozatala vagy 
egészen eltiltatott , vagy 30 és 60 száztóli vámmal terhelte- 
tett. Az osztrák tartományokba készült gyármüvek midőn 
behozattak, csak 5 vagy 2; ellenben a Magyarországba 
készültek , midőn oda kivitettek , a külföldi árok harminca- 
dának felével, tehát 15 száztóUval terheltettek; sőt midőn 
a magyar kalmár az osztrák müvet roszasága miatt vlsszsr 
küldötte is , megfizetni kellé ezen 15 száztóli vámot. To- 
vábbá a gyáraiara nem szükséges cikkelyek, midőn Anstriá- 
ba vitettek, általán véve 5 — ; ellenben az onnét >Iagyaror- 
szágba szálUtott nyers termesztmények csak 3 és kevesebb 
száztóUval terheltettek. Tégre a német tartományi cikkelyek 
midőn külföldre vitettek, az ámk kttlönfélesége szerint kü- 
lönböző ugyan, de mindig csekély 3, 2, 1 ; ellenben a ma- 
gyar cikkelyek ugyanazon körülmények közt 5 és 53Í száz- 
tóUval rovattak meg. Bzeken kivül a legnevezetesb magyar 
cikkek, gabna, bor, szarvas marha, különféle földesúri 
0Landgr£iHche, azaz , Stadt Wlenerische AUodial Abgaben), 
tartományi (Landstándische Abgaben) , és határszéli (linien 
Abgaben) adókkal is terheltettek. Mikhez végül még az is 
járult , hogy a magyar termesztmények csak meghatározott 
mennyiségben s a kUelelt áUomásokra vitethettek ki : ellen- 
ben a Magyarországban kereskedést üző osztrák kalmárok 
sokféle kedvezményekben részeltettek : a l^akó helydcen 



167 

itai TOit neUk portékáikat tetszésOk szerint fog^aszték- 
(coBsammo) , ragj keresztíQ vitelre (transito) kJljeleliii , a 
rMJiM^AiMai hitelOkre adósak maradhattak stb; melly ked- 
UBényekben a magyar kalmárok soha sem részes<Utek.(^ 
idszert még sokkal károsahhá tette az az aggodalmas, e- 
edfil a yám-pénztár jOyedelmét szem előtt tartó kezelés » 
Hj a kereskedést mód ffilött megnehezítette. Egy, e rend- 
»rel ugyanazon időben kibocsátott rendelmény szerint 
■den kivitt ámkat e vámházra kellé vinni , azokat ott ke- 
ntU vizsgáltatni és lepecsételtetni. Ezen rendszabály a- 
Btan annyira megcsökkenté az a nélkfil is igen megke- 
íBbedett kivitelt , hogy azt három év ntán eltSrleni kel- 
tti). 

B rendszer következményei Magyarországra nem so- 
ra mutatkoztak : a magyar kalmárok a kfilffilddeli közvet- 
I kereskedéstől elesvén , az ebből származott haszon , az 
nr nevezett gazdasági kereskedés — commerce d' oecono- 
ie — néhány bécsi kereskedők kezébe jntott , valamint a 
varozás hasznai a német Aivarosokéba ; megszűnt továb- 
i az eddig nagy haszonnal gyakorlott cserekereskedés (ba- 
Ito) , miáltal az ország , kivált az alsó vidék termesztmé- 
reinek ára benn igen elhitványúlt ; ellenben a kiiUSldi dk- 



i) A* Wunrendtxerrn eddig aondoitak tamuiiására rövidtér oká- 
ért mm idéxUn az tgjw forrásokat , siket iigj ie csak ie- 
aéfleaeia kell Tála. Ezen adatokat aeritéa ai 1741. 1751. éa 
17044iki orssáfgyiUések naplóiból a iromáayaiból , továbbá as 
ITOOdiki keretkedési ▼álaextaánynak , kttlöattaen pedig Sker- 
lee éa Podaaaicky b. munkáiból. OWashatók ezek réaxbea Ber- 
lefieynél de ladiutria ft Comercio Haag. 1.41. ktt??., — Orell- 
■aaa SUtist. Aufklir. 3. köt — WeiabreBner Patrioliaeh. Vor- 
•eUag aú». 41 kév. 70 kö?. aú». 



168 

kelyek.méd ISlOtI megdrig«ltak; a péntforgás dlaakadt; 
ai i|Nur elfojtatott ^); a siatad Ur. Tarosoknak a kereskedő 
rend Urtokában alapuló Utele oiegcsSkkeiit sCb. 

B Yámrendszeren a kSrülméiiyek szarint aztán tObb módo- 
sítások tétettek » de annak szelleme BiagTarországra nézTe 
folyton megmaradt A tObM közt legnevezetesb TOlt az a 
Táltozás » mi szerint azon szabály » mellynél fogra a kUíOI- 
di cikkelyektói űzetett harminczadból » midőn azt a magyar 
kalmár második, osztrák kézből vette, 5 száztól! Tlsszallzette- 
ték » eltőrlesztetett s helyébe az úgy nevezett tarmeszesitési 
Tagy honosítási rendszer (NatoraUsations-SyBtem) állittatott 
101 ; mi abban állott, hogy a Biagyarországba szállított kfilfőldi 
cikkelyekre nézre Austriában lerakó városok Jeleitettek ki , 
mellyeken azokat keresztül vinni kellé, ezen árak aztán a 
harmincadokkal szokás szerint megróvatván , mintegy hono- 
sftottakol tekintettek ; e változás által még inkább elzárat- 
tak a magyarok a kttlíőlddeli közvetlen kereskedéstől s egy- 
szersmind a harmincad egy része visszafizetésének , magá- 
ban, igaz , nyomorú Jótéteményétől is elestek. 

Az 1664diki országgyttlés a kereskedésnek e vámrend- 
szer általi meggátlása, a népnek ebből aredt elszegényedése 
stb miatt hangos panaszokra fakadt , többek kOzt álltt- 
ván: „hogy a vámok már annyira flUemeltettek, mi szerint 
a szomszéd tartományok adóját nagy részben maga Bfa- 
gyarország kénjrtelen viselni *). Ezek azonban nem csak or- 
voslást nem eszkőzlének, hanem még ugyanazon évben szár 
mos kiiUBldi cikkelyekre, mellyeket az osztrák gyárak is 



1) Föaebb láttok, ■ikézt buiyaffottattAk el s postmiyi, Mproa^ 

ét tieatgyörni tiAl^lK. 

2) AcU CoMlt. — OlfMbató Katonáiéi if 30, OOL 



199 

■lántthatfair, 60 száztóU Tettetek, némellyek pedig egészen 
eltfltattak. 17661iaii a gyapjA Tán^a, ha t i. kfilfOldre ¥ite- 
tett, názaiUától 3 fira nagyobbtttatott ; 1767lieB, a harmad- 
éii tUalmak meg^ittattak stb. 

ígj állott a magyar kereskedés egész 1775ig. Ez ér- 
bea M. Terézia a bécsi kereskedési tanácsot , melly a szobk 
szed hatahnakat Yisszatorlásra ingerlő , szttkkebltt számolá- 
sai által a német Srökös tartományok kereskedésének is ár- 
talmára TOlt 9 leginkább n. József császár unszolásaira el- 
tSrlesztette , s a kereskedés igazgatását az odTari kamarára 
s a mtnistai bankválasztmányra bizta, melly aztán az oszt- 
rák tartományok számára nem sokára tU vámrendszert alko- 
tott Biagyarország részéről több rendű kérelmek nyújtattak 
be a kormányhoz egy tU» célszerttbb, igazságosb, a haza 
Javának megfelelőbb Támrendszer alkotását siirgetők , ktt- 
lőnOsen a m. k. kamara s gr. MiUláth József yilágosan meg- 
utaták annak szükségét. M. Terézia itt is tanúsitá ország- 
anyai indulatát ; a kérelmekre h^JolTán » rendelé , hogy a 
magyar kereskedés az emiitett yálasztmánytól a magyar fő 
hatóságok befolyásával kormányoztassék; a kttUőlddeli ke- 
reskedést helyreáUitandó , a tengermelléket Magyarország- 
hoz — miként alább előadandom — Tisszakapcsolá s Fia- 
méban magyar igazgatóságot rendelt kormányára; végre 
üeghagyá, hogy Magyarország szkmára egy tU » igazságos 
vámrendszer dolgoztassék ki. 

De flUdalom, a Jó királyné rendelményei nem valósit- 
tattak. Bffilly intézkedések tétettek a tengerpartok ügyében , 
alább adandóm elő. Mi az 4i vámrendszert illeti: annak ki- 
dolgozását a hatóságok sok ideig halasztgatták, s midőn 
végre benyújtották véleményőket , az osztrák hatóságok 
mindig csak az előbbi rendszerre hMJlő válaszaikkal azt any- 



170 

iiylra (teszesaTarák , hogy az egész egyezkedés félbesza- 
kadráii » az ügy régi állapotábaii laaradt ^). 

Az osztrák 9r9k8s tartományokkal lUy Tiszonyok kSzI 
lerén Biagyarorsilg kSriUSTezre » csak egy keskeny rés , 
az adriai tengerpartok » maradtak fenn » mellyeken által a 
mttveltebb enropal kiUíKlddel közreflen kereskedést ftzhetett 
E tengerpartok különféle Tiszontagságokon estek át Emlt- 
tém» hogy Károly Biagyarországot Nápolylyal szorosaU 
kereskedési Tiszonyha állitni akanrán, Finmét 1719ben sza- 
bad UkOtönek hirdette. M. Terézia atatt ez a töbU magyar 
Jogú révekkel együtt a béesi kereskedési tanács fö komár 
nya alá jntott, melly az egész tengői kereskedést Triest- 
ben akarván kSzpontositani, amazokat is az itt flUállitott In- 
tendenza cimfl igazgatóság alá vetette. Nem sokára ke- 
letkezett itt egy messzeteijedö, sok tagokbél áll6» ágy ne- 
vezett, triesti kereskedő társaság, mellynek osztályai kSzöI 
kettő a magyar tormesztményekkdi kereskedést tűzte U 
céUáál: egyik temesvári társaság dm alatt azoknak Olasz-, 
Franda- és Spanyolországba, másik pedig, melly Jánoshá- 
zi társaságnak neveztetek , ugyanazoknak Törökország- 
ba szállítását A kereskedési tanács a foin előadott 
vámrendszert a tengermellékre is Uteijeszté, s hogy Bia- 
gyarországot a kttlfölddeU közveflen közlekedéstől itt is el- 
záija, Bnccari *réven, melly mind a mellett is magyar 
jogú maradt, kezeltetni szokott maihaszáUitást megtilt- 
ván, ezt csak Sti^erországon és Kamiolián keresztU — 
hol aztán nagy vámokat kellé űzetni — engedvén teletni. 
Az Intendenza s általa a bécsi kereskedési tanács nem 
sokára itt is elérte céUát Nem csak a magyar termesztmé- 



1) Berxefiey emU h. 52. 



171 

nyék Triestai s az emlitett német tartom&nyokon ált vették 
Atfokat » hanem az olasz és levantd ámknak nagy része 
Is » mellyekre Magjarbrsz&gnak szttksége volt , e réven és 
Bécsen át száUilattak Pestre s az ország más Tarosaiba. 
Ezt pedig annál könnyebb toK yalósitani az emiitett igaz- 
gatóságnak » minthogy sem a Száva és Kulpa folyamok úgy, 
hogy azokon fülfelé Károlvárosig lu^ézni lehetett T0lna» 
UtisztitYa, sem a magyar- s horrátországi száraz utak 
annyira » hogy azokon a tengerpartokig könnyen jatni lehe- 
tett TOlna , kijaTitra még nem Toltak. Ezen száraz ntakat 
azonban nem sokára tűrhető áUapatba helyezek az illető har 
tóságok ; M. Terézia pedig némelly jeles honilaknak előter- 
jesztése által meggyőzetvén, hogy a magyar, többnyire 
nagy teijedelmfl árukat a hosszabb és költségesb triesti úton 
szálUttatni a nélkfil nem lehet , hogy a német tartományok 
egy részének csekély haszna mellett , Magyarország tömér- 
dek kárt ne szenye^ien, a Száva és Knlpa kitisztítását nem 
sokára megkezdeté. Még sem e folyami , sem a száraz utak 
nem Javittatűik ki , midőn a temesvári és jánosházi társasá- 
gok a llumei utat megkísérteni , s a magyar termékeket a^ 
zon klszállttani megpróbálták: de vagy a szállitásnak , a 
még el nem hárított akadályok által okozott nehézségei s 
költséges volta, vagy e társaságok igazgatóságának Ubás 
számolásai, vagy magoknak e társaságoknak hiányos szerke- 
zete, vagy végrea trieszti Intendenzátó 1 vetett akadályok 
miatt, ezen társaságok nem sokára szétoszlottak. Midőn 
azután ezen mind vizi , mind száraz utak Károlyvárosig el- 
készfiltek, honnét a termesztményeket a Karolina úton a 
tengerig könnyen lehete szállítani, József császár e vidé- 
ken tett többszöri utazásain s^t tapasztalásából i4 meggyő- 
ződött, hogy valamint a német kereskedésnek Laibachon, 



172 

Agy a BAgyanak Károlyrároson kdl keresitAl TMAlaia. 8 
ttidAii e mellett azt is tapangtalwá , kogy e tengerpartok ed- 
digi igazgatása nem csak elő sem segitené, kaaem InkAbb 
kátráltotná itt a kereske^Us yirágzatát, az egyedimságot 
pirtolTán s egyedül a triesti kereskedő társaságnak kezéte 
Játsiráii minden hasznot: felséges anyját is reá TeCte» hogy 
— miként ISnebb emUtém — a hécsi kereskedési tanácsot, 
e forrását minden ez ilgyben tOrtént gonosznak* s a triesti 
Intendenzát is eltOrlesztené » s Károlyrárost* Zenget 
és Karlopágot a határszéli katonai kenUethez kapcsol- 
ván » Flnméty Bnccarit és Porto-Ret az egész TinodoB 
kerOlettel 1776han Szererin vármegyéTé alkotta ; Finmében 
pedig egy magyar tengeri igazgatóságot álUtott fel, melly- 
■ek hogy erőt is ad)on kezébe, a kormányzót, kinek mint 
ollyannak hatósága egyedül a tengerpartokra teijedt, egy- 
szersmind Szererin Tármegye ÍOispá^JáTá is nerezte. Első 
iUy kormányzó és főispány volt MiUUUh József, ö egész 
bnzgaiommal és tárgyismerettel fogott e nagy munkához, a 
magyar tengerpartok virágzatra emeléshez; s bár az i^iolt 
reményeket meg nem érlelheté, mély belátással kiszámolt 
térrel az udvari Énanchatóság szttkkebMségén törést szen- 
vedvén , törekvése dicséretes , érdeme nagy. Kereskedése e 
tengerpartoknak magyarország^ozi visszakapcsoltatások n- 
tánis igen csekély maradt: a kivitt cikkelyek kOzől egyedttl 
gafana, marha és kőszén, a behozottak kOzől tengeri só, 
és obU érdemli valamennyire az említést. Akadályozá azt 
azon körillmény is , hogy Károlyváros , mellyen e kereske- 
dési vonalnak a Karolina At miatt koresztilmenni kellett , a 
hankválasztmánynak közvetlen hatósága alatt állott, melly, 
mig a magyar kereskedést különféle vámterhekkel neheztté, 
a triesti kereskedés vonalát annyi kedvezményekkel pártol- 



173 

ta , hogy az ezen szállftott némelly cikkelyekből száramzott 
lyereség 240 száztóIiTal is meghaladta a finmd rören it- 
azállitott hasonló cikkelyek J«Tedelmezését ^). — E volt oka, 
hogy a magyar réveken csak akkor lett Talamivel élénkebb 
a kereskedés » midőn Olaszországban a termés nem sikerült. 
Az I775diki kereskedési táblák szerint, miket k«zép szám- 
nak Tdietni, csak 156,763 frt 30 kr árú portéka szállittar 
tott be itt Magyarországba, ki pedig innét oUy kevés, hogy 
emliUst sem érdemel >). 

niy viszonyok , oinyi áthághatlan akadályok k9zt min- 
denki láQa , miUy csekély , gySnge lábon állhatott a ma- 
gyar Lereskedés. Hogy azonban annak állapatáröl részle- 
tesb ismeretünk is legyen, lássnk rOviden a főbb cikke^ 
lyeket. 

A márkakereskedés mi^dnem egyedül görögöknek és 
•rmény éknek kezében volt, Uk az ország legtermékenyebb 
vidékén számos pusztákat birtak haszonbérben, s azokra 
kivált Törökországból luOtották az osztrák tartomáqyokba 
Uszállitandó marhákat Az 1751diki és 1764diki ország- 
gyűlések panaszkodának, hogy ezek annyi marhát lustának 
as országon keresztül Anstriába , mi szerint á bentenyész- 
tettdc eladását is megnehezítik ^). Egyébiránt , miként a 10- 
meM előadottakból kitűnik, igen ingatag s egyedül a bécsi 
kereskedők s húsámsok kényétől függött e kereskedés; 
^atán a külföldi sőrészek marhavásárinktól eltiltottak. 



1) Skerlee : Deteriptio phyiieo-pol. Sitaattoait ttb. Sehweif boflto : 

Abluui4]«if foa 4. Koaaen. é. őiterr. Staaien 304. ktfrr. ^ 
Supáiy: Dtr UBÜOitíge Reiehlhui Uagarat stb. B«rMfiey 
4e CowBer. 52. 

2) Siapár^: Der luitlutife RfielUliiB stb. 
9) KatoM 30, 401. ét 682. 



174 

kiviniii pedig síiiite nem engedtetek, egyedül amaiok szab- 
ták meg annak árát. Midőn azonkan a lék Uuénéha tágult, 
kSiSnaégesen Angsborglia, Ninibergbe s egyéb birodalmi 
▼árosokba — , Bnccarin által pedig, kivált 1747ig, a Telencd 
tartományba biUtatUk ^). A UszálUtott marha száma kSril- 
beliU 100,000re megy, miből egyediU Bécs 40,00aet fogyasz- 
tael. Cseh-, Mórra- és Stájerországba pedig 55,000 bi^ 
taték. E cikkely összesen mintegy 4,550,000 fttal jfiTodd- 
mezett az országnak ^). 

Nevezetességére a második cikkelyt téré a gabna. Edk- 
kelylyel kivált a donántoli vármegyék Aztek az osztrák tar- 
tományokba kereskedést Stíria és Kamiolia, bár s^iát ter- 
mesztéséből meg nem élhetett, különféle akadályokat vetett 
a gabnakereskedők elibe, részint nagy ványai, részint a 
molnárok- és sütőknek, Uk magoknak elővételt tnli^donitá- 
nak, gáncsoskodásai, részint végre azon rendelmény által, 
miszerint az el nem adott s visszavitt gabnáért ismét azon 
vámot kellé megfizetni , melly a bevitelnél volt fizetendő. 
Legtöbb vitetek Sopronyból szekéren s a Dana érseUUvári 
ágán Bécsbe és vidékére ; a tengerpartokon át Olaszország- 
ba csak akkor szállittaték nevezetesb mennyiség, midőn ott 
szAk termés volt. A kivitt mennyiség mintegy (millió pozs. 
mérfire megyén; 1770 és 7lben azonban az .éhséget szen- 
vedő osztrák tartományokba négy millió mérü különféle gab- 
na vitetett ki ^). 

A borkereskedés az osztrák tartományokba részint a 



1} Deer. 1741: ri7. 1704: 31. 

2) Maire Bemerliaafen ttb 2,140. SoliweighoiriBr 161. 

3} U* o* és Beneriey De Cown* 20. 



175 

magas, 30 száztóliaa Tárnok, részint az egyenes tilalmak 
'által egészen megakadáiyoztatott. A tölibi kivitt tenneszt- 
ttények kOzt e cikknek kivitele még az által is megnehezit- 
teték, hogy az Ensen fel&li tartományiján akár szárazon, 
akár Tizen történt a szállítás , még kiUttn 24 krt kellé fizet- 
ni akójától, s még azon felül, ha az átvitel vizén tétetett, 
ugyan annyi osztrák hort kénytelenitteték a szállító kivin- 
ni, mennyi a magáé volt. 1746lg azonban, míg t i. a liécsi 
kereskedési tanács fenn nem állott , Slezia , Lengyel-, Po- 
rosz- és Oroszország nagy részben magyar borokkal látta- 
tott el. Élénken űzte e kereskedést Sleziával kivált Po- 
zsony, Soprony, Bazin és Sz. Gyttrgy. KttlttnOsen Soprony- 
nak a msztt név alatt bevitt borai igen kedvesek valának s 
jó termésű évben 20—30 ílon kelt akójok Sleziában. Egye- 
áfa 1731- és következő két évben 2673 hordó bort vitt Sop- 
rony Sleziába, mi kOrttl beliU 30,000 akót tön. Slezia az- 
tán a tőlünk kivitt bornak nagy részét Poroszországba szál- 
lította ; de egyenesen a fönebb nevezett magyar városok is 
nevezetes borkereskedést űztek Poroszországgal, e kivitt 
t^nnesztményért legtöbbször vászon , gyapja s gyapot szö- 
veteket hozván vissza cserében. Mintán azonban az osztrák 
gyárak emelése miatt a porosz gyáratok és kézmttvek a beho- 
zástól eltiltattak, Poroszország is, visszatorlással élvén , el- 
tiltá a magyar borok bevitelét ^). Nevezetes volt a borszál- 
lítás Lengyelországba , mi kiTált a bártfai , késmárki és ó- 
íálvi vonalokon kezeltetek ; magok azonban a lengyel ke- 
reskedők is gyakran bejöttek a hegya^ai szüretekre s az 
összevett borokat részben a Dnnavec , Poprád és Yisztnla 
folyamokon, részben szekéren szállíták ki. Az országlian 



1) L. az ISOMiki orsiáfgyiUés' fttliráaát a kereskedés' ttc!r^^«^* 



176 

bkö gSrSgSk és Örmények a kereskedének eaeeii á^4t is 
nagy részben magokhoi ragadták » miMI nem csdEély kár 
háramlott az országra* Ezen nyerészkedők ti. a tokiéi szft- 
retek nagy részét megrásárolTán » a nemes liorokat , hogy 
olcsóbban adhassák s így a TOTöket magokhoz csalogassák, 
nem riűcán megrontották ; mi nem sokára annyira csökkenté 
e borok hitelét, hogy az 1741diki 29ik tOrrénycikkben kény- 
telenitre látá magát a törvényhozás e csalárd kalmárokat a 
borkereskedéstöl eltiltani. E törvénynek azonban kevés sike* 
re lön: a nyerekedök alattomos ntakat választanak k^átszá- 
sára; miért a 1751ki pozsonyi gyfllésen, különösen kérik a 
fl^edelmet » hogy a rácok és örmények ezen hitelt Olö nye- 
részkedéseinek gátot vessen » nehogy — mon4{ák — a 
Lengyelországgal s egyéb éjszaki tartományokkal! borke- 
reskedés, mit a francia boroknak nagy mennyiségben! be- 
vitele Agy is már eléggé megcsökkentett, egészen megszfln- 
jék 1) A bécsi kereskedési tanács is törekvék a magyar 
bort a silányabb osztrák termés által Uszoritan! ezen ^sza- 
ki tartományokból; mi részben sikerfiit is neU az által, 
hogy a magyar termés bevitelét minden módon megnehezí- 
tette , az osztrákot minden vám- s harmincadoktól fölmentet- 
te. Részint ezen okokból , részint pedig Lengyelország po- 
Uttca! állapotának s evvel egyfitt gazdagságának sillyedésé- 
böl származott azután , hogy a magyar bornak Lengyelor- 
szágiul szállítása annyira megcsökkent, hogy a lioUand! a- 
ranyok , mellyeket a lengyel gabnájáért kapván , boraink- 
ért nekfink adott, s menyeknél I770!g semmiíéle aranypénz 
Magyarországban Jártasabb nem volt, lassanként elttetek 



I) KahNM ao, 40ft. 



177 



az onzágböl. Az orosz még 1766Imui tiltá el a magyar bor 
bevitelét, 60 mbelnyi vámot vetvén annak hordójára ^). 

A dohány a korszak elején kezde Jelentösb cikke lenni 
a magyar kereskedésnek; midőn I728ban az abaldó haszon- 
bérbe adatván , minden császári raktár megvizsgáltatott , 
azokban\408,604 font magyar termék találtotott, s mázsája 
6 flrt és 2 dron adatott a haszonbérlőnek. Ezen , abaldó ci- 
met viselő intézet sokkal fontosabb a magyar kereskedés 
történetében , mintsem annak elejét megérinteni liaszontalan 
volna. I. Leopold, midőn a vadászkészfiletének meg^jitár 
Sára szfiluéges költségről aggódnék , gr. Kevenhttller azon 
indítványt tette neki, hogy ő az egész késziiletet si^ái 
költségén megidittaQa , ha a császár őt alsó Anstriában a 
dohánykereskedés egyedáraságával megigándékozza. E volt 
kezdete az intézetnek. Később kiteijeszteték az valamennyi 
német örökös tartományra , s a fenn mondott évben bizo- 
nyos Aqailiar zsidónak adaték 400,000 ítért haszonbérbe. 
Később s M. Terézia alatt az abaldót kiUönféle magány tár- 
saságok vették haszonbérbe; 1780ban már 1,792,250 frtért 
bérlelte U azt a kormány. Károly király ezen egyedámsá- 
l^ot Magyarországra is kiteijeszteni többször szándékozók ; 
kttlönösen 1732ben ang. 27kén azon rendelményét bocsátá 
Id az udvari kamara, hogy a dohányegyedámság Magyar- 
országra is kiteijesztetvén, bizonyos Dominico Gáspárnak 10 
^re adatott légyen haszonbérbe. Gr. Batthyányi Laion kan- 
^Dellár ""azonban szilárd ellenmondása által megsemnüsitette 
«sen határzatot. De bár ez közvetleniU nem sikerfiit is a 



U Btrstriey : De Coa«. 21. — Ungr. Ms|«i. 2, 182. — Selitart- 
Mr SUttiit 1708U kiad. I. 273. — WtUbrtaiier Patrtof. Vor- 
•eUsg ttber 4. AatfihriMiBdIel 78. tib. 



178 

kamráiiak , ktfzTetre még is igen szflk korlátok kOié sxori- 
totta a magyar doliáiiykereskedéat a bécsi abaldó. Mert laa- 
sanként nem csak a temfisztés nagy részének elŐTételétha- 
falmália kertté különféle, a tennesztőkre hányt cselelYel. 
hanem a dohánynak kttlíKldre szállítását if megtiltá , tőle 
nyerendő előleges engedelem nélkiU 1776imn Gácsország 
is aláTOtteték az abaldónak, s az eddig ide s e tartományon 
keresztAl Lengyelországba gyakorlott dohánykereskedés is 
megtiltatott Mind e mellett is- igen emelé ezen értől kezdye 
a magyar dohánykereskedést azon kőrttlmény* hogy $}- 
szakamerika Angolország ellen szabadsági háborúra kelTén » 
az onnét Európába tétetni szokott yirginiai dohán]rszállttá- 
sok egy időre megszűntek. Az abaldó szfikkeblfisége azon- 
ban csak a tengerpartokon engedett rést a szabad kivitelre , 
ámbár ott is concnrrált a magyar kereskedőkkel. I779ben 
egyedttl Tríesten át 100,759 font bumó és 3,273,136 font le- 
vél-dohány szállittoték a kiUíOldre i). 

A gyapjú kivitele , mind a mellett is, hogy a nemesebb, 
flnomabto f^ nálunk még nem tenyésztetett , e korban is 
már nevezetes volt; a kivitt mennyiség kőrttlbelfil 150,000 
mázsára ment volt. A szállítás kivált 1766tól fogva, midőn 
a külföldre vitt gyapjú á szokott harmincadon felül még 3 
ÍHtal terheltetett , nagy részben csak az örökös tartomá* 
nyokba , név szerint Osztrák- , Csdi- és Morvaországba té- 
tetett. A Fehérvár és Veszprém megyei gyapjú legkereset' 
tebb volt ; mázsája 40—60 ftori kelt. 



1) Retzer: Tabakpacbtnii; In. d. önterr. Und. Ton 1700—1783. 
V\ ien 1784. I. 140. stb. — Berze?i«7 U Cowa. 9a — SűhvaH- 
■er sutiét. 24. kitd. 1, 331. kd?T. Malre BeMemerkanj^ea über 
é. KreisUur d. Handelt. stb. stb. 



\n 

A nereietesb cikkdyek k9zé uámitandók még : a ser- 
it wurha, mellynek khritelét köriUbelfll 200,000 danbni 
tetai ; e tárgygyal khr&lt Hoirátonzág ttzOtt kereske- 
Art. — LegnerezeCeBb TOlt e cikkre nézre azon TOiial » 
títf Pozsegától Nagy-Kanizsán 8 a bakonyi erdőkOn ke- 
Btitfii és SzerémbOl Eszéken és a Duna jobb par^ hosz- 
umt 6yőr9n és Sopronyon által, melly Táros az alsó 
lagyarországi sertéskereskedésnek 13 piaca, Aústriába yí- 
leB. Egyedftl Szerem megyében 40^50,000 darabot hiz- 
itt a zimonyi és mitrovicai sertéskereskédö társaság. B 
or Tégén a kereskedési táblák tanúsága szerint Magyaror- 
Eág évenként kiadott e cikkelyért 531,973 ftot s lievett 
95»357 ft. ^). TOTábbá említendők: hamnzsir, melly je- 
!88ége miatt bires volt Európa több réreiben ; szállíttatott, 
K osztrák tartományokon kiviU a tengerpartokra is; az 
leni Uvitelt azonban igen megcsökkenték a kereskedési 
iBács tilalmai ; — bőr legtöbb nyers áUapatban vitetek ki 
E osztrákországi párakba; ezekbe szállíttatott a csergn- 
IC8 is , minek a külföldre yitelét a mérttjére retett 1 ft 15 
mjif magát a cikkely árát m^dnem megbaladö, barmin- 
id egészen meggátolta ; — fagyú hasonlókép csak az örö- 
Il8 tartományokba szállíttatok ; yán^a ezekben csak 3 krt, 
külföldre pedig 1 ft 30. tart tőn ; — méz és viasz: firis és 
Eáritott bal stb* Az ásványok közöl, mellyekkel a kir. 
unra nem fíiliU egyedámságot , említendők : bismuth , zink 
itriol , salétrom , kobalt galic , stb; a hegyi zöld igen kelendő 
ult a bécsi gyárakban s némi kedvezménynyel is bírt a har- 
iiMUidon ^. 



1) SehTartner Statitt. 1, 161. 

2) GeMtsMUDmliing^ Joiief des II. 5, 324. Pfttríotiseher Vomchlaic 

Welnbrennen. — Sfihweif^offér 103. ktt? • Berzef («^ ^« Cvvm^ 



180 

A lierltelly vagy szeiiTedöleges kefeskedés* flűatáa — 
mint íHnebb látók — a kUfSldddl kSsTeűen kSslekedéa a 
kanaincad- readazer által negakadáljroctatott , flu^jdBeai 
egredOl a német tfröküa tartományokkal fizetett. Gyaijá- 
stOyetek MorráMl » Tászon Slezláböl , bőr , selyem- éa 
gyapot -mttvek Anatriából , 8 kfilOntaen BécsbAl » innét a di- 
▼atárok , bútorok, robanemftek 8 cnkor , thea , kávé , OazerdL 8 
más gyarmafl árok is , Tasmftrek Stiriáböl stb szállíttattak % 

Magyarország ezen kereskedésének mériege n. József 
atatt dolgoztatott U, az 1777 s 1786 k«ztt tiz éndí kS- 
zépszáma yétetrén zsinórmértékül ; nüTel azonban ezen 
érek legtöbbike az általam tett felosztás szerint a kOretke- 
zO korszakba esnek, orré halasztóm annak kSzlését 

3. MAGYAH- TÖRÖK KERSSKEDÍS. 

Az 1718diki passaroTici békekötés a kereskedés kO- 
rUményeit is szorosabban meghatározta, azon alapon ha- 
ladTán, mellyet még az 1699ki karlOTici béke megállapt- 
tott Ugyan is, igy szól a passaroTici béke 13dik pontfa: 
„Mind a két fél kereskedői a békét megelAsö tanácskozár 
sok szerint nrind a két hatalmasság tartományaiban a ke- 
reskedést szabadon, bátorságosan és békében gyakorolhat- 
ják. A romai császár tartományai kereskedóindc s alatt- 
Táléinak, akár melly nemzetbeliek , szárazon és Tizen , rraud 
császári zászlók és uti levelek mellett , minden ozmán tar- 
tományban a szerint , miként az e tárgyban megbízott kll- 
döttség elhatározan4}a , békességes menet s Jövet ftngfdtcs- 



1) GMttiMuwülwig Jíosef dM n. 5, 324. PatriotiMter VortoUsf 
WiiabreAMft. — ' SehweiglioinBr 103. kft? • Bens? iey ie Comb. 



181 

sék, a Tevés -adás szaUad legyen » s lefizetyén a flzetendA 
Tárnokát » azok semmi módon ne háborgattassanak , sőt vé- 
dessenek ; a konsnlok és tolmácsok » kik a kereskedők 
igyeit viselendik , az emiitett biztosok egyezése szerint ál- 
litássanak íöl a tartományokban » s mind azon kedvezések, 
mellyekkel más keresztény népek bimak , a romai császári 
kereskedőkre is kita^esztessenek ; — liogy pedig a keres- 
kedésben minden csalárdság meggátoltassék » mit a két 
részről kirendelt biztosak batározandnak, a békecUdíekhez 
kapcsoltassék'' ^). 

Ezen kereskedést tárgyazó tanácskozások szinte Pas- 
sarovicen tartattak , s eredmény ök hnsz » a kölcsönős köz- 
lekedést szabályozó cikkely lőn. Mivel azonban azoknak 
nagyobb része nem Magyarországot » hanem a többi oszt- 
rák tartományokat illeti, közölök csak néhány, hazánkra 
viszony ló, pontokat fogok előadni: 1. szabad és egyetemi 
kereskedés állapittatik a romai és ozmán birodalmak alatt- 
valói között szárazon, folyamon s tengeren. A romai csár 
szári alattvalók nevezete alatt pedig értetni akaijok a né- 
meteket, magyarokat, olaszokat, németalföldieket, s bár 
mi nemzetségttek és vallásiak , kik tettleg a császári ki- 
rályi kormány alatt léteznek , vagy akár miként oda tartoz- 
nak. Bzek ámikat, fegyvert, lőport, s egyéb tiltott cik- 
keket Uvéve , minden török tartományban szabadon adhas- 
sák el, szabadon űzhessék a kereskedést stb. 2. Mnd a 
két birodalom alattvalói szabadon gyakorolhassák a keres- 
kedést a Dona folyamon. A romai csási. kir, alattvalók 
liedig ándkat, mellyeket a Dunán a török tartományokba 
azálliüuidanak, Yiddinben, Rudsikon s egyéb helyeken har 
iMkból szabadon Idrakhassák. 3. ADnd a két birodalom ke- 



1) Katoaa 3S , 3S3. 



182 

reBkedöilöl csak égj TáiiiliázDál, Uürom száztóli Tétesaék 
8 ezea felül töbliei UzsarUiii senki se meféezeUeii. 4. 
Meily árukat más, az ozmán kapa barátainak kereskedAi 
a 4örtfk tartományokba bevisznek » azokat a csász. Ur. 
alattvalóknak is megengedtetik bevinni. 5. A romai Mrodah 
má kereskedők nagyobb bátorságára , a csász* Ur. fels^ » 
nüDistereí s consolal által ttgjrvivöket* fitctorokat nevezhet 
ki. — Ha csász. kir. kereskedő a tOrttk tartományok vala^ 
mellyikében meglialáloznék » annak Javai a tOrök flsknsCól 
le ne foglaltassanak , hanem a császári ministerelctAl és 
azoknak kiküldötteitől hiány nélkU áltvétessenek. 6. Ha 
pedig tOrök kereskedő halálozik meg a cs. Ur. birodalom- 
ban , azokat az ozmán ügyvivő őrizetül magához vegye. 
7. SenU a törők ministerek s tisztek közöl azon hívókat, 
mellyek csász. Ur. zászlók alatt s levelek mellett mennek 
s jönnek a török révekbe, menetök-, Jövetök- ^ maradá- 
sokban 9 amik U-s berakásában áe akadályozza. 8. A csá- 
szári, törést szenvedett hajóknak a török birodalmi hi^ó- 
épltészek segédeimül legyenek'' stb ^). Ugyanezen cikke- 
lyek mi^d nem szorul szóra erősíttetnek meg az 1739diU 
belgrádi békekötésben is »). 

A passarovld békekötés után élénken foglalkodtatá a 
kormányt azon kérdés, mellyik vonal emelhetné sikereseb- 
ben a magyar kereskedést, a dana - feketetengeri-e , vagy a 
magyar tengerparti , s azért mellyik volna inkább pártolan- 
dó ? Károly azonban részint azért , hogy olaszországi bir- 
tokait a magyar és osztrák tartományokkal szorosabban 



1) HandlongseiiiTerttiBdiiiM stb. Sined Wien 1785 Hossá ka^ 

csolft 411 eseB tsersMéthes 4 feui ktelött passarofiei is. !• 
47. — Kstoii4s41 is 38 , 303. 

2) U. o. 1. 75. KatoB4]i41 38 , 825. 



18S 

ÜMxduqpcsoUa , rénint a COrSk barbárság és gyakran iiral- 
kodö betegségek aiatt a másodikra hi^lott De a daaa- 
feketetengeri Toaal se kanjragoltatott el egészen; kivált a 
görög és örmény tSrOkalattyalók ftzték azon Magyarország- 
ba , s ezen kereszttll az osztrák tartományokba a kereske^ 
dést. Bbből azonban Magyarországra, mintán ez a tSrOk 
tartományokba szállitandó gyár és kézmüveket nem szol- 
gálUUbatott, kérés baszon folyt, sőt ez egészen passiT 
rala. 

M. Terézia alatt újonnan föléledt a dana- feketetengeri 
biü^kzás kérdése; s nüTei az adriai tengeri bi^ózás még 
mindig elég ndiézségekkel , kivált a tengerig vivő száraz 
ntakbél származókkal, TOlt összekapcsolva, élénk kíván- 
ságok támadtak a dunai bi^ózás- megkisértésére. A próba 
1768ban végre megtétetett. Kleemann Miklós, Stabrem- 
berg zimonyi kalmárbáz költségeire , Bécsben megrakott 
bidóval elindult és szerencsésen el is jutott a fekete tenge- 
ren ált Krímbe ^). De példi^a e korszak alatt követőkre 
nem talált, a még is igen sok nehézségek miatt. 

Gyakorlottabb volt e vizinél a száraz uti kereskedés. 
Bf. Terézia alatt Temesvárt nagy lerakójok volt a török 
kereskedőknek. Legélénkebben ttzeték azonban a törökkeli 
közlekedés Zimonyban és Újvidéken ; e városok kereskedői 
közvetítek nagyobb részét a magyar- török közlekedésnek. 
Rzm helyekre szokták szállítani a török alattvalók a jó 
szemendriai bort, sok gyapotot és albániai gyapjút, rizs- 
kását mazsolaszőlőt , pálmagyttmölcsöt , törökkávét , mikért 
gabnát, lát , szénát s némi gyár és kézmttveket szállítanak 



1) KlemunM Rtise vot Wiet aaf d. Donaa stb. neliy köiyveet- 
ke ersdnéiyét a^a eien átázásnak. 



184 

Ti88za , UTált pedig Belgridba. A gyir- és kézmOrdí 
axontan Bécsből szállittattak Bagyobli mennyiségben TQ- 
rOkországba , bonnét azokat a szállitó gSrSg és Snnény ke- 
reskedők olcsóbban yebeték , mint tSlOnk , kiknek bdliozatt 
olly nemft ániit nagy harmincad terhelé. Mindenek kOzt 
leginkább az akadátyozi meg Magyarországnak közben- 
járó kereskedését, hogy a hozzánk beszállított gyár -és kéz- 
müYeket nem lehetett transito ámknl Úadni; hanem még 
mielőtt az országba hozattak TOlna , már megvétetek tőlők 
a fogyasztéU adó s pedig még akkor is,. ha a magyar szál- 
litó azokat egyenesen a Törökországba teendő klTitelre 
Tette , s a magyar tartományokon csak keresztül szállította. 
A Törökországból behozott cikkelyek közt l^neveze- 
tesb Tolt a szarvas és sertés marha. Az elsőt részben 
Pest, Szeged s ipás városok vásáraira, részben egyene- 
sen az osztrák tartományokba Magjrarországon keresztül 
hi^tották a török birodalmi örmények és görögök. Gyak- 
ran tettek üly szállításokat azok a rácok , görögök és ör- 
mények is , kik Bfagyarországban letelepedvén s itt posz- 
tákat bérlelvén ki, mi^dnem egyedül ezen ágából éltdc a 
kereskedésnek. Az 1751ki országgyűlésben ezek ellen pa- 
naszok is tétettek , hogy ellenére a kereskedési szerződés- 
nek, mi szerint a török ámkkali kereskedés török alattva- 
lókra szorittatik , ezekkel ők kereskedési társaságokba áll- 
ván, a török tartományokból évoikint sok ezer marhát 
hintának az országba s ez által nem csak sok százezer fo- 
rintot, soha többé vissza nem térendőt, visznek ki Török- 
országba, hanem még a magyar marhák eladását is aka- 
dályozzák ^). Meg^Jittatnak e panaszok az 1764dlkl or- 
Bzággyttlésen is, azon hozzáadással, hogy a török alatt^ 



1) Kaloas 30, 401. kttr. 



185 

TaMk, Uk Márkáikat Ossfrákonoágba hidtaBi siokták, as 
ooBét kosott bécsi s más eurApai árakkal a szenődémdc 
dlén^, Hi neldk egyeMl tSrOk árakkal! kereskedett m- 
ged, MagyarorazáglMB ia kereskednének; s ndatán neUk 
a flugyar ny^rs torfeiesKtfliényekre szBkségSk nincs , gyár- 
■tréket pedig nem adkat nekik Magyarország, a niag]rar- 
tSrSk kereskedés egészen szenredÖTé Tályán, tOmérddc 
pénzOszreget Utísz az országból ^). 

A'tOrttk kereskedőkre nézre még az 1715ki títnrény- 
kVnyr 99dik dkke hozott némi rendészeti szabályokat. Ne- 
Tezetesen hogy azok , kik a Tárosokban Tásár idején Urfil 
Odk a kereskedést » ha gyanúsaknak látszanak, a Tárod 
döUáróság által Utfltathatnak. A határszélekeni áltbocsár 
tás, az adandó katonai ISdOzés , Talamint a tOnrényhatóság 
is a határszéli Tárakban a tSrSk ntazó kalmárokra nézTO a 
katonai igazgatóságnak toliúdonittatik. Benn pedig az or- 
szág akármelly helyén a kereskedés gyakorlatára, s az 
abban t(trténhető esetekre nézTO a tOrSkSk is, Talamint mások, 
a megyei hatóság alatt legyenek. Végre Talamint az or- 
szágban állandóul letelepült örmények- s görögöknek egé- 
szen szabad kereskedés engedtetek , ugy a török alattTalók 
csak azon cikkelyekre szoríttattak, mellyek a kereskedési 
szerződésben kttlönösen kikötre Tannak. 



BBLKBRBSKBDÉS. 

Pest s kttlönösen annak négy Tásárai Tálának a ma- 
gyar kereskedésnek középpon^a. Itt csödiUtek össze a 



i) Katosa 30, 082. 



186 

legtSkk aagyar^ sok bécsi és más OrökSs Uurtomittyi s Be- 
hány tSrök kereskedők. TSoiérdek TOtt már e korlm is 
az itt Sssxehalaozott, Mind beltemiékek, ndnd kUgyánni- 
▼ek Mennyisége. Nagyobb s kisebb haidk^ honi dkkelydL- 
kel terheltek, nuddneM egy órányira lepték el a part hoss- 
sxát A kfilámk értéke pedig Mintegy S— 4 MilHó fira Ment 
TOlt Itt tétettek a kSiaidiekkel nagybani szersődések^ 
cserék, adás-TOTések stb. innét Mintegy kdiéppontbél ága- 
sott ssét egésx országba a kereskedés, s TalaMinl itt ada- 
tott el a b^tt német, cseh , Monra stb kalmároknak a U- 
TitI ámk nagy része, agy innél szállították a TidéU irá- 
rosok kalmárai is a kOimidi portékákat s belíOldi réz> vas, 
ezüst , gyapjú stb. mftTeket az ország kfilSn részeire ^). De 
igen hosszas TOlnék ha ezen középponti vásárok részletes 
leírásába bocsátkoznám; s mind a mellett is nehéz TOlna 
azokat tfikéletesen leimi. Csak azon egyei Jegyzem, meg 
tehát , hogy Pestnek Tásárai M. Terézia alatt mind a 
mellett is, hogy azóta mind ipanink mind kereskedéslnk 
hatalmas előlépéseket tón, aligha némi tekintetben nagyob- 
bak nem voltak mint most, midőn a kereskedés nagy része 
már vásárokon kivttl, időhöz nem szorítva, kezeltetik* mi 
akkor még nem igen volt szokásban. 

Pest ntán legnevezetesb vásárai voltak Debrecennek , 
mi az ország tiszai részén szolgált a kereskedés kSzéppont- 
jánL Négy , külön nyolc napig tartó vásárait a honiakon 
UviU ugyanazon népek kereskedői látogatták , Ükéi Pestet 
Különösen nagy számmal sereglettek össze pedig csehek és 
morvák a marhavásárokra , mellyek egész országban a leg- 
hiresbek közé tartoztak. Sertésmarha itt annyi hAJtaték 



1) Korabinszky Lexleon. — Bei. NoC Hnng, No?. OrallHanii eal. 
h. 2 , 235. 



187 

888ze, honr « felíBld nagy része Imiét l&tta el magái oUya- 
BOkkal. Bt ment keresztül a SzerYía - és Boszniából Ma- 
gyarország felső megyéibe tohoIó sertés- kereskedésnek 
egyik fé ága. Nevtezetesbek Tálának még a honi cüdcelydc 
közt: bőr, dohány, szOr- és közönséges középszerű, sze* 
pesi és erdélyi poszté , továbbá a késmárkiaktól nagy meny- 
lyteégben szállított s nagy részben a görög és örmény 
kalmároktól általvett, festett , és festetlen vászon; mha* 
BemAek; cserépedény stb ^). 

B fl^iiacokott klTül igen nevezetesek valának még azon 
▼árosok sokadalmai , mellyek a Pestről kttllöldre ágazó ke- 
reskedési vonalokba estek, ülyenek valának Osztrák - és 
Mmrváország félé : Győr , Komárom , Mosony , Soprony, 
Pozsony; Slezia és GaUlcIa felé: Nagy -Szombat, J[assa, 
iKpeijes , Bartfa , Késmárk ; Törökország felé : Temesvár , ÚJ- 
fidék, Zimony; a tengerpart felé Fehérvár, Pécs, Nagy- 
Kanizsa. De érintsünk némi részleteket. 

Soprony borkereskedését íönebb láttak. Nem kevésb- 
bé bires volt Soprony marhavásáriról , meliyeken évenként 
körfllbeUU 40,000 szarvas, 70,000 sertésmarha adaték el*). 
Mosony atóUó piaca volt Osztrákország Mé a gabnavásár- 
Hafe. Szinte gabnavásárairól vala hires Nagy - Szombat , 
Hieliyvek piacáról látták el magokat leginkább a szomszéd 
Arra, liptó stb megyék. Bel mondja d), hogy hetivásár 
rain annyi gabna halmoztatik íOl : „hogy harmad napig el- 
kelhetni aUg hinnéd, mi még Is pár óra alatt széllyel kap- 
4iMitatik , mintha Porsenna Javai volnának". Nyolc , esz- 
tendős- sokadalmait pedig nagy -marhavásárok előzték meg. 



I) KorabiBtsky Lexieoi. — Bel. NottC. Hung. Not. 
2) Korsbliitsky Lexicon. — Bel. Notit Haaf . No?. 2 , 84. 



188 

Bgyék dkkelydfteU kereskedését axonlMui már Károly alatt 
nagy részben a zstdök ragadták magokhox ^). A Szepes Be- 
gyei Tárosoknak , klTált Kassának, Bpojesnek, Késmárk- 
nak, Lőcsének Tásánd azon tekinteCMl Tálának neTezetesdc, 
hogy az azokon Qsszekalmozott árok, posztó, Tászon stt 
többnyire bel s kfilOnOsen magoknak ezen Tárosoknak ké- 
szítményei TOltak s azoknak Tásárlásáért messze TidékrU 
GSŐdttltek ide nem csak kicsinyben, kanem nagyban TerAk 
is. niy nemA cikkelyeket pedig nagy mennyiségben szdc- 
tak e szorgalmas Tarosok kalmárai és kézmfiTesei szállí- 
tani a szomszéd Tásárokra is. M. Terézia nralkodásáig 
igen élénk kereskedést Azték a szontbaOielyiek , Szepesben, 
a lengyel sóTal; tObb lakosoknak itt lerakójok TOlt , s heten- 
ként néhány száz mázsát száUitának a szomszéd megyék^ 
be , klTált GömSrbe , liptóba és Árvába. Egyébiránt a 
szepesi Tarosok rakhelyekttl szolgáltak a Lengyelországgal 
flzOtt borkereskedésnek *). Élénkdc Tálának a bányaTár 
rosok héti sokadalmai is, mellyekre gabnát, kenyeret, gyi- 
mOlcsOt stb szoktak Tinni a szomszéd megyeldc; Rosnyö 
héttTásárain nem ritkán 500 szdLér illy árukkal rakott, 
gyfilt Tolt Sssze *)• 

KfilOnSsen nagy Tásárai Tálának az alsö Tldéken a 
ma rhán ak és gabnának. KecskemétrAl e tekintetben igy 
ir Bel ^). „Vásárai hitelen felU keresettek. Ezeknek napfai, 
Sz. OySrgy, 8z. Lőrinc, és 8z. Katalin. A marhaTásáro- 
kon tSmérdek szarTasmarha találtatik, s a kereskedOkndí 
csak nem hihetetlen száma csMttl Sssze, klTált a rácoknak, 



1) U. 0. 80. 

2) KorabiMiky. — Unfr. Mtgts. 2 , 182. — Sebrartitr Siatiit. 

3) Bel. 4 , 175. — Korabinsiky. 
i) Not Hng • 3 , 154. 



189 

kik e nemAC a Kereskedésnek Igen gyakoroUák. De Jönek 
ide töröktt is honokbeU portékákkai. Bü annyival inkábk 
csodálandó, odntkogj az ország bedében, folyamoktól tá- 
Tol esik ezen Táros. BiarliaTásárai olly kiresek , kogy alig 
Tan Táros , mellynek sörészei Tenni » Tagy eladni itt Sssze 
nem csődülnének''. Hasonlóképen népesek TOltak Szeg^ 
nek, Yácnak és Aradnak marhaTásárai , melly ntolsó azon 
felül teijedt kereskedést teött a Maroson leszállított erdélyi 
deszkáTal és zsindelylyel ^). MárbaTásárai tekintetében Tég- 
le említendő még NagT- Kanizsa, melly fő piaca TOlt a 
Tót- és Honrátországból fttl s nagy részben az örökOs tar- 
tományokba bi^tott szanras és sertés markának *). 

A gabnának, kiTált meUy külföldre Titetendö TaU, f6 
rak- és gyíUtó kelyei TOltak Szeged. tiCibecse, és Baj^. 
B kereskedés ezen helyekről két irányban Tette n^ját; a 
tengerpartokon ált Olaszországba^ s Pesten és Mosonyon 
ált Aastriába« — A gabnának ára belkereskedésben 1770 
tiyán ez TOlt : 1 pozs. m. boza 1 ft. 30 kr., kétszeres 1 11. 
12 kr., rozs 50 kr., árpa 45 kr., zab 36 kr. ^). — De Tégére 
nemjatnék, ha mind azon, körülbelül 1400 sokadalmat el- 
számolni akarnám, mellyeken a nyers termesztményeken 
UtüI főleg a mezei gazdaság eszközei, bőr- és szöTet- m- 
hanemfiek, cserépedény stb. Tálának a legközönségesebb 
árok. 

Különösen élénkíté a belkereskedést az ország felső 
és alsó Tidéke termesztményeinek s készítményeinek külön- 
t^foalMge ; egy rész a másikra szorult szükségeinek Uelé- 



1) KorabiBsiky UxiooB. — Bel. 3, 144. 

2) Konbiassky. 

9 Stetfii. A«fU&r. i , 431. 



190 

ptéBéhet B mig ax bM vidék a felstaek életaii sxilkségeit 
pötolá, ez amannak kUSnféle kézmürekei » hásf a gazda- 
sági szereket szolgáltatott liptó, Árra, TAróc stb lakosai, 
Tásznat » faszereket , cserépedényt stb. nagy mennyiségben 
szállítanak Pest s más Tarosok sokadalmaira; a goutfidfi 
kosarak , deményúdvi deszkák * nagy palngyai s még in- 
kább a holicsi edények, hradUni, s vicbodnei, közönsége- 
sen UptMnak nevezett, táró azokon keresett cikkek Tálá- 
nak ^). De Tásárokon UtíU is látogaták ezen felső me- 
gyeiek fii és cserép szereikkel az alTidéket , miket aztán ott 
búza-ésszalonnáTal, gyttmOlcs- és kenderrel stb cserélték fOl, 
többnyire agy , hogy az áltadott edény egyszer Tagy több- 
ször töltetek meg gabonáTal '). Teijedebnes kereskedést 
űztek illy nemfl cikkelyekkel a Tágildhelyiek is *). A haszon, 
mellyet ezen cserekereskedés hi^tt , olty noTezetes toK , 
hogy a komáromiak , annak ingereitől indíttatván , az flly 
jiemtt szereket, midőn a Tágon leszállittattak , gyakran le- 
tartöztaták. De midőn e Tégre néha erőszakhoz is nyulná- 
nak , s igy a felső Tidéki , egyébként is szflk élelmtt lakoso- 
kat Jövedelmeikben igen megkárosítanák, ezeknek többszöri 
panaszaikra a törvényhozás is eltütá a komáromiakat illy 
igazságtalan elővételtől vagy letartóztatástól *). 

A belkereskedés legtöbb cikkelyei rácok , görögök , 
örmények és zsidók kezélien valának. Alig volt már e kor^ 
ban is helység, hol ezen nemzetek valamellyikéből szatócs 
nem létezett volna. Ezek , igaz , könnyiték az adásvevést. 



\\ Uiigr. Ma^z. 2, 182. 

2) Bel 4 , 30. 

3) Bel 4 , 466. 

4) Decr. 1723 ' 76. 1761 : 16. 



191 

de e ffiellett nem csekély kárt is okoz&nak a pórnépnek , 
mellynek tadattanságával Tissza élvén, littntetleniU Azték 
usoráAkodásukat. Károsak voltak azért is , mert igen Jól 
értettek a honi termesztmények meghamisitásához ; sőt 
■eUettSk a városokban is alig maradhatának meg más 
kalmárok ^). Hasznosabbak voltak , kivált a pórságra néz- 
ve, azon felső megyei tótok, kik oli^-* sáfrány- s más fű- 
szerekkel és gyógyíüvekkel, gyolcs-, csipke-, selyemmel, 
és üveggel járták be az ország minden vidékeit, sőt az 
egész osztrák birodalmat , Porosz-, Lengyel-, és Svédorszá- 
got B korszak végén egyedül Túróc megyében körttlbelttl 
3000 iUy nemtt szatócs létezett. A zólyom - lipcsei kamrai 
nradalomban pedig tizenkilenc hel]rség , mind annyi rakhe- 
lye a csipkéknek, selyem- és vászon-, kés-, bicska- s más 
lUynemfl vasáruknak , mellyek aztán innen az egész or- 
szágba széllyel hordattak '). 

Némelly cikkelyekkel, minők a legtöbb éro, és más 
ásvány nemek, a kamra fitőtt egyedámságot ; azért azok 
kevés tekintetet érdemelnek a belkerestedésben , mellyben 
oUy csekély mennyiségők forgott , hogy néha a honi kéz- 
mAvesek sem kaphatának elegendő anyagot müveik készí- 
tésére. Azért nagy előmozWására szolgálandott e cikke- 
lyekkeli belkereskedésndt , ha foganatossá vált volna az 
1764diki 41dik törvénycikkely, mi szerint a király kéretik, 
hogy a sz. kir. vátosok ebbéli könyörgéseit méltányolván , 
az ország külön részeiben riddielyeket állíttasson a réz, 
hegyizöld vagy aranyaijrv és cinóber könnyebb megsze- 
rezhetésére. 



i) SehfsrtBer SUtttt. 1. kia4.-203. 
2) U. o. 2i. kli4. 1 , 20O. 



192 

A sökereskedéi sziiite a Ur. kaara kesében ¥Ott; s 
csaka nép kSili Uceinyben eladáat keielték nyerészkedéaObe 
a Tarosok és magány Mrtokosok, kiknek ez Ari Jogaik kOzé 
tartozott BOatán az ország rendelnek az 1723diki gyA- 
lésen beadott kérelmére, a király a só árát leszállitotta , 
ebbfll azonban a kicsinyben totö pórságra semmi könnyebb- 
ség sem háramlanék, minden basznot a íUdes nrak tartráa 
magoknak: bogy ezen árleszállítás Jótéteményét ezntán a 
szegény nép , meliyért az tétetett » egészen érezze , az 
I739diki 6dik dkk rendelé , bogy az uraságok és Tarosok 
raktáraikból ngyan azon áron a^Ják azt, mdlyen a legkS- 
zelebbi Ur. sótárakban adatik, egyedfll a ftiTarbért számit- 
Tán bozzá, s pedig begyes Tidéken 3, rónán 2 krt egy 
méríSldre mázsájától. Szabad legyen azonban a Jobbágyak- 
nak akármelly raktárból Tagy piacról Tenni szokat. A 
kOTOtkezö tOnrénycikkety pedig megszOnteti a sótisztek- 
nek azon TisszaélésOket , mi szerint minden sókötöl árán 
felttl 1 drt kÖTeteltek , s a TOTÖket gyakran soká Tárakoztat- 
ták, Tagy el is atasitották. 

Ezeken kiTül még némi más rendészeti töTTényeket 
is alkotott a kereskedés ttgyében ezen kori tönrényhozá- 
snnk: 1715: 99 rendelete szerint a kereskedők minden 
ügyeikben a Tárosi tanács batósága alá T^ttetiidk, ndnden 
befolyása megszflntetTén a katonatiszteknA. Azon idegen 
kereskedőkre nézTo pedig, kik a Tárosokban sokadalmon 
UtíU flzik kereskedésöket, ha gyanúsaknak látszanak , ka- 
talom adaték a Tárosi elöljáróságnak, őket kebleikből U- 
tiltanL Ugyan ott szabad kereskedés engedtetik , mint más 
ország -lakosoknak, ngy az országban letelepOlt öimtey, 
görög, és rác kalmároknak is; az egy aszábort Utóto, 
mellynek hitelét gyakorlott hamisítások által csökkenteni 



193 

keidették. Ugyanazon tOnrénykönymek 6Mik cikke, a 
memeaaég azon panaszának kÖTotkeztöben , hogy a Urilyi 
TároMk a aokadalmakra Titt termesztményektöl adót, agy 
nerezett acdsákat, szednének, s a mérttket SnkényOk uk^ 
rtait a termesztőknek kárára megráltoztatnák , batározá '• 
kogy a nerezett adó , erőszak büntetése alatt eltiltassék , 
a nérOk pedig mindenütt a pozsonyiak szerint szabályoztas- 
sanak. Bfiatán tOTábliá Geletneken Barsban , MnzsáJon 
Seregben » Sárospatakon Zemplénben, s más helyeken is 
otty magasra emeltetnék a kővágók által a malomkOrek 
ára , hogy azoknak egy kőblába » mi az előtt őt poltorán 
később ugyan annyi garason keM« legújabban csak tiz ga- 
rason TOlna Tehető , s igy egy kő ára kettőzve 9 ftra 
aneltetett: a többszőr emiitett tőnrénykőnyv 90dik cikkelye 
biztosokat rendel, kik a kőnek árát körülmények szerint 
igazságosan szabályozzák. 

Nagy akadálya TOlt még ezen korban is belkfizleke- 
désünknek az átak szabályozatlansága. Gondolkodott ugyan 
erről már tőnrényhozásunk az 1723ki 122dik cikk által, 
rudelTén : hogy a helytartósági tanács ténret készítessen , 
mi szerint a hon folyamai csatornákkal köttessenek össze. 
De üljdalom azon minden sikert elölő ingadozás és határo- 
zatlanság azokban, mik e tönrény kÖTetkeztében tétettek, 
azt bizonyltja, hogy kormány s nemzet nem egyesült ezen, 
mind keUőre közös érdekek létre hozatában ; különTálva 
pedig sem egyik, sem másik nem nüTelhete semmi olly nyo- 
mosat, nd által az eddig fenforgó akadályok, elmozdittat- 
hattak TOlna. A sok theoriák és tervek mellett is , miket 
e kor előhozott, igen kevés tétetett a közlekedés könnyité- 
B^- Űgy látszik az új tárgy még nem fogaték föl elég 
Tflágosan; vagy legalább azok, kikre az ügy btzaték, nem 



194 

értettek eléggé a dologhoz; mert mlndeB kalmaza oieUett 

i8 az előleges terreknek a jaTitáBOkban kÖTetkezetoMég 

és szorosan kitftzOtt cél nélkUi kapkodás mutatkozik ^). 

A belkereskedésre legnerezetesb toU a Tésieo szaUUyozisa 

és a BSge csatorna készítése, mdly^FasettőI Becskerekig 

16 méríOld koszban njAlik. Bzen jaTltás fontosabb yéHt 

agyán a íSldmiTClésre, a bánsági ingofányokat Uszárft- 

▼án s az áradásoktól az egész tartományt megszabadttYáa. 

De hasznos toU a kereskedésre is: mart bár szabályozása 

ntán sem birt nagy hi^dkat, de igen Usebbd^et, meDyeken 

a bánsági termesztmények része a Tiszára szálUtathaték. 

Nem kevéssé élénkité ellenben a bdkOzlekedést az, 
hogy a harmincadok, mellyek azelőtt a títrOktől elfoglalt 
tartományok határain ílUállittattak , s annak kifizetése ntán 
is, ámbár akkor már az ország küzepére estdc, nagy rész- 
ben fennmaradtak, az I715ki országgyfilési BR. kérelmére 
eltSrlesztettek. A bánság szélein létezd harmincadok azon- 
ban egész 1777ig fenmaradtak, mig t i. a bánság az or^ 
szaghoz Tissza nem kapcsoltatott. Bzen vámTonal eltOr- 
lesztésének azon áldásos kÖTOtkezménye lön , hogy Ma- 
gyarország azóta mintegy négy millió ftot nyert a szabad 
közlekedésnek egyedOl ezen részd^eM helyre állásából. — 
Könnytté továbbá a belközlekedést az is, hogy az 1751: 
I7dik a folyamokon eddig több helyt szedett Támokat 100 
arany bírság s kárpótlás bttntetése alatt megtiltotta. Talandnt 
továbl)á a postáknak is, mellyeket még I. Leopold alqri- 
tott, az 1715: 22, és 1723: lU. által tett célszerfibb sza- 
bályozása. 



1) Msire: Beaerkangen stb. i, 32. 



198 

Nagy hasznára TOlt yégre a magyar kereskedésnek 
as , kogy Németország példi^ára » az agy nevezett kivonati 
(anszogaUs) pönritel az 1723ki 53dik törvénycikk által Ma- 
gyarországba is behozatott. Ennél fogva t. !. meghagyaték 
a kereskedőknek, hogy rendes kalmárkönyvet tartsanak, 
mellyhe minden kölcsön vételeiket, s hitelre adásaikat pon- 
tosan följegyezzék. Meghagyaték továbbá, hogy vagy a 
hitelre vevőktől mindjárt az adásvevésnél aláírassák a vett 
tárgyaknak kalmárkönyvökbe iktatott fö^egyzését, vagy 
az ádegyzéket (conto) Írassák alá egy év alatt a helybeli 
Jegyzővel , vagy más hiteles személylyel ; ml ha megtörté- 
nik, a hitelezés világosnak határoztaték ; ha pedig a vett 
ámk jegyzékét az adés egy év alatt alá imi nem akarná : 
a kalmárkönyv kivonata által Is , ha azt a helybeli Jegyző, 
vagy más hiteles személy aláiran4ja s a hitelező az ^adős- 
Ság igazsága s kalmárkönjrve fölött esküt teend, világos- 
nak Ítéltetik a hitelezés. Ml pedig az illy nemtt régi adós- 
ságokat illeti: iparkodjanak a kalmárok három év alatt a 
jelen törvény alkotásától számolva, könyveikbe irt hitele- 
zéseiket a jegjrző vagy más hiteles személy által az adós 
kötelezvényei közé fölvétetni ; mit ha ez tenni nem akarna, 
őt a mondott határidő alatt, kalmár könyvének kivonata s 
a Jegyző vagy más hiteles bizonysága szerint törvényesen 
pörbe idézni; elmolván pedig a három év, ha az adós az 
adósság}egyzék aláírására az alatt föl nem szóllittatott, s 
pörbe nem idéztetett , a paszta kalmárkönyvi kivonatoknak 
ereje megszűnik. Hanem azon esetben a kalmárkönyvet 
eredetiben kell a törvén]rszék elibe matatni s a pör eddi^ 
elhalasztásának okait előadnL S ha ez esetben a könyv 
kellőleg készültnek találtatandik s a pör elhalasztásának 
okai alaposak : a hitelező eskütétele mellett, az adósság 

14* 



196 



vUágosnak itéltettk. Ha pedig a kSnyv mm keUő alaklMui 
ragj hibásnak találtatik, a íSIperes szokott átoa köteles 
kiteiezése Talöságát tainksitaiil. — Vgyaa eien tSnrénykSnyy 
120dik cikke a kamatot hat száztalira határozte, az uzso- 
rásokra tőkeresztés bftiitetését irráB. — 

A pénzttgy még ezen korban sm TOlt kellőleg sza- 
bályozra. A kisebb pénznek nem minden Tidéken forgott 
ngyan azon neme s nem mindenütt TOlt ngyan azon érté- 
ke. Minek elmaradhatlan kSfetkezése lön , hogy egyik 
itt másik ott Tettetett meg» s számtalan bitókat okozott 
mind adónak mind TeTŐnek. Ezen akadályát a kereske- 
désnek elmozdítani tttrekrék ngyan az 1723: 68, rendel- 
Tén, hogy az országban s annak minden hozzákapcsolt 
részeiben ngyan azon pénz forogjon s ng]ran azon értékben; 
a forint t 1. 100 drral, a garas Sttel szánrittassék ; de 
ezen tOrvény korán sem szüntetett meg minden zavart a 
pénz ügyében. Az 1729ki 14dik ngyan azon panaszt, s 
ngyan azon rendelést ismétli, a helytartó tanácsnak hagy- 
ván meg annak létesítését. 



197 



HARMADIK SZAKASZ. 

AZ IPAR S KERESKEDÉS TÖRTÉNETE 



II. JÓZ8EP ALATT. 



KÖZOS ÁLLAPATOK. 

JHária Terada szelid kormánya Magyarországot nem csak 
Unyagodtatá, hanem annak Jólétét és díszét is sok teUn- 
tetben emelé; ámbár intézkedései közöl nem mindenikMl 
fletjlett ki az a kÖTetkezmény , s nem mindenik azt a gyl- 
mSlesöt hozta elö » mellyet az ö országanjrai indolata terve- 
zett és klTánt Konok előítéletek , meUyektől az ország 
nagy részben elfogálTa TOlt , alacsony önzés , a német ha- 
talonnriselök szftkkeblfl tenrei s féltékenysége, eszközök 
célszerfitlensége stb. egynémiben meggátolták a szándék 
klTitelét.egynémiben más irányt s érrel más eredményeket, 
mint a kegyes nöUrály akarta , adának a tett intézkedések- 
nek. A haladás mind e mellett is Jelentékeny TOlt egyné- 
melly ágaiban a nemzeti iimmak; és annak eszközUUe a 
nemzet tisztelete- és szeretetében halhatatlan maradt. 



£ « . ta .. ■ ^ 



198 

Utóda » n. József » felséges anyjával ttzenliat érig oss- 
tozrAn a kormány gondjaiban » ezen idA alatt is már sok 
jónak s hasznosnak , nü az ipar körében tOrtént » volt inditó 
oka, eszkSzlöje és alkotója. így a bécsi kereskedési ta- 
nács és a triesti Intendenza eltttrlesztése , Fiaménak a szom- 
széd révekkel Magyarországhoz visszakapcsoltatása , a mer- 
kopaili johnemesités stb. nagy részben József mftve volt 
6 különféle irányokban beatazta az országot, ismerni akar- 
ván előbb azt, nüt kormányzandó vala. Bzen utazásoknak 
valamint a többi örökös tartományokra, ngy Magyaror- 
szágra is legfidvösebb következményei valának. Nem csak 
a hiányokkal megismerkedett ezek alatt a magas lelki, 
népei boldogitásaért bnzgó fejedelem; hanem alkalmat is 
nyert némellyeken tiistént segíteni, másoknál a módot és 
eszközöket, melly ékkel annak időében segithetend, megis- 
merni. Figyelmének fő tárgya mindentttt, merre utazott, 
az ipar és kereskedés volt; számtalan helyeken szóval és 
kedvezményekkel buzdította a lakosokat egyik vagy másik 
iparágnak, melly t i. a körttlmények közt legtöbb hasz- 
not Ígért , szorgalmas gyakorlására ^) ; ezek s mások által, 
miket e szakaszban elöadandok, kétségkivUl nagy érdemet 
szerzett magának József nem csak a német , hanem magyar 
örökös tartományokban is az ipar és kereskedés körében ; 
mi bizonyosan méltóbb elismerésre, nagyobb hálára tart- 
hatandott számot, ha lyitásai s javitásai, nem mondom, 
egyik kiváltságos n^^ztály-, hanem sok részben magának 
a nemzetiségnek is rovására nem tétettek volna. De előbb 
is meghalt ö, mintsan terveit egészen Uf^thette, vagy mit 



1) P. o. I7S3INUI a károlyrárosiakai a kerMkedés élésktbb gyakor- 
UUra. KatoM 40 , 390. 



199 



ezekben kíTihetteimek tapasztalt, m&sra, célszerűbbre vál- 
toztathatta TOlna. Nómelly intézkedései csak elteményei 
Tálának még a szőnyegre hozandöknak. De ö elbalt , ml 
előtt kezdett müvét bevégezhette volna. Magyarországra , 
ámbár egyrészről igen is feltűnő nyomokat hagyott maga 
ntán , más részről tünékeny volt munkálkodásának ered- 
ménye : szép őnmeggyőzéssel semmisítette meg a csak félig 
létesített s épen azért jobb oldalaiban is félreismert , annyi 
erőnyilvánitással , annyi lelkesűléssel ápolt művét. 

Az ipar és kereskedésre nézve azonban nem mindenben 
enyészett s enyészhetett el nyoma sok oldali hatásának. 
Több intézményei fenmaradtak e tárgyban » gyarapodást 
eszkOzlők, áldást hintők magok ntán. Az ő javításai e 
tekintetben , mint sok másban , nem felűlegesek s még sok- 
kal mélyebben a dolog gyökerére hatók, mint az igazga- 
tásnak más tárgyaiban tett változtatásai; ez oka részben » 
hogy mig egyéb . az alkotmányt , igazgatást s más polittcai 
pontokat érdeklő rendeléseit végső napjailian kezének egy 
vonása megsemnüsitette, az ipart és kereskedést illetők, 
nagy részben fenmaradva , folytonos tanúi lételének » s ha 
nem mindenben is, ebben kétségentúl sok jót eszkőzlOtt 
kormányának. 



300 



AZ IPAR TÖRTÉNETE- 

L 

MEZEI GAZDASÁG. 

1. FÖLDHÍySLis. 

Mi e teUnteCben József kormáiiya alatt tSrtént, ké( 
pontra szoritható : 1. a termesztS osztály szaporttisa; 3. 
annak általán véve jobb állapotba heljbezöse. 

Az elsőt illetőleg : József egész kormánya alatt iparko- 
dott a tOrOk pnszütásait még ndndig sinylett alvidéket 
megnépesiteni. Mi^dnem minden évboi szállított ő Német-, 
sőt Franciaországból is iU családokat Bácskába és a temesi 
bánságba. A beyándorlottakat pedig nem csak azon ked- 
Tezéssel ápolta a gondos f^^edelon, hogy telepeikel né- 
hány évig minden polgári teriiektől ÍOlmentette; hanem tO- 
rekrék azokat oUy állapatba is helyezni , minőben pár éy 
múlva ne terhére , hanem hasznára válnának az országnak. 
Azért a legtöbb beköltözött családot házzal, baromóllal, 
szekérrel, ekével, négy ló- s egy tehénnel s más sztlksé- 
ges gazdasági szerekkel látta volt el ; azon kivtU pedig az 
első évben még pénzsegélylyel is pótlá szfikségeiket. Leg- 
számosabb családot telepitett le I785ben és 86ban; mi- 
ntán t. i. az előbbi években bevándorlott , többnyire német 
telepek , különféle okokból mindjárt az első évdAen nagy 
részben kihaltak, a bnzgó fcjedelon azokat djakkal pótlandó, 
a nevezett években három ezvr német és íhmk családnál töb- 
bet telepitett le a temesi bánságban, tizenegy folvat alkot- 
ván lielőlök. Ezeknek első helyreálUtása egy millió forint- 



201 

Hál tSbbe került Uncstárának. Ezen felBl az ország kfilöa 
Tldókeiii elpusztult helységeket a népesebb városokból szál- 
lított telepekkel népesítette meg; ez időben Erdélyből is 
sokan kOltSztek ált Magyarországba. E telepek által 1787- 
tig hannínchároni ii helységgel szaporodott az ország, 
mellyekben az 1786kí összeírás szerint 10,763, a kővetkező 
évi szerint pedig 10,797 lélek számláltatott ^). 

Még nagyobb hatású volt a íőldmivelés gyarapítására, 
mert az egész országra kíteijedt , a pórosztály polgári ál- 
lápatának kedvező meghatározása , jogaínak öregbítése. 
Ebben áldásos kOvetkezményd volt már M. Teréziának nr- 
béri rendszere is , és kétségklviil még inkább leendett , ha 
annak kidolgozásánál a választmány részéről szűkkeblű önzés 
nem játszik vala nevezetes szerepet % Mi azonban itt a 
jobbágy javát illetőleg létre még nem hozatott ; azt József 
egy 1785ki Angnst 22kén költ királyi parancsában bőven 
kipótolta. Az MBYéH tartalma következő : 1. A jobbágyok 
örökös szolgasága (glebae adstríctos) eltörültetik , mindenki 
szabad költözési joggal élhetend. 2. Minden jobbágynak 
megengedtetik, orasága megegyezése nélkfll is, házasodni, 
magát tudományos, művészeti vagy kézműi foglalkodásra 
adni s azokat akár hol szabadon gyakorolni. 3. Minden 
jobbágy szabadon rendelkezhetik mind ingóival mind íöl- 
dd-, szőlői-, malmaival stb. azokat eladhatván, átörökít- 
hetvén , megmaradván mind a mellett a földes nrak sáJAtsá- 
gának törvényszerű joga ; a földhöz kötött terhek azonban 
az utódra is álthámlnak. 4. A jobbágyok birtokainak bizto- 



1) Katona 40, 407. 

2) Bf7 »ftgy befolyása fért oson inbta igy nyíUtkot oft : ,|Lití- 

■■■ Mariaa Theretiaa^^ 



SOS 



sitáflára rendeltetik , hogy sen Jobbágyi tdekSkbői , 
mis lOldeikbŐl tOnrényes ét degesdA ok Bélkill 8 a vir- 
megye tudtán UtU ki ne moiditaasanak ; sem egyik nndn- 
lomból a másikba akaratok ellen ált ne tétOBsenek. 5. Ha 
a jobbágyok raklattatnának , a vámegye tartozik tlgyrédeC 
▼ödelmOkre kirendelni , a sérelmeket megorvoslani. — Azon 
lUitásai közöl pedig^meUyek a kevéssel kalála előtt, I790ki 
jannar 38kán kibocsátott, minden más rendelményeit eltöriö 
levelében megkíméltetnek; egyik volt aztán ez, a porság 
illapatának szabályozása, ndt ebben riiJra megerősít, „minták 
a. m. ezek a törvényekkel is megegyeztethetök és termé- 
szeti méltányosságon alapúlvák'*. 

Rövidségre törekedvén, wem akarok itt JAcsef a föld- 
mivelést tárgyszó egyes rendeleteindc előadásába bocsál- 
kőzni; csak az egyet jegyzem meg, bogy JAcsef, miként 
előbb már felséges anyja is, honi nyelven irt, hasznos 
könyvecskéket osztogattatott U a flUdmivelés többféle tár- 
gyaiban a nép között , azt általok a mezei gazdaságban 
jobb ismeretekre jnttatandA. A íöldmivelAk szorgalmát pedig 
kitett jntalmak által is törekvék ösztönözni <). 

Mind ezen s más, a íöldnúvelés gyarapítását célzA 
rendeletei JAzseíhek , a dolog természetes folyásánál Idie- 
teüen , hogy némi előmenetelt , haladást nem eszközlöttek 
volna. Hogy állttásom igazsága kittta^ék, ime valami a 
flUdmivelés állapotának részleteiből. 

Gabona az előbbi korszak alatt annyt termesztetek, 
hogy a kttlkereskedés alá egy , a kor végén másfél milüA 
kertUt; 1786ban pedig a középszámot már 2,000,000 mérflre 
tehetni *). Igen gyarapodott ezen idő alatt a tengerinek 



1) Skerlec : Deteripüo phyileo polltieo Sitvatioais utíh 1. 18. 

2) SohfarUer . SUUst. 1. kiad. 104. 



203 

temieszeéseis, Uvált az ország délkeleti részén lakó olár 

hok kSzt, kiknek ez nu^dnem egyedüli eledelöket téré. A 
Irargonya tormesztésben korszakot alkotott József uralko- 
dása ; A annak gyarapítása eszközlését kttlSnOs kStdessé- 
géill téré » az ország i} politicai felosztása következtében 
kinevezett , tiz kerületi elnOknek. Az elsó és második 
magot e végre maga a kormány ingyen szolgáltatá. Sza- 
bolcs, Bihar , Arad, Pozsega stb. megyék lakosai I78aban 
elóször látták e hasznos nOvényt virágzani. Leginkább 
gyarapodott az a bánsági és bácsi ti telepekben, mellyek 
azt már előbbi hónukban is szorgalmasan mivelték stb ^). 
A kereskedési növényeket iUetflleg: 1783- és 84ben 
elsA próbák tétettek nálunk a gyapottermesztéssel ; leg- 
nevezetesb volt azon kísérlet, mellyet bánságban a Nákó 
testvérek tőnek. Nákó Kristóf és Cyrill , eredőtökben bol- 
gárok s török alattvalók , M. Terézia alatt teijedelmes ke- 
reskedést űztek gyapottal az osztrák tartományokban. 1783- 
ben megvásárolván a nagy - szent- miklósi és máriaíöldi 
uradalmat , Törökországból gyapottermesztö fSldmivesekeC 
szálHtának be, e növény magyarországbani termesztését 
megkisértendök; l783ban több hold íöld bettltetteték, s a 
növény Jól tenyészett , kivévén , hogy a későn érő bimbó- 
kat az őszi derek megrontották. A következő évben ha- 
sonló lőn az ismételt próba eredménye. Miből kltfint , hogy 
a későbbi bimbók megérlelésére itt is , mint Blacedoniában 
egy neme a meleg ágyaknak szükséges. Mvel azonban ez 
a Iában szűkölködő vidéken nagy költséget Uvánandott, a 
gyapotmivelés pedig épen annyi munkába kerül, mint a 
dohánytermesztés, erre pedig a még kevéssé népes bán- 



1) Seb? artaer : SUtiii. 2. kiad. 1 , 203. 



204 

Ság elég kexekeC nem adkatott, vógre mítcI a gj^foi ak- 
kori csekély ára (40 ft mázsája) a más termesztmény^éC 
korán sem érte íOl, termesztése tovább nem folytattatok. A 
kSyetkezö években még tSbb Usérletd: is tétettek Tde az 
ország kttlön vidékein; de mivel az eredmény mindentttt ha- 
sonlé volt , e neme a lOldmivelésnek lábra nem Jnthatott ^). 

A dobánytermesztés » melly már M. Terézia végsA 
éveiben rendUviili haladásnak indáit , folyvást ij SsztSnt 
nyert azon kelendőségtől » mellyre az angol- éjszakamerf- 
kai háború s ennek következménye , a virginiai dobány- 
szállitás megakadása áUal jntott Bnrópában. E kor vége 
felé már tiz vármegye egész szorgalommal mivelte e n5- 
vényt, mi kétségkivttl még nagyobb gyarapodásra jntas- 
dott, ha a bécsi abaldé egyedámsága gátokat nem vet a 
szabad kivitelnek. Tenyésztési módjának gyari^tására e 
korban néhány levantei család telepíttetek le az országban, 
mellyeknek a dohány-termesztés kizáró foglalkodásni tAze- 
ték ki; ezek azonban, nem tndom mi okból, pár év mnlva 
visszatértek hónukba. BUenben igen sikerAlt próbák tétet- 
tek a virginiai dohánynyal Félegyháza és Diószeg t4|án 
s Bihar megye több helyein. Pozsega megyében e korban 
már oUy jó dohány termesztetett , hogy a tOrSknél semmi- 
vel sem volt alábbvaló ; magja Albániából hozatott ^). 

A festő ÍOvek termesztésének ilgyét, mellyet gyara- 
pítani, miként flfnebb hallók, M. Tarezia buzgalmának nem 
sikerűit, József több foganattal fogU volt fel. bmételt 
buzdításaira 1785ben bizonyos Lieblein indigótenyésztéssel 
tőn kísérleteket; de sikeretlenAl : St évi munkája után végre 
sem magot sem növényt nem nyert vala. Ugyan ezen időben 



i) GrellaanB: Slatitt Aufklir. 2, 257. 



305 

BegMxaték az indigó tenHesztéséyel bizonyos Kovadiich, 
péesi gazdaűsztt segéd; Unek a legfeszitettelib gond és 
szorgalom atán ötOdik évben végre sikerOlt is e nSvény, 
metty azonban minOségére alábbvalónak találtatott a meleg 
égSv alatt tenyésztettnél ; mivel pedig a mag érettségre 
épen nem jatbatott , a sikeretlen mnnka nem folytattatott ^). 
Nagyobb foganattal kezdé bizonyos Kronberg mivelni 1790 
ben a sellyei uradalomban az izacsot ; minek eredményeit 
azonban a következő szakaszban adandóm elö. 

KttlOnOs figyelmet fordított József a len és kender ter- 
mesztésére is. Ez ngyan alatta már elég szorgalommal mi- 
veltetett, az első kttlOnSsen a felsőbb, a kender pedig az 
alsóbb vidéken. Hogy azonban a kendernek nagyobb ke- 
lendőséget szerezzen, Olaszországból nagy mennyiségű msr 
got hozatott azon kosszabb szála nemből, melly kttlönOsen 
a nagyobb hi^jó- kőtelek gyártására igen alkalmas, s azt 
megkonositás végett az ország kttlOn vidékein szétosztatta. 
Legjobban gyarapnlt e kenderfi^ termesztése Bodrog me- 
gyében, Apatin vidékén, hol a termés mennyisége a kor 
végén már mintegy 4000 mázsára emelkedett ^. 

Szükségtelennek tartom, a flUdmivelés egyéb ágaiba 
részletesen bocsátkozni. Józsefliek minden eszközöket meg- 
kísértett buzgalma e tiz év alatt minden ágában némi gya- 
nqiodást okozott ugyan a íOldmivelésnek ; de azt a sikert , 
mellyet annyi erő- s kedvezés-pazarlás után igényleni lehe- 
tett volna , elő nem teremthette. A ISldmivelésnek ezen kori 
története nyilván bizonyltja , hogy annak virágzatát csak a 
kereskedés szabadsága eszközölheti , s hogy e nélkfil célt 



1) SktrlM : DeMripüo lib. 57. 

2) SflÉftftztr: BíMmU i. kiU. 1, 325. 



206 

nem érhetni, bár milly teyr)le8;es hatása által is a kormány- 
nak. Minden, magában bár mi üdves rendelmények s ked- 
yesések, mellyekkel az ipari^oUatik, oUyanok akadáljrta- 
lan közlekedési szabadság eleyenitA befolyása nélkill a tem- 
zeti ipar figyében , mint az ttTogházi mesterséges meleg, a 
nap éltetA világa hiában. Hasztalan ösztlInOzziIk a ISldnáye- 
löt szorgalomra; ha öt erőfeszítéssel sokasított tameszt- 
ményének könnytt eladhatása, s az ebből várt nyereség 
nem ingerli, niy formán történt ezen korban is : a kivitel Sr 
kadályai s tilalmai nagy részboi közönyösíték a löldmíTe- 
lés emelésére felülről jöyö jőtékony hatást; s mit ebben az 
egyik kéz nyiytott, a másiknak irigysége vagy zsugorisága 
ismét elragadta. A gabna és bor, e két, az országot 
más körülmények közt egyedül meggazdagithatö , cikkely 
kivitelének gáQai e korban is fenn állottak , sőt talán nagyob- 
bítlattak is; minek következménye volt . hogy a belfogyasz* 
tásból fölmaradt mennyiségnek alig ötöd része kerfilt a kBl- 
kereskedés alá 1). B kíviteU tilalmak okozták azt is, hogy 
ama földmivelési társaságok , meltyek M. Terézia alatt az 
ipar ez ágának tökéletesítésére több megyékben felállít- 
tattak; Józsefliek minden buzgalma mellett is a íöldmivelés 
iránt, nagy részben szétbomlottak, denyésztökben nyilván 
tanúsítók , hogy tevőleges i^olás— mint mondám— nem pó- 
tolhatta U a szabadság hiányát *).— Egyébiránt más számos 
okok is hatottak itt össze, magából a nép áUapatából ^) , és 



1) SkerlM : DMeriptio ttb. K 16. ét 42. 

2) U. o. PNjeetmB Legui boü? atm «tb I. 0. 

3) L. eteket fijte^(?e Teese4ik Samnak efy hő eBberitéfei ér- 
lettAI áthatott illy ei«i BuklUábaB: OeeoiiiMi.- phyt.- ita- 
ííbU Be«erkiiB|^ii ttber 4. ^genwirt. ZiuUn4 4ef Laii4we- 
•ent in Ungarn etb. toii eiieB HeaaoheaAreiui4e. 1787. 



207 

alkotmányból ^) származók , mik lehetettenné tették a flUé- 
mhrelés nagyolib gyarapodását. 

2. ÁLLATTENYÉSZrés. 

Célom szerint a mezei gazdaságnak csak azon részle- 
teit tartráa szem előtt, mellyekben nevezetesb jaYitások 
tSrténtek , e Jelen cikkelyben csak a ló-, jnh- és selyembo- 
gár-tenyésztésre szorítom előadásomat. 

Az elsőt illetőleg: már M. Terézia is sok érdemet szer- 
zett magának , nemes fiUn tOrOk és német méneket hozatván 
be az országba, s különféle rendeletek és jutalmak által 
ébresztvén alattvalóinak szorgalmát az elhanyaglott lóte- 
nyésztésben. E buzdítások által annyira haladott a lóneme- 
sités , hogy az 1781ben Pestre kiUdOtt katonai választmány 
az ezredek szükségének nagy részét honi nevelésből pótol- 
hatta U. Józseíhek különösen szivén fekvék ezen iparág 
gyarapítása, mi végre Moldvából és Ukránból hatvan ne- 
mes mént hozatott , s azokat a megyékben ingyen szétosz- 
tá, azon meghagyással, hogy a jobbágyoktól ingyen hasz- 
náltathassanak. Még nagyobb hatású volt e tárgyban a me^ 
zőhegyesi ménes, mellyet I785ben tábornok gr. Hoditz és 
főhadnagy Gsekonics által alapíttatott, s ez ntóbbik által , 
ki annak kormányát később átvevé , oUy teijedelemre s vi- 
rágzatra emelt , hogy hozzá hasonló Európában nem léte- 
zett s). B ménesnek egyik fő célja volt a lónemesitést álta- 



1) BrrAI pedig ol? átható 9gj illy ei«ú értekesés : Beltra; sor 
Kenntnlsf 4. ungr. Laidwirtsehaft. Orellnumii : Statlat. Aufklir. 
2^ 217—232. 

2) Rétsletei leírását I. Csaplofies: AreUf. 1, 387. 



206 

la az egén onxágban 8 kfilönOsen Pest, Békéa, Biliar^ 
Szatmár, Arad és Csongrád megyéktai és a Jászságtaa 
dősegitenL Mihelyt a szükséges mének beszerezre voltak , 
József ezen rendelményét bocsátá ki: 1. Válaszfassék ki a 
nevezett niegyékbai két ezer nagyobb alkati kanca, s er- 
ről a toli^dottosnak hitelesitvény adassék. 2. A nemzés ide- 
je elkövetkezvén , a mének Mezőhegyesről azon helységek- 
be vitessenek, hol az összeírt kancák találtatnak. 3. A 
kancák toliOdonosinak hágatás ntán egy forint i^ándéknl 
osztassék. 4. Szabad legyen a toliUdonosnak a nemzett csi- 
kót, Unek s mennjriért akaija, eladni; ha azonban más ve- 
vőt nem találna , tartozzék a hadi pénztár az egy évü csi- 
kóért 18—24 ítot, két évfiért 35—45 ftot,. három évttért 
65—75 ftot lefizetni. 5. Ki három iUy csikót nevelt, a kirá- 
lyi ménesből jutalmul egy kancát nyerend. 6. Ha a jobbágy 
kancából kifogyna, három évű csikóját, ha van, a ménes- 
ben kancával fölcserélheti. Ez alkalommal egyszersmind a 
lótenyésztés tárgyában M. Terézia alatt hirdetett szabályo- 
kat is megváltoztatá, t. i.: 1. megtUtotU a megyéknek cső- 
dört vásárlani, ollyant a kir. ménesből ingyen Ígérvén ; 2. a 
csikókra 1774ben kitett jatalmat dtörfilvén , azokat az adó 
alól fölmentette ; 3. parancsolta hogy a megyék lovászmeste- 
reikké félkór katonákat válasszanak ^)* — József e ménest 
még erősebb lábra állítandó, a testőrsareg tartásából fölösleg, 
évenkénti 10,000 ftot 1788ban a ménes számára metszé kE 
Kitörvén az ozmán háború , a lónemesités kezelése is felffig- 
gesztetett, annak végével ismét meglndittatandó ; az emiitett 
Oszveg pedig addig is kamatra adatott. Mellékesen jegyzem 
itt meg , hogy Mezőhegyesen néhány évig nagy mennyisé- 



1) SkerlM: DetoripUo ttb. — Ksioiia: 40, 451. 



209 

gfl szanra8 marha is tenyészteteCt a nómeC SrSköa tartoiii&- 
Dyok, kttlSnSsen Bécs számára. 

A merkopaili póldány-birkami^or, mellyet M. Terézia 
1773tan alapított » József alatt már annyira megna§70li1)0- 
dott, hogj az egyébként is széna szűkében szenyedö vi- 
déken oUy drágaságot okozott a szénában, hogy a Karolina 
úton tett kereskedési szállításokra károsan kezde hatni. Mi- 
nélfogva József a kereskedők azon kérelmére, hogy ezen 
m^orság termékenyebb vidékre tétessék át, először is Ba- 
da-örsOn tett e nemes nyájjal kísérletet , felét a merkopai- 
linak ide szállitván. Nfiután pedig a próba sikerült s e va- 
lamivel hidegebb égöv is alkalmasnak tapasztaltatott a te- 
nyésztésre , Merkopailon csak 200 darab hagyatván anya- 
ny^nl, a többi kamrai és vallásalapitványi jószágokba 
osztatott szét. így támadtak 1787ben Benkován és Radni- 
con, Bács megyében, 1788ban Puszta-Kolán , a zombori n- 
radalomban , Tárkányon és Tokodon , azután pedig Bozó- 
kon , Mariton , Kis-Megyeren , Ácsán illy nemes jnhnu^or- 
ságok ^). Mig e Juhnyjg Merkopailon tartatott , kevés ha- 
tást gyakorolhatott az ország ezen iparágának gyarapítá- 
sára ; s legfölebb néhány gazdagabb birtokos követte a ki- 
rályi példát , ezen nyjgból vásárolván johainak nemesítésére 
kosokat. Egész jótékony hatását azonban csak azután kez- 
dette az intézet kifejteni , midőn a merkopaili ny^ szét- 
osztatván , mind az előítélet , melly e ünomabb , de gyönge 
fiinak Magyarország kissé zordon éghsglatáliani tenyészt- 
hetése ellen uralkodott , alaptalannak bizonyult , mind 
hasznosságának s a jobb kezelési módnak ismerete köny- 
nyebben elteijedett 



1) Skerleo: Deseriptio ttb. I. 64. 



aio 

Ezen jobb késelés ismeretének Uáiiya okozta, kogjr 
A magyar gyapja, bár dég mennyiaégboi Tiletett az 0r5- 
kOs tartományokba, anjU neve alatt méltó Űrre még nem 
jutott Miért a bécsi kereskedők, Uk azt átvették, csar 
lárdsággal is szoktak volt élni , ajít macedóniai tormésöl ad- 
ván ki; így tettek 1784ben, melly érben háromszáz szAér 
magyar gyapjúnál tObb szállíttatott Bécsbe ^). 

RendkiTfill gyarapodást mutat végre a számtalan aka- 
dályok eUenére is , kivált a tOrSk háborúig lefolyt évek a- 
latt, a selyemtenyésztés, ez is kivált József bu z ga l mától 
gyámoUttatván, ki semmit el nem nmiasztott, mi által ezen, 
honunkban ti Iparagot erősebb lábra állithassa; mindentttt, 
hol arra a hely alkalmasnak találtatott, epreseket Hitetni, 
a Inegyékben selyemtenyésztésre ügyelő tiszteket rendelni 
parancsolt ; a nép szorgalmát pedig jutalmakkal ösztönözte. 
Nem is maradt sikeretlen ápolása , kivált Tót- és Horvátor- 
szágban, hol annak gyarapítását bizonyos Sapelre bizta. 
Mennyire haladásnak indult ezen iparág , muta^ák a követ- 
kező számok : a három határszéli ezred Tótországban ter- 
mesztett 1782ben 15,081, 1783ban 23,669, l784ben 26,684, 
17851)en 32,807, 1786ban 35,204 font selymet galétákbaa. 
A liánsági katonai határszéleken pedig tény észtetett : 1782- 
ben 3,995, 1783ban 4,654, 1784ben 6,501, I785ben 6,952, 
1786ban 5,467 font. Hasonló volt a siker más helyt is: 
Kecskemét tenyésztett 1780ban 960, 1781ben 995, 1782- 
ben 1255, I783ban 1266 font selymet; Tolnából ezen utolsó 
évben kikerült 273, Bácsból 1352, Verőce megyéből 935 , 
Szeremből, melly ezen teny^ztésre kiváltkép alkalmas, 
1019 font selyem, stb. Ezen évben összesen 124 mázsa se- 



1) Miller : Sehediam de Stata fabric. et maonfket 6a 



211 

lyem küldetett eg^ediU Ma§7aronzágböl a budai gomliolyi- 
tölMi. Ezen foganattól indittatván Jözaef , 1784ben Mazza- 
eatto Ágostont Velencéből megbivAn , az egész országi se- 
lyemtenyésztés igazgat^áyá nevezte , évd^án kivttl gazdag 
jutalmat igénrén neU, ha ezen tárgybani alapos ismere- 
teit hfi szorgalommal forditan^ja az ország javára. Mldön 
azonban ez iparág illy Idtilnö haladásnak indult, 1786 után 
pár évig az igen mostoha időjárás , azután pedig a kitört 
törők háború azt igen megcsOkkenté , kivált a háború piar 
cává lett Tötországban , hol az épen legvirágzóbb vala; 
minél fogva az említett három határszéli ezredben I787től 
1791ig mindössze coak 105,958 font tenyésztetett. B csök- 
kenés a háború gon^ai közt más helyeken is mutatkozott; 
azonban mennyi vandalismussal fogadtatott még ezen eléggé 
nem ^'ánlható iparág az országlakosoktól is , tann néhány 
vármegyének azon tette, minél fogva I789ben a selyemte- 
nyésztésre felügyelő tiszteiket elbocsátották, azt adván okul, 
hogy ezen intézet semmi törvényen nem alapúi ^). Mi a se- 
lyem feldolgozására József által tett intézeteket illeti, alább 
fogom előadni, a gyárak és kézmfivek történetében. — 



1) Skerlec: DeserípUo itb. 1. 52. ^ Miller: Sehedinm de Slala 
BUiniif. et fabric. in Hangfaria Ma^no-Varadini 1703. a ntáaa 
Orellmaiiii : Stat. Anfklár. 2, 167. köT. — Demian : Statiit. 3, 
513. — Sehlötxer: Staatsanaei^en tod 1784. 



212 



11. 

MŰIPAR. 

MBSTBRSÍGBK , GYÁRAK, kAzHÜTBK. 

Jtesef , az egjeáirrnkg 8 basoniö szttkkeUllségek 
ellensége, igen eldmozditá a Tárod mesteraégeket azon sza- 
tadelma rendeletei által , mellyekkel az iUyetén foglalJfcodá- 
BOkra a szOkkebM céhektől rakott nyűgöket szétszakaaz- 
totta. niyen volt egyebek közt azon 1784diki rendelete , mi 
szerint azt a régi, még l733tAl fogra fennálló szaliályt el- 
tOrleazté , melly a vidékieknek a polgári és cékbeli jogok 
megnyerhetését, kivált ha killönbözö yallásAak voltak, né- 
melly várasokban oUy Igen megnehezítette , sőt nAol egé- 
szen lehetlenné tette. Midőn azonban észrevenné a gondos 
fttfedelem , hogy ezen rendelményeivel célt mindentttt még 
sem érhet , s a céU szttkkeblAség számtalan módokat taUU , 
mik által azokat erdőktől megfosztja, vagy kQátsza, 1786- 
ban végre az egész céhintézetet eltOrleszté , kivétel nélkttl 
mindenkinek teUes szabadságot adván mestersége akadály- 
talan gyakorlatára. Milly gyarapodást eszkOzlendett e javí- 
tás a műipar körében, ha azt sok más hasznos intézményei- 
vel együtt meg nem másiQa az I790diki, mindent a régi 
lábra állító, oklevél, nem szűkség fejtegetnem. 

Azonban kézműveseink még mindig csekély számmal 
voltak; némelly megyékben, mellyek nagyobb várost nem 
zártak kebelökben , alig találtattak oUy kézművesek is , Uk 
az első szükségeket pótoUák : p.o. Szabolcsban; egész Árva 
megyében pedig nem létezett még órás ; a selyem- és nyál- 



213 

szőr-kalapok még az egész országban nem készíttettek, h*- 
nem , Talamint a nőcipők , Bécsből hozattak ; Innét száUtt- 
tattak nagy részlten a finomabb asztalos müvek s eg>ib 
bútorok Is ; — maga e három cikk körülbelül 200,000 frtot 
folyatott ki az országból. Nem tagadhatni ngyan, hogy a 
külföldi iránt uralkodó előszeretet a hazai mttyet sokszor i- 
gazságtalanúl ócsárlotta , s nem ritkán a legjobbat is meg« 
Tetette, csupán mivel az honi készítmény TOlt ; de az is igaz, 
hogy ezen előítéletet sokban ápolta kézmÜTeseink tökélet- 
lensége. Innét eredt , hogy a kisebb Tárosi mesteremberek 
nem élhetTén mesterségökből , azt nem ritkán elhanyagol- 
Tán, íöid-, klTált szőlőmiTeléssel váltották íöl. 

Némi kiTételt érdemel azonban Pest, melly e korban 
már mindinkább érdemessé tette magát a kézmüvi Táros ne- 
vére. Nem leszen talán érdektelen , az ott e kor végén lé- 
tező mesterségek nemeit s azok kezelőinek számát ide so- 
rozni; ez összehasonlítva a mai Pest állapatával, előtttnte- 
tendi azon örvendetes haladást, mellyet e város azóta tett. 
Létezett ott az 1792diki összeírás szerint: 4 tőcsináló, 1 
aranyhimző , 3 timár , 14 keményitőgyártó , 4 jkútcsináló , 
32 asztalos, 1 sárgarézmüves , 4 aranjrmüves, 1 aranyve- 
rő , 1 serfőző , 9 sarkantyúmüves, 2 rézmetsző , 3 kémény- 
seprő, 1 harangöntő, 14 hajfodoritó, 1 papirfestő, 1 kártyar 
festő, 17 borbély, 7 keztyűs, 3 chocoladegyártó , 2 ri^fz- 
szergyártó , 3 gyflrüs , 3 szegmüves , 9 könyvkötő , 1 húr- 
gyártó, 2 kosárfonó, 72 magyar csizmadia, 9 szitás, 2 
paplanos , 5 késes , 3 rézműves , 7 cukormives , 8 nyerges, 
11 kovács, 13 lakatos, 6 ács, 2 hegedümives, 2 sodrony- 
gyártó, 6 fazekas, 3 rézmüöntő, 3 kardcsiszár, 7 szflr- 
szabó, 1 enyvfőző, 8 órás, 40 kertész, 3 cserepező, 1 a- 
ranyozó , 3 fegyvergyártó , 7 bádogos, 21 mészáros , 3 kő- 



-'•^ta 



214 



Biet8ző» 3 rispolgyárté, 4 paszománmilTefl , ISsz^jgyáitó, 
24 molnár, 6 kőmttres, 16 gombkOtö, 3 or^namfiTes, 17 
posztógyártó, 2 posztónyiró, 6 fésfls, 18 szflcs, 6 gyógy- 
szeres, 15 festesz, 4 magyar és 11 német kalapos, 18 ha- 
lász, 23 stttó, 6 kötélgyártó, 9 szekérgyártó, 1 salétrom- 
főző, 3 kSszSrOs, 26 magyar és 62 német szaM, 5 lőcsó- 
gyártó , 2 böröndös , 1 selyemfestő , 1 kefekOtő , 5 szappa- 
nos, 1 tükörgyártó, 2 ónmfiTes, 2 szobrász, 3 kOTező, 
1 lőgömbmiyes , 79 német s 2 tót yarga , 9 dohánygyártó , 
1 szőnyeges , 1 téglás , 2 Tászonnyomtató , 14 takács , 7 
harisnyakötő, 4 festő, 5 esztergályos, 3 kOnymyomtató , 
16 bognár, 8 ttyeges, 5 kordoyányos, 6 hi^ós, 4 gyár- 
nok stb. 

A Yidéki yárosokkOzől Debrecen számlált legtöbb kézmO- 
yeseket. Hogy a magyar mdipar áUapatát Is bőyebben meg- 
Ismeijttk e Tárosnak kézmüreseit is ide igtatom. Létezett 
itt: 28 asztalos, 28 bodnár, 11 könyrkötő, 562 csizmadia, 
23 csutoragyártó , 116 fazekas, 51 fésAs, 39 gombkötő, 
144 gubacsapó, 71 szekérgyártó, 11 késes, 37 kovács, 
12 kalapos, 33 kötélgyártó, 36 lakatos, 97 hentes, 18 
mészáros, 9 nyerges, 7 német yarga, 22 oliügyártó, 55 
paplanos, 52 szOrszabó, 4 aranymiyes, 80 szappanos, 45 
házi, és 133 yásári magyar szabó, 13 takács, 182 yarga, 
18 sttyeges stb ^). Emlitésíe méltó kftlönösen a csutora- 
gyártó céhnek szorgalma , melly évenként mintegy 100,000 
darabot szolgáltat a pipakedyelőknek. -- Kisebb számmal , 
találhatók voltak a kézmttvesek ezen nemei nuddnem min- 
den Ur. városban; a mezővárosok azonban keveset állíthat- 
tak elő. Ükre a kontár név, legsajátabb értelmében, reá 
nem illett volna. 

1) SebTartner: Statiiit. i kUil. 232. 



215 

A gyárakat , ])ár csekély számmal ToUak , szfikségte- 
lamek látom itt tyonnan elszámlálni; miért csak néhányat , 
méUyben változás történt s mellyek e korban emelkedtek, 
emlitendek. Valamennyi közt , mikre e név rubázhatö » leg- 
virágzóbb TOlt a sásTári katongyár , melly folyvást Schnl- 
ler bécsi tőzsér birtokában yala. Ennek számára Nyitra és 
Trencsin megyében » Körmöc és Selmec t^án , több helysé- 
gek dolgoztának. A gyár e korban 50,000 darabnál többet 
készített már évenként a kartonnak különféle nemeiben. El- 
lenben a cseklészi kartongyár » melly amannál eleinte még 
nagyszerűbb TOlt , Tégkép elenyészett Nem sokkal kedve- 
zőbb sorsa TOlt gr. Batthyányi Tivador két posztógyárának 
is Tas megyében. A Kristina föhercegné állította posztó- 
gyár Mosonyban e korban egy bröni gyámok kezére jatott, 
de virágzatra nem emelkedhetett; 1783ban 15,000 frt árA 
gyapjút dolgozott fel különféle szövetekre, ezen felül a 
gyári költségek 17,664 frtra mentek, a bevétel azonban csak 
mintegy 30,000 frtot tön. Új gyapjuszövetgyárat áUitott fel 
gr. Schőnbom Munkácson , Koppi kalmár Kassán , Honold 
kalmár Pozsonylian ; mellyek közöl azonban egy sem jutha- 
tott virágzatra. Gyarapodni kezdett ellenben a gácsi gyap- 
juszövetgyár (posztót még nem készített), 6 szövő széke 
mintegy 200 darab kelmét szolgáltatott. Megkísértették né- 
hol posztógyártóink az úgy nevezett szitaszövetet (Bentel- 
tuch)is. A podborjei, Pozsega megyében, és nagyváradi 
nem rég fölállított posztógyárak szinte gyarapodtak. Az el- 
ső csaknem egyedül a lakosoktól úgy nevezett abaposztót 
készített, mellynek, tartóssága miatt, a földmivelők közt 
nagy volt kelendősége. Apatinban, Bodrog megyében, e 
korban egy fonó iskola és szövetgyár állíttatott fel , melly 
igen csínos zubonyokat stb készített. 



>i6 

MDként tenjésttése , úgy gyártása is ign aagy dA- 
BMBetelt tön a selyeniiek. 1781beB Jteatf Ó-Bodáa egy iges 
nép 8 nagyazerft selyoagyárt állíttatott tA Zanorl Bertalan 
feMgyelése alatt, mellylieB egy kerék 4240 ónét tön mox- 
gásba. Két érrel később pedig a Bff. Teréziáé mellé egy íj 
gofflbolyitót emelt, mellyben 40 gépely dolgozott. Hogy a 
legombolyltás kezelésével a lakosokat is bőyebben megis- 
mertesse, 1782diki íébmárlMUi parancsot bocsáta U, nd 
szerint a szegény szttlők felnOtt gyermekei ezen gyárakba 
küldessenek. 1784 óta Mazzncatto Ágoston , kire József a 
selyemfigyet bizta , nagy szorgalommal tanitá a lakosokat 
is a selyemgombolyitás- és fonásban. Nem sokára egy AJ 
találmányú gömbölyítő gépelyt is teq'esztett a m. a. kancelr 
laria elébe , mellynek segedelmérel sokkal rövidebb idő a- 
latt több és Jobb selymet lebete a gnbacsokról nyerni, mint 
az Európában eddig dlTatoző gombolyitök által; a próba, 
mellynek a gép alája Tettetek , oUy igen sikerfiit , hogy az 
illető birák azt tökéletesnek taUdTán , nem sokára mazzn- 
cattogép nerezet alatt nagyban is felállíttatott. FUatoriomok 
léteztek még Yersecen, Eszéken, Posegán és YnkoTáron. 
Tnliddonképf selyemgyárak pedig a temesTárin , bellOTárin , 
budain és pestin UyíU , mellyek már Ízletes mfiveket szol- 
gáltattak, Ajak is emeltettek: Strazemonban , melly annyi 
selyemkendőt készített , hogy árral mi^dnem egész Tótor- 
szágot ellátta; továbbá Csabán, Békés megyében, hol igen 
sok szalag s más kelme is gyártatott, mik mind szinőkre, 
mind tartósságokra kiállották a kaUSldiveU összehasonlítást; 
egyebek közt egy igen szép asztalteritőt készített e gyár 
az Arad megyei gyttlési terem számára. Valamint azonban 
a tenyésztést úgy a gyárakat is megakasztá a UtSrt ozmán 
háború. — Említésre méltó itt Gsis András , lőcsei polgár- 



217 

8 figyes takácsnak lU találmányú 8z0yésmö4ia , mi szerint 
mind selyem , mind más nemű szOretekbe kttlOnféle ábrázo- 
latokat, címereket stb lehet beszőni , s egyáltalán az ágy 
noTezett sáTOJost tökéletesebben készíteni. A íSltalálö, azon 
buzgalmáért, mellyel e szOvésnembe a boni iQAságot bea- 
yatni törekedett, nem csak killönOs szabaditékot , hanem 
tetemes pénzsegélyt is nyert a fejedelemtől. 

Haladásban tálának a TászonszŐTést is. A felső TidéU 
legtöbb megyékben közönséges foglalkodása TOlt ez a lako- 
soknak; s ezekből mindössze mintegy 16 millió, magából 
Szepesből hat millió réf Tászon került a kereskedésbe. Leg- 
szebb készítményt szolgáltattak a teplici , szombatheljri és 
poprádi gyárak Szepesben. A fehérítés legtöbb helyt a fo- 
lyamok parsain tétetett minden mesterség nélkfil ; Toltak a- 
zonban több fehérítő kallók is , p. o. Rosnyó mellett 21 lé- 
tezett, hova egyebek közt a Nagy-Károly, Debrecen stb 
▼idékén szÖTÖtt Tászon egy része, ÓTenként mintegy 300,000 
réf, Titeték fehérítésre. Jó hírben Tálának a besztercei Tá* 
szonfestő kézmttyek is ; nagy része az itt festett Tászonnak 
Sléziából hozatott. A szepesi Tászonnak egy része, mintegy 
két miUió réf, a késmárki festők és nyomtatóktól készítte- 
tek el mind bel-, mind kfllkereskedésre. 

Aszódon, Pest megyében, állíttatott fel Podmanicky 
báró egy bőrgyárt , mellynek készítményei közöl a Juh- 
bőrből készített szép bnndák nem sokára nagy kelendő- 
ségre Jutottak. 1782ben pedig Preslau tábornagy, Mo- 
sony megyei jószágán , Zomdorfon , egy bőr- s egy kelme- 
gyárt állíttatott fel , melly azonban mindkettő csekély TOlt. 
A Mosonyban már M. Terézia alatt is fennálló, Neftem báró 
birtokában létező, angol bőrgyárnak mlntitfára emeltetett egy 
Debrecenben is. 



ai8 

B kor exen neufi szUenónyei kSsöl enUmdők Még : 
a budai UntAgyár, mellx sokáig egyeCIeÉ toU as oraBág- 
taa; készttmónjei kiTált nép és jé mások által lUánUák 
augokal. ToTábbá a szinte ott Cdállitott két fitjence Tagy 
nuUolika edénygyár, mellyek nagyságokra s a dandgiakboz 
hasonló készítményeikre nézre mind a virágzatra nan Jut- 
ható holicsit, mind a tatait stb, meghaladták. Sopronyban 
pedig cukorgyár állíttatott, melly azonban nem Juthatott 
oUy erős lábra, mint a M. Terézia alatt Fiúméban emelt, 
melly erenként többet készített már 30,000 mázsa cukor- 
nál; pedig amannak a Soprony yidékén szinte nan rég íSlr 
talált, Umeríthetlen gazdasága kószénbánya nagy gyarapttá- 
sára szolgálhatott TOlna. Végre noTOzetes lón e kor Tégén 
az újlaki li^eurgyár, mellynek készítményei Osztrák- és 
Csehországban is igen kelendók Toltak. 

Hogy a gyárak , mellyek Mária Terézia és József 
alatt íSlállottak , nem kaphattak erósb lábra, sót, mi- 
ként érintem, néhány el is aiyészett, oka kivált a hitel 
hiánya s a német örökös tartományok gyámokainak félr 
tékenysége, s a harmincadhiTatal által gyámolított kárté- 
kony befolyása TOlt. Ennél fogra történt, hogy a gyári kd- 
lékekre, p.o. gyapotra, festékre stb vetett harmincad, mi- 
dón azok Magyarországba hozattak , oUy nagy volt , hogy 
aztán a magyar gyánnü, a német tartományival a versenyt 
ki nem állhatta. A magyar bányatermékek pedig, p.o. 
ahegjrizöld, cinóber stb, olly magas áron adatták a bá- 
nyaigazgatástól benn az országlian , hogy azokat a magyar 
gyámok vagy kézműves minden fuvarozási költség mdlett 
is olcsóbban szállíthatta a bécsi raktárakból, mint a bá- 
nyavárosokból ^). 

1) Miller : Sebedium de SUtii fabriear. et Baavfae. iz Hang. Ko- 



^19 



A KEBESKEDÉS TÖRTÉNETE. 

A kereskedés yirágzata egyike TOlt József fö céUainak, 
mellyeket összes monarchiájában yalteitani törekrék. Miért 
midőn látná, liogy a nemzeti gazdagságnak ezen legbizto? 
sabb forrása elődeinek igyekezete által még sem a magyar, 
sem a német öröktfs tartományokban nem nyert kibánt álla- 
podottságot; némi elöhaladást azonban, a számos akadá- 
lyok dacára is, mindenik nemzet tön: ezeket részletben 
megismerni s általában a hátramaradás forrásait fölfedez- 
ni , még mielőtt a magyar trőnra lépett , fáradhatlan szor- 
galommal igyekrék. B Tégre , mint hallök , köriUutazta a 
hont minden irányban, s nem csak ösztönzötte a lakoso- 
kat kereskedési Tálialatokra , hanem , hol lehete , némelly 
akadályokat is elmozdított. 

Sokan , kik József terveinek yelctf ébe nem hatottak , állí- 
tották, hogy neki nem csak nem TOltigaz szándéka, Magyar- 
országot mttipari s kereskedési tekintetben gyarapítani ; ha- 
nem inkább azt rendszeresen törekrék elnyomni, hogy a né- 
met tartományokat annál inkább gazdagítsa ennek kÖTérsé- 
gÓTol, mintán a fennálló harmincadi s egyéb, az osztrák 
tartományok politicájábói származó , akadályokat nem csak 
el nem mozdította , hanem némi Ajakkal is szaporította. Én 



rabinsxky Lexlcon. Schfartner : Statlitlc. OrellmanB : Statint. 
Aufklár. 2. Skerlee : Deserfptio Sitaatlonii' Uvng* ét ProjMt 
Le^n no(i?. Infpr Aeta Depnt. CoBBere. 1800. 



>>0 

Oly sxllkkeMABéget Józseteek, aNfUágos fcjA, magas beítA 
üetiedeleBBek lelkttletéTel megenrestelBi sehogy nem indok; 
eUenkezik ez ninden más, kormányzása alatt nyilyánitott d- 
Teivel. E harmincad-rendszer a Blagyarországot olly sok- 
szor tanásitott országanyai indnlattal átfogott M . Terézia 
alatt hozatott létre, s még is nem hiszem , hogy TOlna ma- 
gyar, ki alaposan állítaná, hogy 4, hár miben, kárát a- 
karta TOlna Magyarországnak. Yalamint alatta más, itt nem 
fejtegethető , hatások eredménye TOlt azon szfikkeMA poli- 
tlca, melly a Idrt harmincadrendszert létre hozta: igy J6- 
zsefiiek nem toli^donithatni szflkkéUfiséget Tagy rósz aka- 
ratot, miTol azt ei nem tOrlOtte; ámhár az ugyanazon (ho- 
zatnak a két uralkodás alatt kiUön forrásai TOltak. HaUM[, 
miként "M. Terézia alatt a hécsi kereskedési tanácsnak, a 
triesti Intendenzának s a hécsi féltékeny kalmároknak mfire 
TOlt a magyar kereskedés lehiUncsezése ; nem egyék 
TOlt ez, nrint folytatása s tOkéletesh Ufttftése azon szfik- 
kehlfi politicának , mellyet Osztrákország rendel s az egész 
monarchia kereskedésének kehelébeni központosítására t6- 
rekrO Bécs , régtől fogva nyüTánitott Magyarország iránt. 
József alatt azonban , ki a kormányt annyira Onállőlag tár- 
ta, hogy abban az osztrák hatalomriselők illy fő érdekft 
dolgokban inditélag részt nem Tehettek, ezen ok hatása 
megszfint TOlt. De korán sem szttkkeblflség Tsgy rósz aka- 
rat a fejedelem részéről, lépett annak helyébe. Hiszen, épen 
a minden egyedáruskodást gyfllőlő s kiirtó József TOlt indí- 
tója az 1776diki intézkedésnek, mi szerint a bécsi keres- 
kedési tanács és az Intendenza eltőrlesztetett , a tengerpart 
pedig Magyarországhoz Tisszakapcsoltatott. József tetteit 
nehéz megítélni; ő reformatori pályi^ának közepette akasz- 
tatott meg munkálkodásában , mielőtt terTének minden rész- 



221 

letelt kifejtette , mindeDt tisztába hozott Kétségkiyttl egj- 
némi volt az ő fntézkedéseibeB , mit nem célul tOzStt ki» 
luuiem csak eszkOztU használt , amannak kOnnjebb Taióaf- 
tására, bizonyosan megszüntetendőt, eltOrlesztendőt , mi- 
helyt a cél megközelítése annak hatását szilkségtelenné te- 
szL Hogy illy eszkOzOk nem ritkán erőszakosak TOltak, 
néha a kSmyUetből, máskor lelkfiletéből s mellyet Tálasz- 
tott, álláspon^ából magyarázható; de természetes az is, 
hogy a hideg megfontolást kizáró indulatokat annál inkább 
fölizgatták , minél keyesbé tílnt dö néha a cél , mellyre a 
sebhesztA sérelem eszkSzAl yálasztatott. 

Dly eszktfz TOlt Józsefliél a kereskedésre Tetett nyftg 
is, kétségkiviU feloldatandó , ha céUát eléri ; — hiszen núr 
ként alább látan^jok , ezt ő , a céUait Talósitanl tObbnyire 
nyilt homlokkal tOrekYő, Snmaga Tilágosan kinjrilatkoz- 
Utta. 

Józsefnek egyik legíBbb céUa TOlt monarchiájában a 
gyárakat s kézmüTeket oUy virágzatra emelni , hogy ké- 
szítményeik által azok előkelő helyet nyeljenek az európai, 
sőt Tilágkereskedésben. Ezt Talósitóteg tervezte s hirdette 
ki ő 1784diki aug. 27dikén az úgy nevezett elszigetelési 
rendszert (Isolimngs-System) , mit számtalan egyes rendelr 
menyek követtek, a U- s bevitelt mind az áruknak , mind 
á külön tartományoknak osztályozása szerint részletben 
meghatározók , a kttlgyár- s kézmttveknek bevitelét pedig 
egyáltalán megnehezitők, többeket pedig, miket Austria már 
szolgáltathatott , egészen eltiltók. A magyar tartományok- 
nak e rendszer által az a hivatás tüzetett U, hogy, mint a 
legkülönfélébb termesztményekkel bővelkedők, a gyárt kel- 
lékeket szolgáltassák; a nélkül azonban, hogy még ekkor 
szándéka volt volna ezekbea a gyárak s kézmttvek gyara^ 



222 

podását legkevesebbé is akadályoztatnL Tudta Jóisef, hogy 
ezen elszigetelési rendszer basonlé tOalnakra ingerlendi a 
szomszéd hatalmakat, azért igyekrék oUy bnzgolommal gya- 
rapítani az adriai, s megkezdetni az aldonai s feketetengerl 
h^Jézást , erre akanrán utat nyitni monarchiája gyármfiTd- 
nek kiszáUitására. 

E rendszer , igaz , Magyarországot legsúlyosban érte , 
termesztményeit minden concnrrentia nélkU egyedfii a né- 
met tartományoknak kénytelenittetrén eladni, nrikre pedig 
azoknak szttksége nem TOlt, p.o. bort a kfiUSldre, a tísz- 
szatorlási tilalmak miatt nem szállithatrán. I.ehetetlen toU 
az ország ezen állapatát nem tndni Józsefnek; de ezen ál- 
dozatot ő Magyarország részéről szfikségesnek látta, az 
Ssszes monarchia java miatt , s azt a íSlStt csak addig vélte 
érzékenyen hatandni az országra, mig itt is ttfbb gyárak és 
kézmttvek állittatandnak. 

E íölOtt céUa TOlt még Jézsefliek a physiocratiai adó- 
rendszert Magyarországra is Uteijeszteni; miTel pedig ezt, 
mint a magyar alkotmánynyal s a jogaihoz szilárdul ragasz- 
kodó nemességnek szabaditékaiTal ellenkezőt, maga is nem 
ktfnnyen vélte létre állithatni , ennek megidsértését mege- 
lőzve , a harmincad által már eléggé összeszorított keres- 
kedést, midőn a íöneblii rendszert küiirdette, még némi 
úi terhekkel is nehezítette , hogy aztán , mikor majd a phy- 
siocratiai adórendszerrel szőnyegre lépend , azt a lenyomott 
kereskedés fölszabadításának föltétele alatt annál könnyeb- 
ben elfogadhatóvá tegye. 

Rendeletei a harmincadot s egyáltalán a kereskedést il- 
letőleg a következők: úi harmincadigazgatóságot állított 
fel, melly a magyar kereskedést is kormányozná, nemaá 
teUntatlie sem vévén a magyar törvényeket ; minél fogva a 



223 

magyar harmincad jnvedelinei is a liécsi liankTálasztmány 
kezelése alá jutottak. ToTálibi « az o^trák tartományi vá- 
mokat , mikkel a magyar kereskedés terheltetett , meghagy- 
ván » a magyar gyár- és kézmitveket a harmincadon mint 
ktiiíDidieket megadóztatni, mig az osztrák müveket, Magyar- 
országba szállittatásoknál , mint honiakat kezelni rendelte. 
A magyar kalmártól a fogyasztéki adót, mielőtt án^át az or- 
szágba hozta , még az osztrák állomásokon az átviteli vám- 
mal megvétetni , a kiviteli vámot pedig kétszer megfizettetni 
rendelte ; holott az osztrák a kivitelit csak egyszer , az át- 
vitelit egyszer sem , a fogyasztékit pedig csak akkor* fizette 
meg , ha ángátbelfogyasztásra tttzte ki ; minél fogva a gaz- 
dasági kereskedés egészen meggátoltatván, a magyar az 
osztrák tartományokon keresztül hozott külámkkal Magyar- 
országon kivfil, mint például a bécsiek a tOrOk tartomár 
ny okban, nem kereskedhetett; mert azt, midőn az ország- 
ba hozta , a bécsi kalmártól Magyarországon keresztfii 
szállitottnál a fogyasztéki s átviteli elég nagy vámmal 
már több teher nyomta ^). 

Nem sokára ezen harmincadszabályozás után íttllépett 
József a physiocratiai adórendszerrel is, egy, a magyar udv. 
kancellár-, gr. Pálíyhoz 1785diki decemb. SOkánútasitottkéz* 
iratában. E rendszer nincs ugyan tárgyammal szoros kap- 
csolatban , legalább nem egészen ; de oUy érdekes annak e- 
löadását magának a fejedelemnek tollából olvasni , mi sze- 
rint meg nem állhatom, hogy azt itt lefordítva ne kOzOUem, 
annál is inkább , minthogy magyarban még nem, német ere- 
detiben pedig igen gyéren található. 

„Nagy kötelességemnek, ml szerint a status Javáról 



1) Acta DepuUt. CoBsere. de aiao 1790. kiráU Skerlte : De- 
•oripf. at 



M4 

■liiidig gondoskodni tartozom, nem felelnék meg, ba a kS- 
lOnaégesen s minden jól gondolkodó embertAl olly kibásnak, 
njomasztönak s igazságtalannak ismert adórendszert Ma- 
gyarorszigUan gyOkerestől megráltoztatni s megf avitani el- 
milasztanám » csupán azért , mert e javítás valósitása sú- 
lyos lehetne." 

,,Az adómennyiség azelőtt az országgyillési Tegzesek 
által önkényleg határoztatott meg , és szlntoUy önkényleg 
osztattak fel a Tármegyék kOzt az úgy nevezett porták Tagy 
adórészek. Ezen egy másodrendfi felosztás (snbrepartitio) 
által segíteni szlntolly hasztalan TOlna , mint roszak az el- 
Tek, mellyeken az egész adórendszer nyugszik s mellyek 
szerint az adó beszedetik » azon ötvenegy , kivált a paraszt- 
nak érthetetlen rovatokra osztott dicatio által , mi ellen any- 
nyi , de könnyen kitalálható okokból , foganatlanul Íratott ; 
roszak , mondám » mert általok az ipar elfojtatik s a nép- 
szaporodás meggátoltatik ; igazságtalanságuk pedig már ab- 
ból is világos, mivel az adó ugyanazon tárgytól egyszer- 
űéi többször megvétetik s olly tárgyak is megadóztatnak, 
mellyek az adózónak semmi hasznot sem higtanak , s igy 
tovább. Azután évenként összeírni , felosztani , beszedni s 
épen olly terhesen kell számolni e rendszer mellett. Nem a- 
karok e számtalan hiányok leírásába m^yebben bocsátkoz- 
ni , miután azok ismeretesek , s a valódi hazailak közkívá- 
nata, a jobbágyok fenhangú szava s a némelly kerületek- 
ben mindig fenmaradó adórész-tartozás által eléggé bizo- 
nytttatnak.'' 

„Az eddigi adórend tehát egészen elvetendff , s helyette 
én most egészen ti elveket Írok a jövendőben bdiozandóra , 
mik a következőkben állanak : 

1. A felvilágosodás, reménylon, haladt már annyira. 



225 

hogy mlBdeiiki meggyőződye Tan, mi szerint a statnslNui 
csak azon adózások a yalóliaii legigazságosaliliak s leg- 
keyesbbé nyomók, mellyeknek a fOld s annak teijedelmi 
8 gyiimölcsözési aránya szolgál mértékfii; ebből kOvetkezik: 

n. Hogy nrinden íttld nagysága s gyttmölcsOzése arár 
nyában, egyenlően adóztassék; hogy tehát az alól senki 
sem Tehető ki , mert másként az egyenlőUen adózásbtt 
származó árkfilönbsége az összes természeti s míveltségi 
productomoknak egymással snlyegyenben nem állhatna; s 
azért kell 

IIL BOnd annak, mi természeti Tagy míTeltségi elő- 
hozás által nyeretik Tagy készíttetik , mint iparszfilemény* 
nek , az adótól mentnek maradnia, kiTéyén a nagyobb s 
zárt Tarosok fogyasztókat, melly polgári adóként szedetik, 
miután agy is az onberek Tagyonosb osztálya laUk a Tár 
rosokban.** 

„B három dT szerint TOlna a UTetett adómennyiségnék 
s a szabadon tett megyei pénztári adózásnak , nd összesen 
5,344,000 ftot teszen , felosztása intézendő ; felmérendő 
TOlna t L minden , akár mi gyttmőlcsöt hozó ÍOld , s kiszá- 
mitandó annak gyfimőlcsőzése ; nüTel pedig a statusnak 
pénzre, nem termékre Tan szfiksége, minden termesztmény- 
nek a kfilOn megyékben folyó közép piád ára Teendő an- 
nak értéke mérlegéAI. Bz az igy kiszámolt közönséges jö- 
Tedelem összesége a RR. álUü i^ánlott egész adó - öszTeg- 
gel s az önkényleg felTáUalt házi - pénztáradóyal elosztan- 
dó, mi aztán szástóUát fogia meghatározni annak , mit min- 
den megye, minden közönség jÖTedelmeiből a statusnak tö* 
kéletes igazság és egyenlőség szerint adózni tartozik ; mi- 
után a közönségekbeni részfelosztás az egyedek közt etek- 
re önmagokra hagyatik, s a köriOményék és igazság Uyá- 



M6 

Mta szerint érenUiit egylloiél Umé tObtoe, wAitHnál ke- 
Tesebbre fithet ki» azon mértékben, melljben szeroicsétlen 
esetek , yagy egyéb biroktól látogattsttak. KSzOnség 
atatt érteni keU nrinden házat és lakót íOldelkkel, kik egj 
birö alatt állanak. A íölOsleg fOldek pedig azmi kSzSnség- 
hez tartoznak , mellyeknek határai kOzt fékszenek ; s ha 
egy helyen több Mrd Tan is, az még is csak egy közön- 
ségnek tartandó**. 

„A nemességnek agy nerezett mi^rsági (allodial) tel- 
kei ezen fölmérésből s íölbecsűlésbOl annál keresbbé ma- 
radhatnak ki, nrinthogy egyébként egészen más fordulatot 
kellene Tennem a csupán jobbágyi telekadó behozásában, 
és sem a rendek világosan meg nem határozhatnák, mit 
tolhassanak azon terheknek , mellyektöl igen nyomatnak, 
t i. a személyes fegyrerre kelés s a magszakadás eseté- 
ben a űscalitá^og leroTására , sem én meg nem határoz- 
hatnám , mennyi járandóságot kellene azon tehertöli fdol- 
dozásért követelnem, ha eg]rtkilnk sem tudná , mennyi illeti 
né ezen mi^orsági telkeket a többiekkel egyenlő adózás- 
ban**. 

„A nemesség Tagy nemzet előjogai és szabadékai a 
Tilág minden országaiban és köztársaságaiban tfem abban 
állanak , hogy azok a nyilvános terhekhez nem járulnak; 
s adózásuk p. o. Angolországban Tagy Németalföldön talán 
nagyobb , mint akár hol is egyebütt ; hanem egyedül abban 
állanak , hogy a status és köa^ó szükségeire megUTántató 
terheket önmagok teszik magokra s az adóknak fölemelése 
s nagyobbitása csak megegyezésökkel történik**. 

„A személyek szabadsága jól megkülönböztetendő a 
birtokétól , mellyben azok nem mint nemes , hanem egyedül 
mint föld -és szölőmives vagy baromtenyésztő, és a váró- 



227 

sokban egyedfii mint polgár és fogyasztó , az áton s réve- 
ken egyedül mint utazó s átszálló jönek eiö ; melly esetek- 
ben nekik a szabad concorrentia fentartása miatt minden bir- 
tokaikra nézTe más lakosakkal s polgárokkal egyenlőknek 
keU lenniSk". 

,,Ha az adózás Magyarországban illy módon a fOld- 
8 telekre klTétel nélkttl Tettetnék , méltánylandók Tolnának 
a hasznok is, mellyek abból a magyar nemesre s egész 
országra hámlnának. A birtok tökéletes síU&tságának 
megnyerése által t. i. Tégkép megszűnnék az oUy gyfilB- 
letes és nyomasztó flscalitási rendszer , mellynél fogTa egy 
család sem tökéletes toU^donosa birtokainak, s az atya 
halála esetében feleségét, söt leányát is gyakran a leg- 
súlyosabb szükségbe sfilyedni kénjrtelen hagyni; az örökí- 
tés szabadsága meggátoltatik , miből az adásTOTésben , ki- 
Tált idegenekkel , sok nehézség és a számtalan pöröknek 
forrása származik , mellyekben a latentia Jura fisca- 
lia által egész családok megbuktattatnak". 

„A fegyTerre kelés terhe , melly Talóban olly nyomasz- 
tólag s haszon nélkül sulyosodik az ország nemességére, 
hogy azt nrindenki megismerni kénytelen, a mostani hadi 
körülményekbe legkOTesebbé sem illik ; á azoknak , kiknek 
személyesen íölkelniök, Tagy háború idején magokat at(M 
sokkal költségesb és bi^osb módon kiTáltniok kell , a leg- 
nyomasztóbb. Ha pedig e Talódi teher klTáltása egy kö- 
zönséges, sokkal kisebb adó által lehetŐTé nem Tálnék, 
mit azonban én ált nem látok s nem reménylek : aieon esetre 
én, ezen fegyrerrekelést használólag, az arra kötelezet- 
teknek éTenkénti gyakorlatai által az ország Tédelmé- 
re célszerűbb nyereséget húzni gondolkodnám a status 
ezen Tltatlan jogából, és ha nem tudnék is egyéb módot. 



M8 

u adézé johhágji éB jn&m aáéié ni^nági telkek temé- 
sei eladásában u árra néxre egTenlőségei Itehozni, ipar- 
kodnám, a jobbágy Saazea nrbéri tartozásainak k^resbi- 
tése által a termesztést a íBldes árnak azon mértékben k51t- 
ségesbbé tenni, mennjriben a jobbágy adózása ez» ter- 
mesztmények árát a meg nem róTOtt telkek ellenében tnl- 
hala4ja; bogy igy a semmit sem űzető nemes kisebb ^árt a 
termesztményeknek ne szabbasson, mint a megróTOtt joli- 
bágy ; ez pedig annál inkább képes legyen adózási köteles- 
ségeinek megfelelni ; mi azonban mindig egy igen tökéletlen 
eszkOz marad, s ezt én csak azon esetben ragadnám meg, 
ha más mód nem maradna íénn, a teher alatt lesfilyedO 
jobbágyot a szabadékos nemesség túlsúlyától megmenteni". 
„Még egy tárgy Tan hátra, kegyeddel közlendő, mi 
egész indalatomat átfogja , mellyel az ország jara iránt tí- 
seltetem". 

„Nem TOlna-e lehetséges a r»dektől, — mintán a 19- 
nebb megírt adózás csak a már megi^iBlott mennyiség ará- 
nyosabb , egyenlőbb felosztását , yagy az említett két te- 
hernek hasonértékét teszi , — 4i lü^^nlatot nyerni , annak 
ebében , hogy minden Támadók , mellyek a harmincadoknál 
a német örökös tartományokba szállított magyar termeszt- 
ményektől szedetnek, eltörttltessenek , s egy tökéletesen 
szabad közlekedés engedtessék mind szárazon , mind folya- 
mon és tenger» f Bz az országba jelntékeny pénzOszTe- 
get folyatna be , termesztményeinek könnyebb eladását esz- 
közölTén; egyszersmind pedig más részről a német határos 
tartományoknak mind a most léteső hamrincadok , ndnd az 
adók jteUntetében könnyebbséget s engedélyeket essközlene, 
mintán a piád ár Koront-, Stidor-, Osztrák-, Morvaország- 
ban , Sleziában és Gácsországban bizonyosan csökkenne. 



229 

8 kSvetkezöleg az erre számitott adózás szinte TÜtozást ós 
kisebbitést UTánna". 

»,T0Tá1ibá a gyárak , mellyek az SrSkOs tartományok- 
iMUi meglehetősen gyarapodnak , Magyarországlian jelenleg 
nem csak nem gyámolittatnak » hanem el is nyomatnak* 
mik még is jÖTŐben ott is elteijednének , s az élelemszerzést 
s kttlpénz befolyását igen megkOnnyitenék, mintán az első 
kézi anyagok az országban nagy részben léteznek s a kézi 
munka is az itt koTesbbé drága élelem miatt sokkal olcsóbb, 
mint a német örökös tartományokban'*. 

,,TOTábbá az ngy noTOzett szabályos ár eltörlesztése 
s a katonai szttkségeknek piád áron Tétele s fizetése Ma- 
gyarországban ismét nagy kelendőséget s a gyakran eló- 
fordnló , ngy nevezett , Deperditáknak megszüntetése az 
egész országnak nagy hasznot okozna". 

„Annak meghatározása tehát, hogy az iUy , más oldal- 
ról kipótlandó , adófelemelés Magyarországban alkalmaz- 
ható e , Tagy egyenesen félroTetendö ? jelenleg annál inkább 
szükséges , minthogy a német örökös tartományok adó- 
rendszere épen most yan kidolgozás alatt; s mintán az leg- 
inkább a folyó piaci ár szerint kiszámítandó telekterméU 
jÖTOdelmekre alapittatik , ezen piaci án pedig a magyar ter- 
mékek szabad concnrrenti^ja által szembeszököleg alább 
szállana s azért a német tartományokban egy egészen más 
adóelTet föltételezne ; mintán tOTábbá a gyároknak , ha 
oUyanok fölállítása idÖTel Magyarországban is lehetÖTé 
tétetnék, gyarapodásából a német tartományoknak nűnd 
prodncti^jában , mind fogyasztásában származó csökkenés 
ismét beszámítandó Tolna: azért egyedül ezen elhatározás- 
tól függmid , hogy Magyarország a többi örökös tartomá- 
nyokkal! tiszonyában, amazokkal egyenlő kedfezéseket 



MO 

nyeijen-e a kereskedésben , yagj ellenben mint merő gyar- 
mat (Golonie) tekintessék, meUybAl mükészitniényel kivi- 
telének lehető megnehezítése , s as éldemszereknek az 
országban fekrö katonaság olcsóbb ellátása miatt igen 
csekély áron tartása által annjri haszon hnzassék, mennyi 
csak lehetséges , a nélkül , hogy ellenben némi pénzmennyi- 
ségeknek az országba Tisszafolyására , mi által csak a tObbi 
tartomány károsulna , soha legkisebb gond se fordittat- 
hassék stb/' 

Józsefnek ezen adóraidszere » mellyben kulcsát a4ja 
azon politicai s kivált kereskedési viszonyoknak , mellyek 
a magyar és német tartományok kSzt léteztek, miként vámi 
lehetett, az országban nagy lajt tttStt, s mind a mellett is, 
hogy azt igen nagy, a behozandó adót, ha azt, csak mint 
ollyant, elvonva a jogtól, mellyet eltSrlendó vala, tekint- 
jak, sokszorosan feldlmúló engedményektói föltételezte, el- 
határzottan visszavettetek. Nem akarok itt f(^tegetésébe 
bocsátkozni azon kérdésnek, volt-e joga a fi^edelemnek a 
kereskedés felszabadítását s Magyarországnak a német 
tartományoktóli függetlenségét iliy föltételhez kOtni, sem 
annak , hogy a német tartományokkal Osszehasonlitva , 
arányos adót fizet -e fejedelmének Magyarország, melly 
annak az egyenes adón kivttl más gazdag jövedelemforrá- 
sokat is tüzOtt ki? sem végre annak , hogy nem volt volna- 
e hasznosb az ország virágzatára, a régi jogot, melly az 
adótól fOlment, de, miként haUók, sokkal nagyobb, bár 
nem egyenes , adózást vont maga után , a kereskedés sza- 
badságát igen megkorlátozta, a belfOldi gyárak emelését 
s gyarapodását megakadályozta stb, fOiáldoznif B kérdé- 
sek már számtalan viUtkozások tárgyai voltak és sokkal 
bővebben kimerítve vannak, sem hogy azoknak fcjtegeté- 



2S1 

seben lUat mondhatnók; de hiszen ez nem is tartozik cé- 
lomhoz. 

Elég , hogy a rendszer el nem fogadtatván , az enged- 
mények sem létesíttettek 9 a kereskedés sem szahadúlt ki 
szíLk korlitaiból ; s az ország , József kifi^ezóseként , gyar- 
mati állásban s viszonyokban maradt. Később, I788ban» Jé^ 
zsef ngyanezai elvek szerint, de, talán hogy fenn érin- 
tett céUához juthasson, még nyomasztóbb szabályokkal, 41 
vámrendszert bocsátott ki , mellynek elvei röviden im ezek: 
1. Magyarország szintazon szempontból tekintessék a kttl- 
kereskedést illetőleg , mellyból a német OrSkOs tartományok^ 
a vámállomások és viszonyok azonban ezek s ama k5zt, 
miként azelőtt , fenmara^janak. 2. A fényűzési dkkdyek, 
hasznosságok fokozata szerint 60, 40 , 20, 15 , és 10 száz- 
tólival terheltetnek. 3, A gyári kellékek , valamint a gabna 
és más élelmi szerek 5, a benn nem termesztett gyári 
szükségek 2]i és Xi, a tőrök ámk általán véve 5, a lengyel 
árok pedig 4 száztóU vám alá vettettek. Minden német 
örökös tartományok és Gácsország a vám tárgyában egy 
tartományul tekintetnek , s azért minden , köztők még fenn- 
álló vámok eltörültetnek; ezek azonban s Magyarország 
közt a vámok fenmaradnak. Ezek az általános elvek. Bii 
hazánkat az örökös tartományokkal! viszonyban illeti : ezek 
ama fölött sok kedvezéseket nyertek. Majdnem minden 
termesztmény s kézmfl vám nélkül engedtetek behozatni; 
ellenben Magyarországból igen kevés cikk , mellyekből t. 
i. az örökös tartományok nagy hasznot húztak , vitethetek 
ki vám nélkül, vagy nyertek némi kedvezést. A kézmüvek, 
midőn kivitettek, mint előbb, a hasonló külföldiek vámának 
felét fizették. Más cikkekre külön külön vámok valának 
kivetve » mellyeknek fokozata %» (vagy is 1 ftól Yt dénár) 



2SS 

szittaUtóI 6(Mg emelkedett ; séisellyek pedig egészen eltU- 
tattak. Némellyek nagyobb Táoimal róyattak meg a ba- 
aonlA lengyel cikkelyeknél, millyaiek p. o. 85r, Iróerid, 
gabna, köles, boijnbAr stb. A bor nridön Gácsországba 
szálUttatott csak fél annyival teriieltetett, mint a német tar- 
tományokban. 

A külországokra nézTe , áltaUában , Tagy egészen 
eltiltattak, yagy nagy Támmal rovattak meg azon cikkek, 
meUyekre az 5rSk5s tartományoknak szttkségSk toU , ezek 
pedig épen azok TOltak , mellyek fö cikkeit tevék a magyar 
kereskedésnek ; igy p. o. 10 száztól! vám alatt voltak : vas, 
kö , kender , len , fágyt , selyemgnbacs (mi később egészen 
megtiltatott), barom, t. i. 5k5r, juh, sertés ; gyapja (mitől 
Aostriába 15 kr., kttlíOldre előbb 4, később 11 ft. 45 kr. 
űzettetek, mázsájától) stb; 20 száztóU alatt: marhabőr, 
Gsergnbacs, (minek ván^a néha árával is (Ólért), hamn- 
zsir, ezttst-sodrony , borkő stb.; 30 száztóli alatt juhbőr stb; 
60 száztóli alatt nynlbőr , őkőr ,- s más szarv stb. Afidőn 
ezek a cikkelyek küllőidre száUittattak , az átviteli vám 
(transitozoU) mindjárt a magyar határszéldíen volt lefize- 
tendő. 

A harmincadi állomásokat illetőleg, a behozatalban 
összesen három nemre osztattak az ámk : 1. mellyek a ke- 
reskedésben eltiltvák s csak SáJát használatra valának be- 
hozhatok 8 pedig csak a legfelsőbb hatóság szabadmenett 
levele mellett, mi a határszéli fő állomáson előmutatandó 
volt; innét az ám valamellyik fő lerakó helyre szállittaték 
B ott felnyittatván , megvizsgáltatok. 2. A második nembe 
tartoztak , mikkel a kereskedés igen megvolt korlátolva ; 
ezeket is csak a fő állomásokon keresztül lehete behozni ; 
s mint amazok , ngy ezek is megvizsgáltattak a fő rakhe- 



ass 

lyeken. Ezek kSzé tartoztak a tiroli, florenci , ndlanói, 
németalföldi , triesü , és flumei kéz - és gjkmÜYék ; to- 
Tábbá azok is , mellyekkel a kOzOnséges kereskedés eitUtra 
YOlt, s csak azon kalmároknak engedtetek meg , kik arra 
magoknak előleges szabaditékot szerzettek ; illyenek Tégre 
a gyarmaü árok , a kelett m- s egyéb szerek; kávé , kakaó, 
thee , cukor , gyapot , symp , drága börOk stb. Ezek is a 
fú állomásokon ált jnthattak a kalmárok kezébe; kttlíSidi- 
nek ezekkel benn tilos yala fizni kereskedést. 3. Harigüi^fi^ 
neműek Tégre , mikkel szabad Yolt a kereskedés , akár 
mellyik flók állomáson is behozathattak ; illyenek az SrOktts 
német tartományi cikkelyek. 

A kivitelben, szinte az utat tekintve , két nemre osztat- 
tak a cikkelyek. Az egyikbe tartoztak azok , mellyekre az 
örökös tartományok gyárainak szttksége volt s azért kor- 
látozottak és csak a fö állomásokon valának kivihetők. A 
másodikba számláltattak azok , mik az emiitett tartományok- 
ra nézve közönyösek lévén, akár hol is kivitethettek. 

Az átviteli áruknak meg kellé tartani a kiszabott átat 
A behozott árukért a német tartományokban, a kivittekért 
a határszélen űzettetek le a vám. Egyik legnyomasztöbb 
szabálya volt e rendszemek az , hogy az örökös német tar- 
tományokba kivitt cikkelyekért mindjárt az első íő állomá- 
son , eladás előtt , a kttlíöldről behozottakért pedig mielőtt 
az országba értek , kellé megfizetni a fogyasztéki adót (con- 
summozoU). Ennek következése volt , mint már megjegy^ 
zém , hogy a gazdasági kereskedés egészen az osztrák tar- 
tományoké lön ^); amannak pedig, hogy a magyar keres- 



1) Ossdttáfi kerMkadének — > e<MUi«ree á'oéeoBOMie — nsveszflk 
azt, wáiém as anyaorsiáf cAljaa ánkkal , Bisttktt a ffjanMl 



uwn 



284 

kedA khitt ánuát kényszerfttelék, bár nlkéiit is, eladni. 
Mert azokért a nagy fogyaaztéki Támot már elOre lefizette. 
De tObb kártékony kSToCkezéaek is folytak Magjrarországra 
e Támrendszerbdl. Bgyebek közt : minden kfiUBldi ámt 
csak második kézből nyerhetett a magyar kalmár; mert az 
dső kézböli Tétel annyi nehézségek - s kellemetlenségekkel 
kapcsoltatott Sssze, hogy azokat bécsitől szállítani , mind 
időt, mind költséget tekintve , nyereségesb YOlt ToTábbá 
az OrőkOs tartományok gyáraiban szfikséges magyar ter- 
mesztmények killlSldre szállításának nehézsége a TOTŐk 
csődületét meggátolTán , nem csak az azokkali kereskedést 
Ingadozőrá tette , hanem a belipart is megcsOkkentette ^). 
Bzen állapotban maradt aztán Magyarország kereskedése 
Jőzsefliek egész nralkodása alatt 

niy körülmények közt pedig ha némelly éTokben, bi- 
zonyos cikkelyeket teUntre, emelkedni látszék is a keres- 
kedés, némi kedvező politicai esetek-s fordolatoktól seglt- 
(etrén , az sem állandó, sem oUy hasznos az országra nem 
Idietett, minő a termesztmények sokasága és keresettsé- 
ge mellett lehet Tála. Például csak a dohányt hozom itt 



kiTáz, B»m birfáa, ktreskedtti által kttimirdl hoiaQa, ét 
•sokai a gytnaaiiisk drágáa a^a él $ elleBbeB pedig ka a 
fjaraat több ttraMsteényi 1141111, mhA m^mmjin as aBya- 
onsáfnak síiiktéze Tta, a fölStltget itméi taaék kalnáral 
olcsón veszik ált a gyamatUktól , és dráfáa Ülik el ktl- 
flIMÖa. Uly TisioBybaa toU Bfagyarorsság Is as Srököe zé- 
■ei tartomázyokksl 
1) Bsek mrittettok : Aeta Depotat CoMre. 1700. s kildadsea 
Skerlee és b. PodiMiiicky mskáibóU ToTábbá: OrelUuBa 
Statíisi. AofkUr. IL 132 kd?. — Patriot VorsekL Hber á. 
AzsfUur - Haalel. 



236 

fel. Mióta lyszakamerika Angolországtöl elszakadt , egyik 
fú factorát az európai iLereslíedésbeii forgó dohánymenDjri- 
ségnek a magyar termék tette. A párisi második békekö- 
tés ugyan (1783baii) némi csökkenést okozott a magyar 
doliány iránti kérdezöskOdésben ; de az nem sokáig tartott* 
mert mintán Angol és Franciaország az amiensi békekötés 
TégrehiUtása fölött ismét meghasonlottak , a magyar dohány 
ismét mód felett kerestetett Európában. Ha ezen körülmé- 
nyek közt Magyarország a kereskedés e jelentós ágát meg- 
ragadhatja » állandóiag uráTá teheti magát az európai do- 
hány-kereskedésnek; mert később is igen kedyezö állásba 
helyezhette TOlna a magyar terméket az amerikaiTali Ter- 
senyzésben amannak olcsóbbsága és azon tuli^donsága , 
minél fogra a bumó készítésére kiváltképen alkalmas. 
Mind ez azonban semmit sem használt a magyar dohány- 
kerei^líedésnek, az abaldo egyedárusága s nyerészkedése, s 
az ettől származó UviteU tilalom s magas Tám elütötte az 
országot ezen eléggé nem méltányolható liaszontól. József 
1784 óta maga kezelteté a bécsi abaldót, s még ugyanazon 
ÓTben Pesten is áUittatott fel egy fig]nrÍYÖséget (factorey) 
mi által aztán ezen dkkely egyesek kezéből egészen Urai- 
gadtatott I780ban Ftumen s Buccarin ált 25,000 mázsa 
szállíttatott ]d; ezen öszyeg évenkint nagyobbodott s re- 
ményleni lehete , hogy az abaldó mellett is erős lábra áUand 
ez úton a Uyitel; de az emiitett 1784diki fordulat minden 
reményt meghiúsított ^). 

A fenemlitett elszigetelési rendszer, nd által az egész 
osztrák monarchia oUy helyzetbe áUittaték Európára nézre, 
mintha benne sem foglaltatnék , az egészre káros befolyása 



1) SekTtrtstr: Stitiit l^OS. — Skeriee. Dstoriptld ttt. 



Tott: Oimagin 8£orittatott « BOiuurddA , s alvtáB « smmb- 
8xéd iMitalmak TiMzatorlásiil TiuoiiOKták az ekoigetdéri 
rendsxer modoijálMUi Ubocsátott tUabnakit, u egész mo- 
narchia kereskedófli állapata Teazteségessé — pasaiTrá — 

Iffiatán igj nyugot a éjszak félAl mi^jdaeBi egészen el- 
atigeteltté lett az osztrák monarchia, Jézsef az adriai ten- 
gerpartokon s a Danin igyekrék ntat nyitni kereskedésének. 

Büt tőn Jézsef az adriai tengerpartok kereskedésének 
gyarapítására az egész monarchiát illetőleg , előadni ide 
nem tartozik. Biagyarországot tekintre , mintán tapasztalta 
a eledelem, hogy a kivitelnek egyik fő akadálya az ntak 
rosszaságábél származik, nem csak a yármegyékben fOl- 
áUitott királyi biztosságoknak kőtelességőkiU tette az utak 
építését s folyamok tisztítását és szabályozását *) — mikből 
azonban az iditásai által ingeriUtségbe hozott országban , 
némelly száraz ntak ki javítását kivévén, semmi sem léte- 
síttetek; — hanem ő maga is egy igen nevezetes és költ- 
séges kereskedési ntat készíttetett a tengerpartok felé. A 
Karolina utat többféle hiányok s nehézségek igen tudóssá 
tették : Bosziljrievétél Károlyvárosig (2 posta) nem volt el- 
készitve, Talamint azon mellékágaiban sem, mellyek a fő 
ottal a vidéki falvakat Összekapcsolnák , ad még is igen 
szfikséges volt , miután a fővonal merő sivatagon nyúlt el; 
ezenklvttl az igazgató mérnők azon hibát követte el , hogy 
az utat nuO^om mindeniltt vagy hegycsúcson vagy me- 
redek l^tőn vitte keresztfa , mit még is sok hdyt elke- 
rAlni Idiet vala. Mind ezen hiányokat és hibákat, mennyire 



1) PatríoHsoher VorteUag émt Aofilur Haadel Mtabelfea 1.8 kfiv. 

2) Katona 40, 440. 



2S7 

leheCe.Józaef Upötoltatta 8 Utgadttatta. Bgy ntazása alkal- 
mával pedig a magyar, nagy részben teijedelmesb árok szál- 
Utására Uyántató szelídebb lojtésfi ntra alkalmas Tonalt fe- 
dezvén ÍOI , annak építését nem sokára meg is kezdette. B 
szép ut, melly csakugyan az 6 nevére kereszteltetett, Ká- 
rolyvárostöl Zengíg nyúlik; ennek ré^e ismét más út által 
Novival s a magyar tengerparttal, egy harmadik által pe- 
dig , melly Szent GySrgjríg viszen , de kevesbbé kényelmes, 
a katonai kerület kikötőivel vagyon kapcsolatban ^). Bgy 
másik nttal pedig Károljrvárost Gospichon keresztfll Kar- 
lopagöval kötötte össze. Továbbá a fuvarozást a Karolina 
nton j6 állapotba helyezte. Az ezen utakhoz vívd Száva 
és Kulpafolyamokon több Javításokat tétetett, s némelly 
itt vonandó csatornákra terveket készíttetett, mellyeknek 
valósítása részben meg is kezdetett % 

Részint ezen útjavítások, részint Buropának politicai 
8 kereskedési állapata az angol amerikai háború óta, s 
még az I783díkí párisi békekötés után is , igen gyarapithat- 
ták volna a magyar tengerparti kereskedést , ha a fennálló 
vámrendszer s a német és magyar örökös tartományok 
közt fenforgó viszonyok azt meg nem gátoUák. Igaz ugyan 
hogy a iíiUániknak a magyar réveken általi egyenes beho- 
zását sem az 1784diki, sem az 1788díki vámszabályok nem 
tilQák; de annyi nehézségek valának ezen kereskedési vo- 
nalhoz kapcsolva, hogy ámbár Pestről Nagy- Kanizsán s 
Károlyvároson keresztfll a magyar révekbe vívö út nyolc 
mérfölddel rövidebb , mint amaz , melly Pettauon ált Triestbe 



1) Qr. Batthyány Vinee : Briefeiber d. iiii|;iische KfistenUml. 

2) llaire : Bemerkiui; sth.— Vorsehlife nr Brleiehtonuif d. Sebiinurt, 

ud d. Hudtis. Wien , vmé Trittt ISia 1. 46. 



2S8 

Ttoien , még is m^fdnem minden áru e tiosssabbon száUitta- 
téli Magyarországba , és sokkai több gabna » dohány s 
más termesztmény vitetek ki ezen » mint a űumein keresztül 
a kttlflSldre ^). S még azon kevés szállítást is , mi Károly- 
városon és Fiamén ált kezeltetett » meggátolni tOrekvék egy, 
Laibachon e korban alkotott társaság » melly céUáoI tüze 
ki, azon cikkeket, mellyek Fiamén ált kezdettek Károly- 
városba szállíttatni , Triestböl Laibachon ált , és a mérUcei 
úton szállítani Károljrvárosba s igy a űamei kereskedést 
egészen elnyomni ^. Ez agyán nem sikerfUt szándék sze- 
rint e társaságnak; de a magyar tengerparti kereskedés, 
mind a mellett is, hogy a ki- s bevitel valamennyire na- 
gyobbodott, a szenvedőleges állapotból — miként alább a 
mérlegből látancUak — ki még sem vergődhetett. 

A másik vonal, mellyet monarchiája kereskedésének 
kit AzOtt ; az aldanai és feketetengeri hi^ézás , kedvenc esz- 
méje volt Józsefnek. Azon szállítások sikere , mellyek 
1784 előtt Triest- és Fiuméből évenkint öt, gyapjaszőve- 
tekkel, vászon-, üveg- és vasárakkal stb terhelt hajón té- 
tettek , legkecsegtetőbb reményeket keltének fői ezen oszt- 
rák-török s illetőleg magyair- török kereskedés iránt. Jó- 
zsef ösztönzésére a kereskedését Bécsben és Konstantiná- 
polylNu kezelő WiUeshoven kalmárház 1782lien, tizen- 
négy év múlva Kleemann vállalata ntán , próbát tőn a dunai 
hi^ózásban is, némi osztrák gyármfiveket és magyar ter- 
mesztményeket szállitván a fekete tengerre. A Usérlet 
szép sikere másoknak is kedvet adott hasonló vállalatokra. 
Nevezetesen a Brigenty és de la Zia kalmárházak a fönebb 



1) Skerleo : Projeotam Ltg. motlT. I. 01. 

2) V. 0. 1. 53. 



2S9 

emlitettel társaságba lépTén , a kOvetkezO érben tBbb ha- 
sonló szállításokat is tettek » a német gyármflTekhez min- 
dig némelly magyar termesztményeket is, kivált bort, kap- 
csolván. B szép kezdet azonban később nem felelt meg a 
várakozásnak; a társaság bal eredményektől kénytelenit- 
tetvén , a szállítással felhagyott ^). Mert számtalanok vol- 
tak még ez úton a kereskedésnek elébe gördülő akadályok. 

A passarovici békekötés több rendfl, a belgrádinak 
pedig Ildik cikkelye, miként fOnebb látók, az osztrák bi- 
rodalom jobbágyainak különféle kedvezéseket Ígért a török- 
országgal! kereskedésben. Bzek azonban különféle ürügy 
s félremagyarázás által nagy részben ^játszattak , s egy^ 
atamán nem birtak azon kiteijedéssel s határozottsággal, 
hogy kereskedőinkbe nagyobb vállalatokra bizodalmat 8 
kedvet önthettek volna. 

Különösen : az osztrák birodalmi kereskedés Török- 
országba, mi eddig Triestből és Fiaméból kezeltetek, nem 
volt elég bátorságban a török tengeri kalózok ellen. A 
lielgrádi békekötés Ildik cikkelyében adattak ngyan némi 
Ígéretek , az algiri , tnnisi s tripolisi , a török kormánytól 
szabadokkal ellátott , kalózok erőszaktételei ellen ; de már 
ezen cikkely szavaiból is eléggé kitűnik , hogy a porta köz- 
bejárása ezen tartományok fejedelmeinél legíölebb is azon 
nyomaték nélldlli intésben álland , hogy a kötött szerződést 
meg ne sértsék. Azonban nem egy eset bizonyitá ezen 
intések sikeretlenségét. Azért mindig kénytelen volt az 
osztrák kormány , s még azon felül egyes kereskedők vagy 
azoknak társasága is külön szerződésekre lépni ezen rabló 
statusokkal. De még ezek b&ox , bár milly költségesek 



1) Vorsohlige rar Brreittraig d. MdfMit I. 49. 



TOltak, adtak elég Mztoattáat az erAszaktételek a egyiüd- 
Jáa a azerzMéaek negazegéae ellen. 

Bii pedig as aldimai a feketetengeri kereakedöst illeti: 
Megígértetek ugyan, aüként hallék » a paaaaroTlci béke- 
kStéa 2dik cikkében a ca. kir. jobliágyoknak a asaliad ke- 
reakedés azárazon éa Tízra. De azon ilrfigy alatt , hogy a 
dunai hi^ék a tOYábU azállitáara , kiTÍlt a tengeren , alkah 
nutlanok Tolnának, Yiddin és Budáiknál tOTább nem bo- 
csáttattak; ndnél fogra ttfrOk hi^én kivU máa a fekete ten- 
gerre soha sem juthatott. A bi^ok és kellemetlenségek , 
mellyeket e miatt kereskedőinknek, aráik a török bi^ékra 
átrakásában szenTedniSk kellé, az áltrakáa költségei, az 
Onkényleg szabott nagy Titelbér s más rendklTfill zsar- 
lások, Tégre a szándékos késleltetés és zaklatások, mik 
csak pénz által Tálának kikerülhetők, migdnem szám- s 
TégnélkOliek Tálának. A belgrádi Ildik cikkely ezeken 
nem könnyített, csak az eddigi szokásokat és álli^tokat 
erősitTén meg. Minek aztán azon igen si^nos kÖTetkezése 
lőn , hogy kereskedőink a Törökországba teendő Tállala- 
toktól egészen eUjesztettek s elidegenittettek, s a dunai 
kereskedés kizárólag a török , a fekete tengeri pedig nagy 
részben orosz alattTalók birtokában maradt. 

De ha mind e mellett elég Tállalkozó szellemmel birt 
TalaU legyőzésére ezen, a hiUézáat illető akadályoknak: a 
török tartományokban, hOTa áruit azáUitotta, talált ismét 
másokat, mellyek bizonyosan megfoazták kedTétöl, az 
egyszer tett kísérletet ismételni. BfiUdnem minden tarto- 
mányban léteztek ott egyedárusok, kizáró szabadékokkal 
Hrók, miknél fogTa a bOTltt árukat másnak eladni nem 
lehetett ; természetes pedig , hogy ebből kereskedőinkre 
nem leghasznosabb önkény és kénytetéa háramlott. 



241 

Blidegenitök Tálának tOYábUá a török TámhívataLok 
zaklatásai. Mert ámbár a passarovici béke 3dik pontja az 
osztrák birodalom kereskedőit a Támtisztek zsarlásaitól 
még;óvatni rendeli, ez a szabály azonban többféle kivételek 
és nyerészkedő fogások által egészen kUátszatott, meilyek- 
re már magában a békecikkelylien létező kivételek is adá- 
nak alkalmat. Egyébiránt , ki az ozmán birodalom szer- 
kezetével ismeretes , könnyen átlátni fogja, hogy azon kevés, 
nem eléggé meghatározott szabályok a passarovici és bel- 
grádi békekötésben, mellyek addig az osztrák birodalom 
alattvalói kereskedésének egyetlen támaszai s védei voltak, 
az oUy sokféle, kétes esetek-s összeütközéseknek, mely- 
lyek részint az illy bonyolódott ügynek , minő a kereskedés, 
természetéből, részint a török vámszedőktől becsúsztatott 
visszaélésekből származtak , elintézésére elegendők nem 
lehettek , s azért az osztrák liirodalmi alattvalók számtalan 
esetekben szilig > követeléseilien határt nem ismerő önkény- 
nek voltak a törökkeli kereskedésben alávetve ^). 

József tehát, mind ezen akadályokat elháritani igye- 
kezvén , ugyanazon évben , meUyben az elszigetelési rend- 
szert kihirdette, 1784ben, febr. 24kén, az ozmán kormány- 
nyal Sin ed nevezett alatt kereskedési szerződést kötött; 
melly által nem csak az előbbi szerződések megerősíttet- 
tek, hanem a kereskedést eddig mind a tengeri és álda- 
nál hi^ózás , mind a török birodalom tartományain keresz- 
tül utazás tekintetében gátló akadályok elmozdtttatván , 
tí kedvezések is adattak az osztrák Mrodalml kereskedők- 
nek a török tartományokkali közlekedésben. Bzen nagy 
fontossága oklevél lefordítva im itt következik : 



i) Haiid1wig8eijiTer»tIiidiiit8 uiter H. Namen Sioed. Wien 178^« 



242 

„Acs.kir. k5Tet»ami baritiuik, egy, u 6 vdTanré- 
MéfU benyidtott, emlókiratliaii a belgrádi szerződés Ildik 
pOBUának záradékára támaszkodélag » némi » a cs. Ur. ke- 
reskedők és alattralók javára a tSrők uraság alatt létező 
tartományokban teendő, intézkedések iránt keresett meg 
bennttnket. Az emlékirat megrizsgálásából kitűnik, bogy 
az említett Ildik dkkely valóban al^pnl szolgál a cs. klr. 
Uvánatnak; az emlékiratban foglalt nyilvános bizonyítások 
entf énéi fogva tehát , mellyekben igértetik , hogy minden 
törők hi^ók és alattvalók , kik a cs. kir. status határaiban 
szárazon s tengeren vagy folyamon fiznék kereskedést, 
szintazon szabadékokkal és kiváltságokkal birandnak, 
mellyekkel ott a legkegyeltebb nemzetek élnek, a fényes 
kapu, melly arra szilnetlen' figyelt, hogy kőtőtt szerződé- 
seit hiven megtartsa, s melly minden időben tőrekvék a cs. 
Ur. udvarnak, az ő régi barátjának és szomszédjának ő- 
szinte indulatát és tökéletes barátságát félre érthetlen 
bizonjritványokkal tanúsítani , magát e Jelen Sined által fin- 
nepélyesen lekötni határzá pontos teUesitésére a következő 
cikkelyeknek , mellyek jövőben változhatatlan zsinórmérté- 
kfil és szabályul szolgálandnak a német nemzetteli bánás- 
módban, s mellyeknek épen oUy er^e és hatása legyen, 
*mint a belgrádi szerződésnek.'* 

„1. A Passarovicen rf It hen aláirt s az emiitett bel- 
grádi szerződésben alapul szolgált kereskedési egyezés a 
cs. Ur. kereskedők és jobbágyok iránt az egész ozmán bi- 
rodalomban kellőleg megtartassék , s a fényes kapu részé, 
ről abban semmi legkisebb sérelem vagy eltérés se enged- 
tessék meg. Mi pedig a tengeren és folyamoni kereskedést 
illeti: az iránt e jelen Sined 6dik pondja vétessék szabályul.*' 



2iS 

»,2. A porU lUoBnan megerAsiti régi szerződéseit a Bé- 
nél kereskedők - s Joliliágyoktól fizetendő Tárnok teUnteté- 
bes. Bffinden amiktől s JaTaiktől t i.» menyeket az ozmán 
Urodaioniba eladás Tégett behoznak » yagy bejöttök , yagy 
TégcéUok helyén egyedfii egyszer s nem többet mint száz- 
tői hármat fizessenek yánjárandőságal : szintagy az ozmán 
birodalomban Uriteire Tásárlott s meg nem tiltott ámktől 
csak egyszer s egy helyen három száztőlit fizessenek s 
pedig azon feltétel alatt » hogy a német kalmárok kereske- 
dése» mind a be- mind a kivitelnél minden más» Uyált (a * 
tőröktől ngy nevezett) Mfstaile » Kassabye , Bedeat , Res- 
snn, Hadamye» Reft» Bag » Jassak, Kiile» s egyéb Oly 
adőzásoktől ment és szabad legyen. Ámbár pedig az ezt 
illető rendszabályok a passarovici kereskedési szerződés- 
ben világosan meghatározrák , mind a mellett is előadá a 
követ , hogy idő haladtával mind átalánosan az ozmán biro- 
dalomban » mind különösen a moldva és havasalíQldi fcjede* 
lemségekben kttlönféle visszaélések csúsztak volna be e 
rendszabályok ellen. Ezeket orvoslólag tehát megerősíti a 
fényes porta jelen intézkedése által azon rendszabályobit » 
hogy azok jövőben az egész ozmán birodalomban a leg- 
pontosabban megtartassanak.'' 

„3. A német alattvalók és kereskedők mind be - mind 
kivitelénél nem tiltott áraiknak » valamint az eladásban s 
vételben is tökéletes szabadsággal éljenek; s azért neUk 
a kiváltságos testttletek » társaságok » egyedárasok » vagy 
akár ki más részéről sem nyilvánosan, sem alattomosan 
legkisebb akadály se tétessék , sem pedig adások vagy ve- 
vésOk miatt a török alattvalóktól büntetéssel és fenyítéssel 
ne illettessenek. Sem az szabad ne legyen, hogy török 
alattvaló , ki a német kereskedőktől némi árakat vásárlóit , 



e miatt a kiTáltságos testületektől tiántassélr. E Tég^re a 
tartományok , tengerek és partok parancsnokaiiiak , Tám- 
tiasteknek 8 egyeli előUárókmik oieghagyassék » hogy Tflá- 
g06 formánok által eszkSzO^ék ezen Sined Tégrehigtáaát » 
melly azon módot fogla^a magában » miként kelben az oz- 
mán Mrodalomba érkező » onnan elmenő » vagy abban tar- 
tózkodó C8. Ur. Jobbágyokkal bánni ; a hogy a jelenlerő 
miniaterek » konanlok , ttgyviTŐk a határszéli ]iarancsnokok 
magokat azokhoz alkalmazhassák » ezen formánok másola- 
tai a cs. Ur. ndTarral közöltessenek/' 

,>. Megelőzésére minden kétségeknek és felakadások- 
nak » mellyek a tartományok parancsnokai és előUárói előtt 
a tengeri és folyami kereskedés tekintetében támadhatná- 
nak , nyilatkoztába a fényes kapa » hogy a szerződések ere- 
jénél fogra szabadságokban álUon a cs. kir. alattvalók- 
nak és kereskedőknek útleveleikkel az ozmán birodalom 
minden tartományait szárazon , tengeren és folyamon bentaz- 
ni » ott kereskedésőket űzni , én szintúgy szárazon » ten- 
geren s folyamon , hol szttkségesnek látják » kikötni s a szo- 
kott Tándárandóságok lefizetése után áruikat kirakni, s 
érettök más , nem tiltott árukat berakni.'' 

»,5. TOTábbá nyilatkoztatja a fényes porta , hogy a cs. 
kir. udTsr a passarovid és belgrádi kereskedési szerződé- 
sek erejénél s a két udtar közt fenálló egyetértésnél fogra 
Jogosítva Tan » Jobbágyai számára kivétel nélkfil ugyan 
azon hasznokat s kedyezéseket Uyánhatni, melly eket egyéb 
flrank nemzetek, néTSzerint franciák, angolok, -németalföl- 
diek és oroszok vagy akár melly más , még kegyeltebb 
nemzet birs Jövőben birand." 

„6. A passaroTici kereskedési szerződésben foglalt ki- 
Tételek ellent nem állhatván , szabad legyen a cs. kir. 



245 



alattvalóknak s^Uát •hajóikkal 8 matrózaikkal evezni be ke- 
reskedési célból a folyamokból a tengerre s Innét a folya- 
mokba » a kik is a lie - 8 kivitt árukért egyszer lefizetett 
váuóárandóságon kiviil semmi egyébre ne szoríttassanak.** 

»»7. A német kereskedőknek és joliMgyoknak a partok 
hosszában! utazás az ozmán birodalom csatornáin és ten- 
gerszorosain , névszerint a fekete tenger csatornáján sza- 
bad és minden vámtól ment legyen , akár a cs. kir. statu- 
sokból idegen országokba » akár ezekból amazokba utazza- 
nak, hajóikkal tengeren vagy folyamon » ide vagy oda a 
kereskedők. Sehol és semmikép fSl ne tartóztassanak , sem 
áruik kirakására ne szoríttassanak; az út alatt Onkényleg 
partra szállított áruktól pedig a kiszabott ványárandóságon 
kivttl semmi egyebet ne fizessenek. Csak azon egy észre- 
vétel tétetik itt» hogy e h^ók nagyobbak ne legyenek, 
mint az oroszoknak megengedett kereskedő h^jók. To- 
vábbá a cs. kir. alattvalók és kereskedők azon tekintet- 
ből , hogy azok a cs. Ur. udvarhoz , mint a fényes porta 
legőszintébb bará^ához , tartoznak , az ozmán birodalmoni 
áltmenetOkben barátságos gyámolitást és svédeimet nye- 
rendenek. Meggondolván pedig , hogy a folyamokon hasz- 
náltatni szokott hiUék a tengeri hi^ézásra általán véve ke- 
véssé, vagy épen nem alkalmasok , szabad leend áz árukat 
a tengerhez kő zel felevő helyeken más hi^ökr* általrakni , 
mellyek a fekete tengeren is járni szoktak , a nélkfil azon- 
ban , hogy e udatt valamelly adónak fizetésére kényszertt- 
tetnének/* 

„8. Ha pedig a Jelen Sined cikkelyei valamellyikéaek 
végrehiütásában , kivált a tiltott árukat , vagy a passarovid 
és belgrádi szerződés némelly kereskedési fSltétdeit illető- 
leg , valamelly nehézségek támadnának : azon esetre ajántfa 



246 

készségét a íényes porU, azokat kSlcstfnöa értelmeaitéa a 
megjegyzéa által barálságos módon Uegyenliteiii. Mi azoit- 
iMui lia ekként meg nem történhetnék : előre is megegyezé- 
sét a^ja, az iUy Títapontoknak egy részről az orosz ndyar- 
ral múlt évben kőttftt kereskedési szerződés szabályai sze- 
rint , más részről a német nemzet kereskedéséhez illő mő- 
don teendő kiegyeniitésre'' ^). 

E szerződés által tehát elmozdittatUk mind azon aka- 
dályok, meUyek a tőrtfkkeU kereskedésnek eddig n^át ál- 
lották. Ezen felül a tengeri rablök ellen még egy kiUőn 
szerződésben biztosíttattak kalmáraink , mi szerint nekik 
minden okozott kár hat hónap alatt helyre pótoltatni igér- 
tetett. E Tégre pedig Algírba » Tonisba és Tripolisba cs. 
Ur. ttgyrlTŐk küldettek, a szerződési pontok teüesitésére 
flgyelendők. A donai hi^ózásrai felügyelés pedig a Mold- 
Tában és Hayasalíőldőn íőlálUtott ügyviTŐségekre bízatott. 
AzonkiTül meghagyaték a zimonyi parancsnoknak » hogy 
szükség esetében a kereskedőknek kellő segedelmet nyidt* 
son. Rostsoknál és Galacnál pedig s mindenütt máshol, 
hol a kereskedők kikötni szoktak , a keUő felügyelés s 
gyámolitás a konsnlokra bizaték. Hasonló intézeteket tőn 
a ttfrOk ndyar is a kereskedés tárgyában tSbb rendfi, a 
hayasalíőldi T^dához , a UkOtők parancsnokihoz s más il- 
lető basákhoz bocsátott fermái^aiban ^). Mtrel pedig ezen 
szerződés 5dik poncában kereskedőinknek mind azon Jogok 
igértetnek a tOrtfk birodalomban, mellyekkel a legkegyel- 
tebb nemzetek bírnak, és az orosz s tőrök kormány kSzt 
1783ki Jon. lOkén kőtStt szerződés e miénknek zsinómér- 



I) Uaiidlmig»elm?ers(iiÍMÍM sib. 36« 
2} V. 0. Sí köT. 



247 

tékéU 8 magyariiatáid tOzetik ki , az amannak 2dik pont- 
jában njrilTán UtflzStt segélyezés szükség esetében » ke- 
reskedőinkre is alkaimaztatik. 

Ezen szerződés a törőkkel szükségessé tőn egy má- 
sikat az orosz adrarral. Mert mintán ez által a fekete 
tengeri bi^özás megnyittatott » az orosz birodalomnak pe- 
dig több tartományai a tengerre nyúlnának » s több folya- 
mai abba őmlenének: szükséges TOlt az osztrák monarchia 
alattvalóinak kereskedését a fekete tengernek orosz nraság 
alatt létező par^n is biztosítani. Sőt egyenesen céUa 
TOlt Jözsefiiek» alattralöinak kereskedését Krímbe kiter- 
jeszteni. József e szerződést az orosz ndyarral szinte 
1784ben kötötte, mellyben mind a két ország kereskedői- 
nek kölcsönös szabadékok biztosittatnak; egyebek közt a 
magyar bor Tán^a» mi 1766 óta az orosz árukra vetett ti- 
lalom által okozoU yisszatorlás következtében 60 száztólira 
emeltetett volt, 9 és 4 száztólira szálUttaték ^). 

József ezen előzmények után különféle kedvezmények- 
kel igyekvék a donai hi^ózást folyamatba indítani : szaba- 
dékokat osztott , kivált a WUleshoven kalmárbáznak ; jutal- 
makat hirdetett, azoktól elnyerendőket, kik ez úton vál- 
lalkozásba bocsátkoznának. Továbbá rendelé, hogy min- 
den ámtól , melly a magyar vagy német tartományokból a 
Danán cs. Ur. alattvalóktól vagy azoknak költségére az 
orosz vagy ozmán birodalomba szállíttatnék, csak egyszer 
s csak %i száztóli (vagy is 25 kr.) vétessék vámul , minden 
más be- s kiviteli jáicandóság elengedtetvén. Szintúgy az 
ozmán vagy orosz birodalomból a Dunán cs. Ur. alattva- 
lóktól, vagy az ő költségökre a német örökös tartomá- 



1) UMdlusteiBvenaBilBiM itb. 52. 



Í4S 

nyokba Titt árakat Magyarorszigban az átTiteli vámtól 101- 
meiitette; ha pedig ezen portékák Bécsbőt kfilíOldre azál- 
Uttattak , az átviteli vámot csak egyszer fizettette meg. 

Ezen ktvfU József azt is kSzzé tette » bogy ő bi^lAB- 
dó volna egy vagy t9bb társaságot , melly a donai bi^ó- 
zást' s az orosz tartományokbani kereskedést tttzné U 
GéUáúl» s e végre a Duna mellett vagy az orosz biroda- 
lomban ttgyvivöségeket állítani szándékoznék » minden e 
vállalatot elösegitó módok által gyámolítani; ndért az iUy 
társaságok s ttgyvivAségek tervei a kormánynak minél 
dőbb bemutatandók volnának. KftlSnSsen biztosíttatott pedig 
a fejedelem pártolásáról egy vizi sürgöny , melly dunai ha- 
jók által Bécstől Galadg » vagy tnli^donkép Szaunáig TOlna 
létre hozandó. Egy illyetén , az árnszálUtást kőnyebbiten- 
dő s gyarapitandó vállalatnak bizonyos időre kizáró szaba- 
diték igértetett , mellynél fogva minden » a tőrök vagy 
orosz tartományokba idegen hívókon a Dnna torkolatáig 
szállítandó árakat kizárólag kezelhetné » az áraknak si^át 
hAJókoni szállítása azonban , valamint akár mi egyéb Tálla- 
latok is minden egyesnek szabadságában hagyatván az illető 
hatóságoktól váltandó úti levelek mellett. Az illyetén le- 
Telet váltónak bebizonyítani kellene : hogy ő cs. Ur; alatt- 
Taló » hogy az elkttldendő ára síUátfa , vagy más szinte cs. 
Ur. alattvalóé. Azoknak pedig, Uk najit h^óikon szállít- 
ják portékáikat » a nyíltlevél (pátens) megnyerésére szük- 
séges a haiő nevét, a hidömestert , vagy ügyvivőt, a hi^te 
legények számát s az utazókat fSijelenteni ^). 

Azonban még a Síned előtt tett s főnebb emiitett Wil- 
leshoven és b. Taufferer-féle vállalatok megbukta még az- 



1) Hand1au£;8eiD?er«Uli\dnÍM ttb elötiaya. 



ntán i8» mlntáii* ndnt kallók, a Sined e iuU^^zásnak legna- 
gjoVh akadályalt elmozdította, TísszaQesztA például ma- 
radt emlékezetben , mellyen sokaknak megtört yállalko- 
záai szelleme. A kalmárközSnség óhiUtotta ogyan a nagy 
nyereséget, mit e közlekedés ígért , siUá<jáTá tenni; de 
uOndenki félt pályatörö lenni a kétes kimenetű közlekedésben. 

De még is találkozott , ki ezen , most már annyira kegyelt 
▼izi úton megkisértoni akará szerencsiét ; a yállalkozó 
neve Gollner Bálint, ki Károljrrárosban s a magyar ten- 
gerparton ált a kttlíöldön több érek óta ttzött némi Jdentö- 
ségtt kereskedést. 1785diki január. 16kán költ körleyele 
által Jelenté a közönségnek , hogy tengeri mintán hiúéinak 
egyikével a Dunán le a fekete-tengerre utazni szándékozik, 
^ánlTán készségét , jutányos Titelbérért mindennemű árukat 
szállítani Konstantinápolyba és Cherzonezba. Cé^a e vál- 
lalatnál egyedfii az toU, hogy az e Tonaloni kereskedés 
hasznait a magyar tengerpartokon fizöttóTel összehasonlít- 
hassa , s azután , ha e Tállalata sikenUend , nagyobb kerefi- 
kedésnek vesse meg alapját. Azonban e hirdetésnél nyil- 
Tán mutatkoztak kÖTetkezései azon benyomásnak , mellyet 
az előbbi yállalatok megbukta okozott a kereskedők ke- 
délyében. Gollnemak hajtja, kellő megrakására 3—4000 
mázsa teherre TOlt szttksége , s alig gyfilt össze száz má- 
zsa. BfindenU yeszélyt gyanított, aggodalmat nyilTánított 
s — a Tállalathoz nem járult. 

Ezen közönséges bízodalmatlanság azonban GoUnert 
nem ijesztette el íöltetelétol. Eltökélte magát, nUt tömi 
s a dunai kereskedés hasznairól, miket ő egész bizonyos- 
sággal reményit, a Tílágot meggyőzni Buzgalmában mind 
a két szép s tengeren is használhato hiü^át megrakatta 
tiszta bánsági buxáTal, s 1786diki június 30kán ZUnonyból 



150 

ttuk indáit Yálbdata azonbaa az tígjnA hájféhnnktír 
lan kirin iiaii egészen sikertlt; mert ámMür egyik kttiéia, 
az ArcUpelagnsba szerencsésen beeyezett, s terhét Sdo 
szigeten minden reménjrt túlhaladó nyereséggd adta el; de 
a másik h^já még OrsoTánál elsillyedt, s pedig sem a 
Dnna annyira kikiáltott Teszélyességéndi[ ^), sem a hi^é- 
sok és kalauzok (dnmingi, pilote) tapasztalatlanságának, 
hanem egyedül a tOrOk hrutalitas-» fonák sUtnspolitica-és 
kereskedés - gyűlöletnek esTén áldozatni. Mért , miként az 
I787dikben kikiUdStt Ur. biztosság Tizsgálataiböl kitint 
▼olt, a dandngi egyenesen a törtf k » snppaneU igazgató pa- 
rancsára sOlyeszté el a hajdi, ki azonkiTfil hogy irigy sze- 
mekkel nézte a magyar kereskedésnek e Tonalon f Slébred- 
tét, s azért azt csir^iában törekrék dfcjtani, azt is Telte, 
hogy a hBÍ6 hadi szereket szállit az orosz szán^úra. Ezen 
eset s a nem sokára UtOrt háborá a törökkel, ismét elfe- 
ledteté ezen, a magyar kereskedésnek magától a természet- 
től kiszabott 8 ha minden akadályoktól megszabaditutik , 
rendklTiiU nyereséget igérö vonalát 

A magyar -török kereskedés , mintán az előadott okok 
s körBlményeknél fogra az Aldnnán lábra nem kaphatott, 
a magyar határon tol nagy részben csak szárazon kezelte- 
tek. Fő Atai Eszéken, Zimonyon és ŰJTidéken vonultak 
keresztül; melly városok egyszersmind lerakólnil szolgál- 
tak e kereskedésnek ; a Mehádián keresztflU vonalnak cse- 
kély volt Jelentősége , s r^ta az élelmi szerdc fOlcserélésén 



l) Nem tagadhitBi ngjBUy ho^ a Taskapiii Duna mb a lefktUe- 
BMb h^óiássai ^ialkoaik , retnélftaaégét aioabaa ttssaere- 
Mtt na^yitoita a köiTéleméay. L. ttber d. Merr. Haaálanf 
aaeb d. Doaaa itb. WItn 1782. I. 17 kttf. 



251 

kiTfil csak némi sertés marha - kereskedés kezeltetett. A ÍO 
cikkelyeket, mik TSrökországból liehozattak, gyapot, kor- 
dOTány, szattyán, rizs, UlrOk- yagy mokkakáté és sertés 
tette. Azon körttlmény, hogy Magyarország gyárokban 
szttk«lkOdvén, sAJát készítményeit a török ámkkal fSl nem 
cserélhette, az osztrák tartományok gyármttveiyel pedig, 
mik hozzánk már a fogyasztéU adóval megröTa Jutottak , 
a bécsi, illy adózásnak aUja nem vetett, kalmárokkal a 
Tersenjrt ki nem áUhatta, Magyarországra yeszteségessé 
tette e közlekedést Miként az előbbi szakaszban meg^ 
Jegyzem, csak az egy sertésen nyert Magyarország. 1779- 
ben honunk 1,086,564 ítnyiTal tSbb tSrtfk árut emésztett 
íöl a kivitelnél. Törökországból e korban közép számmal 
9 milliónyi áru szállíttatott összesen a magyar és német tar- 
tományokba ; ellenben ezek Törökországba mintegy 6 mil- 
liót érö gyármüTeket szolgáltattak ^) ; ebből azonban Ma- 
gyarországra igen csekély rész Jutott. Igaz , e Tonalon az 
örökös német tartományok is szenTodölegesen állottak , mi- 
után alig róYták le azon öt millió piasztert, mi egyedtU 
Thessalonichba, Macedónia fő városába, gyapotért, gyap- 
júért *) stb. folyt ki az ostrák birodalomból; az ő yesztesé- 
gök azonban csak látszatos toU ; mert a bevitt nyers cik- 
kelyeket gyáraikban feldolgozTán , kereskedésök más to- 
nalain nagy nyereséggel adták TOlt el. Azonban mind a 
mellett is , hogy az előadott körülmények miatt nem nyert 
is e magyar - s illetőleg ostrák - török kereskedés oUy 
kiteijedést , minőt nyerhet vala , Józsefiiek buzgalma e köz- 
lekedést ollyanná tenni, minőt az osztrák monarchia más 



1) U. 0. éf VorMhUs* svr Brweitcraaff 4. Hsadtli slb. 1. 5a 

2) Nikolai ttUeirása 4, 377. 



353 

részekrőli elszigeteltsége kíTánt^ még sem toU egészen 
sikeretien: 17801mui a zimonyi hannincail csak 17,808 ílot, 
16% krt jövedelmezett , József uralkodása Tégén pedig k&- 
rUbeliU 100,000 , a TesztegintézetbAl külÖB 20,000 ft folyt a 
kincstárlia , a réT pedig, mellyen az árok a Danán ált szál- 
lhattak, 15,000 ftért Tolt évenként kibérlelve ^). 



k 



Egyik legbonyolAltabli f(^ezetére jöttttnk történetünk- 
nek — a kereskedési mérlegre ( Mlanz ). Annyi eblien az 
egymástól elágazó, egymással szemben álló vélemény, 
annyi s oUy bonyolultak a figyelembe veendő pontok s ke- 
vesek a Mteles statosadatok , hogy kőztök eligazodni alig 
lehet; tökéletesen kiszámolt mérleget előadni pedig teUes 
lehetetlenség. Az 1767rőli liarmincadi táblák tanúsága sze- 
rint Magyarország Alsó-Austriával » Morva- és Gácsor- 
szággal mindig nyerő (activ)— , Törökországgal és a tenger- 
parttal mindig vesztő (passiv) kereskedésben állott ; Sleziá- 
val változott állása ; a József alatti tlz év azonban össze- 
véve » vesztést mutat elő. Az egész kereskedés eredmé- 
nyét tekintve, egyedül 1774ki év adott 236,724 ft veszte- 
séget » más évek mindig nyereséget kftlönböző menn]riség- 
ben; némelly évben t. i. alig 800,000 ftot, másokban ni^jd 
többet, maja kevesbet két miiUó ftnál. Az 1777 s 1786 
közti tlz év kereskedési tábláinak középszáma szerint az 
évenkinti kivitel 12,667,080 lUt 

„ bevitel 10,078,575 .. e szerint 



tehát a nyereség 

néhány 



2,588,505 



»« 



99 



íme kiiiOn 



1) S€h?arteer SUtist. 2. kiad. 1 , 442. 



érnek 
1778^ 



1779> 
1780_ 
1782> 
1783. 



253 

kivitele 
14,262.800 ft. 
16.205,217 1) 
12,198,815 ,. 
1S,527,124 „ 
16,682,069 ., 



>» 



• > 



» 



>* 



9> 



1785. 



bevitele 
10,390,328 ft. 

9,313,191 
10,419,230 

9,192.743 
10.847.121 
12.049.198 



»» 



»» 



•» 



f$ 



17,610,129 „ 

Összesen pedig az egész tiz ér alatti klTitel tesz 
148,229,177 ílot , a bevitel pedig 106,721,371 ftot; mi sze- 
rint e tíz éy összes nyeresége tenne 41,507,806 ftot» az 
éTenkintt pedig 4,150,780 ftot. Gróf Almásy Károly ,,Con- 
siderationes snper stata commerciali Unga- 
riae'' czimfl monkájálian *), az I783diki éret Teszi kffzép- 
számul , mi szerint a nyeremény 5,834,948 ft teszen ; éhez 
hozzá a4ja azt a ktfrftlbelttl három millió ftot, mi a bánya 
nüTelésért benmarad, mi által az ország éyenkinti pénznö- 
Tekedése 8 millióra menne; ebből aztán lehnzTán a had- 
fizetési s más beligazgatási költségeket, mik egyenesen 
Bécsbe Titetnek s többé vissza nem folynak , továbbá az 
évenkintí , mintegy négy milliót tevő , tiszta bányj\{övedel- 
met ; az évenkinti pénzszaporodást mintegy négy milliónak 
álUda. 



1) Kien év tábláit, nellyek iterint ax aetifim 6 millióra eaelke- 
dik, Ubáraak Már ax is Matatja , hogj a kötetkexA évi aotÍTi» 
esak 1,770,685 ft, as 1778dlki pedig ixinte lokkal kareib, 
CMk fele a Boodott évbelinek ; miatán még is bixooyos , ho^ 
kereskedési fordvlatok lassan sxoktak beállani, ha osak rala- 
Melly rögtön táaadt , igen nagy hatása ok köxbe neM vág , mí 
Még is 1770rdl seMMi esetben neM állhat. 

2) L. Fordításban Schlötxer Staatsanxeigen 18 , lap. 10 köt. 



254 

HU éta számítás hibátlan TOlaa, tSoiérdek pénzSsz- 
Tegiiek kell vala az országtan taBzéhalBOztatni ; a már 
csak ennek hiánya ia eléggé megcáfoUa a ÍOnebbi azámitáaf . 
De még az említett tiz éy tábláinak középazám szerinti 
actlYoma , a 2 millió » sem számitható az országnak éven- 
kinti, valóságos pénznyereségeiU. Mert ha AHtesszttk is» 
hogy az előadott kereskedési táblák hibátlanok » tökélete- 
sek, mi még is nem áll: azok a ki s befolyó pénzOszveg 
mennyiségét ki nem matathatják , sok más pénzforgási mó- 
dok s utak léTén , nük a harmincadi táblákban AU nem je- 
gyeztetnek. Hlyen kifolyási csatornák és rovatok : 1. a 
kamarai, sói, harmincadi, sor^játéki (lotteria), egyenesen 
Bécsbe folyó, mintegy 4 milliónyi JSTedelmek. 2. Azon 
költségek, mellyeket a leggazdagabb országlakosok tesz- 
nek , részint folyton Bécsben lakván , részint oda Ügyeik- 
ben s mnlatásol ntazván , mik mintegy 800,000 ftot tesznek. 
3. A bécsi hitelezőknek fizetett kamatok s tőkék, mik leg- 
alább 200,000 ftra ragnak. 4. Azon őszvegek, mellyek 
drágaságokért , mhákért stb , költetnek Bécsben a magya- 
roktól. 5. A köriUbeliU 100,000 ítra menő taksák , miket 
pörlekedők , kérők , adományosok , tiszts^et nyerők stb 
Bécsbe folyatnak. 6. Végre mind azon öszvegek, mik a 
bányákból Bécsbe folynak , s mik részint a vert pénzből , ré- 
szint az érckiváltás nyereségéből s bányaadóból (arbnra) 
származnak, s mindössze mintegy 3 mOlio tiszta Jövedel- 
met adnak. — Hiányzik ellenben a fönebbi átalános ösz- 
vegekből mind az , nü évenkint a Idr. jövedelmekből 
visszafoly katonai lovakra , nihákra , fegyverekre stb , ho- 
lott ez mindössze ismét jelentékeny mennyiséget ád; igy 
az 1781diki évben egyedül fegyvememdért 358,578 ft ma- 
radt az országban ; az átviteli árak fhvarbérét s a beata- 



S5» 

zott kereskedőkéi elköltött simmát pedig ,ibI sdnteaz acttT 
rovatba számítandó, meg sem határozhatni. — Mind ez ht- 
ásTzik a fenleirt táhlákhan; miből kisOl, hogy azok ntán 
nem határozhatni meg a pénznek évenUnt ki- s befolyó 
mennyiségét Nem Talószinfltlen azonban az a gyanitóla- 
gos állítás » mi szerint, ha nincs is az érenUnti összes 
pénzforgásban veszteség , a passivnm bizonyosan soly^ 
egyénben áll az acttvnmmal. Nem döntf meg pedig ezen 
állittást az a körOlmény . hogy József alatt mindennek ára 
növekedett s a kamat 6ról 5re esett : mert ezen eredményt 
nem a pénznek nagyobb be- mint kifolyása; hanem a ki-s 
befolyó pénznek nagyobb tömege s gyorsabb forgása a^ja. 
Nőhet vagy csökkenhet valamelly tartományban a pénztö- 
meg á nélkfii, hogy abe- s kifolyási arány változnék. Pél* 
da ebben az egész osztrák monarchia; ez József uralkodása 
végéig mindig passivnmmal állt ; s még is mind az árak , 
mind a fényfizés emelkedett a német örökös tartományok- 
ban s pedig nagyobb arányban , mint Magyarországban. 

yn már az egyes fiictorokat s egyszersmind az utakat, 
m^Uyeken a pénznek ki s befolyása kezeltetik, vagy is a 
kereskedésnek mechanismnsát illett : legnevezetesb cikke- 
lyek: 

I. A bevitelben: 

a) Yászon s gyolcs, eg]rik legnagyobb passiv dkkely; 
mert bár minő közép szám vétessék , az egy milliót mindig 
felttlmúlta. Leginkább száUittatott Sleziából, a Und gyár- 
ból és Gácsországból , mi nem csak lengyel , hanem részben 
orosz készítmény. E cikkelyt nagy részben magok az örö- 
kös tartományok kalmárai hordják nevezetesb vásárainkra ; 
más részét a magyar, kivált első rangú pestf kereskedők 
számlák. A pestt vásárokon nevezetes mennyiséget vesz- 



266 

nek a debreceni s nás nagyobb Tárari kabnárok; de sás- 
kor i8 szálltttatlák azt spedtteureik áttaL 

b) Posztót honunk leginkább a morvaországi , nérsze- 
rint troppauiy brfini, és rdchenbergi gyárakból vesz; a 
legfinomabb, de József alatt a tilalom udatt csekély meny- 
nyiséglien a belga limborgi gyárakból szállittaték. Ezen 
cikkely is köriUbelíU egy milliót yiszen U; a szóban forgó 
tlz éT kOzép száma 739,756 fra megyén. 

c) .Más , kiUtfnféle gyapja , kender s len szövetek mik 
kivált a bécsi lerakókból szállíttattak, a tlz év kOzépszáma 
szerint 849,824 ft. visznek U. 

d) Gyapot a német tartományokba Törökországból 
Magyarországon keresztftl szállíttatott s még is kifolyt 
gyapotszövetekért évenUnt mintegy 450,000 ít. Sőt mi 
kereskedésünk paradoxénál közé tartozott, nyers gyapot 
is mintegy 40,000 ítért hozaték Bécsből. 

e) Nyers selyem ugyan azon közép szám szerint a 
kivitelnél több behozatott 74,177 ntal. Selyemma pedig 
585,443 ftiyl. 

1) Börmivek nem csak Német-, hanem Törökországból 
is hozattak , kivált a zimonyi állomáson , kordován és szat- 
tyán, s nagy mennyiségű szU; ez á törökkeli kereskedés 
legnagyobb passivama ; közép szám szerint t. i. évenkint 
228,292 ftra ment ; az egész bevitel pedig , ide számítván az 
örökös német tartományokból Jövőt is , mintegy 300,000 ílra. 

g) Famüvek mindössze szint azon közép szám szerint 
274,464 ílot vittek volt ki a német tartományokba ; legna- 
gyobb részt foglalnak ebben a finomabb , Bécsből a Danán 
Pestre szállított bátorok. 

h) Nyers vasért évenkint 130,200 firt, vasműért pedig 
68,836 frttal több megy ki, mint be, s leginkább GráUbe. 



257 

i) Szőr0BbAr két áUomáMn hozatott bo: Oroszország- 
Ml GácsországOB 8 alnródl bsnalncadoii ált; s uerikai, 
a Mc<il FBktárakMI , meUyekbe Upcséröl száinttaték; Össze- 
sen 144,574 flrtnyi pénskUélyást okozott kfeép szán szerint 

k) A díTSt-, úgj Bérezett nfimb^ ámk , mik Bécs- 
Mi szállíttattak 9 részint német tartományi, részint pesti 
kalmároktól , érenkint mintegy S0,000 flrtot vittenek U. 

1) Az olasz és leyantei ámknak FinméMl kellett TOIna 
ngyan legrövidebb Aton Yarasdon s Nagy-Kanizsán keresz- 
tftl Jntniok az országba ; de az nem Agy tOrtént ; némelly 
pesti kalmár egyenesen a tengerpartról hozatá ngyan azo- 
kat, hanem TriestMl Pettanon ált; tObben a második kéz- 
Mi vették Bécsben. Mióta azonban Finme magyar igazgatás 
alá Jntott , e dkkMl még is valamdly csekély, mintegy 10 
ezer flrtnyi nyereség fblyt be a esere áltaL 

IL A kivitelben: 

a) B korszakban egyik fegnevezetesb acttv dkke volt 
kereskedésünknek a gabna; a tlz évi kOzép szám szerint é- 
venUnt 1,9B9,154 frtot jövedelmezett MIdOn Olaszhonban 
sztlk termés volt, ft dnnamelléki megyékMl » sOt az ország 
beUéMl is részint szegedi , aradi » temesvári , becsei s ba- 
jai, részint a tengermelléki kereskedők által Összeszedet- 
vén, Zimonyig a Dnnán, tovább a Száván és Knlpán Ká- 
rolyvárosba, innét a Károly- és Józsefliton Flnmébe, Bae- 
cáriba és Zengbe szálittaték. Másik része a gabnának szál- 
Uttaték a német tartományokba. Az évenUnt kivitt mennyi- 
séget e tartományok nagyobb vagy kisebb szüksége hatá- 
rozta eL A szállítás két Aton tétetek: Sopronyba, a hétivár 
sárokra vagy a raktárakba. Ue vagy magokjOnék a bécsi 

17 



25S 

kereskedők vagy lig7TÍTŐk által szálUttatják a szfikséges 
meiuiyiaéget , de magok a aoproBTi kalmárok is Beyezetes 
flieiuiyiséget Tisznek be. Másik PDzsoayoB Tiszea keresztdl 
Bécsbe, vagy a Iscbameadi béti vásárokra. Midőn Bécsben 
nagyobb a szükség, fokonként Győrig, Komáromig, Esz- 
tergomig, Pestig, Báiáig, Szegedig stb. Játnak e kereske- 
dés* mozgásai. A szállításokat nagy részben a győri és ko- 
máromi hi^ósok eszközlik Pozsonyig ; innét a nagyobb rész 
tengelyen szállíttatik. B két , Osztrákországba títő fő úton 
ki¥ül még más kettő létezett: egyiken a danántnli tartomá- 
nyokból Stájerországba ; másikon Trencsényen, Yágigbe- 
lyen , Szereden , Galgócon ált a béti vásárok n^fán mozdit- 
taték elő a gabna Morvába. A belkereskedésben legneveze- 
tesb úQa az , mellyen egy részről az esztergomi, váci , ba- 
lassa-gyarmati és losonci , más részről az egri , ndskold és 
rosnyéi bétt vásárok által szállitUflk a bányavárosokba. 

b) A szaryasmarba , mint tisztán activ dkk, számba 
nem vévén t. i. a tőrök tartományokbél benőnkön 'csak ké- 
résztől bi^tottakat , középszám szerint évenkint befolyatott 
2,081,413— , amazokkal együtt pedig közel négy millió fo- 
rintot. Bzen ágát a kereskedésnek leginkább örmények és 
görögök kezelték, azon nagy pasztákra, mellyeketaz or- 
szág bedében kibérlettek, -szedvén össze az egész honból s 
ott hizlalván fel a szarvas marhát Ugyanezt tették számos 
föld- és gulyabirtokosok is. Az előtt a bécsi mészárosok cé- 
he megbízottakat szokott a pesti , vád , kecskeméti vásá- 
rokra kfildeni, s általok a város számára sziikséges mennyi- 
séget megszerezni ; később magokhoz a tenyésztőkhöz nta- 
sitották biztosaikat s az első kézből szedetek a barmokat. 
A n. József alatt fölállított mezőhegyesi intézet a kereske- 
dés ez ágának kezelését egészen megváltoztatta. A ménes 



259 

igazgatói t i. az azeldtt kibérlett kamrai pusztákat magok 
használták, a barmokat örmények- s görSgöktől Összeszed- 
ték s felkizlalya Bécsbe bujtatták. Az OrOkSs tartományok 
szttkségeit ezeken felül nagy részben a győri és sopronyl 
mészárosok elégitek ki ; ezek voltak a pesti és váci Tásár 
rokon leginkább a TOTÖk , honnét a Tásárlott csordákat a 
szenei sokadalmakon osztrák » cseh és monra kereskedők- 
nek, más részét Sopronyban a st^er mészárosoknak adták 
TOlt el. 

c) Jnh, ttrü, kecske, a sokszor emiitett kSzépszám 
szerint érenkint 316,818 Mot hozott be. Ezeket belföldi 
kereskedő ritkán higtatá ki maga az országból , hanem ma- 
gok a német tartományiak , kivált felső osztrák- és morra- 
országiak Jöttek be érettök , sőt néhányan közölök évennen 
tartottak benn biztosokat, kik azokat a héti vásárokon vagy 
azokon kiviU is összeszedvén , hinták ki az örökös tarto- 
mányokba. 

d) A sovány sertés (mert a hízottakban körfilbelfil 
17,300 Mot vesztett az ország) évenkint 208,430 frtot jöve- 
delmezett. A sertés nagy részben Horvát- és Tótországból, 
a sopronyi állomáson Stiger- és Osztrákországba, a felső 
vidéki megyékből pedig részint Nyitramegyén ált Morvába, 
részint Pozsonyon keresztiU Bécsbe hi^taték. Mint íönebb 
emlitém, a sertés legnagyobb része a török tartományokból 
hozaték honunkba, s e cikk tévé a törökkeli kereskedés leg- 
nagyobb passivomát; mi azonlian csak látszatos, mintán, 
mi onnét behajtatott , a leirt úton nyereséggel hi^taték ki. 

e) Igen nevezetes activ cikkely továbbá a gyapjn , mi 
évenkint 1,839,000 fM nyereséget adott. Mióta a posztó- ^ 
gyárak Morvában megsokasodtak, azóta nagyobb része 

17* 



260 

oda » kisebb Aiurtriába, Sliriiba és Sléziáka TiteCett. Ezt a 
német 8 monra kereskedők és párosok tAbbnyire első kés- 
ből szedték; voltak azoabaa belflHdi kaliaárok is, kiTáli 
zsidók, kik MMt elővétel által az idegenek elől eUéglalTáa, 
aztin nagy nyereséggel adták el azoknak. 

f) Nyers bőr, lerŐTán a bevitelt , évenUnt 240,760 M 
actinmot adott. Ez minden úton valamennyi német őrőkős 
tartományba szállittaték , bol kikészittetvén , részben ismét 
visszahozatott ; mi a fenn kitett passivnmot teszi. 

g) A bor, levonván az Osztrákországnak évenUnti, 
mintegy 500,000 Mnyi b^ozatalát, a közép szám szerint 
750,780 firtot Jövedelmezett Ez kivált négy úton vitetett U: 
Sopronyon át, bonnét a sléziaiak nagy mennyiséget száUi- 
tának U; Pozsonyon keresztül mind vizén mind szárazon 
Osztrák- és Németországba ; Szepesen át, bonnan a podo- 
lini és lablyéi szatócsok a hegyaUai borokat részint Gács- 
országba , részint Varsóba , kevesbet szárazon , többet a 
Poprádon és Yisztnlán , higókon és talpakon szállítanak ; 
végre Erdélyen át kevés mennyiség Moldvába is vitetett 

b) Szénáért és szalmáért évenUnt 97,317 frt íblyt be 
Osztrákországból , s kivált Bécsből , hova tengelyen szál- 
littaték. 

i) Httvelyes növények (ámbár lencse és borsó évenkint 
16,843 frt passivnmot adnak) a közép szám szerint 113,045 
frtot hoznak be , kivált Bécsből és Stájerországból. 

k) Méz 103,843 frt acüvnmot ad. Egy rész Morvába; 
de sokkal nagyobb Bécsbe vitetik. A varasdi kereskedők e- 
gész Horvátországból összeszedek azt s a sopronyi sz. ka- 
talini vásáron bécsieknek adták el. Más részeiben az ország- 
nak a méz elválasztaték a viasztól ; s a méz nagy része 
méhserre stb használtatok fel, mit Szepes megye nagy meny- 



261 

nyiftégbéB száUUott Gicsonzágka; a Tiasx pedig nagy rész- 
ben Osztrákországba s a tengerpartra szállittaték ; ez kttlOn 
92,824 flrt hasznot adott 

1) Hamnzsir a fenforgé tizedben 91,316 flrtot adott éyen- 
kint, bizonyosan tSbbet adandó, ha kivitele a tengerparton 
gyakran meg nem gátoltatik ; mert mihelyt ára űSlehb szö- 
kött, mint a német tartományok gyámokai kiyánták, a ten- 
gerparti kiTitel tiistént megtiltatott. 

m) Ugyanezen sorsa volt a gabacsnak és nyúlbömek; 
miért e cikldcelyek actlyama összesen alig megy íölebb 
100,000 fltnál. Amannak harmincada , ha kfilíSldre vitetett, 
mériUétöl 1 frt 30 kr, tehát uuOdnem egyenlő árával, e- 
mezé gyakran 60 száztóli volt. 

n) Sokkal nagyobb nyereséget ad ezeknél a dohány , 
minek közép száma évenként 700,000 f rtra ment. Négy úton 
vitetett kL A bécsi abaldó fő gyiUtö helye kivált I784től, 
mióta azt maga a kamra kezdte kezelni , Pesten volt ; hová 
azt az ország minden részeiről az első kézből s olcsód ösz- 
szegyi^tötte » innét kttlön három úton szálliiíatta a bécsi » 
lembergi és gratzi gyárokba, ezek tehát a kivitel fő vona* 
lai; s csak az a rész, mi ezen egyedámság vételeiből fel- 
maradt, vitetett ki a tengerpartra s ennek is legkisebb része 
folyamon, tCárolyvárosba s innét a Károlyúton Fiumébe; a 
többi PeCtaaon át veszi űijU Triestbe. Az előtt csupa levél- 
dohány vitetett ki ; e korban már burnóul is szálíitott a fiumei 

gyúr. 

iLönnyebb áttekintés s a kereskedés folyamának rész- 
letesb megismerése okáért nem lesz talán fölösleges a kttlön 
tartományokkali kereskedés mérlegét részletben ide igtatni. 
E végre a gr Almásytól közép számúnak tartott » 17a3ki 



262 



katonai évet Tálaaztom, de rÖTidség aifatt csak a Jelentéke- 
nyebb cikkeket adván elő. 

I. Az osztrákországgali kereskedésben: 



BeTitel: GyapotmflTek 
Kisebb müTek. 



»» 
f» 
tf 
f» 
»• 

»: 
»i 
ff 

tf 



Arany és ezilst mftvek. 

Cérna 

Famfi 



RnhanemA 

Káyé 



Cukor ^ 

Szficsmfi 

Sdyem és félselyenunA 

Pi*ir 



Gyaijjumfl 



Í29,U1 flrt 
163,582 

98,016 

75,332 
152,081 
122,665 
209,440 
266,577 
107,276 
855,396 

46,976 
649,493 



Kivitel: a tijkészitniényeket , kendert, lent, mézet és 

bttyelyes növényeket kihagyván , 

Hal 62,650 firt 

Zab 306,717 

Bőr 40,210 

ökör és boijA 2,272,400 

TiszUbAza 584,680 

Rozs és kétszeres 446,396 

Liszt — 1,040,894 

Bor — . 146,819 

Réz*) M18,797,, 



ff 
ff 
ff 
ff 
•» 
ff 
ff 
ff 
ff 



ff 



ff 



ff 



ff 



ff 



ff 



ff 



*) I dkkrAi mttí%gf*9úá6 , bogj , áabér aiil Íg9u zefeieiet a- 
eü? for4al eió ^ aii ollyaiiBak aea MoiidliaUi ; »eri zbob ke- 
léi , 20 f Bébázy ezer Artnyi aftTei, mí Betztoreéi ét Selat- 



SfiS 



KiTitel 



$9 



99 



99 



9* 



SaléCroB 
Dohány 
Ürü 



Sertés 



Széna, szalnui 



DL SttriáYal. Konmttal, Krainnal. 



BeTitel: önésTasmi 
Divatára ..^ 



99 



99 



99 



Selyenunft és rnkanenift 
Mindenféle vásson ..». 



Kivitel: T^észitmény, árpa, Mr, kétszer- 

bnza és hfivelyes növény «. 
Tiszta btza 
Dohány ..........^........i.-.^^ 

Bor --.-.---------.--.-.-----.^ 



99 



99 



99 



•9 



99 



99 



Sertés és hsninzsir 
Szarvas mariia ..^ 
Gyaajn 



ÜL Sléziával. 



Bevitel: Posztó 



Bgyéb kelse 
Vászon , 

Kivitel: OyívJn 

Jnh 

Bor 



99 



99 



99 



99 



27,979 IH 


M2,27l „ 


119,966 „ 


453,155 „ 


W.W6 .. 


251,364 „ 


11,131 „ 


114,013 „ 


50,000 .. 


143,028 „ 


116,371 „ 


104,655 ., 


24,510 „ 


261,832 „ 


487,610 „ 


9,381 „ 


60,000 „ 


66,000 „ 


170.000 „ 


915,000 „ 


22,000 „ 


20,000 „ 



e«i kéttitftetik, kivéve, • ai •gféü Ui% as «eti?mMi| a 
tSbbi réi ■yertmi fitatik ki Néaetomái;' rtkhelyeire, • ott a- 
4alik •! kietlaybea ; aiaél fosfs ti , aint •gjtéfií a' aéaet 
tartsBányokaak J«?e4elattS , Itfoaaadó a aafjsr aettnuiból. 



%u 



IV. Moryátal. 

Bevitel: G7>V0teA, poBzt6 és cérna 279,709 frt 

„ Oyanlúkelme 108,150 „ 

YáuOB ! 210,000 „ 

„ Csipke glb. 24,629 „ 

KiYitel: Buu 180,561 „ 

ökör 741,110 „ 

Juh 226,155 „ 

Sertés 147,842 „ 

Bor és JTWJÓ 23,821 „ 

V. IiCBgyelországgal. 

Bevitel: Szanras marlui 96,000 frt 

Ló ' 89,000 „ 

„ Jak 18,000 „ 

„ Tás^omeniA 90,000 „ 

KiYitel: Tasmtt és nyers yss 40,000 „ 

„ Bor 664,000 „ 

VL Brdttylyd. 

Bevitel: Szanras mariia 460,000 frt. 

„ L6 24,000 „ 

Jnk 90,000 „ 

„ Posztó 67,000 „ 

KiYitel: Bor 17,000 „ 

YU. TOrökországgaL 

Bevitel: Sertés 808,000 ÍW- 

„ Mindemiema bőr 228,000 

Kivitel: gyeimet Bem érdemel csek^sége miatt 



i» 



2W 

vni. A tengerparttal. 

BeTitel: Égettlm és tengert aó , , 103,3U firt 

KfYitel: Hamniair , 15,790 ,, 

Dohány 64,319 „ 

Zali 106,420 „ 

„ Tiszta bnza 179,900 », 

Ezen, magiban igen tSkéletlen táblából kitfinik, hogy 
a német OrOktts tartományok haaonlithatlannl nagy rovatot 
teáznék a magyar kereskedésben. Ezen előadott I783diki éT 
fisszes bevitele, mint fSnebb láttak. 10,847,121 frt, mi- 
bOl egyedfii az OrSkOs tartományokra mintegy nyolc millió 
Jut; a 16,682,069 Art UvttelbAl pedig mintegy 14JimiUio ^). 
Tévedés elhárítására még meg kell jegyeznem , hogy a 
tengerparttal! kereskedésnek mérlege szorosan magyaror- 
szággali közlekedésének eredményét a4ja elő. Hogy kitfin- 
Jék, mennyire emelkedett e korszak alatt a magyar tenger- 
mellék kereskedése , ide Igtatom még annak néhány évi e- 
gesz eredményét : 
1783ban bevitel kivitel. 

Fiamén ált 1,187,654 firt. 496,285 frt. 

Baccarin, Portoren, Cinkvi- 
cán s Novin 19,678 „ 17,459 „ 

összesen minden magyar réven : 
év bevitel kivitel. 

1784 1,302,080 frt. 1,053,672 frt 

1785 1,199,487 „ 1,061,887 „ 

1786 936,299 „ 1,419,966 „ 



*) C. Car. Alaáfy : Consiétratfoies ttb. » Selildtttr : SttatsMiti- 
gra 18,10 kd?f • Skerlec : DsMriptfo pliyi. polit 8it«at ttb. '« 
itáia Bentfiey : 4e CkiMMreto. GrellmiB: Stet AafkUr. 2,241 . 



1787 

1789 

1790 
egyeMl nuiéa ált 
Baccatbi 



266 

kevitd 
1,048,816 frt 
2,437,226 
2,623,648 



»» 



2,780,571 
. 83,076 



>9 



99 



klTitel. 
1,044,033 M 
1,079,803 „ 
1,261,139 „ 



1,341,464 
867,910 



»» 



t9 



a töbMn, t i. Portoren, 

NoTli és GiBkTicán^ 42,856 ., 

OflSxeMi 2,906,500 „ 

A kMtd, mhá látotik. Ben enelkedett egy aráiiyiMui a 
kerttellel. 



76,327 „ 
1,785,701 „ i). 



1) SokfVtMr Statfrt. 1, 430. 



267 



NEGYEDIK SZAKASZ. 

AZ IPAR 8 KERESKEDÉS TÖRTÉNETE 



t790i61 1825lff. 



DL tPézsef halála az ipar és kereskedésre nézre Talóságos 
Teszteség volt; korábban tSrtént az» mintsaa mindeii, e 
tárgyban! tenreit Ufcjthette , minden megkezdett munkála- 
tait berégezhette volna. Bmlitettem az elöbU szakaszban, 
niiUy elhatározott ellenszegUésre talált az országban a phy- 
siocratiai adórendszer, minek elvállalását tftzte ki József a 
kereskedés í?)lszabaditása íOltételéiU. Azonban reménylhetd 
Tolt igazságszeretetétöl , hogy , bár azt Uvihetlennek ta- 
pasztalta, a kereskedés figyében még is adand némelly en- 
gedményeket, ha az 4j irányban, mellyet az I790diki, min- 
dent a régi állapatba visszahelyező , oklevél okozta fordulat 
szilkségkép előhozott, halála által félbe nem szakasztatik. 

József halála óta, az ipart és kereskedést kttlönSsen 
tárgyává tette gondoskodásának a íOlébredt, Jogaiba visz- 
szaáUott törvényhozás. Azért a fordulatok és gyarapodás , 
melly e korszak alatt az ipar és kereskedés kOrében tőrtént. 



26S 



nagy részben az onzággyttlési rendelmteyeken 8 az ezek 
kOzTettttee által eazközlötl kormányf engedményeken aulai- 
nak. Nagy része az akadályoknak , mellyek iparonk- s ke- 
reskedésünknek űtikt állották, tevőleges volt, mellyeket 
csak a fctjedelem s tSryénykozás egyesülten mozdíthatott el. 
A tárgy azonban oUy szOTevényes , annyira szétágazó , s 
a kSzlgazgatás leginyásabb poncaival Összekapcsolt, hogy 
előleges készületek i munkálatok ilélkai gyökeres Javításo- 
kat tenni nem lehetett. Az I79adlkl országgyűlés tehát a 
67dik törvénycikk által országos választmányt nezezett ki 
kebeléből » melly az ipar és kereskedés akadályait megvizs- 
gálván s azoknak elhárítására módot keresvén, munkálatait 
8 a teendő Javítások tervét a következő országgyűlésnek e- 
libe teijesztené. A tárgyak , mik e választmány kidolgozá- 
sára bizattak, e következők: 1. A harmincad elveinek sza- 
bályozása. 2. A közlekedés gyal*apitásának 8 a sokíéle, azt 
gátló, akadályok elmozdításának, az ntak, csatornák 8 fo- 
lyamok szabályozásának terve. 3. A kézndvek és gyárak 
gyarapításának mó^jaL 4. Az országgazdaság tárgyai, mi- 
nők : a selyemtenyésztés, nemesebb s nagyobb lovak szap<>- 
rítása. ö« Tégre az ezen Javításokra szükséges , országos 
pénztárnak tervezése. 

Mielőtt é nyomós pontoknak tárgyalásába kezdett a vá- 
lasztmány i UkArte a nevezelesb kereskedő városok kalmá- 
rainak veteményét Üléseit két szakaszban, I79ldiki ang. 
lOtől octob. 24lg; s I792dikf nov. Itől I793diki Jaa. végéig 
tartotta. MImkálataiban elvé&l mindenek előtt azt álUtá fel: 
hogy mintán MagyaMrszág, iparának íbka szerint, még in- 
kább íöldmivelő, mint kézmüvl vagy kereskedő ország, kl- 
váltképen a földmivelés termesztményeinek gyarapítására 9 
azok eladhatásának könnyítésére kell ugyan igyelemmei 



269 

lenii , egTBzenuttind azonbaii a physikai s erkUcsi akadá- 
lyok elhárítása a ártattan kedyesések otstáaa által a kte- 
Iparnak náa ágai, a kéunÜTek és gyárak Is eldmozditaiidök. 

A íSldBlrelés gyarapítására kttlönOsen a népesség sza- 
porítását, ÚJ Teteményl cikkelyek divatba hozását s általá- 
lian a ISldmlTelés mMUának tSkéletesltését tűzte ki elvéU 
a Tálasztmány. A termesztniények eladását pedig az által 
Telte kOnyehhithetiii , ha a nénet SrSkOs tartományokkall 
kSzlekedés egészen IQlszahadittatik, s azon Intézetek eltdr- 
lesztetaek , mellyek eddig egyedámságot bitoroltak s a ke- 
reskedés szabad folyását meggátolták; végre, ha a kSzle- 
kedés természeti akadályai elmozdltatnak , a folyamok 
szabály oztatnak , csatornák és száraz ntak építtetnek, s a 
ftivarozás kellA állapotba helyeztetik. 

A kézmivek, gyárak és ktUkereskedés gyarapítására 
kfilSnös figyelembe vétetni vélte a választmány a céhek 
szabályozását , a kézmfivekbenl concnrrentia nagyobMtását, 
az árszabások eltiltását , kedvezések osztását azon idege- 
neknek , kik az országot hasznos kézmfivek és gyárak ala- 
.pitásával gazdagitan4}ák. Mindenek íSlOtt pedig szükséges- 
nek látta az ipar és kereskedés előmozdítására a harminca- 
dok szabályozását : „mert ^ a. m. a választmány , tudósí- 
tásában, •* ha a harmincadrendszerben azon figyelem fordít- 
tátik a magyar iparra , hogy ez a német Örökös tartomá- 
nyoké mellett kölcsönös méltánylást nyerend, s a magyar 
termesztmények eladása, minek eddig a természeti akadá- 
lyok mellett a harmincadrendszer is n^fában állott, ezen, 
a szomszédoktél reávetett, bilincsektől megszabadlttatlk : 
akkor a közlekedésnek helyreállított szabad folyamata min- 
den ágaiba elhatand a közszorgalomnak , és ezen kereske- 



270 

dési szaliadiág áldinlt a termésietes egymánra Yiszoniraiás 
kOTetkeztébeii az ipar ninden neiMt érzeadik/* 

Ezen ehrek szériát Osszeflea kanrinchét töiréajjaTaa- 
latot alkotott e Tilaaztmány , mellyeknek tárgyai im itt k5- 
vetkeznek, minthogy az egésznek előadásit a céloanl 
tett rOTidség nem engedi: 1. A népesség szaporitásáról. 
2. A cigányok szaliályozásáról. 3. A nemzeü ipar ímébress- 
téséről. 4. A salétromról. 6. A sziksóról és timsóróL 6. A 
Baiii kaszálók szaliad használatáról. 7, A íhhiány pótlásár 
ról. S. A kender és len nüTeléséról. 9. A dohány tennesz- 
téséröl. 10. A dohánykereskedésnek a bécsi abaldó általi 
elnyomása meggátlásáról. 11. A selyemtenyésztés előmoz- 
dításáról. 12. A lótenyésztés jayitásáról. 13. A mestersé- 
gek és gyárak emeléséről. 14. A céhek Tisszaéléseinek or- 
Toslásáról. 15. A harmincadok szabályozásáról. 16. A kfil- 
ámk behozásáról. 17. Az OrOkös tartományok áminak be- 
hozásáról. IS. A magyar ámk kWSldre szállításárM. 19. 
Azoknak az BrOkős tartományokba Titeléről. 20 és 21. Az 
őrőkSs tartományokon! átvitdi kereskedésről. 22. A har- 
mincad szedésének mó4)áról. 23. Az egy íMot felfii nem 
haladó cikkeknek harmincad -mentességéről. 24. A har- 
mincad belállomásairól. 25. A vegyes harmincadok elvá- 
lasztásáról. 26. A Mag]rarország s Erdély kSzti hannincad 
eltőrlesztéséről. 27. Az atak UJavitásáról és Jó karban tar- 
tásáról. 28. A vámokról. 29. A ftivarozás szabályozásá- 
ról. 30. A tengeri hi^ózás előmozdításáról. 31. A Jelen ha- 
józás akadályainak elhárításáról. 32. A folyami hiUézánrM. 
33. A hi^ózás tervének kidolgozásáról. 34. A kalmároknak 
adott kedvezésekrői. 35. A kereskedési szabadság fentartá- 
sáról. 36. A teki^i bor készítéséről és szabad borkereske- 



271 

dénről. 37. A vallásszabadsigril a Baccari rdren 8 a zsi- 
dók állapatáról a m. tengerparton. 

Ezen cikkelyek, miként látható , magokban fogla^ák az 
ipar és kereskedés minden részelt s nem csak JaTitási ter- 
veket és Javaslatokat közOlnek, és fejtik ki a kereskedés- 
nek eddig parlagon hagyott oldalait, hanem mivel a tSrté- 
netOeg fenn&Uót, bár röviden s átaUnosan, ábrázolják, vilá- 
gosan kitfintetik az akadályokat s korlátokat is , mellyek az 
ipar és kereskedés nagyobb emelkedését lehetlenné tették. 
Kár, hogy azoknak nagyobb része még most sem valósul- 
hatott 



AZ IPAR TÖRTÉNETE. 



MEZU GAZDASÁG. 



Nem tagadhatni ngyan , hogy M. Terézia és József ki- 
rályoknak buzgalma, mellyel a mezei gazdaságot célsze- 
rft szabályok , az útmutatásul szolgálandó hasznos kOnvecs- 
kék teijesztése , íöldmivelő társaságok alkotása , kitett Ju- 
talmak , a íOldmivelő ' osztály szaporítása s Jobb állapotba 
helyezése stb. által virágzatra emelni tSrekvének, már 
termett is némi gjrttmOlcsOket De az is való , hogy az em- 
iitett buzgalomnak nem mindig s nem mindentttt felelt meg 
az igénynyel várhatott siker. A IQldmivelési társaságok el- 
enyésztek , s e kor elejére csak egy-kettőnek ronga jutott 



in 

ált. Azon Jó magok sem tennették meg nindentttt a aég 
készfileflen ISIdbeii a klTiat gyflmölcsM , nellyekeC ana 
kost nyelTen irt útmatató kOnyrecskék elkiatettek. Oka 
emiek, a legfőbb tSrekrés nagy részbeni foganatlansigá- 
nak, kiráU abban fekttdt, kogy e gyakorlatf tárgyakban 
INiszta azé yagy Írásbeli ntasitások adattak, a belyett, kogy, 
Miként az I790diki kereskedési Tátasztnány eg>1k tSrrtey- 
jayaslata is indítrányba kozta , gyakorlati átmntatás is ada- 
tott TOlna a megszokott régikez Agy is elég konokul ra- 
gaszkodó magyar flHdmÍTesnek. FA okai közt eddigi hátra- 
maradásunknak a mezei gazdaságban a termesztő osztály 
tudatlansága s a kíTitel akadályai és belkOzlekedés nekéz- 
sége mellett emlitoidA mezei gazdasági rendészetfink töké- 
letlensége. Ez TOlt annak is legsigátabb oka» miért sanyargat- 
ta az országot, minden termékenysége mellett is, oUy gyakran 
mostoha termés és szükség; miért TOlt,kogy a magyar gaz- 
da némelly bötermésfl évben szinte megcsSmOrlStt csfirei s 
pincéé teUétöl , s csak egy sovány év is annyira elemész- 
tette az előbbi kövéreket, kogy emberek s állatok ezrd 
Jutának m^dnem éhenhalás Ínségére. 

Azonban , hála az égnek , már haladtunk ! Bár e kor- 
szak korán sem mutathat elő a kormánytól JSvö annyi ápo- 
lást, mennyit a múlt: több oldalú s nagyobb alatta, kivált 
az utolsó tizednek haladása, mint az előtt egy századé. S 
talán nem csalatkozom, ka, mint egyátalán a ndveltség, 
úgy a mezei gazdaság gyarapulását is, kivált a század ssd- 
leméből származtatom ; azon szellemből t i. , melly a kll- 
földön annyi s oUy váratlan fordulatoknak , umji óriási mi- 
veknek , oUy megiUnlásnak és átalakulásnak volt nemzője. 
Ez a szellem s kttlönösen annak az élet anyagi oldalára k^}- 
lása s behatása ennek minden részleteibe; az e szeah 



STS 



poBflMH Uiidiilá Sgyeleni, nyomozások, Tállostatások n ja- 
Tftáaok a tOrténea állapatok niBden tárgrallNU, kapcso- 
laOMUi az eldhaladi áttalános értebriséggel 8 kivátt a techr 
nica Ó8 tennészettiidonáiqr rendkíTlIli tOkéleteBbfilósérel , a 
kfiUOldSa aanyi J4t» szépet 8 nagyot hozott dd* mennyit 
az éUMt századok nem. Bz pedig a francia forradalomnak 
Európát elemefben fSlrázö ds izgató rengései által némlkép 
honnnklia is elhatott. Még tágasb utat nyitott e szellemnek 
hozzánk is» azon, áltaUáhan véve, lUJá születése s emhe- 
riséges elveken alapolö állapata Európának , melly a hosz- 
szas , mindent forrásha ingerlett háborik után, mint Jölterő 
nap a ziTatar után, köszSntStt be, s melly épen azért, 
miTOl az emberiségül alapul s az emberi természet fő U- 
TánataiTal tSkéletesen Ssszehangzö, mindenfitt, hova csak 
néhány eszméi is Juthatának , tüstént meghonosúlni kezdett; 
mi hogy nálunk is történt , az eredmények nem csak a 
mezei gazdaságban , hanem egyáta^án a polgári életben, 
eléggé bizonyi^lák. 

Sokat tön továbbá mezei Iparunk előmozdítására a 
mindinlcább növekedő népesség , a Jözsefiiek Irtllíöldi áru- 
kat eltiltó parancsa óta sokasuló kérdezősködés termeszt- 
ményeink iránt , továbbá az európai emésztő háborúk , a 
sokszori silány termés , papiros pénz és a sokféle kereske- 
dési krisisek következtében beállott tartós drágaság. Ezek 
máshol országokat ftorgatának föl , nálunk — valamennyire 
fölébresztették a nemzetet s a mezei gazdákat is tespedé- 
sökbőL 

A Javítások, ndk e kor alatt a mezei gazdaság köré- 
ben tétettek, az egész, e tekintetben annyira elhanyagolt, 
országot illetőleg , igaz , még egy ritka tudományú gazdá- 

18 



274 

nak ^) iMuiastaí szerint is, oHy kevesell, hogj még csak ket- 
dettMA &Uii]ik»s egy elláthattas hossza sora yaa még hátn 
a teendökiiek ; de annyi még is» hogy itt tőlem, ki csak 
vázlatot s általános áttekintést adhatok , Umeritő, rész- 
letes előadást , nyiijas olvasó , nem váriiatsz. 

Nagyohh szorgalom fordittaték e korban tShb vidéke- 
ken a számos mocsárok Uszáritására s a talán még ártal- 
masb ftitó homok megállítása -s termékenyítésére. A Velen- 
ce, Balaten s Fertő tavi, a Fdiér, Tolna, Veszprém, So- 
mogy, Baranya, Győr, Arad, Torontál sih. megyei lecsa- 
polások és száritások a sárvízi, siM, kaposi , vági, temesi 
stb folyam- szabályozások és gátépítések sok százezer hold- 
dal szaporitetták az ország termékeny íőldét s irtották ki 
a dőgleletes párolgása mocsárokat , vagy gátolták meg a fé- 
ketlen folyamok áradásait. A futó homok meggátUsa , ki- 
vált a kor vége felé tSbb helyt Pest, Csongrád stb me- 
gyékben , hasonló sikarel tőrtént. Az 1807diki 20dik tőr- 
vénycikk következtében illy homokos vidékeken ingyen 
osztattak ki a jobbágyok közt földek , fákkal beiUtetendők ; 
s'a fiatal erdők, mellyek már sok helyt jó állapotban van- 
nak , sokszoros haszonnal jutalmazzák a reájok fordított fá- 
radságot , nem csak a homok teijedését meggátolván , a föl- 
det javítván, a birkáknak a nyár tikkasztó hősége ellen 
menedékiil s néhol legelőfii szolgálván , hanem a fában szfi- 
kölködő vidékeket jövendőre nagy haszonnal is biztatván. 

BAezei gazdasági iskolák, miknek eddig az áUapatok 
hiány aivall ismeretlenség miatt szfiksége sem éreztetett, e 
korban már több helyt állíttattak. Első volt e nemben a 
szarvasi. Békés megyében, mellyet Tessedik Samn hely- 



i) Kiaiixál Imre: Oaid. Tadósit. 1837. i, 124. iitff. 



275 

béli ref. lelkösz 1794beii nagy áldozatokkal n erőfeszítéssel 
^nelt, mellyet azonban rÖTid élete ntán a mostoha kSriU- 
mények már 1806ban szétoszlattak. Hasonló, de szeren- 
csésb TOlt , a Hradeken Visner igazgatása alatt fölállitott ; 
egy harmadik ismét , mire Nákó Kristóf szép alapítványt tön, 
1802ben terveztetett Sz. - MSUóson , bánságban ^). Mind 
ezeknél Utflnöbb hielyet érdemel a ritka buzgalma gr. Feste- 
tics Györgytől Keszthelyen fölállított Geo rgicon. Ezen 
nagy áldozattal és tadománjmyal elrendezett intézet fö és 
sokaktól látogatott iskolája lön a miveltebb magyar mezei 
gazdaságnak ^. Hasonló , de a vele összekapcsolt gya- 
korlati Javításokra nézve még dúsabb következesd a fö her- 
ceg Alberttől denglázi Wittmann igazgatása alatt 1818ban 
Magyar-Óvárt feláUitott gazdasági iskola <). Ezeken Uvttl 
pedig utazásokat is tétettek külföldre nagyobb birtokosaink 
szorosan gazdaságtodományi célból: igy p. o. 1808ban hg. 
Eszterházy két i0ot kiUdött ki a nagy hird Thaer angol 
gazdasági iskolába. Még inkább tanáslQák a mezei gaz- 
daságbani szorgalom fölébredtét azon egyesületek , mellyek- 
nek céUáál ezen iparág gyarapítása tűzetett U, minők az 
1820ban összeállott Nógrádi gazdasági egyesü- 
let «), és a tolnai 1823ban felállott Gazdasági kikül- 
döttség ^), mellynek alakulására a helytartó tanács azon 
rendelete adott alkalmat, mi szerint a megyéktől a birka- 
tenyésztés állapatáról hiteles tudósításokat Uvánt; mind a 



1) L. T. Sehedins Zelftséhrift Itr Ung. 1 , 252. 

2) Résxletes leirásái 1. Németii Lászlótól PaMot WoeheiibUU 

1804. AprU-Ueft 

3) B5?ebb ismertetése olvasható Tud. OylUt 1821. 1 , 40. 

4) Tad. Oyiyt. 1820. 11, 118. 1822. 3, 122. 

5) U. 0. 1824. 4, 53. 



276 

két tánaságBAk ciiJa volt: a jmauA gazdaság hiáayalaak 
HiegnisgiUsa, 8 a küIfSldl mkftíi gaidaaág kOrtbiíiéBye- 
takkei képesti meghonosflása ^). 

1. földhíybl&s. 

Bzen intétetek* az állalok dtojedt ismerete a Jobk 
kezelésnek, az ti találmányok s gazdasági mtozerdí tO- 
kéletesülése , a tarmesztmények ig« emelkedő ára , a ki- 
vitel korlátainak tagolása stb , e korszak alatt katalmas 
kaladásnak inditák fSldmirelésilnket. Nagy befolyással volt 
erre a népesség gyarapodása is , melly kiTált József éta 
részint belszaporodás , részint ij bevándorlók által rend- 
kiTfili módon nSTdtodett; más részról pedig a pihent flHd s 
ti feltörések keresbedése mind inkább szükségessé tette, 
az eddig mi^dnem egészen magára bagyott természetet 
nagyobb szorgalommal segíteni. 

A Jobbágyok fSldmiTelésében legUtfinőbb haladást ma- 
tattak azon vidékek, mellyd^en a termesztménydc eladása 
kSnnyű, minők a német SrOkOs tartományokkal határos 
megyék, a Szepesség, s kivált a temesi bánság, mellynek 
termesztményeit Utfinó Jóságok tette kelendővé. Nagy ha- 
tással volt itt a német telepek Jobb kezelési mó4Ja, cél- 
szerűbb főldszerkezetők és tőkéletesb eszközeik ; arik által 
e tartomány, kivált a gabna termesztésben virágzatra emel- 
kedett. E példák nem atánoztattak ngyan még közönsége- 
sen, kivált magyar, a régihez konokul ragaszkodó, gaz- 
dáinktól, de némi hatás nélkfilmég sem maradának: az a 
nagyobb gazdálkodás, — hogy egyebet elhallgassak — a 
jBldmivelésre fordított marhával , melly e korszak alatt kö- 



1) Bgyeteli tftreli?éMit 1. T«d. OyüJi. 1817. 2, 12. 



277 

zSnftégettié lenii kezdett 8 pedig épen a Uuiság szomszéd- 
ságában, liol az előtt a pór még porhanyn fOldben san 
tudott i— 6nál keresebb Skrön szántani; a mesterséges ka- 
szálóknak mind inkábbi divatba JStte stb , nag7 részben e 
példák befolyásának következése volt. Gyökeres Javításo- 
kat azonban a jobbágyok fOidmivelésében még mindig gá- 
tolt az annyira tőkéletlen flUdszerkezet s az ettől filggő» 
ágy nevezett hármas forgói gazdaság — Dreifelder-Wlrt- 
schaft — ; minek megváltoztatását csak a legt^abb » eléggé 
nem magasztalható , tőrvényszabályok tették lehetővé. », A 
magyar főldmivelőnek szorgalma o. m. egyike legjelesebb 
gazdáinknak ^), a növények közt főleg s valóban eddig 
csak nem Urekesztőleg » a gabonára vala fordítva, mi cse- 
kély ára mellett az iparszellem kifejlődésének már magá- 
ban is nem kedvező bizonysága; de még ezen gabonater- 
mesztés részletei is igen távol maradnak a tökélytől. A 
mag kevert, nem eléggé választott, s mint maga a főid, 
tele gyommal;' a takarítás mó4Ja pedig az ország nagy 
részében miveltségi álláspontunknak aligha nem legkomoly- 
abb Jelensége. Azt hiszem, hogy egyedül a magnak a 
szalmától elválasztása által az ország legalább tizet veszt 
száztól a bnza termesztésnek tiszta hasznából. — Alföldön 
pazarlásnak tarják, ha a repcének vagy tiszta házának 
egyszemél többször szánt a gazda*' stb. 

Sokkal nagyobb haladás mutatkozott a Mrtokosok föld- 
mivelésében. A miveltebb kttUOldi rendszer ezek közt sem 
lön ogyan még mindeniitt divatossá; a forgatás elvei még 
nem találtak közönséges elfogadást s egynémelly birtokos 
veszélyes lUitásnak tartotta még a három forgói rendszert 



1) KlMiál Imre Ost4. T«4otlt. 1837. I ^ 130. 



278 

a Thaer forgóival n álUUálMui a fliíveltebb német éa angol- 
lal felTáltam. De más résiröl a legmhreUebb íöldmiTeléa- 
Bek i8 fényes péUUiját mata^a e korszak » tSbbI közt csak 
egypárt, kétségkiTttl a legnagyszerAbbeket , Károly íőber- 
ceg övári 9 gr. BmnszYik aartonTásári , gr. Eszteiliyázy 
Kázmér mezőlaU , gr. Festetics keszthelyi » gr. Batthyányi 
János trinitási» s a gr. Károlyi család stb. uradalmait em- 
Ütem ^). 

A gabna mennyisége, melly az országban Összesen 
termesztetett, e korban már igen jelentékeny volt. SchTart- 
ner >) azt 60 milUó mérttre teszi, meltyből 50 milliót a 
belfogyasztásra» kettőt a kivitelre s nyolcat maradékra szá- 
mit. Szabó József pedig ..Yáci gabna'* dmfl munká- 
jában ; más számolás szerint , a termesztést 80 millióra te- 
szi. E számolások » igaz kétségtelen alapon nem nyugsza- 
nak; de ha a kisebb számot yesszttk is , elég valószinuség- 
gel tartha^uk a termék mennyiségét meghatározva lenni 
Mind e két számítás e kor elejére esik, s a nevezetes ha- 
ladást , mellyet ezen korszak alatt fOldmivelesilnk tön, 
szem előtt tartva, 1820—30 tájára annál inkább fölvehet- 
jük már a nagyobb számot is , minthogy a népszám s bei- 
fogyasztás növekedése mellett a kivitel is migdnem két any- 
nyira emelkedett ^). 



1) Bgyes Jafitásokat emUt Kuiits : Topogr. BMehr. Ung. L 10. stb. 

• a Tuá. Qjüii. több éfi fOietei. 

2) SehTartner : StatUt 2 kiad. 1 , 200. 

3) A fttldaiveléti esaköiök több ^ talÜMányokkal , ekékkel bo- 

roaákkal stb. gazdagodtak. BaekrAl bő? ebben : Németi Gair 
da 1817. 2,3,0, száaai. Tud. OyiUt. 18i7diki, ISdiki , 
lOdiki , 20diki stb folyaoiai. — Bf^ik legnefezetesb eiea ^ 
találnányok köaól a VdrteWbroa , Vas megyében , gr. Brdódy 



279 

Nagy mértéklmi nüTelteték oiár ekorku a tengeri ia, 
MBi caak tabMéle» igen nagy haauiai miatt, haaam a Jol^ 
liigyoktól azért is, mert a (izedtől Bent vala; legteijed- 
tebb TOlt nüTeltetéee a temesi bánságban » Bács- és Zalár 
ban, Hor¥át-8 Tótonzágban stb. Bgyedfll Szeremben mint- 
egy 25—30,000 bold iUtetteték be Tele, mi kttriUbelU 
700,000 mériit adott. Nagy mennyiségben miveltetett a 
Csáktornyái, bélyei stb. uradalmakban is. — A burgonya 
ISlOtöl fogra az egész országban annyira elteijedt, hogy 
alig Tan hely, hol ezen, oUy hasznos növény már nem mi- 
▼eltetnék. — A rizstermesztés bánságban , kttlSnSsen Új- 
Pécs, CkittiOf Detta, Omorés Denta helységekben kezd- 
tetek. 179iben ezen filtetrények terméke alig haladá még 
meg a 10,000 mériit; 1804ben már 1750 hold vala beiUtetre, 
mi középszerű termésnél mintegy 57,000 mértt magot 
adott ^). B. Yay Miklés 1803ban egy tenret nyiu'tott be 
a kir. helytartó tanáainak , mi szerint a hármas KörOs sza- 
bályozása által kiszárítandó sok ezer holdnyi mocsárok 
rizsttltetrényekké volnának alakítandók '); most a KörOs 
részben már szabályozva van, de a terv nem létesíttetett. 
A korszak vége felé több helyt sikerrel megkezdett cukor- 
gyártás igen emelte a burgundiai répa termesztését; né- 
meily nagyobb uradalmakban pedig az marhaeledelttl is a 
legnagyobb haszonnal kezdett miveltetni. 



Oyttr^ytól felálUtott eséplógép , mellyet egy keréli álUI a 
Plaka Tiae tett moigásba. Ugyan azon időben Teri lil eiea 
gép a iialánokatf válaaxya el a magot a pelyfától ; s e mub- 
kát napjábaa 70— So kereszt gabnáfal tíiizI ? éghez stb. 

1) Csaplofiea Arehi?. 1 , 255. 

2) Sekfartner SUtUt. 1 , 282. 



380 

A ssöldiBtTeléslwB az az elölépéa HButéní, hogj a leg- 
joVb szőIMtíok az egéaz onucágkaii elteijedtek: melldzTe, 
hogy a tokiéi fiü tttlib Tidékea niegliOBoafttatott » csak b. 
Braden JózseAiek azon dfcséretee tettéthozomfel, hogy egyéb 
sikeres gazdasági JaTltásal k0zt hfrtokaiban BvrgiuidiáMH, 
▼ezQThegyrAl ds RiünameDékrOl hozott Tenyigéket tttetett. 
De a bo Aészitésben nég san endkedett annyira honnnkt 
mennyire a kttU01d» p. o. Rrandaország » s mennyire ég- 
hi^tnnk alkalmas volta , boraink természeti Jósága engedi 
▼ala. Bflért boraink, JellemSkre nézre bár mellyik kUfSI- 
direl mérközhetök , kttlflUdSn méltányos kelendőségre még 
nem Juthattak; diez Jántlt hogy az örmény, rác és zsidó 
szatócsok minden ttlalmak ellenére is rontották hamisításaik 
által legjobb boraink hitelét Ez a borainknak kttUDldön 
annyira megcsSkkent hitele és kelendősége némelly Tidé- 
ken , kivált ott , hol legfdesebb bonmk terem, a hegya^án, 
olly csőkkenést okozott a szőlőmiyelésben , hogy az 1827- 
diU tőnrényhozó testUet szttkségesndc látto a Sldik tőr- 
▼énydkkelyben választmányt kttldeni ki , a csőkkenés oká- 
nak megvizsgálására, s a szőlőmivelésndc és borkereske- 
désnek előbbi virágzatra emelésére. Nagyobb mennyiség- 
ben kezdett mintegy 1820tól fogva készíttetni a pezsgő , 
meUyel, mint hallók, már M. Terézia alatt is tétettek kísér- 
letek. Nagy érdemet szerze magának boritészitéstnk és 
átaQában szőlőmivelésilnk ügyében mind Írói , mind gyakor- 
lati Jeles munkássága által i^abb időben Schams Ferenc. 
Schvartner a benn elfogyasztott bornak mennyiségét 14 
millió akóra, annak árát pedig 99,800,000 ftra teszi. ,4Iá 
azonban — o. m. — az egész termést fSlszámiQnk , minden 
nagyítás nélkill tehe^fik annak árát b. Leichtenstemnel 
annyira , mennyi az ostrák birodalomnak Összes rendes JO- 



281 



▼edetaie» t L 110 niUUó ftn/* 18081mui a bortermesztés Osz- 
sieieii 18 Bdmó akón felül becsftltelök ^). 

A kereskedési nSvönyek k0zt legnagyobb kiteijedés- 
ben kezettetett a dohány ; e kor elején már tiz Tármegye 
foglalkodott Tele. Mióta $íszakamerika Angolországtól el- 
szakadt 9 ismeretes és keresett lön a magyar termék a yí- 
lágkereskedésben , mellyben néhány évig a virginiainál^ he- 
lyét fo^ta el. A párisi második békekötés (1783) ntán 
beállott csökkenést hamar helyre pótla a bécsi és pesti 
űék abaUónak mindig növekedő szállítása , mi természete- 
sen mindinkább gyarapitá a termesztést. Ámbár pedig bel- 
ső Jóságára nézre sokaktól a virginiaiTal egy rangba he- 
lyeztetek s kUönösen Nays. Űnmei tőzsér . kit n. József 
a magyar termesztmények minőségéndc megrizsgálására 
küldött az országba , állida t hogy kellő mivelés által a 
magyar dohány többféle nemeit jóságra hasonlóvá tehetni a 
kereskedésben létező legjobb dohány Cirokhoz *) : kezelése 
még is igen kérésben tökéletesitteték ; mig az európai ke- 
reskedés reá szorult » a nagy kelendőség miatt n&a érezte- 
tett nemesítésének szfiksége, hanem az inkább okul szol- 
gált , a termesztményei hiteléről oliy igen gondatlan (eddig 
legalább) magyar tenyésztőnek , még azon kissé gondosabb 
kezdést is elhanyagolni , melly 1780 előtt , mig t. i. a 
kivitd csekély volt, reá fordíttatott. Sőt egyedül a meny- 
nyiség szi^ritásáról gondoskodó termesztő , nem ritkán 



1) Ftevne király sanyira néliánylá a m. bort , hon H7 f iS04kl 

paraiietáiiál fogra, CMk bolfttldi, de kivált nagjar bort, 
,,mU7 mindeB kfilfOldit BélkiU»zhet6?á tosieii^^ rendeli tétetni 
kir. antalára. Ofoer Zeitus 1804. 50d. sián. 

2) Skerlee . Deeerlptio stb 10. 



282 

csaláshot is folyamodott anyának ndbeittésére; wrimflaB 
panasxok hallattak a Terőktől, hogy a Ihttya a máa rossza 
Jók k0zö Tegyitett, a ezeket ia megrontó levelekkeU a caak 
a fayarozást terhelő , az árt pedig cafikkentó, hoaazá szá- 
rakkal rondák termesztménySk hitelét a magyar k»té- 
azek. Részben ez okozta, hogy még a földközi tengeren 
sem áUhatta ki az olly messziről szállított amerikalyal a 
yersenyt Mind ennek az a következése lön , hogy a ma- 
gyar dohány egyedftl belfogyasztásra s az ahaldó szállítá- 
saira szorittatTán , ^ melly egyedáras szelleme és szttldM- 
Ifl nyerészkedése által a tenyésztő szorgalmát még inkábh 
elölte 9 ^ nüTelése e kor elején szemhetAnőleg csöldcent, ke- 
zdése pedig a helyett » hogy a hitel helyreállítására tökéle- 
tesíttetett TOlna , még inkább aljasak : a iöU . meUybe ttltetr 
teték » kellően nem monkáltatott , a növények köztt szIkBé- 
ges köz meg nem tartatott, az iiltetés és szedés ídcje el- 
nralasztatott Újabb időkben mntatkozék ugyan némi elő- 
haladás a kezelésben is ; de korán sem annyi , mennyit e 
cikkely fontossága Idvánna % 

A len házi szfikségre szinte az egész országban ter- 
meszteték ugyan , de olly csekély mennyiségben , hogy a 
népesség növekedése mindinkább nagyobbitá a vászonnak 
is bevitelét, mi korunkban már köriUbeliU S^milUó ítot 
viszen ki: nagyobb szorgalommal csak némeliy felső me- 
gyékben , Szepes-, Árva-, liptóban stb mivelteték , hol na- 

* 

gyobb része fel is fonatott; kereskedés alá nyersen igen 
kevés kerül. Némelly vidéken e növény csak magja s en- 
nek oUga miatt míveltetett. A kor elején próbák tétettek 
az orosz lenüaj vetésével, de sUceretlenül, pár év múlva el- 



1) Skerlee : Descripüo stb. 65. Oazd. TndMt. 1837. 1 , 138. 



28S 

U^iuít a Tetemöny. ^ KeTéssel ttfbb szorgalmat tapasztalt 
a lennél a kender. Azon hosszabb szála olaszfi^t melly- 
nek magját II. József az ország kiUön Tidékein meghonosí- 
tás okáért szétosztatta, nem sokára kiveszett. Bz azon- 
ban nem nagy kár Tolt ezen iparágra , mert a magyar f9i 
is igen jó, ha jól kezeltetik. A fiumei kormány 1825beB 
próbát tétetett e nSTénjrnyel, minek az TOlt eredménye, 
hogy a magyar kender az olasznál , még a legjobb , agy ne- 
vezett, cesenainál is erösebb; a magyar t. i. e kísérletben 
209, a cesenai 190, a ferrari 158 X fontot birt yoU meg. 
De még a kezelésben s nevezetesen az áztatásban és fiile- 
tésben van sok hiány és fonák szokás; mi oka, hogy a 
magyar kenderből készült tengeri hi^ókStelek nem olly tar- 
tósak, mint az olaszból gyártattak , s már közönségesen 
hírré vált , hogy a magyar kender erős ugyan , de a tenge- 
ren nem tartós. 1826ban a yelencei arsmiálban ismét kísér- 
let tétetek e n0?énynyel , s pedig mind a mellett is , hogy e 
próbára a legselejtesebb magyar kender fordíttatott, az 
előbbihez hasonló eredménynyel. Legnagyobb szorgalom for- 
díttatott ezen iparágra Bodrog , Bács s a szomszéd megyék- 
ben és Tótországban ; míTeltetik még Nógrád , Zólyom, 
Honth , GOmtf r , Sáros , Aba^j , Zemplin stb megyékben. 
Apatin , Hódság és FillippoTa tiika , Bácsban , olly ne- 
vezetes mennyiségben termesztetett , hogy 1820 tí^án an- 
gol kereskedők biztosokat kttldöttek e helyekre , kik a le- 
foglalandó termesztmény jobb kezelésére oktatnák a ter- 
mesztőket ; ezek által aztán célszerűbb műszerek is divat- 
ba hozattak e vidéken. így lőn az apatini kender minő- 
ségére első az országban s olly Utiinő a többi közöl , hogy 
a pesti vásárok árujegyzékében is külön rovatot nyert. 
Egyedül Apatin termesztésének mennyisége kiirttlbelül 



M4 

€000 náiM. HoMznsága aiatt UUMteai kerestetek Bigy 
kStélmfiTekre, hi^-és bányakOtriekre , miért is nagy résie 
a kány avárosoklMi szállittaték; része BécsbesUacke is vite- 
tik, ni azonlMui csekély, mert hoai kOtélgyártélBk kSit is 
kelendő ^). 

Komló még igen kérés termeszteteti Szepes, Zölyom» 
Árra , Arad, Beregk megyékken » ámbár az nálunk JM te- 
nyészik, szükség pedig van reá , mert érenkint 100,000 
fontnál tttbb bozatik be; kellO szorgalmat még sem nyeriie- 
tett — Gr. Batthyányi János 1816 óta szép haszonnal ter- 
meszté e nOvényt trinitási nuO^nrságában *). — Sáfrány az 
dótt B^jmócz, Trencsin, Vesztenice vidékén s Nyitra me- 
gye némelly helyein termesztetett ; most Bikar, Tolna, Zala 
megyékben mhreltetik, legnagyobb Utededésben és sikerrel 
pedig Keszthelyen ; de mind ez nem dég a bdltogyasztásra ; 
érenkint mintegy 100 mázsa hozatik be. — A fBStO fttrek 
termesztése ML Terézia és IL József minden kedrezésel s 
buzdításai mUett sem kaphatott erósebb lábra. Bfflntán, 
ndnt haUók, az indigóvaU kísérletek nem sikeriUtdt , 1790- 
ben bizonyos Kromberg az izacsot kezdé a sellyei nra- 
dalomban nagyobb mennyiséggel tenyészteni, a siker oUy 
nagy volt, hogy s^ját áUitása szerint, képes TOlna egy- 
maga az egész országot ellátni a szttkséges mennyiség- 
gel *); mtreltetett Pereden is Pozsony megyében ^. A pl* 
rositó bázérral, melly szinte ndnt a csiilleng ▼. isacs, va- 



1) SkerlM : Deieriptio ttb 1. 10. Orialo 8ibá«pat. Coumtv. 4t samo 

1827. L 20. Kottits : Topog. BMOhr. Unganu I , 2S7. 

2) Tq4. Oyilitmi. 1820. 12 ffls. 

3) 8kerleo:Deseripiio ttb 58. 

4) Csaplofief : Gonilde ▼. Uagam 2, 30. 



286 

doB ift terem, Oyakányon Bihartiaii és Baranya, Komá- 
rom és Sáros megyéklieB tétettek sikerttlt kísérletek ^). 

Bnntán a francia háborúk által a tengeri kereskedés 
elsáratott , s a száras fSldi közlekedés , ennek kOTetkezté- 
ben, ti élénkséget és AJ irányt nyert, a gyapotszállitás 
részben a tSrOk tartományokon s hazánkon ált vette n^át 
Mivel pedig az emiitett kSrillmény meggátolta a keletindiai 
és brazíliai gyapotnak Európába hozatalát, a leyantei s 
macedóniai bokorgyapot oUy keresetté Iftn, hogy nem rit- 
kán 650 és 600 fton kelt mázsája. Ezen rendUrfiU ár Ma- 
gyarországban is nagy mozgást okozott s felkSltötte a már 
egyszer megkísértett , de nem sikerttlt gyapottenyésztés 
iránti Ibnzgalmat. Az ti kísérletek , mellyek 1808ban Te- 
mesvárt, Yersecen, Pancsován s más helyeken a bánság- 
ban tétettek , eleinte nagy reményt geijesztének ezen neve- 
zetes iparág meghonosnlása iránt. Legérdekesb e próbák 
kSzt az , mellyet Dóka tábornok , mind si^át temesvári 
kertben , mind utasítása s vezetése alatt Pancsován , és 
Jankovácon , Kengyel Őrnagy és Hordinszky alezeredes által 
tétetett. A tábornok biztos utón Levantébél s Macedónián 
ból mind jó gyapotmagot, mind kezelési utasítást nyert, 
meUy után a próbát téteté. Az elvetett 4000 mag 2 font 
és 8 lat gyapotat és 4 font s 6 lat magot termett, mi- 
nek azonban alig volt egy StOde tSkéletesen megérve s al- 
kalmas a vetésre. Nehány^natolíai s macedóniai kalmár 
megteUnté a termesztményt s oUy Jónak találta azt, mind 
honokbell. Az egész németbánsági határezredben 13 font 
22 lat gyapot és 17 font 28 lat tökéletesen jó mag volt a 
ttradságnak azon évi eredménye , Szerem szélein pedig 8 font 



1) Tod. OytUtem. 1817. 8 , 81. 



286 

é8 22 bt ^). MIatáB azonbjui , a kereskedés szokott mial 
megnyilTán, a wn9^ ára leszállott, nálimk is megkfttt a 
tasgalom. — 

A k«t nűTeléslieii e korszak alatt Iges nagy gyarapo- 
dás matatkozék. Nen toU ktosé Urtokosahb íSIdes iir» ki 
Jöszágain, mezei lalda kSrfil, sftt néhol városlMUi is, kertet 
Mmi, az élet szilkségeihez n&a szániMaiiá; liasoiilö volt a 
tárosi polgárok Irazgalaia is. Nagyobk Mrtokosaiiik pedig 
nem annyira liaszon , mint élTOzet s fényiizési célból pomr 
pás kerteket filtetének. A csin és izlet, melly e kertek né* 
bányaiban uralkodik, tökéletesen megfelel a század Ufft- 
natinak s miveltségének. A régi franda modor , m^ 
hosszá árnyas Ingasok- s egyenes fiuorolckal kedreske* 
dék , e korszakban mi^dnem mindenütt lidyt engedett a 
még izletesb angol formának , mellynek bélyege tekervé- 
nyes, tttmkeiegszerA ntakban, ezeknek fordulatin meglepő 
nSTénycsoportozatoUud , a honi s kOl növények változa- 
tosságával stb tttnik U. Bgyesittettek illy kertdc némdlyf- 
kében a legbájosb változatossággal miydnan minden fBld- 
rész termetté nitvényA, fák, bokrok, virágok, ligetek és 
mezők , sürft Ingasok és nyflt rétek , csermelyek és tavak, 
halakkal , hattyúkkal s más vizi állatokkal , szigetekkel 
stb antik stiln remete- lakokkal, meleg és ttvegházakkal, 
orangeriákkal stb. Legszebbek ezek kőzi a kismartoni, 
gedellői , nagy kanizsai, gynlal, nagy károlyi, zird stb. 
Bzekn A mivelését tudományosan kiképzett kertészdc ke- 
zelték, kik azonban, kérés kivétellel mind idegend^, né- 



1) A n«PotkeMlét móáiki • e próbák Mvebb iSrténeiéi L Vsím^ 
Und. BUtter 1812. 17 ét 33. tita , • imáét Csaplovief Areldr 
i, 357. 



287 

meCek , morvák , cseh A ; mert hommkban a kertéssei eddig 
nem jutott tanitó székre , kiTéTÖn mennyire az óvári éa 
keszthelyi intézetekben taníttatik. Méltók ezek után emlí- 
tésre némelly városi » mind magányos , mind nyilvános , 
mulató helyekké is alakított kertek, mellyekben a polgá- 
rok ttnnnep- s vasárnapokon éldelik a nyugodalmat. Az 
ugy nevezett zttldséges kertek nagyobb városok , p. o. Pest, 
mellett e korban már igen sok kezeket foglalkodtatának. 

A gyümőlcsíátenyésztés a dunántúli és Itíbrpátali me- 
gyékben e korban olly szorgalommal miveltetett, hogy ki- 
vált Soprony, Zala, Somogy ; Yeszprim , GSmSr, Trencsin, 
Zólyom, Hont, Nógrád stb megyék mindannyi gySmSlcs- 
tárakká váltak. GOmőrben I796ban egy pomologiai társa- 
ság alakult , kivált Cemok Pál a Jolsvai evang. iskola 
igazgatójának buzgalma által; melly 1808ban már 67 tagot 
számlált, s a megyét, kivált a jolsvai völgyet egy gyii- 
mUcsédenné változtatta. Ezen kivfil még két más kisebb 
gytfmölcstenyésztö társaság is állott fel e megyében; Nyír- 
egyházán , Szabolcsban , szinte alakult illy társaság. Nem 
halgathatom el itt ritka buzgalmát a gyfimttlcsfánemesités 
körül a sok más tekintetben is jeles Skublics umak , ki 
Nagy-Kanizsa melletti birtokában fekvő kergében , ha em- 
lékezetem nem csal, közel 200 f^ju almát, ugyan annyi 
kttrtvét, mintegy 60 figu szilvát és barackot, s 50 fajn 
szőlőt stb számlál. Tótországban a szilvafa olly nagy 
mértékben tenyésztetek , hogy gyümOlcse meglehetős ter- 
més után mintegy 40,000 akó pálinkát adott ^). 



1) CstplOTlet : Genilde ▼. Ung. 2, 20. ét Arehi? 2, 183. Sehvart- 
MT : Stat 1 , 290. 



388 

Vakuntait a fOldnlTelés egyék ágii , vgj a rétek s 
kasiálók is tSbli szorgaloBmal keidéadc kinmkbaa keid- 
tetni. A mesterséges kaszálók alTélése, nlk e kor előtt 
idrSkröl is alig ismertettek, százaAuikBak Uvált kirmailBr 
tixedében mind inkábli teijedett BM Indítást adott eiei 
iparágra Tessedik Sama 1800ba]i német, s a kÖTetkezA ér- 
lien magyarul is kiadott , a mexők JaTitásárél szóló monkiUir 
ban, s még inkább azon teijedelmes Inoema ndTeléssd» 
melly OsztOnzésd s áldozatairal Bzarrason Békés me- 
gyében, a legszebb haszonnal keidttetett. Leginkább ked- 
Tdteték a hicema, s egész térségdtet láthatni már ^de 
beretre; kisebb mértékben mhreltetett a iQaayol lóher. Leg- 
újabb időben fényes , jSyedelmeiTel elég seAentó példáját 
adá az OntOzésnek az óTári uradalomnak már dicsérettel 
említett igazgatója l^ttmann nr ^). De a magyar barom- 
tenyésztés nagyságának arányában még sem fordittatett 
elég gond a mezők és rétek javitására. Sok baromtenyész- 
tő hely , p. 0. Kecskemét , még mindig csak esős éwre szá- 
mol, általában több barmot tart, mintsem minden ér- 
ben aggodalom néllriU eltarthatna mezeinek s kaszállóinak 
mostani állapatában, s erre még is kérés az figyelőt In- 
nét Tan , hogy kissé szárazabb érben számos Tidéken nem 
csak a takarmány rendklyttl nagy — ,a marha pedig csekély 
árú, hanem a félelmes marhadSg is gyakran pnsztit 

Az erdőszet javítását szttkségessé tette a némelly tí- 
déken már igen érezhető fidüány, min^ kŐTOtkezése nem 
csak a iá árának némelly nagyobb Tárosban rendkiTÜi 
fölemelkedése , (p. o. Pesten 20—28 ft öle) , hanem az is , 
hogy több Tashámor (p. o. Gőmttrben) felakadt B szikség- 



1) Oaz4. Tadó«ir. 1837. 1 , 140. 



tői indittatrán a tűnrényhozás , szigorúbb erdOszeÜ CÖrré* 
nyéket alkotott ^). A kamra jószágaiton legnagyobb ta- 
karékosságot hozott létre. Nagy kttvetkezésA toU az er* 
ddk ügyében a Hradeken fölállított erdöszeti iskola » s az 
erdöszet tanító széke a selmeci bányász akadémiában » ml 
ott e korig hiányzott. A hradekihez hasonló iskolát állított 
hg Eszterházy Kis - Martonlmn 1806ban ; a keszthelyi és 
ÓTári gazdasági intézetekben is mind elméleti, mind gya- 
korlati tanitás adatik ezen annyira szttkségessé vált tudo- 
mányban. Jeles példát adott ezen iparáglian is Wittmann 
nr, U teijedelmes AltetésdTel Károly fdhg uradalmaiban 
kietlen pusztákat yidám kertekké változtatott. Emlitendók 
még a nádor » fóhg József uradalmainak » továbbá a mező* 
hegyesi , a Károlyi , Széchényi István grófok stb jeles ültei- 
vényei 3); — Végre pedig azon ültetvények Pest, Cson- 
grád stb megyékben , mellyek a futó homok meghódoltat- 
ására tétettek , mik annál nagyobb hasznára válandók a ha- 
zának , minthogy épen fászfik vidékeken állanak. 

2. ÁLLATTBNYészrés. 

A ISldmiveléssel kttrülbelül egy arányban haladt a me- 
zei gazdaság másik ága is, az állattenyésztés; a juhászat 
pedig külSnOsen nagy elölépést tön. A gyapjúnak, mióta 
József elszigetelési rendszere felállott, nagy keresettsége 
oUy annyira a juhtenyésztósre fordította ügyeimét a magyar 
gazdáknak , hogy ezek a miatt némelly vidéken a szarvas- 
marha tenyésztesével is íSlhagytak , s a birka összes szá- 
ma a körülbelül hat millióról e korlmn két annyira emel- 
kedett. 1801diki nov. Itöl ISOSdiki octob. utoUáig 12,481,414 



1) Deer. 1700: 57. 1807: 21. 

2) Guul. Ti46». 1837. 1 , 141. 



290 

rrat g7apjA,SS6,S40 Mrka és 170,068 báriny, 1827beB pe- 
dig m&r 19,680,595 font gyapjv Tttetett ki az onzigMl ^). 
De nem csak nSyekedése , hanem aemesbUése ia meglepő 
johászatonknak. A merkopaiU nemes ny^nak még Jtesef 
alatti felosztása az ország killttn vidékein, minél fogra e 
kor elején már tiz helyt találuték spanyol birkatenyésztés, 
miként íSnebb megjegyzem , mind a jobb kezelés elteijedé- 
sének, mind az előítéletek elenyésztésének tekintetében a 
legild¥Ösebb hatása TOlt Ferenc király e nemzeti ügyet 
szirén hordrán , hogy a felsO Tidéki lakosok kOzt is kOny- 
nyebben elteije^jen a nemesebb flU t 1803ban HoUcson is 
állíttatott juhászatot, a merino kosokat egyenesen Spa- 
nyolországböl hozatván. B nyáj nem sokára a legrirág- 
zóbb állapatba emelkedett Igaz ugyan , hogy inkább hasz- 
nálta azt Aostria, Monra és Slezia; de a magyar birtoko- 
sok is szerzetek abböl s eleinte igen drágán kosokat; igy 
1806ban nyilTános ánrerés által 3641 Ilon , 1811ben 30,000 
bankó Ilon » küvetkezö érben 28,000 b. Ilon kelt el egy kos 
e Idrályi nyájból. Ezen királyi nemes tOrzsOk nyájak azon- 
ban már nem egyedüliek Tálának az országban ; nagy bir- 
tokosaink kttzöl már a kor elején Is tSbben Mrtak oUya- 
nokkal s oUy számmal , hogy évenkint adhattak el nAány 
nemes darabot; igy gr. Harmch János 1803ban már 200 
kost adott el '); hg Eszterházy szanraskOi és ozorai bir- 
tokában érenkint számos kosok Tálának eladásra Utére. 
Többen birtokosaink közöl Szászországból is, mdlyndc 
johászata a gyapja finomságára nézve Spanyolországot is 



1) Sehfartoer: Statiit. i, 217. és Opinlo Dep. Comb. 1827. 24ik 

él 3dik tábla. 

2) lUtona 42,88. 



291 

felfllhaladta » hozattak nemes fidá juhokat; igy 1822heii gr. 
Zichy Ferenc , kinek seregélyesi és ^falusi birtokáhan már 
mintegy 15,000 Juh legelt » 130 electorál birkát hozott, 30 
kost , és 100 anyát ; az óvári aradalomlKi , mellynek juhai 
száma már ISOOban mintegy 20,000re ment, 1802ben 30 
darab spanyol birka , (mi elegyiteüenfll 1820ig 1600ra sza- 
porodott), 1816ban 400 francia juh, 18l7ben 200, a kttTe^ 
kezö évben 727 darab spanyol, León tartományi merino 
juh, 1819ben 300 darab electorál Urka száUittatott; ezen 
s a belszaporodás által 1821ben már 40,000re emelkedett 
az óTári uradalom jnhálladalma , s mi megjegyzésre méltó, 
minden íai elegyltetlentU tenyésztetett. József íOhg a ná- 
dor, hg Eszterházy, déghi Festetics, gr. Széfehényiek, 
Batthyányiak , Károlyiak , Andrásyak , Keglevichek stb. 
jnhászataik nem csak nagyságolora , hanem minöségOkre is 
nevezetesek. E példák által serkentve kisebb birtokosak , 
söt polgárok és jobbágyak is széltében nemesitek nyájai- 
kat, úgy annyira, hogy a magyar, úgy nevezett, strepsike- 
roijahfíO némelly vidéken már egészen kitolatott ha nem 
is a legűnomabb, legalább a középszerű, bastard-pepinair, 
vagy metis fáitól. Ujabb időben Somogy megye kitüntette 
magát jahászatai által, egyebek kttzt jnhnemesitő egyesüle- 
tet is alapítván kebelében. Fehér megye pasztáin pedig 
még a kor el^én több német johászok nevezetes , az egész 
vidék tenyésztésére jótékonyan ható , jnhászatokat állítot- 
tak: Mintán az ezektől tenyésztett gyapjú 10—20 száztó- 
lival is magasabb áron kelt , az egész megyében igen el- 
teijedt ezen iparág. Ezen birkások e megyében rendes ja- 
hászcéhet is alkottak. Dicséretes ez ügybeni törekvése a 
fönebb emiitett tolnai gazdasági egyesfiletnek is,melly egyik 
fö cédául a johnemesltést tfizte volt ki. Legszorgalmasab- 






292 

tan keteltetett eia ipur^ Fekér, Sopraiy, MosMy, PM, 
Nyitra^VeMprüü, Győr Bács, TohM, GiMgrid, Nögiád 
■egyekben. Bleiite e neneBttée által csttkeBt agyaa a 
gyaiJi fliemiyisége; de az nem aokára imét aagy ariay^ 
ban kezdett nSTekedai : ISlGkaii csak 10,143,55S fontol t6n 
a klYf tel , tekAt a nélkfil , kogy benn jelentékenyebb gyirak 
AlUtUttak TOlna» keresebbet, mint 1802ben; 1816tól kezdve 
azonban éTonkint nagyobbodrán , 1827ben mkr 19»680,S9S 
fontot mnUtnak elö a kereskedési táblák M- 

A lónemesttés igyében Ferenc király is kÜTette elő- 
deinek dicséretes buzgalmát Bfind a mellett is, kogy mind- 
járt uralkodása el^én sályos báborágondok fogták A tr 
gyeimét , 18Mben azon rendelményt bocsátá U, bogya ha- 
léságok nemes ménekei vásárosának a jobbágyok ingyen 
használatára; nehogy pedig yalamelly hatéság e rendel- 
ményt téUesitetleniU hagyja, azon esetre, ha illy mémA 
némelly vidélMi kaphalék nem volnának , ollyanokal a 
mezőhegyest ménesből közönségeknek 30, vármegyéloidc 
60 , magányosoknak 70 aranyén rendelt adatni. Ugyan 
ezen cél voll szemei elölt; midőn az ezredA számára sse- 
delendő lovak árál fölemelte s a birtokosi, ki legtöbb rr 
mondál álUI , a mezőhegyes! ménes táráböl 1000 fttal jutal- 
maztatni és nyilvánosan megdicsértelni , a közönségekel 
pedig, mellyek a mezőhegyesi méneslgazgatéság bizonyH- 
ványa állal tanást^fák, hogy legjobb remondákal szolgál- 
tatnak, az adé alól ISlmenletni rendelte. Továbbá, hogy 
ezen iparágra még nagyobb ösztöni a4ion s vetélkedést 
geijesszen, a pesti gyepen BIedárd naiJáa léversenyl tar- 



1) SkerlM : Deteriptio. ttb. Sehrarhier : StaHst Oflftlo mibtfepvt. Cimii 
1827. Ttb. 2. 3. 



393 

látni rendelt, nyereségiU egy szép mént éB két kancát te- 
rén ki a mezökegyesi ménesből. Azon felfii két szép négy 
éves csödSrrel Jatalmaztatni igérte azt , ki e verseny alkal- 
máral a két legszebb , kfilön legalább száz aranyat érö, 
mént mutatia elö. A kancát , melly remondát adott , az 
előfogattól (Yorspan) fölmentette. Megengedte továbbá, 
hogy a szorgalmasb lótenyésztők Mezőhegyesen arab és 
spanyol ménekkel ingyen hágathassák kancáikat. 1820ban 
pedig rendelést vőn a mezőhegyest igazgatóság , hogy mé- 
neket, ne csak miként eddig, pénzért, hanem kölcsönben s 
használatra is ac^on a hatóságoknak , mellyek azt kivannak, 
de ezen használathoz ktttőtt föltételek olly teihesek voltak; 
hogy ezen engedélyt senki sem használta. Jótékony .befl>* 
lyásu volt a mezőhegyest mellett a bábolnai kir. ménes is , 
melly nagyságára nézve csak negyed részét teszi amannak; 
de nemességére vele egyenlő s összeköttetésben állott ^). 
A lótenyésztés azonban , minden buzgalma mellett is a kor* 
mánynak , mellyel azt emelni igyekvék , e kor alatt nem 
csak nem haladt, hanem a kisebb birtokosokat és jobbá- 
gyakat tekintve , némi hanyatlásnak is indáit ; mi részben a 
hosszas , posztitó háborúk következménye volt ngyan ; de 
legfőbb oka e hanyatlásnak az , hogy valamint a szarvas 
marha-, ngy a lótenyésztés is elhanyagoltatott az igen ki- 
teijesztett birkatenyésztés mellett , mi hamarább s több 
hasznot látszók igémi : midőn ellenben a lótenyésztés nagy 
tőkét kíván s később kamatozik *). Ezen hanyagság azon- 
ban , vagy inkább gazdasági számolás , nem volt általános 



1) Bdfebben leirra 1. e Méneseket Csapiofioc: Arcki? 1 , 388. G»- 

■ilde T. CJBgam 2 , 42. Sebedlw : ZeilMbr. 1 , 253. 

2) Opittlo Dep«t. CoMaere. de an. 1827. p. 43. 



2ai 

nem korra, sem osztályra néz^e; wfiitegy 1820(AI keidfe 
ex ügyben lamöt (Oléledt némelly Tidékmi , példánl 80- 
mogyton és CMtmttrben , kivált Rimaszécsai , a szorgalom ; 
a nagy birtokosok kSzől pedig számosan neTezetes ménese- 
ket tartottak. Legtöbbet tett e pályán gr. Hnnyady Jézsef, 
Unek hetményi » 1825 óta Örményi nradalmából származott 
arab Térft lovak kftUOldi uralkodók ólaiban díszlenek ^), és 
számos magyar gazda nemesittette az 6 méiuel által a maga 
lovait. A nemes gróf 1815ben Somogy megyében lóver- 
senyt is alapított , mellyben jobbágy-lovak is Itatottak. Ezen 
intézet kivált Gindery László és Gs^^ Dániel un. buzgal- 
■M által lUonnan életbe bozatott. Bzen Uvttl méltók ki- 
emeltetni: b. Fechtig lengyeltóti, hg Bszterházy nzori, gr. 
FáUry detreköi, gr. Brdódy galgód, gr. Festetics keszthe- 
lyi , továbbá a Károlyi , Széchenyi, Schfinbom grófok , Bra- 
dem, Orcy, Podmanicli[y bárM[, Tldnay, Kárász nrak sth. 
ménesei % 

A szarvasmariia tenyésztésében még nagyobb csSk* 
kmiés tSrtént, mint a lóéban, számos pusztákon, hol az 
elótt mi^di^em kizárólag ezen iparág kezeltetett, a juhnyá- 
jak fofflalták el a legelöket. A tenyésztés módjában is 
igen kevés haladás történt , kivévén a Hnnyady és Károlyi 
grófok d), s még néhány kevesek uradalmait ; nagyban 
szinte ugy kezeltetett ezen ága a mezei gazdaságnak, mint 



1} P. 0. 18i4beB a wirtoMbergi koromUMkte vátárlott tőle egy 
Mént 400 aranyon. 

2) Mafjaromág ntrtieletb méneseit L Iriélyi : Venaeh 4. Zoopby- 

siologie d. Plerdes. Wien 1820. 

3) A KArolyi sr^fok cüneret i^yAiból 1820baa Kriabe tSbb dara- 

bok iiállittattak, tenyéistésre laolf álaadók ; egy egy tekéa 
26 , bika pedig 100 darab aranyon TáaárolUtoif . 



295 

egj század előtt. De Atalánosan a legelök csekély ■Ivett-' 
ségtt &llapata , mi csak e kor végén kezdett közttnségeseb- 
benjavittatni, nem is tette lehetővé ezen iparág tökéletes- 
bitesét Nevezetes azonban marhatenyésztésünk történeté- 
ben az e kor alatt olly gyakran s olly iszonyúan pusztító 
marhadög , hogy néhol mi^dnem egész gulyák kivesztenek, 
s helységek maradtak jármos marha nélkflL Az eszközök- 
nek s rendészeti intézkedéseknek ^), mik e pusztító , éven- 
kint többet egy millió ezttst forintnál elnyelő , csapás ellen 
tétettek s forditattak » kevés haszna volt; s nem is fog 
honunk e pusztítások alól UszabadAlhatni , míg a legelök s 
takarmány körftl általánosabb javítások nem tétetnek. 

A selyembogár tenyésztése , mit az I788ban kitört oz- 
mán háborá , az e tárgyban épen legszorgalmasb Tótorszá- 
got s katonai határszéleket változtatván csatapiaccá, miUd- 
nem egészen dugába döntött, a háborá bevégezte után is- 
mét szorgalommal kezeltetek ; de némelly vidéken p. o. *a 
bánsági katonai határszéleken sokáig nem olly Uteijedés- 
ben, minőben az előtt, s minőt az előzmények által készí- 
tett kedvezőbb köriümények kívántak volna ; Tótországnak 
azonban s Arad , Csanád , Békés , Bihar , Baranya és 
Zala megyék némelly helyein szép haladásnak indult. Arad 
p. 0. I794ben 14^617 font gubacsot tenyésztett, Tótország- 
ból pedig 1792től kezdve, meUy évben már ismét 26,943 
fontra ment a selyemgubacs , évenkint növekedve , 1802ig 
összesen 612,044 font galeta kerttlt U; legnevezetesb volt 
e ttz év alatt az 1798diki év , meUy maga 81,362 fontot 
adott. Ezen iparág a gradiskal határszéli ezredben volt 



1) A rtáforditott est kSxökkel telTék sémelly éri hlriapok , néháAy 
rfiilétiett iatéikedések pedig olfssbatók. Ung. MiMel. 1 , 44. ttb. 






196 

legUttaőM TtrágiaüMui ; 1804ka egyedU eien exred 189, 
a Wrelketa érbai 222 mázsa galétát szoig&ltatott , iBind 
a három tMoniági ezred az elöbMk évben Összesen 369 » 
az atóbMkban pedig 381 mázsa galMál tenyésztett ^). Ezek 
ntán legnagyobb TOlt a bánsági határezred szorgalmának 
eredménye, mi 1792től 1801ig Összesen tön 45,042 fontot *); 
kesébb pedig Jcedvezö arányban növekedett 1811ben a 
magyar határezred kerttletében megkísértetett a selyemhor- 
nyéknak szabad ég alatti tenyésztése; minek az lön ered- 
ménye , hogy , bár a hemyék nagyobb része elveszett, 
részint mostoha idi^árás, szélvészek, nagy záporok, ré- 
szint madarak , kivált gólyák és vwebek által megemész- 
tetvén ; de a néhány , minden viszontagságon átesett s 
mintegy tiz helyen tojást is rakott hemyélipék Itítetös^ét 
bizonyiták kedvező körülmények közt ezen hasznos iparág 
szabadban! kezelésének; mert UtAnt, hogy híves éjek és 
esők, bár több napig tartók, ha nem Igen sebesdL és zi- 
Tatarral kapcsoltak, nem ártanak nekik <). Hasonló próba, 
szintazon eredménynyel, tétetek a bánsági határezredben 
is még 1808ban. LegUtttnöbb szorgalmat nyilvánítot- 
tak az emiitetteken UvUl ezen iparágban Baranya megye, 
továbbá, atóalmási, eszéki, apatini, AJ^MéU, és palánkai 
tenyésztő intézetek ^). A íö igazgatóság Eszéken létezett, 
innen kfildeték a, már nagy részben legömbölyített, se- 
lyem Budára a Ur. kamarához. 1822ben egyedil az Apá- 
tiában beváltott selyem löO mázsát tőn ; összesen pedig az 



1) D^Biaii : Statiftt. 4 , 2 , 136. kö? . 

2) U. 0. 4, 1, 233. 

3) CsaploTles : Arehi? . 1 , 308. 

4) L. ff ékről Mrebben Vaterl&nd. BlttierlSOS. 1.44 et 210—1811 

I. 271. — i812ki I02ik izánot. 



297 

apattni, ^{yldéU és palánkai intéceeekből iltvett galétá- 
kért 20,000 pftnál több fizettetek ^). Yersec és Tidéke 1825- 
ben kOrfilbelAl 155 , Fehértemplom pedig Tidékével ngyait- 
azoB éYben mintegy 450 mázsa galét&t adott el a Ur. se- 
lyemhivatalnak ^). A kormáojniak buzgalma azonban , mi- 
nél fogva hernyótojást ingyen osztatott , a szorgalomra ju- 
talmakat » érdem- s folyó pénzből állókat hirdetett, a be- 
váltandó galéták árát fölemelte, több helyeken haladás- 
nak inditák ezen iparágat. Hálával említendő egyebek közt 
az ország nádora , József főhg elnöksége alatt alakult se- 
lyemtenyésztési választmány , mellynek buzgalmát mind a 
katonai határszéleken, mind az ország alsóbb megyéiben 
a legszebb siker jutalmazza. Káros volt azonban ez ügyre 
a bécsi közönséges udvari kamrának azon rendelménye» 
minélfogva az, ezen iparágra tett költségek néud helyre- 
pótlását eszközlendő , a gubacsok beváltását 1827ben HoíT- 
mann és Goldstdn bécsi tőzséreknek tíz évre haszonbérbe 
adá s igy a régibb 1806tól fogva divatozó concurrentia 
által történt beváltást ^) megszAnteté. Ámbár ezen intéz- 
kedés a szerződés kivételei s föltételei miatt egyedáru- 
sággá nem válhatott , miután galetákat szedni , eladni , 
gombolyitókat s fonókat állítani, e mellett is mindenkinek 
megengedtetett; a gyakorlatban még is több nehézségekkel 
terhelte a tenyésztő közönséget: nem áUíttattak fel t i. min- 
dentttt, hol ezen iparág épen legszorgalmasabban kezelte- 
tett , beváltó hivatalok , minél fogva galétáit a tenyésztő- 
nek néha nagyobb távolságra is kellett szállitnia ; azonU- 



1} Kvnitt: Topogr. Betchr. fing. 1, 258. 

2) Inertetó I830ki ls« félé? 47dik nkú. 

3) Denisa: SUtlat. 4, 2, 138. 



298 

tU a gabacsok osztályozásálMui b«b rttkáa csalások is 
történtek, miatáii a haszonbérlők eltáTOxrán a sxerződés 
értelmétől, melly a guliacsok minőségére nézfe csak hirom 
osztályt állított ki s azok szerint ruideli osztatni a meg- 
batározott jatalmakat , közönségesen hét osztályt s ezek 
szerint kftlönböző beráltási árt szabtak TOlt kL B nehézsé- 
gektől indittatrán a bánsági s Arad és Békés megyék, ke- 
belökben kezdek a galétaboTáltást és legombolyitást ke- 
zdtetni. 

Az állattenyésztés többi ágai: a méh-, sertés-, szár- 
nyas stb. állat4enyé8Ztés e korszak történetében különös 
említést nem érdemlenek ; általánosan mondhatni , hogy a 
nép szaporodása , a mezei gazdaság körül tett Javítások, a 
kereskedés élénkülése ezen iparágakat is gyanította. 



u. 



BÁNYÁSZAT. 

Magyarország bányái régtől négy kerületre osztrák : 
1. az alsó, Tagy selmed; 2. a felső, yagy szomolnoU; 3. a 
nagybányai ; és 4. a bánsági bányakerületre. A fönebM 
szakaszokban csak egyes bányák történetét, az azokban, 
Tagy az egész bányaügyben tett nerezetesb jsTitásokat em- 
iitettem. Ugy tartom, nem leszen itt hdyén klYül, nrind a 
négy kerület rÖTid , általános Idrását adni. 

1. Az alsö magyarországi kerülethez tartozik a hét 
Ur. bányaTáros: Selmec, Körmöc, Beszterce, Béla-, Baka-, 
Új-és libetbánya. Kormányoztatik a selmeci fő kamra- 
grőfl hlTataltöl. Legnevezetesbek e kerületben a sdmed , 
és körmöci arany s ezüst bányák. A selmedek hét lé 



299 

ágra szakadnak , mellyeknek számtalan aknái éa kvtai van- 
nak. A kamra itt 125 kakszát vagy bányarészTényt bir, ma- 
gányosok pedig két egészet és több tizenketted részt. Ezen 
bányákban összesen 4000—5000 ember foglalkodik. 

A körmöci bánya két fő ágra szakad, alsó- és felsöre, 
mellyek ismét több aknákra s menetekre osztrák. I^eve- 
zetes a körmöci bányákban a Túróc megyéből tiz mérföld- 
nyiröl mesterségesen készült Tizszármaztatás , mellyet haj- 
dan egy , bizonytalan mellyik , esztergami érsek készíttetett. 
— Az aranyat magokban foglaló ezilstércek az egész 
alsó bányakeriUetben bárom ezüst kohókban, Könnöcön, 
Besztercén és SemoYicon , az ezüstös ólomércek pedig a 
selmed és bélabányai ólomhatában választatnak el és tiszUt- 
tatnak meg, a rézércek pedig a ti^ovi Tálasztóhntában , 
konnan a besztercei rézbámorokba szállíttatnak s ott homo- 
rú s vert müvekké feldolgoztatnak. Bűvel minden e kerületi 
ezüstérc aranyat Is foglal magában , mielőtt amaz pénzzé 
veretnék , Körmöcön AJ választás alá vettetik , a ti^ovi ko- 
hókból szálUtott tiszta ezüstöt kivéve. 

Ezen kerületi ezüstérc évenUnt közép szám szerint 
60,000 markára, az arany 1500 markára megyén. Egyike 
a leggazdagabb éveknek volt 1780 , mellynek Jövedelme 
92,267 ezüst és 2429 arany marlcát tön, miből összesen 
3,043,000 forint veretett Az e kerületben kiásott ólom éven- 
Unt 10—12,000, az ezüstös réz 3000, a nem ezüstös 1200, 
a k^rölyzött vas 35—40,000, acél 1000—1500, dárdany 
1500—2000, gaUcérc 150 , bányazöld 40—50 mázsát tesz. 
A kir. pénztári bányák-, kölyük-, kohók-, hnták- s egyéb 
műhelyekben 10—12,000, összesen pedig, az egész kerü- 
letben, a magányosok műhelyeit is ide számítva, körülbe- 
lül 20,000 ember dolgozik. 



300 

2. A felflO , ragf ssamolnoki bány akerUeChet tartós- 
nak a Szepe8» GOmSr, Torna, AbaiU, Sáros, Zemplin és 
Borsód megyékben keblezett bányák. — Nevezetesb bánya- 
helyek Szepesben, Szcnnolnok, Qölnic, IgI6, Schwedler, 
Krompach , SzIOTinka , Paracs , Závadka. B bányákban 
legnevezetesb ásTány a réz és galic Az elOtt a cslpke- 
és veresbegyi rézliányák TOltak leggazdagabbak; I750töl 
kezdve pedig a szlovinkai 8, a gSlidGi 6, a poracsi 2, az 
iglói 4 , s ezek kttzt kiilttnttsen a hires János- akna; — ezek- 
ből évenként 20—30,000 mázsa réz, és 3—4000 márka 
ezftst ásatik U. GSmOr megyében, Betlér mellett, az SkSr- 
hegyen és Gsetnek mellett réz és vas , Nánán kenesd , Dob- 
sán és Szirken vas , Rozsnyón s a gr. Andrásy család bir- 
tokaiban és néhány szomolnoU hegyen vason Uvttl pto- 
kolc Is ásatik s készíttetik. — Abai^ban a kassai és Já- 
szol vasmühelyek leginkább érdanlenek említést; kisebb je- 
lentékenységflek a javorini Sárosban és a Zemplin s Bor- 
sod megyei vasbányák; az utóbbiak kttzOl azonban kivételt 
érdemlenek a diósgyőriek , mellyekből Magyarországban 
a legjobb vas és acél kerttl U ; az acél, ha Itnomittatik, 
oUy jó, hogy belőle az angollal vetélkedő óramgonyok, 
acéltáblák és ráspolyok (ezek pedig nem mint BLochnicon 
gépek, hanem emberi kezek által) készíttetnek. Aa igléf 
dobsai és rozsnyói vasvermekből festékkobalt is ásatik; 
századunk elején találtatott ezen ritka, az előtt csak Gs^ 
és Szászországban ism^, ásvány Aranyidkán is Abaáj- 
Imn , és Brosznón Zólyomban. — Párádon két tinmö főzés 
van, egyik a b. Orcy családé, másik egy társaságé. — 
Gemovica helység körében , Abai^ és Sáros határain van- 
nak ama háres opálhegyek, mdlyek ha célszerűen mnnkál- 
tatnának , tömérdek kincset fognának adni , mintán az itt 



301 

napTilágra hozott opál a síinek sokfélesége s kttlönOs szép- 
s^e által minden más , még a keleti opált is messze felfit 
máUa. 

3. A nagy-bányai ker&letnek fö bányahelyei: NagyM- 
nya (Asszonypataka), Felső- s LaposMuiya, Oláhlapos, 
Kapnik és Bi^uc s a mnlt század végén megnyitott Borsa-' 
Muijra Mannarosban. Arany e ker&letben t0bb helyt ásatik ; 
a nagybányai kereszthegyi akna, melly régente igen gaz- 
dag TOlt, de a háborús időkben sokáig elhagyatott s elron- 
tatott, a mait század közepén kezde egy társaság által is- 
mét mlTeltetni. Felsőbányán nagy mennyiségű aranyos és 
ezüstös ólomérc hozaték napvilágra ; a kapniU magyar- és 
ferenc-akna is érdemel a többi közt említést. 

Az ezen kerttletben nyert ércek felolvasztása a felső- 
8 laposbányai , kapniU és oláhlaposi hutákban és kohókban 
kezeltetik. Az egész kerttletben kiásott ezttst évenkint kö- 
riUbelttl 20,000 markát, az arany pedig, mi verettenfil kttl- 
detik a kincstárba, 4—500 markát nyom, rézből mintegy 
3000, ólomból 10—12,000, vasból 4000 mázsa kerfil ki. A 
bánya-, kölytt-, hnta- stb. munkások száma összesen 10— 
12,000re megyén. 

4. A bánsági kerttletben fő bányahely Oravica , itt van 
az e kerttlet igazgatóságának is széke ; ez alá vannak vet- 
ve az oravicai, rézbányai, szászki, dognácskai, moldvai, 
niilovai , bogsáni stb huták és hámorok is. A bányákat e 
kerttletben nagy részt magányos társaságok munkáltalak ; 
az érc azonban a kir. bányahivataltól váltatik be. A dog- 
nácskai Simon-Jádás-akna 1760tól ISlOig a leggazdagabb 
és ritkább rézércről hires volt; de az utóbUk év táján egé- 
szen UmerOlt A moldvai rézérc tisztasága és finomsága 
által Utttnő. Hasonló, de kevesebb a milovai aknákban 



>--. V ^•i. -ér'^m. »J1. ^T«l. m.^m.—* t* • •^ kw. ' ■ I — ^— — h«^ü^>l^— #»^M^< 



802 

átott is. BItaid a kéC helyiAl a téBgjénUuí aárgarés- éi 

brOBndTeaefaiek aiálltttatik. Ai eriMBa réiérc aidőtt a 
moTi alaó kerUeti kohoUm aaálltttatott; 179SCA1 fogra ai 
olyaaitás éa elTilaaitia báiiaiglNui tétetik. A kiUdaa 0II7 
gaidag biaaági bányák iiábh WOAen csak 6—7000 niisa 
meC, 2000 márka exflst5t» ós 2—8000 mázsa Mmot adaak 
éTenkiat. Bsea keriiletlieB Összesen 4— MOO emker, nagy 
lészlieii olák, dolgozik a bányák kSrfil i). 

A szabadékok , mellyekkel a bányászok tObb századok* 
tél ftgra éltek» minők: a tnli^don bányakatéság , mentes- 
ség a személyes adótél és katonáskodástél stb ; de meHydí- 
től a 18dik század elctfén megfosztattak , egy 1820ki ren- 
delet által nekik nagy részben Tisszaadattak ; minél ftogta 
a bányaOgyre ismét Tárbatni azon jó kOTedcezményt , hogy 
a bányászcsaládok » miként hi^dan, mig szabadékaiktM meg 
nem fosztattak, mintegy OrOklOleg megmara4|anak M fog- 
lalkodásaiknál s gyermekeiket UcsinységOktOl fi^a szok- 
tassák e terhes munkához. Az onlitett 1820diki érben tübb 
rendű szabályok bocsátattak ki a bányattgyben , mellyek kO- 
zől csak azon egyei emelem U, mellynél fbgra a fiűriány- 
nak , mi kivált a felső vagy szomolnoU bányakerlikfiben 
már igen érezhető toU s több hámorokat megakasztott, 
nŐTekedése egy Jól rendezett erdészeti gazdaság által meg- 
gátoltatott. 

A négy kerülett bányákon kiT<U még ntiiány más, a- 
zokhoz nem tartozó , is létezik nrindMagyar-, mind Wnnét- 



1) Lát4 t blnyakerttlettk bAfebb leirá^t 9gj Jeles értekezétbei 1 
Vaterltné. Blitier ISllki 52—00. tiáMokbu; s iazéi kdsélfe 
Csaplof lei : Arohif 1, 252. k»f?. — Deaiáa : SUÜst 3, 1, 202. 
kö?f . — Sekfirtner : Statíst. 



303 

onzágbao. Amazok kSzöl kiTált ^ntttendök a boroatyánkM 
Mnyák, mellyeklien nerezetes a kén-, keresbbé a rézliár 
nya ; készíttetik igen jeles és sok TálasztÓTlz és cinober Is. 
— Horvátországban legjelesb a szamobori Borbálaakna ; az 
itt kiásott ércanyának minden mázsájából 18—20 font tiszta 
réz , összesen pedig évenkint mintegy 1000 mázsa kerül kL 
Ebből itt azelőtt ttstSk és kazánok készíttettek; de mivel a- 
zoknak nem volt elég keleté , a tnU^donosok (nagy részben 
a zágrábi káptalan) nyersen a^ják el a klr. kamrának, vagy 
megtisztítva s lemezekre verve, részint helyben, részint 
Triest- és Fiumében biOökészttletekre áml tarják. — Végre, 
ha csak egy szóval is , említendő a sopronyi , igen gazdag 
kőszénbánya. 



m. 

MESTERSÉGEK, KÉZMÜVEK, GYÁRAK. 

A gyárak és kézmfivek gyarapítása különféle vitatko- 
zásoknak s íOlteijesztéseknek tárgya lőn országgyűléseink- 
ben , mióta azok hiányának okait s a módokat , mellyekkel 
azokat emelni lehetne , megpendítette az 1 790diki kereske- 
dési választmány. Mind ez azonban igen kevésben vitte e- 
lőbbre gyár- és kézműflgyttnket. Némelly kedvező körülmé- 
nyek mellett, mik az ország physicai s iparáUapatából, p. o. 
a termesztmények s a gyármüvekre szükséges nyers anya- 
gok bőségéből származtak , számtalanok voltak az akadá- 
lyok , részben az országnak a német örökös tartományok- 
kal! statusgazdasági viszonyálian , s azon rendszerben, 
mellyet n. József adórendszer-tervében elég világosan kifej- 
tett; részben a váltótörvény s evvel együtt a hitel hiá- 



ntm 



304 

nyiliaii , részben magában a népben 8 kfilSnOsen annak azon 
leikfileti állapatában létezők, minél fogra mindig csak a 
kormánytél Teteti gátok ellen panaszkodott, mindig csak 
Jogainak yisszaálUtását követelte, a nélkül, hogy azt, ndt 
a fennállé kSrttlményék kSzt még is miyelnie lehet yala , e- 
gész buzgalommal tette Tolna ; dihez jámlt a nemzet gaz- 
dagabb birtokosainak folyrásti idegenkedése az ipar ezen ár 
gába ereszkedéstől, az egyesületi kSzszellem hiánya, s a 
polgári osztály szegénysége; miknek kSveCkezése TOlt, 
hogy azok , kik a pénzerőnek , arai TOltak , gyárak állitásá- 
ra hi^lAnciék nem Tálának, azok pedig, Uk ezt megkísér- 
tettek, nem bírtak elég pénzerőTol , kiállhatnt azon néhány 
éTigi pangást , mi eleinte a német OrdkSs tartományi ha- 
sonló gyárak Tetelkedö concnrrentiáia , a harmincadoktól 
segített cselei s fogásai ^) szfiltek. Egyik átalános akadá- 
lya , mit legeiül kell Tála említeni, honunk ehbdi hátrama- 
radtának az is , hogy e korban , midőn a kfilfSld a technica 
és mechanica mezején csodákat teremtett , mellyek a népek 
anyagi állapatát olly magas fokára emeltek a tökéletesség- 
nek, olly élénkséget s kü^lést adának a népi életnek, ho- 
nunk még e korban is olly igen csekély haladást tőn e tu- 
domány okban s egyátalán a mlTeltségben ; nem létezett Sssz- 



1) SkerlM: ,,ProJtehui leg. aottfahui^^ dai, as ITMüki ktr«- 
ke^éfi Tálanteány irateilioi tartozó, makidban biioayitia: 
korr a baraiaeaáldTatalok UNibaiSr atgéd kazat nyi^lattak, 
a léMi gy^^raaok aaelaiaak. tgy p.a. albaljt é az rarHat att , 
hagy Mgalyók aálaak ia kaidaaak kéazttlatai, as' ólam fám 
Üaiéal 1 asástóUfal ÍMaMltetatt. SiiaMgy, wAéém a' ai^jar 
eaaréi^ay-gyárak aaayira gysrapóllak , hagy a métmi iOy- 
aamft kéiailf akkal eoaaarrálai kaaáattak , ai agyag éa sái 
■áuájitól a fcanaiaead 1 IH. 18 krral fölabb emaltaldt 1. 47. 



30$ 

utvészeti iskolánk, nem voltak mechanicosaink , kik a gyá- 
rakat fSláUithatták s kezelhették volna, kiUíöldrdl pedig 
bcjöni senkinek sem volt kedve azon terhek nüatt , mellye- 
ket a harmincadrendszer a magyar készítményekre vetett , 
8 azon veszélyek miatt , mellyek a váltótörvény s hitel hiá- 
nyából származtak. S így a statosgazdasági és politicai vi« 
szonyok a szomszédokkal , a gazdag birtokosak szflkkeblft- 
sége vagy erőfeszítéstől iszonyodó apathiája , pénzhiány , 
a szomszédoknak , kiknek Jóléte Magyarország gyárhiá- 
nyára volt alapítva , féltékenysége , stb meggyőzhetlen gár 
tokat vétenek a netalán találkozó vállalkozónak is elébe. 

De mind e mostoha körillmények kSzStt még is csak 
haladt, bár keveset, e korban hazánk az anyagi érdekek 
e hatalmas pezsgésének korszakában, itt ott nálnnk is csat- 
lódott a kevés pénzerőhöz annyi erkölcsi szilárdság , hogy 
megvívott, s néha és nemiben sikerrel, a súlyos akadályok- 
kal. Más részről pedig, bár a rendszer fenmaradt, atyai in- 
dulata királyunk is Ferenc könnyített néndben, hol és 
mennyire az összes monarchia kormányelvei engedhetek, 
a legsAtyosabb nehézségeken. 

Posztó és más gyapjászövet-kézm&veink közt legneve- 
zetesbbé lön e korszak alatt a gácsi kir. szabadité- 
kos gyapjúszövet és finom posztógyár. E gyár- 
ban, melly , mint haUók, még M. Terézia alatt keletkezett, 
az előtt csak gyapjúszövetek készíttettek, 1792ben állítta- 
tott fel néhány posztószövőszék. Szebb élete azonban e 
gyárnak ISOOtól kezdődik, midőn azt a birtokos, Forgách 
gróf, részvényekre alapította, nd által pénzerijót növeszt- 
vén s munkálkodása körét tágítván , virágzatának alaiiját 
megvetette. A toliUdonos gróf a részvények felét egy tár- 
saságnak adta át, melly maga s a gróf közt tizeikét évre 



306 

kötött ftsenődéfit Bi időnek eltelte atáii a résivéiyek 
•láaa 8 az intöieC mmikálkodása fámét nagyobUttatváa, 4 
szenődós köttetett E kOrttlmények között, selIyeUiez még 
egy bölcs igazgatás is jámlt, aöttOn aött e gyár, aelly 
aemében a magyar tartományoklMUi mind eddig egyetlen s 
készítményeinek mind moinyiségére, mind minőségére igen 
Jeles. 1807ben már 10 szövőszéken kiUöníéle gyapjaszöve- 
tek, haszonötön pedig Unom és középszerft posztó készítte- 
tett A fonás 30 vidéki helységben mintegy 3000 nőt fog- 
lalkodtatott. Készítményei összesen mintegy 200—350 vég 
szövetet s 300 és néhány darab posztót tőn^. Később egy 
Jdes, tizenhat ló erefi gőzerőmfi alkalmazása következté- 
ben oUy gyarapodást nyert e gyár, hogy Jdraleg már 6000 
^í t n^^ részben ítnom posztóra s más nemű gyapfassö- 
vetekből is Jdmitékmiy mennyiségre emelkedtek készítmé- 
nyei. A bányavárosokban s íöl egész CMU»ország határaiig 
s le Pestig, hol e gyárnak íő rakhelye vagyon, mindenltt 
igen kelendő e szép és tartós gyármfl. — Egy másik posztó- 
gyár állíttatott e század elején Kassán , melly annyival in- 
kább nevezetes, minthogy egy faiyitő házzal, melly ben a 
fonás kezeltetett, volt kapcsolatban. Volt e gyáiban njrolc 
szövőszék, egy kalló és festő kézmfi; készítményei közép- 
szerft s kevés finomabb posztón kivttl rázsaszövetből , pok- 
rócból stb álltak. Azon gyapjAszövetgyár , mellyet Kriszti- 
na íőhgnő még M. Terézia alatt Mosonybaa áOitott , mdly 
aztán, mint emlitém, brftid gyámokok birtokába jntott, e 
kor él^én Pozsonyba tétetett át, s e dm alatt: „Pozso- 
nyi finom posztógyár'' fol]rtatá, de kevés sikerrd, 
munkálkodását. — A miskold posztógyár pedig kfilönféle 
viszontagságai atán e kor alatt végkép megszAnt Hasonló 
sorsra jntott a gr. Batthyány Tivador által Vas megyében 



307 

felállttott két poszt^yár egyike. Ezeken kivil sok mim 
hdyt léteztek még, de kisebb egyesekttl kezelt posztó- 
és mAs gyapjnszSvet-niaiiiifkktiirák , mellyekBek néhánya e 
korban szép gyarapodásnak indult: Blodrán» Nagyszombat- 
ban, Sopronyban, Németidrárt és KAszegen már finomabb 
poszté is készíttetett; kUSndsen Soprony 1808 tiján 62 
posztögyártót s tObb, ágy nevezett, félmestert (Halbmeister) 
számlált, Uk érenUnt mintegy 2000 darab posztét, kficr 
ben finomabbat is , készítettek, minek a szomszéd megyék- 
ben , Honrát- és Tötoiszágban is jö kdiete TOlt Néaieti^ 
▼árt 1810 t^ián kOrUbeliU 80 posztógyártö létezett; ké- 
szítményeik mennyisége azonban kisebb a sopronyiakénál , 
mtt céhintézetSk azon szOkkeUft szabálya okozott, minél 
fogra egy mesternek sem TOlt szabad tObb(bi» mint egy szé- 
ken dolgozni. Vannak ezeken UtU még Szakolcán , TTen- 
cslnben s lidékén stb posztógyártók; az e Tidéken késziUt 
mtvek leginkább a nagyszombati sokadalmakra szállittat- 
naks az al^idéU rác kalmároktól Tásároltatnak meg. -^Ta- 
tán és OySngySsSn nagy mennyiségft ágy és lótakaró pok- 
róc készíttetik, Fehénrárt pedig az ágy nevezett llanell. 
Gácson iQabb időkben szinte sok s igen szép, az erdélyieket 
messze felftl máló ágytakarók is kezdenek készittetnL Mél- 
tók még tóbbi közt emlitésre a borrátországi, tSbbnyire nó- 
készitményfi daróc, és a tótországi szinte nőktől szövött 
halina és abaposztó, mik a pórságnak igen kedvelt niká- 
zatot adnak >). 

Kartongyár, a sásTári mellett, melly e korban Pothon 
bécsi tőzsér birtokába Jntott, folyvást gyarapolt, és éven- 
Unt mintegy 20,000 onbert foglalkodtatott s 55—60,000 da- 



1) Selivsrtser és Demiam : Ststiat 



806 

fák Bflvei ttolgiltatott, csak egj keMkeiett BoprojiylMui , 
■elly 1805beii kir. szatadaliul nyert TOlt. 8 aeglelieCAt 
illi^tlMui TagyoB. Az úgy aereieCt Tattá Pealai, Budáa, 
Szegeden atb annyi mennyiségben készíttetek, mennyi Ue- 
légtté a belfogyasztást. 

A Tászon-kézmilTekben e kor alatt kérés Táltozás tör- 
tént ; a készítmények mennyisége nagyobbodott ; de koiin 
sem oUy arányban, minőben a népesség; s a bevitel éren- 
Unt növekedett , klrált a finomabb Tisznat s gyolcsot te- 
kintve. Most is, miként a mait korban, legszorgalmasab- 
ban kezeltetek ezen ^arág liptó, Ánra, GtaSr, Itencsin, 
ZMyom és Tnróc megyékben, mdlyek évenkint mintegy 
10—12 millió réfet készítenek. Valamennyit léiU hala4Ja 
azonban e kézmflben Szepes megye, mellynek lakosai a 
gyapjAszOrés mellett Uv&Itképen ezen iparágban foglalkod- 
nak; készítményeik mennyisége évenUnt minfegy nyolc 
millió réfre megyai , mik kOzt már igen szép , finom gyolcs 
is találtatik. Kár, hogy ezen passir kereskedéshez szokott 
nép iparának dfját csak fdében nyeri meg, másik fdét a 
pilnkösd ti^án ide soreglö örmény és rác kalmárok Ibglal- 
Ják el , Uk amazoknak vásznát mMitn&m minden concnrren- 
tfa nélkiU TásároUák meg és szállHják az alföldre. Sok rác 
és dncár szatócs meggazdagodott már ez áton a szepesi vár 
szonból , nevezetesen egy közölök , Unek lerakója Pesten 
Tolt, Szepesben mit)dnem egyedil szabta meg a vászonmi 
árát, s néhány év alatt egy millió forintnál többet aratott <). 
A vászonszövésben is volt e korban némi haladás ; az em- 
iitett Csis Márton találmánya sok helyt gyakorlatba hoza- 
tott, s vele a szép, ágy nevezett, sávojos szövet. P^er, 



1) SdivariBtr: Stalitt. 1, 302. 



309 

kecgkenéü mtttakács (Kunstweber) pedig e kor jége Mé 
egy igen ssép szövőgépet talált TOit fel ; kár , hogy annak 
iamorete a hazálMui már Jobban el nem teijedt 

A fehérítés nagy részben minden mesterség nélkttl a 
tamk és folyamok parsain kezeltetek ; TOltak azonban több 
helyen fehérítő kallók is; legnerezetesb TOlt e tekintetben 
Rozsnyó » melly huszonegy kallóiban egyedül a Debrecen 
és Túr tí^án szőtt yászonból évenkint mintegy 300,000 r«- 
fet féhérite meg. 

A selyemmannfaktnrákban, mellyek IL József alatt már 
szép gyarapodásnak indáltak , nagy csökkenést okozott, U- 
▼ált a tótországi határszéli ezredek kerületeiben, hol ezen 
iparág épen legerősebb TOlt , a török háború. Megakadt ez 
alatt a budai, most már ron|{aiban f ekrőnagy ÍUatorinm is; 
mit megelőzött még a liellovári gyár, melly eddig a kincs- 
tári selyemmannfaktnrák legnagyobbika volt, harmincnyolc 
széken dolgozván ; követte ezt nem sokára a csabai. E pan- 
gás több évekig tartott , a Ferenc uralkodásának mindjárt 
elljen kitört francia forradalom s általa hozzánk is elha- 
tott háborús körOlmények miatt. Miután azonban Olaszor- 
szág Németországtól végkép elszakadt, s ez által a selyem- 
mflveknek Bécsbe szállítása megnehezült, a kormány 1806 
t^fán mindent elkövetett , ezen iparágnak íölélesztésére. De 
ámbár a tenyésztés, mint emiitők, ezen ápolás által gyár 
rapúlt is, a manufaktúrákban sokáig pangás uralkodott. 
Gombolyitó legtöbb volt a tót határszéli katonai kerületek- 
ben; nevezetesen: a péterváriban négy, a bródiban kettő, 
a gradiskaiban három; ezeken Uvfil voltak még Yersecen, 
Pancsován és Eszéken is gombolyitók stb. Tuli^donképeni 
gyárak léteztek még a temesvári-, bellovári- és csabainak 
megszűnte után Nagyváradon , Pozsonyban és Pesten , s itt 



310 

ktlSn négy. Aflndenek közöl legiievexetesb Tott a Yaleró 
Tanástöl Petlai l796l»ao íOlállitott, mellyel fittyolinamitt- 
tara l8 TOlt kapcsólatbaii. Ez érenklst ntntegy 50— GOná- 
zsa selymet dolgozott fel , s 80—100 széket, S— 400 anliert 
foglalkodtatott és némelly érben 150»000 frtot tőn forgásba. 
A más három pesti manafáktarák egyikében 6 , mástkában 
13, harmadikban 16 szÖTÖszék volt mozgásban. Ezeken 
klTül Pesten még egy harisnyaszÖTÖ hét széken dolgozott, 
összesen , az elftl emiitett gyárakéit Is Ide számitra , 190 
szOTÖszék Tolt 1804 t^fán Ibrgásban. Nagy akadályára toU 
ezen gyárak emelkedésének azon 1804dlkl jnn. TkénJkWt 
renddete az adrarl kamrának, minél ftgra a magyar gyá- 
rosoknak Összesen csak hatvan mázsa adaték folyó áron a 
kamarától az egész országban beváltott nyers selyemből, a 
tObM Bndán ánrorés át|án adatrán el. A pesli gyárosok ft>- 

■ 

lyamodtak ngyan ezen Osszreg nagyobbitásaért, állftrán, 
kogy egyedfii az gyáraik 114)i mázsát volnának képesek 
évenUnt feldolgozni; de kérdmSk sikereflen maradt Sót 
később, midőn a tenyésztő állomások leggazdagabbal, a 
tóthatárszéliek, egyeseknek bérleltettek U, azokat több- 
nyire bécsiek foglalván el , maga a kamra sem váltott be e- 
gyéb helyekről annyit, mennyit a pesti gyárosok Uvántak; 
példánl 1806ban a kamrától beváltott mennyiség mindössze 
csak 1893 fontot tőn. Ennek következtében pedig kénytelen 
lón a magyar gyámok harmadik kézből drágán vasárlanf a 
nyers selymet , miért is a pesti gyárak, az egy Taleróét, 
nri három veszélyes crisis ntán végre gyarapodásban van, 
kivéve , mind megszűntek ; hasonló sors érte a nagyvára- 
cNt ; a pozsonyi pedig szalaggyártásban teng <). Ujabb idők- 



1) Sckvsrtaer ét Denian : Statíst. Skerlee : Dmctí^o oet. és Pro- 
Jeetaa.Leg. notiv. 



SÍI 

Iben ettdtetett egy selyemszSTetgyár Pécsett, mtíty szép 
sikerrel biztat. 

TaliUdonképeBi liftrgyár — mintán egyes tinárok kéi- 
mftveit ollyannak nevezni nem ieliet — lionnnkban e kor- 
szakig nem létezett Első volt e nemben a Kemnicer János- 
tól I799ben Pesten íOláUitott, meUy tiz év málva Kehrer 
testvérek Űrm^ja alá Jntott; e gyár kitttnö Jóságú mivei az 
ország minden vidékein kelendők valának. Követte ezt 1808- 
ban egy másik, mellyet Thoma József, Bndán, a vizi vá- 
rosban emelt ; kir. szabaditékot e gyár 1822ben nyert. Ké- 
szítményei közönséges timármttvek; rakhelye áll Bndán és 
Pesten, mellyekböl, kivált a pesü vásárok idején , minden- 
felé nagy mennyiség szállíttatik az országba , Erdélybe és 
Tótországba. Szattyánbőr -rakhelye már a század elejétől 
fogva volt Pestei| Pfeifer Károly bécsi gyámoknak s egész 
1813ig mi^dnem minden concnrrentia nélkttl; mintán a pesti 
szattyángyártók , vagy inkább bőrfestők készítménye cse- 
kély mennyiségű volt Első illy nemű gyár volt nálunk a 
bndai, mellyet Koher József az említett évben állított s 
mellyre két év múlva szabaditékot is nyert volt Rakhelye 
ennek is van Pesten, még némelly nagyobb városok eszten- 
dős sokadalmaira is , p. o. Debrecenéire , Szegedéire stb 
száUí^a igen kelendő készítményeit. Egy évvel még e gyár 
fölállítása előtt nyitott meg gr. Dessewfiy Samu is egy bőr- 
gyárat Yencsellőn, Szabolcs megyében. Folyóvíz hiánya 
azonban itt nagy akadályokat vetett e gyár emelkedésének; 
miért az három év múlva Fintára, Sáros megyében, tétetett 
által. Szabaditékot e gyár 1823ban nyert, mi a követke- 
zőkbenállott: 1. Sascimerrel élhetés; 2. „Cs. Ur. szaliadal- 
mas gyár'' dm ; 3. Jog inasokat fölszabadítani ; 4. mestert 
tartani s legényeket fogadni meUéjök ; 5. raktárakat állíta- 



812 

Bl. B niktindk Pestéi és Kaesáa álUttattak; a UaMUmé- 
nyék keleté niiid kettőben élénk TOlt Kofderán csakPes- 
ten és Siepesben készíttetek; minőségére ei is annyfral a- 
libbraló a tSrOk illy neműnél, hogy a Tizet ennél kerésbbé 
áUja U. Jelentékeny toU a flnmei 1771től fogra fennáUó 
bőrgyár is, melly nerezetes mennyfségtt mflTet készített, 
p. 0. már I798ban 850 mázsát. Nevezetes e bőrgyárak 
tárgyában az, hogy azok a készttendő bőr egy részét Bécs- 
ből hozatják, mert ott dmeresb őkrOk Tágatrán le, bőreik 
is Jobbak és nagyobbak ^). 

A Hnmei, még M. Tarézia alatt emdt cukorgyár e kor- 
ban már igen Jelentékeny TOlt A máit század Tégső tizedé- 
ben, gr. Batthyány Vince szerint *) , a gyárkeUékekre éven- 
kint mintegy 800,000 frtot, a vám- s harmincadokra fél mO- 
Uót, a nivszámokra 120,000 Mot, levéMtelbár fejében 
1000 frtot költött s érenUnt folyrást SOO anbert foglalkod- 
tatott. A készítmény mennyiségét, n.m. a grőf, melly nem 
is mindig egyenlő, a gyárigazgatók nem sziresen teszik 
nyilvánossá. Demián szerint 1790től 1800ig az érenUntt 
készítmény közép száma S5,000 mázsát tőn '). A cukor- 
gyártással e korszak alatt már Magyarországban is több 
próbák tétettek ; legelső TOlt a sopronyi gyár, melly et 1794- 
ben Nagy és társa állított fel, alkalmasint a Soprony mel- 
lett nem rég fölfedezett kőszénbányából könnyen és olcsón 
szerezhető tüzelőtől biratrán e vállalatra. B végre egy 
szép épület emdteték; s nem is egyéb kívántatott annak vi- 
rágzatára, ndnt ügyes mtvesek, számos részvényesdí és Jó 



1) Koaiti: Topofr. Btsdir. Usf. 1, 152, 154, 178, 231, 

2) Dm Uttfr. ÍOIsteBlaBd 27. 

3) SUUüt 3, 2, 210. 



SIS 

kelet. De Bdnd ez, ágy látszik, Uánjrzotl, mart egész 
1804ig Dein jathatott a gyár keliö folyamaOia , midőn azt 
Knkn Kristóf haszonbérbe Terén, élénkebben meginditá. 
ElsA érékben csak, úgynevezett, kandis cukrot készített; 
ISOSban kezdett Tégre fehér cukrot is gyártani. E gyár a- 
zonban ttgyes munkások és részvét hiánya miatt a haszon- 
bérlőnek minden erökSdése mellett sem Juthatott erősebb 
lábra ^). 1825 tAJán évenkint mintegy 1200 mázsa cukor- 
lisztet gyártott, miből 400 mázsa luuidis, SOO mázsa fehér 
cukor és 12 akó rlium készfiit. Nagyobb szerencséről kez- 
dett e kor Tégén cukrot gyártani burgnndiai ré|iából Lacs- 
nyi Bfflklós és hg Odescalchi, U Dombasle francia, a hires 
lUnrllle nSyendéke által állíttatott íOl egy cukorgyárt A 
répacukorgyártást azonban már több helyt is szermicsés si- 
kerrel megkísértették e kor végén az országban. 

Pi^irosmalom létezett Szepes, Sáros, Boreg, Aba4l» 
CiOmOr, Hont, liptó, Turóc, Trencsin, Nyitra, Nógrád, 
Pozsony, Pest, Baranya, Bihar és Borsod megyékben, 
összesen mintegy negyven, mellyek azonban még sem szolr 
gáltatnak elég mttvet a belfogyasztásra , sem olly Jót, mint 
csak az osztrák pi^iirmalmok is. A fiumei Smith és Meynier- 
féle azonban , kivált a kor végén igen Jó hirre Jutott nem 
csak nálunk , hanem a német örökOs tartományokban is. A 
pozsonyi gyárban szép bumószelencék készíttettek. Pesten 
P^^ ®87 papirmárványzó kezdette meg e korban kézmttvét 

Oli^gyár, melly e nevet, saját értelmében, megérdem- 
lette volna, e korszakig nem csak Magyarországban, de az 
egész monarchiában sem létezett ; ámbár nálunk számos he- 
lyeken üttetett oláif repce-, kaider- s lenmagból, de min- 



1) Magát, ffttr Cksck. SUtttt. m. Ckopr. 4. »sttrr. Staat. 2, 405. 



S14 

denltt kÍc8iB7keB. B kornak alatt azonban hartnkkan 
mát tSbb 8 eiek k5it ntfű^y jdea gyár emeltetett. BM 
ToU, BdUjeC még a mAtt aiáia4 Tégén feiaonyoa Bger 
állttott Peiten, méUyben sok ós réoaben Inoa aasIaU oli^ 
késiftett , keider-» len- ós répanu^bM; 1805 tt^in mkuér 
ja a edcjteoebbnek 48, a Inonabbnak 75 lton kelt Néfe- 
letes a Biáiad eledén Károlyi gráftöl BL Bf. Yáaáihdyen 
fleiállttott olidgyár* mellynek a csak egy vagy két UMél 
■osgásba hotott, ndntegy tiienSt kUylUe leginkább repcé- 
ből kSrUbdiiiaOOOBáiaa ítnoniolidt 8iat61(1820ban 80 lton 
kdt flükia^ja). An épAlet , nelly más nagyaiert erőarihrdc- 
kel kapcsolatban áu\ igen Jelee. B korban álttttatott Cd 
továbbá a ki8-8zánt«i» Bihar megyében , hol kittiMaen 
naprafiHTgó Tirágmagbél igen ixea olid gyárfatik; a poiao- 
nyi» mellynek 1809diki év adott létet; az erceényi b. liK- 
entöl emelt a b, BOtfSstől még Mk karba állitott* mdly 
tSbb más ertmftrdúcel áU kapcaolatban. 18a3ben pedig 
Blantner és Qoggenheim nagy kereskedők Pesten egy ota^- 
flnomitö gyárt (öhlrafiBneríe) állítottak » s részére a kft- 
▼eÜcezA érben Ur. szabaditékot is szereztek. B gyárban 
kérés Kttettk* hanem csak ítnomittatfk a TídéU suümokböl 
beiriUdOtt obU» s ez nagy mennyiségben, heCaUnt mintegy 
300—250 mázsa. Rakhelye Pesten és Bécsben vagyon. — 
A Toröc és Árra megyeiek készttendí terpentin és fenyt- 
magoli^ is r mellyel nem csak az egész monarchiát, hanem 
Németországot is bejárni szokták. 

A pálinkának s égettbomak minden nemei gyártattak 
már honunkban. Az igen számos páiinkagyárak kOzt kl- 
ISnOsen említést érdemel gr. Forgáché Újlakon , Nyitra me- 
gyében , a gr. Andrásyé Bethléren GOmSr megyében, 
melly 1804bra állíttatott, i^abb idAkben pedig a Jeles gr. 



315 

Andrisy GyOrgytAl igen tSkéletesittetett ; továbbá a pilis- 
esabai, a pozsonyi, ercséiiyi 8 Uvált az ig&t nagjr keleti 
ftmnei rosoliagyár. Igen Jelea a gr. Károlyi LJUoatöl Csobh 
grád melletti mi^oijábaii 1823baB emelt páUnka gyár is, 
mdlynek szép gépelyzete egóazen angol idoma s göszd 
dolgozik. Uly nemA a kor végén több helyt áUittatott a felaö 
▼idéken. — Bcetgyár, mi eddig szinte jiem létezett, e korban 
több állíttatott fel Soprony megyében, Pozsonyban, Pesten stb. 

A bomó, Tagy tobákgyárakat igen gyarapttá> do- 
hánynyal ezen alakbani élésnek mindinkábbi teijedése. Leg- 
nagyobb mennyiséget készít a ilnmei gyár, melly már 1797- 
ben is 10,000 mázsa, szegedi és pécsi dohánybél késztUt 
bnmét szállított Olasz-' és Törökországba ; torábbá a pesti, 
kassai, pozsonyi, leibici Szepességben , nagy h^jmási, 
Baranyában , lUvidéki stb. mellyek már a hont untig kise- 
gítek. A sárga bnmógyárak közt legjelesebb TOlt a ko- 
lozsvári, samdi és Ittzesgyarmati. 

Pereden, Pozsony megyében 1790ben állíttatott fel 
izacsgyár, mellyben évenUnt mintegy 300 mázsa festék 
készíttetett a honi gyárak számára. A késmárki, Pfeiffer 
áDitotta magyar indigógyár azonban megszfint lenni. 

A Ibiomabb kalapgyáraknak is e korszak adott léteit 
hazánkban ; az előtt egyedfii bécsi kallók viseltettek. BIsö 
Tolt e nemben a kassai, meUyet Gebrecht állított, követték 
nem sokára a pestiek , a pozsonyi , szegedi , stb. 

Nagy gyarapodást nyert e korszak alatt a sAjtkészi- 
tés, ndt sok helyt olaszok kezeltek. &Ut hononkbél Fin* 
mén ált legelőször vitetett U l780ban s csak 193 mázsa; 
1802ben pedig a Uvitel e réven már 13,075 mázsára emeh 
kedett — ^aszgyár , minthogy a ktvitelvám az örökös tar- 
tományokba igen nagy, s nevezetesen a fehér viasz má- 



11j f- r'pír"! I : llii Mtutmi'mm'ttirfmmit 



S16 



iMáiMi 8, a fjéttjUm pedig 16 fi. toU» 8 tgy eien dkk 
egyedfil a nem nagy belfogyasztásra szortttatott. Jelentéke- 
nyebb nem áUbatott fel ; TOltak ngyan már minden nagyobb 
▼árosban mézeakalácsosok ; de eteknek kézmttTe , az egy 
rozanyóit kivéTe, non érdemli a gyár nevezetet — A szap- 
panykészitéa Debrecenben és Szegeden folyvást jelentékeny 
TOlt, az elsőnek készítményei évenkint mintegy 7000 má- 
zsát tőnek. — Hamozsir tObb belyt készíttetett » kivált a 
dnnántoü vidékben ; legnevezetesb a gr. Festetics tolnai , 
és b. Orcy erdö-kövesdi gyára Hevesben. 

A hajógyártás tökéletesbUésének non lehet eléggé 
Srvendenink. M. Terézia alatt még nem találtatott, ki 
az áltaU a belfSldi gyártás előmozdítására behozott két 
n^nai hi^ó minti^ára egyet készített volna » mind a mellett 
is , hogy a mesternek különösen 100 arany Jutalmat igért 
B korszak alatt azonban az ébredező kereskedés ezen ipar-> 
ágat is gyan^itotta. Legszebb hívókat készítettek Titelen 
a sipkás ezred kerUetében , non csak a katonaság, hanem 
a bánsági bázakereskedés számára is. Vetélkedett ezekkel 
a szegedi, helyben agy nevezett, superek készttménye • 
kik közt néhány évek előtt legjelesb volt bizonyos Ábra- 
hám. Az itt késziUt hi^ók némeUyike 8000 mázsánál is 
többet liir, közönségesen eserfábM épittetndL, szépek s 
tengeri alakúak. 1800ban egy 8200 mázsát Mrő épült a 
Ur. ndv. kamara számára; de minden eddigi müveik közt, 
bár nem legnagyobb , de legszebb volt azon két vlzméré- 
sekre és szabályozásokra rendelt hi^, mellydi:, ha emlé- 
kezetem nem csal, 1825ben bocsáttattak a nszára. Jelesek 
még a sziszeid hiu'ögyár müvei is. Ezeken ktvU készitte^ 
nek hiUók Új-Aradon , Komáromban, Bi^, Újbecsén, Yá- 
rin , Beregben ; ez atólsö helyen leginkább a sőszáltttásra 



317 

síb. B kor Tégéii próMU tön Pesten gözludóval Lidemau; 
de olly sikerettenttl , hogj itínáen re&forditott kSItséget hft- 
8Z01I nélkfU Tesztek el. — Ezen UtüI kfllSnféle más fiunO- 
▼ek is készíttettek az ország tSbb Tidékein IdvUt Garam , 
Urna, Vág, Boca, Potóc , stb folyamok mellett — BmU- 
tést érdemiének a diós-györi kulacsok » légelyek s ngy 
nerezett ySrOs gyorkók. ^ A bndai , még e korban is egyet- 
len , hintögyár folyton gyarapodásban TOlt 

Az ásrányanyag-gyárak közöl a követlcezök érdem- 
lik a kiemeltetést : a több helyt létező salétrom főzések » 
mellyek közöl legnerezetesbek a bihari , szabolcsi és szatk- 
mári, b. Yay birtokában léTök; ezek összesen mintegy 120 
kazánra dolgoznak. Az e helyeken főzött salétrom Debre- 
cenben és Kallón tisztíttatik meg. Az allibnnári salétrom- 
gyár , a bánsági határszéli kerttletben, évenkint mintegy 280 
mázsát készit Vannak még illy gyárak Fehérvár, Mosony, 
Soprony , Somogy és Zólyom Tármegyékben. — Lőporgyár 
e korban a Rába, Urna és Temes folyamok parajain több 
létezett; készíttetett lőpor Bndán és Monostoron is Pest 
megyében. — Timsó legtöbb készíttetik Bereg megyében , 
hol öt ill]rnema gyár létezik , mellyeknek évenkénti készít- 
ménye körttlbeliil 13,000 mázsára megyén. Párád mellett 
pedig Hevesben , a b. Ordak gyára évenUnt mintegy 800 
mázsát szolgáltat ; a másik , ngyan ott létező gyár , melly 
egy társaság birtokában vagyon, fa szftke ndatt e korban 
csak 2—300 mázsát készített évenkint. — Igen szaporod- 
tak e korban a sziksó- és szódagyárak. Szegeden e kor 
elején csak egy létezett, végén pedig már három nagy kf- 
teijedésben dolgozott Szabolcsban Mánneli több helység- 
ben összesen 28 kazánra dolgoztatott ; a derecskéi , Bi- 
harban, évenkint mintegy 200 mázsát készttett. A hamn- 



ta*mmmrmmmmmmtm^mmm0tmm* 



S18 

xairgyánk fiddiay mdMtíl csSkkeBétéaek Mretkect Am a 
tiitta niksé mbi csak as iritkOs lartoniáayaktaB , kaaaa 
a kfitflHdSa is igea kmsetté Ma. 

A aiáiMMi , kMUt CMmSr g Ban , Ponwj « Nyílra, 
Nógcád, Sopnmj, Hevet aik megyéklMn léteid ceerép- 
edtey- köuaftTek aeUett klIitaSe endttösre laélMk a Imdai, 
koiicai, Uabéri, íápai» talál, gácai éa poii4JeI<dd, a^fo- 
Hka éa a kassai kAedéajr gyindc A koBcai gyár, aidlf 
írsOken ainlegF 60,000 ftiiyi aivet késittett* a kSiUbelU 
100 SMnkist féglalkodtatott « as agyag- éa aásra ynie^ 
nagy hanainrailak nialt e kor el^éa Igen aMgcaOUDeBt 
voK, BBig Tégre égésien megs afl a t; csökkent tevikká a 
gácai és proa^jeloki Is. Virágsataak Indntt eUenken a fft- 
pai; e gyárt 1802iien Sdmeller éa Poatkfekal eaidték; 
ISlOben kUSnféle Tiszontagságok itán Tinter Blátyás vette 
azt által, s pár ér alatt annyira gyarapalt igazgatása alatt, 
kogy ISlSban az 56,000 ftnyi kéaaitnényeiköl M,000 fo- 
rintnyit adott ToU eL Még nagyobb Uleijedéat nyort a 
kaaaal, mellynek jnivei az egéss országban kelendők s ndnt- 
egy 100,000 ttot tesznek foigásba. BmUtendők itt a pipa- 
gyárak is, mellyek kSzt a selmed, e korban emelt, UtAnő 
Jéaágá mflTeket azolgáltatott ; a debreceni mintegy 140 
nuater évenUnt kttrlUbelfll 11 mOlio darabot készít stb. 

Ovegkata e Igorban már mintegy 30 létezett az ország- 
ban» mellyekben azonban Unom üveg, minő p. o. a cadi 
éa velMicei , egyikben sem készttteték. TükOrgyár csak 
kettő emeltetett Pesten és Pozsonyban, ezek la caak ki- 
cainyben kezdték mnnUyokat. Irón Pesten és Pozsoay- 
baa készíttetik , de a szükség nagyobb részét Bécs pAtoQa. 
S^nyolviasz , mintán a sopronyl Uly nemfi gyár kérés Ideig 
tartkatta fenn magát, egyedU Pesten készUt stb. 



319 

As éfecd foglalkodd kézmftyek » u anyagnak bősége 
mellett » nem gyarapodtak eléggé. Arany- a ezttatmivese- 
ink elég nagy számmal TOltak ugyan a nagyobb Tarosok- 
ban ; de ezek, pár pesüt kiTéye , mind kicsinyben flzték kéz- 
mttvfflket; az ékszerárak nagy részben még most is Bécsből 
hozattak. Ugyan ez mondandó a sárga -és TSrOsrézmüre- 
adbről is. TnliOdonképeni rézgyár csak három létezett: 
CMUoTán Krassöban, Nagybányán, és Vas megyében gr. 
Batthyány uradalmában , mellyek azonban az elsőn Uvtl 
csak aprólékos míToket; gyertyatartókat, gombokat stb 
készítettek. A beszterce mdletti, szomofaiokl és poracsi 
rézhámor csak lemezeket szolgáltatott 

Nagyobb számmal voltak a Tasmflgyárak. Nevezetes 
a hradeU, ISlOben a st^jerhoniak mintájára emelt, vasmA és 
fegyvergyár. Nagy reményektől biztatva állttott fel 1794- 
ben egy társaság acélgyárt n maránji erdőkben; de a re- 
ménydc csaltak: néhány év múlva a gyár megakadt, a 
hrtyén csak vashámor maradt. OntStt vasmtveket a bog- 
sányi gyár készít, mdly azonkivU konyhaedényeket in 
szolgáltat. Bzeken klvill számos vashámorok léteznek a 
bánya kerilletekbra ; egyed&l Gőmör megyében 49 « mely- 
lyek kSzt a gr Andrásyél igen Jelesek; ezdc összesen mint- 
egy 100,000 mázsát szolgáltatnak stb. — MéKók végre az 
ércmfikészitők közt említésre a pesti, budai stb harangön- 
tők és bronzgyártó Soyka Mátyás, ki kicsinyben, de szép 
bronzműveket készített Pesten, s nálunk e kor végéig 
egyetlen volt ezen iparágban. Sodrony , ezttst Pesten 
és Pozsonyban , réz GÖInicbányán és Besztercén , vas 
Temesváron stb készíttetik ^). 



1) L. eiekrAI a gyárak- ét kézmifttaról Soifartaer és Demláa 
atalistikáit ; — Skerlee: Deieripüo ete. — Kvnite Topogr. 






sao 

^ t 

A TároBi mesterségeket s kézadhreket illetAleg» senki 
sem íiDgja ugyan tagadhatni aioknak gyanvnlttt; de ax 
is igaz» liogy ezen haladás kevés Tárosnak tnii^oniOiatA; 
azon arányban pedig egynek san, meUyben Pestnek. B 
Táros mindinicább kOzép pon^Tá lőn a nemzeti iparnak , s 
bár mindenben nem tette is még nélkUOzhetOvé Bécset, solí- 
féle kézmüben kielégitette már az ország nagy részét, mik 
az előtt Bécsből szálUtattak. P. o. bútorok, kalapok stb e 
kor Tégén épen oUy jók készflltek már Pesten , mint Bécs- 
ben s oUy mennjTiségben, hogy íQlSsl^ TOlt TOlna a Bécs- 
bőli szálUtás. Az 1792diki számítás szerint, miként íőnebb 
dőadám , kalmárokkal egytttt összesen mintegy 905 céhbeli 
kézmftTes létezett. Az 1807diki összeírás pedig a kalmá- 
rokkal egyfitt már 1416 céhbeU mestert, 3472 legényt és 
974 inast mutat elő. Megkímélem olvaséimat a részletes 
főlszámiálástól , csak azt jegyzem m^ , hogy ezek közt 
egyedfll a mesterek száma mintegy ezerre megy, mi a íö- 
nebbi évben még nem tőn nyolc százat ; kftlőn kézmű pedig, 
szakra nézve, 1807ben mintegy 110 létezett, s kezdőik 
közt már oUyanok is , kik a kBUSldihez szokott Anyásabb 
Ízlést is kielégíthetek. Még szembeszökőbb a kézmfivesek 
szaporodása 1807 után : az 183$diki összeirás szerint 143 
szakban 2332 kézmftres mester létezett 

A kereskedés élénkülése mellett, egyik Í5 oka volt 
a mesterségek gyarapodásának a céhek szabályozása. Jé- 
zseftiek e céheket eltörlő rendelménye a többiekkel vissza- 
házatott ugyan I790ben; de n. Leopold nem sokára meg- 
újította mind azon törvényeket, mellydt a céhek vlssza- 



BeMlL — CtaploTles : Ardii? és OMiUt v. Vmg. — Tmi. OylUi. 
Idbb kdtet«lt. 



3S1 

élései ellen régiebb Időkben alkottattak. Ferenc pedig 
1805ben egéaten AI céhszaMUyokat alkotott. Igaz ugyan , 
hogy még ezek sem Tálának mindig képesek a szftkkelilfl- 
ségnek minden concnrrentiát kizárni törekrő tttkos fogásait 
és cseleit meggátolni; de ez a tSrrény- és helyhatéságok 
gondosb figyelete mellett e korban sem olly átalános » sem 
oUy hatékony akadály nem toU már , hogy az Ipar gyara- 
podásának nagyobb gátokat Tethetett TOlna. Bünd a mel- 
lett Is igen kívánatos > hogy ezen, a kOzépkor bélyegét 
▼Iselő, természeténél fogra szllkkebldségre h9il6 s azéit 
abból soha ki nem vetkezhetA intézet eltSrlesztessék. 



A KERESKEDÉS TÖRTÉNETE. 

E kor , mellyben Európa kereskedése olly nevezetes , 
egész országokat megrázkódtató crisiseken ment volt ke- 
resztfll , honunk kereskedésében is korszakot alkotott. Egye- 
bek kOzt kttlSnOsen három körfilménjmek volt arra állandó 
8 elhatározó hatása. Az első : a közlekedésnek megkOny- 
nyitése az ország kfilSn vidékein épített száraz és vizi 
utak által; a második a manufaktúrák és gyárak némi emel- 
kedése és tSkéletesbedése, minél fogva tSbb cikkek, mely- 
lydc eddig egészen passiv kereskedés tárgyal voltak , már 
benn készíttettek, s ha nem mindenben pótiák Is az ország 
szttkségeit, a bevitelt kevesbítek, a nyereséget nagyobb!- 
Iák; a harmadik végre, mi kereskedésünket általánosan 
élénUté, azon engedmények voltak, mellyekkel a Jó király 
a hamdncadi sorompókat egynémlben tágítván , kereskedé- 
sünknek szabadabb mozgást engedett Ezekhez kapcsol- 

1\ 



332 

hatni még azC is, hogy mióta II. Jtesef az elssigetelési 
rendszert felálUtotta , s ennek következtéhen az osztrák tar- 
tományokhan sok gyárak emelkedtek , azóta nyers ter- 
mesztményeink néhányai iránt mind inkáhh slIrfidOtt a kér- 
dezősködés. Voltak ugyan ezeken UtíU még más körfil- 
mények is , mellyek kereskedésünknek e kor némelly ré- 
szeiben kiilOntts élénkséget adának ; de ezek , minthogy 
egyedül az Európát felültetett háborúk következményei voi- 
tak» csak néhány évekre s némelly cikkelyekre hátának. 
Azonban még is ezen háborús idők Juttaták a magyar ter- 
mesztményeket a TÜág kereskedésbe. De lássuk e körül- 
ményeket egyenként. 

Kereskedési utaink e korszak alatt általán Téve igen 
megfavittattak s néhány ^al is szaporittattak. Pesttől , ke- 
reskedésünk közép poncától, sugárokként vonulnak szét az 
ország külön részeire kereskedési utahik. Igaz ugyan\ 
hogy azok Pestnek határival nagy részben megszűnnek Jók 
lenni ; de nagy nyereség volt már az is , hogy legfőbb utunk, 
melly Pesttől Komáromon, Győrön, Mosonyon, és Sopro- 
nyon keresztül Osztrákországba von&l általán véve meg- 
lehetős áUapotba helyeztetett. A többi íő Atak: Kassán, 
Epeijesen , Lőcsén és Késmárkon keresztül Gácsországba; 
Pesttől Debrecenen , vagy Szegeden és Temesváron keresz- 
tül Erdélybe ; Szegeden , Eszéken , Újvidéken , Zimonyon ált 
Törökországba; Nagy Kanizsán ált Horvátországba, s Ká- 
rolyvároson keresztül a tengerpartokra; Székes Fehérváron 
keresztül Sti^erországba , Triestbe — nem voltak ugyan még 
mind és mindenütt kUavltva; sőt némellyek,p. o. Pestről 
Debrecenbe és Szegedre s innét Temesvárra és Zimonyba , 
helylyel helylyel a legtürelmesb utazónak kedélyét is löl- 
ingerlék ; de még is a legtöbb vonalokban több gond fordit- 



323 

tátott vtainkra. miat eddig; néhol pedig, kivAlt a felső 
Tidékes, aiok már igen Jó luurba is állíttattak. Igj Árra 
negye a század elctién nagjr költséggel Jó átat készítte- 
tett kebelén ált CSácsországba ; a hg Kohárytól készít- 
tetett, Mnránytól Szepes megyéig títő kereskedési át, 
már azért is méltó emUtteüd, mirel kevés költséggel lio- 
zatott létre : Igyelmesekké tétetvén t i. a jobliágyak az 
abból eredő hasznokra, a mnnka nagy részét ingyen tet- 
ték. Követésre méltó példákat adának továbbá az átké- 
szitésben : Arad , Temes , Fehérvár , Veszprim , Szepes , 
CMmOr , Sáros , Abaid stb megyék , mellyek e kor alatt 
kivált a ÍO utakat igen Jó karba helyezték ^). KitOnő- 
leg megérdemli itt az említést a Ludovicea út, mellyet a 
Ferenc csatorna! részvényes társaság Károlyvárostól Fia- 
méig építtetett. Mintán t. i. mind a m. Károly mind IL 
Józseftől épített s nevöket viselő kereskedési utak még 
mindig nagy nehézségekkel volnának összekapcsolva , s az 
ohiUtás, a tengerpartokat Magyarországgal kényelmesb At 
által kötni össze, mindinkább nyilatkoznék, a nevezett tár- 
saság 1803ban b. Ynkassovich igazgatása alatt megkezdeté 
a nagy munkát ; mi azonban a háborúk s politicai esemé* 
nyéktől félbeszakasztatván , csak 1812ben vitetett tökéle- 
tességre. Ezen szép és költséges úttal , melly egyike ko- 
runk nagyszerű teremtményeinek, három mellék ág kap- 
csoltatott össze, mellyeknek kettcje azt a vidék neveze- 
zetesb helyeivel ,'^harmadika Buccarival köti össze ^). 



1) SeMlas: Zeitedurlfl 1002. 2, 280. SefaftrUer: SUtitl. 
3) Csaplovies : Arehl^ 1 , 123. 8eli?artii«r 1 , 432. 



^V 



J_ 1>:..^— — '?"± ^ 'T Í ' - *** ^ ■S-^ ^ ^" '^':*' 1 ' ■ l ü — I I i i i^M|»i^rt«^ 



814 

ÚJ Tijd «tat, aellyaek e kor adott tételest, ketUü 
üUkat elő hommk 8 oOyait, adly MgyBágira s kereske- 
déil kMzoaira niiideB eddigieket nestte félfii fcalad. Bgjfk 
8 ]ie?eseCe8li a Fermc-csdtonui, Bács Megyében, laelly 
MODoatomegtAl Földrárig 14 % ■érfSIdDyi vonalkaB a Da- 
nát a 1l82átal (teszekSti. E caatoma, melly ax ateó wm- 
gyaronzági kereskedésnek egészen AI» u eiőbkinél 47 
niérlSIddel rÖTídeU s Mztosabb utat nyitott, egy részvényes 
Uúrsaságtól 1793 kezdett épittetni 8 ISOlben elkésiiaTén, 
a következő évben megnyittatott B tiz 51 szélességű s 
4—5 öl mélységfi csatomán á legnagyobb dnnai hj^k ts 
Járhatnak ; 1813ban egy 9960 mázsával terhelt hi^é minden 
nehézség nélkU ment nitM, keresztil. Milly hasznára váK 
kereskedésünknek e csatorna ndnd a só- és épiletOnak a 
Tisza és Maros erdős vidékéről, a gabnának és bánya- 
termékeknek a temesl bánságból , végre a törökországi árok- 
nak Zimonyból Pestre szállításában, eléggé kitftnik abból, 
hogy megnyitásától kezdve 1818ig 10,723 terhes , és 4937 
fires tudó aszott ri^ta keresztfil; amazoknak terhe összesen 
áUott 18,102,338 mérfi gabnából , 679,089 akó borból 
3,195,226 mázsa sóból , 51,346 mázsa ércből , 1,598,789 
mázsa fából, 1,035,039 mázsa dohány-, bőr-, gnbacs-, kő- 
szénből stb, összesen 17,964,266 mázsából ^). Nan kevés 
lUMznára válandott kereskedésiinknek azon csatorna is, melly 
a század el^én Bécstől Sopronyon és Győrön keresztil 
a Danáig terveztetett , de a manka háború - gondok által 
félbeszakasztatván , csak a határszélekig vitetett — To- 



í 



í) L. Mrebben Csaplovies : Arolü? i. ésGeailde ▼.üag. 1. Sehrarí- 
ner : Siatist mát. kiad. 1 , 431. Seliediw: ZdlMluria 1804. 5 > 
124. 



325 



Tábliá MM csekély hasznot haitoU a SüOeroniággali ke- 
reskedésbeii a Mura folyamnak, 1814— 181 7dikig Téghex 
vitt azaliályozáoa , mi által nem csak a vidék megmente- 
tett a kiöntésektől , hanem a tíz! út is megkOnnyitte- 
ieu 8 mintegy 9000 öUel megrOviditteteit ^). A Szává- 
nak 8]ii mérfSldOn által vitt szabályozása pedig azt a 
hasznot adá, hogy azóta a nagyobb hiúék is Ruguizáig 
úszhatnak » mellyekrdl az előtt már Sziszeknél kisebbekre 
kellett a terhet rakni ^). Hasznossá válandott a Kolpa sza- 
bályozása is Brédig« mit a Ferenc csatornái társaság 1800- 
ban lenrezett ; de különféle okokliól a Ludovicea száraz út 
építésével váltott fel ^). — Azon tervek pedig » mellyek a 
Danának a Tiszával Pesttől Szolnokig és Pesttől Szegedig 

• 

összekapcsolását tárgyazák» s mellyek elsőjének Ballá 
Antid Pest megyei » másikának Vedres István Szeged vá- 
rosi , mérnökök valának szerzői ; emez részvétlenség , amaz 
lehefleaség miatt (a mérésekből kitűnt hogy Pest , és 
Szolnok közt nagy hegyhát emelkedik) nem létesíUtek ^). 

Utaink mellett a hiyözás és fuvarozás is megjavítta- 
tott Emezt iUetőleg az ország kttlön vidékein létező jó fa- 
varosokat ^) mellőzve » csak a Ludovicea úton s a Pest és 
Bécs közt jé karba álUtott fuvarozást emelem ki. A hiué- 
zásra nézve pedig igen hasznos lőn a komáromi 1807ben, 
kivált Csép Zsigmond buzgabna által alaUtott hajökánnentő 



\) Ciaplofies : Arehi? 1 , 107. 

2) K. Vrwu, Polit Gmeteb. f. 4. ttstorr. Brbl. 10 , 132. 

3) ScbfartMT 1 , 432. Sehsaios : Zeitedirift 1 , 125. 

4) Vsiret Ittfáa Tina • Ihma kttsti Csatoraárói irt mmik. Stegtá 

ÍS05. 
6) L. béftbbtn Omploviet: OnOlde 2, 112. köT. 



társaság, melly Pesten , Mosonyban , Báján, fifmostorste- 
gen és TSrOk-Becsén álUCott figrriTaségekeí , s tSbb ie&- 
dfi hajókon ssállitásokat is tesz a Dnán u egész misá- 
gon keresztül. — Hálával említendő végre Ferenc királynak 
azon rendelete, mi szerint a közlekedés könnyítésére nem 
csak a posták annyira megszaporittattak , hogy már min- 
den, csak kissé nevezetes város is hir ollyannal, hanem 
1804ben sfirgSny (Diligence) is áUittatott fel a kereskedés fS 
átain. — 

Törvényhozásunk e korszak alatt kOlönös tárgyául 
tftzte ki figyelmének a honi koeskedést , s hár a fiennállé 
rendszert s politicát meg nem váltóztathatá , enndc szelle- 
mét még is sokban megszelidité s többféle engedményt 
eszközle ki annak elömozditásánL Az 1790ki kereskedési 
választmány munkálatai nem tárgyaltattak ugyan a háborás 
körülmények miatt igen rövid országgyűléseken ; de még is 
mindenikében , s nagyobb nyíltsággal és elhatározottsággal, 
mint valaha, szóba hozatott a kereskedés Ugye s kOvetri- 
tetett a nemzet megsértett Joga. Az ^, ml szerint Ma- 
gyarországnak mint szabad, az örökös német tartomá- 
nyoktól független országnak tökéletes Joga van a szabad 
kereskedésre , s minél fogva a vámszabályozás egyedíU a 
törvényhozáshoz tartozik, mindinkább határozottabban U- 
fttJezteték és sürgettetek. Ferenc, az atyai Indulata király, 
U a háborúk súlyos korában annyi tanúságait vévé Ma- 
gyarország fttjedelme iránti hő ragaszkodásának, s az aka- 
ratnak, az ország tdietsége szerint arányosan részesUni 
az összes monarchia terheinek viselésében, átlátta alatt- 
valói kérelmének Jogosságát , s bár a fennálló , mélyen gyö- 
kerező s azért rászkodtatások nélkül hirtelen meg nem vál- 
lostatható rendszert nem töriötte is el, azt legalább szeli- 



3a7 

4ttelte 8 olly emgeámimjekei adott kereskedteiliikiiek , mely- 
lyek ait egynémibeB kOmiyitették s tágították. 

A Bépek tSrtéieto tániuiQa, kogy a keroskedés, bár 
■Oly kedvexAk egréblráat kOrUméByei, hitel BékU virág- 
wtín nem enelkedketlk. Náluk tSbb más okok kSzt a tOr- 
▼énykeiéo laaaiuága s a váltó törvény hiánya nem enge- 
dek ait erilki lábra állani, miből az ngy is csekély kereske- 
désre számtalan bátramaradás és kár háromlott E tárgyrM, 
miként fOnebb hallók , intézkedett ngyan már tönrényhozá- 
snnk, a klTOnati — anszzngalis — pSrritelt honunkban is 
megáUapitrán. Ez által azonban még korán sem Tálának 
dháritra a hitelt, klTált a kiilkereskedésben elOlő akadá- 
lyok. Bfiért az 1790ki kereskedési Tálasztmány Is indi^ 
fányba hozta a Táltó tnnrénynek honnnkbani megállapitár 
sát, s azt, kSrBlményeinkhez alkalmazva, ki is dolgozta 
munkálataiban. A legközelebbi I792diki országgyiUés te- 
hát addig is, nrig ez iránt mindenkit kötelező törvény alkot- 
tatnék, a kormány előteijesztésére azt határozá a 17dik 
CBrrénycikkelyben , hogy mind azok , kik kereskedési szer- 
ződéseket kötvén, magokat a német örökös tartományok 
váltótörvényének alávetik , vagy a Hzetést bizonyos he- 
lyen az örökös tartományokban tenni Ígérik , vagy ngyan 
azon, a valtótörvényszék alá tartozó országok kereskedői- 
vd társaságba lépnek, mind pedig azok, kik csak egysze- 
rű kölcsönt vettek, si^át törvényszékökrőli lemondással s 
az idegennek elismerésével, azon törvényszék bírósága előtt 
tartozzanak megállani , mellyet a szerződésben kikötöttek ; 
a honi hatóságok pedig az iUy törvényszékektől mondott 
Ítéletet végre h^ltani kötelesek , mennyire t. i. az elitélt fél 
magát szabadon kötelezte s a honi törvények szerint a har- 
madik Joga meg nem sértetik. Ellenben Ígéri a fölség hogy 



S28 

nig luuMUdó TittA tSnréiiy sáluk is flUálIkal, a ktlonságf 
luümárok flnOtt, kik a lieCétt itt teui igérik, ragj Tala- 
■^7 nagyv tSnrénTBxék ali Tetik nagokat, ai aidött 
Uaoadott Ítéletet a aéaet halteágok által léteeitendL 

Még tObbet töa kereskedéettsk igyébea ai 1802diki 
onzággyttléa , mdlylieB a néaet tartomáiiyokkali Tiszonyak 
íSUMtt kérdés élénk Titatkoiásoknak lőn tárgya. E gyiUés- 
re oUy szándékkal Jelent meg as ország rendéinek nagy 
része » hogy a királyt nyomasztó körillményeiben , mellyek- 
ke a francia forradalom által Jutott UtelhetAkép segitendik 
s a hadi segélyt tárgyszó Uvánatit teUesitaidik; de csak 
azon feltétel alatt » hogy engedékenységokért > meUyel az 
országra terhet raknak, engedékenységet ujetjenAf oly- 
lyant» melly az országot boldogítsa, az ipar és kereskedés 
szabadságát megaiUa , biztosítsa. B fBltételnek a kormány 
részérőli elfogadásán , mit a szükség silrgetett , senU sem 
kételkedett Bredeckynek a kereskedésről írt mnnki^ 
nyilTán megmatatá , hogy a kincstár a magyar kereskedés 
szabadságából sokkal tObb hasznot Tárhat, mint a sorom- 
pókból. Az amiensí békekötés után pedig reá szorulni lát- 
szók a kormány a kimutatott linancforrásra^ Bűért a föl- 
tételnek a kormánytóli dWdgadása oUy bizonyosnak látszók 
s annak a királyi Uyánatok eUenébeni fOláUitandása oUy 
valami elvégzett dolog toU , hogy az az dsO UésdLben in- 
kább Önmagától feltétetett, mint nyilTán s egyenesen ki- 
mondatott. Azonban a fOUrásból, mellyben a kir. klvána- 
tok megígértetnek, a lOltétel egyenes kiftjezését a magyar, 
formákhoz ragaszkodó gyOngeséget használni todott JegyzO 
még is kihagy á a iuUározatlan szavak áradozása kOsOtt, 
s a lényeg elenyészett az üres forma alatt. Megróvták 
ugyan némellyek a fOIirat fogalmazását, határozottan kité- 



M9 

tetni ÜTáiiTáii a ziradékot, de siker ttélMU: a nagyoMi 
rétt m^lepetre toU,8 azUlettenaég és bevett szokás eUen- 
▼eCésel által anazokaak szaTai aiwál inkább elnyomattak, 
minthogy volt is némi határozatlan említés a nemzet ebbéli 
sérelmének onroslásáról. A kormány e szerint INtételeC- 
lenill nyeré a íSUratban ^) kivánatának teUesitését Később 
ébredt fBl az elmolasztás bánata ; s néhányan nem által- 
lottak az Ígéret teUesitésének megnehezítésére tOrekedni. 
De hasztalan; a kereskedés szabadsága ez attal kivlTat^ 
lannl maradt 

De a méltányos király, ki e ílUiratban lUonnan oliy 
ftnyes pékU^át Tette Magyarország hft ragaszkodásának, 
minden vigasztalása nélkU a reménynek még sem bocsálá 
el az ország rendelt M egkérdé ezeknek a kereskedés tár- 
gyábani klyánataikat Mire a rendek választmányt szakasz- 
tanak ki kebelökbOl a tárgynak szorosb megvizsgálására. 
B választmány azon oldaláról foga íQl a magyar kereske* 
dést, mellyrAl az részint az örökös tartományok jogaitól s 
befolyásától függ , részint az országnak azokkaU barátsá- 
gos egyezkedése és a királynak szabad rendelkezése alá 
tartozik. Tehát Magyarországnak a többi örökös tartomá- 
nyokkJdl szoros kapcsolatát s viszonyait , az azokból elvál- 
hatlanoi eredő kölcsönös hasznokat és károkat s az összes 
monarchia statosgazdasági szfikségeit és kívánatit tAzte ki 
vezérdviU a választmány. Kihalgatta az továbbá a ne- 
vezetesb városok kereskedőinek , nevezetesen a pestlek , 
bodaiak , pozsonyiak s fdiérváriak véleményfát. A tizenkét 
pmt, mellyben e választmány nézeteit, javaslatit s kívánatit 
dőadá , azon egyben központosai , hogy mintán Magyaror- 



1) Aeift Coiüt 1002.. p. 17. 



330 



BiágMk a többi OrOkte tartományok iránti Tisionyossága 
8 a kölcaSntts fentartási kötelesség a magyar kereskedés 
UTánatit már magától is eléggé korlátoaza , nem csak Bfa- 
gyarorsság szüksége s fennáUbatása » hanem a tSbbi Ör6- 
kOs tartományok jaya is sürgeti a magyar kereskedés fU- 
ssabadiiását; minél fogra a termesztmény éknek mind e tar- 
tományokba » mind a külországokba kiTitele sem a barmbt- 
cadok s osztrák vámok által ne nehezítessék » sem egyéb 
tilalmak által ne korlátoltassék. A íSlirás ^), melly ezen 
munkálatok elTd szerint készíttetett, lényegében nem mást, 
mint azon kérelmet foglaUa magában , hogy a magyar ke- 
reskedés nem annybra a sokszoros törrények és Igazság 
szerint, mint az ^ész monarchiának kétségtelen hasznára, 
a gyarmati kénytetés alól , mdlybe a ha r m i ncad s Támrend. 
szer áUal szoríttatott , íölmentessék. 

B íSlirásra adott válasznak *) tartalma lényegében 
kOTetkezö : a gabna szabad kivitele szárazon és vízen meg- 
engedtetik , mig azt a statos Java , háborá vagy szűk ter- 
més nem tUtancUa; a barom kivitele azonban most a hábo- 
rúbani nagy emésztés miatt meg nem engedtetik ; a bornak 
az éjszaki országokba kivitele iránt a király az íUetA kül- 
hatalmakkal kOtendö kereskedési szerződéseknél kelló ft- 
gy elemmel leend; a többi akadályok, harmincad, vám stb 
iránt tanácskozások fognak tartatnL 

Nem tagadhatni ngyan , hogy ezen engedmények néari 
könnyítésére valánák kereskedésünknek; de azt korán sem 
segítették annybra, mennyire talán első tekintetre látszik. 
Megengedtetik ngyan a gabnáaak és bornak szabad Uvite- 



1) AeU CoMii. 1802. 1. lOa 
2} U. o. 1. 196. 



331 

le; de meg nem liatározUUott , milly áron njiOtattk ezen 
engedély » az az: mennyi vám fizetendő a szaliad kivitel 
mellett? S mi általán véve a rendek ablieli kérelmét illeti, 
lu)g7 a kereskedés minden gátok és Tisszaélések alól (qoi- 
bosris tmpedímentis , et almsilias) fOlszaliaditassék : igen 
határozatlan választ adnak a Ur. leirat eme szavai: »JM- 
előtt pedig ezen fontos kereskedési tárgyról további tanács- 
kozás tartathassék , előlegesen az ország rendelnek hatá- 
rozottabb és részletességekre teijedő kívánatit akaija érteni 
ő felsége, azután adandó bővebb kegyelmes válaszát". S 
valóban egészen hiává lőn a remény , mellyet eleinte a fOld 
gyflmSlcseinek vizén és szárazon szabad kivitele geijesz- 
tett Mert, miként a bécsi udvari hirlap 1802diki július 24ről 
irt : „minden lehető kétségnek elmellőzésére , melly a Ma- 
gyarországban kegyelmesen fölszabadított gabnaUvitelre 
nézve támadhatnék , ő felsége s^át legfelsőbb kézirata által 
oUy módon méltóztatott e kivitelt meghatározni , hogy : 1. 
a gabonakivitel Magyarországból szárazon csak ott enged* 
tetik meg, hol ezen ország idegen tartománynyal, minő 
Törökország, (melijrnek azonban gabnára nincs szüksége), 
közvetlen határos. 2. Hogy ezen kivitel vizén egyeddl a 
Magyarországhoz tartozó tengeri réveken ált engedtetik 
meg , és csak a szokott vámok lefizetése mellett 3. Hogy 
ezen gabnaUvitel íölszabaditásánál a nemzetire (auf das 
Nationale) semmi tekintet se legyen, azért e fölött vizs- 
gálatok se tartassanak". Azért mon^^ák a raidek az 1807- 
dlU országgyiUésről decemb. 2kán költ felírásokban ^): 
tMogj ezen engedély semnd hasznára sem volt kereskedé- 
slnknek , mert a kivételek és záradékok által (meUyek 



I) AeU Coaii. 1807. 1. 406. 



as2 

t. i: az eBgedéiyekliet kápcsoltatUk) a kereakeddkiek arra 
való szttkaögea bitomágot jmb iá, hogy ayaaioa keradw- 
désbe fogjanak; sM» a tegkdtdébb m*tt iddk péUUUa aie- 
riat, azokat aggodalom- s léleleake ctftf » minthogy az 
I802diU az. Jakab haTinak Isdjén kOlt kir. leirat is Mzo* 
nytQa, hogy az áltai a kalmárok elég bátoraágba nem he- 
lyeztetnének ; aöt az egy máa, ngyan azon év éo hénap 
Mkán kSlt kir. leyél áKal kilSnféle módoaitáaokkal meg- 
változtatott ; és a gabnávali kereskedés a külországokba az 
éta épen nem gyarapAlt'\ 

Az ISOMiki, alig egy hónapig tartott országgyOlésen 
éjomutt sOtgették a rendek a kereskedés fSlszabatttásál 
•az ország nádorának benytUtott eUMeidttztésben. — ,»A 
porosz háború ntán» — igy szól a kérdem — melly nagy 
részben Magyarország erejével s JégyveréTel viseltetett, 
az ország kereskedése, nevezetesen a Sleziával «z6tt bor- 
kereskedés, a cseh vászonkereskedés aűatt feláldoztatott 
.... CMU»orsságban a hegyaUai bonal az azelAtt vkágzó 

kereskedésnek igen nagy akadályok vettettek elébe 

Ámbár országimk fHggetlen, még is adnt gyarmata tekin- 
tetik a tObbi Arökte tartományoknak Az ország keres- 
kedése, az osztrák kereskedésnek alávettetvén , idegenek 
által kezdtetik. — Midőn a magyar teimeszünények szabad 
kivitdéről van szó, nem pirálnak álUtani, hogy ezen enge- 
dély a mat^ járóknak nem adathatik, mert az által sokat 
viesztenének 4a osztrákok; müftn még is, ha Mgyesek a 
tartományok, kereskedésOkben nem lehet egy oUaliság , az 
sngedélydL egyénid mértékben osztandók'\ KönyOrdgnek 
végre: „hogy helyveAUván az Óh^ftott béke, 4 felsége az 
országot gyarmatt állásából flUszabaditani méltóztassék''. 



3S3 

De fldvel a gT^és Bem sokára feloszlott, e kérelemnek ez 
itta! sikere nem Tott. 

Az 1807dikl országgsrfilésen folytatták a rendek az 
1802lien félkeszakasztott vitatkozásokat a kereskedés flUStt 
Bgy nagy érdekű fOUratban kimeritőleg taglaUák az or- 
szágnak a német tartományok iránti viszonyálian elidege- 
nithetlen jogait a szabad kereskedésre, s ezt sürgetre kö- 
vetdik mind az igazság s a nemzetek kSzti szabad egyez- 
kedésnek, mind az ország, söt az egész monarchia statas- 
gazdasági javának tekintetéből. A királyi leirat ^) azon- 
ban nem felelt meg a rendek ktvánatának , azt a monarchia 
rendszerével meg nem egyezhetőnek áUitrán, s a flUtéte- 
leknél , meliyeket még az 1802diki országg]rfilésbAl be- 
ayiUtott fOliratra kSlt válaszában kifejtett, szigorúan meg- 
maradván , ezek szerint kivánta a törvényjavaslatokat ^) is 
módosíttatni ; mik szerint végre a kOvetkezők állapíttattak 
meg tOrvényill: 1. Hogy azon ároktól, meUyeknek a kttl- 
fSIdrőli bevitele nincs megtiltva , az osztrák tartományokon 
keresztfli szállítások alkalmával ezentnl semmi átviteli vám 
se fizettessék, az átvámokat kivéve; a harmincad pedig a 
magyarországi, e végre rendelt állomásokon szedessék. 
3. A magyar ámk kivitelénél a fogyasztéki adónak tfistént 
lefizetése helyett , mi eddig az eladás előtt ndn^fárt az oszt- 
rák határszéleken történt , ezután az eladásig elegendő ke- 
zesség adathassék. 8. A gabnának klUfOldre szálUtása iránt 
megállapittaték : a) hogy a kivitel súlyos okok nélkül meg 
ne tiltassék; b) a kivitelben Magyarországra nézve azon 
ehrek tartatnak meg, mellyek a többi örökös tartományo- 



1) AeU Comit 1S07. p. 181. és Opl»io Subdep. Coa. 1827.1.7. 

2) Aeto Coait. 1807. 471. 



SS4 

kai is siahályoszák ; c).azoB esettieii , ha a komáay a 
gabnakiyitelt megtUtani szándékozik , ddbb a auigjrar íOka- 
töságok is neghaligattassanak ; d) az essito, vagy is Utí- 
leli, űt' és réTTámokon UtIíí a szálUtók semmi más adó- 
zásra se szorittassanak. 4. A borkivitel iránt rendeltetek: 
hogy az a nem rég adott engedmény szerint az osztrák tar- 
tományokba s azokon keresztiil Tizen is tétethessék (eddig 
csak Bécsig lehete a Dunán szállítani, onnan szekéren 
kelte tovább vitetni), a nélkill.hogy az átmenetben osztrák 
bort is kényszerittetnének a magokéval szállítani a magyar 
kereskedők. A Itogyasztéki adónak lefizetése helyetti ke- 
zesség vagy zálog az eladás előtt az illető hivataloknál a 
borkereskedésben is elvállaltassék. 

1807 óta ismételve sürgették az ország rendéi az 1802ki 
jnl. 15kén kőit felirat értelmébói a kereskedésnek íQlszaba- 
ditását BOután pedig « kormány a legutolsó ISSfiki sept 
lOkén kőit feliratra adott válaszában oda nyilatkozott, hogy 
a beltermesztmények kivitelére adott engedélyek, a Tám- 
adónak több tárgyakra nézve leszállítása és a magyar ten- 
geri révek visszaadása által az ország kereskedésének 
emeléséről atyailag gondoskodott; s a kérdés megfttftésébe 
részletesen nem bocsátkozván , a rendszeres munkálatokra 
utasította a rendeket: az 1827ki cikk által választmány ala- 
kíttatott az 179ft rendszeres munkálatok áltnézésére , s hol 
szilkség kívánná , a kor és körfilmények állása szerint teen- 
dő módosításokra. Rffielőtt azonban az e választmány által 
az országgyiUésnek benyiütott , ez által pedig a kormány- 
nak orvoslás eszközlése miatt elibe teijesztendő pontokat, 

* 

s illetőleg törvényjavaslatokat emUteném , szükséges a ma- 
gyar k^eskedést illető rendszert , mennyiben az a II Jó- 



335 

zsef atólsö, I788ki Timszabályozáfla Ma yáltozást szenve- 
ded, előadnom. 

Az elvek , mellyek szerint a magyar kereskedés mind 
a kfilfSld-, mind az OrOkte tartományokkal! viszonyában I. 
Ferenc király trónra léptéig szabályozva volt , ezen atyai 
indnlatú király hosszú, jótékony kormánya alatt nagy rész- 
ben megváltoztak : bár , miként az országgyűlési feliratok- 
ból látók , nem teUesíttetett is egész teijedelmében az or- 
szág kivánata: gyarmati állásából ez még is fOlszabadtt- 
tatott* azon koronkénti engedmények s rendeletek által, 
mellyek részben a íOliratok következtében , részben máskor 
adattak. 

Nem célom itt részletesen előadni mind azon igen szá- 
mos királyi és kamrai rendelményeket , mellyek által az 
I788ki és evvel sokban megegyező I795ki vám és bármin- 
cadszabályok kttlönféleképen módosíttattak. Ezek vgy is az 
emiitett években alkotott alapszabályokat csak egyes keze- 
lési módokban változtatván meg, egyenként figyelemre mél- 
tóbb fordolatot nem okoztak kereskedésünkben. TeUntsiik 
tehát azon eredeményt , mellyet e rendelmények összesen 
előhoztak , az állapatot t. i., mellybe általok kereskedésünk e 
kor végéig tétetett. 

ML először a külországokkal folytatott kereskedésün- 
ketilleti: í9 elve ennek, valamint a német tartományokra, agy 
Magyarországra nézve is : agy igazgatni vámok által a 
kereskedést , hogy a nyers anyagok bevitele könnyítessék , 
az élelmi szereké nehezítessék , a mükészitményeké , meny- 
nyire lehet , terheltessék ; ellenben mind a termesztmények , 
mind más iparcikkek kivitele minden módon, Magyaror- 
szágra nézve azonban annyira könnyítessék , mennyire a 
német örökös tartományok java engedheti. Egyes rendel- 



336 

menyeket, küMMtoen Bük a gataa- és liorfcereskedést » a 
kfil áraknak as SrSkOs tartományokon fetozabailitott átvite- 
lét tárgyazzák , már f?fnebb , ai I807ki orssággyttlésről 
szólván , dtedtam. Kiilkereskedésflnk mindai más részd- 
s tárgyaiban, mind abe-» mind UTitelt teUntre, ugyan azon 
elvek által határoztatott meg, mellyék a német örSkte tarto- 
mányok kUkereskedését szabályozták ; a magyar vám minden 
tételei és rAvatai egészen egyolők voltak a német tarto- 
mányok váméival. Némelly dkkelyek ngyan vagy egészen 
megtiltva » vagy igen nagy vámmal voltak terhelve a kilke- 
reskedésben ; de ezekben a német tartományok sem birtak 
nagyobb kedvezménjrnyel. 

Nevezetesen : kiüországokból bebozátni egyenesen til- 
tattak a kSvetkező cikkek : kUországban nyomtatott egybá- 
zi kSnyvek (breviárium, missale, antiphonale) és zsidö val- 
lásos könyvek; só, fehér arcfesték, festékes gyümölcs, 
durrand arany s ezilst, rézlökalapkák (Knpferziindbiltchen 
^j chinahéj, lluminel, és erdei biborbogár (cochenille). Aki- 
vitelben pedig tiltvák : selyemgubacs , arany s ezüst nyer- 
sen. KUönSs engedmény Uvántaték a kOvetkezök bevitdé- 
re: ö vas és angol lemez, gyógyszer csak a hatóságok 
engedelmével ; moldva , gSrSg és oláh betAk csak a közOn- 
séges kamra engedelmével , ugy salétrom és lőpor. Kivinni 
pedig engedély nélkfil tilos : fegyvert, salétromot A keres- 
kedésből kizárt cikkek , mellyeket csak szabad levél és W 
száztóli vám mellett hozhatni bekBlröl kővetkezők: gy^pot- 
mftvek, ón, irón, könyvnyomtató betfik, sör, chocolade, 
ágy- és letakarok , esztergályos mtvek , vast némelly festé- 
kek , tűzoltó vizpuskák , halcsont , divatáruk , fiveg , kesz- 
tydsmú, harang , arany, és ezttst sodrony paszománt és 
zsinór, kalap és más ruhanemű, rézmi, kepder és lenmű, 



8S7 

szines papir , löpor » higaDykészitiuény , selyemmfl , esipke. 
spanyoMasz , cserép- és kőedény, gyapjAszÖTet » óra, 
különféle borok, ónmflvek ^) Minden egyéb árok szabad 
(árgyai a kereskedésnek. 

1824lg számos és nevezetes magyar cikkek méd fe- 
lett nagy vámmal rovattak meg , midőn külországba vitet- 
tek; egy , azon évi aug. 5kén és 1828ki aprO. Skán költ ki- 
rályi rendelmény által azonban azoknak vániJa sokkal alább 
szállíttatott. E cikkek némellyike nevezetesb s a vámleszálli- 
tás nagyobb fordolatot okozott, mintsem itt mellőzbessem. 
A boijubőr vánga (mázsájától) 27 ftrol 6 ft 45 krra ; az 
OkOrbőré (darabjától) 1 ít ISkrról 27 krra; tebenbőré 1 fról 
15 krra; nyúlbőré 30 krról 1 krra ; Jnbbőré (mázsájától) 14 íl 
SO krról 3 ít 37 krra; mézé 1 ft 36 krról 4 krra; viaszé 
5 ftról 25 krra ; gerebenyezett kenderé 6 ftról 5 krra ; lené 
7 ftrM 6 krra; csorgnbacsé (köblétől) 1 ft 12 krról 18 krra; 
hamnzsiré (mázsájától) 1 ft 12 krról 18 krra; dohányé 
12 ftról 20 krra; gyapjúé 16 ftról 1 ftra stb. stb. száUitta- 
tott le. 2) E cikkekkeU kereskedésünk, mi 1824ig a vá- 
mok nagysága miatt egyedül az örökös tartományokra volt 
szorítva , megkönnyülvén , az említett év óta a külországok- 
ra is mindinkább kezdett kiteijedni. Mi pedig a helyet , hol 
a vámoltatás történt , illeti ebben is nagy könnyebbségére 
volt külkereskedésünknek azon rendelmény , mi szerint kül- 
országból hozott áruikat a bel főállomásokon is megvámol- 
tathaQák kalmáraink. ^) Ennek pedig következése lön az is. 



1) Ofliüo Snbdep. Cows. 1827. (Mik , 7<lik s Sdik tábU. 

2) U. 0. Oik tábla. 

3) L. esti f áaokst egyenkint Allgeaeiner Zoli - Tariir fttr 4. ttt- 

torr. KiOserstaat. V^en 1835. 

22 



338 

hogy Biként a német SrOkSs t JurlonáDjri » ngy a magyar 
kalmárok átritelre la kiadkatták a kttlröl kozott ámikat » mtt 
aaelött» mig a fogyaaztéU adó a kUálIomásokoa yala leie- 
eadő, nem tehettek. Ebhöl látható, hogy kereBkedésOnk 
gyarmati állásából , mi alatt fél szásadik nySgOtt , Ferenc 
királynak méltányossága által nagy részhen íOlszahadIttatott. 
Kevesebb kedyező változás tOrtént a vám s harmincad 
rendszert illetőleg Magyarországnak a német OrSkOs tarto- 
mányokkal! kereskedési viszonyában. M^ bár vgyanazon 
rendszer » ugyanazon osztrák vámegyesUet (Ostrerreichi- 
scher ZoU-Verein) alá tartozott honnnk is a kttlk^reskedés 
tekintetében , melly alá a tObM SrOkOs tartományok ; de a 
régt vámvonalak által e korban is elválasztva maradt honunk 
a tSbM OrSkSs tartományoktól , A kereskedésünket e rész- 
ről érdeklő szabályok a következők valának : mindm ter- 
mesztményt vagy mOkeszitményt akár a be- , akár a kivitel- 
ben tetszésére magyar, vagy német vámállomáson har- 
adncadoltathatott meg ugyan a kalmár, de a kivitdi vám 
ugyanazon cikkelynél is igen kttlönbőzStt a bevitelitőL A 
beviteli vámok , egyes cikkelyeket kivéve , mellyeknek vá- 
ma luabb rendeimények által leszállittatott , 1829ig az I795ki 
vámszabályok szerint szedettek ; az előbb enditett érhea ki- 
bocsátott általános váa^egyzékben azonban ismét többféle 
cikkelyekre kisebb vám róvatik. Azon cikkektől , mdlyek e 
vánijegyzékben elő nem fordulnak, a kfiUSldi vám fele ren- 
deltetik megvétetni A kivitelnél a magyar királyi harmincad 
ug]ranazon vángegyzékek szerint egészen megegyez a be- 
viteli, vagy is német tartományi essitovámmal ; de a fo- 
gyasztéki vám sokkal nagyobb minden cikknél , nddőn Ma- 
gyarországból Austriába ; mint midőn innét hozzánk szálUtr 



339 

Útik; ezen felül pedig a legtöbb és épen legnevezetesb 
magjar cikkek, nddőn kivitettek, 1829-ig még más tartomi- 
nyi és rárosi vámokkal is, amazoknál sokkal nagyobbakkal, 
rArattak meg. Ezen , már magokban is terhes vámok az ál- 
tal még károsabbak lőnek a magyar kereskedésre, mivel 
csaknem minden tartományban kttlSnbözÖk s nagy rész- 
ben ismereUenek voltak. Egy 1829ki oct. Skán kSlt ren- 
delmény által azonban ezek is eltörültettek, s helyettök 
sokkal kisebb fogyasztéU s kárpótlási adó, St andischer 
Bntschádigungs-Aufschlag cim alatt, kezde szedet- 
ni; evvel tehát ma is meghaüuUa az őszes kiviteli vám 
a német tartományokból behozott ugyanazon cikkek vá- 
mát. >) 

Az átviteli vám , melly régtől fogva egyenlő volt mind 
a magyar, mind.német örökös tartományokra nézve, 181% 
évi ^ámjegyzék által nem csak nevezetesen leszállitta- 
tott , hanem vaita a kereskedésnek nagy könnyítésére azon 
kedvező változtatás is tétetett, nd szerint a különböző vo- 
nalok szerinti vámkttlönbség kiegyenlittetett, s a tengerpar- 
tokról behozott árok az átviteli vámtól egészen fölszaba- 
dittattak. 

így találván az 1827ki kereskedési választmány a vám 
s harmincadrendszer állapatát, véleményét a következőkben 
fedezte U: 

1. A kfilországokkali kereskedés iránt továbbá Is fen- 
tartandónak lá^a a német örökös tartományokkali vám- 
egyesületet , mivel , ha Magyarország külkereskedése egé- 
8Z» íölszabadittatnék, annyira elárasztanák a külföldi ámk 
az országot, hogy az mfiiparának mostani állapatában s a 



1) Opinio Depot. 1827. 13d. és 14iUk tábU. 

2) U, 0. lOdik tábla. 

1% 



340 

gyanutf árak nagy fog3ra8sti8a és a ktlomágokbaB a 
iMgyar legnereieteBb dkkekre Tetett sagy Timok aeUett, 
kasoiiértékfl árakat kiUSUie an siálUduitfáii , veaiteflég- 
keii naradna. Miért csak amiyini kiváiUa íétexaliadtttatii 
a magyar kilkereakedést, aiemiyke az a miyeltaóggel és 
Bépesedéasel emelkedréB , a kOlánik keriteléiiek arányátaa, 
a beltemeaxtméDyek kMtelét s eladását Uztosttha^. B 
végre a kttvetkexö engedményeket lád^ szükségesnek meg* 
nyerni a kormánytól: a) Mintán számos dkkek a tMttíi 
tilalom alM felszaliadituttak , sokaknak Táma pedig leszál- 
Uttatott, e kedrező rendszer tOTáliliá is folytatandó; né- 
meUy dkkdyeknek pedig még most is magas váaga le- 
száUitandó; illyenek: réz, Tas, festék, Mr, szanr, hamn- 
ükTt gJ'^Vi^* borkő stíl ^). 

h) A TriestMl, TSgy akár konnét a német tartomá- 
ny<Al>a beritt áraknak adandó kedyesményriL Magyaror- 
szágra is kiteijesztessenek. 

c) Ámbár a kiUfSldi, Avstriába yiendó gabnának és 
baromnak yáma 1824ben a magyaréboz képest kétszerez- 
teCett; mivel azonban e termesztményeink a bi^or gabná- 
yal és tOrSk barommal ezen tartományok kedvező fekvése 
ndatt alig állba^fák ki a concorrenüát, e cikkek váma még 
alacsonyabbra száUittassék. 

d) Hogy a magyar kereskedő a kilkereskedésnek nűn- 
den viszonyaiban egyenlő jogokkal biijon a német tartomá- 
nyiakkal. 

2. A többi őrőkős tartományokkaU kereskedési viszo- 
nyokat illetőleg : mintán a német íDgyasztéki vámok a leg- 
több s legnevezelesb , kivált ipari cikkeknél Jóval nagyob- 



1) Opioio Depat Com. 1S27. lOáik tábla. 



341 

bak a magyar hanníncadnál , némelly nevezeCesb magyar 
termesztmények pedig , például : gabna , bor , barom a Bé- 
oMi tartományokban igen nagy Támokkal rovatnak meg, 
flrfg ellenben az osztrák basonló cikkek p. o. bor, Magyar- 
országba igen csekély yámmal szállittatbatik : ezen, egyik 
legnagyobb sérelme kereskedésünknek ő felségéUH onro- 
soltassék. EzenkiTttl még eszktfzlendő: 

a) Hogy azon kedvezmény, mi szerint az osztrák kal- 
márok ánükat a külföldre, vagy magyar vásárokra nye- 
részkedés miatt száUitrán , a vámot csak az eladottaktól , 
▼isszatértökben (aof Losong) fizetik meg , a magyar ámkra 
is kiteijesztessék , akár a kiUfSldre , akár az SrSkOs tarto- 
mányokba szállittatnak. 

b) Valamint az osztrák tartományokba vitt s már meg- 
vámolt kttlárúk, midőn azokból ismét Magyarországba ho- 
zatnak, semmi vámmal sem rovatnak meg: agy szttkséges, 
kogy megszüntetvén a még II. József alatt divatba jött, 
ttgy nevezett denatoralisatiói különbség , a kttlíöldi Magyar- 
országba hozott s már megbarmincadolt cikkelyek tőliink 
is szabadon vitethessenek ki a többi örökös tartományokba. 

c) Némelly , kereskedésfinket nehezitö , vámkezelési 
módok, minők a szabadmeneti levélnek Bécsben h9i(m és 
költséges szerzése, a kötelesség az ámkat, bár milly 
nagy tömegflek, a harmincad s vámhivatalra vinni, a szo- 
kás, nd szerint az áruk nem csak az első vámállomáson 
megnézetnek s mázsáttatnak , hanem Bécsben is , mi nagy 
Idő- s költség vesztegetéssel van összekapcsolva stb, meg- 
Bzintessenek. 

Ezek tdiát , a kereskedési választmány nézete szerint, 
az akadályok , mellyek még kereskedésünket mind a külföld- 
del , mind a többi örökös tartományokkali viszonyában ne- 













ia»!S^ T^^ett tei^**'* T. »ty«^ ^^1 W****^^ 



*--*: C^ * 'ttS-' «»*^ 



^**í «.tt8«i -^^ 

1) !>. O*"^' 



348 

raacsot megszegő li^fót, minden angol árut, akár hol talál- 
tatnék , psaliad martaléknak njrUv&nltott » s Franciaország és 
szSvetséges statnsinak kikötőit minden Angolországből s 
gyarmatairól jSyő hajók előtt bezáratta. Midőn pedig erre 
Angelország a következő év elején visszatorlást hirdetett » 
Napóleon még makacsahh háborút indított az angol keres- 
kedés ellen , még keményebb parancsokat bocsáta ki , 
mellyeknél fogva nem csak az angol » vagy Angolországgal 
közlekedő más nemzeti hi^óbt » hol lehete , elvétetni » hanem 
minden gyarmati árut 50 száztóli. agy nevezett szárazföl- 
di vámmal terheltetni rendelt. A negyedik, szerencsétlen 
francia háború ntán 1809ben kötött bécsi békességben az 
osztrák birodalom is kénytelen lön a szárazföldi rendszert 
aláimL B békesség által minden adriai révek , Fiamét ki- 
véve » melly az osztrák -.magyar kereskedésre kitttzeték, 
Horvátország szávántali részével a francia birtokába estek. 
Baropa a szárazföldi rendszer által az idegen égövek 
termesztményeinek megszokott éldeletétől , a gyarmati árak 
rendes útakoni beszállításától eltiltatván , alattomosan » a 
flrancia légióktól el nem zárt utakon űzött csempészkedés 
által törekvék enyhíteni a hallatlan zsarnokságot. így lőn 
Magyarország közbejárója , Pest pedig fokhelye a gyarmati 
árokkali kereskedésnek egész 1814ig. Gyapot, kávé, thee 
illatos olidok, festék- és fűszerek s egyéb, az előtt Baro- 
pába nagy részben az angoloktól szállított gyarmati ánilc, 
eddig nálank nem ismert mennyiségben szállíttattak Zimo- 
nyon , Orsován , Bródin keresztül Pestre , — mellynek kal- 
márai az előbb nevezett helyeken ügyvivőségeket állítanak, 
— onnét Bécsbe stb kttldetendők. Bz vetette meg részben 
Pest gazdagságának alapját. Bzen tömérdek nyereséget 
hajtó köz)»ejáró kereskedés mellett maga az ország is birt 



,^«aAÚaÜ^^rilitf^H^^aM^A^lMMkM4ÍÍHiÉlfcM*««MU«^MMia^aArtitaMMMU^^ 



BéBi otty dkkelydftd, nellyek as dőtt stbite aagy rest- 
ben Bás TÜigTésxdarai hozattak Bampáka , mbiők : doháay, 
kaMuair, srasfi 8tb» Mik egési ideje alatt e rendszenek 
a IáhiyoBiA angol concnrrentiától BegaeBtetTén , az azokat 
(erhéld magas Tárnok s ezek ariatt mM fflStt felszOkOtt ár 
mellett is igen nagy kdendöségre találtak egész Boropákan. 
De mind ez tilnékeny Jelenet T^t kareskedéslnkben : a 
francia óriás eleste s a szárazfSldi rendszer megszűnte ntán 
régi folyásáka tért az eurépai kereskedés: a gyarmati 
ámknak élénkebb szállítása honunkon ált megszűnt; az 
említett beldkkélyek pedig az amerikai hasonnonidüíel, mód 
flHOtt felcsigázott vámaink miatt, a versenyt ki nem állhat- 
ván, ismét csak nagy részben az OrSkOs tartományokra 
szoríttattak. -^ Említendő itt , hogy tengerparti kereskedé- 
sank a liécsi békekötés ^) éta egyedil Finméra TCdt szőrit- 
va s megnehezitre azon átmeneti vámok által, m^ek a 
francia hatalom birtokába esett niyrországban valának ize- 
tendők. Bfiatán azonban ezen elfoglalt tartomány a bitor- 
lóktól viszavétetett , nem csak helyreáUott tengerpartank 
kereskedése, hanem gyarapúU is, kivált a Fiaméban fel- 
állított váltó tOrvény áldásai által , meilynek leglényegesb. 



1) B nmöáéu Sdik poA^a iUy tartaUiá : ^ö MUgt a fraadak 
esátsára és OlMzortBág királya iféri, kogy as oailrák U- 
8 bet iIeU karMke^iaek FIzm kikötöz ált seaiü akadályokai 
BOB Tatoaá á^ába, a aélkHI atoabaa, kofy tiea aaffeteéay 
aa^ árakra, fagy kerMkeáésra kiteijaastaikaiaék. As ál- 
MBtü fáau>k as ekkéal ki- s beritt árakra esekélyabbek 
legyenak , mlot miaden aás a«Bsa(ekéire , as olassokat klfé- 
▼e. Bgyébiráat a körttlBéayek katárosaniUák aeg, kogy aiat- 
ítanak-e a többibe tsersMét által áten^ett réfekea as oszt- 
rák kereskedásDOk néal kedvetések^S 



345 

a kereskedésre varázs erdvel ható kOTetkezménye toU a 
hitel inegerősitése. 

Ml már ható kereskedésünk nerezeCesh cikkelyeit rész- 
letesen illeti : a szomszédhan viselt emésztA háborúk , azok- 
nak szftntével pedig a Támrendszer korlátinak tágulása, 
más részről pedig a termesztésben tett Javítások s előhala- 
dás , és az osztrák gyárak emelkedésével silrftdö "kérdezös- 
kOdés azoknak nagy részben tőlünk vett kellékei iránt álta- 
lán véve nagyobbították a kivitelt. Nevezetesen : 

A gabna kereskedésnek nagy kSnnyebbítésére vált 
azon íSnebb említett engedmény, nd szerint a kiviteli s út- 
vámon Uviil minden az előtt fizetendő adózások megszOn- 
tettek , a fogyasztéU vám pedig nem, miként előbb , a ha- 
társzéli vonalon, hanem az eladás ntán volt lefizetendő. 
Nem szfintek meg ngyan még ez ntóbbik iránt a vámvona- 
loknál minden nehézségek ; de ezen dkk még is mindenek 
kSzt legkevesbbé terheltetett. A kivitel közép száma mint- 
egy 2,500,000 mérttre emelkedett. KiUOnösen 1802ben az 
Összes kivitel tőn 2,867,125 mérüt. EUeiAen ISieimn egye- 
dfii az Srőkős tartományokba 2,966,952 mérfi , 18l7ben 
2,140,548 mérfi, ISlSban 2,249,136 m. vitetett ki ; a többi 
évekről fontokban találok a kivitt mennjriséget íö^egyezve, 
— s hogy csak néhány évet említsek — 1819ben 167,118,862 
Ant, 1824ben 140,093,696, 1827ben 173,573,470 font egye- 
dfil az örökös tartományokba. Sokkal nagyobb arányban 
nőtt a kivitel kfilíöldre , főleg az 1824diki vámleszállítás 
óta. Addig t i. közép számmal mintegy 50,000 mázsát tőn 
a kivitel, az említett évben pedig 119,222 mázsára szökött, 
miről a következő évben 145,812 mázsára, 1826ban 185,203 
mázsára emelkedett ^). Bzenkivttl lisztfii az örökös tartó- 



1) Oploio SaNep. Comm. 1827. 24. és 3d. tábU. 



346 

aányoklMi kSiép sxám szerint nSntegj 50,000 » kttUSUhre 
pedig 10,000 názsa YiteCett ki. Fö piacai ezen elsO nmgi 
cikknek: T5r0k- Tag7 Új-Becse és Mosony. Becse azóta 
kezdett e téUntetlien gyarapodni , iniMa a temesi Mnság 
megnépesedTén , a termesztmény íSISslege szaporodott; e 
kor közepén már egyike TOlt Boropa noTezetesb gabnapi- 
acainak. Látogattaték számos magyar, osztrák, horvát, 
s tengerparti gabnakereskedöktAI. Az innét dászott , 1000— 
0000 mázsával terhelt hi^ók száma a liáromszázat , a mérü- 
ké a milUét meghaladja. A Uvltd ISOSig innen tShh ágra 
szakadt, nerezetesen a győri és mosonyi, a szisze, kár 
rolyrárosi, laibachi és tengerparti Tonalokra. Az onlitett 
értől kezdve pedig a Dana s Tisza köztf Ferenc-csatorna 
a dimai átat mi^dnem ötven méríSIddd megrövidítvén, a 
mosonyi vonalon központosult e gabnaszáUitás , kivált mig 
a szárazföldi rendszer s a tengerpartolaiak a frandatéli el- 
foglalása akadályozá a szálUtásokat Károlyvárosba. B kö- 
rülmények megváltozta otán azonban, főleg mintán rész- 
ben a Száva és Knlpa is szabály oztatott, gabna-kereske- 
désttnk e vonala ismét énlénkebb lön. Nagy összeköttetés- 
ben ánott Becse e kor elmétől kivált ISlOg, meUy Időszak 
alatt legvirágzóbb volt e kereskedő város allapata , egyene- 
sen Bécscsel , sőt a szárazföldi rendszer időében a külföld- 
del is nem csak gabnakereskedésében, hanem a váltóBzletben 
(Wechselgeschaft) is. A mondott évtől fogva M osray , melly- 
nek közlekedését addig a harcok piacának közeUéte bátorta- 
lanabbá tette, vivla ki a gabnakereskedési elsőséget, kivált 
a német örökös tartományokra nézve, mellyekhezt közd- 
sége miatt mi^dnem minden, azokba szánt gabna e város- 
ban tétetett le. Az itt keresztül vitt gabna évenUnt körU- 
beliU másfél mlUió mérflt tön; miből egyedfii Mosony 



347 

gyére ainlegy 350,000 inórii esik ; a többi Becséről » Bajá- 
M stb sxállittaülí haiin , Tas és Yeszprim stb megyékbAI 
pedig tengelyen. B két fő fekhelyen kivttl nevezetes gab- 
napiacai vannak még Bikának , Szegednek , Nagy -Becske- 
rdmek és Temesvárnak. A két ntólsó helyről a Böge csa- 
tomán Jnt a gabna a Tiszára s erről a Danára. Bmlitendő 
még gabnapiacairöl Nezider , mellynek idegenektől is meg- 
látogatott hétf sokadalmain mintegy 200,000 méril gabna 
kél el: továbbá Nagy -Szombat és Beszterce, mellyek a 
fdső vidéki belkereskedésben szolgálnak fő piacaiul a gab- 
Bának. A tengerparton kiszállított gabna Károlyváros rak- 
táraiból, meddig, ha a vízállás engedi, a Száván és tal- 
pán aszik, tengelyen hordatik el. 

A szarvasmarha kereskedésben két körülmény , arra 
lényegesen befolyó , érdemel e korszak alatt figyelmet Elő- 
ször is az, hogy a marhatenyésztés állapata e korban ré- 
szint az igen gyakran pasztító marhadög , részint más kö- 
mimények miatt — mellyek közé , mint mondók , a juhá- 
szatnak igen nagy kiteijesztése is számítandó — , megcsök- 
kenvén, belföldi tenyésztésből a maithoz képest kevés hiO- 
tatott ki az országból. B hiányt azonban eléggé helyreiité 
Moldvának és Havasföldnek bősége a szarvas marhában. 
Miért a német tartományokba kihj^tott marha nagy rész- 
ken moldvai s havasföldi tenyésztés volt. De mind e mel- 
lett is nem egyedttl szenvedő részt vett honnnk e kereske- 
désben s a Moldvából Uhi^tott marha nem csnpán átviteli 
Jószág volt reánk nézve. A behi^tott csordák nagy rész- 
ben magyar birtokosoktól s haszonbérlőktől vétettek ált s 
csak felhizlalások után higtattak ki a német földre. — A 
máidk körfilmény , melly marhakereskedésitnket igen össze- 
szoritá, azon vámszabály volt, minél fogva e cikknek a né- 






ÉtaAÉiA 



348 



neC Orökte tarioaáayokoiii iltritde ritkás eBgedteCeCt meg, 
Tagnr to inkább a nagy Tárnok által amiytra meggátolta- 
tott, hogy, kiTált Bécset teUntre, mi^en egyedánuág 
nyomta ezen ágát kereskeddattnkaek. A siáltttáa t L aza- 
badékoa társaaágoktól késeltetek , mellyek a marbának 
Tagy a tenyósztós helyén, Tagy a neTezeteab pesti, Tád, 
aopronyi, nagy^kátai, vásárokon egyedil sxabának árt A 
kiYitel idegen tartományokba nem TOlt ugyan egyenesen 
dttltra, de annyira megnehesitTe , hogy kevésnek lehetett 
kedve s bátorsága e b^ios és kétes sikert száUftásokra. 
Innen van, hogy nüdön az OrOkSs tartományokban évenkint 
mintegy 100—130,000 darab vitetett U, kUországokba , p. 
0. 1816töl ISaSig, évenkint alig hi^tott ki 600 darab. Ai 
1824diki vámszabály azraban, mdly a kiviteli vámot 2 ftról 
10 krra szállttá s más akadályokat is elmozditott, e cikk- 
nek is szabadabb utat n^^tott a kUfSldre. Miért 1823baB 
rOgtttn 10,928, 182iben 10,146 , 1825ben 16,072, 1826baB 
17,601 a következő évben pedig ismét wdkedve 18,819 
darab hi^jtatott a kfiUSldre. Az Összes Uvitd azonban e mri- 
lett nem nagyobbodott, mert mennyivel tObb biztatott kU- 
Aldre, annyival esökkat az örOkSs tartományokba U- 
szállitottak száma. Bz utébMak száma 1802ben még 168,600- 
ra, 1816töl 1821ig kevéssel ment tilbbre 100,000nél; a kö- 
vetkező hat évben pedig 1828ig két évet kivéve, mindig 
alal volt a 100,000ren. — UlOnOsen Bécset és kOmyttét 
I796ig a cs. Ur. mezöhegyesi pmuta látU A FMes és tái^ 
sa tOzsérház biztositéka alatt vágó maAávaL Bzen év- 
tOl fogva pedig a bécsi mészáros céh igen kedvező fdtéte- 
lek alatt kezelte e száUitást Azraban a magyarországi 
marhatenyésztés csökkenését már igen érezni kezdé Bécs; 



Si9 

Ktt ritkán luűUCtak mir yasaszok a mariialiiis kiáaya s 
■iádig nttvelradA drágulása iránt e fővárosluui ^). 

A ssarraaauurluHizállitáanak csttlEkettéflét, Agy látszik » 
a jnh te ser^te kézdé pMolni; ámbár ez ntöbbik cikket is 
nagy részben a tOrOk tartouiányokbM hozta Magyarország. 
Az 1827diki kereskedési Tálasztmány táblái szerint mind a 
két dkkety éTenkéntt kivitele szemlátomást n0Tekedik» 
ndnd az ArOkSs nünd a kfiltartómáayokra nézve. Nereae- 
tesea: a kivitt Juhok száma 182Sig, az egy 1817diki éret ki- 
vére, nüdőn a kivitel 200,000re hágott, kSzép szám sze- 
rint csak 150,000et tön ; az előbbik évtől kezdve pedig mi»* 
dig meghaladta a 250.000et, 1824ben pedig egésza 339,754- 
re, 1835ben pedig 308,952re emelkedett. Hasonló eredmé- 
nye volt a sertéskereskedésnek ; mellynek kiviteli számai 
mi^dnem megegyeztek amazokéival. — 

A borkereskedés 1807lg azon nagy nyomás alá volt 
vetve , hogy hi^ön a Dunán csak a határszélig engedtetek 
szállíttatni ; ha pedig innét a külfltldre vizén szállitás Iránt 
nagy bi^al engedelmet nyert a kereskedő , tartozott mindig 
bizonyos mennyiségfi osztrák bort is vinni magával ; azon 
kivfil a fogyasztéki vámot mindjárt a határszélen kellett le- 
tennie , még azon esetben is, ha egyenes szándéka volt bo- 
rát a kfiUSldre szállitani. Annak bebizonyítása után , hogy 
borát kiUfSldőn adta el , visszaadaték ugyan a letett ftn 
gyasztéU adó, de ez mindig nagy bajjal járt és sokszor el- 
maradt % Bza akadályon segített ugyan a nevezett évi 
törvénykönyv 7dik dkke, a borokat h^ón az osztrák tar- 



1) áola CoMtt. 1SQ2. I. lOö. 

2) Opiaio SaUt^ ConiMre. 1827. 2. és 3dik tábla. Sekvartatr 
SlsCiit 1, 227. 



350 

iományokon kérésztől is szabadon szállitani, s a fogyasz- 
iéU Tám kész pénzül letétele helyett elégséges kezességet 
adni engedvén. De azért még sok nehézség maradt fenn 
mind az örökös mind a kiUtartományokha szállításnál; mik 
közöl egyik , az igen magas vámok , nem csak a kül tarto- 
mányokban , — mellyek az osztrák birodalomban még mindig 
fennálló elszigetelési rendszer Tisszatorlásanl termesztmé' 
nyeinkre , kivált borainkra a tilalommal felérő vámokat vé- 
tenek , — hanem az örökös tartományokban is » hol a kilUte- 
féle adózások, összevéve, minden akó bort 3 frttal, a to- 
kiéi hordóját pedig 8 fttal terhelték. Ezen okból csökkent 
ngyan az azelőtt Lengyel- s Poroszországba és Sléziába 
olly igen élénk borszállítás ; de még is e tartomány<A va- 
lának koninkban is a magyar bor fogyasztói. Az összes 
kivitt mennyiség évenkint 250,000 akóra ment; mi, a ter- 
més nagyságát tekintve, igen kevés. — A nagy vámok, 
kivált a porosz határszéleken, hitelt ölő csempészkedést, mi 
főleg Cseh- és Gácsország által tizetett , vont maga ntán. 
A magyar bornak porosz Sléziába bevitele azóta kezdett nö- 
vekedni , mióta ni. Fridrik Vilmos az egy akóért fizetendő 
húsz tallémyi magas vámot tiz tallér- s néhány garasra szál- 
litá le. Addig nu^dnem egyedfii francia és spanyol borok- 
kal élt ez ország; az emiitett vámleszállitás azonban a 
magyar kereskedőknek is megnyitotta a concnrrentiát. Bo- 
roszló 179iben elfogyasztott 1089 akó magyar, 2069 akó 
francia és 1261 akó spanyol bort 1803ban pedig már 3774 
akó magyar bor fogyott el e városban. Innen látható, 
mennyire csa^a meg magát financiai tekintetben is azon cn^ 
szag, melly magas vánuü által a versenyzést meggátoQa. 
Poroszország 1794ben 20 tallémyi vám meUett a magyar 
borokért bevett 11,780 tallért, 1803ban pedig tiz tallémyi 



351 

vám mellett 37,740 tallért ^). — A magyar borkereskedés 
emelésére e korszak alatt többször alakultak össze társasá- 
gok, de közölök egy sem Jatliatott erős lábra. Első volt, 
mellyet dr. Fuker a század eledén iparkodott íölállitani ; de 
elhalt az , mielőtt megszttletett volna. Nagyobb állandóság- 
gal biztatott az , mellynek Schweickhard lovag, hg Brecen- 
heim , Eszterházy Ferenc és Miklós grófok és Weckbecker 
1804ben a kormány egyeztével vetek meg alapját. Ezen 
,JM[agyar-éjszaki kereskedő egyesület" cimet 
viselő társaságnak első céija volt az Oroszországban igen 
kedvelt magyar boroknak ott keletet szerezni. A társaság 
tizenkét évre s 500 Artnyi részvényekre volt tervezve; a 
tőke 300,000 frtra állapíttatott. A király annak alakulását 
elősegítendő , Gyürky torontáli főispánra bízta a hivatalos 
felfigyelést. A pénzek beszedése s kiadása a bécsi kölcsön- 
ös váltóbankra volt volna bízandó , s az flgyvivőség Bécs- 
lien egy hiteles tőzsénre ruházandó. A társaság azonban 
több okoknál fogva nem állapíthatta meg magát. A magyar 
előítélettel viseltetett ezen egyestUet iránt már csak azért 
is, mivel magyar címe mellett is Bécs tázeték ki közép 
pontiánl; s e bizodalmatlanság a Bécs és Magyarország 
közti kereskedési viszonyok akkori állapatában nem is volt 
alaptalan. De már a kibocsátott programmá sem volt U- 
elégitő : némi színét viselte az magán egy károssá válha- 
tandó egyedámságnak ; ez s az a homályos határozatlan- 
ság » mi a tervben, a részletek tekintetében uralkodók, nem 
szerezhetett annak részvevőket ^). Némelly lépéseket azon- 



1) Magáz, für Gesch. - SUt. a. Geogr. d. öMterr. Montr. 2, 407. 

2) Götting. Magas, für Gesch. stb. 1, 50. Schedios: Zeitsehrift 
6,267. 



352 

bán még is tőn e társaság; OnM»-» STéd- és Poroszoisság 
poUÜcai Tiszonyal Igen kedTezők voltak reá néxre, s az ea- 
gedaiények, mellyeket eceii orsságok konaáaTátU nyert, 
más lielkttrAlMéayek kSzt virágzatra eoKÜk Tála borkeres- 
kedésfinket A társasági lyazgat6ság t i. nem csak szaliad- 
Ságot nyert a magyar boroknak a Poprádon és Yisztnláa 
szállttására, haneai ezen Uszállitott borokra nézre az d- 
Mngeni ámmegáUitás eltfirlesztését is Ueszkdzlé; más rész- 
ről pedig a porosz, még min^ magas beviteli Tárnokai 
hordójátéi csak 16 garasra szállitUtá. A STéd király már 
előbb kedTezA íSltételek alatt engedte meg a magyar borok 
boTitdét Mllly hasznot Tárhat Tála e társaság, ha megál- 
lapodik, Oroszországból, láthatni abból, hogy hlTatalos 
Tándegyzék szerint Sz. Pétenrárra 1804ben 1,900,000 rá- 
belnyi (azaz, tObb mint három millió ftointnyi) bor Titetect 
be ^). A Schweikhardtól Oroszországba tett próbaszálUtások 
azonban még sem elégitek ki a reményeket; de az aka- 
dályok leginkább physicaiak loTén , idÖTOI elmozditUthat- 
tak TObm. Sikeresebb TOlt a STédországba tett Usérlet; mi 
azonban a társaság elenyészte ntán nem folytatuték ^. 
1807ben BerzoTlcy György fogta íél 4)ra az <{szaki bor- 
kereskedés ilgyét s kedTenc eszméjének, az északi háfó- 
zásnak megkezdésére példát ny^ftandó, a.Poprádon, I>a- 
n^fecen és Visztnlán borszállítást tett Varsóba. De ezen a, 
még szabályozatlan áton annyi akadályokra talált, hogy 
kísérletét sem maga, sem más nem ismételte >). Mi kil«- 
nOsen a tokiéi borkereskedést illeti : ezt nagy részben zsi- 



1) G5ttizf. MafSB. 1, OS. 

2) áeto Cmit. IS07. 1. OS. 

3) Sehvartetr: Slatitt. 1, 430. CMrlo?iet: árehi?. 1, 118. 



868 

dók és rácok, ki¥fll5k a nüskolcf , késmirU, kassal és e- 
peijesi kereskedők kezelték. Fő iránya e kereskedésnek, 
Virorán, Bártfán, Késmárkon vonóit át Lengyelországba. 
Ezen kereskedés az előtt leginkább bizomány (conunissio és 
speditio) által kezeltetett; azonban, az Atban gyakran tett 
hanristtások s több más nehézségek , kivált a hitel ingatag- 
sága Lengyelországban , s az előbbi , még ingatagabb len- 
gyel igazságszolgáltatás, az iUy nemfi szállításokat nu^d- 
nem egészen megszfintették. Azóta divatozó kezeltetése mel- 
lett pedig ezen kereskedésnek , nü szerint nagy részét ma- 
gok a lengyel kereskedők viszik U , a magyarországiak pe- 
dig, nüt kivisznek is, ritkán szállják az első lengyel állo- 
másokon tál , e bor^ az északibb tartományokba szállításá- 
nak nagy hasznát a lengyel, többnyire zsidó, kalmárok húz- 
zák. Bzen az áton pedig a tokiéin Uvfll nagy mennyiségfl 
egri, budai, ménesi, nagyváradi stb is juta lengyelek ke- 
zébe , kik azt az orosz és porosz tartományokba szálllQák. 
Nevezetes a tok^fteak Pesten s Pozsonyon ált szállítása 
Bécsbe is. B korszak elején még szokásban volt kereske- 
dőinknél a kfllámk szállítóit tokaji borral kUzetni; a Osze- 
rek és divatámk nagy része rovatott le tokiéval. Miután a 
porosz beviteli vámok leszálllttattak, e teimesztményfink e- 
gyik fő rakhelye Boroszló lett, honnét az azután minden 
irányban: Szászországba, Hamburgba stb ágazott el; ez 
utóbbik helyről valand kevés szállíttatott Angolország- 
ba is ^). 

A gyapjú egyike azon cikkelyeknek , mik nem csak 
az ország kereskedésének fő tárgyait teszik , hanem mely- 
lyekre az SrőkOs tartományok gyárainak is Különösen nagy 



1) CsaploTiet: áreliiT. 1, 373. 



3M 

8Sttk8ég5k vagyon. Ez az oka, miért a magyar gya|jákiTi- 
tele egyedOl az ttrOkOs tartományokra szorittatott Midőn 
e század elején kttikereskedők is kezdenék magokat gyap- 
jsrásárainkon jelentgetni s az osztrákokkal a vételben con- 
carrálni» a kiUkiviteU vám » mi U. József alatt még i Rhfrt 
TOlt, 1802ig 12 frt^ krra emeltetett ^). Afidön pedig a szá- 
razíOldi rendszer kffvetkeztélien a gyaidá ára mód fSlött fei- 
azSlnrétt , e magas vám sem biztositliatta az osztrák gyára- 
kat a kttUOldiek concorrentiája eUen , a kiviteli vám 1807- 
ben mázs4{ától 16 Rhfrtra csigáztatott. E volt oka , miért 
gyapjánkból, az európai kereskedésben nagy kelendősé- 
ge meUeU is» 1832ig évenkint alig 100 mázsa vitetett a kai- 
íQMre, míg az osztrák tartományokba tett szállítások 1802- 
ben 124,814 » 1815tAl pedig 1821ig közép szám szerint 110 
ezer mázsára mentek. A kttUOldre szállításnak növekedéséi 
azonban 1824tdl fogva (ez évben 3400, 1825ben 6136, 
1826ban 6802 mázsát tőn) nem csak a vámleszálUtás , ha- 
nem jnhtenyésztésiink rendUvflli gyarapAlta s a gyapjú fl- 
nomnlása is okozta. A kttlíOldre t.L csak a legfinomabb 
gyapja vitetett , adtől 100-^150 p. flrtayi ár titán könnyeb- 
ben megfizethető volt a nagy vám is. mint az aUastöl, 
mellynek ára alig haladta meg kétszor a vámadót. Mind a 
mellett is pedig , hogy gyapjúnk vitelében 1822 óta a kU- 
löld is inkább concorrálni kezdett , az örökös tartományok- 
ba tett szállítások is nevezetesen emelkedtek: mondám, 
hogy 1821ig a kivitel közép száma 110,000 mázsát tőn, ez 
évről már 135,606, 1822ről 137,192, 1823ról 142,513, 
1824ről 173,504, 1825ről 163,286, 1826ról 162,535, 1827- 
ről pedig 190,003 mázsát maUtnak elő a kereskedési táb- 



1) AeU CoMil. 1802. I. 61. Sohfartiier: I, 223. i) aUU. 



355 

lik mind a mellett is, hogj a gyapjúézttvetek benn ia Jóval 
nagjobb mennyiségben gyártattak. EbbM eléggé Utfinik, 
hogy» bár — az 1802diki országgyfilési rendek véleménye 
szerint — részben a juhtenyésztés csökkentése miatt, ne- 
hogy t. i. mellette a szarvas marhatenyésztés elhanyagoltas- 
sék 9 emeltetett is fel annjrira a gyapjú váma , a jnh ndnd a 
mellett is mindig szaporodott s a gyapjókereskedés éven- 
kint gyarapúlt. 

A dohánynak kttiíSldre kivitele nem volt ugyan egyene- 
sen eltiltva , de annyira megnehezítve a bécsi abaldó rend- 
szabályai által , hogy egyesek alig állhatták ki vele a con- 
correntiát Minden magányos , ki dohányt kttUlUdre szállí- 
tani akart, azt csak az alialdötól eszkttzltttt szabad levél 
mellett tehette ; mi nem csak a taksák s a néha hetekig hú- 
zott várakoztatás miatt volt terhes , hanem azért is , mivel 
illyenkor a vevőnek nevét is ki kellé nyilatkoztatni; minek 
következtében az abaldó e vevóket többnyire magához ra- 
gadá; mi annál is könnyebben sikerült neki, minthogy szál- 
lításait semmi sem akadályozta. Továbbá, ha a szabad me- 
neti levélen álló öszveg a harmincadi mérésen pontosan ki 
nem tttött , a dohány letartóztatott ; nd még is e cikknél , 
mellynek súlyát száraz vagy nedves idö változta^a, igen 
könnyen megtörtént. Az osztrák vámhivataloknak szabadsá- 
gában állott a terhes kocsikat lerakatni s lyra fölmérni 
s még a kötegeket is feloldani. Ha a kereskedő az útlevé- 
len kiszabott országútról a mellék , talán jobb, ie szint oda 
vivő útra tért, nem csak dohányát elveszte, hanem pénz- 
l)eU büntetésre is szoríttatott. Az 1802ki felírásra 1807ben 
érkezett kir. válasz ^) cMk igen tökéletlenül hárftá el ezen 



1) AcU Conil. 1802. 1. Ő4. AcU Comit. 1807. I. 407. 



8S6 

akadályokat, egjedll azt ngedrés meg, kogy a kdlA M- 
lerél eratán akámelly fiók dokáiiykhrataltöl is kéreOieaaök 
a kanaad nap alatt Uadaaatií. Bffit esea khrAl még a iw- 
dek kiTáiitak: kogy a kanaincadi aiérösek a ki^ókOD tétet- 
aenek, az Atlevél takai^fa leazálttttaaaék , s annak értéke 
károm kónapról, ndként eddig divatkan volt, katártalan, 
Tagy csak kosazabb időre teijeszteaaék , meg nem enged- 
tetett. Mind e mellett ia a szfikség, mit Európa e kor ele- 
jén a Tirginiai dokány kimaradása miatt erezett s az 
dUíor még igen csekély kiviteli vám (másfél kr. aUzsár 
Ját^ a kiilíOldttn is nerezetessé tette a magyar dokány- 
kereskedést ; az olasz , német birodalmi és németalíOldi 
gyárak tSbbnyire magyar dobányt dolgoztak 151; s bár az 
abaldó te^es erAvel fizté az egyedámsággal batáros mnnká- 
taflt, 1790 táján egyedfii a tengerpartokon tSbb miUiö íM 
folyt be e cikkelyért az országba. Ámbár pedig az angol- 
^szakamerikai káború bevégezte s a kereskedési viszonyok 
eligazodta ntán katalmas vetélytársa lén is e cikkelyfinknek 
az amerikai dokány, olcsöbbsága s kfilOnOsen a bnmókészi- 
tésre alkalmas volta miatt még is Uállandotta az awali con- 
correnUát , ka egy bal inancfogás nem tOrténik , mi szerint 
a statofljOvedelmek szaporítása a vámok fölemelésében ke- 
restetvén , a dokány essiUlJa idOről időre mindig magasabb- 
ra, végre pedig egészen 12 p. frtra emeltetett; ndnek az- 
ntán a tUalomkoz hasonló hatása volt: a gyárak, nrik. eddig 
magyar dokánynyal dolgoztak , az angolok által Amerikár 
bél kezdek ellátni magokat. Azonban nem sokára bekövet- 
kezett Európának a szárazíOldi rendszer általi elcsokása az 
angol árak elől. Az olasz , német birodalmi stb gyárak is- 
mét Magyarországra forditák szemeiket , de miután ennek 
dohányát a magas vámok mód felett megdrágították , Olasz- 



357 

8 Németorax&g tíShh tartományai kormányaik által Is Oas- 
tdnttztetrén, nagyobb mennyiségben keiAék e ciklLet ter- 
meszteni; nü által dohányicereskedésfinií lielyre nem pótol- 
ható kárt szenvedett. Később a dohánykereskedésnek mind 
az abaldótól , mind a vámok részéről vetett akadályai nagy 
részben megszftntek ngyan , — amaz a nyerészkedéssel fel- 
hagyván , emezek pedig koronként 12 írtról 2, később 1 fo- 
rintra, 1824b«i pedig 20 krra leszáUittatván : de sem az e- 
lőbbi kedvező körülményeket » mikben a magyar dohány e- 
gészen megállapíthatta volna magát az európai kereskedés- 
ben , tObbé visszaidézni — » sem Olasz s Németországot do- 
hány veteményeitől a miénk Javára megfosztani nem lehetett 
Azonban mióta így a vám leszálUttatott , még is emelkedni 
kezdett a dohánykereskedés és növekedni a kivitel , főleg 
Olaszországba, ugy annyira, hogy a kivitt mennyiség, mi 
a nagy vámok id^én alig ment 10,000 mázsára, 1818tól 
fogva 40,000— 60,000re emelkedett ^). Ml pedig az abaldó- 
nak B egyeseknek benn az országbani dohánykereskedését 
illeti: századunk első tizedének vége felé, midőn Li. künn 
a száraz föld elcsukása oUy keresetté tette e cikkelyt , a 
zsidók nagy tftzzel fogták fel ez ágát kereskedésünknek, 
mdlybe eddig nem elegyedtek. Egy messzeágazó társaságot 
alkotának , meUy több vidékeken ágy annyira magához r»- 
gadá az első kézbőK vételt, hogy a szittuéges mennyiség 
beszerzése Iránt nem ritkán a császári abaldót is zavarba 
ctKé, 8 kényszerité azt tőle magasabb áron vásáclanL lUy 
nemft esetek többszöri előfordulta a dohány árát igen ma- 
gasra csigázta , a nélkül , hogy a termesztő haszna növe- 
kedett volna. A csász. abaldó e visszaélést azon elv flUál- 



1) Opisio ntpmL Coniniere. 1827. 1. 20 éi 34{k Ubla. 



U'MJ, ifti 



— __>-- ■ ■ I r- " .-.--■■ ■*«^... ^ — • ... .i—.,... 



358 

Ittasa álUl törekvék orroslani, hogy a UncaCári szükség: 
azontil soha se iiyerészkedöktAl Tásároltassék. Azért e- 
nettetett a vám is oUy magasra, hogy egyesek, kJ nem tí- 
hetrén , a szükséges memiylséget az ahaldó elől le ne fog- 
lalhassák. Ezen intézkedés meggátolta ngyan a nyerészke- 
dő zsidötársaság cseleit, s általán az egész dohánykereske- 
désre Jó hatású leendett , ha egy részről a Tárnok oUy igen 
fBl nem emeltetnek, más részről az abaldó tiszteinek Yissza- 
élései a termesztőket nem zakla^ák. Azonlian a dohánynak 
a gabnával együtt! drágulása s a beváltó tiszteknek több- 
szőri csalásai arra bírták a csász. dohányigazgatást , hogy 
ISlTben az eddigi beváltás mellett tisztei által, magány o- 
sokkali szerződés ú^án is kezdé a szükséges mennyiséget 
beszerezni. A kővetkező évben pedig a tisztek általi bevái- 
tatással egészen felhagyván , a szállítást csődületmegnyltás 
által a legjntalmasabban igánlkozónak engedé át. Ezen ren- 
delet , miután a dohánynak vételét az abaldótól függetlenné 
tette, megkőnnyfté ugyan a kivitelt; de annak az ország- 
banl beszerzését végtelenül megnehezité az abaldó szállítói- 
nak uzsoráskodása. Ezeknek a termesztőkőn is elkövetett 
csalásai s önkényes árszabások azóta számtalan, a kor- 
mánynak is benyigtott panaszokra adának okot , más egye- 
seknek pedig annyira megnehezítek uzsorás cseleik s ala- 
csony fogásaik által a vételt , hogy , ki hasonlókhoz foljra- 
modnl nem akart , velők a concurrentiát ki nem állhatta ^ ). 
Egy , az 1827dikl országgyűlési rendekhez küldött kir. 
válasz^ által ezen csalók cselszö vényei megtiltatnak ugyan. 



1) L. en6\ Deyák : Gesoh. Darstell. <l. ung. Tobak - Hand. von 
1817 bis 1822. 
ÁcU. Conit. 1S2H L 1301 és 1803. 



S59 

B azoknak , ka csínyeiket folytatnák , megbfintetéae az UletO 
katóságokra bizatik : de alattomos fogásaikat , meUyekkel 
a termesztöket zsaroUák, még ezen rendelmény sem képes 
egészen kiirtani. — A bécsi dobányigazgatástöl évenUnt 
kiszállított mennyiség mintegy 100—180 ezer mázsára me- 
gyén. — 

Nevezetesb cikkd még a kivitelnek : bőr, faggyú , ken- 
der , gnl^acs , méz , kamuzsir. E tárgyak , mintbogy a kftl- 
íSidre kJYitel 1824ig ragy egyenesen eltUtYa» vagy a tila- 
lommal felérő Támok által nehezítve volt , egyedül az OrO- 
kős tartományokba szállíttattak ; a kttlfOidre vitt mennyiség 
ügyeimet sem érdemel; az említett évtől fogva azonban né- 
meUyikének a külföldre szállítása is növekedett. Kttlőnősen 
a nyers bőr kivitele egészen eltiltva volt , a kidolgozott pe- 
dig a német örökös tartományokban nagy (4 pfrtnyi) vámmal 
terheltetett, holott a beviteli vám igen csekély volt. *). A 
kivitt mennyiség közép száma , mindenféle, ökör-, 16-, jnh-, 
stb bőrt ide értve , köriilbeliil 500,000 darabot tőn % - 

Kender e korszak végén már mintegy 40»000 má- 
zsa szállíttatott U. Mi annál örvendetesb jelenés , mint- 
hogy még az előbbi korszakban nevezetes mennyiségű 
kendert kelle behozni a tengerpartra Bolognából és Fer- 
raráMI a honi hi^ózás szfikségeire. Apatinban, Hód- 
ságon és Filippován bizományosokat is tártának már an- 
gol kereskedők , kik nem csak jó áron szedek ezeknek 
számára e növényt , hanem jobb kezelésre is lanltálr a- 
zokat , kiktől a kendert venni szokták. *) 



1) AeU Conit. 1802. I. 60. 144. 

2) Opfnio De|>. Comn. 1827. 2- ét Sdik tábla. 

3) U. 0. 1. 26. 



A ÍÉggjA és siajppaBj Igen aagas Tannal nem ter- 
helteteU ngyu a kUdíOIdre Titdaél , csak 1 ft 30 kr. 
ettdtót kellTéa flzetni; de oUj gyakran és Táraflannl, 
ntnden előre tett figyelmeztetés nélkfil megtfltatott , kogy 
aen rttkáa már a TégsA osztrák állomáson érte utol a 
tilalom a szállítást; sakkor, természetes, elvesztegetni 
kdle ánUát a kereskedőnek; mi okMl e kor végéig alig 
vitetett néliány font a kfilfOIdre; I825től fogva azon- 
ban igen kezde nevekedni a faggyá kivitele; ez évben t L 
5534, á következőben »601 , 1837ben pedig 153,110 
fent száDittatott idegen tartományokba. 1834tőU meddig 
a kivitel 1000—6000 mázsát tőn, az őrőkős tartomá- 
nyokba is igen növekedett a faggyá kivitele; az említett 
évben t.L 13,374, a kővetkezőben 12,395, 1826ban 
22,512, 1827ben pedig 20,952 mázsára hágott 

A méz- és viaszkereskedés a magas kUfBldi vám 
miatt 1824igcsakaz őrőkős tartományok határai közé 
szorált iUvitete. évenUnt 5000 — 20»000 mázsa méz, 
500 — 3000 má . sa viasz. — A gnbacs kivitelét „a gya- 
kori és ingadozó tilalmak és korlátolások , mellyek nem 
annyira a belgyá ik, ndnt a kö^ó iirttgye alatt Uzárö 
szabadékot alattomos utakon eszkőzlőtt egyedámság se- 
gedelmére történtek" ^), néha annyira megakadályozták, 
hogy a természet ezen nagy becsfi adománya honn nem 
ritkán a földön rothadni hagyaték , mivd a kfiUöldre ki- 
vitel meggátoltatván , ára annyira leszállott , hogy a sze- 
dés költségei is aUg kerAltek U. A Uvitd, mind e mel- 
lett is az örökös tartományokba 100,000 — 180,000 
köbölre ment. 



1) áeU Coait. ICn \. 53. 



361 

A hamnKsIr, ndMl éTenUnt Osszesett 20,000 — 
50,000 mázsa vitetett ki» az osztrák tartományokon ki- 
Tfil leginkább Szászországba és Regensbargba szokott 
szállíttatni. Az angol- francia háború s a szárazfSUIi 
rendszer korában Amerikából be nem hozathatván , a ma- 
gyar készítmény igen keresetté lön az európai kereske- 
désben; ékkor állíttattak fel a legtObb hamozsirgyárak 
honunkban. Kelendőségével azonban nOvekedtek a Idvi- 
tel elébe vetett akadályok is, mik a más cikkelyeknél 
fennállókat még avval is meghaladták , hogy csak az ud- 
vari bankválasztmány szabadmeneti levele mellett volt 
szabad tenni a kOlíOldre szállításokat; ezen útlevél U- 
eszközlésére pedig legalább is hat hétnyi idO UvánUtottE 
levelekkel a bécsi kereskedők nyerészkedéseket is szok- 
tak volt fizni , a nevezett választmánytól megvásárolván, 
és szállítóinknak minden mázsától flzetendO egy pftért ad- 
ván eL Ezen Uvfil pedig a kOlíOldi essito 4 ítra emelte- 
tett mázsi^ától. így tOrtént , hogy a szárazíSldi rend- 
szer enyésztével a versenyt az ameriludval Id nem áU- 
hatván , kfilföldre alig szállíttatott néhány mázsa ; mi- 
nek következtében ttfbb költségesen emelt gyárak is el- 
pusztultak. 

Említésre méltók végre ható kereskedésOnk kOvet^ 
kező cikkei: gyttmOlcs, miből az OrOkOs tartományok- 
ba a kor el^'én körttlbelfil egy , végén pedig tObb Ot mil- 
lió fontnál ; a killfOldre pedig a kor elctíén mintegy 50 — 
100 ezer, a végén már közép szám szerint 400,000 
font szállíttatott. — T^j a szomszédokhoz évenUnt mint- 
egy 200 — 400 ezer, kfilíSldre pedig 1824ig 2000 — 
60,000, azután a vámok leszálUtUtván , 140 — 270 



3C2 

ezer feni viteteU. — Agyi-ioíl évenkijit Ösgzeeea 200 — 
800 ezer; Uiiaö 200,000 — 1,000,000; oíaI miiideiifé- 
le 500,000—2,700,000 font stb. stbJ) ssáUiUatott U 
u országból. — 

A boTiteU Kereskedés , egészben véve , kevés yálto- 
«ást szenvedett Magyarország gyári s kéznili állapo- 
ta ,. ndként ÍVnebb látók , Örvendetes haladásnak indult 
ttgjran e korszak alatt ; de még korán sem emelkedett 
annyira, hogy a nevezetesb cikkek bevitelében szembe- 
tűnő különbséget okozott volna ; betndva a nép szaporo- 
dását , ugyanazon eredmény áU elO a passiv kereskedés- 
ben , meUyet a nmlt korszak alatt kimntactam. Némelly 
cikkelyekben azonban mégis meglepő a fordulat , s a be- 
vitelnek csökkenése a honi készítmény szaporodtának 
következésében. P. o. kikészített bőr és bőrmfivek 1802- 
ben 918,314 flért hozattak be az OrOkOs tartományok- 
ból, 1816ban 516,856 font, mi kOrttlbeliil ngyan annyi 
forintot vitt ki , mennyi a fOnebbi Oszveg ; 1 8 1 8tól kezdve 
pedig 1827ig e beviteli Oszveg évenUnt csökkent, s né- 
ha csaknem felényire. A divatáruk beviteli száma 1 818ig 
mindig meghaladta a 150,000 forintot, ez évtől kezdve 
mindig csökkenve 1827ig,aUg ment kOzép szám szerint 
50,000 ftra. Szabó- és vargamfivek 1816 és 1817ben 
UUOn tObbet kivittek 390,000 ftnál, azután pedig kO- 
zép szám szerint mintegy 80,000 ftra ment a bevitel stb. 
Némelly áruk bevitele pedig, mfnők égettbor, gyag{ik 
8 gyftpot-mfivek , papir stb , a népesedés és fényűzés a- 
rányában nOvekedett. Más áruk végre, főleg általán 



1) Opiiifo Depiit. Comm. 1827. 2ik én 3ik tábla. 



S63 



Téve a gyarmatiak / a hármincadok változta s a sorom- 
pók tágulása következtében kOzveÜenttl a kttlfOldröl kez- 
denek beszálUttatni; például: kávé ^) 1823ig az osztrák 
tartományokból közép . számmal mintegy 500,000 font 
szállíttatott be, mi az említett évben (ba a sokszor idé- 
zett kereskedési tábláknak hitelt adhatunk) 1015, 1825- 
ben 99, 1827ben 110 fontra sttlyedt; a kttlíOld szál- 
lításai pedig , mik 1816tól 18 23ig kOzép szám szerint 
mintegy 500,000 fontot tónek, az ntóbbik évben 764,000- 
re; 1627ben, addig évenUnt növekedve, 869,000 
fontra emelkedtek. Hasonló eredményt mutat a cukor: 
nüg az örökös tartományok bevitele , az egy milliót né- 
ha százezrekkel meghaladó öszvegröl 1823ban 3272, a 
következő években néhány száz fontra szállott : a kül- 
földnek szállításai tetemcsen növekedtek ; a finomított cu- 
kor bevitele ugyan e tekintetben is csökkent , de a cu- 
korlíszté,mi 1816ban csak 134,000, 1820ban 500,000, 
1822ben 880,000 fontot tön, azután köriUbelttl 1,500- 
OOOre emelkedett. — A faoli^ 1823ig mintegy 70,000, 
azontúl 5, — 7,000 font hozatott a szomszéd tartományok- 



1) B dkk 1803ban a papirpéns eliörlestténére 50 pft fofyatztéki 
Táanal terheltetett az osztrák állomásokon ; ez a^an megszün- 
tetett ISOTben az 5dik törr. cikk által : a szárazrőld elcsnkása a- 
latt azonban , ISOOtől kezd?e baét 84 pft SOkrnyl Támmal ter- 
heltetett mázsája. Ezóta mint osztrák kereskedési cikk j5tt 
Törökországból magyar földre , s Innen mint aeti? ára vitetett 
ki. Ara e cikknek azon korban rendkifttli volt: lS04ben 200 
—225 fton , I807bea 375 fton kelt mázs^a Pesten ; 1 J^OSban pe- 
dif I aranyon^ ISOOben 14*10 pfloa kelt fontja ugyanott- L« 
S€h?artner Statist. 1 , 422. 



864 

ból; ldUf?)ldrAl dlenben az évenkéiitt, latntegy 6 — 8 
ssáxezer fontnyi lieTitel 1823iM kezdve aindfg teteae- 
sen meghaladta a milliót 8tb'). De 1807töl kezdve álta- 
lán véve tágnlt Magyaromágnak a kiilíBlddeli kOzveÜen 
kereskedését s ámbár azon gyármAveket, mellyeket az 
osztrák tartományok szolgáltathatnak a kttlfOldröl behoz- 
ni folyton tilalmaztatott ; némelly cikkelyeknek azonban » 
mellyeket az osztrák tartományok vagy nem elég mennyi- 
ségben, vagy magok is a kttUOldrdl szállítottak » bevi- 
tele kOnnyittetvén , a bécsi kalmároknak magyarország- 
ra nézve ftzOtt egyedámskodása ^) nagy részben meg- 
szOntetett 

Az 1827ki kereskedési választmány általános mér- 
legét is aiUa Magyarország' mind az OrOkOs tartományok- 
kal, mind a kttliOlddel folytatott kereskedésének. E sze- 
rint tiz év alatt» 1 816 — 1 826ig az OrSkSs tartományok- 
kali kereskedésben , bár néhány év pasidvnmot adott » Osz- 
szesen még is kerek számmal 35 milliót nyert volna Ma- 
gyarország; ellenben a kilUOlddeii kereskedésben, min- 
den év passivomot adván, Összesen 54 milliót vesztett; 
minélfogva Magyarország összes kereskedésének eredmé- 
nye e tiz év alatt 19 millió veszteséget tenne. B táblák 



1) OfUio Depvt Couu 1827. 

1) As ISOZdlk orsiágicTttléseB psnattkodntk a rendek — Aeta Co- 
■dtior. 1. 110 — hogy, niatáB asános tiltott árut as örököt 
tartoMiayok gy&rai élés «eaByiségbea aea siol^tathattak , 
a béeai kalmárok ollyaaokat külföldről beesempésféa , belföl- 
di sysaáai ét tokkal drásábbaa , adat eltö kéxből Teani lehet 
?aia , tolták a tta^^arokra. 



385 



axonbu , udként maga a kereskedési T&laaxtjniány Urn- 
talta, oUy zavartak a (OkéleUenek, Kogj szerinttfk kOze- 
litőleg sincs meghatározva a aagyar kereskedés és pénz- 
forgás eredménye. Mivel pedig más , tOkéletesb adatokkal 
maga e választmány sem birt, azon kérdést: nyereséget 
ád-e vagy veszteséget a suigyar keresl^edés ? — meg nem 
f^thette. 



366 



• • 



• • 



OTODIK SZAKASZ. 

NÉHÁNY PILLANTÁS IPARUNK S KERES- 
KEDÉSÜNK JELEN 8 JÖYÖ VISZONYAIRA. 



Miként az elöbU ssakaszból UTfláglik, haxánkflai Jél 
látták 8 érzették már az országnak ipar- a kereakedéalieni 
hátramaradtát 8 annak kOTeCkézéaeit ; de némi , kivált a 
mezei gazdaságban megkezdett javitásokat kivére, 1825 
tá{áig a legjobb akarat mellett sem lelték fSl a mödot, 
mellyel a haza e teUntetbeni áUapatán , függetlenttl a kö- 
rülményektől , mellyeket ráltoztatniok nem lebete, se- 
gitbetnének. Kivánataik fd tárgya , Titáik legóhi^jtottabb 
céUa a kereskedés tökéletes szabadsága Tolt. Ettdl Tár- 
ták az ország iparának fidAletét , etttl az éh^jtott eldba- 
ladást az anyagi jólétben. 

Igaz , hogy ez legrövidebb út, legbiztosabb eszkOz le- 
endett a célra : a fennállö vámrendszer megváltoztatása » 
a magyar és német tartományok kereskedési viszonyainak 
méltányosb elintézése, hatalmas, rOgtön munkálkodó e- 
meltyiUe leendett az ország anyagi érdekeinek korunkban. 



367 



inidöii a mindeii oldala tudásnak Európát fUlderltett suga- 
rai honunkba is elhatának , s azok Tilágánál az ipar si^ál 
er^'élidl is emelkedni , s az ország részben elkorhadt insti- 
tutióinak szertelen halmazából hatalmasan fölvergödni kez- 
de. S bizton állithatni , hogjr a kereskedési szabadság s 
ennek következményei , párosulva a törvényhozás célsze- 
rű intézkedéseivel , a váltótörvény , a polgári jogok tá- 
gulása, némelly szttkkeblti s ennélfogva sértő szaliadité-* 
kok eltörlesztése stb, Magyarország miveltségi állapatái 
egészen megváltoztatták , s rövid idö alatt oUy haladást 
eszközlöttek volna virágzatában • minőt talán a legmeré- 
szebb remények sem tápláltak. 

De midőn méltányosságot követelünk, óvakodnuk 
kell , nehogy minmagunk sértsük meg azt. Kormányunk — 
8 tagadha^uk-e ezt méltánytalanság nélkül? — atyai 
indulattal fogta ált a viharok veszélyeiben tanisitott 
tántorithatlan hüségü ország érdekeit. Századunkban tett, 
többet , mint valaha , mindent , mit csak az összes mo- 
narchia viszonyainál fogva tehete, annak boldogitására. 
Hogy kereskedésünknek korlátlan szabadságot nem en- 
gedett , kevesbbé , mint akármi egyéb, irathatik indulatá- 
nak s akaratának rovására. Sokkal régibb, mélyebben 
gyökerező a statusorganismus legkényesebb elemeibe ez 
a századok folytában különféle körülmények- s esetektől 
föltételezett rendszer és viszony, mintsem azt egyszer- 
re és hirtelen, veszélyes rázkódtatása nélkül a többi, 
szintúgy atyai ápolást követelő tartományoknak, a leg- 
jobb akarat is megváltoztathatná. E volt oka , miért az 
1827ki kereskedési választmány is általlátván az e tárgy- 
báni rögtöni lUitások leheüenségét , a körülmények ked- 



368 



Teiöblire változtáig megtartandónak itélié az osztrák 
egyesületet. 

Más módokról kell vala tehái gondoskodni az or- 
szág anyagi jólétének emelésére. De — yalUnk meg, 8 
uűért tagadnék most, miután a vád nagy részben már 
csak a história körébe tartozik ? — századunk harmadik 
tizedéig sokan hasonlók valának az égből mannát Tárók- 
hoz. Hiányzottá tetteró; az igények, kivánatok, kö- 
vetelések ziga mellett Ti^mi kevés történt , illő egy nem- 
zethez , melly ann]i életerőt rátett kebelében ! A nemes- 
ség nagyobb része, melly a pénzerő birtokában volt, kel- 
lőleg nem gondoskodott a hon ebbeli érdekeiről, s bár 
egyesek törekvése minden dicséretre méltó, nem egye- 
sCUt , hogy a szétágazó erőket központosítván , fedezné, 
pótolná a miveltebb mezei gazdaság , gyárak stb hiányát 
Csak panaszok hallattak , kivánatok ismételtettek ; — mi, 
természetes , a haza állapatán gyökeresen nem segíthe- 
tett. A gondos kormány egynémiben szelídítette a hirte- 
len el nem törleszthető rendszernek szellemét , egynéndt 
könnyebbített vámleszállitások stb. által. De a nemzet a- 
karata , -^ mert nemzetnek csak akarnia kell f — elszán- 
tan fogni a javításokhoz , s a régi munkátlanságból fel- 
ocsúdva, tetterővel lépni a pályára, mellyen áUapatát, 
mennyire egyéb fenálló viszonyai engedik , lUjá teremt- 
heti , mind a mellett sem jelentkezék határozottabban. 

Azonban a század szelleme nálunk is kivivta jogát. 
Az az előkelő figyelem, mdly Európában, kivált a fran- 
cia háborúk óta, az anyagi érdekek iránt fölébredett; az 
emberi szellemnek az a rendUviili találékonysága a ter- 
mészeti erők meghódoltatásában s elsiyátitásában » melly 



369 

korunkban a tér és idő . munka és eredmény viszonyai- 
lian új arányt teremtett , s a munka nagy részét az em- 
berről a természet meghódított erejére tolá; a poUticai 
szabadsággal táguló korlátai a közlekedésnek , növekedé- 
se a szellemi súrlódásnak , könnyebbűlése az eszmecseré* 
nek s általán véve a szellemi közlekedésnek, oUy é* 
lénkké s közönségessé lőnek a béke csöndében , hogy a- 
zok honunkba is » az eddig miUdnem ismeretlenbe , elszi- 
geteltbe, eUutának. E befolyásoknál az erő ébredése 
mindinkább több egyes tünemények által kezde nyilatkoz- 
ni. Még csak egyesülés hián3rzott , hogy tetté éljenek a 
fcinedező eszmék. 

Az 1825ki országg]rülés erre is alkalmat nyújtott 
Ettől kezdődik az ország szebb életének korszaka , melff- 
nek szemlélete már is annyi örömet nyújt a hazafi lelké- 
nek azon hatalmas , minden oldalú , gyors előhatadtával 
minden ágaiban a népszorgalomnak, s azon még szebb jö- 
vendő biztos reményeivel , mellyekre a naponként lUat 
szfilő, a virágzatnak Aj magvait elvető, vagy bimbóit 
illesztő jelenkor jogosít. 

A fenn emiitett befolyások éten országgyűlésen már 
meglépőleg nyilatkoztak ; s a nemzet anyagi állapotát il- 
lető jobb eszmék mindinkább teljédének , fcjlésökben se- 
gittetve olly férfiak által , kikben a felvilágosult Európa 
legmiveltebb nemzetei közt kif^'tett, sok oldalú tapasz- 
talással érlelt s gazdagított szellemhez hő hazafiul ér- 
zet s lángoló buzgalom szövetkezett. 

Hiszem , hogy a közvéleményt f^'ezem ki , midőn e 
nemes hazafiúi szellem képviselőjének , a hő keblú Szé- 
chen]i István grófot nevezem, ki e tekintetben hasonlit- 

2i 



'- -. -*■ *, ■^- ," ■ • ,, >f ' . ."^-í-' 



370 



Iműaniil sokat mfrdt , mind tett és példa » mind lángész 
átülte iratai által , mellyeknek céUa volt : az óaálomba me- 
rilt nemzetet életre rázni í91 , figyelmessé tenni hátrama- 
radtára » rágyat geijeszteni benne > a miveltség és ipar 
41dásailMUi , mellyeket az birtokosának ad » Európa egyéb 
népeinek példiuaként részesülni, s e végre panaszok s 
kOvetdések helyébe önbizodalmat állítani , tetterőre , köz- 
széliemre s egyesülésre Mmi a megoszlott nemzetet. E 
nemes férfin fellépte óta több yirág fejlett ki nemzeti ipa- 
runk mezéén, mint előtte egy század alatt Az eszmék, 
mellyeket ellUnte, a példák, mellyeket nyigta, az egyesü- 
letek , mellyeknek indító oka , alkotója , lelke volt , mind- 
inkább eloszlatták az elfogultságot, balitéletet, szükkeb- 
Iftséget, mik a nanzet nagy részét fogra tartották, ö 
lelke lön a maga indította mozgalmaknak ; — a nemzet , 
tőle rábiratva , tenni akart — s akaratának már is , ed- 
dig nem ismert haladás eredménye. 

Iparunk jelen állapotát részleteiben előadni, őszin- 
te megrallom, túl van erőm korlátain. De ez inkább Sta- 
tistica tárgya lévén , nem is célom , ki csak az irányt , 
mellyet iparunk e korban vett, s a szellemet , melly azt ált- 
lengi , fő ponUaiban akarom kiemelni , s általában itt 
csak annyit mondani , menn]i e munka befejezésére szük- 
séges. 

Mi tehát először is mezei gazdaságunkat il- 
lett: nem feledve, hogy a nemzett miveltség ágai ugy 
annyira egjrmásra viszon]rálnak s kölcsönösen föltétele- 
zik , emelik egymást , hogy ugyanazon részlet ok és o- 
kozat egyszersmind ; minélfogva az ipar előhaladása oka- 
inak vizsgálatánál az arra közvetlenül ható egyes befő- 



371 

lyások mellett , uündig az összes miveltség Ufcdlése s ha- 
tása is szem előtt tartandó — : a mezei gazdaság kormik- 
lianl haladásának legdúsabb kOvetkezésfl okai kOzé két- 
ségentul elül sorozandók tOrrényhozásonknak a pörságot 
fSldei s urával! kedTezőbb riszonyba állító rendeletei, 
továbbá a mezei gazdaság gyarapítására alkotott egyestt- 
ietek s intézetek , végre egyesek példáinak befolyása. 

Az 183 Oki 4dik cikkely a jobbágynak szabad kOltO- 
zési jogát tökéletesen biztosítván, azt rendelé, hogy: 
„miután a jobbágytelki állomány javítására fordított mun- 
kának illő bére a jobbágyoknak igazságos tukUdona, hogy 
ezek akár ettől , akár a kOltOzés törvényes hasznaitól el 
ne essenek , a földes ur siyitsági joga fentartatván , min- 
den jobbágynak megengedtetik , hogy a telekbe tett költ- 
ségeket s javításokat , a teleknek és Jobbágyi állomány- 
nak haszonvételével egjrütt szabadon eladhassa". Bzen 
eléggé nem becsülhető törvényrendeletekhez hozz^árult 
azon, az iparra nézve nem kisebb fontosságú törvény , mi 
szerint a jobbágjri legelő a földes úrétól , ha a jobbágy- 
ság kiváiya , elkUlönöztetni , sőt , hogy a jobbágy szor- 
galma nevelésére földét különválva és szabadon használ- 
hassa , a nagyobb rés^ kívánságára minden egyes jobbágy 
egész földbelí illetősége legelővel együtt egy tagban , vagy 
ha ezt a helybeli körülmények nem engednék , legalább 
dftlő szerint kihasíttalní rendeltetik. Mellőzve itt ezen s 
más , a jobbágyságot illető , e korban alkotott törvények 
áldásainak taglalatát , csak azt jegyzem meg : hogy e tör- 
vények által elmozdítva vannak mezei gazdaságunk emd- 
kedésének eddigi legnagyobb akadályai : az úri önkény , 
a haszonvétel s javítási munka és költség sigátságának 

24* 



— t-Tlif-MI 



372 



biloiijrUdaniága , és a fOldszerkezet Idányossága ; csak 
eien atóbHk BegszflBtérel rálIk lehetővé , hogy földmi- 
TdAnk as oUytOkéletten három-forgói. rendszert a Thaer- 
forgöival , Tagy ennek kOrttlvények szerinti módositásá- 
Tal felváltván s legd^iének javítására gondot fordítván , 
a Mtvútebh mezei gazdaságot valahára siyá^ává tegye. 

Az egyesületek , mellyek eddig nálonk a mezei gaz- 
daság eltaiozditására keletkeztek s mellyeket fSnehb elő- 
soroltam » ndnd csekély kOrre terjedvén, egyes vidékre, 
legflUebb pár megyére árasztották hasznaikat Olly egye- 
sMlet , melly as egész ország szorgalmasb birtokosait ösz- 
szekösse, mellyben az ugyanazon érdekek melletti törek- 
vés az ügynek nagyobb erdvel eszkOzlendö gyarapítására 
kOzpontosíttassék , mdly végre a belvetélkedés fBlébresz- 
tése mellett honunkat a külfölddel is nagyobb érintésbe 
állítsa , — iUy nagy hasznú egyesület alapításának dicső- 
sége a sok érdemű gr. Széchenyi Istváné; ki az 1826- 
U országgyiUés alatt Pozsonyban tartott lóverseny sike^ 
rflltentán, Bszterházy Mihály s Károlyi György gróíbk 
s Wesselényi Miklós báróval egyesülve, egy Pálya fu- 
tási társaságot alkotott, Andrásy György, Bszter- 
házy Károly, Pcjachevich Péter grófok és Orcy Lőrinc 
báró hozzá csatlakozása által nem sokára g]rarapAlandót. 
Az egyesület, melly közvetlen céUáol a lótenyésztést 
tűzte volt ki, 1827ben kezdette meg, az alapszabály 
szerint, központosulás miatt mindig Pesten tartandá ver- 
senyeit. 

Még ugyanazon évben bővebben kif^tette terveit a 
nemes gróf, számos hazafiak társaságában nemzett ca- 
sinót állítván föl, mellyben a szétágazó erők közpon- 



373 



tosúlUanak s a nemzeti ipar tanácscsal és tettel illesztes- 
sék az egjúti munkálkodásban. Első gyümölcse ezen e- 
gyesületnek nem sokára kifejlett : a honi boíok ismerteté- 
sét s ez által a tenyésztésnek és kereskedésnek gyara^ 
paltát eszkOzlendő a társaság , pincéét ugyanazon évben 
lerakóul tűzte ki. 

Azonban a pályafatási társaság hatalmasan gyara- 
podván, 1828ban második korszakát érte, a nemzeti ipar 
emelésére Lótenyésztő társasággá alakulván ál- 
tal. De nem sokára ismét tágult az egyesület munkál- 
kodási köre: miután ti. az lB29ben keletkezett állatmu- 
tató egyesületet is kebelébevonta, 1830ban Állatte- 
nyésztő társasággá változott, s igy egy lépéssel 
tovább haladt arra , hogy később az összes mezei gazda- 
ság tökéletesbitését vehesse céUául. A már igy fennálló 
intézet cé|ja volt : „hogy Pesten , közép pontban egye- 
sülvén, lovak, juhok, szarvas, marha s egyéb házi ál- 
lat tenyésztéséről s az azt elősegítő eszközökről ... ta- 
nácskozzanak a honiak , s hogy végre . . . lassanként mint- 
egy szívből szivárogjon a haza minden ereibe e tárgyat 
érintő Jobb ismeret , nagyobb szorgalom s igy bizonyosabb 
haszon'*. 

A haszon reménye nem csalt; mert azon felül, hogy 
számos birtokos Jutott kancáinak a nemes ménektől in- 
gyen hágatása által nemes f^já lóhoz: az állatmutatás- 
ról már 1834ben jelenté a társaság, hogy valamint e- 
gyéb gazdasági állatoknak nemesbítése évről évre hala- 
dott, ugy különösen a legfinomabb fign birkák tenyész- 
tése több helyt már oUy fokon áll , hogy , ha a legjobbak- 



374 

kai talán nan mérkőzhetnék , azokhoz naponként köze- 
ledett 

1835hen a mindinkáhb nOvekedő részvét (kettő 
hiánmár 500 tagot számlált) a társaságot negyedik kor- 
szakára Jattatá , nddön munkálkodása kOrét az egész me- 
zei gazdaságra kitágitván. Gazdasági egyesület 
cimet Tön feL 1837hen végre folyóiratot s örök alapit- 
Tányokat nyitott meg a társaság; mi erős biztositéka 
fenmaradásának és záloga virágzatának. Fiatalabb azon- 
ban még , a már is nagy reményre Jogosító intézet , mint- 
sem a hasznokat » mellyek kebeléből áradnak , itt előad- 
hatnám; e helyett a célt közlöm » mellyet mnnkálkodási- 
nak tűzött ki a társaság: »»Cé\ja — a.m. az alapszabály 
— az egyesületnek a honi mezei gazdaság minden ágát 
a Jövedelmezés azon fokára emelni , mellyre a tudományok, 
művészetek és viszonyaink teUes ismerete által lehetsé- 
ges ; és e végre munkálkodása köréhez tartozik : a) Min- 
den a mezei gazdaságra vonuló hasznos tudományt » va- 
lamint azon lUabb ismereteket és találmányokat , mellyek 
hasznos léte tapasztalás által igazoltatik , pártolni és ter- 
jeszteni, b) Alapos és biztos tudományt szerezni magának 
a mezei gazdaság minden ágára nézve azon álláspontról , 
mdlyen jelenleg van ; kitanulni azon akadályokat , mely- 
lyek kifQlését gátoUák , s módokat találni , mellyek gya- 
rapodását eszközlendik. c) Idegen nyelven irt , és a mezei 
gazdaságot illető , közhasznú munkákat és iratokat anya- 
nyelvünkre fordíttatni , és gazdasági viszonyainkhoz al- 
kalmazva a hazában teijeszteni. d) A mezei munkákat 
könnyebbítő eszközöket megismertetni, azokat készítő 
alkalmas mesterembereket és művészeket szerezni, pár- 



375 

tolni és mfiideiiek feleit állandóan megtelepíteni, e) A Pes- 
ten erenként tartandó állaünntatást szintagy , mint min- 
den gazdasági termesztmények és mfirek matatását ki- 
teqedtebb divatba hozni, f) Jutalom - kérdéseket és 
Jatalom-feladásokat tttzni ki ; továbbá magyar nydven irt 
Jeles gazdasági könyveket és hasznos mftszeri» chemiai, 
vagy 4j gazdasági ágat tárgyazó felfedezéseket m^*a- 
talmazni. g) Jelesb gazdákat emlékjelek által megtisztel- 
ni; gazdasági tisztek, juhászok és egyéb cselédek Umi- 
velését nyilvános megbirálás után megkülönböztetések és 
jutalmak által előmozdítani, h) A hazában fennálló . min- 
den gazdasági intézetről tudományt szerezvén » azok hasz- 
nálását elősegélni és gazdasági nevelő intézetek felállítá- 
sára hazánkfiait buzdítani, i) Jeles magaviseletű s alkal- 
mas IQakat a hazai s külföldi jelesebb gazdaságok meg- 
ismerésére az egyesület költségén utaztatni és tapaszta- 
lásaikat közhírül adni. Végre k) különös igyekezete lesz 
az egyesületnek az adózó nép sorában lévő számos me- 
zei gazdák közt , gazdasági hasznos ismeretek téveszté- 
se által jó példákkal és jutahnakkal ipart , és ezzel na- 
gyobb vagyonosságot eszközleni'' ^). A cél hasznos » nagy 
és dicső: v^ha siker koszorúzzál Miután az önkén- 
tes egyesületek legMzonyosb következménye s mértye a 
miveltség előhaladtának : már ezen intézet keletkezte s 
az iránta mutatott közönséges részvét is eléggé kitünteti 
a mezei gazdaságnak e korbani hatalmas emelkedését. 



1) L. Ezen egyesölet kifejtésének bd?ebb történetét előadva annak 
tiloknokáiól, Kaeskovies Lajostól : Oazdas. Tndósü. Isd fttz. 



376 



fixen, a jnecei gazdaságot inkább gyakorlati réazé- 
rOl felfogó 8 tSkéletesMtö egyesiUet mellett nemcsak foly- 
▼ást Yirágzatban voltak a már emiitett övári s keszthelyi 
gazdasági iskolák ; — kivált az első , melly emettől szá- 
mps növendéket élkúzott; hanem egy 4Üal is szaporodtak, 
mellyet Károlyi Ligos és Batthyány Kázmér grófok Ro- 
honcon, Klauzál Imre vezérlete alatt ali^itottak. Nem 
akarok semmit levonni amazok érdeméből ; mert tagadhat- 
lan, a miveltebb gazdaságnak hazánkban teicjedése, s a 
mindenben olly nehéz kezdet dicsősége amazokat illeti : de 
ezen i^ már annyival is tökéletesb társainál, minthogy 
tanitói székeiről a hazai nyelv hangzik , mig a keszthelyi 
nagy részben latinul, az óvári pedig némettti a^ja leckéit. 
Csak az ^ár, }iogy a buzgó alapítók az iskola helyét na- 
gyobb lgye|emre nem méltatták, s miután a régibb kettő 
az országnak ugy is nyugoti részén s nuUdnem határán 
fekszik , ezen AJat az ország más részére vagy közepére 
eső helyen nem áUittatták feL 

Szívesen előszámlálnám itt azon követésre méltó , 
számos példákat, mikkel nagyobb birtokosaink a mezei 
gazdaság minden ágában olly Utünőleg tanusidák as elő- 
haladást. De megváltanom kell , elegendő nyilvános tudó-« 
sitások hiányában — ndk vi^nü kívánatosak volnának, 
hogy a még tespedő példák s ezek haszna által serken- 
tessék haladásra -* síüát tapasztalataim csekélysége mel- 
lett illyesmihez , netalán igen is hiányos legyek, fogni nem 
bátorkodom. Csak azt Jegyzem meg : hogy a Széchenyi , 
Andrásy, Károlyi, Batthyány, Eszterházy, Brdődy, Eöt- 
vös , Hunyady , Csapó , Czindery , Wittmann , Klauzál stb 
nevek maradandólag fénjrleni fognak mezei gazdaságunk 



877 

tdrténetében ; 8 hogy a jaYitások* mellyek mezei gazda- 
ságunk kOrében tétetnek, mindink&bb általánosak , az 
ebbeni ipar minden ágait átfogók , fOld , rét , erdő stb mi- 
velésére szintagy , mint az állattenyésztés minden nemei- 
re Uteijedők; végre » hogy e példák s a munkában lévő 
tagosztály a mlTeltebb gazdaságnak a jobbágy-osztályban 
is elteijedéséről biztosan kezeskednek. ,,Megismertak az 
utat , — u. m. egy illető » elég szigorú szemlélő ') — > ne- 
ki is iramodtunk már, most csak halacUnnk, hala4jankr* 
A honi m fi ipar hatalmas emelkedésének képe az 
óriási léptekkel haladó Pest , mellyet éyenldnt növekedő 
népszáma , szaporodó gyárai s kézmfivei » Európa jelesb- 
Jeivel vetélkedő palotái rövid idő alatt mintegy ti alakba 
bflvőlének. Célom ellen hosszas volnék, ha mind azon 
gyarapodást részletesen elősorolni akarnám , melly néhány 
év óta egy gazdag reménytt jOvendőnek viszi elibe már is 
igen nevezetes fővárosunkat. Jelenleg az 1970 kézműve- 
sen Uvttl nevezetes a Yaleró selyemgyára » melly harcait 
Uállván , nagyobb kiteijedést nyerve , virágzatnak indáit. 
A Lichü Károlytól több társak segedelmével feláUitott, ó- 
venkint mintegy 12,000 mázsát készítő nagy cukorgyár, 
mellyel legújabban stearingyertya - és szappangyár is 
kapcsolatba hozatott. Továbbá a gőzerővel évenUnt mil- 
liókat készítő téglagyár; az épen most, részvények által 
gr. Széchenyi István gondja alatt készülő angol- amerikai 
mintán lisztgyár. Végre a több kisebb gyárak közt virág- 
zatban álló három chendai- , három bőr- , agyannyi ol^f- , 
két liqueur- stb gyárak. — De alig múlil^ év , mellyben 



1) KUoxál Imre Gazd. Tadósit 1, 143. 



378 



Pesten UtíU is más Tarosokban , vagy birtokosaink állal 
uradalmaikban, kttlOnféle kézműrek s gyárak nem emel- 
tetnének. A Uonbergi (Sárosban), tótmeg]reri (Nyitrá- 
ban), a Usbikácsi (Torontálban), a sz. mihályi, Mrii, 
théteni , s a mindenek kSzt legnagyobb bezdódi gőzerő 
mflvekkel dolgozó pálinkagyárak Szabolcsban stb ; a zá- 
honjri (ünghban) , kigyösi (Békésben) , sarkadi (Biharban) , 
besztercei , gácsi stb répacnkorgyárak ; a nagy-surányi 
(Nyitrában), gr. Károlyi Lajostól em^t angol-amerikai 
mintán , nyolc kőre dolgozó s más erőmttvekkel is ki^cso- 
latban álló lisztgyár; a ndháldi, ercsényi stb olig'gyár, 
a pécsi selyemszövet- , kismartoni selyemszalag- és bőr- 
gyár; a pi^i posztógyár, a gácsinak pedig 1839ben két 
amerikai fonógéppel, mellynek mindenike 240 orsót for- 
gat , tőkéletesbedése stb. stb. mind ezek néhány ntólsó é- 
▼ek teremtményei s eUÜelei honunk jOyendőbeli m&^ari 
virágzatának , mit reményleni , a mindinkább teijedő értd- 
messég a felébredt tetterő , nagyobb birtokosaink dicsére- 
tes vetélkedése , a kereskedés élénkülése stb. eléggé Jo- 
gosítanak ; de még inkább a váltótOnrény , mellynek ho- 
nunk körülményeihez alkalmazásán s törvényes megálla- 
pításán oUy bazgón munkálkodnak jelen gyftlésőkOn az 
ország rendel Blláthatlanok a következések, Uszámit- 
hatlan a haszon , mellyeket e váltótörvény honunkban esz- 
kOzlend : az bizonyos , hogy a polgári jogok tágulása , a 
még sértő szabadékok megszűnte, a hitel gyarapodása, 
mik a váltótörvény htt társai leendenek, Magyarország 
miveltségi , kivált ipar- s kereskedési állapatában új kor- 
szakot, minden eddiginél nevezetesliet , alkotandnak, s 
kevés idő múlva hihetetlen emelkedést eszközlendenek vi- 



379 

rágzatálian. Most, midőn kereskedésttnk korlátai már 
türhetőkép kitágultak ; midőn a nemzet — higyfik I — jo- 
gosítva van minden , még kívánatos engedélyt s kOnn3i- 
tést várni a méltányos kormány kegyétől; midőn azon 
néposztály, melly az előtt nem mindig igazságtalanul vá- 
doltatott szttkkeblüséggel , apathiával és tespedéssel , mé- 
lyebben érzeni kezdi hivatását , megfelelni állásának s fi- 
gyelmére méltatni a nemzet ezen legnyomósabb életkérdé- 
seit , és mintegy úi életre ébredvén , vetélkedve törekszik 
Uf^'teni hatalmas er^ét: most a váltótörvény megálla- 
pításával, a hitel szilárdAlásával nem leszen tSbbé aka- 
dály, melly gátolhatná az ipar emelkedését honunkban, 
melly az olcsó élelem, a legtöbb gyári kellékek bősé- 
ge, a belfogyasztás növekedése, s a dunáni kivitelnek 
megnyílta mellett oUy alkalmas , oUy elismert képességű 
s mintegy kitűzött , virágzó gyári státussá alakulni. Nem 
ábránd e remény — ne hagyjuk ezt kiveszni kebleink- 
ből I Nemzetnek csak akarni kell, s akarata nem gyer- 
mek álmai! 

Gyárak emelkedése legbiztosabb jele a kereskedé s 
gyarapáltának ; mert nagy részben ez inditó oka és szüksé- 
ges föltétele amannak. S valóban is nagy az előlépés, 
mellyet ez utolsó években tőn kereskedésünk. Nem csak 
az olly igen nyomós belközlekedés könnyebült s élénkfiit ; 
hanem a kfilfölddeli közvetlen összeköttetés is annyira tá- 
gult és erősbödött , hogy az európai , sőt világkereskedés- 
ben is megpendült már honunk neve ; « mindinkább felé. 



1} Kappel Fr. pesti nagykereskad6 1820 és lS30bao jeleniékeny 
sxállitásokat tón egyeaesen New-Yorkba Shom gyapjúral, kőrös- 



380 



a nem régen még ifnwretten felé fordilnak a nyugat tekin- 
tetei , nem csak hogy annak eddigelő kellőleg nem mélt&ny^ 
lett bőségéből hiányokat pótoU&k , hanem hogy általa egy 
hiüdan Tirágző, de a századok Yiazontagságiban majdnem 
elfeledt » Tilágkereskedési utat, melly Európát legrÖTideb- 
ben kötheti Össze a kelettel , ismét főiélesszenek. 

A főiébredt téterő s egyesületi szellem honliainkban , 
melly » miként emiitők , a nemzeQ ipar gyarapítására olly di- 
cséretes buzgalommal s ennek megfelelő sikerrel kezde mun- 
kálódni, a kereskedésre is kiteijedett 1830, a dunai s fekete 
tengeri gőzhajózás keletkezésének éve, ni korszaka ke- 
reskedéslinknek , eredményeiben még ugyan ki nem számít- 
ható , de miként a keletnek politicai alakulása gyanittaQa , 
jŐTŐben minden reményeket felülhaladandó. Mi már ül. 
Károly s M. Terézia kormánya alatt élénk vitatkozások és 
sokféle tenrek tárgya » mi II. József egyik kedvenc eszmétje 
s a törők és orosz udvarokkal kötött szerződéseinek , sőt 
egész kormány- és statusgazdasági politic^jának egyik fő 
céUa volt , — a dunai s fekete tengeri hi^ózás , melly által 
a hatalmas Dunán út nyitassék ugy Magyarország , mint a 
többi örökös tartományok nyugot s éjszak felől különféle- 
képen korlátozott kereskedésének : e szép és következmény 
dús eszmét, korunknak dicsőségére számos lelkes hazafi 
külföldiekkel egyesülve, „Gőzhajózási társaságot** 
alkotván , ime valóságba tette ! A pár higóval tett próba , 
igazolá a reményeket; a kezdet sikere bizodalmat öntött 
az eddigi vállalatok péld^ia után még kétkedőkbe ; a társa- 
ság számában, az intézet teijedelmében naponként gyara- 



bogárral ttb. exek a^an pár ér múl?a me^xfintek , as tj-yorki 
vámok fölemeléiének köTetkeziében ; de ezek már ismét meg- 
kisebbitteivén ^ reméiíi^ ^ an e szállitásoluiak Umét Bekezdésére. 



381 

pAlt. 1836IMU1 már nyolc gOzOs Aszott Daninkoii , Bécstől 
Galadg b innen a fekete tengeren Konstantinápolyig , ettől 
ismét Smyrnáig tartva fenn a közOsülést. A kereskedés- 
nek ez utja azontan mind a Dnnán mind a tengeren napon* 
ként annyira élénkül, hogy a társaság évenUnt szükségesnek 
látja hiUóinak szaporítását ^). 1837ben a wiirtembergi 
gőzhajózási társasággal történt Összeköttetés által 
a Danán s igahb szerződései s vállalatai által a tengeren tá- 
gítván lugózási körét a társaság, tizenöt hajóival három 
dunai s négy tengeri utakon tartá fenn a közlekedést. Ne- 
vezetesen: 1. Linctől Bécsig. 2. Bécstől Drenkováig, melly 
vonal mind utazók, mind áruszállítások tekintetében leg- 
élénkebb. 8. A Vaskapun tul Skela* Gladovától Qaladg , 
melly vonal ismét összeköttetésűi szolgál a kelettel s az 
aldunai tartományok közlekedésére, idővel pedig Magyaror- 
szágra nézve is nagy fontosságú. A tengeri hi^ézás , azon^ 
kivfil , hogy magában is nagy következésű, a dunai hi^ó- 
zásnak fOggetlenségét is biztosiba. Ez négy vonalai által 
Ckdacot Konstantinapolylyal , s e fővárost Trebizondéval , 
Smymával és Salonichival hozta kapcsolatba. Az 1829diki 
év szinte fontos következményű volt e hi^ézásra : azon ki- 
vfil > hogy a hi^ók száma — ide n&a {udva a három készfi- 
lőben lévőt — tizenhétre szaporodott, a tengeri hi^ózás 
egész Alexandrináig teijeszteték ; a dunai hi^ózás pedig a 
Gemavoda s Koszten^je közti vonal megnyitása által az At 
nem csak mintegy 120 mérföldnyivel megrövidíttetett, ha- 
nem az eddig járt szulinai torkolat mindinkább növekedő 
zátonyaitól s más poliücai körülményektől is függetlenné 



I) Baditésre méltó, hogy miotán e hi^ók Aagolorsságbsai kétiie 
taiését if^n költségének látaá a társaság , O-Bodáa , liol télea 
által siáUásolaak is a gMMk , hi^ógirárat álUttatott. 



382 

tétetett. A folyó éTi tólntó ka?! filés katárzata szerint pe- 
dig ismét szaporttan^la higóit a társaság , Pestről Orsováíg 
nindeimaiii kOzlekedést eszkOzlendő. Bizonyára egy JoU 
nmntö szelleme lebeg a vállalataiban és terveiben eddig- 
elO annyira szerencsétlen honunk íölOtt » melly minden kí- 
sérletet áldásával sikeritve , önbizodalmat önt a félénkekbe 
s naponta i^abb s merészebb vállalatokra tOzeli a még aUg 
tizenöt év előtt tespedő magyart; — s ez, mi volna más» 
mint a magasútt értelmiség és tetterő és egyesület szel- 
leme?! 

Nem célom itt ezen dnnai s fekete tengeri hi^özás 
által fölébresztett kereskedés részleteibe bocsátkozni » annak 
naponként növekedő élénkségét eléggé tanosiUa a gőzba- 
Jézásnak érintett teijedése. Legyen szabad itt a jövendő 
fttyolát kissé föllebbenteni s azon állapotokra vetni néhány 
pillantatot , miket kereskedésfink e vonaláról a történet vi- 
lágánál gyanlttat a kelet Jelen állapata. 

Angolország a világkereskedésnek e leghatalmasb ke- 
zelője, minden erejéből dolgozik, hogy a keletindiai keres- 
kedésnek rövidebb s természetesb utat nyisson ; s ez okból 
a hiUdankor kereskedésének vonalait íölkerestetvén , politi- 
cáiának minden ügyességét , hatalmának minden befolyását 
arra fordiQa, hogy e régi vonalokat elfoglalván, a keletin- 
diai kereskedést iOs-Ázsián s részben a fekete tengeren ált 
származtassa. Más részről Oroszország virágzó kereske- 
dő városokat emel ugyanazon tengerpartokon s mint hatal- 
mas vetélytárs, Ut cé^a elérésében már birodalmának fek- 
vése is segit , lép fel az ügyesen számító angol ellenében. 
A vetélkedés siettetni fogja az ügynek kifcjlését ; s a keres- 
kedés keletről , bár több utakon , de minél előbb hi^dani 
irányaiban a fekete tengerre veendi folyását. Mi eredmé- 



383 

nyéket fog ez szülni honunkra » mellyet a fekete tengerrel 
a duna 8 gözh^ózásnnk már is olly élénken köt Össze , 
főleg miután a remény » az aldnnai régi JogA tartományok 
birtokába visszalépni, a keleti ügyek állása mellett, ha 
kissé merész is , de talán nem egészen alaptalan : bár rész- 
leteiben egyelőre nem látható , de általános tekintetben 
igen is gyanítható. 

E nézetek szerint hasznosabbat nem tehete kormá- 
nyunk monarchiája minden tartományainak kereskedési ér- 
dekében , mint midőn az angol udvarral 1838diki sept. 14kén 
M^'landban kereskedési szerződést kötött, mellyben a haiir 
zási szabadságok s kereskedési kedvezmények, mik kölcsö- 
nösen biztosíttattak, Galacra- s minden aldunai kikötőkre is 
kiteijesztettek. Helyén lenni látom, e nagy nyomosságű 
oklevelet , mellyen íönebb kifejezett reményünk nagy rész- 
ben alapul, itt egész teijedelmében közleni: 

,4. A jelen szerződés megerOsitésének (Ratillcation) 
napjától kezdve sem az austriai hi^ók , midőn Nagy Britan- 
nia és Irland egyesült királyságoknak , valamint a brit íöi- 
ség minden egyéb birtokainak kikötőibe érkeznek, vagy 
azokból kivitorláznak, sem az angol higók, uddőn ő fel- 
sége, az osztrák császár kikötőilie futnak, vagy azokból 
távoznak, ne legyenek nagyobb vámok és adózások alá 
vetve , azoknál , mellyek a nemzet s^át higóira azoknak 
a mondott kikötőklie érkeztöknél és távoztoknál, jelenleg 
vetve vannak , vagy jövőben vettetnének. 

n. ö felsége az osztrák császár birtokainak minden 
Í81d- 8 kézműipar- termesztményei, ide számitván azolut is, 
mellyek éjszakon az Elbén , vagy keleten a Dunán kivitet- 
hetnek , s mellyek az egyesült királyságok s a brit felség 
kikötőibe szabadon bevitethetnek , — mint szinte az egye- 



■■ÉWi— a^M— i^i— *■ ■ 1^^' — ■■ - -. ■ ■ t-- _'"^v 



884 

8tlt királyságok b a brit feUiég birtokainak minden I6ld- s 
mUpari-termesztmónrei, meUfek felsöge az osztrák csá- 
szár réTeibe szabadon be?itetbetnek , — minden viszonyok- 
ban kölcsönösen ugyanazon szabadékokkal s kiváltságok- 
kal éUenek» s a magas szerződök haióin egyelöképen be- 
és kivitethessenek. 

m. Mind azon tájiak » mellyek non a két iUetö sta- 
tusok vagy birtokaik íöld- és műipar- termesztményei, s 
mellyek az egyesült Nagy-Britannia és Lrland királyságok 
kikötőiből , Máltából és Gibraltárból a brit íölség más ki- 
kötőibe osztrák hívókon igazságos módon bevitethetnek, 
csak azon adók aiá legyenek vetve, mellyek fizetendők 
volnának, ha ugyanazon cikkelyek angol Ingókon vitetné- 
nek be. A brit íölség a Jelen szerződés által megadja mind 
azon kedvezményeket az osztrák kereskedésnek és hi^ózás- 
nak , mellyek az egyesfiit királyságok és brit birtokok ke- 
reskedését és hiUézását szabályozó 1833diki aug. 28kán 
költ két parlamenti határozatból származnak ; valamint min- 
den egyéb , a kereskedés és hi^teásra viszonyuló eUljogo- 
kat , mellyeket jelennen a legkegyeltebb népek bimak , vagy 
mellyek azoknak jövőben alkotandó törvények, titkos ta- 
nácsparancsok, vagy szerződések következtében adathat- 
nának. 

IV. Minden osztrák hi^ök, mellyek a dunai kikötők- 
ből Qalacig jőnek, az egyesfiit királyságok s a brit íölség 
minden birtokainak kikötőibe, terheikkel egyfitt szintúgy; 
mintha egyenesen osztrák kikötőből jőnének , mind azon elő- 
jogokkal , és szabadékokkal bebocsátassanak , mellycik a 
Jelen hajózási s kereskedési szerződésben megállapittattak. 
Hasonlókép az angol haitík tertieikkel egészen ugy tekin- 



385 

tessenek , mint az osztrákok » midőn ezen angol hi^ök az 
említett kikötőkbe érkeznek vagy azokból távoznak. 

y. Tekintetbe vévén azon körülményt , hogy az angot 
li^Jók , midőn közvetlen idegen tartományokból jőnek » mely- 
lyek nem tartoznak a magas szerződők hatósága alá, az 
osztrák kikötőkbe terheikkel együtt bebocsáttatnak a nél- 
kül 9 hogy más adókkal rovatnának meg ^ mint mellyeket 
az osztrák hívóknak is flzetniök kell : azért Ázsia- és Afri- 
kának a gibraltári szoroson belül eső részeiről az osztrák 
révekbe vitt íöld- s ipartermesztmények ezekből osztrák 
hívókon egyenesen angol révekbe hasonlóképen » s az elő- 
jogokat és vámokat tekintve , ngyanazon kedvezéssel vitet- 
hessenek be, mintha ezen termesztmények angol hi^ékOB 
szállíttatnának az osztrák révekből. 

TI. Minden árak s kereskedési cikkek » mellyeket a 
Jelen szerződés határzatal szerint, vagy az illető statusok- 
ban fennálló szabályok s rendeletek szerint mind osztrák , 
mind angol lobogók alatt törvényesen szabad a magas szer- 
ződők tartományaiba s birtokaiba bevinni , ugyanazon adó-> 
val rovassanak meg, akár németi, akár a másik status 
hiUéin szállíttatnak; és minden ámk, s kereskedési cikkek 
mellyeknek kivitele , ndnd a két fél kikötőiből felszabadít- 
va van, ngyanazon kedvezéseket (Praemien) vámpótléko- 
kat és hasznokat igényelhessenek , akár mellyik statns ha- 
jóin tétetik a kivitel. 

TII. l^Dnden ámk és kereskedési cikkek, mellyek a 
magas szerződők országainak s birtokainak réveibe vitet- 
nek, lerakatnak, vagy tárakba tétetnek, nrfg a raktárak- 
ban állnak s belfogyasztásra nem fordíttatnak , az isméti U- 
vitdnÁ ugyanazon kezetes s adók alá vettessenek, akár 
mellyik statns hi^}óin történik is e kivitel. 



m- « gwp— ^i» 



386 

vni. Az e§7ik vagy másik status és birtokaik Í91d- és 
műipar -termesztményeiiiek, midőn a másik statns kikötői- 
ke szállittatnak , sem az egyik, Tagy másik status kormá- 
ayátöl, sem annak nevében yagy tekintete alatt munlEál- 
kodó társaságtól , testfiiettől , vagy akármi ügyrirőtől san- 
mi közvetett vagy közvetlen elsőség a szállító hi^ó nem- 
zetiségének tekintetéből a vevésaél ne adassék, mintán a 
magas szerződő hatalmak eUiatározott yéleménye és szán- 
déka, hogy e tekintetben semminemfl különbségnek hely ne 
adassék. 

DL. Az osztrák hiu'óknak az angol keletindiai birtokok- 
ban! közlekedését illetőleg, megegyez a brit íölség, hogy 
az ő cs. kir. apóst. íölségének alattvalói mind azon hasz- 
nokkal és kiváltságokkal élhessenek, mellyekkel akár mi 
flkzerződés vagy Akc mi parlamenti határzat következtében 
Jelenleg a legkegyeltebb nemzetek alattralói vagy polgárai 
élnek, vagy Jövőben élendenek, megtartásával azonban 
ama törvényeknek, szabályoknak, rendeleteknek és kor* 
látolásoknak, mellyek minden más idegen, a mondott bir- 
tokokkali kereskedésben liasonló kedvezésekkel és szabadé- 
kokkal élő stotnsok \iai<Ái vagy alattvalóit illetőleg , Jelen- 
nen fennállanak , vagy jövőben felállíttatnának. 

X. A Jelen szerződés nem viszonyai azon hiüózásra, 
és partkereskedésre (Küstenhandel) melly a szerződő statu- 
sok valamellyikének kikötői közt a másik statusnak hi^éi 
által kezeltetnék, mennyiben e hi^ózás és partkeieskedés 
az utasok, Jarak és kalmáráruk áltszállítását illeti, mert ez 
a nemzeti hiüóknak tartatik fenn. 

XI. A magas szerződő hatalmak alattvalói- és hívói- 
nak mind azon eU^ogok és szabadékok kölcsönösen meg- 
adatnak az illető statusok és birtokok kikötőiben e jelen 



387 

szerződés által , mellrekkel a tegkegyeltebb nemzetek ke- 
reskedése és hi^ózása él , mert az a cél , hogy az osztrák 
hi^ék és alattvalók mind azon kedvezéseket megnyeijék 
hajózásokra és kereskedésOkre az egyesfiit királyságok- 
ban, mellyek az lS33diki aug. 23dikán Londonban költ ha- 
józási oklevél (Navigations-Acte) s egy másik, ugyanazon 
napról költ, a brit killbirtokok kereskedését szabályozó olr 
levél által adatnak, vagy mellyek titkos tanácsparancsok 
vagy más hatalmakkali szerződések által engedtetnének; 
szintagy az angol hi^ók és alattvalók 6 cs. kir. fSlsége 
réveiben s birtokailmn mind azon előjogokkal éljenek a 
hajózásban és kereskedésben , mellyek a fennálló törvények, 
szabályok és rendeletek vagy szerződések által idegen ha- 
talmaknak biztosítva vannak; és kölcsönösen lekötik ma- 
gokat ő felségök az oAztrák császár, magyar és cseh ki- 
rály és Nagybritannia s Irland egyesült országok királyniíja, 
hogy semmi kedvezményeket, kiváltságokat és előjogokat 
sem adandnak a hi^ózás és kereskedés viszonyában más, 
akármelly statos alattvalóinak , a nélkttl , hogy azokat 
ugyanazon időben a magas szerződő felek alattvalóira is 
ki ne teijesztenék , s pedig Ingyen, ha a más status iránti 
engedmény ingyen adatott, vagy mennjrire lehet, ugyan- 
azon pótlás vagy ennek hasonértéke megadása alatt , ha az 
engedmény föltételezett volna. 

Xn. A Parisban ISlSdiU nov. 5-kén az osztrák, an- 
gol , porosz és orosz udvarok közt kötött szerződésnek 7dik 
cikke , melly az ő cs. kir. felsége statúsinak a joniai szige- 
tek egyesült statusaivali kereskedési közlekedését illeti, a 
jövőben is megtartassék.** — A két utolsó cikkely pedig azt 
rendeli , hogy e szerződés 1848diki dec. Síkéig teUes ere- 
jélien álUon, s az oklevelek kölcsönösen ÍÖIváltassanak. 



„S így el van vetve — ii. m. egy jeles írónk ^) — a lia- 
TktBág magra, melly, a mint remélni asahad, luzinkra még 
a legszelib gylmiHcaSket temendi , 8 megtéve azon első lé- 
pés, melly (mintán az aldunai Ükötöknek in ngyanazon ked- 
▼ezések biztodtutnak) befolyásmikat régi liirtoknnkon át a 
fekete tengerhez vezeti , annál inkább , minthogy az érde- 
kek megegyezése mellett a nemzetek magok la százados 
összeköttetésben s rokonságban élnek/' 

A fekete tenger orosz Joga kikötőinek , Odessa- , Ta- 
ganrog-, Feodosiának stb , melly ek némi idö óta olly áúB 
▼irágzatra fcjlének , kivitelcikkei ugyanazok , mellyek ha- 
zánkbél is nagy mennyiségben vitethetnek ki a Dunán Ga- 
lacra , Sulinába stb. A gOzhi^özásnak az aldonán és feke- 
te tengeren mindinkább! Uteijesztése , az angollaU barátsá- 
gos viszonyok s a keleti figy gyanithatö Idfejiése biztos re- 
■Bényt nyidt kiviteli kereskedésflnknek e vonalon általi gya- 
rapnlása iránt. A kereskedésnek a fekete tenger kikötői- 
ben olly nagy a néhány ntélsó évek alatti emelkedése '), 
hogy illy remény hazánkra nézve is sem alaptalannak , sem 
vakmerőnek bizonyára nem mondathatik. Tökéletesen jogo- 
sítva vagyunk pedig illy remények táplálására, mintán a 
jelen országgyűlés vitatkozásainak egyik tárgyául a kirá- 



1) PvUxky Per. Töred. tazrtvét a Daasssabályosét #i keletí 
kéHéé iránt. I. 52. 

2) TrtbixQiideiiak , mily g6x1iaJ6sás6zkkal Már ÖMieköfUtéabea 
áU, aéháay éf alatt báaalatoiaB emelkedett keretkedéM: 1820- 
Um esak 763,000 frtot 16b kivitele , 126,000 frtot bevitele ; 
1836bez pedi; a* bevitel már 8,287,000 frtra, a kivitel 4,852,000 
frtra, isaöbaa a l»evitel 10,880,000 frtra , a kivitel 6,622,000 
frtra exfttt péaibea , emelkedett ! SiUaags Protoc. der Doaaa- 
DtApísch. Getellach. 1837. I. 13. 



889 



lyi dtadásoklNui a Dmia szabálrozása tüsefréii U, tdxtoB 
▼árliaQiik, hogy a danái hi^ózást eddig nehexitA akadályok 
is elnozdittatni fogaak. 

Más részről az adriai teng^rparfl kereskedés is» mióta 
az osztrák Támrendszert kormányaiik kegye megszelidttette, 
a U- s keTitelt korlátoló legsAlyosb akadályokat elmozdi- 
totta, a magas vámokat leszállította, érente gyarapodik, s 
tökéletes Tirágzatra Jutand, ha a kivitelnek még fennálló, 
tShbnyire physikai akadályai elmozdittatnak, a közlekedés 
néhol még jolib ntak , máshol vizszahályozások által , mi 
kivált a Száva- s Knlpának mnlaszthatlanál szükséges, 
megkönnyittetik. 

De alig van tárgy , melly egyelőre sfirgetObben klváft- 
ná a nemzet egész ügyeimét és tetterőét, mint a belközleke- 
dés könnyítése, mi halkra, mellynek kOlön vidékei, ter- 
mesztményeik kfUöníélesége mellett egymás nélkU el nem 
Idietnek , mondhatlanál nagy nyomosságú. De úgy látszik, 
e szükség érzete is eléggé fölébredt már a nemzetben, s 
ebb^n is érzi az nagyszerű hivatását A száraz ntak mind- 
inkább Javulnak. Pest-Buda közt állandó lánchidnak , melly 
az ország két felét összekötendi , vettetnek meg alaiJai. 
Csatorna terveztetik, melly , ha valóságra Juthat, Európa 
minden hasonló müvét meghaladandná nagyságával, s a 
szomszéd Grétzet Pesttel, ezt Szegeddel és Kolozsvárral 
teendené kapcsolatba. Egyik ágának azonban , melly a Da- 
nát és Tiszát Pesttől Szegedig és Csongrádig kötf össze, 
létesttlése iránt nagy reménynyel biztat a tervkészítő viz- 
mérnök Beszédes József, és számos vállalkozó hazafiak- 
nak egyesülete. Egy másik, szinte nagy következésfl csa- 
tornának létrehozására pedig , melly a Drávát a Szávával 
Eszéktől Bródiig kötné össze , legújabban részvényes tár- 



390 

saiág alakúit Blás réairöl ZágráblMui a axáTastabályosás 
iriot folynak a taa&cakozáaok. Yaautakt részben márké- 
azBlnek , részlien még nagyszerűbbek tenrezíetnek az oszt- 
rák tartományokkaU kSzIekedés kSnnyttésére. A váltötör- 
Tény 8 nemzett bank pedig » mik a jelen országgyűlés magas 
tOrrényhozó testtUetétöl már Udolgoztatrán 9 megállapittat- 
Tán , a kegyelmes királyi megerősttéstAl yáiják életbe lé^ 
teiésSkel » miként már fSnebb érintem , leghatalmasb eszkS* 
zd leendnek hononk ipari 9 kereskedési virágzatának. 

Bizonyára Magyarországnak , ha a megkezdett pályán 
állbatatosan , a minden kezdetet súlyositni szokott nehézzé* 
gektöl el nem csOggedve, anyagi állapatának tökéletesbité* 
se mellett polgári instttntf óit is korszerűleg jaTitva , a nép- 
néreiésre gondosabban ügyelve, haladand előre, nincs oka 
aggódida jSTendője iránt; -«• de van alapos oka , bizttm re* 
ményleni virágzatot, melly letörOlve homlokáról a százados 
tespedés dicstelen bélyegét , méltó legyen egy nagy , nemes 
kedélyű nemzethez. S e nemzet , szivében Európának , he- 
vével minden szép s jó s nagy iránt, nem volna-e jogosítva 
iUyen reményekre?! Nemzetnek csak akarnia kell, s aka- 
rata nem gyermek álmail 



IH.ACABEMIA 
KÖNYVTARA 





Igazit&8ok. 




lap* 


80r. 


OlTMd. 


X 


31. 


fi^ettkl 


13. 


2)auut 


Ungr. Mafftx. 


33. 


20. 


dletekadlMtett 


18a 


13. 


esik 


216. 


6. 


kartongyir 


231. 


28. 


nyert 


240. 


2. 


iii6Qf6(jexé8 


282. 


33 


3H 


283. 


10. 


1689i 






...J. 





Az Állami Könyvterjesztő Vállalat 

Reprint sorozata 

Alt Rudolf: Buda— Pest. 1845. 

Magyar és német nyelven 
Bartal Antal: Magyarországi latinság szótára. 1901. (el fogyott) 
Erdős József: Magyar fürdő-kalauz. 1911. 
Kubinyi Ágoston: Magyarországi mérges növények. 1842. 
Kugler Géza: A legújabb és legteljesebb nagy házi 

cukrászat. 1905. (elfogyott) 
Pák Dienes: Vadászattudomány. 1829. 
Szerelmey Miklós: Balaton albuma. 1851. Magyar 

és német nyelven. 
Széchenyi István: Selyemrül— Függelék. 1840. (elfogyott) 
Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás. 1846. (elfogyott) 
Úri, és közönséges konyhákon meg-fordult Szakáts-könyv. 

1801. (elfogyott) 
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 1 — 2. kötet. 1851. 
Hermán Ottó: A madarak hasznáról és káráról. 1904. 
Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története 

Magyarországban. 1840. 
Kolb Jenő: Régi játékkártyák. 1939. 
Magyarföld és népei eredeti képekben. 

Szerkesztette: Vahot Imre. 1846—1847. 
Möller János: Az európai manufaktúrák és fábrikák 

mesterség mi veik. 1818. 
Nagyváthy János: Magyar practicus termesztő — magyar 

practicus tenyésztető. 1 — 2. kötet. 1821 — 1822. 
Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Arpádházi 

királyok alatt. 1—2. kötet. 1899. 
Szabó József — Török István: Tokaj-hegyaljai Album. 

1867. Magyar, francia, angol, német nyelven. 
Szamota István— Zolnai Gyula: Magyar oklevélszótár. 1902—1906, 
Széchenyi István: Magyar játékszínrűl. 1832. 



>JS 



A 



^ • .•