(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Biodiversity Heritage Library | Children's Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Bibliotheca geographica Hungarica: Magyar földrajzi könyvtár. A magyar birodalomról bármely ..."

Google 



This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project 

to make the world's books discoverablc onlinc. 

It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr. 

Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the 

publishcr to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 
We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use ofthefiles We designcd Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ A/íJí/iííJí/i íJíírí&Hííon The Google "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project andhelping them lind 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are lesponsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whelher any speciflc use of 
any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite seveie. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders 
discovcr the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full icxi of this book on the web 

at |http : //books . google . com/| 



CW.e>oosY-i 



I 




á ^ 



« 

4. 



9 "^^T 



BIBL.IOTHECA GEOGRAPHICA HUNGAEICA. 



MAGYAR 



FÖLDEAJZÍ KÖNYVTÁR. 



A MAGYAR BIEODALOHRÓL BÁRMELY NYELVEN, VALAMINT 
MAGYAR SZERZŐKTŐL B4RMELY FÖLDRAJZI TÁRGYRÓL ÉS BÁR- 
MELY NY'ELVEN MEGJELENT IRODALMI MŰVEK KÖNYVÉSZETE. 
IDEVÁGÓ IRODALOMTÖRTÉNETI BEVEZETÉSSEL 



lETA 
ÉS A MAOYAB TDD. AKADÉMIA 1888. MÁJUS 7. TARTOTT ÜLÉSEN 

BEMUTATTA 

D^ HAVASS REZSŐ 

TANÁR. 



úeWgt : Üreseit stib pondere pálma 1 



A SZERZŐ SAJÁTJA. 



Ara 10 KORONA. 



BUDAPEST, MDCCCXCIII. 

- ..>r^^« Xíí VOS: KRAN'KK PÁL KÖNYVKEKESKEDÖ lUTDAPKSTKN. 

IV., HATVANI-IITCZA 2. 

I^.STI LI,(>VI).TÁUHrL.\T KONYVNYOMI».\.IA. 



I" ' 



/t^U) 



% ű S" 



?■' 



HARVAr»i) COLLEQt üW^R^ 
6iiAT)S 




L SZAKASZ. 



A magyar birodalomra vonatkozó földrajzi 

és rokontárgyú munkák. 



sl) Ma^ar birodalom (különösen Magyarország). 



1017 — Edmond and Edward (Prínces) Voyage intő Hungary 
(1017). — Hakluyt, I. 9. Catalogue of the York Gate Library 
London. 1886. 138. 1. 



XI. ftzázad. — Szent Zoer&rd vagy András hitvalló és Szent 
Benedek vértanú remeték élete. Maurus pécsi püspöktfil. 

Bővebben lásd: Dr. Marczali H. A magyar történet kútfői az 
Árpádok korában. 36. 1. 



XI. század. — Szent Gellért csanádi püspök élete. 

Bővebben lásd: Dr. Marczali H. A magyar történet kútfői az 
Árpádok korában. 25 — 33. 1. 



1106—1114 között. — Hartvik legendája. 

Jegyzet. Hartvik (Cbartnicius) valószínűleg regensburgi püspök által 
irt ^Szent István király élete". Bővebben lásd : Dr. Marczali H. 
A magyar történet kútfői az Árpádok korában. 16 — 23. 1. 



1147 — Ottó freisingeni püspök átutazása Magyarországon 
1147-ben. 

Lásd Szamota István : Régi utazások Magyarországon és a Balkán-fél- 



szigeten. 16 — 18. 1. 



1186 — Status regni Hungáriáé 1186. III. Béla parancsából 
készült nemzetgazdasági kimutatás az állam jövedelmeiről. 

Jegyzet. A történelmi kútfők igen sok becses földrajzi adatot tar- 
talmaznak. Gondos összeállításukat megtaláljuk Dr. Mangold Lajosnak 
^A magyarok oknyomozó történelme'' czímü könyvében. (Budapest. 1883. 
Franklin-Társulat.) 



XII. század. — Szent István magyar király nagyobb legendája. 

Bővebben lásd: Dr. Marczali H. A magyar történet kútfői az Árpádok 
korában. 16—23. 1. 

1* 



— 4 



XII. század. — Szent István magyar király kisebb legendája. 

Bővebben lásd: Dr. Marczali H. A magyar történet kútfői az 
Árpádok korában. 16—23. 1. 



XII. század első fele. — Szent Imre berezeg legendája. 

Bővebben lásd: Dr. Marczali H. A magyar történet ktitföi az 
Árpádok korában. 23 — 25. 1. 

1192 és 1218 között. — Szent László király legendája. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali H. A magyar történet kútfői az 
Árpádok korában. 33 — 35. 1. 



1209—1235 — Nagyváradi Registrum. 1209—1235. 



1210 — Pozsonyi évkönyvek. 

Bővebben lásd: Dr. Marczali H. A magyar történet kútföi az 
Árpádok korában. 81 — 83. 1. 



1242 — Plancttus Hungáriáé super destmetionem per tartaros. 

Bővebben lásd: Dr. Marczali H. A magyar történet kútfői az 
Árpádok korában. 87 — 88. 1. 



1250 körül. — Rogerius mester váradi kanonok siralmas éneke. 

(Carmen miserabile.) 

Bővebben lásd : Szabó R. Magyarország történetének forrásai. II. ftizet. 



1260 körül. — Tamás spalatói esperes ^^storia Salonita'^-jából 
a tatáqárás története. (XXXVII— XL. fejezet.) 

Lásd : Szabó K. Magyarország történetének forrásai. I. kötet, II. filzet, 
55. 1. 



1278 körül. — Anonymus. Gesta Hungarorum. 

Jegyzet. Szabó Károly a szerkesztésnek korát a XI. századra teszi. 
Lásd: Béla király névtelen jegyzőjének könyve. Fordította Szabó K. 
1. 1. — Lásd továbbá bővebben : Dr. Marczali H. A magyar történet 
kútfői az Árpádok korában. 65 — 77. 1. — Lásd Wenzel Gusztávtól 
Hell Miksa kézirata^ melyben az Anonymus földr. anyagát ismerteti. 
Magy. akad. Értesítő. 1851. 161. 1. 



1281 — 1375 — A pápai tizedszedők lajstroma. 

Lásd: llationes coUectorum pontificorum in Hungária 1281 — 1375. 
Monumenta Vaticana. Series I. Vol. 1. Budapest, 1887. — Magyaráza- 
tát adja Ortvay Tivadar. Könyvének czime : Geographia Ecclesiastiea 
Hungáriáé. Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején 
a pápai tized jegyzékek alapján feltüntetve. A vatikáni okirattár-bizottság 
rendeletére szerkesztette Ortvay Tivadar. Budapest, 1891. Nagy 4r. 
2 rész. 1. rész: VIII, 494 L ; 2. rész: XLIV, 1025 1.; térkép- 
mellékletek I — Vll-ig. „A pápai tizedszedök számadásai — mondja 



— 5 — 

« 

Márki Sándor — nélkttlöshetetleii és megbecsülhetetlen forrását képezik 
haiánk azon korbeli topographiájának, melynek alapján csaknem teljes 
biztonsággal készíthetnök el hazánk XIV. századbeli egyházi térképét.^ 
L. Dr- Márki S. Hazánk leirói. Földr. Közi. 1888. 257. 1. 



1282 — Eézai Simon. Gesta Hungarorum. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali H. A magyar történet kútföi az 
Árpádok korában. 40 — 48. 1. 

1330 — Budai minorita krónika. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali H. A magyar történet kútföi az 
Árpádok korában. 49. 1. 



1340 körül. — Szent Margit legendája. 

Bővebben lásd: Dr. Marczali IL A magyar történet kútföi az 
Árpádok korában. 37. 1. 



1350 — Budai krónika. 



Bővebben lásd: Dr. Marczali H. A magyar történet kútföi az 
Árpádok korában. 48. 1. 



1358 — Cronica de Gestis Ungarorum. 

Jegyzet. Nagy Lajos királyunk idejéből egy fényes kíállitású krónika 
maradt ránk; mely irodalmunkban ;, Bécsi képes krónika^ név alatt 
ismeretes és a bécsi császári udvari könyvtárnak egyik födísze. Czíme : 
^Cronica de Gestis Ungarorum^ s mint a bevezetés kezdő sorai mutat* 
ják, 1358-ban Íratott. ívrétü hártyán nagy fény nyel van kiállítva s 
összesen 73 levélből áll. A szöveget történeti korszakokat; eseményeket 
és alakokat feltüntető képek diszitik; ezeknek száma 142-re rug. 
Festőjüket nem ismerjük ; tekintve azonban a képeken látható typnso- 
kat; kosztümöket; vidékeket, épületeket és alakokat s azon közvetlen- 
séget; mely ezeknek kivitelében nyilvánul; alig lehet kétségünk az 
iránt; hogy a krónika a hazában készült. Tartalmazza a magyarok 
történetét a legrégibb időktől átirva a pozsonyi krónikából 1330-ig és 
folytatva azt Károly király haláláig; 1342-ig. Valószinüleg ez az a 
magyar krónika; melyet — mint egy 1462-iki feljegyzésből tudjuk, — 
VIL Károly franczia király Brankovics István szerb despotának aján- 
dékul küldött. A franczia udvarba pedig kétségtelenül mint Nagy 
Lajos magyar király ajándéka került. Különösen érdekes az első lap; 
mely a krónika iratási idején kivül Nagy Lajos király arczképét 
örökítette meg. Az alsó lapszélben az ország czímere az Anjou liliomok- 
kal 8 az Anjou-család czímere látható. Felemiitjük; mert néprajzi és 
tájképi tekintetben is becscsel bir. Lásd : Csontosi János. Hazai tört. 
és müv. tört. kútfök. KalauZ; az orsz. m. iparművészeti múzeum részéről 
rendezett könyvkiállitáshoz. Budapest; 1882. 38. 1. — Bővebben: 
I)r. Marczali H. A magyar történet kútföi az Árpádok korában, 
58—64. 1. 

Bécsi császári udvari könyvtár. — Bicaénh/ János által eszközolt hű futho^ 
lata a magyar nemzeti Múzeum könyvtáráhnti. 



— 6 — 



1360 körül. — Muglen Henrik krónikája. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali H. A magyar történet kútföi az 
Árpádok korában. 48. 1. 

XIV. század második fele (1360 után). — BimeB krónika. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali H. A magyar történet kútfői az 
Árpádok korában. 48. 1. 

XIV. század második fele. — Magyar László. 

Jegyzet. Hunfalvy János, szerint Magyarország állattani irodalmát 
talán Magyar László kezdé meg^ ki Nagy Lajos korában a vadászat 
és sóly mászat mesterségét irta le. Lásd : Hunfalvy J. A magyar birod. 
term. viszonyainak leirása. L k., 8. 1. Továbbá: Chernél István. 
Bibliographia ornithologica Hungarica 1889. (Ladislaus Ungarus.) 

1444 előtt. — Cronicon Hungáriáé monacense. 

Jegyzet. Magyarország rövid krónikája más krónikákból kivonva. 
Kezdődik a kunok bejövetelével, végződik 1329-ben. Ezután felsorolja 
a magyar királyok névsorát s V. Lászlónál megszakadt. Bizonyára 
ekkor íratott. Mindössze 20 nyolczadrétü papirlevelből áll s egy 
XV. századbeli vegyes tartalmú kézirathoz van kötve. Ekkorig még fel- 
használva nincsen. (Lásd : Csontosi János. Hazai tört. és mfív. tört. 
kútfők. Kalauz az orsz. m. iparm. múzeum részéről rendezett könyv- 
kiállításhoz. 1882. 38. 1.) 

Miiticheni Jciráhji udvari könyvtár. 



1473 — Chronica Hungarornm (Chronicon Budense). Finíta 
Bude Anno domini M. C. C. CC. LXXIIL in vigília penthecostes, per 
Andreám Hess. 

Jegyzet*. Hazánkban az első nyomdát Mátyás király korában^ Budán, 
az ország fővárosában, Hess András állította föl, kit Geréb László, 
akkori budai prépost és Mátyás király alkanczellárja, Olaszországból 
hívott be. Ez volt a mai osztrák-magyar monarchia terén a legelső 
nyomda, mely a prágait 5, a bécsit 9, a krakkóit 14 évvel megelőzte. 
Hess András 1473 pünkösd szombatján fejezte be a Chronica Hunga- 
rorum (az úgynevezett budai krónika) nyomtatását, melyet, mint ezen 
nyomdája első termékét, pártfogójának, Geréb Lászlónak ajánlott. — 
E munka a magyarországi régi nyomtatványok legbecsesebbjei közé 
tartozik. (Lásd : Szabó Károly. Régi magyarországi könyvtár. Kalauz 
az orsz. m. iparm. múzeum részéről rendezett könyvkiállitáshoz. 133 1.) 

3/. ficmz. Múzeum. — Egyetemi könyvt. Budapesten, 

1476 — Nápolyi Beatrix (I. Mátyás király második felesége) 
utazása Pettauból Budára. 1476. 

Lásd: Szamota István. Résri utazások. 100 — 108. I. 



1480 — Dubniczi krónika 1480-bóL 

Jegyzet, Negyedrétü papirkézirat ismeretlen szerzőtől. íratott 1480 
táján ; tartalmazza Magyarország történetét elejétől Salamon királyig a 



- 7 - 

bécsi, azon túl pedig 1473-ig a budai krónikából. A szövegben jelen- 
téktelen eltérések vannak s csak Lajos király történetében beszél el 
a másoló egy névtelen kortárs után oly részleteket^ melyek az előbbi 
krónikákban nincsenek meg. A krónika 1479-ig van levezetve. Mátyás 
királyról nem a legkedvezőbben ír. A szövegben rajzok számára üres 
helyek vannak^ de azokból csak kettő az első lapon készült el. — A 
krónika az Illésbázyak dubniczi könyvtárával került a Mazeamba. 
(Lásd: Csontos! János. Hazai tört. és müv. töi*t. kútfők. Kalauz 
az orsz. magy. iparm. múzeum részéről rendezett könyvkiállitáshoz. 
1882. 38. I.) 

3f. nemz. Múzeum, 



1480 — Magyarország leírása, vagyis a pápai küvet jelentése 
Magyarországról és a király jövedelmeiről. 1480. 

Az olasz szöveget lásd : Engel, Gesebichte d. ung. Reichs. 11.^ 6. \. 
Lásd : Szamota István. Régi utazások. 498 — 504. 1. 

1483 — Thwrocz Johannes de. Clironica Hungáriáé. Cum figuris 
Xyl. Augustae Vindelicorum per Erhardum Rathold, 1483. 4r. 

Ilerezegprimási könyvtár Esztergomban. 



1488 — Averulinus. (Bonfin Antal.) Averulinus de Architectura 
1488-bóL 

Jegyzet. Nagy ívi'étíi, fényes kiállítású hártya-kézirat, mely Averu- 
linus XT-dik századbeli olasz írónak az építészetről irt munkáját tar- 
talmazza, Bonfin Antal latin fordításában. A fordító Mátyás király 
egyenes megbízásából fogott munkájához. Három hónapig dolgozott 
raj ti s 14S8-ban fejezte be. Mátyáshoz intézett ajánlólevelében nagy 
magasztalásokkal szól annak építészeti alkotásairól. Kiemeli , hogy 
Magyarországba most mindenhonnan özönlenek építészek, szobrászok, 
festők, kőfaragók és más művészek, hogy a király építkezéseinél közre- 
munkáljanak. Leirja ezután részletesen Visegrád várát, mint Mátyás 
alkotását,* hol a királynak és királynénak külön lakosztálya van. 
Magasztalja nagyszerű termeit, csarnokait, márvány-kiitjait, gőzfürdőit 
és kertjeit. Dicsérőleg szól az itt lévő lovag- termekről és hypodromok- 
ról és hozzáteszi, hogy ezeknél még sokkal nagyobbak vannak Komá- 
romban, Budán és másutt. Áttér azután a budai királyi várra, melynél 
fönségesebbet sehol sem találni ; megemlékezik a király által létesített 
csillagászati teremről, a könyvtárról és az oszlopcsarnokban álló 
Herkules-szoborról. Dicséri a pompás kilátást, a kerteket és üveg- 
házakat s kiemeli, hogy Mátyás bécsi várában is függő kerteket 
csináltatott. Végül ^[átyás egyházi építkezéseiről azt mondja, hogy 
ezekről legékesebben beszélnek az általa építtetett budai és fehérvári 
bazilikák. A munka nagyobb, kerek betűkkel van irva s írását \\^y 
mint nagyszerűen festett czímlapjait tekintve, a Corvin-codexek közt 



* Mátyás a várat restaurálta. 



- 8 - 

. egyedül áll. A szöveget sok szines ábra díszíti; melyek az építészet 
fokozatos fejlődését, a kunyhó-építéstől kezdve a legfényesebb palotáig 
feltüntetik. Fő ékessége a két czímlap, az ajánló-levél és a szöveg 
elején; melyek befejezett művészi rutinnal vannak festve. Mind a két 
czímlap fényes díszkeretet képez s a szélekben nagyszerű kivitelű 
miniatűrökben várakat; palotákat; építkezéseket; csataképeket; csopor- 
tozatokat; madarakat; gyűrűs hollókat; angyalokat; gyümölcsöket; virá- 
gokat és lombozatos díszítéseket tűntet fel. Az első czímlap felső 
szélében látható Mátyás czímere M. R. betűkkel (Mathias Rex). Kieme- 
lendő; hogy ebbe a magyar- és csehországi jelvényeken kivűl fel van 
véve Ausztria czímere is. Az alsó lapszél közepén levő miniatűr 
Mátyás királyt trónon ülve ábrázolja. A jobb lapszél diadaljelvényei 
közt ezen felírás olvasható: MA. C. TRO. (Mathiae Corvini Tropeae). 
Hasonlóan van díszítve a második czímlap. Pulszky Ferencz szerint: 
e két czímlapot Gherardo festette. A kézirat 1488-ban íratott; a mint 
ezt a Il-dik könyvben e^y kőlap-rajzon olvasható évszám tanúsítja. 
Másolója ismeretlen. Múlt századbeli barna bőrkötés, egykorú arany 
vágással. Felemlítjük; mei*t Bonűn Antal fordítónak Mátyáshoz intézett 
ajánló-levelében helyrajzi szempontból érdekes adatokat találunk. Lásd : 
Csontosi János. Corvin-Codexek. Kalauz az orsz. magy. iparművészeti 
múzeum részéről rendezett könyvkiállításhoz. Budapest; 1882. 73 — 74. 1. 

A velenczei szt. Márk kmyvtávé. 

1488 — Thuróczy János. Thwrócz (Johannes de) Chronica Himga- 
rorum. Augsburg. 1488. Erhardus Rathold nyomdájából. 4r. 

Jeg3rzet. Hártyanyomat; gót betűkkel igen díszesen nyomatva; a 
könyvben aranynyal festett inicziálék vannak. A könyv elején levő 
Mátyás és Beatrix czimerei; szt. Lászlónak a leányrabló kun vitézzel 
való küzdelmét ábrázoló kép; valamint a szöveg közt levő fametszetek 
igen szépen vannak kifestve. Ez valószínűleg a dedicationalis példány, 
melyet a kiadó Mátyásnak és Beatrixnek ajánlott fel ; mit az is való- 
színűvé tesZ; hogy a kiadónak Fegher Theobaldnak ajánló-levele arany 
betűkkel van nyomatva. (Lásd : Szádeczky Lajos. Ősnyomtatványok. 
Kalauz az orsz. m. iparmű v. múzeum részéről rendezett könyvkiállí- 
táshoz. Budapest, 1882. 125. 1.) 



1488 — Ugyanaz.* Szép papirosra nyomatva, színezés nélkül. 

Mindkettő a m. nemz. Múzeum könyvtárában. Utóbbi : Szálay Imrénél 
Budapesten ; Ráth Györgynél Budapesten. 



1488 — Ugyanaz. Brünn, 1488. ívrét. 

Jegyzet. E kiadás az előbb említett augsburgi kiadásnál B hónappal 
előbb jelent meg a nyomdász megnevezése nélkül. Egy példány belőle 
a konstantinápolyi császári török köny>iárban vaU; mely a XVI. század 
első feléből tulajdonosainak érdekes bejegyzéseit tartalmazza. Lásd : 



* Egy munkának több kiadását igyekeztem lehetőleg együttesen fel- 
sorolni. Szerző. 



— 9 — 

Jelentés a konstantinápolyi kutatások eredményeiről. (Fraknói; Gsontosi; 
Thaly.) Egyetértés 1889. okt. 29. ^ 

Herczeffprimáni könyvtár Ksziergombmu — Gt\ Batthiámji püspöki konyi'- 
idr Gyúlafehértárt, — Gv.^ Apponyi Sándor lengyeli könyvtára. — Emich 
Ottsztávnái Budapesten, — Ágoston Józsefnél Budapesten. — Ráth Györgynél 
Budapesten. — Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. — Török császári könyvtár 
Konstantinápolyban. 



1496—1501 — Sanuto Marino Magyarországról 1496—1501. 

Közli Wenzel Gusztáv. Századok 1871. V. évfolyam 1., 73., 165. 
lapokon. 



XV. század. — Oláh Nicolaus. Chorographica Hungáriáé descriptio 
cura rnbrica „ Athila seu Hungária". XV. század. Év? 31. 1. Kézirat. 

Lásd: Gsontosi J. M. Könyvszemle. 1886. 262. L 

Bécsi udvari könyvtár, 

XV. é8 XVI. század. — Descrizione dellllngheria nei secoli 
XV. e XVI., edita nel occasione del congresso geografico inter- 
nazionale, a Venezia 1881. Nyomatott Budapesten 1881-ben. 

Magyarország több rendbeli leírása a XV. és XVI. századból. Lásd : 
Szamota István. Régi utazások. 490. 1. 



XV. század. — Pozsonyi krónika. 

Bővebben lásd: Dr. Marczali H. A magyar történet kútfői az 
Árpádok korában. 64 — 65. l. 



1501 — Dainero Tamás modenai követ jelentései. 1501. (Magyar- 
ország leirása.) 

Lásd: Szamota István. Régi utazások. 490 — 494. 1. 



1502 — Candale-i Anna (11. Ulászló felesége) utazása Zengg- 
ről Budára. 1502. 

Lásd: Szamota István. Régi utazások. 131—146. 1. 



1518 — 1538 — Br. Herberstein Zsigmond utazásai 1518-tól 
1538-ig. 

Lásd: Szamota IsR'án. Régi utazások. 147 — 150. 1. 



1519 — Bon Alajos jelentése Magyarországról a velenczei 
nagytanácshoz. 1519. 

Közli Wenzel G. Pest. 1856. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1525 — Guidoto Vincze velenczei követ jelentése. 1525. 

Ijeírja Magyaroi'szágot. Az olasz szöveget lásd : V. Guidoto, Gesand- 
achaft am Hofe d. K. Ludwig. 69. 1. Bécs, 1848. —Lásd: Szamota I. 
Régi utazások. 504—505. 1. 



— 10 — 

1534 — Hangén János, üer Hungern Chronica. Wien, 1534. 4r. 
Számos fametszettel. 

Keglevich Istvánnal, — Ágoston Józsefnél Budapesten. 

1536 — Hangén zu Freystain. Der Hnngem Chronica, inhaltend 
wie sy anfenglich ins land kommen seind, mit anzaigung aller 
jrer Kunig, vnd was sy namhafftiges gethon habén. Augspurg'^ 
Philipp Vihart, 1536. 

Jegyzet. A czimlapon fametszet, mely a magyar királyt trónon ülve 
8 alattvalóit fogadva ábrázolja. 

Gróf Apponyi Sándor lengyelt könyvtárában. 



1536 — Oláh Miklós. Magyarország leirása. 1536. 

Lásd: Nicolai Olahi, Hungária et Atíla. Bécs, 1763. Szamota I. 
Régi utazások. 518 — 555. 1. Jegyzet. Oláh Miklós ideyágó művei ; 
Hungária, sive de originibus gentís, regni Hungáriáé situ, babitn, 
opportunitatibus. Legelőször kiadta Bél Mátyás az ^Adparatus ad Histó- 
riám Hungáriáé'^ -ben. — Attila, Boníin régibb kiadásaihoz van mellékelve. 
— Rövid krónika 1464 — 1558, mely Bél Mátyásnál a Hungáriához 
van csatolva. 

1543 — Bonfin Antonius. Rerum Ungaricarura Decades Trés. 
Basilea. 1543. (Első kiadás.) 

Jegyzet. A teljes szöveget Zsámboki (Sambucus) történész rendezte 
először sajtó alá. (1568. Basel.) A mti czíme: Rerum Ungaricarum 
decades quatuor cum dimidia. Scythia leírásától 1495-ig terjed. Lásd : 
Dr. Mangold L. A magyarok oknyomozó történelme. 1883. 220. 1. 

Ágoston Józsefnél Budapesten, 

1543—1635 — Magyarországi török kincstári defterek. I-sö 

kötet. Kiadta a magyar tudományos Akadémia. 

Jegyzet. A kötet 240 defterét dr. Velits Antal fordította, Kammerer 
Ernő pedig tanulságos bevezetéssel látta el. Az eddigieknél sokkal 
teljesebben közli a magyarországi török hódoltság geográfiájához és 
statisztikájához szükséges adatokat és pedig (LV és 467 lapon) az 
1543—1635. évekről. Lásd: Dr. Márki S. Hazánk leírói. Földr. 
Közi. 1887. 203. l. 



1544 — Stella M. Exemplaria literarum de Turcarum in Hungária 
successibus, Antwerp. 1544. 4r. 

M. nemz. Mnzcntn. 



1545 — Bonfin Anton. Des Allermechtigsten Kiinigreichs inn 
Ungern, vvahrhafftige Chronik. Basel. 1545. 380. 1. 

Jegyzet. Első német fordítás Bonnertól ; számos fametszettel diszftve. 

Lanfranconi Enednál Pozsonyban. — Keghvich Istvánnál, 



1549 és 1551 — Wemher Georgius (Sáros várkapitánya és kamarai 
prafectus). De Admirandis Hvngariae Aíjvis Hyponmeraation. Ad 



— 11 — 

Generosvm et Vére Magnificvm. D. Sigismundnm in Herberstain, 
Xeiperg & Guttenhag Baronem, inelyti Komán. Hung. &Bo6ra, &c. 
Regis, D. Ferdinandi Consiliarium, & Fisci in Austria Praefectum. 
Georgio Wernhero Avtore. Basiliae, 1549 — Viennae, 1551. 4r. czim- 
lap, 9 ; 20 1. 1 térképpel. (Scriptores rerum Hungaricarum veteres 
ac genuini. Edidit J. G. Schwandtner. Viennae, 1746. Tol. 
sub. XXI. — Bongarsius: Rerum Hungaricarum Scriptores Varii. 
Francofurti 1600.) 

if. ttemz. Múzeum. — Háth Györgynél Budapesten, — Gróf Apponyi Sándor 
ItHgyeli könyvtárában. 



1550 köriil. — Tinódi Sebestyén. Szitnia, Léva, Tsábrág, Murány 
váráról. (ír. 1550 köriil.) 

1552 — 16 ... — Icones expugnatarum in Hungária arcium et 
vrbinm 1552—16 . . . ívr. 

M. nemz. Múzeum, 



1554 — Tinódi Sebestyén. Tinódi Sebestien szoerzese: Chronica. 
Colosvar, 1554. 8r. 

Emich Gusztávnál Budapesten. 

1554 — Tinódi Sebestyén. Krónika. Hangjegyekkel. Kolozsvár, 1554. 



1556 — Laziiis W. Des Künigreichs Hungn. chorographica. Be- 
schreibung. Wien, 1556. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1558 — Ranzanus Petrus. Commentarii de rebus hungaricis 1485, 
Kiadta Zsámbolu 1558-ban. 



1563 — Wemher Georgius. Respublica et Status regni Hungáriáé. 
Ex officina Elzeviriana. Lugdini Batavorum. 1563. 

1575 — Heltai Gáspár. Chronica az Magyaroknac dolgairól : mint 
ioetec ki a nagy Scythiaból Pannóniában, Es mint foglaltáé 
magoknak az országot: Es mint birtác ászt Hertzegról Hertzegre, 
Es Királyról Királyra, nagy soc tusakodássockal és szántalan soc 
viadalyockal, Mellyet Heltai Gaspar Megirta Magyar nyelven, Es 
ez rendre hoszta. Az Bonfinius Antalnac könyvéből és egy^b Históriás 
könyvekből, nem kiczin munkával. Octor. 17. Az Isten egy vérből 
czinálta az minden fgle embereket, és elrendelte őket, es határt 
tót n^kic. Hol mindenic lakiéf , üdőt is regzet n^kic Colosvarot 
végeze Heltaj Gáspámé. A. 1575. 2r. 208. 1. index. 

Jegyzet. „Bod Péter ^Magyar Athenás^-ában a következőket írjca 
e műről : ,,Ezen História nagyobbára vagyon fordítva Bonfiniusból ; 
sokat elegyített mind az által belé hellyesen másunnan Heltiii, a 
mellyek ide tartoznak ; de a Bonfinius Deák munkájában nem talál- 
totnak*". 

M, tud. Akadémia, — M. nemz. Múzeum. — Erd. múzeum. — M.-rásár' 
helyi rrf. koll. — Debreczeni ref. kőll. — Batthiányi könyvtár Gyula- 



— 12 — 

feJUrvárit, — M. r. Teleki könyvi. — Udvarhelyi ref. koll, — Nagykőrösi 
ref, koll, — Pesti ref, koll. — Sárospataki ref. kolL — Halasi ref, gymn. — 
Szászvárosi ref, gymn. — Pannonhalmi apátság. — Szebeni Bruckenthal- 
múzeum s tőbh magános könyvtárában. 



1789 (1796) — Második kiadás. 2 kötet. Győr, 1789. 

Jegyzet. Toldy Ferencz szerint ezen kiadás Győrött 1796-ban 
jelent meg. 

Kecskeméti ref, kollégium. 



1579 — Gosárvári Mátyás. Az Regi Magyaroknac első be iovések- 
röl való História, Attilánál miképpen telepettenec le Seambriában, 
És melly nagy vérontással f^rkesztenek be Pannóniába. Nyomtatot 
Colosvarot Heltaj Gaspame műhelyébe 1 . 5 . 79. Esztendőben. 
4r. A— T2, = öVsí iv, 22 sztlan lev. 

M. tud. Akadémia, — Erd. múzeum, - M,-vásárhelyi Teleki-könyvtár. 

1592 — Második kiadás. Nyomtatot Syczbe Manlins János által 
Anno 1592. 8r. Utóbbinak ma egy példánya sem ismeretes. 

1581 — Bonfinius Ant. Vngerische Chronica. Das ist Ein gruend- 
liche beschreibung dess aller maechtigsten vnd gewaltigsten 
Koenigreichs Vngern. Franchfurt am Mayn, 1581. Sok fametszettel. 

Keglerich Istvánnál, 

1584 — Beithe Stephanus. Stirpium Nomenclator Pannonicus. 
Antwerpiae, Ex officina Christophori Plantini. M . D . LXXXIIII. 
8r. I iv = 8 sztlan levél. (Az utolsó lap üres.) 

Jegyzet. Ezen magyar növénynév-jegyzéket Cluaius Károly adta ki, 
kinek Antwerpenben 1583-bau 8r. megjelent Rariorum aliqnot stirpium 
história czímü munkája után függelékül kötve található. — Újra 
közzétette a mag^yar nevek kijavításával Czwittinger^ Specimen Hung. 
literatae. 52 — (5ö. 1. 

M. nemz. Múzeum. — M.-vásárhelyi Teleki-könyvtár, — Ágoston Józsefnél 
Budapesten. 



1595 — » Doglioni Gio. Nic. L'Ungheria spiegata, ove si leggono 
tutte le cose successe in quel regno sino all' anno 1595. In 
Venetia 1595. Damian Zenaro. 4r, Magyarország térképével. 

M. nemz. Múzeum. — Ráth Györgynél Budapesten, — Lanfranconi Eneáuál 
Pozsonyban. 

1595 — Hulsius Leo. Chronologia Pannóniáé Ein Kurtze beschrei- 
bung desz Königreichs Vngern fürnembster Theil Was sieh all da 
seyt hero Anno Christi 909. Da der erste Christliche Vngerische 
Konig S. íStephanus geboren : Bisz auíF dieses 1595. Jars gedenck- 
würdig verlauften Ausz vilen glaubwirdigen Authoribus colligiert. 
Durch Leo Hulsium, N. J. Darzu ein Geograpliische Máplein 
gehört. Gedruckt zu Nürnberg durch Christoíf Loehner M . 1) . XCV. 
4r. czimlap ajánlat, tárgymutató, 36. 1., térképpel. Első kiadás. 

liáth Györgynél Budapesten. 



— 13 — 

1596 — Pontanns G. De statu hungarico dialógus. Francof. 
1596. 4r. 

XVI. század. — Budai Ferencz. Magyarország polgári históriá- 
jára való lexicon, a XVI. század végéig. Készítette Budai Ferencz. 

özr. Gyárfás Istvánná könifvtára Halason, — Kálmán Farhas könyvtára 
Gyüdön (Baranyamegye}, 

XVI. század. — Lazius Wolfgangus. Archaeologia regni Vnga- 
riac liber I. XVI. század. Kézirat. 

Bécsi udcari könyvtár^ 

1602 — OrteliuB Hieronymus Augustanus. Chronologia oder 
Historische beschreibung aller Kriegsempörungen vnd belágerun- 
gen der Státt vnd Vestungen auch Scharmützeln vnd Schlachten 
80 in Ober vnd Under Ungern auch Sibenbürgen, mit dem 
Türcken von A* 1395 biss auff gegenwertige Zeitt gedencktwürdig 
Geschehen AUes Grtindtlich vnd Ordenlich Dergleichen noc 
niemals in Truck auszgangen Zusammen verfast vnd mit Fleisz 
besehriben durch Hieronymum Ortelium Augustanum. Auch mit 
schönen Kupferstticken saropt einer Mappen oder LandtaíTel so 
darzu gehoríg gezieret. Xiimberg. Gedruckt bey Valentin Fuhrman 
ínn verlegung Johan Sibmachers. M . DCIl. Cum Gratia et Privilegio 
S.C. M. 4r. czimlap és bevezető rész 8 L, szöveg 447 1. Register 
több Magyarországra vonatkozó térképpel. 

Jegyzet. Rendkívül ritka kiadás. 

Herczeyprimási könyvtár Esztergomban. — Széli Farkasnál Debreczenben. 



1602 — Spontoni Cüros Attioni de Re DeirUngaria, Breve- 
mente descritte dal Cavalier Ciro Spontone. Incominciassi dall' 
anno trecento settanta atto dopo Cristo nato, seguendo in fino 
al mille sei cento, d'ano compiuto. Vi si legge gran numero di 
considerationi Politiche & Militari sopra le attioni de'detti Re: 
& di loto si veggono gli Arbori delle discendence ancora. In 
Bologna per Vittorio Benacci. MDC . II. Con Licenza de'superiori. 
4r. Elöl czimlap (Spontoni arczképével). Ajánlat és consideratio 
10 számozatlan levél, szöveg 140 számozotj lap. Végül: Index, 
2 számozatlan levél. 

M. nemz. Múzeum, — Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1603 — Dilbaum S. Beschreibung aller ungarischer Statt welche 
von Anfang Rudolphi II. bis auíf 1603 belagert worden. Augsburg, 
1603. ívrét. 

M, nemz, Múzeum. 



1603 — Ortelius Hieronymus Chronologia oder Historische be- 
schreibung aller Kriegsempörungen unnd belagerungen der Statt 
und Vestungen auch Scharmützeln und Schlachten so in Ober 
and Under Ungern auch Siebenbürgen mit dem Türcken von 



— 14 — 

A^ 1395 his» auff gegenwertige Zeit denckwürtig geschehen ; alles 
grttndlich unnd Ordentlich (vergleichen vomemals in Truck aus- 
gangen) zusammen verfasst and beschrieben dnrch Hieronymum 
Ortelium Augustanum. Itzend aber von Newem mit Fleiss corrigitt 
an ettlichen orten mercklich augirt, und biss auf diss Jar erstreckt 
und continuirt, dartzn mit mehreren Kupferstücken bevor aber 
der fümembsten Herren Obereten Contrefacturen, wie auch einer 
völligeren Mappen oder Landtaflfeln gezieret Ntiraberg Bei Johann 
Siebmacher etc. M . DC . IIL Cum Gratia et Privilegio S. C. M. 4r. 
Elöl : kettős cztmlap, ajánlat és az olvasóhoz 4 számozatlan levél, 
szöveg 583 számozott lap. Bericbt dem Buchbinder éB £rrata 
3 számozatlan lap, végül Begister, Katalógus és a nyomda jegye 
22 számozatlan levél. Közben számos kép, arczkép és térkép. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1603 — 1622 — Ortelius Hieronymus. Chronologioae Ungarica 
oder Dess Hungerischen und Siebenbürgischen Kriegswesens, was 
sich in der Kebellion mit den Türcken, Rebellen und ihrem 
Anhang so sich veider das Hausz Oesterreich empöret etc. Nürn- 
berg 1603—1622 Endter. 5 rész. 4r, 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 

1604 — Dilbaum. Beschreibung der ung. Stadte, Augsburg, 1604. 

1604 — Szenczi Molnár Albertus. Dictionarium Latino\Tigaricvm. 
Opvs novvm et tactenus nvsqvam editvm, in quo Omnes Omnivm 
Probatorvm Lingvae Latináé Avctorum dictiones & rerum voca- 
bula, quoad fieri potuit, propriistime & exactissime sünt Vngarice 
reddita. Nomina item propria Deorum Gentiliura, Regionura, In- 
sularum, Marium, Fluviorum, Sylvarum, Lacuum, Montium, Popn- 
lorum, Virorum, Mulieram, Vrbium, Vicorum & similium, cum 
brevi & perspirua descriptione Vngarica sünt interspersa; quae 
singula ita sünt digesta, ut sub initiali sua litera facile reperian- 
tur. — Item vice versa Dictionarivm Vngaricolatinvra in qvo 
praeter dictionvm vngaricarum interpretationem Latinam, adjecta 
sünt iis vocibus quarum usus in oratione & styli exercitio 
frequentior est, Hyuonyma quam plurima, quae stúdiósáé juven- 
tuti Vngaricae, hactenus ista commoditate destitutae, quasi Sylvara 
quandam vocabulorum suppeditabunt. Per Albertvm Molnár 
Szencienseni Vngarum. Accedunt ad calcem libri, Difficiles aliquot 
voces in Jure Vngarico cum notatione Joannis Sambuci Ciceroniana 
item Epitheta, Antitheta & adjuncta. Procurante Elia Huttero 
Germano: Noribergae, Cum Sacrae Caesareae Majestatis & nec 
non Regis Galliarum & Navarrae & Privilegiis. Anno cl3 lo civ 
8r. 40 iv = 320 számozatlan (kéthasábos) levél. 

Jegyzet. Az ajánló-levél (ajánlat II. Rudolf császárhoz) kelt Altorfban 
1604. aug. 1. (megíratott a munka szintén Altorfban 1603) v. ö. a 
szöveg „Altorfium^ tételét: „Holot ez Dictionariomot irta Albertus 



— 15 — 

Molnár, 1603 esztendőben^. Nürnberg, 1604. (Lásd: Szabó Károly. 

Eégi magyar könyvtár. 1879. 181. 1.) 

M. tud, Akcídémia, — Bécsi esdsz, könyvtár. — M.-vásárhelyi Teleki- 
kdntfütár. — Lugossy Józsefnél Debreczenben, 



1604 — Zimmermaim W. P. Contrafet der Nieder und Ober- 
ungarischen Festungen. Angsburg, 1604. 4r. 

H. nemz. Múzeum, 



1605 — Dilbaum S. ElxovoyQaqta aller* derén ungarischen Státt 
Wüstunge welehe von anfang der Regierung Rudolphi des ande- 
ren 8. a. t. Augsp. 1605. ívrét. 

M, nemz. Múzeum, 

1605 — Zimmermann W. P. Eikonographia aller nng. Statt nnd 
Vestnngen. 1605. 4r. 

M, nemz. Múzeum. 



1606 — Scháfer (Dilich) Wilhelm. Ungarische Chronica Darinnen 
ordentliche, eigentliche, kurtze beschreibungen des Ober und 
Nieder Ungem, beneben seinen LandtaflFeln und vieler fúmemen 
Festungen, Státte und Lágeren verzeichnusz, wie auch dero 
trachten und Könige contrafacturen so zuvor nicht in gémein 
pnblicíret: Item was sich denckwürdiges von anfang bisz auff 
gegenwertige Zeit in Ungem verlauffen vnd zugetragen : Zusampt 
einer newen eigentlichen beschreibung und warhaiFten abrisz der 
itzigen Stadt Constantinopel, dessen gleich biszhero niemahls in 
druck angangen: Aus altén und newen schriiFten auch der 
erfahrung selbstet zusammen gezogen vnd verfertiget auch nuhmer 
auflfe newüber seben, corrigiret, mit mehreren contrafacturen und 
Historíen verbessert und bisz auff gegenwertige Zeit continuiret 
Durch Wilhelm Scháfer genandt Dilich. Gedruckt zu Cassel durch 
Wilhelm .Wessel, Anno 1606. 4r. czimlap és bevezető rész 8 1. ; 
szöveg 377 1. több képpel. A Konstantinápolyra vonatkozó függe- 
lék : czimlap és előszó 4 1. ; szöveg 53 I. képekkel. 

Jegyzet. Igen ritka munka. A budapesti nyilvános könyvtárak 
egyikében sínes meg. A könyv rajzai között Mátyás király arczképét 
is látjuk. Állítólag azon festmény után készült, melyet leginkább tar- 
tanak élethünek. 

Szili Farkasnál Debreczenbeji, 

1608 — Fumee M. Histoire generálié des troubles de Hongrie. 
Paris, 1608. 2 köt. 4r. 

M. nemz. Múzeum* 



1613 — Lackner Ch. Coronae Hungáriáé emblematica descriptio, 
Lavingae, 1613. 4r. 

1615 — ügyaaaaL 1615. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 



— 16 — 

1613 — Rewa Petros. De sacrae coronae regni Hangaríae ortu 
virtnte et coramentarius August Vindilic. 1613. 4r. 

3f. netnz. Múzeum. 



1652 — Ugyanaz. Viennae, 1652. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1732 — Ugyanaz. Tyraaviae, 1732. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1735 — Ugyanaz. Claudiopoli, 1735. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1740 — Ugyanaz. Poson. 1740. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1615 — Merin's John Baptist. Jouraey to the Mines in Hungary 
(1615) Catalogue of the York Gate Library. London, 1886. 138 1. 
Churchill. IV. 762 (2084). 



1618 — Pethő Gergely. Magyar krónika. 

Lásd : Beöthy Zsolt. A m. n. irod. történeti ismert. 1883. 57. 1. 

1620 — Sponton C. L'heroe overo Tattione de re dell'Ungheria. 
Bologna, 1620. Ivr. 

M. nemz. Múzeum. 



1621 — Tomasi G. Delle guerra e rivolgimenti del regno d'Un- 
garia. Vénet. 1621. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1629 — Horvát Joannes. Mnemosyne de quatuor gummis Imperiis. 
De Excellen tia Monarchiáé Hungáriáé. Patavii, 1629. 



1629 — Schödel M. De regno Hungáriáé. Argentoratum, 1629. 4r. 



1630 — Ugyanaz. 1630. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1634 — Respublica et Status Regni Hungáriáé. Leyden, 1634. 
Elzevirius Bonaventura Ábrahám. 16r. 331 1. 

Jegyzet. Schwartner silány férczelménynek mondja s valami szám- 
űzött prot. lelkész müvének tartja. De a munka szerzője a 73-ik lapon 
ezt mondja : ^Alii duo (t. i. fontes) famosíores sünt in Cömitatu Sáros, 
quasi in conspectu arcis cognominis, cujus ipse praefecturam teneo". 
Ezek szerint a könyvet valamely sárosi várnagy készítette s nem is 
mondható oly silánynak. Lásd : Hunfalvy J. A magy. bírod. term. 
viszonyainak leirása. I. k., 3 1. 

Eyyitemi köni/vtdr BmUipeaten, — Keglevich Isivúnnál. 



— 17 — 

1635 — Dr. Monau (Monavius) Fr. Index herbarii. Monavii 
Tomis XII. const. 1635. Vide Tom 11. „Catalogus plantaram 
Hangaricariun.^ 

1639 — Ledentn Johannes. Regni Hungáriáé confinia (nigro 
ginico) de lineata, nempe ichnographiae urbiam, propugnacnlomm, 
arciam etc. in confinibos Hungáriáé et partium adnexarum contra 
Turcas existentium in septuaginta qninque tabulis. 1639. 75 1. 
Kézirat. 

Bhsi udvari Iconyctdr. 

1639 — Ledentu Johannes. Johannes Ledentu, Regni Hungáriáé 

confinia (nigro sinico) de lineata dasz ist desz Königreichsz 

Hangám Granitz Heuser Abrisz ausz befelch Ferdinandi 

des III. im Jahre 1639 in quinquaginta tabulis. 51 1. Kézirat. 

Lásd: Csontpsi J. Magy. Könyvszemle. 1886. 252 1. 

Bécsi tidvari kÖnyptár, 

1641 — Frőhlich Dávid. Der uraite deutsch-ungarische, zipserische 
a. siebenbürgische Landsmann. Leutschau, 1641. 4r. 

3/. nerm. Múzeum. 

1643 — Szent János könyve. 

Jegyzet. Az egri egyházmegye védöazentjéröl nevezik „Szent János- 
könyvé" -nek e telekkönyv félét, mely Heves-, Borsod-, Abauj-, Szabolcs-; 
Bereg-; Zemplén-, Sáros- és Zaránd-, részben még Nógrád-, Zsolt-, 
Csongrád-, Külső-Szolnok- és Aradmegyék régi topographiájához meg- 
becsülhetetlen adalékokat szolgáltat. Közli Kandra Kabos az általa 
, Adatok az egri egyházmegye történetéhez" czfmmel szerkesztett folyó- 
iratban. Lásd : Dr, Márki S. Hazánk leírói. Földr. Közi, 1887. 203. 1, 

1646 — Zeiller Martin. Newe Beschreibung des Koenigreichs 
Ungam und darzn gehoeriger Landen etc. Ulm, 1646. 

M, tud, Akadétnia, — M, nemz. Múzeum, 

1649 — Stier Martinas. Mappae geographicae regni Hungáriáé 
et terrarum adjacentium a mari Adriatico usque ad Transsylvaniám, 
adjectis ichnographiis et delineationibus coloríbus distinctis forta- 
litíorum, arcium etc. quae a Turcis variis temporibus aut obsessa 
snnt aut expugnata fuerunt. 1649. 85 1. Kézirat. 

Jjásd: Csontost János. M. Könyvszemle. 1886. 251. 1. 

Bécsi itílvari könyvtár. 



1652 — Rattkay Georgius. Memória regum et banorum regn. 
Dalmát., Croat. et Slavoniae. Viennae, 1652. ívrét. 

M, nemz. Múzeum. 



1652 — Ugyanaz raás kiadásban. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 
VT. HAVA8S R. : Mjtg>ar földrajzi kOnyvtár. 2 



— 18 — 

1655 — Komáromi Csipkés Georgius. Hungária illustrata. 
Utrecht, 1655. 

Marosváidrhelyi ev. ref, kollégium könyvtára, — Forster Gyulánál Buda- 
pesten, 

1659 — Réva Petrus. De monarchia et sacra corona regni Hun- 
gáriáé. Francof, 1659. ívrét. 

M, nemz. Múzeum. 

1659 — Ugyanaz. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



%. . 



1660 — Pettheö Grergely. Rövid Magyar Cronica sok rendbeli 
fö históriás könyvekből nagy szorgalmatossággal egybe szede- 
gettetet és irattatot. Pettheö Gergelytúl. Nyomtattatott Bécsben 
Cosmerovius Mátthé, Császár Urunk 6 Fölsége Udvary könyv 
Nyomtatoia által 1660. Esztendőben. 8r. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 

1660 — Zeiler Martinus. Beschreibung Desz Königreichs Vngam 
/ vnd darzu gehörigen Landen / Státte / vnd vomehmster Oerter / 
Darausz Neben allerley Denckwürdigen Geschichten vnd Hándein 
/ Beschreibung / Belager- vnd Eroberung der Plátze / Féld Schlach- 
ten / Scharmútzeln / vnd andem Sachen / vnd was sich vom Anfang 
desz Türckeu-Kriegs / bisz auf gegenwártige Zeit / daselbsten zuge- 
tragen ; Auch zu sehen / was noch von diesem Königreich in der 
Christen : vnd was hergegen in der Tűrcken Handen vnd Beherr- 
schung ist. Ulm / M.DC.LX. 8r. czimlap, ajánlás és előszó 15 1., 
478 1., tárgymutató 31 1. 

M. tud. Akadémia. — Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. — Természet- 
tud. társ. Budapesten. 

1664 — Ugyanaz. Ulm, 1664. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 

1663 — Nadányi J. Florus Hungaricus. Amstelodami, 1663. Sr. 

M. nemz. Múzeum. 



1663 — Sémiin W. Hungam und Siebenburgische Chronica. 
Zwevbrück, 1663. 8r. 

M. 7iemz. Múzeum. 



1664 — Bucliholz G^org. Die Besteigung der Schlagendorfer 
Spitze. 1664. 

K. k, priv. Wiener Auzeiger. IV. 20. 



1664 — Minsicht C. Neue und kurtze Beschreibung des König- 
reichs Ungarn. Nürnberg, 1664. 

M. nf'in3. Múzeum. 



— 19 — 

1664 — Zeiller Martín. Neue Beschreibung des Koenigreichs 
Ungam. Weiland von dem Herrii Martíno ZeiUero besehrieben. 
x\njetzo hrsg, von Joh. Beza. (Neuere Edition.) Leipzig, 1664. 8r. 
Magyarország várainak rajzaival. 

M, tud. Akadémia. — M. nemz. Muzeí*m. — Csikif Kálmán könyvtára 
Budapesten. 

1664 — Neue und kurtze Beschreibung des Eönigreichs 
üngam; dessen filmehmsten Stüdten und Yestungen, wobey 
vieler Belágerungen und dergleichen Denekwurdigkeiten. Nürnberg, 
1664. 16r. 

Jf. tud. Akadémia. — Herczegprimási könyvtár Esztergomban. — M. nemz. 
Miuiéam. 

1665 — Bmsoni G. Le campagne deirUngheria. 1663—1664. 
Venetia, 1665. 4r. 

}í. netnz. Muzei^m. 



1665 — Mnssart C. Newe Wallfahrt in den Hungarischen Berg- 
statten. Wien, 1665, 

1665 — Ortelins Hieronymua (Martin Meyer) Ortelius Redivivus 
et continuatus, Der Ungarischen Kriegs-Emporungen Historische 
Beschreibung. Darínnen entbalten Alles, was bey vorgenommenen 
Beláger- und Eroberungen der Státte, V^stungen und Schlösser, desz- 
gleichen in veranlassten Schlaehten,und vorgelauflfenen Scharraützeln, 
zwischen theils Christlichen Ungarischen Konigen und dem Hoch- 
lóbl. Ertz-Hausz Oesterreich, alsz auflf einer, und dem Turcken 
und dessen Anhang auff der andem Seiten, In Ober- und Nider- 
Ungam Wie auch Siebenburgen, Von dem 1S95. bisz in dasz 
1607. Jahr und zwar bisz nach glücklich wieder gestillter 
Botschkayschen Unruh, und dem darauflf erfolgten lángst verlang- 
ten Turckischen Friedens-Schlusz denckwürdig zugetragen. Wie 
solches alles zuvorhin mit Fleisz und ordentiich (: dergleichen vor 
niehmals in Truck auszgegangen :) zusammen gefasst und besehrieben 
worden, durch den bertihmten Historicum Herm Hieronymum 
Ürteliüm Augustanum. Anitzo aber von neuem mit Fleisz wieder 
fibersehen, von der vorigen unannehmlichen Redens-Art gesáubert 
und sehr verbessert, auch mit einer neuen Besclireibung Desz 
gantzen Konigreichs Ungarn, was náralich fúr Provincien vormahls 
darzu gehórig gewesen, und was lieutiges Tages davon noch in 
Christlichen Hánden űbrig ist. Deszgleichen auch mit einer Con- 
tinuation, von dem 1607. bisz an das 1665. Jahr verraehrct. 
Uurch Martín Meyem Historiophilum. Mit etlich hoher Potentáton 
Ffiisten, Grafen, Herren, Kriegs-Generalen und Obersten Bild- 
nfissen: Nebenst vielen voinehmen Kriegs-Actionen, Schhichten, 
Schamiützeln Beláger- und Eroberungen unterschiedlicher Státte, 
Schlösser und Vestungen, auch einer neuen voUkommeuen Land- 
Charte desz Konigreichs Ungam und grösten Theils der darau 

•2* 



— 20 — 

stossenden Provincien, bisz an Constantinopel, und andem denck- 
wűrdigen Sachen anszgezieret und mit Röro. Keyeerl. Majest. 
Freyheit. Verlegt Durch Paul Fűrsten, Kunst- und Buchhándlem 
in Nürnberg. Getruckt zu Franckfurt am Máyn bey Dániel Fievet. 
lm Jahr 1665. ívrét. Czimkép, czimlap, a császári szabadalom 
kivonata 2 1., Keresztély sziléziai berezeg arezképe, ajánlás 4 1., 
Ortelius arczképe, Meyer Márton előszava 1 1., tartalom 1 1., 
Magyarországnak s Törökország egy részének térképe, 431 1., 
tárgymutató 12 1., számos arczképpel és látképpel. — A második 
rész : Ortelius Gontinuatus, Das ist Der Ungarischen Ejiegs-Empö- 
rungen Femere Historiscbe Besebreibung, Oder Zweyter Theil etc. 
Verlegt Durcb Paul Ffirsten, Kunst- und Bucbbándlem in Nürn- 
berg. Getruckt zu Franckfurt am Máyn bey Dániel Fievet, lm 
Jahr 1665. ívrét. Czimlap, Meyer Márton ajánlása 2 1.^ előszó 
2 1., 362 1.^ tárgymutató 20 1.^ számos arcz- és látképpel. 

Orsz, m. kir» atatiszt. hivatal könyvtára, — Ágoston Józsefnél Budapesten, — 
Herczeg Windischgrátz Lajos könyvtára Sárospatakon. 

1667 — Betulius S. B. W. Mausoleum regni apostolici regum. 
Pottendorf, 1667. 8r. 

M, nemz. Múzeum, 

1667 — Spilner H. Ungarische Chronica. Dreszden, 1667. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1670 — Directions and inquiries about the mines, minerals, 
baths of Hungary, Transylvania and other countries neighbou- 
ring to those; together with the answers thereto. 

Philos. Ti-ansact. 1670. 1179 1. 



1671 — Bársony György. Magyarország Tököre, kiben tekintvén 
Megismerje magát, Mitsodás volt hajdan? Mitsodás most? £s 
hofiét vótte a' Keresztyén Országát, és Királyit? honnét az An- 
gyali Koronáját? Cassan^ 1671. 12r. 6 sztlan levél. 

Jegyzet. Sándor István^ M. kház 237 1. tévesen sorozza ezt a nyom- 
tatványt a múlt században megjelent azon könyvek közé^ melyek nyom- 
tatási helyét és idejét nem ismerte. (Lásd: Szabó K. Régi magyar 

könyvtár. 1879. 463. 1.) 

Egyetlen példány az erd, múzeumban. 



1671 — Speculum Hungáriáé. Cassov, 1671. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1672 — Schurtzfleisch C. S. Ungarica. Wittenb., 1672. 4r. 

M, nemz. Múzeum. 



1685 — Ugyanaz. 1685. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 



— 21 — 

1698 — Ugyanaz. Lipsia, 1698. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 



1676 — Befaamb Johannes Ferdinandus. Joh. Ferdinandi Behamb 
Icti & Professoris luclytorura Statuum in Superiori Austria Notitia 
Hangtanáé Antíqno-Modernae Berneggeriana Perpetuis Observatío- 
nibns Condecorata Nec non Indice Tum Marginális tum Reali 
illnstrata^ emendata. Argentorali^ Snmptibus Georgii Andreáé 
Dolhopffii. M.DC.LXXVI. 8r. czlml., ajánlás 9 1., előszó 5 1., 
252 1., tárg}nnntató 26 1. 

M. tud. Akadémia, — Orsz. m, hir, statiszt, hív, könyvtára. — Sotnogiji- 
könyvtár Szegeden, — Természettud. társ, Budapesf-en. 

1676 — Behamb Joannes Ferdinandus. Joh. Ferdinandi Behamb 
Observationes Hvngaricarvm Rervm Berneggeri & Schoedelii Dis- 
quisitíoni de Regno Hungarico annexae Prolegomena Distinguunt 
Notítíani Reip. ab aliis disciplinis. 8r. 232 1. 

Orsz, m. kir, statiszt, hir. könyvtára. 

1678 — Tschering. Beschreibung von Ungarn. Nürnberg, 1678. 
1683 — Ercole Conte. 

Jegyzet. Hunfalvy János szerint az olasz gróf Ercole 1683-ban 
geographíaí-statisztikai kompendiumot adott ki Magyarországról. Lásd : 
Hanfalvy J. A magy. birod. term. viszonyainak leírása. I. k. 4. I. 



1683 — Simplicissimus. Simplicissimus Hungaricus seu Dacicus, 
Peregrinatio Scepusíenais* Hely? 1683. 



1683 — SimpliciBshnuB. Ungarischer oder dacianiseher Simpli- 
cissimus, vorstellend seinen wunderlichen Lebenslanf ^und sonder- 
liche Begebenheiten gethaner Reisen. Leutschau, 1683. Új lenyomat : 
Leipzig, 1854. 0. Wigand. 

Jegyzet. A 11. és 13. fejezet a Szepességröl beszél; különösen a 
Kárpátokról. — A mti szerzőjének neve ismeretlen. 



1683 — Das verwirrte Ungarn. H. n. 1683. 8r. 

jyr. nemz. Múzeum. 



1684 — Freachot Casimiro. Idea generálé del regno d*Ungheria etc. 
Venetia, 1684. 8r. 

3/. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum, 



1684 — Ugyanaz. Bologna, 1684. 8r, 

M, netnz. Múzeum. 



1684 — Graruffi Malat. Gius. Topográfia alfabetico-istorico di 
tutti i comitati deir Ungheria. Bologna, 1684. 

M. tud. Akadémia, 



— 22 — 

1684 — Curiose Staats-Gedanken über Ungam. 1684. 4r. 

M, nemz. Múzeum. 

1684 — Da8 durch iimerliche Unndien verwirrte Eönigreich 
Hungam. H. n. 1684. 8r. 

M. neinz. Múzeum. 

1684 — Ungarisches Stadt.-6ficlilein, in welchem die vornehm- 
sten Stödte, Vestungen und Schlösser des Königreichs Ungarn 
enthalten. (Mit Kupfern.) Nürnberg^ 1684. 

M. nemz. Múzeum, 



1685 — Coberos T. Observationum medicarum Castrensium hun- 
garícarum decades trés Helmstad. 1685. 4r. 

M, nemz. Múzeum. 

1685 — S[reckwitz Georg. Totíus regni Hungáriáé guperioris 
el inferioris accurata descriptío. Das ist: Richtige Beschreibung^ 
des ganzen Koenigrcichs Hungarn. Frankfurt u. Nürnberg, 1685. 
8r. 110 1. Látképekkel s 1 térképpel. 

M. nemz. Múzeum. — Lanfranconi Eneánál Pozsonyban, 

1686 — Második kiadás. Frankfurt u. Nürnberg, 1686. 

M. tud. Akadémia. 

1685 — Mepriz Bidonzo. Compendiose notitie dello stato passato 
e presente deli regno di Ungheria. Milano, 1685. 8r. 239 1. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1685 — Scala Conte Ercole L'Ungheria compendiata. Nella quale 
cadono scolpite airoculare inspettione le cittá e fortezze, piü 
rimareabili di quel regno, come púra descritta la serié d'ogni suo 

regnante, eon riti e costumi di quei popoli. Vienna liberata 

dairassedio, ed imperfettionato Tintrapreso di Buda. Modena, 1685. 
4r. 10, 96 lap és rajzok. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi. Budapesten. — M. nemz. Muzeum» 

1685 — Sponcir Caval. Attone. História delle Guerre d'Ungaria. 
História delle Attioni di Re dell'Ungaria. Venetia, 1685. 8r. 
1 kötet. Látképekkel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 



1685—86 — Histoire des troubles de Hongrie. Paris, 1685—86, 
4 kot. 8r. 

M. nemz. Muztum, 



1686 — Ugyanaz. Amsterdam, 1(586. 4 köt. 8r. 

M. nemz. Mnzeitm. 



— 23 — 

1686 — ugyanaz. Paris, 1686. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1688—91 — Ugyanaz. Amsterdam, 1688—91. 3 kot. 8r. 

3Í. nemz. Múzeum, 



1690 Ugyanaz. Paris, 1690. 3 köt 8r. 

Jí. nemz. Múzeum, 



1686 — Bizozeri D. Sünpliciano. Notizia Particolare dello stato 
passato, e presente de Regni d'Vngheria, Croazía, e principato 
di Transilvania. Cioé descrizione di tutti i Comitati, Cittá, Fortezze, 
e Inoghi piu insigni de'medesimi loro sito, qualitá, ricchezze, e 
Genio della Nazione, fatti d'anne, assedíj, prése, e riprese delle 
Piazze, et Azioni piu memorabili de'Regnanti, e Generáli, che 
hanno commandato, o militato nelli stessi. Opera di D. Simpliciano 
Bizozeri Adornata di 46 Figure in Rame delle Cittá piu cospicue, 
e Ritratti de' principali Comandanti. In Bologna. M . DC . LXXXVL 
Per Gioseffo Longhi. Con licenza de' superiori. Czimlap 2, 299 I. 
rajzokkal. 

M, nemz, M\izeum^ — Ráth Györgynél Budapesten, 



1687 — Ugyanaz. 1687. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1686 — Han Paul Conrad Balthasar. Alt und Neu Panonia, oder 
Kurz-Verfasste Beschreibung des Uralten Edlen Königreichs Hun- 
garn. Als der allgemeinen Christenheit considerablen Schutz- und 
Vor-Mauer. Von mehr dann 1000 Jahren hergeholet. Vorzeigend 
Aller Christlichen Könige derén an der Zahl XLV. Lében, Regie- 
rung, Gross-Thaten und Absterben ; Samt Verraeldung aller angehö-- 

rigen Lánder, Stádte und vomehmsten Plátze Solch Werk 

ist nieht nur mit einer accuraten Land-Charten sondem aueh mit 
schönen Knpfem, Conterfeyten hoher Stands- und Generals-Perso- 
nen gezieret. Mit sondem Fleiss beschrieben und der Welt vor- 
gelegt von Paul-Conrad Balthasar Han. Nürnberg verlegt durch 
Péter Paul Bleul Kunst- und Buchhándlern. Uruckts. Andreas 
Knorzen Seel. Wittib. An. 1686. 4r. Bevezető rész 14 1. ; szöveg 
795 1. Képekkel. 

AT. nemz. Múzeum, — Ágoston Józsefnél Bwlapesien. 

1686 — Scala Conte Ercole L'Ongheria compendiata. E nuova- 
mente ristampata con raccrescimento d'altre cittá, öltre le piu 
rimarcabili di quel regno, che cadono scolpite airoculare inspet- 

tione Vienna liberata dairassedio, et imperf ettionato l'intra- 

preso di Buda, e nel fine i gloriosi, progressi fatti dall'arrai 
cesaree nel medesimo regno l'anno 1685. Modena, 1686. 4r. 
10, 116 1. I. Lipót arczképével és számos vár rézmetszetével. 

Egyetemi kőnytt, Budapesten, — M. nemz. Múzeum. 



... 24 ~ 

1686 — Description du royaume de la Hongrie et des choses 
y arrivées. Miniat. Col. 1686. 

1686 — Histoire de Tetat present du Royaiune de la Hongrie. 

Cologne, 1686. 

1686 — 87 — Hungarisch Türckische Chronick. . Fortsetzung der 

Hungarisch Ttirckischen Chronick. Nftraberg. In Verlegang Leonhard 
Loschge Buchhándlers. lm Jahr 1687. 1686. 8r. I. Elől képes czím- 
lap és czimlap 2 számozatlan levél ; szöveg 800 számozott lap ; 
végül „Register^ és „Bericht an den Buchdrucker^ 7 számozatlan 
levél. Közben 26 kép, 26 számozatlan levél. 11. Elől képes czimlap 
és czimlap 2 számozatlan levél. Szöveg a „Vorbericht"-tel folytató- 
lagosan számozva 728 lap. Végül „Register^ 8 számozatlan levél. 
Közben több számozatlan lap rajzzal. 

Ágoston Józsefnél Btidapesten, 

1686 — Le Royaume de la Hongrie. Cologne, 1686. 8r. 

M. iieniz. Múzeum. 



1687 -— Bizozeri Sempliciano. Notitia particolare Dello stato 
passato e presente di regni d'Ungheria, Croazia, e príncipato di 
Transilvania etc. Adomata di 46. Figure in Rame delle Cittá pia 
cospicue e Ritratti de príncipalí comandanti. Bologna, 1687. 4, 
296, 11 sztlan levél. 

Egyetemi köngri. Budapesten. 

1687 — Bizozeri D. S. Ungria Restaurada. Escríta en lengua 
toscana por D. S. Bizozeri, traducido en espanol por un Curioso. 
Barcelona, 1687. 4r. 

Emich Gusztávnál Budapesten. 

1687 — Fratta Marco, marchese. Relazione Deir aqne minerali 
deli Regno d'Ungheria. Venezia, 1687. 4r. 



1687 — Fullana Olivér. 

Jegyzet. Himfalvy János szerint a spanyol Fullana Olivér 1687ben 
geographiai-statisztikai kompendiumot adott ki Magyarországról. (Lásd : 
llunfalvy J. A magy. birod. term. viszonyainak 1eli*á8a. I. k. 4. 1.) 

1687 — Scala Co. Ercole. L'Ungheria compendiata. Nuovamente 
stampata con le citta piu rimarc. di quel regno. Venezia, 1687. 
8r. 170 1. A nevezetesebb városok térképeivel. 

^f. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum, 



1687 és 1768 — Tscheming Theodorus. Das von deu Türkén 
láng gequalte Koenigreich Ungam, das ist, kurzgefasste Vorstell- 
und Beschreibung der hungarischen Staedte etc. Nürnberg, 1687 
és 176S. 8r. 

yf. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. 



— 25 — 

1687 — Das durch die OeBterreichische Clemenz wiederum 
erquickte Königreich Hungam. 1687. 4r. 

M, nemz. Múzeum. 



1688 — Bizozeri Simpliciano. Ungria restaorada compendiosa 
notícia de do9 tiempos del passado y presente. Barcelona, Martin 
Gelabert 1688. 

Jegyzet. Olaszból spanyolra fordított ritka munka^ számos famet- 
szettel. 

Oróf Apponyi Sándor lengyelt könyvtárában. 

1688 — Bouttats Gaspar. Description exacte des Royaumes de 
Hongrie, et Dalniatie. Anvers, 1688. 8r. A magyarországi és dal- 
mácziai erődök rajzaival. 

Aí. netnz. Múzeum. — Ágoston Józsefnél Budapesten. 

1688 — Flamitzer J. N. Der in böhmische Hősen ausgekleidete 
Ungarische Libertiner. Würzburg, 1688. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 

1688 — J. M. L. Ungarisches Staedt-Büchlein, in welchem die 
vomehmsten Staedte des Egr. Ungam enthalten. Von J. M. L. 
Nnmbeig, 1688. 

M, tud. Akadémia, 

• 

1688 — Das Ehmals gedrúckte vom Tűrken berűckte, nun 
Trefflich erquickte Eónigreich Hungam samt dessen Ströme- 
Fűrsten, der Weltberfihmten Donau Ausffihrlich yorgestellet. In 
Curienser Abhandlung aller Stádte, Schlösser, Vestungen űnd 
anderer Oerter, welche sowol an diesem erstberíihrten Fluss 
wűrklich liegen, als aueh darán gránzen oder sonst in beygeord- 
neter Carte befindlich sind ihr Láger, Erbannng, Fortification, 
Glúcks und Unglficks-Fálle, sonderlich aber die daselbst ehe- 
dessen und kfirzlicb vorgegangne Siegreiche Schlachten und Vie- 
toríen Ihro Kayserl. M^jest. und Dero Hohen AUiirten bisz auf 
die h&chst-glflckl. Eroberung Griechisch-Weissenburg betreíFend. 
Dabey aueh zugleieh eine kurze auf Wahrheit gegrfindete Erzeh- 
lung aller derjenigen Preiszwflrdigen Siegs-Thaten in Befreyung 
dereine geraume Zeit unter dem Tfirkischen Joch seufzenden herr- 
lichen Halb-Insel Morea. Durch die Tapffermáchtige Venetianer 
anfgefuhret. Und mit vielen hierzu dienlichen Kupflfem versében 
worden. Franckfurt und Leipzig. In Verlegung Christoff Riegels. 
An. 1688. 16r. Czimlap. Előszó 2 1., 1038 1., tárgymutató 6 1. 
Számos látképpel, — Kurze auf Wahrheit gegründete Erzehlung Aller 
derjenigen preiszwfirdigen Siegs-Thaten In Befreyung der eine 
geraume Zeit unter dem Tfirkischen Joch geschwebten herrlichen 
Halb-Insel Morea Sonst Peloponnesus genannt Durch die Dapflfer- 



— 26 — 

mfithige Venetianer. Sammt kurzer Beschreibung des Königreichs 
Candia und der Repubiic Ragusa. 16r. 120 1. Látképekkel. 

Jegyzet. Az előbbi ^TrefTlich erquickte Koenigreich Hungam etc.^ 
czimü könyv íliggeléke. 

Oraz, iH. kir. statiszta hiv. honyclára. — Ágoston Józsefnél Budapesten. 

1688 — Histoire et description ancienne et modemé du 
royaume de Hongrie et des autres états tributaires. Paris^ 
1688. 12r. 330 1., 1 metszettel. 

M, nemz. Múzeum. — Lanfranconi Eneánál Pozsonyban, 



1688 — Relazion d'un viaggio fatta in Ungheria. Venetia, 1688. 

1689 — Birckenstein Burckhard Anion Emst. Ertz-Uerzogliche 
Handgriffe desz Zirckels und Linials oder Ausserwáhlter Anfang 
zu denen Mathematischen Wissenschaften. Worinnen man darch 
eíne leichte und neue Art íhm einen geschwinden Zutritt zu der 
Feldmesserey und anderen daraus entspringenden Wissenschaften 
Machet. Beschrieben von Dero Róra. Kayserl. Majestát Bestellten 
Féld- und Land-Ingenieurn desz Königreíchs BSheim Obrist-Wacht- 
meistern etc. Anthoní Erast Burckhard von Birckenstein. Samt 
einen Anhang oder Beschreibung Derer in den georaetrischen 
Kupflfer-Figuren beygefögten Ungarischen Stádte, Vestungen und 
Schlósser unter virelchen nicht wenige sobishero in keinen Reisz- 
und Land-Beschreibungen des Konigreichs Ungam vor Augen 
gestellet worden. Mit Rom. Kayserl. Majestát Befreyung. Augspurg, 
Gedruckt und verlegt durch Jacob Koppmayer. Anno M . DC. 
LXXXIX. 4r. Kép, czimlap, 18, 186 L, tartalom 2 1., számos 
rajzzal s magyarországi városok látképeivel. 

Báth Györgynél Budapesten. — Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 



1689 — Hevenesi Gábriellé. Parvus Atlas Hungáriáé sive geo- 
graphica Hungáriáé in 40. tabellas divisae descriptio. Viennae, 1689. 

Egyet, könyvt. Budapesten. 



1689 — Manone C. L'Ungaria veudicata. Milano, 1689. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1689 — Vols E. Parvus atlas Hungáriáé. Vienna, 1689. 8r. 

-V. nemz. Múzeum. 



1690 — Bonfin Antonius. História Pannouica, sive Hungaricarum 
rerum Decades IV et diraidia libris XLV. comprehensae, ab origine 
Gentis ad annum 1495. Accedunt tractatus aliquot seu appendices 
variorum Auctorum et rerum, una cum priscorum Regum Hun* 
ícariae decretis et C(mstitutioiiibus Auctore Joanne Sambuco. 
(V)loniae Agrippinae, 1690. ívrét. 

Ilerczcgprimnsi könyvtár EszUrgomban. 



— 27 — 

1690 — Zeiler Martán (Andr. Stübel). Hungária oder Neu- 
Vollstündige Beschreibung des ganzen Königreíchs Ungam sammt 
darza gehörígen Landen und StUdten. Welche hiebevor der Welt- 
berülnnte Martin Zeiler herausgegeben ; Nunmehr aber mit unzeh- 
ligen nöthigen Vermehr- und Verbesserungen in 2 Theilen ordent- 
lieh abgefasset nnd durchgehends mit allén denkwürdigen Anmer- 
knngen und Geschichten bisz auff das Jahr 1 690 ergslnzet Andreas 
Stübel. Frankfurt und Leipzig, 1690. Christ. Wohlfahrt. 8r. 

M. ttemz. Múzeum. 

1692 — Birckenstein A. E. Burckard. CIX. Icones omnium regni. 
Hungáriáé Propugnaculorum uti fuerunt. 1692. 4r. 

M, nemz. Múzeum. 

1692 — Lisznyai Kovács Pál. Magyarok Cronicaja. Melly be 
foglal M.C.XCVI. Esztendőket. Avagy Christus születésinek 
268 — 1464. Esztendei alatt lett dolgait A' Magyaroknak: Melly et 
Chronologicé, az az: Christus Urunk Esztendeinek folyása szerint 
illendő rövid formában, Tsinalt, Es Kibocsátott Lisznyai K. Pal. 
Debreczeni Schóla Mester Debreczenben, Nyomtattatott Kassai 
Pal által, M.DC.XCII. Esztendőben. 12r. 338 lap. Végül: 
mutatótábla és nyomt. hibák 11 sztlan levél. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten, — M, nemz. Múzeum. — 
Erd. Múzeum, — M.-vásárhelyi Teleki-könyvt, — Pesti reform, kollégium. — 
Kolozsvári reform, kóUegium, — Kolozsvári unitár, kollégium. — Dehreczeni 
reform. kóU^gium. — Sárospataki reform, kollégium. — Pápai reform, koUe- 
gium. — Pozsonyt ág, h. ev. lyceum. — Zilahi reform, kollégium. — Marm,- 
szigeti reform, lyceum, — Szatmári püspöki könyvtár, — Alsókubini Csaplo- 
rics-kőnyrtár, — I}indy család könyvtára Budapesten. — Magánosoknál számos 
prhlány. 



1693 — Otrokocsi Fr. Origines Hungaricae. Franegvera 1693. 

Kecskeméti reform, kollégium- 



1694 — Dányádi János. Siralmas Versek. Mellyek, Magyar-ország 
egy darab részének, kiváltképpen Debreczen vidékének, Berettyó 
kornyékének, és Sárrété mellyékének, a' Pogány Tatárok miatt 
esett romlását, és el-pusztúlását kcservessen zogokják, és az 
Istennek ennek utanna való kegyelmes oltalmát óhajtva kivánnyák 
őszve szedettetvén Danyadi János által, E' következendő csekély 
Bythmusokban. Nyomtattatott 1694-ben. H. n. 8r. 5 sztlan levél. 

Lugossy Józsefnél Debreczenben. 



1694 — Pinxn6r A. Apodemia ex Transylvania per Pannoniam. 
Wittemberg, 1694. 8r. (Pinxner A. utazása Nagyszebenből Bécsbe. 
1693). 

Lásd: Szamota István. Régi utazások. 420 — 430. I. 
M. nemz. Múzeum. 



— 28 — 

1699 — Mellen J. Series regum Hungáriáé e nummis anreis 
descripta. Lubecae, 1699. 4r. 

M. nemz. Musettm, 

1750 — Ugyanaz. Breszlau, Leipzig, 1750. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 

1699 — ' Friedbestrahltes Ungam und freudjauchtzendes Sieben- 
bürgen. H. n. 1699. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 



1699 — Histoire et description du royaume de Hongrie. Paris, 

1699. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

XV 11. század. — Stier Martinas. Mappa limitum contra Turcas 

a mari Adríatico usque ad Transsylvaniám cum omnibus pro- 

pugnaculis et oppidis munitis contra Turcas. Bécs, XVII. század. 
12 1. Kézirat. 

Bécsi udvari könyvtáv. 



1700 — Marsigli A. F. Danubialis operis prodroraus. H. n. 1700. 
ívrét. 



M. nemz. Múzeum. 



1700 — Taenzel J. Fr. L Baro. Hungária, seu disputationes 
miseellanae de natura Hungáriáé in universitate Dillingana pnblice 
susceptae. Dillingae, 1700. Fol. 114 1. I. De fodinis; II. De 
aquis. III. De variis regni ntr. rebus. 

1700 — Vogler C. Hungária seu dispositiones raiscellaneae. 
DUinga, 1700. ívrét. 

M, nemz. Múzeum. 

1701 — Hidi Gregorius. (Szerdahelyi Gabr.) Celebriorum Hun- 
gáriáé Urbiura Celebriora, Historico-geographice Descripta et 
Coraprehensa. Pars prima Pannoniam Veterem complexa. Hono- 
rique lUustrissimi ac Beverendissimi Domini Comitis Gabrielis 
Erdödi de Monyorokerék, Praepositi Albaei, &c Ex Colle^o 
Generáli Cleri Regni Hungáriáé. Dum Promotore Beverendő Patre 
GÁBRIELÉ SZERDAHELYI e societate Jesu, AA. LL. & Philoso- 
phiae Doctore, ejusdemque Professore ordinario, prima Philoso- 
phiae Laurea ornaretur, Ab Addictissima Condiscipulorum corona 
exhíbita, & presentata; In Alma Archi-Episcopali Universitate 

Tymaviensi Anno Saeculi decimi octavi Primo, Mense 

Die Tyrnaviae Typis Academicis per Joannem Andreám 

Hörmann 4r. 44 lap. Elöl: Czímlap, Dedioatio 2 sztlan lev. 

Jegyzet. A II. rész megjelent Tyrnaviae 1 702. — Lásd : Timon 
Sámuel. Ezen I. rész szerzője Hidi Gergely jezsuita. Szerdahelyi Gábor 



— 29 — 

később a két részt összefoglalva a maga bővítéseivel és javításaival 
kiadta. Viennae, 1718. Cassoviae^ 1732. Gassoviae, 1770. Lásd: 
Katona Hist. Crit. XXX VDI. 889 lap és De Backer VI. 687. 1. 

Af. nemz. Múzeum, — Egyetemi kUnyviár Budapesten, — Orsz, m. kir. 
siatiézt. hit. kötttfvtára. — Pannonhalma. — Pozsonyi r, k, gymn. — N.'Szom^ 
hali r, k, gymn. — Báth Györgynél Budapesten, 

1702 — Pethó Grergely. Az Magyar Krónikának Veleie, és Sommáia 
Mellyet elsőben meg irt, s-ki bocsátott Horvát, Thót, és Dalmatia 
Országok Vitéz Bánnya Groff Zrini Miklós Pethö Gergely, neve 
alatt Bécsben Ezer, hatszázhatvan Esztendőben. Mostan pe(Üg azon 
Históriát continnálván Újonnan kinyomtattatta, és szüntelen tör- 
tént dolgokkal szaporította Felséges Császár, s, Koronás Királyunk 
Erdélyi (így) Udvari Cancelláriusa, Tanácsa, és Nemes három szé- 
kely székeknek Sepsinek, Kézdinek és, Orbainak Fö Király 
Bírája, (Gróf Káhioki Sámuel). Az Magyar Nemzetnek tanúságára. 
Bécsben, 1702. esztendőben. 4r. A— Ee = 28 ív = 112 sztlan 
levél. 

Jegyzet. A kiadó gr. Káinoki Sámuel csak az ajánló levél alatt 
nevezi meg magát, melynek kelte: y,Irám á Bécsi szállásomon. Die 
10 Octobris 1702." Gróf Káinoki a czimlapon Pethö Gergely króniká- 
jának continoálásáról és szaporításáról szól, az ajánló levél pedig ezt 
mondja: ^Édes nemzetemhez való szorosskötelességem pedig; és szere- 
tetem azt hozta, hogy ahol azon história végződött, ugyanottan föl- 
vegyem, és continua serié minden esztendőnként lehozzam, éppen az 
elkezdőtött ij saeculumig" ; azonban ezen igéretét e könyvben nem 
váltotta be. E könyv ugyanis nem más mint Pethö Gergely krónikájá- 
nak változatlan új kiadása, végén e colophonnal: „Az nagy hírú 
Zrínyi Miklósnak Pethö Gergely neve alatt kibocsátott Hystoriának 
VÉGE." (Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. 1879. 649 1.) 

Jf. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. — 
Erd. Múzeum. — Schlauch Lörinez nagyváradi püspöknél. — Pannonhalmi 
apátság, — Pozsonyi ág. h, ev. lyceum. — Késmárki ág, h. ev. gymn. — Fáy- 
könyctár Tibold-Daróezon. 

1702 — Tünon Samuelus. (Szerdahelyi Gabr.) Celebriorum Hun- 
gáriáé Urbium & Oppidorum Topographia. Pars Secunda Panno- 
niam novam complexa. Honori Illustrissimi ac Reverendissimi 
Domini, Domini Comitis, Gabrielis Antonij Erdődy De Monyoro- 
kerék, Praepositi Albaei, &c ex CoUegio Generáli Cleri Regni 
Hungáriáé Ab Augustissima Caesarea Majestate Cruce Gemmea 
Donáti, dum per Reverendum Patrera GÁBRIELEM SZERDAHELYI 
e Societate Jesu AA. LL. &c. Philosophiae Doctorem, ejusdemque 
emeritum, & nunc Controversiarum Ordinarium Professorem in 
Alma Archi-Episcopali Universitate Tymaviensi supréma Doc- 
toratus PhUosophici Laureá solenni ritu condecoraretur, Dicata 
Ab. Applandentium Condiscipulorum Corona. Anno saeculi decimi 
octavi secundo. Mense Julio. Die 13. Tyrnaviae Typis Academicis, 
per Joannem Andreám Hörmann. 4r. 44 lap. Elől : czimL, aján- 
lás 2 sztlan lev. 



- 30 - 

Jegyzet. Az egyetemi példány czimlapjára J9gfW9^ : Autore Samnele 
Timon. Vide Katona, Hist. Crit. R. Hung. Tom. XXXVIU. pag. 893. 
A Hidi Gergely által irt I. részszel egybefoglalva 8i^ bővítéseivel 
újra kiadta Szerdahelyi Gábor. Viennae, 1718. Újabb kiadások: Caa- 
soviae, 1732 és 1770. 12r. 

Egyetemi könyvi. Budapesten, — M, nemz. Múzeum, — Pannonhalmi 
apátság. 



1703 — Berg-Ordnung des Eönigreichs Ungam. Wien, 1703. 
ívrét. 



M, nemz. Múzeum. 



1705 — Dubsky L. F, Ordinem Rhodensem ad huc existere in 
regno Hungáriáé. Brunae, 1705, 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1707 — Cordato Steph. Beschreibung des Königreiehs Ungam. 
Wien, 1707. 



1709 — Loew A. História epidemica Hungáriáé. H. n. 1709. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1711 — mtter P. Ungaria pullata. H. n. 1711. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1712 — Jaenichius P. De vineis Ungariae. Thorun. 1712. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1712 — Schmeizel M. De coronis speciatim de origine et fatis 
regni Hungáriáé coronae. Jena, 1712. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1712 — Corona regid Ungariae admirabiUs. Tymaviae, 1712. 
ívrét. 

Aí. nemz. Múzeum. 



1713 — Csiba Páter St. Mich. Dissertatio historico-physica de 
admirandis Hungáriáé aquis. Tymaviae, 1713. 

1713 — Schmeizel M. De insignibus vulgo clenodis regni Hungáriáé. 
Jenae, 1713. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1713 — Dissertatio de admirandis Hungáriáé aquis. Tvmaviae, 

1713. 8r. 

Jegyzet. E munkában leginkább csak a Szentiváuyi nagy munkájá- 
ban szétszórt adatok és okoskodások s Wernher leírásai vannak egybe- 
állítva. Lásd : Hunfal vy J. A magy. birod. term. viszonyaínak leírása. 
I. k. 5. 1. 

M, nemz. Muzeum. 



— 31 — . 

1714 — Csiba Stephanus. Dissertatio, historíco-physica de Montibus 
Hangariae. Tyrnaviae, 1714. 8r. 

Jegyzet. A czimlapon Csiba István jezsuita áll; s a munkát e név 
alatt idézik; bár nem Csiba annak szerzője; hanem más valaki Irta 
Berényi Zsigmond József és Péterűfi János Ambrus új tudorok tisztele- 
tére, kiket Csiba promoveált. Ezt mondja a czimlap. Lásd : fiunfalvy J. 
A magy. birod. term. viszonyainak lefrása. I. k. 6. 1. 

M, nttnz. Múzeum. — Egyetemi könyvtár Budapesten, — M. tud. Akadémia. 



1714 — Timon Sámuel. Synopsis novae chronologicae regnorum 
Unngaríae, Croatiae etc. Tym., 1714. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1714—15 — Ugyanaz. 1714—15. 2 köt. 8r. 

If. nemz. Múzeum. 



í — Porpura j 

Jf. nemz. Múzeum. 



1716 — Bednari M. Strategemata Mártis Ungarici. Tymaviae, 
1716. St. 

M. nemz. Múzeum. 



1716 — Metamorphosis Hungáriáé. Tymaviae, 1716. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1717 — C!ordato St. Beschreibung des Königreichs Hungam. Wien, 
1717. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1718 — Bonbardi Michaelus (Borabardi). Topographia Magni Regni 
Hangariae, Sive Nobilissimae ejus Ditionis, Quam modo Hungáriám 
dicimus, cum annexis Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Serviae, 
& Bnl^ariaeetc. Regnis; tum etiam Transylvaniae, Valachiae, Moldá- 
viáé Pro>inciis,Gloriosis8Ímo, et vére Augusto ejusdem Assertori, Belli, 
Pacisque Arbitro. Carolo VI. Romanoram Imperátori, catholico 
Apostoliq. Regi etc. etc. Inscripta, Dum Positiones Universae 
Philosopiuae defenderet Reverendissimus, Illustrissiraus et Doctis- 
simns 1>. Comes Nicolaus Csáki de Keresztszegh, Perpetuus Terrae 
iScepasiensis, Abbas B. M. V. de Scepusio AA. LL. & Phil Magis- 
ter, ex C'ollegio Pazmaniano. E Praelectionibus R. P. Michaelis 
Bonbardi E Societate Jesu, AA. LL. & Phil. Doctoris, & Professoris 
Emeriti, nec non p. t. Senioris & Consistorialis. Anno M . DCC . XVIII., 
Mense Augusto, Die Viennae, Austriae, Typis Ignatii Dominici 
Voigt, Universit Vienn. Typographi. 4r. czimlap, ajánlás 3 1., 
elószó 3 1., 371 1., tárgymutató 13 1., függelék 2 L, engedélv 
1 I., sajtóhibák 11.' 

Herczegprimáai könyvtár Esztergomban. — ; Orsz. m. kir. iítati^::t. hir. 
könyvtára. — Egyetemi könyvt. Budapesten. —.ÁfiOüou Józsefnél Budapesten. — 
Somogyi-könyvtár Szegeden. 



— 32 — 

1718 — Brevis Commentarius rerum in Hungária ab a. 1526 

ad 1564. gestaram. Tyraaviae, 1718. 8r. 

Jf. nemz. Múzeum, 



1718 és 1750 — Topographia magni regni Hungáriáé. Viennae, 
1718 és 1750. 

M, tud. Akadémia. 

1719 — Ábrahám Lévinek, egy 17 éves zsidó fiúnak 1719-ben 
Magyarországban tett és zsidós németséggel, sok naivsággal önma^ 
által leirt útja. . 

Közli: Roest a JQdischer Letterbode X. kötetében és Hensog Manó 
a M. Zsidó Szemle 180. lapján. Lásd: Dr. Márki S. Hazánk leirói. 
1887. 204. 1. 

1719 — Effigies inclytt. superioris Hungáriáé comitatuunL 

Cassoviae, 1719. 

M, tud. Akadémia. 

1720 — Bodenehr Gábriel. Das durch den Römischen Adler von 
den Tarokén befreyete Königreieh Ungam oder aecnrate und aller- 
neueste Plán und Prospeet aller merkwürdigsten St^te, Vestun- 
gen, Flüsse und Pásse des Königreichs Ungam und darán sto- 
szendén Lánder, dabei die Historie jedes Ortes ete. Angspurg, 
1720. (?) 4r. Rézmetszetekkel. 

Herczegprimási könyvtár Esztergomban. — Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 



1720 körül. — Buchholz Greorg jr. De Salmonum captura in 
Hungária superiore. Ann. Phys. med. Vratisl. XXXVI. p. 583. 

1721 — Hermannus A. De nativo sale cathartico in fodinis 
Hungáriáé. Posonii, 1721. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1721 — Buman Sigismundus. Imago Hungáriáé. Cassoviae. 1721. 8r. 

Egyetemi könyct. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1722 — Hungária apostolica. Cassov. 1722. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1723 — Bél Matthiaa. Hungáriáé antiquae et novae Prodromus 
cum Specimine, (juomodo in singulis operis partibus elaborandis, 
versari constituerit. Auctor Matthias Belius, Pannonius. Xorim- 
bergae, Sumtu, Petri Conradi Monath, Bibliopolae. Anno MDCCXXIII. 
ívr. Czíralap. Ajánlás G 1., előszó 11 1., szöveg 204 l, 1 térkép 
s rajzokkal. 

M. nemz. Mnzeum. — Természettud. társ. Budapesten. — AgOsUm Józsefnél 
Budapesten, — Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. — Orsz, stai. hivatal 
Budapesten. 



33 



1726 — Bnchholz Georg jr. Relation vom Goldwerk zu Jaroba 
in der Zolomer Gespanschaft. N. Bresl. Slg. 1726. 

1726 — Ueber die Winde, welche auf dem Gipfel der Eax- 
pathen wehen. N. Bresl. Slg. 1726. 



1726 — Marsilius Aloysius Ferdinánd. Comes de. Danubius 
Pannonico-Mysícus, observatíonibus geographicis, "astronomicis, 
hydrographicis, historicis, physicis perlustratus et in VI. Tomos 
digestns cum tabulis aerí incisis. Hagae, Comitum et Amstelo- 
damí 1726 in foIio Atlantico. I. k. 96 1. és 46 táb. ; II. k. 149 1. 
és 66 táb. ; III. k. 137 1. és 35 táb. ; IV. k. 92 1. és 33 táb. ; 
V. k. 154 1. és 74 táb. ; VI. k. 128 1. és 28 táb. 

Egíftiemi könyvi. BudapesteM, — M. nemz. Múzeum. 

1744* — Ugyanaz. Hagae Comitum. 1744. 6 kötet. 

1729 — Kerekes M. Ungariae specimen. Tyrnav., 1729. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1729 — Kerekes ML Tristium Ungariae Specimen. Tyrn. 1729. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



-tr 



1731 — Pürckenstein B. Auserlesener Anfang zu denen mathe- 
matischen Wissenschaften, samt einen Anhang ungarischer Stadten 
Vestungen. Augsp., 1731. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



Y2^2. — Blikovini S. Epistola de methodo concinuandarum map- 
parum Hungáriáé topographium. Poson, 1732. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1732 — Szegedi Joannes. Commentarius Petri de Rewa; de 
Hungáriáé corona. Tyrnaviae. 1732. 4r. 

Jf. nemz. Múzeum. 



1732 és 1770 — Szerdahelyi GabrieL Celebrium Hungáriáé 
nrbium et oppidorum. Chorographia etc. Cassoviae, 1732. 347 1. 
Editio secunda cum notis. Cassoviae, 1770. IV. 304 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. — Természettud. társ, 
Budapesten. — Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1733 és 1754 — Timon Sámuel. Imago antiquae et novae Hungá- 
riáé. Cassoviae, 1733. et 1754. I. & II. 

Lásd: Csontosi János. Magyar KöDyvszemle. Budapest^ 1886. 76.1. 
^Bod Péter könyvtárának jegyzéke.^ Közli: Br. Railvánszky Béla. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — Kecskeméti ref. kollégium. 

Dr. BAVA6B R. : Magyar földrajzi könyvtár. 3 



— 34 



1734 — Tóth Panlus. Chorographia, sive celebriorum Ungariae 
tam novae, quam veteris urbium, et oppidorum descriptio. Casso- 
viae, 1734. 12r. 347 1. 

Somogyi-könyvtár Szegeden, 



1734 — Cerographia Hungáriáé, seu notitía de insiguibus et 
sigillis Begni Mariano-Apostolici, Compendio data, Atque honori 
Dominorum Dominorum AA. LL. & Philosophiae Doctorum, cum 
In Alma Archi-Episcopali Universitate Societatis Jesu Tyrnaviensi 
promotore R. P. Joanne Szegedi, é Societate Jesu etc. etc. 
Suprema A A. LL. & Philosophiae Lanrea omarentur, Inscripta ab 
i]lastrissima Rhetorica Tyrnaviensi Anno M , DCC . XXXIV. Tvr- 
naviae, 1734. 1 köt. kis &r. 196 L 

i>/. nemz. Múzeum. — Orsz. ni. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1734 — Geographia Hungáriáé. Nagyszombat, 1734. 8r. 

Lásd : Csontosi János. Magyar Könyvszemle. Budapest, 18<^6. 76. 1. 



1735 — Bél Matthias. Adparatus ad históriám Hungáriáé, sive 
eollectio miscella^ monumentorum ineditorum partium. Pozson. 
1735. P. Royer. ívrét. 568 1. 



1735—42 — Bél Matthias. Notitia Hungáriáé novae Historico- 
Geographica. Divisa in Partes Quatuor, Quarum Prima Hungáriám 
Cisdanubianam, Altéra, Transdanubianam, Tertia, Cistibiscanam, 
Quarta Trans-tibisc. Universim XLVIII. Comitatibus Designatam- 
Expromit Regionis Situs, Terminus, Montes, Campos, Fluvius, 
Laciis, Thermas, (^aeli, Solíque in genium Naturae, minerae & 

prodigia incolas variorum gentium Explicat Opus 

Huiusque desideratum, et in comune utile sacratissimis Auspiciis. 
Caroli VI. Caesaris Et Regis Indulgentissimi Elaboravit Matthias 
Bel. Accedunt Samuelis Mikovini. Mappae Singulorum Comitatum 
Methodo Astron. Geom. concin. Tomus primus, Tomus secundus, 
Tomus tertius, Tomus Quartus. Wiennae Austriae Impensis Paulii 
Straubii Bibliopolae Typis Johannis Petri von Ghelen, Typographi 
Caesaréi. 1735., 1736., 1737., 1742. ívrét. Tom. L Czimkép, 
kettős czlmlap és ajánlás VI. Károlynak, az olvasóhoz és mellék- 
letek 11 sztlan levél, szöveg 696 számozott lap, közben 1 rajz 
és 1 térkép. Tom. II. Bél Mátyás arczképe, kettős czlmlap. 
ajánlás és az olvasóhoz 8 sztlan levél, szöveg 587 számozott lap, 
közben 3 rajz, 3 térkép és a Réwa család származási táblája. 
Tom III. Kettős czlmlap, az olvasóhoz ajánlás és mellékletek 11 
sztlan levél, szöveg 642 számozott lap, közben 2 térkép. Tom. IV. 
Kettős czlmlap. Ajánlás Mária Teréziához, az olvasóhoz ós mellék- 
letet 8 sztlan levél, szöveg 768 számozott lap, közben 4 térkép 
és 6 család leszármazási táblája. 

Jegyzet Bél Mátyás földrajzi nagy munkájából az I. kíUet 1735 ben 
jelent meg Pozsony megyét tárgyalva, a Il-ik 1736-ban Turócz, 
Zólyom, Liptó megyékkel, a Ill-ik Pest-Pilis-Solt megyével 1737-ben, 



-<- 35 ~ 

mellékelve Buda, Visegrád, Vácjs, Kalocsa képét Mikovíny Sámuel rajza 
után. A IV-ik kötet megjelenését, mely Nógrád, Ilont, Bars, Nyitra 
megyék leírását adja a bányavárosokéval együtt, szerzője már meg 
nem érte, mert csak 1742'ben látott az napvilágot. Az V-iknek eleje 
Mosony megyét tárgyalja. A többi kéziratban maradt s azt a szerző 
örököseitől nagy áron vette meg Batthyány József gróf, akkor kalocsai 
érsek, de midőn e kincset Pozsonyból Kalocsára vitték, annyira 
elázott egy része a Dunán, hogy Bereg, Komárom, Krassó és Torontál 
megyék leirása vagy nagyrészt, vagy egészen olvashatlan lett. (Lásd: 
Hanusz István. A hazai földrajz múltjából. Földrajzi közlemények. 1884. 
35t). 1.) Bél Mátyás nagy müvének egyes kiadatlanul maradt részei 
Br. Mednyánszky Dénes könyvtárában (Rakoviczon, Nyitra megye) őriz- 
tetnek. 

M. neniz. Múzeum. — Egyetemi kÖnyvt. Budaiyesien. — Somogyi-könyv lár 
Szegeden. — Lanfranconi Eneánál Pozsonyban, — Ágoston Józsefnél Buda- 
pesten. 



1735 — Timon Sámuel. Tibisci Ungariae fluvii notio. Vagique 
ex parte. Caasoviae, 1735. typis acad. p. J. H. Frauenheim 12r. 
XII., 148 1. és Index. 

1767 — Editáo altéra typis Coll. Acad. Soc. Jesu. 1767. 8r. XVI. 
136 1. 

Jlf. tud. Akadémia, — Egyetemi konyvt, Budapesten. — Somogyi-könyvtár 
Szegedéit, 



1737 — Chartáé hidrographicae et nauticae Hungáriáé. 1737. 
ívrét. 

M, nemz. Múzeum. 



1738 — Spángár András. Krónika. 1738. 4 rész. 

Bod Péter „Magyar Athenás"-ában a 246. és 247. lapon a követ- 
kezőket írja róla: ^Spángár András adott közhaszonra egy Magyar 
Krónikát 1738'dik észt. 4. R. Melyben ígéri, hogy előadja Magyar- 
országnak régi és mostani Osztását, Részeit, Tartományait, Városait, 
ÉpOleteit, Stzitiából való kijövetelit, Hadakozásait, íróit, Könyveit *8 a 
mit az ember felgondolhat." 



1740 — Dr. Bruckmann F. E, Epistolae itinerariae LXXXIX. 
sistens Mentes Carpaticos in Hungária. WolfFenbüttel, 1740. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1741 — Marsigli A. F. La Hongrie et le Danube. Haye, 1741 
ívrét. 

M. nemz. Múzeum, 



1741 Vetsei Pap István. Magyar Geographia. Pécs, 1741. 

Jegyzet. IQabb Tsétsi János magáénak tulajdonítja a munkát s 
Vetseit plágiummal vádolja. 



— 36 — 

1742 — Lettres sur le Hongrois. Amsterd., 1742. 8r, 

M. nemz. Múzeum. 

1743 — Discoors sur les vertus de Teau de Hongrie. Par A. 
C.*** — La Haye 1743. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1744 — Bél Matthias. Account of tvvo extraordinary caves, the 
one of ice, the other throwing out noxious exhalatíons. Philos. 
Transact XLI. 1744, 

1744 — Bél Matthias. Beschreibung zwoer Höhlen von wunder- 
barer Beschaifenheit, derén eine voll Eis ist, die andere schád- 
liche Dampfe von sích gibt. (Hamburgisches Magazin?) — Dias 
Antrorum mirabilis Naturae glaciális (Szilicze) alteríus, HaUtus 
noxios eructantis ad R. soc. Lond. missae. London, 1744. Philo- 
sophical Transactions. Vol. 41. 

Természettud, Társ. Budapesten, 

1744 — Marsigli Louis Férd. (Le comte). Descríption du Danube, 
depuis la Montagne de Kalenberg en Autriche, jusqn' au conflnent 
de la Biviere Jantra dans la Bulgaríe : Contenant des Observations 
geographiques, astronomiques, hydrographiques, historíqnes et 
physiques; par Mr. Le Comte Louis Férd. de Marsigli, Membre 
de la Societé Royale de Londres, etc. des Académies de Paris 
etc. de Montpellier; traduite du Latin. A La Haye, Ghez Jean 
Swart, M.DCC.XLIV. nagy ívrét. 6 kötet, számos térképpel és 
rajzokkal. L kötet: szöveg 100 lap; U. kötet: szöveg 151 lap; 
III. kötet : szöveg 144 lap ; IV. kötet : szöveg 92 lap ; V. kötet : 
szöveg 158 lap; VI. kötet: szöveg 128 lap. 

Lnnfranconi Enednál Pozsonyban. 

1745 — Mémoires de la reine de Hongrie. Francf. et Lipsie, 

1745. 8r. 

^f. nemz. Múzeum. 



1746 — ugyanaz. 1746. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1746 — Kralowahola. Királyhegy, Mons regius. M. Bruzen la 
Martiniére fieogr. u. krit. Lex. VI. 1746. 1113 1. Leipzig. 

XVIII. század első fele. — Scopoli János. 

Jegyzet. Hnnfalvy János szerint Scopoli János előbb selmeczi, azután 
páduai tanár ismertette a magyarországi állatokat. Lásd : Hunfalvy J. 
A magy. birod. term. viszonyainak leirása. I. k. 8. 1. 

1750 — Bonbardi(u8) MichaeL Topographia magni regni Hun- 
gáriáé, olim a quodam Soeietatis Jesu sacerdote conscripta, 
nune studio cujusdam ex eadem societate sacerdotis emendata et 



— 37 — 

ancta. Edidit comea a Csáky de Keresztszeg. Viennae, 1750. L. 
J. Kaliwoda. íyrét 590 1. 

Ismerteti: Molnár János. Magyar Könyvh. III. 1783. 381. 
Egyetemi könyvU Budapesten, 

1750 — Piker J. B. Topographia regni Hungáriáé, Viennae, 
1750. 2r. 

Képvi$elSház könyvtára. 

1750 — Szászki Tomka Joannes. XX Tabelláé geogr. ang. 
antiqaae. Posonii, 1750. ívrét 

1750 — Hungária hodiemi tempor^. Poson, 1750. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1751 — Pikso Johanhes. Topogr. m. regni Hangár. Vindob. 1751. 

KecékenUti ref. kollégium. 

1752 — BetuliuB S. Mansolenm potentíssimorum Regni Hang. 
regam Bndae 1752. 8r. 

M, nemz* Múzeum. 



1752 — Palatini regni Hnngariae bello pace que gloriosissimi. 
Tymaviae, 1752. ívrét. 

M. nemz. Muzetim. 



1753 — ugyanaz. 1753. 

M. netnz. Múzeum, 



1760 — Ugyanaz. 1760. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1753 — Bél Matthias. Compendíum Hangariae geographicum ad 
exemplar Notitiae Hnngariae Novae historico-geographicae Matthiae 
Bel in partes 4...divisam cum 5 mappalis. Posonii, 1753. 8r. 
2. kötet. 

K. Nagy Sándornál N.-Váradon. — Egyetemi kőnyvt. Budapesten. — 
M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. 



1767 — Második kiadás. Compendiam Hangariae geographicani 
ad exemplar Notitiae Hangariae Novae Historico-Geographicae 
Matthiae Bel in partes lY. ntpote Hangariam, Cis-Danubianam, 
Trans-Dannbianam, Cis Tibiscanam, Trans Tibiscanam et Comi- 
tatos divisnm. Editio altéra aactior et correctior Posonii Litteris 
Joannis Michaelis Landerer, Typographi M . DCC . LXVII. Csernegi 
Desőffi Tamásnak ajánlva. 8r. Elől czimlap és ajánlás 3, az 
olvasóhoz 3, gipszesen 6 sztlan levél; szöveg 200 számozott lap. 



— 38 ~ 

Végül Magyarország színezett térképe 1, Index és Emendata 16, 
összesen 17 sztlan levél. 

^ M. nemz. Múzeum, — Af. twi. Akadémia. — Egyetemi kőnyvt. Budapesten, — 
Ágoston Józsefnél Budapesten. — Természettud. társ. Budapesten. 

1777 — Harmadik kiadás. Compendivm Hvngaríae Geographicvni, 
ad Exemplar Notitíae Hvngaríae Novae Historíco-Gfeographicae, 
Matthiae Bel, In Partes IV. Vt Pote, Hvngariam, Cís-Danvbianam, 
Trans-Danvbíanam, Cís-Tíbíscanam, Trans-Tíbiscanam, et Comíta- 
tvs, Dívísvm. Edítío tertia avctíor et correctíor. Posonii et 
Cassovíae, Svmptíbus Joannls Míchaelís Landerer, Typographi 
et Biblíopolae. 1777. 8r. Kép, cziml., előszó 11 1., felosztás 1 1., 
312 1., tartalom 46 1., híbaíg. 1 1. 

Egyetemi könyvt, Budapesten, — M, tud. Akadémia, — Somogyi-kÖnyct. 
Szegeden. — Herczegprimási kSnyvt. Esztergomban. — Orsz. m. kir, st<itiszt. 
hiv. könyvtára. 



1779 — Harmadik kiadás. Corapendivm Hvngaríae Geographicvm, 
ad Exemplar Notitíae Hvngaríae Novae Historico-Geographícae, 
Matthiae Bel, in Partes IV. Ut Pote, Hvngariam, Cis-Danvbianam, 
Trans-Danvbíanam, Cís-Tíbíscanam, Trans-Tíbiscanam, et Comíta- 
tvs Divisvm. Edítío Tertia Avctíor & Correctíor. Posonii et 
Cassovíae, svmtibvs Joannis Míchaelís Landerer, Tipographi & 
Biblíopolae. 1779. 8r. Czíml. 1, előszó 11 1., felosztás 1 1., 318 L, 
tárgymutató 44 1., hibáig. 1 1. 

Orsz. fM. kir, statiszt, hiv. könyvtára, — Képviselőház könyvtára. — 
Kecskéin éti ref. kollégium. — Egyetemi könyvt. Budapesten. 

1792 — Negyedik kiadás. Compendivm Hvngaríae Geographicvm 
ad Exemplar Notitíae Hvngaríae Novae Historico-Geographicae, 
Matthiae Bel, In Partes IV. Vt Pote, Hvngariam, Cis-Danvbianam, 
Trans-Danvbíanam, Cís-Tíbíscanam, Trans-Tíbiscanam, Et Comi- 
tatvs Dívísvm. Edítío Quarta Avctíor & Correctíor. Posonii et 
Pestini, Svmtibvs Joan. Míchaelís Landerer de Füskut Typographí 
& Biblíopolae. 1792. St, Kép, cziml., előszó 11 1., felosztás 1 1., 
318 1., tárgymutató 46 1. 

Orsz. w. k. statiszt. hiv. könyvtára. — Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. 

1753 — Dissertationes de coloniis Romanortun in Pannónia. 

Tymav. 1753. 8r. 

Orsz. m, kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1756 — Magyar egyetemes geographia. 1756. 



1757 — Csatári János. Magyarország földírati, történeti és poli- 
tikai leírása, üebreczen, 1757. 

Jegyzet. Szerző csak röviden írja le a tárgyat. 

1758 — Ambrosovszky M. Mausoleiim Regni Hungáriáé, Regam 
et Ducum. Agriae, 1758. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



— 39 — 

1759 — Váradi Bárány László. Magyarország leírása. Hála. 
1759. 

Jegyzet. Az iró M. n. testőr, debreczeni lakos volt. 

1760—61 — Jnkovits AntaJ. Über Niveau-Veránderungen des 
Xeasiedler See's. 

Verbandl. filr Xaturkunde V. 1760—61. Sitzungsb. 

1760 — Sz.-Németi Pap István. Magyarországnak gyermekek 
számára versekben készített leírása. Megjelent Nagy-Károlyban 
1760-ban. 

Lásd: Dr. Márki S. Hazánk leírói. 1887. 203. 1. 



1760 — Diploma regittm priviligiale neo-erectae Turmae Hun- 
gáriáé. Posonii, 1760- Ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 

1760 — Neue Berg-Ordnung des Königreichs Ungam. Wien^ 
1760. ívrét. 

M» ftemz. Múzeum. 

1761 — Pray Greorgius. Annales Veteres Hunnorum, Avarum et 
Hnngarorum ab anno ante natnm Christnm CCX ad annum 
Chrifiti CMXCVII. etc. cum studio Georgii Pray. — M . DCC . LXI. 

Pap Károly püspök könyvtára Béo-Komár ómban. 



1761 — Post-Strassen-Schema durch ganz Hungam. 1761. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1762 — Timon Sámuel. Imago antiquae Hungáriáé, repraesentang 
terras, adventus, et res gestas gentis Hunnicae I — II. Viennae, 
Pragae, et Tergesti, 1762. 1 köt. 4r. 194, y; z, 106, 27. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. kÖnytiára. 

1763 — Sz.-Némethi Pap István. Magyar-Ország' versekben való 
leírása, mellyet az Oskolákban tanuló nevendékeny ifjutskák 
taníttatásokra rendben szedett, s' most harmadszor ki-adott. Nagy- 
Károlyban nyomtattatott Sz. N. Pap István által 1763. 



1763 — Torkos J. J. Sal minerale alcalium pannonicum. Poson, 

1763. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1764 — Benczúr J. Ungaria seraper libera. Vindobonae, 1764. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1764 — Constitutiones ordinis equitum S. StephanL Viennae, 

1764. ívrét. 

Af. nemz. Muzium. 



— 40 — 

1764 — Statuten des Ritterordens des heU. Stephani. Wien, 
1764. ívrét. 

M, nemz. Múzeum, 



1765 — (jömöry D. De indole acris hungarici. Vindob. 1765. 8r. 

M, nemz Múzeum. 



1765 — Springer. Abhandlung von dera im Ungarischen befind- 
lichen Erzen und Gangarten. üresden, 1765. 

1766 — Pálma F. C. Heraldicae Regni Hungáriáé specimen. 
Vienna, 1766. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

* — — — ■ 

1766 — Torkos J. J. Bericht von dem natürlichen hungarischen 
alcalischen Mineralsalz. Pressb., 1766. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1767 — Severinus J. Commentatio historica de veteribus incolis 
Hungáriáé. Sopron. 1767. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1768 — Zichy K. Ungarns Verwandlung. Wien, 1768. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1770 — Ecclesiasticae et seculares Regni Hungáriáé digni- 
tates. Poson. 1770. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



Vili — Ugyanaz. Tyraaviae, 1777. 2 kötet. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1779 — Ugyanaz. Tyrnaviae, 1779. 4r. 

J£ nemz. Múzeum. 



1785 — Ugyanaz. Buda et Poson, 1785. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1788 — Ugyanaz. Buda, 1788. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1770 — Magyar ruha, magyar nyelv. 

Mind. gytijt. 1770. HL 152. 

1771 — Losontzi István. A' szent históriának Summája, mellyben 
az Isten Anyaszentegyházának, e Világ teremtésétől fogva, a' 
Keresztyén Vallásnak el-terjedéséig lett dolgai, a' Szent írásból, 
rövid Kérdésekben és Feleletekben foglaltatván, elő adattatnak. 
És most Magyarországa Kis Tükörével azaz: olly Kónyvetskével, 



— 41 — 

a' meUy Magyar Országnak Földét, Polgári állapotját, és a' 
Magyar Nemzetnek Históriáját summasan ki-mutatja, a' Tanúlók- 
nak nagyobb előmenetelekre megbővitetvén ki-bocsáttatott. Pozsony- 
ban, Xyomatattatott Landerer János Mihály' költségével és betűivel. 

1771. 8r. 144 1. Ritka munka. 

Jegyzet. Ez a Losontzi-féle „Kis tükör^-nek első kiadása. Vannak, 
kik az 1777-ben megjelent „Hármas kis tttkört^ tartják az első kiadás- 
ig- Tévedésük onnan ered, mert ez utóbbinak előszava iS; úgy mint 
az 177l.ki kiadásnak „ITTO"" keltezettél van ellátva. 

S«^ Farkamtól Dehreezenben. 

1772 — Aagustmi ab Hortis Sam. Topographische Beschreibung 
des Flusses Poprád oder Popper in der Zips. 

K. k. priv. Anzeigen. Wien, 1772. H. Nn 26. 

^772 — Windisch K G. Kurzgefaszte Erdbeschreibung des Königr. 
Hnngam. Preszburg, 1772. 8r. 

^. tud» Akadémia. — M. nemz. Múzeum. 

1772 — Windisch Kari Gotüieb v. Polit., geogr. u. hist. Beschrei- 
bong des Königreiches Hungam. Pressburg, 1772. 8r. 4, 470, 3 1. 

M. tud. Akadémia. — Jf. nefttz. Múzeum. — Somogyi-könyvtár Szegeden, 

1772 — Beschreibung des Königreichs Hungam. Pressburg, 

1772. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

^774 — Bom J. Briefe über mineral. Gegenstande auf einer Reise 
durch das Bánat, Siebenbürgen, Öber- und Nieder-Hungam. Frank- 
furt & Leipzig. 1774. 8r. 

If. kir, földtani intézet, 

1774 — Palm F. K. Abhandlung von den Titeln und Wappen 
welche Maria Theresia als Königin v. Ungam föhret. Wien, 
1774. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1775 — Csáki Emericus S. R. J. Comes de Keresztszegh. 

Topographia magni regni Hungáriáé. Viennae. Litteris Leopoldi 
Joannis Kalliwoda imp. aulae typograplii. 1775. 

1775 — Kazinczy Ferencz. Magyarország Geographica, az az földi 
^Vllapotjának lerajzolása, mellyet egynehány fő Geographusok 
inankájából kiszedegetett etc. Kassa, 1775. Landerer Mihály 
betűivel. 8r. 71 1. 

Aí. nemz, Muzetwi: 

1786-87 — ugyanaz. Kassa, 1786—87. 



~ 42 — 

1776 — Scopalus J. A. Crystallographia hungarica. Prága, 1776. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1776 — Tentamen publicum ex geographia Hungáriáé. Jauríni, 
1776. 4r. 

M. nemz Múzeum. 

1777 — Bél Matthias. Compendiolvm Regnorvm Slavoniae, Croa- 
tiae, Dalmatiae, Gralliciae et Lodomeríae, Magniqae Principatys 
Transilvaniae Geographicvm. Svpplementis et notís Brevibvs lUv- 
staratvm. Posonii et Cassoviae Svmptibvs Joan. Michaelis Landerer, 
Typographi et BibUopolae. MDCCLXXVII. 8r. Czlmlap. Előszó 
6 1., 170 1., tartalom 28 1. 

M, nemz. Múzeum. — Orsz, m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 



1779 — Ugyanaz. Posonii et Cassoviae, 1779. 8r. Cziml. 1 L, 
előszó 6 1., 176 1., tartalom 29 I. 

M. nemz. Múzeum, — Orsz. m. kir. statiszt. hic. könyvtára. — Egyetemi 
könyvi, Budapesten. 

,- - - IM^ II IMI ■ .-■- _-..-^— 

1792 -^ Ugyanaz. Posonii et Cassoviae, 1792. 8r. 

M. nemz. Múzeum. — Orsz, m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1777 — B. Bom I. Travels through the Bannat of Temeswar etc. 
London, 1777. (Br. Bom Inigo utazása a temesi Bánságban, 
Erdélyben stb.) 

Lásd: Szamota István. Régi utazások. 461 — 474. 1. 



1777 — Fuker F. J. De salnbrítate et morbis Hungáriáé. Lipsia, 

1777. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1777 — Gömöry St. De aqua soteria Sancto-Ladislaensi. Tyrnaviae, 
1777. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1777 — Ugyanaz. Poson, 1777. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1777 — Losontzi István. Hármas Kis Tükör, melly I. A' szent 
históriát, II. Magyarországot, IIL Erdélyországot, Annak Földével, 
Polgári- Allapotjával és Históriájával, gyenge elmékhez alkalmaz- 
tatott módon. A' nemes tanúlóknak, summásan, de világosan elő- 
adja és kimutatja. Ovid : Nescio, qua natale solum dulcedine 
cunctos ducit, et immemores non sinit esse sui. Pozsonyban, 
Nyomtattatott Landerer Mihály' költségével, és betűivel. 1777, 8r. 
204 1. 2 térkép. 



— 43 -~ 

Jegyzet. Sokan — tévesen — ezen munkát tartják a Losontzi-fóle 
,KÍ8 tflkör'^ el6ö kiadásának, noha ez 1771-böl ered. 

Lásd a jegyzetet az 1771-ben megjelent munka cziménél. A ;, Hár- 
mas kis tttkőr^ Hannsz István szerint közel száz kiadást ért. 

M. ueniz. Múzeum. — Széli Farkasnál Debreezenben. 



1781 — ugyanaz. Vácz, 1781. 8r. 



1781 — Ugyanaz. Pozsony, 1781. 8r. 
1786 — Ugyanaz. Pozsony, 1786. 8r. 



1793 — Ugyanaz. Kassa, Pest, Pozsony és Komárom, 1793. 8r. 
1795 — Ugyanaz. Komárom, 1795. 8r. 



1796 — Ugyanaz. Pozsony, 1796. 8r. 



1805 — Ugyanaz. Komárom, 1805. 8r. 



1810 — Ugyanaz. Pozsony, Pest, 1810. 8r. 



1843 — Ugyanaz. Pest, 1843. 8r. 



1845 — Ugyanaz. Pest, 1845. 8r. 



1848 — Ugyanaz. Pest, 1848. 8r. 



1849 — Ugyanaz. Pest, 1849/50. 8r.. 
Az 1796. kiadás kivételével: 

M, nemz. Múzeum. 



1777 — Szilágyi Stephanus. De Statu Ecclesiae Pannonicae Libri 
Vn. L. 1. De Statu Civili Pannóniáé. Quinque Ecclesiis an. 1777. 
Ismerteti: Molnár János. M. Könyvh. I. 1783. 213. 

1778 — Elein Michael. Sammlang merkwfirdigster Naturseltenheit 
des Kónigreichs Ungam von Michael Klein, zweytem evangelischen 
Prediger zu Preszburg, wie aiich der herzoglichen deutschen Gesell- 
Bchaft in Jena, und der Naturforschenden Freunde in Berlin, 
MitgUede. Preszburg und Leipzig, in Verlage bey Anton Löwc; 
1778. 8r. Czimlap, 12 1., 126, 17 1., 1 kép. 

Egyetemi konyvt. Budapesten. — Af. nemz. Múzeum. — Somogyi-könyvtár 
Szegeden. — Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1778 (?) — Korabinszky J. M. Almanach von Ungam auf das Jahr 

1778. 



- 44 — 

1778 — Wagner C. CoUectanea genealogico historica iUastríam 
Hungáriáé familiarum. Buda, 1778. ívrét. 

Jbf. nemz. Múzeum. 

1778 — Bakonyi erdő, 

Alm. von üngarn. 1778. 280. 



1778 — Balaton. 

Alm. von üngarn. 1778. 200. 



1778 — Historisches Ideál über die merkwürdigsten Oerter 
in Ungam von A bis K. 

Alm. von üngarn 1778. 271. 

1778 — Knrzgefasste Nachricht von den Haapt-Gewaseem 
in Ungam. 

Alm. v. üngarn. 1778. 157. 

1778 és 1790 — Magyarországnak nevezetesebb tavai 
Alm. von üngarn 1778. 198. Mind. Gyűjt. IV. 1790, 243, 241. 



1778 — Száva. 

Almanach von üngarn. 1778. 195. 

1778 — Tisza. 

Alm. von üngarn. 1778, 186. 



1779 — Horinyi E. Magyarországnak hatalmas és dicaősséges 
királyainak koporsó épülete. Buda, 1779. 4r. 

M, nemz. Múzeum, 

1780 — Bom. Voyage mineralogiqne fait en Hongrie. Paris, 
1780. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1780 — Ferber Joh. Jak. Physikalisch-metallurgische Abhand- 
lungen über die Gebirge nnd Bergwerke in Ungam. Berlin u. 
Stettín, 1780. 

M, tud. Akadémia. — M. kir. földtani intézet Budapesten. 

1780 — Fichtel. Physikalisch-metallurgische Abhandlung über die 
Gebirge und Bergwerke in Ungam. Berlin et Stettin, 1780. 



1780 — Pannonicus A. P. Specimen íiydrographiae Hungáriáé etc. 
Viennae, 1780. 



— 45 — 

1780—81 — Schoenwisner Stephanus. In Romanorum iter per 
Pannóniáé ripam a Taurnno in Gallia ad Leg. XXX. usqne nt 
illád in Antonini itínerario postremis Wesselingi curis edito descri- 

bitur, Commentaríus Geographicus Bndae, 1780 — 81. 8r. 

2 k. 151 ; 315 1. 

Af. tud. Akadémia, — Egyetemi kőnyvt. Budapesten. — Somogy i-könyctár 
Szegeden. 

.ll, _L _JM. ■ .^ 

1780 — Szkleiutr 6. Rariora natnrae monumenta in Ungaría 
occnrrentia. Posonii, 1780. 8r. 49 L 

Egyetetni könyct. Budapesten. — M. nemz. Muzeutn. 

1780—90 — Windisch Kari Gottlieb v. Geographie des König- 
reichs Ungarn. 3 Theile mitKupfern. Pressburg, 1780—90. Löwe. 
iSchwaiger) 395, 322, 520 1. 

Jegyzet. A harmadik rész külön is megjelent a következő ezim 
alatt: Geographie des Grossherzogtlmms Siebenbürgen. 1790. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — Orsz. m. kir. statiszt. hir. 
könyctára. — Természettud. társ. Budapesten. — Somogyi-könyvtár Szegeden. — 
Lanfraneoni Eneánál Pozsonyban. — M. kir. földtani intézet Budapesten. 



1780 — Genius populi hungari. Timaviae, 1780. 8r. 

Jí. nemz. Múzeum. 



1781 — K Von dem Palitscher See in der Batscher Gespan- 
schaft. 

Ungr. Magazin. 1781. I. 236. 

1781 — Szászky Tomka Joannes. Introductio ín geographiam 
Hungáriáé antiqui et medici aevi e veterum monimentis eruta 
et VI. tabulis illustrata. Posonii, 1781. 8r. 45 1., 6 térkép. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. — Kecskeméti ref. 
kollégium. 



1781 — Severinus Joannes. Dissertatio de modo inveniendi sitvs 
vetervm Pannóniáé oppidorum in qva de Acinco, Tavrvno et 
Singidone pecvliariter disqviritvr, et svb finem de gente Pannónia. 
Posonü, 1781. 1 fúz. 8r. 64 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — Orsz. m. kir. statiszt. hic. könyctára. 



1781 — W — . Topographische Beschreibung des Königreichs. 
üng. Magáz. 1781. I. 142. 



1781—87 — Windisch Kari Gottlieb v. Ungar. Magazin, oder 
Beitráge znr ungarischen Geschichte, Geographie, Naturwissen- 
Bchaft ünd der dahin einschlagenden Literatur. Pressburg, 1781 — 87. 
Ant. Löwe n. 8r. 4 kötet. 10 rézmetszettel. 

M. nemz. Múzeum. — Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 



— 46 — 



1781 — Über die Gewohnheiten in Ungam. 

üngr. Magáz. 1781. 1. 283. 



1781 — Versuch über den Menschen in Ungem nach seiner 
physischen Beschaffenheit. 

Ungr. Magáz. 1781. I. 1, 1&6, 283, 423. 

1731 — Von den Salzpfützen bei Ilmitz und Apetlan in der 
Wieselbnrger Gespatischaft. 

Ungr. Magáz. 1781. I. 374. 



1781 — Vorschlag wie dem gehemmten Ausfuhr-Handel aof- 
geholfen werden könnte. Wien, 1781. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 

1782 — Bartsch C. D. Bemerkungen über den Platensee. 
üngr. Magáz. 1782. II. 129. Képpel. 



1782 ~ Nagy hideg az ország különböző részében. 

M. Hirm. 1782. 67, 68. 



1782 — Topographische Beschreibung des Flusses Poprád 
oder Poper in der Zips. 

üngr. Magáz. 1782. II. 26, 175, 367, 475. 



1783 — Grossinger J. B. De terrae motibus Hungáriáé. Janrini, 
1783. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1783 — La Langue János. A magyarországi orvosvizekröl és a 
betegségekben azokkal való élésnek szabott módjairól. Xagv- 
Károly, 1783. 8r. 

M. uemz. Múzeum. 



1783 — Briefe über die Schiffahrt und Handlung in Ungam. 

Prag, 1783. 

Eíjyetemi könyvtár Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1783 — Csetnek, Nagy-Röce, Jolsva, Murány. Fragment einer 
kleiner Reise. 

Ungr. Maffaz. 1783. III. 267. 



1783 — Kurze Beschreibung des sogenannten Königsberges 

(Kralova Ilola) nebst den Merkwürdigkeiten desselben. 

Tn-. Macrazin. 1783. IlL 276-301. 



— 47 - 

1784 — Merze de Szinye, Josephus. Observationes commerciales 
pro Superioiibns Regni partibus, Anno. 1784. Pro communicatione 
quorandam Amicornm & alionim rerum Commercialium cupidorum 
Bcripto appositae. Hely- és évszám nélkül 1 ív 4r. sztlan lap. 

^^ nemz. Múzeum. — Orsz. t«. kir. statiszt. hiv, könyvtára, 

1784 — Szapáry, Gráf Johaim von. Der nnthátige Reichthum 
Hnngams wie zu gebrauchen. Mit einer karzen historisch-phisi- 
kalischen Beschreibung der Oesterreichischen und Hangarischen 
Seekfiste. Nürnberg, 1784. 1 füz. 8r. 102 1. 

Onz. m. kir, statiszt, hiv. könyvtára, 

1784 ~ Ecclesiasticae et politicae regni Hungáriáé Dignitates. 

Poson, 1784. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1785 — Lehmann Johann. Reise von Pressburg nach Hermann- 
8tadt in Siebenburgen. Dtinkelspiel u. Leipzig, 1785. 8r. 190 1. 

Jegyzet. Lehmann János német utazó 1780 — 85 között több izben 
járt Magyarországban ; a Pozsony — Szeben között levő vidéket hat izben 
utazta keresztül s tapasztalatait igen érdekesen irta le. L. Régi úti 
könyv Magyarországról. Egyetértés. 1890. julins 8. Berkeszi István 
níán a „Történelmi és régészeti értesítő "-bel. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi. Budapesten, — M. nemz. Múzeum. 

1785 — Windisch Kari Gottlieb. Geographie u. Geschichte des 
Königr. Ungam. 3 kiad. 1785. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 

1785 — Apocrísés seu recapitulationes de banderiis hunga- 
ricis. Viennae, 1785. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1785 — Geographie und Geschichte des Königreichs Ungam, 
für Kinder. 3. Aufl. Pressburg, 1785. 104 1. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten, 



1785 — Patriotische Bemerkungen über die Aufhebung der 
Leibeigenscbaft in Ungam. Franekf., 1785. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1785 — Verbesserungsanstalten für das Kr. Hungarn. Deutsch- 
land, 1785. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1786 — Kaitar J. Die alté und neue ungariscbe Welt. Wien, 
1786. 8r. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. — M. nemz. múzeum. 



— 48 — 

1786 — Korabinsky J. Mthi Geographisch-historisches a. Produc- 
ten-Lexicon von Ungam, in welchem die vorzüglichsten Oerter 
des Landes in alphabetischer Ordnnng angegeben, ihre Lage 
bestimmt n. mit kurzen Nachrichten yoi^estellt werden. Mit 
1 neuen Postkarte. Pressburg, 1 786. Weber. 8r. 14, 858, 2 1. 
Register, 1 térkép. 

Ismerteti: Merkúr von Ungara. 1786. 1062. 

Jf. tud. Akadémia. — Egyetemi köpiyvt. Budapesten, — M. nemz. Múzeum. — 
Természettud. társ. Budapesten. — Somogyi-hönyttár Szegeden. — Kecsktméli 
ref. kollégium. — Képviselőház könyvtára. — Dr. Havass Rezsőnél Buda- 
pesten. — Lanfraneoni Eneánál Pozsonyban. 

1786 — GraJ Stemberg Joachim. Versuch einer Geschichte der 
Ungar. Erdbeben. Böhm. Gesell. der Wiss. 1786. 



1786 — Báró Wesselényi Zsuzsanna úti naplója Magyarországon 
1786-ban tett utazásáról. 

Jegyzet. Az eredeti báró Wesselényi Miklós birtokában. A „Vasárnapi 
Üiság"" 1888. évi 33. és 34. számaiban közli : P. Szathmáry Károly. 



1786 — Das ungarische Reich. Frankf. a. M., 1786. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1787 — Instructio pro Officialibus comitatensibus. Viennae, 
1787. ívrét. 

3f. nemz. Múzeum. 



1787 — Oekonomisch-physikalisch-statistische Bemerknngen 
über den Zustand des Landwesens in Ungam. H. n. 1787. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1787 — Rövid Magyar Geographia, Pest, 1787. 



1787 — Von dem Ecseder Sumpfe. 
Ungr. Magáz. 1787. IV. 255. 



1788 — Histoire de la guerre de Hongrie pendant les com- 
pagnes de 1716. 17. 18. Vienne, 1788. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1 788 — Holz- und Waldordnung für das Königreich Hungant 

Ofen, 1788. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1788 — Topographische Beschreibung der Szeveriner Gespan- 
schaft. 

Ungr. Magáz. 1788. IV. 445* 



49 



1789 — Balaton. 

Mind. gy. I. 1789. 201. 



1789 — Confini antiqui e moderm del regno dlJngheria. 
Firenze, 1789. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1789 — Csalóközben árvíz jan. 30-án. 

Ma|?y. Kurir. 1789. 213. 



1789 — Greogr. hist. statist. Beschreibung von Ungarn, dem 
Bánat, Slav., Dalm., der Bukowina und Siebenbürgen. Leipzig, 
1789. 



^89 — Magyar köntösnek viselése E 
és egyebütt. 

Hadi Tört. I. 1789. 430, 489, 490. 



1790 — Baerenkopff. De dominio nobilium Hungáriáé. Posonii 
et Comaromii, 1790. 8r. 

yf. nemz. Múzeum. 



1790 — Chiolich J. Littorale hungaricura. 1790. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1790 — Fuker Fr. J. Versuch einer Beschreibung des Tokajer- 
(iebirges. Wien, 1790. 8r. 

Jf. tud. Akadémia. — 3/. nemz. Múzeum. 



1801 — Ugyanaz. Wien, 1801. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1790 — Halitzky A. Schematismus des Königreichs Hungarn. 
üfen, 1790. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1790 — Horányi Alexius. De Sacra Corona Hungáriáé ac de 
Regibus eadem redimitis coramentarius: Pestini, 1790. 8r. 

Herczegprimdsi kontjctár Esztergomban . 



1790 — Horváth M. Statistices Hungáriáé .Sui)lementum. Poson, 
1790. 8r. 

.V. nemz. Múzeum. 



1790 — Kolinovics G. Nova Ungariae periódus. Buda, 1790. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 
iT. UAVA8S n. : MagyKT foldmjzi kíJnyvtir. 4 



1790 — Ticzay. Etwas für Ungara von einer I'atriotin, Wien. 

1790. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1790 — A Danának aranyos ÍSvényérÖl, lualmairól, a Traján 
hidjáról és folyásának sebesBégéröl némely jegyzések. 
Mind. GyUjt. III. 1790. 253. 

1790 — A harmadik nagy íolyövize Magyarországnak. Dráva. 
Mind. Gyűjt. IV. 1790. 205. 



1790 — A Tiszának napkeleti partja. 

Mindenes Gyűjtemény. 1790. IV. 
K. ílagy Sándornál N.- Váradon. 

1790 — Beschreibung der königlichen hungarischen Krönung. 

Wien, 1790. ívrét. 

M. tums. Ííuz>-u,„. 

1790 — Betrachtungen aller hungarischen nicht adeligen 
Staatsbürger. H. n. 1790. Sr. 

3f. iJíMií. ifiiseiiiii. 

1790 — Dissertatio statistica. De Forma Legali Regiminis Hun- 
garici. 1790. 1 íüz. 4r. 28 I. 

Orsz. m. k-ir. slatigzl. hir. kSni/rlárti. 

1790 — Magyar pap, magyar köntösben. íRajr/al.) 
Hadi Tört. 1790. U. 727. 

1790 — Magyarország második nagy folyóvize a Tisza s az 
abba ömlő folyóvizek. 

Mind. Gyíljt IV. 1790. 74, 94, 12ő, 129. 

1790 — Magyarország négy nagy folyóvize. 

Mind. OyUjt. III. 1790. lőtí, 182, 209, 236, 253. 

1790 — Miskolctól Kassáig. Szikszó, Garadna, Szurdok, Regéc, 
Enicke, Bárca. 

Orplieii3. 1790. I. 63. 

1790 — Negyedik folyóvize Magyarországnak. Száva. 

Mind. (iyllj(. IV. 1790. 212. 

1790 ~ Thesaurus perennis Hungáriáé sive procurata ex 
cultura metallorum in pátriám felicitate. 11. n. 1790. dr. 



— 51 — 

1790 — Unterricht für den Tabakbau des Königr. Hungam 
Wien, 1790. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1790 — Vorschláge zur Aushilfe des ung. Handels. H. n. 1790. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1791 — Gróf Batthyány Alajos. Magyar és Erdélyországnak rövid 
ismerete, mely a két országnak mind világi, mind egyházi álla- 
pótját szem elibe állítja. H. n. 1791. 8r. 

^f. netnz. Múzeum. — Egyetemi 'könyvi. BtuJapesten. 



1791 — J. L. Vom Ursprunge des Flusses Árva. 
Neues Ungr. Magazin. 1791. I. 296. 



1791 — Kolbani P. Ungarische Giftpflanzen. Preszb. 1791. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1791 — Szaitz Leó. Magyar, és Érdél vországnak rövid Esmérete. 
Pest, 1791. 8r. 

M. tiemz. Múzeum. 



1791 — Szekér Joakim. Magyarok Eredete, a régi, és mostani 
nevezetesebb Tselekedeteikkel együtt Poson, 1791. 

1791—98 — Windisch Kari Gottlieb v. Neues Ungarisches 
Magazin, oder Beitráge zur Ungarischen Geschichte, Geographie, 
Naturwissenschaft u. dahin einschlagende Literatur. Pressburg, 
1791—98. Schauff. Wien, Alberti. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1791 — Abhandlungen über die Verdienste und Schicksale 
der serbischen Nation in Hungam. Neusatz, 1791. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1791 — Ad utramque Aurem auctori operis cui titulus. Magyar 
és Erdélyországnak rövid ismerete. H. n. 1791. 8r. 

M. nemz. Múzeum. — Egyetemi kőnyvt. Budapesten. 



1791 — Eines Ungams Erörterung der Fragen : Welche Rück- 
sicht verdienen die Griechen in Ungarn etc. Ofen, 1791. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1791 — Magyar és Erdélyországnak rövid ismertetése. Pest, 
1791. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1791 — Neuer Kurir aus Ungarn. Pest, 1791. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



— 52 — 



1792 — Bencsik. Dissertatio de industria natiouali Hungarorum. 
Viennae, 1792. 8r. 110 1. 

3f. nemz. Múzeum, — M. tud. Akadémia. — Egyetcíni kŐnyvt. Budapesten* — 
Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 



1792 — Cziráky A. De ordine equitum auretorum Hungáriáé. Pest, 
1792. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1792 — Detsy Sámuel. A magyar szent koronának és az ahoz 
tartozó tárgyaknak históriája. Bétsben, MDCCXCII. 1 köt. 8r. 
y, 589 1. 

Orsz, l/l. kir. statiazt. hiv. könyvtára. — M. nemz. Múzeum. 

1792 — Kiss von. Plán des Schiflfahrts-Canals, wodurch die Donáti 
mit der Theis verbunden wird. 1792. Ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1792 — Industria, de, nationali hungarorum dissertatio statis- 
tica. Viennae, 1792. 

Képviselőház könyvtára. 



1792 — Svbsidüs pvblicis, De diversis. Dissertatio. (ad lacum 
Fertő) 1792. 1 köt. 8r. 224, y 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 



1793 — Belnay G. A. Betrachtungen aller hungarischen nicht 
adelichen Staatsburger. H. n. 1790. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1793 — Berzevicy Gregorius. De conditione Rusticorum 1793. 
1 fiiz. 4r. 70 1. és tábl. (A czimlapja hiányz.) 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 



1793 — Blaskovits J. De statu fabricarum et manufacturarum in 
Hungária. Mag. Varad. 1793. 8r. 

3/. nemz. Múzeum. 



1793—97 — Grossinger Joannes Baptist. Universa hist. phys. 
Regni Hungáriáé secundum tria naturae regna digesta. Tomi 5. 
Posonii et Coraaromii. I. História quadrupedum Hungáriáé XVIU., 
591 1. — II. História avium Hungáriáé XXIV., 402 1. III. His- 
tória piscium et amphibiorura Hungáriáé XIV., 400 1. — IV. His- 
tória insectorum XIV. 416 1. — V. História Regni vegetabilis 
pars I. Dendrologia sive hist. arborum et Fructicum XII. 344 1. 
T. VI— IX. manusc. 1793-1797. 8r. 

M. ní'inz. Múzeum. — K^^prisdöház könyvtára. 



— 53 — 



1793—94 — Hoffmannsegg gróf raagjnarországi útjának 1793— 
1794. évi naplója. 

Az „Olcsó könyvtár ^-ban (1887) Berkeszi István fordításában jelent 
meg. Lásd : Dr. Márki S. Hazánk leírói 1887-ben. Földr. Közi. 1888. 
258. ]. 



1793 — J. KL** Beschreibung einiger Berge u. Höhlen in Burzen- 
land und Zekkelland. J. KI.** 

Sieb. Quart. III. 1793. 99. 



1793 — Molnár János. Hanság irtok. 
Magyar könyvb. V. 1793. 80. 



1793 és 1794 — Sándorfi Jósef. Eleven lefestése a' Magyar 
Nemzetnek. 8 versekben. 

Jegyzet. Sándor István (Magyar Könyvesház 241. 1.) a következőt 
írja róla: „Ezen Versek előszer jöttek ki Bétsben 1793-ban illy Tzim 
alatt: Üj Esztendei Ajándék". 



1793 — Schedius. De praesenti statu fabricaniin et manufactn- 
rarum in Hungária. N.-Várad, 1793. 

Ktpriselóház könyvtára, 

1793 — Steube Joh. Casp. Briefe über den Bánat. Eiseuach. 1793. 
Bárecke. 1 kötet. 8r. 

Aí. netm. Múzeum. 



1794, 1795 és 1796 — Detsy S. Magvar almának. Béts, 1794, 
1795, 1796. 8r. 

M. netnz. Múzeum. — Az 179Ő'k'i az orsz. m. kir, statiszt. hir, könyv- 
tárában Í8, 



1794 — 95 — Horváth Michaelis. Statistice regni Hungáriáé. Pars. 
I. n. Posonii, 1794—5. 8r. I. k. 166 1.; II. k. 236 1. 

Jf. tud. Akadémia. — Kecskeméti ref. kollégium. — Somogyi-könyvtár 
Szegeden. 



1794 — Bányavárosok lajstroma Magyar- és Horvátországban. 
Magyar Almának. 1794. 375. 



1794 — Utazáa Magyarország felső részében. 
M. Hirm. 1794. I. 33, 4i. Told. 

1795 — Katancsich M. P. Specimen philologiae et geographiae 
Pannoniorum. Zágráb, 1795. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



— 54 



1797 — Ugyanaz. 1797. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1795 — Ketskeméti Zsigmond. A Magyaroknak eredetekről, a 
Királlyaiknak életekről, viselt dolgaikról, s. a. t. versekben tsinált 
rövid Históriátska. Poson, 1795. 8r. 



1795 — Roeder. Ueber den natürl. u. polit. Zustand des Temes- 
várer Banats. Angehángt den Reisen durch Bayem, Schwaben etc. 
Fkf. 1795. 8r. 54 1. 



1795 — Sándor István. Istenes szertartásaik a régi magyaroknak. 
Sokféle 1795. III. 78. 



1795 — Schönbauer J. A. Geschichte der sehádlichen Kolumbatzer 
Miieken im Bánat. Wien, 1795. 4r. 

^f. nemz. Múzeum. 



1795 — Regnlamentiun pro Regio Hungarica nobili Tumia. 

Viennae, 1795. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 



1796—98 — Lehotzky A. Regni Hungáriáé quattuor status et 
ordines Posonii 1796—98. 2 köt 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1796 — Sándor István. Pannoniának városiról, helyiségiről s 
vizeiről. 

Sokféle 1796. IV. 106. 



1796 — Szaller György. Magyar Ország' Földleírásának rövid 
foglalattya. Egygy hozzátartozandó újonnan rajzoltt mappával 
egygyütt. Kibotsátotta német nyelven is Szaller György, földmérő 
és vízépítő mester 's egyszersmind a' n. magyar nyelvnek és 
literáturának r. k. tanítója a' pozsonyi fő-gjdmnáziomban. Pozsony- 
ban. SchauflF János betűivel. 1796. 8r. czlml. 1, előbeszéd 3 1., 
249 1., tárgy matató és hibaigazítás 7 1., 1 térkép. 

Jeligéje: Nints a' Magyar Földön kivül jobb Élet e Földön Itt, 'a 
máshol Kenyeret, Bort 's Petsenyét ne keress. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvtár Budapesten. — Orsz. m. hir. 
ntati.^zt. hiv. könyvtára. — Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1796 — Széki Gróf Teleki Domokos. Egynehány hazai utazások 
leírása tót és horváth országoknak rövid esmértetése vei. Bécs, 
179H. 8r. 333 1. 

Ismerteti: Sieb. Quart. VI. 1798. 287; 1801. VII. 59. 

Egyetemi könyvi . Budapetden. — M, tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — 
Természeti nd. iárs. Budapesten. 



— 55 - 

1796 — 99 — VÜyi András. Magyar Orezágnak Leírása. Mellyben 
minden hazánkbéli Vármegyék, Városok, Faluk, Puszták; uradal- 
mak, fábríkák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek fördö- 
házak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyóvizek, tavak, szige- 
tek, erdők, azoknak hollételek, Földes Urok, fekvések, történettyek, 
külömbféle termésbeli tulajdonságaik, a' betűknek rendgyek 
szerént feltaláltatnak. Készítette Vályi András királyi magyar 
universitásbéli Profeszszor. Budán a' királyi Universitásnak betűivel. 
1796—99. 3 köt. 8r. I. k. : arczkép, czíml., 16 1., 702 1., hiba- 
igazítás 2 1. ; II. k. : arczkép, czíml., 38 L, 736 1. III. k. arczkép, 
iziml. 13 1., 688 1. 

Jegyzet. E munka Magyai'országra vonatkozó földrajzi lexicon. 

3/. tud. Akadémia, — Egyetemi kÖnyct. Budapesten, — Természeitud, társ, 
Budapesten, — Orsz, m. kiv, siatiszt. hív, könyvtára, — Képviselőház könyv- 
tára, — Ladon'ka-akadémia. — Somogyirkönyvtár Szegeden, — Kecskeméti 
f\f. kollégium. 



1797 — Berzeviczy Gregorius. üe Commercio & industria Hun- 
gáriáé. Gregorius Berzeviczy. Plinius in Laudes Trajani. Nec verő 
Ule civilius, quam Parens noster, Auctoritate, Consilio, Fide rec- 
lusit Vias, Portus patefecit, Itinera Terris, Littoribus Maré reddi- 
dit, diversasque Gentes, ita Commertio miseuit, ut quod genitum 
esset asquam, in apud omnes natum esse videretur. Nonne cer- 
nere datur, nt sine uUius Injuria, Omnis usibus Omnium Annus 
exuberetV Inde Copia & Abundantia, inde Sacietas, nec Fames 
usqnam. Leutschoviae. 1797. Typis Michaelis Podhoránszky de 
eadem. 8r. Czímlap, Előszó és Epitorae == 4 sztlan levél, szöveg 
225 számozott lap ; végül Corrigenda = 1 sztlan levél. 

Képviselőház könyvtára, — Somogyi-könyvtár Szegeden. — Ágoston Józsefnél 
Budapesten. 



1797 — Décsy Antal. Az magyar oroszokrúl való igen rövid 
elmélkedés. Kassán, 1797. 1 fáz. 8r. x, 65 1. 

Aí. nemz, "Múzeum, — Orttz. m. kir. statiszt, hiv. könyvtára. 



1797 — Kis József. A Fertő tavának geographiai, históriai és 
természeti leírása. Kis József orvostudor által. Hely? 1797. Ex 
bibliotheca Kumyana. 

Usd: Monum. Hung. I. 1817. 337—423. 



1797 — Neustadter M. Die Pest im Cronstadter Distrikte 1786, 
Wien, 1797. 8r. 

M, nemz. Múzeum, 



1797 — Schesaeus Christianus. Saxonis Transsilvani. Ruinae 
Pannonicae Libri Qvatvor statvm rei pvblicae et religionis in 
Vngaria et Transilvania temporibvs Joannis Sigismvndi Zápolya 
ooraplexí et editione Wittemberg. Ann. M . l) . LXXXI. recusi. 
Accesservnt nvnc notitia literaria de Schesaeo, notae deinde et 



— 5(1 



excvrsvs ad históriám et iv8 pvblicvni transilv. adtiuentes cvni 
indice critico dvplici opera Josephi Caroli Eder. Cibinii MDCCXC. VII. 
1 köt. 4r. y, 300 1. 

Orsz. m. l'ir. siatiszt. hív. kÖnyvt-ára. 



1797 — Townson Róbert. Travels in Hungary with a short 
account of Vienna in the Year 1793. lUustrated with a map and 
sixteen other copperplates. London, 1797. Printed for G. G. and 
J. Robinson. Nagy 4r., czimkép, ezimlap, előszó é8 tartalom 
XVIII 1., szöveg és tárgymutató oOtí 1., térképpel és rajzokkal. 

Lásd : Szamota István. Régi utazások. 475 — 489. 1. 

M.^ tud. Akadémia, — Egyetemi kőnyvf. Budapesten. — - \L nemz. Múzeum. 
— Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1803 — Ugyajiaz, franczia fordításban. Vovage en Hongrie. Tra- 
duit par Cantwell. I— III. Paris. 1803. Sr. 

M. kir. földtani intézet. 



1798 — Esmark J. Kurze Besehreibung einer miueralogischen 
Reise dureh Ungam, Siebenbtirgen und das Bánat. Freyburg, 
1798. 8r. IV. 192 1. 

M, tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. — Jtfl nemz. Múzeum. — 
M. kir. földtani intézet Budapesten. 



1798 — Novotny P. Honoratus. Sciagraphia seu Corapendiaria 
Hungáriáé veteris et recentioris notitia historico-politiea in qua 
status Regni physicus, historicus, politicus, ecelesiasticus, littera- 
rius, commerciorum, rei militaris, nec non adrainistrationis aerarii 
ex probatis patríae, aliisque auctorum monumentis succincte 
privata opera exponitur, ac eruditorura judicio substemitur. 
Viennae MÜCCXCVIII. Rötzel (Sehaumburg et Co.) 3 kötet. 
8r. XV, 325; y, 404; 141, (y kézirat.) 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. — Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1798 — Schwartner Martin. Statistik des Königreichs Ungern. 
Pest, 1798. XVI. ()Oti L 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1799 — Dr. Kitaibel Paul. Ueber das Matragebirge. 



Lit Anzeiger fUr Ungarn 1799. 



1799 — Svastits Ignácz. A Magvarok felséges Tzimere. Gvör, 
1799. 



1799 — Freymüthige Bemerkungexi eines Ungams über sein 
Vaterland. Auf einer Reise dureh einige Ungarisehe Provinzen. 
Teutschland, 1799. 348 L 

Egyetemi könyrf. Budaptai^'n. — M. ii*'mz. Múzeum. 



57 — 



XVIII. század. — Pray Georgius. Annales Regura Hungáriáé etc. 
cum studio Georgii Pray. (Pars I — IV.) 

Pap Károly püspök könyvtára Rév- Koma romban. 



1800 köriü. — Horvát Jósef. A Magyarok Állapotjának Esraérete. 
Deákul irta: Pálma Károly, fordította Horvát Jósef. 



1800 — Grai Hoffmannsegg. Reise in einigen Gegenden von 
rngam bis an die türk. Grenze. Görlitz, 1800. Herausgegeben 
V. Jaehne. 8r. VIII. 246 1. 

M. tud. Akadémia . — Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. 



1800 — Koller J. De sacra regni üngariae Corona Commeutarius. 
(iuinque-Ecclesiae, 1800. 4r. 

yf. nemz. Múzeum, 



1800 — Novotny Honoratns. Suppl. ad sciagr. s. Hung. vet. et 
recent. not. Faso. I., lUyricum seu Dalmatiae, Croatiae et Sla- 
voniae descript histor.-polit. in compend. redactam cont. Vindo- 
bonae, 1800. Rötzel. (Schaumburg et ('o.) 8r. 

Somogyi-könyvtár Szegeden, 



1801 — Dugonics A. A magyaroknak uradalmaik. Pest és Pozsony, 
1801. 8r. 

yf. nemz. Múzeum. 



1801 — Ottinger Ludw. Ueber die ung. Soda-Seen. 
Moll. Jhrb. f. d. B. u. Hüttenmann V. 1801. 92. 



1801 — Sándor István. Hajviseletről, kunok és magyaroknál. 
Sokféle. 1801. VII. 88. 



1801 — Sándor István. Magyar régi szertartásokról. 
Sokfele 1801, VII. 85. 



1801 — Schoenvisner St. Notitia Hungáriáé rei nummariae. 
Budae, 1801. 4r. 

M, nemz. Múzeum. 



1802 — Asbóth Johann. Der Felsenkessel des „grünen Sees". 
Bredetzkj topogr. Taschenbuch fUr Ungarn. Oedenburg, 1802. 



1802 — Berzevizy Gr. Ungarns Industrie und Comnierz. Weimar, 
1802. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



— 58 - 

1802—5 — Bredetzky Sámuel. Beytráge zur Topographie des 
Königreichs Ungern. Wien, 1802—5. 8r. 4 kötet. 

Jegyzet. A III. és IV. kötet előbb jelentek meg, mint az I. és II. 
Ismerteti: L— S. Zeitschrift von und für Ungern. V. 1804. 176. V. 
1804. 375. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvtár Budapesten, — Orss. m. Icir. 
statiszt, hiv. könyvtára. — Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1802 — Bredetzky SamueL Topographisches Taschenbuch fiir 
Ungara, Oedenburg, 1802. 8r. 26, 192 1. 

Ismerteti: Zeitschrift von und fdr Ungern. 1802. 11. 100. 

M. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvt. Budapesten, 

1802 — Clarke's Travels in Transylvania, Hungary etc. 1802. 
Catalogue of the York Gate Library. London, 1886. 138 1. (2832.) 



1802 — Engel Joh. Chr. Etwas tiber die Communication zwischen 
Zipsen, Gömör, Sáros, Abaújvár, Liptau, u. s. ys^. und zwischen 
Pressburg und Wien, u. vorher über den Strassenbau in Ungern 
iíberhaupt. 



Zeitschrift v. u. f. üngarn 11. 1802. 286. 



1802 — Horváth Michaelis. Statistica regni Hungáriáé et partium 
eidem adnexarum. Editio altéra emendatior. Posonii, 1802. 8r. 
XXIV. 542. 2 1. 

M. tud. Akadémia, — Egyetemi kÖnyvt. Budapesten, — Orsz, m. kir. 
st a tiszt. hiv. könyvtára. — Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1802 — Dr. Kitaibel Paul. Bot. Reisen in Ungarn. 1802. V. 

Reliquiae Kitaibelianae publ. ab A. Kanitz. Vindobonae 1862 — 1863. 
Ueberreuter. 8r. VIII. 139. I. Braumüller. 



1802 — 12 — Dr. Kitaibel Paulus. Plantae rariores Hungáriáé 
indigenae descriptionibus et iconibus illustratae. 3 vol. Viennae, 
1802—1812. M. A. Schmidt. ívrét. XXXII. 104 1. 100 színezett 
táblával. 

Jegyzet. E munkában bőven le van írva Magyarország természettani 
toldrajza. 



1802 — Lipszky Johann. Geographische Langen- und Breiten- 
Bestimmungen einiger Oerter in Ungern. 

Zeitschrift von und für Ungern. 1802. II. 47. 



1802 — 3 — Schedius Ludwig v. Zeitschrift von und ffir Ungern 
zur Befórderuug der vaterlándischen Geschichte, Erdkunde nnd 
Literatur; herausgegeben von I^udwig v. Schedius. Erster Bánd. 
Pesth, 1802. l^y köt. 8r. 410 1. Zweyter Bánd. Pesth, 1802. Egy 



59 — 



köt. 8r. 367, y 1. Dritter Bánd. Pesth, 1803. Egy köt. 8r. 405. 
Vierter Bánd. Pesth, 1803. Egy köt. 8r. 389, y 1. 

Oraz. m. kii\ statiszt. hiv. könyvtára. 

1804 — Harmadik évfolyam. 2 kötet. Pesth, 1804. Hartleben. 



1802 — Szerdahelyi Gábriel. Celebriorum Hungáriáé urbium et 
oppidoram topographia. Tyiiiaviae, 1802. 4r. 

EgyeUmi konytt, Budapesten. 



1802 — Thomas F. Conjecturae de origine, sede et lingua Hun- 
garorum. Pest, 1802. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1802—12 — Waldstein Franc, et Kitaibel Paul. Icones et 
descriptiones plantarnm rariorum Hungáriáé I — III. Viennae, 
1802—1812. 



1802 — Merkantilische Bemerkungen in Bezúg auf Ungam. 
Preszburg, 1802. 8r. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1803 — Brixen v. Fragmente aus dem Tagebuche tiber eine Reise 
dnrch das nördl. Ungarn. 

Lichtenstern's Archív f. Geogr. et Stat. 1803. I. 52—59. et 
214-229. 



1803 — Engel Joh. Chr. Etwas über den Gesundbrunnen bei Neu- 
Lablaa in der Zipser Gespanschaft und über die Gegend des- 
selben, nebst einer kurzen Nachricht vom Bartfelder Sauerbrunnen. 

Zeitschrift von n. für Ungem. IN. 1803. 215. 



1803 — Kitaibel Paul und Schedius Ludwig. Allgemeine 
Ansichten der Oberfl^che des Bodens von Ungem. 

Zeitschrift von und fÜr Ungern. Hl. 1803. 137, 232. 

1803 — Dr. Kitaibel Paul. Beschreibung von Ungarn. 
Zách. Monatl. Corresp. VIII. 1803. 21—30. 1. 



1803 — Lipszky. Conspectus Generális. 

Jegyzet. Több mint 500 magyar helység foldirati fekvése van benne 
meghatározva. Zách. : „Monatliche Correspondenz^-ében is megjelent. 
1803. VÍIÍ. k. Lásd: Hunfalvy J. A magy. bh'od. term. viszonyainak 
leírása. I. k. 21. 1. 



60 — 



1803 — Németh László. Fláchen-Inhalt einiger Gespaoschafteii 
des Königreichs Ungern nach den durch Hni. v. Görög heraua- 
gegebenen Landkarten berechnet. 

Zeitschrift von und flir üngern. III. 1803. 43., 88. 



1 803 — Skolka Andr. Etwas zur Physiographie der untéra Theiss- 
gegend. Ueber die Entstehung der so háufigen Hügel in der stid- 
östl. Gegend. v. Ungara. 

Zeitschrift von u. fíir Ungern. IV. 1803. 42. 



1803 és 1804 — Unger, Joh. Kari. Wauderungen durch ungrische 
Gegenden. 

Zeitschrift von u. für Ungern. IV. 1803. 211, 283, 339, VI. 1804. 
211, 275. 



1804 — Batthyány, Gráf Vincenz. Ueber das ungrische Küsten- 
Land. In Briefen. 

Zeitschrift von u. fÜr Ungern. V. 1804. 7, 61, 131, 196, 259. 
Ismerteti: L. S. Zeitschrift von u. für Ung. VI. 1804. 257. 



1804 — Benyovszky E. Tractatus regulationem Tibisci conceraens. 
Buda, 1804. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1804 — 9 — Cursius Christian. Topographisches Post-Lexikon von 
Ungern und Siebenbtirgen. I — V. Bánd. (A — Z.) Wien, 

1804—9. 

Ismerteti: Zeitschrift von und ftir Ungern. VI. 1804. 122. 

Egyetemi könyvi Budapesten. 



1804 — Eitaibel Paulus. üescriptio itineris facti in partes sep- 
tentrionales regni Hungáriáé. Pestini, 1804. 4r. 40 1. Kézirat. 

Bécsi udvari könyvtár. 



1804 — Palkovic. Známost vlasti uherske. 1804. 



1804 — Schedius Ludwig. Das Unrichtige der Benennnng : Ober- 
und Nieder-Ungern. 

Zeitschrift von und fíir Ungern. V. 1804. 102. 



1804 — Tobolt mtter v. Ueber die Farbe des Grünen Sees ira 
karpathischen Gebirge unweit Késmárk. 



Zeitschr. von u. fíir Ungern. 1804. I. 14. I. 



— 61 — 



1805 — Batthyány Vincenz Gráf. Über das ungrisehe Küsten- 
land. In Briefen. Pest, 1805. K. 8r. 228. L 

Ismerteti : L. S. üng. Míscellen. I. 1805. 98. 

M. nemz. Múzeum. — Egyetemi kÖnytU Budapesten. — M. tud. Akadémia, 



1805 — Berzeviczy Gregor v. Topogr. Beschreibung des Kohl- 
bacher Thales. 

Bredetzky: BeitrHge zur Topogr. des Kgr. Ungarn. I. Wien, 1805. 



1805 — Binder Joh. Reise auf den Surul. 
Sieb. Prov.-Bl. I. 1805. 173. 



1805—6 — Demian J. A, Statistische Darstellung des Königreichs 
Ungem und der dazu gehörigen Lánder I. II. Wien, 1805 — 6. 
2 köt. 8r. XVIII, 580 ; XL, 480 1. 

Jí. tud. Akadémia. — Oíhz, m. kir. siatiszt. hic. kŐnyciára. — Egyetemi 
könyrt. Budapesten. 



1805 — Pray G. De sigillis regum et reginarum Hungáriáé. 
Buda, 1805. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1805 — Rákosi Boros Ferencz. Die Mátra. 
Ungr. Mise. I. 1805. 30. 



1805 — Rösler. Ungrisehe National-Tracht. 



Ungr. Mise. I. 1805. 17. 64. 



1805 — Sennowitz. Beschreibung des karp. Gebirges v. Eperies 
bis Tokai. 

Annalen d. Lit. u. Kunst. d. öst. Staaten. 1805. 



1805 — Vitkovics Mihály. A nagykunsági utazás 1805-ben. 
Egykorú vers Vitkovics Mihálytól, melyben József nádornak a 
nagykunok közé utazását és Karczagon való fogadtatását élénken 
leirja. (Kiadatlan kézirat. Lásd : György A. Magyarorsz. köz- és 
magánkönyvt. 454 1.) 

Széü Farkasnál Dehreczenhen. 



1805 — Waldstein A. Topographische Beschreibung des König- 
reichs Ungarn. 1805. 

1805 — Waldstein F. Descriptiones et icones i)lantarum rariorura 
Ilnngariae. Viennae, 1805. 3 köt. ívrét. 

3Í. nemz. Múzeum, 



— 62 — 

1805 — Wedresch St. Ueber einen neuen schiffbaren Kanal in 
Ungerland. Szeged, 1805. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1805 — Topogr. mineraL Beschreibung des Felsenkessels, in 
welchem der Grüne See auf den Karpathen eingeschlossen ist u. 
des KopperschUchten : oder des weissen Wasser-Thales, das sich 
von dem grünen See bis zum Popperfluss bei Késmárk fortzieht. 

Bredetzky. BeitrUge ziir Topographie d. Kgr. Ungarn. Wien, 1805. 
I. 21—80. 



1806 — Lübeck J. K. Ueber den Nazipnalunger, seinen Charak- 
ter und seine Lebensart. 

üngr. Mise. IV. 1806. 35. 



1806 — A régi magyar nyakravalóról. 

Hazai Tud. 1806. 47. 



1806 — Geld-Joumal des Eirályvárer Einnehmer-Amtes. 1806. 
ívrét. 

M, nemz. Múzeum. 



1806 — Körös völgyének leírása. 

Hazai Tud. 1806. 13, 14. 



1807 — Blaskovich J. Seidenzucht in Ungarn. Ofen, 1807. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1807 -— Bredetzky Sámuel. Neue Beitrage zur Topographie und 
Statistik des Könígreichs Ungem. Mit 2 Kupfem. Wien und 
Triest, 1807. Geistinger (Gerold). 8r. 352 1. 

Jegyzet. Ebből külön kiadásban megjelent : Reise in die Karpathen. — 
Beschreibung der Susserst merkwürdigeu Hohie Baradle. Mit 2 Kupfern. 

Egyetemi kömjvt. Budapesten. — Kecskeméti ref. kollégium. 



1807 — Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály. Magyar Füvész- 
könyv, mely e két magyar hazában találtatható növényeknek 
megesmerésére vezet, a Linné alkotmánya szerint. Debrecen, 1807. 



1807 — J. E. A. Reuse von Neutra in und durch das Sümegher 
Comitat. 

Ungr. Mise. V. 1807. 1. 



1807 — Kovachich Mart. Georgius. Responsum ad epistolam 
Josephi Mártonflí'i. Subiungitur deductio geographica de ]>artibu.^ 
regni Hungáriáé decretalibus eidemque adjacentibus. Budae, 1807. 

8r. 47 1. 

Somoggi'könt/rtár Szf-gedeu. 



~ 63 — 

1807 — Raisz Chr. Topogr. Beschreibung- der im Gömörer Ctte 
befindlichen Höhle Baradla. 

Bredetzky: Neue Beitriíge zur Topographie v. Ungarn. 1807. 
249-311. 

M. tud. Akadémia. 



1807 — Szirmay A. Hungária in Parabolis. Buda. II. kiad. 
1807. 8r. 

iV. nemz, Mttzeum. 



1807 — A magyarországi zsidóság fel8zabadi£ása iránti folya- 
modása. Pest, 1807. iyrét. 

M. nemz, Muzeiim. 



1807 — Catalogus numorum Hungáriáé. Pest, 1807. 2 köt. 8r. 



1810 — Ugyanaz. 4 köt. 1810. 8r. 



1807 — Fejér Körös. 

Hazai Tud. 1807. I. 3. 6. 



1808 — Lipszky Joh. de Szedlicsna. Repertórium locorum objec- 
tornmque Hungáriáé, Croatiae et Transilvaniae. Budae, 1808. Typ. 
reg. ünivers. Német czime : Repertórium aller Oerter und Gegeu- 

stSinde die in Königreiche Ungarn, Kroatien, Slavonien etc. 

vorkommen. Ofen, 1808. 4r. VIII. 766, 164 1. 

AT. tud. ^Akadémia. — Egyetemi kŐnyvt. Budapesten. — Képviselőház köiti/r- 
fám. — Ágoston Józsefnél Budapesten. — Lanfranconi Eneánál Vozsonyhan. — 
.V. kir. földtani intézet Budapesten. 



1808 — Gráf Stemberg Joachim. Reise nach den ungarischen 
Bergstadten Schemnitz Neusohl, Schmölnitz, dem Kar])athen- 
gebirg und Pesth im Jahre 1807. Wien, 1808. Egy füz. 8r. 105 
és rajzok. 

Af. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi. Budapesten. — M. nemz. Muzemn. — 
Onz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 



1809 — Demian J. A. Tableau geographique et politique des 
royaumes de Hongrie, d'Esclavonie etc. Traduit de ralleraand. 
Publ. p. Roth & Raymond. Tome I. II. Paris, 1809. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. 



1809 — Engel J. Ch. Monuraenta Ungarica. Vienna, 1809. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



- 64 — 



1 809 — Patzövszki Alb. Mineralogische Bemerkimgen über seine 
Reise in die Telkibányer Gebirgskette. 

Leonh. Taschenb. III. 1809. 354—364. 



1809 és 1810 — Patzovszky Alb. Ueber die Gebirge zwischen 
Eperies und Tokaj. 

Leonh. Taschenbucli. 1809. 354. és 1810. 371. 



1809 — 10 — Schönbauer V. Minerae metallorum Hungáriáé et 
Transylvaniae. Vienna, 1809—1810. 2 köt. 8r. 

J/. nemz. Múzeum. 

1809 — 11 — Schwartner Martin. Statistik des Königreichs 
Ungern. Ein Versuch. 1-3. Theil. Zweite Auflage. Ofen, 1809—11. 
2 köt. 8r. I. k. XVIII, 445 ; II. k. XII, 552 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi kÖnyvt. Budapesten, — Képviselőház könyr* 
iára. — Ludovika-akadémia. — Somogyi-könyvtár Szegeden. — Kecsketnéti 
ref. kollégium. — M. kir. földtani intézet Budapesten. 

1809 — Vedres Stephanus. Dissertatio de fundo publico in 
commodum Regni Hungáriáé, et Provinciarum eidem adnexarum 
erigendo ex hungarico latiné reddita et animadversionibus illustrata 
per Josephum Basilium Salamon. Szegedini, 1809. 1 köt. 8r. 
135 és táblák. 

Orsz. m. kir. statiszi. hiv. könyvtára. 



1809 — Plana castrorum et praeliorum in Hungária 16 

1809. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1810 — Patzovszky Alb. Ueber raehrere bei Cservenitza und 
anderen Orten in üngarn vorkommende Mineralien. 

Leonh. Taschenb. IV. 1810. 371—377. 1. 



1811 — Kiszel, Paulus de Benedekfalva. De privilegiatis opificura 
eontubemiis in Hungária partibusque eidera aduexis. Posonii, 1811. 
1 füz. 8r. 64 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1811 — Topographiai jegyzetek a Székesfehérvármegyében 
levő Vali völgyről. 

Haz. és k. Tud. 1811. I. 30. 



1811 — Zwei Abhandlungen Ungarn betreffend S. 1. 1811. 4r. 

M. nemz, Miizeum. 

1812 — Észrevételek, bchwartner Márton Magyarország statifitikú- 
jában az oláhokról tett jegyzésekre. Pest, 18 12, 23 1. 

Eyyftetni könyrt. JiudujHst/ n. 



— 65 — 

1812 — Szakálviselet a régi magyaroknál. 
M. Kurir. 1812. L 8. 



1813 — 15 — Schwartner Martin v. Statistique du royaume de 
Hougrie. Abregée et traduite de rallemand sur la 2'^® edition 
de Bude 1809—1811. par N. Wacken. Tome I. Francfort sur 
le Mein 1813—15. VII. 309 1. Tome II. Francfort sur le Mein. 
1815. IV. 180 1. 

3f. tud. Akadémia. — Egyetemi könyH, Budapesten, 



1814 — Bartholomaiedes Ladislaus. An nomina Ungaricum et 
Magyarícura apud veteres propria sínt vei appellativa. Leutsehoviae, 
1814. 



1814 — Décsy A. Fris és legújabb előadás a Jászokról és kürt- 
jökrol. Miskolcz, 1814. 2 köt. 8r. 

\L nemz. Múzeum. 



1814 — Genersich Chr. Ansicht einer inneren Karpathengegend. 
Maler. Taschenb. interess. Gegenden. Wien, 1814. III. 



1814 — Jonas J. Beschreibung einer im Jahre 1811 durch Ober- 
ungam, Schemnitz, Neusohl, Schmöllnitz nach Nagybánya u. 
Kapnik untemommenen Reise. 

Taschenb. f. Mineralogie v. Leonhard. VIII. 1814. I. 131 — 174. 1. 



1814 — Kóvachich Mart. Georgius. Notio comitatuum sub sacra 
corona Hungáriáé norainatorum. Viennae, 1814. 8r. 78 1. 

Egyetemi könyvtár Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1814 — Tanárky Mihály. Magyarország természeti ritkaságai. 
Németből fordítva. Pozsony és Pest, 1814. 8r. 127 1. 

Oi'FZ. m. kir. utatiszt. hic. könyvtára. 



1815 — 16 — Becker W. G. E. Journal einer bergmannischen Reise 
durch Ungem und Siebenbtirgen. Freiberg, 1815 — 16. Craz und 
Gerlach. 8r. 2 kötet. Rajzokkal és térképekkel. 

M. tud. Akadémia, 



1815 — Losonczi J. Mappa inundationum. Crisii velocis. H. n. 
1815. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1815 — Rnmy Car. Georg. Monumenta hunirarica. Pest, 1815. 8r. 

.V. nemz. Múzeum. 
nr. HaVass R. : :^fapyar földrajzi könyvtár. •> 



— 66 — 

1817 — Ugyanaz. Pest, 1817. 2 köt. 8r. 

3/. nemz. Muzeuvt. 



1816 — Timlich Károly. A magyar és horvátországi nemzeti öltö- 
zetek gyűjteménye. Bétsben, 1816. ívrét. 

M. nemz. Múzeum, 



1816 — Timlich Kari. Sammlung der merkw. Nationalcostome des 
Kgr. Ungem. 60 Blátter. Wien, 1816. Schauraburg. 4r. 



1817 — B. V. L. Velencei tó Székes-Fehérvármegyében. 
Tud. Gyűjt. 1817. I. 77. 



1817 — Christian Andreas. Versueh eines topographisch-minera- 
logischen Handbuches von Ungam. Oedenburg, 1817. 8r. 

Pozsonyi ág. h. ev. lyceum. 

1817 — Horváth Ádám. Magyarországnak belső esmérete vagy 
egy kis rövid Statistika az oskolák számára. Veszprém, 1817. Hr. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Muzetim. 

1817 — Horváth János veszprémi kanonok. Régi magyaroknak 
vallásbeli s erkölcsbeli állapotyokról. 

Tud. gyUjt. 1817. II. 27. 



1817 — Link Theodor. Kleine Cleographie des Königreiehs Ungam, 
Wien, 1817. VI. 140 1. 

Egyetemi könyvtár Budapesten. — M. nemz. Múzeum, 



1817 -- N. J. Balaton. 

Tudora. GyUjt. 1817. 111. 65. 



1817, 1818 és 1819 — Timlich Kari. National-Trachten des 
Königreiehs Ungam und Kroatien. Gem. Blátter 1817. 46 — 50, 
61, 85. — 1818. 8, 35, 61, 89, 90. — 1819. 17, 56. 



1817 — Dr. Zipser Chr. Andr. Versueh eines topogr. minerah>g. 
Handbuches von Ungarn. Ein Taschcubuch für mineralogische 
Excursionen, Keiscnde, und Saramler vaterlandischer Producte aus 
(lem Mineralreiche. Oedenburg, 1817. 8r. XXXI. 440. C. Fr. 
A\'i^^an(l. 

Ktiifetrmi höttyrl. Bmhipestcn. — M. nemz. Múzeum. — Természettud, tát'i>, 
JÍN^Inpt'slnL — M. h'ir. fül'/tani intézet Budapesten. 

1817 — Magyarország királyi városinak némely jelességeik. 

Hasznos ^Inl. 1817. 11. 50. sz. 



— ()? — 



1817—1818 — Ungarische Miscellen. Aus dem Archív für 
Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst I — III. Lieferuug. 
Wien, 1817—18. 3. fúz. 8r. 110, 119, 114. 

M. nemz. Múzeum, — Orsz. m. kir. statiszta hiv. könyvtára. — Somogyi- 
kúnyelár Szeyeden. 



1818 — Gsaplovics János. A magyar tudósok megszólítása 
Csaplovícs János által Magyarországot a külföld előtt megismer- 
tető munka megírására. 

Tud. Gytíjt. 1818. II. 138. 



1818 ~ Clementis. Baradla Barlangnak bővebb leírása. 
Tad. Gyűjt. VI. 1818. 90. 



1818 — Magda Pál. Magyarorsz. statistieája. Sopron, 1818. 

Kecskeínét i ref. kollégium. 



1818 — A magyar öltözet raffinirozása. 1790. 
Hasznos Mul. 1818. II. 36. 



1819 — J. M. Lapis refugii. I)er Sehauberg in der Zips. 
Pannónia, 1819. 8, 9. 



1819 — Magda Pál Magyar Országnak és a' Határ Öraő Katona- 
ság Vidékinek legújabb statistikai és geográphiai leírása. Irta 
Magda Pál A' Sopronyi Evang. Fő Oskolában Philosophiát, sta- 
tistikát, és Históriákat Tanító. Pesten, Trattner János betűivel 's 
költségével 1819. 8r. XVIII 1., 586 1., hibaigazítás 8 1. 

Jeligéi : A* Hazafinak egész vallója, minden érzeménye, és gondolatja 
a' Haza 's Nemzet körül forog ; 's azonnak fénye, boldogsága, hire, 
neve egyetlen q^j nagy tárgya, s kívánsága életének. A' mit tud, 's 
tehet, értelme, értéke, s minden virtusa e' tzéba van szentelve, szánva. 
Meg vetve néz a' népre, melly balul itél felöle vakságában ; 's mégis 
javát munkálja. Kisfaludi. 7,Hunyadi János." — Desinant aliquando 
dicere, male aliquam locutum esse, si quis vére ac libere locutus sit. 
Cicero pro Sexto Rosc. Amerino. 

jyr. tud. Akadémia. — Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. — Orsz. m. kir. 
stnfiszt. hiv. könyvtára. — Képviselőház könyvtára. — Soinoyyi'kOnyrtár 
Szeyeden. — Kecskeméti ref. kollégium. 



1819 — Melczer Jakab és Raisz Károly. Poprád partjain fekvő 
s megjegyzésre méltó némely városokról, falukról, omladékoknd 
való topographico-historico-statistikal jegyzések. 

Tnd. Gylijt. 1819. VH. 3. Pótlék. Tud. Gyűjt. 1819. XII. 110. 



1820 — Almási Balogh Pál. Bitradlai utazás lí=^18-bau. 
Tnd. Gyűjt. 1820. I. 63. 



5 



— 68 — 

1820 éa 1821 — P. S. Kárpáti vándorlások. 
Tud. GyUjt. 1820. II. 22. 1821. I. b3. 

1820 — Heinbucher Josef v. Bikessy. Pannoniens Bewohner in 
ihren volksthümlichen Trachten dargestellt. Wien, 1820. 4r. 

M, nemz. Múzeum. 

1820 — Heinbucher Josef von Bikessy. VoUstandige Sammlung 
der merkwtirdigsten noch dermalen bestehénden National-Costtime 
von Ungarn und Croatien, gezeichnet von k. k. Ingenieur 
Obristlieut. Heinbucher von Bikessy mit mehreren Zeichnungs- 
Correctionen neu herausgegeben von Josef Franz Kaiser. Graz, 
1820. 78 tábl. 

Jegyzet. Ezen kiadás csak 200 példányban jelent meg. 
Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 



1820 — J. János. Veszprém és Tolna vármegyékben tett utazá- 
sokról. 

Tud. GyUjt. 1820. VII. 63. 



1820 — Jonas J. Ungarns Minerakeich orycto-geognostiscli und 
topographisch dargestellt. Pesth^ 1820. 8r. 

3/. nemz. Múzeum. — Ter mészét tuU. tára. Budapesten. — M. Hr. földtani 
intézet Budapesten. 



1820 — Die sogenannten Römer-Schanzen ím Banate. 

Bánat. Zeitschrift. 1820. I. 20. 



1821 — Csaplovics Johann. Topogr. stat. Arehiv des Königreichs 
Ungern. 2 Bde. Wien, 1821. VIII. 436 1. ; VIII. 480 I. 

Jegyzet. A Ballagi-féle könyvtárban Budapesten Csaplovics János 
példánya van meg ; a szerző sajátkezű igazításaival és bö jegyzeteivel. 
(György A. Magyarország köz- és xnagánkönyvt. 66. 1.) 

Eíiyetemi kouijrt. Budapesten. — Somogyi-könyvtár Szegeden, — Képvistlo- 
ház könyvtára. 



1821 — Rochel A. Naturhistorische Miscellen über den nordvvestl. 
Karpatheu in Ober-Ungam. Pest, 1821. 8r. 

M. kir. földtani intézet Budapesten. 



1821 — Unger J. C. An die k. 16 zipser Kronstadte. Leutsehau, 
1S21. 8r. 

M. nemz. Mnzvnm. 



J 1821 — Weisz Carl Friedr. Über die Slowaken in Oberungarn, 
Pannónia, 1S21. 38—40. 



— 69 — 

1821 - Zerffi G. S. Yateriándischer Almanach auf 1821. H. és 
é. n. 8r. 

}L nemz. Múzeum. 



1821 — CsaUóköz. Töredékek. 
Tnd. Gyűjt. 1821. II. 46. 



1821 — Ufagyarország népesedési táblája. Héber szöveggel. 
Buda, 1821. Egy nagy ív tábla, 4r. alakba összehajtva. 

Eyyettmi klhiyvt. Budapesten. 



1822 — Beudant F. S. Voyage raineralogique et geologique en 
Hongrie. Paris, 1822. 3 kötet. 



1822 — Csaplovics János. Ethnographiai értekezés Magyar- 
országról. 

Tud. Gyűjt. 1822. III. 37. IV. 3. VI. 79. VII. 45. 



1822 — - Csaplovics János. Felelet az ethnographiai értekezései- 
met érdeklő igazításokra. 

Tud. Gyűjt. 1822. VI. 112. 



1822 — Deyáck J. Geschichtlichc Darstellung der ungarischen 
Tabackcultur. Pesth, 1822. 8r. 

A/, nemz. Múzeum. 



1822 — Dietze Christian Joseph. Ül)er die Quellén des National- 
Reichthums, nebst Ideen zu dessen Verraehrung in Ungam, beson- 
ders in und mittelst der k. Freistadt Pest. Pesth, 1822. 8r. 47 1. 

J/. ueniz. Múzeum. — Orsz. m. kir. státuszt, hir. könyvtára. 



1822 — Faber Antonius. Compendium statisticae speciális 
R. Hungáriáé. Tom. I— II. Vindobonae, 1822. 122 és 126 1. 

Egyetemi könyvi, Budapesten. 

• 1822 — Heinrich J. D, Prima colonia teutonica in Hungária. 
Cibinii, 1822. 8r. 

Egyetemi hönyvt. Budapesten. — 3f. nemz. Múzeum. 



1822 — Kanka D. Denkschrift an die ungarische Kation. Pressb., 
1822. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1822 — Vásárhelyi János. A dagadó forrás Biharvármegyél)eu. 
Tnd. Gyttjt. 1822. IX. 85. 



— 70 — 



1823 — Ballá Károly. Táncz, nemzeti magyar. 
Tud. (3yitjt. 1823. VII. 85. 



1823 — Gróf Cziráki. Magyarország régi folyóvizei. 
Tud. Gyűjt. 1823. X. 126. 



1823 — Horváth János. Tóközről töredék. 1822. 
Tud. Gyűjt. 1823. III. 99. 



1823 — Edvi niés Pál. Repce mellékének rajzolatja. 
Széplit. Ajánd. 1823. 



1823 — Koppén P. Nachrichten von einigen in Ungam befind- 
lichen Alterthümer. Wien, 1823. 8r. 

Jf. nemz. Múzeum. 



1823 — Medve József. Bővebb tudósítás a kalugyeri forrásról. 
Haszn. MuL 1823. I. 7. 



1823—25 — Pusch J. Geognostisch-bergm. Reise durch einen 
Theil der Karpathen, Ober- und Niederungam, angestellt im 
Jahre 1821. Leipzig, 1823—25. 



1823 — Rozic A. Kratki zavjetek zemaljskoga izpisivanja Hor- 
vatske i Vugerske zemlje. Varasdin, 1823. 



1823 — Bemerkungen über den Fortgang der landwirth- 
schaitlichen Ciütur in Ungarn. Preszburg, 1823. 8r. 

^f. nemz. Múzeum. 



1824 — Kunitsch Micha.el von. Topographische Beschreibungeu 
des Königreiches Ungam und seine einverleibten Provinzen. In 
Bezúg auf die Landes- und Volkscultur, Oeconoraie, Industrie, 
Künste, Handlung, Manufacturen und Gewerbe. Erster Bánd. 
Pesth, 1824, 8r. XVI, 284 1., 1 térkép. 

Ismerteti: Thaisz. Tud. Gyűjt. 1824. XII. 100. 

M. tud. Ahadémia. — Egyetemi kőtn/vt. Budapesten. — Or.*tz. m. kir. 
afafiszt, hiv. könyvtára. — Somoijyi'könyvtár Szegeden, — Kecshentétt ref. 

koUeyinm. 



1824 — Stotz Johann Leopold. Das Königreich Ungam nach 
dessen Grösse, Bevölkerung, Landesbestande, physikalischen Be- 
schatYeuheit, Cultur- und Handelsverhaltnissen dargestellt. Oeden- 
líurg u. Pressburg, 1824. Wigand. 8r. VIII. 374 1. 

Orsz ni. kir. xtutifizt. hir. konyrtdra. 



— 71 — 

1824 — Szever J. Kratek zavjetek dogody enyh zpiszov kra- 
lyeztva magyarzkoga. Varasdin, 1824. 8r. 

.V. nemz, Múzeum, 



1824 — Tuboly László. Magyai ország régi földiratához. 
Tnd. Gyűjt. 1824. IX. 54. 

1824 — Y. Utazási jegyzetek Óvárról, Fraknóról és Eszterházáról. 
Tud. Gyűjt. 1824. III. 40. 

1825 — Bendant F. S. Mineral und geogr. Reise durch Ungarn 
im Jahre 1818. lm Auszuge bearbeitet v. K. Th. Kleinsehrod. 
2 Bde mit Kupfern. Leipzig, 1825. C. Cnobloch. 597 1. 

Egyetemi k^tiyvt, Budapestén. — Magyar kir. földtani intézet Budapesten, 

1825 — Dolházy Mihály. Pannónia fekvése, határai, nevezetesebb 
folyói, tavai, hegyei, helyei és lakosai a Hunnok beütését leg- 
k()zelebb megelőző időben. 

F. M. Or. Minerva. 1825. ()2. 



1825 — Frivaldszky E. Diss. sistens monographiam serpentum 
Hangariae. Pest, 1825. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1825 — Gyiirikovics György. Jornandesnél emiitett BoUia, 
máskép PoUia folyó vizének nevezete alatt értetődik ntigrádi és 
honti Ipollya. 

Tud. Gyűjt. 1825. VII. 31. 



1825 — Szepesházy Carl v. und Thiele J. C. v. Merkwürdig- 
keiten des Königreiches Ungem, oder historisch-statistisch-topo- 
graphische Beschíreibung dieses Reiches in Alphabet Ordnung. 
Bánd I. II. Kaschau, 1825. 194 ; 213 1. 

Ismerteti: Y.— F. M. Or. Minerva. 1825. 248. 

Egyetemi korty ct, Budapesten. — Ludomka-akadémia. 

1826 — Mednyánszky Aloys Freiherr. Malerische Reise auf 
(lem Waagtiusse in Ungarn. Mit 12 Ansichten. Pest, 1826. 

Ismerteti : Kazinczy F. — F. M. Or. Minerva. 1827. 

1844 - Második bővített és javított kiadás. Pest, 1H44. 8r. X, 
241 1. 

M. tud. Akadémia. ^- Egyetemi konyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum, 
— M. kir. földtani intézet Budapesten. — Orsz. m. kir. sfatiszt. hii\ kOnyv- 
inrn, — Herczegprimási könyvtár Esztergomban. 

1826 — Steinbuckel A. Notice sur les medaillons romains trouvés 
en Hongrie. 1797 et 1805. Vienne, 1826. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 



72 — 



1827 — Edvi ülés Pál. Magyar parasztok lakodalmi szokásaik. 
Tud. GyUjt. 1827. XII. 3. 



1827 — Fejerpataki. Masopustni kratochvile slovansk. lidu v 
Uhfich. Rozliénosti. 1827. c. 62. 



1827 — Hrabovszky Dávid. Néhány levél a Balatonról és Bala- 
' ton mellékéről. 

Tud. Gyűjt. 1827. X. 82. 



1827 — Kollár J. Ableitung und Erklarnng des Nationals-Nameus 
Magyar. Pesth, 1827. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1827 — Schedius Ludovicus Eduardus. Systema Rei Opificiorum 
et mercautilis in Regno Hungáriáé Partibusque adnexis vigens, 
quod Jussu atque Auctoritate Excelsi Consilii Regii Loeumtenen- 
tialis Hungarici 1827. I, 11. Kézirat. 4r. 255, 187 1. 

Orsz, m, kir. statiszt. hiv. kömjvtára. 



1827 — Szeleczky C. Abstaramung und Urvaterland der Ungarn. 
Pressburg. 1827. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1827 — Szepesházy C. und Thiele J. C. v. Keuester Wegrveiser 
durch das Königreich Ungarn und nacli allén angrenzenden Lan- 
dern mit stat. Angaben der Zahl der k. Freist. Marktflecken. 
Dörfer u. Praedien, nebst einer Postkarte von Ungarn u. Siebenb. 
verbunden mit einer ausfuhrlichen Beschreibung aller Mineral- 
báder, Gesundbrunnen und Heilquellen des Königr. Ungarn, 
Croatien, Slavonien und Siebenbürgen, hinsichtlich ihrer cheiu. 
Bestandtheile, medic. Wirkung, Unterkunft, Lage, Umgebungen, 
Lebensart, Zerstreuungen, Theuerung oder Wohlfeilheit etc. 
Kaschau, 1827. Werfer. 8r. VIIL 8, 240 1. 

M, tud. Akadémia. — Egyetemi könyvtár Budapesten. — Kecskeméti rcf, 
kollégium. — Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1828 — Horvát J. A magyarokról mint agarenusokról. Pest, 

1828. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1828 — Mohi Jos. u. Laszgallner A. Das Tokayer Weingebirge 
u. dessen Umgebungen genannt: Hegyallya in histor.-topograph. 
und ükonomisch-merkantiliselier Hiusicht. Kaschau, 1828. 8r. XII. 
190 1. 

M. tud. Ak(fdí'mia. — Egyetemi könyrt, Budaitesten. — M. nemz. Múzeum. 

— Termvxzettud. tán<. Budapesten. 



— 73 — 

1828 — 29 — Nagy Ludovicus. Notitiae politico-geographico- 
statisticue incl. regni Hungáriáé partiumqne eidem adnexarani. 
Tomus I, II. Badae, 1828—29. 8r. 16, 638 ; 1, 304 L 

Eyifetetiii konyvt. Budapesten. — Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. — 
StynuHfyi-kmyvtá r Szegeden . 



1828 — RocheL Plantae banatus rariores iconibas et descriptioni- 
bus illustratae. H. n. 1828. 



1829 — Csaplovics Johann v. Croateri und Wenden in Ungern. 

Ethnograpbisclí geschildert. Pressburg, 1829. 8r. 126, 2 1. 

Eijtjetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. MuzeUm. — Képviselőház 
könyrtára. 



1829 — Csaplovics Johann v. Gemálde von Ungern. Von Johann 
von Csaplovics. Erster Theil. I. Ungern ist Európa im Kleinen. 
IL Eintheilung, Comitate, Bezirke, Stadte, Márkte, Dörler, Prádien. 
IIL Bewohner. IV. Religionen. V. Literatur. Wissenschaftliche 
Aufklarung. Kiinste. Mit einer ethnographischen Karte. Zweiter 
Theil. VI. Industrie. VII. Ungern als Staat. VIII. Natiouen, 
Gebráuche, Fesíe und Lebensweise. Pest, 1829. Verlag von E. A. 

1. 2. 

Hartleben. (Nyomatott Petrózai Trattner J. M.-nél.) 8r. I. rész: 
Hol ezímlap „Vorerinnerung" és „Inhalt" 8 számozott lap. „Ein- 
leitung'^ és szöveg 345 külön számozott lap. Végül „Verbesserun- 
gen" 1 sztlan levél ; térkép, 1 sztlan levél. II. rész : Elöl czimlai) 
és „Inhalt" 5 számozott lap, szöveg és „Register" 334 külön 
számozott lap. 

Ismerteti: Pechata K. Tud. Gyűjt. 1832. Hl. 97. 

M. tud. Akadémia, — Egyetemi könyvtár Budapesten. — Képviselőház könyv- 
tára. — Jf. nemz. Muzeum. — Somogyi-könyvtár Szegeden. — Ágoston 
Józsefnél Budapesten, — Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 



1829 — K J. P. Kutyatartásról országunkban. 
Tud. Gyűjt. 1829. IV. 72. 



1829—30 — Halászy Józs. Utazás Nógrádból özepesbe egy 
oldaltekintettel Zólyomra. 

Tud. Gytyt. 1829. XIL III; 1830. III. 134. 

1829 — Katancsich Petr. Math. Commentarius in Caji Plinii 
secundi Pannoniam. Budae, 1829. 

M. tud. Akadémia. 



1829 — Dr. Kitaibel Panlus. Hydrographia Hungáriáé praerai.ssa 
auctoris vita edidit Joannes tíchuster. Torai 2. Pcstini, 1829. 
Trattner. 8r. LXVIII. 316 ; IV. 408 1. 

31, netnz. Múzeum. — Orsz. m. kir. statiszf. hir. könyvtára. 



— 74 — 

1829 — Rauchmüller F. Úbersicht der dem ungar. Meereshandel 
dienenden Land- und Wasserstrassen. H. n. 1829. 5 rész egy 
tokban. 4r. 

M. netnz. Múzeum. 



1830 — Csaplovics Johann v. Ungern's Vorzeit und Gegenwart 
verglichen mit jener des Auslandes. Von Johann von Csaplovics 
gráfl. V. Schönborn'schen Rathe, mehr. löbl. Comitate Assessor. 
Wien, 1830. Gedruckt und ira Verlage bey Franz Ludwig. 8r. 
Elől czimlap, 1 sztlan levél, szöveg 160 számozott lap. 

Ismerteti: Toldy Ferencz. Krit. Lapok. 1831. I. 24. 

Ágoston Józsefnél Budapesten* 



1830 — Dóczy József. Magyarország tekintete, jelenvaló, termé- 
szeti, raiveleti és kormányi Áüapotjában. Bétsben, 1830. 8r. 

M. tud. Akadémia. — Képviselőház könyvtára, — Természettud. társ. 
Budapesten. 



1830 — Feichtinger A. Animalia vertebrata Hungáriáé. Buda, 
1830. 8r. 

^f. nemz. Múzeum, 



1830 — Pucher J. Eröífnung des Verfahrens, wie der ungarische 
See-Ausfurhandel geleitet werden kann. Ofen, 1830. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1830 — Schams Franz. Betrachtungen über Ungam's Weinbau. 
Pesth, 1830. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1830 — Vedres István. A' tul a tiszai nagyobb árvizek' eltérit- 
hetésérül egy két szó. Pesten, 1830. 1 fúz. 8r. 49. (A Tud. 
Gyűjt. VI. köt.) 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 



1830 — Weber J. Magyarország díszjeleinek leírása. Pest, 1830. 8r. 

M. nemz. Múzeum.. 



1830 — Zeykfalvi idősb Zeyk J. Pilishegy. 
N. Társaik. I. 1830. 45. 

1830 — Zeykfalvi idősb Zeyk János. Kecskekő. 
N. Társaik. 1830. 50. 



1830 — Kfivan Liptovsky. Rozliínosti 1830. c 33. 



1830 — Magyarországi várak képei. 8chraidt kőnyoind. Pesten. 
Il.'i^znos nini. 1830. II. 9. 37. szám. 



— 75 — 

1830 — Protocolluxn Sub-Deputatíonis Coramercialis in sequelam 
eorum quae in Objecto Viarum, Canalium et Navigationis ad 
Eadem reinviata fuere, concinnatuin. Budae, 1830. 1 füz. 
ivT. 24 1. 

Oi'ss, m. kit\ staiiszt, hin. könyvtára. 



1830 — üeber einige karpath. Gebirgsseen im Zipser Comi- 
taté in Oberungam. 

Banm^rten n. Ettingsh. Zeitschr. f. Pliys. u. Mathem. VII. köt., 
2 füzet, 198. 1. (Wien, 1830.) 



1831 — Botka Th. Notitia diplomatica veteris Constitutionis comi- 
tatuum. Pest, 1831. 8r. 

Af. nemz. Múzeum. 



1831 — Ellrich August. Die üngam wie sie sind. Charakter- 
Schilderung. Berün, 1831. 221 1. 

Ismerteti: Petrovics Frigyes. Sas. 1831. III. 89. 



1833 ~ Második kiadás. Berlin, 1833. 223 1. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. — Kecskeméti ref. kollégium. 

1831 — Fejerpataki. Národni obyceje Tatranskych Slovanuv 
Ceská Vcela 1831. 



1831 — Kazinczy. Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, 
Váczra. Pesten, 1831. Landerer. 8r. 53 1. 

Egyetemi könyvt. Budaj}€$ten. — M. nemz. Múzeum. 

1831 — Krickel Adalb. Jos. Wanderungen zu den Umgebungen 
(les Xeusidlersees, im Jahre 1829, 1830. Wien, 1831. 160 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyet, könyct. Budapesten. 



1831 — Krickel Adalb. Jos. Wanderung von Wien über Press- 
burg und Tymau in die Bergstadte Schemnitz, Kremnitz und 
Xeusohl. Wien, 1831. 



1831 és 1832 — Mindszenthy Antal. Egy fordulás az alföldön. 
Tud. Gyűjt. 1831. IX. 3; X. 3. 1832. V. 3; VI. 3. 

1831 — Nagybányai Perger János. A magyar és hazája régenten. 
Irta Nagy-bányai Perger János. A tekintetes királyi törvényes 
táblánál ügyvéd, több tekintetes vármegyék táblabírája s a pesti 
magyar tudós társaság tagja. Pesten, 1831, nyomtattatott Trattner- 
Károlyi Istvánnál. 8r. Elől czimlap és ajánlás (a könyv gróf 
Széchenyi Istvánnak van ajánlva) 4 sztlan levél, szöveg 150 



— 76 — 

számozott lap; végül mutató-tábla 1^ a szent korona rajza 1, 
összesen 2 sztlan levél. 

M. nemz. Múzeum. — Tennészettud. társ. Budapesten, — Ágoston Józsefnél 
Budapesten, — Kecskeméti reform, koUeifium. 

1831 — Szigethy Gyula Mihály. Nemes Udvarhely-szék statistíkai 
leírása. 

N. Társaik. 1831. I. 5—12. 



1832 — F. F....dot. Utazás Bánátban. 
Társaik. 1832. I. 393. 



1832 — Faber Antonius. Corapendinm Statisticae Speciális Regni 
Hungáriáé. Posonii, 1832. 

M. tud. Akadémia. 

1832 — Horváth Elek. Utazás Dunántúl. 
Társaik. 1832. I. 385. 



1832 — Horváth Elek. Utazása Vasból Somogyba. 
Sas. 1832. XI. 



1832 — Keszthely Emészt. Néhány futékony gondolat a magyar 
polgári öltözetről. 

Társaik. I. 1832. 397. 



1832 — Losontzi István. Kis tükör, mely Magyar és Erdély 

országot, azoknak földével, ])olgári állapotjával előadja és 

kimutatja. Debreezenben, 1832. 

Af. tud. Akadémia. 



1833 — Ugyanaz. Debreczen, 1833. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1832 — Ludvigh Sámuel. Reise in Ungam im Jahre 1831. 
Pesth, 1832. Leipzig. — Gebhardt und Reisland. 8r. 140 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. — 3/. nemz. Muzeuth. 
— Orsz. m. kir. sta tiszt. hiv. könyvtára. — Tennészettud. társ. Buda* 
pesten. 



1832—33 — Schams F. Ungarns Weinbau in seinem Umfange. 
Pesth, 1832/3. 2 köt. 8r. 

3/. nemz. Múzeum. 



1832 — Alcune Notizie suli' Ungheria. Modena, 1832. 8r. 

M, nemz, Muzftnn. 



— 77 — 



r 

1832 — Neueste statist. geographische Beschreibung des 
Kőnigr. Ungam, Croatien und Slavonien und der ungaríschen 
BíUitar-Grenze. Leipzig, 1832. 0. Wigand. XXII. 522 1. 

Egtfttemi kontftc, Budapesten, — * Képviselőház könyvtára. 



1833 — Bene Ferencz. Dunai utazás Pestről Orsováig. 
Tud. Gyöjt. 1833. IX. 3. 

1833 — Császár Ferencz. Magyar tengerpartok. 
Társaik. II. 1833. 55. 



1833 — Fejerpataki. Obyeeje pohrebni v Tatrách. Rozliénosti 
1833. e. 28. 



1833 - Garay. Sárköz. 
Regélő. 1833. 52. 



1833 - K. E. T. Hanság. 

Hasznos Mul. 1833. II. 34. szám. 



1833 — K. J. KőröSYölgy Bihar vármegyében. 
Társaik. II. 1833. 313. szám. 



1833 — Normann Hans. Ungarn, das Reich, Land und Volk wie 
es ist. Xebst freimüthiger Beleuchtung der ungarischen Reichs- 
tagsverhandlungen in den Jabren 1830, 1832 und 1833. Leipzig, 
1833. 8r. 2 kötet. X, 210; 4, 199 1. Literarisches Museum. 

M. tud. Akadémia, — Egyetemi könyvt. Budapesten. — M, nemz, Museum 

1833 - Bizáki Puky Károly. A magyar haza. Pest, 1833. 8r. 
392 1. 

-V. tud. Akadémia. — Egyetemi kduyvt, BudapeMen. — Orsz. m. kir. 
xfatiszt. hic. könyvtára, 

1833 — Ratz A. Sacra regni Hungáriáé eorona. Pest, 1833. 4r. 

yf, nemz. Múzeum, 



1833 — Stoltz S. A. Aíiuae minerales sulfurae Hungáriáé. Pest, 
1833. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1833 — Thiele J. C. v. Das Königreich üngam. Ein topogra- 
phisch-historisch-statistisches Rundgeniiilde , das Ganzé dieses 
Undes in mehr denn 12,400 Artikeln umfassend. I— VI. Bánd. 
Kaschau, 1833. 8r. 6 kötet. I. k. 288 L, 1 kép ; II. k. 347 1. ; 
in. k. 284 I. ; IV. k. 240 1. ; V. k. 194 1. ; VI. k. 3G8 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvtár Budapfbten. — Orsz. m. kir, 
^Ifitiszt, hiv. könyvtára. — Somogyi-könyvtár Szvgrdtn, 



— 78 — 

1833 — Boszorkányégetés Magyarországon. 

Társaik. 1833. II. 343. 

1833 — Geogr. u. naturhistor; Schilderung des Tokajer Ge- 
birges. Neue Ausgabe. Wien, 1833. Wenedikt. 

1833 — Magyarországi várak, váromladékok s maradványok. 

Rövid ismertetéssel. 

M. Hazai Vándor. III. 1833. 59. 

1833 — Magyar pompa és fényűzés 1468—1490. 

Honművész. 1833. 15. 



1833 — Régi magyar öltözet 997—1114. 
Honművész. 1833. 2. 



1833 — Slováci V ührich. Jindy a nyni. 1833. L 62. 



1834 — Albach J. Stanislaus. Kurze Geographie von Ungam, 
zum Unterrichte für Kinder. Nebst einem vierfachen Anhange 
fiir Erwachsene. (Die Statistik des Reiches, sammt einer Uber- 
sicht der Klösteranzahl.) Pesth, 1834. Gebr. MtiUer. 

Aí. nemz. Miizeum. 



1834 — Albach J. Sz., németből fordította Gegő E. N. Magjar 
ország rövid leirása, gyermekek oktatására. Egy a vármegyék 
nagyságát, népességét, oskolaintézeteit, az ország városait, leic- 
jelesebb mezővárosait, klastromok számát tárgyazó, idősebbeket 
illető négyszeres függelékkel. Szerkesztette: Albach J. Sz. Assisi 
Sz. Ferencz szerzetbeli áldozó pap. Németből fordította : Gegő E. X. 
ugyanazon szerzetbeli tag. Pesten, MüUer könyvárus tulajdona. 1834. 

1834 — Bolyai Farkas. Marosszéki lakodalmi szertartások. 
Tud. Tár. 1834. 11. 221. 



1834 — Garay. A magyar táncz történeti tekintetben. 
Honművész. 1834. 5 — 7. 



1834 — Hidegh Mihály. Balaton melléke. 
Kegélö. 1834. 27, 28. 



1834 — Oláh János. Balaton melléki tudósítás barátságos leve- 
lekben. 

Tud. OyUjt. 1834. líl. 51. 

1834 — Sehams Ferencz. Kritikai vizsgálódások a magyarországi 

szólótenne.sztés körül. Pest, 1884. 8r. 

M. Dcmz. }fuzfinn. 



— 79 — 



1834 — Vécsey N. Beitrage zur Gescbichte der Flüsse u. Sumpfe 
Ungams. Pestb, 1834. 8r. 

Jí. nemz. Múzeum, 



1834 ~ Der Magyarismus in Ungam. Leipzig, 1834. 8r. 

ií. nemz. Múzeum. 



1834 — Neueste Statistisch-Geographische Beschreibung des 
Sönigreichs Ungam, Croatien, Slavonien und der ungar. 
Hüit&r-Grenze. 2. Ausgabe. Leipzig, 1834. 8r. 522 1. 

Egyetemi könycU Budapesten. — Természetűül, társ. Budapesten. 

1834 — Régi magyarok vallása. 
Fillértár I. 1834. 4. 



1835 — Bárány Ágoston. Vándor pályám. (M. Gy. barátomboz.) 
1835. Pétervárad, jun. 12-kén. Zimony, jul. 15. N.-Becskerek, jul. 
19., 22., 26. 

Társsaik. 1835. 88, 89, 91, 95, 97. 

1835 -— Csató Pál. Úti jegyzetek. (Esztergom. — Nagyszombat. — 
Pannonbaima. — Bakonybél.) 

Regélő. 1835. G5— 68. , 



1835 — Ditrich L. Disa exliibens plánt as offioinales in Hungária, 
Kuda, 1835. 8r. 

Af. nemz. Múzeum. 

1835 — Jacobovics A. Elencbus plantarum off. Hungáriáé indi- 
^enarum phanerogamarum. Pest, 1835. 8r. 

3/. nemz. Múzeum. 

1835 — K. S. Rokos Trencsénmegyében. 
Regélő. 1835. 86, 87. 



1835 — ^ossovich Ferencz. Kirándulás a bányavárosokba. 
Társaik. IV. 1835. 21. 



1835 — Lili V. Lilienbach B. Ueberblick über dic Karpatbeu der 
Marniarosch und Transylvanien. 

Leoob. u. Bronn. Jhrb. f. Mineral. 1835. 78. 



1835 — Ludvigh Sámuel. Ludviglrs malcriscbe Kcise von Pestli 
über Sémiin, Belgrád, Mebadia nacb Orsova. Mit politiscb-bistoriscli- 
statLstiscben Bemerkungen und vorzüglicher Berüeksicbtiguug der 
Hader von Mebadia, Sliacs, Stubna, Trencsin. Hildburü^liausen, 
1835. Kesselring. 2 kötet. 8r. Xll. 120; 175 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi. Binht pesten. — M. nemz. Muzenm. 



— 80 — 



1835 — Némethy Jos. Versuch einer Darstellung der Lage und 
Ausdehnimg des Hegyallyaer Weingebiirges etc. Wien, 1835. Beck. 

1835 — Nóvák DánieL Magyarországi nagy tavak. 
Társaik. 1835. IV. 54, 55. 



1835 — Orosz J. und einige Patrioten. Terra incognita. Notizen 
über Ungam, in zwanglosen Heften. Leipzig, 1835. XIV. 298 1. 

Orsz. m. l'ir. statiszt. hiv, könyvtára. 

1835 — Partsch J. Ueber die sogenannten versteinerten Ziegen- 
klauen aus dem Plattensee in Ungam. Wien, 1835. 4r. 

M. hir. földtani intézet Budapesten, 



1835 — Rumy Károly. Balaton. A római Peiso vagy Pelso taváról. 
Hasznos Mul. 1835. II. 5. 



1835 — Szepesházy C. und Thiele J. C. v. Merkwürdigkeiten 
des Königreiches Ungam, oder : hist-stat-topogr. Beöchreibunj;; 
aller in diesem Keiche befindlichen 42 k. Freist. 16 Zipser Kron- 
stadte, Jazygiens, Gr. und KI. Kumaniens, der priv. Hajduken- 
stadte, der Berge, "Höhlen, Seen, Flüsse, vorz. Gesundbrunnen und 
des nngarischen Bergbáues; nebst einer Uebersicht des ganzen 
Königreiches. Nach offic. von den Behörden eingesendeten Daten 
und andern auih. Quellén, in alph. Ordnung bearbeitet. Mit 
einer Abbildung der Karpathen nach der Natúr. 2 Bande. 
Kaschau, 1835. Werfer. 8r. 40, 32, 196, 216 I. 



1835 — Unghváry János. Utazás a Vaskapu környékére. 
Társaik. IV. 1835. 70, 71, 73. 



1835 -— Dr. Zipser Chr. Andr. Ueber das Erdbeben in Un^^arn. 
Oct. 1834. 

Leonh. und Bronns Jhrb. 1835. 



1835 — Bittschrift der k. Freystadte von Unsram. Eperjes, 
1835. 8r. 

3/. nemz. Miizeimu 



1835 — Magyar nemzeti viseletről. 

Fillértár. 1835. 5. II. 



1835 — Magyarország rövid földleirása. Pozsony, 1835. 8r. 

M. iiefn.7, MíLzeitm. 



1836 — Elsner J. G. Vázlatok ^laí^yarországbol. 
Rajzolatok. l><36. I. 31, 32. 



— 81 



1836 — Elsner után. Vázlatok Magyarországból. A vásárok 
hazánkban. A vontató. 

Kajzolatok. 1836. I. 40, 41. 



1836 — Téglási Eresei József. Utazások nemes Torda vármegye 
récsi járásában. 

X. Társ. 1836. I. 97, 113, 129. 



1836—40 — Fényes Elek. Magyarországnak s a hozzá kapcsolt 
tartománvoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekin- 
tetben. I— VI. kötet. Pest, 1836—1840. 8r. 531 > 418 1. 

Jegyzet. Az I. kötetet ismerteti : Horvát István. Tud. Gyűjt. 
1836. IX. III. 

Egyetemi kömjvt. Budapesten, — Képviselőház könyvtára. — Jf. tud. 
Akadémia, — Természettud. társ. Budapesten. 



1841-43 — Második kiadás. Pest, 1841—43. 

Egyetetni könyvt. Budapesten. — Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1836 — Fogarassy János. Utazás KtiküUö mellett. 
Regélő P. Divatl. 1843. II. 31, 43, 44. 



1836 — Gaal. Út a gőzhajón Budapestről Pozsonyig. 
Rajzolatok. 1836. I. 40, 41. 



1836 — Grimm J. Postkarte von Ungam und Siebenbürgen. 
Pest, 1836. 

Képviselőház könyvtára. 



1836 — K. B. F. Magyarország lapály ai. 
Rajzolatok. 1836. II. 95—98. 



1836 — KáUay Ferencz. A magyar nemzetiségről. Pesten, 1836. 
1 fúz. 8r. 96 1. 

M. nemz. Múzeum. — Orsz, m, kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1836 — Nóvák Dániel. Dunamenti utazás. 
Haszn. Mul. 1836. II. 24, 25, 37—39. 



1836 — Onnéti. Utazási töredékek levelekben. (Torna, Gömör, 
Zólyom.j 

Hasznos Mul. 1836. I. 31, 33-37. 



1836 — S*** G*** A magyar nemzet egy német utazó után. 
Rajzolatok. 1836. I. 43. 

Dr. HAVA8S B. : Magyar fOldraJzi könyvtár. t> 



— 82 — 

1836 — Jij. Vári Szabó Sámuel. Honi részleges rajzolatok. 
Tud. Gyűjt 1836. VII. 100. 

1836 és 1837 — Id. Zeyk János. Utazási töredék. (Vajda- 
Hunyad. Várhely. Ruskberg. Ruskicza. Batiz. Csertés, Hondor. 
Nagyág. Boicza. Abrudbánya. Vöröspatak. Zalathna.) 

N. Társ. 1836. II. 161, 200, 213. 1837. II. 225, 241. 



1836 — Alföldi vázlat. 

Rajzolatok. 1836. II. 94. 

1836 — Balaton. 

Regélő. 1836. 87. 

1836 — Fertő tava. 

Regélő. 1836. 103, 104. 

1836 — Fertő tava és vidéke. 

Rajzolatok. 1836. II. 98—100. 



1836 — Lúgostól Temesvárig a Bánságban. 
N. Társ. 1836. I. 311. 



1836 — Magyarország térsége és földabroszaL 
Hasznos Mul. 1836. I. 21, 22. 



1836 — Progetto suli' una strada di ferro in Ungheria. Pest, 
1836. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1836 — Utazás Magyarország kelet-déli részén. 

Regélő. 1836. 6. 7. 

1837 — B. Jegyzetek Bodrog mellől. 
Társaik. 1837. 28. 29. 



1837 — Bielek Ladislaus von. Ethnogr. geogr. Statistik des 
Königreiches Ungam u. dessen NebenlUndem. Wien, 1837. 8r. IV ; 
444 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. — M. tud. Akadémia. — Egyetemi 
könyvi. Budapesten. — Somogy i-könyvt. Szegeden. 



1837 — Czompo J. De Euphorbiaceis Hungáriáé. Pest, 1837. 8r. 

M. nemz. Muzeum. 



— 83 — 

1837 — Téglási Eresei József. Utazások neiues Tordavármegye 
alsó kerületének nevezetesebb járásaiban. 

N. Tára. 1837. I. 289, 304, 321, 336. II. 59, 65, 81. 

1837 — Farkas Sándor Gy. f. i Egy utas sétája Fel-Gyógytól 
Vulkánig. 

N. Társ. 1837. I. 1, 17, 40, 54. Észrevételek. Szentgyörgyi Móricz. 
Ugyanott 189. 



1837 — Fejér Gy. Honi városainknak nemzetünk kifejtülésére 
befolyások. Pest, 1837. 8r. 

M, nemz. Múzeum, 



1837 — Grész. Dissertatio inaug. de Potentillis Hungáriáé, Croa- 
tiae, Transylvaniae, Dalmatiae et litoralis Hungarici. Pestini, 
1837. Vra. 31 1. 



1837 — Katona Antal. A Balaton. 
Athenaeum. 1837. I. 42. 



1837 — Eremzir M. üisquisitio eritica quorundam remedjorum 
popularium hungaricorum. Pest, 1837. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 

1837 — Marmont. (Marschall, Herzog von Ragusa) — (Alvens- 
leben S. v.) Reise durch Ungarn und Siebenbürgen. Aus dem 
Französischen übersetzt von S. v. Alvensleben. Leipzig, 1837. 
G. Wigand. 12r. 192. 

Egyetemi hönyvt, Budapesten, — Képviselőház könyvtára. 

1837 — Müller F. H. Der ugrische Volksstamm. Berlin, 1837. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1837 — Neumann Joh. Omithologische Reise in Ungarn im J. 
1835. 

Wiegmann's Archiv. f. d. Ntrgesch. 1837. I. 



1837 — Tahy Gáspár. Heves és Külső-Szolnok törv, egyesült 
vármegyék esmértetése, Egri várnak történet kivonása s Egri 
érsek főmegye érintése. 

Tudom. Gyűjt. 1837. XIII. 3. 

1837 — Tognio Ludovicus Ferdinandus. Ferdinandus Ludovicus 
de Tognio, „Iter Trenchiniense susceptum anno 1837. per comi- 
tatus Pestiensem, Albensem, Comaromiensem, Veszprimiensem, 
Castriferrei, Soproniensem, Mosoniensera, Posoniensem, Nitriensem, 



— 84 — 

Trenchiniensem, Strigoniensem" praecipiie ad indagandas thermas 
et aqiias minerales in iisdera comitatibus profluentes. 1837. 4r. 
141. I. Kézirat. 

Lásd: Csontosi J. Magyar könyvszemle. 1886. 306 1. 

Bécsi udvari könyvtár. 



1837 — Tornavölgyi. Úti rajzok Zemplén és Abauj vidékéről. 
Rajzolatok. 1837. 85. 



1837 — Báder u. Gesundbrunnen. Die berühmtesten ii. besuch- 
testen von Ungarn, ihre Eigenschaften, Heilkrafte u. Gebraach- 
weise. Nach den bestén Quellén u. eignen Untersuchungen fíir 
Aerzte u. Heilbedürftige dargestellt. Mehádia, Trencsin, Pöstyén, 
Toplika, Ofen, Párád, Bartfeld, Füred, Szliács. — Leipzig u. Pesth, 
1837. Hartleben. 



1837 — Bárczaság. 

Rajzolatok. 1837. 21, 22. 

1837 — Kelemeniek Tótországban. 

Regélő. 1837. 51, 52. 



1837 — Magyarországi népöltözetek 1800 és 1840 kOzött. Pest, 
1837. ívrét. 

M. t%emz. Múzeum 



1837 — Tündérhalom, Rothenbüchel, Brassó és Elffpatak. 

Hirnök. 1837. 46. 



1838 — Duliskovics Mihály. Verchovina. 
Hasznos Mul. 1838. I. 11. 



1838 — Emresz C. Analyses praecipuarum fontiuni medicatamm 
Hungáriáé. Viennae, 1838. 8r. 

M. 71 emz. Múzeum. 



1838 — H— sz— gh. Stureoz. 
Társaik. VH. 1838. 84. 

1838 — Herings George. Sketches on the Danube, in Hungary 
and Transylvania. I. vol. Inip. Fol. London, 1838. 

Ismerteti: Ézsaiás. Társaik. VIÍ. 1838. 92. sz. 

1838 — Marienburg Adolph. Háromszék und die Csík. Skizzen 
nach eigener Anschauung v. A. M. 

Blatter. 1838. 27, 28. 



— 85 — 



1838 — Nagy Ferencz. Hazai képek. l. A dedrádi lófuttatás. 
2. A tekéi gytirüjáték. 

N. Társ. 1838. II. 129, 137. 



1838 — Papp Gábor. Rándulás Debreczenből S.-Patakra, 
Társaik. VII. 1838. 60. 



1838 — Preyer J. N. Des ungarischen Bauer's früherer und 
gegenwartiger Zustand nebst einer Darstellung der Folgen und 
Wirkungen desselben. Pesth, 1838. 8r. VIII, 167 I. 

Orsz. Irt. ^•l>. statiszt. hiv. könyvtára. 

1838 — Procházka J. Salasaci v Karpatek. Kwety, 1838. 68. 



1838 — Rochel A. Bot. Reíse in das Bánat im J. 1835. Nebst 
Gelegenheits-Bemerkungen und einera Verzeichniss aller bis zur 
Stunde daselbst vorgefundenen wildwachsenden phanerog. Pflanzen, 
sammt topogr. Beitragen über den stidöstl. TheiI des l3onau8tran- 
des im öst. Kaiserthum. Mit 1 Lith. Pest, 1838. Heckenast. 8r. 



1838 — Dr. Rumy. Eine merkwürdige Felseuschlucht des Flussés 
Körös zwischen Grosswardein und Klausenburg. 

Biatter. 1838. 47. szám. 



1838 — Tognio Ludovicus Ferdinandus. Iter Thurocziense, sus- 
ceptum B. Augusti et terrainatum 28. Septembris a. 1838 per 
comitatus Pestiensem, Strigoniensem, Comaromiensem, Jaurinen- 
sem, Mosoniensem, Posoniensem, Nitriensem, Barsiensem, Thuro- 
cziensem, Honthensem, Nogradiensera sive brenssimae notulae de 
urbibus, oppidis et vícis etc. praesertim de fontibus salubribus 
et mineralibus et iisdem profluentibus. 1838. 8r. 154 1. Kézirat. 

Lásd: Csontosi J. Magyar könyvszemle. 1886. 298 1. 
Bécsi udtaH köffiyvtár. 



1838 — Trattner János. Jégszakadás és Duna kiáradása Magyar 
országban, 1838. évi böjtmás haván. Hivatalos adatok és ön- 
szemlélete szerint német nyelven Írattatott . — . Magyarra for- 
dította Sz. J. Első füzet. Budán, 1838. Egy köt. 8r. VI, 349 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 



1838 — A Tisza ,^asland'' után. 

Századunk. 1838. 97, 08. 



1838 — Der Rothenthurmpass. 
Biatter. 1838. 38, 39. 



— 86 — 

1838 — Die Thorenburger Eluft in Siebenbürgen. 

Blatter. 1838. 39. 

1838 — Fertő környéke. 
Regélő. 1838. 63, 64. 



1838 — Jász, Nagy- és ICis-Eún kerületeknek földirati ÍGone- 
rete. 

Tud. Gyűjt. 1838. IX. 54. 



1838 — Jég és áradások a Duna mentén és a fővárosban. 

Jelenkor. 1838. 21—31, 37—39, 64, 65, 69. 



1838 — Rándulás Gömörbffl Miskolczon át Nyíregyházára. 

Társaik. VII. 1838. 1. 3. 



1838 — Utazási vázlatok. Veszprém, Vázsony. 

Szion, 1838. II. 18, 19, 25. 



1839 — Árokal3ri> Reminiscentiák 1837-r61. I. Sárkányhegy. — A 
Bárcza. — Feketehalom. — Lovagvárak. — Vidombák. — 
Brassó. — Vendégfogadó a Zöldfához. — II. Brassó. — A város 
fekvése. — Külvárosok. — A belváros. — Népesség. — Vallá- 
sok. — Nyelv. — Középületek. — Templomok. — Iskolák. — 
Honter János. — Nevelési rendszer. — Könyvnyomó-mühe- 
lyek stb. stb. 

N. Társ. 1839. I. 73, 76, 81, 89, 105, 113, 121, 135, 116. 
II. 183, 190, 199, 207. 



1839 — Binder György. 

Jegyzet. Magasságméréseket tett Erdélyben. Lásd : Hnnfalvy J. 
A magy. birod. term. viszonyainak leírása. I. k. 31 1. 



1839 — Chrismar F. S. Der Babakai mit d. Ansicht von Golum- 
bacz. (Engpass d. Donau im ung. Grenzgeb. gegen Serbien.) 

Panoráma Österr. 11. 1839. 18—24. 

1839 — Domer Jos. v. Daa Bánat in topogr.-ntr.-hist. Beziehung. 
Mit besonderer Berücksichtigung der Herculesbader nachst Mehadia 
und ihrer Umgebungen. Pressburg, 1839. Wigand, 8r. 

J/. tud. Akadémia. — M, nemz. Múzeum. — Természettud. társ. Buda- 
pesten. 



1839 — Domer Joh. v. Die trajanische Tafel am Ausgange der 
Klissura Kgr. Ungam. 

Osterr. Panoráma. II. 1839. 45. 



— 87 — 

1839 — Édes János. Utazás Jlagyarhon szebb vidékein. 

Társaik. VIII. 1839. 19, 20, 22, 24, 25, 30, 31. Észrevétel. 
RnehieÜ Miklós. U. o. 27. Újabb észrevételek. U. o. 41, 

1839 — Elsner. Némely honi tájakról. 
Századunk. 1839. 8, 9. 



1839 — Fejér G. Croatiae ac Slavoniae cura regno hungariae 
nexus. Budae, 1839. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1839—40 — Fejerpataki. Bájeslovné zvyky, swátky a povéry 
Slovaku. Kvéty, 1839. 85. 1840. 292. 

1839 — Gyurikovics György. Köbölkuti tóról, rajta létezett úszó 
szigetekről és annak lecsapoltatásáról. 

Tud. Gytyt, 1839. XI. 40. 



1839 — Nagy T. Honi utazás levéltöredékekben. I. Fehérvárról. 
II. Debreczenböl. 

AtheDaeum. 1839. I. 20, 21, 50, 51. 



1839 — Paget John. Hungary and Transylvania. With remarks on 
ther condition social, political and economial. London, 1839. (Újabb 
kiadás. 1855. I és 11. 8r.) 

Jf. tud. Akadémia. 



1839 — Petrovics P. A Duna alsó-magyarországi vármegyék 
fövény tengerében. Budán, 1839. 8r. 

Aí. nemz. Múzeum. 



1839 — Petrovics P. Die Donau in dem Sandmeere Nieder- 
Ungam's. Ofen, 1839. 8r. 

3f. nemz. Múzeum. 



1839 — Gráf Széchenyi Stephan. Einiges tiber Ungam. Nach 
dem „Néhány szó a lóverseny körül", aus dem Ungarischen 
übersetzt von Hermann Klein. Pesth, 1839. Heckenast 1 köt. 8r. 
240 lap. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1839 — Takács J. De plantis venenatis phanerogamis Hungariae. 
Vienna, 1839. 8r. 

3/. nemz. Múzeum. 

1839 — Id. Zeyk János. Kuskberg-Kuskicza. Ferdinandberg. Karán- 
sebes. Mehádia. 0- és Új-Orsova. Kazáni szoros stb. 

N. Társ. 1839. II. 33, 41, 49. 



«SS 



1839 — FeUöldi levelek 1833. 

Honti Lit. Füzér. I. 1839. 25. 



1839 — Legújabb magyar diszöltozetek. 

Honművész. 1839. 39 színezett divatképpel. 



1840 — Balogh József. A magyarországi szikes vidékek leinisa. 
Buda, 1840. 



1840 — Benczédy Zsigmond. Magyarország és Erdély nagyfeje- 
delemség postaintézete. Segédkönyv levelezők és postatisztviselök 
számára. Egy posta fóldabroszszal. Kassa, 1840. 4r. 62 1. l térk. 

M. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvi, Budapesten. — Természel ttul. 
társ. Budapesten. 



1840 — Benkert A. Die Reise von Pesth bis Baja. Pesth, 1840. Sr. 

M. nemz. Múzeum. 



1840 — Berghaus. Die Soda-Seen Ungarns. 

Annalen der Erd-, Völker- und Staatenkunde. XXII. 1840. 573. 



1840 — Elsner J. G. Ungarn durchreiset, beurtheilt und beschrie- 
ben. I und II. Leipzig, 1840. Ad. Frohberger. 8r. 313 és 392 1. 

M. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvi. Budapesten. — Természetiud. 
társ. Budapesten. — Képviselőház könyvtára. 



1840 — F. Rábaköz s népe, szokásai s divatjainak ismertetése. 
Regéli). 1840. 2—8. A rábaközi földnép rajzával. 



1840 — Horislav z Lehoty. Národnost slovanská v IJhKch, 
Kvéty, 1840, 



1840 — Horváth M. Az ipar és kereskedés története Magyar- 
országban, Buda, 1840. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1840 — J*** Der Büdös mit seincn Höhlen und Mineralquellen. 
Blatter. 1840. 43. 

1840 — Kállay Ferencz. Mithra tiszteletéről s Mithra emlékekről 
Magyarhonban. 

Tud. GyUjt. 1840. IV. 3. IX. 33. X. 3. 



1840 — 42 — Kubinyi F. A Hegyalja fóldisniei tekintetben. 
M. tud. társ. Évk. VI. 2. oszt. 1840—42. 228. 



— 80 — 

1840 — Pardoe (Miss). The City of the Magyar, or Hungary and 
lier institutions 1839—40. London, 1840. 3 kötet. 8r. Szerző arcz- 
képe R 1 táblával. 

Ismerteti németből: B. T. Tud. Tár. 1843, Liter. VIL 280. 
Kf^eUmi könyvi. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1840 — T. L. Tátrai levelek. 

Atheuaeum, 1840. II. 15—18, 21, 22. 

1840 — Dr. Zipser Chr. Andr. Reise Sr. Majestüt des Königs 
Friedrich August von Sacbsen durch Ungarn und die Nord- 
Karpathen im öommer 1840. Kézirat. 4r. 250 1. 

Kir. szász könyvtár. 



1840 — MuraJtöz. 

Társaik. IX. 1840. 40, 42. 



1840 — Pia Desideria für Ungarn. Erganzt und mit Notizen 
versében. Leipzig, 1840. 1 füz. 8r. XVI. 90 1. 

Orsz, m. kir, staiiszt. hir. könyvtára. 

1840 — Tánczmulatsági öltözetek: magyar nő és férfi öltözet. 

Honművész. 1840. 9. Színes képpel. 



1840 — Tokaji hegyen néhány óra. 
Magyar Hazai Vándor X. 1840. 47. 

1841 — Berecz Károly. Uti tárcza. 
Életképek. 1841. 6—13. 

1841 — Fabó András. Magyar várak rajzai. 
Társaik. X. 1841. 33. 

1841 és 1842 — Halászy József. Rajzok Nógrád. Zólyom s Hars 
megyék felsőbb vidékéről. 

Közlemények. 1841. II. 58, 59. — Társaik. XI. 1842. 48, 50. 

1841 — Hetényi János. Történettudományi pályamunkák. Kiadja 
a magyar tudós társaság. Első kötet. Honi városaink' befolyásáról 
nemzetünk' kifejtődésére és csinosbulására. Heténvi Jánostól. 
Budán, 1841. 1 köt. 8r. X, 240, XXXIII. 1. 

Orsz. m. kir, statiszt. hh\ könyvtára. 



1841 — Joó János. Nézetek a magyar nemzet miveltségi és tech- 
nikai kifejlése tárgyában. Budán, 1841. 1. köt. 8r. 201 1. és 
nyzok. 

M, nemz. Múzeum. — Orsz. m. kir, statiszt. hic. köni/vtára.' 



— 90 - 



1841 — E^laszy Venczel. Eredeti magyar diszöltözet. 
Honművész. 1841. 30. Színezett képpel. 

1841 — Kostyál Ádám. Magyar diszöltözet. 
Honművész. 1841. 51. — Szín. divatképpel. 



1841 — Kőváry László. A Bogátról. „A Székely honról" czimú 
munkából. 

N. Társ. 1841. II. 125. 128. 



1841 — Ocskowszky János. Magyarország földleírása kérdésekben 
és feleletekben, az ifjúság számára. Nagy-Szombat, 1841. 8r. 

Egyetemi könyvi, Budapesten. — M, nemz. Múzeum, — Sotnogyi-kÖtiyvtát' 
Szegeden. 



1841 — Miss Pardoe Magyarországról. 

Pesti Hírlap. 1841. 12, 17, 57, 84, 100. 



1841 — Prelick S. Blicke auf Ungams Zustande. Ofen, 1841. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1841 — 46 — Rupp J. Magyarország ekkorig ismeretes pénzei. 
Buda, 1841—46. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1841 — 46 — Rupp J. Nummini Hungáriáé hactenus cogniti. Buda, 
1841—46. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1841 — S*** Avas. 
Hirnök. 1841. 35. 



1841 — Világosváry Th. üer Sprachkampf in Ungarn. Agram. 
1841. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1841 — Zejszner L. Ueber Lias bei Neusohl und über Zipsers 
fettartige Substanzen bei der Herraaneczer Höhle. 

Leonli. et Br. Jhrb. für Mineral. 1841. 88. 



1841 — Id. Zeyk Dániel. Országútakról. (Pestről Kardszag, Nagy- 
várad felé Feketetóig utazás közbeni jegyzetek.) 

Pesti Hírlap. 1841. 55. szám. 



1841 és 1844 — Reisebericht über einen Theil der südL 
Karpathen, welche Siebb. v. d. ki. Walachei trennen, aus d. 
J. 1838. 

Arch. V. SchiillerX. 1841. 332; 1844. 1. 



— 91 — 



1841 — Tátra melléki tótok nemzeti szokásaik. 
M. Házi Barát. VIII. 1841. 124. 



1841 — Ungam. Vom englischen Standponkt aus betrachtet. 

Der Spiegel. 1841. 82. 



1841—46 — Útmutató Magyarországon át. 

M. Házi Barát. VIII. 1841. 51.; IX. 1842. 40; X. 1843, 39; 
XI. 1844. 25. ; XII. 1845. 23. ; XIII. 1846. 102. 



1842 — B y K....ly. Egy pár szó a Thury és Szöllősy-féle 

magyar tánczról. 

Regélő P. Divatl. 1842. 102. 



1842 — Bárándy János. Magyarország statisticai összes átnézete. 
10 tábl. Bécs. 1842. (és czikkek a Századunkban). 



1842 — Berecz Károly. Utazási képek Magyarhonban. Esztergom- 
tól Selmeczig. Selmecz. 

Athenaenm. 1842. I. 76. 77. 



V 

1842 — Caplovii Jan. Rozgjmánj o zmadarovanj zeme Uherske 
aneb o Nemadaru w Uhrjch na malary obraco wánj. Praze, 1842. 8r. 

AT. nemz. Múzeum. 

1842 — Dandolo Tullio gróf hazánkról. 

Világ. 1842. 78—80. 82. (Könyvismertetés.) 



1842 — Erdélyi. Úti képek. 1842. 

Regélő P. Divatl. 1842. II. 21, 22, 29, 38, 42, 49. szám, 



1842 — Fényes Elek. Magyarország statistikája. I — III. Pesten, 
1842. 8r. 1. köt. VIL 306; II. k. 199; IIL k. 146 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könt/vt. Budapesten. — Ot'sz. m. kir. 
siatiszt. hit. könyviára. — Somogyi-könyvtár Szegeden. — Természettud. Társ. 
Budapesten. — Ludovika-akadémia. — Képviselőház könyvtára. 



1842 — Hontí. A Balaton. Uti vázlat. 
Regélő. 1840. 32—34. 



1842 — Jemey János. A magyarországi Besenyőkről. 
M. ak. Évk. V. 1842. 



1842 — Jemey János. A magyarországi Tatárokról. 

Tudtár. XI. 1842. Abulfeda tanutétele a Magyarokról ott. 



— 92 — 

1842 — Kempf János. Utazási vázlatok T Antal barátomhoz. 

1841. Alsó-Lendva aug. 10. Daruvár aug. 15, 24. Pakracz sept. 
20, 30. Pozsega okt. 7, 12. 

Társaik. XI. 142. 59, 61—64. 

1842 — Kohl J. G. Reise in Ungam. I. II. Abth. Dresden nnd 
Leipzig, 1842. 566 ; 503 1. 2 czim- s 1 térképpel. 

Ismerteti: Piilszky. Vierteljalirsclirift, 1843.1. 2. II. 153. 

Egyetemi könyrt. Budapesten, 

1842 — Köváry László. Székelyhonról. Kolozsvárt, 1842. 8r. 
205 1. 

M. tud. Akadémia. — SontOf/yi-lcönt/vtár Szegeden. 

1842 — Majorszky J. Városaink philosophiai tekintetből. Bndán. 

1842. 8r. 

3f. iietnz. Múzeum. 



1842 — Munkácsy. Bököz Baranyában. Táj és néj)ismertetés. 
Regélő P. Divatl. 1842. 62, 63. szám. 

1842 — Dr. Nendtwich Károly. Az úrvölgyi és rézbányai arragla 
(arragonit). 

M. orv. és term, műnk. III. 1842. 78. 



1842 — Paget John. (Moriarty E. A.) Ungam und Siebenbürgen. 
Politisch, statistisch, öconomisch. Aus dem Englischen von E. A. 
Moriartv. 2 Bánde, Leipzig, 1842. Weber J. J. 2 kötet. 8r. X. 
400; VllL, 2SS 1. 

Ismerteti: C. T. Blatter. 1842. 13., 14. szám. 

Egyetemi köngvt. Budapesten. — Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1845 -- Ugyanaz. Leipzig, 1845. Lorck. íWiedemann.) 2 köt. 8r. 
400; 488 1. 

M. tud. Akculémia. — Egyetemi könyvf. Biulapesien, — Természetlud. társ. 
Budapesten. 

1842 — Pardoe (Miss). — (Alvensleben). Ungam und seine Bewohner 
und P^inrichtungen in den Jahren 1839 und 1840. Deutsch von 
L. V. Alvensleben. 3 Theile. Leipzig, 1842. 12r. 226, 242, 277 1. 

Egyetemi könyvt, Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 

1842 és 1843 — Richter Wilhelm. Kreuz- und Qnerztige in 
Nieder- und Oberungarn. (León de Mirador.^ 

Pannónia. 1842. 113, 114— 118, 126-13L 1843. 1— 7, 44— 47, 
74-77. 



1842 — Szabó Pál. Utazásom a magyar tengerpartndéken. 
Pesti Ilirlap. 1842. 201—203. szám. 



— 93 



1842 — Szarics Jenő. Bunyeváczok. Népismertetés. 
Regélő. P. Divatlap. 1842. 79—82. 



1842 — Telekesi. Kostái berek és vidéke. Táj- és népismertetés 
Zalából. 

Regélő. P. Divatl. 1842. 103. 

1842 — Zejszner L. Reise auf die Babia góra in den Beskiden. 
r^onh. et Br. Jhrb. f. Mineral. 1842. 441. 



1842 — A Szepességi XVI városok. Lőcse, 1842. 8r, 

M. nemz. Múzeum. 

1842 — Die Turopolyaer Gegend. 

Pannónia. 1842. 91. 



1842 — Rundschreiben der XVI priv. Kron- und Zipser 
Stadte. Leutschan, 1842. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1842 — Zur Charakteristik der Gegenwart in Ungarn. Leipzig, 
1842. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1843 — Beda C. Vertheidigung der Deutschen u. Slaven in Ungarn. 
Leipzig, 1843. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1843 — Csaplovics J. Ungem'^ Industrie und Cultur. Leipzig, 
1843. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1843 — Fejes G. De baronibus ac proceribus Hungáriáé. Buda, 
1843. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1843—49 — Fényes Elek. Magvarország földleírása. 

Mez. Napt. IV. 1843. 59; VI. 1845. 45; VIL 1846. 43; 
VIII. 1847. 39; IX. 1848. 44; X. 1849. 29. 

1843 — Fényes Alexius von. Statistik des Königreichs Ungarn. 
L Theil. Pesth, 1843. Emich. 8r. 331 1. 

Egyetemi konytt. Budapesten. — M. nemz. Muzenm. 



1843 — Fribeisz. l843-ki úti naplójából. Pesttől Pozsonyig. 
Reírélö. P. Divatl. 1843. II. 31, 43, 44. 



1843 — Hugó CarL Croquis aus Ungarn. Leipzig, 1843. 0. Wigand. 8r. 



— 94 — 

1843 — Eubinyi Ág. Kirándulás Pohorelláról a Királyhegvre. 
1842. Jul. 28. 

M. orv. és term. vizsg. III. nagygy. mnnk. Pest^ 1845. 97. 

1843 — Dr. Nendtwich Kari. Ueber eine chemisch-teehnísche 
Untersuchung des MurakOzer u. Hagymádfalver Bergtheeres in 
Ungam. 

Deutsch. Nü-f. Verhlg. Bericht. 1843. 185—191. 



1843 — Peller J. Magyarországi orvosi növények. Pest, 
1843. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1843 — Pusztay Alexander. Die Ungam in ihrem Staats- and 
Nationalwesen von 889 bis 1842. Leipzig, 1843. 6. Mayer. 
Nagy 8r. 

Orsz. m. kir, statiazt. hiv. könyvtára. 



1843 — Remellay Gusztáv. Aldonavidéki képek. 
Világ. 1843, 36—38, 41—43, 46—49, 51, 52. 



1843 — Szilágy. A magyar tánczról. 
Athenaeum. 1843. I. 109. 



1843 — Thomka Ferencz. Garamvölgye. Táj és népismertetés. 
Regélő P. Divatl. 1843. II. 50, 51. 



1843 — Thun L. Die Stellung der Slowaken in Ungam. Prag, 
1843. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1843 — Tognio L. Néhány szó Magyarhon ásványvizeiről. Pest, 
1843. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1843 — Dr. Wagner Dániel. Magyarhon ásványforrásai, különösen 
a zólyommegyeiek. 

M. orv. és term. műnk. III. 1843. 37. 



1843 — Wellmann A. Ziir Beachtung fiir allé Freunde vaterlUnd. 
Geographie, 

Archív f. siebb. Ldeskde. I. 1843. 135. 



— 95 — 



1843 — Wesselényi M. Szózat a magyar és szláv nemzetiség 
ügyében. Hála, 1843. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1843 — Croquis aus Ungam. Leipzig, 1843. 1 köt. 8r. 206. 

Oria. »i. Arír. statiszt. hiv, könyvtára, — Képviaeldház könyvtára. 



1843 — Das deutsche Element in Ungarn. Leipzig, 1843. 2 köt. 8r. 

Af.- nemz. Múzeum. 



1843 — Die Beschwerden und Klagen der Slaven in Ungam. 
Leipzig, 1843. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1843 — Einige Worte über die Land- u. Wasser-Strassen in 
Ungam. Wien, 1843. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1843 — 44 — Vierteljahrsschrift aus und für Ungam. Leipzig, 
1843—44. 5 köt. 8r. 



M, nemz. Múzeum. 



1844 — Benyovszky Emericus. Tractatus liberior regulatiouem 
alvei fluvii Tibisci exsíccationemque ejusdem stagnornm, a posses- 
sione Csege, ínclyti ott. Szabolcs usque opidum Magyar-Kanizsa 
inclyt. com. Bács et possessionem Török-Kanizsa, inclyt. com 
Torontál difTusorum concemens argumento etc. Budae, 1844. 



1844 — Cerwenák B. P. Zrcadlo slowenska. Pest, 1844. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1844 — Csatáry Ottó. Utazási emléklapok. Nagy-Károly. — Nagy- 
Kanság. — Nagy- Várad. — Kolozsvár. — Debreczen. — Zircz. 

Életképek. 1844. II. 15, 16, 19, 20, 22, 24. 

1844 — Fényes Elek. Magyarország hátramaradása ügyében. Fele- 
let Dr. Wildner Ignácz urnák. Lipcsében, 1844. 1 ftiz. 8r. VII., 
82 1. 

Orsz^ m. kir» statiszt. hiv. kőni/rtára. 



1844 — Fodor A. Némely Marosnémeti és Veczeli határon kiásott 
római sir- és emlékköveknek gyűjteménye. Kolozsvárt, 1844. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 

1844 — De Grerando A. Essai historiqiie sur Torigine des Hongrois. 
Paris, 1844. 1 köt. 8r. 163 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hit: könyvtára. — Kecskeméti ref. kollégium. 



— % - 

\ 

r 

1844 — Halapy. Uti képek a hazából. A gőzösön. — Somlyó. — 
Badacsony. — Siimegli. 

Életképek. 1844. II. 21. 26. 

1844 — Hugó Albert. Neue Croquis au8 Ungarn. Leipzig, 1844. 
(Pest, Heckenast.) 8r. 2 kötet. 211 ; 276 1. 

Ofsz. m. kir. statiítzt. hh\ könyvtára. — Képviselőház könyvtára. 

1844 — Hugó Albert. Ungarische Tabletten aus der Mappe eines 
Independenten. Leipzig, 1844. (Pest, Heckenast.) 8r. VI., 230 1. 

Orsz. m. kir, statiszt. hiv. könyvtára. 

1844 — Jemey János. A magyarországi Izmaelitákról, mint volgai 
bulgárok és magyar nyelvű népfelekezetről. 

Tudtár. XV. 1844. 

1844 — Báron Mednyansky Alois. Malerische Reise auf dem 
Waagflusse in Ungern. Zweite vermehrte und verbesserte Ausgabe. 
Mit sechzen Ansichten. Pesth. Verlag von Konrád Adolph Hart- 
leben. 1844. Nagy 8r. X, 241 1. Képekkel. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 

1844 — Palóczi Ábrahám. Bánvolgy. Népismertetés. 
Regélő P. Divatlap. 1844. 9. 

1844 — Remellay Gusztáv. Aldunai képek. 
Életképek. 1844. I. 33. 

1844 — Richter Wilhelm. Wanderungen in Ungarn und unter 
seinen Bewohnem. Berlin, 1844. 8r. XII. 436 1. 

3/. tud. Akadémia. — Egyetemi kÖnyvt, Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 

1844 — Sávoly Lajos. Rima völgye. Táj- és népismertetés. 
Regélő P. Divatl. 1844. 45, 46. szám. 



1844 — Schlotterbeck Pál. Kuruzsolás hazánkban. 
Társaik. XHI. 1844. 43. 

1844 — Sz. Vilmos, (iyalog utazás Bánátban. 
Regélő P. Divatlap. 1844. 30—32. 

1844 — Szochongi. Vágvölgyi népszokások. A morena-járás, 
Sz.-Györgynapi ünnepély. — Szent-Jánosnapi ünnepély. 
Április elseje. — Hamvazó szerda. — Aratók szokásai. 

Hirnök. 1844. 10, 30. 

1844 — Varjú. M. 0. kapuji. 
Társaik. XIH. 1844. S. sz. 



— 97 — 

1844 — Wesselényi Nikolaus. Eine Stímme über die ung. u. 
slawische Nationalitat. Leipzig, 1844. 8r. 

Jf. neniz. Múzeum. 



1844 — Blagyaren-Spiegel, oder wahre Schilderung der Völker- 
\>rfassuiig und Kichtung der ungarischen Magyarén. Leipzig, 
1844. 1 köt. 8r. VI., 225 1. 

Orsz. m. kir. statLszt. hii\ könyvtára. 



1844 — Putovaaije u Sisak prvoga domorodnoga parobroda naz- 
vanoga Sloga. Zagreb, 1844. 

1844 — Ungam in malerischen Darstellungen. 15 lithogr. und 
in Thon gedruckte Tafein und 3 Bl. Text. Pest, 1844. Hartleben. 
• N. ívrét. 



1845 — Arvay József. Menyekzöi szertartások fólsö Dunatáji 
németajkú póroknál. 

Honderű. 1845. I. 27. Képpel. 



1845 — Bajáky F. Handels- u. Gewerbs-Geographie von Ungam. 
Ein Handbuch für Kaufleute, Fabrikanten, Landwirthe, u. Gescháfts- 
raánner. Pressburg, 1845. Schaiba. 8r. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi . Budapesten. — M, nemz. Múzeum. 



1845 — Dr. Bárra István. Földtani és földismei utazás a Dunától, 
Pest-, Csongrád-, Békés-, Bihar megyéken át a Körösig, innen 
Kolozsvárig. 

M. orv. ós term. műnk. 1845. V. 81. 



1845 ~ Brujmann Soma. Sajó völgy. 
Regélő P. Divatl. 1845. II. 25, 26. 

1845 — Csaplovics Johann von. Paradoxén tiber das Staats- und 
Volksleben. Mit vorzüglicher Beziehung auf Ungem. Hermannstadt, 
1845. 1 köt. 8r. 222 1. 

Jkf. tiemz. Múzeum. — Egyetemi könyct. Budapesten. — Oraz. m. kir. 
statiszt. hi9. könyvtára. 



1845 — Csatáry Ottó. Pest-Fejérvár- Velencze és Kálóz. 
Életképek. 1845. I. 1, 8—10. 

1845 — Fialka. Wylet do Uher. Kwéty 1845. c. 1. 9. 15. 

1 845 — Horváth Kálmán. Magyarország rövid földleírása. Pesten, 
1845. 43 1. 

Egyetemi kőnyrt. Budapesten. 

Dr. MjiVASS R.: Maf^^ar f^ildrajzi könyvtár. ' 



98 -- 



1845 — Neumann J. Első oktatás a földleírásban különöi^ tekin- 
tettel Magyarországra. Budán, 1845. 147 1. (Magyar és német szö- 
veggel.) 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nems. Múzeum. 



1845 — Pongrácz Lajos. Magyar utiképek. Pest, 1845. 8r. 146 1. 
Ismerteti : fi. to. írod. Ör. I. 1845. 47. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum 

1845 — PuBztay A. Ungarns Industrie. Leipzig, 1845. 

Képviselőház könyvtára. 



1845 — Szalkay G. Magyar kereskedelmi almanach. 1845. évre. 
I-ső év. Pest, 1845. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1845 — Trausch J. Alté Namen des Kronstadter oder Burzen- 
lünder Distrikts und seiner Ortseliaften aus Urkunden verzeichnet 
von J. Trausch. 

Archív fOr sieb. Landesk. 11. 1845. 163. 



1845 — Vahot Imre. Úti emlények. Pomáz. Esztergora. Ban?. 
Szentbenedek. Körmöcz. Túrócz és a túróczi élet Szigetvár. 
Somogy. Harságy. Kaposvár stb. 

P. Divatl. 1845, 11. 28, 32, 33, 35, 37. 



1845 — Vizer J. Szózat a hazához a duna-tiszai csatornáról. 
Pest, 1845. 8r. 



1845 — Wierzbicki Péter. Verzeichniss derjenigen phánerogamen 
Pflanzen, welche im Banate seit dem Erscheiuen v. A. Rochers 
bot. Beise in das Bánat im J. 1835 von P. W. wildwaehsend 
vorgefunden worden sind. 

Flora, 1845. 1. 350. 



1845 — X pro Q. Magura. 

Társaik. 1845. XIV. 45. szám. 



1845 — Der Bakony. Eine Reise von Varsány bis Füred. 
Pannónia. 1845. 92—94. 

1845 — Egy utazó naplójából. Zsibó. Szurdok stb. 

P. Divatl. 1845. II. 15, 16. 



1845 — Néhány szó a nemzeti tánczról. 

P. Divatl. 1845. 1. 16, 



— 99 — 



1845 — Nyírségi népélet. 
P. Divatl. 1845. 39. szám. 



1845 — RückbUcke auf Ungarns Zustande. S. I. 1845. 8r. 

M. neniz. Múzeum. 



1845 — Ungam als Quelle der Befürchtungen u. Hoffnungen 
Oesterreichs Zukunft. Leipzig, 184ö. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1845 — Zehn Jahre in Ungam. Erlebnisse und Beobachtungen 
cines Weltbürgers. Leipzig, 1845. 8r. 2 kötet. VI. 282 ; VI. 282 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1846 — Ábrahámfy. Levelek utamból. A L-hez 1845 végén. 
Pozsony, Győr, Veszprém megye. 

P. Divatl. 1846. 18-20. szám. 



1846 — Alváry. Uti levelek. Vajda-Hunyad. Déva. Derasus. Sar- 
mizaegethasa. Hátszeg. Brád. 

Mnlt és Jelen. 1846. 2—4, 18—21. szám. 



1846 — Bigelbauer K. Magyar Tartoraánvok földleirása. Pest, 
1846. 8r. 90 1. 1 földképpel. 

Jf. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvt. Budapesten. • 



1846 — Csatáry Ottó. Uti emléklapok. 1845. Nagy-Kálló-Tokaj- 
Miskolcz és Eger-Alcsút-Csákvár és Csurgó-Somló tájéka — Tolna. 

Életképek. 1846. I. 23—26. II. 12, 17—19. 



1846 — Erdélyi. J. Nemzeti iparunk. Bővítve és jegyzetekkel 
kisérvé kiadta Fényes E. 2. kiad. Pest, 1846. 

Képviselőház könyvtára. 

1846 — Gross-Hoffinger A. J. Ungarisches Portefeuille. Leipzig, 
1846. 8r. 

Jf. nemzi. Múzeum. 



1846 — Jenőfi. Kirándulások. Kis-Kárpát. — Vág és Nyitra 
völgA-e. — Pesttől Nagy-Szombatig. 

Életképek. 1846. I. 15. 11. 13. szám. 



1846 — Kostyál és Soós testvérek Barabás rajzával. Magyar 

ruha. 
P. Divatl. 1846. 52. mell. 

7* 



— 100 — 

1846 — Lámm J. Ansicht zur Regulirung der Theiss. Kaschan, 

1846. 8r. 

3f. nemz, Muzeutn. 



1846 — Dr. Nendtwich Károly. Magyarország kőszenei és azok 
vegytani vizsgálata. 

M. orv. és term. mánk. VI. 1846. 117. 

1846 — Paleocapa P. Vélemény a Tisza völgy rendezéséről. Olasz- 
ból ford. Sasku K. Pest, 1846. Eggenberger. 8r. 140 1. 3 tér- 
képpel. 

1846 — Széchenyi István. Eszmetöredékek különösen a Tisza- 
völgy rendezését illetőleg. Pest, 1846. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1846 — Vahot Imre. A hortobágyi puszta és a csikós. 
Magyarföld és Népei. 1846. 11. 15. 



1846 — 47 — Vahot Imre. Magyarföld és népei eredeti képekben. 
Füldismei folyóirat. Fényes Elek és Luczenbacher János feltigye- 
lése mellett szerkeszti Pest, 1846 — 47. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum, — Somogyi-kÖnyviár Szegeden.. 



1846 — Vahot E. Ungam und seine Völker in Originál Abbildun- 
gen. Pesth, 1846. 4r. 

A/, nemz. Múzeum. 



1846 — Geschichtliche Fragmente und das ungarische Staats- 
lében. Leipzig, 1846. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1846 — Ziemia Spiska Z widokiem miasta Lewoczy (Leutschau). 

Przyjaciel Ludu r. XIII. tom II. 345 — 346. LesznO; 1846. 



1847 — Bárándy. Ueber üngams Zustande. Preszburg, 1847. 8r. 
200 1. 

Oraz. m. kir. statinzt. hiv. könyvtára Budapesten, 



1847 — Dr. Bárra István. Földtani és fóldismei utazás. 
M. orv. és term. műnk. 1847, VII. 180. 



1847 — Berde Áron. Légtünemény tan s a két Magyarhon égalj- 
viszonyai s ezek befolyása a növényekre és az állatokra. Két rész 
egy kötetben, 2 rajzzal s egy táblázattal. Kolozsvár, 1847. 8r. 
Stein. 

3Í. nemz. Muzfuin. 



101 



1847 — — c — . Pannonhegye. 
Hazánk. 1847. 70—75. 



1847 — Dr. Deutsch Fr. Job. Magyarország ásványvizeinek tér- 
képe az eddig ismert vegybontások térképével együtt. 

Természetb. 1847. 39. sz. 

1847 — Dr. Deutsch Fr. Jos. Heilquellenkarte von Ungarn mit 
einer übersichtlichen Zusammenstellung der bisher bekannten 
ebem. Analysen ungarischer Mineralwftsser. 1847. 

1847 — Eöttevényi F. Útközi levelek. Kecskemét. — N.-Kőrös. — 
Tetétlen puszta. — N.-Kőrös. — Örkény. — Pest. 

Hazánk. 1847. 56—59, 61, 63. 



1847 — Fényes Elek. Magyarország leírása. J. II. rész. Pest, 
1847. 200; 520 1. 

Egyetemi kőnyvt Budapestéit. — Termésseitud. társ. Budapesten. — Ludo- 
vika- Akadémia, — Képviselőház könyvtára. 



1847 — Horváth Pius. Magyarország ismertetése. Pesten, 1847. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1847 — Erammer Franciscus. Dissert. inaug. enumerant species 
Hangaricas Ranunculi Linnaei. Pestini, 1847. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1847 -^ Paleocapa P. Parere suUa regulazione del Tibiseo. Pest, 
1847. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1847 — Paleocapa P. Gutachten tiber die Regulirung der Theiss. 
Aus d. Ital. übersetzt v. Joh. Veber. Pest, 1847. Beiméi. 8r. 
157 1. 

M. nemz. Múzeum. 



1847 — Remellay Gusztáv. Úti jegyzetek Budától Zimouyig. 
Hazánk. 1847. 101—107, 124—135. 



1847 — Rónay Jáczint. Milyen a magyar? 

Hazánk. 1847. 4—5, 9—14, 22, 24, 25, 47—57. 



1847 — Schulcz István. Utazási vázlatok Pestről Rozsnyóig. 
P. Divatlap. 1847. 51, 52. 



1847 — Dr. Stricker W. Ungarn und Siebenbürgen. Nach den 
bestén Quellén geschildert. Frankfurt, 1847. 8r. 178 1. 

Orsz. m. kir. stattszt, hiv. könyvtára. 



— 102 — 

1847 — Szerelmey Miklós. Magyar hajdan és jelen. Pest, 1847. 4r. 
Magyar és német szöveggel és számos érdekes képpel. Ezek 
egyike a magyaroknak ezer év előtti bevonulását ábrázo^a. 
Továbbá fegyverzetek ábrái. 

Lásd: Ungfaváry Vilmos. A honfoglalás képe és Munkácsy. Egyet- 
értés. 1892. június 29. 

.V. nemz. Múzeum. — Lanfrancofii Eneánál Pozsonyban, 

1847 — Wolff P. Der Führer und Rathgeber auf der Reise nach 
Ungam und Siebenbttrgen. Mit 2 Karten. Reutlingen, 1847. 
Kurtz. 8r. 



1847 — A szláv határszélek lakói. 
Hon és K. VII. 1847. 48—50. 



1847 — A Tiszavölgy könyve. Pesten, 1847. 

Pozsonyi ág, h, et\ lyceum. 



1847 — Magyarország. 

Honi. könyve. 1847. I. 11 térképpel. 



1847 — Tisza. 

Honi. Könyve. 1847. I. 41. Képmagyarázat. 



1847 — Ungams Nationalreichthuin. Ofen, 1847. 8r. 

3f. nemz. Múzeum, 



1847 — Ungarische Zustande. Leipzig, 1847. 1 köt. 8r. 243 1 

Orsz, m, statiszt. hiv. könyvtára. 



1847 — Utazás Kolozsvártól Eüküllőig. 

Múlt és Jelen. 1847. 5., 6. szám. 



1847 — Vándorjegyzetek a magyar orvosok és természetvizsgálók 
hetedik nagy gyűléséről. Diósgyőr. Kassai közgyűlés. Kassai 
szakülések. Jászó. Ránk. Vörösvágás. Közgyűlés és nevezetessé- 
gek Eperjesen. Sóvár. 

Életképek. 1847. I. 6., 8. 9., 11., 12., 14., 15., 17., 18., 20., 
21., 23., 24. szám. 

1848 — Békásy. Erdélyi tájképek. Nagybánya. Szamosujvár. 
Kolozsvár. 

Életképek. 1848. lí. 15. 

1848 — Desjardins Szilárd. Magyarország s a kapcsolt részek 
czimer szerinti ábrázolata. Pest, 1848. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. • 



— loa - 

1848 — Fényes Elek. A magyar birodalom statisticai, geographiai 
és történeti tekintetben. Részletes és kimerítő leirása Magyar- és 
Erdélyországnak stb. I. kötet. Komárom vármegye. Pesten, 1848. 
1 köt. 8r. 195 1. 

Jtf, tud. Akadémia. -»- Egyetemi könyvt. Budapesten. — Orsz. m. kir. 
iftatisst. hiv, könyvtára. — Somogyi-könyvtár Szegeden. 

1848 — Frank. Die Stadtefrage in Ungam. Hattingen, 1848. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1848 — Fülepp A. und Marquardt F. Geschichte des gewerk- 
schaftlichen 5letallbergbaues im Banate, sammt einer kritischen 
Darstellung der Verwaltung desselben durcli die königUchen 
Montan-Behörden. Wien, 1848. 8r. 

M. kir. földtani intézet Budapesten. — Af. nemz. Múzeum. 

1848 — De Gerando A. Ueber den öffentlichen Geist in Ungam 
seit dem Jahre 1790. Von A. de Gerando, Mitglied der ungari- 
schen gelehrten Gesellschaft. Leipzig, 1848. Verlag von J. J. Weber. 
8r. cziml., előszó VI 1., 448 1. és Magyarország néprajzi térképe^ 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 

1848 — Horváth Pius. Magyarország s a hozzákapcsolt Slavonia 
ismertetése. Pest, 1848. 91 1. 8r. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 

1848 — Kámánházy Béla. Utunk Suligiüitól vissza a Vaser és 
Vissó folyókon. 

Honderű. 1848. 2, 3. 

1848 ~ Kund. Uti képek Kiskunságból. 
P. Divatl. 1848. 6. 



1848 — Marquerin M. Emilé. La Hongrie. Extráit de La Liberté 
de Penser, no. 12, 15 novembre 1848. Paris, 1848. 

Tertnészettud. társ. Budapesten. 

1848 — Dr. Nendtwich Kari. Chera.-techn. L^ntersuchung der 
vorzüglichsten Steinkohlenlager Ungarns. 

Haidinger's Berichte. 1848. IV. 6—50. 

1848 — IQ. Palugyay Imre. Megye Statistika. Dunán inneni és 
Dunán túli megyék s szabad kerületek. Pest, 1848. 

M. tud. Akadémia. 



1848 — Pettko J. Erliebnngskrater in den Umgebungen v. Scliem- 
nitz n. Kremnitz. 

Berichte Ober d. Mtth. v. Freunden der Ntrw. in Wien. IIL 
1848. 199. 



— 104 — 

1848 — Quitzmann E. A. Reísebriefe aus Ungaru, dem Bánat. 
Siebenbtirgen etc. 

Stuttg. 1848 (&.1850.) 8r. J. B. Mtiller. Lpzg. C. F. Winter. 

1848 — Szathmáry Pál. Egy kis kirándulás Fehérmegyébe. 
Adony, Székes-Fehérvár, Nagy-Láng, Kálózd, Dég, Ozora. 

P. Divatl. 1848. 3, 4. 
1848 — Szerelmey M. Balaton album. Pest, 1848. 8r. 

M. netnz. Múzeum. 



1848 — Szilágyi Sándor. Kecskekö. Uti tárczámból. 
Honderű. 1848. 4. 



1848 — ühl Fried. Aus dem Banate. Landschaften mit Staflfa^n. 
Mit 1 Ansicht der Herkulesbáder und 1 color. Karte des Banates. 
Leipzig, 1848. Weber 8. 233 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1848 — Vállas Antal. Nemzeti Encyplopaedia. I. kötet. Magyar- 
ország és Erdélynek államfóldrajzi és történeti nevezetességei 
szótár-alakban. Pest, 1848. 

Jegyzet. „Inánd" czikknél szakad meg a szabadságharcz közbe 
jötte miatt. 

Képviselőház könyvtára. 



1848 — Magyar föld és népei eredeti képekben. Pest, 184^. 

7 köt. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1848 — Was habén die Bürger Ungarns durch die neue Ord- 
nung der Dinge gewonnen? Pressburg, 1848. 8r. 

M. nemz Múzeum. 

1848 — Zarándvidéki, lugosi és erdélyi szász oláhok. 

Életképek. 1848. I. 23. Melléklet 

1849 — Endlicher Stephanus Ladislaus. Kerum Hnngarícarum 
Monumenta Arpadiana. Edidit Stephanus Ladislaus Endlicher. 
Sangali Seheitlin & ZoUikofer. 1849. 8r. IV, 748 1. 

1849 — Hoffmann W. Das Land der Ungam mit Croatien, Sla- 
vonien, Siebenbürgeu u. der Militárgrenze. In geographischer, 
statistischer, commercieller, politiseher u. religiöser Bedeutung. 
Ein Handbuch zur Aufklarung der gegenwartigen Verhaltnisse. 
Nach den neuesten ungarischen Originalquellen bearbeitet. Mit 1 
(chemitypirten) Karte. Leipzig, 1849. 0. Wigand. 



— 105 — 



1849 — Sohr C. Nord-Ungani und ein Theil von Siebenbürgen. 
Glogau, 1849. Flemraing. 



1849 — Volger F. H. E. Kurzgefasste historische, statistísche und 
geographische Beschreibung von Ungarn. Für Zeitungsleser aller 
Standé, inabesondere fiir den gebildeten Bürger und Landmann. 
Landsberg, 1849. Volger und Klein. 8r. 



1849 — Das Land der üngarn mit Eroatien, Slavonien. Leip- 
zig, 1849. 



1849 — Helyzete a magyar középp vasút Pest és Szolnok 
közti részének. Pest, 1849. ívrét. 

M. itetm. Múzeum. 



J — Magyarors 

M. nemz. Múzeum. 



XIX. száaad első fele. — Tognio Ludovicus Ferdinandus. Album 
locorum Hnngariae fontibus salubribns et míneralibus illustrium 
secunduni ordinem alphabeticum digestura. 49 1. Kézirat. 

Lásd: Csontosi.J. Magyar könyvszemle. 1886. 302. 1. 
Bécsi udvari könyvtár. 

XIX. század első fele. — Tognio Ludovicus Ferdinandus. Aquae 
minerales Hungáriáé serié comitatuum ennumeratae (sic) nerape 
collectanea varia de aquis et fontibus mineralíbus in regno Hun- 
gáriáé profluentibus. 8r. 188 1. Kézirat. 

Lásd: Csontosi J. Magyar könyvszemle. 1886. 302. 1. 
Btcsi udvari könyvtár. 

XIX. század első fele. — Tognio Ludovicus Ferdinandus. Collec- 
tanea ad balneographiam Hungáriáé partim latina, partim germa- 
nica, partim, paucula hungariea. 4r. Kézirat. 

Lásd: Csontosi J. Magyar könyvszemle. 1886. 302. 1. 
Bécsi udvari könyvtár. 

XIX. század első fele. — Tognio Ludovicus Ferdinandus. Collec- 
tanea ad balneographiam Hungáriáé. 8r. 150 1. Kézirat. 

Lásd : Csontosi J. Magyar könyvszemle. 1886. 298. I. 

Bécsi udvari könyvtár. 

XIX. század első fele. — Tognio Ludovicus Ferdinandus. „Ex 
litteris ad (Paulum) Kitaibelium datis" excerpta germanica et 
latina ad balneographiam regni Hungáriáé et partium adnexarum 
spectantia, collecta a Ludovico Ferdinando de Tognio. XIX. század 
első fele. 4r. 12 1. Kézirat. 

Lásd: Csontosi J. Magyar könyvszemle. 1886. 305. 1. 
Bécsi udvari könyvtár. 



— 106 — 

XIX. század első fele. — Tognio Ludovicus Ferdinandus. Fer- 
dinandus Ludovicus de Tognio ,,lter in Marraatiam per comitatus 
Pestiensem, Hevessiensem, Borsodensera, Zemplinensem, Szath- 
máríensem, Biharensem, Bereghénsem, Ugocsanum, Szabolcsensem, 
Marmarosienseni^ ad indagandas thermas et aquas minerales in 
illis comitatibus regni Hungáriáé profluentes susceptura et abso- 
lutum. 4r. 136 1. Kézirat. 

Lásd: Csontosi J. Magyar könyvszemle. 1886. 306. 1. 
Béc8i udvari könyvtár. 

XIX. század első fele. — Tognio Ludovicus Ferdinandus. Hydro- 
graphica Hungáriáé (Transsylvania) partim latino partim germanico 
eonfecta sermone. 4r. 59 1. Kézirat. 

Lásd : Csontosi J. Magyar könyvszemle. 1886. 297. 1. 
Bécsi udvari könyvtár. 

XIX. század első fele. — Tognio Ludovicus Ferdinandus. Iter 
(Pauli) Kitaibelii Magnovaradinense 1798 excerptum germanicnm 
pro thermis et aquis mineralibus describendis a Ferdinando Ludo- 
vico de Tognio. 4r. 16 1. Kézirat. 

Lásd: Csontosi J. Magyar könyvszemle. 1886. 306. 1. 
Bécsi udvari könyvtár. 

? '^) — Bartholomaeides Ladislaus. De Sajone amne natura navigero, 
elassibus veternm navigato, magnó totius patriae, imprimis Hun- 
gáriáé Cis- et Trans. Tibiscanae, ac comitatuum Borsod, Gömör, 
Szepes, Liptó, Zólyom et Neograd commodo; iterum navigabile 
reddendo. Leutschoviae. Évszám nélkül. 4r. 15 1. 

M, nemz. Múzeum. — Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyriára Budapesté}*. 

? — Berzeviczy György. Czim nélküli munka. 

Jegyzet: 70 lapon a magyar parasztok ügyével foglalkozik s több 
érdekes statistikai tábla van hozzá mellékelve a múlt század végére 
vonatkozólag. Az ^Ungarische Miscellen^ első füzetében (Bécs, 1817 
31 — 32 lap) a következő áll róla: „Berzeviczy György, régi magyar 
nemesi családból való földbirtokos, értekezést irt a magyar parasztok- 
ról, melyben nemeslelküen szót emel a parasztok érdekében. A midőn 
az értekezést kinyomatni akarta, sok nehézséggel találkozott és a kéz- 
iratot a nemzeti múzeumnak adta át. Többen leiratták maguknak az 
értekezést, mely őszinte és erélyes hangon van tartva s latin nyelven 
van írva. Máriássy Josef kezeihez is jutott egy másolata, és szövegét 
saját költségére és veszélyére kinyomatta. — Az értekezés czim nélkül 
jelent meg. Máriássy mindezt Berzeviczy tudta nélkül tette, s utóbbi- 
nak beleegyezése nélkül nem akarta a czfmet kinyomatni. így jött a 
nyomtatott szöveg czim nélkül forgalomba." 

Ágoston Józaefnél Budapesten. 

'^') A hol az évszám helyett kérdőjel áll, ott a munka megjelenésének 
idejét nem tudjuk ; arra azonban a könyv tartalma utAn következtetni lehet, 
hogy a könyv az 1849. év előtt Íratott. 



— 107 — 

? — Dr. Bruckmann F. E. De anrifodina Montís regii in Hungária 
inferiori. 

Ann. Phy8.-med. Vratisl. XXXIV. 648. 

? — Dr. Bruckmaim F. E. De quíbusdam auratis Hang. lapidibus 
cum tab. aenea. 

Epíst. itin. Nr. 11. 

. ? — Dr. Bruckmaim F. E. De VII civitatibus Hungáriáé inferiorig 
montanis. 

Ann. Phys.-med. Vratisl. XXXHÍ. 195. 

? — Dr. Bruckmami F. E. De tuberibus terrae Szarvasgomba hunga- 
rice dictis in €omitatíbus Liptoviensi et Scepusiensi provenientíbus. 

Ann. Phys.-med. Vratisl. Tentamen XXXI. 283. 

? — Dr. Bruckmami F. E. Memorabilia Montis regii in Hungária 
cum tab. aenea. 

Epist. itin. Xr. 73. 

? — Dr. Bruckmaim F. E. Memorabilia hungarica. 
Epist. itin. Nr. 99. 



? — Dr. Bruckmann F. E. Montes carpatici in Hungária ; etiara de 
balsamo, cum tab. aenea. 
Epist. itin. Nr. 89. 

? — Dr. Bruckmann F. E. Pannóniáé minerales aquae. 
Epist. itin. Nr. 98. 



? — Dr. Bruckmann F. E. Speeificatio plantarum silvestrium et 
vegetabilium statis temporibus in Hungária florentium. 

Ann. Pbys. med. Vrastisl. Tentamen. XXXVI. 474 et 574. 
? — C!oronelli. Regno di Ungheria. Hely és évszám nélkül. 

Jf. nemz. Múzeum. 



? — Dilichius W. Beschreibung von Ungarn, Selavonia, Dacia u. s. w. 
Cassel . . . . 4r. 

3Í. ttems. Múzeum. 



? — Fischer Franciscus. Relationes und Anmerkungen tiber den 
Stand und Befund derén nachst der Donau auch im Bánat liegen- 
den Haupt-Zeughauser als Belgrád, Orsova, Peterwardein, Essek, 
Temeswar, Ofen, Gran, Comorn, Raab und Pressburg an einen 
k. k. Hof-Kriegsrath im Monath Decembris fs. a.) abgegeben 
XXXVII. Stttcke. 265 1. Kézirat. 

Bécsi udvari k&nyvtár. 



— 108 - 

? — Pock M. Bipartíta celebriorum Hungáriáé urbíum et oppidoraui 
chorographia. Cassov. Évszám nélkül. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

? — Ritter P. Ungaria regnante Carolo III. Hely és évszám nélkül. 4r. 

M, netnz. Múzeum. 

? — Staszic St. Krapaku wielkim teraz pospolicie od Goralo>v 
Slowakow nazywanym „Wysoka", od Niemkow „LomnizerSpitze". 

Dzieta St. Staszica. III. 163—190. 



? — Steinmetz L. üelineationes proelium et arcium in Hungária. 
Hely és évszám nélkül. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



? -;- Szirmay A. J. üiss. sistens pisces aquarum Hungáriáé. Vindob. 
Évszám nélkül. 8r. 

? — Az ország népe számának és állapotytyának tudva tartá- 
sáról való oktatás. Helv és évszám nélkül. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



? — Beschreibiuig von Königreich Hiuigarn. Hely és évszám nélkül. 

M. nemz. Múzeum. 



? — Civitates et oppida Hungáriáé. Hely és évszám nélkül, 

M. nemz. Múzeum. 



? — (üommentarius in Monumentum pannoniciun. Hely és évszám 
nélkül. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



? — Cionjuges Regum et principum regiorum Hungáriáé, aeri 

incisae. Helv és évszám nélkül. ívrét. 

»• 

M. nemz. Múzeum. 



? — Ckmspectus aliquot civitatum et oppidorum Hiuigariae 
et Transilvaniae. (Foson, Budae etc.) ívrét. 

M. nemz. Muzeum. 



? — Darstellung der von "Karlstadt nach Fiume führenden 
Luisenstrassen luid ihrer Verháltnisse zu dem ungarischen 
Exportationshandel. ívrét. 

M. nemz. Muzeum. 



? — Delineationes praeliorum in Hungária gestorum aeri 
incisae. (159:5—1738.) 

M. nemz. Muzeum. 



? — Der Staat von Ungarn. Hely és évszám nélkül. 8r. 

M. nemz. Muzeum. 



— 109 — 

? — Descriptio viae Ludoviceae Carolostadis Flumen ducentís. 
ívrét. 

M. iiemz. Múzeum, 



? — Icones civitatis hungaricas representantes. Hely és évszám 
nélkül. 4r. 

M. nemz. Muzetim. 



? — Iconographia quanmdam Hiuigariae urbium. Hely és évszám 
nélkül. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 



? — Korze Erdbeschreibung des Königreichs Ungarn. Pressburg. 
Évszám nélkül. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



? — ICagyarorsz&g Tüköré, kiben tekintvén megesmérje magát, 
mitsodás volt hajdanV mítsodás most? és honnét vette a Keresz- 
tyén Országát és Királyit? honnét az angyali Koronáját. 12r. 

Jegyzet: E dolgozatról Sándor István ^Magyar Könyvesház "-ában 
(Győr, 1803) a 237. lapon a következőket irja: Ezen hat levelű 
Vakarák tsupán a Silvesternek Bullája magyarul. 



? — Projectum conclavium tabulanun statuum regni Hungáriáé 

Viennae. Évszám nélkül. ívrét. 



M. nemz. Múzeum. 



? — Prospectus arcium castellorum et civitatum Hungáriáé. 

Hely és évszám nélkül. 4r. 

A/, nemz. Múzeum. 



? — Prospectus arcium hungaricarum. Hely és évszám nélkül, 
ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 

? — Recensio qualiter privilégium Mariae Theresiae pro XVI. 
oppidanis Scepusiensibus elargitum etc. Hely és évszám 
nélkül. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



? — Representationes inaugurationum regiarum in Hungária. 

Hely és évszám nélkül. ívrét. 

3/. nemz. Múzeum. 

? — Signa ordinum dvilium et ecclesiasticum in Hungária. Hely 
és évszám nélkül. ívrét. 

.V. nemz. Múzeuma 



— 110 — 

? — Stato presente della Ungheria. Hely és évszám nélkül. 8r. 

M, nemz. Múzeum, 



? — Synopsis renim et productonun iurisdictionalium hodier- 
nonun XVL oppidorum inde ab origine etc. Hely és évszám 
nélkül. ívrét. 



M. nemz. Mtizeum. 



? — Tabulae numismaticae pro catalogo nnmorum Hungáriáé ac 
Transsylvaniáé Instituti nationali Széclienyiani. Hely és évszám 
nélkül. ívrét. 

M. nemz. Mttzeum. 



V Erdély. 



XVI. század eleje. — A velenczei követ jelentése a XVI. szá- 
zad elejéről. Erdély leírásával. 

Lásd : Szamota István. Régi ntuzások. 495 — 497. l. 



1536 — Oláh Miklós. Erdély. 

Lásd : Oláb Miklós. Magyarország leirása. 1536. Szamota István. Régi 
utazások. 538 — 544. 1. 



1544 — Honterus Johannes. Compendium Juris Civilis in usum 
Civitatum & Sedium Saxonicarum in Transilvania coUectura. 
Ann. 1544. 8r. 



1550 — Reychersdorffer Georgius. C'horographia Tran8ylvaniae. 
Viennae, 1550. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1553 — Ugyanaz. Viennae, 1553. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1585 — Ugyanaz. Coloniae, 1585. 



1566 — Centorio A. Comnieutarii della guerra Transilvania. 
Vinezia, 1566. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1585 — Bongár Jak. Keisen durch Siebenbiirgen. 1585. 

Archív d. V. f. siebb. Landeskde Xll. 2. 351 — 367. IJerraannstadt. 



1593 — Zamosius Stephanus. Analecta Lapidvm Vetvstorvm, et 
NonnvUarvm in Dacia Antiqvitatvm. Ad Generosum & Illustrem 
Dominum Volffangum Kovachociü, Regni Transylvaniae Cancell. 
sümü etc. Patavij, Apud Laurentium Pasquatum. 1593. Superiorum 
Permissu. 8r. Czimlap, 15 1., 250 1. Tartalom : 13 1., hibaigazítás 1 1. 

Ráth Györgynél Budapesten. 



112 



1596 — Hatwan in Vngem mit gestürmter Handt gewonnen 
vnd eingenommen. Dergleichen was sich jetzund in Sieben- 
pűrgen zugetragen etc. Gedruckt zu Nürnberg, 1596.- 

Ballagi'féle könyvtár Budapestett. 



XVI. század. — Lazius Wolfgangus. Descriptio Daciae sive 
Transsilvaniae. X\l. század. Kézirat. 

Bécsi udvari könyvtár. 



1601 — Básta. Emlékirat Rudolf királyhoz Erdély viszonyairól. 
1601. 



1638 — Spontone Ciro. História Della Transilvania. RaccoltaDal 
Cavalier Ferdinando Donno Ali' lUustriss"® E Rever"*** Principe. 
Monsig. Paris, Conte di Lodrone, Arcivescovo di Salzburg, Prin- 
cipe del Sacro Romano Imperio, Legato nato della Santa Sede 
Apostolica etc. In venetia Appresso Giacorao Sarzina, Con Licenza 
de Superiori e Privilegio. M . DC . XXXVIII. 4r. Elöl czimlap (2-ös ), 
ajánlás, előszó és táblázat, 16 számozatlan levél, szöveg 351 
számozott lap. 4r. 

Orsz. w. kir. atatiszt. hiv. könyvtára. — Ágoston Józsefnél Budapesté tt, — 
Ráth Györgynél Budapesten. 



1657—1660 — Enyedi Pál, Ének az erdélyi változásokról. 
1657—1660. 



1663 — Paskó Kristóf. A' Nemes és régenten híres Erdély Orszá- 
gának keserves és szomorú Pusztításáról Irt Siralom, Mellyet 
1658, 9 és 60, esztendőkben Az igaz Isten isméretin kivfil való 
Pogány Tatár Hám, sok kóborló Kozáksággal, s' Erdély végsó 
romlására régen igyekező Torok Nemzettel, Havasalföldi és 
Moldvai sok Kurtány hadakkal kegyetlenül minden irgalmasság 
nélkül el-követtenek ; Ezek után történt változásit Erdélynek ríivi- 
deden meg-mondgya, Rákóczi György a' Törökkel tött két har- 
tzaival, egynehány Váraknak Erdélytől el-esésekkel eggyutt ; Vég- 
tére ama' dicsiretes nagy emlékezetű szép Váradnak kegyetlen 
viadalok által lÖtt Pogány kézbe való esését irja-le, Édes Hazáján 
s Nemzetén szívesen szánakozó Bihar vármegyebéli Nemzetes 
Székelyhídi Pasko Christoph, A' mint láthatta s tudhatta, igazán 
színezés nélkül, meg ennyi változásokban meg-maratt kevés Magjar 
Nemzetnek emlekezetire. Nyomtattatott M. DC. LXIIl. Esztendő- 
ben (Szebenben). 4r. A — Gij. -^ 6Va ív ^= 2& sztlan levél (ver- 
sekben ). 

Jegyzet. Szabó Károly szerint — Régi magyar könyvtár 420. 1. — ezen 
munka az emiitett évek eseményeire nézve történelmi forrásul használ- 
ható. A szóban forgó vidékekre vonatkozó adatai tehát Magyarország 
rs Erdély régi földrajza iránt érdkelodökre nézve is becsesek. 

M. nemz. Múzeum. -^ Erd. Múzeum. — J/.-u. Teleky-könyvtár. 



— 113 - 

1666 — Gráf Betlen Johaim.(Tröster Johann.) Das bedrangte Dacia. 
Üas ist Siebenbürgische Geschichten. So sich vom Tode des Durch 
láuchtigteii fürsten und Herrn H. Michael Apafi etc. etc. (1663) 
darinnen Zagetragen habén. Aus selbst-eigner Erfahrung beschrie- 
ben durch Johanne Betlen, Grafen der Spahnschaflft Weissenburg 
(Des Landes Siebenbürgen gebéimen Rath [Cantzler] und des 
Zekelyischen Stuhle Udvarhely Obristen) etc. Verteutschet durch 
Johannem Tróster (sax Cibinis Transylv. SS. Th. & Philos. medici 
SS. Nürnberg in Verlegung Johann Kramers, gedruckt bei 
Christoph Gerhard) 1666. 12r. Elöl: czímkép, czimlap, ajánlás és 
az olvasóhoz 12 sztlan levél, szöveg 506 számozott lap, végül 
Kegister 5 sztlan levél. 



Aíjnston Józsefnél Budapesten. 

1666 — Nitii M. Ragguaglio deli' ultimé guerre di Transylvania. 
Venetia, 1666. 4r. 

\f, nemz. Múzeum. — Ráth Györgynél Budapesten. 

1666 — Tröster Johajm. Das Alt und Neue Teutsche Dacia, das 
ist : Neue Beschreibung des Landes Siebenbürgen / darinn dessen 
Altér / und / jetzigen Einwohner / wahres Herkommen / Religion / 
Sprachen / Schriften / Kleider / Gesetz etc. von zweitausend Jahren 
hererörtert : Die berühmteste Stádt in Kupfer eigentlich abgebildet : 
dabei viel Gothische und Römische Antiquitaten etc. entdecket 
werden. Nürnberg, 1666. Gerhard. 16r. 480 1. és Register, számos 
látképpel. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — Természettud. társ. Buda- 
pesten. — Berezeg Windischgr&tz Lajos kö?iyi'tára Sárospatakon. — Lanf rán- 
con i Eneánál Pozsonyban. 

1667 — ToppeltinuB Laurentius de Medgyes. Origines etOccasvs 
Transsylvanorvm ; sev Ervtae Nationes Transsylvaniáé, eorumque 
vltbni temporis Revolutiones, Historicá narratione breviter compre- 
hensae. Authore Lavrentio Toppeltino de Medgyes. Lvgdvní, Sump. 
Hor. Boissat, & Georg. Remevs Anno M . DC . LXVII. 12r. Czim- 
lappal 23 1. ; 242 1. ; tartalom 19 1. ; hibaigazítás és engedély 
2 1.; 10 rajzzal. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 

1762 — ugyanaz. Viennae, 1762. 8r. 

3Í. nemz. Múzeum. 



1684 — Kelpius M. Natales Saxonum Transylvaniae. Lipsiae, 
1684. 4r. 

3/. nemz. Múzeum. 



1688 — Kreckwitz Georgius. Totius principatus Transylvaniae 
accurata descriptio. Das ist : Ausführliche Beschreibung des gauzen 
Fürstenthumbs Siebenbürgen. I. II. Nürnberg und Frankfurt, 
1688. 8r. 

>/. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. 

rr. HAVAS? R. ; Magyar földrajzi kí5nyvtár. c5 



— 114 — 

1689 — Flemizer J. N. Sieben Biirgen's Oesterreichische Messiaí*. 
Würzburg, 1689. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 



1690 — Memorabilia aliquot Transylvaniae. Witteberg, 1690. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1696 — Manucius Jo. Petrus et Paul. Transsilvaniae olini 
Daciae descriptio. Romae, 1696. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1697 — Franckius V. Origines nationum et principue Saxouicae 
in Transylvania. lielmstadt, 1697. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1699 — Visconti G. M. Mappa della Transilvania. Hermannstadt, 
1699. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1700 — Graffius J. Disputatio de Transylvania. Altdorf, 1700. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1700 — Mollerus D. G. De Transylvania. Altdorf, 1700. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1700 körül. — Vette G. De luxuriantibus quibusdsim Transylvaniae 
plantis. 

Ephemerid. Nat. Our. I. An. VI. VII. obs. 239. 

1700 körül. — Vette G. De aquis ardentibus Transylvaniae. 
MÍ8C. Acad. Nat. Deciir. I. A. IV. V. obs. 171. 



1702 — Vette G. De draconibus Transylvaniae, eorumque dentibns. 
Mise. Acad. Nat. Cur. Anni IV. obs. 1702. 

1727 — Dr. Bruckmann F. E. Specimen physicum sistens his- 
tóriám naturalem lapidis nummalis Transylvaniae. Cuni tabnlis. 
Wolfenbüttelae. 1727. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1731 — Kunics Franciscus. Dacia Siculica. Claudiopoli. 1731. 

1731 — Mikola L. História genealogica Transvlvanica. Helv 
nélkül. 1731. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1731 — Dacia siculia brevi compendio exhibita. ('laudiopoli, 
1731. 8r. 

M. ucntz. Muzeum. 



— 115 — 

1735 — SepticoUis Dacia. Claudiopolis, 1735. 8r. 

M, nemz. Múzeum, 



1743 körül. — Taschling. Vetus Dacia (1743?) 8r. 

Lásd : Csontoai János. Magyar könyvszemle. 1886. 76. 1. 

1743 — Taschling. Nova Dacia. 1743. 8r. 

Lásd: Csontosi János. Magyar könyvszemle. 1886. 76. l. 

AT nemz. Múzeum. 



1743 — Nova Dacia ex probatís scriptoribus deprompta. Claudio- 
polis, 1743. 

AT. nemz. Múzeum. — M. tud. Akadémia. 



1748 — Schmeitzel Marc. Erlauterungen gold und silber Münzen 
von Siebenbürgen. Haile, 1748. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



XVIII. század első fele. — Altorjai Apor Péter. Metamorphosis 
Transsylvaniáé. 

Jegyzet. E munka irányát kifejezi második czíme: ,, Erdélynek régi 
együgyű alázatos idejében való gazdagságából e mostani kevély czifra 
felfordult állapotában koldusságra való változása.^ A német uralom 
óta meghonosodott új erkölcsökkel szemben elsorolja a régi egyszerűbb; 
magyarabb szokásokat s részletesen megismertet bennünket az önálló 
Erdélynek egész belső társadalmi életével. Hol komolyan, hol gúnyo- 
lódva beszél a régi czímekröl és hivatalokról, vendégségekről, utazá- 
sokról, lakadalmi és temetkezési szokásokról. — Lásd : Beöthy Zsolt. 
A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. L k. 1883 79. 1. 

1763 — Haner György Jeremiás. Das köuigliche Siebenbürgen, 
ent^vorfen und mit nöthigen Anmerkungen versében von Georg 
Jeremiás Haner. Öuperintendenten derer der augsburgischen 
Confession zugethanenen Kirchen in Siebenbürgen und Pfarrern 
in Birthelm. Erlangen. Gedruckt und verlegt von Wolfgang 
Walther 1763. 4r. Elől czimlap, Copia Commissionis Gubemialis 1 
és Conclusio Censurae 1, összesen 2 sztlan levél, szöveg és 
Register 298 számozott lap. 

M. nemz. Múzeum, — Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1764 — niia A. Ortus et progressus variarum in Dacia gentium 
ac religionum. Claudiopoli, 1764. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1764 — Schwarz G. Recensio Schmeizeliani de numis transylva- 
nicis commentarii Rintelium 1764. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



- 116 — 

1767 — Fridvaldszky Joannes. Minerologia Magni Principatus 
Transilvaniae seu metalla, semimetalla, sulphura, saiía, lapides & 
aquae conscripta. A Joanne Fridválszky. Societatis Jesu Sacerdote. 
Anno Sal. M . DCC . LXVII. Claudiopoli. Typis Academicis Socie- 
tatis Jesu. 8r. 206 1., Index és rajzokkal. 

Jegyzet. Helyrajzi adatokat is tartalmaz. 
Ágoston Józsefnél Budapesten, 



1773 — Wagner Lucas. Dissertatío medica de aquis, medicatís 
Magni princip. Transylvaniae. Viennae, 1773. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1774 — Ferber Joh. Jac. Reise durch Siebenbürgen. Leipzig, 
1774. 



1775 — Die Alterthümer Daciens in dem heutigen Sieben- 
bürgen. Aus den Zeiten als dieses schöne Land die Römer regier- 
ten (sub iimbra alarum.) Auf Befehi und Kosten Ih. Majestát der 
Kaiserinn. Wien gedruckt bey Johann Thomas Edlen v. Trattnem, 
kaiserl. königl. Hofbuchdruckem und Buchhandlem 1775. 4r. 
Czimlap, szöveg és rajzok folytatólagosan számozva, egészben 
148 számozott lap. 

M. nemz. Múzeum. — Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1776 — Gottachling Paul Rud. Betrachtungen über die Hand- 
lung und Oekonomie des Grossfíirstenthuraes Siebenbürgen. Bautzen, 
1776. 8r. 



1778 — Benkő Josephus. Transsilvania, sive Magnus Transsilva- 
niae Principatus. olim Datia Mediterranea dictus. Orbi nondum 
satis Cognitus. Nunc multifariam, ac strictim illustratus Auctore 
Josepho Benkő Transsilvano-Siculo, Parocho Közép-Ajtensi et 
Notario Vener. Dioceseos Erdövidékensis Helveticae Confessioni 
Addictorura ordinario. Pars Prior sive Generális Tom. I. & Tom. 
II. Windobonae, Typis Josephi Nob. de Kurtzböck. Caes. Reg. 
Aulae. lUyr Typographi et Bibliopolae. M . DCC . LXXVIII. 8r. I-sö 
kötet: Elöl czimlap 1, Praefatio ad Lectorem 3, Conspectus operis 5, 
összesen V) számozatlan levél, szöveg 590 számozott lap, végül 
Index 8, és Errata Corrige 1, összesen 9 számozatlan levél. II. 
kötet: Elí31 czimlap 1, Praefatio ad Lectorem 2, Conspectus 3, 
összesen 6 számozatlan levél; szöveg 624 számozott lap, végül 
Index és Errata (.'orrige 7 számozatlan levél. 

M. nemz. Múzeum. — Agastoit Józsefnél Budapesten. 

1834 — Második kiadás, daudiopoli. 1834. 2 kötet. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1780 — Benkö József. Erdély flórájáról. 
M. Flirin. 178U. 95, U6. 



117 



1780 — Fichtel I. E. Beitraege zur Minel-algeschichte von Sieben- 
btirgen. Berlin et Stettin, 1780. 

M. kir, földtani intézet Budapesten, 



1781 — Benkő Jos. Miikovia, sive antiqui episc. Milkoviensis per 
terram Transylvanicam, maxima Dioeceseos suae partae olira 
exporreeti, explanatio etc. 2 tömi. Vindobonae, 1781. Heubner. 



Nagy 8r. 



1781 — Gottschling P. R. Schilderung des Gross Fürstenthums 
Siebenbürgen. Budissin, 1781. 8r. 

3f. nemz. Múzeum. 

1781 — Erdély gyógyforrásairól. 
M. Hírmondó 1781. 96— 9S. 



1781 és 1782 — üeber die Grösse des Grossfürstenthum Sieben- 
bürgen. 

V]n^r, Magazin. 1781. I. 385. 1782. II. 309. 

1782—83 — Horányi Alexius. História rerum Transylvanicarum. 
Viennae, 1782— -53. Sr. 

Herczegp^rimási könyvtár Esztergomban, 



1789 — Lebrecht Michael. Versuch einer Erdbeschreibung des 
Grossfürstenthums Siebenbürgen. Hermannstadt. 1789. 8r. 

Ismerteti: Sieben. Quart. I. 1790. 329. szára. 

M. nemz. Múzeum. 



1804 — Ugyanaz. Második kiadás. Hermannstadt, 1804. Hoch- 
meister. 8r. 8,192, 4 1. Egy térképpé], 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 
— Orsz. m. kir. atatiszt. hir. könyvtára. 

1790 — Windisch Kari Gottlieb v, Geographie des Groszfiirsten- 
thnms Siebenbürgen oder der Geographie von Ungarn. Üritter 
Theil. Preszburg, 1790. Löwe. Egy kötet. 8r. 520 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi. Budapesten. — Orsz. m. kir. 
statiszt. hiv, könyvtára — Somogyi-könyvtár Szegeden. 

1790 — Die Siebenbürger Sachsen. Eine Volksschrift heraus- 
gegeben bei Aufhebung der für erloscheu erklarten Nation. Her- 
mannstadt, 1790. Mühlstetten. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1790—1801 — Siebenbürgische Quartalschrift. Hermannstadt, 
1790-1801. 7 köt. 8r. 

M. netnz. Múzeum. 



— 118 — 

1791 — Benkő Josephus. Imago inclytae in Transsylvania nationis 
sicvlicae historico-poiitica. Ex probatissimis historiis, et comprímis 
legibvs patriis atque comitiorvra decretds, sive articvlis diaetalibYS 
advmbrata. Cibinü et Clavdiopoii, 1791. 1 köt. 8r. 88 1. 

M. nemz. Múzeum. — Oraz, m. hir. staUszt, hiv. könyvtára. 

1837 — Ugyanaz. Cibinü, 1837. 8r. 2 köt. 

M. nemz. Múzeum. 



1791 — Huszti András. Ó- és Új-Dácia. Béts, 1791. .sr. Dienes 
Sámuel. 

M. nemz. Múzeum. — Kecskeméti ref. kollégium. 



1791 — Lebrecht Michael. Geschichte der aboriginen daciscben 
Völker in Abendunterhaltungen. Herraannstadt, 1791. Hoeh- 
meister. 8r. 



1791 — Supplex Libellus Valachorum Transylvaniae. Clandiop. 
1791. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1792 — Barbenius J. Cheraische Untersuchung einiger Sauer- 
brunnen in Siebenbürgen. Hermannst. 1792. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1792 — Eder J. C. De initiis juribüsque primaevis Saxonam 
transvlvanorum. Vienna, 1792. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1792 — Gottschling Paul Rudolf. Schilderung von Siebenbürgen. 
Bautzen, 1792. Leipzig. Fr. Fleischer. 8r. 



1792 — Über den National-Charakter der in Siebenbürgen 
befindlichen Nationen. Wien, 1792. Hörling. 8r. 111 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt, Budapestéit. — Orsz. m, kir. statitizt. 
hiv. könyvtára. — Somogyi'kÖnyvtár Szegeden. 



1792 és 1796 — Zur Geograpliie Siebenbürgens. 

Neues üngr. Mag. 1792. II. 187. Sieb. Quart. V. 1796. 83. 



1793 — KI. J. Beschreibung einiger Berge und Höhlen im Burzen- 
land u. Zekelland. 

Sieb. Quart. III. 1793. 99. 

1793 — M. G. S. Besclireibung der vorzüglichsten Gebraache der 
Siicbsischen Xation in Siebenbürgen. 

Sieb. (iuart. 1793. III. 29. 



— 119 — 

1794 — Gottschling Paul Rudolf. Die Sachsen in Siebenbtirgen ; 
ein Beitrag zur Erd- und Menschenkunde. Dresden, 1794. Rein- 
eoke (Leipzig. Nauck.) 8r. 

3f. fiemz. Múzeum. 



1795 — 97 — Schlözer A. L. Kritische Sammlungen zur Geschichte 
der Deutscheu in Siebenbtirgen. Erstes Sttick : ürktinden. Zweites 
Stiiek : XII. kritisch-historische Untersuchungen, zur Aufkl^rung 
der Geschichte der Deutschen in Siebenbtirgen. Drittes Stück: 
Commentar. Göttingen, 1795 — 97. Vandenhoeck und Ruprecht. 
Nagy 8r. 

Természeltud. társ. Budapesten. 

1795 — Chorographie von Burzenland. (Brassóvidék Erdélyben.) 
Síeb. Quart. IV. 1795. 105. 327. 

1796 - Eder József Károly. Erdélyország ismertetésének zsen- 
géje, hozzá járul az Erdélyi helységek lajstroma. Kolozsvárott s 
Szebenben, 1796. Hochmeister. 8r. 

M, tud. Akadémia. — Egyetemi könyvf. Budapestm. — >/. nemz. Múzeum. 

1800 — Ugyanaz. Kolozsvár, 1í5Ö0. 



1826 — Ugyanaz. Szeben, 1826. Hochmeister Márton. 8r. 

M. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1796 — Versuch einer Staats u. Religions Geschichte von 
Siebenburgen. Leipzig u. Gera, 1796. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1797 — 1800 — Eder J. C. Scriptores rerum transylvanarum. 
Cibin, 1797—1800. 2 rész egyben. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1797 — Hager Joh. Dan, Ueber das Vorkommen des Goldes in 
Siebenbtirgen, im Namen der Linné'schen Societaet zu Leipzig 
entworfen. Leipzig, .1797. Rabenhorst. 8r. 67 1. 



1798 — Martonfi Antonius. Initia Astronomica Speculae Batthya- 
nianae Albensis in Transsilvania. Albae-Carolinae, 1798. Typis 
Episcopalis. 4r. 

1798 — Verzeichniss der stidl. Granzgebirge zwischen Sieben- 
btirgen und der Walachei, soweit der Herraannstiidter Bezirk sich 
erstrecket. 

Sieb. Quart. VI. 1798. 35. 

1799 — Chenot Adamus. História pestis Transilvaniae annor* 
1770 & 1771. Budae, 1799. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



- 120 - 

1800 — Nyulas Ferentz. Az erdély országi orvos vizeknek bon- 
tásáról közönségesen. Első Darab Kolozsváratt, 1800. 1 köt. 8r. 
XXXX, 174 1. és táblák. 

Orsz. m, kir, statiszt. hiv. hŐnyviára. 



1801 — Ballmaim Joh. Mich. Statistisehe Landeskunde Sieben- 
btlrgens. Hermannstadt, 1801. 8r. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi kőnyvt. BudapeHen, — M. nemz. Múzeum. 



1802 — Maxienburg Luca.s Josef. Verwtistungen des Erdbebens 
vom 26-ten October 1802 in Burzenland, im Grossfürsteuthume 
Siebenbtirgen. 

Zeitschrift von und ftlr Ungem. 1802. II. 251. 



1802 — Wolf S. De vestigiis Ruthenorum in Transvlvania. Cibin, 
1802. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1803 — Marienburg Luca.s Josef. Etwas zur Berichtigung geogr. 
Schriften tiber Siebenbürgen. 

Zeitschr. v. n. f. Ungr. IV. 1803. 157. 



1803 — Fragmente aus dem Tagebuch eines Reisenden durch 
Siebenbürgen. 

Zeitschrift von w. fUr üng. 1803. III. 29. 71. 
1805 — Biró F. Erdélyország rövid rajzolattya. Kolosvár, 1805. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1806 — Benkő József. Az erdélyországi székelv nemzetnek képe. 
Kolosvár, 1806. 8r. 

Af. nemz. Múzeum. 



1811 — Gergelyffy A. De aquis et therrais mineralibus Transyl 
vaniae. Cibin, 1811. 8r. 



Aí. nemz. Múzeum, 



1811 és 1812 — J. G. Divscussio Descriptionis Valachorvm Tran- 
svlvanorvm editae Patrioticis Paginis (Vaterlándisclie Blatter) 
Nris 83, 84, 85. Viennae, 1811. Pesthini, 1812. 8r. 47 1. 

Ot'sz. m. kir. statiszt. hiv. könyviára. — M. nemz. Múzeum. 



1812 — Dr. Leonhard J. tívstematica mammalium ac avium 
Transsvlvanicarum enumeratio. Cibinii, 1812. Barth. 8r. 4G 1. 



— 121 - 

1812 — Stotz J. L. Neueste Statistiseh-topo^raphische Darstelluu 
des Grossfürstenthuras Siebenbürgen. Wien, 1812. 2r. 43 1. 

Egyetemi könyvi. Budapesten, — M. iiemz. Múzeum, 

1812 — Caronni in Dacia. Milano, 1812. 8r. 

J£ nemz. Múzeum. 



a* 



1813 — Marienburg Lucas Josef. Geographie des Grossftirsten- 
thums Siebenbürgen. I. II. Bánd. Herraannstadt, 1813. Hoch- 
meister. 8r. 248; 450 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi kŐnyrt. Budapesten, — Orsz. m. kir 
statiszi. hir. könyvtára. — Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1813 — Schuster M. Geographie des Groszfiirstenthums Sieben- 
bürgen. Bisztritz, 1813. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1814 — Neueste statistische und geographische Darstellung 
des Grossfürstenthums Siebenbürgen in Hinsicht seiner 
Grösse, Bevölkerung u. s, w. Wien, 1814. Binz. ívrét. 



1816 — Benigni J. H. Edier v. Mildenberg. Statistisehe Skizze 
der Siebenbürgischen Militiir-Granze. Herraannstadt, 1816. 1 köt. 
8r. 147 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. — M. tud. Akadémia. — Egyetemi 
könyvi. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1837 — Ugyanaz. Második kiadás. Hermannstadt, 1837. Thierry. 
Nagy 8r. 



1816 — Kosa S. De publiea partiam transsylvanorum administra- 
tione. Vienna, 1816. 8r. 

M. nttnz. Múzeum. 



1816 ' Instruction für die Militarbehörden in Siebenbürgen. 
Wien, 1816. ívrét. 



Af. nemz. Múzeum. 



1816 — Instructio quod normám ablicentiationis militum in 
Transylvania. Vienna, 1816. ívrét. 

M, netnz. Múzeum. 



1817—18 — Dr. Guilleaume D. Fragmentarische Besehreibung 
des Grossfürstenthums Siebenbürgen. Tagebuch einer Reise v. 
Szász-Régen nach Kolos im J. 1815. 

Beila^e zu András „Hesperus". Prag, 1817 — 18. 



— 122 — 

1817 és 1831 — Kazinczy Ferencz. Erdélyi levelek. 

Tud., Gyűjt. 1817. II. 91 és 93; IV. 32, — F. M. Oraz. Minerva. 
1831. 561, 686, 737 és 810. 

1817 — Link Theodor. Kleine Geographie des Grossfiirstenthums 
Siebenbürgen, aus den sichersten Quellén zusammen getragen, 
und zunachst fiir den Gebrauch beym Unterrichte be«timmt. 
Wien, 1817. 1 ftíz. 8r. VI, 134 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1818 — Bélteki S. Conspeetus aquarum mineralium Transylvaniae. 
Vienna, 1818. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1818 — Gráf Bethlen Alex. Ansichten von Siebenbürgen. Kron- 

stadt, 1818. 

M. tud. Akadémia. — Effi/efemi könyvt. Budapesten. 

1818 — K. J. Székely nemzet. 
Tiid. Gyűjt. 1818. VIII. 



1818 — Kazinczy Ferencz. Szászok Erdélyben. Gubernátor báró 
Bruckenthal bibliothékája, képgyűjteménye. Kazinczy Ferencz 
erdélyi leveleiből. 

Tud. Gyűjt. 1818. Vili. 91. 



1818 — Leonhard J. Lehrbuch zur Beförderung der Keuntniss 
von Siebenbürgen. Hermannstadt, 1818. 8r. XIV, 398 1. Erdély 
térképével. 

1/. nemz. Múzeum, 



1818 — Ugyanaz. Hermannstadt und Kronst. 1818. 8r. 

M. nemz. Múzeum — Etjyetemi könyvt. Budapesten. 



1819 — Transilvaniae lóca. 1819. Claudiop. 18 19. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1820 — Pataki S. Descriptio aquarum mineralium Transylvaniae. 
Pest, 1820. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1822 — Intze M. De impera pesté coronensi in principatu Tran- 
sylvaniae. Pesth, 1822. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1823 — Benigni Josef. Kurzer Unterricht in der Geographie 
Siebenburgens. Hermannstadt und Kronstadt, 1823. 36 l. 

Eyi/ctemi könyrt. Budapenten. 



— 123 - 

1833 — Ugyanaz. Hermannstadt, 1833. 8r. 

AT. nemz. Múzeum. 



1824 — Eder J. C. Erste Anleitung zur Kenntniss von Sieben- 
büríaren. Hermannstadt, 1824. 8r. 

M. nemz. Múzeum. — M. tud. Akadémia. 



1829 — Kállay Fer. A székely nemzet eredetéről. Nagv-Enyed, 
1829. 



1831 — Jack Joachim. Reise durch Siebenbttrgen. Grütz, 1831. 

Kecskeméti ref. kollégium. 



1833 — Benigni J. H. Transüvania. Hermannstadt, 1833. 5 köt. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1833 — Dr. Scheint Dan. Theoph. Das Land und Volk der 
8zékler in Siebenbtirgen in phys., polit., stat. u. geschichtl. Hin- 
sicht. I. nnd II. Theil. Nebst einer vom Verfasser gezeichneten 
geogr.-hydrogr. Generalkarte des Székler Landes. Pest, 1833. 
8r. VIII. 214 1. Hartleben. 

M. nemz. Múzeum. — M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. 
— Képviselőház könyvtára. 



1834 — Bielz Mich. Beitrag zur Gebirgsknnde v. Siebenbürgen. 
Transilvania, II. 1834. 286. 



1835 — Hajnalozás. (Székely farsangi mulatság.) 
Hasznos MuI. 1835. I. 36. 



1835 — Huiíad v. Sedmihradsku. Svétozor, 1835. 



1835 — Tekózós. (Székely játék.) 
Hasznos MuI. 1835. I. 36. szám. 



1836 — Elsner J. G. után. Vázlatok Erdélyből. 
Rajzolatok. 1836, 1. 38, 39. 11. 102, 103. szám. 



1836 — Hene Franz Xavér. Beytráge zur dacischen Geschichte 
von Franz Xav. Hene, Bischof von Dulcinea und Grosz-Probst 
ztt Carlsburg, in Siebenbürgen. Nebst lytographirter Abbildung 
einiger merkwtirdiger Monumente des Alterthums auf 9 Tafeln. 
Hermannstadt, 1836. Druck und Verlag des Martin v. Hoch- 
raeister priv. Buchdrucker und Buchhandler. 8r. 4 I. 207 1. 
1 kép a czimlapnál, 9 tábla. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 



- 124 — 

1836 — Ötvös A. Aquae medicatae Transylvaniae. Budae, 
1836. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1836 — Az oláhok Erdélyben. 

Hasznos MnL 1836. I. 35. 



1836 — Az oláhok és czigányok. 

Rajzolatok. 1836. II. 94—96. 

1837 — Ackner György. 

Jegyzet. Magassági méréseket tett Erdélyben. Lásd : Hnnfalvy J. 
A magy. bir. természeti viszonyainak leírósa. I. k. 31 1. 



1837 — Benigni J. H. Edl. v. Mildenberg. Handbuch der Sta- 
tistik und Geograpliie des Grossfürstenthums Siebenbürgen. I., II.. 
III. Heft. Hermannstadt. 1837. 8r. XIV. 98 < 270 1. 

Ismerteti: G. L. — N. Társ. 1838. U. 105. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. tud. Ahadémia. — Termtszettud. 
társ. Budapesten. — Képviselőház k'őnifvtáva. 



1844 — Ugyanaz. Kronstadt, 1844. 



1837 — Benigni Josef von Mildenberg und Carl NeugeboreQ. 

Transilvania. Periodische Zeitschrift für Landeskunde. Hermann- 
stadt, 1837. Krabs. Nagy 8r. 



1838 — J. D. H. Einige Fragraente zur mineralogischen Geographie 
Siebenbtirgens. 

Biatter. 1838. 32—34. 



1838 — Aus dem Tagebuch eines Reisenden in Siebenbürgen. 

Blütter. 1838. 10, 11, 19, 21, 26, 33, ;^5. 



1838 — Sedmihradsko. Kvetv. 1838. 292. 

%. 

1839 ~ Lénk v. Treuenfeld Ign. K. k. G. F. L. Geogr.-topogr., 
stat.-, hydrogr.- u. orogr. Lexicon v. Siebenbürgen mittelst eines 
Versuches seiner Landkarten-Heschreibung bearb. u. alph. geordnet. 
Wien, 1839. Heubner. 8r. 4 köt. I. k. XV, 392; II. k. 456: 
III. k. IV., 423; IV. k. IV., 482 1. 

Ismerteti : Arch. f. Sieb. Landesk. III. 1848. 72. 

}f. tud. Akadémia. — Eijyeiemi könyvt. Budapesten, — M. nemz. Múzeum, 
— Természettud, társ. Budapesten. 



— 125 — 

1839 és 1840 — Vándor. Közlemények Erdélyről. 1. Gyergyó. 
II. Fel- és Al-Csik. 

N. Tái-s. 1839. II. 141, 149, 159. — 1840. I. 185, 193, 201, 
11. 4, 105, 113. 

1839 — Erdély természeti, ipar s kereskedési tekintetben. 

Athenaeum. 1839. I. 15, 16. szám. 



1840 — Benigni J. Scriptores rerum transsilvanicarum. Cibini, 
1840. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1840 — Schnller Johann EarL Archív íUr die Kenntniss von 
Siebenbtirgens Vorzeit und Gegenwart. In Verbindung mit mehre- 
ren Mitarbeitem, und in zwanglosen Heften herausgegeben von 
J, K. Schuller. Hermannstadt, 1840. Hochmeister. Nagy 8r. 

yí. nemz, Muzeiim. 



1840 — Schuller Johann Kari. Umrisse und kritische Studien 
zur Geschichte von Siebenbürgen. Mit besonderer Berticksichti- 
gnng der Geschichte der deutschen Colonisten im Lande. Her- 
mannstadt, 1840. Hochmeister. 8r. 

1840 — Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. 

Hermannstadt, 1840—50. Hochmeister. Nagy 8r. 



1840 — Excursionen. (In Siebenbürgen.) 
Blütter. 1840. 12—15. 



1841, 1842 és 1844 — A. K. Chorographische Skizzen von 
Siebenbürgen. 

Smtter: 1841. 46-50. Iö42. 48—52. 1844. 12—15. 



1841 — Csuthy Zsigmond. Élet- és tájképek naplómból. (Erdély, 
Kolozsvár.) 

Társaik. X. 1841. 92. 93. 



1841 — Huber Fr. Politia civitatis Transsilvaniae instructa. Clau- 
diopoli, 1841. 8r. 

Jf. nemz. Múzeum. , 



1842 — Blagoevich. 

Jegyzet, Magassági méréseket tett Erdélyben. Lásd : Hunfal vy J. 
A magy. birod. term. viszonyainak leírása. 1. k. 31. 1. 

1842 — Gorizutti őrnagy. 

Jegyzet. Magassági méréseket tett Erdélyben. Lásd : Ilunfalvy J. 
A magy. birod. term. viszonyainak leírása. I. k. 31. 1. 



— 12t5 — 

1842 — Landbeck Ludw. Saugethiere und Vögel Siebenbürgens. 
Beitrjige znr zool. Geographie. Iris, 1842. 

1842 — Petrovich Kari. Daguerreotypen aus Siebenbürgen. 
Pannónia. 1842. 107, 109. 



1842 — Schnell Martin und Schnell G. Gotü. Die Xationeu 
Siebenbürgens nach ihrem Herkommen und Charakter und in 
treuen Abbildungen nach ihrer Nationaltracht. Kronstadt, 1842. 
Németh. 4r. 



1842 — Szathmáry Pap Károly. Erdély képekben. L, II. füzet. 
Kolozsvár, 1842. 

Ismerteti: Szilágyi Sándor. Regélő P. Dívatl. 1842. 15, 61, 63. 
— 3. füzet. Továbbá: Csóri. U. ott. 1843. I. 7. — 4. főzet. Bécs. 
1843. és 1843. II. 10. szám. ' 



1843 — Binder G. Die Witterungsbeobachtungen auf derKarlsbiirger 
Stemwarte im J. 1843. 

Arch. f. Sieb. Ldeskde. II. 1845. 170. 



1843 — Wellmann Andreas. Keisebriefe aus dem Lande der 
Sachsen in Siebenbürgen. Kronstadt, 1843. Németh. 8r. 

1844 — Bedens v. Scharberg J. Die Verfassung des Grossfurst. 
Siebenbürgen. Wien, 18^4. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1844 — Kurz Anton. Das Echó am Königstein. 

Archív d. V. f. siebb. Ldeskde. Hermannstadt, 1844. I. 2. 11 S. 

1844 — Kurz Anton. Höhenlage einiger Berge und Stadte Sie- 
benbürgens. 

Archív d. V. f. siebb. Ldeskde. Hermannstadt, 1844. I. 2. 108. 

1844—45 — Kurz Anton. Dacien im neunten Jahrhundert. Nach 
Guido von Kavenna, einem geographischen Schriftsteller desselben 
Jahrhunderts. 

Magazin für Geschichte und Literatur Sieb. I. 1844 — 45. 358. 



1844 — 47 — Kurz Anton. Magazin für Geschichte, Literatur und 
allé Denk- und Merkwürdigkeiten Siebenbürgens. Im Vérein mit 
mehreren Vaterlandsfreunden herausgegebeu von Anton Kurz. 
Kronstadt, 1844 — 47. Németh. Nagv 8r. 



1844 — Schnell Martin. Die Sachsen in Siebenbürgen nach 
ihrem Herkommen und Charakter kurz beschrieben. Kronstadt, 
1844. Németh. 4r. 



— 127 



1844 — Schuller J. C. Beleiichtung der Klagschrift gegen die 
sacbsische Kation. Hermannstadt, 1844. 8r. 

If. nemz. Múzeum. '^ 



1844 — Aufzeichnongen vön einigen Reisen in Siebenbürgen. 

Blátter. 1844. 20-23., 27. 

1845 — De Gerando A. La Transvlvanie et ses habitants. Tome 
L II. Paris, 1846. 8r. 427 ; 403 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi kőnyptár Budapesten. — Kecskeméti ref. 
kóUegium. — Orsz. m. kír. statiszt. Hir. könyvtára. 

1845 — De Gerando A, Siebenbürgen und seine Bewohner. Aus 
d. Franz von J. öeybt. I. II. Thl. Leipzig, 1845. Lorek. 8r. v, 
427 ; 403 1. 

Ismerteti: A. K. Blíltter. 1845. 45, 46, 50—52. 

Jtf. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — Képviselőház könyvtára. — 
Ltidocfka^akadém ia 



1845 — Marienburg G. Friedr. Verzeichniss veralteter Namen 
siebb. Ortschaften. 

Arcbiv f. siebb. Ldesk. II. 1845, 145. 

1845 — Stetter F, Vilmos. Adatok Erdély omitbológiájáboz. 
M. orv. éö term. műnk. V. 1845. 139 -IGI. 

1845 — Pilatus-verós. Erdélyi népszokás. 
Életképek. 1845. II. 14. 



1846 — Dr. Brassai S. Egy pár adat bonunk israeretébez. (Magas- 
sági mérések Erdélyben.) 

Természetb. 1846. 9. sz. Jegyzet. Dr. Brassai Sámuel 1837 óta 
tett magassági méréseket Erdélyben. Lásd: Hunfal vy J. A magy. birod. 
term. viszonyainak leírása. I. k. 31. 1. 

1846 — Dr. Stemheim C. Flóra succincta magni Transsilvauiae 
principatus. Dissertatio inauguralis botanica. Vindobonae, 1846. 

1846 — Dr. Stemheim C. Uebersicht der Flóra Siebeubiirgens, 
deu neuesten Forschungen gemiiss nacb Prof. Endlichers genera 
plantarum in nattírl. Familien geordnet. Wien, 1846. V. Uebcr- 
reuter. 8r. 30 1. 



1846—47 — Stetter F. Wilhelm. Die Kolumbacser Fliegeu bei 
Déva, Dobra und in den Roskanyer Voralpen. 

Kurz A. Magáz. f. Gesch. u. Lit. Siebb. II. 1846-47. 83. 

1846 — Zoltán János. Erdélyi iitkép. 
Életképek. 1846. II. 24, 25. szám. 



— 128 — 

1846 — Verhandlungs-Protocollé des Vereins für siebenbür- 
gische Landeskunde. Hermannstadt^ 1846. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1847 — Gedő János. (E.) Tájrajzok Erdélyből. 
P.. Divatlap. 1847. 21, 22. 



1847 — Hetényi János. Erdélynek remélhető anyagi kifejlése a 
fóldbirtoki viszonyok' czélszeresb rendezése által. Pályafeleletül 
a gróf Teleki Domokos ő méltósága által, 1844. évben föltett 
jutalom-kérdésre. Kolozsvárott, 1847. l köt. 8r. 240 1. 

Orsz, m. kir. statiszt. htv. könyvtára. 

1847 — Kőváry László. Erdélyország statistikája. I köt. Kolozs- 
vár, 1847. Filsch J. 8r. Vili, 296 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi kőnyvt. Budapesten. — Orsz. m. kir. 
statiszt. hív. könyvtára. — K^priselöfiáz könyvtára. 

1847 — Papp J. Erdély országnak földleírása. Kolos vár, 1847. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1847 — Pataky Ferencz. Helyleirások Erdélyből. 
P. Divatlap. 1847. 34—36. 



1847 — Szilágyi Sándor. Utazás Erdélyben. 
xMulatvány. Hazánk. 1847, 85. 86. 



1847 — Aufklárungen über die Ausvvanderung nach Siebenbtir- 
gen, und zwar in denjenigen Theil des Landes, welchen die 
Deutschen, insgemein Sachsen genannt, seit mehr als 700 Jahren 
eigenthümlich besitzen. Herausgegeben von der Oberverwaltung 
des Siebenbürgisch-Öáchsischen Vereins zur Hebung der Land- 
wirthschaft. Tübingcn, 1847. Fues'sche 8ortiments-Buchhandlung. 
Nagy 12r. 



1847 — Elreuz und Querzüge durch SiebenbürgeiL 

Bliitter. 1847. 28, 30—34, 39, 52. 



1848 — Gedő János (E.) Erdélyi képek. 
Életképek. 1848. I. (>— 8. 

1848 — Dr. Fabini Fried. Itinerar oder Handbuch f. Keisende 
in Siebeubürgen. Hermanustadt, 1848. 

1848 — Oroszhegyi Józsa. Erdélyi képek. 
Kletképek. 1848. I. 1. 



— 129 



1849 — B. Római ünnepélyek maradványai Erdélyben. 
Magyar Hirlap. 1849. 14. szám. 

1849 — Erdélyi Arthur. Erdély. Kolozsvár, 1849. 



XIX. század első fele. ~ Binder János. 

Jegyzet. Hnnfalvy János szerint az első magassági méréseket Erdély- 
ben századunk elején Binder János nagyszebeni igazgató-tanár tette. — 
Lásd: HunfalvyJ. A magy. bírod, terro. viszonyainak leírása. I. k. 31. 1. 

XIX. század első fele. — Mairienburg. 

Jegyzet. Magassági méréseket tett Erdélyben. Lásd : Hunfalvy J. A 
magy, bírod, természeti viszonyainak leírása. I. k. 31. 1. 



? — Ackner. Erdély mineralogiája. Czim, hely és évszám nélkül 
? — Baumgarten. Erdély flórája. Czim, hely és évszám nélkül. 



? — Dr. Bruckmann F. E. De lapide nummali Transsilvaniae. 
Commercium litt. Noricnm. Vol. IX. 



? — Dr. Bruckmann F. E. História naturális lapidi nummalis 
Transsylvaniáé. 

Epist. itin. Cent. II. Nr. 20. 

? — Franciscus J. Memorabilia aliquot Transylvaniae. Witteberg, 
évszám nélkül. 4r. 

M, nemz. Muzeum. 



? — Fridvalszky. Mineralogia Magni Principatus Transylvaniae. 
Helv és évszám nélkül. 



? — Neuhauser Josef. Versuch über das 8iebenbargische Costüm. 
Hermannstadt. Évszám nélkül. Barth. 8r. 6 rézmetszettel. 



? — Demonstratio quoad relationem Transylvaniae. Hely és 
évszám nélkül. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



? — Elenchus civitates, oppida & pagos J. M. Principatus Tran- 
sylvaniae ordine alphabetico juxta Comitatuum, Districtuum & 
Sediam, Processus exhibens. Hely és évszám nélkill. Füz. 8r. 39 1. 

Jf. nemz. Múzeum. — Orsz. m. hir. staiiszt. hiv. könyvtára. 

? — Erdély némely várai s ezekrőli regék. Hely és évszám 
nélkül. ívrét. 

M. nemg. Múzeum. 



Dr. HAVA8S B. : MaKynr fiildraj/i könyvtár. í* 



c) HorvátMTon- és Dalmátországok s a volt HatárönidéL 

1601 — Orbini. II regno degli Slavi. Pesaro, 1601. 



1666 — Lucius^ J. Ue regno Dalmatiae et Croatiae libri sex. 
Francof., 1666. ívrét. 

M, fietnnf. Múzeum. 



1666 — Ugyanaz. Amsterdam, 1666. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 

1758 — Ugyanaz. Vindob., 1758. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1687 — Freschot C. Memorie historiche e geographiche della 
Dalmazíc. Bologna, 1687. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1688 — Freschot C. Des Königreichs Dalmatien historische und 
geographische Vorstellung. Leipzig, 1688. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1696 — Ritter Paulus (alias Vitezovich). Dalmatáé Chronica. 
Zagrabiae, 1696. 



1700 — Ritter Paulus (alias Vitezovich). Segniensis Dalmatáé 
Croatia rediviva regnante Leopoldo M. Caesaré deducta. Zagrabiae, 
1700. 4r. 32 1. 

M. nemz. Múzeum. 



1702 — Ejusdem Stematographiae ülyricanae. Liber I. Editío 
nova auctior. Zagrabiae, 1702. 4r. 32 1. 

M. nemz. Múzeum. 



1703 — Ejusdem Plorantis Croatiae Saecula duo Carmina 
descripta. Zagrabiae, 1703. 4r. 96 1. 

M. nemz. Múzeum, 



— 131 — 

1718 — Altér u. neuer Staat des Eönigr. Dalmatien. Nürnberg, 
1718. 2 köt. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1729 — Weiss Matthias Antonius. Kelatio germanica de statu 
limitam contra Tarcas in Croatia cum mappa Croatiae geographíca 
coloribüs distíncta adjectis simul delineationibus et prospectibas 
propngnaculorum et arciam in iisdem limitibus. Graz, 1729. 41 1. 
Kézirat. 

Bécsi udvari könyvtár. 

1730 — Ortus et progressus variarum in Dalmácia gentium 
ac religionum. Claudiop. 1730. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1764 — Ugyanaz. 1764. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1766 — Dufresne-Ducange. lUyricum vetus et nóvum. Posonii, 
1766. 



1769 — Farlatus. Illyricum sacrum. Venetia, 1769. 



1774 — Fortis Alberto. Viaggio in Dalmazia. Vol. I. II. Venezia, 
1774. 4r. VIIL, 180. VIIL, 204 1. 2 térkép. 

Ismerteti: Molnár Jáno8. M. Könyvt. 1783. II. 555, 264. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvt. Budapesten. — 
Lanfranconi EneáncU Pozsonyban. 

1776 — Fortis Albert. Reise in Dalmatien. Aus dem italienischen. 
Mit Kupíern. I. II. Theil. Bern, 1776. 266, 284 1. 

Egyetemi könyvt, Budapesten. 

1776 — Lovrich Giovanni. Osservazioni sopra diversi pezzi del 
viaggio in Dalmazia. Del abate Alberto Fortis col aggiunta della 
vita di Socivicza. Venezia, 1776. 260 1. Socivicza rajza és térkép. 

M, tud. Akadémia. — Egyetemi kőnyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 

1777 — 78 — Taube Fr. W. v. Historische und geographische 
Beschreibung des Koenigreichs Slavonien u. des Herzogthums 
Syrmien. I— UI. Buch. Leipzig, 1777—78. 8r. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. 

1778 — Fortis Albert. Voyage en Dalmatie. Traduit de lltalien. 
I. II. Avec figures. Beme, 1778. 248; 276 1. 

Egyetemi kőnyvt. Budapesten. — M. tud. Akadémia. 

1779 — Lalangue Joannes Baptistáé Medicináé Doctoris Artis 
obstetriciae Magistri, suae Excellentiae Banális, una et Inclyti 

9* 



— 132 — 

Comitatus Warasdinensis Medici, tractatus de aqais luedicatiB 
Regnorum Croatiae et Sclavoniae etc. ete. lUiti izpiszavanje 
vrachtvenih vod Horvatzkoga y Slavonszkoga Országa y od 
Nachina nye vsivatíza potrebochu lyudih. — Vu Zagrebu, Stam- 
pana po Ivanu Thómasu Plem. od Trattnern, Czes. Kral. Apóst. 
Szvetl. Stamporu, y knygo — Tergovczu. Letto, 1779. 8r. 116 1. 



1779 — Die Heimkunft der Kroaten. 1779. Wien, Bemardi. 
ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1780 — Papanek G. De regno regibusque Slavonorun;. Quinque- 
Eccl. 1780. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1783 — Bartsch E. D. Beschreibung des Karlstádter Generalat« 
im Königreiche Kroatien. 

Ungr. Magáz. 1783. III. 432. 



1785 — Hacquet B. Phisikalisch-politische Keise aus den dina- 
rischen durch die julischen Alpen. Im J. 1781 — 83. Leipzig, 1785. 



1789 — Korabinszky. Hordát- és Tótországoknak lexicoiya stb. 
Ismerteti: M. Kurir. 1789. 1004. szám. 



1790 — Sándor István. Slavonia vagy Tótország, hajdan orszá- 
gunk egy része. 

Mind. Gytijt. III. 1790. 49. 



1790 — Sirmium. 

Mind. Gyttjt. III. 1790. 132, 



1791 — Sándor István. A horvátokról, 
Sokféle. 179J. 



1793 — Fándly Georgius. Compendiata história gentis Slavae. 
Tvmaviae, 1793. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1797 — Fortis Albert. Reisebeschreibung von Dalmatien 

auch von den Sitten der Móriakén. Aus den Italienischen. Bem, 
1797. 2 kötet. 8r. 

M. tud. Akadémia. — 3/. nemz. Múzeum. 



1802 — Kitaibel Paulus. Relatio super itinere a. 1800, facto et 
super itinere a. 1802 in Croatiam absoluto. 4r, 49 1. Kézirat. 

liécsi udvart kön yc tár. 



— 133 



1803 — Raiter Johann. Bemerkungen über die Gegenden vo^i 
Plasky und Zeng in Kroatien. Reise dahin im Juny 1803. 

Zeitschr. von n. ftlr üng. ÍV. 1803. 367. 



1803 — Bericht von der illyr Nation. 1803. 



1804 — Raiter Johann. Berichtigung und Nachtrag zu den Be- 
merkungen über die Gegenden Plasky und Zeng in Kroatien. 

Zeitschrift von u. ftir Ungera. V. 1804. 353. VI. 1804. 71. 



1806 — 7 — Demian J. A. Statistísche Beschreibung der Militaer- 
graenze I. II. Bd. Wien, 1806—7. Camesina. 2 kötet. 

M. tud, Akadéfnia. 



1806 — Mikóczi J. Locorum Croatiae liber. Buda, 1806. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1808 — Sándor István. Slavonia. 
Sokféle. 1808. X. 172. 



1808 — Strategisch-historisch-militarische Darstellung der 
Boche di Cattaro. Von einem Augenzeugen. CöUn, 1808. 

Ltidovika-akadémia . 



1809 — Concina Giac. Viaggio nella Dalmazia litorale. Udine, 
1809. 100 1. 

Egyeteini könyvi. Budapesten. 



1809 — Kreglianovich G. A. Meraorie per la storia della Dalma- 
zia. Zára, 1«09. 2 köt. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1813 — Repraesentatio SS. et 00. Croatiae Transsavanae 
1813. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1815 — Breton M. LlUyrie et Dalmatie, ou moeurs, usages et 
costumes de leurs habitans et deceux des contrées voisines. Traduit 

de Tallemand par [ ] Paris, 1815. 2 kötet. 6r. I. k. 155 1. 

és 11 kép; II. k. 171 1. és 20 kép. 

Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1815 — Hacquet B. Llllirie et la Dalmatie. Paris, 1815. 



1816 — Breton M. Illvrien und Dalmatien. Pesth, 1816. Br. 

M. nemz. Múzeum. 



— 134 — 

1817 — Germar Emst Friedr. Reise nach Dalmatíen and in das 
Gebiet von Ragusa. Mit 9 ill. Kupfern und 2 Charten. Leipzig 
und Altenburg, 1817. VIII. 523 1. 

M. tud. Akadémia, — Egyetemi könyvt. Budapestén, 

1817—20 — Hietzinger Carl Bernh. Edler von, Statistik der 
Militargránze des österreichischen Kaiserthums. I. II. Wien, 
1817—20. Két köt. 8r. XX, 299, y és térk.; XII, 467 1. 

Orsz, m. kir. atatiszt, hiv. könyvtára^ 



1817 — Horvát István, öirmium város igazi nevéről. Felelet Rumi 
Károly tévedéseire. 

Tud. Gyűjt. 1817. VIII. 142. 



1819 — Csaplovics Johaim. Slavonien und zum Theil Croatien. 
Ein Beitrag zur Völker- u. Landerkunde. I. u. 11. Theil. Pesth, 
1819. 8r. XXXII, 240 1. ; IL 388 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. tud. Akadémia. — Af. nemz. Múzeum. — 
Képviselőház könyvtára. 



1831 — Stopfer M. Erlauterung der Grundsátze fiir die Militar- 
gránze. Wien, 1831. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1832 — Skerlecz N. Fundamenta, quibus ostenditur trés inferiores 
Slavoniae comitatus semper ad iurisdictionem regni pertinisse. 
Zagrab, 1832. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1834 — Grier de Ronce E. Listy z Dalmacie. Ceská Véela. Praze, 
1834. c. 3. 



1835 — Fras Franz Július. VoUstandige Topographie der Karl- 
stadter Militargrenze mit besonderer Ilücksicht auf die Beschreibung 
der Schlösser und Ueberbleibseln von Antiquitfiten . . . dar- 

gestellt fiir Keisende. Agrára, 1835. 426 1. 

« 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 

1835 — Jowitsch Spiridion. Ethnographisches Gemaelde der Sla- 
vonischen Militargrenze. Wien, 1835. 

M. tud. Akadémia. — Képviselőház könyvtára. 



1837 — Podhradczky J. Szlavóniáról. Buda, 1837. 8r. 

3/. nemz. Múzeum. 



1838 — Horty. Utazási töredékek Dalmátországból. 
Századunk. 1838. 9, 12, 13. 



— 135 — 

1838 — Stopfer M. Erlauterung iiber díe Militar-Granze. Wien, 
1838. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1838 — Putovanje kralja Saksonskoga po Dalmaciji. Zagreb, 
1838. 



1839—42 — ávear. Ogledalo Ilirije I— IV. Zagreb, 1839—42. 



1839 — Národní obyceje u nyrűv. Ceska Véela 1839 c. 50. 



1841 — CattaUni Ch. G. Memorie degli avvenimenti successi in 
Dalmatia. Spalato, 1841. 8r. 



1841 — Fialka. Zemépisny obraz krajin ilyrskych. Kwéty, 1841 
i\ 44. 



1841 — Zemepisno-statisticky obraz krajin ilyrskych. Kvéty, 
1841. ö 44. 



1843 — Seljan. Zemljopis pokrajinah ilirskih. Zagreb, 1843. 



1843 — Védokai az Eszék-Broodi csatorna létesítése végett 
összeállított társaságnak. Buda, 18*43. 4r. 

Jf. nemz. Múzeum. 



1844 — Gyurikovits G. De situ et ambitu Ölavoniae. Pest, 
1844. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1844 — Horvát Stefan. Ueber Croatien als eine durch ünter- 
jochung erworbene ungarische Provinz und des Königreichs Ungam 
wrklichen Theil von Stephan von Horvát. Aus dem Ungarischen 
ttbersetzt. Leipzig, 1844. 8r. VI. 108 1. 

M. nemz. Múzeum. — Egyetemi kÖnyvt. Budapesten, 

1844 — Pürkerth M. Ansiclit über Kroatiens und Slavoniens 
Handelverbindang. Agram, 1844. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 

1845 — Cesta v horeni krajiny horvatské. Ceska Véela, 
1845. ö. 2. 



1846 — nié L. Karodni slavonski obioaji. Zagreb, 1846. 



1846 — Szabó Károly. A végvidéki horvát határőr, különösen a 
Seressán és családja. 

Magyarf. és Népei. 184(5. III. 14. Színezett képpel. 



- 136 - 



1846 — Utazási napló Horvátföldön. 

Bud. Híradó. 1846. 398, 400, 402, 406, 407, 413, 422, 428, 
435—438, 441. 

1848 — Wilkinson J. 6. Dalmatía and Montenegró. London, 1848. 



1849 — Paton A. Highlands and Islands of the Adriatic, including 
Dalmatía, Croatia. London, 1849. 



1849 — Wilkinson J. 6. Dalmatien und Montenegró. I — II. Leip- 
zig, 1849. 

? — Eercselich Balth. Ad. De regnis Dalmatiae, Croatiae, Scla- 
voniae. Zagrabiae. Évszám nélkül. 

M, nemz. Múzeum. 



? — Declaratio ex parte nuntiorum ^ regni Croatiae, quoad 
inducendam Hnngaricam lingvam. ívrét. 

M, nemz. Múzeum. 



d) Megyék. 

Abauj megye. 

1840—47 — Wimmer G. A. Das Aba-Ujvárer Komitat im Kgr. 
Ungam, Kreis diesseits der Theisz. 

Das pittoreske Österreich. Wien, 1840 — 1847. Nr. 24. 



Arad megye. 

1791 - Arader Comitat. Anraerkiingen. 
üng. Magazin. 1791. 1. 109. 



1803 — Haidenreich L. História scorbuticae in nuiltis locis corai- 
tatus Aradiensis. Temesv., 1803. 8r. 

M, netnz. Múzeum. 



1807 — Nagy L. Foglalatja Arad vármegyének esmertetéséről irtt 
könyvnek. Nagy-Várad, 1807. 8r. 

M, netnz. Múzeum. 



1817 — Perecsényi Nagy László. Arad megyében lévÖ Ó- és Új 
váraknak statistikai ismerete. 

Tud. Gyűjt. 1817. XII. 66. 



1835 — Fábián Gábor. Aradvármegye leirása, históriai, geogra- 
phiai és statistikai tekintetben. I. rész. Históriai leirás. Buda, 
1836. 8r. XVI., 263 1., 1 kép, 4 tábla.' 

Ismerteti: Horvát István. Tud. Gyűjt. 1836. II. 118. IV. 125. 

M. tud. Akadémia. — Orsz. m. kir. staiiszt. hiv. könyvtára. — Somogyi- 
hőnyviár Szegeden. — M. kir. földtani intézet Budapesten. 



— 138 — 



Árva megye. 

1816 — Dr. Zipser Chr. Andr. Ammoniten aus dem Arvaer Comitat. 
Leonh. mineral. Taschenbuch. X. 1816. 286 1. 

1841 — 45 — Petz V. Az árvái meteorvas ásványtani leírása. 
M. term. társ. Évk. I. 1841—45. 53. 



Bác8 megye. 

1788 — Topographische Beschreibung der Batscher Gespan- 

schaft. 

Ungr. Magazin. 1788. IV. 471. 



1822 — Csaplovics.^ Das Bacser Komitat u. die dortigen deutschen 
Kolonisten. 

Pannónia. 1822. 40. 



1822 — Eimann Johann. Der Deutsche Kolóniát, oder die deutsche 
Ansiedlung unter Kaiser Joseph dem Zweyten in den Jahren 
1783 bis 1787. absonderlich im Königreieh Ungam in dem Bácser 
Comitat, Pesth, 1822. 1 köt. 4r. VIIL, 136 1. 

M. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvi. Budap&sten. — Ot'^z. m. IHr, 
statiszf. hiv. könyvtára. 



1837 — Bács vármegyei lakosok. 

Regélő. 1837. 31, H2. Bácsmegyei parasztok képével 



1838 — Ploetz. Bácska. 

Haszu. Miil. 1838. II. 16—19. szára. 



1841 — Bácsmegye anyagi és szellemi állapota. 

P. Hirl. 1841. 22. 

Baranya megye. 

1783 — Papanek Georgius. Geographica descriptio comitatus 
Baranyensis. Quinque-Ecclesiis. 1783. 4r. 196 1. 

Egyetemi könyvt. Bíidapesien. — M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum, 



1785 — Ugyanaz. 1785. 4r. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M, nemz. Múzeum. — 3Í. tud* Akadémia^ 



— 139 — 

» 

1793 — Baxanya vármegye leírása. Péts, 1793. 8r. 

Jf. nemz. Múzeum, 



1806 — Baranyay népviselet. 

Haz. Tud. 1806. 3. szám. 



1806 — Házasulás módja Baranya megye felső részében. 
Hazai Tud. 1806. 6. 



1820 — Budai Ferencz. Baranya vármegye topographiai és his- 
toriai leírása. 

Tud. Gyűjt. 1820. Xíí. 31. 



1822 — Bayer. Egy tekintet Baranyára. 
Tud. Gyűjt. 1822. XII. 3. 



1823 — Strázsay János. Baranya vármegyének topographiai 
leírása. 

Tud. Gyűjt. 1823. III. 28. Siklós vár látképével. 



1835 — Eotzián József. Tekintetes nemes Baranya vármegyében 
levő minden helységeknek könyvecskéje. Budán, 1835. 97 l 

Effyetemi kÖnyvt. Budapesten. — M, nemz. Múzeum. 



1845 — Haas Mihály. Baranya. Emlékirat mellyel a Pécsett 
MDCCCXLV. aug. elején összegyűlt magyar orvosok és természet- 
vizsgálóknak kedveskedik Nagykéri Scitovszky János, pécsi püs- 
pök. Pécsett, 1845. 8r. 350 1. 

Ismerteti: Egyh. hit. Lap. 1845. II. 19. 20. Társaik. XV. 
1846. 58—60. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. — M. tud. Akadémia. — M. nemz. 
Múzeum. — Természettud. társ. Budapesten. 



1845 — Hölbling Miksa. Baranya vái meg vének orvosi helyirata. 
Pécs, 1845. 8r. XVI, 151 1. 1 kép. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. — Orsz. m. kir. statiszt. hiv, könyvtára. — 
Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1846 — Hölbling Miksa. Baranya vármegye rövid ismertetése. 
M. orv. és term. műnk. VI. 1846. 77. 



1847 — Baranya földirati, statisztikai és történeti tekintetben. 
Társaik. XVI. 1847. 10, 11, 18—20. 



140 



Bars megye. 

1787 — Fragment einer topographischcn Beschreibung der 
Bartscher Gespanschaft. 

üngr. Magazin. 1787. IV. 129. 



1808 — Comitatus Barsiensis respectu liberi oblati. Tvmav., 

1808. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



Békés megye. 

1800 — Domokos L. Békés megye tűz ellen való rendelései. 
Debreczen, 1800. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1803 és 1804 — Skolka András. Beitrílge zur Geographie des 
Békéser Comitats. 

Zeitschrift von und für Ungern. IV. 1803. 236 1. ; VI. 1804. 139. 1. 



1846 — Békésmegyei népviselet. 

Magyarföld és Népei. 1846. VI. Színezett képpel. 

Bereg megye. 

1808 — Beregh vármegye. Pénzbeli ajánlás kulcsának kidolgo- 
zása iránt. Hely nélkül. 1808. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 

1822 — Das Beregher Comitat ist Ungem in kleinen. 

Pannónia. 1822. 26. 



1841 — Beregh vármegyei oroszok. 

Regélő. 1841. 35—39. Öltözetük rajzképével együtt. 



1845 — Uszkay M. Tiszaháti népélet Beregmegyében. 
P. Divatlap. 1845. II. 26. 

1846 — Uszkay Mihály. Tiszaháti népélet Beregmegyében. 
Magyarföld és népei. 1846. V. 4 színezett képpel. 



XIX. század első fele. — Tognio Ludovicus Ferdinandiis. 
„Iter fPauli) Kitaibelii in Beregbiensem comitatum 1803" excerp- 



- 141 - 

tutn germanicara pro thermis et aqais mincralibas describendis a 
Ferdinando Ludovico de Tognio. 4r. 16 I. Kézirat. 

Lásd : Osontosi J. M. könyvszemle. 1886. 306 1. 
Bécsi udvari könyvtár. 



Bihar megye. 

1782 - Haimulik J. CJhr. Celebritas provinciáé Bihariensis. 
M.-Karolini, 1782. 8r. 

Jf. nemz. Múzeum. 



1790 — Representatio comit. Bihajriensis quoad subsidia 
praestanda. H. n. 1790. ívrét. 

M, nemz. Múzeum. 



1791 — Mülerus Jac. Férd. Comites Biharienses. M.- Várad, 

1791. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1803 — Miller Jac. Férd. Von den Xaturproducten des Mineral- 
reiches im Biharer Comitate. 

Zeitschr. v. a. f. Ungarn. IV. 1803. 357. 



1833 — Jakab Mihály. Viszhang a Biharvármegyei Körösvölgyéről. 
Regélő. 1833. 63, 64. 

1835 — Leányvásár Biharban. 
Fillértár. 11. 1835. 23. szám. 



1846 — Szathmáry Károly. A sárréti nép Biharban. 
Életképek. 1846. I. 9. 



Borsod megye. 

1763 — Domby. Relatio de mineralibus Com. Borsodiensis aquis 
facta ad Excels. Cons. Reg. Locumt. 1763. Viennae. 

1766 — Dombi S. De mineralibus Comitatus Borsodiensis. Vindob., 
1766. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1794 — Dr. Benkő Sámuel. Ephemerides meteorologico-medicae 
annomm. 1780 — 1793. — Quibus altitudines barometri et thermo- 
metri etc. connotantar in totó comitatu Borsodiensi signanter in 
regio eamerali oppido Miskolcz. Cum exsculpta comitatus geogra- 
phica mappa. Volumina 5. Vindobonae, 1794. A. A. Patzowskv. 
XIV.; 268; 330; 283; 325; 323; 164 1. 



142 — 



Csongrád megye. 

1817, 1821 és 1822 — Ü. Csongrád vármegye bővebb esmér- 
tetése. 

Tud. Gyűjt. 1817. VIII. 73. 1821. V. 54. 1822. X. 3. 



Doboka megye. 

1837 — Hodor Károly. Doboka vármegye természeti és polgári 
esmértetése. Kolozsvárit, 1837. 8r. XVIII, 927 1. 

Ismerteti : Schedel F. — Fi^yelm. 1837. I. 13. sz. 
M. tud. Akadémia. — Orss. m. kir. statiszt. hiv, könyvtára. 



Fogaras megye. 

1844—45 — Gróf Kemény József. Fogarasfóld. Terra Blaccornm, 
der heutige Fogarascher Distrikt. 

Mag. fílr Geschichte und Lit. Siebenb. I. 1844 — 45. 175. 



Gömör megye. 

1806—8 — Bartholomaeides Lad. Inclyti sup. Hung. Cttus. 
Gömöriensis notitia historico-geographico-statistica. Cum tabella, 
faciem regionis et delineationem cavemarum ad Agtelek exhibente. 
Leutschoviae, 1806—8. J. C. Mayer. 4r. 8 L; 782 L; 1 tábla. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. — 
Somogyi-könyvtár Szegeden,, — Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára Buda- 
pesten. 



1814 — Marikovszky Georg Edler von Nagy-Tornya. Phys. u. 
analyt. Beschreibung aller Mineralquellen des Gömörer und Klein* 
Honther Comitates. Leutschau, 1814. 8r. 

M. nemz. Múzeum. — Pozsonyi ág. h. ev. lyeeum. 

1827 — B. S. Rövid rajzolatja a paraszt lakodalomnak Gömör 
megyében. 

Tud. Gyűjt. 1827. III. 38. 

1829 — Tek. Gömör- és Kis-Honth vármegye utai távolságá- 
nak előadása, llosnyó, 1829. ívrét. 2 kötet. 

M. nemz. Múzeum. 



— 143 — 

1838 — Sp. lelkész. A pózsálóhegy Gtómörben. 
Szion. 1838. II, 28. 



1841 — Nyárady E. Táj- és életképek Gömörböl. 
Századunk. 1841. I. 



1842 — Dr. Doleschall G. Gömörmegyei ásványvizestó. 
M. orv. és term..munk. II. 1842. p. 79. 

Györ megye. 

1799 — Enessei G. Antiquitates coraitatus Jaurinensis 1799. 
Comaromi. 8r. 

M» neme. Múzeum. 



1826 — Kiss József. Győr vármegye hegyeiről. 
F. M. Or. Minerva. 1826. 551. 



1827 — Czech J. Győr vm. főispányairól. Győr, 1827. 8r. 

m nemz. Múzeum, 



1829 — Czech J. Győr vármegye hajdani nemes famíliáinak emlé- 
kezetek. Pest, 1829. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



Hajdú megye. 

1841 — Kösséljrvőlgyi Hajdúkerületről. 

Társaik. 1841. 78. 



1847 — Sillye Gábor. Szózat a hajdúkerület tig vében. Pozsony, 
1847. 8r. 

M, nemz. Múzeum, 



1848 — ugyanaz. Pozsony, 1848. 8r. 102 1. 

Orsz, m, kir, statisztz Hiv, könyvtára. 



Heves megye. 

1838 — Hevesmegyei lakosok. 

Regélő. 1838. 12, 13. E^er vidéki lakosságának képével. 



— 144 - 



Hont megye. 



1783 — Bartholomaeides Ladislaus. De Bohemis Kishontensibos. 
Wittenberg, 1783. 4r. 

Af. nemz. Múzeum, 



1796 — Ugyanaz. Poson, 179(3. 4r. 2 kötet. 

Af. nemz. Múzeum. 



1790 — Beké Martinus. Topographia Comitatuum Xagy-Hontensis 
et Neogradiensis. Buda, 17*jO. 8r. 63 1. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1802 — Hont vármegye. 

Neues Ungr. Maj^azin. 1802. II. I. 



1814 — Marikovszky Georg. Edler v. Nagy-Tornya. Phys. n. 
analyt. Beschreibung aller Mineralquellen des Göraörer und Klein- 
Honther Comitates. Leutschau, 1814. 8r. 

M. nemz. Múzeum. — Pozsonyi ág, h. ev, lyceum. 



1829 — Tek. Gömör és Eis-Hpnth vármegye utai távolságá- 
nak előadása. Kosnyó, 1829. ívrét. 2 kötet. 

M. nemz. Múzeum. 



Hunyad megye. 

1739 — Dobai István. Tisztesség Oszlopa. 

Jegyzet. Bod Péter „Magyar Athenas^-ában, a 71. lapon a követ- 
kezőket Írja e müröl : ,, Dobai István^ a ki bírt és lakott Debrén a 
Szilágyban, és Al-Gyógyon Huny ad vármegy ében. Vénségében ki akar> 
ván bútsúzni Hunyad vármegyei Jó akarói közzül, le irta a' Hunyad 
vármegyei Falukat rendelj és a kik azokban laktanak emlegeti. Köny- 
vét nevezte : Tisztesség Oszlopának^ ajánlotta a* Méltós. L. B. Nalátzi 
Jósef Tanáts úrnak, a' ki ki is nyomtattatta Szebenben 1739-dik észt. 
4. R." 



1832 — Lugosi Fodor András. Leírása azon járvány Cholerának^ 
a mely Hunyad várraegyében titött ki. Pesten, 1832. 8r. 

M. nemz. Muzeiim, 



1846 — Lugosi Fodor András. A Hunyadmegyei gyógyi ferdök 
mostani állása. 

Múlt és Jelen. 184(). 38, 39. 



145 



1847 — Stetter F. Vilmos. Tünemények Huny ad vármegyében 
1846-ban. 

Terméazetb. 1847. 29. sz. 



Küküllö megye. 

1848 — Szilágyi Sándor. Küküllö vár és megyéje. 
Életk. 1848. II. 14. 18. 



Liptő megye. 

1725 — Dr. Bruckmann F. E. Observationen v. d. ungr. Frucht- 
steinen und steinernen Linsen ím Liptauer Comitate. H. n. 1725- 



1785 — Liptómegyei népszámlálás 1785. 
M. Hirm. 1785. öö. szám. 



1791 — Liptauer Cómitat. 

Neues Ungr. Magáz. 1791. I. 209. 



1847 — Kubinyi F. Liptóvármegyében fekvó Havranek nevű hegy 
leszakadásáról földismei tekintetben. 

M. orv. és tenn. műnk. VII. 1847. 169. 



1847 — Kubinjri F. Ueber eine am 6. Január im Liptauer Ctte 
am Berge Hawranek stattgefundene Abrutschung. 

Haidinger, Berichte, III. 1847. 223—224. 

XIX. század első fele. — Tognio Ludovicus Ferdinandus. Iter 
Liptowiense nempe annotationes variae partim latináé partim ger- 
manicae de rebus et hominibus in itinere Liptowiensi factae, quod 
pro indagandis fontibus mineralibus auctor susceperat. 8r. 154 1. 
Kézirat. 

Lásd : Csontosi J. Magyar könyvszemle. 1886. 302. 1. 
Bécsi udvari könyvtár. 



? — Dr. Bruckmann F. E. Antra draconum Liptoviensia, cum. tab. 
aenea. 

Epist. itin. Nr. 77. 



? — Dr. Bruckmann F. E. üe antris draconum Liptoviensibus. 
Ann. Phys.-med. Vratisl. XXXII. 629. 1. 

Vr. HAVAS8 B.: Magyar ÍÖldrajxl könyvtár. *^ 



' — Dr. Bruckmann F. E. De bellariis lapídeis LíptovieDsibiis 
cuni tab. aenea. 
Epist. itiuer, Nr. 3. 

' — Dr. Bruckmaim F. E. De lentibus lapídeis IlHii§:aríci<í in 
comitatn LiptovieiL8Í. 

Ann. Phys. lued. Vratiel. XXXIII. 68. 



- Dr. Bruckmaim F. E. De theríaca Hungaronim Liptoriensi. 
Annál. Phys. med. VraÜsl. XXXI. 286. 

- Dr. Bruckmann F. E. Memorabilia comitatas Liptovi< 
Epist. itin. Nr, 87. 



Descriptio geographica Comitatus LiptoTíeneis. Ívrét. 

U. tiems, ifazeum. 



Mármaros megye. 

1783 — Maramaroscher Geapansehaft. Topographische Beschrei- 
bnag. 

Ungr. MagazÍD. 1783. III. 320. 



1805 — Porkhart N. Ueber die Marraarosch im J. 1801. 
Ungr. Mi3c, III. 1805. 37. 



1838 ~ Duslikovics Mih&ly. Verchovioai járásnak ismertetése 
Mármarosmegyébeű. 

Tnd. GyUjt. 1838. XII. 97. 



1839 — A máramarosi oUhok. 
Társaik. VIII. 1839. 35. 



1841 — Duslikovics Mihály. Máramaros vánoegyéiiek részletes 
rövid ismertetése. Felső járás. 
Tud. Gyűjt. 1841. X. 57. 

1843 — Bartók (rábor. A mármarosi oláhok. Népismertetés. 

lícgélí!. i'. l'i^;itl. 1843. I. 46. 

1845 — Mármarosban, Sziget- és környékében az oroszok. 
Hely éa néjiii^mtTtctés. 
ÉletWppk. 1S4:>. II. 19. 



— 147 — 

XIX. század első fele. — Tognio Ludovicus Ferdmandus. „Iter 
(Pauli) Kitaibelii Marmarosiense secundura 1815." excerptam ger- 
manicam pro thermis et aquis mineralibus descríbendis a Ferdi- 
nando Ludonco de Tognio. XIX. század elsÖ fele. 4r. 18 1. 
Kézirat. 

B^csi udvari könyvtár* 



Nógrád megye. 

1783 — Dr. Richter CarI v. Beschreibung einiger Sauerbruanea 
der Neograder Gespanschaft. I. Der Sauerbrann in Kalino. II. Der 
Garabe Sauerbrann. 

Un^r. Magazin. III. 154. Pressburg. A. Löwe. 1783. 



1790 — Beké Maxtinus. Topographia Comitatuum Nagy-Hontensis 
et Neogradiensis. Buda, 1790. 8r. 63 1. 

Egyetemi könyvt, Budapesten. — 3/. nemz. Múzeum, 



1826 — Mocsári Antal. Nemes Nógrád vármegyének históriai 
Geographiai és Statistikai Esmértetése. Rézre metszett Rajzolatok- 
kal Négy kötetben. Pesten, 1826. Petrózai Trattner Mátyás betűi- 
vel. 8r. I. kötet: Elöl czimlap, az olvasóhoz és előfizetők nevei 
8 sztlan levél. Bevezetés és szöveg 373 számozott lap. Végül 
foglalat 1 sztlan lap. II. kötet. Gzlmlap, szöveg és foglalat 63 szá- 
mozott lap. III. k. Czimlap, szöveg és foglalat 262 számozott lap. 
IV. k. Czimlap, szöveg és foglalat 261 számozott lap. Végül : 
hibák javítása 1 sztlan lap. Közben számos rézmetszet és számo- 
zatlan levelek. 

Orsz, m. kir. statiszt, hiv. könyvtára, — Somogyi-könyvtár Szegeden. — 
Kecskeméti ref. kollégium. — Ágoston Józsefnél Budapesten. 

1842 — Kubinyi F. Nógrádmegyei kövesült fa. 
M. orv. és term. rounk. II. 1842. 67. 



1843 — Kubinjri F. Nógrádmegye ásvány földtani tekintetben. 
M. orv. és term. 111. nagygy. műnk. 1843. 85. 



1843 — Kubinyi F. Nógrádi csigakövtiletek. 
M. orv. és term. műnk. III. 1843. 112. 



Nyitra megye. 

1836 — Nyitra-Zerdahelyi LSrincz. Tót lakodalom és nász 
szokások Nvitra felső vidékén. 



Társaik. 1836. 99. 



10^ 



~ 148 — 

1840 — Garay János. Kirándulás Xyitra vánnegyének alsó részébe. 

Athenaeiim. 1840. II. 6 — 8. 



1843 — Nyitra-Zerdahelyi Lőrincz. Keresztelő vagy paszitator 
Nyitra felső tót vidékén, valóságos vegyes jeleneteiből az életből. 

Hírnök. 1843. 100. 



1843 — Nyitra-Zerdaheljri Lőrincz. Tót lakodalom és népszoká 
sok Nvitra felső vidékén. 

Hírnök. 1843. 35. szám. 



1846 — Nyitra-Zerdahelyi Lőrincz. Tót lakodalom és nászszoká 
sok Nyitra felső vidékén. 

P. Divatlap. 1846. 9. 

? — Dr. Bruckmann F. E. De piscatura Nitriensi in Hungária. 
Ann. IMiys. med. Vratisl. XXXH. 195. 



Pest-Pilis és Solt megye. 

1802 * — Ballá Antonius. De antiquitate romána in g^remio II. 
comitatuum Pest, Pilis et Solt unitorum situati praedii Szalk mille 
sexcentorum Annoruin : seu lapide milliario romano XLVI. ab 
Aquinco versiis Marsára ac Taurunum. Et continuis mutationibus 
faciei telluris circa Danubium, comraentatio geographico historic^. 
H. n. 1802. 

Eíjyetemi lőnyvt. Badtipcsten. 

1825—26 — Sadler J. Flóra eomitatiis Pestiensis. Pestini, 
1825—26 2 köt. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1833 — Ferenczy J. Pest-Pilis és Solt t. e. vármegyékben a sz. 
kir. és mezővárosok névtára. Buda, 1833. 

Kt'p r isvloház köuyvtá rn . 

1837 — Pest vármegyei lakosok. 

Re^ólö. 1837. 17, 18. Pestmep:yei parasztok képével. 

1839 — Dr. Bárra István (Homorod-Almási). Tek. nem. Pest. 

Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyének természettudomá- 
nyi leírása. Pest, 183i». Trattner Károlyi. 8r. 

M. inmz. Múzeum. — Efiyetemi kouyvt. Budapesten. — Műegyetem könyct. 

Budnpiíitrn. — Tcrmtszcftini. tár-i. Bm/apcsten. 





149 



1839 — Fáy A. Terve a Pestinegyei köznép számára felállítandó 
takarékpénztárnak. Buda, 1839. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1844 — Örkényi Ferenczy József. Tekintetes neines Pest Pilis 
és Sült íörv. egyes, vármegy. valamint Kis-Kunságban is találtató 
szab. kir., szabados és más mezővárosoknak s minden helységek- 
nek vagy faluknak, és tovább minden pusztáknak eddig az ideig 
legliivebben s a tökéletességig iparkodva kidolgozott névtára 
repertóriuma) vagv átaljában politikai föld leirata stb. Buda. 
1844. 16r. VII., 184 1. 

Eifyeteini hőui/rt. Budapesten. — Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 



Pozsega megye. 

1783 -- Pillér et Mitterpacher. Iter per Poseganara Selavoniae 
jirovinciam, mensibus Junio & Julio anno 178:?. Budae, 1783. 4r. 
147 1. XV tábla. 

, M. tud. Akadémia. — Egyetemi kövyrt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



Pozsony megye. 

1836 — Medgyesi Adalbert. Pozsony vármegye leírása. 
Társaik. 1836. 98. 



1840 — Pemold Adolf EmanueL Magyarország Pozsony vár- 
megyéje. Távcsöképen a természet után fölvéve, leirta és saját 
költségén kiadta. Bécsben. 

Ismerteti : Század. 1840. 4. szára. 



Sáros megye. 

1779 — Józsa. Scrutinium aquarum mineralium in possessioiiibus 
Sindlér et Lippocz Incl. Com. Sarosiensi ingremiatis existentium. 
Cassoviae, 1779. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1780 — Wagner K. Diplomatarium Comitatus Sáros. Posonii et 
Cassoviae, 1780. 



1834 — Tahy Gáspár. Sáros várraegye esmértetése. 
Tud. (iyüjt. 1834/ II. 3. 



1840—47 — Erieger E. Th. Das Sároser (/omitat in Ober-Uugarn. 
Das pittoreske Oesterreich. Wien, 1840—1847. Nr. lő. 



— 150 — 

1846 — Dr. Bartsch Eduárd. Sáros megye hely irata. Eperjesen, 
1846. 8r. Redlitz M. 

Egyetemi könyvi, Budapesten. — M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum, — 
Természettud, tár$. Budapesten, 



Somogy megye. 

1811 — Sárközi J. Somogy vármegyében levő helységeknek távol- 
ságát előadó könyvecske. Budán, 1811. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1819 — Hochzeits-Gebrauche der Inwolmer des Sümeger 
Eomitats am Plattensee. 

Pannónia. 1819. 29, 30. 



1822 — Nagy-Apáthi Kiss Sámuel. Somogy. Értekezések. 
Tud. Gyűjt. 1822. V. 35. 



1828 — J. B. V. Vitali. Die Bewohner des Simegher Komi tat in 
Hungarn. 

Iris. 1828. 21—25. szám. 



1835 — Frankenburg Adolf. Somogyi képek. 
Regélő. 1835. 83—85, 93. 



Sopron megye. 

1823 és 1833 — Nagy-Apáthi Kiss Sámuel. Sopron megj^e 
esmértetése. 

Tud. Gyűjt. 1823. X. 53; 1833. I. 5. 



1841 — Fialka M. Horváti v Őopronské stolici. Kv%, 1841. é 77. 

1843 — Wagner M. Sopron vármegye úti képe. H. n. 
1843. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1844 — Wagner M. Sopron megye földképe. H. n. 1844. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 



Szabolcs megye. 

1819 — Summarum Conscriptionis Popularis. Ignobilium Cottusde 
Szabolcs pro anno militari 1819/20. Egy ív. Táblázat. ívrét. Kézirat. 

Orsz. m. kir. statiszL hiv. könyvtára. 



151 



Szathmár megye. 

1809 — 10 — Szirmai Szirmay Antal. Szathmár vármegye' fek- 
vése, történetei, és polgári esmérete. Irta és kiadta Szirmai 
Szirmay Antal, császári, 's királyi apostoli Felség udvari tanátsossa, 
több vármegyék' törvényszékbéli birája, és a' költésben, s' vers- 
szerzésben koszorús. Budán, 1809 — 10. A' magyar királyi univer- 
sitás' bettiivei. 2 kötet. 8r. I. k. XII; 258 1. ; II. k. 3^1. 1. 4 kép. 

M. tuíL Akcídémia, — Orsz. m, kir. statiszt. hiv. könyvtára. — Sonwgyi' 
könyvtár Szegeden. — Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1829 — Tóthfalusy S. Betűrendes lajstroma Szathmár vármegye 
körébe eső városoknak és helységeknek. N.-Károly, 1829. 8r. 

Jf. nemz. Múzeum, 



Szepes megye. 

1774 & 1778 — Wagner Carolus. Aaalecta Scepusü I. et II. 
Viennae, 1774. III. et IV. Posonii et Cassoviae, 1778. 

Ismerteti: Molnár János. M. Könyvház. III. 1783. 399. 



1779 — Szent-Miklóssy Godofr. Terra seu provincia Scepusiensis. 
Leutschoviae, 1779. 4r. 23 1. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. — M. nemz. Mnzeiém. 



1794 — Die Zips. 

Neues üngr. Magáz. 1794. II. 193, 3'->7. 



1798 — Genersich. Florae Scepusiensis elenchus. H. n. 1798. 



1798 — Mauksch Thomas. Ueber die Witterung in der Zips, 
besonders unter den karpathischen Alpen. Wien. M. A. Schmidt. 
1798. 



1802 — Bárdosy. Supplementura Analectorum Terrae Scepusiensis. 
Leutschoviae, 1802. 

Ismerteti: Zeitschrift von und für Ungern. 111. 1803. 239. 

1803 — Eurzer Auszug aus den Acten der galizisch-ungr. Grenz- 
berichtigungs-Commission, insofeme dieselben Zipsen betreffen. 

Zeitschrift von u. flir üngern. IV. 1803. 110. 



1804 — Sréter D. Auőbrderung an die Rewohner Zipsens. 
Leutschau, 1804. 8r. 

3/. nemz. Múzeum. 



— 152 — 



1806 — Melzer J. Der ung. Zipser-Sachse in seiner wahren Gr^stalt. 
Leipzig, 1806. P. G. Kuramer. 



1818 — Melzer Jakab. Szepes vármegyéről geographiai, históriai 
és stati^tikai tudósítások. 

Tud. Gyűjt. 1818. XI. 3; XII. 3. 



•1820 — ünger J. C. Sehicksale der Zipser Deutschen, insbesondere 
- aber der XVI k. priv. Kronstádte. Wien, 1820. A. Pichler. 8r. 
2 kötet. 



M. nemz. Múzeum. 



1821 — Melzer J. Der ungarisehe Zipser-Sachse. 2 köt. Kaschan. 
182L. 8r. 

3f. nemz. Múzeum. 



1845 — Greiner Ludwig. Wodurch könnte dera sehr ftihlbaren 
. Holzmangel u. der Waldverwüstung in Zipsen abgeholfen werden ? 
Gekrönte Preisschrift. Mit 1 lith. Tafei. Pest, 1845. 



? — Genersich Chr. Phys.-topogr. Uebersicht des Zipser (^omitates. 
Bredetzky. Beitriige ziir Topogr. ^tc. IV. 160. 



? — Melzer J. Das Zipser Comitat. 
Csaplovics. Archív. II. 288. 



Szerem megye. 



1690 — Schurtzfleischius C. De Sirmio. Wittenb., 1690. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1699 — Ginesiae. Corographia Syrraiensis Ducatus. 1699. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1734 — Szörényi Ladislaus. Vindiciae Sirmienses. 1734. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1746 — Ugyanaz. Budae, 1746. 8r. 249 1. 

M. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvtár Budapesten. 



1801 — Schrand F. Geschiehte der Pest in Sirmien. Pesth, 1801. ör, 

M. nemz. Múzeum. 



— 153 



Szilágy megye. 



1831 — A Szilágy élőképe. 

Nemz. Társaik. 1831. I. 26. 



1840 — Kőváry László. Föld és országtani \'ázlatok Szilágyról 
. Tud. tár. 1840. Értek. VIII., 20. 



1842 — Gróf Bethlen Elek. SzUágyság. 
Hon és Külf. II. 1842. 154, 157. 



Szolnok megye. 

1782 — Benkő József. Beschreibung der. Oerter des ehemaligen 
ttlrkischen Gouvemements Szolnok in Uugarn. 

Ungr. Mag. 1782. 11. 30:^. 



1830 — Csicsó-kereszturi Torma József. Belső-Szolnok vármegye 
leírásából, figyelem gerjesztésül. 

Tud. Gyűjt. 1830. I. 39. 



Temes megye. 

1778 — Barzelleni Jac. Der Temes várer Bánat. Trigonometrisch 
u. astronomisch berichtigt. Herausgegeben v. Fr. Ant. Sclirámbl. 
Wien, 1778. 



1779 — Temeser Bánat. 

Pressb. Ztg. 1779, 23. 



1780 — Griselini Franz. Versuch einer politischen und natür- 
lichen Geschichte des temesvarer Banats in Briefen an Standes- 
personen und Gelehrte. Wien, 1780. J. P. Krausz. 4r. 2 rész 
301, 135 1. és rajzok. 

Ismertéti: Molnár János. Magyar könyvtár. III. 1783. 238. 242. 

Oraz. m. kir. statiszt, hiv. könyvtára. — Egyetemi könyvi. Budapestni. — 
Lfinfranconi Eneánál Pozsonyban, — M. kir. földtani intézet Budapesten. 

1781 — W. Temescher Ban^t. 
üngr. Magazin. 1781. I. 83. 



1782 — Horányi Alexius. Uber das eheraalige Temescher Bánat, 
üngr. Mag. 1782. II. 399. 



— 154 — 

1788 — Temesvári bánatnak rövid leírása. 
M. Kurir. 1788. 577. 



1789 — Beschreibimg der Veteranischen HöIe im Temesvarer 
Bánat. Frankf. sm., 1789. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1833 — Idősb Jankovich Miklós. Temes vármegyében 1520. év 
táján virágzott nemzetségekről és helységekről. 

Tudom. Gyűjt. 1833. V. 65. 



XIX. század első fele. — Tognio Ludovicus Ferdinandiis. Iter 
Temesiense sive brevissimae notulae de urbibas^ oppidis, vicis etc. 
in sic dicto Bánata praesertim de fontibus salubríbas et minerali- 
bus in iisdem profiuentibus. 8r. 32 1. Kézirat. 

Lásd : Csontosi J. Magyar könyvszemle. 1886. 297 1. 
Bécsi udvari könyvtár. 

Tolna megye. 

1824 — Moldoványi József. Tolna vármegyének geographiai, 
statisztikai és topographiai esmértetése. 

Tud. Gyűjt. 1824. X. 40. 

1828 — Egyed Antal. Tolna vármegyének topographiai leirása. 
Tud. Gyűjt. 1828. VI. 39. 

1828 — Sz. Tolna vármegye leírásához. 
Tud. Gyűjt. 1828. X. 122. 



Torna megye. 

1833 — Szalay Mihály. Torna vármegyének rövid leírása. 
Hasznos Mul. 1833. I. 46. 



Torontál megye. 

1833 — Bárány Ágoston. Torontál-megye hajdani és mostani 
nevezetéről. 

Tud. Gyűjt. 1833. X. 84. 121. 



1845 — Bárány Ágoston. Torontál vármegye hajdana. Buda, 

1845. 8r. 

M. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvU Budapesten. 



— 155 



Trencsén megye. 

1766 — 68 — Adamus Paidus. Hydrographia Comitatus Tren- 
csiniensis. Viennae, 1766 — l)S. XVIII. 97 1. 

M. nemz. Múzeum, — Orsz, m. kir, statiszi. hiv. könyvtára. 



1780 — Adamus Paulus. Specimen hydrographiae Hungaricae, 
sistens aquas communes, thermas & acidulas comitatus Tren- 
rsiniensis physice, ehemice et medice examinatas. Viennae, 1780. 
8r. 95 1. 1 1. hibaigazítás. 

M. tud, Akadéfnia. — M. nemz. Múzeum. — Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1823 — Jeniss János. Trencsén vármegyéről és különösen ezen 
vármegyének három régi: Trenesin, Beeko s Vág-Beszterce 
várairól. 

Tud. Gyiljt. 1823. I. 11. 



1839 — Cselko J. Rudimentum physico-geographiae Comitatus 
Trenchiniensis. Buda, 1839. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1839 — Jassik Menyhért. Trenesin vármegye. 

Regélő. 1839. 2 — 18. Trencaénmegyei köznép és Zsigmond házának 
rajzával. 

1842 — Szusz D. Aquae minerales comitatus Trenchiniensis. 
Pest, 1842. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1845 — Kiko C. Brevis adumbratio Comitatus Trenchiniensis. 
Pest, 1845. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



TuróC2i megye. 

1788 — Topographische Beschreibung der Thuroczer Gespan- 
schaft 

Ungr. Magazin. 1788. IV. 430. 



Ugocsa megye. 

1805 — Szirmay Antonius de Szirma. Notitia politica, historica, 
topographica Incliti Comitatus Ugochiensis per Antcmiura Szirmay 
de Szirma. J. C. H. Etr. A. Majestatis Consiliarium Aulicura, Ac 
Poétára Laureatum Conscripta. Et 111. 1). Andreáé Semsey Supremo 



— 156 



Comiti Dicata edita et indicibus provisa industría Martini Georgii 
Kovachich Seuquiciensis. Pestini, Typis Matthiae Trattner 1805. 
8r. 202 1. Semsey András arczképével. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi. Budapesten. — Orsz. m. kir, siatiszt. 
hiv. könyvtára. — Somogyi-könyvtár Szegeden. 



Ung megye. 

1788 — Topographische Beschreibung der Ungher Grespan- 
schaft. 

Ungr. Magazin. 1788. IV. 318. 



1836 — Mlgr. Rövid vázlat Üngh vármegyéről. 
Regélő. 1836. 69. 



Várasd megye. 

1822 — Tabella locorum Cottus Varasdiensis. Várasd., 1822. 8r. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum, 

Yas megye. 

1781 — Vas ós Szalamegyei vendek v. tótok. 

M. Hirm. 1781. 48, 49. 



1819 — Bitnicz. Tótok Vas és Szalamegyében. 
Tud. Gyűjt. 1819. III. 59. 



1836 — Karacsay. Coraitatus (Jastriferrei, iuxta, deLneat. Comitis 
Karacsay Vice Colon. An. 1833 et reetificationem Alexandri Hege- 
dűs Ord. Geometr. 1836. 

Ismerteti: 47. Figyelm. 1838. 36. 



1839 — Polák C. Kecensio plantarum in Comitatn Castriferrei. 
Buda, 1839. 8r. 

• * • 

M. nemz. Múzeum. 



1839 — Vasmegyei népszokások. 

Társalkodó. VIII. 1839. 6. 

1846 — Szabó. A vasmegyei tótsá.^-. 
Életképek. 1846. II. 26. 



- 157 

1847 — Vasmegyei népviselet. 

Magyarföld és Népei. 1847. I. 13 színezett képpel 

Yeröcze megye. 

1832 — Hoblik. Egy tekintet Verőeze folyóira. 
Társaik. L 1832. 73. 



1832 és 1833 — Hoblik Márton. Verőce várraegye ismerete. 
Tnd. Gyűjt. 1832. 11. 3. III. 3. 1833. IX. 81. 



1833 — Hoblik. Verőczéböl. Tudnivalók. 
Társaik. II. 1833. 68. 



1834 — Hoblik Márton. Parasztlakodalmi szokások Verőeze vár- 
megye három és Szerem egy magyar falvában. 

Tud. Tár. 1834. II. 217. 



1839 — Lakodalmi szokások Verőeze megye felső vidékein. 
Tud. Tár. 1839. Értek. V. 233. 



Veszprém megye. 

1843 — Vizer István, veszprémi egyházmegyét ábrázoló abrosszá. 
Egy honi földirati (geographiai") munka tudományos megtiszteltése 
külföldön. 

Ismerteti: Vilásr. 1843. 23. 



Zágráb megye. 

1790 — Representatio congregationis Comitatus Zagrabiensis. 
Zagrabiae, 1790. 4r. 

Jf. nemz. Múzeum. 



1831 — Tabella exhibens distantias locoriun pro Cottus 
Zagrabiensis locis elaborata. Zagrabia, 1831. 8r. 

If. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvtár Budapesten. 

Zala megye. 

1781 — Vas és Szalamegyei vendek v. tótok. 
M. Hirm. 1781. 48, 49. 



158 — 



1795 — Dr. Babotsai József. Boldog Zala várraegye! Keszthelyi 
Hévvizedröl méltán neveztetel igy attól, ki ezen readeket írta 
dicséretedre. Sopron, 1795. 8r. 28 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hir. könyvtára. 



1819 — Bitnicz. Tótok Vas és Szalamegyében. 
Tud. Gyűjt. 1819. III. 59, 



1825 — Bitnicz Lajos. Két levél Szalavármegyebcli utazásból. 
Tudom. Gyűjt. 1825. VI. 56. 



Zaránd megyeJ 

1840 — Kerekes Mihály. Zaránd vármegyei utazás 1837-ben. 
N. Társ. 1840. I. 41. 



1848 — Kozma P. Zaránd vármegye fóldirati, statistikai és történeti 
leirása. Kolozsvár, 1848. 8r. 

Képviselőház könyvtára. — Jf. nemz. Múzeum. 



Zemplén megye. 

1798 — Szirmay Antonius de Szirma. Notitia historica, politica, 
oeconomica montium et locorum viniferorum comitatus Zemplínien- 
sis. Cassoviae, 1798. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. '— Természettud. társ. 
Budapesten. 

1803 — Szirmay Antonius de Szirma. Notitia topographica, 

politica inclyti Comitatus Zempléniensis. Edita industría M. 

6. Kovachich. Budae, 1803. 8r. 486 1.; 1 térkép. 

Ismerteti : L. S. Zeitscbrift von und ítlr Ungem. V. 1804. 303. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt, Budapesten. — Termiszett ud. társ. 
Budapesten. — Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. — Somogyi-könyvtár 
Szegeden. 

1804 — Szirmay Antonius. Notitia Historica Comitatus Zemplé- 
niensis per Antonium Szirmay de Szirma, prius eiusdem comi- 
tatus ordinarium notarium, dein consiliarium aulicum^ et tabolae 
^istrictualis Cis-Tybiscanae praesidem conscripta. Edita et indici- 
bus provisa industria Martini Kovachich Senquiciensis, AA. LL. 
Et Philos. Doct. II. Comitatuum Zempléniensis, ac Pest, Pilis et 
Solth Articulariter Unitorura Tabulae Judiciariae Assessorís, Ar- 
chivi Excelsae Camerae Regiae Hungarico Aulicae Regestrantis. 
Budae Typis Regiae Universitatis Pestanae 1804. 8r. 485. 1. 
Zemplén megye tér- és Szirmay Antal arczképével. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. — Ágoston Józsefnél Budapester.. 



159 



Zólyom megye. 

1791 — Die Sohler Gespannschaft. 

Neues Ung. Magáz. 1791. I. 40. 

1813 — Dr. Zipser Chr. Andr. Über die Mineralien aus dem 
Sohler Comitate. 

Leonh. Taschenbnch. 1813. 



1843 — Diwald F. Némely zólyomi nevezetességek. 
M. orv. és term. műnk. III. 1843. 50. 



1843 — Zipser K Értekezés Zólyom megye földisme ^dszonyairól. 
M. orv. és term. műnk. III. 1843. 85. 



1846 — Dr. Zipser Chr. Andr. Geogn. Verhaltnisse des Sohler 
Comitates. 

Arb. der III. Vsig. d. ungr. Aerzte u. Naturfreunde zu Neusohl. 
1846. 102. 



e) Városok, falvak, fíirdő- és gyógyhelyek. 

Abaligét. 

1820 — V. K. Die Abaligeter Höhle. 
Pannónia. 1820, 5, 6. 



Abony- 

1842 — Landbeck Ludw. Die Reiher-Insel Abony in Ungarn. 
Iris. 1842. 



Ábrahámfalva 



1778 — Ábrahámfalva. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 270. 



Abrudbánya. 

1790 — Abrudbánya. 

Mind. Gyűjt. IV. 1790. 129. 

1841 — Massmann J. F. Libellus aurarius sive Tabulae antiqids- 
simae in fodina apud Aprudbanya repertae. Lipsia, 1841. 4r. 

yi. i\emz. yfnzentn. 



Aggtelek. 

1831 — Vass E. Neue l^esohreibung der aggteleker Höhle. Pesth. 
1831. 8r. 

3/. nemz. Múzeum. 



- 161 - 

1831 — Vass Imre. Az Aggteleki barlang leinása, fekte területével, 
talprajzolatjával és hosszában való átvágásával ; két táblában, 
melyet ugy a régen isniért üregek előadásában, valamint az 
1825-ik esztendő sz. Iván hava 1-ső napján felfedezett fő- és leg- 
nagvobb ágának helvenként való leírásában előterjesztett. Pest, 
1831. Landerer. 8r. VI. 82 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi konyrt. Budapesten. — ^f. nemz, Mitseum. 
— Termeszettud, társ. Budapesten. 



1840 — Honti. Aggtelek. 
Társaik. IX. 1840., 50, 51. 



Alberti. 



1778 - Alberti. 



Álra. V. Ungarn. 1778. 273. 



' Alcsút 

1841 — Török JohaJin N. v. Landwirthschaftliche Bcschreibung 
der erzherzoglichen Herrsehaft Alcsuth in Ungarn. Auf V^eranlassung 
des landwirthschaftlichcn Vereines für das Königreicli Ungarn aus 
dem Ungarischen in das Deutsche übertragen durch den Ver- 
fasser. üfeu, gedruckt mit königl. ung. Univcrsitiits-Schriften. 
1841. 8r. VI, 216 1. 1 képpel és térképekkel. 

Ágoston Józsefnél Budapesten, 



Almás. 

1746 — Torkos Justus Joannes. Thcrmae Almasieuses quod 
i'aruni situm aspectiim contenta virtutes et proprietatis jussu 
excelsae camerae Kegiae Hiingaricae descriptae. Posonií, MDCCXLVI. 
1 füz. 8r. 78 1. 

Orsz. «i. A*j>. statiszt. hiv, könyvtára. 



1766 — ugyanaz. Posonii, 17Ü0. 

M. tud. Akadémia. 

1778 - - Almás a Duna mellett. 
Alm. V. Ungarn. 1778. 273. 

Dr. HAVAffi) R. : Ma^n^ar fiíldrajzi könyvtár. 11 



— 162 — 



Alsó-Sajó (Szlana). 

Lásd Felső- és Alsó-Sajó. 



Alsó-Sebes. 

1843 — Dr. Pantocsek L. V. Aqnae Minerales Alsó-Sebesienes. 
Pestini, 1843. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



Arad. 



1778 — Arad. 

Alm. V. üngarn. 1778. 278. 



1814 — Nagy L. A régi Arad vagyis a mostani Araduak dolgai. 
N.-Várad, 1814. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1821 — Perecsényi Nagy László. Arad városának jelen való álla- 
potjáról készült foglalatos ösmertetés. 

Tud. Gytijt. 1821. IV. 72. 



Árva, 

1782 — Árva vára. 

Ungr. Mag. 1782. II. 91. 



Aszód. 



1778 — Aszód. 

Alm. von üngarn. 1778. 279. 



Babocsa 



1782 — Babocsa. 

Ilnír. Ma^. 1782. H. 324. 



163 — 



Badacson 

1806 — Badacson. 

Hazai Tnd. 1800. 37., 38. szám. 



Baja. 

1840 — Schönberger A. Denkbuch des grossen Brandes in Baja. 
Pesth, 1840. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1841 — ugyanaz. 1841. 8r. 

M. nemz, Muzenm. 



Balassa-Gyarmat, 



1782 Nagy Ivin. Balassa-Gyarmat. 
Ungr. Magáz. 1782. 11. 104. 



Balaton-Füred. 

1777 — Fejér A. A Füredi savanyu víznek hasznárul. H. u. 1777. 4r. 

}f, nemz. Múzeum. 



1778 — Balaton-Füred. 

Alm. von Ungarn. 1778. 336. 



1780 — ünterricht von dem Füreder Sáuerling. Wien, 1780. 8r. 

M. nems. Múzeum. 



1784 — A füredi savanyúvizről. 
M.' Hírmondó. 1784. 42. 



1786 — A füredi savanyúvizről. 
M. Hírmondó. 1786. 22, 25. 



1787 — Arátschy A. Anmerkungen über den füreder KSauerbrimen. 
Fest, 1787. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1788 — Arátschy A. Beschreíbung des Füreder Sauerbrunnens. 
Pest, 1788. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

11* 



- 164 - 



1790 — Széphalmy. Füred. 
Orpheus. 1790. I. 174. 



1790 — Balaton-Füred. 

Mind. GyUjt. 1790. 238. 



1792 — A füredi saVanjrüvizről. 
M. Hírmondó. 1792. I. 369. 



1814 — Petrovitsch M. Eigenschaften des Füreder Mineralwassers 
in Ungarn. Ofen, 1814. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1837 — Miskolczy K. Balaton-Füred mint savanyu viz. \'e.sznréni. 

1837. 8r. 

M. nemz, Muzeufti. 



1837 — Dr. Siegmund C. L. Fontes soterii Füredienses et laciis 
Balaton. Pest, 1837. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1837 — Dr. Siegmund C. L. Füreder Mineralquellen und dt-r 
Plattensee. Pest, 1837. 8r. 

if. nemz. Múzeum. — Természettud. társ. Budapeüen. 

1837 — Balatonfüred. Tihany. 

Hirnük. 1837. 8, 10, 15. 



1839 — Halász Ignácz. Füred távolsiíg táblája némelly hely 
ségekhez. Weszprém, 1839. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1839 — Balaton-Füred. 

Regélő. 1839. 40—42. Rajzzal. 

1848 — Horváth Bálint. A füredi savanyúvíz s Balaton környéke 

Magy.-üvárott, 1848. 8r. 

Természettud. társ. Budapesten. 



? - Füred és a Balaton vidéke. Hely és évszám nélkül. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



? — Füred und der Plattensee. Hely és évszám nélkül. Sr. 

M. nemz. Múzeum 



— 165 



Balf (Wolfs) fürdő. 

1631 — Scholtz Jeremiás. A Sopronyi birodalomban lévő Balffi 
Feredő niértékleten állapotú természetinek, mankálódó erejének 
és haszmUatosságának magyarázó megírása. Csepreg, 1631. 4r. 
IVí iv = 6 sztlan levél. 

Jegryzet : Szabó Károly e könyvről a következőket mondja : „Így adja^ 
e ma, tudtomra egy példányban sem ismert könyvecske leirását Weszprémi^ 
Biogi\ Med. Hung. Cent. I. 162 1., megjegyezvén, hogy elébb latinul 
s azután jelent meg magyar fordításban. A latin kiadást, mely ugyan- 
csak Csepregen 1631. 8r. jelent meg, ismerteti Németh, — Memor. 
Typogr. Hung. 152. 1." Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 
187Ü. 266 1. 



1772 — Conrad A. Unterricht von den Wirkungen des WolfFer 
Bades. Oedenburg, 1772. 8r. 

Af. nemz. Múzeum. 



Balmaz-UjYáros. 

1839 — Podhradszky József. Balmaz-Uj város. 
Tud. Tár. 183Ü. Ért. VI. 43. 



Bánfaivá. 

1839 — F. Vandorf Sopronmegyében. (Vandorf=- Bánfalva.) 
Regélő. 1830. 102. Rajzzal. 



Bártfa. 

1778, 1802 és 1846 — Medve Imre. Bártfa, szabad kir. város. 

Alm. v. Ung. 1778. 283; Ztschr. v. u. f. Ungarn. 1802; I. 49. 
Magyar f. és Népei. 1846. V. 1. 



1801 -- Kitaibel Pál. Elötudositiis a bártfai vízről, a szerzőnek 
engedelmével magyar nyelven kibocsájtotta Kéler Dániel bártfai 
kereskedő. Egy metszett táblával. Kassa, 1801. Landerer. 8r. 16 1. 

.V. nemz. Múzeum. — Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 



1801 — Dr. Kitaibel Paul. Vorlaufige Nachricht iiber das Bart- 
felder Mincralwasser. Mit Bewilligung dcs Vcrfessers in Druck 
gégében von Dániel Kéler, llandclsmann in Bartfeld. Mit 1 
Kupfertíl. Kaschau, 1801. Landerer. 8r. 16. 1. 

M. nemz. Múzeum. 



— itíe — 

1802 V — Dr. Eitaibel P. Uwiadomienie tyczace si^ Bardyjowskiej 
wody raineralnéj, za pozwoleniem autóra w polskiém ttumaczeniu 
wydane przez D. Kelera. Z rycina. Kraków, 1802. 8r. 31 I. 

1817 — Csaplovics Johann. Das Bartfelder Bad. Wien, 1817. 8r. 

M. tud. Akadémia, — M. netHz. Múzeum. — Pozsonyi ág. h. lyceum. 

1818 — Desöfi J. Bártfai levelek. S.-Patak, 1818. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1839 — Keler St. E. De aqua minerali Bártfa. Vindob., 1839. Sr. 

M nemz. Múzeum, 



Beczkó. 

1782 — Beckó vára. 

üng. Mag. 1782. II. 330. 



1834 — Beczkó. 

Fillértár. I. 1834. 38. Képpel. 



1836 — Beczkó. 

M. Házi-Barát. III. 1836. 55. Képpel. 



1841 — Beczkó. 

Fillér Kalendárium. V. 1841. 22. Képpel. 

1843 — Beczkó vára. 

Told. Múlt. és Jelenhez. 1843. II. 1. 



Bege-Szent-György. 

1826 — Debreceni Bárány Ágoston. Bege-Szent-György leirása. 
F. M. Or. Minerva. 1826. 816. 



Békés-Csaba. 

1845 — Haan Lajos. Békés-(.'saba mezővárosa hajdani és mostani 
állapotjáról. Nagy- Várad, 1845. 8r. 2 kötet. 

M. tud. Akadémia. — M. nnnz. Múzeum, 



Béla. 



1778 — Béla, szepesi város. 
Alm. V. Ung. 1778. 284. 



— 167 



BeregsE^ász. 



1847 — Greregély. Beregszász. 
Hírnök. 1841. 97. 



Berencs. 

1835 — Némethy Pál. Berencs vára. 
F. M. Orsz. Minerva. 1835. I. 98. 



Besztercze- (Erdélyben.) 

1781 — Seyvert János. Von dem traurigen Schicksale der Stadt 
Bistritz im Jahre 1602. 

Ungr. Magáz. 1781. I. 173, 179. 



Beszterczebány a . 

1673 — Röber Paulus. Insecta Novisolü in superiori Hungária 
die 20 novembris elapsi (1672) anni cum nive delapsa. Vitten- 
bergae, 1673. 4r. 22 1. 

1742 — Dr. Bruckmann F. E. De chrysocolla Neosoliensi. Bruck- 
mann F. E. Centuriae epistolarum itinerarium Wolffenb. 1742. 
Epist. 2. 

1743 — Bél Matthias. On the brass waters of Nisol; coramonly 
called, Cement- Wasser, chanching irón to brass. 

Philos. Transact. XL. 1743. 



1790 — Besztercebánya. 

Minden. Gyíijt. III. 1790. 216. 



1815 — Dr. Zipser Chr. Andr. Über die geogn. ümgebung v. 
Xeusohl. 

I^eonh. Taschenbuch. 1815, 



1839 — Dr. Zipser Chr. Andr. Knocbenhöhle bei Neusohl. 
Leonh. und Bronns Jhrb. 1839. 



1842 — Dr. Zipser Chr. Andr. Neusohl und dessen Umgebungen. 
Eine Erinnerungssehrift an die III. Versamralung ung. Aerzte und 
Jíaturforscher zu Neusohl im Jahre 1842. Ofen, 1842, 72 1. 

Egyetemi könyvi, Btulapesten. — M, nemz. Múzeum. 



— 168 — 

1842 — Dr. Zipser Kr. András. Besztercze és vidéke. Emlékirat, 
melyet a m. orv. és természetvizsgálók Beszterczén 1842. aiig. hű 
elején tartott harmadik gyűlése emlékéül irt Z. A. s magyarra 
által tett Dr. Edvi Illés L. Buda, 1842, 8r. 34 1. 

M. nemz. Múzeum. — Természvttud. társ. Budapesten. 



1846 — Dr. Zipser Chr. Andr. Die Verhd. d. ung. Aerzte und 
Naturforscher mit bes. Beziehung auf die zu Neusohl abgehalt. 
Vslg. 1846. 

1847 — Kuthy Lajos. Beszterczei lápvidék. 
P. Divatlap. 1847. 24. 



'? — Dr. Bruckmann F. E. De cuprifodinis Neosoliensibus. 
Ann. Phys. med. Vratisl. XXXIV. 521. 

? — Dr. Bruckmann F. E. Memorabilia Neosoliensia. Epist itni 



Bicse. 

1840 — I^j. Sthymmel Soma. Bicsei vár. 
Regélő. 1840. 1.5. 



Bihar. 



1826 — Bihar mezőváros. 

M. Kurír. 1826. II. 45. 



Bölcske. 

1838 — V. János. Bölcske, Tolna megyében. 

Rejrélö. 1838. 52. Bölcskei lakosok viseletének rajzával. 



Bonyhád. 

1823 - Egyed Antal. Bonyhád mezővárosnak rövid leírása. 
Tud. Gyűjt. 1823. V. 71. 



Borszék. 

1825 — Die Heilquelle von Borszék. Pest, 1825. 8r. 

M. nvmz. Múzeum. 



— 169 



1844 — Kurz Ant. Borszék, Siebenbtirgens berübmtester Kurort, 
nebst einem kurzen Anhange über Rélbor. Kronstadt, 1844. 
Németh. 8r. 



BraschoYias. 

1805 — Maxienburg Lukas Josef. Braschovias-Burg. 
Sieb. Prot. Blatter. I. 1805. 1. 



Brassó. 

1801 — Hermann Georg. Vom Entstehen dcr Stadt Kronstadt. 
Sieb. Qnart. VII. 1801. 299. Vlíl. 1801. 229. 

1803 — Marienburg F. L. Földrengés Brassóban 1803. ápr. 2-án. 
Zeitscbrift von und fíir üngern. III, 1803. 341. 



Breznőbánya. 

1778 — Breznóbánya. 

Alm. von Ungarn. 1778. 293. 

1790 — Breznóbánya. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 216. 



Budapest. 

1501 — Dainero Tommaso. La Festa del Corpus Domini a Buda. 
(Űrnapja Budán. 1501-ben. Irta Dainero Tamás.) 

Lásd: Szamota István. Régi utazások. 497 — 498. 1. 

1536 — Oláh Miklós. Buda és a budai könyvtár. 

Ijásd : Oláh Miklós. Magyarország leírása. 1536. — Szamota István. 
Réffi utazások. 520—523. 1. 



r>' 



1 684 — Beschreibung der hungarischen Haupt und Residenz- 
Stadt Ofen. Franki'., 1684. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1684 — Ofens Glück- und ünglücksfálle. 1684. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1686 — Albrizzi G. Veridica raccolta de giornali di Buda. Venotia, 
1686. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



- 170 — 

1686 — Barth Joh. Conr. Buda recepta. Regensburg, 1686. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1686 — Dagverhaal Van de Vermaar. De belegering der sterkc 
Stad Buda Amsterdam, 1G86. 



1686 — Zenarolla G. P. Giornale militare, ovcro Buda espugnata 
Tanno 1686. Hely és évszám nélkül. 8r. 

M, nemz. Múzeum, 



1 686 — Journal de la glorieuse conqueste de la ville de Bude. 

Vienne, 1686. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1686 — Le plán de la ville regale de Bude. H. n. 1686. 4r. 

M. nemz. yíuzeum. 



1686 — Sonderbare Begebnisse der Festung Ofen. II. n. 1686. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1687 — Pizarro A. Caesareo Carro triumphal porta felix restau 
ration de Buda conquistada en 2 de öept de 1686. Amsterd. 
1687. 4r. 



M, nemz. Múzeum. 



1687 — Schardius J. Buda historico-mathematica delineata. 
Lipsia, 1687. 4r. 

M, nemz. Múzeum. 



1721 — Stoker Laurentius. Thermographia Budensis, seu Scruti- 
nium physico-medicum aquarum mineralium Budae scaturientinm. 
De Earum Origine, Sítu, Antiquitate, Numero, Mineralibus Virtu- 
tibus & usu lledico, tara intemo, quám externo, per frequentia 
Mechanico-Spagyrica experimenta & multiplices easqne proprias 
per novemdecim annorum decursum observationes Medico Theoretico- 
Practicas elaboratum. Augustae Vindelicorum & Graeeii 1721. 
1 köt. 4r. y, 154, y 1. 

Orsz. m. ki)', statiszt. hit. köni/vtdra. — M. tud. Akadémia. 

1729 — Stocker Laurentius. Thermographia Budensis. Buda, 
1729. 4r. 

PozHonyi áfj. h. et\ lycenm. 

1733 — Neu aus seinem Stein-Hauffen aufwachsendes Ofen. 
Ofen, 1733. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1760 — Miller Joannes Eleemos. Ferdinandus. Epitonie vieissi- 
tudinum et rerum niemorabilium de libera regia ac metropolitana 



— 171 - 

urbe Badensi, ab Ejus Nativitate, Anno quippe MDCCXLII ad 
praesenteni usque Annum MDCCLX. Budae, 1760. 1 köt. 4r. y, 
210 1. 

yf, ticmz. Múzeum. — Orsz, m. kir. statiszt. hiv. hÖnyctáva. 



1780 — Salagius Stephanus. De columna romána railliaria ad 
Budám nuper reperta. Quinque-Ecclesiis. 1780. 8r. 7, 168 1. 

Somogy i'lcoHtfctái' Szegeden. 



1781 — Pichler. Ansicht Ofens von Calvarien-Berg. 1781. ívrét. 

iV. nemz. Múzeum, 



1782 — Budavára s városának leírása. 

üngr. Magáz. 1782. II. 

1782 — Pest. 

Ung. Mag. 1782. II. 107. 



1782 — Pesten 1781-ben szülöttek és holtak száma. 
M. Hirm. 1782. 



1784 — Oesterreicher J. M. Analyses aquarura Budcnsium. 
Viennae, 1784. 8r. 

M. nemz. Múzeum. — Fővárosi statiszt. hivatal. 



1786 — Népszámlálás Pesten. 
M. Hirm. 1786. 



1788 — Vorschriften bei Feuergefahr in Ofen. 1788. ívrét. 

Aí. tiemz. Múzeum. 



1789 — Buda. 

Mind. Gyűjt. 1789. II. 289. 



1790 — Buda. 

M. Kurir. Toldalékja. 1790. 



1790 — Pest. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 163. 



1795 — Etwas von den Denkwürdigkeiten der St. Margarethen 
Insel. H. n. 1795. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



- 172 — 

1799 - Pest városának lakosaihoz a vizáradásnak alkalma- 
tosságával. Pest, 1799. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1800, 1833 — Toldy Ferencz. Buda és Test. 1800, 1833 (1850-. 

Aurora, liazai Almanach, ulapitá Kisfaludy Károly. Folytatja Bajza. 
1834. XIII. év, vajry új folyamat III. éve. 231—269. 1. I. fejezet. 
Buda és Pest. 1800. II. fejezet. Pest és Buda. 1833. 2 képpel : a 
rakpiacz, hidfötere. III. fejezet. Budapest, 1850. 

AíjOiston Józsefnél Budapetifen. 



1802 — Die Stadt Pesth und ihre Gegend. Pesth, 1802. Sr. 

M. nemz. Muzetim. 



1803 — Leyrer Joseph. Die Stadt Pesth und ihre Gegend in 
Briefen von einem Fremden. Pesth, 1803. 1 köt. 8r. 171 I. és 
9 rézmetsz. 

M. nemz. Múzeum. — Orsz. m. kir. siatiszt. hiv. könyvtára. — Egifetcmi 
könijrt. Budapesten. 



1803 — Rath. Adressbuch der Stadt Pest. Ofen, 1803. 
Ismerteti : Zeitsehrift von und für Ungern. IV. 1803. 50. 



1804 — Danhoffer V. J. Succincta notitia aquae soteriae Budae 
ad therraas caesareas. Budae, 1804. 8r. 

3/. nemz. Múzeum. 



1804 — Rath P. Adress-Kalender der königl. Freystadt Pesth 
auf 1805. Waitzen, 1804. 8r. 

1804 — Rath P. Wegvveiser durch Pesth. Pesth, 1804. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1804 — De aqua Soteria thermarum Budensium. Budae, 

1804. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1804 - Wegweiser durch Pesth oder Nachweisung aller 
Gassen und anderer Denkwürdigkeiten in Pesth. Pesth. 

1804. Sr. 30. 1. l tervrajz. 

Ismerteti: Zeitsehrift von und für Unixem. V. 1804. 179. 

h)/tj<temi kíhtifrt. Budnpeaten. — M. nemz. Múzeum. 

1805 -- B-s Franz von. Der Lcsekranz und die Ostermont^gs- 
IVier in OIVd. 

Un-r. Mise. 1S()5. 12. 



— 173 — 

1805 — R— r. Gesellschaftliche Lében in Ofen und Pest. 
Ungr. Mise. 1805. 84. 



1805 — Budapest és környéke. 

Ungr. Miöcellen. II. 1805. 82. 111. 1805. 74. 



1806 — Schuster J. Geschichte der 8tadt Pesth, 1806. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1808 — Bachich J. Saidár és Hurik avagy a Margaréta s/igete. 
Pozsony, 1808. 

Természettud. társ. Budapesten. 



1809 — Plantae horti botanici Pestiensis. 1809. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1812 — ugyanaz. 1812. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1810 — Horvát István. Pest szab. kir. városnak régi Ofen német 
nevéről. Pest, 1810. 8r. I k. ü3 1. 

M. nemz. Múzeum. 

1813 - Etwas zur Beherzigung für die Hauseigenthümer der 
Freystadte Ofen und Pesth. 1813. 8r, 

3/. nemz. Múzeum. 



1815 — Jung. Addressenbuch der kön. Freystadt Pesth. Pesth, 
1815. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1817 — J — ich. Pest városának hajdani helyheztetése. 
Tud. GyUjt. 1817. X. 57. 



1818 — Sadler J. Verzeiehniss der uni Pesth u. Ofen wild- 
wachsenden Gewáchse. Pesth, 1818. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 

1819 — Pasquich J. Freymüthi<^e Beurtheilun^s: der astrononiischen 
Austalt zu Ofen. II. n. 1819. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1819 — Petrich Gen. v. Ansicht von der Nachbar-Stiidten Ofen 
und Pest. 

Gem. Bl. 1819. 14, 18. 

1821 — Schams Franz. Vollstandi^e Heschreibuui;* der kiUni»lieheu 
íVeystadt Pest in lJní::crn. Von Franz Hehanis, der k. k. Laud- 



— 174 — 

wirthschaftS'Gesellschaft wirkliches Mitglied etc. Mit einer Kupfer- 
tafel. Pest, 1821. Hartlebens Verlag. 8r. XVIII; 501 1. 

Ismerteti: Tótbfaliisi Károly. Tnd. Gyűjt. 1822. IV. 64. 

M. tud. Akadémia, — Egyetemi kihiyrt. Budapesteti. — Orftz. m. kir. 
statiszt. hiv. könyvtára- — Ágoston József tiét Budapesten. 



1822 — Dietze Ch. J. Ideen zu Erhöhung der Wiehtigkeit der 
Stadt Pest. Pest, 1822. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1822 — Schams Franz. VoUstandige Beschreibung der königl. 
freyen Haupt Stadt Ofen in Ungern von Franz Schams der k. k. 
Landwirthschafts-Gesellschaft in Wien wirkliches, der patriotisch 
ökonomischen Gesellschaft in Prag, dann der Kais. russischeu 
freyen ökonomischen Gesellschaft in St. Petersburg correspondi- 
rendes und der pharmaceutischen Societat allda. Ehren-Mitglied, 
auch. Burger der königl. Frey-Stadt Pest. Mit 3 Ansichten Ofen 
mit königl. Universitats Buchdruckerey Schriften. 1822. 8r. VI ; 
672, 66 1. tartalom, 3 kép. 

Ismerteti: W. F. Pannónia. 1822. 54—56. szám, 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi kÖnyvt, Budapesten. — (írsz. m. kir. 
statiszt. hiv. könyvtára. — Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1822 — Vojdischek J. Adressbuch d. K. Fr. Pesth. Pesth, 1822. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1825 — Levéltöredék Pestről. 

F. M. Gr. Minerva. 1825. 488. 



1826 — Kirehner Férd. Sánd. Ernst Andr. Javallatja egy Pest 
szabad királyi városban felállítandó hazai intézetnek ezen neve- 
zet alatt kereskedő és utasitó bolt, raellyet a haza, s polgár- 
társai javának szentelnek az alulírottak (Kirehner Férd. Sándor 
Ernst András). Pozsonyban, 1826. 1 füz. 4r. 8 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1827 — Dorffinger Jos. And. Wegweiser íür Frerade und Ein- 
heimische durch die Königl. ung. Freystadt Pesth ; in Hinsicht 
auf Geschichte, Üertlichkeit, Kultur, Kunst u. Gewerbe oder 
Nachweisung aller öflfentlicheu Pliitze, Miirkte, Strassen, Gasseu, 
hoher kön. Gerichtsstellen, dann Civil und Militiirbehörden, bemer- 
kenswerther Gebiiude, Kirchen, Klöster, Handelsleute, Manufae- 

turisten, Fabrikanten und Professionisten etc Ofen, 1827, 

8r. VIII, y, 648 1. és rajz. 

M. nemz. Múzeum. — M. tud. Akadémia. — Orsz. m. kir. stati.<zt. hir. 

könyrfára. 



1829 - Ugyanaz. is29. 8r. 

.1/. nnnz. Muzeiim. 



— 175 — 

1827 — Feldmann. Wegweiser durch Pest und Ofen. 1827. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1827 — JankoYÍch M. Budán felfedezett sírl)olt, melyben hihető- 
leg Katalin, Mátyás király első hitvesének teteme találtatott. Pest, 
1827. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1827 — Eisenbad-Anstalt. Beschreibung der neu errichteten, zu 
Pesth in der Somniergasse. Pesth, 1827. 1 füz. 8r. 23 1. 

Orsz. m. hir. statiszt. hív. könyvtára. 



1828 - Uiber die Wirksamkeit des Mmeralwassers in den 
Eisenbad zu Pesth. 1828. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1829 — Hofbauer Johann. Aussicht auf Pesth und Ofen. 1829. 
Gem. Bl. 1829. 42— U. szám. 



1830 — Puchler B. Dle Wiedereroberung üfens ira Jahre 168G. 
Wien, 1830. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1831 — Patachich József. Szabad kir. Pest városának leírása. 
Pest, 1831. 8r. 107 1. 

M. tud. AkcuUmia. — Egyetemi kőmjvt, Budapesten. — Orsz. m. kir. 
statiszt. hiv. könyvtúra, — Somoyyi-könyriár Szegeden. 



1832 — Győri S. Buda és Pest közt építendő álló hidról. Pest, 
1832. 4r. 

M. nemz. Múzeum. — Fővárosi statiszt. hiv. 



1832 — Dr. Linzbauer F. X. Conspectus thermarura Budensium. 
Budae, 1832. 8r. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — Fővárosi stntiszt. hivatal. 



1833 — Andrássy Gy. és gr. Széchenyi Istvánnak a budapesti 
hidegyesülethez irányzott jelentése. Pozsony, 1833. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1833 — Garay. Budapesti Dunapartok. 
Honművész. 1833. 63, G4. 



1833 — Patisz Carl. (Patachich Joscf.) Beschreibung der könig- 
lichen Freistadt Pesth. Aus dem Ungarischen des Merm Joseph 
V. Patachich übersetzt und vermehrt mit neuen Daten und Be- 
tnerkungen nebst einem Anhange tiber die Trauerperiode der 
Cholera in Pesth von Carl Patisz, bceid. Laudes- und Gerichts- 



— 176 — 

Advocaten und subst. Expeditor der königl. Freistadt Pesth. Pesth, 
1833. Gedruckt bei Landerer von Füsknt. 8r. V ; 129 1. ; tarta- 
lom 2 1. 

Orsz. m. kir. statiszt, hiv. kihiíjctára. — Ayoston Józsefnél Budapesten. — 
Egyetemi köni/rt. Budapesten. 



1833 — Podhradczky J. Buda és Pest régi állapotjokról. Pest, 

1833. 8r. 

M. nemz. Múzeum. — Fővárosi statisztikai hivatal. 



1833 — Szekrényessy. A sz. Gellért-hegyi népünnep. 
Honművész. 1833. 4. 



1833 — Tekusch August. Der Fremde in Pesth und der IVsther 
in der Vaterstadt. Eine topograph. Beschreibung diescr k. Frey- 
stadt; zugleich Wegweiser für den Keisenden nach Pesth, und 
wiihrend seines Aufenthaltes daselbst ; auch genaue Anzeige dessen, 
was in Pesth sehenswerth und merkwürdig ist für den Freniden 
und Einheimischen. Mit einem Pláne der Stadt. Pesth, 1833. In 
Joaeph Eggenberger's Buchhandlung. 8r. XX ; 135 1., 1 térkép. 

Egyetemi kötiyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. — M. tud. Akadémia. — 
Ágoston Józsefnél Budapesten. 

1833 — Pestről egy-két szó. 
M. Hazai Vándor. III. 1833. 32. 



1833 — Spiritus asper und Spiritus lenis: Panoráma von 
Ofen und Pesth, oder Charakter- und Sittengeraalde der beiden 
Ihiuptstadte llngams. Leipzig, 1833. (.. li. F. Ilartraanu. 8r. 
XII, 266 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. — Egyetemi konyvt. Budupe.^lcn. 



1834 — Patachich Josef. Die Bürger Pesths in der Vorzeit und 
Gegenvvart. Pesth, 1834. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1834 -- Bericht der landtaglieh gebildeten Comité über die 
zwischen Ofen u. Pest zu erbauende Brücke. Pressbnrg, 

1834. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1834 - Pest. 

Fillértár. 1834. I. 13. Képpel. 



1834 - Pesten és körüle hárman. EIsd 1828. és 182í*. MásiKÜk 
1830. és 1833. Harmadik 1834. 

Aiirorn. XIII. 1S34. Folyf. tíibben. 
1834 - Pest. Svrtn/or, 1834. 196. 



- 177 — 

1835 — Adatok és vélemények Buda városa részéről a buda- 
pesti állandó hid tárgyában. Buda, 1835. ívrét. 

3/. nemz. Miizeutn, 



1835 — Buda-Pest az elffkorból ismertetve. 

Regélő. 1835. 96, 07. 

1836 — G — d Gábor. Az ó-budai kis sziget. 
Regélő. 1836. 66. Az ó-bndai sziget rajzával. 



1836 — Nóvák Dániel. Utazás a budai hegyekben. 
Hasznos Miil. 1836. I. 47, 48. 



1836 — Stojka C. Ein Wort über die zwischen Üfeu ímd Pest 
zu erbauende fcste Briicke. Pest, 1836. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1837 — Dr. Linzbauer Fr. X. Die wamien Heilquellen der Ilaupt- 
stadt Ofen im Koenigreieh Ungam. Pest, 1837. 

M. tud. Akadémia. 

1837 — Nóvák Dániel. Buda és Pest vidékének regényes rajza, 
nevezetességei s összehasonlítása egymással. 

Regélő. 1837. 19—21. 

1837 - Budavidéki utazás. 

Hasznos Mul. 1837. H. 27—32. 



1838 — Dr. Jankovich Anton. Pesth und Ofen mit ihren Ein- 
wohnem, besonders in medizinischer und anthropologischer Hin- 
sicht. Ofen, 1838. 8r. XIV, 261, 14 1. 

Ismerteti: Dr. Schedel F. Figyelm. 1838. 17, 20, 22. 

M. nemz. Múzeum. — Orsz. m. kir. staliszt. hit\ könyvtára. — Kecskemtti 
ref. koilegium. 

1838 — Eohn J. H. Schilderung der Schreckenstage zu Altofeu. 
Ofen, 1838. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1838 — Gr. Majláth Joh. Pest. 

Panoráma Oesterr. I. 1838. 297—305. 



1838 — Szabó A. Pest városába berontott nagy vizáradása 1838. 
esztendőben. Pest, 1838. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1838 — A Buda s Pest között építendő állóhid tárgyában. 
Pest, 1838. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

Vr. H4VABS B.: Magyar földrajzi köuyvtár. 1^ 



— 178 — 

1838 — Pesth und Ofen im Marz 1838. 

Spiegel. 1838. 24—26. 



1838 — Pesti áradatok. 1732—1838. 
Regélő. 29. 48. 

1838 — Tagebuch tiber die Ereignisse der grossen Uiber- 
schwemmung in Pest u. Ofen. Pesth, 1838. 8r. 

M, nemz. Muzettm. 



1838 — Verhandlungen der Reichs(lei)utatiüu in Bezii? auf die 
zwischen Ofen u. Pesth zu anbauende stehende Krüeke. Pesth, 
1838.' 3 köt. 8r. 

JCgyefemi könyvi. Budapí^aten. — 3f. nemz. Múzeum. 



1839 — Honti. Pesti levelek. 

Társaik. VIII. 1839. 101, 102. 



1839 — Rövid értesítés az 1838-diki martiusban történt víz- 
áradás felől, különösen Pestre nézve. Emlékül a történtekre 
későbbi években is. 

M. Hazai Vándor. IX. 1839. 49. Képpel. 

1840 — Schlesinger J. Medieinisehe Topographie der königl. 
Freystüdte Pesth und Ofen. 

Ismerteti: D. i . Figyelm. 1840. 49—51. Észrevételek. Ufryanott. 02. 



1841 — Buda Pest Zsigmond koráig egy város. 

Tud. Tár. 1(S41. Ertek. IX. 92. 

1841 — Buda vára s városának leirása. 
M. Házi Barát. 1841. VIII. 110. 

1841 — Gemaelde von Pesth und Ofen mit ihren ümgebun- 
gen. 2. Ausg. Pesth, 1841. 

M. tud. Akadémia. 



1842 — Spécz J. Anrede bei Gelei^enheit der feierliehen Orund- 
steinleguii^ des neuerljauten Ofner Kaiserbades. Pesth, 1842. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1843 — Edvi Illés L. A budai liévvizek. Pest, 1843. .Sr. 

M. nemz. Muzruni. 



— 179 — 

1844 — Feldmann G. L. Pesth und Ofen. Neuester und voUstön- 
digster Wegweiser durch beidé Stadte. Mit 6 Stahlstichen und 1 
Pláne von Pesth-Ofen. Pest, 1844. IV. 140 1. 

Jegyzet. Ezen munka még két kiadást ért 1855-ben és 1859-ben 
Dr. Secz J. K. által. 

Jf. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvi, Budapesten. 



1845 — Alt Rudolf. Buda-Pest. Előadva 32 eredeti rajzolatban. 
Magyar és német szöveggel. Pest, 1845. 4r. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 

1845 — Benkert Anion. Pesth vor funfundvierzig Jahren. 
Spiegel. 1845. 28, 29. 



1845 — Buda-Pest, a magyarok fővárosa, vagyis ezen testvér 
városban létező minden nevezetességek és látni való dolgok 
leirása. Pest, 1845. 8r. 116 1., 1 térkép. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. — Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1846 — Blaschnek S. Buda-Pest térrajza. Pest, 1846. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1847 — Frankéi A. Das Ofner Kaiserbad in technischer und 
medizinischer Hinsicht. Ein Hilfsbüchlein für Heilsuchcnde. Pesth, 
1847. 1 füz. kis 8r. 29 1. 

Orsz, m, kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1847 — ülés L. Versuch einer physikalisch-nicdieinisrhen Üar- 
stellung der Heilquellen des Kaiserbades zu Ofen. Pest, 1847. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1847 — Luczenbacher J. Margit-Sziget. 

M. Hajdan és Jelen. 1847. 41 — 47. 5 kőnyomata táblával. 



1847 — Prée A. Beschreibung des Brandes vom k. stiidt. Thcater 
in Pesth. Ofen, 1847. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1848 iV) — Háufler Josef. Ilistorische Skizzeu von Ofen und Pest. 
II. n. 1848 (?) 180 1. 

Első kiadás, mely könyvpiaczra nem jött. 
Lan/ranconi Eneánál Pozsonyban. 

1848 — Der Magistrat, die Verschönerungscommission und 
das deutsche Theater in Pesth. (Als Ergün/ung der Sc^hrift. 
;,l)ie Stiidtefrage in Ungaru" ctc.) Voni Verfasser des Bürger- 
ABC. Wien, 1848. 1 füz. 8r. 74 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1-J* 



— 180 — 

1848 — Pest 8z. k. város házjegyzéke. Pest, 1848. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



Feuer-Ordnung für die königl. Freyst. Pesth. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



? — Prospectus aedium et hortorum Pestini. Vieu. Évszám nélkül, 
ívrét. 



M. nemz. Múzeum. 



Büdöskö. 



1840 — Nagy J. Diss. sistens diseriptiouem therraaruni Bti- 
(lösköensiam. Vindob. 1840. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



Buziás. 

1830 — Bárány Ág. A buziási és mehádiai fürdők. 
F. M. Orsz. Minerva. 1830. II. 128. 



1833 — Bárány Ág. A buziási fürdők. 
Társaik. 1833. II. 337. 



1843 — Dr. Deutsch Fr. Jos. Buziás. A magyar orvosok és ter- 
raészetvizsg^álók IV. nagvgytQésének emlékül. Temesvár. 1843. 8r. 
IV, 44 1. 

1846 és 1847 — St.— Y. Buziás. (lm Bánat.) 
Bliitter. 1846. 31, 32. — 1847. 46. 



Constantini meleg fürdők. 

1822 — Prevendar Th. Thermae Constantini anac. A^ram, 1822. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



Csaba, 

1826 — Ágoston József. Csaba leírása. 
Tud. Gyiljt. 1826. V. 57. 

Csáklya. 

1830 - Zeykfalvi idősb Zeyk János. Csákijai kő. 
N. Társaik. 1830. 1. 49. 



— 181 



Csejte. 

1778 — Csejte. 

Alm. V. üngarn. 1778. 296. 



1846 — Benczúr Miklós. Csejte. 
Honderű. 1846. I. 2. 



Cseklész. 

1849 — Vörös Antal és Pereczparti. Cseklész. Tájisniertetés. 
Pesti Röph-atok. (Ivek.) 1849. 10. szám. 



Csepel. 

1843 — Bognár József. Csepel. 

Tud. Tár. 1843. Értek. XIV. 50, 110, 164, 216. 



Csepreg. 

1824 — Pünkösdi király a csepregi lófuttatásban. 
Hasznos Mul. 1824. I. 33. 



1839 — Gyurikovics György. Csepreg mezővárosának lengyelek 
és horvátok által 1621. évben lett romlásáról. 

Tud. üyUjt. 1839. LX. 65. 



Csesznek, 

1782 — Csesznek. 

üngr. Magazin. 1782. H. 331. 



1828 — Nagy-Apáthi Kiss Sámuel Csesznek váráról 
F. M. Or. Minerva. 1828. 



1831 — Horvát Endre. Csesznek Kun László korából. 
Aurora. X. 1831. 95. 



1835 — Csemyánszky. Csesznek vára. 
Regélő. 1835. 



— 182 — 



Csetnek- 

1799 — Bartolomaeides Ladislaus. líemorabilia Provinciáé Cset- 
nck. Kecensuit Ladislaus Bartolomaeides. Cum Tabellis Aeri Inci- 
sis. Exeudebat Neosolii. Anno 1799. Johannes Stephani Typogra- 
phus. 8r. Czimlap. 6 1. ; 336 1. ; 1 táblázat ; 1 térkép ; ábrák. 
Csetneki István képe 1594-diki kép után. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. Budapesten. — Ágoston Józsefnél Budapesten. 



Csókakő. 

1834 — Barkóczi Rosti Zsigm. Csóka-kő. 
Hasznos Mul. 1834. II. 24. 



Csővár. 



1778 — Csővár. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 297. 



Csüz. 

1824 — Szabó János. Csúz 1824. esztendőben. 
Tud. Gyűjt. 1824. VIII. 62. 



Czegléd. 

1368 — 1798 — Czegléd városára vonatkozó eredeti okmánvok, 
kéziratban. 1368—1798. 

Ballag i-f éle könyvtár Budapesten. 



Daruvár. 



1790 — Daruvár. 

Mind. Gytijt. 111. 1790. 129. 



1818 — Pósa G. Tudósítás a Daruvári és Lipiki ferdőkröl. Becs- 
ben, 1818. 8r. 

M. nemz. Muzeun^. 



1837 — Rosenberg S. Aquac soteriae Daruvariensis. Pest, 1837. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



— 183 



Debreczen. 

1666 — Bartha Boldizsár. Rövid Chronica avagy oly Beszélgetés, 
Mely az kozelb el rault száz esztendők alatt Debreczenben esett 
emlékezetesebb dolgokrul, tűz miatt való romlásokrul, sok rend- 
beli károkrul változásokrul : Kiváltképpen pedig, és bővebben ez 
nyolcz esztendők alat való háborúságokban ezen helynek keserves 
állapottyárul, sok fele nyomoruságirul, ennek lakossinak felső 
közép alsó rendéinek viselt dolgairól irattatot és szedegettetet 
őszvc. Bartha Boldisar által 1666. Esztendőben (Debreczenben) 
Xyomtattatot. 8r. 158 lap. — Elöl: cziml. és előljáró beszéd 4, 
végül: nyom. hibák 1 sztlan levél. 

Jegyzet: Az egész könyv A — L = 11 ív = 88 levél == 176 lap. 
E szerint, miután a 4 elsö és a legutolsó levél (= 10 lap) nincs 
lapszámozva, valósággal 1 66 lapra terjed maga a szöveg ; azonban, a 
lapszámozásban hiba történt; t. i. a 24. lap után következik 17, 
18. stb. a 158 ig, melynek helyesen 166-nak kellene lenni. A 
Debreczen város lakosaihoz intézett előbeszéd kelte ez : „Iram 
Debreczenben a' magam szállásán 1664. Észten. Szent András 
havának luiszadik napján, Kigyelmeteknek tiszta szivvel magát ajánló 
szolgája Bartha Boldizsár." Ezen kelet után van hibásan 1664-re téve 
Comides Dániel czímlap nélküli példánya, mely ma a m. tud. Akad. 
könyvtárában van. Danielis Comides, Biblioth. Hung. 7 1. Átvette e 
tévedést Sándor István M. kház. 43. I., ki alább 44. 1. a valódi 
1666-diki kiadást is fölhozza. Hogy a nyomtatás debreczeni, a könyv 
nyomdai kiállításából kétségtelen. Lásd : Szabó K. Régi magyar könyv- 
tár. 1879. 431 1. 

Debreczeni ref. koHigíum. — M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — 
Erd. múzeum. — M.-vásárhelyi Teleki -könyvtár. 



1755 — Pósalaki J, Declaratio afrticti status oivitatis Debreczen. 
Debreczen, 1755. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 

1778 — Debrecen. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 298. 



1837 — Cs. Debreczen jelen állapotjának rövid rajza. 
Társaik. VI. 1837. 7—10. 

1837 — P, L. Köznépi szokások a debreczeni reformátusok közt. 
Regélő. 1837. 37, 38. Debreczeni köznép rajzával. 



1844 — Balásházy János. Debreczen niiut van s jövendője. 
Debreczen. 1844. 8r. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 






184 — 



Deés. 

1843 — Deés és környéke. 

Regélő P. Divatlap. 1843. II. 15. 



Demőnfalva- 



1778 — Demanova (Deraénfalva) Liptómegyében. 
Alm. von Ungarn. 1778. 303. 



1805 — Bredetzky Sam. Die Drachenhöhle und Flussgrotte, nicht 
weit von Deménfalva im Liptauer Komitate. 

Bredetzky S. Beitráge zur Topographie des Kgr. Ungarn. I. Wien, 
1805. 140-145. 1. 



Detrekö. 



1822 — Báró Mednyánszky Alajos. Detrekő vára. 
Tud. Gyűjt. 1822. VII. 34. Képpel. 



Déva, 



1845 — Dévai Gergely. Déva. 
Muít és Jelen. 1845. 35, 36. 



Dévény, 



1799 — Sándor István. Dévény váráról és Szvatoplukról. 
Sokféle. 1799. VI. 19. 



1820 — Báró Mednyánszky Alajos. Dévény várának omladékai. 
Tud. Gyűjt. 1820. X. 57. Képpel. 



1821 - Dévény. 

Pannónia. 1821. 26. Képpel. 

1834 — Dévény. 

Fillértár. I. 1834. 25. Képpel. 



1838 — Theben (Dévén). 

Panoráma Oest. I. 1838. 139—144. 



185 



Diósgyőr. 



1778 - Diósgyőr. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 306. 



Disznód. 

1845 — Disznód (Nagy és Kis). 
Blátter. 1845. 16. szám. 



Dobsina. 

? — Dr. Bmckmann F. E. Memorabilia Leutschoviensia et Dob- 
schinensia. 

Epist. itín. Nr. 90. 



? — Piltzius K. Kurtze Erzslhlung der Verheerung der Bergstadt 
Topschao, 1584. Kaschau. É. n. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



Dorozsma. 



1833 — Jemey János. Dorosraa. 
Hasznos Mul. 1833. L 22, 23. 



Duna-Földvár. 

1832 — Egyed Antal. Duna-Földvár leírása. 
Tud. Gyűjt. 1832. X. 45. 



Ecsed. 

1778 — Ecsed. 

Alm. V. üngam. 1778. 326. 



1782 — Ecsed. 

üngr. Magazin. 1782. II. 326. 



Ecska. 

1817 — Vedres István. Étaka kisded rajzolatja. H. n. 1817. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



— 186 — 



Eger. 

1778 — Eriau. 

Alm. V. Ung. 1778. 322. 



1782 — Erlau. 

Ungr. Magáz. 1782. II. 98. 



1790 — Széphalmy. Eger. 
Orpheus. 1790. I. 161. 



1822 — Gróf Teleki József. Eger várának ostroma 1552-ben. 
Aurora. I. 1822. 227. 



1836 — W. Eger 1827-dik évtől fogva. 

Regélő. 1836. 21. Az egri lyceum terének rajzával. 



1839 — Fejes Mihály. Az egri fürdők orvosi s helyleirási tekin 
tétben. Egerben, 1839. 1 füz. 8r. 84 1. 

Orsz. m. hír. statiszt. hiv. könyvtára. — Somogy i-könyvtár Szegeden. 



1839 — Fejes M. Die Erlauer Bader. P^rlau, 1839. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1840 — Eger és fürdői. 

Regélő. 1840. 70 — 72. Az egri fürdők rajzával. 

1842 — — rk — Eger a mint van. 

Regélő P. Divatl. 1842. 54, 55, 57—60. 



1845 — Eger város és az egri népviselet. Két rajz. 
P. Divatl. 1845. II. 27. 



1846 — Sávolyi Lajos. Eger történeti és jelen állapotának leírása. 
Magyarf. és Népei. 184(). IV. 3. 



1846 — Sávolyi Lajos. Egri nép. 

Maj:ryart*üld és Népei. 1846. I. 21. Színezett képpel. 



1846 — Egri nép szokásai. Az ivó. 

Magyar fold és Népei. I. 1846. Színezett képpel, 



- 187 



Egyháza. 

1826 — Thaisz. Egyháza, Pest megyében. Egy tót helység meg- 
magyarosodik. 

Tud. Gyűjt. 1826. I. 110. 



Eleskő. 

1833 — Éleskö (Scharfenstein). 
Regélő. 1833. 32—34. 



Élőpatak. 

1841 — — t. Blasen aus dem Elöpataker Gesundbrunneu. (Ende 
Juni 1841.} 

Blátter. 1841. 26, 28. 



Endröd. 

1824 — Ágoston János. Endröd leírása. 
Tud. Gyűjt. 1824. XI. 49 



Eperjes. 

1643 — Dürner S. Fűimen Eperiense meraorabile. Leutschoviae, 
1643. 8r. 

Af. fiemz. Múzeum. 

1668 — Weber Johann. Wappen der k/inigl. Freyen Stadt Epperies 
in Ober Ungam beym Richterlichen Abdancken ausgelegt durch 
Johann Weber Róm, káy. und konigl. Majestat durch Ober Ungarn 
immerwehrenden Apoteckem und Medicum Ordinarium, wie aucb 
desz Löblichen Gymnasü der Evangelischen Stánde daselbst Inspec- 
toren. Gedruckt zu Leutsch. bey Sámuel Brewern. Anno 1668. 8r. 
Elöl : czlmlap és Dedicatio. 8 sztlan levél, szöveg 430 számozott lap. 

Jf. nemz. Múzeum. — Agonton Józsefnél Budapesten. 

1687 — Rezik Joannes. Theatrum Eperjesiense. 1687. Kézirat. 
(Másolat.) 

fíallagi-féle könyvtár Budapesten. 

1778 — Eperies. 

Alm V. Ungarn. 1778. 315. Képpel. 



1782 — Eperies. 

Ungr. Magazin. 1782. II. 322. 



188 — 



1828 — Lili V. Lilienbach B. Brief an Caes. v. Leonhard über 
die Umgegend von Eperies. 

Zeitschr. f. Mineral. 1828. I. 43. 



1846 — Tormay György. Eperjes sz. kir. város. 
Magyarf. és Népei. 1846. III. 1. Képpel. 



1846 — Vahot Imre. Eperjes jelen állapota. 
Magyarföld és Népei. 1846. III. 4. Képpel. 



1846 — Eperjes délnyugotról. 

Életképek. 1846. II. 13. Melléki. 



1847 — Halász Géza. A magyar orvosok és természetvizsgálók 
Kassa-Eperjesen tartott hetedik nagygyűlésének történeti vázlata. 
Pest, 1847. 

Pozsonyi ág. h. ev. lyceum. 

? — Dr. Bruckmann F. E, Memorabilia Eperjesiensia. 
Epist. itin. I. Nr. 92. 



Erdőd, 

1778 — Erdőd vára. 

Alm. v. Ungarn. 1778. 221. 



1790 — Erdőd. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 125. 



1841 — Lauka Gusztáv. Erdőd- vidéki sváboknál böjt első vasár- 
napja. 

Társaik. X. 1841. 90. szám. 



1841 — Lauka Gusztáv. Népszokások. Menyegző az erdőd vidéki 
sváboknál. 

Társaik. X. 1841. 98, 



1842 — Lauka Gusztáv. Erdődi sváb menyegzök. 
Regélő P. Divatlap. 1842. 42. 



Érsekújvár. 

1685 — Die offtmals bekriegte Gránz-Vestung NeuhauseL 

H. n. 1685. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



— 189 — 



1782 — Érsekújvár. 

Ungr. Mag. 1782. II. 105. 



1790 - Érsekújvár. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 214 



1839 — Podhradczky József. Érsekiíjvár. 
Tini. Tár. 1839. Értek. VI. 87. 



Erzsébetváros. 

1842 — Erzsébetváros Erdélyben. Egy tekintettel az r^rmény 
ueinzet régibb állapotára. 

Hon és Külf. IL 1842. 209, 213, 217. 



Eszék. 

1782 — Eatancius Petrus. Dissertatio de Columna Milliaria ad 
Eszekum reperta qnam Petrus Katancius Pannonius ü. S. Fran- 
eisci sehol, kuman. Professor P. 0. conscripsit. Eszéki Typis 
Joann. Mart üiwalt. M.DCCLXXXII. 8r. 114 1. 

^f. nemz. Múzeum, — Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1794 — Ugyanaz. Zágráb, 1794. 4r. 

Af. nemz. Múzeum. 



1787 - Eszék. 

Ungr. Mag. 1787. IV. 108. 



1790 — Eszék. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 123. 

1822 — H. Eszék viszontagságairól. 
Tud. Gyűjt. 1822. IX. 3. 



Esztergom. 



1778 — Esztergom. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 348. 

1782 — Ugyanaz. 

Ungr. Mag. 1782. II. 326. 

1790 — Ugyanaz. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 184. 



— 190 — 

1820 — Baranyai Franciscus. Disquisitio Notitiarum Antíquarura 
L. R. Civitatis Strigoniensis. Pestini, 1820. 8r. 

Ismerteti: Y. Tud. Gytijt. 1821. VIII. 90. 

M. nemz. Múzeum. 



1823 — ugyanaz. 1823. 8r. 

JW. nemz. Múzeum, 



1823 — Baranyai Ferencz. Az esztergomi vár iránt kifejtetendö 
régiségeknek újra felvétele Y. álorcás támadásai ellen. Pest, 1823. 

Tud. GyUjt. 1824. IV. 92. 

1827 — Máthes J. Veteris arcis Strigoniensis monumentoruni 
deseriptio. Strigon. 1827. 4r. 

M. netnz. Múzeum. 

1830 — Esztergom vára 1825-ben. 
Uránia. III. 1830. 38 L és melléki. 



1833 — T. L. Esztergom vára 1831-ki szeptemberben. 
Regélő. 1833. 65, 66. 

1835 — Birkés Endre. Esztergom. 
Regélő. 1835. 73—83. 



1838 — Esztergom. 

Árpádia. III. 1838. 227. Képpel. 



1839 — Heliser J. Tudósítás az Esztergomi 1838-ki árninA. 
Esztergom, 1839. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1846 — Mayer Károly. Muzslai népviselet Esztergomban. 
Magyarííild és Népei. 1846. IV. 11 színezett képpel. 

1847 — Az esztergomi vár régiségei. Az nj székesegyház Esz- 
tergomban. Általános nézetek és helyirati jegyzetek Esztergomról. 

M. Hajdan és Jelen. I. 1847. 25. 28. 30. 5 színezett rajzzal és 
7 ábrával. 



Eszterháza. 

1775 — Eszterháza. 

Pressb. Ztg. 1775. 53, OS, 71, 73, 76. 

1778 — Eszterháza. 

Alm. V. Inj?. 1778. 324. 



■ri" 



— 191 — 



1779 — Eszterháza. 
Pressb. Ztg. 1779. 94. 



1784 — Beschreibung des hochfürstlichen Schlosses Eszterház 
im Koenigreich Uugern. Preszburg, 1784. 4r. 57 I. 8 tábla rajz. 

M. tud. Akadémia, — Egyetemi könyv t. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1784 — Excursion á Eszterház en Hongrie en mai 1784. 
Vienne. É. n. 4r. 

M, tud. Akadémia. - M. netnz. Múzeum. 



1790 — Eszterháza. 

Mind. Gyfljt. 1790. IV. 234. 



Fejér-Gyarmat 



1841 — ^- pa — Fejér-Gyarmat. 
Hírnök. 1841. 25. szám. 



Felső- és Alsó-Sajó (Szlana). 

1726 — Dr. Bruckmann F. E. Relation von den Zinnober und 
Queeksilbergruben zu Szlana in Ungern. Bressl. SIg. 1726. 



? — Dr. Bruckmann F. E. De cinnabaris et argenti vivi fodinis 
Szlanensibus in Hungária. 

Ann. Phys.-med. Vratisl. XXXV. 32. 

Felsö-Bajom. 

1846 — Stenner P. J. Die IIeil(|uelleu von Baszcn. Kronstadt, 
184(5. 8r. (Bassen - Felső-Bajom.) 

M. nemz. Múzeum. 



Fernezely, 



1841 — S*** Fernezely. 
Iliniök. 1841. 5G. szám. 



Fiume. 

1631 — Welschen Jeromos. Fiume. 

Lásd: Szamota István. Réííi utazások. 130. 1. 



— 192 — 

1757 — Patent für die Stadt Fiume in Betreff der stadtischen 
Privativa und des Weinschanks. Triest, 1757. ívrét 

M, nemz. Múzeum, 



1823 — La Reincorporazione di Fiume all'regno dlJngheria. 

Fiume, 1823. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1834 — Fiume. 

Fillértár. I. 1834. 14. Képpel. 



1842 — Császár Ferencz. A fiumei kikötő. Pest, 1842. E^;ren 
berger J. és fia. 8r. 105 1. l térképpel. 

Oraz. m, kir. statiszt. hiv. könyvtára. — Ágoston Józsefni^l BmlapeHten. 



1846 — Kolmár József. Fiume és a magyar tengermellék. 
Magyarföld és Népei. 184G. II. 5. Képpel. 

1846 — Fiume és a magyar tengerpart. 

P. Divatl. 1846. 16. Rajzzal. 



1848 — Csatári Ottó. Fiume. 
Hazánk. 1848. 176—179. 



Fogaras. « 

1838 — Marienburg Adolf. Fogaras und seine Merkwürdigkeiten. 
Bmtter. 1838. 48. 



FraknÓYár. 



1782 — Fraknó vára. 

Ungr. Mag. 1782. II. 325. 



1837 — Fraknó vára. 

Regélő. 1837. 41, 42. A vár rajzával. 



Fülek. 



1778 — Fülek vára. 



Alm. von Ungarn. 1778. 329. 



1782 — Fülek vára. 

Ungr. Magáz. 1782. 11. 104. 



— 193 — 

1848 — Fülek vára. 

Bucs. N. Képes Napt. I. 1848. 73. Két képpel. 

Futták. 

1790 — Futak. 

Mind. Gyttjt. III. 1790. 167. 



Füzes-Gyarmat. 

1804 — Füzes-Gyarmat. 

Zeitschrift von und für Ungern. VI. 1804. 139. 



Gác8. 

1778 — Gács v4ra. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 339. 



1837 — Gács vára. 

M. Hazai Vándor. VII. 1837. Melléki 



1845 — Remellay Gusztáv. Gács vára. 
Életképek. 1845. II. 17. 



1849 — Gács vára. 

Bucs. N. Kép. Napt. II. 1849. 24. Két képpel. 



Galántha. 

1778 — Galántha. Pozsony nie§:yében. 
Alm. V. Ungarn. 1778. 338. 



1782 — Galántha. 

Ungr. Mag. 1782. II. 321, 



Galgécz. 

1778 — Galgóc. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 332. 



1846 - Benczúr Miklós. Galgócz. 
Honderű. 1846. I. Ití. 

Dr. fUVASX n.: Macyar fölüraj?.i könyvtár. 13 



194 — 



Ghimes. 

1821 — Báró Mednyánszky Alajos. Ghymes várának leírása. 
Tud. Gyűjt. 1821. II. 36. Képpel. 



1847 — Ghymes. 

M. Házi Barát. XIV. 1847. 38. 



Göcsej. 

1845 — Eaczorlaky Endre. Göcsej. 
Hoiidertí. 1845. I. 23, 25. 



Gödöllő. 

1771 — GödöUő. 

Pressb. Ztg. 1771. 77. 



1778 — Gödöllő. 

Alm. von Ungarn. 1778. 344. 



1833 - Szekrényesy. Gödöllő. 
Regélő. 1833. 28. 



Gölniczbánya. 

1778 — Gölniczbánya. 

Alm. von Ungarn. 177.8. 347. 



1782 — Gölniczbánya. 

üngr. Mag. 1782. II. 322. 



Görgény. 

1848 — Szilágyi Sándor. Görgény. 
Életk. 1848. I. 25. 



Gyöngyös. 



1778 — Gyöngyös. 

Álra. von Uníjam. 1778. 357. 



195 - 



1845 — Gyöngyös a Mátra rajzával 
P. Divatl. 1845. II. 34. Melléki. 



1846 — Vahot Imre. Gyöngyös szabadalmazott mezőváros. 
Magyarf. és Népei. 1846. V. 11. Képpel. 



Győr. 

1782 — Janus A. Diss. de Jaurino. Vienna, 1782. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 

1782 — Róka J. Diss. de Jaurino. Vienna, 1782. 8r. 

M. netnz. Múzeum. 



1782 — Győr. 

üngr. Mag. 1782. II. 101. 



1787 — Der königl. freyen Stadt Raab nöthige Lösch- 

Ordnung. 1787. ívrét. 

M. nemz, Muzettm. -^ 



1787 — Győr városát ületö tűzi rendelések. 1787. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1790 — Győr. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 184. 



1809 — Győr 1809-ben. 

Hazai és K. tud. 1809. I. 47-51. 



1820 — Hohenegger Lőrinc. Gvőr ostromlásának naplókönyve 
1809-ben. 

Tud. Gyttjt. 1820. II. 47. 



1820 — Y. Győr jelességeiről 

Tud. Gyűjt. 1820. VI. 115. (vagy IV: 3.1 



1821 — Győr. 

Hazai és K. tud. 1821. I. 6. 



Gyula. 

1782 - Gyula. 

Ungr. Magáz. 1782. II. 93. 



13* 



— 196 — 

1832 — E. G. Gyula polgári és egyházi állapotja a régibb 8 újabb 
időkben. 

Tiid. Gyűjt. 1832. X. 13. XI. 3. 



Gyulafehérvár. 



1796 — Gyulafehérvár leírása. 

Magy. Nyelvmiv. Társ. Munkái. 1796, 144. 



Harkány. 

1826 — Patkovich Josef. Die Beschreibung der mineralischen 
Quelle zu Harkány und derén medicinische Wirkung im Jahre 
1826. u. 8. w. 4r. 22 1. Kézirat. 

Bécsi udvari könyvtár. 



Hátszeg. 

1841 — Vajda-Hunyad, Hátszeg s környéke. 

Hon és Ktilf. 1841. I. 347.- 



1845 — Virágháti Farkas. Hátszeg vidéke Erdélyben. 
M. Gazda. 1845. 64. sz. 



Hatvan. 

1596 — Hatwan in Vngem mit gestürmter Handt gewonnen vnd 
eingenoramen. Dergleichen was sich jetzund in Siebenpiirgen 
zugetragen etc. Gedruckt zu Nürnberg, 1596. 

Ballagi'féle köni/vtár Budapesten. 

1778 — Hatvan. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 358. 



1782 — Hatvan. 

Ungr. Mag. 1782. H. 99. 



Hédervár. 



1782 — Hédervár. 



Uní^r. Maj?. 1782. II. 101. 



— 197 — 

1814 — Wiczay VL Musei Hedervariani numos antiquos descripsit. 
1814. 2. köt. 4r. 

M, neniz. Múzeum, 

1818 — Sestmi D. Descrmone delle medaglie nel museo Heder- 
variaBO. Firenze, 1818. 4r. 

Jf. n^mz. Múzeum. 

1828 — Sestini D. Descrizione delle medaglie antiche greche 
del Maseo Hedervariano. Firenze, 1828. 2. köt. 4r. 

M» nemz. Múzeum. 



Hegyhát. 

1842 — Telekesi Hegyhát. Táj- és népiamertetés. 
Regélő P. Divatlap. 1842. 44. 



Herkulesfürdő. (Lásd: Mehádíal vagy Herkulesfürdő.) 



Hermanecz. 

1843 — Kubinyi F. A herraanéci kirándulásról. 
M. orv, és term. műnk. III. 1843. 101. 



HÍY8ég. 

1836 - Hivség vára hol feküdt. 
Tud. Tár. 1836. IX. 155. 



Hődmező- Vásárhely. 

1819 — Nagy Ferenc. Hód-Mező- Vásárhely rövid rajzolatja. 
Tnd. Gyűjt. 1819. II. 34. 

1844 — Szathmáry Károly. Hold-Mező- Vásárhely. Táj- és nép 
ismertetés. 

Regélő. 1844. 35, 36. 



Hőgyész. 

1778 — Högyész, Sárvíz mellett. 
Alm. V. Unsrarn. 1778. 362. 



198 - 



Holics. 

1778 - Holics. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 364. 



1821 — Weisz C. Fr. HoUics. Eine topographische Skizze. 
Pannónia. 1821. 5, 6. 



Homoród- Almás. 

1832 — Orbán István. Homoród-Alrnás. 
N. Társ. 1832. I. 123. 



Horomvár. 

1807 — Horomvár. 

Hazai Tud. 1807. I. 10. 



Hunyadvár. 

1834 — Hunyadvár. 

Fillértár. I. 1834. 33. Képpel. 



Huszt 

1778 — Huszt. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 364. 



Igl6. 

1775 — Igló Szepes vármegyében. 



Pressb. Ztg. 1775. 25. 



1778 - Igló. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 309. 



Jamnicza. 

1831 — Kunitsch M. Der Sauerbrunnen Jamnicza. Agrani, 1831. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



— 199 — 

Jász-Apáti. 

1827 — Antal József. Jász-Apáthi városának leírása. 
Tudom. Gyűjt. 1827. Xll. 25. 

Jász-Berény. 

1778 — Jászberény. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 365. 



1800 körül. — Molnár Ferencz. Jászberény leírása. 



1827 — Barcsik Márton. Jászberény városának esmértetése. 
Tud. Gyűjt. 1827. IV. 31. 



Jásző. 

1778 — Jászó. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 371. 



1807 — Jászó városa. 

Hazai Tud. 1807. II. 50, 51. 

Kalocsa, 

1778 — Kalocsa. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 399. 

1790 — Kalocsa. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 165. 



Kalotaszeg. 

1842 — Téglási Eresei József. Kalotaszeg vázlata. 
Hon és Külf. II. 1842. 22, 23. 

1842 — Mezei Graczá György. Kijavítás és pótlék Kalotaszeg 
vázlatához. 

Hon és Külf. II. 1842. 57—61. 



Kalugyer. 

1822 — Dagadó forrás Aradmegye Kalugyer helység határában. 

Haszn. Mnl. 1822. II. 38. 



— 200 



1836 — Gorove László. A nagyváradi deák püspökségnek vaskói 
uradalmihoz tartozó Kalugyer helység határában fekvő dagadó 
forrás és tájékának, ugyszinte Nagy- Váradról odáig tett ntazásnak 
leirása. 

Tud. Gyűjt. 1836. VII, 84. 



Kanizsa. 

1778 — Kanizsa. 

Alm. v. Ung. 1778. 379. 



1782—83 — Kanizsa. 

Ung. Mag. 1782. lí. 327. 1783. III. 473. 



Kapnik-Bánya. 

1846 — Jóvizi. Kapnik-Bányahelyiségi adatok. 
P. Divatl. 1846. 13. 



Karlócza (Karlovicz). 

1790 — Karlovic. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 135. 

Kassa. 

1732 — Szabó Stephanus. Cassovia vetus ac nova chronologice 
proposita. Cassoviae, 1732. 186 1. 

Egyetemi könyvi. Budapestet}, 

1732 — Timon Samuelus. ('assovia vetus et nova. Cassoviae, 1732. 



1749 — Bellici Cassoviae. Cassoviae, 1749. 8r. 

M. nemz, Múzeum. 



1778 — Kassa. 

Alm. v. Ungern. 1778. 382. Képpel. 



1782 — Kassa. 

Ungr. Magáz. 1782. II. 90. 



1790 — Kassa. A vendégfogadó ; az utca ; hetivásár. Metzenzösök. 
Élés drágasága. Physiognoraiája s öltözete a Kassa körül lakozók- 
nak. Hóhér leffénv és kutvaöldösés. Arehitecturai izlés. Baróti 
Szabó Dávid és más kassai írók. 

Orpheus. 1790. I. 71, 75, 365. 



— 201 



1835 — Ka43sa városa történeteinek rövid évkönyve. 
Árpádia. II. 1835. 277. 



1846 — Henszlmann Imre. Kassa sz. kir. város. 
Magyarföld és Népei. 1846. I. 15. Kép. 



1846 — Henszlmann Imre. Kassa városának ó-német stylú temp- 
lomai. Pest, 1846. Landerer & Heckenast. ívrét. IV, 25 1. 12 réz- 
táblával. 

M. nemz. Múzeum. 

1846 — Nötice sur l'église de Ste. Elisabeth a Cassoviae en 
Hongrie. Extraite d'une monographie de cetté église qui a paru 
en langue hongroise a Pest en 1846 avec gravures en folio. 
(Montalembert. „Histoire de Ste. Elisabeth de Hongrie". 1854.) 



1847 — Halász Géza. A magyar orvosok és természetvizsgálók 
Kassa-Eperjesen tartott hetedik nagv gyűlésének történeti vázlata. 
Pest, 1847. 

Pozsonyi ág. h. ev. lyceum. 



Kecskemét 

1778 — Kecskemét. 

Alm. von üngarn. 1778. 389. 



1786 — Népszámlálás Kecskeméten. 
M, Hirm. 1786. 2. 



1793 — Molnár J. Kecskemét. 

Magyar Könyvesház. V. 1793. 11. 



1798 — Mátyási József. Mátyási József verseinek folytatása, 
Második darab ; Vátzon, nyomtattatott Maramarosi Gottlieb Antal 
bettiivei 1798. Észt. 

Jegyzet. Egyik vers Kecskemét városnak 1794. július hó lO-éu 
történt leégéséről szól, melyet — miután Izrael napján törtónt — 
„izraeli égés" név alatt tartott meg az emlékezet. „Kis ítélet napja 
vagyis Ketskemét városának tizedik júliusi égése" nevezi Mátyási. — 
Lásd a „Kecskemét" 1889. június 29. számát. 

KrajUik Ferencznél Budapesten, — Ágoston József nÜ Budapesten. 



1823 — Katona József. Kecskemét pusztáiról. 
Tud. GyUjt. 1823. IV. 50. 



— 202 — 

1837 — Nóvák Dániel. Kecskemét. 
Haszn. Mul. 1837. I. 13—15. 



1840 — Csányi. Kecskemét, a mint van. 
Társaik. IX. 1840. 17-22. 



1845 — Szabó Richárd. Kecskemét ismertetése. 
Életképek. 1845. II. 25; 26. Kecskeméti népviselet rajzával. 

1846 — Szokolay Hártó János. Szabadalmas Kecskemét váro- 
sának történetirati ismertetése. Azaz : régibb kori és jelen álla- 
pótjának lehető hiv előadása. Kecskeméten MDCCCXLVI. 8r. X, 
11—180 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv, könyvtára. 



Kecskés. 

1830 — Gróf Kemény József. Kecskés vára. 
N. Társ. I. 1830. 369, 377, 406. 



Keresztúr. 

1778 — Keresztúr. 

Alm. v. Uiigarn. 1778. 387. 



Késmárk. 

1746 — Késmárk. 

M.-Bnizen la Martiniére: Geogr. u. krit. Lexicon. Vi. 1746. 861 



1778 — Késmárk. 

Almanach von rngarn. 1778. 372. 



1790 — Késmárk. 

Mind. Gyűjt. iV. 17í)0. 214. 



1804 — Genersich Chr. Merkwtirdigkeiten der k. Freistadt Kés- 
márk in (Jber-Un;2:arn. Zwei Tlieile. Kaschau und Leutschau, 1804. 

Ismerteti: M*** Zeitsehrift von imd flir Ungern. V. 1804. 169. 



? — Dr. Bruckmann F. E. Meniorabilia Kesmarkina. 

Epist. itin. Nr. «S8. 



— 203 — 

Ke82Lthely. 

1778 — Keszthely. 

Alin. von Ungarn. 1778. 388. 

1790 — Keszthely. 

Mind. Gyűjt. IV. 1790. 239. 



1802 — Keszthely. 

ZeitBchrift von und fUr Ungern. 1802. I. 184. 



1815 — Riimy Kari Georg. Von der jetzigen Beschaflfenheit des 
Georgikons zu Keszthely, und den Mitteln, dasselbe dem Zwecke 
landwirthschaftlicher Institute überhaupt nHher zu bringen. Eine 
Bewillkommungsrede an die Theilnehmer des ökonomischen Be- 
suchs dea Georgikons zu Keszthely ara 20. May 1814. Oedenburg, 
1815. 1 fuz. 4r. 24 1. 

M, nemz. Múzeum. — Ofsz. m, Jcit\ statiszt. hiv. könyvtára. 

1837 — Ploetz. Keszthely topographiai tekintetben. 
Haazn. Mai. 1837. U. 29. 



Kiismarton. 

1830 — Podhradczky József. Kismarton városról értekezés. 
Tud. Gyűjt. 1830. VII. 68. 

Ki8-Sáro8. 

1811 — Jacquin V. Der Zugo bei Kis-Sáros in Siebb. und dessen 
ewige Feuer. 

Gilberti, Annalen d. Physik. 1811. 

? — Brennbares Gas v. Kis-Sáros (in Siebb.). 
llermannst. ntrw. Vhdigen. VI. 206. 

Ki8-Yárda. 

1836 — Nagy Gábor. Kis-Várdai várról és városról. 
Tud. Gyűjt. 1836. IV. 3; X. 123. 

Kolozsvár. 

1801 — Kolosvár várossá politiae directorának instructiója 
1801. ívrét. 

Aí. nemz. MHzeum. 



— 204 — 

1832 — PataM D. A cholera Kolosvártt. Kolosvár, 1832. 8r. 

3f. nemz. Múzeum. 



1837 — Csemyánszky. Kolozsvár. 
Haszn. Mul. 1837. I. 4. 

1841 — Kolozsvár rövid leírása. 
Hon és Külf. I. 1841. 2. 

1843 — H. E. Kolozsvár ismertetéséhez valami. 
Told. Múlt és Jelenhez. 1843. II. 62-66. 

1848 — Dr. Brassai S. Kolozsvári időjárás. 
Természetb. 1848.3—7; 10—14; 16. sz. 



Komárom, 



1778 — Komom. 



Alm. von Ungai'n. 1778. 162. 391. 



1782 — Komom. 

Ungr. Magazin. 1782. II. 97. 



1785 — Gráf Stemberg Joachim. Von dem Erdbeben in Komom. 
Böhm. Gesell. der Wiss. 1785. I. 107. 



1786 — Komáromban a reformátusok száma. 

M. Hirm. 1786. 6. 



1790 — Kováts Sámuel. Komárom várának leirása, annak ostro- 
mai és elpusztítása. 

Mind. Gyttjt. III. 1790. 312. . 



1790 — Komárom. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 159. 161. 



1809 - Komárom 1809-ben. 

Hazai é3 Külf. Tml. 1809. I. 49-51. II. 1—4. 



1821 — Holéczy Mihály. Kr)rültekintés a komáromi várban. 
Széplit. Aj. 1821. 177. 






— 205 — 

1824 — Komáromi földindulájsok a XVni. században és a 
XEK-iknek 22 első esztendejeben. 

Tud. GyUjt. 1824. V. 56. 

1825 — Gyurikovics Gy. Komáromi földindulásról 1763. 
Tud. Gyűjt. 1825. VÍI. 131. 



1825 — Holéczy Mihály. Komárom esmértetése. 
Tud. GyUjt. 1825. V. 3. 



1829 — Holéczy Mich. Tremblemeats de térre á Komárom en 
Hongrie. 

Bull. ficient Nat. XVIII. 1829. 195. 

1836 — Gyiirikovics Gy. Komárom sz. kir. város előljáró nevéről. 
Tud. GyUjt. 1836. XII. 91. 



1837 — Komárom 

Tud. Társ. 1837. II. 46, 48, 55. 



1842 — Remellay Gusztáv. Rév-Komárom. Napló-töredék. 
Alhenaeum. 1842. I. 49. 



Korlátkö. 



1834 — Korláthkő vára. 

F. M. Gr. Minerva. 1834. 754. 



KörmöczMnya. 

1725 — Dr. Bruckmann F. E. Relation von den Kremnitzer 
Bergwerken, 

Bressl. SI^. Sptb. 1725. 



1778 — Körmöc. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 401. 



1782 — Körmöc. 

üngr. Magazin. 1782. 11. 92. 



1828 — Aschner J. Kurze Ubersicht der samratlichen Berg-, Poch-, 
Htitten und Münz-Manipulationen in Kremnitz. Ofen, 1828. 8r. 

^f. kir. föUHani intézet BiKlapeMen. 



— 206 — 



1835 — Körmöcz-Bánya. 

Fillértár. II. 1835. 4. 

1848 — Komory Dávid. Körmöcz. 
Honderű. 1848. 



? — Dr. Bruckmann F. E. De auri fodina Cremnitziensi. 
\nn. Phys.-med. Vratisl. XXXIV. 433. 



? — Dr. Bruckmann F. E. Memorabilia Cremnitziensia. 
Epist. itin. Nr. 75. 



Korpona 



1778 — Korpona. 



Alin. V. Ungarn. 1778. 381. 



1782 — Korpona. 

üogr. Mag, 1782. H. 334. 



Kőszeg. 



1778 — Kőszeg. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 355. 

1782 — Kőszeg. 

Ung. Mag. 1782. II. 96. 



1791 — Kőszeg. 

Neues Ungar. Magazin. 1791. I. 298. 



1829 — Kiss Károly. Kőszeg védelme Soliraán ellen 1532-ben. 

Tud. GyUjt. 1829. I. 22. 
• 

1835 — Podhradczky József. Kőszeg. 
Tud. GyUjt. 1835. V. 56. 



1837 — A kőszegi asszonyok. 

Fillér-Kalend. I. 1837. 20. 



Kosztolány. 



1846 — Benczúr Miklós. Kosztolún. 
Houderíi. 1846. 1. 16. 



207 



Krapina. 

1826 — Gay L. Die Schlösser bei Krapina. Karlstadt, 1826. 8r. 

Af. nemz. Múzeum. 



Krasznahorka. 



1838 — Erasznahorka. 

Arpádia. III. 1838. 145, 229. 



1839 — Erasznahorka. 

Regélő. 1839. 28—33. 



1844 — Erasznahorka. 

Pülér-Kalend. VIII. 1844. 23. 



Leibicz. . 

? — Dr. Bruckmann F. E. De therrais sulphuratis Leibitzensibus, 
Ann. Phys.-med. Vratisl. Tentamen. XXXI. 57. 



Lelesz 



1808 — Lelesz. 

Hazai Tud. 1808. I. 35. 



Lenti 



1782 — Lenti, Vasmegyében, 
üngr. Ma^. 1782. II. 97. 



Léva vára. 

1782 — Léva vára. 

üngr. Magazin. 1782. II. 93. 



1826 — Léva vára. 

Hébe. 1826. Melléklet. 



- 208 - 



Libetbánya. 

1782 — Libetbánya. 

üng. Mag. 1782. II. 333. 



? — Dr. Bruckmann F. E. De Pugganzensibus, Belensibus et 
Libethensibus fodinis in ínf. Hungária. 

Ann. Phys.-med. Vratisl. XXXIV. 649. 



Likava vára. 

1836 — Polugjaj L. Zámek Lykava. 
Kalend. Fejerpat. 1836, 

Lipik. 

1790 — Lipik. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 128. 

1818 — Pósa G. Tudósítás a Daru vári és Lipiki ferdőkröl. Bécs- 
ben, 1818. 8r. 

3f. nemz. Múzeum. 

Lipőtvár (Leopoldvár). 

1782 — Leopoldvár. 

Ungr. MagaziD. 1782. II. 105. 



1846 — Leopoldvára. 

Honderű. I. 15. 1846. 



Lippa. 

1783 — Lippa. 

Ungr. Mag. 1783. Hl. 119. 

Lőcse. 

1847 — Kirándulás Lőcsére. 

Kletkéj)ek. 1S47. I. 4: szám. 



- 209 — 

? — Dr. Bruckmann F. E. Meraorabilia Leutschoviensia et Dob- 
schinensia. 

Epist. ítin. Xr. 90. 



Losoncz. 

1842 — Tomatti. Losoncz a mint van. 
Regélő P. Divatl. 1842. 49, 50. 

Lúgos. 

1783 — Lúgos. 

Ung. Magáz. 1783. III. 119. 



Mád. 

1837 — Sz. Dávid. Mád. Üti jegryzetek. 
Rajzolatok. 1837. 100, 101. 



Magyar-Cséke. 

1834 — Miskolczy István. Magyar-Cséke Biharvármegyében. 
Regélő. 1834. (52. 



Magyar-Óvár. 

1544 — Stella Martinus. Descriptio et nninitiones Altenburgi, 
areÍ8(lotalis Serenissimae Hungáriáé Regináé Mariae ect. auctore 
í. Martino Stella. EtUta Antverpiae cum eiusdera Stelláé epistolis, 
anno 1544. 

1782 — Magyar-Óvár. 

Unírr. Mag. 1782. lí. 103. 



'r>' 



1790 — Magyar-Óvár. 

Mind. Oyüjt. 111. 1790. 182. 



1844 — Rechnungs-Instruction für die Bezirks-Kassiere der 
erzherzoglíchen Herrschaft Ungarisch-Altenburg. Uni,^-AlteIlb., 
1844. 4r. 

M. nemz. Musexim. 

Dr. HAVAS*- H. : Magyar TtM rajzi konyMÚr. 14 



— 210 — 



Mária-Nosztra. 

1837 — Mária Nostra tájrajza és nevezetességei. 
Regélő. 1837. 48, 49. 



Mármaros-Sziget. 

1782 — - Mármaros-Sziget. 

Ungr. Magazin. 1782. lí. 103. 



1790 — Mármaros-Sziget. 

Mind. Gytijt. IV. 1790. 75. 



Maros-üjYár. 

1838 — Das Steinsalzwerk Maros-Ujvár in Siebenbűrgen. 

Blatter. 1838. 41. 42. 



1845 — Kovács János. A marosújvári sószikláról és bányákról. 
M. orv. és term. Műnk. V. 1845. 191. 

Maros-Vásárhely. 

1841 — Maros-Vásárhely rövid ismertetése. 

Hon és Ktilf. I. 1841. 101, 105. 



1848 — Katona Antal. Maros- Vásárhely. 
Honderű. 1848. 8. 



Medgyes. 

1838 — Brecht Andreas von Brechtenberg. Mediasch (Medgyes). 
Chronologisch-topographische Skizze der Stadt. 

Blatter. 1838. 9, 20. 

Mehádiai vagy Herkulesfürdő. 

1737 — Paschaiis Cariophilus. De thermis Herculanis. Vienna, 

1737. ívrét. 

M. uewz. Mifzeutn, 



— 211 — 

1739 — Paschaüs Cariophilus. Dissertatio de usu et praesenti 
statu Thermarum Herculanarum. Mantuae, 1739. 

1773 — Cranz H. J. N. Analvses therm. Herculanaruni. Vienna, 
1773. 8r. 

M, netm. Múzeum. 

1776 — Dp. Stadler Joh. Mich. Versuch über die uraltea röm. 
Herkalesbader. Aiif allerhöchste Verordhung. Wien, 1776. Gerold. 
8r. 223. 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv, könyvtára. 

1783 - Mehadia. 

Un^r. Magazin. 1783. III. 120. 



1806 — Miller Joannes Férd. Hercules Mehadiensis, animad 
versionibus critieis iilustratus. Pest, 1806. Trattuer. 8r. 70 1. 



1830 — Bárány Ág. A buziási és mehádiai fiirdök. 
F. M. Orsz. Minerva. 1830. II. 128. 

1831 — Dr. Schwarzott F. G. Die Herkules-Bader bei Mehadia. 
Ein raonogr. Versuch. Wien, 1831. 8r. XIV, 392 1. 

M. nemz. Múzeum. 

1836 — Vedres István. A raehadiai fürdő. 
F. M. Or. Minerva. 1836. III. 236. 

1839 — Dorner Joh. v. Mehadia u. die Hercules-Bíider ini 
Cserna-Thale im walach-illyr. Greuzgebiete. Kgr. Ungarn, 

Österr. Panoráma. II. 1839. 147 — 155. 

1844 — Fodor András. (Dr. Schwar/ott F. G.) Mehadia vagy a 
Herkules-fürdők és utazás Hunyad megyén keresztül. A mehádiai 
fürdőkre és onnan Drenkovára. A mehádiai fürdők tulajdonságai 
s hasznok némely nevezetességének leirásával s hozzáadásokkal 
kivonatban. Schwarzott szerint irta lugosi Fodor András. 5 kép- 
pel. Kolozsvár, 1844. 8r. VIII. 191 1. Bárra & KStein. 

AT. tud Akadvmia. 



Mezö-Eerény. 



1806 — Mező-Berény Békés mogyél)en. 
Hazai Tud. 1806. 34-36. 



— 212 — 



Miskolcz. 

1782 — Benkő Sámuel. Topographia oppidi Miskolcz historico- 
medica. Cassoviae, 1782. 4r. y, 80 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten, — Orsz. m. kir. stafiezt, hiv, könyvtára. — 
Sotnogyi-köny vtár Szegeden . 

1787 — Miskolcz. 

M. Kurir. 1787. 45. 



1790 — Miskolcz. 

Mind. Gyűjt. IV. 1790. 96. 

1794 — Dr. Benkő Sámuel (Eyerel Jos.). Medizinische Ephe- 
meriden v. d. Jahren 1780 — 1793. Aus d. Latéin, übersetzt und 
mit der Topographie von Miskolcz vermehrt. v. Jos. Eyerel. 
5 Bánde, mit einer Karte des Borsoder Comitates. Wien. 1794. 
Camesina. 



1818 — Benkő Sámuel. Topographia Oppidi Miskolc, Historico 
Medica. Auctore S. B. Miskolc, 1818. 

Ismerteti: B— h. Tud. Gyűjt. 1819. I. 66. 

1842 — Kun Miklós. Miskolcz múltja s jelenje tekintettel jövő- 
jére. Miskolczon, 1842. 1 füz. 8r. 50 1. 

Orsz. m. kir. statiszi. hiv. könyvtára. 

1844 - Pilta Mihály. Miskolc vésznapjai 1843, nyárhó 19. 
Szivárvány. 1844. 9. 

MitroYicza. 

1790 — Mitrovlc. 

Mind. GyUjt. III. 1790. 139. 

Modor. 

1719 — Schreiber J. G. Descriptio civitatis Modor. Zittaviae, 

1719. 4r. 

3/. nemz. Mnzpum. 



Mohács. 



1782 — Mohács. 

l'iiírr. Mnfr. 17^2. II. 332. 



— 213 — 



1790 — Mohács. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 190. 



Móriczhida. 

1829 — Gyurikovics Gy. Mórichida helységnek ismertetése, Győr- 
megyében. 

Tnd. Gynjt. 1829. II. 3. 



Mosón. 

1790 — Mosón. 

Mind. GyUjt. III. 1790. 183. 



Munkács. 

1782 — Munkács. 

rngr. Mag. 1782. II. 94. 



1816 — Balajthy József. Munkács városának és várának leírása. 
Debreczen, 1816. 

1827 — Balajthy József. Munkács vára. 
F. M. Or. Minerva. 1827. 1357. lap. 



1833 — Dr. Rumy. Munkácsi vár. 

Boté v. u. f. Uní?ern. 1833. 41. Rajzzal. 

1836 — Balajthy József. Munkács. Azaz: ilunkács városának és 
várának topographiai, geographiai, históriai és statistikai leirása 
Bal^thy József által. Debreozenben. Nvomattatott Tóth Lajos által. 
1836. 8r. IX; 2s8 1. 

Orsz, m. kit\ statiszi. kiv, könyvtára. — Afjoston Józsefnél Budapesten. 

Murányvár. 

1790 — Murányvár. 

Mind. Gyűjt. IV. 1790. 95. 



1829 — Gelsawské a muránské Paméti. Pesst. 1829. 8r 

3/. nemz. Múzeum. 



— 2U 



1833 — Mindszenty D. Murányvár. 
Árpádia. I. 1833. 76. 



1846 — Vahot Imre. Murányvár és vidéke. 
Magyarföld és Népei. 1846. II. 11. 3 képpel. 



Muzsla. 



1837 — A muzslai lakosok Esztergom megyében. 

Regélő. 1837. 61 — 64. A muzslai köznép öltözetének képével, 



Nádudvar. 

1834 — Szép Ferenez. A nádudvari sváb lakodalom. 
ReL'élö. 1834 11. 



Nagyág. 

1837 — Gie Goldgruben zu Nagyág in Siebenbürgen. 

Spiegel. 1837. 7. 



1845 — Dr. Ejiöpfler Vilmos Nagyágról. 
M. orv. és term. műnk. V. 1845. 71. 



1845 — Nagyág in topogr. bergra. u. ntrhistor. Beziehung. 

Altenburg, Mitthlg. des Osterlandes 1845. VIII. 2. 216. ^ 233. 

Nagy-Bánya. 

1782 — Nagybánya. 

Tng. Magazin. 1782. II. 329. 

1797 — Topographie der Münz- und Bergstadt Nagy-Bánya. 

Pressb. Z. 1797. 28. 

1841 — S. Nai2:vbánva. 
Hirnök. 1841. 69. 

1844 — L — pscha. Nagy-Bányai némi szokások és előítéletek. 

Hirnök. 1844. 21. 



— 215 — 

1846 — Nagybánya a mint van. Hely és népismertetésül. 
Életképek. 1846. I. 22. 

Nagy-Enyed. 

1806 — A nagy-enyedi környék. 
Hazai Tud. HL 1806. 40. 

Nagy-Höílány. 

1782 — Nagy-Höflány, Sopronmegyében. 
Ung. Mag. 1782. II. 325. 

Kagy-Kálló. 

1782 — Nagy-KáUó. 

Ungr. Magáz. 1782. II. 326. 

Nagy-Károly-. 

1778 — Nagy-Károly. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 380. 



Nagy-Olaszi. 

1846 — Dr. Zipser Chr. Andr. Das Phánomen von Nagy Olaszi 
in Ungarn kein Schlammvulcan. 

Leonh. et Bronns Jhrb. 1846. 



Kagy-Rőcze. 

1829 — Marikovszky György. A nagy-rotzei orvos viznek elbontá- 
sáról, orvosi erejéről és hasznairól. Rosnyon, 1829. 8r. 

3/. nemz. Múzeum. 



Nagy-Szeben. 

1690 — Schurtzfleischius C. S. De Coss. sq. speeitatira Cibiniens. 
Witteberg, 1690. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



216 — 



1698 — Ugyanaz. Lips., 1698. 4r. 

M. nemz. Muzeupn. 



1782 — Nagy-Szeben. A bírák jegyzéke. 
Ungr. Magáz. 1782. II. 261. 



1788 — Nagy-Szeben. 

Ungr. Magáz. 1788. IV. 397. 



1791 -— Chronologische Tafel der Proviazial Bürgrernieister, Stuhl 
richter und Stadtíanneu zu Hermaunstadt. 

Sieb. Quart. II. 1791. 53, 154, 235, 315. 



1832 — Szeben városának képe 1699-ből. 

N. Társ.- 1832. II. 26. 



1844—45 — Kurz Anion. Das rothe Büchel der Stadt Heniiaun 
stadt. Mitgetheilt von Antoii Kurz. 

Magazin für Geschiclite und Literatur. Sieb. I. 1844 — 45. 23í^ 



1844—45 és 1846—47 — Kurz Anton. Jahresrechmmg' des 
Johann Waida, Bürgerraeií^ters von Hermaunstadt ftir das Jahr 
1593. Aus dem Originál mitgetbeilt von Anton Kurz. 

Sieb. I. 1844-45. 285. II. 1846—47. 474. 



1847 — De provincia Cibiniensi. 

Blatter. 1847. 44. 



Nagy-Szöllős. 

1799 — Ackner György. Nagv -Szőlős (Alisch; Erdélyi szász falu 

hosszúsága és szélessége. 

Siebenbürgische Quartalschri ft. 1799. VII. évfolyam. I. füzet. 



Nagy-Szombat. 

1707 — Tyrnavia crescens. Tyni., 1707. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1727 — Fruewirdt J. Natales civitatis Tyrnaviensis. Tyrn., 1727. 8r, 

3f. nemz. Muztunt. 



— 217 — 

1727 — Jánosi N. Natales civitatis Tyrnaviensis. Tyru. 
1727. 8r. 

J/. 9íemz. Múzeum. 



1774 Horvatovszky S. Florae Tvruaviensis iudigenae. Tymaviae, 
1774. 8r. 

Aí. nemz. Múzeum. 



1775 — Rodlsperger P. J. Diss. sistens dysenteriam quae Tyr- 
naviae epidemicae grassata est. Tyrnaviae, 1775. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1782 — Nagyszombat. 

Ungr. Mag. 1782. II. 321. 



1790 — Nagyszombat 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 210. 



1840 — Neustadt A. Preszburg-Tirnauer Eisenbabn. Pressburg, 
1840. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1843 — Ocskovszky F. A. História urbis Tirnaviensis. Tiraavia, 
1843. 8r. 

Egyetemi köuyvt, Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



? — Dr. Bruckmajm F. E. Memorabilia Tvrnaviensia, cum tab. 
aenea. 



Epist. itin. Nr. 61. 



Nagy-Yárad. 



1778 — Nagy-Várad. 



Alm. V. Ungarn. 1778. 352. 



1782 - Nagy-Várad. 

Ungr. Magazin. 1782. II. 94. 

1790 — Nagy-Várad. 

Mind. Gyűjt. IV. 1790. 127. 

1804 — Nagy-Várad a XVII. században. 

Zeitschrift von und fílr Ungern. V. 1804. 84. 



- 218 - 

1819 — Nagy-Várad történetéhez. 
Tud. GyUjt. 1819. VI. 113. 

1821 — Gróf Earaczay Fedor. Nagy- Várad ostromlása 1660-dik 
évben. 

Tudom. Gytijt. 1821. XU. 48. 

1831 — Schels (Kíbb Károly). Nagy-Várad védelme 1598. Sohels 
kapitány után Kiss Károly. 

F. M. Or. Minerva. 1831. 518. 



1839 — Hrabovszky János. Nagyváradról vázlatok. 
Társaik. VITT. 1839. 17. 



Német-Újvár. 

1838 — E. Németujvár Vas megyében. 
Társaik. VII. 1838. 92, 93. 



Nemti. 

1782 — Nempti. 

Ungr. Magáz. 1782. II. 100. 

Neszmély. 

1843 — Jeannoir. Neszmély és környéke. Népismertetés. 
Regélő P. Divatlap. 1843. I. 33. 34. szám. 

Nógrád. 

1782 — Nógrád vára. 

Tng. Magazin. 1782. 104. 

1836 — Vörös P. Nógrád vára. 
Keírélö. 1836. 23. 



1848 — Nógrád vára. 

HucH. N. K. Napt. I. 1848. 97. Képpel. 



Nyitra. 

1782 — Nyitra. 

rnir. Mag, 17^2. II. 106. 



- 219 — 



1790 — Nyitra. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 212. 



1833 — Eozmany. Nitra. Hronka, 1833. Baiíska Bystrica. 



1834 — Nyitra. 

Fillértár. I. 1834. 44. Képpel. 



1845 — Romfi Jolán. Nyitra és vidéke. 
P. Divatl. 1845. II. 35. 

1846 — Benczúr Miklós. Nyitra. 
Honderű. 1846. I. 19. 



1847 — Bloksay. Nyitra és környékéről, 
P. Divatlap. 1847. 5. 



Ó-Bog8án. 

1783 — Ó- és Új-Bogsán. 

Ungr. Magáz. 1783. III. 118. 



Öcsöd. 

1827 — Ágoston János. Öcsöd leirása. 
Tud. Gyűjt. 1827. II. 15. 



Ogulin. 



1783 — Ogulin, 

-^ Ungr. Magazin. 1783. III. 473. 



OMhfalu. 

1831 — N.-Ajtai Kovács István. Oláhfalviak nem oláhok, hanem 
székelyek. 

N. Társaik. 1831. I. 25. 



Oláh-Pián. 

1848 — Dr. Nendtwich Kari. Platina im Oláhpianer tíande. 

Stzgsber. der raath. ntw. KI. der k. k. Akad. der W. in Wien. 
I. 1848. 43. 



220 — 



1848 — Dr. Nendtwich Kari. Ueber den goldftLhrenden Sand von 
Oláhpian. 

Stzgsber. der matli. ntrw. KI. der k. k. Akad. d. W. in Wien I. 

1848. 10. 



Oravicza. 

1783 — Oravica. 

Ung. Mag. 1783. III. 120. 



1839 — Wierzbicki Péter. Ueber die Vegetation der Oravitzaer 
Gegend im Nov. 1838. 

Plora. 1839. I. 25«. 



1840 — Wierzbicki Péter. Uebersicht seiner bot. Excursionen v. 
Oravicza ira Banate. 

Flora. 1840. I. 239. 



Orosháza. 

1844 — Ballassa P. Orosháza múltja és jelenjének rövid vázlata. 
Arad, 1844. 8r. 

^f. nemz. Múzeum. 



Orsova. 

1787 — Orsova. 

Uní?r. Maí2;az. 1787. IV. 117. 

Pakrácz. 

1790 — Pakrác. 

Mind. Gyűjt. Ili. 1790. 127. 

Paks. 

1829 — Egyed Antal. Paks leirása. 
Tiul. (iyUjt. 1829. II. 08. 

Palánka. 

1783 — Palánka. 

Un-r. Mag. 1783. III. 123. 



— 221 — 

Palota. 

1782 — Palota. 

Ung, Mag. 1782. II. 331. 



1826 — Kiss Károly. Palota várának 1566-ki sz. Iván havában 
a török környültáborlás alól felszabaduláBa. 

Tndom. Gyűjt. 1826. VI. 108. 

1834 — Palota. 

Fillértár. I. 1834. 41. 



1847 — Palota, első vasúti állomás. 

Életképek. 1847. I. 14. 

Pancsova. 

1783 — Pancsova. 

Ungr. Mag. 1783. III. 121. 

Pankota. 

1807 — Pankota. 

H. Tud. 1807. II. 47. 

Pannonhalma. 

1847 — Csatári Ottó. Látogatás Pannonhalmán. 
Hazánk. 1847. ()4— ()(). 

Pápa. 

1782 — Pápa. 

Ungr. Mag. 1782. II. 331. 

1824 — Gyurikovics György. Pápa mezővárosa nevének erede- 
téről és régiségeiről. 

Tud. Gyiljt 1824. VIIÍ. 72. 

Párád. 

1799 — Dr. Kitaibel Paul. Ueber die Mineralwasser zu Párád, 
Cora. Heves. 

Lit. Anzeiger filr rngarn. 1799. 



— 222 



1833 — Prunyi Emerich Michael. Medizinisch-topographische 
Abhandlung des Curortes Párád sammt seinen Schwefel-, Eliseii* 
und Alaunwássera. Nach der neuesten Analyse des Herrn Pro- 
fessor Meiszner in Wien. Pesth, 1833. 8r. VI, 126 1. és táblák. 

Orsz. m. kh\ statiszt. hiv. könyvtára. 



1846 — Medve Imre. Parádi fürdők. 
Magyarf. és Népei. 1846. V, 8. Képpel. 



Párkány. 

1782 - Párkány. 

Ungr. Mag. 1782. II. 325. 



Pécs. 

1778 — Pécs. 

Alm. V. Ungam. 1778. 332. 

1782 — Pécs. 

Ing. Magáz. 1782. II. 92. 



1822 — Jankó János. Pécs szabad királvi városnak leirása. 
Tud. Gyűjt. 1822. I. 38. 

1833 — Pécs. 

Társaik. II. 1833. 221. ' 



1834 — Szekrényessy. Pécs. 
Társaik. III. 1834. 193. 



Péczel. 



1834 — Garay. Péczel. 
Re-élö. 1834. 14, 15. 



Perecsény. 

1845 — Perecsény helység Kraszna megyében. 

Múlt és Jelen. 1845. 



223 - 



, Péteri. 

1832 — Czúker S. Diss. sistens choleram in possessione Péteri. 
Pest^ 1832. 8r. 

M, netnz. }[Hzeutn. 



Pétervárad. 

1716 — Relatíon der Campagne unweit Peterwardein. Prag, 
1716. 4r. 

M. nemz. Mnzeum. 



1787 — Pétervárad. 

Ungr. Magáz. 1787. IV. 108. 



1790 — Pétervárad. 

Mind. Üyüjtem. III. 1790. 134. 



1820 — Schams Franz. Topographische Besclireibung von Peter- 
wardein und seinen Umgebungen. Ein Beytrag zur Landeskunde 
Syrmiens. Von Franz Schams, der k. k. Landwirthschafts-Geaell- 
schaft in Wien wirklichem, der patriotiscli ökonoraischen Gesell- 
schaft zu Prag und der kaiserl. Russischen freyen ökonoraischen 
Gresellschaft in Petersburg correspondirendem Mitgliede. Pesth, 
Hartlebens Verlag 1820. 8r. XVI; 171 1. 2 képpel. 

M, tiíd. Akadémia. — Egyetemi kömjtt. Bndapesteu. — M. nemz. Múzeum. — 
Ágoston Józsefnél Budapesten. 

1831 — Obycej nevest kolem Petrovaradinu. Ceská Vcela, 1831. 

1835 — Pétervárad. 

Fillértár. II. 1835. 15. Képpel. 



Pinkafő. 

1763 — Wetsch J. Examen aqiiae acidualis Tarcseusis vulgo 
Pinkenfeldensis. Wienna, 1763. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



Podolin. 

1790 — Podolin. 

Mind. Gyűjt. IV. 1790. 2lő. 



- 224 



Pográny. 

1837 — Dmovszky Ferencz. Pográny és vidéke Nyitra vár- 
megyében. 

Regélő. 1837. 101 — 104. A pogrányi köznép öltözetének rajzával. 



Porcsalma. 

1836 — Walther László. Porcshalma és az ecsedi tó. 
Tud. tár. 1836. IX. 135. 



Pöstyén. 

1642 — Trajan Adamus. Saluberrimac Pestinenses iPr»styén> 
thermae Trentsini 1642. typis Vocalianae. 4r. 

1745 — Torkos Justus Joannes. Schediasma de thermis Pr)sthe- 
niensibus. Posonii (MDCCXLVi. 1 füz. 8r. 59 1. 

Orsz. m. kir, statiszf. hiv. könyvtára. 

1804 — Pistian. Tepütz. 

Bredetzky S. Beitrüfce zur Topogr. d. Kgr. Ungarn. III. Wien, 1804. 
242—249. 



1818 — Prohaska. Xachrichten über die Bftder in Piestan. Wien, 

1818. 8r. 

yf. nemz. }fuzemn. 

1821 — Wallich E. W. Über die BiUler in Klein-P«8ténv. Wien, 

1821. 8r. 

M. nemz. Muzemn. 

1836 — Ettinger M. Üe thermis Poestenyensibus. Vienna,1836. ^x. 

M. nemz. Múzeum. 

1837 — Scherer E. F. Die heissen (Quellén und Báder zu Pöstény 
(Pistján) in Ungarn. Wien, Leipzig, 1837. W^allishauser. W. 
(F^ngelmanu.) 8r. 

1838 — Marschall M. F. Thermae Pöstényenseí>. Buda, 1838. 8r, 

M. )it-mz. }ftfzeiim. 



Pczsega. 

1790 — Pczsega. 

Mind. Gviijr. III. 17*,H). 12(5. 



— 225 — 



Pozsony. 

1764 — Dr. Torkos J. J. Bericht v. d. königl. des Kgr. Hungarn 
Freistadt Pressburg. Lage, Wassern, u. Luft. Nebst beigeftígten 
diatetiscbea Unterricht, wie roan sich derselben zar Erhaltnng 
der Gesundbeit nnd Bewahrang vor Krankbciten bedienen solle. 
Pressburg, 1764. Landerer. 8r. VIII. 59 1. 

M, tud. Akadémia. — M, nemz. Museum. 



1765 — Kurze Beschreibung der Stadt Pressburg. 

Pressburger Ztg. 1765. 57, 66, 69, 81. 



1769 — Der königl. freyen Stadt Pressburg bey denen sieh 
ereignenden Feuerbrtinsten von zu kehrende Lösch-Ordiuing. 
Pressburg, 1769. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 

YllS — Pressburg. 

Almanach von üngarn. 1778. 160. 



1780 — Pozsonyi légmérséklet. 
M. Hirm. 1780. 6. Told. 12, 28. 



1781 — Beitrage zur Geschichte der Königl. Freistadt Press- 
burg. 

üngr. Mflgazin. 1781. I. 114, 241, 243. 

1782 — Pressburg. 

üng. Magazin. 1782. II. 218. 



1786 — Pozsonyi népszámlálás. 
M. Hirra. 1786. 7. 



1790 — Eromp S. S. Das Frohlocken der Kinder Pressburgs. 
Pressb. 1790. Hr. 

M. nemz. Mazeum. 



1790 — Pozsony. 

Mind. Gynjt. III. 1790. 158. 



1791 — Lumnitzer St. Flóra posoniensis. Lipsia, 1701. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1792 — W. Beitrag zur Gesebiehte der königl. freyen Stadt 
Pressburg in den Bocskayschen Unruhen. 

Neues üngr. Magáz. 1792. 11. 121. 

Dr HAVASa R.: Ma(?yar fSldraJvi könyvtár. 15 



— 226 — 



1792 — W. Zur Geschichte der Pressburger Pfarrkirche. 
Nenes üngr. Magáz. 1792. II. 175. 



1802 — Markt und Platz-Ordnung für die Eönigliche Frey- 
stadt Pressburg vom Jahre 1802. Pressburg, 1802. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1804 — Feuer Löschordnung für k. Freyst. Pressburg. Press- 
burg, 1804. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1811 — Pozsonyi vár. 

Hazai és K. Tud. 1811. I. 45. 



1823 — Ballus Paul. Pressburg und seine Umgebungen. Press- 
burg, 1823. 8r. 318 1. 2 kép. 

Orsz. m. kir. staliszt, hiv. könyvtárn Burhipesten. — Somogy i-könyrtnr 
Szegeden. 

1831 — Prespurk. Jindy a Dyni. 1831. é. 21. 



1837 — Pozsony szab. kir. koronázó város. 
Fillér-Kalend. I. 1837. 25. Képpel. 



1838 — Presburg. " 

Oesterr. Panoráma. I. 1838. 145 — 155. 



1840 — Neustadt A. Preszburg-Tirnauer Eisenbahn. Preszburg, 

1840. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1848 — Berecz Károly. Pozsony. 
Életképek. 1848. I. 5, 8. 



1848 — Pozsony város rövid története. 

Bucs. N. K. Napt. I. 1848. 6. Képpel. 



? — Dr. BruckmannF. E. Memorabilia Posoniensia. Epist. itin. Xr. 48. 

? — Eenngott Gustav-Adolph. Ueber die Gemengtheile eincs 
Granites aus der Nahe von Pressburg. Hely és évszám nélkül. 4r. 

iV. nemz. Múzeum. 



? — Eorabinsky J. M. Heschreibung der Krönungstadt Pressburg. 
Pressburg. Évszám nélkül. 8r. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 

? — Heschreibung der Stadt Pressburg. Pressburg. Évszám 
nélkül. 8r. 

M. nemz. Múzeum 



^ 227 - 



Püspöki. 

1788 — Püspöki. 

Jejíyzet. A „Bétsi Magyar Kurir" 1788. raárczius 15-ki XXII. szá- 
mában a többek között az áll : liogy „a várad i pilspöknek nyári palo- 
tája volt Püspökiben^ melynek ma már semmi nyoma ; ha csak azon 
a helyen nem volt, hol a katholikusok kis temploma előtti dombon 
romok vannak". Továbbá : hogy PUspöki mezőváros volt s rendes 
katonakórházzal is birt. Lásd: K. Nagy Sándor. A régi Biiiar megyéről, 
Nagy-Várad, 1885. 52—53. 1. 

K. Nagy Sándornál Nagy-V áradon . 

Radna. 

1800 — Nyalás Ferentz. A radnavidéki vasas bor vizeknek 
orvosi erejéről, hasznairól, és vélek élésnek módjáról. Harmadik 
Darab. Kolosváratt, 1800. 8r. VIII, 203. 1. 

Orsz. m. hir. statisst. hiv. könyvtára. 

1834 — Radna Aradmegyében. 
Regélő. 1834. 77, 78. szám. 



Raguza. 

1479 — Faber F. utazása az Adriai tenger keleti partján. (Ra- 
gúza.) 

Lásd : Szamota István. Régi utazások. 128. 1. 

1551 — d'Arfeville Nicolay. Ragúza. 

Lásd: Szamota István. Régi utazások. 129. 1. 



1783 — Ragusa. 



Ungr. Magazin. 1783. Hl. 475. 



1790 — Luccari. Copioso ristretto degli Anuali di Ragusa. Ragiisa, 
1790. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



Rajecz. 

1793 — Kelin A. Analysis aquac thermaruui novariim Rajeezeu 
síiuni. Vienna, 1793. 8r. 

^í. nemz. Múzeum. 

15* 



— 228 *- 

1793 ~ Kelin A. Ueber die Bader zn Rajetz. Wien, 1793. 8r. 

Af. nemz. Muzeinn. 



Regécz. 



1792 — Regéc. 

Ung. Magáz. 1792. II. 90. 



Ribár. 

1768 — Wipacher Dávid. Üe thermís Ribariensibus in Hungária 
liber singularis Lipsiae, 1768. 8r. 

M. tud. Akadémia, — M. tiemz. Múzeum. 



1805 — Lübeck J. C. Die Quellén bei Ribar im Sohler Cornitate. 
Ung. Miscellen. II. 1805. 1. 



? — Dr. Bruckmann F. E. De puteo animál ibus lethali prope 
therinas Ribarienses. 

Ann. Phys. med. Vratisl. XXXI. 148. 

Rima-Szombat. 

1840 - Magyary Mihály. Rimaszombat jelen állapotja. 
Társaik. IX. 1840. 53. 



Rónaszék. 

1804 — Gruber C. A. v. Ueber die Steinsalzerzeugung in KAna- 

s/ék, einem Bergorte in Ungarn. 

Bredetzky S. Beitríige zur Topogr. des Kgr. Ungarn. 1804. III. 
Wien. 132—170. 



Rózsahegy. 



1782 — Rosenberg. 

Ungr. Magazin. 1782. II. 107 



. Rozsnyó. 

1790 — Rozsnyó. 

Mindenes Gyűjt. IV. 1790. '95. 



— 229 - 



1830 — Hollók Imre. Kozsnyó. 
Tud. Gyűjt. 1880. III. 81. 



1842 — Rozsnyó és környéke. 

Regélő P. Divatl. 1842. lí), 20. 

Rudna. 

1782 — Rudna, Turóczmegyében. 
üng. Magazin. 1782. II. 330. 



Ruzsbach. 

1778 — Hambach S. Notitía indolis et usus scaturiginura Rusch- 
baehensinm. Poson, 1778. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1819 — Nachrichten über das Ealkbad zu Ober-Rauschenbach 
in der íZips. (Ober-Rauschenbach = Felső-Ruzsbach.) 

Pannónia. 1819. 67—69. 



Sajó-Kaza, 

1817 — Katona József. Sajó-Kaza. 
Tud. Gyújt. 1817. IV. 95. 



Séirospatak. 



1790 — Sárospatak. 

Mind. Gyűjt. IV. 1790. 100. 



1818 — G. H. J. Sárospatak története. 
Tud. Gyűjt. 1818. V. 3. XII. 110. 



1819 — A pataki vár leírásához. 

Tud. Gyűjt. 1819. VI. 104. 



1839 ~ Podhradczky Imre. Sárospatak. 
Tud. Tár. 1839. 



1846 — Orbán József. Sárospatak.- 

Magyarföld és Népei. 1846. VI. 1 képpel. 



— 230 



1847 — Sárospatak. 

Honderű. 1847. I. 1 képpel. 



Sáros vára. 



1782 - Schloss Sáros. 

Ungr. Mag. 1782. II. 322. 



Sárvár. 



1782 — Sárvár, Vasmegyében, 
Ungr. Magazin. 1 782. II. 97. 



-A _ 



Sátoralja-Ujhely. 



1848 - M. J. Sátoralja-Ujhely. 
Képes Újság. 1848. 26. Képpel. 



Segesvár. 

1514—1663 — Chronica Civitatis Schaesburgensis. (Segesvár) 
1514—1663. 

Deutsche Fundgruben. II. 1840. 85. 



Sellye. 



1790 - SeUye. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 210. 



Selmeczbánya. 

1725 — Dr. Bruckmann F. E, Relation von den Sohemnitzer 
Gold- u. Silberbergwerken. 

Bressl. Slg. Oct. 1725. 



1747 — Ziepser M. Grund-Riess des gantzcn Sohemnitzer Revier's. 
Wien, 1747. ívrét. 

>/. nemz. Múzeum. 

1756 — Dr. Wolíe Nathaniel Matthews. Descriptio fontis Ilie- 
ronis in Metallifodinis (Jheraniciensibus in Hungária, anno 175t) 



- 231 ~ 

exstracti. With a theory of congelation drawn from sorae appea- 
rences of ice and snow there. 

PhíloBoph. Transact. LII. 547. 



1771 — Poda N. Kurzgefasste Beschreibung der bei dem Bergbau 
zu »Sohemnitz in Nieder-Hungarn errichteten Maschinen. Prag, 
1771. 8r. 

^f. kir, földtani intézet. 

1782 — Selmec. 

Ung. Magazin. 1782. II. 100. 



? — Dr. Bruckmann F. E. De auri et argenti fodinis Schem- 
nitziensibns. 

Ann. Phys.-raed. Vratisl. XXXIV. 433. 

? — Dr. Bruckmann F. E. Memorabilia Schemnitziensia ; cam 
tab. aenea. 

Epist. itin. Nr. 74. 

Siklós. 

1824 - Szalay AntaL Siklósról. 
Tudom. Gyűjt. 1824. XII. 19. 



Simontornya. 

1782 — Simontomya. 

rng. Mapaz. 1782. II. 330. 

1790 — Simontomya. 

Mind. Oyíijt. III. 1790. 239. 



Somlyő-Yásárhely. 

1848 — Cseresnyés Sándor. A Nagy Somló hegyről, váráról, 
Somló-Vásárhelyről, helyzeti, történeti, természeti, gazdasági s 
költészeti tekintetben. Veszprémben, 1848. 1 ftiz. 8r. 66 1. 

Orsz. m. kir. statiazt. hiv, könyvtára. — Természettud. társ. Budapesten. 



Sopron. 

1660 — Rosner M. Diss. cxhibens descriptionem civitatis Sem 
pronii. Wittebcrg, 1660. 4r. 

M. nemz. Muzenm. 



— 232 — 

1670 — Barth J. C. 0edenburgi8che8 Rath-Haus. Preszburg, 
1670. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1782 — Oedenburg. 

Uiigr. Magazin. 1782. II. 325. 



1785 — Meiding Earl. Beschreibung eines Pektiniten aus dem 
Steinbruche bei Oedenburg. Wien, Leipzig, 1785. 4r. 

M, nemz» Múzeum, 



1790 — Sopron. 

Mind. GyUjt. 1790. IV. 236. 

1806 — Hirschfeld J. Das Andenken Oedenburg. 1806. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1807 — Schátzel M. Weinprivilegium der 8tadt Oedenburg. 
Oedenburg, 1807. 8r. . 

Aí. nemz. Múzeum, 



1847 — Golub Vilmos. Sopron. 

Magyarf. és Népei. 1847. I. 5. Képpel. 



? — Dobnerus S. . F. Additamentum de ratione status Civitatis 
Soproniensis. 4r. 

M, nemz. Múzeum. 



Sóskút. 

1824 — Mittermayr Fr. Beschreibung des in Eisenburger Comitat 
zu Sulz (Sós-Kút) hefindlichen und cheniisch untersuchten Mineral- 
Wassers. Steinaraanger, 1824. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1838 — Kaxacs Teréz. Sóskút. 
Rajzolatok. 1838. I. 1—5. 



Sóvár. 



1782 — Sóvár. 

Ungr. Magazin. 1782. II. 321. 



1806 — Patzovszki Alb. Uebcr dic bei Schowar in Oberungam 
vorkommenden Fossilien. 

Leonb. Taschenb. II. 1806. 387. 389. 



— 233 — 

1808 — Patzovski Alb. Verzeichniss der zu Sóvár vorkommenden 
Mineralien. 

Leonh. Taschenb. f. d. geol. Mineralogie. 1808. 2. 387 — 388. 



? — Dr. Bmckmann F. E. De salisfodinis Sóváriensibus. 

Ann. Pby8. med. Vratisl. Tentamen. XXX. G40. Epist. itin. Cent. 1. 
Nr. 93. 



Stubicza. 

1820 -— Baumbach F. Physisch-chemische Untersuchung der Miiie- 
ralqaelle von ötubitxa. Agrára, 1820. 8r. 

M. nemz. Múzeum* 



Stubnya-fürdö. 

1748 — Lisschoviny J. Aquarum Stubnensium utilitas et modus 
utendL Tymav. 1748. 4r. 

M. nemz. Tduzeum. 

1772 — Lisschoviny Joannes. Scrutinium physico-medicum, quo 
aquarum Stubensium medicatorum ín inclyto comitatu Thurotziensi 
scaturientium, ad domínium líberae regíae montanarumque pri- 
marlae cívítatis Cremnitziensis pertinentíum, suíTicíens varíí calo- 
ris ratio, elementa, utilitas, et modus ntendi genuine expenduntur. 
Posonü, 1772. 1 fliss. 4r. 56 1. 

M. nemz. Múzeum. — Orsz. m. kir. slutiszt. hit. könyvtára. 

1807 — Tóth-Pápai J. A tek. Thurócz vármegyében levő F. 
Stubnya meleg fürdővízről való tudósítás. H. n. 1807. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1808 — Dr. Kitaibel Paul. Analyse der Stubner Bádcr. Neusohl, 
1808. 



1808 — Kitaibel Paulus. Thermarum Stubnensium examen. Nevsolií, 
1808. J. Stephani. 4r. 43 1. 

Af. netnz. Múzeum, 



Szabadka. 

1843 — Bártfay József. Szabadka királyi város rajza. 
Társaik. XII. 1843. 32—36. 



— 234 — 



Szada. 



1833 - M— eh. Szada Pestmegyében. 
Haszn. Mul. 1833. II. 16. 



Szádvár. 

1782 — Szádvár. 

Ung. Mag. 1782. II. 330. 



Szakolcza. 

1822 — Edvi ülés Pál. Dekánválasztás a mészárosoknál Szakolczában. 
Tud. Gylljt. 1822. VII. 119. 

1829 — Podhradczky József. Szakolca szabad kir. város régi- 
ségeiről. 

Tud. Gy. 1829. V. 23. 

Szaláncz. 

1833 — Szalánc. 

Árpádia. I. 1833. 127. 



1844 -- Ludvay. Szaláncz. 
Hirnök. 1844. 102. 



Szalatnya-fürdö. 

1802 — Dr. Kitaibel Pál. Rövid tudósítás a szalatnyai bor- (^sós, 
savanyu) vizről Honth vármegyében. Pest, 1802. 4r. 

1 802 — Dr. Kitaibel Paul. Vorláufige Nachricht über das 8zalatnyaer 
Mineralwasser in der Gr. Honther Gespannschaft. Pest, 1802. 

1802 — Dr. Kitaibel Paul. Analyse der Szalatnyaer Mineralwasser. 
Schedius Ztsch. v. u. f. üngarn. II. 1802. 54. 1. 



Szamobor. 

1841 — Gyurikovics György. Zamobor, Zágrábmegye Száván tnli 
részen fekvő mezóváros Slavonia, nem pedig Horvátországhoz 
számíttatott. 

Tud. Gyűjt. 1841. XI. 50. 



- 235 



Szamos-UjYár. 

1838 — Honfi. Szamosujvári vjárról. 
N. Társ. 1838. 1. 167, 173. 



1843 — Rácz Józsa. tízamos-Ujvár. Táj és népisraertetés. 
Regélő P. Divatlap. 1843. 46, 47. 

1848 — Szamosujvár. 

Életképek. 1848. II. 3. 



Szarvas. 

1790 — Szarvas. 

Mind. Gyűjt. IV. 1790. 130. 



1822 — Hellebranth János. Szarvas városról, százados ünnepe 
alkalmatosságával nov. 3-án 1822. 

Tud. Gyűjt. 1822. XI. 3. Képpel. Ismerteti : Ágoston János. Tud. 
Gyűjt. 1822. XII. 95. 

1822 — Szarvas mezőváros. 

Hazai 8 K. Tud. 1822. II. 43. 



Szász-Sebes. 

1801 — Ars Joannes. (Gymnas. Cibin. A. C. Profess.) Agri Sabe- 
siensis et locorum Confin. etc. Topographia Mineralogica. Disser- 
tatio, quam pro loco inter Professores Gymn. Cibin. A. (.'. obti- 
nendo etc. publice defendet. Cibinii. 1801. Typis Joan. Bartbii. 
4r. 23 1. 



1813 — Szász-Sebes. Chronologiscbes Verzeichniss der Königs- 
und Stuhlrichter in der Königl. freyen Stadt, und das darait 
verbnndenen Mühlenbach, vora Jahr 1690 bis 1808. 

Sieb. Prov. Blatt. IV. 1813. 161. 



Szászváros. 

1833 — D. J. L. Szászváros mit seiner Umgcbung, geschichtlich 
dargestellt, von der Grtindung, bis zu der merkwürdigen Schlacht 
auf dem Brodfelde 1480. 

Transsilvania. I. 1833. 236. 



— 236 — 



Szatmár. 



1782 — Szatmár. 

Ung. Mag. 1782. II. 329. 



1790 - Szatmár. 

Mind. Gyűjt. 1790. IV. 125. 

1807 — Szathmár városa. 
Hazai Tud. 1807. I. 23, 24. 



1831 — Halászy József. Szatmár vidékének jelességei. 
Tud. Gyűjt. 1831. VI. 102. 



1840 — P. T. J. Tatár ünnepről Szatmárban. 
Századunk. 1840. 52. 



1844 Oroszhegyi. Szathmár és vidéke. 
Életképek. 1844. I. 462, 558. 



Szeged. 

1790 — Szeged. 

Mind. GyUjt. IV. 1790. 76. 

1826 — Kiss Károly. Szeged városáról. 
Tudom. Gyűjt. 1826. I. 97. 



1842 — Somogyi Antal. Szeged. 

Társaik. 1842. XI. 33. — Ismét Szeged. Ugyanott. 51 

1844 — Sárváry Béla. Szeged városa. 
Hírnök. 1844. 31. 



1847 — Korda J. Még egy szó Szeged lakóihoz. Szeged, 1847. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



Székelyhíd. 

1782 — Csüthy Zsigmond. Székely hid vára, 
Ungr. Mag. 1782. II. 95. 



287 — 



Székely-Udvarhely. 

1828 — Szigethi Gyula Mihály. Székely-Udvarhely. A nemes 
székely nemzet anyavárosának leírása. 

F. M. Or. Minerva. 1828. 



Szekeremb. 

1803 — Stütz A. Physikalisch-mineralog. Beschreibung des Gold 
u. Silber-Bergwerkes zu Szekerembe. Wien, 1803. 8r. 

M, nemz. Múzeum. — M. kiv. földtani intézet. 



1832 — F. Kovács Antal. Szekerembánva. 
N. Társ. 1832. I. 257. 



Székes- Fehérvár. 

1782 — Székes-Fehérvár. 

Ung:r. Magazin. 1782. II. 91. 



1790 - Székes-Fehérvár. 
Mind. Gytljt III. 1790. 243. 



1810 — Székes-Fejérvár és környékén észlelt földindulás. 
Hazai és Külf. Tud. 1810. I. 8. 



1825 — Gyurikovics György. Székes- Fehérvárnak két nevezetes 
oklevele. 

Tud. GyUjt. 1825. II. 49. 



1840 - Fejér György. Igaz-e, hogy Székes-Fehérvár fejér szinétől 
vette nevezetét? 

Tud. Gyűjt. 1840. III. 93. 



1843 — Tiboldy. Székes-Fejérvár a mint van. 
Regélő P. Divatl. 1843. I. 10. 



1844 - Fekete János. Pásztoróra Székes-Fehérváron. I. Juhász- 
minta. II. Kiki párjával. 

P. Divatl. 1844. 12. 



238 — 



Szekszárd. 



1790 — Szekszárd. 

Mind. GyUjt. 1790. 242. 



1806 — Horvát István. Szekszárd. 
Hazai Tud. 1806. 48. 



Szénaverös. 

1799 — Ackner György. Széna- Verös (Zenderesch) erdélyi sziisz 
falu földrajzi hosszúsága és szélessége. 

SiebenbUrgische Qnartalsclirift. 1799. VII. évfolyam. I. ftlzet. — Jegy- 
zet. Hunfal vy János szerint „A magyar országokban talán Ackner 
György evang. lelkész volt az első, ki földirati hosszúságot és széles- 
séget meghatározott". Lásd: Hunfalvy J. A magy. birod. term. viszo- 
nyainak leírása. I. k. 18. 1. 



Szendrö. 



1782 — Szendrő. 

üngr. Magazin. 1782. II. 96. 



Szent-András. 

1823 — Ágoston János. Szent-András Békésmegyében. 
Tud. Gyűjt. 1823. X. 36. 

Szent-Gotthárd. 

1782 — Szent-Gotthard. 

Ungr. Magazin. 1782. II. 96. 



Szent-György. 

1679 — Peuckem Georg. Die Königliche Freye Stadt Sauct 
(íeorgen In Nider Hungarn Mit üeringfugigen Keimen, In der 
weitberühmten Ilohen Schul Wittenberg, lm Jahr Christi 1679. 
Eutvvorften durch Georg Peuckem, Von Neusol aus Hungarn, der 
Welt-Weissheit und H. Sehrift beHissenen. Wittenberg, Mit Joh. 
Borckards IJnv. Buchdr. Schriíften, Druckts Simon Lieberbirt. 
Kis 4r. Cziml., anjl. 3 1., szöveg 28 1. 



— 239 — 

1793 — Grömöry D. Nachricht an das Publicura von dem 
St. Georger Schwefelbade. Pressburg, 1793. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1793 — Huszty Z. G. Prüfuiig der Nachricht von dem St. Georger*) 
Schwefelbade. Preszburg, 1793. 8r. 

*) Sanct-Georg ^^ Szent-György =^ Swati Jur. 
Af. nemz. Múzeum. 



Szent-Iván. 

? — Dr. Bmckmann F. E. De fonté animalibus lethali Szent- 
Ivánensi ín Hungária. 

Ann. Phys. roed. Vratisl. XXXV. 343. 



? — Dr. Bmckmann F. E. Memorabilia Sz. Ivauiensia. 
Epist. itin. Nr. 94. 



Szent-Lélek. 

1833 és 1835 — Gróf Kemény József. Szent-Léleki vár emléke. 
Árpádia. I. 1833. 70. Árpádia. II. 1835. 237. 



Szent-Márton. 

1782 — Szent-Márton. 

Ungr. Mag. 1782. II. 101. 



1847 — Horváth Mihály. Szent Mártonhegye hajdan és most. 
Történeti vázlata. Mostani állapotja. 

M. Hajdan és Jelen. I. 1847. 33, 35. 2 könyouiatií képpel. 



1847 — Szent-Márton, Pannonhalmán. 
Magyarföld és Népei. 1847. I. 1 képpel. 



Szent-Miklós. 



1782 ~ Szent-Miklós Mosonnjegyében. 
üngr. Magazin. 1782. II. 103. 



— 240 



Szent-Péter. 

1834 — Ónody András. Szt.-Péter helység Komárom megyében. 
Társaik. III. 1834. 65. szám. 



Szepes-Szombat. 

1778 — Die Zipserstadt Georgenberg iSzepes-Szombat). 
Alin. V. Ung. 1778. 340. » 



SzepesYár. 

1787 — Wagner Kár. Szepesvár. 
Pressb. Ztg. 1787. 47, 48. 

1800 — Szepesvár. 

Magyar könyvh. XIII. 1800. 158. 



1835 — Szepesvár. 

Fillértár. II. 1835. 18. Képpel. 



Szerednye. 

1835 — Szerednyei váromladék. 

A Nagy Világ Kép. 1835. 218. Képpel. 



Szerencs. 

1827 — Kassai József. Szerencs városának leirá.sa, 
Tud. Gyűjt. 1827. VIII. 51. 



Szigetvár. 

1570 — História di Zighet ispiignatn da Suliraan, re de' Tiirchi, 
Tanno MDLXVI. Veuezla, Bolognino Zaltieri. 1570. 

Jegyzet : Szigetvár ostroma egykorú leírásának újabb kiadása. Lásil : 
Kalauz az orsz. magy. iparművészeti muzeiim részéről rendezett könyv- 
kiállításhoz. Budapest, 1882. 176. I. 

Gróf Apponyi Sándor lengiffii konyrtáráhan. 

1782 - Szigetvár. 

rnprr. Map;. 17.S2. II. 324. 



— 241 — 

1825 — Kazinczy Ferencz. Szigetvár és Zriiiyi Miklós. 
Ilébe. 1825. 1. A vár egykorú képével. 

1828 — Szigeth. 

Bánat. Zeitschr. 1828. 71, 78. szám. 



1837 — Szigetvár. 

Athenaeura. 1837. II. 21. 



Szikszó. 

1782 — Szikszó. 

Ungr. Mag. 1782. II. 90. 



Sziszek. 

1783 — Sziszek. 

Ungr. Mag. 1783. III. 472. 



Szkerisóra. 

1847 — SzirtfL A szkerisorai jégbarlang. 
Természetb. 1847. 32. sz. 



Szklabinya. 

1823 — Szklabina. 

Aurora. 11. 1823. XXIIl. lap. Képpel. 



Szklenó. 

1753 — WojtaA. C. Examcn thermarum Scleneusium. Vienna, 1753. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1842 — Szigony György. Szklenón és körüle. 
Társaik. XI. 1842. 67. és 68. szám. 



? — Dr. Bmckmann F. E. De tbermis Skleneusibus. 
Annál. Phys. med. Vratisl. XXXI. 55. 

Dr. HAVA88 R.: M«gy«r főldrajsl könyvtár. 16 



242 — 



Szliács. 

1827 — Dr. Zipser Chr. Andr. Der Badegast in Szliács in Xieder- 
Ungarn. Ein topogr. med. Wegweiser fiir Fremde. Neusohl und 
Schemnitz 1827. lm Verlage der F. S. Leichtschen Buchhandlung. 
12r. XIV., 101 I. Egy táblázattal. 

M. nemz. Múzeum. 



1834 — Wagner D. Die Heilquelle von SJiatsch. Pest, 1834. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1842 — Szuchy S. De aí^uis Szliacsensibus. Pest, 1842. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1846 — Dr. Fischof. SzUács. 
Der Ungar. 1846. 118, 119. 



1847 — Fischhof J. W. Szliács, Pesth, 1847. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



Szolnok. 



1782 — Szolnok. 

Uiigr. Mag. 1782. 11. 329. 

1790 — Szolnok. 

Miud. Gyűjt. 1790. IV. 7(5. 



1820 és 1821 — Gorove László. Szolnok várának viszontagságai. 

Tud. üyUjt. 1820. IX. 3. X. 35. XI. tío. 1821. VI. 38. VIII. 
45, 4G. 

1841 — Remellay Gusztáv. Szolnok vidéke. 
Athenaeum. 1841. II. 24, 25. 



Szombathely. 



1790 — Szombathely. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 237. 



1791 — Schoenvisner Stephanus. Antiquitatum et Históriáé Saba> 
riensis ab Origine Usque ad Praesens Tempiis Libri Noveni 
Studio et Opera Stephani Schoenvisner AA. LL. Et Phil. Doct. 
In Reg. Univ. Hung. Autiqvit. Et Rei Nuni Prof. Publ. Bibi. 
Cust. Presb. Archidioee. Strigon. Pestini Anno Salntis MDCCXCI. 



— 243 — 



Typis Matthiae Trattner. 4r. Czímlap. Ajánlás 6 1. Előszó 4 1, 
Tartalom 8 1. Szöveg 384 1. Tárgymutató. Kajzokkal. 

Ágoston Józsefnél Budapesten, 



1825 — Horváth J. E. Szombathely évei. Szombathely, 1825. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 



1839 — Szombathely. 

Társaik. Vili. 1839. 1, 7. 



S2Lomolnok. 

? — Dr. Bruckmann F. E. De cuprifodinis Szomoluokensibus. 
Ann. Phys.-med. Vratisl. XXXV. 198. 

? — Dr. Bruckmann F. E. Memorabilia Szomolnokieiisia. 
Epist. ítín. Nr. 91. 

Tamási. 

1830 — Szalay Antal. Tamási mezőváros esmértetése. 
Tud. GyUjt. 1830. IX. 65. 

Tárcsa. 

1813 — Brehm Joh. Unterricht der Gebrauch desTazmannsdorfer*) 
Mineralvassers betreffeud. Stciuamanger, 1813. 8r. 

*) Tazmannsdorf -= Tárcsa. 
M. nemz. Múzeum, 



1834 — Hoffer F. Tazmannsdorfer Mineralvasser. Güns, 1834. 8r. 

M, mmz. Múzeum. 



Tarczal. 

1834 — Tarczal látképe. 

Fillértár. I. 1834. 27. Melléki. 



Tarkő vára. 

1832 — Tahy Gáspár. Tarkő vára Sáros vármegyében. 
Hasznos Mul. 1832. 11. 33. 

16* 



— 244 — 



Tata. 

1597 — Newe Zeittung, welcher Gestalt das Schlos Todtes 
erobert. H. n. 1597. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1782 — Tata. 

Ungr. Mag. 1782. II. 98. 



1807 — Tata mezővárosa. 
Hazai Tud. 1807. II. 2. 



1837 — Tata 1763-ban. Rajzolatok. 1837. 42. Rézmetszettel. 



Técső. 



1782 — Técső. 

üngr. Magazin. 1782. II. 103. 



Teke. 

1839 — Kőváry László. Teke népszokásaival. 
N. Társ. 1839. 171, 180. 



Temesvár. 

1783 — Temesvár. 

Ungr, Magazin. 1783. III. 118. 121. 



1790 — Temesvár. 

Mind. Gyűjt. 1790. 131. 



1799 — Földindulások Temesvárott 1797-ben. 

Magy. Könyvh. XI. 1799. 151. 



1844 — Reichard. Temesvár égalji viszonyairól. 
M. orv. terra. műnk. IV. 1844. 48. 



Tengelicz. 

1833 — Garay. Tengelicz. 
Regélő. 1833. 77, 78. szám. 



— 245 — 



Tepliczi fürdő. 

1752 — Jordán Th. tíuccincta narratio de origine ct usu therma- 
rum Teplicensium prope regiara civitatem Trenschinium in inclyto 
regno Hungáriáé niira providentia Divina in salutem pluriraorttm 
aegrotantium a pluribus saeculis scaturientium. Ex vetusto codice 
praestantissimi quondam medici Jordán ao. 1580 idiomate mora- 
vico impresso desumpta et latinitate donata a quodam Thermophilo 
moravo M. J. S. Olomucii, 1752. Hirnle. 8r. XIV. 64 1. 

M. nemz. Múzeum. 

1755 — Jordán Th. Kurzer Bericht vom Ursprung u. Gebrauch 
des weltberühmten Teplitzer oder sog. Trentschiner Bades in 
Kgr. Hungam, welchen heilsamen Quell die wunderthatige All- 
macht Gottes zu alig. Gebrauch u. Nutzen derén Kranken schon 
von viel hnndert Jahren oder undenklichen Zeiten her hat ent- 
springen u. bestándig fliessen lassen. Vormahlens in d. Jahre 
1580 V. d. bertihmten Arzten Jordán in m^hr. Sprach beschrieben. 
AIsdann in d. J. 1752 v. einera anderen rait Beifügung selbst- 
eigenen jáhrl. Erfahmiss in das Latéin verfasset. Jetzt laufenden 
Jahrs aber 1755 auch in die deutsche Sprache übertragen. 
Olmtitz, 1755. Hirnle. 8r. 68 1. 

M. nemz. Múzeum, 



1774 — Dr. Kiesewetter A. F. Das hochgraflich lUésházy'sche 
náchst Trenchin ira Krg. Hungam gelegene Teplitzerbad. Brltnn, 
1774. 8r. 107 1. 

Egyetemi könyvt Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1797 — Seidler K. Kurze Beschreibung des Trentschiner Gesund 
bades. Wien, 1797. 8r. 

M, nemz. Múzeum, 



1804 — Pistian. Teplitz. 

Bredetzky S. Beítrüge zur Topogr. d. Kgr. Ungarn. Hl. Wien. 
1804. 242—249. 

1826 — Dr. Kari Alois. Die Schwefelquellen zu Teplitz náchst 
Trentschin. Pressburg, 1826. 8r. 

M. netnz. Múzeum. 

1826 — Dsjrstellung des Töplitzer Baades bei Trentschin. 

Pressburg, 1826. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1830 — Beér L. Die Trentschiner Bader. Preszburg, 1830, 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



— 246 — 

1839 — Beér L. Die Trentschiner Báder zu Teplitz. Preszburg, 
1839. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



Tersatto (Tersact). 

1848 — Terzát vár. 

Ábrázolt Folyóirat. 1848. 8. Képpel. 



Tihamér. 

1817 — M. J. Tihamér nevezetű elpasztult magyar mező városnak 
emlékezete. 

Tud. Gyttjt. 1817. X. 134. 



Tihany. 

1790 — Tihany. 

Mind. Gyűjt. IV. 1790. 239. 

1807 ~ Tihany. 

Hazai Tud. 1807. I. 18. 



1808 — Sándor István. Tihany. 
Sokféle. 1808. X. 165. 



1822 — Kultsár István. Tihany. 
Aurora. I. 1822. Melléklet. Képpel. 

1824 — Y. Tihanyról tudósítások. 
Tud. Gyiyt. 1824. II. 34. 



Tokaj. 

1 732 — Fischerus D. De terra medicinali Tokayensi. Wratislavia, 
1732. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1758 — Dombi S. De vino Tokaiensi. Traject ad R. 1758. 4r. 

M. nemz. Múzeum, 



1782 — Tokaj. 

üngr. Mag. 1782. II. 332. 



1790 — Dercsény Joh. Ueber Tokay's Weinbau. Wien, 1790. 8r. 

M. nemz. Muztum. 



— 247 — 



1790 — Tokaj. 

Mind. Gyűjt. 1790. IV. 76. 



1796 — Dercsény Johann. Tokay's Weinbau. Wien, 1796. 

Poz90nyi ág, h. ev. lyceum. 



1823 — Spech Lajos. Tokaj városának leírása. 
Tnd. Gyűjt. 1823. IV. 3. 



1834 — Tokaj. 

Fillértár. I. 1834. 27. 



1846 — Farkas Pál. Tokaj és vidéke. Tájvázlat. 
Honderű. 1846. II. 3. 



Tolna. 

1790 — Tolna. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 190. 

Topuszko. 

1827 — Konitsch Michael v. Histor. topogr. Beschreibung des 
Mineralbades Topusko im Koenigr. Croatien. Carlstadt, 1827. 8r. 

M, tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. 



1845 — Sieger J. F. Die Heilquellen von Topusko in Croatien. 
Carlstadt, 1846. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



Torda. 

1837 — Téglási Eresei József. Torda. 
N. Társ. 1837. I. 292, 305, 321, 335. 



1841 — Hankó J. Torda városának helyirata. Kolosvár, 1841. 8r.* 

M. nemz. Múzeum. 



1844 — Dr. Hanko József. Torda városának helyirata a m. orv. 
és terraészetvizsg. 5-ik nagygyűlésének emlékére. Kolozsvárt, 1844. 
8r. 48 1. 

M. tud. Akadémia. — Természettud. társ. Budapesten. 

Torna. 

1807 — Torna. 

Hazai Tud. 1807. I. 49. 



l 



— 248 — 

1847 — Medve Imre. Torna. 

Honi. Könyve. 1847. II. 49. Képpel. 



Trencsén. 

1817 — Weissenbach. Andenken aa Trenchin, oder Abhandlaiig 
über das Trenchiner Bad. Brünn, 1817. 12r. XII, 13, 144 1. 

Orsz, m. kir. staiiszt, hiv. kŐnyctára Buda})e8Í€n. 

1834 — Trenőinsky hrad. Svetozor 1834. 170. 



1835 — Trencsin. 

Regélő. 1835. 22—25. Rajzzal. 

1836 — Trencsin. 

M. Házi-Barát III. 1836. 52. 



1838 — Procházka J. Twrz Treníin. Kwéty 1838 6. 150. 



1842 — Trencsin vára. 

Fillér-Kalend. VI. 1842. 20. Képpel. 



? — Dr. Bruckmann F. E. Memorabilia TrenchiDÍensia, cum tab. aenea. 
Epist. itin. Nr. 96. 

Tresztia. 

1800 — Gautieri Jos. Untersuchung über die Bildung, Entstehnng 
u. den Bau des Chalcedons besonders in Tresztya in Siebenbür- 
gen. Mit Kupfern. Jena, 1800. 

Túr. 

1826 — Gjrurikovics György. Túr mezővárosáról Ktilsö-Szolnok 
megyében. 

Tud. Gyűjt. 1826. V. 19. 

Túrinező. 

1844 — Ii(j. Palugyay Lnre. Túrmezö. 
Világ. 1844. 44—48. 



1848 — Ii(j. Palugyay Imre. Turmezo oklevelekkel kisért jog- 
történeti ismertetése. Pest, 1848. 1 fiiz. 8r. 46 1. 

Orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. 



— 249 — 

Udvard. 

1829 — Podhradszky József. Udvard primatialis helységnek 
eredetétől fogva közelebb időkig leirt történetei. 

Tadoro. (Jyüjt. 1829. IV. 3. 

Ugod. 

1782 — Ugod, Ugocsam egyében. 
Ungr, Magazin. 1782. II. 331. 



Új-Bog8án. 

1783 — Ó- és Új-Bogsán. 

ün-r. Ma{?az. 1783. III. 118. 



Újlak (lUok). 

1790 — Újlak vagy Dlok. 
Mind. Gyttjt. III. 1790. 133. 



Új rákosi fürdő. 

1738 — Furlani J. A. De novis Rákosiensium thermis, Sopron, 1 738. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



Újvidék. 

1790 — Újvidék. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 167. 



1828 — Vitali J. B. v. Die königliche Freistadt Neusatz. 
Bánat. Ztschr. 1828. I. 21. 22. 



Ungvár. 

1790 — Ungvár. 

Mind. Gyüjt. IV. 1790. 101. 



Yácz. 

1777 — Róka Joh. Alt und neu Waitzen. — Pressburg u. Kaschau, 
1777. 4r. 

M, tud. Akctdémia, — Egyetemi könyvt, Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



250 — 



1778 — Waitzen. 

Alm. V. Ungarn. 1778. 164. 



1782 — Waitzen. 

Ung. Magazin. 1782. 11. 107. 



1790 — Vácz. 

Mind. Gyűjt. 1790. III. 162. 



1804 — Beschreibung des K. U. Taubstiunmen Institutes zu 
Waitzen. Pesth, 1804. 8r. 

M. nentz. Múzeum. 



1818 — Nagy Imre. Vác leírása. 
Tud. Gyűjt. 1818. IV. 3. 



1846 — Arvay József. Vácz a mint van. Táj és népismertetés. 
Életkép. 1846. II. 1—3. 

Yadna. 

1838 — Vietoris Antal. Vadnai fúrdő. Rajzzal. 
Természet. 1838. 25. sz. 



Vajda-Hunyad. 

1831 — Felső-Szálláspataki Kenderesi Ferencz. Vajda-Hunyad 
vára és ennek környéke. 

Tud. Gyűjt. 1831. V. 80. 

1831 — Vajda-Hunyad vára külső tekintetben és ennek történeti 
leírása az újabb időig. 

Tud. Gyűjt. 1831. VII. 25. 

1833 - Vajda-Hunyad vár. 

Arpádia. 1833. I. 53. 



1836 — Gjrurikovics György. Vajda-Hunyad vár 14ö2-dik évi 
építését érdeklő oklevél. 

Tud. Gyűjt. 1836. II. 45. 

1841 — Vajda-Hunyad, Hátszeg és környéke. 

Hon és Kűlf. 1841. I. 347. 



1844 — A vajda-hunyadi vár. 

Hon és Kűlf. 1844. IV. 53, 54. 



— 251 — 

Várad. 

1777 — Hathvani St. Thermae Varadiensis. Viennae, 1777. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



Várasd. 

1827—28 — Ebner Ladislaus. Historisch-statistisch-topographische 
Beschreibung der koenigliohen Freystadt Warasdin. Warasdin, 

1827—28. 8r. . , 

iV. tud. Akadémia, — M. nemz. Múzeum, 



Varasd-Toplicza. 

1828 — Kunitsch Mich. v. Historisch-topogr. Beschreibung des 
Warasdiner Schwefelbades. Warasdin, 1828. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1839 — SchloBser J. C. Die Heilquelle zu Teplitz nachst Waras- 
din. Agrára, 1839. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



Vasvár. 

1778 — Vasvár. 

Alro. V. Ungaro. 1778. 312. 



1838 — E. Vasvár. 

Társaik. VII. 1838. 95. szám. 



Vedresháza. 

1836 — Rumy Károly. Vedresliázának rövid leirása. 
F. M. Or. Minerva. 1836. III. 230. 



Verebély. 

1782 - Verebély. 

üngr. Mag. 1782. IL 93. 



Veröcze. 

1790 - Verőce. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 126. 



— 252 - 

1827 — Krizsány János. Verőce helységnek Nógrád vármegyében 
históriai, topographiai és statistikai leirása. 

Tud. Gyűjt. 1827. IX. 30. 

1842 — Árvay József. Verőcze. Táj és népismcrtetcs. 
Rcf^élö P. Divatlap. 1842. 75. 

1842 — Márkus Endre. Kiváltságolt Nagy- Vei öczc bányavárosnak 
topographico-statisticai leirása. 

Társaik. XI. 1842. 12. 



Veszprém. 

1821 — Horvát István. Veszprém vára nevéről. 
Tud. Gyűjt. 1821. III. 37. 

1839 — Szalay Antal. Némely szó Veszprém névről. 
Tud. Gyűjt. 1839. XI. 92. 

Yihnye. 

1830 — Kurze Beschreibung der Eisenbacher'*' ) Mineral-Quelle 

Schemnitz, 1830. 8r. 

*) Eisenbach = Vihnye. 
M. nemz. Múzeum. 



? — Dr. Bruckmann F. E. De thermis Vihnensibus. 
Ann. Phya. med. Vratial. Tentamen. XXXI. 54. 



Yilágosvár. 



1824 — Világosvár. 

Hébe. 1824. Melléki. 



Visegrád. 



1782 - Visegrád. 

Ungr. Magazin. 1782. II. 110. 

1790 — Visegrád. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 185. 



1817 - Tóth Pál. Visegrád. 
Tud. Gyűjt. 1817. XI. 89. 



258 - 



1827 — Vitaü J. B. Visegrád. 
Iris. 1827. 78—80. 



1829 — Visegrád. 

Hasznos. Mnl. 1829. 11. 31. 



1834 - Visegrád. 

Pillértár. 1834. 21. Képpel. 



1836 ~ Visegrád. 

Reform. 1836. 54 — 56. A vár r<ajzáva1 



1845 — Visegrádi királyi lak. 

Fillór-Kalend. IX. 1845. 20. Képpel. 



1847 — Haeufier József V. Visegrád albuma. Tervezte, értel- 
mezte, kőre metszette s kiadta Szerelraey Miklós. Pest. 

Ismerteti: H. M. — P. Divatlap. 1847. 19. 



1847 — Irinyi József. Visegrád. 
Életképek. 1847. II. 45. 



YÍ8k. 



1782 — Visk. 

Ungr. Mag. 1782. II. 103. 



Yisnyő. 

1804 — Lübeck J. C. Der Schiefer zu Visnyó. 
Patr. Woch. f. Ung. 1804. Nro. 49. 

Yizakna. 

1841 - Vizakna. 

Hon és Külf. I. 1841. 305, 307. szára. 



Yolkány. 

1796 — Volkány, Wolkendorf, Erdélyben. 
Sieb. Quart. V. 1796. 283. 284. 



— 254 — 

Yöröskö. 

1778 — Vöröskö. 

Alm. V. Ungarii. 1778. 288. 

1822 — B. Mednyánszky Alajos. Vöröskö vára. 
Tud. Gyűjt. 1822. XII. 66. 

1824 — Vöröskö várának bővebb ismertetése. 

Tud. Gyűjt. 1824. II. 60. 

1838 — Vöröskö vára, dél-dél-keleti oldaláról tekintve. 
M. Hazai Vándor. VIIÍ. 1838. Melléki. 



Zágráb. 

1783 — Zágráb. 

üngr. Maj^azin. 1783. III. 473. 



1825 — Melczer Jakab. Zágráb városának törvényei reiiclszabásai. 
F. M. Or. Minerva. 1825. 77. 



1842 — Draxler A. F. Agram. Agram, 1842. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1842 — Zágráb Magyarországban. Pest, 1842. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



Zajzon. 

1845 — Gebauer Károly. Zajzon vidékéről ftildisnieileg. Két rajzzal. 
M. orv. és term. Műnk. V. 1845. 184. 



Zalánkemény. (Szlankamen). 

1787 — Szalánkemen. 

Ungr. Magazin. 1787. IV. 109. 

1790 - Szalánkemen. 

Mind. Gyűjt. 1790. III. 137. 

Zalatna. 

1838 — Adam von Farkas. Zalathna. Die Bergstadt, 

Blatter. 183S. 3. 



— 255 — 

Zára. 

1783 — Zara. 

Ungr. Magáz. 1783., 111. 47ö. 476. 



Zay-Ugrócz. 

1845 — Nyári Rudolf Gráf. ZayUgrócz ini Trenchiner Comitat. 
Pannónia. 1845. 82. szára. 



Zenta. 

1782 — Zenta. 

Ungr. Magáz. 1782. II. 95. 

Zerinvár. 

1664 — R. Zerinvár. Diaríum Anni 16tí4. a die Mensis Jnnii 20, 
usque quintnm Julii Castris ad Uj-Zriuvár. 

Ungr. Mag. 1782. II. 16. 

1782 — Zerinvár. 

Ung. Mag. 1782. II. 328. 



1783 — Zerinvár. 

üng. Mag. 1783. III. 473. 

Zilah. 

1845 — Zilah. Utazás. 

Mnlt és Jelen. 1845. 102., 103. 



Zimony. 

1787 — Zimony. 

Ungr. Mag. 1787. IV. 111. 

1835 — Zimony. 

Fillértár, 1835. 17. Képpel. 

Zólyom. 

1778 — Zólyom. 

Alm. von Ungarn. 1778. 277. 



— 266 — 



1834 — Zólyom. 

Fillértár. I. 1834. 16. Képpel. 



1835 — y. Zólyom. 

Árpádia. II. 1835. 254. Képpel. 



1839 — Ns. Literati Sámuel. Zólyom. 
Társaik. VIII. 1839. 94. 



1846 — Remellay G. Zólyom. 

Magyarf- és Népei. 1846. VI. 4 és 6. Képpel. 



Zólyom-Lipcse. 

1847 — Zólyom-Lipcse. 

M. Házibarát. XIV. 1847. 36. 



Zsámbók. 

1782 — Zsámbók, Pestmegyében. 
Ung. Mag. 1782. II. 110. 

Zsély. 

1841 — -Csikvándi. Zsély. 
Hirnök. 1841. 52. 



Zsibó. 

1829 — Wesselényi Miklós. A zsibói ménesről. Pest, 1829. 8r, 

M. nemz. Múzeum. 



Zsurk. 

1842 — Bartók P. Zsurk a mint vau. 
Reííélö P. Divatl. 1H42. 



ír. SZAKASZ. 



A külföldre, nemkülönben a magyar biro- 
dalomra is vonatkozó földrajzi ós rokon 

tárgyú munkák. 



Dr. IIAVAHS K. : M»(;yar fiiMraj/.i könyvtár. 17 



842 — 1143 riogylnv ^ yíiiaqiiohtv y^^vr/xt, „A bűuüs György barát- 
nak" krónikája a világ teremtésétől 842-ig, melyet különböző 
írók 1143-ig folytattak. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali H. A magyar történet kntföi az Árpá- 
dok korában. 108—109. 1. 



IX. Hzázad vége. — Bölcs Leo. 'rüv h> jioTJuoic, Ta'Áir/xov ovi^ia^uK 
n-agáőnaig. 

Jelzet. A magyar barczrendröl szól Leó, müvének XVIII. fejezeté- 
ben a 22 — 23. pontban és a 39 — 77 ig. Bővebben lásd: Dr. Marczali H. 
A magyar történet kútfői az Árpádok korában. 97 — 99. 

900 — Fiüdai évkönyvek. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok 
korában. 116. 1. 

916, 922 — Chr. Benedicti de S. Andrea. Benedek krónik«*íja. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali II. A maj^yar történet kútfői az Árpá- 
dok korában. 112. 1. 



926, 939 — Romualdi Annales. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali II. A map^yar történet kútfííi az Árpá- 
dok korában. 112. 1. 



937 — Monte-casinói krónika. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali H. A majíyar történet kútfői az Árpá- 
dok korában. 112. 1. 



X. század első fele. — Ibn Daszta. 

Lásd: Dr. Marczali H. A raa^^yar tört. kútfői az Árpádok korában. 
130. 1, Továbbá: Edelspacher Antal értekezését „Ibn Daszta tudósítása 
a magyarokról". 

X. század. — Al-Bekri, Izvestija i dru^ich autovov. Saukt- 

peterburg, 1878. 

Jegyzet. A X. századbeli állapotokat adja elő s majrynr vonatkozású is. 

17* 



— 260 — 



X. század. — Flodoardi Annales. 

Lásd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 
129. I. 



X. század. — Konstantinos Pophyrogennetos (912—959). 

Bővebben lásd : Dr. Marczali H. A magyar történet kiitföi az Árpá- 
dok korában. 99—102. 1. 



X. század. — Liudprand. Autapodosis. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali H. A magyar történet kútfői az Árpa 
dok korában. 110—112. 1. 



X. század. — Regino. 

Jegyzet. Leírja egyebek között a magyarok életmódját. Regino müve 
908-ban fejeztetett be. Egy sz. maxiraini szerzetes 9(50 körtll folytatá- 
sát irta meg. Lásd: Marczali lí. A magy. tört. kútfői az Árpádok 
korában. 116. I. 



X. század. — Vidnkind. 

Bőv. lásd : Dr. Marczali 11. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában, 
116, 117. 1. 

1008 után. — János velenczei krónikája. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali H. A magyar történet kútfői az Árpa 
dok korában. 112. 1. 



1026 körül. — Ekkehard (IV.). 

Bővebben lásd : Marczali H. A magy. tört. kútföi az Árpádok korában. 
117. 1. 



1054 — Szent Lietbert cambrai-i püspök és háromezer zarán- 
dok utazása a Szent földre. 

Lásd,: Szaraota István. Régi utazások Magyarországon és a Balkán- 
félszigeten. Budapest, 1891. 13 — 15. 1. 



1096—1147 — Szemelvények az első és második keresztes 
hadjáratok korabeU útleírásokból 1096—1147. 

Lásd : Szamota István. Regi utazások Magyarországon és a Balkán- 
félszigeten. 23 — 30. I. 

XI. század. — Altaichi évkönjrvek. 

Lásd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kiitföi az Árpádok korában. 1 18. 1, 



XI. század. — Aqiiitániai Ademár. 

Jegyzet. Nála találjuk azon etymologiát, liogy a magyarok egy része 
fekete, mint a szerecsen. Lásd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői 
az Árpádok korában. 12i). 1. 



— 261 — 

XI. század. Bernold krónikája. 

Jegyzet. Magyarországról oly bővek tudóéi tásai, hogy az 1092. év- 
hez mindenféle természeti tüneményt is leír ; hegyomlást; ennek követ- 
keztében a Duna áradását; egy tónak — tán a Fertőnek — kelet- 
kezését stb. — Lásd: Dr. Marczali H. A. magy. tört. kiítfoi az 
Árpádok korában. 119. l. 



XI. század. — Hildesheimi évkönyvek. 

Lásd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 
118. 1. 



XI. század. — Kedrenos krónikája. 

Jegyzet. Kedrenos tulajdonképen csak Skylitzes világkrónikájának, 
melynek, mint forrásnak nagy a becse, e^y részét irta ki. — Lásd : 
Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 109. l. 

XI. század. — Reichenaiii Hermann krónikája. 

Lásd: Dr. Marczali H. A magy. tört. kútföi az Árpádok korában. 
119. J. 



1100—1125 — Aurai Ekkehard krónikája. 

Lásd : Dr. Marczali U. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 
119, 120. 1. 

1115 — Vigomi Florentius. 

I^sd: Dr. Marczali ÍL A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 129. 1. 



1125 ( — 1162) — Cosmas. Ohron. Roemorum. 

Lásd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 
126. 1. 



1147 — Odo de Diogüo. 

Jegyzet. 1147-ben járt hazánkban. Az országot termékenynek, de 
néptelennek írja le. Lásd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az 
Árpádok korában. 12ü. 1. 



1158—1167 — Vincentii Annales. 

Lásd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 
126. 1. 



1170 és 1177 között. — Vita Chunradi Archiep. Salisb. 

Lásd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 
120. 1. 



1173 — Tudelai Benjámin utazása a Balkán-félszigeten. 1173. 

Lásd: Szamota István. Régi utazások Magyarországon és a Balkán- 
félszigeten. 31 — -36. 1. — Jegyzet. A XII. századnak e híres zsidó 



— 262 — 

utazójii szerint Konstantinápoly nagy kereskedést -folytatott Magyar- 
országgal; különösen selyemárúkkal. Lásd : Dr. Marczalí H. Á magy. 
tört. kútfői az Árpádok korában. 131. 1. 

1189 — Ansbert osztrák lelkész átutazása Magyarországon 
és a Balkánfélszigeten, 1189-ben. 

Lásd : Szamotii István. Régi utazások Magyarországon és a Balkán- 
félszigeten. 19 — 22. 1. 

1190—1253 — Hypatios-féle krónika. 

Lásd: Dr. Marczali H. A magy. tört. kútföi az Árpádok korában. 128. L 



XII. század második fele. — Edrisi kosmographiája. 

Jegyzet. Felette fontos, mert az Árpád-korszak első századairól tartal- 
maz Magyarország topographiai viszonyairól adatokat. Részletesen írja 
le a városok fekvését egymástól való távolságuk szerint, nagyságokat, 
lakosságuk főfoglalkozását, stb. Lásd : Dr. Marczali H. A magy. 
tört. kútfői az Árpádok korában. 130. I. 



XII. század. — Freisingi Ottó krónikája. 

Lásd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 
121—123. 1. 



XII. század. — Einnamos János. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali II. A magyar történet kútfői az Árpá- 
dok korában. 103—106. 1. 



XII. század. — Erakói Vincze krónikája. 

Lásd: Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 127. L 

XII. század. — Magyar-lengyel krónika. 

Jegyzet. Valótlan dolgoknak összelialmozása. A többek közt azt irja, 
hogy Lengyelország Sz. István idejében Esztergomig terjedt. — I-iásd : 
Dr. Marczali 11. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában 127. l. 



XII. század. — Melki, admonti, kremsmünsteri és klostemeu- 
burgi évkönjrvek. 

Lásd:. Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 
120. 1. 



XII. század. — Nestor. Orosz krónika (orosz nyelven). 

Lásd : Dr. Marczali II. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában- 
127. 1. 



1200 körül. — Valterius Mapes. 

Lásd : Dr. Marczali II. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 
129. 1. 



— 263 — 



1200 és 1220 között. — Kölni nagy évkönyvek. 

Lásd: Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 
121. 1. 



1209 — Arnold lübecki apát. 

Ijásd : Dr. Marczali H. A m:i^yar tört. kútfői az Árpádok korában. 
121. 1. 



1233 és 1235 között. — Osztrák évkönyvek. 

Liisd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 
121. 1. 



1241 — Albericus. A magyar hirek Albericus világkrónikájában. 

Hövebben lásd : Dr. Marczali II. A magy tört. kútfői az Árpádok 
korában. 83 — 85. 1. 



XIIL század elsó fele. — Ibn Jakut geographiai szótára. 

Jegyzet. Arról értesít, liogy 1220 körül hazánkban mohamedánus 
bolgárok laktak^ kik Syriába^ Aleppoba jártak főiskolába. Lásd : 
Dr. Marczali II. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 131. 1. 



1264—1279 — Bécsi História annorum. 

Lásd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kútíol az Árpádok korában. 
124. 1. 



1267 előtt. — Lengyel sz. kereszti évkönyvek. 

Lásd: Dr. Marczali II. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 
127. 1. 



1288 — IV. Lászlónak 1288-ban kiadott oklevelében Paschasius 
nyitrai püspök útja. 

Lásd : Dr. Márki 8. Magyar utazók a középkorban. Földr. Közi. 
Ib90. 158. I. 



XIII. század. — A bécsi dominikánusok évkönyvei. 

Lásd : Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 

123, 124. I. 

XIII. század. — Hornecki Ottokár. Rímes krónika. 

Lásd: Dr. Marczali H. A magy. tört. kútfői az Árpádok korában. 

124. 1. 



XIII. század. — Niketas Khoniatés. Nr/.tjiá Xwpiaiov lOKúQla. 

Bővebben lásd : Dr. Marczali II. A magy. tört. kútfői az Árpádok 
korában. lOG-108. l. 



— 264 — 

1342—1380 — Eüküllői Apró János. „Chronicon de Ludovic^i 
rege" 1342—1380. 

Jegyzet. Szerző, Lajos királynak titkára, a nagy király messzeható 
uralkodásának egyszerű rajzát irta meg, mely becses földrajzi adatokat 
is tartalmaz. Thuróczi o müvet teljesen felvette a saját krónikájába. 
— Lásd : Dr. Márki S. Magyar utazók a középkorban. Földr. Közi. 
1890. 161. 1. — Továbbá: Dr. Mangold L. A magyarok oknyomozó 
történelme. 1883. 217. 1. 



1363 — Villani Johannes. Cronica seu História Fiorentino. 1363. 



1389—1427 — Schütberger János utazása. 1389—1427. 

Lásd : Szamota István. Régi utazások. 45 — 47. 1. 

XIV. század vége. — A brugesi itinerarium. (Itinéraire brngeois.) 
A XIV. század végérőL 

Lásd : Szamota István. Régi utazások. 41 — 44. 1. 



1400 — Palaeolog Mánuel uti jegyzetei. 

Jegyzet. Schwarcz Gyula 1888. június 11-én a magyar tud. Aka- 
démiában értekezett Palaeolog Mánuel görög császár utazásáról Európában. 
Mánuel császár 1 400-ban meglátogatta Magyarországot is és Budán Zsigmond 
udvarát. Uti jegyzetei fenmaradtak s azokat Gibbon is használta, de 
mellőzte, a mit Magyarországról irt. Ez mintegy 12 — 14 sor. Azt 
írja, hogy a magyar nagyon vitéz nép, nemcsak bátor, de a hadveze- 
tésben is kitünö. Vannak — úgymond — archontesek, kik ősöktől 
örökölt formák szerint kormányozzák a földet. Van király, ki alap- 
törvények, szerződések szerint (tehát alkotmányosan) uralkodik. A 
királyt saját magok köréből nem választják, hanem németet, csehet. 
A király után következő hivatalt Mánuel császár oikonomosnak nevezi, 
a bizanczi udvarból véve e czímet a magyar nádor számára. Dicséri 
Budát az Ister partján. (Egyetérlés. 1888. június 12.) 



1429—1430 — Utazás Halberstadttól Pozsonyig (latinul van 
leirva). 

Közli : Schmidt G. a „Mittheilungen des Institutes fíir österr. Ge- 
schichtsforschung^ czímfí folyóiratban. Lásd : Dr. Márki S. Uazánk 
leirói. Földr. Közi. 1888. 258. 1. 



1433 — Bertrandon de la Brocquiére utazása. 1433. 

Lásd : Szamota István. Régi utazások. 48 — 99. 1. 

XV. század közepe. — Aeneas Silvius in Enropam. 4r. 170 

sztlan lap. 

lifíth CryÖryynél Budapesten. 



— 265 — 

1465 — Ptolemaeus Claudius. (Jacobus Angelus.) Ptolcmacus 
( osinugrapbiája Jacobus Angelus humanista fordításában l4G5-böl. 

Jepryzet. Papir-kézirat nagy csínnal és ízléssel, kerek betűkkel olasz- 
országi kéziratok ízlésében kiállítva, aranyos és színes íuítiálékkal. 
Alól egy ismeretlen czimer. Másolta egy névtelen magyar hazánkfia 
1465-hen, ki neve helyett a kézirat végén csak a következő jegyzetet 
hagyta: ^Claudii Ptoloraaei ultimus liber explicit per quendam líun- 
garum 14(55.^ Lásd : Volf György. Magyar nyelven irt kéziratok 
mint nyelvemlékek. Kalauz az orsz. m. ip. múzeum részéről rendezett 
könyvkiállításhoz. Budapest, 1882. 16. l. 

Awjsburgi kh\ könyvtár. 

1478 — Berlinghieri Francesco. Geographia di Francesco Ber- 
lin^hieri Florentino in terza Rima et Lingva toscana disdincta con 
Ic sue Tavole in varii Siti ct Provincie secondo la Geographia 
et Distinctione dele tauole di Ptolomeo. (-um gratia & Privilegio. 
Firenze. 1478. Nicolo Todesco. N. ívrét, (zinilap. Szöveg 244 lap 
és 1 1. Kegister s 31 térkép. 

Jegyzet. Ez a legrégibb, nyomtatásban megjelent tulajdonképeni 
földrajzi mü, mely Magyarországról is szól. Lanfranconi Enea pozsonyi 
mérnök példánya igen becses. VI. Pius pápa magán könyvtárából 
származik s a kötésen a pápai czimer látható. Ezen igen ritka mübi'il 
aligha van több példány Magyarországban. Van azonban egy példány 
a konstantinápolyi török császári könyvtárban, melyet maga a szerző 
fényesen — miniatűrökkel — diszíttetvén, II. Mohammed szultánnak, 
Konstantinápoly meghódítójának ajánlott és küldött. A császárhoz 
intézett ajánló levélben az élelmes humanista a legnagyobb magasz- 
talásükkal halmozza el a török császárt, de óvatosságból csak kézirat- 
ban teszi azt, nehogy eljárása, melyben a kereszténység iránti hűtlen- 
séget látták volna honíitái*sai, köztudomásra jusson. Es sikerült is neki 
lépését a titok leplébe burkolni, mert munkájának e dedikácziójáról a 
bibliographiának ekkorig nem volt tudomása. — Lásd: Jelentés a konstanti- 
nápolyi kutatások eredményeiről. í.Fraknói, Csontosi, Tlialy.) Egyet- 
értés. 1889. okt. 2y. 

Török császári könyvtár KontitantiHápolyhan. — Lanfranconi Katánál 
Voz^onyhan. 

1478 — Ptolemaeus. Cosmographia. Koma, 1478. 

Jegyzet. A második kiadás 149ü-ben jelent meg, szintén Romában. 
Lásd alább. 



1480 — Benincasa Gratiosus. C'harta nautiea anni 1480. Deli- 
neantur in his^ foliis Ponti littora Euxini, maris Mediterránéi, 
Hadriatici, Gerraanici et Oceani. 1480, 12 1. Kézirat. 

Jegyzet. Mátyás király szolgálatában volt tudós müve. Lásd: Cson- 
tosi János. Magyar Könyvszemle. 1886. 173. l. 

fít'c-^i adcari könyvtár. 

1482 — Ptolemaeus Claudius. Cosmographia. Uhu. Leonh. Holl. 
1482. ívrét. 



— 266 — 

Jegyzet. A szövegben számos fametszetü initialis betű v^^n. A mu- 
liöz mellékelt 32 térképet Arnsheimi Schnitzler János metszette fába. — 
Lásd : Kalauz az orsz. m. iparmíív. múzeum részéről rendezett könyv- 
kiállításhoz. 1882. 170. 1. 

Nagy-Appouyi családi könyvtár. 

1486 — Breydenbach Bemardus. Opuscuhim pcregrinationuiu 
in Montem Syon, ad veneranduni Christi sepulcrum in Jcrusalera. 
Moguntiae, 1486. ívrét. 

Jegyzet. Kitka nyomtatvány. Breidenbach azon útra, melyről e 
munka szól, 1483-ban indult többek társaságában, l484-ik év elején 
ért a Szent földre. Minden nevezetességet följegyzett, és ezen czélból 
magával vitte Rewicli Eriiard festőt, a ki Jeruzsálemet és a szent 
.helyeket lerajzolta. A colophonban tévesen van ö a könyv nyomtató* 
jául felemlítve, mert tulajdonképen SchoifTer Péter a nyomtató. Ezen 
útleirás magyar vonatkozású is, a mennyiben Lazinus (Lászi ?; János 
erdélyi föesperes is részt vett az utazásban. Lásd : Könyvkíállítási 
Kalauz. 1882. 170. 1. 

Ráth (iyönjyuél Budapesten. — Xagy-Apponyi családi könyvtár. 

1490 — Ptolemaeus. t'osmographia latiné. Komac 141X). De 
Turre. Második kiadás. N. ívrét. 27 térképpel, melyeket Lanfran- 
cüüi szerint az 1478-ki első kiadás is tartalmaz. 

Lanfranconi Entáytál Pozsonyban. 



1493 — Schedel (Hartman). Rejgister des buchs der Crouiken 
und gcschichten mit figura und pildnussen von anbegin der 
welt bis auf dise unsere Zeit. Nürmberg, 14113. Kobcrger. N. ívrét. 

Lanfranconi ICncánál Pozsonyban. 



1496-1499. Harff Arnold utazása 1496-tól 1499-ig. 

Lásd : 8zamota István, llói^i utazások. 109 — 127. 1. 



1496 — 1533 — Marino Sanudo. Diarii. 5(5 vastag kötet. 

XV. század. — Clementis Papae Itinerarium, a XV. századból 

Jegyzet. A lejjjkevésbé jól konzervált, de müizléssel kiállított Corvin- 
Cüdex. ívrét, két fényes czímlappal, több lapszéli arabeszk díszítéssel 
és arany kezdőkkel. Az o^^yik czíralapon, mely mauzoleumszerü emlék- 
követ áU'ázol, van a könyv czíme, a másikon a kezdő betűben efry 
miniatürkép, mely Gaiidcntius pápát tünteti fel, a mint Rufinustól 
Kelemen pápa utazásíiinak latin fordítását átveszi. Alól Mátyás czimero 
M. A. betűkkel. Kézirat Corvin-codex. II. Abdul llamid szultán aján 
dekából a budapesti oíryetemi könyvtáré. — Lásd : Csontos! János 
Corvin-oodexek. Kalauz az orsz. ra. ij)armtív. múzeum részéről remi. 
könyvkiállításlioz. Budapest, \S>^2. 70. 1. 

K(jy('t(níi Icönyrt Budainden. 



— 267 — 

XV. század. — Hagen. Chronicon Austriac. XV. század. 

M, nemz. Múzeum. 



XV. század. — Ptolemaeus Glaudius. Ptolomaei Claiidii Cosmo- 
^raphia. Kézirat a XV. század végéről. 

Jegyzet. Olaiulius Ptolemaeus II- ik századbeli hires jj^eograplius 
Földrajzának latin fordítása, melyet a tlorenczi születésű Jacobus An- 
f^elus V. Sándor pápának ajánlott. Lej^liívebben az 1482-iki bolo^^nai 
kiadásban van lenyomatva. Az Apponyi- könyvtár kéziratát (a XV. szá- 
zad véfréröl) azonban nem ezen fordítás teszi becsessé, hanom azon 
ritka szépségű huszonhét térkép, mely a fordítás végéhez van csa- 
tolva. Kéziratunk szerint „Nicolaus Germanus^ müve, azaz Nicolaus 
Donis szentbenedek- rendi szerzeteséi, ki Angelus Ptolemaeus fordítását 
tübb helyen kijavította és a görög Ptolemaeus kéziratokban található 
térképeknek latin javított kiadásával egészítette ki. Pordítása és tér- 
képeinek fametszetei 1482-ben és 1486-ban Ulmban jelentek meg. Az 
Apponyi-féle kéziratnak, mely hajdan az Ebner-féle könyvtárban Nürn- 
bergben őriztetett, bö és alapos leírását ö. M. Raidelius adta „Com- 
roentatio Critico-Literaria de Claudii Piolemaei Geographia stb.*^ czímü 
Tuüvében (Norinbergae 1737). — Lásd: Kalauz az országos magyítr 
iparművészeti múzeum részéről rendezett könyvkiállításhoz. Budapest, 
1882. 168. l. 

Nagy-Apponyi családi könyvtár. 



XV. század (?) — Ptolemaeus Gosmographiája. 

Jegyzet. Nagyalakú hártyapéldány, művészileg kiállított térképek 
egész sorozatával. A könyvtáblák rézlemezein látható Aguus Dei 
mutatja, hogy főpap számára készült, a pannóniai térképen előforduló 
római nevek alá jegyzett magyarországi helynevek kétségtelenné teszik, 
hogy magyar főpap volt birtokosa. Valószínűleg V.itéz János vagy 
Janus Pannonius volt tulajdonosa. — Lásd : Magyar tudósok Kon- 
stantinápolyban. (Fraknói, Csontosi, Thaly.) Egyetértés, 1889. okt. 29. 

Törők császári könyvtár Konstantinápolyban. 

XV. század. — Geographia! kézirat, ((iratio si Beniiicasae duo- 
decira mappae delineatae coloribus distiuctae.) 

Jegyzet. Kötése és egész jellege után ítélve, kétségtelenül a Cor- 
vina maradványa. liásd : Magyar tudósok Konstantinápolyban. (Fraknói, 
Csontosi, Thaly.) Egyetértés. 1889. okt. 29. 

Török csáiizári könyrtár Konstantinápolyban. 



1510 — Méla P. Cosmographia de situ orbis. Pisauri, 1510. 4r. 

1515 — Bartholinus Riccardus. Odo[)oricon idest Itinoraruni 

reverendissinii in Christo patris Mathei sancti angeli cardi- 

nalis . . . quaeque in conuentu ilaxiiniliani caes. aug. sereniss. que 



— 268 ~ 

reguni Vladislai Sigismundi ac Ludovici memoratu digua gesta 
sünt. Viennae Austriae, Hier. Vietor, 1515. 4r., cziiiil., 134 1. 

Jegyzet. Czíralapja fametszetü keretben. Felöl a német birodalmi 
czimerrel és Máté bibornok cziraerével, alól a nyomdász monogi^amroja. 

(ji'6f Apponi/i Sándor Umjtjeli köni/ctdmbau. — liáth Gyövgijnél HwiaftsUn. 



1515 — Chronica von vil Namhaftigen geschichten die geschehn 
seynd man zalt nach Christ geburt Neiju hundcrt und dreij Jar, 
in Vngern. Behem. Ocsterreich. Steyermarckt. Bayern. Schwaben. 
Francken, Wiilsch vud Teütschlanden, byss auflfdas M . CCCCC . XV. 
Hely és év nélkül. 

lidtJi Györgtjnél Budapesten. 



1520 — Boemus J. A. Omnium gentiura móres leges et ritus ex 
multis clarissimis rerum scriptoribus, a J. B. A. Saeerdote Teuto- 
nieae Militiae deuoto nnper collectos: & in libros trés distinctos 
Aphricam, Asiara, Európain, optime lector lege. Augustae Vind, 
1520. 



1538 — Ugyanaz. Parisiis, 1538. 



1540 — Ugyanaz. Friburgi Brisgoiac, 1540. 



1542 — Ugyanaz. Venetiis, 1642. 



1520 — Solinus Július. Polvhistor, seu rerum orbis niemorabilium 
collectanea. Adiectus praeterea in libri ealle est Index, summa 
totius pene operis carptim insinuans, ut studioso lectori facile 
inuentu sit (juod quaerit, atque depromptu, mendis quibus autekac 
scatebat pro virili expurgatis emaculatisq. Colonia, 1520. 



1520 — De situ orbis. Venetiis, 1520. 4r. 



1522 — Petancius Félix. De itineribus in Tureiam libellus Feliee 
Petantio eancellario Segniae autore. Iraprimebat Viennae Austriae 
Joannes Singrenius chalcographus anno sal. MDXXII. pridie 
calendas Julii in 4. 

M. tud. Akadémia. 



1530 — Glareanus H. De geographia. Friburg. Brisg. 1530. 

1530 — Chronica, (ilaube, Gcsatz, íSittenn, Herkommen. Weiss, 
vnd alle Gcberden der Türcken. Von einem Siebenburger, so da 
in Türekei gefencklich braeht, vnd vil Jar nachmals darinnen 
gcwonet, lm M . ('('C(\ XXXVI. Jar beschriben. Gar lustig zu 
lesen, títrassburg, 15150. 

Uáth Györgynél Budapesten. 



^ 269 — 

1530 — Chronica und beschreibiing der Türckey, mit yhrem 
begriíF, jTinhalt, provincien, völckern, ankunflft, kriege, reysen, 
glauben, voü eini Siebenburger XXI j. jar darinn gefaiigen gele- 
geii, yn Latéin beschrieben, verteiitscht Anno 1530. Nürnberg 
Peypus 1530. IV. A-0^. 

Ráih Györgynél Budapesten, 



1531 — Kuripesich. Wegreise der k. k. Majestat Botschaft nach 
Konstantinopel. Wien, 1531. 



1532 — Gr. Nogarola Lénárd utazása Laibachból (Bosznián 
át) Nisbe. 1532. 

Tjásd : Szamota István. Régi utazások. 151 — 158. 1. 



1534 — Apianus Petrus. Inscriptiones sacro sanctae Vetustatis, 
non illae quidem Komanae, sed totius fere orbis summo studio ac 
raaximis impensis terra marique conquisitae. (Jum tabellia figurisque 
aeneis. Ingolstadii, 1534. ívrét. 

üe rezeg pvimási könyvtár Esztergomban. 



1534 — Franck S. Weltbuch. Tübingen, 1534. 

Kivonat Franck S. Vilá*^leirásából. 1534. Fejezetek : Magyarorszáj^- 
ról és e népnek életmódjáról. — Oláhország vagy Flaccia vagy 
Dacia. — Mözia^ vagy Bolgárország, vagy Bosznia. — Kétféle 8zláv- 
ország. — Illyria, Vendország. — Dalmáczia, Szlavónia, Liburnia, 
Horvátország. — Albánia Európa egyik hatalmas tartománya. — 
.Tráczia. — Lásd: Szamota István. Régi utazások. 505 — '^IS. l. 



1534 — Honterus Joannes. De Cosmographiae Kudimentis. Libr. 
2. Hasil. 1534. 4r. 



1561 — Ugyanaz. Basil. 1561. 



1535 — Honterus Joannes. Rudimén torum Cosmographieorum. 
Libr. IV. Hexaraetris versibus elegantissime de.seripti. Basil. 
1535. 4r. 



1537 — Honterus Joannes. Enchiridion Cosniographicuni cum 
elegantissirais Tabulis. Tiguri, 1537. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1538 — Rithaymerus Georgius. De Orbis Terrarurn situ ('onipen- 
diam, ad Hicronynura Vueyrer Praepositum Reychoisper^ensein. 
Norinibergae apud Joh. Petreiuni, anno 1538. 111 I. 

KgyHemi könyvt. fíudapeatcn. — M. nemz. Miizenm. 



— 270 — 

1539 — Hedius Gaspar. Ein ausserleszne Chronik von Anfan^ 
der Welt bis auflF das jar MDXXXIX. Strassburg, 1539. Craft't 
Myller. ívrét. 

Lanfranconi Eneái}ál Pozsonyban. 



1539 — "Strabo. Strabouis Geographicorura Lib. XVll. Olira ut 
putatur a Giiarino Vcronensi ac Gregorio Trifernate Latinitate 
doúati, iam denuo a Conrado Heresbachio. 549 1. és Index. 

Egyetemi konyít. Budapesten. 



1540 — Apianus Petrus. fosmographia per Gemmára Phrysium 
denuo restituta. Antverpiae, 1540. Berckmann. Kis 4r. ^1 1. 
fametszetekkel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 

1541 — Boemius J. Móres, leges et ritus omnium gentinm. 
Lugduni, 1541. 



1541 — Honterus Joannes. Kudimenta Cosmographica. Cnni 
vocabulis rervm. M . D. XLI. 8r. a — g =^ 7 ív i4 lev. > -^ 2s 
sztlau lev. Hozzájárul 12 levél, melyek közül 10-et térképek fog- 
lalnak el; a 1 1-dik levél előlapján áll a Colophon: „Impres8Uiu 
In Inclyta Transylvaniae (.'orona'^ A 12-dik levél hátlapján Bras>;4i 
város czimere. Brassó, 1541. Honter J. 

lirassői ág. h. ev. gynin. (2 péld.) 

1542 ~ Ugyanaz. Brassó (Coronae) 1542. Honter J. Honter j'űtal 
metszett térképekkel. 

Lásd : Kalauz az orsz. magyar iparművészeti múzeum részéről ren- 
dezett künyvkiállíláshoz. Budapest, 1882. 134 l. (Szabó Károly. 
Régi magyarországi könyvtár.) 

yf. nemz. Múzeum. — Bruckenthal muzdum. — BrusAÓi ág. h. rr. gyinn. — 
Stgt srári ág. h. ev. gymn. — Szilágyi htránnál M.-Szigeten. 

1541 — Ptolemaeus Claudius. Cfcographiae enarrationis libri 
VIII. Ex Bilibaldi Pirckeymheri tralatione a ^lich. Villanovano 
recoguiti. Lugduni, 1541. Excudebat Gaspar Frechsel. Viennae, 
1541. N. Ívrét. 41) táblával. 

Jlerczegjn'hnási köníjvtáf Esztergomban, — Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 

1543 — Solinus Julius. (/. Jvlii Solini Polyhistor, rervm totó őrbe 
memorabilivm thesaurus locupletissimus. Hvic ob argvmenti simili- 
tvdinem romponii Melae de sitv Órbis libros trés, fide diligcntáa 
í|ve summa denuo iauí recognitos, adinnximus. His accesserunt 
praeter priora scholia ^^ tabulas geographicas per multas, Petri 
(lU()(|ue Olivarií Valentini viri in (reograpbia excellenter doeti 
annotationes (juibus ^: loei nem pauci a plcrisq parum hacteniis 
iutellecti dilucide illustrantur i'ic vetustis locorum appellatiouibus 
reccutinra sigillatiui nomina subi^jciuntur. Cum gemiuo iu<liee 



— 271 — 

({uorum altér suj) rares alias memorabiles, locorum ac regioniim 
oiunium marínm ac sinuuni nomina, altér verő rccentiores eoruu- 
dera appellationes complectitur. Basileae, Apvd ilich Isingrinivm. 
M.D.XLIIL 4r. 19, 230 1. tér- és látképekkel. 

Egyetemi könyvt. Budapestéit. 

1546 — Munster Sebastian. Oosraographey Oder besehreibnng 
AUer Lánder herrschaffteus und fürnemsten Stetten des gantzeu 
Erdbodens. Bázel, 1546. 

1569 - ugyanaz. Bázel, 1569. ívrét. 1447 1. 

Lanfraticoni Kneúnál Pozsonyban . 



1578 — Ugyanaz. Bázel, 1578. 



1588 — Ugyanaz. Bazel, 1588. 4r. 

1592 — Ugyanaz. Bazel. 1592. ívr. 1421 1. 

Somogyi-könyvtár Szegeden . 

1598 — Ugyanaz. Bazel, 1598. 

1547 — Chéneau János utazása Ragúzából Nisbe. 1547. 

Lásd: Szamota István. Régi utazások. 158 — 159. l. 

1548 — Honterus Joannes. Rudiinenta cosinographica. Tiguri, 154>>. 



1548 — Tolomeo Claudio. (Munstero Sebast.) La geográfia. — 
Con í'ommenti fatti da Sebast. Munstero eoii le tav. di Jac. Gas- 
taldo Piemontese ridotto in volgare italiano da Pictro Andrea 
Mattiolo. Venezia, 1548. Pedrezano. 

ÍAinfranconi Kneánál Pozsonyban. 

1549 — Honterus Joannes. Kudinientorum cortinograpbicorun) libri 
III. c. tabellis Geogr. elcgantissiniis. Tiguri, 1549. Froschauer. 
K. 8r. Színezett térképekkel. 

Lanfranconi Enednál Pozsonyban. 

1550 — Monsterus Sebastianus. Cosmograpbia universalis libri 
VI. Basilíae, 1550. ívrét. 

Pozsonyi ág. h, ev. lyceum. 

1552 — Ugyanaz. Basiliae, 1552. 
1554 — Ugyanaz. Basiliae, 1554. 

1550 — Reychersdorf György. Moldva Feirása. 1550. 

Ijásd : Szamota István. RÓítí utazások. 2S0--:^s;i. 1. 



— 272 — 

1552 — Hqnterus Joannes. Rudimentorura Cosmographicornm 
Joan Ilonteri Coronensis libri III. cum tabellis Geographieis ele- 
gantissimis. De variarum rerura nomenclaturis per Classes, liber 
I. Figuri, apud Froschouarum (Froschauer) anno M . D . LII. 8r. 
Czímlap és szöveg A— D 6 ív = 30 sztlan levél. Végül térképek 
15 sztlan levél. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. — Deák Farkasnál Debreczenben 

1553 — Verantius Antonius. Iter Buda Hadrianopoliro anno 
MDLIII exaratum ab Antonio Verantio. 

Jegyzet. Először kiadta : Fortis, Viaggio. I k. — Ezen kivül meg- 
jelent még : Monura. Hung. Hist. 11. osztály. 11. kötet. 288 — 333. 

1774 — Ugyanaz. Vénet., 1774. 

Ismerteti : Molnár János. Magy. Könyvh. II. 1783. 260. 



1558 — Honterus Joannes. Hudinientorum cosmographicoruni 
Ubri III. Tiguri. 1558. 

1573 — Ugyanaz. Tiguri, 1573. 



1581 — Ugyanaz. Tiguri. 1581. 



1590 — Ugyanaz. Tiguri. 1590. 



1558 — Székely István. Ohronica Mundi. 

Jegyzet. Bod Péter „Magyar Athenas"-ában, a 258. lapon, a követ- 
kezőket Írja e müröl : „Clironica Mundi, a* mellyben mind Ekklésiai 
mind külsü Ilistóriákot belé gyűjtögetett s Magyar dolgokat is, Nyo- 
mattatott Krakkóban 1558-dik esztendőben. 4. Részben." 

Kecskeméti ref. kot légi um. 

1559 — Munsterus Sebastianus. Cosmographiae universalis lib, 
VI. in (juibus iuxta certioris fidei seriptoruni traditionem descri- 
buntur. Oranium habitabilis orl)Í8 ])artium situs, propriaeque dotes. 
Kegionuni topographicae effigies. Terrae ingenia, quibus sit nt 
tani differentes et varias specie res, et aniniatas, et inaniniatas 
ferat. Aninialiuni peregriuorum naturae et picturae. Nobilioruni 

ciuitatuni icones et descriptiones. Kegnorum initia etc. etc in 

bunc usíjue annum 1559. gestarura reruin História Hasiliae. 1559. 
14 ív, 11(32 1. rajzokkal. 

Kgi/etemi köngrt. Buda pesten. — M. nemz. Múzeum. 

1628 — Ugyanaz. Basiliae, 1()28. ívrét. 

Pozsonyi ág. h. er. lyceum. 



1559 — Székely István. (Iironica ez Vilagnae Yeles dolgain)!. 

Krakkó, 155ÍL 4r. 

Jep:yzot. Ez az első viláí^törtéuet magyar nyelven. Egyike azuu 
XVI. századljeli nia;;yar nyomtatványoknak, melyek igen számom. 



— 273 — 

de majdnem kivétel nélkül csonka példányokban maradtak fenn. Az 
egyedüli teljesen ép példány, mely Magyarországban létezik, az 
„Erdélyi múzeum"^ könyvtárában van. — Lásd : Kalauz az orsz. magy. 
iparművészeti múzeum részéről rendezett könyvkiállitáshoz. Budapest^ 
1882. 200. l. — György Aladár szerint Ráth Györgynek is van egy 
teljes példánya. — Lásd : Magyarorsz. köz- és magán könyvt. 448. 1. 

Erdélyi múzeum. — fíáih Györgynél Budapesten. — Ágoston Józsefnél 
Budapesten. 

1561 — Ruscelli Girolamo. (Ftolemaeus). La Geográfia di Claudio 
Tolomeo Alessandrino, Nuouamente tradotta di Greco in Italiano 
da Girolamo Knscelli. In Venetia, 1561. Valgrisi. TérképekkeL 

Egyetemi JcÖnytt, Budapesten. 



1561 — Segni Bernát. II libro dei governi. Venezia, 1561. 4r. 
203 lap és tárgymutató. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 

1562 — Dictus Stephanus. Hist. Geogr. Polit. Genf. 1562. 4r. 



1562 — Ftolemaeus Glaudius Geographia. OUm a Bilibaldo 

Firckheimerio transiata, at nunc redacta a Jos. Moletio-Math. 

Liber I — II. Venetiis, 1562. 112, 286 1. és számos térkép, szö- 
veggel. 

Egyetemi könyvt. Budapesten, 



1568 — Nicolay. Navigations et peregrinations orientales. Lyon, 
1568. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1570 — HonteniB Joannes. Rudimentorum Cosmographicorum. 
Joan Honteri Coronensis libri III. cum tabellis. Geographicis 
elegantissiniis. De variarura rerum nomenclaturis per classes, 
liber L— M . D . LXX. 8r. A— D = 4 ív = 32 sztlan levél (a 
2 utolsó levél ttres\ Hozzájárul a — d 2 levélen, 14 levél térkép. 
Brassó, 1570. 

Egyetemi kÖnyvt. Budajjesten. — J/. nemz. Múzeum. — Segesvári ág. h. 
er. gymn. 



1570 — Jovius PauluB. Besehreibungen aller (.'hronik würdigen 
Historien, die seit 1494 bis 1547 in der ganzen Welt zugetragen. 
Frankfurt, 1570. ívrét. 

Zalacári apátság könyvtára. 



1570 — Ortelius Abrahamus Antverpianus. Theatrum Orbis 
terrarum. Antverpiae, 1570. ívrét. 

ílerczegprimási könyvtár Esztergomban. 
he. HA VARR K. : Mjig^>'Ar földrajzi könyvtár. 18 



— 274 — 

1575 — Ugyanaz. Antverpiae, 1575. ívrét. 

Uerczegprimási könyvtár Eszter gombait. 



1603 — Ugyanaz. Tabulis aliquot novis vitaque Auctoris ilhistra- 
tum. Edítio ultíma. Antverpiae, 1603. ívrét. 

Herczegprimási könyvtár Esztergomban. 

1572, 1593 és 1618 — Braun Georgius et Hogenberg Fran- 
CÍ8CU8. Civitates orbis terrarum. ürbium praecipuarum totiiis mundi 
theatrum libri VI. (^oloniae Agrippinae. 1572. 1593. 1618. ívrét. 
6 kötet. Több mint 500 színezett látképpel (városokról) jobbadán 
Hoefnagltól. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 

1572 - Ortelius Ábrahám. Theatrum oder Schauplatz des P>d- 
bodens. Antverpen, 1572. 



1579 — Ugyanaz. Antverpen, 1579. 

1584 — Ugyanaz. Antverpen, 1584. Plantin. X. ívrét. Számos 
színezett térképpel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. — K. ^sngg Sándornál X." Váradon. 



1573 — Ruscelli Girolamo. Espositioni et ratroduttioni universali 
e XXXVIl nőve tavole in istampa di rame, cosi del mondó 
conosciuto dagli antichi come del mondó nuovo, con la carta da 
navicare etc. Venetia, 1573. Ziletti. 4r. 350 L Térképekkel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban, 



1574 — Tolomeo Glaudio. La geográfia di Claudio Toloraeo 
AUessandrino. Gia tradotta di Greco in Italiano da M. Gierol. 
Kuscelli et hóra in questa nuova editione da M. Gio. Malombra 
ricorretta et purgata. Con una copiosa Távola di Xomi antichi 
dichiarati con Xomi moderni. Venetia, 1574. 4r. 350 1. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 



1578 — Mélius (Horhi Juhász) Péter. Herbarivm az Faknac, 
Fvveknec, nevekről, természetekről és hasznairól, magyar nyelwre 
és ez rendre hoszta az Doctoroc könyveiből az Horhi Melias Péter. 
Xyomttatot Colosuárat líeltai Gaspárné ilühellyébé, 1. 5. 78. 
F^sztendőben. 4r. 188 1. Index. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyrt. Budapesten. — >/. nemz. Múzeum. — 
Erd. Múzeum. — Debreczeni ref. kollégium. — Sárospataki ref. kollégium. — 
Pannonhalmi apátság. — Szathmnri pilspoki könyvtár. — Fáy-könyrtdr 
Tibold-Daróczon. — Gróf Dfgenfeld Pálnál s magánosoknál több példány. 



1578 — Dictionarinm historicum et poeticum. Paris, 1578. 

Lásd : Hegedűs Lóránt. Régi lexikonok Magvarországról. V'asárnapi 
Újság. IS'^2, IG, szám. 271. 1. 



275 — 



1579 — Brim Georg. Beschreibuüg der vornemster Stat der Welt. 
CöUn, 1571). 



1580 — Reusner Nicolaus. Hodoeporicorü sive Itinervm totius 
ferí; Orbis. Lib. VII. Opus Historicum, Ethicura, Physicum, Geo- 
graphicum A' Nic. Revsnero Leorino J. C. iam olim coUectum : 
nunc demum leremiae Revsneri Fratris cura ac studio editum. 
Basileae ad Perneani Lecythvni M . I) . XXC. 8r. Czímlap. 43, 
671 L, táblázatok, tartalom. 

Ráth Györgynél Budnjyesteti. 



1581 — Schrot Martin. Wappenbuch mit 1 150 beraalten Wappen. 
Mit tiirkische Historieu in Keimen, Eroherungen der Statt Con- 
stantinopel, der Insel Roditz und der Vestungen luia und Sigeth. 
München, 1581. 267 lap. Czimer és arczképekkel. 

Egyetemi könyvf. Budnpesteu. 



1583 — Clusius Carolus. Caroli Clusii atrebatis, Rariorum aliquot 
Stirpinm per Pannoniam, Anstriam et vicinas quasdam Provincias 
observatorum História Quatuor libris expressa. Antwerpiae, 1583. 
8r. A magyarországi növények szép fametszetekben. 

Emich Gusztávnál Budapesten. 



1584 — Apianus Petrus. Apiani Petri et Gemmae Frisii Cosmo- 
graphia, sive descriptio universi Orbis jam demum integritati resti- 
tuta. Cum plurimis figuris aeneis. Antverpiae, 1584. 4r. 

Herczegprimási konyctár Esztergomban. 



1584 — Schweiger Salamons Manuscript. Eine neue Reise- 
Beschreibung von Üeutschland nach Constantinopel und Jerusalem, 
durch Salamon Schweiger im Jahre 1584. fírötzingen. 

Jegyzet. Van benne sok ösi magyar alak és viselet. Lásd : Un^h- 
váry Vilmos. A honfoglalás képe és Munkácsv. Ejrvetértés. 18i>2. 
jun. 29. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 



1585 — Bongars J. utazása Bécsből Erdélyen át Konstantiná- 
polyba. 1585. 

I^sd: Szamota István. Régi utazások. 101 — 182. 1. 



1585 — Pigafetta Marc' Antonio. Itinerario di Marc' Antouio 
Pigafetta. gentir huomo vicentino. Londra apresso Woltio Inghlese. 
1585. (Pigafetta M. A. utazása Konstantinápolyba 1567-ben.i 

Lásd : Dr. P. Matkovic. Putovanja po Balkanskom Poluotoku XVI. 
Vieka. X. Putopis Marka Antuna Pigafette, ili drugo putovanja Antuna 
Vranéiéá XuCarigrad 1507. godine. V Zagrebu Tisak Dionicke Tiskarc. 
1890. 8r. 232. 1. 

18* 



— 27(5 — 



1585 — Pirckeimer Bilibald. Descriptio Germaniae utriusque Tam 
superioris quam inferioris. Antverpiae, 1585. Ex ofíicina Christo- 
phori Plantini. 144 1. 

Egyetemi könyU. Budapesten. 



1585 — Reychersdorffer Georgius. Moldáviáé, Quae Olim Daciae 
Pars, Chorographia, Georgio á ReychersdorflF, Transylvano, Autore. 
Edita primum Viennae, et indé Coloniae 1585. 

Lásd : Rerura Hungaricarum scriptores varii. Ed. Bongard. Frank- 
furt, 1600. 582. 1. 



1589 — Neander Michaelus. Orbis terrae partiam succincta ex- 
plicatio Maria itera, littora etc. Lipsiae, 1589. 

Egyetemi könyvi, Budapesten, 



1590 — Melitensis. Opnsculiiin Geographicum rarium, totius eius 
negotii rationera, raira industria et brevitate complectens etc. Ingol- 
' stadii 1590 (M . D . LXXXX.) 

Egyetemi könyvi. Budapesten, 



1591 — Br. Vratiszláv utazása 1591-ben. (I)es Frevherm von 
Wratislaw Gesandschaftsreise, Leipzig.) 

Lásd : Szamota István. Régi utazások. 183 — 231, I. 



1594 — Neander Michaelus. Orbis terrae Divisio Compendiaria 
et Plana in Partes et Kegiones suas praecipnas, veteres & nouas : 

In vsum stadiosae juuentutis, in schola conscrípta a 

Michaele Neandro. Accessit etiam {'hronicorum omniu aetatam, 
gentinm & tempómra compendium. Cum privilegio 1594. Wite- 
bergae. Irapensis Jacobi Apely. Bibliop. Lipsensis. 56 1. 

Egyetemi könyvi, Budapesten. 



1595 — A. Adrianus Romanus E. A. Parvum theatram nrbinm 
sive iirbium praecipuarum totius orbis brevis et methodica de- 
scriptio. Francoforti, 1595. 

1595 — Besolt M. Reyss auflF Constantinopel 1584. Frankfart 
a'M. 1595. 



1595 — Broniovius de Biezdzfedea Mart. Tartariae descriptio, 
ante hoc in lucem nunqaara edita, cum tabala geogr. ejnsdem 
Chersonesus Tauricae. Item Transsylvaniáé ac Moldáviáé, aliarnm* 
que vicinarnm regionum succincta descriptio Georgii a Reichers- 
dorf. Cum tab. geogr. Fol. Colonii, 1595. 2r. 75 1. 

Kyyvteini hünyct. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



— 277 — 

1595 — Coninx Amoldus. Epitomc Theatri Orteliani. Praecipua- 
rum Orbis Regionum delineationes, minoribus tabulis expressas, 
breuioríbnsque declarationibus iliastratas, contínens. Noua editio, 
multis locis emendata & octodecim nouis tabulis aucta. Antveqnae, 
Philippo Gallaeo excudebat Arnoldus Coninx. Anno il . D . XCV. 
8r. számos térképpel. 

Ágoston Józsefnél Buduj^esteii. 



1597 — Campana Cesare. Compendio historico delié Guerre ulti- 
mamente successe tra Chrístiani e Turchi e tra Turchi e Per- 
síani: Nel quale particolarmente si descrivono quelle fatte in 
Ungheria e Transilvania, sino al presente Anno MDXC'VIL 
Vinegia, 1597. Giacomo Viucenti conipagni. 8r. 

Lunfranconi Eneáiuil Pozsoai/baiK 



1597 — Honterus Joannes. Enchiridion Cosmographiae contineus 
praeeipnarum orbis regionum delineationes. Tiguri, I5í>7. 8r. 54 1. 
és 14 kép. 

Somogyí^kSnyttáy Szegeden. 



1597 — Maginus Jo. Ant. Geographiae Vniversae tuni veteris, 
tum novae absolvtissimvra opus, duobus voluminibus distinctum. 
In quonim prioré habentur Cl. Ptolemaei Pelvsiensis. Geographicae 
enarrationis Libri oeto. etc. In Celeberrima Agrippinensivm Colo- 
nia Excvdebat Petrus Keschedt. 1597. 2 kötet. 184; 292 1. raj- 
zokkal, térképekkel. 

Egyetemi könyxt. Budapesten, 

1597 — Neander Michaelus. Orbis terrae succincta explicatio, 
seu simplex enumeratio distributa in singularum partium regiones. 
Lipsiae, 1597. Sumtibus Jacobi Apeli ex Oficina Typographica 
Abrabami Lambergi. a — d 5 levél, 583 1. és Index. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. 

1597 — Erdélyre és Moldvára vonatkozó 1597. évi följegyzé- 
sek a „Rumanisehe Kevue" 1887. évfoly. 7—8 füzetében. 

Lásd: Dr. Márki S. Hazánk leirói. Földr. Kü2l. Is88. 258. 1. 



1598 — Ortelio Abrahamo. II teatro del raondo. Tavole di tutte 
le provincie, regni et paesi del mondó, eon le descrittione delle 
cittá, eastelli, montí, mari, laghi et fiumi di essi. Le popolazioni, 
i eostumi etc, Ridotto dalia forma grandé in questa piccola. Con 
nna távola delle eose piu degne. Kreseia, 1598. La C'ompagnia. 
Kis 4r. 215 L Térképekkel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyhan. 

1599 — Braun Georgius. Civitates orbis terrarum. Colon. Aggr. 
1599. 5 kötet. 



— 278 - 

1632 — Ugyanaz. Colon. Aggr. 1632. 2 kiad. 4 kötet. 

1599 — Quaden Mattheis. Enchirídíon Cosmographicam : dass isi, 
Ein Handbüchlein der gantzen Weltgelegenheit alsó kartz md 
nach notturfft volkommentlich begreiflFende wie solches andere 
berühmte Cosmographi als Munsterus, Ortelius, Wagener, Boterns, 
etc. vor dieser zeit der lenge nach beschrieben. Gedruckt zu Cölln 
am Rhein. Bey Wilhelm Lützenkirchen ira jahr 1599. 266 1. 

Egyetemi köuyvt. Budapesten. 



XVII. század eleje. — Barclaius. Satyricon. 

Jegyzet. A skót eredetű Barclaius „Satyricon^ czfmü mankájának 
negyedik könyve szól a különféle nemzetekről^ ennek nyolczadik feje- 
zete a magyarokról. Nem história^ nem ethnographia; de jellemzésében 
értékeS; mert a karakterisztikus vonásokat eltalálja^ s ezekből látszik, 
hogy a legtávolabbi nemzetek akkor is elég bőven hallottak egy- 
másról; és határozott Ítélet képződött. Lásd : „Rólunk és másokról 
liáromszáz év előtt". Egyetértés. 1889. (?) 



1602 — Langenes B. Thrésor de cartes contenant les Tableaux 
des tous les pays du monde, enrichi de belles descriptions, reveu 
et augmenté. La Ha ve. 1602. M. Becker. 2. rész. 1 kötet. 8r. 
496 és 202 1. 197 térképpel. 

Lanfranconi Enednál Pozsonyban. 

1 603 — Tubero Ludovicus. i^udovici Tuberonis Dalmatáé Abbatis, 
etc. Comnientarium de rebus, quae temporibus eins in illa Europae 
parte, quam Pannonii & Turcae eorumq. ; finitimi incolunt, gestae 
sünt, Libri undeeim: Summa fidelitate nec non diligentia con- 
scripti. In fine index rerum et verborum praecipue memorabiliam 
locupletissimus adieetus est. Francofurti, Impensis Claudij Mamij. 
8 haeredum Joannis Aubry. M.D.C.III. 4r. Elöl: Czimlap és 
„Epistola Dedicatoria" 4 sztlan levél, szöveg 354 számozott lap, 
végül Index 26 sztlan levél. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1604 — Ortelius Ábrahám. Auszzug ausz des Abr. Ürtelij Theatro 
Orbis. Teutsch beschrieben durch Levinum Hulsium. Francit a/M. 
1604. J. Keerbers. 8r. 128 térképpel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 



1604 — Wallsdorf Chr. Neue Reissbeschreibung durch Ungam 
und Egypten. H. n. 1604. 



1605 — Merula P. Cosmographiae generális libri trés. Kaphelengii. 
1605. 



1621 — Ugyanaz. Arastelodanii, 1621. 



— 279 — 

1606 — Mercator Gerardus. Atlas sive Cosmographicae medita- 
tíones de fabrica mnndi et fabrícati fígure. Amsterodami, 1606. 
Nagy Ívrét. Szöveg, térképekkel. 

Lanfratteoni Eneánál Pozsonyban. 

1608 — Quadus Mathias. Fascicnlus geographicus complectens 
praecipuamm totius orbis Regionum tabulas circiter centnm una' 
eum earundem Enarrationibus. Ex qaibus Totius Mundi Situs 
nniversaliter ac particulariter, cognosei potest. Fluviorum scilicet, 
montinm, sylvarum, solitudinuiniq, qualitates : nrbiam et origenes : 
populomm deniq, dinersissimorum naturae ac móres. Coln am 
Rein, 1608. 

1608 — Schweigger Salamon. Eine newe Reyszbeschreibung ausz 
Teutschland nach Constantinopel und Jerusalem. Darinn die gele- 
genheit derselben Lander, Stádt, Flecken, Gebewde, etc. der inn 
wobnenten Völker, Art, Sitten, Traebten, Religion und Gottesz- 
dienst etc. Nürnberg, 1608. Lantzenberger. 341 1. Fa és réz- 
metszetekkel. 

Lanfratteoni Eneánál Pozsonyban, 

1609 — Discours ungarischer türkischer Handlungen. 

H. és é. n. 1609. 4r. 

M. nemz. Mtizeum, 



1611 — Opmerus Petros et Beyerlinck Laurentius. Opus 
chronographicum orbis universi a mundi exordio usque ad annum 
1611. continens históriám, icones et elogia SS. Pontificum, Impe- 
ratorum. Regum ac virorum illustrium. Antverpiae, 1611. ívrét. 

Herczegprimási könyvtár Esztergomban. 

1617 — Bertíus P. Tabularum geographicarum contractarum libri 
VIL Amsterod., 1617. 4r. 830 1. sok térképpel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 

1618 — Botero Giovanni. Le relationi universali. Divise in sette 
parti. Nella I. parte si contiene la descrittioni deir Európa, Asia, 
Africa, e i costumi, negotii . . . Nella II. de maggiori prencipi del 
mondó. Nella III. de popoli d'ogni credenza: cattolici, giudei, 
gentili . . . Nella IV. delle superstitioni in ebe vivano legenti del 

mondó nuovo Nella V. ebe fecere i capitani illustri nella 

Európa Nella VI. le relationi dei regni di Spagna Venetia, 

1618. 4r. 205, 71, 131, 156, 68, 56, 52, 22 lap, tartalom és 
rajzok. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. 

1618 — Honterus Joannes. Rudimentorum eosmograpbicorura 
Joannis Honteri Coronensis liber II et III. Parisiis Ex Typograpbia 
Jo. Libert....l6I8. 4r. 122 1. 

Bécsi udvari könyvtár. 



n 



— 280 - 



1619 — D. T. V. Y. Gentilhomme ordinaire de la Chambre du 
Roy. Les estats, empires, royaumes et principautez du monde. 
Paris, 16iy. 



1619 — Schweigger S. Eine newe Reyszbeschreibung auszDeutseh- 
• land nach Constantinopel. 1577. Xnraberg, 1619. 

M. nemz Múzeum. 



1619 — Relatio nuperi itineris proscriptarum Jesmtamm ex 
Regnis Bohemiae et Ungaria^ missa ex Helicone juxta 
Pamassum. Prága e, 1619. 

M. tud. Akadémia. 



1620 — 21 — Magini Gio. Ant. Padovano. (Cemoti Leonardo 
Vinitiano). Geográfia cio é descrittione universale delia Terra, 
partita in due volumi, nel primo de' quali si contengono gli otte 
libri della Geográfia di Cl. Tolomeo, Nuouamente con singekre 
studio rincontrati, & corretti dall' Éccell.™** Sig. Gio Antonio 
Magini Padovano Publico Matematico nello studio di Bologna. 

. Dal Latino neU' Italiano Tradotta dal R. D. Leonardo Cemoti 
Vinitiano, Canonico di S. Salvadoré. Con due Indici copiosissimi. 
Nvovamente corretto, et accresciuto. Con licenza de' Superiori & 
Privilegi. In Padova. 1620 — 21 Appresso Pavolo & Franeesco 
Galignani, Fratelli. I. kötet. 62 1., mell. 22 1., tárgymutató. IL köt. 
212 1., tárgymutató. Rajzokkal. Térképekkel. 

Egyetemi kfínt/vt. Budapesten. — Laufranconi Eneánál Pozsotiyhan. 



1621 — Hondius J. Orbis terrae typus. Arnhem, 1621. 



1627 — Cluverius Philippus. Introductionis in universam geo- 
graphiam. Lil)ri VI. Lugd. Bat. 1627. 

1628 — Ugyanaz. Lugd. Bat. 1628. 



1629 — Ugyanaz. Amstelodami, 1629. 

1635 — Ugyanaz. Paris, KiSf). 
1641 — Ugyanaz. Lugd. Bat. 1641. 



1646 — Ugyanaz. Venetiis. 1646. 8r. 369, 73 l 

Somo(/f/i-k("nnfriár Szcf/edrn . 

1661 — Ugyanaz. Amstelodami, 1661. 



- 281 - 
1670 — Ugyanaz. Amstelodami, 1670. 
1674 — ugyanaz. Venetiis, 1674. I6r. 465, 10 1. 

Egyetemi konyvt. Budapesten, 

1676 — Ugyanaz. Amstelodami, 1676. 

1686 — Ugyanaz. 1686. 

1694 — Ugyanaz. Wolffenbüttelae, 1694. 4r. 

HerczegprimÓBi könyvtár Esztergomban. 

1697 — Ugyanaz. Amstelaedami apud Joannem Wolters. Biblio- 
polam ap't Water. WM. 4r. 22, 565, 61 1. 

Egyetemi köttyt-t. Hadapesten. — Lnnfranconi Énednél Pozsonyban, 

1729 — Ugyanaz. Amstelaedami, 1729. 4r. M^ 1., 47 kép. 

Somogyi-könyvtár Szegeden, 

\Q27 — Syndromus rerum turcico-pannonicarum. Francf., 
1627. 4r. 

M, nemz. Múzeum. 

1631 — Mercator Gerardus. Atlas Minor a J. Hondis plumeris 

aeneis tabulis avctus et illiistratus recognitione additioque 

novis delineationibus emendatus. Amsterodami, 1631. Joh. Jansonius. 
4r. 614 1. Német szöveggel és 137 térképpel s rézmetszetekkel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 



1631 — niuniinirter Reichs- und Weltspiegel 

Lásd: HeffedUs Lóránt. Régi lexikonok Magyarországról. Vasárnapi 
Újság. 1892. 16. szám. 271. 1. 



1632 — Bertáus P. Commentariorum rerum Germanicorum libri 
trés. I est Germaniae veteris. II. Germaniae posterioris cum prin- 
cipnm geDealogiis. III est praecipuarum Germaniae urbium c. 
earura Iconísmis et descriptionibus. Amstelodami, 1632. J. Janszo- 
nius. 4r. 732 1. Több mint 100 rézmetszettel, melyek városokat — 
azok között Budát, Pozsonvt, Gvört stb. — ábrázolnak. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 

1632 — Des Hayes. Voyage de Levant en l'année 1621. Paris, 1632. 

1632 — Strassburg Pál utazása Erdélyen át Sztambulba. 1632. 

Lásd : Szamota István. Régi utazások. 234 — 241. 1. 



— 2Ö2 — 

1634 — Neitzschitz Kristóf utazása. 1634. ( Neitzschitz, Sieben- 
jahrige Weltbeschauung. Nürnberg.) 

Lásd : Szamota István. Régi utazások. 245 — 259. 1. 

1638 — Merían Matthias Gottfried Joh. Lud. Xewe Arcbonto- 
logia cosmica, das ist Beschreibung aller Kayserthumen^ König- 
reichen und Republicken der gantzen Welt. Frankfurt a/M. 1638. 
W. Hoffmann. ívrét. 760 1. Számos rajzzal Merian M.-tól. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 

1639 — Froelich Davidus. Medulla Geographiae Practicae, Pere- 
grinantium inprimis usui, deinde Historiarum & rerum hoc tem- 
poré bellicosissimo gestarum gerendarumq. plenior: cognitíoni 
accommodata : In qua potissimum Europae Kegiones nobiliores & 
aditu faciliores, nova, compendiosq. Methodo proponuntur: earum 
situs, quantitas^ qualitas, dominium, partitio, distributio Urbinm, 
Oppidorum, Arciu, resq. in iis memorabiles, conditio, politia^ con- 
snetndines & móres incolarű ; Insulae, Peninsulae, Maria, Sinas, 
Fluvii, Lacus, Portus, Promontoria, Montes, Thennae, Acidulae, 
Minerae, Agri, Viridaria, Sylva, Vivaria, Animantia, Antiquitatum 
monumenta nec non alia quamplurima insignoria, nataralia, atq. 
artiíicalia cuius vis loci Gnorisniata singillatim adübrantur: 
& tandem caeterae quoque Orbis terrarum Partes summatim per- 
tractantur: Auctore Davide Frölichio Mathematico Caesareopoli- 
tano, apud Gepidas Carpathicos. Partim experientia atq. oculari 
observatione, partim lectione neotericorum Geographorum concin- 
nata, in Prodromnm suae Bibliotheciae ac Cynosurae Peregrinan- 
tium. Cum duobus Elenchis copiosissimis, utilissimis & apprime 
necessariis. Impensis Bartholomaei Bertram, Chymici apud Caesa- 
reopol : Typis Bartphensibus, Anno 0. 1639, Prostat apud Auc- 
torem, Promotorem & Typograpbii. K. 8r. 453 lap. — Elől 
czimlap, ajánlás, Epistola Nuncupatoria, Praefatio, versek 28 ; 
végül Index 48 sztlan levél. Ajánlva Rákóczi Zsigmondnak, 
György erdélyi fejedelem második fiának, gr. Nádasdi Ferencz 
és gr. Illyésházi Györgynek. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvt. Budai^sten. 
— Erd. múzeum. — 3f. v. Teleki-kŐnyvt. — Pannonhalma. — Sárospataki 
ref. kollégium. — Eperjesi ág, h. ev. kollégium. — Szebeni ev, gymn. — Srges^ 
vári ev. gymn. — Kulcsár-könyvtár Komáromban. — Ráth Györgynél Buda- 
pesten. 



1641—1681 és 1726 — Merían Matthias. Topographien. Frank- 
furt a/M. 1641—1681. Register: 1726. ívrét. A tartalonyegyzék 
kötetével 32 kötet i9 kötetbe kötve). 101 térkép, 2212 látkép és 
101 arczkép. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 

1646 — Gölnitz A. Compendium geographicum. Amstelodami, 1646. 
1649 — Ugyanaz. Amstelodami, 1649. 



— 283 — 

1648 — 55 — Blaew Guilh. Joh. Novus Aüas das ist Weltbeschrei- 
bnng. Mit schönen newen auszfübrlichen Landtaffeln in Kupfer 
gestochen. Amsterdam, 1648 — 55. Blaew. ívrét. 6 kötet. 456 
színezett térképpel. 

Ixtn/ranconi Eneánál Pozsonyban. 



1650 — Varenius B. Geographia generális. Amstelodami, 1650. 



1651 — JajissoniuB Joaimes. Atlas Minor, oder Eine kurtze jedocb 
gründliche Bescbreibung der gantzen Welt. Amstelodami, 1651. 
4r. 217 térképpel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 



1652 — Strabo. De situ orbis libri XVII. Amstelodami, 1652. 



1655 (1653) — Apáczai Cseri János. Magyar Encyclopaedia, 
azaz minden igaz és hasznos bölcseségnek szép rendbe foglalása. 
Ultr. 1653. (Toldy Ferencz szerint az évszám helyesebben 1655.) 
XI. rész. — VI. rész: égtan; VII. rész: a föld: természettani 
földrajz, természettan, természetrajz, s itt élet- és lélektan, egész- 
ség-, kór- és gyógytan, állat-, növény- és ásványtan. 



1657 — Clas Ravtamb. 

Jegyzet. A „Vasárnapi Újság" 1888. évi 34. számában a 
következőket hozza: „Balla^í Aladár egyetemi tanái% a ki az 
1888. év nyarán az éjszaki tartományokban tett tanulmányutat^ a 
stockholmi kir. könyvtárban megtalálta Clas Ravtamb kéziratát, e híres 
írónak lö57-ki konstantinápolyi utazásáról. A kéziratot, melynek nagy 
része Magyarországról szól, Ballagi fordításban kiadja s e czélból a 
kéziratból két XVII. századbeli magyar embernek ékes jelmezben feltün- 
tetett képét is lemásoltatta Sjörberg híres svéd rajzolóval.^ 



1660 — Linda Luca (Bisaccioni). Le Descrittioni Vniversali Et 
Partieolari del Mondó, & delle Repnbliche. Di Lvca di Linda. 
Come piü destintamente nella Pagina seguente si piio vederé. 
Tradotte, Osseruate, & Aceresciute, Dal marchese Maiolino Bisac- 
cioni. AU'Altezza Serenissima deirArciduca Ferdinando Carlo 
D'Avstria, etc. In Venetia, M.DCLX. Con Licenza de' Superiori 
& PrivUegio. 4r. 16 1. 887 1. Czímlap, 2 kép. 

Egyetemi kÖnyvt, Buthipesten. 

1662—1738 — Abellinus Joh. Ph. Theatrum Europaeum, oder 
ausfilhrliche und wahrhaftige Bescbreibung aller und jeder denk- 
wtirdigen Geschichten, so sich hier und wieder in der Welt, fiir- 
nemblich aber in Európa und Teutschlanden sowohl in Religion 
/ als Prophan Wesen etc. von 1617—1718. Beschrieben durch Joh. 



— 284 — 

Ph. Abellüium. Mit vielen Herrn und Potentátén C<>ntrafacturen 
wie auch Stadte, Vestungen / Pássen / Schlachten / Belagerung in 
Abrísse gezeichnet durch M. Merian'sche Érben. Frankfurt a/M. 
1662—1738. ívrét. 21 kötet. 

Laif francom' Eueánál Pozsonyban. 



1662 — Stephaiius Carolus. Dictiouarium Historicum Geographieuni 
poeticum Authore Carolo Stephano. Genevae, 1662. De Tournes 
2109 1. 

Egyetemi könyct. Budapesten. 



1663 — Pessina Th. J. Ucalegon Germaniae, Italiae et Hungáriáé. 
Prága, 1663. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1663 — Türkische und üngarische Chronica, oder Beschreibung 

aller derén / zwischen dera hoch löblichsten Ertzhaus Oesterreich 
auch andem Christlichen Potentátén / und dann dera Erb und 
Ertz-Feind der ganzen Christenheit dem Türcken / von Anfang 
bisz hieher gefuhrten Kriege. Sowohl in Ober- und Unter-Ungam 
als Siebenbtírgen / s denen Schlachten, Scharmutzeln / Beláger der 
Stadte Vestungen / und öchlösser etc. Nürnberg, 1663. Kis Ívrét. 
628 1. Képekkel. 

Herczeíjprimási könyvtár Esztergomban. — Lanfranconi Kneánál Pozsony- 
ban. — Tóih Lörincznél Budapesten. 



1664 — Schweigger Salamon. Gezvveyte neue nützliche und 
anmuthige Reisz-Beschreibung nach Constantinopel und Jernsaleni. 
Nürnberg, 1664. 

M. tud. Akadémia. 



1664 — Sommer Johann. Wasser und Landreyse gethan nach der 
Levante oder Morgenlündem, als Italien, Candien, Cyprus, Aegyp- 
tem, Rhodus, Archipelagus, Türkey etc. u. wiederum zurück darch 
Ungern u. Deutschland. Amsterdam, 1664. Conradus. Kis 4r. 1101. 
fametszetekkel. 

M. tud. Akadémia. — Lanfranconi Eueánál Pozsonyban. 



1668 — Browne's Üescription of Hungary and the Quicksilver 
Miues in Friuli, Styria, ('arinthia, and ('amiola etc. 1668. 

Catalogue of the York Gate Library. Ijondon, 1886. 138 I. Harris, 
II. 7.W— 781. (2095.) 



1668 — Rostagno G. B. Viaggi deli (-hiron Fr. Villa in Dalmatia 
e Levante. Torino, 1668. 4r. 

3/. nemz. Muzvuw. 



285 - 



1669 — Blount's Travels through Dalmatia, Hungary, Greece eto, 
London, 1669. 

Catalogue of tlie York Gate Library. London, 1886, 138. 1. (2819.) 



1669 — Comenius Amos Joannes. Orbis Sensualium Pictos 
trílinguis. Hoc est: Omníum fandamentaUum in mnndo rerum, 
et in vita actionum, Pictura et Nomenclatura. Latina, Germanica 
et Hungarica. Cnm Titulorum juxtá atque vocabnlornm indice. 
Die sichtbare Welt-Dinge, und Lebens-Verrichtungen Vor- 
bildung, und, Lateinische, Deutsche, und Ungarische Benamung. 
Samt einen Titel- und Wörter-Register. A Látható Világ három- 
féle nyelven, azaz: Minden derekassabb ez világon lévő dolgok- 
nak és ez életben való tselekedeteknek leábrázolása és Deák, 
Német és Magyar megnevezése. A fellyfil való Írásoknak és szók- 

' nak laystromával. Cum Gratia et Privil. Sac. Caes. Majestatis, et 
Sereniss. Electoris Saxonici. Noribergae, Sumtibus Michaelis et 
Joannis Friderici Endteri, Anno Salutis cIo loc LXIX. (Nürnberg.) 
8r. 315 l^p. Elől: cziml., elöljáró beszéd és Dobner Jáuos András 
latin verse 6, végül: a háromnyelvű index 69 sztlan levél. 

Jegyzet. E munkának első kiadása, melynek Apponyi példányán 
kívül még csak egy példánya ismeretes, mely, Szabó Károly szerint, 
1866-ban Tóth Gyula, akkor 8. osztálybeli tanulónál volt meg Pápán. 
(Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. 1879. 456 1.) 

Gróf Appont/i Sátidor lengyeli könyvtárában. 



1670 — Brown Edward. Account, conceming many natural baths 
of Austria and Hungary ; as alsó somé stone quarries, Talcumroks 
etc. those parts. Philos. Transact., 1670. 1044, 



1670 — Priorato Gualdo Conte Galeazzo. História Ái Leopoldo 
Cesare. Continente le cose piü meraorabUi successe in Európa dal 
1656 sino al 1670. Descritta Dal Co: Galeazzo Gualdo Priorato. 
Dedicata álla Sacra Cesarea, Reál Maestá deli' Imperatrice Leo- 
nóra. Postui li Ritratti de Principi, de Generáli, e de Ministri 
principali. Gli Assedij di Piazze, e Battaglie seguite. Con le 
Scritture, Lettere, Trattati, Accordi, e Capitulationi posti nel fine 
deir História, per non confondere la narratina della medesiraa. In 
Vienna d'Austria. M.DC.LXX.^ Appresso Gio. Battista Hacque, 
Htampator Academico. 3 kötet. ívrét. 759; 776; 755 1. Mindenik 
könyvben fliggelék. Számos rajzzal és térképpel. 

Herczegprimási könyvtár Esztergomban. — Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1672 — Beér Martinus. Geographiae Veteris et Novae Enchiridion. 
Adomavit, atq. huic Editioni, quae altéra, & prioré emendatior 
est. Breviárium Geographicum junxit Martinus Beér. P. & P. 
Noribergae Sumtibus Michaelis & Joh. Frid. Endterorum, Anno 
Saiutis, 1672. 

Egyetemi könyvi, Biulapesten. 



— 286 — 

1672 — Hain Johannes. De draconibus Carpathieis et eorum 
cavernis. 

Mise. Acad. Nat. cur. Dec. Anni III. 1672. 257. & 366. 



1672 — Ricciolo Joannes Bapt. S. J. Geographiae ^et hydrogra- 

phiae libri XII. Veuetiis 1672. La Nois. ívrét. 691 L 

Mértani rajzokkal és helynévtárral. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban, 



1672 — Taffemer. Caesarea legatio quam mandante Leopoldo ad 
Portám Ottomanicam per fecit W. de Leslie. Viennae, 1672. 



1672 — Zeiler Martin. Itinerarium Germaniae nov-antiqaae : 
Teutsches Reyssbuch durch Hoch- und Nieder-Teutschland auch 
angránzende Fürstenthums und Lande, als : üngarn, Siebenbürgen, 
Poleu US. 2 Thle. Straszburg, 1672. 



1673 — Brown Eduárd utazása. 1669 — 70. Account of several 
travels in Hungária, Servia, etc. London, 1673. A franczia kiadás : 
Relation de plusieurs voyages faits en Hongrie, Servie, Bnlgarie 
et Thessalie. Paris, 1674. L Fejezet. Magyarország általános 
leírása. II. Fejezet. Utazás Bécsből Larisszába. 1669. IIL Fejezet. 
Larissza város és Tesszália leírása. IV. Fejezet. Ez utazás alatt 
tett megfigyelések és előfordult események. V. Fejezet. Utaziis 
Komáromból a magyar bányavárosokba és onnan Bécsbe. 

Lásd : 8zamota István. Ré^i utazások. 290 — 425 1. 
M, nemz. Múzeum. 



1673 — Brown A. E. De re metallíca et fodinis in Hungária et 
vicinis vicis. Londini, 1673. 

M. nemz. Múzeum 



1673 — Moreri. Le grand dictionnaire historique ou le mélange 
curieux de Thistoire sacre et profáné. 



1759 — Ugyanaz. 1759. Huszadik kiadás. 

Lásd : Hegedűs Lóránt. Régi lexikonok Ma «? varországról. Vasárnapi 
Újság. 1892. 16. szám. 271. 1. 



1673 és 1674 — VoIIgnad Henricus. De draconibus Cari)athici8 
et Transvlvanícis. 

Miscell. Acad. Nat. Ciir. Dec. 1. ÍV et V 1673 et 1674. 226. 



- 287 — 

1674 — Birken Sig. Der Donau-Strand. H. n. 1674. 8r. 

Af. ftemz. Múzeum. 



1683 — Ugyanaz. Nürnberg, 1683. 8r. 

Jf. nemz. Múzeum. — Egyetemi kŐnyvt, Budapesten. 



1684 — ugyanaz. H. n. 1684. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1674 — Strabo. Strabonis reruni geographicarum libri septemde- 
cim a Giulielmo Xylandro Aagustano magna cura regocniti etc. 
Basiliae. 1674. Ex officina Henric Petrina. 977 1. Térké- 
pekkel. 

Egyetemi kihtyvtár Budapesten. 

1675 — Comeniiis Amos Joannes. Orbis sensualinm Pictus Biliu- 
guis. Hoc est: omnium fundamentalium in mundo rerum, & in 
vita actionum, Pictura & Nomenclatura Latina & Germanica. Die 
8ichtbare Welt in zweyen Sprachen. Das ist: AUer vornehmsten 
Welt-Dinge nnd Lebens-Verrichtungen. Vorbildung wie auch 
Lateinische und Deutsche Benennung. Coronae. Anno 1675. 8r. 
Czimlap. bibliai idézet, előszó 16 í, szöveg 326 L, tarta- 
lom ö 1. 

Jifith Györgynél Budapesten. 



1677 — Hoffmann J. J. Lexicon universale. Basel, 1677. 

Ijásd : Hegedűs Lóránt, Régi lexikonok Magyarországról. V«isáriiapi 
Újság. 1892. 16. szám. 271. 1. 



1677 — Sac. Lnperii Romano Germanici Geographica De- 
scriptio. Teutschland Mit Angreuzenden Kónigreich und Provinzieu 
Denen Staats, Kriegs- und Gelehrten Personen Auch Handels- 
und Reisenden Leuthen zu aonderbahr bequemen Gebrauch In 
32 auffeinander zutreffende Tabellen vorgestellet Sambt eineni 
Vorbericht, und Anzeig aller darin benamsten Kónigreich, Chur- 
Geist- und Weltlichen Fürstenthumer, Gráf- rtnd Herrschafften etc. 
Einem darauss gezogenen kurzen Entwurff dess Heil. Röm. Reichs 
Grenzen, der 10 Reichs Kreisen, und darein gehörigen vornenisten 
Standén, und dann zu end angehengtem Aussführlichen Register 
aller vorgekoinmenen Lilnder' Flűss, Statt und Orten. Augspurg 
Bey Hans Geprg Bodennehr Kupferstechern. Mit Röm. Kais. Maj. 
Allergnádigster Freyheit Anno 1677. Bevezető rész 29 1., 33 tábla 
és Register 28 1. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 

1678 — Amman. Reise i. d. gelobte Land von Wien durch Vui^ix.- 
riam, Serviam. 1612. Zürich, 1678. 



— 288 — 

1679 — Spon Jacob. Wheler George. Voyage dltalie, de Dal- 
matie, de Greece et du Levant, fait aux années 1675 & 167H. 
Tome I— II. Amsterdam, 1679, 

Af. tud. Akadémia. 



1681 — Spon Jacob. Italianische, Üalmatische, Griechische und 
orientalische Reise-Beschreibimg. Aiis d. Französ. d. J. Menudier. 
Niiraberg, 1681. 

Af. tud, Akadí'mia. 



1681 — Tavemier Joh. Bapt. Freyherr. Vierzig-Jáhrige Reise- 

Beschreibung. In Dreyen Theilen beygefugt wird Jacob 

Spons Curieuse Reise durch Italien, Dalmatien, Griechen und 
Morgenland. Nürnberg, 1681. 2r. 2^diS\ 232; 122; 123 lap és 
tárgymutató. 

Egyetemi hünyct. Budapesten. 



1682 — M. Dr. Bröwn EdwarcL Naukeurige en Gedenkwaardige 
Reysen van Edward Brown, M. Dr. Afgefonden van't Collegie 
tot Londen ; híd van't Kon. Soc. en Medieijn van Sijn Kon. Maj. 
in Engelandt; voor Nederland, Duytsland, Hongaryen, Servien, 
Bulgarien, Macedonien, Thessalien, Oostenrijk, Stiermark, C'arín- 
thien, Camiole, en Friuli, ewz. Mitsgaders aJle deftige en opmer- 
kens waerdige Seldsaemheden der voomaemste Rijken, Landen 
en Steden; als ook Goud-, Öilver-, Koper- en Quiksilver Mijnen; 
Baden, Fonteinen, MineraJien, Rariteiten, Curieusteden, Gebouwen, 
Rivieren, Meeren, Bergen, Heuvels, cur. AUe ongehoorde Geschie- 
denissen van Volkeren, Godsdienst, Zeden, Regeering, Kleeding, 
Dieren, Vrichten, Vreemdigheden en wonderlijke Voorvallen, enz. 
Mit tet Engels vertaelt voor den Heer Jacob Leeuw Véreiért, 
met curieuse kopere Platen na't leven afgesehens. t^Amsterdam, 
Gedrukt by Jan ten Hoom Boek verkooper tegen over't Oude 
Meere Logement. 1682. 4r. 3 rész. 87, 159, 128 1. 

Jegyzet. Magyarország a 2-dik részben van leirva. 

Ágoston Józsefnél Budapesten, 



1696 — Ugyanaz. Amsterdam, 161)6. Plehs. 

M. nemz. Múzeum. 



1682 — Wagner Joannes Chr. Delineatio provinciarnm Pannóniáé 
et imperii Turciei. Augsb., U)82. 2 köt. ívrét. 

-V. nemz. Múzeum. 

1685 — Ugyanaz. Johann Christoph Wagners Norimb. Delineatio 
Provinciarum Pannóniáé et Imperii Turciei in Oriente. Eine (Trund- 
richtige Besehreibung desz ganzen Aufgangs sonderlich aber desz 
Hochloblichen Koiiigreichs Ungam und der ganzen Türkey auch 



— 289 — 

derén Völcker welche 8elbigem Monarchen zinszbar als Mohren 
Arabéra und Tartani von ihren grausamen Procedúrán gegen die 
Christenheit sonderlich in gegenwártigem Krieg wie Mannlich sie 
aber durch die Chrisüiche Waflfen zurfick getrieben worden sind. 
Femer wird beygefflget der ganze Zustand dess Tfirckischen 
Hofs desz heiligen Landes von der Schifffahrt desz Mitteilándischen 
Meers von vielerley Art SchiflFen als Maonen, Galleazen, Gaieera, 
Fregattén, wie auch allerhand Seltenheiten, welche sich an Kleider- 
Trachten, Menschen, Thieren, Vögeln, Gewáchsen und Kuinen in 
obgedachten Landen befinden von den neuesten Reisz-Bfichern 
und Geschicht-Schreibern. Samt zweyen Land-Karten und Abrisz 
der füraehmsten Stádte unterschiedliehen Nationén und lebhafften 
Abbildungen vieler hohen Stands-Personen, raren gewáchsen und 
Ruinen, als der Pyramiden in Egypten und desz Babylonischen 
Thurns. Wie auch bey dieser andern Edition dem Leser zur 
Belustigung mit eingebracht worden, die Beschreibungen der 
dieses Jahr geschehenen herrlichen Siegs widcr die Türcken bey 
Gran ; Rühmlichen Eroberung der Vestung Neuháussel ; Denck- 
wfirdigen Victori der Venetianer wider die Türcken und der 
ihnen abgenommenen Vestung Coron, samt derén Kupflfer-Vor- 
íítellungen ; auch noch beygefiigt in Kupffer die Vestung Lepanto. 
Dann auch alles durchgehends verbessert absonderlich das in der 
ersten Edition irrige Register corrigiret und in bessere Ordnung 
gebracht. Augspurg. Gedruckt und verlegt durch Jacob Koppmayer 
Anno M.DC.LXXXV. 2 kötet. ívrét. I. Czimlap, bevezető rész 
163 1., tárgymutató. II. Czimlap, bevezető rész 154 1., tárgy- 
mutató. Mind a két kötetben számos látkép s egyéb rajz. 

M. tud. AkafUmia, — Egyetemi kőnt/vt Budapesten. — Természettud. tártF. 
Budapesten. — Somogyi'könyvtár Szegeden. — Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1683 — Febure Michele. Teatro della Turchia. Dove si rappresen- 
tano i disordini di essa il genio, la natura, et i costumi quattor- 
dici nazioni che le habitano. La potenza degrOttomani indebolita 

il tutto conferraato con esempli e casi. Bologna, 1683. 16, 

531 1. 

1684 — Ugyanaz. Venezia, 1684. 8, 467 1. 

Egyetemi könytt. Budapesten. 

1683 — Description de ITInivers, contenant les différents Systé- 
mes du Monde, les Cartes de la Géographie ancienne et modemé, 
les Plans des principales Villes de la Térre, avec les Portraits 
des Souverains qui y comraandent etc. Paris, 1683. 8r. 

Herczegpfimáii könyvtár Esztergomhun. 

1684 — Happel E. G. Thesaurus Exotieorum, oder eine mit aus- 
landischen Raritáten und fxeschichten wohl versehene Schatz- 
kammer ftir«tellend die Asiatische, Africanisehe und Americanische 

I>T. HAVAÍ8 B.- Magyar fBldrajsci kíinyvlár. 1*' 



— 290 — 



Natíones / der Perser / Indianer / Chinesen / Tartaren etc. daranf 
folgt. Umstaudliche von Türckey Beschreibung / Beschreibung von 
Ungarn. Hamburg, 1684. ívrét. Arcz- és látképekkel. Réz- és fa- 
metszetekkel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban, 



1684 — Longhi Giuseppe. L'ürigine del Danobio. Norínberga, 
1684. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1684 — Sajidrftrt J. Der vermehrte Üonau-Strand. H, n. 1684. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1684 — Talfe (Count). TafiFe's (Connt) Letters From The Imperial 
Camp, To his Brother the Earl of Carlingford Here in London. 
Giving an Account of the most Considerable Actions, both before, 
and at, the Raising of the Siege at Vienna, together with seve- 
ral Remarkable Passages afterward, in the Laté Victorious Cara- 
pagne against the Turks in Hungary. London, 1684. 

Ráth Györgynél Budapesten. 



1685 — Albrizzi G. L'origine del Danubio eonli nomi antichi di 
Fiumi. Venetia, 1685. 2 köt. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1685 — Comenius Amos Joajines. Orbis Sensualium pictus trilin- 
guis. — Die sichtbare Welt in dreyen Sprachen. — A' Látható 
Világ háromféle nyelven, azaz: Minden derekassabb ez világon 
lévő dolgoknak és ez életben való cselekedeteknek leábrázolása 
és Deák, Német, és Magyar még-nevezése. A' fellyfil való írások- 
nak és szóknak laystromával. Leutschoviae, Tvpis Samuelis Bre- 
wer. Anno Salutis 1685. 8r. 304 (helyesen ^315) lap. — Elől : 
czímlap és előljáró beszéd (csak magyarul) 7 sztlan levél, végül : 
Index, Register, Lajstrom lÖ ív és ^ lap = 169 sztlan lap. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. 545. 1. 

M. nemz. Múzeum. — Erd. muz. — Szathmári püsp. kÖnyvt. — Luyossy 
József néi Dehreczeuhen. 



1708 — Ugyanaz. Norimbergae, Apud Martinum Endterum, Anno 
1708. 8r. 315 1. Elől: cziml., magyar előszó, Dobner András 
János latin verse 7, végül: Index 79 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvtár 685. 1. 

M. nemz. Múzeum. — Szombathelyi premontrei zárda. — Lugo8$y József- 
nél Debreczenben. — Ráth Györgynél Budapesten. 

1685 — Ck)menius Amos Joannes. Orbis Sensualium Pictus 
Quadrilinguis. Hoc est Omnium fundamentalium, in mundoreram, 
et in vita aetionum, Pictura et Nomenclatura Latina, Germanica, 
Hungarica, et Bohemica. Cum Titulorum juxta atque Vocabulorura 



— 291 — 

indice. — Die sichtbare Welt in vier Öpracheu. — A' Látható 
Világ négyféle nyelven. — Swet Wyditedlny. — Leutschoviae, 
Typis Samuelis Brewer. Anno 1685. 4r. A- -R I = 39 V4 ív = 
157 sztlan levél. Elöl: czíml., elölj, beszéd (csak magyarul) 4, 
végül : Index titulorum és Index vocabulorum 4 nyelven, 66 sztlan 
levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvtár. 54Ö. 1. 

M. nemz. Múzeum. — S. 'pataki ref. kolL — Rosnyai franc, zárda. 

1685 — Grovoni Pietro Franc. L'origine del üanubio. Compendio 
della Cronica Ungara e Turchesa adom. con 40 figure in Rame 
delle Citta e fortezze deirUngaria, Transilvania e Croatia. 
Bologna, 1685. 16r. 286 1. Rézmetszetekkel és térképekkel. 

M, nemz. Múzeum. — Lanfra neont Eneánál Pozsonyban. 

1685 — Patini Carlo. Viaggi del Cav. Carlo Patini con alcune 
curiose osservazioni di Gerraania, Boemia, Ongaria, Paesi bassi, 
Ingilterra, e Suizerri, Tradotta dal francese per opera di Antonio 

Bulifon et in questa settima Edítione riveduti et aecres- 

ciuti dal autore. Venetia, 1685. 8, 333 1., rajzokkal. 

Egyetemi köítyvt. Budapesten. 

1686 — Brown Eduárd. Durch Niederlaud, Deutschland, Ungam, 
Servien, Bulgarien, Macedonien, Thcssalien, Österreich, Steuer- 
marck, Kamthen, ('amiolien, Friaul, etc. gettane ganz sonderbare 
Reisen worbey tausenderley merkwtirdige Seltsamkeiten ver- 
schiedener Königreiche, Lander, ober- u. unterird. verwunder- 
licher Gebáude, StUdte, Bader, Brunnen, Flüsse, Berge, wie auch 
Gold-, Silber-, Kupfer-, Bley- u. Quecksilber-Minen und anderer 
Mineralien etc. vorgestellt werden. Xunmehr aber aus derHoUán- 
dischen Sprache in die Hoch-Teutsche tibersetzt. Ilit Kupfem. 
Nürnberg, 1686. (Joh. Zieger.) 

1711 — Ugyanaz. Második kiadás. 1711. 4r. 334 1. Register és 
18 tábl. 

M. tud. Akadémia. — M, nemz. Múzeum. — Egyetemi kOnyvt. Buda- 
pesten. — Somogyi'könyvtár Szegedéül. — M. kir. földtani i}ttézet Budapesten. 



1686 — Bürcken Sigmund. Neu verraehrter Donau-Strand. Nürn- 
berg, 1686. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1694 — Ugyanaz. 1694. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1704 — Ugyanaz. 1704. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



? — Ugyanaz. Neue vermehrte Donau oder eigeutliche Beschrei- 
bung des gantzen Donau-Stroms, dessen Urspruug Eiu und Zu- 

19^ 



— 992 — 

fltisse >vie aiich angelegener Königreiche, Provincien, mancherlei 
Herrschaften und Stádte mit ihren alt und neuen Benennongen 
bi8 zu den vöUigen Ausíluss nebst einer kleinen Ungariscli und 

Turkischen Chronick hin und wieder mit schönen 

Kupfem gezieret anfangs durch den berühmten Sigmund von 
Bürcken C. Com. Pal. verfasset und von Jacob von Sandrat ver- 
leget. Aiyetzo aber mit vielen merckwürdigen Begebenheiten 
continuirt zu finden bey Dávid Funckenswert Wittib und Érben 
in Nürnberg. Év nincs kitéve. 12r. Elöl térkép és czimlap 2 
sztlan levél ; szöveg 534 számozott lap. Közben több térkép és 
várak rajzai. 

M. nemz. Múzeum, — Ágoston Józsefnél Budapesten, 

1686 — Burga Giov. Battista. Viaggio di cinque anni in Asia, 
Africa et Európa del Turco di Giov. Battista Burga etc. In Milano, 
1686. 34, 548 lap. 

Egyetemi konyvt, Budapesten. 

1686 — Comelli P. M. Historische Beschreibung der Sieghaffien 
Waffen der Durchleuchtigsten Republ. Vénedig was solche in 
Dalmatien, Epiro und Königreich [Morea, [zeitwahrender jetzigen 
wider den Türckischen kayser Mahomet IV. geführten Kriegs 
erobert und eingenommen Italienisch beschrieben und mit vielen 
schönen und bewehrten Kupferstücken und Grund-Rissen ans- 
gezieret verteutschet und an Tag gégében. Franckfurt, 1686. 
Niesz B. 96 1. rajzokkal. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. 

1686 — Gallaeus PhiL Theatri orbis terrarum enchiridion minori* 
bus tabulis per Hugonem Tavolium illustr. Antwerp., 1686. Plán- 
tin. 170 1. Rajzokkal és térképekkel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsomjhan. 

1686 — Donau-Strohm. Nürnberg, 1686. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1687 — Benaglia Johann. Ausführliche Beschreibung von Wien 
nach Constantinopel und wieder zuriick. Beschrieben von Johann 
Benaglia. Aus dem Italien. Frankfurt, 1687. 

M. ind. Akadémia. 



1687 — Blunth H. Morgenlandische Reise durch Dalmatien, 
Sklavonien und Egypten. Helmst, 1687. 



1687 — Chiarello Giovanni. História degrAvenimenti delK 
Arrai Imperiali contro a'Ribelli, et ottomani, Confederationi, e 
Trattati seguiti frá le Potenze di (.'esare, Polonia, Venetia; e 
Moscovia, Negotiati, & Aleanze del Conte Teleky con la Porta 
ottomana. Accamjiamenti, Ouerre, Assedij, Piazze, e Conqniste di 



— 293 — 

ViiiÁ e Pronncie. Battaglie, Kotte, e Vittorie variamente successe 
nelle quattro Campagne degrAnni l(i83., 1684, 1685., 1686. In 
Venetía, M . DC . LXXXVII. Presso Steffano Ciirti Con Licenza de' 
Svperiorí, e Privilegio. 4r. Czímlap, 22, 575 1. ; tárgymutató 13 L, 
számos térképpel. 

Ráth OyÖrgyvél Budapesten. 



1687 — Liedl B. J. Ungarische und wienerisehe Kriegs- und 
Staats Registratur. Wien, 1687. 4r. 

if. nemz. Múzeum. 

1688 — Ugyanaz. Wien, 1688. 4r. 

Af. nemz. Múzeum. 



1687 — Molitor J. C. Der Donau Flass. Xiirnberg, 1687. 



1687 — ToUiuB Jacobus. Epistolae itinerariae. Amstelodami. 1687. 

1700 — Ugyanaz. 11. Ed. Amstelodami. 1700. 4r. Ó-Buda, Buda- 
pest és Esztergom látképeivel. 

Jegyzet. TolUus Jakab utazása hazánkban 1660-ban és 1687-ben. 
I. Fejezet. Utazás Gráczból gr. Zrínyi Miklóshoz. 1660. Lásd: Szainota 
István. Régi utazások. 284 - 289. 1. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1687 — Wagner Joh. Christ. (^hristlich und Türkischer Staedt 
und Geschicht-Spiegel. Beschreibung aller die vornehrasten Stadte / 
Vestungen und Schlösser der Christenheit und Turckey 1 Buch / 
Stadte, Vestungen und Schlösser in Ober und Nieder Ungam, 
Morea, etc. Dalmatia, Servien, Bosnien / (.'roatien Rascien und 
Slavonien. Augspurg, 1687. Koppraayer. ívrét. 147 1. Rézmetsze- 
tekkel. 

Lanfvanconi Eneánál Pozsimphan. 

1688 — Übert-Hamilton. Relazione d'un Viaggio, fatto de Mon- 
sieur Ubert in Morea, e da Monsieur Hamilton in Ungheria. 
Venetia, 1688. 

M. tud. Akadémia. 



1688 — Descríption Exacte des Royaumes de Hongrie, et 
Dalmatie, etc. Avec les Principautés de Sevenberge, Walachie, 
Moldavie, & Bulgarie, leurs Villes ifc Fortresses, tirée de plus 
expers Ingenieurs des Armées de l'Empereur. Et Gravées en 
Cnivre par Gaspar Bouttats. Se vendant á Anvers, Chez Henry 
van Dunwalt, au Marché aux Oeufs, & chez Gasper Bouttats, 
dans la rue de Pruym — straet. 1688. Szöveg 49 lap; térképek 
37 lap. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 



-- 294 — 

1688 — Die Donau. Üer Fiirst aller Europaeischen Flüsse. Das 
ist: Eine genaue Darstellung aller der um und an der Donan 
gelegenen Königreiche / Fürstenthümer / Lander und Stadte / etc. 
Von einem Liebhaber. Nürnberg, 1688. Hoffmahn. 12r. 48 1. és 
25 térkép. 

Af. nemz. Múzeum. ^- Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 



1689 — Szentiványi Martinus. Curiosiora et selectiora variarum 
scientiarum Miscellanea. Tyrnaviae. 1689. 2 kötet s pótlék. 

Jegyzet. A pótlékban Magyarország külön is le van írva. 



1689 -- Wheler George. Voyage de Dalmatie, de Grece, et da 
Levant. Tome I., II. Amsterdam, 1689. 

Egyetemi könyct, Budapesten. 



1689 — Dissertatio geogr. univ. de insulis, antris, speluncis, 
montibus, voragínibus et hiatibus terrae admirandis, de locomm 
terrae proprietatibus ; horographica, politica et bistorica sacrae 
coronae Hungáriáé notitia. Tyrnaviae, 1689. 



1691 — Anzi Aurelio Conte. II Genio Vagante Biblioteca curíosa 
Di cento, e piú Relazioni di Viaggi Stranieri de' nostri tempi 
Raecolta dal Signor Conte Avrelio degli Anzi Ed estratta da 
diverse Lettere priváté, Informazioni particolari, e Libri di varij 
Serittori Italiani, Francesi, Spagnuoli, Aleraani, Latini, ed altri 
Autori del corrente secolo. Parte Prima Al merito subíime deli' 
Illustriss. e Reverendiss. Monsignore Tomaso Saladini Vescovo di 
Parma. In Parma, per Giuseppe dairOglio & Ippolito Rosati 
M . DC . XCI . Cüliö de' Sup. A spese di Lodovíco Maria Rvinetti. 
16r. XXXXVI, 508 1. Térképekkel és képekkel. 

Ef/yetemi könyvt. Budapesten. 



1692 — Müllerus Joh. ülric. Geographia totius Orbis compen- 
diaria tíingulas ejus Partes, Praesertira in Germania, Regna, Prin- 
cipatus, Provincia, Civitates, Oppida primaria, Arces, Academias, 
Hu\aos, Montes, Insulas, Sylvas, Nomina itidem hodiemornm 
Imperii Procerum accuraté exhibens. ülmae, Sumptibns Georgii 
Wilhelmi Kúhnen. Bibliopolae, Anno 1692. 16, LXIII, XVI, XVI, 
XVIII, 87 1. térképekkel. 

Egyetemi k'Onyvt. Budapesten, 



1693 — Dr. Varenius Bemhardus. Geographia Generális in qua 
Affectiones Generales Telluris, explicantur Summa cura quam 
plurimis in loois Emendata, & XXXIII. Scheroatibns Novis, Aeri 
incisis una cum Tabb, aliquot quae desiderabantur. Aucta & 
Illustrata ab Isaaco Newton, Math. Prof. Lucasiano apud Canta* 
brigienses. Kditio Quarto Auctior & Emendatior. Cum indice 



'• 



- 295 - 

eapitum et propositíonum cum prívilegio Eleetoris Saxoniae. Jnxta 
Exemplar (.'antabrigiae. Jenae. 1693. H. Ch. Crokeri 864 h, 
képekkel. 

Egyetemi könyvi, Budapesten, 

1697 — Baudrand M. A. Lexicon geographicnm. Patav, 1697. 



1697 — Bayle. Dictíonnaire historique et critique. 

Lásd: Hegedűs Lóránt. Régi lexikonok Magyarországiból. Vasárnapi 
lljság. 1892. 16. szám. 271. 1. 



1698 — (üomeniuB Amos Joannes. Orbis Sensualinm Trilingvis, 
Hoc est: Omnium fandamentalium in Mundo rerum et in vita 
Aetionum Nomenclatura. Latina, Germanica, et Hangarica. In 
usum et eommodum Scholasticae nostrae Juventutis noviter 
emissa. Claudiopoli. Ex officina Nicolai Kis de M. Tótfalu. Ann& 
M . DCXCVIII. 8r. 263 lap. Végül Index 9 sztlan lap. 

Kolozsvári ref. koll. — Zilahi ref, gymn. — Segesvári ev, gymn. 

1703 — Ugyanaz. Coronae. Typis Lucae Seuleri M. D. per 
Michaöl: Heltzd. Anno 1703. 8r., 263 1. Végül tárgymutató 9 
Bztlan lap. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — Erd, múzeum. 

XVII. század. — Stier Martinas. Tabulae geographicae, ichno- 
graphicae et descriptiones germanicae urbium, arcium et fortali- 
tiornm, quae in Styria, Croatia et mari Adriatico sünt Turcis 
finitimae. Hely nélkül. XVII. század. 69 1. Kézirat. 

Lásd : Csontosi János. Magyar Könyvszemle. 1886. 268. 1. 
Bécsi udvari könyvtár. 

1700 — Fer de N. (Géographe du Dauphin.) L'Atlas curieux ou le 
monde dressé et dedié á nos Seigneurs les enfants de Francé. 
Plans et descriptions des villes capitales et des plus superbes 
édifices, les églises, les Palais, les jardins, les fontaines etc. Paris, 
1700. 2 kötet. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 

1700 — Du Plessis M. Nouvelle geographie. Amsterdam, 1700. 
3 kiHet. 



1733 — Ugyanaz. Haye, 1733. 

1701—32 — Cellarius Christophorus. Notitia Orbis antiqui, sive 
fteographia plenior ab ortu Kerum publicanim ad Constantinorum 
tempóra orbis terrarum faciem declarans. Cum tiguris. Lípsiae, 
1701—32. 4r. 2 kötet. 

Ilerczegprimási könyvtár Esztergomban. 



— 290 — 

1701 — Coronelli. Lexicou univeraale. 1701. 

Lásd : Hegedűs Lóránt. Régi lexikonok Magyarországról. Vasárnapi 
Újság. 1892. 16. szám. 272. 1. 



1701 — Simpert. Diarium oder ausfiihrliche und curiose Reis??- 
Beschreibung Dess Hochgeborn Grafen und Herrn, Herm Wolfl- 
gang zu Oettingen. Beschrieben von Simperto. Augsburg, 1701. 

Jegyzet. Simpert utazása Belgrádból — Orsován és Szvistovon át — 
Drinápolyba. 1699. Lásd: Szamota István. Régi utazások. 481 — 444. 1. 
Ismerteti : Molnár János. Magyar Könyvb. 1799. XII. 159. 



1702 — Seyfried Johann Heinrich. PoHologia, das ist Accurate 
Beschreibung Aller vomehmsten Stiidte, Vestungen, Kiöster, Schlös- 
ser, Marekte, Pásse, ete. in Európa. Nürnberg, 1702. 2. kiadás. 

M. nemz. Múzeum. 



1709 — Ugyanaz. „AUes mit .sonderbarem Fleisz zu eines jeden 
Lesers nützlicher Ergötzuug und notwendigen Unterricht zuiu 
drittenmal verbessert herausgegeben." Xtimberg, 1709. BuggelJoh. 
Leonh.. 600 1. 

Egyetemi könyvt, Budapeatcu. 



1704 — Carolus a Sancto Paiilo. Geographia sacra, sive notitia 
antiqua Dioecesium omniuni Patriarchalium, Metropolitaram et 
Episcopalium veteris Ecclesiae, ex SS. Conciliis et Patribus, Histo- 
ris Ecclesiastica et Geographis antiquis collectarum, eum X. 
Tabulis geographicis accuratissime aeri incisis. Anisteledami, 1704. 
ívrét. 

Herczeijprimásl LOrn/viár Esztergomban. 



1711 — Ugyanaz. Amsteledanii, 1711. ívrét. 

Herczetfprimáai könyvtár Enztergomhau. 



1705 — Benaglia J. Beschreibung aller merkwürdigen Begeben- 
heiten welche sich in Teutsch, Walsch und Hungerland unter 
Coramandi Josephi I. zugetragen. Wien, 1705. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1705 — Benaglia J. Uescrizzione di quanto piu curiose e seguito 
in Aleraagna, Itália et in Ungheria. Vienna, 1705. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1708 — Europaeische, afrikanische und amerikanische Staaten. 

Halle, 1708. 10 kötet. 



1711 — Cluverius Philippus. Muudus Chartaceus sive Nova 
emendata Geographiae Cluverianae epitome. Das ist: Kurtze 
jedoch grüudliche und genaue Beschreibung des gantzen Erd- 



— 297 — 



Kreyses und dessen IV. Haupt-Theilen Europae, Asiae, Africae 
und Americae aller darinn befindlichen berühmten LSnder, König- 
reichen, Stádten etc. Nürnberg, 1711. Buggel 849 1., és tárgy- 
mutató térképekkel. 

M. nefnz. Múzeum, — Egyetemi könyvi. Budapesten. 



1727 — Ugyanaz. 1727. 



1733 — ugyanaz. 1733. 



1714 — Peiaczevich J. Veteris et novae geographiae compeudiosa 
eongeries. Zagrabiae, 1714. 



1714 — Seppenhofíer Johann Jakób. Modicum, oder dieser Welt 
kurtzes Schanspiel. In welchem alles das, was von Anbegin der 
Welt in dem Volck Gottes in der Assyrischen, Persischen, Grie- 
chischen und Römischen Monarchie, bisz auf jetzt regierenden 
Grossmachtígsten Káyser Carolura VI. lm Weltlichen Regiment 
sonderliches sich bégében hat; Mit einer arbeitsamen Féder in 
diese kleine Fórra verfasset und dem bescháfftigtem Leser zur 
Beqnem- und Annehmlichkeit praesentiret wird. Durch Joanneni 
Jacobum Seppenhoffer. Wienn / gedr. bey Ignatio Dominico Voigt. 
Zu finden bey Adam Damer im Zwedlhoff. 36 1. s az európai 
országok czimerei. 

Af/08ton József tiél Budapesten. 

1715 — Varenius Bemhardus. Geographia Generális in qua 
affectiones generales Telluris explicantur, Summa cura quam plu- 
rimis in locis Eraendata et XXXIII. Schematibus Novis, Aere 
incisis, una cum Tabb aliquot quae desiderabantnr Aucta et 
Illustrata, ab Isaaco Newton Math. Prof. Lucasiano apud Canta- 
brigienses. Adjecta est Appendix praecipua Recentiorum inventa 
ad Geographiam spectantia continens, pluribus Fig. adornata, a 
Jacobo Jurin, A. M. Collegii S. Trinitatis Socio & Scholae Publi- 
eae Novocastrensis Archididascalo. Editio Quarta Auctior et Emen- 
datior. Ad lUustriss. & Excellentiss. Dom. D. Marium Carafam 
S. R. J. Principem, Jelicinorura Ducem etc. Neapoli, 1715. Ex- 
pansis Bernardini Gessari Ex Typographia Francisci-Antonii Layno. 
511 1., rajzokkal, függelék 54 1. 

Egyetemi könyvi. Budapesten, 

1717 — Buchholz Greorgius. Delineatio et Nomenclatura montiura 
Carpaticorum qualiter sese Lomniczae, in Cttu Scepusiensi con- 
spiciendi sistunt, ibidem anno 1717 signata per Georg. Buchholz 
juniorem Kesmarkiensem. 

Windisch : Ung. Magazin. III. 7. Pressburg, 1783. 

1717 — Köleserus S. de Keres-Eer. Auraria romano-dacica una 
cum Valachiae cisalutanae subterraneae descriptione Michaelis 
Scheudo, R. (\ Eq. Vanderbach. Cibinii, 1717. 



— 298 



1780 — Ugyanaz. Iterum edita ciira Joannis Seivert. Posonii et 
Cassoviae, 1780. 8r. 



1721 — Geographica globi terraquei synopsis. Graecii, 1721. 



1732 ~ Ugyanaz. Cassoviae, 1732. 



1745 — Ugyanaz. Tyrnaviae, 1745. 



1746 — Ugyanaz. Jaurini, 1746. 
1754 — Ugyanaz. Cassoviae, 1754. 



1755 — Ugyanaz. Tyrnaviae, 1755. 

1723 — Driesch Kornél. 

Jegyzet. Driesch Kornél. 1719-iki konstantinápolyi útjáról irt 
könyve megjelent Nürnbergben 1723-ban. 



1724 — Buchholz Georgius jr. Kelatio de itinere anno 1724 
raedio mense Julio in montes Carpathicos instituto. 

Ann. Pbys. med. Vratisl. XXXI. 49. I. — Tent. Nr. 31. 49. 1. 



1725—27 — Eolosvari R. P. PauluB. Geographia nova veterum 
locorum, regnorumque nominibus et historica synopsis ancta et 
honoribus illustrissimum domini, domini comitis* Joannis Gaspari 
Eszterhazy de Galantha dum in Alma Archi-episc. U. S. J. Tyr- 
nav. Tyrnaviae, 1725-27. 2 kötet. 208 és 222 I. 

Egyetemi kőnyvt, Budapesten, 

1727—30 — Dr. Bruckmann F. E. Magnalia Dei in locis sub- 
terraneis. Oder unterirdische Schatzkammer aller Königreiche. 
Beschreibung von 1600 Bergwerken u. wo Edelsteine zu finden. 
Mit 51 Kupf. 2. Thle. Braunsch., 1727—30. 

A/. kh\ földtani intézet Budapesten. 



1727 — Schez Petriis. Geographiae novae veterum Locomm, 
Regnorumque nominibus, et Historica Synopsi Anctae Opusculum II. 
Gallia. Tyrnaviae, 1727. Typis Aeademieis, per Fridericum Gall. 

Egyetemi könyvt. Budaptsten. — M. n. Múzeum, 



1727 — Gyclopédia, or an universal dictionary of árts and 
Sciences. 1727. 

Lásd : Hegedűs Lóránt. Régi lexikonok Magyarországról. Vasárnapi 
l>ág. WX2. 16. szám. 272 1. 



- 299 — 

1730 — Strahlenberg Phil. Joh. Das Xord- und Ostliche Theil 
von £aropa und Asia. In einer Histor-geographischen Beschrei- 
bung. Nebst einer noch niemahl ans Licht gegebenen Tabula 
polyglotta Stockholm, 1730. 4r. XXVIII, 438 1. és tárgy- 
mutató. Riy'zokkal. 

Egyetemi könyvU Budapesten. 

1730 — Hell-leuchtender Cluverianischer Spiegel der gantzen 
Welt. Darinn Ein (-urieuser Liebhaber derselben vermittels vier 
und dreyszig absonderlicher Blicke allé Reicbe und Lander, samt 
ihren unterhabenden Stadten, Yestungen, und Schlössem. In 
Európa, Asia, Africa, und America. Nach Genüge beschauen und 
ihme neehst Beyhülife íleiszigen Nachdenkens dieselben auf das 
alleraccurateste seinem Gedácbtnus einverleiben kann; In dieses 
nervose Compendium mit grosser Miibe und Fleisz gebracbt und 
allén denenjenigen welcbe entweder grosse und weitlaufiíige Cosmo- 
graphien und Greographíen zu durchlesen nicht übrige Zeit habén, 
oder auch wegen Kostbarkeit sich nicht anschaffen können wohl- 
meinend mitgetheilet von Geo-Cosmophilo. Nürnberg, 1730. Buggel 
und Seitz 735 1. és Register. Térképekkel. 

Egyetemi könyvt, Budapestéit. 



1731 — Cellarius. Geographia. Jenae 1731. 12r. 

# 

Lásd: Csontosi János. Magyar Könyvszemle Budapest 1886. 81. 1. 
-,Bod Péter könyvtárának jegyzéke**. Közli: br. Radvánszky Béla. 



1732 -—51 — Zeddler. Grosses Universal-Lexikon aller íVissen- 
schaften und Künste, welche bisher durch raenschlichen Verstaud 
und Vitz erfunden worden. 1732 — 51. 

Lásd : Heged Us Lóránt. Régi lexikonok Magyarországról. Vasárnapi 
Újság. 1892. Í6 szám. 272. 1. 

1737 — Scharffenstein M. Geographische Beschreibung der Stadte 
u. Yestungen. Nürnberg, 1737. 4r. 

yf. nemz. Múzeum. 



1738 — Ferrarius Philippus. Novura Lexicon geographicum in 
íjuo universi orbis urbes regiones, provinciáé, regna, maria, 
flumina novis et antiquis nominibus appellata, suisqne distantiis 
descripta recensetur. Illud primum in lucem edidit { — . — ) nunc 
verő Mich. Ant. Baudrand. Venetiis 1738. 2 kötet. ívrét. I. k. 
447 1. ; II. k. 444 1. 

Somogyi-könyvtár Szegeden. 

1738 — Diaríum itineris ex Provinciáé Bohemiae (onventu Gla- 
censi ad Transylvaniam Anno 1738. 

Mitgetbeilt v. W. Wattenbach. Arch. f. siebb. Ldkde. N. F. X. 
1872. 452, X. 1873. 118. 



— 30() — 

1739 — Salxnon M. 8toria moderna ovvero lo stato presente di 

tutti i paesi e popoli del mondó Volume IX. dei regni di 

Boemia, e d'Ungheria deir imperio germanico in generálé ed in 
particolare de'circoli d'Austría, Baviera, Franconia, Sassonia sape- 
riore e inferiore. Venezia, 1739. 8r. 22, 479 L Czímképpel és több 
térképpel. 

Egyetemi köni/vt. Budapesten. 

1740 — Keyszler J. G. Neueste Reise durch Teutsehland, Böhmen, 
Ungam. — Hannover, 1740. 1 & II. 4r. 

1741 — Rudimenta Historica, sive Brevis, Facilisque Methodus 
Juventutem Orthodoxam notitiá Historicá imbuendi. Pro Gvmnasiis 
Societatis Jesu. Auctore Ejusdem Societatis Sacerdote. Opascnlum 
Quintum, de Regnis, aliisque Orbis Provinciis. Cum Privilegio 
R. M. & Superiorum permissu. Tyrnaviae, Typis Academieis. 
Anno M . I)CC . XLI. 8r. Czimlappal 8 előszóval együtt 85 1. 
Tartalom : 3 lap. 1 rajz. 

Dr. Harass Rezsőnél BudapeHtett. 

1742 — Compendiolum regnorüm . Slavoniae, Croatiae, Dalmatiae, 
Galliciae et Lodomeriae, raagnique principatus Transilvaniae 
geographicum. Suppleraentis et notis brevibus ilhistratum. Posonii 
et Cassoviae, 1742. 8r. 176 1. 

Egyetemi knnyvt, Budapesten. 



1745 — Cellarius Chiristophorus. Geographia antiqua juxta et 
nova. Septima editione. Jenae MDCCXXXXV. 

Jegyzet. K. Nagy Sándor szerint ez a régi alakú 16-odrét könyv két külön 
önálló részből, helyesebben két kötetből ^ áll ; de úgy látszik, hogy 
ezen hetedik kiadás eszközlöje Reinhardas maga egybeköttetni kívánta 
a két kötetet, azért látta ^^el egy közös czimlappal, bevezetéssel és 
előszóval (melyek együtt 12 levelet töltenek be), azonban saját- 
ságos módon nemcsak a kötetek külön sorszámozását, hanem még 
külön czímlapját is meghagyta. A közös czimlapot megelőzőleg egy 
képes lap van, melyen egy kiterjesztett szárnyú sas csőrében 
szalagot tart, ezen felírással : „VNVS Orbis non suflTicit'^. Mellére 
a földgömb két fele van függesztve, lábait és karmait szétterjeszti 8 
az egész madár földig érő farkára látszik állani ; a madár feje fölött 
egy szalagokkal czifrázott szőnyegre ez van írva: Christophori Cellari 
Smalcaldiensis Geographia Antiqua et nova. A közös czímlap veres és 
fekete sorokkal felváltva van írva, azután jönnek a következő 
lapon hosszú ajánlás Ernő Ágost szász fejedelemnek és az előszó. 
Az első kötet czíme ; „Geographia antiqua Jenae MDCOXVII. (1717).*^ 
Ennek előszavából megtudjuk, hogy e könyv már 1691-ben 
második kiadást ért. A könyv, a czímlapok és előszón kivül, 263 lapra 
terjed s a névmutató 62 lapot foglal el. Ebből a könjrvböl csupán a 
62 és 63-ik lapok (Caput VÜI.) érdekelnek kiválóan minket, a bol a 
régi Pannónia van leírva. A második kötet czime : „Geographia nova 



— 301 — 

hodiernam orbis teiTarum faciem illustrans'^. Jenae MDCCXXXXV. 
676 1., névmutató 108 1. Minket a XV. fejezet (423—436 lap) érde- 
kel kiválóan^ mely „De Hungária" czím alatt hazánkról szól. Lásd : 
K. Nagy Sándor. A régi Biliar megyéről. Nagy-Várad, 1885. 21—24. 1. 

Kffyetemi könt/rt. BmUtpeMen. — K,' Nagy Sándornál Nagy- Váradon. 



1745 — Cellarius Chirístophortis (Patrick Sámuel). Christophori 
(!ellarií Smalcaldensis Geographia Antiqua Recognita denno, & ad 
veterum novorumque scriptonira fidem, historicorura maximé, iden- 
tidem castigata etc. Huicdemum sextae Editioni Tot Chartas ex 
m^ori auctoris Geographia antiqua, quot ad miuorem hanc illu- 
strandam requirebantur, üuplicemque Indicera, quornm Priori vetera 
locorum nomina novis praepoountnr, Posteriori nova véteribus, 
Addidit, totam recensuit, & Scholarura iisui aceomodavit, Sámuel 
Patrick LL. D. Editio altéra & castigatior. Londini : Sumptibus 
S. Ballard, M. Senex, G. Innys, T. Longmann & T. Shewell. 
M.DCC.XLV. 8r. 4, 180 1. Képekkel és térképekkel. 

Egyettmt könyvt, Budapesten, 



1745 — Hübner Johann. VollsUinílige Geographie. Hamburg, 
1745. 2 kötet. 

M. nemz. Múzeum. — Pozsonyi ág. h. ev. lyceum. 



1756 — Ugyanaz. Hamburg, 1756. (Nyolczadik kiadás.) 3 kötet. 



1745 — Greographica globi terraquei synopsis, a multis praesertim 
quod Hungáriám attinet, erroribus, qui in celeberrirao alias geo- 
grapho Hübnero aliis([ue circumferuntur, expurgata. Tyrnaviae, 
1745. 8r. 353 1. és Index. 

Somogyi-könyvtár Szeged'jn, 

1746 — Du Fresne Carolus. t'aroli dv Fresne Domini dv Cange 
Illyricum Vetvs & Nóvum, Sive História Regnorvm Dalmatiae, 
(Yoatiae, Slavoniae, Bosniae, Serviae, Atqve Bvlgariae, Locvpletis- 
simus Accessionibvs Avcta, Atque A Primis Temporibvs, Vsque 
Ad Nostram, Continvata Aetatem. Posonii, Typis Haeredvm Roye- 
rianorvm, Anno MDCCXLVI. ívrét. Czíralap. Előrész 6 lap., 1 kép 
czímerek rajzaival, 242 1. 

Af. nemz. Múzeum. — Kecskeméti ref. kollégium, — Ágoston Józsefnél 
Budapesten. 

1746 — Hübner Johann. Museum geographieum. Hamburg, 1746. 

M. nemz. Múzeum. 



1746 — Krapach oder Crempach u. Crapax, das Corpatische 
oder Sarmatische Gebürge Crapaltz, Terchzal, Tatra. 

Mr. Bruzen la Martiniére üeogr. u. krit. Lex. Lpzg. VI. 1746. 
1114 1. 



— 302 — 

1747 — Torkos J. J. Schediasraa geographico-historicum Hangaros 
intra et extra Hungáriám degentes representans. Janrín. 1747, 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1748 (1742) — Bél Mathias. Introductio jn orbis hodiemi Geo- 
graphiam etc. Matthiae Belius. Posonii MDCCXLVIII. 8r. 832 1. : 
tartalom 64 1. 

Jegyzet : Magyarország. (Hungária és TranssLlvania) a 433 — 526 
lapokat foglalja el. E részben úgy az ország neve^ valamint a városok 
nevei is latinul, magyarul és németül, söt néhol tótul, csebül, fran- 
cziául stb. is fel vannak irva. Az előszó szerint Bél Mátyás e munkát 
1742-ben állította Össze. Lásd: K. Nagy Sándor. A régi Biharmegyó- 
röl. Nagyvárad, 1885. 25—28. 1. 

K. Nagy Sándornál Nagy-Váradon. 

1748 — Szászky Tomka Joannes. Introductio in Orbis hodierni 
geographiam. Praefatus Matthias Belius. Posonii, 1748. 832 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi. Budaj}esten. — Aí. nemz. Múzeum. 
— Természettud. társ. Budapesten. 

1749 — Bárányi László. A g'eographiai Tudománynak első Kez- 
dete. Hála, 1749. 



1787 — Ugyanaz. Pest, 1787. 



1796 — Ugyanaz. Pest, 1796. 



1749 — Echard Louis. Dictionnaire geographique. Paris, 1749, 
1783 — Ugyanaz. Bruxelles, 1783. 2 kötet. 



1799 — Ugyanaz. Paris, 1799. 



1749 — Hecht Josef. Einleitung zum universal Europaeiseben 
Post-Recht. Anbey. Ein Post-Strassen-Schema. Pressburg, 1749. 
174 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 

1749 — Hübner János. A geographiai tudoraán^^lak első kezdetei. 
Hála, 1749. 



1750 — Gyalakuti Lázár János. (Leuglet du Fresnoy). fiöviden 
egybefoglalt gyermekek geograpliiája ötvenkét részekre osztva. 
Franezia nyelven Íratott Leuglet du Fresnoy által. Azután németre 
fordíttatott, most pedig magyar nyelven kiadatott. 6. Gyalakuti 
Lázár János által 1750. esztendőben. Szebenben, 1750. IV., 
170, 20 1. 

Egyetemi konyul. Budapesten. 



— 303 — 



1750 — Retschir Wilhelm. Der sachsische Robinson, oder Wilhelm 
Retschirs, eines gebohrnen Sachsens, wahrhafdge Beschreibnng 
seiner in die 28 Jahr von Leipzig aus durcb Holland, England 
.... Servien und Hungam gethanen Reísen. Mit Kupfertafeln. 
Leipzig, 1750. Bey Friedr. Lanckischens Érben. 8r. 2 kötet. 



1759 — Ugyanaz. Negyedik kiadás. Leipzig, 1759. Bey Friedr. 
Lanckischen Érben. 2 kötet. 



1750 — Szászky Tomka Joannes. Introdnctio in Orbis antiqui 
et hodiemi Geographiam, in daos tomos divisa. Francofnrti ac 
Lipsiae, 1750. 

M. tud. Akadémia. 



1777 — Ugyanaz. Posonii et Cassoviae, 1777. 8r. Második kiadás. 
2 kötet. 

3f. tud. Akadémia, — Egyetemi könyv t. Budapesten, — Jf. nemz. Múzeum. — 
Somogyi-könyvtár Szegeden, — Kecskeméti ref. kollégium. — Pozsonyi ág. h. 
fv. lyceum. 



1750 — Kosmographische Nachrichten und Samnüungen. 

Wien, 1750. 



1751 — 72 — Diderot et D'Alambert. Encyclopédie oii dictionnaire 
raisonnée des seienees, des árts, des metiers. 

Lásd : Hegedűs Lóránt. Régi lexikonok Magyarországról. Vasárnapi 
Újság. 1892. 16. szám. 272. 1. 



1751 — Keyszler Joh. Georg. Neueste Reisen durch Deutschland, 
Ungam, die Sciiweiz, Italien u. Lothringen. Neue Auli. I. II. 
Hannover, 1751. 4r. 1556 1. 

Jegyzet: A II. kötet (1266 — 1285. lapig) Bélről, a magyar protes- 
tánsokról és boszorkányperekről ^Komáromban és Szegeden') tudósít. 



1776 — Ugyanaz. Második kiadás. Hannover, 1776. 4r. 728; 
732 — 1556 1. Index, térképek és metszvények. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi kŐnyvt. Budapesten. 



1751 — AÜas minor, Beschreibung der ganzen Welt. Amstelo 
domi, 1751. 



1753 — Abrégé de la Geographie pour les demoiseUes pen- 
sionaires de la congregation de Notre Dame de Pressbourg. 

A Pressbourg, 1753. Cliez Jean M. Landerer. 8r. 142, 56 1. 



304 



1753 — Dissertationes, altéra de Coloniis Komanornm in genere. 
Altéra de Coloniis Romanorum in Pannónia. Tymaviae, 1753. 
Typis Academicis Societatis Jesu. 8r. 8 1.; 112 1. 

Egyetemi konyvt. Budapesten, — Somogyi' könyvtár Szegeden. 



1754 — Hübner után. Geographica Globi Terraquei Synopsis, 
Pro majori legentium, ae discentiam commoditate per qnaesita 
clarissime proposita, et explieata; in qna ontnium mnndí 
Regionum et locorum Situs pro Mapparum Geographicarum usu, 
Et methodicH earum notitia, ae intelligentia exaetissime deseri- 
buntiir. Edditio ad eommunera omnium Nationum utilitatem Latina. 
Et A multis, praesertim, quod Hungáriám attinet, erroribns, qui in 
celeberrimo alias Geographo Hübnero, aliisque de hoc matéria edi- 
tionibtts circumferuntur Expiirgata. Cassoviae, 1754. Typis Aca- 
demicis Soc. Jesu. 463 1. és Index. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. 



1755 — Ugyanaz. Tymaviae, 1755. Typis Academicis Societ. Jesu. 
353 1. és Index. 

Aí. nemz. Múzeum. — Egyetemi konyvt. Budapesten. 



1755 — Hager Joh, Georg. Ausführliche Geographie. III. Thle, 
Chemnitz, 1755. 8r. 

Pozsonyi ág. h. ec. lyceum. 



1755 — Élémens geographiques, ou description abrégée de la 
surface du Globe Terrestre. Imprimés a Vienne en 1755. 

Somogyi-könyvtár Szigedcn. 



1769 — Ugyanaz. Reimprimés a Tymau, 1769. 8r. 308 1. 

Som ogyi-könyvtár Szegeden . 



1756 — Schatzen M. Johann Jacob. Kern der Geographie, das 
ist Kurze und deutliche Beschreibung unserer Erd-Kugel. Franck- 
furt und Leipzig, 1756. 8r. 188 1. és tárgymutató. 

Som ogy i- köny vtá r Szegeden . 



1757 — Bertalanffi Pál. Világnak két rend-béli Róvid Ismerete. 
Elószer A mint az Istentol teremtetett. Másodszor A mint az 
Istennek, és a természetnek vezérléséből az emberektől kúlömbb- 
kűlömbb-féle részekre, Országokra, Tartományokra, és községekre 
osztatott. Minden-féle írókból ki-szedé, és Prédikátori hivatalijá- 
nak pihenő órái alatt illendő renddel ószve irá azt Bertalanffi 
Pál, a Jesus Társaságból — való Pap : Most pedig Isten jóvoltá- 
ból, s az Elöl- Járóinak kegyes engedelmébol Magyar Nemzetének 
egy mulatságos, és tudós olvasására nyomtatásban kiadá. Nagy- 



— 305 — 

Szombatban. Az Academiai Betűkkel. 1757. Esztendőben. 8r. 
Cziral. 1, előljáró beszéd 12 1., szöveg 1028 1., mutatótábla 
75 1., 2 kép. 

M. tud. Akadémia, — M. nemz. Múzeum. — Egyetemi hÖnyvt. Budapesten. 
— Herczegprimáai könyvtár Esztergomban. — Somogyi-könyvtár Szegeden. — 
Orsz. m. kir. statiszt. hip. könyvtára Budapesten. — Kecskeméti ref. 
kólUgium. 



1757 — Vetsei Pap István Magyar Geográfiája. Azaz: az egész 
világ négy részeinek, úgymint: Európának, Asiának, Afrikának 
és Amerikának, s bennek lévő sokféle országok, nemzetségek; 
azoknak eredetek, természetek, s nevezetesebb szokásainak, vallá- 
sainak, imperatorinak, királyinak, s tóbb egyéb elmés vidámító 
hasznos dolgainak, rendes és rövid leirása. Melly a kűlsö dolgok 
olvasásában gyönyörködő Magyarok kedvekért még 1741-ben 
Pétsen Írattatott volt. Most pedig számtalan Hibáitól megjobbit- 
tatván megbóvlttetett ; söt Zanathi Jósef úr T. N. Szathmár vár- 
megye Perceptora 's ezen M. Grófi Typográphia egyik delegált 
Censora jegyzéseivel megékesíttetve kibocsáttatott Nagy Károly- 
ban. A' M. N. Karolyi Gróf Karolyi Ferentz úr ö Excell : Priv. 
Typographiájában. Sz. N. Pap István, és Bíró Mihály Typogr. 
által. 1757. Esztendőben. 1 kötet. 8r. Czíml., 435 1., mutatótábla 
2 lap. 

Egyetemi könytt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. — Orsz. m. kir. 
statiszt. hiv. könyvtára. — Pozsonyi ág. h. ev. lyceum. — K. Nagy Sándornál 
Nagy- Váradon . 



1759 — Bárányi László. Magyar Geographia. Hála, 1759. 

Jegyzet. Ferenczy Zs. Jakab szerint a szerző igazi neve Debreczeni 
Bárány László volt. 

1796 — Ugyanaz. Pest, 1796. 8r. 310 1. 

M. nemz. Múzeum. 



1759 — Lszó Joan Bapt. Elementa Geographiae. Viennae, 1759. 
Ismerteti : Molnár János. M. Könyvh. III. 1783. 79. 



1760 — Die Donaureise. Regenspurg, 1760. 

1761 — Willebrandt J. P. Berichte auf Reisen in Deutschland, 
Böhmen nnd Ungarn. 3. Ausgabe. Leipzig, 1761. 



1762 — 66 — Büsching Anton Friedr. Neue Erdbeschreibung. 
Második kiadás. 4 rész, 8 kötet. Magyarországot az I-ső rész 
tárgyalja. Hamburg, 1762—66. 

M. nemz. Múzeum. — M, tud. Akadémia. 

Dr. HAVABS R. : Magyjtr földrajzi könyvtár. 20 



— 80G — 



1770—71 — Ugyanaz. Hamburg, 1770—71. 

Pozsonyi áij. h. ev. hjceum. 



1777 — 81 — Ugyanaz. Siebente rechtmassige Auílage. Hamburg, 
1777—1781. 8r. 9 kötet. [Scbauplatze der fiinf Theile der Welt 
nach und zu Biischings grosser Erdbeschreibung. 2. Th.^ I. k. 
1136 1.; II. k. 1137—1974 1. és Kegister: III. k. 942 1.; IV. k, 
943—1704 1. és Kegister; V. k. 1536 1.; VI. k. 1140 I.; VIL k. 
660 1. és Kegister; VIII. k. 964 1. és Kegister: IX. k. 718 L 
és Kegister. 

Somof/i/i-köui/iiár Szef/edeu. 



1785—90 — Ugyanaz. Troppau, 1785—90. 28 kötet. 



1787—93 — Ugyanaz. Hamburg, 1787—93. 



1799 — Ugyanaz. Hamburg, 1799. 

1763—83 — Rotenstein. Keiseu durch Ungaj-n, Oesterreich. 
Böhmen u. s. w. 1763—83. 1., II. Abschnitt. 94 és 236 1. 
képekkel. 

Egyetemi konyít, Buihiyesieu. 



1764 — Vosgien. Geographisches Handwörterbuch. Ulm. 1764. 
2 kötet. 

1765 — Peyssonnel. Observations historiques et géographiques 
sur les peuples barbares, qui ont habité les borda du Danube et 
du Pont-Euxin. Avee cartes et figures en taille-douce. Paris, 
1765. (^hez X. M. Tilliard. 4r. XLÍV, 364 1., 4 térkép, 1 tenrajz 
és 9 metsz. 

Tartalma : 

Dissertation sur I*origine de la langue sclavone, prétendue illyrique. 
I. De la géographie des pays situés au nord et au midi du Danube. 
II. Des langues qui re^ncnt dans les pays qui bordent le Danube. 

III. Premiere incnrsion des Scythes sur les rives occidentales du Pont-Euxía 
dans les temps les plus reculés. 

IV. Des barbares orientaux sous les Pcrses et les Macédoniens. 
V. Premiere invasion des barbares occidentaux. 

VI. Des barbares occidentaux, depuis la destruction de Tempire de Macé- 
doine jusqu á Dioclétien. 
VII. Premieres incursions des barbares septentrionaux. 
VIII. Nouvolles incursions des Scythes orientaux. Orígine des Bulgares. 
IX. Concessions de terres faites aux barbares par les empereus. Le chrístia- 
nisme introduit chez les Scythes. 
X. Les Huns commencent de paroitre sur la scéne. 
XI. Eclaircissemens sur les Scythes nomades. — Migration des Goths vers 

l'occident. — Expedition d' Attila en Italie. 
XII. On coramence íi connoitre les Bulgares, qui, jasques- la, avaient été 

compris .sous le nom génórai des Scythes. 
XIII. Premiere apparition des Avares et Slaves ou Sclavons en degá du 
Danube. 



— 307 — 

XIV. Les Huns employés par Jostin II dana son expédition contre les Perses. 

Obseryatíons géographiques sur la Colchide et la Lazique. 
XV. Nouveaa tableaa de la situation des peuples Sclavons. Les turcs oríentaux 

commencent de se montrer sous le nom de Chazares. 
XVI. Démelés des empereurs avec les Bulgares et les Sclavons. Diverses 

reroarques sur les Chersonites et les Bosphoriens. Observations géogra- 
phiques sur la Chersonese taurique. 
XVII. Origine des Anthigans ou Bohémiens. Conversion du roi des Bulgares, 

qui donue liou au schisme de Pbotius. Diverses remarques sur la langue 

Sclavone, adoptée par les Bulgares. 
XVIU. Premieres iucarsions des Russes vers le midi. Invasion de la grandé 

Moravie par les Turcs-Hongrois. 
XIX. Guerre de Coostantin Porphyrogenete contre Simeon, roi des Bulgares. 

Observations géographiques sur la navigation des Russes, et sur divers 

lieux voisins du Borysthene. 
XX. Continuation des affaires des Turcs, des Bulgares et des Russes. Incursion 

des Patzinacites dans la Hongrie, destruction de la monarchie des 

Bulgares par Tempereur Basile. 

XXI. Révolte des Bulgares. Guerre de Constantih Monomaque contre les 
Patzinacites. Invasion, de la Bulgarie, de la Thrace, de la Macedoíne 
et de la Gréce, par les Uzes. Guerre de Croatie sous Michel Ducas 
Parapinace. 

XXII. Contiiiuation des affaires de Dalmatie et de Croatie sous Alexis et 
Jean Comnene. Guerre de Jean Comncne contre les Patzinacites. Révolte 
des serviens. Guerre de Jean Comnene Contre les Hongrois. 

XXIII. Conrinuation des affaires de Servie, de Croatie et de Dalmatie. Premiere 
apparition des Comains. Observations géographiques sur le pays que 
ces barbares habitoient en Asie. Guerre de Manuel Comnene contre les 
Hongrois. Naissance de Genghiskau. 

XXIV. Origine des Walaques. Diverses ipcnrsions des Walaques et des Comains 
sur les terres de l'empire jnsques á la inort de Baudouin. Irruption 
des Tartares en Europe sous leur prince Batoukhan. Conversion des 
Comains. 

XXV. La Walaquie démembree du royaume de Bulgarie, forme un état á 
part. Etabiissement de la principauté de Moldavie. Suite historique des 
ces princes iu>ques á Etienne le Grand. 
Voyage á Magnésie, a Thyatire, á Sardes, ele. 

Lásd : Petrik Géza. Magyarország Bibliographiája. Budapest, 1892. 
Pótlék. 73. 1. 

Dr. Bárányi Elek könyctárnhiui 



1766 — Triulzi Antonio Maria. BiJancio de pesi, e iiiisure di 

tiitte le píazze raercantili deli' Európa Con una nova aggionta 

contente diversissirae notizie necessarie Veuezia, 17i)(i. 

VIII, 200 I. 

Eí/yetemi könyvt. Bndapfsint. 

1766 — Petité encyclopedie ou les elements des connaisances. 
1766. 

Lásd : Hegedűs Lóránt. Rég^i lexikonok Magyarországról. Vasárnapi 
Ijság. 1892. 16. szám, 272. 1. 

1767 — Büsching Anton Friedr. Magazin für die neue Historie 
und Geographie. Hamburg, 17(57. 

1786 — ugyanaz. Halle, 178(5. 

yf. nemz. MuzeHm. 

20* 



-- 308 — 

1767 — Tozen M. E. Der gegenwartige Zustand von Európa^ 
worin die natíirliche und politische Beschaffenheit beschrieben 
wird. TheU I. 11. Btitzow und Wismar, 1767. 669; 539 lap. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. 

1769 — D'Anville M. Traité des Mesures itinéraires anciennes et 
modemes. Paris, 1769. De L'imprimerie Royale. VI. 195 1. 

Egyetemi kŐnyvt. Budapesten. 



1769 — Élémens geographiques, ou descríption abrégée de la 
surface du globe teirestre. Tymau, 1769. 308 1. — Imprimés á 
Vienne en 1755 a Tusage des jeunes cavaliers de rAcadémie 
Mílítaire, établie par sa Maiesté impériale et rol'ale dana sa ville 
et résidence de Vienne. — Reimprímés a Tymau, á rimprímeríe 
du College Académique de la Compagnie de Jesus, Tan. 1769. 

Egyetemi kŐnyvt. Budapesten. 

1770 — Liesganig Josephus. Dimensio graduum meridiani Vien- 
nensis et Hungarici aug. iussu et auspiciis peracta a Vindobonae, 
1770. 4r. 262 L, 10 kép. 

Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1770 — Sajnovics Joannes. Demonstratio idioma üngaromm et 
Lapponum idera esse. H. n. 1770. 

Jegyzet. ^Sajnovics János jezsuita csilIagásZ; ki a Vénus-csillagnak 
a Nap előtti átvonulása vizsgálatára Norvégiába utazott : a lapp földön 
rokonságot fedezett fel a magyar és lapp szavak között.'^ Lásd: Bedthy 
Zsolt. A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. k. 1883. 81. 1. 

1771—76 — Privilegirte Wiener Anzeigen aus saemtlichen 
k. k. Erblaendem. 1771—76. 



1772 — Beschreibung des karpathischen Gebirges. K. k. priv. 
Anzeigen, II. 1772. 32. St. 255. Wien. Ghelensches Ztgscomptoir. 

1772 — Compendium regnorum Sclavoniae, Croatiae, Dalmatiae, 
Galliciae et Lodomeriae, magnique principatus Transilvaniae 
geographicum. Posonii et Cassoviae, 1772. 170 1. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. 



1777 — Ugyanaz. Posonii et Cassoviae, 1777. Landerer. 8r. 170 1. 
és Index. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. — Somogyi-könyvtár 
Szegeden. 



1779 - Ugyanaz. Posonii et Cassoviae, 1779. 176 1. 

Egyetemi könyrt. Budapesten. 



— 309 — 

1773 — La Croix N. Geographie moderae. Paris, 1773. 2 köt. 



1773 — Hübner Johann. Allgemeine Geographie. Dresden, 1773. 
4 kötet. 

J/. ii€tm. Múzeum, 



1 773 — Kleemann Nikolaus Ernst. Reisen von Wien über Belgrád 
bi8 Kilianova, dureh die Butsiak Tartarey über Cavschan, Bender, 
in den Jahren 1768, 1769 und 1770. Leipzig, 1773. 8r. 280 1. 
Zweite und vermehrte Auflage. 

Somogyi-könyvtár Szegeden. 



\11A; — Benkő Josephus. Imago specuum M. Ppatus admirando- 
rum hucusque plurima ex parte incognitorum. Harlem, 1774. 



1774 — Allgem. Historie der Reisen zu Wasser und zu Lande ; 
oder Sammlung allén Reisebeschreibungen in Európa, Asia, Afrika 
und America. M. nöthigen Landkarten durch eine Gesellseh. 
gelehrter MSnner vom Engl. ins Deutsche übers. Leipzig, 1774. 
4r. 21 kötet. Számos térképpel. 

Lanfranconi Kneánál Pozsonyban. 



1775—77 — Des Strabo allgemeine Erdbeschreibung. 1775 
77. 4 kötet. 

Pozsonyi ág. h. ev. lycexim. 



1777 — Cranz. Gesundbrunnen der oesterreichischen Monarchie. 
Wien, 1777. 



1778 — Cranz J. Synopsis fontium Austriae. Vienna, 1778. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1778 — Vibius S. De fluminibus. Argentorati, 1778. 



1778 — Yolkmann J. J. Neues gcographisches Handlexicou. Leip 
zig, 1778. 



1778 — Duna. 

Alm. von Ungarn. 1778. 158. 



1779 — 80 — Efinger J. Gcographisches Hand- und Postbuch. 
Wien, 1779—80. 2 köt. 



1780 — Kleemann N. E. Vovage de Vienne a Belgrádé. Xeuchatel, 
1780. 



— 310 



1780 — Popovitsch. Untersuchung von den Wtirbein in der 
Donau. Wien, 1780. 



1781 — Bilder-Geographie nach den jetzigen Staaten ein- 
gerichtet, darinnen von den vier Haupttheilen des Erdbodens 
Nachricht gégében, allé Nationen nach ihren tíitten und Gewohn- 
heiten, insgleiehen die Litnder beschrieben werden. In 192 Figu- 
ren dargestellt. Dritte Autlage. Nürnberg, 1781. 8r. 

Herczegprimási könyvtár Esztergomban. 



1781 — Erdbeschreibung. Wien, 1781. o kötet. 



1782 — Hermann Benedikt. Fr. Abriss der physikalischen Be- 
schaflFenheit der Oesterr. Staaten. St. Petersburg und Leipzig, 

1782. 8r. 

Pozsonyi ág. h. ei\ lyceum. 



1782 — Sulzer F. J. Altes und neues, oder dessen litteralische 
Keise durch Siebenbürgen, den Temeswarer Hanat, Ungam, 
Oesterreich etc. H. n. 1782. 8r. 

M. tud. Akadémia, — M. nemz. Múzeum 



1782 — Kurzgefasste geographische, Beschreibung aller Lán- 
der in der Welt. Breslau, 1782. 

Pozsonyi ág- h. ev. lyceum. 



1783 — Beschreibung des karpathischen Gebirges au.s der 
Handschrift eines ungenannten Verfassers, mit Annierkuugen und 
einera Vorberichte des Herausgebers, nebst cinem Kupfer. 

Windisch-Uiií^r. Magazin. Ili. Pressb. 1783, 3 — 47. A. Löwe. 



1784 — Geally J. A oomplete geographical dictionary or universal 
gazetteer of ancient and modern geography. London, 1784. 2 köt. 



1784 — Kautsch Ignatius. (;eograi)hia practica, seu metliodus 
facilis ope projeetionis sphaerae terraqueae construendi qaaevis 
])lanisphaeria, mappás geographicas gcnerales et speciales, cum 
eorundem artefactorum figuris et usu : Accedunt : Astronomia ad 
geographiam ct nauticam applicata, seu copiosa subsidia astrono- 
mica ope eclipsium Solis, Lunae, Satellitum jovis, et transitns 
veneris ante solem, longitudines locorum geographicas, et sua 
methodo elevationem politara in terra, (juam in mari determinandi, 
addito eum in finem ealculo, typo tabulisque eclipsium Solis et 
Lunae usque ad Annum 1800. In Commodum Inclytae Militíae, 
et profectum stúdiósáé juventutis ejusque inforraatorura concinna- 
vit P. l^'-natius Kautsch, ordinis Scholarum Piarum emeritus 



— 311 — 

Capellanus Castrensis Caesareo-Regius. Cuni Approbatione Censurae 
Kegiae. Skalieii Hungáriáé. Typi® Josephi Antonii Skarniczl. 
Anno. 1784. 402 1. 

Egyetemi könyvi. Btidapeslen. — M. nemz. Múzeum. 



1784—91 — Neue Sammlung geographisch-historisch-statisti- 
scher Schriften. Zweite Auflage. Weissenbiirg im Nordgau. 
1784—91. 8r. 12 kötet. 

Herczegpritnási könyvtár Esztergomban. 

1785 — Grome A. F. W. Ueber die Gröyse und Bevölkerung der 
silramtlichen europaischen Staaten. Leipzig, 1785. 

Pozsonyi ág. h. lyceum. 

1785 — J. H. D. Antiquarius des Donaustroms oder ausführliche 
Beschreibung dieses berühmten Stroras, von S. Ursprung und 
Fortlauf nebst alleu darán liegenden Fe.stungen, Stadten etc. von 
J. H. I). Frankfurt a/M. 1785. Düren. 816 1., 2 térképpel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 

1785 — Die Geographie in Tabellen. Tübingen, 1785. 2 köt. 



1785—89 — Neue Sammlung der bestén Reisebeschreibungen. 

Troi)pau. 8r. 1785—89. 

fíerczegprimási könyvtár Esztergomban. 

1786 — Raíf C. G. Cleographie. Göttingen, 1786. 4 kiadás. 2 kötet. 



1787 — Ugyanaz. Göttingen, 1787. 5. kiadás. 

1786 — Übersicht der fornehmsten deutschen und sámmt- 
lichen europaischen Staaten. H. n. 1786. 



1787 — Gross Ant. Ueber ein Erdpech aus deni karpathischeu 
Gebirge. 

Böhm. Gesellsch. d. W. 1787. I. 35. 



1787 — Zeno Apostolé Storia moderna, geografica, civile, e 
naturale di Yenezia, e delle Provineie del Dogado, Friuli, Istria, 
Dalmazia, e j^evante Veneto; con un Compendio deli' antica e 
moderna storia della Kepublica di ^^euezia. Adorna di carte 
geographiche e tígure in Kame. Venezia, 1787. 4, 4141. 

Egyetemi könyvt. Bmlapesteu. 

1787 — Anfang der altén Erdkunde. OíVn und Tyrn., 1787. 

1787—88 — Erdbeschreibung. Ofen und Tyrnau, 1787-88. 
3 kötet. 



— 312 — 



1788 — Buchholz Jákob. Reise auf die Kari)athi8chen Gebirge 
und in die angrenzenden Gespanschaften. 

Ung. Mag. IV. 1788. 34. 



1788—89 — Decsy Sámuel, üzmanographia, azaz a török biro- 
dalom természeti, erkölcsi, egyházi, polgári s hadi állapotjának 
és a magyar királyok ellen viselt hadakozásának summás leinísa. 
3 k. Bécs, 1788—89. 



1789—90 — Ugyanaz. Második kiadás. Bécs, 1789—90. 8r. I. k. 
396 1., l kép ; II. k. 462 1. ; III. k. 772 1. 1 kép. 

Somogy i-köiujvtár Szegeden. — Kecskeméti ref, kollégium. 

1788 — Szuhányi Franciscus Xaverius. Notitia orbis e variís 
peregrinationibus ab illustribus viris susceptis deprompta ac in 
meliorem ordinem redacta. Cassoviae, 1788. ívrét. 



1788 — Anleitung zur Erdbeschreibung. Ofen, 1788. 



1788 — Reisen des grünen Mannes durch Deutschland und 
Ungam. Halle, 1788. 196 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1789 — Gerhardt C. Beschreibung des Banats, der Wallachey, 
Moldan und der Koenigreiche Serbien & Bosnien. Leipzig, 178y. 
Schneider. 8r. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. 

1790 — Ugyanaz. 1790. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1789 — Mitterpacher Ludwig. Physikalische Erdbeschreibung 
von L. Mitterpacher, ordentlichen Lehrer der Naturgeschichte, 
phys. Erdbeschreibung und Technologie, auf der hungarischen 
Universitat. Wien, 1789. 8r. 

Természettud. társ. Budapesten. 

1789 — Reisebuch durch alle Staaten der österr. Monarchie. 

Wien, 1789. 

1790 — Hacquet B. Ilacquet's neueste physikalisch-politische 
Reisen in den Jahren 1788. und 1789. durch die Dacischen und 
Sarmatischen oder Nördlichen Karpathen. Nürnberg, im Verlag 
der Raspischen Buchhandlung. 1790. 8r. Cziml., előszó, tartiaiom 
és képraagyarázat XXIV 1., szöveg 206 1., szinezetlen és színes 
képekkel. 

Egyetemi konyvt. Budapesten. — Képriselöház könyvtára. — M. kir, füld- 
tani intézet Budain-sten. — Ágoston József né} Budapesten. 



— 313 — 



1790 — 92 — Luca Ign. Geogr. Hdbuch v. d. österr. Staaten. 6. 
Bde. 1790—92. V. Bd. Galizien u. Lodomerien. VI. Bd. Geogr. 
V. Ungarn u. den angrenzenden Lándern. Wien, 1791. 



1790 — Novakovits. Dissertatio de gente serbica rasciana dicta. 
H. n. 1790. 8r. 

M. Hetnz. Múzeum. 



1790—93 — Sprengel M. C. Neue Beitráge zur Völker- und 
Lünderkunde. Leipzig, 1790—93. 6 köt. 



1791—99 — Bruns P. J. Versuch einer Svsteraatischen Erd- 
beschreibung. Frankfurt ara Mayn. 1791 — 99. 6 kötet. 



1791 — Fichtel J. E. v. Mineralogische Beraerkungen von den 
Karpathen. I. II. Theil. Wien, 1791. 8r. 

AT. tud. Akadémia. — M, nemz. Múzeum. 



1791 — Pizzagali F. Iter circa Carpatios montes. Vienna ad 
Istrum, 1791. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1791 — Raff György. Geográfia. Vátz, 1791. 8r. 

M, nemz. Múzeum. — ^Pozsonyi ág. h. ev. lyceum. — Kecskeméti ref, 
kollégium. 

1791 és 1796 — Sándor István. A cs. kir. tartományoknak 
1788-ban négyszeg mértföldek szerint való nagyságok. 

Sokféle. 1791. I. 144. 1796. IV. 227. 



1791 és 1796 — Sándor István. Zsidókról. 
Sokféle. 1791. I. 35. 1796. IV. 220. 



1791 — Reisen durch Ungarn und Deutschland. Halle, 1791. 



1792 — Uiber die öst. Handlong nach der Donau abwarts. 
Wien, 1792. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1793 — Luca Ign. Síatistische Uebersicht des üesterreichischen 
Staates in.Dreyszig Tabellen. Wien, 1793. 2r. XXX tábla. 

Egyetemi könyvtár Budapesten. 

1793 — Seipp Clmstoph. Reisen v. Pressburg durch Máhren, 
beidé Schlesien und Űngam nach Siebenbtirgen und von da 
zuriick nach Pressburg. In 3 Abtheilungen. Frankfurt & Leipzig, 
1793. 8r. Mit dem radirten Kopfe des 1784 in Pressburg ver- 
storbenen Ktinstlers Franz Messerschmidt vor dera Titelblatt. 

M. nemz. Múzeum. — M. tud. Akade'mia. — Egyetemi könyvi. Budapesten. 



— 314 — 

1794 — Budai E. De causis culturae, tardius ad aquUonares, 
quam ad australes Europae partés. propagatae, Göttingae, 1794. 

1794 — Hacquet B. í.ber die Salzberge in Siebenbürgen u. Galizien. 
Göttinger gelehrt. Anz. 1794. Nro 14. Moll. Jbrb. f. Bergb. I. ÖCM3. 

1794 — Hager J. Neue Beweise der Verwandschaft der Hungarn 
mit den Lapplandern. Wien, 1794. 8r. 

M- nemz. Muzenm. 



1794 — Európáról közönségesen. 
M. Almán. 1794. 33. 



1795—1802 — Grellmann H. M. G. títatistische Aufklarungen über 
wichtige Theile und Gegenstande der österreichischen Monarchie. 
I— III. Bánd. Göttingen, 1795—1802. VI. 4(38; VII., 598 1. 

Eifyetemi könyvi. Budapesten. 



1795 és 1799 — Sándor István. A módik és szokások különféle 
né])eknél. 

Sokféle. 1795. III. 42, 45, 55. 1799. VI. 169. 



1796 — D'Anvüle's. Vordesten Geographen des Königs in Franck- 
reich, Mitglieds der Kön. Akademie der aufschriften und schönen 
Wissenschaften zu Paris, wie auch der Russisch-Kaiserl. Akademie 
zii St. Petersburg und gebéimen Sekretairs des Herzogs von 
Orleans. Ilandbuoh der mittlern Erdbeschreibung oder Abhandlung 
von den europiiischen Staaten die nach dem Untergange des 
abendliindischen Röraischen Keiclis entstanden sind. Nürnberg, 
1796. 

M. nemz. Múzeum, — Természettud. társ. Budapesten. 



1796 — Brockhaus. Lexikon. 

Jegyzet. Az újabb lexikonok úttörője Brockhaus, kinek első lexi- 
konja 1796-ban jelent meg. Lásd: Hegedűs Lóránt. Régi lexikonok 
Magyarországról. Vasárnapi Ijság. 1892. 16. szám. 273. 1. 



1796 — Comenius Amos Joannes. (Szombathy János.) Orbis 

pietus, in hungaricum et germanicum translatus et hic ibibe 
emendatus. — A világ lefestve. Magyarra fordíttatott, és hellyel- 
liellyel megjobbittatott íSzombathy János által. S.-Patakon l796-ik 
esztendőben. 

1796 — Demían J. A. Statistisches Gemalde der östreiehisoben 
Monarchie. Wieu, 1796. 595 1. 

Kíffltfemi kon Ifit. Budopistcu. 



— 315 — 

1796 — Eászonyi Antonius. Iter venetum ex Hungária suscep- 
tuni, quod vulgare fecit idem editor, qui viator. Temesvár, 1796. 
100 1. 

3/. tud. Akadémia. — Egi/etemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1796 — Strabonis Kerum Geographicarum Libri XVII. Lipsiae, 1796. 
In Libraria Weidmannia. 

Eyyttemi koni/ct. Budaitesten. 



1796 — Spalárt R. Versuch über das Kostum der vorzüglichsten 
Völker. 1796 s következő években. 

Dt'kány István joytanárnál Kecskeméten. 

1796 — Rövid geographia. Pest, 1796. 



1797 — 99 — Gaspari Adam Christ. VoUstandiges Handbuch der 
neuesten Erdbeschreibnng. iV. Abth. in III. Bd. Weiraarl797 — 99. 

Pozsonyi ág. h. er. lyceum. 



1797 — Eomnai Ámos János. (Szombathy János) Orbis pictus. 
Pozsony, 1797. 

Jegyzet. Hanusz István szerint Szombathy János fordítá s részben 
neveié Komnai Ámos János „Orbis pictus^ czímü latin munkáját, mely 
a pataki tanulók használatára kijött Pozsonyban 1797-ben. Kéziratban 
maradt: „Ázsiának, Afrikának és Dél-Indiának geográfiája.^* 'Lásd : 
Földrajzi közlemények. 1884. 361. 1. 



1797 — Epitome octo singularium mundi nationum. Essekini, 
1797. 



1798 — Bartolomeidesa Ladislawa. Geograffia. BistHcy, 1798. 

1798 — Enessei György. A Tzigany Nemzetnek igaz Eredete, 
Nyelve, s Történetei. Komárom, 1798. 



1798 — Eatancsich Petr. Math. De Istro ejusque adcolis Com- 
mentatio, in ([ua Autochthones lUyrii ex Genere Thracico, adv. 
item apud lUyrios a primis rerura publieal'um teraporibus ad 
nostram usqne aetatem, praesertim quod linguam et literaturam 
eornndem spectat, deducuntur. Budae, 1798. 4r. 325. 1. 

3/. tud. Akadémia. — Természettud. társ. Budapesten. — Somogyi-könyvtár 
Szegeden. 

1799 — Salabery M. de. Voyage á Constantinople, en Italie, et 
aux iles de TArchipel, par TAUemagne et la líongrie. A Paris, 
1799. üe rimprimerie de Crapelet. Chez Maradan, libraire. N. 8r. 
2 lev., 331 1. és 1 lev. 

Dr. Bárányi Elek ki'^nyvtáráhan. 



— 316 — 

1799 — Schultes J. A. Uber Reisen im Vaterlande zur Aufnahme 
der vaterlaendischen Naturgeschichte an die adeliche Jagend. 
Wien, 1799. 

Természeituá . társ, Budapesten, 



1799 és 1803 — Townson Róbert. Voyage en Hoogrie precéde 
d'une description de la ville de Víenne et des Jardins impéríaui 
de Schoenbrun. Publié a Londres en 1797. Traduit de TAnglais 
par le C. Cantwel. Paris, 1799 et 1803. Dentu. 8r. 3 kötet. 

M. tud. Akadémia, — M, nemz. Múzeum. 



1799 — Wortley Mary. Letters of the Lady M — y W— y, writen 
during her Travels. Paris, 1799. 

Jef^yzet. Wortleyné, született Montagu Mária utazása 1717-bcn. 
Lásd : Szamota István. Régi utazások 445 — 460. 1. 



1800 — Heeren A. H. L. Handbuch der altén Erdbeschreibung 
von J. B. d'Anville ehemaligem ersten Geographen in Franckreich 
zum Gebrauch seines Atlas Antiquus in zwölf Landkarten ver- 
fasst. Neue umgearbeitete Auflage von A. H. L. Heeren ProL 
der Philos. zu Göttingen. Nürnberg, löOO. 8r. 

Tevmészetiud. társ. Budapesten, 

1800 — Htinter. Reisen duroh die Türkéi u. Ungarn. Leipzig. 
1800. 



1800 — Liechtenstem Jos. Maxx. v. Skizze einer statistischen 
Schilderung des österreichischen Staates. Wien, 1800. 

Ismerteti : Zeitschrift von und ftlr Ungem. 1802. I. 122. 
1805 — Ugyajiaz. Harmadik kiadás. Wien, 1806. 133 1. 

Egyetemi könyvt. Budapestéit. 



1800 — 13 — Zách Franz Bajron. Allgemeine geographische 
Ephemeriden & Monatliche Correspondenz zur Beförderung der 
Erd- und Himmelskunde. Gotha, 1800—13. Összesen 28 kötet. 



1801—2 — Beiikff Ferencz. Magyar Geográfia II— IV k. m 
I. k. Európa, nem jelent meg). Kolos vár, 1801 — 2. 

M. nemz. Múzeum. — Kecskeméti ref. kollégium, 

1801 — Fabri J. C. Handbuch der neuesten Geographie. Halle 
und Wien, 1801. H kötet. 



1805 — Ugyanaz. Halle, 1805. 2 kötet. 



1801 — Gaspari Adam Ghrist. Lehrbuch der Erdbeschreibnng. 
Weimar, 1801. 2-ter (Uirs. 



— 317 — 

1803 — Ugyanaz. Weimar, 1803. 1. u. 2-ter Curs. 

Pozsonyi dg. A. er. lyceum. 



1801 Óta. — Liechtenstem. Archív fúr Geographie und Statistik. 
Wien, 1801 (óta). 



1802 — Batthyány Vincenz Gráf. Reise von Krakau nach Bárt- 
féld. In Briefen. 1802. I. 35. 



1802 — Büsching A. F. Vorbereitung zur europaeischen Lánder- 
nnd Staatenkunde. Hamburg, 1802. 



1802 — 5 — Hacqnet B. xVbbildung und Beschreibung der Wenden, 
Illyren und Slaven. Leipzig. É. n. 4r. Négy füzetben jelent meg. 

Af. netnz, Mtizeum. 



1802 — Liechtenstem J. M. v. Ueber Oesterreichs Seeküste und 
Seeschiffahrt. Wien, 1802. 

Ismerteti : Zeitschrift von und fUr Ungern. 1802. I. 121. 

1802 — Bericht von der Beschaffenheit der Illyrischen Nation. 

Frankf. Leipzig, 1802. 8r. 

Af. nemz. Múzeum. 



1803 — Crufidns Christian. Topographisches Post-Lexicon aller 
Ortschaften der k. kön. Erblander. 1803. 

I8mei*teti : Zeitschrift von und fUr üngern. III. 1803. 265. 



1804 — 9 — Ugyanaz. Topographisches Post-Lexikon aller Ort- 
schaften der k. k. Erblander. Des vierten Theils, welcher Ungern, 
sammt den einverleibten ProviDzen und Siebenbürgen in sich 
enthftlt. Mit kurzer Übersicht des Postwesens in Ungern, Sieben- 
bürgen von Ludwig von Schedius. 5 BHnde. Wien, 1804 — 9. 
Schmidt. 8r. I. k. 304 ; 484 1. II. k. 544 1. ; III k. 585 1. ; IV. k. 
730 1. ; V k. 407 1. 

Somogyi-könyvtár Szegeden. — Egyetemi könyvt. Budapesten. — Lanfrau' 
coni Eneánál Pozsonyban. 



1803 — Fischer JuL Wilh. Reisen durch Oesterreich, Ungam, 
Stevermark, Vénedig, Böhmen und Mslhren in den Jahren 1801 
und 1802. Wien, 1803. K. 8r. 3 rész. Bécs látképével. 

Ismerteti: Zeitschrift von und fUr Ung. 1803. V. 127. 

M. nemz. Muzenm. — Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. — Pozsonyi dg. fu 
ev. lyceum. 

1803 — Höck. Handbuch der neuesten Erdbeschreibung und Sta- 
tistik. I. II. Th. Schweinfurt, 1803. 

Ismerteti: L. S. Zeitschrift von und fUr Ungern. V. 1804. 245. 



— 318 - 

1803 — Hunter W. Travels through Frauce, Tiirkey and Hungan 

to Vienna in 1792. To which are added several in HungarN 

in 1799 and 1800. London, 1803. 2 kötet. 



1803 — Jackson. Tagebuch einer Land^-eise aus Ost-Indien nni li 
Európa durch Siebenbürgen und Ungaru. 1803. 

Ismerteti: B*. Zeitsclirift von und Air Uiií?. 1804. V. 310. 



1803 — Liechtenstem J. M, Ueber die Schift'art auf der Muhr. 
Wien, 1803. 8r. 

M. nemz. Miizeum. 



1803 — Széki Soos Márton orvos doctor és nemes belsó Szóluok 
vármegye rendes fisikussa. Természeti és polgári közönséges ideo- 
gráfia. 111. Darabba : Az ujjabb természeti tapasztalásokhoz és a 
polgári leg-ujjabban esett változásokhoz intézve. Kolo'sváratt, 1>^'>">. 

1804 — Amdt Moritz Em. Reise dureh einen Theil Teutschlan(i<, 
Ungams, Italieus u. Frankreichs. Leipzig. 1804. 4 köt. 8r. 1 
kötet: 436 1. és 1 kép; II. k. 430 1. és 1 kép; III. k. 414 1. 
és 1 kép ; IV. k. 434 1. és 1 kép. 

Somoi/i/i-k'öiu/vtfir Szajeden . 



1804—7 — Demian J. A. Darstellung der oesterreichischen 
Monarchie nacli den neuesten statistischen Beziehungen. Wit-u, 
1804—7. 8r. 4 kötet. II. k. Érdél v. 164 1. IIL k. Magvarorszáir. 
580 1. 

Ei/j/efoni K'i'fniji't. Dudapesten. 



1804 — Ockhart J. F. Europens monarchische und republikanis( In 
Staateu. Leipzig, 1804. 

1804 — Rohrer Josef. A'ersueh über die jüdischen Rewoliner 
der österreichischen Monarchie. Wien, 1804. 214 1. 

Kf/t/f'fenii k'üm/rt. Budapestéit. 



1804 — Rohrer J. Versuch über die slavischen Bevvohner (Mtr 
reiohs. Wien, 1804. 



1804 — Nemzetek és nemzeti viseletek ismertetése. Pest, 1-^04. 

Ismerteti : Zeitschrift von nnd fiir Un^ern. V. 1804. 374. 

1805 — Bredetzky Sam. Ueber die Karpathen-Bewohner, be-^ou- 
ders die Zijvser Deutschen. 

Bredetzkv S. Beitriiiíe ziir Topo«:raphie des Kgr. Ungam. I. ^Vi»n, 
1805. 81—103. 



— 319 — 

1805 — Gházár A. Dissertatio de Gallicia et Lodonieria reguo 
hungariae incori)oranda. 1805. 8r. 

A/, nemz. Mazeitm, 

1805 — Hacquet B. Bemerkungen über das kar])athische Gebirge. 
Moll's Annalen der Berg- u. Hüttenkunde. 1805. III. 366. 



1805 — Teleki Dominik Gráf von Szék. Reisen durch Ungern 
und einige angránzende Lander. Aus dem Ungarischen übersetzt 
durch Ladislaus v. Németh. Pesth, 1805. Hartleben. 8r. 288 1. 

M, tud. Akadémia. — Egyetemi köuyi't. Budapesten. — M.neinz. Múzeum. 
— (h'^íz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtára. — Képviselőház könyvtára. 

1806 — Moldvai magyarok. Hazai Tud. 1806. 



1807 — 8 — Bisinger J. C. General Statistik des österreichischen 
Kaiserthuraes. I. II. Theil. Wien und Triest, 1807—8. C. 2'M; 
VXXll, 2Ö2 1. 

Eyyetemi kŐnyrt. Budapesten. 

1807 — Bredetzky Sam. Reise nach Maykowitz lm J. 1805 ara 
22. May. 

Bredetzky S. Reisebemerkungen über Ungarn u. Galizien. II. Wien. 
1807. Düll. 111—131. 

1807 — Genersich Chr. Reise in die Karpathen. Wien und Triest, 
1807. 8r. 

Jf. nemz. Múzeum. 

1807 — Hassel G. Statistischer Abriss des Ostreichischeu Kaiser- 
thums. Nürnberg und Leipzig, 1807. VllL 21H) 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1807 — Hiller GottUeb. Reise durch einen Theil von Sachsen 
und Ungarn. Köthen, 1807. 8r. 



1807 — Liechtenstem Jos. Marx. Statistische Uebersicht des 
oesterreichischen Erbkaiserstaats. Wien, 1807. 



1809 — Ugyanaz. Második kiadás. Wien, 1809. 2r. 6, 19 1. 



1807 — Strabo. Rerum geographicarum libri XVII. Graece et 
latiné. Tabui, geograph. adjecit Thomas Falconer. Oxon, 1807. 
Nagy ívrét. 2 kötet. Térképekkel. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban . 

1807—39 - Neueste Lander- und Völkerkunde. Prag, 1807—39. 

KépviseloMz könyvtára. 



— 320 — 

1807 — Yoyage á Constantinople en ItaJie et aux iles de 
rarchipel, par rAllemagne et la Hongrie. Paris, 1807. 

3f. tud. Akadémia. 

1808 — Berzeviczy Gregor v. Topogr. stat. Fragmente aus deni 
Tagebuche auf seiner Reise v. Lomnitz nach Warschau. 

Annalen der Literatur und Kunst. Jhrg, 1808. 165 — 172. Wieo. 

1808 — Kis János. Természet tsudái, országok nevezetességei és 
nemzetek szokásai, mellyek külömbféle munkákból öszveszedf- 
gettettek. Pozsony, 1808. 6, 354 1. 

M. nemz. Múzeum. 



1808 — Rosa G. C. Untersuchungen über die Romanier. Pesth. 
1808. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1808 — Schütz J. B. AUgeraeine Erdkunde. Wien, 1808. 12 köt. 

1809 — Bredetzky Sámuel. Jaworsno. 

Bredetzky S. Reisebemerkungen über Ungam und Galizien. II. 
Wien, 1809. Doll. 90—101. . 

1809 — Bredetzky Sámuel. Krzeszowicze. 

Bredetzky S. Rei sebemer kungen über Ungarn und Galizien. II. 
Wien, 1809. Doll. 78—89. 

1809 — Bredetzky Sámuel. Reiseberaerkungen über üngern und 
Galizien. Wien, 1809. 8r. I. rész: 335 1. és 1 kép; II. ré^z; 
285 1. és 1 kép. 

Eijyptemi konyít. Budapesten. — Orsz, m. kir. statiszt, hic, kŐnjfctára. - 
Somofji/i'kÖnt/vtár Sze//eden. — Képviselőház könyvtára. 



1809 — Bredetzky SamueL Reise über Jaworow, Bochnia, San- 
dec, die Karpathen, durch das Zipser Comitat nach Eperies und 
Kaschau. 



1809 — Ferenczy János. Közönséges Geographia. Pest, 18(W. >r. 
293 I. 

M. nemz. Muzvum. — Eyyitemi kónyvt. Budapesten, — Somogyi-könu^''^'' 
Szeyvden. — Kecskeméti ref. hAlegium. 

1825 — Ugyanaz. Közönséges Geographia, melyben a földnek 
mathematikai, természeti és leginkább politikai állapotja, a leg- 
újabb változatok szerént adatik elő. Irta: Ferenczy János. Máso- 
dik egészen megjobbított kiadás. Pesten, Eggenberger József, 
könyvárus költségén. 1825. 8r. 292 1. 

M. nemz. Múzeum. — Eyyetemi könyct. Budapesten. — Stmtoyyi'könu'f'"' 
Szetjcden. — Kwtfkfméti ref. kollégium. 



321 - 



1809 — Kis János. Nemzeteket és országokat esmértető gyűjte- 
mény. Pest, 1809. 8r. 

Egyetemi könyvi, Budapestéit. 



1809 — Lenz A. Neuestes Postreisebuch. Wien, 1809. 



1809 — Rumy Kari Georg. Geographisch-statistisches Wörterbuch 
des österreichischen Kaiserstaates, oder alphabetische Darstellung 
der Provinzen, Stádte, merkwürdigen Flecken, Dörfer, Schlösser, 
Berge, Flüsse, Seen, Grotten, u. s. w. des österreichischen 
Kaiserthnmes. Mit möglichst genauer Angabe ihrer Lage, Grösse, 
Bevölkernng, Produkte, Fabriken, Gewerbe, Handel, Bildungs- 
anstalten u. s. w. Mit einer Karte. Wien, 1809. Anton Doll. 
452 1. 

Egyetemi könyvi . Budapesten, 



1809 — Dr. Sartori Franz. Lánder- und Völker-Merkvvürdigkeiten 
des österreichischen Kaiserthnmes. Wien, 1809. A. Doll. 8r. 
4 kötet. Képekkel. 

Egyetemi könyvi, Budapesten. — Pozsonyi ág, h, ev, lyceum. 



1810 — Batthyány Yincenz Gráf. Reise nach Constantinopel 
Zweite Aufl. Pest, 1810. 270 1. 

M. nemz. Mnzeum. — Egyetemi könyvi, Budapesten. — M. tud. Akadémia, 



1810 — Dr. Sartori Franz. Naturwunder des Oesterreichischen 
Kaiserthumes. Wien, 1810. Anton Doll. 8r. 4 kötet. Képekkel. 

Egyetemi könyvi, Budapesten. — Pozsonyi ág, h. ev. lyceum. 



1811 — Batthyány Yincenz Gráf. Reise durch einen Theil 
Ungarns, Siebenbürgens, der Moldau u. Buccovina im Jahre 1805. 
Pest, 1811. 8r. 

M, tud. Akadémia. — M. nemz. Muzeum. — Képviselőház könyvtára. 



1812 — Bassi Domenico Giov. Costiere del maré Adriatico ov verő 
descrizione di tutti li porti, rade, bajé, isole ecc. Venezia, 1812. 
Vili. 102 lap. 

Egyetemi könyvi. Budapesten, 



1812 — Fejes Joannes. De populatione in genere, et in Huogaria 
in specie. Pesthini, 1812. 8r. 159 1. 

Egyetemi könyvi. Bmlaj[>esi€ti. — Orsz. m, kir. sfatiszt. hiv, könyvtára. 



1812 — Die niyrischen Provinzen und ihre Einwohner. Wien, 
1812. Camesina 579 1. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. 

Vr. HATASS B. : Magyar földrajxi köuyviár. 21 



— 322 — 

1812 — Észrevételek Schwartner M. Oláhokról tett jegyzé- 
sekre. Pest, 1812. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1813 — André Chr. C. Neueste geographisch-statistische Beschrei- 
bung des Kaiserthums Oesterreichs. Weimar, 1813. 

Természettud. társ. Budapesten. 



1813 — Gallerie der Menschen. Ein Bilderbucli zur Erweiteruiifi: 
der Kentnisse übér Lánder und Völker vorzüglich für die Jngend. 
Mit 40 illuminirten Kupfertafeln. Pest, 1813. 2 kötet. 



1814 — Bramsen John. Travels through Germany, Hungary, eti*. 
(1814.) Catalogue of the York gate Library. London, 1886.'l381. 

(2839.) 



1814 — Eresei DánieL Statistika. Első darab. Közönséges Statis- 
tika és Magyarország Statistikája. Debreczen, 1814. 8r. 192 L 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi. Budapesten, — M. nemz. Muzeiou. 

1814 — Katona Mihály. A föld mathematica leírása, a vilájs: 
alkotmányával együtt. Rév-Komárom, 1814. 8r. XXXVI, 436 l. 
4 tábla. 

M. tud. Akadémia. — fJgyetetni könyvt. Budapesten. — Természettud. í/í/v. 
Budapesten. 



1814 — Wahlenberg Georgius. Flóra carpatorum príneipalium 
exhibens plantas in montibus carpaticís inter Humina Waagum et 
Dunajetz eorumque ramos Arvam et Popraduni crescentes, oiii 
praeraittitur tractatus de altitudine vegetatione, temperatura et 
meteoris horum montium in genere. Cum mappa physico-geogra- 
phica, tabula altitudinem montium ostendente et 2 tabulis botani- 
cis. Göttingae, 1814. 8r. CXVIII. és 408 1. 



1815 — 16 — Fejér György. Nemzeteket, országokat stb. esmértetO 
Lexikon. (Hübner és Sporl után, a régi és magyar geographiáral 
bővítve.) 5 kötet. Pest, 1815—16. 



1815 — Sestini Doménico. Viaggio curioso scíentifico antiquario 
per la Valachia, Trausilvanía e Ungheria fiuo a Vienna fatto. 
Firenze, 1815. 8r. XXVIII 350 1. 

M. tud. Akadénna. — Enyetemi könyvi. Budaf^esten. — Somogyi-kőmjrln' 
Szegeden. 

1816—17 — Hübner János. (Sperl Xav. Ferencz, Fejér 
György). Mostani és régi nemzeteket, országokat, tartományokat 
városokat, emlékezetre méltó mezővárosokat, helységeket, folyókat, 
tavakat, tendereket, öl)löket, fokokat, szigeteket, hegyeket, erd**- 
ket, barlangokat, pénzeket, mértékeket 's t. e. f. esmértetó Lexi- 



- 323 — 

kon, mellyet szerzett Hübner János, jobbított, alkalmaztatott Sperl 
Xav. Ferencz, a' magyar és erdélyországi , geographiával tökél- 
letesített; a régi esmértetésével bővített; a tartományoknak bécsi 
gyűlés, és párisi békiilés szerént elhatároztatásával téliesített 
Fejér György, a pesti k. universitásnál oktató. Kiadott Pesten 
Trattner János Tamás betűivel, és költségével. 1816—17. 8r. 
5 darab. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1816 — Liechtenstem Jos Maxx. Grundlinien einer Statistik des 
Oesterr. Kaiserthums. Wien, 1816. 115 1. 



1816 — Staszic St. pierworodnéj górze w. Karpatach. Rocznik 
tow. warsz. przvjaciel nauk. IX. 18—31. Warszawa, 1816. — 
Dziela St. Staszíca. Tom. III. 191—202. 



1817 — Cannabich J. G. Fr. (Czövek Istv.) Közönséges vagy uni 
versalis geográfia. Pest, 1817. 

3/. nemz. Múzeum. — Kecskem/ti ref. kollégium. 



1817 — Cannabich J. G. Fr. Lehrbuch der Geographie. Sonders- 
hausen, 1817. 2 kötet. 



1832 — Ugyanaz. Ilmenau, 1832. 13 kötet. 

3/. nemz. Múzeum. — Pozsonyi ág. h. er. li/ceum. 



1817—23 — Hietzinger Carl Bernh. Statistik der Militargriinztí 
des oesterr. Kaiserthums. I — II. 1. 2. Abth. Wien, 1817 — 23. 
299; 668 1. 

Egyetemi könyvi . Budapesten — Képviselőház könyvtára. 



1817 — Staszic St. solacli w calyra ciagn Karpatów io solach 
warzonkach \v Polsce. Rocznik tow. warsz. przvjaciel nauk. X. 
224—290: Warszawa, 1817. 



1817 — Stürmer Freiherr L. v. (Goluchowski Joseph v. ) KSkizzen 
einer Reise nach Konstantinopel des Freyherrn L. v. Stürmer 
1816. Herausgegeben von Joseph Goluchowski. Pest, 1817. 12r. 
291 1. 



1821 — Ugyanaz. Pest, 1821. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyrf. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1817 — Közönséges vagy universzális Geográphia. A bécsi 
kongreszszusban történt változások szerént. Pestli, 1817. 

Egyetemi könyvf. Budapesten. 

21' 



— 324 — 

1817— 19 i^?) — Miniaturgemalde aus der Lander- und Völker- 
knnde, von den Sitten, Gebráuchen, der Lebensart und denKos- 
tümen der verschiedenen Völkerschaften aller Welttheile; mit 
Landschafts- and Stlldteprospecten, Ansichten von Palástén, und 
Abbildungen anderer merkwürdigen Denkmáler der álteren ond 
neueren Baukunst überhaupt. Nach dem Französischen dentscli 
bearbeitet, herausgegeben von August Ehrej^tein. Pest, 1817—19. 
Bey Konr. Ad. Hartleben. 

Dr. Bárányi Elek könyvtárában. 



1818 — Gróf Batthyányi Vincze utazása Magyarországnak, Er- 
délynek, Moldáviának és Bukovinának egy részén által 1805. 
esztendőben. Magyarra fordíttatott egy hazafi által. Pest, 1818. 
Trattner. 8r. 160 1. ' 

M. nemz. Múzeum, — Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. — M. tud. Akadémia, 
— Sotfwgyi'könyvtár Szegeden, — Herczegprimási könyvtár Bisztergomhan. 



1818 — Bertuch A. V. Wunder-Cabinet. Gesammelte Brachstucke 
zur Kenntniss aussergewöhnlicher und noch wenig bekannter 
Oegenstande unsers Erdballes und seiner Bewohner. Pesth, 1818. 



1818—20 — Berzeviczy Albert utazásai 1818—20. Úti napló. 

Jegyzet. Berzeviczy Albert 1818 nyarán (jul. 28.) indult ki ösi 
udvarházából a sárosmegyei Berzeviczéröl. Két esztendeig utazott s 
bejárta Magyarország és Ausztria egy részén kivül Olaszországot, 
Svájczot, Franczia- és Angolországot, Belgiumot, Hollandiát s végül 
Németország nagv részét. Lásd: Dr. Szádeczky Lajos. Földrajzi köz- 
lemények. 1889.' 286— 321. L 

A Berzericzy-család levéltárában, 

1818 — Bright Richárd. Travels from Vienna through Lower 

Hungary in the Year 1814. London and Edinburgh, 1818. 

4r. XVIII, 642, 102 1. és metszvények. 

Ismerteti: T. J. Tud. Gyűjt. 1819. Hl. 107. IV. 105. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyct. Budapesten. 



1818 — Kis Pál. Rövid Földírás, a legújabb polgári változások 
szerint Tanuló Ifjak számára. Bécsben, 1818. 



1818—20 — AusführL Beschreibimg des Tatragebirges. 

Hesperus, 1818—20. 



1819 — Folnesics Joh. Ludw. Taschenbtichlein zur ElemeDtar- 
Uebersicíit der Geographie im Geiste des Christenthuras. Ofen, 
1819. 79 1. 

Egyetemi könyrt. fíudapeiítf n. 



- 325 — 

1819 — Liechtexustem Jos. Ifarx. Kleine geographie des oester. 
Kaiserstaates. Wien, 1819. 8r. 

Pozsonyi ág. h. ev. lyceum. 



1819 — Schultes J. A. Donau-Fahrten. Wien, 1819. 



1821 — Gebauer D. August. Gcograpfaiscli-statistisches Taschen- 
wörterbuch. Mannheini, 1821. 

Ismerteti: Tiid. Gyűjt. 1821. XII. 98. 



1821 — Rochel A. Naturhistorische Miscellen über den Karpáth. 
Pest, 1821. 8r. 

M, nemz. Múzeum. 



1821 — Die besuchtesten Badeörter und Gesundbrunnen des 
österreichischen Kaiserthums. Ein Buch für Heilbedürftige, 
Freunde der Natúr und der Yaterlandskunde in topographischer 
geschicfatlicher, naturhistoriscfaer und mediciniseher Hinsicht. Brünn, 
1821. J. 6. Trassler. 8r. 2 rész. XXIV, 144; X, 320 1. 

M. nemz. Múzeum. 



1821 — Staüstische Uebersicht und Merkwürdigkeiten der eur. 
und aussereurop. Staaten. Prag, 1821. 



1822 — Falion. Das Oesterreichische Kaiserthum mit betráchtlichen 
Theilen der angrenzenden Staaten. H. n. 1822. 9 térkép. 

Egyetemi kötiyvt. Bttdapfiaten. 



1822 — Feller Abbé. Itinéraire ou voyages en diverses parties 
de TEurope en Hongrie, en Transylvanie, en Esclavonie, en 
Bohémé, en Pologne, en Italie, en Suisse etc. 2 vols. Paris, 1822. 
N. 8r. 



1822—23 — Jenny Rudolph E. Handbuch für Reisende in dem 
österreichischen Kaiserstaate mit mehreren Hauptrouten der angran- 
zenden Lánder. Nach den neuesten Lánder-, Orts- und Reise- 
beschreibungen, vielen handschriftlichen Quellén und eigenen 
Reisebemerkungen. Erste Abtheilung. Die am rechten Donau- 
üfer gelegenen deutschen Staaten und das lombardisch-venetia- 
nische Königreich (nebst eigenen Hauptrouten durch Baiem, Hel- 
vetien und Ober-Italien) enthaltend. Wien, 1822. Bey Anton Doll. 
Gedruckt bey Anton Strauss. N. 8r. XLIV, 416 1. és 1 lev. — 
Zweyte Abtheilung. Die am linken Donau-Ufer gelegenen deutschen 
Provinzen, das Königreich Galizien nebst der Bukowina, und die 
Ungarische Erblande (nebst einigen Hauptrouten durch Sachsen, 



— 326 — 

Preussisch-Schlesieu und Pohlen) enthaltend. Wien, 1823. Bey 
Anton Doll. Gedruckt bey Anton Strauss. N. 8r. 1 lev. 417 ; 
994 és 40 1. 



1822 — Melzer J. Topographische Nachrichten über die merk- 
würdigsten Wasserfálle auf den Kárpátén. 

Pannónia. 1822. 57—60. 



1822 — Póterfy László. A hegyeknek fekvéséről és azoknak egy- 
mással való egybenköttetéséröl. 

Tud. Gytijt. 1822. XII. 43. 

1822 — Th. Czigányokról. 
Tud. Gyűjt. 1822. II. 125. 



1823 — Rozicu Antunu. Mali Zemljopis za Poéetnike. U Varasdinu, 



1824 — Berzelius. Ueber die Natron-Seen Ungams und Egyptens. 
Leonh. Taschenb. f. d. ges. Mineralogie. 1824. 916. 



1824—25 — Katancsich Petr. Math. ürbis antiquus ex tabula 
itineraria, quae Thcodosi Irap. et Peutingeri audit. Pars. I. II. 
Budae, 1824—25. 4r. I. rész: 572 1., Index; II. rész: 508 1., 
Index. 

M. ind. Akadémia. — Egijetemi köni/rt. Budapesten. — 3/. nems. Múzeum. 
— Tennéazettud. tára. Budapesten. — Somogyi-könyrtár Szegeden. 

1824 — Katona Mihály. Közönséges természeti Földleirás. Pest, 

1824. 8r. 

Ternu'szetttíd. társ. Budapciftcn. 



1829 — Ugyanaz. Pest, 1829. 

Kecske m ét i ref. kőlleg ium. 



1824 — Lagarde. Voyage de Moscow k Vienne par Kiow, Odessa, 
Constantiuoples, Bucharest et Hermanstadt. Paris, 1824. 

M. tud. Akadémia. 



1824 — Löhr. Die Bewohner der Erde, oder Beschreibung íüler 
Völker der 5 Welttheile. Wien, 1824. 

Ismerteti : Horváth János. Tnd. Gyűjt. 1829. XI. 103. 



1824 — Reichard Chr. Teophilus. Orbis Terrarum Antiquus, cum 
Thesauro Tí)])ogra])hicü, contineute indices tabularum geographi- 
carura to])()grai)hi(.'OS, eosdemque criticos. Norirabergae, 1824. Sum- 
tibus Friderici Cain])ii. 

Eij]ptemi köinjrt. Badapesfrn, 



— 327 ~ 



1824 — Schröer G. Kurzer Abriss der Erdbeschreibimg. Pressburg 
1824. 72 1. Elsü kiadás. 

Egyetemi Icönyvt. Budni}estett. 



1828 — Ugyanaz. Pressburg, 1828. 3Iásodik kiadás. 

Pozmnyi ág. h. ev. lyceunu 



1832 — Ugyanaz. Pressburg, 1832. 89 1. Harmadik kiadás. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1839 — Ugyanaz. Pressburg, 1839. 93 1. Negyedik kiadás. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten, — 3/. nems. Múzeum. 

1847 — Ugyanaz. Pressburg, 1847. 99 L Ötödik kiadás. 

Egyetemi könyct. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1824 — Peutingeriana Tabula Itineraria, (juae in Augusta 
Bibliotheca Vindobonensi nunc servatur, anno 1753 accurate ex 
scrii)ta a Francisco Christpphoro de Scheyb. Denuo cum cpdice 
Vindobonensi collata. Cum 12 Chartis. Lipsiae, 1824. Hahn. ívrét. 
63 1. szöveg és 12 térkép. 

Herczegprimási könyvtár Enztergomhan. — Lanfranconi Eneánúl Pozsonyban. 



1825 — Majoros András. A régi geographia rövid rajzolatja. 
Sárospatak, 1825. 146 1. és mutató. 

Egyetemi könyrt. Budapesten. 



1825 — Rosich A. Compendiura totius orbis geographieura. Viennae, 
1825. 2 kiadás. 2 köt. 



1825 — Die Karpathen. Scheidewand zwischeu Ungam und 
Galizien. 

Hormayr's Archív. 1825. Nr. 116. Wien. 



1825 — Von den ausserordentlichen und wnnderbaren Elippen 
und unterirdischen Höhlen in dem Karpathen-Gebirge, 
welche Ungam von Pohlen voneinander sebeiden. 

Wienerisches Wochenblatt fUr die Liebhaber der Geschiclite der 
ErdbeschreibuDg, der Weltweisheit, Naturkunde und Schönen Wissen- 
schaften. I. 1825. 



1826—27 — Katancsich Petr. Math. Istri accolarum Geographia 
vetus e monumentis epigraphicis, raarmoribus, nummis tabellis 
eruta. Pars. I. II. Budae, 1826—27. 4r. I. rész: 572 1., Index; 
II. rész: 508 1., Index. 

Af. tud. Akadémia. — Egyetemi konyít. Budttjtesten. — M. nemz. Múzeum. 
— Természeitud. társ. Budapesten. — Somogyi-könyvtár Szfgedeu. 



— 328 - 

1826 — Rumy. Zweihundertvierundsechzig Donau-Ansíchten. Wien, 
1826. 

Ismerteti : Kazinczy Ferencz. — F. M. Or. Minerva. 1827. 1339. 



1827 — Bozsinka D. Animadversio in digs. : Enveisz dasz die 
Walachen nicht römischer Abkunft sínd. Pest, 1827. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1827 — 29 — Lassú István. A Statistikára való bevezetés és 
Európának statist. geogr. és hist. rajzolatja, s a tudósok és tudd. 
rövid históriája; Britannia, Francziaország, Oroszbirodalom, Prasszia, 
Lengyelország, Török, Austriai birod. ; Svécia, Norvégia, Dánia. 
9 kötet. Pest, 1827—29. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi kŐnyvi. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 
— Képviselőház könyvtára. — Kecskeméti ref. kollégium. 



1828 — Engelhardt. Prachtwerke der Unter^^elt. Seltenheiten in 
Oesterreich, Ungam, Siebenbürgen, Pohlen. Wien, 1828. 1— III. 



1828 — Walsh R. (Lindau.) Reise von Constantinopel durch 
Rumelien, den Balkan, Bulgarien, die Walachei, Siebenbürgen 
und Ungam. Aus dem Englischen. Von Lindau. 2 Theile mit 
Karte. Dresden und Leipzig, Í828. 232; 197 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1828 — 29 — Taschenbibliothek der wichtigsten und intereasan- 
testen See und Landreisen von der Erfindung der Buchdrucker- 
kunst bis auf unsere Zeiten. Mit Landkarten, Planen, Portraits 
und anderen Abbildungen. Herausgegeben v. Joach. Heinr. Jáck. 
Nürnberg, 1828—29. 

Jegyzet. Az első részben Erdélyről van szó. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 

1829 — 31 — Dóczy József. Európa Tekintete jelenvaló természeti, 
miveleti és korraányi állapotjában. Béts, 1829—31. 8r. 12 kötet. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — Egyetetui kÖnyrt. Buda- 
pesten. 

1829 — Lassú István. Az austriai birodalomnak statistikai, geo- 
graphiai és históriai leirása. Buda, 1829. 428 1. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1829—33 — Schütz. AUgemeine Erdkunde oder Beschreibnng 
aller Lünder der fíinf Welttheile. Bd. 13, 14u. 28: Blumenbach: 
Neuestes Geraülde der Lander Ungarn, Polen, Máhren, Schlesien. 
Siebenb. u. s. w. Wien, 1829 — 33. Soramer. 3 kötet. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — Somogyi-könyvtár Ssegeden. 



— 329 — 

1829 — 30 — Seiz Joh. Christ. Geographisch-statistisches Hand- 
wörterbnch nach den neuesten Bestimmungen in alphabetischer 
Ordnung. I— III. Bánd. (A— Z.) Pesth, 1829—30. 

Egyetemi köítyvt. Budaiyesteiu — Jf. neniz. Múzeum. — Képviselőház 
könyvtára. 



1829 — Strabo. Strabonis rerum Geographicarum Libri XVII. 
YÁ\úo Stereotypa. Lipsiae, 1829. Tauchnitz.. 407 1. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. 



1829 — Wilhelm. Reise in die Karpathen des Sandecer Kreises: 
Das Thai Ko§cielisko, die 6 Seen, das Meerauge. 

Horitiayrs Archív für Gesch., Staatenknnde^ Literatur und Knnst. I. 
1829. Nro 54. Wien. 



1829 — Wolff. Characteristik der Thaler der Hohen Tatra. 

Zeit8cbr. f. Knnst und Wissenschaft v. Decker und Blesson. 1829. 
8 Hft. 111—133. 



1829 — Ueber die geogn. Constitution der Karpathen u. d. 
Nordkarpathenlander. 

Karatén Archív. 1829. 29-55. I. 



1830 — Artner Therese von. Briefe über einen Theil von Croatien 
und Italien an Caroline Pichler. Pesth, 1830. 12r. IV. 337 1. 

Egyetemi könyvi. Budapesten, — M. nemz. Múzeum. 

1830 — 35 — Berghaus Henrik. Annaleu der Erd-, Völker- und 
Staatenkunde. Unter Mitwirkung mehrerer Gelehrten. Berlin, 
1830—35. 12 kötet. 8r. 

Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1839—43 — ugyanaz. Breslau, 1839-43. 



1830 — Bruguiére Louis. ürographie de L'Europe. Ouvrage 
conronné par la société dans sa seance générale du 31 mars 
1826. Megjelent mint: „Recueil de voyages et de raémoires publié 
par la société de geographie". Ill-ik kötete. Paris, 1830. 

Természettud. tár.<i. Budapesten. 



1830 — 31 — Krickel Adalbert Josef. Fussreise durch den grössteu 
Theil der österreichisehen Staaten in den Jahren 1827 — 28 bis 
Ende 1829. untemommen. Wien, 1830—31. 8r. I. k. 340 1.; 
II. k. 336 1. ; III. k. 292 1. 

Somogy i'-kÖnyvtár Szegeden. 



— 330 — 

1830 — Rosenthal SamueL Geographisch-statistisches Comptoir- 
uncl Reise-Lexikon von Európa. Pesth, 1830. 240 1. 

Egyetemi Tcönyvt. Budapesten. 



1830 — Sydow Albr. Bemerkungen auf einer Reise durch die 
Beskiden über Krakaii und Wieliczka nach den Central-Karpathen 
als I3eitrag zur Characteristik dieser Gebirgsgegenden und ihrer 
Bewohner. Mit einer Karte von den Central-Karpathen. Berlin, 
1830. Dümmler. 8r. XXIV. 406 1. 

Egyetemi könyvi, Budapesten. 



1830 — Téglási Eresei József. A földingás történeteiről, okairól, 
előjeleiről és következései ellen lehető magunk védelméről. 

N. Társ. I. 1830. 201, 209, 222, 235. 



1830 — Zejszner L. üeber das Tatragebirge. 
Leonh. et Br. Jhrb. f. Mineral. 1830. 74. 



1831 — Comenius A. J. Die Welt in Bildern. In die ungarische 
und deutsche Sprache übersetzt und hin und wieder verbessert. 
Pressburg, 1831. Weber S. L. 



1831—34 Groskurd Christoph Gottlieb. Strabons Erdbeschreibuiig 
in siebenzehn Büchem nach berichtigtem griechischen Texte unter 
Begleitung kritischer erklarender Anmerkungen. Berlin und Stettin, 
1831—34. 4 kötet. 590; 634; 464; 456 1. 

Egyetemi konyvt. Budapesten, 



1831 is többször). — Guzmics Izidor. A régi Geographiának rövid 
rajzolatja. Patak, 1831 is többször). Az 1838. évi kiadás. iS.- 
Patak, 1838. 167 1.) 

Egyet enti könyvi. Budajjesteit. 



1831—33 — Horn Wilhelm. Reise durch Deutschland, Uugani, 
Holland, Italien, Frankreich, Grossbritannien und Irland, in 
Kücksicht auf mediciiiische und naturwissenschaftliche Institate. 
Berlin, 1831—33. 4 kötet. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. — KépviseWkn^ 
knnyrtára. 



1831 — Majorszky Joannes. Enchiridion antiquae Geographiae. 
P>udae, 1831. 8r., 6 sztlan, 397 1. 

M. tud. Akddf'mia. — ^f. nemz. Múzeum. — Somogy i-könyviár SztgMo^- 
— Pi>zsonyi ág. h. ec. tyr/*uín. 



— .>il — 

1831 — Mindszenthy AntaL Kisétalás Pozsonbul az au^ztTiai határra. 
Sas. 1831. III. 117. IV. 6b. V. 35. VI. 117. VII. 29. 

1831 -^ Zádor Elek. Geographiai kézikönyv Ví^ry a viláor mathe- 
matikai, phisikai, kiváltképen pedig politikai leirása, a legújabb 
határozások szerint. Felsőbb oskolai intézetek s pallérozott olva- 
^ok számára. 2 kötet. Pesten, 1831. 8r. 263 1. 

Egyetemi kőnyct. BtidajtéaUH. — Ternu'jtretiitff. társ. BHdnp*'.<ttn, 



1832—34 — Caragoli Ottó Férd. Dubislav von Pirch. I. und 

TI. Theil: Ungarn, Militairgrenze, Slavonien, Croatien, Fiume, 
Triest, Vénedig. 1832. — III. TheU: Terra ferma, Padua, 
Vieenza, Verona, Breseia, Mailand. Comer See und Keiseerinnerun- 
gen. Berlin, 1834. Haude und Spener. 8r. A szerző arczképével 
és életrajzával. 

Eíjtjetemi kőnijvt. Builajjésfen. 

1835 — Ugyanaz. Második kiadás. Berlin, 1835. Haude und 
Spener. Nagy 8r. A szerző arczképével. 



1832 — M** Evés módjáról és az emberek eledeléről külrmféle 
nemzetek közt. 

F. M. Or. Minerva. 1832. 61. 



1833 — Balbi Adrién. Abrégé de geographie, rédigé sur un 
nouveau plán d'aprés les demiers traités de paix et les décou- 
vertes les plus récentes. Paris, 1833. 8r. 

TerméüZeiUul. társ. Budapesten. 

1833 — Blmnenbach J. Fr. Neuestes Gemiilde der Lander Ungarn, 
Polen, Miihren, Schlesien, Siebenbürgen. 3 Bde. Wien, 1833. 
iSchtitz: Alig. Erdkunde. Bd. 13, 14 u. 28.) 



1833 — Falconer WilL Csorba József. Észrevételek az éghajlat- 
nak 8 más természeti okoknak befolvására az emberre erkölcsi 
és polg. tekintetben. Pest, 1833. 8r. 

Tefine.<zettu<2. társ. Budapesten. 

1833 — Fangh. Uebersicht der Gebirgsformationen in Siebenb. 
u. d. angrenzenden Theilen v. Ungarn u. der Bukovina, mit 
Angabe der darin vorkoramenden Bergwerke. 

Transsilvania. I. 1833. 253. 



1833 — Lili de Lilienbach B. Journal d'uu voya^^e gcologiíjue 
fait a travers toute la chaine des ( arpatlies en Bukovine et 
Transylvanie dans le Marmaros. Observations mises en ordre et 
accompagnées des Xotes par A. Boué. 

Memoires de la soc. geol. de Francé. 1833. I. 2. 237. 



CAai 



— 332 — 

1833 — 37 — Meyer's Universum, oder Abbildang und Beschrei- 
bung des sehenwertesten imd merkwürdigsten der Nator und 
Kun8t auf der ganzen Erde. Hildburghausen, 1833—37. 4r. 
4 kötet. 

Természettud, társ. Budapesten. 



1833 — 36 — Pusch J. Geogn. Beschreibung v. Poleo, sowie der 
übrigen Nord-Karpathenlánder. Sttg. u. Tübingen. 1833— Sí). 
Térképekkel. 



1833 — Schön JohaniL AUgemeine Geschichte nnd Statistik der 
eiiropáischen Civilisation. Leipzig, 1833. 8r. 



1833 — Staut Jósef. Rövid oktatás a fóldleirásbau gyermekek 
számára. Kassán, 1833. XII. 156 I. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz Múzeum. 



1833 — 34 — Stein. Handbuch der Geographie und Statistik 
für die gebildeten Standé. Leipzig, 1833—34. Bánd I— VIII. 

Ismerteti: Horvát István. Tud. Gyűjt. 1834. VII. 124. 



1833 — Szendy Kálmán. Nemzetek képtára, melyben az egtsz 
föld minden ismeretes lakosai hiv rajzolatokban b leiratokbau 
terjesztetnek elő. Pest, 1833. 4r. 

M. nemz. Múzeum. — Budapesti VIL he^^UUti államgymnasium ifjusth' 
könyvtára. 

1833 — Wachamuth. Europaische Sittengeschichte vom Ursprun^e 
der Volksthtimlichen Gestaltungen bis auf unsere Zeit. Leipzig. 
1833. 2 Theile. 

Ismerteti: Sz. G. Tud. Tár. 1837. Liter. I. 401. 



1834 — Albach J. Stanislaus. Mathematischphysisohe und poli- 
tisohe Geographie. Pest, 1834. 



1834 — Andreits ü. Universal-Tableau der ganzen Erde. Ofen. 
1834. 



1834 — Balbi A. Hausbuch des geographischen Wissens. Eino 
systeraatische Enoyklopadie der Erdkunde ftir die Bedörfoisse 
der Gebildeten jedes Standes. Frei bearbeitet nach den „Abrége 
de Geographie" des A, Balbi von Cannabich, Littrow, Soramer, 
Wimmer und Zeune. I., II. Bánd. 1834. 104, 628, 252, 345, 
87 lap és térképek. 

Efji/pfemi k'ouyvf. BudapeMen. 



— 333 — 

1834 — Brassai Sámuel. Bevezetés a világ, föld és státusok 
esmeretére. Kolozsvár, 1834. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1834 — Chrismar F. S. Reise durch Ungarn und Türkéi. Pest, 
1834. 

Kecskeméti ref. kollégium, 

1834 — Macher M. Die Heilquellen in Ungarn, Kroatien u. 
lUyrien. Gratz, 1834. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1834 — Mandik Alajos András. Latinnyelvű néprajzi munka. 
Pest, 1834. 8r. 22 1. 

Somogyi-könyvtár Szegeden, 



1834 — Tary Pál. Áthajózás a vaskapu szikla medrein Galaczig. 
Társaik. 1834. 211. 



1834 — Zejszner L. Einige Nachrichten über die Karpathen. 
Leonh. et Br. Jhrb. f. Mineral. 1834. 295 1. 



1834 — Az európai népek táplálata. 
Fillértár I. 1834. 33. 



1834 — Historisch-statistischer Umriss von der Österreichi- 
schen Honarchie. Leipzig, 1834. VI. 302 1. ErlSuterungen zu 
Gross-Hofifingers ethnographischer Karte és 1 térkép. 

Egyetemi könyvt. Budapesten, 



1834—44 — Nemzeti különbözés, népjellem, erények és 
szokások. 

M. Házi Barát. 1834. I. 39. 49. 1836. III. 24. 31. 1837. IV. 
121. 1839. VI. 43. 1841. VIII. 119. 1842. IX. 139. 1843. X. 128. 
1844. XI. 98. 



1834 — Rövid geographia. Kassa, 1834. 



1835 — Gy.-Fejérvári id. Farkas Sándor. Az ember és a föld- 
körüli észrevételek. 

N. Társ. 1835. I. 273, 289. 



1835 — Lovász Imre. Észrevételek az éghajlatnak s más termé- 
szeti viszonyoknak a népek charakterére való befolyásáról. 

Tud. Gyűjt. 1835. XII. 68. 



— 334 



1835 — Quin Michael J. A Steam voyage do>^Ti the Danuhe 
with sketches of Hunearv, Wallachia, Serria and Tiirkev etc 
In two volumes. London, 1835. Bentley 321, 324 1. 

Egyetemi könyvi. Budapestéin. 



1835 — Schmidl A. Adolf. Reisehandbuch diirch das Königreiíli 
Ungani mit den Nebenlandern und Dalmatien, nach Serbien. 
Bukarest, und Konstantinopel. Wien, 1835. XU. 600 1. 

Egyetemi könyvi, Budapesten. 



1835 — 46 — Dr. Schubert F. W. Handbuch der allgeiueineü 
Staatskunde von Ewopa. 7 Bande. Königsberg, 1835—46. 

Ismerteti: K -y. Tud. Gyíijt. 1840. Liter. IV. 52. 

Képviselőház könyvtára. 



1835 — Vizer István. Kárpátokról. 
Fillértár. 1835. II. 28. 



1835 - Kárpátok. 

Fillértár. 1835. II. 35. Képpel. 



1835 — L'Univers Histoire et description de tous le peuples. 
Paris, 1835—1860. 68 kötet. 28-ik kötet. Autriche. 

Somogyi 'könyv tál' Szegeden. 



1835 — Oláhok művelődése. 

Honművész. 1835. 30. 



1836 — Jaubert A. Geographie d'Edrisi. Paris, 1836. 



1836 — N. A. Kiss Sámuel. Oláhok eg:y angol leirása utón. 
F. M. Or^. Minerva. 1836. IV. 192. 



1836 — Némethy József. Topographiai tudósitások a legneveze- 
tesebb vizesé>íekről a Karpátusokban. 

Tml. Gviijt. 1836. IX. 94. 

1836 — Dr. Possart után. Czigányokról és nyelvükróL 

Rajzolatok. 1836. II. 89. 

1836 — Roux Ferrand H. Histoire des progres de la civilisation 
en Euro])e. Paris, 18'56. 

Ismerteti: Zs. Tiul. Tár. 1837. Liter. I. 159. 



— 335 — 

1836 — ZeJBzner L. Geogn. Reise in den Karpathen. 
Leonh. et Br. Jhrb. f. Mineral. 1836. 353 1. 



1836 — Zejszner L. wodach kwásnych czyli szczawaeh w 
Karpatach. 

Pamietnik farmaceutyczny krak. III. 265 — 290. Kraków, 1836. 



1836—37 — Zielinski E. Kan)atv. Lwowianin III. i IV. 121— 
127 i tom. V. 14—19, Lwow. 1836—37. 



1836 — Dr. Zimmermann M. Das Kaiserthura Oesterreieh. 
fTemalde des Landes und Volkes. Leipzig und Stuttgart. 
J. Scheible's Verlags-Expedition. 320 1. 

Egyetemi könytt. Budapesten. 



1836 — A puszták és nyomoruságaik. 

Magy. Házi Barát. 1836. III. 139. 



1836 — Rövid Földleírás. (Német szövetséges tartományok.) 
Pozsony, 1836. 125 1. 1 térkép. 

Egyetemi könyvi. Budajyesten. 



1836-40 — Welt-Gemalde-Gallerie, oder Geschichte und Be- 
schreibung aller Lander und Völker. Aus dem Französischen von 
T. A. Mebold. Stuttgart, 1836—40. 

Egyetemi kÖnyrt. Budapesten. 



1837 — Hodosi Bende László. Leírása az egész ismert föld- 
kerekségének. A leghitelesebb leirásokból kiszedte és honi nyelvre 
fordította : Hodosi Bende László. Pozsony, 1837. 220 I. Landes 
József tulajdona. 

Af. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1837 — 44 — Berghaus H. Allgemeine Lander- und Völkerkunde. 
Stuttgart, 1837—44. 6 db. 

Termeszeftud. társ. Budapesten. 



1837 — Blumenbach. Neuestes Gemalde der österr. Monarchie. 
III. Bd. Ungarn, Polen, Miihren u. Schlesien. Wien, 1837. 
Sammer. 



1837 — Hoffxnann Kari Friedr. Európa und seine Bewohner. 
I. Theil. Das Land. Leipzig, 1837. 

Ismerteti: M— b. Tud. (Jyíijt. 1837. IX. 126. 1. 



— 336 — 



1837 — Maxmont (le Maréchal Duc de Raguse). Voyage en Hon- 
grie en Transylvanie, dans la Russie méridionale, a Constanti- 
nople, en Palestine etc. Tom. I. II. Paris, 1837. 402 és 396 1. 

Egyetemi kÖ/ti/vt. Budapesten. 



1839 — Ugyanaz. Deiixieme édition. Paris, 1839. 8r. 5 kötet. 
L k. 402 1. ; II. k. 696 1. ; III. k. 406 1. ; IV. k. 384 1. ; 
V. k. 372 1. 

Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1837 — Marmont (Marschall, Herzog von Ragnsa.) Reise durch 
Ungarn, Siebenbürgen, Südrussland, die Kriinm, an den Küsten 
des asowschen Meeres, nach Constantinopel, Eleinasien, Syrien, 
Palasthina und Egypten in den Jahren 1834 und 1835. Anthen- 

tische deutsche Ausgabe. Stuttgart, 1837. Hallbergcr. 8r. 

352 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten, 



1837 — Pukolay. Magyar utazási levéltöredék C* J* úrhoz. 
Károlyváros, Fiume, Triest, Velencze, Laibach. 

Társaik. 1837. 89, 90, 95, 98, 102. 

1837—43 — Schmidl A. Adolf. Das Kaiserthum Oesterreich. 
In zwei Banden. I. Bánd : Die Alpenlander. II. Bánd : Die Sude- 
ten- und Karpathen-Lander. Stuttgart 1837 — 43. Aczélmetszetekkel. 

Egyetemi könyi't. Budapesten. 



1837 — A moldovai magyarok jelen sorsa. 

Társaik. 1837. 92. 



1837 — Der Karpathensandstein gehört nach den Versteinerun- 
gen in die Üvliten-Reihe. 

Leonli. et Br. Jlirb. ti. Mineralogie. 1837. 318. 1. 



1837 — Legmagasabb hegyek a földön és a tenger szine fölötti 
magasságuk. 

M. Házi Barát. 1837. IV. 151. 



1837 — Skizzen über Deutschland und die Deutschen mit Bemer- 
kungen über Oestreich, Ungarn, Polen und die Schweiz. Von 
einem in Deutschland wohnenden Englánder. I. II. Bd. Mit 
1 Knpfer. Leipzig, 1837. 274; 243 1. 

Eijyftemi kOityvt, Budapesten. 

1838 — Diskay Lajos. Mária Luiza útja és Fiume. l>ieszt és 
Velencze. Az Adelsbergi csodabarlang. 

Hasznos MuI. 1838. II. 48—52. 



— 337 — 

1838 — Dittenberger Fr. Th. (leograjAie nach natürlichen 
ÍTrenezen und hisioriseli-statistiseh bearbeitet. Mit 8 ausíiihrlichen 
Tabellen, lateinisohem und deutsehem Register und 9 Versinnli- 
chungseharten. Heidelberg, 1838. 8r. 5. kiadás. 

Tef-mészettud. tára Budapesten. 

1838 — M. A. A. Die Dampfbootlahrt auf der Donau von Linz 
bi8 Konstantinopel. Pest, 1838. 8r. 

Pozsonyi ág. k. ev. li/ceum. 

1838 — Schneller után Nagy Elek. A föld öt részének charach- 
teristicája. 

Athén. 1838. I. 41, 42. szám. 

1838 — Kárpáti hegyitavak. 

Re-élö. 1838. 43—45. 



1838 — Oesterreichische National-Encyklopádie, oder alpha- 
l)etis('he Darlegung der wissenswürdigsten Eigenthümlichkeiten 
de« österreiohischen Kaiserthuraes, in Kticksicht auf Natúr, Lében 
und Institutionen, Industrie und (.'ommerz, öflFentliche und Privat- 
Anstalten, Bildung und Wissenschaft, Literatur und Kunst.* 
Geographie und Statistik, Geschichte, Genealogie und Biographie, 
sowie auf allé Hauptgegenstiinde seiner Civilisations-Verhaltnisse. 
iVorzüglich der neueren und neuesten Zeit.) lm Geiste der Unbe- 
fangenheit bearbeitet. Sechs Bande mit dem im sechsten Bande 
enthaltenen Öupplement. Neue unverlinderte Ausgabc. Wien, 1838. 
Verlag von Mich. Schmidl's Witwe und Ign. Klang. 8r. 6 kötet. 
I. k. 768 1. ; II. k. G76 1. ; 111. k. 748 1. ; IV. k. 642 1. ; V. k. 
586 1. ; VI. k. 644 1. Minden kötetben czímlap és tartalomjegyzék. 

yf. tud. Akadémia. — Ágoston Józi^efnél Budapesten. 

1838 — Oesterreichische Zustande von einein beschauliehen 
Reisenden. Cassel und Leipzig, 1838. J. C. Krieger. 2 kötet. 201 ; 
214 1. 

Eggetemi köjtgii. Budapesten. 



1838 — Pittoreske Donaufahrt von Ulm bis Konstantinopel 
nebst einer Uebersicht der üam])fschiffahrt. Mit einer Stromkarte. 
Wien, 1838. IV. 256 1. 3 térkép. 

Egyet f mi könyvt, Budapesten. 

1839 — Beszédes J. Kolozsvártól Grétzig hajózható országos nagy 
csatorna rövid előadása. Pest, IH39. 8r. 

.V. nemz. Múzeum. — Kvpciaeluház könyvtára. 

# 

1839 — Császár Ferencz. Utazás a (juarneroi szigeteken. 
Tud. Tár. 1830. V. 285. 342. Képpel. 

I>r. HAVA6S R. : Magyar fi.Mraj/.i k«»nyvtar. '-- 



— 338 — 

1839 — Honti. Rándulás Pozsonyból Ausztriába. 
Társaik. VIII. 1839. 69, 70. 

1839 — Palkovich Antal. Utazás Lőcséről Krakóba és vissza. 
Társaik. VIII. 1839. 50, 51. szám. 



1839 — Rudtorffer F. Bittér v. Militar-Geographie von Európa. 
Zweite verbesserte und bedeutend vermehrte Auflage der Militar- 
Geographie in Tabellen. Prag, 1839. 4r. 

Ludovika-akadémia, 



1839 — Schreiber A. Die Donau-Reise von der Einmündnng des 
Ludvvigs-Kanals nach Constantinopel. Uandbuch filr Reisende von 
ülm nach Wien, Pressburg, Pesth, Constantinopel, den Archipela- 
gus, Griechenland fiber die Jonischen Inseln nach Italien. Heidel- 
berg, 1839. VI. 420, 88 1. 2 térképpel. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1839 — Sommer Johann Grott. Das Kaiserthum Oesterreich. 
Prag, 1839. 8r. 

Pozsonyi ág. h, ev. lyceum. 



1839 — Tuttolasso. Wanderungen durch Deutschland, Polen, 
Ungam und Griechenland ira Jahre 1836. Stuttgart, 1839. 4361. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. 

1839 — Vajda. A tengerek. 

Athenaeum. 1839. I. 33. szám. 

1839 — Zejszner L. Der Karpathensandstein gehört zur Jnra- 
formation. 

Leonb. et Br. Jhrb. d. Mineralogie. 1839. 185. 



1839 — Zejszner L. Mittheilung einer Liste v. 116. Höhen des 
Tatragebirges nach barometr. Messungen. 

Stzgsber. der Gesellschaft für Erdkunde in Berlin. 1839. 10. Berlin. 



1839 — Zejszner L. Pomiary barometryczne Tatrów wykonane 
\vr. 1838, z dolaczeniera porów nawczych wzgl§dem Krakowa 
spostrzezeii raeteorologicznych. 

Rocz. Wydziahi lekarskiego w uniwersytecie Ja^íell. II. oddzial 11. 
3—31. Kraków, 1839. 



1839—42 — Zejszner L. Barometr. Höhenmessungen ím Kar- 
pathenirebiri^e. 



— 3:39 — 

Stzgber. über d. Vhdlgen der Gesellsch. f. Erdkunde zu Berlin. I, 
III, IV, 1839—1842. — Poggendorf: Annalen der Physik und 
Chemie XXIII. Lpzg. 1841. 

1839 — 40 — Panoráma der Oesterreichisclien Monarchie, oder 

malerisch-romantisches Denkbuch der scbönsten und merkwür- 
digsten Gegenden derselben, der Gletscher, Hochgebirge, Alpen- 
seen, und Wasserfálle, bedeutender StUdte mit ihren Kathedralen. 
Pallasten und alterthtimlichen Bauwerken, berühmter Badeörter, 
Schlösser, Burgen und Ruinen, sowie der interessantesten Donau- 
Ansichten mit Stahistichen von den vorzüglichsten englischeu und 
deutsehen Künstlem nach eigends zu <iiesem Werke aufgenomme- 
nen Originalzeiehnungen. Pesth und Leipzig, 1839 — 40. C. A. 
Hartleben^s Verlag. 3 kötet. 4r. VlII, 345 ; 254 ; 279 ; 32 1. (A 
kiadó által I. Ferdinánd császár és királynak ajánlva.) 

Efjyetemi könyvt. Budapesten. — Somogyi-könyvtár Szegeden, 

1840 — Bloch Móricz. A zsidókról. Pest, 1840. 
Ismerteti: Z* Tud. Gyűjt. 1840. VIII. 109. 1. 



1840—42 — Demidoff Anatole. Voyage dans la Russie méri- 
dionale et la Crímée, par la Hongrie, la Valachie et la Moldavie. 
Exécuté en 1837. Paris, 1840—42. 4. tomes. 621 1. Képekkel. 

M. tud. Akadétnia. — Egyetemi kŐnyrt. Budapesten, — M. kir. földtani 
intézet Budapesten. 

1840 — Elsner J. G. Die Karpathen. 
Blütter. 1840. 25, 26. 



1840 — Ferenczy-Kánya. Ferenczy János közönséges Geogra- 
pbiája, második kiadás után újabb változások szerint, korunk és 
az iskolák szükségeihez alkalmazva Kánya Pál által. Pesten, 
1840. 

3/. tud. Akadémia. 



1840 — Forgách L. Ueber die ZAveckmassige Führung des Donau 
Stromes. Wien, 1840. 8r. 

.1/. nemz. Múzeum. 



1840 — Hauff Ferdinánd. Moden und Traehten. Fragmente zur 
Geschichte des Costüms. Stuttgart, 1840. 

Ismerteti: Gabányi Lajos. Tud. Tár. 1841. Liter. V. 341. 

1840 — Hoffmann Kari. Vollrath Friedrich. Die Völker der 
Erde, ihr Lében, ihre Sitten und ÍTebriiuche. In 2 Bandeu. 
Stuttgart, 1840. 

Ismerteti: Tud. Gyiijt. 1841. XI. 122. XII. 110. 



— 340 — 



1840 — Horváth Boldizsár. Kivonatok úti naplómból. iVasmegye. 
Grácz.) 

Resélö. 1840. 32—34. 



1840 — Hurter Friedrich. Ausfiug nach Wien und Pressbur^^ 
im Somraer 1839. Schaffhausen, 1840. Hurter'sche Buchliandlu%' 
2 rész. 8r. VIII, 39(5 1. és 2 lev. ; 394 1. 



1840 — , Kohouth W. Compendium d'universae geographiae. 
Cassoviae, 1840. 



M. nemz. Múzeum. 



1840 — Malte-Brun. Précis de la Geographie universelle. "u 
descriptíon de toute les partles du monde. Cinqaiem editiun. 
Paris, 1840. 8r. 6 kötet. I. k.: 611 1., 4 tábl. ; II. k.: 64!t 1., 
14 kép; llí. k.: 691 l, 8 kép: IV. k.: 667 1., 33 kép; V. k.: 
77;5 1., 5 kép ; VI. k. : 631 l, 2 kép. 

Somogy i' kön yHár Szegeden . 



1840—46 — Müller J. H. Geographisch, statistisches Handwöncr- 
biich über allé Theile der Erde. 2 Th. Gotha, 1840—46. 

Képn'selöház könyvtára. 



1840 — Mundt Theodor. Völkerschau auf Keisen. I. Bd. t 
Polen. 123—330; 3 Naturvölker. Auf einer Karpathenreise im 
llerbste 1839. 331-339. Stuttg., 1840. A. Krabbe. 



1840 — Pulszky F. Töredékes észrevételek a Dunaszabályozás ^ 
keleti kérdés iránt. Fozs., 1840. 8r. 

M. nvmz. Múzeum. 

% 

1840 — Pusch J. Flötzgcbirge in Xeusohl und in den KarpaAen. 
L. u. B. Jlub. f. Mineral. 1840. 355. 

1840 — Sp. József. A ezigányok. 

Hirnök. 1840. ()9. 



1840 — Springer János. Statistik des österreichischen Kaiser- 
staates. I. II. Bánd. Wien, 1840. VIII, 3t31; 551 1. 

Egíjíti'mi l'önipt. BudupestPtt. — Képn'selöház JcÖngttára. 



1840 — Thouvenel Ed. Comte de. La Hongrie et la Valachie. 
.Souvenirs des voyages et notiees historiques. Paris, 1840. 

I.smerteti : llorvátli Miliály. Atlieiiaeura. 1843. I. 499. 



— 341 — 

1840 — TurnbuU Péter Evan. Austria by Péter Evan TurnbuU 
in two Volumes. Vol. I. Narrative of travels. Vol. II. Social and 
politícal coDdition. London, 1840. 8r. XX, 394; X, 448 1. 

Egyetemi könyvt. Budapestet:, 

1840 — Zejszner L. Profil der Karpathen. 

Bericht über die Vslg. der Aerate u. Ntrf. in Prag. 1840 (?) 148. 

1840 — 41 — ^ielinski E. Odwiedziny gór Tatrzanskich. Wyjatek 
z podróáy po Galicyi, odbytéj r. 1840. Lwowianin. 121 — 129. 
Lwów, Í841. 



1840 — Ustep z opisu mojéj podrózy w Kaxpaty, przez S. N. Z. 
rycina. Przyjaeiel Lndu. VII. Tora. I. 179 — 182. Leszno, 1840. 



1841 — Becher S. Statistísche Uebersicht der Bevölkerung der 
Osterr. Monarchie nach den Ergebnissen der Jahre 1834 bis 1840. 
Wien, 1841. 

Képvistlöház könyvtára. 



1841 — Burdach után. Az embernerabeni különbségek. 
Tud. GyUjt. 1841. IV. 78. 



1841 — 43 — Holovackij J. Cesta po uberské i halické Rusi 
Casopis Ceskeho Museuma 1841 — 43. 

1841 — Schnabel Georg Norbert. Európa um das Jahr 1840. 
Eine Uebersicht der neuesten Veránderungeu im Gebiete der 
General-Statistik der Europaischen Staaten. Wien, 1841. IV, 202 I. 
1 táblázat. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1841 — Schnabel Georg Norbert. General-Statistik der Euro- 
paisehen Staaten nebst einertheor. Einleitung. I. II. Bd. 2. Auflage, 
vermehrt mit einer Uebersicht der neuesten Veranderungen im 
Gebiethe der General-Statistik. Mit 2 Uebersichts-Charten und 
einem statistischen Geraalde der Europaischen Staaten ira J. IS4L 
Wien, 1841. XVI, 288 ; VI, 288 I. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 

1841 — Stancsics Mihály. Áltahinos fóldleirás és a magyar tar- 
tományok leirása. Buda, 1841. 

M, nemz. Múzeum. 



1842 — Ugyanaz. Második kiadás. Pozsony, 1842. 55 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Mnzpum. 



— 342 — 

1845 — Ugyanaz. Harmadik kiadás. Buda, 1845. 

3/. nemz. Múzeum. — Poznonyi áy. h. ev. lyceum. 



1841 — TurnbuU P. E, Reise durch die Oesterreichischen Staaten 
von Tiurnbull P. E. Aus dera Englischen von ¥j. A. Moriairv. 
Leipzig, 1841. 8r. X, 238 1. 

Ismerteti : Dr. Schedel Ferencz. Athenaeum. 1843. I. 2H3. 
Egifstemi könyct. Budapesten. 



1841 — Zejszner L. Hebimgen der Tatra und Karpathen; der 
Karpathensandstein ein Juragebilde. 

Leonh. et Br. Jhrb. f. Mineral. 1841. 71. 



1841 — Zejszner L. Karpathen-Ammonitenkalk, Gránit Gryphaea 
eolumba. 

Leonh. et Br. Jhrb. für Mineral. 1841. 350. 



1841 — Zejszner L. nazwie Tatrów. Tygodnik literacki litera- 
turze, sztukóm pieknyra i krytice poswiecony. IV. 196— :?0T. 
Poínaii, 1841. 



1841 — Zejszner L. Pomiary barometryczne Karpat dokonane >u. 
1840. Rocznik tow. nauk. krak. 1841. XVL 222. 



1841 — Zejszner L. Ueber das Alter der Conglomerate im Kos- 
cielisker Thale in der Tatra. 

Leonh. et Br. Jhrb. f. Mineral. 1841. 70. 



1842 — Csaplovics Johann von. England und Ungem. Eine 
Parallelé, lm Anhange : Ueber die Deutschen in Ungem. Vou 
Johann v. Csaplovics. Halle, 1842. Reuger'sche Verlagshandluní?. 

8r. VI, 83 1. 

^ Egyetemi konyít, Budapesten. — Orsz. m. kir. statiszt. hiv. konycttírn. — 
Ayoston Józaefnél Budapesten. 

1846 — Ugyanaz. Második kiadás. Halle, 1846. VI, 1.36 L 

EyyeU'mi konyít. Budapesten. 



1842 — Cramer Louis. Der Wegweiser durch die Welt Warasdin, 
1842. 184 1. 

Ef/yctcmi könyct. Budapesten. 



1842 — Kohl J. G. Mundért Tagé auf Reisen in den öaterreichischen 
Staaten. Leipzig, 1842. 



— 343 — 



1842 — Lohmeyer (Reyemhol) C. 14 Tagé in deu Karpathen. 
Ein Wegweiser nach einigen d. interessantesten Partién des 
Tatragebirges u. der Liptaner Alpen. Mit Karte. Neisse, 1842. 
8r. 80 1. 



1842 ~ Nóvák Károly. Utazás Triesztig. 
Athenaeum. 1842. II. 13, 14. 



V 

1842 — Saiaiik P. J. Slovansky narodopis. Praze, 1842. 



1842 — Ugyanaz. Második kiadás. 



1843 — Ugyanaz. Lengyel nyelven. 



1843 — Ugyanaz. Orosz nyelven. 



1849 — Ugyanaz. Harmadik kiadás. 



1842 — Zejszner L. Nummuliten Dolomit u. Karpathen-Sandstein 
der Tatra, derén Versteinernngen, Musehelkalk u. Bergkalk in 
Polen. 

Leonh. et Br. Jlirb. ftlr Mineral. 1842. 429. 



1842 — Zejszner L. Reise in den Karpathen und in der Tátra. 
l)ie Nummulitenformation ist Lias. 

Leonh. et Br. Jhrb. f. Mineral. 1842. 274. 



1842 — Zejszner L. Rzut oka na budowf geologiczna Tatrów i 
wznieéiert od nich równo odleglych. Z rycina. 

Bibi. Warsz. L 581—618. Warsz 1842. Tózsamo. sobne odbicie 
Warszawa. 1842. 



1842 — Allgemeine Erdbeschreibung. Pest, 1842. 



1843 — B. P. Általános földleirás különös tekintettel az austriai 
birodalomra jelesen Magyarországra. Pozsony, 1843. 8r. 110 1. 
1 térkép. 

Egyetemi könyvi, Budapesten. — Somoyyi'könyrtár Szeyeden, 

1843 — Chrismar F. S. Skizzen einer Reise durch Ungam in 
die Türkéi. Pest, 1843. G. Kilián. 

1843 — Kohl. Account of a Tour through Boheraia, Austria- 
Hungary etc. Remarks of the Bukovina, Galicia, and Moravia^ 
London, 1843. 8r. 

CaUlogue of the York Gate Library. London, 1886. 138 1. (3191.) 



844 — 



1843 — Nagy Mihály. Európa hegyei s a föld főbb magasságai. 
M. t. társ. Népkönyv. 1843. 86. 



1843—45 — Dr. Pietrusinski Lud. Podróíe, przejaídzki i prze- 
cbadzki po Europie. Przelot z Krakowa ua szczyt Lomnicki ^y 
Tatrach. Warszawa, 1843 i 1845. 



1843 — Zejszner L. Der Karpathensandstein gehört zum Jura 
nicht zur Kreide. 

Leouh. et Br. Jhrb. d. Mineralogie. 1843. 704. I. 



1843 — Ausweise über den Handel von Oesteneich im Verkehr 
mit dem Auslande und über den Zwischenverkehr von Ungani 
und Siebenbürgen mit den anderen österreichischen Prorinzen in 
den Jahren 1831 bis 1840. Dann in den Jahren: 1847, 1848, 
1849 (1850, 1860, 1863, 1865.) Wien, 1843 (—1866). 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 

1843 — Ist Oesterreich deutsch ? Eine statistisch und glossirende 
Beantwortung dieser Frage. Leipzig, 1843. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. 



1844 — Albach J. Szaniszló. (Bir&nyi [Schultz] István). Kövid 
mathematikai^ phisicai és politikai földleirás. Bevezetésül a tVdd- 
leiráshoz általán véve, különösen Magyarország fóldleirásához. 
Gyermekek oktatására magvaritá Biránvi (Schultz) István. Pesten, 
1844. 8r. 

Pozsonyi áy. h. ev. lyceum. 



1844 — Becher S. Beitrüge zur oesterreichischen Haiidels- und 
der Zollstatistik von 1831—1842. Stuttgart, 1844. 

Kép viselöház könyvtára . 



1844 — Becher S. Die Ergebnisse der Handels- und ZoUstatisiik 
von üsterr. Monarchie im Jahre 1842. Leipzig, 1844. 

Képviselőház könyvtára. 



1844 — Bigelbauer Károly k. rendi oktató. Elemi Földleirás. 
Azaz : A földnek matheniatikai, phisikai és a világ öt részeinek 
igen rövid politikai leirata. 



1844 — Binder G. IJebersicht der lírdkunde mit besonderer Be- 
rücksichtig"ung Siebenbürgens. Kronstadt, 1844. 

M. nemz. Mnzenm. 

1844 — Bocsor István. Földrajz. Pest, 1844. 



— 345 — 

1844 — Galletti János György Ágost. (Vállas Antal.) Galletti 
J. G. Á. egyetemi világ ismerete, vagy füldirati, statisztikai és 
statiistöiténeti Encyklopaedia, minden országok földiratí, statis- 
tikai és történeti rajzával. Magyarországhoz alkalmazva Vállas 
Antal által. Pest, 1844. 4r. (520 1. és 15 földkép. 

M. tud. Akadémia. — Természettud társ. Budapesten. — Somogyi-könyvtár 
Szegeden. 



1844 — Michnay Endre Dániel. Statistika. Pozsonv, 1844. 8r. 
435 1. 

Egyetemi kŐnyrt, Budapesten. 



1844 — Pusch J. Niektóre uwagi nad rozprawa p. Ludwika 
Zejsznera o temperaturze Zródel Tatrowych. 

Bibi. Warszawska IV. 389--395. Warszawa, 1844. 



1844 — Schmidl A. Adolf. Handbuch für Reisende im Kaiser- 
thume Oesterreich. Mit Fost- und Reisekarte. Wien, 1844. 
620 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1844 — Smancini G. Scorsa Piacé vole in Greoia, Egitto, Turchia, 
sul Danubio. £ da Vienna álla Lombardia deseritta e corredata 
di note Per Seryire anche di Guida ai Viaggiatori da G. Sman- 
cini. Milano, Tipográfia Manini. 1844. 8r. 179. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



1844 — Török János. Geographia gyermekek számára. Maros- 
vásárhely, 1844. 



1846 — Ugyanaz. Marosvásárhely, 1846. 



1844 — Vizer István. A Kárpátok. 

Tud. Tár. 1844. Értek. XVI. 117, 154, lí)5, 259, 364. 



1844 — Zejszner L. Liaskalk in der Tatra. 
Leonh. et Br. f. Mineral. Jhrb. 1844. 57. 



1844 — Zejszner L. temperaturze íródét Tatrowych i pasm 
przyleglyeh. 

Bibi. Waraz. II. 257—281. Warsz. 1844. 



1844 — Zejszner L. Pomiary barometryczne Bieskidów, Tatrów i 
wzniesiert od nich równolegJych. 

Bibi. Waraz. IV. 361—388. Warsz. 1844. 



^ 346 — 

1844 — Slaven und Magyarén. Leipzig, 1844. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1845 — Becher Siegfried. Die Ergebnisse des Handels und Zoll- 
einkommens der österreichischen Monarchie im Jahre 1842. Leip- 
zig, 1845. 8r. IV. 144 1. 

Egyetemi könt/vt. Budapesten, 



1845 — Berghaus H. Die Völker des Erdballs. Brüssel, 1845. 
2 kötet. 

Képviselőház könyvtára. 



1845 — Codems G. Descrizione geografica della monarchia aastriaca 
con cenni storico genealogici esposta in quadri sinottici. Venexia, 
1845, ívr. 

Tertnészettuif. társ. Budapesten. 



1845 — Falconetti A. F. Encidopedia Geogralica, ossia gran 
dizionario cont. la descrizione di tutti i luoghi del globo. Opera 
originale italiana compil. dá una societá dí dotti collá direzioue 
di A. F. Falconetti. Venezia, 1845. Antonelli. N. 8r. 10 kötet. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 

1845 — Haupt K. G. Rövid rajza és vázlata a fóld jelen lakosai 
főbb vallásaiknak. Pápán, 1845. 

1845 — J. K. F. Moldvai magyar rokonaink. 
Nemz. Újság. 1845. 35, 37. 

1845 — niiny S&ndor Ödön. Physikai vagy természeti földleírás. 
Budán, 1845. H7 1. 

Egyetemi konyvt. Budapesten. 

1845 — Májer Istv&n. Vándorpillanatok. Zágráb. — Fiume. - 
Triest. — Adriai tengeren. 

Rel. és Nev. 1845. 11. 35, 37, 43, 44, 51. szám. 



1845 — Melczer Lajos. Oktatás a természet és földleírás elemei- 
ben. Pesten, 1845. 128 1. 

Egtjetevii könyot. Budapesten. 

1845 — Dr. Pietrusiáski Lud. Wspomnienia z Wenecyi i kolei 
/elaz néj lipnicko-wiedenskiéj, Kar|)at wadowickich, Frankfurta 
nad ménem i przelohn z Krakowa do Tatr spiskich. Warszawa, 
1845, 12r. 2 kötet. 487, 504 1. 

1845 — Raffelsberger F. Allgemeines geographisch-statit^tisclies 
Lexicon aller österreichischen Staaten. Wien, 1845. 6 rész. 

Kt'pviselöház kunyvtúru. — Ludoi lka-akadémia. 



— 347 — 

1845 — Szeremley Gábor. Geographiai kézikönyv VI folyamban. 
A gymnasiális iskolák száraára, S.-Patak, 1845. 351 1. és tar- 
talom. 

Egyetemi könyvU Budapesten, — M. nenus. Múzeum. 



1845 — Zejszner L. Odpowiedíí na uwagi p. Piisza Nad rozprawa 
o temperaturze Zródel Tatrowycb. 

Bibi. Warsz. I. 656—661. Warsz. 1845. 



1845 — Zejszner L. Tertiargebilde am Fusse der Karpathen. 
Leonh. et Br. Jbrb. f. MineraL 1845. 85. 



1845 — A földrajz rövid vázlata. Sárospatak, 1845. 



1846 — Becher Siegfr. Die Bevölkerunga-Verh^ltnisse der österr. 
Monarchie vora Jahre 1819—1843. Wien, 1846. 

Egyetemi könyrt. Budapesten. 

1846 — Berghaus H. Allgemeine Staatenkunde. Stuttgart, 1846. 



1846 — Marmier Xavéré. Du Khin au Nil. Tyrol. Hongrie. 
Provinces danubiennes. Syrie. Paleetine. Egypte. Souvenirs de 
voyage. Paris, 1846. A Bertrand. 12r. 2 kötet. 

1846 — Rajcsányi János. Világ-egyetem, vagyis az egész földnek 
képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségi álla- 
potjára. Pest, 1846. 336 1. 

M. tud. Akadémia, — M. nemz. Múzeum. 



1846 — Reden F. W. Vergleichende Kulturstatistik der Gross- 
máchte Europa's. Berlin, 1846. 

Képríselőhfíz könyvtára. 



1848 — Ugyanaz. Berlin, 1848. 436 1. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. 



1846 — Wiltsch Johann Elieser Theodor. Handbuch der kirch- 
lichen Geographie und Statistik von den Zeiten der Apostel bis 
zu dem Anfange des secbszehnten Jahrhnnderts. Mit besonderer 
Rücksicht auf die Ausbreitung des Judenthums und Mohammeda- 
nismus nach den Quellén und bestén Hülfsmítteln bearbeitet. 
Berlin, 1846. Schultze. 2 kötet. 531 ; 424 1. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. 



1846 — Zejszner L. Nowe lub niedokíadnie opisane dotad gatunki 
skamieniaíoáci Tatrowycb. Warszawa, 1846. 



— US — 



1846 — Zejszner L. Rzut oka na budow^ geoL Tatrów i porow 
nanie ich skahvarstwowych z al pejskiemi. Dzwou liter. 184^). 



1846 — Zejszner L. Ueber das Verhaltniss des Fucoidensandsteines 
zum Ammonitenkalke am nördl. Abhange der Tátra nnd tiber das 
relatíve Altér der Sedimente. 

Leonh. et Br. Jhrb. f. Mineral. 1846. 171. 



1846 — A Kárpátok vagy a Tátra 

Magyarföld és Népei. 1846. I. 9. Képpel. 



1846 — Egybehasonlitása az egyiptomi beduinoknak a magyar- 
országi s erdélyi sátoros czigányokkal. 

Múlt és Jelen. 1846. 89, 90. 



1846 — Földismeret mathematikai, physikai s politikai tekintet 
ben. Budán, 1846. 82 1. 

Efiyetemi könyvt, Budapesteft. 

1847 — Ugyanaz. Második kiadás. Budán, 1847. 88 1. 

Egyetemi l' dny üt. Budapesten. 



1846 — Tafeln zur Statistik der oesterreichischen Monarchíe 
für das Jahr 1846. 

Kép viselő ház köny vtára . 



1847 — Bátky Károly. Rövid általános fóldleirás. Pest, 1847. 



1847 — Degré Alajos. Üti képek. Várasd. — Rohitsch. — Grütz. 
Életképek. 1847. II. 4 — 6. szám. 

1847 — Galletti Joh. Georg August. Allgemeine Weltkunde, oder 
P^ncyklopaedie für Geographie, Statistik und Staaten-Geschichte. 
mittelst einer geographisch statistisch historischen Uebersicht aller 
Lünder. Zehnte AuHage. Pest, 1847. 4r. 844 1. és 35 térkép. 

Jegyzet. Az első kiadás 1807-ben jelent meg. — Átdolgozták: 
Keicluml C, továbbá Cannabich J. G. F. és Dr. Mevnert H. Ismerteti: 
E. K. O. J. Tiul. (íyüjt. 1818. X. 92. 

Trrméi^zettud. társ. Buda pesten. — Képviselőház könyvtára, — L\vlodK9' 
akadémia. — SoniO(/yÍ-könyvtáv Szeyeden. — Lanfranconi Eneánál Po^'^^^Ü'^'^"- 
— J)?'. Haiass Rezsőnél Budajtesten. 

1847 — Haidinger W. Bericht über die Geognostische-Übersichts- 
Karttí der r)sterreichischen Monarehie. Wien, 1847. 



1847 — Havranek LadifilauB. Ungar. und Kroat. Lebensbildcr der 
neuesteo Zeit auü Uugam, Kroatien und Galitzien von Ladislaus 
Havranek. Zwei Bándchen. I — 11. Theil. Leipzig und Meiasen, 
1847. 199; 149 I. 

Eggelemi könyvi. Biiilapenteii. 

1847 — Kánya Pál. Népszerű Füldr^zi üktatás iskolai és magán- 
használatra. Három kőnyomata táblával, l'est, 1847. Ht. XIV, tíSií 1. 
Egyetemi kGnyit. Buditpriiten. — Termruzelliiil. lárs. liudapeatmi. — Posmnii! 



1847 — Melion V. J. Geschichte der ^[ineralijiieütn des österr. 
Kaiserthums. Prag, 1847. 8r. 
il. kit: fSlillani inlézel Budapenim. 

1847 — Ramóczy Valérián. Álladalomtan. I— III. fiízet. I'ozsonv, 
1847. 108<262 1. 

Kg^eteiiii könyel. Biulapi-steii. 

1847 — Rittera geugraphisch-statistischis Lcxicon iiber die Erd- 
tlieile. Mit einer Uebersicht aller Eiseiilialiiien von W. Hutrinanii. 
Leipzig, 1847. 

E-iyelrtni kiiiiijtl. Builafir^teii. 

1847 — Rominger. Beobachtungen übt-r ilas Altér tlcn Kurpathen 
und des Wiener Kalksteíne». 

L. II. B. Jlub. f. Mineralogie. 1847. 7711. 

1847 — Soltész Dániel Legújabb földrajz. Hzeged, lrf47. 148 1. 
.tf. í«rf. Akailrmid. — E;,ijeUmí köugot. Bml-p^^leii. — .V »--<uz. .Ifur.'U/... 

1847 — Zejszner L. Ueber das Alter des KarpatliensandBteines 
und seiner Glieder. 

Ilaidinger Ber. Wien, 1847. III. 14. 1. 

1848 — Deajardins C. Bildliche Üarstellimíí il.-r Crücse, ahsolnte 
und relatíve Bevölkerung aller 8taaten. Wien, 1H48. 

1848 — Hatvani J. Szózat az oláh faj ügyében, PeHt, 184H. Sr. 

,lf. »^mz. .yfuzenm. 

1848 — IgnjatijevitBch E. J. Croateu, 8erlieu und Magyarén. 
Wien, 1848. 8r. 

.tf. nemz. Múzeum. 

1848 ~ WUkinBon Gardner. Dalmáttá :iiid :\loiiienegjn : uith íi 
Jonrney to Mostar in Herzegovina. By Sir .1. (iiinlncr Wilkínson. 
London, 1848. 8r. Két kötet. 

. Catalogue of the York tlalo Libl'ary. L'>n0..ii. USíüi. IIJH. 1. (3193.) 
if. tud. Akade'mia. 



— 350 — 

1848 — Zejszner L. Ueber den 'Bau des Tatragebirges und der 
paralellen Hebungeu. 

Vhdlgen der Peterab. Mineral. Gesellschaft. 1848. 
1848 — Általános Földrajz. Budán, 1848. 160 1. 

Egyetemi k&ayvt. Budai)esten. 



1848 — Bildliche Statistík oder graphUche Darstellang der wich- 
tigsten statistischen Verhaltuisse europUischer Staaten mit beson- 
derer Berücksichtigung der Oesterreichischen Monarchie in farbi^eu 
Karten mit erlüuternden Notízen. Wien, 1848. 4r, 2 lev. ma^.va 
rázat és 2 színezett térkép. 

Efjyetemi könyvi. Budapesten. 

1848 — Manuale provinciáié del litorale austriaco-illirico. 

Triest, 1848. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1848 — Movimento della Navigazione nei porti erariali austriaci 
e speciali in Trieste nefi:li anni administrativi 1844 — 1846. Trieste. 
1848. XII. 48 1, 

Egyetemi könyvi. Budapesten. 

1849 — Ameth J. Reisebemerkungen von Yindoboua über Tergeste 
nach Salona, ira J. 1846. Wien, 1849. 

1849 — Lindau Wilh. Adolf (Wilkinson Gardner J.). Dalmaiieu 
und Montenegró mit einera Ausfluge nach der Herczegowina und 
Ragusa. Nach Sir J. Gardner Wilkinson bearbeitet. I. II. Bánd. 
Leipzig, 1849. XII, 297 ; VI, 352 L, térkép. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. 

1849 — Murchison. On the structure of the Alps, Apeuuines, and 
Carpatians. 

Quart. journ. of tbe geol. soc. VI. 1849. 

1849 — Murchison. Ueber den geol. Bau der Alpen, Karpathen 
u. Apenninen. 

L. u. Br. Jhrb. f. Mineral. 1849. 597. 



1849 — Pöhle Henrik. Aus dem Kaiserstaat. Schilderungen au^J 
dem \'olk8leben in Un<;arn, Böhmen, Mahren, Oberösterreich, Tyrol 
und AVieu. AVieu, 1(S49. 15, 259 1. és tartalom. 

Kgi/í'tvnii kÖnyrt. Budapesten. 



1849 — Zejszner L. wz^l^duyni wieku piaskowea Kar{)atowe 
i ogniwach Avchodzazyeh do jego skladu. 

Rooz. tow. iiauk. krak. XIX. 561 — 588. Kraków, 1849. 



í:«i 



— 351 — 

1849 — Zejszner L. Podhale i pólnocna pochylosé Tatrów, czyli 
Tatry polskie. 

Bibi. Warsz. 1849. I. 57—91; 535—568. III. 441—481. IV. 
1—38. 



1849 — Historisch ethnograpisch-statistische Notizen über 
die Nationalitöten Oesteireichs, íhre Zahlen und Sprachverhaltnisse. 
Zusammengestellt von einem beschanlichen Reisenden. Wien, 1849. 
8r. 66 1. 

Somogyi-könyvtár Szegeden . 



? — Dr. Bruckmann F. E. Ue praealtis Caq)ati montibus. 
Ann. Phv8. med. Vratisl. XXXII. 401. 



? — Bury (Baroness Blaze de). Personal Experiences of the 
t'ourts, Camps, and Peoples of Austria, Prussia, Bavaria, Bohemia, 
Hungary, Croatia, Servia, Italy etc. 

Catalogue of the York Gate Library. London, 1886. 138. I. 

? — Kapusi. Kapusi geographiája. 8r. 

Lásd : Csontosi J. Magyar könyvszemle. Badapest. 1886. 86. 1. 
^Bod Péter könyvtárának jegyzéke.^ Közli : Br. Radvánszky Béla. 



? — Ketenensis Róbert. Voyage to UaJmatia, Greece etc. 

Hakluyt, II. 16. Catalogue of the York Gate Library. London, 1886. 
138. 1. 



— Nieport. Nieportnak a régi szokásokról irt könyve. 

Ismerteti: Molnár .János. Magvar Könyv. 1783. IV. 77, 108, 
114, 37. 



? — Peters J. Hungáriáé civitates aliaecjue Turcicae. Antwerp. 
Évszám nélkül. 4r. 

Jf. nemz. Múzeum. 



? — Staszic St. Gory przedwodowe (w Karpatach.i 
Dziela St. Staszica Tom. III. 270. 



? — Staszic St. gorach Bieskidach i o Krywanie w Tatrach. 
Dziela St. Staszica. III. 71—112. 



? — Staszic St. gorach pierwotnowarst wych czyli ócienych w 
Karpatach. 

Dziela St. Staszica. III. 203—270. 



352 — 



? — Staszic St. gorach Poraorskich (w Karpatach), 
Dziela St. Staszica. III. 323. 



? — Staszic St. Kotowy, o Czarnem i o Kolbachu wielkiiu, 
Dziela St. Staszica. III. 156 — 162. 



? — Zejszner L. (.Tletsclier- und Höhenmessungen in der Tátra. 
Stzgsber. d. (4esellscliaft für Erdkunde. Berlin. III. 

? — Dr. Zipser Chr. Andr. Kemerkungen bei einer Fussreise uhír 
die Karpathen nach Polen. 

Leonh. Miueral. Tascbenbncli. XIII. 283. 

? — Beschreibung des Ungerlands, Polands, Reussen u. s. w. 

Hely és évszám nélkül. 

Aí. nemz. Muzmm. 

? — Dissertatio pbysico-matheraatica de virtutibus exproprietaiilti.- 
lacuum, fontium etc. Hely és évszám nélkül. 8r. 

3/. nemz. Muzpum. 

? — Kurze auf Warheit gegrúndete Erzehlung / AUer derjeDÍ 
gen preiszwúrdigen Siegs-Thaten / In Befreyung der / eine geraiimr 
Zeit / unter dem Tűrckischen Joch geschwebten herrlichen Uall»- 
Insel Morea ; Sonst Peloponnesus genannt / Durch die Dai»rtVr- 
niübtige Venetianer. Sammt kurzer Besebreibung des Kónigreicb'^ 
Candia Und der Kepublie Ragusa. Hely és évszám nélkül, l-r. 
120 1. 

Or^z. m. L'ir. stafinzt. hlc. könyvtára. 



III. SZAKASZ. 



a) A külföldet tárgyaló magyar földrajzi 

irodalom. 



Dr. BAVA88 R. : Magyar földrajzi koovviár. 2o 



1208 — Poth comes római útja. 

Jegyzet. Csak töredékek maradtak fenn róla. Lásd: Dr. Márki S. 
Magyar utezók a középkorban. Földr. Közi. 1890. 152. l. 



1217—18 — n. Endre utazása a Szentföldre. 

Lásd: Dr. Márki S. Magyarok a Szentföldön. Földr. Közi. 1881 
150. 1. 



1237 — Rikhárd szerzetes. Nagy-Magyarország dolgáról. [De 
Facto Ungariae Magnae.) 

Jegyzet. Jalianus domokosrendí szerzetesnek a volgamelléki nagy- 
magyarországi útjáról szóló tudósítása, melyet Rikhárd szerzetes, hihe- 
tőleg a rend magyarországi elöljárója, intézett a római udvarhoz s 
Rómában a vatikáni könyvtárban maradt fönn, a Liber Censuuro 
Camerae Apostolicae czimti kézirathoz mellékelve (445. lev.) Lásd : 
Szabó Károly. Magyarország történetének forrásai. I. kötet. II. füzet. 
85-98. 1. 



1267 — Fülöp, Tamás comes fia, IV. Béla kiráhiiak 1267. évi 
oklevele szerint a király ügyeiben a római kúriánál s Olaszország 
távolabb vidékein és más országokban utazott. 

Lásd: Dr. Márki S. Magyar utazók a középkorban. Földr. Közi. 
1890. 157. I. 



1399 — Eskandel Máté. 

Jegyzet. Eskandel Máté^ budai polgár, Magyarország legnagyobb 
középkori ntazója s Khina első keresztény vértanuja. Lásd : 
Dr. Márki S. Magyar utazók a középkorban. Földr. Közi. 1890. 
159. 1. Missions Catholiques (Lyon), 1886. januári flizet. — A párisi 
földr. tára, Compte Rendűje. (1886. 5. sz.) 



1400 — Tótkállai Qöböl János pap római útja. 

Jegyzet. Csak töredékek maradtak fenn róla. Lásd : Dr. Márki 8. 
Magyar utazók a középkorban. Földr. Közi. 1890. 152. 1. 

23* 



i" 



í 



— 35(5 — 

1414 — Magyar egyházi és világi főuraknak utazása a kon- 
stánczi zsinatra. 

Lásd : Horváth. Magyarorsz. tört, II. 458. — Dr. Márki S. Magyar 
utazók a középkorban. Földr. Közi. 1890. 161. 1. 

1415 — Zsigmond útja lélö-ben. Német-, Spanyol-, Franczia- 
és Angolországban. 

Jegyzet. Ez út történetét lásd : Horváth. Magyarorsz. tört. II. 
466, 2. 1. Dr. Márki S. Magyar utazók a középkorban. Földr. Kuzl. 
1890. 159. 1. 



1488 — Iván deák és Kelemen urak 1488. évi oroszországi 
követsége. Csak részletek maradtak fenn róla. 

Lásd: Dr. Márki S. Magyar utazók a középkorban. Földr. Közi. 
1890. 158. 1. 



1500 körül. — Famad Nicolaus de. Compendiosa quedam: ner 
minus Hierusalem : atque diligens omnium locomm térre sancte 
in hierosolymis adnotatio : per quendam deaotum in Chri'^to 
Fratrem diui Franeisci ordinis de observantia Nationis verő Hun- 
garice luculenter: nam ea ipsa térre lóca proprii« conspexii 
oculis : congesta : ac breuiter comportata : incipit felieiter. V^én : 
Finit opusculum sine compendinra locorum térre sancte etc. Fráter 
Nicolaus de Farnád : A mú Szent Lázárról szóló legendával vég- 
ződik, (olophon: Impressum Viennae. 4r. 4 sztlan és 32 siÁmo- 
zott lev. 

Eiftjeiemi könyvi. Bfnlajtfften. 

1500 körül. — Pechwaradino Gábriel de. Cornpendiosa quedam: 
nec rainus lectu ivcunda descriptio vrbis Hierusalem : atque Dili- 
gens omnium locorum térre sancte in hierosolymis adnotatis per 
quendam in Christo patrem fratrem Gábrielem natione vngaruDi 
diui Franeisci ordinis de sacra obseruantia, luculenter: nam ea 
ipsa lüca propriis eonspexit oculis: congesta ac breuiter per 
eundem comportata, feüciter incipit. Compendium locorum térre 
Sancte. Végén: Finit opusculum sine compendium locorum térre 
sancte etc. Fráter Gábriel de pechwaradino. Utolsó lapján Szent 
Lázár legendájával. 4r. 4 sztlan, 38 számozott levéllel. 

Je?:yzet. Ezen könyv és az előbbi (Farnadió) egy és ugytnazon 
munkának jelentéktelen változtatásokkal két különböző kiadása. AUk 
és felosztás raind a kettőnél teljesen egyforma. Mindenik 43 soru-^ 
lapokkal van nyomva és a betűk és initiálék is teljesen egyformák. Tobler 
^Bibliograpliia Geof^raphica Palaestinae" ezimű müve 59-ík 1. Noroff Dániel 
után a Farnadi neve alatt meí^^jeleut példányt 1500 elöttre (circa 14W)-rc 
teszi. De Toldi (Irodalom Tr»rt. II. 57.) Pécsváradit mondja azerzonek, 
kint^k müvét ^^Farnady Miklós eltulajdonította 8 maga neve alatt adta 
ki.** Tokly véleményét támogatja, hogry Fráter Gábriel a czimlap<»n 
mej: van nevezve, sőt neve a 8zőve;rben is előfordul. Aztán Pécsvánwli 



— 357 — 

egy ismert és befolyásos egyéniség^ ki a XVI. század elején a magyar 
FereDCzrendiek közt szerepet játszott^ söt Zalka ^Chronica Fratrum 
Minorum^-ból (Toldy Analecta 292) tudjuk, hogy 1514-ben a Szent 
fóldre ment, mig Famadi Miklós teljesen ismeretlen. Mind a mellett a 
kérdés megoldva még nincs, hogyan lehet az, hogy ugyanazon nyom- 
dában ugyanazon betűkkel valószinfíleg egy időben egy munka két 
különböző szei*zö neve alatt látott világot? Minden esetre ez a legrit- 
kább irodalmi euriosumok közé tartozik. Lásd : Kalauz az orsz. magy. 
iparművészeti múzeum részéről rendezett könyvkiállításhoz. Budapest, 
1882. 201. 1. és bővebben: Dr. Márki S. Magyarok a Szentföldön. 
Földr. Közi. 1881. 150—152. 1. 

Eletetni könyvt, Budapesten. — M. nemz. Múzeum. — Herczegprimásí 
kőnyztár Esztergomban. 



1536 — Oláh Miklós. Moldva. 

Lásd: Oláh Miklós. Magyarország leirása. 1536. — Szamota I. 
Régi utazások. 538. 1. 

1540 körül. — HuBztky Georgius. Descriptio peregriuatiouis. 

Jegyzet. Dr. Márki Sándor. „Magyarok a Szentföldön" ezimü 
czikkében ezen műről a következőket irja : „Husztky György, kit 
1532-ben Kőszegről rabságba hurczolván a török, eljutott Konstantiná- 
poly ba, onnan pedig 1538-ban Egyptomba, melyről sok csodálatost 
regél; azután két év múlva Palaestinába és Arábiába vándorolt. V^y 
került vissza post tot discrimína rerum Zágrábon, Stájerországon és 
Ausztrián át Pozsonyba, hol öregségében végre megnyugodhatott s hol 
valószínűleg útleírásának rendezgetésével foglalkozott, mely ^Descriptio 
peregrinationis" czímmel kéziratban maradt reánk. Megvan a római 
bibiiotheca reginában. Papiroscodex, ívrétü 30 levelén a 931. sz. a. 
Kmlíti a Történ. Tár. 1857. évi IV. kötete a 2tí. lapon." Lásd : 
Földr. Közi. 1881. 152. l. 



1573 — Valkai András. Krónika, mellyben megiratik Priester 
Johannes azaz: Páp János Tsászáriiak igen nagy tsászári Biro- 
dalma, kit Indiában bir igen nagy böv földön. 4. Kolozsvár, 1573. 

M. tud. Akadémia. — M, nemz. Múzeum, — Evd. muzenm. — Maros- 
vásárhelyi Teleki-könyvtár. — M.-vásárhehji ref. kollégium. — Kolozsvári 
unitár, kollégium. — Pesti ref. kollégium. — Engedi ref. kollégium. — Szakéig- 
Keresztúri unitár, gymn. — Ráth Györgynél Budapesten. 

1583 — - Budai Parmenius István. 

Jeg3'zet. A magyar történelmi társulat 1889. január 3-iki ülésén 
Szadeczky Lajos^ Kropf Lajos, Angliában élö bazánkfia dolgozatát 
olvasta fel egy régi m'agyar utazóról, a kinek eddig bírét sem hallot- 
tuk, de angol és amerikai könyvek többször emlegetik, mint egyik 
tagját amaz angol expedicziónak, mely New-Foundlandban tett fölfedező 
utat, Sir Humphrey Gilbert vezetése alatt, és szerencsétlenül járt. 
Egyik része a new-foundlandi partoknál szenvedett hajótörést, a másik 
része visszatérő útjában az Oczeánon. Az öt hajóból egy tért vissza 
Angliába. Sir Humphrey is az Oczeán hnllámai közt lelte haláhit. A 



— 358 — 

magyar utazót Budai Parmeníus Istvánnak nevezik az angol források. 
Egy tüzetesb munka, mely egy levelét is közli, azt mondja róla, 1io?y 
Budán született, török rabságban, magyar szttlöktől, és protestáns voit. 
Külföldön tanult s onnan Angliába jutott, hol azzal a szándékkal csat- 
lakozott az 1583-ban július havában elindult angol expediczióboz, hogy 
annak történetét és az új világrészben látottakat ékes latinsággal me;:- 
énekli. Az öt hajóból álló expediczió 260 emberből állt Az egyik 
hajó rögtön visszatért, mert ragályos betegség ütött ki rajta. 8ir 
Humphrey expedicziója aug. 3-ikán érte el Amerika északi részeit^ 
New-Foundlandot s Parmenius már aug. 6-ikán kelt levelében panasz- 
kodik, hogy mily barátságtalan ország. A medvék — úgymond — 
fehérek és kisebbek, mint nálunk. Ezen, Oxfordba egyik barátjához 
küldött latin levélen túl nincs Budai Parmeniusról többé semmi köz- 
vetlen nyom. Nemsokára a vízbe fúlt. Valódi családi nevét nem tud- 
juk. Valószintileg követte az akkori tudósok példáját s nevét görögre 
fordította. Ez esetben talán a „parme^ szó magyar értelme adná a 
megfejtést. Ez görögül pajzs-t jelent. Ki tudja, nem-e a most is élö 
Pajzos család egyik ősét rejti a Parmenius név. — „Egyetértés" 
1889. január 4-iki 4. szám. 



1584 — Radzívil N. Chr. Jerosolymitana peregrinatio illustrissirai 
principis Nicolai Christophori Radzivili ducis Olicae et Niesvilii 
palatini Vilnensis, militis Jerosolyraitani etc. 

Jegyzet. Lengyelből latinra fordítva először Treter Tamás adta ki. 

1753 — Ugyanaz. Győr, 1753. Kiadta Kiss István veszprémi kano- 
nok, ívrét, 229 számozott és (az index) 7 sztlan lap. Az e^^ész 
levél alakjában van írva. 

Jegyzet. Noha Radzivil berezeg lengyel volt, felemlítem e müvet, 
mert másodízben Kiss István veszprémi kanonok adta ki. Lásd: Dr. 
Márki 8. Magyarok a Szentföldön. — Földr. Közi. 1881. 152—153. 1. 



XVII. század eleje. — Aszalay Mátyás. Konstantinápoly — Görög- 
ország — Kis-Ázsia. 

Jegyzet. Dr. Márki Sándor. ^Magyarok a Szentföldön'' czimu 
ezikkében (FíUdr. Közi. 1881. 153. 1.) előadja, hogy „Aszalay Mátyás 
vécsi ref. pap a Basta és Mihály vajda vetélkedéseinek következtében 
szerencsétlen Erdélyből még a XVII. század hajnalán tÖrÖk földre 
raeiiekült s Görögországot és Kis-Ázsiát bejárván, egy ideig Konstanti- 
nápolyban húzta meg magát, hol a magyar urak jóvoltából éldegélt. 
ITtazását írásba foglulta ugyan, de könyve nem jelent meg nyomtatás- 
ban." (Szilágyi, Erdély Története, II. 239.) 



1605—55 — Rédey László naplója. 1605 — 55. 

Je;ryzet. A rövidebb krónikák és naplók összeállítását lásd : Dr. 
Maugold Lajosnak a ^Magyarok oknyomozó történelme" czímfi könyvé- 
ben (Budape.st, 1883) a 233. lapon. 



— 359 — 

1608 — 9 — Álsósztregovai Rimái János. Törökországi követ- 
ségének útíeirása. 1608 — 9. Kézirat. 

1610 — Kakas Stephan von Zal&nkemény (Tectander Georg). 

Iter Persicum, Kurtze doch auszfuhrliche und warhaflFtíge beschrei- 
bung der PerBianischen Reisz : Welche auff der Röm : Kay : May : 
allergnedig. Befelch im Jahr Christi 1602. Von dera Edlen vnd 
Gestrengen Herren Stephano Kakasch von Zalokemeny vomehmen 
Siebenbürgischen vom Adél angefangen: Vnd als derselbige 
vnterwegen zu Lantzen in Medier Land todtes verschieden : von 
seinem Reiszbeferten Georgio Tectandro von der Jabel vollends 
continuiret vnd verrichtet worden. Altenburg in Meissen, 1610. 
In verlegung Benning Grossen desz jüngern. 16, 180 1. Register 
és ábrák. 

Egyetemi könyvi, Budapestet^ 



(1877) — Kakasch de Zalonkemeny Etienne. Iter persicum, 
ou deseription du voyage en Perse, entrepris en 1602. 
Traduction publiée et annotée par Ch. Schefer. (Bibliothéque 
orientale elzévirienne X.) Paris, 1877. XXII. 120 1. egy képpel. 
Lásd: Budapesti Szemle. 1886. januári szám 133 — 140 1. 

Jegyzet. Zalánkeményi Kakas Istvánoak Oroszországon át Perzsiába 
1602 — 1603-ban tett útjának leírását hű fordításban s magyarázatok- 
kal gazdagon ellátva közli Szamota István ;,Régi Magyar Utazók^ 
czimü müvében az 5. laptól a 45. lapig. (Régi Magyar Utazók. 
1532—1770. Eredeti kútfőkből összeállította és magyarázatokkal 
elláta Szamota István. EIsö kötet: Európa. 1892.) 

Af. tud. Akadémia, — Egyetemi könyvi. Budapesten, 



1613 — Borsos Tamás útleirása. (Fogaras, Tirgovist, Nikápoly, 
Balkán, Kyrkilisze, Konstantinápoly.) 

Jegyzet. Borsos Tamás^ Báthory Gábor követe volt Konstantinápoly- 
ban. Lásd: Szamota István. Régi magyar utazók. 277 — 282. 1. — 
Továbbá: Erdélyország történeti tára. 11. köt. 235-— 240. 

1619 — Mikó Ferencz és Benkő Máté. Portai követségi napló. 
1619. 



1620 — Szepsi Csombor Márton. Evropica Varietas, avagy 
Szepsi Czombor Mártonnak Lengyel Mazur, Pruz Dánia, Frisia, 
Hollandia, Zelandia, Anglia, Gallia, Nemet es Cheh Országon, 
viszontag: Az Prussiai, Pomeraniai, Sueciai, Norvégiai, Frisiai, 
Zelandiai, Brittanniai, Tengeren való bujdosásában látót, hallót 
kfilömb-kűlömb fele dolgoknak rövid leirása. Mely minden Olva- 
sónak nem czak gyönyörűségére, sok féle hasznára is szolgálhat. 
Cassan, Festus János által, 1620. 12r. 404 lap. — Elöl : cziml., 
Praefatio, latin és magyar üdv. versek 8 levél, végül : az olv. és 
Imprecatio 3 sztlan lap. 



— 360 — 

Jegyzet. Csombor útleírása bö magyarázatokkal megjelent Szamota 
István müvében: Régi magyar utazók. 1892. 71 — 221. K 

Jtf. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — Erd. Múzeum. — Jía/w- 
vdsdrhelyi Teléki^kdnyvtár. — S. -pataki ref. kollégium. — Kolozsvári i\f. 
kollégium. — Szegedi kegyesrendi ház. — Tordai unitár, gymn. — Eátk 
Györgynél Budapesten. — Lugossy Józsefnél Debreczenben. 



1627 — Gseffey László. Hamburg leírása 1627-ben, magyar 
nyelven. 

Lásd : Szamota István. Régi magyar utazók. 225 — 226. 1. — 
Továbbá: Tört. Tár. 1881. 193. 1. 



1630—44 — HaUer Gábor naplója. 1630—44. 

Lásd: Szamota István. Régi magyar utazók. 222 — 225. 1. — 
Továbbá: Erdélyi történelmi adatok. IV. 4—27. I. 



1645 — Eálnoki István. Az eisgrubi vagy lednicei (Morvaorsz.) 
Liechtenstein-féle kastélynak és kertnek leirása. 

Lásd: Szamota István. Régi magyar utazók. 229 — 230, 1. — 
Továbbá: Erdélyi Történelmi adatok. IV. 147. 1. 

1652 és 1657 — Sebesi Ferencz útleírása. (Ruscsuk, Razgrad, 
Csalikavak, Dobról, Kamabad, Eírkilisze, Konstantinápoly, Rodostó. 
Gallipoli, Lapszaki, Tenedosz). 

Jegyzet. Szamota István. ^Régi magyar utazók" czímű könyveben 
a 283—286. lapokon közli s előadja, hogy „Sebesi Ferencz, 
II. Rákóczy Györgynek követe, járt Lengyelországban, a kozákoknál, 
a Balkán-félszigeten, Kisázsiában stb. Szól a Balkánhegységben fel- 
állított doboló örökről, a rodostói gyapottermelésről, a Dardanellákról, 
az azok bejáratánál levő szigetekről stb. ; említésre méltó, bogy ^ 
volt az első magyar utazó, a ki Rodostót leirta." Szövegét lásd 
továbbá: Monumenta Hungáriáé Historica. Első osztály, XXIII. kölet. 
115-116 és 519—520. 1. 



1655 — Rhédey László úti jegyzetei. 

. Jegyzet. Rhédey László úti jegyzetei leginkább Lengyelországra 
vonatkoznak. Bécset is leírja. Lásd : Szamota István. Régi magyar 
utazók. 227—229. 1. — Továbbá : Magy. Történelmi Tár. XVII. 
1—\K 1. 



1661 — 65 — Bethlen Miklós. Úti jegyzetek. 

Lásd: Szamota István. Régi magyar utazók. 231 — 235. !• ^ 
Továbbá : Magyar Történelmi Emlékek. I. 280—303. és 332—333. l 

1665 — Bezerédj Zsigmond útleirása Olaszországról, különösen 
Velenczéröl. 

Lásd : Szamota István. Régi magyar utazók. 236 — 240. '• " 
Továbbá: Történelmi Tár. 1883. 349—356. 1. 



— 361 — 

1665—70 — Rozsnyai Dávid úti jegyzetei, i Balkán-félsziget. — 
Kréta szigete.) 

Lásd: Szamota István. Régi magyar utazók. 287 — 302. 1. — 
Továbbá : Monumenta Hangariae Historica. Második osztály, VIII. kötet, 
282—310., 337—340. és 504—510. 1. 



1687 — 88 — Sándor Pál utazása Konstantinápoly ba. 

Jegyzet. Sándor Pál 1687— 90-ig mint követ tartózkodott 
Konstantinápolyban. Lásd: Szamota István. Régi magyar utazók. 
303—305. 1. Továbbá: Magyar történelmi tár. XIX. kötet. 186 — 
206. 1. 



1688 — Gonsiantinapoly VárosánaJL és ahhoz tartozandó 
részeinek az 6 veszedelmének az Górög Birodalommal együtt 
rövid leirása. Lotsén. Anno 1688. 8r. A— B = 2 ív = 16 
sztlan levél. 1. rész. A Constantinapol Várossának, és az 6 vesze- 
delnaének rövid leirása. 2. rész. Az Serrail avagy az Tőrök Csá- 
szárnak Palotájárnl. 3. rész. Az hét Tornyok várárul és igy 
megnevezett Bainról, és az ott való rabbok állapottyáról. 4. rész. 
Az Sz. Sophia, legífóveb Constantinápoly Métsetérul. 5. rész. Az 
Górógországrul. i^Ez a rész alig IV2 lapon, csak rövid történeti 
visszapillantás.^ 

Jegyzet. Igen ritka nyomtatvány, csak három példánya ismeretes. 
Ijásd: Szamota István. Régi magyar utazók. 306 — 314. 1. 

M. nemz. Múzeum^ — Egyetemi kőnyvf, Budapesten, 



1694 — A' Napnjru (goti) India [Melly Americana 

világnak — is nevez ] Az Uj- Angliai zött az Evan- 

géliomnak (terjedéséről) irott-l(evelek) A' TÍ8ztele(tes) Leusden Ja 

(noshoz) Az Utrajeetumi Acad Nyelvnek Professo(rahoz) 

Crescentius Miatherus") Bostóniai Lelki tanitó Cantabri- 

gíában való .... ollegiomanak Igazg Melly Angliában 

első-ben 1688-ban, azutánis egy-néhány izben ; Az elmúlt eszten- 
dőben penig Belgiumban is Napkeleti Indiában az Evangéliomnak 
hasonló terjedéséről írott levelekkel együtt Deák nyelven kibo- 
státtatott. Már most a' Magyar Nemzet kedvéért Magyarrá fordít- 
tatván közönségessé tétetett. Kolosvaratt M. Tótfalusi Kis Miklós 
által 1694-ben. 8r. A = 1 iv = 8 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. Budapest. 1879. 584. 1. 

Dehreczeni ref. kóUei/ium. 



1697 — 1705 — Eomáromy János. Törökországi Diariuma. 

Lásd : Magyarországi s erdélyi bujdosó fejedelem Késmárki Thököly 
Imre secretáriusának Komáromi Jánosnak törökországi Diariumja s 
Experientiája. Közli Nagy Iván. Pest, 1861. Kiadja Ráth Mór. — 
Továbbá: Szamota István. Régi magyar utazók. 1892. 315 — 373. 1. 



— 362 — 

1705 — 6 — Bay Mihály és Pápay Gáspár krymi utazása. 

Jegyzet. Bay Mihály és Pápay Gáspár II. Rákóczy Ferencz állal 
a krymi tatár khánhoz küldettek. £ követséget Pápay Gáspár irta le 
magyar nyelven. Lásd : Szamota István. Régi magyar utazók. A 
46 — 56. lapokon. 

1709 — Ráday Pál. Benderbe menő ntazásomnak diariuma. 

Jegyzet. Ráday Pált II. Rákóczy Ferencz követségben küldötte 
XII. Károly svéd királyhoz Benderybe. Lásd : Szamota István. Réd 
magyar utazók. Az 57 — 64. lapokon. — Továbbá: Tudománytár IX.. 
1841. 121—123. és 178—194. 1. 



1711—17 — Szathmáry Király Ádám. Úti jegyzetek 1711-lT-i^' 
terjedő naplójában. 

Jegyzet. II. Rákóczy Ferenczczel utazott Lengyel- és Franczia- 
országba. Lásd : Szamota István. Régi magyar utazók. 241—272. 1. 
— Továbbá: Rákóczy Tár. I. 235—394. 

1716 — üjvári utazása Afrikában. 

Jegyzet. Dr. Márki Sándor. „Hazánk leírói 1887-ben" czímü czik- 
kében a következőket irja: „Beöthy Zsolt a Századokban Szekér 
Joakim magyar Robinsonáról értekezik. — Szekér Robinsona eg)' 
Újvári nevű, komáromi születésű kapitány, ki 1716-ban török fog- 
ságba esett s bejárván Afrikának egy részét, sok kaland után vetődik 
vissza hazájába. Ez elbeszélés a magyarok akkori geogr. iamereténl 
is eléggé tájékoztat". Lásd: Földr. Közi. 1888. 258. 1. 

1724 ~ Rudnai István. Aetnáról magyar tudósítás 1724-böl. 
Sokféle. 1799. VI. 59. 



1725 — Turkolyi Sámuel levele Asztrakánból 1725. április 10. 
Ismerteti. Magy. könyvh. III. 1783. 184; Sándor István. Sokféle. 
1801. VII. 146; Tudom. Gyűjt. 1821. X. 126. 

1743 — Patai Qyörgynek levelei, melyeket Moldvából ira 1743. 
Ismerteti: Molnár János. M. Könyvh. IIL 1783. 73. 



1766 — Gyalakuti Lázár János. Florinda, azaz: Spauyolorszá^'- 
Duk ezen Gróf Kisasszony miatt lett Romlása, mellyel együtt 
Olasz, Frantzia és Spanyolországban találtató Ritkaságok leirat- 
tatnak. Szeben, 1766. 



1791 — Ugyanaz. Pest, 1791. 

1776 — Csernátoni W. Sámuel külföldi akadémiákon vezetett 
utazási naplója. 1776. Eredeti — kiadatlan — kézirat. 

JJd/lai/i-Jilc löm/ríár liudaptstcH. 



— 363 — 



1781 — Béc8i vig mulatságok. 
M. Hirm. 1781. 93. 



1783 — Molnár János. Khinai birodalom. 
M. könyvh. III. 1783. 573. 

1783 — Moldauische Reise. 

Ungr. Magáz. 1783. III. 90. 



1783 — Sabác. 

üngr. Magazin. 1783. 119. 



1786 — Tott Báron de. (Báró Tóth Ferencz.) Mémoires du Báron 
de Tott, sur les Turcs et les Tartares. Nouvelle Édition revue, 
corrigée & aagmentée. A Maestricht, Chez J. E. Dufour & Phil. 
Ronx, Imprimenrs-Libraires associés. M . DCC . LXXXVI. 8r. 
5. rész. XXXV. 195; 204; 173; 143; 176 1. Az ötödik rész: 
C'ontenant les Observations critiques de M. de Peyssonnel, & la 
Réponse de M. le Báron de Tott. 

M. tud. Akcuíémia könyvtára, — Egyetemi könyvtár Budapesten. 



1787 — Severinus Johannes. Vindiciae Singidonis Belgrado 
adsertae. 

Merknr von Ungarn. 1787. III. Anhang. 92. 

1787 — Bécsnek tüköré. 

M. Musa. 1787. XI— XXII. sz. 81 — 176. 



1787 — Belgrád. 

Ungr. Magazin. 1787. IV. 117. 

1787 — Cameval az olaszoknál 

Ung. Nachr, 1787. 5. azám. 

1787 — Sabác. 

Ungr. Magazin. 1787. IV. 110. 



1789 — Engel J. J. Antipáros barlangja. 
Mind. üyüjt. 1789. II. 236. 

1789 — Amerikabeliekről. 

Mind. GyUjt. 1789. 72. 

1789 — Golkonda, Arrakán, Siam, Korea országokban való 
házasodás módja. 

Mind. Gyűjt. I. 1789. 350. 



— 364 - 

1789 — Howardnak utazása és utazásának czélja. 

Mind. Gyűjt. II. 1789. 321. 



1789 — Japán. 

Mind. Gyűjt. 1789. 370. 



1789 — Kalabrianak az 1783 észt. volt földindulás után való 
állapotja. 

Mind. GyUjt. I. 1789. 359. 361. 



1789 — Marokkó és Monomotapa országok. 

Mind. Gyűjt. 1789. I. 429. 



1789 — Özvegyek meghalt férjeikkel elevenen megégettetik 
magokat Indiában. 

Mind. Gytijt. 1789. II. 225. 



1789 — Rodostó. „Hadi tudósítások". Bécs, 1789. 

Lásd az „Egyetértés '^ 1889. április 5. számában a „Történelmi 
Társulat" 18ö9. április 4-iki üléséről szóló tudósítást. Ez ülésben Thaly 
Kálmán értekezett Rodostóról. 



1789 — Tunkin, Buthár és Tatárország. 

Minden. Gyűjt. I. 1789. 336. 



1790 — Benyovszky Mauritius A. Memoirs and Travels consis- 
ting of his Military operatioiis in Holand, his exii intő Kamchatka. 
London, 1790. 

Jef^yzet. Viszontagsáí^ait és viselt dolgait 1776-ig maga irU le 
franczia nyelven. Kézirata Londonban Magellannál maradt; ebből 
pedig, hozzátételekkel, angol nyelven 1790-ben kiadta Nicholson. 
Rövidítve németre fordították Forster és Ebeling; mind a két fordítás 
1791-ben jelent meg. Kamcsatkából való szabadulásáról német szín- 
darabot irt Kotzebue. Magyar versekben történeteit megírta Gvadányi. 
Lásd : Gróf Gvadányi József. Rontó Pálnak, egy magyar lovas köz- 
katonának és gr. Benyovszky Móricznak életek. 1793, — KÖihasznn 
Esmeretek Tára. Pesten, 1831. II. köt. 196—199. 1. - Beötliy 
Zsolt. A ma^ryar nemzeti irodalom történeti ismertetése. 1883. I. k- 
114. 1. 

1790 — Lebrecht Michael. Reisen nach 8t. Petersburg. Pesi, 
1790. 



1790 — A Török Birodalomról való legújabb Tudósitásot 

Szeben, 1790. Sr. 



— 365 — 

1790 — Belgr&d, vagy Nándor-Fejérvár történeteinek és erős- 
ségének leírása. 

M. Kurir Toldalékja. 1790. 8. 

1790 — Kaukázus. Baku. A cserkesz leányok. 
Mind. Gyűjt. III. 1790. 113. 



1790 — Fáris városáról némely észrevételek. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 48. 

1790 — Fodolin. 

Mind. GyUjt. IV. 1790. 215. 



1791 — Gráf Benjovszky Mauritius A. Begebenheiten nnd 
Reisen des Grafen Benjovszky von ihra selbst beschrieben. Aus 
dem Englischen übersetzt von C. D. Ebeling und J. P. Ebeling. 
Mit des ersten Anmerkungen und Zus^tzen wie auch einem Aus- 
zugé aus Hippolitus Stefanows russisch geschriebenem Tagebuche 
tiber seine Reise von Kamtschatka nach Macao. Hamburg, 1791. 
2 kötet. 8r. I. k. 415 1., 3 kép ; H. k. 292 1. 

Somogyi-könyvtár Szegeden, — Pozsonyi ág. h, ev. lyceum. 



1791 — Gráf Benjowsky Moritz August. Des Grafen M. A. v. 
Bei^'owsky ungarischen und polnisehen Magnaten Schicksale und 
Reisen von ihm selbst beschrieben. Aus dem Englischen aus- 
gezogen. Tübingen, 1791. J. G. Cottaische Buehh. 8r. 182. 1. 



1791 — Eder Franc. Xav. (Makó.) Descriptio Provinciáé Moxi- 
tarum in Regno Peruano, Quam e scriptis posthumis Franc. Xav. 
Eder e Soc. Jesu annis XV. sacri apud eosdem Curionis digessit, 
expolivit, & adnotatiunculis illustravit Abb. & Consil. Reg. Makó. 
Budae, 1791. XVIH, 383 1. 9 ábrával. 

M. tmí. Akadémia. — Egyetemi könyvi. Budapesten. — Somogyi-könyvtár 
Szegeden, 

1791 — Sándor István. A francziákról. 
Sokféle. 1791. I. 21. . 



1791 — Sándor István. A görögökről. 
Sokféle. 1791. I. 30. 



1791 — Sándor István. A hollandokról. 
Sokféle. 1791. I. 22. 



1791 — Sándor István. Angol köszön tgetésröl, — ebéd fizetésről 
és iddogálásról. 

Sokféle, 1791. II. 10. 



— 366 



1791 — Sándor István. A spanyoloknak némelj szokásaikról 
melyek egyebütt nem találtatnak. 

Sokféle. 1791. I. 139. 



1791 — Sándor István. Athos hegyéről. ' 
Sokféle. 1791. I. 121. 



1791 — Sándor István. Az angolokról. 
Sokféle. 1791. I. 18. 



1791 — Sándor István. Az olaszakról. 
Sokféle. 1791. L 16. 



1791 — Sándor István. Az oroszokról. 
Sokféle. 1791. I. 26. 



1791 — Sándor István. Lengyelekről. 
Sokféle. 1791. I. 28. 



1791 — Sándor István. Lengyel vendégségről. 
Sokféle. 1791. II. 8. 



1791 — Sándor István. Nemzetek, országok, városok és folyók 
magyar neveik. 

Sokféle. 1791. II. 144. 



1791 — Sándor István. Spanyolokról. 
Sokféle. 1791. L 24. 



1791 — Sándor István. Spanyol kevélységről. 
Sokféle. 1791. II. 13. 



1791 — Sándor István. Tatárokról. 
Sokféle. 1791. I. 34. 



1791 — Sándor István. Törökökről. 
Sokféle. 1791. L 37. 



1791 — Sándor István. Vadembereknek a déli tenger szigetein 
erkölcseik, szokásaik, terméseik s kézi csinálmányaik. 
Sokféle. 1791. II. 113. 



1791 — Múmiákról vagy bebalzsamozott holt testekről. 

Mind. Gyűjt. 1791. V. 174. 

1791 — Római régiségek. 

Vaviu Idöt. 1791. II. 1—05. 



— 367 - 

1791 — Tolvajokról Angolhonban. 

tjokféle. 1791. I. 134. 



1792 — Sándor István. A franczia elevenségről és jókedvüségröl. 
Mind. Gyűjt. VI. 1792. 178. 



1792 — A negrinosokról. 

Parn. Időt. III. 1792. 129, 143. 



1792 — Chináról. 

Parn. Időt. 1792. III. 154. 



1792 — Jóreménység szigetéről. 
Parn. Időt. 1792. 124. 



1792 — Nápolyi utazás. 

M. Hirm. 1792. I. 156, 174. 



1792 — Nibur arábiai utazása. 
Parn. Időt. 1792. III. 1—95. 



1792 — Otahaitiról. 

Parn. Időt. III. 1792. 111. 



1792 — Tavemier utazása. 

Parn. Időt. 1792. Hl. 95. 



1792 — Utazás Tirolban. 

M. Hirm. 1792. I. 362. 422. szám. 



1793 — Molnár János. Nowaja Semlja. 
M. Könyvh. 1793. 289. 

1793 — Amerikának feltalálásáról. Irta Canipe, ford. ? H. n. 
1793. 



1793 — Egy kűlfóldón utazó Magyarnak Jó Barátjához kül- 
detett levelei. Győrött, 1793. 558 I. Streibig Jósef Betűivel. 
Részei : Ostria (2szer), Stájerország: (2-szer ), Krajna, Istria, Görtz 
város, Velentzei birtok (28zer), Osztriai Lombardia (2-szer), Gvas- 
talla, Modena, Párma, Piemont (2szer), Gvénuai Birtok, Tirol 
Vármegye, Korontály. (Négy utazás.) 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 



- ms - 



1793 — Otahaitiról. 

Parn. Időt. IV. 1793. 11—27, 



1794 — Mike& Kelemen. Törökországi levelek, mellyekben a 
Il-dik Rákótzi Ferentz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei 
más egyébb emlékezetes dolgokkal eggyütt barátságossan eléadat- 
nak. Most pedig az eredetképpen való magyar kézírásokból kiadta 
Kiiltsár István. Szombathelyen, 1794. Siess Antal József. 8r. 
4 lev., 490 és 1 1. 

Lásd : Petrik Géza. Magyarország Bibliographiája. 736. 1. 



1794 — Amerikáról. 

M. Almának. 1794. 73. 



1794 — Ausztráliáról. 

M. Almának. 1794. 74. 



1794 — Ázsiáról. 

M. Almának. 1794. 71. 



1794 — Eashmir, vagy az ártatlan hegyek. 
Uránia. 1794. I. 215. 



1794 — Rodostó. „Magyar Mercurius" 1794. 



Lásd az „Eí^yetértés 1889. április 5. számában a „Történelmi 
Társulat" 1889. április 4-iki üléséről szóló tudósítást. Ez illésben Thaly 
Kálmán értekezett Rodostóról. 



1795 — Németh László. Az európai nevezetesebb országoknak 
rövid leírása. Németh László, a sopronyi és erdélyi m. társasá- 
goknak tagja által. I. rész, mely a bevezetést, N.-Brittaniát e;^ 
Hiberniát, szövetséges Belgiumot, Dániát és Norvégiát, Svetziát s 
az Orosz birodalmat foglalja magában. Sopronyban, Szisz Klárának 
cs. kir. privilegialt nyomtató műhelyében. 1795. 8r. VIII., 595 I. 

M. tud. Akadémiu. — Ef/y elemi köni/vt, Budapesten. — M, nemz. Mu^tutu. 
— Képviselőház könyvtára. — Pozsonyi áy. h. ev. lyceum. — Kecskeméti /'/• 

hdltijium. 



1795 — Sándor István. Grönlandiakról. 
Sokféle. 1795. III. 192. 

1795 — Sándor István. Kalmükökről. 
Sokféle. 1795. 111. 203. 

1795 — Sándor István. Otahajtiakról. 
Sokféle. 1795. III. 189. 



- 369 — 

1795 — Magyar Almának, 1795-ik esztendőre az Ó-Polynésiának 
históriájával együtt. Béts, 1796. 8r. 

Hercsegprimáai könyvtár Esztergomban. 



1796 — Sándor István. A francziákról. 
Sokféle. 1796. IV. 216. 



1796 — Sándor István. Augsburgi boszorkányról. 
Sokféle. 1796. IV. 79. 



1796 — Sándor István. Indusoknak a keresztyén hitre való térí- 
tésekről. 

Sokféle. 1796. IV. 123. 



1796 — Sándor István. Német ruháról. 
Sokféle. 1796. IV. 69. 



1796 — Sándor István. Nemzetek, országok, városok és folyók 
magyar neveik. 

Sokféle. 1796. IV. 229. 



1796 — Sándor István. Törökökről. 
Sokféle. 1796. IV. 216. 



1797 — Tót-Váradi Eászonyi DánieL Magyarországból tett 
velentzei utazás, közrebocsájtatott az utazótól. Pozsonyban és 
Pesten, 1797. 8r. 

M, tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — Természettud. tára, Buda- 
pesten, 



1798 — Molnár János. Szent-Péterváriak. 
Magyar Könyvh. X. 1798. 125. 



1798 — Sándor István. Chináról és a chinaiakról. 
Sokféle. 1798. V. 195. 



1798 — Geographische und topographische Beschreibung der 
durch den Friedenschluss von Campo Formio an Oesterreich 
gelangten Venetianischen Lander und Stadte. 

Pressb. Z. 1798. 6, 7, 12—15, 20—22. . 



1799 — Sándor István. Német ruháról. 
Sokféle. 1799. VI. 187. 

Dr. HAVA8S R. : Magyar fBhlrajrí kÖDVvtár. 24 



— 370 — 

XVIII. század. — Szentmártonyi Ignácz. Pörös határok 
mérése Braziliában. 

Jegyzet. Hanusz István „A hazai földrajz múltjából^ czimfí érteke- 
zésében (Földr. Közlem. 1884. 364) a többek között a következőket 
írja a „Bekkers Deutsche Zeitung, Gotha, 1793. 391." nyomán: 
^ Mária Terézia V. János portugál király kérésére bocsátá el Szent 
mártonyit hazájából ; nemsokára Braziliába küldték, hogy ott a spanyol 
és portugál birtokok közti pörös határokat fölmérje. Több é?i ott tar- 
tózkodása alatt nem egyszer hajózta meg az Amazonas folyót és 
mellékvizeit, fölmérte azokat és szigeteiket.^^ 



1801 — Molnár János. Kafferek. 
M. Könyvh. 1801. XXII. 79. 



1801 — Molnár János. Macartney angol követ Chinában 1792-lU. 
Magyar Könyvh. XV. 1801. 139. 



1802 és 1803 — Batthyány Vincenz Gráf. Reise nachConstan- 
tinopel. In Briefen. 

Zeitschrift von u. für Ung. 1802. II. 5, 132, 259, 273. III. I8(»:l 
359. IV. 1803. 5, 71, 139. 



1802 — Molnár János. Amerikai Egyesült-Államok 1795-^ni'T. 
Magyar Könyvh. 1802. XVII. 4. 



1802 — Molnár János. Kanguniak.. 
M. Könyvh. XVII. 1802. 142, 176. 



1802 — Róbert Péter e^^y lakatlan szigeten tett második utazása. 
Pozson és Pest, 1802. 



1803 — Decsy Sámuel. Egyiptom rövid hist. Bécs, 1803. 

Kecskeméti ref. kollégium. 



1803 — Molnár János. Utazók és azoktól kiadott leírása kii]íml>- 
féle tartományoknak. 

Magy. Könyvh. XIX. 1803. 244. 



1804 — Molnár János, ('eylon. 
M. Könvvli. XXI. 1804. 23. 



1805 és 1806 — Marienburg Lukas Joseph. Reise durch Bui 
garien und Komanieu. 

Ung. Mise. II. ISOő. 13. IV. 3. 1.S0(). 



371 



1806 — Bukovinai magyarok. 
Hazai Tud. 1806. 31. 



1808 — Egy magyar utazó levele Czirkassziából. 
Hazai Tud. 1808. I. 31, 32. 

1809 — Kis János. Spanyol országba és Portugalliába való utazás. 
Pest, 1809. 

1810 — Cranz-Dobosy. Grönland históriája, melyben ez a tarto- 
mány lakosaival együtt leiródik és a természeti históriára sok 
jegyzések tétetnek. Irta: Cranz Dávid. Fordította : Dobos v Mihálv. 
Buda, 1810. 

Jf. tud. Akadémia. 



1810 — Horváth Zsigmond. Cooknak, ama hires anglus hajós- 
kapitánynak a Föld körül utazása, mellyet Banks és Solander 
tudósok társaságában tett 1768 — 1771. esztendőkben. Németből 
lord. Horváth Zsigmond. Kiadta Kis János. Pest, 1810. 



1816 — Ugyanaz. Második kiadás. Pest, 1816. 

^\í. tud. Akadémia. 



1810 — Szabó Johannes. Descriptio iniperii Persici. Heidclberg, 
1810. 

Kecském f^ti ref, kollégium. 

1811 — Bredetzky Sam. Wody galicyjskie. Wyjatki z geografii 
Galicyi na przyszloéc wyjst^ majacéj. 

Gazeta Lwowska, dodatek do Nro. 26 — 29. Lwów. 1811. 

1812 — Bredetzky Sam. Góry Galicyjskie. 
Gazeta Lwowska. 188. Lwów. 1812. 



1812 — Bredetzky Sam. Rzut oka na strukture ziemi galioyjskiéj. 
Gaz. Lwow. 1812. 134. Lwów. 



1813 — Horváth Zsigmond. Amerikának haszonnal mulattató 
Esmértetése. Győr, 1813. 

Jf. tud. Akadémia, 



1815 — Döbrentei Gábor (Herder). Vadak énekei. Ilerder 
ítimmen der Völker in Li( 

Erd. Muz. 1815. III. 140. 



„Stimmen der Völker in Liedern" után Döbrentei Gábor. 



1815 — Pr. Molnos Dávid. Libu herceg történetei^ Polynézia 
rövid ismertetésével. 

Erd. Múzeum. 1815. II. 9. 

24- 



— 372 — 

1816—19 — Kis János. Nevezetes utazások tárháza több tudósok- 
! kai kiadta. Kis János. I— VIII. kötet. Pest, 1816—19. Nyomtat- 

tatott Trattner János Tamás betűivel s költségével. 8r. 361<376 I. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi, Budapesten. — M, nemz. Muztum. 
— Kecskeméti ref. kollégium. — Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1816 és 1817 — Szász Mózes. Nevelésmód az egyptomiak, per- 
zsák, görögök és rómaiaknál. 

Erd. Múzeum. 1816. V. 146. 1817. VI. 3. 



1817 (1823) — Runiy (Freygang). Madschar oder Madjar in 
Teherkassien. Freygang, Briefe ttber den Kaukasus und Georgien. 
Hamburg, 1817. munkájából. 

Tud. Gyűjt. 1823. VI. 117. 

1817 — Szrógh Sámuel (IMbLundrell Henrik). Palaestina. Vagyis, 
a Szent földnek jelen való állapotja. Irta: Maundrell Henrii. 
Fordította: Szrógh Sámuel. Miskolcz, 1817. 136. 1. 

Lásd: Dr. Márki Ö. Magyarok a Szentföldön. Földr. Közi. W\. 
153. l. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi . Budapesten. 

1817 — A rómaiak lakodalmi szokásaik. 

Hasznos Mul. 1817. I. 43. 



1818 — J*** Magyarok Moldvában. 
Tud. Gyűjt. 1818. VUI. 144. 

1818 - V. Uj-Világ. 

Tud. Gyűjt. 1818. IX, 114. 



1818 — Circus Lovagpálya a rómaiaknál. 

Hasznos Mul. 1818. I. 26. 



1819—21 — Dobosy Mihály (Campe Joakim Henrik). A jele- 
sebb utazások gyűjteménye. Az ifjúság számára rendbe szedte 
Campe Joakim Henrik. Magyarul kiadta Dobosy Mihály. P^^^- 
1819—21. 8r. 2 kötet. I. k. 4, 211 1.; II. k. 252 1. 

Egyetemi könyvt. BudapcMen. — Somogyi-könyvtár Szegeden. 

1819 — Femeyröl. 

Helik. Kedvt. 1819. I. 98. 



1819 — Florencziai mulatságok. 

Haszn. Mul. 1819. I. 21. 



1819 — Minorkai közönséges mulatságok. 

Hasznos Mul. 1819. I. 17. 



— 373 — 

1819 — Perzsiai nemzeti szokások. 
Hasznos Mul. 1819. I. 14, 15. 



1819 — Velenczei mulatságok. 

Hasznos Mul 1819. I. 18. 



1820 — Deáky Filep Sámuel (Barthelémy). Az ijQu Anacharsis 
utazása Görög-országban. Irta : Barthelémy. Francziából forditotta : 
Deáky Filep Sámuel. Kolosvár, 1820. (7 kötet.) 

M. tud. Akadémia. — KecsheméH ref. koUegium. 

1820 — Gyarmathy Sámuel. Körösi Csorna Sándor magyar utazó. 
Tud. Gyűjt. 182Ö. X. 20. 

1820 — Sebestyén Gábor. A nap országa. S. L. 1820. ívr. 

Pozsonyi á(f. h. ei\ lyceum. 



1820 — A görög és római sirboltozatokról s hamuvödrökr61. 

Hasznos Mul. 1820. H. 8. szám. 



1821 — Caillaud utazása a thebai pusztában s az egyptomi 
smaragd bányákba. 

Tud. Gyűjt. 1821. I. 120. 

1821 — Forbin után. Jerusaiem és annak környéke. 
Hasznos Mul. 1821. I. 27. 



1821 — Obemyik László. A mai kis tatárországi magyar. 
Tud. Gylljt. 1821. IV. 117. 



1821 — Thaisz András. Jelentés Körösi Sándor magyar utazóról 
Tud. Gyűjt. 1821. V. 119. 

1821 — A zsidóknak új gyarmata Észak-Amerikában. 

Tudora. Gyűjt. 1821. I. 121. 

1821 — Egyptomi utazások. 
Tudom. Gyűjt. 1821. I. 125. 



1822 — B. P. Rabszolgakereskedés statiszt. 
Tud. Gyűjt. 1822. VII. 123. 

1822 — D — — g. Ueber die spanischen Zigeuner. 
Pannónia. 1822. 34. 



1822 — D — 1. Reise von Neapel nach Sorreut. 
Pannónia. 1822. 5. 



— 374 — 

1822 — Dulházy Mihály (Franklin). Észrevételek az éjszak 
amerikai vademberekről. Franklin után Dulházy Mihály. 

Széplit. Aj. 1^22. 33. 

1822 - Edvi niés PáL Olvasó-intézet Nagy-Brittaniában 650() 
áll fönn. 

Tud. Gyűjt. 1822. XII. 118. 

1822 — Papp József. Tengeri utazás kis töredéke és Livorao. 
Zsebkönyv. Igaz S. 1822. 237. 

1822 - Konstantinápoly és annak környéke. 

Hasznos Mul. 1822. I. 39—42. 



1823 - B. P. Afrikai utazások. 
Tud. GyUjt. 1823. V. 97. 



1823—42 — Efirösi Csorna. Sándor dolgozatai: Egy tibeti 
irodalmi töredék. - Szemelvén vek Buddha erkölcs és vallás- 
tanából. — A Kah-gyur és a Stan-gyur ismertetése. — A budd- 
hismus külön felekezetei. — A Kah-gyur ismertetése. — A Sber- 
chin vagyis a Kah-gyur második részének ismertetése. — Stan- 
gyur ismertetése. - Adatok Shakya (Buddha) életére és halálára 
vonatkozólag. — A Shakya nemzetségnek eredete. — Jegyzék a 
Kala Chakra és Adi Buddha vallási rendszerek eredetéről. — E^ry 
tibeti zárdának ismertetése kérdések és feleletekben és tibeti 
chronologiai táblázat. — A tibeti papok váll-szalagja. — Y^y 
bhutia zászló föliratának értelmezése. — Tibetország földleírásba. 
— Egy tibeti orvosi munka ismertetése. — Egy tibeti útlevél 
tartalma. — Észrevételek a Himalayák túlsó vidékein divatozó 
buddhista amulettekről. — Saskya Pandita ;,Shub hashita Katua 
Xidhi" czimú n\unkájának ismertetése kivonatban. — Sanskrit és 
tibeti műszavak és kifejezések gyűjteményének indexe. — AUe- 
goriari szavak sorozata, melyek a tibetieknél számok gyanánt 
használtatnak és az idószámitási rendszer a tibetieknél. — Y^)' 
összehasonlító szógyűjtemény töredéke sanskrit, hindi és magyar 
nyelvekből. Lásd : Dr. Duka Tivadar. Körösi Csoma Sándor dol- 
gozatai és életrajza. Budapest, 1885. Kiadja a m. tud. Akadémia. 
VIII. ; 438 1. Ismerteti : Dr. Thirring Gusztáv. „Földrajzi Közle- 
mények". 1885. 541. 1. — Toldy Ferencz. A magyar nemzeti 
Irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig. (II. k. 123. 
1.) — Csomának Teheránból Nagy-Enyedre küldött két levele. 
Közli gr. Kuun Géza a Ker. Magvetőben (1887). — Dr. Márki S. 
Hazánk leírói. Földr. Közi. 1888. 258. 1. 

1823 - Lakos János báró. Nápolyi levél. 

Hébe, 1823. 89. 

1823 - Papp József. Kóma. 
Iléhe, 1<S23. 153. 



375 — 



1823 — Thaisz. Bukhariába küldött muszka expeditio. 
Tud. GyUjt. 1823. X. 104. 



1823 — Die Schweiz nach Depping, Picot, Lutz und deu neuesten 
Quellén überhaupt bearbeitet. Pest, 1823. 

Egyetemi könyvt. Budapesten, 



1824 — Kazinczy Ferencz. Boufler levelei Schweiczból. 
Hébe-Kalendariom. 1824. 203. 



1825 - - Nagylaki Jaksics Gergely. Tudósítások a Kaukázusból. 

Minerva. 182Ö. 203. s k. 1. Jegyzet. Hihetetlen meseszerű adatokat 
tartalmaznak. 



1825 — Perecsényi Nagy László. Két nevezetes hazafinak nap- 
keleti utazásáról. I. Nagylaki Jaksics Gergely. II. Szabó Nazarius. 

F. M. Or. Minerva. 1825. :^03. 



1825 — Papp József. Tengeri utazás kis töredéke. 
Hébe. 1825. 153. 



1825 - Szabó Názár. Uti rajzok a török ibldről. 

Minerva. 1825. 206^ 7 1. Jegyzet. Hihetetlen meseszerű adatokat 
tartalmaznak. 



1825 — Konstantinápolyi levelek. 
F. M. Or. Minerva. 1825. 55. 



1826 — Balogh Pál. Egy perzsa levele Parisból Smymába. 
F. M. Or. Minerva. 1826. 747. 



1826 — Edvi ülés PáL Nőnem siralmas sorsa Kelet-Indiában. 
F. M. Or. Minerva. 1826. 783. 



1826 - Karaczay Fedor de. Manuel de voyageur en Sicile. 
Stuttgard, Paris, 1826. 

J/. tud. Akadémia, 



1826—35 — Kis János. Polykletus utazása vagy római levelek. 

F. M. Or. Minerva. 1826. 774, 809, 933, 970; 1827. 1116, 
1172, 1329, 1349; 1828. 1805, 1908, 1953; 1829. 116, 172, 
309, 410, 516, 652, 810; 1830. II. 102. III. 91. IV. 176. 1831. 
51, 130, 176, 269, 412, 532, 624; 1832. 371, 428, 580, 653, 
820, 9.33; 18.34. 193,403,515, 683, 743; 1835. I. 116. II. 160. 
IV. 4«. 



— 376 — 

1826 — Körösi Sándor utazása. 

Tud. Gvüjt. 1826. IX. 105. 



1826 — Papp József. El Romából Nápolyba. 
Hébe. 1826. 22. 



1826 — Thiele J. C. Uer Eremit in St.-Petersburg oder Lebcn 
und Treiben in der Haupstadt des nordisehen Kaiserstaatt*-!. 
Kaschau, 1826. 176 1. 

Egyetemi kimyvt. Budapesten. 

« 

1826 — A nép ünnepe Moszkvában. 

Hasznos Mul. 1826. 37. 



1826 — Formosa szigetnek lakosai. 

Hasznos Mul. 1826. H. 12. 



1826 — Indus asszonyok házaságbéli törvényeik. 

Hasznos Mul. 1826. I. 21. 



1826 — Eano Hussa (Sudan) belső afrikai tartomány nagy keres- 
kedő városának leirása. 

Hasznos Mul. 1826. I. 38. 



1826 — Reise eines Siebenbürgers (Alexander Csoma de 
Körös) in Tibet. 

Unterh. Bl. 1826. 67. 



1827 — Kiss Sámuel N. A. Bécsi tudósítások. 
'F. M. Or. Minerva. 1827. 1028. 



1827 Kovách Sámuel. A mohara edánusok theologiájáról. 
IMdora. GyUjt. 1827. XII. :^2. 

1827 — Lassú István. Az Orosz birodalom statistikai, geograpliiai 
és históriai leirása. Pesten, 1827. XXII. 178 1. 

Kifyetemi könyvi. Budapesten. — Képviselfihás könyrtára. 

1827 - Lassú István. Frantzia országnak statistikai geograpliiai 
és históriai leirása. Pest, 1827. 159 1. 

M. tud. Akadémia. — Eyyitemi köuyvt. Budapesten. 

1827 — Lassú István. Kotzebue Moritz. Keise nach Persien im 
J. 1817. 

Kivonata: Tud. Gyiljt. 1827. IV. 74. V. 102. VI. {)0, 

1827 — Lassú István. Na^^y-Británnia statistikai, geographiai ^^ 
históriai leirása. Pest, 1827. IV. 158 1. 

M. tud. Akadémia. — Eyyetcmi konyvt. Budapesten. 



— 377 - 

1830 — Ugyanaz. Második kiadás. Pest, 1830. 182 1. 

Egyetemi kőnyvt, Budai)esteii. 



1827 — Beregszászi Nagy P41. Európa hercegasszonyról. 
Tud. Gyűjt. 1827. VIII. 70. 



1827 — Nyiri István. Európa az Ázsia nyakán. Beregszászi Nagy 
Pálnak Európa hercegasszonyról feltett tudós értekezése alkal- 
mával. 

F. M. Or. Minerva. 1827. 1446. 



1827—30 — KiUföldi tudósítások. Bécs. Prága. Karlsbad. 
Teplic. Drezda. Lipcse. Naumburg. Weimar. Erfurt. Hala. Köthen. 
Wittenberga. Berlin. 

Tud. Gyűjt. 1827. VI. 3. VII. 68. VIII. 26. 1828. V. 25. IV. 65. 
VI. 59. VII. 81. XI. 27. 1829. I. 31. IX. 86. 1829. X. 86. XI. 62. 
1830. IV. 59. VI. 50. 



1828 — Lassú István. A lengyel királyság és a krakói Szabad 
Státus statistikai, geographiai és históriai leírások. Pest, 1828. 

M, tud. Akadémia. — Egyetemi kőnyvt. Budapesten, 



1828 — Lassú István. A prussziai királyság statistikai, geogra- 
phiai és históriai leirása. Pest, 1828. IV. 162 1. 

Jf. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvi, Budapesten. — Képviselőház 
könyvtára. 



1828 — R — y. Bosnien. Völker- und Landerkunde. 
Bánat. Zeitschr. 1828. évf. 



1828 — V. Hesperidák kertéi. 
Tud. Gyűjt. 1828. VII. 115. 



1828 — V. Sandwich szigetek. 

Tnd. Gyűjt. 1828. IV. 115. V. 117. 



1828 — Washington Irving után Kiss Károly. Falusi élet 
Angliában. 

F. M. Or. Minerva. 1828. 1825. 1. 

1828 — Washington Irving után. Könyvcsinálás mestersége 
Londonban. 

F. M. Or. Minerva. 1828. 1977. 



1828 — Washington Irving után Kiss Károly. Tengeri utazás. 
F. M. Or. Minerva. 1828. 1615. 



— 378 

1828 — Eaisak-kirgisek. 

Hasznos Malats. 1828. I. 24. szám. 



1829 — Balajthy József. Krimia. 
Tud. Gyűjt. VII. 59. 1829. 



1829 — Ó-gyallai Besse János. 1 — 3. utazási jelentése Kawkaz 
hegyek vidékéről. Konstantinogorszkból vagyis a Meleg-Fürdókból 
és xMozdokból. 1829. aug. 8. és 20. 

Ismerteti : J* Tud. Gyűjt. 1829. X. 101. 

1829 — Besse Jánosnak Odessából és Elborus hegya^áról kelt 
levelei. 

Hasznos Mul. 1829. U. 3. 28. 



1829 — E. J. P. Az indianusok mely szépen kiadtak a keresztyén 
téritőkön. 

F. M. Or. Minerva. 1829. 373. 



1829 — E. J. P. (Beckauer.) Néger rabszolgák sorsa egy pél- 
dában. Beckauer afrikai missionarius tudósítása után. 

F. M. Or. Minerva. 1829. 356. 



1829 — J. M. Az eredeti római táncz. 
Hasznos Mul. 1829. I. 20, 21. 



1829 — Jemey János. Világositás Ásiában a Kaukaszus hegyén 
lakozó Avarok és Kunságiak nyelvének magyartalansága eránt 
a kaukaszusi népek átnézésével. Szegeden, 1829. Grtinn Orbán. 
K. 8r. 30 1. 



1829 — Lassú István. A svéeziai és norvégiai s a dániai király- 
ságoknak statistikai, geographiai és históriai leírások. Bndán, 
1829. 250 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — Képviselőház kotty vtára. 

^^^^" ■ --^.i. — ■■-— .^i. ■■■■--■ ■ .._ , ■■■■ ■-■ ■ 

1829 — La.ssú István. A tűrök birodalom statistikai, geographiai 
és históriai leírása. Második kiadás. Budán, 1829. 181 1. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. 

1829 — Rencz József. Naplótöredék. Északi Kaukáziáról. 
Haszn. Mulat. 1829. II. köt. 23. 



1829 — Szalay László. Burkhardt, a mekkai zarándok. 
Tudom. Gyűjt. 1829. VII. 116. VIII. 113. 

1829 — Toldy Ferencz. Weimárból 1829. szept. 5. 
Tudom. Gyiljt. 1829. IX. 108. 



- 379 - 

1829 — Borneóban a Dayak nép. 

Hasznos Mul. 1829. II. 15. 



1829 — Görög szokások a török birodalomban. 

F. M. Or. Minerva, 1829. 549. 



1830 — Besse János 4-ik jelentése Kaífa, Kerym-félsziget váro- 
sából. 

Ismerteti: J* Tud. Gyűjt. 1830. IL 85. 



1830 — Besse János 5-ik jelentése a Török birodalom fővárosá- 
ból Stambulból, 1830. jul. 5. 

Tud. GyUjt. 1830. VIII. 98. 
1830 — Ó-gyallai Besse János utazásáról. 

Hasznos Mul. 1830. II. 8. szám. 



1830 — F. M. A Moldvaiak. 
Miner. 1830. IV. 192. 



1830 — Fekete Gáspár. Tudósítás Körösi Csorna Sándorról. 
Tud. Gyttjt. 1830. II. 113. 



1830 — Herepei Gergely. Két levél Rómából. 
Aglája. II. 1830. 64. 



1830 — Lassú István. Az olasz státusoknak statistikai, geogra- 
phiai és históriai leírások. Buda, 1830. 674. 1. 

Egyetemi könyvi, Budapesten. 



1830 — M — y. Marokkói császárság és az afrikai Algier, Tunis, 
Tripolis és Barka statusok leirása. 

Tud. Gyűjt. 1830. XI. 3. XII. 50. 

1830 — Szokolay DánieL Értekezés az ulemákról, azaz a török 
egyházi szerzetekről. 

Tud. Gyűjt. 1830. III. 3. 

1831 — Edvi ülés Pál. Előjelekről a régi görögök és rómaiaknál. 
Sas. 1831. VII. 1. 



1831—33 — Gjrulaf ej érvári idősb Farkas Sándor. Antenor 
utazása Görögországban, Ázsiában stb. Herculánumban talált 
görög kéziratból franczia nyelvre fordította Lantier, francziából 
magyarra Gyulafej érvári idősb Farkas Sándor. Nagy-Enyed, 
1831—33. (3 kötet.) 

3/. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. 



— 380 — 

1831 — Horvát János. A hajdani görög fejérnép. 
F. M. Or. Minerva. 1831. 704. 

1831 — N. A. Kiss Sámuel F. M. Madschar vagy Madjar romok 
a Kuma folyó partjain. 

F. M. Or. Minerva. 1831. 297. 



1831 — Szabó Nepomuk. Peco, francia missionarius levele Maiakká 
félszigetről. 

F. M. Or. Minerva. 1831. 785. 



1831 — Tessedik Ferencz utazása Francziaország déli részeiben. 
Pest, 1831. 240 1. 

Ismerteti: V. Tud. Gyűjt. 1831. XI. 105. 

M, tud. Akadémia. — Egyetemi hönyvt. Budapesten. — Jf. nemz. 'ytuzfum. 

1831 — Marokkói császárság és az afrikai Algier, Ttinis, 
Tripolis és Barka statusok leirása. 

Tud. Gyűjt. 1831. II. 58. 

1831 — Németország vagy a Német-szövetség. 

Sas. 1831. II. 5. 



1831 — Pekingről valami. 

K. Sas. 1831. III. t)l. 



1832 — Antal János Jakab. Az ázsiai Kunságról. 
Tud. Gyűjt. 1832. XI. 69. 

1832 — Dóczy József. A szentföldi vándorló, azaz Leeb Ról)ert 
apát úr utazása. Pesten, 1832. 

Lásd : Dr. Márki S. Magyarok a Szenttoldön. Földr. Közi. 153. I. 

1832 — Szabó Nepomuk. Missioi tudositás Sziamból. Közli Sz. X 
F. M. Or. Minerva. 1832. G35. 



1832 — Toldy Ferencz. Simploni út 1830. 
Aurora. 1832. XI. 189. 



1832 — Misztresz TroUope után. Az északainerikaiak szokásai 
és házi élete. 

N. Túrs. 1832. II. 358, 396. 



1832 — A jakutski éghajlat. Két orosz levél után. 
Társaik. I. 1832. 243. 



— 381 



1832 — A portugál nemzet képe. 
N. Társ. 1832. II. 347, 353. 



1832 — Egy szerecsen királynak leírása. 

Századunk. 1832. I. 143. 



1832 — Lengyel vendégségek a XVn. századból. ( Beauplannak 
Ukramét tárgyazó irataiból.) 

Társaik. I. 1832. 305. 

1832 — Töredékek Oláhországról. 

Századunk. I. 1832. 95. 



1833 — Körösi Csorna Sándor levele Calcuttából. 
Tud. Gytijt. 1833. I. 95. 



1833 — Holéczy. Amerikát az ókor esmérte. 
Tud. Gyttjt. 1833. I. 65. 



1833 — Karaczay. Itinéraire instructif de Romé a Naples et ses 
enviröns. Romé, 1833. 12r. 4, 399 1., 33 kép. 

Somogyi-könyvtár Szegeden. 



1833 — Aetn^. 

M. Hazai Vándor. III. 1833, 51. 



1833 — A fekete rabszolgák Rio de Janeiroban. 

Századunk. 1833. II. 137. 



1833 — Egy nap Pekingben. 

Társaik. II. 1833. 75—77. 



1833 — Levelek É^jszak-Amerikából. 
Társaik. 1833. II. 98. 



1833 — London. Külföldi folyóirásból. 
Társaik. II. 1833. 78. 



1833 — Mexikói asszonyok. 
Regélő. 1833. 22—24. 



1833 — Ramazan Konstantinápolyban 1832-ben. 

Századunk. 1833. II. 157. 



1833 — Sahara homokpuszta. 

M. Hazai Vándor. III. 1833. 55. 



- 382 — 



1833 — TivoU. 



Regélő. 1833. 10—12. 



1834 — B M...S. Spanyolország és a spanyolok. Utaziisi 

töredékek. 

N. Társ. 1834. I 403. 



1834 — Boros József. Belgrádi utazás 1834-ki máiusban. 
Regélő. 1834, 59—61. 



1834 — Csató Mihály. Rienzi utazásaiból. Celebes. 
Tud. Tár. 1834. II. 31. 



1834 — Bölöni Farkas Sándor. Utazás Észak-Amerikában. 
Kolozsvár, 1834. 8r. cziml., ajánlás 1 1., előszó, 1 1., 346 1., tar- 
talom 5 1., hibáig, l 1. 

. 1835 — Ugyanaz. Második kiadás. Kolozsvár, 1835. 

Efjyetemi kőuyvt. Budapesten. — M. tud. Akadémia. — M. nemz. Mu:e"ii. 



1834 - Frivaldszky Imre természettndoraányi expeditioja a Bal 
kány vidékére. 

Tud. Tár. 1834. II. 222. 



1834 - Gy. Károly. Levél Gibraltárból. 
N. Társ. 1834. II. 75. 



1834 — H* H. után. London és az angolok. 
Társaik. III. 1834. 83, 84. 

1834 — Jakab Istv. üuraout d^Urville tengeri utazása. 
Tudora. Tár. 1834. IV. 47. 



1834 — Jeszeney Osv. Nápoly. Németből. 
Társaik. líl. 1834. 20, 22, 24. 

1834 Kiss József. Az ujseelandiak vallása s erkölcs-vallááhtii 
állapotjok. 

F. M. Or. Minerva. 1834. ()34. 



1834 — (Klaproth) Széplaky Emészt. A Japán birodalom. Japán 
irományok után. 

Tud. Tár. 1834. III. 146. 



1834 Petrovics Fridrik. Arábiai Beduinok és Wahabitnk. 

(^Franc/iál)ól.) 

Tud. Tár. 1S34. I. 147. 



— 383 



1834 — Ramóczy Valérián. Német szövetséges tartományok rövid 
földleírása. Egy földképpel. Pozsonyban, 1834. Bucsánczky Alajos. 
8r. 125 és 5 X 



1844 — Ugyanaz. Második kiadás. Egy földképpel. Pozsonyban, 
1844. Bucsánczky Alajos. 8r. 64 1. 



1834 — T. F. (Malten.) Szellemi és erkölcsi polgárisodás állapota 
az éjszak-amerikai Egyesült-Államokban. Malten után T. F. 

Tud. Tár. 1834. III. 135. 



1834 — Tasner Antal. Lander fölfedezései Afrikában a Nigeren. 
(Angolból.) 

Tud. T. 1834. I. 4t). 



1834 — W. Honigsberger utazása napkeleten. 
N. Társaik. 1834. II. 396. 



1834 — A délsarki szárazföld. Olvastatott Londonban a kir. 
geogr. társaság 1833. febr. 1 1-iki gyűlésében. 

Tudom. Tár. 1834. I. 199. 



1834 — A francziá.k sajátságai. 

Fillértár. 1. 1834. 27. 



1834 — A kurdok. 

Fillért. 1834. 31. Kép. 



1834 — A macaronievők Nápolyban. 
Fillértár. 1.834. I. 5. 



1834 — A mai Jerusalem. 
Társaik. III. 1834. 63, 64. 



1834 — Amerikai rajzolatok. 

Regélő. 1834. 70—76. 



1834 — Angolok, skótok és irek sajátságai. 

Fillértár. 1834. I. 9. 



1834 — A svédek és norvégek sajátságai. 

Fillértár. I. 1834. 17. 



1834 — Délamerika. 

Fillértár. I. 1834. 39. Képpel. 



— 384 



1834 — Dublin. 

N. Társ. 1834. II. 149. 



1834 — Ganges. 

Fillértár. 1834. I. 8. 



1834 — Gibraltár. 

Fillértár. I. 1834. 41. Két képpel. 

1834 — Gyászolás különböző nemzeteknél. 

Fillértár. 1834. I. 13. 



1834 — Hárem. 

N. Tái-s. 1834. I. 71. 



1834 — Irwing W. utazásaiból. A t'söndes Oczeán fölfedeztetése. 
Társaik. III. 1834. 85. szám. 



1834 — Jegyzetek Braziliáról. 

Regélő. 1834. 84—86. sz. 



1834 — Konstantinápoly. 

Fillértár. I. 1834. 42. Képpel. 



1834 — Lamartine keleti utazásából. Jeruzsálem és Libanon. 
Tud. Tár. 1834. III. 224. 



1834 — Lander Richárd halála és az afrikai fölfedező uta- 
zások. 

Társaik. III. 1834. 381. szám. 



1834 — Laplace utazása a föld köriU 1830—32. 

Tud. Tár. 1834. III. 210. 



1834 — Lissabon. 

N. Társ. 1834. II. 329. 



1834 - London. 

M. Házi Barát. 1834. 76. 



1834 Madzsar német telep a Kaukázusban. 

Gem. Bl. 1834. 37. 



1834 - Mexikói asszonyok. 

Fillértár. 1834. I. 41. 



1834 — Nápoly vidéke. 

Aurora, XIII. folyt, többen 1834. IX. lap, képpel. 



— 385 — 

1834 — Niagara-zuhatag íjszakamerikában. 

Társaik. 1834. III. 281. 

1834 — Palikárok. 

Aurora. XIII. Folyt, többen 1834. V. lap. Képpel 

1834 — Paris. 

Magyar Házi Barát. I. 1834. 66. Képpel. 

1834 — Pirch Ottó utazása Szerbiában 1829. 
Tud. Tár. 1834. III. 222. 

1834 — Sivatagsági nyomorok. 
Fillérlár. 1834. 13. szám. 

1834 — Vezúv. 

Fillértál'. 1. 1834. 37. 

# 

1834 — Vezúv leirása. 

Házi Barát. 1834. I. 142. Rajzzal. 



1835 — Garay. Angol gyarmatosítások. (Németből.) 
Tud. Tár. 1835. VII. 227. 

1835 — Graray. Ázsiában tett legújabb utazások. 
Tud. Tár. 1835. VII. 223. 

1835 — Graray. Lander újabb utazása a tengeren. (Németből.) 
Tud. Tár. 1835. VII. 217. 

1835 — Garay. Libéria néger gyarmat. i^Németből.) 
Tad. Tár. 1835. VII. 229. 

1835 — Garay. Spanyolország nevezetesebb helyein vándorlás. 
(Németből.) 

Tud. Tár. 1835. VIII. 68. 

1835 — Staut Jósef. London és lakosai jelen korunkban. Kosen- 
berg hü rajzai utíin. Kassán, 1835. 134 1. 

M. tud. Akadémia, — Egyetemi könyvt. Budapeaten. 

1835 — TelegdL Dunaparti tájképek. Linztől Bécsig. 
Társaik. 1835. IV. 62—65. szára. 

1835 — Zsivora György. Levél Párizsból. 
Rajzolatok. 1835. I. 12. 

T>T. RA.VAS8 R. : Magyar földrajzi könyvtár. 2Ő 



38« — 



1835 — A gaucho. 

Regélő. 1835. 66—72. 

1835 — A hamburgi kikötő. 

Fillértár. II. 1835. 49. Képpel 

1835 — Albáni lakodalom. 

Fillértór. 1835. II. 46. 



1835 — Angol különczök. 

Hasznos Mul. 1835. I. 15. 

1835 — Angol originálok. 

N. Társ. 1835. I. 60, 77. 

1835 — Angol rókászat. 

Fillértár. II. 1835. 26. szám. 



1835 — A tatár lakodalom. 

Fillértár. 1835. II. 15. 

1835 — Athene. 

N. Társ. 1835. I. 193. 

1835 — Az Atlas melléki arabok. 

Hasznos Mul. 1835. II. 11. 

1835 - Ázsia. 

Társaik. 1835. 99, 100, 102. 

1835 — BirmánokróL 

Fillértár. II. 1835. 32. 

1835 — Brazíliai őserdő s délamerikai folyamhajózás. 

Fillértár. II. 1835. 42. Képpel. 

1835 - Egy régi római dáma toilettje. 

Fillértár. II. 1835. 15. 

1835 — Házi élet Londonban. 
Fillértár. 1S35. II. 47. 

1835 — Innsbruck. 

Fillértár. II. 18:55. 23. Képpel. 



— 387 — 

1835 - Ehinai menyegző. 

Regélő. 1835. 12, 13. 

1835 — Konstantinápoly. 
N. Társ. 1835. I. 401. 

1835 — Látogatás a patagoniaknál. 

Fillértár. 1835. II. 43. 

1835 — Lengyelországi vendégségek a XYI. században. Azon 
kori franczia leírás után. 

Fillértár. 1835. 50. II. 



1835 — Madrid. 

N. Társ. 1835. L 65, 



1835 — Menyegző a damaskusi keresztényeknél. 
Regélő. 1835. 103, 104. 

1835 — Nicolai legújabb leírásából. Töredék Olaszországról. 
Fillértár. II. 1835. 49, 50. szám. 



1835 — Oporto vagy Portó. 

Fillértár. II. 1835. 28. szám. 

1835 - Tombuktu. 

Hasznos Mnl. 1835. I. 16. 

1835 — Tudományok és szépművészetek haladása Braziliában. 

Franciából. 

Tudom. Tár. 1835. VIII. 275. 

1835 — Tudósítások a birmánokról. 

Regélő. 1835. 16, 17. 

1835 — Utazás Polába. 

Társaik. IV. 1835. 62—65. szám. 

1835 — Weimar. 

N. Társ. 1835. II. 339. 

1836 — Dercsényi Pál. Utazási észrevételek Európa több tarto- 
mányai állapotja felett. 

Társaik. 1836. 81, 94. 



— 388 — 



1836 — G. Egyptom. 

N. Társ. 1836. II. 101, 117. 



1836 — N. Takácsi Horváth János. Arabsokról. 
Tud. Gyűjt. 1836. III. 88. 

1836 — K Takácsi Horváth János. Törökökről. 
Tud. Gyűjt. 1836. III. 88. 

1836 — K— y. Bichter V. után. Konstantinápoly. 
M. Házi Barát. III. 1836. 56. 



1836 — Ludvigh Sámuel. Theon utazása Görögországban. 
Pozsony, 1836. 

M. tud. Akadémia, 

1836 — Molnár Sámuel. Olympiai játékok. 
Hasznos Mul. 1836. II. 23—25. 



1836 — Peregriny Elek (Campe Henr. Joachim után). Ame- 
rika fölfedezése. I. rész. 2 földképpel. Pozsony, 1836. 213 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten, 

1836 — Szenczy Imre. Rándulás Karinthiába Glockner hegyéig. 
Tud. Tár. 1836. XI. 206. 



1836 — A Duna nyilasai és szigetei a muszka munka után. 
Rajzolatok. 1836. I. 41—43. 

1836 - Ausztrália. 

N. Társ. 1836. I. 369. 

1836 — Bécs városáról néhány szó. 

M. Hazai Vándor. Ví. 1836. 100. Képpel. 

1836 — Hárem. 

M. Házi Barát. III. 1836. 61. 

1836 — Keleti bűvészet. 

Hasznos Mul. 1836. II. 15. 16. 



1836 — Libéria^ a rabszolgagyarmat, 
N. Társaik. 1836. 33—35. 

1836 Menyegzői szokások alsó Bretagne-ban. 

Refíélü. 1836. 32. 



389 



1836 — Mily benyomást okoz China első meglátása? 
Hasznos Mulatságok. 1836. I. 49. 



1836 — Tatár nász. 

Regélő. 1836. 12—14. 

1837 — B. S. Patagonok földén egy hét. 
Tud. Tár. 1837. Lit. I. 118. 

1837 — Bertha Sándor. Ross kapitány éjszaksarki fölfedezései. 
Tud. Tár. 1837. Értek. I. 24. 

1837 — Dalnoki. A vaszkok. 

Athenaeum. 1837. 51^ 52. szám. 

1837 — Fábián Gábor. A rabszolgaság Éjszakamerikában. (An- 
golból.) 

Tud. Tár. 1837. Értek. II. 224. 



1837 — Gödri Ferencz (Prevost után). Egy angol kereskedő 
tudósítása Szibériáról. 

N. Társ. 1837. I. 198, 209. 

1837 — Holéczy Mihály. A holt tenger. 
Tud. Gyűjt. 1837. V. 75. 



1837 - Takácsi Horváth János. Spanyol szokások. 
Tud. Gyűjt. 1837. II. 

1837 — Hrabowszky Dávid. Utazási rajzok Némethonban és a 
Keleti tenger körül látott, s érzett életképek szerint. I. II. rész. 
Kassa, 1837. 204; 248 1. 

Ismerteti: ly — i. Figyelm. 1837. II. 7. Továbbá: Barna Miklós. 
Figyelm, 1838. 25. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten — M. nemz. Muzeum. 
— Kecskeméti ref. kollégium. — Pozsonyi ág. h. ev. lyceum. 

1837 — Edvi ülés Pál. A mai Jeruzsálem és körületének leirása. 
Forbin és Richardson utazásaik szerint. 

Tud. Gyűjt. 1837. V. 28. 

1837 — K a J -f. Utazás a régi Európa romjai felett. 

N. Társ. 1837. I. 193, 265, 273, 300. 



— 390 - 

1837 — Laing a Lapponokról. 

Hasznos. Mul. 1837. I. 19. szám. 

1837 — Pulszky Franz. Aus dem Tagebuche eines in Gross- 
brittanien reisenden üngam. Pest, 1837. VI. 216. 1. 

Ismerteti : 4. Figyelm. 1837. II. 5. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi kSnyit. Budapesten. — Képvintrlvház 
könyvtára 

1837 — Russegger. Baalbeckről és a Libanonról. 
Hasznos Mul. 1837. I. 29. 

1837 — T. L. (Skinners major után.) Damaskusi nők. 
Athenaenm. 1837. I. 50. 

1837 Tóth Lőrincz. Ó és új vihig. 
Athenaenm. 1837. II. 18. 

1837 — V. - Spanyolország a mint van. 
Athenaenm. 1837. I. 9, 10. 

1837 Aetna. 

Fillér-Kalend. 1837. I. 26. Képpel. 

1837 Alexander utazása a Damaráknál. 

Hasznos Mul. 1837. 1. 19. 

1837 — Angyalvár. 

M. Házi Bíifát. IV. 1837. 100. 

1837 — Az éjszaki hegyfok. 

M. Házi Barát. IV. 1837. 97. 

1837 — Bécs városának leirása. 

M. Házi Barát. IV. 1837. 82. 



1837 — Dán tájképek. 

AtlieiiJieura. 1837. II. 24. szára. 

1837 - Francziaország erkölcsi állapotjáról. 

AtlienjuMini. 1837. I. 3. 

1837 - Hollandi parasztház leirása s a hollandi paraszt elet- 
niódja. 

M. Házi Barát. IV. 1837. 97. 98. 



- 391 — 

1837 — Hoskins aethiopiai utazá43a. 

Athenaenm. 1837. II. 20. 

1837 — Laibach-Lublana. 

N.-Tái-s. 1837. 1. 271, 284. szám. 

1837 — Palaestina. Képek a Szentföldről. 
Athenaeum. 1837. 11. 10. 

1837 — Tagebuch von einer Reise in England. Pest, 1837 

Kecskeméti ref. koUegium. 

1837 — Teherán, a fejedelmi lakváros Perzsiában. 
M. Házi Barát. 1837. 101. 



1837 — Új föld kereső utazások. 
M. Házi Barát. 1837. IV. 

1837 — Zante sziget. 

Magy. Házi Barát. 1837. 98. 

1838 — A. B. P. Izland. Angolból. 
Tud. Tár. 1838. Liter. II. 99. 

1838 — Besse Jean-Charles. Voyage en Crimée, en Caucase en 
Géorgie, en Arménie, en Asie Mineure, et á Constantinople en 
1829 & 1830. Pour servir k Thistoire de Hongrie. Paris, 1838. 
V. 464 1., rajzok és táblázat. 

Ismerteti: Jerney János. Figyelm. 1840. 6-9. 

M. tud. Akadémia, — Egyetemi könyvi, Budapesten. 

1838 — T. Eresei József. Krimia. (Németből.) 
N. Társ. 1838. II. 149. 



1838 — Fábián Dániel. Levelek Olaszfóldröl. Trieszt — Velencze — 
Fusina - Legnano — Mailand. 

N. Társaik. 1838. I. b2, 61, 69, 118, 124. 

1838 - Fábián Gábor. Utazás a gőzhajókon Éjszakauierikában. 
(Franeziábül.) 

Athenaeum. 1838. 11. 22, 



1838 — P. 6egő Elek. A' Moldvai magyar telepelvről. A' magyar 
tud. academia elébe terjesztve P. (legő Elek, sz. Ferencz szerzet- 
beli magyar hitszónok, s' magyar tudós társasági levelező tag 
által. Két toldalékkal s Moldvaorszníi:' abroszával. Budán, 1838. 



- 392 - 

A' magyar királyi egyetem' betűivel. Az Academia' költségein. 
8r. cziml. 1, tudnivalók 2 1., tartalom 4 1., 166 I., 1 térkép. 

Ismerteti : Figyelm. 1838. 47. szám. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt, Budapesten, — Teinnéizettwl. 
tár. Budapesten. — Orsz. m. kir. statisztikai hivatal könyviára. — Soinogtfi- 
könyvtár Szegeden. — Kecskeméti ref. kollégium. 

1838 — IpolytájL Greenwich és Richmond. 
Társaik. Vli. 1838. 40. 



1838 - Bliss Károly. Raguzai berezeg utazási meraoirjaiből. 
Rbodus szigete. 

Tud. Gy. 1838. VI. 34. 

1838 — Marienburg Adolf. Erinnerung au Konstantinopel. 
Biatter. 1838. 41, 42, 45, 50. 

1838 - Nóvák Dániel. Friedland. 
ReííéIÖ. 1838. 75—78. 



1838 — Pulszky Ferencz. Holland. Uti vázolat. 
Társaik. VII. 1838. 65. 

1838 — Szenczy Imre. China balgatagsága. 
Tud. Tár. 1838. Értek. IV. 35. 

1838 — Szőllősi Ferencz. Napkeleti képek eredeti rajzokban. 
Kolozsvár, 1838. 

Ismerteti: N. Társ. 1838. II. 48; Szontágh Gusztáv. Fif^yehnezo. 
1839. 2. 



1838 — Tátray. Télszaki utazás Galicziában. 
Rajzolatok. 1838. I. 20, 24, 29, 32. 

1838 — Algier. 

M. Házi Barát. V. 1838. 89. 

1838 — Birmánok erkölcsei és szokásaik. 

Fillér Kaleud. 1838. II. 57. Képpel. 

1838 — Birmánok vallása és törvényeik. 

M. Házi Barát. 1838. V. 53. 

1838 — Chinai könyvkereskedés. 

M. Házi Barát. 1838. V. 54. 

1838 — Chinai lakodalom. 

M. Házi Barát. 1838. V. 51. 



— 393 — 

1838 — Humboldt Sándor után. Két fölmenetí próba a Chimbo- 
razóra. 

Athenaeum. 1838. I[. ö. 



1838 — Indusok képbetidk. 

Fíllér-Kalend. 1838. 11. 61. Képpel. 



1838 — Jules Janin után. Fontainebleau. 
Társ. VII. 1838. 48—51. 



1838 — Kairó. 

Magy. Házi Barát. V. 1838. 92. 

1838 — Lissaboni utczai élet. 

Regélő. 1838. 30—32. szám. 

1838 — Orosz lakodalom. 
M. Házi Barát. 1838. V. 50. 

1838 — Pardoe Miss után. Stambuli képek. T. L. 
Atlienaeura. 1838. I. 30. 

1838 — Portugalliai bikaviadalok. 

Regélő. 1838. 70—71. 

1838 — Rabszolgák és rabszolgaság. 
M. Házi Barát. 1838. V. 55. 

1838 — Tatár. 

Fillér- Kalend. 1838. II. 52. Képpel. 

1839 — Briedl Fidél. Hindn-zarándokok. Németből. 
Effvh. Tár. 1839. I. 315. 



•r?j 



1839 ~ Briedl Fidél (Salzbacher). Njigyhét Rómában. Salz- 
bacher után Briedl Fidél. 

Egyh. Tár. 1839. II. 294. 

1839 — Briedl Fidél. Népbabona Angolországban. Németből. 
Egyh. Tár. 1839. I. 284. 

1839 — 6. J. Kaukasz, Georgia és a cserkeszek. (Famiu Caesar 
ntán. > 

N. Társ. 1839. I. 145, 153, 165, 174. 

1839 -- Jemey János. A Kubecsi népséij:. 
Tudtár. VI. 1839. 451. 



— 394 — 

1839 — Mód Károly. Kelet népei s literaturája. Hindu polgári- 
sodás. Franciából. 

Tud. Tár. 1839. Értek. VI. 7. 

1839 — Perei J. Salzburg. Utazásvázlati töredékek. 
■ Emlény. III. 1839. 159. Képpel. 

1839 — Pulszky Ferencz. Úti vázlatok. Prága, Dresda, Lipcse. 
Potsdam, Berlin, Hamburg, Angolhon, Irland, Skócia, Holland, 
Köln, Rajnai út, Belgium. 

Budap. Árvizk. I. 1839. 67. 

1839 — Szbmere Bertalan. Utazásom naplójából. I. Xépjellem. 
II. Töpliczi őrmester. III. Genfi tó. IV. Paris ós London, V. Irland. 

Athenaeum. 1839. 28, 29, 40, 41. szám. 

1839 — Vidéki (Hume után). Töredékek az angol nemzet erköl- 
cseiből és szokásaiból 953 — 1669. évig. 

Tud. Gyűjt. 1839. VII. 45. 

1839 — 13. Oláhország 1839-ben. Egy franczia utazó jegyzévseiWI. 
N. Társ. 1839. 121, 129, 135. 



1839 — A bajadérok. 

Honművész. 1 839. 55. 

1839 — A Guaycuru néptörzsök. 

Fillér-Kalend. 1839. III. 54. Képpel. 

1839 — Ami indusok, halottas ünnepélyeik és tánczaik. 
Re-élö. 1839. 57, 58. 

1839 — Az orosz birodalom. 

M. Házi Barát. VI. 1839. 79. 

1839 — Chinai lakodalom. 

Fillér-Kaleud. 1839, III. 41. Képpel. 

1839 — Chináról. 

M. íííizi Barát. VI. 1839. 74. 

1839 — Martineau asszony munkájából Az amerikai tíírsasjigrol. 
T.ír.salk. VIII. 1839. 77—80. 



1839 — Perzsia és a perzsák a legújabb tudósítások ntíin. 
' ( 'al)iiiet de Lecture ). 

AthenaeuiD. 1839. I. 12—14. 



— 395 — 

1839 — Rabszolgaság a tengeri Tablóországokban. 
Fillér-Kalend. 1839. III. 51. Képpel. 

1839 — Rómaiaknál lakodalom. 

M. Hazai Vándor. 1839. IX. 47. 



1839 — Spanyolok táncza. 

Fillér-Kalend. 1839. III. 31. Képpel. 

1839 — Tarhegységi arabok. 

Fillér-Kalend. III. 1839. 38. Képpel. 

1839 — Turin. 

M. Házi Barát. V. 1839. 73. 



1840 — Jemey János. Való-e, hogy az Orosz birodalom alapitói 
magyarok voltak? 

Tudtár. VIII. 1840. 

1840 — K. G. (Lady Morgan). Tudomány és történeti emlékek 
Angliában. Lady Morgan után K. G. 

Tnd. Tár. 1840. Liter. IV. 237. 

1840 — Kovács László. Utazás a felső austriai uradalom, Salz- 
burg, Tyrol és Bajorhonban. Debreczen, 1840. 



1840 — L — g — y. — Csusza-ünnep Veronában. 
Regélő. 1840. 17—19. 

1840 — 41 — P. Lukotya. Mansvét levele ufcín Bajza, Luczenbacher, 
Jemey. Az Orosz birodalom egyik részéről. 

M. Akad. Ért. 1840—41. 49. 



1840—41 - Reguly Antalnak küldött utasítás. 
M. Akad. Ért. 1840—41. 53. 



1840-41 - Szemere Bertalan. Utazás ktilíoldön (Németország, 
Francziaorszsig, Britannia s Irland, Németalföld, Belgium, Rajna- 
vidék, Helvétia). Budapest, 1840-41. 2 kötet, 297; 325 1. 

Ismerteti: Tud. GyUjt. 1840. XI. 105; Fijryelra. 1840. 42; 
Kovacsóczy István. Liter. L. 1841. 1. 12. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 
— Képviselőház könyvtára. 

1845 — Második bővitett kiadás. Két kötetben. Pest, 1845. 
Ismerteti: Ney F. írod. Ör. II. 184(>. 17, 2b. 

Pozsonyi úy, ?i. ev. lycenm. 



— 396 - 

1840 — Abissinia és az abissiniaiak. 

M. Házi Barát. VII. 1840. 44. 



1840 — Az Amazon folyam vagy Maranon. 

Fillér-Kalend. 1840. 32. IV. Képpel. 



1840 — Eine Reise durch die Walachei im Jahre 1839. 
Blatter. 1840. 16—21. 

1840 — Madrasz. 

M. Házi Barát. 1840. VII. 50. 



1840 — Majo Spanyolországban. 

Fillér-Kalend. 1840. 'iV. 28. 

1840 — Moszkvai Kreml. 

M. Házi Barát. VII. 1840. 51. 

1840 — Tjrrus romjai. 

M. Házi Barát. VII. 1840. 48. 

1840 — Utazás a felső austriai sókainarai-uradalora, Salzburg. 
Tyrol és Bajorhonban. Debreczen, 1840. 272 1. 

Egyetemi kömjvt. Budapesten. 

1840 — Vadászat vadkanra Bengálban. 

Fillér-Kalend. 1840. IV. 36. Képpel. 

1841 — Brassai Sámuel. Soristán iSyriai. 
N. Társ. 1841. I. 1, 9, 17. 

1841 — Gsebbi. Az angol. 

Liter. Lapok. 1841. II. 35, 36, 

1841 - N. b. Incze Mihály. Khina. 

N. Társaik. 1841. l. 153, 161, 169, 177, 189. 

1841 — Nagylaki Jaksics Gergely. Tudósítások a Kauká- 
zusból. 

Atlien.icum. 1841. I. 350 s. k. l. Jegyzet. Hihetetlen mesesierú 
adatokat tartalmaznak. 



397 — 



1841 — Kristiany Pius. Romából. 
Rel. és Nev. 1841. I. 5. 



1841 — Kun Bertalan. A szicziliaiak terméBzeti hajlama és szokásai. 
Közlem. 1841. I. 68, 69. 

1841 — N. E, Férne V- Voltaire. Franczia utazótól. 
Athenaenm. 1841. I. 46. 



1841 — Nóvák Károly. Utazási vázlatok. Az adelsbergi barlang. 
Közlemények. 1841. II. 40, 41. 

1841—42 — Reguly Antal. Levelek. 

Athenaenro. 1841. I. 37. sz. 1842. 1. 5., 6., 45. sz. és a Reguly- 
albumban. 

1841 — Szkalka Candid. A kaukázusi nemzetekről általában, külö- 
nösen az ebsey vagy ebediek népéről és cserkeszekről és ezek 
vidékéről. 

Atbenaeum. 1841. II. 22, 

1841 — Szűcs István. Töredékek egy utazó naplójából. Potsdam — 
Berlin — London. 

Atbenaeum. 1841. I. 2 — 3. 

1841 — Tóth István. Az albánok. 
Közlem. 1841. I. 37. 



1841 — Petrozai Trattner Károly. Konstantinápolyi és szyriai 
utam emlékezete. 

Társaik. 1841. 48—52, 99, 100, 102-104. 

1841 — Wilhelmi Stephan Adolph. Kurze statistische Uebersicht 
des Fürstenthums Walacbei. 

Biatter. 1841. 41—46. 

1841 — Áden s ennek ujabb viszonyai 

Hon és KlUf. I. 1841. 147, 650. 



1841 — Az asszonyok Törökországban. 
M. Házi Barát. 1841. 120. 

1841 — Japán. 

Hon és Külföld. I. 1841. 49—51. 



1841 — Konstantinápoly. 

Hon és KUlf. I. 1841. 42, 46. 



— 398 — 

1841 — Peking és a Fecseli öböl. 

Hon és Külf. I. 1841. 285. 



1841 — Sírok Törökországban. 

Fillér-Kalend. 1841. V. 31. Két képpel 

1841 ' Színészet Ghinában. 

M. Házi Barát. VHI. 1841. 119. 



1841 — Tigris-vadászat Eeletindíában. 

Fillér-Kalend. 1841. V. 53. Képpel. 



1841 — Utazások a felső ausztriai sókamarai uradalom, Salzburg:. 
Tyrol és Bajorhonban. 

Athenaeura. 1841. I. 19, 20. 

1842 — Gr. Csáky Antalné, B. Vécsey Anna. Utazási vázlatok 
Olaszországból. Pest, 1842. 

M. tud. Akadémia. — M. netnz. Múzeum. 

1843 — Ugyanaz. Pest, 1843. 189 1. 

Egyetemi hönyct. Budapesten. — Pozsonyi ág. h. ev. lyceum. 



1842 — Grafín Gsáky-Vécsey Anna. Tagebuch auf einer Reise 
nach Italien. Pest, 1842. 

1843 ~ Ugyanaz. Pest, 1843. 

1842 — Császár Ferencz. Utazási töredék-levelek Olaszországból. 
Kliegl- Könyv. 1842. H. 141. 

1842 — Gorove István. Kivonat egy úti naplóból. Ischl. - 
Salzburg. 

Regélő. P. Divatlap 1842, 25, 36. 
1842 Mérey Károly. Levelek Némethonból. Pest, 1842. 4, 178. 1. 

Kgyetemi köuyot. Budapesten. 

1842 — Nóvák Dániel. Alexandria. 

Hasznos. Mul. 1842. 80—82. 

1842 — Nóvák Károly. Velencze. 
Hasznos. Mul. 1842. 88, 89. 

1842 Paget Jánosné, B. Wesselényi Poljrx. Olaszhoni és 

Scbwei/i utazás 1. II. kötet. Kolozsvártt, 1842. XIIl. 2S2 ; VI. 2031. 

Ismerteti: V. L. Kefélő. P. Divatlap. 1843. 1. 16. 

K<fil»temi kÖHi/rt. Biulaih'sten. 



— 399 — 

1 842 — Schöift Ágost festesz pesti hazánkfia levele Agrából, 
Kelet-Indiából. 

Jelenkor. 1842. 45. szám. 

1842 — ügod. A Spártai nők. Rottecktöl. 
AthenaeuiD. 1842. I. 14^ 15. 

1842 — — y z A bolgárok. 
Athenaeum. 1842. II. 24. 

1842 — A bolgárok. A ^Kevue des deux Mondes^ után szabadon. 
Világ. 1842. 72—74. 

1842 — A toblachi tó. 

Emlény. 1842. VI. 145. Képpel. 

1842 — Dardanellák. 

M. Házi Barát. IX. 1842. 132. Képpel. 

1842 — Eszkimók erkölcseik és szokásaik. 

Fillér-Kalend. VI. 1842. 31. Képpel. 



1842 — Hamburg. 

Hon és Külf. II. 1842. 163. 

1842 — Kivonatok a khinai hirlapokból. 
M. Házi Barát. 1842. IX. 140. 

1842 — Különféle népfajok Spanyolországban. 

Hasznos Miil. 1*842. 61, 62. 

1842 — Lengyel vendégségről. 
M. Házi Barát. 1842. 143. 

1842 - Marokkó. 

Hon és Külf. II. 1842. 72—74. 

1842 — Orosz erkölcstükör. 
M. Házi Barát. 1842. IX. 139. 

1842 — Orosz puszták és a vad ló. 

Fillér-Kalend. VI. 1842. 29. Képpel. 

1842 — ütcaélet Mexikóban. 

Fillér-Kalend. 1842. VI. 25. Képpel. 



— 40() — 

1843 — Besse János utazása és tudósítása Madzsar romjairól. 
Tud. Tár. 1843. Értek. XIU. 77, 78. 

1843 — Császár Ferencz. Utazási vázlatok. Yelencze. 
Világ. 1843. 1, 2. 

1843 — Hrabowszky Dávid utazási töredékeiből. (Párisi oaplo.i 
Regélő P. Divatlap. 1843. I. 49—52. II. 34—36. 



1843 — Jemey János. A Kúma-melléki Magyar városról. 
Tud. Tár. XIII. 1843. 



1843 — 44 — Jemey János. Jelentések keleti útjából. 
Magyar Akad. Értés. 1843 — 44. 



1843 — Nóvák Károly. Lombardiai képek. 
Társaik. XII. 1843. 52—56, 58. 

1843 — Ney. Montenegró és népe. 
Világ. 1843. 2:^, 26, 28, 32, 45. 

1843 — Péter. Mexicóból Pestre irt levél. 
Világ. 1843. 17. 

1843 — Regidy Antal levelei Kazánból. 1843. deez. 22. 



1843—44 — Richter Wilhelm. Kreuz und Querzüge im Ormi 
Pannónia. 1843. 127 — 130. 1844. 5—11. 

1843—44 — Schedel Ferencz. Reguly .\ntalnak Pelyrabt'D 
1844. ápril 23. kelt leveléből, valamint Baer oroszorszíigi o. 
statustanácsosnak közléséből összeállított tudósítás. 

M. Akad. Ért. 1843—44. 110. 

1843 Tóth Lőrincz. München. 
Athenaeum. 1843. I. 249. 

1843 — Finnland. 

Told. Múlt- és Jelenkor. 1843, II. 88, 89. 

1843 — Fürdők, borbélyműhelyek s egy néger menyegző 
Algierban. 

M. Házi Barát. X. 1843. 135. 

1843 Házi élet Londonban. 
M. Házi Harát. X. 1843. 129. 



— 401 — 



1843 — Japin. 

Told. Mnlt és Jelenhez. 1843. L 10, 23, 24. 



1843 — Kashmir. 

Told. Múlt és Jelenhez. 1843. II. 55, 56. szám. 



1843 — Keleti hadak nézőhelye. Chinai birodalom. Afghanistan 
és a szomszéd tartományok. 

Múlt és Jelen. 1843. 2—21. 



1843 — Lamartine keleti utazásából. 
Magyar Házi Barát. 1843. X. 92. 



1 

1843 — Marquise-szigetek. 
Vilá- 1843. 18. 



1843 — Nápolyi erkölcsök rajza. 
M. Házi Barát. 1843. X. 128. 



1843 — Nápolyi vázlatok. 

Toldalék Múlt és Jelenhez. 1843. 59, 60. 

1843 — Pompeji fáklyavilágnál. 

M. Házi Barát. X. 1843. 96. 



1843 — Római nő ékessége Augustus császár idejében. 
M. Házi Barát. 1843. X. 102. 



1844 — Baricz. Germanfaj. 
Vilá^. 1844. 2—4. szám. 

1844 — Császár Ferencz. Utazás Olaszországban. Buda, 1844. 
(2 kötet.i 

J/. twí. Akadémia. — Természet tud. társ. Budíipesteu. 



1844 — Fekete Soma. Braziliában az irodalom, tudománv és 
művészet. Németből. 

Tud. Tár. 1844. Liter. VIII. 405. 



1844 — Gorove István. Brüsseli múkiállitás. — A hollandi nők. — 
Baaden. 

Életképek. 1844. I. 412. 1. 

1844 — Gorove István. Nviigot. Utazás külföldön. 2 kötet. Pest, 
1844. 

Egyetemi kÖnyct. Budapesten. — Képiiselöház köuyrtára. 
Dr. HAVASS R. : Magyar földrajzi könyvtár. *2G 



— 402 — 

1844 — Mokcsai Haraszthy Ágoston. Utazás Éjszak-Amerikában. 
2 kötet. Pest, 1844. 8r. 228; 304 1. 2 kép. 

Ismerteti : Irinyi József. Életképek. 1844. II. 23. — Pesti Hirlap. 
1845. 422. 423. 

3f. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvi . Budapesten. — Pozsonyi ág. h.f^r. 
lyceum. 



1844 — 45 (1851) — Jemey János keleti utazása a magyarok 
őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845. Pest, 1851. A 
szerző tulajdona. Budán, a cs. k. egyetem bet. 4r. 2 kötet. 

M. tud. Akadémia, — Egyetemi könyvtár Budapestéül. — HerczegyrimiU, 
könyvtár Esztergomban. 

1844 — Mentovich Ferencz. Naplótöredékek. Berlin — Ham- 
burg — Helgoland — Göttingen. 

N. Társ. 1844. 94, 100, 129, 180, 273. 

1844 — Nogel István. Természettudományi utazás s a kaukazibi 
várdák. 

Világ. 1844. 38. 

1844 — Tóth Lőrincz. Kajnai út Mainztól Kölnig. 
Emlény. VIII. 1844. 217. 



1844—46 - - Tóth Lőrincz. Úti Tárcza. Déli Németalföld, Rajna, 
Schweiz, Németalföld, Belgium, Brittföld, Paris. 6 füzetben. Pest. 
1844—46. 

Jegyzet. 1 füzet: Déli Németalföld. Megjelent : Társaik. XIII. 1844. TV*. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi könyvt. Budapesten. — M, netm. Muze>'h> 

1844 — Urmösy Sándor. Az elbujdosott magyarok Oláhországbaii 
Utazása után irta Ürmösy Sándor. Kolozsvár, 1844. 8, 107, 3 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 

1844 — A grönlandiak. 

Hon és Külf. IV. 1844. 41. szám. 

1844 — Albánok. 

N. Társ. 1844. 211. 

1844 — Benares és az ö pagodái. 

M. Házi Barát. XI. 1844. 97. Képpel. 

1844 — Borrow Spanyolországi utazásából. 
X. Társ. 1844. 8U3, 401. 

1844 — Corfu. A joniai szigetek. 

Hon és KüinjUl. 1844. 94—96. IV. 



t/. 



403 



1844 — Corradini. Pádua. 
Életképek. 1844. II. 34. 



1844 — Harris kapitány tudósítása Abysziniáról. 

Hon ós Külf. 1844. 8. IV. 



1844 — Schubert után. Damaskns. 
Regélő P. Divatlap. 1844. 34. 



1844 — Schweizi utazás. A helveciai jegesekrei folraenés. 
Fillér-Kalend. VIII. 1844. 47. Képpel. 

1844 — Szczawnica.. 

K. bayr. alig. Ztg. 1844. Nr. 46, 61, 76. — Miskolczi érteáitö. 
1844. 28. sz. 



1844 — Tanger. 

N. Társ. 1844. 300. 



1844 — Töredékek NUus melletti utazásból Nubiábán. 

Hon és Külf. 1844. IV. 54. 



1844 — üdvari élet Persiában. 
M. Házi Barát. 1844. XI. 98. 



1844 — Ültetvényes élete Északamerika nyugati részeiben. 

Hon és Külf. 1844. 49—51. szám. 



1844 — Vázolatok Chinából. A Cseu-tu-fu, Fu-csuen tartomán va 
fővárosa. 

Hon és Külf. IV. 1844. 92. 

1844 — Vázlatok Pekingből. 

Hon és Külf. IV. 1844. 13, 14. 



1844 — Zsidók Lengyelországban. 
M. Házi Barát. 1844. XI. 100. 



1845 — Irinyi József. Párizs és a francziák. 
Életképek. 1845. I. 17—22. 

1845 — S-y K Pádua. 
P. Divatl. 1845. II. 9. 



1845 — Szemián Pál. Déli Németalfrad. 1844. 
P. Divatl. 1845. II. 5, 6. 















•Jii 



— 404 — 

1845 — Angol küldöttség a Niger vizén az 1841 és 1842-ik 
évben. 

Hon és Külf. V. 1845. 57-61. 

1845 — A Nnkahiva sziget lakosai 

FiUér-K. IX. 1845. 31. Két képpel. 



1845 — Ghampbell Archibald angol utazó szerint. Élet é^ 
tájképek Arabiából. 1. Dögvész Yembóban. 2. Medina és Molia- 
raed sirja. 

Hon és Külf. V. 1845. 50. 

1845 — Didier szerint. Jelenetek Marokkóból. 
Hon és Kttlf. V. 1845. 3—5- 

1845 — Diirango. 

Hon. és Külf. V. 1845. 39. 



1845 — Észrevételek az épitésraod, házi élet, erkölcsök és >/v 
kasokról Londonban. 

M. Házi Barát. XH. 1845. 45. 



1845 — Finlayson György szerint. Vázolatok Bangkok szüiiui 
városból. 

Hon és Külf. V. 1845. 50. 

1845 — Hölgylakok és férfinemnek nőnemmeli társalkodása 
keleten. 

M. líázi Barát. 1845. XII. 30. 

1845 — Japán felöl néhány igen érdekes és hiteles tudósitás. 
M. Házi Barát. XII. 1845. 48. 

1845 — Mekkaiak szokásai s erkölcsei. 

Hon és Külf. V. 1845. 22. 

1845 — Mesélők a napkeleti tartományokban. 

M. Házi Barát. 1845. XH. 61. 

1845 Nemességről, Angolhon és más országokban nevezete^ 

észrevételek. 

M. Házi Barát. 1845. XII. 43. 

1845 - - Orosz iiralkodók házasodása régibb időkben. 

M. Házi Barát. 1845. XII. 75. 



1845 — Római szerelmeseknek hölgyek körüli módossága. 

M. Házi Barát. 1845. XH. 71. 



— 405 — 

1845 — Töredék egy Afrikában utazó magyar leveléből. 
P. Divatlap. 1845. II. 14, 20. 

1846 — C. Gr. G. leveleiből 1845-ben. Vázolatok Nyiigot-Indiáról 
Hon ós Külf. 1846. 83—88. 



1846 — Erdélyi. Chambery és vidéke. 
Életképek. 1846. I. 20. 



1846 — F. Vándorpálya Afrikában. 

P. Divatlap. 1846. 5, 6, 8, 10, 12, 14, 17. 

1846 — Báró Geramb után Fuchs T. Betlehem. Hely én nép- 
ismertetésül. 

Rel. és Nev. 1846. U. 51. 



1846 — 47 — Honvágyi. Eredeti levelezés külföldről. Legnauo — 
Verona - Mantua, 

P. Divatlap. 1846. 12, 28. — 1847. 4. 



1846 — Horváth Lázár. Uj levelek Erailiához. Prága, Dresda, 
Hannovera, Hamburg, Helgoland. 

Honderű. 1846. II. 4, 5. szám. 

1846 — 47 - Hrabovszky György. Velenczei napló. 

P. Divatl. 1846. 29, 31, 34, 36, 38, 39. — 1847. 23, 24, 26. 

1846 - Irinyi József. Német, franczia- és angolországi Uti jegy- 
zetek. I— II. Kész. Hála, 1846. X, 326; 322 1. 

Ismerteti: Bud. Hiradó. 1846. 358, 359, 362. Szeverin. P. Divat- 
lap. 1846. 22. 23. szám. írod. ör. 11. 1846. 37. 56. 

M. tud. Akacléinia. — M. nemz. Múzeum. — Egyetemi kthnjet. Buflapesten. 
Keciikemi'ti ref. holletjium. 

1846 — Dr. Iván leveleiből. A franczia küldöttség Chinában. 
Hon és Külf. VI. 1846. 68—72. 

1846 — Löbenstein Philipp. Sittenbilder aus dem Kaukasus. 
Pannónia. 1846. 45—48. 

1846 — Pfeiffer Ida. Keise nach dem skandiuavischen Nordcu 
und der Insel Island. 1845. I. II. Bd. Pesth, 1846. 215. és 263. 1. 
1 térkép. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 

1846 — Romlaky. A krakói király vár. 
Életképek. 1846. I. 15. 



— 406 — 

1846 — Dr. Semián Pál. Utazási vázlatok Dánországból. Oeresund 
— Holsteinburg — Ftinnen és Alsen szigetek. 

Életképek. 1846. II. 20—22. 

1846 — Sz. Hamburg. Külföldi levelek. 
Életképek. 1846. II. 1—3. 



1846 — Glennie Tamás után. Mexikói képek. 
Hon és Külf. VI. 1846. 76—78. 



1846 — J. G. Jackson utazásából. Fezzani és sudani képek. 
Hon és Külf. VI. 1846. 38—45. szám. 



1846 — Marokkói álladalom. 

M. Házi Barát. XIII. 1846. 105. Rajzzal. 



1846 — Osztrák birodalom művelődési és erkölcsi történetéből 
emlékezetes dolgok. 

M. Házi Barát. 1846. XHI. 53. 



1846 — Sinai hegyen tett utazás. 
M. Házi Barát. XUI. 1846. 63. 



1846 — Utazás a Kaukázuson. 

Hon és Külf. VI. 1846. 55—57. 



1847 — Gsemeghy Károly. Amerika fölfedeztetése. 
Honi. Könyve. 1847. III. 24. 

1847 — K. István. Levél egy Amerikába kivándorlandó fehénáritol. 
Hazánk. 1847. 121. 

1847 — Méhes Sámuel. Úti jegyzetek. Némethon. Holland. Bel- 
gium. Schweitz. Tyrol. — Kolosvár, 1847. Kis 8r. IV. 259. 1. 

M. tud. Akadémia, — Egyetemi könyvt. Budapesten. — Jí. nemz. Mu2€n>n. 

1847 — Nogel István (Schultz). Nogel István utazása keleten. 
Átdolgozta és kiadta Schultz testvérpár. Pest, 1847. 8r. 196 I. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. — Természettud. /'<"''. 
Budapesten. — Pozsonyi ág- h. ev. lyceum. 

1847 — Reguly Antal útja, északurali abrosza és ethnograpliiai 
gyűjteménye. 

Lásd : Reguly Album. (Reguly utazásai Toldy Fer. által). Kiiiita 
a Reguly-társaság. Pest, 1850. Emich Gusztáv. K. 8r. CXXLX, 3VH, 
2 1. és R. arczk. — Báró Eötvös Józsefnek Reguly Antal felett a 
in. tudora. Akadémiában tartott emlékbeszéde. 1863. — Toldy F. 
írod. tört. II. k. 187)). 123—124. 1. 



— 407 — 

1847 — Szikussy Géza. Úti jegyzetek. Prága — Dresda — 
Lipcse — Thttringen. 

Életképek. 1847. II. 7—10. 20, 21. 

1847 — Török János. Ázsia, Afrika, Amerika és Australia ibid- 
rajza. Gyermekek számára. Hetedik folyam. Marosvásárhely, 1847. 

1847 — A kozák tartományok. 

Hon és Kttlf. 1847. VII. 40—44. 



1847 — Derbentröl valami 

Hon és Külf. VII. 1847. 22. szám. 



1847 — Gibraltár. 

Fillér-Kalend. XI. 1847. 38. Képpel. 

1847 — Kairói nők. 

Hon és Külf. 1847. 66—74. 



1847 — Kaukázusi közlemények. 

Hon és Külf. vn. 1847. 78, 79. 



1847 — Kelet-Sziberia honi népei. 
Hon és Külf. VII. 1847. 59. 



1847 — Koleman Rudolf után. Kaukázusi képek. 
Honderű. 1847. II. 25, 26. 

1847 — Madzsar (Magyari) romjai a Kumánál a Kaukáz északi 
oldalán. 

M. Hajdan és Jelen. I. 1847. 1. Könyomatú képpel. 
1847 — Magyar szózatok Hamburgban 1847. 1 köt. 8r. 410 1. 

Orsz, tn, kir. statiszt. hiv. könyvtára. 

1847 — Utazás Ázsia belsejében. 
Hon és Külf. VII. 1847. 95, 96. 



1848 — Ludwig Sámuel utazása Görögorszíigban. Pest, 1848. 
Magyar Mihály. 8r. 235 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. — Somogyi-könyvtár 
Szegeden. 

1848 — S Jégvirágok a muszkák jellemzéséhez. 

P. Divatl. 1848. 19. 

1848 — Calcutta. 

Bucs. N. K. Naptár. I. 1848. 56. Képpel. 



— 408 



1848 — Ceylon. 

Buc3. N. K. Naptár. I. 1848. 52. 2 képpel. 



1848 — Cook után. Az Cj-Hebrid szigetek. 

Bucs. N. K. Napt. 1. 1848. 46. 49. 3 képpel. 

1848 — Hámon szigetek. 

Biics. N. K. Napt. 1848. I. 30. 



1848 — Tonga szigetek. 

Bucs. N. K. Napt. 1848. 1. 34. 36. 59. 3 képpel. 

1848 — Witi szigete. 

Bucs. N. K. Napt. I. 1848. 41. Képpel. 

1849 — (1857) - Magyar László. 

Jegyzet. Felfedezései délnyugati Afrikában az 1849 — (1857) évek- 
ben. Lásd : Magyar László délafrikai levelei és naplokivonatai. Kiadui 
Hunfalvy János. Egy abroszszal. Pest, 1857. Eggenberger Ferdinánd. 
N. 8r. 92 1. — Magyar László délafrikai utazásai 1849 — 57. évek- 
ben. Sajtó alá egyengette és jegyzésekkel ellátta Hunfalvy János. I. 
köt. Egy földképpel s 8 köiratú tiiblával. Pest, 1859. Eggenberjrer 
Ferdinánd. (Emicli Gusztáv nyomt.) N. 8r. XVI, 464 I., l térkép é> 
8 kőnyomat. — Reisen in Síid- Afrika in den Jahren 1849 bis lö57. 
Aus dem Ungarischen von Johann Hunfalvy. L Bánd. Pest, 1851'. 
Lauffer u. Stolp. N. 8r. XH, 450 1., 1 térkép és 8 tábla. 



1849 — China-Macao. 

Bucs. N. K. Napt. II. 1849. 91. Képpel. 

1849 — Lengyelországi vendégségek a XVII. században azon- 
kori francia leirás után. 1849. 

1849 — Temetkezés a világtengeren. 

Bucs. N. K. Napt. 1849. II. 87. 

1849 — Uj Guinea és a mellékszigetek. 

Bucs. N. K. Napt. II. 1849. 65. 

1849 — Uj Seeland. 

Bucs. N. K. Napt. 11. 1849. 67. Képpel. 

1849 — Viti sziget tenger. 

Bucs. N. K. Napt. II. 1849. 86. 



m. SZAKASZ. 



bj A külföldről szóló idegen irók munkáira 
vonatkozó magyar könyvismertetések. 



1586 (1783) — Posevini Anton. Moscovia. Vilnae, 1586. 
Ismerteti : Molnár János. M. Könyvb. IV. 1783. 441. 



1600 (1801) — Akosta. Histoire naturelle et morale des Indes, 
etc. Spanyolból Regnaolt Róbert. Paris, 1600. 

Ismerteti: Molnár János. Magy. Könyvh. XV. 1801. 36. 

1601 (1783) — Schott Franciscus. Itinerarium Nobiliornm Italiae 
Regionum! Nicentiae, 1601. 

Ismerteti: Molnár János. Magy. Könyvh. IV. 1783. 305. 



1618 (1799) — Bontehoe hollandi hajós kapitány 1618. napkeleti 
Indiákon való utazása. 

Ismerteti: Magy. Könyvh. 1799. XI. 26. 



1633 (1783) — Borri Cristoph. Relatio de Cocincina 1633. Vienna. 
Ismerteti : Molnár János. M. Könyvh. III. 1783. 559. 

1659 (1795) — Lobo Jeronimo. História de Etiópia En Coimbra. 
1659. 

Ismerteti: Molnár János. M. Könyvh. VII. 1795. 151. 

1708 (1783) — Bosman Williajn Guineába való utazása. Ham- 
burg, 1708. Franczia nyelven. 

Ismerteti: Molnár János. M. Könyvh. 1783. IV. 265. 

1714 (1783) — Tollius Jacobus. Epistolae Itinerariae. Arastelo- 
dami, 1714. 

Magy. Könyvh. II. 1783. 249. 

1735 (1783) — Alpinus nevű Prospernek Egyptusról irt „Termé- 
szeti históriája." Lugduni Batav, 1735. 

Ismerteti: Molnár János. M. Könyvh. II. 1783. 38. 



— 412 - 

1736 (1791) — Halde P. de. Description Geo^-aphique et Histo- 
rique de la Chine et de la Tartarie Chinoise. 1736. 

Ismerteti: Mindenes Gyűjt. V. 1791. 68. 

1751 (1801) Gmelin János szibériai utazása. Götting, 1751. 
Ismerteti: Molnár János. Maj^y. KÖnyvh. I. 1801. 135. 

1764 (1783) — Anson George. Voyage antour du monde fait 
dans les années 1740 — 44. Paris, 1764. 

Ismerteti: Molnár János. 1786. I. 118. 



1767 (1783) — Loemius Kanutus-nak a Lapponokról irt könvve. 
1 767. 

Ismerteti: Molnár János. Maj^yar Könyvh. III. 1783. 647. 

1771 (1783t — Eleemannak a tatiirokhoz való utazása. Bérs. 
177i; 

Ismerteti: Molnár János. M. Könyvh. 1783. 483. 



1771 — 73 (1783) — Pallas. Keise durch verschiedene Provinzen 
des Russischen Reichs. I. Tome. St. Petereburg, 1771. II. Tonie. 
1773. 

Ismerteti : Molnár János. M. Könyvh. II. 1783. 85, 96. 

1771 (1783) — Pococke Richárd. A napkeleti és egyéb tartc^- 
mányokról. I. rész. Erlangenben, 1771. 2-ik kiadás. 

Ismerteti: Molnár János. Magyar Könyvh. III. 1783. 116. 

1771 (1783) — Pókok Richar&-Dak Palesztinai utazása. ErlanL'.. 
1771. 

Ismerteti: Molnár János. M. Könvvh. III. 1783. 357. 

1772 (1783) — Delaport Abbé. Le Vovageur Francois. Paii<.. 
1772. 

Ismerteti: Molnár János. Majry. Könyvh. II. 1783. 123. 

1772 (1783) - Tremarec Kerguelen. Beschreibung seiner Kei^e 
naoh der Xordsee 1767 — 1768. Leipzig, 1772, Francziából. 

Ismerteti : Molnár János. Magy. Könyvh. II. 1783. 75. 

1774 il783> Gmelin Sámuel Gottlieb. Keise durch dasnonl- 
liche Persien in den J. 1770—72. Öt. Petersburg, 1774 
Ismerteti: Molnár János. M. Könyvh. I. 1783. 140. 

1774 (1783) — Lepechin Jánosnak az Orosz birodalmon való 
utazása 1768 és 1769-ben. Orosz nvelvbol németre fordította 
Ilase Henrik. Altonbiiri;, 1774. 

Ismerteti : Molnár János. Majry. Könyvh. 1783. III. 132. 147. 



— 413 — 

1774 (1783) — Steller Georg Wilhelm. Beschreibimg von dem 
Lande Kamtschatka. Frankfurt, 1774. 

Ismerteti: Molnár János. Magy. Könyvh. I. 1783. 69. 

1777 (1783) — Schlötzer Ludwig. Neue Erdbeschreibung von 
ganz Amerika. Göttingeu u. Leipzig, 1777. 

Ismerteti: Molnár János. Magy. Könyvh. 1783. II. 131. 

1779 (1783) — Niebuhr. Description de TArabie. Paris, 1779. 
Ismerteti : Molnár János. M. Könyvli. II. 1783. 401. 

1780 (1783) — Cook. Troisiéme Voyage 1776—1780. Angolból 
franeziára ford. Paris, 1780. 

Ismerteti: Molnár János. Magy. Könyvh. II. 1783. 19. 111.321,331. 



1780 (1783) — Karver Jinos-nak belső Amerikába való 1766—68. 
évbeli utazása; angol nyelvből németre ford. Hamburg, 1780. 

Ismerteti : Molnár János. Magy, Könyvh. ÍII. 1783. 353. 

1781 (1793) — Lange Lorenz. Tagebuch zweier Reisen, welehe 
in den J. 1727, 1728 und 1736 von Kjachta durch die Mongoléi 

nach Peking gethan worden. Leipzig, 1781. 

Ismerteti : Molnár János. M. Könyvh. V. 1793. 299. 

1781 (1783) — Zimmerman Heinrich. Keise um die Welt mit 
(^apitain Cook. Mannheira, 1781. 

Ismerteti: Molnár János. M. Könyvh. III. 1783. 508. Térképpel. 



1781 (1783) — Berlin und Potsdam. Beschreibung der Königlichen 
Kesidenzstadt. Berlin, 1781. 

Ismerteti : Molnár János. Magy. Könyvh. III. 1783. 433. 437. 438. 

1782 (1783) — Dresden. Beschreibung der vorzüglichsten Merk- 
würdigkeiten der Churfürstlichen Kesidenzstadt. Dresden, 1782. 

Ismerteti: Molnár János. M. Könyvh. 1783. Ili. 536. 



1785 (1794) — Veigl P. Reisen einiger Missionarien der Gesell- 
schaft Jesu in Amerika. Nürnberg, 1785. 

Ismerteti: Molnár János. Magyar Könyvh. 1794. 107, 125. 

1790 (1795) — Zuchelli utazása Congóban. Olaszból németre 
ford. Lipcse, 1790. 

Ismerteti: Molnár János. Magy. Könyvh. 1795. 337. 



1791 (1794) — Arthurs. Keise nach NeusiUlwales. Nürnberg, 1791. 
Ismerteti : Molnár János. Magy. Könyvh. VI. 1794. 4. 



414 — 



1797 (1802) — La Perouse vUágkörtili utazása 1785-88. iLa 
Perouse Voyage autour du monde. 1797.) 

Ismerteti: Molnár János. Magyar Könyvh. XVII. 1802. 118. 



1798 (1801) — Braam-Hougkgest Everhaxd. Hollandusok 1794- 
diki követsége a chinai császárhoz. Lipcse, 1798. 

Ismerteti: Molnár János. M. Könyvh. XVI. 1801. 36. 



XVIII. század. (1783) — Fontana Nicol. Tagebuch der Eeise 
nach dem neuen oesterr. Píianzorten in Asia und Afrika. 

Ismerteti : Molnár János. M. Könyvh. III. 1783. 571. 



1802 (1803) — Marchand utazása a világ alsó tengerein 179U- 
1792. Lipcse, 1802. 

Ismerteti: Molnár János. Magy. Könyvh. XIX. 1803. 112. 

1822 (1823) — Erdmann Joh. Friedr. Beytrage zur Kenntnis.^ 
des Innem von Russland. Riga, 1822. 

Ismerteti: Thaisz. Tud. Gyűjt. 1823. VIII. 110. 



1832 (1834) — Colville Frankland. Narrative of a visit to the 
courts of Russia and Svveden in the years 1830. and 1831. in 
two volumes. London, 1832. 

N. Tára. 1834. II. 136, 195, 211. 

1834 (1840) Bulwer C. L. England und die Englánder. Zwikaii. 
1834. 

Ismerteti: Z. Tud. Gyűjt. 1840. Vili. 117. IX. 103. X. 110. 

1834 (1836) — Cook, Captain S. E. Sketches in Spain, duriDi: 
the years 1829—32. 1834. 2 kötet. 

Ismerteti: Tud. Tár. 1836. XI. 199. 

1835 (1842) — Leake WüUam Martin. Travels in Northern 
Greece. London Vol. I— IV. 1835. 

Ismerteti (németből): Perföldy. Tud. Tár. 1842. Liter. VI. 89. 

1835—36 (1837, 1842, 1843) - Ritter KarL Die Erdkunde 
von Asien. IV. liand. Zweite Aufl. Berlin, 1836—36. 

Ismerteti : Figyelm. 18.^7. II. 26, Továbbá : Müller Férd. után D. 
.1. Tud. Tár. 1842. Liter. VI. 44; 1843. Lit. VII. 446. 

1835 il838 és 18401 — Wilkinson J. G. Topographie of Tliebes, 

and g'oneral view of Ejurypt. London, 1835. 

Ismerteti: Letronne után Zs. Tud. Tár. 1838. Liter. II. 216. 1840. 
Liter. IV. 1G6. 



— 415 — 

1836 (1840) — Baxrow John jun. Ein Besuch auf der Insel 
Island im Sommer 1834. Stuttg. u. Tüb. 1836. 

Ismerteti: K— y. Tud. Tár. 1840. Liter. IV. 267. 

1836 (1839) — Bume's KeiseB in Indien und nach Bukhara. 
II. Bánd. Stutlgart u. Tübingen, 1836. 

Ismerteti: K. Tud. Tár. 1839. Liter. III. 44. 



1836 (1840) — Chainisso Albert von. Reise um die Welt. 
Leipzig, 1836. 2 Bde. 

Ismerteti: K— v. Tud. Tár. 1840. Liter. IV. 55. 



1836 (1838 és 1841; — C!hevalier MicheL Lettres sur rAmerique 
du Nord. Paris, 1836. 2. Vol. 

Ismerteti (németből): K. és Perfóldy. Tud. Tár. 1838. Liter. ü. 
B35. 1841. Liter. V. 379. 



1836 (1840) — Creuzer Friedrich. Symbolik und Mithologie der 
altén Völker, besonders der Griechen. I. Theil. Leipzig, 1836. 

Ismerteti: D. J. Tud. Tár. 1840. Liter. IV. 285. 



1836 (1842) — Davis John Francis. The Chinese. 1836. 2 kötet. 
Ismerteti: A. B. S. Tud. Tár. 1842. Liter. Ví. 66. 346. 



1836 (1841) — Humboldt Alex. von. Kritische Untersuchungen 
ttber die historische Entwickelung der geographischen Kenntnisse 
von der neuen Welt. Berlin. I. II. Bánd. 1836. 

Ismerteti: B. T. Tud. Tár. 1841. Liter. V. 259. 

1836 (1841) — Július N. H. Nordaraerikas sittliche Zustiinde. 
Leipzig, 1836. 2 kötet. 

Ismerteti: B. T. Tud. Tár. 1«41. Liter. V. 385. 

1836 (1838) — Linsolas Aubert de. Souvenirs de Tltalie. Paris, 
1836. 

Ismerteti (németből): A. B. S. Tud. Tár. 1838. Liter. II. 338. 

1836 (1839) — Wordsworth Cristopher. Athens and Attica. 
London, 1836. 

Ismerteti (németből): K. S. Tud. Tár. 1839. Liter. III. 181. 

1837 (1839) — Bacon Thomas. First Impressions and Studies 
in Hindostan; from 1831 to 1836. London, 1837. 2 vols. 

Ismerteti (németből): K— s. Tud. Tár. 1839. Liter. IIL 93. 



1 



— 416 — 

1837—38 (1839 és 1843) — Eichwald Eduárd. Reise auf dem 
Kaspischem Meere und in den Kaukasus. 1825 — 26. I. II. Theü. 
Stuttgart, Tübingen und Berlin, 1837—38. 

Ismerteti: K— y és Perföldy. Tud. Tár. 1839. Liter. ÍII. 05. 
1843. Liter. VII. 177. 



1837 (1840) — Hailbroimer Caxl v. Aus der fteiseraappe eims 
deutschen Touristen. 3 Bde. Stuttg. u. Tübing. 1837. 

Ismerteti: D. J. Tud. Tár. 1840. Liter. IV. b65. 



1837 (1843) — Hüllmann Kari Ditrich. Würdigung des IM 
phisehen Orakels. Bonn, 1837. 

Ismerteti: Perfóldy. Tud. Tár. 1843. Liter. VII. 55. 



1837 (1841) — Marmier X. Lettres 8ur l'Islande. Paris, 1S3* 
I. köt. 

Ismerteti: A. A. Tud. Tár. 1841. Liter. V. 115. 



1837 (1839) — Meinike E. E. Das Festland Australien. I. Th. 
Prenzlau, 1837. 

Ismerteti: K. Tud. Tár. 183^). Lit. III. 53. 



1837 <1839) Pashley Róbert. Travels in Créte. London, HoT. 
2 kötet. 

Ismerteti (németből): K— s. Tud. Tár. 1839. Liter. III. 91. 

1838 (1844i — Dr. Claus C. u. Bergmann. Reise in die Stepptn 
des südliclien Russland. Dorpat, 1838. 2 rész. 

Ismerteti: Pertoldy. Tud. Tár. 1844. Liter. Vlll. 140. 

1838 (1839) — Heeringen Gustav v. MeineReisenachrortuu.il. 
Leipzig, 1838. 2. Thle. 

Ismerteti: D. L. Tud. Tár. 1J^39. Liter. III. 174. 

1838 (1844) — Klenze Leo v. Aphoristische BemerkunireD. 
gesaranielt auf einer Reise nach Griechenland. Berlin, 1838. 

Ismerteti: A. B. S. Tud. Tár. 1844. Liter. VIII. 350. 

1838 (18421 — Montpereux Frederic. Du Bois de Voyaíre 
autonr du Caucase chez les Tserkesses ete. Paris, 1838. Torao 
I — III. 

Ismerteti inémotlxir,: B. T. Tud. Tár. 1842. Liter. VI. 95. 

1838 (1841) - Prittvitz M. Andeutungen über die GrUnzen íKr 
('ivilisation. 1838. 

Ismerteti: H. T. Tnd. Tár. 1841. Liter. V. 397. 



417 — 



1839 (1842) — Gautíng. Reise nach dem Orient. Stuttgart, 1839. 
Ismerteti: F. S. Tud. Tár. 1842. Liter. VIL 415. 

1839 (1843) — Greverus. Reise in Griechenland. Bremen, 1839. 
Ismerteti : •F. S. Tud. Tár. 1843. Liter. VII. 429. 



1839 (1843) — Ideler Ludwig. Ueber die. Zeitrechnung der 
Chinesen. Berlin, 1839. 

Ismerteti: Stern után A. B. S. Tud. Tár. 1843. Liter. VU. 251. 



1839 (1843) — Tirol, Das Land. Mit cinem Anhange: Voralberg. 
3 Bde. Innsbruck. 1839. 

Ismerteti: Fekete Soma. Tud. Tár. 1843. VII. 21. 



1840 1 1843) — Bitschnoinszki, Páter Hyacinth. China és lakói 
(oroszul). Sz.-Pétervár, 1840. I. köt. 

Ismerteti (németből): M. J. Tud. Tár. 1843. VIL 13. 

1841 (1844) — Agassiz Louis. Untersuchungen tiber die Gletscher. 
Solothum. 1841. 

Ismerteti: L. — Tud. Tár. 1844. Liter. VIII. 426. 



1841 (1843) — Grey George. Journals of two Expeditions of 
discovery in Northwest and Western Australia during the years 
1837, 1838 and 1839. London, 1841. 

Ismerteti: W. Seyffarth után. F. S. Tnd. Tár. 1843. Liter. VIL 467. 

1841 (1844) — Grisebach A. Reise durch Rumelien und nach 
Brussa im Jahre 1839. I. Bd. Göttingen, 1841. 

Ismerteti: xM. J. Tud. Tár. 1844. Liter. VIII. 67. 



1841 (1844) — Kohl J. G. Petersburg in Bildern u. Skizzen. 
Dresden und Leipzig, 1841. 

Ismerteti: F. S. Tud. Tár. 1844. Liter. VIII. 301. 



? (1783) - Pococke. Görögországról s a görög szigetekről. 
Ismerteti: Molnár János. M. Könyvh. IV. 1783. 441. 

? (1783) — Tollius Berlini utazása. Amsterdam. 

Ismerteti: Molnár János. Ma^y. Könyvh. 1783. II. 280. 



Or. BAVASS R. : Magyar föWrajzi könyvtár. 27 



IV. SZAKASZ. 



Csíziók, naptárak és rokon tárgyú munkák. 



•2T 



XII. század végéről. — Boldvai misekönyv.* 

M. nemz. Múzeum. 



XIII. század. — Psalteriom a XTTT. sz&zadból. 

Jegyzet. Csontosi János leírása szerint: ^Negyedrétü hártyakézirat 
fényes kiállításban; domború miniatűrökkel és sok ar^ny kis initialé- 
val. Hogy magyarországi egyház használatában volt; mutatják a nap- 
tárban elöfordnló magyarországi szentek ünnepei , melyeket egy 
XIY. századbeli kéz a megfelelő helyekre vörös festékkel vezetett be. 
Mindenesetre 1439 előtt már magyar birtokosnál volt, mert ez idöböl 
Albert király haláláról és a magyarországi főrendekről érdekes fel- 
jegyzéseket tartalmaz. Másolóját; festőjét nem ismerjük. A naptárban 
levő képeken és a zsoltárok nagy initialéin burgundi befolyás látszik.^ 
Felemiitjük; mert naptárt is foglal magában Magyarországra való 
vonatkozással. Lásd : Csontosi János. Hazai könyvtárak érdekes kéz- 
iratai. Az orsz. m. iparmüv. múzeum részéről rendezett könyvkiálli- 
táshoz szerkesztett ;,Kalauz^-ban. 1882. 102. l. 

Gyulafehérvári gróf Batthyány-konyviúr, 



XIII. és XIV. század. — Két magyarországi breviariumtöre- 
dék. Az első a naptárral együtt a XIV. század második feléből, 
a második töredék a XIII. századból való. Hártya, negyedrét, két 
hasábos jó irás, 116 levél. 

Lásd: Knauz. Kortan. 119. I. 

Pozsonyi káptahtni könyvtár. 



* Ezen szakaszbau előforduló egyházi azerkönyveket azért aorolom fel, 
mert azoknál naptárt is találunk. Knauz — ki „Kortan "-ában részletesen ismerteti 
a régri egyházi szerkönyveket — nagyon helyesen indokolja azok felemlitését 
nap tárirodaim nnk múltjának ismertetésében. „A középkor" — mondja — .,csak 
általános, határozatlan időre szóló naptárakat használt. Ezekből meritek őseink 
naptári jártasságukat s ezekből tudhatjuk meg csak mi is a középkori idő- 
beosztást. Ily általános naptárak, legalább bennünket illetőleg, kizárólag csak 
r^gi eg>házi szerköny vekben maradtak fenn. Ezeket kellé tehát a középkori 
naptárakra nézve felhasználnunk ; de természetesen csak azokat, melyek 
magyarországi használatra Írattak s melyeket egyebek közül arról ismerhetünk 
meg, hogy a magyar szentek ünnepeit elősorolják." Lásd : Kuaiiz. Kortan. 117.1. 



— 422 — 

1326 után. — Zágrábi breviárium. 1326 után készült kézirat. 



1334—90 — Zágrábi misekönyv. 1334—90 közt írattatott. 
Kézirat. 

Zágrábi érseki könyvtár. 



1341 körül. — Esztergomi missale 1341 év körüL Nagy irret. 
Hártyakézirat. 

.V. nemz. Múzeum. 



1341 körül. — Magyarországi misekönyv 1341 év körüL ívrétu 
hártyakézirat. Több kép 8 színezett kezdőbettikkel. 

Pozsonyi káptalani könyvtár. 



XIV. század első fele. — Esztergomi breviárium a XIV. század 
első feléből. Kis ívrét. 380 levél. Hártyakézirat. Első Dé^-v 
lapján tabellák az aranyszám, nap és hórenddel. 

fíécsi udvari könyvtár. 

1363 — Magyarországi Missale. 1363. ívrét. Hártyakézirat E^y 
szerűen kiállítva. 

M. nemz. Múzeum. 



1377 — Esztergomi Missale 1377. évrőL Elején: „Incipit über 
missalis secundum ordinera Strigoniensem." Végén: „Finitus est 
iste liber per manus Heinrici dicti stept de westfalia plebani in 
Schukaria (Csukárd, Pozsony megyében, máig is a pozsonyi kaj»- 
talan birtoka) cum scriptura, illuminatura, ligatura, Anno dom. 
M HXtV^ LXXVIP. Deo gracias." Naptár után Glória, Credo^ 
e záradék: „Istum librum fecit seribi dominus Johannes emeríd 
Ciistos ecclesie Posoniensis sub anno domini M^CCO^LXXVIIV 
Hártyakézirat, szépen festett kezdőbetűkkel. Nagy negyedret. 

Lásd: Knauz. Kortan. 118. 1. 

G ff Illa fehérvári püspöki könyvtár. 



1394 - Erdélyi missale 1394. évrőL Hártyakézirat. 

N(n/yszebeni áff. h. ei\ ft/yház könyvtára. 

XIV. század második fele. — Esztergomi breviarimn a XIV. 
század második feléből. Két hasábos jó tiszta irás, Dehány 
szinezett kezd(jbetiivel, 181 levél. Végén csonka. A naptárban 
több, Esztergomra vonatkozó jegyzet van, úgy hogy e kézirat az 
esztergomi föegyházé volt. 

Lásd: Knaiiz. Kortan. 119. 1. 

Bf'r.ti udvari h'myrtár. 



- 423 — 

XIV. század vége. — Magyarországi missale a XIV. század 
végéről. Nagy ívrét, hártyára csinosan irva. 

Esztergomi föegyházi könyvtár. 

XIV. század. — Erdélyi misekönyv a XIV. századból. 

Fahritius Károly trappMi lelkész tulajdona. 



XIV. század. — Magyarországi Missale a XIV. századból. 

ívrét. 605 levél. Hártyakézirat. 

.\í. nemz. Múzeum. 



XIV. század. Magyarországi Missale a XIV. századból. Nagy 
ívrét 292 levél. 

Af. nemz. Múzeum. 



XIV. század. — Rituálé. Elől naptár. A szövegben számos színes 
initialéval. Kézirat a XIV. századból. 

Szemere Attilánál Budapesten. 

1403 — Magyarországi missale 1403. évről. ívrét. Hártya. 
Gyönyörii irás, aranyozott kezdőbetűk s széles czifrázattal. 

Pozsonyi káptalani könyvtár. 

XV. század eleje. — Esztergomi breviariiun a XV. század 
elejéről. 4r. Igen szép, szorgalmas irás, hártyán, néhány nagy 
aranyozott és színezett kezdőbetűvel. 481 levél. 

Bécsi udvari könyvtár. 

1430 — Zágrábi breviárium 1430. évről. Kézirat. 

Zágrábi érseki könyvtár. 



1446 — Nagyszombati Miklós, (.'sillagászati mnnka 1446-ból. 

Jegyzet : Papirkézirat negyedrétben, gót ízlésben^ csillagászati ábrák- 
kal s táblázatokkal. Másolta 1446-baD Nagyszombati Miklós^ krakkói 
egyetemi tanuló, ki nevét a 31-ik levélen következőleg jegyezte fel: 
^Anno Domini Miilesimo CCCCXLVI. per me Nicolaum de Ternava 
stndentem almae Universitatis Cracoviensis.^ Lásd : Csontosi János. 
Magyarországi könyvmásolók és könyvfestök. Kalauz az orsz. m. iparm. 
múzeum részéről rendezett könyvkiállításhoz. Budapest, 1882. 14. 1. 

Krakkói egyetemi Jagelló-könyvtár. 

XV. század első fele. — Csillagászati mű. 

Jegyzet. A XV. század első feléből származó festett tollrajzok, 
melyek egy csillagászati miinek töredékét képezik és az égboltozat 
planétáit jelképes alakokban állítják elő, asztrológiai jelentőségüket és 
vonatkozásaikat magyarázó latin versekkel. Az alakok (Htözete után 
ítélve burgundi festő müve, melyhez az analogusokat a kézi rajzok és 
fametszetek gyűjteményeiben kell keresni. Valószínű, hogy ezen diszmti 
ZfSigmond király számára készült, és az ő budai könyvtárának képezte 



— 4-24 — 

alkatrészét. Lásd : Magyar tudósok Konstantinápolyban. Jelentés a 
konstantinápolyi kutatások eredményeiről (Fraknói, Csontosig Thalv). 
Egyetértés 1889. okt. 29. 

Török császári hövyviér Konstanthiápolyhtm. 



XV. század közepe. — Erdélyi misekönyv a XV. század köze- 
péből, ívrét. Kézirat. 

Nagyszebeni ág. h. er. gymn. könyvtára. 

XV. század közepe. — Magyarországi misekönyv a XV. század 
közepéből. Hártyakézirat, ívrét, szépen irva, gyönyörűen festett, 
aranyozott s hosszú czifrázatokkal ellátott kezdőbetűkkel. 190 levél. 
A naptár után azonban 58 levél ki van vágva. 

Lásd: Knauz. Kortan. 121. I. 
Pozsonyi káptalani könyvtár. 

1455 — Monteregio (Küngsperger) Joannes. Calendaria astrono- 
mica „almanach" inscripta pro annis 1480, 1481, 1482, 1483. — 
1455. 8r. 195 1. Kézirat. Lásd : Magyar könyvszemle. 1886. mi 1. 

Bécsi udvari könyvtár. 

Jegyzet. ^Az első naptárakat liem évrÖl évre készítették és adták ki. 
mint napjainkban^ hanem hosszabb időközökre, egybe sokszor 30—40. 
sőt több évet is beillesztve. A mit minden évben kiadtak, az a pro 
gnosticon (jövendölések tára) volt. Nagy súlyt fektettek a csillagászati 
jelekre s az azokból vont jóslatokat országok állapotára, népek, kirá- 
lyok, városok, egyes emberek sorsára^ az időjárásra stb. esztendőnként 
kiadták a prognosticonokban.'^ Lásd: Szádeczky Lajos közlését. EaUnz 
az orsz. magyar iparművészeti múzeum részéről rendezett köoyv- 
kiállításhoz. Budapest, 1882. 127. 1. 



1455 — 71 — Theorica nova realem sperarum habitudinem 
atque motiun cum terminis tabulartun declarans 1455— 1471-ig. 

Jegyzet. Csillagászati munka az égi testek mozgásáról fényesen 
kiállitva^ festett czímlappal és 22 nagy színes csillagászati illnsztrácziú* 
val. Ivrétti hártyára van írva. Alig lehet kétségUnk, hogy Brikeziib 
polánkai pap másolta, mit a czímlap lombozatos lapszéli festésében 
nyilvánuló magyar charakter is valószinüvé tesz. Az utolsó levél, }u>i 
a másoló neve és az emendator jegyzete szokott lenni, ki van vágva. 
A kézirat Ilkus Márton könyveivel együtt a krakkói egyetemi Jagelló- 
könyvtárba került, iratási ideje 1455 — 1471-ik időre tehető. Iiásd: 
Csontosi János. Hazai történeti és művelődés-történeti kútfők. Kalauz 
az orsz. m. iparm. múzeum részéről rendezett könyvkiáUitáshoz. Buda- 
pest, 1882. 50. 1. 

Krakkói egyetemi Jagello-könyvtár. 

1461 — Újvárosi Paulus. Tabulae resolutae de mediis et veris 
raotibus planetarum 1461 -bői. 

Jegyzet. ívrétü papirkézirat gót ízlésben hét hasábon írva. Csillaíá- 
szati munka az égi testek mozgásáról. Másolta Újvárosi Pál mint 



— 425 -> 

kiiikkó] egyetemi tanuló 1461-bén s a kézirat bégére ezeket irta : 
Expliciant Tabuié resolute vna cum Canonibus etc. per Panlum de 
Wywaras stndentem Cracoiriensem in Epiphania domíni in bursa divi- 
tum a. d. 1461. Egyszerű vászonkötés. Lásd: Csontosi János. Magyar- 
országi könyvmásolók és könyvfestök. Könyvkiállítási kalauz. Buda- 
pest, 1882. 15. 1. 

Krakkói egyetemi Jagelló-könyvtár. 

1463 — Kortani kézikönyv 1463. évről. Kézirat. 

Jegyzet. A 14. l. Circa inicium computi solis et lune. Ezekről érte- 
kezik: Ciclus solaris. — De interualto. — De inuencione litere dorai- 
nicalis. — Concurrentes. — De festis mobilibus. — De mensibus 
solaribus. — Mindezeket röviden tárgyalja és gyarló versekkel 
értelmezi. A 138. I. szerint íratott „in scola Strigoniensi 1463. évben ^^ 
— A kézirat többi lapjait szertartási szabályok és sz. beszédek töltik 
be. Lásd: Knanz. Kortan. V. 1. 

Eredetié a bécsi udvari könyvtárban. 



1466 — Müncheni kódex (másképen Jászai-kodex) 1466-ból. 

Jegyzet. Negyedrétü papirkézirat^ két hasábou; gót betűkkel ki- 
állítva, vörös kezdőbetűkkel és színes lapszélí lombozatokkal. Tartal- 
mazza a négy evangeliomot. Naptárral kezdődik^ mely hártyalevelekre 
van írva. Az Ünnepek közt a magyarországi szentek a szokott szabott 
napokon soroltatnak fel. Másolta Némethi György, Tatros városában 
1466-ban^ kitől a kézirat végén a következő jegyzet maradt fenn: 
„E könyv megvégeztetett Németi Györgynek Hensel Imre fiának keze 
miatt Moldovában Tathros városában ur születetének ezernégyszáz 
hatvanhatod esztendejében^. A ,, Müncheni codex^ naptára, mely 
1466-ban Íratott, a legelső magyar nyelven szerkesztett naptár. Lásd : 
Volf György. Magyar nyelven irt kéziratok mint nyelvemlékek. Könyv- 
kiállítási kalauz. Budapest, 1882. 24. 1. 

MCnicheni királyi államkönyvtár. 

1467 — Claudii Ptolomaei Magnae Compositionis Libri 
1467.böL 

Jegyzet. Csontosi János leírása szerint: Fényesen kiállított hártya- 
kézirat ívrétben, lombozatos négyszögbe foglalt arany initialékkal, 
Pnlszky Ferencz szerint Gherardotól festve. A hártya nem oly finom 
minőségű, mint a többi Corvin-codexekben, az írás sem vetekedhetik 
ezek kerekdedségével. Az egész kiállítás más könyvdíszítési iskola 
jellemére vall. A szövegben csillagászati ábrák és naptári táblázatok 
vannak különböző cyklusok szerint. A kézirat 14l)7-ben márczius 
17-ikén készült, másolóját nem ismerjük. Érdekes az utolsó lapon levő 
horoscop, mely a pozsonyi egyetem alapítása alkalmából készült s 
mutatja, hogy 1467 június ö-én az esztergomi székesegyházban miként 
állottak a csillagok akkor, mikor Vitéz János érsek a pozsonyi egye- 
temet alapította. A horoscopot valószínűleg Ukus Márton, udvari 
csillagász, készítette. A kézírat fénypontja a czímlap, mely a szöveget 
fényes díszkerettel foglalja be. A keret szélei candelaber-szerü ara- 



— 426 - 

nyos díszítést mutatnak^ melyet lombozatos és színes guirlandok; virá«r- 
csokrok és angyalok vesznek kÖrUl. Ezek k($zt és a sarkoklxan van 
7 miniaturekép kerek keretben^ a hét fö erénynek allegorikns képei. 
Az initialéban levő miniatűré Ptolomaeus királyt ábrázolja. Fején nyílt 
korona; kezében jogar^ előtte arany körző. Az alsó lapszélen két Nep- 
tun tartja Mátyás czímerét nyilt koronában. A kézirat Ptolomaeus 
csillagászati munkáját tartalmazza Georgius Trapezuntius humanista 
latin fordításában. Egykorú vágása aranyos, szines lombozatokkal, 
kötése a XVII. századból való. Lásd: Csontosi János. Corvin-Codexek. 
Könyvkiállítási kalauz. Budapest, 1882. 73. 1. 

Bécsi udvari könyvtár. 

1469 — Caihedralis György és Institoris. Mátyás királv mise- 
könyve 1469-ből. 

Jegyzet. Ivrétü hártyakézirat gót betűkkel, két hasábon kiállítja, 
aranyozott négyszögbe foglalt nagy szines kezdőkkel és lombozatos 
lapszéli díszítéssel. A misekönyv nem magyarországi egyház számára 
készült. A naptárból a magyar szentek s a szövegből ezeknek miséi 
hiányzanak. Mint a könyv végén olvasható, Bécsben 1469-ben Catbe- 
dralis György és Institoris nevű könyvmásolók készítették. Felemlítjük, 
mert naptárt is foglal magában. Lásd : Csontosi János. Corvin-Codexek. 
Könyvkiállitási kalauz. Budapest, 1882. 64. 1. 

Bécüi jezHuita táraház. 



1476 — MüUer (Regiomontanus) János. Napt^lr az 147ti. évről. 
Ezen verses czím alatt jelent meg: 
Aureus hic liber est: non est pretiosior uUa 

[Gemma Kalendario : quod docet istud opus. 
Aureus hic numerus : lune : solisque labores 

[Monstrantur facile : cunctaque signa poli 
Quotque sub hoc libro terrae per longa regantur 

[Tempóra : quisque dies : mensis : et annus érit. 
8citur in instanti quaecunque sít hóra diei. 

[Hunc eraat astrologus qui velit esse cito. 
Hoc Joannes opus regiodemonte probatum 

[Composuit: tota notus in Itália, 
íjuod ueneta irapressum fűit in tellure per illos 

[Inferius quorum nomina picta loco. 
Aztán az évszám 1476. xVlól pedig veres nyomattal : Bernaríins 
pictor de Augusta, Petrus loslein de Langencen, Erhardus ratdolt 
de Augusta. 

Jegyzet. Díszes és ma már ritka ösnyomt. Lásd : Knauz. Kortan. 21. 1 

Knauz Xámlor esztergomi kanonoknál. 



1480 — Esztergomi breviárium 1480. évről. Nagy 12r. apru, 
sürii, (le tiszta ^^ót nyomat két hasábban, használatra azonban 
kényelmetlen lehetett, mert minden egymás hátára lévén össyt'- 
nvoniva. nehéz benne a keresés. 472 sztlan levél. 



í 



- 427 - 

Jegyzet. Az utolsó levélen : Absolutio excommunicati; mely után e 
zársorok : Huíus breviarij finis adest felieiter. Anno christi salutiífero 
M ^ CCCC ^ 1 XXX ® die XII ^ mensis Novembris. Serenissimo principe 
Mathía Ung. Bob. Dalm. Croaciae etc. Rege inuietissimo regnante ob 
mnltornm clerícoruni vtilitatem imprimi iubente, inclita venetiarnm in 
űrbe summo studio elaboratum, Duce Joanni mocenico regnante optimo. 
Impensis verő Joannis cassis dicti librarij ex Ratispona. Et per 
industriosum artis impressorie magistrum Erhardum Ratdolt de 
Augusta impressum. Ezen Cassis János kétség kivül egy eddig isme- 
retlen budai könyvárus, mert a neve mellett álló ex Ratispona szavak 
csak azt jelentik, hogy regensburgi születéstí, nem pedig odavaló 
könyvárus volt; valamint Feger Tibold budai könyvárus is, „de 
Kirchein^ irja magát; fel nem tehetjük ugyanis Mátyás királyról, 
hogy idegen könyvárust bizott volna meg a kiadással, annál kevésbé, 
mert, mint látni fogjuk, az 1484. évi kiadást is budai könyvárusra, 
az imént említett Fegerre bizta. Lásd : Rnauz. Kortan. 122., 123. 1. 

M. netnz. Múzeum. {Egyetlen ismert példány,) 



1480 — Esztergomi missale 1480. évről. Nagy ívrét. Hártya. 
182 levél. Gazdagon aranyozott gyönyörű kezdőbetűkkel. 

M. nemz. Múzeum. 



1480 — Magyarországi misekönyv. Verona. 1480. 

Jegyzet. Ezen misekönyvünk ily különös czímmel bir: ^Incipit 
ordo missalis secundum ritum dominorum ultramontanornm eum quibus- 
dam nouis oificijs.^ S ily záradéka van : „Impressum uerone vigesima 
septima augusti MCCCC. octogesimo. A . S . C . V." Naptárában a magyar 
szentek előfordulnak s ez biztosan mutatja, hogy hazánk számára nyo- 
matott. Lásd: Knauz. Kortan. 121. 1. 

M. nemz. Múzeum. {3 péld.) — Egyetemi kÖnyct. Budapesten. — Eszter- 
yomi főegyházi könyvtár. — Nyitrai székesegyházi könyvtár. — Pozsonyi 
ferenezes könyvtár. — Gyulafehérvári könyvtár. — Püspöki könyvtár Nagy- 
Váradon. 



1483 — Prognosticon 1483-ra. 

Jegyzet. Ezen német nyelvű prognosticon egy levélnyi töredékét 
birja a budapesti egyetemi könyvtár. E töredék a királyokról szóló 
jóslással kezdődik. A franczia királyról való jövendölésből (hogy azon 
évben a keletiek ellen nem lesz szerencséje, de 1484-ben győzni fog) 
következtethető, hogy 1483-ra szólt ez a jóslatkönyv. A jóslatok ez 
egyetlen levélen a római császárról, Apulia, Francziaország, Magyar-, 
Lengyel-, Csehország királyairól, a német fejedelmekről szólnak ; majd 
külön az egyes országokról is, így Magyarországról, hogy a bányá- 
szatban nagy szerencséje lesz, de sokan meg fognak halni. A töredék 
a nevezetesebb városokról szóló jóslással végződik. Lásd : Szádeczky 
Lajos. Ősnyomtatványok. Könyvkiállítási kalauz. Budapest, l}^82. 
128. 1. 

Egyetemi könyvtár Budapesten. 



- 428 — 

1484 — Esztergomi breviárium 1484. évről. Nyomatási helye 
ismeretlen. ívrét, gót nyomat erős papíron. 819 sztlan lap. 

Jegyzet. Mátyás király parancsára Feger Tibold budai könyvárui^ 
költségén nyomatott. Lásd : Knauz. Kortan. 123. 1. 

Bécsi udvari könyvtár. — Esztergomi érseki könyvtár. — Egri ér$th 
könyvtár. — Kalocsai érseki könyvtár, — Egyetemi könyvtár Budapesten. — 
M, nemz, Muzeum. 



1484 — Esztergomi missale 1484. évről. Naptárát idadta Pray 
de Sigillis 136 1. Nyomatott ^correctum ac emendatum de con- 

sensu ac fauore Michaelis episcopi Milkoviensis. Anno 

incamate deitatis M . CCCC 1 XXXIIII. die ultima mensis Angui^ii 
in imperiali ciuitate germanie Nurenberga per Anthonium Kobar- 
ger". Nagy Ívrét, nagy éles. tiszta gót nyomat, kéthasábos sorok 
vastag fehér papíron, 191 számozott levél; veres latin folyó szá- 
mokkal és 8 levélen énekek, többi közt: de s. Adalberto. de 
s. Ladislao rege, de s. Stephano rege. 

Lásd: Knauz. Kortan. 123. 1. 

M. nemz, Muzeum (2 példány). — Pozsonyi káptalani könyvtár. — Kg>i 
érseki könyvtár. — Egyetemi könyvtár Budaiyesten. 

1485 — nkus Márton. Corvin János horoscopja 1485-ből 

Jegyzet. Nyolczadrétü papirkézirat. Négy levélből áll, az első fireá. 
A szöveg a második lapon veszi kezdetét, s szabályos cursív irásbaii 
foly. E lap elején van az első horoscop, melynek ábrája Corvin János 
születési évét és az ég akkori állapotát tünteti TóX, £ szerint Corvin 
János 1473. április 2-án 9 óra 29 első és 15 másodperczkor szQletett. 
A második horoscop 1485. április 2-áról szól, midőn Corvin János 12 éves 
volt. Mindkét ábrát csillagászati és astrologicus magyarázat követi. 
Ez utóbbiak a királyfi bajlamaira, lelkületére s jövő sorsára vonatkozik 
jóslatokat tartalmaznak s a kor irányát híven jellemzik. A boroscopot 
valószínűleg Ilkus Márton, Mátyás udvari csillagásza készítette. Xáí^'- 
Csontosi János. Hazai történeti és müv. történeti kntfok. Könyvkiállitáííi 
kalauz. Budapest, l'^82. 39. 1. 

Krakkói egyetemi Jagello-kÖnyvtár. 

1485 — RegiomontanuB Johannes. Calendarium Johannis tie 
Monteregio. 24 levél. 

Kolozsvári ref. kollégium. 

1486 — Regiomontanus Johannes. Csillagsiszati naptár 1486-ból. 

Jegyzet. Hártyakézirat ívrétben, naptári s csillagászati rovatos táH 
Iákkal. Másolta felerészben fekete, felerészben vörös tintával Bártfai 
Ambrus tudor 1486-ban, a mint ez az egyik levélen olvasható: 
„Finiunt tabulae venerabilis viri magistri Joannis de Regiomoute 
anno domini 1486. per rae Doctorem Ambrosium dt Bartplia^. Lás*l^ 
Csontosi János. Magyarországi könyvmásolók és könyvfestök. Könyv 
kiállítási kalauz. Budapest, 1882. 18. 1. 

Krakkói ef/yetcmi Jagello-kÖnffrtár. 



— 429 - 



1486 — Esztergomi missale 1486. évrőL Nyomatott Velenczében 
Ratdolt Erhard által. ívrét, szép, nagy, tiszta gót betűkkel, 221 
számozott levél. 

Eazlei-gomi föegyházi hömjctár (3 példány). — GytUafehércári püspöki 
könyvtár. — M. nemz. Múzeum. 



1488 — Magyarországi missale 1488. évröL ívrét, hártya, szép 
irás, gazdagon aranyozott s díszesen színezett nagy kezdőbetűk s 
ezifrázatokkal, 455 levél. 

M. nemz. Múzeum, 



1489 — Nemes Fáncsy Antal. Magyar naptár Batthyány Boldi- 
zsár Missaléjából, 1489-ből. 

Jegyzet. E magyar nyelvű naptár azon ivrétti latin Missaléban fog- 
laltatik; melyet Nemes Fáncsy Antal írástudó 1489-ben Batthyány 
Boldizsár; Kőszeg várának kapitánya számára irt. A missaléban a 
lapszéleken igen sok a magyar szó s végén a könyvmásoló részletesen 
elbeszélt a kézirat keletkezési történetét. Reánk nézve azonban különös 
fontossággal bir a missale elején levő naptár, mely egészen magyar 
nyelven van irva. Lásd : Volf György. Magyar nyelven irt kéziratok 
mint nyelvemlékek. Könyvkiállitási kalauz. Budapest; 1882. 24. 1. 

M. nemz. Múzeum. 



1489 — Szálkai Lá^szló naptára 1489. évről. 4r. 258 levél. Kézirat. 

Jegyzet. E naptár Szálkáinak; ki mint esztergomi érsek a mohácsi 
csatában esett el; iskolakönyvében maradt fenn, melyet Sárospatakon 
irt össze. — A kézirat fájdalom elől csonka; mostani 1. levelén olvas- 
ható: Capitulum quartum de littera dominicali. — A 8. levélig még 
ezen fejezeteket tartalmazza : Capitulum 5. de Interuallo ; Cap. 6. de 
Concurrentibns ; Cap. 7. de festis quinque mobilibus ; Cap. 8. De 
forma circuli et ordine spherarum ; Cap. 9. de quatuor elementis ; 
Cap. 10. de situ et motu íirmamenti atque de Equinoctijs et solsticijs ; 
Cap. 11. de aspectibus planetarum haud non de ecclipsibus solís et 
lune ; Cap. 12. de motu solis; Cap. 13. de motu lune; Cap. 14. de 
coniunctione et opposicione solis et lune ; Cap. 15. De nominibus 
mensium ; Cap. 16. De KalendiS; Nonis et ydibus; Cap. 17. de Inicijs 
quatour temporum Annj ; Cap. vltimum de angarijs quatuor temporum; 
melyet így fejez be : ^Pro cuius complecione Sit deus Benedíctus per 
Secula Ámen 1489. — A 8-11 lev. táblákat; a 12—17 lev. nap- 
tárt; a 18 levél pedig ismét évtáblát; végre a 20 — 23 lev. pedig 
naptári fejtegetéseket tartalmaznak; ily kikezdéssel : Pro intellectu 
huius kalendarij est adnertendum s itt értelmezi az égi jegye- 
ket; a római időbeosztást; továbbá értekezik az érvágás és a csillagok 
befolyásáról. Lásd: Knauz. Kortan. V. és 120 1. 

Esztergomi foegyházi könyvtár. 

1490 — Esztergomi missale 1490. évről. Nürnbergben Sttichs 
György nyomtatta. Nagy 8r., nagy gót nyomat, sztlan levelek. 

Egyetenn könyvtár Budapeatpu. — Esztergomi foegyházi kö)tyrtár. — Gyula- 
fehérvári püspöki könyvtár. — Gr. Apponyi-féle kisajyponyi könyvtár. — Bécsi 
udvari könyvtár. — Klosterneuburgi könyvtár. 



— á30 — 

1491 — Esztergomi mÍBsale 1491. évről. Feger Tibold nyomatta 
Brünnben Stabel Conrád és Preinlin Máté „impressores venetos" 
által. ívrét, gót nyomat, 279 szám. levél. 

Esztergomi fdegyházi könyvtár (3 példány). — Bécsi udvari könyrtáj: — 
Jí. nemz. Múzeum, 



1493 — Esztergomi missale 1493. évről. Velenczében „per 
Johannem Hamman de landoia". Rüm György budai könyvárus 
költségén. Kis ívrét, gót nyomat, 310 szám. levél. 

Egyetemi könyvtár Budapesten. 

1495 — Esztergomi missale 1495. évrőL Nyomatott Velenczében 
„per Johannem Emericiim de Spira". 4r. szép gót nyomat. 271 
szám. levél. 

M, nemz. Múzeum, — Gyulafehérvári püspöki könyvtár. 



1495 — Zágrábi missale 1495. évről. 

Zágrábi érseki könyvtár. 

1496 — Regiomontanus Joamies. Epytoma in almagestaiu 
Ptolomei. Vénet. J. Hamann de Landoia. 1496. 

Jegyzet. A harmadik lapon díszes fametszet Ptolomaeus és a szerző 
arczképével, ki Mátyás király alatt rövid ideig a pozsonyi egyetemen, 
mint a mathematikai tudományok tanára működött. Lásd: Könyvkiilli- 
tási kalauz. Budapest; 1882. 188. 1. 

Báth Györgynél Budapesten. 



1498 — Esztergomi missale 1498. évről. Feger Tibold költségén 
nyomtatta „Georgius stöchs ex sulczbach artis impressorie haad 
ignarus in vrbe numberga". 8r. gót nyomat, 283 szám. levél. 

Egyetemi könyvtár Budapesten. — Pozsonyi ferenczesek könyvtára. 



1498 — Esztergomi missale 1498. évről. Velenczében „impensiü 
Joannis Paep librarij Budensis per Johannem emericum de Spira". 
ívrét, tiszta gót nyomat, 230 szám. levél. 

Esztergomi föegyházi könyvtár. — Egyetemi könyvtár Budapesten. — 
Pozsonyi káptalani könyvtár, — Győri káptalani könyvtár. — Egri érífek-i 
könyvtár. — Nagyszebeni er. könyvtár, — M. nemz. Múzeum {2 példány). 



1499 — Egy névtelemiek kortana 1499. évről. 8r. 12 1. Kézirat. 

Jegyzet. Kezdődik: „Ad faciliorem Intellectum eorumque in kalen 
dario magistri Johannis de monte regio dicuntur, alique prenotaciones 
et consideraciones ex diversis auctoribus recolecte dicuntur " Érte- 
kezik : De aureo numero. — De ciclo solari. — De indicione. — I)e 
intervallo et festi s mobilibuá. — Concurrentes. — De coniunctionibns 
atque oppositionibus. — De eclipsibus solis et lune. — De moto verő 
solis. — De loco lune verő. — De capite draconis. — De quantitate 
dierum. — De liorologio liorizontali. — Annus vsualis siue ecclesie. — 



— 431 — 

Végén : ^Anno dom. Inc. 149Ü. Jar." Ez tehát iskolai könyv Müller 
Jánosnak 1476. évi naptára fölött. Lásd : Knauz. Kortan. V. 1. 

Knauz Nándor esztergomi kanonoknál. 



1499 — Pécsi missale 1499. óvröL Végén : „Finit missale seoun- 
dnm chorum alme ecclesie Quinqueecclesiensis. Impressam yenetijs, 
impensis JohannÍ3 Paep library Budensis, Anno M . CCCC . XCIX . 
VIII. kai. may." N. 8r. 271 levél, de a lapszámok a 267. levél- 
nél megszakadnak. Szép, tiszta gót nyomat. 

Lásd: Knauz. Kortan. 12ö. 1. 

Esztergomi f&egyházi könyvtár. — Pécsi püspöki könyvtár. — M. nemz. 
Múzeum. 



XV. század vége. — Pálos missale a XV. század végéről. 

Hártyanyomat, ívrét, elől hátul csonka. 

Lásd: Knauz. Kortan. 127. I. 
M. nemz. Múzeum. 



XV. század. -— Aquinoi Tamás. Thomae Aquinatis Commentarius 
in librum de coelo et mundo. A XV. századból. 

Jegyzet. Két czimlappal bíró hártyakézirat ivrétben, fényes kiállí- 
tásban. A czfmlapokon szép miniatűrök; élénk lombozatos lapszéli 
díszítések és a szokásos Corvin-emblemák vannak; Mátyás czímerével. 
Kötése egykorú vörös bőr, préselt aranyos díszítésekkel és kivágott 
czirádákkaí. Ezek fölött Magyar- és Csehország koronás czímere, s a 
második táblán a könyv czíme. Egykorú arany vágás. Lásd: Csontosi 
János. Ck)rvin-Codexek. Könyvkiállítási Kalauz. Budapest, 1882. 80 ). 

Prágai egyetemi könyvtár. 



XV. század. — Regiomontanus Joannes. Ephemerides Budenses 
a XV. századból. 

Jegyzet. Nyolczadrétü papirkézirat egy vastag kötetben. A hírneves 
Joannes Regiomontanus csillagásznak budai naptára, csillagászati és 
naptári táblákkal; rajzokkal és cyclus-számításokkal. Lásd : Csontosi 
János. Hazai történeti és művelődéstörténeti kútfök. Könyvkiállítási 
Kalauz. Budapest; 1882. 46. I. 

Gróf Festetich'könyvtár Keszthelyen. 

XV század. — Regiomontanus Müller Joannes. Epitome alma- 
gesti seu fiayálrjg ovyra^itwg Ptolomaei, cum praepatione ad (Jar- 
dinalem Bessarionem. XV. század. ÉvV 136 1. Kézirat. 

Bécsi udvari könyvtár, 

XV. század. — Breviárium Magyarország czímerével a XV. 
századból (naptárral). 

Jegyzet. Kis ivrétfí hártyakézirat olaszországi kéziratok Ízlésében 
kerek betűkkel irva; fényes díszkerettel és arany initiálékkal. Nap- 
tárral kezdődik; melyből a magyarországi szentek hiányoznak ; miből 
következtethető, hogy nem magyarországi egyház számára készült. A 



— 432 — 

czimlap csinos diszkeretet képez s a bal lapszélben Magyarország 
koronás czimerét, az alsóban pedig egy ismeretlen föpapi czimert 
tüntet föl. £z utóbbi valamely magyarországi föpapnak ezimere. Lásd : 
(Jsontosi János. Hazai tört. és műv. tört. kútfök. Könyvkiállitási kaltoz. 
Budapest, 1882. 50. 1. 

Győri pHapŐki papnövelde könyvtára^ 

XV. század. -- Magyarországi breviárium a XV. századból 
Papir, kis ívrét, sűrű írás, 1000 lap, szegényesen kiállitva. 

Jegyzet. Naptái*a hibás ; így jan. 14-töl febr. l-ig a szenteket egy 
nappal előbbre teszi, május 22én a XI. Kai. elhagyta; aug. hóban 
pedig a Kai. Aug. és II. kai. Sept. hagyta el. Lásd : Knauz. KorUiL 
121. 1. 

yf. nemz. \íu2eum. 



X V . század. — Magyarországi missale a XV. századból. Hártva- 
kézirat, ívrét, szépen irva. 

}f. nemz. Múzeum. 



XV. század. — Magyarországi missale a XV. századból Hártva- 
kézirat, ívrét, nagy betűs tiszta írás, 736 lap. 

M. nemz. Múzeum. 



XV. század. — Magyarországi missale a XV. századból. Hártya- 
kézirat, ívrét, nagy vastag, egymás hátára irt betűk, 458 lap. 
Két szörnyű rajzzal ; egyik a keresztrefeszítés, mjisik a kereszt- 
levételt ábrázolja. 

Jegyzet. Jankovich^ ki után a múzeumi könyvtárba kerQlt, a XIII. 
századra tette ; azonban az irás határozottan a XV. század mellett 
tanúskodik. Lásd: Knauz. Kortan. 121. 1. 

3/. nemz. Múzeum. 



XV. század. — Magyarországi missale a XV. századból. Hártya- 
kézirat, ívrét, szépen irva és csinosan színezett s aranyoz<ítt 
kezdőbetűkkel. 655 lap. 

3/. nemz. Múzeum. 



XV. század. — Magyarországi naptár a XV. századból 

Jegyzet. A gyönjjyösi ferenczrendiek egy XV. századbeli breviáriumá- 
ból való; melynek elejét képezi. A breviárium magyarországi ferencz- 
rendiek használatára készült s a naptárban a magyarországi szenteket 
szokott szabott napokon sorolja fel. Lásd : Gsontosi János. Hazai tör- 
téneti és művelődéstörténeti kútfök. Könyvkiállítási kalauz. Budapest. 
1882. 46. 1. 

Ferenczrendi kunyvtár Gy'őnijyösön. 

XV. század. — Zágrábi misekönyv a XV. századból Hártya- 
kézirat, ívrét, gazdagon aranyozott és színezett igen szép kcidű- 
betiikkel. 

Znyráhi fofyyházi könyrtáv. 



— 433 — 



1501 — Esztergomi missale 1501 évről. Nyomatási helye isme- 
reüeii, Ívrét, gót nyomat, 234 szám. levél s utána 4 sztlan levélen 
Coninratio malignornm spirítnnm. 

Jegyzet. Naptárát kiadta Pray de SígilHs 149. ]. Lásd: Knauz. 
Kortan. 123. 1. 

Esztergomi fóegykázi kSnyvtár. — Egri érseki könyvtár. — Pozsonyi 
ferenczesek könyvtára. — Egyetemi könyvtár Budapesten. 

1503 — Esztergomi missale 1503. évről. 4r. gót nyomat, 274 
szám. levél. 

Jegyzet. Velenczében Kaim Orbán és Paep János budai könyv- 
árusok közös költségén jelent meg, azért némely példány Kaym 
neve alatt fordul elö; ilyet az esztergomi föegyházi könyvtár 
kettőt; a múzeumi és az egyetemi könyvtár pedig egyet-egyet bir. 
Paep nevével jelölt példányok közül esak egy maradt fenn az eszter- 
gomi foegyh. könyvtárban, de ez is a végén csonka. Lásd : Knauz. 
Kortan. 125. 1. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. — Esztergomi fö- 
egyházi könyvtár. 



1506 — Winkler-codex. 

Jegyzet. Kis nyolczadrét alakú, papirosra, új gót és folyó írással 
Írott, elején és végén csonka könyv. Tartalma : naptár, énekek, imád- 
ságok, tanítások, elmélkedések, Krisztus kínszenvedése, evangéliomi 
darabok és apáczákhoz intézett beszédek. Egy kéz írása, leirója 
ismeretlen. Az íratás éve a 117. lapon így van kitéve: „Mykoron 
Lazlo Kyralne anna ázzon ez velagbol ky mwlek Germqk agyába 
zenth Maria magdolna ázzon napya tayaba ezor otzaz hatod eszten- 
dőbe.^ Néhai Winkler Mihály pécsi kanonok ajándékából 1801 óta a 
budapesti magy. kir. egyetemi könyvtáré. Felemlítjük, mert naptárt 
is foglal magában. Lásd : Volf György. Magyar nyelven irt kéziratok 
mint nyelvemlékek. Könyvkiállítási kalauz. Budapest, 1882. 25. 1. 

Egyetemi könyrt. Budapesten. 

1507 — Esztergomi missale 1507. évről. Nyom. Velenczében 
Giunta Lukácsnál Paep János költségén. 8r. gót nyomat, 355 
szám. levél. 

yf. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvtár Budapesten. — A tövist templom- 
ban Erdélyben. 



1508 — Esztergomi missale 1508. évről. Bécsben Winterburger 
Jánosnál. Kis ívrét, gót nyomat. 

Esztergomi föegyházi könyvtár. — Bea^i dömések könyvtára. 

XVI. század eleje. — írott naptár a XVI. század elejéről. 

Jegyzet. Egy 1503. évi Kayro-féle esztergomi misekönyvhöz csa- 
tolva. Lásd: Knauz. Kortan. 121. 1. 
Észtet 'gom i föegyház i köny vtá r. 

Dr. UAVASS B.: .Ma(;yar földrajzi könyvtár. 2b 



— 434 — 

XVI. század eleje. — Magyarországi misekönyv á XVL század 
elejéről. N. 4r. 

Segesvári ág. h. ei\ gymnasium könyvtára. 



1510 után. — Pálos missale. Missale noiium iuxta rítum inodum* 
que sacri ordinis fratnira Eremitarum Diui Pauli Primi Eremite. 
a mendis omnibus repurgatum : accentibusque veris et marginali 
coUatione locorum : aptis imaginum figuris interpositis iUustratuiii : 
restitutum autera vbi mutilum erat: Impensís Reverendissimi f. 
Georgij Eremite, diuino fauore Episcopi ecclesie Varadiensis 
accuratissima diligentia excusuni in gratiam eiusdem ordinis. E 
sorok alatt egy pálmafa, melyen holló ül, szájában kenyérrel; a 
fa két oldalán egy-egy szerzetes. Ez alatt „Venetiis in officina 

Luceantoni Anno a Christo nato MDX ^ a többi kitépve. 

E sorok közt egy liliomos czimer. Negyedrét. Egyetlen ismert, 
de végén csonka példánya a nagyszebeni ev. ág. h. g}Tnna.«íiniii 
könvvtáríiban maradt fenn. 

Lásd: Knauz. Kortan. 127. 1. 

Nagyszebeni ág. h. ev. gynni. könyvtára. 



1511 — Esztergomi missale 1511. évről. Velenczében Frankfuni 
Miklósnál, Paep János budai könyvárus költségén. 4r. szép írót 
nyomat. 361. szára, levél 

Esztergomi föegyházi kihujvtár {2 példány). — Egri érseki könyvtár. — 
A győri káptalani könyvtár. — A szegedalsóvárosi ferenczesek könyrlára 
— Kolozsvári lyceum. — M. nemz. Múzeum. — Brassói szász nagy temjfifftn. 



1511 ~ Zágrábi missale 1511, évről. Uenetijs in Officina 

Petri Lichtenstein N. ívrét, igen szép gót nyomat, tiszta, ern^ 
papiron, számtalan kisebb nagyobb csinos fametszettel, 285. saini. 
levél. 

Lásd : Knauz. Kortan. 126. 1. 

Esztergomi föegyházi könyvtár. — Pozsonyi káptalani könyvtár. — .V. 
nemz. Múzeum. — Egri érseki könyvtár. — Kalocsai érseki könyvtár. 



1512 — Esztergomi missale 1512. évről. Velenczében „in Edibu^ 
Petri Liechtenstein Coloniensis Germani, Impensis verő Urbani 
Keyra Librarij Budensis. Anno Virginei partus 1512. Die 3. An?"* 
Kis ívrét, szép gót nyomat, 292. szám. levél. 

Jegyzet. E kiadást Keyra és Heckel budai könyvárusok közös költ 
s^é^en állították ki s a példányoknak jó formán fele részén n 
idézett zársorokban Keym neve helyett áll: ^Impensis verő Stepiiani 
Heckel de Rivulodominarum (Nagybánya) Librarij Budensis.^ 11} 
példányt bir az esztergomi föegyházi könyvtár. — Garammelietti 
szt. Benedeki könyvtár. — Egyetemi könyvtár Budapesten. — <^'>>ki 
ferenczes zárda. Lásd : Knauz. Kortan. 124. 1. 

Enztergomi fvegylmzi könyvtár (5 példány). — Egri érseki könyrtár. - 
Jászóvári könyvtár. — Knauz Nándor esztergomi kanonoknál. 



— 435 — 

1513 — Esztergomi breviárium 1513. évről. 8r. gót nyomat, 
fametszetekkel, 496. szám. levél. 

Jegyzet. Végén e záradék : „ Venetijs impressum in edibus Petri 
Liechtenstein. Impenais Urbani Eeym librarij Bndensis Anno 1*51 H. die 
4. Jan.^ Lásd : Knauz. Kortan. 126. L 

Esztergomi föegyházi könyvtár. 

1513 — Esztergomi missale 1513. évről. 4r. gót nyomat 298. szám 
levél. 

Jegyzet. Velenczében Lichtenstein Péternél, Heckel és Heym könyv- 
árúsok közös költségén jelent meg. Mindkettőből két-két példány 
maradt fenn ; a Heckel nevével ellátott egyik példány a múzeumi, 
másik az esztergomi könyvtárban van ; a Heym nevével ellátott egyik 
példány az esztergomi főegyh. könyvtárban, a másik példány pedig 
a jászóvári könyvtárban van meg. E példányból még egy csonka is 
van a Múzeumban. Lásd: Knauz. Kortan. 125. 1. 

M. ftemz. Múzeum. — Esztergomi fÖeggházi könyvtőr. — Jd^^zóvári könyvt. 

1514 — Monteregio-féle naptár az 1514. évre latin nyelven. 

Jegyzet. Szádeczky Lajos leírásában : „Monteregio János (königsbergi) 
korának első, Mátyás királynak udvari csillagásza volt. A nap- 
tárt magát magasztaló verssel kezdődik. A naptári táblák után a hold 
változatainak rajzai láthatók. Ezt követik általános naptári és csilla- 
gászati magyarázatok és táblázatok. Végíil négy óra-kör (instru- 
mentum horarum in equalium, quadrans horologii horizontis etc.)"* 
Lásd : Szádeczky Lajos. Ősnyomtatványok. Könyvkiállítási kalauz. 
Budapest, 1882. 128. l. 

Egyetemi könyvtár Budapesten. 

1514 — Esztergomi breviárium 1514. évről. Nyomatott Velen- 
czében Giunta Lukácsnál Schaller Jakab budai könyvárus költ- 
ségén. K. 8r. apró gót nyomat, több csinos fametszettel, 479. szám. 
levél. 

Esztergomi föegyházi könyvtár. — Ferenczrendiek könyvtára Pozsonyiam. 

1514 — Esztergomi missale 1514. évről. „In darissima vrbe 
siiperioris pannoniae, que olira flauiana, nunc Uienna dicta, Joanues 
Winterburger'"' nyorat. Milcher Mátyás budai könyvárus költ- 
ségén, ívrét, gót nyomat, 22H. szám. levél. 

Esztergomi föegyházi könyvtár. — Kalocsai érseki könyvtár. — fírcsi 
udvari könyvtár. — Jászóvári könyvtár. 

1514 — Pálos missale. Missale fratrum heremitarum Ordinis diui 
Pauli primi heremite. 8ub regula beati Augustini doctoris eximij 
summo deo militantiura. — Végén : Uenetijs in edibus Petri 
Lichtenstein Coloniensis Gerraani Nomine autera 8tephani Heckel 
librarij tíudensis. 4r., gót nyomat, 308. szára, levél. 

Esztergoini föegyházi könyvtár. — Pozsonyi ferenczes könyvtár. — M. 
nemz. Mnzeum. — Egyetemi könyvtár Budapesten. 

28* 



— 436 — 

1515 — Esztergomi breviárium 1515. évről. Nyomatott Velen- 
czében Ginnt^nál, Keim Orbán költségén. 4r. gót nyomat 900 
szám. levél. 

Esztergomi föegyhdzi könyvtár. — Egyetemi könyvtár Budapesten. 



1518 — Esztergomi missale 1518. évről. Velenczében nyomatott 
Kaym költségén. 4r. fametszetekkel, gót nyomat, 301 szám. 
levél. 

M. nemz. Múzeum. — Egyetemi kÖtiyvtár Budapesten. 



1519 — Esztergomi breviárium 1519. évről. Nyomatott Velen- 
czében Lichtenstein Péternél, Keim költségén. 8r., gót nyomat, 
496 szám. levél. 

Esztergomi föegyházi könyvtár. — Egri érseki könyvtár. 



1524 — Esztergomi breviárium 1524. évről. Nyomatott Velea- 
czében Liechtensteinnél. 8r., gót nyomat, 488 szám. levél. 

Esztergomi föegyházi könyvtár. — M. nemz. Múzeum. — Egyetemi könifrt 
Budajyesten. 



1525 (körül) — Torquati Anthoni Prognosticon von Ferrer. der 
Ertzney Doctor vnd in der Astrologey erfaren. Von veranderung 
der gantzen Európa, Dem Durchleüchtigiste Mathia Kunig zu 
Hungem, In dem Jar Christi. 1480. zugeschriben, Vnd von dem 
selben biss auff das 1538. (Hely és év nélkül, 1525 körül.) 

Jegyzet. Torquatus azon jóslata, hogy a török birodalom 1495-bPD 
tönkre megy/ bírta állítólag Mátyás királyt a törökök elleni 
háború megkezdésére. Jelen munkában a török birodalom bukása az 
1538-dik év végére van jósolva. Lásd: Könyvkiállítási kalauz. Bnda- 
pest, 1882. 190. 1. 

liáth Györgynél Budapesten. 

XVI. század első negyede. — Esztergomi missale a XVl. század 
első negyedéből. 

Jegyzet. Véglapjai hiányozván, a nyomatási évet és helyet meír nem 
határozhatjuk, jelenleg 263 szám. levélből áll ; minden eddig ismert 
missalétöl eltér. Lásd : Knanz. Kortan. 124. 1. 

Esztergomi föegyházi könyvtár. — Egyetemi könyvtár Bntlaf}e.9ten. — V 
nemz. Múzeum. 



1537 — Kortan 1537. évről. — Kézirat. Czíme: Compotiis 
Ecclesiasticus Magistri Georgy Peurbachij niathematici acutissimi 
1536. — Ezután : Vita Authoris. Georgius peurbach in linii- 
tibus bauaríe et austrie natus, arcium et philosophíe magister 
Studij Viennensis, in CoUegio ciuium coUega, preceptor Joanni-i 
de monte Regio Vienne. Novus Astronomie instaurator. Ploroii 
sub Friderico tercio, patre Maximiliani, nature persoluit debita 
nondum quadragenarins, Sexto Idus április A. d. 1462. 19. levéleo 



ezeket tRrtalmazza : Prefacio in magr. Peurbachy matbematici 
Computnm. — Qoid sit Compntag. — De aureo numero. — De 
ciclo solari. — De Indictione, — Pro Littera Dom. ^ Quid sit 
Biaextns. — Pro intervallo reperiendo et festia mobilibus. — De 
angar^B Qnattnor temponim. — De quattnor anni partibns. — 
De eqninoctgs. — De solstícijs. — De triplicimense. — De 
1 2. Zodiaci signis. — De kalendis, Nonis et Idibus. — De diebus 
CaDicularibas. — 12 nomina menBÍnm Tsualium. — De medijs 
motibns solis et lune. — De coniunctionibne et opposicionibus et 
qnadraturis medijs soiis et Inne, — De phlebotomijs. — De phar- 
macis Inna esistente in cancro. — De plantacione et seminacioue. 
— De sectíone arbornm. — Azután ígra az évrÖl, fÖleg: Qnid 
Bit annuB emboiísmalis. — így zárja be: Laus Deo finis buius 
operis facta est septimo Idus Január^ Anno inc. Dom. 1537. 
Georgij Tranailuani Computns. Lásd: Knauz. Kortan, VI. I. 

Eiztergomi fOrgyházi krinijrtár. 



1537 — PáloB mÍBsale az 1537. évrÖL Végén : „Explicit misBale 
a mendis omnibus liberatum Uenet^B in officina Luceantonij Junte 
Florentini M . D . XXXVII. In mense április." 4r. gót nyomat, 
az elaö szám. levél előtt egy fametszet, melyen Dávid királyi 
ruhában ülve hegedfii. 288. szám. levél. 

Lásd: Enauz. KorUn. 128. 1. 
Egyettmi köngttáf Bnáaptiten. 

1538 — Székely István. Cisio János, a« az Kalendáriom, mely 
az ünnepek napjainak első tagjait a hónapok rendé szerint elő- 
adja. Krakó, 1538. 



1538 körül. — Székely István. Calendariom magiar nielweu. 
Székel István. Hely és év nincs kitéve, ür. A— Bvii = 15 sztlaii 
levél. 

Jelzet. Szabó Károly szerint: Krakó, 1538 elÖtt. 
.V. lud. Akadémia. — Erd. Mtizfum. 



1540 — Pálos breTÍaritun 1640. évrCL Velenczében Lichtensteiii 
Péternél, Ör. 490 szám. levél. 

Jegyzet. Naptárában a hónapok oeveí magyar uyelven oda vannak 
oyomatva. Lásd : Knanz. Kortan. 128. 1. 

if. nemz, Miixeum, ■^ Egiietemi kSnyH. Bitdapealeii. 

1558 — Esztergomi breTiaiium 1558-ról. Nyomatott Oláh Miklós 
primás költségén Bécsben IloShalter Rafaelnél. Kis 8r., meglehe- 
tős tiszta nyomat, 815 szám. levél. Oláh arczképével. 

Egyetemi köngvt. Budapesten. — Eextergomi fíegi/házi köiii/rliir, — Pi'í.'.-; 
}iB»p3ki kSnt/vtár. — M. nemz, Miizeiini. 

1560 — Eaztergonii szerkönyv. Ordo et ritas sanctae Metropoli- 
tanae Gcclesiae Htrígon., qnibus Parochi et ali,j anlmarum Pastores 



- 438 - 

in Ecclesijs suis uti debent. Viennae Austriae in aedibus Colle^j 
Caesaréi Soc. Jesu Anno MDLX. 4r. 76 számozott és 3 levél, a 
ezimek s közben egyes utasítások gót betűkkel nyomvák. 

Jegyzet. Naptárában kimaradtak : Sept. 24. Conceptio b. Joann. 
bapt. ; Nov. 1. Caesarij M. ; nov. 11. Mennae M. ; decz. 3 pedii,' 
egészen üres. Lásd: Knauz. Kortan. 127. ]. 

Esztergomi föegyházi könyvtár. — Győri káptalani könyvtár. — B/n 
érseki könyvtár. — M. nemz. Múzeum. 



1572 — Egyedúti Gergely. Kalendarivm. Az égnek forgasabul 
megh ismert, es el rendelt praktikáinál eggietembe, ez mastani 
űrünk Jesus szóletese után M . D . LXXIL esztendúre Curelouiai 
Sztanizló Jacobeius mester Grakkai Academíanak Astrolocria 
iudicioma szerin. Egyedúti Gergely által magiarra mastan forde- 
tatotb. Stainhofer Gaspar által Beczben niomtattott, az feólse^es 
Romai (.'hászar kegielmes engödelmebeol. Bécs, 1572. 8r. 

Jegyzet. Toldy Ferencz szerint: „Egyedúti Gergelynek 1571 óta 
folytak naptárai^ többnyire a krakkaíak után készítve.^ Knauz Nándor 
szerint szintén 157 l-ben jelent meg Egyeduthi Gergelytől az eisn 
naptár, s ezen naptár volt az első évi naptár hazánkban, mely külön 
ben Bécsben Stainhofer Gáspárnál nyomatott. Lásd : Knauz. Kortan. 
117. 1. Szabó K. Régi magyar könyvtár. 1879. 46. 1. 

3/. tud. Akadémia. 



1573 — Kalendárium. Krakkói után. Bécs, 1573. 



1578 — Misocacus Vilmos. Prognosticon az wy Coraeta felöl valu 
Jöuendülés, mely ez elmúlt 1.5.77 Esztendőben Sz. András 
havában tetzet meg lóuendöltetöt Dantzkába az Vilhelmus Miso- 
cakus Mester által, És dedicaltatot az Felséges és hatalmas Istuán 
Királynac, Lengyel ország Királlyánac. Nyomtattot Magyar nyel- 
uen Colosuárat Heltaj Gaspáme Mühellygbe 1.5.78. Esztenduben. 
4r. A — Dl vitt megszakad.) 

M. tud. Akadémia {csonka péld.), 

1578 — Pribicer Jacobus. Tractatus de cometa, qvi svb tinem 
anni a nato Christo 1577. conspectus est, Continens simul breveiu 
eamq. generáléra expositionem de causis Cometarum, Conscriptus 
A JACOBO PRIBICERO. Novisoü. Excvsufn in officina Christo- 
phori Sculteti, Anno M.Ü.LXXVIIl. 4r. A— 1)2 - 3V. iv = 
14 sztlan lev. A szerző élőbeszéde, mely a 3-dik levél előlapján 
végződik kelt „Neosoly Anno x^/^To/oI'/á^^ 1878. Prid: Tal: Febr." 
Erre következik a 3. és 4-ik levélen Fabricius Pál orvostudor 
ajánlása Chrysaeus Bertalan orvos tudorhoz, Chrysaeus Bertalaiit<)l 
egy 6 distichonból álló vers, ez utóbbi ily aláírással : „M. Johannt's 
Leuehamerus j. Die Decemb. Anno Christi". Besztercebánya, lí^T?^. 

Jegyzet. Hcholtz Kristóf beszterczebányai nyomdájának első ismert 
terméke. Eíryetlen példánya Berlinben egy magán gyUjtö hirtokálwn. 



— 439 — 



ki ezen eddig ismeretlen munkát Bécsből^ Brockhausen és Bráuer ód. 
könyvkereskedéséből I883*ban vásárolta. 



1579 — Péchi Lukács. Kalendarivm. Es ez mostani M . D . LXXIX. 
Esztendőben történendő néminemű dolgokrul: Annak fölötte, az 
idönec naponkent következendő allapattyarul iratot ítélet. Irta 
Slovacivs Péter Craccai Astrologus ilagiarra fordetotta Peechi 
Lokach. Ez esztendőben, ide mi felénc, á Napba és á holdba, 
semmi fogyatkozás nem lészen. Nyomtattatot nagy Szombatba, 
1579. 8r. A— F = 6 ív = 44 sztlan levél (minthogy a D ív 
csak 4 levélből áll). 

M. nemz. Múzeum. 



1579 után. — Naptári töredék 1579. év utánról. 

Jegyzet. Tartalmazza : Sz. György, Sz. Jakab, Kisasszony, Sz. 
András havak 14 — 30 napjait. Lásd : Knauz. Kortan. 128. 1. 

Knauz Nándor esztergomi kanonoknál. 



1580 — Cisio. Johannes Régiómon tanús ( Königsberger János) német 
munkájából fordítva. Kolozsvár, 1580. 

1580 — Esztergomi szerkönyv. Urdinariura officii divini secun- 

dum consuetudinem Metr. Eccl. Strigoniens. expensis Reve- 

rendissimi Domini Nicolai Telegdini Episcopi Quinqueeccles. et 
in spiritualibus Administratoris Archiepiscopatus Strigon. Impres- 
sum Timaviae in aedibus eiusdem Reuerendissirai Do. E. QQ. 
1580. 8r., sztlan levelek. 

Lásd : Knauz. Kortan. 128. 1. 

Pozsonyi káptalani könyvtár. — Eijri érseki könyvtár. — Esztergomi fö- 
egyházi könyvtár. — M. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvtár Budapestefi, 



1581 — Magyar nyelvfi naptár 1582-re. Galgócz, 1581. Mants- 
kovics Bálint által. 



1582 — Slovacivs Péter és Sliuonius Máté. Íteletéé, Az eg 
forgása szerint: ez MDLXXXIl. Esztendőre. Az Krakai Fö Aca- 
demianac Astrologvsa ISlovacivs Peternec Irasabol : Magyarra for- 
dítatott. Nihol Sliuonius Mathe irasabol meg elegyitetet. Galgócz, 
1582. Ajánlja a nyomdász „Mantskouit Bálint Könyw Nyomtató" 
Nagys. Czobor Pál és Mártonnak, Sasinban lakozóknak. „K61t 
szent Mathe napian 1581. esztendőbe". 8r. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvtár. Budapeat, 1879. 101. I. 
Jf. tud. Akadémia. 



1583 — Slovacivs Péter. Jvdieivm, Magyar nyelven, Az Eghi 
czilagoknak forgásából, az időkre való szám tartásnál egyetemben ; 
Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendore: Slovacivs Péter, 



— 440 — 

az Krackai híres neues Academiának fö Astrologusa által, írat- 
tatott es számláltatot fgi Horára, es az Cassaí Deire. Egy szál 
Ecclypsís sem leszen ez Esztendőben az Cassaí HorizonthbaD. 
Bartfan, Dávid Gutges (el). 16r. A — D (8 levelenként) 32 sztlan 
levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. Budapest, 1879. 103. '. 

M, tud. Akadémia, 



1584 — Slovacius Péter. Kalendáríom, és az Egeknek s Tsilla* 
goknak forgásából az Időnek naponként való ítélete MDLXXXIV. 
Esztendőre. Magyarra fordíttatott Slovacius Péter Mesternek 
Krakkaí Astrologusnak írásiból. Nyomtattatott Nagy Szombathbao 
Otmar Bálint által 1584. 



1584 — Váradi magyar kalendárium 1585-re. Várad, 1584. 
Hofinialter Rudolf kiadása. 

Jegyzet. E kalendárium egyetlen példánya a múlt században Vesz- 
prémi István debreczeni orvos könyvtárában volt. Lásd: Kalauz az 
orsz. magy. iparmtiv. múzeum részéről rendezett könyvkiállítáahoz. 
Budapest, 1882. 140. 1. 

1588 — Kalendárium 1589-re. (Magyar nyelvű.) Czeben íSzebeni 
1588. Greus -György által. 

Lásd: Könyvkiállitási kalauz. Budapest, 1882. 143. 1. 

1592 — Cisio Magyar nyeluen, és az égh íarasánac és czíllagok- 
nac kulómb külömb természetinec follyasából való Practica. Mely- 
ből gyermekeknec száletéseknec természetéé, és az Napoknac 
míuóíta meg ismertetnec. Az az: Magyar Planétás Könyv. Invisi- 
bilía Dei per ea quae facta sünt, intellecta, conspíciuntur Rom : I. 
vers: 20. Colosvarat. Az Könywnyomtato által Magyarrá fordita- 
tot, és vyiolan ki adatot. Anno Christi 1592. Esztendóben. •k. 
A — P =15 ív = 60 sztlan lev. A szövegbe nyomott számos 
fametszettel. 

Jegyzet. „Az keresztyén olvasonac^ szóló ajánlás, melyet „az Colus* 
uari Könyvnyomtató Gáspár^ (ifj. Heltai Gáspár) irt, kelt „Colosoárat 
27. may. 1590". Ebből következtetve föltehetjük, hogy ezen Cisio 
első kiadása már 1590-ben is megjelent. — Conclnsiójában ifJ. Heltai 
Gáspár írja: ^En is észt az Könyueczkét az Német irásból ssóról 
szóra Magyar nyelwre fordítottam, es abból, régi attyáinc tartásoc 
szerént, ki attam". Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. Bndapesit, 
1879. 126. 1. 

M. tud. Akadémia. 



1592 — Cisio. Magyar nyeluen rent szerint napoknak meg szám- 
lálásáról igazan rendeltettet. Adattatott ez melle az világ terem* 



— 441 — 

tesetól fog:uan való rönid Cbronioa. Debrecenben, 1592. Hí. 
metszet, Magyarország cztmere. A — D 16 sztlan levél (4 levelenki'ut). 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt Budapest, 1879. 125. 1. 

M. tud. Akadémia. — Késmárki ág. h. et. Ij/eeum. — Sxalmári pa^p-iki 
kSngttár. 

1592 és 1800 körül. — Ciaio, azaz: Az Astronomiai Tndomnuv- 
nak rövid értelemmel való leírása. 

Jegyzet. Sándor látván (Magyar Kifnyvesbáz, 238 lap) a. következet 
iíjft róla: „Ez a' hitvin aok babooával tellyee Vakarék már 1532-lieii 
jött ki Eolosváratt''. 

1593 — Tenatius János M. Judicium Magyar Nyeluen, az o .^s 
Vy Kalendárium szerint Christua Vrnnk születése után M . D , Xl H!. 
eszteuddre : Tenatius János M. Az Krakai fö Oscolában rendtlte- 
tett Astrolognsoak írásából Magyarra fordíttatott Debrecenbeit. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. Budapest, 1879. 132. I. 

1597 — Péchi Lukács. Calendariom és ez mostani MDXCVII. 
esztendőben tArtenendö néminemű dolgokról. Az Craccai Bernurd 
Doctor írásából Magyarra fordéta Peechí Lvkach. Nyomt. Nagy- 
Szombatba. Thurzó György nádor latin és magyar nyelven irt 
naplójegyzeteível. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár, Budapest, 1879. 14:'. 1. 
.V. iiemx. Múzeum, 

1598 — Péchi LukácB. Caleodarium. N. -Szombat, 1598. 

Kuaut Nándor esztergomi kanonoknál. 

1599 — Újfalvi Imre. és Uy Kalendarivm, Christus Urimk 
születése ntan 1599. Esztendőre. Uífalui Imre, Debreceni 8chuk 
Mester által irattatot, es azon délre szamlaltatot. Debrecenben. Itir. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. Budapest, 1879. 147. t. 

XVI. század vége. — Naptári töredék a XVL század végéről. 
Jegyzet. Tartalmazza: Püuköed, Kis-asszony, Sz. Mihály és Kanic^oii 
havak 1 — 13. napjait. (Knauz. Kortan. 128. 1.) 
Knaitz Nándor esztergomi kanonoknál. 

1601 — Kalendárium. Bártfa, 1601. 

1603 — Péchi Lukács. Calendarium. N.-Szombat, 1603. 

Kiiauz Nándor enztergomí knnonoknál. 

1607 — Nagyszombati magyar kalendárium 1607. Unicum 
Lásd: György A. Magyarorsz. köz- éa magánkönyvt. 74. I. 
Báró Prőiiay-Cialáii könyvtára Ácsán. 




- 442 — 

1610 — Prognosticon Astrologicum. Debreczen, 1610. 

Knatiz Nándor esztergomi kanonoknál. 



1613 — Kalendárium. Debreczen, 1613. 16r. 

Erd. múzeum. 



1613 — Ealendariom. N.-Szombat, 1613. 8r. A— Eb == 38 sztlan 
lev. Ajánlják Druget Homonnai Györgynek, Nagy-Szombatban. 
Mindszenthavának második napján 1612. esztendőben „Ez Kalen- 
dánomnak szórzöi." 



M. tud. Akadémia. 



1617 — Keresztúri naptár. 

Jegyzet. Ismerteti Szilágyi Sándor a ^Magyar könyvszemle^ 1888-iki 
évfolyamában. 

1618 — Jakobejus Lőrincz M. Kalendarivm, az Időnek es az 
Innepeknek változásáról való itelet, Christus Vrunk születése vtán, 
1618. Az Krackai Jakobejus Lörintz M. éa az Philosophianak 
Doctora által irattatot ; és Magyarra forditatot Cassan, Nyomtatta 
Festus János 16r. Á — E (8 levelenként) = 40 sztlan lev. 
Fametszet, mely a napot - az oroszlány -jegyben ábrázolja. 
Másod, czime: Prognosticon, Az Időnek es az Innepeknek 
változásáról való itelet, Christus Wrunk születése vtan lfil8. 
Esztendőre. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. Budapest, 1879. 217. I. 



1618 — Homus cometa. 1618. Cassoviae. Typis Joannis Festi. 
ívrét, egy lapra nyomtatva. — A három részre osztott lapon 
három nyelven : magyarul, latinul és németül van leirva a Ma^ryar- 
országra nézve sok veszélyt jósló 1618-diki üstökös. 

Lőcse ráp'os levéltárában. 



1619 — Dr. Mileius Sándor. Calendarivm. Azaz. Az Ezer Hat 
Száz Tizen Kilenczedik Esztendő napianak számlálása, az közön- 
séges Practicaual, Aspectusokkal, Planétáknak fóliásnál, es az 
Eghi ielekben való belepessekkel egyetembe, mely harmadik 
Bissextilis vtan. Az Crakai Academianak Professora, Alexander 
Mileius Doctor, Philosophus es Mathematicusnak irásabul, magyarra 
forditattot. Keresztvrat nvomtatatot Farkas Imre által. 8r. 

Lásíl: Szabó K. Régi magyar könyvt. Budapest, 1879. 222. 1. 

Pa n iioiihalm i (tpátsáfj. 



1619 — Kalendárium. Debreczen, 1619. 

Kuttnz Xánf/or E^zterijomi kanonoknál. 



— 443 - 



1619 — Kalendárium. Prognosticon Astrologicura 1619. esztendőre. 
Debreczenben Nyomtatta Lipsiai Pál. I6r. 

M, tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. 



1621 — Hancken Bálint D. Kalendárium. Chrístus Urunk szüle- 
tése után 1621 Esztendőre. Irattatot Hancken Balint D. által 
I Fametszet : magyar czimer, két felöl egy-egy oroszlán által tartva) 
Debreczenben. Má'sod czíme : Prognosticon Astrologicum. Az az Az 
Eghi fő csillagoknak forgásából való jövendölés, ez mostanil62l. 
Esztendőre, néminemű történendő dolgokról, es az üdöknek val- 
tozasirul etc. Németből Magyar nyelvre fordittatot. Debreczenben. 
Nyomtatta Rlieda Péter. 16r. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. Budapest, 1879. 228. 1. 

M. nemz. Múzeum. 



1621 — Sdakowzki. Calendarivm. Azaz: Ez mostani Ezer Hat 
Száz Huszoneggyedik Esztendő napiainak számlálása, az közönséges 
Practikaual: Az Planétáknak Aspectusokkal, és az eghi jelekbe 
való be lépesekkel egyetemben : mely esztendő első az Bissextilis 
vtan. Az Crakai Sdakowzki Doctor, es fő Astrologus irasábiíl 
Magyarra fordittatot es ki Nyomtatot. Nagy-Szombatban, Mollerus 
Miklós által. 8r. A — Hí (4 levelenként). 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. Budapest, 1879. 231. 1. 
M. tud. Akadémia, 



1621 - Kalendárium. Christus Urunk születése után, 1621. Esz- 
tendőre. Az Braszlai Kalendáriumból Magyarul nyomtattatot. Bart- 
fan, 1621. 16r. A— D8 = 32 sztlan lev. (a többi híj.) Ajánlja a 
nyomdász Mart. Wolfgang. Typ. latinul Szenterzsébéti Pécsi 
Simonnak. 

M. nemz. Múzeum. 



1621 — Kalendárium. N.-Szombat, 1621. 

Knauz Nándor esztergomi kanonoknál. 



1622 — Kalendárium. N. Szombat, 1622. 

Knauz Nándor esztergomi kanonoknál. 



1623 — Kalendárium. Debreczen, 1623. 

Knauz Nándor esztergomi kanonoknál. 



1626 — Dr. Herlicius Dávid. Kalendariom Christus Urunk szüle- 
tése után 1626. esztendőre. írattatott Herlicius Dávid Doctor által. 
Fejér-varat Nyomtatta Meszleni Marton. 16r. 



1626 — Dr. Mileius Sándor. Calendarivm. Azaz: az Ezer Hat 
Száz Hvszon Hatodic Esztendő napianac számlálása: Es abban 



— 444 — 

némely meg leendő dolgoknak iövendölése: mely az BisseitilLs 
után masodie. Az Cracaí Academiaban tanító M. Alexander Meivs, 
Hokitnensis Philosophus és Mathematicas Doctor által szereztetet 
és annac irásábul Magyar nyelure fordittatot. Csepregben Nyom- 
tattatot. Farkas Imre aJtal. 8r. A — E4= 4V2 iv = 36 sztlanlev. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvtár. Budapest, 1879. 248. l. 

M. tud. Akadémia, 

1627 — Kalendárium. Az 1627. Esztendőre Christus ünmk szü- 
letése után. Az Baraszlai Kalendáriumból Magyarra fordíttatott. 
Debreczenben, Nyomtatta Rheda Péter. 16r. Hozzájárni: Pm- 
gnosticon Astrologicum. ^Azaz : Az egi csillagoknak forgásából valu 
itilet az 1627. Esztendőre Christus Urunk születése ntan néminemű 
történendő dolgokról, es az idöknec yáltozásirol. Nemetbői Magvar 
nyelvre fordittatot es Nyomtattatott Debreczenben Rheda Peter 
• által. 16r. 

Lásd : Szabó K. Régi magy. könyvtár. Budapest, 1879. Söl. 1. 

Erd. mitzeum. 



1628 — Kalendárium Christus Vrunk születése után 1628. Esz- 
tendőre az Braszlai Kalendáriumból Magyarra fordítatott. Debre- 
czenben nyomtatta Rheda Peter. 16r. 



1629 — Caleiidarivm. Vrunk Christvs Születése után Az 
M . DC . XXIX. Esztendőre való Calendarivm. (Az Magjar 
és Deák^ Cisioval eggyfit) Mely az Crackai Akadémíabac 
tanéto M. Alexander Milcus Rokitnen. Philosophus es Mathemati- 
cus D. irasabul magyarra fordéttatván. Papán, Kyomtattatot 
Szepes-Varallyai Bemhard Máthé által. 8r. A — D4 = SVs iv = 
28 sztlan levél. Ajánlja a nyomdász Szepes-Váraljai Bemhárd 
Máté Zichy Pálnak, szentelt vitéznek, Veszprém vára főkapitá- 
nyának, Győr vára és a hozzátartozó végházak vicegenerali^ 
kapitányának, Pápán, Szt. -Mihály Archangyal napján, 1628. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. Budapest, 1879. 260. 1. 
Csofnai prépostság könyvtárában, 

1630 — Dr. Hercius Pál. Calendarium. Az Ezer Hat iSzaz 
Harminczadic Esztendőre való Calendarium, mely másodic Bissex- 
tilis után. Szereztetetet az Crackai Academiaban tanito M. Hercius 
Pal, Philosophus és Mathematicus Doctor és Professor által. Az 
ervagasrul es kőpőlózesrűl való tanúsággal egyetemben. Csepreg- 
ben Nvomtattatot Farkas Imre által. 8r. A — E3 = 35 sztlan 
levél. 

M. nemz. Múzeum. 



1631 — Herlicius Dávid. Kalendárium, Christus Urunk Születése 
után való 1631. Esztendőre. írattatott Dávid Herlicívs által. 
Colosvarat. 16r, A — E 18 levelenként) = 40 sztlan levél. 



— 445 



Jegyzet. A kolozsvári taDácsnak ajánlja ^Abrugi György, Könyv- 
nyomtató.^ — Egyetlen példánya, melynek közbefüzött tiszta levelein 
Kolozsvár városát illető latin és magyar jegyzetek állanak, az erd. 
Muzenm könyvtárában. 

Erd. múzeum. 



1632 — Haberman János. Calendarivm Christvs Vrvnk Születése 
után 1632. Esztend. Az raelly Bissextilis. Figyelraetessen az 
Magyar és Erdély Országi Meridiannsra irattatot Haberman János 
az Medicinának Doctora által. Kolosvarat, 1632. N. Abrugi György. 
I6r. A— E ív (8 levelenként) = 40 ^ztlan levél. A Calendarium 
és Sokadalmak után ktilönczimlappal : Prognosticon Astrologicum 
az az stb. Haberman János es Avenarios János Tudós Doctorok 
által. Heltus Gaspar Műhelyében Abrugi György Nyomtatta Colos- 
várat. — Ezután : Chronica Kr. születésétől 1631-ig berekesztöleg. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. Budapest, 1879, 274. 1. 

Erd. múzeum. 



1633 — Debreczeni S. Gáspár. Uy és Kalendárium, Christus 
Urunk születése után 1633. esztendőre calculaltatot. Debrec/eni S. 
Gaspar által. Az tudománnak nincsen egyéb ellensége; hanem 
csak az tudatlan ember. Colosvarat Abrugi György. N. 16r. A — E 
(8 levelenként) = 40 sztlan levél. 

Jegyzet. Tartalma épen oly renddel következik mint az 1632-dikié. 
Lásd : Kolozsvár, 1 632. — A Prognosticon Astrologicumot is, melynek 
külön czímlapja van, Debreczeni S. Gáspár irta, a Prognosticont 
ajánlja a nyomtató ^az nemes királyi szabad városnak Abmgbányának 
fö Birájának Adamosi Thamas Deák Uramnak, és az egész Respnbli- 
cának etc.'^ Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 277. I. 

Erdélyi mttzeum. 



1633 — Froelich Dávid. Almanach fibers 1633. Jahr, Gerichtet 
aufl&i Zipsz vnd Ober Vngem Durch Dávidéra Froelichiura. Ne- 
benst einer Kvrtzen Neu-eoUigirten Chronica. Hermannstadt, 1633. 
16r. A nyomdász, Marcus Pistorius, a czimlevél hátlapján nevezi 
meg magát. Töredéke Szeben város levéltárában. 

Szeben váras levéltárában. 



1634 — Freolik Dávid. Kalendárium. 1634 esztendőre Christus 
Urunk születése után. Az Erdélyi és Magyar országi Éghez szor- 
galmotosan írattatott Dávid Freolik Késm. Ast. által Colosvarot, 
Nyomtattatott Abrugi György által. 16r. A — D (8 levelenként) = 
32 sztlan levél. 

Jegyzet. A Prognosticont is külön czímlappal Frölich Dávid irta. 
Tartalma épen olyan renddel következik mint az 1632. és 1633-dikié. 
Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 280. 1. 

Erd. múzeum. 



— 446 — 

1635 — Bandorkovecs János. Calendariura. Az MÜ('XXXV. 
Esztendőre való Calendarivm Ki az Bisextilis után Harmadk 
Szereztetet. Az t'racai Academiában tanito M. Bandorkoveo 
János. Philosophus és Mathematieus Doctor és Professor áluil. 
Csép regben. Nyomtatatot Farkas Imre által. 8r. A — 1) ---^ 4 ív - 
32 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi raagryar könyvtár. 1879. 281. 1. 
a\í. nemz. Múzeum. 



1635 — Frölich Dávid. Judicium Astromanticum az Eghnek t'^ 
Csillagoknak Forgasábul Christus Vrunk születése után val" 
M . DC . XXXV. Esztendőre. Erdély Országra szorgalmatos>ai] 

alkalmaztatott Dávid Frölich Practicns Astronomus által. 

Fejervarra Xiomt I6r. 

Lásd : Szabó K. Régi raagyar könyvtár. Budapest, 1879. 2W. I. 



1636 — Debreczeni Gáspár. Kalendariom Prognostic on 

Astrulogicum, Azaz: Az Planétáknak es egyéb fii ( .sillagoknak 
forgásiból való jövendölés, Christus Urunk születése után UYM'k 
esztendőre. Mely Bissextilisnek mondatik irattatot. Debreczeni 
(iaspar által. Praetereat, si quid non facit ad stoniachura. Del^ 
reczenben. 16r. A — E ^-^ 5 ív (8 levelenként) = 40 sztlan levd. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 287. I. 

Szilágyi ScUuloniál Budapest eu. 



1637(y) — Kalendárium az 1638. évre imagyar nyelven). Ttj 
falu, 1637(V). Wechelius Zsigmond János nyomdájából. 



1638 — Zorawsky Miklós. Urunk Christus Születése után A/ 
il . DC . XXXVIIÍ. Esztendőre való C-alendarium. Mellv Az Crackai 
Akadémiában tanéto M. Zorawsky Miklós Philosophus és Mathe 
maticus Doctor irasábul magyarra fordéttatván. Tei-falun Nyomtat 
tatot Wechelius 8igraond János által. 8r. A — E4 u\ ésB8,r— K4 
levelenként) = 2S sztlan levél. 

Lásd: Szabó K Régi m. könyvt. 1879. 299. 1. 

M. nemz Muzentu. 



1639 — Frölich. Calendarium perpetuum, supplens vicém Comi)ní; 
Ecclesiastici atque oeconomici. Bartphae, 1639. 

1639 — Herlici Dávid. Calendariom. D: Dávid Herlicii, St^u- 
gardi Astronomus, Calendarioma, Christus Urunk születése iitaii 
M . DC . XXXIX. esztendőre, szereztetet és Ez Magyar Országhi > 
P>dclyi Éghez szorgalmatosan alkalmaztatott. Löcsen Bre>er 
Lörincz által. lOr. A— F4 - 5V. iv í8 levelenként) =-44 s/tl.MD 
levél. 

M. tirmz. Muztum. 



— 447 - 

1639 — Tonski János. Kalendarivm Kristus Urunk születése vtán 
M . DC . XXXIX. Esztendőre való. Melly Embolismalisnak monda- 
tik : á Bissextilis vtán harmadik. írattatott Tonski János á Krakai 
Akadémiába Filosofianak Doctora, Geometriának és Astronomianak 
Prolessora által, és a' Magyar Országi Horizonra igazíttatott. 
Beehben, Nyomtatta Gelbhaar Gergely. 8r. A — I) = 4 iv = 32 
sztlan levél. Ajánlja a nyomdász Gelbhaar Gergely Draskovics 
Gvörgv győri püspöknek, Bécsben Sz. Ferencz ('onfessor napján 
1638.' 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. 1879. 300. 1. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — A csornai j)répoíitsáf/ köui/v- 
tárában. 

1641 — Fröüch Dávid. Calendarium. Az M.DC.XXXXI. Eszten- 
dőre való Calendarium. Az mely Bissextilis után első szereztetet 
az Késmárkon lakozó Dávid Frölichius Matheraaticus Doctor által, 
és ez Jlagyar Orszagh es Erdeli Éghez szorgalmatossal! alkolmaz- 
tatot. Csepregben Nyomtattatot Farkas Imre által. 8r. A — I) 
=^ 4 iv -"= 32 sztlan levél. Nádasdi Ferencz Vasvármegye fő- 
ispánjának van ajánlva. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. Budapest, 1879. 310. 1. 
Af. nemz. Múzeum. 



1641 — Frölich Dávid. Kalendárium, Christus Urunk Születése 
után 1641, esztendőre, az Bissextilis után, caleuláltatot Dávid 
Fróliktfil. Colosvarban lör. A — E7 (?5 levelenként) = 39 sztlan levél. 
A (' iv3-ik levelén külön czimlappal: Prognostichon Astrologicura. 
az, az: Az eghnek forgásából, es az csillagoknak tekintéléspböl 
való jövendölés, az 1641 esztendőnek 4. részeire, Christus Urunk 
születése után. Szorgalmatoson irattatot Uavid Frölik, és rész 
szerint, Lemka György Astrologusok által. lupiter ez esztendőnek 
gabemalo Ura, Satumus és Venus, segitö társa. Nyomtattatot 
Heltai Gáspár Jlfihelyeben. A főczlmlevél hátlapján ajánlja e 
kalendáriumot latinul Abrugyi György nyomdász Csik-Csicsói Petid 
Istvánnak, Csik, Gyergyó és Ká^zon szék főkapitányának. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvtár. 1S79. 312. 1. 
Erd. múzeum. 

1641 — Froelich D. Calender (New und Alt) auflf das Jahr nach 
Jesu Christi Geburt 1641. Gestellet auff Vngern, tíyebenbürgen 
vnd adnexe vmbgránzte Lánder. Durch Davidens Froelichium 
Sac. Caes. Maiestatis per regnum Hungáriáé Mathematicum. 
Gedruckt zue Herman-Stadt. 



1642 — Frölich Dávid. Kalendariom lUy es O), Christus Urunk 
születése után, M . l)t' . XLII. esztendőre, Felső Magyar ország- 
nak és rész-szerint Erdélynek is Eghihez figyelmeteseu alkalmaz- 



— 448 — 

tátott Frölich Dávid Késmarki Astronomas által. Löcsen, Brever 
Lőrincz által. 16r. A— G4 = 6V2 iv (8 levelenként) = 52 sztlan 
levél. 

Lásd: Szabó K. R. m. könyvt. 1879. 316. 1. 
M. tud. Akadémia. 



1642 — Tonski János. Kalendariom Az M . DC . XXXXII. 

Esztendőre. M. Tonski János, Filosof : Doktor, és Krakai Aka- 
demiay Mathematicus, &c. Írásából Magyarul szereztetet. Mely 
második a Bissextilis esztendő után, Az Anstria és Magyar orszá^hi 
Hórizonra igazitatot. Nyomtatta Bechben Gelbhaar Gergely, -^r. 
A — D == 4 ív = 32 sztlan levél. Ajánlva Losy Imre esztergomi 
érseknek. 

Lásd: Szabó K. R. m. könyvt. 1879. 315. 1. 
M. nemz. Múzeum. 



1643 — Froelich Dávid. Kalendariom. Froelich Dávid Késmárki 
Astronomas Kalendarioma. Christus Urunk születése ntán 
M . DC . XXXXIII. esztendőre; Melly harmadik esztendő a' 
Bissextilis után. Magyar Országra és Erdélyre nagy figyelmetek- 
seggel alkalmaztatott. Varadon. Nyomtatta Szenei K. Ábrahám 
által. 16r. A — E ^-= 5 ív (8 levelenként) =-■= 40 sztlan lev. 

Lásd : Szabó K. R. m. könyvt. 1879. 322. 1. 

M. nemz. Múzeum. 



1643 — Fröhlich Dávid. Kalendariom (Uj és 0), Christus Urunk 
születése után, 1643. esztendőre. Felső Magyar Országhnak es 
rész szerint Erdélynek is Eghihez figyelmetesen alkalmaztatott 
Fröhlich Dávid Késmarki Astronom : által. Lőcsén, Brever Lórincz 
által. 16r. A— E = 5 ív = 40 sztlan levél. 



M. nemz. Múzeum. 



1643 — Dr. Tonski János. Kalendariom Az M . DC . XXXXIII. 

Esztendőre. Tonski János Jur : Utr : et Medic : Doctor é5 Krakkai 
Akadémiai Mathematicus, írásából Magyaról szereztetet. Melly 
harmadik a' Bissextilis esztendő után, Az Austriai és Magyar 
országi Hórizonra igazitatot. Nyomtatta Béehben, Gelbhaar Gergely. 
8r. A— D = 4 ív -= 32 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. R. m. könyvt. 1879. 319. 1. 
3f. nemz. Múzeum, 



1644 — Kalendariom. 1644. esztendőre Bécs. sr. 

A — D = 4 ív = 32 sztlan levél. Ajánlja a nyomdász Gelbhaar 
Gergely Szentkirályi Clara Aszszonynak, az Nagy-Szombati Sz. Clúrá 
Szerzetiban levő szüzek Abbatissájának, az egész Conventtel. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 327. 1. 

Cmrnai prépostsúf/ könyvtúra. 



— 449 '— 

1645 — Frölich Dávid. Kalendariom (IXy és 0), Christus Urunk 
születése után, 1645. Esztendőre való, llagyar Országra, Szepes- 
s^gre és részszerint Erdély Országra-is nagy figyelmetességgel 
alkalmaztatott. Frólich Dávid, Immár 22. Esztendei Practicus 
Astronomus által. Lőcsén, Brever Lőrincz által. 16r. A — E =- 
5 ív = 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. 1879. 334. 1. 
3/. fietnz. Múzeum. 



1645 — Jablonski Miklós. Krakai Kalendariom Könyv, a' 
Réczi látásnak hattározattia szerint Christus születése vtán. Az 
M . 1)C . XXXXV. esztendőre igazitatot. Jablonski Miklós Krakai 
Mathematicus által. (Magyarország czimere.) Niomtatta Béchben 
(;elbhaar Gergely. 8r. A— D4 == 28 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. Budapest, 1879. 331. 1. 
Csomói prépostság könyvtára. 

1646 — Jablonski Miklós. Krakai Kalendariom Kőnvv, a' Béczi 
Prospectus szerént Vrunk születése vtán, {iz M . DC . XXXXVl. 
esztendőre rendeltetet. Jablonski Miklós Krakai Mathematicus 
által. (Magyarország czimere l Nyomtatta Béchben. (íelbhaar 
(lergely. 8r. A—DS = 27 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt 1879. 337. 1. 
M. nemz. Múzeum. — Csornai préposlsáff köut/vtára. 

1647 — Jablonski Miklós. Krakai Kalendariom Könyv, a' Béczi 
Prospectus szerént urunk születése után. Az M . ÜC \ XXXXVII. 
Esztendőre rendeltetet. Jablonski Miklós Krakai Mathematicus 
által. (Magyarország czimere.) Nyomtatta Béchben Gelbhaar Ger- 
gely. 8r. A — Dl =31 sztlan levél. Ajánlja latinul Gelbhaar 
György nyomdász gr. Draskovics János nádornak. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 338. I. 
M. tild. Akadémia. — Csornai prépostság könyvtára. 

1648 — Frölich Dávid. Kalendariom, Christus Urunk Születése 
után 1648. esztendőre, Frólik Dávid által alkalmaztatott Az 
Erdély és Magyar Országi Pólushoz (Kolozsvár czimerét tartó 
3-szögtt vért). Hel. G. M. 16r. (Kolozsvár, 1648). Következik 
külön czimlappal: Rövid Jövendölés Az 1648. esztendőre, Christus 
Vrunk születése után. — Mely Bissextilisnek mondatik Mit kellyen 
az Eghnek munkálkodása szerint az időnek külőmb külőmb f^le válto- 
zásiról, Ecclipsisekről, Hadakról, betegségekről, földi termésekről, 
és egyéb történendő dolgokrul reménleuúnk. Alkalmaztatott Frőlik 
Dávid Késmárki Astronomus által. 16r. Ajánlja Szamosfalvi Mikola 
Zsigmondnak Rákóczi György fejedelem főasztalnokának „Geor- 
gius Abrugi Typogr." 

Lásd: Szabó K. Régi m. l^önyvt. 1879. 345. 1. 
Töredékei az erd. múzeumban. 

Dr. lUVASS a. : Magj'.ar níM rajzi könyvtár. 2Í> 



— 450 — 

1648 — Jablonski Miklós. Krakai Kalendárium. A' Béczi Prospek- 
tus szerént urunk születése után. Az M . DC . XXXXVIII. EsztéD- 
döre rendeltetet. Jablonski Miklós Krakai mathematicus által. 
(Magyarország eziraere.) Nyomtatta Béchben, Gelbhaar Gergelv. 
8r. A — D4 = 28 sztlan levél. Ajánlja Gelbhaar Gergely nyom- 
dász latinul Lippai György esztergomi érseknek és b. Lippay 
Gáspár cs. kir. tanácsosnak, a m. Idr. kamara praefectnsának. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 343. 1. 
Csornai prépostság könyvtára. 



1649 — Frölich Dávid. Kalendariom (Uj és 0), Christus Cnink 
születése után 1649. Esztendőre. Felső Slagyar Országra, Szepe>- 
sggre és részszerint Erdély Országra is alkalmaztatott Frfilicb 
Dávid Késmárki Astronomus által. Lőcsén, Brever Lörincz által. 
16r. A— E7 (8 levelenként) 39 sztlan levél. 

M. nemz. Múzeum. 



1650 — Püchler Vitus. Magyar Kalendarivm. Az Béczj Prospet- 
tussá szerent Christus Vrunk születése után. Az M . UC . L. Esz- 
tendőre rendeltetet. Vitvs Püchler Mathematicus Komái Czásár t^ 
Apóst. Pub. Nótáriusa által. (Magyarország czimere.) Niomtatta 
Béczben, Joannes Jacobus Kümer, uduarj Typographns ^^r. 
A— D2 = 2() sztlan levél. 

M. nemz. Múzeum. — Csornai konvent. 

1650 — Cisio. Az az Astronomianak Tudományának rövid 
értelemmel való le-irása. A Tsillagoknak, Planétáknak és Egbdi 
Jeleknek, etc. kűlómb-külömb természeteknek folyásáról, az 
az embereknek négy-fele Complexiojáról, természetiről, és tulaj- 
donságiról, mindenik Holnapban mitsoda rend tartással az ember 
ellyen, mind ételben és italban, mind az aluvásban, fóródésben, 
tisztulásban és érvágásban. Az Hires Neves Király Hegy Jan<»^ 
Írásából magyar nyelvre fordittatot, és sok helyeken meg-augeal- 
tatott. Ajánlat: Az Nemzetes Pongracz Nagy Mihály Laszlo másra 
költségével nyomtatta ki Lotsén. Vita brevis Rex eris si rectf 
viveris. Brever Lörintz által. Anno 1650. 8r. 166 1. Képekkel. 

Ef/f/etlen teljes példány liáth Györgynél Budapesten, 



1651 — Neubarth Kristóf. Kalendariom- (Uj és Oi, (:hristll^ 
Urunk születése után 1651. Mellybe a' havak, hetek és Innepek. 
Planéták járása, Aspectusok és időknek folyási, napnak és éjnek 
hoszsza, Nap feltámadása és le-nyugovása, meg-találhato, etc 
Silésiára és Magyar Országra alkalmaz: Neubarth Christoph 
Silesiai Boleszlaus által. Lötsón, Brever Lörintz által. I6r. A— K 
i8 levelenként) =- 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 361. 1. 
M. uemz. Múzeum. 



— 451 — 

1651 — SlabiuB János Nándor. Kalendarivm Mely rendeltetet 
C'hristus Urunk Születése után, az II . DC . LI. Esztendőre Nagy 
szorgalmatossággal Johannes Ferdinánd Slabivs, Znoyraa Morua, 
Philosophianak Mestere, Oruoságnak Candidatnsa és Astrophilusa 
által. Az közönséges szokás szerent. Meg tóbbetetet Troianak 
első uezedelmerűl való Historiáual rész szerent melynek continua- 
lasa kouetkezny fog minden iovendöbeli esztendőkén, ószué sze- 
detet Phrygiai Daretus es Orestes Irasabul. Xyoratattatot Beczben, 
János Jakab Kymer, Alsó Austriai tartománynak koniw nvom- 
tattoja által. 8r. A— D4 = 3V> iv = 28 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi ra. könyvt: 1879. 358. 1. 
Af. nems. Múzeum, — Caoniai prépostság könyvtára. 



1652 — Neubarth Kristóf. Kalendariom (Uj és 0), Christus 
Urunk születése után, 1652. Esztendőre, ímelly Bissextilis) Írat- 
tatott; Es Magyar-Országra, Erdélyre, és azokhoz tartozó tarto- 
mányokra alkalmaztatott. Neubarth Cristoph Theologns és Astro- 
nomns által. Varadon, Nyomtatta Szenczi K. Ábrahám. 16r. 
A— E (8 levelenként) ^- 40 sztlan levél. 

M. nemz. Múzeum. 

1652 — Slabius János Nándor. Kalendariom. Mely rendeltetet 
Christus Urunk Születése utá'in, az M . DC . Lll. Esztendőre Nagy 
szorgalmatossággal Johannes Ferdinánd Slabivs, Znoyma Morua, 
Philosophianak Mestere, Oruoságnak Candidatusa és Astrophilusa 
áltiil, Az közönséges szokás szerent. Meg többetetet Troianak 
első uezedelmerűl, ualo Historiáual rész szerent melynek continua- 
lasa kővetkezny fog minden iőuendöbeli esztendőkén, öszué sze- 
detet Phrygiai Daretus és Orestes Irasabul. Nyomtattatot Béczben, 
János Jakab Kymer, Alsó Austriai tartománynak kőniw nyomtat- 
toja által. 8r. Á— 1)3 -= 27 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar kÖnyvL 1879. 364. 1. 

M^ nemz. Múzeum. 



1653 — Kalendárium 1653-dik évre, tót nyelven lür. 

A— 14 ^^ 8 és fél iv (8 levelenként) =^ 68 sztlan lev. Colophon: 
Wytissteny w Swobodném a králowském Meste Trencyne v. Laurence 
Herajamina Wod Háge. 10 első levele A — B2 hiányzik. 

M. nnns. Múzeum, 



1654 -— Neubaxth Kristóf. Kalendariom iLj és ()i, Christus 
Vrunk születése után való 1654. Esztendőre : Magyar-Országra, 's 
Erdélyre, és más kömyül-való helyekre alkalmaztatott. Neu- 
barth Cristoph Theologns és Astronoraus áltíil. Cassan Nyomtí\t- 
tatot Gevers Balint által. 16r. 

Töredéke gr. Kádaadt/ kö/njifá rabatt Betléren. 

20* 



— 452 — 

1654 — Kalender anf d. Jahr 1654 Hermannstadt. lor. 

7 ív (8 levelenként) = 56 sztlan levél. 

Jegyzet. Ebben az 1654-re szóló^ de már 1653-ban megjelent sze- 
beni német naptárban llUbner Izrael, a Prognostícon szerzője, az 
1654-ben bekövetkezendő napfogyatkozás miatt az emberi nemzetre 
iszonyú csapásokat jövendölt és a világ végét 1666-ra hirdette. 
Trauscb^ Schriftsteller-Lexicon. II. 222. I. e naptárt Ephemerides 
Cibinii. 1653. czim alatt említi s megjegyzi^ hogy Hübner jóslatár 
czáfolta Hermann Dávid Herbornban 1657. nyomtatott valamint Hutter 
György is Szebenben 1665-ben irt s kéziratban maradt munkájában. 
ü. ott 122. és 230. 1. Brassói ev. gymn. (2 első íve hiján). A C ív 
első levelén külön czímlappal : Israel Hiebners Prognosticon. Gedrupkt 
in Hermannstadt. 

Brassói ág, h. ev. gymn. 



1655 — Neubaxth Chr. Kalender, Auff das Jahr nach der Gnaden 
reichen geburt Jesu Christi 1655. Auflf üngem Siebenbürgen un<l 
benachbarte Orthe gerichtet, Von Cristophoro Neubarthio. Theol. 
et Astron. in Sup. Lusat. Gedruckt zn Caschaw, bey Valentin 
Gewers. 16r. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. 



1655 — Neubart Kristóf. Neubart Christoph, Tlieolog. és Astro- 
uomus Kalendarioma. Mellyet irt Christus Urunk születése utáu 
1655. Esztendőre. Es Magyarországra, Erdélyre, 's azoknak szom- 
széd tartományira nagy szorgalmatossággal alkalmaztatott. Vara- 

. don, Nyomtattatott Szenei Ábrahám által. 16r. A — E7 [8 levelen- 
ként) ^= 39 sztlan levél. 

Jegyzet. Hogy ezen kalendárium^ mint általában a naptáraknál >z<)- 
kásban volt és van, már az előbbi évben megjelent^ bizonyítja a 
táblájára írt következő jegyzet: „Emptus Varadini den. 15. Anno 
1654. die. 11. 9-bris A Nicolao Nabradi de Phülpös m. p.'* Lá<*l: 
Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 383. 1. 

Eríh múzeum. 



1655 — Calender. i^New vnd Altér.) Autf das Jahr 1655. . 

Gedruckt in Cronstadt 16r. A— D. (8 levelenként) = 32 sztlan lev. 
Az utolsó levél hátlapján: Magyarország czimere, közepél)en a 
Szapolyai család czíraerével, a Honter-féle nyomda fametszete. 

Brassói ág. h. ev, gymn. 



Í657 — Neubarth Christoph. Almanach (Newer vnd Altén auff> 

Jahr nach J. Chr. Geburt 1657 gestellt durch Christophoro 

Neubarth Hermannstadt, Druckts Martinus Pistorius. 16r. 

Ismerteti : Zímmermann. Aus altén Einbánden. 20. 1. 

Töredéke Szeben város levéltárában. 



~ 458 — 

1657 — Treter Kasimir Mátyás. Kalendariom Krisztus Urunk 
születése után az M . DC . LVII. Melly az BissextUis esztendő 
utáni első 365. napi, Mellyet rendelt nagy szorgalmatossággal az 
Béchi Meridianumra. Treteri Kasimir Matyas, Philosophiának és 
^iathematikának Doctora, mostanságh az Nemes Lengyel Krakkai 
Akadémiában, azon Máthematikának tanito Mesteré, ctc. Német 
Magyar, és ezek szomszédságában lévő országok szolgálatijára Az 
Magyar Krónika, és sokadalmalkai eggyüt. (Magyarország czimere.) 
Nyomtatta-ki Béchben Kümer Jakab János, Alsó Austria kftnyw- 
nyomtatoja. 8r. A — D4 = 28 sztlan levél. Ajánlja latinul Treter 
Kazimir Rákóczi László Sáros vármegyei főispánnak. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 389. I. 
M. nemz. Múzeum. — Csornai préposiság könyvtára. 



1658 — Argolus András. Kalendariom Kristvs Urvnk Születése 
után való M . DC . LVIII. Esztendőre, Mellyet a' Nemes és 
Kyrályi Nagy-Szombat Városának és Magyar-Országhban máskivált- 
keppen való hellyeknek Meridianomiára a tudós és nevezetes 
Astronomusnak Argolvs Andrásnak Calculatioia szerént a' Nagy- 
Szombati Academiában való Astrophilus nagy szorgalmatossággal 
el-rendelt : Nyomtatta Nagy-Szombatban az Acadeniiai bőtíikkel 
Sehneckenhaus Menyhárt Wenczeslo. 4r. A— F5 == OV* iv ^= 
25 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K Ré^i magyar könyvt. 1879. 394. I. 
M. nemz. Múzeum. 



1659 — Argolus András. Kalendariom. Kristus Urunk Szüle- 
tése után való M . DC . LIX. Esztendőre, Mellyet a Nemes és 
Kyrályi Nagy-Szombat Városának és Magyar-Országhban más 
kiváltképpen való hellyeknek Meridianomiára, a tudós és neveze- 
tes Astronomusnak Argolvs Andrásnak Calculatioia szerént a' 
Nagy-Szombati Academiában való Astrophilus nagy szorgalmatos- 
sággal elrendelt: Nyomtatta Nagy-Szombatban az Academiai 
bőtükkel Sehneckenhaus Menyhárt Wenczeslo. 4r. A— KI - 9V4 
ív ^ 37 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Ré^i magyar könyvt. 1879. 399. 1. 
M. nemz* Múzeum. 



1659 •— Calender (Siebenbürgischen Auff d. J. 1659. Durch 

(JEOKGIUM RONDIUM Mathematicum vt h. t. Scholae Schaesz- 

burgensis Rectorera. Gedruckt zu Cronstadt. Itír. A — 1) = 4 iv 
18 levelenként » ^- 32 sztlan lev. 

Brassói ág. h. ei\ gymn. 



1660 — Kümer Lipót és Püchler Vid. Kalendariom (Vy és ó) 
Kristus Urunk születése után M . DC . LX. Esztendőre való : 
melly Intercalaris, az az közbetéteit Esztendő, ^JGO. napot foglal 



- 454 - 

magában Nagy szorgalraatossjíggal a* Bechi Meridiánomra rendel- 
tetvén. Kfirner Lipold, AA . LL. et Philos. Baccal. által és 
Püchler Vid, Altenburgi Mátematicus neve alat világossága 
adatott Nemet Magyar, és ezek szomszédságában levó országok 
szolgálattjara. A ilagyar História, és sokadalmakkal eggjui. 
Nyoratatta-ki Béchben Kűmer Jakab János alsó Austrianak 
konywnyomtatoja. 8r. A — I) =-= 4 ív = 32 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 402. 1. 
M. nemz. Múzeum. 



1660 — Calendariom. Nagy-Szombat, 1660. 4r. 

yf. nemz. Múzeum. 



1661 - Calendarium ad annum M.DC.LXI. 4r. A— B 

2 ív -^ 8 sztlan lev. (itt megszakad, csonkán, czímlapja es 
Prognosticonja hiányzikX 

3i. nemz, Múzeum. 

1662 — Kürner Lipót és Máté. Kalendariora. (Vy és Ó) Kristu> 
Urunk születése után M .DC.LXII. Esztendőre való: melly az 
Intercalaris, az az kozbé tétetett esztendő, után második, 3f>ő 
napot foglal magában. Nagy szorgalmatoságai a' Béchi Meridiá- 
nomra rendeltetett. Kümer Lipold és Mate, AA. LL. et Philos. 
Baccal. által. Német, magyar és ezek szomszédságában levó onízá- 
gok szolgálattjára. A' ^lagyar História és sokadalmakkal eggyiut. 
Nyomtatta-ki Béchben Kürner Jakab János, alsó Austrianak 
konyw-nyomtatoja. 8r. A — E2 == 4V2 ív -~^ 34 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 413. 1. 
.1/. nemz. Múzeum. 



1662 - Calendarium Oeconomicum perpetuum. Nagyszombat, 
16(32. 

A(/oston Józsefnél Budapesten. 

1662 — Calendarium Tyrnaviense ad annum M.DC.LXIL 

4r. a — b és B és elöl ő sztlan lev. = 4' ^ iv = 17 sztlan lev. 
(Itt megszakad.) A Prognosticon a b f levelén kezdődik. 

.1/. nemz._ Múzeum. 

1664 — Kürner Lipót és Máté. Kalendárium (Uj éz 0) Kristib 
Urunk. Születése után való M.DCLXIV. esztendőre. Melly 
Bissextilis (az az kozbetetetett avagy ugi'o) esztendő, kinek hosza, 
3ü(j napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal á Bechi 
Meridiánomra rendeltetett Kűmer Leopold és Mate AA. LL. et 
Philos. Kraerit által Német Magyar, és ezek szomszéd ságiibao 
lcv<') országok szolgálattjára. A Magyar História, és sokadaliDak- 



— 465 — 



kai együt. Nyomtatta-ki Béchben Kűraer Jakab János, alsó 
Austriának kőnyw-nyomtatoja. 8r. A — D7 = 31 sztlan levél. 

IJísd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 421. 1. 
M. tud. Akadémia. — Ballagi-féle könyvtár Budapesten. 



1664 — Kalender auf d. J. 1664. 16r. A— E = 5 ív 8 leve- 
lenként - = 40 sztlan lev. Cziralapja és legutolsó levele hiányzik. 

Erd. múzeum * 



1665 — Komáromi Csipkés György. Az Judiciaria Astrologiarol. 
és Üstökös Csillagokról való Jvdievm. Mellyet Eggy méltóságos 
Zászlós Umak kívánságára, s' kedvejért, levél formában, elsőben 
déak nyelven irt, és az után, némelly becsületes Halgatoi kíván- 
ságára, Nemzete szavára. Magyarrá tett, bővített, és íllyen rend- 
ben, formában, az Isten díesösségére ki-eresztett. Comaromí ('. 
(lyörgy S . I . M , D . E . D . P. Debrecenben Nyomt. Karanci György 
cIo loc LXV. I2r. 101 lap. Elöl: czimlap, ajánlás, mut. tábla, 
7 sztlan lev. 

Jegyzet. Ajánlva van Erdödl János debreczeni főbírónak^ Dobozi 
István^ Balyik András és Vigkedvü Pál tanácsosoknak 1665. Böjtelö 
bávának (febr.) n. napján. Az egész könyvecske Cobb Fridrik Farkas 
tábornok hoZ; a szathmári vár commendánsához, intézett levél alakban 
van Írva, mely kelt 16().9. Bold. Aszsz. havának (január) 13. napján. 
Sándor István M. könyvesház 41. 1. tévesen teszi Debreczen 166 l-re. 
Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 427. 1. 

Erd. mtizeum. — S.-pataki ref. kollégium. 

1665 — Kümer Lipót és Máté. Kalendariom. {\jy és 0) Kristus 
Urunk. Születése utiín való M . 1)C . LXV. Esztendőre Melv a 
Bíssextilis (az az, a közbetétetett avagy ugró) Esztendő után első, 
kinek hoszsza, 365. napot foglal magában, nagy szorgalmatosság- 
gal a Posony, és annak kömyúl való helyeknek Meridiánomra 
rendeltetett Kümer Leopold és Mate, AA. LL. et Philos. Bacciil. 
által. Német magyar és ezek szomszédságában Icvo országok 
szolgálattjára. A Magyar História, és sokadalmakkal egyfit. Nyom- 
tattatott Béchben, Kümer János és Jakab alsó Austriának könyw- 
nyomtíitojánál. 8r. A — E =^ 5 iv - 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 426. 1. 
M. nemz. Múzeum. 



1665 — AUmanach (New und Altér) Auff d. J. 1665. llermann- 
stadt Druckts Blasius Pröstl. 16r. A — G4 -- () és fél iv 8 leve- 
lenként) -- b2 sztlan levél. 

Bramji ág. h. ev. gymn. 

1666 — Kümer Lipót és Máté. Kalendariom lUj és 0) Kristus 
Urunk. Születése után való M . DC . LXVI. Esztendőre Kinek 
hoszsza, 365. napot foglal magában, nagy szorgalmatossággal a 
Posony, és annak korayúl való helyeknek Meridianomára rendel- 



— 456 — 

• 

tetet. Kürner Lipold és Mate AA. LL. et Pliilos. Baccal. altsil. 
Német, Magyar, és ezek szomszédságában lévő országok szolga- 
lattjára. A Magyar História, és sokadalmakkal eggyüt Xyomtattíí- 
tott Béchben, Kurner János és Jakab, alsó Austriáuak knnvv- 
nyomtatójánál. 8r. A— D = 4 iv = 32 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 430. 1. 
M. nemz. Múzeum. 



1667 — Schnitzler M. Jac. Kalender (Neuer und Altén aol 
das Schaltjahr nach der heilsamen Geburt unsers lieben Herni 
und Heylandes Jesu Christi. 1667. Auf Siebenbűrgen, üngero. 
Walachey und anliegende Lánder mit gebfihrenden Flaifts auí- 
gesetzt von M. Jaoobb Schnitzlero Philosopho & Astronomo Her- 
maunstadt, gedr. diirch Stephan Jungliug. 1667. 12r. 

Említi : Seivert, Nachrichten. 386. 1. 

1668 — Neubarth Kristóf. Kalendariom (Uj és 0). Christu> 
Vrunk születése után való raelly Bissextilis 1668. Mellyet most-is 
Magyar és Erdély Országra, és egyéb szomszéd helyekre alkal- 
maztatott Nevbarth Christoph Theologus és Astrologus. Cassán. 
Türsch Dávid által. 16r. Második részének czimlapja ; Astrologlai 
Visgalas ; avagy : Az Planétáknak és egyéb nevezetes fo Tsilla- 
goknak forgásiból vott Jövendölés. Ez Christus Vrunk szűletéso 
után mellv Bissextilis 1668. Esztendőre. Mell vben Az EsztCDdnnek 
négy Részeiről, Hadakról és Békeségról, rövideden leirt Nenbanh 
Cristoph B. S. Theol. és Astrol. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 445. 1. 



1668 — Kalendárium. Lőcse, 1668. 

Marosvásárhelyi ev. ref. kollégium könyvtára 



1668 — Kalender axif das J. 1668. Hermannstadt. 8r. A-F3 - 
43 sztlan lev. 

Jegyzet. Mint Schnitzler Jakab munkáját említi Seivert Nachrichten. 
386. 1. 

BruckentJial-muzeum Szehenhen (czhnl. hiányzik). 



1669 — Kalender auf d. Jalír 1669. Hermannstadt. 8r. 

Jegyzet. Mint Schnitzler Jakab munkáját említi Seivert Nachricbten. 
386. 1. 



1670 — Argolus András. Kalendariom. Kristus Vrunk szMett<^ 
Után való M . DC . LXX. Esztendőre, Mellyet a' Nemes és Királvi 
Xagy-Szombat Városának és más közelvaló helyeknek Meridiann- 
miára. A' tudós, és nevezetes Astronomusnak Argolvs Andrásnak 
Calculatioia szerint, az Nagyszombati Academiában lévft Astrophi 
lus nagy szorgalmatossággal el rendelt. Nyomtattatott, Sagy- 



-- 457 — 

Szombatban Bvller Matté. 1670. 8r. A— F = 6 ív = 48 sztlan 
levél. 

J/. nemz. Múzeum. 



1670 — Neubarth Kristóf. Kalendariom (Uj és 0), E' Cliristus 
Unink születése után való 1670. Mellyet most-is Magyar és 
Erdély Országra és egyéb szomszéd helyekre alkalmaztatott 
Neubarth Christoph. Theologus és Astrologus: Lötsén, Brever 
Sámuel által. 16r. A-E. (8 lev.) = 40 sztlan levél. 

M. nemz. Múzeum. 

1670 — Neubaxt Krist. Kalender (Nowy; Xa Rok ad Narozeny 
Krysta Pana M . DC . LXX. Sepsany a wydany Od Krystofta 
Xeubarta z Sléske Bolesláwé W Ziline, v Jana Dadana 16r. 
A — G = 7 ív (8 levelenként) = 56 sztlan lev. 



1670 — Kalender (Nowy). Na Rok ad Narozenj Krvsta Pana 
M . Ü(M.XX:Sep. 

1671 — Neubarth Kristóf. Kalendariom lUj és 0). E' Christus 
Urunk születése után való 1671. Mellyet most-is Magyar és 
Erdély Országra, és egyéb szomszéd hellyekre alkalmaztatott 
Neubarth Christoph Theologus és Astrologus. Colosvarat, Veres- 
egyházi Szentyel Mihály által. lOr. A — E = 5 ív = 40 sztlan 
levél. 

Ei'd. múzeum. 



1671 — Ugyanaz. Lötsén, Brever Sámuel által. Itír. A — E (8 lev. 
= 40 sztlan lev. 



1671 — Ugyanaz. Nyomtatta Nagy-Szombatban BvUer Máthé 
1671. 8r. A— E4 = 4'/., ív =- 36 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 465, 466, 467. 1. 
M. nemz. Múzeum. 



1671 — Allmanach. iDer Neue und Altei Auffs Jahr Nach der 
Gnadenreichen Geburth und Menschwendung unsers Herrn und 
Heylandes Jesu Christi. 1671. 2r. ívrét. Egy lapra nyomtatott 
fali naptíir. Lőcse város birájának Spillenberg Dávidnak és taná- 
csának ajánlja ,.Thomas Scholtz. Bürger und Geraeiner Stadt 
Barthf. BÍichdr." 

Lőcse város levéltárában. 



1672 — Neubarth Kristóf. Kalendariom, Ez igen rettenetes 
bissextilis. Christus, Vrunk születése után való M . DC . LXXII. 
esztendőre Mellyet most-is Magyar és Erdély Országra, és egyéb 
szomszéd helyekre alkalmaztatott. Neubarth Christohp Theologus 
és Astrologus. Solnan (ZsolnánJ Nyomtatta Dadán János által. 8r. 
A— E4 = 4V2 iv =- 36 sztlan lev. 

M. tud* Akadémia. 



— 458 — 

1672 — Neubarth Kristóf. Kalendariom (Uj és ()), E' Christns 
születése után való félelmes Bissextilis 1672. észt. Mellyet mostis 
Magyar és Erdély Országra, és egyéb szomszéd helyekre alkal- 
maztatott Neubarth Christoph, Theologus és Astrologus LAtsén. 
Brever Sámuel által. 16r. A — E (8 lev.) ^ 40 ,sztlan lev. 

M. nemz. Muzettm. 



1673 — Neubarth Kristóf. Kalendariom (Uj és O), Christus Urunk 
születése után való 1673. Mellyet Magyar és Erdély Orszá^Ta, 
és egyéb szomszéd hellyekre alkalmaztatott. Neubart Christoph 
által. Ez nyomtatás, más nyomtatásoknál valamivel bűvebb és 
értelmesb. Colosvarat. Veres-egyházi Szén ty el Mihály által. U3r. 
A "E (8 lev.) = 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 475. 1. 
M. nemz. Muzetim. 



1673 — Neubaxth Krist. Kalendar Nowy a Stary, Xa Ten 
Kok po Xarozeny Pana nasseho Geíjse Krysta, M . D(* . LXXIII. 
SloÉen gest, od KKISTOFFA NEŰBARTHA, Boleslanského Sl. 
Wytjstény w Lewoéy, v. Samuele Breuera. 16r. A — F \S leve- 
lenként) ^ 48 sztlan lev. 



3/. nemz. Múzeum. 



1674 Kürner János és Jakab. Kalendariom lUy ésUi Krisius 
Urunk születése után való M . DC . LXXIV. Esztendőre kinek 
hossza 365. napot foglal magában, melyben nagy 8zórgalmato>- 
sagal el rendeltettenek, Az Planetek Jarassi azoknak forgási é< 
kévált kippen váló iely, a sokadalmakkal eggyűt. Nemet Magyar. 
es ezek szomszédszágaban ; levő, országok szolgalattyara minden 
tehettsegel. Kurner János és Jakab, Az Matematikának Méhesei- 
nél. (Nemz. czimer. ) Nvomtattatott Bechben Kfirner János é^ 
Jakab, alsó Austrianak Kónyw nyomtatójánál. 8r. A — C3 ^^ 2\ 
iv = 19 sztlan levél. (Az A. ív naptárrész; B. C. Prognostioon és 
vásárok, i 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 479. 1. 
-1/. nemz. Múzeum. 



1674 - Lippai Joannes. Calendarium Oeconomieum perpetuum 
Löese, 1674. 



1674 Neubarth Kristóf. Kalendariom <Uj és Oi, Ez igen sze- 
rencsétlen, Urunk születése után való 1674. Esztendőre Mellvet 
most-is, Magyar, Erdély és egyéb Szomszéd országokra alkalmaz- 
tatott. Neubart Christoph Boleslíi-Silesius Colosvaratt, Veres-egy- 
házi Szentyel :\íihály által. I6r. A— E i8 levelenként' == 40 sztlan 
levél. 

Enl. Múzeum. 



— 459 — 

1674 — Ugyanaz. Lötsen, Brewer Sámuel .által. 16r. A — (•. 
'8 lev.) "= 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 481, 483. 1. 
Af. nemz. Múzeum. 



1674 — Almanach. (Üer Neue und Alte) Auff das ungluckselige 
Jahr M . DC . LXXIV. Gedruckt zu Kron-Stadt. 16r. A— I) = 
4 Ív v8 lev.> = 32 sztlan lm. 

Brassói ág. h. ev. gymn, 

1675 — Neubarth Kristóf. Kalendariom. (Uj és Oi, Ez boldog- 
talan, Christus Urunk születése után való 1675. Esztendőre. 
Mellyel most-is, Magyar, Erdély és egyéb szomszéd Orszá- 
gokra alkalmaztatott. Neubárt Christoph. Bolesla-Silesius. Cum 
gratia & privileg. : Celsiss : Prin : Colosvaratt, Veres-egyházi Szen- 
tyel Mihály által. 16r. A-E = 5 iv (8 levelenként) = 40 sztlan 
levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 486. 1. 

.V. nemz. Múzeum. — Erd. múzeum. 



1675 — Calendarium Typographiae Tyrnaviensis. Ad Annum 
M . DC . LXXV. 4r. A—G = 7 iv = 28 sztlan lev. Hozzájárul : 
Dissertatio Phvsico-Mathematica multa curiosa continens. A — V = 
3 iv = 12 sztlan lev. (itt megszakad). 

Pozsonyi r. kath. fögymn. 

1675 — Naptár 1675-röl. 

Knaug Nándor esztergomi kanonoknál. 



1676 — Argolus Andreas. Calendarium Typographiae Tyrnaviensis. 
Ad annum M . 1)(\ LXXVI. Ad Meridianum Tymaviensem : Ad 
Elevationem Poli XLVllI. Graduum, adeoque in usum 
praecipuorum locorum tara in Ungaria, quam in Austria, nec 
non adjacentium Provinciarum, supputatum ex Calculis. Peri- 
tissimi, et Celeberrimi Astrouomi, Andreáé Argoli, Opera et Studio 
Astrophili cujusdam in Academia Tyrnaviensi Kegni Ungariae. 
Timaviae, Typis Academicis. 4r. A — M = 12 iv =^= 48 sztlan 
levél. 

Zágrábi kápt. — Pozsonyi r. kath gymn. 

1676 — Clausenburger Mich. .Vlmanach Auf d. J. 1676 

Hermannstadt. l()r. A— 1)6 [S lev.) = 30 sztlan lev. A B6 levél 
előlapján külön czímlappal : Judieium Astrologicum, Oder Astro- 
logisches Bedencken, .... Durch Micha. Clausenburgerum Medicus. 
Philo-Mathemat. E. G. 1). In Hermannstadt, bei Steph : Jüngling. 

Brassói ág. h. ev. gymn. 

1676 — Neubarth Kristóf. (Kalendariom). Xeubarth ( hristoph 
Cj és Kalendarioma, ]\Ielly Szökő Esztendő, Christus születése 



- 460 — 

után való M . DC . LXXVl. Az melyben az felső Aspectasok és 
Planéták fatásit, és azoknak jegyzendő dolgait irja le. MeUvtt 
most-is. Magyar, Erdély, és egyéb szomszéd Országokra alkal- 
maztatott. Lőtsén, Brewer Sámuel által. 4r. A — E = 5 iv =- 
20 sztlan levél. 

M. nemz. Múzeum. 



1676 — Neubarth Kristóf. Kaiendarivm. lUj és 0> Christus 
születése után való 1676. Bissextilis esztendőre. Mellyeít most b. 
Magyar, Erdély és egyéb Szomszéd Országokra alkalmaztatott. 
Neubarth Christoph Lötsen, Brewer Sámuel által. 16r. A— E 
(8 lev. ) == 40 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régri magyar könyvt. 1874). 497. 1. 

3/. nemz. Múzeum. 



1676 — Tymauer Schreib-Calender auf das Jahr M . DC.LXXTI. 

4r. A — M2 = 1 1 és fél ív = 46 sztlan lev. ,A Prognosticon a D3 
levélen kezdődik. 

M. nemz. Múzeum. 



1677 - Neubarth Christoph. Üer neue und alté Almanach anti 
das Jahr nach der Menschverdung Jesu Christi 1677. Darinom 
die monat, Wochen Sonn-, und Feyertage u. s. w. zu findei) 
gestellet von Cristoph Neubarth Bol. Sil. Gedruckt in Hermanii- 
stadt. 16r. 

Ismerteti : Zimmermann. Aiis Altén Eiubanden. 20. 1. 
Töredéke Szehen város levéltárában. 

1677 — Neubarth Kristóf. Kalendariom lUj és 0), Christiis 
Urunk születése után való 1677 Esztendőre. Mellyet mostb 
Magyar és Erdély Országra és egyéb szomszéd Országokra alkal- 
maztatott Neubart Christoph. Theologus és Astrologus által. Cnni 
gratia & Privileg. Celsiss Princip. Ez nyomtatás a' Lőcsei és 
Cassai nyomtatásoknál hellyesb és sokkal bővebb, olvasd-mei: 
s' ugy találod Kolosvaratt, Veresegyházi Szentyel Mihály által. 
16r. A— E = 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 501. 1. 
Et'd. Múzeum. 



1677 — Neubarth Kristóf. Kaiendarivm (^Uj és Oj, Kit (.'hristu> 
születése után való 1677. ki-botsátott Neubarth Christoph Melly 
most az Olvasóknak kedvekért szép újságokkal megjobittaton. 
Lotseu, Hrewer Hamuéi által. 16r. A— E (S lev.^ = 40 szilán 
levél. 

M. nemz. Múzeum. — Erd. Múzeum. 



1677 — Calendarium Typographiae Tymaviensis Pro Anno 
M.DC.LXXVn. Nagy-Szombat. 4r. A-ü = 4 iv = 16 sztlan 
lev. Magyarország térképével. (A Prognosticon hiányzik.) 

M. iiemz. Múzeum. 



461 



1678 — Eajoni Joannes. Calendarium. In quo Omnes Sancti, 
Brevianj Romani, ordinis Fratrum Minorum, Regni Hungáriáé, ac 

ad libitum suis locis inserti continentur Fr Joannes Kajoni. 

In Conventu Csikiensi. 1678. 8r. A — I = 9 ív (4 levelenként) ^ 
36 sztían lev. 



1678 — Neubaxth Kristóf. Kalendariom lUj és 0), Christus 
Urunk születése után való 1678. Esztendőre. Mellyet most-is 
Magyar és Erdély Országra, és egyéb szomszéd Országokra alkal- 
maztatott Neubart Christoph Theologus és Astrologus által. Cum 
gratia & Privileg. Celsiss. Princip Kolosvaratt, Veres-egyházi 
Szentyel Mihály által. 16r. A— E (8 lev.) = 40 sztlan lev. 

Erd. múzeum, 

1 678 — Neubarth Kristóf. Kalendariom (Uj és ) .Mellyet Christus 
születése után való 1678 irt, Neubarth Christoph melly most- 
is az Olvasóknak kedvekért szép újságokkal meg jobbittatott. 
Lfitsen, Brewer Sámuel által. 16r. A— E(8 lev.) = 40 sztlan levél. 

Af. nemz. Múzeum. 



1678 — Almanach auf das J. 1678. Hermannstadt. 16r. 

Jegyzet. Mint (7.AUSENBURGER MIHÁLY munkáját „Kalender 
nach der nenen und altén Zeitordnung" czira alatt említi Seivert, Nach- 
richten. 50. 1. 



1678 — Calendarium Typographiae Tyrnaviensis. Ad Annum 
M . DC . LXXVIll. 4r. A— I ^ 9 ív -= 36 sztlan lev. (ha teljes; 
vA — Dl, csonkánk 

M. nemz. Múzeum. — Pozsonyi r. kath. (fymn. {cziml. hiányzik). 

1678 — Wiennerischer Schreib-Calender. Vor das Jahr Von 
Christi Geburth M . DC . LXXVIll. Und nach dem Schalt-Jahr 
das anderte; gestellt nach dem Wiennerischen Meridianum vnd 
Elevationem Poli 48. graduum, zu nutzen vnd gebrauch der vor- 
nehmsten Oerther, so wol in Oesterreich als Vngarn vnd bey- 
gelegenen Landern Zusammen getragen durch einen auss des 
iSocietat Jesu, in der Vniversitht zn Wienn. Viennae apud Anto- 
niura Weypert Bibliopol: Universitatis. Typis Academiae Tyrna- 
viensis 1678. 4r. 10 és fél iv = 42 sztlan lev. 

Pozsonyi r. kath. (fymn. 

1679 — Neubarth Kristóf. Kalendariom. (Uj ós ü). Christus 
Urunk születése után való 1679. Esztendőre, Mellyet most-is 
5Iagyar és Erdély Országra, és egyéb szomszéd Országokra alkal- 
maztatott. Neubart Christoph Theologus és Astrologus által. Cum 
Gratia & Privilegio Celsissimi Principis Transylv. Kolosvaratt, 
Veres-edgyházi Szentyel Mihály által. 16r. A— E7 (8 levelenként) 
= 39 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 509. l. 
Er<L múzeum. 



— 462 — 

1679 - Neubarth Kristóf. Kalendárium (Uj és 0;, Mellvet 
Christus születése után való 1679. irt, Neubarth Christoph. E«? 
most-is Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra 
alkalmaztatott. Lötsen, Brewer Sámuel által. 16r. A — E <8 levr- 
lenkéntj = 40 sztlan levél. 

M. nemz. Múzeum. 



1680 — Neubarth Christoph. Almanach anff das Jahr naeh der 

Menschwerdung Jesu Christi 1680 gestellet von Christoph 

Neubarth Bol. Sil. Gedruckt in Hermannstadt. 16r. 

Ismerteti: Zimmermann. Aub altén EínbUnden. 21. 1. 
Töredéke Szehen város levéllárában. 



1680 — Neubarth Kristóf. Kalendariora (Uj és Ov» Chri«tus 
Urunk születése után való 1680, Esztendőre, Melly Bissextilisnek 
mondatik. Mellyet raostan-is Magyar Országra, Erdélyre, és egyeli 
szomszéd Tartományokra alkalmaztatott, Naubarth Christoph Theo- 
logus és Astrologus által. Cum Gratia & Privilegio Celsissíjni 
Principis Transylv. Kolosvaratt, Veresegyházi Szentvei Miháh 
által. 16r. A— E7 == 39 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 513. 1. 
ErcL múzeum. 



1680 — Neubarth Kristóf. Kalendárium (Uj és Oi Mellyel 
C'hristus születése után való Bissextilis 1680. irt, Neubarth Chris- 
toph Es most-is Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartomii- 
nvokra alkalmaztatott. Lótsen, Brewer Sámuel által 16r. A— E 
i8 lev.) = 40 sztlan levél. 

M. nemz. Múzeum. 



1680 — Calendarium Typographiae Tymaviensis. Ad Annum 
M.DC.LXXX. 4r. A-F - 6 iv =^ 24 sztlan levél. 

M. nemz. Miizeum. — Sopron város levéltára. — Pozaont/i r. kath. píffn» 

1681 — Neubarth Kristóf. Kalendarivm (Uj és Ovt. Christu> 
Urunk születése után való 1681. Esztendőre, Mellv mostani^ 
Magyar országra, Erdélyre, és egyéb szomszéd Tartományokni 
alkalmaztatott, Neubarth Christoph Theologus és Astrologus által. 
Cum Gratia et Privilegio Celsissimi Principis Transylv. Kolosvaratt, 
Veresegyházi Szentyel Mihály által. 16r. A — E7 = 39 sztlan lev. 

Lásd: Szabó K. Réjíi magyar könyvt. 1879. 518. 1. 
E7'd. Múzeum. 



1681 — Neubarth Kristóf. Kalendariom (Uj és 0), Mellyet Chriv 
tus születése után való 1681. irt. Neubarth Christoph. És most-i^ 
magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkalmazta- 
tott. Lotsen, Brewer Sámuel által. I6r. A — E (8 levelenként 
^ 40 sztlan levél. 

Láád : Szabó K. Kó-i m. könyvt. 1879. 521. I. 

M. nemz. Múzeum. — Erd. múzeum. 



— 463 — 

1681 — Neubarth Krist. Kalendai- (Nowy) Na Rok Po 
Narozenj K.P. MDC . LXXXI. Na Horyzont, Slesky, Versky, 
Morawsky, a Cesky s pilnosti sepsany a wydany Od KRISTÓFFÁ 
NEUBARTHA, z SÍ: Bo: a dokanany skrze VALENTINA HANCKA. 
W Ziline V Alzbetv Dadana. 16r. A — H7 (8 levelenként) ^ 55 
sztlan lev. 

M. nemz. Múzeum. 



1681 — Calendarium Typographiae Tymaviensis. Ad Anmim 
M . DC . LXXXI. 4r. A— H = 8 ív -- 32 sztlan lev. 

Sopron város levéltára. — Pozsonyi r. kafh. gytnn. — M. nemz. Múzeum. 

1681 - Calender AuH daa Jahr M.DC. LXXXI. 16r. A-I) 
= 4 ív =-^ 32 sztlan lev. 

fíruckenthahm uzeum Szehenhen . 



1682 Neubarth Kristóf. Kalendariom (Uj és Óv) Christus 
Urunk születése után való 1682, Esztendőre, Melly mostan-is 
Magyar Orsz«ágra, Erdélyre, és egyéb szomszéd Tartományokra 
alkalmaztatott, Neubarth Christoph Theologus és Astrologus által. 
Cum Gratia & Privilegio Celsissimi Principis Transylv. Kolosvaratt, 
Veresegyházi Szentyel Mihály által. I6r. A — E7 = 39 sztlan lev. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvtár. 1879. 527. 1. 

Erd, Múzeum. 



1682 - Allmanach AuH das Jahr 1682. 8r. A— 1)7 = Vi^ iv - 
31 sztlan lev. litt megszakadj. 

Bruckett thal-m uzeu m Szebenheu . 



1682 Calendarium Typographiae Tymaviensis. Ad Annum 

ML) . C . LXXXII. 4r. A-I -= 9- ív = 36 sztlan lev. 

Pozsonyi r. kath. gymn, {végül csonkán). — Sopron r/troa levéltára. 



1683 — Nesseliiis Dániel. Calendarum latinum Tvrnaviense anno 
16^3 irapressum Tyrnaviae cum nonnullis annotationibus. Tyr- 
naviae, 1683. 4r. 57 1. Kézirat. 

Lásd : Csontosi János. A bécsi udvari könyvtár hazai vonatkozású 
kéziratai. Magyar könyvszemle. Budapest, 1886. 242. 1. 

Bécsi uávari könyvtár. 

1683 — Neubarth János. Kalendárium (Uj és ) Mellyet Christus 
születése után való 1683. irt, Neubarth János Es Magyar Országra, 
Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkalmaztatta. Lötsen, Brewer 
Sámuel által. 16r. A — E (S levelenként) = 40 sztlan levél. 

.1/. nemz. Múzeum. 

1683 - Calenda9*ium Tymaviense ad annum MDC . LXXXin. 

4r. A — II = 8\'i ív ^^ 33 sztlan lev. (közben 2 levele hiányzik). 

M. nemz. Múzeum. 



— 464 - 

1684 — Neubarth János. Kalendariom tUj és 0), (^iristus Urunk 
születése után való 1684. Bissextilis Esztend. Melly mostan ^ 
Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb szomszéd Tartományokra 
alkalmaztatott, Neubarth János, Theol. és Astr. által. Es az eddi^^ 
kihagyattatott, nevezetes viselt dolgok, a' Crónikában bé-téttetének. 
Cum gratia & Privilegio Celsissimi Principis Transylv. (Erdély < 
benne xVpafi czímere.) Nyomtattatott Colosvaratt. IHr. A— Fíí -- 
(8 levelenként) = 46 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 539. 1. 

Erd. múzeum. 



1684 — Neubarth János. Kalendarivra. lUj és Oi, Mellért 
Christus születése után való Bissextilis 1684. irt, Neubarth JaD<w 
Es Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkal- 
maztatta. Lotsen, Brewer Sámuel által. I6r. A — E i8 lev. ^ 
40 sztlan lev. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 540. 1. 
Jí. nemz. Múzeum. 



1684 — Allmanach, AuH das Jahr 1684. 8r. A— E = 5 \\ = 
40 sztlan levél. 

Brnckenthal-muzeum Szehenben. 



1685 — Ágoston Péter. Kalendárium l68G-ra (magvar nyelven 
Csik, 1(585. 

1685 — Neubarth János. Kalendariom. t Lj és 0), MeUyet Chrbtu- 
Urunk születése után való 1685. Esztend. irt Neubarth Jana>. 
Melly Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkiil- 
maztatott. ( ]\Iagyarország czímere, 2 oroszlán által tartva. ) Debre- 
czenben. Töltési István által. 16r. A — E4 i8 levelenkéot = 
36 sztlan levél. 

M. tud. Akadémia. 



1685 — Ugyanaz. Kolosvaratt Némethi Mihály által. 16r. A-K4 
'8 levelenként) =--^ 36 sztlan levél. 

Erd. múzeum. 



1685 — Ugyanaz. Lotsen, Brewer Sámuel által. 16r. A— K 
8 levelenként) = 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 545. 1. 

^f. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — Csornai prépostság hoi^vvinf'' 

1686 — Neubarth János. Kalendárium lUj) Mellyet Christo'^ 
Urunk születése után való M . DC . LXXXVI.' irt Neubarth Jaii«K 
Es Ma^^yar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkal- 
maztatta. Solnan i Zsolnám Dádan János által. I6r. A— E iSlevr- 
lenkénti 40 sztlan lev. 

Lásd: Szabó K. Réíri raa^ryar könyvt. 187^. 55L l. 

}f. nemz. Mnzemn. 



- 465 — 

1686 — Neubarth János. Kalendárium (üj és ()i, Mellyet Cbris- 
tus születése után való 1686. irt Neubarth János, Es Magyar 
Drszágra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkalmaztatta. Lotsen, 
Brewer Sámuel által. 16r. A — E (8 lev.) = 40 sztlan levél. 

Jí. nemz. Múzeum. 



1686 — Neubarth János. (Kracker Bernát) Kalendariom (Uj és 
()) Mellyet Kracker Bemard szerint Christus Urunk születése 
után M . ÜC . LXXXVI. Esztendőre irt: Es mostan-is Magyar 
i^rszágra, Erdélyre s egyébb szomszéd Tartományokra alkalmaz- 
tatott Neubarth János, Theologus és Astrologus. Nyomtattatott, a' 
í'siki Kalastromban. 16r. A--F (H lev.) = 48 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyai* könyvt. 1879. 548. 1. 
Erd. múzeum. 



1687 — Neubarth János. Kalendárium (Uj és ()), Mellyet Chris- 
tus születése után való 1687. irt, Neubarth János Ks Magyar 
Országra, Erdélyre és egyéb Tartományokra alkolmaztatta. Lotsen, 
Brewer Sámuel által. I6r. A-E i8 levelenként) = 40 sztlan 
levél. A Dl. 2. levélen: .,Az hires nevezetes Érsek Uj-Várának 
meg-szállásárul és megviteléról rövid Descriptiója." 

Lásd : Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 553. 1. 

. M. nemz. Múzeum. 

1687 — Allmanach, auö das Jahr 1687. Sr. AD = 4 ív = 
32 sztlan levél. 

liruckenihal-muzeum Szebenhen. 



1687 — Calendariiun Tyrnaviense. Ad Annum Christi ií . 1)C . 
LXXXVII. Tertium Post Bissextilem, Ad Meridianum Tyrnavien- 
sem et Elevationem l^)li 48. Gradtium In üsum Hungáriáé, 
Vieinarum Provinciarum Opera Astrophili cujusdam e Soc. Jesu 
in Universitate Viennensi Supputatum. Tyrnaviae Typia Acade- 
mieis, cum Privilegio Caesaro. 4r. A — \)2., E — K3 és L — O =~ 
13\'4 iv ^= 53 sztlan lev. — Elól czímlap I. sztlan levél. 

M. nemz. Múzeum. — S.-patahi ref. kolL — N.-szomhnti r. kath. gymn. — 
Ráth Gyövfftjnél Budapesten. 

1687 -88 - Kalendárium. Kolozsvár, 1687—88. 

Marosmsárhefi/i ev. ref. kollefjium könyvtára. 

1689 — .Neubarth János. Kalendárium (Uj és Oi Kit Christus 
Urunk születése után való 1689. Észt. irt. Neubarth János és 
Magyar Országra, Erdélyre és egyéb Tartományokra alkalmaz- 
tatta. Lötsen, Brewer Sámuel által. 16r. A- K (8 levelenként ' =^ 
40 sztlan levél. 

M. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. 

l)T. IIAVAS8 R. : MaiíVftr fíiHraj/.i könyvtár. 30 



- 466 — 

1689 — Allmanach, Auff das Jahr 1689. 8r. A— E = 5 iv - 
4 Bztlan levél. 

BruckenthaJ-muzeutn Szebenhett. 



1689 — Calendarium Tjrmaviense ad annum M . DC . LXXXH 

4r. A-Li = 10 V4 ív = 41 sztlan lev. 

M. nemz. Múzeum. — M.-v. Teleki-könyvtár. — Erd. múzeum (2 elsG lev 
hiányzik). — yagyszombati r. kath. gymn. (csak naptári rész). 

1690 — Neubarth János. Kalendárium (Uj ésO), (.hristas Urunk 
születése után való 1690. Esztendőre. Melly Magyar Orsziigra. 
Erdélyre és egyéb Tartományokra alkalmaztatott Neubarth János 
Theologus és Astrologus által. Kolosvarott, Nyomt. Némethi 
Mihály által. Itír. A— E7 (8 levelenként) = 39 sztlan levél. 

Erd. múzeum. 

1690 — Allmanach, Auff das Jahr 1690. 8r. A— E = 5 iv - 
40 sztlan levél. 

Bruckenthal-m uzeum Szebenben . 



1690 — Calendarium Tymaviense ad Annum M.DC.LXXXX 

Tvrnaviae. Typis Academicis, Per Joannem Andreám Hauck. 4r. 
A— H2 = 7 és fél ív = 30 sztlan levél. 

M. nemz. Múzeum. — Pannonhalmi apf'Usdy. — Sárospataki rtf. W. 

1691 — Neubarth János Kalendariora (Uj és ü; Christus Urunk 
születése után való 1691. Észt. Melly, Magyar Országra, Erdélyre 
és egyéb Tartományokra alkalmaztatott Neubart János Theologu^* 
és Astrologus által. Kolosvaratt, Nyomt. Veres-Elgyhazi István. 
16r. A— E (8 lev.) = 5 ív = 40 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 566. 1. 
M. nemz. Múzeum. — Sepsiszentgyörgyi ref. gymn. 

1691 — Neubarth János. Kalendárium (Uj és 0), Kit Chrij^iuí 
Urunk születése után való 1691. ííszt. irt. Neubarth János & 
Magyar Országra, Erdélyre és egyéb Tartományokra alkalmaz- 
tatta. Lötsen, Brewer Sámuel által. 16r. A — E = 5 ív t8 leve- 
lenként) = 40 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 569. I. 
M. nemz. Múzeum. — Erd. múzeum. 



1691 — AUmanach Auff das Jahr 1691. 8r. A— E = 5 ív 

40 sztlan levél. 

Bruckeuthal- múzeum Szebenbtn 



1691 — Calendarium Tymaviense. Ad Annum Christi. ^1 . IM' • 
X(T. 4r. A— L =11 ív = 44 sztlan lev. A Prognosis (onjec- 
turalis Astrologica külön czímlappal a D2 levélen kezdődik. 

M. nemz. Múzeum. — Pannonhuhni apátság. 



— 467 — 

1692 — Neubarth János. Kalendárium (Lőcsei Uj és Ü», Kit 
Christus Urunk születése után való Bissextilis 1692. Észt. irt. 
Neubarth János Es Magyar Országra, Erdélyre "s' egyéb Tarto- 
mányokra alkalmaztatta. LStsen, Brewer Sámuel által. I6r. A — E 
'8 lev.^ = 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 574. 1. 
3/ ind. Akadémia. — Erá, múzeum. 



1692 — Neubarth János. Kalendariom (Uj és ü), Mellyet Christus 
Urunk születése után való Bissextilis 1 . G . 92. Esztendőre irt 
Neubart János. Es Magyar Országra, Erdélyre, s' egyéb Tartomá- 
nyokra alkalmaztatott (Erdély s benne Apafi czímere). Kolosvaratt, 
Veresegyházi István által. 16r. A — E (8 levelenként) = 40 sztlan 
levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 573. l. 
Ertl. múzeum. 



1692 — CaJender Auff das Jahr 1692. 8r. A— E =- ö ív = 
40 sztlan levél. 

Hrnckenthal-muzeum Szehenhen . 

1693 — Neubarth János. Kalendaricmi (Uj és 0), Mellyet Christus 
Urunk születése után való 1693. Esztendőre irt. Neubarth János, 
Es Magyar Országra, Erdélyre, 's egyéb Tartományokra alkal- 
maztatott. (Erdély czimere, közepén az A])afi-család czímerével.) 
Kolosvaratt, Nyomtatta Veres-egyhazi István. 16r. A — E =■- 5 ív 
(8 levelenként) = 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi m. könyvt. 1879. 578. 1. 

Et'd. múzeum. 

1693 — Neubarth János. Lőcsei Uj és Kalendárium, Kit 
Christus Urunk születése után való 1693. Esztendőre irt Neubarth 
János. Es Magyar Országra, Erdélyre, s egyéb Tartományokra 
alkalmaztatta. Kőit Lőtsen, Brewer Sámuel Typogr. lOr. A-f. 
(8 lev.) = 40 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 580. 1. 

>/. tud. Akadémia. — M. nemz. Miizeum. — Erd. múzeum. 



1693 — Calendarium Tymaviense, Ad Annum Christi 
M . DC . XCm. 4r. A— G3 és 2 és fél ív = 37 sztlan lev. 

M. nemz. Múzeum — Pannonhalmi apátsá(/{cssik a. Frogno8ticon\SíJ\isieii^). 



1693 Neu- und Altér Almanach auff d. J. 1693 Gedruckt 

zu Kron-Stadt. 16r. A— E ^ 5 ív (8 lev.) = 40 sztlan lev. 

Brassói áy. h. ev. gymn. (2 péld.) 

1694 — Neubarth János. Kalendárium (Lőcsei Uj és Oi. Kit 
Christus Urunk születése után való 1694. Esztendín'e irt Neubarth 

30* 



— 468 — 

János E8 Magyar Országra, Erdélyre s egyéb Tartományokra 
alkalmaztatta. Költ Lótsen, Brewer Sámuel Typogr. 16r. A— E = 
40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 586. l. 

M. tud. Akadémia. — Erd. múzeum. 



1694 — Neubarth János. Kalendárium (Uj és Oj, Mellyet ('hri>- 
. tus Urunk születése után való 1694. Esztendőre irt Neubart Janos 
Es Magyarországra, Erdélyre, s' egyéb Tartományokra alkalmaz- 
tatott. Kolosvaratt, Nyomt. M. Tótfalusi K. Miklós által. l^r. 
A— E7 = 39 lev. 

Erd. múzeum. 



u 



I) 



1695 — Argolus Andreas. (kalendárium Tyrnaviense, ad Annuiu 
Cristi, M .!)('. XCV. Tertium post Bissextilem, ad Meridianun 
Tymaviensem, ad Elevationem Poli 48. Graduum. In Usuin Hun 
gariae, et Vicinarum Provinciarum supputatum. Ex C'alculis Teri 
tissimi et Celeberrimi Astronomi Andreáé Argoli, Opera & Studi« 
Astrophili cujusdam, e Societate Jesu, in Archi-Episcopali Univer 
sitate Tymaviensi in Hungária. Cum Privilegio Caesare4». Tvma- 
viae, Typis Academicis. 4r, 84 lap. 

Ayostoti Józsefnél Budapeatcn. 

1695 — Neubaxth János. Kalendariom (Uj és O), Christus Urunk 
születése után való 1695. Esztendőre. Melly Magyar Orszáí^^ra. 
Erdélyre, és egyéb Tartományokra is alkalmaztatott Xeubárt 
János Astrologus által. (Erdély s benne Apafi czimerc Cuni 
Privilegio. Kolosvaratt. Ny. M. Tótfalusi Kis Miklós jUtal. l»>r 
A— E9 = 41 sztlan levél." 

Erd. múzeum. 



1695 - Neubarth János. Kalendariom (Uj és Ou Kit ('hri>iib 
Ur: születése után való 1695. Esatendóre irt Neubarth Jano^ 
Es Magyar Országra, Erdélyre s' egyéb Tartományokra alkalmaz- 
tatott. K()lt Lotsen, Brewer Sámuel által. 16r. A — E (8 lev. -- 
40 sztlan levél. 

M. tud. Akadémia. — M. npmz. Múzeum. 



1695 — Zelenlugovieh Liubmir (Vitezovich Paul), Kakn 
darium alíti niiszechnik hervatszki za leto 1695. od. Liubmira 
Z^lenlugoviclui (Paula Vitezoviőa) pritiskan U Zagrebu, 1695. 

Említi: Kukulyevich. Agramer Zeitung 1881 Nr. 205. — Vitezü\it'l» 
(Kitter) Pál neve alatt leirva Kukulyevich-nél Bibliográfia Hrvatík.i 
175. 1. 

1695 — Calendarium Tyrnaviense, Ad Annum Christi 
M.DC.XCV. 4r. 

3/. nemz. Mi'zeutn (a Pro^^nosticon hiányzik). — Pannonhalmi apót^o-j 
(cbak a Proíí-nosticon van incíf!. 



— 469 — 

1696 — Neubarth János. Kalendárium íTJj és 0), Christus Urunk 
születése után való Bissextilis 1696. Esztendőre, Melly Magyar- 
országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra is alkalmaztatott 
Neubárt János Astrologus által. Cum Privilegio. (Erdély czímere, 
közben az Apafi czímerrel.) Kolosváratt, Nyomt. : M. Tótfalusi K. 
Miklós által. 16r. A — E = 5 ív (8 levelenként) ^ 40 sztlan lev. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 596. 1. 

Erd, múzeum. — Szilágyi Sándornál Budapesten. 

1 696 — Calendarium Tymaviense Ad Annum Christi M . DC . XGVI. 

4r. 1^!^ iv = 29 sztlan lev. 

M. nemz. Múzeum. — N.-szomhati r. kath. ffi/mn. (vég'Ul csonkán). — 
Pannonhalmi apátság (csak a ProgTiosticon van mt^g"), 

1697 — Argolus Andreas. Calendarium Tymaviense, Ad Annum 
Jesu Christi M . D( ■ . XCVII. Primum Post Bissextilcm Ad Meri- 
dianum Tymaviensem, Et Vicinarum Provinciarum Supputatum. 
Ex (-alculis Peritissimi, et Celeberrimi Astronomi Andreáé 
Argoli, Opera, & Studio, Astrophili cujusdam e Socie-Jesu in 
Archi-Episcopali Universitate Tymaviensi in Hungária. Cum Privi- 
legio Caesareo-Tyrnaviae, Typis Academicis, per Joannem Andreám 
Hörmann. 4r. A — I — 9 iv -= 36 sztlan lev. 

Sárospataki ref. koll. — Pannonhalma (csak a Pro^nosticon). — Uálh 
Györgynél Budapesten (a Prognosticon hiányzik). 



1697 — Neubairth János. Kalendariom (Uj és 0), Kit Christus 
Urunk születése után való 1697. Észt. irt. Xeubarth János Es 
ilagyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkalmaz- 
tatta. Költ Lötsen, Brewer Sámuel által. 16r. A— E (8 lev.) = 
40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 603. 1. 

.V. tud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — Budapesti ref. koll. 

1698 — Neubarth János. Kalendariom (Uj és O) Christus Urunk 
születése után való 1698. Esztendőre. Melly Magyar országra, 
Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkalmaztatott Neubart János 
Astrologus által. Cum Privilegio Gubern. Trans. Kolosváratt, 
Xyomt. : M. Tótfalusi Kis Miklós által. lÖr. A— E (8 lev.^ = 40 
sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 009. I. 
Erd. múzeum. 

1698 -^ Neubarth János. Kalendariom lUj és Oi, Kit Cbristus 
Urunk születése után való 1698. Észt. irt. Neubarth János FLs 
Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkalmaz- 
tatta. Költ Lotsen, Brewer Sámuel által. 16r. A E (8 levelen- 
ként) == 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1S79. 611. 1. 
Budapesti ref. koll. 



— 470 — 

1698 — Neubarth János. Kalendariora (Uj és O), Mellyet Chris- 
tu.s Urunk születése után való 1698. Esztend. irt Neubarth Janojj. 
Melly Magyar Országra," Erdélyre és egyéb Tartományokra alkal- 
maztatott. Debreczenben, Nyorat. Vintze György által. 16r. 
A— E = 5 ív (8 lev.) -= 40 sztlan levél. 

M. tud. Akadémia. 



1698 — Calendarium Tyrnaviense ad annum M.DG.XC.VIIL 

4r. A — K2 = 9 és fél ív = 38 sztlan lev. A Prognosticon a 
1)2 levélen kezdődik. 

M» nemz. Múzeum (czinil. hiányzik). — Pannonhalmi apátság. — Somnijjn- 
könyvtár Szegeden. 

1698 — Kalender (Neu und Altér), Auff d. J. 1698. Hermann- 
stadt, Joh. Bartli. 16r. 

Closius'Uyomda könyvtára Szelénben. 

1699 — Neubarth János. Kalendárium lUj ésO' Christns Iruuk 
születése után való 1699. Esztendőre, llelly Magyar oi-szá^a, 
Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott Neubárt János 
Astrologus áltaL Cum Privilegio Keg. Gub. Trans. Kolosváratt, 
Nyomt. M. Tótfalusi Kis Miklós által. I6r. A— E = 5 ív sS lev. =- 
40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 615. L 

L'rd. múzeum. 



1699 Neubarth János. Kalendariom (Uj és O), Kit Vhrism 

Urunk születése után való 1699. Észt. irt. Neubarth János Es 
Magyar Országra, Erdélyre és egyéb Tartományokra alkalmaz- 
tatta. Költ Lotsen, Brewer Sámuel által. 16r. A — E i8 lev. ^ 
40 sztlan lev. 

M. tud. Akadémia. — M. nemzeti Múzeum. — Budapesti ref. kofl. 

1699 — Calendarium Tjrmaviense, Ad Annum M . DC . XdX. 
4r. A Prognosticon 1)2 lev. kezdődik. 

M. nemz. Múzeum (csonkán A —1) iv). 

1700 — Neubarth János. Kalendariom ([]} és 0) Christus Trank 
születése után való 1700.. Esztendőre. Melly Magyar országra, 
Erdélyre és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott. Xeubart 
János. Astrologus által. Cuui Privilegio Reg. Gub. Trans. Svoint. 
.M. Tótfalusi Kis Miklós által. 16r. A— E (^8 levelenként) - 
40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar kouyvt. 1879. 621. 1. 
Erd. múzeum. 



1700 — Neubarth János. Kalendariom lüj és 0), Kit (liristns 
L'runk születése után való 1700. Észt. irt. Neubarth János Ks 
Magyar Országra, Erdélyre és egyéb Tartományokra alkalmaz- 



— 471 — 

tattá. Nyom. Brewerne Sophianál, 16r. A — E (8 lev. » ^^ 40 sztlan 
levél. 

Lásd : Szabó K. Kégi magyar könyvt. 1879. 023. 1. 

Af. iud. Akadémia. — M. nemz. Múzeum. — Budapesti vef. koH. 



1700 — Neubaxth Jan. Kalendar (Novy a Stary) Na Tento 
Rok, po Slawnem Narozenij Pana nasseho geí^sse Krysta MDCC. 
Sloíen gest ad Jana Neubartha, Boleslawskeho SÍ. Wytijsstény w 
Lewoéy, v Softy Brewerky. I6r. A— E 8 levelenként ^ 40 Rztlan 
levél. 

yf. nemz. Múzeum. 



1700 — Calendarium Tyrnaviense Ad Annum M.D.CC. 4r. 

7 és fél ív ~ 30 sztlan lev. A Prognosticon az El levélen kez- 
dődik. 

M, nemz. Múzeum. — Pannonhalmi apátság (osak a Proguostioon Víin meg). 



XVII. század. — Cisio. Az az; az Astronomia tudoniánvának, 
rövid értelemmel való le-irása. A tsillagoknak. Planétáknak 
és Egbéli Jeleknek. Külomb kulomb természeteknek folyásáról, 
az embereknek négyféle Cumplexiojáról természetiről, és tulaj- 
donságiról, mindenik holnapban mitsoda rendtartással az ember 
éllyen, mind ételben és italban, mind az aluvásban, forödésben, 
tisztulásban és érvágásban. Az hires neves Király Hegy János 
Írásából iíagyar nyelvre fordíttatott, és sok helyeken megaugeál- 
tatott. (Fametszet.) (Hely és év nincs kitéve. » 8r. A — J2 = 
f^\ ív = 6() sztlan levél 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 632. 1. 
3/. nemz. Múzeum. — Pozsonyi átj. h. ev. li/ceum. 

XVII. század. — Cisio 8r. 

Jcíryzet. Egyetlen csonka példánya, melyből elöl hiányzik a czíml. 
és az elsö ív 5 első levele, s mely végül az L3 levél után szakad 
meg, az erd. Múzeum kíinyvtárában. i^ásd : Szabó K. Uégi magyar 
könyvt. 1879. 638. 1. 

hJrd. múzeum. 

1701 — Neubaxth János. Kalendariom lUj), Mellyet (.'hristus 
Urunk születése után való 1701. Esztend. irt Xeubart János, 
Melly Magyar Országra Erdélyre és egyéb Tartományokra alkal- 
maztatott. Debreezenben, Nyomtatt. : Vincze György által. 16r. 
.\ — E (8 levelenként) = 40 sztlan levél. 

M, tud. Akadémia. -- Dehreczeni ref. koU. 

1701 — Neubarth János. Kalendariom (Uji, Mellyet Christus 
Urunk születése után való 1701. Esztendőre irt Neubart János. 
Es Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkal- 



— 472 — 

maztatott. I^tséü, Nyomt. : Bréver Sámuel özvegyénél. lOr. A—K 
(8 levelenként) ^ 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar köuyvt. 1879. 645. I. 
Budapesti ref. kolL 



1701 — Calendarium Tyrnaviense Ad Axinum M.D.C.C.L4r. 

A — 112 = 7 72 ^v = 30 sztlan lev. A Prognosis külön czímlap- 
pal az E íven kezdődik. 

M. nemz. Múzeum (a I'rognosis hiányzik). — Pannonhalmi aj}átsáf/ (csak ;i 
Progaosis vau meg). 

1701 — Neu- und Altér Ealender Auff d. J. 1701. Hermannstadi. 
Jüh. Barth. 16r. 

Ch^ius-nyomúa könyvtára Szehenhen. 



1701 — Neuverbesserter und Altér Kalender Auff das Jahr 
nach der heilsanien Gebnrt unsers Herrn Jesu Christi ITOl. 
Darinnen Die Monat, Wochen, Sonn- und Feyertáge, Planeten- 
I^auff, Aspecten, Witterung, Tag- und Naclitlánge, Sonnen Auff 
und Untergang zu finden. Gestelíet von JOHANTS^ NEUBARTH, Bol 
8il. Xachgednickt zu Kn>nstadt, lür. A — E7 (8 lev J = 32 sztlan 
levél. 

Erei. múzeum, — Brassói ág. k. er. gymn. 

1702 — Neubarth János. Kalendariom í Uj és oi Christus Unink 
születése után való 1702. Esztendőre. Melly Magyar Orszaírra. 
Erdélyre és egyéb Tartoinányokra-is alkalmaztattatott Neul)árt 
János Astrologus által. Cum Privilegio Regii Gub. Traus. Kolos- 
váratt, Nvorat. M. Tótfalusi Kis Miklós által. 16r. A— E i8 lev.- 
lenként) = 40 sztlan levél. 

M. tud. Akadémia. — /s'ní. múzeum. 

1702 — Neubarth János. Kalendariom lUj), Mellyet Christus 
Urunk születése után való 1702. Esztendőre irt Neubart J«^n<'"^ 
Es Magyar (Jrszágra, Erdélyre és egyéb Tartományokra-is alkal- 
maztatott. Lotséu, Nyomt. Bréver Sámuel özvegyénél. IHr. A— K 
(8 levelenként) = 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 654. 1. 

Budapesti ref. koll. 

1702 — Calendarium ad annum M . DCC . n. 4r. A— H és lei 

iv =-= 34 sztlan lev. A Prognosticon az El levélen kezdődik. 

M. nemz. Múzeum, — N. -szómba ti r. kath. gymn. (csak a naptári rész) — 
Pannonhalmi apátsáy (csak a Prognosticon). — Székely múzeum (csonkán). - 
Páth Györyytiél Budapesten. 

1703 — Hörmann J. A. Calendarium Tyrnaviense, Ad Annuui 

» 

Jesu Christi M . I) . C . C . III. Tyrnaviae, Typis Academicis. p^'^^ 



— 473 — 

Joannem Andreám Hörmann. 4r. A — 1)2 és E— J2 = 8 ív = 
32 sztlan lev. 

M, nemz. Múzeum. — S.-paíaki ref, koll. — N.'szomhati r. k. gymn. 
(csak a naptári rész). 



1703 — Neubarth János. Kalendariom (Uj és 0) Christus ürank 
születése után való 1703. Esztendőre. Melly Magyar Országra, 
Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott Neubárt János 
Astrologus által. Kolosváratt, Nyomtatta Telegdi Pap Sámuel. 16r. 
A — E ív (8 levelenként) —- 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 659. 1. 

Erd, múzeum. 



1703 — Neubarth János. Kalendariom (Uj), Mellyet ('hristvs 
Urunk születése után való 1703. Esztendőre irt Neubart János. 
Es Magyar országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkal- 
maztatott. Lötsén, Nyomt. : Bréver Sámuel özvegyénél. 16r. A — E 
(8 levelenként) = 40 sztlan levél. 

Budapesti ref. koll. 

1704 — Neubarth János. Kalendariom (Uj), Mellyet Christus 
Urunk születése után való 1704. Eszteud. irt Neubarth János. 
Melly Magyar Országra, Erdélyre és egyéb Tartományokra alkal- 
maztatott. Debreczenben. Xyomtatt. : Yincze György által. IGr. 
A — E -^ 5 iv (8 levelenként) ^ 40 sztlan levél. 

Xí. tud. Akadémia. 



1704 — Neubarth Johann. Kalender (Xeuer ) Auff das Jahr, nach 
der Gebubrt unsers HErrn Jesu Christi, 1704. Darinnen die Monat, 
Wochen, S(mn und Feyertage, Planeten-LaufF, Aspecten, Wittening 
und Xachtlangc, Sonnen auff und Untergang, &c. zu finden. 
Gestellet von Johann Neubarth, Bol. Sil. Leutschau, bey Sophia 
Brewerin. IGr. A — E -= 5 ív (8 levelenként) = 4 sztlan levél. 

Binder Sámuel lőcsei könyvtárában. 

1704 Calendarium Tymaviense Ad Annum M.D.C.C.IV. 

4r. A — H = 8 ív = 32 sztlan lev. A Prognostic<m az El levélen 
kezdődik. 

M. nemz. Múzeum. — N. -szombati r. kath. gymn. (csak a uapüiri rész;. 

1704 — Calender. (Neu- verbesserter und Altér) auff das J. 
M.ÜÍXMV Hermannstadt, drukts Joh. Barth. IGr. 

Closius-nyomda könyvtára Szebenben. 

1704 — Ealendaxiom. (-hristus Urunk születése után való 1704. 
Esztendőre. Kolosváratt. lür. A -K = 5 ív = 40 sztlan levél. 

M. tud. Akadémia. 



1705 — Neubarth János. Kalendariom (Uj és 0) (.'hristus Urunk 
születése után való 1705. Esztendőre. Melly Magyar Országra, 



- 474 - 

Erdélyre és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott Neubárt Jánt>> 
Astrologus által. Kolosvaratt, Nyomtatta Telegdi Pap Saranel. Un, 
A— ^:7 (S levelenként) -= 39 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 669, 1. 
Kt'd. Múzeum, 



1705 — Neubarth János. Kalendárium (Uj), Mellyet Christn'í 
Urunk születése után való 1705. Esztendőre irt Neubart János. 
És Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkal- 
maztatott. Lőtsén, Nvímit. : Bréver Sámuel özvegyénél. I6r. A— F. 
(8 lev.) = 40 sztlan levél. 

Budapesti ref. koU. 

1705 — Calendaritim Tymaviense Ad Annnm M.D.C.C.V. 

4r. A— 1)2 és E— 11 = 7 és fél ív -= 30 sztlan lev. 

M. nemz. Múzeum. 



1705 Calender (Neu-verbesserter und Altér), auft' d. .1. ITOő 
Hermannstadt, druckts Joh. Barth. I6r. 

Closius-uyomda könyvtára Szehenhen. 



1706 — Neubarth János. Kalendariom lUj), Mellyet Kristiis 
Urunk születése után való 1706. Esztendeire irt Neubart János. 
És Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb ^Tartományokra-is alkal- 
maztatott. L()tsén, Nyomt.: Bréver Sámuel Örökösinél, lör. A- K 
(8 levelenként) -= 40 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 673. 1. 

Hu (la pesti ref. koll. 



1706 — Neubarth Jan. Kalendar (Nowy), Na Tento Rok. P'» 
Slawnem Narozenij Pána nasseho Ge'2jsse Krysta M.Di.'íM. 
Zlozen od Jana Neubartha, Boleslawského SÍ. Wytijsstény w. 
Lewoéy v. Sam. Brew. líJr. A— E (8 lev.) ^ 40 sztlan lev. 

M. nemz. Múzeum. 



1706 — Calendarium Tymaviense Ad Annum M.DCC.VL ^^^ 

A— Dl = 3V4 iv -= 13 sztlan lev. 

M. nemz. Múzeum (a Progaosticon hiányzik). 

1706 — Calender (Neu-verbesserter und Altér), Auff d. J. 1706. 

Hermannstadt, druckts Job. Barth. 16r. 

ClosiuH-nyomda könyvtára Szehenhen . 

1706, 1707, 1709, 1710, 1711 — Kalendárium az 1706., 1707., 
1709., 1710., 1711. esztendőre. Komárom. Töltési István nym^^- 
Jából. 

Jegyzet. Töltési István, ki 1G83 — 1686. Debreczenben nyomdász- 
koilott, 1705. november 5-én szerezte meg 1. József császártól ^"^ 



- 475 - 

királytól komáromi nyomdájának azt a kiváltságot, l^ogy 15 esztendeig 
magyar kalendáriumot Magyarországon csak ő nyomtathasson. Naptá- 
raiból csak az 1706., 1707., 1709., 1710 és 171 l-re szólók marad- 
tak fon. Lásd : Szabó K. Régi magyarországi könyvtár. Könyvkiállitási 
kalauz. 1882. 154. 1. 



1707 — Neubarth János. Kalendariom lUj és 0) Christus Urunk 
születése után való 1707. Esztendőre. Melly Magyar Országra, 
Erdélyre és egyéb Tartom ányokra-is alkalmaztatott Neubárt János 
Astrologus által. Kolosvaratt, Nyomtatta Telegdi Pap Sámuel. 16r. 
A— E (8 levelenként) = 40 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 677. 1. 

ErcL mnzcam. 



1707 — Neubarth János. Kalendariom (Uj) Melly et Kristus Urunk 
születése után való 1707. Észten, irt Neubart János 4ís Magyar 
Országra, Erdélyre és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott. 
Bartfan, nvomt. Sóltz Taraas. I6r. A — E (8 lev. ) = 40 sztlan 
levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 678. 1. 
Budapesti ref. Icoil. 

1707 — Calendaritun Tyrnaviense M . D . C . C . VII. 4r.A— H 
= 8 ív = 32 sztlan lev. Czímlap I. sztlan lev. 

Orsz, levéltúr. . 

1707 — Nagy-Szombati üj Kalendárium. Mely Kristus Urunk 
szilletése után való 1707 Esztendőre íratott, Es Magyar Országra, 
s egyéb Tartományokra alkalmaztatott. Nagy-Szombatban Nyom- 
tattat, az Acaderaiai Botíikkel. Itír. A — F (8 levelenként) -= 
48 sztlan levél. 

Budapesti ref. koll. 



1708 — Neubarth János. Kalendariom (Uj és i)\ Kit Kristus 
Urunk születése után való Bissextilis 1708. Észt. irt Neubart 
János. Es Magyar Országra, Erdélyre és egyéb Tartományokra 
is alkalmaztatott. Nyomt. Bartfan. 16r. A — ¥j = 5 ív i8 lev. ) = 
40 sztlan levél. 

M. tud. Akadémia. 



1708 — Neubarth János. Kalendárium (Uj), Mellyet Christus 
Urunk születése után való 1708. Esztendőre irt Neubárt János. 
Es Magyar Országra, Erdélyre és egyéb ^Tartományokra-is alkal- 
maztatott. Líitsén, Nyomt. Bréver Sámuel Örökösinél. 16r. A — E 
<8 lev.) = 40 sztlan levél. 

M, nemz. Múzeum. 



1708 — Calendarium Tyrnaviense Ad Annum M . D . C . C . VEI. 4r. 

yf. nemz. Múzeum 



— 476 — 

1708 — Calender. (Neu-verbesserter und Altér), Auff d. J. 17ns. 
HermanBstadt, Mich. Heltzdörfter. 16r. 

Clo8ÍU8-ni/omda könyvtára Szehenhen. 

1708 — Ealendaxinm. Kolozsvár, 1708. 

Marosvásárhelyi ev. ref. kollégium könyvtára. 



1708 — Kalender. (Xeuer und Alter; Auf das Jahr 1708. ir>r. 
A — E = 5 ív (8 lev.) = 40 sztlan lev. 

M, nemz. Múzeum. 



9 

1709 — Neubarth János. Kalendariom lUj és O) Christus Urunk 
születése után való 1709. Esztendőre. Melly Magyar országra, 
Erdélvre és effvéb Tartománvokra-is alkalmaztatott Xeubárt Jáü"^ 
Astrologus által. Kolosvaratt, Nyomtatta Telegdi Pap Sámuel. l»>r. 
A— D (8 levelenként) = 32 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 691. 1. 
Erd, Múzeum. 



1709 — Neubarth János. Kalendariom (Uj), Mellyet Kri:>ia> 
Urunk születése után való 1709. Esztendőre irt Neubárt Jánf>s. 
És Magyar Országra, Erdélyre és egyéb ^Tartományokra-is alkal- 
maztatott. Lótsén, Nyomt. Bréver Sámuel Örökösinél. IHr A— E 
f8 levelenként) = 40 sztlan l^vél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 691. 1. 
Budapesti ref. koU. 

1709 — Calendarium Tyrnaviense M . D . C . C , IX. 4r. A-(; = 
7 iv = 28 sztlan lev. 

Orsz. levéltár. 



1710 — Neubarth János. Kalendárium (Uj és O) Christus Urunk 
születése után való 1710 Esztendőre. Melly Magyar országra. 
Erdélyre és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott Xeubárt Ján«>s 
Astroiogus által. Kolos varatt, Nyomtatta Telegdi Pap Sámuel. !•*>:. 
A— 1)7 = 31 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 695. 1. 
Erd, múzeum. 



1710 — Neubarth János. Kalendariom (Uj és 0) Mellyet Chri<tib 
Urunk születése után való 1710. Esztendőre irt Neubart Jáiio^ 
És Magyar Országra, Erdélyre és egyéb Tartományokra-is alkal- 
maztatott. Xvomtat. Bartfan. 16r. A— E = 5 iv = (8 levelén- 
kénti == 40 sztlan levél. 

Lásd : Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 693. I. 
M. tud. Akadémia. — Budapesti ref. koll. 



— 477 — 

1710 — Calendarium Tyrnaviense Ad Annum MDCCX. 4r. A 
Prognbsticon D2 levelén kezdődik. 

3f. nemz. Múzeum (csonkán, A— 1)2 Prongosticon hiányzik). 

1711 — Han P. C. B. Kalender ( Neu-verbesserter und Altér), Auif 
das Jahr nach der heilsamen Geburth unsers Herrn Jesu Christi 

M . L) . C . C . XII. darinnen Die Monat, Wochen, Sonn- und Feyer- 
tílge Planeten-Lauff Aspecten Witterung Tag- und Nachtlang 
Sonnen Auif- und Untergang &c. zu finden. Gestellet von PAUL 
CONRAD BALTHASAR HAX. Hermannstadt, 1711. druckts 
Michael Heltzdörfer. 16r. A— D = .4 ív (8 lev.) =- 32 szüan lev. 

Ertl. múzeum. . 



1711 — Neubarth János. Kalendariora lüj és ü) ChristUvS Urunk 
születése után való 1711. Esztendőre. Melly Magyar országra, 
Erdélyre és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott Neubárt János 
Astrologus által. Kolosvaratt, Nyomtatta Telegdi Pap Sámuel. 16r. 
A — I) = (8 levelenként) = 32 sztlan levél. 

Lásd: Szabó K. Régi magyar könyvt. 1879. 699. 1. 

Erd. múzeum. 



1711 — Neubarth János. Kalendariom (Uj), Mellyet Christus 
Urunk születése után való 1711. Esztendőre irt Xeubart János 
Es Magyar Országra, Erdélyre és egyéb Tartományokra-is alkal- 
maztatott. Cum Gratia, et Privil. Sac. Caes. Reg. Maj. Komárom- 
ban Töltési István által. IHr. A — E (8 levelenként) 40 sztlan levél. 

Budapesti ref. koll. 

Jegyzet. Vonatkozással ezeu naptárra Szabó Károly „Régi Magyar 
Könyvtár" (1879) czímü munkájában a 700. lapon a következüket 
mondja : „Ez a komáromi nyomdának általam ismert legrégibb ter- 
méke. — Németh, Memória Typogr. Hung. 67. 1. komáromi legelsr> 
nyomdászul Schraid Miklós Jánost hozza föl, ki 1740 körül költöztette 
át nyomdáját Sopronból Komáromba. Ezen kalendariora bizonysága 
szerint azonban komáromi első nyomdász Töltési István volt, ki 
1683 — I68ő-beh Debreczenben Rosnyai János után s Kassai Pál előtt 
nyomdászkodott. — A leírt kalendárium czímlevelének hátlapján közölve 
van I. József császár és király Bécsben 1705 nov, 5-dikén kelt 
privilégiumának summája, mely szerint „tiltatnak mindazok, kik 15 
esztendőknek el folyása alatt Komáromban lakozó Töltési István (ugy 
ntánna következendő két ágon lévÖ maradékinak^ munkáján kivUl 
Magyar Calendariomokat, kik ennek előtte Lőcsén szoktanak volt ki 
nyomtattatni, akár kissebb akár nagyobb formában, és akármely typus- 
sal Í8, egész Magyar és Erdély országokban bé hozni merészelnének, 
az privilégiumban kiadott kemény büntetés alatt." — Hogy ezen 
kiváltságot hazai nyomdászaink törvényesnek el nem ösmerték s annak 
Töltési érvényt nem birt szerezni, bizonyos abból, hogy 1705- tői fogva 
1711-íg nemcsak Lőcsén, hanem Kolozsvárt, Bártfán és N.-Szombatban 
is jelentek meg magyar naptárak." Lásd: Szabó K. Régi magyar 
könyvt. 1879. 700. 1. 



— 478 — 

1711 — Galendaxium. Xovae t^ Antiquae Pietatiö, Sive (ultib 
Sanctorum Pro Impretanda felici Morte In dies Anni singiiL> 
distributus Tymaviae, Typis Academicis, Anno M . D . C . C . XI. 
12r. 255 I. Elöl czimlap, Dedicatío és Praefatio 11 sztlan lev. 

Ferencziek zárdája Eperjesen. 

1745 — 88 — Calendarium Jaurinense. 1745—88. Jaurinuni. 
38 köt. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1757—58 — Calendarium Jaurinense ad annum 1757—58. 

Jaurini 1757, 1758. 8r. 

Pozsonyi «//. h. ev, lyceuni. 

1757, 1759, 1763, 1766, 1767, 1770, 1772—77. - Calen- 
darium ad Annum 1757, 1759, 1763, 1766, 1767, 1770, 1772-77. 

Tymaviae. 4r. 

Pozsonyi áy. h. ev. lyceum. 

1760 — Astronomiae phisicae juxta Newtoni principia brevia- 
ritim. Tymaviae, 1760. 8r. 1 k. 

Természetiud. társ, Budapesten. 

1767 — Calendarium. Cassoviae. 1767. 8r. 

Pozsonyi áy. hitv. ev. lyceum. 



1769—71, 1775, 1777 — üj kalendariom. Pozsonvban. 
1769—71, 1775, 1777. 

Pozsonyi áy, h. ev. lyceum. 

1770 — Wonomjrski Stanislav. Novy a Stary, Domownj v 
Pocestuy Kalendáf, Na Rok Kryöíá Pána 1770. Gení geot rok 
obycegny 365 dnu w sobé obsahugicy'. Podle wysokosti l'hln 
Xebeského o 48. Stupnjch. Na Uherskau a na sausednj 
Kraginy, Sporádnym Ponaprawenjm garmarku co neylépe 
spofádany na Zpúsob Kalendáre Lewoőského. Sepsan v' od . . . . ^V 
Presspurku-wytissteny u Jana Mich. Landerera. 12r. 40 lev. 



1771 — Neupart János. Magyarorszcági statusok titulusaival Bőví- 
tett Uj Kalendariom Krisztus Urunk 8zület.ése után MDCCLXXI. 
(Mely közönséges 365 napokból álló Esztendő.) Mellyben a szokott 
Kalendariumi Materiákon kiviil, Magyarország Krónikájának Con- 
tinuatiójával, a Koronázás után tett dolgoknak és Hadakozásoknak 
rövid emlékezetével való lerajzolása, nemkülönben az esendő 
Sokadalmaknak Napjai találtatnak, a Magvarország és szomsízéd 
tartományoknak könnyebb rendelésére az Égnek 48 Gráditsa W 
emelése szeréut. Neupart János Philos. Doctora és Astról. tudó" 
Mestere által. Találtatik Pozsonyban. Spaiser Kristián C'ompactonial. 

/í. Xoffi/ Sándornál X.- Váradon. 



— 479 



1773 — Kalendaf. (Nowy a Stary), Xa Ten Kok, po Narozenij 
Pana nasseho Gezjsse Krvsta M . DCC . LXXllI. tílozen gest, od 
KRYSSTOFFA NEUBARTHa, Boleslawského SÍ. Wytijsstény 
W. Lewoéy, v, Sámuelé Breuera. I6r. A — F. 8 levelenként = 
48 sztlan lev. 



M. nemz. Múzeum. 



1778 - Almanach von Ungam auf das Jahr 1778. Mit 3 

Tabellen und 2 Kupfertafeln. Wien und Pressburg, 1778. VI. 
434. 1. 

Efjyetemi könyvt. Budapesten. 

1778, 1783—84 — Vetus et novtim Calendarinm ad annum 
1778, 1783-84. Tyraaviae. 

Pozsonyi ág. h. ev. hjceum. 



1784 — Hold és napfogyatkozás, mint a köznép hiszi. 

M. Hírmondó. 1784. 20. 3 ábrával. 
1786 - Oekonomisch-historischer Ealender. Pressburg, 17 86 4r. 

Pozsonyi ág. h. ev. lycenm. 



1787 - Calendarium maius titulare pro anno 1787 in nsum 
Transylvaniae. Cibinium, 1787. 8r. 

yf. tientz. Múzeum, 



1790 — Hochmeister Martin. Versuch eines allgemeinen Hand- 
lungs-, Gewerbs- und Reisekalenders von Hermannstadt anf das 
Jahr 1790. 

Usd: Sieb. Quart. I. 1790 331. 

1790 — A hetekről. 

Mind. Gyttjt. IV. 1790. 245. 

1790 - A hónapokról és esztendőkről. 

Minden. Gyűjt. IV. 1790. 245. 

1790 - A nappal kezdésének és számlálásának sokféle módja. 
Mind. Gytijt. IV. 1790. 244. 

1790 - A török Esztendőről. 

Mind. Gytijt. IV. 1790. 250. 

1790 — A zsidók esztendejéről. 

Mind. Gytijt. IV. 1790. 249. 



— 480 - 

1791 — Sándor István. A kalendáriumok különbségéről. 
Sokféle. 1791. I. 99. 



1791 — Chronologia vagy időmérték. 

Mind. Gyűjt. V. 1791. 71. 



1792—95 — Nóvum Calendariimi ad annum 1792—95. Bmla. 
4 köt. 8r. 

3/. nemz. Múzeum. 



1794, 1801—2 és 1804—5 — Calendarium in usum utriusque 
ecclesiae. Budae, 1794, 1801—2 és 1804—5. 

Pozsonyi á<f. h. ev. lyceiim. 



1794 — Nóvum Calendarium ad a. 1794. (laudiopoli, 1794. í>r. 

3/. tiemz. Múzeum. 



1795—1847 — Calendarium in usum ecclesiae rom. catholiiae 
et schematismus incl. regni Hungáriáé partiumque eidem adnexa- 
rum. Budae, 1795, 1801, 1803, 1809, 1813, 1815, 1818, 1820. 
1832, 1835, 1836, 1841—42, 1844 és 1847. 

Pozsonyi áy. h. pv. lycpum. 



1795 — Siebenbürgischer Geschichts- und Wirthschafts- 
Kalender auf das Jahr 1795. Worinnen nebst den gevv(')hnlicht'D 
Kalender-Anzeigen, auch noch die besonderen ökonomischen Vei- 
richtungen bei jedem Monate gégében werdeu. Xebst eini-r 
chronologischen Geschichts folge der einheimischen Fürsten ><»n 
Siebenbürgen, dann einer kurzen üebersicht verschiedener nurk- 
würdiger Erfindungen. Hermannstadt, gedr. bei Mart. Horli- 
nieister. 4r. 

1800 Calendarium Archi-Ditiecesanum Cleri Strigonieiisis a'l 
annum Jesu Christi 1800 <|uartum post bissextilem 365 (lierma 
Tvrnaviae, 1800. 16r. 

Hcrczeyprinuisi könyvtár Esztergomban. 



XVIII. század. Hell Miksa. Csillagászati buvárkodiisok. 

Jegyzet, ilanusz István j,A hazai földr.ijz múltjából" czírati értt-kf 
zésében (Föklr. Köziem. 1884. 364— 5.)/ a többek között ezeket írja: 
.,ilell Miksa jézustársasági szerzetes és csillagvizsgáló Celsius buvjirlatj 
kieííészítéseül közzétette, liogy visszavonulóban van a tenger Ma^^^<ní 
norvégországi szigetnél is Magerőé közelében. — Hogy nem kis tekin 
télyíi geoj^raf volt Hell a maga idejében, kitűnik onnét is, hr^s x 
Wussin és Wenzly által 1790 ben kiadott „Generalkarte von CnpirP 
1 : 1.152,01)0" llellt, mint tekintélyt első sorban nevezi meg olyanul. 



— -181 — 

ki után dolgozott, mert Magyarországon számos helymeghatározás van 
tőle. — 1769-ben VII. Keresztély dán király meghivása folytán Vardoe 
szigeten a Vennsz bolygó átvonulása megfigyelése végett fordult meg 
Uell s akkor ismerte fel a lappok nyelvének hasonlóságát a mienkhez^ 
és Sajnovits János útitársát^ ki szintén magyar jezsuita volt, ö buzdí- 
totta a lappok nyelvének tanulmányozására.^ — Továbbá lásd : Hei*man 
Ottóné. Hell Miksa. — Vasárnapi Újság. 1891. 19. sz. 



1804—1828 - Csaplovics Joannes. Meteorologicum Vetus Calen- 
(larium ab Anno 1804- ad Ann. 1828. Spectabili, rerillustri ac 
Generoso üomino, Dominó Andreáé Kubiny de F. Kubiny, Com- 
plurium Holtiiura Tab. ludrice E Primariis Assessori, Memóriám 
praeteritorium temporum et Sui humillimo Comendando offert 
Joannes (.'saplovies. 1828. Anno. Die 1. Április. 4r. Elöl czímlap 
és bevezetés 3 sztlan levél, szöveg és Appendix 81 számozott lap. 

Jegyzet. Csaplovics János eredeti kézirata. Eddig ismeretlen jegyzetek. 

Ágoston Józsefnél Budapesten 

1804 — Pesti utasító Kalendáriom. 1804. 1. esztendőre. 
Ismerteti: Zeitschríft von und für Ungern. IV. 1803. 137. 



1808 — Annus 1808. sive Calendarium nóvum, (laudiop.^ 
1808. 8r. 

Jf. nemz. Muzenm. 



1809 — Varga Márton. A tsillagos égnek és a fóldgolyóbissának 
az ö tüneményeivel együtt való természeti előadása s megismer- 
tetése. Nagy-Várad, 1809. 8r. 

A/, tud. Akadémia. — Terméazettud. társ. Budapesten. 

1809 — Alt- und neuer Schreib-Kalender, auf das Jahr 1809. 

Xeusohl, Jos. Stepliani. 4r. 40 1. 

1812 — 23 — Preszburger Schreib-Kalender für Ungarn, Sieben- 
bürgen und die angránzende Lander auf d. J. 1813—24. Press- 
burg, 1812—23. Bey S. P. Weber. 4r. 



1813, 1815 — Calendarium archi-dioecesanum cleri Colo- 
censis et Baciensis ad annum 1813, 1815. Budae, 8r. 

Pozsonyi ő//. hite. ev. li/ceum. 

1813—31 — Gemeinnütziger und erheitender Schreib- und 
Haus-Ealender für Katholiken, Protestanten und Griechen. 
I— XVIII. Jahrg. 1814—31. Pest, 1813-31. Trattner. 4r. 

1814 - Katona M. A föld mathematieai leírása u világ alkotmá- 
nyával együtt. Révkoraárom, 1814. 8r. 

J/. kir. földtani intézet. 

Pr. UAVABS K. : líftjryar földrajzi kttnyvtár. ^1 



— 48-2 — 

1815 — Magyar Dámák Kalendáriomja 1815. Uj esztendői aján- 
dékul a szép nem számára. Pozsonban, Wéber S. P. és fíja. UJr. 
142 L, 2 lev. és 1 czímkép. 

M, nemz. Múzeum. 



1816—32 — Calendarium nóvum Claudiop. 1816—32. í^r. 

M. nemz. Muzeum. 



1819 — Njriri. Az időszámlálásnak az ember teremtésétől fog>a 
való összeszedése. Egy a folyó 1819-dik évre nézve igen neveze- 
tes értekezés. 

Tud. Gyűjt. 1819. XI. 27. 

1819 — V. L. Az egyházi kalendariumbeli kérdésre. 
Tud. GyUjt. 1819. IX. III. 



1821 — Emeth Danielus. Observationes astronomicae. Budae, 
LS21. 4r. 

Pozsonyi ág. h. ev. lyceum. 

1821 — Neu eingerichteter altér und neuer banatischer Schreib- 
Ealender auf das Jahr nach der Geburt Christi 1822., welches 
ein gemeines Jahr von 365 Tagén ist. Temesvár, 1821. Gedr, 
bei Jos. Klapka. 4r. 

1825 — Vajda Sámuel. Rövid értekezés az időről és annak fel- 
osztásáról. 

Tudom. GyUjt. 1825. VII. 50. 



1825 — 41 — Debreczeni magyar kalendárium 1825 — 41-ig. 

Özv. Gyárfás latvánné könyvtára Halason. 



1826—46 — Earlstadter Schreib- und Wirthschaftskalender 

für Katholiken, Griechen und Jnden. 1— XXI. Jahrg. 1827— 4T. 
Karlstadt, 1826-46. J. N. Prettner. 4r. 



1827 — Lánghy István, Báró Forstner Sándor után. Vizsgáló- 
dások a Világ alkotmánya felett. Báró Forstner Sándor utón 
kiadta Lánghy István. Pest, 1827. Petrózai Trattner Mátyásnál. 
(Mathematikai földrajz ) 

M. tud. Akadémia. 



1828 — Magyar és Erdélyországi Kalendárium. Pesten. lí>i^^ 

Pozsonyi átj. h. ev. lyceum. 

1829 — Edvi niés Pál. Kalendariora miigyarázatja és még valami 
a honi kalendariomokról. 

Tud. Gyűjt. 182i). V. 63. 



— 483 — 

1835 — Zora. AlmaDach na rok 1835. W Budiíie. literami kral. 
univers. tiskáríie. 1835. 16r. 284 1. és 1 lev. 



1835 — Erdész- és Vadász-Kalendariom. Pest, 1835. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. 



1835 — Időszámlálás kezdete külön népeknél. 

Tiul. Tár. 1835. VII. 92. 



1836 — Reichard C. G. Sammlung kleiner Schriften aus dera 
Gebiete der mathematischen und altén Geographie. Gttns, 1836. 
XII, 548 1. 3 tábla. 

Egyetemi kÖnyvt. Budapesten. 

1837 — Budinski Národni Kalendár na rok 1837. V Budine, 
1837. 4r. 

Pozsonyi ág. h. ev. lyceum. 

1837—47 Fülér Kalendariom. Kassa, 1837—47. 

M. nemz. Múzeum. 

1837 Kalendáriomi meghatározások: 1. ^licsodák az Epakták. 
2. Évi összehasonlítás. 

M. Házi Barát. IV. 1837. 17. 



1838 — 43 Nagy Károly. Astronomiai Napló. Az akad. év 

könyvekben. 1838—43. 

1838 — Tarczy Lajos. Xé])szerű égrajz. Pápán, 1838. 8r. I k. 

Természettud. társ. Budapesten. 



1838 — Walther László. Kalendáriomi magyar régiségek. 
Tud. Tár. 1838. Ért. III. 328. IV. 275. 

1839—42 — Erdélyi Házi Segéd. (Kalendáritim.) Kolozsvár, 
1839—42. 

Eiiyctemi könyvi . Budapesten. 

1840 — Zora. Almanach na rok 1840. W Budiűe, 1840. Literami 
kral. univers. tískárne. 16r. 295 1. 

1841—49 — Mezei naptár. Pest, 1841—49. 

1842 - Száz éves farsang kalendárium. 

M. Házi Barát. IX 1842. 17. 

81* 



— 484 



1844—46 — Eomjátszegi Szentkirályi Zsigmond. £rdéhi 
Bányászkalendárium. I. és II. év. A III. év „Bányász-almanach^. 
Kolozsvár, 1844, 1845, 1846. Barráné és Stein. 

Egyetemi könyvi, Budapesten. 



1845 — Időszámlálásról vagyis a naptárról 

Fillér Kalend. IX. 1845. 17. 



1846 — Az időszámolásnak és naptárunknak néhány magy^ 
rázatai. 

M. Házi Barát. XIII. 1846. 18. 



1847 — Lichard Dan. Doiuová Pokladilica. Kalendár na obi- 
íajni rok, 1847. Roénik prvy. V. Skalici, 1847. Tiskom Skamiela 
a synow. 8r. 318 1. 

1847 A naptár időszámolása. 

Fillér. Kai. XI. 1847. 18. 



1847 — Magyar és erdélyországi ó és új kalendariom. Koma 

romban, 1847. 

Pozsonyi áy. h. er. lyceum. 



1848—49 — Bucsánszky Nagy Képes Naptára. Pest, 1848—49 



1848 - Első Magyar Zsidó-Naptár és Évkönyv. Pest, 184s. 
I. évf. 

Eyyetemi könyvt. Budapesten. 

? Calendarium Transylvanicum. 8 köt. 8r. 

>/. nemz. Múzeum. 



? — Zagrabiense Calendarium. Zagrabiae, 8r. 

Jí. nemz. Múzeum. 



V. SZvVKASZ. 

Különfélék és Pótlék. 

(A könyv nyomatása alatt beszerzett adatokat ezen szakasz 

foerlalja magában.) 



V. század közepe. — Priszkosz. Attila hún király udvarának leírása. 

Jegyzet. Priszkosz, byzanti szónok és bölcselő volt II. Theodosius 
alatt. Kr. u. az V. század elején született Thráké tartománynak Pánion 
városában. Egy történeti munkát irt, mely a keleti birodalom esemé- 
nyeit adja elő 433 — 473-ig, de csak töredékekben maradt ránk. E 
töredékek egyike Attila hún király udvarának leirása, melyben Priszkosz 
egy görög követséggel 448-ban fordult meg. — Lásd : Beöthy Zsolt. 
A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. k. 1883. 12. l. 



1514-1711 — Gróf Haller család czüneres könyve. Magyar 
öltözetek a ni. kir. festészeti mesteriskola számára. Gyűjtötte 
Szalay Imre, vallás- és közoktatásügyi minist, osztálytanácsos, egy- 
korú eredeti képekről. 1514 — 1711-ig összesen 37 darab régi 
magyar öltözeteket ábrázoló képpel. 

Lásd : Unghváry Vilmos. A honfoglalás képe és Munkácsy. Egyet- 
értés. 1892. június 29. 

Csak két példányban van meg, és pp<íig a m. kir. festészeti mesteriskoláhait 
és Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. 

1539 — Rithaymer Georgius. Georgii Rithaynieri Libellus kan- 
yaryi/MO in octo libros physicoru Aristotelis, Ad Valentinü Pierrer, 
diuino nntu Abbaté Monastery diui Lamperti. Viennae Pannóniáé 
Per Joanné Singrenii M.D. XXXIX. 8r. czíml., 195 1. 

Agostmi Józsefnél Budapesten. 



1578 - Melius Péter. Herbárium. Az Faknac Fuveknec nevekről, 
természetekről és hasznairól. Colos var, 1578. 4r. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. — Ráth Györgynél Budapesten. 

1584 -- Beythe Andreas. Stirpium nomenclator pannonieus. 
Antverpiae, 1584. 8r. 

Jegyzet. A növények magyar nevei Beythe András füveskönyve 
szerint. 

Kmich Gusztávnál Budapesten. 



— 488 — 

1595 — Bejrthe András. Fives Könüv. Fiveknec es fáknak nevek- 
ről, termezetokrol es hasznokrul írattatott es szöroztetot Ma;^ar 
nveluon az fo Doctoroknak es termeszettudo on'o»oknak Diosn*- 
ridesnek es ^latthiolusnak bolts irasokbnl. Beythe András által. 
Ecclesiastic : 38. Istentol vagyon minden orvosagfa stb. - Ti/- 
tí'illyed az Orvost az szikseghert. 1595. 4r. A — Mn = 30 ív = 
135 (valóban 136) számozott levél, és elől: czíml. ajánlás e> 
Index, 8 sztlan levél ( = A. B. ív). Colophon : Xyomtatattot Xymeí 
Vivaratt, Manlius János által. M.D.XCV. 

Jf. tud. Akadémia, — M. nemz. Múzeum. — Egyetemi kouytt. btuhtyc- 
teu. — M.-v. Teleki 'könyvtár, 

XVI. század. Rosaccio G. Viaggio da Venezia a C'onstantim'- 
poli. XVI. század. 

1601 Tarducci Achille. Delle Machine, Ordinanze, Et Quartieri 

Antichi, et Moderni Aggiontoní dal medesimo le fattioni 

occorse nell' Ongaria Vicino á Vaccía nel 1597. e la Battaglia in 
Transilvania oontra il Valaceo 1600. Fatte dal Signor Gior^i* 
Basta Generálé deli' arrai neír Vngaria superiore. Venetia, UW 
4r. Basta arczképével. 

Jf. nemz. Múzeum. — Ráth Györgynél Budapesten. 

XVII. század első fele. Augustinus ab Hortis. 

Jegyzet. Az első bazai természetbúvár (1598 — 1650), ki már íu 
ösvilági állatokra is fordította figyelmét. Lásd : Hunfalvy J. A mafry. 
birofl. term. viszonyainak leírása. I. k. 8. 1. 

1653 - Listius L. Magyar Mars. H. n. 1653. ívrét. 



1653 - ugyanaz. 1653. Bécs. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1664 — Nádasd F. Mausoleum regura et ducum. Xorimberpu-. 
1664. ívrét. 

J/. nemz. Múzeum. 

1676 — Majerus J. Gentis hungaricae prima incunabula. Wittem 
berga, 167(). 4r. 

M. nemz. Múzeum. 

1678 - Spon J. Voyage d'Italie Dalmatie, etc. Lyon, 1678. 



1682 — Wehler G. A Tournev in to Dalmatia, etc. London, \^\^^1- 



1684 — Van Poot A. Xaauwkenrig verhaal van der vervolgingf 
aaugerecbt tegens de evangelise leeraaren in Ihingarien. Amst.. 
1()84. 4r. 

M. nemz. Muzeum. 



— 489 — 



1688 — Rostagno G. Viaggio deli illust. ed etcellentiss. Sigr. 
Marchese Ghiron Francesco Villa in Dalmazia e Levante. Torino, 
1688. 



1688 — Schiirtzfleisch C. S. De superioribus üngariae conver- 
sionibus. Wittenb. 1688. 4r. 

1698 — Ugyanaz. Lipsia, 1698. 4r. 

Jf. *temz. Múzeum, 

1688 — Spon. Viaggi per la Dalmazia, Grecia. Bologna, 1688. 

1690 — Spon J. Itálienische dalmatische^ ctc. Reisebeschreibung. 
Ntiraberg, 1690. 



1698 — Regnlamentum militare. Tyrnaviae, 1698. ívrét. 

Jf. nemz. Múzeum. 

? — Ugyanaz. Pressbarg. É. n. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 

XVII. század. — Miskolczi Gáspár. Jeles vadkert. (XVII. század.) 

1700 körül. — Schapelman. A föld belső saját melegéről. 

Je^íyzet. Hanusz István. „A hazai földrajz múltjából" czímü érteke- 
zésében (Földr. közi. 1884. 362.) a következőket irja : Schapelman 
magyar bányász^ az elfelejtett magyar geografok egyike 180 évvel 
ezelőtt kerekded é.s alapos érvelésű iratban tette közzé, hogy minél 
mélyebben nyomulunk a Föld belsejébe, annál jelentékenyebb meleggé! 
találkozunk. 

1711 — Czwittinger Dávid. Specimen. 

Jegyzet. Hazai tudósok és tudomány pártoló férfiak életrajzait tar- 
talmazza betűrendes sorozatban. 



1713 — Lasor a Varea. (Savonarola.) Universus terraruni orbis 
scriptorum calamo delineatus, hoc est auctorum fere oranium 
uberrimus elenchus. Patavii, 1713. Nagy ívrét. 2 kötet. 530, 
í>87 1. és tárgymutató. Ábrákkal és térképekkel. 

Lanfrancoui EneámU Pozsonyban, 

1714 — Engel Ghristianus Joannes. Jo. Chrístiani Engel nob. 
Hungari Leutschoviensis, E. Cancellariae Transilvanico — aulicae 
Jurati Notarii, J. Comitata seepusiensis Jurati adsessoris, Com- 
raentatio, de Expeditionibus Traiani ad Dannbiura, et Orgine 
Valachorum. Ab. 111. Societatae Scientiarura Goettingensi 
Praemio Ab eadem proposito proxime accedere iudieata. Cum 



— 490 



C. G. Heyne, (;on8Íliarii regis M. Britaniae aolici et Prof. 
Goetting. Vindobonae. Apud Jos. Came8ina& Compag. M. DCCXIV. 
8r. Elől : czímlap, ajánlás, szöveg és „Conspectus", 304 számo- 
zott lap. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1714 — Peiaczevich. Veteris et novae geographiae congeries. 
Zagrabiae, 1714. 



1715—16 — Magyar Kurir. Béts, 1715—16. 6 köt. 4r. 

J/. nemz. Múzeum. 



1717—58. — Zágoni Mikes Kelemen Törökországi levelei. 

A szerző saját kéziratából életrajzi értekezéssel közli Toldy Ferencz. 
Pesten, 1861. Kiadja Heckenast Gusztáv. 8r. 

Lásd : Toldy Ferencz. A magyar nemzeti irodalom történele. Pest, 
1872. I. k. 107. I. — Beöthy Zsolt. A m. nemz. irodalom, tört. 
ismertetése. 1883. I. k. 290—293. 1. — Szamota István. Réjd 
magyar utazók. II. kötet. — A Kulcsár- féle kiadást jelen könyvben 
a 368. lapon. 



1717 — Copie eines Particular-Schreibens von der übergab 
der Festimg Belgrád. 171:7. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1723 — Gründliche Beschreibung des Eönigreichs Dalmatien. 

Nürnberg, 1723. 



1730 — Bellona Hungarica. Norinb., 1730. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1733 — Fucker J. C'omitatus Sarosiensis tabula. Eperiesini, 1733. 



1735—42 — Dr. Bruckmann F. E. Epistolae itinerariae. Lvcopo- 
lis, 1735-42. 



1737 — Balogh J. Saeculum praesulum Hungáriáé de re literaria 
bene meritoruin Cassov. 1737. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1737 — Spicilegium observatiorum de Bosniae regno. Lngd. 
Bat., 1737. 4r. 

M. nemz. Múzeum. 



1743 — Bancks J. Compendious history of tlie house of Anstria 
and tlie germán empire. With a map of the dominions and claim!^ 
of the queen of Hungary. London, 1743. N. 8r. 



— 491 — 

1745 — Bél Mathias. Attila, Missis, acceptisque Legationibvs, 
lUvstris. Ex Prisco Rhetore Sophista, post Davidis Hoeschellii. 
(*aroli Cantoclari, Henrici Valesii & Philippi Labbei, Cvras. 
Edidit, atque Notas adiecit, Matthias Bel. Adparatvs ad Históriám 
Ilvngaricara, Decadis 11. Monvraentvni I. Posonii, apud Haeredes 
Royerianos. Anno MDCCXLV. ívrét. Cziralap. Ajánlás. íllöszó 8 1. ; 
83 1. 5 1. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 

1745 — Rotarides Mich. Históriáé Hungáriáé literariae lineamenta. 
Jegyzet. Bevezetése egy nagyobb munkának. 

1753 — Ferrari Girolamo. Fatti d'armi d'Eugenio in Ungheria. 
MUano, 1753. 12r. 



1753 — Hadi Regtdamentum. Buda, 1753. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1756 — Magyarország versekben — való rövid leírása, mellye- 
ket az oskolákban tanuló nevendékeny ifjatskák tanittatásokra 

rendben szedett Nagy-Károlyban, 1756. Nyomt. Sz. X. Pap 

István és Biró Jlihály által. K. 8r. 9 lev. 

Lásd : Petrik Géza. Magyarország Bibliographiája. Pótlék. 1892. 72 1. 

1759 — Szászky Tomka Joannes. Conspectvs introdvctionis, in 
notitiam regni Hvngariae, geographieam, historicara, politicam et 
chronologicani, inde a priinis gentis et regionis hvngaricae, origi- 
nibvs, vsque ad aetatem nostram, breviter et svccincte, per 
svccessiones temporvm, prodvctara. Posonii, 1759. Litteris Joann. 
ilich. Landerer. 8r. 24 1. 

1760 — Molnár I. A régi jeles épületekről. Nagy-Szorabat. 
1760. 8r. 

M. kiv. földtani intézet. 

1763 — Bel C. A. De avitis Himgarorum sedibus. Lipsia, 1763. 4r. 

^f, nemz. Múzeum. 



1765 — Torkos J. J. Balneuni aquae dulcis, oder vom Xutzen 
des Donau-Bades. Preszb., 1765. 8r. 

Jf. nemz. Múzeum. 



1766 — Pavich Emericus. Kamus viridantis Olivae in Arcam 
Militantis Ecclesiae relatus, seu paraphastica et topographica 
descriptio Provinciáé nuper Bosnae Argentinae, jam verő fcJ. 
Joannis a Capistrano nuncupat. Ordinis Minorum Reguláris Obser- 
vantiae etc. per Ungariam, Slavoniam, Syrraiuni et Banatum 
diflFusae. Budae, 1766 typis Leopold. Franc. Landerer. ívrét. 391 1. 



— 492 — 



1775 — Csapó József. Uj füves és virágos magyar kert, melyben 
minden fúnek és virágnak neve, neme, ábrázatja, természete és 
ezekhez képest különféle hasznai értelmesen megjegyeztetDek. 
H. n. 1775. 



1776 — Rosnak Mart. De monasteriis provinciáé Austriae et 
Hungáriáé ordinis fratrum eremitarum sancti Patris Augustini 
síiccincta notitia, in usura duntasat juniorum ejusdem provinciáié 
alumnorum obiter conseripta. Viennae, 1776. Litteris Schulzianis. 
4r. 6 lev., 60 és 1 1. 

1777 — Maria Theresia. Regulámén tiim pro natione illvrica. 
1777. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1777 — Micheli Ant. Saggio epistolare sopra la Repablica della 
Üalmazia. Venezia, 1777. 

1778 — Fortis Alberto. Travels in Dalmatia and the Neigh- 
bouring Islands. By the Abbé Alberto Fortis. London, 1778. 4r. 
Catalogue of the York Gate Librarv. London, 1886. 1381. (3190.- 



1780 — Majlath J. Representatio quod vectnrationem merciuni in 
via Carolina. Flumine, 1780. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 

1780 és 1782 — A czigányokról. 

M. Hírmondó. 1780. 66. — 1782. 65, 67, 68, 78, 94. 

1781 — Korabinsky Johaim Mathias. Bescfareibung der köni^l. 
Freistadt Pressburg. Prag, 1781. 



1782 — Roskoschnik J. Xachricht von Zugheusehrecken. Preí^s- 

burg, 1782. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1782 — Propositio ex animo patriae studioso profecta qnanaro 
ratione domestica producta in externas regiones exportari et íd 
Hunsraria, aliisve austriaco-haereditariis ditionibus activum coni- 
mercium proraoveri possint. (.'um animadversionibus ex jure mumci- 
pali Hungáriáé, et benignis Caesareo. Regis resolutionibus de 
promptis. Posonii & Budae, 1782. 1 köt. 8r. 96 1. 

Orsz. m. k'ir. statiszt. hiv. könyvtára. 



1783 ~ Beschreibimg der oesterreichischen Walachei. 

Ungr. Magáz. 1783. HL 179. 



— 493 — 

1787 — Az első emberek ebédjéről valami. 
M. Musa, 1787. XL. 

1788 — Ungarische Staats- und gelehrte Nachrichten. Ofen. 
1788. 4r. 858 1. 



1789 — Die Belagerung der königl. Freystadt Güns im Jahre 
1532. Aas gleichzeitígen Schriften und UrkundeD, aach gedruck- 
ten glaubwürdigstéB Denkmalen verfasset. Wien, 1789. Bey Joh. 
Georg Binz. K. 8r. 9 lev. és 100 1. 



1789 — Köznépnek tévelygéseiről. 

Mind. Gyűjt. 1789. I. 106. 



1790 — Spielenberg Pál. Szabad elmélkedések a földnek kimé- 
rése szerint. Kassa, 1790. 8r. 

\f. nemz. Múzeum. 



1790 — A Fiscus és földesúr. H. n. 1790. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1790 — A toskánai fejedelem Leopold főherceg rendelése az 
ország lakosinak öltözelgekrőL 

Mind. Gyűjt. 1790. IV. 382. 
1790 — Dialógus inter exterum quendam et hungrum 1790. 8r 

M. nemz. Múzeum. 



1790 — Főnek ékesgetése. 

Mind. GyUjt. IV. 1790. 385. 

1790 — Hol vette magát az a szokás, hogy a templomokba 
temetkezzenek. 

Mind. Gyűjt. III. 1790. 71. 

1790 — Responstun civitatis Fluminensis ad libellnm „Littorale 
Hungaricura". Buda, 1790. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 

1791 —Sándor István. Erkölcsök és szokások történeteihez toldalék 
Sokféle. 1791. I. 84. 

1791 — Sándor István. Konfuciusról. 
Sokféle. 1791. I. 58. 

1791 — Sándor István. Mahometről. 
Sokféle. 1791. I. 59. 



- 494 - 

1791 — Sándor István. Zoroasterről. 
Sokféle. 1791. I. 55. 



1791 — Macskatáncz gróf Pálfy kanczellár tiinczngalmában. 
Hadi Tört. IV. 1791. 281, 



1792 — Moniárd József után. Táncról. 
Pesti M. Társ. Kiadásai. 1792. 18. 



1792 — Kalapok. 

Mind. Gyűjt. 1792. VI 96. 

1792 — Legyezőről. 

Mind. Gyűjt. 1792. VI. 62. 

1792 — TürőL 

Mind. GyUjt. 1792. VI. 88. 

1793 — Berken. A francziák ellen folvó hadakozásnak teátroma 
Németalföldön. Bécs, 1793. 

1793 — Neustadter M. I)ie Pest ini Burzenlande 1786. Hermannst., 
1793. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1793 — Szászky Tomka Joannes. Introductio in Orbis antitjui 
et hodíerni geographiam, in duas toraos divisa .... Editio tertia. 
2 tömi. Püsonii et Pestini, 1793. Siimptibus Joan. Mich. Landenr 
de Füskút. 8r. 

Lásd : Petrik Géza. Magyarország Bibliographiája. Pótlók. 93. I. 

1794 — Bárótzi Sándor. A sáros, egészségtelen s haszonvehetlen 
vizek jobbításáról. Irta : B. Linden. Fordította : Bárótzi Sándor. 
Béts, 1794. 

1794 — A föld golyóbisáról. 

M. Almanach. 1794. 31. 

1794 A nemzetek különbféle szokásai a házasodáskor. 

Uránia, 1794. I. 226. II. 23. 

1794 Az embernek különféle nemeiről. 

liíiuia. 1794. II. 132. 

1795 — 97 — Ladvocat apátumak Parisban sorbonnai doctor 
professor' és bibliothecariusnak históriai dietiouariuma, mellyí>**íi 
— stb. — mindenféle tudományban, mesterségben, állapatbaii 
hires embereknek életek, Írásaik, munkájik leirattatnak. .Ma^VíU" 



495 — 



nyelvre fordította sok megbövitéssel és 5000 új Articulusokűak 
hozzá-adásokkal kibotsátotta. Mindszenti Sámuel, Szabad királvi 
KéT-Komárom városában evang. reform, prédikátor. Komárombau. 
Weinmttller Bálint' betfljivel. 1795—97. 8r. 6 darab. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 



1795 — Lichtenstem Jos. Marc. Comitatus Bácsiensis ungariee 
Bács-vármegye et germanice Batscher Gespanschaft ex optimis 
recentioribusque observationibus ac hucusque potissimum ignotis 
manndnctionibas designatns. Viennae, 1795. Edita per societatem 
cosmographicam. 

1795 — Lichtenstem Jos. Marc. Comitatus Comaroraiensis unga- 
riee Coniárom vármegye, et germanice Comorner Gespanschaft ex 
optimis recentioribusque observaticmibus ac hucusque potissimum 
ignotis manuductionibus designatus. Viennae, 1795. Edita per 
societatem cosmographicam. 

1795 — Lichtenstem J. M. Comitatus Posoniensis, ungariee 
Pozsony-várraegye et germanice Pressburger Gespanschaft ex 
optimis recentioribusque observation ac hucusque partim ignotis 
manuductionibus designatus. Viennae, 1795. Edita per societatem 
cosmographicam . 

1795 — Lichtenstem J. M. Comitatus Soproniensis, Ungariee 
Soprony vármegye et germ. Oedenburger Gespanschaft ex optimis 
recentioribusque observationibus ac hucusque partim ignotis manu- 
ductionibus designatus. Viennae, 1795. Edita per societatem cosmo- 
graphicam. 



1795 — Lichtenstem J. M. Comitatus Tolnensis, ungariee Tolna- 
vármegye et germaoice Tolner Gespanschaft ex optimis recen- 
tioribusque observationibus ac hucusque potissimum ignotis manu- 
ductionibus designatus. Viennae, 1795. Edita per societatem cosmo- 
graphicam. 

1795 — Maier J. Chr. Besitzungen der Rep. Vénedig in Dalma- 
tien. Leípzig, 1795. 

Lásd: Besclireibung von Venedif^ czíraü mti III. köt. XVII. ktmyv. 

1795 - Sándor István. Szakálnak történetei. 
Sokféle. 1795. III. 58. 

1795 — Sándor István. Tulipán ünnepnek leirása és egy szultán 
asszonynak bizcmyos keresztyén dáma által való meglátogatása. 

Sokféle. 1795. III. 66. 



— 496 — 



1796 — V. J. Erdélyi gyalogezredben szolgáló gránátos őrmester 
táborozási naplója a llóra támadástól az 1796-iki felsőolaszorsziígi 
hadjáratig. Eredeti kézirat. 

Ballagi-féle köni/rtár Budapesté)!, 



1797 — Szendrei Veres Dávid. A statistica tárgyainak és tanitrisa 
módjának megesmertetésére vezető útmutatás. Bécs, 1797. 8r. 



1798 — Bajrtholomeides L, Geográfia, aneb wypsáni okr^lku 
zemskeho. Banska-Bystrica. 1798. 



1798 — D'Amaud szerént. A vad ember és a pallérozott ember. 
Zsebbe való Könyv. 1798. I. 89. 



1798 — A világ három részeiben bujdosó, avagy egy spanvol 
viszontagságai. Kassán, 1798. Ftiskúti Landerer Ferentz. 8r. 2 lev. 
208 1. és 1 rézm. 



1799 — Gerlisch Joann. Comiüitus Weszprimiensis jussu inclv- 
torum statuum et ordinum geografice delineatus. Viennae, 1799. 
Incisus per nob. Joan. Berken in oppidum Veszprim natnm. 



1799 és 1808 — Sándor István. Táltosokról s Dallosokról. 
Sokféle. 1799. VI. 17. 1808. IX. 107. 



1800 — Gaszner A. Az elhanyatlott szegények táplálása eránt 
behozott rendtartás próbája. Győr, 1800. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1801 — Méhes István. Kornelius Néposuak geográfiai kúltsa, va^v 
olyan könyv, a' mely a' Kornelius Xéposban találtató minden 
Nemzeteknek, Folyóvizeknek, Tartományoknak és Varosoknak 
rövid le-irásokat, a mai neveiknek, állapottyok és tsak nem mimlcn 
helyekhez ragasztott emlékezetes Történeteknek, és Példabeszédek- 
nek elö-adását magában foglalja. Pesten, 1801. 8r. 280 1. 

Egyetemi könyvi, Budapesten, 



1801 — Sándor István. Az uj századnak elsó esztendejéről. 
Sokféle. 1801. VII. 180. 



1801 — Sándor István. Lóhúsevésről. 
Sokféle. 1801. VII. 911. 

1801 — Lettere Sirmiensi per servire álla storia della dep<»r- 
tazione de cittadini Cisalpini in Dalniazia ed Ungheria. Edizi«»iio 
2. Milano, 1801. N. <Sr. 





— 497 



1802 — Bedekovich Laurent. ACVrata DELJneatJi) JasIgJae et 
VtrlVsqVe CVManJae. Pestini, 1802. Se. Franc. Karács. 4r. 



1802 — Dr. Benkő SamueL Novae epheraerides astronomico- 
raedieae annoruni 1793 — 1801. In inclyto comitatu Borsodiensi 
signanter in regio caraerali oppido Miskolcz factae. Vindobonae, 
1802. M. A. Schmidt 8r. 

'Sí, nemz. Múzeum, 

1802 — Cassas L. F. Voyage pittorcsque de ristrie et de la 
Dalmatie. Paris, 1802. 



1802 — Nais J. B. Traductip plani uniiis commercialis societatis 
hungaricae Flumine, 1802. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1802 — (?) Dr. Seetzen. 

Jegyzet. Ilunfalvy János szerint: „Dr. Seetzen orosz császári 
kamara-ülDök Magyarországon keresztül Ázsiába és Afrikába utazván, 
Pozsonyban, Váczon stb. csillagászati észleleteket tön, melyekből aztán 
Zách és Pasqnich a földirati fekvést kiszámíták.^ Zách: Monatliche 
Correspondenz VI. k. 559 s k. 1. ; Víl. k. 2') s k. 1. 

1802 — Souvenirs d'un voyage en Dalmatie. 1802. 



1803 — Ermann J. Wytáh z Sstatystyky právva, a z geograflfii 
Vherské. Lewocl, 1803. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1803 — ÉrteBftvény a magy. földhitel-intézetről. Pest, 1803. 8r, 

M. nemz. Múzeum. 



1804 — Korabinsky Johann Mathias. Neue und vollstandige 
Darstellung des Königreiches Ungam. Wien, 1804. 



1804 — An den löblichen Magistrat der k. Frey- und Berg- 
stadt NeuBohl. Ueber die Gebrechen der hiesigen Fleischbílnke. 
Neusohl, 1804. Gedr. bey Joh. Stephani. 8r. 24 1. 

1805 — Seenus J. Beschreibung einer Keise nach Istrien und 
Dalmatien. Nürnberg, 1805. 



1807 — Fejér György. Anthropologia, vagyis az eniberesmer- 
tetése. Buda, 1807. 

M. tud. Akadémia. 

1807 — Wurm J. Anleitung zum Gebrauche der Minerahviisser 
u. Bader. Preszburg, 1807. Sr. 

M. nemz. Múzeum. 

Dr. HATASS R. : Magyar íí^ltlrajzl könyvtár. 32 



— 498 - 



V 

1808 — Cernansky Sámuel. Paraatné pfjhody hrabete Béíiowského. 
na wétssjm djle od ného samého sepsané, we wytah pak awedené 
a pfelozené. Péci a uákladem Insstj'tutu Literatury Slowenské. 
W Presspurku, 1808, Pjsmem Ssiraona Petra Webera. 8r. VIII. 
184 1. 



1808 — Hoppé u. Homschuh. Tagebuch einer Reise naeh deii 
• Küsten des Adriát. Meeres. Regensburg, 1808. 



1808 — Pápay Sámuel. A magyar Literatura esmérete kél rész- 
ben. Veszprém, 1808. 8r. 

Herczegprimási könyvtár Esztergomban. 



1809 — Gregor József. A magyar világnak és a magyarok uj 
Áténéamának rajzolatja. Az első tárgy megjobbittatott. és a máso- 
dikkal bővíttetve újonnan adatik elő. Kassán, 1809. EUin^er 
István bet. 8r. 30 1. 

Széli Farkasnál Dehreczenhen. 



1810 — Jamriska Sámuel. Wie das Landes-Gesetz wegen Urbar- 
machung des Flugsandes, auch in Bezúg auf den Rakosch-Keresjt- 
turer Hotter realisirt werden könnte. Pest, 1810. 8r. 



1813 — Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály. Orvosi Füvész- 
könyv. Debreczen, 1813. 



1814 — Faber Antonius. Theoreticae institutiones statisticae 
Posonii, 1814. 

M. nemz. Múzeum. 



1814 — Kitaibel P. et Tomtsányi A. Dissertatio de terrae motn 
in genere, ac in specie Morensi anno 1810. die 14. Janaarii 
Budae, 1814. 8r. 

Pozsonyi ág. h. er. hjcenm. 



1816 — Bode E. János. (Papp Józdef.) A világ alkotmányának 
öszveséges vizsgálása. Magyar nyelven kiadta Papp József. 
Pozsonyban, 1816. 

Természettud. társ. Budapesten. — Pozsonyi ág. h. ev. lycenm. 



1817 — Molnos Dávid. Micsoda lépések tétettek eleitől fogva a 
fóldszine mefirinérésére, mennvit ismerünk abból s mi vagvon 
még hátra. 

Erd. Mnz. 1817. IX. 117. 

1817 — Notiz über die in Pressburg zu erriehtende Schwcftrl- 
rilucherungs-Anstalt. Pressburg, 1817. 8r. 



— 499 - 

1817—41 — Tudományos Gyűjtemény. Pesten, 1817—41, 
Trattner Tamás János. 

Lanfranconi Eneánál Pozsonyban. — Uerczegprimási küntfrtár Esztergom- 
ban (1822— 37-ig). 



1818 — Rumy Károly. A magyarok Bosniában. 
Tud. Gyűjt. 1818. V. 128. 



1818 — Török Damascenus. Az időt töltő mulatságok és különös 
figyelemmel a játékszín erkölcsi tekintetben. Miskolcz, 1818. 

Ismerteti: Egyh. Ért. 1823. III. 164. 

1818 — Allgemeine Geographie ziun Elementar und Selbst- 
unterricht. Pest, 1818. LXXXIV. 174 I. & Inhalt. 4 színezett 
térképpel. 

Egyetemi könyvi, Budapesten. 

1818 — A sólyommal vadászás a középkorban. 

Hasznos Miil. 1818. II. 33. 



1818 — Kendőzés. 

Hasznos Mnl. 1818. I. 6. 

1818 — Magyar utazók. 

Tudom. Gyiíjt. 1818. I. 113. 



1819 — 20 — Faber Antonius. Institutiones statisticae quas in 
usnm auditorii sui edidit. Posonii, 1819 — 20. Két köt. 8r. 17<3. 
IV, 160 1. 

Orsz. m. kir. stútfszt. hiv. könyvtára. 

1824—25 — ugyanaz. Posonii, 1824—25. 173 és 175 1. 

Egyetemi könyct. Budapesten. 

1833—34 — ugyanaz. Posonii, 1833-34. 2 kötet. 95, 167 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 

1819 — Kortsek Joannes. Curiosa provinciáé Kis-Honth occasione 
solennium bibliothecae Kis-Honthanae deciraorum A. Szkalnokini 
die 15. Septembris 1818 recensita. Miskolczini, 1819. Typis 
Michaelis de Szigethy. 8r. 42 1. 



1820—30 — Grassetto Pré-Francesco. Viaggio fatto sulle coste 
dalmate, nell anno 1611. Venezia, 1820—30. Hely és év nélkül. 



1820 — Steinbüchel A. Dalmatien. Jahrbtícher der Literatur. Wien, 



1820. Bánd XII. 1—30. Anzeigeblatt 1 — 17. 



32* 



— 500 — 

1821 — Deáky F. Sám, Barbie du Bocagé világositó értekezése a 
mappák igazolására. (A régi Görögországot illető mapp. plán. 
vidékek és pénzek gyűjteménye az ifjú Anacharsis atazá»lihoz 
melyet megelőz francz. ford. Deáky F. Sám.) Kolozsvár, 1821. 

Egyetemi konyvt, Budapesten. 

1821 — 25 — Rosich. Compendium totius orbis geographicura. 
Varasdini, 1821—25. 



1823 — Tököli S. Erweis dasz die Walachen nicht röraischer 
Abkunft sind. Halle, 1823. 8r. 



1827 — Ugyanaz. Ofen, 1827. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1824 — Bulic. Zemleopisanie. Budini, 1824. 



1824 — Dohovics. Ethnographiára, mint tudományra szolgáltató 
észrevételek. 

Tud. Gyűjt. 1824. IX. 3. 



1824 — Pongrátz N. Die Ueberschwemmung im Jahre 1813. 
Gran, 1824 8r. 

M, nemz. Múzeum 



1825 — Jemey János. Vizsgálódások a régi kún nemzet nyelvé- 
ről. 1825. 

Jegyzet. A Marczibányi- Intézet által. 1834. Koszorúzva, de ki nem 
adva. Lásd : Toldy Ferencz. A Magyai* Nemzeti Irodalomtörténet % 
legrégibb időktől a jelenkorig. II. k. 123. 1. 



1825 — Jurjevich J. Theoria st^tisticae. Zagrabiae, 1825. 



1825 — Thebo Zbudowatel Zámku Thebenského pri Presporka 
leáiciho. Prihoda mrawna, která íe kaádi zü Skutek potrestani 
búvá, Cloweka rozpamatuge. W Tmawe, 1825. Nákladem a Lite- 
rami Gána Krst. Gelinka. K. 8r. 36 1. 



1825 — Vuic, Novejse zemleopisanie. Budim, 1825. 



1826 — Kovács Sámuel. A régiek temetkezéséről. 
Tud. Gyűjt. 1826. XII. 3. 



1828 — Edvi DIÓS Pál. Köszöntés formulákról rhapsodiák. 
Tud. Gyűjt. 1828. V. 50. 



501 — 



1829 — Jemey János. Szeged városában lévő esztendő számú 
régi felírásnak magyarázata. Szegeden, 1829. Grünn Orbán örök. 

1829 — Petter F. Beytrfige zur Landeskunde Dalmatiens. 
Wiener Zeitscbrift ftir Kunst. 1829. 35—39. 



1829 — Gyfirfik krónikája. 
Hasznos Malats. 1829. II. 29. 

1830 — Kolbay Mathias. Theoria statisticae tamquam scientiae. 
Cassoviae, 1830. 132 1. 

Egyetemi kőnyvt. Budapesten, — M, nemz. Múzeum. 

1830 — Losontzi István. Kis tükör, melly Magyar- és Erdély- 
országot, azoknak földével, polgári álláspontjávsd és megbővitett 
históriájával gyenge elmékhez alkalmaztatott módonn a nemes 
tanulóknak snmmásan de világosann előadja és kimatatja. Debre- 
czenben, 1830. Kv. Tóth Ferencz által. 8r. VI, 7—195 1. 



1830 — Miirgu E. Widerlegung der Abhandlung, welche iinter 
dem Titel vorkömmt : Erweis, dass die Wallachen nicht römi- 
scher Abkunft sind. Dureh S. T. in Ofen 1827 ; und Beweis, 
dass die Wallachen der Römer Nachkömmlinge sind. Ofen, 1830. 
XX. 156 1. 

Egyetemi kőnyvt. Budapesten. 



1831 — Balajthy Jozs. Varázsmesterség. 
F. M. Gr. Minerva. 1831. 300. 



1831 — Battara P. Memória suUa Dalmazia. Poligrafo di Verona, 
1831. Gennájo. 111—128. 



1831 — Concina. Voyage dans la Dalmatie maritime, en 1804. 
Venise, 1831. 



1831 — Edvi més Pál. Szent berkekről a régieknél. 
Sas. Ib3l. IV. 45. 



1831 — H. E. A tánczról. 

Győri történ, és rég. füz. 1831. I. 14. 



1831 — Spiesz J. M. — Lencsés J. A. Biztos időproféta. Pest, 
1831. 8r. 1 k. 

Természettud. társ. Buda^wsten. 

1831 — Szemán Josephus. Tabella exhibens distantias loeorum 

Zagrabiae, 1831. Typis Francisci Suppan. 241 1. 

Egyetemi kotty rt. Budapesten. 



- 502 — 



1831—40 — Hazai Vándor. Pest, 1831—40. 

Egyetemi konyít. Budapesten. — M. nemz. Múzeum. 



1831 — 34 — Közhasznú esmeretek tára a Gonversations- 
Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Pesten, könyváros 
Wigand Ottó sajátja, 1831—34. 8r. 12. kötet. 

Ágoston Józsefnél Budapesten. 

' — -— — •— - • - — - ■ ■ ■ -» _ 1 . ■ - 

1832 — Edvi ülés Pál. Holmik a szakái történetéből. 
Sfts. 1832. IX. 13. 



1832 — Horváth Zsigmond. Vesta szüzekről. 
Tud. GyUjt. 1832. X. 55. 



1832 — Mugna Nícolo. Itinerario portalile per Tlstria e la Dal- 
mazia. Padova, 1832. 



1832 — Ujfalussy J. N. De interdicenda vei non, matériáé extra- 
neae importatione. Pest, 1832. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1832 — Szakácsmesterség a régieknél. 

Mezei Gazda. 1832. I. 237. 



1832 és 1833 — Utazási töredékek. Egy magyar tadós társasági 
tagtól. 

Társaik. 1. 1832. 103—104. és II. 1833. 11, 13. 



1833 — Szeghalmi Sánd. Emberorzás és rabszolgakereskedés. 
Sas. 1833. XIV. 86. 



1833 — Újítások az emberi háztartásban. A villa. Fogvájó. 
Esernyők. Hintó. A dohány. Kőszén. 

Társaik. II. 1833. 110. 



1834 — Miskoiczy István. Pünkösdi népszokás. 
Reffélö. 1834. 44. 



'»' 



1834 — Nóvák Dániel. A vizekről. 
Társaik. III. 1834. 93—95. 



1834 — Ausführliche Beschreibung sammtlicher Mineral-Büder, 
Gesundbrunnen und Heilquellen des Königreichs Ungarn, Croatien, 
Slavonien und SiebenbUrgen, hinsichtlich ihrer chemischen Bestand- 
theile, medicinischen Wirkang, Unterkunft, Lage, Umgebungen, 
Lebensart, Zerstreuuugen, Theurung oder Wohlfeilheit etc. Kaschau, 
1834 Carl Werfer. N. 8r. 9 lev., 51—240 1. 



— 503 — 

1834—47 - Magyar Házi-Barát. Kassa, 1834—47 



1834 és 1838 — Öltözet, fényűzés és új divat. 
M. Házi Barát. 1834. I. 116. 1838. V. 101. 



1834 — Összehasonlított hegymagasságok. 

Fillórtár. I. 1834. 10, 11. Képpel. 

1834 — Táncz. 

Fillértár. 1834. 43. I. 



1834—37 — Tudománytár. Közrebocsátja a magyar tudós-tár- 
saság. Schedel Ferencz, Csató Pál, Luczenbacher János és P., 
almási Balogh Pál szerkesztésök mellett különféle évfolyamokból 
íSizórványosan. Buda, 8r. 1834 — 37. 

HerczegprimáH könyvtár Esztergomban. 



1835 — Podhradczky Jozs. Húsvéti piros tojás ajándékára tett 
észrevételek. 

Tud. GyUjt. 1835. VI. 100. 



1835 — Podhradczky J. Szent Iván estén divatozó tüzelés ere- 
detéről. 

Tud. Gyiljt. 1835. VIII. 91. 



1836 — Gegö Elek. Húsvéti piros tojás. 
Tud. GyUjt. 1836. VII. 79. 



1836 — Hügel báró tudományos utazása. 
Hasznos Mul. 1836. II. 42. 



1836 — L. J. Beregszászból. Az oláhok. 
Hasznos Mul. 1836. II. 21. 



1836 — Sorge K. E. Columbacser Fiiege. 
Gem. Bl. 1836. Nr. 38, 39, 46. 



1836 — Der Ungem Stamm imd Sprache. Pressburg, 1836. 

Gedr. in der Landerer'schen Buchdr. N. 8r. 31 és I 1. 



1836 - Zigeuner. 
Gem. BI. 1836. 35. 



1837 — Nagy Takácsi Horváth János. Enni adás mestersége. 
Tud. Gyiljt. 1837. II. 91. 



— ŐÜ4 - 



1837 — Várady János. Lakodalmi szokások. Palócz meuyegzó. 
Hasznos Mul. 1837. I. 8, 9. 



1837 — Böjtölés a hajdankorban. i A párisi ^Temps" után.) 
Hasznos Mul. 1837. I. 1. szám. 



1837 — Gemálde von Pest und Ofen mit ihren Umgebimgen. 

Ein Wegweiser für Einheimische und Fremde. Mit 3 Stahlstichen 
und einem Pláne beider Stadte. Pest, 1837. Georg Kilián juu. 
8r. 2 lev. és 240 J. A második kiadást Id. jelen könyvben a 
178. lapon. 



1837 — Süvegelés. 

Társaik. VI. 1837. 3, 4, 7. sz. 



1837 — Vázolata a geographia történeteinek. 

Athenaeum. 1837. I. 14. 



1838 — Amonyi. Oceani rajz. (Phisikai tekintetben. 
Hasznos Mulatságok. 1838. I. 5, 6. szám. 

1838 — Laky János. Utazási vázlatok. 
Századunk. 1838. 25—28. 



1838 — Áldozat a régieknél. 

Pillér-Kalend. 1838. II. 32. Képpel. 

1838 — Briefe von der Reise. (Heltau.) 
Blátter. 1838. 37, 39, 43, 44, 47, 48 

1838 — Karácsony éjszaka egy szász faluban. 

N. Társ. 1838. II. 201. 



1838, 1839 és 1842 Eisérteti és babonatörténetek 
M. Házi Barát. 1838. V. 122. 1839. VI. 114. 1842. X. 10í5. 



1838 — Solymászat. 

M. Házi Barát. 1838. V. 134. 



1839 — Petranovic T. Geografico-stastistiéki pregled Dalmacif 
Danica ilirska 1839 n. 35, 36, 44. 

1839 — Szalay László. Úti naplómból. 1838—1839. 
Athenaeum. 1839. II. 6, 11, 24. szám. 

1839 — Temski J. Dopis domorodnoga pn tulka iz Dalinacie 
Daniea ilirska 1839. n. 35, 38, 44. 



— 505 — 

1839 — Dr. Zima János. Utazási vázlatok. 
Regélő. 1839. 21—23. 



1840 — Casotti WL Le coste e le isole deUlstria e della Dal- 
mazia. Zára, 1840. 



1840 — Jamrifika S. Ansichten über SchiTtzmittel gegen fernere 
Überechwemmungen der Donan. Pesth, 1840. 8r. 

M. nemz. Múzeum, 



1840 — Köváry László. Tájképek utazási rajzokban. 
N. Társ. 1840. I. 66, 76, 86. 

1840 — Nagy Károly. Magyar földtekék. 
Hírnök. 1840. 77, 83. 



1840 — Trefort Ágoston. Utazási töredékek. 
Budapesti Árvizkönyv. IV. 1840. 225. 



1840 — Vállas Antal. Az égi és földtekék használata. Előre 
bocsáttatik a világegvetem és a föld ismerete. Három tábla rajz- 
zal. Bécs, 1840. 8r. XXIV., 252 1. 

Egyetemi konyvt. Budapesten. — Somogy i-kőnyctár Szegeden. 

1840 — Könyvek ritkasága a középkorban. 
M. Házi-Barát. 1840. VII. 75. 

1840 — Ruhapompa és fényűzés a középkor vége felé. 
M. Házi Barát. 1840. VH. 79. 



1841 — F. Tájképek, Kemenesaljái barátomhoz. 
Hírnök. 1841. 73, 74. 

1841 — Farkas Sándor. Utazási töredékek. 
Himök. 1841. 95, 96. sz. 

1841 — Károlyi Sámuel. Parasztok jelleme. Garve után Károlyi 
Sámuel. 

Tud. GyUjt. 1841. VH. 3. 
1841 — Petter F. Das Königreich Dalmatien. Wien, 1841. 



1841-ben megindult. - Hon és Külföld. 



1842 — Bigelbauer Károly. A földtan alaprajza. Buda, 1842. 
IV. 84 1. 



— 506 — 



1842 — B — y Móricz. Házi újdonságok a 1 7-dik században. 
Világ. 1842. 101. 



1842 — Heister Carl. Ethnographische und geschiclitliche Xotizen 
tiber die Zigeuner. Königsberg, 1842. 8r. 6, 160 1. 

Egyetemi kőnyvt. Budapesten. 



1842 — Sasku Károly. A kelet és nyugat népe és a közintéze- 
tekröl. Pest, 1842. 



1842 — Schafsjrik Pav. Jos. Slowanskv národopis s mappán. 
W. Praze, 1842. Tiskem synuw Boh. Haze. 8r. XII. és 190 1. 



1842 — Schmidl A. Das Königreich Dalmatien. Stuttgart, 1842, 

1842 — Vachott Imre. Vázolatók magány társas életünk köréből. 
Regélő. P. Divatlap. 1842. 17. 20—22. 

1842 — A földleírás fogaJma. Pest, 1842. 
1847 — Ugyanaz. Pest, 1847. 



1842 — A magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai. 

Pest, 1842. 

M. kir, földtani intézet BudapeMen. 

1842 — Boszorkányper 1752-ben. 
Hon és Külf. II. 1842. 

1842 — Földrajzi tanitás. I. II. folyam. Pest, 1842. 138. és 124. 1. 

Egyetemi könyvi. Budapesten. 

1842 — Slavismus und Pseudomagyarismus. Leipzig, 1842. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1843 — Baer után. Körösi Csoma Sándor és Reguly Antal. Őseik 
eredeti lakhelyét kutató magyarok. 

Világ. 1843. 4—7. 

1843 — Dessewffy Aurél Gráf. Verraischte Aufsatze und Bruch- 
stücke aus Briefen 1835—1842. Pesth, 1843. 1 köt-. 8r. 139 l 

Orsz. m. kit: statiszt. hiv. könyvtára. 

1843 — Frisiani A. La Dalmazia. Gazzetta di Zára 1843. n. -W. 



1843 — Pavletic J. Pregled zeraljopisni Europe. Zagreb, 1843. 



— 507 — 



1843, 1844 és 1846 — Rajiolder János. Utazási vázlatok. 

Rel. és Nev. 1843. II. 36, 37, 52. 1844. I. 37, 38. II. 5, 26. 
1846. I. 23, 24, 46—50. 



1843 — Zima Joh. Vergangenheit, Gegenwart u. Zukunft der 
Freystadte. Pressburg, 1843. 8r. 

M. nemz. Miizeam. 



1843 — Grund-Statuten der Savé und Kulpa Schlepp-Dampf- 
schiflFfahrts Gesellschaft. Karlstadt, 1843. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



1844 — Hohenlohe Alex. Fürst. Vergissmeinnicht fúr meine 
Geistesverwandte. Gro8Swardein, 1844. VIII. 184 1. 

Egyetetni konyvt. Budapesten. 



1844 — Milewski K. Trenczynie, Piszczanach i zamku zwanym 
Batorych. 

Bbl. Waraz. IV. 174—192. Warsz. 1844. 



1844 — Palugyay Imre. Megyerendszer hajdan és most. Pest, 
1844. 2 köt. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



1844 — Zima János. A Statistlka elmélete. Pozsony, 1844. 82 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi konyvt. Budapesten. 



1844 — Kések és villák. 

M. Házi Barát. XI. 1844. 106. 



1844 — Ruházat. 

M. Házi Barát. XI. 1844. 106. 



1844 — Villák eredete. 

Fillér-Kalend. 1844. VIII. 47. 



1845 — Carrara F. La Dalmazia descritta. Zára, 1845. 



1845 -- Franceschi E. Divisione della Dalmazia. Dalmazia, 1845. 
n. 20. 



1845 - Haan Lud. Pametnosti Békés-Cabanské, ku stoletni 
památce tamejsiho evanj. ehrámii. V. Budine, 1845. Literarai kral. 
vseuciliste. 8r. 38 1. 



~ 508 — 

1845—48 — Korponay János. Hadi Földleírás. I. II. kötet. Pest. 
1845—48. VIII, 192 ; 339 1. és térképek. 

M. tud. Akadémia. — Egyetemi köpi/vt. Budapesten, — • Tenné^zettH-I. 
társ. Budapesten. — Ludovika- Akadémia. 



1845 — Stieglitz H. Istrien und Dalmatien. Stuttgart, 1845. 

1845 — Zejszner L. Piesni ludu Podhalan czyligórali Tatrowych 
polskich, wraz z wiadomoácia o Podhalanach. Warszawa, 1845. 



1845 — Zima János. A mezei gazdaság elvont statistikája. Poz3()n\. 
1845. 64 1. 

Egyetemi köuyvt. Budapesten. 



1845 — Alcune cittá importantissime della Dalmazia. 

Dalmazia, 1845. n. 19. 21. 

1845 — Avatlan utazás vagy 25 egész nap. Első munka. Attól, 
ki a nyirt müvet eltörte. Pest, 1845. 96 1. 

Egyetemi könyvt. Budapesten. 

1845 — Kisasszony a XIV. századból. 
M. Házi Barát. XII. 1845. 60. Képpel. 

1846- 47 — Gusani F. La Dalmazia, le Isole ionie etc. Milano, 
1846—47. 



1846 — Ljubic S. Narodni obiöaji kod Morlaka u Üalmaciji. Zadar, 
1846. 



1846 — Puky Simon. Időjárás jövendölése. Budán, 1846. 8r. 

Természet tud. társ. Budapesten. 

1846 — Szüágyi Sándor. Úti képek. 

Honderű. 1846. II. 6, 11, 15-17, 19, 21, 22, 26. 

1846 — Vándor Pál, Úti jegyzetek. 1845. 
P. Divatlap. 1846. 1, 2. szám. 



1846 — A csikós. Képpel. 

Életképek. 1846. I. 26. Rajzzal. 



1846 — Escursioni intorno all' Adriatico. Nel gioruale Dal 
mazia. 1846. n. 30-32, 35—39. 



1846-ban megiudult. — Természetbarát. 



— 509 — 

1847 — Berde Áron. Légtünemény tan. Kolozsvár, 1847. 8r. 

Természettud. társ. Budapesten. 

1847 — Dürre Arminius. De ungarornm incursionibus seculo x 
in Saxoniae dncatum factis. Dissertatio quam ad summos in 
philosophia honores ab amplíssimae Marburgensis philosophorum 
ordine impetrandos seripsit . . . Adjecta est tabula geographica. 
Brunsvigae, 1847. Typis exscripsit Fr. Ottó. 8r. 40 1. 1 térkép. 

1 847 — Kámánházy Béla. Uti vázlat levelekben Fekete Károly hoz. 
Hondertt. 1847. II. 16, 18, 23, 25. 

1847 — Kőnek Sándor. A statistika elmélete. Győr, 1847. XII. 159 1. 

Egyetemi klmyvt. Budapesten. 

1847 — 48 — Palugyay Imre. Megyerendszer hajdan és most, 
különösen III. IV. megye-statistica. Pest, 1847 — 48. 



1847 — Faion A. A. Adriatische Briefe. 

Allgemeine Zeitung. Augsburg, 1847. n. 10, 55, 71, 79, 94, 121, 
127, 141, 154, 180. Ugyanez. Dalmazia (folyóirat). 1847. n. 33—43, 
46—47. 



1847 — Szilágyi Sándor. Uti Album. 

Honderű. 1847. I. Ü, 26. II. 18, 21, 24, 25. 

1847 — Die Ziegans. 

Spiegel. 1847. 65—67. 



1847 — Ein Wort über Zigeuner. 

Biatter. 1847. 4, 5, 8. 

1847 — Vándor madár. Üti lapuk. 
Hondertí. 1847. II. 6. szám. 



1848 - Karove András. A „Journal Universal" után. Történeti 
vázlat a divatról a lefolyt század alatt. XVI. Lajos korszaka. 

Ábrázolt Folyóirat. 1848. 6. Rajzokkal. 
1848 - Koczányi Ferencz. Régi Földirat. Vác. 1848. 



1848 — Kovács S. E. Javaslat az álladalmi közegészségi rende- 
zésről. Pest, 1848. Sr. 

J/. nemz. Múzeum. 



1848 — S-t, fő— gy. Válogatott darabok a divattörténészetbői 
^^y század óta. 

Ábrázolt Folyóirat. 1848. Ö. Képekkel. 



— 510 — 

1849 — Deutsches Colonialwesen in Ungam und Siebenbür- 
gen im achtzehnten und neunzehnten Jahrhunderte. Ah 

sclmitt, als Manuscript gedruckt, aus dera Texte zu der im Mini- 
sterium des Handels etc. von der Direction der administrativtu 
Statistik bearbeiteten ethnographischen Karte der österreichischin 
Monarchie, Wien, 1849. Aus d. k. k. Hof- und Staatsdruckert-i. 
4r. 3 lev., 94 és 54 1. 



? — Ballá Antonius. Tabula stationuni distantias inter loea l 
comítatus Pesthiensis singulo milliaría quatuor seu singnla stationr 
ab octo mille orgiis Yiennensibus computata, viarnm roontositatt. 
sabulositate et obliquitate in reflexioneni sumta, atqne qnoqiu' 
locorum etiam inter ac circum — jacentium proprioris, remu 
tiorisque distantiae compatibili subdivisione instituta ex recenti> 
sima georaetrica mappa depromptas, ac ex parte stationibus etiara 
postalibus accommodatas in se continens. H. n. 2r. 4 lev. 



? — Biedermann. Das Stúdium der politisehen Oekonoraie nuJ 
ihrer Hilfswissenschaften in Ungarn. Hely és évszám nélkül. 



? — KenedicB Jos. Comitatus Castriferrei iussu ordinuni iclm<- 
graphice delineatus. H. és év n. 



? — Korabinsky J. M. Geographisches Lexicon von Croatien. Dal- 
matien und Slavonien. Wien. 

? — Wimmer. 

Jegyzet. Beudant^ Rochel és más természetbúvárok munkálatait 
földirati tekintetben használta fel. — Berghaus Annaleii X. köt. — 
Lásd: Hunfalvy J. A magy. bírod. term. viszonyainak leírása. lí^**>«^ 
I. k. 2S. 1. 



? — Directorium itinerarium. Cassovia. Évszám nélkül. 8r. 

M. nemz. Múzeum. 



? — Exemplar habituum nationalium pro utrocfue sexu aeri 

inoisorum. Tvrát. 



incisorum. ívrét. 

M. nemz. Múzeum. 



Forrásművek 

a magyar földrajzi irodalom könyvészetéhez. 



1600 — Bongarsius Jacobus. 

Rervm Hvngraricarvm Scriptores Varii. Historici, Geographici. Ex 
veteribns plerique. sediam fugientibus editionibus renovati : Quidam 
nunc primúm editi. Auctores exhibet pagina k praefatione proxima. 
Indices addití auctornm qnos illi citant, vocum miniis frequentiuiS; <S: 
rerum memorabilium. Prancofvrti Apud heredes Andrae Wecheli, Claii- 
dium Marnium^ & Joan. Aubrium. M , DC. — ívrét. Czíml. 14 sztlan 1., 
631 L, tárgymutató 35 sztlan 1. 



1711 — Czvittinger Dávid. 

Specimen Hungáriáé literatae Acced biblíotheca scriptorum 

qui extant de rebus hungaricis. Francof. et Lipsiae. 1711. 

1744 — Catalogus 

scriptorum qui res Hungáriáé, Transilvaniae, Valacliiae; Moldáviáé^ 
Croatiae, Dalmatiae, Vícinarumque regionum et Provinciarum illustrant 
et in bibliotheca Martini Schmeizel adservantur. Halae. 1744. 



1747 — Iselin Jacob Christof. 

Neu vermehrtes historisch und geographisches allgemeines Lexicon. 
Neue Aufi. 4 Thle und Suppl. 1., 2. Tii. Basel. 1747. 

1766 — Bod Péter. 

Magyar Athenas avagy az Erdélyben és Magyarországban élt tudós 
embereknek, nevezetesebben a kik valami viLág eleibe bocsátott Írások 
által esméretesekké lettek, s jó emlékezeteket fen hagyták. Históriájok 
mellyet sok esztendők alatt, nem kevés szorgalmatossággal egybe 
szedegetett és az mostan élőknek, s ezután következendőknek tanú- 
ságokra 8 jóravaló felserkentésekre közönségessé tett F. Ts. Bod 
Péter a' M. Igeni Ekklésiában a' Kristus szolgája. Nyomattatott 1766-dik 
Esztendőben. 



— 512 — 



\11^—11 - Hörányi Alexius. 

Memória Hnngaroriim et Provincialium scriptis editis notonim. 
Pars 1—3. Viennae, 1775—77. 



1777 & 1798 — Haner G. Jeremiás. 

Scriptores rerum hangaric. et transilvanicarum. I. II. Viennae, 1777 
Cibinii, 1798. 



1777 — Scriptores Renun 

Hungaricarum et Transilvanicarum a G. Jeremiás Haner, ordine 
Digesti. Viennae. Typis Joann. Tliom. nob. de Trattnern, Sac. Caes. 
Reg. Aulae. Typogr. et Bibliop. 1777. 



1778 — Korabinsky J. M. 

Almanach von Ungarn auf das Jahr 1778. Wien und Pressburg. 



1785 — Seivert Johann. 

Nachrichten von Siebenbürgischen Gelehrten und ihren Schriften. 
Pressburg, 1785. 



1792 — Cornides Dániel. 

Bibliotheca Hungarica. Pestini, 1792. 



1792 — Nova memória 

Hungarorum et Provincialium scriptis editis notorum. Pars. I. A — C\ 
Pestini, 1792. 



1796—1811 — Teleki-könyvtár czlmjegyzóke. 

Bibliothecae Samuelis com. Teleki de Szék. Viennae. 4 rész. 1. r. 
Baumeister 17%; II. r. Schmidt 1800; III. és IV. r. Pichler. 1811. 



1799—1803 — Gróf Széchenyi Ferencz magyar könyvtárának 
czimjegyzéke. 

Catalogus Bibliothecae üungaricae Francisci com. Széchényi. Sopron ii 
Typis Siessianis. 1799—1803. 6 kötet. 



1800 — Allgemeines Verzeichniss 

der inlándischen BUcher^ welche auf dem Pester Josephi-Markt do-^ 
1800. Jahres herauskommen solien. Pest, 1800. 



1803 — Sándor István. 

Magyar könyvesház, avagy a magyar könyveknek kinyomtatások 
ideje szerént való rövid említésük. Irá Sándor István. Győrött, Streihi^' 
Jósef betűivel. 1803. 



- 513 — 



1808— 9 — Horányi Alexius. 

Scriptores piaram scholarum liberaliumque artium magistri. Pars 
1. 2. Budae, 1808—1809. 



1 808 - Wallaszky Paul. 

Coospectus reipublicae litterarjae in Hungária. Editio altéra. Budae. 

1808. 



1814—15 — A Széchenyi-könyvtár kéziratainak czlmjegyzéke. 

Catalogns Manuscriptorum Bibliothecae Nationalis Hungaricae 
Széchényiano Regnicolaris. Sopronii. Typis Haeredura Siessianonim. 
1814-15. 3 kötet. 



1815-16 — Kölesy Vincze Károly. 

Nemzeti Plutarkus. Pest, 1815—16. 4 kötet. 



1821 — Regestrum 

bnrsae Cracoviensis Hungarorum. Budae, 1821 



1825 - Enslin Theod. Christ. Fried. 

Bibliotheca historico-geographica, oder VerzeicImisH aller, besouders 
V. Jahre 1750 bis zur Mitte des Jahres 1824. in Deutsehland erschie- 
nenen Bücher über Geachichte; Geographie etc. Berlin und Landsberg, 
1825. 



1836 — Básthy József. 

Magyarok emléke, a vélek rokon s azon egy kormánv alatti nemze 
tekével 1526 óta. Buda, 1836. 



1840—42 — Bibliographiai Értesítő, 

Magyarország és Erdély számára. Kiadja llockenast G. Pest, 
1840—42. 1., 2. évf. 



1842 — 48 — Eggenberger J, 

Honi literatúrai hirdető. Pest, 1842—48. 



1845 — Eggenberger J. és fia. 

Jegyzék azon könyvekről, melyek Eggenberger J. és fia könyv- 
árusok költségén megjelentek. Pest, 1845. 



1845 — Henschling Xavier. 

Bibliographie historique de la statistique en Allemagne. Bnixelles, 
1846. 

nr. UAVA88 R. : Magyar fölilraj/.i könyvtár. '5.3 



514 — 



1849 — Endlicher Stephanus Ladislaus. 

Rerum Hungaricarum Monumenta Arpadiana. San^alli. Scheitlin i>c 
ZoHikoffer. 1849. 8r. IV. 748 1. 



1850—55 — Heckenast Gustav. 

Verlags-Catalog. Pest, 1850—55. 



1856—58 — Ferenczy Jakab és Dánielik József. 

Magyar irók. Életrajzgyüjtemóny. Pest, 1856—58. 2 kötet. 

1858 — Engelmann Wilhelm. 

Bibliotheea Geographica. Verzeichniss der seit der Mitte des vorigen 
Jahrhunderts bis zu Ende des Jalirea 1856 in Deutschland erschiene- 
nen Werke über Geographie und Reisen mit Einschluss der Land- 
karten, Pláne und Ansichten. Heransgegeben von Wilhelm Engelmann. 
Mit einem ausftihrlichen Sach-Register. Leipzig. Verlag von Wilhelm 
EngSlmann. 1858. 8r VI. 1225 1. 



1860-65 — Szabó Károly. 

Magyarország történetének forrásai. Magyarország alapításától a 
XVI. századig, Fordítva s birálati jegyzetekkel kisérve. Pest, 1860- Gő. 
Ráth Mór. 8r. 4 füzet. 

1861 — Kemény József. 

Történelmi és irodalmi kalászok. Pest, 1861. 



1862 — Demjén József. 

Az 1849 — 57-ik évi magyar könyvészet. Pest, 1862. 

1862—68 — Potthast August. 

Bibliotheea historica medii aevi. Wegweiser durch die Geschicbts- 
werke des europaischen Mittelalters von 375 — 1500 & Supplement. 
Berlin, 1862—68. 



1863—65 — Dr. Hunfalvy János. 

A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. A magyar 
tudományos Akadémia megbízásából készítette Hunfalvy János. Pest, 
1863 — 65. Emich Gusztáv magyar akad. nyomdásznál. Nagy ^r. 
3 kötet. (I. kötet. Bevezeted: Hazánk ismerete fejlődésének vázlata. > 

1868—71 — Trausch József. 

Schriftateller-Lexicon der SíebenbUrger Deutschen. Kronstadt, 
1868—71. 3 kötet. 



~ 515 



1869—73 — Könyvjegyzék. 

A pozsonyi ág. hitv. evang. Lyceiim nagy könyvtárának könyv- 
jegyzéke. Pozsony, 1869 — 73. 4r. 4 rész. — Első és második rész 
nyomatott Mayer Fereneznél. 185 és 215 1. A harmadik és negyedik 
rész nyomatott Angermayer Károlynál. 652 1. 



1870 — Dictionnaire 

de géographie ancienne et modern á Tusage du libraire el de 
l'amateur de livres. Paris, 1870. 



1872—73 — Toldy Ferencz. 

A magyar nemzeti irodalomtörténet a legrégibb időktől a jelenkorig. 
Pest, .1872—73. 2 kötet. 



1874-75 — Márki Sándor. 

Irodalmi Értesítő. Budapest, 1874—75. 

1874-76 — Szinnyei József. 

Hazai és külfóldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma. 
Történelem és annak segédtudományai. Készítette Szinnyei József, 
m. kir. egyetemi könyvtártiszt. Első kötet : Hazai folyóiratok, évköny- 
vek, naptárak és iskolai értesítők repertóriuma. 1778 — 1873. Buda- 
pest, 1874. Athenaeum. Második kötet : Természettudomány ós mathe- 
matika. Budapest, 1876. 

1876 — Knauz Nándor. 

Kortan. Hazai történelmünkhöz alkalmazva. A magyar tudományos 
Akadémia által jutalmazott pályamű. Irta Knauz Nándor. Budapest, 
1876. Az Akadémia könyvkiadó hivatala. (Az Akadémia bérházában.) 
Nagy 4r. XV, 589 1. 



1876 — Moenich Károly és Vutkovich Sándor. 

Magyar irók névtára. Pozsony, 1876. 



1876—80 - Czímjegyzék. 

A képviselőház könyvtárának czímjegyzéke 1876. évi márcz. 27-én. 
Budapest, 1876. Schlesinger és Wohlauer nyomdája. 181 1. — 
1 pótfüzet. Budapest, 1880. Pesti könyvnyomda részvény-társaság. 94 1. 



1877 — Heller Ágost. 

A kir. magyar természettudományi társulat könyveinek czímjegyzéke. 
Összeállította Heller Ágost, a társulat könyvtárnoka. Budapest, 1877. 
Kiadja a kir. magyar természettudományi társulat. 330 1. 

1877 — Id. Szinnyei József. 

Egy „Magyar irók névtárá"-nak terve. Budapest, 1877. 

33* 



516 - 



1877 — Hirlapirodalmunk 1848— 1849-ben. 

(Különnyomat a „Magyar könyvszemle"- böI.) Budapest, 1877. 



1878 -^ Herbert Heinrich. 

Repertórium tiber einen Theil der Siebenburgen betreífendea Lite- 
ratur. Hermannstadt, 1878. 

1878 — Szinnyei József és dr. Szinnyei József. 

Bibliotheca hungarica Instoriae naturális et mathesos. Magyarország 
természettudományi és matliematikai könyvészete. 1472 — 1875. Buda- 
pest, 1878. 



1879 — Szabó Károly. 

Régi magyar könyvtár. 1531 — 1711, megjelent magyar nyomtat- 
ványok könyvészeti kézikönyve. Irta Szabó Károly, a m. tud. Akad. 
r. tagja stb. — Budapest, 1879. Kiadja a m. tud. Akadémia könyv- 
kiadó hivatala. 7.51 l. 



1880 — Kertbeny Károly. 

A magyar nemzeti és nemzetközi irodalom könyvészete. Budapest, 

1880. 



1880 — Dr. Marczali Henrik. 

A magyar történet kútfői az Árpádok korában. Budapest, 1880. 
Franklin-társulat. 8r. 135 1. 



1880 — Payer Hugó. 

Bibliotheca Carpatica. A „Magyarországi Kárpátegylet" megbízásá- 
ból összeállította Payer Hugó. Igló, 1880. Schraidt József. 8r. 378 1. 



1881 — Frommann Ed. 

Aufsütze zur Geschiclite des Buchhandels im 16. Jahrhundert. 
Jena, 1881. 

1882 — Kalauz 

az orsz. magyar iparművészeti múzeum részéről rendezett könyv- 
kiállításhoz. Budapest, 1882. 4r. czíml., 261 l., jegyzék 3 L, raj 
zokkal. 



1883—87 — Beöthy Zsolt. 

A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. Budapest, 1883 — 87. 
Az Athenaeum r.-társ. kiadása. 8r. 2 kötet. 374 1., 391 1. 

1883 — Czímjegyzék. 

A magyar kir. honvédségi Ludovika-Akadémia könyvtárának czím- 
jegyzéke 1883. évi október havában. Budapest, 1883. Khór és Wein. 
352 l. 



- 517 

1884 — Hanusz István. 

A hazai földrajz múltjából. Értekezés. Megjelent a „Földrajzi 
Közlemények" 1884. évfolyamának 354 — 3G6. lapjain. 

1884, 1886, 1889 — Czímjegyzék. 

A m. kir. földtani intézet könyv- és- térképtárának czímjegyzéke. 
Budapest, 1884., 1880., 1889. 

1885 — Findura Imre. 

Az országos magyar királyi statisztikai hivatal könyvtárának és 
térképgyűjteményének czímjegyzéke. Összeállította Findura Imre, az 
orsz. m. kir. statiszt. hiv. könyvtárnoka. Budapest, 1885. Az Eggen- 
berger-féle könyvkereskedés bizománya. (Hoffmann és Molnár.) Nagy 
4r. IX, 476 1., tartalom 2 1. 

1885 — Dr. Havass Rezső. 

A „Magyar földrajzi társaság" az 1885. évi budapesti országos 
általános kiállításon. Budapest, 1885. 8r. 29 l. 

1885 — K. Nagy Sándor. 

A régi Biharmegyéröl. Könyvek és térképek ismertetése a 17. és 
18-dik századból. Nagyvárad, 1885. Nyomatott IlUgel Ottó könyv- 
nyomdájában. 8r. 85 1. 

1885 — Szabó Károly. 

Régi magyar könyvtár. Ildik kötet. Az 1473-tól 1711-ig meg- 
jelent nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok könyvészeti kézi 
könyve. Irta : Szabó Károly a m. tud. Akad. r. tagja stb. — Kiadja 
a m. tud. Akadémia. Budapest, 1885. A m. tud. Akad. könyvkiadó 
hivatala. 4r. XI., 754 1. 

1885 — Szinnyei József. 

Hazai és külföldi fölyóiratok magyar tudományos repertóriuma. 
Történelem és segédtudományai. Második kötet. Hírlapok 1731 — 1880. 
I. rész. Budapest, 1885. Athenaeura. 1647 1. 

1886 — Csontosi János. 

Magyar könyvszemle, közrebocsátja a m. nemzeti Múzeum könyvtára. 
(Szerkeszti: Csontosi János") 1884-ik évi folyam. Budapest, 1886. 
Hornyánszky Viktor nyomdája. Nagy 8r. czíml., tártai. 2 1., 324 1., 
CXIII 1. Lásd e munka következő czikkeit : Báró Radvánszky Béla. 
Bod Péter könyvtárának jegyzéke. Csontosi János. A bécsi udvari 
könyvtár hazai vonatkozású kéziratai. 

1886 — György Aladár. 

Magyarország köz- és magánkönyvtárai l?»85-ben. Az orsz. m. kir. 
statiszt. hivatal megbízásából szerkesztette Oy(>vgy Aladár. Budapest, 
1886. 4r. 2 rész összesen 615 1. 



518 — 



1886 — Silver. S. WiUiam 



(Edward Augustus Petherick.) Catalogiie of the York Gate library 
förmed by Mr. S. William Silver an index to the literatui'e of 
Geography Maritime and Inland Discovery Commerce and Colonisation 
by Edward Augustua Petherick Member of the Library Association of 
the United Kingdom. Second Edition. London. John Murray, Albermale 
Street. 1886. Nagy 8r. CXXXII és 333 1. Rajzokkal. 



1887 — Catalogus 

Bibliothecae Joannis Cardinalis Simor Principis — ■ Primatís Regni 
Hungáriáé Archiepiscopi Strigoniensis. Secundum Cognomina Auctoruni 
Descriptus. Strigonii 1887. Typis Gustavi Biizárovits. Nagy 4r. 
1812 két hasábos lap. 



1888 - Pesty Frigyes. 

Magvarország helynevei történéti, földrajzi és nyelvészeti tekintet- 
ben. Budapest, 1888. Nagy 8r. XXXIl, 447 1. 

1891 — Szamota István. 

Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054 — 1717. 
Összegyöjtötte és jegyzetekkel kisérte Szamota István. Budapest. 
Franklin-társulat. 1891. K. 8r. 559. 1. 



1892 — Petrik Géza. 

Magyarország Bibliographiája 1712—1860. Pótlék, Budapest, 1S*J2, 
. Pallas részv.-társ. nyomdája. 



1892 — Szamota István. 

Régi magyar utazók Európában. 1532—1770. Nagybecskerek, 18l»2. 
Kiadja Szabó Ferencz, n.-eleraéri plébános. Pleitz Fer. Pál könyv- 
nyomd. Nagy 8r. 373 1. 



Könyvtárak, 



melyekre ezen műben hivatkozás történik s melyek eg^yik 
részébői szerző maga gyűjtötte a földrajzi tárgyú művek 
czimeit; mig másik részéből részint szivesség útján, részint 
pedig a felhasznált forrásművek segély ével jutott adatokhoz."^ 

Magyar tudoraányos Akadémia könyvtára Hudapesten. 

Magyar nemzeti Múzeum könyvtára „ 

Magyar kir. földtani intézet könyvtára „ 

Egyetemi könyvtár „ 

Ágoston József könyvtára „ 

Gróf Apponyi Sándor lengyeli könyvtára. 

Augsburgi kir. könyvtár. 

I)r. Ballagi Aladár könyvtára Budapesten. 

Dr. Bárányi Elek könyvtára H.-M.- Vásárhelyen. 

Batthyány-könyvtár Gyula-Fehérvárt. 

Bécsi dömések könyvtára. 

Bécsi jezsuitatárs.ház könyvtára. 

Bécsi udvari könyvtár. 

Brassói ág. hitv. ev. gymn. könyvtára. 

Brassói szász nagytemplom. 

Bruckenthal-muzeura könyvtára Nagy-Szebenben. 

Budapesti VII. ker. állami gymnasium ifjúsági könyvtára. 

Budapesti református kollégium könyvtára. 

Closius-nyomda könyvtára Nagy-Szebenben. 

Csaplovics-féle könyvtár Alsó-Kubinban. 

C'siki ferenczes zárda. 

* A magyar nemzeti MiizoTiiii könyvtárának idevágó adatait szerző 
számára Findura Imre és Hajagos Imre urak voltak szívesek összegyűjtöm. 



— 520 - 

Csiky KálmáD könyvtára Budapesten. 

Csornai prépostság könyvtára. 

Deák Farkas könyvtára Budapesten. 

Debreczeni református kollégium könyvtára. 

Gróf Degenfeld Pál könyvtára. 

Dékány István jogtanár könyvtára Kecskeméten. 

Egri érseki könyvtár. 
Emich Gusztáv könyvtára Budapesten. 
Enyedi reform, kollégium könyvtára. 
Eperjesi ág. hitv. eV. kollégium könyvtára. 
Eperjesi ferenczrendi zárda könyvtára. 
Erdélyi Múzeum. 

Fabritius Károly trappoldi lelkész könyvtára. 
Fáy-könyvtár Tibold-Daróczon. 
Gróf Festetich-könyvtár Keszthelyen. 
Forster Gyula könyvtára Budapesten. 
Fővárosi statisztikai hivatal könyvtára. 

Garamszentbenedeki könyvtár. 

Ozv. Gyárfás Istvánné könyvtára Halason. 

Gyöngyösi ferenczrendi zárda könyvtára. 

Győri káptalani könyvtár. 

Győri püspöki papnövelde könyvtára. 

Gyulafehérvári püspöki könyvtár. 

Halasi reform, gy mnasiura könyvtára. 

Dr. Havass Rezső könyvtára Budapesten. 

Herczegprimási könyvtár Esztergomban. 

Hindy család könyvtára Budapesten. 

Jászóvári premontrei könyvtár. 

Kálmán Farkas könyvtára Gyüdön (Baranya megyei. 

Kalocsai érseki könyvtár. 

Kecskeméti reform, kollégium könyvtára. 

Keglevich István könyvtára Budapesten. 

Képviselőház kímyvtára Budapesten. 

Késmárki ág. hitv. ev. gymn. könyvtára. 

Klosterneuburgi könyvtár. 

Knauz Nándor kanonok könyvtára. 

Kolozsvári reform, kollégium könyvtára. 

Kolozsvári unitár, kollégium könyvtára. 

Krakói egyetemi Jagelló-könyvtár. 

Kulcsár-könyvtár Komáromban. 

Lanfraneoni Euea könyvtára Pozsonyban. 



— 521 — 

Lőcse város levéltára. 

Ludovika-Akadéraia könyvtára Budapesten. 

Magyar fbldrajzi társaság könyvtára Budapesten. 

^lárraarosszigeti reform, lyceum könyvtára. 

^laros vásárhelyi reform, kollégium könyvtára. 

Marosvásárhelyi Teleki-könyvtár. 

Br. Mednyánszky Dénes könyvtára Rakoviczon íNyitra megye). 

Müncheni királyi udvari könyvtár. 

Gróf Nádasdy-könyvtár Betléren. 
Nagy Sándor könyvtára N.- Váradon. 
Nagy-Apponyi családi könyvtár. 
Nagykőrösi reform, kollégium könyvtára. 
Nagyszebeni ág. hitv. ev. gymn. könyvtára. 
Nagyszebeni ág. hitv. ev. lelkészi hivatal. 
Nagy-Szeben város levéltára. 
Nagyszombati r. kath. gymn. könyvtára. 
Nyitrai székesegyházi könyvtár. 

Országos levéltár Budapesten. 

Országos m. kir. statisztikai hivatal könyvtára Budapesten. 

Pannonhalmi apátság könyvtára. 

Pap Károly püspök könyvtára Rév-Komáromban. 

Pápai reform, kollégium könyvtára. 

Pozsonyi ág. hitv. ev. lyceum könyvtára. 

Pozsonyi ferenczes könyvtár. 

Pozsonyi káptalani könyvtár. 

Pozsonyi r. kath. gymn. könyvtára. 

Ráth György könyvtára Budapesten. 
Rozsnyói ferenczrendi zárda könyvtára. 

Sárospataki reform, kollégium könyvtára. 

Schlauch Lörincz püspök könyvtára. 

Segesvári ág. hitv. ev. gymn. könyvtára. 

Silver S. William York Gate library London. 

Somogyi-könyvtár Szegeden . 

Sopron város levéltára. 

Szalay Imre könyvtára Budapesten. 

Szászvárosi reform, gymn. könyvtára. 

Szatmári püspöki könyvtár. 

Szeged alsóvárosi ferenczesek könyvtára. 

Szegedi kegyesrendi ház könyvtára. 

Székely múzeum. 

Széli Farkas könyvtára Debreczenben, 



— 522 — 

Szemere Attila könyvtára Budapesten. 

Szepsiszentgyörgyi reform, gymn. könyvtára. 

Szilágyi István könyvtára M.-Szigeten. 

Szilágyi Sándor könyvtára Budapesten. 

Szitáskeresztúri unitár, gymn. könyvtára. 

Szombathelyi premontrei zárda könyvtára. 

Természettudományi társulat könyvtára Budapesten. 

Tordai unitár, gymn. könyvtára. 

Török császári könyvtár Konstantinápolyban. 

Tóth Lörincz könyvtára Budapesten. 

Tövisi templom Erdélyben. 

Udvarhelyi reform, kollégium könyvtára. 

Windischgratz Lajos berezeg könyvtára Sárospatakon. 

Zágrábi érseki könyvtár. 

Zalavári apátság könyvtára. 

Zilahi ág. hitv. evang. kollégium könyvtára. 



INDEX. 



Abaligpt 160 
Abaujniogy 017,58,84,137 
Abisszinia 396, 403 
A bissziniaiak 396 
Abony 160 
Ábrahárafalva 160 
Abnidbánya 82, 160 
Adelsbergi barlang 336. 
397 

Adón 397 

Admont 262 

Adony 104 

Adriai tongor 136, 227, 

265, 295, 321,346,498, 

508, 509 

Aethiopia 391, 411 

Afganisztán 401 

Afrika 268, 279, 289, 292, 
296, 297, 299, 305, 309, 
315, 344, 362, 374, 383, 
384, 405, 407,408.414. 
497 

Aggtelek 142, 160, 161 
Ágra 399 
Albáma 269 
Albánok 386, 397, 402 
Alberti 161 
AlcsiU 99, 161 
Aleppo 263 
Alexandria 398 
Algior 379, 380, 392, 4(K) 
Algyógy 144 
Almás 161 
Alpok 348, 350 
Alsen 406 
Alsü-Lendva 92 
Alsó-Sajó 162. 191 
Alsó-Sebes 162 
Altaich 260 

Amazon (Maranon) 370, 
396 

Amerika (Üj- Világ) 279. 
289, 296, 297,299.305, 
309, 344, 358, 361, 363, 



367, 368, 370, 371, 373, 
374, 380—383, 388— 
391, 394, 402,403,406, 
407, 413, 415 

Anglia (Lásd Nag>'- 

Britannia) 
Angolok 365, 366. 382, 

383, 385, 386,394,396, 

404, 414 

Antiparoszi barlang 363 
Apenninek 350 
Apetlan (Bánfalu) 46 
Apulia 427 
Aquincum 45, 148 
Arábia 357, 367, 382, 

404. 413 
Arabok 289, 386, 388, 395 
Arad 162 

Arad megye 17, 137 
Arakan 363 
Aroliipelagus 284, 315, 

320, 338 

Árva 162 

9 

Árva folvó 51, 322 
Árva mogvo 138 
Aszód 162 
Assziria 297 
Asztrakhán 362 
Athén 38fí, 415 
Athosz hogy 366 
Atlasz 38(3 ' 
Attika 415 
Augs!)urgi boszorkány 

3(>9 
Ausztrália 344, 3()8. 388. 

407, 416. 417 

Ausztria 21, 99. 131,263, 
267, '2\^>^. 275, 2S5, 288, 
291. 3(K), 30<).3()9, 310, 
312-314, 31i;-319, 
321 -325,328,329,331, 
333- 351, .167. 369, 406, 
448, 459. 461,490.492, 
510 



Avarok 39, 306, 378 

Avas-hegység 90 

Azovi tenger 336] 

Ázsia 2^^, 279, 289,292, 
297, 299, 305, 307, 309, 
315,336,344,368,377-- 
379, 385, 386,407,414, 
497 



Baalbek 390 

Babakaj 8() 

Babia-ÍTura 93 

Babocsa 162 

Babvlon 289 

Bácska 138 

Bács megye 138, 495 

Badacson 96, 163 

Baden 401 

Baja 88, lf^3 

Bajorország 54, 268, 30(). 

Í325, 351. 395. 396, 398 
Bakabánya 208 
Bakony bél 79 
Bakonyi erdő 44. 98 
Baku 365 

Balassa-Gyarmat 163. 
Balaton 44, 46, 49, m. 

T2. 78, 80, 82, 83, 91, 

104, 164 
Balaton-Füred 84, 98, 163, 

164 
Balf (Wolfs) 1»)5 
Balkánfélszigot 260 - 2()2, 

275, :\2>^, ;{60, 361 
Balkán hegyi áncz 328, 

359, 3S2 
Balmaz-ljváros 165 
Báufalu (Apetlan) 46 
Bán falva (Vandorf) 1()5 
Bangkok 404 
Bánság 42. 49. 53, 54. 56, 

(•)8, 76, 85. 86, 96, 98, 

103, 104, 107, 153, 154. 

310, 312, 482, 491 



- 524 — 



Bánvölgy 96 
Bányavárosok 53 
Baradla barlang 63, 67 
Baranya megye 138, 139 
Bíu-bárok 306, 307 
Barcza 86 
Bárcza 50 
Barczaság 53, 84, 98, 

118—120, 494 
Barka 379, 380 
Bars 98 

Bars meg>'e 8^ 89, 140 
Hártfa 59, 84, 165, 166. 

317, 477 
Batiz 82 

Bécs 7, 56, 58, 75, 263, 
275, 286, 287, 290. 292. 
293, 308—310, 316, 

318, 322, 324, 326, 327, 
338, 340, 345, 346, 349, 
350, 358, 360, 363, 376. 
377, 388, 390, 449, 450, 
453, 454, 461, 477 

Beczkó 155, 166 
Beduinok 348, 382 
Bégíl-Szent-György 166 
Békés-Csaba 166, 507 
Békés megye 97, 140 
Béla 166 
Bélabánya 208 
Bélbor 169 

Belgium 324, 361, 368, 
394, 395, 402, 406 

Belgrád 79, 107, 296, 309, 

363, 365, 382, 490 
Benaresz 402 
Bcnder 309, 362 
Bengália 396 
Bereg megye 17, 106, 140 
Beregszász 167, 503 
Berencs 167 
Berlin 377, 394, 397, 402, 

413, 417 
Berettyói Sárrét 27 
Besenyők 91, 307 
Beszkidek 3.-J0, 345, 351 
Beszterczc (Erdély ben) 167 
Beszterczebánva 63, 65, 

75, 90, 167, 168, 340, 

497 
Bethlehem 405 
Birse li;8 
Bihar KJH 
Bihar megve 69, 77, 97, 

106, 14f 
Birmáiiok 386, 387, 392 
Boche di Cattaro 133 
Bochnia 320 
Bodrog 82 
Bogát 90 
Boicza 82 
Bököz 92 



Böleske 168 

Boldva 421 

Bolgárok 306, .-^07, 399 

Bolgárország 31, 269, 28(), 

288, 291. 293,301,307, 

328, 370 

Bonyhád 168 

Borneo 379 

Borsod megve 17, 106, 

141, 212, 497 
Borszék 168, 169 
Borysthenes (Dnvepr) 307 
Bosznia 269, 293, 301, 

312, 377, 490, 491, 499 

Boszporusz 307 

Brád 99 

Braschovias 169 

Brassó 84, 86, 169, 270 

Brassó megve 55 

Brazilia 370, 384, 386, 
387, 401 

Brescia 331 

Bretagne 388 

Breznóbánya 169 

Britannia (Lásd Nagy- 
Britannia) 

Bród 135 

Brussza 417 

BrUssel 401 

Buda lásd Budapest 

Budapest 6, 7,9, 63, 69, 77, 
79, 81, 84. 88. 90, 93, 
97, 99, lói, 105, 107, 
169—180, 264, 272, 293, 
338, 358, 431.481,483, 
504 

Biidöshegv 88 
Büdöskö 180 
Budzsak 309 
Bukarest 32(), 334 
Bukhara 375, 415 
Bukovina 49, 321, 324, 

325, 331, 343, 371 
Bunveváczok 93 
Buthár 364 
Buziás 180, 211 



Cattarói tengeröböl 133 
CVlebes 382 
C'evlon 370, 408 
Chanibéry 405 
Ch(>rzonezus (tauriai) 276. 

307 
Chimborasso 393 
Como-tó 331 
Constantini fiirdö 180 
Cook utazása 413 
Csaba 180 
Csábrág 11 
Csákivá 180 
Csákvár 99 



Csalikavak 360 
Csalóköz 49, 69 
Csege 95 
Csehek 144 
Csehország 261, 268, '2^1 

291, 299, 300, 305, 3<>;, 

317, 325, 343,350,351. 

359, 427, 431,463 
Csejte 181 
Cseklész 181 
Csendes óceán 38 i 
Csepel 181 
Csép reg 181 
Cserkeszek 393, 397, 41*. 
Csertcs 82 
Cservenicza (Vörösvágá'*) 

64 
Csesznek 181 
esetnek 46, 182 
Cseu-tu-fu 403 
Csik 84 
Csókakő 182 
Csongrád megye 17, 97. 

142 
Csővár 182 
Csukárd 422 
Csurgó 99 
Csúz 182 
Cvprus 284 
Czegléd 182 
Czigányok 124, 307, 315, 

326, 334, 340,348,373, 

492, 503, 506, 509 
Czirkasszia 371 

Dajakok 370 

Dákia 107, 111-116, m 

121, 123, 126, 269, 27ti. 

297 
Dalmátország 17, 2,5, 31. 

42, 49, 57, 83, 130- IX 

269, 284, 2a5, '2f^\ 

292-294, 300, ail, 307. 

308,311,334,349-a^l. 

488-490, 492, 495- 

497, 499, 501,502,504, 

505—508, 510 
Damarák 390 
Damaszkus 387, 390. m 
Dánia 328, 359. 368, 37^. 

390. 406 
Dardanellák 360, 399 
Daruvár 92, 182, 208 
Debreczen 27, 85, 87, Hó. 

183, 477, 482 
Dcdrád 85 
Deés 184 
Dégh 104 
Dél-Afrika 408 
Dél-Amerika 383. 38t' 
Dél-India 315 
Déli tenger szigetei H*'<'' 



525 — 



Delphii orákulum 416 

Délsarki szárazfőid 383 

De manó va (Deménfalva) 
184 

Deménfalva (Demanova) 
184 

Demsus 99 

Derbent 407 

Detrekö 184 

Déva 99, 127, 184 

Dévénv 184, 500 

Dinárr Alpok 132 

Diós-Győr 102, 185 

Disznód (Nagy- és Kis-)18ő 

Dnyepr (Borysthcnes) 307 

Doboka megye 142 

Dobra 127 

Dobról 3B0 

Dobsina 185, 209 

Dorozsma 185 

Dráva 50 

Drcnkova 211 

Drezda 377, 394, 405, 407, 
413 

Drinápoly 272, 296 

Dublin 384 

Duna 28, 33, 35, 3G, 50, 
52, 81, ^—87, 94, 
96-98, 2G1, 264, 287, 
290-294,305,306,309, 
311, 313, 315,325,328, 
334, 337—340, 345. 385, 
388, 489, 491, 505 

Duna-Földvár 185 

Dunai tartományok 347 

Dunajecz folyó >22 

Durango 404 

Ecsed 185 

Ecsedi láp 48, 224 

Écska 185 

Kger 83, 99, 143, 180 

p:gvháza 187 

Egvptom 278, 284, 289, 

292, 326, 336,345,347, 

348, 357, 370, 373, 388, 

411, 414 
Egyptomiak 372 
Eisgrub (Lednice) 3(^0 
Éjszak-Amerika 373, 374, 

380—383, 389, 391, 402, 
, 403, 415 

Éjszakamerikai Egycsült- 
, Államok 383 
Éjszaki hegy fok 390 
Éjszaki sark 389 
Éjszakitenger 265, 412 
Éjszaki-Ural 406 
Elbrusz 378 

Élcskö í Scbarfenstein) 187 
Élőpatak 84, 187 
Endröd 187 



Enyiczke 50 

Eperjes 61, 64, 102, 187, 
188, 320 

Epirus 292 

Erdély 13, 14, 17—21, 
23, 24, 27, 28, 31, 42, 
49, 51, 55, 56, 58, 60, 
64, 65, 72, 76, 79, 81, 
83, 84, 86—88, 90, 
92, 100 -106, 108,110— 
129, 196, 2(56, 275—277, 
281, 284, 286,291,293, 
297, 299, 300, 302, 308, 
310, 313, 314, 317, 318, 
321—325,328,331,336, 
344,348,358,422-424, 
445—453, 456—477, 
479—484, 488, 496, 501, 
502, 510 

Erdőd 188 
Erfurt 377 

Érsekújvár 188, 189, 289, 
465 

Erzsébetváros 189 

Eszék 107, 135, 189 

Eszkimók 399 

Esztergom 75, 79, 91, 98, 
107, 189, líM), 2()2, 289, 
293, 422, 423, 426—430, 
433—437, 439, 480 

Esztergom megye 84, 85 
Eszterháza 71, 190, 191 
Etna 362, 381, 390 
Európa 2í54, 268, 278, 
279, 282, 283, 285, 292. 
296, 297, 299,302,305, 
307—309, 311, 314, 
317,318,325,328-330, 
332—335,338,341,344, 
347, 350, 368,377,387, 
389, 390, 436, 506 

Fehértó 62 
Fejér-Gyarmat 191 
Fejér-Körös 63 
Fejér megye 64, 83, 104, 
Feketetenger 265, 306 
Feketetó 90 
Fel-Gyógy 83 
Felső-Ausztria 395, 396, 

398 
Felső-Bajom 191 
Felső-Ruzsbaeh 229 
Felső-Sajó 191 
Ferdinándhegy 87 
Ferney 397 
Femezely 191 
Fertötava 39, 52, 55, 75. 

82, 81), 261 
Fezzán 406 
Fidsi (Viti) sziget 408 



Fidsi (Viti) szigettenger 

408 
Finnland 400 
Fiume 108, 109, 191, 192, 

331, 336, 346 
Flórencz 264, 372 
Fogaras 192, 359 
Fogaras megye 142 
Földkörtiü utazás 412— 

415 
Földközi tenger 265, 289 
Fontainebleau 393 
Formoza 376 
Fraknóvár 71, 192 
Francziák 367, 369, 383, 

403, 412, 494, 509 
Francziaország 318, 324, 

328, 330, 356,359,362, 

365, 376, 380, 390, 395, 

405, 427 

Frankf()ld 2r)8, 300 
Frankfurt a Majna folyó 

mellett 346 
Friaul (Friuli) 284, 288, 

291, 311 
Friedland 392 
Friuli (Friaul) 284, 288, 

291, 311 

Fu-esuen 403 
Fulda 259 
Fülek 192, 193 
Fünnen 40í) 
Fusina 391 
Futták 193 
Füzes-Gyarmat 193 

Gács 193 

Galaez 333 

(ralambócz 86 

Galántha 193 

Galgócz 193 

Galiezla 42, 151, 300, 308, 
313, 314, 319,320,325, 
327, 341, 343, 349, 371, 
392 

Gallipoli 360 
Gangesz 384 
Garáb 147 
G áradna 50 
Garamvölgve 94 
Geníitó 394 
Genua 367 

Georgia 372, 391, 393 
Germanfaj 401 
Ghimes 194 
Gibraltár 382, 384, 407 
Glorkner hegy 388 
Göcsej 194 
Gödöllő 194 
(tolkouda 363 
Gölniczbánva 194 



— 52G — 



Gömör megye 58, 03, 81 

8(i, 10(3, 142—144 
Görgénv lí)4 
Gör()gök ól, 3(15, 372. 

373, 37Í), 38(j, 388, 415 
GíJrögország 2s5, '^88. 

2í)4, 2!)7, 307. 338, 345. 

351. 358, 3(>1, 373. 379, 

407, 414, 41(i.417,48í), 

500 
Görög szigctok 417 
Görz 3tí7 
Gótok 30<j 
Göttínga 402 
Grácz 293, 337, 340, 348 
Greenwich 392 
Grönland 371 
Grönlandiak 368, 402 
(iuastalla 367 
Guayciirn néjítörzs 394 
(iuinea 411 
(ivöngyös 194, 195 
Gvor 99, 107. 195, 478 
Gvör megye 85, 143 
(rvula 195, 196, 275 
Gynla-Fejérvár (Káról y- 

Fehérvár) 119, 126, 196 

Hagymádfalva 94 
Hajdú megye 80, 143 
Halberstadt 2(54 
Halle 377 
Hamburg 360, 386, 394, 

399,402, 405-407 
Hammoud szigetek 40H 
Hannovera 405 
Hanság 53, 77 
Harkány 196 
Háromszék 84 
Ilárságy 98 
Hátszf'g 99, 196, 250 
Hatvau 112, 196 
Hausza (Hussa) 376 
Havranekhegv 145 
Hebridák 408 
Hédervár 196, 197 
Hegyalja 72, NO. KS 
Hegyluit 197 
Helgoland 402. 405 
Heltau iNagv-Disznód) 

5(M 
Herculauum 379 
Herczegovina 349. 350 
HerkuleísíürdöSii. 104,197, 

210, 211 
Ilerniíniecz 197 
Hernianeczi barlang 90 
HeszjMMidák kertjei 377 
Heves megye 17,* 83. 106. 

143 
IliluMiiia 3<)S 
llildrMlu'ini 261 



, ; Himalája 374 
. Hindosztan 415 
Hinduk 290, 3(>9, 376, 

378, 393, 394 
Hivség 197 

HódmezÖ-V'sisárhcly 197 
Hügvész 197 
Holies 198 
Hollandia 303, 324, 330, 

359, 360. 364, 390, 392, 

394, 406 
Hollandok 365, 390, 401, 

414 
Holsteinburg 406 
Holt-tenger 389 
Homoród- Almás 198 
Hondor 82 

Hont megye 85, 144,499 
Horomvár 198 
Hortobágyi puszta 1(X) 
Horvátok 73, 150, 349 
Horvátország 17, 23, 24, 

31, 42, 53, 54. 57, 63. 

iyi\, ÚH, 70, 72, 77, 79. 

83, 87, 104, 105, 130— 

136, 234, 269,291.293, 

295, 300, 301,307,308, 

329, 331, 333, 349, 351, 

502, 510 
Hunok 39, 71, 306, 307 
Hunvad meg}e 144, 145, 

'2h 
Hunyadvár 198 
Hussa (Hausza) 376 
Huszt 198 



Igló 198 

lUirek 133, 30(3, 315. 317, 

321, 492 
Illiria 57, 131, 133. 135, 

269, 301, 321, 333 
Illók (Újlak) 249 
Ilmiez 46 

India 357, 3(;4, 411, 415 
Indiánusok 378 
Indusok 393 
Innsbruck 386 
bm szigetek 338, 402, 

5(J8 
Ipolv 71 
írek 3S3 

Írország 330, 394, 395 
Ischl 39S 
Ister 261, 315 
Isztria 311. 3(;7, 4í»7, 502. 

5(J5. 508 
Izland 3ÍH. 405.415, 41(1 
Izmaeliták 9() 



Jakutszk 3H0 
Janinicza 198 



Japán 364, 382. 3ti7. M. 

4(M 
Jtaroba 33 
Jász- A páti 199 
Jász-Borénv líií) 
Jászó 102,* 199 
Jászok 65 
Jászság 80, 8i;, 497 
Jaworow 320 
Jeruzsálem 2G(J, 275. -7.'. 

284. 356, 3őíí,37:í;M. 

384, 389 
Jolsva 4() 

Jóreménvség szif^i^tc o'*^ 
Juli Alpok laá 

Kafa 379 
Kafferek 370 
Kairó 393, 407 
K aj zák- kirgizek 37s 
Kíilabria 364 
Kalinó 147 
Kalkutta 381. 467 
Kalmükök S\\H 
Kalocsa 199, 4si 
Kalotaszeg 199 
Káloz 97. 104 
Kalugyer 199, 261) 
Kalugyeri forrás 79. 1'.'-'. 

200* 
Kamcsatka 3(;4. SöT). 41:; 
Kandia (Kréta) 2(i. 2S4. 

a52, 361, 416 
Kanizsa 20O 
Kano 37(; 

Kapuikbáuva (>5, 2(«« 
Kaposvár 9.s 
Karánsebes 87 
Karczag 61. 90 
Karintíiia 284, 28S. 291. 

367, 388 
Karlócza (Karlovicz) i"*' 
Karlsbad 377 
Karnabad 3(;o 
Karolina-út 492 
Károly város IW, ]••!•. 

132, l:)4, :i36, 4í<2 
Kárpátok 33, a'», (il. '•• 

65, (»M, 70, 79, M). V. 

H9. 90, 99. 107, l.'»I. 

286, 297. 298, 301, .'ÍHr 

310 -313. :UH Si"'. 

322. 323, :\2i)-^> 
329- 352 

Kasmir 368. 401 

Káspi tő 416 

Kassa 50, 102, 2(í(». 2<'l. 

320. 440 
Katholikusok 279 
Katonai hatjiröryid<'k •". 

77, 79. HU. 13:1 i:;.> 

323, 331 



— 527 — 



Kaukázus 3f>5, 372, 375, 
378, 391, 3Í)3. a%, 397, 
4CÖ, 405—407, 4h\ 

Katisan 309 

Knxán 400 

Kazáni szoros 87 

Kazárok 307 

Kocskekö 74, 104 

Kecskemét 101, 201, 202 

Kecskés 202 

Kelet 394, 400-402 404, 
401), 412, 417 

Kelet-India 318, 3«1, 375, 
,S1»S, 399 

Keleti ten^r 389 

Kelet-Szibéria 407 

Keresztúr 202 

Késmárk a2, 202 

Keszthely 203 

Khina 355, 363, 3G7, 3(>í), 

370, 387, 389, 392. 394, 

39í>, 398, 3íí9, 401. 403. 

405, 408. 412,414, 417 
Kliinaiak 290, 309, 394, 

415, 417 
Kijev 320 
Kilia 309 

Királyhegy 30, 40, 94 
Királvkö I2íi 
Királvvár 02 
Kirgizek 378 
Kirkilisze 300 
Kis-Ázsia 330, 358, 300, 

391 
Kis- Disznód 185 
Kishont megye 142, 144 
Kis-Knnság80,80, 103,149 
Kismarton 203 
Kis-Sáros 203 
Kis-Várda 203 
Kiaohta 413 
Klissziira 80 
Klosterneuburg 202 
Köbölkuti tó 87 
Kokbin-Khina 411 
Kolchisz 307 
Köln 203, 394, 402 
Kolozs 121 
Kolozsvár 85, 95, 97, 102, 

125, 203, 204,337,445, 

449, 477 
Kolumbácsi légy 54, 127. 

503 
Komárom 7, 49, 107, 204, 

205, 28(;, 303, 474, 477 

Komárom megye 83, 85, 

103, 495 
Kongó 413 

Königstein (Királykö) 120 
K<mstáncz ?Í50 
Konstantinápoly 15, 20, 

202, 205, 209, 275, 270, 



— I 



279, 280, 283. 284. 292, 

298, 315, 320, 321, 323, 

320, 328, 334, 330-338, 

357—301,370,374,375, 

379, 381. 384, 387, 388. 

391—393,397,424, 488 
Konstantinogorszk 378 
Korea 303 
Korfu 402 
Korlátkö 205 
Kiírmöczbánva 75, 98, 103, 

205, 206, 233 
Körös folyó 97 
Körösvölgy 02, 77, 141 
Korpona 20(» 
Kosczieliszkói völgy 329. 

342 
Kösély völgy 143 
Kőszeg 20(5, 429, 493 
K osztó lány 20<> 
Kötben 377 

Kozák tartományok 407 
Krajna 284, 288,291.307 
Krakó 317, 330,338.344, 

34r,, 377, 405, 424, 450 
Kralowahola (Királyhegy) 

36 
Krapina 207 
Krasznahorka 207 
Kremsmünster 202 
Kréta (Kandia) 20, 284, 

352, 301, 41(> 
Krim 330, 339, 302, 378,391 
Krivánhegy 74, 351 
Krzeszowicze 320 
Kubecsi népség 393 
Kiikiillö 81, 102 
KUktillö megye 145 
Kulpa 507 
KUlsö-Szolnok niegve 17. 

83 
Kuma 380, 400, 407 
Kuma melléki magyar 

város 400 
Kunok 57, 307, 378, 5(X) 
Kunság 497 
Kunság (ázsiai) 380 
Kurdok 383 
KvrkiÜHze 359 

Labidzsan (Lantzen) 359 
Laibarb 2(;9, 33r,, 391 
Lantzen (Labidzsan) 359 
La Perouse földkörüli 

utazása 41 i 
Lnj)pok 30<s, 314. 390. 

412, 481 
La))szaki 3()0 
Lariösza 280 
Lednice (Eisgrub) 3()0 
Legnano 3ín, 405 
Leibicz 207 



Lelesz 207 

Lengyelek 203, 358, 300, 

381, 39 
Lengyelország 202, 280. 

292, 323, 325—328, 331 , 

332, 335, 330,338.340, 

343, 352, 359, 300. 302, 

377, 387, 403, 408, 427 
Lengyel-Tátra 351, 508 
Lenti 207 

Leopoldvár (Lipótvár) 208 
Lepant<j 289 
Lesghia 307 
Lévavára 11, 207 
Levante 281, 284, 288, 

294, 311, 489 
Libanon 384, 390 
Libéria 385, 388 
Libetbánya 208 
Libumia 209 
Likava vára 208 
Linz 337 

Lipcse 377, 394, 407 
Lipik 182, 208 
Lipnik 340 
Lipócz 149 

Lipótvár (Leoí1oldvár)208 
Lippa 208 
Liptó megye 58, 100, 107, 

145. 14r;, 184, 343 
Lisszabon 384, 393 
Livorno 374 
Lőcse 100, 185, 208, 209, 

338, 407, 477 
Lodoméria 42, 3(X), 308, 

313 319 
Lombardia 325, 345. 3(>7, 

400 
Lomnicz 320 
Lomuiczi csúcs 108, 297, 

344 
London 377, 381, 382. 

381-380,394,397,400, 

404 
Losoncz 209 
Lotharingia 303 
Ludwigs-Kanal 338 
Lúgos 82. 101, 209 
Luiza-út 108, 109. 33(; 

Maasoe (Masö) 480 

Mád 209 

Madrasz 390 

Madrid 387 

Madzsar 372, 3H0, ,381. 

4<M). 407 
Magerő (Magerőé) 480 
Maguézia 307 
Magura hegy 98 
Magvar birodalom 3 -130. 

259-3:)2, 421 484. 

487- 4í»7, 499- 510 



- f>28 — 



Magyar-Cséke 209 
Magvar-Kanizsa 95 
Magyarok 371—373, 395, 

402, 499, 503, 50(),509 
Magyar oroszok 55 
Magyarország3 — 110, 138, 

151, 155, 259- -352, 

357, 3»J9, 421—484, 

487—510 
Magyar-Ovár 209 
Míigyar tengerpart 47, 49, 

GO, Gl, 77, 83, 92, 192, 

493 
Mainz 402 
Majkowic 319 
Makaó 3G5, 408 
Makedonia 288, 291, 307 
Makedouiaiak 30() 
Maiakká 380 
Mantua 405 

Maranon (Amazon) 39ö 
Mardiand utazása 414 
Margitsziget 171, 173, 179 
Mária-Nosztra 210 
Márniaros megye 79, lOtí, 

140, 147, 331 

Márm áros- Sziget 146, 210 
Marokkó 3(>4, 379, 380, 

399, 404, 40(; 
Marosnémeti 95 
Marosszék 78 
M áros- Ij vár 210 
Maros- Vásárhely 210 
Marqnesas-szigetek 401 
Masö (Maasoe) 480 
Mátrahegvség 50, Gl, 195 
Medgyes'210 
Medina 404 
Mehádia 79, 84, 8G, 87, 

180, 210, 211 
Mekka 378, 404 
Melk 2G2 
Menorea 372 
Mexikó 381, 384, 399, 400, 

40G 
Mezö-Berény 211 
Milano 331, 391 
Milkovia 117 
Miskolcz 50, 8G, 99, 141, 

212, 497 
Mitrovic'za 212 
Modena 3G7 
Modor 212 
Mohács 212, 213 
Mí»hannuedáuuk 317, 37G 
Moldva 31, 271. 27(1,277, 

293, 307, 312,319.321, 

324, 33(;, 339, 340, 357, 

3G2, 3G3, 372,379, 391 

Moldvai niagvar telepek 

391 
Mongolort*/ág 413 



Monomotapa 3G4 
Montecassino 259 
Montenegró 13G, 349, 350, 

400 
Morea 25, 292, 293, 352 
Móriczhida 213 
Morlakok 132, 508 
Morvaország 313, 317, 

328, 331, 335,343,350, 

4G3 
Morvaország (Nagv) 307 
Mosón 213 
Mosón megve 83, 85 
Moszkva 32G, 37G, 39<í, 

411 
Mosztár 349 
M ozdok 378 
Mözia 2G9 
München 400, 425 
Munkács 213 
Mura folvó 318 
Muraköz 89, 94 
Muránv 11, 4G 
Murányvár 213, 214 
Muzsla 190, 214 

Nádudvar 214 
Nagvág 82, 214 
Xagv-Bánya G5, 102, 214, 

215 
Nagv-Becskerek 79 
Nagy-Britannia 291. 303. 

324,328,330, 342, 35G- 

359, 3G1, 3G7, 3G8, 374. 

37G, 377, SÍK), 391, 

393—395, 402, 404, 405, 

414 
\agy-I)isznód (Heltan) 

185, 504 
Nagy-Enyed 215, 374 
Nagy-Höflány 215, 
Nagy-Hont megye 144, 

147 
Nagy-Kálló 99, 215 
Nagy -Károly 95, 215 
Nagy-Körös 101 
Nagv-Kúnság Gl, 80, 8(). 

95 
Nagy- Láng 104 
Nagy- Magyarország 355 
Nagy-Olaszi 215 
Nagv-Köcze 4G, 215 
Na<í-y-Szeben 47, 215, 21G, 

32(;, 452, 479 
NagySzöllös 21() 
Natcv-Szonibat 75, 79, 9Í*, 

2ÍG, 217. 22(;.441,453, 

454, 45G, 459— 4G3. 

4G5-477 
Nagy-Várad 4, 49, s5, 90. 

95, lOG. 112, 2(K). 217. 

218, 440 



Nagy-Veröcze 252 
Nándor- Fej ér vár 305 
Napkelet 392 
Nápoly 3G7, 373, 374. 37w. 

381—384, 401 
Naumburg 377 
Négerek 3í;7, 378. 4<x> 
Németalföld 288, 291, 3".\ 

402, 403, 494 
Német birodalom 2G8,2T.\ 

270,279— 281, 2.S),J-J. 

28(5—288, 2ín. 2ÍU- 

290, 3(X>, 3<)3, 3íú. 

311— 313,315,31s,oL'H 

322, 324, 330,335,;>>*. 

338, 350, 359,300. ;N', 

383, 389, 395,39.S,4<r.. 

40<>, 427, 453— 450.4..^. 

490 
Németek 09, 93, 95. \ű. 

119, 12.>, 128, 138, l.VJ. 

318, 330, 342,3(;9.4ni. 
I 410, 510 
Német-Újvár 218 
Nemtí 218 
Neszmélv 218 
Nevv-Foundland 357. :í> 
Niagara 385 
Niger 383, 404 
Nikápolv 359 
Nilus 347, 403 
Nis 2(59, 271 
Nógrád 218 
Nógrád megve 17, 73. sr*. 

89, 100. 144, 147 
Norvégek 383 
Norvégia308, 32S.3C>«. :u^ 
Nóvaja-Zemlva 3*í7 
Nubia 403 
Nukahiva 404 
Nyireg}háza 80 
Nyírség 99 
Nyitra (^2, 218, 219 
Nyitra megye Híl. H5. 147. 

148 
Nyitra völgye 99 
Nyugat 401 
Nyugat-India 301. 4(0 

Ó-Bogsán 219 

Ó-Buda 177, 293 

Ó-budai sziget 177 

Öcsöd 219 

Oczeán 504 

Odessza 32(i, 37S 

üeresuud 40(í 

Ogulin 219 

Ó-kori népek 415 

Oláhfalu 219 

Oláhok KK*. 11M2<|. 1:'' 
140, 219, 307, 32S.:;:' 
349, 492. 5(H>,501. :"• 



— 529 



DIáhország 31, 90, 119, 
•JG9, 293, 297, 312, 322, 
32S, 33-1, 339,340,381, 
394, 39G, 397,402,4511, 
48H, 489 

Oláh-Pián 219, 220 

Olaszok nm 

Olaszország 268, 284. 288, 
29G, 303, 3(Mi, 315, 318, 
320, 324. 325,329,330, 
338. 3:)1, 355, 300, 3G2, 
379, 387, 391,398,401; 
411, 415, 488,489, 4^0 

Olympia 388 

Ó-Polynrsia 3(19 

Oporto (Portó) 387 

Oravicza 220 

()rkt*ny 101 

(írméűvek 189 

Örményország 391 

Oro.sliáza 220 

Orosz birodalom 292. 328, 
330, 339, 352. 35(í; 359, 
308, 371), 394, 395, 399, 
404, 407, 412,414, 41(1 

Oroszok 140, 14<i, 202, 
307, 341, 360,393,399, 
404. 407 

Orsova 77, 79, 87, 107, 
220, 296 

Osztrák rsászárság 134 

Osztrák-ilJir tcngcrmollék 
350 

Osztrák tengerpart 47 

Otahftiti 367, 368 

Otahaitiak 368 

Öt-tó 329 

Óvár 71 

Oxford 358 

Ozora 104 

Padiia 331, 403 

Pakrácz 92, 220 

l'aks 220 

Palánka 220 

Palesztina 33<;, 347, 350, 

357, 372, 391, 412 
Palicsi tó 45 
Pa likárok 385 
Palóczok .501 
Palota 221 
I'auosova 221 
Pankota 221 
Pannónia 2(;7. 

300, 304 
Pannonhalma 79, 221 
Pannonhegy 101 
Pápa 221 

Párád 84, 221, 222 
Paris 3í;5, 375, 385, 394. 

4(K), 403 
Párkány 2 2 



275, 278, 



Panna 307 
Patagonok 387, 389 
Pécs 139, 222, 431 
Pe-csilii öböl 398 
Péezel 222 
Peking 380, 381, 398, 403, 

413 
Pelim 400 

Peloponnészus 25, 352 
Pereesény 222 
Pem 305 
Perzsák 277, 290, 300, 

307, 372, 394 
Perzsia 297, 359, 371, 

373, 370, 394, 403,412 
Pest lásd Budapest 
Pest raegve 83, 85, 97, 

106, 148, 149, 510 
Péteri 223 

Pétervárad 79, 107, 223 
Pettau 6 
Piemont 3(;7 
Pilis (Pest-Pilis és S<ilt 

megye) 148, 149 
Pilishegy 74 
Pinkafő 223 
Plaski 133 
Podhale 351 
Podhálok 508 
Podolin 223, 3r»5 
Pogránv 224 
Poiioreila 94 
Pola 387 
Polinézia 371 
Pomáz 98 
Pomi)eji 401 
Poprádfoly(') 41, 4(i, 02, 

07, 322 
Porosai ma 224 
Poroszország 328, 351, 

359, 377 
Porosz-Szilézia 32<) 
Portó (Oporto) 387 
Portugália 371, 393, 4ir, 
Portugálok 381 
Pöstvéu 84, 224, 507 
Potsdam 394, 397, 413 
I*ózsálóhegv 143 
Pozsega 92, 224 
Pozsega megye 149 
Pozsony 4, 47, 58, 75, 

81, 93, 99, 107, 217, 

225, 220, 204,313,331, 

338, 357, 422, 425, 430, 

455, 481, 492, 497, 498. 

500 
Pozsony megye 83, 85, 

149 495 
Prága' 377, .394, 405, 407 
Püspöki 227 



Quarnerói szigetek 337 

Dr. IIAVASS R.: Magyar íöUJrajzi k«'»nyvtar. 



Rábaköz 88 

Radna 227 

Ragnza 20, 134,227,271, 

350, 352 
Uajecz 227. 228 
Rajna 347, 394, 402 
Raj na vidék 395, 402 
Rákos-Kereszti'ir 498 
Ranguniak 370 
Ránk 102 
Razgrad 300 
Regécz 50, 22h 
Répeze 70 
Rév- Komárom 205 
Rézbánya 92 
Rhodusz-szigct 275, 284, 

392 
Ribár 228 
Rielimond 392 
Rima-Szombat 228 
Rimavölgye 90 
Rio-Janeiro 381 
Rodostó 3<;0, 304, 308 
Rohitscli 348 
Rokosz 79 
Róma 355. 30<). 374—370, 

378, 379, 3H1.380,393, 

397 
Rómaiak 372, 373, 379, 

395, 401, 404 
Rómíd birodalom 297, 314 
Római sánczok ()8 
Rónaszék 228 
Rothenbüfliel 84 
Rózsahegy 228 
Rozsnyó 101, 228, 229 
Rudna* 229 
Rumélia 32H, 417 
Rumének 320 
Ruméuia 370 
Ruscsuk 3*')0 
Ruskberg (Ruszkahegy) 

82 
Ruszkahegy (Ruskberg) 

82 
Ruszkieza 82, 87 
Rutének 120 
Ruzsbaeh 229 

Sabáez 303 

Sajó-Kaza 229 

Sajóvíilgy 97 

Salona 3V>0 

Salzburg 201, 394—396, 

398 
Saizkammergut 3Í>8 
Sandwiohszigetek 377 
Sardes 307 
Sárkány hegy HO 
Sárkíiz 77 
Sáros megye 17, 58, 149, 

150, 49(/ 

34 



530 — 



Sárospatak 85, 229, 230, 

429 
Sáros vára 230 
Sárrét 141 
Sárvár 230 
Sárvíz 197 
Sátoralja-Ujhely 230 

Scharfenstein (Éleskö) 187 
Schauberg iu 
Scsavnicza 403 
Sebes-Körös (>5, 85 
Segesvár 230 
Sellye 230 

Solmeczbánva 63, fiő, 75, 
91, 103, 230, 231 

Sicilia 375, 397 
Siklós 231 
Simontornva 231 
Singidiinum 45, 3tJ3 
Siűglér 149 
Sirmiiiin 132, 134 
Skandinávia 405 
Skótok 3H3 
Skótország 394 
Smvrna 375 
Solt (Pest-Pilis és Solt 

megya) 148, 149 
Solt megye 17 
Somlyó 9G, 99 
Somlyói hegy 231 
Somlyó-Vásárhely 231 
Somogy megye 7(), 98, 

150 
Sopron 231, 232, 477 
Sopron megye 83, 150,495 
Sorrento 373 
Sóskút 232 
Sóvár 102, 232, 233 
Spanvol ezigánvok 373 
Spanvolok 3()G,'^382, 389, 

395, 491) 

Sj)anyolország 279, 35<7, 
3< .2, 371, 382, 385, 390^ 
39(3, 399, 402, 414 

Spártai nök 399 
Stájerország 2»')8, 284, 2S8, 
291, 295, 317,357, 367 

Stubicza 233 

Stubnya-fiirdő 79, 233 

Stiiroczi liágó 84 

Suliguli 103 

Sümeg 9»> 

Siiiiicg megye »»2, 150 

Svábtüld 54*, 2i)S 

Svábok ISS, 214 

Svájcz 291, 303, 324, 325, 

3:k;, 375. 395,398,402, 

4U3, 40í) 

Svédek 383 

Svédország 32.S, 3()S, 378, 
414 



Szabadka 233 
Szabolcs megve 17, 100, 
150 

Szada 234 
Szádvár 234 
Szahara 381 
Szakoleza 234 
Szaláncz 234 
Szalatnva-fUrdö 234 
Szalk 148 
Szalóki csúcs 18 
Szám óbor 234 
Szamos-Ljvár 102, 235 
Szandecz 320, 329 
Szarmizegethuza 99 
Szarvas 235 
Szászok 113, 114, 117— 

119,122,126—128,152, 

21(5, 504 

Szászország 300, 319, 325, 
509 

Szász-Régen 121 
Szász-Sebes 235 
Szászváros 235 
Szatraár 23G 

Szatmár megye 10(3, 151 
Száva 44, 50, 507 
Szeben megve 119 
Szeged 23(i,"303, 501 
Székelyek 118, 120, 122, 
123, 219, 237 

Székelyföld 53, 92, 114, 

118, 123 
Székelyhíd 23(5 
Székely- Udvarhely 237 
Szekeremb 237 
Székes-Fehérvár 7, 87, 

97, 104, 237 

Szekszárd 238 
Szénaverös{Zendrisch)238 
Szendrö 238 
Szent- András 238 
Szent-Benedek 98 
Szentföld 200, 2(3(5, 287, 

289, 355—358, 372, 380, 

391 

Szent-Gotthárd 238 

Szent-íryörgv 238, 239 

Szent-Iván 239 

Szent- László forrás 42 

Szent-Léiek 239 

Szont-Márt<m 239 

Szont-Mártoui hegy 239 

Szout-Miklós 239 

Szent-l*éter 240 

Szent-Péter vár 3(54, 3(59, 
37(), 412, 417 

Szepesség 17. 21, 58, (>7, 
(58, 73. 75, 80, 10(5, 107, 
109, 110, 151,152,318, 
320. 445, 449, 450 



Szepes-Szombat 240 
Szepesvár 24í) 
Szerbek 51, 307,313,.'Mí» 
Szerbia 3Í. 28()-•2^^, 
291, 293, 301,303,312, 

334, 351, 385 
Szerecsenek 28í» 
Szerednye 240 
Szerémség 131, 152, 157. 

223, 491 
Szerencs 240 
Szerezsán 135 
Sziám 3(5,3, 380 
Szibéria 389. 407, 412 
Szigetvár 98, 240. 241. 

275 
Szikszó 50, 241 
Szilág}' megye 153 
Szilágvság 144, 153 
Szilézia 313, 328. :i.;i, 

335, 450, 4(53 
Szílicze 3(5 
Szinai hegy 40(5 
Szion hegv 2(5(í 
Szíria 33(C 347, 3Í«;, 35'7 
Sziszek 97, 241 
Szitna 11 

Szittvák 30(5 
Szkerisóra 241 
Szklabínva 241 
Szklenó 241 
Szlana 1(52, 191 
Szlankamen (Zalán- 

keménv) 251 
Szlávok "^93, 95, 97. I.IO. 

132, 30(5, 307.317,31N 

343, 346, r)0(5 
Szlavonország 17, 31, 42, 

49, 54, 57, 63, 72, 77. 

79. 87, 103— 10f>. 107. 

130-13(5,234, 269.2! •i. 

300, 301, 308,325,;itl, 

491, 502, 510 
Szlávország 269 
Szliács 79, 84, 242 
Szolnok 105, 242 
Szolnok megye 153 
Szombathelv 242, 243 
Szomolnok*63, 65, 213 
Szörénv megye 4^ 
Sztambul 281, 379, 303 
Szudán 40(5 
Szurdok 50, 98 
Szurulhegy 61 
Szvistov 296 

Tamási 243 
Tanerer 403 
Tarrsa 223, 243 
Tarozal 243 
Tarkő vára 2i3 
Tarpataki völgy (íl 



— 531 — 



Tata 244: 

Tatárok 91, 289, 290, 307, 

3(J3, 3«G, 38Ö, 389, 393, 

412 
Tatárország 3(>4, 373 
Tatárország (khinai) 412 
Tatárország (krimi) 276 
Tátra 75, 77, 89, 91, 301, 

324,329,330,338,342— 

348, 350—352 

Tauria 27G 
Tauniniim 45 
Tazmannsdorf (Tárcsa) 

243 
TécsÖ 244 
Teherán 374, 391 
Teke 85, 244 
Telkibányai hegyláncz 64 
Temesi Bánság 42, 54, 

153, 154, 310 
Temes megj'e 153, 154 

Temesvár 82, 107, 244 
Tenedosz 360 

Tengelicz 244 

Tengerszem 329 

Tepliez 224, 245, 246 

Teplicz (Csehországban) 
377 

Tersatto 246 

Tetőtlen (puszta) 101 

Thébe 373, 414 

ThesszáÜa 286, 288, 291 

Thrákia 269, 307 

Thüringia 407 

Thyatira 307 

'Hbet 374, 376 

Tibetiek 374 

rihamór 246 

Tihany 164, 246 

Timbuktii (Tombuktu) 387 

Tirgovist 359 

Tirol 347, 350, 3()7, 395, 
396, 398. 406, 417 

Tisza 35, 44, 50, 52, 60, 
85, 95, 98, 100—102 

Tivoli 382 

Tobiachi tó 399 

Tokaj 61, 64, 99, 246, 

247 
Tokaji hegység 49, 72, 

78, 89 
Tóköz 70 
Tolna 99, 247 
Tolna megye 68, 1,54, 495 
Tombuktii (Timbuktu) 387 
Tonga szigetek 408 
'I'ongking ( Tonkiu) 364 
Toplicza S4 
Topiiszkó 247 
Torda 247 
Tordai hasadék Si\ 
Torda megye 81, 83 



''1'' 



'i^ 



Torna 247, 248 
Torna megye 81, 154 
Török birodalom 28, 131, 
268, 269, 277, 278, 284, 
286, 288-293, 295, 312, 
316, 318, 328, 333, 334, 
343, 345, 351, 358, 359, 
361, 364, 368,375,378, 
379, 398, 436,490 

Török-Kanizsa 95 
Törökök 268, 281, 292, 

307, 363, 366,369,388, 

397, 479 

Torontál megye 154 
rótok 68, 75, 78, 94. 147, 
148, 156-158 

rótország 54, 84 
Traján hidja 50 
Traján-tábla 8(5 
Trencsén 79, 84, 155, 248, 

507 
Trencséni fürdők 245, 246 
Trencsén megye 84, 155 
Tresztia 248 
Trieszt 331, 336, 343, 346, 

350, 391 
Tripolisz 379, 380 
Trója 451 
Tündérhalom 84 
Tunisz 379, 380 
Túr 248 

Turapolya (Turopolya) 93 
Turin 395 
Túrmezö 248 
Turócz megye 85, 98, 155 
Turopolya (turapolya) 93 
Tvrus 396 



Udvard 249 

Udvarhely 76 

Ugocsa megye 106, 155 

Tgod 249 

Üj-Bogsán 219, 249 

tj-Dél-Wales 413 

tj-Guinea 408 

üj-Hebridák 408 

Újlak (Illók) 249 

Űj-Lubló 59 

Új-Orsova 87 

Uj rákosi fUrdö 249 

Cjvidék 249 

t j-Világ 372 

t j-Zeolaud 3s2, 408 

Ukrajna 381 

Ulemák 379 

Ulm 337. 338 

Ung megye 15() 

Ungvár 249 

Ural 406 

Úrvölgy 92 



Czok 30: 



Vácz 75, 249, 250, 488, 
497 

Vadna 250 
Vág 71, 96, 322 
Vág-Besztercze 155 
Vágvölgj' 96, 99 
Vahabiták 382 
Vajda-Hunyad 82, 99, 196, 
250 

Vali völgy ()4 
Vandorf (Bánfalva) 165 
Várad 251 
Várasd 251, 348 
Várasd megye 156 
Varasd-Toplicza 251 
Vardö (Vardoe) sziget 481 
Várhely 82 
Varsán y 98 
Varsó 320 
Vaskapu 80, 333 
Vas megye 76, 83, 156— 
158, 340, 510 

Vasvár 251 

Vaszér folyó 103 

Vaszkok 389 

Vázsony 86 

Veczel 95 

Vedresháza 251 

Velencze (Magvarország- 
ban) 97 

Velencze(Olaszországban) 
260, 289, 292, 311, 317, 
325, 331, 336, 34<), 352, 
3()0, 367, 369, 373, 391, 
398, 400, 405, 488, 495 

Velenczei tó ()6 
Vendek 73, 156, 157, 317 
Vendország 269 
Verchovina 84, 146 
Verebély 251 
Verespatak 82 
Verestoronyi szoros 85 
Veröcze 251, 252 _ 
Veröeze megye 157 
Verona 331, *395, 405 
Veszprém 86, 252 
Veszprém megve 68. 83 

99, 157, 496 ' 
Veteráni barlang 154 
Vezúv 385 
Vicenza 331 
Vidombák m 
Vielicska 330 
Vihuye 252 
Aaiágos vár 252 
Világtenger 408 
Visegrád 7, 252, :i^^i 
Visk 253 
Visnyó 253 
Vissó folvó 103 
I Viti (Fidsi) sziget 4(>s 

34* 



Viti (Fidsi) szigettenger 

408 
Vízakna 253 

Volkány (\Volkendorf;253 
Vorarlberg 417 
Vöröskö 254 
Vörösvágás 102 
Vörösvágás (Cservenicza) 

04 
Vulkán 83 

Wadowice 340 
Weimar 377, 378, 387 
Wittenberg 377 
Wolfs (Balf) 105 
Wolkeudorf ( Volkány)253 

Yembo 404 



Zágráb 254, 34G, 357, 
422, 423, 430, 432, 434, 
484 

Zágráb megye 157 

Zajzon 254 

Zala megye 93, 150—158 

Zalánkemény 254 

Zalatna 82, 254 

Zante 391 

Zára 255 

Zariind 104 

Zíiránd meg}-e 17, 158 

Zay-Ugrócz 255 

Zemplén megye 17, 84. 

• lOi;, 158 

ZendrisQh (Szénaverös) 
238 

Zengg 9, 133 



Zenta 255 

Zerinvár 255 

Zilah 255 

Zimonv 79, 101, 255 

Zircz 95 

Zöldtó 57, 00, 02 

Zólyom 255, 25ti 

Zólyom-Lipcse 250 

Zólyom megvo 73.81, sti. 

94, 100, 159 
Zsámbok 250 
Zsélv 256 
Zsibo 98, 25r> 
Zsidók 03, 279. 313. :il^. 

339, 347, 373,403, 4Tl<. 

484 
Zsnrk 250 



A 



ThÍB book should be returned to 
tbe Library od ot bofore Ihe last date 
Btamped below. 

A One of flve oents a day is inouiTed 
by retaíning it boyond the 

Flease retum proraptly. 



1