Google
This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project
to make the world's books discoverablc onlinc.
It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject
to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr.
Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the
publishcr to a library and finally to you.
Usage guidelines
Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to
prevent abuse by commercial parties, including piacing lechnical restrictions on automated querying.
We alsó ask that you:
+ Make non-commercial use ofthefiles We designed Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for
personal, non-commercial purposes.
+ Refrainfivm automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine
translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the
use of public domain materials for these purposes and may be able to help.
+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project and helping them lind
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.
+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other
countiies. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whether any speciflc use of
any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe.
About Google Book Search
Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders
discovcr the world's books while helping authors and publishers reaeh new audienees. You can search through the full icxi of this book on the web
at |http: //books. google .com/l
.vrvQ^
^^R/3
miKT
Az Alfauni Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata
FclcMs kiadé Dr. Török Ottó
FcteMs szerkesztő Dr. Koiiin Ferenc
A kötetet Sebestyén Litfos (ondozta
Készült a Dabasi Nyomdában, 1984-ben,
tl-22tNMM amnkaszáaiauri.
Felelős vezető BáMnt Csaba igazgató
ISBN 9Ő3 02 2781 9
ISSN 8231—1518
^ ^ x/r cytíiTt/i
A kötet eredeti — a szerző által aláírt —
példánya a Magyar Tudományos Akadé-
mia Könyvtára tulcydona
ACADEMIA
KÖNYVTÁRA
■^ T..
AZ
IPAR ES KERESKEDÉS
• •
TÖRTENETE
MAGYARORSZÁGBAN
A HÁROM UTOLSÓ SZÁZAI) ALATT.
<RTA
HORVÁTH MraÁLY ,
Via MBGYBl PAP , A SZáP MOVKK ÉS BOLCSBLKBOÉS TANÍRA ,
A M. T. TÍRRASÍG LBV. TAGJA.
BUDÁN,
A MAGYAR KIR. EGYBTBII BETIUVBI^
M.D.CGC.XL.
/p
T
;■* .Tí
7 ' \ í^S
MAGYARORSZÁGI
IPAR ÉS KERESKEDÉS
A HÁROM UTOLSÓ SZÁZADBAN.
ELŐSZÓ.
A.Z ipar és kereskedés történetének dmeztem e mnnkát.
De talán illőbben az ipar s kereskedés tOrténeti Tázolatá-
nak kell Tála nereznem. Mert » miként a nyájas oItssö
észrereendiy az események s áUapatok szoros láncolar
ta 9 mellyben szem szemtől függene , ^ pragmai kapcsolat
s kifejlés benne nem mindenütt, nem kielégitőleg talál-
ható ; néhol talán miydnem egyedül adathalmazzá sülyed.
Azért mincyárt itt a küszöbön kéretik a szires oItssó : hogy
bár mit inkább tegyen föl e mnnka szerzőjéről, mint azt
az önhittséget , minél fogva szüleményét valami bevégzett ,
vagy épen tökéletes műnek tartaná. Ta4}a s érzi szerző a
történetirás kellékeit : azért tn^ja s érzi müvének is hiá-
nyait és tökéletlenségét öntudattal mondhatja ugyan: hogy
forgott lelke előtt is a történetírási tökély eszménye; a tö-
rekvés sem hiányozott , azt megközelíteni : hogy attól mü-
ve még is olly távol maradt, akaratának s erőfeszítésé-
nek rovására nem irathatík.
IV
Ki nem tn^ja, ha csak valameniijire jártas is történet-
írásunk mezején , mflly tökéletlen még nem csak a régibb,
hanem , s még inkább az utolsó három századi története
hazánknak ? Mennyi emlékek , e tekintetben mind meg-
annyi kincsek, hevernek nem ismertetve , nem használtatva
számos nyilván- és magános levéltárainkban ? Ha pedig igy
áll honunk poUÜcai története , mi még Is egyedfii fogata
el a régi történet- s évkönyvlrókat , mit lehet , mit kell
mondanunk az ipar és kereskedés történetéről , miután az
Irök a trónváltozások és országszerzödések , háborúk és
békekötések s más nagyszerfi és nem nagyszerű , de lái^
más események írásával elfoglalvák , figyelemre is alig
méltatták a népi élet csöndes korét — ; miután azok , mig
egyeseknek is bi^oki tetteiket, vagy az öldöklő csaták vé-
res menetét , az ármány cselszövényeit , az önzés dulásait,
a féktelenség viszályait, — eseményeket és tetteket,
mik eltfintek, gyakran semmi következést sem hagyva
magok után, mint auon elég szomorú tanúságot: milly
sikeretleníU kttzd nem ritkán a szellem a felforrott ele-
mek hatalma ellen , s miként sikerfii, emberiséget gúnyolva,
a cink » az ármány stb — mig mondám , mind ezeknek sok-
szor nyomról nyomra részletes történetét adják: a polgári
élet békés foglalkodásait , csak mintegy mást téve , átme-
netben is alig emiitik ?
Sajátsága az embernek , hogy a rendkívüli és csillo-
gó , a szokatlan és zajtfitő , bár belérték nélkfili , mimUg
élénkebben leköü figyelmét, mint a csöndes és lassú, de
malasztos és lioldogitó működése az életnek. 8 ha valahol,
e tekintetben bebizonyulva lá^uk azon , nem épen vigasz-
taló igazságot , hogy az emberi ész mindig inkább töreke-
dek megörökíteni azoknak emlékét , kik zsarnoki hatalmat
űztek fölötte 9 mint azokét, kiköt boldogítani, életét köny-
nyiteni , szépíteni igyekvének.
De nem akarom sem a régi Írókat szerfölött vádolni ,
sem hibáikkal vagy hiányaikkal takargatni , mentegetni e
munka hibáit és hiányait Bgylk oka, miért találunk az em-
lékekben oUy igen keveset a népi életről , s különösen az
ipar és kereskedésről, kivált azon korból, mellyben a
török szili^ság porig alázta a büszkén virágzani kezdő nem-
zetet , kétségkívül abban is keresendő , hogy a kereske-
dés nálunk nem játszott olly hatalmas szerepet , mi sze-
rint annak az országos történetekbe , nem mondom elha-
tározó , hanem csak Jelentékenyebb befolyása is volt vol-
na. Azért , bár minden porlepte emlékek napvilágra jőnek
is: adatokat iparunk s kereskedésünk egyes tárgyairól
talán bőségben bírhatunk ; de azt valamennyiből sem fog-
juk kivarázsolhatni , hogy honunkat e tekintetben egy
Velence, Genua, Dancig, NémetalíöU stb. mellé soroz-
hassuk. Hogy oUy kevés emlékezet van e tárgyról kéz-
ben forgó történeti kútfőinkben, hogy eddig nem bír-
tunk kereskedésünk történetével, nemleges ugyan, de-
vitathatlanul erős bizonya kereskedésünk csekélységének.
VI
Mert kol ex Tirigzik , sokkal nagyobb hatással Tan az or-
szág történeteire » mintsem tSrténetiröktAl meHOzteithes-
sék.
Azonban , bár egy korszakában sem dicsekedhetik is
konnnk kereskedése amazokéhoz hasonló virágzattal, még
is, hiszem, senki sem fogja a hasznosságot, és érde-
kességet elvitathatni a népmlveltség ezen ágának történe-
tétől, kivált korunkban, mellynek egyik legbélyegzObb Jelle-
me : az élet anyagi része iránti kitfinO figyelem , a népszor-
galom s általa a népboldogság emelésére fordított törek-
vés. 8 bár nem felebie is meg egészen Oly tOrténeti mfi
ezen érdekek iránti buzgalom s a tadomány kifejlettsége
ktvánatinak : szerző a kOzkivánatot hiszi teUesiteni , mi-
dőn mnnUy át , ha nem tObb igénynyel is , mint csupán elő-
munkálatot egy más szerencsésb által készítendő iUy nemfi
tOrténeti mfire , az olvasó kOzOnség kezeibe a^Ja.
Szükségesnek láQa szerző számot adni arról is , mi
Urta e munka kidolgozására épen őt , ki a gyakorlatí élet
sokoldalúságával , mit a tOf ténet legi^abb kora mulhat-
lanul megUván , nem igen dicsekedhetik.
Tudva van » hogy a m. academia 18S5ki kOzűlésé-
ben a kOvetkezŐ pályakérdést hirdette volt ki: „Mily-
lyen állapotban volt a mfiipar és kereske-
dés honunkban az Árpád és vegyes házak-
ból származott királyok alatt; mi tOrtént
fejedelmeink és törvényhozásunk részéről
^*i<
*'~j S T- . V v: _• ~ . . .. . .s k _«■
TIl
ások előBOtditáftára ; mellyek voltak na-
gyobb emelkedéBSket hátráltató akadá-
lyok; Tégtóre» mlnö befolyások volt nen-
letttnk értelmi a erkSleal kifejtésére?'' — •
ndképen a bekflldött nyolc Tenenyirat kOzől KossoTies
Eároly dolgozata a Jutalommal koszorústatván , szerzM
tiszteleCd^ meUett a tOrténett pályamunkák sorában ki-
adatni határoztatott.
Szerző bazáak kereskedésének ^abb tSrténetét aman-
nál még érdekesebbnek s hasznosabbnak tekintvén ^ fel-
fogta a versenylrat megszakasztott fonalát, az által is
OsztSnSztetvén az ujabb kori kereskedés történetének ki«
dolgozására, hogy megjelenendő pályamonkiUa kiegészitteo^
sék. — Nem akaija szerző dmondani » mennyi nehézség-
gel kellett vinia az első és második , il^abb dolgozás alá
vett század e tárgyról szóló emlékeinek nyomozásában,
sem azt 9 milly nehezen bírhatta reá magát, hogy a
kereskedés legi^abb állapatának csak vázolati előadásá-
ba is bocsátkozzék , s hányszor szakasztá félbe a monkát,
mellyre segéd kezeket sehol sem, önmagában pedig már
helyzeténél fogva is , melly a gyakorlati , kivált kereske-
dési életben őt szAken engedé részesOIni , kevés tapaszta-
lást, tőkéletlen ismeretet talált. Végre győzött azon gon-
dolat , hogy e mfi talán épen tökéletlensége által leszen
egy több tárgyismerettel késztüendőnek eszközliUe , íölii^
gatván s hasonló munkára birván olly valakit , ki ezen »
YIII
anyira érdekes tárgyban Uelégitheü a közkiTánatot » be-
tmOieti tSrténetf Uteratnránk ezen nagy hézagát.
B mimka folytatásaid dolgoztatván U az említett pá-
lyairatnak , egynéffliben szfikségessé teszi emennek isme-
retét. Minél fogra mind az olvasó bővebb értesítése, mind
e mnnka sitf át érdeke , megUvánandotta , hogy csak azu-
tán lásson világot, mintán az első részt teendő verseny-
irat már a közönség kezében forog. Ez volt szerzőnek is
ohidtása. De mintán a történeti pályamunkák (miknek a
fSnebbi kérdés f^'tegető két irat második kötetét teendené)
bizonyos , az academián Uvfil eső, oknál fogva eddig meg
nem jelenhettek , s bizonytalan , mikor fognak megjelen-
hetni: mennyire lehetett, ngy intézte szerző e mnnka ki-
dolgozását , hogy az önállólag is megjelenhetvén , ne le-
gyen kénytelen, a napjainkban annyira érdekes tárgy köz-
zé tételét talán több évekre is halasztani.
A munka időszaki felosztását illetőleg, szerző azt tar-
totta főleg szem előtt, hogy minél világosabb áttekintését
nyújtsa iparunk s kereskedésünk történetének : azért mig
az I. Ferdinándtól III. Károlyig két száz éven áltnyuló
hosszú , de e tekintetben jueddő , korszakot egy szakasz-
ba szorította , a csak tlz éves ,* de e nemii eredmények-
ben gazdag , II. József korszakának is egy kttlön szakaszt
adott.
Végre az irásbani ^itást, miután azt előttem több
előkelő iró követte s motiválta, nem szükség védelmeznem .
TARTALOM.
ELSŐ SZAKASZ.
1520 — 1711.
Az onzág általános ánapafa
Az Ipar állapata.
I. Mezei gazdaság. Fdldmirelés..
1
11
Kalönösen, a földmlrelés akadályai: a pórság sa-
nyarú állapata a folytonos liáborók és féktelen-
ség korában ;
A pórság törrényes rlsionyai urához és ídldéhez^
A főldmiv^elés állapata ; a dlratosabb gabnanemek ^
A szőlőmirelés ;
A kertmivelés.
Állattenyésztés.
U. Kézmüv^ek, mesterségek.
Különösen a rárosok állapata....
A kézműcéhek..
A kézmüvek divatosabb nemei..
in. Bányászat -.
A kereskedés állapata.
I. A kereskedés általános akadályai : a közvélemény ;
az.oralkodó nézetek, s ezeknek következményei,
káros szabadékok , ámmegállitó Jogok , harminca-
dok s ezek körüli visszaélések
A pénz Y^if AgAii^AaA||rA
U. Külkereskedés ...... ..
1. Magyarország kereskedése Németországgal.
Ennek tárgyai : szarvasmarha; «.,
12
14
18
10
21
23
25
S7
45
52
00
61
02
Galma stb.
2. Bfagryar- lenifyel kereskedés
Ennek akadályai : a kereskedfik laklatása ; kölesig
nös ttlalmak.
E kereskedés fStárgjaL
3. Bfagryar- török kereskedés
4. A m. tengermellék kereskedése.
m. Belkereskedés ;
Annak 10 piacai;
lap,
64
71
74
75
83
86
Cikkei s ásóknak ára ;
Akadál jai : as ntak liátortalansá(ra , roszasá(fa, fo-
If adók liiánya.
Rendészeti szabályoké
Befejesésül : az iparosztály külön nemzetlsé(fft ele-
meinek egymás iránti nyilatkozása.
05
08
100
105
107
MÁSODIK SZAKASZ.
171i — 1780.
Közös körülménye
Az ipar története.
L Mezei gazdaság.
1. Földmirelés : a pórosztály szaporodása , Jogainak
tágulása.
111
A földnÜTelés körül történt Javítások.
A főldmivelés fObb tárgyai : gabna ;
Szölö ;
Kereskedési nörények.
Kertmirelés, erdöszet.
2. Állattenyésztés.
Ennek fdbb ágai: szarv^asmarha- ,.
LÓ-, ■ — ,
Juh-,
113
116
118
110
120
122
124
125
120
127
^-^lí.
Méhtenyésztés stb. -» ■■'■ 1211
II. Mfiipar
is MesterséQrelc , gyárak, kézmarék.
yárosaink állapata. 1*^
Céheket iUetS rendelések. — — ^^
A közönségresb kémarek. .......... — 15*
Gyárak 8 mannfakturák: ({yapjnszövet- , .^-^ 1^
Oyapotkelme- , ■ ^^
Vásxon-manníáktn rák ■— ^'^
Selyemgyártás. ^^
Kelmefestés \ — — 1*1
Bfir, hamnzsir, szappany, lőpor, kén, galie, tim-
só, stb. készítmények; 1^
Oyeg , cserépedény , réz , ras stb* manufaktúrák... 145
2. Bányászat állapata .— 147
Kereskedés története.
Pillantás a Tllágkereskedésre 151
Ennek riszonya a magyar kereskedésbes ... .. 153
I. Kiilkereskedés.
1. A nyngoti és éjszaki tartományokkal ........... — 155
A magyar és osztrák kereskedés riszonyai , 15A
M. Terézia intézkedései a barmincad s vám körül... 101
A bécsi kereskedési tanácstól alkotott rámrendszer. 1G5
A kereskedési tanács eltörlesztése. ., 100
A m. tengerpartok kereskedési YiftTAnyfl 170
Az actiy kereskedés fd cikkel : szanras marba ; ..... 173
Gabna és bor ; 174
Dobány; .-.-..--..--. 177
Gyapln , bőr , bamnzsir, faggyú, méz , riasz , ásyá-
nyok stb —..-...«--«-.-.«-.-«.-«. 178
2. Magyar-török kereskedés 180
n. Belkereskedés.
Bnnek 15 piacai, — ..-..«-. ^ 185
És ftft^fti 180
RAfiilAMgiiti agAhAljAlr ig2
XII
HARMADIK SZAKASZ.
1780-1790.
lap,
KÖZÖS állapatok 197
Az ipar története.
L Mezei (fazdasig.
1. Földmireléa. ^
A termesztő osztály szaporodá sa 200
És Jobb állapotba lielyeztetAse . 201
Haladás a g abna , tengreri, burgronya , ({yapot , do-
liáiij, festő fdTek, len és kender termesztésében. 202
Bflért nem feleltmeg József igrjekezeténelL a siker? 205
2. Állattenyésztés.
Lé-, 207
Jnh- , 20Ö
Selyemliemjé-tenyésztés 210
11. Mfiipar.
Mesterségek, gyárak, kézmürek 212
A rárosi kézmüresek 213
Gyárak: sásrári karton-, mosonyi, munkácsi, kas-
sai stb. posztógyárak stb., ■ 215
A gyárak emelkedésének akadályai 218
Kereskedés története.
Igaz-e, liogy n. Jósefiiek egyenes szándéka
TOlt , elnyomni a kereskedést f 210
Az elszigetelési rendszer felállítása.-.—^^ 221
UJ harmincadrendszer
Pliysiocratial adó- rendszer 223
£ rendszer el nem fogadásának következései 230
Az 1788ban kibocsátott nj vámszabályok 231
Bzeknek következése 234
A m. tengermellék kereskedését iUető intézkedések. 236
A külkereskedés másik , dana-fekete tengeri vona-
la; az ezen tett kísérletek; 238
Ezeknek stámos akadályai s nehézségei ; 23U
Ezek elháritására kötött kereskedési szerződések ;..... 241
xm
lap.
Ennek következtében tett Intéakedések 340
Gollner vállalkozása , a dunai s feketeten(ferl ke-
reskedést megkísérteni »^ 240
A maiprar - török száraz ntl kereskedés 260
összes kereskedésünk mérlege.>> 252
NEGYEDIK SZAKASZ.
1790 — 182fi.
Az Ipart és kereskedést inetA általános intézkedések n.
József Iialála ntán. ■ 287
Az ipar története.
I. Mezei gazdaság.
Az átalános Iialadás okai. ,„^ 271
A Javítások : vlzlecsapolások , a ftitó homok meg^
áUltása 273
Gazdasági Iskolák s egyesületek 274
l.Földmivelés. A Jobliágyok- és birtokosoktól tett
Javítások 170
Haladás a földmivelés külön tárgyaiban : gabna-,
tengeri- , burgonya- , rlzstermesztésben;.....^.........^ 278
A szölőmivelésben ; ^ 280
A kereskedési növényekben : dohány- , len- , ken-
der- , komló- , festő füvekben és gyapotban....^ 881
Kertmivelés. - 286
A kaszálók s erdők ndvelése , 288
2. Állattenyésztés.
W UU** ^ I mftw—tt—m—m—m—t—m—mtiti f —mtm—mmm»mm—mmi—m»Kmmmmmm—mf mmSÓ
MM9^ f »» m M w ii \\imt^»»mtmm*»)fi*''»'9*m»mat»umm»mmmm»mmmmmmmmmim0mm»mmmmmmmfmmtmmmmmtmimm»mmmmtmt ^Wém
Szarvas marha* , 204
Selyemhernyó- stb. tenyésztés. — 206
II. Bányászat. , , ,... 208
m. Mesterségek, kézmüvek, gyárak.
Azoknak eddigi általános akadályai 303
Az e kori haladás részletben : posztó- , karton-, vá-
XIV
ittp.
8X01I-, selyem-, bfir-, énkor-, olaj-, pálinka-, stb
j^yar ak - ■»..— — ...»■■ . ■ n .. ., ^ 305
A rárosl kéimürek 320
A kereskedés története.
A kereskedést elömoiditó általános kttriilniények :
száraz és ylzi utak s a fúrarozás Jamlása stb _ 321
Tönrényliozásnnk befolyása a kereskedés akadálya-
inak elfimozditásába 326
A francia báborák s a szárazföldi rendszer befolyá-
sa kereskedésünkre ^ 342
Aetir kereskedésünk fSbb részletei : grabna-, 245
Szarras marba- és Jnli-, 347
Gyapjn- , ■■» - ■■■ ■■..»■■■ ■ « 553
Do bán y-, ■ 355
Bőr- , fáinryá-t kender- , ipibacs-, méz-, bamozsir-,
stb kereskedés. ............... 350
A beviteli kereskedés alaknlása 302
Acaianos merie ff ..!— i ■! »»^....m».. m u m jov
I • • •
OTODIK SZAKASZ.
A Jelen.
Iparunk s kereskedésünk éledésének fS okai . 366
Mezei ifazdas ága ng baladása 370
A földmivelő osztály Jobb karba állítása 371
6azdasá(fi eifyesületek. 372
AVXbVKOA M.«MM.WMMMMM.MM.MMMWMIMMMMWMOT...a.. ■■■■. ÍI H M.MMW..WMM.Í ■■». tmUM^t W ' O
A mfiipar ftm^ncpd^ft 377
Kereskedésünk Jelen riszonyal 370
QőzliaJózás 380
Osztrák-angol kereskedési szerződés 382
Tekintet belkereskedésünkre. ...«.._......_ 380
ELSŐ SZAKASZ.
AZ IPAR S KERESKEDÉS TÖRTÉNETE
▲ MOHÁCSI ÜTKÖZETTŐL ▲ 8ZATHMÁAI B&KBKÖrkaiG.
AZ ORSZÁG ÁLTALÁNOS ÁLLAPATA.
Hazánk történetei a 16dik ös 17dik századlian, mellyeket
a török Mtorlás és belforrongások töltenek U , általánosan
Téve kérés Tídám éldeletet nyírtának mind irönak , mind ol-
yasónak. Telvék ngyan e kor évkönyvei egy elemeiben föl-
izgatott , egy részről sanyarúan zaklatott, más részrőlhe-
yesen forrongó népnek eseményeivel ; nem hiányzanak he-
lyenként egyes , szivet emelő » márványra méltó nyilatko-
zásai a hősi és hazaflAi erőnek, elszánásnak s önfeláldozás-
nak ; sőt épen e kor szolgáltat talán legtöbb tetteket s Jelle-
meket, mellyeket más nemzetek leghiresljei mellé bilsx-
kén dicsekedve soroz a magyar. De egészben véve , még
is szomoritó e kor története , mind külső politicai , mind bel-
ső polgári s népiség! tekintetében. Egy részről idegen , a
magyart elnyelni fenyegető , elemekkel halálharcban kfizd-
ve, belső institntioiban felforgatva s mondhatlan zavarba
bonyolítva a népi élet minden ágaiban ; Itt az ozmán zsar-
nokság vas igájától, amott a pártforrongás dühétől elnyom-
1
va, kiaszalva, íOleiuésztve , — más részről egy höditó,
yak bitében mindent kardélre b&nyó, rabbilincsre fttző, liar-
bar néptől s a nála nem sokkal emberibb idegen kádaktól ,
mellyek védelem szine alatt féket nem ismerve dúlongának ,
tfnáUásában , szabadságában veszélyeztetve lá^'uk e hont ,
mellynek e fölött saját gyermekei ^ mintegy önként siettetve
veszedelmökety látni nem akarják a minden felől tornyosodó
vészborút ; egyesülni nem akarnak , hogy azt megfoszszák
vülámítól ; hanem csekélyes magány - érdekek , önös czélok
fölött viszálykodnak , mig az eláradó vész nyomról nyomra
pnsztitva, közeledik a nemzet szivéhez, hogy megtegye a
iialálos döfést. Szomoritó e kor története : minden ziga mel-
lett is a fölháborodott elemeknek egy megfoghatlan tespe-
dést y hanyagságot látunk a közügyekben » melly a tátongó
sir mellett sem rezzen föl kényelméből , melly rendre lesza-
kasztátni hagyja a nemzeti élet virágait, széllyel romboltat-
ni a közjólét forrásait ; még a nemzeti létért s fenmaradásért
vívott harc is gyakran melléktárgyként tűnik elő a pártér-
dekek között; sőt egy rész, mintegy megszokva a kény-
igát, vagy hasznot lesve az árulásból, kezet fogott hona
zsarlóival. Igaz , az idő súlya mindenkép reánehezedett a
zaklatott hazára , s volt idő , mellyben a nemesebb kebln
honfi is kétséglien vala , ha nem tanácsosb-e egy időre fri-
gyet kötni hona nyilvános ellenével, hogy a nemzetiség
elnyomására rejtekben koholt tervek s készített csapások
elhárittathassanak.
E nyomorúság magva már rég elhintve volt a nemzet-
ben , s aligha nem akkor történt a vetés legbővebben , mi-
dőn a nemzet dicsősége fénypontján díszelgett. A vegyes
házakból származott királyok alatt a nemesség kelieléből
egy félelmes oligarchia fcjle ki, meUy gazdagságával hatal-
mas, bizonyságot tesz arról, mennyire veszélyeztetheti a
hazát s megrendítheti a királyságot a gazdagság , midőn az
Itíválólag csak néhány egyesek birtokában vagyon. Már
Zsigmond , hosszú uralkodásának migdnem felén kénytelen
volt küzdeni a z^'Iongó oligarchák ellen. Mátyás ugyan
erőteljes személyessége, rendlthetlen akarata, a körülmé-
nyeket használni tudó ügyessége s fegyverhatálma által a
hatalmas országnagyokat korlátok közé szorította , sőt ter-
veinek kivitelére saját érdekök ellen is reábirta. De Má-
tyással letűnt a királyság ereje ; a korlátok, mellyek nem
az alkotmánytól s nyilvános intézményektől , hanem csak a
kormányzó személyes tul^'donaitól s kormányzása szelle-
métől nyertek erőt, kidőltenek; a fék megtágult , s a két
erőtlen király , Ulászló és L^os alatt lázongva sietteté a
gazdag , hatalmas főnemesség honának veszedelmét.
Az elvetett mag kisarjazott s az 1526-ki august. 29-
dike elnyelte a haza boldogságát. A diadalmas ozmán e-
mésztő lávaként áradott el az ország nagy részén, nem
csak az ipar alkotmányait rombolva szét tűzzel vassal , ha-
nem a lakosokat is , pedig épen az iparfiző néposztályból,
százezrenként fűzve rabbilincsre.
Ennyi nyomorúság között , a nemzeti mlveltség s bol-
dogság egyéb elemeivel együtt , a műipar és kereskedés is
ann3rira feldiUatott s elnyomatott, hogy annak ezen kori tör-
ténete alig foglalhat magában egyeliet, mint a számtalan
nehézségeket, mellyekkel küzködött, s az akadályok hosz-
szn sorát, mellyektől az némelly vidékeken végkép elfojta-
tott , máshol pedig m^dnem egyedül az elkerűlhetlen szük-
ségekre szoríttatott. * Amoda tartozik az egész alsó vidék ,
melly már Zápolya alatt is minduntalan háborgattaték az őt
segítő féktelen török hadaktól: az ő halála után pedig a
l*
félhold ig^a alá nyügöztetvéii 8 majdnem laktalanná piiBZ-
tittatván , az íiuur s kereskedésnek nem adhatott menedéket.
S ezen zsíhliadt , félholt állapotban maradt az mind addig ,
mig a félholdat uralta , ngyanannyira , hogy ezen ország-
rész , a möipar s kereskedés ez időszaki tOrténeté1)en helyet
sem foglalhat ^). A felső , törők vastól meg nem hódított
tartományra s Erdéljrre szorul tehát láthatárunk. De fajdalom*
ezeknek sem sokkal Tidámahb tekintetők. Az ország szivé-
ben fekvő » iparokról az előtt nevezetes , városokljan , Pes-
ten , Esztergomban , Fejérvárott stb fészket vert tőrök, há-
ború s fegyverszünet idején egyiránt kalandozott , rablott s
pusztított az igája alá még nem szorított vidékeken. így »
hogy a migdnem számtalan adatok közöl csak néhányat em-
Utsek, 1549ben több utazó kereskedők (mert egyesek erő-
szaktételei ellen magokat védendők , többnyire társaságban
utaztak) kifosztattak , s pedig béke idején , egy török rabló
csoporttól ^ ; ugyanazon évben Komárom mellől huszonöt
ló és száz három ökör hajtatott el általok ^). 1556i)an Sán-
dor moldvai és Péter oláhországi vajdák , Izabella özvegy
királynőt , az ozmán parancsára , Erdély birtokába vissza-
helyezendők, Erdélyen keresztül Szathmár-Németiig vonulá-
nak , s ott egyesülve tábort ütvén , rabló csopor^aikkal , az
egész vidéket a Kárpátokig elpusztiták s háromszáznál több
helységet fölégettek ^). 1599ben Ibrahim, budai basa, a bé-
ketanácskozások sikeretlenségeután, rabló csordáival a 6a-
1) Ext, e Tídéknek röTidea le nea irható nyoBorosifáC olTtahaU
ni Katona HUt Crit. R. Hnn;. 20, 506—612. stb.
2) KoTaehich Seriptt. Hinores Rerr. Uanf. 1, S8.
3) U^an ott 90.
4) Katona H. C. 22, 843.
'— •£,
ram , Ipoly s Vág Tidékeit egész Nagyszombatig , Beckóig
és Trencsénig befutotta , a helységeket s azoknak vetéseit
feldúlta , s tizenhárom ezernél több lakost füzOtt ralisz^ak-
ra ^) stb stb.
De ezen , a törOktől szétözönlö veszély nem egyedüli
nyomorúsága volt a zaklatott hazának. Mindjárt II. Liuos
halála után nyilvános pártokra szakadt a két király közt
feloszlott nemesség s felgyiutá lángját azon emésztő zi^lon-
gásoknak » mellyek a töröktől s a közönséges féktelenség-
től mindig tápláltatván, a török bitorlással ugyanazon ideig
dúltak a hon kebelében. Mi szömyebb , mi pusztitöbb pedig
a belháborúnál ? ! Nem czélom itt ennek szomorú történeteit
elbeszélni ; de némelly jelenéseit s következményeit » mely-
lyek a mftipar és kereskedés állapatát löltételezék , szükség
megemlítenem. », János király pártja — n. m. Zermegh ') — a
ferdinándpárti magyarokat német , ezek pedig amazt török
felekezetnek nevezé. És ennél fogva kölcsönös gyilkolások-
ra » a falvak és miuorok feldúlására » a íöldmivesek kifosz-
tására a legagyarkodóbb indulattal rohanának. Biztosság
az utakon, vagy csöndes megmaradás otthon, saddnek sem
engedtetett*' — ,,S egyéb a polgári háborúkból saijazó nyo-
morúságok az országot , melly az előtt virágzott s minden-
nel bővelkedett, tönkre jnttaták'' ^). YolUk, kik a rablásból
1) btfiiify Hbt R. Unng. Uh. 31 , 454.
2) Lib. n. ISaOról.
3) Uifáiify Uh. 11, 106. — Ltfiky 15S2beA SiepeMé^bftl sok lia-
raagot ötneszedett s Kassáa ágyukká öntetett; ugyanakkor nők
falTak aarkáU is eUuOtaU. Katona 20 , S44. köTT. — Sper-
fogel iija — Wagnernál Analeeta Seepns. 2, 161* — hogy a
ZápolyisUól a Siepetiégben okozott kár t5bb százezer forintul
rendes foglalkodást űztek s kiknek egyedül ez vala élelem-
keresetök utódja. Ulyenek valának a migd egyik , majd má-
sik párthoz szegődött szaUad higdúk. Ezeknek rablásai , s
pusztításai oUy gyakoriak , olly nyomasztók valának ,
hogy majdnem minden országgyűlésen szükséges volt a ki-
rsapongások elleni törvényeket megi^itani. Ezen kalózok
pedig nem csak rablottak és pusztítottak, hanem „az volt
még a legsanyanihh — u. m. Kazy ^) — hogy miután a ke-
gyetlen emberek a hon legszebb vidékeit csaknem egy láng-
ba borították, még a lakosokat is rablánczra fűzték s tö-
röknek és tatárnak eladák , nyomorú szolgaságba jutandó-
kat. A dunántúli országrészről s a vele határos megyékből,
az oklevelek szerint, nyolcvanezer emlier vitetek át (1605b.)
az eszéki hidon a törököktől/' Azon pórrege is , mi szerint
isten egy kegyetlen hódúnak kezélien csoda által vért fa-
csart ki az aranypénzből , mellyet eladott rokonáért nyert
volt, nem eléggé tanúsi^a-e ezen a^fas népnek iszonjrú
pusztításait? — Hasonló kalóz-csinek a nemesek közt sem
valának hallatlanok ; sokan a közzavart hasznokra fordít-
ván, a középkori rablólovagok módjára, sziklaváraikból
saskeselyttekként rohantak le szolgáikkal az alattok béké-
sen utazó kalmárokra s a szomszédok jobbágyaira. Balassa
Menyhárt, szathmár-németi vámagy és Zay Ferencz 1564b.
egész sereggel mentek Tokiba a szüret idején borrablásra ; s
mig oda kalandoztak, Báthory István, kit a szathmáriak, aman-
nak féktelenségét megunván, a vár elfoglalására meghitanak,
az ő nagy részint rablásból gyiytött birtokában tiz ezer
nem volt Folaa helyre pótolható. Általán véve a felső vidékiek
nyomorgattatását 1. Katona 20 , 533. stb.
1} Hifit. R. Hnni^. 1 , 53.
*^i^
font ezflBtSt, nagy mennyiségtt aranyat, számtalan drága ék-
szereket 8 edényeket talált ^). De halljuk Istyáníyt magát a
hon e ktf rfilményeiről : „Az országgyűlés (1549ben) — ngy
mond ^) — Basó Mátyásnak iszonyú rablásait , ntazók , ke-
reskedők s egyellek meggyilkolását s kifosztását , s messze,
egész Lengyel- és St^erországig űzött pusztításait nyilván
ffiUelenté , s hogy azoknak meggátlására és Basó megbün-
tetésére rendelmény tétessék, esedezett. A dunáninneni ne-
messég és liányavárosok pedig Balassa Menyhártot hasonló
rablások Tétkéről vádolták. — Basó elleneit legyőzvén, ide-
gen javakat erőszakkal elragadván , az utazóknak cseleket
vetvén , pusztítani kezde. Azután rác és lengyel rablókat
szolgálatába fogadván , nem csak Panonnia hegyein s erdei-
ben , hanem a szomszéd Lengyel- és StiUerországban , vég-
re Moldva szélein is rablásokat ftzvén , tömérdek gazdagsár
gokat halmozott össze. — Hasonlókép Balassa Menyhárt,
miután Lévának birtokába jutott , Csábrágot is elfoglalta s
őrökiU ralilókat tőn bele, kik által az egész környéket pusz-
tittatá. Zsitva hegyén pedig várat épitvén , onnan a bánya-
városokat mindig folytonos ostrommal íárasztá s m^dnem
kétségbe cjté.'* stb. Hasonló martalóc volt Bebek Ferenc,
György fiával ^). De hosszas volnék , ha csak nagyobb ré-
szét is elszámlálni akarnám azon rablóknak , kik e zi^os i-
dőkben a hazát sanyargatták. Záradékul még csak ezen sza-
vait közlöm az 1625ki sopronyi gyűlésben felolvasott kirá-
lyi előteijesztéseknek : „IMDndennapi tapasztalásból tuda-
1) Porgácli Hitt. Lib. 14 , 341.
2} Uh. 16, 174. — Hasonlókat olTMhaitti P#mder Gench. 4. Vmi^.
7 , 561. 570. stb.
3) L. errdl s paszlilásairól Katonát 22 , 853.
ük , hogy a niindenfitt kóborló útonállók az atas kalmárok
Javaira s életére leskelődnek; minek következése, hog^r
ezek a yeszélytöl Tiszarettentvék, minden kereskedéssel fel-
baszni , vagy árúikat más országto vinni kénytelenek , a
Ur. jövedelmek nagy kárára*' ^).
Hogy pedig csordultig megteUen az inség pohara » még^
a védelemre kttldOtt királyi és segélyhadak is ellenségeivé
s pusztítóivá, a katonai kormányzók védelem szine alatt ke-
gyetlen zsarlóivá lőnek az eltaposott hazának. Migdnem
minden országgyűlés megigitá a katonaság s kormányzóik
kicsapongásait tiltó szaliályokat , de miUy síkeretlenül , ma^
ga a számtalan ismétlés tanúsi^a. A városiak védelemért a
királyhoz többször hasztalan folyamodók , Kassán 1531ben
gyűlést tartván , azt végzek , hogy különös követség kül-
detnék a királyhoz, a városokat eltökélteknek jelentő, Zápo-
lya páriához állani , ha őket a német katonaság féktelensé-
ge ellen sikeresen nem védendi ^. Nem egyszer történt
az őszi táborozásokban, hogy a királyi had faszegény vidé*
kéken a íálosi pómép házfödeleit leszaggatá, a táborban
feltttzelendőket ^). S milly szomorú emlékezeteket keltenek
löl bennünk egy Schvendi, Basta, Belgiojóso, KaraíTa,
nevei ! Végre nem jutnánk , ha ezeknek féktelenségeiket ,
nyomasztó zsarlásaikat , mellyeket védelem szine alatt elkö-
vettek, elbeszélni akarnók. Némellyeket azonlMin fogunk a-
lább említeni a műipar s kereskedés története részleteilien ,
a mint t. i. azoknak egyik vagy másik ágába vágnak pusz-
1} Katona 31, ad aa. 1025.
2} Sperfo^l Chron. V^agnernál Anal. Scep. 2, 100. könr.
3) L. péiáiiki biTánfynál Lib. 30, 436. Ub. 28, 305. Feuleraél
7y 500. sib.
■*-*A
utó dalásaik ^). Csak néhány szót kSzlSk itt még az 1602-
ben Pozsonyban Összegyűlt országos rendek ékes beszédfl
íOliratából, mellyben elszámlályán a katonaság kicsapon-
gásait» ekként íkkadnak ki: „lm ez ezen ország rondáinak
szomorú ábrázata , szánandó mindenkitől » kinek szive szik-
lává nem ridegttlt. Ezen ország, melly higdan fegyrerha-
talmáról, kincseiről és népeiről hires Tala» most végszo-
rongattatásra jntván, siralmas szint ölte íől» bizonynyal
nem ann3rira a törők zsarnokság- » mint a katonaságnak,
mellynek védelmül s nem sereimül kellene lennie, féktelen
s büntetlen szabadossága által" ^). De e panaszok nem Tá-
lának utolsók; az 1605ki gyűlés íőliratában ismét érzékeny
színekkel találjak festve e, katonaságtól származott, nyo-
momságokat ^ ; mik aztán még többszőr is , de mindig ke-
Tés » vagy semmi sikerrel ujitattak meg. — Tégre még azon .
lázadások is , mellyek az elnyomott nemzetiség és yallás-
szabadság védelmére támadának, nem csak nagy pusztítá-
sokat hagytak magok után , számtalan városokat és falva*
kat bodtván lángba; hanem ápolták is a zavart s evvel a tSr-
Tényteleséget s rablásokat , megszakaszták a közlekedést s
elnyomták az ipart. így, hogy csak egy példát hozzak fel ,
Tökölyi lázadásában, 1680 t^ján, — miként Engel mondja ^)
-*- az egész ország megtelt rablókkal éi gyilkosokkal.
niy állapotban volt Magyarország ezen egész korszak
1) Néhány Jelenést 1. Fetslernél 7, 481. 403. 613. Utráaíjraál
Ub. 23 , 481. 486. köf. 403. stb. Katonánál 28, 01. 574 stb.
Bethlennél 6, 30. 58. kdv. stb.
2) Katonánál 28, 07. Istfánfy 33, 507.
3} Katonánál 28, 455. 475. stb.
4} Oescb. d. Ung. Reichs 5 , 02. Erdélynek kiposztitását pedig a
német hadaktól hosssaa leirja Bethlen Farkas 5 , 30. kövr. stb.
10
alatt, s hogy annyi belviszály közt a török hatalomtól el
nem nyeletett, egyedül az okozta, hogy a török birodalom
fénye is elhomályosulta hatalmas Szolimán elhonytával; s a
hóditö szellem , melly alatta egész Európát megremegteté ,
a serail gyönyöreibe merült, pulya zultánok alatt a yad ere-
jű nemzetlien kialudni kezdett. — S illy körülmények közt
csodálni nem lehet , hogy a műipar s kereskedés is , melly
mindkettő az előtt már szép haladásiban TOlt , migdnem vég-
kép elenyészett, s az ország minden vidékein annyira lesü-
lyedett, hogy talán méltó sem volna annak történetét imi,
hanemha azért, hogy a következő korszakbani éledése s
fokonkénti haladása annál élénkebben elötüiyék s ha ennél
fogva a későbbi kedvezőbb állapata amannak is némi érde-
ket nem kölcsönözne. De más szempontból tekintve , lehe-
tetlen, hogy napjainkban , midőn az anyagi érdekek olly
Uválókép voAJák magokra a népek ügyeimét , s foglalkod-
taQák az elméket, lehetlen mondom, hogy érdekes ne le-
gyen iparunk s kereskedésünk ezen félholt állapatának is tör-
ténete. Sót tanulságos is leszen annak szemlélete, hogy
nem csak politicai bal események : a barbár török sanyarú
zsarnoksága s a pártforrongások dúlásai; nem csak physi-
cai akadályok : tenger távol léte , száraz és vizi utak járat-
lansága stb valának a factorok , mellyek ezen szomorú kö-
rülményeket előidézték; hanem számos olly lielső okok is
munkások voltak ezen állapatok alakulásában , mik részint
magában a nemzetben s az azt alkotó külön elemű s érdekű
részekben , részint az alkotmányban és kormányban alapul-
tak ; — hogy forrásai azon okoknak, mellyek kereskedésünk-
8 iparunkra az AJabb időkben károsan hátának , részben
legalább , a múlt korban keresendők ; — hogy végre maga a
nemzet gondolkodásmódja s lelkülete, nem különben kor-
\^^
Lr.li--
11
iiiáuya és insütutíóí i8 sok bal eredménynek vaiának forrá-
sai ; — s lia mind ez nem nyerhet is Itt világos kifejtést , az
itt s amott elszórt érintések legalább anyagot nyigtandanak
egy s más VSVSii vizsgálódni.
AZ IPAR ALLAPATA
L
MEZEI GAZDASÁG.
A földmivelés e korszak alatt talán a legelhanyagoltabli
volt minden ágai közt az iparnak ; minek többféle okai va-
iának , részint magát e foglalkodást gátolok és nehezitök ,
részint az ezt kezelő néposztályt nyomasztók. A háborús kö-
riilmények közt számtalan veszélynek volt kitéve főkép a
gabnatermesztés ; a sünt hadmenetek, mellyek az ország
vidékeit minden irányban átszeldelek, számtalanszor pnsz-
titák el a íöldmivesnek már már érett reményeit, vagy
foglalák le az aratást és szüretet; miért kivált a törökkel
határos tartományoklian legíölebb is annyi gabna termesz-
tetek , mennyit a szükség elkerfilhetlentU kívánt. Nagy aka-
dályára volt e foglalkodásnak az is , hogy a pórság barmai-
tól mód felett megfosztatott. Basta, miként Bethlen tudó-
sít ^) , a felső vidéken annyi barmot biztatott el több ízben
a szegény földmivesektől , hogy némelly helyeken a földmi-
velés egészen lehetetlenné válván , egy mértt búza huszonöt
1) Híjit. 5, 36. kor?. 71. kövr. 133. körr. ttb.
12
arany pénzért ( ylgintíqpiincpie et amplins anreis numis ) kett
8 a szegénység ló-» macska- stb. hassal volt kénytelen
az éhhaláltól menekülni; 1605ben pedig Bocskaitól nyomat-
tatrán, Pozsonyhoz tOhh mint húsz ezer lovat s egyéb igás
barmot h^'tatott el seregével ^). Végre hogy több példákat
ne halmozzak fel, Erdélyben annyira jutott a pórság barom
hiában , hogy ekéjét és szekerét vonni önmaga kénytelenit-
tetett; s az e végre készített könnyebb szekerek, a zsarnok
emlékezetét bélyegzőleg, Basta szekereinek neveztettek ^).
Mi magát a földmivelö osztályt illeti , igen megcsök-
kenté foglalkodását az említett okokon kívül az is ,
hogy a folytonos háborúk öldöklései fölött , a pórok
százezrei vitettek ki rabszolgaságra a diadalmas oz*
manóktól. IMDncUárt a mohácsi vésznapot követő két év-
ben három száz ezernél többel kevesedett a hon lako-
saiban. Azután pedig alig volt a zsarnoknak diadala,
mellyet fogolyszedéssel nem súlyosbított volna. így 1599-
ben egy tatárokkal vegyes ozmán sereg egész Nagy-
szombatig, ÚJhelyig, Galgócig, Besztercéig pusztítván s
mintegy száz ötven helységet porrá égetvén , közel harminc
ezer lakost íllzött rabsz^akra ^). öt évvel előbb Horvátor-
szágból mintegy 35,000 ^) ; 1663ban pedig több megyékbői
1) IttTánfy Lib. 34, 507.
2} Belhlea 6. — Bngel 4, 2S0.
3) Részint exen pusstitások követkeménye ?oU, hogy ex érben •
bnia BéríUe 1 fton felttl, tt árp^ 70 drra, xabé 33 drrt, a
kdvetkesA évben pedig a busáé 3 fira , a roxté 2 ftra , árpáé
ée Mbé 1 ftra — mi akkor hanaaan ár volt — emelkedett L.
e pnsztitáfokról bAvebben Katonát 27 , 025.
4) Kovachich Ungedmckte Sehriften 283.
í
->^«íi
í:Lja\ _._ '■_
13
100,000 fiUdmivesnél tüM)et hatott ki rabígália i). S miként
Thúri Pál, levelében — (mellyet a hires kassai biró, Bo-
gáthy , nyomtatott ki először ^) bizonyt^a : „nincs Magyar-
országban fekvő jószággal biró török ur , Unek Bosniában
vagy Thracia szélein nem volnának magyar foglyokból álló
telepei és falvai.
Milly sanyarú volt állapatok, béke s háború idején
egyiránt, azoknak is, kik a hazából ki nem hurcoltattak,
ott, hol az ozmán magát befészkelte, vagy hova kalandja-
in eljutott, láUuk Yeranc leveleiből, mellyeket a budai ba-
sához intézett. Egyikben ^) ezek közöl Igyir ő: „Uraságod
nemlátía mindazt, mit a szomszéd bégek ellenünk mivel-
nek , s miként gazdagodnak naponként , nem csak kirabol-
ván s fosztogatván a szegény lakosokat s mindig más és
más zsarlásmódokkal nyomorgatván őket , hanem még sziv-
véröket is m^udnem kiszíván , agy annyira , hogy már lélek
alig van bennök, s másról már nem is gondolkodnak,
mint hogy az ország más részeibe költözköcUenek , a ti sa-
nyarú, vas igátokat elkerülendők. S méltán pedig, mert az
örök szolgaságon kivtil , mellyben őket barmaikkal egytttt
szünetlen munkákkal sanyarga^átok , az adókat is íösvény-
ségtek szerint önkény leg , hányszor nektek tetszik , vetitek
reájok" stb. Egy másik levelében ^) pedig iija , hogy a bu-
dai basa kilencven szekérnél többet készíttetett a végre,
hogy rabló kalandjait a jobbágy szekereknek illy célra ki-
rendelése által előre el ne áru^a stb. Thúri Pálnak emiitett
1} Ensel 5, 20.
2) OWadiató e levél németál is Ungr. Mainr«r 3. köt.
3) KAtoBánál 23, 617.
4} KatoM 23, 461.
levelét pedig lehetetlen olvasni » szánakodás könyfii s méltó
felindolás nélkül az embertelen török ellen. Rövidség okáért
csak néhány vonást közlök lielőle , a török alatti magyar
pörság állapatáról. Ha valakinek, akár keresztény- akár
töröknek meggyilkolt teste találtatott valamelly helység ha-
tárálian » az nagy büntetés alá vettetek : igy történt p. o.
Tár helységben, ámbár a gyilkos török volt s tettét önmaga
is megvallotta, nem ö, hanem a közönség bünheszteték.
Egy pór hazamentélien lábát a földből kiálló tasköban meg-
sértette; egy épen arra menő ozmán tiszt kérdé Őt, miért
sántit , s okát hallván , dögömithjével a tnskót megvagdal-
ta , de a bigos emlier meg nem szaliadolt tőle , mig nem hat
flot fizetett. Bizonyos pórnő csilléit kappany alá tévé , hogy ez
re^ok anyaként vigyázzon, látván ezt egy török tiszt, kér-
dé, ha a kappany költé-e ki a csibéket ? s midőn a pór ta-
gadólag felel : „O gyalázatos tét — kiált fel a kontyos ~ e
királyi madarat illy rabszolgálatra kárhoztatni !*' A gazda
csak hat forint letétele s csibéinek átengedése után szaba-
dult meg a veréstől . stb.
A török birtokon kivűl is mennyit kellé a szegény job-
bágjrnak szenvedni rabló nemesektől és féktelen katonáktól ,
már fennebb emlitém. Basta és Belgióso kegyetlenségétől
annyira remegett a nép , hogy sok helyekről , hová érkezen-
dők valának , pogyászával együtt elfutott , mint ellenség
elől. De ezen törvén]rtelen zaklatások sem valának egyedüli
nyomorúsága a földmivelő osztálynak. Az ő polgári áUapata
is, mellybe a törvények által helyeztetek, oUy nemű volt,
melly lehetetlen , hogy kedvet adhatott volna súlyos foglal-
kodásaira. Az 1514ki lázadása miatt, mire őt a r^ta ural-
kodott zsarnoki kény ingerié, szabad költözési jogától meg-
fosztatván, ezen egész korszak alatt ura föleiéhez bilincsez-
F— jC . -■ .
15
ve tengett, rabszolgasághoz hasonló állapatban. Igaz a-
gyan, hogy az 1546, 1550é8 1556ki országgyűlés visszaad-
ta neki e természeti elidegenithetlen jogát, de annyira meg-
korlátozva kiUSnféle föltételekkel, hogy bátran állithatni,
miképen a pórosztály mindaddig egészen ara önkényének
YOltaláyetTe, mig az I7l5diki lOldik, 1723ki 60 és 61dik
törvénycikkek , jogait böyebben kifi^tTén s leginkább az
arávali szerződésre alapítván, sorsát valamennyire megkön-
nyítették ; mert hogy addig a gyakran ismételt , szabad köl-
tözést engedő törvények nem csak egyesektől, hanem egész
megyéktől sem tartattak meg, eléggé tanúsi^ák 1566: 26,
s 1608 : 13 törvénycikkek i).
Ezen áUapat lehetlen, hogy elkeseredést nem szttlt
volna a pórosztálylian ; s valóban is többször erőszakosan
kitörtek a fölizgatoU indulatok. 1548ban azért kezdeU lá-
zongni a pórság, mivel a mnít évben föltételesen vissza-
nyert költözési joga által sanyarnság szülte dermedtségéből
íölrázatván , egészen kivini akará azt , minek vágyát ben-
ne az új törvény fölébreszté , s mit még mind a törvény zá-
radékai, mind egyesek erőszaka miatt kívánsága szerint
nem éldelhetett ^). Erőködésének azonlian nem csak Uvánt
sikerét nem láthatá, hanem még nyert szabadságát is el-
veszte , éretlennek , méltatlannak Ítéltetvén az awali élés-
re. Hasonló volt támadása okaiban a pórság lázadása Hor-
vátországban is 1573ban. „A íöldmivelők — a. m. István-
iy ^) — tttrhetlen szolgai munkákkal s pénzzsarlásokkal e-
1) L. ezekrAl bATebben értekezésemet az Alhenaenm lS30kf elftA
féléT 42 és 43 szásaiban.
2) Deeret. 1548 : 32.
.1) IJb. 24 , 323.
16
rcjök felett igazságtalanul nyomattatni panaszkodván . . .
fegyverre keltenek'*. ^ Uly állapatluin , a keresmény for^
rásainak apadása mellett , adózásai is mindinkálili nagyíttat-
tak. Alig TOlt országgyűlés , mellyben tőle segélyadó (1, 2,
4, 5, 9 forintnyi) szedetni nem rendeltetek. — Erdély póiBá-
ga szinte osztozott a testvér honéval terlieilien. A 16dik
század második feléről Így ir Cserei^): »,Kapiiszám után,
holott az boldog időben elsőbben huszonöt pénzt ílzettenek ;
azután nevekedvén az hábonis állapatok 10, 20, 30 forfutni,
^ most compntatis computandis , ezer forintra felment egy
kapuszámnak contributiója esztendőnként. A mellett az re-
gementek alá s feljárván, valamit consummáltanak , az
mind semmiben tudódott. ~ Tábori szekereket is minden
esztendőlien négy, öt százat kellett a szegény országnak ál-
Utani, azok is mind szekerestől, mind marhástul oda ma-
radtanak. A regementek pedig quartélyba szállván, az szé-
kelységen igen élődtenek , kivált az officiálisok , s az portió-
jokat pénzül extorqueálták a szegénységen. — Egy szegény
ember elunván a sok kínzást , azt felelte a Németnek : Üs-
sétek el a fejemet s a véremet vegyétek el , mert én egye-
bet nem fizethetek; vagy ha az nem kell, bocsássatok el
hitemen, feleségemet, gyermekemet lieviszem TSmösvárra,
eladom a Tőröknek , a mit érettek adnak , igaz hitemre mon-
dom s esktiszöm, nektek visszahozom. — Elég követeket
kttldöttenek a bécsi udvarba , eleget sirtanak , könyörögte-
nek , de nem volt semmi haszna.''
De félek , nehogy megunassam olvasóimmal e nyomo-
rAságok halmazát, melly aföldmives osztályra nehezedett;
mellőzve tehát egyebeket , csak e korszak végének áUapa-
1) Katonánál 36, 72.
17
m kSzIöm Wagner eme szaTaiyal ^) „A ráköcyak hon
iránti könySrtUet néikfii puszttták a minden gabnanemmel
bővelkedő s lakosokkal is tOmött Tidéket, a kopár ÍOldSn U*
Tül semmit sem hagyrán hátra az őket kergetőknek ; a ma-
goknak tfsszegyiUtött élelmet s a Termekbe rátett ghbonát
tűzzel s Tizzel ronták meg ; saiét romlásokkal a németek-
nek is ártandök, a falvakat s majorokat, mellyekből a la-
kosok jószágaikat kivinni vonakodtak, rendre felpSrkSlék*
agy annyira , hogy az ntánok nyomuló királyi hadnak mi^fd-
nem tűzön s füstön keresztül kellé mindenütt haladnia. 8
ezt nem csak az egyenes hadi úton tevék, hanem merre a
királyi sereg menni csak gyanittaték, sok mérföldön kö*
rttl Dús lángokkal világítanak mindenek, s felső Magyaror-
szág nagy része rommá s pusztasággá változott". Hason-
ló pusztítást tőn Brdélyben Pekry , Rákócy vezére ^).
Ezek után nem fog hihetlennek látszani , mit Rákócy
I702ki proclamatiojában ir : hogy a szegény nép , tehetségei*
bői kimerülvén, sokan kétségbe esve éltöket öngyilkolás-
sal végzek, mások török szolgasággal vagy az izlámra tó-
réssel könnyltének sorsukon , mások nejeiket s gyermekei*
ket adák el a töröknek* Nem fog hihetlennek látszani, ndt
Wagner mond ^)!a töröktől megszabadult vidékről, hogy az
1667diki mohácsi fitközet után a győztes királyi had a csatár
helytől Lippátg nem talált sehol vidám At^ melly árnyával
a nap hevétől tikkadt vándort megenyhítené ; a fű ellenben
oUy magas volt, hogy, ha a lovasság utat nem tör, a gya-
1) Hist JoMpld L 141.
2) KatoBS 37, 205. Bfyéb pBadiásokról em belkáboré alatt l
Katoaát 34 , 350. 470. 603. stb.
3) BbL LeopoUi I. 2, 22- olvasható Katouáaál Is 35, 387.
18
logság alig mehetendett; hogy nem volt messze Tidéken
tető , söt nyoma sem az embernek , lia a pásztorok néhány
nádkmiyhóit kivesszük.
Szahadság lévén az iparnak eleme » héke s biztosság
szükséges ffiltétele , nem csodálhatják , hogy e sanyarú
időkben a flfldmivelés is migdnem végkép elhanyagoltatott.
Voltak azonban még is vidékek, a kSzinségnek kevesbbé
Utétetvék, mellyeknek bdsége másoknak hiányát némikép
Upótolá. Illyen volt mi^dnem az egész Szepesség , Erdély-
niek némelly elvontabb völgyei stb. S hála hazánk termékeny
fSldének, melly minden elhanyaglás mellett is bőven Sm-
leszté gyümölcseit ! Bethlennél olvassak ^), hogy Erdélyben
1593 tikján a béke és bő termés annyira leszállitá a ter-
mesztmények árát, hogy öt nagy köböl búza 1 magyar ílon
és 9 akó bor két m. fton kelt A íöldek három részre osz-
tása, mi szerint a tavaszi s őszi vetés s az ngar egy-
mást felváltak , vagy is az ugy nevezett három forgói rend-
szer , miként az előbbi korszakban megjegyzem , már rég-
től szokásban volt. Trágyázás általán véve igen gyéren ,
szántás pedig majdnem mindenütt egyszeri volt szokásban *).
A vetés tárgyai kivált búza, rozs, árpa, zab és tatárka
valának. A jászok és konok kölest is nagyobb mennyiség-
ben termesztének, minthogy ebből készítek boza nevtt
kedvelt italokat ^). A kukorica és szelíd sáfirány ezen kor-
szakban kezdenek meghonosittatni ; az első, mi 1611ben
1) Hist 6 , 3&8. A ITáik ssáiadbsi aionb«M MárBrdélyben is elks^
syagoltabb l«n t fttMBÜfelét. Kaiy. H. R. H. 1, 16.
2) Oláh : Hisgsrit. Bdaéi Appsrat a4 Hist. Hmiff.
3) U. 0.
19
vitetett legelőször a déli török tartományokba ^), Erdélylien,
a másik Trencsén táján; mind kettő a 17ik század közepén;
később Szelienben is, Sáros megyében , a legfinomabb sáf-
rány termesztetek >). A rizs aligha nem tenyésztetett a tö-
tök-birta részeken. Annyi bizonyos , hogy e kedvenc étke
a mozlemnak , nagy mennyiségben szállittaték hazánkba , s
részint az eTreli élés elterjedése okozta , hogy némelly fel-
ső s dnnántnli vidékek nem csak a háború letarlózta része-
ket segíthetek gabonával , hanem némelly bő terméstt , bé-
kés években küUöldre is adhattak el.
A szőlőmivelés hegyes vidékeken kevésbé levén ki-
téve a harcok dalásának , meglehetős állapotban vala. A
Tisza s Dana közti tartománylum azonban szőlőt látni , rit-
kaság volt. Oláh érsek ') e korban legnemesebb lioroknak
tartá: mindenek előtt a szerémit » mellyet jóságára nézve a
cretaival egy osztálylia helyez , azatán a somogjrit , bara-
nyait, sopronyit, pozsonyit, egrit, borsodit, i^ várit, yesz-
prémit , és zalait. Baranyáról mondja , hogy önmaga látta »
miként a lakosok nem találtak termésőknek elegendő e-
dényt. Csodálni lehet , hogy Oláh a tokiul bort nem is em-
líti, holott azt más koralieli irók , mint legnevezetesbet, di-
csérik ; p. 0. Forgách mondja egy helyen , hogy „a tokiéi
bort , melly legnemesebb , az éjszaki vidékekre nagy meny-
nyiséglien hordják évenként a kereskedők**. Jóságát és so-
kaságát e korban az is bizonyltja , hogy a rabló nemesek
igen vágytak szüreteire, s azt töblmzör — 1528|ian Bor-
ii Siebenbürsr. QaarUUobria 1, 123.
2} Kortbinsiky Oeosr.-Statist. Lexioon «d ?oc. SSebcn.
.3) Hnng. C. 8. Beinél Apptr. ad. Hlat. Hangr.
2*
20
nemisza Simon ^) , 1564. Bakuwa és Zájr *) stb. — le is fog-
lalák; 1565ben, midőn Tokiy Maximilián részére elfoglalta-
tott, négyezer hordó ílnom bor (aláitatott pinczéilien. Aszá-
bor a I7ik század elején kezde készíttetni ^). Nem ntólsé
rendíí volt még az emiitetteken klTűl a tolnai fehér % a zó-
lyomi és telkibányai ^) , végre a harsány! >). A budaiak nem
cstf idLentek ugyan jóságokban ; de a török iga alatt keve-
sebb termesztetek , minthogy a kereskedésben nevet nyerhe-
tett volna 7). Az i^onnan ültetett szőlők azon kedvezést
nyerek, hogy hét évig sem adó, sem tized nem szedetett
tőlök «).
A kertmivelés a felső megyékben teijedni s gyarapodni
kezdett Szép gyümölcsösek , kivált almásak valának máid-
nem mindenütt a Szamos folyam parsain fekvő helységek-
ben *). Selmecen a 17dik században a lakosok egyik ked-
venc foglalkodása volt a kertmivelés. A kertek itt többnyi-
re hegyoldalban (scarpirozva) ültettettek , s a legnemesebb
iákkal , legritkább virágokkai, üveg- s melegházakkal , mu-
latóhelyekkel ékeskedtek s a lakosoktól legkedveltebb,
majdnem egyetlen múlatás kedvéért látogattattak ^^). Nyitra
megyében is több helységek, hivált Német -Próna lakosai
1) Sperfogtl WsfBemál Amű. Se«p« 2, 153.
2) Bsgtl 4, 185.
3) DeerH. 1655 : 79.
4) KstoM 22, 638.
5) UtfkMfj Lib. 20, 24«.
6) KaioM 24, 248.
7) U. o. 22, 635.
8) D. o. 20, 758.
0) Ishráary Lib. 22, 284.
10) Bel Notíl. HwK. NoTte 4, 675.
21
szorgalmasan kezelték a kertinivelést ; szUvát kttlÖDÖsen an-
nyit termesztenek, hogy azzal mind nyersen, mind aszaltán jö-
vedelmes kereskedést tiztek i). Említendők még e tekintet-
ben Soprony és Pozsony vidéke; az ntöbbikra e korban
szállított blnmenthali telep növényeit s gyüm^Ucseit nem
csak Pozsony , hanem a szomszéd osztrák városok héti vá-
sáraira is szokta számtani '). De áltáljában mondhatni ,
hogy e korban már kedveltebb lön a kertmivelés , kivált a
nem annyira zaklatott dunántoli s felső tartományban, s
már Oláh irhatá ^) : hogy mindennemű gyttmölcs tömérdek
mennyiségben termesztetik az országban ; a sárga s görög
dinnye ktilönféle nemei pedig mind nagyságokra , mind izök-
re mérközhetők az olaszokkal. Jeles kerteket öltetett érseki
javainak külön helyein Yeránc Antal is , mellyeknek nemes
g]rümölcséröl eléggé tndósit egy levele ^) Maximiliánnak a
nevezett érsekhez, mellylien tőle a nagy vörös e wr e g h z e-
mew fekethe cheresnye (a levél szaval s irásm6(Ua)
vagy E wly wedy (ölyvedi) fekethe cheresnye és a
BAgy, úgy nevezett daránd, zöld szinfi kathalan zylwa,
végre a két nemfl, fehér és fekete tojás nagyságú Lóo zyl-
wa figokból csemetéket kér. E gyttmölcsnemek az érsel
öljTvedi kertében , Hont megyében , valának leghíresebbek ,
s e levél tanúsága szerint előbb tenyésztettek nálank, mint
Bécs vidékén. —
A földmivelésnél nagyobb bátorsággal fizhető volt az
i) Bei Not. Hang. Nor. 4, 420.
2} U. 0. 063.
3} HoBf . BelBél Afipwr, 33.
4} Át eredeU ntás köilé t ,,Siáisi|«ak^^ I830IlI 50áik tsáaábaa
Po4hrad«sÍL3r Jóuef ftr.
22
állattenyésztés; miért is ez annál, aránylag » virágzóbb
vala. A magyar kereskedésnek — miként alább szóim jö-
vend — egyik legnevezetesb ágát tévé a baromkeresketlés ;
évenként sok ezer higtatott ki Osztrák-, Cseh-, Stigeror-
száglia s a Buccari réven Olaszországba, noha azt is azon
körülmény, hogy e foglalkodásra legalkalmasb alsó vidék
volt épen a török nraság alatt , aránylag az előbbi virágzó
állapathoz , szinte nem kevéssé megcsökkenté. A kunsági-
ak- , nevezetesen halasiakról Oláh is monda ^) , hogy nagy
méneseklien és gulyákban tenyésztett lovaik és szarvas
marháik által nem csekély gazdagságra jutottak. A lovak
közt azonban leginkább dicséri az erdélyi , kivált székely
fi^t 3). A juhtenyésztés kevesbbé volt terjedt ; gyárok ho-
nunkban nem lévén, a nemesebb ílnom szőrű f)EÜ Szelep-
csényi György, esztergomi érsek koráig (1666) még egé-
szen ismeretlen volt ; az ngy nevezett magyar birkák bőre
gyapjastól egytttt subákra használtaték föl ; Erdélyben a-
zonban és Szepességben , valamint Privigyén is daróc posz-
tó is szövetek lielőle, melly pofjainknál igen kelendő volt ^).
Hogy e nemű gyapjú külföldre is vitetett volna, nyomára
hem akadtam. Ennél több szorgalom fordíttatott a sertéste-
nyésztésre , mire kivált a szalonna, a pórságnak e kedvenc
eledele, ösztönzött. Hires volt sertéseiről Munkács vidéke *).
Ez tévé Horvátországnak is egjrik legnevezetesebb szorgal-
mi cikkelyét , honnan Magyarországba is sok ezer hajtatott
be évenként ^). A méhtenyésztés Horvátországban már az
1) Bel. Aptr. 22.
2) U. 0. 34.
3} Bel Not. Hang. Nov. 4, 42.5.
4) Oláii Beinél Appar. 21
5) Katona 20, 1250.
23
előtt i8 virágzó ^) , e korszak alatt Magyaronzágton s Er-
délyben l8 szorgalmasan üzeték , kivált a liányaTárosoklmn,
Szepesség és Erdély virágos völgyeiben; Oláh dicséri a
mézszfireteket ').
IL
KÉZMŰVEK » MESTERSÉGEK^
A hon eddig leirt állapata előre is gyanitta^a velttnk ,
hogy a kézmttvek sem voltak , nem lehettek e korszak alatt
viiágzatban. Az idő sanyarásága azokra is rontólag sú-
lyosodott; de általán véve» még sem szenvedett ezen ága
a müipamak annyit, mint a földmivelés. Az ország alsó fe-
lében ugyan » hol a török uralkodott » a kézmttvek és kéz-
művesek sorsa hasonló volt a földmivesekéhez s foglalkodá-
saikéhoz ; de az e vidéken az előtt is kevesbbé volt gyakor-
latban. A felső vidék falakkal erősített városai azonban biz-
tosb menedéket adának a kézmttveknek. Igaz, hogy e váro-
sokat is nem ritkán súlyos csapások si^togaták a belhábo-
rnk és pártforrongások dühében ; de azoknak a múlt kor-
szak alatt szerzett hatalma s életereje sokáig ellentállott a
nagyobb erőnek is , és később sem engedé a iM)lgárok fog-
lalkodásait végkép elnyomatni. Iparkodának ezen testületek
e sanyarú korlmn is kitelhetőleg fentartani erejöket , s mi-
után védelmökre a kormánytól elegendő hadi erőt ritkán
nyertek , sőt a kelielöklien tanyázó rendes katonaság elle-
nők gyakran ellenséges indulattal viseltetett , önerejök 'által
1} Katona 20, 1250.
2} A|iparat. 3.5.
24
tOrekTének a személy és birtok bátorságát biztosítani. Sőt
némellyek, a nemesek példáját kÖTetTén, a közzaTarban
foglalásokat is tőnek ; igy p. o. Kassa, Rudolf alatt huszon-
nyolc falunak toU birtokában ^). A Tárosoknak e törekvése
adott aztán okot azon törvénycikkre , minél fogva nekik ig
fekvő birtokot szerezni megtiltatott ^). A királyok tapasztal-
ván a városoknak hasznos szolgálatait , azoknak , hol lehe-
te, kedveztek, és szabadékaikat részint megerősítek, ré-
szint újakkal szaporiták. így Zápolya 1531))en Budának
nem csak régi , IV. Bélától nyert Jogait megerősité , hanem
ajakat is adott; egyebek közt fölmenté azt minden rendes
és rendkivttli adózástól. Egy másik , három hónappal későb-
bi oklevélben pedig az egész városi testületet nemesi jogok-
kal s A) cimerrel i^^dékozá meg az ostrom alatt tett szol-
gálatai jutalmául ^). Két évvel későbben pedig a szebeniek-
nek adott némi jogokat ^). Hasonlókép kedvezett a városl-
aknak I. Ferdinánd és utódai. így — mellőzve itt a keres-
kedést tárgyazó engedményeket, miket alább összefüggés-
ben emlitendünk — egyeliek közt I. Ferdinánd 1538ban
Beszterce szabadékait megerősité '). Lőcse 1550ben leég-
vén , a királytól hat száz forintot s Bártfa , Epeijes és Sze-
ben egy évi adóját nyerte meg a középületek heljrreáUitásá-
ra^). 1563ban Körmöc, Selmec, Beszterce, Baka-, Béla-
s libetbánya és Újbánya kiváltságait, az idők mostohasá-
1) Pessler 7, 542.
2) Deeret. 1542: 33.
3) Katona 20 , S67 és 873.
4) U. 0. 800.
5) U. 0. 21, 736.
(.) U. 0. 1100.
25
gában megsértetteket , megújitá^); agy sziiite Maximilián
1565beii Ldcseéit ^) , 1569lieii Nagyfaiuéit ^) ; ugyanakkor
Szegedéit «); Rudolf 1581ben az ly Károlyrároséit ^) ; IL
Mátyás Szombatkelyéit ^) stb. Sőt a tönrényhozáa is gyak-
ran pártolólag gondoskodék a Tárosokról, s alig TOlt or-
szággyűlés , mellyben törvénycikkely nem alkottatott Tolna»
a Tarosok szabadékainak sértetlen megtartását sürgető;
iUyenek például 1536: 55, 1545: 49, 1550: 78, 1553: 29,
1569: 57, 1574: 35, 1575: 16, stb tönrénycikkelyek ; mi
azt látszik bizonyítani, kogy a Tárosoknak a tönrényhozás-
lia is TOlt némi , ka nem is elhatározó, befolyások.
A kézmilTek és kézmfiTesek különféle osztályait, mely-
lyek honunkban e korig léteztek , s azok tökélyének fokát
már az Árpád és Tegyes házakból szánnazott királyok kor-
szakának ipartörténetében számláltam el részletesen ; miért
itt, az ismétlést kerttlTO, a mttipamak egyedül e korszak a-
latt történt Táltozásaira szorítom előadásomat. — A céhek
Magyarországban, miként az emiitett helyen előadatott,
már a 15dik században is tökéletesen UfcjtTe Tálának s e-
gészen a némethoniak példájára ; csak hogy a nemzeti elem
szerint a magyar s német kézmüTesék ugyanazon nemei is
külön céhekre Tálának oszolTa. A céhszabályok e korszak
alatt neTOzetes Táltozást nem szeuTedtek ; de azon egyesü-
leti szellem , melly az előtt olly feltűnő , oUy hatalmas eme-
1) Kstoaa 23, 701.
2) U. o. 24, 111.
3) U. o. 25, 82.
4) U. o. 25, 348.
5) U. o. 26, 115.
0) U. o. 20, 320.
26
lője Tolt mind a polgári osztály alakulásának » mind a kéz-
mttTek gyarapodásának , már nem mutatkozott azon Vatal ,
teremtő erejében , miként a középkorban , meiljmek az an-
nyira síüátja TOlt, hogy nem csak a kézmüTesek s keres-
kedők céheinek egy si^átságos bélyeget s életet kölcsönö-
zött , lianem a városok falain klTöl is minden , még felsőbl
osztályt is » áthatott. Ezen egyesületi szellem meggyöngü-
lésének és elkorcsulásának oka , azon általános hatásúi
Uvül , melly a kor fordulatában feküdt , s melljmél fogri
az a nemesi osztályban végkép megszűnt , még az is TOlt
hogy ezen erőszak s törvénytelenség korszakálian a céh
szabályok sem tarthatták meg ercjöket úgy, miként az előtt
s a közháborgás a Tárosokra is eláradott » mellyek e viszá
lyokban egyébként is nevezetes szerepet játszottak, s egyil
a másikkal , p. o. Lőcse Késmárkkal , nem ritkán ellensége
sen is állott szemközt a csatamezőn ^). Mennyire azonbai
e társulati szellem a kézművesek céheiben fenmaradt , bi-
zonyos szűkkeblű , önös gondolkodásmód vált síUáQává ; i
kereskedők közt azonlian a céhek szabadabb alakot ölténei
föl , mint a kézműveseknél. Az pedig , hogy a német 9iki
céhlieliek társulatokból a magyarokat kizárták » minél fogn
ezek már régibb időkben külön céheket alkotni kénytelenlt-
tettek » a magyar nemzetiség iránti idegenkedésliől szárma
zott. Egyébiránt több liasonló müvekkel foglalkodók p. o
lakatosok, kovácsok, késesek, sarkantyú- és sodrony-
gyártók stb most is , miként előbb , ugyanazon céhlien va
Iának egyesülve ; egy neműek ritkán alkotának külön céhet
lUy különnemű kézművesek egyesületét kell a céhek alati
értenünk , midőn például olvassuk, hogy Pozsonylian, mell]
1) UBfriseli Mftf^ai 2, 177
27
vái*08 a törOk iiraság: korszaka alatt különféle okoknál fog-
Ta (itt tartattak a legtöbb országgyűlések , ide , mint bizto-
sabb helyre, Tonúltak sok mesteremlierek s kereskedők, kö-
zel feküdt Németországhoz stb) mind kereskedésére, mind
kézmüi iparára nézTe első TOlt, 1600 táján csak hét céh
létezett ^).
Ez időnek ))élyege némiképen'a mttiparon is mutatko-
zik : legélénkeblien űzettek s némi Aj találmányokkal is
gyarapúltak azon kézműTek , mellyek hadi szereket készi-
tének ; a korlieli történetírók legalább ezeket legsttrnblien
emiitik. így a késmárkiakról mondatik, hogy a 15dik szá-
zad első felében oUy tüzes golyókat találtak fel s használ-
tak a lőcseiek ellen , mellyeknek tttze nem YOlt Tolna el-
oltható ^). Forgách is beszéli ^) , hogy a gjrulafehérváriak
1566))an új találmán]rú, iszonyú tüzet okádó golyókat szór-
tak az őket ostromló ellenre. Bethlen álUtása szerint ^) Bá-
thory LstTán, erdélyi fejedelem, utóbb lengyel király, ta-
lálta fel s használta azokat legelőbb. Az ágyuk , mellyek a
hadaknál használtattak , nagy részben a Tarosok s^átai
▼oltak ^) , s alig TOlt nevezetesb város , mellylien oUyanok
nem öntettek TOlna. E kézmttvel magyar születésűek is fog-
lalkodtak ; illyen Tolt már a múlt korszakban Orbán , ki a-
zon nagy ágjrúkat önté » mellyeknek segedelméyel n. Ma-
homed Konstantinápolyt lievette ^). A I7dik század közelién
1) VngT. MtgM. 1, 243.
2) Spt rfogel Wa^eraál Seep. 2, 160.
3) Lib. 10, p. 413.
4) Hist. 6, 523.
5) Axoknak TOBtatáfta is a' farosok terha folt. Oeor. 1500 : 27
IGOO: 14. sib.
<S) Bre4ecky Topofr. Seytrati^e 4, 05.
28
liires volt mfiYeiröi Lüders , Idrályi ágynöntő , Kassán ^) ;
valamiTel később pedig Tartler Márton , szebeni ércmüöntö,
kinek Szeben egy ágyúért házat s polgári jogot adott ^. A
pisztolyok és tfizkÖTes puskák 1543 táján kezdenek hasz-
náltatni 3). A károsok adó fejében gyakran kész hadi szere-
t:et szolgáltattak » p. o. Lőcse 1537ben Fels tábornoknak ti-
zenkilenc mázsa kttlönféle ágyúgolyót^), 1557ben tiz má-
zsa lőport » negyedfél mázsa ónt » tízenhat ágjrút és tarac-
kot, ezer nyolcvan darab golyót ^), 15591ien három mázsa
lőport s több mázsa golyót szolgáltatott ^). E korban kezd-
tek Besztercén készíttetni azon finom damask kardok is ,
mellyek később oUy nagy hirre jutottak az országban. Ér-
demes itt megemlitetni a lőcsei 118 mázsás harang is,
mellyet 15551ien lUefeld Ferenc készített ^) , s a beszter-
cei 175 mázsás, melly a tűztől megrontatván, 1560ban
qjra öntetett*).
Az élelem nemfl készítmények közt a felső tót megyék-
ben aligha legtöbb kezeket nem foglalkodtatott az égettbor,
mi e vidéken már a szükségek közé tartozott ; alig volt
helység, mellyben ezen ital nem készíttetett volna *). A né-
met i^ku városiak , kivált a szepesiek - és erdélyi szászok-
1) Egy , Jemey János vr birtokában lt?5, eredeti okleTél sseriat.
2) Vmgr. Magai. 3, 400.
3) Katona 21, 306.
4) Katona n4 a. 1537.
5) Lentseluuier Chroníe. Mai^aiin fiír Oeeeh. Sutiét. 4. öeterr.
Honnr. 2, 570.
0) U. 0. 387.
7) U. 0. 373.
8) Kornbinexky Lex.
0) Bel Not. Hmn^. 4, 400.
29
nak kedyenc italok volt a sör , az alsó Tidéki magyarok pe-
dig , kik szőlőt » mint emlitém , ritka helyt iUtetének , ki-
vált a j&szok és konok bizonyos boza nevű italt szoktak
kölesből készíteni ^). A felvidéki tótoktól készített siyt és
túró kelendő volt az egész országban. Toltak helységek ,
kivált a főldmiveléssel nem igen foglalkodó liányavárasok
körfii , p. 0. Hochwiess és Zemovic, mellyeknek kiváló fog-
lalkodások volt » az emiitett városok héti vásáraira hordott
kenyér sütése').
A vászonszövés » miként emlitém, már a vegyes há-
zakból származott királyok korszakában is oUy szorgalma-
san űzetek, kivált a szepesi és erdélyi szászoktól, hogy
avval nem csak benn , hanem külföldön is, p o* a brassóiak,
Smymában, Egyptnsban stb, nevezetes kereskedést űzhe-
tének. De agy látszik, e korban az awali külkereskedés
a kelet felé megszűnvén, a gyártási szorgalom is megcsök-
kent ; annyi bizonyos , hogy a belkészitmény nem volt ele-
gendő az ország szükségeinek íödésére, s miként alantabb
látaniUok , nagy mennyiségű , kivált finom, vászon hozatott
be a külíöldről. Magyarországban a szepesi helységeken
kivűl, mellyek majdnem kivétel nélkül foglalkodtak a fonás-
szövéssel, gyakorlatban volt ez még Sáros, Túróc, Tren-
csin , Liptó, Árva és Tas megyék több helységeiben. Eper-
jesen és Késmárkon pedig régtől fogva létezett vászonkalló.
Meg kell azonlian vallani , hogy a korbeli irók' ezen ipar-
ágróli tudósításainak hiányában , állapatának részletesb le-
írását nem adhatni. — Szinte oUy szűken emlékeznek a
mondott irók egyéb manufactorákról is ; miért ezekre
1) Oláli Hwig. C. 8. ap. Bel Appur.
2) Bel Nottt 4, 175.
ao
csak a következő korszak története vethet kielégitölil
világot. Posztógyárak*), mellyek finomabb készítményt
szolgáltattak volna , még nem igen léteztek ; a privi'
gyei egyedül daróc és , ugy nevezett , aba posztót készí-
tett , minek a pórosztályban nagy kelendősége volt ^). Ha*
sonlók valának készitményeiicre nézve a több szepesi váro-
sokban, s Keszthelyen és Kőszegen stb létező posztógyárak *|
is, meUy utóbbiak a 17dik században álUttattak fel. KiUft
nősen Kőszegen a lakosság nagy része már ekkor is posz-
tókészitéssel foglalkodék ^). A Szelepcsényl György érsek-
től Gombán , Pozsony megyélien, felálUtott sajátképeni posz-
tógyár készítményei olly finomak valának , hogy akármely
lyik hollandi vagy angol gyáréival kiállották az öszvelia80B<
Utast. E végre ő a finom gyapjút külföldről szállittatá ; ső
nemes fajú juhokat is nagy számmal hozatott 1)e. De ndii-
tán a gyár jövedelmei a nagy költségeket nem födözték , a]
érsek halála után egészen dugába dőlt e manufactnra ^). ü
tizenhat szepesi város nugdnem mindegyikében, valamin
Njritra s Trencsén megyék több helyein számos posztógyár-
tók léteztek. Ezeknek kézmfiveik azonlmn sem Idteijedé
sOkre , sem a szolgáltatott müvek minőségére nézve hiresl
névre nem juthatának ; készítményeik többnjrire a pórságtó
kedvelt fehér , fekete vagy hamuszínű durva posztóitól , 16
takarók- s egyéb pokrócokból állottak '). — Mind vásson
*) Itt termésseteten nem M^átképi ^árak , hanea egyet muialk-
etnrák értetnek.
1) Bel Notit. 4, 425.
2) Staüst. Aufklaerangen ▼. GrellMBB. Góttins 1707. 2, 258.
3) Korabinsxky Hi«t. Geogr. Lexlcon ad fooem Güns.
4) Korabinexky Lexieon ad foeea Goaba.
5) Korabiaaxky Lexieon e vároiiok nefei alatt
31
inind posztó Brdélybeii is több helyt , kiT< a szásiok
által annyi mennyiségli^i készíttetek , hogy abból a kül-
földnek is engedhetónek némi részt; az Örmény keres-
kedők, kik oda elég sttrflen jártak , a bevitt fűszerekért leg-
inkább Tásznat » posztót, faedényeket yittek ki cserében.
E kor végén igen sokat nyert milipamnk máfdnem ndn-
den ágaiban azon kézművesekkel, kik a törOknek kitaka-
rodta ntán az ország kttlOn vidékein letelepedtek. Hlyének
valának például a német , Epeijesen , Bártfán és Szebenben
megszállott paszománt készítők, kiknek műveit a I7dik
században uralkodni kezdett divat igen kelendőkké tévé *).
— A tímárok közt az egész országlian legnevezetesbek va-
lának a rájeciek, Trencsin megyében , kik szabadékaikal
gróf Thorzó által nyerek; számok már a l7dik század vé-
gével is meghaladta a százat — Papirosmalom Erdélyben
elébb létezett mint Magyarországban; már 194i<nian állítot-
tak fel ollyant Brassóban Fachs és Benkner János ^). Ma-
gyarországban az első Teplicen , Splllenberg Samu , lőcsei
orvos által emeltetett 1613ban *) ; követte ezt nem sokára
a felkai Szepesben , murányaUai Cvőmörben , mellynek ké-
szítményei jóságokra elsők valának ^) ; végre az enyedi Er-
délyben , meUy 1701től számiba korát «). — A nógrádi,
honti , árvái és liptói tótok , miként egyáltalán a felső me-
gyék lakosai , a mezei munkák végeztével kiUOnféle U^ és
*) E' kéxaAbea Mátok kös( kitAntotte mai^ bitonyos Eagel. Ko-
rabintiky htx*
1) Ua^. Mt^aiiB i, 141.
2) ChroB. Seepot. Ub^. Ma^atlB 2, 41. 51. — KorablBStky Lt-
xieoB.
3) KorabiBBxky LexieoB.
4) Bredeoky Topo^. Beyfr. 4, 40
33
cserép-mfiveket készitének , mellyeket aztán az alsóbb
gyekben bnzával^ kenderrel, 'szalonnával csőreitek Í5P).
— Az arany s ezfistmttvek készítésében legtöbb lürre ja-
toltak az erdélyiek ; s mftveik nem csak benn az országban,
hanem künn is becsbm tartattak, s a némethoni müTesekéi-
vel vetélkedtek '). Bmelé ezen kézmttveket az uralkodó
fényAzés, melly a közép osztályban is olly igen teijedni
kezde , hogy azt Bornemisza Péter nyilván megróyja egy-
házi beszédeiben ^). Arany- s ezüsttel szinte elborítva vol-
tak azon négyszáz lovagtól kisért nagyok lovaikkal együtt ,
kik 1562ben Maximilián koronázására Prágália küldettek ^).
Ftangepán püspök végrendeletében pedig előfordulnak ; szá-
mos arany s ezüst ékszerek, csészék, poharak, billikomok,
kancsók , tányérok s egyéb asztali edények ; továbbá sző-
nyegek , mellyek közt nevezetes vala egy tizenkét darabból
(peda) álló , az evangeliomi tékozló iű történetét ábrázoló ;
kilenc aranyos templomi palást s egyéb drága egyházi öl-
tönyök, himmenyét- mezek; egy fő végről megjegyeztetik ,
hogy gyöngyeivel s drága köveivel ezer arany értékű ^)
stb. — A toronyórák 1600 t^ján már számos helyt talál-
tattak •) ; 1650 t^ján pedig már a zsebórák sem valának
ritkaságok ''). Sőt már 1566ban bizonyos Egyed, nagyenye^
di t, olly remekmívű órát készített, melly korunknak sem
válnék gyalázatára. Ezen óra ti. olly kicsiny volt, hogy
i) Bel. Not HoBf . No?. 4, 90.
2) L. Desdfly János ▼é|;reBdf letét. Wa^er Diplomát. Sáros.
3) Bredeoky Topogr. Beitr. 4, 32.
4) Forsáeh HIst Lib. 12, 304.
5) Katona 21 , 260.
0) Bel App. Dee. 1, 332. — Uiifr. Masatln 3, 470.
7) Ratkay Meaor. Baaor. 200.
33
egy arany tu-gyttriibe foglaltaüiaték ; e különösséget Zápo-
lya Zsigmond a török fstoyámak kUdö i^Jándékol ^). Lő-
csén pedig már 151$lian létezett toronyóra *). A rézmetszés
e korban nevezetes lialadást tön. I. Ferdinánd pénzei sokkal
csinosabbak az elődeiénél. Gastaldó emlélcpénze pedig »
melly Erdélynek . magyarországhozi visszakapcsolásakor,
ifólben veretett, különösen méltó emlékezetre. Ezen iiénz
ogyik feliU Gastaldó arcképét ábrázolja e körirással: 10.
BA. CAS. GAR. V. GAES. FER. RO. ET. BOE. RE. EXERG.
DUX; Gastaldó válla alatt áll a mttvész rövidített neve:
ANIB. A kttlsö körben ez olvasliató: TRANSDLVANIA.
CL4PTA. A másik fele meztelen nőt ábrázol , jobb könyö-
kére támaszkodva s azon kezében országpálcát, ba^álian
pedig koronát tartva ; a háttéren hegyek tűnnek elő s eze*
ken pompás diadaUelek ; a hegyek tövén egy vizi isten lát-
ható. Jobb könyökével egy urnára támaszkodva, melly liöl
a Maros ered; mellette e szó: MARU8IUS; bal kezében
fiedig Ugyót tartva ^). A pecsétmetszés is divatosab1»álön;
az ISMdiki 62dik törvénycikk szerint minden megye köte-
les volt tiszti pecsétet tartani , holott azelőtt csak az alis-
pánok, szolgabirák stb UAgány pecséteik alatt küldettek
a hivatalos levelek. Ezeket még a 16dik században is leg-
többször aranyművesek készítek ^).
A könyvnyomtatás e kornak minden zaja, s nyomorúsá-
ga kőzött is igen gyarapodott; már a 16dik században is
több oUy intézettel dicsekedhető hazánk. Ezek közt valának a
1) Breáceky Topo^. Btitr. 4, 70.
2) Sferfoffel ánslect See^ 2, 132.
3) Ungr. Mtgai. 3, 130.
4) BniMky Top. B. 4, 64.
3
3t
bártfaí , GHUgesell I>á¥id Tezérlete alatt , kinek haláfai múm
IQOss Jakab Tette át a felttgyelést; a pápai. delMreceai,
■eUyet Török BáMnt áUittatott; keresztári, galgód, W-
caei, nánási* Tagy njszigeti* aánrárí, csepregi, Meliy «-
tólsó három Nádaady Tamás költségein Akádi Beneddc s
mások által emeltetett ; tOTábbá a németi^Tárí , BatfkyáByf
Ferenc költségén , detreköi , meliyet Bornemisza PéCer ál-
lita fel a Balassák költségén, besztercei, sárospataki, nagy-
szombati , mellyben Ranzán Péter éTkönyrei legelőssdr
nyomattak ki , nagyváradi , vizsolyi , világosvári ; a po-
zsonyi , meliyet Pázmán érsek s^ját házában állíttatott fel .
kassai, trencséni, sopron3ri, késmárki stb ^).
Gyarapodásban találok e korszak alatt a hi^ééi^téBi
mesterséget is. A higók már a 16dik században nagyobbak,
de még sem oUy nehezek és esetlenek valának , mint a
matt korbeliek ; söt a tengeriekhez hasonlók is építtettek a
Danára , mellyek nagyobb ágyúkkal voltak ellátva *).
sonló állapotban volt a hídépítés. Állandó higóhid még
hol sem volt a Danán, vagy egyéb, nagyobb folyamon,
és oUyan csak hadmenetek vagy egyéb különös körthié-
nyek alkalmakor , p. o. Maximilián koronázási ünnepére , é-
pittetett. Szaporodtak a vizi malmok is : Basbeqae , I. Ferdi-
nánd követe, konstantinápolyi agában, meliyet h^lón tett,
sok danái malmot taláU ^). Ferdinánd 1550ben a barsi, nytt-
rai, trencséni molnároknak megerösité azon kiváltságat-
1) L. fieket mind elszámlálft s a nyomUtoit muukákat is me^Mi-
litTe , Katona e korról szóló köteteiben ; to? ábbá Néaetii Me-
mória Tipogr. étf Bredeeky Top. B. 4, 83.
2) JoTiuii Lib. 30, 416. Katona 20, 1, 800.
3) Katona 22, 637.
35
kat, mik szerint minden Urftlyi adutól mentek TOltak, és
si^át kebelökböl Tálasztott, tizenkét eskttU hatósága alá
tartoztak , minden közönséges pőréikben ^). —
Semmiben szegényebb e korszak alatt nem volt bo*
mnk » mint a tolig'donképeni művészetben. Festesz ezen
egész kétszáz éven keresztül teijedö korszakban alig volt
egy hazánkban; pedig épen ez a kor az, mellyben e mfi-
Tészet Rafaelben, Buonarotti Mihályban stb zenitjét érte el.
I. Ferdinánd igen vágyott látni a mód felett elhízott , he-
lyéből kövérsége miatt alig mozdulható Tapolcsányi Ta-
mást ; s nem volt honunkban festesz , ki őt a király kívána-
tára lemásolhatta volna; miért Ferdinánd Németországból
ktUde le hozzá egy illy mitvészt >). Ezt némikép csodál-
hatni olly országban , hol a templomalt s oltárait festvé-
nyekkel diszesitni szokott cath. vallás volt az uralkodó ; s
mivel az egyháznak bizonyosan e korban is volt erre szük-
sége. Íróink pedig honi művészről nem emlékeznek, állita-
nnnk kell , hogy a festvényeket vagy külföldön készitteté,
vagy a művészeket külföldről hozatá be a vallásos buzga-
lom, n. Ferdinánd idejéből dicsért Bel ^) a pozsonyi királyi
teremek festvényeit, mellyek a mondott királyt több féle
helyzetben s kömyületekben ábrázolták ; de ezek bizonyo*
san külföldinek müvei valának. A 17dik század azonban
valószínűleg már több föstészekkel i^^dékozta meg honun-
kat ; de ezekről csak az eddig zárva tartott levéltárak njnUt-
h4rtwá»^^f világot. Ezt hinni annjrival inkább hiíjlandó va-
gyok, mivel 1652 táján már rézmetsző is létezett Lőcsén,
1) Katona 21 , 007.
2) BrNocky Top. Beytr. 4 ^ 82.
3) Not. Hong. No?. 2, 144.
3
;i6
Mzonyos Kremieidz János. Ennek miiYei kOzöl egy , Ves-
sélényi Ferenc rézre metszett arcképe, megmenekviUt az
enyészettől s hiteles kntfőből tadom , kogy az egykor Kap-
rinai István birtokában vala. — Hasonlót mondhatni a szob-
rászat -és képfaragásról. Honunknak, miként az előbbi
korszakok történetéből látók, kivált I. Lajos és Mátyás
alatt oUy szobrászai s ércmiiOntői valának , kiknek birto-
kában sok más országéit nem volt oka irigyleni ; a budai,
azon korban páratlan királyi lak, a törölítől mind innét,
mind egyéb helyekről elrablott vagy ősszerombott müvek ,
elég bizonyítványai ezen állitásnak. Annál meddőbb volt
ezen egész hosszú korszak a művészet ezen ágálian ; sőt a
mait időnek maradványait is mind egirig elnyelte a tőrök
vandalismos pusztító dühe, vagy legkedvezőbb esetben ha-
sonló sorsra juttatá a budai temető sok és szép márvány
emlékeivel , mellyeket Bogáthy János , kassai biró , az
utcákon elhánjrva s padokká , vagy a kalmároktól áru-
asztalokká alacsonyítva látott ^).
Az építészetet aionban a szükség és kényelemvágy
nem hagyhatá egészen száműzetni ; csak hogy más részről
azt , miként fenállott , aligha helyezheUttk a művészetek so-
rába. A háborúk sanyarú kora nem palotákat , hanem vá-
rakat, erősségeket kívánt építtetni. Ezekre is többnyire
külföldiek, olaszok és németek hivattak meg. Az elsők,
nevezetesen egy bolognai építész által emelte Zápolya a
budai várnak új tömérdek bástyáit és tornyait *) ; illyenek-
kel orősittette Ferdinánd is várait ^). Az utóbbiak közöl a
1) Bel Apparat 1 , 332.
2) JoTiot Lib. 39. p. 256.
3) Katona 21 , 885.
S7
17dik száxad el^én neTezetesbnek olTassuk Wiener Móri-
cod ^)* A gyakori gyiUtogatások szükségessé tették a lak-
házakat jobban biztosítani a tözTeszély ellen, miért több
▼árosokban cserép és zsindely válta fel a nád és szabna
tetőket % A török az elfoglalt varasokban sajét Ízlése sze-
rint, nébol keleti fénynyel, emelt épületeket; említésre mél-
tók e tekintetben a budai fSrdök, mellyeket Szolimán az
esztergomi érsek paloti^ából alakíttatott , a vizet a Dunából
csatornákon biztatván fel s az épület homlokfalát és tere-
méit a városban talált , Mátyás korabeli , márvány szobrok-
kal s emlékkövekkel ékesittetvén flSl 3). A 17dik században
azonban már nagyobb ügyelet volt az építésben a díszre ,
8 kényelemre is, és néhány valóban szép épület is emel-
kedett, niyen volt a kismartoni kastély , mellyet Eszterházy
Pál, nádor, 1683ban emeltetett. Szép példánya ezen kori
építészetnek a lőcsei 1647ben emelt torony is, melljmek
rézíödelére száz mázsa réz, ugyan annyi vas, és tizenhár
rom m. ón fordíttatott ^). Nem mellőzhetem itt el az e tem-
plomban létező orgonát sem, mellyet 1623ban Komic
Kristóf tizenhárom ezer forintért készített , s melly minden
műértő csodálatát magára vonta ^).
1) bftfáBfyLili* 33, 524.
2) Venuie lertle lüUonáBál 25 , 237.
3) Wtrahar. De AudrMiá. Hangariae Aquis 312.
4) KorabiMiiqr Ltziemi.
5) V. ö.
;i8
III
BÁNYÁSZAT.
Az austriai házból származott királyok egyáltalán
Mgyobb gondot fordítottak a bányák szorgalmas míTelte-
tésére, mint elődeik; ezt a folytonos háborúk költségei is
szükségessé tevék; azért azon bányákban » mellyek köz-
vetlen a kir. kamra birtokában s igazgatása alatt léteztek ,
mind azon javítások is gondosan megtétettek » mik Cseh- és
Szászországban koronként fölfedeztettek. I. Ferdinánd erre
szóval is kötelezte magát, az 1545ki törvénykönyvet meg-
erősítő válaszában , ígérvén , hogy ő , ki egyéb tartományai-
ban is bírván ércbányákkal , azoknak ügyét jól érti , semmit
el nem mnlasztand, mi M<igyarország bányáit virágzatra
emelheti ^).
I. Ferdinánd alatt leggazdagabb arany s ezüst Mnyák
voltak : a körmöci , selmeci , ribnói , rosnyói , szomolnoki,
nagy-bányai és besztercei ^). A besztercei ezüst és réz-
bányákat Ferdinánd 1527ben Thurzó Eleknek és a Fugge-
reknek adá haszonbérbe, kik azokat illy módon már II.
LiUos alatt is bírták volt. Ezeknek adá ált Ferdinánd az
erdélyi érc -és sóbányákat is, mellyeket azonban Zápolya
I<engyelországbóli visszatérte atán ismét birtokába kerített ^)^
Zápolya osztályrészében Utíssenich kincstárnok szinte
különös Ügyeimet fordított a bányamívelésre. A kormánya
alatt lévők közt leggazdagabbak voltak a gynla-fehérvá-
i; Corp. Jor. 1 , 3S3.
2) Oláh Hang. Bel Appar. 36.
3) Katona 30 , 280.
39
riak, nellyekbeB higany is hozatott napvilágra <); cseké-
lyebb haszonnal , de hasonló szorgalommal munkáltatott az
asszony* pataki » és felsőbányai arany s ezüst bánya *) ;
Abmg-Bányán pedig aranymosás TOlt gyakorlatban ^). ü-
tissenich halála atán azonban a többiTel egjrtttt ezen ága
is elhanyagoltatott a statnsgazdaságnak , s csak Báthory
István kezdett azokra jobb kort deríteni; mielőtt azoniMUi
a szükséges javitásoluit tökélyre vihette , a lengyel trónra
hivattatott, s félbeszakasztott müvét utódja nem folytatta.
Később Báthory Zsigmond alatt báró Herberstein i^ánlá
magát, a már majdnem végkép megrontott asszonypataki
és felsőbányai arany s ezüst aknákat jobb karba állítani ;
mit pár év alaU si^át költségein meg is tőn; miért 1592beB
az emiitett fejedelem bizonyos időre néU engedé ált költsé-
gei pótlásán! azoknak jövedelmét ^).
Rudolf hanyag kormánya alatt , mihez még pazarlás is
járult, a kirá yi arany s ezüstbányákra is olly kevés gond
fordíttatott, hogy azok pusztulásra jutandottak, ha Henkel
Lázár, gazdag bécsi kereskedő, ki aztán némi birtokot is
szerzett m^gA'M'k az országban, kölcsönnel nem segiti a
bányaigazgatókat. Mivel pedig a kamra e kölcsönt visz-
sza nem üzetheté, Henkel kamat fejében jiémelly aknák
jövedelmeit foglalta volt el. Mind ezek , mind egyéb fog-
lalások által a királyi kincstár jövedelmei annyira megcsök-
kentek, hogy az 1609ki országgyűlés ezen ttgykörüli csa-
lásoknak gátot vetendő, szükségesnek látta megújítani
azon törvényeket, mellyek pénztőke veszteségi büntetést
1) Katooa 25, 217.
2) Istránfy Lib.22, 278.
3) Katona 20, 1301.
4) U. o. 26 , 570.
mondanak azokra, kik nyerészkedési célból a kir. bányák-
nak pénzt kOlcsönzének. Mirel azonban tndra toU, hogy
Henkelnek e kOlcsöne nagy javára TOlt az egyébkint el-
pnsztolandott bányáknak » az elfoglalt aknákat tőle kiré-
telképen TisszaYáltatni rendelték ; de midőn az e vég-
re kikilldOtt Tálasztmány a kOlcsönt kétszeresen is Tissza-
kerfiltnek találta az elfoglalt aknákbél » ezeket is minden
egyéb idegen kézen loTŐkkel együtt minden kárpótlás nél-
kül a kir. kincstárnak Tisszaadatni rendelte az 1622ik 46ik
tSrrénycikkely. Mátyás » de kivált a két Ferdinánd alatt
ismét szorgalmas igazgatóra talált a bányászat Piberben,
ki nem csak a régieket gondosan mirelteté » banem űjnkat
is nyitott. Különösen gazdag erfi TOlt azon arany s ezüst
akna, mellyet 1637ben Selmecen fedezett föl; két éyrel
t. i. megnyitása ntán naponként százhetven font tisztítandó
s részben tiszta érc ásatott ki belőle; tizenöt éyrel később
pedig, mi alatt mindig gyarapodott, páraüan bőséggel tárta
fel kincseit. „A Piber aknája , a. m. Richter , ^) jÖTedelme
Iránt mindig biztos reményt nyi^tott; a 17dik század kö-
zepén pedig ereit kifi^trén, királyi kincseiről hires lön
Később pedig midőn megrénhedett s mint meddő aljasulni
kezdett TOlna , gyalázatát lemosván , leggazdagabbnak s
ércben termékenyebbnek bizonyitá magát, mint valaha''.
Bizonyítják ezt selmeci oklevelek is: ,j4egtöbb — igy
intik egy német nyelvű oklevélben Bél idézett helyén —
aranyat adott a selmeci bányálNin az 1690ki év, t. i. 1873
markát , az az : egy és fél pisetnmot , mi 133,421^ aranyat
tőn. Ezüstből pedig ásatott 21,517 márkányi, az az har-
minchét pisetom, vagy is 2,851,815 forint, a kisebb akna
1) Bel Nof. Hanf. Not. 4, 057.
41
jSvedelinéii tíwüi, mi sziDte legalább 40,000 aranyra, Tagy
800,000 fura ment'*. Alantabb pedig igy folytatja: ,4de
kapcsolandó még, mit a 8zemétr<ll megmentett számadó
kOnyr — codex rationmn — a selmeci aknák gazdagságá-
ról mond 1672tól 16S0ig; hogy t i. a Piber-akna éven-
ként 427,600 bányai font ezAsttel és 5315 félfont — sémi
libra — aranynyal jÖTedelmezett Ezen mindig emelkedő
jOTedelmét a bányáknak a 17dik század végéig a nagyob-
bodott szorgalom mellett azon erőmttvek is okozák , mellyék
e korban részint célszerfibbekké javíttattak, részint ajak-
kal szi^rittattak. Nevezetes volt az utóbbiak közt az,
mellyel a 17dik század el^én GáU János talált föl , s ké-
sőbb Piber tOkéletesbitett ; ennek segedelmével tette ő oUy
virágzóvá a selmeci aknákat ^). — A nagybányai aknákat,
mdlyek , mintegy kifáradva a kor el^én még bő jövedelme-
zésben, elmeddfiltek s több évig elhagyott állapotban valá-
nak , Leopold 1675ben ismét s oUy szerencsével kezdé mi-
veltetni, hogy azok mincUárt az első években gazdag aranji
s ezfist erekkel jutalmazták a re^ok fordított szorgalmat és
kOUséget ?). A selmeci bányák azonban, a mindinkább!
mélyedés és betoláló viz által annyira megrontattak , hogy
a viz mérésre fordított költségek a jövedelmet már teteme-
sem meghaladták. I. József alatt Sélmec Rákócy kezébe
Jatván, mintán ez a bányákra költeni nem akart, a szövet-
séges renddé megegyezésével 1708ban Bercsényit kikiildé,
a Ur. bányaépllletek és bányák szétrombolására. A lako-
sok a ISld gyomrában karestek menedéket; egyedill Hell
Mátyás, a bányaigazgató, borúit Bercsényi lábaihoz, a
bányák megUméléseért esedezvén. Kérése foganatos volt :
I) Bel Not. Huig. NoT. 4 , 059.
V Kasy Hist Hoig. 3, 17S.
42
BercséB]ri elállott sz&ndék&tól. De ámbár a bányaTárosok
nem sokára visszakerttltek a király birtokába , a kincstár,
nem gjözwén a költségeket, Selinec liányái munkáltatá-
sát I709ben elhagyni rendelte. De a derék Hell el nem
csüggedett; személyesen kérte a királyt e rendelménye
visszakozásáért , kit végre azon Ígéretével , hogy a költ-
ségek ezután kevesedni fognak , reábirt , hogy neki a
munkák folytatására 30,000 forintot fizettetne. Hell buzgó
törekvései nem maradtak sikeretlenek: azóta mintegy 135
millió forintnyi arany s ezüst került ki a jelenig e bányák-
ból 1).
A kincstáriakon Uvfil még számos arany , ezüst , stb
bányák léteztek már, mellyeket egyesek, kiknek földjeiben
fölfedeztettek , vagy egész társaságok a kincstárral eg]rfitt
részvényekre miveltettek. Illyen volt a sok közöl a poprá-
di, Szepesben, melly a 16ik század közepén ujrittaték meg
s ezüstöt és rezet adott ^) ; továbbá a bocai és magurkai
4uranybányák Liptóban stb. Szokásban vala , hogy az ig bá-
nyákat íölfedezöik három évig minden teher s adó nélkül
használhaták , s csak azoknak eltelte után köttetek a kincs-
tár és tuli^onos között szerződés, mellyben a bányaadó —
nrbura — s egyéb kötelezések meghatároztattak ^). Az iUy
bányáidból kiásott nemes ércet tartoztak a tulajdonosak
meghatározott áron a kincstárnak eladni , csak annyit
tarthatván meg abból s pedig a kamra tudtával, mennyi
si^át szükségeikre vala fordítandó ; a kereskedés azokkal
számos törvények által megtiltva volt. 1545ig az ezüst
marU^át öt tton válta be a kincstár; de az ezen évi or-
1) Tad. OyiUt 1824. 4 Mi
2) Ungr. Magai. 2 , 44.
3) Katona 26 , 579.
4A
Hzággyülésen tekintetbe vétetvén , hogy az aknák a folyto-
nos ásáa alatt m&r igen leméiyednek s a nagyobb mérték-
lien beszivárgó viz a mivelést súlyosítja s a költséget so-
kasítja: az 50dik törvénycikk által rendeltetek, hogy a
kiásott ezüst márkája azontúl 6 fton, 25 dr. hiával, vál-
tassék be a körmöci kamarától. — Ezen magányosoktól
mtvelt bányákról többször is gondoskodók törvényhozá-
sunk: igy az 1552ki 36ik cikkelyben biztosittatnak az úi
hányák feltalálói mind azon jogokról és szabadékokróU
mellyeket az elhunyt királyok adni szoktak: 1574ki 19dik
megi^jitja azon szabályokat mellyek a magányosak aknái
figyében n. Ulászló 1492ki törvénykönyve SOdik cikké1»en
alkottattak s miknél fogva rendeltetik, hogy mindennemft
ércbányák — kiv4«re a sóbányákat, mellyek mind a kincs-
táréi — a feltaláló tnligdonos birtokában maracUanak, de
ez évenként a szokott urborával adózzék ^). — A szabadé-
kok, mellyek az új bányák fölfedezőinek adattak, nem
mindig valának egyenlők. így Leopold 1669ben az Andrássy
családnak egyebek közt azon szabadékot adta , hogy a fel-
talált bánya, a közszokás ellenére, mi három évet enge-
dett, űz évig maradjon ment a szokott adótól, annak el-
telte után pedig minden ércnek tizedét, kivévén az aranyat
I) A beUileapértt ie20ia beszteroei gjűléBhől ím feoTAo egy , a U-
oyáksi illető rendelmény, meUybeo határottatik , hogy Hintán
a bányák Htreltoiét^ igen költségéé, és at orsságra hastnos,
a bányaalTelök régi stabadékai megtartassanak , s különösen
hogy a kir. kamrától beváltatni szokó U rés egy fttal drágáb-
ban Siettessék ; az arany - s eifistmiTOseknek pedig a törré-
nyesen kiszabott mennyiség kézműTeik fizésére a kamrától
pontosan kiadassák. Katona 90, 537.
44
és eiiistOt, a Uncstániak acUik, a tSbbit kereskedés alá
bocsáthatráii ^).
A Tas- és eg7é1> nemn ércbányákat s hámorokat,
mellyek Gömtfrben, Zólyointan , Abaiyban, Sáros- Zemplén-
és Borsódlian stb sok helyen mireltettek , rOvidség okáért
mellőzve, csak a sóbányákról adandók még rövid tudósí-
tást. OUy gazdagok valának ezek , hogy nagyobb szorga-
lom mellett egész Európa szükségét kielégíthették volna.
Magyarországban leggazdagabbak s miveltebbek voltak a
marmarosiak: huszti, rónaszéki és sóvári ^); Erdélyben a
tordai vizáknál, décsi, széki, kolosi, és sok mások ^). De
az aknák kifogyhatlan gazdagsága mellett sem éltek honi
sóval az ország minden részei. A nag]ríálusiak már Zsig-
mond király idejében kezdek a lengyel sót Árvába és Liptó-
ba szállitani, s erre 1523ban Zsigmond lengyel királytól
szabadékot is nyertek, mellyet később n. Li^os, 1548ban
pedig I. Ferdinánd is megerősített ^). Oka ennek az idegen
só beszállításának az volt, mivel az utak rosszasága miatt
a nevezett megyékbe Marmarosból nem mindig s csak
nagy bi^Jal lehet vala jutni. Később ezen lengyel só szál-
lítása a törvények által egyedill azon esetben engedtetek
meg , ha Marmarosból e felső megyékbe elég só nem szál-
Uttathatott.
1) Katona 33 , 732.
2) GhroB. LeibiMT. Wagaenál 8eep. 2 , 102.
3) Oláh Hang. Bel. Appar. 36.
4) Katoaa 21 , 7S0.
46
A KERESKEDÉS ÁLLAPATA.
L
ÁLTALÁNOS AKADÁLYOK.
A kimiiak fOnelib leirt általános áUaiiata nem kevesbbé
flkltélélexé a kereskedést, nrint a nemzeti ipar egyéb ágait.
Söt a folytonos háborúk és forrongások , a féket szaUtott
tSnrénytelenség , a zsarlások és rablások semminek na-
gyobb ártalmára nem lehettek , mint a kereskedésnek. Még
is, ha egyedül ezek ToUak volna a kereskedés akadályai,
bizonyosan nem sUyed le az annyira előbbi Tirágzatáról,
mennyire lesfilyedett. A kereskedés Osztönöztetrén a nye-
reség vágyátél, ezen mindenek közt legkffzönségesb , ha-
talmas indnlattól, nem irtózik megríni a külső veszélyek-
kel, mikkd a pénzkereset OsszekapcsolTS van, ha szerzett
javait aztán bátorságba helyezheti. De ezen akadályokon
kivill még mások is voltak, részint erkölcsiek, részint sta-
tosgazdaságiak , mellyek a kereskedést annyira nehezítek
s megnyftgözék , hogy csodálkoznánk kellene, ha az any-
nyira, nrint történt, el nem silányul.
A közvélemény, legalább a nemesi osztályban ural-
kodó, nem tali^donitott a kereskedőnek s foglalkodásának
kellő tiszteletet ; mert nem tudta méltánylani annak hasz-
nait, meliyeket a polgári életre, a haza jólétére áraszt; nem
csoda , ha előítélettől elfogulva az egész kereskedő osztály
ellen azt nemtelen , sőt gyalázó gyanásitásokkal teilielte ; a
kereskedés figyében pedig a legfonákabb eszméket i^olta i).
3) KalsM23, 010.
46
Mert kereskedő vagy kalmár és uzsorás csaló , kOrtilbeltíl
egyet tőn , csak honunkat értem , e kor szótárában ; s a köz*
vélemény szerint oda ment ki annak minden törekvése , hogy
a népet minél inkább kifoszthassa. Igaz , hogy e vélemény-
nek volt némi alapja , mert a zsidók , rácok és örmények,
kik az ország némelly részein nugdnem kizárólag Hzték a
kereskedést, valóban nem menthetők fel minden vád alóL
De nem válhatik e kornak dicséretére » midőn az egész osz-
tályt telhetetlen pénzszou^asnak , csalónak, fösvénységé-
ben a kősóra nem áldozónak Mlyegezte. S kellemeflenftl
vagyunk meglepetve, midőn illy véleményt még egy vilá*
gos fctjtt Yeranctól is olvasunk , ki egy , a budai liasáhox
irt levelében a kalmárságról ekként nyilatkozik: „Tu4ia
nagyságod, hogy illy kereskedéssel foglalkodó emberek a
világ nadáiyai. Miként ezek soha el nem telnek a test
nedveivel , ngy a kereskedők s^n pénzzel ; mit midőn szor-
galmasan gyűjtenék , vele nem élnek olly adakozókig, mint a
katonák''. E véleménynek pedig károsabb befolyása volt
a kereskedésre , mint talán első tekintetre gondolnók : az el-
nyomást, a rablásokat ápolta, a fosztogatás vágyát inger-
lette , midőn azt , mintegy viszonzásnak , az alattomban elkö-
vetett csalás kárpótlásának nézetvén, nénüképen igazolU,
s a bfint undokságától , a leUtíösmeretet fuUánkjától meg^
fosztotta.
Nem kevesbbé fonákok voltak a nézetek , mellyekei
e korban magáról a kereskedésről találunk. Nem elvek
által , mellyeket ész és tapasztalás igazol , hanem olly sza-
badékok által láQuk azt vezettetni , mellyek azt néhány
városra szorítván , az országnak kárára , az egyedániságot
ápolták. Dlyenek a kizáró szabaditékok s kivált az ám-
megállitás — Stapel. Ezek azonban nem új szülöttei e kor-
szaknak : ndként a maga helyén említtetek, az ai^Javi ház
47
fejedelmeíiöl veszik hazánkban származásokat ; s e kor-
szak miattok csak annyiban Tádoltathatik , mennyiben azo-
kat megtartotta s néha ott is me^'itotta , hol azokat maga
a kereskedés józanabb szelleme kiejtette gyakorlatból. így
I. Ferdinánd '1538ban» meg^'itotta Eperjesnek árumegállító
jógát , egyedtU azért , mivel e városiak neki htt szolgálato-
kat tőnek a Zápolya elleni háliornban s hogy a vidéken az
ö birodalmához tartozó városok közt is legyen egy , azon
Joggal biró , miután Kassa , melly annak gyakorlatában
vala , Zápolya kezére jutott ^.) Később az idegen pénznek,
kivált a honinál roszabb lengyelnek , az országban elára-
dását, nem tudta az ország célszerűbb módon meggátolni,
ndnt a régi , nagy részben már elavult árumegállitásokat
föléleszteni % minél fogva Lengyelország felé Kassa , Lőcse,
Bpeijes , Bartfa , Késmárk ; Austria felé Pozsony és Sop-
rony; Morva felé Nagyszombat; St^erország felé Zágráb
és Yarasd ismét visszahelyeztettek árumegállító jogaikba.
— Bűben állott e jog , sem a felhozott törvénycikkek nem
említik , sem más ezen korlieli Írónál nem találtam ; mivel
azonban a régi jog minden hozzátétel és változtatás nélkül
élesztetik föl : egészen megegyeznie kellett a régibb illy
nemű jogokkal ; ezekről pedig elég világos tudósítást ad egy
15ik századbeli kézirat ^), mellyben Budának árumegállító
jogai is fö^egyezve vannak. Olvassuk ebben , hogy minden,
a városba jövő idegen kalmár köteles volt magának rak-
helyet tartani s . portékáit ott árulni ; a vásár eltölte után
1) Katona 20, 1111.
2) Deertt. 1500. 18, — 1500: 33.
3) B kézirat, raellyröl már a mait iiorttak történetében is raólot-
tas , a bndai je^ysö tiszti könyre Tolt, a 15ik században , és
t. Frank , pesti egyetembeli jogtanitó ur birtokában fagyon ,
ki Telén azt köslení siíTeskedett.
48
azokat más városlia Tínni tilalmas Toit ; ki e szaliály t meg-
szegte , elveszte áruit. Továbbá minden árut » melly , aJüű*
hová s akár honnét szállíttatván, a városon keresztül vi-
tetek , ott letenni s bizonyos ideig áruba kelle bocsátani ;
ki a várost , midőn az ujában esett , elkeríUte » a városiaktól
szabadon kifosztathaték. Ide tartoztak még azon szaliályok
is , mellyeknél fogva a városton egyik idegen a másikkai
semmi adásvevésbe nem bocsátkozhatott, s minden porté-
Icát, melly a vásártói felmaradt, csak városi kalmár ve-
hetett ált ; valamint azok is , mellyek szerint idegennek ki-
csinyben árulni tilalmas s meghatározva volt , ki, meny-
nyit bocsáthat egyszerre árulia; p. o. a finomabb posztóbél
egy végen, durvábból három, öt és tiz végen; vászonból,
minősége szerint három vagy hat végen ; selyemből három,
négy, liat fonton stb alul nem volt szaliad áruba bocsá-
tani ^).
lüfilly szűk és viszás nézetei voltak tőrvényhozásunk-
nak a kereskedésről bizonyságot tesznek a harmincadoC
tárgyazó törvények is, mik az ezen ügy körüli visszaélé-
sekkel együU, egyik fő akadályát tevék kereskedésünknek.
Vám és harmincad közönségesen ugy tekintetek, mint
financforrás , nem pedig mint fék , melly által a kereskedés
az ország közjavára igazgattassék. Azért gyakran történt,
hogy a kincstár pillanatnyi haszna miatt a kereskedés lé-
nyeges érdekei (öláldoztattak ; történt , hogy e flnancforrásm
utaltaték a kormány , midőn az az ország szabadságáért vi-
vandó harcok költségeire segélyt , adónagyobbitást kívánt
az ország rendéitől. Sőt többször meglepetünk azon
1)L. több hasonló szabályokat • késiraOiólai eldbU korszak («r-
ténetéboii.
í
49
rendelménytöl , mi szerint beíQldieknek az ország termékeit
kiYiniii megtiltaték , hogy azokért az idegenek bejönni
kénytelenittetvén, a tölök fizetendő nagyobb vám, a kincs-
tárt szaporítsa ^). A királyok megvoltak elégedve a keres-
kedés áUapatáyal, ha az kincstároknak bőven Jövedelme-
zett, a nagyok s nemesek pedig, ha termesztményeiket a
belvásárokon vagy ámmegáUitó helyeken idegeneknek,
bár olcsón, eladhatták. Innét az az ingadozás , azok a
számtalan ellenmondások az ezen kori kereskedést tár-
gyazö törvényekben. P. o. 1546ban a pozsonyi harmincad-
nál az adó minden álthi^tott ökörtől egy frtról kettőre
emeltetett , azon reményben , hogy a kincstár haszna mel-
lett a kereskedők sem fognak károsodni, marháik árát
annyival fölebb emelvén. E számolást azonban nem igazolta
a tapasztalás. A következő országgyűlésig világosan ki-
tftnt az önkényes vámfölemelés káros befolyása , nem
csak a marhakereskedőkre, kik közöl többen megbuk-
ván, kereskedésökkel felhagyni kénytelenittettek ^ hanem
az egész országra is ; mert a külföldiek is fölemelvén
behozott portékáik árát, a veszteség végre is az ország
lakosaira háromlott , nekik kellvén viselni a kincstár
nyerekedésének snlyát, a nélkül pedig, hogy az mind e
mellett is részesfiit volna valamelly haszonban ; mert sokan
felhagytak e kereskedéssel , sokan Lengyelországon s
^yéb tartományokon keresztül, sokan végre tilos utakon
csempézték be Austríába marháiiiat, miknél fogva kény-
telen volt a törvényhozás 15i8ban a harmincadot egy
8 fél forintra leszállítani.
1) lUy Janulatot olTSsank sz 1618ki orsiágCTÍUéshez |jekttldö(t ki-
rályi előadásokban is Katona 20, 700. lOlOben magok aRR.
kérték azt a királytól. Aeta Comit p. 370.
4
50
Ezen 8 illy szellemű törvényeknél sokkal ártalmasbak vol-
tak még kereskedésünkre azon visszaélések, mellyek a v&mok
s harmincadok körül történtek. A zavarok és törvénytelen-
ségek e korszakálian migdnem minden nemes állított fel bir-
tokában vámokat , s illetőleg az ország szélein barmincado-
kat, mellyek törvénytelen követeléseikkel, önkényes zsar-
lásaikkal valóságos nadályai voltak a kalmároknak s aka-
dályai a közlekedésnek. Mert nem elégedének meg avval,
hogy az önként arra ntazó kalmárokat kizsebelték ; hanem
történt az is , hogy , miként az áromegállitó joggal ellátott
városok , kényszeriték is arra utazni a kalmárokat. így p.
0. Lasky Jeromos 1562ben a Krakóliól árakkal haza menő
lőcsei kalmárokat reá szórttá, hogy szokatlan utakon ke-
rtijének az ő harmincadára. Miért Lőcse visszatorlással
élvén , a késmárkiakat , kik Laskyt uralták , nem bocsátá
be vásáraira ^). Számtalanok voltak az ezen visszaélések
ellen emelt panaszok ; számtalanok a törvénycikkek , mely-
lyek azokat eltörleszteni rendelik ^); de hasztalan: fenma-
radtak azok ezen egész korszak alatt a kereskedők zaklatá-
sára , a közlekedés nehezítésére. így később, hogy a számta-
lan adatokból egy párt felhozzak , Schvendí tábornok a ha-
tósága alá vetett felső tartományban minden kocsi ga-
bonáért , minden hordó borért , akár adatott el , akár nem,
polgároktól és nemesektől egyenlően , hat forintot zsarlott
ki, a falvakat és mezővárosokat pedig törvénytelen boradó-
val terhelé, mellynek jövedelmeivel aztán Lengyelország-
1) Leatadiaaer Chron. im Magjai, d. Gesch. a. Statist. fttr i, ttitr.
Monareh. 2, 388.
2) lUyeoek Fent. I. Decr. V. art. 45. 48. — további 1546 : 40. 54*
— 1548: 53. 58. — 1550: 07. — 1552: 35. — 1556: 36. -
1588: 27. - 1618: 18. — 1647; 01. - 1681: 44. stb.
51
ban nyereséges kereskedést üzOtt ^). A komáromiak a 17ik
század közepén minden , Tárosaknái átiiszó linótól egy só-
kÖTOt csikartak ki >) stb.
De nem csak e tOrrénytelen vámok s harmincadok ,
hanem a törvényeseknél történt visszaélések is méd felett
nehezítek a kereskedést A harmincad - hivatal tisztviselői
hasznokra fordítván az idők zavarát , mennyire nyomták a
kereskedőket, önkény ök szerint szedvén a vámot, több or-
szággyűlések irományai tndésitanak. így az 1567ki gyiilés
rendel panaszkodnak , hogy a harmincadosok a vámfizetést
tanúsító levélkeért (boleta) minden ökör ntán nyolc dénárt
követelnek a lugcsároktól , holott az előtt egy egész fal-
káért csak két dénár volt fizetendő ; a Lengyelországból
Árvába és Liptóba szállíttatni szokott sóból pedig harmincad
fejében annyit foglalnak le , hogy a kereskedők e zsarlást U
nem állhatván már fel is hagynak e szállítással , vagy
tolviy ntakon csempézik be ár^jokat ; amaz a mondott me-
gyék lakosainak, emez a kincstári Jövedelemnek kisebbségére
történvén ^). így az 1635ki sopronyi gyiUés naplójából kitűnik,
miként a harmincadosok a törvényes 2 dr. helyett , mi a vám-
Jegyekért Járó s egész falkáktól fizetendő volt, minden
ökörért 6 drt. követeltek. A sószállitók pedig a harminca-
dok sürfisége miaU 160 sókőből Marmarostól Galgócig
50 kőnél , egyediü vám fejében , többet adni kénytelenitettek
% Az 1647ki 88dik dkk pedig bizonylQa, hogy az óvári
harmincadosok a sopronyiakat a marha vásárlástól eltiltot-
ták , niásoktöl pedig a törvényes harmincadon íölill minden
1) Porfách Lib. 17 , 4S7. Deer. 1507 : 3S.
2) Deer. 1660 : Ö3.
3) Ari. 37.
4) KatoM 31 , 054.
52
OkOrtöI egy garast követeltek. A fianaszok ezen törrény-
telen zsaiiások ellen 1655 Uján annyira meggjrflltek , hogy
a mondott évi országgyűlés kénytelen volt választmányt
kiküldeni , melly Pozsonyban és Kassán szabályozná a har-
mincadot , s rendelni , hogy e kiUdöttség határozatihoz
aztán mind a kereskedők , mind a harmincadi tisztviselők
szorosan ragaszkodjanak. E rendelmény a következő 1659ki
törvénykönyv 61dik cikkében is megt^ittaték ngyan, de
milly kevés sikerrel, tanúk ismét az 16Sldiki országgjrü-
lésen hallatott iianaszok, mik szerint mind a nemeseknek
egy helyről másra, bár nem kereskedési célból, általvitt
boraik s egyéb migorsági termesztményeik , mind a héti
vásárokra vitt élelmi s egyéb csekély értékű cikkek tör-
vénytelenül adóztattak ^). De a törvénycikk (44dik) , melly
e sérelem orvoslására alkottaték , nem birt több erővel és
sikerrel , mint az előbbiek , mellyekre hivatkozik. —
Nem csekély akadályra talált a kereskedés, a pénz
ingatag', változékony folyamatában is; mi elmaradhatlan
következménye volt a sokaktól űzött hamisításnak ; a tör-
vényhozás gyakrabban gondoskodott ugyan enn^ meg-
gátlásáról, de a háborgás és féktelenség e korszakában
erőtelenek voltak , vagy különféle módokon kUátszattak
annak rendelményei. A rósz pénz eláradásában n. Li^os
alatt s I. Ferdinánd első éveiben a törvényes értékű s ré-
gibb is gyanúba hozatván , akadályokat kezde vetni a ke-
reskedésnek; miért az 1536ki 19dik cikkely által rendelte-
tek, hogy I. Mátyás , n. Ulászló és II. Li^os ezüst s arany
pénzei, mellyek a körmöci ligában verettek , jóknak , teUes
értéküeknek tekintessenek. E törvény a következő évben
1) Katona 34, 511.
53
í8 meg^jiUaték (25 c.) Egy évTel későbben pedig minden-
nemű pénz eddigi folyamata törvényesen megerősíttetek , s
a knücárok is meghagyattak azon értéköklien, mi szerint
75 tőn egy forintot ; a garasok pedig , mellyek négy kr^
cárt értek, 16 bécsi drral egyenlőknek határoztattak ^).
De ez időben már annyira tízetek a pénzhamisítás , hogy az
1543 : 27. cikkben kénytelen volt httüenségi büntetést szab-
ni a hamisítókra a törvényhozás. Zápolya eleitől fogva
roszabb pénzt veretett a folyónál ; miért a szepesi városok
^cT gyttlekezetökben rendelek , hogy a zápolyai száz drra
mindig tizennégy adassék — minden hetedikre t. i. egyet
számítván hamisítási pótlékai , — s csak ngy vétessék el a
kereskedésben száz ferdinandi dr. értékében ^). Legkorlát-
lanabbnl taté a pénzhamisítást Zápolya pártián Basó Má-
tyás , ki rósz pénzének folyamatát fegyvererővel is törek-
vék kivívni a szepesi városokban. Bebek pedig pénz szűké-
től szoríttatván , Szepesben többet száz harangnál felolvasz-
tatott s pénzzé veretett ^). Ez időtől számtalanok a tör-
vények, mdlyek a — miként egy törvénycikk szól ^
mitidnem mindenfitt veretni szokott hamis pénzt tiltiák s a
rontókra bfintetést szabnak >), Azonban miként az 1547ki
24dik cikkből világos, maga a kormány sem veté meg
e hamisításból a kincstárra háramló hasznokat ; minek
szükségkép az lőn következménye , hogy pótlással is alig
1) Deer. 1538. 26.
2) Spnfogel Wagnernál Anal. Scep. 2 , 103 és Leataelutaer duronle,
im Magú. fttr Oeteh. n. Stotist. d. Ötterr. Monareh. Otttttag.
ISOS. 2, 315.
3) 8peif»gel a. o. 2, 157. —
4) Sperfogel o. o. 2 , 175.
5) lOyMek: 1545; 51. - 1546: 48. i(b.
54.
lehetett e rósz pénznek hitelét fenlartani ; noha a tönrény-
hpzás még ezt is eltiltá, azt rendelvén 1548: 51, hogy
a ki akár az új, akár régi körmöci ligában vert pénz^
elvenni nem akarná, árai elvesztésével bünhesztessék. B
törvénycikk azt is rendeli, hogy a cseh babkák hárma
egy krigcárban folylon ; a lengyel pénz pedig , mint a
honinál tetemesen roszabb, sehol az országban el ne vé-
tessék; — pedig a Lengyelekkel honunknak nagy keres-
kedési közlekedése vala, s milly akadályt tön ebben a
pénz , alább látancUnk,
Azonban a magyar pénznek kiUönbözése azon szom-
széd országokéitól , mellyekkel Magyarország legsűrűbb
közlekedésben állott , mindinkább nehezítek a kereske*
dést; s mindinkább éreztetett, hogy az eddig ezen ügy-
ben alkotott törvények mit sem könnjritének e nagy aka-
dályon. I. Ferdinánd átlátta azt, hogy egy országot sem
kényszarithetni , a másik roszabb pénzének a magáéval
ugyanazon értékben elvételére; a tapasztalás pedig muta-
tá, hogy lehetlen Is illy nemű kényszerítő törvényeknek
foganatot szerezni. Azért az 1550ben összegyűlt rendek-
nek nyomós okokkal előadá, hogy e bi^on csak agy le-
het gyökeresen segíteni , ha a magyar pénz a némettel egy
arányú ércvegyitékből verettetik. A rendek reménylvén»
hogy e módon kiegyenlittetik mind azon ndiézség, melly
a két országbeli pénz öszetttközéséMl származik , s vége
szakasztatík azon károsaiásnak, mellyet eddig pénzOkben
szenvedének , a magyar pénz Jobb vegyitékű lévén a szom-
széd országokéinál, e változást a pénzzel megtétetni ren-
delek ; de azon óvással , hogy régi alakja , t. i. a Mária
képe s a magyar cimer az i^on is meghagyassék. A sze-
gényebb Jobliágyok adásvevésének könnyébbitésére pedig
iMb
rendeltelek, hogy a rég^ dénárok mellé, mellyeknek min-
denike három bécsiyel flUérC, ezekhez hasonlók Terette»-
senek ^). Addig is azonban, m\g az i^ Teretft pénz elké-
szttlend s folyamatba Jövend, mindenki án^a elvesztése
alatt tartozzék , kivált Pozsony - s egyéb határszéli Táro-
sokban , a magyar pénzt eddigi törvényes értékében elven-
ni ^. B törvény a következő 1552ki gyiUés 46ik cikké-
ben is megAJittatott.
Azonban még e rendelkezés által sem volt kiegyenlítve
minden nehézség. Németországban egész és fél talléro-
sok is voltak folyamatban , mellyekhez hasonló magyar
pénz még nem létezett. Ennek veretesében is megegyez-
tek tehát a rendek azon megjegyzéssel , hogy ez is az em-
lített alakot viselje , és hogy a begyült ezüstnek csak fele
fordittassék iliy tallérokra, másik fele dénárokra hagyatván,
s végre , hogy ha e pénznem a jövő gyűlésig hasznosnak
találtatandik, veretése azután is folytattathatik ^). B foly-
tatást valóban meg is rendelé az 1554 : 17 , miután a király
megígérte, hogy a taUérokat 14, a dénárokat pedig mint
eddig, 8 latnyi vegyitékű ércből veretteti, (egy markára
t i. számítva annyi tiszta ezüstöt) s amarra a beváltott
ezüstnek csak ötödrészét, a többit dénárokra fordítan4)a.
Megígérte a király annak eszközlését is , hogy a tallérok
Magyarországban 93 magyar dénárban foljfjanak ^). De
nem sokára tapasztalni kezdek a rendek , hogy nagy meny-
nyiségft pénz kivesz ezen tallérokban , ezttstjök Jósága
miatt , az országból , s az 1555ki gyűlésen e pénzt besze-
1) Decr. 1550: 48.
2) Art. 40.
3) Deeret. 1553 : 23.
4) Most Mintegy 200 4(. érnek.
; ^ TZ,'-' .— . ' « tí
56
detni 8 felolTasztatni akarák , de a király kGzb^ötlére határ-
zatokat Mvebb tapaftrtalás és tanácskozás okáért a követ-
kező gyfilésig halászták, azon óTással, hogj az ezfistnek
nsigj mennyiségft kivitele e taUérokban addig is megtiltas-
sék (art. 8.). A következő évi gjriQés 38dik cikke csak-
ugyan eltatá e tallérok veretesét, s az egész pénzftgyet
az 1550ki lábra áUitá.
Az 1557ki 14dik törvénycikk részletesen előadja a ve-
retendő pénznek minőségét, rendelvén, hogy ezután is ve-
rettessenek: nagyobb, nyolc drt, és kisebb, négy drt érd
garasok , mindenik Mária képével s a szokott fölírassál ,
másik oldalán pedig a magyar címerrel; továbbá dénárok,
olly értékben , minőben a garasok , s oUy mennyiségben ,
hogy hiányok ne legyen ; az aranyok pedig , miként eddig ,
ngy ezután is , törvényes vegyitékben. A következő gyűlés
helybenhagyta a pénz folyamát , csak azt ismételvén , hogy
az törvényes vegyitékben és sáiyban verettessék. — Miután
azonban pár év múlva a német birodalmi pénz áüapata
megváltozott, az 1563ki 74dik azt rendelé, hogy a követ-
kező évre biztosak küldessenek Id a végre, hogy a biro-
dalmi tanácsnokokkal egyesült meghányás által a magyar
8 német pénz viszonyait meghatározzák. Megtörtént-e ez,
bizonytalan ; annyi bizonyos , hogy a pénz körüli nehézsé-
gek még 1569ben is fenáUottak s az ezen évi gyűlés 20ík
törvénycikkében könyörögnek a rendek , hogy fedezzen fői
ő felsége módot , mi szerint a magjrar pénz mindenkitól tör-
vényes értékében vétessék el Anstriában. Hasonló sürge-
tések azután többször meg^ittattak ^).
1) P. 0. 1506: 48. leOS: p. cor. 10. 1613: 28.
JMMMto^Mi^hi
57
Lengyelországgal is toU honunknak bi^ja a pénzügy
miatt ; már fönebb közlék egy , erről szóló törvényt ; mivel
pedig a lengyel garasok a magyaroknál folyton roszabb
vegyitekben verettek s e miatt az ország, sttrü közleke-
désben lévén Lengyelországgal , nagy kárt vallana , az
1574ki 20dik által folyamatok az országban végkép meg-
szüntetek, s a körmöci kamrának is parancsolat adaték,
hogy ezután a lengyel pénz ott se váltassék be; söt sz.
Mihály napja után minden kárpótlás nélkül beszedessék.
Ezen rendelkezést aztán az 1578: 19, és 1613: 28 is meg-
^jitották.
De ennjri törvények sem egyenlíthetek ki a pénz kö-
rüli nehézségeket. Ismét ni panaszok támadtak, bizonyos
új német garas és a Imgyel dutkák miatt, miknek követ-
keztében az 1618ki gyűlésre leküldött királyi előadások-
ban egyebek közt azt is olvassuk, hogy az ország felső
vidékein ismét nagy zavar támadt a pénzdolgában , miután
a Lengyelországgal szomszéd megyék többnyire lengyel
pénzzel élnek , melly más megyékben nem kelendő ; felszó-
Uttatnak tehát a RR. meghatározni , hol , minő pénz legyen
törvényszerüleg leélendő ^). Erre a RR. azt felelék , hogy
előttök is tudva van , mennyire károsul az ország a pénz ,
s még azon pénz által is , mellyet a király maga veret , s
ámbár e tárgyiban világos törvények léteznek , azokhoz a
szomszéd országok , a királyok töbliszöri Ígéretei után
sem tarják magokat. Kiváljak tehát a RR., hogy a német
tartományokban is törvényes értékélien folyjon a magyar
pénz s hogy a király Asszonypatakán az eddigi öt denáros
garasokat ne veresse s azokat kisebbekkel és jobimkkal
I) KatoM 20, 7A2.
58
pótoUa ^). A tönrénycikkelylien (19ik) pedig kérik a Uhűyt,
taláUon módot, hogy a jó magyar pénz, meliyet a több
megyékben elözönlött idegen, roszabb pénz csaknem U-
Bzorft, az országban benn maradjon, egyszersmind, hogy
a szebb s finomabb alakban veretendő mind arany, mind
kisebb s nagyobb ezüst pénznek értéke szerinti keletét
Aostriában is eszközöUe. Itt már ismét megjelennek a tal-
lérok , ámbár , miként íVnebb láttok , egyszer már eltőrlesz-
tettek. Azonban a következő évi gyűlésben előadott sérd-
mekből kitűnik , hogy a fönebbi rendelmény nem teljesíttetek;
sőt azóta roszúlt is az ügy, miután Nagy-Bányán oUy gara-
sok verettek, mellyek sehol sem voltak kelendők ^. 1622ben
ismét szőnyegre került a pénz ügye s az i^ törvény azt ren-
deli; hogy» kivált a török alattí nép Java miatt, következő
hnsvétig a garasok három krig'cár , vagy négy m. dr. érté-
kűek legyenek, ugy, hogy 25 illy garas tegyen egy m.
ftot ; hnsvét után pedig az i^abb garasnak csak 3 denámyi
becse legyen, s ezek szerint számláltassék minden egyéb
arany s ezüst pénznek értéke; a régi nagyobb garasok
azonban maraiUanak 4 dmyi beesőkben. De ezen rende-
letnél is csak a legközelebbi gyűlésig maradtak meg az or-
szág RR. s 1625ben rendelek , hogy a nagy drágaság s
mindennemű áruhiány miatt, az apró pénz öt latnyi (t i.
L
1) Katona 20 , 703.
2) Milly elfogultak ?alinak honotiok ez i4Abeft i» még a karotke-
dés tt^yéban, bizoayi^ák a térelaak kdst moadott eme aiavaik :
,,IIogy aa idasea péas niaél elAbb kiirtasaék (értik ki?ált a
aaai rég forgásba Jött kilaaeett és poltar&t) raaéelaadAi bogy
seMBi barom kttlföUra na k^taaaék, te bor Lengyelortxágba
ne Titetaék; mert igy reménylhetö, hogy as idegenek Jé pénat
koMndaaak. Kalona 30 , i58.
59
egy markában) becs és azon súlyban yarettessék , minőben
Rudolf alatt, a jelen körmöci liga megszdntetrén , klTéve
az aranypénzt, melly ezután is 200, és a tallért, melly
120 nagy drt éijen. Mivel pedig ezen pénzráltozások miatt
nébány év óta mindennek ára igen felszökött, a várme-
gyéknek meghagyaték, hogy azok minden árunak illő árt
szaUJanak Ez által ismét hasonló lábra állittaték a ma-
gyar pénz a némettel; de amannak folyamata Németor-
szágban még is nehezen vala eszközölhető , mert e tárgy-
ban még később is számos törvények alkottattak ^).
Rákócy lázadása űj zavart okozott a pénzügyben. A
18ik század első éveiben két milliónyi rézpénzt veretett.
E pénz darabja (körirata: „Pro libertate") tiz krigcámyi
értékben adaték U, ámbár belliecse nem volt több egy
kri^cámál ; s kongó pénznek neveztetek , ellentétben az
ezüst pengővel. Az 1706ki miskolci gyüléiben ismét más
két millió rendeltetek veretni. De e pénz nagy kárára vált
az országnak. Bár mennyi parancsot bocsáta is ki Rákócy
ennek keleté iránt, hitelre az a kereskedésben nem jutha-
tott ; mindennek árát igen fölemelte s a kereskedést meg-
akasztotta. 8 már az ónodi gyűlésen, 1707ben, kénysze-
rítve látták magokat a lázadás fejei orvoslást szerezni;
minél fogva a forgáslian lévő tizenöt niillión3ri illy nemű
pénzt két millióra szálliták le. Ez azonban a bajon gyö-
keresen már nem segíthetett : számtalan család koldusbotra
jutott, miután e pénz sem adósságleróvásra , sem zálog-
vállásra nem fordíttathatok >).
A pénzzeli kereskedés e korban divatos még nem vala.
A háborás körülmények közt , mellyekben a birtoknak bá-
1) Illyeiiek: 1640, 47—1665: 80—1669: 72—1662: 48.
2) KalOBS 37 , 121 , 103. Rftfel 5 , 103. 229.
60
torsága s evrel liecse is uugd nem elenyészett , igen nehéz
TOlt kölcsönt kapni; s a legnagyobb biztosságnál is csak
hét száztólira. így adott a m. kir. kamra Balassa Farkas-
nak 12,000 ftot ^). Az 1647ki 144dik törvénycikkely azon-
ban a törvényes kamatot hat száztólira szállította le.
11.
KÜLKERE8KEDÉ8.
Bár milly sokfélék és tetemesek voltak is az akadá-
lyok, mellyek Magyarország kttlkereskedését nehezítek,
azt az ország belállapata némikép még is fenntartotta.
Magyarország manufactnrák hiányában a gyárműveket,
miket már nem nélkttlözhetett , szükségkép a külföldről szer-
zé meg , s hogy ezt tehesse , beltermesztményeit kellett ki-
vinnie. Ezt tehát az akadályok, mellyek elibe gördültek
megcsökkentheték , de végkép meg nem gátolhaták. Más
sorsa volt a közbei^áró — transito — kereskedésnek , melly
az előtt élénk volt hazánkban s — miként az előbbi korszak-
ban említtetik — két fő vonalban metszé keresztül az or-
szágot njrugotról keletre , mellyen a német birodalmiak egy
része üzé a levantevali közlekedését, és éjszakról délre,
mellyen ismét a lengyelek , morvák stb látogaták az adriai
tengermelléki városokat s kivált Velencét. E kereskedést
azonban az országot dúlt háborúságok , a személy és birtok
bátortalansága , az utak veszedelmei egészen meggátolták, és
más utakra szorították. Ezen transito kereskedés megakadván,
Magyarország megszűnt részt venni a világkereskedésben ;
1) Sehfvartaer SiatUl. d. Kátágr. Vmg.U. kitil. 1, 443.
61
s annak kOrébdl egészen kiesvén , kereskedése csak a
szomszéd országokra szonUt. Igaz , honunk egy kort sem
mntaüiatp mellyben nerezetesb liató szerepet játszott volna
a vUágkereskedésben ; de mintán ennek egyik ága az előtt
honunkat metszé keresztfii , lehetlen volt , hogy abban ha-
zánk is nem részesfiit s kereskedésének köre nem tágult és
élenkfilt volna. — A kfilkereskedés e korban kttlönösen
négy felé ágazott; egyik vonal Austriával s egyéb német
birodalmi tartományokkal; másik Lengyelországgal, hat-
madik a török birtokával ; az utolsó végre a tergerpartokkal
tartá honunkat közlekedésben. Nagyobb világosság okáért
előadásomat is kttlön szorítom e vonalokra.
1. MAGYARORSZÁG KERESKEDÉSE NÉMETORSZÁGGAL.
Magyarország és Austria között a múlt korszak alatt
többször köttettek béke- és frigyszerzödések , mellyekben
— miként a maga helyén említtetek — migdnem mindig elő-
fordul a kereskedés is : a két ország városainak viszonyos
szabadékok adatnak egjrmás határaiban a kereskedés gya-
korlatára. A kor szelleme, az uralkodó erőjog, a hfibéri
szerkezet, s Binek következményei, szükségessé tevék a
kereskedésben e szabadékokat , mert azok nélkfil védelemre
nem számolhatva , számtalan veszedelemnek teszik vala U
magokat az idegen országok kalmárai. Azonban e némi
szabadékok mellett a külföldiek kereskedése idegen ország-
ban még is közönségesen 'összeszorittaték a vámzsarlások
és az árAmegálIitó Jogok által. így történt a magyar ke-
reskedőkkel is Osztrákországban. P. o. a magyar bornak
Bécsbe bevitele már a 14ik században eltUtva volt ^); ellen-
1) nrtni Kori Őstorreiohs Hsadéi io alteren Zeiten 61 én 300.
63
ben a réz és cin Táminenten vitethetek Ite '). Ezen Össze-
szorítások nagy részben még e korszak alatt is feniuarad-
tak ; sőt , miként alantabb látni fogjuk , a német új har-
mincadrendszer által még több terhek Tettettek a magyar
kereskedés némelly ágaira ; mert nem tagadhatni , hogy
bár igen hasznos volt Anstriára a magyar kereskedés, ezt
az még is a lehetségig összeszorítani s minden hasznot
magához ragadni törekvék; s azért bár mind a régibb,
mind az 1608ki bécsi frigy kötés pontjai a magyar -, oszt-
rák - és csehországi kereskedőknek viszonyos , teUes
szabadságot adnak , a harmincad és vám leUzetése ntán , a
birodalom minden tartományaiban űzni a kereskedést, az
örökös tartományok féltékenysége, mellynél fogva a ma-
gyar kalmárokat , kivált a borkereskedésben , a concnrren-
tiátöl kizárni törekedtek , még is számtalan igazságos pa-
naszokra , magoktól a királyoktól is méltányoltakra , adott
okot. —
Fö tárgya ezen magyar ható (activ) kereskedésnek a
marha , bor és gabona volt. Az elsőt mi illeti : nem csak
Osztrák- és Cseh-, hanem Németországot is egész a Rónáig
nagy részben Magyarország látta el vágó marhával. Oláh
bizon3ritja *), hogy többször hallá harmincadosoktól , mi-
képen az Anstria felé fekvő városok egy egy vásárairól
körülbelül 30,000 szarvasmarha h^'tatik be Németországba,
ide nem számítván azt, mi Csehországba és Sti^jer- s Ko-
rontországon keresztül Olaszországba h^gtatik''. Herber-
stein Zsigmond pedig állítja ^) , hogy korában , a 16ik szá-
1) u. 0. 342.
2) Uwikg. Beinél Appar. 34.
3} RenuB Mosoo?ii. Conment Basil. 1556. p. 140*
lad közepén, évenként mintegy 80,000 Skör hiUtatott be,
egyedftl a béori úton , Németországba. Bflatán azonban a
tiMk, épen azon részét foglalta el Magyarországnak,
mélly a marbatenyésztésnek síd'^^P^ hazája toK, en-
mek sttlyedtével a marbakereskedés is megcsökkent. Az
eiött annyi mariia vitetek ki Németországba, mind a ma-
gyar kereskedőktől , mind a németektől , kik belföldi vásá-
rainkra , kivált Pestére , Sopronyéra s Kecskemétére eUár-
ván, ezeken annyit összevásárolhatának, mennyire kedvök
és szfikségök vala: hogy az anstriai örökös tartományok,
mellyek nu^dnem egyedOl magyar nevelte marhával élté-
nek, azoknak beszerzésében nyugodtan bizhaták magokat
a kereskedés közönséges folyására , sem a behigtott , sem
a szomszéd városok vásárain található marhának bőségé-
ben hiányt soha sem szenvedvén. De hintán a török ura-
ság korszakában sem a magyar kereskedők rendesen s elég
menn]riséget Austriába nem száUithattak , sem a vásárokra
bctjött német kereskedők azokon annyit mindig nem találtak,
mennyire tartományaiknak szttksége volt: a nevezetesb
anstriai városok , kivált Bécs , egyes kalmárokkal vagy
egész városokkal szerződést kötni kezdenek, a szttkséges
vágó marha szállítására. lUy szerződés mellett tévé több
évek alatt a 16ik század második felében szállításait Bánfy
Lukács, Bécsnek s több szomszéd városoknak számára.
Midőn pedig az ő halála által e szállításoknak is vége sza-
kadt, s Bécs a vágó marhában szükséget kezd vala szen-
vedni, Rudolf Király 1597-ben a pozsonyiakat szólitá meg
s reá Is birta e szálUtások elvállalására ^). Kivált e kor-
szakra ülik aztán, mit Bel Pozsonyról ir >) , hogy a keres-
1) Bel Not. Hung. Nov. 1*, 137.
2) U. o. 052.
64
keclök nevezetes részét tevék a lakosoknak , s aligha ter-
jedtebb s élénkebb volt Magyarország yalamellyik Tarosá-
nak kereskedése az övénél. Osztoztak azonban e marha-
kereskedésijén Pozsonnyal kivált Soprony és Órár; ndlieD
e két város vetélkedve , néha egymást kizárni is törekiek
annak hasznaiból p. o. az utóbbik Sopronyt a 17ik század
közepén ^).
E marhakereskedésben az aostriai tartományok nem
csak akadályokat nem tőnek a magyar városoknak ; hanem,
miként láttak , kedvezésekkel is voltak iránta; mert arra el-
kerülhetlen szíikségök vala. Más viszonyok fordálnak már
elő a borkereskedésben. Már főnebb emlitém, hogy Bécs,
s egyéb osztrák városok eleitől fogra féltékenyek valának,
nehogy borkereskedésökben Magyarországtól kisebbséget
szenvedjenek , miért annak csődületét — concnnrentii^át —
minden módon törekvének meggátolni mind lienn , tartomány-
jókban , mind egyéb németországi városokban , hova a ma-
gyarok az örökös tartományokon keresztül szálliták borai-
kat. Midőn az anstriai ház lépett honunk kormányára,
Magyarország Austria és Csehország rendéivel külön fri-
gyet kötött, a királytól is megerősítettet s), melly alkalom-
mal egyebek közt a vámok és harmincadok is szabályoz-
tattak s viszonyos egyenlőségre állíttattak , s a tartományok
közti kereskedés egyáltalán ugyanazon szabadságokkal
láttaték el, ugyanazon törvények szerint határoztaték meg.
De ezen alaptörvényektől nem sokára eltértek , gyakorlat-
ban legalább , az austriai Landstande-k,kik,mig a vágó-
marhák beszállítását szívesen engedek , tartományokon ke-
1) Deer. 1647. 88.
2) Ealittetik exen txerzAdés a lOOINci (örvényköny? 42ik cikkébea*
65
reszlAl hiúUuAt pedig legalább nem gáiolák , a borkereske-
désnek elébe, mellyben vetélytársak voltak, mindinkább
s nagyobb akadályokat vétenek. IMár Maximilián király
első éveiben is annyi panaszokra adának okot ezen szom-
széd tartományoktól vetett akadályok, hogy az 1567ben
összegyűlt magyar RR. nem kételkedtek az osztrák- és
stigerországiak ellen visszatorlással (repressaliakkal) élni,
rendelvén , hogy miután a magyarországi boroknak Austriá-
ba , az alsó-tótországiaknak pedig Stiriába szállítása ezen
országok rendeitól megtiltatott , ezeknek borai se bocsátas-
sanak be Magyar - és Tótországba , mig az említett tilalom
vissza nem vonatik ; a király azonban e cikket nem erösité
meg , bíztatván a rendeket , hogy ezen kereskedési akadály
elmozdítása iránt tanácskozandik a nevezett országok ren-
déivel ^). Mennyire orvosoltatott e sérelem, nyomára nem
akadtam. Annyi bizonyos; hogy az 1608iki bécsi békekö-
tés , meily az anstriai ház kormánypálc^a alatt lévő tarto-
mányok között történt , egyellek között a kereskedést is te-
kintetbe vévén , minden fenforgó panaszoknak okát elmoz-
ditá a szomszéd országok kereskedőinek kölcsönös , teUes
szabadságot adván a kereskedés gyakorlatára. E viszo-
nyok azonban ismét nem sokáig maradának fenn.
Az ostrák rendek 1625ben tartományi pénztárok gaz-
dagítására a Magyarországból bevitt árakat a szokott 3!í
száztóli harmincadon felül még fél harmincaddal , az az 1%
száztólival rendelek adóztatni. A magyar , épen a mondott
évien gyűlést tartó rendek panaszt emeltek ezen szerző-
déig elleni nyomasztó i^itás ellen a közös fejedelem, II.
Feidinand előtt ; de csak sikeretlen Ígéretet nyertek orvos-
1) Arf. 38.
66
lá8 helyett ^). Tíz éTigi foganatlan tiirelem utáii , az 1635-
ben Sopronyban összegyűlt rendek kénytelenitve láták ma-
gokat, hogy a mindig súlyosodó sérelmet komolyabb ta*
nácskozás alá vegyék; mert — miként a királynak be-
nyigtott íöliratukban szólanak: nem csak szabadékkal nem
bimak az ország lakosai az osztrák harmincadnál , hanem
a Tám két- s többszörösen is megvétetik rágtok : a
bécsi hidon , és Stigerországban , menet s jövet minden
igás baromtól egyenként két garassal adóztatnak, holott
máa országbeliek csak egy garast fizetnek. Új s hallatlan
azon adó is, mellyet közönségesen Anfschlagnak nevez-
nek, mi szerint az ország lakositól, kik Osztrák-, Stiger- és
Morvaországba s egyéb tartományokba bort és gabnát
szállítanak , vagy marhát hajtanak minden köböl gabonáért
2 , minden akó borért 5 garas , minden nagyobb marhától
1 , kisebbtől félforint zsaroltatik. Terhes azonkiviil az is ,
hogy midőn a jobliágyak Anstriába , nevezetesen Bécsbe
marhát hajtanak , az ott lakó Landgraf erőszakosan el-
véteti barmaikat, ha azokat oicsóblum a^ják a belkeres-
kedőknél. S végre ngyan azon tartományi gróf a kalmá-
rókat, kik SléziálMi, Cseh- és Horvátországba árukat ven-
ni utaznak , midőn azokkal onnét visszafordulnak , nem
engedi egyenes úton visszatérni , hanem a vám miatt több
mérföldnyi kerüléssel Bécsbe menni kényszeríti" '). Ezen
okoknál fogva, s hogy az osztrák rendeket e panaszok
okainak elhárítására biiják, visszatorlást kezdenek a ma-
gyar RR. gyakorlani, rendelvén, (art. I. 55.), hogy ezentúl
az osztrákországból liehozott áruktól Is megvétessék a szó-
lj Art. 1 , é« 33.
2} Katona 31 , 053.
67
kott karmiiicadoii iélilli fél harmiBcad 0- B rendebnéDynek
azonhan Magyarorsiágra non haszon , hanaa tetemes kár
TOlt kSTetkezménye. Mert nem csak az Anstriában eladott
magyar termesztmények rovattak meg ott (Landst£ndi-
sche Aafschlagen dm alatt) különféle ti vámokkal;
kanem azt is létre vitték a szomszéd SrOkSs tartományok ,
hogy némelly kereskedési cikkelyeknek , s mindenek fOlStt
a bornak be- vagy csak keresztfil szállítása is, egyenesen
meggátoltatott A magyar RR. ezentol számtalan pana-
szokkal , miket a kSzSs fi^Jedelem elébe bocsátanak s több
rendbeU törvényekkel iparkodának a bi^on segíteni; de
hasztalan; a fejedelmek részéről tett s többször ismételt
Ígéretek, az örökös tartományok gyűlésein e sérelmet or-
vosolni , mindig sikeretlenek maradtak , vagy legfölebb
annyit használtak, hogy néha, de csak némelly helyekre
s meghatározott menn]riségben engedtetek meg a bornak
szálUtása. Sőt később , hogy a szállítási költségek szapo-
rodván, a magyar bor az osztrákkal a concurrentiát ki
ne állhassa , azt is kivinni tadák e szomszéd tartományok
rendel, hogy a magyar bornak a dnnáni szállítása vagy
egészen megtiltatott, s a magyar lM>rkereskedök a költsé-
gesb száraz útra szoríttattak ; vagy csak azon esetben en-
gedtetek meg, ha a magyar kereskedő osztrák borból is
annyit szállított ingyen a messzebb német tartományokba ,
mennyi a magáé volt.
i) E félharminetil eleiftte mkUúk in, miként Onxtrákortzágban , kü-
lön, a baUniiéU katonasáf tartására ttáat, pénztárrá alakitU-
tott. De nem sokán a réfci hannlneaddal e^tttt ex is a kir.
Iiénsiárlia szánuxtaték; s mintán a keUAxtetett fölemeléssel a
harmincad egén 5 sxáxtólira sxökött, oka lön ason később
felállitoU öt sxáztóUas Támsxabály meffáliapitásának , melly axtán
a későbbi sxerxddétekaél alapul sxolgált.
68
A2 1659ki országgy ttlésen , hol a RR. sürgeive kérték
a királyt ezen borszállítás akadályainak elhárttására , meg-
ígérte ez, hogy az ország e sérelmének tárgyalását esz-
közleni fogja az osztrák rendeknek nem sokára tartan-
dó országgyűlésén , s törekrendik a szomszédi barátságos
viszonyokat fentartani. Addig is szaliadságot ád az érdek-
lett határszéli városoknak a magyar bort azon mennyiség-
ben és módon, miként a máit években volt szokásban, az
örökös tartományokba s azokon keresztül szállitani. Meg-
engedi egyszersmind a Bécsben mulató magyarok s királyi
eancellaria számára szolgálandó boroknak is bevitelét. Az
1662ki g3rülésen ismét szőnyegre került e sérelem s az
osztrák rendekkel tartandó egyezkedésre biztosok neveztet-
tek; mi azonban többszöri sürgetések után sem mentvéglie;
sőt mindig qjabb akadályok gördittettek elébe e borkerefr-
kedésnek.
I. Leopold országlásának első éveiben egy kereskedő
qniresttlet állott össze Austriában, keleti társaság cim
alatt, melly a magyarokat a némethoni borkereskedésböl
uuúdncin egészen kizárta. A magyar RR. 1681ki gyülésök-
böl e sérelem tárgyában illy föliratot ^) nyújtanak be a fe-
jedelemnek: „Ámbár sok országos rendelmények léteznek
már az iránt, hogy a magyar borok s egyéb árok vagy
élelemszerek ö felsége örökös tartományaito szállitása meg
ne gátoltassék ; mivel azonban e tartományok lakosai ökrö-
ket, bőrt, gabonát s egyéb, kényelmökre szolgáló, tár-
gyakat előre lefoglalni (praeemere) szoktak ; a magyar bo-
rokat pedig nyilvános országos rendszabások ellen , mellye-
ket ő fels. is megerősített , Magyarországion venni s onnan
i) Katona 34 , 523.
69
6 fels. egyéb tartomáDyaiba beTiniii nem engedik , azért ha-
tárzandónak yélnék a RR. , hogy ezen Yisszaélések, a frigy-
kOtések és kereskedési szerződések s a máit' országgyűlé-
seken alkotott tOnrények értelme szerint szigorúan meg-
tiltassanak. A kalmárok keleti társasága pedig, melly
a királyi jÖTedelmek kisebbítésére, a lakosok kárára s
azok kereskedésének és hasznaiknak lefoglalására alkotta-
tott, Tégkép eltOrfUtessék s az erről alkotandó tOnrény Hor-
vát- és Tótországra is kiteijesztessék." Mintán pedig a ki-
rály azt felelte TOlna , hogy a RR. e kérelme az osztrák
rendekkel tudomány és elintézés miatt már közGltetett ; s ad-
dig is megengedtetik , hogy némelly városok , mellyeknek e
kereskedés különös érdekökben fekszik, s mellyek azelőtt
ez iránt szabadságot nyertek, a meghatározott mennyiséget
UTihessék olly módon , miként az a legközelebb múlt évek-
ben szokásban volt ; a keleti társaságtól okozott sérelmek
pedig, ha azokat különösen kimutatják, orvosoltatni fog-
nak ^) : a RR. ismét igy válaszolnak ^ : „A szabad borbe-
vitelt ő felsége szomszédtartományaiba , melly azelőtt csak
némelly városokra szoríttatott , a RR. a szomszéd tartomá-
nyok egymás közt fennálló frigyének ercénél és a kereske-
dés közönséges gyakorlatánál fogva egyáltalán minden pol-
gárra és városra kiterjesztetni kiváljak : vagy ha ezeknek
nem leszen szabad boraikat oda szállitani: igazságosnak
Ítélik a RR. , hogy amazoknak se engedtessék meg gabnát ,
marhát , bort s egyebeket az országból kivinni , valamint
boraikat behozni sem , miben eddig magoknak az ország la-
kosai sérelmével még elővételt is tuli^donitának ; — mi szin-
1) KaloBJi 34, 553.
2} U. o. 34, r>84.
70
te a honrátországí borok ki- 8 lievUelére is e^enlökép ér-
tessék. Mi pedig a keleti társaságot illeti: miután az, nem
csak minden kereskedést gyakorló lakosnak sérelmére , de
igen káros is volna , s mennyi1>en annak tagjai az elÖTá-
sárlás jogát miydnem minden árucikkben idegen létökre is
kényOk szerint magoknak tuliddoni^ák, (mintán még is a liel-
ÍSldieknek kellene inkább az elővétel jkTával bimiok) , nyil-
vános országos torvényektől tilalm zva találtatnék, azért
annak eltörléséért a RR. méltán kOnyOrögnek." A király-
nak végre azon feleletére : „hogy a kereskedés régi viszo-
nyai visszaállíttassanak , mind a két rész baszna kiválna ;
de sok és terhes panaszokra adna okot, ha ő felsége az
osztrák rendek tudta nélkül korlátlanul megengedné a ma-
gyar bor bevitelét. A keleti társaság tagjai pedig az ellenOk
felhozott vádról ki fognak hallgattatni , s mi igazságtalan-
nak taláitatandik , el fog tiltatni" ^): a magyarok megnyu-
godtak , s elégnek tárták egy általános törvénycikkben <)
rendelni, hogy az ország s a német örökös tartományok kö-
zött mindennemű kereskedés fölszabadittassék ; a panaszok
okai azután is fenmaradtak s a király Ígéretei , azokat el-
mozdítani, még a RákócjTvali béketanácskozások korában,
1704ben, sem mentek teUesedésbe; azokat itt megint ismé-
telve taláUuk , azon tudósítással , hogy e sérelmet tárgyazó
tanácskozások az osztrák rendekkel már megkezdettek, s
nem csak azoknak orvoslása, hanem az is reménylhető,
hogy a magyar borok szállításának távolabb s a tengertúH
országokba is iU» akadálytalan út nyittatandik ^). Mennyiben
valósultak e remények, a következő szakaszban látanAjuk.
1) KalotiA 34, e02.
2) Decr. 1681 : 70.
3) KatooA 36, 477.
71
E borkereskedést az SrOkM német tartominrokba, mind
egyesek, s ezek kOzt nemesek is , mind az Anstria felé fek-
vő Tarosaink gyakorlottak ; mindenek fölött pedig Pozsony
és Soprony. Az akadályok , mellyeket eddig leirtunk , arra
Tittek a két Tarost , bogy az osztrákokkal killOn szerződé-
seket is kössenek , minek aztán az TOlt kÖTOtkezése, bogy
más kereskedőket a bor szállításában minden módon meggá-^
tolni törekedtek, kíTált a pozsonyiak, kik gyakran át sem bo-
fsáták azokat dnnai réTÖkön ^). Egymás közt pedig a con-
cnrrentia miatt mi^dnem örökös viszálkodáslMin Tálának.
KeTesebb akadályokra talált a magyar-osztrák keres-
kedésben a gabna, mi azonban a ftinebb előadott, siUyedt
állapata miatt a fOldmlTelésnek, ezen egész kor alatt cse-
kély mennyiségben szálUttatbaték a kttUöldre. Egyéb noTe-
zetesb tárgyai TOltak még e kereskedésnek : bőr, nagy rész-
ben nyers , az emiitett ri^eci tímárok azonban kikészitettet
is szállítanak; jnb és i^ró marba, Tad és bal, méz és tí-
asz stb. 1625 óta, miként ftinebb a soproni gyűlés íöliratá-
ból láttak, ezen cikkekre is kiteijeszteték , mind az iij fél
harmincad, mind a tartományi adó^lanstandiscbe Auf-
scblagen— . De ezeknél nagyobb akadáljrt Tétének még a
magyar-osztrák kereskedésnek elébe a harmincad-biTatalok
tÖTTénytelen kÖTetelései s nyomásai. Azoknak bonunkbani
kirágásairól már közlöttttnk ftinebb néhány példát ; ezekhez
pedig hasonlók Tálának az osztrák harmincadok is. A 17dík
század közepe táján ezeknek zsarlásaik annyira megnehezí-
tek a kereskedést, hogy Apafy 1669ki békeszerződésében
azoknak, mint országos sérelmeknek, onroslását sürgeti;
mert, u. m. a 8dik pontban: „A szabad menet s kereskedés
1) Defr. 111^17 : 80.
72
gyakorlata ő felsége birodalmáUan az útonállók által annyi-
ra meggátolva van, hogy a kalmárok életveszély nélkttl
n«B gyakorolhatják foglalkodásaikat. A harmincadosok pe-
dig még a tolvajoknál is monkásahbak a kalmárok kifosztá-
sában , kik , midőn az útonállókat elkerülvén , magokat bá-
torságban vélik, a harmincadosoktöl , különféle ttrttgy s or-
szágtOrvény elleni vétség vácUa alatt több károkat szenved-
nek, mint a zsiványoktól. 8 a nemeseket és pórokat is an-
nyira zsarolják , hogy ezek tObbnyire kifosztatván , sohAJ-
tozva térnek haza" ^). — Azonban meg kell azt is valla-
nunk, hogy, azon tartományi adózásokat kivéve, mik n/Jank
nem léteztek, az osztrák kalmároknak sem sokkal keve-
sebb akadályokkal kellé viniok Magyarországban. Hogy
azon számtalan veszélyeket, miknek az annyira zavargó ha-
zában mind személyök , mind kalmárámik kitéve voltak , s
az ámmegállitó városok szflkkebM, kivált az idegeneket
nyomó , Jogait és szabályait mellőzzem : a magyarhoni vá-
mosok, harmincadosok szintúgy zaklatták az osztrák kal-
márokat , mint az osztrákországiak a mieinket. Ki erre pél-
dát keres, talál egyebek közt az IföOU 44dik törvénycikk-
ben, melly szerint a győri, komáromi, kesztheljri, cso-
bánci , tihanyi , pölöskei s egerszegi vámhelyek megszüntet-
nek, mivel az idegen kalmárokat törvénytelen követelések-
kel zaklatták.
Kalmáraink, mint látszik, nem bírtak elég vállalkozó
szellemmel , vagy a sokféle akadályok által meggátoltattak,
hogy e termékeket nagyobb mennyiségben magok szállítot-
ták volna a külföldre; iUyen köztök kevés találkozott, s ha
voltak is , áruikat többnyire már Bécsben s egyéb közel vá-
1) KsloBft 33, 745.
73
rosokbaa, hOBDét gyánnftyeket hoztak yissza, szokták át-
adni; minél fogra kereskedésük hasznainak részét idegenek
házták , sőt gyakran a kiUíOIdiek magok szálUták ki Tásá-
ninkról a termesztményeket. liiy nagybani szállításokat tőn
L Ferdinánd alatt a Fngger család , mellynek a II. L^os
alatt alkotott, tilté tOnrények ^) ellenére is, még igen mesz-
sze ágazó kereskedése toU honunkban *). B család pénzha-
talmát onnét is eléggé gyaníthatni , hogy Zápolya házassá-
gi szerződésében jegyese aráját biztosítandó, Fngger ke-
zességére hivatkozik ^). E kereskedő ház azonban , miként
már a hajós alatt hozott tOnrényliől is Utünik, nem volt ho-
Bonknak javára ; mindenfitt csak egyedáraságra , a concur-
rentia meggátlására törekedett; miért honosinknak ellene
tett többszöri panasza szintolly alapos volt , mint a német-
országi kalmároké *). Hasonló nagy kereskedést ttzött ho-
■nnkban Rudolf, IL Mátyás és II. Ferdinánd alatt Henkel
Lázár, bécsi tőzsér, ki a kereskedésen Uvttl még e-
gyéb hasznokat is húzott hazánkból , az említett két első
Urily alatt Táróc és Zólyom megyék tizedét , az utolsó a-
lalt pedig a besztercei rézbányákat binrán haszonbérben ').
A kivitt termesztményekért az örökös német tartomá-
lyokból , valamint Csehországból és Sléziából gyárművek ,
■ellyekben honunk szűkölködött, posztó s egyéb gyapjú- és
gyapott-szövetek , selyem és vászon stb hozattak be ; mik
1) CoBT. Rákot. 1525 : 4. Hat? tn. 1525 : 4. Ko? aohieh Vest Com.
p. 505.
2) HyeroB. Balbvs lerelében Pnggerbet. Beinél Not. Hang. Not.
4, 585.
3) KAtoM20, 1505.
4) yVaelisBaUi Sittengeteli. 4, 263 ét 723.
5) Itifáafy Lib. 33, 510. Péteriry Cone. Hang. 2, 220
^■ w
.■J?i.-~'-!H-? -
74
aztán 1>elkereskedésünknek legnevezetesebb t&rgyait tevék.
Egyéb cikkek közöl , mellyekre úgy is kevés adatokkal bi-
rok , csak az ónt emelem még ki , mi addig , mig ezen érc
nálunk nem ásatott, nagy mennyiségben hozatott hazánkba.
Bel Mátyás ToU ntán közli ^) , hogy két sléziai kereskedő
e korszak alatt mi^dnem minden éviién mintegy 1600 mázsát
(ci9 i9c) hozott be Selmecre, az aranyolvasztók szükségeire.
Ezen ón többnyire Lengyelországból került s minden má-
zsája köriilbelill egy vagy fél nncia ezüstöt foglalt magátan.
2. HAGYARORSZÁG KERESKEDÉSE LENGYELORSZÁGGAL.
Magyarország már a 14dik században élénk kereske-
dést ttzött Lengyelországgal és szomszéd tartományaival ; a
Szepességen keresztül Krakóba és Boroszlóba nem csak a-
zon. termesztményeit szállitá , mellyek Németország éjsza-
Ubb tartományaiba valának szánva, hanem azokat is, mely-
lyek, miután Jagelló László kormánya alatt a Németrend
egyedül keleti Poroszországra szoríttatott, a Visztulán Dan-
cigba s tovább szállíttattak ^). Több rendű oklevelek bizony-
sága szerint e két ország közt több izben köttettek keres-
kedési szerződések ^) ; egyes városoknak pedig kölcsönösen
igen kedvező kereskedési szabadékokat adának országaik-
ban a magyar és lengyel királyok «). Még a 16dik század
elején is, a magyar termesztmények nagy része Lengyelor-
szágon keresztül szálUttatott Sleziába s a porosz tengeri
1) Not. Hong. NoT. 4, 546 *) alatc.
2) Jekel HandelseMli. Pohleiui 1, 165.
3) U. 0. 1, 167.
4) U. o. éíi pályAMitnkáiBbaD.
75
városokba; ellenben Magyarország felső vidéke nagy rész-
ben Dandgból és Boroszlóból láttatok el kalmáránikkal ^).
Sót ezen úton , magyar kereskedők által Bécsbe is nem ke-
vés ámk szállíttattak. Azonban már e század elején megza-
vartatok a szomszédi barátság s a kereskedésnek akadály-
talan folyamata. Első okot erre azon rósz pénz szolgálta-
tott, mellyet Lengyelország e korszakban veretni kezdett.
Már n. Ulászló megtUtá 1512ben a késmárkiaknak a silá-
nyabb s már igen folyamatba jött lengyel garasok elvéte-
lét *) ; mi kétség kiviU sok kellemetlenséget s a kereskedés
folyamatában megakadásokat okozott.
Ennél sokkal nagyobb akadályokat gOrditett még e mar
gyar-lengyel kereskedésnek elébe a mohácsi csatavesztés
után tOrtént kettészakadása az országnak , s azt nyomban
kővető pártziűlongások 9 tőrvénjrtelenség és féket szakított
orőszakoskodás , minek már munkám elején adám némi áb-
Azatát. Itt csak azt jegyzem meg, hogy e pártforrongások-
ak époi azon felső vidék volt legzi^osabb mezeje , melly
lengyelekkel legszorosabb kereskedési összeköttetésben
lati. niy állapotban pedig, mellynek Jelszava: önösség
erőszak, Idietetlen volt az e vidéket sűrűen látogató
Ifél kalmároknak is kikerülni az erőszak vas kezét,
osztozni a polgári háború szülte nyomorúságokban.
A beUzonyitására szükségtelen felhordani egyes ese-
: dég előadni a következést, mellyet azok okoztanak.
miA* lengyel király, t i. alattvalóinak sűrű panaszai-
Ifttatván, 1538ban országa rendelnek megegyeztével
telmű parancsot ^) bocsátott ki : „— Mintán orszá-
•I I, 168.
• 1, 100.
«aaO, 1113. BiBlUtetik Jekeloél is 1, 170.
76
gank nyilTános java Agy kívánja, hogy a kAroknak 8 ki-
fosztásoknak elkerülése miatt, mellyeket alattraióink Mar
gyarország lakosaitól a múlt éyeklien szenyedtek és folyrást
szenvednek, őket áraiknak Magyarországit szállításától
eltiltanék : ennél fogva rendeljük , hogy nuUns B-dikától
kezdve, senki se merészelje, általunk kiszabandó ideig,
sem nagy , sem kis árait akármifélék legyenek , Magyar-
országim bevinni, — a királyi sót kivéve, sem magyaror-
szagon keresztül távolabb helyekre szállítani. Szaliad le-
szen azonban a magyar kereskedőknek áraikat városainkba
liehozni, itt adni s venni, és ökrOket s egyéb árakat a
harmincad lefizetése után az országból kivinni." E parancs
megszegőire nem csak a fenforgó pénz és kalmárára el-
vesztésének, hanem azon felül egy évigi börtönöztetés bün-
tetése szabatok. Ferdinánd e tilalomból alattvalóira tetemes
kárt tapasztalván háramlani, ezeknek panaszaitól indíttat-
ván, Zsigmond lengyel királyhoz nem sokára követet külde,
ki e tilalom eltOrlesztését sürgesse. Bnnek következtében
mind a két részről biztosok küldettek ki , e sérelmeket or-
voslani. A tanácskozások Glogovban tartattak ; de azoknak
eredménye sem a panaszokat meg nem szünteté , sem a ti-
lalmat vissza nem huzata. Sőt 1543ban a lengyel kereske-
dők mind addig ijta, eltiltattak Magyarország látogatásától,
mig a szenvedett károkért a lengyeleknek elég nem tétetik.
Később Ferdinánd ismét sürgeté e tilalom eltOrlesztését, a
válasz azonban nem volt kedvezőbb: „~ Brre, n. m. a len-
gyel kOvet, súlyos igazságtalanságok vitték ő felségét (Zsig-
mondot), menyekkel kalmáraink Magyarországban és Sie-
ziában sértetni panaszkodtak , midőn m^ az utakat elálló
rablóktól, kik ellen igazságszolgáltatást nem nyerhettd^,
BuUd másoktól fosztattak ki, kiktől annál kevesMé Avakod-
77
(ak , nüBÜiogy őket barátaiknak 8 nem rablóknak lenn! hit-
ték, 8 kiktől még i8 zálog fejében a legigazságtalanabbúl le-
tartóztattak 8 0II7 kenién7 bánásmódot tapasztaltak , hogy
fogságokban néhányan , noha ártatlanok, halált is szenye-
dének. Ezen és illyféle sérelmekről sokszor panaszko-
dott király ő felsége (Zsigmond) Ferdinánd királynak, de
tőle, bár őt a dolog miatt boszonkodni hallotta Is, elégté-
telt 8 onroslást jobbágyai számára nem nyerhetett
Lehete látni, miképen e fosztogatók s rablók, egyedttl Len-
gyelország hitelétől Tédetrén , Boroszlóban s egyébfitt bttn-
tetlenűl jártak s keltek , s még gúnyolódtak is azon szegé-
nyek főlOtt, kiket kirablottak s mi^dnem minden javaiktól
megfosztottak. Sőt nddőn néhány jeles férfiak , mind a két
íQlségtől UkfildTék, e rablások orvoslásáról Glogovban ta-
nácskoználiak; ők mindazáltal kegyetlenségeiktől nem sztln-
vén , ő felsége, a lengyel király jobbágyait migdnem a bi-
rák szemei előtt Urablották s nyomorgatták". Felhozatnak
továbbá e nyilatkozásban a pénzfolyamból , a vámok túlsá-
gos nagyságából származott akadályok. Végre pedig oda
nyilatkozik , hogy királya az országtanács egyezése nélkül,
melly azonban most egyéb súlyos ügyekkel van elfoglalva ,
a közlekedés tilalmát vissza nem vonhatja. De e nyilatko-
zással a magyar arak nem voltak megelégedve s az 1546ki
törvénykönyv 51ik cikkében a kereskedésre Magyarország-
ban mindenkinek szabadságot adván , s a Boroszló és Slé-
zia felé vonnló , egy ideig zárva tartott kereskedési utakat
felnyittatni rendelvén , az 59dik cikkelyben kérik a királyt ,
hogy biija rá a lengyel fejedelmet a tilalom eltörlesztésére ;
mit ha ez tenni foljrvást vonakodnék, javasoUák a királynak,
hogy visszatorlásal ő is tiltsa meg a magyar kalmároknak
a I^engyelországba utazást; szabadon hagyván a lengyelek-
{
78
nek licjöni s itt árulni és vásárlani. Ferdinánd azonban ezt
nem téré, hanem az említett tönrénydkk következtében
emez okleréllel ^) tOrekvék a magyar-lengyel kereskedés a-
kadályait elmozdítani: ,,— Afidőn illy kereskedéseket nem
csak Boroszló T&rosnak és StiU^r- s Morvaországnak , ka-
nem egész Magyarországnak s királjri kamaránknak igen
nagy kárával megakadni s elhanyagoltatni észrevennék :
jelen pozsonjri gytUésünkOn hü alattvalóinkkal nyilvánosan
tanácskozván, — határoztuk, hogy nrind a bel, mind kül-
kereskedők , kivált a boroszlóiak , az egész országban sza-
luulon kereskedhessenek stb." Ez által azonban a kereskedés
régi folyamata meg nem indíttatott ; az 1548ki osszággyii-
lésen ugyanazon panaszok ismételtetnek.
A sokáig megakadt kOzlekedés végre 1549ben állitta-
tott helyre. Mindjárt Zsigmond Auguszt trónra lépte ntán
magyar és lengyel biztosok küldettek , a két ország kSzOtt
fenforgó viszályok kiegyenlítésére. A lengyel király bizto-
sainak egyeltek kOzt azon utasítást adá , hogy a lengyel só-
nak Magyarországba szállítása iránt a régi szabadékokat
megAJíttassák ; a magyaroknak azon panaszára pedig, hogy
a lengyel kalmárokat Magyarországtól tiltó parancs még
sem vonatott vissza, azt feleUék, hogy e tilalom már szin-
te el is évült, mert, ámbár még tOrvényszerüleg eltörlesztve
nincsen , a lengyel kereskedők azt nem tekintve , foljrvást
látoga^ák Magyarországot >). Az utasítás ezen állításának
ellentmondának ugyan ^a magyar rendeknek még a legköze-
lebb múlt évben is hallatott panaszaik, de ezen fogás nem
gátolta meg a tanácskozások sikerét ; a kereskedési szerző-
i) KatODA 21, 548.
2) Jekel 1, 170.
79
dés, mellyben mind a két ország kaluiirainak tOkéletefi
szabadság adatik , megköttetek s Vdik Károly császártól is
megerősíttetek ^). Ferdinánd ebben Zsigmond Augusztnak a
lengyel só iránti kíTánatában is megegyezett ; minél fogra
a nagyfalusiaknak azon , huszonöt é^Tel azelőtt Zsigmond
lengyel királytól nyert , szabadékokat , mi szerint a lengyel
sót Árrába s Liptóba száUitba^'ák , még azon évben meg-
erősítette ^). Ezen szabadék a lengyel sónak lieszállitására
a következő évi országgyűlésen törvény által is megen-
gedtetett. 3)
Nem sokára ezen szerződés ntán a lengyel király ám-
megállitó jogot adott Nowy Sandek városnak , minél fogva
a magyar acélt , rezet , mit részben nyersen , részlien fel-
dolgozva , Lengyel- s Oroszországto szoktak a szepesiek
szállitani , a nevezett városnál tovább vinni megtiltaték , s
a tizenhárom szepesi városnak, a fogyasztására szükséges
bochniai sót cs<ik ezen városban engedtetek vásárlani. E
sérelem azonban a szepesiek siirgető kérelmére 1563ban egy
lengyel királyi leirat által megorvosoltatott , s azoknak e-
lőbbi kereskedési szabadsága Lengyelországban visszaada-
tott ^).
Az 1549ben helyreállított, akadálytalan közlekedés a-
zonban sokáig fenn nem állhatott. Az 1567ben összegyűlt
m. RR. a harmincadból folyó királyi jövedelmeket nagyob-
bítani szándékozván, a magyar kereskedőknek megtilták
Lengyelországba bort szállitani, hogy annak kereskedői
kénteleníttessenek azért az országba licjOnni , s így minden
1) Jekel 1, 171.
2) KstoBA 21 , 789.
3) Deer. 1&50: 08.
I) .lékel 1, 171.
80
kiszálUtandó bor megróvathassék a liarutíncaclon ^) ; holott
azelőtt a termesztők szállitván ki azt , harinincadot nem fl-
zettek. E rendelménynek azonlian ismét visszatorlás lOn a
lengyelek részéről következése; mert 1578lian a lengyel
országgyűlés is megtiltá a lengyel kalmároknak a magyar-
országból! borszállítást , csak a magyaroktól a lerakó he-
lyekre száUitottat engedvén vásárlani ^) ; egyedül a sopro-
nyi és sz. gyOrgyi borok vétettek ki egy későbbi 1593ki tör-
vény által a tilalom alól , mivel ezeknek nem volt Lengyel-
országban lerakó helyük ^). Ezen kölcsönős tilalmak azon-
ban annyira megakaszták a magyar bornak Lengyelország-
ba szállítását, hogy 1595l>en kénytelen volt a m. ország-
gyűlés a bor kivitelét ismét egészen felszabadítani ^). Ezen
engedmény ismét élénkebbé tette egy időre a magyar-len-
gyel kereskedést, s hogy 1599ben már sürüen látogatták
egymást a két hon kalmárai , s különösen a lengyelek Ma-
gyarországot , tani\{a az emiitett évi törvénykönyv 33dik
cikke , mellyben Kassa , Eperjes, Lőcse és Bártfa kérelmé-
re rendeltetik , hogy ezen városok ámmegállitó jogaiknak ,
miket gyakran megsértettek , szigorább megtartására szo-
ríttassanak a lengyel kereskedők. Állandóságra azonban e-
gyik törvény s evvel egjrütt a kereskedés sem juthatott Az
ország rendel fonák nézetektől vezettetvén , m^d fölszaba-
diták , miúd isiiié^ összeszoriták e kereskedést. Valahány-
szor t. i. a királytól az adó fölemelése vagy rendkívüli se-
1) Miként u laiSdiki omkggyüMne leklU49tt kir. előadásokból
kit&Bik, a' kfritt bor hordójától 3 fH váai vétetek. Katona 20,
7C0. .
2) Jekel 1, 172.
3) U. o. 173.
4) Decret. 1505: 35.
81
gély sürgetteCéky csalmeB áriadig a kanriBcadra uUlták
őt, 8 ex eseűieii kösAnségeseH «s toU a kSreCkeiés, kogy
bellBUi kalmárokiiak vagy tenaesztőkiiek , Uk a kamdiica-
don nem űzettek , a bor kíTitele Lengsrelorazágba aiegtUta-
tott. Afiddn pedig a lengyelek ▼iBsaatorUssal élvén s kat
máraikat a bctjÖTeteltöl szinte eltUtrán, a kereskedés meg-
akadt, 8 annak kárait a rendek tapasztalni kezdek, a tila*
lom ismét eltBrlesztetett így az 1609ki 43dik tOnrénydkk
megint eltilti a belföldieket a borkiTiteltől; 1613ban pedig
ez ismét mindenkinek megengedtetik ; hat év mnlva azonban
már ismét magok az ország rendel kérték a királyt a bor
és marha Uiitelének megtUtására ^). — E tUalmak oUy
gyakran ismétlésére azon visszaélések is adának okot, mely-
lyek ama Joggali élésben történtek , mi szerint belTOldi , sa-
ját nuUorsági termesztményeitöl harmincadot nem fizetett
Mert, miként az 1618ki országgyiUésre kiUdOtt királyi leirat-
ban olrassnk *) , sokan a nonesek kOzől még nagyobb hasz-
not akarván házni az emiitett jogbél , szdlőikben a szüret
alkabnával nagy mennyiségű bort ttsszevásárlának, mit az-
után síUát termesztésként szálUtának U; mások szint igy
tőnek a gabnával és marhával, ezt még fiatal korában szed-
vén össze s később nu^orsági termék gyanánt biztatván a
kUfSldre. Másik oka e tilalmaknak a pénzfolyam ingatagsár
ga volt Már IBnebb említem , milly sokszor panaszkodtak ,
s tiltó törvényeket is alkottak honnnk rendel a pénz ellen ;
ogyan ezt tevék pedig a lengyelek is a miénk ellen. 8 igy
egymásnak pénzét roszalván és a kereskedésből Uzánri a-
karván, olly rendszabásokat alkottak, miknek szflkséges-
1) Aeta CobU. 1018. p. 78. éi 370.
2) U. 0.
82
kép megneheziteni , megakadUyoauif keUe az egéflz közle-
kedést. Hog^ a lengyelek részéről is kozzak fel iily példát:
16211ieii egyenesen a magyar pénznek roszaláaa miatt ho-
zatott Lengyelországban azon tOnrény , melly a lengyel kal-
mároknak mindennemtk árut megtiltott Magyarországba szál-
lítani , s a határszéleken rakhely eket állítani rendelt, mely-
lyekMl a magyar kalmárok magok szállíthassák hazájokba
a szükséges cikkelyeket ^) ; Talamint az is : hogy a magyar
bornak Lengyelországba szállittatása , mi 1626ig a lengyel
nemeseknek sigát szfikségOkre megengedve YOlt, a mondott
évben nekik is, ezer marka büntetés alatt, megtiltatott *).
Ezen és hasonló, korlátozó tSrvények a 17ik század-
ban igen megcsOkkenték a magyar-lengyel kereskedést.
Mert ámbár L Leopold, azt a sokszor ismételt kölcsönős
korlátozások miatti sttlyedtségéböl ij életre emelni akarván,
János, lengyel királylyal 1677ben olly kereskedési szerző-
dést kötött , mi szerint alattvalóiknak a kereskedés szárazon
és vizén kölcsönösen megnyittatott ^) : a sokszor emlitett ti-
lalmak, mik ezen szerződés előtt egy évvel ismét meg<úit-
tattak, a szerződés ellenére később is, p. o. 17lObeii, is-
mét nyűgbe szoriták a kereskedést ^).
1) Jekel 1, 175.
2) U. o. 174.
3) Katona 34, 263—270. E sienMésben iily poiilot Is olraiuk :
„Ha kttsdlünk rainr Jobbáraink kttiól Talnki a Básiknak aa-
gányoa alattTalóit perbe idésni akarná , akár sienély, akár
birtok miatt, akkor a fölperes Bindig^ a rádlott tdnrénysséké-
iiet tartosik folyamodni. — Ha pedig^ valaki órásainkból a
kereskeddket kifosstaná, w%gj letarióstatná stb , akkor minden
lakos és egésx sxomssédságr tartozik a me^értettnek segedel-
met f inni stb.
4) Jekel 2, 34.
as
De voltak még egyéb okai ia ezen, elAbb olly élénk,
kSzlekedés meggyérűlésének. Egyebek kSzAl , mik inkább
az átalánoa akadályokhoz tartozván, máa hel]rt emltttettek,
itt csak egyet emelek ki : a íSlemelt hannincad következé-
seit; mik e magyar lengyel kereskedésre már e korszak
végével &agy hatást gyakorlának. Bmlitém főnebb , hogy
a harmincad 1625tAl fogva kttlOnféle változásokon menvén
keresztül , végre az 5 száztóli állapodott meg s hogy ezen
5 száztólias harmincad később szabályszerttvé lAn , kivált
a tOrAkkeli békekStéseknél. IMlg azonban ez e részről
mindig ngyan azon lábon maradt , a kereskedés egyéb vo-
nalain , kfilVnSsen a LengyelCHrszágba vonnlón is , sokszor
változott s közönségesen mindig íölebb s íölebb emelkedett.
Bnnek pedig az lön következése , hogy az örmény és rác
kalmárok , kik 1668 óta mind Magyarországban , mind Er-
délyben igen nagy számmal telepttlének le ^), a török Job-
bágyoUodi egyetértés következtében a magyar- török ke-
reskedés nevezetesb cikkeit magokhoz vonván , azoknak a
többihez képest csekély vám miattt olcsón adhatása által
az alBó magyarországi belkereskedést is nu^dnem egészen
hatalmokba cjték s a felső magyarországi városokat , Bart-
1U , Kassát , Epeijest , Lőcsét , Késmárkot , mellyek az
előtt e vidéket dandgi és boroszlói ámkkal látták volt el ,
csak nem egészen kiszorították, minél fogva Lengyelor-
szággal is megkelle csökkenni e városok kereskedésének.
A magyar ható kereskedésnek e vonalon nevezetesb
tárgyai voltak a következők : bor , mellynek nagyobb része
magában Lengyelországban fogyasztaték el; gabna, de
leginkább csak akkor, midőn a lengyel föld termése nem
rikerillt; gyttmölcs, kivá't aszalt; méz, méhser, szilva-
1) Kazy Hitt. R. Hon;. 3 , 78.
6*
84
pálinka, kender, gnliacs, hAJóépUetAi , hamiixfltr. gyaKfi,
nyers és Ukészitett bör, réz* ras, salétrom, dárdany stt,
mik részint Lengyelországban maradtak, részint tovább Ti-
tettek a lengyelek által ; a magyar kalmárok azokat csak a
lerakó helyekig szállithaták ^).
Mi kfllönOsen a bort illeti : azokon UtU , miket e
cikkelyről már eddig közlénk , még egyéb tSnrények által
is szabályoztatott az avrali kereskedés. Az át, mellyoi ai
szállittathaték , Jaliskon , Doklán , Rymanowon , Sandeken,
Bíecen , No witargon , Krosnon , Samboron , Lysken , Stry-
tin , Jordonowon , és Zmigrodon Tonúlt keresztiU *) ; ki e
▼onalt elkerttlé , áruvesztés büntetése alá esett ; az elfog-
lalt bor fele a királyé, másik fele a íOljelentöé lön. A
16ik század végén tSrrény hozatott, mi szerint a rakhe-
lyeken minden szállító magyar , eskttvel tartozott bizonyt-
tani , hogy a szállított bor si^át termesztménye *) ; es által
hihetőleg az első kézbőU vételt akarták sttrgetni; minek
azonban igen káros hatása lőn a borkereskedésre, mintái
lehetlen volt, hogy minden termesztő maga szállitsa Len-
gyelországba termesztményét A rakhelyeken vett bort
100 márka büntetés aUtt tilos volt a ^cékbe lebociá^
tani , mig az a városi tanácstól le nem pecsételtetek ; ngyan
azon büntetés érte azt, ki vett borát a vi^da engedelme
nélkül Umémi kezdette. A bor ára különböző időkben
változott: a 16ik század végével az ó bor ic<}e St és
négy, az tyé három garason méretett; 1611ben az ö hat s
az <U öt garasra emeltetett; 1620ban rendeltetek, hogy a
magyar bor hét és fél garason felül ne méressék. Az ISllU
törvények még azt is rendelek , hogy minden magyar ke-
li Jekel 1 , 172.
2) U. o. 1 , 175.
3) ü. 0. 173.
ÖD
reskedö borát, ha az elsö rakhelyen három hét alatt el
nem kelt» nűMtaa szUUtkatía, s egy rakhelyen árral kat
kétnól tOTábk Ben maradkat; továkká kaialsttott kort ke*
kőzni, Tagjr más országit magyar termés stad'^ ^^HJ
között ánilni» 100 márka kttntetés alatt megttltatoU; a ma-
gyar kor legkecsesknek tartatott, s csak a malyasiaiTal
osztozott árákan ; az osztrák , monra és ri^nai kor aköjá-
aak 80, a Sopronyinak 104 Icét kellé magálmn foglalni %
1635ken rendeltetek, kogy a magyar szállítók 4, a lengyel
kereskedők pedig még azon íOlfil 2 lengyel ttot fizessenek
minden kordétól. A 18ik század el^én a korkamisitók szá-
ma nÖTekedrén , azoknak kftntetése is 200 markára emel-
tetett *).
A magyar réz is igen nevezetes cikkét tévé a ke-
reskedésnek« Már azon ki^ók is , meltyeket a liibekiek
1510ken a koUandiaktól Dancingkoz közel elfoglaltak , nagy
részken magyar rézzel Tálának megterkelve. A köretkezö
éTken pedig, uddön a német Hansa kiüéhada a hollandit
Dandg mellett megverte volt, knsz, magyar nyers rézzel
terkelt k^jót foglaltak el a győztesek, mi mind Fngger
kereskedő kázé TOlt. B réz Magyarországkól Krakóka , s
innét a IHsztalán szállíttatott Dandglia '). Ezen cikk
azonkan mindig egyedámsok kezeken toU : a korszak ele-
jén a Tkaxttík és Fnggerek , a 1 7ik század el^én Henkel
Lázár , későkk a királyi kamráéban.
Honnnk részéről e magyar lengyel kereskedésnek a
Szepesség s különösen Kassa, Epeijes, Bartfa, Lőcse s
Késmárk Tálának piacai. Kassa azonban, melly az előtt
1) Jekal 1, 174.
2) D. 0. 2, S3.
3) D. o. 1 , 108.
86
némikép kSzéppon^a TOlt e kereskedésnek , s g]rfillielye az
északi kalmároknak » már Oláh korában csökkent közleke-
dése tekintetében ^) ; minek egyéb általánosabb akadályok
mellett kétségkiTül az is volt oka» hogy, mintán a Táros
Zápolyához szegődött, Ferdinánd azt ámmegállitó jogátél
megfosztotta » Epeijest mházyán föl e szabadékkal *). Az
1569ki 18ik törrénycikk, azonban mind Kassának vissza-
adta, mind a többi említett Tárosokban megi^itotta a némi-
kép már elévült ámmegállitó jogot. Ennél fogra ollya&
tönrények alá TOltak TOtTO e Tárosokban a lengyel kalmá-
rok, minőket főnebb elszámláltam. A behozott áruk ki-
Táltképen a magyartól annyira kedrelt drága bőrökből és
gyármüTekből állottak , mikkel aztán a szepesiek nagy ré-
szét ellátták az országnak. E kereskedés az emiitett Ta-
rosokat, kiTált a korszak el^én szép Tirágzatra emelte,
s mindennemű bőségbe helyhetle ^).
3. A MAGTÁR- TÖRÖK KERESKEDÉS.
Mig Zápolya élt , az ő alattTalói meglehetős kereske-
dést fiztek a törökökkel, s ezek Bndát ^), Szegedet , Kecske-
métet ^) s egyéb alföldi nagyobb Tarosokat elég sürAen lá-
togatták, keleti szőnyegeket, selyem , szőr és gyapott szö-
Teteket s némi gyarmati árakat hozTán azoknak Tásáraira.
De mintán a török Bndát az egész alsó Tidékkel elfoglalta,
s hódoltatási dühében a felsőbb tartományt is m^fdnem foly-
1) ÍM Appsr. 21.
2) Ws^tr. Diplosst Sáros. 201.
3) Berae? iey dt Indust, st Con. Hon^.
4) Bel Appar. 18.
5) Bel Not. HiBff. Nov. 3 , 154.
87
tOB háborgatta, mindeii kereskedési közlekedés megszűnt
a laagyar és tOrdk között.
De később , miatán t i. a török Magyarországban né-
mikép megbonosolt s posztitö dfihét a már elfoglalt része-
ken kitombolta , a közlekedés magyar és török alattvalók
közt Talamennyire ismét helyre állott » tudni yalö, hogy
csak a fegyverszünetek idején; mert máskor szinte lest
hánytak az ellenfél kalmáraira az ellenséges hadak a tölök
Uzsarlandó nagy váltság reményében ^). De béke id^én
sem adott a török becsületesség elég biztosságot; s a Zol-
tánok vagy helytartó basák önkénye sokszor megakasztá
a közlekedést. Miért kevés kalmárnak volt kedve , s bá-
torsága a török alatti részekre utazni, még azon esetben
is , ha biztosító Ati levelet nyertek a basáktól , számtalan
példákból tapasztalván, hogy azok sem adnak mindig ele*
gendö védelmet a kifosztás ellen. így p. o. olvassuk Ye-
ránc egy levelében, hogy Imre és Gellérd deák, kalmárok,
s Ferdinánd jobbágyai , mind a mellett is , hogy magától a
budai basától kaptak úti levelet, nagy értékű áruiktól, s
P^íS ugyan azon basától, megfosztattak. Mindazáltal e köz-
lekedés egészen meg nem akadt , s béke idején , Budát leg-
alább látogatták néha kalmáraink. Bogáty János , a kassai
biró, emliti, hogy Budán, mellyet 1605ben meglátogatott,
kalmárboltokat is talált, melly éknek árúik azonban mind
mii|ö -, mind mennyiségökre igen csekélyek voltak , s némi
selyem szövetekből, festett kanalak- s hasonló aprósá-
gokból állottak. Szemlélgetése közben egy törökkel be-
szédbe állott, ki öt egyebek közt igy szólitá meg: „Nemde
szép és kellemes dolog, hogy ti magyarok városainklian
1) Katona 23 , 619.
2) Bpiat. 3 , 275.
nabadoii Járulhattok, kereskedhettek'* ^). Pesten pedig,
middn az 1602lieii Rudolf hatalmába kerfilt, a teteaieB araay
s ezttst mhanemfi-, eleségr ée fegjTerből álló nartalékon kf-
Tfll nagy mennyiséga a UUdiiíéle kalmárámk is foglaltat-
tak el <).
A zsitratoroki békekötés nagyobb biztositásokat szer-
zett e közlekedésnek , s annak föltételeit szorosan megha-
tározta. Az e békét megerősitö 1615ki bécsi tanácskozár
sok két killönös cikkelybm a^fák elő a kölcsönös kereske-
dés figyét, meliyeknek egyike „a konstantinápoljri s más
török kalmároknak olly feltétel alatt engedi meg az osztrák
ház tártománjriban a szabad kereskedést , hogy a határszéli
kormányzóktól, yagy harmincad hiTataloktól szabadmeneti
levéllel láttassák el magokat, s merre ntazandnak azt elő-
mutassák, és minden helybeli úr Tagy Támszedö pecsétfé-
Tel vagy Jeliratával megerősíttessék ; ez alkalommal azon-
ban a kalmároktól semmi sem fog kÖTeteltetni ; sőt ha to-
vább utaznak , a yeszedelmes helyeken elégséges Téddem-
mel fedeztessenek , s miután a harmincadét yagy egyéb
fizetendőket lefizették, senkitől föl ne tartóztassanak, s
árokban, akár hoya menni szándékoznak, meg ne gátol-
tassanak''. A másik cikkely pedig igy szól: ,^Azon kal-
márok pedig , kik ő cs. k. íölségének s az austriai háznak
birodalmaiból akár portékákkal , akár kész pénzzel a török
császár tartományailian kereskedni akarnak , azt a cs. lölség
zászlója alatt és szabadmeneti levéllel ellátva, szabadon
tehessék; mik nélkttl az nekik meg nem engedtetik. Ha
valaki a mondott zászlóval és levéllel el nem látva ntazik
azon tartományokba , ő felsége ügyvivőinek és consnlainak
1) Btl Apparat 335.
% Mf áafjr Uh. 33 , 5ia
89
kötdesflége leeid azt feltarttetatni » 8 rMa a Urályt miiéi
elMk tadAsttaid. 6 cs. kir. miaégének Jobbágyai tehát»...
■int mondalott, szabadon uekeCnek a Jflbetnek , csak hogy
mindeii eladott, Tagy vett áni mizsájáért három, az figy^
▼iTOknék , Tagy eoasiilokiiak pedig két kriücárt (aaperimim)
izesaenek. Ha e kereskeddk kOzől yalaki ott elhalna , a
tOlaég flgyTirői ragy consolal portékáikat magokhoz Te-
endik és OaazeinuMUák , a tiBrSk llscaanak azokra aemnd
Jogok sem lehetrén. Bzen kereakedAktől pedig, ha a har-
mincadét, Tagy más fizetendőt megűzették, semmi egyéb
ne kOTetelteasék. Ha pedig a kalmárok kOzt támadnának
Tiazályok, a helybeUkadik 4000 knücáron felttU érték fO-
IStt Ítéletet ne mondhassanak, hanem az ilgy a konstantf-
nápolyi kádi Ítélete alá essék <).
Ha e szerződés egyedül Magyarországot illetné, azt
lehetne belőle kOTetkeztetni , hogy kereskedőink a törők
tartományokkal messze teijedő közlekedésben állottak ; de
itt az osztrák ház minden tartományairól Tan a szó , s bi-
zonyos, hogy az annjri beHuO^kkal elfoglalt magyarok ke-
reskedése ez időben, kiTált e Tonalon, csekély Tála. B
szerződés aztán alapelTfll szolgált minden későbbi békekö-
tésekben a kereskedés szabadságának meghatározására.
Ugyan is, megerősité azt mindjárt a kÖTetkező éTben Má-
tyás király a zsitratoroki békecikkelyeket íölTilágositó ok-
lerelében *); 1620ban pedig a török zoltán, mi^fdnem ngyan
azon szsTakkal ^. Ezóta egyes kalmárok is iparkodtak
a nyereséges török kereskedésben a nagyok oltalma alatt
kedTezéseket nyemL így az 166Sbett Konstantinápolyba
i) KaU»a20, 016.
2) U* •. 20, 026.
3) U. •• 30| 020.
90
ataiö kőveCBéghez számos , ndnd honi , mind idegen kalmá-
rok csatlakoztak » ott a kereskedésről egrezkedni és szá-
mokra némi kedvezéseket ki eszközleni óhiüték ^). De
mind ezek mellett is teUes erőre a íönebM szerződés soha
sem jathatotty s még a magyarországi törők birtokban sem
élt mindig és mindentttt szabadsággal a kereskedés, mit
nyUTán bizonyít Tőkőly a tőrökkel 1682ben kötött Mgyé-
nek egy cikke, mi szerint a kereskedés az egész magyar-
országi török birtokban íölszabadittatik ^. A török kal-
márok legtöbbször a hadakhoz csatolták magokat s alig
TOlt tábor, mellyben több kereskedők is n^n találtatnának,
Igy az 1683-iki Bécs eUen intézet hadmenetről iija Wag-
nor ^ , hogy kettős volt a török sereg : egyik kereskedő-
ket s kézmfiTeseket foglalt magában, s mintegy 45 ezret
tőn.
Az 1699kl karlOTici békekötés is figyelemmel TOlt a
kareskedésre s egyebek közt rendelé , hogy a közös, par-
tok közt folyó Tisza , Maros , Száva és Bosszuton szabad
és akadályozatlan legyen a közlekedés. A bródi erősség
rontassék le , s miyel a hely kereskedésre igen alkalmas ,
oda Táros épittesék. A szerződés 14d. ponQa pedig igy
szól : „A kereskedés az előbbi békepontok szerint is szabad
legyen mind a két fél alattTalöinak, a birodalmak minden
tartományaiban. Hogy pedig azt mind a két fél hasznosan,
csalárdság és kár nélkül kezelhesse, a választandó biztosok
közt a kereskedést jól értők is legyenek , kik az ilnn^lyes
követségek alkalmával közös tanácskozásokat tartsanak.
Miként pedig a magos birodalom egyéb barátságos nemze-
1) Wa^^ner UUt. Leopold 1 , 173.
2) Kfttoiia34, 731.
3) Hist LeopoM. 1 , 581.
91
I , agy a romai csisz. felség minden nerezetfi alattvalói Is
Uon&ggal és szokott hasznos szabadságokkal élendenek
tBrök birodalom tartományaiban ^).
A I7ik század •második felétől kezdre az Erdélyben
I Magyarország szélein letelepOlt számos görög és ör-
ény családok egy része lön e magyar- török kereskedés
Bsbeigáröja. E foglalkodás legkedveltebb s leggyakor-
rttabb TOlt a kelet ezen fiainál ; olly szorgalommal és áll-
statossággal flzték Ak azt , hogy a vele Járö minden ve-
Eedebnet és kellemetlenséget megvetve, miatta messze
Hdre utazni , a havasokat és életveszélylyel fenyegető tar-
MBányokat bejárni , kedvtöltéseik legkedveltebbike volt, n.
u Kazy >). Ezek a bosnyák , oláh s egyéb török alatf-
■lökkal kereskedési szövetségbe lépvén annyira magokhoz
Igadák az alsö magyarországi kereskedést , hogy , miként
lár főnebb említem, abból a szepesi városokat majdnem
gészen kiszorították. Kereskedésök tárgyait kivált selyem
gyapott szövetek, keleti fdszer s más gyarmati árok és
larvasmarha tévé. Az 1647ki 27dik törvénycikk a török
brtok határszélein is harmincadokat rendelt emeltetni,
idlyben mind a török tartományokból, mind a török birto-
ában lévő magyar részekről szállított kereskedési cikkek
közönséges adózások alá vettetnek. A török birtokból
Btt rác és bosnyák kereskedőkről pedig, kik az ország
ffltaféle vásárait látogatták, azt rendelé az 1655ki 27dik
(brénycikk , hogy azon megyéknek és városoknak , mely-
f dtben több ideig tartózkodnak , a szokott vámokon kivttl
I adózzanak.
1) ICaftoM36, 106—125.
2) Hifi. R. H. 3, 7S.
92
4. A JIAOTAa TBWGKRMRfJÜK KKRBSKBDáftB.
Eddigi lialadáftonk a kereskedés tSrténetébeii eléggé
■eggjröihet mindeiikit, nilly iiekéi azt emlékek kiában vi-
lágos, tSkéletes SsszefHggéskai , szöTal» agy adni, kogy
arról laagnnknak csak néodkép is Uelégilö fogalmat sze-
reikessfiiik. De e nekézség, melly e tirgyat tekintre a
tobtíSk meddőségéből, a tadteitások kiányosság&böl szár-
mazik, sekol sem érezbetőbb, mint a IMagyarországkoz tar-
tozó konrát- és dalmatországi tengerpartok kereskedésének
történetében* Nyomtatott kútfőinket, mellyddiezjathattam,
ált meg ált bayárkodTán, alig találtam egy két adatra,
mit célomra használhatnék, s az is nem ollyan, miből ezen
Tidék kereskedésének folyamát , tOrténetét vázolni Idietne,
kanem egyedill némi tőkéletlen todósitás az előHordnlt aka-
dályokról. Lekötetlen ogyan, kogy kereskedési tekintet-
ben némi }el»tősége e korban is nem lett TOlna e vidék-
nek, melly némiképen katáskőrébe esett a, bár nem tető-
pontján álló, de még is batabnas, teijedt kereskedésíi Ver
lencének; lehetetlen, hogy ez e korban is ne folytatta
TOlna a nUUt időben elég éltek közlekedését hazánkkal,
mintán tndva van, milly tigyesm , sőt mennyi cselszővény-
nyel használtak ezm , mindentttt elsőségre s egyedámságra
tihrékvő kalmárok minden rést, hova kereskedési számo-
lásaikkal beférkőzhettek, minden alkalmat, meUyel kőzle-
kedésők kOrét tágíthatták. I>e mintán a történetírónak
csak tevőleges adatokra szabad építeni előadását, a pvszta
gyanitásokat s ezekre alapitott, bár valószinfi , dbeszélést
nem tir lett dolgokként ámltatai, nem szenved a historUi
Igazság: Olyennd én sem fogom fárasztani olvasómat; ki
ast, mit én csnpa gyaattáaok «tán miMidhateék, Ünképze-
Itt
eCével Is UpölfaukDui^ , meggondotTáii, hogy Honrátor-
lágnak 8 a magyar délnyagott részeknek , Talamliit a
zofliazéd tartonányokból , 8 aerezetesen Olasxorsz&gból
jeXLe , belgyárak hiányában , kielégíteni szOkségeit » Agy
ennesztményeinek fSKhilegét viszont idegeneknek 8 kttlS*
tOsen az azokban nem mfaidentttt bÖTelkedd olaszoknak
;elle a gyánnftrekért áltengedni ; — nekem tehát nem ma-
ad fenn egyéb » nünt a tudomány ómra esett néhány adatot
AzIenL
A, most agy nerezett, magyar tengermeliék miUdnem
gesz korszakon ált nagy részben a Zrinjri és Frangepán
salad birtokában Tolt; Fiume azonban már a 16ik század-
án a stiüer tartományi kamra kormánya alatt állott. A
Eonrát- s ez által IMagyarországhoz tartozó révek közt
sgnerezetesb vott Baccari » melly Frangepán család U-
otta atán I. Leopold birtokába Jatott; ezen MtÚ tObb U-
ébb kikötő is létezett » többnyire a Zrínyiek birtokában »
rinök: Grobynk, Bakár» Hrelin. A birtokos család a ke-
Bskedésből mind magára, mind jobbágyaira nagy hasznot
radni tapasztalván , azt az olasz kalmároknak adott sza-
adftok 8 kivált a vámok csekélysége által törekvék fen-
irtani ; mi amqrira sikerOlt is e családnak , hogy a 16dik
cáiad végével velencei s más olasz kalmárok sűrűbben
ezdék látogatni áruikkal annak kikötőit, onnét a gyár-
itvekért és tengeri sóért, mit bevittek, kivált gabnát és
ágö marhát szállítván kL Bz azonban nem sokára ma-
ára vonta a sti^^ t iatriai , és flnmei kereskedők figyelmét
s hrigységet, mitől indíttatva, reábirták a fiumei hannin-
■dosokat s egyéb a sti^er kamrához tartozó tisztviselőket,
ogy ezek az olasz kalmárokat, kik a grobynU , bakárt ,
s hrelini kikötőkbe száUiták s adák el, vagy cserélték be
ortékáikat, ezen árokban megakadályozván , a fiumei rév-
94
lie kényszeritenék , miiideiiféle erőszaktéteUél idegenitre
el őket a gröfl UkdtökbőL Zrínyi György az 15961iaB
összegyűlt országos rendeknek benyújtott panasza által
kieszközlé ugyan , hogy a mondott kikötök az anlttett évi
törvénykönyv 32ík dkke által szabadoknak s a flomei har-
mincadosok minden befolyásától menteknek katároztattak ;
de ezen tisztviselők nyomásától s erőszakos káiitételeitől
azokat meg nem szabadíthatta , ámbár a törvényhozás több-
ször » nevezetesen 1609: 59 » 1619: 52, 1630: 23, stb meg-
i^itotta s erősítette főnebbi határzatát
A marha szállítása Olaszországba nem csak Bnccarbi
s a többi réveken ált tétetett, hanem a horvát és tótországi
lakosok Istrián keresztíU is szokták azt kezelni. B marha-
kereskedés 1630 táján olly sikerrel fizetek » hogy a szom-
szédok irigységét mind inkább íölébreszté. Bizonyos Gra-
vendro Mátyás, pettani gazdag kereskedő » azt városába
törekvék származtatni. Részére nyervén Velencét , a stiger
kamrától egyedárasági jogot eszközle ki magának » melly-
nél fogva nem csak Istriába , hanem a velencei tartományba
is egyedül ő szállíttatá a vágó marhát ; a IMagyarországhoz
tartozó részek kereskedőinek csak Laibachig engedvén meg
hajtatni marháikat. — Ezen kiviU még abban is kárositá a
stiyer kamra e partmelléket , hogy a tengeri sót , mi eddig
a legrövidebb úton , Horvátországon ált , szállittaték az
adriai tengerről Tótország belsejébe , a nevezett kamra , az
ettől Járó harmincadot magához ragadandó , egy rendelmé-
nye által az addig járt ntat elzárván , egyedül Kamiolián
keresztül nagy kerüléssel engedte Tótországba szállítani ^).
^ Mind e két tárgy egyéb sérelmek közt szőnyegre kariK
az 1635ki sopronyi országgyűlésen, s a 43ik törvénycikk a
I) Ksiona 31, 644.
95
süuer kamra tUalnatt a Urály uiegegyesCérel eltörlesztrén,
a horyát-y dalmát- és tötorazági kalmároknak szabadságát
Ttoazaadta, a baccarii s egyéb réreken és Istrián ált mar-
kát, gabonát és tengeri sót szálHtani ; a következő cikkely
pedig a Zrínyiek jobbágyainak azon kárát is visszatérittet-
nl rendelé » mellyet azok e visszaélések alatt szenyedtenek.
Bzen a baccarii xéY&k és Istrián kérésztől gyakorlott ke-
reskedése a horrát és tétországi lakosaknak azonban foly-
Tást UMb TOlt a stiu^ kamra személien , s a tOrrényhozás
gyakrabban kénytelenitteték annak nyomása s tilalmai ellen
magát a királynál közbevetni , és a révnek kereskedési
szabadságát megi^itani ^).
III.
BBLKERB8KEDÉ8.
Az ország kfllön részeinek különböző termékei és
szikségei elég élénkségben tárták a török hódoltatás előtt
a belközldcedést *). Héti és esztendős vásárok, mik e
kereskedésnek előmozdító eszközei voltak, miként a mnlt
korszakok alatt előadám, nagy számmal léteztek az or-
szágban. Középpontja a belkereskedésnek a török fogla-
lásig már e korban is Budapest volt: ,3ada n. m. Oláh ')
Üres az olasz , német , lengyel s Jelen koránkban török
kalmároknak is ott , mint egész Magyarország piacán , ösz-
szesereglésérőr'. Jovios pedig Pestet még 1541Hen is „a
kereskedés főpiacának s középpontjának állítja ^) , hova
1) Deer. lO&S: 7a-ie50: 101. ttb.
2) L. pályilraionat.
3) Bel ApHT. 1- la
4) Ub. 20. - Katoiia 21 , 60.
96
odndeii felől fimzegytltek a kabnirok. Festaek kUSnSsa
Üresek yalának luuromTásánü : lö és Tig^óaarha itt g74|te-
tett 08sxe az egész alvidékből, s adaték el a IcjlMt osztrák
és mórra stb kereskedőknek. Nem keresbbé aerezetes
yala bonrására is; nagy rakhelyei Toltak itt a szerémi — mi
Oláh állítása szerint első rangú yala — s az ország leg-
jobb borainak ; a lengyel , sléziai stb kereskedők nagy
részben innét szállították országaikba a magyar bort ^).
Vetélytársa volt ennek mind a marba , — mind a borkeres-
kedésben Székes -Fdiérrár mellynek polgárai messze teije-
dő kereskedésdkről és gazdagságokról híresek TOltak «) , s
melly számos német és olasz kalmárokat is» még a 15ik
században letelepűlteket , zárt kebelében *). Zápolyának
halála után azonban e virágzó Tárosokból a kereskedés
Tégkép számflzeiett. Pestnek kalmárai 1541ben, Fehénrár
réi két éTTel később fosztattak ki a pusztító tSrSktől s há-
nyattak részben kardhegyre; kik ezt UkerOlték Tagy a to-
szélyt megelőzték, bátorságosb helyekre Tonnltak az or-
szág felső Tidékein; Bndának német kalmárai pedig még
1529ben ftitottak el a tőrSk elől Bécsbe, Pozsonyba és
Nagy - Szombatba ^).
Mióta a tSrők az ország szlTébai fészket Tért, annak
ayngot- éjszaki részén Pozsony és Nagy -Szombat lőn a
belkereskedés fő piaca. Pozsonynak már rég noTezetes
TOlt, klTált bor- és marha- kereskedése , ndnd a két cik-
kelynek atólsó rakhelyAl szolgálTán az AostriáTal és Sle-
ziáTaU kereskedésben. Közlekedésének az itt letelepUt
i) Bel Affwr. la.
2) U. 0. 1. 10, ét Katona 21 , 352.
3) L. pályaoiimkáml.
4) UMmty Ub. 10, OS.
97
bndai, pesti ös CAérrári kalmárok általi tágnlása vitte
L Ferdinándot is am» kogy a Táros ánimegálUtó Jogát,
mi már részben elérfllt , részben a szomszédoktól megsér-
tetett, 1534ben megiUitaná ^). MiUy élénk TOlt e Táros-
nak bor- s 1597 óta marhakereskedése Osztrákországgal »
s milly sokszori Tiszálykodásba bonyolult a miatt Soprony-
nyal már íOnebb emlitém. A belkereskedés itt m. Ferdi-
nándig a két hetin MtíU, négy országos Tásáron gyako-
roltaték » mellyeknek mindenike » még Korrin Mátyás ren-
delete szerint, két hétig tartott III. Ferdinánd Pozsony
Tásáraitmég hárommal szaporította , Luca , Fábián- Sebes-
tyén és b. a. látogatása napjain tartandókkai ^). így Ju-
tott Pozsony olly gazdagságra, hogy tárából több ízben
tetemes summákat kölcsönözhetett a királyoknak ^); Bel
állitása szerint ^), a kalmárok előkelőbb s noTozetes részét
tOTék a lakosoknak. — Biásik népes piaca a belkeres-
kedésnek e részről Nagy -Szombat TOlt; meily gabna-Tá-
sáraiban Pozsonyt is felülmúlta élénkségéTel ; nem csak a
szomszéd terméketlenebb megyék láttattak el innét gabná-
Tai , hanem bő ÓTekben Sleziába is tetemes mennyiség
száUittaték a fölöslegből ^. A két hetin MtíU , nyolc esz-
tendős Tásárt tartott, melly utóbbiakat négy nappal egy
igen látogatott marhaTásár előzte meg ®).
1) Bel Noi. Hang. Nov. 1 , 210.
2) U. o. 1 , 157.
3) U. o. i, 212.
4) U. o. i , OöZ
5) U. 0. 2 , S4.
fi) U. o. 2, S7*
98
Valamint Pozsony és Nagy - Szombat az ország ^
szakn]ragati , agy a szepesi Tarosok : Kassa , Epeijes ,
Ldcse» Késmárk és Bártfá északkeleti részérOl TOltak a
beiközlekedés kdzép poncai , mellyeken nem csak a kWQl-
diek Összegyűltek a Lengyel- és Oroszországlia száUitandé
termesztmények (toszeszedésére ; lianem a lielfOldi, alsóbb
Tldékek kalmárai Is , itt látandók el magokat a szükséges
gyár - és kézmüvekkel ; gyakrabban tOrtént azonban , bogy
magok az emiitett Tarosok kalmárai szállították ezen cik-
kelyeket a belföldi Tásárokra. Kassának e korban ba-
nyatló kereskedését ^), ngy látszik, Késmárk és Lőcse
ragadta magához ; az bizonyos , hogy e két Táros egy^
máskOzti Tetélkedése az ánimegállitó Jog miatt nyÜTános
háborúságokra is kitört TOlt >). .
Ezeken kiTül TOltak még számos másod rendfi Tarosok,
mellyeknek Tásáraln mind a honi termesztmények , mind a
kfilíOldi gyár- és kézmttTek nagy mennyiségben hordattak
Össze , részint az ország lakosai s kisebb kalmárai szttksé-
geinek kielégítésére , részint nagybani dadásra a honi»
külföldre szállító, Tagy magoknak a kilUOldi kereskedők-
nek is. niyen Tolt a keleti Tidéken kiTált Debrecen , melly-
nek hat, esztendős Tásárait, a szanrasmarha kereskedés*
ről klTálóképen híreseket, a szepesi kalmárok számosan
látogatták áruikkal »). — Ulyenek Tálának tOTábbá a bá-
nyaTárosok , mellyeknek , minthogy magok íOidmíTelést
nem igen űztek, kiTált hetenként tartatni szokott gabna-
Tásáraik igen élénkek Tálának. Országos Tásáralkon ne-
1) Oláli Hani^. Bel Apparat 21.
2) Unpr. Mac^ai. 2, 177.
3) Oláh Huii^. Bel Apparat. 90.
99'
ToeCes cikkelyt tOnek még : 16, szarYasmarha és nyers
Mr; e cikkelyekkel a 16dik század második felében szinte
egyedárnságot akartak fizni e városok, s az 1574ki or-
szággyűlésen kérelmet is nyírtának be a rendeknek, köve-
teire, hogy a nemességnek e cikkelyekkel! kereskedés tör-
vény által tiltatnék meg ; mi azonban nem teUesittetett , a
37dik törvénycikk által a nemeseknek is megengedtetvén , a
szokott harmincad letétele ntán, ha t. L nyerészkedés miatt
adnak és vesznek , az említett ámkkali kereskedés. Neve-
zetes volt még e városokban a nyers vassal és vasmflvek-
kdi kereskedés is ; a réz azonban Igen gyéren fordalt elö
a honi kereskedésben, ámbár az a besztercei bányákból
nagy mennyiségben ásatott ki ; a 16ik században a Thor-
zók és Foggerek s később Henkel Lázár , a 17dikben
pedig a kamra, ndddn ez maga mivelteté a rézbányákat,
annyira egyedfii a nyereségesb kfilkereskedésre szoriták e
dkket , hogy az országban gyakran házi vagy kézművi
szfikségekre sem vala kapható ; már 1619ben orvosolni tö-
rékvék e visszaélést egy törvénycikkely ; de foganatlansá-
gát eléggé IrizonylQa annak sokszori ismétlése. Hasonló-
kép összeszorittaték a kamratisztek áUal ezen bányaváro-
sok körében a fakereskedés , mivel azok bányakerfileteik-
ben közönségesen egyedámságot fizni törekvének; e volt
oka miért még a Uptó, Árva, Túróc és Trencsin megyei
lakosokat is , kik a Vágón és Garamon az alsóbb vidékre
épfiletftt, deszkát, zsindelyt, stb szoktak szállítani, minden
módon meggátolni törekedtek a galgóci , és sempteni kam-
raUsztek ; nd aztán , szintagy mint a rézzeli kereskedés ,
számos , a közigazgatás hanyagsága vagy belzavarok
miatt foganatlan, törvények alkotására adott okot ^).
1) niyfMfc 1038: 05, 1647: 85. 1662: 43. &tb.
100
Egyik , közszftksögességénél fogra legoerezetesb cikke
TOlt belkereskedésttnknek a só. B temek litayáit, miatta
azok a Zápolyával megszfint onzigszakadás útin nagy
részben a kir. kincstár birtokába Jutottak » a kamra mtrel-
tété ; a sóTali kereskedést azonban egyeseknek adta által;
ezen sóámsok , Idk tSbbnyire Hoszton , Yisken , JerkOn,
Hosszúmezőn és Szigetben laktak Mármarosban , a sói az
aknák helyén vevék ált, és wu'át nyereségökre száUiták
azt az ország minden vidékeire ^). Anra , Liptó és Táróc
megyék azonban az ntak Járiiatlansága miatt lengyel sóval
éltek. Nagy mennyiségben szállíttatok e sziikséges cikk
Erdélyből is a Maroson >). — B sószáUitással » mivel az
nagy részben vizén, a Tiszán t i. s a most említett Bia-
roson kezeltetek , kapcsolatban volt az épOletfii-szállitás is a
fátlan alsó vidékre; a fenyOszálakból Ssszeállitott talpak,
mikre a só rakatott , ennek szárazra tétele ntán szinte ke-
reskedés alá Jutottak.
Mellőzve az egyes cikkekbe, mellyek a belkereske-
désnek tárgyal szolgáltak , ereszkedő részletességet ^) , nd
1) Decr. 1655: 100.
2) Bethlen 5 , 18a
3) Nen lesien Ul&n fttlösleges mind a aelleit U néaeUy dkkek
árát fbljefyeini : 1590ban Lftetén a Tárót koretaájában 4 fer-
dlnandi vafy 5 zápolyai dénáron kelt a bor pinQe. Ab 1503ki
orszá^gTÜIéere s koronázási innepre, bofy tnlságoe árral senki
•e nyomasték, illy árje^zéket boesáta ki ai ors z ágtanáee :
tiszta baza kOble lisztül 20 dr., zabé 15, rozsé 10, e^ kar
panyé 5—6, tyúké 4, kö?ér Iádé 6, nalaeé 8, e^T font ssa-
lonáé 4, marhahúsé 2, Johúsé l)i, M^ité 3, irosTi^é 7, ét
tojásé 1 , font ^ertyáé 4 , kenyéré három személyre 1 , font
halé 4—6 , szekér szénáé 60 , kisebb szekéré 40 , szatanáé 30
—50, ice ázaléké 1 , boré 4—3, pint mézé 5 , szekér fáé 25
101
Qgy i8 csak igen hiányos lehetne emlékeinic illy tárgyak-
báni meddősége miatt, tekintsttk inkább e belközlekedés-
iiek főbb akadályait Nem ^tkarom ismételni az ország álla-
patának a már fSnebb adott szomorú ri^zát , azokat az ellen-
s baráttól , idegen - és honfitól egyiránt gyakorlott pusztítá-
sokat s erőszaktételeket » mellyek ezen két száz érés kor-
szakon ált az iparftző s kereskedő osztályokat zaklatták.
A már mondottak ntán a szires olvasónak , ki eddig még
tfirelemmel követett, képzeletére hagyom, festeni magának
azon állapatokat s meggondolni mennyi s millyen kedvet
ölő akadályokat gördite e kor hábomságival , ziOlongásival
s fékteienségével minden léptélien elébe a szegény , sike-
res védelemre ritkán számolható kereskedőnek. Csak egy
dénár. Liszt Beinél Apparat 903. — Erdélyben 153őban illy
árak folytak : flaUl Tái^Barha bAr nélkül 60, bárány, hőt
nélkül 8 , Jnh 12 , csibe 1 , nalao 2 , lúd 2 , egj oldal szalon-
na 80, köböl zab 10, néha 5—4, széna e^ lónak haszonnéfnr
órára 1 ez. dr., e^ Járnas ökör ikgj fejós tehén Ő ft. Un^.
Masaz. 3, 138* — Az i538ki kórösl ^ülésen HorYátorsságban
illy árjegyzék Íratott : e^ köböí pohánka nígj híjdlna Ve-
rőcén 25, ÚJadvaron és Veliken 32, pint bor 2, fél éves sertés
50, kis fluOac 2, iád 3, kappany 3, tyúk 2, font sertéshas 2,
SMölye 6 , kecske 25 ez. dénár , ökörbőr fon^a 1 kr., Járaas
ökör 12, fctids tekén 6. hizott sertés 2 ft Tótorszá^ban 1003
táján e^ réf selyeM-kelne 2 ft — 3 réf daróc posztó 4 f t 5
gr.y pár Jó dpö 45, font rizs 14, has 2 , fafyt 4, ez. dr. Egy
csapott Mérd só, 9gj halnozott mérd bnzával va^y lYt m. kö-
lessel cseréltetek föl. Kerehcüoh Uisf. Eeeles. Za^r. 1,319.
Iffdélybea 1583ban öt köböl bnza, s kilenc akó bor két két
m. flért kelt PMaer Hist Trans. 182— Í613 ti^áa Szepesben
kSbftl bnza 30 dr., rozs 28 , zab 10 , árpa 20 dr. Bel Appar
300. stb.
102
példát, egy tőrténetkét hozok el6, tárgyid képzeletének,
8 annak megítélésére , milly nehéz Tolt e zi^os időben
a közlekedés. Történt, hogy két rongyokba bnrkolt kol-
das, Nagy-Tapolcsánból más városba utazandó, biztosító
katonai fedést kivánt a helybeli kapitánytól. Kaci^jal fo-
gadtattak a harczfltól , ki a dolgot tréfának tartva , kiséret
helyett alamizsnát nyigta nekik. De midőn azok , kérelmök
tejesítését sürgetvén , komolyabban kérdőre vonattak ,
végre Uvallották , hogy nem a testöket fedő rongy az , mit
oUy igen féltenek , hanem az azok közt elrejtett , kalmárok-
tól reiuok bízott pénz és drágaságok , miket az utak bátor-
talansága miatt m0g sem mernének egyedül rongyaik
gyanút elűző védelmére bízni % Uly módokhoz keUe a kal-
mároknak folyamodniok az erőszak e korában! — B tör-
ténetből Utőnik ugyan, hogy a katonai födözés ha kí-
vánta s megfizette , megadatok az utazó kalmárnak ; de
érthető az is , hogy őt ez sem védte mindig eléggé erőszak
ellen, ha -testét rongynál jobb ruha takarta.
niy biztosító kiséretek kivált a török birU, vagy
evvel határos , vidéken mellőzhetlenOl szükségesek voltak,
ha a kalmár nyilvános és bizonyos veszélynek nem akarta
kitenni életét s áruit; miért béke idején iparkodtak is a
kalmárok, sőt egész városok is erre engedelmet nyerni a
basáktól. íme erről is egy példa : „My Wachy (vád)
Birak és polgárok kezenetonket es tellyes Ziwónk zerynt
walo io aluurathonknak es zandekonknak i^ánlasat Iryok
minden Rendbely Igaz kereskedő Zemelyeknek Erdély es
Magiarorszagban kik volnának Nekonk Jo Baratynknak,
Atiankflainak : Mynt hog' lattiok es tuggiok, ez mostani
időnek dolga erre intet , hog' sok Emberek meg Niomorod-
1) Bel Not. Sl. NoT. 4 , 448.
103
lak , Néha tnlajdOB es Istentől reátok bocliatot terhek miat
leha flus Megea es gonosz perpatvart Akarok miat , sok
aurwaUashra es kOénkilen fete saniarosagbaa Esnek : Mely
isetekhen giakorta Lattiok, ho^ Az kereskedő Rend ha-
loiog, ki Idegen es halhatlan adósságnak tarteztatasa miat,
gte es sfrwa kesereg. Meg' azok es ezek mellett kik az
Peteddmeknek es Orszagonk Bíróinak igaz Yamian es har-
■iradian igaz Zi wel leiekkel Járnak : Kezeritette erre az
f . kegielmes BUDAI Feiedelmet , az dolognac nag' woltha,
log^ kedielmes hft lewelet Adna,Bgez Brdely Országba es
BBBdc Uaole Birodalma alat való kereskedő Rendnek
sahad, es Zokot kereskedőknek Igaz Járására , Mdljret
■eg Iratot lewelewel meg Is Bi^nltot Mi es Azért mind
Uenkent, Ez kegielmes N. BUdiü Feiedelemnek fogadását
ataan. Iger^ok magonkat Teheteegonk es Erőink zerynt
bnbersegoBkre. Tiztsegonkre zolwan , oltalommal es segi-
leggel lenny. ha Talamikor » valaha es valahol mas Idegen
m gondolt adósság nűatt » Valamely Jámbor utón iaro , ke-
eskedonek Bolgatasa lenne, hlrónkel lewen igiekezonk
ÜBdenkor Zabadolasara lenn^ : Melly dolognak erosb vol-
kaert , hogj^ minden rendbeliek , Jarianak Jőyenek Orza-
:nnk es Yarasonk igaz harmincadian es Yamian larwan.
Uiifdon Yarasonkaak pechetit esLewelónkethAttek. Isten
írehon megMynden Rendbeiy igaz kereskedő Atlankflaity
barátinkat" ^). — Hogy azonban illy biztosító levelek ós
atonai íMözés sem adott mindig elég bátorságot, íOnebb
dtnk példáját , sdt még a vásárokat Is gyakran meglepé a
1) BUaoUatott a JaakoTleh MiUót - féle ^íUteaéoyben létei«
sre4eürAl. Kdlt Váeoa 1576bM Ootob. 22kéB. A peotét , ■!
söM Tiaszra nyoMatott , Sz. Mibályt ábrázolja Jobbjában ke-
fenttel, t a sátánt iUdJözre. KöriraU: SIGILLUA1 CIVITATIS
YACIBN8IS.
104
tOrttk , és a féktelen katonaság. Többek közt p. o. beszéli
Forgách ^) : „hogy a Simánd mezOT&rosban tartatni szokott
hires vásárok puszütására s lefoglalására a felsd TidékrOl ,
Kassáról, Tokiyról, s más erősségekből jőnek martalóc
katonák * és a vásár napján a számosan összegjrült kalmá-
rokra robanván, gazdag prédával » arany-, ezüst- s min-
denfélével megterhelik magokat''. Ez bizonyosan nem elsO,
nem egyetlen illy nemű tett vala. A tábornagyok ellen
pedig , a kereskedés megakadályozását illetőleg , számtalan
volt a panasz. így panaszkodnak a 16dik század közepén
a csalóköziek bor- és gabnakereskedésök meggátlása miatt,
1546: 46. Az 1567: 38ból világos, hogy a tábornagyok
az eladott bor hordójától 6^ ítot zsarlottak ki. Basta Hosztot
elfoglalván, minden mázsa sóra 3 ftot vetett. — De van
több példa , hogy magok a városok is gátolták egymást ke-
reskedésök gyakorlatában. így emlitém már fönebb Po-
zsonyt és Sopronyt, Késmárkot és Lőcsét; 1659ben Yár
aUya eltUtá polgárait a lőcsei tj vásároktól. A győri ka-
laposok s a német , ott tanyázó seregben létező , kézműve-
sek a belybeli kalmárokat tilták el az idegen készitményA
kalapok árulásától 1659 : 80. stb.
Nagy akadályára volt továbbá a belközlekedésnek az
utak járhatlansága és a fogadók hiánya. Az elsőt mi il-
leti : csinált ntak az egész országban nem léteztek ; szára-
zon és vizén egyedül a természetre volt hagyatva a közle-
kedés élénkségének ezen föltétele. Találunk ngyan számos
parancsokat törvénykönjrvünkben , meUyek az ntak szorgal-
mas kUavitását sürgetik ^), de nagy részben sikeretlenfil.
1) Ub 22, 087.
2) Illyenek: 1588. 20. 1508: 30. 1500 : 90. 1000: 18. 1030
14. 9Íb.
106
áMMűr az 1599: 30. IS ft. bfintetést is szab az alispánokra,
lüknek az ntakra felfigyelni kOtdességftl tétetek , ha azokat
elbanyagolni engedik. Folyamaink pedig nem csak a köz-
lekedést nehezítek , hanem a fBldmivelésnek , sőt egész
helységeknek is ártalmira voltak korlátlan dagályaikkal.
kz e tárgyban alkotott tönrénydkkek foganata sem volt
kedvezőbb a fSnebb említetteknél ^). — A másodikat illető-
leg , Bnsbetpie I. Ferdinánd követe iija , hogy Konstantinár
polyi atiában, Győrtől kezdve az ország hosszában nem
talált fogadót. Erdélyben egész 1690ig nem volt fogadó ;
magok a polgárok ingyen látták el mindaddig az utasokat
barmaikkal egyfitt a szükségesekkel, mig Leopold a mon-
dott évben e szokást eltörülvén , az illető földbirtokosoktól
és közönségektől nyilvános fogadókat állitatni rendelt 2).
Rendészeti szabályokat, valamint egyéb tárgyaiban a
polgári életnek, ngy a kereskedésben is igen keveseket
foglal magában ezen kori törvénykönyvünk. íme mindössze,
iiellyeket ezen s vele rokon nemben találtam : 1542 : 37
rendeli , hogy a városi adót beszedő biztosok , a polgárok-
sál letett külföldi portékákat is megadóztassák; a iOdik
dkk pedig igy szól: „mintán a Fuggerek, és egyéb kül-
földi kalmárok nem csekély mennyiségű ámkat adnának el
mind a bánya, ndnd egyéb városokban* ezen kalmárok
amik negyvened részét űzessék királyi adóul; minek ha
ell^iszegülnének, minden áruik veszteségével bünhesztesse-
lek. A debreceni 1545ki nemesek gyűlése ^) határozá,
UniyeMk: 1090: 14. 1(05: 64. 1638: 13. 1647; 129. 1665
30 sül.
2)KstOM 35, 762.
3) Kofadüeh Svppl. U Vett CoMit 3 , 192.
106
hogy a kalnárok 8 minden kereskedéssel foglalkodók , ka a
Tarosokban házzal nem bírnának , minden siáz ítnyl érté-
kök ntán egy fttal adéztassanak. MiTel a 17ik század ele-
jén a portékák ára a rósz pénz miatt igen felszökött, ké-
sőbb a pénz megjavittatrán , 1625 : 40ben rendeltetett ,
hogy a vármegyék a portékák és kézmfivek árát a mnlt
szerint szabályozzák. A honrátországi rendek néhásy ér-
Tel előbb egy lovast állítatni rendeltek minden 500 ítot éré
ámért az idegen. Tarosaikban tartózkodó kalmároktól ^).
A rác és bosnya , benn tartózkodó , kalmárok 1655 : 37
által szoríttatnak adózásra. Továbbá 1649: 19 rendeli,
hogy a Tárosokban házzal biró nemesek, azokba bort
ecetet, sert, Tám nélkfll Tihessenek ; a borkereskedők pedig,
Uk e termesztményt az országon UtUí szállításra Teszik ,
hordójától 40 dénárt; a héü Tásárra fU títö jobbágyak
pedig 1 drt űzessenek. Az 1659 : 71 szerint idegennek a
bonrásárlásbani elÖTétel áruvesztés alatt dtUtatik, kÍTéfe
még is az esztendős Tásárokat. De egyszersmind erőszak
büntetése mondatik azon Tárosi kapitányok-, kalmárok-,
h^csárok- , mészárosok- és sóámsokra , kik akár a nemes
Tagy nemtelen honiakat , akár a kttlföldieket héti Tagy éves
Tásárokon marha, kősó s egyéb árok Tételében megaka-
dályozzák. Wesselényi forradalmának elnyomása után Leo-
pold 167lben adót (accise) szedetni parancsolt, noTezete-
sen : minden kimért font hnstól s fél pint sörtől 1 , akó bortAl
90, ice égettbortól 2 dénárt *). — Végre, mi a mérilket
illeti, a nehézségeket, mellyek azoknak egyenlőtlenségé-
bői származtak, az 1655: 31 elhárítandó, rendelé: hogy
1) KerehtUch Uist Eeel. Za^ab i , 282.
2) En^el 5 , 08.
107
mái a ninU konzakliaii alkotott tSnrények er^ szerint
■fndennemfl méri az egész országban a bndai Tagy érrel
egészen megegyező pozsonyi mérttk szerint szabályoztas-
Bék. A következő 1659ki gyUésben alkotott 7ldik tönrény-
dkkety pedig meghagyta a vármegyéknek , hogy a kalmár-
ámk , kézmftvek s hús árát a mait gyűlésen megállapított
mériik szerint szabályozzák, s a rendelményök ellen yÜt
kezőket, ha a tárgy 12 ft értékét feliUmáUa, szinte annyi
forintnyi birsággal, ha kisebb értékfl, ámvesztéssel bün-
tessék. — A posták, mik e korszak vége felé állíttattak ÍBI ,
igen nagy könnyebbségére szolgáltak a belkOzlekedésnek ;
egész hasznosságok azonban csak a következő korszakban
a belziUIongások csUIapoltával kezde kifcjleni.
Evvel elmondva volna , mit mfiipamnk s kereskedésünk
e korszaki áUapatáróI az e tekintetben igen meddő emlé-
keinkben kinyomozhattam. I>e mielőtt e szakaszt bezái-
ii^> nég egy tárgyat szükséges említenem, ndt talán in-
kább elfil ken vala előadnom; ndvel azonban a mflípart s
kereskedést közösen iUett , itt is helyén álland , mintegy be-
A^fezésfll e korszak történetéhez. Az ipar és kereskedés-
iek az Árpád s vegyes házak alatti történetében iparkod-
tam kitflntetni <) az országban létező íőbb , magyar , német
és Biláv nemzetiségek egymás iránti viszonyainak nyilat-
koxását, s előadni azon mélyen ható akadályokat, mellye-
ket a nemzetiségek kfilönfélesége , azok elemeinek s a be-
VaOk származó érddceknek összeütközése, az ebből eredt
folytonos sarlódások s azoknak koronkinti erőszakos U-
törése az ipar és kereskedés haladásának elibe gördített.
Nem akarok itt e nemzetiségek elemeiről vitatkozni ; csak
108
azt Jegyzem meg , hogy az azokból szirmazott svlódások,
mik a iiiAlt korban már már szítayii látazanak , élesebben 8
erőszakosan legalább nem nyilatkoznak, e korszak alatt
ismét feléledtek, s a már bebegedt sebek a német, Tédelail
beszállított , de az ország lakosait posztitra zaklató , kato-
naság izgatásai által UiUittattak. Mennyi , a polgári életre
s annak foglalkodásaira kártékonyán bató gyom saijazott
pedig ki e nem ritkán dfibOs gyttlölségre kitörő nemzetisé-
gi bizodalmatianságból , ha nem mondom is , könnyen elgon-
dolható. A bocskai párt 1605ki karponai gyűlésén nyŰTáa
és keserden panaszkodik, hogy a német lakosságú Taro-
sokban a magyarok nem csak tisztriseléshez jntni nem enged-
tetnek, hanem még házak vételétől is eltiltatnak. „A sza-
bad városokban is — igy szól e gyűlés magyar napkOnyre
— az Német birodalomhoz bízván (a német lakosság), Mir
gyárnak házat venni, bíróságot vagy tanácsságot viselni,
nem engednek. Meüy dolog gyalázatos az Bfagyar nem-
zetnek és nem méltó , hogy hazájából kirekesztessék. —
Hozhatnánk sok exemplomokat , de az többi között im
egyet hozunk rövidségnek okáért. Az pozsonyi város olly
igen gytllölte az magyar nemzetet, most is agy gytilöU,
hogy házokat elfoglalták , magokat személyekben is meg-
tartóztatták. — Ferenciy Miklós , nemes személy ^ mennyi
bosszúságot , kergetést , számkivetést szenvedett az német
magistrátustól , tu^ja az ország — s hogy nagyobb gonosz
akaratiokat az Magyar nemzet ellen dedaráUák, Blagyar
törvénnyel sem igen akartak élni. Annak felette hogy eze-
ket befedezzék , az appellattóktól is arceáQák az KOaséget
és variis minis deterreáUák. Több városokban is vagyon
ez'' 1). IgazoUák ezen előadást az 1618baa ösuegyllt
1) Kstosa 28 , 440.
109
rendek is, így hestéMn a II. Ferdinaiid elrálasitásakor
UkOIOtt föltételekben a tizenbárom szepességi városról:
,»Neni csak adózni nem akarnak az ország lakosival, har
nem még kfilönféle kószákkal és sérelmekkel illetvén az
iNTSzág lakosait, az országban törvényszék elibe állani
8 a vármegyék előtt megjelenni sem akarnak , minden go-
nosz igyekezetőket büntetlenül gyakorolván*'. Az 1647]d
gyfilésen ismét szőnyegre került e tárgy, s miután több
királyi, bánya -és szabadékos városok, kivált pedig Kassa,
sértették meg a magyar nemzetiséget és hont, különösen
az 1608ki koron, előttt ISdik és 1609ki 44ik törvénycikke-
lyeket, huszonegy pontban határoztattak meg a városok-
ban lakó magyarok s Idvált a nemesek jogai. — Hogy a
magyar s német céhek különválásának egyedül a nemzeti-
ségi idegenkedés volt oka, már íönebb emlitém. Dly in-
dulattal azonban nem csak a magyarok iránt viseltettek a
német városiak; hasonlót tapasztaltak tőlök a szlávok is.
A selmeci német közönségnek oUy nagy volt a szlávok
Iránti gyűlölete , hogy ezek tanács-rendelmény által a vá-
roshói is kitUtattak; Uk pedig közfilök már polgári joggal
Mrtak, jogoktól a tisztviselésre fosztattak meg. 1551ben a
Táros! tanács megengedé a vargacélinek , hogy azontúl
minden szláv elől elzárhassa testületének jogait. Három
évvel később ugyan ezen céh Slatky vargát ki akarákebe-
léhöl vetni, egyedül azért, mivel szláv származású volt.
A Táros tanácsa azonban , mellynek itélete alá az ügy bo-
esáttaték , SUtkyt, mivel még a fönebbi törvény előtt véte-
tett a céhbe , megtartá ugyan annak kebelében , de egy-
szersmind rendelé, hogy azután szláv örök időre kiültva
legyen társulatokból ^). Több iUyetén történetkekkel ' is
1) Biditer BtUél Not. Hwig. Not. 4, 571.
110
szolgálkatBék olvasMiBiiak , ha tfirdmdkkel Tiszáéiul m
tartanék. I>e htozen ezekből is eléggé Utflnik , ■!
kártékonyán katott e nemzetiségi idegenkedés a honi i
ipar és kereskedésre.
MÁSODIK SZAKASZ.
AZ IPAR S KERESKEDÉS TÖRTÉNETE
A SZATMÁRI BÉKEKÖTÉSTŐL II. JÓZSEFIG.
KÖZÖS KÖRÜLMÉNYEK.
Károly konnányával iS időszaka nyflik a mttipar- és
kereskedésnek. Az orszig megszabadult a törőknek hosz-
szú , sanyarú szolgasága alól és sikeresebben inegrédetett
annak posztitö ^betöréseitől, a belforrongisok is kibuzog-
ták Talahára magokat : a szatmári békekötés után hadi
lárma helyett a két századig számttzött béke malasztai tér-
iedének el az iszonyúan zaklatott honnak Tidékein. A harci
ziújal egytttt elnémult az azt önző terveire fordítani szokott
úri zsarnokság szava; törvényhez szoríttatni kezde a fék-
telenség és erőszakoskodás, melly eddig bfinteüen üzheté
kártékony dulongásait : a nép szorgalmi osztálya megsza-
badult a sokféle zaklatások alól, s oltalmát a törvényben
elnyomói ellen nem épen hasztalan kereshető.
Az ipar és kereskedés oUy természetű, hogy önma-
gától is emelkedik, ha gyámkezek nem ápoUák is, csak
tevőleges akadályok ne vettessenek haladásának elélie.
Azonban Károlytól kezdve nem csak azért derült kedve-
112
zölib időszak a műipar és kereskedésre , oűTel a helyre ál-
lott béke- és belcsSndben az emlitett akadályok mé^szuih
lek : hanem azért fs , miveí mind törrényhozásunk , mind
effyes honűak látni kezdek a béke nyugalmában, níennyíre
elhanyagoltatott, elnyomatott a harc gondjai közt a hon
anyagi jóléte; s iparkodni kezdenek kipótolni a hiányt,
orvosolni a sebeket, felnyitni a Jobb lét forrásait; mire
annyival inkább ösztönöztettek , mivel nem lehete nem érez-
niök , hogy a haza m^dnem egészen kimerült , a -nyomasztó
szegénység minden osztályok- s rendekbe lielopódzott.
A hosszas nyomorúság, török iga s beiforrongás a
népet igen meggyérité. Fönebb láttuk , hogy a Mohácsnál
győztes királjri sereg Szegeden ált Lippáig vonulván, a
Dunától a Tiszáig nem talált falut, söt nyomát sem az
iparnak ; általán véve illy puszta volt pedig a török btrta
alsó vidék. Ezen akadályt ' kellé mindenek előtt elmozdí-
tani; a népesség első- lényeges föltétele az ipar és keres-
kedésnek. .4tlátU ezt törvényhozásonk , s azért az 1723kl
lOMik törvénycikkely agy intézkedek : ,^ogyaz országba
új lakosok hivassanak s a beköltözendő , egyébiránt szabad
személyek minél előbbi meghonosnlások miatt hat .évig
mindennemft adózástól mentek legyenek. B rendelmény az
egész országban kihirdettessék, s hogy annak nyflvánitása a
német birodalomban is megengedtessék , e tárgyban a szom-
széd tartományok rendéivel tanácskozások tartassanak/'
Ugyanazon törvénykönyv 18dik cikke az dhagyott falva-
kat is régi lakóikkal , ha azok visszatérni akarnak , vagy
más belföldiekkel megnépesittetni raidelL A kedvezd föl-
tételek , mellyekkel a bevándorlottak fbgadtatának , számis,
kivált német családot édesgettek az országba ; s mind esek
mind a fHvIdékrél leköltözIMtek lassanképt megnépesiteBi
113
kezdek a TlMufaglalt Tarosokat és íálrak egj résiét. MAr
•ixon némeC seregbél is, melly 1689ben Buda alatt harrolt,
.számosak telepedének le oU és Pesten , kWált a kassznk és
f hnríngiak közöl i). Később pedig; I. Leópold , I. József és
ni. Károly számos osztrák, bajor és frank családot teleptté-
nek le az ország kiaOn vidékein.
AZ IPAR TÖRTÉNETE
I.
MEZEI GAZDASÁG.
1. FÖLDMÍVELÉS.
A fSldmivelö osztály polgári állapatának jobbalása-
vagy roszabbnlásáTal szükségkép emelkedik vagy sfilyed a
íoldmiTelési ipar is. Csak szabadságiban tenyészik a polgár
ri miveltségnek mint minden, úgy ezen virága is: az tfn-
kény és féktelenség vas karja , a szolgaság bilincse , mint
téli fagy a nOvényt , elöli a polgári foglalkodásokat. A múlt
korszak történetében láttuk, hogy tilpényhozásiink vissza-
adá ugyan a fOldmivelö osztálynak személyes szaliadságát,
költözési jogát ; de fOltételesen és kellu biztosítás nélkül : a
zavargó iduben büntetlenül űzhette még vele önkénye játé-
kát a zsarnok , ellenszegülve a törvény emlieriségesb sza-
vának, megvetve vagy elcsavarva azt. De e kor már annál
j) BH \ol. Hunj;. Not. 3. 43.^ nlh.
11 1
fogra is kedvezőbb volt a földmivelésre , uüvel a béke csön-
dében a törrény könnyebben foganatositható , a jobbágy ,
ki támaszát egyedül ablian keresheté , általa biztosabban
védhető Tála ; s annak megszegését oUy mértékl»en , mint
előbb , nem szaporitbatá annyira a büntetlenség. Azon kivnl
a már létező törvények még bővebben kifejtettek, a pór
szabadékai még inkább kitágitattak , a mód zaklatásokra,
a határozottablian kinyomott törvények által még inkábli el-
záratott. Megerősítvén t. i. a szabad költözési jogot , azon
szabályt alkotta az 1715diki lOldik törvénycikkely, hogy
ezentúl a törvényszeríUeg költöző jobbágyok (mert a szök-
ve , vagy a törvénynek eleget nem téve költözők uraiknak
visszaadatni rendeltettek) a letelepülésökkor kötött szerző-
dés szerint legyenek alávetve nraiknak. Továbbá a jobbá-
gyok állapatának könnyítésére itt még az is rendeltetik,
hogy azoknak elmaradt tartozásaik , mellyek a törvényte-
len zsarlók által íigy is többszörösen beszedettek , kitörttl-
tessenek ; hol pedig ez nem történt , csak felében s része-
ként szedessenek be. Végre a vármegyéknek tisztái tétetek,
hogy a kebelökbelí jobbágyokat a netalán igazságtalan föl-
desurak ellen védelmezzék. Ezen szerződésre alapított vi-
szonya a job1)ágy oknak nraik iránt, az 1723ki 61dik tör-
vénycikkben még bőveb1)en kifejtetett azon hozzáadással,
hogy, kik araikkal illy szerződésre nem léptek , tartozásaik-
nak eleget tevén, mikor akarnak, szalMdon költözhesse-
nek. Eg]rszersmind pedig , megtiltatván , hogy a birtokosok
jobbágyaikat egyik jószágból más megyében fekvőbe át ne
telepítsék , a vármegyéknek ismét igazságszeretetélie i^}ánl-
tatott (18d. c.) a jobbágyoknak minden törvénytelen iiyo*
mástóli megóvása. Mária Terézia a jobbágyságnak még a
Anebbi törvények mellett is mindig mostoha állapatát javi-
115
tandó, az Arbért egy Mztosság által Udolgoztatván , az e-
gész országra kiteijeszté. B szerint az úr s jobbágy közti
Tiszonyok szorosabban meghatároztatván , emennek netalán
teendő panaszai s ezeknek eligazítása a Tánnegyék s az-,
után a helytartótanács által átnézetni , megvizsgáltatni ren-
deltettek. De nem tagaAatni, hogy bár az arak jobbágya-
ik íOlött gyakorlott önkényének ezen úrbér által keske-
nyebb korlátok szabattak , s a pórnak legalább is lehetővé
tétetett az igazság keresete , még korán sem volt pórságunk
minden panaszon lölflli állapotban. A terhek, mellyek még
vállain feküdtek , ollynemftek valának, hogy annak jóléte
még sokfélekép meggátoltatott. Azon felül az úrMr is még
igen kOlönbözö volt a kUön helyeken s a terhek különbözé-
sének semmi alapfa. P. o. Békés megyében 56 hold esett
egy dica alá. Árvában két hold ; Nyitrában 24 szolga , Sza-
bolcsban két szolga ; Somogyban a haszonbérlök 600 flrt u-
tán űzettek egy dicát, Szatmárban lOflrtntán, Yeröcélien
20, Marmarosban fél ökörtől keUe egy dicát fizetni; de
ezen dica is igen különbözött : Aradlian 40 dr » Barsban 9
fit 36 dr tőn egy dicát ^). De, mint mondám, még is csak
kedvezőbb lön sorsa a löldmivelőknek. Említésre méltó az
is» hogy a jászok és konok három kerülete, meliyeknek
lakosai mio^em kizárólag földmiveléssel foglalkodtak ,
1745ben magokat a pesti katona-kórház úri hatósága alól
kiváltván , il^ , hnszonhárom cikkelybe foglalt jogokat nyer-
ték , mellyek belső polgári szerkezetöket hely- s kerületi
hatóságaikat, terheiket stb. illetik. Szempontunkból figye-
li OlTMluad errAl tgf altfo* értekexéi MAffat. fttr Getek. Sts-
Ü9L wi4 StaatfracM é. Öiterr. MoMreUt. Mttiafva 1806.
1|
%
116
lemre méltó az , hogy a nemesOiex hasonló MitoksAJátaig-
gal , Tarosaik pedig a sz. királyiakéhoz , hasonló kiiáltsi-
gokkal id^dékoztattak meg.
E javítások a íöldmiYeló állapatálian s a harcok korát
kÖTető hosszas béke áldásos befolyású volt Magyarország
íöldmiyelésére. Annak gyarapodtát s haladását azonban
csak viszonylag, a múlt kor áUapatával taszevetve, lehet
ollyannak mondani ; általánosan véve a középszerűségen fe-
lfii nem emelkedett. A mód , mellyel a íSld mivelteték , most
is az a tökéletlen volt, melly régente. Az líUabb tízszeresen
kamatozó íöldmivelési rendszer , melly Angol- , Francia- és
Németország több tartományaiban e korszak alatt kezde
gyakorlatba tétetni, nálunk még eg'íszen ismeretlen volt;
de remény sem lehete még annak országunkbani gyakorla-
tára ; mert hogy a földmivelö osztály értelmi mUveltségéndk
hiányából származó akadályokat elmellözzem, már ajoh-
*
bágynak nra s földei iránti viszonya is lehetlenné tette e
jobb rendszer életre jutását. Minél fogva a löldmivelés ná-
lunk még nem mint betanult , ész- alapokra támaszkodó
műtétei gyakoroltatott, s nem egyéb volt, mint kényelem-
mel fizott, mostoha segélyezése az áldásos természetnek.
Biária Terézia több rendfi parancsokat bocsáta ki annak
gyarapítására ; de fájdalom , azoknak nagyobb része sikerei-
len maradt az illető hatóságok e tárgybani hanyagsága mi-
att. Okául az illy rendelmények nem teUesttésének legin-
kább az adaték , hogy a megyei hatóságok azoknak tík&A-
tésére elfoglaltságok miatt elégtelenek; — mi azonban leg-
több helyt puszta firtigy volt s a nem akarásnak és előíté-
letnek kifogásai , ezen ok legíölebb is csak a nagyobb ki-
teijedésfi megyékre Ülhetvén. Mária Terézia, hogy e hMJw
segítsen , íöldmivelési társaságokat alakíttatott , mellydoiek
117
céUa , nem csak a kormánytól Ubocaátott , fOidmiTelést
(árgyazö rendelmények sikeritéae toU, hanem egyenesen
tOkéletesbitéae is a íöldmíTelésnek. De hogy ezen intézet
még igen kora TOlt Magyarországra, a történet bizonyltá:
egy sem álihata e társaságok kOzől erős lábra ; söt néhány
már e korszak alatt is elenyészett, társaikat tengésökben
hagyrán. ^)
Azonban e rendelmények , e mozgalmak bár egész1>en s
általánosan vére sikeretlenek , részbm s helylyel némi fo*
ganat nélkfil nem maradhatának , s a régi rendszer mellett is
csak azért sem lehet némi haladást tagadni , mivel a íöldmi-
Telő osztály szaporodván s foglalkodása a békében nem há-
boríttatván , sokkal nagyobb mennyiségben állltá elö ter-
mesztményeit , mint a mait kortan. Legvirágzóbb volt e
korban lOIdmivelésfink a donántnli, kivált Soprony, Mo-
sony és Vas megyékben '). Igen sokat nyert e tekintetlien
Fehér, Tolna és Baranya vármegye is M. Teréziának azon
anyai gondoskodása által, minél fogva az e megyékben
sok ezer holdra teijedö Száraz nevű ingován]rt lecsapol-
iatá. Hasonló eredménynyel biztatott a Körös folyamnak is,
melly mi^dnem évenkénti Uáradásaival sanyargatá partmel-
lékét, szabályozása, mit szinte a kegyes királyné kezdete
meg , Károlyi grófnak feltigyelése alatt.
De még előbb kell vala említenem a temesi bánságot,
menynek földmivelése e korszak alatt mi^^nem (^k terem-
tetett. E tartományt m. Károly a töröktől I739ben vissza-
1) Skerlee Projeet ÍAg. niotiT. Deput. Coniniere. de anno 1700.
•xUbíluk
2) Siapáry Jáa. gr. Der mihltlft ReiehtliM Unj^arnt wie sa ^9-
braaeheaf Nirsberg 1784.
118
foglalTán gr. Mercy d' Argenteau kormányára bizűi , s jobb
kezekre azt Talóban nem bizhatá. E ritka bnzgalmú tálior-
nok mindenek íölOtt a íöldmiveiést, melly e mód fűlött ter-
mékeny íöldü tartományban a török iga alatt egészen elha-
nyagolTa TOlt, s annak akadályai elmozdítását tűzte ki
gondjai céUául. Addig a minden esős évben rendesen beál-
lott áradások az egyébiránt is igen kevés termesztményt
migdnem az egész tartományban megsemmisítek. Mercy te-
hát a hegyekről Tízrezetö csatornákat vitetett le a Temes
és Böge folyamokba » ezeket pedig szabályoztatá. Kevés é-
vek múlva a legszebb siker követé emberiséges buzgalmát :
a bánság egyike lön legvirágzóbb tartományainknak. Mercy
kora halála után a bécsi bank , mellynek a liánság birtoká-
ba jutott, folytatván javításait, s egész figyelmét a mocsá-
rok kiszárítására, iii helységek telepítésére, szóval, a
löldmiveiés emelésére fordítván , e tekintetben szinte nagy-
hasznára volt az országnak. — De bocsátkozzunk némi
részletekbe.
A gabna minden nemeinek termesztése annyira haladt ,
hogy 1770 és 7l1)en négy miUió mérünél több szállíttathat
tott ki a szomszéd, aszálylyal látogatott tartományokba.
Közép számát pedig az évenként kivitt mennyiségnek egy
és fél millió méríire tehetni ^). A gabna mellett szorgalma-
sabban mivelteték a kukorica is , melly már az ország min-
den részein meghonosíttatott. Burgonya 1770 táján kezde
tenyésztetni , de még csak az úi német gyarmatok ném^yi-
kében s a soványabb vidékeken a Kárpátok alatt >). A rizs-
1) F. J. Maire Bemerk. Aber 4. Kreíilaiif. d. Hand. ia d. Österr.
Erbstaat Leipzig 1786. 2, 140.
2} Sehvartner Statist. 2d. kiad. 1, 202. m) alatt.
119
csel sikerUt próbák tétettek e korszak alatt , kivált a te-
■esi liánságbaii, hol azt a birtokos bécsi bank némi jelen-
Iftenységre is emelte , de a siker mellett is nem csak nem
lőn közönségesben divatossá, hanem a bánságban is elhanya-
[[oltaték termesztése , mintán az a bank úri hatósága alól
Ukorült 1).
A szóIőmlTelés , egészben Téve , szinte haladásnak in-
lÉIt; az alsó róna vidékeken is anhjrira gyakorlatba jStt
rótt , hogy nu^dnem minden , kivált homokos üiláú helység
■iveit már a kor végén szólókéi határaiban. Bz volt rész-
ien oka, miért benn a bor ára igen megcsökkent, s az az-
Mtt gazdag szólós gazdák szegényedni kezdenek ^. Kttlö-
lOsen emlKést érdemel a szólómivelésben Soprony, melly-
íA termesztménye Poroszországban és Sléziában legkelen-
lóbb voU. 17i9ben 60,000 akó most tölte a polgárok pin-
céit; 1731 és 32ben pedig harminc ezer akónál töbliet szál-
ttott a kiUíöldre. Magyarországban ttrmöséról jutott hir-
e ^. De igen káros hatása volt a felsó s nyugati vidék szó-
Omivelésére a ktUfölddel e korban megcsökkent borkeres-
ledés. Lengyel- , de kivált Orosz- és Poroszország , miként
lantabb szóba jövend , annyira elzárta e korban mód felett
lagas vám- s harmincadai által e magyar termesztményt ke-
eskedéséból, hogy a borszállítás e tartományokba, kivált
lellyet a sleziaiak Poroszországba gyakorlottak, migdnem
égkép megszftnt. E pangás következményei nem sokára
lutatkoztak az éjszak-nyugati vidék szölómivelésében ; Soii-
onyban 1753 körül 1,200,000 négyszeg öl terjedelmű szó-
1) P. J. Maire BeMerk. 2, 140.
2) Bel Not Hun;. Not. 1, 652. G70. 681. — 2, 87. ttb.
3) SebTarlBer 1, 317.
l«k kiirtattak; Sz. GySrgySB pedig 17841g 1167 kapányi e-
gészen elhagTatott ^). Bgyébir&nt a bor kezelése általán lé-
re Jobbult ; az aszúbor több kelyt s nagyobb mennjriségben
készíttetek. A begya^jai méltán kedvenc itala toU a len-
gyelnek ; s ez mind a mellett is , hogy ára a mnltboz ké-
pest felszökött ^ , igen kerestetek kivált a lengyelektől 3).
A szentgyörg3riek 1720ban kezdenek aszúbort készíteni, mi
azonban sokáig nem jutott kedvességre azon hiedelem miatt,
hogy mozsolával és cukorral készíttetik ^). A mszti , sop-
ronyi és ménesi aszúborok is e korban kezdettek 'nagyobb
mennyiséglien készíttetni. Sőt már a francia pezsgő s egyéb
ktiUnidi készítmények is kezdenek utánoztatni. M. Terézia
egykor egész fels. csaláiUával gr. Grassalkovich vendége
levén, dicsérte ennek csemegeborait , kivált pezsgőjét; mire
a gróf nyíltan megvallá, hogy egyedül kttUöldiek mö4{ára
késziilt magyar borok volnának asztalán '). B csemegebo-
rok nagy kelendősége azonban annyira íölingerlé a nye-
részkedési vágyat , hogy a borhamisítás már széltében
gyakoroltatott, s a törvényhozás I723ban kénytelen volt azt
kemény biintetés alatt (118d. te.) megtiltani, l^finek azonban
sikere nem levén , az 1 729ki 12ik törvénycikk e hamisítás-
nak foganatosban gátot vetendő, nem csak az e csínyben
n^tértekre példás büntetést szabott, hanem az aszú szőlő
vásárlatát is megtiltá a birtoktalanoknak.
Az úgy nevezett kereskedési növények közt legtöbb ke-
1) Sehvartner 1, 306*
2) 17i8ban 9gj 180 ieényi hoHö ára 100 tallér volt. U. o. SIS.
3) Un^. Ma^ax. 2, 182.
4) SchTartaer 1, 300.
5) Sdiweiffhoirer Abhaad. Toa 4. Coni»«n. I. II*) alatt
121
ceket fogUűkodtatott a kender és lea. E dkk, kiiált a ken-
ler , miOdiieia minden helységben tenyésztetett ; de legtöbb
lelyt csak annyi, mennyit a nök házi szttkségökre feldol-
^ozhatának. Szepesben, Sárosban, Trencsén, Tnróc, Lip-
6 és Árvában , a korszak régén pedig Bácsidéban és Bara-
lyában a kereskedésre nézve is nem csekély mennyiségben
emésztetek ^). — A dohánytermesztésnek e kor yége adott
Agyobb kiteijedést. Az 1775 t^ján kitört angol-^szakame-
ikai háború s az e miatt elmaradt dohányszállltások Ame-
lerikából okozák, hogy e növény iránti kérdezősködések
ónunkban is sfirüsödién , annak tenyésztése is terjedtebb
taL A högyészi uradalom , Tolna megyében , mellyet Ká-
tíj alatt gr. Mercy darmstadti , hessz , fnldai és wörtem-
ergi telepekkel népesite meg s melly összesen húsznál több
elységet foglal magában , e kor végén évenként mintegy
0,000 mázsányi dohányt termesztett ^). — A mindinkább
Hegedő serrel élés a komlót is bővebben termeszteté ; leg-
Ivatosabb lőn ez , valamint a sáfrány-tenyésztés is Nyitra
legyében; az útibbikat kivált a veszteniciek jöl tadták
exelni ^). — A festő fiivek termesztése e korig még semmi
Uelmet sem nyert volt nálonk. Néhánynyal azok közöl ,
iket a természet önkényt adott, élt ugyan már vásznai
stésére a pörság , p. o. az izacscsal , vagy festő csölleng-
d és pirosító buzérral, mik a temesi bánságban s azon
ivOl több megyében termettek ; de a haszon , mellyet azok-
l) Sxapáry : Der luitbitiffe Reiehtham Un^arms sib.
i) Korabiof zky Geo;. - Hist. Lexieon ad Toeen Hö^éss ; itt
axonban tetemes hibának kellé beesAsxni, a meanyiség 300,000
■ássára téteük.
I) Bel Not. Hang. Not. 4, 304.
122
nak mtrelése adandott, iné§: nem iamerteték. E korban azon-
ban Pfeifler, késmárki orvos , kfilSnféie pröb&kat (ön belföl-
di íÜTekbOl az indigóhoz hasonló festéket készíteni ; mi any-
nyira sikerflit neki » hogy a Usérletének Bécsbe küldött e-
redménye a próbát Uállotta ^). E foganat figyelmet geijeszt-
Tén, arra birta M. Teréziát, hogy a festő íÜTek termeszté-
sét némi kedvezményekkel gyakorlatba hozni iparkodnék:
ötven holdnyi földet s tiz évigf szabadékot igért mindenki-
nek , ki izacsot termesztend. Azonban bőkezűséggel támo-
gatott jó szándéka sem talált visszhangra; tétettek o-
gyan kicsinyben némi próbák; de részint ezeknek cseké-
lyessége, részint a szttkséges, si^Atságos malmoknak hiá-
nya ndatt sikeretlenek ^.
A kertmivelés a felső megyékben már a 17dik század-
ban is kedvelt, e korban még teijedtebb lön. KfllÖnOs szór =*"
galmat fordítanak kérteikre a bányavárosok lakosai , kivált :9^^
a selmedek , Ukröl már a mnlt korszakban is emlékezem , « >
miként t. i. azokat mulató helyekűl látogatván , vetélkedtek
egymás közt azoknak szépítésében. A Pozsony melletti Bln-
menthal nem csak e várost ellátta szorgalmasan mivelt ker-
téiből növénynyel és gyttmölcscsd , hanem oUyanokat még
a szomszéd német városok piacaira is szállított Nyitra me-
gyében is számos kertek műveltettek , . kivált Néme^rónán ,
mellynek lakosai mindennemű gyümölcscsel, kivált aszalt
szilvával nyereséges kereskedést űztek ^). Hires volt gyü-
mölcseiről Soprony és Korpona is. Dinnyét legízesbet s leg-
1) KorsbiMiky Uxieos. Kémárk.
2) Sktrlee Deteriptio physieo-polit. aitaatlonls R. Hsag • Inttr aeU^
DepiUt CoHiniere anni 1790.
3) Bel Not Hattf . Not. 4, 420.
123
igyobbat a lieresi , kiiált csányi fttid termett , iiii a pesti
acon tömérdek meDnyiaégben árultaték '). — Az urasa-
ik kastélyaik » mezei lakjaik mellé , mik e korliaii az őr-
iig kfilOn Tidékdn nagy sz&mmal s Ízléssel emeltettek,
iiSiiségesen díszes kerteket is állíttattak a kttlílildröl , U-
Ut Cseh -és MorraországbM behívott kertészeik által,
desbek voltak már e korban is a kismartoni, gddöllei,
Spcsényi , tatai , nagy-kanizsai , gyulai stb.
Az erdöszet e korban végkép elhanyagolva volt; még
sdmeci bánya iskolálMin sem , hova tartozott volna , vé-
tett fel a tanolmányok közé. M. Terézia ngyan bocsáta
i erdöszeti szaliályokat ') , mellyek a módfeletti s rendet-
m irtásoknak határt vetnének ; de e rendelmény kevés he-
'en juthatott sikerre ; egyébfIU , kivált hol az erdők több
BiSs birtokosak közt voltak megosztva, a régi rendet-
sségek folyvást divatoztak. —
Két, igen nagy ellensége volt (részben most is létező)
flUdmivelésnek, a tömérdek, egész vidékeket ellepő futó
ónok — miről azonban e korlian még nem gondolkodtak ;
a folyamok Uáradásai. Az 1729ki országgyiUési RR.
uumzkodva emiitik a Duna , Tisza , Yág s más folyöknak
11^ nem egész tartományokat hallámaik alá temető s be-
izapoló kiöntéseit; de e gonosz orvoslásáról az ország, a
em rég és sokáig viselt török iga által kimerítve levén ,
kérésen még nem gondolkodhatott. Az I751kí pozsonyi
yfUésen ismét szőnyegre került e tárgy ; s mintán a Vág
Hintéseivel már nem csak partmellékét elboritá, hanem
is végromlással fenyegeté , annak jnegkorlátozása
i) KoraUsizky Lexieon.
1) L. Sfcsrlee Deieriptío phyi. pol. Sitoat. Hug. I. 47.
ÍM
a 20ik tOrrénycikk által munkába Yételni rendelteteU.
Vgjm ezen gyűlés a pataki malmokat is , mellyeknek tíz-
fogói a Tidéklien kiöntést okoznának , elrontatni rendeli
(14d. cikk) , ha a malmok letartóztatoU jöyedelmeiből árUt-
lanokká nem tétethetnek.
2. ÁLLATTKHYksZTÉSB.
Azon sokféle gyarapodás mellett , mit e korszak az
állattenyésztésben előmutathat, egy olly lényeges hiba is
tftnik elö , mellynek már e kor végén is mutatkoztak káros
következményei, — ez a legelök és kaszálók elhanyaglása
TOlt. Ezek körül javításokat tenni , még nem jutott gaz-
dáinknak eszébe; minden egyedAl az áldott tenaészetre ha-
gyaték. A török kifntamodta után , miként emlékeink töbli
vidékről bizonyítják, olly haün benőve volt fflvel a löld,
hogy miatta alig lehete gyalognak előre haladni. De évről
évre roszabúlniok kellé a legelőknek és kaszálóknak : a
szünetlen legeltetés által a legjobb füvek leétettetvén s
magba menni soha sem engedtetvén , azoknak gyökerei
lassanként kiveszni kezdenek , mig a baromtól is ott ha-
gyott rósz fü évenként elhintvén magjait, buja növésével
amazt elfojtani kezdé; miért a njrüfü, tarsóka., Ihrkkóró,
aranygyopár, bogács s egyéb illyeCén, nem csak haszon-
talan, hanem ártalmas növények is az egyébiránt legjobb
íöld területét is mindinkább elfődék. Bhez járult hogy a
marha egész Sz. György napig bocsátaték a kaszUlókra;
minek kivált száraz tavaszon elmaradhatlan következése
lőn, a szénakaszálásnak egész a gabna aratásig elkéste
s ez által a mezei munkáknak annyira összdialmoztatása ,
hogy a széna rendesen gyakran el nem takartttathaték.
12')
Vetett kaszálókról, miket száraz években is kétszer, há-
romszor 8 UiblMzör kaszálhatni , e korszaklian még nem
gondolkodott a magyar , míTeleÜen mezei gazda. Milly
befolyást kellett e kOrftlménynek a marhatenyésztésre gya-
korlási , mindenki áltlá^ A korszak elején még ritka
köTérségö legelök mindinkább hitványnlTán , a marhadög,
nagy ré8z1»en ennek kÖTetkezése, vidékeinket is gyakrab-
ban kezdé látogatni ; — s az országnak az előtt Tílághirü
szanrasmarha tenyésztése mindinkább csökkeni kezdett %
A szarvasmarhának hazája kivált a Pest , Debrecen ,
Temesvár , Újvidék s Dana közti tömérdek paszták valának
Bdket ez idö alatt nagy részben görög s örmény márkake-
reskedők bírtak haszonbérben. Nevezetes volt ez , valamint
a lótenyésztés is , Komárom , Zala , és Somogy megyékben is;
Arad és Csanád megyék lakosai pedig annyira kedvelték e
foglalkodást , hogy miatta a íöldmivelést is elhanyagol-
ták ^). Aftilly sok szarvasmarha tenyésztetett Debrecen ha-
iiurában , eléggé következtethetni abból , hogy az 1 739ki télen,
takarmány hiában , nyolc ezer ökör vágatott le , a nélkttl ,
hogy e miatt szfikség éreztetett volna. Volt gazda, p. o.
bizonyos Biró nevfi, Unek tiz ezer darabból állott galyi^a ^).
Erdélynek síkjain is számos szilig gulyák legeltenek; de
itt általán véve nevezetesb volt a lótenyésztés, kivált a
székely földön ; melly nones magyar fiU a kflUöldön is
igen kelendő volt
A lótenyésztés Magyarországban igen elaUasalt volt ,
a száraz malmok, az igen gyakori s ingyen tenni kellett
1) L. SS I751U BR. fölirását. Katona 90, 401.
1) Sss^áry em. h>
3) Kmrmbiassky Lexiooa. Debrecen.
126
katonaszállitások, mit a kfilfttldön sokáig tartott kábor&ban
léYÖ katonaság távolsága még sulyosMtott , s egyeli nri
terhek , továbbá a porság szegénységé , mi miatt csikait idő
előtt terhelni kén]rtelen toU, végre a gyakori dőg» igen
elsilányiták a jobbágyak lovait. M. Terézia a hét évi,
igCT sok lovat megemésztett , háború alatt átlátta szüksé-
gét a magyar lótenyésztés gyarapításának. Ezt ő eleinte
az által tOrekvék elérni , hogy Pesten lóorvosi iskolát állít-
tatott , s a hatóságokat felszólította , hogy ezen iparágnak
emelkedését a népközőtt minden módon elősegítsék; a ne-
mesebb nagyobb ménektől meghágott kanczákat pedig az
adótól íSlmenté. 1774ben szabályokat boesáta U, mdlyd^
szerint a lónemesités intézendő volna, egyszersmind jntah
mákat is hirdetvén az ebbéli szorgalomra. A szabátyszeri
mének esikaira tett jatalom , osztály szerint , mellybe a
csikó tartozott , hat, négy , és két aranyból állott A kftlői
megyék kttlön utakon indultak e kir. rendelmények sikeri-
tésére. Némellyek közméneseket állítottak fel ; mások mé-
neket szereztek s azokat a megyei Járásokban felosztották,
a jobbágyság ingyen használatára. Bfind ezeknek azonban
csak az lőn következése , hogy a jobb birtoka Jobbágyok
között néhány, nagyobb termetft lovakat szerze magának;
de a szegényebb jobbágy ha volt is illy nemesebb méntől
származott csikiUa* részint a kellő gond s Jobban tartás
hia miatt, részint mivel már harmadik éviboi is kénytelen
volt azt befogni , jobb lovakhoz még mindig nem juthatott.
M. Terézia, hogy, mennyire lehet, ezen akadályokat is el-
hárítsa 1777ben i^ körlevelet boesáta ki , mellyben a váro-
sok ezen iparág kellő méltánylatára , a jobbágyok pedig
csikaik kiméUésére intetnek. Biztosittatnak továbbá a Job-
bágyak , hogy nagyobb csikaik , ha oliyanokat nevelnének.
127
■én elöre khoabotC áron , hanem szabad alku Bzerint 8ze-
detendnek a sereg számára. Végre megengedtetik, hogy
az ezredekből kimustrált , a nemzésre még alkalmas kan-
cák a Yármegjéknek olcsó áron engedtessenek által. Hogy
pedig semmi eszközt ne hagyjon a kegyes királyné dicsé-
retes czéUa elérésére használatlanol , a cseh lótenyésztő
társaság által Gsalókőzben az enyedi, Borsód megyélien
pedig az ormosdi pasztát kibérlelteté , hogy az e helyeken
esdi fiUú lOTakat nevelTén , azokat a Tármegyék közt mér-
sékelt áron szétosztassa. B kezelést azonban az I7781ian
kitört háború félbeszakasztá. E tőrekrések siker nélkül
nem maradhattak ; a magyar pór általán véve igen szereti
iOTát 8 yalóban e néhány évek alatt is annyira gyarapo-
dott ez iparág » hogy az 1781ben Pestre az ezredek szá-
mára lovakat Tásárlani kfildStt katonai Tálasztmány kOny-
nyebben beszerezheté a szttkséges mennyiséget ^). Leg-
több s nagyobb ménesek legeitenek a Duna s Tisza közti
és a dnnántnli tartományokban , mellyek tnligdonkép anya-
fUdei a magyar lovaknak; sziliUal neveltettek itt azok
közönségesen ötödik evőkig, a csikósok felíigyeiése alatt.
IMcséretes említést érdemel még a szepességi városok ló-
tenyésztése is. — A benn tenyésztett ló azonban még elég
nem volt az ország szükségeire; az urak s az ezredek
nagy részben kttlíöldről hozták be lovaikat ; e cikkért , még
a kor végén is , köriUbelOl 300,000 ít folyt ki a külföldre >).
A juhtenyésztésben M. Terézia uralkodásának utolsó
tizede korszakot alkotott. A finomabb gyapjas birka Ma-
gyarországban addig alig ismertetett: a múlt korszaklmn
1) Skerlee Deseríptio iiib. |. Ő2.
2) Sehrartaer íno kiail. 161.
128
SzelepcséBTi énektOl behozott neneBébli f)M résttit ktvess-
Tea , réssiiit elfiUólTán maradványatliaii. A Jó akaratú ki-
rilyné tehát ezen iparágat is kellőleg méltányolTán , 177S-
ban háromszáz huszonöt merino Mrkát hozatott Spanyolor-
szágból s Merkopailon , a károljrfehérrári út közelében, Jnh-
m^'orságot állítatott, melly később ti száUityányok által
szaporittatván , mintegy bOlcsöje lőn Magyarországban a
nemesebb Johfignak. A kÖTOtkező hét év azonban melly
alatt M. Terézia még boldogitá kormányáTal Magyarorszá*
got, sokkal keresebb TOlt, mintsem e miuorság közönsé-
gesebben megismertetett, saz előítéletek, mellyek ezen, a
magyarnál tekintetre hityányabb , természetre gyöngébb és
Anyásabb fs^ körül uralkodtak , legyőzethettek YOlna ; min-
den siker , minden utánozás nélkfil azonban e példány-ma-
jorság még sem maradt; legalább az első lépés megtére
TOlt ezen , ma már oUy bőven JÖTedelmező , nemesebb joh-
fignak meghonosítására. A részletesb eredményeket azon-
ban , nüTel nagy részben József korába esnek , a köretkező
szakaszban adandóm elő. A magyar fignak tenjrésztése
az egész országban elteijedt TOlt; ezen kivfil, a temesi
bánságban még az úgy nerezett zlgarra, bácskában pedig
s némelly egyéb helyt a racka jnhDrO is tenyésztetett A
közönséges fig tenyésztésével , gyapja miatt , kivált Vesz-
prém , Győr , Fehér , Tolna , Békés , Pest , Nógrád és
Csongrád megyék foglalkodtak ; tenyésztették azt még Zó-
lyom, Gömör, Hont, Árva, liptó, Túróc és Szepes vár-
megyék is , de nem annyira gyapfa , mint teje s az ebből
késziteU sídt , túró és a nem rég közönségesbe vált v^f <)
miatt, mik e megyékből nagy mennyiségben keriUtek a ke-
1) Sehvartner 24ik kitd. 1 , 370.
129
reskedésbe 0- A birka számát Mag^arországliaii e kör-
utak Tégéa mlntegj 6—8 millióra tehetni ; gyapja évenként
karftIbdiU 150,000 mázsa vitetek a kttUOldre; azonkivfil
sok foidiltatott MrOstdl subákra, kOdmönyOkre stb sok Ortt
pedig elevenen kihi^tatott Csehországba ^.
A méhtenyésztés is nevezetes volt már e korszak alatt;
kOzOnségesben s nagyobb, szorgalommal gyakoroltatott alsó
TótiNTSzágban , a temesi bánságban, Arad, Békés, Hont,
de még inkább Szepes , Sáros , Zólyom megyékben ; külü-
nOsen említést érdemel e tekintetben Lőcse és Rosnyó;
amaz kivált méhsere , (mellynek főzéséből a város évenként
mintegy 20,000 ftot vett vala be), emez viasz müvei miatt. A
méhtenyésztésben akadályozta eddig a nagyobb gyarapo-
dást az , hogy a magyar nem tndá kivenni a mézet kaptá-
raiból a nélkOl , hogy a méhet meg ne ölné. M. Terézia
erre is kiteijesztvén ügyeimét, tObb megyékbe, hol ezen
iparág szorgalmasabban űzetett , a jobb méhkezelésben jár-
tas embereket kfilde szét, tík abban az i^Joságnak, mellyet
az ebbeli szorgalomra különösen felbnzditott , leckéket, ta-
litást adnának. Azonban akár az ^jltás ellen uralkodó
előítéletek, akár a kiküldött mesterek s ezek bizományo-
sainak tudatlansága vagy hanyagsága okozta, — ezen szép
hasznot Ígérő intézet nem sokára legtöbb helyt dugába
dőlt , csak némelly ^szaU megyékben , p. o. Trencsin , Árva,
Qptó, Zólyom , Szepesben honosúlván meg némikép ^). A
^elfogyasztást leróva , mintegy két ezer mázsa viasz , és
1) l]. o.
2) L. erről bóvebben SehTartieri „Sebaafe^^ alatt
3) L- e társjról Sxapáry : Der UB(liitig;e Reiehthimi stb. — és
Sksrlee: Deteriptio physieo- poL Situationis stb. J. 50.
ISO
négy exer mázsa méz Titeték a kUflUdre ^). — Itt még kéC
tárgyról kellene szölaDimk : a sely emhemy ók éa a sertés te-
nyésztéséről , nagyobb Oszefiiggés és tOkéletesb előadás
miatt azonban amazt az ^ar második, emezt a kereskedés
cikkelyére tartom fel.
11.
Ű I P A R.
1. MESTBRséGBK , GYÁ&AK, KázHOTBK.
m
Városaink iparáról szólandó » szttkségesndí látom,
azoknak e korbeli állapatát néhány átalános vonással érin-
teni. Azok a törők ostromlásaitól s igájától » a szatmári
békekötés ntán pedig a belforradalmak nyagtalanitásaitól is
megszabadnlván , mind jogaikra s Uváltságaikra » mind
népszámokra s érrel együtt iparok - és jólétökre nézve gya-
rapodni kezdenek. A rajtok ^tt sebeket már I. LeOpoH
s ntóda is kezdé orrosolni , részint ti lakosokat szállttfán
az elposztiltakba y részint jogaikat Tisszaadva s megerő-
sitve az ezekben megcsonkúltaknak. Boda- Pestnek lako-
sai már az emiitett két király alatt szaporitUttak iU > több-
nyire német » szállitrányokkal ; de önkéntesek is számosan
telepedének itt le: előbbi kereskedésének híre, arra alkal-
mas TOlta, annak lassankénti éledése s az áldott Dnna»
melly a költözést Németországból igen megkönnytté , ntím
sokára élénkebbé tevék az iker fővárosokat Pestnek még
Leopold adott 1703ban lU szabadok levelet polgári, kéz-
I) Sdivartner Isö kl«l. 104.
131
■Éri és kereskedési JogalrAl ^). BszCergam , Fehénrár,
SMged kasosléképes még Leopold és I. Jtesef alatt &meU
kedének ISI rondáikból s népesittetének meg: régi Jogaikat
e Tarosok mégaz 171Ski országgjülésnek » meÜTnek a miatt
kérelmet nyiUtAnak be » közbejöttére nyerték vissza >)» mos-
tani kiváltságaikhoz és szerkezetökhez pedig M. Terézia
alatt Jotottak. Debrecen és Szatmár- Németi szinte az em*
litett országgyűlés által emeltettek a szabadok sorába;
Szabadka pedig M. Terézia alatt ^). Wj Jogokat nyertek
ÚJ-Tidék és Zombor is. Az 1741ki törvénykönyv is több
cikkelyeket foglal magában » mellyek a királyi és bánya*
városok sérelmeit orvosolni rendelik ^).
De ezen királyi vagy törvényhozási rendelményeken
ktvAI léteznek még mások is , mellyek egyenesen a mttipart
• késmftveseket érdeklik. Ugyan is tekintetbe vévén az
1723diki törvényhozó testfllet , hogy az országnak hosszas
nyomorúsága a kézmftveseket részint igen meggyérlté , ré-
HclBt egészen Upnsztitá, a ll7ik törvénycikkelyben ren-
deli, hogy my kézművesek kfllföldröl szállitassanak be,
minek könnyebb eszközölhetésére, illy bevándorlottak tizen-
öt évig mindennemfi adózási tarhektöl fölmentettek; nehogy
peAg ezek a flHddilvelésre adván magokat , kézmftveiket
eDiany agoUák , a Ur. helytartó tanácsnak meghagyatott,
hogy őket a földvásárlástól eltiltsa , egyszersmind pedig
Mlgy eUen , hogy a bevándorlottak szabadékos éveik eltöltő
itán ismét ki ne költözzenek.
1) Ai oklerél oI?mIuU6 KatonáMál 36, 24&.
2) Deer. 1715 : 30, 37.
3) Art. iOS. 100.
4) AH. 30. 40.
132
A céhek ttgyében is tObbszOr rend^lkeiett tőnrénylMi-
zámnk. Azoknak a kézBíli iparra káros befolyása e kor-
ban már meglepOleg nyilatkoxott tObb olly neafl ssabályalk-
baa , mellyek vagy a kézmUvek gyarapáltál » \agj ax álUlok
készített cikkekhez kOnnytt s olcsó Juthatást megakadályo-
zák s megnehezítek, lllyen TOlt az péld. mellynél fogra a
mttnek ára gyakran értékénél fUlebb emeltetek, s azon mes*
terekre, Uk azt az igy meghatározott áron alul adnák, nagy
. bírság Tettetek ; iUyen az is , melly szerint társalatokba
csak nagy tfszveg pénz letétele ntán Juthattak i^ , kivált
nem városaikban s liasoiiló céhben álló atyától származott
mesterek ; miben célok volt : a több mesterek által okozan-
dó csődület -s OTTel a mdvek olcsóbbságának meggátlása
stb. Az I7l5ki országgyűlés tehát ezek által az ország
javát sértetni látván , mindenek előtt megiUittatni és szoro-
san megtartatni rendelé az 1659diki 71dik törvénycikket;
minél fogva a kézmfivek , mérendő hns stb. árát meghatá-
rozni a vármegye jogosítva vagyon ; továbbá az eléggé
ügyes , iU mestereknek a céhekbe minden Qsszeszorltás
nélkül és tOrhető fizetés mellettt fölvételét tisztt közbevetés
által is eszközöltetni rendeli; végre pedig a királyoktól
nyert szabadékaikat meghagyván , minden az ország törvé-
nyeivel s javával ellenkező szabályaikat eltörli ^). Ax
I723ki 70dik törvénycikkely pedig ezeket megerősítvén hoz-
záacUa, hogy a céhek azon kézmdveseket , Uk a társulat-
ban nem létezvén, a városokban földesuraik magány szá-
mára űzik mesterségöket , erőszaktétel bttntetése alatt,
foglalkodásokban ne nyugtalanítsák. Mind e mellett is
azonban » midőn az I729ki országgjrfilés „nagy kirúgásait
1) Art. 70.
ISS
liCná a kémATi egyeseltteknek abban : hogj azok önhatal-
makból a Tldékeken Hók céheket is alkotnának, közOlTén
azokkal némi azabadékokat ; hogj különféle szabályokat
alkotnának a népközönaég kárára ; hogy a társulatba ikta-
tási taksát mAd fdett fölemelnék s ez által a kézmfiTesek
szi^rodását akadályoznák; hogy azokból a magyarokat
(nationaUstas) Mzámák s ekként szabadságaikkal önkényök
szerint Tisszaélnének" : azt határozá : hogy az ekként ki-
rúgó céhek, ha egyes esetekben a helytartó tanácstól cs-
atán is vádoltatni fognak, céhi szabadékaiktól megfosztas-
sanak , vagy a körfilmények szerint máskép , de példásan
bflnhesztessenek. — 1777ben mindössze 13,934 céhbeli
Biester, 12,516 legény és 4671 tanuló létezett Magyaror-
szágban; nem értrén ide a íUnsi, céhen kiTflli kézmftvese-
ket ^).
A mindenni^i szükségeket pótló kézmüvek a lakosok-
kal együtt hamar meghonosúltak a töröktől pasztán ha-
gyott Tldékeken ; sAt a nagyobb Tárosokban némelly fény-
űzést tárgyazók Is. Bel álUtia *) , hogy a nem rég paszta
Bodán, oUy hirtelen gyarapodtak nem csak a darrább s
közönséges , hanem finomabb kézmüTek is , mi szerint alig
van azoknak neme, melly ott gyakorlatban már nem TOlna.
E föUHró egyéb, a töröktől Tisszafoglalt helyeken is dicséri
a késmüTek gyarapúltát. Egyebütt pedig , hol a zsarnok
nem hagyá maga után posztitása nyomait , a béke malasz-
tos ölében szükségkép gyarapodniok kellé a kézmüveknek ;
mit már csak a fönebb előadott céhszabályokból is lehet
kÖTetkeztetaL Azonban , ha néhány Tarost kiveszünk , ezen
1) SehTartecr Uik ki«4. 1 , 201.
2) Not. Huff. N6t. a , 460.
ISi
dtO sifikségtt kózmlhreBdc sokasulása toU miUdiieBi ndnden
kaladáfl » Bit e kor e teUotetbeH előmutathat RésiúBt cé-
keinkadc érintett szükkebUisége , mi szerint a tirsniatoklMi
lépest oUy igen megnelieziték » részint más» magálian a
nemzetben létező okok kézmtreinlret nem hagjrák nagyobb
tökéletességre Torgődni; ndért a boni készitményndc igen
csekély volt a becse. De nem tagadhatni » ebben az elő-
ítélet is sokat tőn, mdly a honi készítmények eflen nyi-
latkozott, s az arainknál közönséges diyat, melly csak
külföldinek toUUdonttott becset Történt, hogy honi mA,
ha legjobb Tolt is megretteték; miért hogy kelendőségre
Jnsson , bécsinek , franciának , kénytelenitettek azt dkeresz*
tdni kalmáraink. Még mhanemttek péld. nőc^pők is , nagy
részint Bécsből hozattak; s egyedOl e cikkelyért körAlbe-
lU 50,000 ít folyt évenként a külföldre ^). Szabőmeste-
rdnket gyarapitá az I76idiki 24ik törvénycikk, meUynél
Itogva a magyar ezredek mházata, valamint honi kdmébőU
ngy honi szabok által is rendeltetek készíttetni, mintán a
tett kísértetekből világosan UtAnt, hogy honi anyagból nrin-
den katona mez 15 krral olcsóbban, s honi mesterritfől
szin; olly jól készíttethetik, mint külföldiektől *).
A gyárak- és mannfáktnrákban nagyobb előmenetel,
több élénkség mutatkozik. íme itt azoknak rövid áttekin-
tése. Hogy azonban fMre ne értessem, megjegyeznem. keD,
pí szerint a gyár szó alatt nem mindig oUy nagy kézmAvi
intézeteket értek, minőket a külföld, yagy az i^nbb Hő-
ben honunk is mutathat.
í) SUtffltftehr AvíklárufeB t. OretlMuui. GöttfagtB 1T07. 2,238.
ét Mttller, 8ehe4laM d« Stota FsMesr. wi MMmlketav.in Hnf.
2) KAtons 30 406.
135
Pdsstö e korku sok helyt készíttetek, többek kOzt:
PriTigyéii, Nagy- Szombatban, Modrin, Sopronyban, Yit-
tescen, Budáii, Pesten, Székesfehérráron , Keszthelyen,
Kőszegen, Tatán, Hatranban , Nagy- Károly ban. Málna-
liatakán, Nögrádon, Ugrócon, Trencsin megyében, /i Sze-
pesség számos városiban stb. E helyeken készült posztó
azonban kOzOnségesen darra , a póifnép számára . szánt
volt ; a kSzépszorüségen 15101 emelkedni a ílnomabb gyap-
ja hiánya sem engedé. Állíttattak azonban e korban már
talAJdonképeni gyárak is. Illyen volt a Mosonyban 1776
láfán Krisztina főhercegnőtől emeltetett E gyár számára
Blosmiy megye számos helységei: Óvár, Ri^ka, Boldog-
asszonyfidva, Somoija, Levél, Zanek, Halászi stb. fontak,
ezeken kivtll mintegy hatvan személy dolgozott a gyárban.
Készítményei kfilönféle, középszerű posztóból (halb migli-
tser, Kronrasch i^b.), flanellből s egyéb gyapjúszövetekből
állottak. Erősebb lábra azonban nem jathatott; évenkénti
bevételei 50,000 ltot nem haladának meg. E gyárral kelme-
fiBStés is volt kapcsolatban ^). Illyenek voluk továbbá a
borostyánkői és kisbéri , mellyeket e korszak utolsó éveiben
gr. Batthyányi li vadőr állíttatott; ezeknek sorsa azonban
a következő korszakba esik. — E korban 1767ben vetette
meg a gr. Forgách család is alapját a gácsi gyárnak, melly
azonban kezdetében igen csekély volt s posztót még nem,
hanem egyéb gyapja szöveteket készített. A gyapjákelme-
gyárak közt e mellett említést érdemel még a teplici,
köpcsényi, podboijei , Pozsega megyében , hol leginkább
llanell és sok, ngy nevezett, ába-posztó készíttetek. Fog-
lalkodtak Ulynemti kelmék készítésével még : Soprony me-
I) KmrsblBttliy Le^leoa. Wletelbirz*
136
gye több helyei » Apaün, Bács megyében stb. Pokrócot,
Talamint szflrposztót is » mi több Tidéken kedvelt mezét ad
piijainknak , sok helyt készitétaek Nyitra, Trencsin, Sze-
pes stb. megyékben; Tatán a jiokréc - csapók száma mint-
egy száz ötvenre ment. Miaván» Nyitra megyében, mintegy
80 szfirposztógyártó létezett, kik egyéb szöveteket is ké-
szítenek. Debrecenben fekete gubák igen nagy mennyiség-
ben készíttettek. Említésre méltók itt még azon szerb csalá-
doknak , mellyek Leopold alatt Bács megyében s a bánság-
ban letdepittettek , g]rapjaszövet készítményeik, szőnye-
gek , pokrócok , mhanemüek, miket a szinte magok csinál-
ta sárga, vörös, kék és zöld festékekkel szoktak megszi-
nezni ^).
Gyapottkelme gyárat e kor kettőt hozott elő. A% dső
e nemben volt a sas vári kartongyár, Nyitra megyében , mely-
lyet 1754ben (Schvartner szerint I756ban) Ferenc császár,
M. Terézia félje , állíttatott Néhány év múlva SchnU^ és
társ. bécsi tözsérek , vevék e gyárt áltaL Számára Nyit-
ra és Trencsin megyék több helyein , sőt Körmöc és 8d-
mec vidékén is tétetett a fonás. Évenként nagy mennyiségű,
de igen középszerű minőségű szöveteket szolgáltatott, mi-
ért e korszak alatt még az országban sem jnthatott jelesebb
névre. A másikat bizonyos Falket emelte többek társaságá-
ban Gseklészen , Pozsony megyében, l766ban; felkészítése,
házon és telken Uvfil, 60,000 flrtba kerAlt Készítményei
cicböl és kartonból áUottak ; a szükséges gyapott Bécsből
száUítfaték. Ezen gyár mindjárt lölállíttatása után nagyobb
virágzatra s hírre jatoU a sasvárinál; készítményei igen ke-
i
1) Orellmann SUtist. ávfklür. 2, 258. köYf. Korabiaszky Uxi-
eon több belyein , és SehTtriner Sfaiitlik.
137
lettMk TOltak; Mk Intézetei léteztek Köpcsényben, Buiii-
taB és GyArOtt, esek szoigáltaták a fonalat De élete rO-
Tid ToU: 1780 t^fán Wachfler kereskedő Vette meg azt*
már mint pangásba sAlyedtet s Ucsinylien folytatá egy ideig
a mikészitést ^)
Vászon gyáraink kSzt nerezetesbek Tálának e korban
atepUd, péprádi, bélai, íttlki, szombathelyi (Szepesben),
mellyeknek készítményei legkOzelebb állottak a kttlfSldéihez.
YászonszÖTéssel foglalkodának még (olly mennyiségben ér-
tan 9 hogy mfiveik kereskedésbe kerültek ; mert az egész
országban » a nagyobb Tarosokat kiTéTe» alig TOlt ház*
hol házi szttkségre nem fontak , s helység » hol néhány ta-
kács nem létezett); Sáros, Árra, Táróc, Trencsén, liptö
(itt klTált Boca íUn, hol régente igen finom, de kérés arany
is ásatott, riOui ház TOlt szÖTőszék nélkU), Vas stb Tár-
megyék lakosai. Szepesben és Sárosban cérna és cémacsip-
ke is nagy mennyiségben készíttetett. Fehéritök , kallók Is
tObb hdyt léteztek e megyékben. A belkészitmény azonban
még nem i?klé eléggé az ország szükségeit ; UTált finomabb
yászim még nagy mennyiségben hozatott be Csehországból ,
Sleziábói és NémetalfUdről , miért éTenként mintegy 150
ezer frt folyt U a kfilfOldre *).
A selyemtenyésztés és gyártás kezdete nálunk ÜL Ká-
roly s derék tábornagya, a már dics^nre emiitett Mercy ér-
danei kOzé számítandó. Ez a temesi bánság minden hely-
1) L. eiekrAl Korabiaiiky Lexleon. Ssssía és Landsiti t&ók siatt,
ét Grellmaa Staflit Aafklaer. 2, 252. Miller Setiediui de
Stata Fabricar. Hug.
2) Orellaau 2, 260. k»T. — Siapáry: Der maihltife Reielifliui
•tk. — Korablattk j LezieoB , ét SehTartaer StaUtt
1S8
Bégenben Utettetett qperOkat; s oUj nagy kasgalonnai Ibg-
ta UH esea, az omágra nagy kasnú, azmélyére aésre
kedreac tárgyat, hogy midőn néhány csanete e iatal illtet-
▼ényeklien megsértetett » lialálos bttntetést Is Urdetett ásók-
ra, kik Ulyetén kárt szándékosan tennének. Iffintán e fák
megerősödtek, alkalmas egyedeket hozata a kUflUdröl a
selyemkemyék kezelésére s annak a nép kOzt is eltedess-
tésére. Nem sokára ezntán fllatorinmot és gyárt emeltetett
Verseeen és Temesváron, mellynek egyik kttlTárosa, a Fak-
rika, e setyemgyártól Tette nerezetét A szép tOrekrés U-
Tánt sikerrel Jutalmaztatott A temesTári gyár gyOnyOrft szO-
Teteket kezde szolgáltatni; az elsőt, mint az intézet zsen-
géjét, oUy nagyra becsülte a jámbor király, kogy azt nem
gondola mi illőbbre forditbatni, mint a siker-adteak dicsőí-
tésére, egyházi öltönyre (casriára). A második darabbal pe-
dig felséges nejének kedveskedett; mi nülly finomál készUt
TOlt, eléggé b&onyt<)ák a királynak adományához kapcsolt
eme szavai : „Selbiges sey so eben erst aos Buris gekoiH
men.'' Azonban Károly és Bfercy halála után ezen fiatal
intézet sokat szenvedett M. Terézia dső éveiben veszélyes
és hosszas háborúkba bonyolódván , figyelmét reá nem Ibr-
dithatá. A bécsi bank, melly, ndnt emiitők , az egész teme-
si bánságnak birtokába jatott, nehogy a magyar az osztrák
gyárakkal vetélkedésbe áUjon, a selyemtenyésztést nem
csak elő nem mozditá , hanem mi^d végkép el is nyomta, a
nagy vám és harmincad által, mit a bánság határain flU-
álUtvátt, kOlönösen használt ezen iparág elfC(Jtásáni. B
szfiklpsblfiségnek nem csak az a káros következménye voK
t^^ » ^őgy a bánsági selyemmannfaktarák pangásba estek,
hanem az is, hogy ezen áldásos iparág onnét, mint kellett
volna, s már Károly alatt valóban kezdett is, az ország
1S9
máM vidékeire gyonabtan nem teijedheieCt; laert euél fog-
Ta az onzáglakosok ezen iparággal Mvebben meg nem ia-
merkedheCréB, nem nyerhetének hi^jlamat, eperfAkat ültetni
4s aeljrmet tenyéasteni. A hét éTea háliorA TégéTel axon-
baa esem ^^urágra is kedyezöbb korszakot dertte ISI az or-
sziganya gondoskodása. Észrerérén t I. hogy a selyem-
tenyésztés » hasznosságának ismeretlensége miatt nem gya-
rapodliatik » 1761ben Jntalmakat hirdetett a szorgalmasba
tenyésztők számára s egyszersmind egy .JMagyar selyem
mha'* dmfi SoUeneghtAI irt s Pozsonyban nyomatott ér-
tdKzésben ntasitást adatott a tenyésztés mó4jában. De
flydalom , ezen ágára az iparnak még nem volt megérve
az ország mteden Tidéke. Biilly visszhangra találtak né-
hol Bf . Teréziának a helytartó tanács által hirdetett több
rendelményei , ezen iparágat meghonosítani sürgetők, bé-
lyegző tanúságát adta bizonyos megye, melly az emiitett
a kormányszékhez adott válaszában világosan kUelenté,
hogy azért nem volt eddig a selyemtenyésztésben nagyobb
buzgalommal , mlvd arra tOrvény által nem köteleztetik ^).
De szerencsére e szűkkeblű hanyagság nem volt kOzOnsé-
ges. Néflielly, kivált alsó vidéki megyékben még ugyan-
azon, másokban a kOvetkezO évben tétettek próbák, mik-
nek annyi foganata lOn, hogy az 1765ben tenyésztett se-
lyem legombolyitván másfél mázsát nyomott Blaria Tftrezia
e sikertől buzdittatván , még azon évben Solleneghet Eszékre
kfildé, hogy a sélyemtenyésztésben ott nyilvános oktatást
tartana , egyszersmind pedig megparancsolá a szoimzéd
megyékndí[ és városoknak, hogy iQaik kOzOI néhányat e
leckékre kül4Jenek, Uk aztán ebben elég tadományt szerez-
1) flktrite :Pn)}c«tu| Isf • Mothr. latOT Aola Def. Cos* f . T.
yen , homi epreseket ilUesseiiek , aiokból a sép lOst cae-
metékeC ingyen osssanak, a ait a lienyók keielésében ok-
iaaBik. De nünt elAbb , most is iShb hdjt mCatkozott ha-
V^^S^ ^^>^S7 elöitélet, Bii» ndnt sok aás liaamos lUittaok-
náF^tOrténni szokott a régihez olly makacsol ragaszkodó
hazánkban, olly megrögzött apathiában vagy gyilöletben
fejezte U magát ezen annyira hasznossá Tálható intézet
ellen , hogy több megyékben , részint miyel epresek nem
ültettettek, részint mivel a selyemtenyésztAknek kezdetben
elég segély nem adatott, néhol pedig a selyem - léWgyelOk
tudatlansága elölte a táplált reményeket Ezek tObb máé
akadályokkal összekapcsolya okozták, hogy csak Tótor^
szágban s Uyált a katonai határszéleken, bánságban és
Pest, Bács, Tolna, Csongrád, Békés némdly helyein kai^
hatott lábra a selyemtenyésztés ^). Tótországban a bécsi
kereskedési pénztár (Ctommerdalcasse) hat ezer forintot
fordított 1765ben a selyeaiteny észtésre ; s e csekély töke
pár év málya olly gazdagon kamatozott, hogy már I769ben
17,000, 1774ben pedig 20,000 ftnt selyemgnbacs kftldetett
ISI Bécsbe. Az említett megyék némdly hdyein tett kísér-
letek szinte kielégítek a Tárakozást, s a sikár lassaakénl
gyarapitá a TáUaUtot; p. o. Kecskemét» 1774ben 438 fiont,
a következő érben 606 , a harmadikban 874, s végre 1780-
iMui, negyven hián, 1000 font selyem tenyésztetett Ha-
sonló volt a siker Szabadkán, Tolnán stb *). A bánság-
ban 1777 óta kezdett több évigi pangása ntán ezen iparág
4 életre hozatoi, midőn t L e tartomány Magyarorszá^oz
visszakapcsoltatván, a határszéleken feaálló, nyomasztó
1) Skeriee : Projeetui Ug. moÜ?. inter Aeto Dep. Coa. p. 57.
2) Ssapáry : Der mthiiig* ReichttniM Un^arsi tib.
141
kanúncad megszfintelett. — A már említett temesTária ki-
Tül e korazakbaii még egy selyemgyár állíttatott a Uncs-
tár kOltaégetai BelloTáron , melly amannál még nagyobb »
kilOnféle azOTetnemekben összesen harmincnyolc szOröszé-
ken dolgozott. Versecen , PancsOTán » és Eszéken pedig
Uatorinmok, gombolyitó gépelyek állottak. — Epeijesen,
ámbár e tájon selyem nem tenyésztetek, egy csekély fá-
tyolmanofidttura létezett. Nagyszerftbb TOlt ennél a Fiu-
mében I777ben állított fátyolgyár , mi elején is mindjárt
annjriyal nagyobb reménnyel biztatott , nünthogy a kelléke-
ket (Requisiten) a tmgeren kOnnyen lehete szállítani ^).
A kelmefestés ( SchöníSrberey ) is nevezetes haladást
mnCatott e korban. Késmárkon illyen már rég fennállott,
4e készítményei hírre nem juthattak , mig nem dr. Pfeiffer ,
miként íQnebb említők , egy nj , a kárpátokon tenyésző nö-
TényMl készült s igen szép, az indigóval vetélkedő kék
festéknek fölfedezése által azt id életre hozta. Új festő
késmftvek állottak fel e korszak alatt Apatinban , Bodrog
megyében , Kis - Béren gr. Batthányl Tivador költségén,
Baccariban és Pakracon , Pozsega megyében. — Egyébiránt
tOlib vidékeken szokásban volt az asszonyoknál , kivált az
aUüldön lakó szerb és oláh családokban , vászon és gyapjú
szffveteiket festeni , miknek egy része néhol kereskedés tár-
gyivá Is lön. E célra az ország kfilön vidékein különféle
nÖTények fordíttattak; többek közt ezek: yizi peszérc (Ly-
eopns) mi megszárítva s vitrioUélben felolvasztva igen jó
Cekete szint ad ; tcjoltó galAJ (Gallinm), miige , vagy keresz-
tes gahU (aspemla) , mind a kettő vörös festéket ad ; szint
oUyant ad a vaijntövisbenge héja (Rhamns Gartharticas),
1) L. ezekről m e eikk alatt eMIg idéiett forráMkat.
14S
bogyM pedig zOldet; tOTábbi borbolya yagy linysom gyS-
kere TÖrOset, bogyM szép sárga szini adaak; ugyan illy
szint készíthetni a rekettyéből (Geniste), korbácstt-yagy
üogas rezedából » halgyomálból (bieraceom), peremér-Tagy
gyttrfiyirágból ( Calendnla ) » nyir - s znzmóbM (Uchen);
tOTábbá festőcsttUeg - Tagy IzacsbM és zsolttnábél (Sem-
tnla) világos és sötét kék festéket készítettek, Tillaniagbél
(Bidens) pedig és medyetalpból (Lyeopodiom) barnát ^).
ntűnö Jéságnak yalának kominkban a bőrkészítmé-
nyek » kivált a német céhbell tímároké; p. o. a pozsonylmn
készült talpbörOk. Nagy mennyiségű bőr vitetett ki hazánk-
bői Németországba is , melly ott magyar bőr nevezet alatt
igen kelendő vala; készíttetek az több helyt, kivált Buda-
Pesten , Bi^án, Komáromban, Fehérváron, Német-Lipcsén,
Liptó— , Ri^ecen , Trencsén megyében , hel mi^dnem kétszáz
timár létezett, s leginkább bárány* és boijabőrt készített
Pestről Jó pergamen, Nagy- Kanizsáról pedig sok és Jó
vörös kordován kerfilt a kereskedés alá. Debrecen régtől
fogva híres volt a borsába és guba készítéséről. Említést
érdemelnek még a lévai s a ráthóti és Jolsvai timárok Csö-
mörben, s a vittend és privigyd csizmák *). A magyar
cserzők és szficsök sok más, ködmöny , kncsma stb. mha-
nemtieket készítenek a pórság számára ^).
Méltók emUtésre Szerem lakosinak kiUönféle , igen
csinos készítményei a nagyobb donai halak szálkáiból; va-
lamint a Uptó, Trencsén, és TAróc megyebelieknek Agye-
sen és csínnal font kosaraik, mellyekndc fonásában, UváU
a gonthfalviak , Uptóban , tilnteték ki magokat.
1) Orellmma 2 , 200.
2) Bel Not. HiBg. Nor. 4 , 425.
3) OrtllmM 2 , 267.
14S
Ax élelauiemfi mestenéges készKmépyek kSxől leg-
teijedtebbeii dhratozó Tolt az égettbor. A szepesiek még
a lengyel nrasága alatt megked¥elték azt » s azóta nu^dnem
minden káztan találtaték pályinkaföző kazán ; és szint
oüyan jél értettek annak készítéséhez , mint ^szaU szom-
szédaik. Lassanként elteijedt ezen itallali élés az alsóbb
Tidékre Is, és egészen elfoglalta helyét az addig kedvelt,
kölesből készAlt boza italnak. A magyarok a pályinkát
tSrUUyból, a rácok s oláhok pedig szUvából főzték TOlt.
RozsoUsgyár a korszak végén állott már Finmében, gr.
Forgaché Újlakon , továbbá Pilis- Csabán , és kettő Po-
zsonyban. Tótországban divatozott a kökény páljrinka,
mdly , mivel más égettbomál gyöngébb , igen kedvelt vala.
Béla lakosai Szepesben, a Soprony s némelly felső me-
gyeiek sok boróka pályinkát is készítenek, s avval Osztrák-,
és Gsdiországba nyereséges kereskedést flztek. — Ol^j az
alsó vidéken sok készitíették , len- és kendermagból, rep-
céből stb. Galantán , Pozsony megyében sok tökmagolAJ »
a bakonyi erdőségben pedig bfikkob^ fittetek , miket a köz-
nép a még kevesbbé divatozó viU helyett használt böjti
eledeleiben. Hires volt ol^sa^tóiról Szömény , Tolna me-
gyében. A Táródak kivált a kő- és borókaolájt, valamint
az úgy nevezett magyar balzsamot (alkermes) is nagy meny-
nyiségben készttették.
A hamozsir készítése sok kezeket foglalkodtatott az
erdős vidékeken. E korban már kénjrtelenek valának azt
több hatóságok össze is szorítani a fának , mit e foglalko-
dás nagy mennyiségben elnyelt, megkiméllése miatt. Ne-
vezetesb hamazsir- főzések voltak a bakonyi erdőben több
helyt. Tolna, Verőce, és Temes megyékben. — Az enyv-
főzések közt a győri volt legnagyszerAhb , mieSVi ^^^A^^n^
iiyét olly mennyiségben szolgáltatá, hogy avral nem csak
az ország nagy részét ellátta, hanem kUfSldre Is szállít-
hatott. — A sziksó és salétrom már e korban is egyik leg-
nerezetesb cikke TOlt a magyar mAipamak. Salétrom tSb-
bek közt Nagy - Szombatban , Szetnicen, Liptó Megyében,
Besztercén » Bartfán » Nagy-Kállón » Bndáni sziksó- soda
pedig Székesfehérvárt » Debrecenben, Szegeden, és Bihar,
Szabolcs , Heyes megyék több helyein főzetett , hol szikes
tayak léteznek. A kor régén fölállított sziksöfözések Szar-
vason , Komáromban és Nezideren a régieknél sokkal tisz-
tább és erösb sodát készítettek , minek a külföldön is nagy
kelendősége TOlt. — Szappany legjobb főzetett Delnrecen-
ben és Szegeden ; könnytisége és szép fehérsége miatt
mind a két hely készítményei igen kelendők a belvásáro-
kon, sőt ismertek valának Német- és Olaszországban is;
kedyelt tnli^donságát a vidéken találtató sziksó adá, de
készítési mó4ja is kttlönbözött a más szappanosokétól.
Lőpor annyi készíttetek , mennyi a honi szükségeket
bőségesen fedé. Különösen méltók említésre a szolgáltatott
készítmény mennyisége miatt a bndai , kassal és borostyán-
kői lőporgyárak. Kénhnták is több megyékben léteztek,
legjelentősebbek lőnek e kor yégével a temesi bánságiak ,
meUyeknek készítménye évenként körülbelül 25,000 má-
zsára mentek. — Gálic- és timsó- főzések szinte több hetyt
léteztek. A Gyöngyös melletti timsó -forrás elég bőva
Űzetett. A bartfU források is sok timsót foglalnak magok-
ban. Oalic Selmecen és Szomolnokon legtöbb készttették;
Borostyánkőn pedig galicolái és yálasztóviz ; ugyan itt
készfiit dnober is , mint szinte Krasznahorkán , Alsó-Sajos,
Gömörben s több más helyeken. — Ovegluiták a követ-
kező helyeken legtöbb müveket szolgálUttak : VörOskéi
Pozsony negyében, Nagy-Szlatlnán Trencsén m., Gombá-
Bon liptó m., DiTinben Zólyom m., I>etTán, hol firegmet-
szés l8 gyakoroltaték , Yaros-LődSn Yeszprim m., ErdMOn
Szaünár m.. Bedben Bihar m., Szlatinán KnuMó megyélien
8tt». KfilíOldre azonban ezek közöl egj sem szolgáltatott
müTeket — Papiros-malom mintegy tizenöt helyen létezett,
legtöbb és jobb mfl készfllt Borostyánkön, TepUcen és
8z. Mihályon Uptöban ; de valamennyinek készítménye sem
▼olt elég a belszttkségre, minöségök pedig a középszerűsé-
gen flUOl nem emelkedett.
Dohánygyárak legnerezetesbek valának Pozsonyban,
Kassán, Pozsegán és Fiomében, a kor végén keletkezett
Pesten és Péterráradon. B, gyárok készítményei fekete
bomóbél áUottak. Nevezetes volt honunkban a sárga,
agy nevezett, spanyol bnmó, minek készítése a szerzete-
sek által teijeszteték el ; leghiresb iUy nemfl tobák készült
Kolosvárt, az úgy nevezett, szent-péteri (Kolosvár egy nt-
c^látél, hol a gyár állott, nyerte a nevet). Saradon, és
FIzes-Gyarmaton.
Cserépedény asztali s konyhai szBkségre régtől fogva
készíttetek Tatán, Pontjeleken Hont megyében, Gácson,
Nagy-Táradon , Telegden Biharban , Pozsonyban , Rima-
szombaton, Nagy-Palagyán, Margittán s Liptó, Hont,
Négrád stb. megyék számos helyein. Kfilönösen hirre ja-
tott e korszak alatt a holicai kőedény - és nu^olikagyár ,
mdlyet Ferenc császár , M. Terézia féije , állíttatott. A ma-
gas taliUAonos kfilönös bazgalmat fejte ki e gyár virágzatra
emelésében : ö maga ny omozá ki a hegyek közt az e végre
^^vaii— földet; ö maga tanitá a gyámokot azon máz ké-
szítésére , melly az edénynek olly szép fényt és fehérséget
kSIcsOnzStt; készítése ennek honankban sokáig
10
146
alkotó résxei: igen fisoa homok, ón, konjluisd és Mom; hol
Uiiálta a császár e máz készítését » hizonjrtalan. Bescélfk
hogy hlzonyos Germaln^ lotharlngi származása férfit álli-
toti e gyár igazgatásához s ez alkalmazta Tolna azt itt leg^
dőszOr. Készíttettek itt mindennemfi , non csak asztali »
hanem más házi edények is p. o. láhíHrOsztő zsétárok,
korsók » \9i és zsirhödOnyök stb. miknek nem. csak fidiér,
hanem mindenféle más szinek is adattak ^). W BmUtendAk
itt a debreceni vOrOs és fekete , iszonya számmal készltt
pipák. -
Hi^ók legjobhak gyártattak: Bnda- Pesten » Pozsony-
ban, Szegeden, B^ján, Sziszeken, Pétenrárt, és Károly-
▼árosban; legszebbek TOltak már ekkor is a szegediek; ten-
geri hi^ók pedig Fiomében és Bnccariban készíttettek.
Rézmdgyárak léteztek : Borostyánkőn , Besztercén ,
GsddOTán, Zólyom megyében , Iglón Szepesben^ Cstl&bn,
Krassóban ; mind e helyeken azonban csak rézedények
gyártattak. RézmüTOsek mind TÜrOs, mind sárga rézból
dolgozók , már minden neyezetesb Tárosban f*iál*i^ttak
A yashámorok kOzt legnerezetesbek TOltak Alsó és
Felső- örBn Tas megy., Gőlnicen Szepes m., GsetnAen,
hol meglehetős acél is készíttetett , toyábbá Rosnyte s €M-
mőr megye más , kOrttlbelOl hnsz helyein; Bihar megyé-
ben , Yaskő vidékén szinte több számban ; Rosicán és Bog-
sán álgyú és puska golyók is öntettek , acél pedig igen Jó
készíttetek. Szepes sok hámorai kOzől emlitendők a stio-
széniek , hol évenként mintegy őt ezer mázsa, vas dolgoz-
totok fel kUOnféle mtvekre. Sok vasmft készUt Pelsőcőn
is GőmOr megyében. Kard-, kés- stb gyárak nagy ssám-
1) CsarloflM Topoff. ^ Statift. Arohi? f. k«»lfr. Vmg. 2, 1S4.
ai
■
/
'"^' toltak az « — -^^
tetettes
10 <»
148
GaUtöl feltalált s Pibertöl némikép tökéletesbitett Tiznerű
gépelyek , mellyek eddig az aknákban használtattak , még
mind tökéletlenek Tálának » s mintán a tíz igen nagjr erŐTd
8 mennyiségben tört vala be , azok mi^d nem meggyőzhet-
len mnnka reáforditást kívántak 8 céloknak ngy , mint az
előtt kisebb víznél, már meg non feleltek. MegbecstU-
hetlen volt tehát e tekintetben Pott», angol bányásznak,
kit Károly király a bányák igazgatásához alkalmazott, tíz-
merö gözerőmüve. Ezt ő először egy Aj-hányai aknánál
alkalmazá 1722ben; ezen első kísérletnek sikere azonban
sem a költséget , sem a reményt meg nem jntalmazá. Elég
TOlt azonban Potter érdemére , ézt megkísérteni , a tOkéle^
tes siker dicsősége b. Fischer Józsefé, ki Pottemek Újbá-
nyán már végkép elhanyagolt erőmüvét , Selmecre áttétet-
vén, s részben kUavittatván és tökéletesítvén, a legkivá-
natosb sikerrel alkalmazá. Minek még az a mellékes hasz-
na is volt , hogy a kimerített vizet csiitomába szorítván ,
hámorokra s hutákra származtathatá ^).
Még egy igen hasznos fölfedezés gazdagitá e korban
a bányák ügyét. Ezen fölfedezés nem esik ngyan az álta-
lam e munkában tett főfelosztás szerint e korszakba, de
igen annak bővebb használata s becsének elismerése.
I709ben t. i. a selmeci aknák egyikében ólom fedeztetett föl
kevés ezüsttel, több arannyal keverten. „E hasznos ás-
vány , u. m. Bel *), nem volt ngyan a régieknél ismeretlen ,
de becsét nem csak nem ismerték, hahón ha azt történet-
ből az erekben észrevették , sikeretlen mnnka Jeléül tekin-
tek. 8 ennél fogva a leggazdagabb , sok költséggel ásott.
1) Bel Not. Bmg. Not. 4, 056.
2) U. o. 4 , 540.
Ii9
almáké gyakitui csak azért hagyták el, mivel liennOk e»
Bűként liiTék» szerencsétlen érc jelenkezett. E hiliának
okát régi s lUabb emlékek abban helyezik , míTel azt a pis-
kolc (antimoninm) egy nemének lenni tárták, melly aztán*
ha feloldva a többi érckOzé koTeredik, az aranyat meg-
rontaná. Valóban káros tudatlanság , melly a múlt száza-
dokban , soha nem pótlandó kárral , sok milliónyi pénzt
. nyelt TOlt el , mintán az arany s ezüst olvasztására szük-
séges ólmot külíOldön drágán kellé yásárlani. Maga a sors
szánakodni látszott e yeszteségen , midőn e gyűlölt ásvány
a mondott 1709ki évben tj találmánya érctörökkel porrá
töretvén , a kohókba vettetek ; mi yégre felolvadván , arany-
s ezüsttel kevert ólmot adott , a vizsgálók nem csekély cso-
dálkozására s örömére'', iűtetszik ebből , hogy e fölfede-
zés nem csak az arany s ezüst felolvasztását könnyité s a
nemes érceket szaporitá, hanéhi az ólomért eddig a kül-
földre folyó pénzöszveget is megkimélteté.
Még nagyobb , mert az egész bányaügyre Uteijedö ál-
dást okozott Maria Teréziának azon gondoskodása , minek
eredménye egy Selmecen fölállított bányaiskola lön. Ezen
intézet nemében első , s elrendezél^ét tekintve » e korban
Európában egyetlen, flflszámithatlan következésű Tolt a
bányaügyre.
A tökéletesbitett gépelyek s erömflyek mellett e kor-
ban több 1^ aknák fedeztettek flfl; legneyezetesbek mind
ezd^ közt a királyi pár nevére Terézia- és Ferencnek ke-
resztelt , Selmecen nyitott , menetek ( Stolle ). Ezek által
szaporodván a jövedelmek , ezen bánya kerületből e kor vé-
gén évenUnt mintegy 60—80,000 marka ezüst, és 15,000—
18,000 marka arany került volt U. A szomolnoki bánya-
kerüleCben az^őtt a csipkdiegyi és vöröshefiV t^fuSahSk
150
▼oltak leggazdagablMk; 1750től kexdve tegfftTeddmeBli lön
a szlOTinkai bányamenet A nagybányai arany aknákat ,
mellyek az elöU igen gazdagok » a háborúk korában eOúi-
nyagolUttak és elromlottak » szinte M. Terézia alatt kezdő
egy részvényes társaság » mellyben a Ur. kamra is tSbb
rézrényt tárta » mlyeltetni. Ellenben az újbányái aknák,
mintán belölSk a Tizet Potter gőzerömttye déggé ki nem
merbeté, e korszak alatt nagy részben mnnkálatlannl ál-
lottak. A bánsági bányakerttletben , mellynek aknái e kor-
ban nyittattak meg a sokáigi pangás ntán. már 1760 táján
Üres lön gazdag rézereiröl a dognácskai Simon-Jndás- akna.
Nevezetes íOlfedezés tétetett e kor elején az iglM , rosnyói
és dobsai vasaknákban is a festék-kobalttal , mi Anstriába
kttldeték feldolgozásra ; Talamiyel később » de szinte e
kor elején találtatott ezen ritka ásvány Aranyidkán is»
AbaiUban és Bmsznón Zólyom megyében ^). — Szivesen
adnám itt olTasöimnak a négy bányakerttlet részletesb le-
írását » ha azt nagyobb Osszefliggés miatt » s nehogy az él-
darabolás által világosságában veszítsen az előadás , a kő-
vetkező korszakra hagyni nem látnám kellőnek. — EmUtés
nélkül még sem hagyom itt a sopronyi kőszén és a boros-
tyánkői kén- és kőszénbányákat. Ezen utóbbiak még I.
Leopold alatt kezdettek miveltetni. miként az 1770 s kővet-
kező évről találtató bányaabroszokból kivehető , melly
években már nagy Uteijedésben munkáltattak. E korszak
végén a tnli^donos , gr. Batthyány Tivador buzgalma annyi-
ra vitte e bányákat » hogy naponként hét mázsa kén s va-
lamivel kevesebb galic és piskolc készíttetett
1) L. eseket böfebben egy derék értekeiéiben , settyet a Vster-
Und. BUtier ISliki 52— 00 eiáaaiból kösól Ctaplovies Arekif
flfr Oeogr. Stitttt 1 , 2S2. kttr.
151
A KERESKEDÉS TÖRTÉNETE.
Bifig a kereskedés egyedül Európára szoritra toU s
kSicsOnttsen csak ennek külön országaiban s tartományai-
kan gyakoroltatott , az egészen magára s a kereskedők
siorgalmára és számolásaira hagyatott egész Európában;
söt a fejedelmek s a tOrrényhozás a nemesség kiváltságai-
8 előjogainak a hűbéri elTek szerinti kiterjesztése által, a
magányos ny^miTágy pedig zsarlások s a kereskedőknek
sokféle zaklatása által annak inkább számtalan akadályo-
kat Tétének n^ába. Miután azonban a Telenceiek Snez föld-
szoroson Keletindiába utat találtak s ez által a kereske-
dés határait Ázsia Tégső csúcsáig kiteijesztették » tárgyait
pedig sokféle keleti árukkal sokasították ; előbb ezek , az-
tán egyéb apró köztársaságok , mellyeknek kereskedési
szorgalmát határaiknak yagy szűk vagy terméketlen TOlta
nagyobbitá, a kereskedést is tárgyául tevék a törvényho-
zásnak: ndg a nagy országok terjedelmökben s ercjökben
bizakodva » e gondoskodást fölöslegesnek tartották. De
mintán a keletindiai hi^özás a Jöremény fokán ált a luzi-
tánoktól megnyittatott » kivált pedig mintán a spanyoloktól
a gazdag Amerika íölfedeztetett , annyira kitűnőkké lőnek
a kereskedés áldásai , .hogy a tengerre nyúló egyéb orszá-
gok is látni kezdek, miképen a törvényhozásnak kellő 11-
gyelemmel szükség lenni a kereskedés előmozdítására;
mert Upasztalni kezdek , hogy valamint gazdagságot, ugy
külső bátorságot és belső virágzatot s erőt is a kereske-
dés ád a nemzeteknek. Ez időtől fogva a kereskedés egyik
legnevezetesb tárgya lett a nemzetek törvényhozásának , s
más nemzetekkeli szerződéseiknek. B tárgyban központo-
sullak azóta minden kormánjrnak , minden nemzetnek, melly
152
tengerparttal birt» tSrekyései; ebben a tSbbiek fOUttt kftOnni,
azoknál a kereskedés körében nagyobb kedrezéseket nyer-
ni 9 mind szSTOTényes szerződések , mind háborAk által ki-
Táltképen iparkodának.
Magyarországban sem a fenáUö alkotmány, sem a
törvényhozás , melly e tárgy iránt mindig némi apathiát és
elfogaltságot nyilTánitott» nejh TOlt kedrező a kereskedés-
nek. Azért n. Ligos , Zsigmond és I. Biátyás korát kiTére*
midőn az némelly rendkiTüli kOrOlményektAl segfttetrén,
nagyszerftbb lenni s a kOzbcjárás által a világkereskedés-
be szOTŐdni kezde, a kOzépszerftségen felül soha, azon
fokra pedig az említett királyok alatt sem emelkedett, melly-
re fekvésénél s kttlönOsen azon kOrűlménynél fogra emel-
kedhetett TOlna » hogy a Dana a levantei kereskedésre ka-
pat nyitott , mi Németországból egy ideig yalóban is e ha-
talmas folyamon és annak mentében retie útját Azon idők-
ben pedig, melly ékben a kereskedés olly figyelemmel tartott
tárgya lőn a fejedelmek és nemzetek gondoskodásának, s
mellyben hazánk az osztrák ház kormánya alá jotott , tod-
jak , milly s mennyi vészterhes főUegeket borított honunk
egére a törők félhold. Miként az első korszak ri^zábti
láttak , a nyomoráság vas kora volt ez , mellyben egy rész-
ről a török zsarnoki kény, másról a belforrongások két
hosszú évszázadon ált dalongtak a haza kebelében. Nem
csoda, hogy sem a fctjedelemnek, sem a nemzetnek eszébe
nem juthatott, ezen annyira fontos tárgyba, más népek
példájaként , komolyabban teUntenL Non csoda , hogy
mind kormány, mind törvényhozás, mint látók, oUy fimák
^ egyoldalú nézetekkel btrt a kereskedés körében, hogy
;oiég a mait korból fenmaradt ánimegállitó jogait Is meg-
tUiták a városoknak , mellyek magok elegendők valának a
153
kereftkedés mtaám enelkedésének neggitláaára. Nem cso-
da, hogj iUy felfogás mellett a liamiincadok nem mint féke
a kereekedésnek, hanem mini egjik nevezetes forrása a
kincstárnak tekintetek , s maga a törvényhozás e flnancfor-
rás emelése miatt a kereskedés tárgyában olly nyomasztó,
elfojtó tSnrényeket alkotott. A fctjedelmeinkkel vetélkedő
királyok , kivált a íhuida , hasznára tndá fordítani ezen , a
kereskedés' tárgy áhan uralkodó elfogultságot, s éles kiszá-
molással eltndá foglalni , nrind kOlharcok , mind helforron-
gások által fi^edelmeinket, nehogy azok a hékében ez iránt
jobb nézetekhez jntván , egyébre is Uteijesszék flgyelmó-
ket, mint arra , mi eddig egyedOli tárgya volt gondoskodá-
soknak : hogy minél több , csalá^jokat illető országok bir-
tokában manuUanak s ezeknek bányáiból minél több ércet
vájassanak U, a szttnetten háborúk költségeire forditandót.
Valóban , semmi által nem érte el sikeresebben azon céUát
Fhmciaország , mi szerint az osztrák ház meggyöngitésén
anmkálkodott , mint az által , hogy a törököt ellene folyto-
nos ingerültségben tartván s benn a pártokat élesztvén,
nem engedett fejedelmeinknek időt, flgyelmöket a külor-
szágokban mindinkább megállapított kereskedésre függesz-
teni, és status-szerződései által az osztrák alattvalókat,
minden kereskedési hasznokból kizárván, szükségeik U-
elégitésében , miket ismét , kivált az országnagyokban , föl-
ébreszteni ravaszul tudott, a külföldtől függésben tartotta.
Első volt az osztrák fctjedelmek közöl m. Károly , ki
ezen hátramaradást és annak messzeható következményeit
világosabban észrevevén , minden igyekezetét arra feszité ,
hogy, miként lehet, az elhanyagoltat, legalább a német
örökös tartományokra nézve , kipótoUa. 6 a rastadti .bé-
kekötés által Nápolyország birtokába jutván , mind hadi s
15*
polttieal, mM komkedéflt MMeCken SEOVOMbtaB Sme-
ki^csobd akanráa ut a mMgjMi ét onürák MrtokiiTal » Y9r
íJUBiBt Portó- Reben sagy külteégrikkel alkalmas UkOCM
kéaztttete, a kél Urodalaul kOilekedéolieB tartandó kid^
had siáUásoUaára: ugj a aéneC résirtll Triestel, a aui-
gyarról pedig Flunei tftzte ki a aipolyi a általán a ten-
gői kereskedés fokhétyéii. B c^fát TalMUndö, FlaMt
egj» I725ki nOT. 19én kSlt oklevél által sxakad kikdtőndí
nyÜTánitTán, Mind azon kíTáltságokkal dlátá, aiellyekkel
más országok szakad kikStöi Umi szoktak. BütoI pedig ez
által Magyarországnak még semmit sem h as zn ála nd ott , ha
egyszersmind annak a tengerpartokkal közlekedését, mit
eddig az atak járhatlansága akadályozott, elő nem segíti,
KárolyrárostM , meddig a magyar tízí Atak tartanak. Fia-
méig , tizenhét méríSld hoszban , hegyeken s TSlgyeken ke-
resztftl, sok hidakkal ellátott nUt készíttetett Ez ngyaa
kUSnOsen az osztrák tartományok közlekedésének kttnnyi-
tésére yolt kiszámitra ; de réílzt Tett annak liasznaiban Bia-
gyár- s föIeg Horvátország is. Végre az Összes adriai ré-
veken egy keleti kereskedő társaságot alkotott , mit azon-
ban a szomszéd kereskedő.népek ellenszegfilése létre jSnii
nem engedett 6 alatta kezde tőnrényhozásonk is Jobb fogal-
makat nyerni a kereskedésről , annak mellőzhetlen szüksé-
géről, mindenható hasznairól s emelése mócUairóL TmíM
ennek az I723ki tOnrénykOnyr ll7ik és 122ik dkkelyef,
meUyeknek els4je a kiilkereskedést tartván szem előtt, a
kir. helytartó tanácsot megUzta olly terv készítésével,
melly szerint a német tartományokkali kereskedést hátrál-
tató akadályok elmozdittathassanak ; másika pedig a bel-
kőzlekedés fő akadályát, a szálUtás nehézségét vévén te-
kintetbe, a hálózható folyamoknak az ország minden ré-
155
ndkeB iurtoniáirirall (tazdíSttetésél raidelTéB, a terrké-
nitést ugjtaaaon ktenányBiékiiek luigyta toU meg. B
ké( tOnrtej tartalidüiak tSkéletoi Talósttisa kétiégktirU a
tegkedresAU fordulatot adta TOlna kU-és belkereskedé-
Biakadic; de míStj keréa foganaU Tolt esn tntéikedéaek-
uk, Utaí fogjak a köreCkeiA dkkriyeklieB.
L
kOlkbrbskbdés.
ff
1. A HTÜOOTI Í8 álAZAU TAaTOXÁMTOKKAL.
BddigI feloflatosáamikiiak » mi flserint Bfagyaronzág
kereakedéaét fő TOsalaiban kttlOn adtuk elő, e szakaszlMUi
■eg kd sEfinnle. KiTéTe ason részt, mell7 a tőrök bíro-
dalOHBua TOlt határos , minden felől osztrák tartománrokkal
▼olt Biagyarország kőrfilkerttre (Gallidát is , mirel osztrák
kormány alatt állott , ide számttrán,); azért minden felől
igyanazok voltak a kereskedés körülményei, ugyanazon
törvények alá szoritva Magyarországnak közlekedése. A
magyar tengermellék kereskedési áOapata is annyira fBl-
tétdezre volt az osztrák tartományokétői , hogy annak elő-
adása sem foglalhat kiUön cikket. Hanem miután itt azo-
kat, mik a kereskedés állapatáha általánosan befolytak,
előadandottam , a részletekben fogom a vonalt s irányt is
kimutatni, mellyet minden cikkely vett volt.
Magyarországnak ezen korszaki kereskedési viszonyait
mindenek fBlött az osztrák tartományok kereskedési poli-
ttciya s az ebből származott vám-és harmincad - rendszer
mtétdezl s határozza meg, ugy annyira, hogy ezen kor-
156
tói kezdTe, csak ennek elOadása teijesitkeC TÜágot az ftn-
8ies magyar kereskedés történetére.
Az dőliM szakaszban dőadám, hogj az oaztrik kar*
adncad íSleaielésey s nénd iU» Landstindlsche Amf-
schlagen dm alatt szedett Tárnok, tOYábká a tilalmak,
miknél fogra némi s épen legnerezetesk magyar dkkelydí-
nek, minők a bor, marha gabona stb, az osztrák tartomá-
nyokba vagy azokon karesztfii a kftlíSIdre szállítása meg-
gátoltatott, számos panaszokra adának okot országunkban.
Bzen állapotok s yelOk a panaszok, fenmaradtak Károly
alatt is. A tett Ígéretek ezen figyet, az osztrák rendekkeH
tanácskozásban elintézni, mind eddig siker néUdll marad-
tak, nünt szinte az I7l5dki 91dik és 1720ki 2dik tBrrénycik-
kelyek is , mellyeknek elsője ezen kereskedési nékeiségdí
elintézését a királyi táblára, másika a Ur. helytartó ta-
nácsra bizta Tolt. Sót Károly alatt uS terhek is Jámltak
a régiekhez, mintán ő 1720ban Magyarország, SlaTonia s
a temesi bánság kOzOtt az osztrák részeken fenáUMoz
hasonló Támronalt hozott, s ez által annyira megnehezité
a mondott tartományok kereskedését, hogy midön ezd[
yalamelly osztrák tartományból szállították a kalmáráni-
kat, mire azokkal haza értek, 17 száztóli teher fekfidt U-
▼é(el nélkfil mindeniken , t. i. 2 száztólival roTatrán meg
átviteli Támként, s az osztrák magyar és liánsági harmin-
cad Tonalokon kfilOn Ot száztóÜTal ^). Az onlitett keres-
1) Ai 1715ki tönrénykÖByr 014ik elkke hoftn sorbSB fsáaláya el
a hét kerületre felotitott nyole? aakileie fó s még iiáMoeskh
i6k hamiioad hifatalokat A kertietek éiek Toltak: I. Uor-
Tátorisáfi. 2. Ddoántiili. 3. Aaetriafeté hambiirgi. 4. Ihmia-
InneBÍ. 5. PelsAfidéki Galliela felé. 6. Ai aradi ét ssefeü,
a tesetl bániáf ítéleia. 7. Tótomági ée a teaftraénfti-
157
kedéfti séreliiiek miatti tanácskozás as osztrák rendeldLel
M. Terézia alatt ismét kétszer I7ill>eii és 1751be]i sttrget-
teték tOnrényliozásiiiik által; de mint már 1656 óta mindig.
Égy ekkor is foganatlanol. S0t az 1746ban Bécsben íOI-
álUtott kereskedési tanács , fonák nézetei s ezekből szárma-
zott tilalmak és Támnagyobbitások által , miként alább lár
taa^jnk , egészen nyfigbe yerte a magyar kereskedést
Kereskedésfink ezen kori visszonyainak világosabb
megismerésére jónak látom, kOzleni az emiitett 1715ki or-
szággyUés e tárgyban tett IVUratának kÖTOtkezA töredé-
két: — „Nincs a gabna yagy bor eladására semmi alkalom,
ezeknek semmi ára , semmi keleté , a kereskedés és közle-
kedés minden felOl elzárra , s a szomszéd tartományok mód
fdett fOlemdt YámJai által megakadályozva , mi okból , mi-
ntán ezen ország kézmüvek és gyárak hiában szükségeit
csak a íOld gyümölcseiből pótolha^a , mindennemű árokért
nem csak Német-, banem — mi bennttnket leginkább ag*
gaszt — TOrOkországba is bőven kifoly a pénz az onnét
soha vissza nem térendő. ... Az országnak érintett nyo-
momságai (tObb évekig pnsztitó aszályról, UOntésekrőI ,
jégésOk -, sáska-csapásokról stb volt fOnebb szó), bár milly
nagyok is , . . . kOnnyebben viselhetők volnának , ha ezekre
nagyobb gonoszt maga az orszAg fekvése s jelen állapata
nem halmozott volna , ezen , mint főnebb érintők , átalános
pangásában a kereskedésnek s hiában a termesztmények
eladási módjának. Innét van , hogy a pénzkifolyásnak annyi
kUOnféle csatornák nyitvák , s kevesek , mellyeken az visz-
Maga a tSr? éiyet fcamtaead azoMbaa , aetlyaek fOBalatral ai
miás iffT kttrfilf étafték , taláa kiaabb akaOiy foli, niai a
baraiaeaéaaak tttnréajtaiai laarliaai.
158
szafolyluUna. Mert tadYa Taii» ho^ a királyi síBkségek
agy UTánTán, az adó, hanninead 8 bányák jöyedelBÖnek
nagy része az országból kiTitetik , szinte ngy az egybázi
és Tilági jayak birtokosai, az országon UtUI lakók » jOye-
delmeiket ott kOltik el, s mintán gyárokban szflkSlkMIInk,
ndndennemfl árukért nagy Ssszregeket kénytdenittetfink
naponként kifolyatni , ngy annyira » hogy részfinkre semmi
egyéb nem maradt, mint a bor, gabna és marha kiTitele;
de hogy ez is mi^dnem egészen megakadt, az ide mellékelt
részletekből könnyen megérthető. Ugyan is , szép alkalom
i^ánlá magát termesztményeink kiTitelére Bnccari réven » s
e kereskedés országos törvény által is, t L 1715: 117, és
a boldog emlékezetű YI. Károly császár- s királytól is meg-
engedtetett , megállapittatott s az ország lakosinak , sót
egyéb örökös tartományoknak is nagy hasznával, egész
1747ig bizonyos Milesis, velencei szálUtó által gyakorol-
tatott; midőn azonban 1749ben némeUy helytelen tndóritár
sokra a harmincadok és fogyasztéki vámok Sti^jer- és Ko-
rontországban íölemeltettek , ez a hasznos kereskedés vég-
kép megszűnt s annak csak szomorú emlékezete maradt
fenn az országlakosok számára. Mert a velenceiek azóta
Albániából s egyéb török tartományokból szálUtfák a mar-
hát. Miből az a káros következmény eredt , hogy 600,000
ft, mi abból évenként Magyarországba és 30,000 ft, mi
harmincadul a királyi kincstárba folyt, az országra nézve-
elvesz s Törökországba származik. A sti^er és korontl
vámoknak ezen káros fölemelését már rég megjavitottnalc
értők ugyan , de a kereskedés még sem tért vissza , a re*
ményttnk sincs annak vissza nyerfaetésére , részint advel m
velenceiek több évekre szerződést kötének a törökkel , ré-
szint mivel Törökországban a hamdncadok felényire leszál-
1S9
Uttatrán » a kereakedők oda caalogattataak , ha csak felsé-
ged királyi magas teUntetéTel s kegyes közb^SttéTel a
Telencei kSztársasigot e kereskedés megi^itására nem M-
nokUa. F4|dalmas az ország lakosinak az is , hogy mar-
háikat Bécsen tol hi^tani tiltatnak, a német birodalmi ke-
reskedőknek pedig Bfagyarországba marhayásárlásért be-
Jtani nem engedtetik ; s ekként azon csekély haszon is »
meny gyönge kereskedésiinkből származhatnék , a bécsi
mészárosok és sArészek által lefoglaltatik. A marha^
kereskedők , más mó^jok az eladásra nem lévén, mar-
háikat bécsieknek és osztrákoknak , ezeknek tetszése
szerint kénytelenek elyesztegetni ; azoknak árát azonban
egészen rltidúi kapják meg , hanem kUOnféle határnapokra
tttaaittat n ak s azoknak elmálta ntán is tOTább Tárni kény-
trienittetnek ; midőn pedig e miatt panaszaikat a tőrrény-
hatóságokhoz benyi^tiák, kellő elégtételt ritkán nyernek;
midőn eUenben a magyarok amazoknak kOTetelései miatt
Bécsben többszőr bőrtönőztetnek. — Midőn e szerint csak
egyetlen At s mód maradt még a marhák eladására, Bécsbe
t i. s ezen által az őrőkös tartományokba , ez is mi^dnem
gyakorolhatlan- s lehetlenné tétetett a mód íőlőtt fölemelt
Tárnok által. Mert most annyira megnagyobbodott a Tám,
hogy ha ezen új járandóság s a harmincad és egyéb költ-
ségek összoTettetnek , a kereskedő minden ökörtől Bécsig
S6 ft Hzetni, s igy minden harmadik marháját elTesztenl
kénytelen. — De n«n kisebb a többi termesztményekkeU
kereskedés mostohasága is , mind a tilalmazott bOTitel,
mind a fölemelt Támok miatt Mert a jó szomszédság jo-
gai dlen s dacára e feloldhatlan kapcsolatnak, korlátlan
önkényt toli^fdonitanak e pontban magoknak. Midőn t i.
gabnáTal, gyapjáTal s másokkal bŐTolkednek s azokat
160
drágábban ktTái^ák el adni, azon cikkek bevitelét meg-
tUtfák: midőn pedig azokra szfikségSk Tagion, m^engedík
ngyan a bevitelt , de szoros korlátok kOzé , bizonyos he-
lyekre és időkre szoritra Régi már az ország lakosinak
a borbevitel szabadságát tárgyazó kérelmSk » s nyertek is
minden országg]rttlésen kegyes klr. határzatokat, mellyek
által mldön a bevitelt könnyítendőnek hhrék , most azt egé-
szen megneheztUtnek s gyakorolbatlannak tapasztalják.
Mert, Uk e kivitelt megkísérteni akaiják, azoknak előbb
az osztrák rendekhez szabad meneti levélért kell folyamod-
niok, mit ha néhány akóra, nagy taksa mellett megnyer-
nek ls» oUy nagy vámok és kfllőnféle zsariások által ter-
heltetnek, hogy ebbéli kőltségők Bécsig egy akőtól három
ítra növekszik s lehetlenné leszen borkereskedést kár nél-
kül gyakorolni. Ugyan ezen okbél megakadályozva van
a bornak Sti^erországba bevitele. . . Az Aostriával s egyéb
örökös tartományokkal határos megyék lakosai gabn^lok
egy részét azokban szokták eladni , s adójokat abbéi fizet-
ni ; a vámhivatalok minden méril hazától 1 krt » rozatól szin-
te annyit, árpától felet vettek az előtt. B vám most annyira
fölemelve van , hogy ha a szegény pór négy kocsival vi*
szén be , a negyediket e vámok s egyéb költségek njrelik
el — Az osztrák timárok és kereskedők kieszközlék , hogy
a csergnbacsot az örökös tartományokon keresztftl más
helyre vinni megtiltatott. Ha pedig ez valaha m^enged-
telik, a szabad meneti levél ára minden ranénylelt haaznot
dnyel. Ugyan ezen nehézséget tapasztaUák a lakosok ak-
kor is , ha más termesztmények kivitelét Userttk meg'' ^).
1) Katona 30 , 40i.
BiddMl fOágOMft látha^nk, hogy M. Tferexta alatt
égésien aegriltoitak a JiamlacaJ elTd: ai előtt egyedtl
ügy teUnteték ai» mdmt iBaBcfonáa; de Bűnt láQak, most
■ir ndnt léke kastnittaték a kereskedésnek , melly ál-
ul a kelszorgabnat emelni, a csődületet meggátolni s a
kereskedés hasznaiMl a szomszédokat Uzámi Idiet B for-
dalat az emiitett kécsi kereskedési tanács mflTe TOlt» meUr
migának célnl tette: Bfagyarország kereskedését elítojtani
s az SrilkOs német tartományokétól egészen íHggŐTé tenni.
Hennyire sfterfllt e tenre, mnta^fa a kSzIStt felírás.
M. Terézia kft magyaijainak panaszaltM indtttatrán,
károm érrel késűlili» 1754lien fekr. 16kán, ni harmincad-
rendszert Urdetett íme az oUerél töredéke : „Mintán az
eddigi harmincad - s Támrendszer a magyar örOkös tarto-
mányok Jarával meg nem férhet, részint mlTel a kSrfilmé-
lyek az előhhi rendszer alkotásának idije éta megrál-
ostak» részint mirel abhan a káros és haszontalan ámk a
riUoiégesekkel s a ki - és beszállitettak a csak keresztil
Itekkél egyenlően adóztatnak: oda megy ki tehát ő fel-
gének az ország anyjának gondoskodása, hogy a ma-
ar OrSkOs tartományok a kilíőlddel flzőtt kereskedésé-
i emdésére leghasznosahh leszen , a harmincadot azon ,
deniitt szokásos szahály szerint elintézni, hogy az által
Ukereskedők, kiknek hozziUáralU nélkfil minden ebbéli
toskodás haszontalan lenne, beédesgettessenek , és a
fur országos rendeknek is kiyánságok szerint, a káros
szontalan ámk behozása meggátoltassék , nehogy több
felyjon a kBltartományokba, mint azokból az ország-
S céNM tdűU, az eddig szokásban lévő s az országos
ydí által is megerősített Támadó, nem tekintve a
pénztárnak ebből származható yeszteségét, ndnd a
VV
162
U- 8 keresztülYitt ároktól felénél löbM lesiálUtUMék ,
mind pedig a legtObli portékáknak becsárok a yalónál keie-
sebbre tétessék ; s a legtöbb beszállitandó árak Tárna Stről
két száactólira , a keresztül yitetendöké pedig egy száztMira
kisebbittessék s mind e mellett a killtartományokból az €ir
szagba szállítandó s még azon árak is , melljek a kényei-
mesb életre nem épen szükségesek, nagyobb yámmal meg
ne roTassanak, hanem azokra nézve az eddigi 8t száztól!
▼ám maradjon szabályos; és csak azon küUOldl cikkelyek
terheltessenek hosz száztól! Támmal » mellyek az országnak
ártalmasok Tagy haszontalanok s mellyeknek meggátoltatar
sát magok a rendek is kiváljak''. Tégre még az !s Ígér-
tetik, hogy azon cikkelyek külOntaen pártoltatn! fognak »
mdlyek a gyárak íOlállitását elősegíthetik.
E vámrendszer által bizonyosan a legüdvOsebb célt
kívánta elérni M. Terézia, azt, mi oUy régi és forró kivá-
nata volt az országnak: a kivitel kOnnyebbitését, s a te-
reskedés akadályainak elhárításával az ipar emelését B
szabályoknak látszatos kedvező szine alatt , titkon azon el-
veket álUtani fel, mellyek belőle a bécsi kereskedési ta-
nács által kiíácsartattak , bizonyosan gondolatában sem
volt, ellenkezik az annyiszor tanúsított országanya! indn-
Utával.
Azonban bár milly jónak, kereskedés! viszonyaihaB
az országra bár milly hasznosnak látszik is első tddntetie
e vámrendszer, az ország tőle nem reménylhette bid'tlB'k
orvoslását; határozatlansága visszaélésre tágas ki^at nyi-
tott; mert miután kifcsfezve nem volt, mellyek azon káros,
vagy haszontalan árak , könnyen megtörténhető volt , hogy
oUyanok is e rovatba számitassanak, mellyek hasznosak;
más részről pedig a külárak eltiltása vagy megndiezitése
163
elkerfilhetleiifil maga atán Tonta a magyar nyers termeazt-
■éiiyekkeli koreakedéa csökkenését.
S Talótian, mintán azon cikkelyeknek, mellyeket az
osztrák tartományok már szálUthatának behozatala az igen
magos Tárnok által meggátoltaték , azon nemzetek , mellyek
e Támrendszer előtt kéz- és gyármftyeiket a magyar ter-
mesztményekkel íSlcserélni szokták , yisszatorlással élrén »
szinte eltUták a magyar cikkelyek bevitelét. így tAn p. o.
Porosz- és Oroszorsz&g. Ennek következtében mennyire
megakadt Magyarországnak a kttlíOlddel flzött kereskedése,
tanúk a magyar városok kereskedő rendének nem sokára
e vám rendszer íKlállitása után a kormányhoz ez iránt be-
njiUtott emlékiratban kifejezett eme panaszai : ,»Tilágszerte
tudva van, hogy Magyarországban az isten bö áldása,
Uyel kereskedés fizethetik , termesztményekből , gab-
9 lH>r-, gyapjú-, fagyú-, méz-, vfasz-, dohányliél stb áU.
De bár bö áldást ad is ezekben a mindenható, az elvette-
tik , miután azokkal a kereskedés most már nem űzethetik,
mind a mellett is , hogy mi kalmárok , azokkal ellátva va-
gyunk s régi szokása szerint kereskedésünknek ezen ter-
mesztményeket szívesen becserélnök kttlíöldi árokért, mi-
nők az előtt az országba hozattak, s miknek behozása
által a Ur. pénztár szint ugy , mint az egész ország nagy
hasznot húzott a harmincad- és vámokban , mi pedig meg-
állhaCtunk kereskedésünkben; de ezen kereskedés tőlttnk
most elzáratik , miután Ö felsége a kttlíöldi árukra olly nagy
harmincadot vetett , hogy azoknál megállni nem lehet ;
azokon kivttl a kttlhatalmak is visszatorlással éltek' s már
oUy nagy vámokat vetettek termesztményeinkre , hogy e
körülményekben semmit sem vihetni ki s a termesztmények
benn prédáitatnak el , mi áUal egészen megrontatunk s idő-
164
Td ai egési kefetkedés sUyedal fog, a kir. UncsUúr pedig
8 az ország a legénékeajéhh kárt nMtíPreiemU.**
B TáwreiHbizer asoalMUi áHaadtea bom fogott TObia igea
érzékeny kárára lent az országnak » ka a gyárak íSIáDitár
sa nálunk is ágy párColtatik , aűnt a német firSkSs tartomá-
nyokban ; vagy legalább ka az ezek s Biagyarország közti
megáUapttott viszonyok ennek kárára meg nem változnak.
Bz azonban nem sokára megtörtént Magyarország szeren-
csétlenségére: az eddig magyar igazgatás alatt állott ma-
gyar barmincadot is az emiitett szikkeblfl » német keres-
kedési tanácsra bizta M. Terézia , nem sejtre , mi károkat
árasztand e rendelwénye szeretett Bfagyarországára, melly^
nek csak nem rég akarta az úi vámrendszer által megjavita-
ni kereskedési állapatát B Gommerzlen-Rath-nak
terve volt : a német örökös tartományokat gyári státnsokká
emelni, Magyarországot pedig részeivel egyedül a nyers
termesztésre szorítani , azonidvai a harmincadét ágy igaz-
gatni, hogy a német tartományok a magyar t^rmesztmények
árának nraivá legyenek s azok szállításának mennyisége a
német tartományi íöldmivelök Javára mérsékeltessék s igy
Aiagyarország a német tartományok gazdagságának és jó-
létének forrásává , szóval — miként magát később n. Jó-
zsef kifejezé -^ gyarmatf állásba s viszonyokba tétessék.
MiUy eszközökhöz nyúlt e tervének valósítására a ta-
nács, mindjárt előadom; csak azt Jegyzem meg előbb,
hogy e tervvel egyesOlt az akkori ilnancministerdc érdd»
is, kik aM. Teréziától sokáig viselt háborákban a harmincad-
jövedelmek pillanatnyi szaporodását nyereségnek tartván,
azokat, mennyire csak lehete, fölemelték, nem tekintvén
következményekre s kUlönösen arra , hogy n nmgyar tarto-
mányoknak célszerflbb vámrendszer mellett növekedendett
165
jöléCe által sürtbli kSzlekedósre » élénkeM pénzforgásra
a ígj nagyoM yán^STedelemre^ az adónak ÍU7 kOrttbnények
közt az orazágrendekCöl kOnnyebben i^ánlható , a gazda-
gabb néptől OrOmestebb Tiaelhető nagyobbitására , a mo-
narchiának rendklTfili eseteiben e tanúsított hüségfl ország-
nak bŐTebb segedelmezésére » mint szinte a német tartomá-
nyi áruknak nagyobb fogyasztására lehet yala számolni s
ekként a kincstárnak gazdagabb forrásokat nyitni » az e-
gesz monarchiának nagyobb jólétet és erőt , az azt alkotó
kBlSn elemeknek szorosabb egységet, szilárdabb összetar-
tást kölcsönözni.
A kereskedési tanács előadott terrét létre hozandó »
mindenek előtt Magyarországnak a kttiíölddeli kereskedését
akarta meggátolni. B Tégre a német örökös tartományok
többféle cikkelyeinek fogyasztéU yámját ötről három száz-
iólira számtotta, a kflldkkelyeket pedig a szerint » miként
azok az osztrák tartományoknak inkább vagy kevesbbé nél-
kUözhetők Tálának, öt, tiz és húsz száztólival, Magyaror-
szágra nézve pedig általán Téve harminc száztólival terhel-
te; s hogy az iUy szabályok mellett még is fennállható cse-
kély kereskedésnek első kézi haszna is az osztrák kereskedőké
legyen, a magyaroknak pedig kedvök se támadón a külfölddel
közretlenU közlekedni , rendeltetek , hogy azon magyar kal-
márnak, ki a kttlárukat nem első kézből, t i. a kfilíöldiéből, ha-
nem a második, osztrák kereskedő kezéből veszi, annak a har-
mincadon S száztóU Yisszaflzettessék. Innét eredtek a tísz-
szalzetési állomások (Zurttckzahlungs-nitze). Egyszersmind
az is rendeltetek , hogy Magyarországba csak ezen állomá-
sokon keresztU szabad a kilUöldi árukat beszálUtani. To-
Ttiibá hogy az osztrák tartományokban a gyárok és kéz-
■trek emeltessenek, a magyarokban pedig meggátoltas-
7j.--r.^-.
166
sanak n így amazok készitményeiiiek ezekben mindig bizo-
nyos kelendősége legyen^ azon magyar cikkelyeknek, mely-
lyekre az örSkOs tartományoknak szttkségSk vágyon , kül-
lőidre vitele vagy egészen megtiltatott, vagy igen nagy
harmincaddal terheltetett, iUyenek voltak: hamozsir, nyál-
bőr, csergubacs: illyen a szarvas marha is. Mind azon
gyármüveknek, mellyeket az osztrák tartományok már szol-
gáltathatnak, a küllőidről Magyarországba behozatala vagy
egészen eltiltatott , vagy 30 és 60 száztóli vámmal terhelte-
tett. Az osztrák tartományokba készült gyármüvek midőn
behozattak, csak 5 vagy 2; ellenben a Magyarországba
készültek , midőn oda kivitettek , a külföldi árok harminca-
dának felével, tehát 15 száztóUval terheltettek; sőt midőn
a magyar kalmár az osztrák müvet roszasága miatt vlsszsr
küldötte is , megfizetni kellé ezen 15 száztóli vámot. To-
vábbá a gyáraiara nem szükséges cikkelyek, midőn Anstriá-
ba vitettek, általán véve 5 — ; ellenben az onnét >Iagyaror-
szágba szálUtott nyers termesztmények csak 3 és kevesebb
száztóUval terheltettek. Tégre a német tartományi cikkelyek
midőn külföldre vitettek, az ámk kttlönfélesége szerint kü-
lönböző ugyan, de mindig csekély 3, 2, 1 ; ellenben a ma-
gyar cikkelyek ugyanazon körülmények közt 5 és 53Í száz-
tóUval rovattak meg. Bzeken kivül a legnevezetesb magyar
cikkek, gabna, bor, szarvas marha, különféle földesúri
0Landgr£iHche, azaz , Stadt Wlenerische AUodial Abgaben),
tartományi (Landstándische Abgaben) , és határszéli (linien
Abgaben) adókkal is terheltettek. Mikhez végül még az is
járult , hogy a magyar termesztmények csak meghatározott
mennyiségben s a kUelelt áUomásokra vitethettek ki : ellen-
ben a Magyarországban kereskedést üző osztrák kalmárok
sokféle kedvezményekben részeltettek : a l^akó helydcen
167
itai TOit neUk portékáikat tetszésOk szerint fog^aszték-
(coBsammo) , ragj keresztíQ vitelre (transito) kJljeleliii , a
rMJiM^AiMai hitelOkre adósak maradhattak stb; melly ked-
UBényekben a magyar kalmárok soha sem részes<Utek.(^
idszert még sokkal károsahhá tette az az aggodalmas, e-
edfil a yám-pénztár jOyedelmét szem előtt tartó kezelés »
Hj a kereskedést mód ffilött megnehezítette. Egy, e rend-
»rel ugyanazon időben kibocsátott rendelmény szerint
■den kivitt ámkat e vámházra kellé vinni , azokat ott ke-
ntU vizsgáltatni és lepecsételtetni. Ezen rendszabály a-
Btan annyira megcsökkenté az a nélkfil is igen megke-
íBbedett kivitelt , hogy azt három év ntán eltSrleni kel-
tti).
B rendszer következményei Magyarországra nem so-
ra mutatkoztak : a magyar kalmárok a kfilffilddeli közvet-
I kereskedéstől elesvén , az ebből származott haszon , az
nr nevezett gazdasági kereskedés — commerce d' oecono-
ie — néhány bécsi kereskedők kezébe jntott , valamint a
varozás hasznai a német Aivarosokéba ; megszűnt továb-
i az eddig nagy haszonnal gyakorlott cserekereskedés (ba-
Ito) , miáltal az ország , kivált az alsó vidék termesztmé-
reinek ára benn igen elhitványúlt ; ellenben a kiiUSldi dk-
i) A* Wunrendtxerrn eddig aondoitak tamuiiására rövidtér oká-
ért mm idéxUn az tgjw forrásokat , siket iigj ie csak ie-
aéfleaeia kell Tála. Ezen adatokat aeritéa ai 1741. 1751. éa
17044iki orssáfgyiUések naplóiból a iromáayaiból , továbbá as
ITOOdiki keretkedési ▼álaextaánynak , kttlöattaen pedig Sker-
lee éa Podaaaicky b. munkáiból. OWashatók ezek réaxbea Ber-
lefieynél de ladiutria ft Comercio Haag. 1.41. ktt??., — Orell-
■aaa SUtist. Aufklir. 3. köt — WeiabreBner Patrioliaeh. Vor-
•eUag aú». 41 kév. 70 kö?. aú».
168
kelyek.méd ISlOtI megdrig«ltak; a péntforgás dlaakadt;
ai i|Nur elfojtatott ^); a siatad Ur. Tarosoknak a kereskedő
rend Urtokában alapuló Utele oiegcsSkkeiit sCb.
B Yámrendszeren a kSrülméiiyek szarint aztán tObb módo-
sítások tétettek » de annak szelleme BiagTarországra nézTe
folyton megmaradt A tObM közt legnevezetesb TOlt az a
Táltozás » mi szerint azon szabály » mellynél fogra a kUíOI-
di cikkelyektói űzetett harminczadból » midőn azt a magyar
kalmár második, osztrák kézből vette, 5 száztól! Tlsszallzette-
ték » eltőrlesztetett s helyébe az úgy nevezett tarmeszesitési
Tagy honosítási rendszer (NatoraUsations-SyBtem) állittatott
101 ; mi abban állott, hogy a Biagyarországba szállított kfilfőldi
cikkelyekre nézre Austriában lerakó városok Jeleitettek ki ,
mellyeken azokat keresztül vinni kellé, ezen árak aztán a
harmincadokkal szokás szerint megróvatván , mintegy hono-
sftottakol tekintettek ; e változás által még inkább elzárat-
tak a magyarok a kttlíőlddeli közvetlen kereskedéstől s egy-
szersmind a harmincad egy része visszafizetésének , magá-
ban, igaz , nyomorú Jótéteményétől is elestek.
Az 1664diki országgyttlés a kereskedésnek e vámrend-
szer általi meggátlása, a népnek ebből aredt elszegényedése
stb miatt hangos panaszokra fakadt , többek kOzt álltt-
ván: „hogy a vámok már annyira flUemeltettek, mi szerint
a szomszéd tartományok adóját nagy részben maga Bfa-
gyarország kénjrtelen viselni *). Ezek azonban nem csak or-
voslást nem eszkőzlének, hanem még ugyanazon évben szár
mos kiiUBldi cikkelyekre, mellyeket az osztrák gyárak is
1) Föaebb láttok, ■ikézt buiyaffottattAk el s postmiyi, Mproa^
ét tieatgyörni tiAl^lK.
2) AcU CoMlt. — OlfMbató Katonáiéi if 30, OOL
199
■lántthatfair, 60 száztóU Tettetek, némellyek pedig egészen
eltfltattak. 17661iaii a gyapjA Tán^a, ha t i. kfilfOldre ¥ite-
tett, názaiUától 3 fira nagyobbtttatott ; 1767lieB, a harmad-
éii tUalmak meg^ittattak stb.
ígj állott a magyar kereskedés egész 1775ig. Ez ér-
bea M. Terézia a bécsi kereskedési tanácsot , melly a szobk
szed hatahnakat Yisszatorlásra ingerlő , szttkkebltt számolá-
sai által a német Srökös tartományok kereskedésének is ár-
talmára TOlt 9 leginkább n. József császár unszolásaira el-
tSrlesztette , s a kereskedés igazgatását az odTari kamarára
s a mtnistai bankválasztmányra bizta, melly aztán az oszt-
rák tartományok számára nem sokára tU vámrendszert alko-
tott Biagyarország részéről több rendű kérelmek nyújtattak
be a kormányhoz egy tU» célszerttbb, igazságosb, a haza
Javának megfelelőbb Támrendszer alkotását siirgetők , ktt-
lőnOsen a m. k. kamara s gr. MiUláth József yilágosan meg-
utaták annak szükségét. M. Terézia itt is tanúsitá ország-
anyai indulatát ; a kérelmekre h^JolTán » rendelé , hogy a
magyar kereskedés az emiitett yálasztmánytól a magyar fő
hatóságok befolyásával kormányoztassék; a kttUőlddeli ke-
reskedést helyreáUitandó , a tengermelléket Magyarország-
hoz — miként alább előadandom — Tisszakapcsolá s Fia-
méban magyar igazgatóságot rendelt kormányára; végre
üeghagyá, hogy Magyarország szkmára egy tU » igazságos
vámrendszer dolgoztassék ki.
De flUdalom, a Jó királyné rendelményei nem valósit-
tattak. Bffilly intézkedések tétettek a tengerpartok ügyében ,
alább adandóm elő. Mi az 4i vámrendszert illeti: annak ki-
dolgozását a hatóságok sok ideig halasztgatták, s midőn
végre benyújtották véleményőket , az osztrák hatóságok
mindig csak az előbbi rendszerre hMJlő válaszaikkal azt any-
170
iiylra (teszesaTarák , hogy az egész egyezkedés félbesza-
kadráii » az ügy régi állapotábaii laaradt ^).
Az osztrák 9r9k8s tartományokkal lUy Tiszonyok kSzI
lerén Biagyarorsilg kSriUSTezre » csak egy keskeny rés ,
az adriai tengerpartok » maradtak fenn » mellyeken által a
mttveltebb enropal kiUíKlddel közreflen kereskedést ftzhetett
E tengerpartok különféle Tiszontagságokon estek át Emlt-
tém» hogy Károly Biagyarországot Nápolylyal szorosaU
kereskedési Tiszonyha állitni akanrán, Finmét 1719ben sza-
bad UkOtönek hirdette. M. Terézia atatt ez a töbU magyar
Jogú révekkel együtt a béesi kereskedési tanács fö komár
nya alá jntott, melly az egész tengői kereskedést Triest-
ben akarván kSzpontositani, amazokat is az itt flUállitott In-
tendenza cimfl igazgatóság alá vetette. Nem sokára ke-
letkezett itt egy messzeteijedö, sok tagokbél áll6» ágy ne-
vezett, triesti kereskedő társaság, mellynek osztályai kSzöI
kettő a magyar tormesztményekkdi kereskedést tűzte U
céUáál: egyik temesvári társaság dm alatt azoknak Olasz-,
Franda- és Spanyolországba, másik pedig, melly Jánoshá-
zi társaságnak neveztetek , ugyanazoknak Törökország-
ba szállítását A kereskedési tanács a foin előadott
vámrendszert a tengermellékre is Uteijeszté, s hogy Bia-
gyarországot a kttlfölddeU közveflen közlekedéstől itt is el-
záija, Bnccari *réven, melly mind a mellett is magyar
jogú maradt, kezeltetni szokott maihaszáUitást megtilt-
ván, ezt csak Sti^erországon és Kamiolián keresztU —
hol aztán nagy vámokat kellé űzetni — engedvén teletni.
Az Intendenza s általa a bécsi kereskedési tanács nem
sokára itt is elérte céUát Nem csak a magyar termesztmé-
1) Berxefiey emU h. 52.
171
nyék Triestai s az emlitett német tartom&nyokon ált vették
Atfokat » hanem az olasz és levantd ámknak nagy része
Is » mellyekre Magjarbrsz&gnak szttksége volt , e réven és
Bécsen át száUilattak Pestre s az ország más Tarosaiba.
Ezt pedig annál könnyebb toK yalósitani az emiitett igaz-
gatóságnak » minthogy sem a Száva és Kulpa folyamok úgy,
hogy azokon fülfelé Károlvárosig lu^ézni lehetett T0lna»
UtisztitYa, sem a magyar- s horrátországi száraz utak
annyira » hogy azokon a tengerpartokig könnyen jatni lehe-
tett TOlna , kijaTitra még nem Toltak. Ezen száraz ntakat
azonban nem sokára tűrhető áUapatba helyezek az illető har
tóságok ; M. Terézia pedig némelly jeles honilaknak előter-
jesztése által meggyőzetvén, hogy a magyar, többnyire
nagy teijedelmfl árukat a hosszabb és költségesb triesti úton
szálUttatni a nélkfil nem lehet , hogy a német tartományok
egy részének csekély haszna mellett , Magyarország tömér-
dek kárt ne szenye^ien, a Száva és Knlpa kitisztítását nem
sokára megkezdeté. Még sem e folyami , sem a száraz utak
nem Javittatűik ki , midőn a temesvári és jánosházi társasá-
gok a llumei utat megkísérteni , s a magyar termékeket a^
zon klszállttani megpróbálták: de vagy a szállitásnak , a
még el nem hárított akadályok által okozott nehézségei s
költséges volta, vagy e társaságok igazgatóságának Ubás
számolásai, vagy magoknak e társaságoknak hiányos szerke-
zete, vagy végrea trieszti Intendenzátó 1 vetett akadályok
miatt, ezen társaságok nem sokára szétoszlottak. Midőn
azután ezen mind vizi , mind száraz utak Károlyvárosig el-
készfiltek, honnét a termesztményeket a Karolina úton a
tengerig könnyen lehete szállítani, József császár e vidé-
ken tett többszöri utazásain s^t tapasztalásából i4 meggyő-
ződött, hogy valamint a német kereskedésnek Laibachon,
172
Agy a BAgyanak Károlyrároson kdl keresitAl TMAlaia. 8
ttidAii e mellett azt is tapangtalwá , kogy e tengerpartok ed-
digi igazgatása nem csak elő sem segitené, kaaem InkAbb
kátráltotná itt a kereske^Us yirágzatát, az egyedimságot
pirtolTán s egyedül a triesti kereskedő társaságnak kezéte
Játsiráii minden hasznot: felséges anyját is reá TeCte» hogy
— miként ISnebb emUtém — a hécsi kereskedési tanácsot,
e forrását minden ez ilgyben tOrtént gonosznak* s a triesti
Intendenzát is eltOrlesztené » s Károlyrárost* Zenget
és Karlopágot a határszéli katonai kenUethez kapcsol-
ván » Flnméty Bnccarit és Porto-Ret az egész TinodoB
kerOlettel 1776han Szererin vármegyéTé alkotta ; Finmében
pedig egy magyar tengeri igazgatóságot álUtott fel, melly-
■ek hogy erőt is ad)on kezébe, a kormányzót, kinek mint
ollyannak hatósága egyedül a tengerpartokra teijedt, egy-
szersmind Szererin Tármegye ÍOispá^JáTá is nerezte. Első
iUy kormányzó és főispány volt MiUUUh József, ö egész
bnzgaiommal és tárgyismerettel fogott e nagy munkához, a
magyar tengerpartok virágzatra emeléshez; s bár az i^iolt
reményeket meg nem érlelheté, mély belátással kiszámolt
térrel az udvari Énanchatóság szttkkebMségén törést szen-
vedvén , törekvése dicséretes , érdeme nagy. Kereskedése e
tengerpartoknak magyarország^ozi visszakapcsoltatások n-
tánis igen csekély maradt: a kivitt cikkelyek kOzől egyedttl
gafana, marha és kőszén, a behozottak kOzől tengeri só,
és obU érdemli valamennyire az említést. Akadályozá azt
azon körillmény is , hogy Károlyváros , mellyen e kereske-
dési vonalnak a Karolina At miatt koresztilmenni kellett , a
hankválasztmánynak közvetlen hatósága alatt állott, melly,
mig a magyar kereskedést különféle vámterhekkel neheztté,
a triesti kereskedés vonalát annyi kedvezményekkel pártol-
173
ta , hogy az ezen szállftott némelly cikkelyekből száramzott
lyereség 240 száztóIiTal is meghaladta a finmd rören it-
azállitott hasonló cikkelyek J«Tedelmezését ^). — E volt oka,
hogy a magyar réveken csak akkor lett Talamivel élénkebb
a kereskedés » midőn Olaszországban a termés nem sikerült.
Az I775diki kereskedési táblák szerint, miket k«zép szám-
nak Tdietni, csak 156,763 frt 30 kr árú portéka szállittar
tott be itt Magyarországba, ki pedig innét oUy kevés, hogy
emliUst sem érdemel >).
niy viszonyok , oinyi áthághatlan akadályok k9zt min-
denki láQa , miUy csekély , gySnge lábon állhatott a ma-
gyar Lereskedés. Hogy azonban annak állapatáröl részle-
tesb ismeretünk is legyen, lássnk rOviden a főbb cikke^
lyeket.
A márkakereskedés mi^dnem egyedül görögöknek és
•rmény éknek kezében volt, Uk az ország legtermékenyebb
vidékén számos pusztákat birtak haszonbérben, s azokra
kivált Törökországból luOtották az osztrák tartomáqyokba
Uszállitandó marhákat Az 1751diki és 1764diki ország-
gyűlések panaszkodának, hogy ezek annyi marhát lustának
as országon keresztül Anstriába , mi szerint á bentenyész-
tettdc eladását is megnehezítik ^). Egyébiránt , miként a 10-
meM előadottakból kitűnik, igen ingatag s egyedül a bécsi
kereskedők s húsámsok kényétől függött e kereskedés;
^atán a külföldi sőrészek marhavásárinktól eltiltottak.
1) Skerlee : Deteriptio phyiieo-pol. Sitaattoait ttb. Sehweif boflto :
Abluui4]«if foa 4. Koaaen. é. őiterr. Staaien 304. ktfrr. ^
Supáiy: Dtr UBÜOitíge Reiehlhui Uagarat stb. B«rMfiey
4e CowBer. 52.
2) Siapár^: Der luitlutife RfielUliiB stb.
9) KatoM 30, 401. ét 682.
174
kiviniii pedig síiiite nem engedtetek, egyedül amaiok szab-
ták meg annak árát. Midőn azonkan a lék Uuénéha tágult,
kSiSnaégesen Angsborglia, Ninibergbe s egyéb birodalmi
▼árosokba — , Bnccarin által pedig, kivált 1747ig, a Telencd
tartományba biUtatUk ^). A UszálUtott marha száma kSril-
beliU 100,000re megy, miből egyediU Bécs 40,00aet fogyasz-
tael. Cseh-, Mórra- és Stájerországba pedig 55,000 bi^
taték. E cikkely összesen mintegy 4,550,000 fttal jfiTodd-
mezett az országnak ^).
Nevezetességére a második cikkelyt téré a gabna. Edk-
kelylyel kivált a donántoli vármegyék Aztek az osztrák tar-
tományokba kereskedést Stíria és Kamiolia, bár s^iát ter-
mesztéséből meg nem élhetett, különféle akadályokat vetett
a gabnakereskedők elibe, részint nagy ványai, részint a
molnárok- és sütőknek, Uk magoknak elővételt tnli^donitá-
nak, gáncsoskodásai, részint végre azon rendelmény által,
miszerint az el nem adott s visszavitt gabnáért ismét azon
vámot kellé megfizetni , melly a bevitelnél volt fizetendő.
Legtöbb vitetek Sopronyból szekéren s a Dana érseUUvári
ágán Bécsbe és vidékére ; a tengerpartokon át Olaszország-
ba csak akkor szállittaték nevezetesb mennyiség, midőn ott
szAk termés volt. A kivitt mennyiség mintegy (millió pozs.
mérfire megyén; 1770 és 7lben azonban az .éhséget szen-
vedő osztrák tartományokba négy millió mérü különféle gab-
na vitetett ki ^).
A borkereskedés az osztrák tartományokba részint a
1} Deer. 1741: ri7. 1704: 31.
2) Maire Bemerliaafen ttb 2,140. SoliweighoiriBr 161.
3} U* o* és Beneriey De Cown* 20.
175
magas, 30 száztóliaa Tárnok, részint az egyenes tilalmak
'által egészen megakadáiyoztatott. A tölibi kivitt tenneszt-
ttények kOzt e cikknek kivitele még az által is megnehezit-
teték, hogy az Ensen fel&li tartományiján akár szárazon,
akár Tizen történt a szállítás , még kiUttn 24 krt kellé fizet-
ni akójától, s még azon felül, ha az átvitel vizén tétetett,
ugyan annyi osztrák hort kénytelenitteték a szállító kivin-
ni, mennyi a magáé volt. 1746lg azonban, míg t i. a liécsi
kereskedési tanács fenn nem állott , Slezia , Lengyel-, Po-
rosz- és Oroszország nagy részben magyar borokkal látta-
tott el. Élénken űzte e kereskedést Sleziával kivált Po-
zsony, Soprony, Bazin és Sz. Gyttrgy. KttlttnOsen Soprony-
nak a msztt név alatt bevitt borai igen kedvesek valának s
jó termésű évben 20—30 ílon kelt akójok Sleziában. Egye-
áfa 1731- és következő két évben 2673 hordó bort vitt Sop-
rony Sleziába, mi kOrttl beliU 30,000 akót tön. Slezia az-
tán a tőlünk kivitt bornak nagy részét Poroszországba szál-
lította ; de egyenesen a fönebb nevezett magyar városok is
nevezetes borkereskedést űztek Poroszországgal, e kivitt
t^nnesztményért legtöbbször vászon , gyapja s gyapot szö-
veteket hozván vissza cserében. Mintán azonban az osztrák
gyárak emelése miatt a porosz gyáratok és kézmttvek a beho-
zástól eltiltattak, Poroszország is, visszatorlással élvén , el-
tiltá a magyar borok bevitelét ^). Nevezetes volt a borszál-
lítás Lengyelországba , mi kiTált a bártfai , késmárki és ó-
íálvi vonalokon kezeltetek ; magok azonban a lengyel ke-
reskedők is gyakran bejöttek a hegya^ai szüretekre s az
összevett borokat részben a Dnnavec , Poprád és Yisztnla
folyamokon, részben szekéren szállíták ki. Az országlian
1) L. az ISOMiki orsiáfgyiUés' fttliráaát a kereskedés' ttc!r^^«^*
176
bkö gSrSgSk és Örmények a kereskedének eaeeii á^4t is
nagy részben magokhoi ragadták » miMI nem csdEély kár
háramlott az országra* Ezen nyerészkedők ti. a tokiéi szft-
retek nagy részét megrásárolTán » a nemes liorokat , hogy
olcsóbban adhassák s így a TOTöket magokhoz csalogassák,
nem riűcán megrontották ; mi nem sokára annyira csökkenté
e borok hitelét, hogy az 1741diki 29ik tOrrénycikkben kény-
telenitre látá magát a törvényhozás e csalárd kalmárokat a
borkereskedéstöl eltiltani. E törvénynek azonban kevés sike*
re lön: a nyerekedök alattomos ntakat választanak k^átszá-
sára; miért a 1751ki pozsonyi gyfllésen, különösen kérik a
fl^edelmet » hogy a rácok és örmények ezen hitelt Olö nye-
részkedéseinek gátot vessen » nehogy — mon4{ák — a
Lengyelországgal s egyéb éjszaki tartományokkal! borke-
reskedés, mit a francia boroknak nagy mennyiségben! be-
vitele Agy is már eléggé megcsökkentett, egészen megszfln-
jék 1) A bécsi kereskedési tanács is törekvék a magyar
bort a silányabb osztrák termés által Uszoritan! ezen ^sza-
ki tartományokból; mi részben sikerfiit is neU az által,
hogy a magyar termés bevitelét minden módon megnehezí-
tette , az osztrákot minden vám- s harmincadoktól fölmentet-
te. Részint ezen okokból , részint pedig Lengyelország po-
Uttca! állapotának s evvel egyfitt gazdagságának sillyedésé-
böl származott azután , hogy a magyar bornak Lengyelor-
szágiul szállítása annyira megcsökkent, hogy a lioUand! a-
ranyok , mellyeket a lengyel gabnájáért kapván , boraink-
ért nekfink adott, s menyeknél I770!g semmiíéle aranypénz
Magyarországban Jártasabb nem volt, lassanként elttetek
I) KahNM ao, 40ft.
177
az onzágböl. Az orosz még 1766Imui tiltá el a magyar bor
bevitelét, 60 mbelnyi vámot vetvén annak hordójára ^).
A dohány a korszak elején kezde Jelentösb cikke lenni
a magyar kereskedésnek; midőn I728ban az abaldó haszon-
bérbe adatván , minden császári raktár megvizsgáltatott ,
azokban\408,604 font magyar termék találtotott, s mázsája
6 flrt és 2 dron adatott a haszonbérlőnek. Ezen , abaldó ci-
met viselő intézet sokkal fontosabb a magyar kereskedés
történetében , mintsem annak elejét megérinteni liaszontalan
volna. I. Leopold, midőn a vadászkészfiletének meg^jitár
Sára szfiluéges költségről aggódnék , gr. Kevenhttller azon
indítványt tette neki, hogy ő az egész késziiletet si^ái
költségén megidittaQa , ha a császár őt alsó Anstriában a
dohánykereskedés egyedáraságával megigándékozza. E volt
kezdete az intézetnek. Később kiteijeszteték az valamennyi
német örökös tartományra , s a fenn mondott évben bizo-
nyos Aqailiar zsidónak adaték 400,000 ítért haszonbérbe.
Később s M. Terézia alatt az abaldót kiUönféle magány tár-
saságok vették haszonbérbe; 1780ban már 1,792,250 frtért
bérlelte U azt a kormány. Károly király ezen egyedámsá-
l^ot Magyarországra is kiteijeszteni többször szándékozók ;
kttlönösen 1732ben ang. 27kén azon rendelményét bocsátá
Id az udvari kamara, hogy a dohányegyedámság Magyar-
országra is kiteijesztetvén, bizonyos Dominico Gáspárnak 10
^re adatott légyen haszonbérbe. Gr. Batthyányi Laion kan-
^Dellár ""azonban szilárd ellenmondása által megsemnüsitette
«sen határzatot. De bár ez közvetleniU nem sikerfiit is a
U Btrstriey : De Coa«. 21. — Ungr. Ms|«i. 2, 182. — Selitart-
Mr SUttiit 1708U kiad. I. 273. — WtUbrtaiier Patrtof. Vor-
•eUsg ttber 4. AatfihriMiBdIel 78. tib.
178
kamráiiak , ktfzTetre még is igen szflk korlátok kOié sxori-
totta a magyar doliáiiykereskedéat a bécsi abaldó. Mert laa-
sanként nem csak a temfisztés nagy részének elŐTételétha-
falmália kertté különféle, a tennesztőkre hányt cselelYel.
hanem a dohánynak kttlíKldre szállítását if megtiltá , tőle
nyerendő előleges engedelem nélkiU 1776imn Gácsország
is aláTOtteték az abaldónak, s az eddig ide s e tartományon
keresztAl Lengyelországba gyakorlott dohánykereskedés is
megtiltatott Mind e mellett is- igen emelé ezen értől kezdye
a magyar dohánykereskedést azon kőrttlmény* hogy $}-
szakamerika Angolország ellen szabadsági háborúra kelTén »
az onnét Európába tétetni szokott yirginiai dohán]rszállttá-
sok egy időre megszűntek. Az abaldó szfikkeblfisége azon-
ban csak a tengerpartokon engedett rést a szabad kivitelre ,
ámbár ott is concnrrált a magyar kereskedőkkel. I779ben
egyedttl Tríesten át 100,759 font bumó és 3,273,136 font le-
vél-dohány szállittoték a kiUíOldre i).
A gyapjú kivitele , mind a mellett is, hogy a nemesebb,
flnomabto f^ nálunk még nem tenyésztetett , e korban is
már nevezetes volt; a kivitt mennyiség kőrttlbelfil 150,000
mázsára ment volt. A szállítás kivált 1766tól fogva, midőn
a külföldre vitt gyapjú á szokott harmincadon felül még 3
ÍHtal terheltetett , nagy részben csak az örökös tartomá*
nyokba , név szerint Osztrák- , Csdi- és Morvaországba té-
tetett. A Fehérvár és Veszprém megyei gyapjú legkereset'
tebb volt ; mázsája 40—60 ftori kelt.
1) Retzer: Tabakpacbtnii; In. d. önterr. Und. Ton 1700—1783.
V\ ien 1784. I. 140. stb. — Berze?i«7 U Cowa. 9a — SűhvaH-
■er sutiét. 24. kitd. 1, 331. kd?T. Malre BeMemerkanj^ea über
é. KreisUur d. Handelt. stb. stb.
\n
A nereietesb cikkdyek k9zé uámitandók még : a ser-
it wurha, mellynek khritelét köriUbelfll 200,000 danbni
tetai ; e tárgygyal khr< Hoirátonzág ttzOtt kereske-
Art. — LegnerezeCeBb TOlt e cikkre nézre azon TOiial »
títf Pozsegától Nagy-Kanizsán 8 a bakonyi erdőkOn ke-
Btitfii és SzerémbOl Eszéken és a Duna jobb par^ hosz-
umt 6yőr9n és Sopronyon által, melly Táros az alsó
lagyarországi sertéskereskedésnek 13 piaca, Aústriába yí-
leB. Egyedftl Szerem megyében 40^50,000 darabot hiz-
itt a zimonyi és mitrovicai sertéskereskédö társaság. B
or Tégén a kereskedési táblák tanúsága szerint Magyaror-
Eág évenként kiadott e cikkelyért 531,973 ftot s lievett
95»357 ft. ^). TOTábbá említendők: hamnzsir, melly je-
!88ége miatt bires volt Európa több réreiben ; szállíttatott,
K osztrák tartományokon kiviU a tengerpartokra is; az
leni Uvitelt azonban igen megcsökkenték a kereskedési
iBács tilalmai ; — bőr legtöbb nyers áUapatban vitetek ki
E osztrákországi párakba; ezekbe szállíttatott a csergn-
IC8 is , minek a külföldre yitelét a mérttjére retett 1 ft 15
mjif magát a cikkely árát m^dnem megbaladö, barmin-
id egészen meggátolta ; — fagyú hasonlókép csak az örö-
Il8 tartományokba szállíttatok ; yán^a ezekben csak 3 krt,
külföldre pedig 1 ft 30. tart tőn ; — méz és viasz: firis és
Eáritott bal stb* Az ásványok közöl, mellyekkel a kir.
unra nem fíiliU egyedámságot , említendők : bismuth , zink
itriol , salétrom , kobalt galic , stb; a hegyi zöld igen kelendő
ult a bécsi gyárakban s némi kedvezménynyel is bírt a har-
iiMUidon ^.
1) SehTartner Statitt. 1, 161.
2) GeMtsMUDmliing^ Joiief des II. 5, 324. Pfttríotiseher Vomchlaic
Welnbrennen. — Sfihweif^offér 103. ktt? • Berzef («^ ^« Cvvm^
180
A lierltelly vagy szeiiTedöleges kefeskedés* flűatáa —
mint íHnebb látók — a kUfSldddl kSsTeűen kSslekedéa a
kanaincad- readazer által negakadáljroctatott , flu^jdBeai
egredOl a német tfröküa tartományokkal fizetett. Gyaijá-
stOyetek MorráMl » Tászon Slezláböl , bőr , selyem- éa
gyapot -mttvek Anatriából , 8 kfilOntaen BécsbAl » innét a di-
▼atárok , bútorok, robanemftek 8 cnkor , thea , kávé , OazerdL 8
más gyarmafl árok is , Tasmftrek Stiriáböl stb szállíttattak %
Magyarország ezen kereskedésének mériege n. József
atatt dolgoztatott U, az 1777 s 1786 k«ztt tiz éndí kS-
zépszáma yétetrén zsinórmértékül ; nüTel azonban ezen
érek legtöbbike az általam tett felosztás szerint a kOretke-
zO korszakba esnek, orré halasztóm annak kSzlését
3. MAGYAH- TÖRÖK KERSSKEDÍS.
Az 1718diki passaroTici békekötés a kereskedés kO-
rUményeit is szorosabban meghatározta, azon alapon ha-
ladTán, mellyet még az 1699ki karlOTici béke megállapt-
tott Ugyan is, igy szól a passaroTici béke 13dik pontfa:
„Mind a két fél kereskedői a békét megelAsö tanácskozár
sok szerint nrind a két hatalmasság tartományaiban a ke-
reskedést szabadon, bátorságosan és békében gyakorolhat-
ják. A romai császár tartományai kereskedóindc s alatt-
Táléinak, akár melly nemzetbeliek , szárazon és Tizen , rraud
császári zászlók és uti levelek mellett , minden ozmán tar-
tományban a szerint , miként az e tárgyban megbízott kll-
döttség elhatározan4}a , békességes menet s Jövet ftngfdtcs-
1) GMttiMuwülwig Jíosef dM n. 5, 324. PatriotiMter VortoUsf
WiiabreAMft. — ' SehweiglioinBr 103. kft? • Bens? iey ie Comb.
181
sék, a Tevés -adás szaUad legyen » s lefizetyén a flzetendA
Tárnokát » azok semmi módon ne háborgattassanak , sőt vé-
dessenek ; a konsnlok és tolmácsok » kik a kereskedők
igyeit viselendik , az emiitett biztosok egyezése szerint ál-
litássanak íöl a tartományokban » s mind azon kedvezések,
mellyekkel más keresztény népek bimak , a romai császári
kereskedőkre is kita^esztessenek ; — liogy pedig a keres-
kedésben minden csalárdság meggátoltassék » mit a két
részről kirendelt biztosak batározandnak, a békecUdíekhez
kapcsoltassék'' ^).
Ezen kereskedést tárgyazó tanácskozások szinte Pas-
sarovicen tartattak , s eredmény ök hnsz » a kölcsönős köz-
lekedést szabályozó cikkely lőn. Mivel azonban azoknak
nagyobb része nem Magyarországot » hanem a többi oszt-
rák tartományokat illeti, közölök csak néhány, hazánkra
viszony ló, pontokat fogok előadni: 1. szabad és egyetemi
kereskedés állapittatik a romai és ozmán birodalmak alatt-
valói között szárazon, folyamon s tengeren. A romai csár
szári alattvalók nevezete alatt pedig értetni akaijok a né-
meteket, magyarokat, olaszokat, németalföldieket, s bár
mi nemzetségttek és vallásiak , kik tettleg a császári ki-
rályi kormány alatt léteznek , vagy akár miként oda tartoz-
nak. Bzek ámikat, fegyvert, lőport, s egyéb tiltott cik-
keket Uvéve , minden török tartományban szabadon adhas-
sák el, szabadon űzhessék a kereskedést stb. 2. Mnd a
két birodalom alattvalói szabadon gyakorolhassák a keres-
kedést a Dona folyamon. A romai csási. kir, alattvalók
liedig ándkat, mellyeket a Dunán a török tartományokba
azálliüuidanak, Yiddinben, Rudsikon s egyéb helyeken har
iMkból szabadon Idrakhassák. 3. ADnd a két birodalom ke-
1) Katoaa 3S , 3S3.
182
reBkedöilöl csak égj TáiiiliázDál, Uürom száztóli Tétesaék
8 ezea felül töbliei UzsarUiii senki se meféezeUeii. 4.
Meily árukat más, az ozmán kapa barátainak kereskedAi
a 4örtfk tartományokba bevisznek » azokat a csász. Ur.
alattvalóknak is megengedtetik bevinni. 5. A romai Mrodah
má kereskedők nagyobb bátorságára , a csász* Ur. fels^ »
nüDistereí s consolal által ttgjrvivöket* fitctorokat nevezhet
ki. — Ha csász. kir. kereskedő a tOrttk tartományok vala^
mellyikében meglialáloznék » annak Javai a tOrök flsknsCól
le ne foglaltassanak , hanem a császári ministerelctAl és
azoknak kiküldötteitől hiány nélkU áltvétessenek. 6. Ha
pedig tOrök kereskedő halálozik meg a cs. Ur. birodalom-
ban , azokat az ozmán ügyvivő őrizetül magához vegye.
7. SenU a törők ministerek s tisztek közöl azon hívókat,
mellyek csász. Ur. zászlók alatt s levelek mellett mennek
s jönnek a török révekbe, menetök-, Jövetök- ^ maradá-
sokban 9 amik U-s berakásában áe akadályozza. 8. A csá-
szári, törést szenvedett hajóknak a török birodalmi hi^ó-
épltészek segédeimül legyenek'' stb ^). Ugyanezen cikke-
lyek mi^d nem szorul szóra erősíttetnek meg az 1739diU
belgrádi békekötésben is »).
A passarovld békekötés után élénken foglalkodtatá a
kormányt azon kérdés, mellyik vonal emelhetné sikereseb-
ben a magyar kereskedést, a dana - feketetengeri-e , vagy a
magyar tengerparti , s azért mellyik volna inkább pártolan-
dó ? Károly azonban részint azért , hogy olaszországi bir-
tokait a magyar és osztrák tartományokkal szorosabban
1) HandlongseiiiTerttiBdiiiM stb. Sined Wien 1785 Hossá ka^
csolft 411 eseB tsersMéthes 4 feui ktelött passarofiei is. !•
47. — Kstoii4s41 is 38 , 303.
2) U. o. 1. 75. KatoB4]i41 38 , 825.
18S
ÜMxduqpcsoUa , rénint a COrSk barbárság és gyakran iiral-
kodö betegségek aiatt a másodikra hi^lott De a daaa-
feketetengeri Toaal se kanjragoltatott el egészen; kivált a
görög és örmény tSrOkalattyalók ftzték azon Magyarország-
ba , s ezen kereszttll az osztrák tartományokba a kereske^
dést. Bbből azonban Magyarországra, mintán ez a tSrOk
tartományokba szállitandó gyár és kézmüveket nem szol-
gálUUbatott, kérés baszon folyt, sőt ez egészen passiT
rala.
M. Terézia alatt újonnan föléledt a dana- feketetengeri
biü^kzás kérdése; s nüTei az adriai tengeri bi^ózás még
mindig elég ndiézségekkel , kivált a tengerig vivő száraz
ntakbél származókkal, TOlt összekapcsolva, élénk kíván-
ságok támadtak a dunai bi^ózás- megkisértésére. A próba
1768ban végre megtétetett. Kleemann Miklós, Stabrem-
berg zimonyi kalmárbáz költségeire , Bécsben megrakott
bidóval elindult és szerencsésen el is jutott a fekete tenge-
ren ált Krímbe ^). De példi^a e korszak alatt követőkre
nem talált, a még is igen sok nehézségek miatt.
Gyakorlottabb volt e vizinél a száraz uti kereskedés.
Bf. Terézia alatt Temesvárt nagy lerakójok volt a török
kereskedőknek. Legélénkebben ttzeték azonban a törökkeli
közlekedés Zimonyban és Újvidéken ; e városok kereskedői
közvetítek nagyobb részét a magyar- török közlekedésnek.
Rzm helyekre szokták szállítani a török alattvalók a jó
szemendriai bort, sok gyapotot és albániai gyapjút, rizs-
kását mazsolaszőlőt , pálmagyttmölcsöt , törökkávét , mikért
gabnát, lát , szénát s némi gyár és kézmttveket szállítanak
1) KlemunM Rtise vot Wiet aaf d. Donaa stb. neliy köiyveet-
ke ersdnéiyét a^a eien átázásnak.
184
Ti88za , UTált pedig Belgridba. A gyir- és kézmOrdí
axontan Bécsből szállittattak Bagyobli mennyiségben TQ-
rOkországba , bonnét azokat a szállitó gSrSg és Snnény ke-
reskedők olcsóbban yebeték , mint tSlOnk , kiknek bdliozatt
olly nemft ániit nagy harmincad terhelé. Mindenek kOzt
leginkább az akadátyozi meg Magyarországnak közben-
járó kereskedését, hogy a hozzánk beszállított gyár -és kéz-
müYeket nem lehetett transito ámknl Úadni; hanem még
mielőtt az országba hozattak TOlna , már megvétetek tőlők
a fogyasztéU adó s pedig még akkor is,. ha a magyar szál-
litó azokat egyenesen a Törökországba teendő klTitelre
Tette , s a magyar tartományokon csak keresztül szállította.
A Törökországból behozott cikkelyek közt l^neveze-
tesb Tolt a szarvas és sertés marha. Az elsőt részben
Pest, Szeged s ipás városok vásáraira, részben egyene-
sen az osztrák tartományokba Magjrarországon keresztül
hi^tották a török birodalmi örmények és görögök. Gyak-
ran tettek üly szállításokat azok a rácok , görögök és ör-
mények is , kik Bfagyarországban letelepedvén s itt posz-
tákat bérlelvén ki, mi^dnem egyedül ezen ágából éltdc a
kereskedésnek. Az 1751ki országgyűlésben ezek ellen pa-
naszok is tétettek , hogy ellenére a kereskedési szerződés-
nek, mi szerint a török ámkkali kereskedés török alattva-
lókra szorittatik , ezekkel ők kereskedési társaságokba áll-
ván, a török tartományokból évoikint sok ezer marhát
hintának az országba s ez által nem csak sok százezer fo-
rintot, soha többé vissza nem térendőt, visznek ki Török-
országba, hanem még a magyar marhák eladását is aka-
dályozzák ^). Meg^Jittatnak e panaszok az 1764dlkl or-
Bzággyttlésen is, azon hozzáadással, hogy a török alatt^
1) Kaloas 30, 401. kttr.
185
TaMk, Uk Márkáikat Ossfrákonoágba hidtaBi siokták, as
ooBét kosott bécsi s más eurApai árakkal a szenődémdc
dlén^, Hi neldk egyeMl tSrOk árakkal! kereskedett m-
ged, MagyarorazáglMB ia kereskednének; s ndatán neUk
a flugyar ny^rs torfeiesKtfliényekre szBkségSk nincs , gyár-
■tréket pedig nem adkat nekik Magyarország, a niag]rar-
tSrSk kereskedés egészen szenredÖTé Tályán, tOmérddc
pénzOszreget Utísz az országból ^).
A'tOrttk kereskedőkre nézre még az 1715ki títnrény-
kVnyr 99dik dkke hozott némi rendészeti szabályokat. Ne-
Tezetesen hogy azok , kik a Tárosokban Tásár idején Urfil
Odk a kereskedést » ha gyanúsaknak látszanak, a Tárod
döUáróság által Utfltathatnak. A határszélekeni áltbocsár
tás, az adandó katonai ISdOzés , Talamint a tOnrényhatóság
is a határszéli Tárakban a tSrSk ntazó kalmárokra nézTO a
katonai igazgatóságnak toliúdonittatik. Benn pedig az or-
szág akármelly helyén a kereskedés gyakorlatára, s az
abban t(trténhető esetekre nézTO a tOrSkSk is, Talamint mások,
a megyei hatóság alatt legyenek. Végre Talamint az or-
szágban állandóul letelepült örmények- s görögöknek egé-
szen szabad kereskedés engedtetek , ugy a török alattTalók
csak azon cikkelyekre szoríttattak, mellyek a kereskedési
szerződésben kttlönösen kikötre Tannak.
BBLKBRBSKBDÉS.
Pest s kttlönösen annak négy Tásárai Tálának a ma-
gyar kereskedésnek középpon^a. Itt csödiUtek össze a
i) Katosa 30, 082.
186
legtSkk aagyar^ sok bécsi és más OrökSs Uurtomittyi s Be-
hány tSrök kereskedők. TSoiérdek TOtt már e korlm is
az itt Sssxehalaozott, Mind beltemiékek, ndnd kUgyánni-
▼ek Mennyisége. Nagyobb s kisebb haidk^ honi dkkelydL-
kel terheltek, nuddneM egy órányira lepték el a part hoss-
sxát A kfilámk értéke pedig Mintegy S— 4 MilHó fira Ment
TOlt Itt tétettek a kSiaidiekkel nagybani szersődések^
cserék, adás-TOTések stb. innét Mintegy kdiéppontbél ága-
sott ssét egésx országba a kereskedés, s TalaMinl itt ada-
tott el a b^tt német, cseh , Monra stb kalmároknak a U-
TitI ámk nagy része, agy innél szállították a TidéU irá-
rosok kalmárai is a kOimidi portékákat s belíOldi réz> vas,
ezüst , gyapjú stb. mftTeket az ország kfilSn részeire ^). De
igen hosszas TOlnék ha ezen középponti vásárok részletes
leírásába bocsátkoznám; s mind a mellett is nehéz TOlna
azokat tfikéletesen leimi. Csak azon egyei Jegyzem, meg
tehát , hogy Pestnek Tásárai M. Terézia alatt mind a
mellett is, hogy azóta mind ipanink mind kereskedéslnk
hatalmas előlépéseket tón, aligha némi tekintetben nagyob-
bak nem voltak mint most, midőn a kereskedés nagy része
már vásárokon kivttl, időhöz nem szorítva, kezeltetik* mi
akkor még nem igen volt szokásban.
Pest ntán legnevezetesb vásárai voltak Debrecennek ,
mi az ország tiszai részén szolgált a kereskedés kSzéppont-
jánL Négy , külön nyolc napig tartó vásárait a honiakon
UviU ugyanazon népek kereskedői látogatták , Ükéi Pestet
Különösen nagy számmal sereglettek össze pedig csehek és
morvák a marhavásárokra , mellyek egész országban a leg-
hiresbek közé tartoztak. Sertésmarha itt annyi hAJtaték
1) Korabinszky Lexleon. — Bei. NoC Hnng, No?. OrallHanii eal.
h. 2 , 235.
187
888ze, honr « felíBld nagy része Imiét l&tta el magái oUya-
BOkkal. Bt ment keresztül a SzerYía - és Boszniából Ma-
gyarország felső megyéibe tohoIó sertés- kereskedésnek
egyik fé ága. Nevtezetesbek Tálának még a honi cüdcelydc
közt: bőr, dohány, szOr- és közönséges középszerű, sze*
pesi és erdélyi poszté , továbbá a késmárkiaktól nagy meny-
lyteégben szállított s nagy részben a görög és örmény
kalmároktól általvett, festett , és festetlen vászon; mha*
BemAek; cserépedény stb ^).
B fl^iiacokott klTül igen nevezetesek valának még azon
▼árosok sokadalmai , mellyek a Pestről kttllöldre ágazó ke-
reskedési vonalokba estek, ülyenek valának Osztrák - és
Mmrváország félé : Győr , Komárom , Mosony , Soprony,
Pozsony; Slezia és GaUlcIa felé: Nagy -Szombat, J[assa,
iKpeijes , Bartfa , Késmárk ; Törökország felé : Temesvár , ÚJ-
fidék, Zimony; a tengerpart felé Fehérvár, Pécs, Nagy-
Kanizsa. De érintsünk némi részleteket.
Soprony borkereskedését íönebb láttak. Nem kevésb-
bé bires volt Soprony marhavásáriról , meliyeken évenként
körfllbeUU 40,000 szarvas, 70,000 sertésmarha adaték el*).
Mosony atóUó piaca volt Osztrákország Mé a gabnavásár-
Hafe. Szinte gabnavásárairól vala hires Nagy - Szombat ,
Hieliyvek piacáról látták el magokat leginkább a szomszéd
Arra, liptó stb megyék. Bel mondja d), hogy hetivásár
rain annyi gabna halmoztatik íOl : „hogy harmad napig el-
kelhetni aUg hinnéd, mi még Is pár óra alatt széllyel kap-
4iMitatik , mintha Porsenna Javai volnának". Nyolc , esz-
tendős- sokadalmait pedig nagy -marhavásárok előzték meg.
I) KorabiBtsky Lexieoi. — Bel. NottC. Hung. Not.
2) Korsbliitsky Lexicon. — Bel. Notit Haaf . No?. 2 , 84.
188
Bgyék dkkelydfteU kereskedését axonlMui már Károly alatt
nagy részben a zstdök ragadták magokhox ^). A Szepes Be-
gyei Tárosoknak , klTált Kassának, Bpojesnek, Késmárk-
nak, Lőcsének Tásánd azon tekinteCMl Tálának neTezetesdc,
hogy az azokon Qsszekalmozott árok, posztó, Tászon stt
többnyire bel s kfilOnOsen magoknak ezen Tárosoknak ké-
szítményei TOltak s azoknak Tásárlásáért messze TidékrU
GSŐdttltek ide nem csak kicsinyben, kanem nagyban TerAk
is. niy nemA cikkelyeket pedig nagy mennyiségben szdc-
tak e szorgalmas Tarosok kalmárai és kézmfiTesei szállí-
tani a szomszéd Tásárokra is. M. Terézia nralkodásáig
igen élénk kereskedést Azték a szontbaOielyiek , Szepesben,
a lengyel sóTal; tObb lakosoknak itt lerakójok TOlt , s heten-
ként néhány száz mázsát száUitának a szomszéd megyék^
be , klTált GömSrbe , liptóba és Árvába. Egyébiránt a
szepesi Tarosok rakhelyekttl szolgáltak a Lengyelországgal
flzOtt borkereskedésnek *). Élénkdc Tálának a bányaTár
rosok héti sokadalmai is, mellyekre gabnát, kenyeret, gyi-
mOlcsOt stb szoktak Tinni a szomszéd megyeldc; Rosnyö
héttTásárain nem ritkán 500 szdLér illy árukkal rakott,
gyfilt Tolt Sssze *)•
KfilOnSsen nagy Tásárai Tálának az alsö Tldéken a
ma rhán ak és gabnának. KecskemétrAl e tekintetben igy
ir Bel ^). „Vásárai hitelen felU keresettek. Ezeknek napfai,
Sz. OySrgy, 8z. Lőrinc, és 8z. Katalin. A marhaTásáro-
kon tSmérdek szarTasmarha találtatik, s a kereskedOkndí
csak nem hihetetlen száma csMttl Sssze, klTált a rácoknak,
1) U. 0. 80.
2) KorabiMiky. — Unfr. Mtgts. 2 , 182. — Sebrartitr Siatiit.
3) Bel. 4 , 175. — Korabinsiky.
i) Not Hng • 3 , 154.
189
kik e nemAC a Kereskedésnek Igen gyakoroUák. De Jönek
ide töröktt is honokbeU portékákkai. Bü annyival inkábk
csodálandó, odntkogj az ország bedében, folyamoktól tá-
Tol esik ezen Táros. BiarliaTásárai olly kiresek , kogy alig
Tan Táros , mellynek sörészei Tenni » Tagy eladni itt Sssze
nem csődülnének''. Hasonlóképen népesek TOltak Szeg^
nek, Yácnak és Aradnak marhaTásárai , melly ntolsó azon
felül teijedt kereskedést teött a Maroson leszállított erdélyi
deszkáTal és zsindelylyel ^). MárbaTásárai tekintetében Tég-
le említendő még NagT- Kanizsa, melly fő piaca TOlt a
Tót- és Honrátországból fttl s nagy részben az örökOs tar-
tományokba bi^tott szanras és sertés markának *).
A gabnának, kiTált meUy külföldre Titetendö TaU, f6
rak- és gyíUtó kelyei TOltak Szeged. tiCibecse, és Baj^.
B kereskedés ezen helyekről két irányban Tette n^ját; a
tengerpartokon ált Olaszországba^ s Pesten és Mosonyon
ált Aastriába« — A gabnának ára belkereskedésben 1770
tiyán ez TOlt : 1 pozs. m. boza 1 ft. 30 kr., kétszeres 1 11.
12 kr., rozs 50 kr., árpa 45 kr., zab 36 kr. ^). — De Tégére
nemjatnék, ha mind azon, körülbelül 1400 sokadalmat el-
számolni akarnám, mellyeken a nyers termesztményeken
UtüI főleg a mezei gazdaság eszközei, bőr- és szöTet- m-
hanemfiek, cserépedény stb. Tálának a legközönségesebb
árok.
Különösen élénkíté a belkereskedést az ország felső
és alsó Tidéke termesztményeinek s készítményeinek külön-
t^foalMge ; egy rész a másikra szorult szükségeinek Uelé-
1) KorabiBsiky UxiooB. — Bel. 3, 144.
2) Konbiassky.
9 Stetfii. A«fU&r. i , 431.
190
ptéBéhet B mig ax bM vidék a felstaek életaii sxilkségeit
pötolá, ez amannak kUSnféle kézmürekei » hásf a gazda-
sági szereket szolgáltatott liptó, Árra, TAróc stb lakosai,
Tásznat » faszereket , cserépedényt stb. nagy mennyiségben
szállítanak Pest s más Tarosok sokadalmaira; a goutfidfi
kosarak , deményúdvi deszkák * nagy palngyai s még in-
kább a holicsi edények, hradUni, s vicbodnei, közönsége-
sen UptMnak nevezett, táró azokon keresett cikkek Tálá-
nak ^). De Tásárokon UtíU is látogaták ezen felső me-
gyeiek fii és cserép szereikkel az alTidéket , miket aztán ott
búza-ésszalonnáTal, gyttmOlcs- és kenderrel stb cserélték fOl,
többnyire agy , hogy az áltadott edény egyszer Tagy több-
ször töltetek meg gabonáTal '). Teijedebnes kereskedést
űztek illy nemfl cikkelyekkel a Tágildhelyiek is *). A haszon,
mellyet ezen cserekereskedés hi^tt , olty noTezetes toK ,
hogy a komáromiak , annak ingereitől indíttatván , az flly
jiemtt szereket, midőn a Tágon leszállittattak , gyakran le-
tartöztaták. De midőn e Tégre néha erőszakhoz is nyulná-
nak , s igy a felső Tidéki , egyébként is szflk élelmtt lakoso-
kat Jövedelmeikben igen megkárosítanák, ezeknek többszöri
panaszaikra a törvényhozás is eltütá a komáromiakat illy
igazságtalan elővételtől vagy letartóztatástól *).
A belkereskedés legtöbb cikkelyei rácok , görögök ,
örmények és zsidók kezélien valának. Alig volt már e kor^
ban is helység, hol ezen nemzetek valamellyikéből szatócs
nem létezett volna. Ezek , igaz , könnyiték az adásvevést.
\\ Uiigr. Ma^z. 2, 182.
2) Bel 4 , 30.
3) Bel 4 , 466.
4) Decr. 1723 ' 76. 1761 : 16.
191
de e ffiellett nem csekély kárt is okoz&nak a pórnépnek ,
mellynek tadattanságával Tissza élvén, littntetleniU Azték
usoráAkodásukat. Károsak voltak azért is , mert igen Jól
értettek a honi termesztmények meghamisitásához ; sőt
■eUettSk a városokban is alig maradhatának meg más
kalmárok ^). Hasznosabbak voltak , kivált a pórságra néz-
ve, azon felső megyei tótok, kik oli^-* sáfrány- s más fű-
szerekkel és gyógyíüvekkel, gyolcs-, csipke-, selyemmel,
és üveggel járták be az ország minden vidékeit, sőt az
egész osztrák birodalmat , Porosz-, Lengyel-, és Svédorszá-
got B korszak végén egyedül Túróc megyében körttlbelttl
3000 iUy nemtt szatócs létezett. A zólyom - lipcsei kamrai
nradalomban pedig tizenkilenc hel]rség , mind annyi rakhe-
lye a csipkéknek, selyem- és vászon-, kés-, bicska- s más
lUynemfl vasáruknak , mellyek aztán innen az egész or-
szágba széllyel hordattak ').
Némelly cikkelyekkel, minők a legtöbb éro, és más
ásvány nemek, a kamra fitőtt egyedámságot ; azért azok
kevés tekintetet érdemelnek a belkerestedésben , mellyben
oUy csekély mennyiségők forgott , hogy néha a honi kéz-
mAvesek sem kaphatának elegendő anyagot müveik készí-
tésére. Azért nagy előmozWására szolgálandott e cikke-
lyekkeli belkereskedésndt , ha foganatossá vált volna az
1764diki 41dik törvénycikkely, mi szerint a király kéretik,
hogy a sz. kir. vátosok ebbéli könyörgéseit méltányolván ,
az ország külön részeiben riddielyeket állíttasson a réz,
hegyizöld vagy aranyaijrv és cinóber könnyebb megsze-
rezhetésére.
i) SehfsrtBer SUtttt. 1. kia4.-203.
2) U. o. 2i. kli4. 1 , 20O.
192
A sökereskedéi sziiite a Ur. kaara kesében ¥Ott; s
csaka nép kSili Uceinyben eladáat keielték nyerészkedéaObe
a Tarosok és magány Mrtokosok, kiknek ez Ari Jogaik kOzé
tartozott BOatán az ország rendelnek az 1723diki gyA-
lésen beadott kérelmére, a király a só árát leszállitotta ,
ebbfll azonban a kicsinyben totö pórságra semmi könnyebb-
ség sem háramlanék, minden basznot a íUdes nrak tartráa
magoknak: bogy ezen árleszállítás Jótéteményét ezntán a
szegény nép , meliyért az tétetett » egészen érezze , az
I739diki 6dik dkk rendelé , bogy az uraságok és Tarosok
raktáraikból ngyan azon áron a^Ják azt, mdlyen a legkS-
zelebbi Ur. sótárakban adatik, egyedfll a ftiTarbért számit-
Tán bozzá, s pedig begyes Tidéken 3, rónán 2 krt egy
méríSldre mázsájától. Szabad legyen azonban a Jobbágyak-
nak akármelly raktárból Tagy piacról Tenni szokat. A
kOTOtkezö tOnrénycikkety pedig megszOnteti a sótisztek-
nek azon TisszaélésOket , mi szerint minden sókötöl árán
felttl 1 drt kÖTeteltek , s a TOTÖket gyakran soká Tárakoztat-
ták, Tagy el is atasitották.
Ezeken kiTül még némi más rendészeti töTTényeket
is alkotott a kereskedés ttgyében ezen kori tönrényhozá-
snnk: 1715: 99 rendelete szerint a kereskedők minden
ügyeikben a Tárosi tanács batósága alá T^ttetiidk, ndnden
befolyása megszflntetTén a katonatiszteknA. Azon idegen
kereskedőkre nézTo pedig, kik a Tárosokban sokadalmon
UtíU flzik kereskedésöket, ha gyanúsaknak látszanak , ka-
talom adaték a Tárosi elöljáróságnak, őket kebleikből U-
tiltanL Ugyan ott szabad kereskedés engedtetik , mint más
ország -lakosoknak, ngy az országban letelepOlt öimtey,
görög, és rác kalmároknak is; az egy aszábort Utóto,
mellynek hitelét gyakorlott hamisítások által csökkenteni
193
keidették. Ugyanazon tOnrénykönymek 6Mik cikke, a
memeaaég azon panaszának kÖTotkeztöben , hogy a Urilyi
TároMk a aokadalmakra Titt termesztményektöl adót, agy
nerezett acdsákat, szednének, s a mérttket SnkényOk uk^
rtait a termesztőknek kárára megráltoztatnák , batározá '•
kogy a nerezett adó , erőszak büntetése alatt eltiltassék ,
a nérOk pedig mindenütt a pozsonyiak szerint szabályoztas-
sanak. Bfiatán tOTábliá Geletneken Barsban , MnzsáJon
Seregben » Sárospatakon Zemplénben, s más helyeken is
otty magasra emeltetnék a kővágók által a malomkOrek
ára , hogy azoknak egy kőblába » mi az előtt őt poltorán
később ugyan annyi garason keM« legújabban csak tiz ga-
rason TOlna Tehető , s igy egy kő ára kettőzve 9 ftra
aneltetett: a többszőr emiitett tőnrénykőnyv 90dik cikkelye
biztosokat rendel, kik a kőnek árát körülmények szerint
igazságosan szabályozzák.
Nagy akadálya TOlt még ezen korban is belkfizleke-
désünknek az átak szabályozatlansága. Gondolkodott ugyan
erről már tőnrényhozásunk az 1723ki 122dik cikk által,
rudelTén : hogy a helytartósági tanács ténret készítessen ,
mi szerint a hon folyamai csatornákkal köttessenek össze.
De üljdalom azon minden sikert elölő ingadozás és határo-
zatlanság azokban, mik e tönrény kÖTetkeztében tétettek,
azt bizonyltja, hogy kormány s nemzet nem egyesült ezen,
mind keUőre közös érdekek létre hozatában ; különTálva
pedig sem egyik, sem másik nem nüTelhete semmi olly nyo-
mosat, nd által az eddig fenforgó akadályok, elmozdittat-
hattak TOlna. A sok theoriák és tervek mellett is , miket
e kor előhozott, igen kevés tétetett a közlekedés könnyité-
B^- Űgy látszik az új tárgy még nem fogaték föl elég
Tflágosan; vagy legalább azok, kikre az ügy btzaték, nem
194
értettek eléggé a dologhoz; mert mlndeB kalmaza oieUett
i8 az előleges terreknek a jaTitáBOkban kÖTetkezetoMég
és szorosan kitftzOtt cél nélkUi kapkodás mutatkozik ^).
A belkereskedésre legnerezetesb toU a Tésieo szaUUyozisa
és a BSge csatorna készítése, mdly^FasettőI Becskerekig
16 méríOld koszban njAlik. Bzen jaTltás fontosabb yéHt
agyán a íSldmiTClésre, a bánsági ingofányokat Uszárft-
▼án s az áradásoktól az egész tartományt megszabadttYáa.
De hasznos toU a kereskedésre is: mart bár szabályozása
ntán sem birt nagy hi^dkat, de igen Usebbd^et, meDyeken
a bánsági termesztmények része a Tiszára szálUtathaték.
Nem kevéssé élénkité ellenben a bdkOzlekedést az,
hogy a harmincadok, mellyek azelőtt a títrOktől elfoglalt
tartományok határain ílUállittattak , s annak kifizetése ntán
is, ámbár akkor már az ország küzepére estdc, nagy rész-
ben fennmaradtak, az I715ki országgyfilési BR. kérelmére
eltSrlesztettek. A bánság szélein létezd harmincadok azon-
ban egész 1777ig fenmaradtak, mig t i. a bánság az or^
szaghoz Tissza nem kapcsoltatott. Bzen vámTonal eltOr-
lesztésének azon áldásos kÖTOtkezménye lön , hogy Ma-
gyarország azóta mintegy négy millió ftot nyert a szabad
közlekedésnek egyedOl ezen részd^eM helyre állásából. —
Könnytté továbbá a belközlekedést az is, hogy az 1751:
I7dik a folyamokon eddig több helyt szedett Támokat 100
arany bírság s kárpótlás bttntetése alatt megtiltotta. Talandnt
továbl)á a postáknak is, mellyeket még I. Leopold alqri-
tott, az 1715: 22, és 1723: lU. által tett célszerfibb sza-
bályozása.
1) Msire: Beaerkangen stb. i, 32.
198
Nagy hasznára TOlt yégre a magyar kereskedésnek
as , kogy Németország példi^ára » az agy nevezett kivonati
(anszogaUs) pönritel az 1723ki 53dik törvénycikk által Ma-
gyarországba is behozatott. Ennél fogva t. !. meghagyaték
a kereskedőknek, hogy rendes kalmárkönyvet tartsanak,
mellyhe minden kölcsön vételeiket, s hitelre adásaikat pon-
tosan följegyezzék. Meghagyaték továbbá, hogy vagy a
hitelre vevőktől mindjárt az adásvevésnél aláírassák a vett
tárgyaknak kalmárkönyvökbe iktatott fö^egyzését, vagy
az ádegyzéket (conto) Írassák alá egy év alatt a helybeli
Jegyzővel , vagy más hiteles személylyel ; ml ha megtörté-
nik, a hitelezés világosnak határoztaték ; ha pedig a vett
ámk jegyzékét az adés egy év alatt alá imi nem akarná :
a kalmárkönyv kivonata által Is , ha azt a helybeli Jegyző,
vagy más hiteles személy aláiran4ja s a hitelező az ^adős-
Ság igazsága s kalmárkönjrve fölött esküt teend, világos-
nak Ítéltetik a hitelezés. Ml pedig az illy nemtt régi adós-
ságokat illeti: iparkodjanak a kalmárok három év alatt a
jelen törvény alkotásától számolva, könyveikbe irt hitele-
zéseiket a jegjrző vagy más hiteles személy által az adós
kötelezvényei közé fölvétetni ; mit ha ez tenni nem akarna,
őt a mondott határidő alatt, kalmár könyvének kivonata s
a Jegyző vagy más hiteles bizonysága szerint törvényesen
pörbe idézni; elmolván pedig a három év, ha az adós az
adósság}egyzék aláírására az alatt föl nem szóllittatott, s
pörbe nem idéztetett , a paszta kalmárkönyvi kivonatoknak
ereje megszűnik. Hanem azon esetben a kalmárkönyvet
eredetiben kell a törvén]rszék elibe matatni s a pör eddi^
elhalasztásának okait előadnL S ha ez esetben a könyv
kellőleg készültnek találtatandik s a pör elhalasztásának
okai alaposak : a hitelező eskütétele mellett, az adósság
14*
196
vUágosnak itéltettk. Ha pedig a kSnyv mm keUő alaklMui
ragj hibásnak találtatik, a íSIperes szokott átoa köteles
kiteiezése Talöságát tainksitaiil. — Vgyaa eien tSnrénykSnyy
120dik cikke a kamatot hat száztalira határozte, az uzso-
rásokra tőkeresztés bftiitetését irráB. —
A pénzttgy még ezen korban sm TOlt kellőleg sza-
bályozra. A kisebb pénznek nem minden Tidéken forgott
ngyan azon neme s nem mindenütt TOlt ngyan azon érté-
ke. Minek elmaradhatlan kSfetkezése lön , hogy egyik
itt másik ott Tettetett meg» s számtalan bitókat okozott
mind adónak mind TeTŐnek. Ezen akadályát a kereske-
désnek elmozdítani tttrekrék ngyan az 1723: 68, rendel-
Tén, hogy az országban s annak minden hozzákapcsolt
részeiben ngyan azon pénz forogjon s ng]ran azon értékben;
a forint t 1. 100 drral, a garas Sttel szánrittassék ; de
ezen tOrvény korán sem szüntetett meg minden zavart a
pénz ügyében. Az 1729ki 14dik ngyan azon panaszt, s
ngyan azon rendelést ismétli, a helytartó tanácsnak hagy-
ván meg annak létesítését.
197
HARMADIK SZAKASZ.
AZ IPAR S KERESKEDÉS TÖRTÉNETE
II. JÓZ8EP ALATT.
KÖZOS ÁLLAPATOK.
JHária Terada szelid kormánya Magyarországot nem csak
Unyagodtatá, hanem annak Jólétét és díszét is sok teUn-
tetben emelé; ámbár intézkedései közöl nem mindenikMl
fletjlett ki az a kÖTetkezmény , s nem mindenik azt a gyl-
mSlesöt hozta elö » mellyet az ö országanjrai indolata terve-
zett és klTánt Konok előítéletek , meUyektől az ország
nagy részben elfogálTa TOlt , alacsony önzés , a német ha-
talonnriselök szftkkeblfl tenrei s féltékenysége, eszközök
célszerfitlensége stb. egynémiben meggátolták a szándék
klTitelét.egynémiben más irányt s érrel más eredményeket,
mint a kegyes nöUrály akarta , adának a tett intézkedések-
nek. A haladás mind e mellett is Jelentékeny TOlt egyné-
melly ágaiban a nemzeti iimmak; és annak eszközUUe a
nemzet tisztelete- és szeretetében halhatatlan maradt.
£ « . ta .. ■ ^
198
Utóda » n. József » felséges anyjával ttzenliat érig oss-
tozrAn a kormány gondjaiban » ezen idA alatt is már sok
jónak s hasznosnak , nü az ipar körében tOrtént » volt inditó
oka, eszkSzlöje és alkotója. így a bécsi kereskedési ta-
nács és a triesti Intendenza eltttrlesztése , Fiaménak a szom-
széd révekkel Magyarországhoz visszakapcsoltatása , a mer-
kopaili johnemesités stb. nagy részben József mftve volt
6 különféle irányokban beatazta az országot, ismerni akar-
ván előbb azt, nüt kormányzandó vala. Bzen utazásoknak
valamint a többi örökös tartományokra, ngy Magyaror-
szágra is legfidvösebb következményei valának. Nem csak
a hiányokkal megismerkedett ezek alatt a magas lelki,
népei boldogitásaért bnzgó fejedelem; hanem alkalmat is
nyert némellyeken tiistént segíteni, másoknál a módot és
eszközöket, melly ékkel annak időében segithetend, megis-
merni. Figyelmének fő tárgya mindentttt, merre utazott,
az ipar és kereskedés volt; számtalan helyeken szóval és
kedvezményekkel buzdította a lakosokat egyik vagy másik
iparágnak, melly t i. a körttlmények közt legtöbb hasz-
not Ígért , szorgalmas gyakorlására ^) ; ezek s mások által,
miket e szakaszban elöadandok, kétségkivUl nagy érdemet
szerzett magának József nem csak a német , hanem magyar
örökös tartományokban is az ipar és kereskedés körében ;
mi bizonyosan méltóbb elismerésre, nagyobb hálára tart-
hatandott számot, ha lyitásai s javitásai, nem mondom,
egyik kiváltságos n^^ztály-, hanem sok részben magának
a nemzetiségnek is rovására nem tétettek volna. De előbb
is meghalt ö, mintsan terveit egészen Uf^thette, vagy mit
1) P. o. I7S3INUI a károlyrárosiakai a kerMkedés élésktbb gyakor-
UUra. KatoM 40 , 390.
199
ezekben kíTihetteimek tapasztalt, m&sra, célszerűbbre vál-
toztathatta TOlna. Nómelly intézkedései csak elteményei
Tálának még a szőnyegre hozandöknak. De ö elbalt , ml
előtt kezdett müvét bevégezhette volna. Magyarországra ,
ámbár egyrészről igen is feltűnő nyomokat hagyott maga
ntán , más részről tünékeny volt munkálkodásának ered-
ménye : szép őnmeggyőzéssel semmisítette meg a csak félig
létesített s épen azért jobb oldalaiban is félreismert , annyi
erőnyilvánitással , annyi lelkesűléssel ápolt művét.
Az ipar és kereskedésre nézve azonban nem mindenben
enyészett s enyészhetett el nyoma sok oldali hatásának.
Több intézményei fenmaradtak e tárgyban » gyarapodást
eszkOzlők, áldást hintők magok ntán. Az ő javításai e
tekintetben , mint sok másban , nem felűlegesek s még sok-
kal mélyebben a dolog gyökerére hatók, mint az igazga-
tásnak más tárgyaiban tett változtatásai; ez oka részben »
hogy mig egyéb . az alkotmányt , igazgatást s más polittcai
pontokat érdeklő rendeléseit végső napjailian kezének egy
vonása megsemnüsitette, az ipart és kereskedést illetők,
nagy részben fenmaradva , folytonos tanúi lételének » s ha
nem mindenben is, ebben kétségentúl sok jót eszkőzlOtt
kormányának.
300
AZ IPAR TÖRTÉNETE-
L
MEZEI GAZDASÁG.
1. FÖLDHÍySLis.
Mi e teUnteCben József kormáiiya alatt tSrtént, ké(
pontra szoritható : 1. a termesztS osztály szaporttisa; 3.
annak általán véve jobb állapotba heljbezöse.
Az elsőt illetőleg : József egész kormánya alatt iparko-
dott a tOrOk pnszütásait még ndndig sinylett alvidéket
megnépesiteni. Mi^dnem minden évboi szállított ő Német-,
sőt Franciaországból is iU családokat Bácskába és a temesi
bánságba. A beyándorlottakat pedig nem csak azon ked-
Tezéssel ápolta a gondos f^^edelon, hogy telepeikel né-
hány évig minden polgári teriiektől ÍOlmentette; hanem tO-
rekrék azokat oUy állapatba is helyezni , minőben pár éy
múlva ne terhére , hanem hasznára válnának az országnak.
Azért a legtöbb beköltözött családot házzal, baromóllal,
szekérrel, ekével, négy ló- s egy tehénnel s más sztlksé-
ges gazdasági szerekkel látta volt el ; azon kivtU pedig az
első évben még pénzsegélylyel is pótlá szfikségeiket. Leg-
számosabb családot telepitett le I785ben és 86ban; mi-
ntán t. i. az előbbi években bevándorlott , többnyire német
telepek , különféle okokból mindjárt az első évdAen nagy
részben kihaltak, a bnzgó fcjedelon azokat djakkal pótlandó,
a nevezett években három ezvr német és íhmk családnál töb-
bet telepitett le a temesi bánságban, tizenegy folvat alkot-
ván lielőlök. Ezeknek első helyreálUtása egy millió forint-
201
Hál tSbbe került Uncstárának. Ezen felBl az ország kfilöa
Tldókeiii elpusztult helységeket a népesebb városokból szál-
lított telepekkel népesítette meg; ez időben Erdélyből is
sokan kOltSztek ált Magyarországba. E telepek által 1787-
tig hannínchároni ii helységgel szaporodott az ország,
mellyekben az 1786kí összeírás szerint 10,763, a kővetkező
évi szerint pedig 10,797 lélek számláltatott ^).
Még nagyobb hatású volt a íőldmivelés gyarapítására,
mert az egész országra kíteijedt , a pórosztály polgári ál-
lápatának kedvező meghatározása , jogaínak öregbítése.
Ebben áldásos kOvetkezményd volt már M. Teréziának nr-
béri rendszere is , és kétségklviil még inkább leendett , ha
annak kidolgozásánál a választmány részéről szűkkeblű önzés
nem játszik vala nevezetes szerepet % Mi azonban itt a
jobbágy javát illetőleg létre még nem hozatott ; azt József
egy 1785ki Angnst 22kén költ királyi parancsában bőven
kipótolta. Az MBYéH tartalma következő : 1. A jobbágyok
örökös szolgasága (glebae adstríctos) eltörültetik , mindenki
szabad költözési joggal élhetend. 2. Minden jobbágynak
megengedtetik, orasága megegyezése nélkfll is, házasodni,
magát tudományos, művészeti vagy kézműi foglalkodásra
adni s azokat akár hol szabadon gyakorolni. 3. Minden
jobbágy szabadon rendelkezhetik mind ingóival mind íöl-
dd-, szőlői-, malmaival stb. azokat eladhatván, átörökít-
hetvén , megmaradván mind a mellett a földes nrak sáJAtsá-
gának törvényszerű joga ; a földhöz kötött terhek azonban
az utódra is álthámlnak. 4. A jobbágyok birtokainak bizto-
1) Katona 40, 407.
2) Bf7 »ftgy befolyása fért oson inbta igy nyíUtkot oft : ,|Lití-
■■■ Mariaa Theretiaa^^
SOS
sitáflára rendeltetik , hogy sen Jobbágyi tdekSkbői ,
mis lOldeikbŐl tOnrényes ét degesdA ok Bélkill 8 a vir-
megye tudtán UtU ki ne moiditaasanak ; sem egyik nndn-
lomból a másikba akaratok ellen ált ne tétOBsenek. 5. Ha
a jobbágyok raklattatnának , a vámegye tartozik tlgyrédeC
▼ödelmOkre kirendelni , a sérelmeket megorvoslani. — Azon
lUitásai közöl pedig^meUyek a kevéssel kalála előtt, I790ki
jannar 38kán kibocsátott, minden más rendelményeit eltöriö
levelében megkíméltetnek; egyik volt aztán ez, a porság
illapatának szabályozása, ndt ebben riiJra megerősít, „minták
a. m. ezek a törvényekkel is megegyeztethetök és termé-
szeti méltányosságon alapúlvák'*.
Rövidségre törekedvén, wem akarok itt JAcsef a föld-
mivelést tárgyszó egyes rendeleteindc előadásába bocsál-
kőzni; csak az egyet jegyzem meg, bogy JAcsef, miként
előbb már felséges anyja is, honi nyelven irt, hasznos
könyvecskéket osztogattatott U a flUdmivelés többféle tár-
gyaiban a nép között , azt általok a mezei gazdaságban
jobb ismeretekre jnttatandA. A íöldmivelAk szorgalmát pedig
kitett jntalmak által is törekvék ösztönözni <).
Mind ezen s más, a íöldnúvelés gyarapítását célzA
rendeletei JAzseíhek , a dolog természetes folyásánál Idie-
teüen , hogy némi előmenetelt , haladást nem eszközlöttek
volna. Hogy állttásom igazsága kittta^ék, ime valami a
flUdmivelés állapotának részleteiből.
Gabona az előbbi korszak alatt annyt termesztetek,
hogy a kttlkereskedés alá egy , a kor végén másfél milüA
kertUt; 1786ban pedig a középszámot már 2,000,000 mérflre
tehetni *). Igen gyarapodott ezen idő alatt a tengerinek
1) Skerlec : Deteripüo phyileo polltieo Sitvatioais utíh 1. 18.
2) SohfarUer . SUUst. 1. kiad. 104.
203
temieszeéseis, Uvált az ország délkeleti részén lakó olár
hok kSzt, kiknek ez nu^dnem egyedüli eledelöket téré. A
Irargonya tormesztésben korszakot alkotott József uralko-
dása ; A annak gyarapítása eszközlését kttlSnOs kStdessé-
géill téré » az ország i} politicai felosztása következtében
kinevezett , tiz kerületi elnOknek. Az elsó és második
magot e végre maga a kormány ingyen szolgáltatá. Sza-
bolcs, Bihar , Arad, Pozsega stb. megyék lakosai I78aban
elóször látták e hasznos nOvényt virágzani. Leginkább
gyarapodott az a bánsági és bácsi ti telepekben, mellyek
azt már előbbi hónukban is szorgalmasan mivelték stb ^).
A kereskedési növényeket iUetflleg: 1783- és 84ben
elsA próbák tétettek nálunk a gyapottermesztéssel ; leg-
nevezetesb volt azon kísérlet, mellyet bánságban a Nákó
testvérek tőnek. Nákó Kristóf és Cyrill , eredőtökben bol-
gárok s török alattvalók , M. Terézia alatt teijedelmes ke-
reskedést űztek gyapottal az osztrák tartományokban. 1783-
ben megvásárolván a nagy - szent- miklósi és máriaíöldi
uradalmat , Törökországból gyapottermesztö fSldmivesekeC
szálHtának be, e növény magyarországbani termesztését
megkisértendök; l783ban több hold íöld bettltetteték, s a
növény Jól tenyészett , kivévén , hogy a későn érő bimbó-
kat az őszi derek megrontották. A következő évben ha-
sonló lőn az ismételt próba eredménye. Miből kltfint , hogy
a későbbi bimbók megérlelésére itt is , mint Blacedoniában
egy neme a meleg ágyaknak szükséges. Mvel azonban ez
a Iában szűkölködő vidéken nagy költséget Uvánandott, a
gyapotmivelés pedig épen annyi munkába kerül, mint a
dohánytermesztés, erre pedig a még kevéssé népes bán-
1) Seb? artaer : SUtiii. 2. kiad. 1 , 203.
204
Ság elég kexekeC nem adkatott, vógre mítcI a gj^foi ak-
kori csekély ára (40 ft mázsája) a más termesztmény^éC
korán sem érte íOl, termesztése tovább nem folytattatok. A
kSyetkezö években még tSbb Usérletd: is tétettek Tde az
ország kttlön vidékein; de mivel az eredmény mindentttt ha-
sonlé volt , e neme a lOldmivelésnek lábra nem Jnthatott ^).
A dobánytermesztés » melly már M. Terézia végsA
éveiben rendUviili haladásnak indáit , folyvást ij SsztSnt
nyert azon kelendőségtől » mellyre az angol- éjszakamerf-
kai háború s ennek következménye , a virginiai dobány-
szállitás megakadása áUal jntott Bnrópában. E kor vége
felé már tiz vármegye egész szorgalommal mivelte e n5-
vényt, mi kétségkivttl még nagyobb gyarapodásra jntas-
dott, ha a bécsi abaldé egyedámsága gátokat nem vet a
szabad kivitelnek. Tenyésztési módjának gyari^tására e
korban néhány levantei család telepíttetek le az országban,
mellyeknek a dohány-termesztés kizáró foglalkodásni tAze-
ték ki; ezek azonban, nem tndom mi okból, pár év mnlva
visszatértek hónukba. BUenben igen sikerAlt próbák tétet-
tek a virginiai dohánynyal Félegyháza és Diószeg t4|án
s Bihar megye több helyein. Pozsega megyében e korban
már oUy jó dohány termesztetett , hogy a tOrSknél semmi-
vel sem volt alábbvaló ; magja Albániából hozatott ^).
A festő ÍOvek termesztésének ilgyét, mellyet gyara-
pítani, miként flfnebb hallók, M. Tarezia buzgalmának nem
sikerűit, József több foganattal fogU volt fel. bmételt
buzdításaira 1785ben bizonyos Lieblein indigótenyésztéssel
tőn kísérleteket; de sikeretlenAl : St évi munkája után végre
sem magot sem növényt nem nyert vala. Ugyan ezen időben
i) GrellaanB: Slatitt Aufklir. 2, 257.
305
BegMxaték az indigó tenHesztéséyel bizonyos Kovadiich,
péesi gazdaűsztt segéd; Unek a legfeszitettelib gond és
szorgalom atán ötOdik évben végre sikerOlt is e nSvény,
metty azonban minOségére alábbvalónak találtatott a meleg
égSv alatt tenyésztettnél ; mivel pedig a mag érettségre
épen nem jatbatott , a sikeretlen mnnka nem folytattatott ^).
Nagyobb foganattal kezdé bizonyos Kronberg mivelni 1790
ben a sellyei uradalomban az izacsot ; minek eredményeit
azonban a következő szakaszban adandóm elö.
KttlOnOs figyelmet fordított József a len és kender ter-
mesztésére is. Ez ngyan alatta már elég szorgalommal mi-
veltetett, az első kttlOnSsen a felsőbb, a kender pedig az
alsóbb vidéken. Hogy azonban a kendernek nagyobb ke-
lendőséget szerezzen, Olaszországból nagy mennyiségű msr
got hozatott azon kosszabb szála nemből, melly kttlönOsen
a nagyobb hi^jó- kőtelek gyártására igen alkalmas, s azt
megkonositás végett az ország kttlOn vidékein szétosztatta.
Legjobban gyarapnlt e kenderfi^ termesztése Bodrog me-
gyében, Apatin vidékén, hol a termés mennyisége a kor
végén már mintegy 4000 mázsára emelkedett ^.
Szükségtelennek tartom, a flUdmivelés egyéb ágaiba
részletesen bocsátkozni. Józsefliek minden eszközöket meg-
kísértett buzgalma e tiz év alatt minden ágában némi gya-
nqiodást okozott ugyan a íOldmivelésnek ; de azt a sikert ,
mellyet annyi erő- s kedvezés-pazarlás után igényleni lehe-
tett volna , elő nem teremthette. A ISldmivelésnek ezen kori
története nyilván bizonyltja , hogy annak virágzatát csak a
kereskedés szabadsága eszközölheti , s hogy e nélkfil célt
1) SktrlM : DeMripüo lib. 57.
2) SflÉftftztr: BíMmU i. kiU. 1, 325.
206
nem érhetni, bár milly teyr)le8;es hatása által is a kormány-
nak. Minden, magában bár mi üdves rendelmények s ked-
yesések, mellyekkel az ipari^oUatik, oUyanok akadáljrta-
lan közlekedési szabadság eleyenitA befolyása nélkill a tem-
zeti ipar figyében , mint az ttTogházi mesterséges meleg, a
nap éltetA világa hiában. Hasztalan ösztlInOzziIk a ISldnáye-
löt szorgalomra; ha öt erőfeszítéssel sokasított tameszt-
ményének könnytt eladhatása, s az ebből várt nyereség
nem ingerli, niy formán történt ezen korban is : a kivitel Sr
kadályai s tilalmai nagy részboi közönyösíték a löldmíTe-
lés emelésére felülről jöyö jőtékony hatást; s mit ebben az
egyik kéz nyiytott, a másiknak irigysége vagy zsugorisága
ismét elragadta. A gabna és bor, e két, az országot
más körülmények közt egyedül meggazdagithatö , cikkely
kivitelének gáQai e korban is fenn állottak , sőt talán nagyob-
bítlattak is; minek következménye volt . hogy a belfogyasz*
tásból fölmaradt mennyiségnek alig ötöd része kerfilt a kBl-
kereskedés alá 1). B kíviteU tilalmak okozták azt is, hogy
ama földmivelési társaságok , meltyek M. Terézia alatt az
ipar ez ágának tökéletesítésére több megyékben felállít-
tattak; Józsefliek minden buzgalma mellett is a íöldmivelés
iránt, nagy részben szétbomlottak, denyésztökben nyilván
tanúsítók , hogy tevőleges i^olás— mint mondám— nem pó-
tolhatta U a szabadság hiányát *).— Egyébiránt más számos
okok is hatottak itt össze, magából a nép áUapatából ^) , és
1) SkerlM : DMeriptio ttb. K 16. ét 42.
2) U. o. PNjeetmB Legui boü? atm «tb I. 0.
3) L. eteket fijte^(?e Teese4ik Samnak efy hő eBberitéfei ér-
lettAI áthatott illy ei«i BuklUábaB: OeeoiiiMi.- phyt.- ita-
ííbU Be«erkiiB|^ii ttber 4. ^genwirt. ZiuUn4 4ef Laii4we-
•ent in Ungarn etb. toii eiieB HeaaoheaAreiui4e. 1787.
207
alkotmányból ^) származók , mik lehetettenné tették a flUé-
mhrelés nagyolib gyarapodását.
2. ÁLLATTENYÉSZrés.
Célom szerint a mezei gazdaságnak csak azon részle-
teit tartráa szem előtt, mellyekben nevezetesb jaYitások
tSrténtek , e Jelen cikkelyben csak a ló-, jnh- és selyembo-
gár-tenyésztésre szorítom előadásomat.
Az elsőt illetőleg: már M. Terézia is sok érdemet szer-
zett magának , nemes fiUn tOrOk és német méneket hozatván
be az országba, s különféle rendeletek és jutalmak által
ébresztvén alattvalóinak szorgalmát az elhanyaglott lóte-
nyésztésben. E buzdítások által annyira haladott a lóneme-
sités , hogy az 1781ben Pestre kiUdOtt katonai választmány
az ezredek szükségének nagy részét honi nevelésből pótol-
hatta U. Józseíhek különösen szivén fekvék ezen iparág
gyarapítása, mi végre Moldvából és Ukránból hatvan ne-
mes mént hozatott , s azokat a megyékben ingyen szétosz-
tá, azon meghagyással, hogy a jobbágyoktól ingyen hasz-
náltathassanak. Még nagyobb hatású volt e tárgyban a me^
zőhegyesi ménes, mellyet I785ben tábornok gr. Hoditz és
főhadnagy Gsekonics által alapíttatott, s ez ntóbbik által ,
ki annak kormányát később átvevé , oUy teijedelemre s vi-
rágzatra emelt , hogy hozzá hasonló Európában nem léte-
zett s). B ménesnek egyik fő célja volt a lónemesitést álta-
1) BrrAI pedig ol? átható 9gj illy ei«ú értekesés : Beltra; sor
Kenntnlsf 4. ungr. Laidwirtsehaft. Orellnumii : Statlat. Aufklir.
2^ 217—232.
2) Rétsletei leírását I. Csaplofies: AreUf. 1, 387.
206
la az egén onxágban 8 kfilönOsen Pest, Békéa, Biliar^
Szatmár, Arad és Csongrád megyéktai és a Jászságtaa
dősegitenL Mihelyt a szükséges mének beszerezre voltak ,
József ezen rendelményét bocsátá ki: 1. Válaszfassék ki a
nevezett niegyékbai két ezer nagyobb alkati kanca, s er-
ről a toli^dottosnak hitelesitvény adassék. 2. A nemzés ide-
je elkövetkezvén , a mének Mezőhegyesről azon helységek-
be vitessenek, hol az összeírt kancák találtatnak. 3. A
kancák toliOdonosinak hágatás ntán egy forint i^ándéknl
osztassék. 4. Szabad legyen a toliUdonosnak a nemzett csi-
kót, Unek s mennjriért akaija, eladni; ha azonban más ve-
vőt nem találna , tartozzék a hadi pénztár az egy évü csi-
kóért 18—24 ítot, két évfiért 35—45 ftot,. három évttért
65—75 ftot lefizetni. 5. Ki három iUy csikót nevelt, a kirá-
lyi ménesből jutalmul egy kancát nyerend. 6. Ha a jobbágy
kancából kifogyna, három évű csikóját, ha van, a ménes-
ben kancával fölcserélheti. Ez alkalommal egyszersmind a
lótenyésztés tárgyában M. Terézia alatt hirdetett szabályo-
kat is megváltoztatá, t. i.: 1. megtUtotU a megyéknek cső-
dört vásárlani, ollyant a kir. ménesből ingyen Ígérvén ; 2. a
csikókra 1774ben kitett jatalmat dtörfilvén , azokat az adó
alól fölmentette ; 3. parancsolta hogy a megyék lovászmeste-
reikké félkór katonákat válasszanak ^)* — József e ménest
még erősebb lábra állítandó, a testőrsareg tartásából fölösleg,
évenkénti 10,000 ftot 1788ban a ménes számára metszé kE
Kitörvén az ozmán háború , a lónemesités kezelése is felffig-
gesztetett, annak végével ismét meglndittatandó ; az emiitett
Oszveg pedig addig is kamatra adatott. Mellékesen jegyzem
itt meg , hogy Mezőhegyesen néhány évig nagy mennyisé-
1) SkerlM: DetoripUo ttb. — Ksioiia: 40, 451.
209
gfl szanra8 marha is tenyészteteCt a nómeC SrSköa tartoiii&-
Dyok, kttlSnSsen Bécs számára.
A merkopaili póldány-birkami^or, mellyet M. Terézia
1773tan alapított » József alatt már annyira megna§70li1)0-
dott, hogj az egyébként is széna szűkében szenyedö vi-
déken oUy drágaságot okozott a szénában, hogy a Karolina
úton tett kereskedési szállításokra károsan kezde hatni. Mi-
nélfogva József a kereskedők azon kérelmére, hogy ezen
m^orság termékenyebb vidékre tétessék át, először is Ba-
da-örsOn tett e nemes nyájjal kísérletet , felét a merkopai-
linak ide szállitván. Nfiután pedig a próba sikerült s e va-
lamivel hidegebb égöv is alkalmasnak tapasztaltatott a te-
nyésztésre , Merkopailon csak 200 darab hagyatván anya-
ny^nl, a többi kamrai és vallásalapitványi jószágokba
osztatott szét. így támadtak 1787ben Benkován és Radni-
con, Bács megyében, 1788ban Puszta-Kolán , a zombori n-
radalomban , Tárkányon és Tokodon , azután pedig Bozó-
kon , Mariton , Kis-Megyeren , Ácsán illy nemes jnhnu^or-
ságok ^). Mig e Juhnyjg Merkopailon tartatott , kevés ha-
tást gyakorolhatott az ország ezen iparágának gyarapítá-
sára ; s legfölebb néhány gazdagabb birtokos követte a ki-
rályi példát , ezen nyjgból vásárolván johainak nemesítésére
kosokat. Egész jótékony hatását azonban csak azután kez-
dette az intézet kifejteni , midőn a merkopaili ny^ szét-
osztatván , mind az előítélet , melly e ünomabb , de gyönge
fiinak Magyarország kissé zordon éghsglatáliani tenyészt-
hetése ellen uralkodott , alaptalannak bizonyult , mind
hasznosságának s a jobb kezelési módnak ismerete köny-
nyebben elteijedett
1) Skerleo: Deseriptio ttb. I. 64.
aio
Ezen jobb késelés ismeretének Uáiiya okozta, kogjr
A magyar gyapja, bár dég mennyiaégboi Tiletett az 0r5-
kOs tartományokba, anjU neve alatt méltó Űrre még nem
jutott Miért a bécsi kereskedők, Uk azt átvették, csar
lárdsággal is szoktak volt élni , ajít macedóniai tormésöl ad-
ván ki; így tettek 1784ben, melly érben háromszáz szAér
magyar gyapjúnál tObb szállíttatott Bécsbe ^).
RendkiTfill gyarapodást mutat végre a számtalan aka-
dályok eUenére is , kivált a tOrSk háborúig lefolyt évek a-
latt, a selyemtenyésztés, ez is kivált József bu z ga l mától
gyámoUttatván, ki semmit el nem nmiasztott, mi által ezen,
honunkban ti Iparagot erősebb lábra állithassa; mindentttt,
hol arra a hely alkalmasnak találtatott, epreseket Hitetni,
a Inegyékben selyemtenyésztésre ügyelő tiszteket rendelni
parancsolt ; a nép szorgalmát pedig jutalmakkal ösztönözte.
Nem is maradt sikeretlen ápolása , kivált Tót- és Horvátor-
szágban, hol annak gyarapítását bizonyos Sapelre bizta.
Mennyire haladásnak indult ezen iparág , muta^ák a követ-
kező számok : a három határszéli ezred Tótországban ter-
mesztett 1782ben 15,081, 1783ban 23,669, l784ben 26,684,
17851)en 32,807, 1786ban 35,204 font selymet galétákbaa.
A liánsági katonai határszéleken pedig tény észtetett : 1782-
ben 3,995, 1783ban 4,654, 1784ben 6,501, I785ben 6,952,
1786ban 5,467 font. Hasonló volt a siker más helyt is:
Kecskemét tenyésztett 1780ban 960, 1781ben 995, 1782-
ben 1255, I783ban 1266 font selymet; Tolnából ezen utolsó
évben kikerült 273, Bácsból 1352, Verőce megyéből 935 ,
Szeremből, melly ezen teny^ztésre kiváltkép alkalmas,
1019 font selyem, stb. Ezen évben összesen 124 mázsa se-
1) Miller : Sehediam de Stata fabric. et maonfket 6a
211
lyem küldetett eg^ediU Ma§7aronzágböl a budai gomliolyi-
tölMi. Ezen foganattól indittatván Jözaef , 1784ben Mazza-
eatto Ágostont Velencéből megbivAn , az egész országi se-
lyemtenyésztés igazgat^áyá nevezte , évd^án kivttl gazdag
jutalmat igénrén neU, ha ezen tárgybani alapos ismere-
teit hfi szorgalommal forditan^ja az ország javára. Mldön
azonban ez iparág illy Idtilnö haladásnak indult, 1786 után
pár évig az igen mostoha időjárás , azután pedig a kitört
törők háború azt igen megcsOkkenté , kivált a háború piar
cává lett Tötországban , hol az épen legvirágzóbb vala;
minél fogva az említett három határszéli ezredben I787től
1791ig mindössze coak 105,958 font tenyésztetett. B csök-
kenés a háború gon^ai közt más helyeken is mutatkozott;
azonban mennyi vandalismussal fogadtatott még ezen eléggé
nem ^'ánlható iparág az országlakosoktól is , tann néhány
vármegyének azon tette, minél fogva I789ben a selyemte-
nyésztésre felügyelő tiszteiket elbocsátották, azt adván okul,
hogy ezen intézet semmi törvényen nem alapúi ^). Mi a se-
lyem feldolgozására József által tett intézeteket illeti, alább
fogom előadni, a gyárak és kézmfivek történetében. —
1) Skerlec: DeserípUo itb. 1. 52. ^ Miller: Sehedinm de Slala
BUiniif. et fabric. in Hangfaria Ma^no-Varadini 1703. a ntáaa
Orellmaiiii : Stat. Anfklár. 2, 167. köT. — Demian : Statiit. 3,
513. — Sehlötxer: Staatsanaei^en tod 1784.
212
11.
MŰIPAR.
MBSTBRSÍGBK , GYÁRAK, kAzHÜTBK.
Jtesef , az egjeáirrnkg 8 basoniö szttkkeUllségek
ellensége, igen eldmozditá a Tárod mesteraégeket azon sza-
tadelma rendeletei által , mellyekkel az iUyetén foglalJfcodá-
BOkra a szOkkebM céhektől rakott nyűgöket szétszakaaz-
totta. niyen volt egyebek közt azon 1784diki rendelete , mi
szerint azt a régi, még l733tAl fogra fennálló szaliályt el-
tOrleazté , melly a vidékieknek a polgári és cékbeli jogok
megnyerhetését, kivált ha killönbözö yallásAak voltak, né-
melly várasokban oUy Igen megnehezítette , sőt nAol egé-
szen lehetlenné tette. Midőn azonban észrevenné a gondos
fttfedelem , hogy ezen rendelményeivel célt mindentttt még
sem érhet , s a céU szttkkeblAség számtalan módokat taUU ,
mik által azokat erdőktől megfosztja, vagy kQátsza, 1786-
ban végre az egész céhintézetet eltOrleszté , kivétel nélkttl
mindenkinek teUes szabadságot adván mestersége akadály-
talan gyakorlatára. Milly gyarapodást eszkOzlendett e javí-
tás a műipar körében, ha azt sok más hasznos intézményei-
vel együtt meg nem másiQa az I790diki, mindent a régi
lábra állító, oklevél, nem szűkség fejtegetnem.
Azonban kézműveseink még mindig csekély számmal
voltak; némelly megyékben, mellyek nagyobb várost nem
zártak kebelökben , alig találtattak oUy kézművesek is , Uk
az első szükségeket pótoUák : p.o. Szabolcsban; egész Árva
megyében pedig nem létezett még órás ; a selyem- és nyál-
213
szőr-kalapok még az egész országban nem készíttettek, h*-
nem , Talamint a nőcipők , Bécsből hozattak ; Innét száUtt-
tattak nagy részlten a finomabb asztalos müvek s eg>ib
bútorok Is ; — maga e három cikk körülbelül 200,000 frtot
folyatott ki az országból. Nem tagadhatni ngyan, hogy a
külföldi iránt uralkodó előszeretet a hazai mttyet sokszor i-
gazságtalanúl ócsárlotta , s nem ritkán a legjobbat is meg«
Tetette, csupán mivel az honi készítmény TOlt ; de az is igaz,
hogy ezen előítéletet sokban ápolta kézmÜTeseink tökélet-
lensége. Innét eredt , hogy a kisebb Tárosi mesteremberek
nem élhetTén mesterségökből , azt nem ritkán elhanyagol-
Tán, íöid-, klTált szőlőmiTeléssel váltották íöl.
Némi kiTételt érdemel azonban Pest, melly e korban
már mindinkább érdemessé tette magát a kézmüvi Táros ne-
vére. Nem leszen talán érdektelen , az ott e kor végén lé-
tező mesterségek nemeit s azok kezelőinek számát ide so-
rozni; ez összehasonlítva a mai Pest állapatával, előtttnte-
tendi azon örvendetes haladást, mellyet e város azóta tett.
Létezett ott az 1792diki összeírás szerint: 4 tőcsináló, 1
aranyhimző , 3 timár , 14 keményitőgyártó , 4 jkútcsináló ,
32 asztalos, 1 sárgarézmüves , 4 aranjrmüves, 1 aranyve-
rő , 1 serfőző , 9 sarkantyúmüves, 2 rézmetsző , 3 kémény-
seprő, 1 harangöntő, 14 hajfodoritó, 1 papirfestő, 1 kártyar
festő, 17 borbély, 7 keztyűs, 3 chocoladegyártó , 2 ri^fz-
szergyártó , 3 gyflrüs , 3 szegmüves , 9 könyvkötő , 1 húr-
gyártó, 2 kosárfonó, 72 magyar csizmadia, 9 szitás, 2
paplanos , 5 késes , 3 rézműves , 7 cukormives , 8 nyerges,
11 kovács, 13 lakatos, 6 ács, 2 hegedümives, 2 sodrony-
gyártó, 6 fazekas, 3 rézmüöntő, 3 kardcsiszár, 7 szflr-
szabó, 1 enyvfőző, 8 órás, 40 kertész, 3 cserepező, 1 a-
ranyozó , 3 fegyvergyártó , 7 bádogos, 21 mészáros , 3 kő-
-'•^ta
214
Biet8ző» 3 rispolgyárté, 4 paszománmilTefl , ISsz^jgyáitó,
24 molnár, 6 kőmttres, 16 gombkOtö, 3 or^namfiTes, 17
posztógyártó, 2 posztónyiró, 6 fésfls, 18 szflcs, 6 gyógy-
szeres, 15 festesz, 4 magyar és 11 német kalapos, 18 ha-
lász, 23 stttó, 6 kötélgyártó, 9 szekérgyártó, 1 salétrom-
főző, 3 kSszSrOs, 26 magyar és 62 német szaM, 5 lőcsó-
gyártó , 2 böröndös , 1 selyemfestő , 1 kefekOtő , 5 szappa-
nos, 1 tükörgyártó, 2 ónmfiTes, 2 szobrász, 3 kOTező,
1 lőgömbmiyes , 79 német s 2 tót yarga , 9 dohánygyártó ,
1 szőnyeges , 1 téglás , 2 Tászonnyomtató , 14 takács , 7
harisnyakötő, 4 festő, 5 esztergályos, 3 kOnymyomtató ,
16 bognár, 8 ttyeges, 5 kordoyányos, 6 hi^ós, 4 gyár-
nok stb.
A Yidéki yárosokkOzől Debrecen számlált legtöbb kézmO-
yeseket. Hogy a magyar mdipar áUapatát Is bőyebben meg-
Ismeijttk e Tárosnak kézmüreseit is ide igtatom. Létezett
itt: 28 asztalos, 28 bodnár, 11 könyrkötő, 562 csizmadia,
23 csutoragyártó , 116 fazekas, 51 fésAs, 39 gombkötő,
144 gubacsapó, 71 szekérgyártó, 11 késes, 37 kovács,
12 kalapos, 33 kötélgyártó, 36 lakatos, 97 hentes, 18
mészáros, 9 nyerges, 7 német yarga, 22 oliügyártó, 55
paplanos, 52 szOrszabó, 4 aranymiyes, 80 szappanos, 45
házi, és 133 yásári magyar szabó, 13 takács, 182 yarga,
18 sttyeges stb ^). Emlitésíe méltó kftlönösen a csutora-
gyártó céhnek szorgalma , melly évenként mintegy 100,000
darabot szolgáltat a pipakedyelőknek. -- Kisebb számmal ,
találhatók voltak a kézmttvesek ezen nemei nuddnem min-
den Ur. városban; a mezővárosok azonban keveset állíthat-
tak elő. Ükre a kontár név, legsajátabb értelmében, reá
nem illett volna.
1) SebTartner: Statiiit. i kUil. 232.
215
A gyárakat , ])ár csekély számmal ToUak , szfikségte-
lamek látom itt tyonnan elszámlálni; miért csak néhányat ,
méUyben változás történt s mellyek e korban emelkedtek,
emlitendek. Valamennyi közt , mikre e név rubázhatö » leg-
virágzóbb TOlt a sásTári katongyár , melly folyvást Schnl-
ler bécsi tőzsér birtokában yala. Ennek számára Nyitra és
Trencsin megyében » Körmöc és Selmec t^án , több helysé-
gek dolgoztának. A gyár e korban 50,000 darabnál többet
készített már évenként a kartonnak különféle nemeiben. El-
lenben a cseklészi kartongyár » melly amannál eleinte még
nagyszerűbb TOlt , Tégkép elenyészett Nem sokkal kedve-
zőbb sorsa TOlt gr. Batthyányi Tivador két posztógyárának
is Tas megyében. A Kristina föhercegné állította posztó-
gyár Mosonyban e korban egy bröni gyámok kezére jatott,
de virágzatra nem emelkedhetett; 1783ban 15,000 frt árA
gyapjút dolgozott fel különféle szövetekre, ezen felül a
gyári költségek 17,664 frtra mentek, a bevétel azonban csak
mintegy 30,000 frtot tön. Új gyapjuszövetgyárat áUitott fel
gr. Schőnbom Munkácson , Koppi kalmár Kassán , Honold
kalmár Pozsonylian ; mellyek közöl azonban egy sem jutha-
tott virágzatra. Gyarapodni kezdett ellenben a gácsi gyap-
juszövetgyár (posztót még nem készített), 6 szövő széke
mintegy 200 darab kelmét szolgáltatott. Megkísértették né-
hol posztógyártóink az úgy nevezett szitaszövetet (Bentel-
tuch)is. A podborjei, Pozsega megyében, és nagyváradi
nem rég fölállított posztógyárak szinte gyarapodtak. Az el-
ső csaknem egyedül a lakosoktól úgy nevezett abaposztót
készített, mellynek, tartóssága miatt, a földmivelők közt
nagy volt kelendősége. Apatinban, Bodrog megyében, e
korban egy fonó iskola és szövetgyár állíttatott fel , melly
igen csínos zubonyokat stb készített.
>i6
MDként tenjésttése , úgy gyártása is ign aagy dA-
BMBetelt tön a selyeniiek. 1781beB Jteatf Ó-Bodáa egy iges
nép 8 nagyazerft selyoagyárt állíttatott tA Zanorl Bertalan
feMgyelése alatt, mellylieB egy kerék 4240 ónét tön mox-
gásba. Két érrel később pedig a Bff. Teréziáé mellé egy íj
gofflbolyitót emelt, mellyben 40 gépely dolgozott. Hogy a
legombolyltás kezelésével a lakosokat is bőyebben megis-
mertesse, 1782diki íébmárlMUi parancsot bocsáta U, nd
szerint a szegény szttlők felnOtt gyermekei ezen gyárakba
küldessenek. 1784 óta Mazzncatto Ágoston , kire József a
selyemfigyet bizta , nagy szorgalommal tanitá a lakosokat
is a selyemgombolyitás- és fonásban. Nem sokára egy AJ
találmányú gömbölyítő gépelyt is teq'esztett a m. a. kancelr
laria elébe , mellynek segedelmérel sokkal rövidebb idő a-
latt több és Jobb selymet lebete a gnbacsokról nyerni, mint
az Európában eddig dlTatoző gombolyitök által; a próba,
mellynek a gép alája Tettetek , oUy igen sikerfiit , hogy az
illető birák azt tökéletesnek taUdTán , nem sokára mazzn-
cattogép nerezet alatt nagyban is felállíttatott. FUatoriomok
léteztek még Yersecen, Eszéken, Posegán és YnkoTáron.
Tnliddonképf selyemgyárak pedig a temesTárin , bellOTárin ,
budain és pestin UyíU , mellyek már Ízletes mfiveket szol-
gáltattak, Ajak is emeltettek: Strazemonban , melly annyi
selyemkendőt készített , hogy árral mi^dnem egész Tótor-
szágot ellátta; továbbá Csabán, Békés megyében, hol igen
sok szalag s más kelme is gyártatott, mik mind szinőkre,
mind tartósságokra kiállották a kaUSldiveU összehasonlítást;
egyebek közt egy igen szép asztalteritőt készített e gyár
az Arad megyei gyttlési terem számára. Valamint azonban
a tenyésztést úgy a gyárakat is megakasztá a UtSrt ozmán
háború. — Említésre méltó itt Gsis András , lőcsei polgár-
217
8 figyes takácsnak lU találmányú 8z0yésmö4ia , mi szerint
mind selyem , mind más nemű szOretekbe kttlOnféle ábrázo-
latokat, címereket stb lehet beszőni , s egyáltalán az ágy
noTezett sáTOJost tökéletesebben készíteni. A íSltalálö, azon
buzgalmáért, mellyel e szOvésnembe a boni iQAságot bea-
yatni törekedett, nem csak killönOs szabaditékot , hanem
tetemes pénzsegélyt is nyert a fejedelemtől.
Haladásban tálának a TászonszŐTést is. A felső TidéU
legtöbb megyékben közönséges foglalkodása TOlt ez a lako-
soknak; s ezekből mindössze mintegy 16 millió, magából
Szepesből hat millió réf Tászon került a kereskedésbe. Leg-
szebb készítményt szolgáltattak a teplici , szombatheljri és
poprádi gyárak Szepesben. A fehérítés legtöbb helyt a fo-
lyamok parsain tétetett minden mesterség nélkfil ; Toltak a-
zonban több fehérítő kallók is , p. o. Rosnyó mellett 21 lé-
tezett, hova egyebek közt a Nagy-Károly, Debrecen stb
▼idékén szÖTÖtt Tászon egy része, ÓTenként mintegy 300,000
réf, Titeték fehérítésre. Jó hírben Tálának a besztercei Tá*
szonfestő kézmttyek is ; nagy része az itt festett Tászonnak
Sléziából hozatott. A szepesi Tászonnak egy része, mintegy
két miUió réf, a késmárki festők és nyomtatóktól készítte-
tek el mind bel-, mind kfllkereskedésre.
Aszódon, Pest megyében, állíttatott fel Podmanicky
báró egy bőrgyárt , mellynek készítményei közöl a Juh-
bőrből készített szép bnndák nem sokára nagy kelendő-
ségre Jutottak. 1782ben pedig Preslau tábornagy, Mo-
sony megyei jószágán , Zomdorfon , egy bőr- s egy kelme-
gyárt állíttatott fel , melly azonban mindkettő csekély TOlt.
A Mosonyban már M. Terézia alatt is fennálló, Neftem báró
birtokában létező, angol bőrgyárnak mlntitfára emeltetett egy
Debrecenben is.
ai8
B kor exen neufi szUenónyei kSsöl enUmdők Még :
a budai UntAgyár, mellx sokáig egyeCIeÉ toU as oraBág-
taa; készttmónjei kiTált nép és jé mások által lUánUák
augokal. ToTábbá a szinte ott Cdállitott két fitjence Tagy
nuUolika edénygyár, mellyek nagyságokra s a dandgiakboz
hasonló készítményeikre nézre mind a virágzatra nan Jut-
ható holicsit, mind a tatait stb, meghaladták. Sopronyban
pedig cukorgyár állíttatott, melly azonban nem Juthatott
oUy erős lábra, mint a M. Terézia alatt Fiúméban emelt,
melly erenként többet készített már 30,000 mázsa cukor-
nál; pedig amannak a Soprony yidékén szinte nan rég íSlr
talált, Umeríthetlen gazdasága kószénbánya nagy gyarapttá-
sára szolgálhatott TOlna. Végre noTOzetes lón e kor Tégén
az újlaki li^eurgyár, mellynek készítményei Osztrák- és
Csehországban is igen kelendók Toltak.
Hogy a gyárak , mellyek Mária Terézia és József
alatt íSlállottak , nem kaphattak erósb lábra, sót, mi-
ként érintem, néhány el is aiyészett, oka kivált a hitel
hiánya s a német örökös tartományok gyámokainak félr
tékenysége, s a harmincadhiTatal által gyámolított kárté-
kony befolyása TOlt. Ennél fogra történt, hogy a gyári kd-
lékekre, p.o. gyapotra, festékre stb vetett harmincad, mi-
dón azok Magyarországba hozattak , oUy nagy volt , hogy
aztán a magyar gyánnü, a német tartományival a versenyt
ki nem állhatta. A magyar bányatermékek pedig, p.o.
ahegjrizöld, cinóber stb, olly magas áron adatták a bá-
nyaigazgatástól benn az országlian , hogy azokat a magyar
gyámok vagy kézműves minden fuvarozási költség mdlett
is olcsóbban szállíthatta a bécsi raktárakból, mint a bá-
nyavárosokból ^).
1) Miller : Sebedium de SUtii fabriear. et Baavfae. iz Hang. Ko-
^19
A KEBESKEDÉS TÖRTÉNETE.
A kereskedés yirágzata egyike TOlt József fö céUainak,
mellyeket összes monarchiájában yalteitani törekrék. Miért
midőn látná, liogy a nemzeti gazdagságnak ezen legbizto?
sabb forrása elődeinek igyekezete által még sem a magyar,
sem a német öröktfs tartományokban nem nyert kibánt álla-
podottságot; némi elöhaladást azonban, a számos akadá-
lyok dacára is, mindenik nemzet tön: ezeket részletben
megismerni s általában a hátramaradás forrásait fölfedez-
ni , még mielőtt a magyar trőnra lépett , fáradhatlan szor-
galommal igyekrék. B Tégre , mint hallök , köriUutazta a
hont minden irányban, s nem csak ösztönzötte a lakoso-
kat kereskedési Tálialatokra , hanem , hol lehete , némelly
akadályokat is elmozdított.
Sokan , kik József terveinek yelctf ébe nem hatottak , állí-
tották, hogy neki nem csak nem TOltigaz szándéka, Magyar-
országot mttipari s kereskedési tekintetben gyarapítani ; ha-
nem inkább azt rendszeresen törekrék elnyomni, hogy a né-
met tartományokat annál inkább gazdagítsa ennek kÖTérsé-
gÓTol, mintán a fennálló harmincadi s egyéb, az osztrák
tartományok politicájábói származó , akadályokat nem csak
el nem mozdította , hanem némi Ajakkal is szaporította. Én
rabinsxky Lexlcon. Schfartner : Statlitlc. OrellmanB : Statint.
Aufklár. 2. Skerlee : Deserfptio Sitaatlonii' Uvng* ét ProjMt
Le^n no(i?. Infpr Aeta Depnt. CoBBere. 1800.
>>0
Oly sxllkkeMABéget Józseteek, aNfUágos fcjA, magas beítA
üetiedeleBBek lelkttletéTel megenrestelBi sehogy nem indok;
eUenkezik ez ninden más, kormányzása alatt nyilyánitott d-
Teivel. E harmincad-rendszer a Blagyarországot olly sok-
szor tanásitott országanyai indnlattal átfogott M . Terézia
alatt hozatott létre, s még is nem hiszem , hogy TOlna ma-
gyar, ki alaposan állítaná, hogy 4, hár miben, kárát a-
karta TOlna Magyarországnak. Yalamint alatta más, itt nem
fejtegethető , hatások eredménye TOlt azon szfikkeMA poli-
tlca, melly a Idrt harmincadrendszert létre hozta: igy J6-
zsefiiek nem toli^donithatni szflkkéUfiséget Tagy rósz aka-
ratot, miTol azt ei nem tOrlOtte; ámhár az ugyanazon (ho-
zatnak a két uralkodás alatt kiUön forrásai TOltak. HaUM[,
miként "M. Terézia alatt a hécsi kereskedési tanácsnak, a
triesti Intendenzának s a hécsi féltékeny kalmároknak mfire
TOlt a magyar kereskedés lehiUncsezése ; nem egyék
TOlt ez, nrint folytatása s tOkéletesh Ufttftése azon szfik-
kehlfi politicának , mellyet Osztrákország rendel s az egész
monarchia kereskedésének kehelébeni központosítására t6-
rekrO Bécs , régtől fogva nyüTánitott Magyarország iránt.
József alatt azonban , ki a kormányt annyira Onállőlag tár-
ta, hogy abban az osztrák hatalomriselők illy fő érdekft
dolgokban inditélag részt nem Tehettek, ezen ok hatása
megszfint TOlt. De korán sem szttkkeblflség Tsgy rósz aka-
rat a fejedelem részéről, lépett annak helyébe. Hiszen, épen
a minden egyedáruskodást gyfllőlő s kiirtó József TOlt indí-
tója az 1776diki intézkedésnek, mi szerint a bécsi keres-
kedési tanács és az Intendenza eltőrlesztetett , a tengerpart
pedig Magyarországhoz Tisszakapcsoltatott. József tetteit
nehéz megítélni; ő reformatori pályi^ának közepette akasz-
tatott meg munkálkodásában , mielőtt terTének minden rész-
221
letelt kifejtette , mindeDt tisztába hozott Kétségkiyttl egj-
némi volt az ő fntézkedéseibeB , mit nem célul tOzStt ki»
luuiem csak eszkOztU használt , amannak kOnnjebb Taióaf-
tására, bizonyosan megszüntetendőt, eltOrlesztendőt , mi-
helyt a cél megközelítése annak hatását szilkségtelenné te-
szL Hogy illy eszkOzOk nem ritkán erőszakosak TOltak,
néha a kSmyUetből, máskor lelkfiletéből s mellyet Tálasz-
tott, álláspon^ából magyarázható; de természetes az is,
hogy a hideg megfontolást kizáró indulatokat annál inkább
fölizgatták , minél keyesbé tílnt dö néha a cél , mellyre a
sebhesztA sérelem eszkSzAl yálasztatott.
Dly eszktfz TOlt Józsefliél a kereskedésre Tetett nyftg
is, kétségkiviU feloldatandó , ha céUát eléri ; — hiszen núr
ként alább látan^jok , ezt ő , a céUait Talósitanl tObbnyire
nyilt homlokkal tOrekYő, Snmaga Tilágosan kinjrilatkoz-
Utta.
Józsefnek egyik legíBbb céUa TOlt monarchiájában a
gyárakat s kézmüTeket oUy virágzatra emelni , hogy ké-
szítményeik által azok előkelő helyet nyeljenek az európai,
sőt Tilágkereskedésben. Ezt Talósitóteg tervezte s hirdette
ki ő 1784diki aug. 27dikén az úgy nevezett elszigetelési
rendszert (Isolimngs-System) , mit számtalan egyes rendelr
menyek követtek, a U- s bevitelt mind az áruknak , mind
á külön tartományoknak osztályozása szerint részletben
meghatározók , a kttlgyár- s kézmttveknek bevitelét pedig
egyáltalán megnehezitők, többeket pedig, miket Austria már
szolgáltathatott , egészen eltiltók. A magyar tartományok-
nak e rendszer által az a hivatás tüzetett U, hogy, mint a
legkülönfélébb termesztményekkel bővelkedők, a gyárt kel-
lékeket szolgáltassák; a nélkül azonban, hogy még ekkor
szándéka volt volna ezekbea a gyárak s kézmttvek gyara^
222
podását legkevesebbé is akadályoztatnL Tudta Jóisef, hogy
ezen elszigetelési rendszer basonlé tOalnakra ingerlendi a
szomszéd hatalmakat, azért igyekrék oUy bnzgolommal gya-
rapítani az adriai, s megkezdetni az aldonai s feketetengerl
h^Jézást , erre akanrán utat nyitni monarchiája gyármfiTd-
nek kiszáUitására.
E rendszer , igaz , Magyarországot legsúlyosban érte ,
termesztményeit minden concnrrentia nélkU egyedfii a né-
met tartományoknak kénytelenittetrén eladni, nrikre pedig
azoknak szttksége nem TOlt, p.o. bort a kfiUSldre, a tísz-
szatorlási tilalmak miatt nem szállithatrán. I.ehetetlen toU
az ország ezen állapatát nem tndni Józsefnek; de ezen ál-
dozatot ő Magyarország részéről szfikségesnek látta, az
Ssszes monarchia java miatt , s azt a íSlStt csak addig vélte
érzékenyen hatandni az országra, mig itt is ttfbb gyárak és
kézmttvek állittatandnak.
E íölOtt céUa TOlt még Jézsefliek a physiocratiai adó-
rendszert Magyarországra is Uteijeszteni; miTel pedig ezt,
mint a magyar alkotmánynyal s a jogaihoz szilárdul ragasz-
kodó nemességnek szabaditékaiTal ellenkezőt, maga is nem
ktfnnyen vélte létre állithatni , ennek megidsértését mege-
lőzve , a harmincad által már eléggé összeszorított keres-
kedést, midőn a íöneblii rendszert küiirdette, még némi
úi terhekkel is nehezítette , hogy aztán , mikor majd a phy-
siocratiai adórendszerrel szőnyegre lépend , azt a lenyomott
kereskedés fölszabadításának föltétele alatt annál könnyeb-
ben elfogadhatóvá tegye.
Rendeletei a harmincadot s egyáltalán a kereskedést il-
letőleg a következők: úi harmincadigazgatóságot állított
fel, melly a magyar kereskedést is kormányozná, nemaá
teUntatlie sem vévén a magyar törvényeket ; minél fogva a
223
magyar harmincad jnvedelinei is a liécsi liankTálasztmány
kezelése alá jutottak. ToTálibi « az o^trák tartományi vá-
mokat , mikkel a magyar kereskedés terheltetett , meghagy-
ván » a magyar gyár- és kézmitveket a harmincadon mint
ktiiíDidieket megadóztatni, mig az osztrák müveket, Magyar-
országba szállittatásoknál , mint honiakat kezelni rendelte.
A magyar kalmártól a fogyasztéki adót, mielőtt án^át az or-
szágba hozta , még az osztrák állomásokon az átviteli vám-
mal megvétetni , a kiviteli vámot pedig kétszer megfizettetni
rendelte ; holott az osztrák a kivitelit csak egyszer , az át-
vitelit egyszer sem , a fogyasztékit pedig csak akkor* fizette
meg , ha ángátbelfogyasztásra tttzte ki ; minél fogva a gaz-
dasági kereskedés egészen meggátoltatván, a magyar az
osztrák tartományokon keresztül hozott külámkkal Magyar-
országon kivfil, mint például a bécsiek a tOrOk tartomár
ny okban, nem kereskedhetett; mert azt, midőn az ország-
ba hozta , a bécsi kalmártól Magyarországon keresztfii
szállitottnál a fogyasztéki s átviteli elég nagy vámmal
már több teher nyomta ^).
Nem sokára ezen harmincadszabályozás után íttllépett
József a physiocratiai adórendszerrel is, egy, a magyar udv.
kancellár-, gr. Pálíyhoz 1785diki decemb. SOkánútasitottkéz*
iratában. E rendszer nincs ugyan tárgyammal szoros kap-
csolatban , legalább nem egészen ; de oUy érdekes annak e-
löadását magának a fejedelemnek tollából olvasni , mi sze-
rint meg nem állhatom, hogy azt itt lefordítva ne kOzOUem,
annál is inkább , minthogy magyarban még nem, német ere-
detiben pedig igen gyéren található.
„Nagy kötelességemnek, ml szerint a status Javáról
1) Acta DepuUt. CoBsere. de aiao 1790. kiráU Skerlte : De-
•oripf. at
M4
■liiidig gondoskodni tartozom, nem felelnék meg, ba a kS-
lOnaégesen s minden jól gondolkodó embertAl olly kibásnak,
njomasztönak s igazságtalannak ismert adórendszert Ma-
gyarorszigUan gyOkerestől megráltoztatni s megf avitani el-
milasztanám » csupán azért , mert e javítás valósitása sú-
lyos lehetne."
,,Az adómennyiség azelőtt az országgyillési Tegzesek
által önkényleg határoztatott meg , és szlntoUy önkényleg
osztattak fel a Tármegyék kOzt az úgy nevezett porták Tagy
adórészek. Ezen egy másodrendfi felosztás (snbrepartitio)
által segíteni szlntolly hasztalan TOlna , mint roszak az el-
Tek, mellyeken az egész adórendszer nyugszik s mellyek
szerint az adó beszedetik » azon ötvenegy , kivált a paraszt-
nak érthetetlen rovatokra osztott dicatio által , mi ellen any-
nyi , de könnyen kitalálható okokból , foganatlanul Íratott ;
roszak , mondám » mert általok az ipar elfojtatik s a nép-
szaporodás meggátoltatik ; igazságtalanságuk pedig már ab-
ból is világos, mivel az adó ugyanazon tárgytól egyszer-
űéi többször megvétetik s olly tárgyak is megadóztatnak,
mellyek az adózónak semmi hasznot sem higtanak , s igy
tovább. Azután évenként összeírni , felosztani , beszedni s
épen olly terhesen kell számolni e rendszer mellett. Nem a-
karok e számtalan hiányok leírásába m^yebben bocsátkoz-
ni , miután azok ismeretesek , s a valódi hazailak közkívá-
nata, a jobbágyok fenhangú szava s a némelly kerületek-
ben mindig fenmaradó adórész-tartozás által eléggé bizo-
nytttatnak.''
„Az eddigi adórend tehát egészen elvetendff , s helyette
én most egészen ti elveket Írok a jövendőben bdiozandóra ,
mik a következőkben állanak :
1. A felvilágosodás, reménylon, haladt már annyira.
225
hogy mlBdeiiki meggyőződye Tan, mi szerint a statnslNui
csak azon adózások a yalóliaii legigazságosaliliak s leg-
keyesbbé nyomók, mellyeknek a fOld s annak teijedelmi
8 gyiimölcsözési aránya szolgál mértékfii; ebből kOvetkezik:
n. Hogy nrinden íttld nagysága s gyttmölcsOzése arár
nyában, egyenlően adóztassék; hogy tehát az alól senki
sem Tehető ki , mert másként az egyenlőUen adózásbtt
származó árkfilönbsége az összes természeti s míveltségi
productomoknak egymással snlyegyenben nem állhatna; s
azért kell
IIL BOnd annak, mi természeti Tagy míTeltségi elő-
hozás által nyeretik Tagy készíttetik , mint iparszfilemény*
nek , az adótól mentnek maradnia, kiTéyén a nagyobb s
zárt Tarosok fogyasztókat, melly polgári adóként szedetik,
miután agy is az onberek Tagyonosb osztálya laUk a Tár
rosokban.**
„B három dT szerint TOlna a UTetett adómennyiségnék
s a szabadon tett megyei pénztári adózásnak , nd összesen
5,344,000 ftot teszen , felosztása intézendő ; felmérendő
TOlna t L minden , akár mi gyttmőlcsöt hozó ÍOld , s kiszá-
mitandó annak gyfimőlcsőzése ; nüTel pedig a statusnak
pénzre, nem termékre Tan szfiksége, minden termesztmény-
nek a kfilOn megyékben folyó közép piád ára Teendő an-
nak értéke mérlegéAI. Bz az igy kiszámolt közönséges jö-
Tedelem összesége a RR. álUü i^ánlott egész adó - öszTeg-
gel s az önkényleg felTáUalt házi - pénztáradóyal elosztan-
dó, mi aztán szástóUát fogia meghatározni annak , mit min-
den megye, minden közönség jÖTedelmeiből a statusnak tö*
kéletes igazság és egyenlőség szerint adózni tartozik ; mi-
után a közönségekbeni részfelosztás az egyedek közt etek-
re önmagokra hagyatik, s a köriOményék és igazság Uyá-
M6
Mta szerint érenUiit egylloiél Umé tObtoe, wAitHnál ke-
Tesebbre fithet ki» azon mértékben, melljben szeroicsétlen
esetek , yagy egyéb biroktól látogattsttak. KSzOnség
atatt érteni keU nrinden házat és lakót íOldelkkel, kik egj
birö alatt állanak. A íölOsleg fOldek pedig azmi kSzSnség-
hez tartoznak , mellyeknek határai kOzt fékszenek ; s ha
egy helyen több Mrd Tan is, az még is csak egy közön-
ségnek tartandó**.
„A nemességnek agy nerezett mi^rsági (allodial) tel-
kei ezen fölmérésből s íölbecsűlésbOl annál keresbbé ma-
radhatnak ki, nrinthogy egyébként egészen más fordulatot
kellene Tennem a csupán jobbágyi telekadó behozásában,
és sem a rendek világosan meg nem határozhatnák, mit
tolhassanak azon terheknek , mellyektöl igen nyomatnak,
t i. a személyes fegyrerre kelés s a magszakadás eseté-
ben a űscalitá^og leroTására , sem én meg nem határoz-
hatnám , mennyi járandóságot kellene azon tehertöli fdol-
dozásért követelnem, ha eg]rtkilnk sem tudná , mennyi illeti
né ezen mi^orsági telkeket a többiekkel egyenlő adózás-
ban**.
„A nemesség Tagy nemzet előjogai és szabadékai a
Tilág minden országaiban és köztársaságaiban tfem abban
állanak , hogy azok a nyilvános terhekhez nem járulnak;
s adózásuk p. o. Angolországban Tagy Németalföldön talán
nagyobb , mint akár hol is egyebütt ; hanem egyedül abban
állanak , hogy a status és köa^ó szükségeire megUTántató
terheket önmagok teszik magokra s az adóknak fölemelése
s nagyobbitása csak megegyezésökkel történik**.
„A személyek szabadsága jól megkülönböztetendő a
birtokétól , mellyben azok nem mint nemes , hanem egyedül
mint föld -és szölőmives vagy baromtenyésztő, és a váró-
227
sokban egyedfii mint polgár és fogyasztó , az áton s réve-
ken egyedül mint utazó s átszálló jönek eiö ; melly esetek-
ben nekik a szabad concorrentia fentartása miatt minden bir-
tokaikra nézTe más lakosakkal s polgárokkal egyenlőknek
keU lenniSk".
,,Ha az adózás Magyarországban illy módon a fOld-
8 telekre klTétel nélkttl Tettetnék , méltánylandók Tolnának
a hasznok is, mellyek abból a magyar nemesre s egész
országra hámlnának. A birtok tökéletes síU&tságának
megnyerése által t. i. Tégkép megszűnnék az oUy gyfilB-
letes és nyomasztó flscalitási rendszer , mellynél fogTa egy
család sem tökéletes toU^donosa birtokainak, s az atya
halála esetében feleségét, söt leányát is gyakran a leg-
súlyosabb szükségbe sfilyedni kénjrtelen hagyni; az örökí-
tés szabadsága meggátoltatik , miből az adásTOTésben , ki-
Tált idegenekkel , sok nehézség és a számtalan pöröknek
forrása származik , mellyekben a latentia Jura fisca-
lia által egész családok megbuktattatnak".
„A fegyTerre kelés terhe , melly Talóban olly nyomasz-
tólag s haszon nélkül sulyosodik az ország nemességére,
hogy azt nrindenki megismerni kénytelen, a mostani hadi
körülményekbe legkOTesebbé sem illik ; á azoknak , kiknek
személyesen íölkelniök, Tagy háború idején magokat at(M
sokkal költségesb és bi^osb módon kiTáltniok kell , a leg-
nyomasztóbb. Ha pedig e Talódi teher klTáltása egy kö-
zönséges, sokkal kisebb adó által lehetŐTé nem Tálnék,
mit azonban én ált nem látok s nem reménylek : aieon esetre
én, ezen fegyrerrekelést használólag, az arra kötelezet-
teknek éTenkénti gyakorlatai által az ország Tédelmé-
re célszerűbb nyereséget húzni gondolkodnám a status
ezen Tltatlan jogából, és ha nem tudnék is egyéb módot.
M8
u adézé johhágji éB jn&m aáéié ni^nági telkek temé-
sei eladásában u árra néxre egTenlőségei Itehozni, ipar-
kodnám, a jobbágy Saazea nrbéri tartozásainak k^resbi-
tése által a termesztést a íBldes árnak azon mértékben k51t-
ségesbbé tenni, mennjriben a jobbágy adózása ez» ter-
mesztmények árát a meg nem róTOtt telkek ellenében tnl-
hala4ja; bogy igy a semmit sem űzető nemes kisebb ^árt a
termesztményeknek ne szabbasson, mint a megróTOtt joli-
bágy ; ez pedig annál inkább képes legyen adózási köteles-
ségeinek megfelelni ; mi azonban mindig egy igen tökéletlen
eszkOz marad, s ezt én csak azon esetben ragadnám meg,
ha más mód nem maradna íénn, a teher alatt lesfilyedO
jobbágyot a szabadékos nemesség túlsúlyától megmenteni".
„Még egy tárgy Tan hátra, kegyeddel közlendő, mi
egész indalatomat átfogja , mellyel az ország jara iránt tí-
seltetem".
„Nem TOlna-e lehetséges a r»dektől, — mintán a 19-
nebb megírt adózás csak a már megi^iBlott mennyiség ará-
nyosabb , egyenlőbb felosztását , yagy az említett két te-
hernek hasonértékét teszi , — 4i lü^^nlatot nyerni , annak
ebében , hogy minden Támadók , mellyek a harmincadoknál
a német örökös tartományokba szállított magyar termeszt-
ményektől szedetnek, eltörttltessenek , s egy tökéletesen
szabad közlekedés engedtessék mind szárazon , mind folya-
mon és tenger» f Bz az országba jelntékeny pénzOszTe-
get folyatna be , termesztményeinek könnyebb eladását esz-
közölTén; egyszersmind pedig más részről a német határos
tartományoknak mind a most léteső hamrincadok , ndnd az
adók jteUntetében könnyebbséget s engedélyeket essközlene,
mintán a piád ár Koront-, Stidor-, Osztrák-, Morvaország-
ban , Sleziában és Gácsországban bizonyosan csökkenne.
229
8 kSvetkezöleg az erre számitott adózás szinte TÜtozást ós
kisebbitést UTánna".
»,T0Tá1ibá a gyárak , mellyek az SrSkOs tartományok-
iMUi meglehetősen gyarapodnak , Magyarországlian jelenleg
nem csak nem gyámolittatnak » hanem el is nyomatnak*
mik még is jÖTŐben ott is elteijednének , s az élelemszerzést
s kttlpénz befolyását igen megkOnnyitenék, mintán az első
kézi anyagok az országban nagy részben léteznek s a kézi
munka is az itt koTesbbé drága élelem miatt sokkal olcsóbb,
mint a német örökös tartományokban'*.
,,TOTábbá az ngy noTOzett szabályos ár eltörlesztése
s a katonai szttkségeknek piád áron Tétele s fizetése Ma-
gyarországban ismét nagy kelendőséget s a gyakran eló-
fordnló , ngy nevezett , Deperditáknak megszüntetése az
egész országnak nagy hasznot okozna".
„Annak meghatározása tehát, hogy az iUy , más oldal-
ról kipótlandó , adófelemelés Magyarországban alkalmaz-
ható e , Tagy egyenesen félroTetendö ? jelenleg annál inkább
szükséges , minthogy a német örökös tartományok adó-
rendszere épen most yan kidolgozás alatt; s mintán az leg-
inkább a folyó piaci ár szerint kiszámítandó telekterméU
jÖTOdelmekre alapittatik , ezen piaci án pedig a magyar ter-
mékek szabad concnrrenti^ja által szembeszököleg alább
szállana s azért a német tartományokban egy egészen más
adóelTet föltételezne ; mintán tOTábbá a gyároknak , ha
oUyanok fölállítása idÖTel Magyarországban is lehetÖTé
tétetnék, gyarapodásából a német tartományoknak nűnd
prodncti^jában , mind fogyasztásában származó csökkenés
ismét beszámítandó Tolna: azért egyedül ezen elhatározás-
tól függmid , hogy Magyarország a többi örökös tartomá-
nyokkal! tiszonyában, amazokkal egyenlő kedfezéseket
MO
nyeijen-e a kereskedésben , yagj ellenben mint merő gyar-
mat (Golonie) tekintessék, meUybAl mükészitniényel kivi-
telének lehető megnehezítése , s as éldemszereknek az
országban fekrö katonaság olcsóbb ellátása miatt igen
csekély áron tartása által annjri haszon hnzassék, mennyi
csak lehetséges , a nélkül , hogy ellenben némi pénzmennyi-
ségeknek az országba Tisszafolyására , mi által csak a tObbi
tartomány károsulna , soha legkisebb gond se fordittat-
hassék stb/'
Józsefnek ezen adóraidszere » mellyben kulcsát a4ja
azon politicai s kivált kereskedési viszonyoknak , mellyek
a magyar és német tartományok kSzt léteztek, miként vámi
lehetett, az országban nagy lajt tttStt, s mind a mellett is,
hogy azt igen nagy, a behozandó adót, ha azt, csak mint
ollyant, elvonva a jogtól, mellyet eltSrlendó vala, tekint-
jak, sokszorosan feldlmúló engedményektói föltételezte, el-
határzottan visszavettetek. Nem akarok itt f(^tegetésébe
bocsátkozni azon kérdésnek, volt-e joga a fi^edelemnek a
kereskedés felszabadítását s Magyarországnak a német
tartományoktóli függetlenségét iliy föltételhez kOtni, sem
annak , hogy a német tartományokkal Osszehasonlitva ,
arányos adót fizet -e fejedelmének Magyarország, melly
annak az egyenes adón kivttl más gazdag jövedelemforrá-
sokat is tüzOtt ki? sem végre annak , hogy nem volt volna-
e hasznosb az ország virágzatára, a régi jogot, melly az
adótól fOlment, de, miként haUók, sokkal nagyobb, bár
nem egyenes , adózást vont maga után , a kereskedés sza-
badságát igen megkorlátozta, a belfOldi gyárak emelését
s gyarapodását megakadályozta stb, fOiáldoznif B kérdé-
sek már számtalan viUtkozások tárgyai voltak és sokkal
bővebben kimerítve vannak, sem hogy azoknak fcjtegeté-
2S1
seben lUat mondhatnók; de hiszen ez nem is tartozik cé-
lomhoz.
Elég , hogy a rendszer el nem fogadtatván , az enged-
mények sem létesíttettek 9 a kereskedés sem szahadúlt ki
szíLk korlitaiból ; s az ország , József kifi^ezóseként , gyar-
mati állásban s viszonyokban maradt. Később, I788ban» Jé^
zsef ngyanezai elvek szerint, de, talán hogy fenn érin-
tett céUához juthasson, még nyomasztóbb szabályokkal, 41
vámrendszert bocsátott ki , mellynek elvei röviden im ezek:
1. Magyarország szintazon szempontból tekintessék a kttl-
kereskedést illetőleg , mellyból a német OrSkOs tartományok^
a vámállomások és viszonyok azonban ezek s ama k5zt,
miként azelőtt , fenmara^janak. 2. A fényűzési dkkdyek,
hasznosságok fokozata szerint 60, 40 , 20, 15 , és 10 száz-
tólival terheltetnek. 3, A gyári kellékek , valamint a gabna
és más élelmi szerek 5, a benn nem termesztett gyári
szükségek 2]i és Xi, a tőrök ámk általán véve 5, a lengyel
árok pedig 4 száztóU vám alá vettettek. Minden német
örökös tartományok és Gácsország a vám tárgyában egy
tartományul tekintetnek , s azért minden , köztők még fenn-
álló vámok eltörültetnek; ezek azonban s Magyarország
közt a vámok fenmaradnak. Ezek az általános elvek. Bii
hazánkat az örökös tartományokkal! viszonyban illeti : ezek
ama fölött sok kedvezéseket nyertek. Majdnem minden
termesztmény s kézmfl vám nélkül engedtetek behozatni;
ellenben Magyarországból igen kevés cikk , mellyekből t.
i. az örökös tartományok nagy hasznot húztak , vitethetek
ki vám nélkül, vagy nyertek némi kedvezést. A kézmüvek,
midőn kivitettek, mint előbb, a hasonló külföldiek vámának
felét fizették. Más cikkekre külön külön vámok valának
kivetve » mellyeknek fokozata %» (vagy is 1 ftól Yt dénár)
2SS
szittaUtóI 6(Mg emelkedett ; séisellyek pedig egészen eltU-
tattak. Némellyek nagyobb Táoimal róyattak meg a ba-
aonlA lengyel cikkelyeknél, millyaiek p. o. 85r, Iróerid,
gabna, köles, boijnbAr stb. A bor nridön Gácsországba
szálUttatott csak fél annyival teriieltetett, mint a német tar-
tományokban.
A külországokra nézTe , áltaUában , Tagy egészen
eltiltattak, yagy nagy Támmal rovattak meg azon cikkek,
meUyekre az 5rSk5s tartományoknak szttkségSk toU , ezek
pedig épen azok TOltak , mellyek fö cikkeit tevék a magyar
kereskedésnek ; igy p. o. 10 száztól! vám alatt voltak : vas,
kö , kender , len , fágyt , selyemgnbacs (mi később egészen
megtiltatott), barom, t. i. 5k5r, juh, sertés ; gyapja (mitől
Aostriába 15 kr., kttlíOldre előbb 4, később 11 ft. 45 kr.
űzettetek, mázsájától) stb; 20 száztóU alatt: marhabőr,
Gsergnbacs, (minek ván^a néha árával is (Ólért), hamn-
zsir, ezttst-sodrony , borkő stb.; 30 száztóli alatt juhbőr stb;
60 száztóli alatt nynlbőr , őkőr ,- s más szarv stb. Afidőn
ezek a cikkelyek küllőidre száUittattak , az átviteli vám
(transitozoU) mindjárt a magyar határszéldíen volt lefize-
tendő.
A harmincadi állomásokat illetőleg, a behozatalban
összesen három nemre osztattak az ámk : 1. mellyek a ke-
reskedésben eltiltvák s csak SáJát használatra valának be-
hozhatok 8 pedig csak a legfelsőbb hatóság szabadmenett
levele mellett, mi a határszéli fő állomáson előmutatandó
volt; innét az ám valamellyik fő lerakó helyre szállittaték
B ott felnyittatván , megvizsgáltatok. 2. A második nembe
tartoztak , mikkel a kereskedés igen megvolt korlátolva ;
ezeket is csak a fő állomásokon keresztül lehete behozni ;
s mint amazok , ngy ezek is megvizsgáltattak a fő rakhe-
ass
lyeken. Ezek kSzé tartoztak a tiroli, florenci , ndlanói,
németalföldi , triesü , és flumei kéz - és gjkmÜYék ; to-
Tábbá azok is , mellyekkel a kOzOnséges kereskedés eitUtra
YOlt, s csak azon kalmároknak engedtetek meg , kik arra
magoknak előleges szabaditékot szerzettek ; illyenek Tégre
a gyarmaü árok , a kelett m- s egyéb szerek; kávé , kakaó,
thee , cukor , gyapot , symp , drága börOk stb. Ezek is a
fú állomásokon ált jnthattak a kalmárok kezébe; kttlíSidi-
nek ezekkel benn tilos yala fizni kereskedést. 3. Harigüi^fi^
neműek Tégre , mikkel szabad Yolt a kereskedés , akár
mellyik flók állomáson is behozathattak ; illyenek az SrOktts
német tartományi cikkelyek.
A kivitelben, szinte az utat tekintve , két nemre osztat-
tak a cikkelyek. Az egyikbe tartoztak azok , mellyekre az
örökös tartományok gyárainak szttksége volt s azért kor-
látozottak és csak a fö állomásokon valának kivihetők. A
másodikba számláltattak azok , mik az emiitett tartományok-
ra nézve közönyösek lévén, akár hol is kivitethettek.
Az átviteli áruknak meg kellé tartani a kiszabott átat
A behozott árukért a német tartományokban, a kivittekért
a határszélen űzettetek le a vám. Egyik legnyomasztöbb
szabálya volt e rendszemek az , hogy az örökös német tar-
tományokba kivitt cikkelyekért mindjárt az első íő állomá-
son , eladás előtt , a kttlíöldről behozottakért pedig mielőtt
az országba értek , kellé megfizetni a fogyasztéki adót (con-
summozoU). Ennek következése volt , mint már megjegy^
zém , hogy a gazdasági kereskedés egészen az osztrák tar-
tományoké lön ^); amannak pedig, hogy a magyar keres-
1) Ossdttáfi kerMkadének — > e<MUi«ree á'oéeoBOMie — nsveszflk
azt, wáiém as anyaorsiáf cAljaa ánkkal , Bisttktt a ffjanMl
uwn
284
kedA khitt ánuát kényszerfttelék, bár nlkéiit is, eladni.
Mert azokért a nagy fogyaaztéki Támot már elOre lefizette.
De tObb kártékony kSToCkezéaek is folytak Magjrarországra
e Támrendszerbdl. Bgyebek közt : minden kfiUBldi ámt
csak második kézből nyerhetett a magyar kalmár; mert az
dső kézböli Tétel annyi nehézségek - s kellemetlenségekkel
kapcsoltatott Sssze, hogy azokat bécsitől szállítani , mind
időt, mind költséget tekintve , nyereségesb YOlt ToTábbá
az OrőkOs tartományok gyáraiban szfikséges magyar ter-
mesztmények killlSldre szállításának nehézsége a TOTŐk
csődületét meggátolTán , nem csak az azokkali kereskedést
Ingadozőrá tette , hanem a belipart is megcsOkkentette ^).
Bzen állapotban maradt aztán Magyarország kereskedése
Jőzsefliek egész nralkodása alatt
niy körülmények közt pedig ha némelly éTokben, bi-
zonyos cikkelyeket teUntre, emelkedni látszék is a keres-
kedés, némi kedvező politicai esetek-s fordolatoktól seglt-
(etrén , az sem állandó, sem oUy hasznos az országra nem
Idietett, minő a termesztmények sokasága és keresettsé-
ge mellett lehet Tála. Például csak a dohányt hozom itt
kiTáz, B»m birfáa, ktreskedtti által kttimirdl hoiaQa, ét
•sokai a gytnaaiiisk drágáa a^a él $ elleBbeB pedig ka a
fjaraat több ttraMsteényi 1141111, mhA m^mmjin as aBya-
onsáfnak síiiktéze Tta, a fölStltget itméi taaék kalnáral
olcsón veszik ált a gyamatUktól , és dráfáa Ülik el ktl-
flIMÖa. Uly TisioBybaa toU Bfagyarorsság Is as Srököe zé-
■ei tartomázyokksl
1) Bsek mrittettok : Aeta Depotat CoMre. 1700. s kildadsea
Skerlee és b. PodiMiiicky mskáibóU ToTábbá: OrelUuBa
Statíisi. AofkUr. IL 132 kd?. — Patriot VorsekL Hber á.
AzsfUur - Haalel.
236
fel. Mióta lyszakamerika Angolországtöl elszakadt , egyik
fú factorát az európai iLereslíedésbeii forgó dohánymenDjri-
ségnek a magyar termék tette. A párisi második békekö-
tés ugyan (1783baii) némi csökkenést okozott a magyar
doliány iránti kérdezöskOdésben ; de az nem sokáig tartott*
mert mintán Angol és Franciaország az amiensi békekötés
TégrehiUtása fölött ismét meghasonlottak , a magyar dohány
ismét mód felett kerestetett Európában. Ha ezen körülmé-
nyek közt Magyarország a kereskedés e jelentós ágát meg-
ragadhatja » állandóiag uráTá teheti magát az európai do-
hány-kereskedésnek; mert később is igen kedyezö állásba
helyezhette TOlna a magyar terméket az amerikaiTali Ter-
senyzésben amannak olcsóbbsága és azon tuli^donsága ,
minél fogra a bumó készítésére kiváltképen alkalmas.
Mind ez azonban semmit sem használt a magyar dohány-
kerei^líedésnek, az abaldo egyedárusága s nyerészkedése, s
az ettől származó UviteU tilalom s magas Tám elütötte az
országot ezen eléggé nem méltányolható liaszontól. József
1784 óta maga kezelteté a bécsi abaldót, s még ugyanazon
ÓTben Pesten is áUittatott fel egy fig]nrÍYÖséget (factorey)
mi által aztán ezen dkkely egyesek kezéből egészen Urai-
gadtatott I780ban Ftumen s Buccarin ált 25,000 mázsa
szállíttatott ]d; ezen öszyeg évenkint nagyobbodott s re-
ményleni lehete , hogy az abaldó mellett is erős lábra áUand
ez úton a Uyitel; de az emiitett 1784diki fordulat minden
reményt meghiúsított ^).
A fenemlitett elszigetelési rendszer, nd által az egész
osztrák monarchia oUy helyzetbe áUittaték Európára nézre,
mintha benne sem foglaltatnék , az egészre káros befolyása
1) SekTtrtstr: Stitiit l^OS. — Skeriee. Dstoriptld ttt.
Tott: Oimagin 8£orittatott « BOiuurddA , s alvtáB « smmb-
8xéd iMitalmak TiMzatorlásiil TiuoiiOKták az ekoigetdéri
rendsxer modoijálMUi Ubocsátott tUabnakit, u egész mo-
narchia kereskedófli állapata Teazteségessé — pasaiTrá —
Iffiatán igj nyugot a éjszak félAl mi^jdaeBi egészen el-
atigeteltté lett az osztrák monarchia, Jézsef az adriai ten-
gerpartokon s a Danin igyekrék ntat nyitni kereskedésének.
Büt tőn Jézsef az adriai tengerpartok kereskedésének
gyarapítására az egész monarchiát illetőleg , előadni ide
nem tartozik. Biagyarországot tekintre , mintán tapasztalta
a eledelem, hogy a kivitelnek egyik fő akadálya az ntak
rosszaságábél származik, nem csak a yármegyékben fOl-
áUitott királyi biztosságoknak kőtelességőkiU tette az utak
építését s folyamok tisztítását és szabályozását *) — mikből
azonban az iditásai által ingeriUtségbe hozott országban ,
némelly száraz ntak ki javítását kivévén, semmi sem léte-
síttetek; — hanem ő maga is egy igen nevezetes és költ-
séges kereskedési ntat készíttetett a tengerpartok felé. A
Karolina utat többféle hiányok s nehézségek igen tudóssá
tették : Bosziljrievétél Károlyvárosig (2 posta) nem volt el-
készitve, Talamint azon mellékágaiban sem, mellyek a fő
ottal a vidéki falvakat Összekapcsolnák , ad még is igen
szfikséges volt , miután a fővonal merő sivatagon nyúlt el;
ezenklvttl az igazgató mérnők azon hibát követte el , hogy
az utat nuO^om mindeniltt vagy hegycsúcson vagy me-
redek l^tőn vitte keresztfa , mit még is sok hdyt elke-
rAlni Idiet vala. Mind ezen hiányokat és hibákat, mennyire
1) PatríoHsoher VorteUag émt Aofilur Haadel Mtabelfea 1.8 kfiv.
2) Katona 40, 440.
2S7
leheCe.Józaef Upötoltatta 8 Utgadttatta. Bgy ntazása alkal-
mával pedig a magyar, nagy részben teijedelmesb árok szál-
Utására Uyántató szelídebb lojtésfi ntra alkalmas Tonalt fe-
dezvén ÍOI , annak építését nem sokára meg is kezdette. B
szép ut, melly csakugyan az 6 nevére kereszteltetett, Ká-
rolyvárostöl Zengíg nyúlik; ennek ré^e ismét más út által
Novival s a magyar tengerparttal, egy harmadik által pe-
dig , melly Szent GySrgjríg viszen , de kevesbbé kényelmes,
a katonai kerület kikötőivel vagyon kapcsolatban ^). Bgy
másik nttal pedig Károljrvárost Gospichon keresztfll Kar-
lopagöval kötötte össze. Továbbá a fuvarozást a Karolina
nton j6 állapotba helyezte. Az ezen utakhoz vívd Száva
és Kulpafolyamokon több Javításokat tétetett, s némelly
itt vonandó csatornákra terveket készíttetett, mellyeknek
valósítása részben meg is kezdetett %
Részint ezen útjavítások, részint Buropának politicai
8 kereskedési állapata az angol amerikai háború óta, s
még az I783díkí párisi békekötés után is , igen gyarapithat-
ták volna a magyar tengerparti kereskedést , ha a fennálló
vámrendszer s a német és magyar örökös tartományok
közt fenforgó viszonyok azt meg nem gátoUák. Igaz ugyan
hogy a iíiUániknak a magyar réveken általi egyenes beho-
zását sem az 1784diki, sem az 1788díki vámszabályok nem
tilQák; de annyi nehézségek valának ezen kereskedési vo-
nalhoz kapcsolva, hogy ámbár Pestről Nagy- Kanizsán s
Károlyvároson keresztfll a magyar révekbe vívö út nyolc
mérfölddel rövidebb , mint amaz , melly Pettauon ált Triestbe
1) Qr. Batthyány Vinee : Briefeiber d. iiii|;iische KfistenUml.
2) llaire : Bemerkiui; sth.— Vorsehlife nr Brleiehtonuif d. Sebiinurt,
ud d. Hudtis. Wien , vmé Trittt ISia 1. 46.
2S8
Ttoien , még is m^fdnem minden áru e tiosssabbon száUitta-
téli Magyarországba , és sokkai több gabna » dohány s
más termesztmény vitetek ki ezen » mint a űumein keresztül
a kttlflSldre ^). S még azon kevés szállítást is , mi Károly-
városon és Fiamén ált kezeltetett » meggátolni tOrekvék egy,
Laibachon e korban alkotott társaság » melly céUáoI tüze
ki, azon cikkeket, mellyek Fiamén ált kezdettek Károly-
városba szállíttatni , Triestböl Laibachon ált , és a mérUcei
úton szállítani Károljrvárosba s igy a űamei kereskedést
egészen elnyomni ^. Ez agyán nem sikerfUt szándék sze-
rint e társaságnak; de a magyar tengerparti kereskedés,
mind a mellett is, hogy a ki- s bevitel valamennyire na-
gyobbodott, a szenvedőleges állapotból — miként alább a
mérlegből látancUak — ki még sem vergődhetett.
A másik vonal, mellyet monarchiája kereskedésének
kit AzOtt ; az aldanai és feketetengeri hi^ézás , kedvenc esz-
méje volt Józsefnek. Azon szállítások sikere , mellyek
1784 előtt Triest- és Fiuméből évenkint öt, gyapjaszőve-
tekkel, vászon-, üveg- és vasárakkal stb terhelt hajón té-
tettek , legkecsegtetőbb reményeket keltének fői ezen oszt-
rák-török s illetőleg magyair- török kereskedés iránt. Jó-
zsef ösztönzésére a kereskedését Bécsben és Konstantiná-
polylNu kezelő WiUeshoven kalmárház 1782lien, tizen-
négy év múlva Kleemann vállalata ntán , próbát tőn a dunai
hi^ózásban is, némi osztrák gyármfiveket és magyar ter-
mesztményeket szállitván a fekete tengerre. A Usérlet
szép sikere másoknak is kedvet adott hasonló vállalatokra.
Nevezetesen a Brigenty és de la Zia kalmárházak a fönebb
1) Skerleo : Projeotam Ltg. motlT. I. 01.
2) V. 0. 1. 53.
2S9
emlitettel társaságba lépTén , a kOvetkezO érben tBbb ha-
sonló szállításokat is tettek » a német gyármflTekhez min-
dig némelly magyar termesztményeket is, kivált bort, kap-
csolván. B szép kezdet azonban később nem felelt meg a
várakozásnak; a társaság bal eredményektől kénytelenit-
tetvén , a szállítással felhagyott ^). Mert számtalanok vol-
tak még ez úton a kereskedésnek elébe gördülő akadályok.
A passarovici békekötés több rendfl, a belgrádinak
pedig Ildik cikkelye, miként fOnebb látók, az osztrák bi-
rodalom jobbágyainak különféle kedvezéseket Ígért a török-
országgal! kereskedésben. Bzek azonban különféle ürügy
s félremagyarázás által nagy részben ^játszattak , s egy^
atamán nem birtak azon kiteijedéssel s határozottsággal,
hogy kereskedőinkbe nagyobb vállalatokra bizodalmat 8
kedvet önthettek volna.
Különösen : az osztrák birodalmi kereskedés Török-
országba, mi eddig Triestből és Fiaméból kezeltetek, nem
volt elég bátorságban a török tengeri kalózok ellen. A
lielgrádi békekötés Ildik cikkelyében adattak ngyan némi
Ígéretek , az algiri , tnnisi s tripolisi , a török kormánytól
szabadokkal ellátott , kalózok erőszaktételei ellen ; de már
ezen cikkely szavaiból is eléggé kitűnik , hogy a porta köz-
bejárása ezen tartományok fejedelmeinél legíölebb is azon
nyomaték nélldlli intésben álland , hogy a kötött szerződést
meg ne sértsék. Azonban nem egy eset bizonyitá ezen
intések sikeretlenségét. Azért mindig kénytelen volt az
osztrák kormány , s még azon felül egyes kereskedők vagy
azoknak társasága is külön szerződésekre lépni ezen rabló
statusokkal. De még ezek b&ox , bár milly költségesek
1) Vorsohlige rar Brreittraig d. MdfMit I. 49.
TOltak, adtak elég Mztoattáat az erAszaktételek a egyiüd-
Jáa a azerzMéaek negazegéae ellen.
Bii pedig as aldimai a feketetengeri kereakedöst illeti:
Megígértetek ugyan, aüként hallék » a paaaaroTlci béke-
kStéa 2dik cikkében a ca. kir. jobliágyoknak a asaliad ke-
reakedés azárazon éa Tízra. De azon ilrfigy alatt , hogy a
dunai hi^ék a tOYábU azállitáara , kiTÍlt a tengeren , alkah
nutlanok Tolnának, Yiddin és Budáiknál tOTább nem bo-
csáttattak; ndnél fogra ttfrOk hi^én kivU máa a fekete ten-
gerre soha sem juthatott. A bi^ok és kellemetlenségek ,
mellyeket e miatt kereskedőinknek, aráik a török bi^ékra
átrakásában szenTedniSk kellé, az áltrakáa költségei, az
Onkényleg szabott nagy Titelbér s más rendklTfill zsar-
lások, Tégre a szándékos késleltetés és zaklatások, mik
csak pénz által Tálának kikerülhetők, migdnem szám- s
TégnélkOliek Tálának. A belgrádi Ildik cikkely ezeken
nem könnyített, csak az eddigi szokásokat és álli^tokat
erősitTén meg. Minek aztán azon igen si^nos kÖTetkezése
lőn , hogy kereskedőink a Törökországba teendő Tállala-
toktól egészen eUjesztettek s elidegenittettek, s a dunai
kereskedés kizárólag a török , a fekete tengeri pedig nagy
részben orosz alattTalók birtokában maradt.
De ha mind e mellett elég Tállalkozó szellemmel birt
TalaU legyőzésére ezen, a hiUézáat illető akadályoknak: a
török tartományokban, hOTa áruit azáUitotta, talált ismét
másokat, mellyek bizonyosan megfoazták kedTétöl, az
egyszer tett kísérletet ismételni. BfiUdnem minden tarto-
mányban léteztek ott egyedárusok, kizáró szabadékokkal
Hrók, miknél fogTa a bOTltt árukat másnak eladni nem
lehetett ; természetes pedig , hogy ebből kereskedőinkre
nem leghasznosabb önkény és kénytetéa háramlott.
241
Blidegenitök Tálának tOYábUá a török TámhívataLok
zaklatásai. Mert ámbár a passarovici béke 3dik pontja az
osztrák birodalom kereskedőit a Támtisztek zsarlásaitól
még;óvatni rendeli, ez a szabály azonban többféle kivételek
és nyerészkedő fogások által egészen kUátszatott, meilyek-
re már magában a békecikkelylien létező kivételek is adá-
nak alkalmat. Egyébiránt , ki az ozmán birodalom szer-
kezetével ismeretes , könnyen átlátni fogja, hogy azon kevés,
nem eléggé meghatározott szabályok a passarovici és bel-
grádi békekötésben, mellyek addig az osztrák birodalom
alattvalói kereskedésének egyetlen támaszai s védei voltak,
az oUy sokféle, kétes esetek-s összeütközéseknek, mely-
lyek részint az illy bonyolódott ügynek , minő a kereskedés,
természetéből, részint a török vámszedőktől becsúsztatott
visszaélésekből származtak , elintézésére elegendők nem
lehettek , s azért az osztrák liirodalmi alattvalók számtalan
esetekben szilig > követeléseilien határt nem ismerő önkény-
nek voltak a törökkeli kereskedésben alávetve ^).
József tehát, mind ezen akadályokat elháritani igye-
kezvén , ugyanazon évben , meUyben az elszigetelési rend-
szert kihirdette, 1784ben, febr. 24kén, az ozmán kormány-
nyal Sin ed nevezett alatt kereskedési szerződést kötött;
melly által nem csak az előbbi szerződések megerősíttet-
tek, hanem a kereskedést eddig mind a tengeri és álda-
nál hi^ózás , mind a török birodalom tartományain keresz-
tül utazás tekintetében gátló akadályok elmozdtttatván ,
tí kedvezések is adattak az osztrák Mrodalml kereskedők-
nek a török tartományokkali közlekedésben. Bzen nagy
fontossága oklevél lefordítva im itt következik :
i) Haiid1wig8eijiTer»tIiidiiit8 uiter H. Namen Sioed. Wien 178^«
242
„Acs.kir. k5Tet»ami baritiuik, egy, u 6 vdTanré-
MéfU benyidtott, emlókiratliaii a belgrádi szerződés Ildik
pOBUának záradékára támaszkodélag » némi » a cs. Ur. ke-
reskedők és alattralók javára a tSrők uraság alatt létező
tartományokban teendő, intézkedések iránt keresett meg
bennttnket. Az emlékirat megrizsgálásából kitűnik, bogy
az említett Ildik dkkely valóban al^pnl szolgál a cs. klr.
Uvánatnak; az emlékiratban foglalt nyilvános bizonyítások
entf énéi fogva tehát , mellyekben igértetik , hogy minden
törők hi^ók és alattvalók , kik a cs. kir. status határaiban
szárazon s tengeren vagy folyamon fiznék kereskedést,
szintazon szabadékokkal és kiváltságokkal birandnak,
mellyekkel ott a legkegyeltebb nemzetek élnek, a fényes
kapu, melly arra szilnetlen' figyelt, hogy kőtőtt szerződé-
seit hiven megtartsa, s melly minden időben tőrekvék a cs.
Ur. udvarnak, az ő régi barátjának és szomszédjának ő-
szinte indulatát és tökéletes barátságát félre érthetlen
bizonjritványokkal tanúsítani , magát e Jelen Sined által fin-
nepélyesen lekötni határzá pontos teUesitésére a következő
cikkelyeknek , mellyek jövőben változhatatlan zsinórmérté-
kfil és szabályul szolgálandnak a német nemzetteli bánás-
módban, s mellyeknek épen oUy er^e és hatása legyen,
*mint a belgrádi szerződésnek.'*
„1. A Passarovicen rf It hen aláirt s az emiitett bel-
grádi szerződésben alapul szolgált kereskedési egyezés a
cs. Ur. kereskedők és jobbágyok iránt az egész ozmán bi-
rodalomban kellőleg megtartassék , s a fényes kapu részé,
ről abban semmi legkisebb sérelem vagy eltérés se enged-
tessék meg. Mi pedig a tengeren és folyamoni kereskedést
illeti: az iránt e jelen Sined 6dik pondja vétessék szabályul.*'
2iS
»,2. A porU lUoBnan megerAsiti régi szerződéseit a Bé-
nél kereskedők - s Joliliágyoktól fizetendő Tárnok teUnteté-
bes. Bffinden amiktől s JaTaiktől t i.» menyeket az ozmán
Urodaioniba eladás Tégett behoznak » yagy bejöttök , yagy
TégcéUok helyén egyedfii egyszer s nem többet mint száz-
tői hármat fizessenek yánjárandőságal : szintagy az ozmán
birodalomban Uriteire Tásárlott s meg nem tiltott ámktől
csak egyszer s egy helyen három száztőlit fizessenek s
pedig azon feltétel alatt » hogy a német kalmárok kereske-
dése» mind a be- mind a kivitelnél minden más» Uyált (a *
tőröktől ngy nevezett) Mfstaile » Kassabye , Bedeat , Res-
snn, Hadamye» Reft» Bag » Jassak, Kiile» s egyéb Oly
adőzásoktől ment és szabad legyen. Ámbár pedig az ezt
illető rendszabályok a passarovici kereskedési szerződés-
ben világosan meghatározrák , mind a mellett is előadá a
követ , hogy idő haladtával mind átalánosan az ozmán biro-
dalomban » mind különösen a moldva és havasalíQldi fcjede*
lemségekben kttlönféle visszaélések csúsztak volna be e
rendszabályok ellen. Ezeket orvoslólag tehát megerősíti a
fényes porta jelen intézkedése által azon rendszabályobit »
hogy azok jövőben az egész ozmán birodalomban a leg-
pontosabban megtartassanak.''
„3. A német alattvalók és kereskedők mind be - mind
kivitelénél nem tiltott áraiknak » valamint az eladásban s
vételben is tökéletes szabadsággal éljenek; s azért neUk
a kiváltságos testttletek » társaságok » egyedárasok » vagy
akár ki más részéről sem nyilvánosan, sem alattomosan
legkisebb akadály se tétessék , sem pedig adások vagy ve-
vésOk miatt a török alattvalóktól büntetéssel és fenyítéssel
ne illettessenek. Sem az szabad ne legyen, hogy török
alattvaló , ki a német kereskedőktől némi árakat vásárlóit ,
e miatt a kiTáltságos testületektől tiántassélr. E Tég^re a
tartományok , tengerek és partok parancsnokaiiiak , Tám-
tiasteknek 8 egyeli előUárókmik oieghagyassék » hogy Tflá-
g06 formánok által eszkSzO^ék ezen Sined Tégrehigtáaát »
melly azon módot fogla^a magában » miként kelben az oz-
mán Mrodalomba érkező » onnan elmenő » vagy abban tar-
tózkodó C8. Ur. Jobbágyokkal bánni ; a hogy a jelenlerő
miniaterek » konanlok , ttgyviTŐk a határszéli ]iarancsnokok
magokat azokhoz alkalmazhassák » ezen formánok másola-
tai a cs. Ur. ndTarral közöltessenek/'
,>. Megelőzésére minden kétségeknek és felakadások-
nak » mellyek a tartományok parancsnokai és előUárói előtt
a tengeri és folyami kereskedés tekintetében támadhatná-
nak , nyilatkoztába a fényes kapa » hogy a szerződések ere-
jénél fogra szabadságokban álUon a cs. kir. alattvalók-
nak és kereskedőknek útleveleikkel az ozmán birodalom
minden tartományait szárazon , tengeren és folyamon bentaz-
ni » ott kereskedésőket űzni , én szintúgy szárazon » ten-
geren s folyamon , hol szttkségesnek látják » kikötni s a szo-
kott Tándárandóságok lefizetése után áruikat kirakni, s
érettök más , nem tiltott árukat berakni.''
»,5. TOTábbá nyilatkoztatja a fényes porta , hogy a cs.
kir. udTsr a passarovid és belgrádi kereskedési szerződé-
sek erejénél s a két udtar közt fenálló egyetértésnél fogra
Jogosítva Tan » Jobbágyai számára kivétel nélkfil ugyan
azon hasznokat s kedyezéseket Uyánhatni, melly eket egyéb
flrank nemzetek, néTSzerint franciák, angolok, -németalföl-
diek és oroszok vagy akár melly más , még kegyeltebb
nemzet birs Jövőben birand."
„6. A passaroTici kereskedési szerződésben foglalt ki-
Tételek ellent nem állhatván , szabad legyen a cs. kir.
245
alattvalóknak s^Uát •hajóikkal 8 matrózaikkal evezni be ke-
reskedési célból a folyamokból a tengerre s Innét a folya-
mokba » a kik is a lie - 8 kivitt árukért egyszer lefizetett
váuóárandóságon kiviil semmi egyébre ne szoríttassanak.**
»»7. A német kereskedőknek és joliMgyoknak a partok
hosszában! utazás az ozmán birodalom csatornáin és ten-
gerszorosain , névszerint a fekete tenger csatornáján sza-
bad és minden vámtól ment legyen , akár a cs. kir. statu-
sokból idegen országokba » akár ezekból amazokba utazza-
nak, hajóikkal tengeren vagy folyamon » ide vagy oda a
kereskedők. Sehol és semmikép fSl ne tartóztassanak , sem
áruik kirakására ne szoríttassanak; az út alatt Onkényleg
partra szállított áruktól pedig a kiszabott ványárandóságon
kivttl semmi egyebet ne fizessenek. Csak azon egy észre-
vétel tétetik itt» hogy e h^ók nagyobbak ne legyenek,
mint az oroszoknak megengedett kereskedő h^jók. To-
vábbá a cs. kir. alattvalók és kereskedők azon tekintet-
ből , hogy azok a cs. Ur. udvarhoz , mint a fényes porta
legőszintébb bará^ához , tartoznak , az ozmán birodalmoni
áltmenetOkben barátságos gyámolitást és svédeimet nye-
rendenek. Meggondolván pedig , hogy a folyamokon hasz-
náltatni szokott hiUék a tengeri hi^ézásra általán véve ke-
véssé, vagy épen nem alkalmasok , szabad leend áz árukat
a tengerhez kő zel felevő helyeken más hi^ökr* általrakni ,
mellyek a fekete tengeren is járni szoktak , a nélkfil azon-
ban , hogy e udatt valamelly adónak fizetésére kényszertt-
tetnének/*
„8. Ha pedig a Jelen Sined cikkelyei valamellyikéaek
végrehiütásában , kivált a tiltott árukat , vagy a passarovid
és belgrádi szerződés némelly kereskedési fSltétdeit illető-
leg , valamelly nehézségek támadnának : azon esetre ajántfa
246
készségét a íényes porU, azokat kSlcstfnöa értelmeaitéa a
megjegyzéa által barálságos módon Uegyenliteiii. Mi azoit-
iMui lia ekként meg nem történhetnék : előre is megegyezé-
sét a^ja, az iUy Títapontoknak egy részről az orosz ndyar-
ral múlt évben kőttftt kereskedési szerződés szabályai sze-
rint , más részről a német nemzet kereskedéséhez illő mő-
don teendő kiegyeniitésre'' ^).
E szerződés által tehát elmozdittatUk mind azon aka-
dályok, meUyek a tőrtfkkeU kereskedésnek eddig n^át ál-
lották. Ezen felül a tengeri rablök ellen még egy kiUőn
szerződésben biztosíttattak kalmáraink , mi szerint nekik
minden okozott kár hat hónap alatt helyre pótoltatni igér-
tetett. E Tégre pedig Algírba » Tonisba és Tripolisba cs.
Ur. ttgyrlTŐk küldettek, a szerződési pontok teüesitésére
flgyelendők. A donai hi^ózásrai felügyelés pedig a Mold-
Tában és Hayasalíőldőn íőlálUtott ügyviTŐségekre bízatott.
AzonkiTül meghagyaték a zimonyi parancsnoknak » hogy
szükség esetében a kereskedőknek kellő segedelmet nyidt*
son. Rostsoknál és Galacnál pedig s mindenütt máshol,
hol a kereskedők kikötni szoktak , a keUő felügyelés s
gyámolitás a konsnlokra bizaték. Hasonló intézeteket tőn
a ttfrOk ndyar is a kereskedés tárgyában tSbb rendfi, a
hayasalíőldi T^dához , a UkOtők parancsnokihoz s más il-
lető basákhoz bocsátott fermái^aiban ^). Mtrel pedig ezen
szerződés 5dik poncában kereskedőinknek mind azon Jogok
igértetnek a tOrtfk birodalomban, mellyekkel a legkegyel-
tebb nemzetek bírnak, és az orosz s tőrök kormány kSzt
1783ki Jon. lOkén kőtStt szerződés e miénknek zsinómér-
I) Uaiidlmig»elm?ers(iiÍMÍM sib. 36«
2} V. 0. Sí köT.
247
tékéU 8 magyariiatáid tOzetik ki , az amannak 2dik pont-
jában njrilTán UtflzStt segélyezés szükség esetében » ke-
reskedőinkre is alkaimaztatik.
Ezen szerződés a törőkkel szükségessé tőn egy má-
sikat az orosz adrarral. Mert mintán ez által a fekete
tengeri bi^özás megnyittatott » az orosz birodalomnak pe-
dig több tartományai a tengerre nyúlnának » s több folya-
mai abba őmlenének: szükséges TOlt az osztrák monarchia
alattvalóinak kereskedését a fekete tengernek orosz nraság
alatt létező par^n is biztosítani. Sőt egyenesen céUa
TOlt Jözsefiiek» alattralöinak kereskedését Krímbe kiter-
jeszteni. József e szerződést az orosz ndyarral szinte
1784ben kötötte, mellyben mind a két ország kereskedői-
nek kölcsönös szabadékok biztosittatnak; egyebek közt a
magyar bor Tán^a» mi 1766 óta az orosz árukra vetett ti-
lalom által okozoU yisszatorlás következtében 60 száztólira
emeltetett volt, 9 és 4 száztólira szálUttaték ^).
József ezen előzmények után különféle kedvezmények-
kel igyekvék a donai hi^ózást folyamatba indítani : szaba-
dékokat osztott , kivált a WUleshoven kalmárbáznak ; jutal-
makat hirdetett, azoktól elnyerendőket, kik ez úton vál-
lalkozásba bocsátkoznának. Továbbá rendelé, hogy min-
den ámtól , melly a magyar vagy német tartományokból a
Danán cs. Ur. alattvalóktól vagy azoknak költségére az
orosz vagy ozmán birodalomba szállíttatnék, csak egyszer
s csak %i száztóli (vagy is 25 kr.) vétessék vámul , minden
más be- s kiviteli jáicandóság elengedtetvén. Szintúgy az
ozmán vagy orosz birodalomból a Dunán cs. Ur. alattva-
lóktól, vagy az ő költségökre a német örökös tartomá-
1) UMdlusteiBvenaBilBiM itb. 52.
Í4S
nyokba Titt árakat Magyarorszigban az átTiteli vámtól 101-
meiitette; ha pedig ezen portékák Bécsbőt kfilíOldre azál-
Uttattak , az átviteli vámot csak egyszer fizettette meg.
Ezen ktvfU József azt is kSzzé tette » bogy ő bi^lAB-
dó volna egy vagy t9bb társaságot , melly a donai bi^ó-
zást' s az orosz tartományokbani kereskedést tttzné U
GéUáúl» s e végre a Duna mellett vagy az orosz biroda-
lomban ttgyvivöségeket állítani szándékoznék » minden e
vállalatot elösegitó módok által gyámolítani; ndért az iUy
társaságok s ttgyvivAségek tervei a kormánynak minél
dőbb bemutatandók volnának. KftlSnSsen biztosíttatott pedig
a fejedelem pártolásáról egy vizi sürgöny , melly dunai ha-
jók által Bécstől Galadg » vagy tnli^donkép Szaunáig TOlna
létre hozandó. Egy illyetén , az árnszálUtást kőnyebbiten-
dő s gyarapitandó vállalatnak bizonyos időre kizáró szaba-
diték igértetett , mellynél fogva minden » a tőrök vagy
orosz tartományokba idegen hívókon a Dnna torkolatáig
szállítandó árakat kizárólag kezelhetné » az áraknak si^át
hAJókoni szállítása azonban , valamint akár mi egyéb Tálla-
latok is minden egyesnek szabadságában hagyatván az illető
hatóságoktól váltandó úti levelek mellett. Az illyetén le-
Telet váltónak bebizonyítani kellene : hogy ő cs. Ur; alatt-
Taló » hogy az elkttldendő ára síUátfa , vagy más szinte cs.
Ur. alattvalóé. Azoknak pedig, Uk najit h^óikon szállít-
ják portékáikat » a nyíltlevél (pátens) megnyerésére szük-
séges a haiő nevét, a hidömestert , vagy ügyvivőt, a hi^te
legények számát s az utazókat fSijelenteni ^).
Azonban még a Síned előtt tett s főnebb emiitett Wil-
leshoven és b. Taufferer-féle vállalatok megbukta még az-
1) Hand1au£;8eiD?er«Uli\dnÍM ttb elötiaya.
ntán i8» mlntáii* ndnt kallók, a Sined e iuU^^zásnak legna-
gjoVh akadályalt elmozdította, TísszaQesztA például ma-
radt emlékezetben , mellyen sokaknak megtört yállalko-
záai szelleme. A kalmárközSnség óhiUtotta ogyan a nagy
nyereséget, mit e közlekedés ígért , siUá<jáTá tenni; de
uOndenki félt pályatörö lenni a kétes kimenetű közlekedésben.
De még is találkozott , ki ezen , most már annyira kegyelt
▼izi úton megkisértoni akará szerencsiét ; a yállalkozó
neve Gollner Bálint, ki Károljrrárosban s a magyar ten-
gerparton ált a kttlíöldön több érek óta ttzött némi Jdentö-
ségtt kereskedést. 1785diki január. 16kán költ körleyele
által Jelenté a közönségnek , hogy tengeri mintán hiúéinak
egyikével a Dunán le a fekete-tengerre utazni szándékozik,
^ánlTán készségét , jutányos Titelbérért mindennemű árukat
szállítani Konstantinápolyba és Cherzonezba. Cé^a e vál-
lalatnál egyedfii az toU, hogy az e Tonaloni kereskedés
hasznait a magyar tengerpartokon fizöttóTel összehasonlít-
hassa , s azután , ha e Tállalata sikenUend , nagyobb kerefi-
kedésnek vesse meg alapját. Azonban e hirdetésnél nyil-
Tán mutatkoztak kÖTetkezései azon benyomásnak , mellyet
az előbbi yállalatok megbukta okozott a kereskedők ke-
délyében. Gollnemak hajtja, kellő megrakására 3—4000
mázsa teherre TOlt szttksége , s alig gyfilt össze száz má-
zsa. BfindenU yeszélyt gyanított, aggodalmat nyilTánított
s — a Tállalathoz nem járult.
Ezen közönséges bízodalmatlanság azonban GoUnert
nem ijesztette el íöltetelétol. Eltökélte magát, nUt tömi
s a dunai kereskedés hasznairól, miket ő egész bizonyos-
sággal reményit, a Tílágot meggyőzni Buzgalmában mind
a két szép s tengeren is használhato hiü^át megrakatta
tiszta bánsági buxáTal, s 1786diki június 30kán ZUnonyból
150
ttuk indáit Yálbdata azonbaa az tígjnA hájféhnnktír
lan kirin iiaii egészen sikertlt; mert ámMür egyik kttiéia,
az ArcUpelagnsba szerencsésen beeyezett, s terhét Sdo
szigeten minden reménjrt túlhaladó nyereséggd adta el; de
a másik h^já még OrsoTánál elsillyedt, s pedig sem a
Dnna annyira kikiáltott Teszélyességéndi[ ^), sem a hi^é-
sok és kalauzok (dnmingi, pilote) tapasztalatlanságának,
hanem egyedül a tOrOk hrutalitas-» fonák sUtnspolitica-és
kereskedés - gyűlöletnek esTén áldozatni. Mért , miként az
I787dikben kikiUdStt Ur. biztosság Tizsgálataiböl kitint
▼olt, a dandngi egyenesen a törtf k » snppaneU igazgató pa-
rancsára sOlyeszté el a hajdi, ki azonkiTfil hogy irigy sze-
mekkel nézte a magyar kereskedésnek e Tonalon f Slébred-
tét, s azért azt csir^iában törekrék dfcjtani, azt is Telte,
hogy a hBÍ6 hadi szereket szállit az orosz szán^úra. Ezen
eset s a nem sokára UtOrt háborá a törökkel, ismét elfe-
ledteté ezen, a magyar kereskedésnek magától a természet-
től kiszabott 8 ha minden akadályoktól megszabaditutik ,
rendklTiiU nyereséget igérö vonalát
A magyar -török kereskedés , mintán az előadott okok
s körBlményeknél fogra az Aldnnán lábra nem kaphatott,
a magyar határon tol nagy részben csak szárazon kezelte-
tek. Fő Atai Eszéken, Zimonyon és ŰJTidéken vonultak
keresztül; melly városok egyszersmind lerakólnil szolgál-
tak e kereskedésnek ; a Mehádián keresztflU vonalnak cse-
kély volt Jelentősége , s r^ta az élelmi szerdc fOlcserélésén
l) Nem tagadhitBi ngjBUy ho^ a Taskapiii Duna mb a lefktUe-
BMb h^óiássai ^ialkoaik , retnélftaaégét aioabaa ttssaere-
Mtt na^yitoita a köiTéleméay. L. ttber d. Merr. Haaálanf
aaeb d. Doaaa itb. WItn 1782. I. 17 kttf.
251
kiTfil csak némi sertés marha - kereskedés kezeltetett. A ÍO
cikkelyeket, mik TSrökországból liehozattak, gyapot, kor-
dOTány, szattyán, rizs, UlrOk- yagy mokkakáté és sertés
tette. Azon körttlmény, hogy Magyarország gyárokban
szttk«lkOdvén, sAJát készítményeit a török ámkkal fSl nem
cserélhette, az osztrák tartományok gyármttveiyel pedig,
mik hozzánk már a fogyasztéU adóval megröTa Jutottak ,
a bécsi, illy adózásnak aUja nem vetett, kalmárokkal a
Tersenjrt ki nem áUhatta, Magyarországra yeszteségessé
tette e közlekedést Miként az előbbi szakaszban meg^
Jegyzem, csak az egy sertésen nyert Magyarország. 1779-
ben honunk 1,086,564 ítnyiTal tSbb tSrtfk árut emésztett
íöl a kivitelnél. Törökországból e korban közép számmal
9 milliónyi áru szállíttatott összesen a magyar és német tar-
tományokba ; ellenben ezek Törökországba mintegy 6 mil-
liót érö gyármüTeket szolgáltattak ^) ; ebből azonban Ma-
gyarországra igen csekély rész Jutott. Igaz , e Tonalon az
örökös német tartományok is szenTodölegesen állottak , mi-
után alig róYták le azon öt millió piasztert, mi egyedtU
Thessalonichba, Macedónia fő városába, gyapotért, gyap-
júért *) stb. folyt ki az ostrák birodalomból; az ő yesztesé-
gök azonban csak látszatos toU ; mert a bevitt nyers cik-
kelyeket gyáraikban feldolgozTán , kereskedésök más to-
nalain nagy nyereséggel adták TOlt el. Azonban mind a
mellett is , hogy az előadott körülmények miatt nem nyert
is e magyar - s illetőleg ostrák - török kereskedés oUy
kiteijedést , minőt nyerhet vala , Józsefiiek buzgalma e köz-
lekedést ollyanná tenni, minőt az osztrák monarchia más
1) U. 0. éf VorMhUs* svr Brweitcraaff 4. Hsadtli slb. 1. 5a
2) Nikolai ttUeirása 4, 377.
353
részekrőli elszigeteltsége kíTánt^ még sem toU egészen
sikeretien: 17801mui a zimonyi hannincail csak 17,808 ílot,
16% krt jövedelmezett , József uralkodása Tégén pedig k&-
rUbeliU 100,000 , a TesztegintézetbAl külÖB 20,000 ft folyt a
kincstárlia , a réT pedig, mellyen az árok a Danán ált szál-
lhattak, 15,000 ftért Tolt évenként kibérlelve ^).
k
Egyik legbonyolAltabli f(^ezetére jöttttnk történetünk-
nek — a kereskedési mérlegre ( Mlanz ). Annyi eblien az
egymástól elágazó, egymással szemben álló vélemény,
annyi s oUy bonyolultak a figyelembe veendő pontok s ke-
vesek a Mteles statosadatok , hogy kőztök eligazodni alig
lehet; tökéletesen kiszámolt mérleget előadni pedig teUes
lehetetlenség. Az 1767rőli liarmincadi táblák tanúsága sze-
rint Magyarország Alsó-Austriával » Morva- és Gácsor-
szággal mindig nyerő (activ)— , Törökországgal és a tenger-
parttal mindig vesztő (passiv) kereskedésben állott ; Sleziá-
val változott állása ; a József alatti tlz év azonban össze-
véve » vesztést mutat elő. Az egész kereskedés eredmé-
nyét tekintve, egyedül 1774ki év adott 236,724 ft veszte-
séget » más évek mindig nyereséget kftlönböző menn]riség-
ben; némelly évben t. i. alig 800,000 ftot, másokban ni^jd
többet, maja kevesbet két miiUó ftnál. Az 1777 s 1786
közti tlz év kereskedési tábláinak középszáma szerint az
évenkinti kivitel 12,667,080 lUt
„ bevitel 10,078,575 .. e szerint
tehát a nyereség
néhány
2,588,505
»«
99
íme kiiiOn
1) S€h?arteer SUtist. 2. kiad. 1 , 442.
érnek
1778^
1779>
1780_
1782>
1783.
253
kivitele
14,262.800 ft.
16.205,217 1)
12,198,815 ,.
1S,527,124 „
16,682,069 .,
>»
• >
»
>*
9>
1785.
bevitele
10,390,328 ft.
9,313,191
10,419,230
9,192.743
10.847.121
12.049.198
»»
»»
•»
f$
17,610,129 „
Összesen pedig az egész tiz ér alatti klTitel tesz
148,229,177 ílot , a bevitel pedig 106,721,371 ftot; mi sze-
rint e tíz éy összes nyeresége tenne 41,507,806 ftot» az
éTenkintt pedig 4,150,780 ftot. Gróf Almásy Károly ,,Con-
siderationes snper stata commerciali Unga-
riae'' czimfl monkájálian *), az I783diki éret Teszi kffzép-
számul , mi szerint a nyeremény 5,834,948 ft teszen ; éhez
hozzá a4ja azt a ktfrftlbelttl három millió ftot, mi a bánya
nüTelésért benmarad, mi által az ország éyenkinti pénznö-
Tekedése 8 millióra menne; ebből aztán lehnzTán a had-
fizetési s más beligazgatási költségeket, mik egyenesen
Bécsbe Titetnek s többé vissza nem folynak , továbbá az
évenkintí , mintegy négy milliót tevő , tiszta bányj\{övedel-
met ; az évenkinti pénzszaporodást mintegy négy milliónak
álUda.
1) Kien év tábláit, nellyek iterint ax aetifim 6 millióra eaelke-
dik, Ubáraak Már ax is Matatja , hogj a kötetkexA évi aotÍTi»
esak 1,770,685 ft, as 1778dlki pedig ixinte lokkal kareib,
CMk fele a Boodott évbelinek ; miatán még is bixooyos , ho^
kereskedési fordvlatok lassan sxoktak beállani, ha osak rala-
Melly rögtön táaadt , igen nagy hatása ok köxbe neM vág , mí
Még is 1770rdl seMMi esetben neM állhat.
2) L. Fordításban Schlötxer Staatsanxeigen 18 , lap. 10 köt.
254
HU éta számítás hibátlan TOlaa, tSoiérdek pénzSsz-
Tegiiek kell vala az országtan taBzéhalBOztatni ; a már
csak ennek hiánya ia eléggé megcáfoUa a ÍOnebbi azámitáaf .
De még az említett tiz éy tábláinak középazám szerinti
actlYoma , a 2 millió » sem számitható az országnak éven-
kinti, valóságos pénznyereségeiU. Mert ha AHtesszttk is»
hogy az előadott kereskedési táblák hibátlanok » tökélete-
sek, mi még is nem áll: azok a ki s befolyó pénzOszveg
mennyiségét ki nem matathatják , sok más pénzforgási mó-
dok s utak léTén , nük a harmincadi táblákban AU nem je-
gyeztetnek. Hlyen kifolyási csatornák és rovatok : 1. a
kamarai, sói, harmincadi, sor^játéki (lotteria), egyenesen
Bécsbe folyó, mintegy 4 milliónyi JSTedelmek. 2. Azon
költségek, mellyeket a leggazdagabb országlakosok tesz-
nek , részint folyton Bécsben lakván , részint oda Ügyeik-
ben s mnlatásol ntazván , mik mintegy 800,000 ftot tesznek.
3. A bécsi hitelezőknek fizetett kamatok s tőkék, mik leg-
alább 200,000 ftra ragnak. 4. Azon őszvegek, mellyek
drágaságokért , mhákért stb , költetnek Bécsben a magya-
roktól. 5. A köriUbeliU 100,000 ítra menő taksák , miket
pörlekedők , kérők , adományosok , tiszts^et nyerők stb
Bécsbe folyatnak. 6. Végre mind azon öszvegek, mik a
bányákból Bécsbe folynak , s mik részint a vert pénzből , ré-
szint az érckiváltás nyereségéből s bányaadóból (arbnra)
származnak, s mindössze mintegy 3 mOlio tiszta Jövedel-
met adnak. — Hiányzik ellenben a fönebbi átalános ösz-
vegekből mind az , nü évenkint a Idr. jövedelmekből
visszafoly katonai lovakra , nihákra , fegyverekre stb , ho-
lott ez mindössze ismét jelentékeny mennyiséget ád; igy
az 1781diki évben egyedül fegyvememdért 358,578 ft ma-
radt az országban ; az átviteli árak fhvarbérét s a beata-
S5»
zott kereskedőkéi elköltött simmát pedig ,ibI sdnteaz acttT
rovatba számítandó, meg sem határozhatni. — Mind ez ht-
ásTzik a fenleirt táhlákhan; miből kisOl, hogy azok ntán
nem határozhatni meg a pénznek évenUnt ki- s befolyó
mennyiségét Nem Talószinfltlen azonban az a gyanitóla-
gos állítás » mi szerint, ha nincs is az érenUnti összes
pénzforgásban veszteség , a passivnm bizonyosan soly^
egyénben áll az acttvnmmal. Nem döntf meg pedig ezen
állittást az a körOlmény . hogy József alatt mindennek ára
növekedett s a kamat 6ról 5re esett : mert ezen eredményt
nem a pénznek nagyobb be- mint kifolyása; hanem a ki-s
befolyó pénznek nagyobb tömege s gyorsabb forgása a^ja.
Nőhet vagy csökkenhet valamelly tartományban a pénztö-
meg á nélkfii, hogy abe- s kifolyási arány változnék. Pél*
da ebben az egész osztrák monarchia; ez József uralkodása
végéig mindig passivnmmal állt ; s még is mind az árak ,
mind a fényfizés emelkedett a német örökös tartományok-
ban s pedig nagyobb arányban , mint Magyarországban.
yn már az egyes fiictorokat s egyszersmind az utakat,
m^Uyeken a pénznek ki s befolyása kezeltetik, vagy is a
kereskedésnek mechanismnsát illett : legnevezetesb cikke-
lyek:
I. A bevitelben:
a) Yászon s gyolcs, eg]rik legnagyobb passiv dkkely;
mert bár minő közép szám vétessék , az egy milliót mindig
felttlmúlta. Leginkább száUittatott Sleziából, a Und gyár-
ból és Gácsországból , mi nem csak lengyel , hanem részben
orosz készítmény. E cikkelyt nagy részben magok az örö-
kös tartományok kalmárai hordják nevezetesb vásárainkra ;
más részét a magyar, kivált első rangú pestf kereskedők
számlák. A pestt vásárokon nevezetes mennyiséget vesz-
266
nek a debreceni s nás nagyobb Tárari kabnárok; de sás-
kor i8 szálltttatlák azt spedtteureik áttaL
b) Posztót honunk leginkább a morvaországi , nérsze-
rint troppauiy brfini, és rdchenbergi gyárakból vesz; a
legfinomabb, de József alatt a tilalom udatt csekély meny-
nyiséglien a belga limborgi gyárakból szállittaték. Ezen
cikkely is köriUbelíU egy milliót yiszen U; a szóban forgó
tlz éT kOzép száma 739,756 fra megyén.
c) .Más , kiUtfnféle gyapja , kender s len szövetek mik
kivált a bécsi lerakókból szállíttattak, a tlz év kOzépszáma
szerint 849,824 ft. visznek U.
d) Gyapot a német tartományokba Törökországból
Magyarországon keresztftl szállíttatott s még is kifolyt
gyapotszövetekért évenUnt mintegy 450,000 ít. Sőt mi
kereskedésünk paradoxénál közé tartozott, nyers gyapot
is mintegy 40,000 ítért hozaték Bécsből.
e) Nyers selyem ugyan azon közép szám szerint a
kivitelnél több behozatott 74,177 ntal. Selyemma pedig
585,443 ftiyl.
1) Börmivek nem csak Német-, hanem Törökországból
is hozattak , kivált a zimonyi állomáson , kordován és szat-
tyán, s nagy mennyiségű szU; ez á törökkeli kereskedés
legnagyobb passivama ; közép szám szerint t. i. évenkint
228,292 ftra ment ; az egész bevitel pedig , ide számítván az
örökös német tartományokból Jövőt is , mintegy 300,000 ílra.
g) Famüvek mindössze szint azon közép szám szerint
274,464 ílot vittek volt ki a német tartományokba ; legna-
gyobb részt foglalnak ebben a finomabb , Bécsből a Danán
Pestre szállított bátorok.
h) Nyers vasért évenkint 130,200 firt, vasműért pedig
68,836 frttal több megy ki, mint be, s leginkább GráUbe.
257
i) Szőr0BbAr két áUomáMn hozatott bo: Oroszország-
Ml GácsországOB 8 alnródl bsnalncadoii ált; s uerikai,
a Mc<il FBktárakMI , meUyekbe Upcséröl száinttaték; Össze-
sen 144,574 flrtnyi pénskUélyást okozott kfeép szán szerint
k) A díTSt-, úgj Bérezett nfimb^ ámk , mik Bécs-
Mi szállíttattak 9 részint német tartományi, részint pesti
kalmároktól , érenkint mintegy S0,000 flrtot vittenek U.
1) Az olasz és leyantei ámknak FinméMl kellett TOIna
ngyan legrövidebb Aton Yarasdon s Nagy-Kanizsán keresz-
tftl Jntniok az országba ; de az nem Agy tOrtént ; némelly
pesti kalmár egyenesen a tengerpartról hozatá ngyan azo-
kat, hanem TriestMl Pettanon ált; tObben a második kéz-
Mi vették Bécsben. Mióta azonban Finme magyar igazgatás
alá Jntott , e dkkMl még is valamdly csekély, mintegy 10
ezer flrtnyi nyereség fblyt be a esere áltaL
IL A kivitelben:
a) B korszakban egyik fegnevezetesb acttv dkke volt
kereskedésünknek a gabna; a tlz évi kOzép szám szerint é-
venUnt 1,9B9,154 frtot jövedelmezett MIdOn Olaszhonban
sztlk termés volt, ft dnnamelléki megyékMl » sOt az ország
beUéMl is részint szegedi , aradi » temesvári , becsei s ba-
jai, részint a tengermelléki kereskedők által Összeszedet-
vén, Zimonyig a Dnnán, tovább a Száván és Knlpán Ká-
rolyvárosba, innét a Károly- és Józsefliton Flnmébe, Bae-
cáriba és Zengbe szálittaték. Másik része a gabnának szál-
Uttaték a német tartományokba. Az évenUnt kivitt mennyi-
séget e tartományok nagyobb vagy kisebb szüksége hatá-
rozta eL A szállítás két Aton tétetek: Sopronyba, a hétivár
sárokra vagy a raktárakba. Ue vagy magokjOnék a bécsi
17
25S
kereskedők vagy lig7TÍTŐk által szálUttatják a szfikséges
meiuiyiaéget , de magok a aoproBTi kalmárok is Beyezetes
flieiuiyiséget Tisznek be. Másik PDzsoayoB Tiszea keresztdl
Bécsbe, vagy a Iscbameadi béti vásárokra. Midőn Bécsben
nagyobb a szükség, fokonként Győrig, Komáromig, Esz-
tergomig, Pestig, Báiáig, Szegedig stb. Játnak e kereske-
dés* mozgásai. A szállításokat nagy részben a győri és ko-
máromi hi^ósok eszközlik Pozsonyig ; innét a nagyobb rész
tengelyen szállíttatik. B két , Osztrákországba títő fő úton
ki¥ül még más kettő létezett: egyiken a danántnli tartomá-
nyokból Stájerországba ; másikon Trencsényen, Yágigbe-
lyen , Szereden , Galgócon ált a béti vásárok n^fán mozdit-
taték elő a gabna Morvába. A belkereskedésben legneveze-
tesb úQa az , mellyen egy részről az esztergomi, váci , ba-
lassa-gyarmati és losonci , más részről az egri , ndskold és
rosnyéi bétt vásárok által szállitUflk a bányavárosokba.
b) A szaryasmarba , mint tisztán activ dkk, számba
nem vévén t. i. a tőrök tartományokbél benőnkön 'csak ké-
résztől bi^tottakat , középszám szerint évenkint befolyatott
2,081,413— , amazokkal együtt pedig közel négy millió fo-
rintot. Bzen ágát a kereskedésnek leginkább örmények és
görögök kezelték, azon nagy pasztákra, mellyeketaz or-
szág bedében kibérlettek, -szedvén össze az egész honból s
ott hizlalván fel a szarvas marhát Ugyanezt tették számos
föld- és gulyabirtokosok is. Az előtt a bécsi mészárosok cé-
he megbízottakat szokott a pesti , vád , kecskeméti vásá-
rokra kfildeni, s általok a város számára sziikséges mennyi-
séget megszerezni ; később magokhoz a tenyésztőkhöz nta-
sitották biztosaikat s az első kézből szedetek a barmokat.
A n. József alatt fölállított mezőhegyesi intézet a kereske-
dés ez ágának kezelését egészen megváltoztatta. A ménes
259
igazgatói t i. az azeldtt kibérlett kamrai pusztákat magok
használták, a barmokat örmények- s görSgöktől Összeszed-
ték s felkizlalya Bécsbe bujtatták. Az OrOkSs tartományok
szttkségeit ezeken felül nagy részben a győri és sopronyl
mészárosok elégitek ki ; ezek voltak a pesti és váci Tásár
rokon leginkább a TOTÖk , honnét a Tásárlott csordákat a
szenei sokadalmakon osztrák » cseh és monra kereskedők-
nek, más részét Sopronyban a st^er mészárosoknak adták
TOlt el.
c) Jnh, ttrü, kecske, a sokszor emiitett kSzépszám
szerint érenkint 316,818 Mot hozott be. Ezeket belföldi
kereskedő ritkán higtatá ki maga az országból , hanem ma-
gok a német tartományiak , kivált felső osztrák- és morra-
országiak Jöttek be érettök , sőt néhányan közölök évennen
tartottak benn biztosokat, kik azokat a héti vásárokon vagy
azokon kiviU is összeszedvén , hinták ki az örökös tarto-
mányokba.
d) A sovány sertés (mert a hízottakban körfilbelfil
17,300 Mot vesztett az ország) évenkint 208,430 frtot jöve-
delmezett. A sertés nagy részben Horvát- és Tótországból,
a sopronyi állomáson Stiger- és Osztrákországba, a felső
vidéki megyékből pedig részint Nyitramegyén ált Morvába,
részint Pozsonyon keresztiU Bécsbe hi^taték. Mint íönebb
emlitém, a sertés legnagyobb része a török tartományokból
hozaték honunkba, s e cikk tévé a törökkeli kereskedés leg-
nagyobb passivomát; mi azonlian csak látszatos, mintán,
mi onnét behajtatott , a leirt úton nyereséggel hi^taték ki.
e) Igen nevezetes activ cikkely továbbá a gyapjn , mi
évenkint 1,839,000 fM nyereséget adott. Mióta a posztó- ^
gyárak Morvában megsokasodtak, azóta nagyobb része
17*
260
oda » kisebb Aiurtriába, Sliriiba és Sléziáka TiteCett. Ezt a
német 8 monra kereskedők és párosok tAbbnyire első kés-
ből szedték; voltak azoabaa belflHdi kaliaárok is, kiTáli
zsidók, kik MMt elővétel által az idegenek elől eUéglalTáa,
aztin nagy nyereséggel adták el azoknak.
f) Nyers bőr, lerŐTán a bevitelt , évenUnt 240,760 M
actinmot adott. Ez minden úton valamennyi német őrőkős
tartományba szállittaték , bol kikészittetvén , részben ismét
visszahozatott ; mi a fenn kitett passivnmot teszi.
g) A bor, levonván az Osztrákországnak évenUnti,
mintegy 500,000 Mnyi b^ozatalát, a közép szám szerint
750,780 firtot Jövedelmezett Ez kivált négy úton vitetett U:
Sopronyon át, bonnét a sléziaiak nagy mennyiséget száUi-
tának U; Pozsonyon keresztül mind vizén mind szárazon
Osztrák- és Németországba ; Szepesen át, bonnan a podo-
lini és lablyéi szatócsok a hegyaUai borokat részint Gács-
országba , részint Varsóba , kevesbet szárazon , többet a
Poprádon és Yisztnlán , higókon és talpakon szállítanak ;
végre Erdélyen át kevés mennyiség Moldvába is vitetett
b) Szénáért és szalmáért évenUnt 97,317 frt íblyt be
Osztrákországból , s kivált Bécsből , hova tengelyen szál-
littaték.
i) Httvelyes növények (ámbár lencse és borsó évenkint
16,843 frt passivnmot adnak) a közép szám szerint 113,045
frtot hoznak be , kivált Bécsből és Stájerországból.
k) Méz 103,843 frt acüvnmot ad. Egy rész Morvába;
de sokkal nagyobb Bécsbe vitetik. A varasdi kereskedők e-
gész Horvátországból összeszedek azt s a sopronyi sz. ka-
talini vásáron bécsieknek adták el. Más részeiben az ország-
nak a méz elválasztaték a viasztól ; s a méz nagy része
méhserre stb használtatok fel, mit Szepes megye nagy meny-
261
nyiftégbéB száUUott Gicsonzágka; a Tiasx pedig nagy rész-
ben Osztrákországba s a tengerpartra szállittaték ; ez kttlOn
92,824 flrt hasznot adott
1) Hamnzsir a fenforgé tizedben 91,316 flrtot adott éyen-
kint, bizonyosan tSbbet adandó, ha kivitele a tengerparton
gyakran meg nem gátoltatik ; mert mihelyt ára űSlehb szö-
kött, mint a német tartományok gyámokai kiyánták, a ten-
gerparti kiTitel tiistént megtiltatott.
m) Ugyanezen sorsa volt a gabacsnak és nyúlbömek;
miért e cikldcelyek actlyama összesen alig megy íölebb
100,000 fltnál. Amannak harmincada , ha kfilíSldre vitetett,
mériUétöl 1 frt 30 kr, tehát uuOdnem egyenlő árával, e-
mezé gyakran 60 száztóli volt.
n) Sokkal nagyobb nyereséget ad ezeknél a dohány ,
minek közép száma évenként 700,000 f rtra ment. Négy úton
vitetett kL A bécsi abaldó fő gyiUtö helye kivált I784től,
mióta azt maga a kamra kezdte kezelni , Pesten volt ; hová
azt az ország minden részeiről az első kézből s olcsód ösz-
szegyi^tötte » innét kttlön három úton szálliiíatta a bécsi »
lembergi és gratzi gyárokba, ezek tehát a kivitel fő vona*
lai; s csak az a rész, mi ezen egyedámság vételeiből fel-
maradt, vitetett ki a tengerpartra s ennek is legkisebb része
folyamon, tCárolyvárosba s innét a Károlyúton Fiumébe; a
többi PeCtaaon át veszi űijU Triestbe. Az előtt csupa levél-
dohány vitetett ki ; e korban már burnóul is szálíitott a fiumei
gyúr.
iLönnyebb áttekintés s a kereskedés folyamának rész-
letesb megismerése okáért nem lesz talán fölösleges a kttlön
tartományokkali kereskedés mérlegét részletben ide igtatni.
E végre a gr Almásytól közép számúnak tartott » 17a3ki
262
katonai évet Tálaaztom, de rÖTidség aifatt csak a Jelentéke-
nyebb cikkeket adván elő.
I. Az osztrákországgali kereskedésben:
BeTitel: GyapotmflTek
Kisebb müTek.
»»
f»
tf
f»
»•
»:
»i
ff
tf
Arany és ezilst mftvek.
Cérna
Famfi
RnhanemA
Káyé
Cukor ^
Szficsmfi
Sdyem és félselyenunA
Pi*ir
Gyaijjumfl
Í29,U1 flrt
163,582
98,016
75,332
152,081
122,665
209,440
266,577
107,276
855,396
46,976
649,493
Kivitel: a tijkészitniényeket , kendert, lent, mézet és
bttyelyes növényeket kihagyván ,
Hal 62,650 firt
Zab 306,717
Bőr 40,210
ökör és boijA 2,272,400
TiszUbAza 584,680
Rozs és kétszeres 446,396
Liszt — 1,040,894
Bor — . 146,819
Réz*) M18,797,,
ff
ff
ff
ff
•»
ff
ff
ff
ff
ff
ff
ff
ff
ff
ff
ff
*) I dkkrAi mttí%gf*9úá6 , bogj , áabér aiil Íg9u zefeieiet a-
eü? for4al eió ^ aii ollyaiiBak aea MoiidliaUi ; »eri zbob ke-
léi , 20 f Bébázy ezer Artnyi aftTei, mí Betztoreéi ét Selat-
SfiS
KiTitel
$9
99
99
9*
SaléCroB
Dohány
Ürü
Sertés
Széna, szalnui
DL SttriáYal. Konmttal, Krainnal.
BeTitel: önésTasmi
Divatára ..^
99
99
99
Selyenunft és rnkanenift
Mindenféle vásson ..».
Kivitel: T^észitmény, árpa, Mr, kétszer-
bnza és hfivelyes növény «.
Tiszta btza
Dohány ..........^........i.-.^^
Bor --.-.---------.--.-.-----.^
99
99
99
•9
99
99
Sertés és hsninzsir
Szarvas mariia ..^
Gyaajn
ÜL Sléziával.
Bevitel: Posztó
Bgyéb kelse
Vászon ,
Kivitel: OyívJn
Jnh
Bor
99
99
99
99
27,979 IH
M2,27l „
119,966 „
453,155 „
W.W6 ..
251,364 „
11,131 „
114,013 „
50,000 ..
143,028 „
116,371 „
104,655 .,
24,510 „
261,832 „
487,610 „
9,381 „
60,000 „
66,000 „
170.000 „
915,000 „
22,000 „
20,000 „
e«i kéttitftetik, kivéve, • ai •gféü Ui% as «eti?mMi| a
tSbbi réi ■yertmi fitatik ki Néaetomái;' rtkhelyeire, • ott a-
4alik •! kietlaybea ; aiaél fosfs ti , aint •gjtéfií a' aéaet
tartsBányokaak J«?e4elattS , Itfoaaadó a aafjsr aettnuiból.
%u
IV. Moryátal.
Bevitel: G7>V0teA, poBzt6 és cérna 279,709 frt
„ Oyanlúkelme 108,150 „
YáuOB ! 210,000 „
„ Csipke glb. 24,629 „
KiYitel: Buu 180,561 „
ökör 741,110 „
Juh 226,155 „
Sertés 147,842 „
Bor és JTWJÓ 23,821 „
V. IiCBgyelországgal.
Bevitel: Szanras marlui 96,000 frt
Ló ' 89,000 „
„ Jak 18,000 „
„ Tás^omeniA 90,000 „
KiYitel: Tasmtt és nyers yss 40,000 „
„ Bor 664,000 „
VL Brdttylyd.
Bevitel: Szanras mariia 460,000 frt.
„ L6 24,000 „
Jnk 90,000 „
„ Posztó 67,000 „
KiYitel: Bor 17,000 „
YU. TOrökországgaL
Bevitel: Sertés 808,000 ÍW-
„ Mindemiema bőr 228,000
Kivitel: gyeimet Bem érdemel csek^sége miatt
i»
2W
vni. A tengerparttal.
BeTitel: Égettlm és tengert aó , , 103,3U firt
KfYitel: Hamniair , 15,790 ,,
Dohány 64,319 „
Zali 106,420 „
„ Tiszta bnza 179,900 »,
Ezen, magiban igen tSkéletlen táblából kitfinik, hogy
a német OrOktts tartományok haaonlithatlannl nagy rovatot
teáznék a magyar kereskedésben. Ezen előadott I783diki éT
fisszes bevitele, mint fSnebb láttak. 10,847,121 frt, mi-
bOl egyedfii az OrSkOs tartományokra mintegy nyolc millió
Jut; a 16,682,069 Art UvttelbAl pedig mintegy 14JimiUio ^).
Tévedés elhárítására még meg kell jegyeznem , hogy a
tengerparttal! kereskedésnek mérlege szorosan magyaror-
szággali közlekedésének eredményét a4ja elő. Hogy kitfin-
Jék, mennyire emelkedett e korszak alatt a magyar tenger-
mellék kereskedése , ide Igtatom még annak néhány évi e-
gesz eredményét :
1783ban bevitel kivitel.
Fiamén ált 1,187,654 firt. 496,285 frt.
Baccarin, Portoren, Cinkvi-
cán s Novin 19,678 „ 17,459 „
összesen minden magyar réven :
év bevitel kivitel.
1784 1,302,080 frt. 1,053,672 frt
1785 1,199,487 „ 1,061,887 „
1786 936,299 „ 1,419,966 „
*) C. Car. Alaáfy : Consiétratfoies ttb. » Selildtttr : SttatsMiti-
gra 18,10 kd?f • Skerlec : DsMriptfo pliyi. polit 8it«at ttb. '«
itáia Bentfiey : 4e CkiMMreto. GrellmiB: Stet AafkUr. 2,241 .
1787
1789
1790
egyeMl nuiéa ált
Baccatbi
266
kevitd
1,048,816 frt
2,437,226
2,623,648
»»
2,780,571
. 83,076
>9
99
klTitel.
1,044,033 M
1,079,803 „
1,261,139 „
1,341,464
867,910
»»
t9
a töbMn, t i. Portoren,
NoTli és GiBkTicán^ 42,856 .,
OflSxeMi 2,906,500 „
A kMtd, mhá látotik. Ben enelkedett egy aráiiyiMui a
kerttellel.
76,327 „
1,785,701 „ i).
1) SokfVtMr Statfrt. 1, 430.
267
NEGYEDIK SZAKASZ.
AZ IPAR 8 KERESKEDÉS TÖRTÉNETE
t790i61 1825lff.
DL tPézsef halála az ipar és kereskedésre nézre Talóságos
Teszteség volt; korábban tSrtént az» mintsaa mindeii, e
tárgyban! tenreit Ufcjthette , minden megkezdett munkála-
tait berégezhette volna. Bmlitettem az elöbU szakaszban,
niiUy elhatározott ellenszegUésre talált az országban a phy-
siocratiai adórendszer, minek elvállalását tftzte ki József a
kereskedés í?)lszabaditása íOltételéiU. Azonban reménylhetd
Tolt igazságszeretetétöl , hogy , bár azt Uvihetlennek ta-
pasztalta, a kereskedés figyében még is adand némelly en-
gedményeket, ha az 4j irányban, mellyet az I790diki, min-
dent a régi állapatba visszahelyező , oklevél okozta fordulat
szilkségkép előhozott, halála által félbe nem szakasztatik.
József halála óta, az ipart és kereskedést kttlönSsen
tárgyává tette gondoskodásának a íOlébredt, Jogaiba visz-
szaáUott törvényhozás. Azért a fordulatok és gyarapodás ,
melly e korszak alatt az ipar és kereskedés kOrében tőrtént.
26S
nagy részben az onzággyttlési rendelmteyeken 8 az ezek
kOzTettttee által eazközlötl kormányf engedményeken aulai-
nak. Nagy része az akadályoknak , mellyek iparonk- s ke-
reskedésünknek űtikt állották, tevőleges volt, mellyeket
csak a fctjedelem s tSryénykozás egyesülten mozdíthatott el.
A tárgy azonban oUy szOTevényes , annyira szétágazó , s
a kSzlgazgatás leginyásabb poncaival Összekapcsolt, hogy
előleges készületek i munkálatok ilélkai gyökeres Javításo-
kat tenni nem lehetett. Az I79adlkl országgyűlés tehát a
67dik törvénycikk által országos választmányt nezezett ki
kebeléből » melly az ipar és kereskedés akadályait megvizs-
gálván s azoknak elhárítására módot keresvén, munkálatait
8 a teendő Javítások tervét a következő országgyűlésnek e-
libe teijesztené. A tárgyak , mik e választmány kidolgozá-
sára bizattak, e következők: 1. A harmincad elveinek sza-
bályozása. 2. A közlekedés gyal*apitásának 8 a sokíéle, azt
gátló, akadályok elmozdításának, az ntak, csatornák 8 fo-
lyamok szabályozásának terve. 3. A kézndvek és gyárak
gyarapításának mó^jaL 4. Az országgazdaság tárgyai, mi-
nők : a selyemtenyésztés, nemesebb s nagyobb lovak szap<>-
rítása. ö« Tégre az ezen Javításokra szükséges , országos
pénztárnak tervezése.
Mielőtt é nyomós pontoknak tárgyalásába kezdett a vá-
lasztmány i UkArte a nevezelesb kereskedő városok kalmá-
rainak veteményét Üléseit két szakaszban, I79ldiki ang.
lOtől octob. 24lg; s I792dikf nov. Itől I793diki Jaa. végéig
tartotta. MImkálataiban elvé&l mindenek előtt azt álUtá fel:
hogy mintán MagyaMrszág, iparának íbka szerint, még in-
kább íöldmivelő, mint kézmüvl vagy kereskedő ország, kl-
váltképen a földmivelés termesztményeinek gyarapítására 9
azok eladhatásának könnyítésére kell ugyan igyelemmei
269
lenii , egTBzenuttind azonbaii a physikai s erkUcsi akadá-
lyok elhárítása a ártattan kedyesések otstáaa által a kte-
Iparnak náa ágai, a kéunÜTek és gyárak Is eldmozditaiidök.
A íSldBlrelés gyarapítására kttlönOsen a népesség sza-
porítását, ÚJ Teteményl cikkelyek divatba hozását s általá-
lian a ISldmlTelés mMUának tSkéletesltését tűzte ki elvéU
a Tálasztmány. A termesztniények eladását pedig az által
Telte kOnyehhithetiii , ha a nénet SrSkOs tartományokkall
kSzlekedés egészen IQlszahadittatik, s azon Intézetek eltdr-
lesztetaek , mellyek eddig egyedámságot bitoroltak s a ke-
reskedés szabad folyását meggátolták; végre, ha a kSzle-
kedés természeti akadályai elmozdltatnak , a folyamok
szabály oztatnak , csatornák és száraz ntak építtetnek, s a
ftivarozás kellA állapotba helyeztetik.
A kézmivek, gyárak és ktUkereskedés gyarapítására
kfilSnös figyelembe vétetni vélte a választmány a céhek
szabályozását , a kézmfivekbenl concnrrentia nagyobMtását,
az árszabások eltiltását , kedvezések osztását azon idege-
neknek , kik az országot hasznos kézmfivek és gyárak ala-
.pitásával gazdagitan4}ák. Mindenek íSlOtt pedig szükséges-
nek látta az ipar és kereskedés előmozdítására a harminca-
dok szabályozását : „mert ^ a. m. a választmány , tudósí-
tásában, •* ha a harmincadrendszerben azon figyelem fordít-
tátik a magyar iparra , hogy ez a német Örökös tartomá-
nyoké mellett kölcsönös méltánylást nyerend, s a magyar
termesztmények eladása, minek eddig a természeti akadá-
lyok mellett a harmincadrendszer is n^fában állott, ezen,
a szomszédoktél reávetett, bilincsektől megszabadlttatlk :
akkor a közlekedésnek helyreállított szabad folyamata min-
den ágaiba elhatand a közszorgalomnak , és ezen kereske-
270
dési szaliadiág áldinlt a termésietes egymánra Yiszoniraiás
kOTetkeztébeii az ipar ninden neiMt érzeadik/*
Ezen ehrek szériát Osszeflea kanrinchét töiréajjaTaa-
latot alkotott e Tilaaztmány , mellyeknek tárgyai im itt k5-
vetkeznek, minthogy az egésznek előadásit a céloanl
tett rOTidség nem engedi: 1. A népesség szaporitásáról.
2. A cigányok szaliályozásáról. 3. A nemzeü ipar ímébress-
téséről. 4. A salétromról. 6. A sziksóról és timsóróL 6. A
Baiii kaszálók szaliad használatáról. 7, A íhhiány pótlásár
ról. S. A kender és len nüTeléséról. 9. A dohány tennesz-
téséröl. 10. A dohánykereskedésnek a bécsi abaldó általi
elnyomása meggátlásáról. 11. A selyemtenyésztés előmoz-
dításáról. 12. A lótenyésztés jayitásáról. 13. A mestersé-
gek és gyárak emeléséről. 14. A céhek Tisszaéléseinek or-
Toslásáról. 15. A harmincadok szabályozásáról. 16. A kfil-
ámk behozásáról. 17. Az OrOkös tartományok áminak be-
hozásáról. IS. A magyar ámk kWSldre szállításárM. 19.
Azoknak az BrOkős tartományokba Titeléről. 20 és 21. Az
őrőkSs tartományokon! átvitdi kereskedésről. 22. A har-
mincad szedésének mó4)áról. 23. Az egy íMot felfii nem
haladó cikkeknek harmincad -mentességéről. 24. A har-
mincad belállomásairól. 25. A vegyes harmincadok elvá-
lasztásáról. 26. A Mag]rarország s Erdély kSzti hannincad
eltőrlesztéséről. 27. Az atak UJavitásáról és Jó karban tar-
tásáról. 28. A vámokról. 29. A ftivarozás szabályozásá-
ról. 30. A tengeri hi^ózás előmozdításáról. 31. A Jelen ha-
józás akadályainak elhárításáról. 32. A folyami hiUézánrM.
33. A hi^ózás tervének kidolgozásáról. 34. A kalmároknak
adott kedvezésekrői. 35. A kereskedési szabadság fentartá-
sáról. 36. A teki^i bor készítéséről és szabad borkereske-
271
dénről. 37. A vallásszabadsigril a Baccari rdren 8 a zsi-
dók állapatáról a m. tengerparton.
Ezen cikkelyek, miként látható , magokban fogla^ák az
ipar és kereskedés minden részelt s nem csak JaTitási ter-
veket és Javaslatokat közOlnek, és fejtik ki a kereskedés-
nek eddig parlagon hagyott oldalait, hanem mivel a tSrté-
netOeg fenn&Uót, bár röviden s átaUnosan, ábrázolják, vilá-
gosan kitfintetik az akadályokat s korlátokat is , mellyek az
ipar és kereskedés nagyobb emelkedését lehetlenné tették.
Kár, hogy azoknak nagyobb része még most sem valósul-
hatott
AZ IPAR TÖRTÉNETE.
MEZU GAZDASÁG.
Nem tagadhatni ngyan , hogy M. Terézia és József ki-
rályoknak buzgalma, mellyel a mezei gazdaságot célsze-
rft szabályok , az útmutatásul szolgálandó hasznos kOnvecs-
kék teijesztése , íöldmivelő társaságok alkotása , kitett Ju-
talmak , a íOldmivelő ' osztály szaporítása s Jobb állapotba
helyezése stb. által virágzatra emelni tSrekvének, már
termett is némi gjrttmOlcsOket De az is való , hogy az em-
iitett buzgalomnak nem mindig s nem mindentttt felelt meg
az igénynyel várhatott siker. A IQldmivelési társaságok el-
enyésztek , s e kor elejére csak egy-kettőnek ronga jutott
in
ált. Azon Jó magok sem tennették meg nindentttt a aég
készfileflen ISIdbeii a klTiat gyflmölcsM , nellyekeC ana
kost nyelTen irt útmatató kOnyrecskék elkiatettek. Oka
emiek, a legfőbb tSrekrés nagy részbeni foganatlansigá-
nak, kiráU abban fekttdt, kogy e gyakorlatf tárgyakban
INiszta azé yagy Írásbeli ntasitások adattak, a belyett, kogy,
Miként az I790diki kereskedési Tátasztnány eg>1k tSrrtey-
jayaslata is indítrányba kozta , gyakorlati átmntatás is ada-
tott TOlna a megszokott régikez Agy is elég konokul ra-
gaszkodó magyar flHdmÍTesnek. FA okai közt eddigi hátra-
maradásunknak a mezei gazdaságban a termesztő osztály
tudatlansága s a kíTitel akadályai és belkOzlekedés nekéz-
sége mellett emlitoidA mezei gazdasági rendészetfink töké-
letlensége. Ez TOlt annak is legsigátabb oka» miért sanyargat-
ta az országot, minden termékenysége mellett is, oUy gyakran
mostoha termés és szükség; miért TOlt,kogy a magyar gaz-
da némelly bötermésfl évben szinte megcsSmOrlStt csfirei s
pincéé teUétöl , s csak egy sovány év is annyira elemész-
tette az előbbi kövéreket, kogy emberek s állatok ezrd
Jutának m^dnem éhenhalás Ínségére.
Azonban , hála az égnek , már haladtunk ! Bár e kor-
szak korán sem mutathat elő a kormánytól JSvö annyi ápo-
lást, mennyit a múlt: több oldalú s nagyobb alatta, kivált
az utolsó tizednek haladása, mint az előtt egy századé. S
talán nem csalatkozom, ka, mint egyátalán a ndveltség,
úgy a mezei gazdaság gyarapulását is, kivált a század ssd-
leméből származtatom ; azon szellemből t i. , melly a kll-
földön annyi s oUy váratlan fordulatoknak , umji óriási mi-
veknek , oUy megiUnlásnak és átalakulásnak volt nemzője.
Ez a szellem s kttlönösen annak az élet anyagi oldalára k^}-
lása s behatása ennek minden részleteibe; az e szeah
STS
poBflMH Uiidiilá Sgyeleni, nyomozások, Tállostatások n ja-
Tftáaok a tOrténea állapatok niBden tárgrallNU, kapcso-
laOMUi az eldhaladi áttalános értebriséggel 8 kivátt a techr
nica Ó8 tennészettiidonáiqr rendkíTlIli tOkéleteBbfilósérel , a
kfiUOldSa aanyi J4t» szépet 8 nagyot hozott dd* mennyit
az éUMt századok nem. Bz pedig a francia forradalomnak
Európát elemefben fSlrázö ds izgató rengései által némlkép
honnnklia is elhatott. Még tágasb utat nyitott e szellemnek
hozzánk is» azon, áltaUáhan véve, lUJá születése s emhe-
riséges elveken alapolö állapata Európának , melly a hosz-
szas , mindent forrásha ingerlett háborik után, mint Jölterő
nap a ziTatar után, köszSntStt be, s melly épen azért,
miTOl az emberiségül alapul s az emberi természet fő U-
TánataiTal tSkéletesen Ssszehangzö, mindenfitt, hova csak
néhány eszméi is Juthatának , tüstént meghonosúlni kezdett;
mi hogy nálunk is történt , az eredmények nem csak a
mezei gazdaságban , hanem egyáta^án a polgári életben,
eléggé bizonyi^lák.
Sokat tön továbbá mezei Iparunk előmozdítására a
mindinlcább növekedő népesség , a Jözsefiiek Irtllíöldi áru-
kat eltiltó parancsa óta sokasuló kérdezősködés termeszt-
ményeink iránt , továbbá az európai emésztő háborúk , a
sokszori silány termés , papiros pénz és a sokféle kereske-
dési krisisek következtében beállott tartós drágaság. Ezek
máshol országokat ftorgatának föl , nálunk — valamennyire
fölébresztették a nemzetet s a mezei gazdákat is tespedé-
sökbőL
A Javítások, ndk e kor alatt a mezei gazdaság köré-
ben tétettek, az egész, e tekintetben annyira elhanyagolt,
országot illetőleg , igaz , még egy ritka tudományú gazdá-
18
274
nak ^) iMuiastaí szerint is, oHy kevesell, hogj még csak ket-
dettMA &Uii]ik»s egy elláthattas hossza sora yaa még hátn
a teendökiiek ; de annyi még is» hogy itt tőlem, ki csak
vázlatot s általános áttekintést adhatok , Umeritő, rész-
letes előadást , nyiijas olvasó , nem váriiatsz.
Nagyohh szorgalom fordittaték e korban tShb vidéke-
ken a számos mocsárok Uszáritására s a talán még ártal-
masb ftitó homok megállítása -s termékenyítésére. A Velen-
ce, Balaten s Fertő tavi, a Fdiér, Tolna, Veszprém, So-
mogy, Baranya, Győr, Arad, Torontál sih. megyei lecsa-
polások és száritások a sárvízi, siM, kaposi , vági, temesi
stb folyam- szabályozások és gátépítések sok százezer hold-
dal szaporitetták az ország termékeny íőldét s irtották ki
a dőgleletes párolgása mocsárokat , vagy gátolták meg a fé-
ketlen folyamok áradásait. A futó homok meggátUsa , ki-
vált a kor vége felé tSbb helyt Pest, Csongrád stb me-
gyékben , hasonló sikarel tőrtént. Az 1807diki 20dik tőr-
vénycikk következtében illy homokos vidékeken ingyen
osztattak ki a jobbágyok közt földek , fákkal beiUtetendők ;
s'a fiatal erdők, mellyek már sok helyt jó állapotban van-
nak , sokszoros haszonnal jutalmazzák a reájok fordított fá-
radságot , nem csak a homok teijedését meggátolván , a föl-
det javítván, a birkáknak a nyár tikkasztó hősége ellen
menedékiil s néhol legelőfii szolgálván , hanem a fában szfi-
kölködő vidékeket jövendőre nagy haszonnal is biztatván.
BAezei gazdasági iskolák, miknek eddig az áUapatok
hiány aivall ismeretlenség miatt szfiksége sem éreztetett, e
korban már több helyt állíttattak. Első volt e nemben a
szarvasi. Békés megyében, mellyet Tessedik Samn hely-
i) Kiaiixál Imre: Oaid. Tadósit. 1837. i, 124. iitff.
275
béli ref. lelkösz 1794beii nagy áldozatokkal n erőfeszítéssel
^nelt, mellyet azonban rÖTid élete ntán a mostoha kSriU-
mények már 1806ban szétoszlattak. Hasonló, de szeren-
csésb TOlt , a Hradeken Visner igazgatása alatt fölállitott ;
egy harmadik ismét , mire Nákó Kristóf szép alapítványt tön,
1802ben terveztetett Sz. - MSUóson , bánságban ^). Mind
ezeknél Utflnöbb hielyet érdemel a ritka buzgalma gr. Feste-
tics Györgytől Keszthelyen fölállított Geo rgicon. Ezen
nagy áldozattal és tadománjmyal elrendezett intézet fö és
sokaktól látogatott iskolája lön a miveltebb magyar mezei
gazdaságnak ^. Hasonló , de a vele összekapcsolt gya-
korlati Javításokra nézve még dúsabb következesd a fö her-
ceg Alberttől denglázi Wittmann igazgatása alatt 1818ban
Magyar-Óvárt feláUitott gazdasági iskola <). Ezeken Uvttl
pedig utazásokat is tétettek külföldre nagyobb birtokosaink
szorosan gazdaságtodományi célból: igy p. o. 1808ban hg.
Eszterházy két i0ot kiUdött ki a nagy hird Thaer angol
gazdasági iskolába. Még inkább tanáslQák a mezei gaz-
daságbani szorgalom fölébredtét azon egyesületek , mellyek-
nek céUáál ezen iparág gyarapítása tűzetett U, minők az
1820ban összeállott Nógrádi gazdasági egyesü-
let «), és a tolnai 1823ban felállott Gazdasági kikül-
döttség ^), mellynek alakulására a helytartó tanács azon
rendelete adott alkalmat, mi szerint a megyéktől a birka-
tenyésztés állapatáról hiteles tudósításokat Uvánt; mind a
1) L. T. Sehedins Zelftséhrift Itr Ung. 1 , 252.
2) Résxletes leirásái 1. Németii Lászlótól PaMot WoeheiibUU
1804. AprU-Ueft
3) B5?ebb ismertetése olvasható Tud. OylUt 1821. 1 , 40.
4) Tad. Oyiyt. 1820. 11, 118. 1822. 3, 122.
5) U. 0. 1824. 4, 53.
276
két tánaságBAk ciiJa volt: a jmauA gazdaság hiáayalaak
HiegnisgiUsa, 8 a küIfSldl mkftíi gaidaaág kOrtbiíiéBye-
takkei képesti meghonosflása ^).
1. földhíybl&s.
Bzen intétetek* az állalok dtojedt ismerete a Jobk
kezelésnek, az ti találmányok s gazdasági mtozerdí tO-
kéletesülése , a tarmesztmények ig« emelkedő ára , a ki-
vitel korlátainak tagolása stb , e korszak alatt katalmas
kaladásnak inditák fSldmirelésilnket. Nagy befolyással volt
erre a népesség gyarapodása is , melly kiTált József éta
részint belszaporodás , részint ij bevándorlók által rend-
kiTfili módon nSTdtodett; más részról pedig a pihent flHd s
ti feltörések keresbedése mind inkább szükségessé tette,
az eddig mi^dnem egészen magára bagyott természetet
nagyobb szorgalommal segíteni.
A Jobbágyok fSldmiTelésében legUtfinőbb haladást ma-
tattak azon vidékek, mellyd^en a termesztménydc eladása
kSnnyű, minők a német SrOkOs tartományokkal határos
megyék, a Szepesség, s kivált a temesi bánság, mellynek
termesztményeit Utfinó Jóságok tette kelendővé. Nagy ha-
tással volt itt a német telepek Jobb kezelési mó4Ja, cél-
szerűbb főldszerkezetők és tőkéletesb eszközeik ; arik által
e tartomány, kivált a gabna termesztésben virágzatra emel-
kedett. E példák nem atánoztattak ngyan még közönsége-
sen, kivált magyar, a régihez konokul ragaszkodó, gaz-
dáinktól, de némi hatás nélkfilmég sem maradának: az a
nagyobb gazdálkodás, — hogy egyebet elhallgassak — a
jBldmivelésre fordított marhával , melly e korszak alatt kö-
1) Bgyeteli tftreli?éMit 1. T«d. OyüJi. 1817. 2, 12.
277
zSnftégettié lenii kezdett 8 pedig épen a Uuiság szomszéd-
ságában, liol az előtt a pór még porhanyn fOldben san
tudott i— 6nál keresebb Skrön szántani; a mesterséges ka-
szálóknak mind inkábbi divatba JStte stb , nag7 részben e
példák befolyásának következése volt. Gyökeres Javításo-
kat azonban a jobbágyok fOidmivelésében még mindig gá-
tolt az annyira tőkéletlen flUdszerkezet s az ettől filggő»
ágy nevezett hármas forgói gazdaság — Dreifelder-Wlrt-
schaft — ; minek megváltoztatását csak a legt^abb » eléggé
nem magasztalható , tőrvényszabályok tették lehetővé. », A
magyar főldmivelőnek szorgalma o. m. egyike legjelesebb
gazdáinknak ^), a növények közt főleg s valóban eddig
csak nem Urekesztőleg » a gabonára vala fordítva, mi cse-
kély ára mellett az iparszellem kifejlődésének már magá-
ban is nem kedvező bizonysága; de még ezen gabonater-
mesztés részletei is igen távol maradnak a tökélytől. A
mag kevert, nem eléggé választott, s mint maga a főid,
tele gyommal;' a takarítás mó4Ja pedig az ország nagy
részében miveltségi álláspontunknak aligha nem legkomoly-
abb Jelensége. Azt hiszem, hogy egyedül a magnak a
szalmától elválasztása által az ország legalább tizet veszt
száztól a bnza termesztésnek tiszta hasznából. — Alföldön
pazarlásnak tarják, ha a repcének vagy tiszta házának
egyszemél többször szánt a gazda*' stb.
Sokkal nagyobb haladás mutatkozott a Mrtokosok föld-
mivelésében. A miveltebb kttUOldi rendszer ezek közt sem
lön ogyan még mindeniitt divatossá; a forgatás elvei még
nem találtak közönséges elfogadást s egynémelly birtokos
veszélyes lUitásnak tartotta még a három forgói rendszert
1) KlMiál Imre Ost4. T«4otlt. 1837. I ^ 130.
278
a Thaer forgóival n álUUálMui a fliíveltebb német éa angol-
lal felTáltam. De más résiröl a legmhreUebb íöldmiTeléa-
Bek i8 fényes péUUiját mata^a e korszak » tSbbI közt csak
egypárt, kétségkiTttl a legnagyszerAbbeket , Károly íőber-
ceg övári 9 gr. BmnszYik aartonTásári , gr. Eszteiliyázy
Kázmér mezőlaU , gr. Festetics keszthelyi » gr. Batthyányi
János trinitási» s a gr. Károlyi család stb. uradalmait em-
Ütem ^).
A gabna mennyisége, melly az országban Összesen
termesztetett, e korban már igen jelentékeny volt. SchTart-
ner >) azt 60 milUó mérttre teszi, meltyből 50 milliót a
belfogyasztásra» kettőt a kivitelre s nyolcat maradékra szá-
mit. Szabó József pedig ..Yáci gabna'* dmfl munká-
jában ; más számolás szerint , a termesztést 80 millióra te-
szi. E számolások » igaz kétségtelen alapon nem nyugsza-
nak; de ha a kisebb számot yesszttk is , elég valószinuség-
gel tartha^uk a termék mennyiségét meghatározva lenni
Mind e két számítás e kor elejére esik, s a nevezetes ha-
ladást , mellyet ezen korszak alatt fOldmivelesilnk tön,
szem előtt tartva, 1820—30 tájára annál inkább fölvehet-
jük már a nagyobb számot is , minthogy a népszám s bei-
fogyasztás növekedése mellett a kivitel is migdnem két any-
nyira emelkedett ^).
1) Bgyes Jafitásokat emUt Kuiits : Topogr. BMehr. Ung. L 10. stb.
• a Tuá. Qjüii. több éfi fOietei.
2) SehTartner : StatUt 2 kiad. 1 , 200.
3) A fttldaiveléti esaköiök több ^ talÜMányokkal , ekékkel bo-
roaákkal stb. gazdagodtak. BaekrAl bő? ebben : Németi Gair
da 1817. 2,3,0, száaai. Tud. OyiUt. 18i7diki, ISdiki ,
lOdiki , 20diki stb folyaoiai. — Bf^ik legnefezetesb eiea ^
találnányok köaól a VdrteWbroa , Vas megyében , gr. Brdódy
279
Nagy mértéklmi nüTelteték oiár ekorku a tengeri ia,
MBi caak tabMéle» igen nagy haauiai miatt, haaam a Jol^
liigyoktól azért is, mert a (izedtől Bent vala; legteijed-
tebb TOlt nüTeltetéee a temesi bánságban » Bács- és Zalár
ban, Hor¥át-8 Tótonzágban stb. Bgyedfll Szeremben mint-
egy 25—30,000 bold iUtetteték be Tele, mi kttriUbelU
700,000 mériit adott. Nagy mennyiségben miveltetett a
Csáktornyái, bélyei stb. uradalmakban is. — A burgonya
ISlOtöl fogra az egész országban annyira elteijedt, hogy
alig Tan hely, hol ezen, oUy hasznos növény már nem mi-
▼eltetnék. — A rizstermesztés bánságban , kttlSnSsen Új-
Pécs, CkittiOf Detta, Omorés Denta helységekben kezd-
tetek. 179iben ezen filtetrények terméke alig haladá még
meg a 10,000 mériit; 1804ben már 1750 hold vala beiUtetre,
mi középszerű termésnél mintegy 57,000 mértt magot
adott ^). B. Yay Miklés 1803ban egy tenret nyiu'tott be
a kir. helytartó tanáainak , mi szerint a hármas KörOs sza-
bályozása által kiszárítandó sok ezer holdnyi mocsárok
rizsttltetrényekké volnának alakítandók '); most a KörOs
részben már szabályozva van, de a terv nem létesíttetett.
A korszak vége felé több helyt sikerrel megkezdett cukor-
gyártás igen emelte a burgundiai répa termesztését; né-
meily nagyobb uradalmakban pedig az marhaeledelttl is a
legnagyobb haszonnal kezdett miveltetni.
Oyttr^ytól felálUtott eséplógép , mellyet egy keréli álUI a
Plaka Tiae tett moigásba. Ugyan azon időben Teri lil eiea
gép a iialánokatf válaaxya el a magot a pelyfától ; s e mub-
kát napjábaa 70— So kereszt gabnáfal tíiizI ? éghez stb.
1) Csaplofiea Arehi?. 1 , 255.
2) Sekfartner SUtUt. 1 , 282.
380
A ssöldiBtTeléslwB az az elölépéa HButéní, hogj a leg-
joVb szőIMtíok az egéaz onucágkaii elteijedtek: melldzTe,
hogy a tokiéi fiü tttlib Tidékea niegliOBoafttatott » csak b.
Braden JózseAiek azon dfcséretee tettéthozomfel, hogy egyéb
sikeres gazdasági JaTltásal k0zt hfrtokaiban BvrgiuidiáMH,
▼ezQThegyrAl ds RiünameDékrOl hozott Tenyigéket tttetett.
De a bo Aészitésben nég san endkedett annyira honnnkt
mennyire a kttU01d» p. o. Rrandaország » s mennyire ég-
hi^tnnk alkalmas volta , boraink természeti Jósága engedi
▼ala. Bflért boraink, JellemSkre nézre bár mellyik kUfSI-
direl mérközhetök , kttlflUdSn méltányos kelendőségre még
nem Juthattak; diez Jántlt hogy az örmény, rác és zsidó
szatócsok minden ttlalmak ellenére is rontották hamisításaik
által legjobb boraink hitelét Ez a borainknak kttUDldön
annyira megcsSkkent hitele és kelendősége némelly Tidé-
ken , kivált ott , hol legfdesebb bonmk terem, a hegya^án,
olly csőkkenést okozott a szőlőmiyelésben , hogy az 1827-
diU tőnrényhozó testUet szttkségesndc látto a Sldik tőr-
▼énydkkelyben választmányt kttldeni ki , a csőkkenés oká-
nak megvizsgálására, s a szőlőmivelésndc és borkereske-
désnek előbbi virágzatra emelésére. Nagyobb mennyiség-
ben kezdett mintegy 1820tól fogva készíttetni a pezsgő ,
meUyel, mint hallók, már M. Terézia alatt is tétettek kísér-
letek. Nagy érdemet szerze magának boritészitéstnk és
átaQában szőlőmivelésilnk ügyében mind Írói , mind gyakor-
lati Jeles munkássága által i^abb időben Schams Ferenc.
Schvartner a benn elfogyasztott bornak mennyiségét 14
millió akóra, annak árát pedig 99,800,000 ftra teszi. ,4Iá
azonban — o. m. — az egész termést fSlszámiQnk , minden
nagyítás nélkill tehe^fik annak árát b. Leichtenstemnel
annyira , mennyi az ostrák birodalomnak Összes rendes JO-
281
▼edetaie» t L 110 niUUó ftn/* 18081mui a bortermesztés Osz-
sieieii 18 Bdmó akón felül becsftltelök ^).
A kereskedési nSvönyek k0zt legnagyobb kiteijedés-
ben kezettetett a dohány ; e kor elején már tiz Tármegye
foglalkodott Tele. Mióta $íszakamerika Angolországtól el-
szakadt 9 ismeretes és keresett lön a magyar termék a yí-
lágkereskedésben , mellyben néhány évig a virginiainál^ he-
lyét fo^ta el. A párisi második békekötés (1783) ntán
beállott csökkenést hamar helyre pótla a bécsi és pesti
űék abaUónak mindig növekedő szállítása , mi természete-
sen mindinkább gyarapitá a termesztést. Ámbár pedig bel-
ső Jóságára nézre sokaktól a virginiaiTal egy rangba he-
lyeztetek s kUönösen Nays. Űnmei tőzsér . kit n. József
a magyar termesztmények minőségéndc megrizsgálására
küldött az országba , állida t hogy kellő mivelés által a
magyar dohány többféle nemeit jóságra hasonlóvá tehetni a
kereskedésben létező legjobb dohány Cirokhoz *) : kezelése
még is igen kérésben tökéletesitteték ; mig az európai ke-
reskedés reá szorult » a nagy kelendőség miatt n&a érezte-
tett nemesítésének szfiksége, hanem az inkább okul szol-
gált , a termesztményei hiteléről oliy igen gondatlan (eddig
legalább) magyar tenyésztőnek , még azon kissé gondosabb
kezdést is elhanyagolni , melly 1780 előtt , mig t. i. a
kivitd csekély volt, reá fordíttatott. Sőt egyedül a meny-
nyiség szi^ritásáról gondoskodó termesztő , nem ritkán
1) Ftevne király sanyira néliánylá a m. bort , hon H7 f iS04kl
paraiietáiiál fogra, CMk bolfttldi, de kivált nagjar bort,
,,mU7 mindeB kfilfOldit BélkiU»zhet6?á tosieii^^ rendeli tétetni
kir. antalára. Ofoer Zeitus 1804. 50d. sián.
2) Skerlee . Deeerlptio stb 10.
282
csaláshot is folyamodott anyának ndbeittésére; wrimflaB
panasxok hallattak a Terőktől, hogy a Ihttya a máa rossza
Jók k0zö Tegyitett, a ezeket ia megrontó levelekkeU a caak
a fayarozást terhelő , az árt pedig cafikkentó, hoaazá szá-
rakkal rondák termesztménySk hitelét a magyar k»té-
azek. Részben ez okozta, hogy még a földközi tengeren
sem áUhatta ki az olly messziről szállított amerikalyal a
yersenyt Mind ennek az a következése lön , hogy a ma-
gyar dohány egyedftl belfogyasztásra s az ahaldó szállítá-
saira szorittatTán , ^ melly egyedáras szelleme és szttldM-
Ifl nyerészkedése által a tenyésztő szorgalmát még inkábh
elölte 9 ^ nüTelése e kor elején szemhetAnőleg csöldcent, ke-
zdése pedig a helyett » hogy a hitel helyreállítására tökéle-
tesíttetett TOlna , még inkább aljasak : a iöU . meUybe ttltetr
teték » kellően nem monkáltatott , a növények köztt szIkBé-
ges köz meg nem tartatott, az iiltetés és szedés ídcje el-
nralasztatott Újabb időkben mntatkozék ugyan némi elő-
haladás a kezelésben is ; de korán sem annyi , mennyit e
cikkely fontossága Idvánna %
A len házi szfikségre szinte az egész országban ter-
meszteték ugyan , de olly csekély mennyiségben , hogy a
népesség növekedése mindinkább nagyobbitá a vászonnak
is bevitelét, mi korunkban már köriUbeliU S^milUó ítot
viszen ki: nagyobb szorgalommal csak némeliy felső me-
gyékben , Szepes-, Árva-, liptóban stb mivelteték , hol na-
*
gyobb része fel is fonatott; kereskedés alá nyersen igen
kevés kerül. Némelly vidéken e növény csak magja s en-
nek oUga miatt míveltetett. A kor elején próbák tétettek
az orosz lenüaj vetésével, de sUceretlenül, pár év múlva el-
1) Skerlee : Descripüo stb. 65. Oazd. TndMt. 1837. 1 , 138.
28S
U^iuít a Tetemöny. ^ KeTéssel ttfbb szorgalmat tapasztalt
a lennél a kender. Azon hosszabb szála olaszfi^t melly-
nek magját II. József az ország kiUön Tidékein meghonosí-
tás okáért szétosztatta, nem sokára kiveszett. Bz azon-
ban nem nagy kár Tolt ezen iparágra , mert a magyar f9i
is igen jó, ha jól kezeltetik. A fiumei kormány 1825beB
próbát tétetett e nSTénjrnyel, minek az TOlt eredménye,
hogy a magyar kender az olasznál , még a legjobb , agy ne-
vezett, cesenainál is erösebb; a magyar t. i. e kísérletben
209, a cesenai 190, a ferrari 158 X fontot birt yoU meg.
De még a kezelésben s nevezetesen az áztatásban és fiile-
tésben van sok hiány és fonák szokás; mi oka, hogy a
magyar kenderből készült tengeri hi^ókStelek nem olly tar-
tósak, mint az olaszból gyártattak , s már közönségesen
hírré vált , hogy a magyar kender erős ugyan , de a tenge-
ren nem tartós. 1826ban a yelencei arsmiálban ismét kísér-
let tétetek e n0?énynyel , s pedig mind a mellett is , hogy e
próbára a legselejtesebb magyar kender fordíttatott, az
előbbihez hasonló eredménynyel. Legnagyobb szorgalom for-
díttatott ezen iparágra Bodrog , Bács s a szomszéd megyék-
ben és Tótországban ; míTeltetik még Nógrád , Zólyom,
Honth , GOmtf r , Sáros , Aba^j , Zemplin stb megyékben.
Apatin , Hódság és FillippoTa tiika , Bácsban , olly ne-
vezetes mennyiségben termesztetett , hogy 1820 tí^án an-
gol kereskedők biztosokat kttldöttek e helyekre , kik a le-
foglalandó termesztmény jobb kezelésére oktatnák a ter-
mesztőket ; ezek által aztán célszerűbb műszerek is divat-
ba hozattak e vidéken. így lőn az apatini kender minő-
ségére első az országban s olly Utiinő a többi közöl , hogy
a pesti vásárok árujegyzékében is külön rovatot nyert.
Egyedül Apatin termesztésének mennyisége kiirttlbelül
M4
€000 náiM. HoMznsága aiatt UUMteai kerestetek Bigy
kStélmfiTekre, hi^-és bányakOtriekre , miért is nagy résie
a kány avárosoklMi szállittaték; része BécsbesUacke is vite-
tik, ni azonlMui csekély, mert hoai kOtélgyártélBk kSit is
kelendő ^).
Komló még igen kérés termeszteteti Szepes, Zölyom»
Árra , Arad, Beregk megyékken » ámbár az nálunk JM te-
nyészik, szükség pedig van reá , mert érenkint 100,000
fontnál tttbb bozatik be; kellO szorgalmat még sem nyeriie-
tett — Gr. Batthyányi János 1816 óta szép haszonnal ter-
meszté e nOvényt trinitási nuO^nrságában *). — Sáfrány az
dótt B^jmócz, Trencsin, Vesztenice vidékén s Nyitra me-
gye némelly helyein termesztetett ; most Bikar, Tolna, Zala
megyékben mhreltetik, legnagyobb Utededésben és sikerrel
pedig Keszthelyen ; de mind ez nem dég a bdltogyasztásra ;
érenkint mintegy 100 mázsa hozatik be. — A fBStO fttrek
termesztése ML Terézia és IL József minden kedrezésel s
buzdításai mUett sem kaphatott erósebb lábra. Bfflntán,
ndnt haUók, az indigóvaU kísérletek nem sikeriUtdt , 1790-
ben bizonyos Kromberg az izacsot kezdé a sellyei nra-
dalomban nagyobb mennyiséggel tenyészteni, a siker oUy
nagy volt, hogy s^ját áUitása szerint, képes TOlna egy-
maga az egész országot ellátni a szttkséges mennyiség-
gel *); mtreltetett Pereden is Pozsony megyében ^. A pl*
rositó bázérral, melly szinte ndnt a csiilleng ▼. isacs, va-
1) SkerlM : Deieriptio ttb 1. 10. Orialo 8ibá«pat. Coumtv. 4t samo
1827. L 20. Kottits : Topog. BMOhr. Unganu I , 2S7.
2) Tq4. Oyilitmi. 1820. 12 ffls.
3) 8kerleo:Deseripiio ttb 58.
4) Csaplofief : Gonilde ▼. Uagam 2, 30.
286
doB ift terem, Oyakányon Bihartiaii és Baranya, Komá-
rom és Sáros megyéklieB tétettek sikerttlt kísérletek ^).
Bnntán a francia háborúk által a tengeri kereskedés
elsáratott , s a száras fSldi közlekedés , ennek kOTetkezté-
ben, ti élénkséget és AJ irányt nyert, a gyapotszállitás
részben a tSrOk tartományokon s hazánkon ált vette n^át
Mivel pedig az emiitett kSrillmény meggátolta a keletindiai
és brazíliai gyapotnak Európába hozatalát, a leyantei s
macedóniai bokorgyapot oUy keresetté Iftn, hogy nem rit-
kán 650 és 600 fton kelt mázsája. Ezen rendUrfiU ár Ma-
gyarországban is nagy mozgást okozott s felkSltötte a már
egyszer megkísértett , de nem sikerttlt gyapottenyésztés
iránti Ibnzgalmat. Az ti kísérletek , mellyek 1808ban Te-
mesvárt, Yersecen, Pancsován s más helyeken a bánság-
ban tétettek , eleinte nagy reményt geijesztének ezen neve-
zetes iparág meghonosnlása iránt. Legérdekesb e próbák
kSzt az , mellyet Dóka tábornok , mind si^át temesvári
kertben , mind utasítása s vezetése alatt Pancsován , és
Jankovácon , Kengyel Őrnagy és Hordinszky alezeredes által
tétetett. A tábornok biztos utón Levantébél s Macedónián
ból mind jó gyapotmagot, mind kezelési utasítást nyert,
meUy után a próbát téteté. Az elvetett 4000 mag 2 font
és 8 lat gyapotat és 4 font s 6 lat magot termett, mi-
nek azonban alig volt egy StOde tSkéletesen megérve s al-
kalmas a vetésre. Nehány^natolíai s macedóniai kalmár
megteUnté a termesztményt s oUy Jónak találta azt, mind
honokbell. Az egész németbánsági határezredben 13 font
22 lat gyapot és 17 font 28 lat tökéletesen jó mag volt a
ttradságnak azon évi eredménye , Szerem szélein pedig 8 font
1) Tod. OytUtem. 1817. 8 , 81.
286
é8 22 bt ^). MIatáB azonbjui , a kereskedés szokott mial
megnyilTán, a wn9^ ára leszállott, nálimk is megkfttt a
tasgalom. —
A k«t nűTeléslieii e korszak alatt Iges nagy gyarapo-
dás matatkozék. Nen toU ktosé Urtokosahb íSIdes iir» ki
Jöszágain, mezei lalda kSrfil, sftt néhol városlMUi is, kertet
Mmi, az élet szilkségeihez n&a szániMaiiá; liasoiilö volt a
tárosi polgárok Irazgalaia is. Nagyobk Mrtokosaiiik pedig
nem annyira liaszon , mint élTOzet s fényiizési célból pomr
pás kerteket filtetének. A csin és izlet, melly e kertek né*
bányaiban uralkodik, tökéletesen megfelel a század Ufft-
natinak s miveltségének. A régi franda modor , m^
hosszá árnyas Ingasok- s egyenes fiuorolckal kedreske*
dék , e korszakban mi^dnem mindenütt lidyt engedett a
még izletesb angol formának , mellynek bélyege tekervé-
nyes, tttmkeiegszerA ntakban, ezeknek fordulatin meglepő
nSTénycsoportozatoUud , a honi s kOl növények változa-
tosságával stb tttnik U. Bgyesittettek illy kertdc némdlyf-
kében a legbájosb változatossággal miydnan minden fBld-
rész termetté nitvényA, fák, bokrok, virágok, ligetek és
mezők , sürft Ingasok és nyflt rétek , csermelyek és tavak,
halakkal , hattyúkkal s más vizi állatokkal , szigetekkel
stb antik stiln remete- lakokkal, meleg és ttvegházakkal,
orangeriákkal stb. Legszebbek ezek kőzi a kismartoni,
gedellői , nagy kanizsai, gynlal, nagy károlyi, zird stb.
Bzekn A mivelését tudományosan kiképzett kertészdc ke-
zelték, kik azonban, kérés kivétellel mind idegend^, né-
1) A n«PotkeMlét móáiki • e próbák Mvebb iSrténeiéi L Vsím^
Und. BUtter 1812. 17 ét 33. tita , • imáét Csaplovief Areldr
i, 357.
287
meCek , morvák , cseh A ; mert hommkban a kertéssei eddig
nem jutott tanitó székre , kiTéTÖn mennyire az óvári éa
keszthelyi intézetekben taníttatik. Méltók ezek után emlí-
tésre némelly városi » mind magányos , mind nyilvános ,
mulató helyekké is alakított kertek, mellyekben a polgá-
rok ttnnnep- s vasárnapokon éldelik a nyugodalmat. Az
ugy nevezett zttldséges kertek nagyobb városok , p. o. Pest,
mellett e korban már igen sok kezeket foglalkodtatának.
A gyümőlcsíátenyésztés a dunántúli és Itíbrpátali me-
gyékben e korban olly szorgalommal miveltetett, hogy ki-
vált Soprony, Zala, Somogy ; Yeszprim , GSmSr, Trencsin,
Zólyom, Hont, Nógrád stb megyék mindannyi gySmSlcs-
tárakká váltak. GOmőrben I796ban egy pomologiai társa-
ság alakult , kivált Cemok Pál a Jolsvai evang. iskola
igazgatójának buzgalma által; melly 1808ban már 67 tagot
számlált, s a megyét, kivált a jolsvai völgyet egy gyii-
mUcsédenné változtatta. Ezen kivfil még két más kisebb
gytfmölcstenyésztö társaság is állott fel e megyében; Nyír-
egyházán , Szabolcsban , szinte alakult illy társaság. Nem
halgathatom el itt ritka buzgalmát a gyfimttlcsfánemesités
körül a sok más tekintetben is jeles Skublics umak , ki
Nagy-Kanizsa melletti birtokában fekvő kergében , ha em-
lékezetem nem csal, közel 200 f^ju almát, ugyan annyi
kttrtvét, mintegy 60 figu szilvát és barackot, s 50 fajn
szőlőt stb számlál. Tótországban a szilvafa olly nagy
mértékben tenyésztetek , hogy gyümOlcse meglehetős ter-
més után mintegy 40,000 akó pálinkát adott ^).
1) CstplOTlet : Genilde ▼. Ung. 2, 20. ét Arehi? 2, 183. Sehvart-
MT : Stat 1 , 290.
388
Vakuntait a fOldnlTelés egyék ágii , vgj a rétek s
kasiálók is tSbli szorgaloBmal keidéadc kinmkbaa keid-
tetni. A mesterséges kaszálók alTélése, nlk e kor előtt
idrSkröl is alig ismertettek, százaAuikBak Uvált kirmailBr
tixedében mind inkábli teijedett BM Indítást adott eiei
iparágra Tessedik Sama 1800ba]i német, s a kÖTetkezA ér-
lien magyarul is kiadott , a mexők JaTitásárél szóló monkiUir
ban, s még inkább azon teijedelmes Inoema ndTeléssd»
melly OsztOnzésd s áldozatairal Bzarrason Békés me-
gyében, a legszebb haszonnal keidttetett. Leginkább ked-
Tdteték a hicema, s egész térségdtet láthatni már ^de
beretre; kisebb mértékben mhreltetett a iQaayol lóher. Leg-
újabb időben fényes , jSyedelmeiTel elég seAentó példáját
adá az OntOzésnek az óTári uradalomnak már dicsérettel
említett igazgatója l^ttmann nr ^). De a magyar barom-
tenyésztés nagyságának arányában még sem fordittatett
elég gond a mezők és rétek javitására. Sok baromtenyész-
tő hely , p. 0. Kecskemét , még mindig csak esős éwre szá-
mol, általában több barmot tart, mintsem minden ér-
ben aggodalom néllriU eltarthatna mezeinek s kaszállóinak
mostani állapatában, s erre még is kérés az figyelőt In-
nét Tan , hogy kissé szárazabb érben számos Tidéken nem
csak a takarmány rendklyttl nagy — ,a marha pedig csekély
árú, hanem a félelmes marhadSg is gyakran pnsztit
Az erdőszet javítását szttkségessé tette a némelly tí-
déken már igen érezhető fidüány, min^ kŐTOtkezése nem
csak a iá árának némelly nagyobb Tárosban rendkiTÜi
fölemelkedése , (p. o. Pesten 20—28 ft öle) , hanem az is ,
hogy több Tashámor (p. o. Gőmttrben) felakadt B szikség-
1) Oaz4. Tadó«ir. 1837. 1 , 140.
tői indittatrán a tűnrényhozás , szigorúbb erdOszeÜ CÖrré*
nyéket alkotott ^). A kamra jószágaiton legnagyobb ta-
karékosságot hozott létre. Nagy kttvetkezésA toU az er*
ddk ügyében a Hradeken fölállított erdöszeti iskola » s az
erdöszet tanító széke a selmeci bányász akadémiában » ml
ott e korig hiányzott. A hradekihez hasonló iskolát állított
hg Eszterházy Kis - Martonlmn 1806ban ; a keszthelyi és
ÓTári gazdasági intézetekben is mind elméleti, mind gya-
korlati tanitás adatik ezen annyira szttkségessé vált tudo-
mányban. Jeles példát adott ezen iparáglian is Wittmann
nr, U teijedelmes AltetésdTel Károly fdhg uradalmaiban
kietlen pusztákat yidám kertekké változtatott. Emlitendók
még a nádor » fóhg József uradalmainak » továbbá a mező*
hegyesi , a Károlyi , Széchényi István grófok stb jeles ültei-
vényei 3); — Végre pedig azon ültetvények Pest, Cson-
grád stb megyékben , mellyek a futó homok meghódoltat-
ására tétettek , mik annál nagyobb hasznára válandók a ha-
zának , minthogy épen fászfik vidékeken állanak.
2. ÁLLATTBNYészrés.
A ISldmiveléssel kttrülbelül egy arányban haladt a me-
zei gazdaság másik ága is, az állattenyésztés; a juhászat
pedig külSnOsen nagy elölépést tön. A gyapjúnak, mióta
József elszigetelési rendszere felállott, nagy keresettsége
oUy annyira a juhtenyésztósre fordította ügyeimét a magyar
gazdáknak , hogy ezek a miatt némelly vidéken a szarvas-
marha tenyésztesével is íSlhagytak , s a birka összes szá-
ma a körülbelül hat millióról e korlmn két annyira emel-
kedett. 1801diki nov. Itöl ISOSdiki octob. utoUáig 12,481,414
1) Deer. 1700: 57. 1807: 21.
2) Guul. Ti46». 1837. 1 , 141.
290
rrat g7apjA,SS6,S40 Mrka és 170,068 báriny, 1827beB pe-
dig m&r 19,680,595 font gyapjv Tttetett ki az onzigMl ^).
De nem csak nSyekedése , hanem aemesbUése ia meglepő
johászatonknak. A merkopaiU nemes ny^nak még Jtesef
alatti felosztása az ország killttn vidékein, minél fogra e
kor elején már tiz helyt találuték spanyol birkatenyésztés,
miként íSnebb megjegyzem , mind a jobb kezelés elteijedé-
sének, mind az előítéletek elenyésztésének tekintetében a
legild¥Ösebb hatása TOlt Ferenc király e nemzeti ügyet
szirén hordrán , hogy a felsO Tidéki lakosok kOzt is kOny-
nyebben elteije^jen a nemesebb flU t 1803ban HoUcson is
állíttatott juhászatot, a merino kosokat egyenesen Spa-
nyolországböl hozatván. B nyáj nem sokára a legrirág-
zóbb állapatba emelkedett Igaz ugyan , hogy inkább hasz-
nálta azt Aostria, Monra és Slezia; de a magyar birtoko-
sok is szerzetek abböl s eleinte igen drágán kosokat; igy
1806ban nyilTános ánrerés által 3641 Ilon , 1811ben 30,000
bankó Ilon » küvetkezö érben 28,000 b. Ilon kelt el egy kos
e Idrályi nyájból. Ezen királyi nemes tOrzsOk nyájak azon-
ban már nem egyedüliek Tálának az országban ; nagy bir-
tokosaink kttzöl már a kor elején Is tSbben Mrtak oUya-
nokkal s oUy számmal , hogy évenkint adhattak el nAány
nemes darabot; igy gr. Harmch János 1803ban már 200
kost adott el '); hg Eszterházy szanraskOi és ozorai bir-
tokában érenkint számos kosok Tálának eladásra Utére.
Többen birtokosaink közöl Szászországból is, mdlyndc
johászata a gyapja finomságára nézve Spanyolországot is
1) Sehfartoer: Statiit. i, 217. és Opinlo Dep. Comb. 1827. 24ik
él 3dik tábla.
2) lUtona 42,88.
291
felfllhaladta » hozattak nemes fidá juhokat; igy 1822heii gr.
Zichy Ferenc , kinek seregélyesi és ^falusi birtokáhan már
mintegy 15,000 Juh legelt » 130 electorál birkát hozott, 30
kost , és 100 anyát ; az óvári aradalomlKi , mellynek juhai
száma már ISOOban mintegy 20,000re ment, 1802ben 30
darab spanyol birka , (mi elegyiteüenfll 1820ig 1600ra sza-
porodott), 1816ban 400 francia juh, 18l7ben 200, a kttTe^
kezö évben 727 darab spanyol, León tartományi merino
juh, 1819ben 300 darab electorál Urka száUittatott; ezen
s a belszaporodás által 1821ben már 40,000re emelkedett
az óTári uradalom jnhálladalma , s mi megjegyzésre méltó,
minden íai elegyltetlentU tenyésztetett. József íOhg a ná-
dor, hg Eszterházy, déghi Festetics, gr. Széfehényiek,
Batthyányiak , Károlyiak , Andrásyak , Keglevichek stb.
jnhászataik nem csak nagyságolora , hanem minöségOkre is
nevezetesek. E példák által serkentve kisebb birtokosak ,
söt polgárok és jobbágyak is széltében nemesitek nyájai-
kat, úgy annyira, hogy a magyar, úgy nevezett, strepsike-
roijahfíO némelly vidéken már egészen kitolatott ha nem
is a legűnomabb, legalább a középszerű, bastard-pepinair,
vagy metis fáitól. Ujabb időben Somogy megye kitüntette
magát jahászatai által, egyebek kttzt jnhnemesitő egyesüle-
tet is alapítván kebelében. Fehér megye pasztáin pedig
még a kor el^én több német johászok nevezetes , az egész
vidék tenyésztésére jótékonyan ható , jnhászatokat állítot-
tak: Mintán az ezektől tenyésztett gyapjú 10—20 száztó-
lival is magasabb áron kelt , az egész megyében igen el-
teijedt ezen iparág. Ezen birkások e megyében rendes ja-
hászcéhet is alkottak. Dicséretes ez ügybeni törekvése a
fönebb emiitett tolnai gazdasági egyesfiletnek is,melly egyik
fö cédául a johnemesltést tfizte volt ki. Legszorgalmasab-
292
tan keteltetett eia ipur^ Fekér, Sopraiy, MosMy, PM,
Nyitra^VeMprüü, Győr Bács, TohM, GiMgrid, Nögiád
■egyekben. Bleiite e neneBttée által csttkeBt agyaa a
gyaiJi fliemiyisége; de az nem aokára imét aagy ariay^
ban kezdett nSTekedai : ISlGkaii csak 10,143,55S fontol t6n
a klYf tel , tekAt a nélkfil , kogy benn jelentékenyebb gyirak
AlUtUttak TOlna» keresebbet, mint 1802ben; 1816tól kezdve
azonban éTonkint nagyobbodrán , 1827ben mkr 19»680,S9S
fontot mnUtnak elö a kereskedési táblák M-
A lónemesttés igyében Ferenc király is kÜTette elő-
deinek dicséretes buzgalmát Bfind a mellett is, kogy mind-
járt uralkodása el^én sályos báborágondok fogták A tr
gyeimét , 18Mben azon rendelményt bocsátá U, bogya ha-
léságok nemes ménekei vásárosának a jobbágyok ingyen
használatára; nehogy pedig yalamelly hatéság e rendel-
ményt téUesitetleniU hagyja, azon esetre, ha illy mémA
némelly vidélMi kaphalék nem volnának , ollyanokal a
mezőhegyest ménesből közönségeknek 30, vármegyéloidc
60 , magányosoknak 70 aranyén rendelt adatni. Ugyan
ezen cél voll szemei elölt; midőn az ezredA számára sse-
delendő lovak árál fölemelte s a birtokosi, ki legtöbb rr
mondál álUI , a mezőhegyes! ménes táráböl 1000 fttal jutal-
maztatni és nyilvánosan megdicsértelni , a közönségekel
pedig, mellyek a mezőhegyesi méneslgazgatéság bizonyH-
ványa állal tanást^fák, hogy legjobb remondákal szolgál-
tatnak, az adé alól ISlmenletni rendelte. Továbbá, hogy
ezen iparágra még nagyobb ösztöni a4ion s vetélkedést
geijesszen, a pesti gyepen BIedárd naiJáa léversenyl tar-
1) SkerlM : Deteriptio. ttb. Sehrarhier : StaHst Oflftlo mibtfepvt. Cimii
1827. Ttb. 2. 3.
393
látni rendelt, nyereségiU egy szép mént éB két kancát te-
rén ki a mezökegyesi ménesből. Azon felfii két szép négy
éves csödSrrel Jatalmaztatni igérte azt , ki e verseny alkal-
máral a két legszebb , kfilön legalább száz aranyat érö,
mént mutatia elö. A kancát , melly remondát adott , az
előfogattól (Yorspan) fölmentette. Megengedte továbbá,
hogy a szorgalmasb lótenyésztők Mezőhegyesen arab és
spanyol ménekkel ingyen hágathassák kancáikat. 1820ban
pedig rendelést vőn a mezőhegyest igazgatóság , hogy mé-
neket, ne csak miként eddig, pénzért, hanem kölcsönben s
használatra is ac^on a hatóságoknak , mellyek azt kivannak,
de ezen használathoz ktttőtt föltételek olly teihesek voltak;
hogy ezen engedélyt senki sem használta. Jótékony .befl>*
lyásu volt a mezőhegyest mellett a bábolnai kir. ménes is ,
melly nagyságára nézve csak negyed részét teszi amannak;
de nemességére vele egyenlő s összeköttetésben állott ^).
A lótenyésztés azonban , minden buzgalma mellett is a kor*
mánynak , mellyel azt emelni igyekvék , e kor alatt nem
csak nem haladt, hanem a kisebb birtokosokat és jobbá-
gyakat tekintve , némi hanyatlásnak is indáit ; mi részben a
hosszas , posztitó háborúk következménye volt ngyan ; de
legfőbb oka e hanyatlásnak az , hogy valamint a szarvas
marha-, ngy a lótenyésztés is elhanyagoltatott az igen ki-
teijesztett birkatenyésztés mellett , mi hamarább s több
hasznot látszók igémi : midőn ellenben a lótenyésztés nagy
tőkét kíván s később kamatozik *). Ezen hanyagság azon-
ban , vagy inkább gazdasági számolás , nem volt általános
1) Bdfebben leirra 1. e Méneseket Csapiofioc: Arcki? 1 , 388. G»-
■ilde T. CJBgam 2 , 42. Sebedlw : ZeilMbr. 1 , 253.
2) Opittlo Dep«t. CoMaere. de an. 1827. p. 43.
2ai
nem korra, sem osztályra néz^e; wfiitegy 1820(AI keidfe
ex ügyben lamöt (Oléledt némelly Tidékmi , példánl 80-
mogyton és CMtmttrben , kivált Rimaszécsai , a szorgalom ;
a nagy birtokosok kSzől pedig számosan neTezetes ménese-
ket tartottak. Legtöbbet tett e pályán gr. Hnnyady Jézsef,
Unek hetményi » 1825 óta Örményi nradalmából származott
arab Térft lovak kftUOldi uralkodók ólaiban díszlenek ^), és
számos magyar gazda nemesittette az 6 méiuel által a maga
lovait. A nemes gróf 1815ben Somogy megyében lóver-
senyt is alapított , mellyben jobbágy-lovak is Itatottak. Ezen
intézet kivált Gindery László és Gs^^ Dániel un. buzgal-
■M által lUonnan életbe bozatott. Bzen Uvttl méltók ki-
emeltetni: b. Fechtig lengyeltóti, hg Bszterházy nzori, gr.
FáUry detreköi, gr. Brdódy galgód, gr. Festetics keszthe-
lyi , továbbá a Károlyi , Széchenyi, Schfinbom grófok , Bra-
dem, Orcy, Podmanicli[y bárM[, Tldnay, Kárász nrak sth.
ménesei %
A szarvasmariia tenyésztésében még nagyobb csSk*
kmiés tSrtént, mint a lóéban, számos pusztákon, hol az
elótt mi^di^em kizárólag ezen iparág kezeltetett, a juhnyá-
jak fofflalták el a legelöket. A tenyésztés módjában is
igen kevés haladás történt , kivévén a Hnnyady és Károlyi
grófok d), s még néhány kevesek uradalmait ; nagyban
szinte ugy kezeltetett ezen ága a mezei gazdaságnak, mint
1} P. 0. 18i4beB a wirtoMbergi koromUMkte vátárlott tőle egy
Mént 400 aranyon.
2) Mafjaromág ntrtieletb méneseit L Iriélyi : Venaeh 4. Zoopby-
siologie d. Plerdes. Wien 1820.
3) A KArolyi sr^fok cüneret i^yAiból 1820baa Kriabe tSbb dara-
bok iiállittattak, tenyéistésre laolf álaadók ; egy egy tekéa
26 , bika pedig 100 darab aranyon TáaárolUtoif .
295
egj század előtt. De Atalánosan a legelök csekély ■Ivett-'
ségtt &llapata , mi csak e kor végén kezdett közttnségeseb-
benjavittatni, nem is tette lehetővé ezen iparág tökéletes-
bitesét Nevezetes azonban marhatenyésztésünk történeté-
ben az e kor alatt olly gyakran s olly iszonyúan pusztító
marhadög , hogy néhol mi^dnem egész gulyák kivesztenek,
s helységek maradtak jármos marha nélkflL Az eszközök-
nek s rendészeti intézkedéseknek ^), mik e pusztító , éven-
kint többet egy millió ezttst forintnál elnyelő , csapás ellen
tétettek s forditattak » kevés haszna volt; s nem is fog
honunk e pusztítások alól UszabadAlhatni , míg a legelök s
takarmány körftl általánosabb javítások nem tétetnek.
A selyembogár tenyésztése , mit az I788ban kitört oz-
mán háborá , az e tárgyban épen legszorgalmasb Tótorszá-
got s katonai határszéleket változtatván csatapiaccá, miUd-
nem egészen dugába döntött, a háborá bevégezte után is-
mét szorgalommal kezeltetek ; de némelly vidéken p. o. *a
bánsági katonai határszéleken sokáig nem olly Uteijedés-
ben, minőben az előtt, s minőt az előzmények által készí-
tett kedvezőbb köriümények kívántak volna ; Tótországnak
azonban s Arad , Csanád , Békés , Bihar , Baranya és
Zala megyék némelly helyein szép haladásnak indult. Arad
p. 0. I794ben 14^617 font gubacsot tenyésztett, Tótország-
ból pedig 1792től kezdve, meUy évben már ismét 26,943
fontra ment a selyemgubacs , évenkint növekedve , 1802ig
összesen 612,044 font galeta kerttlt U; legnevezetesb volt
e ttz év alatt az 1798diki év , meUy maga 81,362 fontot
adott. Ezen iparág a gradiskal határszéli ezredben volt
1) A rtáforditott est kSxökkel telTék sémelly éri hlriapok , néháAy
rfiilétiett iatéikedések pedig olfssbatók. Ung. MiMel. 1 , 44. ttb.
196
legUttaőM TtrágiaüMui ; 1804ka egyedU eien exred 189,
a Wrelketa érbai 222 mázsa galétát szoig<atott , iBind
a három tMoniági ezred az elöbMk évben Összesen 369 »
az atóbMkban pedig 381 mázsa galMál tenyésztett ^). Ezek
ntán legnagyobb TOlt a bánsági határezred szorgalmának
eredménye, mi 1792től 1801ig Összesen tön 45,042 fontot *);
kesébb pedig Jcedvezö arányban növekedett 1811ben a
magyar határezred kerttletében megkísértetett a selyemhor-
nyéknak szabad ég alatti tenyésztése; minek az lön ered-
ménye , hogy , bár a hemyék nagyobb része elveszett,
részint mostoha idi^árás, szélvészek, nagy záporok, ré-
szint madarak , kivált gólyák és vwebek által megemész-
tetvén ; de a néhány , minden viszontagságon átesett s
mintegy tiz helyen tojást is rakott hemyélipék Itítetös^ét
bizonyiták kedvező körülmények közt ezen hasznos iparág
szabadban! kezelésének; mert UtAnt, hogy híves éjek és
esők, bár több napig tartók, ha nem Igen sebesdL és zi-
Tatarral kapcsoltak, nem ártanak nekik <). Hasonló próba,
szintazon eredménynyel, tétetek a bánsági határezredben
is még 1808ban. LegUtttnöbb szorgalmat nyilvánítot-
tak az emiitetteken UvUl ezen iparágban Baranya megye,
továbbá, atóalmási, eszéki, apatini, AJ^MéU, és palánkai
tenyésztő intézetek ^). A íö igazgatóság Eszéken létezett,
innen kfildeték a, már nagy részben legömbölyített, se-
lyem Budára a Ur. kamarához. 1822ben egyedil az Apá-
tiában beváltott selyem löO mázsát tőn ; összesen pedig az
1) D^Biaii : Statiftt. 4 , 2 , 136. kö? .
2) U. 0. 4, 1, 233.
3) CsaploTles : Arehi? . 1 , 308.
4) L. ff ékről Mrebben Vaterl&nd. BlttierlSOS. 1.44 et 210—1811
I. 271. — i812ki I02ik izánot.
297
apattni, ^{yldéU és palánkai intéceeekből iltvett galétá-
kért 20,000 pftnál több fizettetek ^). Yersec és Tidéke 1825-
ben kOrfilbelAl 155 , Fehértemplom pedig Tidékével ngyait-
azoB éYben mintegy 450 mázsa galét&t adott el a Ur. se-
lyemhivatalnak ^). A kormáojniak buzgalma azonban , mi-
nél fogva hernyótojást ingyen osztatott , a szorgalomra ju-
talmakat » érdem- s folyó pénzből állókat hirdetett, a be-
váltandó galéták árát fölemelte, több helyeken haladás-
nak inditák ezen iparágat. Hálával említendő egyebek közt
az ország nádora , József főhg elnöksége alatt alakult se-
lyemtenyésztési választmány , mellynek buzgalmát mind a
katonai határszéleken, mind az ország alsóbb megyéiben
a legszebb siker jutalmazza. Káros volt azonban ez ügyre
a bécsi közönséges udvari kamrának azon rendelménye»
minélfogva az, ezen iparágra tett költségek néud helyre-
pótlását eszközlendő , a gubacsok beváltását 1827ben HoíT-
mann és Goldstdn bécsi tőzséreknek tíz évre haszonbérbe
adá s igy a régibb 1806tól fogva divatozó concurrentia
által történt beváltást ^) megszAnteté. Ámbár ezen intéz-
kedés a szerződés kivételei s föltételei miatt egyedáru-
sággá nem válhatott , miután galetákat szedni , eladni ,
gombolyitókat s fonókat állítani, e mellett is mindenkinek
megengedtetett; a gyakorlatban még is több nehézségekkel
terhelte a tenyésztő közönséget: nem áUíttattak fel t i. min-
dentttt, hol ezen iparág épen legszorgalmasabban kezelte-
tett , beváltó hivatalok , minél fogva galétáit a tenyésztő-
nek néha nagyobb távolságra is kellett szállitnia ; azonU-
1} Kvnitt: Topogr. Betchr. fing. 1, 258.
2) Inertetó I830ki ls« félé? 47dik nkú.
3) Denisa: SUtlat. 4, 2, 138.
298
tU a gabacsok osztályozásálMui b«b rttkáa csalások is
történtek, miatáii a haszonbérlők eltáTOxrán a sxerződés
értelmétől, melly a guliacsok minőségére nézfe csak hirom
osztályt állított ki s azok szerint ruideli osztatni a meg-
batározott jatalmakat , közönségesen hét osztályt s ezek
szerint kftlönböző beráltási árt szabtak TOlt kL B nehézsé-
gektől indittatrán a bánsági s Arad és Békés megyék, ke-
belökben kezdek a galétaboTáltást és legombolyitást ke-
zdtetni.
Az állattenyésztés többi ágai: a méh-, sertés-, szár-
nyas stb. állat4enyé8Ztés e korszak történetében különös
említést nem érdemlenek ; általánosan mondhatni , hogy a
nép szaporodása , a mezei gazdaság körül tett Javítások, a
kereskedés élénkülése ezen iparágakat is gyanította.
u.
BÁNYÁSZAT.
Magyarország bányái régtől négy kerületre osztrák :
1. az alsó, Tagy selmed; 2. a felső, yagy szomolnoU; 3. a
nagybányai ; és 4. a bánsági bányakerületre. A fönebM
szakaszokban csak egyes bányák történetét, az azokban,
Tagy az egész bányaügyben tett nerezetesb jsTitásokat em-
iitettem. Ugy tartom, nem leszen itt hdyén klYül, nrind a
négy kerület rÖTid , általános Idrását adni.
1. Az alsö magyarországi kerülethez tartozik a hét
Ur. bányaTáros: Selmec, Körmöc, Beszterce, Béla-, Baka-,
Új-és libetbánya. Kormányoztatik a selmeci fő kamra-
grőfl hlTataltöl. Legnevezetesbek e kerületben a sdmed ,
és körmöci arany s ezüst bányák. A selmedek hét lé
299
ágra szakadnak , mellyeknek számtalan aknái éa kvtai van-
nak. A kamra itt 125 kakszát vagy bányarészTényt bir, ma-
gányosok pedig két egészet és több tizenketted részt. Ezen
bányákban összesen 4000—5000 ember foglalkodik.
A körmöci bánya két fő ágra szakad, alsó- és felsöre,
mellyek ismét több aknákra s menetekre osztrák. I^eve-
zetes a körmöci bányákban a Túróc megyéből tiz mérföld-
nyiröl mesterségesen készült Tizszármaztatás , mellyet haj-
dan egy , bizonytalan mellyik , esztergami érsek készíttetett.
— Az aranyat magokban foglaló ezilstércek az egész
alsó bányakeriUetben bárom ezüst kohókban, Könnöcön,
Besztercén és SemoYicon , az ezüstös ólomércek pedig a
selmed és bélabányai ólomhatában választatnak el és tiszUt-
tatnak meg, a rézércek pedig a ti^ovi Tálasztóhntában ,
konnan a besztercei rézbámorokba szállíttatnak s ott homo-
rú s vert müvekké feldolgoztatnak. Bűvel minden e kerületi
ezüstérc aranyat Is foglal magában , mielőtt amaz pénzzé
veretnék , Körmöcön AJ választás alá vettetik , a ti^ovi ko-
hókból szálUtott tiszta ezüstöt kivéve.
Ezen kerületi ezüstérc évenUnt közép szám szerint
60,000 markára, az arany 1500 markára megyén. Egyike
a leggazdagabb éveknek volt 1780 , mellynek Jövedelme
92,267 ezüst és 2429 arany marlcát tön, miből összesen
3,043,000 forint veretett Az e kerületben kiásott ólom éven-
Unt 10—12,000, az ezüstös réz 3000, a nem ezüstös 1200,
a k^rölyzött vas 35—40,000, acél 1000—1500, dárdany
1500—2000, gaUcérc 150 , bányazöld 40—50 mázsát tesz.
A kir. pénztári bányák-, kölyük-, kohók-, hnták- s egyéb
műhelyekben 10—12,000, összesen pedig, az egész kerü-
letben, a magányosok műhelyeit is ide számítva, körülbe-
lül 20,000 ember dolgozik.
300
2. A felflO , ragf ssamolnoki bány akerUeChet tartós-
nak a Szepe8» GOmSr, Torna, AbaiU, Sáros, Zemplin és
Borsód megyékben keblezett bányák. — Nevezetesb bánya-
helyek Szepesben, Szcnnolnok, Qölnic, IgI6, Schwedler,
Krompach , SzIOTinka , Paracs , Závadka. B bányákban
legnevezetesb ásTány a réz és galic Az elOtt a cslpke-
és veresbegyi rézliányák TOltak leggazdagabbak; I750töl
kezdve pedig a szlovinkai 8, a gSlidGi 6, a poracsi 2, az
iglói 4 , s ezek kttzt kiilttnttsen a hires János- akna; — ezek-
ből évenként 20—30,000 mázsa réz, és 3—4000 márka
ezftst ásatik U. GSmOr megyében, Betlér mellett, az SkSr-
hegyen és Gsetnek mellett réz és vas , Nánán kenesd , Dob-
sán és Szirken vas , Rozsnyón s a gr. Andrásy család bir-
tokaiban és néhány szomolnoU hegyen vason Uvttl pto-
kolc Is ásatik s készíttetik. — Abai^ban a kassai és Já-
szol vasmühelyek leginkább érdanlenek említést; kisebb je-
lentékenységflek a javorini Sárosban és a Zemplin s Bor-
sod megyei vasbányák; az utóbbiak kttzOl azonban kivételt
érdemlenek a diósgyőriek , mellyekből Magyarországban
a legjobb vas és acél kerttl U ; az acél, ha Itnomittatik,
oUy jó, hogy belőle az angollal vetélkedő óramgonyok,
acéltáblák és ráspolyok (ezek pedig nem mint BLochnicon
gépek, hanem emberi kezek által) készíttetnek. Aa igléf
dobsai és rozsnyói vasvermekből festékkobalt is ásatik;
századunk elején találtatott ezen ritka, az előtt csak Gs^
és Szászországban ism^, ásvány Aranyidkán is Abaáj-
Imn , és Brosznón Zólyomban. — Párádon két tinmö főzés
van, egyik a b. Orcy családé, másik egy társaságé. —
Gemovica helység körében , Abai^ és Sáros határain van-
nak ama háres opálhegyek, mdlyek ha célszerűen mnnkál-
tatnának , tömérdek kincset fognának adni , mintán az itt
301
napTilágra hozott opál a síinek sokfélesége s kttlönOs szép-
s^e által minden más , még a keleti opált is messze felfit
máUa.
3. A nagy-bányai ker&letnek fö bányahelyei: NagyM-
nya (Asszonypataka), Felső- s LaposMuiya, Oláhlapos,
Kapnik és Bi^uc s a mnlt század végén megnyitott Borsa-'
Muijra Mannarosban. Arany e ker&letben t0bb helyt ásatik ;
a nagybányai kereszthegyi akna, melly régente igen gaz-
dag TOlt, de a háborús időkben sokáig elhagyatott s elron-
tatott, a mait század közepén kezde egy társaság által is-
mét mlTeltetni. Felsőbányán nagy mennyiségű aranyos és
ezüstös ólomérc hozaték napvilágra ; a kapniU magyar- és
ferenc-akna is érdemel a többi közt említést.
Az ezen kerttletben nyert ércek felolvasztása a felső-
8 laposbányai , kapniU és oláhlaposi hutákban és kohókban
kezeltetik. Az egész kerttletben kiásott ezttst évenkint kö-
riUbelttl 20,000 markát, az arany pedig, mi verettenfil kttl-
detik a kincstárba, 4—500 markát nyom, rézből mintegy
3000, ólomból 10—12,000, vasból 4000 mázsa kerfil ki. A
bánya-, kölytt-, hnta- stb. munkások száma összesen 10—
12,000re megyén.
4. A bánsági kerttletben fő bányahely Oravica , itt van
az e kerttlet igazgatóságának is széke ; ez alá vannak vet-
ve az oravicai, rézbányai, szászki, dognácskai, moldvai,
niilovai , bogsáni stb huták és hámorok is. A bányákat e
kerttletben nagy részt magányos társaságok munkáltalak ;
az érc azonban a kir. bányahivataltól váltatik be. A dog-
nácskai Simon-Jádás-akna 1760tól ISlOig a leggazdagabb
és ritkább rézércről hires volt; de az utóbUk év táján egé-
szen UmerOlt A moldvai rézérc tisztasága és finomsága
által Utttnő. Hasonló, de kevesebb a milovai aknákban
>--. V ^•i. -ér'^m. »J1. ^T«l. m.^m.—* t* • •^ kw. ' ■ I — ^— — h«^ü^>l^— #»^M^<
802
átott is. BItaid a kéC helyiAl a téBgjénUuí aárgarés- éi
brOBndTeaefaiek aiálltttatik. Ai eriMBa réiérc aidőtt a
moTi alaó kerUeti kohoUm aaálltttatott; 179SCA1 fogra ai
olyaaitás éa elTilaaitia báiiaiglNui tétetik. A kiUdaa 0II7
gaidag biaaági bányák iiábh WOAen csak 6—7000 niisa
meC, 2000 márka exflst5t» ós 2—8000 mázsa Mmot adaak
éTenkiat. Bsea keriiletlieB Összesen 4— MOO emker, nagy
lészlieii olák, dolgozik a bányák kSrfil i).
A szabadékok , mellyekkel a bányászok tObb századok*
tél ftgra éltek» minők: a tnli^don bányakatéság , mentes-
ség a személyes adótél és katonáskodástél stb ; de meHydí-
től a 18dik század elctfén megfosztattak , egy 1820ki ren-
delet által nekik nagy részben Tisszaadattak ; minél ftogta
a bányaOgyre ismét Tárbatni azon jó kOTedcezményt , hogy
a bányászcsaládok » miként hi^dan, mig szabadékaiktM meg
nem fosztattak, mintegy OrOklOleg megmara4|anak M fog-
lalkodásaiknál s gyermekeiket UcsinységOktOl fi^a szok-
tassák e terhes munkához. Az onlitett 1820diki érben tübb
rendű szabályok bocsátattak ki a bányattgyben , mellyek kO-
zől csak azon egyei emelem U, mellynél fbgra a fiűriány-
nak , mi kivált a felső vagy szomolnoU bányakerlikfiben
már igen érezhető toU s több hámorokat megakasztott,
nŐTekedése egy Jól rendezett erdészeti gazdaság által meg-
gátoltatott.
A négy kerülett bányákon kiT<U még ntiiány más, a-
zokhoz nem tartozó , is létezik nrindMagyar-, mind Wnnét-
1) Lát4 t blnyakerttlettk bAfebb leirá^t 9gj Jeles értekezétbei 1
Vaterltné. Blitier ISllki 52—00. tiáMokbu; s iazéi kdsélfe
Csaplof lei : Arohif 1, 252. k»f?. — Deaiáa : SUÜst 3, 1, 202.
kö?f . — Sekfirtner : Statíst.
303
onzágbao. Amazok kSzöl kiTált ^ntttendök a boroatyánkM
Mnyák, mellyeklien nerezetes a kén-, keresbbé a rézliár
nya ; készíttetik igen jeles és sok TálasztÓTlz és cinober Is.
— Horvátországban legjelesb a szamobori Borbálaakna ; az
itt kiásott ércanyának minden mázsájából 18—20 font tiszta
réz , összesen pedig évenkint mintegy 1000 mázsa kerül kL
Ebből itt azelőtt ttstSk és kazánok készíttettek; de mivel a-
zoknak nem volt elég keleté , a tnU^donosok (nagy részben
a zágrábi káptalan) nyersen a^ják el a klr. kamrának, vagy
megtisztítva s lemezekre verve, részint helyben, részint
Triest- és Fiumében biOökészttletekre áml tarják. — Végre,
ha csak egy szóval is , említendő a sopronyi , igen gazdag
kőszénbánya.
m.
MESTERSÉGEK, KÉZMÜVEK, GYÁRAK.
A gyárak és kézmfivek gyarapítása különféle vitatko-
zásoknak s íOlteijesztéseknek tárgya lőn országgyűléseink-
ben , mióta azok hiányának okait s a módokat , mellyekkel
azokat emelni lehetne , megpendítette az 1 790diki kereske-
dési választmány. Mind ez azonban igen kevésben vitte e-
lőbbre gyár- és kézműflgyttnket. Némelly kedvező körülmé-
nyek mellett, mik az ország physicai s iparáUapatából, p. o.
a termesztmények s a gyármüvekre szükséges nyers anya-
gok bőségéből származtak , számtalanok voltak az akadá-
lyok , részben az országnak a német örökös tartományok-
kal! statusgazdasági viszonyálian , s azon rendszerben,
mellyet n. József adórendszer-tervében elég világosan kifej-
tett; részben a váltótörvény s evvel együtt a hitel hiá-
ntm
304
nyiliaii , részben magában a népben 8 kfilSnOsen annak azon
leikfileti állapatában létezők, minél fogra mindig csak a
kormánytél Teteti gátok ellen panaszkodott, mindig csak
Jogainak yisszaálUtását követelte, a nélkül, hogy azt, ndt
a fennállé kSrttlményék kSzt még is miyelnie lehet yala , e-
gész buzgalommal tette Tolna ; dihez jámlt a nemzet gaz-
dagabb birtokosainak folyrásti idegenkedése az ipar ezen ár
gába ereszkedéstől, az egyesületi kSzszellem hiánya, s a
polgári osztály szegénysége; miknek kSveCkezése TOlt,
hogy azok , kik a pénzerőnek , arai TOltak , gyárak állitásá-
ra hi^lAnciék nem Tálának, azok pedig, Uk ezt megkísér-
tettek, nem bírtak elég pénzerőTol , kiállhatnt azon néhány
éTigi pangást , mi eleinte a német OrdkSs tartományi ha-
sonló gyárak Tetelkedö concnrrentiáia , a harmincadoktól
segített cselei s fogásai ^) szfiltek. Egyik átalános akadá-
lya , mit legeiül kell Tála említeni, honunk ehbdi hátrama-
radtának az is , hogy e korban , midőn a kfilfSld a technica
és mechanica mezején csodákat teremtett , mellyek a népek
anyagi állapatát olly magas fokára emeltek a tökéletesség-
nek, olly élénkséget s kü^lést adának a népi életnek, ho-
nunk még e korban is olly igen csekély haladást tőn e tu-
domány okban s egyátalán a mlTeltségben ; nem létezett Sssz-
1) SkerlM: ,,ProJtehui leg. aottfahui^^ dai, as ITMüki ktr«-
ke^éfi Tálanteány irateilioi tartozó, makidban biioayitia:
korr a baraiaeaáldTatalok UNibaiSr atgéd kazat nyi^lattak,
a léMi gy^^raaok aaelaiaak. tgy p.a. albaljt é az rarHat att ,
hagy Mgalyók aálaak ia kaidaaak kéazttlatai, as' ólam fám
Üaiéal 1 asástóUfal ÍMaMltetatt. SiiaMgy, wAéém a' ai^jar
eaaréi^ay-gyárak aaayira gysrapóllak , hagy a métmi iOy-
aamft kéiailf akkal eoaaarrálai kaaáattak , ai agyag éa sái
■áuájitól a fcanaiaead 1 IH. 18 krral fölabb emaltaldt 1. 47.
30$
utvészeti iskolánk, nem voltak mechanicosaink , kik a gyá-
rakat fSláUithatták s kezelhették volna, kiUíöldrdl pedig
bcjöni senkinek sem volt kedve azon terhek nüatt , mellye-
ket a harmincadrendszer a magyar készítményekre vetett ,
8 azon veszélyek miatt , mellyek a váltótörvény s hitel hiá-
nyából származtak. S így a statosgazdasági és politicai vi«
szonyok a szomszédokkal , a gazdag birtokosak szflkkeblft-
sége vagy erőfeszítéstől iszonyodó apathiája , pénzhiány ,
a szomszédoknak , kiknek Jóléte Magyarország gyárhiá-
nyára volt alapítva , féltékenysége , stb meggyőzhetlen gár
tokat vétenek a netalán találkozó vállalkozónak is elébe.
De mind e mostoha körillmények kSzStt még is csak
haladt, bár keveset, e korban hazánk az anyagi érdekek
e hatalmas pezsgésének korszakában, itt ott nálnnk is csat-
lódott a kevés pénzerőhöz annyi erkölcsi szilárdság , hogy
megvívott, s néha és nemiben sikerrel, a súlyos akadályok-
kal. Más részről pedig, bár a rendszer fenmaradt, atyai in-
dulata királyunk is Ferenc könnyített néndben, hol és
mennyire az összes monarchia kormányelvei engedhetek,
a legsAtyosabb nehézségeken.
Posztó és más gyapjászövet-kézm&veink közt legneve-
zetesbbé lön e korszak alatt a gácsi kir. szabadité-
kos gyapjúszövet és finom posztógyár. E gyár-
ban, melly , mint haUók, még M. Terézia alatt keletkezett,
az előtt csak gyapjúszövetek készíttettek, 1792ben állítta-
tott fel néhány posztószövőszék. Szebb élete azonban e
gyárnak ISOOtól kezdődik, midőn azt a birtokos, Forgách
gróf, részvényekre alapította, nd által pénzerijót növeszt-
vén s munkálkodása körét tágítván , virágzatának alaiiját
megvetette. A toliUdonos gróf a részvények felét egy tár-
saságnak adta át, melly maga s a gróf közt tizeikét évre
306
kötött ftsenődéfit Bi időnek eltelte atáii a résivéiyek
•láaa 8 az intöieC mmikálkodása fámét nagyobUttatváa, 4
szenődós köttetett E kOrttlmények között, selIyeUiez még
egy bölcs igazgatás is jámlt, aöttOn aött e gyár, aelly
aemében a magyar tartományoklMUi mind eddig egyetlen s
készítményeinek mind moinyiségére, mind minőségére igen
Jeles. 1807ben már 10 szövőszéken kiUöníéle gyapjaszöve-
tek, haszonötön pedig Unom és középszerft posztó készítte-
tett A fonás 30 vidéki helységben mintegy 3000 nőt fog-
lalkodtatott. Készítményei összesen mintegy 200—350 vég
szövetet s 300 és néhány darab posztót tőn^. Később egy
Jdes, tizenhat ló erefi gőzerőmfi alkalmazása következté-
ben oUy gyarapodást nyert e gyár, hogy Jdraleg már 6000
^í t n^^ részben ítnom posztóra s más nemű gyapfassö-
vetekből is Jdmitékmiy mennyiségre emelkedtek készítmé-
nyei. A bányavárosokban s íöl egész CMU»ország határaiig
s le Pestig, hol e gyárnak íő rakhelye vagyon, mindenltt
igen kelendő e szép és tartós gyármfl. — Egy másik posztó-
gyár állíttatott e század elején Kassán , melly annyival in-
kább nevezetes, minthogy egy faiyitő házzal, melly ben a
fonás kezeltetett, volt kapcsolatban. Volt e gyáiban njrolc
szövőszék, egy kalló és festő kézmfi; készítményei közép-
szerft s kevés finomabb posztón kivttl rázsaszövetből , pok-
rócból stb álltak. Azon gyapjAszövetgyár , mellyet Kriszti-
na íőhgnő még M. Terézia alatt Mosonybaa áOitott , mdly
aztán, mint emlitém, brftid gyámokok birtokába jntott, e
kor él^én Pozsonyba tétetett át, s e dm alatt: „Pozso-
nyi finom posztógyár'' fol]rtatá, de kevés sikerrd,
munkálkodását. — A miskold posztógyár pedig kfilönféle
viszontagságai atán e kor alatt végkép megszAnt Hasonló
sorsra jntott a gr. Batthyány Tivador által Vas megyében
307
felállttott két poszt^yár egyike. Ezeken kivil sok mim
hdyt léteztek még, de kisebb egyesekttl kezelt posztó-
és mAs gyapjnszSvet-niaiiiifkktiirák , mellyekBek néhánya e
korban szép gyarapodásnak indult: Blodrán» Nagyszombat-
ban, Sopronyban, Németidrárt és KAszegen már finomabb
poszté is készíttetett; kUSndsen Soprony 1808 tiján 62
posztögyártót s tObb, ágy nevezett, félmestert (Halbmeister)
számlált, Uk érenUnt mintegy 2000 darab posztét, kficr
ben finomabbat is , készítettek, minek a szomszéd megyék-
ben , Honrát- és Tötoiszágban is jö kdiete TOlt Néaieti^
▼árt 1810 t^ián kOrUbeliU 80 posztógyártö létezett; ké-
szítményeik mennyisége azonban kisebb a sopronyiakénál ,
mtt céhintézetSk azon szOkkeUft szabálya okozott, minél
fogra egy mesternek sem TOlt szabad tObb(bi» mint egy szé-
ken dolgozni. Vannak ezeken UtU még Szakolcán , TTen-
cslnben s lidékén stb posztógyártók; az e Tidéken késziUt
mtvek leginkább a nagyszombati sokadalmakra szállittat-
naks az al^idéU rác kalmároktól Tásároltatnak meg. -^Ta-
tán és OySngySsSn nagy mennyiségft ágy és lótakaró pok-
róc készíttetik, Fehénrárt pedig az ágy nevezett llanell.
Gácson iQabb időkben szinte sok s igen szép, az erdélyieket
messze felftl máló ágytakarók is kezdenek készittetnL Mél-
tók még tóbbi közt emlitésre a borrátországi, tSbbnyire nó-
készitményfi daróc, és a tótországi szinte nőktől szövött
halina és abaposztó, mik a pórságnak igen kedvelt niká-
zatot adnak >).
Kartongyár, a sásTári mellett, melly e korban Pothon
bécsi tőzsér birtokába Jntott, folyvást gyarapolt, és éven-
Unt mintegy 20,000 onbert foglalkodtatott s 55—60,000 da-
1) Selivsrtser és Demiam : Ststiat
806
fák Bflvei ttolgiltatott, csak egj keMkeiett BoprojiylMui ,
■elly 1805beii kir. szatadaliul nyert TOlt. 8 aeglelieCAt
illi^tlMui TagyoB. Az úgy aereieCt Tattá Pealai, Budáa,
Szegeden atb annyi mennyiségben készíttetek, mennyi Ue-
légtté a belfogyasztást.
A Tászon-kézmilTekben e kor alatt kérés Táltozás tör-
tént ; a készítmények mennyisége nagyobbodott ; de koiin
sem oUy arányban, minőben a népesség; s a bevitel éren-
Unt növekedett , klrált a finomabb Tisznat s gyolcsot te-
kintve. Most is, miként a mait korban, legszorgalmasab-
ban kezeltetek ezen ^arág liptó, Ánra, GtaSr, Itencsin,
ZMyom és Tnróc megyékben, mdlyek évenkint mintegy
10—12 millió réfet készítenek. Valamennyit léiU hala4Ja
azonban e kézmflben Szepes megye, mellynek lakosai a
gyapjAszOrés mellett Uv&Itképen ezen iparágban foglalkod-
nak; készítményeik mennyisége évenUnt minfegy nyolc
millió réfre megyai , mik kOzt már igen szép , finom gyolcs
is találtatik. Kár, hogy ezen passir kereskedéshez szokott
nép iparának dfját csak fdében nyeri meg, másik fdét a
pilnkösd ti^án ide soreglö örmény és rác kalmárok Ibglal-
Ják el , Uk amazoknak vásznát mMitn&m minden concnrren-
tfa nélkiU TásároUák meg és szállHják az alföldre. Sok rác
és dncár szatócs meggazdagodott már ez áton a szepesi vár
szonból , nevezetesen egy közölök , Unek lerakója Pesten
Tolt, Szepesben mit)dnem egyedil szabta meg a vászonmi
árát, s néhány év alatt egy millió forintnál többet aratott <).
A vászonszövésben is volt e korban némi haladás ; az em-
iitett Csis Márton találmánya sok helyt gyakorlatba hoza-
tott, s vele a szép, ágy nevezett, sávojos szövet. P^er,
1) SdivariBtr: Stalitt. 1, 302.
309
kecgkenéü mtttakács (Kunstweber) pedig e kor jége Mé
egy igen ssép szövőgépet talált TOit fel ; kár , hogy annak
iamorete a hazálMui már Jobban el nem teijedt
A fehérítés nagy részben minden mesterség nélkttl a
tamk és folyamok parsain kezeltetek ; TOltak azonban több
helyen fehérítő kallók is; legnerezetesb TOlt e tekintetben
Rozsnyó » melly huszonegy kallóiban egyedül a Debrecen
és Túr tí^án szőtt yászonból évenkint mintegy 300,000 r«-
fet féhérite meg.
A selyemmannfaktnrákban, mellyek IL József alatt már
szép gyarapodásnak indáltak , nagy csökkenést okozott, U-
▼ált a tótországi határszéli ezredek kerületeiben, hol ezen
iparág épen legerősebb TOlt , a török háború. Megakadt ez
alatt a budai, most már ron|{aiban f ekrőnagy ÍUatorinm is;
mit megelőzött még a liellovári gyár, melly eddig a kincs-
tári selyemmannfaktnrák legnagyobbika volt, harmincnyolc
széken dolgozván ; követte ezt nem sokára a csabai. E pan-
gás több évekig tartott , a Ferenc uralkodásának mindjárt
elljen kitört francia forradalom s általa hozzánk is elha-
tott háborús körOlmények miatt. Miután azonban Olaszor-
szág Németországtól végkép elszakadt, s ez által a selyem-
mflveknek Bécsbe szállítása megnehezült, a kormány 1806
t^fán mindent elkövetett , ezen iparágnak íölélesztésére. De
ámbár a tenyésztés, mint emiitők, ezen ápolás által gyár
rapúlt is, a manufaktúrákban sokáig pangás uralkodott.
Gombolyitó legtöbb volt a tót határszéli katonai kerületek-
ben; nevezetesen: a péterváriban négy, a bródiban kettő,
a gradiskaiban három; ezeken Uvfil voltak még Yersecen,
Pancsován és Eszéken is gombolyitók stb. Tuli^donképeni
gyárak léteztek még a temesvári-, bellovári- és csabainak
megszűnte után Nagyváradon , Pozsonyban és Pesten , s itt
310
ktlSn négy. Aflndenek közöl legiievexetesb Tott a Yaleró
Tanástöl Petlai l796l»ao íOlállitott, mellyel fittyolinamitt-
tara l8 TOlt kapcsólatbaii. Ez érenklst ntntegy 50— GOná-
zsa selymet dolgozott fel , s 80—100 széket, S— 400 anliert
foglalkodtatott és némelly érben 150»000 frtot tőn forgásba.
A más három pesti manafáktarák egyikében 6 , mástkában
13, harmadikban 16 szÖTÖszék volt mozgásban. Ezeken
klTül Pesten még egy harisnyaszÖTÖ hét széken dolgozott,
összesen , az elftl emiitett gyárakéit Is Ide számitra , 190
szOTÖszék Tolt 1804 t^fán Ibrgásban. Nagy akadályára toU
ezen gyárak emelkedésének azon 1804dlkl jnn. TkénJkWt
renddete az adrarl kamrának, minél ftgra a magyar gyá-
rosoknak Összesen csak hatvan mázsa adaték folyó áron a
kamarától az egész országban beváltott nyers selyemből, a
tObM Bndán ánrorés át|án adatrán el. A pesli gyárosok ft>-
■
lyamodtak ngyan ezen Osszreg nagyobbitásaért, állftrán,
kogy egyedfii az gyáraik 114)i mázsát volnának képesek
évenUnt feldolgozni; de kérdmSk sikereflen maradt Sót
később, midőn a tenyésztő állomások leggazdagabbal, a
tóthatárszéliek, egyeseknek bérleltettek U, azokat több-
nyire bécsiek foglalván el , maga a kamra sem váltott be e-
gyéb helyekről annyit, mennyit a pesti gyárosok Uvántak;
példánl 1806ban a kamrától beváltott mennyiség mindössze
csak 1893 fontot tőn. Ennek következtében pedig kénytelen
lón a magyar gyámok harmadik kézből drágán vasárlanf a
nyers selymet , miért is a pesti gyárak, az egy Taleróét,
nri három veszélyes crisis ntán végre gyarapodásban van,
kivéve , mind megszűntek ; hasonló sors érte a nagyvára-
cNt ; a pozsonyi pedig szalaggyártásban teng <). Ujabb idők-
1) Sckvsrtaer ét Denian : Statíst. Skerlee : Dmctí^o oet. és Pro-
Jeetaa.Leg. notiv.
SÍI
Iben ettdtetett egy selyemszSTetgyár Pécsett, mtíty szép
sikerrel biztat.
TaliUdonképeBi liftrgyár — mintán egyes tinárok kéi-
mftveit ollyannak nevezni nem ieliet — lionnnkban e kor-
szakig nem létezett Első volt e nemben a Kemnicer János-
tól I799ben Pesten íOláUitott, meUy tiz év málva Kehrer
testvérek Űrm^ja alá Jntott; e gyár kitttnö Jóságú mivei az
ország minden vidékein kelendők valának. Követte ezt 1808-
ban egy másik, mellyet Thoma József, Bndán, a vizi vá-
rosban emelt ; kir. szabaditékot e gyár 1822ben nyert. Ké-
szítményei közönséges timármttvek; rakhelye áll Bndán és
Pesten, mellyekböl, kivált a pesü vásárok idején , minden-
felé nagy mennyiség szállíttatik az országba , Erdélybe és
Tótországba. Szattyánbőr -rakhelye már a század elejétől
fogva volt Pestei| Pfeifer Károly bécsi gyámoknak s egész
1813ig mi^dnem minden concnrrentia nélkttl; mintán a pesti
szattyángyártók , vagy inkább bőrfestők készítménye cse-
kély mennyiségű volt Első illy nemű gyár volt nálunk a
bndai, mellyet Koher József az említett évben állított s
mellyre két év múlva szabaditékot is nyert volt Rakhelye
ennek is van Pesten, még némelly nagyobb városok eszten-
dős sokadalmaira is , p. o. Debrecenéire , Szegedéire stb
száUí^a igen kelendő készítményeit. Egy évvel még e gyár
fölállítása előtt nyitott meg gr. Dessewfiy Samu is egy bőr-
gyárat Yencsellőn, Szabolcs megyében. Folyóvíz hiánya
azonban itt nagy akadályokat vetett e gyár emelkedésének;
miért az három év múlva Fintára, Sáros megyében, tétetett
által. Szabaditékot e gyár 1823ban nyert, mi a követke-
zőkbenállott: 1. Sascimerrel élhetés; 2. „Cs. Ur. szaliadal-
mas gyár'' dm ; 3. Jog inasokat fölszabadítani ; 4. mestert
tartani s legényeket fogadni meUéjök ; 5. raktárakat állíta-
812
Bl. B niktindk Pestéi és Kaesáa álUttattak; a UaMUmé-
nyék keleté niiid kettőben élénk TOlt Kofderán csakPes-
ten és Siepesben készíttetek; minőségére ei is annyfral a-
libbraló a tSrOk illy neműnél, hogy a Tizet ennél kerésbbé
áUja U. Jelentékeny toU a flnmei 1771től fogra fennáUó
bőrgyár is, melly nerezetes mennyfségtt mflTet készített,
p. 0. már I798ban 850 mázsát. Nevezetes e bőrgyárak
tárgyában az, hogy azok a készttendő bőr egy részét Bécs-
ből hozatják, mert ott dmeresb őkrOk Tágatrán le, bőreik
is Jobbak és nagyobbak ^).
A Hnmei, még M. Tarézia alatt emdt cukorgyár e kor-
ban már igen Jelentékeny TOlt A máit század Tégső tizedé-
ben, gr. Batthyány Vince szerint *) , a gyárkeUékekre éven-
kint mintegy 800,000 frtot, a vám- s harmincadokra fél mO-
Uót, a nivszámokra 120,000 Mot, levéMtelbár fejében
1000 frtot költött s érenUnt folyrást SOO anbert foglalkod-
tatott. A készítmény mennyiségét, n.m. a grőf, melly nem
is mindig egyenlő, a gyárigazgatók nem sziresen teszik
nyilvánossá. Demián szerint 1790től 1800ig az érenUntt
készítmény közép száma S5,000 mázsát tőn '). A cukor-
gyártással e korszak alatt már Magyarországban is több
próbák tétettek ; legelső TOlt a sopronyi gyár, melly et 1794-
ben Nagy és társa állított fel, alkalmasint a Soprony mel-
lett nem rég fölfedezett kőszénbányából könnyen és olcsón
szerezhető tüzelőtől biratrán e vállalatra. B végre egy
szép épület emdteték; s nem is egyéb kívántatott annak vi-
rágzatára, ndnt ügyes mtvesek, számos részvényesdí és Jó
1) Koaiti: Topofr. Btsdir. Usf. 1, 152, 154, 178, 231,
2) Dm Uttfr. ÍOIsteBlaBd 27.
3) SUUüt 3, 2, 210.
SIS
kelet. De Bdnd ez, ágy látszik, Uánjrzotl, mart egész
1804ig Dein jathatott a gyár keliö folyamaOia , midőn azt
Knkn Kristóf haszonbérbe Terén, élénkebben meginditá.
ElsA érékben csak, úgynevezett, kandis cukrot készített;
ISOSban kezdett Tégre fehér cukrot is gyártani. E gyár a-
zonban ttgyes munkások és részvét hiánya miatt a haszon-
bérlőnek minden erökSdése mellett sem Juthatott erősebb
lábra ^). 1825 tAJán évenkint mintegy 1200 mázsa cukor-
lisztet gyártott, miből 400 mázsa luuidis, SOO mázsa fehér
cukor és 12 akó rlium készfiit. Nagyobb szerencséről kez-
dett e kor Tégén cukrot gyártani burgnndiai ré|iából Lacs-
nyi Bfflklós és hg Odescalchi, U Dombasle francia, a hires
lUnrllle nSyendéke által állíttatott íOl egy cukorgyárt A
répacukorgyártást azonban már több helyt is szermicsés si-
kerrel megkísértették e kor végén az országban.
Pi^irosmalom létezett Szepes, Sáros, Boreg, Aba4l»
CiOmOr, Hont, liptó, Turóc, Trencsin, Nyitra, Nógrád,
Pozsony, Pest, Baranya, Bihar és Borsod megyékben,
összesen mintegy negyven, mellyek azonban még sem szolr
gáltatnak elég mttvet a belfogyasztásra , sem olly Jót, mint
csak az osztrák pi^iirmalmok is. A fiumei Smith és Meynier-
féle azonban , kivált a kor végén igen Jó hirre Jutott nem
csak nálunk , hanem a német örökOs tartományokban is. A
pozsonyi gyárban szép bumószelencék készíttettek. Pesten
P^^ ®87 papirmárványzó kezdette meg e korban kézmttvét
Oli^gyár, melly e nevet, saját értelmében, megérdem-
lette volna, e korszakig nem csak Magyarországban, de az
egész monarchiában sem létezett ; ámbár nálunk számos he-
lyeken üttetett oláif repce-, kaider- s lenmagból, de min-
1) Magát, ffttr Cksck. SUtttt. m. Ckopr. 4. »sttrr. Staat. 2, 405.
S14
denltt kÍc8iB7keB. B kornak alatt azonban hartnkkan
mát tSbb 8 eiek k5it ntfű^y jdea gyár emeltetett. BM
ToU, BdUjeC még a mAtt aiáia4 Tégén feiaonyoa Bger
állttott Peiten, méUyben sok ós réoaben Inoa aasIaU oli^
késiftett , keider-» len- ós répanu^bM; 1805 tt^in mkuér
ja a edcjteoebbnek 48, a Inonabbnak 75 lton kelt Néfe-
letes a Biáiad eledén Károlyi gráftöl BL Bf. Yáaáihdyen
fleiállttott olidgyár* mellynek a csak egy vagy két UMél
■osgásba hotott, ndntegy tiienSt kUylUe leginkább repcé-
ből kSrUbdiiiaOOOBáiaa ítnoniolidt 8iat61(1820ban 80 lton
kdt flükia^ja). An épAlet , nelly más nagyaiert erőarihrdc-
kel kapcsolatban áu\ igen Jelee. B korban álttttatott Cd
továbbá a ki8-8zánt«i» Bihar megyében , hol kittiMaen
naprafiHTgó Tirágmagbél igen ixea olid gyárfatik; a poiao-
nyi» mellynek 1809diki év adott létet; az erceényi b. liK-
entöl emelt a b, BOtfSstől még Mk karba állitott* mdly
tSbb más ertmftrdúcel áU kapcaolatban. 18a3ben pedig
Blantner és Qoggenheim nagy kereskedők Pesten egy ota^-
flnomitö gyárt (öhlrafiBneríe) állítottak » s részére a kft-
▼eÜcezA érben Ur. szabaditékot is szereztek. B gyárban
kérés Kttettk* hanem csak ítnomittatfk a TídéU suümokböl
beiriUdOtt obU» s ez nagy mennyiségben, heCaUnt mintegy
300—250 mázsa. Rakhelye Pesten és Bécsben vagyon. —
A Toröc és Árra megyeiek készttendí terpentin és fenyt-
magoli^ is r mellyel nem csak az egész monarchiát, hanem
Németországot is bejárni szokták.
A pálinkának s égettbomak minden nemei gyártattak
már honunkban. Az igen számos páiinkagyárak kOzt kl-
ISnOsen említést érdemel gr. Forgáché Újlakon , Nyitra me-
gyében , a gr. Andrásyé Bethléren GOmSr megyében,
melly 1804bra állíttatott, i^abb idAkben pedig a Jeles gr.
315
Andrisy GyOrgytAl igen tSkéletesittetett ; továbbá a pilis-
esabai, a pozsonyi, ercséiiyi 8 Uvált az ig&t nagjr keleti
ftmnei rosoliagyár. Igen Jelea a gr. Károlyi LJUoatöl Csobh
grád melletti mi^oijábaii 1823baB emelt páUnka gyár is,
mdlynek szép gépelyzete egóazen angol idoma s göszd
dolgozik. Uly nemA a kor végén több helyt áUittatott a felaö
▼idéken. — Bcetgyár, mi eddig szinte jiem létezett, e korban
több állíttatott fel Soprony megyében, Pozsonyban, Pesten stb.
A bomó, Tagy tobákgyárakat igen gyarapttá> do-
hánynyal ezen alakbani élésnek mindinkábbi teijedése. Leg-
nagyobb mennyiséget készít a ilnmei gyár, melly már 1797-
ben is 10,000 mázsa, szegedi és pécsi dohánybél késztUt
bnmét szállított Olasz-' és Törökországba ; torábbá a pesti,
kassai, pozsonyi, leibici Szepességben , nagy h^jmási,
Baranyában , lUvidéki stb. mellyek már a hont untig kise-
gítek. A sárga bnmógyárak közt legjelesebb TOlt a ko-
lozsvári, samdi és Ittzesgyarmati.
Pereden, Pozsony megyében 1790ben állíttatott fel
izacsgyár, mellyben évenUnt mintegy 300 mázsa festék
készíttetett a honi gyárak számára. A késmárki, Pfeiffer
áDitotta magyar indigógyár azonban megszfint lenni.
A Ibiomabb kalapgyáraknak is e korszak adott léteit
hazánkban ; az előtt egyedfii bécsi kallók viseltettek. BIsö
Tolt e nemben a kassai, meUyet Gebrecht állított, követték
nem sokára a pestiek , a pozsonyi , szegedi , stb.
Nagy gyarapodást nyert e korszak alatt a sAjtkészi-
tés, ndt sok helyt olaszok kezeltek. &Ut hononkbél Fin*
mén ált legelőször vitetett U l780ban s csak 193 mázsa;
1802ben pedig a Uvitel e réven már 13,075 mázsára emeh
kedett — ^aszgyár , minthogy a ktvitelvám az örökös tar-
tományokba igen nagy, s nevezetesen a fehér viasz má-
11j f- r'pír"! I : llii Mtutmi'mm'ttirfmmit
S16
iMáiMi 8, a fjéttjUm pedig 16 fi. toU» 8 tgy eien dkk
egyedfil a nem nagy belfogyasztásra szortttatott. Jelentéke-
nyebb nem áUbatott fel ; TOltak ngyan már minden nagyobb
▼árosban mézeakalácsosok ; de eteknek kézmttTe , az egy
rozanyóit kivéTe, non érdemli a gyár nevezetet — A szap-
panykészitéa Debrecenben és Szegeden folyvást jelentékeny
TOlt, az elsőnek készítményei évenkint mintegy 7000 má-
zsát tőnek. — Hamozsir tObb belyt készíttetett » kivált a
dnnántoü vidékben ; legnevezetesb a gr. Festetics tolnai ,
és b. Orcy erdö-kövesdi gyára Hevesben.
A hajógyártás tökéletesbUésének non lehet eléggé
Srvendenink. M. Terézia alatt még nem találtatott, ki
az áltaU a belfSldi gyártás előmozdítására behozott két
n^nai hi^ó minti^ára egyet készített volna » mind a mellett
is , hogy a mesternek különösen 100 arany Jutalmat igért
B korszak alatt azonban az ébredező kereskedés ezen ipar->
ágat is gyan^itotta. Legszebb hívókat készítettek Titelen
a sipkás ezred kerUetében , non csak a katonaság, hanem
a bánsági bázakereskedés számára is. Vetélkedett ezekkel
a szegedi, helyben agy nevezett, superek készttménye •
kik közt néhány évek előtt legjelesb volt bizonyos Ábra-
hám. Az itt késziUt hi^ók némeUyike 8000 mázsánál is
többet liir, közönségesen eserfábM épittetndL, szépek s
tengeri alakúak. 1800ban egy 8200 mázsát Mrő épült a
Ur. ndv. kamara számára; de minden eddigi müveik közt,
bár nem legnagyobb , de legszebb volt azon két vlzméré-
sekre és szabályozásokra rendelt hi^, mellydi:, ha emlé-
kezetem nem csal, 1825ben bocsáttattak a nszára. Jelesek
még a sziszeid hiu'ögyár müvei is. Ezeken ktvU készitte^
nek hiUók Új-Aradon , Komáromban, Bi^, Újbecsén, Yá-
rin , Beregben ; ez atólsö helyen leginkább a sőszáltttásra
317
síb. B kor Tégéii próMU tön Pesten gözludóval Lidemau;
de olly sikerettenttl , hogj itínáen re&forditott kSItséget hft-
8Z01I nélkfU Tesztek el. — Ezen UtüI kfllSnféle más fiunO-
▼ek is készíttettek az ország tSbb Tidékein IdvUt Garam ,
Urna, Vág, Boca, Potóc , stb folyamok mellett — BmU-
tést érdemiének a diós-györi kulacsok » légelyek s ngy
nerezett ySrOs gyorkók. ^ A bndai , még e korban is egyet-
len , hintögyár folyton gyarapodásban TOlt
Az ásrányanyag-gyárak közöl a követlcezök érdem-
lik a kiemeltetést : a több helyt létező salétrom főzések »
mellyek közöl legnerezetesbek a bihari , szabolcsi és szatk-
mári, b. Yay birtokában léTök; ezek összesen mintegy 120
kazánra dolgoznak. Az e helyeken főzött salétrom Debre-
cenben és Kallón tisztíttatik meg. Az allibnnári salétrom-
gyár , a bánsági határszéli kerttletben, évenkint mintegy 280
mázsát készit Vannak még illy gyárak Fehérvár, Mosony,
Soprony , Somogy és Zólyom Tármegyékben. — Lőporgyár
e korban a Rába, Urna és Temes folyamok parajain több
létezett; készíttetett lőpor Bndán és Monostoron is Pest
megyében. — Timsó legtöbb készíttetik Bereg megyében ,
hol öt ill]rnema gyár létezik , mellyeknek évenkénti készít-
ménye körttlbeliil 13,000 mázsára megyén. Párád mellett
pedig Hevesben , a b. Ordak gyára évenUnt mintegy 800
mázsát szolgáltat ; a másik , ngyan ott létező gyár , melly
egy társaság birtokában vagyon, fa szftke ndatt e korban
csak 2—300 mázsát készített évenkint. — Igen szaporod-
tak e korban a sziksó- és szódagyárak. Szegeden e kor
elején csak egy létezett, végén pedig már három nagy kf-
teijedésben dolgozott Szabolcsban Mánneli több helység-
ben összesen 28 kazánra dolgoztatott ; a derecskéi , Bi-
harban, évenkint mintegy 200 mázsát készttett. A hamn-
ta*mmmrmmmmmmtm^mmm0tmm*
S18
xairgyánk fiddiay mdMtíl csSkkeBétéaek Mretkect Am a
tiitta niksé mbi csak as iritkOs lartoniáayaktaB , kaaaa
a kfitflHdSa is igea kmsetté Ma.
A aiáiMMi , kMUt CMmSr g Ban , Ponwj « Nyílra,
Nógcád, Sopnmj, Hevet aik megyéklMn léteid ceerép-
edtey- köuaftTek aeUett klIitaSe endttösre laélMk a Imdai,
koiicai, Uabéri, íápai» talál, gácai éa poii4JeI<dd, a^fo-
Hka éa a kassai kAedéajr gyindc A koBcai gyár, aidlf
írsOken ainlegF 60,000 ftiiyi aivet késittett* a kSiUbelU
100 SMnkist féglalkodtatott « as agyag- éa aásra ynie^
nagy hanainrailak nialt e kor el^éa Igen aMgcaOUDeBt
voK, BBig Tégre égésien megs afl a t; csökkent tevikká a
gácai és proa^jeloki Is. Virágsataak Indntt eUenken a fft-
pai; e gyárt 1802iien Sdmeller éa Poatkfekal eaidték;
ISlOben kUSnféle Tiszontagságok itán Tinter Blátyás vette
azt által, s pár ér alatt annyira gyarapalt igazgatása alatt,
kogy ISlSban az 56,000 ftnyi kéaaitnényeiköl M,000 fo-
rintnyit adott ToU eL Még nagyobb Uleijedéat nyort a
kaaaal, mellynek jnivei az egéss országban kelendők s ndnt-
egy 100,000 ttot tesznek foigásba. BmUtendők itt a pipa-
gyárak is, mellyek kSzt a selmed, e korban emelt, UtAnő
Jéaágá mflTeket azolgáltatott ; a debreceni mintegy 140
nuater évenUnt kttrlUbelfll 11 mOlio darabot készít stb.
Ovegkata e Igorban már mintegy 30 létezett az ország-
ban» mellyekben azonban Unom üveg, minő p. o. a cadi
éa velMicei , egyikben sem készttteték. TükOrgyár csak
kettő emeltetett Pesten és Pozsonyban, ezek la caak ki-
cainyben kezdték mnnUyokat. Irón Pesten és Pozsoay-
baa készíttetik , de a szükség nagyobb részét Bécs pAtoQa.
S^nyolviasz , mintán a sopronyl Uly nemfi gyár kérés Ideig
tartkatta fenn magát, egyedU Pesten készUt stb.
319
As éfecd foglalkodd kézmftyek » u anyagnak bősége
mellett » nem gyarapodtak eléggé. Arany- a ezttatmivese-
ink elég nagy számmal TOltak ugyan a nagyobb Tarosok-
ban ; de ezek, pár pesüt kiTéye , mind kicsinyben flzték kéz-
mttvfflket; az ékszerárak nagy részben még most is Bécsből
hozattak. Ugyan ez mondandó a sárga -és TSrOsrézmüre-
adbről is. TnliOdonképeni rézgyár csak három létezett:
CMUoTán Krassöban, Nagybányán, és Vas megyében gr.
Batthyány uradalmában , mellyek azonban az elsőn Uvtl
csak aprólékos míToket; gyertyatartókat, gombokat stb
készítettek. A beszterce mdletti, szomofaiokl és poracsi
rézhámor csak lemezeket szolgáltatott
Nagyobb számmal voltak a Tasmflgyárak. Nevezetes
a hradeU, ISlOben a st^jerhoniak mintájára emelt, vasmA és
fegyvergyár. Nagy reményektől biztatva állttott fel 1794-
ben egy társaság acélgyárt n maránji erdőkben; de a re-
ménydc csaltak: néhány év múlva a gyár megakadt, a
hrtyén csak vashámor maradt. OntStt vasmtveket a bog-
sányi gyár készít, mdly azonkivU konyhaedényeket in
szolgáltat. Bzeken klvill számos vashámorok léteznek a
bánya kerilletekbra ; egyed&l Gőmör megyében 49 « mely-
lyek kSzt a gr Andrásyél igen Jelesek; ezdc összesen mint-
egy 100,000 mázsát szolgáltatnak stb. — MéKók végre az
ércmfikészitők közt említésre a pesti, budai stb harangön-
tők és bronzgyártó Soyka Mátyás, ki kicsinyben, de szép
bronzműveket készített Pesten, s nálunk e kor végéig
egyetlen volt ezen iparágban. Sodrony , ezttst Pesten
és Pozsonyban , réz GÖInicbányán és Besztercén , vas
Temesváron stb készíttetik ^).
1) L. eiekrAI a gyárak- ét kézmifttaról Soifartaer és Demláa
atalistikáit ; — Skerlee: Deieripüo ete. — Kvnite Topogr.
sao
^ t
A TároBi mesterségeket s kézadhreket illetAleg» senki
sem íiDgja ugyan tagadhatni aioknak gyanvnlttt; de ax
is igaz» liogy ezen haladás kevés Tárosnak tnii^oniOiatA;
azon arányban pedig egynek san, meUyben Pestnek. B
Táros mindinicább kOzép pon^Tá lőn a nemzeti iparnak , s
bár mindenben nem tette is még nélkUOzhetOvé Bécset, solí-
féle kézmüben kielégitette már az ország nagy részét, mik
az előtt Bécsből szálUtattak. P. o. bútorok, kalapok stb e
kor Tégén épen oUy jók készflltek már Pesten , mint Bécs-
ben s oUy mennjTiségben, hogy íQlSsl^ TOlt TOlna a Bécs-
bőli szálUtás. Az 1792diki számítás szerint, miként íőnebb
dőadám , kalmárokkal egytttt összesen mintegy 905 céhbeli
kézmftTes létezett. Az 1807diki összeírás pedig a kalmá-
rokkal egyfitt már 1416 céhbeU mestert, 3472 legényt és
974 inast mutat elő. Megkímélem olvaséimat a részletes
főlszámiálástól , csak azt jegyzem m^ , hogy ezek közt
egyedfll a mesterek száma mintegy ezerre megy, mi a íö-
nebbi évben még nem tőn nyolc százat ; kftlőn kézmű pedig,
szakra nézve, 1807ben mintegy 110 létezett, s kezdőik
közt már oUyanok is , kik a kBUSldihez szokott Anyásabb
Ízlést is kielégíthetek. Még szembeszökőbb a kézmfivesek
szaporodása 1807 után : az 183$diki összeirás szerint 143
szakban 2332 kézmftres mester létezett
A kereskedés élénkülése mellett, egyik Í5 oka volt
a mesterségek gyarapodásának a céhek szabályozása. Jé-
zseftiek e céheket eltörlő rendelménye a többiekkel vissza-
házatott ugyan I790ben; de n. Leopold nem sokára meg-
újította mind azon törvényeket, mellydt a céhek vlssza-
BeMlL — CtaploTles : Ardii? és OMiUt v. Vmg. — Tmi. OylUi.
Idbb kdtet«lt.
3S1
élései ellen régiebb Időkben alkottattak. Ferenc pedig
1805ben egéaten AI céhszaMUyokat alkotott. Igaz ugyan ,
hogy még ezek sem Tálának mindig képesek a szftkkelilfl-
ségnek minden concnrrentiát kizárni törekrő tttkos fogásait
és cseleit meggátolni; de ez a tSrrény- és helyhatéságok
gondosb figyelete mellett e korban sem olly átalános » sem
oUy hatékony akadály nem toU már , hogy az Ipar gyara-
podásának nagyobb gátokat Tethetett TOlna. Bünd a mel-
lett Is igen kívánatos > hogy ezen, a kOzépkor bélyegét
▼Iselő, természeténél fogra szllkkebldségre h9il6 s azéit
abból soha ki nem vetkezhetA intézet eltSrlesztessék.
A KERESKEDÉS TÖRTÉNETE.
E kor , mellyben Európa kereskedése olly nevezetes ,
egész országokat megrázkódtató crisiseken ment volt ke-
resztfll , honunk kereskedésében is korszakot alkotott. Egye-
bek kOzt kttlSnOsen három körfilménjmek volt arra állandó
8 elhatározó hatása. Az első : a közlekedésnek megkOny-
nyitése az ország kfilSn vidékein épített száraz és vizi
utak által; a második a manufaktúrák és gyárak némi emel-
kedése és tSkéletesbedése, minél fogva tSbb cikkek, mely-
lydc eddig egészen passiv kereskedés tárgyal voltak , már
benn készíttettek, s ha nem mindenben pótiák Is az ország
szttkségeit, a bevitelt kevesbítek, a nyereséget nagyobb!-
Iák; a harmadik végre, mi kereskedésünket általánosan
élénUté, azon engedmények voltak, mellyekkel a Jó király
a hamdncadi sorompókat egynémlben tágítván , kereskedé-
sünknek szabadabb mozgást engedett Ezekhez kapcsol-
1\
332
hatni még azC is, hogy mióta II. Jtesef az elssigetelési
rendszert felálUtotta , s ennek következtéhen az osztrák tar-
tományokhan sok gyárak emelkedtek , azóta nyers ter-
mesztményeink néhányai iránt mind inkáhh slIrfidOtt a kér-
dezősködés. Voltak ugyan ezeken UtíU még más körfil-
mények is , mellyek kereskedésünknek e kor némelly ré-
szeiben kiilOntts élénkséget adának ; de ezek , minthogy
egyedül az Európát felültetett háborúk következményei voi-
tak» csak néhány évekre s némelly cikkelyekre hátának.
Azonban még is ezen háborús idők Juttaták a magyar ter-
mesztményeket a TÜág kereskedésbe. De lássuk e körül-
ményeket egyenként.
Kereskedési utaink e korszak alatt általán Téve igen
megfavittattak s néhány ^al is szaporittattak. Pesttől , ke-
reskedésünk közép poncától, sugárokként vonulnak szét az
ország külön részeire kereskedési utahik. Igaz ugyan\
hogy azok Pestnek határival nagy részben megszűnnek Jók
lenni ; de nagy nyereség volt már az is , hogy legfőbb utunk,
melly Pesttől Komáromon, Győrön, Mosonyon, és Sopro-
nyon keresztül Osztrákországba von&l általán véve meg-
lehetős áUapotba helyeztetett. A többi íő Atak: Kassán,
Epeijesen , Lőcsén és Késmárkon keresztül Gácsországba;
Pesttől Debrecenen , vagy Szegeden és Temesváron keresz-
tül Erdélybe ; Szegeden , Eszéken , Újvidéken , Zimonyon ált
Törökországba; Nagy Kanizsán ált Horvátországba, s Ká-
rolyvároson keresztül a tengerpartokra; Székes Fehérváron
keresztül Sti^erországba , Triestbe — nem voltak ugyan még
mind és mindenütt kUavltva; sőt némellyek,p. o. Pestről
Debrecenbe és Szegedre s innét Temesvárra és Zimonyba ,
helylyel helylyel a legtürelmesb utazónak kedélyét is löl-
ingerlék ; de még is a legtöbb vonalokban több gond fordit-
323
tátott vtainkra. miat eddig; néhol pedig, kivAlt a felső
Tidékes, aiok már igen Jó luurba is állíttattak. Igj Árra
negye a század elctién nagjr költséggel Jó átat készítte-
tett kebelén ált CSácsországba ; a hg Kohárytól készít-
tetett, Mnránytól Szepes megyéig títő kereskedési át,
már azért is méltó emUtteüd, mirel kevés költséggel lio-
zatott létre : Igyelmesekké tétetvén t i. a jobliágyak az
abból eredő hasznokra, a mnnka nagy részét ingyen tet-
ték. Követésre méltó példákat adának továbbá az átké-
szitésben : Arad , Temes , Fehérvár , Veszprim , Szepes ,
CMmOr , Sáros , Abaid stb megyék , mellyek e kor alatt
kivált a ÍO utakat igen Jó karba helyezték ^). KitOnő-
leg megérdemli itt az említést a Ludovicea út, mellyet a
Ferenc csatorna! részvényes társaság Károlyvárostól Fia-
méig építtetett. Mintán t. i. mind a m. Károly mind IL
Józseftől épített s nevöket viselő kereskedési utak még
mindig nagy nehézségekkel volnának összekapcsolva , s az
ohiUtás, a tengerpartokat Magyarországgal kényelmesb At
által kötni össze, mindinkább nyilatkoznék, a nevezett tár-
saság 1803ban b. Ynkassovich igazgatása alatt megkezdeté
a nagy munkát ; mi azonban a háborúk s politicai esemé*
nyéktől félbeszakasztatván , csak 1812ben vitetett tökéle-
tességre. Ezen szép és költséges úttal , melly egyike ko-
runk nagyszerű teremtményeinek, három mellék ág kap-
csoltatott össze, mellyeknek kettcje azt a vidék neveze-
zetesb helyeivel ,'^harmadika Buccarival köti össze ^).
1) SeMlas: Zeitedurlfl 1002. 2, 280. SefaftrUer: SUtitl.
3) Csaplovies : Arehl^ 1 , 123. 8eli?artii«r 1 , 432.
^V
J_ 1>:..^— — '?"± ^ 'T Í ' - *** ^ ■S-^ ^ ^" '^':*' 1 ' ■ l ü — I I i i i^M|»i^rt«^
814
ÚJ Tijd «tat, aellyaek e kor adott tételest, ketUü
üUkat elő hommk 8 oOyait, adly MgyBágira s kereske-
déil kMzoaira niiideB eddigieket nestte félfii fcalad. Bgjfk
8 ]ie?eseCe8li a Fermc-csdtonui, Bács Megyében, laelly
MODoatomegtAl Földrárig 14 % ■érfSIdDyi vonalkaB a Da-
nát a 1l82átal (teszekSti. E caatoma, melly ax ateó wm-
gyaronzági kereskedésnek egészen AI» u eiőbkinél 47
niérlSIddel rÖTídeU s Mztosabb utat nyitott, egy részvényes
Uúrsaságtól 1793 kezdett épittetni 8 ISOlben elkésiiaTén,
a következő évben megnyittatott B tiz 51 szélességű s
4—5 öl mélységfi csatomán á legnagyobb dnnai hj^k ts
Járhatnak ; 1813ban egy 9960 mázsával terhelt hi^é minden
nehézség nélkU ment nitM, keresztil. Milly hasznára váK
kereskedésünknek e csatorna ndnd a só- és épiletOnak a
Tisza és Maros erdős vidékéről, a gabnának és bánya-
termékeknek a temesl bánságból , végre a törökországi árok-
nak Zimonyból Pestre szállításában, eléggé kitftnik abból,
hogy megnyitásától kezdve 1818ig 10,723 terhes , és 4937
fires tudó aszott ri^ta keresztfil; amazoknak terhe összesen
áUott 18,102,338 mérfi gabnából , 679,089 akó borból
3,195,226 mázsa sóból , 51,346 mázsa ércből , 1,598,789
mázsa fából, 1,035,039 mázsa dohány-, bőr-, gnbacs-, kő-
szénből stb, összesen 17,964,266 mázsából ^). Nan kevés
lUMznára válandott kereskedésiinknek azon csatorna is, melly
a század el^én Bécstől Sopronyon és Győrön keresztil
a Danáig terveztetett , de a manka háború - gondok által
félbeszakasztatván , csak a határszélekig vitetett — To-
í
í) L. Mrebben Csaplovies : Arolü? i. ésGeailde ▼.üag. 1. Sehrarí-
ner : Siatist mát. kiad. 1 , 431. Seliediw: ZdlMluria 1804. 5 >
124.
325
Tábliá MM csekély hasznot haitoU a SüOeroniággali ke-
reskedésbeii a Mura folyamnak, 1814— 181 7dikig Téghex
vitt azaliályozáoa , mi által nem csak a vidék megmente-
tett a kiöntésektől , hanem a tíz! út is megkOnnyitte-
ieu 8 mintegy 9000 öUel megrOviditteteit ^). A Szává-
nak 8]ii mérfSldOn által vitt szabályozása pedig azt a
hasznot adá, hogy azóta a nagyobb hiúék is Ruguizáig
úszhatnak » mellyekrdl az előtt már Sziszeknél kisebbekre
kellett a terhet rakni ^). Hasznossá válandott a Kolpa sza-
bályozása is Brédig« mit a Ferenc csatornái társaság 1800-
ban lenrezett ; de különféle okokliól a Ludovicea száraz út
építésével váltott fel ^). — Azon tervek pedig » mellyek a
Danának a Tiszával Pesttől Szolnokig és Pesttől Szegedig
•
összekapcsolását tárgyazák» s mellyek elsőjének Ballá
Antid Pest megyei » másikának Vedres István Szeged vá-
rosi , mérnökök valának szerzői ; emez részvétlenség , amaz
lehefleaség miatt (a mérésekből kitűnt hogy Pest , és
Szolnok közt nagy hegyhát emelkedik) nem létesíUtek ^).
Utaink mellett a hiyözás és fuvarozás is megjavítta-
tott Emezt iUetőleg az ország kttlön vidékein létező jó fa-
varosokat ^) mellőzve » csak a Ludovicea úton s a Pest és
Bécs közt jé karba álUtott fuvarozást emelem ki. A hiué-
zásra nézve pedig igen hasznos lőn a komáromi 1807ben,
kivált Csép Zsigmond buzgabna által alaUtott hajökánnentő
\) Ciaplofies : Arehi? 1 , 107.
2) K. Vrwu, Polit Gmeteb. f. 4. ttstorr. Brbl. 10 , 132.
3) ScbfartMT 1 , 432. Sehsaios : Zeitedirift 1 , 125.
4) Vsiret Ittfáa Tina • Ihma kttsti Csatoraárói irt mmik. Stegtá
ÍS05.
6) L. béftbbtn Omploviet: OnOlde 2, 112. köT.
társaság, melly Pesten , Mosonyban , Báján, fifmostorste-
gen és TSrOk-Becsén álUCott figrriTaségekeí , s tSbb ie&-
dfi hajókon ssállitásokat is tesz a Dnán u egész misá-
gon keresztül. — Hálával említendő végre Ferenc királynak
azon rendelete, mi szerint a közlekedés könnyítésére nem
csak a posták annyira megszaporittattak , hogy már min-
den, csak kissé nevezetes város is hir ollyannal, hanem
1804ben sfirgSny (Diligence) is áUittatott fel a kereskedés fS
átain. —
Törvényhozásunk e korszak alatt kOlönös tárgyául
tftzte ki figyelmének a honi koeskedést , s hár a fiennállé
rendszert s politicát meg nem váltóztathatá , enndc szelle-
mét még is sokban megszelidité s többféle engedményt
eszközle ki annak elömozditásánL Az 1790ki kereskedési
választmány munkálatai nem tárgyaltattak ugyan a háborás
körülmények miatt igen rövid országgyűléseken ; de még is
mindenikében , s nagyobb nyíltsággal és elhatározottsággal,
mint valaha, szóba hozatott a kereskedés Ugye s kOvetri-
tetett a nemzet megsértett Joga. Az ^, ml szerint Ma-
gyarországnak mint szabad, az örökös német tartomá-
nyoktól független országnak tökéletes Joga van a szabad
kereskedésre , s minél fogva a vámszabályozás egyedíU a
törvényhozáshoz tartozik, mindinkább határozottabban U-
fttJezteték és sürgettetek. Ferenc, az atyai Indulata király,
U a háborúk súlyos korában annyi tanúságait vévé Ma-
gyarország fttjedelme iránti hő ragaszkodásának, s az aka-
ratnak, az ország tdietsége szerint arányosan részesUni
az összes monarchia terheinek viselésében, átlátta alatt-
valói kérelmének Jogosságát , s bár a fennálló , mélyen gyö-
kerező s azért rászkodtatások nélkül hirtelen meg nem vál-
lostatható rendszert nem töriötte is el, azt legalább szeli-
3a7
4ttelte 8 olly emgeámimjekei adott kereskedteiliikiiek , mely-
lyek ait egynémibeB kOmiyitették s tágították.
A Bépek tSrtéieto tániuiQa, kogy a keroskedés, bár
■Oly kedvexAk egréblráat kOrUméByei, hitel BékU virág-
wtín nem enelkedketlk. Náluk tSbb más okok kSzt a tOr-
▼énykeiéo laaaiuága s a váltó törvény hiánya nem enge-
dek ait erilki lábra állani, miből az ngy is csekély kereske-
désre számtalan bátramaradás és kár háromlott E tárgyrM,
miként fOnebb hallók , intézkedett ngyan már tönrényhozá-
snnk, a klTOnati — anszzngalis — pSrritelt honunkban is
megáUapitrán. Ez által azonban még korán sem Tálának
dháritra a hitelt, klTált a kiilkereskedésben elOlő akadá-
lyok. Bfiért az 1790ki kereskedési Tálasztmány Is indi^
fányba hozta a Táltó tnnrénynek honnnkbani megállapitár
sát, s azt, kSrBlményeinkhez alkalmazva, ki is dolgozta
munkálataiban. A legközelebbi I792diki országgyiUés te-
hát addig is, nrig ez iránt mindenkit kötelező törvény alkot-
tatnék, a kormány előteijesztésére azt határozá a 17dik
CBrrénycikkelyben , hogy mind azok , kik kereskedési szer-
ződéseket kötvén, magokat a német örökös tartományok
váltótörvényének alávetik , vagy a Hzetést bizonyos he-
lyen az örökös tartományokban tenni Ígérik , vagy ngyan
azon, a valtótörvényszék alá tartozó országok kereskedői-
vd társaságba lépnek, mind pedig azok, kik csak egysze-
rű kölcsönt vettek, si^át törvényszékökrőli lemondással s
az idegennek elismerésével, azon törvényszék bírósága előtt
tartozzanak megállani , mellyet a szerződésben kikötöttek ;
a honi hatóságok pedig az iUy törvényszékektől mondott
Ítéletet végre h^ltani kötelesek , mennyire t. i. az elitélt fél
magát szabadon kötelezte s a honi törvények szerint a har-
madik Joga meg nem sértetik. Ellenben Ígéri a fölség hogy
S28
nig luuMUdó TittA tSnréiiy sáluk is flUálIkal, a ktlonságf
luümárok flnOtt, kik a lieCétt itt teui igérik, ragj Tala-
■^7 nagyv tSnrénTBxék ali Tetik nagokat, ai aidött
Uaoadott Ítéletet a aéaet halteágok által léteeitendL
Még tObbet töa kereskedéettsk igyébea ai 1802diki
onzággyttléa , mdlylieB a néaet tartomáiiyokkali Tiszonyak
íSUMtt kérdés élénk Titatkoiásoknak lőn tárgya. E gyiUés-
re oUy szándékkal Jelent meg as ország rendéinek nagy
része » hogy a királyt nyomasztó körillményeiben , mellyek-
ke a francia forradalom által Jutott UtelhetAkép segitendik
s a hadi segélyt tárgyszó Uvánatit teUesitaidik; de csak
azon feltétel alatt » hogy engedékenységokért > meUyel az
országra terhet raknak, engedékenységet ujetjenAf oly-
lyant» melly az országot boldogítsa, az ipar és kereskedés
szabadságát megaiUa , biztosítsa. B fBltételnek a kormány
részérőli elfogadásán , mit a szükség silrgetett , senU sem
kételkedett Bredeckynek a kereskedésről írt mnnki^
nyilTán megmatatá , hogy a kincstár a magyar kereskedés
szabadságából sokkal tObb hasznot Tárhat, mint a sorom-
pókból. Az amiensí békekötés után pedig reá szorulni lát-
szók a kormány a kimutatott linancforrásra^ Bűért a föl-
tételnek a kormánytóli dWdgadása oUy bizonyosnak látszók
s annak a királyi Uyánatok eUenébeni fOláUitandása oUy
valami elvégzett dolog toU , hogy az az dsO UésdLben in-
kább Önmagától feltétetett, mint nyilTán s egyenesen ki-
mondatott. Azonban a fOUrásból, mellyben a kir. klvána-
tok megígértetnek, a lOltétel egyenes kiftjezését a magyar,
formákhoz ragaszkodó gyOngeséget használni todott JegyzO
még is kihagy á a iuUározatlan szavak áradozása kOsOtt,
s a lényeg elenyészett az üres forma alatt. Megróvták
ugyan némellyek a fOIirat fogalmazását, határozottan kité-
M9
tetni ÜTáiiTáii a ziradékot, de siker ttélMU: a nagyoMi
rétt m^lepetre toU,8 azUlettenaég és bevett szokás eUen-
▼eCésel által anazokaak szaTai aiwál inkább elnyomattak,
minthogy volt is némi határozatlan említés a nemzet ebbéli
sérelmének onroslásáról. A kormány e szerint INtételeC-
lenill nyeré a íSUratban ^) kivánatának teUesitését Később
ébredt fBl az elmolasztás bánata ; s néhányan nem által-
lottak az Ígéret teUesitésének megnehezítésére tOrekedni.
De hasztalan; a kereskedés szabadsága ez attal kivlTat^
lannl maradt
De a méltányos király, ki e ílUiratban lUonnan oliy
ftnyes pékU^át Tette Magyarország hft ragaszkodásának,
minden vigasztalása nélkU a reménynek még sem bocsálá
el az ország rendelt M egkérdé ezeknek a kereskedés tár-
gyábani klyánataikat Mire a rendek választmányt szakasz-
tanak ki kebelökbOl a tárgynak szorosb megvizsgálására.
B választmány azon oldaláról foga íQl a magyar kereske*
dést, mellyrAl az részint az örökös tartományok jogaitól s
befolyásától függ , részint az országnak azokkaU barátsá-
gos egyezkedése és a királynak szabad rendelkezése alá
tartozik. Tehát Magyarországnak a többi örökös tartomá-
nyokkJdl szoros kapcsolatát s viszonyait , az azokból elvál-
hatlanoi eredő kölcsönös hasznokat és károkat s az összes
monarchia statosgazdasági szfikségeit és kívánatit tAzte ki
vezérdviU a választmány. Kihalgatta az továbbá a ne-
vezetesb városok kereskedőinek , nevezetesen a pestlek ,
bodaiak , pozsonyiak s fdiérváriak véleményfát. A tizenkét
pmt, mellyben e választmány nézeteit, javaslatit s kívánatit
dőadá , azon egyben központosai , hogy mintán Magyaror-
1) Aeift Coiüt 1002.. p. 17.
330
BiágMk a többi OrOkte tartományok iránti Tisionyossága
8 a kölcaSntts fentartási kötelesség a magyar kereskedés
UTánatit már magától is eléggé korlátoaza , nem csak Bfa-
gyarorsság szüksége s fennáUbatása » hanem a tSbbi Ör6-
kOs tartományok jaya is sürgeti a magyar kereskedés fU-
ssabadiiását; minél fogra a termesztmény éknek mind e tar-
tományokba » mind a külországokba kiTitele sem a barmbt-
cadok s osztrák vámok által ne nehezítessék » sem egyéb
tilalmak által ne korlátoltassék. A íSlirás ^), melly ezen
munkálatok elTd szerint készíttetett, lényegében nem mást,
mint azon kérelmet foglaUa magában , hogy a magyar ke-
reskedés nem annybra a sokszoros törrények és Igazság
szerint, mint az ^ész monarchiának kétségtelen hasznára,
a gyarmati kénytetés alól , mdlybe a ha r m i ncad s Támrend.
szer áUal szoríttatott , íölmentessék.
B íSlirásra adott válasznak *) tartalma lényegében
kOTetkezö : a gabna szabad kivitele szárazon és vízen meg-
engedtetik , mig azt a statos Java , háborá vagy szűk ter-
més nem tUtancUa; a barom kivitele azonban most a hábo-
rúbani nagy emésztés miatt meg nem engedtetik ; a bornak
az éjszaki országokba kivitele iránt a király az íUetA kül-
hatalmakkal kOtendö kereskedési szerződéseknél kelló ft-
gy elemmel leend; a többi akadályok, harmincad, vám stb
iránt tanácskozások fognak tartatnL
Nem tagadhatni ngyan , hogy ezen engedmények néari
könnyítésére valánák kereskedésünknek; de azt korán sem
segítették annybra, mennyire talán első tekintetre látszik.
Megengedtetik ngyan a gabnáaak és bornak szabad Uvite-
1) AeU CoMii. 1802. 1. lOa
2} U. o. 1. 196.
331
le; de meg nem liatározUUott , milly áron njiOtattk ezen
engedély » az az: mennyi vám fizetendő a szaliad kivitel
mellett? S mi általán véve a rendek ablieli kérelmét illeti,
lu)g7 a kereskedés minden gátok és Tisszaélések alól (qoi-
bosris tmpedímentis , et almsilias) fOlszaliaditassék : igen
határozatlan választ adnak a Ur. leirat eme szavai: »JM-
előtt pedig ezen fontos kereskedési tárgyról további tanács-
kozás tartathassék , előlegesen az ország rendelnek hatá-
rozottabb és részletességekre teijedő kívánatit akaija érteni
ő felsége, azután adandó bővebb kegyelmes válaszát". S
valóban egészen hiává lőn a remény , mellyet eleinte a fOld
gyflmSlcseinek vizén és szárazon szabad kivitele geijesz-
tett Mert, miként a bécsi udvari hirlap 1802diki július 24ről
irt : „minden lehető kétségnek elmellőzésére , melly a Ma-
gyarországban kegyelmesen fölszabadított gabnaUvitelre
nézve támadhatnék , ő felsége s^át legfelsőbb kézirata által
oUy módon méltóztatott e kivitelt meghatározni , hogy : 1.
a gabonakivitel Magyarországból szárazon csak ott enged*
tetik meg, hol ezen ország idegen tartománynyal, minő
Törökország, (melijrnek azonban gabnára nincs szüksége),
közvetlen határos. 2. Hogy ezen kivitel vizén egyeddl a
Magyarországhoz tartozó tengeri réveken ált engedtetik
meg , és csak a szokott vámok lefizetése mellett 3. Hogy
ezen gabnaUvitel íölszabaditásánál a nemzetire (auf das
Nationale) semmi tekintet se legyen, azért e fölött vizs-
gálatok se tartassanak". Azért mon^^ák a raidek az 1807-
dlU országgyiUésről decemb. 2kán költ felírásokban ^):
tMogj ezen engedély semnd hasznára sem volt kereskedé-
slnknek , mert a kivételek és záradékok által (meUyek
I) AeU Coaii. 1807. 1. 406.
as2
t. i: az eBgedéiyekliet kápcsoltatUk) a kereakeddkiek arra
való szttkaögea bitomágot jmb iá, hogy ayaaioa keradw-
désbe fogjanak; sM» a tegkdtdébb m*tt iddk péUUUa aie-
riat, azokat aggodalom- s léleleake ctftf » minthogy az
I802diU az. Jakab haTinak Isdjén kOlt kir. leirat is Mzo*
nytQa, hogy az áltai a kalmárok elég bátoraágba nem he-
lyeztetnének ; aöt az egy máa, ngyan azon év éo hénap
Mkán kSlt kir. leyél áKal kilSnféle módoaitáaokkal meg-
változtatott ; és a gabnávali kereskedés a külországokba az
éta épen nem gyarapAlt'\
Az ISOMiki, alig egy hónapig tartott országgyOlésen
éjomutt sOtgették a rendek a kereskedés fSlszabatttásál
•az ország nádorának benytUtott eUMeidttztésben. — ,»A
porosz háború ntán» — igy szól a kérdem — melly nagy
részben Magyarország erejével s JégyveréTel viseltetett,
az ország kereskedése, nevezetesen a Sleziával «z6tt bor-
kereskedés, a cseh vászonkereskedés aűatt feláldoztatott
.... CMU»orsságban a hegyaUai bonal az azelAtt vkágzó
kereskedésnek igen nagy akadályok vettettek elébe
Ámbár országimk fHggetlen, még is adnt gyarmata tekin-
tetik a tObbi Arökte tartományoknak Az ország keres-
kedése, az osztrák kereskedésnek alávettetvén , idegenek
által kezdtetik. — Midőn a magyar teimeszünények szabad
kivitdéről van szó, nem pirálnak álUtani, hogy ezen enge-
dély a mat^ járóknak nem adathatik, mert az által sokat
viesztenének 4a osztrákok; müftn még is, ha Mgyesek a
tartományok, kereskedésOkben nem lehet egy oUaliság , az
sngedélydL egyénid mértékben osztandók'\ KönyOrdgnek
végre: „hogy helyveAUván az Óh^ftott béke, 4 felsége az
országot gyarmatt állásából flUszabaditani méltóztassék''.
3S3
De fldvel a gT^és Bem sokára feloszlott, e kérelemnek ez
itta! sikere nem Tott.
Az 1807dikl országgsrfilésen folytatták a rendek az
1802lien félkeszakasztott vitatkozásokat a kereskedés flUStt
Bgy nagy érdekű fOUratban kimeritőleg taglaUák az or-
szágnak a német tartományok iránti viszonyálian elidege-
nithetlen jogait a szabad kereskedésre, s ezt sürgetre kö-
vetdik mind az igazság s a nemzetek kSzti szabad egyez-
kedésnek, mind az ország, söt az egész monarchia statas-
gazdasági javának tekintetéből. A királyi leirat ^) azon-
ban nem felelt meg a rendek ktvánatának , azt a monarchia
rendszerével meg nem egyezhetőnek áUitrán, s a flUtéte-
leknél , meliyeket még az 1802diki országg]rfilésbAl be-
ayiUtott fOliratra kSlt válaszában kifejtett, szigorúan meg-
maradván , ezek szerint kivánta a törvényjavaslatokat ^) is
módosíttatni ; mik szerint végre a kOvetkezők állapíttattak
meg tOrvényill: 1. Hogy azon ároktól, meUyeknek a kttl-
fSIdrőli bevitele nincs megtiltva , az osztrák tartományokon
keresztfli szállítások alkalmával ezentnl semmi átviteli vám
se fizettessék, az átvámokat kivéve; a harmincad pedig a
magyarországi, e végre rendelt állomásokon szedessék.
3. A magyar ámk kivitelénél a fogyasztéki adónak tfistént
lefizetése helyett , mi eddig az eladás előtt ndn^fárt az oszt-
rák határszéleken történt , ezután az eladásig elegendő ke-
zesség adathassék. 8. A gabnának klUfOldre szálUtása iránt
megállapittaték : a) hogy a kivitel súlyos okok nélkül meg
ne tiltassék; b) a kivitelben Magyarországra nézve azon
ehrek tartatnak meg, mellyek a többi örökös tartományo-
1) AeU Comit 1S07. p. 181. és Opl»io Subdep. Coa. 1827.1.7.
2) Aeto Coait. 1807. 471.
SS4
kai is siahályoszák ; c).azoB esettieii , ha a komáay a
gabnakiyitelt megtUtani szándékozik , ddbb a auigjrar íOka-
töságok is neghaligattassanak ; d) az essito, vagy is Utí-
leli, űt' és réTTámokon UtIíí a szálUtók semmi más adó-
zásra se szorittassanak. 4. A borkivitel iránt rendeltetek:
hogy az a nem rég adott engedmény szerint az osztrák tar-
tományokba s azokon keresztiil Tizen is tétethessék (eddig
csak Bécsig lehete a Dunán szállítani, onnan szekéren
kelte tovább vitetni), a nélkill.hogy az átmenetben osztrák
bort is kényszerittetnének a magokéval szállítani a magyar
kereskedők. A Itogyasztéki adónak lefizetése helyetti ke-
zesség vagy zálog az eladás előtt az illető hivataloknál a
borkereskedésben is elvállaltassék.
1807 óta ismételve sürgették az ország rendéi az 1802ki
jnl. 15kén kőit felirat értelmébói a kereskedésnek íQlszaba-
ditását BOután pedig « kormány a legutolsó ISSfiki sept
lOkén kőit feliratra adott válaszában oda nyilatkozott, hogy
a beltermesztmények kivitelére adott engedélyek, a Tám-
adónak több tárgyakra nézve leszállítása és a magyar ten-
geri révek visszaadása által az ország kereskedésének
emeléséről atyailag gondoskodott; s a kérdés megfttftésébe
részletesen nem bocsátkozván , a rendszeres munkálatokra
utasította a rendeket: az 1827ki cikk által választmány ala-
kíttatott az 179ft rendszeres munkálatok áltnézésére , s hol
szilkség kívánná , a kor és körfilmények állása szerint teen-
dő módosításokra. Rffielőtt azonban az e választmány által
az országgyiUésnek benyiütott , ez által pedig a kormány-
nak orvoslás eszközlése miatt elibe teijesztendő pontokat,
*
s illetőleg törvényjavaslatokat emUteném , szükséges a ma-
gyar k^eskedést illető rendszert , mennyiben az a II Jó-
335
zsef atólsö, I788ki Timszabályozáfla Ma yáltozást szenve-
ded, előadnom.
Az elvek , mellyek szerint a magyar kereskedés mind
a kfilfSld-, mind az OrOkte tartományokkal! viszonyában I.
Ferenc király trónra léptéig szabályozva volt , ezen atyai
indnlatú király hosszú, jótékony kormánya alatt nagy rész-
ben megváltoztak : bár , miként az országgyűlési feliratok-
ból látók , nem teUesíttetett is egész teijedelmében az or-
szág kivánata: gyarmati állásából ez még is fOlszabadtt-
tatott* azon koronkénti engedmények s rendeletek által,
mellyek részben a íOliratok következtében , részben máskor
adattak.
Nem célom itt részletesen előadni mind azon igen szá-
mos királyi és kamrai rendelményeket , mellyek által az
I788ki és evvel sokban megegyező I795ki vám és bármin-
cadszabályok kttlönféleképen módosíttattak. Ezek vgy is az
emiitett években alkotott alapszabályokat csak egyes keze-
lési módokban változtatván meg, egyenként figyelemre mél-
tóbb fordolatot nem okoztak kereskedésünkben. TeUntsiik
tehát azon eredeményt , mellyet e rendelmények összesen
előhoztak , az állapatot t. i., mellybe általok kereskedésünk e
kor végéig tétetett.
ML először a külországokkal folytatott kereskedésün-
ketilleti: í9 elve ennek, valamint a német tartományokra, agy
Magyarországra nézve is : agy igazgatni vámok által a
kereskedést , hogy a nyers anyagok bevitele könnyítessék ,
az élelmi szereké nehezítessék , a mükészitményeké , meny-
nyire lehet , terheltessék ; ellenben mind a termesztmények ,
mind más iparcikkek kivitele minden módon, Magyaror-
szágra nézve azonban annyira könnyítessék , mennyire a
német örökös tartományok java engedheti. Egyes rendel-
336
menyeket, küMMtoen Bük a gataa- és liorfcereskedést » a
kfil áraknak as SrSkOs tartományokon fetozabailitott átvite-
lét tárgyazzák , már f?fnebb , ai I807ki orssággyttlésről
szólván , dtedtam. Kiilkereskedésflnk mindai más részd-
s tárgyaiban, mind abe-» mind UTitelt teUntre, ugyan azon
elvek által határoztatott meg, mellyék a német örSkte tarto-
mányok kUkereskedését szabályozták ; a magyar vám minden
tételei és rAvatai egészen egyolők voltak a német tarto-
mányok váméival. Némelly dkkelyek ngyan vagy egészen
megtiltva » vagy igen nagy vámmal voltak terhelve a kilke-
reskedésben ; de ezekben a német tartományok sem birtak
nagyobb kedvezménjrnyel.
Nevezetesen : kiüországokból bebozátni egyenesen til-
tattak a kSvetkező cikkek : kUországban nyomtatott egybá-
zi kSnyvek (breviárium, missale, antiphonale) és zsidö val-
lásos könyvek; só, fehér arcfesték, festékes gyümölcs,
durrand arany s ezilst, rézlökalapkák (Knpferziindbiltchen
^j chinahéj, lluminel, és erdei biborbogár (cochenille). Aki-
vitelben pedig tiltvák : selyemgubacs , arany s ezüst nyer-
sen. KUönSs engedmény Uvántaték a kOvetkezök bevitdé-
re: ö vas és angol lemez, gyógyszer csak a hatóságok
engedelmével ; moldva , gSrSg és oláh betAk csak a közOn-
séges kamra engedelmével , ugy salétrom és lőpor. Kivinni
pedig engedély nélkfil tilos : fegyvert, salétromot A keres-
kedésből kizárt cikkek , mellyeket csak szabad levél és W
száztóli vám mellett hozhatni bekBlröl kővetkezők: gy^pot-
mftvek, ón, irón, könyvnyomtató betfik, sör, chocolade,
ágy- és letakarok , esztergályos mtvek , vast némelly festé-
kek , tűzoltó vizpuskák , halcsont , divatáruk , fiveg , kesz-
tydsmú, harang , arany, és ezttst sodrony paszománt és
zsinór, kalap és más ruhanemű, rézmi, kepder és lenmű,
8S7
szines papir , löpor » higaDykészitiuény , selyemmfl , esipke.
spanyoMasz , cserép- és kőedény, gyapjAszÖTet » óra,
különféle borok, ónmflvek ^) Minden egyéb árok szabad
(árgyai a kereskedésnek.
1824lg számos és nevezetes magyar cikkek méd fe-
lett nagy vámmal rovattak meg , midőn külországba vitet-
tek; egy , azon évi aug. 5kén és 1828ki aprO. Skán költ ki-
rályi rendelmény által azonban azoknak vániJa sokkal alább
szállíttatott. E cikkek némellyike nevezetesb s a vámleszálli-
tás nagyobb fordolatot okozott, mintsem itt mellőzbessem.
A boijubőr vánga (mázsájától) 27 ftrol 6 ft 45 krra ; az
OkOrbőré (darabjától) 1 ít ISkrról 27 krra; tebenbőré 1 fról
15 krra; nyúlbőré 30 krról 1 krra ; Jnbbőré (mázsájától) 14 íl
SO krról 3 ít 37 krra; mézé 1 ft 36 krról 4 krra; viaszé
5 ftról 25 krra ; gerebenyezett kenderé 6 ftról 5 krra ; lené
7 ftrM 6 krra; csorgnbacsé (köblétől) 1 ft 12 krról 18 krra;
hamnzsiré (mázsájától) 1 ft 12 krról 18 krra; dohányé
12 ftról 20 krra; gyapjúé 16 ftról 1 ftra stb. stb. száUitta-
tott le. 2) E cikkekkeU kereskedésünk, mi 1824ig a vá-
mok nagysága miatt egyedül az örökös tartományokra volt
szorítva , megkönnyülvén , az említett év óta a külországok-
ra is mindinkább kezdett kiteijedni. Mi pedig a helyet , hol
a vámoltatás történt , illeti ebben is nagy könnyebbségére
volt külkereskedésünknek azon rendelmény , mi szerint kül-
országból hozott áruikat a bel főállomásokon is megvámol-
tathaQák kalmáraink. ^) Ennek pedig következése lön az is.
1) Ofliüo Snbdep. Cows. 1827. (Mik , 7<lik s Sdik tábU.
2) U. 0. Oik tábla.
3) L. esti f áaokst egyenkint Allgeaeiner Zoli - Tariir fttr 4. ttt-
torr. KiOserstaat. V^en 1835.
22
338
hogy Biként a német SrOkSs t JurlonáDjri » ngy a magyar
kalmárok átritelre la kiadkatták a kttlröl kozott ámikat » mtt
aaelött» mig a fogyaaztéU adó a kUálIomásokoa yala leie-
eadő, nem tehettek. Ebhöl látható, hogy kereBkedésOnk
gyarmati állásából , mi alatt fél szásadik nySgOtt , Ferenc
királynak méltányossága által nagy részhen íOlszahadIttatott.
Kevesebb kedyező változás tOrtént a vám s harmincad
rendszert illetőleg Magyarországnak a német OrSkOs tarto-
mányokkal! kereskedési viszonyában. M^ bár vgyanazon
rendszer » ugyanazon osztrák vámegyesUet (Ostrerreichi-
scher ZoU-Verein) alá tartozott honnnk is a kttlk^reskedés
tekintetében , melly alá a tObM SrOkOs tartományok ; de a
régt vámvonalak által e korban is elválasztva maradt honunk
a tSbM OrSkSs tartományoktól , A kereskedésünket e rész-
ről érdeklő szabályok a következők valának : mindm ter-
mesztményt vagy mOkeszitményt akár a be- , akár a kivitel-
ben tetszésére magyar, vagy német vámállomáson har-
adncadoltathatott meg ugyan a kalmár, de a kivitdi vám
ugyanazon cikkelynél is igen kttlönbőzStt a bevitelitőL A
beviteli vámok , egyes cikkelyeket kivéve , mellyeknek vá-
ma luabb rendeimények által leszállittatott , 1829ig az I795ki
vámszabályok szerint szedettek ; az előbb enditett érhea ki-
bocsátott általános váa^egyzékben azonban ismét többféle
cikkelyekre kisebb vám róvatik. Azon cikkektől , mdlyek e
vánijegyzékben elő nem fordulnak, a kfiUSldi vám fele ren-
deltetik megvétetni A kivitelnél a magyar királyi harmincad
ug]ranazon vángegyzékek szerint egészen megegyez a be-
viteli, vagy is német tartományi essitovámmal ; de a fo-
gyasztéki vám sokkal nagyobb minden cikknél , nddőn Ma-
gyarországból Austriába ; mint midőn innét hozzánk szálUtr
339
Útik; ezen felül pedig a legtöbb és épen legnevezetesb
magjar cikkek, nddőn kivitettek, 1829-ig még más tartomi-
nyi és rárosi vámokkal is, amazoknál sokkal nagyobbakkal,
rArattak meg. Ezen , már magokban is terhes vámok az ál-
tal még károsabbak lőnek a magyar kereskedésre, mivel
csaknem minden tartományban kttlSnbözÖk s nagy rész-
ben ismereUenek voltak. Egy 1829ki oct. Skán kSlt ren-
delmény által azonban ezek is eltörültettek, s helyettök
sokkal kisebb fogyasztéU s kárpótlási adó, St andischer
Bntschádigungs-Aufschlag cim alatt, kezde szedet-
ni; evvel tehát ma is meghaüuUa az őszes kiviteli vám
a német tartományokból behozott ugyanazon cikkek vá-
mát. >)
Az átviteli vám , melly régtől fogva egyenlő volt mind
a magyar, mind.német örökös tartományokra nézve, 181%
évi ^ámjegyzék által nem csak nevezetesen leszállitta-
tott , hanem vaita a kereskedésnek nagy könnyítésére azon
kedvező változtatás is tétetett, nd szerint a különböző vo-
nalok szerinti vámkttlönbség kiegyenlittetett, s a tengerpar-
tokról behozott árok az átviteli vámtól egészen fölszaba-
dittattak.
így találván az 1827ki kereskedési választmány a vám
s harmincadrendszer állapatát, véleményét a következőkben
fedezte U:
1. A kfilországokkali kereskedés iránt továbbá Is fen-
tartandónak lá^a a német örökös tartományokkali vám-
egyesületet , mivel , ha Magyarország külkereskedése egé-
8Z» íölszabadittatnék, annyira elárasztanák a külföldi ámk
az országot, hogy az mfiiparának mostani állapatában s a
1) Opinio Depot. 1827. 13d. és 14iUk tábU.
2) U, 0. lOdik tábla.
1%
340
gyanutf árak nagy fog3ra8sti8a és a ktlomágokbaB a
iMgyar legnereieteBb dkkekre Tetett sagy Timok aeUett,
kasoiiértékfl árakat kiUSUie an siálUduitfáii , veaiteflég-
keii naradna. Miért csak amiyini kiváiUa íétexaliadtttatii
a magyar kilkereakedést, aiemiyke az a miyeltaóggel és
Bépesedéasel emelkedréB , a kOlánik keriteléiiek arányátaa,
a beltemeaxtméDyek kMtelét s eladását Uztosttha^. B
végre a kttvetkexö engedményeket lád^ szükségesnek meg*
nyerni a kormánytól: a) Mintán számos dkkek a tMttíi
tilalom alM felszaliadituttak , sokaknak Táma pedig leszál-
Uttatott, e kedrező rendszer tOTáliliá is folytatandó; né-
meUy dkkdyeknek pedig még most is magas váaga le-
száUitandó; illyenek: réz, Tas, festék, Mr, szanr, hamn-
ükTt gJ'^Vi^* borkő stíl ^).
h) A TriestMl, TSgy akár konnét a német tartomá-
ny<Al>a beritt áraknak adandó kedyesményriL Magyaror-
szágra is kiteijesztessenek.
c) Ámbár a kiUfSldi, Avstriába yiendó gabnának és
baromnak yáma 1824ben a magyaréboz képest kétszerez-
teCett; mivel azonban e termesztményeink a bi^or gabná-
yal és tOrSk barommal ezen tartományok kedvező fekvése
ndatt alig állba^fák ki a concorrenüát, e cikkek váma még
alacsonyabbra száUittassék.
d) Hogy a magyar kereskedő a kilkereskedésnek nűn-
den viszonyaiban egyenlő jogokkal biijon a német tartomá-
nyiakkal.
2. A többi őrőkős tartományokkaU kereskedési viszo-
nyokat illetőleg : mintán a német íDgyasztéki vámok a leg-
több s legnevezelesb , kivált ipari cikkeknél Jóval nagyob-
1) Opioio Depat Com. 1S27. lOáik tábla.
341
bak a magyar hanníncadnál , némelly nevezeCesb magyar
termesztmények pedig , például : gabna , bor , barom a Bé-
oMi tartományokban igen nagy Támokkal rovatnak meg,
flrfg ellenben az osztrák basonló cikkek p. o. bor, Magyar-
országba igen csekély yámmal szállittatbatik : ezen, egyik
legnagyobb sérelme kereskedésünknek ő felségéUH onro-
soltassék. EzenkiTttl még eszktfzlendő:
a) Hogy azon kedvezmény, mi szerint az osztrák kal-
márok ánükat a külföldre, vagy magyar vásárokra nye-
részkedés miatt száUitrán , a vámot csak az eladottaktól ,
▼isszatértökben (aof Losong) fizetik meg , a magyar ámkra
is kiteijesztessék , akár a kiUfSldre , akár az SrSkOs tarto-
mányokba szállittatnak.
b) Valamint az osztrák tartományokba vitt s már meg-
vámolt kttlárúk, midőn azokból ismét Magyarországba ho-
zatnak, semmi vámmal sem rovatnak meg: agy szttkséges,
kogy megszüntetvén a még II. József alatt divatba jött,
ttgy nevezett denatoralisatiói különbség , a kttlíöldi Magyar-
országba hozott s már megbarmincadolt cikkelyek tőliink
is szabadon vitethessenek ki a többi örökös tartományokba.
c) Némelly , kereskedésfinket nehezitö , vámkezelési
módok, minők a szabadmeneti levélnek Bécsben h9i(m és
költséges szerzése, a kötelesség az ámkat, bár milly
nagy tömegflek, a harmincad s vámhivatalra vinni, a szo-
kás, nd szerint az áruk nem csak az első vámállomáson
megnézetnek s mázsáttatnak , hanem Bécsben is , mi nagy
Idő- s költség vesztegetéssel van összekapcsolva stb, meg-
Bzintessenek.
Ezek tdiát , a kereskedési választmány nézete szerint,
az akadályok , mellyek még kereskedésünket mind a külföld-
del , mind a többi örökös tartományokkali viszonyában ne-
ia»!S^ T^^ett tei^**'* T. »ty«^ ^^1 W****^^
*--*: C^ * 'ttS-' «»*^
^**í «.tt8«i -^^
1) !>. O*"^'
348
raacsot megszegő li^fót, minden angol árut, akár hol talál-
tatnék , psaliad martaléknak njrUv&nltott » s Franciaország és
szSvetséges statnsinak kikötőit minden Angolországből s
gyarmatairól jSyő hajók előtt bezáratta. Midőn pedig erre
Angelország a következő év elején visszatorlást hirdetett »
Napóleon még makacsahh háborút indított az angol keres-
kedés ellen , még keményebb parancsokat bocsáta ki ,
mellyeknél fogva nem csak az angol » vagy Angolországgal
közlekedő más nemzeti hi^óbt » hol lehete , elvétetni » hanem
minden gyarmati árut 50 száztóli. agy nevezett szárazföl-
di vámmal terheltetni rendelt. A negyedik, szerencsétlen
francia háború ntán 1809ben kötött bécsi békességben az
osztrák birodalom is kénytelen lön a szárazföldi rendszert
aláimL B békesség által minden adriai révek , Fiamét ki-
véve » melly az osztrák -.magyar kereskedésre kitttzeték,
Horvátország szávántali részével a francia birtokába estek.
Baropa a szárazföldi rendszer által az idegen égövek
termesztményeinek megszokott éldeletétől , a gyarmati árak
rendes útakoni beszállításától eltiltatván , alattomosan » a
flrancia légióktól el nem zárt utakon űzött csempészkedés
által törekvék enyhíteni a hallatlan zsarnokságot. így lőn
Magyarország közbejárója , Pest pedig fokhelye a gyarmati
árokkali kereskedésnek egész 1814ig. Gyapot, kávé, thee
illatos olidok, festék- és fűszerek s egyéb, az előtt Baro-
pába nagy részben az angoloktól szállított gyarmati ánilc,
eddig nálank nem ismert mennyiségben szállíttattak Zimo-
nyon , Orsován , Bródin keresztül Pestre , — mellynek kal-
márai az előbb nevezett helyeken ügyvivőségeket állítanak,
— onnét Bécsbe stb kttldetendők. Bz vetette meg részben
Pest gazdagságának alapját. Bzen tömérdek nyereséget
hajtó köz)»ejáró kereskedés mellett maga az ország is birt
,^«aAÚaÜ^^rilitf^H^^aM^A^lMMkM4ÍÍHiÉlfcM*««MU«^MMia^aArtitaMMMU^^
BéBi otty dkkelydftd, nellyek as dőtt stbite aagy rest-
ben Bás TÜigTésxdarai hozattak Bampáka , mbiők : doháay,
kaMuair, srasfi 8tb» Mik egési ideje alatt e rendszenek
a IáhiyoBiA angol concnrrentiától BegaeBtetTén , az azokat
(erhéld magas Tárnok s ezek ariatt mM fflStt felszOkOtt ár
mellett is igen nagy kdendöségre találtak egész Boropákan.
De mind ez tilnékeny Jelenet T^t kareskedéslnkben : a
francia óriás eleste s a szárazfSldi rendszer megszűnte ntán
régi folyásáka tért az eurépai kereskedés: a gyarmati
ámknak élénkebb szállítása honunkon ált megszűnt; az
említett beldkkélyek pedig az amerikai hasonnonidüíel, mód
flHOtt felcsigázott vámaink miatt, a versenyt ki nem állhat-
ván, ismét csak nagy részben az OrSkOs tartományokra
szoríttattak. -^ Említendő itt , hogy tengerparti kereskedé-
sank a liécsi békekötés ^) éta egyedil Finméra TCdt szőrit-
va s megnehezitre azon átmeneti vámok által, m^ek a
francia hatalom birtokába esett niyrországban valának ize-
tendők. Bfiatán azonban ezen elfoglalt tartomány a bitor-
lóktól viszavétetett , nem csak helyreáUott tengerpartank
kereskedése, hanem gyarapúU is, kivált a Fiaméban fel-
állított váltó tOrvény áldásai által , meilynek leglényegesb.
1) B nmöáéu Sdik poA^a iUy tartaUiá : ^ö MUgt a fraadak
esátsára és OlMzortBág királya iféri, kogy as oailrák U-
8 bet iIeU karMke^iaek FIzm kikötöz ált seaiü akadályokai
BOB Tatoaá á^ába, a aélkHI atoabaa, kofy tiea aaffeteéay
aa^ árakra, fagy kerMkeáésra kiteijaastaikaiaék. As ál-
MBtü fáau>k as ekkéal ki- s beritt árakra esekélyabbek
legyenak , mlot miaden aás a«Bsa(ekéire , as olassokat klfé-
▼e. Bgyébiráat a körttlBéayek katárosaniUák aeg, kogy aiat-
ítanak-e a többibe tsersMét által áten^ett réfekea as oszt-
rák kereskedásDOk néal kedvetések^S
345
a kereskedésre varázs erdvel ható kOTetkezménye toU a
hitel inegerősitése.
Ml már ható kereskedésünk nerezeCesh cikkelyeit rész-
letesen illeti : a szomszédhan viselt emésztA háborúk , azok-
nak szftntével pedig a Támrendszer korlátinak tágulása,
más részről pedig a termesztésben tett Javítások s előhala-
dás , és az osztrák gyárak emelkedésével silrftdö "kérdezös-
kOdés azoknak nagy részben tőlünk vett kellékei iránt álta-
lán véve nagyobbították a kivitelt. Nevezetesen :
A gabna kereskedésnek nagy kSnnyebbítésére vált
azon íSnebb említett engedmény, nd szerint a kiviteli s út-
vámon Uviil minden az előtt fizetendő adózások megszOn-
tettek , a fogyasztéU vám pedig nem, miként előbb , a ha-
társzéli vonalon, hanem az eladás ntán volt lefizetendő.
Nem szfintek meg ngyan még ez ntóbbik iránt a vámvona-
loknál minden nehézségek ; de ezen dkk még is mindenek
kSzt legkevesbbé terheltetett. A kivitel közép száma mint-
egy 2,500,000 mérttre emelkedett. KiUOnösen 1802ben az
Összes kivitel tőn 2,867,125 mérüt. EUeiAen ISieimn egye-
dfii az Srőkős tartományokba 2,966,952 mérfi , 18l7ben
2,140,548 mérfi, ISlSban 2,249,136 m. vitetett ki ; a többi
évekről fontokban találok a kivitt mennjriséget íö^egyezve,
— s hogy csak néhány évet említsek — 1819ben 167,118,862
Ant, 1824ben 140,093,696, 1827ben 173,573,470 font egye-
dfil az örökös tartományokba. Sokkal nagyobb arányban
nőtt a kivitel kfilíöldre , főleg az 1824diki vámleszállítás
óta. Addig t i. közép számmal mintegy 50,000 mázsát tőn
a kivitel, az említett évben pedig 119,222 mázsára szökött,
miről a következő évben 145,812 mázsára, 1826ban 185,203
mázsára emelkedett ^). Bzenkivttl lisztfii az örökös tartó-
1) Oploio SaNep. Comm. 1827. 24. és 3d. tábU.
346
aányoklMi kSiép sxám szerint nSntegj 50,000 » kttUSUhre
pedig 10,000 názsa YiteCett ki. Fö piacai ezen elsO nmgi
cikknek: T5r0k- Tag7 Új-Becse és Mosony. Becse azóta
kezdett e téUntetlien gyarapodni , iniMa a temesi Mnság
megnépesedTén , a termesztmény íSISslege szaporodott; e
kor közepén már egyike TOlt Boropa noTezetesb gabnapi-
acainak. Látogattaték számos magyar, osztrák, horvát,
s tengerparti gabnakereskedöktAI. Az innét dászott , 1000—
0000 mázsával terhelt hi^ók száma a liáromszázat , a mérü-
ké a milUét meghaladja. A Uvltd ISOSig innen tShh ágra
szakadt, nerezetesen a győri és mosonyi, a szisze, kár
rolyrárosi, laibachi és tengerparti Tonalokra. Az onlitett
értől kezdve pedig a Dana s Tisza köztf Ferenc-csatorna
a dimai átat mi^dnem ötven méríSIddd megrövidítvén, a
mosonyi vonalon központosult e gabnaszáUitás , kivált mig
a szárazföldi rendszer s a tengerpartolaiak a frandatéli el-
foglalása akadályozá a szálUtásokat Károlyvárosba. B kö-
rülmények megváltozta otán azonban, főleg mintán rész-
ben a Száva és Knlpa is szabály oztatott, gabna-kereske-
désttnk e vonala ismét énlénkebb lön. Nagy összeköttetés-
ben ánott Becse e kor elmétől kivált ISlOg, meUy Időszak
alatt legvirágzóbb volt e kereskedő város allapata , egyene-
sen Bécscsel , sőt a szárazföldi rendszer időében a külföld-
del is nem csak gabnakereskedésében, hanem a váltóBzletben
(Wechselgeschaft) is. A mondott évtől fogva M osray , melly-
nek közlekedését addig a harcok piacának közeUéte bátorta-
lanabbá tette, vivla ki a gabnakereskedési elsőséget, kivált
a német örökös tartományokra nézve, mellyekhezt közd-
sége miatt mi^dnem minden, azokba szánt gabna e város-
ban tétetett le. Az itt keresztül vitt gabna évenUnt körU-
beliU másfél mlUió mérflt tön; miből egyedfii Mosony
347
gyére ainlegy 350,000 inórii esik ; a többi Becséről » Bajá-
M stb sxállittaülí haiin , Tas és Yeszprim stb megyékbAI
pedig tengelyen. B két fő fekhelyen kivttl nevezetes gab-
napiacai vannak még Bikának , Szegednek , Nagy -Becske-
rdmek és Temesvárnak. A két ntólsó helyről a Böge csa-
tomán Jnt a gabna a Tiszára s erről a Danára. Bmlitendő
még gabnapiacairöl Nezider , mellynek idegenektől is meg-
látogatott hétf sokadalmain mintegy 200,000 méril gabna
kél el: továbbá Nagy -Szombat és Beszterce, mellyek a
fdső vidéki belkereskedésben szolgálnak fő piacaiul a gab-
Bának. A tengerparton kiszállított gabna Károlyváros rak-
táraiból, meddig, ha a vízállás engedi, a Száván és tal-
pán aszik, tengelyen hordatik el.
A szarvasmarha kereskedésben két körülmény , arra
lényegesen befolyó , érdemel e korszak alatt figyelmet Elő-
ször is az, hogy a marhatenyésztés állapata e korban ré-
szint az igen gyakran pasztító marhadög , részint más kö-
mimények miatt — mellyek közé , mint mondók , a juhá-
szatnak igen nagy kiteijesztése is számítandó — , megcsök-
kenvén, belföldi tenyésztésből a maithoz képest kevés hiO-
tatott ki az országból. B hiányt azonban eléggé helyreiité
Moldvának és Havasföldnek bősége a szarvas marhában.
Miért a német tartományokba kihj^tott marha nagy rész-
ken moldvai s havasföldi tenyésztés volt. De mind e mel-
lett is nem egyedttl szenvedő részt vett honnnk e kereske-
désben s a Moldvából Uhi^tott marha nem csnpán átviteli
Jószág volt reánk nézve. A behi^tott csordák nagy rész-
ben magyar birtokosoktól s haszonbérlőktől vétettek ált s
csak felhizlalások után higtattak ki a német földre. — A
máidk körfilmény , melly marhakereskedésitnket igen össze-
szoritá, azon vámszabály volt, minél fogva e cikknek a né-
ÉtaAÉiA
348
neC Orökte tarioaáayokoiii iltritde ritkás eBgedteCeCt meg,
Tagnr to inkább a nagy Tárnok által amiytra meggátolta-
tott, hogy, kiTált Bécset teUntre, mi^en egyedánuág
nyomta ezen ágát kereskeddattnkaek. A siáltttáa t L aza-
badékoa társaaágoktól késeltetek , mellyek a marbának
Tagy a tenyósztós helyén, Tagy a neTezeteab pesti, Tád,
aopronyi, nagy^kátai, vásárokon egyedil sxabának árt A
kiYitel idegen tartományokba nem TOlt ugyan egyenesen
dttltra, de annyira megnehesitTe , hogy kevésnek lehetett
kedve s bátorsága e b^ios és kétes sikert száUftásokra.
Innen van, hogy nüdön az OrOkSs tartományokban évenkint
mintegy 100—130,000 darab vitetett U, kUországokba , p.
0. 1816töl ISaSig, évenkint alig hi^tott ki 600 darab. Ai
1824diki vámszabály azraban, mdly a kiviteli vámot 2 ftról
10 krra szállttá s más akadályokat is elmozditott, e cikk-
nek is szabadabb utat n^^tott a kUfSldre. Miért 1823baB
rOgtttn 10,928, 182iben 10,146 , 1825ben 16,072, 1826baB
17,601 a következő évben pedig ismét wdkedve 18,819
darab hi^jtatott a kfiUSldre. Az Összes Uvitd azonban e mri-
lett nem nagyobbodott, mert mennyivel tObb biztatott kU-
Aldre, annyival esökkat az örOkSs tartományokba U-
szállitottak száma. Bz utébMak száma 1802ben még 168,600-
ra, 1816töl 1821ig kevéssel ment tilbbre 100,000nél; a kö-
vetkező hat évben pedig 1828ig két évet kivéve, mindig
alal volt a 100,000ren. — UlOnOsen Bécset és kOmyttét
I796ig a cs. Ur. mezöhegyesi pmuta látU A FMes és tái^
sa tOzsérház biztositéka alatt vágó maAávaL Bzen év-
tOl fogva pedig a bécsi mészáros céh igen kedvező fdtéte-
lek alatt kezelte e száUitást Azraban a magyarországi
marhatenyésztés csökkenését már igen érezni kezdé Bécs;
Si9
Ktt ritkán luűUCtak mir yasaszok a mariialiiis kiáaya s
■iádig nttvelradA drágulása iránt e fővárosluui ^).
A ssarraaauurluHizállitáanak csttlEkettéflét, Agy látszik »
a jnh te ser^te kézdé pMolni; ámbár ez ntöbbik cikket is
nagy részben a tOrOk tartouiányokbM hozta Magyarország.
Az 1827diki kereskedési Tálasztmány táblái szerint mind a
két dkkety éTenkéntt kivitele szemlátomást n0Tekedik»
ndnd az ArOkSs nünd a kfiltartómáayokra nézve. Nereae-
tesea: a kivitt Juhok száma 182Sig, az egy 1817diki éret ki-
vére, nüdőn a kivitel 200,000re hágott, kSzép szám sze-
rint csak 150,000et tön ; az előbbik évtől kezdve pedig mi»*
dig meghaladta a 250.000et, 1824ben pedig egésza 339,754-
re, 1835ben pedig 308,952re emelkedett. Hasonló eredmé-
nye volt a sertéskereskedésnek ; mellynek kiviteli számai
mi^dnem megegyeztek amazokéival. —
A borkereskedés 1807lg azon nagy nyomás alá volt
vetve , hogy hi^ön a Dunán csak a határszélig engedtetek
szállíttatni ; ha pedig innét a külfltldre vizén szállitás Iránt
nagy bi^al engedelmet nyert a kereskedő , tartozott mindig
bizonyos mennyiségfi osztrák bort is vinni magával ; azon
kivfil a fogyasztéki vámot mindjárt a határszélen kellett le-
tennie , még azon esetben is, ha egyenes szándéka volt bo-
rát a kfiUSldre szállitani. Annak bebizonyítása után , hogy
borát kiUfSldőn adta el , visszaadaték ugyan a letett ftn
gyasztéU adó, de ez mindig nagy bajjal járt és sokszor el-
maradt % Bza akadályon segített ugyan a nevezett évi
törvénykönyv 7dik dkke, a borokat h^ón az osztrák tar-
1) áola CoMtt. 1SQ2. I. lOö.
2) Opiaio SaUt^ ConiMre. 1827. 2. és 3dik tábla. Sekvartatr
SlsCiit 1, 227.
350
iományokon kérésztől is szabadon szállitani, s a fogyasz-
iéU Tám kész pénzül letétele helyett elégséges kezességet
adni engedvén. De azért még sok nehézség maradt fenn
mind az örökös mind a kiUtartományokha szállításnál; mik
közöl egyik , az igen magas vámok , nem csak a kül tarto-
mányokban , — mellyek az osztrák birodalomban még mindig
fennálló elszigetelési rendszer Tisszatorlásanl termesztmé'
nyeinkre , kivált borainkra a tilalommal felérő vámokat vé-
tenek , — hanem az örökös tartományokban is » hol a kilUte-
féle adózások, összevéve, minden akó bort 3 frttal, a to-
kiéi hordóját pedig 8 fttal terhelték. Ezen okból csökkent
ngyan az azelőtt Lengyel- s Poroszországba és Sléziába
olly igen élénk borszállítás ; de még is e tartomány<A va-
lának koninkban is a magyar bor fogyasztói. Az összes
kivitt mennyiség évenkint 250,000 akóra ment; mi, a ter-
més nagyságát tekintve, igen kevés. — A nagy vámok,
kivált a porosz határszéleken, hitelt ölő csempészkedést, mi
főleg Cseh- és Gácsország által tizetett , vont maga ntán.
A magyar bornak porosz Sléziába bevitele azóta kezdett nö-
vekedni , mióta ni. Fridrik Vilmos az egy akóért fizetendő
húsz tallémyi magas vámot tiz tallér- s néhány garasra szál-
litá le. Addig nu^dnem egyedfii francia és spanyol borok-
kal élt ez ország; az emiitett vámleszállitás azonban a
magyar kereskedőknek is megnyitotta a concnrrentiát. Bo-
roszló 179iben elfogyasztott 1089 akó magyar, 2069 akó
francia és 1261 akó spanyol bort 1803ban pedig már 3774
akó magyar bor fogyott el e városban. Innen látható,
mennyire csa^a meg magát financiai tekintetben is azon cn^
szag, melly magas vánuü által a versenyzést meggátoQa.
Poroszország 1794ben 20 tallémyi vám meUett a magyar
borokért bevett 11,780 tallért, 1803ban pedig tiz tallémyi
351
vám mellett 37,740 tallért ^). — A magyar borkereskedés
emelésére e korszak alatt többször alakultak össze társasá-
gok, de közölök egy sem Jatliatott erős lábra. Első volt,
mellyet dr. Fuker a század eledén iparkodott íölállitani ; de
elhalt az , mielőtt megszttletett volna. Nagyobb állandóság-
gal biztatott az , mellynek Schweickhard lovag, hg Brecen-
heim , Eszterházy Ferenc és Miklós grófok és Weckbecker
1804ben a kormány egyeztével vetek meg alapját. Ezen
,JM[agyar-éjszaki kereskedő egyesület" cimet
viselő társaságnak első céija volt az Oroszországban igen
kedvelt magyar boroknak ott keletet szerezni. A társaság
tizenkét évre s 500 Artnyi részvényekre volt tervezve; a
tőke 300,000 frtra állapíttatott. A király annak alakulását
elősegítendő , Gyürky torontáli főispánra bízta a hivatalos
felfigyelést. A pénzek beszedése s kiadása a bécsi kölcsön-
ös váltóbankra volt volna bízandó , s az flgyvivőség Bécs-
lien egy hiteles tőzsénre ruházandó. A társaság azonban
több okoknál fogva nem állapíthatta meg magát. A magyar
előítélettel viseltetett ezen egyestUet iránt már csak azért
is, mivel magyar címe mellett is Bécs tázeték ki közép
pontiánl; s e bizodalmatlanság a Bécs és Magyarország
közti kereskedési viszonyok akkori állapatában nem is volt
alaptalan. De már a kibocsátott programmá sem volt U-
elégitő : némi színét viselte az magán egy károssá válha-
tandó egyedámságnak ; ez s az a homályos határozatlan-
ság » mi a tervben, a részletek tekintetében uralkodók, nem
szerezhetett annak részvevőket ^). Némelly lépéseket azon-
1) Magáz, für Gesch. - SUt. a. Geogr. d. öMterr. Montr. 2, 407.
2) Götting. Magas, für Gesch. stb. 1, 50. Schedios: Zeitsehrift
6,267.
352
bán még is tőn e társaság; OnM»-» STéd- és Poroszoisság
poUÜcai Tiszonyal Igen kedTezők voltak reá néxre, s az ea-
gedaiények, mellyeket eceii orsságok konaáaTátU nyert,
más lielkttrAlMéayek kSzt virágzatra eoKÜk Tála borkeres-
kedésfinket A társasági lyazgat6ság t i. nem csak szaliad-
Ságot nyert a magyar boroknak a Poprádon és Yisztnláa
szállttására, haneai ezen Uszállitott borokra nézre az d-
Mngeni ámmegáUitás eltfirlesztését is Ueszkdzlé; más rész-
ről pedig a porosz, még min^ magas beviteli Tárnokai
hordójátéi csak 16 garasra szállitUtá. A STéd király már
előbb kedTezA íSltételek alatt engedte meg a magyar borok
boTitdét Mllly hasznot Tárhat Tála e társaság, ha megál-
lapodik, Oroszországból, láthatni abból, hogy hlTatalos
Tándegyzék szerint Sz. Pétenrárra 1804ben 1,900,000 rá-
belnyi (azaz, tObb mint három millió ftointnyi) bor Titetect
be ^). A Schweikhardtól Oroszországba tett próbaszálUtások
azonban még sem elégitek ki a reményeket; de az aka-
dályok leginkább physicaiak loTén , idÖTOI elmozditUthat-
tak TObm. Sikeresebb TOlt a STédországba tett Usérlet; mi
azonban a társaság elenyészte ntán nem folytatuték ^.
1807ben BerzoTlcy György fogta íél 4)ra az <{szaki bor-
kereskedés ilgyét s kedTenc eszméjének, az északi háfó-
zásnak megkezdésére példát ny^ftandó, a.Poprádon, I>a-
n^fecen és Visztnlán borszállítást tett Varsóba. De ezen a,
még szabályozatlan áton annyi akadályokra talált, hogy
kísérletét sem maga, sem más nem ismételte >). Mi kil«-
nOsen a tokiéi borkereskedést illeti : ezt nagy részben zsi-
1) G5ttizf. MafSB. 1, OS.
2) áeto Cmit. IS07. 1. OS.
3) Sehvartetr: Slatitt. 1, 430. CMrlo?iet: árehi?. 1, 118.
868
dók és rácok, ki¥fll5k a nüskolcf , késmirU, kassal és e-
peijesi kereskedők kezelték. Fő iránya e kereskedésnek,
Virorán, Bártfán, Késmárkon vonóit át Lengyelországba.
Ezen kereskedés az előtt leginkább bizomány (conunissio és
speditio) által kezeltetett; azonban, az Atban gyakran tett
hanristtások s több más nehézségek , kivált a hitel ingatag-
sága Lengyelországban , s az előbbi , még ingatagabb len-
gyel igazságszolgáltatás, az iUy nemfi szállításokat nu^d-
nem egészen megszfintették. Azóta divatozó kezeltetése mel-
lett pedig ezen kereskedésnek , nü szerint nagy részét ma-
gok a lengyel kereskedők viszik U , a magyarországiak pe-
dig, nüt kivisznek is, ritkán szállják az első lengyel állo-
másokon tál , e bor^ az északibb tartományokba szállításá-
nak nagy hasznát a lengyel, többnyire zsidó, kalmárok húz-
zák. Bzen az áton pedig a tokiéin Uvfll nagy mennyiségfl
egri, budai, ménesi, nagyváradi stb is juta lengyelek ke-
zébe , kik azt az orosz és porosz tartományokba szálllQák.
Nevezetes a tok^fteak Pesten s Pozsonyon ált szállítása
Bécsbe is. B korszak elején még szokásban volt kereske-
dőinknél a kfllámk szállítóit tokaji borral kUzetni; a Osze-
rek és divatámk nagy része rovatott le tokiéval. Miután a
porosz beviteli vámok leszálllttattak, e teimesztményfink e-
gyik fő rakhelye Boroszló lett, honnét az azután minden
irányban: Szászországba, Hamburgba stb ágazott el; ez
utóbbik helyről valand kevés szállíttatott Angolország-
ba is ^).
A gyapjú egyike azon cikkelyeknek , mik nem csak
az ország kereskedésének fő tárgyait teszik , hanem mely-
lyekre az SrőkOs tartományok gyárainak is Különösen nagy
1) CsaploTiet: áreliiT. 1, 373.
3M
8Sttk8ég5k vagyon. Ez az oka, miért a magyar gya|jákiTi-
tele egyedOl az ttrOkOs tartományokra szorittatott Midőn
e század elején kttikereskedők is kezdenék magokat gyap-
jsrásárainkon jelentgetni s az osztrákokkal a vételben con-
carrálni» a kiUkiviteU vám » mi U. József alatt még i Rhfrt
TOlt, 1802ig 12 frt^ krra emeltetett ^). Afidön pedig a szá-
razíOldi rendszer kffvetkeztélien a gyaidá ára mód fSlött fei-
azSlnrétt , e magas vám sem biztositliatta az osztrák gyára-
kat a kttUOldiek concorrentiája eUen , a kiviteli vám 1807-
ben mázs4{ától 16 Rhfrtra csigáztatott. E volt oka , miért
gyapjánkból, az európai kereskedésben nagy kelendősé-
ge meUeU is» 1832ig évenkint alig 100 mázsa vitetett a kai-
íQMre, míg az osztrák tartományokba tett szállítások 1802-
ben 124,814 » 1815tAl pedig 1821ig közép szám szerint 110
ezer mázsára mentek. A kttUOldre szállításnak növekedéséi
azonban 1824tdl fogva (ez évben 3400, 1825ben 6136,
1826ban 6802 mázsát tőn) nem csak a vámleszálUtás , ha-
nem jnhtenyésztésiink rendUvflli gyarapAlta s a gyapjú fl-
nomnlása is okozta. A kttlíOldre t.L csak a legfinomabb
gyapja vitetett , adtől 100-^150 p. flrtayi ár titán könnyeb-
ben megfizethető volt a nagy vám is. mint az aUastöl,
mellynek ára alig haladta meg kétszor a vámadót. Mind a
mellett is pedig , hogy gyapjúnk vitelében 1822 óta a kU-
löld is inkább concorrálni kezdett , az örökös tartományok-
ba tett szállítások is nevezetesen emelkedtek: mondám,
hogy 1821ig a kivitel közép száma 110,000 mázsát tőn, ez
évről már 135,606, 1822ről 137,192, 1823ról 142,513,
1824ről 173,504, 1825ről 163,286, 1826ról 162,535, 1827-
ről pedig 190,003 mázsát maUtnak elő a kereskedési táb-
1) AeU CoMil. 1802. I. 61. Sohfartiier: I, 223. i) aUU.
355
lik mind a mellett is, hogj a gyapjúézttvetek benn ia Jóval
nagjobb mennyiségben gyártattak. EbbM eléggé Utfinik,
hogy» bár — az 1802diki országgyfilési rendek véleménye
szerint — részben a juhtenyésztés csökkentése miatt, ne-
hogy t. i. mellette a szarvas marhatenyésztés elhanyagoltas-
sék 9 emeltetett is fel annjrira a gyapjú váma , a jnh ndnd a
mellett is mindig szaporodott s a gyapjókereskedés éven-
kint gyarapúlt.
A dohánynak kttiíSldre kivitele nem volt ugyan egyene-
sen eltiltva , de annyira megnehezítve a bécsi abaldó rend-
szabályai által , hogy egyesek alig állhatták ki vele a con-
correntiát Minden magányos , ki dohányt kttUlUdre szállí-
tani akart, azt csak az alialdötól eszkttzltttt szabad levél
mellett tehette ; mi nem csak a taksák s a néha hetekig hú-
zott várakoztatás miatt volt terhes , hanem azért is , mivel
illyenkor a vevőnek nevét is ki kellé nyilatkoztatni; minek
következtében az abaldó e vevóket többnyire magához ra-
gadá; mi annál is könnyebben sikerült neki, minthogy szál-
lításait semmi sem akadályozta. Továbbá, ha a szabad me-
neti levélen álló öszveg a harmincadi mérésen pontosan ki
nem tttött , a dohány letartóztatott ; nd még is e cikknél ,
mellynek súlyát száraz vagy nedves idö változta^a, igen
könnyen megtörtént. Az osztrák vámhivataloknak szabadsá-
gában állott a terhes kocsikat lerakatni s lyra fölmérni
s még a kötegeket is feloldani. Ha a kereskedő az útlevé-
len kiszabott országútról a mellék , talán jobb, ie szint oda
vivő útra tért, nem csak dohányát elveszte, hanem pénz-
l)eU büntetésre is szoríttatott. Az 1802ki felírásra 1807ben
érkezett kir. válasz ^) cMk igen tökéletlenül hárftá el ezen
1) AcU Conil. 1802. 1. Ő4. AcU Comit. 1807. I. 407.
8S6
akadályokat, egjedll azt ngedrés meg, kogy a kdlA M-
lerél eratán akámelly fiók dokáiiykhrataltöl is kéreOieaaök
a kanaad nap alatt Uadaaatií. Bffit esea khrAl még a iw-
dek kiTáiitak: kogy a kanaincadi aiérösek a ki^ókOD tétet-
aenek, az Atlevél takai^fa leazálttttaaaék , s annak értéke
károm kónapról, ndként eddig divatkan volt, katártalan,
Tagy csak kosazabb időre teijeszteaaék , meg nem enged-
tetett. Mind e mellett ia a szfikség, mit Európa e kor ele-
jén a Tirginiai dokány kimaradása miatt erezett s az
dUíor még igen csekély kiviteli vám (másfél kr. aUzsár
Ját^ a kiilíOldttn is nerezetessé tette a magyar dokány-
kereskedést ; az olasz , német birodalmi és németalíOldi
gyárak tSbbnyire magyar dobányt dolgoztak 151; s bár az
abaldó te^es erAvel fizté az egyedámsággal batáros mnnká-
taflt, 1790 táján egyedfii a tengerpartokon tSbb miUiö íM
folyt be e cikkelyért az országba. Ámbár pedig az angol-
^szakamerikai káború bevégezte s a kereskedési viszonyok
eligazodta ntán katalmas vetélytársa lén is e cikkelyfinknek
az amerikai dokány, olcsöbbsága s kfilOnOsen a bnmókészi-
tésre alkalmas volta miatt még is Uállandotta az awali con-
correnUát , ka egy bal inancfogás nem tOrténik , mi szerint
a statofljOvedelmek szaporítása a vámok fölemelésében ke-
restetvén , a dokány essiUlJa idOről időre mindig magasabb-
ra, végre pedig egészen 12 p. frtra emeltetett; ndnek az-
ntán a tUalomkoz hasonló hatása volt: a gyárak, nrik. eddig
magyar dokánynyal dolgoztak , az angolok által Amerikár
bél kezdek ellátni magokat. Azonban nem sokára bekövet-
kezett Európának a szárazíOldi rendszer általi elcsokása az
angol árak elől. Az olasz , német birodalmi stb gyárak is-
mét Magyarországra forditák szemeiket , de miután ennek
dohányát a magas vámok mód felett megdrágították , Olasz-
357
8 Németorax&g tíShh tartományai kormányaik által Is Oas-
tdnttztetrén, nagyobb mennyiségben keiAék e ciklLet ter-
meszteni; nü által dohányicereskedésfinií lielyre nem pótol-
ható kárt szenvedett. Később a dohánykereskedésnek mind
az abaldótól , mind a vámok részéről vetett akadályai nagy
részben megszftntek ngyan , — amaz a nyerészkedéssel fel-
hagyván , emezek pedig koronként 12 írtról 2, később 1 fo-
rintra, 1824b«i pedig 20 krra leszáUittatván : de sem az e-
lőbbi kedvező körülményeket » mikben a magyar dohány e-
gészen megállapíthatta volna magát az európai kereskedés-
ben , tObbé visszaidézni — » sem Olasz s Németországot do-
hány veteményeitől a miénk Javára megfosztani nem lehetett
Azonban mióta így a vám leszálUttatott , még is emelkedni
kezdett a dohánykereskedés és növekedni a kivitel , főleg
Olaszországba, ugy annyira, hogy a kivitt mennyiség, mi
a nagy vámok id^én alig ment 10,000 mázsára, 1818tól
fogva 40,000— 60,000re emelkedett ^). Ml pedig az abaldó-
nak B egyeseknek benn az országbani dohánykereskedését
illeti: századunk első tizedének vége felé, midőn Li. künn
a száraz föld elcsukása oUy keresetté tette e cikkelyt , a
zsidók nagy tftzzel fogták fel ez ágát kereskedésünknek,
mdlybe eddig nem elegyedtek. Egy messzeágazó társaságot
alkotának , meUy több vidékeken ágy annyira magához r»-
gadá az első kézbőK vételt, hogy a szittuéges mennyiség
beszerzése Iránt nem ritkán a császári abaldót is zavarba
ctKé, 8 kényszerité azt tőle magasabb áron vásáclanL lUy
nemft esetek többszöri előfordulta a dohány árát igen ma-
gasra csigázta , a nélkül , hogy a termesztő haszna növe-
kedett volna. A csász. abaldó e visszaélést azon elv flUál-
1) Opisio ntpmL Coniniere. 1827. 1. 20 éi 34{k Ubla.
U'MJ, ifti
— __>-- ■ ■ I r- " .-.--■■ ■*«^... ^ — • ... .i—.,...
358
Ittasa álUl törekvék orroslani, hogy a UncaCári szükség:
azontil soha se iiyerészkedöktAl Tásároltassék. Azért e-
nettetett a vám is oUy magasra, hogy egyesek, kJ nem tí-
hetrén , a szükséges memiylséget az ahaldó elől le ne fog-
lalhassák. Ezen intézkedés meggátolta ngyan a nyerészke-
dő zsidötársaság cseleit, s általán az egész dohánykereske-
désre Jó hatású leendett , ha egy részről a Tárnok oUy igen
fBl nem emeltetnek, más részről az abaldó tiszteinek Yissza-
élései a termesztőket nem zakla^ák. Azonlian a dohánynak
a gabnával együtt! drágulása s a beváltó tiszteknek több-
szőri csalásai arra bírták a csász. dohányigazgatást , hogy
ISlTben az eddigi beváltás mellett tisztei által, magány o-
sokkali szerződés ú^án is kezdé a szükséges mennyiséget
beszerezni. A kővetkező évben pedig a tisztek általi bevái-
tatással egészen felhagyván , a szállítást csődületmegnyltás
által a legjntalmasabban igánlkozónak engedé át. Ezen ren-
delet , miután a dohánynak vételét az abaldótól függetlenné
tette, megkőnnyfté ugyan a kivitelt; de annak az ország-
banl beszerzését végtelenül megnehezité az abaldó szállítói-
nak uzsoráskodása. Ezeknek a termesztőkőn is elkövetett
csalásai s önkényes árszabások azóta számtalan, a kor-
mánynak is benyigtott panaszokra adának okot , más egye-
seknek pedig annyira megnehezítek uzsorás cseleik s ala-
csony fogásaik által a vételt , hogy , ki hasonlókhoz foljra-
modnl nem akart , velők a concurrentiát ki nem állhatta ^ ).
Egy , az 1827dikl országgyűlési rendekhez küldött kir.
válasz^ által ezen csalók cselszö vényei megtiltatnak ugyan.
1) L. en6\ Deyák : Gesoh. Darstell. <l. ung. Tobak - Hand. von
1817 bis 1822.
ÁcU. Conit. 1S2H L 1301 és 1803.
S59
B azoknak , ka csínyeiket folytatnák , megbfintetéae az UletO
katóságokra bizatik : de alattomos fogásaikat , meUyekkel
a termesztöket zsaroUák, még ezen rendelmény sem képes
egészen kiirtani. — A bécsi dobányigazgatástöl évenUnt
kiszállított mennyiség mintegy 100—180 ezer mázsára me-
gyén. —
Nevezetesb cikkd még a kivitelnek : bőr, faggyú , ken-
der , gnl^acs , méz , kamuzsir. E tárgyak , mintbogy a kftl-
íSidre kJYitel 1824ig ragy egyenesen eltUtYa» vagy a tila-
lommal felérő Támok által nehezítve volt , egyedül az OrO-
kős tartományokba szállíttattak ; a kttlfOidre vitt mennyiség
ügyeimet sem érdemel; az említett évtől fogva azonban né-
meUyikének a külföldre szállítása is növekedett. Kttlőnősen
a nyers bőr kivitele egészen eltiltva volt , a kidolgozott pe-
dig a német örökös tartományokban nagy (4 pfrtnyi) vámmal
terheltetett, holott a beviteli vám igen csekély volt. *). A
kivitt mennyiség közép száma , mindenféle, ökör-, 16-, jnh-,
stb bőrt ide értve , köriilbeliil 500,000 darabot tőn % -
Kender e korszak végén már mintegy 40»000 má-
zsa szállíttatott U. Mi annál örvendetesb jelenés , mint-
hogy még az előbbi korszakban nevezetes mennyiségű
kendert kelle behozni a tengerpartra Bolognából és Fer-
raráMI a honi hi^ózás szfikségeire. Apatinban, Hód-
ságon és Filippován bizományosokat is tártának már an-
gol kereskedők , kik nem csak jó áron szedek ezeknek
számára e növényt , hanem jobb kezelésre is lanltálr a-
zokat , kiktől a kendert venni szokták. *)
1) AeU Conit. 1802. I. 60. 144.
2) Opfnio De|>. Comn. 1827. 2- ét Sdik tábla.
3) U. 0. 1. 26.
A ÍÉggjA és siajppaBj Igen aagas Tannal nem ter-
helteteU ngyu a kUdíOIdre Titdaél , csak 1 ft 30 kr.
ettdtót kellTéa flzetni; de oUj gyakran és Táraflannl,
ntnden előre tett figyelmeztetés nélkfil megtfltatott , kogy
aen rttkáa már a TégsA osztrák állomáson érte utol a
tilalom a szállítást; sakkor, természetes, elvesztegetni
kdle ánUát a kereskedőnek; mi okMl e kor végéig alig
vitetett néliány font a kfilfOIdre; I825től fogva azon-
ban igen kezde nevekedni a faggyá kivitele; ez évben t L
5534, á következőben »601 , 1837ben pedig 153,110
fent száDittatott idegen tartományokba. 1834tőU meddig
a kivitel 1000—6000 mázsát tőn, az őrőkős tartomá-
nyokba is igen növekedett a faggyá kivitele; az említett
évben t.L 13,374, a kővetkezőben 12,395, 1826ban
22,512, 1827ben pedig 20,952 mázsára hágott
A méz- és viaszkereskedés a magas kUfBldi vám
miatt 1824igcsakaz őrőkős tartományok határai közé
szorált iUvitete. évenUnt 5000 — 20»000 mázsa méz,
500 — 3000 má . sa viasz. — A gnbacs kivitelét „a gya-
kori és ingadozó tilalmak és korlátolások , mellyek nem
annyira a belgyá ik, ndnt a kö^ó iirttgye alatt Uzárö
szabadékot alattomos utakon eszkőzlőtt egyedámság se-
gedelmére történtek" ^), néha annyira megakadályozták,
hogy a természet ezen nagy becsfi adománya honn nem
ritkán a földön rothadni hagyaték , mivd a kfiUöldre ki-
vitel meggátoltatván , ára annyira leszállott , hogy a sze-
dés költségei is aUg kerAltek U. A Uvitd, mind e mel-
lett is az örökös tartományokba 100,000 — 180,000
köbölre ment.
1) áeU Coait. ICn \. 53.
361
A hamnKsIr, ndMl éTenUnt Osszesett 20,000 —
50,000 mázsa vitetett ki» az osztrák tartományokon ki-
Tfil leginkább Szászországba és Regensbargba szokott
szállíttatni. Az angol- francia háború s a szárazfSUIi
rendszer korában Amerikából be nem hozathatván , a ma-
gyar készítmény igen keresetté lön az európai kereske-
désben; ékkor állíttattak fel a legtObb hamozsirgyárak
honunkban. Kelendőségével azonban nOvekedtek a Idvi-
tel elébe vetett akadályok is, mik a más cikkelyeknél
fennállókat még avval is meghaladták , hogy csak az ud-
vari bankválasztmány szabadmeneti levele mellett volt
szabad tenni a kOlíOldre szállításokat; ezen útlevél U-
eszközlésére pedig legalább is hat hétnyi idO UvánUtottE
levelekkel a bécsi kereskedők nyerészkedéseket is szok-
tak volt fizni , a nevezett választmánytól megvásárolván,
és szállítóinknak minden mázsától flzetendO egy pftért ad-
ván eL Ezen Uvfil pedig a kOlíOldi essito 4 ítra emelte-
tett mázsi^ától. így tOrtént , hogy a szárazíSldi rend-
szer enyésztével a versenyt az ameriludval Id nem áU-
hatván , kfilföldre alig szállíttatott néhány mázsa ; mi-
nek következtében ttfbb költségesen emelt gyárak is el-
pusztultak.
Említésre méltók végre ható kereskedésOnk kOvet^
kező cikkei: gyttmOlcs, miből az OrOkOs tartományok-
ba a kor el^'én körttlbelfil egy , végén pedig tObb Ot mil-
lió fontnál ; a killfOldre pedig a kor elctíén mintegy 50 —
100 ezer, a végén már közép szám szerint 400,000
font szállíttatott. — T^j a szomszédokhoz évenUnt mint-
egy 200 — 400 ezer, kfilíSldre pedig 1824ig 2000 —
60,000, azután a vámok leszálUtUtván , 140 — 270
3C2
ezer feni viteteU. — Agyi-ioíl évenkijit Ösgzeeea 200 —
800 ezer; Uiiaö 200,000 — 1,000,000; oíaI miiideiifé-
le 500,000—2,700,000 font stb. stbJ) ssáUiUatott U
u országból. —
A boTiteU Kereskedés , egészben véve , kevés yálto-
«ást szenvedett Magyarország gyári s kéznili állapo-
ta ,. ndként ÍVnebb látók , Örvendetes haladásnak indult
ttgjran e korszak alatt ; de még korán sem emelkedett
annyira, hogy a nevezetesb cikkek bevitelében szembe-
tűnő különbséget okozott volna ; betndva a nép szaporo-
dását , ugyanazon eredmény áU elO a passiv kereskedés-
ben , meUyet a nmlt korszak alatt kimntactam. Némelly
cikkelyekben azonban mégis meglepő a fordulat , s a be-
vitelnek csökkenése a honi készítmény szaporodtának
következésében. P. o. kikészített bőr és bőrmfivek 1802-
ben 918,314 flért hozattak be az OrOkOs tartományok-
ból, 1816ban 516,856 font, mi kOrttlbeliil ngyan annyi
forintot vitt ki , mennyi a fOnebbi Oszveg ; 1 8 1 8tól kezdve
pedig 1827ig e beviteli Oszveg évenUnt csökkent, s né-
ha csaknem felényire. A divatáruk beviteli száma 1 818ig
mindig meghaladta a 150,000 forintot, ez évtől kezdve
mindig csökkenve 1827ig,aUg ment kOzép szám szerint
50,000 ftra. Szabó- és vargamfivek 1816 és 1817ben
UUOn tObbet kivittek 390,000 ftnál, azután pedig kO-
zép szám szerint mintegy 80,000 ftra ment a bevitel stb.
Némelly áruk bevitele pedig, mfnők égettbor, gyag{ik
8 gyftpot-mfivek , papir stb , a népesedés és fényűzés a-
rányában nOvekedett. Más áruk végre, főleg általán
1) Opiiifo Depiit. Comm. 1827. 2ik én 3ik tábla.
S63
Téve a gyarmatiak / a hármincadok változta s a sorom-
pók tágulása következtében kOzveÜenttl a kttlfOldröl kez-
denek beszálUttatni; például: kávé ^) 1823ig az osztrák
tartományokból közép . számmal mintegy 500,000 font
szállíttatott be, mi az említett évben (ba a sokszor idé-
zett kereskedési tábláknak hitelt adhatunk) 1015, 1825-
ben 99, 1827ben 110 fontra sttlyedt; a kttlíOld szál-
lításai pedig , mik 1816tól 18 23ig kOzép szám szerint
mintegy 500,000 fontot tónek, az ntóbbik évben 764,000-
re; 1627ben, addig évenUnt növekedve, 869,000
fontra emelkedtek. Hasonló eredményt mutat a cukor:
nüg az örökös tartományok bevitele , az egy milliót né-
ha százezrekkel meghaladó öszvegröl 1823ban 3272, a
következő években néhány száz fontra szállott : a kül-
földnek szállításai tetemcsen növekedtek ; a finomított cu-
kor bevitele ugyan e tekintetben is csökkent , de a cu-
korlíszté,mi 1816ban csak 134,000, 1820ban 500,000,
1822ben 880,000 fontot tön, azután köriUbelttl 1,500-
OOOre emelkedett. — A faoli^ 1823ig mintegy 70,000,
azontúl 5, — 7,000 font hozatott a szomszéd tartományok-
1) B dkk 1803ban a papirpéns eliörlestténére 50 pft fofyatztéki
Táanal terheltetett az osztrák állomásokon ; ez a^an megszün-
tetett ISOTben az 5dik törr. cikk által : a szárazrőld elcsnkása a-
latt azonban , ISOOtől kezd?e baét 84 pft SOkrnyl Támmal ter-
heltetett mázsája. Ezóta mint osztrák kereskedési cikk j5tt
Törökországból magyar földre , s Innen mint aeti? ára vitetett
ki. Ara e cikknek azon korban rendkifttli volt: lS04ben 200
—225 fton , I807bea 375 fton kelt mázs^a Pesten ; 1 J^OSban pe-
dif I aranyon^ ISOOben 14*10 pfloa kelt fontja ugyanott- L«
S€h?artner Statist. 1 , 422.
864
ból; ldUf?)ldrAl dlenben az évenkéiitt, latntegy 6 — 8
ssáxezer fontnyi lieTitel 1823iM kezdve aindfg teteae-
sen meghaladta a milliót 8tb'). De 1807töl kezdve álta-
lán véve tágnlt Magyaromágnak a kiilíBlddeli kOzveÜen
kereskedését s ámbár azon gyármAveket, mellyeket az
osztrák tartományok szolgáltathatnak a kttlfOldröl behoz-
ni folyton tilalmaztatott ; némelly cikkelyeknek azonban »
mellyeket az osztrák tartományok vagy nem elég mennyi-
ségben, vagy magok is a kttUOldrdl szállítottak » bevi-
tele kOnnyittetvén , a bécsi kalmároknak magyarország-
ra nézve ftzOtt egyedámskodása ^) nagy részben meg-
szOntetett
Az 1827ki kereskedési választmány általános mér-
legét is aiUa Magyarország' mind az OrOkOs tartományok-
kal, mind a kttliOlddel folytatott kereskedésének. E sze-
rint tiz év alatt» 1 816 — 1 826ig az OrSkSs tartományok-
kali kereskedésben , bár néhány év pasidvnmot adott » Osz-
szesen még is kerek számmal 35 milliót nyert volna Ma-
gyarország; ellenben a kilUOlddeii kereskedésben, min-
den év passivomot adván, Összesen 54 milliót vesztett;
minélfogva Magyarország összes kereskedésének eredmé-
nye e tiz év alatt 19 millió veszteséget tenne. B táblák
1) OfUio Depvt Couu 1827.
1) As ISOZdlk orsiágicTttléseB psnattkodntk a rendek — Aeta Co-
■dtior. 1. 110 — hogy, niatáB asános tiltott árut as örököt
tartoMiayok gy&rai élés «eaByiségbea aea siol^tathattak ,
a béeai kalmárok ollyaaokat külföldről beesempésféa , belföl-
di sysaáai ét tokkal drásábbaa , adat eltö kéxből Teani lehet
?aia , tolták a tta^^arokra.
385
axonbu , udként maga a kereskedési T&laaxtjniány Urn-
talta, oUy zavartak a (OkéleUenek, Kogj szerinttfk kOze-
litőleg sincs meghatározva a aagyar kereskedés és pénz-
forgás eredménye. Mivel pedig más , tOkéletesb adatokkal
maga e választmány sem birt, azon kérdést: nyereséget
ád-e vagy veszteséget a suigyar keresl^edés ? — meg nem
f^thette.
366
• •
• •
OTODIK SZAKASZ.
NÉHÁNY PILLANTÁS IPARUNK S KERES-
KEDÉSÜNK JELEN 8 JÖYÖ VISZONYAIRA.
Miként az elöbU ssakaszból UTfláglik, haxánkflai Jél
látták 8 érzették már az országnak ipar- a kereakedéalieni
hátramaradtát 8 annak kOTeCkézéaeit ; de némi , kivált a
mezei gazdaságban megkezdett javitásokat kivére, 1825
tá{áig a legjobb akarat mellett sem lelték fSl a mödot,
mellyel a haza e teUntetbeni áUapatán , függetlenttl a kö-
rülményektől , mellyeket ráltoztatniok nem lebete, se-
gitbetnének. Kivánataik fd tárgya , Titáik legóhi^jtottabb
céUa a kereskedés tökéletes szabadsága Tolt. Ettdl Tár-
ták az ország iparának fidAletét , etttl az éh^jtott eldba-
ladást az anyagi jólétben.
Igaz , hogy ez legrövidebb út, legbiztosabb eszkOz le-
endett a célra : a fennállö vámrendszer megváltoztatása »
a magyar és német tartományok kereskedési viszonyainak
méltányosb elintézése, hatalmas, rOgtön munkálkodó e-
meltyiUe leendett az ország anyagi érdekeinek korunkban.
367
inidöii a mindeii oldala tudásnak Európát fUlderltett suga-
rai honunkba is elhatának , s azok Tilágánál az ipar si^ál
er^'élidl is emelkedni , s az ország részben elkorhadt insti-
tutióinak szertelen halmazából hatalmasan fölvergödni kez-
de. S bizton állithatni , hogjr a kereskedési szabadság s
ennek következményei , párosulva a törvényhozás célsze-
rű intézkedéseivel , a váltótörvény , a polgári jogok tá-
gulása, némelly szttkkeblti s ennélfogva sértő szaliadité-*
kok eltörlesztése stb, Magyarország miveltségi állapatái
egészen megváltoztatták , s rövid idö alatt oUy haladást
eszközlöttek volna virágzatában • minőt talán a legmeré-
szebb remények sem tápláltak.
De midőn méltányosságot követelünk, óvakodnuk
kell , nehogy minmagunk sértsük meg azt. Kormányunk —
8 tagadha^uk-e ezt méltánytalanság nélkül? — atyai
indulattal fogta ált a viharok veszélyeiben tanisitott
tántorithatlan hüségü ország érdekeit. Századunkban tett,
többet , mint valaha , mindent , mit csak az összes mo-
narchia viszonyainál fogva tehete, annak boldogitására.
Hogy kereskedésünknek korlátlan szabadságot nem en-
gedett , kevesbbé , mint akármi egyéb, irathatik indulatá-
nak s akaratának rovására. Sokkal régibb, mélyebben
gyökerező a statusorganismus legkényesebb elemeibe ez
a századok folytában különféle körülmények- s esetektől
föltételezett rendszer és viszony, mintsem azt egyszer-
re és hirtelen, veszélyes rázkódtatása nélkül a többi,
szintúgy atyai ápolást követelő tartományoknak, a leg-
jobb akarat is megváltoztathatná. E volt oka , miért az
1827ki kereskedési választmány is általlátván az e tárgy-
báni rögtöni lUitások leheüenségét , a körülmények ked-
368
Teiöblire változtáig megtartandónak itélié az osztrák
egyesületet.
Más módokról kell vala tehái gondoskodni az or-
szág anyagi jólétének emelésére. De — yalUnk meg, 8
uűért tagadnék most, miután a vád nagy részben már
csak a história körébe tartozik ? — századunk harmadik
tizedéig sokan hasonlók valának az égből mannát Tárók-
hoz. Hiányzottá tetteró; az igények, kivánatok, kö-
vetelések ziga mellett Ti^mi kevés történt , illő egy nem-
zethez , melly ann]i életerőt rátett kebelében ! A nemes-
ség nagyobb része, melly a pénzerő birtokában volt, kel-
lőleg nem gondoskodott a hon ebbeli érdekeiről, s bár
egyesek törekvése minden dicséretre méltó, nem egye-
sCUt , hogy a szétágazó erőket központosítván , fedezné,
pótolná a miveltebb mezei gazdaság , gyárak stb hiányát
Csak panaszok hallattak , kivánatok ismételtettek ; — mi,
természetes , a haza állapatán gyökeresen nem segíthe-
tett. A gondos kormány egynémiben szelídítette a hirte-
len el nem törleszthető rendszernek szellemét , egynéndt
könnyebbített vámleszállitások stb. által. De a nemzet a-
karata , -^ mert nemzetnek csak akarnia kell f — elszán-
tan fogni a javításokhoz , s a régi munkátlanságból fel-
ocsúdva, tetterővel lépni a pályára, mellyen áUapatát,
mennyire egyéb fenálló viszonyai engedik , lUjá teremt-
heti , mind a mellett sem jelentkezék határozottabban.
Azonban a század szelleme nálunk is kivivta jogát.
Az az előkelő figyelem, mdly Európában, kivált a fran-
cia háborúk óta, az anyagi érdekek iránt fölébredett; az
emberi szellemnek az a rendUviili találékonysága a ter-
mészeti erők meghódoltatásában s elsiyátitásában » melly
369
korunkban a tér és idő . munka és eredmény viszonyai-
lian új arányt teremtett , s a munka nagy részét az em-
berről a természet meghódított erejére tolá; a poUticai
szabadsággal táguló korlátai a közlekedésnek , növekedé-
se a szellemi súrlódásnak , könnyebbűlése az eszmecseré*
nek s általán véve a szellemi közlekedésnek, oUy é*
lénkké s közönségessé lőnek a béke csöndében , hogy a-
zok honunkba is » az eddig miUdnem ismeretlenbe , elszi-
geteltbe, eUutának. E befolyásoknál az erő ébredése
mindinkább több egyes tünemények által kezde nyilatkoz-
ni. Még csak egyesülés hián3rzott , hogy tetté éljenek a
fcinedező eszmék.
Az 1825ki országg]rülés erre is alkalmat nyújtott
Ettől kezdődik az ország szebb életének korszaka , melff-
nek szemlélete már is annyi örömet nyújt a hazafi lelké-
nek azon hatalmas , minden oldalú , gyors előhatadtával
minden ágaiban a népszorgalomnak, s azon még szebb jö-
vendő biztos reményeivel , mellyekre a naponként lUat
szfilő, a virágzatnak Aj magvait elvető, vagy bimbóit
illesztő jelenkor jogosít.
A fenn emiitett befolyások éten országgyűlésen már
meglépőleg nyilatkoztak ; s a nemzet anyagi állapotát il-
lető jobb eszmék mindinkább teljédének , fcjlésökben se-
gittetve olly férfiak által , kikben a felvilágosult Európa
legmiveltebb nemzetei közt kif^'tett, sok oldalú tapasz-
talással érlelt s gazdagított szellemhez hő hazafiul ér-
zet s lángoló buzgalom szövetkezett.
Hiszem , hogy a közvéleményt f^'ezem ki , midőn e
nemes hazafiúi szellem képviselőjének , a hő keblú Szé-
chen]i István grófot nevezem, ki e tekintetben hasonlit-
2i
'- -. -*■ *, ■^- ," ■ • ,, >f ' . ."^-í-'
370
Iműaniil sokat mfrdt , mind tett és példa » mind lángész
átülte iratai által , mellyeknek céUa volt : az óaálomba me-
rilt nemzetet életre rázni í91 , figyelmessé tenni hátrama-
radtára » rágyat geijeszteni benne > a miveltség és ipar
41dásailMUi , mellyeket az birtokosának ad » Európa egyéb
népeinek példiuaként részesülni, s e végre panaszok s
kOvetdések helyébe önbizodalmat állítani , tetterőre , köz-
széliemre s egyesülésre Mmi a megoszlott nemzetet. E
nemes férfin fellépte óta több yirág fejlett ki nemzeti ipa-
runk mezéén, mint előtte egy század alatt Az eszmék,
mellyeket ellUnte, a példák, mellyeket nyigta, az egyesü-
letek , mellyeknek indító oka , alkotója , lelke volt , mind-
inkább eloszlatták az elfogultságot, balitéletet, szükkeb-
Iftséget, mik a nanzet nagy részét fogra tartották, ö
lelke lön a maga indította mozgalmaknak ; — a nemzet ,
tőle rábiratva , tenni akart — s akaratának már is , ed-
dig nem ismert haladás eredménye.
Iparunk jelen állapotát részleteiben előadni, őszin-
te megrallom, túl van erőm korlátain. De ez inkább Sta-
tistica tárgya lévén , nem is célom , ki csak az irányt ,
mellyet iparunk e korban vett, s a szellemet , melly azt ált-
lengi , fő ponUaiban akarom kiemelni , s általában itt
csak annyit mondani , menn]i e munka befejezésére szük-
séges.
Mi tehát először is mezei gazdaságunkat il-
lett: nem feledve, hogy a nemzett miveltség ágai ugy
annyira egjrmásra viszon]rálnak s kölcsönösen föltétele-
zik , emelik egymást , hogy ugyanazon részlet ok és o-
kozat egyszersmind ; minélfogva az ipar előhaladása oka-
inak vizsgálatánál az arra közvetlenül ható egyes befő-
371
lyások mellett , uündig az összes miveltség Ufcdlése s ha-
tása is szem előtt tartandó — : a mezei gazdaság kormik-
lianl haladásának legdúsabb kOvetkezésfl okai kOzé két-
ségentul elül sorozandók tOrrényhozásonknak a pörságot
fSldei s urával! kedTezőbb riszonyba állító rendeletei,
továbbá a mezei gazdaság gyarapítására alkotott egyestt-
ietek s intézetek , végre egyesek példáinak befolyása.
Az 183 Oki 4dik cikkely a jobbágynak szabad kOltO-
zési jogát tökéletesen biztosítván, azt rendelé, hogy:
„miután a jobbágytelki állomány javítására fordított mun-
kának illő bére a jobbágyoknak igazságos tukUdona, hogy
ezek akár ettől , akár a kOltOzés törvényes hasznaitól el
ne essenek , a földes ur siyitsági joga fentartatván , min-
den jobbágynak megengedtetik , hogy a telekbe tett költ-
ségeket s javításokat , a teleknek és Jobbágyi állomány-
nak haszonvételével egjrütt szabadon eladhassa". Bzen
eléggé nem becsülhető törvényrendeletekhez hozz^árult
azon, az iparra nézve nem kisebb fontosságú törvény , mi
szerint a jobbágjri legelő a földes úrétól , ha a jobbágy-
ság kiváiya , elkUlönöztetni , sőt , hogy a jobbágy szor-
galma nevelésére földét különválva és szabadon használ-
hassa , a nagyobb rés^ kívánságára minden egyes jobbágy
egész földbelí illetősége legelővel együtt egy tagban , vagy
ha ezt a helybeli körülmények nem engednék , legalább
dftlő szerint kihasíttalní rendeltetik. Mellőzve itt ezen s
más , a jobbágyságot illető , e korban alkotott törvények
áldásainak taglalatát , csak azt jegyzem meg : hogy e tör-
vények által elmozdítva vannak mezei gazdaságunk emd-
kedésének eddigi legnagyobb akadályai : az úri önkény ,
a haszonvétel s javítási munka és költség sigátságának
24*
— t-Tlif-MI
372
biloiijrUdaniága , és a fOldszerkezet Idányossága ; csak
eien atóbHk BegszflBtérel rálIk lehetővé , hogy földmi-
TdAnk as oUytOkéletten három-forgói. rendszert a Thaer-
forgöival , Tagy ennek kOrttlvények szerinti módositásá-
Tal felváltván s legd^iének javítására gondot fordítván ,
a Mtvútebh mezei gazdaságot valahára siyá^ává tegye.
Az egyesületek , mellyek eddig nálonk a mezei gaz-
daság eltaiozditására keletkeztek s mellyeket fSnehb elő-
soroltam » ndnd csekély kOrre terjedvén, egyes vidékre,
legflUebb pár megyére árasztották hasznaikat Olly egye-
sMlet , melly as egész ország szorgalmasb birtokosait ösz-
szekösse, mellyben az ugyanazon érdekek melletti törek-
vés az ügynek nagyobb erdvel eszkOzlendö gyarapítására
kOzpontosíttassék , mdly végre a belvetélkedés fBlébresz-
tése mellett honunkat a külfölddel is nagyobb érintésbe
állítsa , — iUy nagy hasznú egyesület alapításának dicső-
sége a sok érdemű gr. Széchenyi Istváné; ki az 1826-
U országgyiUés alatt Pozsonyban tartott lóverseny sike^
rflltentán, Bszterházy Mihály s Károlyi György gróíbk
s Wesselényi Miklós báróval egyesülve, egy Pálya fu-
tási társaságot alkotott, Andrásy György, Bszter-
házy Károly, Pcjachevich Péter grófok és Orcy Lőrinc
báró hozzá csatlakozása által nem sokára g]rarapAlandót.
Az egyesület, melly közvetlen céUáol a lótenyésztést
tűzte volt ki, 1827ben kezdette meg, az alapszabály
szerint, központosulás miatt mindig Pesten tartandá ver-
senyeit.
Még ugyanazon évben bővebben kif^tette terveit a
nemes gróf, számos hazafiak társaságában nemzett ca-
sinót állítván föl, mellyben a szétágazó erők közpon-
373
tosúlUanak s a nemzeti ipar tanácscsal és tettel illesztes-
sék az egjúti munkálkodásban. Első gyümölcse ezen e-
gyesületnek nem sokára kifejlett : a honi boíok ismerteté-
sét s ez által a tenyésztésnek és kereskedésnek gyara^
paltát eszkOzlendő a társaság , pincéét ugyanazon évben
lerakóul tűzte ki.
Azonban a pályafatási társaság hatalmasan gyara-
podván, 1828ban második korszakát érte, a nemzeti ipar
emelésére Lótenyésztő társasággá alakulván ál-
tal. De nem sokára ismét tágult az egyesület munkál-
kodási köre: miután ti. az lB29ben keletkezett állatmu-
tató egyesületet is kebelébevonta, 1830ban Állatte-
nyésztő társasággá változott, s igy egy lépéssel
tovább haladt arra , hogy később az összes mezei gazda-
ság tökéletesbitését vehesse céUául. A már igy fennálló
intézet cé|ja volt : „hogy Pesten , közép pontban egye-
sülvén, lovak, juhok, szarvas, marha s egyéb házi ál-
lat tenyésztéséről s az azt elősegítő eszközökről ... ta-
nácskozzanak a honiak , s hogy végre . . . lassanként mint-
egy szívből szivárogjon a haza minden ereibe e tárgyat
érintő Jobb ismeret , nagyobb szorgalom s igy bizonyosabb
haszon'*.
A haszon reménye nem csalt; mert azon felül, hogy
számos birtokos Jutott kancáinak a nemes ménektől in-
gyen hágatása által nemes f^já lóhoz: az állatmutatás-
ról már 1834ben jelenté a társaság, hogy valamint e-
gyéb gazdasági állatoknak nemesbítése évről évre hala-
dott, ugy különösen a legfinomabb fign birkák tenyész-
tése több helyt már oUy fokon áll , hogy , ha a legjobbak-
374
kai talán nan mérkőzhetnék , azokhoz naponként köze-
ledett
1835hen a mindinkáhb nOvekedő részvét (kettő
hiánmár 500 tagot számlált) a társaságot negyedik kor-
szakára Jattatá , nddön munkálkodása kOrét az egész me-
zei gazdaságra kitágitván. Gazdasági egyesület
cimet Tön feL 1837hen végre folyóiratot s örök alapit-
Tányokat nyitott meg a társaság; mi erős biztositéka
fenmaradásának és záloga virágzatának. Fiatalabb azon-
ban még , a már is nagy reményre Jogosító intézet , mint-
sem a hasznokat » mellyek kebeléből áradnak , itt előad-
hatnám; e helyett a célt közlöm » mellyet mnnkálkodási-
nak tűzött ki a társaság: »»Cé\ja — a.m. az alapszabály
— az egyesületnek a honi mezei gazdaság minden ágát
a Jövedelmezés azon fokára emelni , mellyre a tudományok,
művészetek és viszonyaink teUes ismerete által lehetsé-
ges ; és e végre munkálkodása köréhez tartozik : a) Min-
den a mezei gazdaságra vonuló hasznos tudományt » va-
lamint azon lUabb ismereteket és találmányokat , mellyek
hasznos léte tapasztalás által igazoltatik , pártolni és ter-
jeszteni, b) Alapos és biztos tudományt szerezni magának
a mezei gazdaság minden ágára nézve azon álláspontról ,
mdlyen jelenleg van ; kitanulni azon akadályokat , mely-
lyek kifQlését gátoUák , s módokat találni , mellyek gya-
rapodását eszközlendik. c) Idegen nyelven irt , és a mezei
gazdaságot illető , közhasznú munkákat és iratokat anya-
nyelvünkre fordíttatni , és gazdasági viszonyainkhoz al-
kalmazva a hazában teijeszteni. d) A mezei munkákat
könnyebbítő eszközöket megismertetni, azokat készítő
alkalmas mesterembereket és művészeket szerezni, pár-
375
tolni és mfiideiiek feleit állandóan megtelepíteni, e) A Pes-
ten erenként tartandó állaünntatást szintagy , mint min-
den gazdasági termesztmények és mfirek matatását ki-
teqedtebb divatba hozni, f) Jutalom - kérdéseket és
Jatalom-feladásokat tttzni ki ; továbbá magyar nydven irt
Jeles gazdasági könyveket és hasznos mftszeri» chemiai,
vagy 4j gazdasági ágat tárgyazó felfedezéseket m^*a-
talmazni. g) Jelesb gazdákat emlékjelek által megtisztel-
ni; gazdasági tisztek, juhászok és egyéb cselédek Umi-
velését nyilvános megbirálás után megkülönböztetések és
jutalmak által előmozdítani, h) A hazában fennálló . min-
den gazdasági intézetről tudományt szerezvén » azok hasz-
nálását elősegélni és gazdasági nevelő intézetek felállítá-
sára hazánkfiait buzdítani, i) Jeles magaviseletű s alkal-
mas IQakat a hazai s külföldi jelesebb gazdaságok meg-
ismerésére az egyesület költségén utaztatni és tapaszta-
lásaikat közhírül adni. Végre k) különös igyekezete lesz
az egyesületnek az adózó nép sorában lévő számos me-
zei gazdák közt , gazdasági hasznos ismeretek téveszté-
se által jó példákkal és jutahnakkal ipart , és ezzel na-
gyobb vagyonosságot eszközleni'' ^). A cél hasznos » nagy
és dicső: v^ha siker koszorúzzál Miután az önkén-
tes egyesületek legMzonyosb következménye s mértye a
miveltség előhaladtának : már ezen intézet keletkezte s
az iránta mutatott közönséges részvét is eléggé kitünteti
a mezei gazdaságnak e korbani hatalmas emelkedését.
1) L. Ezen egyesölet kifejtésének bd?ebb történetét előadva annak
tiloknokáiól, Kaeskovies Lajostól : Oazdas. Tndósü. Isd fttz.
376
fixen, a jnecei gazdaságot inkább gyakorlati réazé-
rOl felfogó 8 tSkéletesMtö egyesiUet mellett nemcsak foly-
▼ást Yirágzatban voltak a már emiitett övári s keszthelyi
gazdasági iskolák ; — kivált az első , melly emettől szá-
mps növendéket élkúzott; hanem egy 4Üal is szaporodtak,
mellyet Károlyi Ligos és Batthyány Kázmér grófok Ro-
honcon, Klauzál Imre vezérlete alatt ali^itottak. Nem
akarok semmit levonni amazok érdeméből ; mert tagadhat-
lan, a miveltebb gazdaságnak hazánkban teicjedése, s a
mindenben olly nehéz kezdet dicsősége amazokat illeti : de
ezen i^ már annyival is tökéletesb társainál, minthogy
tanitói székeiről a hazai nyelv hangzik , mig a keszthelyi
nagy részben latinul, az óvári pedig némettti a^ja leckéit.
Csak az ^ár, }iogy a buzgó alapítók az iskola helyét na-
gyobb lgye|emre nem méltatták, s miután a régibb kettő
az országnak ugy is nyugoti részén s nuUdnem határán
fekszik , ezen AJat az ország más részére vagy közepére
eső helyen nem áUittatták feL
Szívesen előszámlálnám itt azon követésre méltó ,
számos példákat, mikkel nagyobb birtokosaink a mezei
gazdaság minden ágában olly Utünőleg tanusidák as elő-
haladást. De megváltanom kell , elegendő nyilvános tudó-«
sitások hiányában — ndk vi^nü kívánatosak volnának,
hogy a még tespedő példák s ezek haszna által serken-
tessék haladásra -* síüát tapasztalataim csekélysége mel-
lett illyesmihez , netalán igen is hiányos legyek, fogni nem
bátorkodom. Csak azt Jegyzem meg : hogy a Széchenyi ,
Andrásy, Károlyi, Batthyány, Eszterházy, Brdődy, Eöt-
vös , Hunyady , Csapó , Czindery , Wittmann , Klauzál stb
nevek maradandólag fénjrleni fognak mezei gazdaságunk
877
tdrténetében ; 8 hogy a jaYitások* mellyek mezei gazda-
ságunk kOrében tétetnek, mindink&bb általánosak , az
ebbeni ipar minden ágait átfogók , fOld , rét , erdő stb mi-
velésére szintagy , mint az állattenyésztés minden nemei-
re Uteijedők; végre » hogy e példák s a munkában lévő
tagosztály a mlTeltebb gazdaságnak a jobbágy-osztályban
is elteijedéséről biztosan kezeskednek. ,,Megismertak az
utat , — u. m. egy illető » elég szigorú szemlélő ') — > ne-
ki is iramodtunk már, most csak halacUnnk, hala4jankr*
A honi m fi ipar hatalmas emelkedésének képe az
óriási léptekkel haladó Pest , mellyet éyenldnt növekedő
népszáma , szaporodó gyárai s kézmfivei » Európa jelesb-
Jeivel vetélkedő palotái rövid idő alatt mintegy ti alakba
bflvőlének. Célom ellen hosszas volnék, ha mind azon
gyarapodást részletesen elősorolni akarnám , melly néhány
év óta egy gazdag reménytt jOvendőnek viszi elibe már is
igen nevezetes fővárosunkat. Jelenleg az 1970 kézműve-
sen Uvttl nevezetes a Yaleró selyemgyára » melly harcait
Uállván , nagyobb kiteijedést nyerve , virágzatnak indáit.
A Lichü Károlytól több társak segedelmével feláUitott, ó-
venkint mintegy 12,000 mázsát készítő nagy cukorgyár,
mellyel legújabban stearingyertya - és szappangyár is
kapcsolatba hozatott. Továbbá a gőzerővel évenUnt mil-
liókat készítő téglagyár; az épen most, részvények által
gr. Széchenyi István gondja alatt készülő angol- amerikai
mintán lisztgyár. Végre a több kisebb gyárak közt virág-
zatban álló három chendai- , három bőr- , agyannyi ol^f- ,
két liqueur- stb gyárak. — De alig múlil^ év , mellyben
1) KUoxál Imre Gazd. Tadósit 1, 143.
378
Pesten UtíU is más Tarosokban , vagy birtokosaink állal
uradalmaikban, kttlOnféle kézműrek s gyárak nem emel-
tetnének. A Uonbergi (Sárosban), tótmeg]reri (Nyitrá-
ban), a Usbikácsi (Torontálban), a sz. mihályi, Mrii,
théteni , s a mindenek kSzt legnagyobb bezdódi gőzerő
mflvekkel dolgozó pálinkagyárak Szabolcsban stb ; a zá-
honjri (ünghban) , kigyösi (Békésben) , sarkadi (Biharban) ,
besztercei , gácsi stb répacnkorgyárak ; a nagy-surányi
(Nyitrában), gr. Károlyi Lajostól em^t angol-amerikai
mintán , nyolc kőre dolgozó s más erőmttvekkel is ki^cso-
latban álló lisztgyár; a ndháldi, ercsényi stb olig'gyár,
a pécsi selyemszövet- , kismartoni selyemszalag- és bőr-
gyár; a pi^i posztógyár, a gácsinak pedig 1839ben két
amerikai fonógéppel, mellynek mindenike 240 orsót for-
gat , tőkéletesbedése stb. stb. mind ezek néhány ntólsó é-
▼ek teremtményei s eUÜelei honunk jOyendőbeli m&^ari
virágzatának , mit reményleni , a mindinkább teijedő értd-
messég a felébredt tetterő , nagyobb birtokosaink dicsére-
tes vetélkedése , a kereskedés élénkülése stb. eléggé Jo-
gosítanak ; de még inkább a váltótOnrény , mellynek ho-
nunk körülményeihez alkalmazásán s törvényes megálla-
pításán oUy bazgón munkálkodnak jelen gyftlésőkOn az
ország rendel Blláthatlanok a következések, Uszámit-
hatlan a haszon , mellyeket e váltótörvény honunkban esz-
kOzlend : az bizonyos , hogy a polgári jogok tágulása , a
még sértő szabadékok megszűnte, a hitel gyarapodása,
mik a váltótörvény htt társai leendenek, Magyarország
miveltségi , kivált ipar- s kereskedési állapatában új kor-
szakot, minden eddiginél nevezetesliet , alkotandnak, s
kevés idő múlva hihetetlen emelkedést eszközlendenek vi-
379
rágzatálian. Most, midőn kereskedésttnk korlátai már
türhetőkép kitágultak ; midőn a nemzet — higyfik I — jo-
gosítva van minden , még kívánatos engedélyt s kOnn3i-
tést várni a méltányos kormány kegyétől; midőn azon
néposztály, melly az előtt nem mindig igazságtalanul vá-
doltatott szttkkeblüséggel , apathiával és tespedéssel , mé-
lyebben érzeni kezdi hivatását , megfelelni állásának s fi-
gyelmére méltatni a nemzet ezen legnyomósabb életkérdé-
seit , és mintegy úi életre ébredvén , vetélkedve törekszik
Uf^'teni hatalmas er^ét: most a váltótörvény megálla-
pításával, a hitel szilárdAlásával nem leszen tSbbé aka-
dály, melly gátolhatná az ipar emelkedését honunkban,
melly az olcsó élelem, a legtöbb gyári kellékek bősé-
ge, a belfogyasztás növekedése, s a dunáni kivitelnek
megnyílta mellett oUy alkalmas , oUy elismert képességű
s mintegy kitűzött , virágzó gyári státussá alakulni. Nem
ábránd e remény — ne hagyjuk ezt kiveszni kebleink-
ből I Nemzetnek csak akarni kell, s akarata nem gyer-
mek álmai!
Gyárak emelkedése legbiztosabb jele a kereskedé s
gyarapáltának ; mert nagy részben ez inditó oka és szüksé-
ges föltétele amannak. S valóban is nagy az előlépés,
mellyet ez utolsó években tőn kereskedésünk. Nem csak
az olly igen nyomós belközlekedés könnyebült s élénkfiit ;
hanem a kfilfölddeli közvetlen összeköttetés is annyira tá-
gult és erősbödött , hogy az európai , sőt világkereskedés-
ben is megpendült már honunk neve ; « mindinkább felé.
1} Kappel Fr. pesti nagykereskad6 1820 és lS30bao jeleniékeny
sxállitásokat tón egyeaesen New-Yorkba Shom gyapjúral, kőrös-
380
a nem régen még ifnwretten felé fordilnak a nyugat tekin-
tetei , nem csak hogy annak eddigelő kellőleg nem mélt&ny^
lett bőségéből hiányokat pótoU&k , hanem hogy általa egy
hiüdan Tirágző, de a századok Yiazontagságiban majdnem
elfeledt » Tilágkereskedési utat, melly Európát legrÖTideb-
ben kötheti Össze a kelettel , ismét főiélesszenek.
A főiébredt téterő s egyesületi szellem honliainkban ,
melly » miként emiitők , a nemzeQ ipar gyarapítására olly di-
cséretes buzgalommal s ennek megfelelő sikerrel kezde mun-
kálódni, a kereskedésre is kiteijedett 1830, a dunai s fekete
tengeri gőzhajózás keletkezésének éve, ni korszaka ke-
reskedéslinknek , eredményeiben még ugyan ki nem számít-
ható , de miként a keletnek politicai alakulása gyanittaQa ,
jŐTŐben minden reményeket felülhaladandó. Mi már ül.
Károly s M. Terézia kormánya alatt élénk vitatkozások és
sokféle tenrek tárgya » mi II. József egyik kedvenc eszmétje
s a törők és orosz udvarokkal kötött szerződéseinek , sőt
egész kormány- és statusgazdasági politic^jának egyik fő
céUa volt , — a dunai s fekete tengeri hi^ózás , melly által
a hatalmas Dunán út nyitassék ugy Magyarország , mint a
többi örökös tartományok nyugot s éjszak felől különféle-
képen korlátozott kereskedésének : e szép és következmény
dús eszmét, korunknak dicsőségére számos lelkes hazafi
külföldiekkel egyesülve, „Gőzhajózási társaságot**
alkotván , ime valóságba tette ! A pár higóval tett próba ,
igazolá a reményeket; a kezdet sikere bizodalmat öntött
az eddigi vállalatok péld^ia után még kétkedőkbe ; a társa-
ság számában, az intézet teijedelmében naponként gyara-
bogárral ttb. exek a^an pár ér múl?a me^xfintek , as tj-yorki
vámok fölemeléiének köTetkeziében ; de ezek már ismét meg-
kisebbitteivén ^ reméiíi^ ^ an e szállitásoluiak Umét Bekezdésére.
381
pAlt. 1836IMU1 már nyolc gOzOs Aszott Daninkoii , Bécstől
Galadg b innen a fekete tengeren Konstantinápolyig , ettől
ismét Smyrnáig tartva fenn a közOsülést. A kereskedés-
nek ez utja azontan mind a Dnnán mind a tengeren napon*
ként annyira élénkül, hogy a társaság évenUnt szükségesnek
látja hiUóinak szaporítását ^). 1837ben a wiirtembergi
gőzhajózási társasággal történt Összeköttetés által
a Danán s igahb szerződései s vállalatai által a tengeren tá-
gítván lugózási körét a társaság, tizenöt hajóival három
dunai s négy tengeri utakon tartá fenn a közlekedést. Ne-
vezetesen: 1. Linctől Bécsig. 2. Bécstől Drenkováig, melly
vonal mind utazók, mind áruszállítások tekintetében leg-
élénkebb. 8. A Vaskapun tul Skela* Gladovától Qaladg ,
melly vonal ismét összeköttetésűi szolgál a kelettel s az
aldunai tartományok közlekedésére, idővel pedig Magyaror-
szágra nézve is nagy fontosságú. A tengeri hi^ézás , azon^
kivfil , hogy magában is nagy következésű, a dunai hi^ó-
zásnak fOggetlenségét is biztosiba. Ez négy vonalai által
Ckdacot Konstantinapolylyal , s e fővárost Trebizondéval ,
Smymával és Salonichival hozta kapcsolatba. Az 1829diki
év szinte fontos következményű volt e hi^ézásra : azon ki-
vfil > hogy a hi^ók száma — ide n&a {udva a három készfi-
lőben lévőt — tizenhétre szaporodott, a tengeri hi^ózás
egész Alexandrináig teijeszteték ; a dunai hi^ózás pedig a
Gemavoda s Koszten^je közti vonal megnyitása által az At
nem csak mintegy 120 mérföldnyivel megrövidíttetett, ha-
nem az eddig járt szulinai torkolat mindinkább növekedő
zátonyaitól s más poliücai körülményektől is függetlenné
I) Baditésre méltó, hogy miotán e hi^ók Aagolorsságbsai kétiie
taiését if^n költségének látaá a társaság , O-Bodáa , liol télea
által siáUásolaak is a gMMk , hi^ógirárat álUttatott.
382
tétetett. A folyó éTi tólntó ka?! filés katárzata szerint pe-
dig ismét szaporttan^la higóit a társaság , Pestről Orsováíg
nindeimaiii kOzlekedést eszkOzlendő. Bizonyára egy JoU
nmntö szelleme lebeg a vállalataiban és terveiben eddig-
elO annyira szerencsétlen honunk íölOtt » melly minden kí-
sérletet áldásával sikeritve , önbizodalmat önt a félénkekbe
s naponta i^abb s merészebb vállalatokra tOzeli a még aUg
tizenöt év előtt tespedő magyart; — s ez, mi volna más»
mint a magasútt értelmiség és tetterő és egyesület szel-
leme?!
Nem célom itt ezen dnnai s fekete tengeri hi^özás
által fölébresztett kereskedés részleteibe bocsátkozni » annak
naponként növekedő élénkségét eléggé tanosiUa a gőzba-
Jézásnak érintett teijedése. Legyen szabad itt a jövendő
fttyolát kissé föllebbenteni s azon állapotokra vetni néhány
pillantatot , miket kereskedésfink e vonaláról a történet vi-
lágánál gyanlttat a kelet Jelen állapata.
Angolország a világkereskedésnek e leghatalmasb ke-
zelője, minden erejéből dolgozik, hogy a keletindiai keres-
kedésnek rövidebb s természetesb utat nyisson ; s ez okból
a hiUdankor kereskedésének vonalait íölkerestetvén , politi-
cáiának minden ügyességét , hatalmának minden befolyását
arra fordiQa, hogy e régi vonalokat elfoglalván, a keletin-
diai kereskedést iOs-Ázsián s részben a fekete tengeren ált
származtassa. Más részről Oroszország virágzó kereske-
dő városokat emel ugyanazon tengerpartokon s mint hatal-
mas vetélytárs, Ut cé^a elérésében már birodalmának fek-
vése is segit , lép fel az ügyesen számító angol ellenében.
A vetélkedés siettetni fogja az ügynek kifcjlését ; s a keres-
kedés keletről , bár több utakon , de minél előbb hi^dani
irányaiban a fekete tengerre veendi folyását. Mi eredmé-
383
nyéket fog ez szülni honunkra » mellyet a fekete tengerrel
a duna 8 gözh^ózásnnk már is olly élénken köt Össze ,
főleg miután a remény » az aldnnai régi JogA tartományok
birtokába visszalépni, a keleti ügyek állása mellett, ha
kissé merész is , de talán nem egészen alaptalan : bár rész-
leteiben egyelőre nem látható , de általános tekintetben
igen is gyanítható.
E nézetek szerint hasznosabbat nem tehete kormá-
nyunk monarchiája minden tartományainak kereskedési ér-
dekében , mint midőn az angol udvarral 1838diki sept. 14kén
M^'landban kereskedési szerződést kötött, mellyben a haiir
zási szabadságok s kereskedési kedvezmények, mik kölcsö-
nösen biztosíttattak, Galacra- s minden aldunai kikötőkre is
kiteijesztettek. Helyén lenni látom, e nagy nyomosságű
oklevelet , mellyen íönebb kifejezett reményünk nagy rész-
ben alapul, itt egész teijedelmében közleni:
,4. A jelen szerződés megerOsitésének (Ratillcation)
napjától kezdve sem az austriai hi^ók , midőn Nagy Britan-
nia és Irland egyesült királyságoknak , valamint a brit íöi-
ség minden egyéb birtokainak kikötőibe érkeznek, vagy
azokból kivitorláznak, sem az angol higók, uddőn ő fel-
sége, az osztrák császár kikötőilie futnak, vagy azokból
távoznak, ne legyenek nagyobb vámok és adózások alá
vetve , azoknál , mellyek a nemzet s^át higóira azoknak
a mondott kikötőklie érkeztöknél és távoztoknál, jelenleg
vetve vannak , vagy jövőben vettetnének.
n. ö felsége az osztrák császár birtokainak minden
Í81d- 8 kézműipar- termesztményei, ide számitván azolut is,
mellyek éjszakon az Elbén , vagy keleten a Dunán kivitet-
hetnek , s mellyek az egyesült királyságok s a brit felség
kikötőibe szabadon bevitethetnek , — mint szinte az egye-
■■ÉWi— a^M— i^i— *■ ■ 1^^' — ■■ - -. ■ ■ t-- _'"^v
884
8tlt királyságok b a brit feUiég birtokainak minden I6ld- s
mUpari-termesztmónrei, meUfek felsöge az osztrák csá-
szár réTeibe szabadon be?itetbetnek , — minden viszonyok-
ban kölcsönösen ugyanazon szabadékokkal s kiváltságok-
kal éUenek» s a magas szerződök haióin egyelöképen be-
és kivitethessenek.
m. Mind azon tájiak » mellyek non a két iUetö sta-
tusok vagy birtokaik íöld- és műipar- termesztményei, s
mellyek az egyesült Nagy-Britannia és Lrland királyságok
kikötőiből , Máltából és Gibraltárból a brit íölség más ki-
kötőibe osztrák hívókon igazságos módon bevitethetnek,
csak azon adók aiá legyenek vetve, mellyek fizetendők
volnának, ha ugyanazon cikkelyek angol Ingókon vitetné-
nek be. A brit íölség a Jelen szerződés által megadja mind
azon kedvezményeket az osztrák kereskedésnek és hi^ózás-
nak , mellyek az egyesfiit királyságok és brit birtokok ke-
reskedését és hiUézását szabályozó 1833diki aug. 28kán
költ két parlamenti határozatból származnak ; valamint min-
den egyéb , a kereskedés és hi^teásra viszonyuló eUljogo-
kat , mellyeket jelennen a legkegyeltebb népek bimak , vagy
mellyek azoknak jövőben alkotandó törvények, titkos ta-
nácsparancsok, vagy szerződések következtében adathat-
nának.
IV. Minden osztrák hi^ök, mellyek a dunai kikötők-
ből Qalacig jőnek, az egyesfiit királyságok s a brit íölség
minden birtokainak kikötőibe, terheikkel egyfitt szintúgy;
mintha egyenesen osztrák kikötőből jőnének , mind azon elő-
jogokkal , és szabadékokkal bebocsátassanak , mellycik a
Jelen hajózási s kereskedési szerződésben megállapittattak.
Hasonlókép az angol haitík tertieikkel egészen ugy tekin-
385
tessenek , mint az osztrákok » midőn ezen angol hi^ök az
említett kikötőkbe érkeznek vagy azokból távoznak.
y. Tekintetbe vévén azon körülményt , hogy az angot
li^Jók , midőn közvetlen idegen tartományokból jőnek » mely-
lyek nem tartoznak a magas szerződők hatósága alá, az
osztrák kikötőkbe terheikkel együtt bebocsáttatnak a nél-
kül 9 hogy más adókkal rovatnának meg ^ mint mellyeket
az osztrák hívóknak is flzetniök kell : azért Ázsia- és Afri-
kának a gibraltári szoroson belül eső részeiről az osztrák
révekbe vitt íöld- s ipartermesztmények ezekből osztrák
hívókon egyenesen angol révekbe hasonlóképen » s az elő-
jogokat és vámokat tekintve , ngyanazon kedvezéssel vitet-
hessenek be, mintha ezen termesztmények angol hi^ékOB
szállíttatnának az osztrák révekből.
TI. Minden árak s kereskedési cikkek » mellyeket a
Jelen szerződés határzatal szerint, vagy az illető statusok-
ban fennálló szabályok s rendeletek szerint mind osztrák ,
mind angol lobogók alatt törvényesen szabad a magas szer-
ződők tartományaiba s birtokaiba bevinni , ugyanazon adó->
val rovassanak meg, akár németi, akár a másik status
hiUéin szállíttatnak; és minden ámk, s kereskedési cikkek
mellyeknek kivitele , ndnd a két fél kikötőiből felszabadít-
va van, ngyanazon kedvezéseket (Praemien) vámpótléko-
kat és hasznokat igényelhessenek , akár mellyik statns ha-
jóin tétetik a kivitel.
TII. l^Dnden ámk és kereskedési cikkek, mellyek a
magas szerződők országainak s birtokainak réveibe vitet-
nek, lerakatnak, vagy tárakba tétetnek, nrfg a raktárak-
ban állnak s belfogyasztásra nem fordíttatnak , az isméti U-
vitdnÁ ugyanazon kezetes s adók alá vettessenek, akár
mellyik statns hi^}óin történik is e kivitel.
m- « gwp— ^i»
386
vni. Az e§7ik vagy másik status és birtokaik Í91d- és
műipar -termesztményeiiiek, midőn a másik statns kikötői-
ke szállittatnak , sem az egyik, Tagy másik status kormá-
ayátöl, sem annak nevében yagy tekintete alatt munlEál-
kodó társaságtól , testfiiettől , vagy akármi ügyrirőtől san-
mi közvetett vagy közvetlen elsőség a szállító hi^ó nem-
zetiségének tekintetéből a vevésaél ne adassék, mintán a
magas szerződő hatalmak eUiatározott yéleménye és szán-
déka, hogy e tekintetben semminemfl különbségnek hely ne
adassék.
DL. Az osztrák hiu'óknak az angol keletindiai birtokok-
ban! közlekedését illetőleg, megegyez a brit íölség, hogy
az ő cs. kir. apóst. íölségének alattvalói mind azon hasz-
nokkal és kiváltságokkal élhessenek, mellyekkel akár mi
flkzerződés vagy Akc mi parlamenti határzat következtében
Jelenleg a legkegyeltebb nemzetek alattralói vagy polgárai
élnek, vagy Jövőben élendenek, megtartásával azonban
ama törvényeknek, szabályoknak, rendeleteknek és kor*
látolásoknak, mellyek minden más idegen, a mondott bir-
tokokkali kereskedésben liasonló kedvezésekkel és szabadé-
kokkal élő stotnsok \iai<Ái vagy alattvalóit illetőleg , Jelen-
nen fennállanak , vagy jövőben felállíttatnának.
X. A Jelen szerződés nem viszonyai azon hiüózásra,
és partkereskedésre (Küstenhandel) melly a szerződő statu-
sok valamellyikének kikötői közt a másik statusnak hi^éi
által kezeltetnék, mennyiben e hi^ózás és partkeieskedés
az utasok, Jarak és kalmáráruk áltszállítását illeti, mert ez
a nemzeti hiüóknak tartatik fenn.
XI. A magas szerződő hatalmak alattvalói- és hívói-
nak mind azon eU^ogok és szabadékok kölcsönösen meg-
adatnak az illető statusok és birtokok kikötőiben e jelen
387
szerződés által , mellrekkel a tegkegyeltebb nemzetek ke-
reskedése és hi^ózása él , mert az a cél , hogy az osztrák
hi^ék és alattvalók mind azon kedvezéseket megnyeijék
hajózásokra és kereskedésOkre az egyesfiit királyságok-
ban, mellyek az lS33diki aug. 23dikán Londonban költ ha-
józási oklevél (Navigations-Acte) s egy másik, ugyanazon
napról költ, a brit killbirtokok kereskedését szabályozó olr
levél által adatnak, vagy mellyek titkos tanácsparancsok
vagy más hatalmakkali szerződések által engedtetnének;
szintagy az angol hi^ók és alattvalók 6 cs. kir. fSlsége
réveiben s birtokailmn mind azon előjogokkal éljenek a
hajózásban és kereskedésben , mellyek a fennálló törvények,
szabályok és rendeletek vagy szerződések által idegen ha-
talmaknak biztosítva vannak; és kölcsönösen lekötik ma-
gokat ő felségök az oAztrák császár, magyar és cseh ki-
rály és Nagybritannia s Irland egyesült országok királyniíja,
hogy semmi kedvezményeket, kiváltságokat és előjogokat
sem adandnak a hi^ózás és kereskedés viszonyában más,
akármelly statos alattvalóinak , a nélkttl , hogy azokat
ugyanazon időben a magas szerződő felek alattvalóira is
ki ne teijesztenék , s pedig Ingyen, ha a más status iránti
engedmény ingyen adatott, vagy mennjrire lehet, ugyan-
azon pótlás vagy ennek hasonértéke megadása alatt , ha az
engedmény föltételezett volna.
Xn. A Parisban ISlSdiU nov. 5-kén az osztrák, an-
gol , porosz és orosz udvarok közt kötött szerződésnek 7dik
cikke , melly az ő cs. kir. felsége statúsinak a joniai szige-
tek egyesült statusaivali kereskedési közlekedését illeti, a
jövőben is megtartassék.** — A két utolsó cikkely pedig azt
rendeli , hogy e szerződés 1848diki dec. Síkéig teUes ere-
jélien álUon, s az oklevelek kölcsönösen ÍÖIváltassanak.
„S így el van vetve — ii. m. egy jeles írónk ^) — a lia-
TktBág magra, melly, a mint remélni asahad, luzinkra még
a legszelib gylmiHcaSket temendi , 8 megtéve azon első lé-
pés, melly (mintán az aldunai Ükötöknek in ngyanazon ked-
▼ezések biztodtutnak) befolyásmikat régi liirtoknnkon át a
fekete tengerhez vezeti , annál inkább , minthogy az érde-
kek megegyezése mellett a nemzetek magok la százados
összeköttetésben s rokonságban élnek/'
A fekete tenger orosz Joga kikötőinek , Odessa- , Ta-
ganrog-, Feodosiának stb , melly ek némi idö óta olly áúB
▼irágzatra fcjlének , kivitelcikkei ugyanazok , mellyek ha-
zánkbél is nagy mennyiségben vitethetnek ki a Dunán Ga-
lacra , Sulinába stb. A gOzhi^özásnak az aldonán és feke-
te tengeren mindinkább! Uteijesztése , az angollaU barátsá-
gos viszonyok s a keleti figy gyanithatö Idfejiése biztos re-
■Bényt nyidt kiviteli kereskedésflnknek e vonalon általi gya-
rapnlása iránt. A kereskedésnek a fekete tenger kikötői-
ben olly nagy a néhány ntélsó évek alatti emelkedése '),
hogy illy remény hazánkra nézve is sem alaptalannak , sem
vakmerőnek bizonyára nem mondathatik. Tökéletesen jogo-
sítva vagyunk pedig illy remények táplálására, mintán a
jelen országgyűlés vitatkozásainak egyik tárgyául a kirá-
1) PvUxky Per. Töred. tazrtvét a Daasssabályosét #i keletí
kéHéé iránt. I. 52.
2) TrtbixQiideiiak , mily g6x1iaJ6sás6zkkal Már ÖMieköfUtéabea
áU, aéháay éf alatt báaalatoiaB emelkedett keretkedéM: 1820-
Um esak 763,000 frtot 16b kivitele , 126,000 frtot bevitele ;
1836bez pedi; a* bevitel már 8,287,000 frtra, a kivitel 4,852,000
frtra, isaöbaa a l»evitel 10,880,000 frtra , a kivitel 6,622,000
frtra exfttt péaibea , emelkedett ! SiUaags Protoc. der Doaaa-
DtApísch. Getellach. 1837. I. 13.
889
lyi dtadásoklNui a Dmia szabálrozása tüsefréii U, tdxtoB
▼árliaQiik, hogy a danái hi^ózást eddig nehexitA akadályok
is elnozdittatni fogaak.
Más részről az adriai teng^rparfl kereskedés is» mióta
az osztrák Támrendszert kormányaiik kegye megszelidttette,
a U- s keTitelt korlátoló legsAlyosb akadályokat elmozdi-
totta, a magas vámokat leszállította, érente gyarapodik, s
tökéletes Tirágzatra Jutand, ha a kivitelnek még fennálló,
tShbnyire physikai akadályai elmozdittatnak, a közlekedés
néhol még jolib ntak , máshol vizszahályozások által , mi
kivált a Száva- s Knlpának mnlaszthatlanál szükséges,
megkönnyittetik.
De alig van tárgy , melly egyelőre sfirgetObben klváft-
ná a nemzet egész ügyeimét és tetterőét, mint a belközleke-
dés könnyítése, mi halkra, mellynek kOlön vidékei, ter-
mesztményeik kfUöníélesége mellett egymás nélkU el nem
Idietnek , mondhatlanál nagy nyomosságú. De úgy látszik,
e szükség érzete is eléggé fölébredt már a nemzetben, s
ebb^n is érzi az nagyszerű hivatását A száraz ntak mind-
inkább Javulnak. Pest-Buda közt állandó lánchidnak , melly
az ország két felét összekötendi , vettetnek meg alaiJai.
Csatorna terveztetik, melly , ha valóságra Juthat, Európa
minden hasonló müvét meghaladandná nagyságával, s a
szomszéd Grétzet Pesttel, ezt Szegeddel és Kolozsvárral
teendené kapcsolatba. Egyik ágának azonban , melly a Da-
nát és Tiszát Pesttől Szegedig és Csongrádig kötf össze,
létesttlése iránt nagy reménynyel biztat a tervkészítő viz-
mérnök Beszédes József, és számos vállalkozó hazafiak-
nak egyesülete. Egy másik, szinte nagy következésfl csa-
tornának létrehozására pedig , melly a Drávát a Szávával
Eszéktől Bródiig kötné össze , legújabban részvényes tár-
390
saiág alakúit Blás réairöl ZágráblMui a axáTastabályosás
iriot folynak a taa&cakozáaok. Yaautakt részben márké-
azBlnek , részlien még nagyszerűbbek tenrezíetnek az oszt-
rák tartományokkaU kSzIekedés kSnnyttésére. A váltötör-
Tény 8 nemzett bank pedig » mik a jelen országgyűlés magas
tOrrényhozó testtUetétöl már Udolgoztatrán 9 megállapittat-
Tán , a kegyelmes királyi megerősttéstAl yáiják életbe lé^
teiésSkel » miként már fSnebb érintem , leghatalmasb eszkS*
zd leendnek hononk ipari 9 kereskedési virágzatának.
Bizonyára Magyarországnak , ha a megkezdett pályán
állbatatosan , a minden kezdetet súlyositni szokott nehézzé*
gektöl el nem csOggedve, anyagi állapatának tökéletesbité*
se mellett polgári instttntf óit is korszerűleg jaTitva , a nép-
néreiésre gondosabban ügyelve, haladand előre, nincs oka
aggódida jSTendője iránt; -«• de van alapos oka , bizttm re*
ményleni virágzatot, melly letörOlve homlokáról a százados
tespedés dicstelen bélyegét , méltó legyen egy nagy , nemes
kedélyű nemzethez. S e nemzet , szivében Európának , he-
vével minden szép s jó s nagy iránt, nem volna-e jogosítva
iUyen reményekre?! Nemzetnek csak akarnia kell, s aka-
rata nem gyermek álmail
IH.ACABEMIA
KÖNYVTARA
Igazit&8ok.
lap*
80r.
OlTMd.
X
31.
fi^ettkl
13.
2)auut
Ungr. Mafftx.
33.
20.
dletekadlMtett
18a
13.
esik
216.
6.
kartongyir
231.
28.
nyert
240.
2.
iii6Qf6(jexé8
282.
33
3H
283.
10.
1689i
...J.
Az Állami Könyvterjesztő Vállalat
Reprint sorozata
Alt Rudolf: Buda— Pest. 1845.
Magyar és német nyelven
Bartal Antal: Magyarországi latinság szótára. 1901. (el fogyott)
Erdős József: Magyar fürdő-kalauz. 1911.
Kubinyi Ágoston: Magyarországi mérges növények. 1842.
Kugler Géza: A legújabb és legteljesebb nagy házi
cukrászat. 1905. (elfogyott)
Pák Dienes: Vadászattudomány. 1829.
Szerelmey Miklós: Balaton albuma. 1851. Magyar
és német nyelven.
Széchenyi István: Selyemrül— Függelék. 1840. (elfogyott)
Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás. 1846. (elfogyott)
Úri, és közönséges konyhákon meg-fordult Szakáts-könyv.
1801. (elfogyott)
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 1 — 2. kötet. 1851.
Hermán Ottó: A madarak hasznáról és káráról. 1904.
Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története
Magyarországban. 1840.
Kolb Jenő: Régi játékkártyák. 1939.
Magyarföld és népei eredeti képekben.
Szerkesztette: Vahot Imre. 1846—1847.
Möller János: Az európai manufaktúrák és fábrikák
mesterség mi veik. 1818.
Nagyváthy János: Magyar practicus termesztő — magyar
practicus tenyésztető. 1 — 2. kötet. 1821 — 1822.
Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Arpádházi
királyok alatt. 1—2. kötet. 1899.
Szabó József — Török István: Tokaj-hegyaljai Album.
1867. Magyar, francia, angol, német nyelven.
Szamota István— Zolnai Gyula: Magyar oklevélszótár. 1902—1906,
Széchenyi István: Magyar játékszínrűl. 1832.
>JS
A
^ • .•
Open Library