(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Biodiversity Heritage Library | Children's Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "A budai basák magyar nyelvü levvelezése. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szerk. Takáts Sándor, Eckhart Ferencz [és] Szekfü Gyula"

%.^ 



Kn 



j^ . 






OL-l/^UU 



♦ • 



» 

* * 



'j*SJÍo^y>i> 






'^y. 



\\\ 



A BUDAI BASÁK 

MAGYAR NYELVŰ LEVELEZÉSE 

I. 

1553-1589 

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL 

SZERKESZTI 

TAKÁTS SÁNDOR 
ECKHART FERENGZ SZEKFŰ GYULA 



ESZ SZEJJID MEHEMMED FERIDUN BEJ ALAPÍTVÁNYÁBÓL 
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 




BUDAPEST 

1915 




franklin-tArsulat nvomdAja. 







ÍJ 






^^ 









.^ vR 



v*^ 







-^#- 




A KIADOK ELŐSZAVA. 



A jelen kötet a budai basáknak magyar nyelvű levelezését 
foglalja magában egész 1589-ig bezárólag. A szerkesztők a 
M. Tud. Akadémia nyelvtudományi bizottságától 1912 tavaszán 
nyerték a megbízást,* hogy e levelezést összegyűjtsék és sajtó 
alá rendezzék. Mivel a bizottság szeme előtt e megbízásnál 
elsősorban nyelvtudományi czél lebegett, ehhez képest a ki- 
adók munkájuknál egyedül az eredeti és az egykorú másolati 
darabokat vették tekintetbe. A hol ugyanazon darabról eredeti 
és egykorú másolat állt rendelkezésükre, az előbbinek szövegét 
adták. Tárgyi vonatkozású jegyzetet csak a legszükségesebb 
dolgokról, a levélírók személyéről közöltek. A kiadás — szintén 
a nyelvtudományi czél érdekében — teljesen híven készült. 

A budai basák levelezésének történelmi, irodalmi és nyel- 
vészeti értékéről a kiadók egyike, dr. Takáts Sándor, tájékoz- 
tatta több munkájában a tudományos világot.** Nem szándé- 
kunk e helyen az összegyűjtött levelezés bárminemű értéke- 
lésébe bocsátkozni, csakis kiadványunk egységes természetét 
illetőleg állítunk össze néhány felvilágosító adatot. A kötet 
legelső darabja az 1553. évből való, Tujgún budai basához 
intézett magyar nyelvű levél. Maguknak a basáknak magyar 
nyelvű levelei a következő, 1554. évben kezdődnek, kötetünk 
második számú darabjával. Az ezt megelőző, 1541 — 54. évek- 
ben a budai basák latinul leveleztek, latin leveleik megvannak 
a bécsi udv. és áll. levéltárban. 1554- 1565. években vegyes, 

* V. ö. a szerkesztők beadványát a nyelvtudományi bizottsághoz, 
kiadva a Magyar Nyelvőrhen, 1913, 21. 1. 

** Legrészletesebben a Töiiénelmi Szemle 1912. évi i. füzetében. 



II 

inkább latin, mint magyar a levelezés nyelve, a míg az 
1565—66. években Budán székelő Oroszlán basa végkép el 
nem hagyja a latin nyelvet, s ettől kezdve a budai basáknak 
magyarországi levelezése kizárólag magyar nyelven folyik. 
Az összegyűjtött anyagból látható, hogy a budai basák, 
((Magyarországnak gondviselői)), a kik Hunyadi Mátyás királyi 
palotáját lakták fejedelmi udvarukkal, lehetőleg csak velük 
egyenrangú urakkal leveleztek, a kezükre bízott ország fontos, 
állami ügyeiben. így a legtöbb tőlük származó levél Miksa és 
Rudolf királyoknak szól, továbbá a török ügyeket intéző bécsi 
haditanács elnökeinek s török referenseinek, azután a magyar 
főkapitányoknak, a kiknek területével a török hódoltság földje 
érintkezett. A magyar királyokat római császároknak czímezik, 
mivel ez a czím az akkori nemzedék szemében az egyszerű 
királyi czímnél magasabbnak, a szultán czímével egyenlőnek 
tűnt fel. Ezt a czímzésbeli köteles tiszteletadást leszámítva, a 
basák leveleikben a császárokkal és helyetteseikkel, Károly 
és Ernő főherczegekkel, az egyenlő rangú emberek természetes, 
keresetlen módján beszélnek. Magas hivatalt nem viselő urak- 
hoz írt leveleik nem maradtak fenn, de nem is valószínű, hogy 
ilyen urakhoz leereszkedtek volna. Még olyan kiskirálylyal 
is, mint Dobó Ferencz volt, alig akarnak szóba állni, s őt illető 
kívánságaikat, a mikor csak tehetik, Ernő főherczegnek írják 
meg. Ez magyarázza meg, miért vettük fel a lévai viczekapi- 
tánynak Ernő főherczeghez intézett levelét a gyűjteménybe 
(190. sz.), a mely levél egyetlen tárgya a budai basának egy 
ilyen közvetett panasza. 

Helyet adtunk a gyűjteményben természetesen a basák 
magyar íródeákjai saját leveleinek is, hisz — mint említenünk 
sem kell — a basák leveleinek magyarsága is a deákok, nem 
pedig a basák magyarságától való. Hasonlóképen kiadtuk azt a 
néhány magyar levelet, mely a basák kincstartóitól, tolmácsaitól 
és titkáraitól fennmaradt, s a basák levelezését tárgyi szempont- 
ból kiegészíti s többnyire szintén a magyar deákok kezétől szár- 
mazott. Szintén a tárgyi összefüggés folytán adtuk ki azt a 
pár levelet, a mi budai raboktól, budai csausoktól, Budáról 
keltezve maradt reánk. Ezek közé tartoznak Oszmán aga váczi 



III 

harminczados levelei is, aki a budai basa mellett olyan központi 
pénzügyi hivatalfélét töltött be, kezében volt az esztergomi 
harminczad kivételével az összes harminczadok bérlete, s ezen 
központi szerepéhez képest többnyire Pestről keltezi leveleit. 
Kiemeljük azonban, hogy a bécsi udvari és állami levéltárnak 
mintegy negyvenöt darab, a budai basától származó levelét 
kihagytuk gyűjtésünkből, mivel ezek — nyugati kifejezést 
alkalmazva török viszonyokra — formulaszerfl merevséggel, 
egymás közt szó szerint egyezve nem egyebek, mint száraz, 
rövid hitlevelek, salvus conductusok a Konstantinápolyban 
levő császári követhez jövő-menő futárok és egyéb császári 
megbízottak számára. 

A basákhoz intézett levelek legnagyobb része a hadi- 
tanács elnökeitől való. A haditanács hivatalos nyelve ugyan 
német volt, de mivel a basák udvarában rendesen nem 
igen volt németül tudó értelmes ember, megpróbálta a 
haditanács a latin nyelvű levelezést, a mint ez a bécsi 
udvari hatóságoknak magyarországi levelezésében állandó 
gyakorlat volt. A budai basák azonban a latin nyelvű levele- 
ket sem akarták elfogadni, s határozottan kívánták, hogy 
magyar nyelvű leveleikre magyar feleletet kapjanak, s így a 
haditanács a XVI. század nyolczvanas éveiben állandó gyakor- 
lattá tette a basákkal való magyar nyelvű levelezést. Ez tud- 
tunkkal az egyetlen eset a XIX. századig, mikor bécsi udvari 
hatóság, melynek törvényes hatásköre Magyarországra is ki- 
terjedt, magyar nyelven végzi hivatalos levelezését. S tudtunk- 
kal annak is egyetlen esete, hogy valamely magyarországi — 
itt különösképen török — hatóság megkívánja a vele való 
magyar nyelvű levelezést. A haditanács leveleinek expediált 
eredetijei természetesen nem maradtak reánk, fogalmazványaik 
megvannak az udvari és állami levéltár török osztályában, 
legnagyobbrészt két példányban, német és magyar nyelven. 
E két szöveg összevetéséből kiderült, hogy a leveleket először 
németül írták meg, s utána fordították le magyarra, csakis 
sürgős esetekben készült előbb a magyar szöveg, s utána a 
német fordítás. 

A közölt 448 darab levélből 348 a bécsi cs. és kir. házi, 



IV 

udvari és állami levéltár török osztályában, azaz a Turcica 
sorozatban őriztetik. Ezeknél a leveleknél nem jegyeztük meg, 
honnan vettük a szöveget. Minden más eredetű levélnél fel- 
tüntettük az eredetinek hollétét. Ezen egyéb, nem a Turcicá- 
ból származó levelek a következők: 

Cs. és kir. házij udv. és áll. levéltár^ Hungarica : 6 drb. (6, 7, 
12, 14, 15, 21. sz.) 

Közös pénzügyi levéltár Bécsben : i drb. (138. sz.) 

Cs. és kir. hadi levéltár Bécsben : 4 drb. (387, 3 ,0, 438, 434), 
nem több, mert a haditanácsnak török ügyeket illető levelezése a 
legfőbb külügyi hatóság, az osztrák udv. kanczellária, majd az 
államkanczellária levéltárába jutott, s így ma az udv. és áll. 
levéltárban van, a honnan az említett 348 darabot vettük. 

Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának kézirattára és levél- 
tára : 34 drb. (8, 38, 44, 49, 55, 57, 65, 73- 75, 79, 80, 89, 114, 125, 

127-135, 139, Hh 142, 144, 145, 147, 149, 151 153- sz.) 

Országos Levéltár : 29 drb., még pedig a Dobó-levéltárból 
9 drb. (10, II, 284, 286, 294, 313, 315, 359, 362. sz.), a Nádasdy- 
levéltárból i drb. (329. sz.), a Missilisekből 3 drb. (4, 148, 
384. sz.), az Akadémiai Iratokból 16 drb. (136, 140, 143, 
146, 150, 291, 292, 300, 301, 305, 307, 308, 319, 322, 323, 
325. sz.) 

Körmöczbánya szab. kir. bányaváros levéltárából: 3 drb. 
(33, 41, 42- sz.) 

A pécsi püspöki könyvtárból : 1 drb. (245. sz.) 
A gr. Pálffy-senioratus levéltárából Pozsonyban : 20 drb. 
(368, 397, 399, 401, 406—8, 411, 412, 416, 417, 423—24, 427, 
436—439, 448. sz.) 

A Pótlékban egy levél a Nemz. Miízeumhan őrzött Forgách- 
féle családi levéltárból, kettő pedig a körmendi hg. Batthyányi- 
levéltárból., melynek óriási anyagában első keresésre nem sike- 
rült semmit sem találnunk. 

A 3. és 9. számú darabok eredetijét nem tudtuk meg- 
találni, de mivel Szalay Ágoston egészen híven adta ki őket, 
minden aggály nélkül lenyomattuk az ő szövegét. Egyéb, régeb- 
ben kiadott leveleket, a mennyiben a kiadás későbbi másola- 
tokból történt (pl. Hon és Külföld 1842, 162. 1. Rozsnyay Dávid 



másolatából), nem vettünk fel gyűjteményünkbe, hasonlóképen 
a Verancsics Antal összes munkái akadémiai kiadásálan talál- 
hatókat sem, a melyeknek kéziratai nem voltak felkutathatók. 
Ez utóbbi munka erdekében a győri levéltárakat és kéziratokat 
dr. Török Pál középisk. tanár barátunk volt szíves számunkra 
átvizsgálni. Az előbbi felsorolásból egyúttal kiderül, hoj^y újabb- 
kori történeti irataink olyan bő tárházai, mint a M. Tud. Aka- 
démia kézirattára, és a kismartoni hg. Eszterházy-levéltár nem 
szolgáltathattak egyetlen darabot sem jelen kötetünkhöz. A való- 
ság az, — a mint a felhozott történelmi okokból megérthet- 
jük — hogy a budai basák levelezésének túlnyomó része az 
udv. és áll. levéltárban őriztetik és pl. a Nemzeti Múzeum 
levéltára egyik osztálya, a Személyek szerinti iratok közt lévő 
levelekről is megállapítható, hogy ezek is valamikor a Turcica- 
osztály többi levelével együtt őriztettek s innen elkerülve, 
egyideig magángyűjteményekben hányódtak, míg végre a 
Nemz. Múzeumba kerültek (v. ö. Magy. Nyelvemlékek II. 225., 
a hol Döbrentey néhány tőlünk közölt levelet Galántai Nagy 
Károly családi (!) leveleiből adott ki). 

Nagy gyönyörűségére szolgál a kiadóknak, hogy itt Gévay 
Antal érdemeit kiemelhetik, — igaz, csak az újabb nemzedék 
önző hálájával, — a ki a múlt század közepén az udv. és áll. 
levéltárban a Turcica- osztály kezelője volt, s a ki legkisebb 
részletekbe menő ismeretei és mintaszerű levéltárnoki pontos- 
sága segélyével az osztály XVI. századi anyagát, s benne a 
budai basák levelezését olyan kiadásra alkalmas állapotba 
hozta, hogy a kiadók munkája elé jóformán semmi tárgyi 
nehézség sem gördült. A keltezetlen darabok hozzávetőleges 
keltezésénél az ő megállapításait használtuk fel, hasonlóképen 
az ő adataira támaszkodtunk a basák személye megállapításá- 
nál,* s ugyancsak az ő kéziratban reánk maradt útbaigazí- 
tásait ismételve hívjuk fel a kötetünk történeti adatait fel- 
használók figyelmét arra, hogy a budai basák deákjai — kik 
renegáttá válásuk előtt legnagyobbrészt magyar kálvinisták 



* Gévay Antal : A' budai pasák, Bécsben, 1841. 



VI 

voltak — a leveleket nem az új gregoriánus, hanem még az 
ó-kalendárium szerint keltezték. 

Az előbb felsorolt levéltárak igazgatóságai és kezelői nagy 
szívességgel könnyítették meg a kiadók munkáját. Kedves 
kötelességünk, sőt lelki szükségletünk az udv. és áll. levéltár 
volt igazgatójának, Károlyi Árpád cs. és kir. osztályfőnöknek 
szíves érdeklődését megköszönnünk, a melylyel ő nemcsak 
kezdettől végig kísérte munkánkat, hanem tárgyi ismeretei- 
nek reánk igen megtisztelő szíves közlésével a munkához az 
első ösztönzést adta. Hasonlóképen nagy hálára kötelezett 
bennünket ebben a munkában — mint egyebekben is — 
Tagányi Károly orsz. levéltárnok, a ki az Országos Levéltár 
és egyéb gyűjtemények anyagát illető csodálatosan kiterjedt 
ismereteit rendelkezésünkre bocsátotta olyan tudós egyszerű- 
séggel, mintha az csak természetes volna, hogy mi olyan 
levéltári osztályokból is kapjunk budai basáktól származó 
leveleket, a melyekben rajta kívül senki sem sejtett volna 
ilyeneket. 

Hogy ily kellemes helyzetünk ellenére gyűjtésünket még- 
sem tartjuk teljesnek és hogy még ezután is kerülhetnek elő 
kiadatlan levelek, ezt talán nem szükséges külön említenünk. 

Kelt Bécsben, 1914. év végén. 



A BUDAI BASÁK 
MAGYAR NYELVŰ LEVELEZÉSE 

I. 

1553-1589 



I. 

1553 jttlius 8. 

Árthándi Kelemen *^ Ttíjgún basának.** 

Illustris ac magnifice domine, et domine domine nobis gra- 
tiosissime, post salutem ac perpettii servitii nostri commendatio- 
nem. Az my kegyelmes azonywnknak kyralyne azonnak ew fels- 
segenek, the-Nagisagodhoz egy zolgaya menth mynden thelyes 
thanwlssagal, az zolnoky zanchak Malim wthbegh jrth woth ez 
elmwlth napokban kyralyne azonynak egy zolgayanak, twdny 
jllyk Therewk János warassara Dewbrewczenre, mely waras 
myndenkor kyralye woth, Masthes kyralyne azonyra nyz, de 
Therek Janossnal chak valamy summa pénzért wagyon, es 
ennekokaerth jrth woth hogy megh hodolyon az waras, Ezth 
penygh byzonyal jrhathom Nagy"^"^ hogy Therek János az 
hathalmas chazarnak es kyralyne azonynak ew felssegeknek 
zolgaya es hywe, Azerth kenyergek es keremm Nagy^^'h, tnynth 
kegyelmes wramath, hogy the Nagyeo^^- hagya megh az zolnoky 
zanchaknak hogy legyen békességes belewle, merth mynekewnk 
azonywnk ew felse kyralyne azony megh parancholtha, hogy 
myndenben the Nagy^ath megh lelywk, es the Nagyg°d myne- 
kewnk, mynden dolgaynkban otalmwnk es gond wysselewnk 
lezen, annakokaerth jo walazth warok Nagy'"' mynth kegyel- 
mes wramthwl, Isten tharcha megh Nagy^^"'- Dátum ex Arcé 
Kereky, sabbato post festum visitacionis Marié anno domini 1553 
Az hatalmas chazarnak es kyralyne 
azonynak ew feln^'^' es az kyraly fyanak 
zolgaya es hywe 

Arthandy Kelemen. 

[KÍVÜL] Illustri ac magnifico dominó, et dominó dominó 
Thwyghon passe Budensi, ac imperatoris Turcarum in Hun- 
gária locumtenenti etc. dominó nobis graciosmo. 

* Árthándi Kelemen biharmegyei nagybirtokos, Izabella királyné 
párthíve I. Ferdinánd királylyal szemben. 
** Budai basa 1553 február — 1556 febr. 

A budai basák. 1 



Í554 jtinius lo. 
Tujgún basa Malvezzi Jánosnak.* 

Magnifice domine ac vicine honorande salutem : jam lingua 
liungarica ; jol tudod te az hatalmas cyazar portayat, mert 
vagy nyolc eztendeig voltai raytta, minden dolgát yol tudod, 
az cyazartis tudod micyoda feiedelom, te nekod az cyazar 
paranciolatod ada a kiralnakis ; es minden akaratyat meg 
yelpntte : mikor elj iwel, engomet Cyongrad alat talalal ; ot 
en tőlem három holnapig frigyet kiwanal ; az nap el mulu 
mwluan énnekem lewelet kuldetok ; hogj a portara kuldgyem 
es nekem lewelbe azt ielpntetok hogj Zamaria meg betegodot 
wolna; aztyleweletok latwan az ha[talmas] cyazar ada hat hol- 
napig walo frigyot ; es azt parancyola az ha. cyazar hogj mikor a 
kiral koweti iw ; mindenkor az o kapuyat nytwa talalya ; az 
három holnapi es hat holnapi frignek jmmaran el múlt ezten- 
deieis ; azért en gyakorta parancyoltam, bekoknek vaidaknak 
zancyakoknak ; hogj a frigiet erossen meg tarcyak ; ok meg 
tartottak ; de az ty latrotok sowa meg nem zwnenek hanem 
az en népemben minden felöl nagj kart teznek; jol ertom en 
minden akaratotokat tinektok, es mindenképen vegére ment[em], 
mostan ismeg kuldottetok egj haydw es parazt zabaso embort, 
hogj en lewelekkel az ha. cyazarhoz kulgyem ; nem wolnanak 
énnekem emborim es cyawzim kikt9l atty leweleteket el kül- 
denem az ha. cyazar portaiara : az ty leweletoknek sowa vege 
ninchien es atty leueletok mellet jmar sokat iiazuttam az ha 
cyazar portaian, hogj jme elj iw, am el iw az kiraltol az ado, 
de meg semmi nem kelé benne ; nem tudom my dolgosok 
vattok; myt gondoltok, jmar ala iwttek Komaromba wagj 
akarattok az, hogj ez kowet be monyén az ha: cyazar porta- 
iara es ky iwion, azt meg variatok; tudod yol en te veled 
myt bezellot[em] vala; hogj az királyai minden yot végez 
végez (!) jelosben az Erdei orzag felel ; ha azt akariatok hogj 
az békesség meg legyon; de nem ertom hogj simit végeztél 
volna mert ha valami yot végeztél volna tahat eggyg regon 
a portan volnál ; jme embortok mostan yt alat vagion ; azért 
ezt kiwanom hogj e lewel latwan, meg izenyetok my aka- 
rattok, ezontol ; hogj iwttoke awagj my akarattok ; az ha. 
cyazar ez orzagot mind Erdei orzagot en kezembe biztta, ha 

* Malvezzi János Mária, Ferdinánd király konstantinápolyi követe, 
a ezimzésbeli Zamaira a török deák tévedése lehet, a melyre Malvezzi- 
nek Maria keresztneve adott alkalmat. 



3ny bezettok vagion en velem bezelietek es en velem végezet- 
tek ; lássatok ha el akarz iwni iwy el, ha nem, ízendmeg ; 
mig az ha. cyazar portaiara megj, onnat valaztot kwldnek, 
békesség lezon ez orzagnak Erdelnekis ; de ezontol ezontol ; 
valaztot tegj my akarattok, dátum Budse domiiiica ante Viti 
in Agro Sicambrise anno 1554 

Towgon passa, locumtenens 
Cez. Mtis Budse etc. 

[KíuüLJ Magnifieo dominó Joanni Zamaria, oratori sere- 
nissimi regis Ferdinandi nobis honorando. 



3- 
1555 márczius 12. 

A budai ibraliom bég Magyar Bálintnak. 
Kiadva Szalay Ágoston : Négyszáz magyar levél a XVI. századból, 150. 1. 

KezenetSmet mint yo barátomnak es vitéznek. Jewtt vala 
«z el mwltt napokban leweled onnan, miképpen en tewlemis 
mentt oda, mintt attiafy attiafianak zokott lewelet kildeny. 
De mywel hogy ez el mwlt napokban menttem vala en mind 
oag' sok békékkel es vrakkal fel kezwlwen oda Koppamban, 
otth igen varalak az itkózettre tyzed napigh. de nem giózelek 
varny, oztan el jewek mind az vitézekkel egietemben, ott 
nekem ezért sok kólcziegémis len heiabba, azért mastanis 
intlek es kérlek, hogy nekem valazt tégy, auag' lewelet kylg' 
erre, hogy twggiam meg hol akarod az wywast, ha Palotán 
akarod auag' Tatán, mert en kez vagiok rea mindenkort, 
mastis vgian azon ember vagiok, ezeknél e kett varnál egie- 
beott nem akarom, es mintt kett attiafy wyywnk megh, cziak 
hog' hatt auag' hett nap elét nekem meg izennied eleb. 

Ennek vtanna holott twdakozol rólam ky vagiok, es vgian 
cirkalz : En Zekeos feier varatt három zaz beslyaknak agaia 
voltam. Házon agának hittanak, ennek vtanna nagiob vrassa- 
gom adaték, mert Nógrádban az izpayaknak olay bekké 
walaztatam, onnjan Nógrádból el jewek, ibralyom beknek az 
hatalmas ziazartwl neweztetém, mást immár az Pasának menne 
zancziakkia vagion mint el ettek iaro vagiok, nem tudom azért 
mitt cirkalz ellien igén, my mind terekótt smind magiartt eg' 
arantt tartwnk, mert egy Istennewnk vagion, es eg' emberek 
vagionk, my nem cirkalliok ekképpen az magiar vrakatt es 
vitézeket mintt kegielmed cirgallia, miért hog' mindegy Isten 

1* 



terémtteott, mind kiczint nagiott. Ez lewel kéltt Pestén in die 
Gregorii Papé 1555. Mond kezenetemett az ott való vraknak 
es vitézeknek. 

Ibraliom bek 

az N. pasának zancziakinak 
előtte iarowa 

[Kívül.] Egregio dominó Valentino Magiar locumtenenti in. 
Fonod etc. amico nobis observando. 



4. 
1555 június 19. 

Ibrahim budai csausz Krusith János korponai kapitánynak. 

Országos Levéltár, Missilisek. 

Kezenetemeth es magam ayanlatath te keg ; mynth wram- 
nak es barátomnak, twgja azth te kg : hogy mj egy fewldyek 
wagyunk es my egy másnak atyafysagal es bekesygel woltwnk 
myndenkoron, azerth kérlek mynth atyamfyath hogy bocyassa 
be keg: az waras byrayth es az zolyomyakoth had hodollyo- 
nak megh az chyazarnak es jrassak be magokoth az chyazár 
kewnywybe Halombekwl merth énnekem atta az chyazár 
zolgalatomerth Corponath es Zólyom oth Azerth kérem keg: 
mynth baratomoth jnchye be ewkoth, merth ha megh nem 
haggya keg: hodolnys byzonnyal hyggytek hogy mynd keg: 
es mynd ewk hogy megh nem maradnak bekesyghwel myattam, 
hanem el raboltatom, nylwan tudom pegyk hogy ty megh 
nem oltalmazzatok az zeghyn nepeth my tewlewnk, jgaz akor 
el rabollywk mykor akarywk thy myattatok, azerth ne legyen 
keg : ellen tartó az é be jewwesekre e? hodolasokra, ezre 
walazth waro keg: jsthen tarchya megh keg: Ez lewel 
kewlth Zolnokba Zent Wyd nap wtan walo zeredan 1555 

Ibraym chyawz Bwdan lakozó 
te keg : atyafya es barattya 

[KÍVÜL] Ez lewel adassék az nemes wytezlew ferfywnak 
Krwssyth Jánosnak corponay hadnagynak awagy porkolábnak 
nekem barátomnak es atyamfyanak kezeben. 



5- 

1556. 

A budai basa elfogott embereinek vallomása. 

A Turcica között, kelet nélkül, 1556. évnél. 

Zynan wayda, Memheth bassa waydaya, ezth mongya 
liogh bellerbekhez az bassa posthakath kwldet, ezt jrtha, hogb 
syes wthannam hamarsagal : hogh az kyral ffyawal, megh 
wy hassak^ ees azth mongya, hogh ma Soklyosra jewth : ees 
letthek ewremebe, ees azth mongya : holnap megh latthyathok, 
liogh ezen megen el : ees azt mongya hogh hallotha volna 
hogh az bassawal neghwen tharaczk wolna : ezzel bellerbekel 
azt mongya nem thwdom ha wagyon wagh nynchien : ennél 
thewb neep nem jew : az bassawal azt mongya, hogh hyrrel 
hallotha hogh maasfFeel ezer janchar wolna wele, de ezzel 
bellerbekel nynchen: 

Masodyk fogol Nyaz Hoghssa newew thewrek : azt mongya 
hogh Sabaez melleth menth el Bellerbek, ew akkor othon 
wolth, mynd thewewel zekerrel : wgh mynth heeth wagh 
nyolcz ezerén ha wagyon : mynd azok kewzewlys : ky wyadal- 
hoz walo wolna : három ezer ha wagyon 

Harmadygh fogol : Bwlyth Payazyth newew therek azt 
mongya : hogh Bellerbeek hadath ew zemewel lattá : eví^t 
ezernek feletthe nem merneye mondany : sook sleyth tewrek 
wagyon wele, zekerrel, thewewel : ees azth mongya : hogh 
hallomással hallothak : hogh egh wezer jenew onnayd alól : 
kywel wolna keet ezer janchar de byzonyal nem thwgya 

Ezek kywyl wannak sok foghlyak : kyketh jngen nem 
akarthonk megh kerdezny. 

[KÍVÜL] Fassiones waywodarum et mancipum qui hodie 
■capti ceciderunt. Dátum 7 hóra vesperi. 

6. 

1556 június 16. 

Ali basa^Sforza Pallavicininek.** 

Bécsi udv. és áll. levéltár Hung. 1556. jun. 16. Kiadva Történelmi Tár 

1881, 269. 1, 

Megy erteottem az nagyságod leweleth myndeomben azerth 
en az feolsegeos chyasar parancyolattyaban yarok, merth 

* Chadim Ali másodszor budai basa 1556 február — 1557 februárig. 
** Sforza Pallavicini, országos főkapitány, előbb Castaldónak egyik 
alvezére. 



nekeom azt parancyola az feplsegeos chyazar hogy ez warath 
el ne hagyam hanem megy wegyem Azért en az feolsegeos 
cyazar parancyolattyabol foktam hozza. lm yztennek akaratya- 
bol kedyg az warasat megy wettepk es besoretothtok az belseo 
warba yztennek akarattyabol aztysz harmad napygy megy 
wesseok, merth azok sok wtakath lestek es sokat [?] . . az feol- 
segeos chyazar embeorybe behortanak es az feplsegeos chyazar 
yobagyth pwztetothtak rontothtak sokfele kylepmb kylepmb 
lopasth pwztetasth wtbeseszeoketh [!] tethtenek hogy megy ty- 
magatoktak [!] kellene azokath lewagnotok meny rontasth tettek 
az feolsegeos chyazar feolden : mynd az által az feolsegeos 
chyazarys kyyw byzonnyal kykeletre, mert megy ez térre ky 
akarth ywnny hogy Bwdan telelyeon. De en keonyeorgeottem 
ew feolsegenek hogy e teleon ky ne ywyeon merth Bwdath 
meg megy nem cynaltam es hozza nem kezewltem. Azerth 
nylwan byzonyal kykelettre ky yw ew feolsege oztan wala- 
mynth alkwsnak az feolsegeos kyralyyal sabadok wele, de 
ennekeom adygy abba kel yarnom amyth ew feolsege paran- 
chyolth. Ez lewel keoth Zygeth war alath Senth Iwan hawa- 
nak tyzeon hatod napyan. a. d. 1556. 

En ky wagyok az feolsegeos cyzarnak solgaya Aly pasa 
es magyar orsagy wraknak parancyoloya myndeomben 

Towaba Forcya wram az zygetyek feleol megy ezth yr- 
hatom hogy mynemew pwztetasth tettének hogy ymmar en- 
nekeom atta az feplsegeos cyazar bwdayj^tyzteoth egy honapya 
nem woth. hogy az zygetyek tyzeon négy hayoth wertek fepl 
az Dwna melleth es harmynchy tepreok assonyallathnal tepbeth 
wyttek be masth azok oth zyrnak renak. Es eleb Bwdan 
négy ozporan wolth az árpának kepbly masth tyzepn- 
negyeon wagyon es myndepn drágaság ez mytwl wagyon 
mynd az sygetyektewl, merth az hayokath onneth alól nem 
bochattyak elessél, mynd feplweryk es sok pwztetasth tesnek 
Tawaly eztendepbe Toygwn passa megj' salla Azkor Toygwn 
pasath mynd az feolsegeps cyazar hadawal fepl keptetepk aztk 
mondatok hogy ty elfogyyatok efelé dolgokról az zygetyeketh 
azerth semmykepen el nem fogatok hanem meg kethannal 
nagyoban celekepthtek Ez az ystentewl ys byn, merth az ty 
kyraltok ha egy sal bynth "sem celekepdeoth wolna sem cele- 
kepdnekys ennél tepbeth megys az zygetyek celekepdethyerth 
el kel karhozny merth evv'feplsege nekyk feyedelmepk meg 
kelleoth wolna ewketh tyltanya efelé celekepdetepktewl hogy 
ne mywelnek merth ezepk ymmar mynd twdazara wannak az 
feolsegeps cyazarnak az eV^ celekepdethtyepk, merth ewk kez- 
depthtek elepzeor nem my 



Azerth Forcya wram lássa kegelmeteok ha az feolsegeos 
cyazarral yllyke megy bekelneoteok awagy nem. merth mynd 
azt monygyatok hogy bekesegeoth szeoreozzewnk es myndeon 
feleol elyen dolgokath mywelnek az kegelmeoteok embeory 
Amynth ym meg yrtam. de általán fogy wa az feolsegeos eyazar 
kykeletre kyyw es meg lattya kegelmeoteok mymodon gondoth 
wysel az eW orsagara es megy lattya kegelmeod ha yob lezeon 
megy alkwdnotok es annotok awagy nem, merth byzonnyaly 
megy hygye ke: ha megy nem szeprzepdyk az feolysegeos 
cyazarraly általán fogywa mynd Bechygy el pwztethtya ky 
mynd egy holynapygy megy leszeon Azerth yoly megy lássatok 
ha yob vagy nem. 

[Kiüül.J Ezlewel adassék nagyságos Forcya wrnak Bechyben 
lakozónak kezeben. 



7- 
1556 június 16. 

Ali basa Paksy János komáromi kapitánynak. 

Bécsi iidv. és áll. levéltár. Hiing. 1556. jun. 16. Kiadva Történelmi 

Tár 1881, 268. 1. 

En ky wagyok Aly passa az feolysegeos cyasarnak hyvvr 
solgaya es magyar orsagy wraknak parancyolqja. 

Megy erteottem az kegelmeod leweleth. De en az feolyse- 
geos eyazar parancyolattyaban yarok, mert nekeom azth pa- 
rancyola az feolsegeos eyazar hogy ez warath el ne hagyam 
hanem megy vegem. Azerth foktam hozza, merth ez zygetyek 
sok pwztetasth tettének az feolysegeos eyazar feolden merth 
mykor nekeom ada az feolysegeos eyazar bwday tyztarthosa- 
goth egy honapya nem woth hogy az zygetyek tyzeon négy 
hayoth wertek feol az Duna melleth es harmyncy teoreok 
assonyallathnal teobeth wyttek be masth azok oth zyrnak 
renak es wton walo állasokat az eyazar yobagyth pwztetoth- 
tak kyleomb kylepmb lopasokath pwztasagoth tethtenek az 
feplsegeps eyazar feolden azok késtek elepzeor nem my. merth 
efelé dolgokerth meg tymagatoknak kellene azokath lewag- 
notok. merth oly syksegeoth tethtenek az feolysegeos eyazar 
feolden hogy Bwdan elepzeor négy osporan wolth az árpának 
kepbly masth tyzeon negyeon wagyon es myndeon drágaság 
ez mytwl wagyon mynd az sygetyektewl. mert az hayokath 
onneth alól nem bochyathtyak elessél, hanem mynd fepl 



weryk. Tawaly eztendeobe Toygwn pasa megy salla az feolse- 
geos cyazar hadawal azkor Toygwn pasath feol keoteteok 
alóla asth mondatok hogy ty elfogyyatok efelé dolgokról az 
zygetyeketh. Azért semmykepen el nem fogatok, hanem megy 
kethannal nagyoban celekeothtek pwztetothtak az feolysegeos 
cyazar feoldeth. Ez az Iztenthwlys byn merth azty kyraltok 
egy saly bynth sem celekeodeoth wolnays sem celekeodnekys 
megys az zygetyek byneyerth celekeodetyerth el kel karhozny 
merth ewfeolsege nekyk feyedelmeok, megy kelleoth wolna 
ewketh tyltanya efelé celekeodeteoktewl hogy ne mywelnek 
merth ezeok ymmar mynd twdasara wannak az feolysegeps 
cyazarnak az zygetyeknek celekeodethtyeok. Azerth az ty 
kyralytok bekesegeoth kywan de semmyth nem akar adny es 
mynd asth monygyatok hogy bekesegeoth zeoreozzewnk es az 
feplysegeps cyazarnak semmyth nem yger, de byzonyaly álta- 
lán fogywa ky keletre az feolysegeos cyazar kyyw es megy 
lattyatok ha yob lezeon megy alkwthnotok es annotok awagy 
nem Merth byzonynyal megy hyd ha megy nem szeorzepdyk 
az feolsegeos cyazarral. általán fogywa mynd Bechygy el pws- 
tettya sem Komarom nem marad sem a teobby ki mynd egy 
holnapyg megy leszeon. Azért yoly megy lássatok ha yob az 
feolsegeos cyazarral megy alkwdny awagy nem. Ez lewel 
kepth Zygeth war alath Senth Iwan hawanak tyzeon hatod 
napyan. A. d. 1556. 

[Kivül.] Ez lewel adassék wytezleo barátomnak Paxy 
Jánosnak komaromy tyztartonak kezeben. 



8. 
1556 deczember 30. 

Ali basa Krusith Jánosnak. 
N. Muz. levt. Törzsanyag. Hátán vörös zárópecsét nyoma. 

Nos Aly passa potentissimi Imperatoris Turcarum locum 
tenens et beglerbegus budensis etc. Egregie Amice et wicine 
honorande post salutem et meorum comendationem etc. Meg 
értettem az kd lewelyt az mely lewelet kd az Szwleyman heg 
szolgay felwl Kaszom ffelwl jrt kd ees arra ez walaztot írom 
knek hogy ha k: akaratya wagyon ki adny Istenhez gondol- 
wan hat en az istenért ki waltom wagy pynzt kyvan kd wagy 
penyg foglyot irya meg k: es meg adom érette, ha penyg 



knek akaratya ninchen szabad kd wele walahowa tezy de ha 
zaaz eztendeyg ot tartya ys kd azt senky ky nem szabadytya, 
de ha oly moldon az en szómra ky agia kd en az istenért ky 
waltom, a hol peayg kegyelmed gyermek ffelol ir az en nekem 
hyremmel nyiichen es nem twdom mychada gyermek de ke- 
gyelmed irya meg mycwda gyermek es ky newe es kynel 
wagyon ees ha regen ffogtak, en arrolys az kd baratssaga- 
yert gondot wyselek, it en nálam ket gyermek wagyon deák, 
i-y ket Zondy Gyogitwl wettem el egyknek newe Libardy es 
az masyknak Sebestyen Nem twdom haazok. Thowaba az 
oroszffalwy byrak az Zwleyman beg ffelwl panaszolkottanak 
wala azt az béget ky wettem onnat Ezekre walaszt warok ke- 
gyelmettwl Isten tarcha meg kegyelmedet. Dátum ex Buda 30 
decembris Anno 1556. 

[KiüüL] Egregio wyro Johanni Krwsyt Regiae Maiestatis 
Capitaneo Sytua et Bakabana locumtenenti amico et wicino 
honorando. 

9- 

1557 június 27. 

Házon odabasa Bebek Györgynek.* 

Kiadva Szalay Ágoston : Négyszáz magyar levél a XVI. századból, 244. 1. 
Egykorú latin fordítása bécsi udv. és áll. It. Hung. 1557. jul. 20. alatt. 

Kezenetemeth es zolgalathomath Írom. Megh erthem k. 
leúeleth my felel irs énnekem, de vgyan megh erchye K. 
€zth, hogy az passa sem bekek adigh neked nem hyznek, migh 
theweledh oth zaz wagh th9b thor9k oth nem lezen, azerth 
the kdeth kereienn (?) az passathol egh wjtezth, ky byrgion 
zaz wagh thob lowon walo thorekel, bathor engemeth kergh, 
az passais inkab hyzeii ekeppen nekedh, azerth mynd kezek 
wagyünk, az forogh zayaba, hogy migh kdei thorek nem lezen 
oth, adigh semmikepen nem hyznek nekedh, Isten fogagya 
en hozam walo sok jo wolthodath, azerth annak okaerth zol- 
nek, hogy kdnek jobb lenn";, azerth az Istenerth kérlek fogad 
megh az en bezedemeth ebwl. Isten tharchia megh k : Ez 
leüel kwlth Pestben 27. Juny 1557. 

Házon Oda Passa 
the k. esmereye. 

[Kivül.J Ez lewel adassék Bebek Gyergnek nekem vramnak. 

* Bebek György, e korban nagy szerepet játszó föur, Ferdinánd, 
majd Izabella párthíve, meghalt 1567-ben. 



10 

lO. 

1560 apr. 17. 

Murát budai janicsár aga Dobó Istvánnak. 

Országos levéltár, Dobó levéltár, i. csomó. 

Köszönetbe met mynt yo szomszéd vramnak. Meg attak a 
kett sysakot kiket keg énnekem kví'ldött pénzemre Köszönöm 
kegdnek szolgalattyait mynt vramnak: ygbyrem ismeg maga- 
mat bog kegmed valamire engemet ker e fele dolognak meg 
szerzésére meg szerzem kegdnek. Keged énnekem bátor penszt 
ne kví^lgyön czyak bog kwlgi byrt mytt kewansz meg szer- 
zem kegdnek a penzet az vtan enis meg találom kednel. Meg 
kwltem az sysakoknak az arrat kegdnek : 25 aranyatt es uj 
tallért, mely az sysakok arrat Ezynte meg teszy. Damokos 
vramnak keged en tőlem mongyon köszömtetett. WeJy Sz# 
passanak az batalmas cbyaszar 52 ezer oszporatt adott kész 
penzwl ayandekon. Ismeg egy fö lo^at mynden szerewel sza- 
maví^al, Annak felette a felső török országba az fö janczyar 
aga vtan fö agasagot. Kwldöttem te nads ayandekon egy igen 
szép kék mabramant kit keged vegyen yo newen tőlem. 
Mynd a pénz felöl smynd az mahraman felöl en nekem byzo- 
nyos választ tegyen keged ba meg atlake vag nem. Isten 
tarcza meg kg: Költ Budán H^swet szerdán anno 1560. 

M^ratt janczar aga 
buday. 

[Kívül] Adassék ez lewel az Nadsagos Dobó Istwannak 
Lewaba nekem wramnak, es yo szomszédomnak. 



II. 

1560 deczember 27. 

Húszain budai aga magyar rabjai Dobó Domokosnak.* 

Országos levéltár. Dobó levéltár, i. csomó. 

Ewrok zolgalatbwnknak vtanna, Ennek elotteys ennyban- 
zor megb bantottbwk jrassonkal nem cbak Nag : de az Nágod 
otbon nem lewttyebe nagos wrwnkat az kined battbyat. Jol 

* Dobó Domokos, Istvánnak, az egri hősnek testvére. 



11 

lehet byzony my az nag : mondassaban ketsyegösök nem 
wolthwnk, de az nyomorwssag irat welwnk. Kewnyergwnk 
azyert nag: mynt keg: wrwnknak, az jstenyert, jryon mostan 
walamy hyrt az my wrwnknak Hwzayn agának az w dolga 
felewl, hog' mynket vntalan ne nyomorgasson felöle, mert 
tellessyeggel el remwlt az sok hyrthwl, kyket foglyok kik 
waltsagon jwnnek w nekye hoznak. Ezzel mynekwnk nem 
jUenyek nag : banthany nemys erdomlywk, mert chak azon 
sem athatwnk elég halaat az wr jstennek mynemw jnsyeg- 
bwl ky hozatot nag : es nag : elthwnkbe ha megh zabadw- 
Iwnkis az nag : jo chelekedetyt, soha megh nem thwggywk 
zolgalny, kyuel nag : wolt my hozzánk nyomorultakhoz, de 
nag : thekynthuen chak az wr jstent ne haggyon mastys, jryon 
nag : nekye. Ayanlyok ewrok zolgalathwnkat nag : Bwdan 27 
napyan karachon hawanak 1560. 

nag: zegyen rab zolgay 

Ewketh (?) Isthwan es 
Gewrgh Deák, 

Hwzayn aga rabyay. 

Towabba, az mynemw tarka parnat hagyot nag: az 
Aganal, mynd ekkorayg azon mcdon tharcha kyert kewnye- 
rogh nag : az rab azzonember, Kathalyn, hog' w neky adnaya nag : 

[KÍVÜL] Ez lewelö^adassek az nag : wrnak Dobó Domo- 
kosnak, rwzkaynak etc. mynekwnk keg : wrwnknak. 



12. 
1562 február 38. 

Rusztem basa* az ecsedieknek. 
Bécsi udv. és áll. levéltár. Hungarica, 1562 márczius 7. alatt. 

En Ruztem pasa Budának tizt tartoia es feiedelme ciazar- 
nak hi^ zolgaia. 

Hagiom es paraneiolom nektek ty eciediek mind nemesek 
es zegenseg hog ez lewel hozzatok erkezwen iwietok ky az 
warbol az en hitomre senkitwl semy bantastok nem lezon 
minket az hatalmas ciazar nem rablásért kwldet, hanem azok 
az kik az kiral fiat el árultak azokat twzel es fegwerrel bwn- 
tetny azért azen hitemre jwietok ky es hazatoknál öwlietok 

* Gtizeldzse Rusztem budai basa 1559 június 21 — 1563 novemberig* 



12 

wezteg, ertottem hog meg yiettetok de az en hitemre eg pénz 
ara kart senkytwl nem lattok ty az nemeteknek hittatok nem 
twgiatok az temes waríak mint iaranak, azoknakis az nemet 
segetseget nem kwlde, ty is az wezedelomnek oka ne légie- 
tek mert az nemetek cialardok ty nektek segetseget nem 
annak, de ha ty is az kiral fiának hitetlenek leztek, ray is az 
Eced kapwiat meg lattiwk merre nylik azért erre hamarsagal 
ty tyletok walazt warok, ebbe egiebot ne tegietok, ekkedig 
montatok hog az terek had nem indwl, de most lássatok meg 
mikepen indwl meg az az kiral fiának az kik hitetlenek azok- 
nak wezedelmeket lássatok 

Ez leuel költ Pesten zent ma- 
tias wtan walo zombaton 1562. 

[KivüL] Ez leuel adassék az ecedieknek. 

13. 

1564 június 19. 

Hidajet töi-ök deák utóirata. 

Mahmud budai basa* hitlevele Zernovicz Mihály, Albany 
György és Csaby Achatius részére, a kik a portai adót viszik be 
Konstantinápolyba, Latin nyelven, Pető János komáromi kapi- 
tánynak czimezve. Utóirata magyar: 

Es az köwetek mikor el jwnek, k : mynekenk híre tetesse, 
es my módon jwnek, hogy ahoz képes myis embert kuldhes- 
sink eleiekbe, k : wgy légien tuttara. 

Hidaiet scripsit ad mandátum 
magéi dni passse proprium. 

14. 
1585 május 26. 

Iszkender basa** Károly főherczegnek. 

Bécsi udv. és áll. levéltár, Hungarica. 

Iszkender passa Budán az hattalmas es giozhetetlen cia- 
^arnak hel tartoya es gond uiseloye ez magiar országba. 

* Zál Mahmud budai basa 1563 november 18 — 1564 jiinius. 
"* Budai basa 1564 október — 1565 május. 



13 

Koszonnetthem es szolgallattom mynden yo szeretetből 
mynt yo szomsedomnak, thoWaba az mely lewel te Nagh, 
jwtth, nalwnk erttwe vagion, Azerth az kyraly fya az melj 
varakath ty kegelmetektwl veth, Az my hattalmas fölséges 
cyaszy arunknak kyrallyal kozyottok való frígkor eo folsegen- 
nek tudassara attha volth, esmegh hattra terettwe volt az 
varak, Az Erdély orszaghosz, kyraly fyanak my koszy vagyon, 
az Erdély orszagh, isten akavagyabol az my hattalmass ess 
gyozhettetlen cíazyarunkk eo folsegeye, az kyraly fyays mynt 
szinte az tob rabyay az hattalmass cyasziamak, azyonkeppen 
azys, annak az orzagnak ottalmaziassayerth, ess tartassayerth 
hagyoth egy rabya, oth az országban, az kegelmettek tabo- 
rannak feyedelme, az herchegh az ty varattokai nem elege- 
deth, hanem az Erdély országból az hattalmass ciazar varay- 
ban, ketth cyazyar kozyotth való frygynek ellenye, Tokayth 
Szerenchyetth, Erdodotth megh vethe ess Szakmarban menth 
ottyss veztegh nem maratthanak, hanem az my országunkban 
tekozlastwl nem tylgyak magokath. Azért az szolnaky bekh 
Hazyon beknek az Tyzyan attal menéssé nem azerth hogy az 
frygh bomlassayert volna, hanem az Erdély orszagynak, megh 
menekdesseierth ess az tomoss vary passayss az eo nepewel 
otth, volta az oda való országnak menekdesseyert vagyon, 
Az Pankota felöl aztt jrya k. hogy aztt hallotta volna k. hogy 
az tomoss vary passa megh vetthe volna, azertt aztt tugya 
kegelmed hogy Tomoss var jde mesye fold, azerth ollyan 
hyrt nem hallottwnk, de Tokaynak Szerenchetnek Frdodnek 
megh vettelere, az folsegess hattalmas gyozhettetlen cyazyar- 
nak, akaragyabol nynchen, tugya keg : azertt az my kezwnk 
alatth való békéknek, ess mynden rendbelyeknek, erossen 
megh paranchyoltwk hogy az hattalmass fölséges cyazyarnak, 
kyrallyal való frygyetth tiztellyek, es megh tarchyak 

Azertt onnan fellywlyss mentwl jóban lehet az frigyet 
tyztellwen ess megh tarttwan ez három varakath esmegh 
hattra adwan, az thomoss vary passa, mynden nepewel, ess 
az szolnaky Hazyan bekyss mynden nepewel hattra jwynek 
nylwan jgazian tugyattok. Azért az mely lewel jde iwtth tyk- 
twl, az lewel lattwan azonnal az thomoss vary passanak eo 
kegielmenek, lewel emeth kwldottem, azertth ezekből ez dol- 
gokból, kyralytol eo Nagh : yo vlazt varok, ess mostansa- 
gal kyralynak eo Nagh : az mely lewele jde jwtth Visz 
Albertnak ky az hattalmass cyazyar portayan, azyonnal my- 
helyen jwtth el kwltem. Ez vttan eztt adom te k. tuttara, 
hogy az Vachy vaross bely szegény népek, en hosziam jwe- 
nek, Illés Istwan ess Mesyaross Jannoss hogy az erdőről fat 



14 

hoznak volth ess az korponyay hajdwk megh fogtak, ess megh 
sarchyoltattak eoket negywen 40 forentban, Ipoly wyzye mel- 
let Mykola newe i falwnak ess oth valamy atthyokfyatwl ky- 
nek newe Messaross Marton attwl kertek kolchon, ess vgy 
fyzettek megh szegények sarchyolassokat, jUyen nyomorwssa- 
goth cyelekznyek, azerth kerywk k. mynden szerette tb9l, hogy 
az szegény népeknek pénzeket meg adattas>rattok, jllyen eross 
frygh vetéskor nepeyteket megh nem byrwan, jde ez fele el 
jwynek ess az szegenseget nyomorgagyak, magokat fogyak, 
barmokat el haygyak pénzeket marhayokath el vyzyk, kyk 
az frygh tartásnak ellenne vannak, ennekwUys hytetekben lewe- 
letekben megh vagyonne jrwan, hogy az szegenseget kykel 
€gy hyten vattok hogy megh fogyatok, marhayokat el vegyet- 
tek, ess nyomorussagoth raytok cyelekgyetek. Isten paran- 
chyolagyae ez fele dologh lássad, mást az frygh közben eo 
magokat marhayokat pénzeket, az frygben vagyon benne, ess 
myndent vyzia adassatok, azerth onnan follywl ha az frygyet 
tyztellytek, az szegensegnek penzyeket megh adassatok, ess 
azokat megh bwntessettek ess ennek vtanna az frygynek tyz- 
tellyetyerth, tuttara agyattok az Nag: kyralynak, hogy myn- 
den veghbely kapyttanyoknak tyztartoknak megh paranchiol- 
yattok, hogy az frygyet tyztellyek ess megh tarchyak ezbol 
ez dologból, az mynt jllyk kyralysaghoss való tyztellettess 
valazt varok, jsten tarchya megh k. mynt yo szomzedomath 
dátum Bude 26 die Maj Anno 1565. 

[KiuüL] Az Karoly herchegnek ep Nagh : nekem yo szom- 
ziedomnak Becben herchegnek. 



15- 
1565 július 23. 

Oroszlán basa* Pethő János komáromi kapitánynak. 
Bécsi udv. és áll. levéltár, Hungarica. 

En Raslan passa az hatalmas chaszarnak hel bel (!) tar- 
toya Budán ees egyéb weg bely varaknak feyedelme jstennek 
enge:1 elméből, 

Koszenetemet jrom te k. mynden jo szomszéd barathom- 
nak, mynap kyralnak o felszegenek kwltem wala leweleth 

* Budai basa 1565 május 19 — 1566 augusztus 3. 



15 

semmy hyrth walazt reaya nem ten o felszege walazt warunk 
vrassagatol, jsten meg tharcha te k. Wyszegradon ez lewel 
költ Júliusnak 23. Napyan 1565 

Walaztot keryen te k. o felszegethol ez lewerre. 

[KiviiL] Nadszagos vramnak Petho Jánosnak kyralj 9 fel- 
szege kyral kepének Komaromban jo somszedomnak. 



16. 
1565 október 3. 

Görög Antal, Szolimán deák Pethő Jánosnak. 

Solgalathomath jrom te nad : jme meg magyaraszam 
azte nad : leweleth ees az kyraly o fel szege kowety kyk 
jth wadnak, Akacyws vram meg sabadwlassaertis igen tpreket- 
tem azte vrassa : lewele melleth, aszerth az my felenkis my 
keppen ez fryg ellen chataznak hyrrewel wadnak, 

Aszertan walamith jszenten te nad : Belay Matj-as vram- 
tol, asz 9 beszedeth te vrassa : meg hyd, tellyessen, az kp- 
roszthen szegének jawath akarrom, valete Dátum ex Pesth 
Othobernek 3 napyan 1565. 

Walamy weres wyaszal te vrassa : értessen engemeth 

Szolyman Deák alias Gorog Antal 
Oroslan passa deakia. 

[Kiuül.J nadszagos Peth9 János vramnak Komar^an 



17. 
1565 október 20. 

Oroszlán basa Miksának. 

Nos Roslan passa locumtenens imperatoris Turcharum in 
Tegno Hungáriáé Budse. 

Felszeges kegyelmes vram k9szenetemet jrom felszegednek. 

Ezt adom felszegednek tudassara hogy mywoltatol fogwa, 
az te felszege embere Cernwyth Myhal az hatalmas chaszar 
portayarol meg jwe, te felszeged énnekem azt yelentette hogy 
chak az t9r9k had Sakmar alól wysza teryen es el oszolyon 
hogy te felszeged az hatalmas chaszarnak walo tysztesseges 
ayandekoth kwld, jwendewre walo békességnek meg mára- 



16 

dassaert, jmmaron mynd az eges had wysza jwt ees el osz- 
loth, ees az mely bégek welem woltakys mynd hasza bochattam 
oketh, en jmmar azt warom wala hogy az te felszeged foga- 
dassa serenth az gyoszhetethlen chaszarnak walo ayandekal 
felszeged fo embereth kwldy, de nem hogy ez leth wolna ha- 
nem meg jnkab ez weg warakbol walo vrak nagy hadat 
támasztanak Marcelben es mynden akaratyok ez wolth hogy 
Koppanra wssenek es meg égessek enys ezt meg ertwen az 
oda walo bekeget mynden nepekel hasza bochatam hogy az 
foldeth ellenszeknek dulassatol meg oltalmasznak, jmar mos- 
tan egy nehany vrak illyen módon jrogathnak reám hogy en 
az hadat rabianya bocattam volna az fele, Towabba ezt te 
felszeged meg hygye hogyen az békességnek meg leteyert, 
mynden igyekezetemwel sokat terekettem, vgy annyra hogy 
mynd az temeszwary baszaAval, az János kyraly fyawal ees 
egy nehany hegekkel gywlolszekben estem rayatta, mert az 
hatalmas chaszarnak ok vgy jrtanak felszeged felewl, hogy 
bekessegeth te felszegetd nem szeres az hatalmas chaszarwal, 
wyszontak en vgy jrtam o ellenek hogy minden keczegnekwl^ 
békesség leszen, 

A szertan ha te felszeged akarya hog\' az köztetek az ha- 
talmas chaszarwal bekeszek legyen, tahath mynd jarasth 
Hydayth agawal te felszeged fo embereth bochasson az ha- 
talmas chaszarnak walo ayandekal ozwe, mert ha ez vttal 
ebben felszeged keszedelmet teszen tahath nem twgywk semy 
jóra welny ees aszen leweleym az hatalmas chaszarnal nem 
találtatnak jgaznak lenny, een ez felewl te felszegednek többe 
nem jrok, hanem az hatalmas chaszarnak myndeneketh tuttara 
adok, es o felszege walamyth parancol en aban el járok, chak 
eszeketh akaram te felszegednek meg jelentenye, jsten te 
felszeged meg tarcha ez lewel kolth Feszten Octobernek 20 
napyan 1565.* 

[KÍVÜL] Sacre regié Maiestati, Maximiliano regi Hungarie 
Bohemie Austrie dominó et tanquam vicino nostro honoran- 
dissimo. 

18. 
1565 október 26. 

Oroszlán basa Miksának. 

Kozonetemet mindenben zolgalatomat ayanlom te felsé- 
gednek mint bizott vramnak es jo barátomnak az te felsd 

* Egykorú jegyzet, kanczelláriai kéztől : wass man damit thiien solL 



17 

létlelet nag zeretettel vpttem es meg értettem ennek elptte az 
te felsd emberewel az en emberemet az kyt Swendy Lázár- 
hoz kwltem vala ez el mwlt zeredan jowe meg es Swendy 
Lazar w N. zepen megayandekozta es vg bochata hozzam 
mind az által enis az te felsd emberyt mykor jonek es az kyk 
most jtt vannakis bizoni teztessegben tartatom mint jllen feye- 
delem emberét es te felsd meg hygie hog valamykor felsd 
jr vag jzen mindenkor en az te felsd dolgában zorgalmatoson 
el járok es az te felsd barátságát es jo zomzedsagat az hatal- 
mas chazarnak gakorta meg jelentem es vgan szywem sze- 
rentís akarom az felsd barátságát az hatalmas chazarral en 
az felsd kewansaga zerent mind addig thprekdem hog az my 
taboronkat vizza hozatam es el oszlatam de az felsdhez való 
jo akaratomért az thpmpsvary basawal es az János kyraly 
fyawal minemp g^lpsegben vágok es az hatalmas chazarnak 
mykeppen attak be flsd jobban meg erty ennek utannais de 
az ^ arolasok chak heyaban leszen hyzek Istenben azért ké- 
rem te felsd mint kegs vramath hogy az mely embert felsd 
az portara akar kwldeni tehát Hydayet agat es az flsd kpwete, 
mykor Komaromban érkeznek P^thp János aggá twttonkra es 
enis jnnet az felsd emberét Esztergámba kwldom es az flsd 
emberét es Hydayet agat saykawal hozzak Eztergamban es 
az masikat az Akaciust vigiek el ebbpl te flsd az en szómat 
meg hygie, azt varom felstol hog az my nem barathinkat 
hazwgsagban hagguk az flsd fogadása es az en bezedem az 
hatalmas chazamal jgaznak talaltassek es koztpnk meg ma- 
radandó bekeseg légien mindenestol fogwa Towabba ezenis 
kérem te felsd mint kegielmes vramat hog mikor te felsd én- 
nekem leuelet jr tehát magyar nieluen jrasa felsd mert deák 
jrast az ky jol twd jt nalonk jgen sz^k es néha néha nag 
nehezen magaraztatom meg az felsd leuelet ezekről valazt 
varok te fltpl Isten éltesse te felsd Pesten kplt a6 die 8ris 
anno 1565 

Oroszlán pasa te felsd 
mindenben jo baráttá. 

[KÍVÜL] Adassék az felséges Maximilyanusnak romay es 
magary chazarnak es kyralnak nekem kegielmes vramnak 
kezeben. 

19- 
1565 október 27. 

János török deák Pethő Jánosnak. 

Eroke való zolgalotomath ayaiűom Nk ezt akarom en 
te Nk thwdasara adnom hog en keresztben fy wagok gier- 

A budai basák. 2 



18 

meksegembe rabba estonk vala mind attamwal egietembe, 
az attam ky waltozek es engemet t9rokke tőnek en az székes 
feyer vary Mahmwd beknek rabya vágok annak vtanna engem 
torok oskolában adanak aztis meg tanulam mostan jmar az 
Oroszlán pasanakis szolgálok bog mykor kyraly ví^ felsegetpl 
yde leuelet hoznak tehát torokpl en jrom meg nekye azért 
N. vram en jtt ez torokok kozot való dolgot es minden 
fele alnoksagokban oly igen bolch vágok mind az chazar 
dolgában vezyrek es bekek dolgában soha titkon oly hyr 
nem J9ht bog en nag hamar meg nem értenem, azért en az 
zegeni kereszttensegnek oly jawat akarom mint zinthe en 
magamnak en erről többet nem merek Nk jrnom mert felek 
hogy Ntok ky jelenthy dolgomat hanem jm Belay Mattas 
vramtol eg nehani zot jzentem Nk kyt Nd meg hygien es 
énnekem tytkon valazt aggon Nk Isten tarcha meg N. Pesten 
kelt 27 die Oct. anno dni 1565. 

Jahya Jazichi 
magárul János Nk hyw szolgaya. 

En akar jtt az pasatial légiek akar Feyer varban de chak 
tj Ntok zerezzen byzonios embert tehát en ty Ntokat minden- 
kor vy hyrekkel ertethetem es kyraly ^ felségének hywen 
akarok szolgálnom. 

[Kiuül] Az Nágs vraknak grófnak nekem kegielmes es jo 
vramnak es Petho Jánosnak adassék. 



20. 
1565 október 28. 

Oroszlán pasa Ruesch Gáspárnak. 

En Orozlan basa az hatalmas thorok chazarnak kepe Bwda 
varában. 

Kozonetem vtan minden barátságomat ayanlom k. az te 
kd. embere Bellay Mattas az en emberem Hwzainnal nag 
bekewel haza jöttek es jm enis Bellay Mattast jsmeg nag be- 
keseggel oda haza kwltem Isten tarcha meg k. ez leuel költ 
Pesten 28 die 8ris anno 1565. 

[KÍVÜL] Adassék az vitézlő Ros Gáspárnak nekem bara- 
thomnak kezeben. 



19 



21. 

1565 november 8. 
Oroszlán basa Pethő Jánosnak. 

Bécsi iidv. és áll. levéltár, Hungarica, 1565 okt. 12. -éhez. 

En Roslan passa az hatalmas chaszarnak kepe Budán san- 
cyakoknak feye Dunayg Drawayg, 

Koszenetemeth jrom te k. kérem te k. mykoron kyraly 
o felszegenek jrok, emberwnketh kwlgywk te k. hamarssagal 
oda o felszegenek méltassatok emberwnketh ne keslessetek, 
mykor te k. emberteketh hoszank kwldytek, myes nem kes- 
lecywk te k. embereth jsten te k. meg tharcha Pesten költ 
mynchenth hawanak 8 napyan 1565. 

En Swlyman deák az nadszagos passa magyar deakya te 
vrassa : kérem nekem woros wyazt kwlgyon, kyth te k. meg 
szolgálok. 

[KiviiL] Ez lewel adassék az nadszagos vrnak komaromy 
kyraly kepének; nekunnk jo somszedunknak. ^^ 



22. 
1566 április I. 

Oroszlán basa Pethő Jánosnak. 

En Orozlan pasa az hatalmas chazarnak kepe es Bwda 
-varának hely tartoya. 

Kozonetem vtan zolgal atomath ayanlom te knek mint 
zomzed barathomnak az te k. leueleth votthem es meg er- 
tetthem az sayka felöl hog en zaz hwz fi. votthem volna meg 
mind népestől es hog vyzza bochatam ví^kith bizoni en ez fele 
kalmarsagoth nem szoktham es ha en azokath nem hog mind 
de ha chak eggik vyzza bochatanamis jnkab mondanayak 
hog az nemeth chazarral tarthom es az en hatalmas feyedel- 
memnek igaz es hywe nem vagyok annakwlis az János kyral 
fya az thomosvary pasa es az zolnaky bek azt költöttek reám 
hog en az nemeth chazartol nagi sok kynchel meg ayandekoz- 
tattam volna es az chazar tartomanyawal nem gondolok 
semyth en ez felöl az Hozzwtothy Gorgnekis valazt tottem 

* A komáromi főkapitány ekkor gersei Pethő János volt. 

2* 



20 

vala nem thodom ha k. megiraye vag nem az te k. baratsa- 
gayerth chak azt nem tennem az my tyztessegemhez nem 
férne de ez dolog lattá Isten hog tyztessegemnek ellene vagon 
Isten tarcha meg te k. Pesten költ i. die Apríli anno 1566. 

[Kívül.] Ez leuel adassék az N : Pethp Jánosnak Ko- 
maromban kyraly ^ felsége tanachanak nekem zomzed vram- 
nak es jo barathomnak twlaydon kezébe. 



23- 
1566 április I. 

A budai török deák Pethő Jánosnak. 

Nags vram prpke való zolgalathomath ayanlom te Nk 
nűnth byzotth es kegelmes vramnak ennek elptteis jrtham 
vala te N : hog en az zegeni kerezttensegnek jo akaroya 
volnék tálam hallotta te N. ez my napokban az pasa 
az békéket égben gpytptte vala es rablany akar vala menny 
chak azban mwlek hog te Nd leveleth k^lde az pasának 
es az Hozz^ toty Gprg neüere te Nd salusconductusth 
kerth vala es az pasa azt vely vala hog egnehany eztendeig 
való adoth hoznak merth ha twtta volna hog jUen ^res kézzel 
jpjpn byzony az rablasth meg myuely vala de te Nk azt jol 
tptte hog kinchet nem keltek merth chak heyaban Iptth volna 
ezt te Nk byzonyal jrhathom hog az chazar ky jp ez el 
mwlth pénteken jpwe az pasának eg fe embere az portarol es 
három hétnek monda hog ky jndtilth, ez hónapnak tyzedik 
napyan az chazar satorath ky hozzak es fel vonzak es tyzen- 
Qtpdik napyan w magais ky indwl azt jrtha az fe pasa ide az 
my pasánknak es valahol az tengeren thwl az chazarnak 
pszwery es tewey vadnak minden helyre posták mentek hog 
Cwstancinapolban hozzak es az taar házban való fegweret mind 
el oztotta az mellété való népnek es az vnimely begler bekis 
negwen ket ezer jzpahyaual Jszkopyanak hynak eg varasth 
oda jptt az tengeren thwlis pth pasának parancholth az chazar 
hog által joyenek minden népekkel es ezek az pasak anadoly, 
karamany, vany, karahemydy, es erzrwmy pasa, ezt te Nk 
byzonyal irhathom hog az chazar ky jo, es oll hyrt nem 
jrok te Nk kyth az pyachon beszellenek hanem oll hyrth jrok 
kyth az chaszar jr jde az my pasánknak 

Towabba jm el mwlth zombathonis eg janchar b^l^g 
^asy jpwe az portarol es az pasának ez hyrth bezelle hog 



21; 

hatwan ket algwth es tyzen ket ezer golyobysth es ahoz való 
porth rakanak az barkákban es az fekethe tengerről az Dw- 
nara hozzak fel zinte Bwdara es az chazar három seregben jp 
«gyik az ^ magaye másik az fya szwltan Szelyme es harma- 
dik az zultan Zelim fya szwltan Mwrade, de az pasatol hallom 
hog az zekes feyervary beknek bezelly vala bog az chazar az 
fya szwltan Szelimre meg haragwtth volna es az Szelym az 
-attatol igen fel hog meg öleti es az tengeren nem akar által 
jony ha az Zelym az attawal el nem jpwend az attanakis 
ninchen anny feye hog ky joypn es szekyth fessen had- 
naya mert az fyatol felthy, azért hog nem az kpwetet kwlte 
volna te Ntok ide annywal iobb volna ha az kereztten- 
segnek gongyath vyselnek, az tengeren eg bek vagon Aly 
Portwknak hyak az chazar azt hywatta es aztis ky hozza vele 
soha ez chazar byrtokaban sanch vethny es varviny jobb 
ninchen mint az az Aly Porth wk Málta alatt Ipttek eg beket El 
Korkwdchenek hyak vala az meg ennelis jobb volt jm vgan 
«z el multh pénteken az kyraly fyatolis valamy leuelek jpue- 
nek azbanis az had dolga vagon mostan ezt te Nk byzonyal 
jrhatom de az pasának eg zolgaya vagon az portara Kazy 
agának hyak jm az pasa minden oraba varya az minden 
byzony hyrrel jp es te Nk aztis meg jrom, ha bekeseget ze- 
rezh étnek jo es ha penig nem tehát az pasának indwlatta 
mely fele lezen aztis meg jelentem te Nk es mégis valamy 
dolgokat jrok meg kyben Ntok kart nem vall Towabba az 
zolnaky Potur Házon bek az chazartol pt beket kert melleye 
hog az magarok táborát meg vthy es Eger varath meg egethy 
azért az zegedy hatwany nowegrady zecheny es fyleky beket 
melleye attak te Ntok énnekem semyth nem ir sem jzen es 
nem thwdom ha az en zolgalatom kellemetesse Ntoknal vag 
nem Towabba az mely reggel az sayka felöl iratba Nk azkor 
monda az Keywan chawsnak hog Petho János entplem saykath 
«s az népet kery vyzza nem twgga azt hog az chazamak elsp 
var zallasa Zigetvar es az masyk Komarom leszen es meg az 
tpbb saykaytis el akaruan venny, mostansaggal te N: egieb 
hyrth nem jrhatok de hamar való napon az portarol valamy 
fele hyrth hoznak de te N : meg jelentem Isten tarcha meg 
te N: Pesten kplth i die aprili anno 1566. 

Jahya 

[Kiuül] N^s vramnak Petho Jánosnak twlaydon kezeben. 



22 



24- 
1566 november i. 

Musztafa basa* Miksának. 

Mai helyesírással kiadta Barabás Samu : Zrínyi Miklós a szi,2retvárí hős 
életére vonatkozó levelek és okiratok, 2, 88. 1. 

En ky vagiok Müstafa pasa az hatalmas chazarnak feo 
helj tartoia Buda varában : 

Kozonetemet az romaj felséges chazarnak ky az hatal- 
mas Zelym chazarnak vagy zomsegia romaj chazar. Az hatal- 
mas Zelym chazar vtan vag' ennekemys zomsedom. írtam wolt 
felségednek ennek elotteys en az fplseged kowteet Barbelj 
Myklost semmy nemű bossűsagbol nem tartoztattam es w 
általa folsegednek tűttara akartam adny az nehay Szryny 
vram dolgát mykeppen czelekedett wolt zegeny mert énne- 
kem jo zomsedom wolt es az w halálán mastys bánkódom, 
ewelys meg byzonetottam hog az w feie karóba ne allion 
azért kwltem fel tyztesseget tettem nekye testetys el temet- 
tettem, kar wolna ollian vitézlő vrnak testét hog az madarak 
ennek, es w zegeny illien torwentelen dolgot czelekedett az^ 
w rabyan. hog az w rabianak Mamhwt agának ectzet be 
votte kezességen. Mamhwt agat el boczatta. volt három ezer 
arany sarcholasa, myhelt meg hozta volna váltságát három 
zaz tallér heian meg hozta leg ottan zegeny Szryny vram 
feiet vette vylig Mamhwt agának, jmmar mynd az váltsága 
jde vagion Szryny fianal mynd Mamhwt agának az ectheys. 
jmmar felségedet azonn kérem ezt jol meg ertwen hog fel- 
séged jgazat tegien ez felöl. Ahol oly dolog esyk kyrol fese- 
ged jgazat kewan, hog enys jgazat tezek. ezt felségednek 
twttara adom hog Pető János vram illien dolgokat czelekedett 
hog egnehany lewelet kwlthem kit zegeny embertwl kwltem az 
nagsagos groíF vramnak kwltem es az zegeny embereket meg 
fogya leweloket el vezy twlok. w magokat zidalmazza tpm- 
Ipczre hannya wket es az en leweleymet lába alá tapoggya fel 
nem boczattia az nagsagos groff vramhoz. byzony az hog nem 
wolt zandekomban mastany jdoben hog en Geztesre ** Vitámra 
mennyek es az en hatalmas vramat chazart nem azon voltam 
hog fel jndeczam mert mastys elég pűztasag esek ez orzagban. 
zanom az zegenseget az mastys mert elég vezedelem eseek. 

* SzokolH Musztafa budai basa 1566 augusztus 3. — 1578 szept. 30. 
** Barabás id. h. ijesztésre. 



25 

Az Pető vram olly dolgot czelekedék raitam kit en Budában 
lakozandó feiedelem nem erdemlettem wolna twle. mastys w 
rea walo bossusagomba vem el az ket varat, mert bog illien 
nag éktelen dolgot czelekedék raitam annak okaert. mert 
senkitwl nem halhatom ky jot mondana w felőle, mynden 
emberek boszonkodnak w felőle, senkit nem zeret es wtett 
senky nem zerety. felségednek ez fele magának walo embert 
nem swkseg wolna végbe tartany, mert felségednek elég hyw 
jámbor zolgay vannak, az ky myndent jámbort zeret. es wtetys 
zeretik. mert semmy módon ez végbe w wele meg nem alk- 
hatom. ez fele tekelletleo emberrel, sem áros ember bekewel 
w twle el nem mehet, myndeneket meg higgie felséged bog 
rűtűl zidalmaz. nem vrhoz illendő dolog az. eztys higgie meg 
felséged bog az en nagsagos vram batyam az nagsagos Memhet 
pasa zawa kellemetes az hatalmas Zelym chazarnal. az en 
zomys kellemetes hála istennek, ha akaria felséged egmást 
meg erteny, mert az my chazarünkys hatalmas torok chazar. 
felsegedys romay nag chazar. ha felsegtek egmást meg akar- 
iatok erteny jo ok alatt. Azért vagiok en itt közbe, bog meg 
higgie felséged, yo végre bog kyk vattok nag feiedelmek es 
ha valamy bekeseget akartok zerzenye jo végre, en az en 
hatalmas vramnal torekodo lezek benne, mert job volna tpbb 
vezedelem ne esneek. az űr isten éltesse felségedet, ez lewel 
költ az nagsagos pasa táborában, mynd zent nappian. 1566. 

[Kíuül.J Ez lewel adassék az Maximilianus chazarnak ky 
magiar orzagnak alsó felső nemet orzagnak es romaj chazar- 
nak twlaidon kezeben. 

25. 
1566 deczember 16. előtt. 

Musztafa basa gróf Salm Eck győri főkapitánynak. 
Egykorú másolat. 

My Muztafifa passa, Budán, az hatalmas teöreök chazarnak 
kepe, heltartoya, gondvyseleöye, Magyar országban. Keozeone- 
tem et jrom kegnek, mint zomzed vramnak. Énnekem az 
kegd leweleit meghattak, mynd az kyt lewelet, es mynd 
az teöbbit kikben megh értettem kegnek mynden akaratyat, 
de azokra en magamtol nem twdok valazt tenny, hanem 
jm emberemet bochyattam mastan az jíFiu chyazarhoz, lás- 
sam myben bochyat el, es my valazt tezen. Annak vtanna. 



24 

hogy az en kegielmes vramnak akaratyat megh ertem, vgy 
twdok kegis valazt tenny, mert ne tálam megh gondolya 
hogy az ven chyazar az attya, meny feö varakat megh vett, 
tálam ewys, az attya vtat akarya keöwetny, ha valazt tennék 
addigys kezdenek benne maradny. Kegielmed jrt Vytam es 
Oeztes vonassa feleöl, lm a feleöys irok, Megh latom arrays 
my valazt tezen, annak vtanna ha mynd ezekre valazt teze- 
nys, twdom hogy fryget kywan keged de az fryg igy lezen, 
hogy ottys egy határ lezeön, ytys egy legyen, Isten tarchya 
megh kégdet. Kewlt Budán 

Ha az ty határotokon, my nekwnk, varwnk lezen, tynek- 
tek engegyek, az my hatarwnkon ha nektek varatok lezen. 
azth mys el vesszek de jgy chelekegyv^nk mynt jámbor zom- 
zedok, egymással, hogy kegis zolyon az ty chazartoknak, 
Enys keonyergek az my chyazaninknak, bekelyenek megh, ne 
ronchyak az orzagoth 

Az tobaydy Imre byrotol, az mynt nyelwel jzent vala 
keged megh értettem 

[Kívül] Ez lewel adassék Grofifnak Györeoth lakozsnak 
nekem zomzed vramnak, twlaydon kezeben 



26. 
1567 május 29. 

Musztafa basa gróf Salm Ecknek. 

My Muztafa pasa Budán, az hatalmas cyaszamak feö hel 
tartoya es gond uiselpye ez orzagban 

Tekenteteös es N. vr nekünk szerelmes barátunk K9- 
szpnetpnket es barátságunkat aianliuk Ndnak : Tuggia azt 
Nd meny leueleket jrtunk egi másnak es miolta foguan 
bisztat Nd ; engomet az bekesegnek biszonios léteié felpl 
mel Nd; leueleynek az massat k^tem az hatalmas cza- 
szarnak, es biszonnial jrtam jnnetes felple mierth, hogi en 
semmit az Nd jrasaba nem ketelkettem ; De nem czudalom 
hogy király fia es Haszan pasa feyet kptptte volth az hatal- 
mas czaszarnak efíelpl; hogi ha az bekesegh megh leszpn es 
az ayandeknak be küldése bátor feyokel eryek meg; mást 
latom es hiszem biszonnial hogy en az hatalmas czaszarth ciak 
szoual tartottam; kierth egy nehanszor nagy haragal jrth 
reám; de mind az által hogi en az Nd, jrasaban semmith 
nem ketolkottem, vgian biszuast, jrtam jsmegh ^ fpl : kapu- 



25 

iára felple ; de nem tuttam volth vélni az hátam megpth való 
vermpth mplliet kesztetok volth asny, azerth szerelmes bará- 
tom biszony nem hittem volna ezt Ndhoz ; hogi jUien barát- 
ságodat jelented hoszam ; 

Tálam azt vely Nd ; hogy nincz hirommel ennekom 
asz te igyekpszettek es czelekpdettpk ; biszonnial nálam vagion 
tudua; de az Jsten afféle ket szynpth soha nem seghyty, 
hanem mind ez világon smind az masikon megh szokta b^n- 
tetny, merth kyt az Jsten tud hogi en nem szinnel hanem 
vgian sziuem szprenth tprekpttem eben az dologban, merth 
liogy keserültem az szegény orszagoth sem kenczerth sem 
ayandekerth ezt nem czelekpttem nemys jrtam eszpkerth 
^ fol : mert ^ fols. az en kegielmes vramnak az hatalmas 
czaszamak, mind kincze mind országa s minden ekosseghe 
beusegel vagion az Jsten jo adomaniabol ; azerth lássa Nd 
mint czelekottek ; az te Nd ; len ele miat kinek mind ez 
ideygh hittem, mást veszpm ezpmben magamat hogy nem 
cgzer de egi nehan szór erdpmlpttem volna ^ fpls. az en ke- 
gielmes vramtul az halalth, mierth hogi czak beszédei tar- 
tottam ; 

Ebből jsmerom hogy megh teczyk minden czelekpdettpk 
Jm ennek elptte az hadra vettek vala azokat Jsten által az 
hatalmas czaszar paranciolattia szorenth ; es az ti leueletpk 
szorenth, mindon rondpket helipkre le szallitek spth ? nem 
gondoltam volth megh hogy ciak azt varyatok hogy az mi 
Tondpnk el oszollion ; 

Jm megh jelpntpm leuelem által N&; myt ertpttem 
felpletpk, kire biszoni nagi gondom vagion leszpnys, J^e en 
hoszam egi pribék nempth, ky esz biszonnial beszelle hogy 
Beczon fbllipl Lincznel, nagy hada vagion az romay czaszar- 
nak, es mind óránként gy^lekpsznek ; 

Az galliakalis mindpn ekpssegeuel algiukal sietytpk ke- 
szyteny, kikkel my ellenénk akarnátok ellenkezny es mindpn 
igiekpszettpk my ellenénk vagion ; Jol lehet jm mindpn hada- 
kozó rpndpket le szalitottam vala, mjerth hogi hittem az ti 
leueletpknek, azth veltpm hogy ties az ti hitptpk szprent kp- 
Tpztien^l megh alliatok fogadastokat, m élben Isten biszonsa- 
gom hogi en sziuem szprent tprekpttem es irtam feleletpk. 

De ászt gondolliae Nd ; hogy az my fegiverpnket az 
Tosda megh ptte es az hatalmas czaszarnak soholth egy vitesze 
sem marath ? Biszonnial higie Nd, erre kptpm magamat, 
hogy tisz napigh szinten ^ fplseghe portaiarolis ky hoszom az 
hadat es mindpnpknek paranciolok, hogi mindpnVH; louok 
niergelue es fegiuerpk oldalokon legipn, valakynek Jsten agia 



26 

legipn asze ; Erre te Nd, ennekom hamar es biszonios vá- 
laszt jrion mygh W fol. ; az pribekoth be nem kví^ldpm ; 
jgasze ez vagi mint vagion erezem, Jsten tarcza megh Ndat ; 
Dátum Biide 29 die May 1567. 

Kerom Ndat, mint szerelmes szomszéd baratomath hogy 
ez tabaidi Jmre birotul az meli leuelet keltem, annak az 
massat, negied napigh választ tegeon Nd ; es ne keslellie 
ot Nd; 

[KÍVÜL] Az nagy Groff Eckh : romay cyaszarnak feö hel 
tartoianak es gond uiselpyenek Gyproth nek>X'nk szomszéd 
barátunknak. 

27. 
1567 június 3. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak.* 

My Muztafa pasa .... 

Tekentetos es N. vr nekünk szerelmes barátunk; keö- 
szpnetonket es barátságunkat ayanliuk te Nk, akariuk Nk, 
jplonteny az my kegielmes vrunknak, az hatalmas czaszarnak 
kiuansagath es akarattiat ; az Mahmut hegnek es Longher 
Farkasnak egyk masikerth való szabadulasokath ; Jol lehet az 
Mahmut begh az ví' valczaganak fölötte igerte vala ví^teth, mel 
Mahmuth bekoth ha ti Ntok, az mi jrasunk szorenth my reánk 
hiszpn vala; Tálam \(^ felsegetVí^l asz my kegielmes vrunktwl 
vgian mégis kerth volna: mel Longer Farkast az my kegiel- 
mes vrunk az hatalmas czaszar w neky mégis atta volna, az 
vP^ vénségének jdeyen rayta loth niomorusagat megh tekintuen; 

J vízének my hoszank az -^ jámbor hiu szolgay Mahmut 
hegnek aruayual ; es koniprgenek hogy jrnank az hatalmas 
czaszarnak az -^ szabadulások felöl, mel Mahmut hegnek 
aruayt es hiu szolgaynak koniorgesoket tekintuen, jrank w fols. 
az hatalmas czaszarnak. 

Az hatalmas czaszar az my jo akaratunkból való jrasun- 
kat es koniorgesví^nket megh tekintuen, my nekWnk jllien 
választ ten, kinek az massath kví^ltVí'k ti Nk; bogi ha feyet 
fpyert szabaditnak jo ; de Mahmut bek annak folptte egy 
penszt se ágion, ha penigh égik az masikath nem szabadit- 

* Trautson János, Freiherr v. Sprechenstein, Miksa császár fő- 
udvarmestere, a hadi tanács elnöke, meghalt 1589-ben. 



27 

hattia; erről nagi paranciolatunk vagion hogi jsmeg LQngier 
Farkast, my helire vitessek, ki mastan my nálunk vagion ; 
Erre te Ntuli, bizonios es hamar való választ kiüanonk, Jsten 
tarcza megh te Ndt; 

Dátum Budíe 3. die Junii anno domini 1567. 

[Kívül] Az Nagy: Trautson Jánosnak, romay czaszarnak 
feö[tanacza]nak es gonduiseloyenek nekünk szerelmes bará- 
tunknak készében. 

28. 
1567 június 5. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My Muztafa pasa .... 

Tekeönteteös es N. vr nekwnk szerelmes barátunk Köszö- 
netünket es barátságunkat ayanliuk Ndk : 

Megh adak my nekünk az Nd, leuelet melbol megh 
ertvC'k az Nd, akarattiath es panaszolkodasath ; 

Panaszolkodek Nd, az Sigmond János felöl, hogy my- 
uel az ti czaszarolok birtoka alat való foldon nagy méltatlan 
dolgoth czelekodnek, es az Nagi bania jwedelmet myndonbol 
magának foglalta volna ; Mel, Sigmondd Jánosnak paranciolath 
j^t az hatalmas cyaszartul ; hogy az ti czaszarotok birtokában 
soholt afféle képtelen dolgoth ne czelekodiek, mel paranciolat 
leuelek vannak be cynaluan veöreös barsonban ; az w felségbe 
poczety alath ; molleet asz Nagy : Groff Eckh ; posta emboreys 
szomeuel latoth ; 

Azonk9Szben emlekoszek Nd, az babolczayak felolis hogy 
miuel 1000 loual száguldottak volna meg Cyakan alliath, 
es vgian vittek volnays, meöllerth hogi megh nem vehettek 
tiszen négy falut raboltak volna el kiknek az hatalmas czaszar 
paranciolattia szorent, minden fele jrtunk es emberinketh 
kwldottok, valaky leszon ennek az dolognak oka ; vegére me- 
giví^nk de megh higie Nd, hogy tiszti vesztoth leszon, akar 
bek légion sakar mynemVC' rondbeli tiszt tartó légion ; 

Erre fölötte igon kerom te Ndt, mynt szerelmes bará- 
tomat hogy mykoron te Nd efféle dolgoth ertend ; mynd- 
iarast az hatalmas czaszarnak te Nd, ne jrion felőle, hanem 
te Nd, jrion ennekpm, hiszom aszerth atta az en kegielmes 
vram az palczath az hatalmat készemben ; hogy en elegh 
légiek erre, hogy mind Sigmond Jánosnak es mindon birto- 



28 

kunk alat valóknak, pasaknak, begoknek, es minden tiszt tar- 
toknak paranciolliak és minden ellenkpszo dolgoktwl el tauosz- 
tassam, ez mastany dolognakys penygh valaky leszon oka, de 
meg higie Nd embprym által vegére megiek es asz ha- 
talmas czaszar paranciolattia szprenth ^ fol : egessegebpl 
vagion anni hatalmam rea hogy tisztit el veszpm es másnak 
adatom ; emlekpszom az Sigmond János felpl hogy miezoda 
hatalmat erpth tehet ^ ha az my rpndpkrpl segítsége nem 
leszpn, kiket ennek elptte való leuelembennys jelpntek Ndk, 
hogy mynd helipkre szalitottam ; de erre vgian fplptte 
jgpn kerom Ndt, hogy mykor te Nd, eflPele dolgoth ertend, 
oth asz vegekben való tiszt tartoknak vraknak ; kikel 
egy szomszédságban vagiunk, jrya megh Nd, kik ágiak 
énnekem tuttomra; Ha en elegh nem Ipszpk aszóknak feny- 
tekpkre, annak vtanna osztan vgi jrion te Nd, az hatalmas 
czaszarnak felple, 

Erreys kére te Nd hogy az mely leueleth az hatalmas 
czaszar £9 veszyrenek Mehemmeth pasának, es az ti czaszaro- 
toknak fp oratoranak k^ld Nd, mindpn kespdelpm nek^l el 
kVí'lgiem meöllert aszonnal egy fp czauszomtul el k^ldpt- 
tem ; Jsten tarcza megh te Ndt. 

Dátum Bude 5 die Junii 1567. 

[Kívül] Az Nagy : Traczon Jánosnak romay czaszarnak 
fep tanaczanak es gond uiselpyenek nekünk szerelmes bará- 
tunknak. 

29- 
1567 június 9. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My Muztafa pasa . . . 

Tekenteteös es N. vr nekünk szerelmes barátunk kpszp- 
netpnket es barátságunkat ayanliuk Ndk. 

Megh adak my nekWnk az Nd, leuelet, kiben sok dologról 
emlekpszyk Nd az tpby kpszpt emlekpszek Nd, az Haszan pasa 
felpl, hogy miuel egy reszeuel el meönt volna es job reszet az 
határban oth hattá volna ; megh higgie azt Nd, hogy besze- 
dpmmel nem jaczom ; Haszan pasa tpb húsz napnál miolta 
mynd asz egész hadat el oszlatta es '^n magays tysztiben 
mpnth, kyt biszonnial hiszpk hogy Ndl tudV^a vagion ; errplis 
jra Nd, hogy ^ fpls: az romay czaszar jgpn czudalkodik ezpn 



29 

hogy jllien jgpn szorgalmasztatom, az ayandek be küldésére, 
ezt V^ fpl ; ne czudallya haragh neupn se vegie merth ez nem 
kyczin dologh; Jm az teltél foguan miolta, Groff: Eckh ; egy 
másnak jrunk felple, mynd czak touab, touab mutogata, Nd, 
János kyral fiays vntalan jr az hatalmas czaszarnak felple, 
hogy vgian ciak szoual tarthana, Nd, de mind asz által en 
az Nd, jrasaban es ^ fpl; semyt nem ket9lk9d9m hogy ez 
megh nem lenne, Mel kyral fiának hizplkpdp beszéde által, 
nem ciak egszpr, hanem vgian szokszor jrth jmmar ^ feol t 
haragal reám, kyt egy nehanszor jmmar jelpntpttem te Nd, 
leuelem által ; esz jffiu czaszar enis feltpm az en feyemet, az 
Aszlan pasat az ven czaszar ertptte, Nd, meöl keues dologerth 
eölete, meg, azerth biszonnial jelpntpm Nk, hogy en felpk t^le ; 

Mastan penigh w fpl ; jllien kepén jrth, bogi nem értene 
^ fpls ; okát azen czauargo beszedpmnek, meöl leueleket mikor 
te Nd, ennekpm ki?^ldoth, az massat aszonnal ^ fpl : k^ldpt- 
tem ; es bogi miuel az Nd, jrasa szorent, jrtam bogi hamar 
való nap az tisztpssegps ayandeknak be küldése jelpn leszen 
ebbpl jmmar wgian ketplkydik ^ fpls: 

Mastan wgian harag kepén jrth felple bogi ne tarciam 
czak szoual es ne hallogassak, eleb eleb jmmar ugi mond az 
szenat fol kaszáltak, asz aratasis mayd el j^, ha leszpn vagi 
nem mind jarast ^ fpl : bizoniossa tegiem, azerth kerpm Ndt, 
mint szerelmes barátomat hogy ennekpm tisz napigh biszonios 
választ tegipn Nd, ha leszpne vagi nem ; auagi penigh az fp 
kpuetok által jnditassa Nd ; merth az tisz nap el muluan 
biszonnial jelpntpm Ndk, hogy ^ fpl : jrok felple ; merth ^ fpl : 
minden akarattia ez hogy Driti apóiban telelipn ; erre ennekpm 
te Nd, hamar es biszonios választ jrion ; 

Ezt akaram mastan Ndk megh jelpnteny, mjrtb használunk 
az sok k^lomb k^lpmb leuel jrasunkba, ha leszpn ugian 
legipn megh ; 

Az Lazlo vayda felpl emlekpszek Nd, Biszoni nem tudom 
az ^ fpl : oratoraual mykepen vesztek volth pszue ^ jth 
marada, az hatalmas czaszar megh ayandekosza tisztel, de 
hogy azt jria Nd, bogi az szolgákat fpl kV^lgiem, el boczattam 
mind asz leuelekel egietpmben, azth jria, Nd, hogy jt jgpn 
vertek volna Wket, abol Nd, senky szauat elp ne vegie merth 
-^n magoktolis megh hallia Nd ; Laszlo vayda megh vgian 
aszón módon jar tpreöke nem loth senky sem bantia ; Jsten 
tarcza megh Ndt; Dátum Bude 9 die Junii 1567. 

[KivülJ Az nagy : Trauczon Jánosnak . . . 



30 

1567 június 24. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My Muztafa pasa . . . 

Tekenteteös es N. vr nekví^nk tisztolendo barátunk Koszp- 
netpnket es barátságunkat ayanliuk Ndk ; 

Megh adak ennekom az Nd, leueleth, kiben emleko- 
szyk Nd, sok rondbeli dologh felöl molliet megh ertottem az 
Nd, leuelebpl, hol panaszolkodik Nd, az Sigmond János 
felpl es egyéb ellenkoszok feloI. Jmmar egi nehany leuelem 
által jelpntottem Ndk, hogy aszoktul myndon rondpket my 
megh tiltottv(^nk az ti Ntok ; jrasa szorenth, mastannys vyab 
paranciolatunk által ky y^ folsegetwl myhoszank jwt, asz 
mellet jsmegh az my paranciolatunk latuan myndonek vez- 
tegsegben vannak ; aszerth te Ndys ; myndon szoth elo ne 
vegion. 

Emlekoszik Nd, az tyztossegos ayandeknak hiusegel való 
be szolgáltatása felöl, kyre en te Ndt sok leueleym, által kertem, 
€szt semmiért czelekottem hanem ez szegény országunk megh 
maradásáért es epwleseyerth kyben te Nd, mastan engomet bi- 
szoniossa ton ; molliet en te Ndtul ; nagi jo keduel veüek ; 

Emlekoszek Nd, az feö oratoroknak jndulasa felöl, 
hogy miuel mastan Beczben volnának es ez hétnek vtolso 
napian Posonban jwnenek kyket ^ fol ; az my kegielmes vronk- 
hosz es my hoszank, nagy tisztossegos kepén inditatna jgy 
hogy esz holnapnak vtolso napian jth my nálunk lenne, merth 
hol emlekoszyk te Nd, e'fFelol hogy myndonwt tisztossegel 
fogadnak az oratorokath megh higie Nd, hogy myndon fele 
az bekoknek leuelemet kvC^ltem es az napra tisztossegel var- 
yük, es myndpn tisztpssegps kyszertessel kysertettiwk mygh ^ 
fpls : portayat eryk ; annak fplptte az Nd leueleth mynden 
kespdelpm nekwl, azonnal w fpl : az my kegielmes vrunk- 
nak kwldpttem ; 

Az tisztpssegps ayandeknak kiserpy felpl te Nd ; semmyt 
ne ketplkpgiek ; Jsten tarcza megh te Ndt ; Dátum Bude 24 
die mensis Junii anno domini 1567 

Az eztergamy bek felpl kynek mastan paranciolatunkat 
kví'ldpttpk, hogy jo modal es tisztpssegel varya asz tisztpssegps 
ayandekoth es my hoszank bekeuel kisertesse ennek elptte az 
te Nktok : posta embery panaszt tenek de megh higie Nd, 
hogi hamar nap tiszti nekví-l leszpn ; 

[KivüLJ Az nagy : Trauczon Jánosnak, . . . 



31 



31- 
1567 szeptember g. 

Musztafa basa gróf Salm Ecknek. 
My MuztaíFa passa Budán ... 

Tekenteteös es Ns. vr nekví^nk szomszéd barátunk ; ko- 
zoneteönket es barátságunkat ayanliuk Ndk. 

Boczattuk vala my ví' fol ; es ty NtokhÖz, az my emberin- 
ket Kurth aghat mel Kurth agatul az my baratsagunkatez elpth 
való ayanlasunk szorent w fol : es ty Ndknak jelontenk szép 
ayandekynkal ; 

Myuel hogy v(^ fpls ; es ty Ntok az my jszenetinkot szerel- 
meteössen megh halgatta, ezt my w folsegetM es mynd ty 
Ntoktul nagy jo neuen veszwk; annak fölötte asz w fol: es 
ty Ntok hoszank való jo akarattiath megh jelontüen ayan- 
dekiual, mies W fol : es ty Ntok, napról napra való barátsá- 
gunkat ayanliuk ; 

Jol tuggia azt te Nd, eleytWl foguan my nemw szere- 
tettel toreköttwnk esz szegény országnak oltalmára mely dol- 
goth asz vr Jsten my általunk vgian jo móddal veghozys vith 
vala, az egry kapitan dolgán nem gioszok eléghet czodalkozny 
my nemví^ alhatatlan légion dolgában, te Ndt kerom hogy 
Ndk, bantasara ne' légion akarok neminemví^ ellekoszo dol- 
gayrol emlekeszny, Ndk, mely dolgok asz el vegezöth fríg- 
nek nagy romlására keszdnek l9nny. 

Ez el multh napokban jv^t vala hoszank Sigmond Janas 
kouete Betlehem Gergolj, kiuel az hatalmas cyaszar parancio- 
lattia szprent vegeszteönk vala hogy Sigmond János birtoká- 
ban nemynemVí^ hatarth ky jegszeny, 

Vgian aszón Sigmond János koutevel megion volth az ha- 
talmas czaszar czaussa, kinek mies attunk vala valamy summa 
penszt ky tenne fi. 1000. hogy valamy reszoth hoszon, myko- 
ron Tur neuo varasban jutottak volna, az aegry kapitan 
akarattiabol, vgian ottan koszéi leseluen >^ket reayok Ví^totte- 
nek azt asz jámbort megh öltek asz czauszt eleuenon vittek 
el mynd asz tob folyakkal (!) egietomben; 

o smegh ottan hamar Keuybol egy áros sídoth lopanak ky 
annak fölötte vgian aszón szygetsegbol asz en magam oszwe- 
rimet mind asz vele banokal egyVC^t el vittek; mely dolgok 
miolta asz hatalmas czaszar Budát birya soha senky nem mond- 
hattia hogy asz történt volna, ebből tartok hogy ha W fols 



32 

az en kegielmes vramnak hireuel, leszpn asz kpuetnek es as2í 
czausznak esety, tudom penygh hogy Sigmond János el nem 
szenuedy, ky ennek elptteys romlására jgiekeszyk vala asz 
frígnek, asz my esz jdeig való terekpdesWnk mind hiaban 
fogh Ipnny, az kptietpketis feltem valamy bantastül en maga- 
math ky az bekpsegh felpl sokszor feleltem ^ fplsegenek mpnnel 
fpliebben feltpm; nagy dologh szerelmes barátom hogyollian 
egy országnak rontoiaual ky miath nagy dologh fogh jndulny 
hogy nem birtok; te Ndt ennek elptteys kpiietem mastan- 
nis, Ndic, bantasara ne legiön merth megh kpl jelpntenem ; 

Azért kerpm te Ndt, mynt baratomath hogy mygh ^ 
fplsegenek asz hatalmas czaszarnak hireuel nem leszpn az^ 
czausz boczatassa el Nd, mynd asz pszuerekkel egietpmben 
asz vele bánokkal, asz sidoth, annak fplptte hogy Kürt agha 
oda uolth, Racz Tamasko, 35. loual talált volth Valhosz kpszel 
asz feyer vary vton három janczarra es három tprpkre kyket 
el vith, szalloth volth megh Szent martonon tul egi faluban, 
asz égik janczar egy torokéi el szaladoth megh asz négy oda 
vagion, mynd eszöket te Nd, boczatassa el enys az kyk 
jde vannak megh higie Nd, hogy el boczatom asz Nd 
kedueiert jm mastannis három nemeötet boczattam el, jol 
lehet negieth hosztanak vala de asz égik megh holth kyt megh 
erth Nd ^n magoktul ; kyket asz hayoban fogtanak volth el 
Komaromhosz kpszel, tudom hogy az kyk lopassál toluailasal 
jamak, te Nd, aszókra nem szol myes nem szollunk de az 
ky jgaz vton jar valamykeppen jde my hoszank esik megh 
higgie Nd, hogy el boczattiuk ; 

Jsmegh Pesten alól egi faluból 200 barmoth haytanak el 
asz egriek, kyk vtan asz pestiek vtanna mentenek egiet el 
hosztak benneök mastannis nálunk vagion ky vgian niluan 
beszelly hogy az egry kapitan az niluan való czataszasra es 
toluaylasra szabacsagoth adót volna, aszert lássa Nd mynt 
kellion Ndk, erre gondolny, de kerpm Ndt, hogy te Nd asz 
czauszt í(f keppen mpnnel hamarab lehet boczatassa el mygh 
^ fölsegenak hireuel nem leszpn ; 

Az zpgedy bek czaussa megipn volth másod magaual asztis 
el fogtak, az f'^leky emennekys egy szolgaya megipn volth 
Szeczen fele valamy dologerth aszis oda vagion, eszek asz 
kiket te Ndk, jelpntek sem czatara sem dulny sem rablany, 
nem mpntenek hanem ky asz hatal[mas] czaszar dolgában ky 
asz my dolgunkban ky mynd asz "^ rpndy szprent vra dolgá- 
ban jarth, ennek elotteis jolpntpm Nák, ha ualamy toluailasra 
vagy valamy gonossagerl járnak semmit asz felek ellen nem 
szollunk, de az kyket jelpntek kyk mynd asz ^ hiuatalok 



33 

szerenth szolgalatban járnak, nem illik aszókat bantany, megys 
kerpm te Ndt, hogj te Nd boczatassa el wketh 

Touabba asz aegry kapitant fénicze megh Nd, hogy 
sz\ií'nniek megh asz szwnetlen való ellenkoszesoktví^l merth ha 
megh nem szwnyk jni választ varok Ndtul es w fol ; annak 
vtanna asz en kegielmes vramat megh találom érte asz en 
hitemre szinten elleneben ezinaltatok kastelit tatárokat es 
egieb rond beheket szallitok bele megh latom, ha ennekom 
teszone boszosagot vagi magának, jol lehet nem erpmest vé- 
tenek ^ fol ; es te Ntok ellen, de asz W ellenkozo dolgayert 
szenuedy amyt szendued. 

Az Mogher Christoph fia felöl észt jrhatom Ndk, hogy 
j Tettének volth ky Tnry Farkassal 20 es asz feyer vary bar- 
moth el ragattak, asz feyer vary viteszok vtanna jndultak, es 
valamy pkleles miat foglia esoth, az tobi kyk az lesben vol- 
tának, mind asz barmokkal egietomben el mentenek aszert 
valamint attak te Ndk, tuttara de az w dolga ennél kdöm- 
ben nem löth 

Emlékeztette volt Nd Kürt aghat es ugian jrt uolth Nd, 
neminemW dolgok felöl kykre te Ndk, választ teszok ; 

Az battiany kastelnak epitese felöl ezt írhatom, Ndk, 
hogy oth annak elotteys kastel volth, mastan aszerth nem 
aszert epitiok hogy az kyk ennek előtte oda szolgáltak es 
fiszettek, hogy mastan ne szolgálnának soth vgian ászt akar- 
iuk hogy mind szolgalatokat mind fyszetesoket be szolgáltas- 
sak, ha penygh valamy ellene lonne Nák, te Nd, ennekom 
jria megh; 

Tudom Ncík hirreuel vagion Tahy Ferencz Kapusnál castelt 
czinaltatoth, my semmit asz ellen nem szollunk 

Az racz keuieknekis asz te Nd, kedueyert az oltalom 
leueleth megh adom ; 

Az halaszok felöl jrtam az esztergamy hegnek ha ott lesz- 
nek megh higie Nd, el eresztetom ; 

Az Volf Langoth az mel janczar jahia ky hoszta asz mást 
jt ninczen hamar nap megh jW jo torekodo leszpk asz Nd, 
kedueierth ; 

Az nemeöt rabnak kynek sarczolasa vagion, 600 fl. jt nin- 
czen Tolnán vagion ha czauszomat kwltem erptte mykor ná- 
lunk leszon te Nák megh yelontom myben al dolga ; 

Az ket leány felöl kyk asz szolnaky beknél vannak, aszon- 
nal czauszomath kvC^ltem, ha oth leszön vllia tarcza Nd, mynt 
ha szome elot volna NcGc, 

Jakusit Tamás felöl nam jol tugia Nd, hogi mynth vegeszte- 
nek egi mással, asz \^ vegeszesoket nem kollene megh bántanunk; 

A budai basák. O 



34 

Az Ormany Petpr szolgay es louay folol, jrtam asz feyer 
A^ary beknek, hogy ha ott leszon el boczatassa ; 

Az Kürt bek felöl ezt jrhatom Ndk ; hogy valamy juho- 
kat talált es harmad vagi negid nap mulüan Wnnon magays 
jt nálam leszon, te Ndk, hirre adom 

Az myndpn nagy czata felöl jra Nd, hogy megh tiltanük 
biszony hogy my nálunk megh eddigh tiltua uolth, de am 
megh erty Nd, az aegry kapitan myt czelekedik, kyre ha 
Níd, nem visel gondot nagy haborusagh fog jndulny belőle; 

Az Pap Petorerth az rnynemví^ agha tprekpdpth asz 
mást oda be vagion hamar nap ky jW, te Ndk, jrok felple; 

Az tarekat (?) felöl jrtam Hamsza beknek asz my választ 
teszon te Ndk megh jelontpm ; 

De fölötte jgon kerom te Ndt, mynt baratomath hogy 
tilcza megh Nd, asz aegry kapitanth annak fplptte az hatal- 
mas czaszar czauszat boczatassa el Nd jo választ varok, Ndtul, 
Isten éltesse Ndth, 

Dátum Budae 9 die sep ; 1567 

[KÍVÜL] Az tekenteteös es Ns vrnak ; GroíF Eckh ; Romay 
cyazarnak feo hel tartoianak es gond uiseloienek, nekünk 
szerelmes barátunknak 

Gyprpth 

32. 
1567 szeptember 9. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My Muztafa passa Budán . . . 

Tekenteteös es Ns, vr nekv^nk szerelmes barátunk Ko- 
szonetönket es barátságunkat ayanliuk N(Jk, 

Boczattví^k vala asz my emboronkot Kürt agath, az fels, 
romay czaszarhoz es te Ndsz ; mel Kürt aghatul asz my ba- 
ratsagunkath ayanlasunk szorent szép ayandekunkal "^ fpl, es 
te Ndk, megh jelentenk 

Miuel hogy W fol ; es te Nd, az my iszenetpnketh szerel- 
metessen megh halgatta, észt my ^ fol es te Ndtul; nagy 
J9 neüpn veszpk; mies napról napra való baratsagunkath 
ayaliuk \^ fol ; es Ndk ; 

Tuggia ászt Nd, eleytví^l fogüan mykeppen my grofF 
Eck kiuel egy szomszédságban vagiunk minemvC^ szeretettel 
ez zegeny országnak oltalmára tprekpttWnk, mel dolgoth az 



35 

iir Isten által veghosz vittonk vala, 1e te Ndt kerom mint 
baratomath hogy te Nd, nehesz keduel ne hallia, akarek Ndk 
nemynemví^ dolgokat jelonteny kyk asz el vegeszoth dolognak 
nagi romlására vannak, 

Ez el multh napokban j^t vala hoszank Sigmond János 
kouete Betlehem Gergoli nemynemví' jelos szomeliokkel kiüel 
asz hatalmas czaszar paranciolattia szorent vegesztonk vala 
az Sigmond János birtokában nemynemví' hatarth jegszeny 
vgian aszón Sigmond János kouetetiel megion volth az 
hatalmas czaszar czausza, kynek mies attunk vala valaray 
summa penszt, ki tonne looo fl. hogy asz my szv^ksegWnkre 
reszeth hoszna ; 

Mykoron Tur neuo varasban megh szalottak volna az aegry 
kapitan akarattiabol vgian ottan koszéi leseluen eöketh reayok 
\(^tottenek asz koueteth megh öltek, asz czauszth asz tob szol- 
gákkal egietomben el vittek. 

Jsmegh ottan hamar Keuybpl egy nemynemw áros sidoth 
ky loptanak, annak fölötte vgian aszón szygetsegbol az onnon 
magam oszuerimeth mynd asz vele banokal egietomben, az 
komaromy kapitan el vitette mel dolgok miolta asz hatalmas 
czaszar fegiuereuel ez orszagoth megh votte, Keuiben es oth 
asz szigetsegben soha nem történtének mynt esz frygh koszpth 
keszdenek miuelny ; ebből tartok hogi ha W fol ; az en kegiel- 
mes vramnak hireuel leszpn az kouetnek, es az czausznak 
esety. Tudom penigh hogy Sigmond János, ky ennek elotteys 
mynd ellent tárta asz frygh dolgában, el nem szenuedy pa- 
nasz nekví^l ; ebből keuetköszyk hogy ez ideygh való torekp- 
desink mynd hiaban keszd lönny, felek hogy az kouetoknekys 
valamy hántások ne légion, fo keppen en magamnak ki ez 
elpth nagy sokszor feleltem W folsegenek, ciudalkoszom eszén 
hogy ^ fpl, esi ^^ Nd, rea boczattya ví^ket efféle ellenkoszo 
dolgokra, kyk miat nagy dolgok keszdnek indulny 

Azért kerom te Ndt, mynt baratomath hogy mygh ^ 
fol ; az en kegielmes vramnak hireuel nem leszon az czausth 
boezatassa el Nd, mert en tudom hogi jo nem kouetkoszyk 
ebből, 

Touabba az oszueroketh mynd asz vele bánokkal egietom- 
ben js megh asz sydoth boezatassa el Nd, mies asz ^ fpl ; 
kedueiert es asz te Nd, kedueyerth mastan boezattunk el 
barom nemetoth kiköt fogtanak voth Komaromnál el az 
hayorol jol lehet negiet hosztanak vala de asz égik megh 
holth, kyt megh érthet Nd, >?^nnen magoktul az halaszok 
felpl js jrtam az esztergamy beknek megh higgie Nd, hogy 
ha oth lesznek aszokath el eresztetem ; 

3* 



36 

Az Mogher Christoph fia felöl kerté voth -w fols ; Kurtht 
aghat ky ennekom hiuen megh monda az ^ folseghe kiuan- 
saghat ; valamint attak ^ fol ; es te Ndk, eleyben az ^ 
dolgát de ennél k^lpmben ninczen amynt jm megh jelpntom 
Ndk; 

Jetének volth ky húsz loual Tury Farkassal, Tury Far- 
kas k^dy el ví^tet egi nehani magatial hogy asz feyer vary 
barmoth el ragaggia, az tobitiel ví^n maga lesben al; megipn 
el es ragaggia el az barmoth, asz feyer vary viteszoknek hirre 
aggiak vtanna mpnnek es valamy öklelés miat foglia esoth az^ 
tpby asz lesből ky VC^tpth az barmoth vgian el vittek, aszert 
jgy történt asz \^ dolga ; megh higgie Nd, 

Jsmegh Pestpn alól egy falu mellől az egriek 200, bar- 
moth ragattak el, ky után asz pestiek vtanna meöntenek, egyeth 
meg fogtanak benneök az mást náluk vagion, ky nagyniluan 
beszelly hogy, myndon nemw ellenkoszp dolgokra Forgacz 
Simon szabatsagoth adoth volna nekyk, ciak hogi var ala ea 
czastel ala ne monnienek, asz barmok penigh vgian oda van- 
nak, Am lássa te Nd ha esz illendő dolog frighosz ; 

Jsmegh az szpgedy bek czaussa j>X^ volth ide my hoszank 
aszth másod magaual el fogtak. 

Az fyleky Oszmán Czeleby Emeny szolgaya megion volth 
Szeczen fele valamy dologerth aszis oda vagion. 

Ezeök az kyket te Ndk, jelontek sem czatara sem 
rablany sem dulny semmy kar tonny nem montek hanem ky 
asz hatalmas czaszar dolgában, ky asz my dolgunkban, ky js- 
megh hiuatallia szorent vra dolgában jar, Aszert nem jlle- 
nek efféléket bantany 

Ha valamy czatara latorsagra toluailasra vagy valamjr 
gonossagra ky mpnnek s rea találnak, Tudom hogi te Nd,. 
sem teszon afféle kóborlókért szoth biszony my sem teszví^nk, 
de efféle jámbor vton járókat kouetsegben járókat nem jHik 
bantany, aszerth kerom te Ndt, mint barátomat hogy va- 
lamy nagiob dologh ebből ne tortenniek főképpen az czaszar 
ezaussat es az többit kik felöl emlékeztem boczattassa el 
Nd monnel hamarab lehet Megh higgie Nd, hogi mies 
efféle rondon valókat valahol hallunk, my hoszank hoszattiuk 
es el boczattiuk 

Az ormany szolgayt, louayt, es asz ket aszonth, ky felpl 
emlekoszpth volth Nd, Kurth aghanak jm jrtam paranciol- 
tam asz feyer vary hegnek hogi jde my hoszank kví^lgie aszth 
el boczatom czak hogy te Ndt, az my kiuansagunkath tellie- 
sicze be 

Emlekoszpth voth Kürt aghanak ^ fpl; s te Nd, az 



37 

Czakan alliat hogi miuel ket bek három eszor loual szágul- 
dottak volna Oka nem asz bekek voltának, hanem Tahy Fe- 
rencz volth ky jUien szókkal jllette ví^ket, ha sziuetok vagion 
ugi mond, tahat jwietok ky, aszert jgy ercze te Nd, es ugy 
aggia ví^ fol ; eleyben Nd ; mihelt asz my leuelonket láttak 
aszonnal jsmegh megh tértének es semmy kart nem tottenek, 

Az Szriny joszagha felolis emlekoszoth volt Nd, Kürt 
aghanak, hogy asz kyk ennek előtte soha holdoltak nem vol- 
tak, mastan asz szigeti bek akaria holdoltatny es rablással 
feniogete #ket kynek aszonnal jrtunk hogy aífele dolgaytul 
megh szvC'nniek, 

Az battiani kastel felolis emlekoszot volth Nd, de my 
az kastelt nem aszert epitette9k hogy asz kik ennek előtte 
oda szolgáltak aszókat meg tiltanük, soth vgian azt akariuk 
hogy mind szolgalatokból smind fiszetesokbol eléghet togienek, 
mies vgian eszert kiuanniuk te Ndtul, az ky ide tartoszo be 
jWietnek 

Tudom hogy Ndk, tuttara vagion hogy Tahy Ferencz 
Kapusnál kastelt czinaltatoth, my arra semmy szoth nem 
teszví'nk ; 

Kerom te Ndt, mynt barátomat hogy az Velit Mahmut 
agha felöl jrion választ Nd, minek^X^nk, 

De kerom te Ndt, mynt barátomat hogy te Nd, az aegry 
kapitant tenycze megh hogy efféle ellenkoszo dolgokkal 
megh tartosztassa maghat, es asz szwntelen való ezatat el 
tauosztassa, kóborlást toluailast vt állasokat, merth ha megh 
nem szwnyk efféle dolgoktul, eskwszom asz en hitomre, hogi 
vgian oth elleneben kastelt epitetök, kiben tatárokat es egieb 
rondbelieket szallitok, lássa ha mi nekWnk teszon boszut vagi 
magának, maga nem kollene hortelen ^ fols ; es te Nd, 
ellen vetenom, de észt erdomly asz w gonosz engedetlenseghe 
Eszokre te Ndtul hamar es biszonios választ varunk, Jsten 
éltesse Ndt, Dátum Budae g die Sept. 1567. 

[KivüL] Az tekenteteös es Ns vrnak Trauczon János- 
nak, . . . 

33- 

1569 április 28. 

Musztafa basa Krusith János korponai kapitánynak. 
Egykorú másolat, körmöczbányai városi levéltár, fon. 26. fasc. 4. nr. 527. 
My Mwsztaffa passa . . . 

Tekentethes es Nágos vr nekwnk tyztelendev^ jozomzedh 
í)arathwnk : keozeonethwnketh es zomzedsagy barathsaghwnk 



38 

ayanlassath yrywk te n. nak. Nagy bewsegissen megh er- 
them myth jr Nágod az bakabanay varos felöl : es asthis 
megh ertöthem mith jr Nágod hogy ez sok jras vogh az en 
magam deakya alnoksagha volna, awagy penigh az nógrádi 
zanchyak bek : dolgha : azerth az en deákom en paranchola- 
tom ellen senkynek semyth nem mer jrny kyth ha mywelneis 
megh bánna, azerth valamith jrth mind en akarathombol jrta 
azokath a hol azth jria Nágod hogy az Bakabanya nem hol- 
dwlth es ha valamy . . . essik, my myattwnk az hathalmas 
chyasarwuk portaiara megh jria Nágod : zabod te Nágod azzal 
valamyth jrsz jzenz, engemeth talán megh nem eölnek, sem 
penigh ky nem wethnek az bwday varassagboli az Nágod 
jrasara walo keppeth, de en chyak azon kérem Nágod nagy 
zerethetely, hogy az keth chyazar keosöth, megh zeorzeteth 
jgenesegnek ne legén Nagod haborosagha es fel bontoia merth 
nem jo, az my hatalmas chyasartink penigh az falviak varossok 
dolgath mykeppen el rendelthe es vegeste az hatalmas romay 
chyasarraly eő felsegewel registrom zerenth kynek egyk en 
nálam all : az pariaya penigh az romay chyasarnal, eö felségé- 
nél : azerth meni oda föl eö felsegehöz es láttasd megh benne,, 
es megh muttatyak benne, hagy az Bakabanya otth vagyon 
jrwa hogy eoroltethneiji en arra, ha odom es jgassagom nem 
volna rea azért mégis jgen kérem es jrthem te Nágodt arra mynth 
zerelmes zomzed barathomath, hogy es vthan ellent bünnes 
ne tarth, bysonira mondom hody nyomorosagara essik az va- 
rossnak en jgaszam mondom, ha jgasagnak nem álnak, meli- 
nek az jdeygis vegére menthem hagy chyak Nágad volth few 
oka nem egieb jsten algia megh Nágod: Dátum Buday a. di 
28. Április 1569. 

[KÍVÜL] Spectabilietmagnifico viro dominó Joanni Cnissith 
supremo capitaneo arcis Carponae, amico nobis honorando. 



34- 
1569 november 15. 

Musztafa basa Miksának. 

Serenissime ac inclitissime imperátor . . . 

JWue my hozzánk az my kegielmes vrünk portayarol az 
fld-posta embore magunk emb9reuel, ez hónak 14 napian, kyk 
indultának el onnan belpl, ez hónak 2 : napyan ; byzonnyal 



39 

mondák my nekví^nk hogy myuel az fid. feö kpüete meg holth 
volna; kyknek bezedoketh meg hyueu myes te fldth. az d -log 
felöl byzoniossa akartik tonny; 

Nem tűrhetők hogy nemynem^^ ellenkozok felöl, ne em- 
lekoznenk fldnek: kyk myndon keppen azon toré ködnek hogy 
myuel az frígnek ártalmára akarnak lönny ; ez el multh napok- 
ban az tatayak ala jvP^ttenek, Hamza bek parkanniatul, 700 
eökroketh ragattanak el; Jsmeg ottan hamar az gyoryek 
Adony parkanbol 2000 juhűth vyttenek el ; ottan hamar jsmeg 
az aegryek es tokayak az Tyzza Varsany sokadalomra rea 
vHottenek 25 : áros töröknél tobbeth vyttenek el ; jsmeg ottan 
hamar az vy varyak tyzon niolcian Eztergamnal által költe- 
nek az Dunán az eztergamy yuhoth el ragaggiak ezt meg ert- 
uen az eztergamy vitézek vtanna mönnek 16 el fogtanak 
benniök, kettey el szaladoth, annakys eggikre rea találtak, 
az égiknél tob el nem meönt benneök ; jsmeg ez holnapnak 
9 napyan az aegryek Hatuan kapuyara okleltenek 150 loual 
voltának ; negyeth az hatuaniakban el ragadnak, vtanna lez- 
nek az my vitezynk nyolcyat eleuenen el fognak benneök^ 
kyk másian zomelj zorenth nálunk vímnak, ezokben te fid. 
semmyth ne ketplkoggiek merth az my hytonk zorent ezpk 
mynd jgazak es mynd jgy vannak, az mynt fldnek : eléyben 
aggiuk 

Ezt penyg hyzzWk hogy fid. akarattiabol nem myuelik ha- 
nem mynd az veg béli vrak akarattiokbol kyk myndon 
keppen vgy törekednek hogy myvel az my kegielmes vrunk ; 
es fid. kozoth haborusagoth jndicianak ; my peniglen mynd 
ez jdeyg azon torekottvVnk hogy az my kegielmes vrunk es 
te fid. kozoth myndonbol jojgyeneösseg légion ennek vtannays 
mynd orankenth azon torekodWnk, bogi myuel az el vegezoth 
dolog az my kegielmes vrunk es te fid. kozoth alhatatossan 
meg maradhasson ; mastannis azerth aggiuk fldnek : hireueL 
hogi te fid : myndon hazug zauat elo ne vegye es mynket. 
myndon hazug zauara kepost ne vadollion fid : mei-t hogy ha. 
my fldnek jo akarattal nem akarnánk lenny mynd ezpketh 
meg nem jelpntenenk : fldnek seöt ynkab te fldys efféle ellen- 
kpzoket kemenien meg bWntessön hogi myuel maradhasson 
alhatatossan meg kpzt^^nk az el vegezoth dolog ; 

Ennek előtte jrth vala fid. az Hazán passa felöl hogy 
myuel myndon jgypkpzete arra volna hogy te fldt es az my 
kegielmes feyedelmönketh h<aborusagra jnditana, my az fid. 
kedueyerth azonnal jrank, az my kegielmes feyedelmeönk feö 
vezyrenek Mehemmet passanak, meli Mehemmet passa, az my 
kyuansagunk es fid. akarattia zorent tyztet el votte es mastan 



40 

semmy tyzty nincien ; azért te flt^lis : vgian azont kyuan- 
niuk hogi eíFele háborúság ynditokat ky tyzty cion fid ; 

Ennek elptteys vgy attak vala fldnek eleyben hogy myuel 
my az Szauan es Tyzan vyonnan való hydakat cynaltatnank, 
meli jgaz Ion az dolog felpl az W bezedok ; egieb dolgokbolis 
mynd ollian jgaz azt jol lattya az Isten, hogy my az my ke- 
gielmes feyedelmWnk myndenben jgazan zolgalonk, fdnekys : 
az my tyztonket illety hyuen akarónk zolgalny, Isten éltesse 
fldt: Dátum Budae 15 die Nouembris anno dni 1569. 

S. C. Tuae deditissimus 
Muztaffa passa imperatoris Turcarum 
Budse et in tota Hungária locum tenens. 

35- 
1569 november 16. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 
My Muztaffa passa . . . 

Tekenteteös es Nagyságos vr nekVí^nk tyztolendo barátunk 
k9zonetonk es barátságunk ayanlasanak vtanna; Miuel hogy 
te nd kyuana az my hyt leuelönketh, ky melleth byzuast 
mernetok egy hyu embeörotoketh Eduardust"*^ a zmy kegyelmes 
vrunk portayara bocyatany, az nd kyuansaga zorenth, aggiuk 
az my hyt leuelönketh kyben fogagiuk az my hytonkre tyz- 
tossegwnkre es embprsegVí^nkre, hogy ualameny magaual akar 
jwny louastol marhástul, byzuast jwheth myndon9k bantasa 
ellen felelőnk ; kynek nagyob byzonsagara es erősségére aggiuk 
az my zokoth pecyetpnketh ; Isten éltesse ndt : Dátum Budae 
16 die nouembris anno dni 1569. 

[Kívül.] Az tekenteteös es nagsagos vrnak Trautson János- 
nak romay cyaszar feö tanacianak es gond uiseleöienek ; ne- 
kv^nk tyztplendp barátunknak. 

36. 
1570 január 26. 

Musztafa basa Miksának. 

Serenissime ac inclitissime imperátor; ac dne dne nobis 
gratiosissime ; salutem ac nostri fidelem debitamque commen- 
dationem. 

* Eduardus de Provisionali, császári követ Konstantinápolyban. 



41 

Megh ada my nekwnk az feölseged hiu embore Eduardus, 
az féld. leueleth 24 die January ; megh ertwk az leuelbol az 
fid. akarattiath; mely fid. hiu emboreth my myndyn kesyde- 
l^m es mulatság nekV^l jelos gond viselőnk által vtra bocia- 
tank, az mynth az folsegod kyuansaga volth my twlwnk. 

Touabba hogy az my byrtokunk alath valókra panazol- 
kodik féld: hogy vntalan jnghorkodnek es veztegsegben nem 
vannak ; cyak fld. byrion az ty alattatok valokal my byrunk 
az myeynkel ; de soth ynkab az tatayak es komaromiak ; 
aegryek, egj nap sincien hogj kyn nem volnának es nem ellen - 
kőznének velőnk. 

Ez el multh jdokben az komaromiak, eözuerinkoth viuek 
el az Szygetsegbol, ym ez nemeöl naph jsmegh kertví^nkbQl 
ky Pest varasának zynten az toueben vagion egy kertezwn- 
keth egj paripaual az egriek vyuek el; ottan hamar jsmegh 
az tatayak es komaromiak juhazynkra rea meöntenek kyth 
megh öltenek benneök skyt sebositottenek, juhajnkat el akar- 
tak vynny, de hogj nek>^nkis hyrwnkel Ion vgi hattak el : 
vgi annira vannak onnan az ty reöndotokrol hogi szvC'nety 
nincien az nagj cyataszasnak, vt al^ssnak, les haniasoknak ; 
azért rouid szoual ezt akaryuk es kyuanniuk, hogi ha megh 
akarya fld. vgian valóban 'tyltani eífelekoth tylcia megh, ha 
penig taynd abban akarnak el monny fld. jeleneié megh my 
nekwnk tuggiunk mies róla gondolny. Isten éltesse feldt. Dá- 
tum Budae 26 die January anno dni 1570. 

S. C. Tusé deditissimus Muztaffa 
passa imperatoris Turcarum Budse, 
et in tota Hungária locum tenens. 

Immár az leueleth megh pecyetleöttVv^k vala erkpzek az 
my kegielmes feyedelmeönktví^l valamy leuel, ky melleth pa- 
raneiolth my nekWnk w felségbe hogy vgian azon sacykoban 
es pocyeth alath felségednek kWldenenk azért jm el kvS^ldot- 
tví'k mynd eggiwth. 

37. 
1570 július 17. 

Musztafa basa a körtvélyesi és lugasi bíráknak. 

My Muztaffa passa . . . 

lm mastan vyonnan attünk tyteöketh, körtuelyösyek ; 
toth faluyak ; lugasyak ; feö embeöereönk keözzWl egy feö 



42 

embeörVí'nknek Ahmat vaydanak azért az my leüeleönk latüart 
myndeön ok vetetlen es keseödelöm nekWl, vratokhoz be 
yví^yetök senkytwl semmyth ne fellietök fogaggiuk az my hy- 
t^nkre tyzteössegwnkre e? embörsegWnkre hogi sem vratoktiil 
sem mas röndbeliektwl az my birtokunk alath bantastok nem 
lezön, myndeön oltalmünkal akarunk lönny ; de hol ti az my 
leuelönk latuan be nem jWnetök vratokhoz; az my nyomom- 
sag reátok köuetkozyk my oka nem lezeönk ; ty magatokra 
vessetök es zenuedgietök Dátum Budae 17 die Jully 1570. 

[Kívül.] Keörtuelyösy ; tot faluy : lugasy byraknak 
adassék cito 

38. 
1570. szept. 12. 

Musztafa basa ismeretlennek. 
Magy. Nemzeti Múzeum, Kézirattár, 431. Fol. Hung. 

My Mustaffa passa . . . 

Tekenteteös es Nagsagos vr nekünk tyztölendeö barátunk 
Keözönet^nk es barátságunk ayanlasanak vtanna ; Hyzzwk 
hogy Ndl nyluan " vagion, ez el multh ideökben valamy 
oda feöl való barom haytok haytanak volth barmokath, kyk 
az harmyczadoth el zögtek volth Az hatalmas cyazar pa- 
rancyolattia zörenth es az my akaratunkból myerth hogy tör- 
uen volth mynd eleytwl foguan, az barmokat hatra terytöttek, 
kyket mynd el attanak, es az pénze az hatalmas cyazar la- 
dayaba mönth ; Enny ví'deötvv^l foguan meg sem sz^X^nnek meg 
az Nd byrtoka alat valók, hol imyth hol amoth tartyak 
az zegeny marusyakath. Mastannys valamy rab dolgayerth 
khwldeöttwnk volth feöl benneök, azokatis megh tartottak 
volt az Nd vytezy; Azért te Nd zeretetel keryw^k mint 
tyzteölendeö baratünkath, hogi az Nd byrtoka alat valók- 
nak seöt meg azoknak kyueöleys az kyk bántanak Wketh; 
paranciollia meg Nd, hogy bekeuel légiének ; merth azok 
az barmos embörök meltan zenuettek ezt az büntetést, hol 
penigh ez vtan meg erthetti^k hogi meg tartoztattiak V^ket^ 
meg higgie Nd ; hogi semmivel el nem tv^ryWk hanem mies 
eggierth kettőt tartunk megh ; azért hogi valamy háborúság 
ebből ne legiőn incze Nd ; ^ket hogi maraggianak beke- 
uel ez felől, Isten éltesse Ndt. Dátum Budae 12. die Sep. 
anno 1570. 



43 

39- 
1570 október 9. 

Musztafa basa Miksának. 

Serenissime ac inclitissime imperátor . . . 

Az te feölsegeöd hyu emböre Eduardus az my kegielmes 
feyedelm^nk portayarol jvC^üen ví^ feölseghe paranciolath leuele 
vtanna erközüen, myuel bogy Nándor feyer varath megtartoz- 
tattak volth; kyben lattia Isten hogy my nekönk semmy hy- 
rtink nem volth ; az meg tartoztat ásnak semmy egyéb oka 
nem ; hanem toua az Giula tartomaniaban es egyéb helyökönnis 
valamy áros keresködeö tőröket, es harmicy adósokat vyttenek 
el fld. vytezy es azok feleöl panazolkottanak oth ben ^ fölse- 
genek oka ez volth ; azért myhelth hyrwnkel leöth, azonnal 
mynd[en] keseödelöm nekM, Hazán passanak egy hiu embörönk 
által paranciolatunkat k>?í'ldeök ebben ez dologban penig meg 
ví^ fölsegetWl sem voltunk tanitottak, de mynd ez által az fld. 
hozzánk való jo akarattiat meg gondoluan myndeön bantas 
nekví^l bekeuel el bociatattük, ky mynd az vele valókkal 
egyetömben jde my hozzánk j^th, es jnneth jsmeg egesseg- 
ben es bekeuel bociatottuk el ; lattya azth az Isten hogy ez 
jdeyg myndeön tehetsegünkéi azon voltunk hogy valamy 
panaz reánk ne j'ví^yön, myuel hogy ty fölsegeötök közöth az 
frigynek el kezdésében es el vegezesebennis my voltunk joteö- 
reködeök, kynek elég bozzusagatis valottuk vallyukis de mynd 
azon által az fld. hozzánk való jo akarattiaban semmith nem 
ketölköttwnk ; jol lehet az nagyságos vezyr Mehemmet passa- 
tiil, szantalanzor i'ntettettwnk hogi ^^ nsga my nekwnk job 
niugodalmünkra való helth mütath de mind azon által, nem 
akartuk azt hogi ty fösegötök közöth az frígnek valamy ar- 
tallma valakitől legiön Seöt nem vötteví^k volth ezönkben, hogy 
azonközben te fld. mynd vntalan az my kegielmes feyedel- 
mwnknek panazolkodik volth my feleölönk; mynt mastannis 
az Segeösd castel felöl panazolkodoth fld. kyt my nem az 
fld. határában czynaltattunk, hanem az my kegyelmes feye- 
delmv^nk határában földen, azokayerth epytettWk hogy, se 
onnan az fld. röndyeröl se jnnet az my röndeönkröl, az zegen- 
segnek, az sok toluay latrok myath romlások es bantasok ne 
essek myuel hogy az castelyon belől megh nagy földeőn egy 
nehany faluk jrattattanak az my feyedelmwnk könyüeben ; 
mynd az által vgian meg sem ohattiuk az fld. röndyeröl az 
sok zWnetlen való haborgatoktul magünkath, lm el nemeöli 
nap Pest alól az juhokat el haytak jsmeg cyak vgian jtten 



44 

közel hozzánk, az erdy barmokath jwhokath mynd el vyuek, 
jsmeg jm ez el tnulth eyel az Buda Kezyreöl egy sereg 
juhoth ragadak el ; Pesth közöth es Vaczy közöth az aegriek 
lesben leuen myuel hogy az zecyeny bek akarth jnneth tV^- 
Iwnk haza mönny rea akartak wtny, de az vr Jsten az zörön- 
cyeth az my röndeönknek aduan vgyan ottan kyt le vágtának 
benneök skyt el hoztanak, kyk közz^í(^l tyzön ketten nalünk 
vannak kyket Eduardus az fld. hyu emböre zömei zörenth 
latoth, es ttid fldnek feleölök zollany; annak fölötte egy hala 
adatlan es maga gondolatlan rósz vagion jtten közel hozzánk 
kyuel my sok joth myueltönk, tatay kapitan Ferrando Za- 
marya, valamy hatfaluynk vannak kyket az közel uoltayerth 
tartünk, mynd vntalan bantia es nyomorgattia vl^ket, hol 
barmokat haytattia el hol penig magokat fogtattia kalodazza 
tömlöeyözy egh etessél feniögety, meg nem mondhattiuk az 
meny bozzusagoth myatta vallunk kyt ha az fld. myuoltat 
nem gondoltuk volna byzoni eddig regön vakoth vetőt volna ; 
azért te fld. jncze az hala adatlan rozzat hogi ne jllessön enny 
bozzusaggal 

Touabba te fld. hogy my reánk az segösdy castel felöl 
panazolkodik ; azt nem gondollia fld. hogi Tury Gyeörgy az 
kanisay kapitan, az my kegielmes feyedelmwnk határában, 
Szeöcyen es Cyakan neuö keth kastelt epytetöth ; cyak my 
reánk panazolkodik fld. my azt hittVC^k hogi te fldnek az my 
zolgalatünk tessék ; de ha jgy vagion az dolog, hala Istennek 
azért az my vrasagunk vgian semmyben alab való nem lezön, 
ha zynten heliönketh másnak aggia w fölsegeys ; de mykor 
oztan mas j^uend heliönkbe akkor jutónk oztan my egy ne- 
hanzor es giakorta fldnek ezeben, kyt bizonnial hyz^nk hogi 
te fld. hántására fog esny. 

Meg sem t^rhettvP^k hogi az zegeni aruak felöl ne köniör- 
genenk fldnek ez el multh jdökben nagy Zögedreöl mönnek 
volth Cyongoradra valamy törökoek, volth egy ven török 
azzony velők ket leanyaual, kyket az aeghry Kun Petör el 
vith, es mastan az aegry kapitan feleségbe mellet vannak 
mégis köniörgví^nk es kerywk fldt, hogi te fld. az my barát- 
ságunkért es jo zolgalatünkert bocyatassa el ví^keth kyt my 
fldnek nagiob dologban tuggiünk meg zolgalny ; Isten éltesse 
fldt; Date Budae 9 die Octobris a. 1570. 

S. C. Tusé dedittissimus Muztaffa passa 

imperatoris Turcarum Budae et in tota 

Hungária locum tenens. 

[Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.] 



45 

40. 
157 1 január 23- 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 
My Muztaffa passa . . • 

Tekenteteös es nag'sagos vr nekvC^nk tyzteölendeö bará- 
tunk, keözeönetönk es barátságiink ayanlasanak vtanna ; Juta 
my hozzánk, az Nd, leuele, kyt jrt Nd, az feölsegeös 
ronaay cyaszar parancyolattia es akarattya zeörenth my ne- 
k'vC'nk, janüariusnak 22 napyan ; kybeöl megh erteött>5(^k, az 
^ feölseghe es te Nd, jo akarattyath; hogy myuel valaz- 
toth hyu embeöreöteök által ; Mynkouitz Gaspar ; es Eduardus 
által az tyztessegheös ayandekoth el veghezeöt alkolmas na- 
pon, az my kegyelmes feyedelmwnkhöz megh kWldenetök, 
romay cyaszar \^ feölseghe jo jntesebol kére mynket te Nd 
hogj my hyt leuelönket kwldenenk, ky mellet az valaztot em- 
beöreök, az tyzteössegheös ayandekkal, es mind az veleök 
valókkal byzuast jv^hetnenek. 

Azért jm aggyuk my az my hyt leueleönket, kyben fo- 
gaggyuk, az my hytvC^nkre, embeörseg^^nkre, es tyzteösse- 
gwnkre; hogy az ty hyu embeöreöteök, az tyzteössegheös 
ayandekkal; valamykor, es valameny magokkal my hozzánk 
jutandnak, mynd nagy tyzteösseghel es böcyeölettel fogagiuk 
es tartyuk ; eöket ; mynd magunk feleöl es myndeöneök feleöl 
feleleönk ; hogy senkytwl sem magoknak sem marhayoknak ; 
sem jde hozzánk jwuet, sem jnnet el meöneth nem lezeön 
hántások, hanem myndeöneöth nagy tyzteösseghel lezeön vtok 
es meönetök ; hyu es byzot embeörönk kysertese által, mely 
dolognak byzonsagara aggyuk az my szokoth peöcyetönket es 
chzymeörönket ; Isten hozza jo zeöreöncyeuel wket; Isten él- 
tesse Ndt : dátum Budae 23 die January a. 1571. 

[KivüLJ Az tekenteteös es Nagyságos vrnak, Trautson Já- 
nosnak romay cyaszar feö tanacyanak es ghond uyseleöyenek, 
nekwnk tyzteölendeö barátunknak. 

41. 
157 1 április 27. 

Musztafa basa Horváth György bakabányai kapitánynak. 

Egykorú másolat, körmöczbányai városi levéltár, fon. 26. fasc. 5. nr. 628. 

My Muztafa passa . . . 

Vitezleö barátunk keözenetunk es barátságunk ayanlasa- 
nak vtana Ezeön kérünk k. mint io baratunkath hogy az 



46 

Isakabanyaiaknak hagya meg kd. hogy az adoyokath aggyak 
be az nogradj Isza beknek ne törtenyek vala my háborúság 
belőle es eö raytakys ne essek valamj nyomorusagh, mierth 
hogy Isze beknek tisztihöz vagyon foglalna vgyan es kiuan- 
sagh hyek (?) kogy kd. ebben ellen torto ne legyön Isten 
tartha meg Kd. dátum Buda 27 die Április 1571 jo valazt 
warunk. 

[Kívül] A.Z vitezleö ferfiwnak Horwath Gyeögynek baka- 
banyayak vroknak, nekeük vitazleö barátunknak Bakabanyan. 



42. 
1571 május I. 

Horváth György bakabányai kapitány Musztafa basának. 

Egykorú másolat, körmöczbányai városi levéltár, fon. 26. fasc. 4. nr. 575. 

Nagyságos wram, keozeonethemnek es zolgalathom ayanlas- 
sanak wthanna, megh érthetem az ngod lewelyth, myth jr 
ngod, hogy en az bakabanyayakoth rea ereolthessem, hogy 
eokk az nogrady Iza beghnek adoth adnának, myerth hogy 
az Bakabanya az nogrady beghssyghez wolna foghlalva, by- 
zony chywdalkhozom en ngodon, hogy ngod azt jrya, mert 
Bakabanya soha czakk egy pynz ereo adoth ssem fizetheth 
az nogrady beghnek sem semmynemeo theoreoknak soha 
hodolth, sem wolth, nemys welem, hogy az en kegyelmes 
wram rommay chyazar eo Flge ezekreolys el felethkezeth 
wolna mykor az frygyeth, az thy hatalmas chyazarthokkal 
megh zerzetthek, es el weghezthek, merth ez bakabanyayakh 
az en kegyelmes wramnakh es feyedelmemnek myndenkoron 
hywey wolthak, es az megh mely bennekh eelny fogh, eoreokhe 
hywssyghessek akharnakh orzaghaban lenny, mynth zynthek 
az eo Felge theob hywey kykh wagyonkh, mynd az althal 
eb^íí^lys erthethj ngod, hogj eoketh az en kegyelmes wram 
es feyedelmem, nem akarya az teob hywey keozeol ky zakhaz- 
thany, hanem enghem azerth tarth jth eo Felge az sokh jám- 
bor wytez emberekhel, hogy nem akarya eoketh soha megh 
hodolthatny, hanem az my tehetssygheonkh zerynth, megh 
othalmazwk, es az my hazánknak zolgalhassonk, thwdom hogy 
ngod az jgazath zerethy, es megh thwgya gondolny, nem 
zerez ngod gondoth az keth chyazar keozeoth, es nemys 
kywanhathya Nágod ky soha nem wolth, semys lezen, kérem 



47 

ngodoth hogy ngod paranczolyon, az nogradj beghnek, hogy 
jllen formán ne chyatazthasson jde fel my felénk, karth ne 
tegyen az en Kegmes wram jobagyban, se eo maghokhban 
sse marhayokhban, az mynth mynden nap mywely, mynd az 
lowas theoreokhek, es marthulozokh althal, hogy ngodnak 
ne erkezykh, ennek wthannais gondya eo myathok, es ngod 
az keth chyazar keozeoth walo foghadasth, es hytheketh, ne 
zeghye megh, hanem ngod az eo hytek es foghadassok ze- 
rynth, zomzedssagh kepén lakhozykh, hyzem azerth, hogy az 
en Kegmes wramnakh eo Felgenek gondya wagyon, es lezenys 
megh othalmazny az eo hyweyth ellenssyghy ellen, az wr 
jsten tharchy megh ngodoth : keolth Bakabanyan. i. May 1571. 

Horwath Gyeorgy Bakabanyay 
eo Felge kapitánya : etc. 

[KivüL] Ez lewel adassyk az Nagyssaghos Muztaífa pas- 
sanakh, az hatalmas leoreok chyazarnakh, Bwdan helthartho- 
yanakh, énnekem tyzthelendeo wramnak kezyben. 

Copay. 

43- 
157 1 augusztus 7. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa ... 

Feölsegeös romay cyazar, keözeönetwnk es barátságunk 
ayanlasanak vtanna ; myhelt az Fölsegöd köuete jde my hoz- 
zánk juta nagy tyzteösseggel fogattuk es tart . . . k es jsmeg 
jeleös emberynk által ... el kysertettwk, es Kamaromban bo- 
ciattuk, Touabba ha az my dolgaink feleöl akar Fid. erteny, 
Istennek hala my jo egessegben vagiunk, de jllien zeörön- 
cyetelenseg esek raytünk 19 die Juli, hogi hazaynk mynd 
feyví'nkre eghenek es cyak alig az langh közöt fyaynkal zaba- 
dulhattünk, valameny ekeössegeök zep ayandekok az Fldt^l ; 
jde my nekv^nk kwldetöt es egyéb vraktulis, mynd elegtenek, 
hyzzví-k hogi Fldnekis hyreuel vagion. Isten éltesse Fldt, Dá- 
tum Budae 7 die Augusti a. 1571. 

[Kivül latinul: lí. Miksa római császárnak.] 



48 

44- 

1572 jan. 14. 

Musztafa basa Krusith Jánosnak. 
Egykorú másolat a M. Nemz. Muz. L.-tárában, Törzsanyag. 
My Mwstaffa passa . . . 

Tekentetes es Nágos vr nekwnk tyztelendeo szomzed ba- 
rathwnk Keözeönetwnk es barátságunk ayanlasanak vtana, 
lm erthiwk mit ir Nágod az varasok es faluk be kywanasa 
felwl, de mi mostanis vgian azonth kiwanywk, hog valameli 
varasok es faluk az mi kegielmes feyedelmwnk leweleben be 
vadnak irwan, es az minemw witezleo személyeknek adattha- 
nak, hog be jwienek es hatalmas cziasar adayath es az is- 
pahyak jwwedelmeth be szolgáltassak, senky pedigh ellentarto 
abban ne légien, mert miképpen azoknak szolgalathiokert atta 
romay cziasar akar kik légiének azok, azonképpen az mi ke- 
gielmes feyedelmwnk, azoknak az kik azokath be kiwaniak 
kik ide vadnak irathwan, jo zolgalatthiokert es verek hwla- 
saiert atta, az melliek pediglen ide ninczenek irathwan azokath 
senki nem kywannya, azért ebeöl nem alkalmas Nágnak 
panaszolkodny es megh haborodny, mert senki keöwet nem 
ehetik mindenik megh kiwanya az \(^ jwwedelmeth. 

Hol az Stefolni (?) new falw el rablása es égetése felwl 
ir Nágod isten byzonsagwnk hogy nem my akaratwnkbol my- 
weltek, de im egy few cziawwzwnkath Demer cziawuzt kwl- 
deötthwk az nowgrady bekhez bogi valamellyiet talál az ra- 
bokban el boczassa, se bek sem senki abban ellentartho ne 
légien, 

Ha pedigh hirtelensegwel mywelteth valamit Nágod az 
mint irt Nágod hogy Vaczot Marost es Nag ürozfalwt el éget- 
teted, az my inteswnk es tanaczywnk ez bogi sémit oknekkwl 
ne mywelien Nágod, kyert tyz anny awagy hwz anny karth 
ne waly, mert my az rablásnak okay nem wagiwnk, es valaky 
lezen az oka higgie byzonwal Nágod bogi megh bwntetetik 

Myes sok dolgok feMl panazolkodhathnank de mostan az 
wyonan teörtent dolgokat irywk megh Nágnak, Az hatal- 
mas cziasar ado szeödeöy jwnek wolth be az adowal Fwlek 
felwl, kik mikor Pest felwl, vgy minth egy tarask leöwesny 
feöldeön, j^nek wolth, Keörthweless rxe^^ helyreöl reayok 
tamattanak, kit le vágtak bennek az kiserteökben, kik pedigh 
el szalattanak, 



49 

Jóllehet azokbanis egnihani eset ide kis mostanis nalwnk 
wadnak aíFele leselkeödeö vth alo zolgalo rendek keözzVP^l, mi 
nem cziak tyz vag hwz vagion nalwnk fogságban hanem eg- 
nihanzer walo tyz kik mind az frigynek ellenkeözesere voltha- 
nak, es vrok akarattíabol jártának, ha wihethnek tehath hyre- 
tekwel jarth, ha nem vihetnek tehath oly szép szokást szok- 
tatok, hogy azonwal vrathlan lezegiö neweth keöltitek maga 
ebbeölis megh teczczyk hog nem vrathlanok ky tyzedes ky 
szaszados ki yo kalawwz bennek ; 

Imar wegied hogy az tathay kapitan Ferrando Zamaria, 
Bwdan alól walo Erdreol 325 jwhokath haytatoth el, megh 
az gazdayath azzal bozzantotta, hog ha mindenik jwhtwl egy 
eg tallért kwld, tehath meghaggia neky, Igen illik tehath ezis 
az frigyhez, efféléket eleget szamlalhathnank, ha my haznath 
esmérnénk, De latthiwk, hogy az ki myt el mywelheth mind 
el mywely senki keözzvC^letek meg nem bwnteti eökeöth. 

Thowaba hogy az ayandek be kwldese felwl ir Nágod az 
sem my raytwnk sem Nágodon nem al, azt az ket feyedelem 
thwggia eg'mas keözeöt minth végeztek, my arra mostan nem 
thwdwnk felelny, hyzzwk azt, hog ha az romay cziaszar be 
akarya az my kegielmes feyedelmwnknek kwldeni nem kérd 
Nágtol tanacziot, mert Nágpdis te magadban cziak egy em- 
ber wagy Isten Nágwal Dátum Budae 14. Januarii anno do- 
mini 1572. 

[KÍVÜL] Tekentetes es natsagos wrnak Kwszeth Jánosnak 
romai chiaszar fe^ kapitanianak, nekeWnk tyztelendeo bara- 
twnknak Korponan. 



45. 
1572 április 25. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa . . . 

Feölsegeös romay cyazar ; keözeönet^^k, es barátságiink 
aianlasanak vtanna; az my kegyelmes feyedelmvC^nktM, az 
hatalmas cyazartül ; juta hozzánk az feölsegeöd hyu zolgaya 
Belz Jakab AprylUsnek 22 napyan ; kyt my zeretettel láttunk 
es fogattunk, három napi keseödelmenek oka ez hogy, my 
nekvíTikis jnnep^nk vala, es vgian nem akartuk hogi kyn 
jaryon, hogi az szorgosságban az vczan valamy zydalomma 

A budai basák. 4 



5U 

ne jUettessek; mynd az által jm jsmeg nagy bekeöseggel es 
tyztösseggel el kysertettwk myg annak alkolmas helie mvvtatta 

Touabba ez felölis akaruk fldt; byzoniossa tönny, myert 
hogy fld, myndeön tehetsegénél azon vagyon hogj az feölse- 
geöd reöndire való kapitanoknak hamis vadolasokat jgazza 
tehessed, es az my jrasünkat es jgasz vadolastinkat ; azoknak 
hanaissan való vadolasy fölleöl miillyak, mely dolgot my mas- 
tannis az föld ; hyu zolgaya eleöt meg byzonitottünk, hogi ^k 
aggyak hamyssan az dolgot feölsd ; eleyben nem my aggyuk ; 

Jm mastan vyonnan egy nehany, dulo fozto, toluay latrok, 
akadanak kezwnkben ; kyknek az feölsegöd hyu zolgaya eleöt 
kezeöket labokat megh törettví'k, soha byzony ha tulaydon 
attiankfia lönneis az mely, az fele élettel el ; touab nem megyön 
vele ; de az fld, kapitány közzv^l vannak olliak, hogy, ha mynd 
orrát; fMet; el meteltekis, ciak \(^ neky vy^hessön prédál- 
hasson, mynd jgaz zolga De ha semmit nem vyhet neky, es 
rabságra jut dolga azonnal vratlan neuet költyk, myes penig 
oli jgön szepeön tudunk afféle vratlanokkal cyeleködny kit 
meg tud az fld, hyu zolgaya mondany feölsegödnek 

Ezeöknek kyueöle eöt cyata népet hozattunk vala, cyak 
heörtelen eleyben az fld ; hyu zolgayanak, miért hogi az 
többy az münkan voltának ; kyket mynd wnnön magaual meg 
kerdöztettwnk, hogi ky akarattiabol jártának es my végre 
jártának feöl jrattük vele es w tví^le fld, beuebben meg ért- 
heti, ha mykor ydeye lezön, hogy embeörWnket fldhöz; bo- 
ciattiuk, eginehanyat feöl kví^ldWnk fölsegödnek benneök, kyk- 
t^\ meg értheti fld, hogi ha az tyzt tartok hyreuel jarnake 
auagi nem, akkor oztan valazzon fld, az my panazlasink 
feleöl ; es az ti kapitanid hamys vadolasy feleöl ; 

Azért fldt ; my zeretettel keriwk, hogy fld ; kví^lgiön my 
neki^í^nk, megh eleghödendeö hyt leuelet, ki mellet embeörWn- 
ket bociathassuk fldz ; es az vele valókkal sxnind marhaj okkal, 
mind jnnet oda mönet smind onnét hatra jwuet byzodalmas 
vtok engettessek; 

Feölsegeöd meg bocyassa hogi enny dologgal bantiuk fldt, 
megys vagyon egi könyiörgesönk, kyt hyzví'nk hogy fld, zere- 
tettel meg halgát ; jmmar három vagi négy vttal, az feö 
köuetökkel az tyztössegeös ayandek mellet, es az postakkalis^ 
kVí^ldöttví'k be egy hyu embeörV^nket, Hüszayn cyaüsth, ky nagy 
hyuen es jámborul vyselte az fld, embörinek myndön^t gon- 
gyokat ; azért io zolgallatiat latuan zeretettel keri^í(fk fldt, hogy 
fld, az meli leuelet az my kegyelmes feyedelm^nknek, es az 
my zerelmes attiankfianak az Nágs : vezir Mehemmet passa- 
nak, jrand ; mynd az ket leuelben kerye, fld, az hatalmas 



51 



<:yazart, es az my attiankfiat az Ns : vezir Mehemmet passat, 
hogy aggyanak valamy fö röndön való tyztöt neky, tudny 
jllik tegyek ciazar ciaussaüa, kit mynd my, smind \^ eltőnkben 
közönhessVvnk meg te fblsegödnek Erre te fltwl jo valazt va- 
runk, Isten éltesse fldt ; Dátum Budae 25 die Aprjllis a. 1572. 

[Kívül latinul: 11. Miksa római császárnak.] 



46. 
157a junitis 10. előtt. 

II. Szelim szultán Musztafa basának. 

Egykorú másolata a fordításnak. 

Exemplum litterarum potentissimi imperatoris ad Begler- 
begum Budensem 10. Juny ad oppidum Des per hominem 
Coronensem allatarum 1572. 

Bwday Beglerbeg Mwztafa passa az en hatalmom paran- 
chyolattya te hozzad jwttwan wgy twggyad, hogy ott az bwdaj 
határ keozt, az mely falwk wadnak, Erdelyheoz tartozok, kyk 
az Halwl beg teffteryben, be jrwa nem wolnanak, hogy azok- 
nak semmy bantasok az wegbeliekteol ne lenne, Egynehanzor 
en te neked paranchyolatomatt kwldeottem wala, az en fogad- 
sagom zerynt, regwltatwl fogwa es paranehyolatom zerynt, az 
mely falwk az Halwlbeg tefftereben wadnak azok adattak az 
zpahiaknak. Némely falwk penig ninchyenek abba az tefter- 
ben, megys ereowel foglaltak el, az zegyn keosseg ket fele 
nem zolgalhat igen nagy nyomorúságban wadnak nekem azt 
attak tuttomra. 

Az en paranehyolatom zerynt az Halwlbeg regestumat 
meg láttattam, mely falwk wadnak be jrwa, mellyek ninchye- 
nek, es annakwtanna Hwzain begis mellyekett jrtt be, kyt 
meg lattwan regestumatt yrattam, mely regestumnak az 
masatt te hozzad kwldeottem. 

Azért az en paranehyolatom te hozzad jwttwan wg'twggyad 
hog' azt az regestumot lássad meg, az mely falwk az Halwl 
beg teftereben ben wagyon azon kywl semmit az Erdelyheoz 
tartozó falwkban se zpahiaknak, se bégeknek birny ne hagy. 
Ha mely falwk az regestumban ninchyenek, es ha az en paran- 
chyolatommal adatott nekikis es awal byryak, wgyan ne 
had bantany, ha az regestum ellen wolna az en páran- 



52 



chyolatomis meg ne tarch, es az kyk ereovel hatalmaskod- 
nakys az en alattam walok keozzwl, newenkent jrd meg 
nekwnk az en paranchyolatomat feleoleok mynt lezen, e& 
walazt tezek rolla ahoz tarch magadat wagy twggyad. Ebbe 
egyebet ne tégy. 

Numerus possessionum mandato imperatoris Turearum 
remittendarum. 



Henczhida 


Zarand 


Polyand 


Mykepereez 


Zepeos 


Papy 


Bwzita 


Raczfalwa 


Iztar 


Koniar 


Herpal 


Zyltarchya 


Meggyes 


Eech 


Kystoty 


Nagytoty 


Keormend 


Keoreospeterd 


Bódog azzonyteleke 


Meheoz 


Beokeon 


Goltt 


Bolchy 


Nag' Nesta 


Ramoehya Thorda 


Henczida 


Zent János Vgra 


Salán 


Keozepwgra 


Kis Vgra 


Lapos 


Vemer 


Sap 


Keotegian 


Keotetarchya 


Symonkerek 


Zyl 


Mezeogyan 


Mwsto 


Erdeogiaiak 


Nagywasary 


Kyswasary 


Remete 


Chyegeod 


Jllye 


Bay 


Totth 


Somos 


Agia 


Jeneonadas 


Almosd 


Szelend 


Semyen 


Pyszkoch 


Vasad 


Keserw 


Keoreos bezermya 


Pttlend 


Kishomok 


Vekerd 


Megyer 


Farcha 


Bolch 


Kereztes 


Told 


Saas 


Agyas 


Vagyai 


Fanchika 


Gyeor 


Gianta 


Poyand 


Géza 


Beges 


Mezeogyarak 


Mezeopanaz 


Nagy Gézt 


Kys Gézt 


Pan 


Marchynhaza 


Bogyoslo haza 


Fekete bátor 


Tulka 


Kureasy 


Zalonta 


Nagyeossy 


Madaras 


Pata 


Naghomreok 


Tamasy. 



53 

47- 
1572 jtiniüs 22. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaífa passa . . . 

Feölsegeös romay cyazar; keözeönetví^nk es barátságunk 
ayanlasa vtan; sok ydeye hogy te feölsegödhöz embörWnket 
nem kví^ldöttví^k uala ; azért jm mastan az my uduarank bely 
feö embörWnk közzWl, io akaratunkból, valaztottuk es kWl- 
dött^k, fldhöz ; feö embörWnket kapuchibasankat Ibrahym 
aghat; kytM k^ldöttv^nk feölsegödnek jeleös ayandekokat, 
möllyeket te fld ; vegyön my tWlv^nk io keduel es io akarattal, 
«s vgyan ezön Ibrahym aghatul, jzentvO^nk neminemW dolgok 
felöl nyeluelis, fldnek; kynek zauat, fld, zeretettel megh hal- 
gasa es megh higgye mert my zonkat zoUya, es myndönök 
feleöl byzonios valazzal bocyassa, fld ; es az megh teresnek 
jdeyen, mynd az vele ualokkal nagy beköseggel el kysertesse, 
fld ; kyt my myndön vv^dökben vehessünk io neuön fltM ; 
jsten éltesse fldt. Dátum Budae 22 die Juny anno 1572. 

[Kívül latinul: 11. Miksa római császárnak.] 



.48. 
1572 június 23. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa . . . 

Folsegos romay császár, keoszonetwnk es barátságunk 
aianlasanak vtanna. Ez el múlt eztendoben mikor irnanak 
1570 eztendoben, es az folsegod hiu embore Eduardo az mi 
nemW dolgoknak gond uiselesere fld : io akarattiabol hozzánk 
boesattatuan, es nálunk ielon leuen, mell' fld, hiu embpret mi 
az időben io ualaszszal es hiu emborwnk gond uiselese által 
mind az uele ualokkal nagi tiztosseguel es bekpsseggel hatra 
bocsátottunk, az fld, keuansaga szorent, az idpben es az tpb 
dolgaink kozot ugian azon Eduardotul tizedik napian mind- 
szent hauanak irtunk uala fldnek, es annak elptteis mig, 
Eduardo ide nem iutot uala, ielontottwk uala mi te fldnek* 
hogi az egri kapitanhoz tartozó uitezlo szomeliok neminemVí' 



54 

ellenseghi logienek az friginek, kik kozzwl Kun Petor neuW 
fp legenj mont uolt ki ualamj kóborlásra, az mire szándéka uolt^ 
abban semmi kedtie nem tolt akkor, hanem hatra teresben ugi 
talált Nagi Szöged es Czongorad kozpt, valamy szegeni törökökre, 
kik Szogedrpl monnek uolt ymmar Czongoradra, azokkal uolt 
egi szegeni uen torok aszszoni ket leaniaual, az tprpkok kozzwl 
kit le vágtának, skit az uen azzonnial es az leaniokkal el 
uittenek, melli uen aszszont az \^ leány ual edgiwt ertiwk hogi 
mastannís az egri kapitan felesege mellett uannak, Azért eztis 
ertiwk hogi Onad varabannis tartia nem tudgiuk melliket, 
miért hogi fld, mi nekwnk leuele által, melliet fid, Spira neu^ 
uarasban iratot, hatodik napian Karácson hauanak, aianlotta 
uala, hogi az szegeni uen asszont mind az leanyual eggiwt, 
meg parancsolta uala fld, hogi meg adgia az egri kapitan,. 
hisszwk penig, hogi ugi uagion fldnel, tudua, hogi meg atta. 
Miért hogi ill' álnokságát ertottwk, hogi miuel ugi irt uolna 
Fldnek hogi minekwnk el bocsátotta az folsegod parancsolattia 
szprent wket, kiben semmit be nem telliesitpt, minekwnkis 
irt uala illien hazuksagot hogi miuel az edgik leania az W 
hitpkre allot uolna, az másik penig, ualamj uizbe ölte uolna 
magát, kiben semmi igaz nincsen, bizoniaban ha ualamj uitezlo 
szomeliok uolnanak ugian nem bántanánk Fldt ertpk, de hogi 
niomorultak, semmiok kit az isten tud ninczen, hanem csak 
hogi lolkwnkert akarunk mindon iot miuelnj. Te Fit, szeretet- 
tel nagi baratsagosson keriwk, hogi Fld, bocsáttassa el uele, 
az egri kapitannial nem sokat tezon ez Fldnek, es hogi az 
Fld, aianlasais helien maradgion, te Fldt ugian szeretettel 
keriwk hogi Fld : ebben az mi keduwnket ne szeghie, kiért 
iwuendo időkben az hatalmas isten egessegwnket engedj, 
mindon tisztossegos es hozzánk illendő dolgokban akarunk 
Fldnek kedueskodnj. Isten éltesse folsegodeth. Dátum Bude 
23 die Junj 1572. 

[Kívül latinul : II. Miksa római császárnak.] 

49- 
1572 szept. 18. 

Musztafa basa Miksának. 

M. Nemz. Muz. Ltára személyek szerinti iratck : Mitsztafa pasa, 

My MuztafFa passa . . . 

Feölsegeös romay cyazar; Keözönet^X^nk es barátságunk 
ayanlasanak vtanna; Jutának my hozzánk az te Fölsegöd 



55 

köueti, Vngnath Datiith ; Eduardo zent myhali hauanak 17 
napian, del elöt 9 oran kyket my nagy zeretettel láttunk es 
tartottunk es jsmeg byzott embörwnk által nagy bekeuel vtra 
kesertettv^nk ; es io valazzal bocyattunk, 

Touabba mutata my nekünk az Fid; hiu emböre Ungnat 
Dauid az my kegyelmes feyedelmwnk paranciolatiat kyben 
paranciollia w Fölsege hogy myndön uoltakeppen az fryghöz 
tarcyuk magunkat ; Azért my myndön igyeközetwnkel azon 
lezwnk hogy az W Fölsege paraneiolattia ellen ne jariunk, seöt 
myndeönben akariuk oltalmazny es azonnal myndön fele 
páran ciolatunkat kwldöttök az beköknek hogy valamellik 
tyztyt tyztösseget kiuannia az frygy ellen semmy ellenközö 
dolgot ne miuelliön möli dolgot hizWnk hogi innét nem indul- 
tatik, cyak hogi onnét az Fid, partiatul ne ellenköznenek 

De hogy neminemw dolgok felöl kerdözködnenk az köue- 
töktví^l, azonban panaz ere ; hogy myuel az egryek három ezör 
juhnál többet ragattanak uolna el, kiket immár Pestön alól 
nem mezzé, az szölösy reuben haytottanak uolth ; ezöret az 
my zamunkra hazattuk, az ket ezöre vagi valamivel töb az 
zegeny, buday pesty mezarosoke voltának ; jllien ellenközö 
dolgokat miuelnek. Azért ha az my írásunkban Fid ; ketölködik 
kerdoze meg Fid, az köuetöket, meg tuggiak mondany azért 
mind eíFele ellenközö dolgokból indultatik háborúság, kinek 
nem illenek lönny, ha efféle ellenközö latrok vtan támadnak 
az my népeink, azonnal az az hyre, hogi haddal nyargalnak 
varak alath; es mindön méltatlan dolgot zolnak es irnak 
Fldnek ; 

Az teöb dolgok közöt emleköztete az Fid ; köuete az Or- 
mandi attia fia felöl, jol lehet az my hiu zolganktulis Ibrahim 
agatul izent uolth Fid ; kit my nekvC^nk hiuen meg bezellöt 
Ibrahim aga. Azért im my az Fid ; kyuansaga zörent el járunk 
az dologban, jol lehet nem my rabunk Ormandi Petör, hanem 
Hamza bek rabia, es my W neki nem paranciolhatunk, ha my 
rabunk uolna byzonnyal higgye Fid ; hogi elseö kereset sem 
hattuk uolna Fldnek; hiaban jelösben hogi igy történt az 
dolog, kinek nem illőt uolna lönny, hanem el bociattujj; uolna ; 
mynd az által, valamynt s ualahogi lehet vagy penzví'nkel 
vagy egieb módon meg zabadithattiuk, érte lezwnk es meg 
zabaditiuk 

De yly okkal, hogy az mynemw Döbröcöny Zabo Mate 
felöl leuelönk es köuetwnk által Fldet meg találtuk vala, ky 
sok jámbor keresködeö zömeliöknek kart töt, es egy néhányat 
mégis zeghenitöt benneök mastan az kassay kapitan byrtoka 
alat lakyk Sáros Patakon, jol lakik vygan az sok jámbor 



56 

jozagabol, kik eyel nappal syrattiak es ohaitiak azt az embeört, 
Fid ; kV(^lgyesse be Zolnakra igaz szám vetésre az kassay kapi- 
tannal, mierth hogy az szolnaki emennek meg adós tyz ezör 
forintal az W maga adós leuele zörenth ; Azt az ement es az 
többit meg eleghittien, hytönkre fogaggyuk mies bogi Ormandit 
innetb myndön sarcioltatas nekví^l ki bociattink, Ezzel az sum- 
maual penig az hatalmas ciazar szamara adós, es semmi kep- 
pen el nem vez jol lehet eddig is döbröciöni sáros pataki es 
tokai áros embörökön meg vehettek volna, de mi nem bociattuk 
arra bogi mas b\(^ntelent bancianak érte. Azért Fid ; ennek az 
dolognak visellie ugi gongiat bogi mást ne bancianak érte 

Meg bociassa Fid ; hogy enny sok Írassál bantiuk Fid ; 
vgian ezön zolnaki emmennek, Hochya Hazannak, az attiafiat, 
az hatalmas cyazar harminciadiarol az egriek el ragattak, ki 
mastannis ott Egröa vagion, egy nehanzor kertök Fldt; hogy 
boeiatassa el Fid, miért bogi az frygben fogtak el, mastannis 
keriWk Fldt; hogy boeiatassa el Fid; 

Az zegeny ven török azzont, kit Kun Petör ket leanyaual 
Zöged es Ciongorad közöt fogoth uolt el immár ketzör igerte 
meg Fid ; Azt nem tuggiuk ha az egry kapitannak meg paran- 
cyoltae Fid, vagi nem, bogi az my köuetink meg jVC^ttenek, 
ottan hamar az Fid, jo igeretit meg jelöntöttwk neki, kire 
meg ciak valazt sem ir, nem az bogi meg adna ví^ket; 

Mynd az által my az Fid; igeretiben es io aianlasaban 
semmit nem ketölködwnk, bogi azokat zegenieöket te Fid; az 
aianlas zorent mi nekwnk meg nem adatna, kiért ha az Isten 
eltet byzonnial higgye Fid, hogy mindön tyztössegös dolgok- 
ban hasonló háládatossággal lezví^nk Fldnek, ebben feö keppen 
vgian igön keriVí^k Fldt ; bogi te Fid ; keduönket ne szegye ; 
Isten Fi dl; Dátum Bjidae i8 die Septembris anno domini 1573. 

[Kiuiíl latínul : II. Miksa császárnak.] 

50. 
1573 január 12. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My Muztaífa passa . . . 

Tekyntetös es nagyságos vr nekVí^nk tyztölendö barátunk ; 
közönetví^nk es barátságunk ayanlasanak vtanna ; megh adak my 
nekönk az nd: leuelet, kyben romay cyazar yo akarattya 



57 

aörent, kyuannya az my hyt leuelönket nd, ky mellett, az 
w Fölsege hyn zolgaya Betcz Jakab, az my kegielmes feye- 
delmwnk portayara nemynemví^ dolgoknak gond uyselesere 
byzuast mehetne es jsmeg hatra jöhetne, azért my aggyuk az 
my hit leuelönket kiben fogaggiuk az my hitwnkre, embörse- 
gwnkre, es tyztössegwnkre, hogi mind jde my hozzánk jWuet, 
smind innét az my kegelmes feiedelmwnk portaiara mönet, 
€s jsmeg onnét hatra jwuet, io gond uyselesví^nk alat byzodal- 
mas vta engettetik, senkitwl semmj bantasa nem lezön, kinek 
byzonsagara es erősségére aggiuk az my zokot pöcyetwnket 
€s chimörwnket, Dátum Budae 12 die Januári 1573. 

[KÍVÜL] Tekyntetös es ns vrnak, Trautson Jánosnak, 
Romay Cyazar fő tanacianak, es gond uyselőyenek, nekWnk 
tyztölendö barátunknak. 

51- 
1573 márczius 4. 

Musztafa basa Miksának. 

My MuztaíFa passa . . . 

Folsegos romai czaszar, koszonetwnk es barátságunk 
aianlasa után: jm mastan kwldottwk te folsegodhoz az mi 
kogielmes feiedelmwnk leueleiuel hiu emborwnket Saban 
czaust, kitwl az mi kogielmes feiedelmwnk paranesolattia 
szorent nieluelis izentwnk : azért keriwk te Folsegodet, hogi 
az minemvv^ dolgok felöl Fplsegod elot tractal, te Folsegod 
mindonre io ualazzal bocsássa, es meg' hidgie szauat, es ismét 
mindon kesodelom nekwl bocsássa hozzánk Folsegod, kit mind 
az mi kogielmes feiedelmwnk, s mind mi uehesswnk io neuon 
Foldtwl. Isten Folsegoddel. Dátum Bude, 4 die Marty 1573. 

[Kívül latínul: 11. Miksa császárnak.] 

52. 
1573 márczius 4. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekentetos es Ngos ur, nekwnk tiztolendo barátunk : 
koszpnetwnk es barátságunk aianlasanak utanna : Jm mastan 



58 

kwldottwk romai czaszarhoz es te ngodhoz hiu emborwnket 
Saban czatist, az mi kogielmes feiedelmwnk parancsol attia- 
ual, keriwk te nodat, hogi te nod mindon mulatság' nekwl 
jutassa szomben \fy Folsegeuel, es az minemVí' dolgok felöl 
tractal, azokra mindon io ualazzal bocsássa nod, kit mind 
az mi kogielmes feiedelmwnk, smind mi uehesswnk io neuon 
tJ^ Fplsegetwl, es te nodtul : es az mit szoual mondand 
nodnak, meg' hidgie nod szauat, mert az mi kogielmes feie- 
delmwnk parancsolattiabol my szónkat szoUia. 

Ennek elotteis irtunk mi mind v(^ Fplsegenek, smind te 
nodnak : az szolnaki Emenj attia fia felöl, kit az egriek az 
hatalmas császár szamara ualo nagi summaual ragadanak el 
az hidrol, kertwk egi nehanzor hogi el bocsáttatna w Folsege, 
meg mind eddig' sem bocsattak el, mastannis Egron uagion,, 
azt hizzwk hogi az mj kogielmes feiedelmví^nkis irt mastan 
felple romaj czaszarnak. 

lm nem regon ismeg Giulara mpnnek uolt ualamj jan- 
csarok, uar őrzésre, azokrais az egriek, tokaiak, szakmariak 
rea tamattanak, kit le uagtanak bennok, skit el uittenek, 
mastannis eoten az kassaj kapitannal uannak bennok, ketta 
az varadj kapitannal uolt, de azokat el bocsattak, mind a& 
által y^ Folsege ezoket ugian ualoban keuannia hogi el bocsát- 
tassa "^ Folsege, mert serami ellenkozo dolgokat nem miuel- 
tenek, hanem az hatalmas császár zolgalattiaban fogattanak el, 

Touabba egi Dobroczoni Szabó Mate neuo embor, ki felpl 
eginehanzor irtunk ez elottis nodnak, az hatalmas császár 
szamara ualo summaual sokkal mont el, es mastan az kassaj 
kapitan birtoka alat uagion, es w fogta partiat, mi meg' eddig' 
az áros népeket nem bántottuk érte, neztwnk az Ruber ví^ 
nga, emborsegere, de az mint lattiuk ugian semmi nem kel 
benne, azért te nodat szeretettel keriwk, mint tiztolendo 
barátunkat: hogi az mi hiu emborwnk mellet, Saban czaus 
mellet légion io torekodo ^ Folsegenel nod, es ez dolgok 
felöl bocsássa mindon io ualazzal W folsege, ha ezok felöl 
io ualaz leszon, ezzel az mi kogielmes feiedelmví^nknek fo- 
Iptte nagi kedues dolgot miuel ví^ Folsege, igi lezon oztan 
hogi mind az mi kogielmes feiedelmwnk, smind romaj. 
császár W Folsege, smind az szegenseg : nagi igienpsseg- 
ben es bekossegben maradnak, de hogi ezok felöl W Fplsege- 
nek bizonios ualaza nem iví^uend : bizoniara nem tudgiuk mi 
kouetkozzek belőle. Isten noddal : Dátum Bude, 4 die Marty 
1573.* Az mynemv(^ janciarok az kassay kapitannal vannak 

* Innen kezdve más kéz írása. 



59 

azok közzel egy be j^ az töb tarsay valcyaganak meg kere- 
sésére, kyt my meg tartoztattunk ily okkal hogi az my ke- 
gielmes feyedelmví^nk az többytis hatra kyuannya mert semmy 
ellenkeözö dolgokban nem jártának. 

[Kívül czimzés.J Tekyntetös es nagisagos vrnak Trautton 
Jánosnak romai cyazar tanacianak es feö gond uyselöyenekv 
nekwnk tyztölendeö barátunknak. 

53. 
1573 május 20. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa . . . 

Feölsegeös romay cyaszar, keözeönetVí^nk es barátságunk 
aianlasanak vtanna, juta my hozzánk az Fid leuele, 20. napian 
pynkeösd hauanak, kybeöl meg ertwk hogy te Fid, az tyztös- 
segeös aiandekot, az my kegielmes feyedelmví^nknek, byzot es 
hyu embeöre által, tudny illyk Vngnoth Dauid által, be akarya 
kWldeny, kyre kyuannya Fid az my hit leuelönket, ki mellet 
mind jde my hozzánk jWuet, smind jnnet hatra mönet byzo- 
dalmas vta engettetnek, azért my fogaggiuk az my hyt^nkre, 
embörsegví^nkre, es tiztösseg^nkre, hogy valameny magaual 
jde my hozzánk jví^uend, mind nagy tyztösseggel es embörseg- 
gel fogiaggiuk es lattiuk, es ismét az my kegielmes feyedel- 
mWnkhöz, hyu es byzot embörWnk által el kesertettiví^k, hogy 
sem magoknak sem marhaioknak, semmi bantasok nem lezön, 
az möli szömeliök jnneth my tWlví^nk hatra akarnak terny 
nagi tiztösseggel myndön bantas nekwl bekeuel el kesertetty>X^k^ 
kinek byzonsagara es erősségére aggiuk az my szokot pöcie- 
t>?í^nket es chimörví^nket Dátum Budae 20 die May 1573. 

[Kívül latinul: II. Miksa császárnak] 

54- 
1573 jtinius 28. 

Musztafa basa Ungnad Dávid követnek. 

Egykorú másolat. Az ei'edeti ugyancsak Turcica, 1573 október — deczem- 

ber, folio 20 b. 

My MusztaíFa passa . . . 

Nemess es tyzteletes ferfyu, keoszenetynkh es barathsa- 
gunkh ayanlasanakh vthanna, erryl akarank my Kegdeth 



60 

byzonyossa tenny, hogy az mynemy maga gondolatlanokh, az 
Keg: ytt my nalunkh jeleón voltában mely embertelensegeth 
m.yuelenekh, kyt nem az my akaratunkból myweltekh lattya 
Issten, azokban harmat vasban yde hozzankh hozattúnkh ket- 
teyth ereóssen megh verettwkh, ezer palczath wtettwnkh ray- 
tokh, ugy annyra hogy soha tálam megh nem labolyakh, az 
harmadykath sokh yambor vytez kérésére hyr teónny Keghez 
kwldeóttv^^kh kezességen, ha Keg. az hyr vyweóuel eggywth 
az megh tagloth legynyeknekh megh enged, jo, hol pedygh 
Keg : megh nem enged ezeón, Keg. aggyá tuttunkhra, es uala- 
mynemy halai th erdemlenekh, azzal fyzettetwnkh nekyk. Azerth 
my Keg. twl mynden jo valazth varunkh. Isten Kegwel. Dátum 
Budae 28 die Juny 1573. 

55- 
1573 október 10. 

Musztafa basa Báthory István erdélyi vajdának. 

M. Nemz. Múzeum Kézirattára Fol. Hung. 37. (Prot. Báth.) 479. 1. Ki- 
adta : Szalay L. A magyar történelemhez. 83. 1. 

Tekyntetös es nagisagos vr nekwnk tyztölendö barátunk. 
Keözönetv(^nk es barátságunk aianlasanak vtanna Meg ada mi 
nekví^nk Pispeökiben lakozó Mezaros Boldisar az nd, leuelet 
kybeöl nyluan megertöttwk az my kegielmes feyedelmví^nkhöz 
való nd, hyuseget Az vr Isten aggion ndk mynd ez mastany 
igieben, smind ez után való igieyben nagi jo zörönciet es 
elömeönetöt, tiztössegöt, kiuel mind az mi kegielmes feye- 
delmVí^nk elöt, smind egyéb vitézlő szömeleök elöt, válhasson 
dicieretöt nd, es ez vtannis afféle orzag aruloyth nd, erdömök 
zörent bwntethessön meg ezzel es az zegeny rabok el bocia- 
tasaual kit Artandi titkon tartót, mind hiuseget meg byzo- 
nitotta nd, möli dolog feleöl az mi kegielmes feyedelmv^nket 
mindeön mulatság nekwl byzoniossa akariuk tönny, es hizzWk 
hogy az nd, hiusege el feledue nem lezön w Fölsegenel, hanem 
nagi aldasat szörönciesiteset jelön való zep aiandekiual vezi nd, 
Hol az segítség feleöl ir nd, valameöli oraban nd, kiuannya 
az my segitsegví^nket mynd oraban kezök vagiunk az mi ke- 
gielmes feiedelmví^nk paraneiolattia zörent nd, melle segitse- 
gví^nkel lönny mind az ns. tömösvary passaual egietömben, 
Ciak bogi nd, vigiazzon es izennyön vagi iryon nd, ha mi 
indulatok akarna lönny, Isten éltesse ndt, es tegie Isten jo 
zöröncieösse nd, mind el kezdőt igieyben, Date Budae 10 die 
Octobris 1573. 



61 

[Kívül. ] Az Tekyntetös es nagisagos vrnak Somliai Batori 
Isttiannak, Erdeli orzagnak neömös gond iiyselöienek nekví^nk 
tyztölendeö barátunknak, 

56. 
1573 október 17. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My MuztaflFa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, nek>^nk tyztölendö barátunk > 
keözönetWnk es barátságunk aianlasa vtan, Jm ertiWk az 
nd ; leueleböl hogi myuel romay ciazar V^ Fölsege, az kas- 
teli feleöl, mastan semmy oly byzonios dolgot, nem jrhatot, 
miuel hogy meg valóban meg nem ertötte az építésnek okát 
valóban meg ertuen, akarya W Fölsege hyu emböret, Auer 
Jánost, my hozzánk es az my Kegielmes feyedelmVí^nkhöz 
kwldeny, ky által mind az my Kegielmes feiedelmVí^nket, 
smind mynket byzoniossa akar ^^ Fölsege vgian ezön dolog 
feleöl tönny, kinek byzodalmas j\?ífuetelenek okaiért kyuannya 
v^ Fölsege az my hyt leuelönket, azért valamikor ví^ Fölgege 
akaria mi hozzánk kví^ldeny nagi byzuast j^C^iön, mi fogaggiuk 
az my hytví^nkre, embörseg^nkre es tiztössegwnkre, hogy az 
my byrtokunk alat semmi röndbeliektví^l bantasa nem lezön, 
es zinten az feniös portarais, jo gond viseleswnk alat, hyu es 
byzot embörWnk által el kysertettiví^k kynek byzonsagara 
aggiuk az my zokot pöcietönket es chymörví^nket, d. [?] valere 
opto, Datae Budae 17 die Octobris 1573. 

[KivüLJ Az Tekyntetös es nagisagos vrnak Trautson Já- 
nosnak Romai cyazar tanacyanak es uduaranak fö gond 
uyselöienek nekWnk tyztölendeö barátunknak. 

57- 
1573 nov. 23. 

Musztafa basa Báthory István erdélyi vajdának. 

Nemz. Muz. Fol. Hung. 37. Prot. Bathor. 77 — 78. 1. Kiadva : Szalay L, 
A Magyar Történelemhez i, 125. 1. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr nekWnk tyztölendeö barátunk, 
Keözönetví'nk es barátságunk aianlasanak vtanna; Ezt byzon- 



62 

nyal erti^^k hogy mastan az kassay kapitan, Tokayban ala 
jWt, De ndt. zeretettel ker^^X'k hogi nd, vigiazzon es ha 
valamy ellenközö dologra igieköznek meöli dolog az mi ke- 
gielmes feiedelmwnknek karara esnek ; niindiarast nd, hiu 
embeöre által tegie hírre mi nekünk, es mi myndön oraban 
kezök lezönk segítséggel lönny, az mint az my kegielmes 
feiedelmv^nk paranciolattia mutattia ; 

Myuel hogy te nd, Istennek kegielmessegeböl az hatal- 
mas cyazar zöröncieieuel, mastan gazdag niereseggel járt, kit 
byzoníaban igön eörwlönk ; Azt mutatna az jo zomzedsag hogy 
eggyk az masikat meg latna belőle, de az mint lattmk nd, 
ez elseö nieresegöt nem akaria mindönnel közleny, 

Nd, ez kisded irastinkat semmy gonozra ne vellie, aka- 
runk ndl, nyayaskodny, aggion Isten ndk zaz ezör anny nie- 
resegöt, es az ellensegön diadalmat. Isten éltesse ndt, sok 
eztendeyg, Dátum Budae 22 die Nouembris anno 1573. 

[KÍVÜL] Tekyntetös es nagisagos vmak, Somlyay Batory 
Istuannak Erdeli orzagnak nömös gond vyselöyenek nekví'nk 
tyztölendö barátunknak Erdeliben. 

58. 
1573 november 25. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa . . . 

Folsegos romay császár : koszonetví^nk es barátságunk aian- 
lasanak utanna: ezt akaruk mi te folsegodnek meg' jelpn- 
teni : hogi az te folsegod koueti iutanak hozzánk 24 napian 
Nouembemek, Constantinapolibol : kiket mi io emborseggel 
fogattunk es tartottunk: es ismét ugian ezon hónak huzon 
hatodik napian hiu es bizot embprwnk által io gond uisele- 
swnkbpl útra bocsattuk. Isten Folsegoddel. Dátum Budae 25 
díe Nouembris 1573. 

[Kívül latinul: II. Miksa császárnak.] 

59- 
1573 deczember 17. 

Musztafa basa Ruber János kassai főkapitánynak. 

My Muztafifa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr nekví^nk tyztölendö barátunk 
keözönet^nk es barátságunk aianlasa vtan, az minem^5^ ket 



63 

madarat nd, Vacy Andrásiul my nekwnk kVvldöt, hiuen meg 
atta, kit my nagi jo neueön vöttwnk ndtul ; ez mellett az mit 
nd, W twle nieluel jzent nagi io embörseggel mind élőnkben 
atta, kire jsmeg vgian ezön Vacy Andrastul valazt töttwnk, es 
az mit az my neuönkel ndk, mondand, nd meg higgie szauath 

Az jancyar dolgát my jllesse, my ennek elötteis megjelön- 
tött^k ndk, hogi meg az köuetökkel be mönt volt az portara, 
kik feleöl paranciolat mönt romai ciazarnak, azt hizzví^k hogi 
ndk, hireuel vagion : azért mastan jsmeg oda be vagion, jt my 
nálunk ninczen. 

Az prédikátor dolgát mi jllesse, azért kMdöttwk vala oda 
mayorunkban hogi az többi közöt tanytany, de az mint ertiwk 
nem tud nieluökön, azért ha mas vttal Vacy András hozzánk 
jví'wend jt nálunk talallia meg. 

Az Zabo Mate, es Hocya Hazán dolga felöl, mastannis 
keriWk ndt, mynt tiztölendö barátunkat, hogi nd, kezö- 
ricye rea, j>A^iön föl hozzánk, az mit hoz hath hozzon az 
elöbbeny aianlasunk zörent senkitul semmit ne felliön, ne 
köllesek az bwntelenöket fö keppen az diöbröciönieket érte 
bántanunk, mert ezt byzonnial higgie nd, hogi Hocia Hazán 
mind oraban kezvC^l oda be az hatalmas ciazar portaiara 
mönny, paranciolatot ki hozny, hogi általán foguan az diöbrö- 
ciöniekön mind egi pénzről pénzre meg vezy, azért hogi ebből 
töb ne jndullion te ndtul mindön jo valazt varunk, Isten ndl, 
Dátum Budae 17 die Decembris a. 1573. 

[Kivül] Tekyntetös es nagisagos vrnak Rweber Jánosnak, 
romai ciazar tanacianak es fö kapitannianak nekAjC^nk tyztö- 
lendeö bara[tunknak] Kassán. 

60. 
1573 deczember 26. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekyntetös es nags vr nek>^nk tyztölendeö barátunk 
keözönetWnk es barátságunk aianlasanak vtanna ez leuel mu- 
tató ket szömeli juta my hozzánk az my kegielmes feyedel- 
m^nk portaiarol 25 die Decembris, kyt my jo embeörseggel 
fogattunk es jsmeg hiu embörink által gond viselesví^nk alat 
vtra kesertettünk ; 

Touabba jm ertiwk hogi myuel te Nágod mas hazugok 



64 

zauahoz kepöst, igön vadolth az my kegielmes feyedelmVí^nk- 
nel, kit byzoni jo netiön nem igön vehetwnk ndtul ; mert 
ha nd, az tieytök ellenközo dolgayt mind jgazan elő adna; 
mi nem bánniuk, bátor az myeynk dolgais elö forgattatnanak, 
de hogi nd, ciak az mieynk dolgát forgattia, es az okát 
nd, meg nem jelönty, kikt^^^l támad ezt jgön nehezelliví^k ; 

lm ez nemöli naponnis, az tihaniak deuecieriek nagi 
haddal zazlokkal föl kez'ví'ltien, az Balaton mellet valami soka- 
dalomra ütöttek, egi nehaniat az mieinkben fogna viuen, az 
koppanlak rea találtak es mind zazlostul jde hoztanak bennök, 
skiket az vez skiket az fegiuer emeztőt meg bennök, ki feleöl 
ez elöt lenéiben jrtunk; 

Ez penig el nem titkolható dolog, mert jni ez jelön vala 
zömeliökis niluan láttak, mind zazloiokat smind ^ magokat, 
kik niluan valliak azt hogj az kapitanok, paranciolattiabol jár- 
nak azért ha akariatok meg tartany az frigiöt vgian valóban 
taraiatok meg hol penig mas zauahoz kepöst mind vntalan 
vadolny akartok, ezt meg miuelhettiVí'k hogy az el vegezöt 
dolog meg fog bomlany kyre meg eddig mindön tehetsegünk 
zörent vgy igieköztWnk hogi alhatatosan meg maraggion, de 
az mint lattiuk, jo tetőnkre föllivC'l mind naponkint gonozzal 
akartok fizetny, kit egiebre nem velhetví^nk hanem, nemöli 
kapitanidnak hizölködö cialard bezedinek, jámbornak helien 
legiön tyztössege, azért mastan ez felöl akarank ndk röuide- 
dön jmy, Isten ndl, Dátum Budae 26 die Decembris 1573. 

[KivüLJ Tekyntetös es nagisagos vrnak Trautson Jánosnak^ 
romai ciazar tanacianak es uduaranak fö gond uyselöyenek^ 
nekWnk tyztölendö barátunknak. 



61. 
1574 február 14. 

Musztafa basa Ruber Jánosnak. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekyntetös es nags vr nekünk tiztölendö barátunk, keö- 
zönetví^nk es barátságunk aianlasanak vtanna, az nd ; kül- 
dötte zep aiandekokat nagj jo embeörseggel es hyuen meg 
ada mi nekünk Vacy András kit mi ndtul ; igön jo neuön 
es tyztösseggel fogattunk, kiért ideöuel jsmeg hasonló barát- 
sággal lez^nk ; 



65 

Touabba az minemVí' dolgok feleöl nd, mynek^nk niel- 
uel jzent, azokat mind élőnkben aduan, jsmeg vgian ezön Vacy 
András által valazt töttvC^nk, es az mi feleöl ví- tví^le izentvC^nk, 
nd, meg higgie zauath ; 

Az prédikátor dolgát my jllesse, abban nd, semmit ne 
ketölköggiek, mindön oraban varitik, es az my aianlasunk 
zörent ndk ; meg kwlgy^k vgian ezön Vacy A.ndrastul. 

Az Zabo Mate dolgában bogi te nd, jo gond uyselessel 
vagion, azt ndk jgön közönny^k jol lehet az mint ez 
elöt való leuelönkben mijs jelöntöttví^k vala ndk ; paran- 
ciolatot hoz ky az my kegielmes feyedelmví^nktví^l, Hocya 
Hazán; möli paranciolat mellet az döbröcyöniekön meg ve- 
hety, de mi az nd, aianlasahoz tartuan magunkat, nem akar- 
iuk bogi hörtelen, semmy jnditassek, azért meg is keri^k 
ndt, zeretettel hogy te nd, legyön jo gond viselő ebben 
ne kellessek az döbröciönieket érte bántanunk, mönnel ha- 
marab lehet, az mit kví^ldhet kwlgyön, es ha ví' maga be 
hozzais annál job, senkitől semmit ne fellyön az elöbbeny 
aianlasunk zörenth ; 

lm az nd, barátságáért Szeperytj Janosnakis az vty le- 
uelet ki k^ldöttWk bogi zabadon yWiön mönnyön. Isten él- 
tesse ndt. Dátum Budae 14 die february a. 1574. 

[KivüL] Tekyntetös es nagisagos vrnak Rweber Jánosnak, 
romai ciazar fö kapitannianak es tanacianak, nekví^nk tyztö- 
lendeö barátunknak Kassán. 



62. 
1574 márczius 7. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa ... 

Feölsegös romay ciazar, közönet^nk es magunk ayanlasa- 
nak vtanna, erreöl akarank te fdk emleközny, hogy myuel, 
ez elöt ugi mint bet eztendöuel valamy barom haitok szöktek 
uolt el Marusnal az hatalmas cyazar harmiciadiat, meöli dolog 
feleöl ez leuel mutató szömeli beuebben szol fdk es te 
Fldt keri'^k bogi meg halgassa zauat es meg higgie Fid; es 
az my barátságunkért myndön oltalommal legyön Fid mel- 
lette ; azért im erti-íí^k bogi az marusiaknak marhaiokat, es -^ 
magokatis gyakran meg tartoztatiak érte, jol tugia azt Fid, 

A budai basák. 5 



66 

hogy az ky az harmiciadoth el szöky, annak marhaia cyazar 
szamara foglaltatek, es feye cyazar kegyelmen marad, azért 
te fdt ; keriví'k nagy byztunkban ; hogy ez dolog myat az 
marusiak ne bantassanak mint hogi méltatlan mert ha eggyet 
meg tártnak benneök azt byzonnial higgie Fid, hogy tizeth 
tartatunk helieben, de hogi bekeuel járhassanak zegeniök az 
szokot keresködesökben vgian jgön keriwk fdt, hogi te Fid 
az my barátságiinkért mindön jot miueliön. 

Touabba az vaczi Szabó Mihali adót uolth valamy borsot, 
az nagi zombati Kis Myklosnak, ki summa zörent tezön 4000 
Fit, mastan jmmar semmi keppen meg nem akarya eleghiteny, 
valamy roz marhat akar hazat szölöt neki böciöltetny, ^ rajta 
penig kez pénzel vezik jt meg, azért keriví^k fldt, hogi pa- 
ranciollion Fid az szombati byraknak hogi eleghitessek meg 
ne maraggion szegeni karban, mert senkinek karát nem ky- 
uanhattiuk, ha az Fid paranciolattiara meg nem lezön oda 
való embört tartunk erötte, mind addig myg az summa be 
telliesödik, Isten éltesse fldt. Dátum Budae 7 die Marty 
a. 1574. 

[Kívül rendes latin czim : II. Miksa római császárnak.] 



63. 
1574 május 15. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa . . . 

Feölsegös romai cyazar, keözönetví^nk es magunk aianla- 
sanak vtanna, juta my hozzánk Auer János, az my kegyelmes 
feyedelmwnk portaiarol 14. napian pynkösd hauanak ; kit my jo 
embeörseggel láttunk es jsmeg jo gond uyselesví'nk által be- 
keuel el kisertett^k mind addig mig az tiztössegnek röndyt 
j 11 ette ; 

Vgyan ezön postaual volt hyu es byzot embörvC^nk ky által 
az my kegyelmes feyedelmvC^nk, es az my zerelmes attiankfia 
az ns; vezír Mehemmet passa my nekVí^nk jrt, es tudny 
akarya mi tWlWnk ha rea merWnke ezökre felelny, tudny jUik 
az minemű dolgok felöl jm fölsegödnekis paranciolat j'^t, kik 
felöl immár sokzor jrtunk ^ fölsege paranciolattiabol te föl- 
segödnek, az zolnaki emeny Hocya Hazán attiafiat, es Hazán 
ement, kit Marusnal el fogtanak, jsmeg ez el múlt napokban 



67 

Boznaban, Jasznocyay Ibrahym aghat, es az falukat, kik felöl 
S.Z jzpahyak mind zvC^netlen panazolkodnak az ví^ fölsege por- 
talan, ha mind ezöket az kik felöl im fdnekts jrt az mi ke- 
gielmes feiedelmwnk, ha hiuen be zolgaltatnake auagy nem 
ebből akar ví^ föl : tVí^lví^nk tanúságot vönny ; mynd ezök felöl 
merivC^nke my felelny, hogi te fdtvv'l meg leznek auagi nem 
kik felöl akarunk my te fdtwl erteny, ha meg lezneke auagy 
nem, möli dolgok nem sokat teznek fdnek ; ' ha te fld ; mind 
őzökre az ví^ fölsege kiuansaga zörent rea aianlia magát ; jm 
mies fogaggiuk hogi az fid kiuansaga zörent, az frígnek meg 
zörzeset magunkra föl vezz#k, sem faratsagunkat, sem köl- 
ciegWnketh nem kimelliwk valameny jdeyg fJd, kiuannya meg 
zörözzví^k, ciak hogy te fldis mind ezöket az w föl ; kiuansaga 
zörent be telliesicye, kik nem sokat teznek te fdnekis, jol 
lehet jm nem regönnis hogy Hozzutoti Gieörgi jt nálunk vala, 
paranciolat jví^th vala az my kegielmes feyedelmwnktwl, hogi 
az möli faluk engödetlenök, erdömök zörent meg bví^ntettessök 
kire byzoniara reays kezWltenek vala, es az mellet tálam sok 
bvC^ntelenök is veztenek volna, de my byzuan az fld jo aianla- 
«aban, nem attunk szabatsagoth rea, ki miat sok bozzusagot 
es atkozast uallottunk mastannis nyncien semmy ketsegví^nk 
hogi te fld az my kegielmes feyedelmwnk kiuansaginak, mind 
■ez mastaniakban smind egiebekben hogi eléghet nem tönne, 
kinek te fld; jwuendöre sok haznat lattia es vezy; 

Az zegeny buday mezarosok juhay felöl paranciolat jWt 
vala az my kegielmes feyedelmWnktwl, mölj paranciolatot my 
te fdnek kwldöttvC^nk vala, hogi te fld. az mi kegielmes feye- 
delmwnk kiuansaga zörent meg adatnaya, de mindaz ulta sem 
jwue semmy hir felöle ; 

Azért my nagy byztunkban kerivC'k te fdet ; hogi mind ezök 
az my kegielmes feiedelmwnk kiuansagi zörenth légiének 
meg, hol meg leznek, az elöbbeni aianlasunk zörent mies rea 
felelvC'nk hogy az fld ; kiuansaga zörent az frignek meg léteié- 
ben jo embeörseggel gond viselők es meg zörzök leztink ; de 
vizzontag, ha ezökben te fld, az mi kegielmes feyedelm^^nknek 
kyuansagat be nem telliesiti, nincy mi nekwnk anny fei^nk 
hogi my w fölsegenek semmit az fríg feleöl meriv^nk irny, 
auagi abban töreködny, azért te fld ; mind ezökben lásson jo 
módot, hogy vihessvvk veghöz jo móddal, az my kegyelmes 
feyedelmví'nk közöt, es te fld, közöt ualo kyuansagokat; es ez 
zegeny niomorult mezarosok hogi ne maraggianak karban 
vgian jgön kiuanniuk te fldtwl ; Isten fldl ; Dátum Budae 15 
•die May Anno domini 1574. 

[Kívül latinul : II. Miksa császárnak.] 

5* 



68 

64. 
1574 augusztus 8. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaífa passa . . . 

Feölsegös romay cyazar, közönetwnk es barátságiink aian- 
lasanak vtanna, juta my hozzánk az fld leueleuel, az koma- 
romy kapitan emböre Cyerko Marton 7 napian kis azzoni 
haüanak kybeöl ertiWk az fld panazlasat, az tömösvary passa, 
es az erdeli vaida, minemö méltatlan való panazokat; miuel- 
tenek legyön az portan te fld feleöl ; jel lehet az my szerel- 
mes vrunk es attiankfia, az ns vezyr Mehemmet passa mi 
nekWnkis j elöntötte vala azt az dolgot, de my meg akkoris 
meg jrtuk vala ^ nagisaganak, hogi hiaban való vádolás az "w 
tví'lök ; jm mastan meg vionnan az fld, leueley mellet meöli 
leuelek az my zerelmes attiankfianak es az oratoroknak zol- 
nak, hyu es tökelletös embör^nk által jrtunk. es jntöttWk w 
nsgt hogi mindön hiaban való vadolasokath be ne vegiön, 
ez vtannis valamiben fld, meg talál, mindön tiztössegös dol- 
gokban akarunk keduesködny, Isten fld. Dátum Budae 8 die 
Augusti a. 1574. 

[Kívül latinul : II. Miksa római császárnak.] 

65. 
1574 szeptember 7. 

Musztafa basa ismeretlennek.* 

M. Nemz. Múzeum Itára, személyek szerinti iratok, Mtisztafa pasa. 

Mi Muztaffa passa . . . 

Tekyntetös és nágs. vr nekWnk tiztölendö barátunk, 
Keözönetv{^nk es barátságunk aianlasanak vtanna. Meg adak 
my nekünk az nd, leuelet, kibeöl ertiük mit ir nd, az se- 
geösdiek es börzöncyeyek feleöl Hogi miuel mind szünetlen 
Kanisa fele ciataznak es leseöket bánnak, mynt im mastannis 
hogi Istuanfy Istuant másod magaual el ragattak, es hogi 
ottan hamar 13 zömeit es barom feiet vittenek volna Touabba 

* Talán Trautsonnak szól. 



69 

Xanisahoz tartozó három falut el rablottak volna, es zantalan 
szömeleöket barmokat vittenek volna ; Az Vr Isten jol lattia 
hogi mi hirWnkel nem miueltek, és my okay nem vagiunk, 
Ha my történt ys okay ismeg az tieytök, kik feleöl immár 
el vntuk az sok panazolkodast ; Az bek feleol hol azt irya 
nd, hogi az Murán által mönth volna vagi hogi mikor 
Istuanfi Istuant el fogtak jelön volt volna, Byzonnial higgie 
nd, hogi az beknek abban semmy hire nincyen, mert az- 
kor az bek it mi nálunk volth.; It való léteiének oka penig 
ez uolth, hogi miuel az hatalmas Istennek jo akarattiabol az 
hatalmas ciazar az my feyedelömsegwnknek méltóságát na- 
giobra vitte ugi minth egessegwnk latny idveözleny jWt vala. 

De nam my ezt egi nehanzor meg irtuk ndk, hogi az 
Zriny Gyeörgy minemű ellenközö dolgokat miuel ; Sziget 
ala Babolcya, Börzöneye, Segeösd ala zaguld nagy haddal ; 
leseöket hani ; De hogi az mieynk ezökben vezik cialardsago- 
kat, ki nem mönnek vtannok, igi oltalmazzak magokat. 

Ugyan ezön Zriny Gieörgy nagi haddal feöl kezví^lt, es az 
Posga tartomaniaban való falukat, kit zep szauaual kiket erö- 
zak keppen föl vezön es az ^ határában le telepity, immár 
egy nehany falukat azon keppen puztan hagyoth ; az izpahiak 
penig sirnak ohaitnak ehelis meg halnak mert nincyen myhöz 
nyulniok, azoknak penig az adoiokat my raitunk kérik es min- 
dön jövedelműket; efféle dolgokat mind eleyben attunk my 
ndk, kire meg ciak valazt sem töt nd, 

Touabba ezis niluan vagion ndl; hogy menizör az my 
kegielmes feyedelmwnktwl paraneiolat jví't, kit my zep rön- 
del romay ciazarnak föl kvv^ldöttwnk, Hogi az buday me- 
zarosok iuhait, Hazán ementh hatra" aggiatok, es az Nagy 
Kallót el rontassatok w Fölsege paranciolattiat meg nem fo- 
gattatok Az my inteswnket penig mint fogadnátok meg Myolta 
az Nagy Kallót epitek zaz faluknál töb ky az elöt az hatalmas 
ciazarnak adózott es be jártának vrokhoz kik immár mastan 
be nem jví^nek es semmy fizetést nem teznek 

Ismeg Tatát es Bözpöremöt miolta meg veuek masfel zaz 
falukual töb Zekös feier var tartomaniaban, az kik az elöt 
mindön fizetesth zolgalatot miueltek, kikben mastan ciak eggis 
nem akar be jarny, Eztergam tartomaniaban meg azon keppen 
tahat mint ellienek el az zegeny izpahijak 

Jol tuggya azt nd, hogi mindönnek zolgalattiaban jar 
€s mindön meg kiuannia az y^ jutalmat, senky zellel nem 
élhet, igy köuetközik oztan hogy az fele vakmerő jobbagiokra 
rea mönnek es eginehaniath el ragadnak bennök, az hatalmas 
ciazar adaiat es W magok jwvedelmet kiuanniak raytok, ha 



70 

oztan meg eleghitik Wket ismeg el bociattiak Ví^keth mikor 
efféle szófogadatlanokban egi nehaniath el hoznak, az tieytök 
azonnal raytok támadnak, így lezön oztan hogy az ki erösb 
lezön, aze lezön az jutalom, mint mastannis az tieytök az 
myeynkre rea tamattanak, elözör az mieynkben kit le vág- 
tának skit el fogtanak volth ; az vtan Isten segetsegebeöl az 
mieynk meg vertek ^ket, es vgi történt vezödelmeök. De 
ha \^k bekeuel maradnának, az mieynktVí^l semmy nemindul- 
tatnek, 

Jol lehet erre my nekwnk paranciolatunk vagion az my 
kegielmes feyedelmví'nktví^l, bogi valameöli varasok faluk ide 
vannak iratatuan kyk annak előtte az hatalmas ciazar adoiath 
es izpahiaiok jví^vedelmet igazan be zolgaltattak, es mastan be 
nem akarnak holdolny elözör romay ciazarnak iriünk felölWk 
es ha vgian vakmerőségnek aggiak magokath az vtan zabat- 
sagot aggiunk, afféle vakmereöknek meg bvP^ntetesökre de 
meg my semmiben eddig nem hörtelenköttwnk, byztunk az 
vP' Fölsege aianlasaban, mikor Hozzutoti Gieörgi által aianla 
magát bogi mindön feleöl meg paranciollia hogi be j^ienek 
kiben vgian semmy nem kelé mind ez oraygis 

Irya nd, hogy az faluknak az neueöket röndel meg irnuk 
ndk ; Azért im mindön fele embörví^nket kwldöttví^k, es zep 
röndel hamar nap az neuöketh irua kwlgiwk vgis meg láttunk 
ha be kví'lditök 

Mynd az által keriwk te ndt mint tiztölendö barátun- 
kat, hogi te nd zoliion romay ciazarnak, paranciollya meg 
mindön fele hogi jaríanak be, az hatalmas cyazar adoiat es 
vrok jövedelmet zolgaltassak be Ha ezt miuely w Feölsege 
mi felelv^nk arra hogi áz my byrtokunk alat valók nem az 
hogi az ^ feölsege jozagaban mönnek, de az szamara meg 
ciak egy loüat sem niergelnek meg ; De az mint fölleölis meg^ 
jelöntiWk, mindön meg kiuannia az >^ jutalmat, senky zellel 
nem élhet; 

Az valyak sambokiak Komarom zigetebeöl hogi anny 
szömelt hoztanak volna el nency azoknak anny feyök hogy 
azt mernek miuelny, de az komaromiaknak tatayaknak cya- 
tayok sem eyel sem nappal meg nem szví^nik ; 

Az samboki Ahmat odabasanak, mi meg parancyoltuk 
hogi veztegsegben legeön, ha többe irand nem solgiaual ha- 
nem byzoni feieuel ery meg röuidedön ciak onnét az ti par- 
totoktul maraggianak bekeuel innét vgian semmy ellenközö 
dolog nem indultatik ; Isten éltesse ndt ; Dátum Budae 7 die 
septembris anno 1574. 



71 

66. 
1574 szeptember i8. 

Musztafa basa Báthory István erdélyi vajdának. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr nekví^nk tyztölendeö barátunk* 
keözönetví'nk es barátságunk aianlasa után ; meg ada mi ne* 
k'Cí'nk Tódor a nd, leuelet mynd az aiandekkal eggiví't, kit 
my jo neuön vöttwnk ndtul ; mönnel fölliebben azt bogi te nd, 
az my tiztössegeös elömönetví^nkön jgön eörWlth fölötte jgön 
közönnyük ndk ; ^ 

Az Mahmut begh dolgában bogi nd, ziue zörenth törekö- 
dik jgön közönnyük ndk mies jnneth az mint tWl^nk lehet 
eörömest töreközví'nk mint regy jo baratunkerth ; 

Az Bekös dolgát my jllesse ha jgaz lezön jwuetely, mind- 
iarast hiu embörWnk által hireuel aggiuk ndk; 

Touaba Tódor az myt mi nekwnk nd, neueuel zolt mind 
meg balgattuk es jsmeg vgian ezön Tódor által jzent^nk ndk, 
nieluel nd meg higgie zauat. Isten ndl. Dátum Budae, i8 die 
septembris a. 1574. 

[Kiüül] Tekyntetös es nagisagos vrnak somliay Batori 
Istuannak Erdeli orzagnak nömös gond uyselöienek, nekwnk 
tyztölendő barátunknak Gyula feier varban. 

67. 
- , ' ' ^575 január 15. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa . . . 

Feolsegös romay cyazar, közönetwnk es magunk aianla- 
sanak vtanna, ezt akaruk my te fldnek; tuttara adny, hogy 
az my kegielmes feiedelm^nk az hatalmas szultán Szeljm 
cyazarnak végezte el az vr Isten ez világban való eletet 
(tudny jllik) löt halála, 29 napyan Zent . András hauanak ; 
Istennek kegielmes jo akarattiabol valaztatott béliében az 
ciazary méltóságra szultán Murath ; kynek aggyon az vr Isten 
az ^ cyazarj^ feiedelömsegeben es méltóságában, hozzu jdeyg 
való eletöth ; io zörencyet, diadalmat es tyztössegöth ; 



72 

Erty\?k azért byzonnyal hogy az oratorok fölötte jgön 
vannak azon hogi ez meg neuezöt wy feiedelömmelis frigyöth 
akarnának zörzeny kyt mies jgön kiuannank az zegeny orzag- 
nak epví^letere es meg maradására, es minth tMví^nk lehet 
erömest munkálkodunk benne 

De az Vezperim, Palota, Tata, Egör, Nagy Kalló es az 
juhoknak tauali nyáron es ez vttal három jzben való el uytele, 
es ez meg neuezöth vegbelieknek ellenközö dolgay nagi okot 
adnak az meg nem léteire ; azért my te fldnek ; jo akaratunk- 
ból es mindön jóra való szándékunkból aggyuk tanáéiul, hogi 
ez meg neuezöt veg hazakat kik byzoni semmy haznara fld- 
nek ; nincienek hanem jnkab karodra es bántásodra, töresse le 
fld, es az barom vttal el vit juhokat vagy az arrokat, adassa 
meg fld, hol penig te fld, az my jo tanaciunkat ebbeöl meg 
nem akaria fogadny lássa fld, ha mith vele hasznai fld, mi 
okay ne légiink hogi nem jntöttVí^k fldet ; Isten éltesse fldet ; 
Dátum Budae 15 die January a. 1575. 

[Kíüül rendes latin czim : II. Miksa római császárnak.] 



68. 
1575 február 5. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaífa passa . . . 

Feölsegös romai cyazar, közönetvC^nk es magunk ayanla- 
sanak vtanna, iuta my hozzánk az my kegielmes feiedelmi?í^nk 
tolmaeya Mahmut bek ; első napian Beöy t elö hauanak ; az ha- 
talmas cyazar röndyhöz jllendö nemynemW dolgok íeleöl, 
mölliek te feölsegödhözis jllenek; vgian ezön Mahmut bektWl 
az my kegielmes feiedelmví^nk, nyeluelis jzent te flknek; te 
fld ; meg higgye szauath es myndön jo valazzal bocyassa fld ; 
valamy rabokat kyuan az my kegielmes feiedelmWnk te fld- 
Wl ; tudny jllik Hazán ement kit Marushoz az hatalmas ciazar 
varasahoz közel ; ky semmy ellenközö dologban nem járt, el 
fogának ; ky felöl egynehanzor paranciolatis j\(^t az my ke- 
gielmes feiedelmVí^nktvv^l, mölliet fdnek ; kwldöttví^nk, hogy 
myndön sarcioltatas nekwl el bociassa fld ; de mynd ez ideygis 
vgian nem len semmy zabatsaga, mastan penigh Györöth Tol- 
macy Vincye fogságában vagíon ; egy Hacy Muztafa neuö rab, 
Pözpörimben Gezty Ferency fogságában vagion ; azért my 



73 

keriWk fldeth ; hogy az töb rabokkal egyetömben, möUieket 
S.Z my kegielmes feiedelmví'nk te fldtwl ; kyuan, te fld, keduet 
ne szegye W fölsegenek ; az taualy es ez idey juhokatis éppen 
vagy az arrokat te fld, vgian ezön Mahmut bektwl vagy egy 
fo emböretwl k^lgie megh fld, myiiel hogi az hatalmas ciazar 
kencyeböl vetettének, mastannis paranciolatunk j"^t w fölse- 
ghetwl az my kegielmes feyedelmVv'nktwl, hogv' te fldt, rea 
emleköztesswk az Nagi Kalló el rontása felölis parancyolatunk 
jwt, hogy te fldt; jncy^?í'k leueh^nk által, hog>' el rontassa 
fld ; mynd ezök meg leuen ; ygy lezön oztan alkalmatosságunk 
rea, hogy az fld, kiuansaga zörenth szytiönk zörent töreköd- 
hetwnk, möli dologban ha my zyuönk zörent gond uyselök 
lezWnk, byzonnial hyzzök hogy megh nyerhettiwk ; de ha fld, 
az my jntesvC^nkel nem gondol, es Mahmut beköt fld, mastan 
myndön jo valazzal nem bocyattia, es az my kegielmes feie- 
delmvC^nknek kyuansagat te fld, be nem telliesity ; myuel hogy 
jffiu feiedelöm es az hadakozásnak jgen ví'rví'l, felwnk hogi az 
után semmy szónk nem fogh köllemetös lönny vp- fölsegenel, 
kiből nagy háborúság fogh tamadny, azért my kerivík fldt 
hogy myndön hazugok zauat fld, elö ne vegye kiknek ciataiok 
ragadozasok, sem eiel sem nappal meg nem szWnyk, hanem 
te fld, az my kegielmes feiedelmví^nk kiuansagat be telliesicye, 
es Mahmut beköth myndön jo valazzal bociassa fld ; ezt nagi 
jo akaratunkból jriuk fölsegödnek; 

Mahmut bek meg jt nálunk vala ; es jUien dolog történek 
hogy az egriek nagi haddal zaguldottanak volth az hatalmas 
<iiazar veg haza ala ; Hatuan ala, es nagi sokan lesben leuen, 
az myeynket lesre akartak vinny az myeynk vtannok leuen 
ezökben vezik az lesth es nagi bátorságai reaiok rohannak, 
Istennek segitsegebeöl meg veryk az tieytöket 33 eleuenth es 
eötuennel töb feiet vöttenek, egi nap sineien hogi ciataiok 
meg zwnnek, Jaasz Byrin ala. Zent Miklós ala, es egieb veg 
hazak ala mind szünetlen szaguldnak es vgi ellenköznek ; 
azért te fld ; mind ezökreöl meg tilcya ví^ket, mert eff'ele do- 
logból semmy jo nem köuetközik, mind ezökreöl Mahmut 
bektM beuebben érthet fld, Isten fdl. Dátum Budae 5 die 
february a. 1575. 

[Kivül rendes latin czim : II. Miksa római császárnak.] 



74 

69. 
1575 február 20. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa . . . 

Feölsegös romay cyazar, közönetwnk es magunk aianla- 
sanak vtanna, juta my hozzánk Auer János az fld ; posta em- 
böre, 19 die februári; kit my alkolmas napig meg tartozta- 
tank ; oka ez hogy az ket közben mastan sok gonoz embeörök 
tamattanak es felty^k hogy valamy niomorusaga történik az 
vton, meöli dolog ha történnek, mind my nekWnk smynd te 
fldnek, bantasara lönne, touaba nemynemw embörök kik az 
posták ala való louakat tartottak, panazt töttenek az my 
kegielmes feiedelmvC^nknek ; bogi jmmar vgian nem győzik 
louakkal ví^keth; az sok giakorta jwuö jaro postákat azért my 
nekünk w fölsege paranciolatot adoth kiben élőnkben adta 
jo móddal, hogi az my ; az my feiedelömsegwnknek méltósá- 
gát röndjth jllety ; annak my magunk viselliwk gongiath nem 
alkolmas myndön keues dologért W fölseget bantattnünk; fö 
keppen nam mastan az w fölsege fö emböre Mahmut bek oda 
fdhoz; bocyattatoth, ky által azt hyzzwk hogy te fldt az my 
kegielmes feiedelmVí^nk myndön dolgok felöl meg találta, azért 
my fdtwl, akarunk erteny, hogy ha Auer jt nálunk variaie 
meg Mahmut beköt, auagi jnnet jsmeg föl bociassuk Mahmud 
bekkel penig valameny emböret akaria fld bocyatany az my 
kegielmes feiedelmví^nkhözvagij de my hozzánk byzvastj^ienek; 

Touaba vgyan ezön Auer Janóstul kWldöt fld, az zegeny 
buday mezarosok juhainak az arraban, 800 forintoth kit Auer 
my nekwnk hiuen be zolgaltatoth ; azért az mynt jgazan az 
juhok szamainak vegére möntwnk az tauali juhoktul meg 
valuan kit az vtan el ragadanak ; summa zörent tezön 28 (75 
juhoth ; vgian ezön mezarosok közzWl Mahmut bekkel ketten 
möntenek föl, kiktwl niluan meg értheti fld azerth meg 
keriwk te fldt, hogy Mahmut bek szauat fld, jgön elö vegie 
es az zegeny mezarosokat te fld, karban ne haggia maradny, 
mert az mint ez elöttys j elöntötték fldnek, az hatalmas eiazar 
kenőiéből vetettének ; semmy keppen penig az el nem vesz, 
azért fld, az maradekiarolis eleghitesse meg szegenyöket, meöli 
dologgal nagi haznos dolgot nye . . .* fld, myes ez melleth az 
my feiedelömsegví^nknek méltósága szörent, mindön jo törekö- 

* Egy-két betű kiszakadt. 



75 

dessel faratsagünkal, kölciegA?(fnkel, az mint aianlottuk magun- 
kat, mind sziuel lelökkel az fid, kiuansaga zörent eörömest 
töreködwnk ; de ha mást fid Mahmtit beköt mindön io valaz- 
zal nem bociattia, es az my kiuansagünkat fld, hiaban mü- 
lattia ; semmy módunk nem lezön ; semmy dolognak el vege- 
zeseben kibeöl nagi háborúság fogh követközny ; Isten éltesse 
fldt; Dátum Budae 20 die february a. 1575. 

[Kívül rendes latin czimzés : II. Miksa római császárnak.] 



70. 
1575 márczius 20. 

Musztafa basa Miksának. 

Két, egymással másian kctlö közhen-től kezdve teljesen megegyező 

eredeti. 

My MuztafiPa passa . . . 

Fölsegös romai ciazar, közönetví^nk es magunk aianlasa- 
nak vtanna ; jm ertiwk Auer János felöl myth jrt fld, de mi- 
uel hogj my wtet valameni jdeyg meg tartoztattuk oka ez 
hogy mastan kettő közben sok gonoz embörök tamattanak az 
vtakon, vgj annira hogi keueses embör nem mer jarny, az 
my kegielmes feiedelmwnkis penig mást az orzagot cyrkal- 
tattia, kitwl tyztit vezy el, es kinek ismeg tyztöt ad, fld, semmy 
gonozra Auer meg tartoztatasat ne vellie, mert byzoni semmy 
gonozra való jndulatbol nem miueltwk, valami keues jdeyg 
legiön veztegsegben ; es jsmeg az fld, kiuansaga zörent, hyu 
embörink által be kysertettiwk; 

Touabba ennek előtte való Ví^dökbennis jelöntöttwk vala 
my te fldnek ; az tatay kapitan Rozönberger, mynemw boz- 
zusagokal jllet mynket mind sz>?í^ntelen ; valamy közel való 
jobbagynk vannak, kik jde mi nekv^nk zolgalnak vagy köl 
vagi nem köl, zegeneökre reaiok kwldj latrait, es ostor alat 
niakon kötue vgi vitety, kith veret kit fogsággal, saniargat 
bennök, meg ha zep zoual jntiví'k hogi meg szví^nniek, az töb 
bozzonto bezedi közöt, jllien szoual jllet (mond) vgianis az 
vezir Mehemmet passa, es te nd, jgön zeretitök az frigiöt 
es jgön zWksegös keppen kölletik mást ti nektök ; azért aka- 
ruk flt, az w dolgairól byzoniossa tönny, hogi te fld, meg 
fenicie efí'ele dolgay nekwl el legiön, mert ha fld, meg nem 
feniti, es mindönre rea bociattia fld, meg ertitök ; es ^is meg 



76 

lattia az maga gondolatlan, mykeppen zerettiwk my az fri- 
giöth, es mint lezön az \C^ oth meg maradása, kinek my okai 
ne legivv'nk, mert ezt jel lattiuk hogi jo tetví^nkre föUivC^l myn- 
dön bozzusaggal jllettetwnk, Isten éltesse fldt ; Dátum bude 
20 die marty 1575. 

[Kívül rendes latin czimzés . //. Miksa római császárnak.] 

71. 
1575 márczitis 30. 

Musztafa basa Miksának. 

My MuztaíFa passa . . . 

Fölsegös romai ciazar, közönetwnk es magunk aianlasa- 
nak vtanna, megh ertwk azt my byzonnyal hogy mykor az 
zegeny mezarosok emlytöttek volna, az juhok arrat te fölse- 
göd elöt, fld, oUian valaztot töt volna felöle hogy my nekví'nk 
mynd meg kwldötte volna fölsegöd, azért my nekV^^nk, többet 
800 juhnak az arranal 800 fnal ; nem kWldöttetök, az juhok- 
nak szama penig, az harmad euy juhoktul meg ualua, ez el 
múlt eztendöbeli négy falka juhnak summaia tezön 28(60 
juhokat azért te fldt, zeretettel keriwk, hogi te fld, zege- 
nyöket éressen ne bociassa, hanem mynd az ket rezröl ele- 
gycye megh fld, zegeniöket mert ha mastan fld, valamy )o 
valazzal Mahmut beköt nem bociattia, es az zegeny mezaro- 
sokat fld ví'ressen erezty, az mynt ennek előtte ualo leuele- 
inkbennis megh jelöntöttwk, az fryg meg léteiében való, töre- 
ködesvv'nkben semmy módunk nem lezön, myert hogj ezök 
zegenyök jmmar ciak onnét varnak, es ha fld, azokat ví'res- 
sen bociattia, myndiarasth nagy keserví^ panazzal az my ke- 
gielmes feyedelmwnket eryk ; kiknek syralmokat azt hyzzwk 
hogy ví^ fölsege elö fogia vönny, my köuetközzek belőle meg 
gondolhattia fld. Isten éltesse fldt; Dátum budae 30 die 
marty 1575.* 

[Kívül rendes latin czimzés : II. Miksa római császárnak.] 

* 1575 márcz. 30-üról ezzel leljesen megegyez") levél Traiitson János- 
lioz : végén : 

Touabba ennek előtte ualo lettelönkbennis kertwk vala my ndt, 
hogy az mynemw 500 forintal gróf Eckius meg adossa maradót vala, 
ky felöl aianlotta vala nd, magát hogi megh lezön, nd semmy valazt 
nem ten felöle azért mastannis, az nd aianlasahoz tartiuk magunkat 
es myndön oraban variuk. 



77 



72. 
1575 április lo. 

Musztafa basa Miksának.* 

My Muztaffa passa . . . 

Feölsegös romay cyazar, keözönet^nk es magtink aianla- 
sanak vtanna ; ennek előtte való napokbannis jm nem regön^ 
jrtunk vala my te fldnek, az mastany tatay kapitan Rozon- 
berger felöl, mynemW méltatlan dolgokat myuel Buda tarto- 
maniaban, az hatalmas ciazar varasin faluin, es az my hoz- 
zánk tartozó egi nehany faluinkon, möli dolog felöl te fldtví'l, 
semmy válaszunk nem jwue, azt nem tuggiuk, ha be zolgal- 
tattake hiuen az my leuelönket te fldnek auagy nem, mynd 
szwntelen leueleket, verös nyársakat, küldöz reaiok, jly ok 
alat, hogi ha oda Tatában nem zolgalnak, eökrökkel, zekere- 
kel fat nem hordanak, es meszet nem égetnek es az var epi- 
tesere segitsegví^l embeörth nem adnak, mynd el eghettety 
niasoltattia dulattia Wket, mastannis mynd vntalan niakon 
kötue hordattia zegeniöket, verety, tömlöciözteti byrsagollia 
Ví^keth, 

Jol tuggya penig azt fld, hogy az my kegielmes feyedel- 
m^nkel, ennek elötteis vgy vegezöt fld, az frigj dolgában, 
hogi az w fölsege byrtokaban való varasok, faluk, semmy 
zolgalattal es sarcioltatassal ne hántatnának; ez peniglen ez 
maga gondolatlan eb, mindön nap bozzusagunkra jgieközik 
szöm'^'nk lattara, azért my jo akaratunkból, keriví/k te fldt ; 
hogi te fld, paranciollia meg, az maga gondolatlan roznak 
hogi efféle dolgaitul meg szWnniek, es az hatalmas ciazar 
jozagiban ne praktykallion se az my hozzánk tartozó egi ne- 
hani közel való faluinkath ne szomiuhozza, ha varath akar 
epiteny, oda föl az fld, byrtoka alat ottan körniVv'lis eleghen 
vannak ; hol meg nem szwnig, az my kegielmes feiedelmWnk- 
nek hireuel aggiuk, azt hizzWk hogi w Fölseghe az w byro- 
dalmanak puztulasat nem kiuannya, gongia lezön róla, ha 
penig ennek az hituan louasznak praktikaj ty akaratotokból 
vagion, aggia tuttunkra fld, es my olj keppen vyselWnk gon- 
dot rea, hogi byzoniaban eff'ele keueli roz my kedueönk ellen 

* Ugyanezen daluni alatt Traulson Jánosnak, ugyanezen tartalom- 
mal, benne a Budához tartozó falvak felsorolása: «tudny illik, o Buda 
Bekas megier, Zent Endre Buda Eörs, Sos Kuth ; Etyek es érdiekre 
tnynd zwnetlen leueleyt kwldözj)) 



nem fogh praktikalny ; erre hamar es jo valazt varunk íld- 
t\?l, Isten fldl, Dátum budae lo die Apryllis a. 1575. 

[Kívül rendes latin czimzés : 11. Miksa római császárnak.] 



73- 
1575 jun. 27. 

Musztafa basa Báthory István erdélyi vajdának. 

Prctcc. Bathor. (Nemz. Muz. kézirattára, 37. Fol. Hiing.), 329 — 330. 1 

My Muztaffa passa . . . 

Tekynteteös es nagisagos vr nekví^nk tyztölendö barátunk, 
Közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; juta my hoz- 
zánk az nd hyu emböre Szeremy Giörgy az my kegielmes 
vrunk feiedelmví'nk az hatalmas ciazar leueleuel, parancio- 
lattiaual es az nd, leueleuel eggiwth 27 die Junii ; kibeöl 
my mynd dolgokat niluan meg ertöttWnk, Azért my meg 
ennek előtte meg ertöttAív'k vala ezt egi holnappal, bogi az 
lengielök közöth valamy kiralt akarnának emelny es arra 
való volna az giwles ; eztis ertiWk vala hogi nd, erdeli or- 
zagbol valamy varatis aiandekozot volna, romai ciazarnak, 
De niluan való ertelmeth neg öth auagi hatod napia vagion 
hogi meg ertöttWk ez giwlesnek ki felöl azonnal irtunk az my 
kegielmes vrunknak hiu embörWnk által, mind azon által az 
nd, leueleth ertuen mindön szwksegös dolgokat, az my ke- 
gielmes feiedelmví^nk paranciolattia szörent, az hadat az 
menire lehet im mindiarast inditattiuk, es az hatalmas ciazar 
jozagat hiuen meg akariuk oltalmazni Az my az my feiede- 
lomsegwnknek méltóságát illeti mindönben, ki felöl nielvuelis 
izentwnk ndk, Hol az soldosok felöl ir nd, minden fele meg 
parancioltuk hogi valahonnan oda akarnak mönny byzuast 
mönnienek az hatalmas cyazar jozaganak oltalmazására, Isten 
ndl. Dátum Budae 27 die Junii anno 1575. 

[KÍVÜL] Tekyntetös es nagisagos vrnak Somliai Batori Ist- 
uannak Erdeli orzagnak neömeös gond viselőiének nekünk 
tyztölendö barátunknak Feier varban 



79 



74- 
1575 június 30. 

Musztafa basa Báthory Kristófnak. 

Két példányban (egyiknek széle megrongálva). Pi-otoc. Bathor. (Nemz. 
Muz. kézirattára, 37. Fol. Hung.) 273. és 319. 1. 

My Muztaífa basa ... 

Tekynteteös es nagisagos vr nekví^nk tiztölendö barátunk, 
Közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; Byzonnial ertiwk 
azt my hogi az nemöt part mynd napról napra gywleközik es 
szaporodik ; kiknek giví^lesöknek byzonios okát mi[nd] enny 
ideygis my nekwnk byzonnial meg nem jelönte nd, jol 
lehet mas által mi meg ertöttök. hogi mindön akarattwk az 
volna, hogi Erdeliben be férkőznének, my penig az my ke- 
gielmes feiedelmvv^nk paranciolatiahoz tartuan magünkath mynt 
hogi az mi kegielmes feiedelmví^nknek Erdeli orzag saiat 
jozaga, mi mindön oraban a my byrtokunk alat valókkal, 
mindön hadi [zer]zamunkkal kezok vagiünk az w Fölsege 
jozaganak meg oltalmazására, azért ha szwksegös[ök] leztink 
mi nekví^nk ideien aggia tuttünkra, mert ha kesén aggia nd, 
tuttünkra, nem tal[al]ünk alkalmatossagoth benne hogi hörte- 
len [mejhessví^nk hol penig Erdeli orzagnak ciak egi köuet 
azok el foglalliak jol tüggia nd, mi[nt] veheti az mi ke- 
gielmes feiedelmWnk jo neuön ndtol ; es my köuetközzek 
belőle, kinek nem my hanem nd, lezön oka hogi enny ideygis 
azoknak giwlesöket hallogattad es hirre nem tötted, Isten 
ndl, Dátum Budae 30 die Junii 1575 

[Kívül.] Tekyntetös es nagisagos vrnak somlai Batori Chris- 
tophnak, nagi varady fö kapitannak, nekwnk tiztölendö bará- 
tunknak Varadon. 

75. 
1575 július 25. 

Musztafa basa Báthory István erdélyi vajdának. 

M. Nemz. Muz. kézirattára Prot. Bath. 37. Fol. Hung. 469. 1. (Ki- 
adta Szalay László : A magyar történelemhez. 229. 1. 

My Muztaífa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr nekWnk tiztölendeö barátunk, 
KözönetAíCnk es magunk aianlasanak vtanna; ez napokban 
irtunk volt ndk, valamy leueleth, es vgian akkor Bekösnek 



80 

is irtunk volth, hogi miuel az nemöttel való társalkodás mjr 
végre legiön, kit nem jol gondolth, valaki tanaciabol mitielte, 
es miben allion dolga mi nekwnk meg jelöncie, möli leueleth 
mariisi Szőke Andrastul oda kwldöttwnk vala es akartuk meg 
erteny mind az ket fel dolgát miben allion, mikor romai cia- 
zar vala hol valamy giví^lest töt ; ennek elöttis irtunk azon 
keppen, hogi mi nekünk hirví^nkel aggia mi végre lezön, mi- 
uel hogi az leuel nála talaltatoth nd, erős fogságban tar- 
tatta, Azért mi keriví^k nd, hogi mindőn ártalom nek^l 
Andrást bociassa bekeuel nd, mi az mit irtunk sohult meg 
nem tagaggiuk, abban semmy ártalomra való dolog nincien, 
azért az hatalmas ciazar jobbagiat nd, oth ne tarcia hanem 
bociassa el nd, mert annak semmy vétke nincien, mi hirwnkel 
jarth, Isten ndl, Dátum Budae 25 die Juli 1575. 

[KÍVÜL] Tekyntetős es nagisagos vrnak somlai Batori Ist- 
uannak, Erdeli orzagnak nömős gond viselőiének nekünk tyztő- 
lendö barátunknak. 

76. 
1575 deczember 17. 

Musztafa basa Miksának, 

My Miiztaffa basa . . . 

Fölsegős romay ciazar ; kőzőnetWnk es magunk aianlasa 
nak vtanna ; juta my hozzánk Orne Bertalan es Isttian Deak^ 
az my kegielmes feiedelm^nk portaiarol ; 16, napian karacion 
hauanak, jelőntek hogi myuel az frígnek meg letele veghöz 
mönth volna; azért ha ugi vagionis, de jly ok alat lőt meg 
hogy az meöli tartomanth varosokat falukat, az my kegielmes 
feiedelmynk, harmyncy vagi negiuen eztendőtví^l foguan fegi- 
uerőkkel meg vőttenek, es mastannis byrnak, myndőn ciepkek 
es katonák,* azt ne mondhassak, hogi ez atiamtul maradót 
vagy atiamfiatul maradót eőrőksegőm ; es oth adóztatna zol- 
galtatna wketh, hanem az my kegyelmes feiedelmví^nk kiuan- 
saga ez hogy, valamöli varasok faluk az W főlsege oltalma 
alat vannak azoknak az tieytöktN^l ne legjenek kezöritue 
semmy fizetésre, se zolgalatra mas az hogy valameőli varasok 
faluk az w főlsege leueleben be vannak jratatuan, mint jm 
Kalló tartomaniabol, Hatuan tartomaniabol, Eztergam, Feyer- 

* német fordílús : einem yeden schlechten Mensclien und Husaren. 



81 

var, Szigetuar tartomaniabol, be nem kezdek ^ket bocyatany 
mynd ezöket az my kegyelmes feiedelmwnk kiuansagy szö- 
renth telliesicye be fid ; ezök be telliesöduen miis felelvén k 
myndönök feleöl ; hogi ha az ty byrtokotokban egy tykia 
valakinek el vezend tizet adatunk béliében ; hogi ha penig 
ezök az \^ fölsege kiuansagy zörent meg nem telliesödnek, 
nem remenlhettiwk hogi az frígnek meg letele, byzonios ok 
alat lehessön ; 

Touabba migh az vegekben magiar kapitanokat tarth 
fblsegeöd, kiknek sem eiel sem nappal ciataiok ragadozasok, 
kóborlások, leselködesök, es myndön ellenközö dolgay meg 
nem szVí'nnek ; byzonnial higgye fid ; hogy soha azok myatt 
az fryg alhatatossan meg nem tartattatik, de ha azok bélié- 
ben nemöt kapitanokat, es nemötöket valaztanatok vgy el 
hinnwk oztan hogy, mynd az ket fel bekeuel maradna, es az 
frigys alhatatossan meg maradhatna ; azért fid ; vyselliön 
vgy gondoth róla hogy ez jdeig való töreködestök ne legiön 
hyaban, hanem maradhasson meg éppen ; es az orzagnak elö- 
mönetelire ; Isten fldl ; Dátum budae 17 die Decembris 1575. 

[Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.] 



77. 
1575 deczember 25. 

Musztafa basa Balassi Jánosnak.* 

My Muztaffa passa . . . 

KözönetWnknek vtanna, Jelönte my nekwnk az fö embö- 
rök közzwl egi jámbor hyu embörví^nk hog;y' myuel te Balassy 
János myndön hyusagos dolgaydat hatra hagiuan ; az te hited- 
nek es az elöbbeny fogadasidnak es aianlasidnak, mölliekkel 
aianlottad magad az my kegielmes feiedelmví^nk oltalma ala, 
te abban hyusegössen el jarz ; es az te fogadasidnak vra lezez, 
az te fogadasidnak, jgeretidnek, es jvC^uete lödnek byzodalmas 
voltaiért kiuantad az my hit leueMnketh, azért hogi ha te az 
te fogadásodban es aianlasodban jgazan es hyüen el jarandaz ; 
mies fogadunk te neköd az my leuelwnknek röndiben, az my 

* Balassi János, egyéb levelekben Balasi néven is, ugyanaz a 
főúr, ki az it. n. Dobó-Balassi összeesküvés tagja volt, különben állan- 
dóan Ferdinánd nagy párthíve Felsömagyarországon. 

A budai basák. 6 



82 

hitVC^nkre, embörsegwnkre, es tiztössegwnkre ; hogi sem ma- 
gadnak sem felesegödnek, sem fiaydnak leanidnak, semmy 
liozzad tartozóknak, sem magűnktul sem az my byrtokunk 
alat valoktul, nem lezön semmy bantastok ; ha akaratod az 
be j'^uesre byzuast jvíy myndön mulatság nekwl ; az my 
aianlasunk zörent myndön gond uyselöd akarunk lönny, kinek 
byzonsagara es erősségére aggiuk az my zokot pöcietwnketh 
€S cymörvv^nket, touaba ez leuel mutató szömelt meg böcyví^ll- 
ied, mert jámbor zömely Isten veled Dátum budae 25 die 
Decembris 1575. 

[Kívül czim.J Az nagyságos Gyarmati Balassy Jánosnak; 
adassék ez leuel tulaydon kezeben. 



78. 
1576 február 14. 

Musztafa basa Ruber Jánosnak. 

My MuztafFa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr nekví^nk tiztölendeö barátunk 
keözönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, myuel bogi te 
nd, az my kiuansagünk zörent, az hit leuelet meg kví^ldötte, 
meöli leuelben emleközik nd, az egry kapitan felölis kit my 
jol tudunk hogi mind az nd, byrtoka alat vannak, de my 
ennek előtte es mastannis semmit az nd, jo aianlasa- 
ban nem ketölköttví^nk nemis ketölködVí^nk, mind az által 
ertyví^k hogi nd, Egörben akar jWny, es az ví'dönek myvol- 
taiert akariwk ha touab nem faraztanak embörví^nketh az nd- 
höz illendő aiandekunkal, azért ha ugi lezön hogi ndk. Égre 
lezön jví^u étele aggia tuttünkrand, es mindiarast oda bociattiuk 
ndhoz ; hol penig vgian Kassara varia nd, aztis aggia tut- 
tunkra nd, es szinten odais el bociattiuk, Muztafa vaidat 
mindön oraban variuk ki feleöl mindön byzonios hirrel ertet- 
tivC^k ndth Isten ndl. Dátum Budae 14 die februári a. 1576. 

Az miskolciak dolga feleöl azt jrhattiuk ndk hogy my elis 
feletköztví^nk volth, azért az byrak jWienek be es az nd, 
kedveierth mindön joual lezA^nk zegeniöknek. 

[Kiiml czim.J Tekyntetös es nagisagos vrnak Rví^ber János- 
nak romai ciazar fö kapitannianak es tanacianak nekwnk tyz- 
tölendö barátunknak Kassán. 



83 

79- 
1576 február 17. 

Musztafa basa az orosziaknak. 

Prot. Bath. 377. 1. Kiadta Szalay : A magyar történelemhez 258. 1. 
My Muztaífa passa . . . 

Ty oroszyak ezt aggiuk my ti nektök tuttotokra, hogi az 
hatalmas ciazar jo akarattiabol attunk my titokét tiztM egi 
jámbor vitézlő szömelnek Muztaífa izpahianak, Azért jví^ietök 
be hozzaia, az my az hatalmas ciazar jwuedelmet illeti es 
izpahiatok jwuedelmet illety eztendönkent zolgaltassatok be, 
így lezön hogi bekeuel maradhattok ; De ha sví^ketsegre vezy- 
tök es be nem jwtök, tuggiatok azt, hogi mindönnek zolgalat- 
iaban jar es mindön megkiuannia az ví^ jutalmat, Ha mi nio- 
morusag esik raitatok my reánk ne vessetök, Dátum Budae 
17 die Februarii anno 1576. 

Gyulára Reciep izpahiahoz jví'ietök es azzal vegezzetok, 

[Kívül.] Oroszyaknak. 

80. 
1576 február 20. 

Musztafa basa Miksának. 

Magy. Nemz. Muz. levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa basa. 

My Muztaífa passa . . . 

Fölsegös romay cyazar, közön etwnk es magunk aianlasa- 
nak vtanna ; jelönte my nekvC^nk leuele által az fvC^leky bek 
hogi miuel mastan Dyuyn es Vyghlies közöt valamy castelt 
akarnak az tyeytök epiteny, kire az körniekben való zegen- 
segöt nagi fenytek alatt egy holnapi elessél rea hyrdettek 
vgj hogy ha segetsegel nem leznek tahat azon kapuiok elöt 
niasban veretik wketh, tuggia azt íld ; mynemví^ végezése 
vagion fldnek ; az my kegielmes feiedelm'wnkel, hogi aífele 
méltatlan dologgal az w fölsege jobbagy ne hántassanak, es 
az W fölsege határában vy epví^letök ne epitessenek, azért 
my jo akaratunkból attuk ezt fldk tuttara, keriWkis fldt, 
hogy eífele méltatlan dologtul meg tylcia íld ; vC^ket, meöli 
dolog az frígnek ellene vagion es ha my törtenyk ebbeöl te 



84 

fid, my reánk ne vessön hogi meg nem j elöntötték erre ha- 
mar valazt varunk fldteöl ; jsten fldl ; Dátum Budae 20 dje 
februári 1576. 

Touabba tyz napra jutott ky postán egi embörwnk kitWl 
az köuetök valamy leueleket kVí^ldöttenek kiket jm fldnek 
k^ldött^nk ; jm minapon jrtunk vala fldk hogÍ hyt leuelet 
küldene fld, myert hogi az minemví^ leuelek az mi kegielmes 
feiedelmWnktví'l jwttenek byzot embör>A^nk által akariuk fldnek 
föl kwldeny, de meg semmy valazunk nem jv^e felöle, azért 
ha akariatoke vagi nem aggia tuttunkra fld, hol nem akaria- 
tok azt ti tuggiatok. 

[Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.] 

81. 
1576 február 26. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa . . . 

Feölsegös romai eyazar, keözönetwnk es magunk aianla- 
sanak vtanna, ennek előtte való ket leueMnkbennis j elöntöt- 
ték vala my te fölsegödnek ; hogi az my kegielmes feiedeh 
mv^nktwl az hatalmas cyazartul ; az w fölseghe pöcyety alat ; 
postán nagi hamarsággal valamy leuelek jutának hozzánk ky 
mellett erössen paranciolt my nekvC^nk W fölseghe, hogy byzot 
es hyu embörví^nk által kWlgy>^k fdk ; azért my az te fld, 
hyt leuelet latuan, az my kegielmes feiedelmvC^nk parancio- 
lattia szörenth ; bocyattuk az leuelekkel fölsegödhöz ; egi jám- 
bor es hyu fö embörwnketh, Saban ciaust keriví'k azért fldt ; 
hogy az leuelek feleöl az te fld, myndön io valazt tegiön es Saban 
ciaust mynd az velevalokkal egietömben nagi bekeuel bocya- 
tassa es kísértesse fölsegöd; 

Touabba im vgian ezön Saban ciaustul nyeluelis jzent'ví'nk 
fölsegödnek, neminemö dolgok feleöl, az mit mi neuönkel 
mondand my zonkat zoUia ; az mit my zonkal zol penyg ; az 
my szónk vyzzontagh az my kegielmes feyedelmví^nk paran- 
ciolattiabol vagion, es az w fölsege szaua te fld, meg higgie 
szauath. Isten éltesse fldt ; Dátum budae 26 die february a. 
1576.* 

[Kívül rendes latin czím : II. Miksa római császárnak.] 

* Szószerint u. ezen tartalmú, u. ezen keltű levél Trautsonnak. 



85 

82. 

1578 márczius 13. 
Musztafa basa Traütson Jánosnak. 
My Muztaífa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr nekWnk tiztölendö barátunk, kö- 
^önetvvnk es magunk aianlasanak vtanna meg adak mi 
nekví^nk az nd, leuelet 13 die marty, kibeöl ertwk romai 
cyazar \</ fölsege kiuansagat, miuel hogi az my zerelmes 
vrunk es atiankfia az ns, vezir Mehemmet passa, az föl 
kwldöth leueleknek az massat, hamarsággal kiuanya, azoknak 
valazzanak hörtelen be kví'ldesenek okaiért, akaria W fölsege 
postán egi hyu embörit bociatanj, kinek byzonios jWuetelire 
kiuannia w fölsege az my hit leuelönket azért valamöli órá- 
ban akar jwny bizuast jwiön mi fogadunk az mi hitWnkre, 
embeörsegví^nkre, es tiztössegWnkre, hogy az mi birtokunk 
alat valoktul mind jde jv^uet, smind jnnet hatra mönet bekö- 
segeös vta engettetik. 

Az zekeresök felöl semy hirWnk nem volth hanem onnan 
belől szöktenek volt valamy török rabok kik vtan az vrok, 
ki JA^ es meg adattuk nekik azért jm vegére megiví^nk ha az 
beknél leznek es afféle rabok nem leznek az vtan ndk tut- 
tara aggiuk, Isten ndl, Datüm budae 13 die martj 1576. 

[Kívül magyarul : Traütson Jánosnak.] 

83. 
1576 márczius 16. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaífa passa . . . 

Fölsegös romay cyazar közönet^nk es magunk aianlasa- 
nak vtanna, byzonnial adak my nekví^nk tuttünkra, hogi az 
fld, röndiröl nagi haddal föl tamaduan, az my kegielmes 
feiedelmví-nk jozagaban valamy ellenközö dologra jgieköznek, 
kyk jmmar Erdeli határában Huzthoz fel mely földön vannak, 
tuggia azt fld, hogi az fele giv^les az frígnek ellene vagion, 
myuel hogi az mi kegielmes feiedelmWnk jozaga Erdeli, semmi 
keppen nem tv^rhetti^k hogi ellenök ne támadnánk, azért 



86 

jmmar erre való kepöst eginehani bekök fölis jndultanak, es 
mindön feleöl j^tön jWnek ha mi háborúság történik vagi 
valamy jndulas mi okai ne légiink, auagy ha akariatoke az 
frigiöt meg tartani vagi nem aggia tuttünkra fld, had tuggiuk 
mies magunkat mihöz tartany, erre hamar valazt varunk^ 
Isten fldl ; Datüm budae i6 die marti 1576. 

[Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.] 



84. 
1576 márczius 25. 

Musztafa basa Miksának. 

My MuztafFa passa . . . 

Fölsegös romay ciazar, közönetWnk es magunk aianlasa- 
nak vtanna, nyluan vagion te fldnk; hogi my ennek előtte 
való leuelwnkbennis meg jelöntöttwk vala fldnek ; hogi az 
my kegielmes feiedelmWnk leueley mellet parancjolatunk jVí^t 
vala, hogi byzot es hiu embörVí-nk által kWldenenk fldnek ; kit 
my myndön keseödelöm nekví^l, Saban ciaustul fldk ; kwldöt- 
t^nk, kire meg semmy valazunk nem jVí^ue, mastan penig az 
fld, posta emböre Farkas jde juta 25 marty, ki mellet szik- 
ség hogi valamy embörwnket bociassuk, azért mi okkal es 
my valazzal tuggiuk bociatany, mig Saban ciaus meg nem jv^, 
semmy valazzal nem tuggiuk bocyatany, azért my keriwk 
fldt; hogi Saban ciaust mönnel hamarab lehet, myndön jo 
valazzal bocyassa fld annak vtanna, mies Farkast byzot em- 
börví^nk által, kire felelví^nk hogi nyolcj auagi g napig ahoua 
jUik oda vitettiWk. 

Irya te fld, hogi myndönben az frigihoz tartja fld, ma- 
gát mynd az fld, birtoka alat valokal egietömben, es hogi te 
fld, akarattiabol sohol semmy ellenközö dolog nem történik, 
es az Kassa fele való had, sem fld, akarattiabol vagion kit 
my vgian el hyttv(^nk hogi te fld, tanaciabol vannak, miuel 
hogi Komaromon alól, cieh, nemöt es spaniol fegiuerösök egi- 
nehani ezörön költöztenek, kik mind Rví^ber melle möntenek 
segitsegre az veg varakból meg azonképpen, kik mastanis 
myndön napon möntön mönnek, kik immár az my kegielmes 
feiedelmönk, jozagaban, Kryua neuö egi palánkot castelt mégis 
vöttenek, es az másikra rohanuan, az tömeös vary passa az 
töb bekökkel reaiok jnduluan el szallotanak alóla es mastannis 



87 

Rüeber mellet vannak, kiknek myndön igieközetök az hogi 
az my kegielmes feiedelmwnk jozagaban romlást miuellienek^ 
kik közwl jmmar nalunkis vannak es vgian azt valliak hogy 
te fld, tanaciabol giví'ltenek arra, jmmar penig ez hir haluan, 
az oda be való hadis meg indult es jWtön jWy, kibeöl byzo- 
niara semmy jo nem köuetközík, azért ha akaria fld, az 
frigiöt meg tartany vgian valóban tarcy meg, es azt az hadat 
kWlgie heliere fld, es az meg vöt castelt adassa hatra fld, 
mert az my kegieln es feiedelmv^nk jozaganak karát romlá- 
sát nem engethettiví'k oli dolog támad belőle, kiről nehezen 
ad oztan fld szamoth ; 

Iria fld, hogi az my hadunkat hatra teriejv^k, kik oda 
sem möntenek volna, ha az tieytők az my kegielmes feiedel- 
mví'nk jozagara nem rohantanak volna, ha mi azokat meg 
teritenwk azt az ty hadatok nagi őrömmel várna, es ismeg 
azonnal az mi kegielmes feiedelmWnk jozagara rohanna 

Ennek előtte való leuelWnkbennis jelőntöttwk vala mi 
fldnek, hogi az tatay kapitan, miképpen verős niarsakat kwl- 
dőz az hatalmas ciazar faluyra, es Tata epitesere nagi ostor 
alath kezőriti Wket kik annira el keserőttenek hogi az földeth 
mind puztan akariak hadni, mi penig semmi keppen nem 
kiuanhattiuk az my kegielmes feiedelmWnk karát, hanem rea 
kői gondolnunk, mind vntalan ezt jria fld, hogi meg paran- 
cioltad mindön fele hogi semmy méltatlan dolgot ne müuell- 
ienek, houa lehet penig ennél meltatlanb dolog, mint hogi az 
mi kegielmes feiedelmwnk jozagat jllien nagi ostor alat nio- 
morgattiak, azért ez vtan ha jllien méltatlan hantiak \^ket, es 
az fld, paranciolatiaual nem gondolnak, rea mönnyví^nke 
algiukkal Tata varara, ez felöl hogi mond fld, mégis azon 
keriv^k fldt ; hogi vgian valóban paranciold meg, hogi min- 
dön méltatlan dolgoktul tartoztassak meg magokat es Saban 
ciaust mőnnel hamarab lehet mindön jo hírrel boeiassa fld, 
hogi az fld embörenekis hamarab vta lehessőn, Isten fldl > 
Dátum budae 25 die marty 1576. 

[Kívül latinul : 11. Miksa római császárnak.] 

85. 
1576 április 2. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa . . . 

Fölsegös romay cyazar, keözőnetWnk es magunk aianla - 
sanak vtanna, meg adak my nekWnk az fld, leuelet kiben 



88 

myth jrt legiön fid, mind meg ertöttwk, myuel hogi az fld, 
postaiat my meg tartoztatuk lattia az vr Isten hogi semmy 
gonoz gondolatból nem müeltví'k, hanem az minth ennek előtte 
való leuelVí'nkbennis meg jelöntök fldnek ; az my kegielmes 
feiedelmWnk paranciolattia kiuöl nem yarhatank, \(^ fölsege- 
t\^l mastannis paranciolatunk jwt hogi mi tanúságai vagiunk 
kVí^ldöttwke embörwnket, jwtte meg auagi nem, mi penig 
semmy valazth nem tudunk tönny, mind addigis migh az mi 
valaztot embörví^nk meg nem j^, azért mi keriWk fldt ; hogi 
Saban ciaust mindön kesödelöm nekvC^l, myndön jo valazzal 
bociassa fld, hogj mies tuggiuk az my embörVí'nket az fld 
postaia mellet mi valazzal bociatny hizz^k penig az vr jstent 
hogi ha mi közben yarok lezwnk, az fld, kyuansaga veghöz 
megiön ; 

Irya aztis fld, hogi semmy hada fdnek, Erdelire nem 
volt, mi penig ezt niluan jrhattiuk fldk hogi Pryny Georgi 
mastannis Nagi Szőlősnek hat zaz louaggal vagion, Kassa kőr- 
nivC^l ismeg hol eöt zazan, hol három zazan, hol többen hol 
keuesebben, azért fld, mind azokat ozlassa heliökre, mies az 
mi hadunkat mindiart heliökre ozlattiuk, Saban ciaust ne kes- 
lellie fld. Isten fldel ; Datüm budae 2 die Apryllis 1576. 

myuel hogi Saban ciaust vgian ezőn postaual akariuk be 
kWldenj, azért kiuanniuk hamarsággal való jví^uetelet. 

[Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.] 



86. 
1576 április 3. 

Musztafa basa Miksának. 

My MuztaíFa passa . . . 

Feőlsegeös romay ciazar, keözönetWnk es magunk aian- 
lasanak vtanna, ezt akaruk mi te fldnek, tüttara adny, hogi 
mi az hatalmas ciazar dolgára, az y^ főlsege szamara való 
varasokra bociattuk vala ki valamy embörinketh; kik mikor 
Kecjkemet neuő varasnál voltának volna, az egriek rea 
\^töttenek kiknek elöttök jaro Sárközi Mihali es Sarközj 
Tamás volth; az mieynk penig semmit nem tuduan felny, 
azon ví'lö heliökben tapaztaltak, kiket le vaghtanak, es anne- 
kví'l huznal többet vittenek el eleuenön, ennek az esetnek 
penig niolci napia ha vagion. 



89 

Jsmet jm nem regön az tatayak, az zegeny török barátok 
szamara való ket byalth negi ökröth ; kikkel az ví^ heliökben 
fath horda ttanak, meöli heli mindön vton jaro emböröknek 
zabád eyel nappal, kit istenért lölkökert miueltenek zegenyök 
el ragadak, az tatay kapitannak jrank feleöle, de w az valazt 
jria hogi nehéz az farkas szaiabol az konciot ki vonny, azért 
my meg eddig az fid, aianlasahoz tartottuk magunkat, mas- 
tannis keriwk fldt; hogi az fölliwl meg neuezöt törököket az 
egriekkel adassa meg fid, es ez niomorultak barmatis adassa 
hatra ; fld, es ha valóban akariaie az frigiöt, fld, meg tartanj 
vagi nem, ad tuttünkra, tuggiuk mihöz magunkat tartany 
mert ha meg nem leznek, eskNVzöm az hatalmas Istennek 
hogi semmi jo belőle nem köuetközik, erre hamar valazt 
varunk Isten vel>X'nk, Date budae 3 die Apryllis 76. 

[Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.] 



87. 
1576 április 13. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My Muztaffa pasa . . . 

Tekintetes es nagisagos vr nekwnk tiztölendö barátunk, 
keözönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, miuel hogi te nd, 
az my embör^nket Saban ciaust mindön jo hyrrel bociatotta 
jo neüön vöttWk ndtul ; es az mit W fölsege w általa mi 
nekwnk kví^ldöt, jgön közönniv^k ; meg lattia azt nd, hogi 
mi mindön keppen azon jgieközví^nk hogi az el vegezőt frig 
alhatatossan meg maraggion, es mindönben ciöndesseg legiön, 
az my hadunk le zallitasath my jUesse, jm mindön fele pa- 
ranciolatünkat kMdöttwk hyu embörink által hogi mindön 
heliere ozoUion ; de niluan vagion ndl ; meöli hörtelen jm 
nem regönnis, az mi kegielmes feiedelmwnk jozagara Erdelire 
rohananak, ki Kryua neuö egi kastelth meg veüenek es el 
rontanak azért mi keriwk fldt, hogi ha jmmar az mi hadun- 
kat le zallitiuk valamy alatomban való támadás ne jnditassek 
tületök, 

Kiért az mi kegielmes feiedelmví^nktwl bwnte ... ne va- 
riunk: [ky my] jmmar az my kegielmes feiedelmwnkhöz az ti 
embörötökkel postán embörWnket bociattük, ki által mindön 
jo hyröket jelöntöttwnk, es az tiztössegös aiandeknak be zol- 



90 

galtatasatis be jelöntött^k ; meöli dolog feleöl keri^k ndt^ 
mint tiztölendö barátunkat hogi zoliion nd, romai ciazar- 
nak, hogi az mi kegielmes feiedelmwnk elöt valamy kissebseg- 
ben ne maragiunk, söt mönnel hamarab lehet az aiandekoth 
zolgaltassa be w fölsege ; mies fel elviünk hogi mindön ellenközö 
dolgokat le ciöndezitv^nk, es az ví^ fölsege kiuansaga zörent^ 
az frígnek meg maradására jgieközwnk, kit mégis byzonitünk^ 
Isten ndl ; Datüm budae 13 die Apryllis 1576. 

[Kívül.] Tekyntetös es nagisagos vrnak, Trautson János- 
nak, romay ciazar tanacyanak es uduaranak fö gond vise- 
lőiének nekví^nk tyztölendö barátunknak Viennam. 



1576 április 13. 

Musztafa basa Miksának. 

Szó szerint, a megszólítások kivételével megegyezik az előbbi, 
Trautsonhoz irt levéllel. Hozzá melléklet. 

Az mynem^ ellenközö dolgokat jm nem regön az tyeytök 
myueltenek; 1576. 

1 Az zegeny török barátoknak volt ket byalliok, négy 
ökrök, kikkel fat hordattanak kik mind jví^üöt jarot be fogad- 
nak es istenért lölkökert meleggel tartiak vC^ket, az tatayak 
komaromiak el vyuek, mölliek mastannis Komarom szigeteben 
vannak, kiket nagi zeretettel kiuanünk hatra ; 

2 Jm mynapon jsmeg valamy taligasokra ^töttenek vala 
vgian ezön tatayak, az mieynk ezökben veuen az dolgoth, ket 
eleuent es egi feiet hozanak, 

3 Vgian akkor jsmeg az komaromiak valamy kecjket ra- 
gattanak vala el, kikre az mieynk tudny jllik az sambokiak 
rea ví^ttöttenek eöt eleuent es ket feiet hozanak, kiketh az ti 
követötök latot, es niluan mongiak hogi az kapitanok akara- 
tiokbol miuelek 

4 Jm nem regön ismeg Budahoz közel egy zölöbeöl ket 
zegeny törököt ragadanak el kyk mastannis oda vannak 
Tatában 

5 Ysmeg az jaz byríniek kisernek volth valamy ciaust, ki 
az mi kegielmes feiedelmWnk dolgában volt foglalatos ; egy 
falun meg zallottanak, az egriek reaiok Wtöttenek 9 eleuent 
vittenek, es kyth le vágtának. 



91 

6 Jsmeg jm mastan F^lek körniv^l az szöndöröyek az 
hatalmas ciazar jozagabol egi falut föl vöttenek es az ty by- 
rodalmatok ala kezöritöttek, kit ininem>^ sziuel szenuedhesse- 
nek meg gondol hattiatok ; 

7 Mynd vntalan jryatok hogi az tatay kapitanth meg til- 
tiatok az méltatlan kitiansagoktul, de mind azon által vgian 
nem z^X^nik meg az falukra való verös niars k^ldözestwl es 
az nagi szolgaltatastül ; kinek állatta valoy az nagi ragado- 
zastul ciatazastul sem eiel sem nappal meg nem zwnnek, soha 
penig egi felölis eflFele panazlasok meg nem szwnnek mig az 
vegekbeöl efféle kóborló ragadozó magiarokat, ki nem tizti- 
tiatok, mierth hogi ha mindön dolgokat elö zamlalunk nem 
ciak leuelet de vgian köniueketh jrhatnank ; azért kerwnk 
zeretettel hogy ha jmmar azt kiuanniatok, hogi közben járok 
legiv^nk, ki felöl az töb leueMnkbennis aianlottuk magunkat, 
tahat vgian valóban tylciatok meg az ti alattatok valókat 
hogi mindön ellenközö dolgokath el tauoztassanak, hogi ma- 
radhasson éppen meg az el vegezőt frig; valete Datüm budae 
13 die Apryllis 1576. 

89. 
1576 április eleje. 

III. Murád szultán Musztafa basának. 

Egykorú fordítás 1576 április 17-éről. Protoc. Bathoryanum (Nemz. Múz. 

Kézirattára, 37. Fol. Hung.) 97 — 98. 1. Kiadta Szalay László, A magyar 

történelemhez, I, 259 — 261. 1. 

Budai wezeremnek buday passanak Muztafa passanak. 
Isten aggyon eleö menteth hozzw eleteth. Az en parancholatom 
oda juthwan vgy tuggyad meg, ennek elptte Erdély vayda 
ki vala Báthory Istwan lengyel orzagy kyral leuen es az en 
parancholatom zerenth eg kewes haddal el mene az kyral- 
sagra, es mást hog el menth Moldwan által nekem tuttomra 
adak, hog az nemeth kyral gonoz zandekal volna nag hadath 
tamaztoth. Mely fele volna zandeka nem tudhattywk, ez dolog- 
ért azért az themeswary passanakys parancholatomath kyltem 
hog mynden hadawal kezén legyen, es az bekesy castely 
melle zalyon táborba. Az erdely vraknakys parancholatomath 
kyldettem hog ewkys készen legyenek. Teys azért az te alat- 
tad valókat Budahoz tartozó bégeket nemeseketh izpaiakath,^ 
ky ky mynd az mynt tartozyk terwen zerenth fel ewlny, feg- 
wereskeppen vyadalhoz való kezenlettel hadakozó zerrel fel 
kezychyed, es az martalozokys yzaralyakis fegwerewkel kezén 



92 

legyenek, te magadys penig ze melyedbe fegwer derekadba 
eotezwen zolgaydatys azon keppen fegweres módra el ke- 
aythwen mennél hamarab lehet zaly Zolnok melle táborba, 
mert mást nag zykseg kywannya, es igen paraneholywk mykor 
oda ywt hozzad ezen parancholatom, ne késsel semmyth. Az 
kyk oda halgatnak hozzad Budahoz, bégek zpayak zaymok es 
egyéb rendek azokys az mynt tartoznak terwen zerenth feg- 
werekel el kezewlyenek, oly kezewlettel es zerzamal legyenek, 
mely kywantatyk az ellenség ellen az kywel zembe kell meg 
viny, es te magadys zolgaidal egyietembe fegweredel el 
kezewluen semyth ne késsetek myndyarast el yndulyatok 
mynd az egész buday haddal Zolnok melle szaly táborba, az 
ellenség fele vygyazzatok éressen ahoz képest ha az ellenség 
kytewl isten otal mázzon valamynk orzagra yndulna, az the- 
mesuary passaval es az erdely vrakal nemessekel egmasth 
erehyetek, valahol yobnak yntyzyteok eggyewe zalyatok. 

Myndnyayan egyenleokeppen fogyatok az dolgoth vgi 
chyelekeggyetek hog az ellenséget meg veryeteok, az zykseg 
mutattya, hog wytez módra vyatok, es vgy chyelekeggyetek 
hog az ti orczatok feyer legyen, meg mutassatok valóba ma- 
ga tokath. Es az ellenség, feleol mynemew kezewlety legyen 
valamyth ertendesz, nekem add tutomra mindenkor. 

Ezt yrtad nekem hogy ha az ellenség az frighez nem 
akarna tartany magath, az boznay béget Ferhat béget mynden 
hadawal segítségedre kyldenem. Az Bozna végbe vagyon, 
mindenkor annakys otalmazasara gondunknak kell lenni. Az 
boznay begeth oda nem kyldhettyewk, ha az ellenségnek 
yndulasa lezen, az buday es temesvary had es az erdely had 
€ggyewc lewen az ellenségnek romlására lehettek. Vgy tud 
meg. Ez ez en parancholatom. 



90. 

1576 április 19. 

Mttsztafa budai basa Trautson Jánosnak. 
My MuztafiPa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr, nekWnk tyztölendő barátunk, 
közönet^nk es magunk aianlasanak vtanna, Niluan vagion 
ndl ; hogi ennek előtte es ez mastany frig dolgában is, mi- 
képpen vegezöth az ti feiedelmetök az my kegielmes feiedel- 
mvl'nkel hogi valameöli varasok faluk ide nem irattanak mi 



93 

azokat semmire ne kezöritessví^k ; Azonképpen az möli varasok 
faluk, ide vannak iratatuan az ti partotokra, semmire ne ke- 
zöritessenek azért az kecykem étieket, kik sem mienk, sem 
valamy keöz izpahiake, hanem miolta az hatalmas ciazar az 
orzagot magának foglalta az wdöt>íí'l foguan, mind az -^ föl- 
sege zamara voltának, kik mastannis w fölsege zamara van- 
nak ; kiket mastan Egeörbeöl neminemví^ cyepkek ; leuelÖk 
által minemví' ostor alath kezörieyek ; es az my zömeliví^nk- 
nekis méltóságát miképpen höeiWlliek, jm az ew pöcietös 
leuelöknek az massat, vgianezön leuelbe kötue ndk ; kwl- 
döttví^k itellie meg nd. Ha az mi kegielmes feiedelmwnk 
ezt meg ertuen jo ziuel zenuedhetie es mies minemv^ 
ziuel zenuedhesswk ; Azért mi keriwk ndt, hogi az egry 
kapitannak, paranciollia meg nd, vgian valóban, hogi efféle 
ala való louaz ciepkeket el tylcion mindön efféle méltat- 
lan kiuansagoktul es az mi kegielmes feiedelmwnk jozaga- 
nak ártalmára ne igieközzenek ; es mindön kar teteltwl meg 
tartoztassak magokat ; mert ha nd, erre jo móddal gondot 
nem vysel, es ez vtan valamy ártalmára leznek az varasnak ; 
nem az hogi magokat, de ciak egy barmokatis méltatlan 
banciak, eskví'zöm az hatalmas Istennek, hogi ezör anny 
karral torlom meg, kinek okai ne legiví^nk hogi meg nem 
jelöntöttwk, annak fölötte efféle leuelek, több is vannak ná- 
lunk, möllieket, ha be jelöntwnk ^ fölsegenek, azt hizzwk 
hogi oli gongia lezön jozagara, hogi bizoni senkiuel nem 
oztozik ; 

Jol emleközhetik nd, arról hogi az Erdeli orzagra tá- 
madót had feleöl ; kik az mi kegielmes feiedelmwnk jozaga- 
ban minemű dulast rontást miuelenek eginehani leuelebea 
irta mind v^ fölsege, smind te nd, hogi mind heliökre oz- 
lattatok volna ví'keth azonközben kertetök minket, hogi az 
mi hadunkat mies le zallitanank; mi bizuan az ti aianlastok- 
ban ; mindön fele mind az tömös vari passanak, smind az be- 
köknek, azonnal paranciolatunkat kwldöttük, es mind heliökre 
ozlattuk, az zolnaki bek volt valamy keues magaual Zent 
miklosnal mint egi vigiazasnak okaiért, miuel tartottunk az 
tieytöknek tytkon való rohanásokról ; kik mykor meg ertöttek 
volna hogi az mi hadunk el ozloth ; es az zolnaky bek ollian 
keues magaual maradoth ; Egeörbeöl, Tokaiból, Zakmarbol 
Ecyetbeöl, Kallóból, es az körni>?í^l való vegekbM özue giwle- 
köztenek, es Zent miklosra akartának rohanny, hogi azzalis 
vgi cieleköggienek minth egi kryua kastellial ; 

De az myeynk ezökben veuen az w jndulasokat, az ha- 
talmas jsten velők leuen ; az W fölsege segitsegebeöl reaiok 



94 

tamadiian tyztösegökre meg vertek wketh mind zazloiokkal 
sipiokkal dobokkal, vgi mint ket zaz eleuent ket vrfiath, es 
zaznal töb feietli hozanak, kik bizonnial mongiak hogi az 
kapitanok akaratiokbol gy^leköztenek ; Azért mi ker^XTik 
hogi ha valóban zeretettök vagion az frighöz vgian valóban 
paranciolliatok meg mindön fele hogi maraggianak bekeuel, 
meg gondolhatiatok hogi efiPele rohanásból semmy jo nem 
köuetközik, Isten ndl, Dátum Budae ig die Apryllis 1576. 

[KÍVÜL] Tekintetes es nagisagos vrnak, Trautson János- 
nak, romai ciazar tanacianak es uduaranak fő gond viselőié- 
nek nekwnk tyztölendö barátunknak 

Wiennam. 



91- 
1576 április ig. 

Musztafa basa Miksának. 
My MuztaíFa passa . . . 

Fölsegös romay cyazar, közönetWnk es magunk aianlasa- 
nak vtanna ; nyluan vagion az fidnel ; hogi ennek előtte, es 
ez mastany frig dolgabannis miképpen vegezőt fld; az mi 
kegielmes feiedelmvC^nkel, hogi valameőli varasok faluk ide 
nem jrattanak, my azokat semmire ne kezöritessví^k azonkép- 
pen az meőli varasok faluk jde vannak jratatuan, az ti parto- 
tokra semmyre ne kezőritesenek azért az keeykemetieket, kik 
sem mienk, sem valamy kőz jzpahiake; hanem miolta az 
hatalmas ciazar az orzagot magának foglalta, az védőtől 
foguan mind az \^ fölsege zamara voltának kik mastannis 
\<í főlsege zamara vannak, kiket mastan Egerbeöl nemi- 
nemví^ ciepkek leuelök által minemw ostor alat kezőritiek 
es az my zőmeliwnknekis méltóságát mikepen bőcy^lliek ; 
jm az w pőcietős leuelöknek az massat vgian ezőn leuelben 
kőtue fdk, kMdők jtellie meg fld, ha az mi kegielmes feie- 
delmünk ezt meg ertüen jo sziuel zenuedhetie es mies minemw 
ziuel zenuedhessVí^k ; azért my keriwk fldt; hogi az egri ka- 
pitannak paranciollia meg fld, vgian valóban, hogy efféle ala 
való louaz ciepkeketh el tyleyon myndőn efféle méltatlan 
kiuansagoktul ; es az my kegielmes feiedelmwnk jozaganak 
ártalmára ne ygiekőzzenek ; es mindőn kar teteltví^l meg tar- 



95 

toztassak magokat ; mert ha fld, erre jo móddal gondoth nem 
visel, es ez vtan valamy ártalmára leznek az varasnak, nem 
-az hogi magokat, de ciak egy barmokat méltatlan banciakis ; 
eskví^zöm az hatalmas jstennek hogi ezör anny karral torlom 
meg ; kinek my okay ne legiwnk hogy meg nem jelöntöttvC'k 
annak fölötte eífele leuelek, többis vagion nálunk, möllieket 
ha be jelöntWnk ví' fölsegenek azt hizzwk hogi oli gongia 
lezön jozagara hogi byzoni senkiuel nem oztozik ; 

Jol emleközhetik fld ; arról, hogi az Erdeli orzagra táma- 
dót had feleöl, kik az mi kegielmes feiedelmWnk yozagaban 
minemű- dulast es rontást miuelenek eginehany leueleben 
irta fld, hogi mind heliokre ozlattad volna ví^keth ; azonban 
kert mynt fld hogj az my hadunkat mies le zallitanank ; mi 
byzuan az fld, jo aianlasaban ; mindenfele mind az tömösvary 
passanak; mind az töb beköknek azonnal paranciolatünkat 
kVí^ldöttwk; es mind heliokre ozlattük, az zolnaki beg volt 
valamy keues magaual Zent miklosnal, mint egi vigiazasnak 
okaiért ; miuel hogi tartottunk az tieytöknek titkon való roha- 
násokról ; kik mikor meg ertöttek uolna hogi az mi hadunk 
el ozlot ; es az zolnaki bek ollian keues magaual maradoth ; 
Egörbeöl, Tokaiból, Zakmarbol, Ecjetbeöl, Kallóból es az kör- 
niwl való vegekbeöl, eözue giVv^leköztenek, es Zent myklosra 
akartának rohanny, hogi azzalis ügi cyeleköggienek mint egi 
kriua castellial; 

De az mieynk ezökben veuen az w jndulasokat ; az hatal- 
mas jsten velők leuen, az v(^ fölsege segitsegebeöl reaiok ta- 
maduan tyztössegökre meg vertek vC^keth mind zazloiokkal, 
sipiokkal, dobokkal vgi mint ket zaz eleuent, es zaznal töb 
feiet es ket vrfiat hozanak ; kik bizonnial mongiak hogi az 
kapitanok akaratiokbol giví^leköztenek ; azért mi keriwk fldt ; 
hogi ha valóban zeretete vagion fldnek ; az fríg meg tartá- 
sához ; vgian valóban paranciollia meg fld, mindön fele hogi 
maraggianak bekeuel ; meg gondolhattia fld, hogi efféle ro- 
hanásból semmy jo nem köuetközik ; Isten fldl ; Dátum bude 
19 die Apryllis 1576. 

[Kivül latinul: II. Miksa római császárnak.] 

92. 
1576 április 21. 

Ungnad Kristóf egri kapitány Musztafa basának. 

Thekyntetes Nágos vr, nekünk tiztelendo zomzed bara- 
thunk, kézénethunk es io zomzedsagunknak aianlasanak 



96 

uthanna, megerttetuk az te Nag : leuelet kit ir Nagot, az 
Hamza chauz panazzara az janoshiday maion felel mellet, 
Hamza chauz en maga kéltseguel uyonnan epitet iiolna, ez 
melybei az miagiar nemes népek rest kyuannanak, Mi ezokaerth 
Reczkhi Georgiet es Sidmondat kik it Egren laknak hozzánk 
hiiiattuk uala, es Baso Farkastis kj Magochy Chaspar zolgaia 
ezen dologról meg leltük uala, meli dologra mynekunk mi 
ualaszt tettének légien, Nag : az eu magok irot feleletekbei 
kit mi ez leuelben be ketwe Nágodnak kultunk meg erthi 
mywel mentik magokath. Ez iollehet hog éuk nem kéltettek 
rea, mert hirek nelkul epitettet ot az malom az mint mon- 
giak, de mirt hog egieb helieutes zokas az hog ez fele eorek- 
segnek haznanak az felet az magiar nemes ember uezi, felet 
penigh az chiazar uitezi uezik, Nágot keriuk minth io zomzed 
urunkat es barathunkat hog Nágod Hamza chiauznakis haggia 
meg hog eu se tarchioa ebben ellent, mert ha ebbel ualami 
uizzauonias lezen, késtek egiuth az zegenseg ual karth, az 
miat az mint Nágodis iria, ki bel eg felnek sem lezon semmi 
hazna, Isten tarczaia meg Nágodat, Egren 21 Aprilj 76. 

Vngnad Christoph Sonnegh zabád vr, Várasd Heues es 
Borsod varmegiek Ispannia Eger varának capitannia es az 
felséges romay chiazar thanachia. 

[Kiüld czimzés.J Thekintetes es Nágos vrunk MustafFa 
hassanak, az hatalmas therek chiazar vezérének buday hel 
tartónak es Magier orzagnak gongia uisseleoienek, nekünk tiz- 
telendeo zomzed barathunknak. 



93- 
1576 április 23. 

Musztafa basa Miksának. 

My MuztaíFa passa . . . 

Fölsegeös romai ciazar, közönetwnk es magunk aianlasa- 
nak vtanna, nem tuggiük my semmi yora jtelny, hogi te fld, 
Kassa es Tokai közöt való hadath mégis mindön hadi zörza- 
miual oth tartattia ; kik nem regönnis az mi kegielmes feie- 
delm^nk jozagara rohanűan Kriua neví'ö kastelt el rontak, 
mastan pedig jsmeg azzal feniögetig az erdeli vaidat hogj 
mihelt az mi hadunk, az meg paranciolt helibeöl meg jndu- 
land, anni bozzusagot miuelnek hogi sok földig ki niomiak 



97 

Ví^keth, azért mind az erdeli vaidanak smind mi nekwnk az my 
kegielmes feiedelmwnktwl paranciolatunk vagion hogi az \^ 
fölsege jozagat oltalmazzuk mind az által az fld; jo aianla- 
saban byzuan jm az belső hadat jmmar hatra teritöttök es 
egi byzonios heliön hattiik, ciak ti twletök valamy ne jnditassek 
általán jnneth semmy nem jnditatik, es mihelt az meg neue- 
zöth hadat fld ; heliökre ozlattia, mies az mi hadunkat ha 
cyak egi eyelis oth tartiuk bátor fld ; ez vtannis zonkat meg 
ne higgie jsten fldl ; Datüm budae 23 die Apryllis 1576. 

[Kivül latinul: II. Miksa római császárnak.] 



94- 
1576 április 27. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My Muztafia passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr nek\^nk tiztölendeö barátunk 
közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, ertivC'k az nd, 
leuelebeöl az panazokat möUiet nd, az zigeti, pecy bör- 
zönciey babolciay segeösdi törökök feleöl tezön, miuel hogy 
enny rablást miueltének volna, jol tuggia azt nd, hogi mi 
semmire meg eddig okoth nem attunk, hanem valami mas- 
tansaggal es ennek előtte törtentis, mind az tieytőknek ellen- 
kőzö dolgaj attanak okot rea, mint im minaponnis az mi 
kegielmes feiedelmví^nk jozagara Erdelire miképpen rea roha- 
nanak Kryua kastelt el rontak, es meny dulasokat miuelenek, 
annak vtanna jsmeg Zent Myklos neuw kastelira jgieköztenek 
vala, kik zegiönökre meg veretenek, mastannis azon had mind 
kezön vagion, zandekok mi legiön vgi ertiwk hogi mihelt az 
mi hadunk onnét el ozlana, Huztoth azonnal meg zallanak^ 
kiknek oth jelön voltok byzoni semmy haznos dolgot nem 
jelönth ; 

Ez hir haluan nem ciak az jdeky való had, de vgian az 
odabe való hadis meg jndult vala de mihelt mi az Ví' fölsege 
aianlasat es jo jgieközetit ert^k, kiben aianlotta vala magát 
hogi az hadat heliökre ozlatta, azonnal minden fele jrank, es 
az odabe való hadatis mindiarast meg teritöttwk, tálam ez 
közben történt ha mi történt, kire nem az mieynk attanak 
okot, hanem az tieytök, kik az mi kegielmes feiedelmví'nk 
jozagat rontottak dúltak, kiknek sem eiel sem nappal ellen- 

A budai basák. 7 



98 

közö dolgok meg nem zWnik, mastannis pentg mind arra 
vagion jgieközetök mikepen az mi kegielmes feiedelmwnk 
jozagat dúlhassak es prédálhassak ; azért ha ví^ flk ; zeretete 
vagion az frighöz vgian valóban ozlassa heliökre ^ket ne 
aggianak ez vtannis valami háborúságra okoth es az tiztösse- 
geös aiandekot mönnel hamarab lehet kwlgie be w fölsege, 
az vtan ha my történik jnnet az mi röndönkrWl bátor my 
reánk vessetök, ciak hogi az tieytök ne aggianak okoth vala- 
mire ; 

Az posgay, es boznay bek dolgát mi jllesse meg akkor 
mikor az tieytök Erdelire rohantanak vala; mindiarast kezön 
voltának, az my kegielmes feiedelmwnk jozaganak oltalmára 
mastannis kezön vannak, mind addig myg az tieytök el nem 
ozolnak, de hogi valamy ártalomra való dologra jgieköznenek, 
azt meg se gondolliatok ; 

Az hyt leuel dolgát my jllesse mastan az ty embörötök- 
nek jde jwuetele nem alkolmas, myuel hogi Farkas hamar 
napon ki jW, mindön byzonios hirökkel, akkor meg lattiatok 
oztan ha mi zeretettel töreköttWnke az frig meg léteiében 
auagi nem, azt hyzzví^k hogi vgy töreköttwnk hogi mind \^ 
fölsege, smind te nd, meg közönhetitök, Isten ndl, Datüm 
budae 27 die Apryllis 1576. 

[Kívül magyarul: Trautson Jánosnak.] 

95. 
1576 április 30. 

Musztafa basa Krusith János korponai kapitánynak. 

My MuztafiFa passa . . . 

Nagisagos vr, közönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna ; 
ennek előtte is sokzor jntöttvC^k my te ndt ; hogi az Szeydy 
Ali emir jobbagyt, zent antaliakath, be kwldene nd ; kik 
nagi eörömesth be jenének ha nd, ellenth nem tartana 
benne, azért mastannis azon keriwk ndt : hogi te nd, semmy 
ellenth ne tarcion be j^íí^uetelökben, hanem jnkab kezö- 
ricie nd, az be jWuetelre, mert tuggia azt nd, hogi min- 
dönnek zolgalatiaban jar, es mindön meg kiuannia az ^X^ 
jutalmath, mind az által ha nd, be nem bociattia v^keth, 
my jmmar ennek vtanna sem jrunk, sem jzenví^nk ndk ; 
ez felől ; de ha my esik raitok es az melleth ha ndis 



99 

valamy karath vallia mi reánk ne vessön nd, hogi hírre 
nem töttví^k volna, erre hamar valazth varunk ndtul ; Isten 
ndl ; Datüm budae 30 die Apryllis a. 1576. 

[KÍVÜL] Az nagisagos vrnak Kurasit Jánosnak romai 
ciazar fö kapitannianak es tanacianak, nekv^nk jo zomzed bará- 
tunknak Korponan. 

96. 
1576 májtis 2. 

Musztafa basa Miksának. 

My MuztaíFa passa . . . 

Feölsegös romai cyazar, közönetví^nk es magunk ayanla- 
sanak vtanna, ezt akaruk my te fldk tuttara adny, hogy az 
my kegi elmés feiedelmWnktwl my nekwnk paranciolatunk 
jví'ue ; jly ok alat hogi myuel ez orzagban való varasokat 
falukath mölliet w fölsege ennek előtte regi eztendöktvVl fogh- 
uan ; fegiuereuel hozza haitot, es mastannys byr, megh cir- 
kalnuk es meg jrnuk ; hogi az te fld, zamara, kapitanitok, 
nömössitök, es fö emböritök menny adót es egyéb fyzetest 
veznek myndön eztendönkent raitok ; az w fölsege parancio- 
lattia szörent jm mastan ki jnduitunk, az kiketh megh jrtunk 
es az kiknek; tudny jllyk; kapitanoknak nömösseknek, fö em- 
böröknek; kiknek pöcietös leueley nálunk vannak, möli leuelek 
által az zegensegöth ; az hatalmas ciazar jobbagy th ; kit ezör 
forint byrsag alat, kit myndönkeppen sarcioltatnak, es kezöri- 
töttek az adózásra es fyzetesre ; az mynt meg zamlaltuk, kez 
pénze summa zörent ; myndön egieb aiandek vitelök nek>X^l ; 
negiuen negi ; auagi negiuen öt lo tere penzth tezön ; möli 
negiuen eöt lo tere pénz, summa zörent tezön kylenciuen ezör 
forintoth, 

Tuggya penig azt fld ; hogy az my kegielmes feiedel- 
mwnkel, vgi vegezöt fld ; az frigy dolgában, hogi az moly, 
varasok faluk, mölliet W fölsege fegyuereuel vöt megh ; es jde 
uannak jratuan, ahoz ty ne nyulliatok, jsmeg az möli varasok 
faluk ide nincienek iratuan ahoz my se nyulliunk ; azért eddig 
az menyt meg zamlaltunk benne ennyt tezön ; möli summát 
mynd az my kegielmes feiedelmví^nk birtoka alat való vara- 
sokon falukon zödnek föl ; az meny summát penig te fld ; az 
my kegielmes feyedelmWnknek kwld ; ehöz kepöst harmad 
uagi negied rezenyt sem tezön ; meg penig, egez Drauaig es 

7* 



lÜÜ 

az Tyzatul foguan az fölső rezeyg ha meg zamlalliuk vagi 
meg cirkalliuk anniual többet tezön ; eztys byzonnyal jrhattiuk 
fldk ; bogi ciak Buda, es Pest tartomaniaban ; az meny bar- 
mokat, juhokat es egieb ragadozasokat myueltenek, es myuel- 
nek eztendeö által; nem sok hja bogi ciak azokis anny sum- 
math nem tönnenek, az menyt te fld, ky^lá eztendö által ; 
kyk felöl mynd vntalan jrunk, de vgian nyncien semmy 
hazna ; te fid ; penig az frigiöt kiuannia egi felöl, mas felöl, 
myndön méltatlan kiuansagokra rea bociattia fld, >5vketh; 
azért ha te fldnek ; kyuansaga es zeretetj vagion az frighoz, 
tylcion el fld ; myndön röndbelieket az my kegielmes feye- 
delmví^nk, varasi es faluy adoztatasitul, mert ha mynd ebben 
mönnek el hogi adoztattiak es sanyargattiak wketh ; mies 
kezörltetví^nk erre hogj az holdolatlanokat holdoltassuk ki 
myath mynemv^ alhatatossan maraggion meg az frygy megh 
gondolhattia fölsegöd ; 

Touabba erre is kezöritet^nk, hogi efféle méltatlan kiuan- 
sagokat, mynd eleyben aggiunk az my kegyelmes feiedelmví^nk- 
nek, möli dolgot mynem\(^ ziuel zenuedhessön ^ fölseghe, 
megh gondolhattia fld ; lattia az vr isten hogi ennek elötteya 
mastannys, az fld, méltóságát böcy^luen tellies ziuönk zörent 
töreköttwnk az friginek meg léteiében, sem faratsagunkat sem 
kölcyegwnket nem zantuk de hogi lattiuk mynd napról napra, 
az sok méltatlan való kyuansagokat, es ragadoz asokath ; nem 
tudunk micioda ziuel el jndulny es töreködny ; 

lm mastannis meöli nap ki jndultunk azon nap tudny 
jllik 30 may ; az tatayak az zegeni budaj mezarosok juhaiban 
egi fáikat el ragattanak jol lehet ha othon löttwnk volna 
bizonnial higgye fld ; hogi semmy nek^l el nem zenuettwk 
volna ; mert azok mynd azon járnak az my bozzusaggal jllet- 
hetnek, de megh nem kesöt sokat; myndönnek ideié lezön, 
mynd ezöket jo akaratunkból jelönt^X^k meg fldnek ; mynd az 
által keriví'k fldt ; hogi te fld, az my kegielmes feiedelm^nk 
jozagiban myndön méltatlan kiuansagokat tilcion el es myndön 
ragadozastul tylcia meg mindön fele v^keth ; mert bizoni semmy 
jo nem köuetközik belőle ; ha te fld, ezt myuoli, annak utannar 
az meöli varasok faluk jde nyncienek jratuan, ha egi tikot el 
hoznak vagi ha aff'eleis mönnek bátor mi aggiunk okoth róla ; 
es az mastan el uyt juhokatis adassa hatra fölsegöd ne jn- 
dullion töb belőle, mert ha hatra nem adattia fld, byzony 
myndön juhot tyz ; huz ; anny karral fyzettetv(^nk megh ; 

lm mastan Fancy János az bozoky tizt tartó, jllien dolgot 
miuelt, hogi ennek előtte való >^dökben egi jámbor vitézlő 
zőmelliel meg öklelth volt, kinek Delj Memy neue ; ez az Delj 



101 

Memy valami keppen meg sertötte volt, ennek nagi sok ideié 
múlt, mastan jmmar valamy falura zörzötte uolt zegeny ma- 
gát jo zolgalattia vtan, ez Fancy az regy bozzusagot Ví^zuen 
mastan az jobbagit mind el Wzte az faluról es puztan hattá, 
meöli dolog byzony semy jóra nem magiar az tátik, kiből meg 
erthety fld, végre my köuetközzek ; 

Az meöli emböret fld, az my kegielmes feiedelm^nkhöz 
boeyatta vala Farkasth ; juta hozzánk, i die Juny, ki jt Vaciot 
talala, kit my nagi bekeuel el bociattunk, kitv&^l fld, myndön 
-dolgok felöl érthet ; 

Az ayandeknak be zolgaltatasanak jmmar i6 el múlt ideye, 
azért ha fldnek; akarattia vagion az frigihöz, te fld, ne kes- 
lellie hanem mönnel hamarab lehet jndicia el fölsegód, Isten 
Fldel, Date in ciuitate Vacj 2 die mai 1576. 

Az pöcietben te fld, semmit ne ketölköggiek mert tulaidon 
pöcietv(^nk. 

[Kívül latinul: II. Miksa rófnai császárnak.] 



97- 
1576 május 3. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 
My Muztaff'a passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr nekví^nk tyztölendeö barátunk, 
közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; jm ertiví^k mit jr 
nd, az hatalmas cyazar varasi es faluy zolgaltatasa feleöl, 
jgaz hogi ennek előtte kezörites alat zolgaltanak de nam mas- 
tan az ti feiedelmőtök az my feidelmwnkel vgi vegezöt az 
frigi dolgában hogi az meöli varasok faluk jde nincienek jra- 
tuan, mi azoknak beket haggiuk, jsmeg vyzzontagh az meoli 
varasok faluk, jde vannak jratuan teis annak beket hagiassa- 
tok de nem hogi beket hadnanak nekik, de az egry nőmössek 
az tatay vezperemy az kapitanok akaratjából verős niarsakat 
kwldőznek reaiok, es nagi ostor alat vgj kezőrityk adózásra 
es zolgalatra, azért my keriwk ndt, hogi te nd, aggia elei- 
ben w fölsegenek, vgian valóban tilcia meg efféle méltat- 
lan kiuansagoktul mert ez kőuetközik belőle hogi az myeynkis, 
az meli varasok faluk jde nincienek iratatuan be kezdik ki- 
nanny, es ha be nem jwnek niomorusag esik raitok, kiből 
háborúság fogh tamadny, kinek nem mi lezwnk okaj. 



102 

Az boznay bek dolgát tny jllese, ennek elötteys jelöntöt- 
tWk vala mi te ndk ; hogi mikor az my kegielmes feie- 
delmwnk jozagaban Kyruara robananak, es meni dnlast mü- 
tielenek, meg akkor myndön feleöl az bekök kezön voltának, 
es az boznai bekis jwtön jde akart jwny, mastannis penig- 
miiiel hogi az erdeli vaida, es Bogdán vaida mind vntalan 
jrnak, hogi Tokai közöth Kassa közöt az nemötök meg fön 
lezzegnek mi penig az ty jrastok es kiuansagtok zörent az mi 
hadunkat mindön felöl le zallitottuk vala, azért az nemöt felöl 
giakran viob viob hirví^nk jwnek, azért zwkseg mi nekWnkia 
vigiaznunk, jm nem regönnis, hogi meg ertöttek hogi az mi 
hadunk le zalloth, Zent Miklós neuö kastelra akartak rohanny, 
azzalis vgi akartak banny mint egi kyrua kastellial, de az vr 
jstennek segitsegebeöl az mieynktví^l meg verettenek azért 
nd, jneie w fölsegeth hogi vgian valóban mindön fele zal- 
licia le az nemöt hadat, mert mig azokat oth érzik byzo- 
niaban addig semmi jóra nem, velhettiwk es ha mi törtenikís 
oka az lezön, de ha azok onnét föl kelnek, ha az vtan az^ 
mieynktvvl valami ok nek^l esyk mi bVv^nwnk legiön, 

Te nd, jnkab mindön leueleben azt jria hogy ty tvífle- 
tök semmy ellenközö dolgok nem történnek, jm mastan penig^ 
ez holnapnak első napian, az zendöröiek es az körniwl való 
vegbeliek Fví'lekhöz közel Zabatka neuö egi kastelira zagul- 
dottanak es az mieynket lesre akartak vönny, de meg ertuen 
zandekokat nem möntenek ki vtannok es vgi marattanak meg 
bekeuel ; azért ciak ty tví^letök valamy ne jnditassek jnnet 
vgian nem jnditatik, fö keppen ha ez meg neuezöt nemött 
hadat mindiarast le zallitiatok ; 

Touabba ezönnis keriWk ndt, hogi te nd, zoliion romai 
ciazarnak, miuel hogi mi jmmar az mi kegielmes feiedel- 
mWnket byzoniossa tött'ví^k, az ayandek be kwldese feleöl, 
ne maraggiunk kissebsegben kwlgie be w fölsege fö emböre 
által, meg lattya vv' fölsege smind te nd, meöli zeretettel, 
töreköttWnk, töreközvVnkis, mindön dolgotok felöl meöli dolog^ 
tálam eddigis az mi töreködeswnk által veghözis mönth ; kit 
hyzwnk hogi ez vtannis meg közönhettök ; Isten ndl, Dátum 
bude 3 die May 1576. 

mig ezök ez zo fogadatlan magiarok egi fele nem leznek, 
sem ti, sem my bekeuel nem maradhatunk de ha ti ezöktWl 
magatokat meg vonzatok, my oli gongiat tuggiuk viselni hogi 
mind te smind mi meg niugzví^nk, es az el vegezöt frigys 
éppen meg maradhath, 

(Kívül magyarul : Trautson Jánosnak.) 



103 

98. 
1576 május 7. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaífa passa . . . 

Feölsegeös romay ciazar, keözönetvCnk es magunk aian- 
lasanak vtanna, az mit te fid, jr, az ty hadatok heliökre 
ozlasa feleöl, azt my byzonnial jelöntöttwk ennek előtte való 
leueleinkben ; es mastannis byzonnial jrhattiuk, jelös embö- 
rink tanúsága által, hogi azok mindön hadi zörzamokkal, kezön 
vannak ; vgian oth az mi kegielmes feiedelm>^'nk jozaganak 
hatarain kik Kyruat az mi kegielmes feiedelmví^nk jozagaban 
mint rontak, dulak, es annak vtanna Zent miklos neuö kas- 
telira akaranak rohanny, kik az mieynktwl nagj zegiönökre 
meg veretenek ; mastan vizzontag vgian oth az körniekben, hol 
hat zazan hol, eöt zazan hol többen hol keuesebben, mindön 
hadi zörzamokkal kezön leuen, mindön igieközetök az hogi, 
az my kegielmes feiedelmwnk jozagat ronthassak es dúlhas- 
sak; azért mi keriwk fldt; hogi ha zeret ettél való kiuansaga 
vagion fldnek, az frignek meg tartására, azokat zallicia mind 
heliökre fld, mert megh azok heliökre nem szálnak, nem 
alhatunk az my kegielmes feidelmwnk paranciolatiabol ky, 
minek wnkis vigiaznünk köl az vv- fölsege jozagara, de mihelt 
az tieytök onnét el ozlanak, ha az myeynktwl valamy törté- 
nik, annak vtanna bátor my reánk vessön fld ; 

Az boznay bek dolgát my jllesse, ennek előtte való le- 
ueleinkbeöl beusegössen meg ertötte fld, tudni jllik az tj 
hadatoknak Erdelire való rohanása, es mastannis oth jelön 
letele, 

Az ziget vary bek dolgát my jllesse, jm maid egi hol- 
napia lezön hogi hozzánk j\í^th, es akart velőnk szömben lönny, 
kinek my szömeliet sem akartuk latny, ki mastannis Pestön 
vagion, ciak hogi az niakan lancj nincien, es az laban vas, de 
mind az által nagi őrizet alath vagion, ki feleöl az sok pa- 
nazolkodast immár zinten, el vntuk ; de jsmegh vizzontag 
niluan vagion fldnel ; menizör my te fldnek, meg jelöntöttwk, 
Zryny; Posga tartomaniabol, es Bozna Ziget tartomaniabol meny 
sok falukat puztan hagia, es az Wnnön birtoka ala foglala, 
kik mastannis mind oda vannak, ez fele dolgokat minemw 
ziuel zenduedhesswnkel te fldre haggiuk jtelesre ; jm mastan- 
nis az zigeti bek miolta jde jwth ; az othon valók, Ziget kőr- 
nv^l vgi minth ket mely földnire való falukat, kezőritöttek 



104 

€rre hogi az var epitesre segítséggel jwienek, mikor immár az 
nep zamlalasra, ki möntenek volna, az tieytök meg ertv^en, 
reaiok tamattak az mieynkre, de az myeynk jstennek segit- 
sege velők leuen, meg giözte az tieytöketh, es az frígnek ellen- 
segiben az magiarokban kik sem eiel sem nappal meg nem 
sz-^nnek az sok ellenközö dolgoktul, kit el foghtanak, kiket 
le vágtának, jol lehet az mieynkbennis veztenek ; azért my 
summa zörent keriwk fldt ; hogi te fld ; mindön ellenközö dol- 
gokat vgian valóban tjlcion meg es mindön nilüan való hadat 
zallicion le fld ; ne aggianak okot valamy háborúságra, 

es hogi ha te fldnek az mi kegielmes feiedelm^^nkel el 
vegezöt frighöz kedue lezön, keriví^k fldt, hogj az fld, aian- 
lasa zörent, az tyztössegös aiandekoth mönnel hamarab lehet 
kvC^lgie be fld; ez jelön leuen meg lattia fld, hogi mies min- 
dön igieközet^nkel azon lez^nk hogi az mi kegielmes feie- 
delm>^nk, es te fld, közöt el vegezöt fríg, alhatatossan meg 
maradhasson ; kit jvC'uendöreis jo neuön vehet fld mi telünk 
isten fldl, Datüm bude 7 die may 1576. 

(Kívül latinal : II. Miksa római császárnak). 



99- 
1576 május 17. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My MuztaíFa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr nek^^nk tiztölendeö barátunk, 
keözönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna; nyluan vagion 
az mynd romai ciazarnal, smind te ndl ; miképpen eley- 
tWl foguan jnth es leueleiben ker nd, hogi my az frígnek 
zeretöy legiví^nk, es mindönkeppen azon legywnk mint veghöz 
vihesswk, meöli dolog feleöl lattia az vr isten, hogi sem fa- 
ratsagünkat, sem kölciegwnket, meg eddigh nem kimellöttví^k, 
azon voltunk az minth yobban töreköthesswnk myntjm mas- 
tannis tőre köd Wnk ; de azonközbe az tyeytöknek mint szwn- 
telen való ciatazasokat ragadozasokat, les haniasokat, nem 
tuggiuk mire velny ; 

jm ez minaponnis az zegeny török barátoknak ket byallio- 
kat negi ökröket, kikkel fat hordattanak, jví^uönek járónak 
zWksegví'kre, az tatayak, komaromiak el haitak, ciak vgian 
közel Budahoz, kik feleöl meg ciak valazünk sem jwue, 



105 

Annak fölötte az tatay kapitan az hatalmas ciazar jobba- 
gira verös niarsokat kwldöz, ragadoztattia, tömlöcieözteti zege- 
niöketh es vgi sarciolttia kiről semmy tylalmat nem teztök; 

Ismeg ez holnapnak i6, napian, gyeöryek zenth martoniak, 
papayák, vezperemiek vgi minth louag gyalogh égiben giví^luen 
az kömiwl való vegh béliekkel, ket ezörnel többen voltának, 
Zekös feier var aia akartak zaguldany, sok heliön lesöketh 
hanyuan az lesre akartak az myeynket vönny de az cyoka 
kví^yek, ezökben veuen az tieytöknek cialardsagokat, azonnal 
hyr algiut IVÍ^ttenek es azt haluan vgy tértének meg, 

Vgian ezön holnapnak 14 napian az tatayak komaromiak 
az Hamza Bek, Erd neuö kastellia alat az fwuön valamy louak 
vannak, üres fekökkel reaiok jwttenek kiket el akartak lopny 
de miuel hogi eörzöketh vetöttwnk, azok ezökben vöttek es 
hiaban jártának ; 

Vgian ezön tatayak komaromiak, ez mai napon Val ala 
zagiildottanak ; az valy ciordat el ragattak, az vali besli aga 
vtanna leuen egynehani magaual ; w magát rut förtelmes seb- 
ben hattak, kit le vágtának bennök, kit el vittenek jilien kép- 
telen dolgok történnek napról napra ha az mieynk az mi pa- 
ranciolatunkhoz nem tartanak magokat effelektwl mind meg 
oltalmazhatnak magokat, de maid az niluan való hadban sem 
törtenhetik nagiob vezödelöm minth minden napon az tieytök- 
twl történik, azért mi keriwk ndt, hogi te nd, tylcia vgian 
valóban meg az kapitanokat mindön fele hogi efféle dol- 
goktul ragadozasoktul zwnnienek meg, es az el vyt vali törö- 
köket es barmokat, ez az barátok barmaytis adassa hatra 
nd, ha mind ebben járnak el meg gondolhattia nd, micioda 
sziuel járhatunk el az frigi dolgában ; jsten ndl, Datüm bude 
17 may 1576. 

(Kíoül magyarul : Trautson Jánosnak). 

100. 
1576 május 22. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekyntetös es nagyságos vr nekwnk tyztölendeö bará- 
tunk, keözönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, veueök az 
nd, leuelet, kibeöl meg ertví^k az nd, panazolkodasit ; miuel 



106 

hogi mastan vionnan az zigeti bek Kömar fele ciatazot volna 
valaki adta ndk ; vgi eleyben, de nem jgazan mondotta, 
mert vagion mas fel holnapia hogi az bek jt Pestön vagion, 
az mint ez elöth való leuelwnkbennis jelöntVvk, ciak hogy az 
vas nincien az laban, de azért vgian öryzet alat vagion ; ez 
meg löt hogi Sziget var körniM való falukat hyuattak be 
hogi az var epitesere segitseggel lögienek, kik mikor be nem 
jví'ttenek, az mieynk reaiok möntenek, es az zofogadatlansa- 
gokerth akartak bvv^ntetny, ezt meg ertuen az tieytök, reiaok 
tamattanak, mynd az ket felben estének el, de meg is az 
mieynk jstennek segitsegöbeöl meg giöztek az tieytöket, kit 
le vágtának bennök skit el vittenek. 

Az posgay bek dolgát my jllese nyliian jrhattiuk ndk, 
hogi mykor vionnan az tyztöt neky adtak, tudny jllik 
Hazán beknek, meg helieben se wlth, hanem mindiarast jde 
mi hozzánk j>^t, ki mastannis jth nálunk vagion ; azért az mi- 
nemw dolog törtenth jgi ercie nd, hogi Kapronciarol Petar 
Jalciol neuö egi fö embeör nagi eröuel föl kezAíí^luen, Posga 
tartomaniaban való falukat, mint egi Zriny Gieörgi föl akarta 
vönny, es az w byrtoka ala akarta vinny ; az mieynk ezt meg 
ertüen reaiok tamattanak jstennek segítségéből megh győz- 
tek ^ket, kit le vágtának skit el hoztanak bennök, kik jm 
nálunk vannak, es w magok mongiak hogi valami raitok esöth, 
meltan zenüedik ; nd, myndön dolgot ciak vgi vezön elö az 
mint ndk eleyben aggiak, de ha jgazan adnak nd, eleyben lattia 
az jsten hogi semmire az mieynk okoth nem adnának; 

lm mastan jsmeg az egriek jllien dolgot miuellenek hogi 
Bacy tartomaniahozis mezzé vagion, Egörnek tálam hyret ha 
hallottak, nem az hogi oda zolgaltanak vagi fizettenek volna^ 
valamy oláh falukra rea möntenek föl akartak vönny es az v(r 
birtokok ala vinny, kik közzWl az portara möntenek es páran - 
ciolatot hoztanak reánk hogi meg öryzzwk wket ; azerth mi 
kor az mi kegielmes feiedelmwnk eíFele panazokat ertend, meg 
gondolhattia nd, mynem^^ ziuel zenuedhesse, ndl ; az értelme ; 

17 may az komaromiak, tatayak, giöriek, Val ala zagul- 
dottanak, az ciordat el ragattak, az myeynk vtannok leuen, 
az besli agat halálos sebben hattak, kit le vágtának skit az 
baromnak job rezeuel el vittenek; 

Vgian ezön holnapban, az giöriek, zent martoniak, papayák, 
veözpöremiek, palotayak, nagi haddal égiben giwluen louaggal 
gialoggal, Feier var ala akartak zaguldany es az fwuön valo- 
kath bantany, az cioka kwyek ezökben veuen, kj Feiervarhoz 
nem mezzé ; hir algiüt l^íí'ttenek, ezt meg ertuen az tieytök> 
vgi tértének jsmeg hatra ; 



107 

lm mastan jsmeg, az kraznahurkayak, zöndöröyek es az 
körniwl való veg béliek ; Szabatka neuö kastelira vionnan rea 
rohantanak es tvC^zes zörzamokat hanták be, de jstennek segit- 
segebeöl semmit nem arthattanak, az myeynk egi mást ertuen, 
meg vertek Wket, 28 feiet, 20 eleuent hoztanak ; kik mastannis 
nálunk vagion ; efféle ellenközö dolgokath zamtalant jrhatnank, 
de lattiuk hogi nd, sémit elö nem vezön benne, hanem az 
ti kapitanytok bezedet jnkab hizitök, mi penig vgian nem 
tuggiuk micioda ziuel töreködhesswnk az frígnek meg léteiére, 
ha napról napra jnkab öregbödik az tieytöknek ellenközö 
dolgay, azért ha zeretettök vagion az frighöz vgian valóban 
tilciatokel mindön ellenközö dolgokat, mert efféle dologból 
semmy jo nem köueíközik, jsten ndl, Datüm bude 22 maj 1576. 

(Kívül magyarul : Trautson Jánosnak.) 

lOI. 

1576 június 6. 
Musztafa basa Miksának. 
My Muztaffa passa ... 

Fölsegös romay ciazar, keözönetwnk es magunk aianla- 
lasanak vtanna, sokzor my te fldnek tuttara adtuk az Balassy 
János hitötlen voltath, miképpen mind varaiual, rabiayual, az 
my kegielmes feiedelmví'nk oltalma ala aianlotta vala magát, 
vgian akkor nagiob byzonsagra valamy rabiaytis aiandekozta 
vala, az my zerelmes vrunknak es atiankfianak, vezir Mehem- 
met passanak, kik közzwl mastan Ludfy odabasat hatra ky- 
uannya mint hogi oth kezesök lőttének volna érte, minekünk 
penig Ludfi odabasa, az hatalmas ciazartul paranciolatot hozót, 
hogi mi V&^tet oda ne bociassuk ; az mint ertiwk az rabokat 
kínozza, es taglatny akaria azért keriWk fldt; hogi te fid, 
paranciollia meg neky hogi annekwl legyön mert ciak eggiet 
erci^nk hogi meg taglat bennök jstennek eskvVzöm hogi 
zazon myueltetöm, azért vgian kerivC^k Fldt, hogi erre viselliön 
gondot íld. isten fldel, Datüm bude 6 die Juny a. 1576. 

(Kívül latinul : II. Miksa római császárnak.) 



108 

I02. 

1576 június 18. 
Musztafa basa Miksának. 
My MuztaflFa passa . . . 

Fölsegös romay cyazar, közönetWnk es magunk aianlas- 
nak vtanna, jmmar my sokzor jelöntöttwk meg fldnek ; az 
tatay kapitan méltatlan kiuansagyt es cieleködetyt, mynemW 
sanyargatást myuel az hatalmas ciazar jobbagyn, aianlotta 
vala te fld, magath hogi meg parancioltad volna neky, hogy 
afféle méltatlan kiuansagoktul meg tartoztatna magát, de nem 
hogi meg szví^nnek, söth jnkab napról, napra, jgyeközik bozzu- 
sagünkra, az zegensegnek romlására ; jm tegnapi napon eyel, 
Sambok varasara rea kvC^ldöt gjuyto zörzamokkal, jnkab min- 
dön haz ezterheia ala eggiet, eggiet töttenek; zegeniök mig 
ezökben vöttek addig három haz egöth el, az után az többit 
vgi kerestek meg, kik alól az gyuyto zörzamokat ky zöttek 
es jm nálunk vannak, meg gondoihattia .fld, efféle dolog mint 
jlliek az frighöz, ez köuetközik belőle, hogi ha fld, meg nem 
tyltia azt az kapitant, hogi az frigi meg bomlására okot ad ; 
es ha my történik my reánk ne vessön fld ; 

Az ayandek be zolgaltatasa felöl, semmy byzonios ertel- 
mVí^nk nyncyen, azért ha fldnek ; vagione kedues akarattia az 
be zolgaltatasra auagy nyncyen, aggia tuttunkra fld ; hogi 
mies tuggjünk byzonios hirt adny az my kegielmes feiedel- 
mvC^nknek ; erre jo valazt varunk' fldt^l ; Isten flddel ; Date 
bude 18 die Juny a. 1576. 

(Kívül latinul : 11. Miksa római császárnak.) 



103. 
1576 június 20. 

Musztafa basa Kielman András komáromi kapitánynak. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr nekwnk tyztölendö barátunk, 
keözönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; az spaniol dol- 
gát my ennek előtte való leuelWnkben beuseggel meg jelön- 



109 

tött^?í^k ndk, kit w' magatulis meg erthetöth nd ; ^ mi t^lwnk 
ciak ndhoz ; keredzöt, tnies az nd, hozzánk való jo akarattiat 
es zomzedsagat, meg gondoluan, azért szalitottuk le ennyben 
sarciath ; azért jm mégis az nd, jo baratsagaierth engettwnk 
neky 30 napoth keri^k ndt; hogi visellie vgi gongyath nd^ 
hogi ez vttannis közönhessví^k meg ndk ; mi oztan valamiuel 
lehet ha többet fizetwnkis az kie annak mi gondunk lezön ; 

Az szálakat, Trautson \(^ nagisaga hogi meg engette, jgön 
közönniv^k w nagisaganak smind te ndk, az nd, töreködeseth ; 
keriVí^k ndt, hogi mönnel hamarab lehet kWlgie ala nd ; az arra 
mi lezön meg aggiuk annak fölötte mint egi aiandek keppen 
vezzwk jlHen köllete korán; 

Az jancyar dolgát my jllesse hizzvírk hogy nyluan vagion 
ndl ; miképpen az mi zerelmes vrünk es atiankfia az ns» 
vezir Mehemmeth passa, W fölsegetVí^l romai ciazartul azth 
kiuanta ; meöli janciart w fölsege meg jgerth vala, azért ha 
W fölsege jde mi nekwnk kwldj nd, által ; mi az ^ fölsege 
neue alat mindiarast be kWlgi^k az mi zerelmes atiankfianak, 
kiért hizzwk hogi w nagisaga hala adatlan nem lezön ^ felsé- 
gének, Isten ndl, Datüm bnde 20 die Juny 1576. 

(Kivül) Tekyntetös es nagisagos vrnak Kyelman András- 
nak, romai ciazar fö kapitannianak es tanacianak nekv^nk 
tyztölendö barátunknak Komaromban. 



104. 
1576 július 3. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My Muztafifa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr nekWnk tyztölendeö barátunk, 
keözönetv&^nk es magunk aianlasanak vtanna, nyluan vagion 
ndl ; mykeppen my romai ciazar W fölsege kiuansaga zörenth, 
az frígnek meg letere sem kölciegví^nket, sem faratsagunkat 
nem kimellöttök mölliet jm elis vegeztví^nk vala ; te nd, ennek 
előtte való leueleben aianlotta vala, hogi az tyztössegös 
aiandekoth romai ciazar hamar yfíáön jnditana, kinek jmmar 
jdeie regön el mülth, miért penig hogi az mi kegielmes 
feiedelmWnketh byzoniossa töttWk vala felöle, mastan mind 
szví^ntelen felwnk hogi valamy ne essek raitünk, ha my esykis 
penig az ty aianlastok miat zenueggiWk; azért my keriWk 



110 

iidt ; hogi minket valóban tegiön bizoniossa nd, ha akariatoke 
meg kví^ldeny auagi nem ; mönthessví^k feivC^nketis, annak 
fölötte tuggiuk mihöz magunkat tartany es gondunkat viselny 
Touaba jm mastan az kassay kapitan birtoka alól valamy 
zegeny rabok, zantalan fwleketh orrokat, viokat hozanak, 
meöli hoharsa *^ bizoni sem egi fele sem mas fele nem jllenek, 
merth jsten ellen vagion köníW az meg kötözötteth taglany, 
azért nd, W fölsege netteuel paranciollia meg hogi afféle 
hoharsag* nekWl el légiének, mert jt mi közöttwnkis zantalan 
rabok vannak, es ha meg nem szénnek róla, ezökönnis meg 
történik, mas az hogi sem az frígben sem egieb wdökben 
vgian nem jllik afféle hoharsag jsten ndl; mind ezökre ele- 
ghödendö valazt varunk, Date bude 3 die Jiily 1576. 

(Kívül magyarul: Trautson Jánosnak.) 

105. 

1576 július 12. 

Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa ... 

Feölsegös romay ciazar, közöné t^nk es magunk aianlasa- 
nak vtanna; meg adak my nekví^nk az fld leuelet, 10, July, 
kiben jrya fld, hogy az tyztössegös aiandeknak eddig való 
késesének, nem ty hanem my vagiunk okay, miuel az myeynk 
táborban volnának ; es attul tartana fld, hogi ha my az aian- 
dekot be vezzwk mindiarast az fld, jozagara rohannánk, kith 
te fld, meg se gondollion, es semminek egiebnek ne vellie 
fld, hanem hogi az erdeli vaida az lengiel kiralsagra valaz- 
tatek az my kegielmes feiedelmví^nk paranciolatiabol ; vgi attak 
vala élőnkben hogi az fld, birtoka alat valók ellene az mi 
kegielmes feiedelmvC^nk jozaganak romlására föl kezwltenek 
volna ; azonközben, juta my hozzankis az w fölsege parancyo- 
lattia, hogi myndön segetseggel legiwnk, mellettök, vgi bocia- 
tank valamy segitsegöt, az zolnaki bek melle kik eddigis 
regön meg tértének volna, de miuel hogi az aiandeknak be 
zolgaltatasanak jdeie el mulek, nem tuggiuk myre velny ; 

Meli dolgot odabeis meg ertuen, nem tuttak semmi jóra 
velny, es onnetis mind kezön voltának ; hol penig az taualj 

* Az egykorú német fordításban : nsolche hennckher mássige Sache.» 



111 

dolgot forgattia fld, my annak az okath zantalanzor meg 
jelöntöttwk fldnek ; első oka az len nyluan vagion fldnel ; 
mykeppen Balassi János az my kegielmes feiedelmwnk oltalma 
ala aianlotta vala magath ; mas feleöl az fiaual segitsegöth 
adót. es az Erdeli orzagra az mi kegielmes feiedelmwnk .loza- 
gara rohananak, annak vtanna jsmeg varait az zecyeny bek- 
nek penzön adta vala ; kinek mykor hytöt adót volna, neky 
hyttenek, azonban reaiok tamaztotta népet, es nagi karral ki 
verette onnét wketh; efféle arultatasi adtának okot mindön 
háborúságra ; meli artilot mastannis ciudalliuk bogi oltalma 
alat tartia fid, ki miat végre sem köuetközik semmy jo dolog ; 
jm mást jsmeg, Zoliomban es Ciabragban zorultanak népei- 
ben, kik jmmar egy nebani falukat, az batalmas ciazar joza- 
gabol vöttenek föl es vgi puztitiak az hatalmas ciazar joza- 
gat, kiknek ot való letelökben, keues hazna vagion fldnek ; 
azért ha te fldnek, kedue es szerelme vagion az frignek éppen 
meg maradásában; efféle méltatlan dolgokat; tauoztasson el 
fld, es az tyztössegös aiandekot jnönnel hamarabb lehet zol- 
galtassa be fld, ki feleöl mind vntalan tudakozik az my ke- 
gielmes feiedelmwnk, ha lezöne vagi nem lezön miuel hogi 
jmmar ví' felséget, az fld, aianlasa zörent eginehanzor bizo- 
niossa töttwk, keriwk te fldt, hogi mi se cialattassunk meg, 
mönnel hamarab lehet jndicia el fld, ez be zolgaltatuan, mies 
vgy jgieközví^nk mind kölciegwnkel smind faratsagunkal, hogi 
az fld, jozaganak semmy karara nem esik es mind az kví^lsö, 
smind az belső hadat, mindiarast le zallitiuk, kiben ha va- 
lamy fogiatkozas lezön ciak hogi onnét ne aggianak, valamy 
háborúságra való okoth ; ha mi tWlví^nk lezön bátor fld, az 
vtan mi nekví'nk ne higgiön, azért erre hamar es bizonios va- 
lazt varunk, te fld, ebből való tökelletős akarattiat myndia- 
rast aggia tuttunkra mies tuggiuk valazzal ertetny az mi ke- 
gielmes feiedelmwnket, es magünkatis mihőz tartany Isten 
éltesse fldt, Date bude 12 die July 1576. 

(Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.) 

106. 

1576 július 12. 

Musztafa basa Károly főherczegnek. 

My Muztaffa passa ... 

Tekyntetös es nagisagos vr ; nekünk tyztőlendeö barátunk, 
közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna; meg adak my 



112 

nekWnk az nd, leueleth lo, Juli, kiben az mit jr nd, myuel 
hogi nem ciak minekWnk, hanem, az tömös vari passanak,^ 
es az boznai beknek, meg paranciolta volna az mi kegiel- 
mes feiedelmwnk hogi az ti jozagotokban semmi ártalomra való 
dolgot ne kisertenenk, meöli W fölsege paranciolattianak my 
ellene sem járunk, az tömeös vari passa dolgát my jllesse ; 
oka az \^ vigiazasoknak ez hogi, vgi attak volt eleyben \v föl- 
segenek hogi az ti partotok, az lengiel kirali ellen az ^ föl- 
sege jozagara akartak rohanny, ez zörent paranciolat jwue, 
hogi erössen vigiazzunk, es mindön segítséggel legiví^nk, azért 
ciak onnét ne törtenniek valami háborúság jnnet bizoniara 
semmi ártalomra való dolog nem történik ; ■♦^ de az tieytöknek^ 
ragadozasi ciatazasi varak ala zaguldasi. oztan az hatalmas 
ciazar varasit faluit mint dulliak foztiak, nagi méltatlan bir- 
sagokal, fogságokkal, es egieb ellenközö dolgokal niomorgat- 
tyak Wket. kiben semmit elö nem veztök es ha mi esik iáitok 
azonnal mi vetkVí^nk azért te nd. mindön ellenközö dolgok- 
tul tylcia meg ví'ket, annak vtanna ha az myeynktvC^l valamy 
karotok lezön, mi aggiunk okot róla ; 

Irya nd, hogi az boznaj bek Bussina neuö varat meg^ 
vötte volna nagi eröuel rea mönuen ; azt nd, jgy ercye 
hogi valamy, olahok es raciok kik Boznahoz tartozok pribe- 
kök ; szöktenek uolt az varban, kiknek, nagi tyztössegöt es 
fizetést töttenek ; azok jzentenek titkon az beknek ; es az bek 
vgi küldőt volt oda, es vgi attak az varat kézben ; de hogi 
az bek algiukal rea naönth volna abban semmy nincien, jm 
jnnet mi közwl^nkis, mind vntalan zöktön zöknek, Tatában 
Wezperenben, kiknek nagi tiztössegöt teznek, ha azokis mi 
nekwnk alattomban meg aggiak valamelliket, ne vegi'^ke el^ 
azért afféle hitötlenöket vgian nem jllenek közitökben fogadny, 
mert semmi haznotokra bizoniara nincien, söt vgian hadna 
meg nd, mindön fele hogi afféléket ki buciuznanak az ve- 
gekbeöl ; Isten ndl ; Date bude 12 die July 1576. 

lm mastan vionnan ertvv'k hogi Égre es mind az körni^^l 
való vegekben, nagi haddal giwleköznek kit semy jóra nem 
velhetvC^nk, ezt ertuen, annak fölötte az aiandek be kwldese 
is ha hamar nem lezön meg gondolhattia nd, mi köuet- 
közzek belőle, azért ha zerelmetök vagion az frignek meg ma- 



* Itt a következő beszúrás van : 

kyk eddigis regön meg tértének uolna, de ezt ertuen hogi az aian- 
dek be kwldesnek jdeie el múlt nem tuggiuk mire velny annak okaiért 
vannak ott ; de keriwk ndt, hogi mönnel hamarab lehet kwlgietök be, 
mies arra felelwnk hogi mindenwth le zallituk wketh ; 



113 

radasara, az aiandekot kMgietök meg, es az te nepeitöketis 
zalliciatok heliökre, mies fogadunk hogi az mi népeinket mind- 
iarast heliökre szallitiuk, hol penig mas kví^lönb zandekotok 
vagion, aggiatok tuitunkra tuggiunk bizoni hirt az mi kegiel- 
mes feiedelmwnknek adny, es magunkatis mihöz tartany. 

(Kívül.) Tekyntetös esnagisagos vrnak, Charolj hercyegnek 
romai ciazar fö tanacianak es gond uyselöienek, nekwnk tiz- 
tölendö barátunknak. 



107. 
1576 július 21. 

Musztafa basa Károly főherczegnek. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr nekwnk tyztölendeö barátunk, 
keözönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, meg adak mi 
nekvP^nk az nd leuelet 18 Julj, kiben panazolkodik nd, az 
boznaj es ziget vary bekre ; az boznai bek dolgát my 
illesse, azt nyluan meg higgie nd, hogj annak vágjon há- 
rom holnapia, hogi hazánál sem volth, hanem Klyz szanciag- 
sagban, az kotary hatarth jegizny vagion ; de az mint ennek 
előtte való leuel^nkben beuebben meg jelöntöttví^k néminemű 
pribekök által löt Businnak vezödelme, jnnetis aíFele latrok 
zöktön szöknek az vegekben, kiket mind be fogadnak ha meg 
ma tyz varat, lehetsegös volna hogi kezwnkben adhatnának, 
eggiet sem teritenek hatra benne ; azért Busin vezeödelmet 
jgy ercie nd, 

Az zigeti bek, hogi Komar es Kanisa közöt Zent Jakab 
neuö kastelt, meg vöt volna éghetőt volna, es mastan jsmeg 
nagi haddal zekerekel kezwlne, semmit abban nd, ne hig- 
giön mert bizoni niluan való hazugság valaki hizölködöt 
ndk, felöle hol penig nd, az mi jrasunkban ketölködnek, 
bociassa hiu emböret nd, es lássa megh ha az mi jrasunk 
lezön igaz, auagi afféle hizölködöknek bezedy, az, kik jllien 
méltatlan dolgokath zolnak nd, elöt, mi felelwnk az mi em- 
börsegwnkre hogi az nd, emböret jsmeg bekeuel el bociatiuk 
de ha mi az tieytöknek myndön ellenközö dolgajth elö zam- 
lalnuk, nem leuelet hanem köniuet jrhatnank, de ha mi felöl 
jrunkis, arra sem jví' valazunk my hazna Írásunknak ; jm 
mastannis minemw dolgok történtének; 

A budai basák. 8 



114 

9 die Julj az tatayak Buda körniVC^l való kerteökböl három 
:zegeny törököt ragadanak el, 

Vgian ezön hónak 15 napian, az erdőről az zegeni taliga- 
sokban kit el vittenek kit le vágtának huz lonal többet vit- 
tenek el, tataiak komaromiak 

Ismeg vgian ezönök, az zegeni, török barátoknak kik meg 
kést sem hordoznak velők nem az hogi valakinek ártanának, 
ket bialokath negi ökröket kikkel fat hordattanak, jwuönek 
járónak táplálására, el viuek 

Ismeg jm ez minapon az tokayak, zakmariak es az kőr- 
niiví'l valók az mi kegielmes feiedelmWnk jozagaban, Erdelhöz 
tartozó; nagi dulast koborlat miueltenek ; 

Az egriek jsmeg mind naponket az hatalmas ciazar va- 
rasit faluit dulliak foztiak puztitiak ; efféléket zantalant zam- 
lalhatnank kik mindőn nap történnek az tieytöktv(^l de lattiuk 
hogi semmy hazna nincien, jnkab hiztők cemöli hyzőlködök- 
nek hogi nem mint az my jgaz jrasunknak ; 

Az tömösvary es oda által való hadnak leteleth my jllesse 
ennek előtte való leuelwnkbennis meg jelönt\(^k, miuel hogi 
az aiandeknak be zolgaltatasanak ideié regőn el multh, nem 
tuggiak semmi jóra velny, felnek valamy cialardsagtul azért 
ha akarattok vagion az írignek meg maradására, kiért bizoni 
meg eddig jo töreködök voltunk, sem kölciegví^nket, sem fa- 
ratsagunkat nem kimellöttví'k, tahat mőnnel hamarab lehet 
kwlgietök meg ; mert az sok veleködesbeöl semmi jo nem 
jndul, egiví^ld mi sem tartoztathattiuk ennek vtanna meg az 
beköketh,* ha mi történik mi okai ne legiwnk, erre hamar 
valazt varunk ndtul ; mind azon által mihelt az aiandekot 
nd, jnditia, azonnal mies raindönőket heliökre szallitunk, kiben 
ndk ; semmi kétsége ne legiön. Isten ndl Date budse 21 die 
Julj 1576. 

[Kívül magyarul: Károly berezegnek.] 

108. 

1576 július 25. 

Musztafa basa Károly főherczegnek. 

My MuztaíFa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, nekVí^nk tiztölendö barátunk, 
keözönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna; az nd, leue- 

* Az egykorú német fordításban: i<vielleicht werden loir hinfüro die 
Bégen lenger nit auf haltén kiinnen.» 



115 

let mi nekwnk meg adak, 24 Juli, kiben az mynemw dolgok 
feleöl jr iid, mind meg ertöttwk, Busyn meg vétele feleöl, 
bizonnial higgie nd, hogi mastan sem jrhatunk egiebet, mint 
ennek előtte való leueleinkben ; hogi Ferhath bek othon sem 
volt hanem határ jegizni volth ; es az pribeköktwl löt az 
my löt ; 

Cyuozdancyky es az töb kasteliok feleöl az mith jr nd, 
lattia az vr jsten hogi semmi hyrwnk nem volth, sem az mi 
akaratunkból nem miueltenek semmith ; zabád az ki minth 
hizölködik nd, elöt, mind az által jm byzot embörwnket 
boeiattuk ez dolognak meg látására, es mindön fele erössen 
meg parancioltuk hogy bekösseggel légiének ha mi oli hírünk 
j^íí'uend bizoniossa tezzwk ndt ; 

Az fwlekiek es zecjeniek dolgát mi jUesse, azt mi sem 
tagaggiuk, meg myueltek de oka ez hogi eginehani ezten- 
deie vagion hogi izpahia az neue de zömeuel sem lattá 
jobagiath, mert Krusit János, Balassi János ki miat ez el mült 
ezteiidöbenis meni háborúság tamada kire mind az w arulo 
hitötlen volta adoth okot, kit ennek előtte mind romai ciazar- 
nak w fölsegenek, smind ndk, beusegössen meg jrtunk, 
de nem tuggiuk ha aggiake jgazan élőtökben auagi nem tol- 
maciotok bwneye auagi vgian nem akariatok erteny, azonban 
myndön hizölködöknek szánokat be veuen mynket bwntettök ; 
(jllien dolgot miuelnek) az falukon varasokon fegiuerösöket 
tártnak drabon tokát, az zegeni jobbagiok eőrömesth be jVvne- 
nek, de nem bociattiak, azonban vgi lezön oztan vezödelmök, 
mert mindönnek zolgalatiaban jar senki zellel nem elheth 
mindön meg kiüannia az ví^ jutalmat ; de ha be járnának vrok- 
hoz es az miuel tartoznak be zolgaltatnak, ha annak vtanna 
az mieynk az feleys mönnenek bátor mi adnánk okot róla ; 
vgian keriwkis penig ndt, hogi mindön fele paranciollia meg 
nd, ne tarcianak ellent be járásokban mert bizoni semmy 
haznos dolog nem kőuetközik belőle ; 

Touaba az sok ciatazasoktul leselködesőktwl tilcia meg 
SiZ zantalan ragadozasoktul nd, Wket, kit. az hatalmas jsten 
tud, hogi jnnet semmi nem jndittatnek ciak onnét maradná- 
nak bekeuel mint ez elöt való leuelwnkbennis jelőntví^k az 
tatay aknák, komaromiaknak sem eyel sem nappal ragadozasok 
meg nem szwnnek Buda körniwl való kertökböl minapis va- 
lami eginehani zegeni töröiöt ragadanak el, ottan hamar 
jsmeg az taligasokra rohantanak kit el vettenek bennök, skit 
meg öltenek, es louokatis mind el vittek vgi annira hogi maid 
ki sem mehetnek zegenyök, az pőzpöremiek palotajak papayák 
Azon keppen Battian neuő kastelj ala akartának jwny, es 

8* 



116 

giuto zörzamokat kezituen meg akartak giujtany, az mieynk 
ezökben veuen, jstennek segítségéből meg győztek wket, kik 
kőzzwl jm nalunkis vannak ; Sambek kastellia alat való falut 
az tatajak eíFele giuito zőrzamokkal meg éghetek, kit ha az 
zegenseg ezeben nem vőt volna, mind porra lőt volna. 

Ismét jm minap az Homonnaj zolgaj fői kez^^luen az fwle- 
kieket lesre akartak vőnny, masodzor jsmegHoUo k^ ala za- 
guldottanak, jstennek segitse[ge] az mieynkel lenen, meg ve- 
rettenek, kikben jm elegen vannak nalünk, 

Az egriek meg azonképpen az hatalmas ciazar varasit 
faliijt mind zwnetlen diilliak koborliak, kikhöz W nekik semmi 
jgiők nem volna 

lm mastan jsmeg Hatuan ala zaguldottanak volt vgyan 
ezön egriek, az mieynket lesre veuen, ket aghat, mind ne- 
peuel el vittek es sokat kit le vágtának bennök, ha my 
haznat latunk eífelet zantalant Írhatnánk de lattiuk hogi 
nd, elöt keues foganattia vagion, vagi az bogi nem aggiak 
j gazán nd eleyben ; 

Emlekőzhetik nd, róla ez elmúlt ví^dőkben Alykar my- 
nem\(^ dulast eghetest miuelth vala Boznasagban az mi 
kegielmes feiedelmvC^nk jozagaban ; tudni jUik Zaciesna tarto- 
maniaban. 

Ottan hamar jsmeg Ospergar neuő horuath vr, Noüa ea 
Koztanicia kőzőt való varasokra falukra nagi erővel reajvíue,. 
es kit tízzel kit fegiuerrel emezte megh az népet föl vetien 
az -^ maga birtoka ala zallita; 

Zryny Giőrgi Posga tartomaniaban meg ezőnkeppen ciele- 
ködek, meőli dolgot my nemw ziuel zenuedhessön el az my 
kegielmes feiedelmWnk, meg gondolhattia nd, 

Az aiandek dolgát my jUesse ; ha >^ főlsegenek kedue 
vagion az mi kegielmes feiedelmvv^nk közöt való el vegezőt 
frighőz nd, mőnnyőn vgian valóban vegére, es aggia tut- 
tünkra nd, kinek meg léteiében bizoni mi voltunk ezközők, 
sem faratsagunkat, sem kőlciegWnket nem zantuk ez vtannis 
az meniben minket jllet, mi az mi aianlasunk zőrent, kezők 
vagiunk oltalmazny, azért keri^k ndt, hogi te nd, ertessőn 
hamar es bizonios valazzal felőle, tuggjuk mies az mi kegiel- 
mes feiedelmVC^nket bizonios valazzal ertetny, nd, az tauali dol- 
got forgattia, meöli háborúságnak mi legiőn oka zantalanzor 
meg jrtuk; azért ha akaratotok lezön az aiandek be zolgal- 
tatasara, keryWk ndt, hogi mőnnel hamarab lehet jndicya nd, 
mi se maraggiunk romai ciazar ^ főlsege aianlasaban biz- 
uan ; hazugságban ha ez meg lezön, jnnet az mi röndönkröl 
ha mi karotok történik mindönert tyzet huzat adunk, ciak 



117 

hogi az tieytök ne aggianak valamire okoth ; mi felelví^nk az 
mieynk felöl hogi az ti határotokra se lepienek, nem hogi 
valamy karth miuelnenek, jm az Zolnaknal való hadatis le 
zallitottuk, annak fölötte mindön fele meg parancioltuk hogi 
veztegsegben légiének, mind az által az aiandek be zolgalta- 
tasa felöl mindön bizónios valazt varunk, Isten ndl ; Date 
bude 25 die Julj 1576. 

[Kívül magyarul : Károly berezegnek.] 

109. 
1576 augusztus 14. 

Musztafa basa Trautson Jánosnak. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr, nekünk tyztölendö barátunk, 
tözönetvC^nk es magunk aianlasanak vtanna, juta my hozzánk 
romaj ciazar köuetetM az my kegielmes feiedelmwnk paran- 
ciolatiabol, az my hyu embörWnkel az ^ fölsege postaia 
14 Augusti, ky erközöt ki g, napia, parancjolt mi nek>?í^nk W 
fölsege hogi bizoniossa tegivC^k v(^ fölseget ha az tiztössegös 
aiandeknak be kWldese valóban meg lezöne (auagi nem) kinek 
be zolgaltatasanak jdeie jmmarregön el multh ; romai ciazar 
es te nd aianlasahoz kepöst penig es ahoz bizuan, az mi 
dolgunk minth legiön meg jtelhety nd, ezönközben keriWk 
ndt ; hogi te nd, valóban tegiön bizoniossa, ha lezöne meg 
auagj nem, mert ez kettő közöt ha mi történik mi okaj ne 
legiWnk jsten ndl, Date bude 14 die Augusti 1576. 

[Kívül magyarul : Trautson Jánosnak.] 

IIO. 

1576 augusztus 24. 
Musztafa basa Miksának. 

My Muztaffa passa . . . 

Feölsegös romay ciazar, közönetwnk es magunk aianla- 
sanak vtanna, sokzor jmmar my Kruszit János dolgát te 
iidnek; meg j elöntő ttví^k, mynemW ostor alat tartia az hatal- 



118 

mas cyazar jobbagyth ; ki tnyat jminar sokan el puztiiltanak ; 
mynt jm mastannis nem tuggiuk minemvv p'vC^spökök kezeben 
biztanak nemöli falukath, kikre verös niarsakat kwldöztien 
nagi sarcioltatas es ostorozás alat kezöriti wketh; hogi adóz- 
zanak es oda zolgallianak ; jllien dolgotis myuelnek egi mást 
ertüen az hatalmáéi ciazar jozagabol az falukat föl költyk, kik 
zegenyök mint az elöt mastannis nagi eörömest be holdolna- 
nak ; kit égik var ala kit másik ala zallitanak bennök, es 
darabontokkal őriztetik hogi be ne jarianak, es semmit ne 
fizessenek, tuggia penig azt fid, hogi myndönnek zolgalatia- 
ban jar, es myndön meg kiuannia az ví^ jutalmath, jgi lezön 
oztan hogy zörönciere véli feyet, mert nincien miuel elny, es 
ha my esik raitok azonnan minket vádol fld. 

De az mynt ennek előtte zantalanzor meg irtuk fldnek, 
te fid. tylcia meg ví^ket, hogi az hatalmas ciazar jozagyt ne 
dulliak fozzak es ne puzticyak, seöt erre kezöricie fid. wket 
hogi myndön fele paranciollianak az holdolt népnek kik ide 
vannak iratatuan, jarianak be az hatalmas ciazar adoiat es 
izpahiaiok jví'uedelmet igazan zolgaltassak be, es az my az 
tyztössegős aiandeknak be zolgaltatasanak mogjat jllety, ki- 
nek be zolgaltatasanak jdeie regőn el mülth, es nem tuggiuk 
myre velny, mind ezök légiének meg hiuen, my mastannis 
azon alhatatossagban vagiunk, ha mi tví^lví^nk vagi az my bir- 
tokunk alat valoktul, az fld, jozagaban annak vtanna valamy 
kar esik ; ciak hogi az tieytök ne aggianak okot rea, bátor 
my aggiunk zamoth róla ; hol penig el veghezct akaratotok 
my legiön, aggiatok tuttunkra, mies tuggiunk mas keppen rea 
gondolny ; az tieytöknek ciak orrok vére el jnduUionis zaz 
keppen aggiak fld, eleyben de jm mastan az minemő dolgok 
történtek azokat akaruk fldnek, meg jelönteny möllieket ha 
igazan adnak fldnek, eleiben meg értheti fld, möllik partról 
vagion az ellenközes, 

i8 die Augusti, az palotayak bözpöremiek az feier vary 
ciordat mindönőstöl el ragattak vala, az mieynk vtannak 
leuen hogi el akartak zabaditany az barmokban zamtalant 
le vágtának az kit meg mönthettenek bennök azzal hatra tér- 
tének ; 

Vgian ezön holnapnak 24 napian az palotayak, bözpöre- 
miek, papayák, deuecieriek tyhaniak, giöriek, es az körniM 
való veg béliek, nagi haddal föl kezwlüen Feier var kömivC^l 
lesöket hantának, es délkor zaguldoth bociattanak, kik az ma- 
radék barmoth el ragattak, az mieynk vtannok leuen, zinten 
az lesre vittettetnek eginehanj jzpahiat sok io besliakkal kit 
le vágtának skit el vittenek eff'ele dolgokat zantalant irtunk. 



119 

es jrhatnankis kik naponként történnek de, lattiuk hogi semmy 
hazna nincyen meg cyak valazunk sem jW felöle, azért fldt, 
azon keriví'k hogi jelöncie meg fld. mi nekv(^nk, ha vagione 
az frighöz valamy keduetök, es az aiandeknak be kví^ldese 
lezöne auagi nem, vagi az hogi niluan való hadakozásra vagion 
akarattok, had mies tuggiuk, mihöz magunkath tartany, Isten 
fldl ; Date bude 24 die Augusti 1576. 

Ezöknek penig hadnaggiok tulaidon W maga az papai 
kapitan volt, kit nyluan meg ertöttWnk es vegére möntWnk. 

[Kíuül latinul : II. Miksa római császárnak.] 



III. 
1576 szeptember 10. 

Musztafa basa Miksának. 

My MuztafiFa passa ... 

Fölsegös romay eyazar, közönetví^nk, es magunk aianla- 
sanak vtanna, megh ada my nekVí^nk Horuat Petör az fid 
leueleth 9. napian zent mihali hauanak, kibeöl mind meg er- 
tött^^k az fld. kiuansagath ; az varak es kasteliok hatra adása 
felöl nyluan vagion te fldnel ; hogi my azoknak meg vételé- 
nek okay nem vagiunk, kyt my ennek előtte való wdökbennis 
mind az köuetök által, es my magunk embörj által, leuel^nk 
altalis zantalanzor meg j elöntöttünk fldnek ; kinek nyluan 
ualo byzonsagatis adtuk, hogi az ví^nnön maga hitötlensege 
adót okot rea, 

Az holdolatlan varasok faluk felöl ir fld, my nálunk 
nyluan vannak, hogi te fld. az my kegielmes feiedelmWnkel 
vg>' vegezöt az frigi dolgában, hogi az mölj varasok faluk ide 
nincienek jratüan my azokat semmyre ne kezöricyWk, jsmeg 
az meöli varasok faluk jde vannak jratuan az ti se kezöricietök 
semmy fizetésre ; 

De az mynt lattiuk, az tyeytök ebben jgön keueset álla- 
nak meg, myuel hogy ide által Tömös varig jde ala Nándor 
feier varig az my kegielmes feiedelm^nk jozagat myndön 
nagi ostor alath kezöritik az adózásra, nemöllieket föl vöznek 
heliökröl, es az VC^nnön maguk határokban szallytiak, varasról 
varasra, falukról falukra verös nyársakat kwld őznek vgi sa- 
niargattiak az zegensegöth, mint jm mastannis Kruszyth János 
Vacy varasara es az komiul való falukra, tulaidon az my magunk 



120 

jozagarays Becykere, Bercyelre, verös niarsakat k^ldözöt, annak 
fölötte dulassal eghetessel feniögety wket, vgi annira el röt- 
tentek zegeniök hogi mind el akarnak heliökröl fűtny ; efféle 
méltatlan dolgokat zantalanokat jrhatnank smind jgazak az 
möllieket naponkent az tieytök myuelnek de lattiuk hogi 
keues foganattia uagyon nálatok, azért ha az tieytök ellent 
nem tartanának, az jobbagioknak be jví^uetelökben, byzoniara 
az myeynkt^K^l sem rablás sem semmy egieb ellenközö dolgok 
nem történnének ; de mit tehetnek zegeniök Izpahia az neue 
soha szömeuel sem lattá jobbagiat, mert nem haggiak latny, 
nem élhet széllel, valaminth valahogi meg veheti az ^ jutal- 
mat azon forgódik de te fld, paranciollion mindön fele hogi 
az möli varasok faluk ide vannak jratatuan ne tarcianak ellent 
be jv^uetelökben, mies arra felel'íírnk hogj annak vtanna jnnet 
semy ellenközö dolgok es kar tetelök nem történnek hanem 
nagi bekeuel maradhatnak, 

lm az fid, postaiat Horuat Petörth az fld, kiuansaga zörent 
hiu es bizot embör^^nk által ez mai napon röggel mindön ke- 
södelöm neköl vtra bociattuk ; es inj az aiandek felöl való hit 
leueletis meg kwldöttWk fldnek ; Isten éltesse fldt ; Date 
Bude lo die septembris 1576. 

[Kívül latinul : II. Miksa római császárnak.] 



112. 
1576 szeptember 10. 

Musztafa basa Károly főherczegnek. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr nekv^nk tyztölendö baratWnk, 
közönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna, meg ada my ne- 
kWnk Horuat Petör az nd leueleth 9 die 7tembris kiben myth 
jr nd, Bakabanya, Korpona, Hainyk ; felöl mind meg ár- 
tottak ; emleköztet nd, minket arra hogi ez el mült ez- 
tendöben, Istuanfy Miklós által aianlottuk volna magunkath; 
hogi az meöli varasok es faluk ez jdeyg jde nem zolgaltanak, 
mastan se zolgallianak, ez feleöl azt jrhattiuk ndk ; hogi 
my azt tudatlanságunkból nem myueltVí^k, myert hogi azt bi- 
zonnial tuttuk stuggiukis hogi az mi kegielmes feiedelm^nk 
leueleben be vannak jratuan, meöly leuelnek az massa nála- 
tok vagion ha nd, ketölködik az my jrasunkban lássa meg 



121 

nd, az leuelnek az massat, mölj nálatok vagion, azt hyz- 
zvC'k hogi nd kv^lömben nem talallia; myert penig hogi ez 
jdeyg be nem kezöritöttwk oka ez hogi, romai ciazar w föl- 
sege hozzánk való tiztöletös barátságát neztwk 

De jm mastan vionnan Ferhat bek páran ciolatoth hozót 
az my kegielmes feiedelmví^nktví^l, reánk hogi romai ciazarnak 
es az kiknek jllik myndön fele jriunk hogi be jwuetelökben 
semmy ellent ne tarcianak ; es hogi be kezöricyví'k, mölj pa- 
ranciolat ellen my sem alhatunk, azért keriví'k ndt ; hogi te 
nd, paranciollia meg az tizt tartoknak, kwlgiek be wket, my 
arra felelví^nk hogy romai ciazar, es az nd, barátságaiért vgi 
özue alkottatiuk wket hogi mind magoknak, smindön fele haz- 
nossak lehetnek, mert jol tuggia azt nd, hogi mindönnek zol- 
galatiaban jar, es mindön meg kiuannia az w jutalmath ; Isten 
ndl, Date bude lo die 7 tembris a. 1576. 

[Kíuül magyarul : Károly berezegnek.] 

113- 
1576 szeptember 11. 

Báthory Kristóf erdélyi vajda Musztafa basának. 

Illustrissime magnifice domine amice vicine nobis sincere 
dilecte, salutem et felicium quorumque prosperum sticcessum. Ez 
oraba juta lewelwnk Huztbol melybe azt aggyak ertenwnk hogy 
a' nemet had Vngwar feleol derek keppen meg jndult volna 
es vagy Huztra vagy jde Erdélyre reánk akarna jeonj. Aka- 
rok azért e' dolgot Nágodnak értésére adnj , es Nagsagodat ker- 
ywk, hogy a' mykeppen a' hatal : chyazartol meg vagyon 
paranchyolwa hogy zwksegnek jdeyen késedelemnél kwl ne- 
kwnk segetsegel legyen, Nágodnak legyen gongia rea, paran- 
chyollyon a' Themeswarhoz tartozó begeknekis, azokis mynd 
a' Nágod hadawal egyetembe oly kezén legyenek, hogy myhelt 
a' my varady capitanunk Gyczy János Nagodat, es a' hegeket 
lewelewel vagy emberewel meg talalangya azonnal jndulhas- 
sanak a' howa a' zwkseg mtitattya hogy jmmar ha Isten a' 
hatalmas chyazar byrodalmaba atta Hwzt warat, el ne vezes- 
swk, seot bozzwt allhasswnk az ellenségen, ky jgy akarya a' 
hatalmas chyazarral való friget meg bontanj, mely zolgala- 
tunk mynd nekwnk mynd pedig Nágtoknak nagy ele men- 
tere lezen. 

Tegnap bochyatok vyzza Amhat chyaust a' hatalmas chya- 



122 

zárhoz, kyteol erteok hogy, Nágtoknak meg vyobban paran- 
chyolatot hozót a' segetseg feleol, nekwnkis paranchyollya eo 
hatalmassága, hogy myhelt valamy oly hyrunk jeo az ellen- 
ségnek reánk való jndulasa feleol, Nágtokat, myngyarast meg 
lellywk, a' segetseg feleol, azért my a' hatalmas chyazar pa- 
ranchyolattya zerent chyelekezwnk, es Nágtokkal egyetembe 
eo hatalmasságának halalunkalis zolgalnj akarunk. 

Towabba a Nágod emberét Ibraim agat, egy neban napig 
tartoztatnunk kellet, nem egyébért hanem hogy Nagsagodhoz 
jo zywel es akarattal vagyunk, azon lezwnk hogy, a' menyere 
lehetséges lezen teoleonk, Nágodhoz kedwe zerent való valaz- 
zal bochyassuk, 

Tarchya meg Isten Nágdat, Gyalw varába jrtam, zent 
Myhal hauanak ii. napian 1576. eztendeobe. 

Báthory Kristoff 
Erdély vayda mpria. 

[KívüLJ Illustrissimo magnifico dominó, dominó Mustapha 
Vesirio Beglerbego Budensi ac consiliario et locumtenenti po- 
tentissimi imperatoris Turcarum in Hungária etc. amico vicino 
nobis syncere dilecto. 

114. 
1576 szeptember 15. 

Musztafa basa Báthory Kristófnak. 

Prot. Báth. 443. 1. Nemz. Miiz. 37. Fol. Hung. 

My Muztaífa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, nek\í^nk tyztölendö barátunk 
közönetví'nk, es magunk aianlasanak vtanna; lm mastan bo- 
ciattuk az my hyu es fö embörwnketh, kapicy basánkat, Ibra- 
hym aghat te ndhoz, nemynemW byzonios dolgainknak meg 
j elöntésére, ki által nyeluelis jzentWnk ndk ; Azért valamyt 
my neuönkel mondand te nd, meg higgye szauat mert mi 
zonkat szoUia ; Touaba vgian ezön Ibrahim aghatul valamy 
kisded aiandekotis kví^ldöttwnk ndk ; mynt jllien hyrtelen kezy- 
tetteth, nd, vegie jo neuön, ez vtannis ndk ; mindön hozzánk 
jllendö tyztöletös barátsággal akarunk lönny, Isten éltesse 
ndt ; Date Bude 15 die septembris anno 1576. 

[KivüL] Tekintetös es nagisagos vrnak somliai Batori Chris- 
tophnak, Erdeli orzagnak nömös gond uyselöienek, nekWnk 
tyztölendö barátunknak. 



123 



115. 
1576 szeptember 17. 

Musztafa basa Miksának. 

My MuztaíFa passa . . . 

Fölsegös romay cyazar, közönetvC^nk es magunk aianlasa- 
nak vtanna, ezt akaruk my te fldnek, tuttara adny, myuel 
bogi te fld, myndön hizölködöknek szánokat be veuen, my 
reánk szünetlen való panazokat tezön fld, kiben sem hyrx^nk 
sem tanaciunk, my penig ba az tieytöknek dolgait meg je- 
löntiwk, jrasünknak semmy foganattia nincien, jm ez holnap- 
nak 13 napian, az leuayak vjuariak, nytrayak, komiatiak, su- 
raniak, komaromiak, tatajiak, egimast ertuen, ezör louaggal 
bet zaz gyaloggal föl kezví^ltenek, Sambekböz közel Tök neuö 
egi falun tül lest vetöttenek bogi az myeynketb az lesre 
vögiek ; buzöneöt louagot száguldóban bociattak, az myeynk 
vtannuk leuen ; ezökben vezyk az el vegezöt cialardsagoth, 
meg térnek ; az tyeytök az falura Tökre rohannak egi zegeni 
niomorult egy töreököth ky búzáiért mönt volth oth talalhtak, 
es el vittek ki mastannis oda vagion, jllien zep röndel tartiak 
az tieytök az frigy ötb ; kit my semmy jóra nem magiarazha- 
tunk, azért ha fldnek kedue vagione az fríg meg tartásához 
auagy nincien fld, valóban aggia tüttunkra mies tuggiuk mi- 
höz magunkat tartany, es ez zegenj nyomorultat bociatassa 
el fld, jo valazt varunk fldtVí^l, Isten fldl : Date bude 17 die 
septembris a. 1576. 

[Kívül latinul : II. Miksa római császárnak] 

116. 

1576 szeptember 23. 

Musztafa basa Károly főberczegnek. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr, nekünk tyztölendeö baratunk,^ 
közönet\^nk es magunk aianlasanak vtanna; ertiV^k az nd, 
leuelebeöl az mynemvC' panazokat tezön nd, az mieynk fe- 
leöl, sokzor jmar meg jrtuk ndk ; bogi ha az tieytök ellen- 
kö[ző] dolgainak ciak az tized rezet meg jrnukis, nagi 
könyuet írhatnánk, de lattiuk bogi keues hazna vagion, my 
nam ez elöttis meg jelöntöttwk bogi az möli varasok faluk 



124 

jde nincienek jratuan azokat vgian nem engeggiv^k be kiuanny, 
az kik penig jde vannak, azokat kiuanniak; hogi penig az 
boznaj bek valami kezwlettel volt legiönlatti a Isten minekünk 
bynVnkel nincien, mi helth az te nd, szerelmes attiafia 
leuele erközek, kiben az tiztössegös aiandeknak be kMdese- 
nek okaierth hit leuelWnket kiuana w felsége, azt latnán 
myndiarast, mind az boznai bekhöz smindön fele postán em- 
börwnket kvC^ldöztök, kiknek semmire sohoua való jgieközetö- 
ket nem ertöttVí'k, 

De hogi ez jdeygis enny kesöre hallazta ^ fölseghe az 
tiztössegös aiandeknak be zolgaltatasat nem tuttuk mire velny, 
kit ndis, meg gondolhat vgy gyvC^leköztenek ; de az vC' föl- 
sege mastany es ez elöt való aianlasy zörent, mönnel hama- 
rab lehet, kwlgie be az aiandekot, ha annak vtanna valamy 
lezön bátor nd, ne higgie meg zonkat, ciak onnét valamy ne 
törtenniek ; 

ez jdegys penig ha my történt, Posgaban vagi egiebwt, 
olliaktul történt kik onnét az ti partotokról oda zöktenek, 
azért mönnel hamarab lehet az tyztössegeös aiandekot jndi- 
tassa nd, es aggiatok az aiandekkal jde jöuö fö embeörnek 
eleyben hogi velwnk eggiet ertuen, az ollianokat meg cyrkal- 
nan, mies jnnet jrünk az mi kegielmes feiedelmVí^nknek, kiket 
hyzwnk hogi vgi megh bwntettetnek, es tiztökbeöl ki veszet- 
nek ; annak vtanna mykor eífelek meg bví^ntettetnek ygi lezön 
hogj az frig alhatatossan meg marad, mies penig arra fele- 
Iví^nk hogi, ha hamar jndittatia nd, az aiandekoth, mindön 
ziuönk zörent azon töreközwnk hogj éppen es ciöndezön meg 
maradhasson, de ha mégis touab hallaztia nd, semmy jo nem 
köwetközik belőle Isten éltesse ndt, Date bude 23 die septemb- 
ris 1576. 

[Kívül magyarul : Károly berezegnek.] 

117. 
1576 szeptember 25. 

Musztafa basa Károly főherczegnek. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr, nekünk tyztölendö barátunk kö- 
zönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna; ezt akaruk my te 
ndk ; tuttara adni, hogi miuel te nd, mindönöknek száno- 
kat elö veuen, mi reánk, sz az my birtokunk alat valókra, 



125 

nagi zorgalmatos panazokat tezön ; mint jm ez my napi leue- 
lekbölis meg ertwk, fö keppen az boznaj bekre való panazzat 
te ndk ; ki bizoni ok nekv^l semmyt nem myuelt, es sem- 
mire szándéka akarattia sem volth syneienis; mert mihelt 
az nd, zerelmes attiafia leuele juta Horvát Petör által ki- 
ben az aiandek feleöl való hit leuelet kiuanta w fölsege ; 
azonnal postán mindön fele el kwldöztví^nk ; es mindönöknek meg 
parancioltuk bogi az frighöz tarciak magokath ; mastan vion- 
nan jsmeg bogi jmmar byzonios keppen vartattia ví^ fölsege 
az tiztössegös ajándéknak bizonios meg leteleth, kit jmmar 
elis hittv^nk bogi hamar meg lezön, minth bogi az W föl- 
sege, es az nd, jo aianlasiban my semmit nem ketölköttwnk, 
ennek elötteis mastannys mies azon lezví^nk bogi jnnet semmy 
ellenközö dolog ne törtenniek ; ha penig valakiktől történt 
ennek elötteis ok nekvv^l valamy olj dolog ; mykor az w fölsege 
köuete jt nálunk lezön ; az tyztössegös aiandekkal, (egi mást 
ertuen) vgi viselliwk gongiath bogi bvC^ntetes nekwl ne ma- 
raggianak mint az elöt való leuelvQ^nkböl nd, beuebben meg 
ertbety, azért te ndt keriwk bogi myndön hyzölködöknek 
szauat nd elö ne vegie, hanem mönnel ham arab lehet az 
meg jgbert tyztössegös aiandekot inditassa el nd ; 

Hogi efféle ketölködö ellenközöknek szaiokat dughassuk 
be, es zaruokat niomhassuk le ; mykor oztan jelön lezön az 
tyztössegös aiandek, bátor annak vtanna jnnet ha oli ellen- 
közö dolog történik, ciak hogi az tieytök ne aggianak okot 
rea, az mint ennek elötteis jelöntöttví^k, batár mi aggiunk okot 
róla, mi bogi ha mies mindönöknek szánokra elö vönnwk, es 
az mi kegielmes feiedelmwnknek eleyben adnuk ; sokkal ke- 
lőmben lönne az dolog azért ha mikor jgaz panazlasokat 
jrunkis az tieytöknek ellenközö dolgai feleöl, kiknek ellenközö 
dolgokat ki zamlalhatna meg ; lattiuk hogi keues hazna vagion, 
vagi hogi nem aggiak jgazan élőtökben 

Mynd az által jm ciak ez napokban történt dolgokat akaruk 
ndk, eleiben adny, az győriek zent martonyak, Geztös ala 
JA^^ttenek volth, lesben aluan az myeynket, ki akartak cialny, 
azonban zaguldoth bociatnak, az tyeytök, az mieynk reaiok 
rohannak kit le vágtának bennök, skit el hoztanak mastannis 
nalünk vannak ; 

Az komaromiak tatajak ottan hamar föl kezwluen szinten 
Buda ala jví^ttenek, es az juhazokra '^töttenek, ezökben veuen 
az mieynk, mindiarast vtannok leznek, az juhokat tvC^lök meg 
möntik, es \^ magokban kit le vágtának, skit el hoztanak ; 
mikor kerdözzví^k nagi niluan mongiak, hogi az komaromj ka- 
pitan akarattia es paranciolattia zörent, az vjcje kapitan pa- 



126 

ranciolattiabol es az kapitanok parancyolatiokbol ywnek ; erö 
szak alat, vgian fenitek alat, hogi ha el nem jví^nnenek nagi 
niomorusagoth miűelnenek raitok ; meg jllien bezedökkel jUet- 
nek, roz bestie kurua fiak jm elöttetök az sötét tel, hiaban 
ezytök az kiral keniereth smiert hogi paztor niaiert nem 
möntok jtihoth barmot, nem haitotok nektökis lönne nekwnkis ; 

lm jsmeg vgian ezön napon ki 25 napia ez holnapnak 
zokasunk zörent möntví^nk vala az mi kisded falunkban 
Óbudára mülatny, ki oli jgön közel vagion hozzánk hogi egi nyilai 
be lühetnenek az varas határáról ; mikor baratinkal oth mu- 
latnánk az falul fölliví^l egi vyslacika* nagion esedözik egi 
pincye elöth; meg latuan oda zaguldatank; azonban az vis- 
lacika nagi syuassal ryuassal ki ywue az pinciebeöl sebössen ; 
latuk hogi valami dárdások vannak, vgi mint harmincian ki 
vetek magokath, kik közz>?(^l my magunkis Ví^zuen ; kik az 
Dunának esenek, kik közz\^l el fogdosanak; kikben vgian 
nemis zaladot el töb az kik eginehanian az Dunában holtá- 
nak ; az többy nálunk leuen, kerdöztwk kik akaratiokbol 
jVí^ttenek es miért jwttenek, nyluan mondottak hogi az koma- 
romj es tatay kapitan akaratiokbol, es azok ereieuel való pa- 
ranciolatbol jwttenek ; kik jmmar annak előtte valamy zegeny 
haiosokatis vertének volt föl ; es mastan azon paranciolat alat 
azon voltának hogj az por törő molnoth es az varast meg 
gyuycyak es az myt kaphatnak azzal el mönnienek, megh 
higgie nd, hogi jgaz dolgokat jrünk ndk ; hol nd ketölködyk, 
haggia meg nd, Synnygh Wolfgangnak, mikor az tyztössegös 
aiandekkal jelön lezön, emleközzek meg felölök es kerdözze 
meg wketh ; ha penig nd, akaria az fö köuetnek kwldönk be 
bennök ; hogi az my bezedwnk helien maradhasson, nagiob bi- 
zonsagul az elöttök járóknak neuök ezök ; eggyknek Horuath 
Myhalj, Horuath Györgj, Bezterejkj Matias, isten ndl Date 
bude 25 die Septembris a. 1576. 

[Kívül magijarnl: Károly berezegnek.] 

118. 

1576 október 3. 

Musztafa basa Károly főherczegnek. 

My Muztaffa passa .... 

Tekintetes es nagisagos vr nekví^nk tyztölendő barátunk, 
keözönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna, meg adak my 

* Az eyyk')rn nemei forditásban : Ain khlainer siiech hundt. 



127 

nekWnk az nd, leueleth mölliet jrth volth nd, 22 die sep- 
teinbris, 2 die Octobris, kyben mit jrt legiön nd, mind meg 
ertöttwk, lattia az hatalmas jsten hogi mi eddyg nem szinnel 
hanem szyuel töreköttw^nk az my kegielmes feiedelmwnk, es 
az te nd, szerelmes attiafia közöt való el vegezöt frignek éppen 
meg maradására, hol penig keduönk nem volth volna hozza, 
sem munkankal sem kölciegwnkel ez jdeygys jelön nem löt- 
tVÍ'^nk volna, azért zabád az mit nd, elöt szolnak mi felöMnk, 
mi senky szaiath be nem dughattiuk, az bekök feleöl az myt 
jr nd, nam my ennek elötteis eginehanzor meg jelöntöttwk ndk ; 
hogi az mi akaratunkból byzoni semmit nem miuelnek, az 
szigeti bek penig vgian semmit sem miuelth ; ha valahol valami 
törtentis, az aiandeknak ennire való hallaztasa adót okot rea, 
mert hogi sem egi fele sem mas fele nem tuggiak magokat 
mihöz tartany my penig romai ciazar w fölsege jo aianlasa- 
ban bizuan myndön fele nagi biztatásban vagiunk felöle ; 

Azért my te ndt, kerivC^k mint tiztölendö baratünkath 
hogi nd, mönnel hamarab lehet, az nd, zerelmes attia- 
fia jo aianlasa szörent jnditassa az tiztössegös ajandekoth; 
mykor jelön lezön annak vtanna ha jnnet valamy ellenkőzö 
dolog törtenendik valami ok nekwl, az mint ennek előtte nalo 
leueleinkbennis meg jelöntöttwk bátor mi aggiunk zamot 
róla ; es az kik eddigis valamy ellenközö dolgokat myueltenek, 
mykor az tiztössegös aiandekkal jwuendö szömelj jelön lezön, 
az mint mind romai ciazarnak w fölsegenek smind ndk ; meg 
jelöntöttAíí'k, egi masth ertuen oli módot találunk abban, hogi 
semmi keppen bwntetes nekwl ne maraggianak, azért te 
nd, viselliön oli gondot erre hogi mönnel hamarab lehet zol- 
galtassak be, hogi mies az nd zerelmes attiafia, es nd, aian- 
lasahoz bizuan fogiatkozas nekWl meg maradhassunk Isten 
ndl, Date bude 3 die Octobris a. 1576. 

[Kívül magyarul : Károly herczegnek.J 

119. 
1576 október 10. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 

My Muztafí^a passa .... 

Tekintetös es nagisagos vr nekwnk tiztölendö barátunk es 
10 fiunk, közönetwnknek vtanna jm ertiVí^k mit jr nd, az my 



128 

aianlasunk felöl de azt az Isten lattia hogi my mind ez oraig 
azon voltunk lezví^nk ez vtannis hogi az el vegezöt frig alha- 
tatossan meg maraggion az mint az nd, attianak es az nd, 
attiafianakis aianlottuk magunkath ; mynek előtte penig az 
nd, leuele jutót volna, az minemw rablás felelöl mastan vionnan 
emleközik nd, miadiarast az kik annak okai voltának, az töm- 
lődben haniattuk es erössen meg bwntettwk az meny rab fe- 
leöl emleközik nd, nagi saniargatas alat ki vöttWk t^lök, de 
közel sincien anny az mynt nd, eleyben adtak azért az mölliek 
meg talaltattanak bennök jm azokat meg parancioltiik hogi 
mindiarast vizza bociassak, eddigis az mi esőt oka ez volt 
hogi az aiandeknak be kwldeseth ennyre hallaztottatok ; 

Tuggia nd, az zolgalo röndnek my voltat, mig szöme- 
uel valamit nem lat addig rementelen dolgában ; azért te 
nd, mönnel hamarab lehet kwlgie be a' tiztőssegös aian- 
dekot annak vtanna ha jnnet ok nekv^l valamy törtenjk bátor 
mi aggitink zamot róla ; es mikor az w fölsege köuete jelön 
lezön, egi mást ertuen az kik ez élőt az frig ellen valamit 
miueltek es mastannis, vgi ki tiztithattiuk hogi annak vtanna 
nagi bekösegben maradhatunk ; vgi hogi mi reánk sem lezön 
semmy panaz 

Az my Baka bania Korpona Hajnjk dolgath jllety, arrais 
vgi viseMnk gondot hogj nagi bekeuel meg maradhatnak es 
senkitví'l semmi bantasok nem lezön Isten ndl, Date bude 
lo die Octobris 1576, 

[KíuüLJ Tekyntetös es nagisagos vrnak Ernestus herciegnek, 
romai ciazar tanacianak nekwnk tyztölendő barátunknak es 
io fiunknak. 

120. 
1576 október 15. 

Musztafa basa Károly főherczegnek. 

My MuztaíFa passa .... 

Tekintetös es nagisagos vr nekvC^nk tyztölendő barátunk, kö- 
zönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ezt akaruk my 
ndk, meg jelőnteny, hogi jmmar az komaromy es tatay 
kapitannak eginehani leueley vannak nálunk, az aiandeknak 
be zolgaltatasa felől, hogi jm ma, sym holnap hozzánk erkö- 
zik myaz w Írásoknak es fő keppen az ty ajanlastoknak hyuen 
az my kegielmes feiedelmvC^nknek be jelöntöttwk, jmmar pe- 



129 

nig mind az teljs el erközik nem ttiggiuk mire velny hogi 
enny jdeygys el nem erközek, ha az feier vary bek dolgát 
forgattiatok, azt my megh bwntettwk es ez vtannis meg 
hallia nd, miképpen meg bwntettetik mind az gmind az 
többy, merth mig afféle ellenközök ki nem jrtattatnak addig 
sem my sem tj bekeuel nem maradhatunk, touaba az rabo- 
katis meg hattuk hogj hatra bociassa, eddigis az mi löt, az 
aiandek kesödelmeis adót okot rea, miuel hogi zent giörgi 
napia volt napia, azért ndt keriwk hogi mindön kesödelöm 
nekvvl jnditassa el nd, mi se maraggiunk hazugságban, hol 
penig mi legiön zandekotok aggiatok mindiarasth tuttünkra^ 
mies ahoz kepöst eleyben aggiuk az mi kegielmes feiedel- 
mví^nknek, hamar es bizonios valazt varunk, Isten ndl, Date 
bude 15 die Octobris a. 1576. 

Ha az aiandek be jwuend ez elöt való aianlasink zörent 
ha bwntetes nekwl maradnak es ha jnnet ok nekwl valamy 
jnditatik bátor mi aggiunk zamot róla. 

[Kivül magyarul: Károly berezegnek.] 

121. 
1576 október 22. 

Musztafa basa Rudolfnak. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr nekwnk tiztölendö barátunk, 
közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; ertwk az nd, 
zerelmes attiafia leuelebeöl, Ernestus hercieg leueleböl az 
nagisagtok zerelmes attianak halalath, kit bizonniaban igön 
szomorú sziuel hallank, miűel hogi minekWnk tyztöletös bará- 
tunk es io zomzedunk volth ; 

Eztis bizonnial ertuen, hogy w fölsege helieben az ha- 
talmas Isten ndt ; valaztotta volna ; fölötte jgön eörv^lliwk 
az vr Isten éltesse ndt, es aggia az vr Isten hogy nagi 
zep ygienösseggel, az mi kegielmes feiedelmWnkel meg ba- 
ratkozhassek nd, mies azon lez>5(^nk mint az nd attia jdeie- 
ben hogi sem munkánkat sem kölciegwnket nem szannyuk, 
mindön keppen azon lez>?í'nk hogy az frigy éppen meg marad- 
hasson vizzontag ezön jgön keriwk ndt; hogj az veg bé- 
lieknek, fö keppen az giöry, komaromy, tataj, vezperemy, 
papay, palotaj, egry, es mind az körniwl való kapitanoknak 

A budai basák. 9 



130 

paranciollia meg nd, hogi maraggianak veztegsegben, kiknek 
sem eiel sem nappal ragadozasok meg nem szví^nyk; 

es az meöli faluk varasok jde vannak jratatuan azokat 
kezöricie nd, be jví^uesre, ezök meg leuen ha valamy kart 
mitielnek az mieynk oknekví^l bátor mi aggiünk zamot róla, 

lm az nd, kiuansaga zörent az hit leueleth meg kMdöttví'k, 
valamikor akaria nd, emböret kWldeny bizüast jwhet valameni 
magaual akar jwny Isten ndl ; Date Bude 22 die Octob. 1576. 

[Kívül.] Tekyntetös es nagisagos vrnak Rodolfiis kyralnak, 
nekví^nk tyztölendö barátunknak. 

122. 
1576 október 30. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 
My Muztaffa passa . . . 

Tekintetes es nagisagos vr nek>5{^nk tiztölendö barátunk, 
közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; jm ertiv^k mit jr 
nd, az nogrady bek kiuansaga feleöl, azért mi bizonnial 
jrhattiuk ndk, hogi ez elöt való beköknekys titkon be hol- 
doltanak, miuel penig hogy rea vannak jratatuan, es hogi 
mastan föllieb kiuan raitok oka tálam az hogi be nem j>Xfnek, 
de vizzontag aztis meg gondollia nd, hogi az ti kapitani- 
tok, az mi kegielmes feiedelmWnk jozagiban meni sarciol tatást 
adóztatást miuelnek, minemö fö varasokat falukat saniargat- 
nak, kinek nem köllene lönny, mind az által te nd, tylcia 
meg mindön fele wket hogi az mi kegielmes feiedelmWnk jo- 
zagytul fogiak el kezöket, mies erre felelünk hogi Ferhat be- 
köth el tiltiuk, hogi semmy jutalmath ne kiuannion, Isten 
ndl Datűm Bude 30 die Octobris a. 1576. 

[Kivül magyarul: Ernő berezegnek.] 

123. 
1576 november 21. 

Musztafa basa Rudolfnak. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos feiedelöm, közönetví^nk es magunk 
aianlasanak vtanna, ennek előtte való leueleinkbennis ielön- 



131 

töttwk vala my te ndk; hogi az nd, kiuansaga zörentli, 
mi mynd[ön]fele meg parancioltuk az beköknek, hogi az frigi 
ellen semmit ne merienek jnditany kik vgian nemis mernek 
semmit az ellen jnditany, de az ty birtokotok alat valók, fö 
keppen az egriek vgian azt mongiak hogi v^k nem tuggiak ha 
vagione frig auagi nincien 

Ez holnapnak 12 napian nagi Zöged fele vagion egi kas- 
teli kinek Zent kirali neue az besly agha jw uolt valamy egi- 
nehanj loual es valami falun meg szál eönny azonban az 
egriek rea ví^tnek, huzad magaual többel vittek el, skit vgian 
ottan le vágtának szÖrzamokat Ionokat mind el vittek ; 

Vgian ezön holnapnak 15 napian ezön egriek Pest kör- 
niví'l leselköttenek, valamy egi zegeny izpahia jw uolt mint 
nyolciad magaual, jmmar hogi az Pest varasának eggik kapu- 
iat Hatuan kapunak hiak, azt hogi ery volt rea rohannak kit 
zablara hannak bennök skit az louakkal el vittenek ; 

Ismeg jm nem regön mikor az nd, emböre Horuath 
Petör jt vala az tatayak az Zigetsegben be orozkottanak eyel 
es Budahoz nem mezzé egi éles haiot el sMlieztöttenek, meöli 
haion eginehany ezör forint arra marha volth 

Ottan hamar jsraeg az egriekis, azon Zigetsegben Szőlős- 
nek hitinak egi falut, valamy haiokkal jví^nek volt, az eggik 
hatra maradót volt, kire rea ^töltenek el sv^llieztőttek, az 
népet kit le vágtának bennŐk skit el vittenek es zantalan 
marhat pénzt vittenek el, ski az vízben vezöth, 

Az hatalmas ciazar varasa Tolnán alól ottis egy haiot 
ezön keppen el svC^llieztöttenek, kiről eginehani ezör forint kar 
löth; 

Az tatay kapitan birtoka alat valók penig az sok ragado- 
zastul toluailastul, zegeni embörök kergetisitví^l meg nem szén- 
nek, mikor jntiwk hogi mi velví^nk jo zomzedsagal elliőn es az 
hatalmas ciazar jozagit ne predaltassa arra azt jria hogi ne 
aggiunk tanaeiot neki, tuggia w miben bociatatok el, kiből mi 
köuetközzek meg gondolhattiatok, 

lm mastan vionnan, az egriek es az körniwl való veg- 
beliek Nagi kallóra giwlekőztenek volth vgi mint 700 louag- 
gal gialoggal, es Zent miklos neuö kastelira rea rohantanak, 
gi\Vito zőrzamokat hagigaltanak, de Istennek segitsegeböl 
sémit nem arthattanak, az zolnaki bek ezeben veuen Wket, 
mindőn hadaual reaiok támadót, jstennek segítségéből meg 
verte wketh es negiuennel többet eleuenön zazlostul dobostul 
jde hoza kiket mikor kergiví^k ki akarattiabol jártának nyl- 
iian mongiak hogi az kapitanok paranciolatiabol, jmmar penig 
ha ezöket be nem k^X^lgiWk az mi kegielmes feiedelmví^nknek 



132 

az my hozzánk nem alkolmas lezön, ha penig be kwlgiök meg 
gondolhattiatok hogi az ti aianlastoknak ellene lezön es 
semmy io nem köuetközik belőle azért mi keriwk ndt ; hogi 
vgian valóban paranciollia meg nd, mindön fele, tarciak az 
frighöz magokat, fö keppen az egrieknek, es az el vit besli 
agat es az haios törököket mind marhástul bociassak el, mert 
semy jo nem köuetközik belőle, ha penig vgian mindönre 
zabatsagot adtok, aggjatok tu ttunkra mies az mi kegielmes 
feiedelmWnknek be jelöntiví^k azt hizzvC^k hogi w fölsege mas 
keppen gondol róla ; Isten ndl ; Dátum Bude 21 gmbris a. 
1576. 

Immár az leuelet meg jrtuk vala hogi hir'í^nk erközek, 
miuel hogi az fví^leki beköt, tyztibeöl ki vettetwk miért hogi 
mind vntalan panazolkottatok felöle, ezt meg ertuen az zön- 
döröiek es az körniví^l való vegbeliek hogi az bek ot nem 
uolua Szabatka kastelira rea rohantanak, es az myeinket lesre 
cialtak harmincjnal többet vittenek el, es három tizedöst vág- 
tának le azért mindezök intjUienek az ti aianlastokhoz meg. 
gondolhattiatok, kibeöl bizoni semmi jo nem köuetközik ; 

[Kívül magyarul: Rudolf királynak.] 

124. 
1576 deczember 12. 

Musztafa basa Ernő főherezegnek. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr, nekwnk tiztőlendö barátunk, 
kőzőnet^nk es magunk aianlasanak vtanna, meg adak mi 
nekwnk az nd leuelet, kiben mit jr nd mind meg ertöt- 
tví^k de az minemw dolgok felöl mi jrunk, arra vgian semmi 
valazunk sem jví^, jmmar azt nem tuggiuk ha jgazan aggiake 
nd, eleyben auagi nem miképpen, az tieytöknek ciataza- 
sok, ragadozasok varak ala zaguldasok, meg nem szénnek 
vgi annira hogi ha nyluan való had es semmy frigi nem 
volnais azzal emek meg mynt ennek előtte való leuelwnk- 
bennis meg jelöntöttví^k vala, meni haiokat el sWllieztőttenek, 
meni zantalan kart miueltenek. 

Az zent kirali besli aghat meni magaual el viuek, skit 
le vágtának bennök. 

Bála Zent miklosra miképpen rea rohantanak vala, giujto 
zörzamokkal, kik zegiönőkre meg veretenek, 



133 

Ismeg az fMeki tizt hogi meg valtozek meöli beköt az ti 
jrastokhoz kepöst panazlastokhoz kepösth ; ky vettetenk tiz- 
tiböl, ertueii az zendöröiek es az körniví^l való vegbeliek 
Szabatkara rohantanak, az mieynk vtannok lenen, lesre vöt- 
tek Wket, es sokat kit le vágtának skit el vittenek bennök 

lm mastan jsmeg az minemví^ dolgok történtének mikor 
Hazán passat az fwleki tiztben be kísértik volna, kinél az mi 
kegielmes feidelmWnk paranciolattia volth, hogi sok népet ne 
tartana mellette kik miat az frig ellen valamy ellenközö dolog 
ne történnek, azokban hatra kví^ldöt uolt es mikoron Vj százra 
erköztenek volna, 9, die Decembris az egriek es az körniví'l 
valók reaiok wtöttenek, eöztieröket mindön drága marhákkal 
pénzel ezVvst marhaűal, es ket fö vaidaiaual el vittek skit 
vgian oth le vágtának 

Ismeg ezön hónak 11 napian Szolnak mellől valamy 
louakat barmokat ragattanak vala el az egriek kallayak, kik- 
nek vtannok leuen el vettettek velők es w magokban kit el 
hoztanak skit le vágtának 

Ismeg ez mai napon az Hamza bek kastellia mellet ki 
Budához nem mezzé, valami zegeny keresködö törökök jíJí-nek 
volt, az tatayak rea találtának, kit le vágtának skit el vitte- 
nek bennök ; 

Az szecjeny es kekköj dolgot mi jllesse, azt jgi adhatt- 
iuk ndk, eleyben, hogi Zecienhöz közel egi faluról az ciab- 
ragiak es az kömiwl valók valamy dizno barmot ragattanak 
uolt el az bek vtannok leuen jsten segítségéből meg verte 
wket, jol lehet sokáig tusakottanak egimassal, mind az által 
Palásti Benedök attiafiat Palásti Gergőit ötöd magaual el 
fogta kit le vagot bennök 

Kekkví' ala penig kópiákat víznek bajt kiuannak, es giujto 
zőrzamokkal ellenköznek, azokis vitézlő szömeliöknek tuggiak 
magokat, wkis az miuel arthatnak őrömest azon vannak, azért 
haggiatok meg vgian valóban mindön fele, hogj maraggianak 
bekeuel, es tarciak az frighöz magokat, haggianak el mindön 
ellenközö dolgokath, mi felelwnk az mi birtokunk alat valók 
felől hogi semmj ellenközö dolgoth nem myueluek ciak az 
tieytők ne aggianak okoth rea, isten ndl. Dátum Bude 12 die 
Decembris a. 1576. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 



134 

125. 

1576 deczember 15. előtt. 

Szinán basa Báthory Kristófnak. 
Egykorú másolat. M. Nemz. Miiz. Kézirattára Prot. Bath. 19. 1. 

Zynan Passa leuele massa Balog Ferencz hozta die 15 
Tobris 1576. 

Christus vallásán való vraknak Erdély orzagban nagyob- 
byk vranak Bathori Christophanak, Keözeonetem zolgalato- 
mat. Embered Balog Ferencz által a' myt kwltel mynd lewe- 
leddel együtt meg atta, es valamyt leweledbe irtai ahoz 
képest teorekettiink mynden dolgaydba ez vtannis teoreke- 
dunk, Teis hywe légy a' hatalmas chyazarnak, Isten tarch- 
yon meg, 

126. 
1576 deczember 20. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekyntetös es ns, vr nek^X^nk tiztölendö barátunk, közö- 
netwnknek vtanna, juta my hozzánk az mi kegielmes feie- 
delm^nk portaiarol koiíiaromy Zabo Mihali, az ndtok, pos- 
taia 20 die Decembris, kit az mi kegielmes feiedelmwnk pa- 
ranciolattia zörent, mindön mulatság nek\(?l vtra bociattunk es 
kisertettví^nk, 

Vgian ezön letiel viuötwl nieluelis jzentwnk te ndk, meöli 
ti ellenközöitöknek dolgait ennek előtte való eginehani leue- 
leinkben meg jelöntöttwk. sőt nem hogi meg lassodnanak 
de napról napról, mind nagiob nagiob ellenközesökre jnditat- 
nak, nem kwlömben mint ha niluan való hadakozó dolgok 
volnának 

Budához nem mezzé három heliön, az haiokath föl verek 
el sví^llieztek, az benne valókat sok marhákkal el viuek, es 
zantalan karokat miuelenek 

Az zent király besli agat meg lesuen, sokad magaual el 
uiuek, skit le vaganak bennök ; 

Az f^leky tizt változás közöt, Szabatka neuö kastelira 
rohananak, az mieynk vtannok leuen, lesre vöttek, es ket tize- 
dest sok besliakat, kit le vágtak kit el vittek 



135 

Ottan hamar jsmeg, azon egriek onadiak, kalloiaiak es mind 
az körniM valók, louaggal gialoggal vgi mint het zazan föl 
kezwluen Zent miklos kastelira giuito zörzammokkal rohan- 
tanak, de zandekokban meg cialatkozuan, az zolnaki bek vtan- 
nok löt mindön hadatial, Istennek segitsegebeöl meg verte 
■^ket, mind zazlostul dobostul, kit eleuenön skit le vaguan az 
feiet hozta hozzánk; kik felöl ennek előtte való leuelünkben 
beuebben emleköztwnk; 

Az pesti Hatuan kapunak hyuiak, zinten az mellől egi 
jzpahiat niolciad magaual louaual ragattak el, 

lm ez minapon jsmeg Hazán passa bogi tiztiben Fv^lekben 
mönt, onnét valamy jo röndön való zolgait, hatra bociatta, az 
hatalmas ciazar paranciolattia zörent, kikkel, valamy özuerö- 
kön jo rez marhái at hatra kMdi volth Vij száznál az egriek 
es az körniwl valók reaiok \(^töttenek, ket vaidaiaual eggiWt 
özueröket es zep drága ezWstös aranias marhákat vittenek el, 

lm mastan jsmeg, ez holnapnak i8 napian valamy zegenj 
jzpahiak jwnek volt, kiket az palotayak meg lesuen, Pakosnal 
reaiok wtöttenek eginehaniat le vágtak es kit el vittenek 
bennök; efiPeleket zantalant jrhatnank de lattiuk hogi semmy 
foganattia nincien .elöttetök ; 

Azért summa zörent ha akariatok valóban az frigiöt meg 
tartany, keriwk ndt ; hogi te nd, viselliön vgj gondot róla 
hogi efiFele ellenközö dolgoknak jmmar vessenek vegeth; 
es valóban tarciak az fri^höz magokat, hol penig mind zaba- 
don haggiatok wket jarny, aggia tuttunkra nd, mies had 
tuggiuk mihöz magunkat tartany. Isten ndl. Dátum bude 
20 die Decembris 1576. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

127. 
1577 jan. 3. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 

M. Nemz. Mnz. Levéltára. Személyek szerinti iratok : Musztafa basa. 

My Muztaífa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr nekünk tyztölendeö bará- 
tunk, KözönetWnk es magunk aianlasanak vtanna. Immár 
riy sokzor meg jelöntöttwk ndk ; az nd, birtoka alat valók- 
nak fő keppen az egrieknek, kalloyaknak ellenközö dolgokath, 



136 

es mind az többieknek, kiknek az w dúlások foztasok, raga- 
dozasok vt állasok, varak ala zaguldasok, sem eiel sem nap- 
pal meg nem szWnnek, myolta foguan ez mastany tizt tartó 
az egry tiztben jwue, meni haiokat föl vertének, az hatalmas 
ciazar városit dulliak foztiak, jozagokat barmokat predalliak, 
meöli varasokról jmmar sokan elis futottanak es puztan akar- 
lak hadny, es az meöli faluk ennek előtte be jártának, azok- 
nak be jwuetelökbennis minden felöl ellent tartanak, Annak 
fölötte jm ez el múlt napokban, miképpen az zent kyrali aghat 
meni magaual el viuek, kit le vágtának bennok, Hazán passa 
jsmeg ket fö vaidaiat, mikor az tiztben Fwlekre be mönt volna, 
maioriaban hatra kwldötte töb zolgaiaval, kiket az egriek Vy 
Száznál az my kegielmes feiedelmwnk jozagaban meg lestenek, 

Sok eözuerit, ezwst marháit, kencieth, ket fö vaidai[at] 
«ginehani magokkal el prédáltak es el vittek, maga az portan 
való orator feiet kötötte ebben hogi ha az ti röndötökröl az 
mi kegielmes feiedelmwnk határán valamy történik w aggion 
okot róla ; mastan penig Hazán passa jra mi nekVí^nk, hogi ha 
mi ezt az mi kegielmes feiedelmví^nknek be nem jelöntiWk, W 
maga valaztot emböreth be kwldi, mynd az által mást meg le 
ciöndesitö . . . meg ndt; leuelwnkel meg akartuk talalny; 

HizzvC^k penig ezt, hogi te nd, elöt jelös fö embörök az 
Gyulának, Sziget varnak vezödelmet forgattyak, kinek oka 
akkor sem volt egieb senki, hanem az Hazán passa; w jndi- 
totta vala föl az meg holt hatalmas szultán Szví^leman cia- 
zarth, Jol lehet my myndönben azon vagiunk hogi az ty meg 
holt szerelmes atiatoknak hozzánk való io barátságiról meg 
emleközuen ; az frig meg maradásában sem faratsagunkat sem 
kinciwnket nem szánniuk, es jgienösseggel elliwnk, de jm- 
mar enny kar vallásokat az frigben ok nek^l, akarky mint 
szenuedhessön, jtellie meg nd, Azerth mi senkit az portatul 
meg nem tilthatunk. Ha kezöritetik az w kar vállasat be je- 
lönteny, az oratornak mi haznara essek, es mi köuetközzek 
belőle, meg gondolhattia nd. Azért mi keriví^k ndt, mint 
tiztölendö barátunkat es io fiunkat hogi te nd parancioUia 
meg az egri kapitannak az el vit ket vaidat az vele valók- 
kal eözuerökkel ezwst marhaual pénzel, az zent kirali aga- 
ual vele valókkal, bociatassa el; [Me]rt ha ezök meg nem 
[leznejk bizonnial higgie nd, hogi semmy jo nem köuetkö- 
zik belőle, attól jgön tartunk hogi yfí fölseget mindön haragra 
jnditia, kibeöl ez köuetközik hogi az el vegezöth dolgok meg 
bomlanak, erre mindön io valazt varunk ndtul ; Isten ndl, 
Dátum Budae 3 die Januarii anno 1577. 

I Kíuiil magyarul : Ernő herczegnek.J 



137 

128. 

1577 jan- 24. 

Masztafa basa Ernő főherczegnek. 

Magy. Nemz. Muz. levéltára. Személyek szerinti iratok : Musztafa basa. 

My MuztafFa passa . . . 

Tekynteteös es nagisagos vr, Keözönetwnk es magunk aian- 
lasanak vtanna ; meg adak mi nekwnk az nd, leuelet ki- 
dben vionnan ismeg panazolkodik nd, az feier vary bekre 
hogi miuel hat falukat rablót volna el kiknek mind nepeth 
barmait el hozta volna, bizonnial higgie nd hogi az bek 
oth sem volt, nynciönis penig lölke rea hogi valamit merne 
jnditany, hanem valamy köz jzpahiak, kiknek iobbagi semmi- 
képpen be nem akarnak jarny es fizetny, azok möntenek volt 
hogi eginehaniat el ragaggianak bennök, mind az által mihelt 
az nd, leuele juta azonnal fö embörWnket kwldöttwk, az 
kik az indulásnak okai voltának ide hozattuk es az tömlőéi- 
ben hányattuk, meg hallia nd, hogi kemeni bvC^ntetessel meg 
bwntettiVí^k, az el hozattakat penig az beknek meg paranciol- 
tuk hogy mynd hatra bociatassa ; 

Ennek előtte való leuelönkbennis meg j elöntöttví^k vala 
ndk, az tyhaniak palotayak pözpöremiek es mind az kör- 
niví^l valók vionnan jsmeg az bolond variakat miképpen lesre 
akartak vönny, kit mikor az koppani bek ezeben vöth volna 
vtannok lezön, es az zaguldokban eginehaniat el hozoth kik 
nyluan mongiak hogi az kapitanok akaratiabol miuelnek 
mindönth. Mastan jsmeg hirwnk juta, hogi Ciabragban 700 
fegiueröst kví^ldöttetök volna, kik mire giwleköznek okát nem 
ertiWk, Erre való kepöst szwkseg hogi az myeynkis kezön 
légiének, Jol lehet ha az mi kegielmes feiedelmwnk es ty kö- 
zöttetök való frigiöt nem gondolnuk, es ha paranciolatunk 
volna w fölsegetwl, szinten odais árthatnánk my azoknak, 
Azért keriwk ndt, hogi te nd, vgian valóban paranciollia 
meg mindön fele tarciak az frighöz magokat, mi jnnet fele- 
l^í^nk hogi semmi nem jnditatik, ciak onnét ne adassék va- 
lamy ok valamire. Isten ndl. Dátum Budae 24 die januarii 
Í577- 

[Kíuül magyarul : Ernő herczegnek.J 



138 

129- 

1577 február 3. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 

Magy. Nemz. Múzeum levéltára. Személyek szerinti iratok, Musztafa basa. 

My MuztaíFa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr nekünk tyztölendö barátunk, kö 
zönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; jm erti^k mit jr 
nd, az faluk telöl, es az te birtokotok alat valóknak, ra- 
gadozasinak es mindön ellenközö dolgainak el titkolasy felöl ; 
remenliVí-k ezt hogi jmmar az mi jgaz jrasinknak es giakor 
panazlasinknak semmy helie nálatok nincien, söt neminemví^ 
hizölködöknek jnkab hizön nd, kiből bizoni végre sem kö- 
uetközik semmy haznos dolog ; jrya nd, hogi mindön fele 
meg vagion paranciolua hogi az frighöz tarciak magokath, 
nem ketölködwnk abban hogi nd, meg nem paranciolta 
volna; de mint fogaggiak meg; jm napról napra az \^ magok 
cieleködeti meg bizonitiak ; ez el múlt holnapnak 22, napian 
az tatayak komaromiak es mind az többi, az érdi kasteli alól, 
barmokat juhokat el haitanak, kiket niluan tudunk hogi mas- 
tannis az komaromi szigetben vannak, vgian azon holnapnak 
jsmeg 28 napian Sambek alól az juhokath mind el haitak,. 
valamy zegeny emböröke voltak benne az komaromy kapitan 
nagi vereséggel jllette zegeniöket es vgi adót meg egineha- 
niat benne jde mi nekví^nk penig azt jria hogi, ki az vizben 
holt benne skit nem tud houa lőttek ebbölis meg teccyk hogy 
jgassagot kiuanünk, mikor eginehaniat meg teryt benne, s az 
többit magának foglallia ; azért mi keriví^k ndt, hogi pa- 
ranciollia meg nd mind az komaromy tatay, es mind az 
kiknek jllik, hogi szwntessek meg az sok ciatazastul es raga- 
dozastul ví^ket, es az el vit barmokat juhokat kiket nem tagad- 
hat az komaromi kapitan hogi oth nem volnának adassa hatra 
nd, mert ha mind abban mönnek el, bizoniara semmi jo 
nem köuetközik belőle Touaba tessék meg hogi vgian valóban 
frig vagion, es meg tartattiatok, auagi penig ha mindönre za- 
batsagot engettök, aggia tuttunkra nd mies ahoz kepöst 
tuggiuk magunkat mihöz tartany ; Isten ndl. Dátum Budae 
3 die february a. 1577. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 



139 

I30. 
1577 április 14. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 
Magy. Nemz. Miizeiim levéltára. Személyek szerinti iratok, Musztafa basa, 
My MuztafiPa passa . . . 

Tekyntetösesnagisagos vr, közönet^nk es magunk aianla- 
sanak vtanna meg ertwk az Kanisa varának esetit mynt löt, ky 
ellen senky nem alhath myerth hogi jsteny hatalomból löt> 
jrya nd, hogi az zigetiek es babolciayak es az többi ert- 
uen az esetöt mindiarast az varasra rohanta oak volna, kik az 
tyeytöktwl hatra verettenek, de azt jgy ercye nd, hogi az 
zigeti bek ertuen hogi valamy haddal möntenek volna Kanisa 
fele felt valamy cialardsagtul es vigiazasnak okaiért vgi givClt 
volt föl, de nincien lölke arra az beknek, hogi az frig ellen 
valamit meriön ptobalny, ha oda el mönt volna, meg gon- 
dolhattia nd, hogi touabbis el meönt volna azért myndön 
zauat nd, elő ne vegie mert my mindön fele meg paran- 
cioltuk hogj az frigi ellen semmit ne jndicianak jm az vai- 
daualis az el hozót rabokat el bociattattuk, es W magát tizte- 
böl ki vetöttwk. 

De az tatay kapitan az minem>^ vi bastia ciualast formait 
mastíin, kit ennek előtte való l'tieleynkböl beuebben meg je- 
löntöttwnk, kiuel annjra saniargattia az hatalmas ciazar jobb- 
agith hogi jmmar telliessegel es ptiztu'.o felben vannak, te 
ndis, visel liön gondot efféle méltatlan dologra, mert bizoni 
semmy jo nem köuetközik belőle kit jmmar sokzor meg je- 
löntöttWnk kinek mi okaj ne legivv^nk ; 

lm ez holnapnak 11 napian az egriek Jaz Birinhöz közel 
lest vetöttenek, es az palánk ala zaguldoth bociattanak, az 
mieynk vtannok leuen, az lesre möntenek, kit el fogtak, skit 
le vágtának bennök ; 

Ismeg az meöli had mastan Kanisanal vaeion, föl kezelt 
bennök, es Börzöneie ala zaguldot bociattak kiknek cialard- 
sagokat ezökben vénen az myeynk ki nem möntenek es vgi 
marattak beketiel efféle ellenközö dolgait az tiejtöknek zan- 
talanth mind meg jrhatnak, kik napról napra jnkab öregböd- 
nek de lattiuk hogi semmj hazna nincien, azért paranciollia- 
tok meg vgian valóban, hogi tarciak az frighöz magokath, 
mert ha mind abban mönnek el, meg gondolhattia nd, mi 
köuetközik belőle, mytwlwnk vgian semmy ellenközö dologra 



140 

zabatsag nem engettetik ciak onnét ne jnditassek valamy 
Isten ndl, Dátum Budae 14 die Apryllis 1577. 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J 

131. 
1577 április 19. 

Musztafa basa Ernő főherez égnek. 
Magy. Nemz. Múzeum levéltára. Személyek szerinti iratok, Musztafa basa. 

My MuztafFa passa . . . 

Tekintetes es nagisagos vr, közönetví^nk es magunk aianla- 
sanak vtanna; ennek előtte való leueleinkbennis jelöntöttwkndk ; 
hogi az my kegielmes feiedelmwnktwl nemineraví^ paranciola- 
tok jví'ttenek, mastan vionnan jsmeg, aranias barsonban be 
varua paranciolatok jwttek \^ fölsegetWl, es az fö oratortulis 
neminemö leuelek, kik felöl paranciol w felsége my nekví^nk 
hogi hiu embörwnk által, föl jktatnuk, az hit leuelet penig 
nem tuggiuk ha akariaiatoke (!) meg kwldeni auagi nem vagi 
ha vgi akariatok hogi az mi kegielmes feiedelmwnk parancio- 
lattia zörenth hyu embörwnktwl föl ne kwlgiwk, aggiatok hamar 
tuttunkra; ottan onnat bociassatok egj hju embört kinek 
adhassuk hjuen eleyben, mégis azt akariuk hogi az my kegiel- 
mes feiedelmwnk paranciolatiaban hjuen es kesödelöm nekví'l 
el jariunk hamar valazt varunk, jsten ndl, Dátum Budae 19 die 
Apryllis a. 1577. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 

132. 
1577 április 26. 

Musztafa basa Ernő íőherczegnek. 
Magy. Nemz. Múzeum levéltára. Személyek szerinti irat Dk, Muszfcafa ba^a 

My MuztafFa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr, nekví^nk tyztölendö barátunk, kö- 
zönetví-nk es magunk aianlasanak vtanna, jm ertiwk az Dregölj 



141 

vaida felöl myt jr nd, azért myuel hogi az nógrádi bek 
birtoka alat volt, mastan az beköt meg cyereltví^k, es az vai- 
datis bWntetlen nem haggiuk; jm mastan vionnan oli beköt 
kWldví^nk oda kiuel hizzWk hogi az zomzedsagban meg alk- 
hatnak 

De jm ez holnapnak 25 napian, az tatayak győriek, vez- 
peremiek, papayák, het zaznal többen föl kezwltenek, es az 
sambokiakat lesre vöttek, kit el vittenek bennök skit le vág- 
tának, jsmeg ez mai napon az taligasokra, es szekeresökre 
^íí'töttenek barmokat Ionokat, es magokbannis el vittenek, eyel 
nappal az sok ciatazastul ragadozastul meg nem szénnek ; 
azerth keriwk ndt, hogi te nd, paranciollia meg vgian valóban 
hogy tarciak az frighöz magokat, es az el vit emböröket bar- 
mokat adassa hatra nd, mert efféle dolgok semmi keppen az 
frighöz nem jllenekjjstenndl. Dátum Budae 26 die apryllis 1577. 

Touabba az tyztössegös aiandeknak be zolgaltatasanak, el 
vegezöt jdeie jmmar regön el multh, es my tWlwnk akaria 
erteny az my kegielmes feiedelmWnk ha lezöne auagi nem 
keriw^k ndt, hogi myndiarast aggia tuttunkra nd, had tuggiuk 
mies az mi kegielmes feiedelmvP^nket byzonios hirrel ertetny, 
jo valazt varunk ndtul ; Dátum Budae 26 die Apryllis 1577. 

[Kivül magyarul : Ernő herczegnek.J 

133- 
1577 ápr. 27. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 
M. Nemz. Mitz. Ltára. Személyek szerinti iratok, Musztafa basa. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekioteteös es nagisagos vr, közönet^nk es magunk aianla- 
sanak vtanna; lm mastan az my kegyelmes feyedelm^nk 
leueleyuel es nemy nemVí' dolgainknak gond uyselesere byz- 
uan, bociattuk az my hiu embörví^nket Saban beköt te nd- 
hoz ; az mynemw dolgok felöl az my neuönkkel zolland 
ndk ; auagi az nd, zerelmes attiafianak, auagi az kiknek jllik 
te ndt, keri^^k hogi nd, megh halgassa szauath es myn- 
dön dolgok felöl elegödendö valazzal nagi bekeuel bociassa 
nd ; mynd az vele valókkal eggywth Touabba ennek elöt- 
teis j elöntötték vala my ndk ; hogi az néhai Sarkani Ambu- 



142 

rus maiorsagat Erdöth immár magunk szamara foglaltuk 
drága kinciwnkel ; mást pengyh valamy juhokat, keci- 
keket, barmokat, menesöket akarunk oth tartatny keriVv^k 
ndt hogi te nd, romai ciazarral az nd zerelmes attiafia- 
ual egi mást ertuen, az tatay, komaromy, györy zent 
martony, nagi györy, palotai, pözpöremy, papai es myndön 
röndbeli tyzt tartok ragadoztatasy, ellenközesy ellen, aggion 
oli elegödendö paranciolath leuelet nd, möli leuel nálunk 
maraggion ; hogi az jozag maradhasson meg bekeuel mert ha 
egizöris maszoris ellenwnk járnak, es ragadoznak, mynt jm 
minaponnis az sambokiakat lesre vöttek, es taligasokat szeke- 
resöket barmostul el vittek s kiketh le vágtának ; mynemV^ 
szerelmink legiön az frigi meg maradásának töreködeseben 
meg gondolhattia nd ; ki felöl meg eddigh sem faratsa- 
gunkat sem kölciegví^nket nem kymellöttwk, Isten éltesse 
ndt, Datuna Budae 27 die Április anno 1577. 

[Kivül magyarul : Ernő herczegnek.J 

134- 
1577 április 27. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 

Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa 

basa. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, közönetvC^nk es magunk aian- 
lasanak vtanna ; jvv^uenek my hozzánk, az zegeni török ba- 
i-atok könyörgenek hogi myuel jrnank ndk, zegenyök felöl, 
myuel hogi barmokat juhokat az tatayak komaromiak es 
egiebví^nnen valók ragadozton ragadozzak wk penigh mynd 
zegennek bodognak vton járóknak, zallast eledelt adnak ker- 
iví^nk ndt, hogi te nd, romai ciazarral egi mást ertuen, 
aggion oli leuel eth nd, hogi maradhassanak meg mind W 
magok smind marhaiok bekeuel, kiért jstenis jot ad ndk ; 
mert ezöktM semmy ellenközö dolgok nem történnek, mert 
ezök fegiuert sem hordoznak jstenert az ki miuel latogattia 
íizzal élnek ; jsten ndl. Dátum Budae 27 die Apryllis 1577, 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J 



143 



135- 
1577 április 28. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 

Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa 

basa. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, közön etWnk es magunk aian- 
lasanak vtanna; meg adak my nekví^nk az nd, leuelet, romai 
ciazar leueleuel eggyvl^t ez mai napon, az mynemw dolgok 
felöl jrt nd, es w fölsege mind meg ertöttví^k, möli dolgok 
felöl embörví^nk által bizoniossa tezzVC^k, mynd -^ fölseget 
smynd ndt, vgian ezön nap juta jsmeg vionnan az my 
kegyelmes feyedelmwnk leueley möllyek romai ciazarnak 
zolnak, mynd az orator leueleyuel eggyvv-t, kit hyu embörVí^nk 
által akarunk mynd az elöt való leuelekkel eggywt, w fölse- 
genek es ndk, kvv'ldeny, keriwk azért ndt ; hogi az hit leuelet 
myndön mulatság es kesödelöm nekM külgye megh nd, ne le- 
giví^nk my semmy kesödelömnek oka, hogy ndt ; bizoniossa nem 
töttví^k volna az leuelek felöl, Isten ndl ; Dátum Budae 28 die 
Apryllis a. 1577. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 

136. 
1577 május 7. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 
Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XVII. kötet. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr, közönet^nk es magunk aian- 
lasanak vtanna ; nem tví^rhetiWk hogi te ndk ; meg ne jelön- 
tenenk az mynemví^ dolgok mastan történtének eötödik napian 
pinkösd hauanak, Balai Kalman zolgai kik mastan az cierepy 
tyzt tartó mellet Balay Gergöli mellet voltak, mint egi eötuen 
loual föl kezví^ltenek volt es az hatalmas ciazar jozagaban ra- 
gadoztanak leselköttenek kiket mikor az myeink ezökben vöt- 
tenek volna reaiok möntenek, kit le vágtának bennök skit el 



144 

hoztanak, kikben tizön eggien nálunk vannak, kiknek az neuök 
ez, Nagi Benedök, Racj Matias, Kis Balint, Szálai Petör, Paxy 
Petör ; Kis Benedök, Tot Balas, Raci Petör ; Kis Matias, Kis Pal, 
Kun Petör, ezöket myndön zörzamokkal el hoztak, ezök penig 
nyluan valliak sok vitézlő vrak elöt hogi törököt fogni jví^tte- 
nek volt, mert Wk kicjusegöktM foguan szablaiokkal eltének, 
es ha semmit nem vihetnének, es vezteg Ví^lnenek tahat v(^ 
nekyk semmy tiztössegök nem volna ; de hogi "^ nekik Balaj 
Gergölitví^l mindönre zabatsag engettetöth azért meg jtelheti 
nd, mint jlliek ez az frigihöz, ndt keriwk hogi azt az fríg ellen- 
séget meg bví'ntesse nd, es tiztit másnak aggia nd, mert ha 
mindönre zabatsag adatik, mint jm naponkent lattiukis, mind 
egriek, onadiak tokayak, kallayak, komaromiak tatayak, giö- 
riek, vezperemiek, palotayak, papayák, az sok ciatazastul ra- 
gadozastul meg nem szwnnek, kiből bizoni semmi jo nem fog 
jndulny, azért ha nd, akaria az frigiöt tartany vgian valóban 
parancioUia meg mindön fele nd, maraggianak bekeuel hol 
penig mi akaratotok aggiatok tuttunkra, mies tuggiuk mihöz 
magunkath tartany. Isten ndl, Dátum budae 7 die may a. 1577. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 

137. 
1577 augusztus 28. 

Musztafa basa Rudolfnak. 

My Muztaífa passa . . . 

Fölsegös romay ciazar, közönetWnknek vtanna ; juta my 
hozzánk az my kegielmes feyedelm^íí'nk portaiarol ez leuel 
mutató ty embörötök 38, napian ez holnapnak, az ty oratortok 
panazolkodot my felölönk, ki által leuelis jWt hozzánk, hogy 
my az ty postátokat jt keslelli^^k es be nem bociattiuk, de 
ualakj ^ neky azzal hyzölködöt, hamissat zollot, mert annak 
vegére mehettök, hogi ha röggel erközik az delt meg nem 
vartattiuk vele ha délkor erközik estueyg fö embörink által 
ki sértettijük, mynt jm ez mastan ky j^t postatokatis, mas az 
hogi feyedelömsegví'nkhöz sem jUenek, hogi az my kegielmes 
feyedelmví'nk közöt es ty közöttetök való zorgalmatos dolgok- 
ban tartoztatast auagi valamy kesödelmet myuelnenk 

Ezönnys panazolkottatok hogi enny faluknak rablása my 
általunk volna, nyluan uagion nálatok meny zantalanzor my 



145 

jntöttWnk mind köuetink által smynd leueleink által, hogi az 
möli varasok faluk jde vannak jratuan be kezöricyetök j-^ni 
mert myndönnek zolgalatiaban jar, ha ki vakmerőségre vetötte 
magát az myt talált nyert zenueggye, 

Az möli varasok faluk az my kegyelmes feyedelmví^nk 
zamara vannak, kyk felöl jrtunk zantalanzor hogi ne engeggie- 
tök bantany, de arra sokzor azt felolitök hogi kinek kynek 
attiatul annyatul, attiafiatul marat jozagattul senkyt meg nem 
tylthattok, touaba az tieytök egi mas közöt azt hirdetik hogj 
ty az ayandekot be nem kvP^lditök es hogj semmy frigi nm- 
eién, kinek jm lattattiajs vagion, mert az tatayak, komaromiak, 
vyvariak, győriek, pőzpöremiek, papayák, palotayak, egriek, 
onadiak, kallayak semmy keppen az varak ala való zagul- 
dastul, ragadozastul, vt álastul meg nem szWnnek, az myeynk 
sem tűrhetik hogy reaiok ne mönnienek, ebből lezőn oztan 
hogi ha mykor nyereséggel járnak sokkal k^^lömben panazol- 
kottok, maga myndönre az tyeytök adnak okoth; 

Summa zörent ez kiuansagunk hogi az aiandekoth myn- 
dön kesödelőm nekwl zolgaltassatok be, mikor az ty embörő- 
lök jelön lezőn, egi mást ertuen az ti kiuansagtok zőrent, vagi 
bek lezön vagi jzpahia, vagi aga, akar ky, ha valamy hábo- 
rúságra okot ad, vagi adót, bWntetes nekVí^l nem haggiuk, es 
tyztit^^lis meg foztiuk kit ez elmúlt Wdökbennis myueltwnk 
ez élőt ualo leueleinkbennis jelőntwk hogy az aiandek be zol- 
galtatasanak jdeyet ket vag három eztendöben el mulattatok, 
ebbölis nem tuggiak myt kőlliőn gondoJniok, ha my tőrtenikis 
azis ad okot rea ; de ha az aiandek be zolgaltatik, es ha az 
tyeytők valamire okot nem adnak, ha jnnet valami történik 
bátor my aggiunk okot róla ; Isten veletők Dátum bude 28 
die Augusti 1577. 

[Kivíil magyarul: Rudolf császárnak.] 

138. 
1577 okt. 9. 

Musztafa basa Rudolfnak. 
Közös pénzügyi levéltár, Hung. 1577. 

My MuztaíFa passa . . . 

Fölsegös romai ciazar, nekWnk tyztőlendö barátunk, köző- 
netví'nk es magunk aianlasanak vtanna ; nyluan vagion te föl- 

A budai basák. 10 



146 

«egödnel hogy ennek előtte ualo wdökben az my kegielmes 
feyedelmvv'nk paranciolattiat kwldöttwk vala my fldnek; az 
döbröcyöny Zabo Mate dolga felöl, hogi az kiknek jde adós 
Tolna megelegytetne fid, oly valazunk jwt uala hogy te fid, 
HWeber Jánosnak w nagisaganak meg paranciolta volna hogi 
jgazat tetetne Zabo Mateual,meg mynd ez jdeyg azonban mult 
el, eztis nyluan adhattiuk fldnek eleiben hogy azt az marhat 
kit Zabo Mate az áros törököktwl föl uöt uolt, mykor Suende 
Lazar Szakmar fele hadakozek az fölsegöd byrtoka alath, 
valókra oztottak azért keriví'k fldet; szeretettel hogi te fld 
talallion oli módot benne hogi Zabo Mate elegicie meg az kik- 
nek adós, ne köllessek az köuetötis az portan ezerth habor- 
gatny, avagi valami áros embörth érte bantany mert my sen- 
kinek karát nem kiuanhattiuk ; 

Touabba az ayandeknak be zolgal tatása lezöne auagi nem 
kinek jmmar jdeie el mult, aggia tutttinkra fld had tiiggiuk 
miis az mi kegielmes feyedelmwnket byzonios hyrrel ertetny. 
Isten éltesse fldt; Dátum Budae 9 die octobris anno 1577. 

[Kívül magyarul : Rudolf császárnak.] 

139- 
1578 jan. 20. 

Musztafa basa Rudolfnak. 
M. Nemz. Miiz. Levélt. Személyek szerinti iratok, Musztafa basa. 

My Muztaff^a passa . . . 

Feölsegös romai cyazar, Közönetví^nk es magunk aianlasa- 
nak vtanna. Immár egi nehanzor jrtunk fldnek ; az zegeni 
nagi túriak felöl hogy fld, meg möntene Köuer Ferenci mél- 
tatlan keze es kiuansaga alól, ki miat az varas eddigis el puz- 
tult uolna, ha my nem tartoztattuk uolna myuel hogi semmy 
valazunk nem jwue felölök semmyre egyébre nem vellivvk ha- 
nem hogi az my levelönket fldnek nem aggiak eleyben, auagi 
hogi vgian semmy gondot nem vysel fld, rolók, my penigh 
nem kiuanhattiuk az my kegielmes feyedelmwnk jozaganak 
puztulasath, Röuid summában foglaluan jrasunkat, ha fld, az 
niuzo fozto Köuer Ferencitől el nem vezy wket, es az giökeres 
vroknak az Lorantfiaknak nem zabaditia fld es erre hamar 
es io valazunk nem lezön, ez vtan my fldt nem bantiuk jra- 



I 



147 

sunkal, oli gondunk lezön rolók ahol zegeniök éppen meg ma- 
radhatnak es az hatalmas ciazarnak haznossak lehetnek ; Isten 
fldel, Dátum Bude 20 die Januarii 1578. 

[Kívül mayyarul : Rudolf császárnak.] 

140. 
1578 márczius 3. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 

Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XVII. kötet. 
My MuztaíFa passa ... 

Tekyntetös es nagisagos vr, közönet^nk es magunk aianlasa- 
nak vtanna, jutának my hozzánk romai ciazar -^ fölsege postai 
2 die marty ; kit my myndön kesödelöm nekwl byzot es hiu 
embörwnk által, vtra bociattunk es kysertettWnk ; vgian azon 
posták adak my nekwnk az nd, leuelet, kiben az Zabo Mate 
felöl myt jr nd, mynd megh ertöttví^k, es ciudalkozunk 
raita hogj ollian igön mönthetitök magatokat ; mykor my ne- 
kwnk nyluan élőnkbe aggiak hogi mykor Suende Erdeire ha- 
dakozoth akkor Zabo Máténak, 54000, forint erö marhaiat uötte 
uolt el, möli marhat adót uolt el, 35000, forinton, azt az summa 
penzth az meg holth Maximilián ciazar soldosinak oztotta, 
ebben töruen löt, es, 36; magiar vrak bizonsagy, es áros em- 
börrel eggyví^t 107 polgárok byzonsagi, ez töruen meg látására 
penigh, Maximilián ciazar, kwldöt volt ket fö vrat es egi fö 
papoth ; ezök mynd igi leuen, aianlotta uolt w fölsege magát 
hogi myndönböl j gazát tezön, azerth az mynemW valazt tez- 
tök, semmi keppen az w fölsege aianlasahoz nem jllenek, 
azért kerv^h ndt ; hogi romai ciazarral egi masth ertuen 
myert az atiatok adóssága, az Zabo Mate ot való fekeseben 
semmy házon nyncien hanem nd, uysellie ugi gongiat hogi 
elegytessek meg, had wis zegeni zabadulhasson es az kiknek 
adós íyzethessön meg, merth ebben az summában az hatalmas 
ciazar szamarais sok vagion, hol penig nd, io gond uyselö 
nem lezön benne, történik hogi köuetöt tártnak erötte, az 
frignekis ártalmára fog lönny, kinek mi okai ne legiwnk de 
ha nd, ebben io gond uyselö lezön, ezzel mynd az my ke- 
gielmes feyedelni'wnk kiuansaga helien lezön, smynd my jo 

10* 



148 

neuön vezzví^k ndtul ; jsten ndl ; Dátum btidae 3 die martj 
a. 1578. 

JelöntöttWk uala, hogi az Kazanfer vaida zalaga mastannis 
Egrön vagion, de ciudalliuk hogi az my kegielmes feyedel- 
mwnk paranciolattia es kiuansaga zörent el nem zabaditiatok 
kiből semmi io nem köuetközik ; 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek. J 

141. 
1578 márcz. 5. 

Musztafa basa Rudolfnak. 
M. Nemz. Muz. Levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa basa, 
My MuztaíFa passa . . . 

Feölsegeös romai cyazar, Közönet^X^nk es magunk aianla- 
sanak vtanna ; ezt akarak my fldnek tuttara adny, hogi myuel 
Balassy János jdeieben Tömösvary Imreth onnan belől hoztak 
vala my kezví'nkhőz, kyt my jo kezesség alat bociattunk vala 
ky 40 napra, Annak penig sok negiuen napiays multának el,^ 
egi AX^dő muluan be jvv^ue egy Farkas neuő rabunkath kinek 
800 fl. volt sarciolasa ki viue, az is oda lőn, annak vtanna 
Hazán agha neuő egy raboth kinek sarciolasa volth, 7000 flban 
be kví^lde ; jli ok alat hogi meg ahoz 2000 forintot kez pénzt 
kVí'ld, ezőkben semmy be nem telliesödek ; sem az niolci zaz^ 
forinth, sem az ket ezőr forinth, jgaz hogi Hazán aga mastan 
nem mezzé vagion ; De miuel hogi semmiuel nem tartozik 
senkitwl semmit sem fel az "^ sarciolasaban ; Tőmősvary Imre 
penig az mint hamisságánál kereste vgi vőtte haznatis; 

Erti^^k azért hogi mastan az fia Balassa Balinth az keze& 
rabokath niomorgattia es kinozza erötte fldt azért keriVP^k 
hogy mindőn orciatalan roznak az vitézi eő embört ne engeggie 
fld, méltatlan niomorgatny es bantany, mert ha fld, jo gond 
viselő nem lezőn es mindőn magagondolatlannak myndön 
méltatlan dologra zabatsag adatik, jgaz hogi hitví^nknek ellene 
lezön, de bizonnial higgie fld, hogi zaz anniual toroltattiuk 
meg Isten éltesse fldt, Dátum Budae 5 die martii anno 1578. 

[Kívül magyarul : Rudolf császárnak.] 



149 



142. 

1578 márczius 23. 

Musztafa basa Rudolfnak. 

Magy. Nemz. Múzeum Levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa 

basa. 

My Muztaffa passa . . . 

Feölsegös romai ciazar, közönetwnk es magunk aianlasa- 
nak vtanna; ennek előtte ualo leueleinkbennys meg jelöntöt- 
tv^k vala my te fldnek ; mykeppen Nadasdi, az pözpöremy, 
papai palotai kapitan, özue giví^ltenek, nem kVvlömben mynt 
egi orzagos hadra kezwltenek uolna Symon tornia ala zagul- 
dottanak, az beköth lesre akartak vönny, \(^nnön magok közzWl 
egi prybek be zököt, az feyer uary beknek hireuel adta, az 
bekis myndiarast mindön nepeuel kezön leuen vtannok siet 
az meg segitsegre, mykor égiben elegiödnek mind az ket fel- 
ben sokan el hulnak, törtenyk az bek wcienek Markucj bek- 
nek foglja esny, ki felöl jm az my kegielmes feyedelmwnktwl, 
paranciolatunk jwth ; hyzzwk bogi fldnekis hireuel lezön : azért 
w fölsege neueuel keriwk fldt ; hogi Malkusi beköth Nadas- 
diual, vagi az kikkel jllik bociatassa el fld ; tessék meg az 
mi kegielmes feyedelmWnkhöz való myndön tyztössegös barát- 
sága fldnek ; 

myes penig azon lezwnk hogi ha fld az mi kegielmes 
feyedelmwnk kiuansagat, es az mi kereswnketh be telliesyty, 
io moggiaual "^ fölsegenek mind eleyben aggiuk az fld io gond 
viselését, ky felöl hizzví'k hogi az mi kegielmes feyedelmvv^nk 
el feledekön nem lezön, mies penig az mi feyedelömsegwnk- 
nek méltósága szörent mindön hozzánk illendő tyztössegös 
barátsággal lezwnk ez dolog felöl penig fldtvCl ; myndön io 
valazt varunk, jli ok alat hogi mies az mi kegielmes feyedel- 
mwnket byzonios hirrel tuggiuk ertetny ; 

Egyéb hyrt mastan nem jrhatunk fldnek; kit tudunk 
hogi ez jelön való köuetökes meg tudnak mondany Az Közöl- 
bas maradeki tamattanak uolt az my kegielmes feyedelmWnk 
jozagy es nepey ellen; kiknek ellenközö dolgait mykor meg 
ertötte volna az vanny passa, az körniM való passaknak hirre 
aggia egi mást ertuen, reayok rohantanak szantalant fegiuer- 
rel meg emeztettek bennök kik közzwl az Közölbas fyays oda 
esöth; es zantalanth eleuenön el hoztanak; hizzví^k hogi az 
hatalmas vr jsten az mi kegielmes feyedelmvvnket io szörön- 
cies diadalommal megh szörönciesyty. 



150 

Nem twrhetök hogi fldnek ; ne panazolkodnank, mölj 
panazinkat sokzor mind leuelwnk által smind embörink által 
meg jelöntöttVí^nk fldnek ; jmmar azt nem ttiggiuk ha fldnek 
aggiak jgazan eleyben auag nem, auagi penig fld nem gondol 
vele, Szryny Gíörgi mind vntalan az mi kegielmes feyedel- 
m^nk jozagat dulattia rablattia, saniargattia ; 

Az kanysay kapitan, jsmeg az Ziget var tartomaniat du- 
lattia saniargattia, sar vary, papay bözpöremy, palotay, györy, 
tatay tyzt tartok giakorlatossaggal való varak ala zaguldastul 
les haniasoktul, ragadozasoktul meg nem szVv^nnek, jm mina- 
ponnis Sambek ala zaguldottanak, az myeynket lesre akartak 
vönny, az vállakat meg azonképpen Geztös alliath .egi nap 
haromzor zaguldottak meg ; Buda körniM jmmar sem barmot 
sem juhoth vgian nem tarthatnak, meg csak fayert sem mer- 
nek ki mönny, szölöiökben vágj kertökbennis nem mernek ky 
jamy ezök ellen penig mind alhatnank, de bizuan az fld jo 
aianlasaban, es fö keppen az my kegielmes fejedelmví^nk pa- 
ranciolatia ellen hogi nem járhatunk mynd ez az oka; 

Az egriek onadiak; ecyetiek, tokajak, es mynd az körniwl 
valók, giakorlatossagal, hol Hatuan ala, hol Jaz Byrin ala, hol 
Szent miklos ala száguldanak, jm nem regönnis Zent miklos- 
rol valamy zegeny törökök élesért mönnek volt, rea találtak 
es kit le vágtak bennök azért keriwk fldt ; hogi mind ezfele 
ellenközö dolgokat fld, szallicion le, hogi myes tuggiunk az 
mi kegielmes feiedelmwnk es te fld, közöth való frigi meg 
maradásában tökelletösseggel zolgalny, hol penig fldnek my 
akarattia aggia tuttunkra fld mies ahoz kepöst tuggiuk az 
mi kegielmes feiedelmwnket hirrel ertetny, az födelezni való 
cierepek felöl is valazt varunk fldtwl ; jsten fldl ; Dátum 
Budae 23 die martj a. 1578. 

[Kívül magyarul : Rudolf császárnak.] 

■ 143- 
1578 április 5. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 

Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XVII. kötet. 

My Muztaífa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, nekvC'nk tyztölendeö barátunk, 
közönet>?í'nk es magunk aianlasanak vtanna ; jm ertiwk myt jr 



151 

nd, az eztergatny es zecyeny bek felöl, de micioda nagi 
sarciol tatást myuelnek az jobbagiokon, ha az kik ez elöt be 
jártának, mastan azokat sem bociattiak be jarny az ty kapi- 
tanitok, tuggia penig azt nd, bogi az meöli varasok faluk 
jde vannak jratuan azokat mindön felöl be kiuanniak, mert 
myndönnek zolgalatiaban jar, de my ciudalkozunk ndon ; 
hogi meny szantalan ellenközö dolgaith eleiben aggiuk ndk ; 
az ty kapitanitok akaratiabol lőtteket hogi semmit el 
nem akartok benne vönny, jm az tatay kapitan annyra jutatta 
jmmar az körniMví'nk való zegeni jobbagiakat az nagi zolgal- 
tatas es sarcioltatas miath hogi el köl puztulniok, mastan az 
hatalmas ciazar szamara valamy mezét egettetvC^nk arrais rea 
kwldötte népeit, es az mész egetö hazat el akartak rontany, 
kiket az myeynk ezökben veuen, reaiok tamattanak, kit le 
vágtak bennök skit el hoztanak es nálunk vannak kik nyluan 
mongiak hogi ^k hirrel sem hallottak ha vagione frigi auagi 
nyncien ; 

i6 die marty, az tokayak, ecyetiek, egriek, onadiak es az 
körniwl való veg béliek mint masfel ezörön föl giWleköztenek 
volt, ertöttek, hogy az zolnaky bek jt nálunk vagion, Zolnak- 
hoz nem mezzé lest vetettének. Szent miklos ala zaguldoth 
bociattak, twzes zerzamokat hanták az kastelira de jstennek 
segitsegeböl azzal semmit nem arthattanak, az lesre ki nem 
vehettek ví^ket, hanem valamy egi nehany törökök mönnek 
volt, kiket mynd el vittenek, 

Ez el múlt wdökben jsmeg az Hazán passa vaidaiat meny 
kinciel özuerökkel marhákkal el viuek azis oda lön; 

Feyer var melleol az kirali kutatul az Harambasa fyat az 
Nadasdi zolgai el ragadak, ki ciak mulatny mönt volt ky, azis 
oda marada; 

Ismeg jm nem regön, Nadasdi Ferenci, Gezti Ferency Palíi 
Tamás, Tury Benedök, Majtini Lazlo, nagj haddal föl kezMuen^ 
az simontorniai beköth lesre akartak vönny, az zaguldo közzM 
egi pribék az feyer vary beknek hirt tezön, ki nagi siet- 
séggel vtannok lezön, égiben talaluan mind az ket felben sok 
el esőt, az bek wcjeys oda maradoth jmmar jtellie meg nd^ 
ha az myeynk attanake okot ez vezedölemre, 

Zriny Giörgi az Posga tartomaniat mynt dulata egetete 
es az népet az w birtoka ala zallita jsmeg jm nem regön, 
Segösd es Börzöncie ala zaguldot bociatoth, hogi lesre nem 
vihette ví^ket jnnet kiuöl az mit kaphatót mind el dulatta 

Az byryny kasteli ala mynd zwntelen az egriek twzes 
zörzamokkal rohannak, mint jm mynaponnis Szeköli Tamás ot 
leseiködöt, mikor az myeynk ezökben vöttek volna, reaiok 



152 

tamattanak, ket feyet es 21 eleuent hoztanak azokis nyluan 
iiiongiak hogi wk semtny frigiöt nem hallanak, 

Mastan jsmeg valamy éles haional jwnek volt kikre az 
palotayak Almáson alól re a wtöttek az népet kit le vágtának 
skit nagi kar teteilel el uittenek, Buda körniwl penig vgian 
nem mer jmmar az embör meg zöleieben, kertebennis az sok 
ragadozó tatayak miat mönny, kik felöl bizoni hamar napon 
hírt hallotok, azért mj keriwk ndt, hogi nd, mind ezö- 
ket aggia tuttara romai ciazarnak, es vgian valóban aggia 
tuttunkra w fölsege ha vagione frigi auagi nyncyen, mert 
enny zantalan kar vallásokat es ellenközö dolgokat el nem 
zenuedhetWnk hanem be köl jelöntenwnk az my kegielmes 
feiedelmwnknek, hogi mies tuggiuk mihoz magunkat tartany, 
az bek ví^cyet, es Hazán pasa vaidaiat, mind az töb karokkal 
eggiwt hatra kiuannyuk, ha lezöne vagi nem aztis aggia tut- 
tunkra nd, mert jm meg érti nd, hogi az myeink semmire 
okot nem attanak. 

Ez elöttis jelöntöttwk vala ndk ; hogi az my kegielmes 
feiedelmwnktwl valamy leuelekJYv^ttenek kikkel hiu embörWn- 
ket akariuk föl kwldeny, azért keriVvk ndt, hogi kví^lgie romai 
ciazar hit leuelet nd, kesödelöm neköl ki mellet az mi em- 
börwnk, mind az vele valókkal járhassanak bekeuel, jsten 
ndl ; Dátum Budae 5 die Apryllis a. 1578. 

28 martj vgian ezön kallayak, ecyetiek egriek, meg ertöt- 
tek hogi mastan az bek nálunk vagion vionnan jsmeg Zent 
miklos ala zaguldottanak, az myeynk ezökben veuen, reaiok 
támadnak eginehani eleuent es eginehany feyet hoztanakel 
azokis azt mongiak hogi wk semmy frigiöt nem tudnak, 

vgian ez taiban Eztergam elleneben Kakát neuö kastelira 
az leuayak viuariak rea rohantanak, valamy eginehani barmot 
ragattanak el, semmy szví^nety nincien ez sok ellenközö dol- 
goknak mi jmmar vgian nem tuggiuk semmi jóra velny, ha- 
nem aggia tuttunkra nd, mihöz tarciuk magunkath ; 

3 die Apryllis vionnan jsmeg az palotayak az Duna mellet 
leselköttenek valamy haioual jwnek uolth kikre rea rohanta- 
nak, es ualami törököket es török azzoniokat fogdostanak, az 
földuary beslj aga, meg ertuen vtannok lezön, el ery vv'ket es 
meg zabaditia, ^ magokban nyolciat hozoth el, es barom 
feyeth ; 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 



153 

144- 
1578 április 9. 

Musztafa basa Samaria Ferdinánd komáromi kapitánynak. 

Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa 

basa. 

My Muztaífa passa . . . 

Nömös es tyztöletös ferfiu, közönetwnk es magunk aian- 
lasanak vtanna; ennek elötteis jrtunk valamy födelezni való 
cierepek felöl kd, azt jra hogi romai ciazarnak jrnank my 
aztis meg myuelök, es w fölsege mégis igerte volna, de jm 
lattiuk hogi kd, semy gondunkat nem akaria viselny, egi 
keues münkat röstellez ertwnk föl vönny, annyra meg hwlt 
jol lattiuk hozzánk való jo akaratod, hogi mikor az mi felöl 
jrunkis ciak valazt sem jrz ; azért mastannis kerwnk hogi ez 
cierepek meg hozatasaban légi myndön jo gond viselései, to- 
uaba jm mastan akarunk valamy mecytöth cinaltatny, vgian 
jgön kerwnk hogi mönnel hamarab lehet huz szalath kwlgiwn 
kd, az áros nepektwl, valamy ezör dezkatis jot valamy az 
arra lezöii mind meg adattiuk, ezökre keriwk hogi légi ön 
gond viseléssel kd, jsten kdl. Dátum Budae 9 die Apryllis 1578, 

[Kivül] Nömös es tyztöletös férfiúnak, Ferdinánd Zama- 
rianak, nekünk vitézlő barátunknak Komaromban. 



145- 
1578 április 15. 

Musztafa basa Rudolfnak. 

Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa 

basa. 

My Muztaffa passa . . . 

Fölsegös romai ciazar, közönetvv^nk es magunk aianlasa- 
nak vtanna, jm fid, köuetitwl valami leuelek erközenek hoz- 
zánk möllieket myndön kesödelöm nekwl fik kwldöttwnk ; 
Touaba mynd vntalan paranciol my nekwnk az my kegielmes 
feyedelmWnk az aiandek ha lezöne auagi nem ; azért keriví^k 
fldt; hogi te tld, aggyá tuttunkra had tuggiuk w fit, bizonios 
valazzal ertetny, touaba az sok ragadozasoktul tylcia el fid, 



154 

az fid, byrtoka alat valókat, ne aggianak valamy háborúságra 
okot Isten fldl. Dátum Budae 15 die Apryllis 1578. 

[Kívül magyarul : Rudolf császárnak.] 

146. 
1578 májxis 6. 

Musztafa basa [Ernő főherczegnek]. 
Országcs Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XVII. kötet. 

My Muztaífa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr; közönetWnk es magunk aian- 
lasanak vtanna ; jm ertiwk myt jr nd, az hit leuel felöl, azért 
my nekví^nk megh vagion az my kegielmes feyedelm\(^nktwl 
paranciolua hogi tulaidon embör^nkt^l kwlgiök föl ki jgazan 
valazzat hozza, ki felöl jmmaris eginehanzor jrt reánk w 
fölsege ha jwtte valazza auagi nem, ezzel hetedik leuelvS/nk 
jmmar felöle, nam my azt ti postátokat myhelt hozzánk er- 
közik, jo gond uyseles alat myndön kesödelöm nekví'l vtra 
boeiattiuk azért ha akariatok kwldeny, myndiarasth kwlgietök 
meg, hol nem aztis myndiarast aggiatok tuttunkra, had tuggiunk 
mi valazt ^ fölsegenek adny. 

Az teglat jgön közönnyví^k ha nd, meg kVí^ldi mert zjnten 
mastan vagion alkolmatos jdeye, 

Malkucy bek dolgát my jllesse, bizoniaban ha nd, az 
my tanaciunkat fogadna, nem sokat tönne, ha ^ fölsegenek 
az my kegielmes feyedelmwnknek keduet tönnetök 

Azt hyzzwk penig hogi ví' fölsegenek gongia lezön rea^ 
mert az akkori eset az ví^nnön feleyökt^l történt, ki felöl ez 
elöt beuebben jrtunk. 

Az nógrádi bek dolgát my jllesse, sokzor my azt 
az Maximylian ciazarnak, s mynd ndk ; meg jelöntöt- 
tök hogi oda vannak, azok jratuan, hogi be nem hó- 
doltak azt my ciak Maximylian ciazar kedueyert myuel- 
tv(^k, de ha az tatay kapitan, meg nem zví^nik az my hoz- 
zánk tartozó faluk bantasa nekVí^l es zolgaltatasa nekví^l, ki 
ha my velünk jgi cieleködik mással myt eieleköggiek, meg 
gondolhattiatok, bizoniara az beköt rea zabaditiuk hogi be 
kezöricie ví^ket, mert nam meg vagion vegezue hogi az möli 
varasok faluk jde uannak jratuan azokat ne kezöriciek sem- 



155 

mjre \^ penig fa hordassál mész égetéssel myodön ostorozás- 
sal bantia; azért haggia meg nd, neki hogi annekwl legiön 
mert bizoni haznara nem fog lönny, sőt nagi kar vallására, 
kinek my okay ne legivC'nk; 

Touaba eztis akaruk ndk, tuttara adny, nem tuggiuk 
mire velny, Égre, Kassara Tokaira mind gi-^ltön giwlnek, egi 
het közben, hol Hatuan ala hol Byrin ala hol Zent miklos ala 
zaguldnak es ugi akariak az myeynket lesre cialny az egi het 
közben ötzör zaguldottak Hatuan es Byryn ala, 

Efféle dolgok penig az friginek mynd ellene vannak, 
keriwk azért ndt, hogi vgian ualoban parancioUia meg nd, 
hogi ozollianak heliökre es tarciak az frighöz magokath 
hol penig mynd az sok ellenközö dolgokban engeditök el 
jarny ví^ket, aggiatok tuttunkra, had tuggiuk myes magunkat 
mihöz tartany Isten ndl Dátum Budae 6 die may a. 1578. 

post scripta 

Immár az leuelet meg pöcietöltwk vala, jllien hirví^nk 
jví^ue hogi az tokayak es kallayak, Zolnak ala zaguldottanak 
volna, az myeynkben tyzönötöt el uyttenek, eginehaniat le 
uagtanak, ha efféle dolgcktul meg nem szünteti nd. wket 
es azok hatra nem adatnak, szwkseg nekwnkis mas keppen 
rea gondolnunk, jdem vt supra. 

/ Czimzés hiányzik.] 

147. 
1578 július 7. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 

Magy. Nemz. Miizeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Mitsztafa basa, 

My Muztaffa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, közönetwnk es magunk aján- 
lásának vtanna ; ezt akaruk ndk; tuttara adny hogi myuel 
mastan az kencitarto igön nagi summát keres az marusiakon 
v^k penig zegeniök möntik magokat hogy mynd Trombitás 
János kezehöz zolgaltattak volna, meg az menire az varast 
meg rótta hogi mar az summa be telliesitesere aggyá sem 
birosagaban, sem harmieiados uoltaban szamot nem adót, sőt 
mynd az registromokatis szám adatlan el uytte, ki mastan 
Nagi zombatban lakik es ez szegeni byrakat saniargattiak 
miatta, azért keriwk ndt ; hogi nd, paranciollion az nagi szom- 
bati biraknak az registromokat kwldessek meg vele jgazan 



156 

€s myndönröl elegytessek meg az varast vele, mert az ciazare- 
nak meg köl lönny mi sem kiuanhattiuk egi embörert egi 
egez varasnak romlását, olly szegény bűntelen fogh miatta 
meg busulny, kinek tálam hire sem volt benne, valazt varunk 
ndtul, Isten ndl ; Date Budae 7 die Julj 1578. 
[Kivül magyarul : Ernő herczegnek.] 

148. 
1578 augusztus 13. 

Musztafa basa [Ernő főherczegnek.] 

Egykorj másolat. Országos Levéltár, Missilisek. 

My MuztafiFa passa az hatalmas thórók chiászarnak fö hel- 
tartoya Budán es gond wyselóyó Magiar országnak. 

Tekynthetes es nagsagos vr, kózónetwnk es magunk ayan- 
lasanak vtanna, jówenek hozzánk a' szegen raczkewyek, pa- 
naszolkodanak bog' miwel eg' hyttwan rósz ember miath, ky 
annak elóttó kózóttók lakotth Haynal Jánosnak hyák, kinek 
partiátth Nadasdy fogta, ezer formth eró marhánál többet tar- 
tottak wolna megh. Azerth keryWk Nagdath bog' Nágod pa- 
ranchiolljon mind a' gióry kapitannak s mind Nadasdinak es 
mindenv^ue a' kyknek illik bog' efféle oknekwl walo tartástól 
megh szwnnyenek, mert ha minden rósz hyttwan emberek 
beszédéth eló wéwen, az hatalmas chiászar jobbagith habor- 
gattiak, nem tudguk miképpen lehetnek hasznosok se eg' fele 
se nias fele, ha pedigh Nágtól elegendő valaszví^nk nem 
leszen, bizonnyal hidgie Nágod, bog' valakinek oda fel walo 
embernek, ide ala' adossagath, uag' marhayath, wag' szemelyeth 
ertendgywk, mind addigh tartoztatwa leszen, migh ezeknek 
mind eg' penzrwl pénzre az w jwtalmok megh nem leszen, 
jsten Nagdl. Dátum Budae. 13. die Augustj. Anno 1578. 

/Czimzés nélkül.] 

149- 
1578 augusztus 19. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 
Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa basa. 

My MuztafiFa passa . . . 

Tekintetös es nagisagos vr, közönetvC^nk es magunk aian- 
Jasanak vtanna; meg adak my nekwnk az nd, leuelet, ki- 



157 

ben panazolkodik nd, hogi romai ciazar -^ fölsege, es az 
nd, ez elöt való leueleyre semmy valazt nem töttwnk volna, 
my annak okát adhattiuk, es tyz anny panazokatis jrhatnank 
az tyeitök ellenközö dolgai felöl, kiknek sem eyel sem nappal 
az ví', ciatazasok, ragadozasok varak ala való zalguldasok lesel- 
ködesök megh nem szwnnek, de nem lattiuk semmy haznat 
Írásunknak myert hogi az my jgaz jrasunknak semy helt nem 
ad nd azoknak hizölködesöknek penig helt ad nd, azok- 
nak penig hizölködesök ebben al hogi az frygi alat az w el 
vegezöt ellenközö dolgokat veghöz vihetnek, kiknek vegezesök 
es akarattiok, regön nyluan vannak nálunk, mölj nyluan való 
hazugság ezis hogi az pesti es vacy törökök nagi haddal föl 
tamattanak, es az jobbagioktul algiu ala való ökröket kiuan- 
nak nagi kezörites alat. ha ez igaz lezön, bátor ez vtan egi 
bezedwnknek se higgiön nd, hamissan agglak nd, eleyben ; 

Irya aztis nd, hogi my hirwnkel löt uolna megh gon- 
dolhattia azt nd, hogi ha az my kegielmes feyedelmWnk 
paranciolattiahoz nem tartanak magunkat, es az frigiöt nem 
böciMnök, kinek meg letere sem faratsagünkat sem kölcie- 
gwnket nem szántuk; az meny ellenközö dolgokat, napról 
napra az tieytök myuelnek, kezöritettvC^nk volna myndön ha- 
dunkal meg jndultatnunk de nem titkon kiben sem hirwnk 
sem tanaciunk nyncien az mynt mas myat vádol nd, (ha- 
nem) fenyös nappal sippal dobbal trombitaual, zazlokal az 
regy szokás szörent, vagi az pesti mezőre, uagi az kelem földi 
mezőre, vagi az samboki mezőre táborunkat jártatnunk azért 
myndön hizölködnek szánokat sukarlasokat nd, vgi vegie 
be, hogi aífelek bizoniaban nem akariak jauat ndk, jám- 
boroknak helien legiön tiztössegök ; áz tyztössegös ayandek 
be kwldese felöl, my jmmar az nd, aianlasa zörent az mi 
kegielmes feyedelmwnket bizoniossa tött^k azért hogi mies 
kissebsegben ne maraggiunk ndk, ha akarattia vagion rea, 
ne keslellie nd, ezonnis keriví^k ndt, hogi nd, paranciollion 
myndönfele az kapitanoknak hogi myndön ellenközö dolgok- 
tul z^nnienek megh, ha jnnet oknekVí^l ualamy történik bátor 
mi aggiunk okot róla; jsten ndl. Dátum Budae 19 die Au- 
gustj a. 1578. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 



158 

150. 
1578 augusztus 31. 

Musztafa basa Ernő főherczeenek. 

Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XVII. kötet. 

My MuztaíFa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, közönetwnk es magunk ajánlá- 
sának vtanna, juta mi hozzánk az Ngd, postaia 30 die Augusti, 
kit mi nagy jo embörseggel jsmeg vtra boeiattunk es kiser- 
tettwnk, vgian ezön postaual való mi embörwnk által paran- 
ciolt az mi kegielmes feyedelmwnk hogi bizonnial meg tug- 
giuk, ha az aiandek meg kwldese lezöne vgian valóban 
auagi nem, ? azért keriwk ndt, hogy te nd, az mynt ayan- 
lotta magát, jmmar ne keslellie nd, hanem az mint ennek 
elötteys az nd, aianlasa szörent es az nd, attiafia az ro- 
mai ciazar aianlasa szörent, nd kví^lgie be az W fölsege 
kiuansaga es paranciolattia zörent való rabbal eggi>\^t, Malkuci 
bekkel eggywth ky felöl ennek előtte való leuelwnkben be- 
uebben emlekwztwnk, mastannis keriwk ndt, hogi te nd, 
ertessön myndön bizonios valazzal mynd az aiandek, es 
Malkucy bek megh kwldese felöl ; tuggiuk mies mihöz ma- 
gunkat myhöz tartany, mert az mynt ennek elötteis ndk • 
meg jelöntöttwk az feyer vary beknek abban semmy vétke 
nyncien hanem az beköt hogi lesre akartak vönny, az szá- 
guldók közzwl egi pribék ki szököth es vgi mönt az bek- 
höz, az bekis az hatalmas ciazar hiusege, es az w maga tiztös- 
sege melleth, föl jndult, jol lehet mynd az ket felben veztenek 
az bek w . . . oth esőt rabba, jmmar ebből meg gondolhattia 
nd, ha az my felénk adtake okot az háborúságra auagy az 
ti partotok, azért ndt, mégis keriwk, nagi szeretettel hogi 
nd, romai ciazarral egimast ertuen, az mi kegielmes feye- 
delmví^nk kiuansagat, es az my kiuansagunkatis ne mulassa 
hiaban, Malkucy bek nem sokat tezön az aiandekkal eggiwt 
kWlgie be Nágod, tuggiuk azért hogi mind Gezti Ferencinek, 
smind Maitaninak reze vagion benne, de jmmar jllien módot 
találtak benne, mynt hogi Nadasdi Ferenci, romai ciazartul 
nem var semmy fizetést, ^ kezeben adtak, de ha mi, nálunk 
tartiuk vgi mond, mi tví'lví'nk ki vezyk, azért efféle hizölködö 
bezednek nd, helt ne aggion, hanem ha az my jo jnteswn- 
ket meg fogaggia nd, meg lattia nd, hogi az minemw 
nagi munkankal es sok kölciegv^nkel, az frighöz tartottuk 



159 

magunkat, es veghöz vittwk, ez vtannis nem szantiiuk sem 
tnunkankath sem kölciegWnketh, de ha nd az mi kegielmes 
feyedelmwnketli, az w fölsege kiuansaga szörent meg nem 
böciví'lly es az mi kiuansagunkates halién nem haggia nd, 
möli dolog nem sokat tezön ndk ; az vtan ha my történik 
my okai ne legiwnk, myndön io valazt varunk ndtul ; jsten 
ndl ; Date Bude 31 die Augusti a. 1578. 

[Kiuiil magyarul: Ernő herczegnek.J 

151. 
1578 szeptember 5. 

Musztafa basa Ernő főherczegnek. 
Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szei-inti iratok, Musztafa basa. 

My Muztaffa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, közönét wnk es magunk aian- 
lasanak vtanna, meni zantalanzor my jmmar ndk ; meg 
jelöntöttwk az tatay györy komaromy kapitanok ellenközö 
dolgajt mölliek mynd az fryg ellen vannak, mastannis az 
tatay kapitan az giörieket komaromiakat es az körniwl valókat, 
föl jnditotta Sambok ala rohan tanak ot eléghet zaguldottanak 
leselköttenek, hogi az myeinketh lesre ki nem vehettek, az 
juhok aklayth mynd föl dúltak, 460 juhokat vittenek el mind 
paztorostul, az el múlt ciötörtökön eyel myueltek, azért ndt, 
keriwk hogy nd, mindön fele paranciollia meg, hogy az juhok 
éppen adassanak hatra, merth ha meg nem leznek jsten- 
nek eskwzöm hogi ezör anny karral torlatom meg, ha azzal 
az tatai kapitannal nem bir nd, ciak hogi elleneötök ne 
legiön mi gondot viselőnk felöle vgi hogi job löt volna ha az 
juh húsban nem öt volna, auagi nem ellenközöt volna, erre 
ndtul mindiarast hamar valazt varunk. Isten ndl, DateBudae, 
5 die sept. a. 1578. 

[Kiuiil magyarul: Ernő herczegnek.J 



160 

152. 
1578 szeptember 18. 

Mtisztafá basa [Ernő főherczegnek]. 
Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa basa. 

My Mtiztaffa passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, nekwnk tyztölendö barátunk, ko- 
zönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, Az nd, ez elöt való 
panazlasyt, ez mastanytis mynd meg ertöttvv^k, kikre my egi- 
nehanzor valaztis töttönk, ez mastaninakis mindön cykkölire 
valazt jrhfjtnank, ha valaray haznat jsmern\vk, de jgön hazon- 
talannak jsmeriwk, myert hogi az minemö dolgok felöl jrunk 
es panazolkodunk, jmmar azt nem tuggiuk ha jgazan aggiake 
élőtökben vagi nem de megh valazunk sem jw felöle, ha my 
valazunk jwis, megh jsmertwk hogi annira el hitettek ndt^ 
hogi az w magok vetköketis mynd az myeynke e tulaidonitiak, 
maga ha wk veztegsegben lönnenek bizoniaban jnnet semmy 
ellenközö dologra ok nem adatatnék ; 

lm mynapiban kinek bizonnial vegére möntwnk az tatai 
kapitan leueleböl, hogi az ^ akarattiabol az tatayak Sambok 
ala szaguldottanak es giutast akartak myuelny kit mykor veg- 
hoz nem vihettenek volna, az akiokra rohantanak es nagi falka 
juhokat ragattanak el möli juhok mastannis oda vannak, 
jrtunk vala az tatay kapitannak felöle, de azt jrya hogi nem 
hogi meg adna de oli moggia vagion hozza hogi egi eyel 
Sambokot Vált, mind széllel futattia, azt hizzWk hogy nem 
merne jllien nyluan jrny ha t^letök pai anciolua nem volna ; 
de ciak adna okot valamire 

Az feyer uary bek vaidayays dezmalny mönt volt kj, 
arrais rea rohantanak az palotayak es eginehany magaual el 
vyttek 

Szabatka ala jsmeg az szeudöröyek es az körniWl ualo 
uegbeliek zaguldot bocyattanak, az myeynket lesre akartak 
vönny, de ezökben veuen az cialardsagot ki nem möntenek, 
az mit onnét kíuöl találtak azzal el möntenek. 

Jász Byryn ala, Bála zent myklos ala az egriek kallayak 
ecyetiek es az körniöl valók, mynd vntalan száguldanak es 
ugi ellenköznek; 

Az eztergamiak möntenek uolt valamy élesért által, kik 
semmy gonoz járatban nem uoltanak azokrais, rea ví^töttenek,, 
kit el vittek bennök skit az visben eöltek 



161 

Az vyvaryak leuayak lesben leuea az eztergamy beköth 
szömelie szörent baira hytitak, jol lehet az bek kez volt volna 
hozza, de azonban alattomban az beknek meg jelöntik az cia- 
lardsagot, es ugi nem mönt ky 

lm nem regön jsmeg az börszöncieyeket miképpen lesre 
veuek, meny kart akkoris myuelenek az kanisayak mynd ma- 
gokban smind kiuöl ualo jozagokban, 

Ismeg mastan Szigetvar körnöl tábort jártának, annak 
fölötte Posga tartomaniabol kilencj falu nepeth föl költöttek 
es az w magok határára szállítottak eífele panazokat szantala- 
nokat jrtunk, smastannis jrhatnank de nem lattiuk semmi 
haznalattiath 

Azerth ha az frigyhöz szerelmetök vagion, Horuat orzag- 
ban, es Ziget uar körniwl az minemW tábort jártattatok, mynd- 
iarast szakicialok le, es tarcyatok az frighöz magatokat, ho^ 
penig mire vagion kiuansagtok, es jgieközettök aggiatok tut 
tunkra, mies az my kegielmes feyedelmwnket tuggiuk bizo 
nyossa tönny felöle 

Az Malkucy bek felöl az myt jr nd jol ertywk; hogy 
egi vr fiúnak jnkab akariatok keduet keresny hogi nem mynt 
az my kegielmes feyedelmwnk es az mi szerelmes vrünk 
atiankfia az ns vezér Mehemmet passanak kiuansagat bélien 
hadny meg boci ássa nd, nem szví^kseg az felöl jdestoua 
mutogatny, az mynt ennek elötteis meg jrtuk ndk mas- 
tannis azont jriuk hogi nem sokat tezön, ndl sem romai 
ciazarnak V(^ fölsegenek az egi embör az my jntesWnket 
fogaggia megnd, meg lattia nd, hogi nagi haznos dolgot myuel 
nd, ezzel az ket feyedelöm közöt, kiért mies háládatlanok 
nem lezwnk meg lattia nd. 

Az tyztössegös aiandek be zolgaltatasanak jmmar hogi 
jdeie el múlt, sokan az népek kétségben estének felöle. es jm 
mies az ty aianlastokhoz való biztünkban benne mara- 
dank, azért keriök ndt, hogi ha be köl zolgaltatny nd, ne 
keslellie hol penig vgian nem lezön aggion jo valazt nd> 
felöle, tuggiuk magunkat mihöz tartany, Isten éltesse ndt> 
Date Budae i8 die septembris a. 1578. 

[Czímzés hiányzik.] 



A budai basák. 1 I 



162 

153- 
1578 deczember i. 

Ferhát kihaia Ernő főherczegnek. 
Magy. Nemz. Múzeum levéltái-a, Személyek szerinti iratok, Musztafa basa. 

En Ferhat kyhaia az nagisagos Veyz passanak tanacia es 
vduaranak fö gond uyselöie. 

Tekynteteös es nagisagos vr, Közönetöm es magam aianlasa- 
nak vtanna, Juta hozzam az romai ciazar \C' fölseghe köuete 
az tiztössegös aiandekkal 27 die nouembris, kit my nagi tyz- 
tösseggel fogattunk es láttunk, es jsmeg hyu es byzoth em- 
börink által vtra kisertettví^nk i die Decembris, es az kik 
jnnet hatra terök voltak azokatis nagi tiztösseggel az regi 
zokas zörent el kisertettví^k ; az en kegielmes vramis hamar 
nap heliere jw es ndl myndön io jsmeretseggel lezön ; To- 
uaba az zegeny budai mezarosok juhát kit Muztaffa passa 
jdeyeben el haytottanak vala, 7400 juh kinek az arraban Auer 
Janóstul az meg holt atiatok Maximylian ciazar 800 forintot 
meg kví^ldöt volth ; Immár az többit nem tuggiak zegeniök 
ha Muztafa passanak meg attaké auagi nem, 

Ertöm penig hogi nd, fö embörit akaria az en ns, vramhoz 
k^ldeny, keröm azért ndt hogi te nd, az köuetök által jzennie 
auagi jrya meg az en ns, vramnak ha az 800 fl. vtan az ma- 
radekiat meg kwldöttek volté Muztaffa passanak auagi nem, 
Isten ndl, Date Budae i die Decembris anno 1578. 

[KÍVÜL] Tekyntetös es nagisagos vrnak, Ernestus hercyeg- 
nek, romai ciazar zerelmes attiafianak es tanacianak neköm 
tyztölendö vramnak es barátomnak. 



154- 
1579 július I. 

Vejsz basa* Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa az hatalmas Istennek io akaratiabol török 
cyazarnak fö hel tartoia Budán es gond vyselöie magiar or- 
zagnak. 

Tekyntetös es nagisagos vr, nek\?í'nk tyztölendö barátunk kö- 

* Kara Ovejsz budai basa 1578 szept. — 1580 május. 



163 

zönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna, az török áros népek 
közzwl, Hocya Hazán attiafia, es landor feyer vary Ferhat 
juve hozzánk, jelöntek hogi myuel, ennek előtte, való wdök- 
ben Döbröciöny Zabo Máténak attanak volt valami török 
marhat, mikor Zabo Mate az marhat Döbröciönben vitte 
volna, azon közben Suende Lazar Szakmarnál hadban leuen, 
Szekölj Antal Döbröcyön varasát meg dullia, es myndön mar- 
hayath Szabó Máténak el vitety, es el aduan, az arrat, az meg 
holth Maximilián ciazar szoldosinak oztattak, ennek elötteis 
€z dolog felöl möntenek uolt föl szegeniök, es Zabo Mate 
45 jelös zömeliökkel meg bizonitotta az W kar vallása ki miat 
€s mynt lötth ; kinek bizonsagara az törueni leuelet az török 
áros népeknek adta, azért jm vionnan jsmeg az hatalmas cia- 
zartul paraüciolatot hoztak, ki mellet paranciol my nek\vnkis 
"Si^ fölsege hogi meg lassúk dolgokat, azért jm az paranciolat 
mellet föl kwldöttük szegeniöketh keri\Vk ndt, hogi tetessön 
jgazat nd, zegeniöknek, had ne köllessek ezért viobban az 
kapura mönniök es az meg holt atiatokat holta vtan vádol - 
niok, jo valazt varunk ndtul, Isten éltesse ndt. Date Budae i. 
die Juli 1579. 

[Kívül mag II árul : Ernő berezegnek.] 

155- 
1579 július I. 

Vejsz basa Rudolfnak. 

My Veyz passa . . . 

Fölsegös romai ciazar, közönetvX^nk es magunk ayanlasa- 
Tiak vtanna, az my kegielmes feiedelm^nk te fldnek paran- 
ciolatot k>5{^lduen, es minek^^nkis parancioluan ^ fölsege, hogi 
az paranciol atot fdk ; kwlgyök, az ^ fölsege paranciolattia 
zörent az my hiu embör>X^nktVí^l el k>^ldött^^k ; fdhöz, jutuan 
akar az W fölsege paranciolattiara, akar az my jzenetWnkre 
az fid, paranciolattiabol valazt varunk, jsmeg ezön my em- 
bör^nk által, elegödendö valazt varunk, mies tuggiuk mihöz 
tartozni. Isten éltesse fldt, Date Budae i. die Julii 1579. 

[Kívül magyarul : Rudolf császárnak] 



11* 



164 

156. 
1579 jtiHus I. körül. 

Vejsz basa Rudolfnak. 

My Veyz passa ... 

Fölsegös romay cyazar, közönet'íí^nk es magunk aianlasa 
nak vtanna, nagi tyztöletös kedues es böcyWletös zomzedsak- 
nak okayert, akaruk myndön hozzánk yllendö zomzedsagunkat 
meg jelönteny, ha az my allapatunk felöl tudakoztok, jstennek 
hala meg mastan egessegben, es myndön jóra való jmadsag- 
ban leuen, eyel es nappal gondolatunk az Istennek akarattia 
es az hatalmas cyazarnak kegiös paranciolattia zörent, az ze- 
gensegnek nyomorúságát, karát latuan, akariuk hogi nagi be- 
kösseggel ellienek, hogi az ^X^ könniebsegökböl jo móddal Isten 
jmadok légiének es hogi zep röndel az hatalmas ciazar közöt 
való baratsagtok, es el vegezöt frigiötök, az elöt valóknál job- 
ban megh erösitessekj'azon vagiunk, es rayndönt arra jntwnk 
kiben semmi ketsegtök ne legiön, mert myg az friginek es az 
io barátságnak böcywleti lezön, az jobbagy es myndön be- 
kösegben leuen, az orzag az tartomány, cyöndessegöt talál ma- 
gának, vigasaggal es zaporasaggal fogh lönny, de jli ok alat 
hogy, az ty röndötökröl is kegiösseg vigiazas es mynd oltalom 
kiuantatik, mert egied>^l az mi forgodasunkal nem lehet, az 
jstennek segítségéből, meddig az my jdenkben való birodal- 
munk lezön, sokkal jnkabb jok es beusegös dolgok leznek, 
vgi hogi ha az ty röndötökröl való vegbeliekys, fenytegben 
leuen, az frigiöt böeyWllik senky senkit^X^l nem bantatuan, 
senkinek az orra se verösöggiek meg, az zegen MuztaíFa passa 
ideyeben való barátságnál es íriginel, föllieb vagion tehetse- 
günk es akaratunk, mert nyluan vagion nálatok az ^ jdeye- 
ben, bekök aghak es az veghbeli vytezök, néha néha az sok 
kapdosasoktul meg nem szví^ntenek, mynd vntalan az por- 
tara jrton jrtak nyeluet kwldöttek es azzal möntöttek ma- 
gokath ; 

Es valamy varakatis vöttenek volt meg, jgaz hogi az ha- 
zudas myndön hytön valók közöt b^X^n, fő keppen az éltes 
embörök közöt, es az cyazary méltóságok közöt az hazug szo 
nem jUik, azért Isten által ez leuelben valami jruan vagion, 
jgazan jrattatot, valaki hamis es gonoz jndulatbol való be- 
zedöth szolland, vagi valamy test táplálásért való zot zol- 
lana, mynd ez világon s mind az masikon elete el veszendő, 
merth myndönnek esze méltósága zörent leuen, jgaz hogi az 



165 

cyazarok méltósága myndönökenel töb leuen, es myndönöknel 
föllieb leuen, az eszeys ahoz kepöst föllieb leuen, azokath el 
hagiuan, az vezeröke, éltes emböröke gazdagoké, termezethöz 
kepöst ezök es elmeiök lezön, vgi leuen, bátor ^ magokban 
valamellik hör telén vagi kétséggel vagi telhetetlenség bwl, vagi 
felteben, vagi valami kivansagbol, vagi farát eröbeöl valamy 
hazug zot zollana, lehet hogi az okos es bölcy embörök, myn- 
dön keppön eszökkel es ereyökkel azt meg talalliak, tuggiak, 
gondolliak, ha kÖlletik meg kerdözik, meg jsmerik ha jgaze 
vagi hamis, jli ok alat az cyazarok közöt, es az éltes embörök 
közöt, azjgaz mondás szvVkseg, azért Istennek hala minek^nkis 
eíFele méltóság okát meg gondoluan, annak meg böciwlesere 
eszVí^nk es méltóságunk vagion, hogi mindön el mulandó ha- 
mys bezedöt ne szolliunk, söt az kik zolnanakis az jgazath az 
hamistul meg ertiVí^k, azért az Isten igassaga zörent jgaz ez 
hogy az ti röndötökröl való kapitanok es vitezök bekeuel nem 
maradnak, szwnetlen az frigi ellen, az hatalmas cyazar birto- 
kában az írig ellen sok ellenközö dolgokath miuelnek, nem 
hihettiVvk hogi eífele frig ellen való dolgok az ty akaratotok- 
ból légiének, hanem ha tudatlanságból meg nem jelöntesböl, 
vagi hogi jgassag ellen való hamys jelöntesbeöl az vC^ vegeze- 
söket meg nem latuan maradna azonban; szwkseg azért hogi 
az mi érteim wnk szörent egi elözör, élőtökben aggiuk, annak 
vtanna az ty io akaratotok zörent, valamint jobnak jtelitök 
mys azt tuggiuk. 

Első, Zakmar, Tokay, Münkaci Kassa, Ecyet, Sarkad, Vy 
var, Egör, Kalló Cyerep, Korpona, Leua, vegh hazakból loua- 
gok gialogok, az hatalmas ciazar, tartomaniaban varak ala 
zaguldnak, cyataznak vtakat állanak, lesöket hannak, embörö- 
ket fognak, barmokat hajtnak, mjkoron moggiat jsmeryk, kit 
le vágnak benn\vk kyt el vyznek eleuenön, az hatalmas cyazar 
tartomaniaban, jUien nagi dulast es kóborlást myuelnek, az 
zegensegre adót vetnek, folötteb való zolgalatot mjueltetnek 
es az sok saniargatastul meg nem sz^í^^nnek, es myndönt az 
jgassagnak kiuöle kiuannak rajtok, nem tugiuk myre velny, 
az Istentvvl nem felneke ? vagi az ciazarj meltosagtul nem 
zegiönlike ? w magoknak vagi az kapitanoknak mikor jrűnk, 
es kergiV(^k myert myuelik ezöketh vagi tagadást, vagi valami 
hamis modoth vagi oli kölletlen valazt teznek, hogi vgian nem 
jllendö valaz, az möUiek penig kézben akadnak bennük nyiluan 
mongiak hogi az kapitanok akaratiokbol járnak, enny jdeyg 
mynd azt vártuk hogi meg szWnnienek es mennyzör az kapi- 
tanoknak hirt töttwnk, latuk hogi egieb nem lehet benne, 
szükség len hogi myndöniknek ellenközö dolgayt, rezéből 



166 

élőtökben adnunk, lassúk jmmar ennek vtanna, ha valami 
hazna lezön, 

2 Az tokayaknak niughatatlan ellenközö dolgait akariuk 
jelönteny, az erdeli vaidahoz, az hatalmas cyazar parancio- 
lattiaual fö emböi^nket valaztuan kwldött^k vala, Sarkad 
castelbol föl keluen mykor Varada akarnának mönny az eg- 
riek kallayak tokayak zaznal többen leuen vtokat meg állot- 
tak kit le vágtának, kit sebbe zalaztottanak el, kit eleuönen 
el fogtak, es marhaiokat mynd el vittek ; Sahyn neuö egy 
zegeny legényt tarsaiual es mindön portekajual, ez napigis 
Tokayban vagion, giakorta leueleth jrtunk, de semmy haznat 
nem jsmert^k. Istennek jgassaga szörent, egi hitben, egi or- 
zagban syncyen meg talalua, hogi az köuet vtaban meg ban- 
tassek ezök penig, jllien ok nek^l való dolgot myueluen maga 
nem az ^ tartomaniokban voltának az hatalmas ciazar tarto- 
maniaban, vtokban senkit nem bantottanak, az hatalmas cia- 
zar dolgában, leuen foglalatossak vgi vittek el; semmi gonos- 
sagban, semmi hamisságban nemjaruan, az jgaz vton járóknak 
ezt myu eltek, nem hihetti'íC^k hogi semmy hit>^n való embör 
j gaznak es méltónak vallia, 

Azért kerwm hogi azokat az szegeni bWntelenöket myndön 
portekaiokkal el bociatassatok, es az kik jllien méltatlan dol- 
gokat myueltenek vagi miuelnek, kemeni b>?í'ntetessel meg- 
b^Xrntettessenek, mynd addig mig az Istennek jgassaga es fríg- 
nek maradása es az io barátságnak szeretete jlleti 

3 Annak vtanna ismeg az egriek, es ahoz tartozó raga- 
dozok egi nehany varból, eözue gi^lnek, az zent kirali vitezök 
az fíX^uön leuen, reaiok ^tnek, egi nehaniat bennök meg ölnek, 
s kit el viznek, 41 louakat vyttenek el, az zent kyraliak az vtan 
hozzánk jwuenek, es mondák hogy az my louaink, az w louaykkal 
eggi^t legelnek, zabatsagot keruen, hogi töb karral meg toroliak, 
my nem engedők, söt meg feniögetWk hogi ha hyr nek^l el 
mönnek föl akaztatnak, söt arra jntöttwk hogy mygh mi oda 
jrunk felöle addig veztegsegben légiének, hyzzWk az Istent 
hogi az jgassagot meg ertuen ; az tyetök el nem vesz mynd 
addigis mig meg nem lezön, nem nagi méltatlan dologé, az ^ bar- 
langiokban bekeuel leuen, jllien ragadomant myueltek raitok, 
minek előtte mi hozzánk nem j^X^ttenek, vagi mikor j>^ttek, ha 
mondottuk volna hogi mönnietök el es louaitokat hozzatok 
meg, aíFele meg búsult maga gondolatlanok, eginehani zazan 
eözue gi^luen, hámi kart myueltek volna, bekeuel szenued- 
hettek volnaie, jmmar mondhattak volna, hogi tuttuk s miért 
nem tött>^k hirre, mastan azért alkolmatossagunk vagion rea,. 
hogi jgazan meg talalliunk felöle, meg lattiuk my házon kö- 



167 

uetközik ky belőle, de az W jutalmok el nem vesz, az jgaz ju- 
talom myndönkor meg talallia az jutalmath ; 

4 Ismeg annak vtanna az egriek syrokyak, ket zaznal 
többen föl kezVí^ltenek, es mikoron az szondái vayda az ka- 
diaual, egi nehany louaggal, közel egi faluban möntenek volna 
valamy pör dolgából, ezökkel öt hadnagi leuen eyel reayok 
^tnek az vaidat az kadiat eginehani zolgaiaual, marhaiokkal 
el foguan, jmmar mikor vittek uolna vtannok leuen, es el eryk 
Ví^ket egi faluban, az el fogoth rabokat meg möntyk, efféle 
dolog mint jlliek az frigböz meg gondolhattiatok ; mykor semmy 
ártalmas dologban nem voltak foglalatossak, 

5 Annak fölötte jsmeg az hatalmas cyazartul, az bekök- 
nek parancyolat kwldetöt volth ky ; egi íö ciaussa által, möli 
paranciolatban volt ez, bogi mindön az frigböz tartcia magatb 
mykor jmmar eginehani kyserökkel az beköket járna az eg- 
rieknek hyrökkel lezön, Sarközy Myhali elöttok jaro leuen, az 
kyseröknek vtokat meg aluan, lesökethaniat jnnet meg ertuen 
az dolgot, hyr algiut lőnek, azonban az lesből ki jWnek, es 
eginehanian el fogatnak, az hatalmas ciazar io akarattiabol 
való haznos dolognak gond viselésére bociatot ciausnak ha 
jllien módon kői myuelny, jtellietök meg, az lesőkre szőmelje 
zörent az ciausis rea mönth. 

6 Ismeg Egőrböl Giulai Balas fő leuen, 25, magaual az 
vaczi zegenseg juhait el ragaduan, bogi vizi volth az hatuaniak 
rea találnak, es huzad magaual el hoztak eleuenön ; 

7 Ismeg Batory Istuan, Homonnai Istuan, jsmet Putnak- 
bol, Zuty János, hat vagi bet zaz loual Rima Zombat ala za- 
guldot, eőt eleuen embört vittek, eggiet megh eöltenek, 

8 Ismét Vygliesböl nyolcy nemőt föl kezvX'luen FVC^lekhöz 
egy meli földnyre, Bulgár falura bogi erköznek hyrök leuen 
Fylekke, raytok leznek, Baly aghat meg eölyk es eginehany 
louat meg löuöldöznek, 

9 Az vygliesy tizt tartó Rady Lazlo barom vagi négy zaz 
louaggal, Rima Zombat ala zaguldoth, ismét bet zaz gialoggal, 
negi uagi eöt embört vit el, es eggiet meg öltek, 

10 Touabba az egryeknek syrokyaknak efféle ellenközö 
dolgai soha meg nem sz>X^nnek, ha mind meg jrattatnanak sok 
dolgok köuetköznenek, 

11 Annak fölötte az tatai györy komaromy, palotai, pöz- 
pöremy, papay, kanysai vitezök, efféle ellenközö dolgoktul 
vgian nem sz\^nnek megh, Tatából három úttal Budahoz kö- 
zel, Hamza bek kasteliara rohantak barmokat mind el haitottak, 
maszor jsmeg az palánkra Ví^tnek, kit meg öltek bennök, skit elvit- 
tenek harmadzor bogi vtat állottak azonközben kézben akattak, 



168 

12 Ismeg SOS kúti Deli Myhali Bözpöremböl húsz haiduval 
ki j^^űeii, az hatalmas ciazar iozagaban, kart akart myuelni 
azonban az geztösiek rea talaluan, be hozak iX^keth 

13 Az tatay kapitan akarattiabol, es tanaciabol, zaz eötuen 
louag gialog, Geztös ala jwttenek volt, az korlatot probaltak» 
de senki reaiok ki nem mönth, 

14. Ismeg Palotáról Pözpörymböl, symon torniay zanciag- 
sagban hatuan louaggal gialoggal, zazlokkal, az Balaton vizén 
haion által menuen, az gughy sokadalmat meg Wtuen, sok 
marhákkal mönuen, az enderediek ezökben veuen, el vettettek 
velők, 

15 Bözpörimböl jsmeg Istuanfi Istuan, es Kis Farkas fö 
legenyök leuen, ket zaz louaggal zaguldottanak volt Hyd uegy 
palánk ala, barmokat, egi martoloczot es várbeli törököth ele- 
uenön el vyttek, 

16 Az pözpöremy Fekete Mate fvt- ciatazo. Symon tornia 
mellet az vtakat lesuen, hárman az vton jVQ^uen ketteit meg 
eölte eggyket el vytte, 

17 Ismeg Zakmarbol Ecyetböl, Kallóból, Egörböl, Tokai- 
ból, Cyerepböl, zaz huzon eöt louagok, ky jwttenek Szolnak 
fele, es sok ellenközö dolgokat akaruan myuelny, az zolnaki 
vytezökre találnak egimassal harcioluan, harmincznal többet 
hoztak el bennök, mykor mynd felöl remenlenök az frigi meg 
maradását, ezök nem regön történt dolgok 

18 Az palotai Pető Myhali harmincz magaual leuen az 
kanysay jaro vtat meg lesuen, az vton járókban kit el vyt es 
kit meg eölth, 

19 Ismeg az palotai Benge Petör, zazad magaual az simon 
tornai retekön való törökökre rohant, sok louakat el ragaduan, 
vtannok leznek, el veszyk t^X^l^k, es eginehanyat mind zazlos- 
tul be hoznak bennök, 

20 Az palotayak jsmeg eötuenön ki jöttének uolth Szekszárd 
fele, az tolnayak barmából, 200, eöt cyobant el ragattanak volth, 
vtannok leuen megh möntöttek, 

21 Ismeg az Benge Petör, az cyabragy, bozoky, korponay 
toluaiokat melleye veuen. Kakát palánk mellet lesben alua, 
hogi az kaput meg nyttiak, senkit ki nem bociat azonban az 
vaida eginehaniad magaual, az les helyöket jaruan, cyak rea 
wtnek es meg ölik, 

22 Az leuai Forgacz Myklos, Istuan ispán, Hathalmy Já- 
nos, Deli Damian, Bakabanyai Balog Lukacs, valamy louaggal 
gyaloggal Nógrádnál lesben aluan az beköt lesre, akartak 
vynny, 

23 Ismeg az zoliomy kapitan, Horuat -Giörgi, dobornyky, 



169 

cyabragy, bozoki, korponai, bakabanyayakkal, Kakát ala, ket 
ezörön louaggal gialoggal zaguldottanak ky az friginek jgön 
ellene vagion, 

24 Ismeg az Zyryny es Nadasdi, kanysai, sar vary kap- 
ronciay, vitezökkel ket ezörön louaggal gialoggal, eözue giwl- 
uen, Börzöncze ala zaguldottanak 

25. Ismeg az kaproncyayak sabyakiak, ket zaz gialogal 
Babolcia ala zaguldottanak, az rétre rohanuan negi embört 
vágtának le, es eggiket el vittek az vtan eöt zaz louag jwt, es 
az myeynket lesre ujttek 

26 Ismeg az zoliomy kapitan Horuat Giörgi es mind az 
koraiul valók, 2000, magaual, Szecienhez tartozó, Kekk^ ala 
mönt, sok toluailast myuelth ; 

27 Ismeg az saruariak vivariak zazan ciatara möntenek 
uolt kik, meg verebtenek ; 

Ezt penyg nyluan es bizonioskeppen akariuk, fldel meg 
erteny ha az mi jdönkben tartatot meg erősben az frigi miolta 
mi jt vagiunk vagi az elöt ualo passak jdeieben erre baratsa- 
gossan való valazth varunk fldtwl, vagi ha mi löt mi jdenk- 
ben aztis aggia tuttűnkra fld. 



157- 
1579 július I. 

Vejsz basa Rudolfnak. 

My Veyz passa ... 

Fölsegös romay cyazar, közönet^nk es magunk aianlasa- 
nak vtanna, ezt akaruk fdk tuttara adny, hogi miuel az 
landor feyer vary Ferhat az hatalmas cyazartul paranciolatot 
hozót, ennek előtte Döbröeyön varasában lakó Zabo Máténak 
Hocya Hazán adót uolt nyolcz ezör forint arra marhat, az 
Ferhat is meg adót volt tyzön három ezör forint erö marhat, 
az zakmary hadkor, az kyrali soldosinak, sold köUetuen, az 
meg neuezöt Zabo Máténak Döbröciönben hazait meg duluan, 
eggiel mással 60000, forint arra marhaiat el vyuen, harmincz 
hat ezör forint arra marhaiat az soldosoknak oztuan az Zabo 
Mate az kiralhoz mönuen panazolkoduan ha meg bizonithad 
az en magam kincieböl megh elegytlek monduan, az tábor- 
beliek közzel, 40 tökelletös fö embörök bjzonsagot teuen, az 
wnnön töruenyök zörent kezökben bizonsag leuelet attanak 
mikor jmmar meg köllöt volna elegyteny, azonban az kirali 



170 

meg haltian, az helieben való kyralis jgeretöt tezön az meg 
elegites felöl, myuel hogy meg nem adattatot volna, paran- 
ciolattinkal hiu ciausünkat kwlduen, mégis meg nem elegitet- 
uen, az Zabo Mate, ennek az Ferhatnak, es az Hocia Kazán- 
nak való adósságért fogságban leuen, ha fogna tártnak ugi 
mond, az mienk meg nem lezön monduan, el zabaditasa kiuan- 
tatoth, ez dolgot barátság es az frigi kedueyert, onnét ertuen,^ 
kinek mind az vC' jutalmának meg léteiére bizonios dolog ki- 
uantatik 

Azért az mi leuelVí'nkben ez dolgot akaruk meg jelön- 
teny az mi leuelví^nk fldhoz ; juttian, ez dolog veghöz juttian 
kinek kinek mind az w jutalmának meg köl lönny es ha az 
Zabo Mate ez dologért fogua tartatnék az \^ föl zabaditasa 
nálunk kedues dolog, hogy az meni summát ezök jlletnek 
nekik meg adatuan lehessenek Isten imádok, Isten éltesse 
fldt, Date Budae i die Julii 1579. 

/Kívül latinul: Rudolf császárnak.] 

158. 
1579 július I. 

Vejsz basa Ernő íőherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, közönetví'nk es magunk aianla- 
sanak vtanna ; az my kegielmes feyedelmwnk paranciolatia- 
ual romai ciazarhoz w fölsegehöz, es te ndhoz ; bizonios 
embör^nket, Memy aghat, bociattuk, kitwl nemynem^ dolgok 
felöl szoualis jzentví^nk, keryvvk ndt, hogi az my kegiel- 
mes feyedelmwnk paranciolattiara, es az my jzenetwnkre, 
alkolmas heliön megh halgatuan, zauat meg higgie nd, es 
myndön tökelletös valazzal, mynd az vele valókkal eggy-^t 
nagi bekeuel kesödelöm nekwl bociassa el nd ; 

Nyluan uagion nálunk hogi az ns, vezir Muztaífa passa- 
ual romai cyazar w fölsege, es te nd io baratsagossan er- 
tötte egi masth, de az meny zerelme Muztaífa passanak az 
frighöz volth Istennek segitsegeböl, remenliVí'k hogi sokkal 
nagiob b\Vci\^l étben akariuk tartany, egi az hogi az Istennek 
paranciolattiat ertiwk, es az hatalmas ciazar paranciolattiatis 
ertuen senkihöz gonoz akarattal nem vagiunk, az w ydeyeben 
az begök ellenközö dolgayt mynd iol tuggiuk ; 



171 

Istennek hala az mi jdenkben; oli böcyMetben tartattuk 
megh az frigyöt, es erössen megh volt s mégis vagion paran- 
cioltia, mynd beköknek s myndön röndbelieknek, hogi jnnet 
senki varatok ala nem zaguld, ciatat nem vC'z ; barmot juhot 
nem ragadoz, sem az fví'uön valókat nem bantia louokat el 
nem ragadgia, lesöket nem hannak, vtakat nem állanak, az 
frigi ellen vgian semmi ellenközö dolgokat nem myuelnek 
my nálunk jgi vagion tuduan hanem ha az ty kapitanitok 
feltökben, vagi magok möncyegökert, mas kelőmben aggiak 
élőtökben, de az my ertelmví^nk zörent ygy vagion ; 

De az ty kapitanylok engödelmökböl akaratiokbol, kit 
zep röndel az rabok megh mondanak, eyel nappal cyatazas- 
tul, barom, juh ragadozastul, az íy^nön valókra rohanastul, 
louak ragadozastul lesöket bániastul, vt allasoktul, varak, 
castelok ala zaguldastul myndön ellenközö dolgoktul semmy 
szví^netök nyncyen, 

Budahoz közel egi tarazk löuesnyre, Hamza bek szarayara, 
az tatayak komarorayak eyel rea rohantanak, valamy egi 
nehani törököket fekesökben találtának, kit meg öltek s kit 
el vittenek, három vttal, juhokat barmokat louokat el ragattak ; 

Ismeg ez el múlt napokban az hatalmas ciazar birtoka 
alat, az erdeli vaydahoz az hatalmas ciazar paranciolattiaual 
fö embörwnket kwldöttwk vala. Sarkad neuö castelihoz közel, 
az egryek, tokayak, kallayak, zaznal többen vtokat m g állot- 
tak reaiok tamattanak, kit le vágtak s kit el szalaztottak, Sahin 
neuö egi zegeni legent harmad magaual, marhaiual el vyttek 
kik mastannis Tokaiban vannak, az tokai kapitannak jmmar 
jrtunk eginehanzor kire meg ciak valazt sem jr, ezök semmi 
ellenközö dologban nem voltak foglal atossak, az hatalmas 
ciazar paranciolatiaual, W fölsege dolgában jártak, az ^^ föl- 
sege orzagaban jllien méltatlan dolgot myuelni, hol vagion 
az Isten töményében, vagi mellik hitben vagion hogi az kö- 
Udtnek bantasa legiön, nem hihettiwk hogi efféle dolgot az ty 
tanaciotokbol myuellienek, azért kerwnk hogi, Sahint az tár- 
saival es marhaiokkal myndön sarcioltatas nekVí^l bekeuel 
el bociatassatok, es az kiknek akaratiokbol ezt myueltek, 
vagi az kik myueltek kemeni büntetessél megh bwntettes- 
senek, 

Ennek előtte ualo ví^dökben nem regön, az szonday vaida, 
es az ka dia Zondahoz nem mezzé, valamy határ jegzeny egi 
faluban möntenek volt eginehani magokkal, az egryek, onadiak, 
ket zaznal többen, az falura be wtnek az vaidat es kadiat 
eginehany magokkal meg foguan hogi vyzyk volt, egy falu- 
ban megh zallanak, az hatuaniak byryniek ertuen hogy ot 



172 

vannak, vtannok leznek, megh veryk wket, es az rabokat el 
zabaditiak, w magokban egi néhányat el fognak zazloiokkal 
sípokkal dobokkal, mykor kerdözzwk nyluan mongiak hogi 
az kapitanok hireuel járnak; 

Penig cyak eggyis nem mondhattia hogi az ty határotok- 
ban fogtak volna el, hanem mind az hatalmas ciazar határá- 
ban, az tyeytöknek az w zantalan ellenközö dolgai közz>X'l, kit 
az my jde j^uetelönkben myueltenek, ezörben im egynehá- 
nyat irtunk megh, es zoualis jelöntwnk embörwnk által kikre 
kerVí^nk hogi tökelletös valazt tegietök, 

Myuel hogi io kegielmessegtöket ertöttWk, nagi baratsa- 
gossan akaruk eztis meg jelönteni, hogi az portan való fö 
köttetnek jryatok, es jncyetök hogi jmyllien amollian hyrt es 
szót, kétséggel ne szollion, mert ez ket közben valamy mod 
vagion, hizzwk hogi ty nektökis tuttotokra vagion Isten éltesse 
ndt, Date Budae i die July 1579. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 

159- 
1579 július I. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa ... 

Tekyntetös es nagisagos vr, nekünk tyztölendö bará- 
tunk, közönetvC^nk es magunk aianlasanak utanna az nd. hit 
leuelet meg hozak mi nekwnk, kyth nagi böcywlettel lattünk 
es fogattünk, azért jm az hatalmas cyazar paranciolatiaual es 
az my jzenetWnk mellet való kisded aiandekkal kVí^ldöttök az 
nd, hyt leuelehöz kepöst, hyu es bizot embörwnket Memy 
agath, romai cyazarhoz w fölsegehöz, keriví^k azért ndt, 
hogi az mi embörwnket, az hatalmas cyazar paranciolatiaual, 
es az aiandekkal jutassa zömben nd, ví^ fölsegeuel, hogi ad- 
hassa \^ maga keziuel ^ fölsegenek, mas valaky kezére ne 
jutassa nd, touaba azonnis keriwk ndt, hogi nd, ezzel ne 
keslellie, hogi jm ez hetön vagi mas hetön megjw W föl- 
sege hanem az az my hiu embörwnk jelön leuen, mindön gon- 
giat ndra bizzuk, jsmeg az mit nd, jde mi reánk bizand, tyz- 
tössegössen gongiat viselliWk, Isten éltesse ndt, Date Budae 
I die July 1579. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 



173 

i6o. 
1579 július I. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa ... 

Tekintetös es nagisagos vr, közönetWnk es magunk aian- 
lasanak vtanna, mykor az my embörWnk Memy agha ndhoz^ 
jutand, az my leuelwnkel, es az hatalmas ciazar paranciolatt- 
iaual hyu embörötök által mynd az leuelekel keriwk ndt, hogi 
ha romai ciazar ott nem találtatik jktassa vC^ fölsegehöz nd, 
hogi az mi jzenetönket W fölsegenek eleyben aduan tellies 
tanúsággal jVí^hessön, hol penig ot nem leuen es azt vartattua 
nd, ezzel kedues dolgot tezön nd, ha hiu embörödtwl föl ik- 
tattia nd, es mindön kesödelöm neköl jsmeg mi hozzánk 
bociattia nd, Isten ndl. Date Budae i die July 1579. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 

161. 
1579 július I. 
Vejsz basa Ernő főherczegnek. 
My Veyz passa ... 

Tekyntetös es nagisagos vr, közönetWnk es magunk aian- 
lasanak vtanna, ezt akaruk ndk, meg jelönteny, hogi egi 
zegeny feyer vary töröknek kinek jmmar vénségére egy fiá- 
nál töb nem maradót volt, egi hituan lator jnas el hittette, es 
Palotára vitte, ki mastannis az palotai kapitannal vagion, az 
giermök tyz eztendös, semmi ártalomra való dolgoth nem 
myuelt, az attia eyel nappal kesergy, azért kerywk ndt, 
hogi az Istent meg tekintuen, es az ven attia siralmat, nd, 
az mi barátságunkért adassa meg zegennek io valazt varunk 
ndtul, Isten éltesse ndt, Date Budae i Die July 1579. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 



174 

l62. 

1579 július 27. 
Vejsz basa Ernő főherczegnek. 
My Veyz passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, nekünk tyztölendö barátunk, 
közönet^nk es magunk aianlasanak vtanna ezt akaruk ndk, 
meg jelönteny, hogi myolta az hatalmas ciazar fegiuereuel 
az orzagot meg vötte, es az w fölsege jro deakyay min- 
dönví^t meg jruan az orzagot Szolnak tartomaniaban az meni 
faluk az hatalmas ciazar registromaban be vannak jratuan 
semmi keppen az hatalmas ciazar adoiat be nem zolgaltattiak, 
fö keppen miolta Kallót epitek az hatalmas ciazar birtokában, 
az lA^dötví^l foguan, nem kezdek az kapitanok be bociatni az 
jobbagiokat az mint az elöt az ciazar adoiat bezolgaltattak, 
mastan felenire sem adóznak Annak fölötte vagion hetuen 
vagi niolczuan faluk kiket be nem bociat az kapitan, tuggia 
nd, hogi mindön meg kiuannia az w jutalmat nd, paran- 
ciollion az kállai kapitannak hogy ne tarcion ellent be jví'- 
uetelökben, az hatalmas cyazar adoiat zolgaltassak be, mert 
ha ellenth tart, az falukat el rabolliak azt bizonnial higgie, 
nd, kinek mi okai ne legiví^nk hogi meg nem jelöntöttwk, erre 
ndtul jo valazt varunk, Isten ndl, Date Budae 27 die July 1579. 

Akariaie bebociatani auagi nem aggia jgazan tuttunkra 
nd, ha be nem bociattia ví^ket meg az Kalló palanknakis 
ártalmára fog lönny, 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 

163. 
1579 július 27. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, nekwnk tyztölendö barátunk 
közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, meg ada my 
nekünk Horuat Petör az nd, leueleth, az hatalmas cyazar 
paranciolattia felöl myt ir nd, mynd jol erti^k, az hatalmas 
cyazar paranciolattia szörent, my hiu embörinketh valaztottuk 



175 

az w fölsegetVP^l jüt paranciolatnak föl zolgaltatasara, möli 
paranciolat romai ciazarnak w fölsegenek kMdetöth ; mölire 
bizonios valazt varunk vgian ezön my embörink által, lm 
erti^k hogi nd, módot talált benne, myuel hogi mezzé vt 
uolna, es vagi találnak vagi nem romai cyazart, de job anne- 
kWl maradnának, az hatalmas ciazar paranciolattia zörent 
kiuansagunk ez hogi valahol "^ fölsegeüel zömben lehetnek, 
szömben légiének, es myndön bizonios valazzal jaryanak az 
hatalmas cyazar paranciolatianak es az mi embörink eddig 
való megh tartoztatasanak okát nem ertivC^k myert tart nd, 
ellent abban, hanem ndtul, az mi kiuansagunk vgian ez 
hogi az my embörynk romai cyazarral ví^ fölsegeüel zömben 
légiének, es az my válaszok lezön, jsmeg az my embörink 
által legyön, hol penig nem akaria nd, zömben jutatny vC'keth 
vgy mynt egi heti jaro föld, ha töb volnays, azt nd, tuggya 
nd, kezeben vannak ; ottan nd, vegie ki kezökböl az hatalmas 
cyazar paranciolattiat eröuel, es valahoua tezi nd, azt nd, tuggia 
ha az my embörynket nd, nem akaria szömben jutatni, vagi 
az hogy az hatalmas cyazar paranciolattiaual, az my embö- 
rinket nd, bocyassa el nagi bekeuel ; jde my hozzánk ; 

Nam mykor az ty emböritök jde my hozzánk erköznek my 
azonnal hiu embörWnket kezituen melleye, ket holnapi jaro 
földönnis el kisertettiwk, sem meg nem foghtattiuk sem meg 
nem tartoztattiuk ndtulis azont remenlenenk ; 

Soha egy passa ydeyeben sem löt ez hogy, mykor cyak 
az \fy maga leueleuel, vagi maga dolgainál, emböret kwldötte 
romai ciazarhoz hogi meg tartoztattak volna, es zömben nem 
jutattak volna mykor mi penig az hatalmas ciazartul jví^t 
paranciolattal eggyví^t az mi embörinket föl bociattuk, az mi 
kegielmes feyedelmwnk paranciolattia zörent, meg tartoztatt- 
iatok es zömben nem akariatok jutatny ; akartuk vala meg 
tudny, hozzánk való io zomsedsagos baratsagtokat kedues 
aianlastokat, kit jm mastan megh lattünk es meg tuttünk, 

Touaba az Zryny Giorgi, Nadasdi Ferencz, Battiany, ha 
romay ciazar hiueye ? neme ? akariuk meg erteny, ha ty hoz- 
zatok valók ez semmykeppen nem jUik az frigihöz, mongiak 
hogi nagy haddal föl kezwltenek, es Bozna tartomaniaban 
möntenek, azért nem tuggiuk ha jgaze ?, nem igazé ?, hozza- 
tok valoke ?, neme ?, mynd ezöknek vegére mönuen bizonios 
es jgaz valazt varunk, Isten ndl, Date Budae 27 die July 1579 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 



176 

164. 
1579 augusztus 12. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Tekyntetös es nagisagos vr, nekví^nk tyztölendö barátunk kö- 
zönetví'nk es magunk aianlasanak vtanna, ertwk az my köue- 
tynk leueleböl hogi myuel nd, tyztösseggel myndön bantas 
nekwl az my kiuansagunk szörenth romai cyazarhoz bociatta 
nd, az nd, io gond viselését jgön közönnivC^k ndk ; 

Ennek elötteis jelöntöttví^k vala ndk, az tatay kapi- 
tan gyaloggal louaggal ket zaz magaual Geztös aía zaguldot 
vala, kit az varból láttának de az mi parancyolatunkhoz ke- 
pöst meg algiut sem svC'töttenek, akor leuelwnkben, okát ker- 
dwk, hogi mi okból myueli ezt az hatalmas cyazar vara ala 
való zaguldast, kyre ciauargassal ten valazt, hogi valamy ma- 
zulokat kergettenek volna 

lm mastan jsmeg ez holnapnak 3 napian nap jarasa zö- 
rent az hold jarasa zörent 11 napian, az tatai kapitan ^ maga 
fö leuen Horuat Miklós hadnagiot melléje ueuen az komaro- 
miakkal louaggal gialoggal, vgimint három zazan égiben giví^l- 
uen, Geztös ala zaguldottanak fölöstökömtví^l foguan vecyörnye 
harang korig ellenköztenek, eginehanian ky möntenek volt, 
kiket az vártul el zorituan az erdőre eytöttenek, 

Ottan hamar jsmeg vgian ezön komaromiak tatayak 
negi zazan föl kezMuen, Sambek ala zaguldot kví^ldnek es az 
sambekieket lesre akartak vönny vC^kis ezökben veuen, sem- 
mit nem miuelhettenek 

Ismeg Eztergambol Tymur Irez, eginehaniad magaual jvv' 
volt, ki sem ciatara sem semmy ellenközö dologban nemjart^ 
az komaromiak az lesből reayok vetnek, az Irezt harmad ma- 
gaual meg öltek 

Memyt, Balyt, Omert, es egi cyobant eleuenön el vittek 
kik mastannis Komaromban vannak, 

Ez el múlt napokban jsmeg, tyz vagi tyzön eöt nap köz- 
ben zazlokkal, sippal dobbal trombitákkal, nagi haddal, ketzör 
egimas vtan, Kekkv(^ ala zaguldottak, zinten az kapujára zagul- 
dottanak, sokáig ellenköztenek, nem tuggiuk mire velny, myn- 
dön felöl, varak ala zaguldastul, lesök banyástul, juh, barom 
ragadozastul, cyatazasoktul, meg nem szwnnek, nem hihettivC^k 
hogi, romai cyazar, nd, es groíF paranciolatiabol myuelik, 
egizöris maszoris jllien ellenközö dolgokat, ky az friginek 



177 

nagi ártalmára vagion, ha penig az ty hyrötökel myuelik my 
végre myuelik mi okkal my nekwnk aggia tuttunkra nd, 
myes tuggiuk magunkat myhöz tartany, KekkW ala zaguldot- 
tanak vyuaryak, leuayak, korponayak, cyabragiak, zöndöröy- 
ek, bozokiak, 

Ennek elötteis jelöntöttwk vala my ndk, Zolnak tarto- 
maniaban az mynemw faluk az hatalmas cyazar, leueleben 
be vannak jruan kyk annak előtte, mynd az hatalmas cyazar 
adoiat, smind jzpahiaiok jwuedelmet jgazan be zolgaltattak 
myolta az Kallót epitek annak vtanna, 67 falu, kiben 1161 
haz vagion, kinek 3 eztendeye kinek 4 eztendeie múlt el, sem 
az ciazar adoiat sem jzpahayok jví^uedelmet be nem hozzakj 
mynd az kállai kapitan tart ellent benne, Kalló penig az 
hatalmas ciazar józagaban epitetöt, jol lehet nem mi jdenk- 
ben löth ; azért jm mind zep röndel az möli faluk az hatal- 
mas cyazar leueleben be vannak jruan ndk, kwldöttwk, 
nd, jrion az kallay kapitannak es paranciollia meg nd, 
neky, bogi az hatalmas cyazar adoyat zolgaltassa be, ha min- 
dönöstWl nemis egi eztendöre valoth annak vtanna, kinek 
mynd az ^^ röndi zörent végeztetik hol penig vgian ellent tart 
benne, az hatalmas ciazartul paranciolatok vannak, zabadon 
való rablásra, mégis lezön tálam meg Kallonakis romlására 
fog lönny, azért ezök felöl ndtul, myndön elegödendö valazt 
varunk ki mellet mies tuggiuk az mi kegielmes feyedelmwn- 
ket bizonios hirrel értetni, 

lm nem regön jsmeg az ty kapitanitok 50 zazloual nagi 
roppant sereggel eözüe giWllenek, es az Mura vizén ket heliön 
hidat cynaltanak, az hidon által mönven Bozna tartomaniaban 
Köpe es Vna közöt egi varat akarnak cinalny, kit annak előtte 
az boznai bek akart meg cinaltatny, ot banyakis vannak es 
pörös heli, azért ha az ty hirőtökel vagion nem io dolog, 

Hyzzví^k penig hogi ha hyrötőkkel es az ty segitsegtök 
nem volna, azoknak mind ezőkre ereyök nem volna, azerth 
mind ezőkre ndtul jo valazt varunk. Isten éltesse ndt, Date 
Budae 12 die Augusti 1579. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

[Melléklet] : 

Szolnak varahoz tartozó faluknak az neuök kyk az hatal- 
mas cyazar leueleben föl vannak jratatuan kiket az kállai 
kapitan be nem hagi holdolny ezök; 

A budai basák. 12 



178 



I Töred, 

a Szengiel haz, 

3 Szent Györgi, 

4 Kis Hencyer, 

5 Parlagh ; 

6 Nagy Rába, 

7 Tapcye haz, 

8 Nagy God 

9 Ecyoth; 

10 Vyrmos ; 

11 Gyapoy; 

12 Iröm falua, 

13 Sarpay, 

14 Marton falua ; 

15 Polath; 

16 Szén haz ; 

17 Szennyes; 

18 Kis Homrok 

19 Bercyen ; 

20 Nagi falu varas ; 

21 Mekticya; 

22 Pol ; 

23 Irap; 

24 Megyer, 

25 Domor, 

26 Szén ; 

27 Tapolj ; 

28 Gyöle, 

29 Pysked; 

30 Nan haz; 

31 Merto; 

32 Iron; 

33 Anagj, 
34. Teuelegj ; 



35 Hodcye; 

36 Samso ; 

37 Bankó; 

38 Túra; 

39 Bodon, 

40 Bogdán, 

41 Köse ; 

42 Szúr Petör; 

43 Mesketh ; 

44 Szyr; 

45 Sino ; 

46 Harezka, 

47 Kis falu; 

48 Nagi Halaz, 

49 Mestye ; 

50 Szolnuk; 

51 Lazkody ; 

52 Kyrecy; 

53 Vápa; 

54 Berencye ; 

55 Kecyke, 

56 Daroli; 

57 Vytlo ; 

58 Homakos; 

59 Nagi falu ; 

60 Kenegy ; 

61 Masan ; 

62 Hoda ; 

63 Sakto; 

64 Pétre; 

65 Kénye; 

66 Kyrpocy; 

67 Hodas ; 



Ez meg neuezöt hatuan het faluban vagion, 1161, haz, 
Ezök jzpahiaiok jvv^uedelmetöl meg valuan, ki ket eztendeye 
ki három ki négy bogi az hatalmas ciazar adoyat be nem 
zolgaltattak, azért haggia meg nd, az kállai kapitannak 
hogi ha többet nem egi eztendeyig való adoiokat zolgaltassa 
be; ne köUessek rablásra iví^tny mert az hatalmas ciazartul 
paranciolatis jwt jmmar hogi el raboUiak azért ha mi törté- 
nik, ez vtan mi okai ne legiví^nk hogi meg nem jelöntöttVí'k 
kire valaztis varunk ndtul. 



179 

i65. 
1579 augusztus 12. 

Rosenberg Kristóf György tatai kapitány Vejsz basának. 

Egykorú másolat. 

Tekintetes es Nágos vr keöszönethemnek vtanna minden 
hozam yllendö tizteseges dologban szolgalathomat yrom Nág- 
nak minth yo szomszéd uramnak. 

Az Nágod leuelet énnekem megh attak megh értettem 
hol Nágod yria hog en ez eleöttis szemeliem szerint Geztes alat 
voltam, ászt Nágod ne hidgie merth nem ygaz az, hamissak 
kik Nágnak azt mondottak Nágod kulgien yde mikor Memy 
aga it lezen, az en hitemre senkit nem bántok en mégis bizo- 
nitom hogy en magam ott nem voltham aztis hog akor ciak 
naszádokat küldettem volth keresny kit az emberrel ky én- 
nekem hyrt hozót felöle mégis bizonitom es hogy Nágod yria 
hogy algiut sem sütettenek reayok ászt the Nágod ne hidgie 
merth ha láttak uolna eöket lehetettlen dolog hogy reayok 
nem leöttek uolna : de az en népem az kutnal az Memy teöre- 
ket es paripaiat láttak ha ászt az teörekek láttak uolna hogy 
ott uadnak hatt az kutnal nem szalattanak uolna : De az en 
népem az en páran chyol atom szerinth nem bántottak : az gez- 
tessiek pedig mas nap találtak az nyomokat kit ö magok 
beszellettek : arrais énnekem bizonyságom vagyon 

Touabba az mostany Gesztes ala üalo menés az mykepen 
uolt aztis nem tagadom komaromy Forgach vram en hyrem 
es tanachiom nekül yde yeött hozam énnekem ászt beszele 
hogy az eztergoniak, egy szegin uen embert ky az Duna mel- 
let epöriet szed uolt el vittik, ysmeg az Dunán ynnen az 
geztessyek es uolyak egy szegin mezítelen nemetet ky före- 
dik uolth uittenek el azak pedig chiotara nem yartanak : hogy 
azokat Nágodtul keremes szerinth keresse kiket nem hogy 
Nágod megh atta uolna hanem mas ember bűneit hanta elei- 
ben : Nágod azért ászt monda hogy az nemetet es az uen 
ember megh keressy Geztes ala menttek uolth tudgia Nágod 
hogy mikor Memy aga Sambokban volth akor Nágnak : 
hyrtt attam uolth hogy az esztergonyak varyak [!] azon nap it 
voltának es az utanis háromszor ysmeg ez mynap hogy 
Musztaffa chiauz fel mene kik ha chiak ket oraigis uartanak 
uolna az lesben hat szinte az chiauzra találtának volna mykor 
az Saban Murtatt it volth akor talán voltának uele barom 
ezerén ez eleöttis menyszer it voltának szamát nem tudom 

12* 



180 

hol uar ala szagultak hol ászt keöltettek hogy el száladat eb 
után yeöttek hol ysmeg hogy prybek után ysmeg az Fekethe 
Dienest uartak hogy mit vyszen kezekhez : Nágodra hagyom 
hogy mind ugy uagion ezeket eleö szamlaluan az en alat- 
tom ualokis kerenek hogj az szókért echer el bochassom az 
komaromiakai azt megh engettem hyszem hogy énnekem arra 
elég okom uolth de en magam sem Forgach vram ott nem 
uoltunk azt ygazan akaram Nágodnak megh yelenteny, 

Toabba az mynapis yrtham Nágnak egy szegin itt ualo 
légin felöl kinek Molnár Gergel neue kit az esztergonyak 
Korth neueö folubol uittenek el yol lehet az eleött Eölyued 
neueö folubol yrtham uolth Nágodnak de az után byzonios- 
ban mentem uegere ky semmy gonoz yaratban nem uolth 
hanem chiak menth uolth az attiafiayhoz ualamj adossagerth 
es buzaert kit énnekem Nágod uisza nem adatta es semmy 
ualaszt nem teött Nagod felöle niluan tudgia Nágod hogy en 
nálam sem rab sem lo sem ualamy egyéb fele marha nin- 
chen kit en ok nekeöl hozattam volna el az my kepén ennek 
eleötte Tatából ky yartanak es mostannis mykepen yarok 
annak Nágod mennien vegére abból meg esmér Nágod enge- 
met ászt akaram Nágodnak mégis yelenteny es kérem Nágo- 
dat : az felyol megh neuezet szegin leginth Nágod kulgie megh 
Jsten uelunk Date ex Tata 12. Augusti anno 1579. 

Az en hytemre ha az uen emberth es az nemetet el nem 
uittek volna Forgach vramis soha az ö alatta valóit el nem 
bochatta volna 

Christof GeÖrgy Rosenberg 

[Kívül] Tekintetes es Nágos vrnak üeiz possanak az ha- 
talmas torek chiaszar tanachianak es fö hely turtoyanak Budán 
énnekem yo szomszéd vramnak 



166. 
1579 szeptember 7. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Feölsegös Ernestus hercyegh, közönetvC'nk es magunk 
ayanlasanak vtanna; Ennek elötteys jelöntöttVí^k my fldk ; 
mynem^ ellenközö dolgokat myueltek es myuelnekis az ty 
kapitanitok birtoka alat valók, kiknek cyataiok les hányasok^ 



181 

varak ala zaguldasok, barmok, yuhok ragadozasok sem eyel 
sem nappal meg nem szwnnek ; egy nehany dolgokat regis- 
trombannys jrtunk vala, kit fldk, kvv^Idöttví^nk vala, azokat 
penig nem valamy cyel cyapok szauara kepöst jrtuk, hogi 
az vtan ura ne lehetnénk bezedwnknek, Istennek hala anny 
ertelmwnk vagion hogi az jgazat az hamistul megh tuggiuk 
valaztany, egi nehany holnapok, es sok napok multának el, 
meddigh my azoknak az dolgoknak jgazan vegére möntví^nk, 
es az kik hol el fogattanak, az környwl való faluk byrait elö 
hiuattuk kwlöm eggienkent mynd megh kerdöztwk, mellyk 
varból jwttenek ky, ki volt elöttök jaro, micioda szándékkal 
jwttenek ky, lesök volté, hányan voltának eyel jvVtteneke, 
houa akartak mönny, es hol haltának ezökre az myt felel- 
tének azt jgazan megh jrtuk Annak vtanna jsmegh az vyte- 
zöket az kik fogtak kwlöm, eggienkent, megh kerdöztwk, hol 
találtak reayok, ki volt elöttök jaro, lesök volté, hányan vol- 
tának, ty hanian voltatok ; ty találtatoké elözör reayok vagi 
wk ; mynt találtatok özue, es mynt harcy oltatok, ezöketis 
mynd jgazan meg kerdözuen; 

Az myt feleltek azt jgazan meg jrtuk ; annak vtanna 
jsmegh az katonákat es haidukat hiuattuk elö, azokatis kwlöm 
mind eggyenkent megh kerdöztwk ; ky akaratiabol jwttenek 
ky, ky volt elöttök jaro, hányan voltának, mykor jwttenek ky, 
nappal jvX^tteneke ki, vagi eyel ; hol haltának, myre ualo ke- 
pöst jwttenek ky, lesök volté, vagi möllik var ala akartatok 
mönny, mynd ezökre az myt feleltének, jgazan meg jrtuk ez 
három röndbeli feleletet eggivv'iie hozuan, ha egi arant löt 
joua hattuk, ha eggik az masiktul kwlömbözöt annak beket 
hattunk ; azért az mynemw registromot my jrtunk, es fldk ; 
kwldöttwnk mynd jgassag zörent jrtuk, jli ok alat hogi mynd 
Isten elöt, cyazarok elöt, fö vrak eször férfiak elöth megh 
hiuö legiön ; arra ualo kepöst fldtwl ; valazt kertwnk vala ; 
fld, penigh az mynemw kapitanok ez ellenközö dolgoknak 
okay, azoknak feleletök szörent tötth valazth ; ky nem illendő 
valaz; az többy közzwl eggyk ez, 

Ennek előtte ualo wdökben az hatalmas cyazar parancio- 
lattia zörent, az ví^ fölsege leueleuel, kwldöttwk vala hyu em- 
börwnket az erdeli vaidahoz, kikre az kallayak tokayak, egryek 
rea tamattanak, kit le vágtak bennök, skit el zalaztottanak, 
Sahin neuö egi zegeni legent harmad magaual marhaiokkal 
el vittek, ezök semmi gonoz járatban nem uoltanak, az ty 
határotokra nem möntenek, az hatalmas ciazar dolgában, az 
\v fölsege orzagaban, semmi ellenötök való dologban foglala- 
tossak nem leuen, egi hitön valók közöt sincien penig hogi 



182 

az köuet meg bantassek, jlHen méltatlan dolgot myueltek 
raitok ; kert'^k vala hogi el bociatassanak ; oli valazt töttetök 
hogi valami lezzegök vratlanok myueltek kik mikor vyzik 
volt, az tokayak reayok tamattaiiak, el vöttek t\í'lök, kik 
mastannis Tokaiban vannak, es hogi romai ciazar meg paran- 
ciolta volna hogi el bociassak, yli ok alatt hogi Döbröciönnel 
az kik el fogattanak jnnetis el bociatassanak ; 

Ha jnnet az my partunkról, az ty határotokra valamöly 
gonoz járatban valókat el vyznek, my azokat soha hatra nem 
kiuanniuk, valahoua leznek ; az myt my kyuanunk es kerWnk, 
az hatalmas ciazar dolgában, es az ^ fölsege orzagaban, jgaz 
járatban leuen, valokath kiuanniuk, jmmar bátor afféle lez- 
zegök vittek legiön hyzöm azért vgian birtokotok alat vannak ; 
az kiket jr fld, hogi Döbröciön mellet voltának, es sokadalmat 
öriztenek, ezökhöz nem hasonlók, my dolgok vagion az ha- 
talmas cyazar birtokában, nem sokadalam örizny hanem 
toluailany, es az hatalmas ciazar jozagat dulny jwttenek uoit, 
kiket mikor az mi vitézink meg ertöttenek, vtannok lőttek^ 
kik az lesből, kik az faluból reayok tamattanak, harcioltanak, 
meg verettenek es eginehanian jde marattanak : Ha jmmar 
az volt akarattiok hogi mulatny j^ienek es az hatalmas cyazar 
jozagaban vendegösköggienek, myerfc hogi mynket meg nem 
találtának, ha meg találtak volna my hit leuelet attunk volna, 
zabadon vendegösköttenek volna semmi bantasok nem löt 
volna, jsmeg bekeuel el mehettenek volna ; de hogi zabád 
akarattiok zörent az hatalmas ciazar jozagat dulliak, fozzak, 
sem te fldnek, az nem teccyk ; sem my nek>íí^nk, az frignekis 
ellene vagion; 

Az feyer vary kyhaia fyat keri^k vala fldtWl ; arra oli 
valazt töt fld, hogi megh vagion paranciolua el bociatassek, 
yli okkal hogi az feyer variak az kiket el foktanak el bo- 
ciassak ; az mölliek az ty röndetökröl el fogattatnak mynd 
ellenközö dolgokban találtatnak, eggik sem mondhattia hogi 
az ty röndötökröl, határotokról fogattatot el, mind az hatal- 
mas cyazar jozagaban fogattatnak el; 

Ez penig egi giermök valami lator hitette el, semmi gonoz 
járatban nem járt, senkinek semmit nem töt, baratsagossan 
kertví^k vala Fldtwl; mastannis keri\(^k, az attia egy zegeni 
ven embör, eyel nappal syrattia, nyluan lattia te fldis ; hogi 
az friginek ellene vagion ; 

Ennek elötteis jelöntött'^^k vala fldk ; mykeppen az tatayak 
komaromiak az geztösiek kecykeyet el ragadak az vtan js- 
meg az tatay kapitan Geztös ala zagulda kyre meg ciak algiut 
sem sv^töttek, mykor kerdöttök volna my okkal myuelte az 



183 

valazt tetie hogi mazalciakat kergettetöt ki felöl jtn lattiuk 
hogi fldis, vgian azon valazt teötte, harmadzor jsmeg az 
komaromy kapitan az ví^ iiadaual, es az tatay haddal föl ke- 
zöltek az sambokyakat lesre akartak vönny, az nem lehetöth, 
jsmeg Geztös ala zaguldottanak, fölöstökömt'íí^l foguan estiieyg 
ellenköztenek, ezt penig meg nem tagadhattyak mert az tatai 
kapitannak nálunk ez dolog felöl pöcyetös leuele vagion, 
kinek az masat jm fldnek ; kWltWk ; mynd vntalan az hatal- 
mas ciazar vara ala zaguldasnak mi az oka, ez micioda 
frigitartas, 

Azért myndön dolgoknak io moggiaual jgazan mönniön 
vegére fld es oli valazt tegiön fld, ki mmd Isten elöth 
smynd embörök elöt megh hiuö es dicyeretös legiön mert ha 
az kapitanok feleletire való kepöst tezön fld, valazt, azok 
magok mönciegökert olliat zolnak az möUiet ví^k akarnak, 
azért oli valazzal ertessWk egi mást ki myndön felöl hozzánk 
jllendö legiön es böciWletös legiön; 

Az te fld, egieb tyztössegös hozzánk való jo akarattiat es 
az mi embörinkel való jo tetet közönniwk, az Vr Isten sok 
ioual legiön fldnek helieben ; Isten fldl, Date Budae 7 die 
Septembris anno 1579. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

167. 
1579 szeptember 7. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Fölsegös Ernestus, hercyeg, közönet-^nk es magunk aian- 
lasanak vtanna, myuel hogi az my embörinket te fld, nagi io 
keduel lattá es fogatta, az hona jUöth romai cyazarhoz mél- 
tóztatta, fld, onnét ismegh nagy io gond uyseles által myn- 
dön bantas nekwl, my hozzánk io egessegben bociatta, fld, 
jgön közönniwk fldnek, az my jot myuelt velők fld, mynd 
tuttunkra vagion, kiért az Vr Isten aggion nagi sok iot 
fldnek ; 

Romai cyazar leuelet es az fld, leuelet my nek'ív'nk megh 
adak az my felöl jrtatok, mynd megh ertöttök Isten segitse- 
geböl az frig megh tartásához oly keduönk es zeretetvC^nk 
vagion, hogi vgian ne lönne szwkseg egi mástul hyt leuel 



184 

által iarny, az fld, emböry jde my hozzánk jwienek mönnye- 
nek, az my embörynk jsmeg te fldhöz ; mönnyenek jví^ienek 
kyk által egi mást ertuen, az orzag ne puztullion haaem jnkab 
epw'lliön ; 

De hogi az my jrtünk es kwldöttWnk registrom zörenth 
semy valazünk nem jví^t, hanem nemynemö ellenközö kapi- 
tanok feleletire való kepöst töttetök valazt, kik myndönben 
möntöttek magokat es az alattok valokath ky sokadalam 
öryzni mönt, ki ado szedésre, ki myre tuggia azt, föld, hogi 
myndön az W feye mönciegere oruossagot keres, azért az ^ 
magok möntsege zörent töt fld, valazth ; de my annak előtte 
egi holnapal jgazan az beköktvC^l myndön dolgokat meg ertuen 
azonnal meg jetzettük; 

Az vytezöket jsmeg eggienkent jgazan meg kerdöztök 
hol találtak reaiok, mi járatban voltak, moly határon voltak, 
azoknak sem hittwnk, hanem az haidukat es katonákat, vion- 
nan jsmeg eggienkent meg kerdöztwk, ki paranciolatiabol 
jví'ttenek ky, mi járatban voltának, möli heliön fogattanak el, 
kik mindönöket jgazan meg mondottanak hogi az kapitanok 
hireuel jártának ; az nyeluök vállasat jgazan meg jegizettök 
eggiet sem találtunk bennök kik az ty határotokon fogatta- 
nak volna el, hanem mynd az hatalmas cyazar határán, kit 
fegiuereuel vöt megh ; 

Azért ebben senkinek keduet nem nezuen, jgassag zörent 
röndel registromban jrtuk es kwldöttwk vala ; fdk ; jly ok alat 
hogi, romai ciazar w fölsege elöt, te fld, elöt, hereyegök, 
groffok, fö vrak elöt, kissebsegöt ne vallanank, de jm lattiuk 
hogi fld, az kapitanok szauahoz kepöst töt valazt ; azért 
te fld. elözör mynd dolgokat jo moggiaual megh ertuen, 
oly valazt tegiön fld, hogi myndön felöl az frígnek oltalmára 
legiön es ha szví^kseg, cyazary méltóság elöt, vezirök előtt mi 
elöttwnk, es myndön fö vrak elöt kedues felelet legiön ; 

Touabba jm ertiví^k hogi az tyztössegos aiandek kezon 
vagion, azért jmmar ne keslellie fld, hanem mönnel hamarab 
lehet jnditassa el fld, hogi mies az wdönek alkolmatos vol- 
tában kysertessví'k be, Isten éltesse Fldt, Date budae 7 die 
Septembris 1579. 

[Kívül magyarul : Ernestus berezegnek.] 



185 

i68. 
1579 szeptember g. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Feölsegös Ernestus hercyeg, közönetwnk es magunk ayan- 
lasanak vtanna, ezt akaruk fldnek, ttittara adny, bogi az 
varasdi Lygar hercyegh egi nebany ezör fegiiierössel gialog- 
gal louaggal, föl kezwlt yly ok alat bogi jnnet es onnét belől 
valamy bad gywlt, kyk Szeremnél vannak, es azt végeztek 
bogi ba Posgat meg ballaglak az ty bataratokban valamy 
varra akarnak mönny, jgaz bogi giwltenek de azok, semmi 
gonoz indulatból, az ty batarotokra nem jgieköznek, az frigi- 
ben penig vgian semmyt sem myuelnek, megb biggie fld, 
banem az boznai bek melle kwldettenek segítségre, ba az ty 
röndötökröl valami baborusag nem jnditatik jnnetb semmy 
nem jnditatik, jsmeg mynd beliökre ozlanak Szerembölis föl 
költöttwk wket, mastan Zeremböz eöt uagi bat, zallo földön 
vannak, Lobyeyar neuö egy fö embörtb, 700, fegiuerössel ezör 
gialoggal Kaproncian battak, w maga az Likar bercyeg meg 
tért, az töb baddal Várasd alatb vagion, nyluan mongiak bogi 
myndön tanaciok az bogi ba semmit jnnet nem jnditnakis, ba 
moggiat jsmeryk, Izlatinara robannak mind el dulliak égetik, 
es az népet el rontiak ; miért bogi Azlan passa jdeyeben, es 
Vliman passa jdeyeben ket úttal azt miueltek uoltb; 

Tuggia azt fld, bogi ba azt myuelnek jnnet sem twrnek 
el sok baborusagra adna okot, my io akaratunkból akaruk 
fldnek, meg jelönteny, kerivv^kis fldt bogy eff'ele ellenközö 
dolgokról tilcia megb fld, es zallicia le fld, Vvket my felelwnk 
bogi jnnetb semmi ellenközö dolog nem lezön ciak onnét ma- 
raggianak bekeuel, bol penig my akarattia fldnek, jelöncie 
meg fld, my nekwnk ; 

Touaba az giöry gróf jra my nekwnk jelönte bogi myuel 
fld, egi biu emböret akaria az oratorboz k^ldeny, kire my 
twl#nk bit leuelet kére, azért jm mi az hit leuelet megattuk, 
de azon keriWk fldt, bogi megb ert erkölcyö ezös em- 
bört kvs^lgiön fld, ky az myt fld, jzen jgazan meg mongia es 
az myt onnét jzennek fldnek, megb mongia mert olliak van- 
nak bogi magát nem tuggia, az nieluet nem tartya vezteg my 
elöttwnk, egiebüttis vtabannis tatár, Közölbas felöl es mindön 
felöl oUiakat szol kit nem köllene szolny, 

Ezönnis keriwk fldt bogi az oratornak jrion fld valaky 



186 

kedueyert, egizöris maszoris ne uadollion, Istennek hala nam 
meg eddig sem romai ciazar, sem fld, sem az kapitanok mi 
reánk nem panazol kottának, nemis jsmeriv^^k semmi vetkví^n- 
ket rea, azért efféle dolognak beket hagion az my az, W tyztit 
jlleti abban jarion el, es jgazat szollion, az ki köuet az aian- 
dekal jW, aztis arra jncye fld, hogi alkolmatlan zot ne zoliion 
mert valakit méltatlan vádolni mindönnek nehéz, Isten éltesse 
fldt, Date Budae 9 die Septembris 1579. 

Az köuet emböret mikor kerdött^k volna, miért hogi 
mynket jgien vádol az vrad, azt monda hogi nem magatul 
hanem mas jnditasabol miuelte ha miuelteis ; 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

169. 
1579 szeptember 9. 

Kollonits János Bertalan egri főkapitány Vejsz basának. 
Egykorú másolat. 

Tekyntetös es nagisagos vr, my nekví'nk io zomzedunk ba- 
rátunk, megh ertöttv^k hogi nd; jr az cyöglediek felÖl, es az 
louak felöl, hogi vizza adnánk, nem lattiuk megh hogy onnan 
valamyt vizza attatok volna, azért myes vy töruent nem köl- 
tünk, nem hogi vyzza adnánk hanem az birakban nyasban 
vonyatunk, hogi az vytezökre tamattanak, es az ket törököt 
el vyttek tví^lök, mölliet nem köllöt volna^ cyeleködnyök Rwber 
vramis azt paranciollia hogi jnkab porra tegiV^nk. es sem mi 
nekVí^nk, sem nektök ne legiön mert az parazt embörnek nem 
köllene az vitézlő röndhöz auatny magokat, hanem s^ nekyk 
nézni kölleny, akinek Isten aggia aze legiön, ezök penig nem 
azt myueltek, hanem az harangot reayok vontak, es reaiok 
tamattak, azért bwntetes neköl általán foguan nem haggiuk; 
Isten tarcia megh ndt, Költ Egrön 9 Septembris anno 1579. 

Az feölsegös romai cyazarnak tanacia es fö kapitannia 
Egrön ; es heuesi, borsodi fö jspannia 

Joannes Bartolomeus 
a Kolonits. 

[Kívül] 

Tekyntetös es nagisagos vrnak Veyz passanak, az hatalmas 
török ciazarnak, budai passanak, es gond. uyselöienek Magiar 
orzagnak, nekví^nk io zomzedunknak barátunknak, adassék, 



187 

170. 
1579 szeptember 13. 

Vejsz basa Sinzendorf Joacbim császári követnek. 
Egykoi'ú másolat. 

My Veiz passa . . . 

Nemes es tizteletes vr köszönetwnknek vtanna, ez el múlt 
napokban valamy metatlan panaszokat teött volth Kéd innyt 
felöl kyben semmy hyriink nem volth sem penig Keghez 
illendeö szo nem uolth, ha mas ember szoua által szolata 
Kegmednek nem kellet volna szólnod, merth embernek oliat 
kel szólania ky mind ysten eleött smynd emberek eleött megh 
hyuö légien, akkor ottan hamar onnét belől yuwe egy embe- 
retek kyteöl kerdeök hog my az oka, monda hogy talán mas 
tanaciabol szólotta volna Kegmed nem magad akaratiabol az 
teöb szók keözöt ha annak az embernek beszédit my meg 
mondanók kit nem szükség leuelbenis be yrny nieluet megh 
ereztuen myket szolot, ysten tudgia my june szeginnek az 
feiyre, de mi chiak alazatossan mind el halgattuk, azerth 
ym yllien amollian mástul ertöt hireket haragotokban, vagy 
valaky kedueiert ne szollyan Kegd, hanem az my az ember- 
séget, es az Kegd keöuötseget yllety abban yarian Kegd, 
merth nem yllik Keghöz, senkit meltattlan vadolny yo sem 
keöuetkezik belőle, nam yol tugiatok ty magatok, Musztaffa 
passa ydeieben, menny varakat megh ueuenk menny sokadal- 
mat falukat rablottak az bekök meny ellenközö dolgokat 
myueltenek, ystennek hala nam my ydeinkben sem varatok 
ala nem szaguldattanak, sem senkinek ok nekul meg az orra 
sem vyresitetöt megh de észt bizonnyal értettük es az my 
emberünkéi ywtt leuelekbolis láttuk, az az ty kapitanytok az 
ket feiedelem keözöt való frigiet nem b#chiwlik sem rommay 
chiaszar paranchiolatiaual, sem herchegök paranchiolattiaual, 
senkiuel nem gondolnak, eyel nappal az sok ellenközö dol- 
goktul megh nem szwnnek, az hatalmas ciaszar varay ala 
szagaidnak, lesseket bánnak, vtakat lesnek, yuhat barmot 
ragadoznak mykor yrunk felöle es meg kergiuk miért myue- 
lik az kapitányok feiek mentchegekert, hazugsággal való 
választ teznek Onnan felliWl is ahoz kepöst, akar az portara 
akar my nekwnk oUian válaszunk yw hog semmy keppen el 
nem hihetvC^ azerth yo baratsagossan akaruk Kegnek megh 
yelentöny hog a fele méltatlan panazoktul senky keduet nem 



188 

nezuen megh tartoztassa Kegmed magát az my az Kegd 
tiztet yllety abban yarian el Kegd ysten Kdl. Dátum Btidan 
13 die Septembris anno domini 1579. 

Az nemes es tizteletes vrnak Zinczendorf Yoakimnak 
romay cyaszar fö oratoranak nekünk tisztölendö barátunknak 
Constantinapolyban 

171. 
1579 szeptember 20. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa , . . 

Feölsegös Ernestus hercyeg, közönetwnk es magunk aian- 
lasanak vtanna ezt akaruk fldk, meg jelönteny, hogi ennek 
előtte való napokban az zolnaki begtv(^l valamy dolgoknak 
meg jelöntesere jw uolt jde hozzánk, keth louas török, kik 
mykor el estuelöttenek volna, Cyogled varasában be mönnek, 
es szálnak megh az biro hazánál louokat es egieb hol ualoio- 
kat be helyhöztetik, azonban az egriekben ottan leuen az 
házra rohannak, louokat marhaiokat zörzamokat el vyzyk, vO' 
magok nehezen meg zabaduinak, azonban my nekwnk pana- 
zolkodanak hogi az cyögledi birak attak uolna kézben wketh, 
így leuen my az birakat elö hiuatuk, es megh röttentök egi- 
nehanyat mégis fogatuk, myert jli alnaksagot miueltek legiön, 
erössen kezdenek eskwnny szabodny, hogi ví'k az haidukat 
nem láttak hyrökkel sem volt, wk kézben sem adtak, jmmar 
leis feköttenek uolt, azonban nagi hörtelen az házra rohantak, 
louokat portekaiokat el vittek, vP^ magukat szittak es azt mon- 
dottak hogi ha ty roz embörök nem löttetök volna, w ma- 
gokatis el vihettek volna, ez okkal közzwlök egi biroth el 
vittenek ki mastannis ot fogságban tartatik es 500 forintot 
kérnek raita, es egi nehaniunkat niassal feniögetnek azok 
onnét niomorgatnak, nd, jsmeg jnneth nem tuggiuk houa 
köl lönny, jllien feleletöt teuen, myes nagi baratsagossan 
jrank egi leuelet az egri kapitannak, es akaruk t^le megh 
erteny, hogi my legiön az oka, egizöris, maszoris az hatalmas 
cyazar varasában jllien ellenközö dolgokat myueltetnek, 

Ez mycioda fryg, ez jgön nagi vetők es nem io latath 
mykor valaky cyöndezőn vtaban leuen semmi ellenkőzeö 
dologban foglalatos nem leuen, varatok ala nem zaguldoth 
törököt fogua nem vyttek, semmi gonoz járatban nem voltak, 
jrtuk uala hogi ha az frigi tartáshoz szeretety vagion tahat 



189 

az louakat zörzamokat meg adassa, es az birotis el bociatassa, 
es az frigi törökét meg bwntesse, Az mynemví^ valazt jrt, jm 
az massat zep röndel fölsegödnek ez leuelben kötue kwldöt- 
tví^k \*^ lássa es jtellie meg fld, ha feyedelmek elöt böciMetre 
melto valaz, nem hihettivC^k hogi romai ciazar \^ fölsege, vagi 
fld, vagi hercyegök, vagi groíFok akaratiokbol jllien dolgok 
essenek, my elöttví^nk vgian jgön ala való dolognak jteltetik, 
es vgian azt mondhattiuk hogi myndön hitnek kiuöle való 
dolog, azért jm elözör te, fldnek, akartuk meg jelönteny, 
akarunk fldtwl, erteny mynth tessék, fld, elöt, kire bizonios 
valaztis akarunk vönny azt nem tuggiuk ha rezögsegböl való 
valaz tetei legiön, ha mykor tanúságunk lezön felöle, es 
ha zVv'kseg lezön az portarais be jelöntiwk, azért hogi mihöz 
kölliön magunkat tartanunk hamar valazt varunk fldtl. Isten 
éltesse fldt, Date Budae 20 die Septembris 1579. 

Post seripta, 

annak vtanna jsmeg vgian ezön egri kapitan, az ho jarasa 
szörent zent Mihali hauanak 28 napian Bareiay Janosth, lo- 
uaggial zazlokkal zaznal többet föl kezitötte es ciatara k>?(^l- 
dötte, az my vitézink az hatalmas ciazar földen, az w fölsege 
jozagi őrzésére, toluaiok kergetesere möntenek volt ky, kik 
mykor az mi határunkon Vy zaz neuö faluban meg szallotta- 
nak volna es Ionoknak abrakot attanak volna, azonban az 
faluhoz közel lesben leuen, reayok rohannak, kit le vágnak 
bennök, skyt el vyznek, vgyan nem tuggiuk ha az frigyben 
vagione hire auagi nincyen; eyel nappal, ciatazasoktul, es 
myndön ellenközö dolgoktul meg nem szvv'nnek, az ket feye- 
delöm közöt való elvegezöt frígnek semmi bwcywlete twle 
nyncyen sem az ti paranciolatotokal nem gondol, nem tuggiuk 
ha föl fualkodote magában, vagi valamit eröz feyere Az my- 
nemw ellenközö dolgokat myueltet, ha fldnek, tuttara nem 
adnuk es mindiarast be jrnukis lehetne, De my az frigihöz es 
az io barátsághoz tartuan magunkat elözör fldnek, akariuk 
meg jelönteny, ha zolytiaie meg fld, vagi vgian mind abban 
megiön el az kyth gondolt te fldtwl ol jgaz bizonios valazt 
varunk kit ha szví^kseg lezön az portarais be kví^ldhessönk es 
magunkat tuggiuk mihöz tartany mert eff'ele ellenközö dol- 
gaitul ha meg nem szwnik sok dolognak artalinara fogh lönny, 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 
* L. a 169. sz. levelet. 



190 



172. 

1579 szeptember 27. 
Vejsz basa Ernő főherczegnek. 
My Veyz passa . . . 

Feölsegös Ernestus hercyeg, közönetví^nk es magunk aian- 
lasanak vtanna; megh adak my nekví^nk az fld, létlelet, az 
my felöl jrt fld, megertöttwk. Az Geztös ala zaguldasnak 
okát jria fld, myuel bogi egi ven magiart es egi nemötöt 
ragattanak uolna el es azokaert szaguldottanak volna az var 
ala, my dolgok volt w nekik az var alat, myert zaguldottanak 
s myert ellenköztenek mind nap estigh ; ha jmmar azokat el 
hoztak, myert nem találtak minket meg erötte nam my meg 
jrtuk vala az komaromi kapitannak, bogi mind onnét smind 
jnnet az ki valami ártalmas dologban nem találtatik, wys ke- 
restesse meg, bociassa el, mies jnnet meg kerestettiwk es el 
bociattiuk, cyak hamar egimas vtan haromzor zaguldottanak 
az var ala, fldnek penig az mint akariak ciak vgi aggiak 
eleyben, 

Irya fld, bogi minekví^nk nem j gazán attak élőnkben az 
kekköy dolgot, de bizonnial higgie fld, bogi ennek my jgazan 
vegére mönt\(^nk, bogi Sazouar begtöl az tiztöt el veuek Vyg- 
liesröl ; Zent Benedökröl, Zoliombol, Cyabragbol, Korponarol, 
Bozokrol, louag gialog 1600 giwltenek volt zazlokkal, vgi 
zaguldottanak volt az varak ala, zinten az kapuyg, bogi ha az 
var béliek ezökben nem vöttek volna az varat meg akartak 
vönny, ket louast, barom gialogotb, egi louat vagdaltak el, 
harmat meg sebösitöttek, ezöknek elöttök jaro Tapolciany 
János volth, ky Beeyben az mi köuetWnknek Memy aghanak 
bezöllötte ; 

Ez mynapon jsmeg hogi Saszouar bek az bai viadalra 
mönt volt az vi'ezökkel, jsmeg 400. louag, 300 gialogb eöz- 
uegiwltenek, Kekkw ala zaguldottanak, de biaban jártának, 
az elöttök iaro barom jzbennis heuert meg mind louastul, 

Harmadzor ismeg az ho jarasa zörent 20, 7bris; eyel 
Kekkw ala jví^ttenek, lesben allottanak volt, az gialogok ky- 
haiaia kin maradót volt kit megöl tenek, 

Ezon bonak 9 napian az bakabaniay tyzt tartó akaratia- 
bol tyzen ki jví'ttenek uolt, Orbán volt neue az elöttök járó- 
nak, az vacy erdőben égiben találnak, eggiket el hoztak, 
kilencie el futoth ; 



191 

Gyuláról jsmeg, Kazap Memy, es Topczy Kürt, Szent 
Marton neuö faluban valamy juhok vönny möntenek volt, 
kikre hatuan louo katona talál, egy házban szaladnak elöttök, 
hogi ki nem vehettek, az hazat reaiok giujtiak, es mind kettő 
oth egöt meg, 

Ismeg az hatuany begtWl j^ uolt Szaszouar neuö egi louas 
török, kire az egriek Hatuan közöt Pest közöt Marót neuö egi 
faluban rea találtának, sel vittek, Szolnakbol jsmeg, ket louas 
török jW uolt jde hozzánk kik mikor el estuelödnek, Cyögled 
neuö varasban meg szallanak, eyel az egri haiduk reaiok vetnek 
louokat mindön zörzamokat el vittek, W raagok naei nehezen 
szabadultának el. 

Az vtan jsmeg ottan hamar az egry kapitan Barciai János 
neuö egi tö legent zaz lonal többel fölkezit es ciatara kVí'ld. 
az mi vitézink möntenek volt valami élesért Vyzaz neuö 
falura, kire az lesből reaiok wtöttenek, kit meg öltek benneök 
s kit el vittenek ; 

Ismeg ez el múlt pentökön Eztergam elleneben Kakát 
neuö kasteli ala zaguldottanak, az lesre akartak az kasteli- 
belieket vönny, végre egi besliara találnak, kit vgian ot le 
vágtának, elöttök jaro Tapolciany János volt, 

Enny sok zantalan ellenközö dolgokat myuelnek, kiknek 
ha mindön dolgokat meg jrnuk, nem leuelet, de vgian nagi 
köniuet jrhatnank. de lattiuk hogi semmi foganattia nincien 
jrasunknak, hanem valamynt az kapitanok élőtökben aggiak, 
cyak az szörent lezön valazunk, oli penig möli valaz tetei, az 
friginek semmi haznalatiara nincien, mint hogi az Geztös ala 
zaguldast meg vallia fld, de mégis semmi bwntetest nem 
miuel fld, raitob, meg ciak azt sem mongia fld, hogi nem 
jol miueltek snem köllöt volna miuelniök, ket embör el 
hozásaiért szwkseg volté az hatalmas ciazar vara ala zagul- 
dany es nap estig ot ellenközny, wk tyz anny kartis myuel- 
tenek, es meny törököt el vittenek, ez bizoniara nem io dolog, 
az frígben fölötte nagi eseth semmi jo nem kőuetközik belőle, 
azért eff'eleket bwntettöke meg, vagi vgian zabadon haggiatok 
aggia tuttünkra, fld, mies tuggiuk mihöz magunkat tartany. 
Isten éltesse, fldt, Daté Budae 27 die Septembris 1579. 

[Kiuiil magyarul : Ernő berezegnek.] 



192 



173- 
.1579 október 3. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Feölsegös Ernestus hercyegh, közönet\^nk es magunk 
ayanlasanak vtanna, meg adak az fld, leuelet az mynemvC^ 
dolgok felöl jrt fld, mynd megh ertöttví^k, lattiuk penigh hogi 
az my jrasunkra azon elöbbeny valaztink vagion, Sahin felöl 
jrya Fld, hogi melto el bociatany cyak hogi az hatuan egry 
legenyöket jnnet el bociatassuk Sahyn semmy ellenközö do- 
logban nem volt foglalatos, az hatalmas cyazar dolgában, az 
my köuetwnkel megjön volt, varatok ala nem zaguldot, az 
hatalmas cyazar jozagaban fogattatot el, az egriek penig kik- 
nek Sarközy Myhaly uolt elöttök iaro, zazlokkal három vagi 
negi zaz louaggal föl kezv(^luen Vy szász körniAJí^l közel lesben 
aluan, az hatalmas ciazar eiaűssa Zolnakban megiön volt, az 
ciausra rea rohannak, az hatuani bek az biriny vitezökkel 
reaiok találnak, megh verik vC'ket kit le uagtak s kit el hoz- 
tanak, de eggik sem mongia azt hogi az ty határotokon esőt 
el, hanem myndönig hat het mel földön jnnet az hatalmas 
cyazar birtokában estének, Sahinnak my bWne vagion <v az 
hatalmas ciazar dolgában jozagaban fogattatot el ezök penig 
mindön gonoz jndulatban leuen, ahoz akariatok hasonlany, es 
egi zömeliert, hatuan zömeit kiuantok, 

Az Vely kalauz felöl hogi hetuen loual Egör fele mönt 
volna, azok semmi ellenközö dologra nem möntenek valamy 
eledelért Heuesse möntenek volt, az egriek ottan közel lesben 
leuen reaiok wtöttenek megh vertek ví^keth, kit le uagtanak s 
kit el vittenek bennök, kik nyluan mondottak volna hogi az 
hatuany bek es az vaida akaratiokbol möntenek uolna, azok 
kezökben leuen azt mondathattiak veleök az myt akarnak ha 
my az rabok nyeluök vallásából tönnenk valazt, sokat szollat- 
hatnank velők, de my három röndben kwlöm, kVí^löm, elözör 
az kik el fogtak, masodzor az kiket el fogtanak, harmadzor 
az birakat mykor lattiuk, hogi ez három röndbeli vallás egi 
arant lezön vgi helien haggiuk, hol penig egi arant nem lezön, 
hazugságnak jtelliwk azt meg sem jriuk, 

Döbröcyön mellet Karolnál az kiket el fogtanak jria fld, 
hogi semmi ellenközö dologban nem voltának foglalatossak es 
hogi az ty határotokon fogattanak uolna el, jnkab az hatal- 
mas ciazar jozaga dulny, puztitany, myndön ellenközö dologra 



195 

jvC'ttenek uolt, az szolnakiak meg ertuen, vtannok leznek, 
azokis kik az lesből, kik az varasból, reaiok rohannak eleget 
harcyolnak, meg verettettnek, kit le vágtak s kit el hoztanak 
vgian azon varasbannis sokat fogdostak bennök, Karoli az 
hatalmas ciazar szamara ualo varas my dolgok vagion egizöris 
maszoris oda mönny dtilny puztitany, az mit kerestek meg 
találtak, 

Az szecyeny, hatuany, szolnaky bek hogi enny ezör louag- 
gal möntenek volna Egör ala, es alnaksagot akartak myuelny, 
lehető dologé az mykor hit leuelőn járnak sem algiu semmy 
var viuashoz való zörzam nalok nem találtatik, ollian erős 
var alat alnaksagot myueltenek volna, de hizz^k hogi az kik 
ezőket fld, eleiben adtak \s/ magokban volt aíFele alnaksag es 
azért forgattak, ennek előtte, az Sazouar bek attiafiat, az hat- 
uani beknek egi delyaiat, zolnaki Baba Hazant, az ty vytezi- 
tök bay viadalra hiutak uolt, meg az hatuani beköt vendég- 
ségben hiutak volt, az io zomzedsag kedueiert, lakozzunk 
egiví^nk jgiunk, az vitezőkis egi mással mulassanak, leueletis 
jrtanak uolt az beknek, 

Egi nehanzor my twlWnk szabatsagot kertének, de my azt 
gondoluan hogi az friginek ártalmára fogh lőnny, oth eznek 
jznak, meg rezőgWlnek, egi mas kőzőt kerköznek valami há- 
borúság történik, nem akartuk zabatsagoth adny, ottan hamar 
oztan az kapitanoktul Rubertví^l leuelek erközenek, jli okkal 
hogi romai ciazarnak te fldnek, RVí^bernek, hyrőkkel leuen, 
my tv^lWnk hyth leuelet kiuananak, mies ahoz kepőst hit 
leuelet adank es az vitezőknek szabatsagot adank, de hogi 
valamj alnaksagert möntenek volna, nem jgazan attak fld 
eleiben, mert sem beköknek, semmi röndbelieknek nem volt 
arra feyök, mikor ti felőletők valamit nem jnditnak, senkinek 
egi harag szót szollany vagi valakinek ciak orratis meg sebö- 
siteny, mikor jnnet jelős fő embörök zalagul voltának, io ba- 
rátság zomzedsag kedueiert, önny jnnia lakozni, barátkozni 
hytre möntenek uolt, 

Az aiandek felől jr fld, hogi kezőn vagion, es romai 
cyazar \^ fölsege, ez napokban el akarta k^deny, de hogi az; 
Egör ala menést, es az vramely beglerbeköt ertuen meg 
tartoztatot, az Egör ala való menés meg higgie fld, hogi ennél 
kMömben nyncien ; az oda be ualo had penig jgaz hogi kezőn 
vagion, es Szófiában vannak, de sohoua semmi ellenköző do- 
logra nem bociatatot, ha az tyeytőktWl valamy indulás nem 
lezön az Boznasagban sohoua az had nem jndul, de ha valami 
indulás lezön, bizonnial higgie fld, hogi az boznai bek segitse- 
gere kwldetöth, ha szükség lezwn myndön hadaual mellette lezön, 

A budai basák. 13 



194 

Az ayandek felöl azért jrttink vala fldnek, hogi ideien 
jnditana fld, hogi az friginekis erősségére lönne es myndön 
fele kedues dolog lönne, jmmar azt fld, ttiggia, zabád ha kWl- 
dit^ke auagi nem, ti tuggiatok, 

Horuat orzagban Halkero kapitan felöl jr fld hogi valami 
varatokat epiteti es semmi ellenközö dologra, nyncien semmi 
akarattia, ciak hogi mi twlví'nk valami ne jnditassek, az my 
jdenkben kinek my kara löt, varatok ala szaguldottanake, 
falukat rablottanake, louakat ragattanake, algiukat A'^ontanake, 
castelt giuitottanake semmi ellenközö dolgok nem történté- 
nek, de varak ala zaguldok, faluk rablók, les haniok, vt állok, 
juhok barmok louak ragadozok, az frigiben mindön ellenközök 
az ty röndötökröl vannak, az mi elöttVl^nk való löt dolgokat 
jngien se szamlalliuk, cyak miolta mi ez tiztben vagiűnk egi- 
nehani dolgot szarni alliunk. 

Az tatayak komaromyak, az Hamza bek parkannia alól 
ket úttal juhot, barmot ragattanak el, harmadzor jsmeg eyel 
be wtöttenek, valami törökök vezteg fekwuen feleségükkel 
giermökökkel, kit vgian ot meg öltenek kit meg sebösitötte- 
nek, ket ferfiat, egi azzoni allatot vittenek el. 

Három vttal Geztös ala zaguldottanak, elözör kecikeiöket 
ragadak el, az vtan az tatai kapitan w magais ot uolt, annak 
vtanna az komaromi kapitan, az komaromiakat, es tatayakat 
melle ueuen az var ala zaguldot, fölöstökömtVvl foguan, estueyg 
ellenközöth ; 

Az zolnaki bektwl valamy ket louas török jw uolt jde 
hozzánk kyk Cyögled varasában meg zalnak az biro hazánál, 
az egriek, eyel az aytot reaiok töryk, Ionokat es egieb mar- 
haiokat el uyttek, ^ magok nehezen zabadultanak el. 

Az ho jarasa szörent szent Mihali hauanak, 28 napyan 
Egörböl Barcyay János zaznal töb louaggal föl kezMt Hatuan 
es Szolnak közöt, Wy Szász neuö falu környvv^l lesben aluan, 
az biriny vitezök valami élesért az faluba möntek uolt, Ionok- 
nak arpat attanak uolt, oli módon szörzam sem volt raitok 
nem tuttanak felny, azonban az lesből reaiok rohannak, kit el 
vittenek, kit le vágtának 

Ismeg mikor Sazouar bektWl az szecieni tyztöt el vöttek 
vala az vigliesiek, zent benedökiek, zolomiak, cyabragiak 
korponayak bozokiak, kiknek Tapolciani János volt elöttök 
jaro, ezör hatzaz louaggal gialoggal, zinten az kapujára zagul- 
dottanak es KekkWt meg akartak vönny, ket louast, három 
gialogot egi louat vagdaltának el, hárman sebbe szalat- 
tak el, 

Ismeg hogi Sazouar bek az bay viadalra Egör ala mönt 



195 

volt Tapolciany János jsmeg 400, louaggal, 300, gialoggal 
Kekkví^ ala zaguldot volt de ot nem sokat kapoth 

Az ho jarasa zörent zent Myhali hauanak 20, napian, 
Kekkví^ ala eyel jwttenek es lesben allottanak, az gialogok ki- 
haiaia ot kin maradót uolt, kit meg öltenek, 

Zeut Mihali hauanak, 9, napian, az bakabaniay tizt tartó 
akaratiabol tyzen jvv^ttenek volt ki, kikre mikor az vaczy erdő- 
ben rea találtának volna, kilencie el zaladot, eggiket el fogtak, 
az elöttök iaronak Orbán \olt neue. 

Az gy[u]lay szanciagsagban, Szent Marton neuö faluban, 
Kazap Memy Topcy Kürt valami juhok vönny möntenek uolt, 
kikre hatuan louo katona reaiok talál, egi házban futnak elöt- 
tök, lattiak hogi ki nem vehetik, az hazat meg gyuytiak, mind 
az kettő oth egöt az házban ; 

Harmad ezten pentökön, Tapolciani János, Kakát ala za- 
guldot uolt az vytezöket lesre akarta vönny, de nem lehetőt, 
valami egy besliara találtának, azt el aprítottak, 

Mastan jsmeg az horuat vrak, nagi haddal föl kezwluen 
Zacyesna ala zaguldottanak ot sokayg ellenköztek, körniöl ket 
falut el rablottanak, az népet harmat, mindőn jozagokat föl 
vöttek es hogi vyzik uolt, az vitezők vtannok leuen elis vet- 
tettek benne, de sokat elis vyttenek. 

Ennek előtte az egriek az szent kyraliaknak 41, louokat 
az fvvröl el ragadak, mi hozzánk jwttenek vala, zabatsagot 
keruen hogi mind az v(^ magok louait, s mind az egrieket el 
hozzak my az frigiöt bőcyví'luen, semmi zabatsagot nem adank, 
sőth jgön meg feniögetwk hogi ha feyöket szeretik vezteg- 
segben légiének, ha mi akkor zabatsagot attfínk volna mind 
az v^ magok louok meg löt volna, smind az egriek louok jde 
jwt volna, meg ki tuggia húsúitokban myt myueltenek volna 
meg gondolhattia fld, nam az egreyeknek onadiaknak ecye- 
tieknek, tokayaknak, zakmariaknak, kallayaknak, giörieknek, 
tatayaknak, palotayaknak, vezperemieknek, es mind az veg- 
belieknek, meny sok heliőn louok volt az fWuőn, honnan az 
my vitezinkys ragadozhattanak uolna, de az kecykenek juhok- 
nak, barmoknak louaknak, my bwnök vagion, ha valaki jga- 
zan mondhattia hogi mi jdenkben az ty határotokról egi louat 
el hoztanak eötőt adunk helieben ; 

Vagi ha jnnet az ty határotokra vagi varatok ala, vala- 
mőli az vitezők kőzzwl, valami ellenkőző dologra mőnt es el 
fogattatoth, ha mi azokerc jríínk, vagi emlytyök vagi meg 
kyuanniuk, bátor kissebsegöt valliunk, valamint tuggiak zin- 
ten ugi bwntessek, vagi vagiak vagy ölik zabadok velők, 

De jm mynaponnis az eztergami Demyr Irez taligaual 

13* 




196 

fayert j^t volt eginehani magaual, kyre az komaromiak rea^ 
Ví^tnek az Irezt harmad magaual meg öltek negiet, Memit, Alyt^ 
Omert, egi ciobant el vittek, kik mastannis Komaromban tar- 
tatnak, 

EflPele szantalan ellenközö dolgokat eleget jrhatnank, ha 
mind elö zamlalnok, vgian köniuet jrhatnank de lattiuk 
hogi keues foganattia vagion, az leueleket kv(^lt>X^n kwlgiwk, 
mi az frigihöz való zerelmönkben jriuk meg fldnek, hogi 
efféle dolgokról megh tiltatnának de lattiuk hogi az mint 
eleiben aggiak fdk az zörent tezön valazt fld 

Az föl nemötiek dolgát mi jllesse, miolta az hatalmas 
cyazar az orzagot fegiuereuel biria, az ví^dötöl foguan har- 
mincz eztendönel töb hogi az hatalmas ciazar leueleben be 
jrattatoth, meg gondolhattia fld, hogi ez elöt be jártának, 
mastannis be kiuanniak, Isten éltesse fldt, Date Biidae 3 die 
Octobris 1579. 

[Külön lapon] Immár az leuelet meg pöcietölt^k vala 
hogi mas vi hir ere, ma harmad napia az sombokiak valami 
élesért jöttének uolt be Budára, kik mikor egi kocziual mön- 
nek uolt Buda es Sambok közöt, az tatayak, az hidnal 16, 
loual lesben voltának reaiok rohannak es harmat el vittek 
bennök 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 

174. 
1579 október 12. 

Forgách Simon, dunántúli főkapitány, Vejsz basának. 

Tekintetes es nag : Vr nekwnk tiztelendeo szomzed ba- 
ratwnk Keozeonetwnk es barátságunk ayanlasanac vtana, meg 
adak my nekwnk az nag : leuelet kiből ertywk az Marus& 
varasa felöl mit ir nag : Marus Istennek kegielmebol, szinten 
ug az mi kegielmes vrunke mint szinte az thy chiazartoke sza- 
bad mynekwnkis ot gonoz teuo embereket megbwntetnunk, az 
ot ualo pap az my hitonknec karomloya annak felette az ket 
fel kozot háborúság szerszo, azért ennek utanais ha kezwnk- 
ben akad meg bwntetywk az w erdeme szerent. Vannac w 
nála nelkwlis egnehan gonoz emberek, kik mostis az varast 



197 

fel tamaztottak uolt az my népeinkre, kiket meg bwntetwnk 
nag : nehéz ne légien. Isten tartsa meg nag : 
Dátum Surany i2. Octobris Anno 1579. 

Forgacz Simon 
gimesi 

[Kívül.J Tekintetes es nag: vrnak, Veyz passanak budai 
begler bégnek, nekwnk tiztelendeo szomzed baratwnknac 



^75- 
1579 november 3. 

Vejsz basa Sinzendorf Joachina császári követnek. 

My Veyz passa . . . 

Nömös es tyztöletös fyrfiu, nekünk tyztelendö barátunk, 
Kozonetwnk es magunk aianlasanak utána, ennek ellőtte ualo 
frigi kötéséről való leuelnek az massat my nekwnk kVí^ldötte 
Kegd, es egy yskatulaban, be pőcieteluen valamy leueleketis, 
kit my nem bontottunk, es senkitől el sem kvC^ldöttwnk, gon- 
doluan észt hogy vagi pöciety bomol meg vag az utón ualamy 
bantassa löszén hog valamy gianosag ne essek reánk ily ok 
alat maraztuk megh mykor az Kegd embőre yde ywuend ö 
neky kéziben aggiuk es ö tví^le el kulgiwk, ennek előtteis io 
barátságos keppen megh yrtuk uala my Kegk hog yrayllien 
amoUian szokat ne szólana Kegd hanem az my embersegöd- 
hőz köuetsegodhőz yllendö, ygazan azokat szolliad, háború- 
ságra okot ne adna, merth az keth hatalmas feiedelem közöt 
ygön nehéz szolgalny, ez ydeig az ky az keth fel közöt há- 
borgató uolth yol tuttuk stuggiukis, de az vtan mindennek 
szauat elő ueuen semmit nem yllik ynditany, es az mynömy 
embert kwldy Kegd, vagy portarol yw vagy onnat foUiwl az 
portara megien, my semmy ellent abban nem tartunk az regy 
szokás szerinth y>?í^ienek mönyenek, de erössen yncie es fenicie 
Kegd hog tiztesseggel yarianak az nyelueket mosuan minden 
-ala való hyrőket íö keppen az portan való hyreket, vtakon 
piaczon ne beszellienek, minth ez ydeig talok, minth hog 
Budára ywueth ennek előtte valók mynemw hyreket szoUot- 
tanak az mellyek valasztattnak, tiztös tökeletös eszes yambor 
ygaz mondok légiének, kik az ket közben ygaz hyrt hordoza- 
nak es Kegdis haragot ne hozzanak, Jstennek segítségéből my 
az friginek oltalmazoy akarunk lönny, es az minth tűlűnk 



198 

lehet tiztesseggel mégis oltalmazztik, azért az mely emberét 
Kd akaria kt'íldeny, minden kesödelöm nekwl kví^lgie yde Kd 
Jsten tarcia mesf Kegdt Dátum Buda 3. die Nouembris anno 1597. 
Neömös es tiztöletös vrnak romay cyaszar fö oratoranak,. 
nekünk tyztölendö barátunknak Constantinapolyban. 

176. 
1579 november 12. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Fölsegös Ernestus hercyeg, Közönet>5C^nk es magunk aian- 
lasanak vtanna, Jví'ue my hozzánk az budai sidok közz^A^l 
Jakab sido, jelönte hogi myuel, az marusi Trombitás János- 
nak ennek előtte való ví^dökben adót uolt valamy marhat möli 
Trombitás János jgert uolt neky zaz mása rezeth, kinek adós 
leuele mastannis az sidonal vagion, mastan penig Trombitás 
Jánosnak haza es myndön eöröksege Nagi Zombatban vagion, 
keriVí^k azért fldt, hogi az zombatiaknak paranchiollia meg 
fid, elegitessek meg az sidot, ne jndullion töb belőle mert 
senkinek karát nem kiuanhattiuk Jo valazt varunk fldtwl 
Isten éltesse fldt, Date Budae 12. die Nouembris 1579. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 

177. 
1579 november 12. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa ... 

Feölsegős Ernestus hercyeg, kőzőnet^X^nk es magunk aian- 
lasanak vtanna. Juta mi hozzánk az fld, kőuete az tiztőssegős- 
aiandekkal mynd az vele valókkal ez holnapnak 9, napian, 
kit mi szeretettel láttunk es fogattunk, az mit nieluel jzent 
fld io moggiaual élőnkben atta, kit mi rőndel meg halgatuan,. 
mindőn rezeire valazt tött\X^nk, az mi hozzánk jllendeő aian- 
dekotis hiuen meg zolgaltatta kit mi nagi io neuőn vőttwnk 
fldtwl ; Annak vtanna az fld ; kiuansaga szőrent, hiu es bizo- 
nios embőrWnk által vtra bociatottunk mind az vele valókkal 



199^ 

Az feier uari bek dolgát mi jUesse jgaz hogi myes ertött^nk 
vala valami rezt benne, de mastan az fid, köuetetvv^l es leue- 
lebol ertöttwk bizonios keppen azért jm mindiarast embörWn^ 
ket kví^ldöttWk, ki által bizonios keppen vegére akarunk mönny 
ha ugi lezön, miuel hogi nem mi akaratunkból miuelte, meg 
hallia fld, hogi kissebseget vallia 

Vannak nemöli maga gondolatlan bekök, kik az ket feye- 
delöm közöt ualo friginek romlására jgieköznek, kit erthetV^nk 
meg skit nem, azért ha mikor oli dolgot érthet fld, aggia tut- 
tunkra igazan fld, meg hallia fld, hogi bWntetes neköl el 
nem szenveggi^íí^k, myert hogi Istennek segítségéből my azon 
vagiunk hogi az frig ellen semmi ellenközö dolog ne jnditas- 
sek snemis jnditatik jnnet ciak onnét veztegsegben marag- 
gianak, 

Mynd beköknek es myndön röndbelieknek meg paranciol- 
tuk hogi az frigihöz tarciak magokat, kiknek nincien anni 
feyök hogi semmy ellenközö dolgot merienek jnditany, de az 
ti kapitanitok akaratiokbol eyel nappal való ciatazasnak, les 
haniasoknak, vt állasoknak, barmok, juhok ragadozasinak, 
varak ala zaguldasoknak, myndön ellenközö dolgoknak semmi 
sz^neti nincien ; Szent Mihali hauatul foguan az mynemví^ el- 
lenközö dolgokat myueltenek, sok közzwl jm eginehaniat aka- 
rank fldnek, meg jrny, 

1 Az szolnaki bektwl jW uolt valami ket török hozzánk 
kik szallottanak uolt meg Ciögled varasában az biro hazánál^ 
az egriek eyel rea wtöttenek, louokat marhaiokat el vittek, w 
magok nehezen szallattanak el ; 

2 Szent Mihali hauanak 28 napian Egörböl Barcyay János 
hadnagi leuen Vyzaz neuö falunál lesben aluan az birini vite- 
zök élesért mönuen, louoknak abrakot aduan reaiok rohantak, 
kit el vittenek bennök skit meg öltenek ; 

3 Vgian ezön holnapnak 9. napian az bakabanyay tyzt 
tartó akaratiabol tyz legeni jvv^t uolt ki, az vacy erdőben az 
myeynk reaiok találtának eggiet el fogtanak bennök kilencye 
el szaladot ; 

4 Az giulay szanciagsagban mönt uolt Kazap Memy es 
Topcy Kürt, Szent Marton neuö faluban juhokért kikre hatuan 
katona rea rohant, egi házban szaladuan elöttök, az hazat 
reaiok giuitottak es mind kettőt ot égettek ; 

5 Ismeg jm nem regön az sambokiak élesért jöttének 
volt Budára, Sar varról Szyli Tamás 16 loual Sambok es Buda 
közöt egi hidnal lesben aluan, negiet vit el bennök, 

6 Mynd zent hónak 9 napian az tatai kapitan akaratiabol 
13 haidu jvC^t uolt ki, az budai vörös vari taligasokra szekere- 



200 

sökre rea wtöttenek, eggiet meg öltenek bennök, kettőt fogua 
víznek uolt eginehany ökrökkel, az vitezök hirt haluan vtan- 
nok leznek az fogliokat meg möntik, az elöttök jarot Török 
Mihalt le vagiak, eötöt eleuenön hoznak el bennök, kit az tatai 
kapitan nem tagadhat, mert pöeyetös leuele nálunk vagion 
hogi neg napra adót volt zabatsagot nekik ; 

7 lm minap jsmeg az zökzardi bek emböre Tolnára me- 
giön volt, kit az palotayak el ragattanak 

8 Az bözpöremiek 17 loual Simon tornia es Adón közöt 
lesben letien, egi törököt meg öltenek, kettőt el vyttenek, kik 
^z hatalmas eiazar dolgában ualo ciaust kiserik volt, iol lehet 
az ciaus nehezen el zaladot ; 

9 Vgian ezön palotayak Mehemmet aga koeyara Wtöttenek 
mind marhástul el vittek, 

10 Feyer varról egi jzpahia jW uolt Budára, kire az győ- 
riek rea tamattak, egi z ^Igaiat louastul marhástul el vittek W 
maga nehezen szaladot el, 

11 Ismeg az hatalmas cyazar röndire való pénz zödesre 
eöt embör mönt uolt, az pőzpöremiek reaiok tamattak az ka- 
lauzt egi besliaual el fogtak ; 

12 Feyer varról ket török élesért megiőn volt, kyre az 
bözpöremi ciata eyel rea talált, eggiketh barom loual vit- 
tek el, 

13 Forgacy Simon 70 haidut küldőt az marusi pap hazára, 
kik az papnak mindön marhaiat el uittek 

14 Az orzag jratasara hogi be kezőricyek az népet, 40 
embört kvC^ldöttenek uolt, Kakát vizén tul. Kun Hőgiös falu- 
ban mas fel zaznal többen, reaiok wtnek sokáig harciolnak 
egimassal ; Végre egi házban szorulnak, az hazat reaiok giui- 
tiak tyzőn het egöt meg bennök, háta el szálat az többit el 
vittek, ezök semmi gonoz dologban nem voltának foglalatos- 
sak, mégis jllien nagi méltatlan dolgot miuelnek. Ha fdk, 
szeretete vagion az frigihöz te fld, vgian valóban tylcia meg 
hogi mindön ellenköző dolgokat el tauoztassanak es tarciak 
az frigihöz magokat, 

Touabba jm az hatalmas eiazartul valamy paranciolat jWt 
ki fdk, jrattatot, minek^Xmk paranciol \^ fölsege hogi hiu 
embör^X^nk által kwlgiök föl, azért kerivC^k fldt, hogi te fld, 
mindiarast k-íí^lgieön elegödendö hit leuelet, ki mellet az mi 
embörWnk bizuast mehessön es jWhessön ; 

lm mastan adak hirre hogi myuel Szakmarnál barom ezö- 
rön giwleköztenek Karoli varasanalis barom ezörön nem tug- 
giuk mi végre legiön, ha fld, akaratiabol giWleköztek, mi ok- 
ból es mi végre, aggia tuttünkra fld, had tuggiuk mihöz ma- 



201 

gunkat tartany, Isten éltesse fldt, Datae Budae 12 die Nouem- 
brÍ3 anno 1579. 

Immár annyra jutottak az kapitanok hogi az möli faluk 
ennek előtte be jártának be nem bociattiak annak fölötte 
jllien orcyatlansagot myuelnek hogi az tokai kapitan az ha- 
talmas cyazar szamara való rabokat kik eggik az másik ke- 
zességen járnak meg tartoztatta, ha ki miuel tartozik neki 
azon, mert nem keresy, paranciollia meg fld, neky hogi efféle 
orciatlansagtul meg oltalmazza magát es az rabokat el bo- 
ciassa mert io nem köuetközik belőle, 

Az feyer vary bek felől jria fld, hogi az palotai kapitant 
ökleletre kezőrity, mi w neki meg parancioltuk hogi afféle 
nekWl el legiön, de vannak oli maga gondolati anok, mynt jm 
Tatában Maxi neuö nemöt az eztergami Cyup agat baira hiuta 
Cyup agának hogi mi szabatsagoth nem engedenk ki nem 
mert mönny, el mönt az orcyatalan rokkát kwldöt neki, annak 
vtanna oztan Ciup aga ki mönt volt de Maxy el reitözőt előtte 
ki nem jwth ; 

[Kivül magyarul : Ernő lierczegnek.J 

178. 
1579 november 14. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa ... 

Feőlsegős Ernestus hercyeg közőnetWnk es magunk aian- 
lasanak vtanna ; ezt akariuk fldk, tüttara adni hogi az tatai 
es az tőb vegbeliek cyatazasi myath ez tartoman el puztul, 
vgi annira hogi sem az hatalmas cyazar dolgában járok, sem 
az magok dolgokban járok, sem taligasok, sem juhok meg nem 
maradhatnak miattok. 

Ez minapon egi ciaust kwldöttVí^nk vala Simontornia tar- 
tomaniaban 17 loual lesben allottanak, reaiok tamattak eggiet 
meg öltek bennök kettőt el uyttek az ciaus nehezen sza- 
ladot el, 

Ismeg jm minap az tatai kapitan akaratiabol 13 haidu jwt 
volt ki, az budai taligasokra wtőttek, eggiet meg öltek ben- 
neök, kettőt meg kötöztek uolt, 

Ismeg valami mezarosoknak ezör juhokat ragattak el, 

Nem regőn jsmeg Sambokrol egi kociual Budára jWttek 



202 

volt élesért, jnnet hogi haza mönnek volt Sar varról Szyli 
Tamás Tatában jwt uolt Tatából ki mönt, Buda es Sambok 
közöt egi hidnal lesben allot reaiok rohanth es negi törököt 
vit el, 

Ismeg ez holnapnak 4, napian valamy szegeni raczok mön- 
nek uolt Budáról Sambokka, kikre Buda Eörsön tul az tatayak 
rea tamattanak, eggiknek az veyt felesegeuel giermökeuel el 
vittek kik semmi gonoz járatban nem voltának 

Az tatay kapitan az frigiben egi zöris maszoris jllien mél- 
tatlan dolgot myueltet, nem tuggiuk ha ví^ magais az frignek 
ellenségeié, vagi az frigi töröknek latroknak gazdaia Wnnön 
magais jllien dolgokat myueltet, másunnan valokalis azont 
miuelteti, ez el múlt napokban vi variak által költöztenek, 
nála haltának onnét cyataztanak, Sar varról jsmeg Szyli Ta- 
más nála halt 16, loual onnét ki jwt negi törököt vit el. Ko- 
marombol jsmeg által jwttenek nála haltának, onnét Geztös 
ala zaguldottanak, 

Ismeg az Wnnön szolgai az juhokat el ragattak, W magais 
frigi törő, es az másunnan valokkalis zolgait bociattia az mit 
prédálhatnak egi arant oztiak, ebből teccyk hogi az frig tö- 
röknek latroknak gazdaia, my az tartomannak romlását mind 
vntalan fölsegödnek eleiben aggiuk, lattiuk hogi semmi hazna 
nincien azért te fid, paranciollia meg neky hogi az zegeni 
raezoth mind felesegeuel giermökeuel bociassa el, es az sok 
ellenközö dolgoktul szwnniek meg vagi hogi nem birtok vele, 
az W hazug valazat el hiuen, ahoz kepöst valazt ne tegietök, 
hanem jgassag szörent aggiatok élőnkben ; my ^ uele könnien 
bezelhetwnk cyak hogi reánk ne nehezzellietök, es ne mon- 
giatok hogi hirötökke nem attuk, ez jnnet történt dolgok. 

Az Dunántúl, jsmeg, az tokayak, szakmariak, cyerepiek, 
kallayak, egryek, onadiak, es mind ot az körniekben valók 
ellenközö dolgai meg nem szvv^nnek, mynt jm mastan, ez hó- 
nak 18 napian az hatalmas ciazar adoia zedesere 53 embört 
kMdöttWnk uolt Kakát vizén tul, Kün Högiös faluban, vez- 
teksegben leuen, senkiuel nem ellenközuen, masfel zaz louag- 
nal többen az tyeytök reaiok rohantanak, kyt házban égette - 
nek, kit le vagdaltak, kit el uittek, myndön marhaiokkal, ba- 
romnál töb el nem szabadult bennök az hatalmas ciazar 
dolgában jaruan, semmi ellenközö dologban nem jaruan, mél- 
tóé jllien dolgot miuelny, ez micioda frigy ebből semmi io 
nem kőuetközik, azért ki akarattiabol myueltek kik myueltek 
jgazan vegére mönuen, megbví^ntessed fld, es az el vit embö- 
röket hátra bociatassatok mert meltan vizza kiuanniuk v(^ket, 
myert hogi semmi ellenközö dolgokban nem voltak foglala- 



203 

tossak, vagi my akarattia fldnek, azoknak hamis vadolasokat 
el hiuen, valazt ne tegiön fld, hanem jgaz valazt kyhöz mies 
tuggiuk magunkat tartany, mert bizony az frigi meg bomlá- 
sának nagi okot ad, meg sok szónk volna fldl, de mikor 
embörwnk föl megiön jzenwnk es vgian mégis jriuk az hyt 
leuelet ne keslellie fld, Isten éltesse fldt, Date Budae 14 die 
Nouembris 1579. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

179- 
1579 november 23. 

Rosenberg Kristóf György tatai kapitány a zsámbéki 
törököknek. 

Melléklet Vejsz basa 1579 november 27. Ernő föherczeghez írt leveléhez. 

Köszönetömet es mynden hozam illendő tysztesseges dolog- 
ban baratsagotnat ayanlom vaydanak agának, odabassaknak 
es feyenkynt az samboky vytezöknek, Az kegtök leuelet meg 
ertötem az racz aszony felöli, kynek dolgát az kegtök szom- 
széd baratsagayert az mentei iobban tudtham es az menny en 
tülem lehetőt el végeztem az mykepen az Gyurkotul megh 
erty kegtök igazan : 

Thouaba asztis ertöm az Dely Haszon felöli myt ir kegtök, 
hogy kész gyalog megh vynny chyak egy szablyaual egy 
imegben es nadrágban, azért ezis ászt mongia, hogy kész 
arrais es ha chyak mezeytelen kellis megh vy uele. Tho- 
uaba az mynt ennek elöteis megh irtam kegtöknek hogy 
efféle dolog az my fey ed elmünktől erős kepén vagion tyltua, 
annak okayert az ty ide iöuestöket sohoua nem akarom hyrre 
adny es idegen ember it nem leszen, Azért enis kérem keg- 
töket feyenkynt, hogy sambokyak az mennyn vadtok kyk ot 
laktok annál thőben ne iőyetők, Ennis fogadom az en hytőmre 
tysztessegőmre embersegömre, hogy kegtöknek sem az en 
alattam valoktul, sem mástul semmi bantastok nem leszen, 
hanem bekeuel es emberségei el bochyatlak, es tysztessegel 
fogadom kegtöket, ha pedig hamisságot gondolok ászt az 
igaz isten adgia az en feyemre, Azért kegtök iöyön ell az 
iöuö chötörtökön, ollyan igazan, ha pedig kegtök nem akarya 
hat ez után hagyon kegtök efféle dologall beket. 

Az dely Dinak irt volt Tóbiásnak, mykor it lesznek akor 



204 

szollyon vele, mert elöte el nem buyk Észt akarom az kegtök 
leuelere válaszul es tu . . . kra adny. Isten velünk. Date ex 
Tata 23. Nouembris anno 1579. 

Christoff Georgy Rosenberger 
tatay fö kapytan 

[KivüL] Wytezlö vraymnak baratymnak samboky vayda- 
nak, agának, odabassaknak, es feyenkynt az vytezöknek, Én- 
nekem io szomszéd baratymnak. 



180. 
1579 no\ ember 27. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Feölsegös Ernestus hercyegh, Közönetwnk es magunk 
aianlasanak vtanna, Az mit az fej^er uari bek felöl jrt fld, 
meg ertöttWk, my anni végre nem tuttuk azért myndiarast 
leuelet jrank neki, bogi my okból mytielte myndiart tuttunkra 
aggia, azt ira bogi semmi ellenközö dologra nem mönt, hanem 
Sahyn agának vagion Palotahoz közel egi puzta helje kit 
masis pörlöt annak el jgazitasara hintának vala, azonban az 
palotayakis hat ki jWttenek mynd az ket fel egi mást megh 
latuan, vgi mondák bogi jmmar ha ennire jwttetök töriwnk 
egi egi fat, myes az regi szokás zörent egi keueset mulatank, 
Ha ki nem möntünk volnais vgian tuggiuk my köuetközöt 
volna belőle, my az my dolgunkban jártunk wk hintának ki, 
ha ki nem möntwnk volna, rokkát es egieb rútságot myuel- 
tek volna raitunk, ki mönesví^nkert megent vadolton vádolnak ; 

Oztan vannak nemöli engödetlen faluk, kikre mykor 
szví^kseg egi nehani legeniöket kVí^ldwnk az cyazar adoia, es 
szablia pénz be zödesere, ha keuesest kwldví^nk, reaiok rohan- 
nak kit le vágnak bennők skit el viznek; Ha mikor feles 
népet kví'ldWnk, azonnal azt költik hogi var ala zaguldottWnk 
az mint tuggiak vgi uadolnak, jria hogi w neky az frigi ellen 
semy jarasa es jgieközeti nincien, jnkab mynd vntalan wketh 
kezöritik kópia törésre bai viadalra, ha ki nem mönnek, rut 
birt neuet adnak reaiok, kit az vitezök mycioda sziuel tvC^r- 
hessenek el, meg gondolhattia fld, mégis w mind oltalmazza 
ví^ket hogi valamit az frigi ellen ne myuellienek jUien valazt 
ten az bek ; 



205 

De az tyeytök semmi keppen vezteg nem >?^llietnek jm nem 
regönnis az kallayak, cyerepiek, egriek, három vitézlő szömelt 
halaira ualo bai viadalra hiutanak vala, kik Egör ala mente- 
nek uolt, kiből ciak nem valami háborúság jndult volt, 

lm nem regön jsmeg Tatából Maxy neuö egi nemöth az 
eztergamy Ciup aghat baira hiuta, Ciup aga my tWl^nk ke- 
redzik uala, my gondoluk hogi az frigi ellen való dolog lezön, 
nem engedwk ki mönny wis twlvC^nk ualo felteben ki nem 
mönt, Maxi oztan jllien embörtelensegöt myuelt hogi rokkát 
kwldöt neky es rut zidalommal illette, efféle vndoksagokat az 
vitezök mynemö sziuel szenuedhessenek el jtellie meg fld, 

lm ma hozak jsmeg az tatai kapitan leuelet, kit jrt az 
sambeki vitezöknek valami bai viadal felöl, jria hogi romai 
ciazamak es fldnek, nem volna arra paranciolattia hogi az 
frigiben viaskodnának, de ^ mégis allattomban meg vitattia 
^ket, möli leuelet jm fldk ; kví^ldöttvírnk, meg lathattia fld^ 
mit irth ; 

Touabba az rabok felöl töt vala emleközetöt fölsegöd 
hogi my az nagi vereség es kinzas alat annira sarcioltattiuk 
Wket kire soha elegek nem lehetnek aíFele oktalan es méltat- 
lan dolog, nem mi törueniWnk, inkab hizzwk hogi az fld^ 
röndiröl tartiak megh azt az töruent, kinek jelön ualo bizon- 
sagi niluan vannak az möli zegeni rabok kezessegön ki jWnek^ 
az meg mondhatatlan kinzas vereség alat föl vöt sarcyoth 
kik soha eletekben megh nem adhattiak es nincyen ereiök 
rea, az kezesit hitöket el köUetik felednyök es orzag szörent 
ugi budosnak el. Ha vizza mönnek tuggiak myre mönnek, ha 
penig jt maradnak felnek hogi mi vizza kMgi^k, nincy 1 öl- 
köknek houa lönny el keseröttenek, ahoua latnak mönni oda 
mönnek, az zegeni kezesöket penig kínozzak, orrokat fMöket 
metélik es ugi kví^ldik jde, kit nagiob bizonsagert mastannis 
nálunk tartunk, jgaz ha mies ollian kegiötlensegöt miuelnenk 
es sarcioltatnank az my rabiaynkat, az mi rabiainkis benne 
hadnak egimast de ne aggia Isten hogi mi azt miueltessök 

Az többy közöt efféle saniaru kenzas alat sarcioltatot el 
futót rabokért, kik soha elegek nem lehettenek rea, mastan 
az tokai kapitan az hatalmas cyazar rabiayban kik egi mas 
kezességen möntenek uolt ki meg tartotta, es azt jria hogi az 
Ví^ rabiai valciagot mi meg kMgiví^k es '^is el bociattia ^keth 
azt sem jria hogi micioda rabok, es ki hit leuelen ki kezes- 
ségen bociatta el, ha zinten niluan volnanakis my jgie vagion 
az hatalmas ciazar rabiahoz v^ neky, 

Az ki hitin rabiat ki nem bociatta, vagi kinek mit adót 
azt keresse, tyz eztendötWl fognan való dologért alkolmase az 



206 

hatalmas ciazar rabiat meg tartany, Ha penig fid, az mi beze- 
dwnkben ketölködnek, az mynemw leueleket ez dolog felöl 
jrt, ha kiuannia fld, röndel fldk, kwlgivv^k, azért fld, paran- 
ciollia meg neky hogi eflfele dolog nekwl el legiön az rabokat 
bociassa el beketiel, ha kinek mit adót vegie meg raita 

Touabba jria fld, hogi az zegensegön fölötte niomorusa- 
goth es méltatlan való sok fyzetest kiuannak, de nem jria 
meg fld, mellik tartomanban, es micioda röndbeliek myuelik 
hogi tunnuk róla jnteny wket, az mi ertelmWnk ugi volna 
Isten akaratiabol nem akarnuk senkinek karát es niomorusa- 
gat, nem hogi fölötteb vönnenek raitok, de az kik ennek 
előtte be jártának, az hatalmas ciazar adoiat es egieb fyzetest 
myueltenek vagion negi zaz faluk kik az jratasra be nem 
jwttek, mi penig az egri, kassai es mind az vegbeli kapita- 
noknak irtunk hogi be kezörieyek jví^ny, kergiv^k az okát mi- 
ért nem bociattiak be wket; ^í azt jriak hogi semmi ellent 
nem tártnak benne, mas felöl az jobbagioknak meg haggiak 
hogi be ne jwienek, efféle engedetlen falukat kik az jratasra 
be nem jWnek, mind az mi törueniwnkben, smind az ti töruen- 
tökben, az hatalmas ciazar paranciolatiabannis, melto az el 
rablásra sakmanlasra kyt mikor meg myuelnenk sem egi felöl 
sem mas felöl mi reánk ok nem adatatnék, my nekVC^nkis 
jutna bennök annekwl sok zegeni legény elö vihetne dolgát ; 

De mi az zegensegöt szanuan, nem myueltví^k hanem 
im fldk, elözör tuttara attuk, azért paranciollion fld, mindön 
fele hogi kví^lgiek be az jratasra wket az hatalmas cyazar 
adoiat es jzpahiaiok jutalmat jgazan zolgaltassak be, ha mas- 
tan fldtwl, erre bizonios valazunk nem lezön, bizoni niomo- 
rusag esik raitok, kinek mi okai ne legiwnk, az átok annakaz 
feyen maraggion az ki be nem bociatta ví^keth 

Nam mikor onnét ez jde való falukra jzennek, ha eöt vagi 
tiz napra föl nem mehetnek mindön nagi vezelt miuelnek 
raitok jgi leuen mi niomorgattiuke az zegensegöt vagi onnét, 
mi szanniuke ví^ket vagi onnét jnnet meg értheti fld, Isten 
éltesse fldt, Date Budae 27 die Nouembris etc. 1579. 

Eztis akaruk fldnek meg ielönteny, hogi az zegenseg nagi 
eörömest j^ne az be jratasra, az hatalmas cyazar adaiat es 
myndön egieb fyzetest örömest meg adnának, kit zegeniök 
titkon mi nekwnk meg jelöntnek, de azt mongiak hogi az 
kapitanoktul való feltökben nem mernek semmit jnditany miért 
hogi erős paranciolattal meg parancioltak hogi be ne jariunk, 
mert ha meg érthetik niassolnak bennönket es jnnet az meni 
kint szenuednenk nagiob kinnal flzetnek houa köl hat lönny 
az zegeni jobbaginak, azért nagi baratsagossan akaruk fldt, 



207 

ezökröl meg talalny, es az möli faluk vgi mint negi zazig kik 
be nem bociatatnak jm röndel registromban jruan fldnek, kwl- 
döttví^k mind fele parancollia meg fld, hogi jwienek be, ha 
be nem kwldik Wket bizoni rabba leznek, kinek mi okai ne 
legiwnk, 

Post scripta Az faluk registromat mykor az mi embö- 
rwnk föl mönend akkor megh k^lgiwk fölsegödnek 

[Kívül magifarai : Ernő herczegnek.J 

i8i. 
1580 január 6. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Feölsegös Ernestus berezeg, közönetvC^nk es magunk aian- 
lasanak vtanna, az mynemw leuelet fld, az pap felöl, es Kolon 
felöl yrt, mynd meg ertöttwk, pap neuön uyseluen maghat, 
felesegeuel giermökiuel járt ; oka hogi megh ne jelöntes- 
sek az w gonoz cyeleködety, maga alattomban fegiueröství^l 
mynden ellenközö dolgokat myuelt; kiben semmy ketsegtök 
ne legiön ; no jmmar ha szinten jgaz jámbor vtajban fogatta- 
tot elys ; jnnet az my röndvC^nkröl meny jámbor jgaz járatban 
való embörök, kik my tví^lVt^nk tanul vannak, mynd az által 
az hatalmas cyaszar birtokában ; semmi gonoz járatban foglala- 
latosok nem leuen, azoknak haggiunk beketh ? Cyak jt Buda 
körniví^l, Erd, Sambek es Val környM menyt el koncioltanak, 
es rabságra vittenek, kyk semmy ellenközeö dolgokban foglala- 
tossak nem voltának, ky élesért ky maga szVvksegös dolgaiért, 
jártának, az ty kapitanitok be rekeztöt ciauargoy ; kik nagy 
summa valciagon valtoztanak megh, kik penig ez oraygys oda 
vannak, azoknak az # ellenközö dolgokat jngien sem emlititök, 
es eggiet sem szabadithattok föl bennök ; 

Mynt jm mastannis januariusnak 6, napian, az ho jarasa 
szörent, Ali ciaus jw uolt, onnan alól, valami leuelekel Adón 
es Földuar közöt, valami leseiködök, rea wtöttek ví' magát le 
vágtak ket zolgaiat el uyttek, efféle dolgokat nem hihetwnk 
hogi romai cyazar, es fld, akaratiabol myuelnenek, nyluannis 
tuggiuk penig hogi ty akaratotokból, az frigi ellen semmit 
nem myuelnenek de hogi semmitwl meg nem tilthattiatok, es 
semmit veletök nem gondolnak, ha mikor élőtökben aggiukis 



208 

sémit vele nem gondoltok, ha mykor valazt teztökis, azok az 
mynemw hazuksaggal teznek valazt az w magok vetköket 
födöziien, az szörent teztök valazt, mynt jm mastannis az 
myneraVí^ leuelet jrtatok, ebböHs niluan ki teccyk, kiben 
jmmar ugian nyncien semmi ketseg>?C^nk, ha kerdenetök hogi 
mi az oka, oka az hogi, azt jriatok hogi Kolon az ti feyedel- 
metök castelHa, es jnnet rea rohanuan el akartak rontany, az 
mykeppen jrtok, ebből az jví^ne ky, hogi regy ví^dökt>?í^l fog- 
uan az ty feyedelmetök szamara epitetöt castel löt iiolna, es 
maradót uolna, az Kolon penig az hatalmas cyazar fegiuere- 
uel meg vöt tartomaniaban egy falu ; az my szanciagsagtmk 
alat leuen, az heli myenk leuen, az jobbagi myenk leuen, az 
falu myenk leuen hogi hihetti^k hogi az ty feyedelmetök 
castellia legiön de az ti kapitanitok hazugsága szörent, kik az 
hatalmas cyazar jozagaban, jllien nyluan, egi puzta egihazat 
valamy söuenniel meg keritnek, oztan az sok hazug jrasokal 
el hitetik hogi az ty határotokban vagion, moly Kolon meg 
epitesenek meg alig vagion egi holnapia, megh penigh vgian 
el sem vegezödöt, az hatalmas cyazar registromaban nem 
kastelnak jrattatik, hanem falunak ki mastannis egi fö nömös 
embör szamara vagion ; megh Szigetuar uetelenek előtte, egi- 
nehani eztendöuel az hatalmas cyazar leueleben be uolt jrat- 
uan, azon beleöl penig, tyz tizön eöt mel földelis vannak 
holdult faluk, ha penig ebben valami ketsegtök uolna, k\^l- 
gieteök hiu embörötöket, ki lássa meg es mongion jgazat 
felöle, de az mi tudásunk szörent ennél k>^lÖQiben nyncien 
az mynt élőtökben aggiuk, de tuggiuk hogi afféle ellenkőzök- 
nek jrasokra kepöst, kiknek az w ellenkőzÖ dolgokat jde akar- 
iátok harintany, az my jrasunknak helie nincien, my az ti 
fogadastok szörent remenliwk uala hogi efféle frigi tőröket 
erős bwntetesel meg bví^ntettők, es eííele vi epvC^letöt el ron- 
tattok jriatok giakran hogi az friginek őrizői es szeretői vat- 
tok, ebből meg teccik, hogi három kastelt epitőttetők, ez lőnne 
negiedik, efféle alnaksag alat ualo cyeleködettők, az friginek, 
es az ket feyedelőm közőth való el uegezöt fogadásnak nagi 
ellene vagion, sok háborúságra okot ad, jllien nyluan való 
epitest my semmy nekví^l el nem szenuedhetWnk, hozza kői 
kezvC^lnVí^nk es el kői rontanunk, mert myes felénk az hatal- 
mas cyazar haragiatul, hogi ne mondhassak azt, szömví^nk 
lattara az W főlsege jozagaban jllien Ví^ionnan való epytest 
myueltek es semmi gondunk nem volt rea azért barátságos 
keppen akaruk meg jelönteny, my akaratotok, akariatoke el 
rontatni, vagi vgian meg epiteny, jgazan aggiatok valazt felöle, 
tuggiuk myes magunkat mihöz tartany, ne mondhassatok hogi 



209 

hirötökkel nem attuk, es addig valamyt jnditottWnk, Istennek 
ha nam mi ví^dönkben semmy vi epwlet nem löt, falukat nem 
rablottak varatok ala nem zaguldottak, kasteliotokat nem ron- 
tottak, senkinek ok nekwl megh az orratis megh nem verösi- 
töttek, de vionnan kastély epitök az ty röndötökröl vannak, 
faluk el rabloy, varak ala száguldók, vt állok, les haniok, 
jámboroknak vtokat megállok, ragadozok, myndön ellenközök 
az ty röndötökröl vannak, jmmar nem tuggiuk myt hattak 
uolna el az frigben próbálás nekWl, jm nem regön Zaciesna 
kömiví^l eginehani falukat el rablanak, jsmeg;; az tyhanyak, 
bözpöremiek. Koppan es Simon tornia körniöl való oláh falu- 
kat el rablak, ha myndön ellenközeö dolgokat megh elö szam- 
lalnuk, nem ciak leuelet, de vgyan nagi köniuet ji hatnánk 
azért ez vionnan való epytesben, faluk el rablasiban, akara- 
totok vagione ninciene akariatoke el rontatny, es az el uyt 
rabokat vyzza adatni auagi nem, mynekWnk jgaz valazt tegie- 
tök, hagi tuggiuk myes magunkat mihöz tartany. Isten velWnk, 
Date Bude, 6 die January anno dommi 1580. 

[A czímzés hiányzik.] 

182. 
1580 február 14. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Feölsegös Emestus hercyegh, közönetWnk es magunk 
aianlasanak vtanna; semmi jóra nem velhettiví^k az ty veg- 
beli kapitanytoknak fö feö ellenközö dolgait möUieknek semmi 
szwneti nyncyen (mynt hogy Szolnak, Cy&nad, Hatuan, Byrin,, 
Szecjen, Fwlek Nograd, Kekkw, Dyuyn, Eztergam, Buda ^ 
Feyer var Adón, Simon tornia. Koppan ; Föld uar, Pax ; Szök- 
zard, Pechy ; Sziget uar, Börzöncze ; es egieb vegh hazakhoz 
tartozó tartomaniokban, mynemví^ ellenközö dolgokat myuelte- 
nek, mÖllieket mig az ti köuetötök hozzánk nem jWt, sok köz- 
zví^l egi nehaniat meg jelöntöttví^k, möllieknek mastan hag- 
giunk beketh ; 

Az ty köuetötök jde hozzánk jWuet es jnnet el mönetely 
vtan az mynem# dolgok történtének, azok közzwl egi neha- 
niat, az mi hiu embörVvnk, Kazanfer agha által, akartunk 
fölsegödnek megh jelönteny, annak fölötte jm mastanaban^ 
az mynemw ellenközö dolgokat myueltenek, möllieket Kazan- 

A budai basák. 1** 



210 

fer aga által meg nem jelönthett\X^nk, mastan leuelwnk által 
akaruk fldnek meg jelönteny, 

Symontornya es Koppan tartomaniaban, az pözpöremyek 
palotayak, cyobancziak, tyhanyiak, papayák, deuecyeriek, es 
az körniví^l való veg béliek egi masth ertuen, az el vegezöt 
frigh ellen ; jllien ellenközö dolgokat mytieltenek ; hogi my- 
olta Szigeth var meg vetető th, az möli faluk adót nem fizet- 
tenek emböröket ragadoztatnak ; vionnan le telepödöth valamy 
zegeny olahoknak faluiokat dulliak foztiak kik közzví^l egy 
ellenközö dolog ez ; 

Az hold jarasa szörent januariusnak 15 napian ez fölliöl 
meg neuezöt veg béliek, louaggal gialoggal föl kezMuen, 
eyel az hatalmas cyazar birtokában Dórok neuö falura wtöt- 
tenek, 300, barmoth menöst, es meny olahokat el vittenek 

Annak vtanna jsmeg az hold jarasa szörent, februarius- 
nak ib napian, vgian ezön veg béliek, ezörnel teöb louaggal, 
es het zaz gialog puskással, vionnan ezön Dorog falura rohan- 
tanak, meg éghettek, az zegensegben kit szabiiara hanták, 
kiket rabságra vittenek 300 ; juhokat, es ezörnel töb barmot 
menöst vittenek ; 

Ismeg vgian ezönök Hyduegh palánk ala louaggal gyalog 
gal jví'ttenek, három vagi negj heliön lest hantának, az palánk 
körniví'l való varasból, ado fyzetö tyz jobbagiokat myndön 
marhaiokkal barmokkal el vittenek, annak fölötte meny szan- 
lalan ellenközö dolgokat myueltenek ; 

Ennek előtte jsmeg ket vttal, Zryny es Nadasdi, Börzön- 
cye ala, hogi szagul dottanak meny kart miueltenek mastan 
vionnan, februariusnak az hold jarasa szörent 17 ; napian az 
vegbeli vitezök az zyget uary beknek nyeluet hozuan, es meg 
kerdözuen, jllien hyrt mondót hogi myuel, Zriny, Nadasdy, 
Battiany, es az kapranciay kapitan, es mynd az vegbeliek, 
vyonnan jsmegh, Börzöncze ala haddal es algiukkal kezví^l- 
tenek, es Alykaris myndön hadaual kezön leuen jelön akar 
lönny ; 

Touabba az kassay Ernut kapitan, es RWber attiafia az 
tokay kapitan, az ecjet uary, es kállai kapitan, 12 ereztöt 
zazlokkal, 200, kocy gialogokkal, ezön februariusnak 14, nap- 
ian, az Hortoba vizén tul Nad uduard varasara v^'töttek, kör- 
niWl vöttek es az reu heleöket mynd meg száguldottak, láttak 
hogi az vyzek, es az költöző heliök nem zolgaltattanak nekik, 
Döbröczön fele jgazottanak es onnét möntenek el, 

EflPele gyWlekőzesőknek, jngörködesöknek, varak ala szá- 
guldásoknak, les haniasoknak, barmok, menösök, juhok el 
ragadásoknak, faluk dulasinak, rablásoknak; vt állasoknak. 



211 

jámbor vton járókra támadásoknak kiket konciolnak, kiket 
fogna viznek, az frígben myndön ellenközö dolgoknak, semmi 
szWnetyk nyncjen, my nagi niluan élőtökben aggiuk, de latt- 
iuk hogi semmit vele nem gondoltok, es semmitví^l meg nem 
tiltial ok ; myes az mi kegi elmés feyedelmWnktVí^l tartunk, el 
sem twrhettiv^k hogi ví^ fölsegenek be ne jelöneiví'k, mynd 
azon által mégis az jo zomzedsag es barátság kedueyerth, ne 
mondhassa fölsegöd, hogi, jgazan meg nem jelöntött^k, akar- 
iaie fld, az frigiöth jgazan megh böcivC^ltetny, tahat te fld, 
aggion tökelletös valazt felöle möli valazt ha szwkseg lezön 
mies tuggiunk hiuseggel az mi kegielmes feyedelmWnknek be 
jelönteny, hol penig elegödendö valazünk nem lezön, szikség 
hogi mindönöketh w fölsegenek tuttara aggiunk, Isten éltesse 
fldt, Date Btidae, 14 die february a. 1580. 

[Kíuiil magyarul: Ernő berezegnek.] 

183. 

1580 márczius 13. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 
My Vejz passa . . . 

Feölsegös Ernestus hereyeg, közönetwnk es magunk aian- 
lasanak vtanna ; veuök az fld, leuelet kiben jrya fld, hogi 
myuel az myeynk masfel ezörön föl kezWltenek volna, es Sar 
uarhoz, közel mönuen egj nehany szömelt vittenek volna el ; 
my azt jgy ertöttök ennek előtte való Wdökben szököt uolt 
egi török ki, es mynd oda ki lakot, az jrt uolt az vitezöknek 
alattomban hogi ha érte mönnek, tahat jsmeg be j^ uelök es 
hyti melle al, az vitezök eginehanian vgi möntenek uolt érte 
es az hozza tartozókkal vgi hoztak el, ky mastannis jt vagion, 
nem ugi mint rab hanem zabados ; De az mynt fld, jria ha 
annin möntenek uolna, meg gondolhattia fld, hogi valamy 
kar nekVC'l nem löt uolna vagi falut rablottak uolna vagi 
valamy dolgot meg próbáltak uolna, de semmy gonoz végre 
nem jártának, varatok ala nem szagul dottanak falukat nem 
rablottanak, senkinek az orrát sem verösitöttek meg az frig 
ellen semmit nem myueltenek, ha myt myueltenek volna hiz- 
z^k hogi meg jrta uolna fd ; 

Az Alibeg felöl az myt jr fld, aztis meg ertöttök, es az 
leuelnek az massat meg oluastattuk de my nem hihettiWk, 

14* 



212 

hogi ^ ollian maga gondolatlanul jrt uolna Alibek az hatal- 
mas cyazarnak egi szanciagbekye fö ezeös embör, az hatal- 
mas cyazar paranciolattia es az frigi myben allion mind iol erty^ 

Cyudalliuk hogi myuelte uolna w azt, hanem ha az deák 
ha valamit töt uolna hozza es kwlömben atta uolna fld, eley- 
ben, ha penig vgi vagion az Ví'nnön maga pöcietös leuelet 
k'^lgie jde fld, meg oluastatuan ha ugi lezön szanciagsagais 
el kel annak meg hallia fld, hogi W magais büntetés nekVO'l 
nem marad, 

Vngnot dolgát my jllesse, my az beknek leuelet jrtunk es 
meg parancioltuk, hogi valamint ennek előtte uolt ez vtannis 
myndön jV^uedelmet be zolgaltassak, senkj ellent ne meriön 
tartany abban, vizzontag onnetis az myuel jde tartoznak az 
faluk birai be jarianak es myndönnek az w jutalmat jgazan 
be zolgaltassak fld, myndön fele paranciollia meg fld, onneth 
oltalmazza Wket, myes jnnet, hogi az orzag epwlliön ne romoll- 
ion ; Isten éltesse fldt, Date Budae 13 die Marty a. 1580. 

[Kiüül magyarul : Ernő berezegnek.] 

184. 
1580 márczius ig. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Feölsegös Emestus hercyek, közöné tví^nk es magunk 
aianlasanak vtanna, jvíTie my hozzánk az marusy Trombitás 
Petör, jelönte hogi myuel, ennek előtte romai ciazartul es 
fldt^l, paranciolatot vöt uolth Forgaci Simonra, hogi az my- 
nemví' adossi w neky voltának Forgaci birtoka alat jgazan 
meg elegytetne velők, möli ti főlsegtök paranciolatiaual sem- 
mit nem gondoluan fö keppen az selmöcziek, meg nem elegy- 
töttek, W penig az cyazar szamara sokkal adós, es sok fogsá- 
got vallót miatta, keri^k azért fldt hogi te fld ; mindiarast 
paranciollion Forgacjnak, hogi mind az selmöciekkel smind 
az többiekkel jgassag szörent tetessön eleget neky, mert mi 
nem kiuanniuk senkinek kar vállasat, hol nem lezön, áros em- 
bőrt tártnak erötte, annak vtanna ne mongja fld, hogi hirre 
nem attuk, erre hamar valazt varunk fldtví^l ; Isten éltesse 
fldt, Date Budae 19 die Marty 1580. 

mykor az yfí jutalmat kerté fö keppen az selmöciektöl 



213 

nem az hogi meg elegitöttek uolna, söt meg nagi feniögetes 
alat, az wnnön szolgait sem attak kezeben kik sok summaual 
tartoznak neky azért fld, viselliön gondot rea hogi elegiciek 
meg, mert ha meg nem lezön bizonnial higgie fld, hogi em- 
Ijör tartatik miatta. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 



185. 
1580 április 19. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Feölsegeös Ernestus hercyeg, keözönet^nk es magunk 
aianlasanak vtanna ; meg adak az fld, leuelet kiben az faluk 
felöl myt jrt fld, mynd meg ertöttWk, Föl nemöti felöl jrya 
fld, hogi myuel EgÖrhöz tartozó uolt be nem holdult es semy 
fyzetest nem myueltek, se magunk se mas be ne kiuanniuk 
eöket, ha azt jriuk hogi fld, semmit nem ert az faluk dolga- 
hoz, meg haragzik fld, ha azt jriuk hogi az kapitanak szá- 
nokhoz kepöst az mynt, fldk ; eleyben aggiak az dolgot, hogi 
ahoz kepöst tezön valazt, fld, azonnis meg haragzik fld, miért 
hogi azt mongia fld, hogi my tezzvC'k hazuggá wket, de bizo- 
nyara az my jrasunk jgaz, mert myndönt kwlV^mben adnak 
flk ; eleyben honnem az mint volna ; ebben azért fldk ; semmi 
vétke nincien mert az mynt élőtökben aggiak ahoz kepöst 
tezön valazt fld, mynd az tartoman tuggia azt hogi Föl nemöti 
be járt bekökis izpahiakis birtak, ket jro deák jrta regi- 
stromban röndel szepön be jratoth, leg elözör mynem az mi 
jdönkben kezdőt be jarny, my elöttví^nk sok Wdötwl foguan> 
sok passak jdeyeben, az jratasra be jvvttenek es be jártának, 
cyazar adoiat summaiokat az begökhöz be jaruan, ketzör 
eztendöben, elözör zent giörgi napban maszor szent mihali 
napban fyzettek be, kirWl ciedulatis váltottak es mastannis 
nalok vagion ; mastannis zabadon jví^nek es mönnek, az hatal- 
mas ciazar egessegeből, adoiokat summaiokat be zolgaltatuan 
senkitől semmi bantasok nyncyen ; myndönböl bekeuel élnek ; 
azért senki hamis zauat ne higgie fld, jgi leuen az dolog az 
möli faluk ez elöt be jártának mastannis be kiuanniuk leue- 
letis jrunk, helies vagion de hogi az mi leuelWnknek az mas- 
sath jde kwlditök sémi okai nincienek helie sincien mi jgazan 



214 

kívánniuk az kik holdolatlanok azokat nem kiuanniuk sem 
bantattiuk. 

Az feier iiariak felöl jria fld, hogi Bözpörim ala mente- 
nek volt, az kapitan eginehani magaual mulatni hogi ki j^ 
volt reaiok rohantak es el ragattak bennök; azt jgy ercye fld,. 
hogi az jro deák akaratiabol, az feyer uary bek az falukban 
való hazaknak meg zamlalasara kWldöt valamy eötuen loua- 
goth, kik Bözpörimhöz közel ualamy faluban az hazakat hogi 
szamlalliak uolt, lattiak tahat az bözpöremiek reaiok jví^nek^ 
egimassal szömben leznek az zöröncie jde szolgaluan egineha- 
niat el hoztak bennök 

Az budayak pestiek szolnakiak, jaz biriniek hatuaniak 
hogi nagi haddal égiben giwluen, Egör körniM lesöket hani- 
uan az egrieket lesre akartak vönny, onnan föl keluen az 
sirokiakat lesre veuen tyzön hetet kit meg öltek skit el hoz- 
tanak ; az dologh jgi vagion, hogi sem budai sem pesti, sem 
zolnaki, sem jaazbiriny sem hatuaniak, Egör ala Siroka ala nem 
möntenek ha möntenek myes tudnűk ; hanem hogi az jaz biriny 
palánk meg eghe, eginehani szegény legény épületre ualo 
fakert möntenek uolt az erdőre, az sirokiak meg ertöttek es 
raitok tamattak, ezökis szegeniök nagi nehezen Hatuan fele 
futnak, az hatuaniaknak hirt vyznek, vtannok rohannak el 
erűen ^X'ket meg veryk es eginehaniat el hoznak bennök, kik 
^ magok mongiak hogi az birinyek el uytelere jwttenek 
uolt ki ; 

Az myeynknek egi nehany ellenközö dolgai felöl jr fld,. 
hol mit kapdostanak, de aíFele apró dolgoknak mastan hag- 
giunk beket, mert ha my az tieytöknek myndön ellenközö 
dolgokath elö zamlalliuk, ahol egi dolgot emiitötök tyzzör 
többet jrhatunk mindön egi emleközetötökre ; mastan azért az 
tyey töknek eginehany fö ellenközö dolgokat zamlalliuk eleö 
kik közzví'l eggik ez. Ennek előtte ualo napokban barom vttal 
egimas vtan Kanisa tartomaniabol, nagy haddal, louaggal gia- 
loggal, sok kocikkal zazlokkal, syppal, 'dobbal föl kez^luen, 
Börzöncye ala zaguldottanak, az sarampoth el rontottak, az 
maiorokat égettek, az kastelt meg akartak vönny szantalan 
karokat myueltenek, Segösd ala megint ket úttal nagi haddal 
zaguldottanak ottis nagi karokat myueltenek, az Nadasdi Fe- 
rencz, az saruari papai, bözpöriny palotai haddal föl kezWluen 
Eztergam körniví^l lesöket haniuan, az eztergamiakat lesre 
akartak vönny, 

Geztös ala ket úttal szagulduan meny kart miuelenek ; 

lm nem regön jsmegKekkW ala jllien keppen zaguldotta- 
nak, sokáig ellenköztenek, efféle kwlömb ellenkö[zö] dolgaik- 



215 

nak semy sz^neti nincien, ennek előtte leuelben jrtunk fel- 
ölelök, [!], ez mastan történt dolgot lassúk ; 

Mynt jm mastannis szent giörgi hauanak 21, napian az 
iffiu Batori Istuan, RWber attiafiaual, szakmari kapitannal, 
egri kapitannal, Homonnai Istuannal, es az körny^Jí^l ualo veg- 
beli kapitanokkal egi niast ertuen ; sok nemötöt es magiart 
egioen gi^A^ituen, ez meg neuezöt nemöt vrak es magiar vrak, 
kapitanok, nemöt magiart, louagot gialogot eöt ezörnel többet, 
legiuerökkel melleiök veuen, ertöttek hogi az hatuany bek 
Budára jwt, jllien ártalmas dolgot myueltenek hogi az hatal- 
mas ciazar vara ala Hatuanra rohantanak, az varasát maior- 
iat egeitek dúltak sok embört meg eöltenek ; sokat sok mar- 
hákkal kinciel el vittenek, az cyazar adoia szedő embörtys 
mindön marhaiaual es sok kinciel el vittek röggeltwl foguan 
tyz oraig ellenköztenek, sok kart es röttenetössegöt myuelte- 
nek, hizz>^k hogi hirötökkel vagion, de azt nem hihetti^k hogi 
romai ciazar akaratiabol myueltek ; hanem ha fld, vagi RVC^ber 
akaratiabol ha myueltek uolna, ha ugi nem uolna, enny fö 
nemöt, magiar vrak kapitanok, enny haddal fegiuerrel föl ke- 
zMuen jllien ártalmas dolgot nem myueltek uolna, möli dolog 
semmi hithöz nem jllik ; az frígnek, es az ket feyedelöm 
közöt való kötésnek ártalmára uagion, ez nem io dolog, fölötte 
nagi ártalmas dolog, ebből jo nem kőuetközik, hol penig az 
ty akaratotokból nem jnditatot azt mondanátok ; valaki aka- 
ratiabol jnditatot, jgazan jo moggiaual meg cyrkalliatok 
vegére mőnnietök, es meg tuduan erős bwntetessel meg bví'n- 
tessetök ; es az b^X^ntelen el uyt zegenöket mynd az el vit 
marhákkal kincyel hatra adassatok, mert azokat jgazan meg 
kiuanniuk twletök, azért mi akaratotok hatra adattiatoke neme ; 
jgazan volta keppen aggiatok tuttűnkra mies tuggiuk magun- 
kat mihöz tartany, es ha szvVkseg lezön, az mi kegielmes 
feiedelmwnket érte meg talalny. Isten éltesse fldt ; Date Budae 
ig die Aprillis 1580. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

186. 
1580 május 3. 

Vejsz basa Ernő főherczegnek. 

My Veyz passa . . . 

Feölsegös Ernestus herczegh, közönetví^nk es magunk 
aianlasanak vtanna ; meg adak az fid leuelet az my felöl jrt 



216 

íld, mynd megertöttVí^k, az hatuany dolgoth my jllesse, jria 
fid, hogi nem az ty akaratotokból myueltek es hogi hirötök- 
kel nem uolt, hanem vegére mönuen, mynket bizonios valaz- 
za\ ertet ild, efféle valaz teteit, semmi keppen nem tudunk 
myre velny mykoron az kik myueltehttek es miueltek, egi- 
nehany nemöt es magiar vraknak kapitanoknak az neuöket 
röndel jruan élőtökben attuk ; főképpen az cyazar ado szedőiét 
meni kinciel marhaual az kiiiől meny kinciőt marhat el vit- 
tenek ; romai ciazar es az ty rezetőkre tialot kwlőmben ki 
summaluan belőle kwlőm tőttek, kit vegreis meg kiuanűnk es 
vgian mégis kiuantatik ; ennek az meg cirkalasa, eztendőre 
vagi holnap számra nem köteles, my azt akariuk meg erteny, 
miért miueltek es ki akaratiokbol miueltek ; j gazán aggiatok 
élőnkben, mies tuggiuk mihőz magunkat tartany es az my 
kegielmes feyedelmwnket bizonios hírrel ertetny, mert meg 
higgie fid, hogi ez kőnnien ebben el nem múlik 

Ennek vtanna jm az tegnapi napon, az ho j árasa szőrent 
Pinkősd hauanak i6 napian, az saruariak papayák, bőzpöre- 
miek, palotayak, giőriek, szenth martoniak, tatayak, komaro- 
myak, nagi haddal fői kezwluen ; ket auagj három heliőn leső- 
ket hanuan, Sambek kasteliba száguldót bociatuan, oth sokayg 
ellenkőzuen. myndön fele barmokat juhokat el ragattak es el 
vittek, efféle ellenkőző dolgaiknak semmy szví^neti nincien ; 
mykoron mynd szwntelen efféle dolgokath élőtökben adunk, 
hogi megh tyltanatok róla, jnkab napról napra eőregbödik, 
myert hogi myndön felől az frigi ellen iarnak ; es ellenköznek ; 

Mynt hogi Egőr, Kassa, Tokay, Szakmar ; Kanysa, es hor- 
uat orzag kőrniM való kapitanok es alattok való vitezök az 
friggiel nem gondolűan ; vntalan giwleközuen, az sok, ellen- 
kőző dolgoktul meg nem szwnnek ; mőli dolgot mykor az my 
bekeynk es vitézink jmmaris ezőkben veuen, s az my jntesin- 
kel nem gondolűan, ha valahol myt myuelnek, mi okai ne 
legiwnk, meg eddig azon voltunk hogi jnnet az mi rönd^v^nk- 
ről az frig ellen semmy ártalmas dolog ne törtenniek ; azért 
az io zomzedsaghoz jllendő dolog ez hogi mi nekwnk jgazan 
es tökelletössen meg jelöncietök, ha azfrigihöz vagione szere- 
tettök, maradandó lezöne vagi nem ; efféle ellenkőzöket h\^n- 
tettőke meg aűagi nem ; bizonios es hamar valazt varunk, 
kihoz tuggiuk mies magunkat tartany. Isten fidl ; Date Budae 
3 die May etc 1580. 

[Kiuül magyarul : Ernő herczegnek.J 



217 

187. 
15^0 deczember i. 

Ali basa * Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa az hatalmas Jstennek io akaratiabol teoreok 
czaszarnak feo bel tartoia Budai\, es gond uyseleoie magiar 
orzagnak etc. 

Feolsegeos Ernestus berezeg. Keoszeonetwnk, es magunk 
ayanlasanak vtbanna. Juta mi hozzánk romaj czaszar es az 
the feolsegeod hiw keöuete, az nemeos es tizteoleteos ferfiu Joa- 
chim Preyner mind az vele valoekal egieteomben húszon 
€oteodik napian Nouembernek, kikett mi nagy tizteosseggel 
láttunk es fogattunk, az mely ayandekott romai czaszar w 
feolsege es feolsegeod kwldeot megh attak, kitt mi nagi szere- 
tettel es tizteosseggel veottWnk, es az mi dologról romaj 
czaszar w feölseghe, es the feolsegeod izent mindeneokett 
megh hallgattunk, es aboz kepeost valaztt teottwnk, valazzok 
leuen az romaj czaszar W feölseghe es the feolsegeod kíuan- 
saga szerent, mind az vele valoekal marhaiockal teokelleteos 
€s bizonyos embeorwnk által nagi tizteosseggel el kisertett>^k, 
az kik visza tereok voltak azokatt megh azonképpen, ennek 
vtbanna es ez frigy dolgában romaj czaszar \v feolsege keo- 
zeott es az mi feiedelmwnk keozeot, az mi az tizteossegeos 
dolgott illeti mindeneokben abban akarunk teorekeodni. Isten 
tartsa megh feolsegeodett 

Datae Budae i die Decembris anno Christi 1580 

Ennek vtbanna vagyon the feolsegeodnek való panaszunk, 
mert nem tuggjuk mire vélni ezt hogj frjgjwnk vágjon, es az 
frjgi alatt az the feolsegeod vjtezj mind el iarnak, jm mos- 
tannis mikor az romai czaszar w feölseghe, es az the feolse- 
geod ayandekiaual ieleon voltak, ackoron az egriek sjrokjak 
tokajak, diós gyeoriek es kassaiak vgj mint mas fel ezerén 
voltak Gyeongyeoseon, azért keriwk the feolsegeodet hogj the 
feolsegeod erreol mi nekwnk aggion bizonyos valazt, mi 
legjeon ennek az oka hogj igi ezelekeodnek, jm az feolsegeos 
romaj ezaszarnakis megh ielenteottwk, azért tuggja the feol- 
segeod hogj ez fele dologból semmi io nem keouetkeozik, iol- 
lehett most eggyk felben sem leot semmi kar, de hogj the 
feolsegeod ideien megh lássa azért akarank megh ieleonteni. 
Isten tartsa megh feolsegeodet. 

[Kívül magyarul Ernő herczegnek.J 

* Kalajlikoz Ali budai basa 1580 május — 1583 október 9. 



218 

i88. 
1581 április 14. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feolseges Ernestus herczegh, nekwnk tizteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetv^nk es magunk ayanlasa vtan. J^tt vala mi 
eleönkben, az tizteöleteös személy Haszan szpahja, monda hogj 
vágjon \V nekj egj faluia, mely falunak Marczin haza, neue, 
kitt birtt az te feölseged szolgaia, Posar Lukacz, ennek halála 
vthan ment az felesege Istuan Ispánhoz, mely Istuan Ispán, 
ezt ez megh neuezeöt falutt feöleötteb való kegyetlenségben 
tartya, castelt akar veleök czinaltatni, ezt az szegensegh latuan 
10 házas embeör ment el róla, m.ely puzta sem romaj cza- 
szarnak w feölsegenek, sem te feölsegeödnek, sem az mi ke- 
gjelmes feiedelmWnknek nem hasznai, azertt keriwk te feöl- 
segeödett szeretettel, hogi paranczollya megh te feölsegeöd azt 
az elfutott iobbagiokatt hogj helyeökre szalliczak, kittvehesswnk 
mi es io neueön feölsegeödtwl. Jo valazt varunk feölsegeöd- 
twl. Isten éltesse te feölsegeödett. 

Dátum Budae 14 April Anno 1581. 

[Kiiml magyarul : Ernő berezegnek.] 

189. 
1581 április 16. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 
Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekVí^nk tizteölendeö bará- 
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Juta mi hoz- 
zánk az hatalmas czaszar portaiarol, az te feölsegteök orato- 
ranak Auora^ feölsegteöknek hivC^ szolgaia Aprjlisnek 13 nap- 
ján, kitt mi minden tizteösseggel kjsertettví^nk. De minek eleötte 
i<ff\<fín)í el érettének volna, hozanak az hatalmas czaszar vjtezj 
neminem>X^ czatazo legenyeökett, kik iartanak az egri kapj tan 
hjreuel, kiknél találtuk az kapjtan peczeteös leuelett, keze 
irasa rayta leuen, kj romaj czaszar w feölsege hjtinek ellene 
vágjon, hjuatank hozzánk az te feölsegteök hv<ff szolgaiatt,. 

* Az egykorú német fordítás szerint Aiiora a követ szolgájának a neve. 



211) 

kinek az egri kapjtan peczeteös leuelett mutatuan, juta az 
vyuary vice kapjtannak es leuele, mely leuelet hasonlatos 
keppen az czatazo legenyeökuel egyeteömben hoztak, azért 
leueleöknek masatt kwldeöttwk romaj czaszarnak w feölse- 
genek, ioUehett az nyluan vágjon nálunk, hogj feölsegteöknek 
hjreuel nincz azertt ez felett feölsegteök latuan illik hogj tiz- 
teöktwl megh foztassanak, mertt szví^ntelen való panaszt tesz- 
nek az vegbeli bekeök, kiknek megh paranczoltuk hogj semmi 
ellenkeözeö dolognak okaj ne legjeönek, mertt az hatalmas 
czaszartul szví^ntelen való paranczolatt vágjon, hogjha valami 
oly dologh teörtenendik az vegekben hogj kj az frigynek 
ellene lenne, bWntetlen el nem szenuedne W feölsege, ezt mi 
haluan, igjekeözWnk az ^ feölsege paranczolattyanak es hjti- 
nek megh tartoy lenni, ezt feölsegteök eszeben vehetj czak 
ebbeölis hogj az szigetj begh veötte volt megh az szanczak- 
sagott 80 ezer forinton három esztendeigh, de az peczj beguel 
egjetömben az hatalmas ezaszar hjrenelkWl rablottak volt el 
neminemW falutt, ezt az hatalmas ezaszar haluan tizteöktwl 
megh foztotta, azért te feölsegteökis ez felekett kik az szom- 
szédságban igerík magokatt romaj ezaszar w feölsege bitinek 
megh tartására, titkon penigh czataztatt, illik megh fosztani. 
Isten éltesse feölsegeödett. 

Dátum Budae 16 April Anno 1581. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

190. 
1581 május 20. 

Martonosi Ispán István, lévai viczekapitány, Ernő főherczegnek. 

Fewlsiges ees en nekem mindenkoron kegelmes Vram. 
Az een eoreókke való hywseges szolgalatomnac ayanlasanac 
vtanua, az the fewlseged leweleth veóttem vala alazatossan 
kiben az bwday bassa, panazolkodic fewlsigednec en ellenem, 
de hog illien késedelmességei tehetek valaztot, the fewlseged- 
nec en nekem meg bochiasson, ees vgian ezenfele panazolko- 
dasrol irt volth fewlsiged az ffew capitannakis hogh meg 
inchien engemet róla, hogh een azt ne mywelnem, a keget- 
lensegeth a zegennepen, ky miat iewendeóbennis el ne pwz- 
tulnanac, iollehet fewlsiges vram az panaz myenk volna, nem 
az pogané, ha volna kinec teórwent tenni keví^zeottewnk. Mert 



220 

fewlsiges Vram oly kegétlen teoreok vra vagion az madariac- 
nak, kyt Mwszthan beeknek hywnac, hog az egheez veghek- 
ben kegetlemb pogan nynch annál, annakis nynchien fewleot- 
teb eg holnapianal addig vére eg zegin biroth a falubelieth 
hog az ember meg hala veressige miath, ennekfeleotte miolta 
az niomorwlth ffalwth biria, három holth megh a biracban 
kegethlen veressige miath, sem thelen sem niaron soha az 
zegin ember zolgalattianac vege hozza nynchien, aznac zeon- 
telen kegetlensege es niomorwsaga, az kewssegnee meg nem 
fogiathkozyk, nem chwdalom hog az zegenseghnec, a falwrol 
el kely bwidosni, mert akar my kicihn dologért ket zaz három 
zaz chapast palczakwal el ewtteth raitok, azt velem nynch az 
falwban oly ember kit meg nem vereteth volna, sewt vgian 
ninchien kinec panazolkodni felewle. 

Thowabba fewlseges vram az my az dezma dolgát illety, 
a melliet eo desmanac newez, nem vgh vezy az my az igaz 
iewedelem volna, de .egnehan sommawal feollieb wezen, een 
pediglen az papoktol drága pénzen vezem az my aznac a 
iewedelme, meg elegezem rayta, annac feleotte immár sokfele 
mwnkat ezenteol rea veet az zegynseghre ees niarol niara- 
czaka az mwnkalkodasban mennek el kazalasban zena hordás- 
ban, kit en the feolseged ele nem twdnec zamlalnom. Zegyniek 
mynemew kwlwmbfele kegetlenseget zenwednek myatta, ennec 
feleotte in chak ez napokban e mostani eztendeobely birot be 
hywatta volth az a Mwzthanbek, napot hagiot neky, ereossen 
mégis fenegette, kire wgian meg eskeöth hogha be nem megien 
az biro ew maga zemelyezerinth rea megien es niarsban vo- 
natia okvetethlen a Dwnapartian mely dologh hamar mégis 
teörtinik. 

Nylwan twdom hog az hassa elewth menthy magath de 
az zegen emberek rea soha nem mernek panazlany, ees nem 
mery zemiben mondania az ew kegethlensegeth, az éghez 
pesthy bwday teorewk chiwdalkozyc raita, amy nemeo nag 
kegetlensigeth chelekezyk az kik ewteth ewsmerik, ez napok- 
bannis ffewlsiges vram el akartac ffwthny a falwrol, ees igh 
keonyeorgeotteec essedezthek zegenyek mith kely chelekedny 
nem twdnac howa lenni a pogannak kegietlensege miath, azért 
fewlsiges vram mastolis meg erthety the fewlseged, de nem 
hogh az my jozagynkoth falwinkot my pwztitananc, sewt 
inkab az masetis meg oltalmaznanc amenibeol lehetne. Annac 
okaert ezen keonieorgeok alazatossan the feolsigednek, mint 
kegelmes vramnac, irion az bwday bassanac, ees inche erre 
the fewlsiged hog vegie el attól a Mwztanbektol a ffalwkot 
ees aggia oly vithez embernek ky másképpen meg twggía a 



221 

zegen ember nyomorwssagat gondolnia : Mert annac kegetlen- 
sigeth ele nem twggia ember zamlalny, az my ez pogan dol- 
gath illety mostan rewideden irtam ífeolsegednec fieleóle mint 
kegelmes feiedelmemnek. 

Thowabba fewlsiges vram ezen kyweolis vagion the feol- 
seged eleot masffele panazolkodasom. Jóllehet amynth the 
feolsiged orzagawal vegezeth az veeghaz oltalmára ees az 
veghazak eppytesere rendeltek. Vghmint Komaromban ees 
egieb belekre abbant ellent nem tartananc, mert az articulus 
zerint tartoznec a zeginsegh zolgalnya. De ezen kywewl Vy- 
warban, Tatában, ees egieb belekre keoleomben keoleomben 
sokfele szolgaltattiak a zeginsegeth seot az chatazo leghinek 
ky vywary ky komaromy ky geory Isten tuggia ky howa 
való, akar racz légien akar másfele lowas, gyalog haydw, 
annira el niomoritottak, hol ide shol amoda kochikoth lowo- 
kot barmokot. ees magokotis hordozzak faraztiak annacfeleotte 
elessegeth kenyereket, borokot marhaiokot tekozolliac pwzti- 
tiak, hog immaran nem chak az pogan teoreok de az the 
fewlsiged veghazaibolis annira pwztitiak. annira zolgaltatiak 
eokoth, el kely az falwkrol pwztolniok menniek veghreis egieb 
nem lehet benne, hogha az Isten által másképpen the feolse- 
gedteol meg nem oltalmaztatnac de azon keonyeorgewk the 
feolsegednec mint kegelmes vramnac hizem enis the feolsiged 
hywe ees zolgaia vagiok, paranchollion the feolsiged az veg- 
belieknec, hog ez illienfele kegetlensegtol zeonninek megh, 
mert ez feoldeon el kely pwztolni egnehan falwnak. 

Mostan sagales Wywarba illien dolgot mywelthek, hogh az 
ot való raczoknac oztottak az my jobbaginkoth, zabadon vyt- 
ten vyzik eokeoth ees határ egiebfele eppeoleteket chinaltat- 
tak vélek, merthogh az sok niomorvssagot ees gyeotrelmet el 
vntattak az legyn emberek, megh fogtak az raczok az zegin- 
seget az teöreök rabok keoziben a temleczben vettettek egne- 
hannapeglan az ereos fogságban tartottak, illienfele kegetlen- 
seg vagiok [!] raitok a niomorwlth falwkon : Annak okaert keo- 
nieorgeoc the feolsegednek alazatossan ilHen nag kegetlen- 
segeth el ne zenweggien nekyek, hyzem enis the feolsiged- 
nek regy zegin zolgaia vagiok, ees az feolseged atthiath annac 
az íFeolsiges chazarnae megh az attiatis zolgaltam ees the- 
kenche meg The feolsiged az en alázatos zolgalatomotis, ees 
oltalmazzon meg the feolseged ezen keonieorgewk the feol- 
sigednec : az faluknac newek Madár Marczilhaza Bagota. Isthen 
tarcha meg te feolsegedeth io zerenchekel, mint kegielmes 
vramot. Ez lewel keolth Lewan die 20 Mensis May anno do- 
mini 1581. 



222 

Eiusdem V. S. hutnillimus et fidelis perpetuus servitor 

Stephanus Ispán de Martonos, 
vicegeneralis capitaneus Lewensis. 

(Kivül latinul : Ernő osztrák föherczegnek.) 

191. 

1581 július 4. 

Ali basa Ernő föherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh neloX^nk tiztelendeö szom- 
széd barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasanak vtanna. 
Az Nágos Muztafa es Weisz passa ideiben találtak megh te 
feölsegeödett vgjan ezeön dologról, melyreöl kelletek feölse- 
geödett megh találnunk. Attak volt itt Budán az Bereczk fja 
Sido Jacob Trombitás Jánosnak ezer három száz forint ara 
marhatt, mely marháért fogatta volt hogj vágj kez penzw megh 
elegiti, auagj az marháért száz mása rezett adna, melyreöl mind 
ez ideigis megh nem elegjteötte, ez penigh az hatalmas cza- 
szar pénze, mely miatt mostis fogua vadnak. Keriví^k annak- 
okaert feölsegeödett szeretettel hogj elegjtesse megh feölsegeöd, 
mikor te feölsegeöd minkett ez fele dologban megh talált, 
mi megh fogattuk es elégett tetettv(^nk vele, azért hogj ennek 
vtannais te feölsegeödheöz io szomszedsagunkatt mutathassuk 
feölsegeöd tetesseön igazatt, ne keszeritesswnk egjeb áros em- 
bereökett ereötte megh tartatnunk, melyet ha mi ertwnk feöl- 
segeöd megh czelekeödik, feölsegeödnek hasonló baratsagun- 
katt ayanlyuk ez szomszédságban, peczeteös hitt leuele ez 
Sido Jacobnal vágjon. Isten éltesse feölsegeödett. Jo ualaszt 
varunk feölsegeödtwl. Dátum Budae 4 Jul. Anno 1581. 

[Kivül magyarul: Ernő berezegnek J 

192. 
1581 július 18. 

Ali basa Ernő föherczegnek. 

Mi Ali passa ... 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekünk tiztelendeö bará- 
tunk. Keöszeönetű'nk es magunk ayanlasanak vtanna. Err^l 



22;} 

akarank feölsegedett leuelwnk által megh találnunk. Ez el 
múlt napokban iwttenek vala eleönkben neminemW falubeli 
népek, határok feleöl konyeörgeni, kerenek keönyeörgeseök- 
ben hogj hatarokatt el igazíttatnánk, miuel hogj ^ keözteök 
el nem igazithatnak, kWldeöttwnk vala kj az hatalmas czaszar 
vjtezjben sem czatara sem semmi gonosz végre, hanem az 
határ igazjtani, ezeonkozben vgjan azon falubeliek, teöttek 
hjrre az egri kapjtannak, bogi az hatalmas czaszar vjtezjben 
kj mennének hatarokatt igazítani, ezt haluan az egri kapjtan, 
kj i^tt minden nepeuel es lest vetőt, az hatalmas czaszar 
vjtezjre talaluan el fogdostak benneök, az hatuani beghnek 
mikoron tudására leöt volna, az szegensegnek alattomban való 
czalardsagok, ketteöt megh bví^nteteöt az szegensegben, miuel 
hogj mindenwt megh szoktak bví^ntetni, az kiknek ertyk ez 
fele czalardsagokatt, ez dolgott az egri capjtan haluan barom 
megh keöteözeöt raboknak feieöket vetette, es ide hozzánk kül- 
dötte, mely halhatatlan dologh, hogj ezfeleert rabokatt le vag- 
ianak, mijs azt latuan vágattunk rabokat mind az vegekben le 
es az feieöket vjszontt az kapjtannak kMdeöttwk, azért tegyeön 
iteleteöt feölsegeöd benne, hogjha feölsegeödnek auagj romaj 
czaszarnak w feölsegenek, auagj az mi kegjelmes feiedelmwnk- 
nek vagjone valami haszna benne. Annakokaert kiuannyuk 
mind romai czaszartul ^ feölsegetwl smind te feölsegeödtvC'l, 
hogj az fele hituan embeört feölsegeöd ez szomszédságban ne 
engedjeön mely feleöl találtuk megh romai czaszart W feöl- 
segetis, hanem feölsegeöd olynak engeggje, kj az országot ne 
puzticza hanem eppjcze, es kj az mi kegjelmes feiedelmwnk es 
romaj czaszar ví' feölsege kozeöt való frigjnek ellene ne iarion. 

Touabba hjszWk hogj feölsegeödnel nyluan vágjon, az mi- 
nemW castelt az Ipoly mellett eppjtetwnk, de nem gonosz 
végre, hanem erteöttví'k hogj igen toluaylo hely volna, vgj 
annyera hogj az áros népeket, mind feöl menőben smind ala 
iWueöben, szoktak ott meg dúlni fosztani es eölni, ezt haluan, 
hogj azfele latroktul bizuasban iarhassanak, ez végre eppjtet- 
tywk, de erteöttwk hogj alattomban az vegekben való vjtezeök 
keszvC^lnek volt nepuel es algyuual, hogj ellene állanának, 
azért keriví'k feölsegeödet szeretetnél hogj feölsegeöd paran- 
czollya megh az vegekben, hogj az w gondolattyok szerent 
való dologból valami ne essek, kitt uehess^nk ioneueön feöl- 
segeödtwl, es ezkeppen az mi kegielmes feiedelmvC^nk es romaj 
czaszar W feölsege keözeöt való frigj alhatatossan megh ma- 
radhasson. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae i8. Jul. 
Anno 158 1. 

(Kívül magyarul: Ernő berezegnek.) 



224 



193- 
1581 július 24. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus berezeg nekví^nk tizteölendeö bará- 
tunk. Keöszéönet^'nk es magunk ayanlasa vtan. Errwl akarank 
feölsegeödet megh találnunk leuelVí'nk által, hogj Racz 
Mihály harminczados, az w harminczadossagaban adós az 
hatalmas czaszarnak tizen kett lo tereöh penzuel, ez^ 
okaert hogj Vv azt az pénzt az hatalmas czaszarnak megh 
adhaisa, hozót w feölseget^X^l leuelet hogj czaust aggjunk 
es az hata'mas czaszar iobbagj keözeöt ahol azfele pénz 
vágjon kj szedesswk, mi az hatalmas czaszar leuele latuan, 
boczatank el egj hiw emberinket Méhemet czaust, az hatal- 
mas czaszar leuleuel es az mi leuelV^nkuel hogj az pénzt kj 
szeödne azonkeözben az papaj Huszár Peteör nepej az czaust 
Tolna mellett el fogtak, immár kertwk Racz Mihalytul az 
summát, W azzal menti magát hogj az czaus szeötte az pénzt, 
es ^ nem tuggja menyt szedeöt kj smenyt nem, azért migh 
az czaus megh nem leszeön azt mongja hogj szamot nem ad- 
hat, mely az hatalmas czaszarnak karara vágjon, keriwk 
annakokaert feölsegeödet szeretetnél hogj feölsegeöd vágj mi 
nekWnk auagj az hatalmas czaszarnak kwlgje megh az czaust 
ne kellessek az hatalmas czaszart ereötte megh találnunk, 
iollehet vadnak attyafjai az czausnak, es azok akartak w feöl- 
seget megh találni feleöle, de mi nem akartuk az te feölse- 
geöd kedueert es barátságáért ^ feölseget illyen kiczin dolog- 
nál bántani, hogj romaj czaszar v(^ feölsege es az mi kegjel- 
mes feiedelm>?í^nk keözeöt való frigj teökelleteösben megh 
maradhasson, azért ha mitt feölsegeöd az mi barátságunkért 
czelekeödik vjszontagh hasonló barátságunkat ayanlyuk feöl- 
segeödnek minket feölsegeöd leueleuel megh talaluan Isten 
éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 24 Jul. Anno 1581. 

(Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 



225 

1581 julitis 25. 
Ali basa Rudolfnak. 

Mi Ali passa ... 

Feölsegeös romaj czaszar nekwnk tiztelendeö barátunk. 
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasanak vtanna. Juta mi hoz- 
zánk az te feölsegeöd oratora 22 Jul. erteöttwk hogj az hatal- 
mas czaszarnal hjuen szolgait, annakokaert, nagj tizteösseggel 
mind az -^ hozza tartozóknál kisertettwk. Touabba az el múlt 
napokban találtuk volt megh feölsegeödet leuelwnk által, az 
Ipoly mellet való castely feleöl mellyet eppjtetvv^nk, tudni illik 
liogj az kereskeödeö népnek iouara legjeön, nem egjeb végre, 
ieleönteöttwk volt aztis feölsegeödnek hogj az hatalmas czaszar 
birodalmában Verebely neuw faluban, mely falu az esztergami 
hege, az vjtezeök akarnának eastelt eppjteni, nem tuggjukha 
feölsegeödnek vagjone hjreuel auagj nincz, azért az miképpen 
ez eleöt való leuelwnkben irtuk hogj lehetetlen dologh az hogj 
az hatalmas czaszar birodalmában feölsegod eastelt eppjtetne, 
miuel hogj lehetetlen dologh, azért semmiképpen nem engeg- 
gjwk, lam szót nem teszwnk mikor feölsegeöd az feölsegeöd 
birtokában valamit eppjttet, miképpen hogj -mást Vyuarat 
eppjtik szót nem teszwnk rea, miuel hogj feölsegeödnek biro- 
dalma alat vágjon, azonképpen nem illik hogj feölsegeödis 
erre szót tegjeön miuel hogj az hatalmas czaszar birodalmá- 
ban vágjon, keözel Vaczhoz, mely feleöl megh értheti feöl- 
segeöd miképpen szólottunk az te feölsegeöd oratoranak, ismegh 
az Nágos Musztafa passa ideieben szót nem teöttwnk mikor 
Kalot eppjteöttek. Ének vtanna irtunk volt feölsegeödnek az 
egri capjtan dolga feleölis mely dolgot czelekeödeöt, mely 
feleöl az feölsegeöd oratoratol feölsegeöd nyluabban érthet. 
Végezetre akarank feölsegeödnek erreölis Írnunk hogj Racz 
Mihály harminczados, az w harminczadossagaban adós tizen- 
két lo tereöh penzuel, hogj ez summát az hatalmas czaszarnak 
megh adhassa, w feölsegenek leuelet hozta hogj czaust adnánk 
hogj ahol az hatalmas czaszar ioszagaban azfele pénz vágjon 
kj szeögje, mi az hatalmas czaszar leuele latuan, annak kj 
szeödesere boczatank egj hiw emberwnket Méhemet czaust, az 
hatalmas czaszar leueleuel es az mi leuelwnkuel, hogj az pénzt 
szeödne Tolna keörwl az papaj Huszár Peteör nepej elfogtak, 
annak vtanna Racz Mihalytul az summát kertek, es azzal 
mentj magát hogj az czaus szeötte az pénzt azért nem tuggja 

A budai basák. 15 



226 

menyt szeödeöt kj benne es menyt nem, azért migh az czaus 
ieleön nem leszeön szamot nem adhat azt mongja, mely az 
hatalmas czaszarnak karara vágjon, de hogj az hatalmas cza- 
szar illyen kis dologból megh ne bantassek, te feölsegeödet 
keriWk hogj feölsegeöd auagj mi nekví^nk aiiagj az hatalmas 
czaszarnak kWlgje megh az czaust, iollehet vadnak attyafjai 
es azok akartak w feölseget megh találni feleöle, de hogj az 
te feölsegeöd es W feölsege keözeöt való frigj megh marad- 
basson, es az te feölsegeöd kedueert nem engettvC^k hogj W 
feölseget megh talallyak ebbeöl, azért ha mit feölsegeöd mi 
«reöttv(^nk czelekeödik, feölsegeödnek hasonlatos barátsággal 
akarunk lenni, feölsegeöd minket megh talaluan. Ezeoknek 
feöleötte az mi kegj elmés feiedelmvC^nk boczatta hiw emboret 
az te feölsegeöd oratoraual, mellyet te feölsegeödheöz ki bo- 
czatot, azért annak feöl menetelire az eleöbbi szokás es teör- 
iieny szerent kitiannyuk feölsegeödnek hitt leuelet, hogj az te 
feölsegeöd leuele latuan mind feöl meneöben smind ala iVí^ueö- 
ben, mind az -^ hozza tartozóknál egyeteömben bátorságos 
vta lehesseon. Az mint oda feöl emlekeözenk az egri capjtan 
dolga feleöl, mégis keriví'k feölsegeödet, hogj feölsegeöd ollyan 
embeört ne engeggjeön ez szomszédságban, kj feölsegeödet 
€s az mi kegjelmes feiedelmwnket igjekozik megh háborítani. 
Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 25 Jul. Anno 1581. 

[Kivül.J Az feölsegeös romai czaszarnak, feölseö Magjar 
orszagh es Czeh orszagh királyának, nekwnk tiztelendeö ba- 
rátunknak ez leuel adassék. 



195. 
i58i augusztus 19. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Ali passa . . . 

Feolseges romai czaszar nek>X^nk tizteolendeö barátunk. 
Keöszenet^nk es magutik ayanlasanak vtanna. Hlyen dolog- 
ról kelletek feölsegeödet leuelVí^nk által megh találnunk, hogj 
vagyon az hatalmas czaszar ioszagaban egy Maros neuví^ varos 
kit bir Forgacz Imre, kj az eleöt te feölsegeöd szamara az 
kamarasok birtak, esceök miuel hogj igen megh szegenyeöd- 
t\Vl, (!) adoiokat hirtelen megh nem adhattak, Forgacz Imreh igsn 
megh nyomorgatta \^ket, ugj annyera hogj egj nehanszor reaiok 



227 

kví^ideöt mostis harmincz eöt haz Maroson el egeöt, színtelen 
tnostis egetesuel fenyeögeti wket, azért keriví^k feölsegeödet sze- 
retetuel hogj az miképpen ennek eleötte feölsegeöd szamara uolt, 
ez vtannis arra foglallya feölsegeöd, mert ha nyomorusagokrol 
feölsegeöd gondot nem uisel, az mi kegielmes feiedelmwnket 
szví^ksegeös keppen megh kel találnunk feleöle, hogj nem mint 
el pusztullyon, az hatalmas czaszar ioszagaban masuua szal- 
littyuk wket, de hogj feölsegeodnek kara ne keouetkeöznek 
akarank feölsegeödet megh találnunk feleöle. Touabba talál- 
tuk uolt megh feölsegeödet egj nehany napual ez eleöt egj 
sido Jacab neuw dolgából, kj az hatalmas czaszarnak sokual 
adós, ki adót uolt Trombitás Jánosnak tizen három száz forint 
ara marhat, mely Trombitás János hitt leuele az sidonal 
ua "jon, azért keriwk ezeonnis feölsegeödet hogj feölsegeöd 
elegitesse megh ez feölwl meg'^ neuezeöt sidot, miuel hogy 
az hatalmas czaszar pénze uagyon benne, kiért hasonló barát- 
sággal akarunk feölsegeodnek lenni. Jo ualaszt uarunk feöl- 
segeödtwl. Isten éltesse feölsegodet. Ex vrbe Buda 19 Aug. 
Anno 1581, 

[Kiüld magyarul: a római császárnak. 

196. 
1581 augusztus 20. 

Ozmán aga, váczi főharminczados, Ernő főherezegnek. 

Felséges es kegyelmes feyedelem, nekönk myndenkoron 
walo hiuseges baratonk. Kezenetönket es zywönk zerint ualo 
ayanlasonkat jriok felségednek mynt jo akaró zomzed bara- 
tonknak : mostany irasonkra nem egyéb dolog inditot mynket, 
hanem hogj en soha, sem oda fel az romay chazarnak, sem 
az en kegielmes vramnak töröc chazarnak karara nem igye- 
keztem. Mostis byzoniara ha ez en haznos niomorolt kérése- 
met felséged jo zywel meg halgattya felette igen, nem chak 
ide, hanem, az romay feyedelemsegnekis haznara lezen. Hagiom 
magamatt egez Magiar orzagra, es Nemett orzagra való ke- 
reskedő rendre, hogj soha miattam senki sem vtaba, sem ke- 
reskedésében kart nem vallott, sőt incab járásokban nag ka- 
rommalis nag segytseggel voltam. Chak nem twdom my len 
oka hogj az Giör alat való sokadalmokat es vasarakat Owarra 
akariak zerzeny,-mely dolog az ket chazarnak nag karara, es 

15* 



228 

végre ne tálam haborosagara lenne. Mynt hogj az zenanak es 
egieb jaro helyeknek zyk wolta, az baromnak vthat be re- 
kezty, es tellyesseggel fel fele alattya. Vagion imár 12 ezten- 
deye annak, hogj az harmicad dolgába zolgalok hywen az 
en kegelmes vramnak, most vyonnan ismét az Erdei orzag- 
ban, es Magiar orzagban való lakozok irtak oda be felölem es 
engemett kertének, hogj mas tudatlannak ne adatnék, ig ismét 
fel kelletek az harmicad gonduiseleset vennem. Bátor felsé- 
ged látassa meg az oda fel ualo harmicadosoknak, vámosok- 
nak laistromit, ha az 12 eztendö elet mente teb jöwedelem 
awag mostan, en gondwiselesemben. Mynt hogy Giör fele ez 
elet, eztendeig, ha ment 15000 barom, most 30000 awag 4000a 
megyén. Enis kegig arra igyekezem, hogj ha az giöri soka- 
dalom helyin marad, az romay chazarnak nag haznott tehes- 
sek, smind ide az en kegj elmés vramnak. Mert ha ez dolog 
kilenben lezen, im az kereskedőknek az jowanak az akaratt- 
yok hogj az töserseget el haggiak es egyéb dolgokhoz latnak,, 
mynt ök Owarra haitananak. 

Hogj kegig valaky oda fel panazolkodnek az chatazo tö- 
rökök miat, en az bwdaj Ali pasánál arról végeztem, es feymre 
vezem annak gongyat, es ha kelletyk most enberem megjen 
az portara felsegedtel jo valazom leuen mjndiarast arról is^ 
akarok oda be ha kiwantatik végeznem. Tudom aztis hogj ha 
felséged ez haznos könjergesemet meg gondollya ellent nem 
tart abba, hogj az elebby heljen maraggion az sokadalom, Fel- 
séged azoktól is meg értheti, kjk ide az köwetsegben y árnak 
az portara, enny idötöl fogwa láthattak mynt zolgaltam e& 
faradok, felségednek haznara, es az kewetsegnek rendyben. 
Felségednek azért ez kenjergesem, az felséges es kegyelmes 
Rudolphus romay chazar vtan, maradna helyen az elebby sok 
idötöl való giöry sokadalom, mely dologért fels. enis byzo- 
niara mykor kiwantatik yowal akarok lenny. Im mostan a my 
kewes ayandekot fels. kildhettem ez my ket emberynktel 
vaczjaktol, eremest jo akarattal kildettem, hogj fels. nekyk 
jo es hamar való valaztot aggion. Isten tarcha meg fels. sok 
jo eztendeig, az feyedelemsegnek méltóságában. 

Vaezon 20 Aug. 158 1. felségednek barattya 

Ozmán Aga vaczy fe harmicados- 
[Kívül latinul: Ernő főherczegnek.J 



229 



197. 
1581 augusztus 28. 

Ali basa Miksa főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feolseges Maximilián herczeg nekwnk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keoszeonet^^nk es magunk ayanlasa vtan. Akarank te 
feölsegeödet leuel^nk által megli találnunk, neminemw leöt 
dolgokról, ioUehet az romai czaszar w feölsege, es az mi ke- 
gjelmes feiedelmví'nk keözeöt frigy vágjon, mind azon által az 
vegbeli vjtezeök gjakran szoktak oly dolgokatt czelekeödni, 
mellyek az kett feiedeleöm keözeöt való frigynek ellene vad- 
nak, az mintt ez augustusban leöttenek. Eleöszeör az papai 
palotai vesprimi vitezeök ezeon hóban iwttek, Szekeos feiruar 
ala, egj Ibrahim neuVí^ bulyugbasat el uittek, egj odabasat el 
uittek, egj besliatt megh eöltek. Jsmegh uittek az Szigetseg- 
bol negj áros teöreökeöt. Ismegh ivl^ttek az tataiak es koma- 
romiak Veöréos uar ala, ott barom eleuent fogtak es el uittek. 
Ismegh iv^ttek Zent Miklós ala, eczediek, kallaiak, tokaiak, 
onodiak vgj mint Soo louag, kik Zent Miklóst megh akartak 
uenni, ismeg az zólyomiak es viglesiek es az teöb uegekbeöl 
uoltak Diuin alat 18 zaszloual, szám szerent uoltak ugjmint 
2500 ismeg az egriek iwttek Biriny ala kikben negiet el fog- 
tak, ez fele szantalanszor szokot lenni, seöt ugian giakorta 
uagjon ez fele dolog, mellyet ugian nem szenyuedhettwnk 
touab hane n akarank feölsegeödet ebbeöl meg találnunk, 
mert nem tuggjuk ez fele dolgokot mire uelni, romai czaszar 
\ff feölsege es az mi kegieltnes feiedelmwnk keözeöt frigy 
leuen, ha feölsegteöknek hireuel uagyone auagj nincz, iollehet 
az egriek ugjan azt mongiak hogj feöisegteök hireuel iarnak, 
azért keriwk feölsegeödet szeretetnél hogj paranczollya megh 
feölsegeöd az uegbeli vjtezeöknek tarczak az frigyheöz mago- 
kat, feölsegeöd aztis aggja tuttunkra ha uagione ez fele do- 
logh felsegeödnek hireuel auagj nincz, tuggjuk az mi kegiel- 
r:i2? feiedelmwnket mind ezekreöl bizonyossá tenni, giakor- 
latossaggal panaszol kodnak az uegbeli kapitanok hogj az mi 
alattunk ualok uolnanak minden dolognak okai, azért feöl- 
S2geöd itellye megh ha okaié auagj nem, az mi alattunk ualok- 
nak mi ereös paranczolattal megh paranczoltuk hogj senkj 
se nminek oka ne legieön, azért az mi paranczolatunk szerent 
■ Hí': frigyheöz tartyak magokat, feölsegeödtwl io ualaszt uarunk 



230 

hogj mys tuggjuk magunkat miheöz tartam. Isten éltesse feöl- 
segeödet. Ex vrbe Buda 28 Aug. Anno 158 1. 

[Kívül. ] Az feölsegeos Maximilián herczeögnek, romai 
czaszar ^ feolsege attyafianak, nekwnk tisztelendeö barátunk- 
nak ez leuel adassék Beezbeo. 



198. 
1581 augusztus 29. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeos romai czaszar nekünk tiztelendeö barátunk. 
Keoszeönetwnk es magunk ayanlasanak vtanna. Találtuk meg 
feölsegeödett az marosiak nyomorúságos allapattyok feleöl, az 
hatalmas czaszar hiVí' keöuete által, mely nyomorúságot szen- 
uednek az tiztartoktul, feökeppen Forgacz Imretwl. es annak 
szolgaitul. Ez el múlt harmadik eztendeöben, az feölsegeöd 
kamorasihoz indultak voltt, es az útban megh lesette VC'kett, es 
fogságra yjtette oda feöl Biczeben, es addig el nem boczattatta 
vVket, migh feöllyeb való fizetést nem igerteteöt veleök, az mi- 
ben az feölsegeöd attya hattá, abban nem tartottak megh ^keth,, 
azonnis panaszolkottanak egjnehanszor, hogj miolta feölseg- 
teök vv^kett azoknak birtoka ala atta, semmi nyomorúságok- 
ban melletteök nem voltak, mindenfele húztak es nyomor- 
gattak, es tartyak vC^ket, az nagj sok méltatlan tartások miat 
annyera iutottak hogj egj kereskeödeö embeör sem maratt 
varosokban, keöuetkeöztenek az varasból kj es helt auagj 
feöldet kertének ahol megh maradhassonak, de feölsegeödett 
akartuk eleb megh találni feleöle, azertt ha feölsegeöd azok- 
nak kezeökbeöl kj nem veszj, sem az hatalmas czaszare sem 
feölsegeöde nem leszeön, mert az varasnak iob része el pusz- 
tul, azertt az miképpen sok száz esztendeöt>^l foguan az po- 
sony kamorasok birtak, mostis azon keönyeörgeönek szege- 
nyeök, hogj feölsegeöd venne ^kett az feölsegeöd szamara, es 
mindent valamiuel tartoznak készek az feölsegeöd kamorasi- 
nak feöl szolgáltatni, auagj ha feölsegeödnek teczjk halgatna- 
nak Komaromban az feölsegteök vduarbiraihoz, mys keriwk 
feölsegeödett hogj az kik sok esztendeötví^l foguan birtak wkett 
es nem otalmaztak, feölsegeöd végje el tví'leök, hogj ezkeppen 
maradhassonak megh szegenyeök, melybeöl mind az mi keg- 



231 

jelmes feiedelm^nknek smind feölsegeödnek haszna keöuet- 
keözjk, niostis az varasnak harmad része (az mint ennek 
eleötte való leuelwnkben megh ielenteött#k megh egetteteöt, 
minden marhaiokual eöszue, Forgacz Imrének es az v^ uduarbi- 
rainak leuelei megh mutattyak, mely leue[le]ket kví^ldeöttek 
hogj w altalok eseöt az veszeödeleöm, es egetes mert tví^zzel 
vassal fenyeögettek ^ket, az keues adóiért, kit az nyomoru- 
sagh es inseg miat megh nem adhattanak azc^rt feölsegeöd 
vjsellyeon gondot rolók mert ha feölsegeöd gondot nem vjsel, 
az mi kegjelmes feiedelmwnknek hjreu el aggjuk, annak vtanna 
oly helyre szallittyuk wket hol mindeneök ellen megh marad- 
hatnak. Isten éltesse feölsegeödet. Ex vrbe Buda 29 Aug. 
Anno 1581. 

Az vduarbiro leuelett im feölsegeödnek leuelVí^nkben ta- 
karuan feöl kVí^ldeött'y^k. 

[Kívül magyarul . a római császárnak.] 

199- 
1581 október 26. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tisztelendeö bará- 
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Az feölsegeöd 
kiuansaga szerent ezeön leuelben takaruan megh kwldenk az 
mi hitt leuelví^nkett, romai czaszar W feölsege postaianak ala 
i^uetelire, Touabba panaszolkodik feölsegeöd leueleben hogj 
frigy leuen az hatalmas czaszar vjtezj vakmereökeppen iarna- 
nak es czataznanak, feölsegeödnek nem illenek panaszolkodni^ 
mertt feölsegeödnek nem aggjak vgj az dolgott tuttara az 
mint volna, ha feölsegeöd bizonnyal megh értene, méltatlan 
panasznak Ítélhetne feölsegeöd, mi meltan panaszolkodhatnank,, 
mert ez mi alattunk valók semmit oknelk^l nem czelekeöd- 
nek, az mitt czelekeödnek indito okai az vegbeli vjtezeök, mi 
szWntelen ez mi alattunk valóknak ereös'paranczolattal megh 
paranczollyuk hogj semmi visza vonásra okott ne aggjanak, 
ezeök feluen az mi paranczolattunkatt magokatt megh tartoz- 
tattyak, ezeonkeözben az vegbeli vjtezeök okott aduan, ezeök 
sem szenuedhetik, hanem Wkis magok otalmaban czelekeöszjk 
ha mitt czelekeödnek, azért Nágod paranczollya megh az veg- 



232 

béli vjtezeöknek es kapjtanoknak hogj minden ez fele dolog- 
iul tartoztassak megh magokatt, hogj ezkeppen mind innen 
smind onnan maradhasson meg az io szomszedsagh. Panaszol- 
kodik Nagod az gyulai yjtezeökre, miuel hogj Kalló keörWl 
neminemw falukatt akartak volna el dúlni, ebbeöl es megh 
Ítélheti feölsegeöd hogj nem igazan attak feölsegeödnek tut- 
tara, mertt nem az gyulaiak voltak, hanem Sasuar beg egj 
Kesir neuW falura akartt menni, kjk az hatalmas czaszarhoz 
engedetleneök voltának, azonkeözben az tokaiak onodiak, 
kallaiak Sasuar begeot ez megh neuezeöt falunak rétin les- 
tek, Sasuar Begh reaiok talaluan Isten szerenezett adott, vgj 
annyra hogj az mint feölsegeöd irta egj néhányat fogtanak el 
benneök. 

Az feiruary begeöt, az pesti Olay begeöt az budai vjte- 
zeökett iria feölsegeöd hogj az mi akaratunkból kj mentek 
volna, vgj vagion hogj kj kwldeött^k volt es mi akaratunk- 
ból volt, de nem semmi gonosz végre, hanem hogj az tatai 
kapjtan immár egj nehanszor irta hogj az vjtezeök szorgal- 
maztattyak hogj Vált teöbeöl el égessek, ennek ez Válnak 
otalmazasara kwldeöttwk volt. 

Az tataj vice capjtannak iria Nágod hogj feiett veöttek 
volna, esztis ha feölsegeödnek igazan tuttara attak volna nem 
ok nelkwl leöt, mert Tabaydon egj teöreök vjteznek feiett 
veötte, eggjet megh eleueneön el vitt, mas nap megh kj 
iVC'uen, az vjtezeökre talaluan leött halála. 

Az zaczesnai begh feleöl azt iria feölsegeöd hogj eöt eze- 
rén ment volna el rablani, iollehett az nem az mi birtokunk 
alatt vágjon, de mind azon által itellye megh feölsegeöd ha 
^gj begh eöt ezer magaual mehett kj, holott az az begh az 
^ maga ioszagaban castelyaban ment, es senkj egjeb az \\; 
nepenel vele nem volt, mi meltan panaszolkodhatnank de el 
vntuk feölsegeödetis egj nehanszor találtuk megh feleöle, de 
mind azon által megh sem szWnnek megh, az mintt october- 
nek 22 napján sirokjak, egriek, putnokiak diós gyeöriek 
tokaiak es az teöb vegbeliek Hatuan ala 17 zaszloual iVí^ttek 
volt Ruber Caroly volt eleötteök, ha az hatalmas czaszar 
vjtezj eszeökben nem veöttek volna nagj kartt teöttek volna, 
mind azon által mégis egj néhányat megh fogtak benneök, 
azoktul megh tuttuk bizonnyal hogj az hatuani begeöt les- 
tek, azertt tegjeön iteleteöt feölsegeöd feleöle ha az mi alat- 
tunk valók auagj kik legyeonek okaj minden vjsza vonyasnak, 
feölsegeödnek az vegbeli vrak bizonnyal nem aggjak tuttara, 
mert ha feölsegeöd tudna nem panaszolkodhatnek feölsegeöd, 

Az filekiekre es az dregeöly martaloczokra panaszolkodik 



233 

végre feölsegeöd, ezeöknek dolgok hjrwnkuel nem volt im ve- 
gére megjwnk, ha oknelkwl valamit czelekeöttek leend, bví^ti- 
tetlen nem haggjuk, Isten éltesse feölsegeödett. Ex nostra 
vrbe Buda 26 Octob. Anno 81. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

200. 

158 1 deczember 6. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 
Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekVí^nk tisztelendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Immár kett 
leueleben emlekeözeöt feölsegeöd az ayandeknak kész volta 
feleöl, de feölsegeöd megh sem ieleönteötte megh az ideiett 
mikor leszeön iwuendeö, im mostansaggal kwldeöttwk embeö- 
rw^nkett az hatalmas czaszarhoz w feölsegeheöz, de semmi bi- 
zonyos dolgott w feölsegenek izenni nem tuttunk, mertt nem 
tuggjuk mire vélni hogj néha ideiebben, néha keseobben kVvldi 
feölsegteök ala. Touabba neminemvv dolgokrul találtuk volt 
megh feölsegeödett leuelví^nk által, mellyek voltak az frigy 
ellen, feölsegeöd az mi leuelwnkre, illyen választ teöt hogj 
nem Ví^k volnának okai, de feölsegeodnék nem aggjak vgj tut- 
tara az dolgott az mint volna, mert ha feölsegeodnék tuttara 
adnak, vgi tudna feölsegeöd, iteleteöt tenni feleöle, azért ke- 
riwk feölsegeödett mint tisztelendeö baratunkatt, hogj paran- 
czollya megh feölsegeöd az vegbeli vjtezeöknek es capjtanok- 
nak, az feölsegeöd ayanlasa szerent tarczak az frigjheöz ma- 
gokatt. Isten éltesse feölsegeödett. Ex vrbe Buda. 6. Decem- 
bris. Anno 1581. 

[Kiüül magyarul : Ernő berezegnek.] 

201. 
1582 január 9. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tisztelendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan, Juta mi hoz- 



234 

zank az feölsegeös romay czaszar oratoranak embeöre az mi 
embeörwnkuel Méhemet czausual egyeteomben 7 Jan az ha- 
talmas czaszar portaiarol, mely W teölsege oratoranak embeö- 
ret, minden kesedeleomnelkWl tiszteösseggel boczattuk es ki- 
sertettwk. Touabba mind ez ideig is az hatalmas czaszarnak 
semmi bizonyos dolgot nem irhattunk, az tiszteössegeös ayan- 
dek feleöl, keri^k azért feölsegteöket hogj tegjeön bizonyossá 
minket, hogj mys az mi kegjelmes feiedelmWnket az hatalmas 
czaszart, mentvv^l hamarab tehessví'k bizonyossá feleöle. Isten 
éltesse feölsegeödet. Ex űrbe Buda 9 Jan. Anno 1582. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

202. 
1582 január 15. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk tisztelendeö bará- 
tunk. KeöszeönetvC^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hoza 
mi nekünk az feölsegeöd leuelet az feölsegeöd postaia Peczy 
Berthalon, melyben iria feölsegeöd hogj minden kesedeleom 
nelkvC^l el boczatanank, mi kerdenk tMe, bogi az feölsegeös 
romay czaszar oratoranak embeoret hogj hol találta ^ monda 
hogj Komaromban, annak okaert megh akartuk egj nehany 
napigh tartoztatni, migh feölsegeödt#l hir nem iwne, hogj 
ngjan ezeön feölsegeöd postaiatul valazt tehetne feölsegteök 
arra, az mely dologért romay czaszar w feölsege oratoranak 
embeöre feöl iwtt, de gondolánk hogj feölsegeödnek ellene 
lenne, annak okaert minden kesedeleomnelkwl tiszteösseggel 
boczattuk. Touabba az hatalmas czaszar ayandekanak januarius- 
ban ötben kelleöt volna lenni, de nem tuggjuk enni késedel- 
mének az okát mi legjeön, feölsegteök nem ada tuttunkra, mi 
sem tudank az mi kegjelmes feiedelmwnknek semmi bizonyos 
dolgot Írni feleöle, azt tuttuk hogj ez ideig itt legjeön, azért 
keri>X^k feölsegteöket, hogj ne keslellye feölsegteök. Isten éltesse 
feölsegeödet. Ex űrbe Buda 15 Jan. Anno 1582. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek. J 



235 
203. 

1582 január 29. 
AH basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczeg nekwnk tisztelendeö bará- 
tunk. Keöszeonetwnk es magunk ayanlasa vtan. Találtuk megh 
feölsegeödet immár egjnehanszor leuelwnk által, miuel hogj 
az vegbeli kapitanok az frigynek szwntelen ellene iarnanak, 
feölsegeöd mindenkor azt irta, hogj meg uagion paranczoluan 
hogj senki semmire okot ne adna es magát az frigyheöz tar- 
tana, ez elmúlt napokban az kanisay kapitan, az szigetuary 
szanczaksaghoz tartozó iobbagioknak azt irta hogj ualahoua 
mehetnek el mennyeonek, mert az w hozzaia tartozok ki nem 
iarhatnak, mert az teoreökeöknek hirt adnának, azért irta 
hogjha el nem mennének, felesegeostV^l giermeökeöství^l ha- 
zokban égetne ^X^ket, ezt nem tuggjuk mire uelni, ha feölse- 
geöd akarattyabol uagione, auagj ví' maga kwleön partot wteöt 
magának, im peczeteös leuelenek masat leuel^nkben takaruan 
feölsegeödnek kví^ldeott^k, akariuk okát érteni, azért ha megh 
nem sz>K^nik ez fele dologtul, leuelet az mi kegielmes feidel- 
m^nknek, az hatalmas czaszarnak k^lgJA^^k, annak utanna 
gondot uiselví^nk róla. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 
29 Jan. 1582. 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J 

204. 

1582. márczius 3. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nek'^nk tyztelendeö ba- 
rátunk. Keoszeonetví^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh 
hozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelet, melyben iria feöl- 
segeöd miuel hogj Erasmus Praumra kanisay kapitanra 
panaszolkottunk uolna, iollehet feölsegeöd igazban pana- 
szolkodhatnek az mi alattunk ualo uitezeökre, de mind 
azon által feölsegeödnek gongja leszeon hogj ez után ne 



2;j6 

panaszolkodhassunk, azért mi nekwnk is gondunk leszeon 
róla, iollehet ez ideig hirwnkuel nem iiolt hogj senki az mi 
alattunk ualo uitezeök keozzwl az frigy ellen iart uolna, hol 
mellyket megh erteöttwk büntetlen nem hattuk, im mostis 
irtunk es czausunkat k^deottv^^k az szigety begheöz, hogjha 
ualamellyk ollyat czelekeodnek ki az frigjnek ellene uolna, 
miképpen ennek eleotte ez utannis büntetlen nem haggjuk. 
Touabba emlekeozhetik feolsegeod arra hogj az hatalmas czar- 
szar [l) aiandekanak ala menetelinek terminusa januarius uolna, 
de hogj ennyt keseöt az okát nem tuggiuk mi legieon, auagj 
tálam íolsegteök mást gondolt róla, az hatalmas czaszart mind 
ez ideigis okarol nem tuttuk bizonyossá tenni, w feölsege 
akaria okát mi teölwnk érteni hogj ennyt keseot. Igien iria 
feölsegeöd hogj meltob panaszt tehetne feolsegeod, de az meny 
panasz az mi begeinktvv^l az feölsegeöd alat ualo uitezeökre 
iw, ha mi azokat mind megh számlálnánk es megh irnank, 
tentat papirost nem találnánk kire azt fol Írhatnánk, azért 
gondolnánk hogj az mit az feölsegeöd alat ualo uitezeök cze- 
lekeottekis, feölsegeodnek hireuel nem uolt, ki ha feölsegeöd- 
nek hireuel leöt uolna, bví^ntetlen tuggjuk feölsegeöd nem hattá 
uolna. Isten éltesse feölsegeodet. Keolt Budán 3 Mart Anno 
1582. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 

205. 
1582 márczius 6, 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekví^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. KeöszeönetVí^nk es magunk ayanlasa vtan. Giakorta való 
leuelwnk által találtuk megh feölsegeodet ebbeöl, hogj az veg- 
beli vitezeök az frigy ellen szwntelen iarnak, ez feölVí'l való 
napokban irta volt feölsegeöd hogj az kanisay kapjtantul nyl- 
uan mindeneöket megh erteöt feölsegeöd, es hogj igazban pa- 
naszolkodhatnek feölsegeöd, de mind azon által gongja leszeön 
feölsegeodnek hogj ez vtan ne panaszolkodhassunk. Esztergám 
es Nograd mellet nagj erdeok es gonosz vtak vadnak, hol az 
áros népeknek ez eleöt nagj veszedelmeök volt, az áros ne- 
pektví'l kit#l tiz ezer kitWl húsz ezer forintott toluaylottak el 



237 

ví' magokat annak feöleötte megh eoltien, esenek mi hozzánk 
az áros népek ezt latuan, annak feöleötte az vrak kadiak, 
keönyeörgenek mi nekví^nk, hogj ott ha egj castelt es hidat 
nem czinaltatunk, az áros népek semmi keppen nem mernek 
iarni, ezeöknek keönyeörgeseökre haluan, es az áros népeknek 
pusztulásokat latuan, czinaltatank egj castelt es hidatt ott, 
kitt feölsegeodnek megh irtunk volt, hogj mind az mi alat- 
tunk valóknak smind az feölsegeöd alatt valóknak hasznára 
czinaltattuk, azulta soha panasz nem i^vtt hogj valakinek czak 
egj penzetis el veöttek volna, mostan penigh hogj Posonbol 
az vegbeli vitezeök es kapjtanok az gJAX^lesbeöl haza iWttek, 
indultak ez megh neuezeöt castelnak es hidnak el bontására, 
mi ezt ertuen kwldeöttwnk volt az hatalmas czaszar vjteziben 
az castelt es hjdatt eörizni, az feölsegeöd alatt való vjtezeök 
iví'uen egj ben találkoztak, Isten akarattyabol az hatalmas 
czaszar vjtezj által megh verettettenek. Ismegh azon nap Na- 
dasdy Ferencz es Zriny Gyeörgj ment az vjtezeökuel, sziget- 
uary begheöz tartozókra, akartak Berzenczett megh venni. 
Isten vgj akarta hogj az hatalmas czaszar vjtezj ezeöknekis 
elleneök állottak, egjnehany az ki foglya eseot benneök, azok 
megh vallottak hogj Berzenczet akartak megh venni ; Ismegh 
Hatuan fele nyolczuan ezer népe vágjon feölsegteöknek, To- 
uabba az el múlt napokban az simontornyay szanczagsaghoz 
tartozókra iwttek volt louagosok, kinek szatnat nem tuggjuk, 
kikben Isten engedelmebeöl hetet fogtak el, azokis azt val- 
lottak hogj az hatalmas czaszar vara ala gonosz szándékból 
iwttek volt, ezeök ha feölsegteöknek hjreuel nem volna, w 
magok feieteöl nem mernek czelekeodni, mi ez fele dolgokat 
egjnehanszor attuk feölsegteöknek tuttara, de az feölsegteök 
alatt valóknak hazugságokat el hiuen, nem hitte feölsegteök 
az mi beszedwnket, most azertt megh teczik az mi igaz besze- 
dünk es Írásunk. Ez feölwl való leueleben irta feölsegeöd hogj 
gongja leszeön feölsegeodnek róla ez vtan ne panaszolkod- 
hassunk, auagj tálam ezt irta feölsegeöd gond uiselesnek az 
kik kezdenek lenni. Isten éltesse feölsegeödett. Dátum Budae 
6. Mártii Anno 1582. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 



238 

2o6. 

1582 márczius 17. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . , 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekVí^nk tiszteölendeö ba- 
rátunk keöszeönetvv^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh adak 
az feölsegeöd leuelett; irta feölsegeöd hogj romay czaszar ^ 
feölsege akarna postát az hatalmas czaszar portaiara kw^ldeni, 
kinek ala iví'uetelire kiuanta feölsegeöd az mi hitt leuelWnkett, 
az feölsegeöd kiuansaga szerent megh kwltwk feölsegeodnek, 
de egjnehanszor kwldeöt feölsegteök postatt ala, azt irta feöl- 
segeöd hogj az hatalmas czaszarhoz iwueö ayandek feleöl 
teszeön bizonyos hirtt, mely ayandek mind ez ideig is el nem 
iwue, avagj tálam ezak azért kwldi feölsegteök az postát hogj 
az ayandeknak iví^ueteli touab halaggjon, azért ha most bizo- 
nyos hirtt nem hoz feleöle, bizonyara ala nem boczatthatyuk, 
mert az hatalmas czaszar szwntelen akaria okatt mi t^lví^nk 
tudni késedelmének es mi semmi bizonyos dolgott feleöle nem 
Írhatunk, azért ha feölsegteök el akaria kvC^ldeni, auagj nem 
bizonyos keppen iria megh feölsegteök hogj tuggjuk mys az 
hatalmas czaszart az mi kegjelmes feiedelmví^nket bizonyossá 
tenni feleöle. Isten éltesse feölsegeodet. Dátum Budae 17. 
Mártii anno 1582. 

[Kioül magyarul : Ernő herczegnekj 

207. 

1582 márczius 23. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tiszteölendeö barátunk. 
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Az feölsegeöd ki- 
uansaga szerent megh kví^ldenk feölsegeodnek az mi hitt leue- 
Iwnkett, az feölsegeöd hiví' embeörenek az N. Nary Istuan- 
nak ala iwuetelire, miuel hogj akariuk mys feölsegedheöz 
embeör\ív'nket ayandekunkual kwldenvv^nk, kiuannyuk mys a[z] 
feölsegeöd hitt leuelett az mi embeörví^nknek, minden W hozza 
tartozóknál feöl menetelire, hogj ne kellessek feölsegeödett 
teöbbe megh találnunk feleöle, ezeön feölsegeöd hiw embeö- 
ret^l az N. Nyary Istuantul kVC^lgie megh feölsegeöd. To- 



239 

Tiabba az feölsegeöd embeöri beken el iutanank hozzánk, mely 
feölsegeöd embeörit ismegh bekeuel es tiszteösseggel ala bo- 
czaitunk, es kisertettwk. Isten éltesse feölsegeodet. Dátum 
Budae 23 Mártii anno 1582. 

[Kiiml latinul : II. Rudolf császárnak.] 

208. 
1582 márczius 23. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Ali passa . . . 

Feolsegeos romay czaszar nekwnk tiszteolendeö barátunk. 
KeoszeonetWnk es magunk ayanlasa vtan. Jutának mi hozzánk 
az hatalmas czaszar zaimi, panaszolkodanak, hogj az minemw 
falukat az hatalmas czaszar iro deakia nekieök irt, miulta 
Kalot czinaltak azulta sokat nem boczatnak be, kik annak 
eleotte az hatalmas czaszarnak hodolua uoltak, az mi kegjel- 
mes feiedelmwnket akarak megh találni feleöle, de mi feöl- 
segeodnek akarank megh ieleonteni, keriví^k annak okaert 
feölsegeodet szeretetnél, hogj feölsegeöd paranczoUya megh 
az kalay kapitannak, hogj boczassa be wket, mert ha az ha- 
talmas czaszarnak hireuel leend, feölsegeöd megh gondolhattya 
hogj semmi io nem keouetkeözik beleöle. Isten éltesse feölse- 
geodet. Dátum Budae 23 Mártii anno 1582. 

[Kivül latinul: II. Rudolf császárnak.] 

209. 
1582 április 2. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feolsegeos Ernestus herczegh nekWnk tiszteolendeö bará- 
tunk. Keöszeonetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak 
mi nekví^nk az feölsegeöd leuelet, melyben panaszol feölsegeöd 
mindeneöknek eleotte buday Piry agara, mely Piry aga az 
hatalmas czaszar engedelmebeöl Bakabanyat biria, hogi Baka- 
banyahoz nem mesze uolna egj malom, mely malomtol ki- 
uanna száz forintot esztendeörwl esztendeöre, es hogi az eleot 



240 

attul nem fizettek tiolna, mi az hatalmas czaszar regestoma- 
ban megh latank, es ugi uagion megh iruan, hogi Bakabanya- 
hoz tartozót mindeneöket birion, Piry agat hiiiattiik uala, w 
azt monda hogi, en Isten paranczolattya szerent, ualami Baka- 
banyahoz ualo es az határában valami uagion mindennek 
tizedet aggiak, es megh elegeöszeom uele ; Ennek vtanna te- 
szon panazt feölsegeöd az tiegbeli uitezeokre, iria feölsegeod 
hogi az frigynek ellene iarnanak. 

Ez el múlt napokban az hatalmas czaszar kencztartoia 
ment uolt az uegbeli uitezeöknek soldot osztani, ezt az papaiak 
vesprimiek es teöb uegbeliek haluan, lestek megh ugi mint 
negjuenen, utaban, Isten engedelmebeöl, azokban kiket le 
uagtak, kiket eleueneön hoztak. Romay czaszar w feölsege 
boczatta postaiat, az mi kegielmes feiedelmwnk portaiara, azok 
ieleön leuen személy szerent láttak wket, az kik penigh innen 
az mi leuelwnkuel uisza tértek, azok romay czaszarnak w 
feölsegenek, es te feolsegodnek mindeneöket nyluan megh 
mondhattak ; az teöb uegbeliek mind szwntelen czelekeodnek 
ez felet, ugj annyera hogj az uegbeli begeöknek es uitezeök- 
nek panaszokat el untuk. Ismegh ez el múlt ideökben iwtte- 
nek uala Katay Ferencznek neminemw rabiai hozzánk, kinek 
fwlet meczette el, kinek orrát hasitotta feöl, kinek uyat ua- 
gatta annak okaert hogi sarczat megh nem uihette, ez fele 
istentelensegeöt czelekeodik az szegény raboknál, mi három- 
szor negjszer eotszeör az rabot ki boczatuan semmit nem hoz 
egi uyual nem illettettwk, feölsegeöd miért hogj ez feleket 
megh nem fed. Azért keriví^k feölsegeödet szeretetnél, hogj 
feölsegeöd megh feggie, es paranczollya megh neki, hogj ez 
fele kegietlensegteöl es istentelen segteöl megh szennyek, mert 
bizonyara ha ez után, valamely rabot megh nyomorit, ez iit 
ualo rabok nyomorúságának, mi oka ne legiwnk, egj rabért 
tizet nyomorítunk megh. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum 
Budae 2 april anno 1582. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 

210. 
1582 április 10. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa ... 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tizteolendeö bará- 
tunk keoszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak 



24t 

mi nekVí^nk az feolsegeöd leuelet, melyben iria feölsegeöd hogj 
az hatalmas czaszarhoz mene tiszteössegeös aiandek, készen 
uolna, es annak gond uiseleset bizta feölsegteök az Nágos 
Nyary Istuanra, kinek ala iwuetelire ezak uaria feölsegeöd az 
mi hit leuelwnket ; 22 Mártii romay czaszar w feölsege talált 
uala megh minket leuele által ez dologh feleöl, w feölsegenek 
az w kiuansaga szerent megh kwldeottVvk az mi hitt leuelwn- 
ket, Komaromy János deák által, nem tuggiuk azért ha feöl- 
segeöd czak napot akare halogatni, auagj feolsegeodnek ez 
nem uolt hireuel, nem tuggjuk azért mint kiuan feölsegeöd, 
mert az mi hit leuelwnk egi nem ketteö, azért ha feölsegteök 
megh akaria kví'ldeni iria megh feölsegteök, ha penigh megh 
nem akaria feölsegteök kWldeni, arrolis minden kesedelem 
nelkwl tegjeön bizonyossá feolsegeöd, tuggjuk az mi kegi elmés 
feiedelmv^nket bizonyossá tenni feleöle, de hogj ennyt keseöt, 
semmi iot nem tudunk feleöle uelni. Ennek vtanna panaszol- 
kodik feölsegeöd hogj az mi alattunk ualok mentek uolna 
Egeör fele es hogj tihemery jobbagjokatis hoztak uolna el, 
feolsegeodnek ha miben panazt teszvC^nk, azt feölsegeöd czak 
azzal fedezi el hogj feolsegeodnek hireuel nem uolt, ez dolog 
is méltatlan nem leot, mert az feölsegeöd alat való vjtezeök, 
kiknek szamát nem tuggjuk, akartak Szent Miklós ala i^ni» 
hogj azt el hannyak, azt ertuen az mi alattunk ualo uitezeök, 
mentek ugi mint magok otalmara, az seregh talált het auagj 
nyolcz haydura, azonkeözben, az vjtezeökben, mentek uolt az 
tihemery hegj fele, igaz dolog hogj hoztak uolt el az iobba- 
giokban, de mi ezt ertuen, az ki oka uolt keményen megh 
bWntettví^k, es az jobbagiokat szabadon boczattuk. Ismegh 
13 Mártii vesprímiek tihaniak az teöb vegbeliek akartak az 
sokadalmat feöluerni, az koppani szanczagsagban, azonkeöz- 
ben találtak Mehmet agat az besliagat hiduegit nagi sok 
besliakual el uittek. 

Ismegh Szenhely Istuan iwtt egjnehany magaual az ha- 
talmas czaszar kencztartoiat lesuen, hogy sakmant tegjeonek 
az hatalmas czaszar kenézében, es w magokat el fogiak, reaia 
talaluan Isten akarattyabol, azokis mind kézben uadnak. 

Ismegh erteottwk hogj most Szikszó fele uagjon 900 fegj- 
uereös nemeött kik Bereny ala teörekeöttek, ezt mi haluan 
kwldeöttwnk az uitezeokben otalomra oda. lm lattyuk hogj az 
posta iwteön iw es menteön megjeön, ezt penig iol tuggjuk 
mi végre uagjon tudni illik, hogj az Keözeöl bas feleöl akarna 
feölsegteök érteni, azért feölsegteoknek hirt tudnak mondani 
hamar ideön feleöle, ha iwe annak keöuete be auagj nem* 



A budai basák 



16 



242 



Isten éltesse feölsegeodet. Jo valazt minden kesedeleomnel- 
kWl uarunk feölsegeodtwl, Dátum Budae lo. April anno 1582. 

[Kivül magyarul : Ernő herczegnek.J 



211. 
1582 április 13. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nek'^^nk tisztelendeö bará- 
tunk. KeoszeonetWnk es magunk ayanlasa után. Hatuany, szol- 
noky, nogrady szeczeny es teöb uegbeli begeök, zaimok es 
szpahiak, giakorta panaszolkottak, hogj az mely falukat az 
hatalmas czaszar nekieök adót, kik az -w^ feolsege regestoma- 
ban be uadnak iruan, kinek három kinek negj, kinek eot esz- 
tendeié uagjon, hogj sem az hatalmas czaszaret sem az mi 
ieöuedelmví^nket meg nem attak, miért hogj N el nem ho- 
zattya ví^ket, de mi az mi kegj elmés feiedelmWnk es romay 
czaszar w feolsege keözeöt ualo frigjeot megh tekmtuen, nem 
akartuk, hanem feölsegeodnek akartuk tuttara adnunk, kirví^l 
egjnehanszor találtuk megh feölsegeodet leuelwnk által, hogj 
feölsegeöd az fele engedetlen iobbagjokat be keszericze iví-ni, de 
feolsegeödt^l ugjan nem keszeritetenek be i^ni, mi az okaert ez 
feölwl megh neuezeöt uegbeli begeöket zaimokat, k>^ldeöttV(^k 
uolt ualami uitezeökuel, az fele engedetlen iobbagjok, biraia- 
nak be hozására, nem az uegre hogj rabságra hozattuk uolna, 
hanem az hatalmas czaszare es szpahiaioke megh leuen be- 
keuel boezattatnank, de megh paranczoluan ereös paranezo- 
lattal nekik, hogj senkiuel ne uijatok ha szinten reátok iwnekis 
hogj az frigynek ualami ellene ualo ne legjön, hanem ti az 
utón bekeul mennyeteök el, visza teruen az hatalmas ezaszar- 
nak egj Fegjuerneök neuw uarasaban megh szállottak, azon- 
keozben az egriek diós gjeöriek es az teöb uegbeliek, sereg 
bontóknál es egj eb hadi szerszámoknál reaiok iwuen, (miuel 
megh paranczoltuk uolt hogj ne uijanak nem uittak, hanem 
az ví' utókon uoltak) az hatalmas czaszar uiteziben, kiket le 
uagtak es kiket eleueneön fogtak, azért itellye megh feölse- 
geöd ha ez az frigjnek ellene ninczen, Szolnokban Hatuanban 
Berenyben es mind az uegekben elegh seregh bontó vágjon 
ha mi ualamit akartunk uolna az frigj ellen czelekeödni, mys 



243 

elegh hadi szerszamot kwldhettvVnk uolna, Isten akarattyabol 
es az hatalmas czaszar ereiebeöl, sem az egriekben sem az 
teöb uegbeliekben igen sok el nem szaladot uolna, de mi aka- 
runk minden uisza uonast el tauoztatni ; most ismegh az be- 
geök zaimok szpahiak, azt mongiak hogj az mely falukat az 
hatalmas czaszar nekwnk adót es engedetleneök, azokra men- 
üén akartuk mind az hatalmas czaszaret smind az mienket 
megh keresni, de N megh paranczoluan bogi ne uijunk 
mind az hatalmas czaszaret smind az mienket ueszti N, 
íizert mi az hatalmas czaszarhoz megjVí'nk es Nágodra panasz- 
lunk, azért lássa feölsegeöd miképpen marad igj az frigy megh, 
hanem az ki ennek oka feölsegeöd megh tuggja, es kemény 
bwntetessel megh bwntesse, megh bwntetuen iria meg feölse- 
geöd, hogj mi az feölsegeöd leuelet latuan, begeoknek zaimok- 
nak es szpahiaknak megh mutatuan, czendeszithesswk le wket. 
Isten éltesse feolsegeodet. Dátum Budae 13 April Anno 1582. 
Ezeöknek utanna akarank eztis feölsegeödnek tuttara ad- 
nunk, hogj bakabanyaiak, breznobanyaiak, olczuaiak, zólyo- 
miak, viglesiek, szlatinyaiak czabradiak mind ezeökbol loua- 
gosok kiknek szamát nem tuggjuk, es mind az az banyakon 
ualo gialog puskasok iwttek az hatalmas czaszar kastélyára 
kinek neue Bwgjwrdeleön Nograd mellet reggel tVí'l foguan 
mind ueczernye harangkorig ot forgottak akartak megh uenni, 
-de isten akarattyabol semmit nem czelekeodheteöt mindenny 
szantalan nepis, hanem egjnehanyan ot kin szorultak uolt, 
azokban kiket el fogtak kiket le vágtak, nem tuggjuk ha feöl- 
segeöd hireuel uolte auagj nem, 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 

212. 
1582 április 29. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feolsegeös Ernestus berezeg nekví^nk tisztelendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Meg hozak 
mi nekwnk az feölsegeöd leuelet, melyben iria feölsegeöd, hogj 
az hatalmas czaszarhoz meneö ayandeknak késedelmének oka 
nem egjeb, hanem hogj Nary Istuan w Nagá (kire bizta feöl- 
segteök annak gonduiseleset) ment uolt szinte hazahoz, miuel 

16* 



244 

illyen hosszú útra kellene menni, hazánál mindent uegezne^ 
es hogj czak ez napokban ivvt megh, mys az feölsegeod leuele 
latuan, mingjarast irtunk az mi kegielmes feiedelmwnknek 
feleole hogj iwueöben uolna, az W feölsege eöreömenek ideié 
kezdetik maiusnak utolsó napian, azért ha ackorra ala emenek 
uele, bizonyara W feölsege iob neueön uenne hogj nem az 
után, ez fele dolgot barátságnak okaert, es az ket feiedeleöm 
keözeöt frigynek megh maradásáért iriuk feölsegeödnek. To- 
uabba iria feölsegeod, hogj megh irnank kit akarunk romay 
czaszarhoz W feölsegeheöz kwldeni, kinek tuggjon feolseg- 
teök hit leuelet kví^ldeni, illyen feiedeleomheöz nem min- 
deneöstwl azért akarunk kVí^ldeni, hogj nagj ayandekot kwl- 
denenk, hanem w feölsegeuel akarunk barátkozni, mind az 
által mi az mi kegielmes feiedelm^X^nknek rabiai leuen, az mit 
w feölsegenek kwldhetwnk kWldví'nk, emberwnknek neue Halill 
czaus. Ennek utanna nyluan iria feölsegeod hogj Szikszónál 
sok fegjuereös nemet uolt bizonyara sok uolt kik az hatalmas 
czaszar uarat akartak el égetni, mi ez hir haluan boczattuk 
uolt az uitezeökben az hatalmas czaszar uara otalmazasara, 
azok reaiok talaluan, Ónod fele Visztek Wket, ezeök uisza ter- 
űén, az feölsegeod alat ualo uitezeök sereg bontokual raytok 
leuen, egj masual megh uittak, feölsegeod azt iria hogj ez mi 
alattunk ualok megh uerettettenek uolna tVC^leök, de ha megh 
uerettettenek uolna az meny eleuent es feiet hoztak, nem 
hoztak uolna, az kiket meg fogattattanak, kerdeöttwk teöleok 
szándékokat, eök azt mondák hogj tizenkét szekér tví'zes laptat 
hozunk uolt, hogj uagj Berent uagj Szolnokot megh égetnénk, 
azért innen megh teczik hogj nem igazan attak feölsegeödnek 
tuttara, hogj az teöreökeök rablani mentek uolt, azért miuel 
az uegbeliek giakorta szoktak az frigy ellen iami, keriwk feöl- 
segeödet paranczollya megh feölsegeod, az fele dologtul megh 
szwnnyenek. Iria feölsegeod, hogj az mely iobbagjokat el hoz- 
tak uolt el boczattunk uolna benneök, de hogj megh ittis ma- 
rat uolna benneök, feölsegeödnek ennek eleotte ualo leuelet 
latuan, mingjarast meg kerestettwk, az kiket benneök, meg- 
találtattunk mingjarast el boczattuk, az ki penig oka uolt el 
hozásoknak, keményen megh bwntettWk, ez utannis megh ke- 
restettyWk, ha kinél találtatnak azfele iobbagjok, az iobbagjot 
el boczattyuk, azt penigh b\vntetlen nem haggjuk. Végezetre 
iria feölsegeod hogj nem gjeözi feölsegeod megh irni az meny 
dolgok lesznek, bizonyara mi ugjan el untuk immár az sok 
panazt, nem hogj feölsegeödnek gjeöznenk megh irni. Isten 
éltesse feölsegeödet Dátum Budae 29 April anno 1582. 
[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 



245 

213. 
1582 április 29. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Emestus herczegh nekví^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. KeöszeönetVí^nk es magunk ayanlasa vtan. Juta mi 
hozzánk az mi kegj elmés feiedelmwnk portaiarol az feölseg- 
teök oratoranak teöreök nyeluon való leuele, kit ez mi leue- 
IVC'nkben be takaruan kwldeöttwnk feolsegteöknek, kibeöl megh 
érti feölsegteök mint es minemű tiszteosseggel leg;y'eönek mind 
postákhoz, mind W hozzaiok, mind vton smind az hatalmas 
czaszar portaian, smind penigh az passak hozzaiok, azért mys 
kiuannyuk hogj az mi hozzánk tartozokhozis ezkeppen legjön 
feölsegteök. Isten éltesse feölsegedet. Dátum Budae 29. Április 
íinno 1582. 

[Kiviil magyarul: Ernő herczeqnek.] 

214. 
1582 május 17. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös romay czaszar nekVí^nk tiszteölendeö barátunk 
Keöszeonetví'nk es magunk ayanlasa után. Megh hoza mi ne- 
kwnk az feölsegeod hiW embeöre az Nágos Nyary Istuan az 
feölsegeöd leueleit, az eggyk azoknak az mi emberví^nknek 
feöl meneteli feleöl uagion, az másikban iria feölsegeöd hogj 
utaiban minden io gonduiselessel mellette lennénk, bekeuel 
iuta hozzánk tiszteosseggel es embeörseggel minden hozza 
tartozóknál fogattuk, azonképpen tiszteöseggel boczattuk 16 
die May 9 oran, es embeoreink által kisertettVC^k ; mijs hason- 
latos keppen kiuannyuk feölsegeödtví^l, hogy mikor az mi em- 
beörWnkis feölsegeödheöz iutand, minden gond uiseleöie legieön 
feölsegeöd, kiben ninczenis kétségünk. Isten éltesse feölsegeö? 
det. Ex űrbe Buda 17 Maii anno 1582. 

[Kiuiil latinul : Rudolf római császárnak.] 



246 

215. 
1582 május 18. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh ertenk 
az feölsegeöd leuelebeöl az feölsegeöd panaszát, Iria feölse- 
geöd hogj Budára az had mind szA^ntelen gjwlteön gj^l, es 
annak okaert gjwltek volt Szikszó feleis az fegjuereös neme- 
teök, de ide Budára semmi oly seregh nem gj'^ltt, mert az mi 
kegj elmés feiedelmwnk es romay czaszar ^ feölsege keözeöt 
való frigjeöt mi akariuk eörzeni, hanem iví^ttek volt feöl az 
szendereöij szpahjak, miuel hogj most osztotta az hatalmas 
czaszar iro deakia az falukot, az feölsegeöd leuele latuan el 
boczattunk vala benneök, de erteöttwk hogi Kassa fele szám- 
talan sereg vágjon mind nemeöt magjar es parazthad, laytor- 
iakual es minden hadi sok szerszámnál, annak okaert tartoz- 
tatank megh v^ket, az kiket el boczattunk voltis keszeritetenk 
visza terítetni, ezt nem tuggjuk mire vélni, ha feölsegeödteöl 
partot Wteötteke magoknak, auagj mi szándékban vadnak. 
Erreöl valazt varunk feölsegeödteöl. Isten éltesse feölsegeo- 
dett; Ex űrbe Buda 18 Maii anno 1582. 

[Kioül magyarul • Ernő berezegnek.] 

216. 
1582 május ig. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös romay czaszar nekünk tiszteölendeö vrunk es 
barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Feölse- 
segeödet akarank illyen dologból megtalálni, hogj ennek eleote 
az teösereök az barmot Gyeörnel touab nem haytottak, hanem 
ot uoltt az barom uasar, most penigh Ouarra es egieb he- 
lyekre keszeritetnek haytani. Keri>X^k azért feölsegeodet sze- 
retettel, ne engeggje feölsegeöd az barmot mostis Gyeörnel 
touab haytani, hanem miképpen ennek eleotte legjeön ot az. 



247 

uasar, igj mind az kegielmes feiedelni'íí^nknek, smind penig 
feölsegeödnek teöb haszna keöuetkeözik beleöle, kitt mijs ue- 
hessVí^nk io neueön feölsegeödtvC'l. Isten éltesse feölsegeödet 
Dátum Budae ig. Maiianno 1582. 

[Kivül latinul : Rudolf római császárnak.] 



217. 
1582 június 2. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nek\?í^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak 
mi nek^^nk az feölsegeöd leuelet, melybeöl megh ertenk mi- 
uel hogj kaposuary Mehemett aga, az vesprimy vice kapjtant 
hjtta volna bayra ki, megh annak feöleötte rutt szidalomual 
illette volna, annak feöleötte simontornyay három teöreök, 
hitt volna három vesprimy vjtezt ki, mely dologh hogj az 
frigynek ellene volna iria feölsegeöd, bizonyara mi minden 
vegbeli vjtezeöknek megh paranczoltuk hogj az frigynek otal- 
mazoy legjeönek, es semmi ellenkeözesre okot ne adnának, 
mely mi paranczolatunkat minden fogjatkozasnelkwl mégis 
tartyak, de ezt nem valami vakmereösegbeöl czelekeöttek, 
hanem az feölsegeöd alatt való vjtezeök palotayak, mentek 
nemi nemw vjtezeöket hittak Feiruarbol ki, kik hogj ki nem 
mentek, az kópiára az palotaiak róka farkat es disznó farkat 
czinaltak vgj vittek Feiruar ala illyen gjalazattal illettek az 
vjtezeöket, de isten akarattyabol az vjtezeök vtanna leuen, 
szinte Palota alól hoztak vissza, kitt mind róka farkastul 
disznó farkastul akartunk az mi kegjelmes feiedelm^nknek 
portaiara kWldeni, de az vrak kerenek hogj azt ne czelekeöd- 
nenk, mi az mi kegjelmes feiedelmAíí^nk es romay czaszar W 
feölsege keözeöt való frigynek megh maradásáért, el nem 
kVí^ldenk, azért itellye megh feölsegeöd ha az mi alattunk való 
vjtezeök oknelkwl valamit czelekeödneke, azért feölsegeöd ez 
fele beszedeöt nem illik hogj eleö vegjeön, mert az vegbeli 
vjtezeök eggyk az masikual ha megh haragszik, ismegh egj- 
masual megh barátkoznak, mi mind azon által, im mosti 
megh paranczoltuk hogj minden vegbeli vjtezeök az frigyheöz 
tartsak magokat, mert bwntetesnelkwl vgyan nemis szenued- 



248 



nenk, ha valamely valami ellenkeözesre okott adna, feölse- 
^eödtwlis hasonlatos keppen kiuannyuk, hogj megh paran- 
czollya minden vegbeli kapjtanoknak es vjtezeöknek hogj az 
fele dolgoktul megh szwnnyenek, mely ellenkeözeö dolgokra 
szoktanak mind szwntelen okott adni, hogj ezkeppen, az kett 
feiedeleom keözeöt való frigy éppen meg tartattassek. Isten 
éltesse feölsegeodett. Keöltt Budán 2. Jun. Anno 1582. 

[Kiüül magyarul : Ernő berezegnek.] 



218. 
1582 június 14. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetvv^nk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleötteis 
találtuk voltt megh romay czaszar ■<f/ feölsegett es te feölse- 
geodett leuelvC^nk által ezen dologh feleöl, miuel hogj buday 
sido Jacab Bereczk fia adott voltt marosy Trombitás János- 
nak ezer három száz f. ara marhatt, kiért fogatta Trombitás 
János három holnapra száz mása rezet adni, auagj ha az rezett 
megh nem adhatna f. 1300 készen megh aggja, mely sidonal 
adós leuele vágjon, de ez wdeö keozben Trombitás János Ma- 
rosról el ment, az mi leuelwnkre feölsegeödtWl semmi vála- 
szunk nem len egjeb, hanem hogj az Trombitás János sup- 
plicatioiabol feölsegeöd megh erteötte ez dolgott, azon sup- 
plicatiot feölsegeöd leueleben takaruan hozak mi nekWnk, 
melybeöl ertenk miuel azt irna hogj Trombitás János hazatt 
szeöleiett atta volna zálogul az sidonak, tuggja penigh feölse- 
geöd, hogj az fele el szeökeöt iobbagjnak eöreöksege czaszarra 
szokott szállani, azért ennekis eöreöksege az mi kegj elmés 
feiedelmwnkre szállott, miuel hogj ayanlotta feölsegeöd magatt 
(kiben nemis keteölkeödWnk) akarank mégis romay czaszart 
^ feölsegett es te feölsegeodett megh találnunk feleöle, Ker- 
iwk feölsegteöket hogj elegjtesse megh az sidott feölsegteök, 
mert az hatalmas ezaszarnak sokual adós, kiért mostis fogua 
vágjon, kiért hasonló barátsággal leszwnk feolsegeodnek, hol 
penigh feölsegteök megh nem elegjtetne, ennek vtanna feöl- 
segteöket megh nem talallyuk feleöle, hanem szabadsagott 
adunk mijs az sidonak, hogj az áros népeket szabadon megh 



249 

tarthassa, es az w penzet az kin megh veheti megh végje, ez 
keppen az áros népeknek vtok megh fogattatik, azért hogj ez 
ne legjeön, keriwk feölsegteöket hogj elegitesse megh az sidott. 
Minden io valazt varunk feölsegeödtwl. Isten éltesse feölse- 
geodet. Adatott Budán 14. Jun, Anno 1582. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 

219. 
1582 június 15. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö bará- 
tunk. KeöszeönétWnk es magunk ayanlasa vtan. leleönteöttwk 
volt ennek eleötte romay czaszarnak vC' feölsegenek, hogj ba- 
rátságnak okaertt akarnánk emberví^nket \v feölsegeheöz kwl- 
denví'nk, most annak okaert boczattuk az tiszteöleteös nemeös 
szemelt Halil czauust, w feölsegeheöz es te feölsegeödheöz, 
kiteöl kwldeöttwnk feölsegeodnek, egj vrnak való feö louatt es 
egj szép aranyas czapragott, keriwk feölsegeodett, hogj ez mi 
ayandekunk noha kiczin végje io neueön feölsegeöd ; az mitt 
mi szonkual az mi embervC^nk szoUand keriwk halgassa megh 
feölsegett. Touabba keriwk feölsegeodett azonnis hogj valahol 
romay czaszar w feölsege leszeön iutassá szeombe feölsegeöd 
az mi emberví'nket \v feölsegeuel ; Ennek vtanna feölsegeöd 
io gond uiselessel es valazzal boczassa, kitt vehess>A^nk io ne- 
ueön feölsegeödtwl. Isten éltesse feölsegeodett. Dátum Budae 
15 Jun. Anno 1582. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 

220. 
1582 június 17. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekví^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Jeleoniet- 



250 

tWk volt ennek eleotte romay ezaszarnak W feölsegenek 
miuel hogj emberwnket akarnánk \^ feölsegeheoz boczatnunk, 
\^ feölsege minket ayandekatial megh látott, most azért 
boczatttik romay czaszarhoz w feölsegeheoz es te feölsegeöd- 
heöz emberwnket, kiktwl kwldeottví^nk w feölsegenek es te 
feölsegeodnek ayandekot, Tatában ví^ket megh tartoztattak, 
nem tuggiiik mi az oka, mi baratsagnakokaert kWldeöttWk 
feölsegteökheoz, az kamaromy hadnagj tartoztatia ott megh 
ví^ket, hogj ennyt kestenk, (az mint ennek eleotte w feölsege- 
nek megh ielenteöttvP^k, az oka semmi nem egieb, hanem hogj 
az louak az fví^ueön voltak, lam az mi hit leuelví^nk három 
holnapigis késik néha oda feöl, megh sem mongjuk hogj el 
keseöt, KeriVí^k azért feolsegeodet, hogj paranczollya megh 
feölsegeöd tiszteösseggel boczassak feölsegeödheöz. Isten él- 
tesse feolsegeodet Adatot Budán 17 lunii anno 1582. 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J 

221. 
1582 június 17. 

Ali basa Rosenberg Kristóf György tatai kapitánynak. 

Mi Ali passa . . . 

Tiszteöleteös beczwlleteos vitezleo nemeös ferfiu, nekWnk 
io szomszédunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. 
Erteött^k hogj az mi emberwnket mind az vele valokual egje- 
teomben tiszteösseggel fogatta kitt igen keöszeönwnk es ia 
neuon vöttwk kgtwl, ha Isten eltet hasonló barátsággal aka- 
runk lenni, kegnek, kiuannyuk kegtVí^l hogj miképpen hogj 
tiszteösseggel fogatta, kegd azonképpen tiszteösseggel kísér- 
tesse mind feöl meneöben smind ala iví^ueöben ví^ket. Isten 
éltesse kegdet. Adatott Budán 17 Junii anno 1582. 

[Kívül.] Az tiszteöleteös beczv&^lleteös nemeös férfiúnak,. 
ChristoíF Gyeorgy Rosenbergernek tatay feö kapitannak ne- 
kví^nk io szomszédunknak adassék. 



251 



222. 

1582 június 22. 
Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekvP^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak 
mi nekvl^nk az feölsegeöd leuelett, melybeöl megh ertenk mi- 
uel hogj az mi emberwnket, (kitt romay czaszarhoz 'w feölse- 
geheöz este feölsegeödheöz boczattunk keövetsegben visza terí- 
tenénk) miuel hogj romay czaszar Beczbeöl az feölseö ország- 
ban mentt volna, tuggjuk w feolsege az országnak gongjatt 
te feölsegeodre bizta, feölsegeöd minden io válaszai visza bo- 
czathatta volna, mi feölsegteökheöz barátságnak es io szom- 
szédságnak okaert boczattuk volt, semmit mi feölsegteöktv^l 
nem kiuantunk volna, de hogj feölsegeöd nem engedi feöl 
menni ugj legjön. Iria feölsegeöd hogj az komaromy kapjtan 
tuttunkra atta volna, romay czaszar W feolsege tauol letet, 
bizonyara ha hjrví^nkuel atta volna, el sem indítottuk volna, 
Wket, mikor az komaromy kapjtan leuelet hoztak, immár ackor 
el indultak voltt. Isten éltesse feölsegeodet. Adatott Budán 
22 Jun. Anno 1582. 

[Kivül magyarul: Ernő berezegnek.] 

223. 
1582 június 28. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeonetví^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak 
mi nek^J^^nk az feölsegeöd leuelett, melyben iria feölsegeöd 
hogj az mely mi emberwnket romay czaszarhoz ^ feölsege- 
heöz akartunk keöuetsegben k>^lden^nk (miuel hogj w feol- 
sege az feolseö országban ment W feölsegeheoz ez mi embe- 
rví'nk nem mehetne) ha feölsegeödheöz akarnánk boczatani, 
feolsegeodnek ellene nem volna, iollehett visza teriteöttwk 
vala ^kett, mind azon által az feölsegeöd akarattya szerent, 



252 

minden kesedeleomnelkwl feölsegeödheöz boczattyuk azon mi 
emberv/nket. Isten éltesse feolsegeodet. Adatott Budán 28 Jun. 
Anno 1582. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 

224. 
1582 július 31. 

Ali basa Ernő főherezegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekwnk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Egjnebanszor 
találtuk megh feölsegeödett leuelWnk által hogj Trombitás 
Janosual sido Israelt elegjtetne megh feölsegeod, mely dologh 
feleöl semmi io valazt feölsegeod nem teön, ez ideigh az áros 
népek mindenwtt bekeuel iartanak az hatalmas czaszar orszá- 
gában, sohol senkiteöl sem tartások sem semmi hántások nem 
voltt, de ezt latuan (miuel az sido az hatalmas czaszamak 
sokual adós) keszeritetwnk áros népeket érte tartatnunk, es 
az sidonak igazatt tetetnwnk, iollehet akarnánk ha ez vtannis 
valami bantasok nem lenne, es hogj mintt ez ideigh bekesegos 
iarosok lenne, de nincz mitt tennví^nk, ha feölsegeod megh nem 
elégj tete, mi nekví^nk igazatt kell tennwnk. Isten éltesse feöl- 
segeödett. Adatott Budán ultimo Jul. anno 1582. 

[Kiviil magyarul : Ernő herczegnek.J 

225. 
1582 augusztus 12. 

Andrássy Péter Ali basának. 

I^ykorú másolat, úgy látszik, egy a magyar nyelvben nem igen jártas 
kanczelláriai hivatalnok kezétől. — Másik másolata chiffrirozva megvan 
Eytzing Pál. konstantinápolyi császári residens 1585 márcz. 2-iki jelentése 

mellett. 

Tekentettos es Nágos ur az hatalmas, isten tögie Nágod- 
nak egy napiath ezeré, es ezer napodath tyz ezeré, merth az 
Nágod beszedennec vgy hyzök. Minth egy zenth prfettannac,* 

* Helyébe írva prinettannac. 



253 

merth az Nágod hittj zenty. Es agia az istenn hogy Nágodaz 
gioz hettetlen caszamac, haznaiath tolth heszen es ennis mind 
Nágodnac es az giozhettetlen caszamac hiwön, zolgalhaszak, 
merth Nágod twgia hogy en az nemoth zwponnak nem örö- 
mest zolgalnec cak az niomorwszag soritoth reaia, Nágod irth 
walla énnekem, hogy bizomosza togielek my hir wagion es 
my akarattia az nemöth kiralnac. Cennonj (?) Nágodnac semy 
bizon ios walast nem ir hattoc, merth semith nem wegeztenek 
az giwlesben hanem senth Giorgi napiara. Is meglen reaia giwlwnk 
es hawalamy vegezesz leson Nágodnac megirom, mas im-lengely 
orsagban egy solgamath kwldottem es lengely királynál wallamy 
dolog awagy walamj akarattj a wolna abolis bizoniosza te- 
szom Nágodath. Azerth lengely orsagbol ionec es monnec az 
lengiel vrac az nemott királyhoz, az wagion walamj akaratia- 
tok. Es ha Nágod az hatalmas caszar elloth torekodnec hog- 
wonejeel Erdély orsagoth az Battoriak markából, merth azokaz 
ebek az czaszarhoz nem ziwel wannae hanem cak sinel. Ebol 
meg osmerhetty Nágod hogy annac ellote nem wolth sabat 
Erdély bol fö embornek ide jonis mostan kodig égik posa (!) az 
masikath ery. Es az my az Erdély orsagnac az kincze az waida 
mind lengely orsagban takaria az battiannac lengéi kiraly- 
nac es az erdely vaida az nenith atta nemoth király zolga- 
iannac Dobó Istwanac ast imar nem twdom my akarattiattiak. 
Es az hattalmas caszarnak nagy karara van hizomiob wolna 
az giozhettetlen caszarnak haznaiaban möne az a' kincz. 
Honem lengiel kiralnac, merth az hotalmas caszarnac az öszy 
votte meg fogweretwel nem az lengely király es az hotalmas 
caszarth iletneie twlom hogy Nágodnac nincen senky tutara 
alny. de Nágod en welem egieth ercon en Nágodnac min 
donnoketh tuttara áldok. Nágodath azon keron minth kegmes 
vramath hogy Nágod walamj kepén meg ne jedoncze az er- 
delly waidannac merth io barattia az kiralynac es meg iria 
neky énnekem abol nagy niomorwszagom tortenie, es Nágod 
mikoron emekem walamy lewelleth ir te Nágod kwlgie, Fwlekie 
az allay baknec es Nágod meg parancolia hog walamj gasdag 
parast embornec agia es az parastembor emagam kezeben agia 
merth ez nagy főben iaro dolog másodsor beweben irok 
Nágodnac as isten eltesze Nágodath nagy sok estendeig es 
ágion ir serenceth az elensegod ellen solgalhos az gioz hettet- 
len caszarnac hiuon. Adototh Krasnahwrka warabol, anno do- 
minj 1582, August. 12. napian. 

Andrasy Pettor Krasnahurkhaba 
lakozó Nágodnac zolgaia. 



254 

[Kívül.] Az tekentettos es Nagos vriiak Ally Paszannak 
az hatalmas es giozhettetlen caszar fo hely tartoiannak budan 
lakozónak adaszek. 

226. 
1582 augusztus 18. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekVí^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak 
az feölsegeöd leuelet, melyben iria feölsegeöd hogi az feiruary 
Aly begh neminemw dolgot czelekeödeöt volna, mely az frigy 
ellen volna, kiben bizontalan feölsegeöd ha hirwnkuel ezele- 
keötte volna. Aly begh az hatalmas czaszarnak hiue, es ked- 
ues embeöre w az hatalmas czaszar paranczolattya es az mi 
paranczolatunk ellen, megh sem mozdul, azért mostis semmit 
eö oknelkw'l nem czelekeödeöt, erteöttwk vala hogj az szegény 
kereskeödeö népeket az toluay raczok megh toluaylottak, mi 
az feiruary begeöt es az vele való hatalmas czaszar vjtezitt 
boczattuk vala azoknak marhalának keresésére, mely dologh 
mind az szegény áros népeknek, smind az kett hatalmas feie- 
deleomnek hasznára voltt, az marhat keresuen, az iobbagjok 
haydukual egjeteombenfegyuereös kézzel az hatalmas czaszar- 
nak illyen begiere es az yf! feölsege vitézire iVí^uen tamattak, 
kik eczer az hatalmas czaszarnak feiett haytottak, feölsegeod- 
nek Ítéletire haggjuk ha kelleöt volnae vrara es az hatalmas 
czaszar vjtezire támadni, azért lássa feölsegeöd ha oknelkvC^l 
czelekeödeötte valamit auagi nem, mi minden vegbeli begeök- 
nek es vjtezeöknek megh paranczoltuk hogj az frigynek eöri- 
zeöi legjeönek, kitt tudunkis hogj minden okuetetlen hiuen 
megh tartónak ; de az mitt az feolsegteök alat valók mind 
szví'ntelen czelekeödnek sok dologh volna megh imunk, ez el 
múlt napokbannis, Battyany es Nadasdy sok sereggel i>^ttek 
Feiruar ala, egjnehany louagott eleöl boczatuan eö magok les- 
ben állottak, az feiruary vjtezeöknek barmokott el haytottak, 
az feiruary beg erteötte sok voltokatt nem mentt vtannok, 
mind szwntelen szoktak az hatalmas czaszar varai ala ez kep- 
pen i^ni, melybeöl mi meltan panaszolkodhatnank. Ennek 
vtanna ir feölsegeöd egi Topczy Aly neuví' vjtez feleöl, miuel 
botott vitt volna Tata ala, es hogj leuelett irtt volna az tatay 
kapjtannak feleöle, mely leuelett az feölsegeöd leueleben be 



255 

takaruan hozanak, azért annak az oka semmi nem egjeb, ha- 
nem hogj az feölsegtok alatt való vitezeök gjakorta szoktak 
az hatalmas czaszar varai ala szaguldani, es ott kopiakott 
hadni, ioUehet mi nekví^nk hirVí^nkuel ez nem voltt, azért az 
feölsegeöd leuele latuan megh bWntettv^k, es megh paranczol- 
tuk neki, hogi vesztegsegben legieön, azért keriví-kmijs feölse- 
geodeöt szeretettel, paranczolya megh feölsegeöd az vegbeli 
vjtezeöknek es kapj tanoknak ez fele dologtol megh szennyé- 
nek es ez oknelkvC^l el vytt barmott megh adassak, kitt vehes- 
swnk mijs io neueön feölsegeödteöl. Isten éltesse feölsegeödet. 
Adatott Budán i8 Aug. anno 1582. 

[Kiviil magyarul : Ernő berezegnek.] 

227. 
1582 augusztus 29. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Hozak az 
feölseged leuelett, melyben iria feölsegeöd hogj az mi alat- 
tunk való vitezeök szoktanak volna Palota alatt Vesprim alatt 
es egjeb vegek alatt kopiakott teorni es bayt vini, azért megh 
paranczolnank hogj az feleteöl megh szví^nnenek, bizonyara 
mi szwntelen megh paranczollyuk, mely mi paranezolatunkat 
hiuen mégis tartyak, de az feölsegeöd alatt való vegbeli had- 
nagjok es yjtezeök miheltt egj kis bortt isznak, azonnal leuelet 
Írnak az mi alattunk valókra, imez aga iwyeön ki bayra imez 
wayda iWyeön ki kópiára, es mind ezkeppen szoktak czele- 
keodni, ezeökis nem tuggjuk hogj VC^llyenek vesztegh ha szVí^n- 
telen Írogatnak reaiok. Azért illik hogj inkab feölsegod fenycze 
megh az vegbelieket ez felekteöl megh szwnnyenek, ha azok 
megh szwnnek, mi ezeökreöl gondott viselví^nk, hogj semmi 
ellenkeözeö dolognak okai nem lesznek, ez keppen az io szom- 
szedsagh es baratsagh megh maradhatt keöztwnk. Isten él- 
tesse feölsegeodett. Adatott Budán 29 Aug. anno 1582. 

[Kiviil magyarul : Ernő berezegnek.] 



256 

228. 

1582 augusztus 30. 
Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa vtan. Találtuk im- 
már egj nehanszor megh feolsegeödett leueMnk által, miuel 
Trombitás János volna adós buday sido Israélnek tizen három 
ezer forintnál, feölsegeöd paranczolna megh hogj elegjtene 
megh ez megh neuezeöt sidott, az minemví' valazt Trombitás 
János leuele által feölsegeodnek teöt, az feölsegeöd leueleben 
be takaruan hozak mi nekvC^nk, es iria feölsegeöd hogj ha vgj 
vágjon az mint leueleben iria, tudni illik hogj hazat szeöleiet 
keöteötte volna az sidonak az adósságért, tahat azzal kellene 
az sidonak megh elegeodni, vgj vágjon hogj ioszagatt keöteötte^ 
de feölsegeödnel nyluan vágjon hogj mikor romay czaszar eö 
feölsege birodalmából valamely iobbagy az mi kegjelmes feie- 
delmv^nk birtokában szeökik, annak hazat ioszagat feölseg- 
teök nem szokta vtanna kwldeni, hanem romay czaszar eö 
feölsege szamara foglaltatik, mi az feleuel nem szoktunk osz- 
tozni, azonképpen mijs hol az mi kegjelmes feiedelm^nk bi- 
rodalmából ez megh neuezeöt Trombitás János el szeökeött,^ 
ioszagatt mijs az mi kegjelmes feiedelmwnk szamara foglaltuk, 
nem illik azért feolsegteöknek ennek ioszagaual osztoznL En 
nek vtanna iria feölsegeöd bogi adós leuelenek masat feölse- 
geödheöz kVv'ldenek, de nem vellyví^k mi szwksegeösnek lenni,^ 
mert Marosról el meneteli vtan az minemW leueleket Trom- 
bitás János az sidonak kvt-ldeött, azokból mindeneöket megh 
érthet feölsegeöd nyluan mellyeket leuelwnkben be takaruan 
kví^ldeöttwnk feölsegeodnek, azért keriwk feölsegeodet szere- 
tetnél hogj elegjtesse megh feölsegeöd ez megh neuezeöt si- 
dott, mertt ha feölsegeöd megh nem elegjteti, (az mint ennek 
eleötteis megh irtuk) minden okuetetlen, vágj szcmbati, vágj 
beczy, vágj komaromy áros embeör leszeön, megh engeggjwk 
tartani ereotte, mostis Pesty Caspart ki Szombatban lakik, 
megh tartat[ta] vala, de akarank mégis feolsegeödett megh 
találnunk fel[eö]le, es ez megh tartás az mi hitt leuelwnknekis 
(mellyet Pesty Gáspárnak attunk) ellene volt volna, nincz 
mitt tennví^nk, ha ez mostani leuelwnkre io válaszunk nem 
leszeön, valaki leszeön de megh tartattyuk mert ez sido sok- 
kal adós az hatalmas czaszarnak, kibeöl semmi io nem keö- 



257 

uetkeözik, azertt hogj mas igaz áros embeör (ki kereskeöde- 
seben igazan el iar) megh ne haboritassek ereotte, nem illik 
hogj feölsegeöd egj illyen hittuan embeörert sokakot engeggjeön 
haboritani, azért elégj tesse megh feölsegeöd. Ertenk leuelebeöl 
hol azt iria hogj kudussagra iutott volna, igy azertt nem tudna 
honnan megh fizetni, de tuggja feölsegod hogj senki azzal 
nem vehet mentsegeöt hogj kudus, hanem ha adós, adósságá- 
nak eleget kell tenni. Erre feölsegeödtwl valazt varunk. Isten 
éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 30 Aug. anno 1582. 

[Kíoül magyarul : Ernő berezegnek.] 

229. 
1582 szeptember 2. 

Ali basa Ernő főherezegnek. 

Mi Ali passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekví^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Hozak mi ne- 
künk az feölsegeöd leuelett, melyben ir feölsegeöd egj Gholcz 
neuW falu feleöl, kire az fileky begh az vitezeokett reaboczat- 
uan el rablottak volna, mi minek eleötte az feölsegeöd leuelet 
hoztak volna, ezt haluan boczatottuk vala igaz es hiW embe- 
rinket czausunkat leuelwnkuel egjeteomben az fileky begheöz, 
akarank okatt érteni, az hatalmas czaszar leueleben sok esz- 
tendeöteöl foguan vadnak be iruan, de az fileky alay begeök, 
szpahiak, zaimok es az fileky vitezeök mind feieönkentt aroU 
bizonsagott teuenek, hogj ezt az begh nem oknelkwl czele- 
keötte, mert bwntetes aelkv^l nem hattuk volna, de sem az 
hatalmas czaszar adoiatt, sem szpahiaioket, sok eztendeöteöl 
foguan megh nem attak, ebben az fileky kadia teöruent teött, 
az teörueny leuelnek masatt mi nekwnk kwlte, kibeöl bizonyai 
megh ertenk hogj nem oknelkwl leött, megh teöb falukis 
vadnak, mayd száz kik az hatalmas czaszar leueleben be vad- 
nak iruan, kik sok ideötwl foguan sem az hatalmas czaszaret 
sem szpahiaiokett megh nem attak, azertis az fileky kadia 
leuelet kwlte, az alay begeök szpahiak zaimok annak feöleötte 
egj nehanszor iwttek, panaszolkottak, kiknek iobbagjok be 
nem iwnek, montak hogj mind az hatalmas czaszarnak smind 
eö nekieök kartt teszVí^nk, hogj reaiok nem engeggjwk menni, 
mi ez ideigh azt mondottuk nekieök : mi romay czaszar eö 

A budai basák. 1 / 



258 

feölsegett Ernestus herczegeött w feölsege attyafiat es az gro- 
fokatt megh talallyuk leuelwnk által feleöle, tuggjuk hogj 
"be keszeritik iví^ni eöket, igy tartoztattyuk megh eökett, es 
ezkeppen nem hattuk bántani eökett, keriví^k azertt íeölsegeö- 
dett szeretettel, hogi az vegbeli kapjtanoknak paranczollya 
megh ez felekett keszericzek be iWni hozzak megh az hatal- 
mas czaszaret es szpahjaiokett, az mi hjtwnk ereös, az kik 
adoiakatt megh aggjak igazan, azokat nem engeggjwk bántani, 
azért ha ez vtan be nem iwnek, az kadiaknak leueleöket ^ 
feölsegenek szwksegeös keppen kel k^^ldenwnk, es megh kel 
eö feölsegenek irnunk hogj az kik az eö feölsege leueleben 
be vadnak iruan, az vegbeli kapjtanok nem boczattyak be 
wkett. 

Ennek vtanna az feölsegeöd leueleben be takaruan hozak 
az samboky Ferhatt aga leuelenek masat, melly irtt gjalaza- 
tos keppen Maytiny Lászlónak papay kapitannak es Huszár 
Peteörnek ; de feölsegeödnek ha igazan tuttara attak volna ez 
dolgott nem itelne feölsegeöd Ferhatt agatt ennek okának 
lenni, mertt az meny leuelet gjalazatoskeppen Ferhatt agának 
Huszár Peteör irt annak szama ninczen, mert Ferhat aga semmi 
keppen oknelkwl ezt nem merte volna czelekeodni, Ferhat aga 
io es iambor vitéz. Huszár Peteör es az vegbeliek mihelt egj 
kis bort isznak nem tuggjak eö magokis mit imák smitt nem 
írnak, azertt itellye megh feölsegeöd ha enny gialazatott 
ezeöknekis kellyeön el szenuednieök, hogj ví^llyenek ezeök 
vesztegh ha szwntelen Írogatnak reaiok. Azért feölsegeöd pa- 
ranczollya megh az felekteöl szví^nnyenek megh, mi nekWnk 
ez mi alattunk valókra gondunk leszeön hogj semmi ellen- 
keözeö dolognak okai nem lesznek. Isten éltesse feölsegeödet. 
Dátum Budae 2 Septembris anno 1582. 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek,] 

230. 
1582 szeptember 5. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekví^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleötte 
való passak es kjralyok ideieben, mikor az hatalmas czaszar 



259 

veg hazaiban fabol vagy mibeöl fogjatkozas voltt, ^ feölse- 
geöket megh látogattak leueleök által, es eö feölsegeök kWl- 
deöttek, mivel az hatalmas czaszar varahoz Esztergámhoz 
szWksegh volna fa es egjeb, akarank mijs feölsegeodett megh 
találnunk feleöle. Keriwk azért feölsegeodett szeretettel, hogj 
feölsegeöd valami talp fakott, szaru fatt, deszkát, sindeölt es 
minden fele szeöget, ki hozza tartozó, kVí^lgeön, kiuel eppetes- 
sVí'k az hatalmas czaszar meczittyet es tornyát, kitt az mi ke- 
gj elmés feiedelmwnk smyis vehesseön io neueön feolsegeöd- 
twl. Isten éltesse feölsegeödet Dátum Budae 5. Septembris 
anno 1583. 

[Kiüül magyarul: Ernő berezegnek.] 

231. 

1582 szeptember 5. 

Ali basa Kielman András komáromi kapitánynak. 

Mi Aly passa . . . 

Tekint eteös es N. vr, nekwnk io szomszéd barátunk. Keö- 
szeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleotte való passak 
es kjralyok ideieben, mikor az hatalmas czaszar veghazaiban 
fabol vagy mibeöl fogjatkozas leöt, eö feölsegeöket es Ntokot 
szoktak megh találni leueleök által, miuel az hatalmas czaszar 
hazahoz Esztergámhoz most szwk volna fa es egjeb, akarank 
mijs ^ feölseget es Ndat meg találnunk leuelwnk által. Keriwk 
Ndat mint io szomszéd barátunkat hogj k^lgjeön N. valami 
talp fakót szarufát, deszkát, sindeölt. es minden fele szeöget 
ti hozza tartozó, kiuel eppitess#k az hatalmas czaszar me- 
czittyet es tornyát kit vehessünk io neueön Ntol. Isten éltesse 
Ndat. Dátum Budae 5. Septembris anno 1582. 

[Kívül] Az tekinteteös es Nágos vrnak, Kielman András- 
nak, romay czaszar es király eö feölsege tanaczanak es feö 
kapitannyanak Komaromban, nekwnk io szomszéd barátunk- 
nak adassék, 

232. 

1582 szeptember 11. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 
Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. luta mi hoz- 

17* 



260 

zank az mi kegyelmes feiedelm^nk portaiarol, az feölsegeö& 
romay czaszar es te feölsegeöd hiw embeöre az N. Nyary 
Istuan lo. Septembris kitt io keduel es tiszteösseggel fogat- 
tunk mind az eö hozzaia tartozokual egjeteömben, azonképpen 
minden kesedeleomnelkWl másod nap szép tiszteösseggel bo- 
czattunk es kisertettv^k. 

Touabba iwtt az hatalmas czaszartul egj leuel ki az frigy- 
heöz tartozik es barátságos leuel, mellyet az mi kegyelmes 
feiedelmWnk paranczoltt hogj embeorWnk által feölsegteöknek 
k^denenk. Annak okaert kerivC^k feolsegeodett szeretetnél, 
hogj mihelt ez feolsegteök embeöre feöl iutand, feölsegeöd 
kWlgye hitt leuelet, mely leuel mellet az mi emberinket feöl- 
segteökheöz, az hatalmas czaszar leueleuel boczathassuk ; ez 
vgjan szorgalmatos dologh, azért feolsegeodett keriWk hogj 
minden kesedeleomnelkWl kWlgje megh. Isten éltesse feolse- 
geodett. Adatott Budán ii. Septembris anno 1582. 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J 

233- 
1582 szeptember 13. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feolsegeos romay czaszar nekví^nk tiszteölendeö barátunk. 
Keöszeönet>X^nk es magunk ayanlasa vtan, Muenek hozzánk 
ez itt való szegény sidok (ki czak hatuan ket haz) keönyeör- 
genek hogj feölsegeödnek izennenk az feölsegeöd keöueteteöl 
az Nágos Nyary Istuantul, mely keouettsegeott megh ertt 
feölsegeöd köuetiteöl, miben legjeön az dologh, mely mind 
feölsegeödnek, smind az hatalmas czaszarnak az mi kegj elmés 
feiedelm^^nknek hasznára leszeön az eö kereskeödeseök. Azertt 
kerivv^k feölsegeodet szeretetnél, feölsegeöd aggjon io valazt 
nekik. Isten éltesse feölsegeodet. Adatot Budán 13. Septembris- 
anno 1582. 

[Kívül latinul : Rudol[ római császárnak.] 



261 

234- 
1582 szeptember 14. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekv^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank feol- 
segeodnek tuttara adnunk, miuel kWldeöttwk voltt egy Wincze 
Pali neu^ rabunkat ki Papara sarczanak megh hozására, mos- 
tan sem az mi rabunkatt sem sarczatt megh nem akariak 
kwldeni, azt irta Maytini Laszlo hogy az kezeseök kik meg 
egtenek kik el szalattanak. Keriví^k azért feolsegeodett szere- 
tetnél paranczolna megh feolsegeöd lenne megh az mi rabunk- 
nak vagy sarcza vagy eö maga ; mertt ha megh nem leszeön 
valameny rab az vegekbeöl be iw, le vagattattyuk az vasat 
az labarol es szabadon boczattyuk az mi rabiainkban penigh 
6g§d^^ s^í^ boczatunk megh valczagonnis ki, azertt ha az mi 
rabunk meg nem leszeon ezeknek oka ne lattassunk lenni 
Isten éltesse feolsegeodett Dátum Budae 14 Septembris 
^nno C582. 

[Kiüül magyarul: Ernő herczegnek.J 

235- 
1582 szeptember 18. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekví'nk tiszteölendeö bará- 
tunk Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank feol- 
segeodett illyen dologból megh találnunk leuelwnk által, 
hogy az feolsegeöd vegeiben való vitezeök illyen dolgot szok- 
tak hogj az szegény áros embeoreökre az rabott ereöuel reaiok 
vetik, es teöleök ki kwldik, mely nem arosembeörheöz illendeö 
dologh, az szegény rab el szalad, annak vtanna, az szegény 
áros népeket tartyak fogjak nyomorgattyak ereotte, miképpen 
Bozokban lakozó Fanczy Gyeörgy es czelekeödeöt hogj egj sze- 
gény waczy áros embeörre kinek neue Koncz Balint keöteötte 
ereöuel rabiatt, az rab miuel hogy szegény volt el szeökeöt, 



262 

most az szegény waczy embeört tartya fogságban érte, megh 
hattá hogj valahol waczy embeört találnak megh fogjak, ezt 
haluan mind az waczy es egyéb helekeön való áros népek 
nem mernek az eö kereskeödeseökben el iarni, ki mind az mi 
kegjelmes feiedelmví^nknek s mind feölsegteöknek nagj karara 
vágjon, mostis ez megh neuezeöt Fanczy Gyeorgy teöt az ha- 
talmas czaszarnak három lo tereö pénz kart, feölsegteöknekis 
azonképpen, mert az áros népek retteguen teöle megh szentek 
kereskeödeseökteöl. Keri^k azért íeolsegeödett mint tiszteö- 
lendeö baratunkatt, feolsegeöd paranczollya meg mind az veg- 
beli vitezeöknek hogy rabiokat ereöuel az szegény áros né- 
pekre ne uessek, hol penig nekieök adnak es kezest vetteseö- 
nek hogj az szegény áros népek ne háborgattassanak ereötte 
es tarczanak ereötte, hanem az kereskeödeö népek az mi ke- 
gjelmes feiedelm>X^nknek es feölsegteöknek mindeneöket igazan 
megh aduan, iarhassanak igazan el kereskeödeseökben, kivan- 
nyuk eztis feölsegeödt^X'l hogj ez megh neuezeöt Fanczy 
Gyeorgynek is paranczollya megh feolsegeöd ez fele tartástól 
megh szví^nnyek, es az meg fogót waczy embeört el eresze^ 
kitt vehess^í^nk io neueön feolsegeodtWl. Isten éltesse feolse- 
geodet. Adatott Budán i8. Septembris anno 1582. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

236. 
1582 szeptember 22. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekünk tiszteölendeö bará- 
tunk. KeöszeönetVC'nk es magunk ayanlasa vtan. J^ue hozzánk 
az hatalmas czaszar feö harminczadosa Waczon Oszmán aga, 
panaszolkodek hogj neminemví' teösereök haytottak voltt nemi- 
nem^ barmokat oda feöl, kik mikor vjssza tértének volna, az 
hatalmas czaszart az mi illeti keruen teöleök, azok azt mondot- 
tak hogy nem tuggjak honnan megh adni, mert Gyeöreött egj 
olasz tartotta volna megh marhaiokat penzeöket egj Szegedeön 
lakozó Czeöteörteök Boldisar neuVí' embeör adossagaertt, mi az 
oka hogj feölsegteök igy engedi megh tartani eöket, hol sem 
kezeseök nem érte, sem semmi keözeök nincz vele, az mi 
teöruenyWnk szerent ha valaki valami nem^ marhatt ad vala- 



265 

kinek, kezest vettett, annak vtanna ha eö magatt megh nem 
találna, az kezest szokta keresni érte. Ezeök az mint ennek 
eleötte is megh irank kezeseök nem voltak érte, azért eö e& 
ha valakinek valamit ad kezeseökett vettettne ne tartana mas 
iamborokat érte kik mind feölsegteöknek smind az mi kegj el- 
més feiedelmwnknek hasznosok. Keriwk azért feolsegeodett 
szeretetnél hogj az kinek marhaiok penzeök vagy eö magok 
meg vadnak tartua menteöl hamarabb feolsegeöd szabaditassa 
feöl, mertt ebbeöl mind az mi kegyelmes feiedelni\^nknek 
smind feölsegteöknek nagy kara keöuetkeözik, ez keppen az 
teösereöknek vtok megh fogattatik, hol penigh feolsegeöd feöl 
nem szabaditattya az mi kegyelmes feiedelm^nkett meg ta- 
lallyuk feleöle, mostis ez feölví^l megh neuezeöt hatalmas 
czaszar harminczadosa : ker vala minket hogy eö feölsegenek 
tuttara adnánk, de akarank mégis feolsegeodett megh talál- 
nunk feleöle. Keriwk azonnis feolsegeodett feolsegeöd paran- 
czollya megh mind az vegbelieknek hogj az szegény áros né- 
peket es teösereöket ne háborgassak, ne tartoztassak, hanem 
kereskeöggjenek, ki mind az mi kegyelmes feiedelmWnknek 
smind feölsegteöknek ez vtannis lehesseön hasznára, lam az 
mi birtokunkban sohol senkit sem tartoztatnak sem háborgat- 
nak, az kinek penigh adossa az mi birtokunkban volt, minket 
megh talaluan megh elegitettVC^k, ez megh neuezeöt szegedy 
Czeöteörtök Boldisarualis adósságának eleget tehett^5írnk volna, 
ha megh találtának volna .feleöle, mind azon által ez dolgott 
latuan, czauusunkat boczattuk érte, es vagy eö magatt feöl 
keszerittywk menni, vagy adósságának elégett tetetünk, mijs 
hasonlatos keppen kiuannyuk hogj feölsegeödis ez mi birto- 
kunk alatt való áros népeknek es teösereöknek igazat szol- 
gáltasson. Isten éltesse feolsegeodett. Adatott i^udan 22. Sep- 
tembris anno 1582. 

[Kíuül magyarul : Ernő herczegnek.J 

237. 
1582 szeptember 25. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nek^X^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Talált megh 



264 

feolsegeöd minkett egjnehanszor az feiruary Aly begh fe- 
leöl. es panaszolkodik feolsegeöd ez mostani leuelebennis 
hogy az Rába melle mentt volna teöb vegbeli vitezeökuel 
rablani, valamint attak feolsegeodnek tudtára, de erteött^k 
hogj Nadasdy, Battyany, papaiak vesprimiek palotaiak ta- 
taiak es az teöb vegbeliek trombitáknál es egjnehany zászló- 
nál igyekeöztek hogj az hatalmas ezaszar varatt Bolonduaratt 
el ronczak es égessek, mi akaratunkból mentek volt az hatal- 
mas ezaszar vitézi az eö feölsege hazai es országa otalmara 
ackor Aly begh reaiok nem talált az vitezeökuel egjeteomben, 
hanem az bolonduary vitezeök találtak az vesprimiekre azok- 
ban kitt le vágtak kitt el hoztak, az mint ez feöl^l való leue- 
h^nkbennis megh irtuk, feolsegeöd irta vala hogj mentek voltt 
neminemw iobbagjoknak gond uiselesere kik engedetleneök 
voltak, az mely rabokat ide hozanak sem vertek sem ereöl- 
tettek, hanem mi eöket kerdeozuen szabad akarattyok szerent, 
azt mondák hogy mi azért boczattattunk volt hogj Bolonduaratt 
el teöriVí^k es egesswk. Ismegh i8. Septembris szinten Buda 
melleöl haytottak el ket ezer juhott az hatalmas ezaszar vitézi 
szinten az komaromy rew fele ertek es el veöttek teöleök hatott 
az magjarokban levágtak eöteöt eleveneön hoztak. Az tataiak 
komaromiak megh vtannok leuen az hatalmas ezaszar vitezi- 
bennis vágtak es fogtak el. Ismegh 20 Septembris ismegh 
másodszor iví^ttek Buda ala es sok juhott haytottak el. Isten 
akarattyabol az vitezeök vtannok leuen azokatis vissza veöt- 
tek, az feolsegeöd alatt való vitezeök az eö vetkeöket megh 
nem mongjak, es nem aggjak vgj feolsegeodnek az dolgott az 
mint volna tuttara, de innen feolsegeöd megh itelheli kik 
legjeönek valami oly dolognak okay, innen Budáról ki akazto 
tarol szakát ki penigh czauargo ki lopó az feolsegeöd vegeö- 
ben mennek, az feolsegeöd vegeiben mingjarast hele vágjon, 
az felek szoktak igy az barmot el haytani, ez az mi kegyel- 
mes feiedelmwnknek tuttara ninczen, mert ha eö feolsegenek 
tuttara volna nem venne feolsegeodtWl io neueön, keriví^k 
azertt feolsegeödet mint tiszteölendeö baratunkatt, hogy pa- 
ranczollya megh feolsegeöd az hatalmas ezaszar varay ala 
való szaguldastul megh szennyének, azonképpen ez fele lopo- 
kat es czavargokat feolsegeöd megh b^ií'ntettetuen az vegek- 
beöl ki A^rzesse, mert ha ez fele dologtol megh nem sz^X^nnek, 
az hatalmas ezaszarnak aggjuk tuttara, kibeöl semmi io nem 
keöuetkeözik hol penigh ezeökt>X^l megh szví^nnek, az mi ke- 
gjelmes feiedelmWnk es romay ezaszar eö feölsege keözeöt 
az frigy éppen megh maradhatt, mi keözeöttVí^nkis az io szom- 
szedsagh. Touabba miuel romay ezaszar eö feölsege az hatal- 



265 

mas czaszart eöreömenek ideien ayandekokual megh látogatta 
(kitt baratsagossan veött eö feölsegeteöl) annak okaert k^ldeöt 
eö feölsegenek egj leiielet, masodikatis kví^ldeöt eö feölsege 
ki nagy dologról való, paranczolta volt eö feölsege emberVí^nk 
által kv(^lgi\í^k eo feölsegenek, mely mi emberink feöl menete- 
lire kiuantuk az feolsegeöd hitt leuelet, de mind ez ideigis 
sem az feolsegeöd hitt leuele sem válaszunk nem len, keri>^k 
azért feolsegeödett hogjha feolsegeöd akaria hitt leuelet kWl- 
deni minden kesedeleomnelkwl kví^lgye megh feolsegeöd, hol 
penigh feolsegeöd nem akaria küldeni, iria megh feolsegeöd 
hogy az mi kegyelmes feiedelm>X^nket tuggjuk bizonyossá tenni 
feleöle, mert ez nem kesheteo dologh Isten éltesse feolsegeö- 
dett. Dátum Budse 25 Septembris anno 1582. 

[Kívül magyarul: Ernő hgnek.J 

238. 
1582 szeptember 25. 

Ozmán aga Ernő főherczegnek. 

Felséges Ernestus herczeg mi nekünk yo vitéz vrunk es 
barátunk, keszenetunk es magunk ajanlaszannak uthana kywa- 
nunk the felsigednnek mjnden io egessegett, akarank the fel- 
sigedet az mi leuelünk által találni hogi miuel az zigin áros 
népeket ottfen igen tartoztnak az masz ember adosagairtth 
kiknek adnak valaminemi marhatt se kezessé se egieb bizoni- 
saga ninchien, kik az áros népek az kereskedisbul meg akarnnak 
züni ki az mi hatalmas feyedelmünknnek es az ty felsiges 
kiralnak nagi kara kewetkezik beleié, mostanis az olasz tar- 
toztatott zigin kereskede nepekett egi minemi neuü áros em- 
berirtth Czetertek Boldizarirtt kire valami hituan marhatt ere- 
uel hant rea, oztan yde álla yut az marhat el tikozlotta meg 
ytta az arath ymar most zigin embertt tartoztatna otfen yrete. 
kiben nagi kar keuetkezik beleié, mind az kett partra, azért 
az nem ylende dolog. Felsiged mindeniknek ad leueletth hogi 
otfen mindgarton meg fogiak az it való atos embertt az nem isten 
zerzeesze hogi zigin kereskede népeket igi kel niomorgatni, 
enis vgi czielekethetnem hogi tartoztnam ytth allatt az otfen való 
áros nepekett de azt nizem miuel hogi az mi hatalmas cziasza- 
runknak es az felséges kiralal fridunk vagon a kinnek mivel 
adossa mindenit (?) zabadon el yarhat zinten yde yühetne es 



266 

meg foghatna azertth kérem the felsigedet hogi the felsiged 
hagia meg hogi ne tartoztassak meg valaki adossagairtt zigin áros 
népeket ne tegienek kartt mosstanis teb hett lu terhnel kartth 
tétek aban estendeben zegin áros nepeek nem mernek yarni mind 
felnek hogi minden marhaiokott tartoztatiak azerlt felsiged 
minden yott czelekegik ziginekel kitt Istenis the felsigednekis 
minden yott ad, Touaba az otfen való vitezekis olien zokast 
zoktannak hogi az zigin áros népekre eröwel vetyk az zegin 
rábökött, ki nem milto dolog, hogi az áros nepeek valaky 
rabiat hordozak, mostanis az bozoki Fanczi Gürgi egi rabiat 
küldete ki egi zegin vazi embertülKoncz Bálintul az mely rab 
el zaladot mosstan peniglen mind zigin népeket kerge téti yrete,az 
zigin embert az melyk az rabott álla hozta mostanis foguan tartia 
otfen az vasban, az tebik ki sem mernek az zeleben meni hogi 
mind kergeteti az rabyatt, Azért kérem the felsegedett hogi 
hagia meg felsiged annak az Fanczy Gürginek hogi ne ker- 
gesse meg az zigin népeket ha azt fogia mielni kintelen 
vagiok az hatalmas ezaszartt meg találni yrete mind azertt 
es egieb dolgokertt kiket czielekesnek az otfen való nepeek. 
Lam az eletis meg találta volt the felsigedet leuele által hogi 
ne légien se ytt allatt se otfen zabád zegin népeket tartoztatni 
felsiged is rea háta es mind az secretaritisokis aban kelene 
meg allaniuk hiszem meg kérdezheti felsiged az keuetektül az 
Ná|fos Nyári Estuantul mekkepen itt otalmazom az otfen való 
áros népeket. Azertt the felsigetül mynden io valaztot varok 
Isten éltesse felsigedet. Dátum ex Vach 25 die Septembris 

anno 1582. 

Az hatalmas cziaszarnak 

fei emingie Vachon Oszmanaga 
[Kívül magyarul : Ernő herczegnek..] 

239- 
1582 október 13. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa ... 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekünk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Immár kett 
leuelWnkben ieleönteöttük feölsegeödnek, hogy az hatalmas 
czaszar kWldeött kett leuelett romay czaszarnak eö feöisege- 



267 

nek, nagy szorgalmatos dologh feleöl, mellyekett paranczolt 
eö feölsege hogy az mi embeörwnk által kWldenenk romay 
czaszarnak eö feölsegenek, mely mi embeörví^nknek feöl mene- 
telire kiuantuk az feölsegeöd hitt leuelett, kinek immár egj 
holnapia múlt, kitt nem tudunk mire vélni, annak okaertt az 
hatalmas czaszar boczatta egj hiw^ embeorett az kapuczy bu- 
lyug basák keözz^l Ahmatt aga neuWtt hozzánk 12 octobris 
akaria eö feölsege okatt érteni, mi volna hogy eö feölsegenek 
enny ideötví^l választ nem teöttünk ez leuelek feleöl, mely 
valazt mostis azon eö feölsege embeore itt var, keri^k azertt 
feölsegeödett szeretetuel, hogy feölsegeöd ez mi leueMnk 
latuan, minden kesedeleomnelkwl aggja tuttunkra ez kesede- 
leomnek mi legjeön oka, es ha feölsegteök akariae hitt leuelett 
kwldeni auagy nem mingjarast aggja tuttunkra, erre nem szWk- 
segh sok tanacz, hogy mijs ezeön eö feölsege embeöre által 
tuggjunk eö feölsegenek bizonyos valazt irnunk feleöle, ez 
penigh k'^leomben ninczen, mert mind ez egész tartomány 
tuggja az hatalmas czaszar hi^ embeörenek ivC^uetelett. Minden 
kesedeleomnelkv5^1 valazt varunk feolsegeödtvC^l Isten éltesse 
feölsegeödett. Adatott Budán 13. Octobris anno 1582. 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J 

240. 
1582 november 5. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös romay czaszar nekünk tiszteölendö barátunk, 
Keöszeönetví'nk es magunk ayanlasa vtan. Mikor az feölsegeöd 
attya, az mi kegyelmes feiedelmWnkheöz szultán Szelimheöz 
boczatta voltt az egry pispeökeött az frigynek megh szprze- 
sere, ackor az tiszteössegeös ayandeknak ala menetelinek 
ideiere vegezteteöt volt januarius, de feölsegeöd mezzebb ha- 
laztotta mindenkoron ez okaert maratt megh hatra benne 
kireöl eö feölsege találta megh feölsegeödett. Keriwk azertt 
mijs feölsegeödett hogy az ki hatra maratt az mi kegj^elmes 
feiedelm>í(^nk kiuansaga szerent kví^lgye megh feölsegeöd, ha 
feölsegeöd akaria hogy az mi kegyelmes feiedelmWnk es feöl- 
segeöd keözeöt való baratsagh megh maradhasson, mert ha 
feölsegeöd megh nem kví^ldi, ha eö feölsege megh haragszik^ 



268 

senki az frigy feleöl megh ingyen sem mer emlekeözni eö 
feölsegenek. Ennek vtanna, ez iwuendeö esztendeöre való tisz- 
teössegeös ayandeknak iwuetelinek is czak eötueneöt napia 
vagion, keriví^k feölsegeödet hogy aztis kwlgye meg feölsegeöd, 
hogy az mi kegyehnes feiedelmví^nk keözeöt es feölsegeöd 
keözeöt való frigy es barátság megmaraduan, az orszagh be- 
keuel megh maradhasson, az keösseg ezkeppen mind az feöl- 
segeödet smind az hatalmas czaszaret megh adhassa, Ezeök- 
reöl feölsegeödtwl ez mi embeörwnk által minden kesede- 
leomnelkwl valazt varunk, hogy eö feölsegett tuggjuk bizonyossá 
tenni mind ezeökreöl. Isten éltesse feölsegeödet. Adatott Budán 
5. Nouembris anno 1582. 

[Kívül latinul : Rudolf császárnak.] 

241. 
1582 november 5. 



Ali basa Rudolfnak. 



Mi Aly passa 



Feolsegeös romay czaszar nekwnk tiszteölendeö barátunk. 
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Tuggjuk nyluan 
vágjon feölsegeödnel Szinan passa az hatalmas czaszar feö vezére 
minemv^ io hadakozó embeör legyeön, ki Jemen orszagott Hal- 
kol varatt megh veotte, az Keözeöl bas országában negyuen 
szanczaksag orszagott veött megh regy io hadakozó embeör, 
ki az hatalmas czaszarnak feö es kedues embeöre, mikor az 
hatalmas czaszarnak az tiszteössegeös megjeon ackor illenek 
hogy feölsegeöd teöb ayandekaual meghlatna hogy nem mint 
az elebbi feö vezereökett, taualy az hatalmas czaszar ereieuel 
az Keözeöl hasra ment volt, noha eö ott voltt mind azonaltal 
vgjaneö voltt feö vezér, de az hatalmas czaszarhoz meneő 
tiszteössegeös ayandek melJet az mi eo Nagátt illette volna, 
az feölsegeöd oratora nem atta megh. Touabba Mehemett passa 
eö Nagá holta vtan, az czimer veteonek ki az eö feölsege czi- 
meret iria, az eö feölsege teszkerecziainak, rezkví'tabnak, az 
mi illette volna nem attak megh, tuggjuk hogy miképpen ez 
eleöt feölsegeöd mostis vgy czelekeödik, de az feölsegeöd ora- 
tori okai ennek. Keriwk azért feölsegeödett szeretetuel, hogy 
feölsegeöd ezeökreöl visellyeön gondott. Ezeöket feolsegeöd- 
nek hozzánk való io akarattyat latuan, akarank feölsegeödnek 



26i> 

io akaratunkból megh ieleöntenwnk, hogy az mi kegyelmes 
feiedelmví^nk es feölsegeöd keözeöt való baratsagh megh ma- 
radhasson. Ezeöknek vtanna erteöttwk aztis hogyha feölsegeöd 
ez mostani oratora heleben mely az mi kegyelmes feiedel- 
m\^nk portaian vágjon mást valaztana gondolnánk feölsegeod- 
nekis iobnak lenni. Isten éltesse feolsegeödet. Adatott Budán 
5. Nouembris anno Domini 1582. 

Nyary Istuan eö Nagá kit feölsegeöd az mi kegyelmes 
feiedelmví^nk portaiara boczatott volt, miuel hogy igen eszeös 
embeör az hatalmas ezaszar portaian, mind wezereöknek smind 
egjebeknek kedueben vágjon, mijs az eö eszeös voltáért ked- 
uellyWk eötett. 

[Kívül latinul : Rudolf császárnak.] 

242. 
1582 november 5. 



Ali basa Rudolfnak. 



Mi Aly passa 



Feölsegeös romay ezaszar nekwnk tiszteölendeö barátunk. 
KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank feölsegeöd- 
nek tuttara adnunk hogy mind eleiteöl foguan az vegbeli vite- 
zeök keözt ilyen szokás voltt, hogy mikor kezessegeön vagy 
innét hogy onnan feolwl valamely rabott, ki boczattak napot 
attak neki, az napra ha sarczanak szeritt tehette io, hol penigh 
szeritt nem tehette az napra eö magának helere kelleöt menni, 
de az feölsegeöd vegeiben való kapjtanok nem tuggjuk mi- 
czada vy teöruent keölteönek, az mely rabok ki mennek, sem 
eö magokat sem sarczokat nem kwldik be, immár tizen négy 
rabunk vagion az vegekben, kiknek sem eö magokat sem sar- 
czokat nem akariak be kwldeni, ki Tokayban, ki Kálóban, ki 
Komaromban, ki Papán ki Vesprimben vágjon benneök, Ves- 
primbennis Istuan ly Istuannal vágjon egy Wineze Pal neuw 
rabunk, kinek Istuanfy sem sarczat sem eö magát nem akaria 
be kwldeni, négy falu kezességére kwldeöttwk ki, mellyek 
mind az mi kegyelmes feiedelmwnknek smind feölsegeöd 
igaz ado fizeteö iobbagy. Keriwk azért feolsegeödet szeretet- 
uel, hogy paranczollya megh feölsegeöd mind Istuanfinak 
smind az teöb vegbeli kapjtanoknak legjenek megh az mi rab- 
iaink, mert ha meg nem lesznek ez vtan czak egy rabunkat 



270 

sem boczattyuk ki, hanem teöreök országra k'^lgv^h mind 
eöket. Isten éltesse feölsegeödet. Adatot Budán 5. Novembris 
anno 1582. 

[Kívül latinul: Rudolf császárnak.] 

243. 
1582 november 5. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa ... 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekv^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Találtuk vala 
megh feölsegeödett leuelwnk által, miuel hogy az mi kegyel- 
mes feiedelm\(^nk az hatalmas czaszar, kví^ldeötte volna kett 
leuelet, neminem^X' szWksegeös dologról, mellyeket paranczoltt 
eö feölsege mi magunk embeöre által, romay czaszarnak eö 
feölsegenek k\Vldeni, mely mi embeor^nknek feöl menetelire 
kiuantuk az feölsegeöd hitt leuelet. Azertt az feölsegeöd hitt 
leuele immár nálunk leuen, boczattuk az tiszteöleteös es ne- 
meös ferfiatt Saban begeött es Haszan agatt az mi kapuczilar 
kihaiankott, romay czaszarhoz eö feölsegeheöz es te feölse- 
geödheöz. KeriWk feölsegeödett szeretetnél hogy feölsegod 
lássa io keduel mind az vele valokual egjeteomben, visza 
tereöben feölsegeöd tiszteosseggel boczassa es kísértesse kitt 
vehesswnk io neueön feolsegeödtwl. Isten éltesse feölsegeödet. 
Adatott Budán 5. Novembis anno dni 1582. 

[Kiuiil magyarul: Ernő herczegnek.J 

.244- 
1582 november 10. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa ... 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekví^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleötte 
gjakorta való leueliX^nk által találtuk megh feölsegeödet, hogy 
feölsegeöd megh paranczolna az vegbeli vitezeöknek es kapi- 



271 

tanoknak tartanak az frigyheöz magokat, es lennének annak 
eörizeöi, mi mind szVC^ntelen czauusunkat, leuel^nkuel egyeteom- 
ben boczattyuk az vegbeli begeökheöz, hogy az frigynek otal- 
mazoi legjenek, es semminek okai ne legjenek, mely mi pa- 
ranczolatunkat éppen minden fogyatkozasnelkvC^l meg tartjak, 
vgy annyra hogy az egriek onadiak sirokiak es mind keörWl 
az vegbeliek, az hatalmas czaszar varay ala szaguldnak, es 
azt mongjak hogy mi mind szvC^ntelen megjwnk az teöreök 
varak ala, de soha mégis ki nem mernek iwni, azt alittyak 
hogy az hatalmas czaszar vjtezi eö teöleök való felteökben 
nem mernek ki menni, bizonyara inkább színtelen panaszol- 
kodnak ezeön mi nekwnk hogy ki nem boczattyuk. de mi az 
mi kegyelmes feiedelmwnk es romay czaszar eö feölsege keö- 
zeöt való frigynek meg maradásáért, nem akariuk hogy semmi- 
nek okay legjenek. Ezt latuan az feölsegeöd vegeiben való 
vitezeök, napról-napra mind inkab száguldanak az hatalmas 
czaszar varay ala ; ez elmúlt napokban eötuen louas az pesty 
es szegedy mezeön sok ideig iartak ala es feöl, az szegedy 
szanczaksagban az hatalmas czaszarnak egj Sz Király neuw 
vara ala mentek, azokban az kiket megh fogtak w magok 
megh vallottak, hogy az kapitanok akarattyabol iartak, Ismegh 
4 Nouembris Egeörbeöl Barbely András, Sarkeözy Mihály, 
Balassy Balint, Czerepbeöl Bely Pali, Sirokbol Josadeak, Ho- 
laonnay István, onodiak diós gyeöriek ezer loual iwttek Be- 
reny ala ot az vitezeökben kit le vágtak kit el vittek, mind 
az által Isten akarattyabol szándékokban el nem mehettek, 
mert az hatalmas czaszar vitezijs magok otalmaban ki men- 
tek eökis kit le vágtak kit eleueneön hoztak, az kiket el fog- 
tak azok megh vallottak hogy Berent akartak el rontani. 
Ismegh most leuaiak, corponaiak, viglesiek, szasziak, bakaiak 
egy nehany ezerén igyekeöztek az nogrady Haszon begeöt ki 
lesni es lesre vini, de Haszon begh Isten akarattyabol ezeöket 
meg ertuen nem mentt ki, hanem az hatalmas czaszar vité- 
zire talaluan. Isten akarattyabol megh harczoluan kit le vág- 
tak benneök skit eleueneön hoztak, ittis igy nem vihettek veg- 
heöz szándékokat. Ezkeppen mind szwntelen czelekeödnek ; 
kerÍA^í^k azért mégis feölsegeödet paranczoUya meg feölsegeöd, 
ez fele dologtol megh szwnnyenek, megh ez ideigh ez fele 
dolgot az hatalmas czaszarnak tuttara nem attunk, de ha ez 
fele dologtol meg nem szw^nnek, szwksegeös keppen eö feöl- 
segenek tattara kell adnunk, kjbeöl bizonyara semmi io nem 
keöuetkeözik. Isten éltesse feölsegeödet. Adatot Budán lo No- 
uembris anno 1582. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 



272 

245- 
1582 november 11. 

Ali basa Kollonics Bertalan János egri főkapitánynak. 

Püspöki Könyvtár Pécsett. Kiadva Mátyás Flórián másolatából a Török- 
magyarkori államokmánytárban, i, 22. 1. 

Mi Aly passa . . . 

Tekinteteös es Nágos Vr, nekVí^nk io szomszédunk. Keö- 
szeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. JWue mi eleonkben az 
hatalmas ezaszar szpahjaia hatuany Mahmut szpahja, monda 
hogy volna egy Ostoros neuw faluia, mely falut Kapy Sándor 
bir, kiket Kapy Sándor halhatatlan nyomorúságban tart tör- 
uentelen való fjzeteseökre szolgalatra erőlteti eÖket, ide penigh 
sem az hatalmas czaszaret sem az szpahiaiet megh nem engedi 
adni, az harmadéul birot Kantor Andrást hazahoz vjtte ott 
szolgaltattya, im az teöb iobbagyotis erteöttwk hogy Égre vitte 
be, sem dezmabol semmibeöl az szpahjaiokat megh nem ele- 
gjteti, az meny bor dezma es egjeb vágjon mind eÖ magának 
akaria venni, keriví^k azért Ndat mint io szomszédunkat, 
hogy paranczollya meg N Kapy Sándornak az falut szal- 
licza haza, mind az szpahjaiet smind az hatalmas czaszaret 
igazan aggjak megh, mert sem az szpahjaie sem az hatalmas 
czaszare el nem vesz, de ha haza nem szallittya es az szpah- 
jaiet igazan meg nem adattya, im romay czaszart eö feolse- 
get megh talallyuk feleöle, az mi kegyelmes feiedelm^nknekis 
tuttara aggjuk, kibeöl ha az frigynek bomlása leszeön, ne 
mongja N. hogy az mi al[at]tunk valók attanak okot rea, 
mert az hatalmas ezaszar fegyuereuel veotte megh az orsza- 
gott, azért nem engedi hogy az eö feölsege országa pusztul- 
lyon hanem eppWllyeön. 

mi az mi kegyelmes feiedelm^nk es romay ezaszar eö 
feölsege keözeöt való frigyeöt tekintuen, megh paranczoltuk 
minden vegbeli szpahjaknak es begeöknek, hogy ez ideig való 
teörueny szerent ellent ne tározónak benne, hanem az mint 
ez ideig volt az magyar vroknakis mindeneöket igazan meg 
engeggjenek adni ; azért ha Kapy Sándor meg nem elegjteti 
az szpahjat es haza nem szallittya eöket, bizonyara gondot 
visel>X^nk róla. Erre választ varunk. Isten éltesse Ndat. Dátum 
Budae 11 Nouemb. Anno 1582. 

[Kívül.] Az tekinteteös es Nágos vrnak, Berthalon János 
Kolonitschnak, Romay ezaszar tanaczanak, Heues es Borsod 



273 

varmegye feö jspannyanak, Egry feö kapitannak, nekVí'nk [io] 
szomszédunknak adassék. 

346. 
1582 november 25. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa ... 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendö bará- 
tunk. KeöszeönetVí^nk es magunk ayanlasa vtan. Hozak mi 
nekwnk az feolsegeöd leuelet, melyben panaszolkodik feölse- 
geöd az mi alattunk való vitéze ökre hogy gyakorta szoktak 
volna az vegbeli vjtezeökre irni szidalmasan es bayra hini, 
mi mind szwntelen me^ paranczoUyuk mind az vegbeli vite- 
zeoknek es begeöknek az frigyeött minden fogyatkozás nel- 
kvC^l megh eörizzek, kitt tudunk hogy mégis eöriznek, feöl- 
segeödnek nem aggjak iol tuttara, mert ha valami okott onnan 
nem adnának valamire, innen nem volna feie hogy az mi pa- 
ranczolatunk ellen valamire okott adnának, mert bwntetes 
nelkM nem hadnank, im az mely feleöl panaszolkodik feolse- 
geöd, kinek leuelenek masat latank, eleö hozattyuk ha oknel- 
k\?l czelekeötte leend, megh higgye feolsegeöd bwntetlen nem 
haggjuk, keriwk azért mijs feolsegeodet, paranczollya megh 
feölsegeödis az vegekben legjeönek az Irigynek otalmazoi, 
iiogy ezkeppen maradhasson megh, mi keöztwnkis az io szom- 
szédság es io akaratt. Isten éltesse feolsegeodet. Adatott Budán 
25 Nouembris anno salutis 1582. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 



247. 
1582 deczember 9. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa ... 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö bará- 
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleötte 
való ví^deökben ielenteöttwk vala feölsegeödnek leuelVí^nk által, 
miuel az mi kegyelmes feiedelmWnk paranczolta volna, hogy 

A budai basák. lö 



274 

az eö feölsege leueleit, (kitt romay czaszarnak eö feölsegenek 
kV^ldeöt) embeörWnk által eö feölsegenek kwldenenk, kitt az 
feölsegeöd hitt leuele latuan feöl kwldeöttwnk, az eö feölsege 
leueleiuel es az eö feölsege paranczolattya szerent, romay cza- 
szarhoz eö feölsegeheöz es te feölsegeödheöz, kik igen megh 
késtek. Keriwk azért feölsegeödett szeretetuel hogy íeölseg- 
teök minden kesedeleomnelkwl boczassa io valazzal, hogy az 
mi kegyelmes feiedelmV^nknekis tuggjunk bizonyos valazt 
Írnunk feleöle. Isten éltesse feölsegeödett. Adatott Budán g. De- 
cembris anno doiiiini 1582. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 

348. 
1582 deczember 15. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö bará- 
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. leleonte mi 
mi nekWnk feölsegeöd leuele által, hogy romay czaszar eö 
feölsege akarna az mi kegyelmes feiedelmwnk portaiara pos- 
tát boczatni, kinek ala iwu ételire az feölsegteök kiuansaga 
szerent, mihelt az feölsegeöd leuelet láttuk hitt leuelví'nket 
kWldeöttví^k. Touabba az mi kegyelmes feiedelmVí^nk paranczo- 
lattyabol boczattuk voltt embeörwnket az eö feölsege leuelei- 
uel egyeteömben romay czaszar eö feölsegeheöz es feölsegeöd- 
heöz, kiben ieleöntc az mi kegyelmes feiedelmWnk hogy kett 
esztendeöbelitiszteössegeösayandek maradott volna hatra, mely 
dolog feleöl feölsegteök nekWnk semmi bizonyos dolgot egye- 
bet nem ira, hanem czak ez iwuendeö tiszteössegeös aiandek 
feleöl, az mi kegyelmes feiedelmWnk annak vtannais, bocza- 
totta voltt embeöret hozzánk, eö feölsege akara bizonyossá 
lenni ez dolog feleöl, keriwk azért feolsegeödet szeretettel, 
feölsegteök tegyeon menteöl hamarabb bizonyossá feleöle, 
hogy az mi kegyelmes feiedelmWnket tuggyuk mijs bizonyossá 
tenni feleöle. Isten éltesse feolsegeödet. Adatott Budán 15. 
Decembris anno salutis 1582. 

[Czimzés hiányzik.] 



275 



249- 
1583 január 5. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö bará- 
tunk. KeöszeönetVí^nk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleötte- 
is találtuk vala meg feölsegeödet leuelví^nk alial, az szálak dol- 
gából, liogy feölsegeöd k^X^ldene az mi kegyelmes feiedelm^nk 
haza Esztergom eppví^letire valami szalakott, kitt feölsegeöd 
megh nem kwlde. Keriwk azért feölaegeödett szeretetuel hogy 
feölsegeöd k^lgyeön három ezer talpakat, ezer szaru fatt, 
tiz ezer fwreszeolt leczeöt, de az talpak húszon eöt eöt sin- 
geöseök legyenek, az acz mesteör singy penigh négy araszos, 
kitt az mi kegyelmes feiedelmWnk s mijs vehesswnk io neueön 
feölsegedtvC'l. Isten éltesse feolsegeödett. Adatott Budán 5. Jan. 
anno domini 1583. 

Ezeöket az mi kegyelmes feiedelmví^nknek az hatalmas 
czaszarnakis tuttara aggjuk hogy feölsegteök az eö feölsege 
veghazaihoz minden segetseggel es hiVí'seggel vagyon, kitt 
feölsegteöktwl io neueön veszeön, mijs penigh valamiben feöl- 
segeöd megtalál es paranczol, ha Budán megh nem találtat- 
nék, szinten az eö feölsege portaiannis megh keresiettyvVk, es 
meg kwlgywk feölsegeodnek. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 



250. 
1583 január 6. 

Húszain budai kincstartó Ernő főherczegnek. 

En Húszain Czeleby az hatalmas Jstennek eiigedelmebeöl 
teöreök czaszarnak kencztartoia Budán etc. 

Feolsegeös Ernestiis herczegh, nekeöm tiszteölendeö vram 
es barátom. Keöszeoneteomet es tiszteössegeös dologban való 
szolgalathomat ayanlom feölsegeodnek. Az minemw dologból 
találta meg feölsegeödet leuele által az n. passa, tudni illik 
az szálak feleöl, kik az hatalmas czaszar hazahoz Esztergám- 
hoz igen szwksegeöseök, azon dologból akaram enis feölsegeo- 
■deöt meg találnom, kereöm feölsegeödet hogy feölsegeöd kVí^l- 

18* 



276 

gyeön penzWnkre három ezer talpakat, ezer szaru fat, es tiz 
ezer f>^reszeölt leczeöt, de az talpak húszon eöt singeöseök 
legyeonek, az acz mesteör singy penig négy araszos, kitt az 
hatalmas czaszar smijs keduessen veszwnk feölsegeödt'^1, is- 
megh valamit feölsegeod reánk biz, ha Budán meg nem talál- 
tatik, szinten az hatalmas czaszar portaian es megh keres- 
tettyWk, es feölsegeodnek meg kVí^lgyWk. Jsten éltesse feolse- 
geodet. Adatott Budán 6, Jan. Anno dm 1583. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

251. 
1583 január 9. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Emestus berezeg nekv^nk tiszteölendeö bará- 
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Gyakorta vala 
leueleben iria feölsegeod, hogy megh paranczolta mind az 
vegbeli kapjtanoknak es vitezeöknek az frigynek otalmazoy 
legyenek, de az mintt egynehanszor feölsegeodnek, es romay 
czaszarnak eö feölsegenek tuttara attuk, ellenkeözeö dolgok- 
tol nem szwnnek megh, seöt inkab inkab napról napra az frigy- 
nek ellene iarnak, ez mostani napokbannis az vegbeli kapjta- 
nok, ket ezernél teöbben iwttek Feiruar melle, egy Polgardy 
neuVí^ falura, es onnan az hatalmas czaszar ioszagabol vittek 
egy Tott Thamas neuw embeört el, minden haza nepeuel es 
partekaiaual egyeteömben, kitt nem tudunk ha feölsegteök 
hjreuel leötte auagy nem, mely dologh az frigynek ellene va- 
gyon, ez megh neuezeöt Tott Thamas az mi kegyelmes feie- 
delmví^nk vegeibeöl, kinek rabiatt vitte ki, kinek rabianak sar- 
czat vitte ki, kitt be hozott ezkeppen mind ket feleöl hittek 
neki, de most az vegbeli vitezeök által el viteiuen, vitt húsz 
ezer forintigh el, sidoiet, magyarét es teöreöket,, kinek mar- 
haiat, kinek rabiat, kinek készpénzét; keriví'k azért feölsegeö- 
det szeretetnél, feölsegeod Tott Thamast, keszericze helere 
i^ni, elegjczeön meg mindeneöket, az kinek miuel adós, annak 
vtanna pokolban legyeön feie, ha mi az fele dolgot akarnánk 
czelekeödni az hatalmas czaszarnak vadnak it az vegekben 
ieleös vitezy, egynehány ezért mijs el kVí^ldhetnenk, es mijs 
gazdag embereöket el hozathatnánk, de mi az mi kegyelmes 



277 

feiedelmwnk paranczolattyat meg beczwluen es feluen, az eö 
feölsege es romay czaszar eö feölsege keözt való frigyheöz 
akariuk magunkat tartani, de ha feölsegteök rea nem kesze- 
Titi Thott Thamast az visza iwuetelre az mi kegyelmes feie- 
delmvC^nknek ezeöket menteöl hamarab tuttíJra aggjuk, annak 
vtanna mijs el kví'ldWnk az vitfzeökben egy nehany gazdagh 
embeört el hozatunk, kibeöl bizonyara semmi io tuggjuknem 
keöuetkeözik, lássa feölsegteök ha io dolog ez hogy ki mind 
ket fele keöuetsegben iw es megyeönkinek rabiat kinek miét 
viszi ki; ha illyen álnokságot kel czelekeodni, ez vtan sen- 
kinek nem kel hinni, azért ennek ez Tott Thamasnak nem 
egy sem ketteö peöreöse hanem az hatalmas czaszar varaiban 
sok vitezeök azért, ha visza nem keszeriti feölsegteök i^ni 
bizonyara semmi io dolog ebbeöl nem keöuetkeözik. Isten 
éltesse feölsegeodet. Adatott Budán 9. Jan. anno domini 1583. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 

252. 
1583 február 29. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feolsegeös romay czaszar nekv&^nk tiszteölendeö barátunk. 
Keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa vtan. Találtuk vala megh 
feölsegeodet es Ernestus herczegeöt eö feölseget leuel^nk 
által, miuel az hatalmas czaszar veghazahoz Esztergámhoz 
szwksegeöseök volnának talpak leczeök, hogy feölsegteök kwl- 
dene penzvv^nkre, erteöttwk Ernestus herczegh eö feölsege 
leuelebeöl, hogy az feölsegeöd akarattyabol, megh paranczolta 
az komaromy kapitannak, es annak ala kwldesenek gond- 
uiseleset rea bizta, kit az mi kegyelmes feiedelmwnk s mijs io 
neueön vezWnk feolsegeodtwl. Touabba gyakorta ualo panaszo- 
kat teöt feölsegeöd leueleben az vegbeli vitezeökre es begeokre 
mi penig feolsegeodnek io szomszédságát latuan, eyel nappal 
szorgalmatos gondunk vagyon azon, hogy az mi kegyelmes 
feiedelmwnk es feölsegeöd keözeöt való barátság es frigy megh 
maraggyon, az ország ezkeppen megh maraduan az keössegh 
mind feolsegeodnek smind az mi kegyelmes feiedelmWnknek 
mindeneöket igazan megh adhassanak, az feölsegeöd io szom- 
szédságáért az begsegeöket az hatalmas czaszar akarattyabol 



278 

megh változtattuk, ez vtannis valamitt feolsegeöd mi reánk 
biz es az hatalmas czaszar országában az mit megh találunk,, 
feölsegeodnek minden io szomszédsággal akarunk lenni, es 
készek vagyunk megh kWldeni, mostan k'^ldeöttWnk feölse- 
geodnek ket ruhára való aranyas barsont, az eggyk kek az 
másik veoreös, ezeökuel k^ldeott^X^nk tiz madarat, feölsegeo- 
det keriiJí^k feolsegeöd vegye io neueön, ne nézze feolsegeöd 
ez ayandeknak kisded voltat, hanem az mi feölsegeodheöz- 
való io szomszédságunkat. Isten éltesse feölsegeödet Dátum 
Budae 29. Febr anno domini 1583. 

[Kivül latinul : Rudolf császárnak.] 

253- 
1583 márczius 5. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nek^C^nk tiszteölendeö ba- 
rátunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Gyakorta 
való leueleben panaszolkodott feolsegeöd leueleben az feiruary 
bégre miuel az frigynek ellene iama, mi az mi kegyelmes 
feiedelmwnk es romay czaszar eö feölsege keözeöt való fri- 
gyeöt es barátságot meg tekintuen, az feolsegeöd gyakorta 
való panaszát latuan az feiruary Ali begeöt ki uettetenk, ezt 
haluan Zriny Gyeörgy, Nadasdy es Battany tiz ezerén Kop- 
pan tartományára i^X^ttek kik nagy dulast es égetést teöttek, 
nem tuggyuk ennek az oka mi legyeön, ha ezeök az frigyeöt 
megh bontottak, ezeön az hatalmas czaszar vitézinek nagy 
eöreöme vagyon, de mi igyekeöztVí^nk mindenkoron az feölseg- 
teök io szomszédságáért az frigynek meg maradására es az 
mi kegyelmes feiedelmwnk es romay czaszar eö feölsege keö- 
zeöt való barátságnak meg maradására, de mi ennek okát nem 
tuggyuk, azért ennek feolsegeöd iria meg okát, ha feölseg- 
teöknek akarattyabol leötte, auagy feölsegteöknek akarattya 
ellen, ha feölsegtök akarattya ellen leöt, feölsegteök aggyá 
tuttunkra, mi az mi kegyelmes feiedelmWnket bizonyossá 
tezzwk feleöle, eö feölsege paranczollattyabol mi gondot vise- 
Iví'nk rolók. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 5 Mártii 
Anno Domini 1583. 

[Kínul magyarul Ernő berezegnek.] 



279 



254- 
1583 április II. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feolsegeös romay czaszar nek>A^nk tizteölendeö vrunk ba- 
rátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Az mi ke- 
gyelmes feiedelmví^nk az hatalmas czaszar ada minekünk tut- 
tunkra, hogy feölsegeöd akart ismegh vyonnan nyolcz esz- 
tendeig való frigyeöt vetni, azertt miképpen ez ideigh eö feöl- 
sege es feölsegeöd keözeöt frigy volt, azonképpen az feöl- 
segeöd kiuansaga szerent nyolcz esztendeig való frigye le- 
szen feölsegeöduel, ennek bizonyosb ieleönsegere kwldeötte 
feölsegeödnek leuelett, mi nek^X^nk is ereös paranczolattal 
meg paranczolta eö feölsege hogy mijs annak eörizei es 
otalmazoi legywnk, az eö feölsege paranczolattyat latuan, 
mingyarast az vegbeli begeöknek ezeöket tuttokra attuk, es 
ereössen megh paranczoltuk hogy azt otalmazzak es senki 
semmi ellenkeözesre okot ne aggyon, (kit tuggyuk hogy min- 
den fogyatkozasnelkVí'l megh tártnak) miképpen ennek eleötteis 
azon igyekeöztVí^nk, hogy feölsegeöd es az mi kegyelmes feie- 
delmWnk keözt való io szomszédság es barát sagh megh ma- 
^aggyon, hogy meg maraduan az orszagh es az keössegh éppen 
megh maradhasson, ha valamely az vegbeli begeök keözzví^l 
valami ellenkozo dolgot czelekeödeöt ki az frigynek ellene 
volt volna (miképpen ennek elotteis megh irtuk feölsegeöd- 
nek) az hatalmas czaszar akarattyabol tiztitt megh változtat- 
tuk, kinek szanczagsagat es el vetett\(^k, kitt ennek eleötte 
való passak keözzWl eggyk sem czelekeödeöt, keriWk azért 
mijs feölsegeödeöt szeretetnél, feölsegeöd paranczollya megh 
minden vegbeli kapitanoknak es vitezeöknek, hogy minden 
ellenkeözeö dolgokatt el tauoztassanak, legyeönek az frigynek 
otalmazoi, mert mind színtelen szoktak az hatalmas czaszar 
varai alat szaguldani, es az frigynek ellene iarni, kireöl gya- 
korta való leuel^nk által meg találtuk feölsegeodet, mint 9. 
Április mas fel száz louagh iV^tt volt az hatalmas czaszarnak 
egy Wal neu^ castelya ala megh akartak venni, de isten nem 
vitte eleo szándékokban, azertt ez fele dolgokat paranczollya 
meg feölsegeöd el tauoztassanak : Ennek vtanna ; találtuk vala 
megh feölsegeodet az feölsegeöd oratora feleöl, ki az hatalmas 
czaszar portaian vagyon, mivel az N. Szinan passa v [. . .] feö 
wezer, paranczolta vala mi nekWnk hogy feölsegeödett megh 



280 

találnánk feleöle, feölsegeöd változtatna megh az eö Naga pa- 
ranczolattya szerent találtuk vala megh feölsegeodett, de az 
mostani feö wezer Sziaus passa eö Naganak igen kedueben 
vagyon, de mind azon által feölsegteök iol tuggya ez dolog- 
nak mint kell lenni, vgy czelekeoggyek ázert feölsegeöd az 
mint akaria. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 12 Áp- 
rilis anno domini 1583. 

[Kivül latinul : Rudolf császárnak.] 

255- 
1583 április 13. 

Ozmán aga váczi főharminezados Rudolfnak. 

Felséges romai kiral zolgalatomott aianlom felségednek 
minth bizodalmas vrunknak kywanunk Istentwl minden yo 
egessegedett mind az felséged, wdwar nepeiuel egietemben. 

Felsegedett árul akarank meg talalny, az mi leuelunk 
általa, az mely kereskedő nepeek oda fel yarnak az barom 
baitassal, kik az mi hatalmas eziaszarunknak, es the felséged- 
nek es mind az egez országnak nagi karara vagion tudni ylik 
egi nehanian kik oda fel Beczbe es egieb belekre fwtnak el 
az hatalmas cziaszar peniziwel. Mostannis nagiob karth tétének 
14 Iw terh penizuel kikel elzektenek az mi hatalmas cziasza- 
runknak az nem melto dolog lam en cziak egi kis cédulára 
kézbe adom az ytt való áros embertt az ki az ot fen való áros 
embernek adósa es vázban veretem vgi küldöm fel. Felsegedis 
ne engedne senkinek hogi meg tartoztassa az mi hatalmas 
cziaszarwnk penzitt, ki 800 f. ki peniglen 1000 f. megien el ki 
meniwel el mehet vele, igi czielekesnek ki peniglen azokban 
az kereskedő népekben Egren vagion ki egebütt kikett egi 
nehanat twdywk. Nem akarlak az witezek kézbe adni a fele 
latrott, azertt felsegedett arról akartunk meg találnunk, mos- 
tan az vrak miuel zegin bodog egutt vadnak az gy^íC^lesben 
ottfen el kelene vigeznünk egi mással hogi se the felséged- 
nek se az my hatalmas cziaszarunknak karara ne légien se 
peniglen az kereskedő népeknek, Kerdie meg felséged az ottfen 
való kereskedő nepekett ha en miatam valoty valamelyk kartt 
meg en az vaczi harminczadossagott tartom es vagi niomori- 
totam volna, mintt kik esmérnek engemett yonal egiebet nem 
zolhat felelem. Azért Istenek hala az my hatalmas cziasza- 
runknak the felségedéi frigie vagion es mijs meg akarywk 



281 

azt a frigiett megtartani, hanem kérem felsegedett hogi kwl- 
giön the felsiged egi hitt leuelett nekví^nk hogi enis vagi egi 
bizott emberemett vagi peniglen twlaidon emagam bekewel 
fel mehessek es el végezhessem minden dolgomott te felsé- 
gedéi, Miwel hogi peniglen az ország giwlesseis mosstan 
vagion mind az vrakis ott vadnak azok elett az mint lett 
yoban lehett el vigezví^k hogi se the felsigednek sett peniglen 
az mi hatalmas cziaszarwnknak karara ne légien sett penig- 
len az zigin keröskedö nipeknek merth általam fogna nagi 
kariuk kewetkezett ymar az olian dologbul mert itt az we- 
gekben mind rowoszul es latrwl kereskednek, my eziak egi 
kis czedulaiara el bochatiwk eoket ynen az harminczadal 
akoron meg fogadia meg fizetni mikoron az barmott eladia 
offen, mijs el buchatuk, Nem mi twlunk zokott az a terűién 
hanem kik az eletis egi nehani eztendeuel tartotak az vachi 
harminczadott azokis vgi eriztetik, Mijs vy teruient nem kwlt- 
hetwnk hanem aban kel meg maradnuk. FelsegedtvC^l yo wa- 
lazt varunk Isten éltessen felsegedett. Kví^lt Budán 13 die 
Apprilli anno 1583. 

Az hatalmas cziaszarnak feu harminczadossa Vachon 

Oszmán aggá. 

[Kívül.] Az felséges romay kiralnnak Rodolphusnak Nemet 
országi Horwati es Magiar Országi kiralanak nekünk bizodal- 
mas vrunknak adassék ez leuel. 



256. 
1583 április 13. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekvP^nk tizteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Jwue mi hoz- 
zánk Oszmán aga az hatalmas ezaszarnak waczy harmincza- 
dosa, mely waczy harminczadban mind az mi kegyelmes feie- 
delm^nknek smind romay ezaszarnak eö feolsegenek hasznos, 
panaszolkodek miuel az kereskeödeö népek, mind az kik onnan 
feölvP^l ala iwnek smind az kik innen feöl mennek sokkal 
vadnak adossak es imit amot ezauarognak oda feöl, keriwk 
azért feölsegeödett szeretetuel, feölsegeöd paranczoUya megb 



282 

minden helekeön való kereskeödeöknek, kik adossak adóssá- 
gokról elegiczek megh Oszmán agatt, mikor feolsegeod min- 
kett ez íele dologból megh talált, az feölsegeöd kiuansaga 
szerent mindeneöknek igazat tetettünk, kitt mijs hasonlatos 
keppen kiuanunk feölsegeödtwl, kit vehesswnk io neueön feol- 
segeodt^l. Isten éltesse feolsegeodeöt. Dátum Budae 13 ApriL 
Anno domini 1583. 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J 

257- 
1583 április 13. 

Ali basa Rudolfnak. 
Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös romay ezaszar nekünk tizteölendeö vrunk ba- 
rátunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vthan. Hlyen do- 
logból akarank feölsegeödett megh találnunk leuel^nk által, 
hogy ennek eleötte kett esztendeöuel, boczattunk volt az buday 
czausok 1s.eözz^\, egy Szerszem Mehemett new^ czauust az ha- 
talmas czaszarnak neminemW dolgában, kitt Tolna mellett 
talaluan el fogtak, miuel az hatalmas ezaszar dolgában fog- 
tak el, az felesege es gyermeöki, egy nehanszor akartak az 
hatalmas czaszarhoz menni feleöle, de mi nem engettwk, hogy 
eö feölsege megh bantassek ebbeöl, ennek eleötte mikor vyon- 
nan való frigy uetes leött, eö feölsegeök feö emberoket szpa- 
hiakott zaimokatt, szanczak begeöket kwldeöttek ayandekon 
az hatalmas czaszarnak, Hamza begeöt tizen eöteöd magaual 
szpahiakual kWldeött vala eö feölsegeök az hatalmas czaszar- 
nak. Keri^X^k azért most mijs feölsegeödeött mint tizteölendeö 
vrunkott baratunkott, feölsegeöd kVí'lgye ez megh neuezot 
Mehemett czauust vagy mi nekví^nk vagy az hatalmas czaszar- 
nak ayandekon, ne bantassek megh eö feölsege illyen kis do- 
logból, ez feölsegeödnek semmitt teszeön, mert bizonyara igen 
szegény es ven, kinek halála minden nap eleott vagyon, kitt 
az mi kegyelmes feiedelm^nk baratsagossan s mijs veszWnk 
feölsegeödtwl, feölsegeöd ebben kiuansagunkat megh ne uesse, 
kiertt teöbbel akarunk feölsegeödnek ez szomszédságban lenni. 
Isten éltesse feolsegeodet Dátum Budae 13. April anno do- 
mini 1583. 

[Kívül latinul : Rudolf császárnak.] 



283 

258. 
1583 április 14. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feolsegeös romay czaszar nekünk tiszteölendeö vmnk ba- 
rátunk. KeöszeönetvO^nk es magunk ayanlasa vthan. Erteöttek 
vala az vegbeli begeök es vitezeök, miuel feölsegeöd kiuant 
az hatalmas czaszartol vyonnan nyolcz esztendeig való fri- 
gyeöt mely frigy leuelet hoztak feöl az feölsegeöd oratoranak 
embeöri, az mind feöl tamadanak reánk iwuen, es ezt mon- 
gyak vala hogy ezeökett mind leuelesteöl el rekkencz^k, mert 
frigy vagyon, de mind azon által mind eyel nappal kit ben- 
nünk el visznek, kit le vágnak barmunkatt el haytyak, az ha- 
talmas czaszar varai alatt mind színtelen szaguldnak, az frigy 
alatt, azon panaszolkodanak mi nekWnk hogy ezeöket igazan 
az hatalmas czaszarnak tuttara nem aggyuk, nagy teörekeö- 
desuel beszedwnkuel czendesziteöttwk le eökett, hogy bekeuel 
kMdhesswk feölsegeödheöz eökett, mikor el akariuk vala bo- 
czatni eökett, iwue hir Sambokbol, hogy az tatay kapitan 
az eöcziuel, az komaromy kapitan, az vyuary feö hadnagy 
Geöreog János, Desy Ferencz, surany feö hadnagy Tor- 
más Marton penteökeön haynalban Sambokhoz keözel lesben 
állottak, az tatay kapitan eöcze négy száz louagossal Sambok 
ala száguldott, barmokatt mind el haytottak, az waydanak 
egy nehany vitézzel egyeteomben feieöket veottek, ebbeöl 
senki magát ki nem vonhattya es nem mentheti, hogy ez megh 
neuezöt szemelyeök keözzví^l valamellyk ott nem volt volna, 
mert azok keözWl egyet kitt megh fogtak kezwnkben vagyon 
ki ez dolgott szepeön mi nekVí^nk megh beszeli eötte, ha feöl- 
segeöd ebben keteölkednek ha feölsegeöd akaria feöl kWlgy^k 
feölsegeödnek, beszellye meg személy szerent feölsegeödnek, 
ha penig feölsegeöd akaria az mi kegyelmes feiedelmwnknek 
az hatalmas czaszarnak kWlgyVC^k, tuggya feölsegeöd az mi 
szanczaksagunkban, ha feölsegeöd valamely vegbeli bégre 
panaszt teött, nem engettwk hanem tiztett meg változtattuk, 
mint feiruary Aly begot nem engedenk hogy az feiruary beg- 
segben legyeön, hanem tiztitt meg változtattuk, az vtanna 
való Aly bégnek azonképpen tiztitt meg változtattuk, az 
szeczeny begsegeöt meg változtattuk egyéb vegbeli beg- 
segeöketis kik valami ellenkeozeö dolgot czelekeöttek meg 
változtattuk, akartuk hogy az hatalmas czaszar es feölse- 



284 

geöd keozeöt való io szomszedsagos barátság es frigy min- 
den fogyatkozás nelkwl meg maradhasson, mi sem mi ma- 
gunk soha az feölsegeöd határában nem mentánk, sem kihaian- 
kot sem kapuczy basankott nem kwldeöttWk valami ellenkeözeö 
dologra, de kitt gyakorta való leuelWnk által meg ielenteöttwnk 
feölsegeodnek az feölsegeöd alatt valók vegbeli kapitanok es 
vitezeök szwntelen az frigynek ellene iarnak, mostis ez, ki az 
mi szanczagsagunkban vagyon nagy sok sereggel iwttek alaia, 
ez keppen hogy leszeön az frigynek meg maradása, ez feöl^l 
megh neuezeöt ket Ali begeöt ha ki vettettvC^k, egyes begse- 
geöket ha meg változtattunk, azoknál vitezbek vadnak az ha- 
talmas ezaszar portaían, mert isten kegyelmessegebeöl elég 
nep vagyon az hatalmas czaszarnak, kikuel egyeteömben ez 
fele dolgokért bozzut alhatnank, de mi az frigynek akarunk 
otalmazoi es eörzeöi lenni, bizonyara az hatalmas ezaszar 
vitézi es vegbeli begiei igen akarnak az frigynek el bomlását. 
Azért keriwk feölsegeödet szeretetuel, feölsegeöd ez feölwl megh 
neuezeöt szetnelyeökett ereös büntetessél megh bwntesse, es 
paranczollya meg minden vegbeli kapitanoknak ez fele dolog- 
iul magokatt megh tartoztassak. Erre feölsegeödtv^l valazt va- 
runk, mi legyeön ennek oka, hogy tuggyuk az mi kegyelmes 
feiedelmwnket bizonyossá tenni feleöle. Isten éltesse feölse- 
geödet. Dátum Budae 14 April. Anno domini 1583. 

[Kivül latinul : Rudolf császárnak.] 

259- 
1583 május 12. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk tizteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank feöl- 
segeodett megh találnunk leuelvv^nk által, miuel Szigettuarhoz 
keözel vagyon egy Visebor neuví^ hel, mely heleön ennek eleötte 
castely voltt, most puzta czak az egyhazának neminemW része 
al feön, ismegh egy Mimia new^ hel, mely helekeön Zriny 
Gyeörgy, Nadasdy Ferencz, es Battyany akarnak casteltt eppi- 
teni, mely dologh az mi kegyelmes feiedelmWnk az hatalmas 
ezaszar es romay ezaszar eo feölsege keözeött való frigynek 
ellene vagyon, kireöl romay czaszartt eö feölsegetis találtuk 



285 

megh, nem tuggytik ha feölsegteöknek hireuel vagyone auagy 
czak eö magoktol indultak el ebben, minden szemel keszwlnek. 
Keriwk azertt feölsegteökeöt szeretettel, paranczollya megh 
minden ez fele dolognak bekett haggyanak, hanem tarczak 
az frigyheöz magokatt, hogy romay czaszar es az hatalmas 
czaszar keözeöt való io szomszedsagh es baratsagh megh ma- 
raggyon, mertt ha ez fele dologh az mi kegyelmes vrunknak 
feiedelmNJí^nknek hireuel leend, bizonyara semmi io nem keö- 
uetkeözik beleöle. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 
12. May anno domini 1583. 

[Kivül magyarul: Ernő herczegnek.J 



260. 
1583 május 19. 

Ali basa Rudolfnak. 

My Aly passa . . . 

Feolsegeös romay czaszar nekwnk tiszteölendeö vrunk ba- 
rátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh ertenk 
az feölsegeöd [leuelebeöl hogy feölsegeöd az mi kegyelmes 
feiedelmwnk az hatalmas czaszar portaiara meneö tiszteössegeös 
ayandek mellet minketis el nem feled, melyett igen keöszeö- 
nVv^nk es igen io neueön veszví^nk feölsegeödtvC^l, de mi nekwnk 
feölsegeöd nagyob ellenwnk való dolgott nem czelekeodeött» 
hanem hogy feölsegeöd mi nekwnk semmiben nem paranczoltt, 
liogy valami tizteössegeos dologban kedueskeödhettWnk volna 
feolsegeodnek, iollehet tuggya es nyluan vagyon feölsegeod- 
nel hazunk es minden ioszagunk megh egeött, ezokaertis 
semmi oly dolgott nem gondolhattunk kiuel feölsegeodett meg- 
láthattuk volna es feölsegeodheöz illendeö volt volna, azertt 
ha isten eltett az hatalmas czaszar vtan feölsegeodett megh 
talallyuk, es ha miben feölsegeöd paranczol, hiuen el iarunk 
benne. Isten éltesse feölsegeodett. Dátum Budae in festő pente- 
costts anno domini 1583. 

[Kívül latinul: Rudolf császárnak.] 



286 

26i. 
1583 június 8. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tizteölendeö vrunk 
barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank 
feölsegeödett megh találnunk levelwnk által, az frigy ellen 
szví^ntelen minemvv^ dolgok szoktanak lenni, miképpen Nadasdys 
18 May egy nehany ezer magaual minden hadi szerszámánál 
iwtt az hatalmas czaszar vegei ala, Sambok ala, Wall ala, es 
Erde akaruan ezeöket az frigy ellen megh venni, de isten 
kegyelmessegebeöl eleö nem mehettek szándékokban, iollehet 
kikeött le vágtak, eleueneön tizen negyet vittek el, nem tuggyuk 
hafeölsegeödnek vagyone hireuelauagy feölsegeödnek akarattya 
ellen ezelekeodnek illyen dolgott, mintt ha ingyen frigy sem 
volna. Keriwk azért feölsegeödett szeretetnél, hogy ez frigy 
ellen hatalmas czaszar el vitt vitezitt feölsegeöd vizza bocza- 
tassa, megh paranczoluan ereös paranczolattal nekik, minden 
ez fele dologtol megh szwnnyeonek, ha penig feölsegeödnek 
akarattya ellen ezelekeodnek ez feleldolgokatt, aggyá mi nekví^nk 
tuttunkra, mi az mi kegyelmes feiedelmwnknek megh iriuk, 
es Isten kegyelmessegebeöl ha ellene alhatunk, bizonyara 
ellene állunk. 

Vgyan azonképpen az mely Damasd neuw castellt az Ipol 
mellett az toluaiok ellen czinaltattunk (hol áros népeket es 
minden rendbeli nepekeöt szoktanak vala háborgatni) mely 
dolog feölsegeöd hireuel volt, alaia iv^ttek megh akaruan 
venni, kiket benneök le vágtak kikeöt eleueneön vittek. Ez fele 
dolgokat mind szwntelen ezelekeodnek, mi penig az frigyeöt 
otalmazuan, azon igyekeözwnk, hogy az mi kegyelmes feie- 
delmví^nk es feölsegeöd keözeöt való baratsagh megh ma- 
raggyon. Keriwk azért mégis feölsegeödett paranczollya meg 
feölsegeöd minden vegbeli vitezeöknek es kapitanoknak min- 
den ez fele dolgoktol megh szwnnyeonek, ha feölsegeöd az 
mi kegyelmes feiedelmvl^nkuel való barátságban meg akar 
maradni, mertt ha ez fele dologh eö feölsegenek tuttara leend, 
bizonyara semmi io nem keöuetkeözik beleöle. Isten éltesse 
feölsegeödett. Dátum Budae 8. Jun. anno domini 1583. 

[Kivül latinul : Rudolf császárnak.] 



287 

202. 

1583 jtinius 18. 
Ali basa Rudolfnak.* 
Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tizteölendeö vrunk bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Ez feölvC'l való 
napokban hozak az feölsegeöd leuelet, melybeöl meg ertenk hogy 
feölsegeöd az hatalmas czaszarhoz meneö tizteössegeös ayan- 
dekot minden kesedeleöm nelkwl ala akarna boczatni, mely- 
nek ala iví^uetelire kiuana feölsegeöd az mi hitt leuelWnket, 
kitt az feölsegeöd kiuansaga szerentt kesedeleomnelkVvl megh 
kwldenk feölsegeodnek, de miolta feölsegeödnek megh k\vl- 
deöttwk az ulta Beczbeöl háromszori s ala kwldhette volna 
feölsegeöd, de ez mi leuelwnk feölsegeödnel leuen, ez alat 
Nadasty, Battyany es Zriny nagy sereggel Sambok ala Wal 
ala, Erde az hatalmas czaszar vegei ala i^ttek, akaruan meg 
venni, de isten kegyelmessegebeöl eleö nem mehettek szán- 
dékokban : Volt ennek feöleötte Nadastinak egy feiruary 
Malkucz neuw rabia, mely rabott ezerében adott be, kitt ide 
kwldheteött volna az mi hitt leuelví^nkre de azt irta hogy az 
louak mind az fwueön vadnak, hanem saykakon Komaromban 
vigyek innen az rabokat es ott legyeön meg az ezeré, mely 
dolog kezsegnelkwl hizzwk hogy azért leött, hogy valami 
móddal az hatalmas czaszar vitezitt megh eythessek, mertt 
az Dunán tulis nagy soksagu sereg voltt, kik onnanis az ha- 
talmas czaszar vegei Kekkeö es Derbent ala mentek es megh 
akartak venni ; mostan azonképpen Nadasty, Zriny az Rába 
mellet erteöttwk bizonyos keppen hogy táborban vadnak, 
auagy tálam feölsegeodtWl egyéb oka nem voltt az mi hitt 
leuelwnknek kiuanasanak, hanem hogy az hatalmas czaszar 
vitézi, az eö feölsege portaiara meneö tizteössegeös ayandekot 
varuan, es az frigyheöz tartuan magokat veztegsegben legyeö^ 
nek, ez alatt az feölsegeöd vegeiben való vitezeök, az hatal- 
mas czaszar vegeitt szagulgyak, es megh vegyeönek egy 
néhányat benneök, ha feölsegeödnek igyekeözeti ez voltt, az 
mi kegyelmes feiedelmwnk es feölsegeöd keözeöt való frigyheöz 
nem illik, ha azertt ez fele dolgok kik szw^ntelen szoktak 
lenni, feölsegeöd akarattyabol vagyon, az hatalmas czaszarnak 
gongya leszeön róla, hol penig Nadasty feölsegeöd akarattya 

* Egy másik, szószerint egj-ező levél Ernő föhei-czegnek szól. 



288 

ellen, magában feöl fiitialkoduan, k^X^leomb partot ^teöt ma- 
gának, feölsegeöd aggyá tuttunkra, mi az mi kegyelmes feie- 
delmví^nket bizonyossá tezzvv^k feleöle, isten akarattyabol az 
hatalmas czaszar paranczollattyabol, oly igye leszeön kiben az 
hatalmas czaszar vitézinek io haszna leszeön. Valazt varunk 
feölsegeödtwl. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budse i8. Junii 
anno domini 1583. 

[Kívül latinul: Rudolf császárnak.] 

263. 
1583 június 30. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös romay czaszar nekv(^nk tizteölendeö vrunk ba- 
rátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Hozak mi 
nekvírnk az feölsegeöd leuelett, melybeöl ertenk, hogy akarna 
feölsegeöd bizonyos okokból postaiat hozzánk kesedeleom 
nelkwl boczatni, kinek ala ivC^uetelire kiuana feölsegeöd az 
mi hitt leuelví^nket, mellyet az feölsegeöd kiuansaga szerentt 
minden tartoztatas nelkvC^l megh kvv^ldenk feölsegeödnek : Ez 
feöl^l való napokbannis veuenk az feölsegeöd leuelet, mely- 
ben iria feölsegeöd hogy az hatalmas czaszarhoz meneö tiz- 
teössegeös ayandek kész volna, es feölsegeöd kesedeleom- 
nelkví^l ala akarna boczatni, annak gond uiseleset bizta feöl- 
segeöd, az tizteöleteös beczwUetre melto nemeös férfiúra Eytzing 
Pálra, az feölsegeös Maximilián herczegh camerariussara, 
kinek az feölsegeöd kiuansaga szerentt kwldeöttw^k az mi hitt 
leuelWnket, mely dologhnak immár egy holnapianal teöb, az 
hatalmas czaszarhoz meneö tizteössegeös ayandeknak alame- 
netelinek ideié, hat holnapnál teöb hogy el multt, mely dol- 
gon az hatalmas czaszar igen megh haragutt vala, ez okaertt 
eö feölsege végezte es valaztotta vala az tekinteteös es Nagos 
vrat az Nágos Mehemett passat eö feölsege harmadik vezerett 
ez országra boczatni, vele egyeteomben eö feölsege hadat 
adni, tiz ezer janczartt, az nemeössekeöt, Constantinapolyon 
az tengereön mind eö feölsegenek meny népe vele boczatni^ 
buday, temeösuary, bosznay passak népet, ezeökuel egyeteom- 
ben negyuen ezertt tatartt akara boczatni, mely dologból eo feöl- 
sege mi nekünk leuelet k^lde, kiben paranczolta eö feölsege 



28í> 

hogy minden hadunkual hadi szerszamunkual keszeön legyünk, 
es élest beuen szeöreözzünk, ezt latuan az feölsegeöd io szom- 
szedsagatt megh gondoluan, az feölsegeöd leuelet, mellyet az 
tizteössegeös ayandek feleöl irtt vala, teöreök nyelwre for- 
dituan, az hatalmas czaszarnak leuelemuel egyeteömben kwl- 
deöttem, es megh irtam eö feölsegenek, hogy kesedeleom- 
nelkwl ala boczattya feölsegeöd, az feölsegeöd barátságáért 
eö feölsegenel ezkeppen teörekeöttwnk, es ezkeppen eö feöl- 
segenek haragiatt engeszteltwk, Ezt bizonnyal higgye feölse- 
geöd hogy kwleomben ez dologh nem voltt, ez okaert akar- 
nánk az tizteössegeös ayandek ha mostan Constantinapolyhoz 
keözel volna, de az mint lattyuk, nem hogy az tizteössegeös 
ayandek iví^ne, de inkab szwntelen az hatalmas czaszar vegei 
ala iwnek, es egynehányat megh szagulduan meg akartak venni, 
de isten akarattyabol nem mehettek eleö szándékokban, oly 
dolgokat czelekeöttek hogy ha szinten frigy nem volnais nagy 
dologh volna, azertt ha most kwleonben leszeön ez dologh, 
semmiképpen ez vtan ez fele dologban nem teörekeödhetwnk, 
mertt ez vtan az mi beszedvvnknek sem hiszeön eö feölsege, 
azért feölsegeöd minden tartoztatas nelkwl boczassa ala, mert 
bizonnyara ha kesendik, megh haragszik eö feölsege. Ezeöket 
barátságból akarank tuttara adni feölsegeödnek. Isten éltesse 
feölsegeödet. Dátum Budae ultimo die Junii anno domini 1583. 

[Kívül latinul : Rudolf császárnak.] 

264. 
1583 július 3. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tizteölendeö vrunk ba- 
rátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan Megh hoza 
mi nekvC^nk az feölsegeöd postaia az feölsegeöd leuelett, mely- 
beöl mindeneöket megh ertenk, iria feölsegeöd hogy az 
szigetuary begh az Rabantul mentt voltt, es valami falukott 
rablatott el, az tizteössegeös ayandeknak késesének okát ezt 
iria Nágod lenni, mely dolog mi nekv^nk mind ez ideigis 
hirvC^nkuel nem voltt, hanem ha czak ez heteön leöt volna ez 
dologh, hogy mi nekwnk hirtt nem tehettek volna megh ez 
ideig, mertt az fele dolgott mi akaratunkból sem az szigetuary 

A budai basák. 19 



290 

beg, sem penig mas vegbeli begh nem czelekeödik, mertt az 
felet büntetlen nem baggyuk, auagy tálam az hatalmas cza- 
szarnak ado fizeteök voltak es nem akartak be iVí^ni, mertt az 
hatalmas czaszartol meg vagyon paranczoluan, hogy az kik 
az eö feölsege tefftereben be vadnak iruan, es ado fizeteök 
be nem akarnának iwni, azokat be hozzak, hogy azt latuan 
adoiokat megh aggyak, ne meriek vak mereö keppen el hal- 
gatni, az kik penig feölsegeödheöz tartozok, es az hatalmas 
czaszar tefftereben ninczenek iruan, azoknak mindeneökteöl 
bekesegeök legyeon megh paranczoltuk, mikor feölsegeöd az 
hatalmas czaszar begiere valamellyikre panazt teöt, bví^ntetlen 
nem szenuettví^k, hanem az hatalmas czaszar akarattyabol 
tisztitt meg változtattuk es mas országra boczattuk, az ky 
azertt b^neös leszeön keönyw megh bwntetnwnk, az feölsegeöd 
leuele latuan mingyarast emberví^nket boczattuk Szigetuarban, 
ez dolgott bizonnyal megh ertuen, miképpen ennek eleötte 
való begeöket vitezeöket megh bwntettwnk, azonképpen az 
szigetuary begeötis bví^ntetlen nem haggyuk ha valamit ok- 
nelkvv^l czelekeodeöt leend, ki az frigynek ellene volna, azertt 
az feiedelmeknek beszedeökben állandóknak kel lenni, az 
tizteössegeös ayandekott mikor feölsegeödnek az hatalmas 
czaszarhoz kelleöt volna boczatni, annak immár mayd nyolcz 
holnapia leszeön, mikor mi teöl^nk feölsegeöd az mi hitt 
leuelWnket kiuanta az tizteössegeös ayandeknak ala i^uetelire 
(kitt kesedeleomnelkví'l megh k>^ldeöttwnk feölsegeödnek) 
annakis immár mayd ket holnapia leszeön, mind azulta sem 
boczata ala feölsegeöd, hol ez ideig annak ideien ala boczatta 
feölsegeöd, most valami keues eseöd dologertt akaria feölse- 
geöd megh tartani, mely dologból meg bizonyosok nem va- 
gyunk, ez okot akarna feölsegeöd bele vetni. Touabba iria 
feölsegeöd (hogy miképpen megh irtuk feölsegeödnek az veg- 
beli vitezeök Kekkeö ala szagulduan megh akartak venni) 
hogy mi nekví^nk nem igazan attak azt az dolgot tuttunkra, 
feölsegeöd ketsegnelkwl megh higgye ez dolog kví^leömben 
nem voltt, megh ott leöttek az var alatt egy magyar vr louatt, 
ha az mi beszedví'nkben feölsegeöd keteölkeödnek, ebbeöl 
érthetne feölsegeöd ez dolognak igaz voltatt: azonképpen kitt 
ennek elötteis megh irtunk feölsegeödnek, Jász Bereny ala, 
Derbentt ala iVC^tt nagy seregh, kiket meg akartak venni, de 
isten akarattyabol ném vihettek eleö szándékokat; Ismegh 
Nadasdy nagy hadual Buda melle, az hatalmas czaszar vegei 
ala, Erde, Sambok ala, Wal ala iWtt, az hatalmas czaszar 
vitéziben sokat le vágott, kiket penig eleueneön el vjtt. Ha- 
sonlatos keppen Zriny, az koppany szanczaksagban olahok, 



291 

kik soha ez ideigh oda feöl adott nem attak, ado fizetésre 
keszeriti, es az hatalmas czaszarnak ez el multt teleön egy 
nehany faluiat el rablatta es egeitette, mely dolog az frigynek 
ellene vagyon, ezzel nem elegeödik, hanem mind szVí^ntelen 
seregeöket gywytuen az szigetuary szanczaksagban Berzencze 
Babolcza, Segeösd allyat, az hatalmas czaszar vegeitt mind 
szví'ntelen szagulgya, es nagy karokat dulast teszeön az tar- 
tományban : mostan hogy az feölsegeöd postaia hozzánk iuta, 
hozanak az egriekben nyolczat eleueneon, es eöt feiet zászlós- 
tul, azok keözzM eggyk az feölsegeöd oratoranak szolgaia 
voltt, ki Constantinapolybannis voltt, kik Egreöl szazán iwttek 
voltt ki, kiket az feölsegeöd postaia látott, az hatalmas cza- 
szarnak egy varosában voltt sokadalom, az húszon eöte az 
sokadalomra menuen akartak feöl dúlni, három ezataiok leöt, 
ha feölsegeöd az feölsegeöd oratoranak szoigaiaban keteös, 
ha feölsegeöd kiuannya, feöl kWlgywk feölsegeodnek, eö maga- 
tol megh értheti feölsegeöd : Mikor az feölsegeöd postaiat 
vizza akarnánk boczatni, azon nap az Buda kapuia eleöt, egy 
Király Kuta neuw kutt vagyon, ott heten voltak, harmatt isten 
akarattyabol megh fogtak, kik kezwnkben vadnak, : 

Ismegh mely nap az feölsegeöd mostani leuelet hozak, 
annak eleötte való napon az tataiak ki iWttek, kiknek szán- 
dékok mi voltt nem tuggyuk, kikben Isten akarattyabol az 
hatalmas czaszar vitézi Geszteösben lakozok el fogtak betett ; 
Hlyen szv(rntelen való dolgok lesznek, kik miat az hatalmas 
czaszar vitézi ingyen szenat sem gywythetnek sem kazaltat- 
hatnak, ez fele dolgokat feölsegeodnek gyakorta megh irnuk 
de feölsegteök keteös benne, kiertt meg az ideig egy haydutt 
sem bwntetteteöt feölsegeöd megh, mi penig mikor feölsegeöd 
panazt teött, az hatalmas czaszar begieiben agaiban, az ki 
bűntelen voltis, az feölsegeöd io szomszédságáért es baratsa- 
gaertt meg bwntettwk, feölsegeöd azt iria hogy nemczak az veg- 
beli hatalmas czaszar begiei, hanem megh mi magunkis, 
koczikual es minden szerrel készen volnánk, feölsegeöd mikor 
taualy Posonban iwe, herczegeöket es mind az országbeli 
vrakat be hiuatuan gywlest tetete, es vegezes leött, ackor mi 
sem seregeöt nem gywyteöttwnk sem begeöket hozzánk nem 
gy^yteöttwnk, ez okaertt hogy ne vellye feölsegeöd hogy mi 
nekwnk valami egyéb szándékunk volna, de miuel most mind 
szví^ntelen való czatak lesznek, es az vtakott allyak az mintt 
bizonnyal erteöttwk, kik miatt megh az vton iarok sem iarhat- 
nak, mely latrokban egy nehany kezví^nkben vagyon kikteöl 
ezeöket bizonnyal ertenk, azertt hozatank egy nehany koczitt, 
liogy az fele latrok ellen az hatalmas czaszar orszagatt otal- 

19* 



292 

mázzuk, ez az frigynek ellene nlnczen; Az mi eleött>íí^nk való 
passak, az hatalmas czaszar vegeitt, Budához tartozó szanczczag- 
sagokat minden esztendeöben meg iartak megh látogattak, 
azonképpen mikor annak ideié volt az reteön sátorokat feöl 
vonatuan egy nehany edeig sátorokban az mezeon voltak, 
miolta penig mi itt vagyunk, annak négy esztendeié leszeön, 
azolta sem az szanczaksagot meg nem kerwltWk, sem penig 
az mezeöre ki nem szállottunk, czak ez okaertt miuel nevellye 
feölsegeöd hogy valami egyéb szándékunk volna, mi mind 
koczikual s mind egyéb hadi szerszámnál mindenkor az hatal- 
mas czaszar országa otalmazasara készen vagyunk, de nem 
vgy hogy az frigynek ellene valamitt czelekeödnenk, az mi 
eleöttví^nk való passak az frigyeöt vgy nem otalmaztak mintt 
mi, mert eö ideieökben ha valamely vegh var béliek az frigy 
ellen czelekeöttek, azokban kitt meg égettek kitt megh veöttek, 
mind az által feölsegteök az tizteössegeös ayandekott megh 
kwldeötte, az mely passak az bvv^neöseöket megh nem bwntet- 
tek, begeöket es egyéb vitezeökett az feölsegeöd oratora az 
tizteössegeös ayandekual ala menuen, az hatalmas czaszarnak 
tnttara attak, hogy az passa megh nem bWntette, eö feölsege, 
es az eö feölsege wezery megh bwntettek, mi ez ideig az kire 
feölsegeöd panazt teött megh bwntettwk, ha penigh valamely 
bwneöst megh nem bwntettwnk volna, azért nem illenek hogy 
feölsegeöd az mi kegyelmes feiedelmví^nkheöz meneö tizteösse- 
geös ayandekott megh keslelne, mertt az feölsegeöd oratora 
az hatalmas czaszarhoz menuen, az hatalmas czaszar es az 
eö feölsege wezery az bwneöseöket meg bwntettek volna, nem 
illenek ezért az tizteössegeös ayandeknak késni, ha penig 
feölsegeodnek mas szándéka vagyon azt nem tuggyuk. Az 
Keözeöl Basnak az hatalmas czaszarhoz egy mas vtan három 
keouete iví'tt, de az hatalmas czaszar nem akaria ayandekat 
el venni, azertt ha az mi kegyelmes feiedelmwnkuel való 
baratsagh feölsegeodnek teczik, migh eö feölsege meg nem 
haragutt, es az tizteössegeös ayandeknak ala menetelinek ideié 
mig el nem multt, addig feölsegeöd az tizteössegeös ayandekot 
boczassa ala, mi iobnak aranzuk, mert ha eö feölsege megh 
haragszik, az mintt feölsegeodnek ennek eleötte való leuelwnk- 
bennis megh irtuk mintt volt az dologh, ha ezt megh érti, ennek 
vtanna senki nem mer eö feölsegenek az frigy dolgából em- 
lekeözni, ha penig az eö feölsegeuel való barátság feölsegeod- 
nek nem teczik, azt feölsegeöd tuggya, de ha az országban 
való szegény keössegnek valami romlása leszeön, az mas vilá- 
gon az feölsegeöd számadása legyeon. Isten éltesse feölse^eö- 
det. Dátum Budae 3. Jul. anno domini 1583. 



293 

Ha az tizteössegeös ayandeknak ala menetelinek ideié el 
múlik, es az hatalmas czaszar meg haragszik, igyolt feölsegeöd 
olykor kvC^ldi, hogy az hatalmas czaszar el sem veszi. 

[Kivid latinul : Rudolf császárnak.] 

265. 
1583 július 6. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tizteölendeö vrunk ba- 
rátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Ennek 
€leötteis találtuk vala meg feölsegeödett leuelwnk által, az 
hatalmas czaszar veg haza Esztergám eppvv^letire boczatna 
feölsegeöd valami talpakott penzwnkre ala, mely dologra feöl- 
segeöd ayanlotta vala magatt, voltt Kielman Andrásnak eö 
Naganak egy Ábrahám neuW sido rabia, kinek vagyon Koma- 
romban készen, egy nehany talpa, mellyet az feölsegeöd ko- 
maromy vduarbiraia, nem akar ala boczatni, keri>5C^k azertt 
feölsegeödett szeretetuel, paranczollya megh feölsegeöd, az 
feölsegeöd komaromy kapitannyanak es vduarbiraianak, hogy 
ez megh neuezeöt sido valamikor az talpakatt ala akaria hozni 
megh ne tartoztassak, de miuel megh ez talpak kik készen 
vadnak nem elegh, kerivCk feölsegeodet, hogy ez kész talpak- 
ual egyeteömben, ez feölwl megh neuezeöt sidonak engettessek 
eotuen talpat ala hozni, kitt mi es az mi kegyelmes feidel- 
mwnk io iieueön veszwnk feölsegeödtwl, es valamiben feölse- 
geöd paranczol, minden io szomszetsaggal akarunk feölsegeöd- 
nek lenni, Isten éltesse feölsegeödett. Dátum Budae 6. Jul. 
anno doraini 1583. 

[Kiviil latinul : Rudolf császárnak.] 

266. 
1583 július 7. 

Ozmán váczi főharminczados Rudolfnak. 

Myndón tiztössegónkhóz illendő io akaratünkath es ma- 
gunk ayanlasat igeriók folsegódnek, mint hozzánk io akaró 
feiedelemnek. 



294 

Myert hogy ennek elótteye attok üala fólsegódnek tudá- 
sára az buday Ali passa leüeley altalis, hogy mastany időben 
nemelly hitűan embóróknek miatta sok iambor kereskódó 
zomeliok meg nyomorittattanak. kyk mia jmaron maydan meg 
az jgaz kereskódó jamboroknakis vtok meg fogiatkozik ; mert 
nemhogy inkábban ezodafól ttalo vraink attul meg zónnenek, 
de inkában napprol nappra eóregbódik kózóttók, ky mia bizony 
az fólsegód tarhazais fogiatkozik, akkoronis igerte, es ayanlotta 
üala fólsegód magath hogy nem akarna fólsegód az bóntelent 
hogy az bónós embórert meg niomoritatny es hogy inkában 
vtokban az jámboroknak zabád vtok adatnék, minthogy rays 
innen nem akariok hogy masfíalaky jainbór bóntelen habor- 
gattattnék meg, melly nem Isten tórűeneys, tűdgiok, hogy 
peniglen ez dolog bizonyosb lehessen zegedy Czyótórtók 
Bodizart ez elmült eztendóben fól kóldók az fólsegód keüan- 
saga zerent, ezütanis my azt meg czyelekódgiók hogy vala- 
melly ide alaüalo adós lezon odafól valamellynek tehát fól 
eróltettiók, hogy miatta bóntelen embór ne haborgattassek 
fólsegóttól is vgian azért keűanok hogy fólsegodis myndónót 
orzagaban hirdetetne megh, hogj az fólsegód alat üalo tiztar 
tok kapitanok es birak attül meg zónenek, es ne háborgatnak 
myndónót az zegeny kereskódó embóróketh. Mint mastan 
kezdóttenek czyelekódny sok heliókón mertha fólsegód eleyt 
ennek nem vezy, es attül meg nem tiltattia fólsegód eóket, 
bizony fólsegód tarhazanakis nagy karara, es fogiatkozasara 
lezon- es mynd az my kegyelmes feyedelmónknekis 

Ezt peniglen bizonial Írhatom fólsegódnek myndón ket- 
cziegnekól, hogy azmint ezelót űalo eztendókben űolt rendi 
es menetelők az áros embóróknek, azmint ezómbenis vettem, 
cziak ez elmült eztendóbenis hüz ezór forint kar lótth az 
jóüedelómben, ez fele méltatlan üalo tartás, es patú'arkodasok 
myat ky bezonial mynd az fólsegód tarhaza, smynd az myenk 
nem keües kart űallanak, mastan peniglen az mint ertóm 
ismeg vyonnan elkezdóttek az fele patűarkodasokath kyt ha 
fólsegód meg nem zollittia afeleketh nem keües kar kóüet- 
kózik belőle, sőt vgian kerómis folsegódeth hogy tiltassek meg 
az igassagnak eróssegeyert az fele méltatlan tartások. Ne ha- 
borgattasanak az bóntelenók mye vizontok azzal igeriók fólse- 
gódnek magünkath, hogy senkit nem hagiünk innen meg 
bantatny. Hanem zabád vtat irtunk az kereskódó áros embó- 
róknek. Az Vr Isten tarczia meg folsegódeth myndón vdüara 
nepeüel Date Wachie 7 die Jtily anno 1583. 

Fólsegódnek jo akarü zolgaia Ozmany 
Czyeleby waczy fó harminczyados. 



295 



267. 
1583 július 24. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tizteölendeö barátunk. 
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleöttei 
találtuk vala meg feölsegeödett leuelwnk által, az szegény 
kereskeödeö népek feleöl, hogy feölsegeöd ne engedne mas 
embeör adossagaertt sohol megh tartani sem marhaiokat sem 
eö magokatt, feölsegeöd illyen valazt teött vala hogy miuel 
feölsegeöd megh paranczolta az vegekben az áros népeket 
sohol mas embeör adossagaertt megh ne tarczak ; az feölse- 
geöd leuele nálunk leuen, Teuffl András eö N. feölsegeöd 
gyeöry feö kapitánnyá, az keuiekre reaiok illyen módon irtt, 
hogy Keuiben vagyon egy áros embeör, kinek neminemvV áros 
embereök attak voltt valami marhatt, azertt mig azzal az 
keuy áros emberuell, az ott feön való áros nemeteökeött megh 
nem elegitetik, addig mindenvC'tt keuy kereskeödeök tartatnak 
ereötte, ez nem tuggyuk az feölsegeöd paranczolattya ellen, 
ha feölsegeöd akarattyae, auagy feölsegeöd akarattya ellen 
vagyon, kibeöl mind feölsegeodnek smind az mi kegyelmes 
feiedelmwnknek nagy kara vagyon, es keöuetkeozik. Keriwk 
azertt feölsegeödet szereteltei feölsegeöd az feölsegeöd paran- 
czolattya szerentt, uyonnan paranczollya megh mindeneöknek, 
az kereskeödeö népeket mas embeör adósságáért megh ne 
tarczak, hanem szeömteöl szeömben való adóst, kitt miys 
vehessvs^nk io neueon feölsegedtwl, Isten éltesse feölsegeödett. 
Dátum Budae 24. Jul. anno domini 1583. 

[Kívül latinul : Rudolf császárnak.] 



268. 
1583 július 28. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös romay czaszar nekWnk tizteölendeö barátunk 
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Juta hozzánk az 



296 

hatalmas czaszar czauusa HWrem czaiius, akaria eö feölsege 
okatt érteni, az tizteössegeös ayandeknak késesének oka mi 
Jegyeön, ennek vtanna eöteöd nappal is meg ititanak az feöl- 
segeöd oratoranak embeöri, az minemví^ leuelet nekví^nk az 
feölsegeöd oratora kwldeöt az tizteössegeös ayandek feleöl, 
nem az masat, hanem azon leuelet kwldeöttwk feölsegeödnek, 
az tizteössegeös ayandeknak be boczatasanak ideié ennek 
eleötte nyolcz holnappal el mtiltt, az mi hitt leuelwnketis 
annak ala boczatasara mikor kiuanta feölsegeöd teölWnk, 
annakis immár három holnapia leszeön, ez ideig az hatalmas 
czaszarnak minden leuelwnkben az tizteössegeös ayandek feleöl 
azt irtuk hogy keszeön vagyon, es kesedeleomnelkwl ala bo- 
czattya feölsegeöd, az mi Írásunkat es beszedví-nket mind az 
hatalmas czaszar smind az wezereök ez ideigh megh hittek, 
de ha feölsegeöd kesleli ennek vtanna meg mi nekví^nk sem 
bisznek, es olykor boczathattya feölsegeöd ala, hogy az hatal- 
mas czaszar megh haragszik es el nem veszi, annak vtanna 
eö feölsegenek nincz senkinek feie ki az frigy dolgából merne 
szólni, es ackor bannya feölsegeöd, emlekeozuen hogy mi io 
akarattal voltunk feölsegeödheöz, de feölsegeöd nem engedeöt 
beszedwnknek, azertt ha most feölsegeöd meg akaria kwldeni, 
^ggya feölsegeöd^' mingyarast tuttunkra, hogy az mi kegyel- 
mes feiedelmwnknek tuggyuk igazan meg irnunk, Touabba 
tuggyuk feölsegeödnek megh irta az feölsegeöd oratora, hogy 
az Keözeöl Bas gywlekeözeöt volt busz ezerén, vagyon az 
hatalmas czaszarnak, egy Oszmán passa neuw passaia, es arra 
akartak menni eztt Oszmán passa haluan, feöl keszwle, Isten 
segetsegebeöl eöt ezért le vágtak, az teöbbinek iob reszet 
eleueneön fogtak, vgyan ackor isten akarattyabol ket basasag 
alatt való orszagott veöttek megh kikben az hatalmas czaszar 
passaitt boczatta, miuel feölsegeöd az hatalmas czaszar barattya 
tuggyuk eör\vl feölsegeöd ennek es ez fele szép hireök- 
nek, ez okaertt irtuk feölsegeödnek ezeökett megh, azertt 
mikor feölsegeöd vagy az hatalmas czaszartt vagy az vezé- 
reket leuele által meg talallya, feölsegeöd meg iria hogy ez 
fele dolgon felsegeödnek nagy eöreöme voltt, hogy az mitt 
mi áz hatalmas czaszarnak irunk feölsegeödis irasaual ereös- 
sicze, erre kesedeleomnelkwl való valazt varunk, es keriWk 
feölsegeödett feölsegeöd az tizteössegeös ayandekott kesede- 
leomnelkwl boczassa ala, iollehet, az hatalmas czaszarnak 
az feölsegeöd ayandekiara szwksege nincz, de barátságnak 
okaertt minden ország czaszary király ayandekual lattyak meg 
eö feölseget, es keönyeörgeonek hogy el venne, azertt feöl- 
segeödis kví^lgye megh, mertt isten otalmaz ha eö feölsege 



297 



meg haragszik, senki nem mer eö feölsegenek erreöl az vtan 
^mlekeozni. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budse 28. Juli. 
anno domini 1583. 

f Kívül latinul : Rudolf császárnak.] 



269. 
1583 augusztus 7. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tizteölendeö vrunk ba- 
rátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Juta hoz- 
zánk 2. Aug. az feölsegeöd keouete az tizteöleteös nemeös 
feríiu Eytzing Pal, Maximilián herczeg eö feölsege camerariussa, 
kitt feölsegeöd az tizteössegeös ayandekual boczatott az hatal- 
mas czaszar portaiara, kitt mi tizteösseggel es io keduel fogat- 
tunk, mind az eö hozzaia tartozokual egyeteomben, az mi hitt 
leuelwnk az mintt tartya, es az feölsegeöd kiuansaga szerentt 
tizteössegell boczattuk es kisertettwk, az kik vizza tértének 
azonképpen, mikor penig hozzánk iutottanak mingyarast azon- 
nal egy hiw es io czauust boczattunk postán az eö feölsege 
portaiara, megh irtuk mind az hatalmas czaszarnak smind az 
vezereöknek hogy az tizteössegeös ayandekott ala boczatta 
feölsegeöd, es hogy az frigynek feölsegeöd otalmazoia es megh 
tartoia, az mihozzánk való feölsegeöd io akarattyat es barat- 
sagatt azonképpen megh irtuk eö feölsegenek. Touabba miuel 
az feölsegeöd keöuete eszeös beölcz es tekintetre melto, com- 
menc altuk az hatalmas czaszarnak es az wezereöknek, har- 
mad napig nálunk leuen egesseggel feö eszeös embeörinkett 
melleié aduan tizteösseggel boczattuk. Az mitt penig feölsegeöd 
minekví^nk izentt mindeneöket megh ieleönteött minekwnk, 
azertt megh paranczoltuk minden vegbeli vitezeöknek es begeök- 
nek hogy mig az feölsegeöd alat valóktól valami nem leszeön 
semminek okay ne legyeonek, tuggyuk penig hogy ezeök 
semmi ellenkeözeö dolognak okott nem adnak. Keriví^k azertt 
feölsegeödetis mintio szomszéd vrunk baratunkatt, paranczoUya 
megh minden vegbeli vitezeöknek es kapitanoknak, tartsak 
az frigyheöz magokat legyeonek veztegsegben, ezkeppen mind 
feölsegeöd smind az hatalmas czaszar keözeöt az szomszed- 
sagos baratsagh megh marad, mi keöztví'nkis minden io szóm- 



298 

szedsag. Az rabok dolgatt az mi illeti kiket ir feölsegeöd hogy 
meg vadnak tartua, gondott viselwnk róla, hogy mindennek 
az igassagh ki szolgaltassek. Isten éltesse feölsegeödett. Dátum 
Biidae 7. Aug. anno domini 1583. 

[Kivid latinul : Rudolf császárnak.] 



270. 
1583 szeptember i. 

Ali basa Rudolfnak. 



Mi Aly passa ... 

Feölsegeös romay czaszar nekví^nk tizteölendeö vrunk 
barátunk. Keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa vtan. Juta az 
feölsegeöd oratoranak embeöre i. Septembris az hatalmai 
czaszar portaiarol czauussal egyeteömben, kitt minden kese- 
deleom nelkwl boczattunk miuel erteöttük, hogy az feölsegeöd 
oratoranak halála teörtentt, az hatalmas czaszar akar bizonyossá 
lenni feleöle, ha feölsegeöd mas embeörett akariae belében 
boczatni, auagy penig ez mostani embeörett haggya feölsegeöd 
belében, az feölsegeöd oratora embeörenek hattunk barom 
napott Beczigh, viszontagh barom napott vizza iwuesre, azért 
feölsegeöd hatod napig ezeökreöl mmket tegyeön bizonyossá 
hogy mijs az hatalmas czaszarhoz kesedeleom nelkwl boczat- 
hassuk postán czauusunkat, es tehesswk eö feölseget bizonyossá 
feleöle, mertt migh eö feölseget bizonyossá nem tezzví'k feleö- 
le, es mig feölsegeödtwl bizonyosok nem leszwnk feleöle, addig 
az eö feölsegeheöz mentt ayandek azonképpen al. Touabba 
ennek eleötte irtuk vala feölsegeödnek, az hatalmas czaszar 
népe meny szantalan nepett le vágta es el fog-ta az Keözeöl 
Bas czaszarnak : Istennek hala eö feölsege engedelmebeöl 
mostan viszontagh harmincz ezer népben tizeneöt ezer nepett 
vágta le az hatalmas czaszar népe, tiz ezernél teöbbet eleue- 
neön fogtak, Samaky orszagott meg veöttek, eggyk lakó hele- 
beöl mely Reuannak neueztetik, az Keözeöl Bas czaszart kiví^ztek 
ott az hatalmas czaszar igen nagy ereös varat czinaltatott : 
ismegh egy beglerbegie az Keözeöl Bas czaszarnak az hol 
lakása voltt az is az orszagott megh veöttek, mely Siruannak 
neueztetik, hol Isten akarattyabol az hatalmas czaszar most 
ereös varatt czinaltatt, ezeökre való eöreömwnkben az vegek- 
ben algyukatt leötet^nk, feölsegeöd azertt azt ne vegye semmi 



299 

gonosz végre : Ezeöket feölsegeödnek, feölsegeödheöz való io 
akaratunkból irtuk megh, feölsegeödis mikor az hatalmas 
czaszart az mi kegyelmes feiedelmwnket meg talallya leuele 
által, megh iria feölsegeöd, hogy az eö feölsege diadalman io 
szerenczeien eöreöme volt feölsegeödnek, kitt io neueön veszeön 
feölsegeödtWl. Isten éltesse feölsegeödett. Dátum Budae 
I. Septembris anno domini 1583. 

[Kívül latinul : Rudolf császárnak.] 



271. 
1583 szeptember 9. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tizteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Meg hozak mi 
nekvC^nk az feölsegeöd leuelet, mellyet irtt feölsegeöd keuy 
Kaczkytt Gyeörgy feleöl, miuel oda feöl való áros embeörnek 
volna neminemw summa pénzel adós, kiertt keuy embeörtt 
akarnak tartani, ha feöl nem keszerittyvC^k menni, mi az feöl- 
segeöd kiuansaga szerent, es az keözeönsegeös igassagertt, 
erreöl gondott viselwnk, vagy eö magát feöl keszerittyví^k, 
auagy az elegh tételre, mi hasonlatos keppen kiuannyuk feöl- 
segeödteöl, hogy az kik ott feon adossak ez ide ala valóknak, 
feölsegeöd igazatt tetesseön nekieök, mertt sok feleöl iví^ panasz 
miuel marhaiokat penzeöket szoktak sok helekeön megh tar- 
tani. Isten éltesse feölsegeödet. Dalum Budae 9. Septembris 
anno domini 1583. 

[Kívül magyarul . Ernő herczegnek.J 

272. 
1583 szeptember 28. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekwnk tizteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetvv^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh ertenk 



300 

az feölsegeöd levelett, melyben panaszolkodik feölsegeöd az 
fileky, szeczeny bégre, miuel Dobroniua ala mentek volna es 
megh akartak venni es az szigetuary miuel hogy az hatalmas 
czaszartol keszeritetnek az Keözeöl Bas hadában menni, ez 
okaertt mind hodoltt hodolatlan nepett el vitett, kiket vele 
egyeteomben ala akar vinni, valamint attak feölsegeödnek 
tuttara, az fileky szeczeny dolgott, de nem igazan, mertt az 
flleky es szeczeny begh az mi paranczolatunkat feli, hol egy 
nehanszor megh paranczolttik, semmire okott ne aggyonak, 
ezzel akarnak az feölsegteök alatt való vegbeli vitezeök az 
frigy ellen való vetkeöket es czelekeödeteökeött el feödeözni, 
mely frigy ellen gyakorta ellene iarnak; mintt Jász Bereny, 
Diuiny, Kekkeö es Derbentt ala nagy sok seregh minden hadi 
szerszámoknál, laytoriakkal iví'ttek, twzes laptakott, az hatal- 
mas czaszar vegeiben hanták, kiket megh akartak venni, de 
isten kegyelmessegebeöl, az hatalmas czaszar vitézi ezt eszeök- 
ben veue elleneök állottak, es nem mehettek eleö szándékokban. 
Az szigetuary hegre penig feölsegeödnek nem egyebertt teöttek 
panaszt, hanem hogy Zriny akar voltt Kanisa mellet egy 
castelt czinalni, hogy valami okkal megh czinalhatta volna. 
Mostan penig Zriny, Nadasdy, Battyany sok seregeökkel leuen, 
Kanisan innen egy casteltt czinaltattak, az frigy ellen, keriví^k 
azertt feölsegeödett szeretetnél feölsegeöd azt el hányassa, 
mertt ha az hatalmas czaszarnak tuttara leszeön, hogy az eö 
feölsege birodalmában casteltt czinaltak, megh haragszik eö 
feölsege, kibeöl bizonyara semmi io nem keöuetkeözik. Hol 
azt iria feölsegeöd hogy az szigetuary begh az Keözeöl Bas 
hadában keszeritetnek menny ez fele dolgott nem tuggyuk 
honnan gondol feölsegeöd, hogy innen oda menne nem szwkseg, 
mertt azok az hitteöl szakattak az igaz hitreöl az ebek el sza- 
kattak, az feieök otalmara sem elegek, az hatalmas czaszar 
országokat megh veötte, iob reszett eö magoknakis levágtak ; 
Hallottuk hogy most Nemeött országban az hitt dolgából nagy 
háborúság es had voltt, valakik az hatalmas czaszarnak hiWseggel 
voltának, királyoknak czaszaroknak eö feölsege minden 
segetseggel voltt romay czaszar penig eö feölsege az hatalmas 
czaszarual minemvv^ barátságban vagyon iol tudom, azertt ha 
eö feölsege akaria, mi az hatalmas czaszarnak megh iriuk, eö 
feölsege az szigetuary, feiruary, koppany, fileky, szeczeny, 
hatuany, bereny, szolnoky es teöbb vegbeli vitezitt segetsegVí^l 
aggyá, kiuel feölsegteök azoknak ellene alhatt, mert mi azon 
teörekeödwnk, hol mi ioual lehetví^nk ez szomszédságban. 
Touabba iria feölsegeöd hogy az mi alattunk való vitezeök, 
sokszor ellenkeödeö dologra okott adnak, kiket halaira való 



301 

bay viadalra ingerleönek, kiket penig kópiára ki hinak, mint 
az mi emberví^nk deli Muztafa EÖrdeögh Gyeörgyöt ki hitta 
volna, az feölsegeöd leuele latuan deli Muztafat mingyarast 
eleö hiuatank, ennek okát megh akarank bizonyos keppen 
érteni, kitt nyluan való keppen megh ertenk, ha eö leszeön vala 
oka, ereös bví^ntetes nelkWl nem hattuk volna, de feölsegeöd- 
nek nem aggyak bizonyos keppen tuttara, mertt ha igazan feölse- 
geödnek tuttara adnak, nem panaszolkodnek feölsegeöd. Deli 
Muztafa es Eördeög Gyeörgy keözeöt miképpen ez dolog voltt ez- 
keppen vagyon. Deli Muztafa kwldeöt voltt egy louatt ki egy rab- 
nak sarczaban Eördeög Gyeörgynek, Eördeög Gyeörgy mind az 
rabott megh tartotta, smind penig az louatt ott hattá, mely 
teöruentelen dologh, megh annak feöleötte deli Muztafat rutt 
éktelen beszedeökkel leuele által illette, ezis bozzusagaban azt 
mondotta, hogy, hogy nem mintt en ez rutt éktelen beszedeöket 
el szenueggyem, iob felemnek louamnak el veszni, feölsegeöd 
itellye megh ha eze auagy Eördeög Gyeörgy ez dolognak oka, 
mas az hogy az mi teöruenywnk ez hogy mig az vegbeli 
vitezeökteöl ki nem hiuattatnak, nem szoktak ki menni, de 
az vegbeliek bortt isznak reszeögeöskeödnek, reszeög korok- 
ban egy feleis irnak mas fele, bozzu es rutt éktelen leueleket, 
ha megh iozanodnak megh bannyak teteöket, hogy az eö 
magok bwnet neminemvvkeppen el feödeözhessek vgy pana- 
szolnak feölsegeödnek, es ezeökre haritanak vetkeöket,Eördeögh 
Gyeörgy ezeonkeppen czelekeödeöt, mikor ki kelleöt volna 
menni, mikor az bay viadalnak ideié el iwtt, megh bánta dol- 
gát es beteggé teötte magatt, annak vtanna panazoit feölsegeöd- 
nek, noha eö maga adott mindeneökre okott, mi mindenben 
azon igyekeözwnk hogy miképpen az mi kegyelmes feiedel- 
mwnk es romay czaszar eö feölsege keözeöt való frigy es 
baratsagh meg maradhasson, mi keözt^nkis az lo szomszedsagh, 
mi ez okaertt megh paranczollyuk mind szwntelen az vegbeli 
begeök es az vitezeöknek hogy semmi ellenkeozesre okot ne 
^ggyonak, tuggyuk innen semmi oly dolog nem leszeön, de 
mijs hasonlatosképpen kiuannyuk feölsegeödteöl minden ez 
fele dolgoktol paranczollya meg íeölsegeöd megh szwnnyenek, 
hogy ez mi alattunk valók se keszeritessenek valamire feöl 
indulni. Tuggya feölsegeöd mind eleiteöl foguan királyok idei- 
ebennis, egész Magyar orszagh Budahoz tartozó volt, mostis 
penig mind az mi teöruenywnk szerent smind penig az 
feölsegteök teöruenye szerent Magyar orszagh ide tartozó volna 
de ez mostani magyary vrak, sem Budahoz, sem romay czaszar- 
hoz eö f. nem tártnak ; Isten éltesse feölsegeödett. Dátum 
Budae 28 Septembris anno domini 1583. 
[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 



302 

273- 
1583 október 15. 

Ali basa Rudolfnak. 
Mi Aly passa , . 

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tiztelendeö vrunk bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank 
feölsegeödnek tuttara adnunk hogy isten kegyelmessegebeöl 
az hatalmas czaszar az vrumelly begler begsegeöt nekví^nk 
atta, eö feölsege ala hitt minket, az buday passasagot penig 
mas passanak nekwnk io atyánkfiának atta, negyedik eszten- 
deié miolta itt Budán az feölsegeöd szomszédságában vagyunk, 
az mi kegyelmes feiedelmVí'nk es feölsegeöd keözeöt való 
frigynek otalmazasara szorgalmatosak voltunk, es hogy az mi 
kegyelmes feiedelmwnk es feölsegeöd keozeöt való baratsagh 
meg maraggyon azon igyekeöztví^nk, az feölsegeöd hozzánk 
való io akarattyat es io szomszédságát láttuk, es hogy mind 
az hatalmas czaszarnak s mind az feö wezernek leuele által 
mi feleolwnk feölsegeöd io emlekeözeteöt teött megh erteöttwk, 
kitt igen keöszeönwnk es io neueön vezzwk feölsegeödtví^l, ha 
isten be viszeön ez vtanis minden ioual akarok feölsegeödnek 
lenni, es ha mi teörtennek feölsegeöd leuele által minket meg 
talaluan. mindenben az menyben lehet az feölsegeöd kiuansaga 
szerent teörekeödwnk az hatalmas czaszarnal, es az feölsegeöd 
embeörinek minden ioual lesz\vnk, az mely vtannunk való 
passa iw, kireöl ide feölis emlekeöztVvnk, az is io embeör, 
azertt feölsegeödis minden io szomszédságot szeöreözzeön vele. 
Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 15 Octobris anno 
domini 1583. 

[Kwül latinul: Rudolf császárnak.] 

274. 
1583 október 15. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . 

Feölsegeös Ernestus herczeg, nekWnk tizteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank 



303 

feölsegeödnek tuttara adnunk, hogy Isten kegyelmessegebiöl 
az hatalmas czaszar az vramelly beglerbegsegeöt nekví^nk atta, 
eö feölsege minket hozzaia hitt, az biiday passasagott penigh, 
mas passa atyánkfiának atta, azis io embeör, azertt feölsegteökis 
io szomszédsággal legyeon hozzaia. Touabba immár keczer 
egymás vtan Kemend keörvVl az toluaiok az áros nepekeöt 
feöl vertek, marhaiokot penzeöket el veuen eö magokat meg 
eöltek: JVvue hozzánk ez okaert az hatalmas czaszar vaczy 
harminezadosa Oszmán Czelebi, panaszolkodek ez dologból mi 
nekwnk, mi ezt haluan, megh paranczoltuk vala az esztergamy 
bégnek, hogy azokat az toluay latrokat megh kerestetne, az 
mi leuelwnk latuan az beg Kemend fele mentt, eö maga, az 
vizeön is meg egynehány saykat boczatott, hogyha az latrokat 
valahol az vizeön talalhattyak meg fogiak, ezt az komaromy 
kapitan ertuen, harmincz saykat puskásoknál mind megh teöl- 
teteöt, es Esztergám fele az saykakra iwttek, reaiok talaluan, 
harczoltak mind ket fel, az esztergamy begh az pattantyukat 
haluan, eö magais az Duna melle mentt, Esztergambolis azon- 
keözben segetseggel erkeöztek, az saykakban egynehányat el 
veöttek, egynehány eleuentis fogtak, iollehett ez nem sok 
dologh, de mind azon által, ennek nem kelleöt volna lenni, seött 
inkább onnan feölwlis, az latroknak keresésére segetseggel 
kelleöt volna lenni, hogy ha mellyik kézben akatt volna, ereös 
b\<^ntetessel megh bwntetuen, az teöbbi inkab megh felem- 
leöttek volna, ezkeppen az áros népek mind ala s mind 
feöl szabadon iarnatnanak, es kereskeödeseokben igazan el 
iarhatnanak, honnan mind az hatalmas czaszarnak smind 
penig romay czaszarnak eö feölsegenek haszna lenne, 
azertt feölsegeöd meg paranczollya az vegekben, hogy az fele 
latrokat ahol erteönek megh fogiak, ideis hirtt tegyeönek 
innenis érte lesznek minden segetsegel annak keresésében: 
Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 15 Octobris anno 
domini 1583. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 

275. 
1583 október 25. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 
Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekVv^nk tiszteöle ndeö bara 
tünk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Ez el multt 



304 

napokbannis meg irtuk vala feölsegeödnek hogy az hatalmas 
czaszar minket hozzaia hiiiatott ; tuggya feölsegeöd hogy 
valami vysagott szikség hogy vigyví^nk ala, keriVí^k azért 
feölsegeödet szeretetuel, feölsegeöd kwlgyeon penzWnkre valami 
szép orakatt es egyéb fele vysagokat kinek az aratt meg 
aggyuk es io neueon vezzWk feölsegeödtVí^l, valamiben ismeg 
feölsegeöd megh talál, ha mitt az hatalmas czaszar vtan az eö 
feölsege birodalmában meg találunk, készek vagyunk feöl- 
segeödnek meg kWldenwnk. Isten éltesse feolsegeödett. Dátum 
Budae 25 Octobris anno domini 1583. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

276. 
1583 október 25. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekünk tizteölendeö bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh ertenk 
az feölsegeöd leuelet melyben , panaszolkodik feölsegeöd az 
esztergamy bégre es az ott való vitezeökre, miuel az koma- 
romy halaszokat el akartak hozni, az komaromy naszádosok 
egynehány naszáddal vtannok menuen, vittek volna valami 
lesre eöket, hol sok naszádok voltak, az begh eö maga szárazon 
az vitezeökuel leuen leöttek eöket, kiket penig le vaguan 
négy saykat hoztak volna el ; Ez el múlt napokban ez dologh 
miképpen leöt, megh irtuk vala feölsegeödnek, tudni illik, hogy 
Esztergámhoz keözel Kemendnel vagyon egy toluaylo hel, 
hol egymás vtan keczer az áros népeket feöl vertek penzeö- 
ket marhaiokat toluaiul el veuen eö magokat annak feöleötte 
meg eöltek ki mind az mi kegyelmes feiedelmví^nknek smind 
romay czaszar eö feölsegenek karara vagyon ; Ezt haluan 
Oszmán aga az hatalmas czaszar waczy feö harminczadosa 
panaszolkodek ez dologból, mi nek^íí^nk mely Oszmán aga- 
ual czauusunkat leuelwnkuel egyeteomben boczatank, megh 
paranczolank mind az bégnek smind az kadianak ; hogy menteöl 
hamarab azok az toluaiok valahol lesznek megkerestesseö- 
nek, vagy haydu leszeön vagy akar minemw rendbeli em- 
beör leszeön, ha meg találtatnak mintt az fele toluaiok, az eö 
erdemeök szerentt megh eölettessenek, hogy az szegény keres 
keödeök es minden rendbeli népek, bekeuel iarhassanak, az esz- 



305 

tergamy heg az szárazon menuen eö maga, az Dunára egy- 
nehány saykat boczatott, hogyha valamiképpen az toluaiok 
vagy szárazon auagy vizeön lennének, valamiképpen kézben 
akadnának, mikor az mustra mesteör ala ivvtt volna, azt mon- 
dotta hogy ha immár ide iví'tt^nk mennywnk Esztergám ala, 
proballyunk szerenczett, tálam isten valami szerenczett ad, az 
komaromy kapitannal ezkeppen vegezuen indultak vgy mint 
huszonnyolcz naszáddal Esztergám fele, minden naszádon hat 
het sebeös taraszkok leuen, az naszádok annak feöleötte 
puskasokual rakua, találtak az esztergamy saykakra, az 
esztergamy vitezeöket mind puskákkal taraszkokkal ereössen 
leöttek, az esztergamy begh haluan az leöueseökett, az Duna 
melle mentt, latuan hogy az komaromiak az esztergamy say- 
kakat el akarnak venni, eöis az szárazról Esztereambol segetseg 
erkeszuen leötette, észképpen isten akarattyabol az hatalmas 
czaszar ereieuel igy leöt ez viadal, es az négy nazadnak el 
hozása, de feölsegeödnek ezt nem attak bizonyos keppen tuttara 
mert az komaromy halaszok nem Esztergám mellett halasznak 
ez dolog penig Esztergám alatt leött, de ha ezt feölsegeödnek 
bizonyosképpen megh ieleönteöttek volna, tuggyak hogy az 
frigy ellen bwneöseöknek vadoltattak volna, de hogy 
ezkeppen bWneöket inkább el feödeözhessek, azért czelekeöt- 
tek ezt hogy az mint az dologh voltt, nem vgy hanem kw- 
leömben aggyak feölsegeödnek tuttara, de mi ezt bizonyos- 
képpen megerteöttwk, ha az teörök vitezeökteöl igazan megh 
nem erteöttwk volnais, az kiket eleueneon fogtak, azok egyebet 
nem mondottak az mintt az dolog leött, azok penig eleöttwnk 
azt vallottak mikor kerdeöztVv'k volna ez dologról, hogy semmi 
az halaszok dolgában nem voltt, hanem Esztergám ala akar- 
tunk menni, hogy teöreökeöket fogiunk ; Ebbeölis megh értheti 
feölsegeöd, hogy az viadal eleőt ket napual, az komaromiak 
iví^ttek Esztergám ala, molnott megh égettek az molnárt el 
vittek, hol mind teöreök smind penig magyar egyaránt eorleött 
lattya feölsegeöd az tel el keözelgeteöt, most mind teöreöknek 
magyarnak kellene, nem szenuedi Isten el ez fele dolgott, 
hogy ez keppen czelekeodnek. Keriwk azért feolsegeödet mint 
tizteölendeö barátunkat, feölsegeöd paranczollya megh mind 
az komaromiaknak, smind penig egyéb vegbeli vitezeöknek 
ez fele dolgoktol megh szwnnyenek legyeonek az frigynek 
otalmazoi, mi innen gondott viselNíí^nk hogy semmi ellenkeozeö 
dologra ok nem adattatik, az mi magunk ayanlasa szerentt 
Isten éltesse feolsegeödet. Dátum Budae 25 Octobris anno 
domini 1583. 

[Czimzés hiányzik.] 

A budai basák. 2U 



306 



277- 
1583 november 24. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekwnk tiszteölendeo vr 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Az hatal- 
mas Isten kegyelmessegebeöl az mi teöruenyvC^nk szerentt az 
hatalmas czaszar nennyet nekWnk atta házasságra, az menyeg- 
zeöy lakodalomnak napia hamar való napon megh leszeön, 
illyen szwksegeös dolognak ideien, az kik egymással barat- 
sagossak, szoktak barattyokat megh találni miuel egynehány 
eztendeötwl foguan ez szomszédságban nagy barátságban vol- 
tunk, nem akartuk hogy feölsegeödnek meg nem ieleöntenenk. 
KeriVí^k azért feölsegeödett mint tizteölendeö vr baratunkott, 
feölsegeöd az lakodalomnak ideien legyen ieleön, kiertt ha az 
Isten eltett az hatalmas czaszar mellet teöb barátsággal aka- 
runk feölsegeödnek lenni. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum 
Budae 24 Novembris anno domini 1583. 

f Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

278. 

1583 deczember 19. 
Mahmud, a budai basa titkára, Ernő főherczegnek. 

En Mahmud kihaia, az en Nágos kegyelmes uram Szinan 
passa tanacza, es uduaranak feö gond uiselőie Budán etc. 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekeöm tizteölendeő vram. 
Keöszeöneteömeött es minden tizteössegeös magam ayanlasat 
irom feölsegeödnek. Jutának az hatalmas czaszar portaiarol 
hozzánk, az feölsegteök megh holt oratoranak testeuel 18. De- 
cembris, kiket tizteösseggel fogattam es tartattam, azonképpen 
tizteösseggel minden marhaiokual egyetemben boczattam es 
kísértettem. 

Touabba akaram feölsegeödnek megh ieleönteneöm, hogy 
az en Nágos vram, Szinan passa iwueöben vagyon, menteöl 
hamarabíide iutt azertt mihelt ide iutand, feölsegteök embeöre 
által megh talallya ; az mi bezedwnk igaz bezed es hitwnk 



307 

igaz, az hatalmas czaszar es feölsegteök keözeöt való frigyeött, 
miképpen ez eleöt való passak eöriztek, otalmaztak, mi iob- 
ban akariuk eörizni, es otalmazni, de kereöm feölsegeödet, 
hogy az hatalmas czaszarhoz meneö tizteössegeös ayandekott 
anny ideig feölsegteök ne keslellye, mintt ez ideig feölsegteök 
keslelte, kitt ha feölsegteök megh czelekeödik, az hatalmas 
czaszar, es az en Nágos vram Szinan paesa es feölsegteök 
keözeöt éppen megh marad az baratsagh, ezeöknek vtanna, 
azonnis kereöm feölsegeödett, hogy mikor valami el igazito 
dolgunk esnek az feölsegteök birodalmában, feölsegteök iga- 
zicza el, ha mi itt az hatalmas czaszar vegeiben teörtennek, 
feölsegeöd talallyon megh, es mindenekreöl gondunk leszeön 
es el igazittyuk, hogy ne legyeön ez szomszédságban valami 
igyenetlensegh. Isten éltesse feölsegeödett. 

Dátum Budse 19. Decembris anno domini 1583. 

[Kivül magyarul : Ernő beremegnek.] 

279- 
1584 február 21. 

Szinán basa * Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa az hatalmas Istennek io akarattyabol 
Teöreök czaszarnak feö heltartoia Budán, es gond uiseleöie 
Magyar országnak etc. 

Tekinteteös es Nágos Ernestus herczegh nekwnk szereteö 
szomszédunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh 
hozak mi nekwnk az Nágod leuelet, melybeöl megh ertenk 
hogy király eö feölsege az hatalmas czaszar portaiara postát 
akarna boczatani, kinek ala iwuetelire Nágod kiuannya az mi 
hitt leuelví'nkett, azertt ez mi leuelwnk latuan, ualakitt eö 
feölsege postán ala akar boczatani, minden kesedeleomnelkwl 
boczassa ala ; fogaggyuk az mi hitwnkre tiszteössegwnkre 
hogy senkiteöl semmi bantasa nem leszeön. 

Ezeöknek utanna az vaxneroSf! dolgokból Nágod leuele- 
ben az uegbeli uitezeök feleöl panaszolkodik, hogy Tata ala 
mentek uolna, es az fMeky begh Breznobanya ala igyekeö- 
zeöt uolna, mi nekWnk az hirví^nkuel ninczen, mi meltan pana- 
szolkodhatunk, mert megh kett holnapia nincz miolta Budára 

* Frenk Jusziif Szinán budai basa 1583 október 9 — 1586 május. 

20* 



308 

iWttvv'nk, azolta az tataiak egynehányszor az hatalmas czaszar 
uarai ala iwttek, juhott barmott el haytottak embeört el 
uittek. 

Ismegh, ez el mtiltt napokban egriek, tokaiak, kallaiak, es 
egy nehany uegbeliek ugy mintt tizen ket ezerén, laytoriak- 
tial, taraszkokual es minden hadi szerszámoknál igyekeosztenek 
az hatalmas czaszar ueghaza Szolnok ala, Isten nem engeduen 
iv^ueöben sokan az Tiszában uesztenek. 

Ismegh ez feölwl ualo napokban egy czauust egy marto- 
loz agaual boczattunk uala neminemw szegenseg dolgainak 
igazitasara, az hatalmas czaszar országában utón menuen, az 
korponaiak el uittek, ez fele dolgokat szwntelen czelekeödnek^ 
mi penig minden uegbeli begeöknek es uitezeöknek meg 
paranczoltuk, hogy az hatalmas czaszar es király eö feölsege 
keözeöt ualo frigynek ellene semmit ne czelekeöggyenek, kitt 
az mi paranczolatunk szcTcntt meg is tartónak. 

Azertt Nágodis paranczollya megh minden uegbeli kapita- 
noknak es uitezeöknek, ez fele dolgoktol megh szwnnyenek^ 
es az el uitt czauust es martoloz agatt megh paranczollya 
Nágd hogy mingyarast megh kwlgyek, mert ha ezeök megh 
nem lesznek mind ezeöket es az mely dolgok leöttenek az 
hatalmas czaszamak tuttara aggyuk, mertt az hatalmas czaszar 
minket az országnak otalmasaraboczatott, azért ha Nagod ezeöket 
mi nekwnk megh kwldi, ualamiben minket Nágod megh talál, 
minden szomszedsagos barátsággal akarunk Nnak lenni. 

Ezeöknek utanna, iuta mi hozzánk az hatalmas czaszar 
paranczolattya az ado feleöl, melyben paranczollya eö feölsegtr, 
hogy Nágodat meg találnánk feleöle, hogy mikor annak ala 
boczatasanak ideié eö feölsege ne keslellye, erreöl azért Nágod 
minket tegyeön bizonyossá, hogy mijs az hatalmas czaszart 
tuggyuk bizonyossá tenni feleöle. Isten tartsa Nágodat. Dátum 
Budse 21. Febr. anno domini 1584. 

[Kívül magyarul . Ernő berezegnek.] 

280. 
1584 április 22. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk io szomszéd bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh hozak 



309 

tni nekwnk az feölseeeöd leueleitt, melyekbeöl megh ertenk mitt 
ir feölsegeöd, czitdalkozik feölsegeöd az mi leuelwnkeön, mellyet 
irtunk uolt feölsegeödnek az feölsegeöd alat tialo tiegbeliek feleöl, 
mi czudalkozunk inkab azon, az mitt feölsegeöd ir, es pana- 
szolkodik feölsegeöd oly dolgokról kiben semmi hirwnk nincz, 
mely dolgok meg Hadom Aly passa ideiben leöttenek. Az 
koppany Aly begh feleöl az mitt ir feölsegeöd, hogy Wesprim 
ala mentt iiolna, azt nem igazan attak feölsegeödnek tuttara, 
mert az hatalmas czaszar országában, az eö maga faluiban 
mentt uolt az eö maga nepeuel, ezt az vesprimiek haluan 
rea wteöttek eö magát egy nehany magaual el fogtak, ki az 
frigy ellen uagyon, ez fele dolgot az feölsegteök alat ualok 
mint szwntelen czelekeödnek, es az hatalmas czaszar uegei 
ala ivvnek, azért feölsegeöd paranczollya megh minden uegbeli 
kapitanoknak es uitezeöknek, az fele dolgoktol megh szvC^nnye- 
nek, mi innen megh paranczoltuk minden uegbeli begeöknek 
es uitezeöknek az frigynek otalmazoi legyeönek, tuggyuk pe- 
nig hogy minden fogyatkozás nelkwl mégis tartónak. Touabba 
irt uolt feölsegeöd nekwnk egy buday Mihály deák neuV^ kai- 
mar feleöl, mely Mihály deák megh holt, miuel Beczben lakozó 
Piispeök Balasnak uolt uolna adós F. 707 d. 45 ker feölsegeöd 
hogy az buday biraknak megh paranczolnank, hogy az megh 
holt Mihály deák marhaiabol Piispeök Balast meg elegitetnek, 
az feölsegeöd barátságáért hiw emberwnket boczattuk az bi- 
rakhoz az feölsegteök embeöreiuel egyeteomben, mely mi embe- 
rwnk az feölsegteök embeöre eleött, az birakot hitt szerent 
rea kerdeötte hogy igazan megh mongyak, ha mitt tudnak 
hogy Mihály deáknak uagy pénze uagy maihaia maratt uolna, 
az eö hiteök szerent azt monSottak, hogy kett darab szeöleö- 
nel es egy kertnél teöbbet semmitt nem tudnak hogy marat 
uolna, aztis itt ualo adósságért el fizettek, azért ha feölse- 
geöd ezeon megh nem elegeödnek, feölsegeöd kwlgye egy hiw 
emberét mi hozzánk, teöruennyel itt lássa, ha mitt talál, 
auagy ualami marhaiatuagy penzet ualakinel talallya, az feöl- 
segeöd barátságáért mi kezeben adattyuk. Ezzel egyeteomben 
ayanlyuk minden io akaratunkat és barátságunkat. Dátum 
Budae 22. ApriL anno domini 1584. 

[Kivül magyarul ■ Ernő herczegnek.J 



310 

28l. 

1584 májtis 22. 
Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekví^nk io szomszéd bará- 
tunk. KeöszeöneMnk es magunk ayanlasa után. Ennek eleötte 
ualo passakis találtak meg feölsegeödett ezeön dologról, mely- 
beöl akarank mijs feölsegeödett megh találnunk, tudni illik 
hogy buday sido Jakabnak Bereczk fiának adós Trombitás 
János ki Marosról el szeökeött tizeneöt száz forintnál, kitt ez 
megh neuezeött sido adós leueleiuel meg bizonytt, mind azon 
által meg sem elegiteötte megh ez megh neuezeött sidott, ez 
okaertt mentt az hatalmas czaszar portaiara, es hozta az 
hatalmas czaszar páran czolattyatt, hogy az eö adossagaertt 
oda feöl ualo áros nepekeött tarthasson, mostan es akar uala 
ualami áros nepekeött tartani, de az íeölsegeöd baratsagaertt 
nem engedenk, hanem akarank feölsegeödett megh találnunk. 
Azért feölsegeöd paranczollya megh Trombitás Jánosnak, ez 
feöl^l megh neuezeött sidot elegicze megh, hogy valamely 
áros embeör megh ne haborittassek miatta, auagy penig feöl- 
segeöd kwlgye oly biztató leuelet, mely mellet, ez meg neue- 
zeött sido bizuast feöl mehesseön, es az eö peöreöseuel szeöm- 
tví^l szeömben uegezhesseön. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feöl- 
segeödnek io szomszedsagos baratsagunkatt. Ex űrbe Buda 
22. May anno domini 1584. 

[Kiviil magyarul: Ernő herczegnek.J 

282. 
1584 május 25. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk io szomszéd bará- 
tunk. Keöszeonetwnk es magunk ayanlasa után. Megh hozak 
mi nekvC^nk az feölsegeöd leuelett, melybeöl mindeneöket megh 
ertenk. Ennek eleötte kiuantuk uala az feölsegeöd hitt leuelett, 
egy Saban neuw emberví^nknek királyhoz eö feölsegeheöz es 



311 

feölsegeödheöz iialo menetelire, mellyett most meg kNVldeött 
feölsegeöd, mostan hogy hirtelenseggel feöl nem kvv^ldhettwk 
az oka semmi nem egyéb, hanem hogy most lonaink mind az 
fwueön uadnak, nem akariuk embervv-nkett feölsegteökheöz 
veressen boczatnunk, de hamar tialo napon ayandekual feöl 
boczattyiik feölsegteökheoz az mi emberwnket. Touabba az 
koppany begh feleöl az mitt ir feölsegeöd, hogy mi nekWnk 
azt az dolgott nem attak uolna igazan tuttunkra, az feölse- 
geöd Írásában nem keteölkeödwnk, de feölsegeödnek inkab 
nem attak igazan tiittara, mert holott feölsegeöd azt iria, 
hogy egynehány ezer magaual igyekeozeot uolna Wesprimre, 
megh gondolhattya feölsegeöd azt, hogyha anny ezer ma- 
gaual mentt uolna. azt mi nekví^nk hirWnkuel atta uolna^ 
ha penig mi nekwnk hirwnkuel atta uolna, nem hogy mi 
az felere szabadsagott attunk uolna, de seott inkab feietis ue- 
tettwk uolna az fele dologertt, mas az mikor anny ezer em- 
beör az fele helyre megyeön, ha algyutt nem uiszeön tarasz- 
kokatt sereg bontókat uiszeön, feölsegeöd megh hallotta uolna, 
ha az fele uolt uolna nalok, ebbeölis megh teczik hogy nem 
igazan attak feölsegeödnek ez dolgot tuttara, mert Aly beg 
teöbuel nem uolt, hanem ezak barom száz magaual mentt uolt 
az szanczagsag kerwlni, az hatalmas czaszarnak egy faluiaban, 
megh szaluan, az feölsegeöd alatt ualo uitezeök rea wteöttek, 
es ugy fogtak megh. Egyéb dolgokrolis az mitt feölsegeöd ir, 
abban semmi hirví'nk ninczen, mertt megh paranczoltuk minden 
ueg béli begeöknek es uitezeöknek, az frigynek semmiben ellene 
ne iarionak, mellyett minden fogyatkozás nélkül meg is tartó- 
nak. Panaszolkodik feölsegeöd az mi alattunk ualo uitezeokre, 
oly dolgokról, mely dolgok megh az mi eleöttVvnk ualo passak. 
ideieben leottek, kiben mi nekwnk semmi hirwnk ninczen, 
mi penig ez ideig nem panaszolkottunk az feölsegeöd alat 
ualo kapitanokra es uitezeokre, noha mind szwntelen az 
frigynek ellene iarnak, mijs ez okaertt akarank feölse- 
geödnek tuttara adnunk, az minemw dolgok mi ideönkbem 
leöttenek ; 

Eleoszeör, mikor Budában iwttvv-nk, az tataiak juhott hay- 
tottak el. Másodszor az hatalmas czaszar uiteziben kitt le uag- 
tak, kitt benneök eleueneon el uittek. Harmadszor nagy sereg- 
gel Wall ala iwttek. Negyedszer az egriek egy nehany ezer 
magokual Szolnok ala indultának uolt taraszkokual sereg bon^ 
tokual, laytoriakual, de isten eökett nem uitte eleö szándékok- 
ban, mertt az Tiszán által menuen sokan benneök az Tiszában 
uesztenek. Eöteödszeör, Dobó Ferencz az leuay hadual, Ferdi- 
nando az wyuary hadual, Forgacz Istuan, Forgacz András 




312 

Pobrady Benedeök, bakay hadual, surany, komiaty nytray, 
korponay hadual, húszon kett taraszkual sereg bontokual, az 
hatalmas czaszar ueghaza Esztergám ala iwttenek, az utón 
menuen az hatalmas czaszar uiteziben egynehanyatt eleö talal- 
uan, kitt le uagtak benneök, kitt eleueneön fogtak megh. Az 
után Szeczen ala Horuatt Gyeörgy zolyomy kapitan, Fanczy 
Gyeörgy korponay kapitan; Balassy Balintt wiglesy kapitan, 
Topoczy Ferencz egy nehany ezer magokual iwttenek uolt. 
Ismeg ez mostany napokban az weöreösuary barmott az wy- 
uariak el haytottak. Ismeg ez el múlt czeöteörteökeön az 
nogrady szanczagsagban Buuirdelen ala kett ezer gyalog es eot 
száz louag iví'ttenek ; azertt paranczollya megh feölsegeod min- 
den ueg béli kapitanoknak es uitezeöknek minden ez fele dol- 
goktol meg szwnnyenek. Akarank erreölis feölsegeödet megh 
találnunk hogy az esztergamy, feiruary, szolnoki, hatuany, 
fileky es az teöb szanczaksagokban, sok faluk uadnak, kik 
eleiteöl foguan mind az hatalmas ezaszarnak, smind szpahia- 
ioknak igazan adoiokott meg attak, most penig ki masfel, ki 
kett esztendeötwl foguan sok faluk uadnak, kik sem az hatal- 
mas czaszarett, sem szpahiaiokett megh nem attak, ez okaertt 
mind zaimok spahiak mi hozzánk iwuenek, es panaszolkodanak 
nekví^nk, miuel hogy annak eleötte az eö iobbagyok be iwtte- 
nek mostan penig be nem iwnek, azt mongyak hogyha az 
hatalmas czaszarual királynak frigye uagyon, miertt hogy az 
mi iobbagynkott be nem eresztik, hogy adnak megh mind az 
hatalmas czaszarett smind az mienkett, es azt mongyak hogy 
az hatalmas ezaszarnak panaszolnánk mi reánk, mertt ez ideig 
mikor az fele faluk be nem iwttenek, el rablottak, mi penig 
nem engedenk sem hogy rablást tegyeönek, sem egyéb dol- 
got czelekeöggyenek, mig feölsegeödnek tuttara nem aggyuk, 
ha ez fele dolog feölsegeödnek hireuel uagyone auagy 
nincz, azertt paranczollya megh feölsegeod minden uegbeli 
kapitanoknak, hogy az fele falukott be szolgáltassak, kik az 
hatalmas czaszarett smind szpahiaiokett igazan megh aduan, 
maradhassonak megh mindeneök ellen bekeuel. 

Ezeöknek utanna, az hatalmas czaszarhoz meneö tiszteös- 
segeös ayandeknak, ala iwuetelinek ideié el keözelgett, kireöl 
mind ez ideigis feölsegeod minket bizonyossá nem teött, ha 
uagyon, most penig az hatalmas czaszar paranczolattya iutott 
hozzánk az tiszteössegeös ayandek feleöl, akaria eö feölsegé 
hogy menteöl hamarab bizonyossá tegywk feleöle uagyone 
auagy nincz, azertt feölsegeod minden kesedeleömnelkvC'l min- 
kett tegyeon bizonyossá feleöle, hogy az mi kegyelmes feie- 
delmVí'nknek mijs bizonyos keppen tuttara adhassuk. Ezzel 



313 

egyeteomben ayanlyuk feölsegeödnek io szomszedsagos barat- 
sagunkott. Dátum Budse 25 May anno domini 1584. 

[Kiviil magyarul : Ernő berezegnek.] 

283. 
1584 május 26. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk io szomszéd bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh hozak 
mi nekünk az feölsegeöd leuelett, melyben panaszolkodik 
feölsegeöd az szigetuary bégre, es az eö alata ualo uitezeökre, 
hogy mind szwntelen haborgattyak es viszik az ado fizeteö 
iobbagyokott, ez dologh bizonyara mi nekwnk nem uolt hi- 
rwnkuel, mertt az hatalmas czaszartol az orszagh gond uisele- 
sere, es az szegensegnek otalmazasara boczattattunk ide, 
ez okaertt mi mindenben otalmazzuk, es senkinek nem en- 
gsggywk háborgatni eökett, ennek eleötte az szigetuary begeött 
megh ualtoztattuk, es az gyulay begeöt hattuk belében, feöl- 
segeöd ez fele dolgot tuttunkra aggyon, megh lattya feölse- 
geöd, hogy az hatalmas czaszar akarattyabol az fele dolgokott 
kik czelekeödnek megh tuggyuk bwntecni, czak hogy paran- 
czoUya meg feölsegeödis az uegbeli kapitanoknak es uitezeök- 
nek, az minemVv dolgokott mind szwntelen az frigy ellen cze- 
lekeödnek attól megh szwnnyenek, mi innen gondottuiselwnk, 
hogy az mi alattunk ualoktol semmi ellenkeözeö dologra ok 
nem adattatik. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feölsegeödnek io 
szomszedsagos baratsagunkott. Dátum Budae 26. May. anno 
domini 15S4. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.] 

284. 
1584 június 4. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Eredeti. — Egykorú másolata Ország'os Levéltár, Dobó-levéltár, 2. csomó, 
melléklet Ernő föherczeg' 15S4 jul. 4-iki leveléhez. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk io szomszéd bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh hozak 



314 

mi nekví'nk az feölsegeöd leuelett, melyben panaszolkodik feöl- 
segeöd az mi alattunk ualokra, miuel hogy sok panasz érte 
uolna feölsegeödet az nogrady beg kegyetlensége feleöl, (feö- 
keppen Dobó Ferencz panaszolkodott) hogy az zebelebiekett 
feöleötteb sarczoltatuan, es az eö igaz adoiokual megh nem 
elegeöduen, annyera hogy elegek nem lehettek arra, az mitt 
teöleök kiuantt, ez okaertt keszerittettek az falut pusztán 
hadni, ebben mi nekvv^nk semmi hirWnk ninczen, talált uoltt 
megh Dobó Ferencz az zebelebiek feleöl leuele által, mi megh 
irtuk neki, hogy az mi ez ideig adoiok uoltt, azt igazan megh 
aduan, annak kiuvv^le semmi teöruentelen dologual nem en- 
geggywk háborgatni, semmitt egyebett ne aggyonak, az mi 
az eö igaz es szokot adoiok annál, azertt paranczoUya megh 
feölsegeöd mindeneök ellen szallyonak haza, mi az orszagh 
gond uiselesere, es az szegensegnek otalmara boczattattunk 
az hatalmas czaszartol ide, azertt az hatalmas czaszar paran- 
czolattya szerentt akariunk mindenben otalmazni eökett, iwye- 
nek be hozzánk benneök, az begeötis ala hiuattyuk, megh 
lattya feölsegeöd, ha ezkeppen uagyon az dologh az mintt 
feölsegeöd iria, gondot uiselwnk rolók, kiben hamar ideön hire 
leszeön feölsegeödnek, az mi alattunk ualoknak mi nem enge- 
dví^nk az fele kegyetlensegeött czelekeödni, az ki penigh uala- 
mitt czelekeödnek, mi meg tuggyuk bwntetni, feölsegeödis pa- 
ranczoUya megh minden ueghbeli kapitanoknak ualami onnan 
okot ne aggyonak. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek 
io szomszedsagos baratsagunkott. Dátum Budae 4. Junii anno 
domini 1584. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

285. 
1584 június 22. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekví^nk io szomszéd bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh hoza 
mi nek\^nk az feölsegeöd embeöre, romay czaszar eö feölsege 
leueleuel egyeteömben az feölsegeöd leueleitt, melyben iria 
feölsegeöd, hogy az uegekben mindenkoron ilyen siíokas uoltt 
hogy mikor uagy onnan feölwl mi hozzánk, auagy mi teö 



31.') 

l^X^nk oda feol, keöueteött akartunk kví^ldeni, annak eleötte 
annak, hitt leuelett szoktunk uenni, nem illeot uolna azertt 
hogy az mi embenVnk az feölsegteök postaiatt szinten Koma- 
romig kiserie hol hitt leuele nem uolt, mi ezt nem tuttuk, ha 
feolsegeod tutta, miertt, hogy feolsegeödnek négy emljeöre, 
hol hitt leueleok nem uolt, mi hozzánk iwuen, sem uasban 
nem uerettwk, sem megh nem fogattuk, hanem az feölsegeöd 
embeörseget nezuen szép bekeuel ismeg uizza boczattuk, mijs 
ahoz való kepeöst boczattuk uolt az mi emberwnkett az feöl- 
segteök postaiaual, hogy ualahol az útban ualami nyaualyaia 
ne lenne, kitt erteöttwnk hogy feölsegeöd uasban akart ue- 
retni, bizonyara ha feölsegeöd uasban uerette uolna sem gon- 
doltunk uolna uele, auagy ha feölsegeöd kiuannya feöl kwl- 
gyWk, es ueresse uasban feölsegeöd, azertt ha ugy kel czele- 
keödnví^nk lássa feölsegeöd. Touabba az mely leueleket feölse- 
geöd az hatalmas czaszar portaiara az feölsegeöd oratoranak 
kwldeött, az feölsegeöd kiuansaga szerentt azokatt kesedeleom- 
nelkül embeortink által el kwldeöttwk. Ezeöknek utanna romay 
czaszar eö feölsege kiuanta, az mi hitt leuelwnkett, az hatalmas 
czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayandeknak ala boczatasara^ 
mellyet az eö feölsege kiuansaga szerentt, meg kwldeöttwnk 
eö feölsegenek. 

Az Pwspeök Balas dolgatt az mi illeti, mostan miuel 
romay czaszar eö feölsege hamarsággal kiuanta az mi leue- 
IvVnkett, megh nem elegitethettwk, azertt mikor az hatalmas 
czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayandek ide erkeözik, igazatt 
tetetwnk mindeneökben. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feolse- 
geödnek io szomszedsagos baratsagunkott. Dátum Budse 22. 
Junii anno domini 1584. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.] 

286. 

15 4 július 22. 

Szinán basa Dobó Ferencznek. 

Egykorá másolat Országos Levéltár, Dobó-levéltár. 2. csomó. Melléklet 
Ernő fhg. 1584 aug. 4-iki leveléhez. 

Mi Szinan Passa . .^. 

Tekintetes es Nágos vr nekVí^nk io szomszéd barattunk. 
KeoszeonetVC^nk vthan. Megh hozak mi nekwnk az Nágod leue- 



316 

leth, mellyeth irth Nágod : az zebelebiek, az Nágod : leuele 
lathuan migiarasi cziausztinkath boczyattuk az nógrádi heghez, 
€s a szebelehiek keözwll az kik fogua volthak, el boczyattattuk, 
az Nagod barathsagaerth az mestertis ki felöli irth ennek 
elothe Nágod Házon bekuel el boczyattattuk, czyak hogy ágiak 
megh az szebelebiekis amiuel Házon beknek adossa maratta- 
nak. Towabba miuel Ernestus herczegh eo feolseghe es Nágod 
panazolth az nógrádi bekre, Ernestus herczegh eo felségbe es 
Nágod baratsagaerth, az mi kegielmes feyedelmwnk hirenekwU 
az nógrádi beketh mazurra teottuk, es vy beketh boczyattunk 
heleben, azerth kezericzye rea Nágod az zebelebieketh zallia- 
nak haza Nágod onnan otalnaazza eoketh mi ineth gondoth 
viselünk mindenben az hatalmas czyazareth meg aduan min- 
denekhrwU kik eo felseghenek feyeth haitottak. Izentwnk 
zovv'ahs Nágodnak Hartyani Istuantul, azerth hamith Nágodnak 
zol azmi szonkal, meghigie Nágod zaiiath. Isten tarczya Nágo- 
dat. Dátum Budae 22. jul. anno domini 1584. 

Czimzés nélkül, de a tartalomból a czímzett megállapítható. 

287. 
1584 július 23. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekwnk io szomszéd bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Ennek eleötte 
egynehanszor találtuk megh feölsegeödett leueh'vnk által, miuel 
az uegbeli uitezeök, szwntelen szoktak az hatalmas czaszar 
uegei ala szaguldani, es az frigy ellen iarni, hogy az felekeött 
megh bwntetne feölsegeöd, mindenkor ollyan ualasztt teött 
feolsegeod, hogy megh tartya feölsegeöd es otalmazza az fri- 
gyeött, nem tuggyuk mégis mi legyeon az oka, hogy megh 
nem szvv^nnek, hanem mind sz'vv^ntelen az frigy ellen iamak, 
miuel mi az mi alattunk ualo begeöknek es uitezeöknek megh 
paranczoltuk hogy semmire okott ne aggyonak, az mi paran- 
czolatunkott feluen, az frigyeott megh tartyak, es semmiben 
ellene nem iarnak, de immár az sok tvVrest el untuk, mertt 
ez el multt hónak, az az, júniusnak tizenhetedik napian indul- 
tak ki az wesprimiek, es mentek az hatalmas czaszarnak egy 
Endrik neu\v palankia ala, eleötteök iaro uoltt Fekete Mathe, 
Palotay Gyeörgy, száz kilenczuen gyalognál. Tihanbol uoltt 
neleök Paxy Balas, tizenkilenczed magaual es kett taraszkual, 



317 

kikett júniusnak húszon ketteödik napian, mikor az mi alattunk 
ualo uitezeök eszeökben ueöttek uolna, benneök kikett le uag- 
tak, kikett eleueneön hoztak eleönkben, mikor azokatt ker- 
deottvC'k uolna ki akarattyabol feölsegeöd hireuel iwtteneke 
oda, auagy ki akarattyabol, azok aztt mondák hogy feölse- 
geödnek nincz hireuel, hanem az vyuary kapitan Ferdinando 
akarattyabol mentek. 

Ismegh júliusnak nyolczadik napian Egreöl Barbely András, 
Tokaybol Bornemizza Imre, onodiak, czerepiek, diosgyeöriek 
ugy mintt hatt száz louaggal, es hat száz gyaloggal Bereny 
ala iwttek, az bereny uitezeökben ketteött le uagtak, ketteött 
eleueneön fogtak. 

Ismegh júliusnak tizedik napian, az vyuary kapitan Fer- 
dinando eleötteök leuen, az tataiak, komaromiak, suraniak, 
komiatiak, kett száz louagh es négy száz gyalogh Sambok ala 
iwttenek, az sambokiakban negyett le uagtak negyett eleueneön 
fogtak, kikett az fwueön találtak hogy kaszaltattak. 

Ismegh júliusnak tizeneoteödik napian Dobrokisbeöl po- 
lyák pan Thodor, Százból Almás Istuan, Kozarbol Murany 
Mihály, Vezuabol Szabó János es Soky Mihály. Szlattinabol 
Horuatt Mihály. Rohottbol Szabó Gaspar. Zólyomból Horuatt 
Gyeörgy az fia Barbely Gaspar. Wiglesbeöl Topoczan János. 
Fanczy Gyeörgy korponay kapitan, ezpk kilenczed fel száz 
gyalognál, eöteödfel száz louaggal, tizen kett zaszloual Diuin 
ala mentek, kikett mikor az diuiniek keozwl egy nehany gya- 
log megh látott uolna, ki iwttenek. Isten az mi alattunk ualok- 
nak aduan az szerenczett, kikett benneök le uagtak kikett 
eleueneön fogtak, es négy zaszlott nyertek, ez fele dolgok 
szwnetlen lesznek, nem tuggyuk ha feolsegeöduek hireuel 
uagyone, auagy feölsegeöd nem bir ueleök, hogy ez felekett 
megh nem bwntett feölsegeöd, lam mi az feölsegeöd baratsa- 
gaertt, miheltt feölsegeödnek valamely bégre valami panasza 
i\v, helereöl feöl keöltywk, es mas begeött hagyunk belében, 
ugy mintt mostannis az nogrady, hatuany, szigetuary begeokett 
az hatalmas czaszar hirenelkül feöl keölteöttwk, es mas be- 
geokett hattunk heleökben, egyebekett azonképpen az ki ualami 
ueteökben találtatik megh tuggyuk bwntetni, feölsegeödnekis 
ezkeppen kellene czelekeodni, mert nem tuggyuk ha uagyone 
frigy auagy nincz hogy ezkeppen czelekeödnek. 

Touabba az hatalmas czaszarhoz meneö tíszteössegeös ayan- 
deknak ala boczatasanak ideié immár három holnapia hogy el 
multt, romay czaszar eö feölsege kiuanta uala az mi hitt leue 
Iví^nkett annak ala boczatasara, mellyet az eö feölsege kiuan- 
saga szerentt kesedeleomnelkwl megh kWldeöttwnk, mind azon 



318 

által mind ez ideig sem boczata ala feölsegteök, ennek okatt 
nem tuggyuk mi legyeön, azertt feölsegeod menteöl hamarab 
aggyá tuttunkra, mertt az hatalmas czaszar portaiara embe- 
Twnkett akariuk boczatni, tuggyuk mijs eö feölseget bizonyossá 
tenni feleöle. Ezzel egyeteomben ayanly (!) feölsegeödnek io 
szomszedsagos baratsagunkott. Dátum Budse 23. Jul. anno 
Domini 1584. 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.] 

288. 
1584 augusztus 10. 

Sziaán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus lierczegh nekwnk io szomszéd bará- 
tunk. Keöszeönetwnk után. Ennek eleötte eöt auagy hat hol- 
napual erteöttwk hogy Zriny Gyeörgy azon igyekeözeöt uolna, 
Szigetuar keörwl ualami castelyokott czinaltatna, az uegre 
hogy az mely faluk ez ideig az hatalmas czaszarnak feiet 
haytuan igazan adoiokott megh attak ez után megh ne adnak, 
kitt mi mind ez ideigis el nem hittwnk, hanem hogy most 
latank az feölsegeod leuelet, mellyet kwldeött Zriny Gyeörgy- 
nek feölsegeod, melybeöl ertenk hogy feölsegeod hireuel leot 
az dologh, kitt romay czaszarnak eö feölsegenekis tuttara 
attunk, azertt ha feölsegeod azt akaria hogy az mi kegyelmes 
feiedelmwnk es romay czaszar eö feölsege keözeött az frigy 
megh maraggyon, az fele dolgott ne czelekeoggyek feölse- 
geod, mert czak romay czaszartol uarunk ualaszt, ha ezkeppen 
leszeon az dologh, az mi kegyelmes feiedelmví^nknek azkeppen 
tuttara aggyuk, kibeöl semmi io nem keuoetkeözik. Isten ue- 
Iwnk. Dátum Budse 10. Aug. anno Domini 1584. 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.] 

289. 
1584 augusztus 19. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk io szomszéd bará- 
tunk. Keöszeonet\(^nk es magunk ayanlasa után. Akarank feöl- 



319 

^egeödet illyen dologból megh találnunk, hogy mikor Zriny 
Oyeorgy es Nadasdy Ferencz az frigy keozben az posgay Isz- 
kender begeött megh uertek uoltt, ackor eseott uoltt foglya 
az posgay alay begh Kalender neuví^, kitt tizen kett ezer fo- 
rintban megh sarczoltatuan boczattak uolt ki, az alay beg 
hattá az eoczett zálogban, migh sarczatt megh adna, az eö 
sarczat éppen megh fizetuen, megh erteottek hogy alay Begh 
uoltt, es hatt ezer forintnál wteöttek sarczatt feöllyeb, mely 
méltatlan es szokatlan dolog az uegekben, az hatt ezer forin- 
totis éppen megh fizetuen, mégis ott tartyak az alay begh 
eÖczett, mely dologból az hatalmas czaszar paranczolattya 
iví^tt, hogy mi gondott uisellyví'nk róla, es bizonyossá tegywk 
eö feölsegett mi legyeön ennek az oka, azertt paranczoUya 
megh feölsegeöd Zriny Gyeörgynek az alay begh eoczet kese- 
deleomnelkwl boczattassa el, mert semmi io dolog nem keouet- 
keözik beleöle, feolsegeodt^l bizonyos ualazt uarunk, hogy 
tuggyuk mijs az mi kegyelmes feiedelmwnket bizonyossá 
tenni feleöle. Ezzel egyeteomben ayanlyuk íeölsegeödnek io 
szomszedsagos baratsagunkott. Dátum Budse ig. Aug. anno 
domini 1584. 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J 

290. 
1584 szeptember i. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk io szomszéd barátunk. 
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Juta mi hozzánk 
romay czaszar eö feolsege embeöre Henricus Liechtenstain az 
hatalmas czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayandekual 26. 
Augusti, kitt mind az eö uele ualokual egyeteomben tiszteosseg- 
gel es io keduel fogattunk, azonképpen kesedeleomnelkwl, hivC' 
embeörinkett ueleök aduan, az hatalmas czaszar portaiara 
tiszteösseggel boczattuk, az kik penig uizza tértének bekeuel 
uizza boczattuk. Touabba megh ertenk az feölsegeöd leuele- 
beöl hogy megh hattá feölsegeöd hogy mi nekví^nk azon feöl- 
segteök embeöre szoualis megh mongya es iruais hozza ne- 
kv^nk az minemw dolgok az uegbeliekteöl leöttenek, mely 



32 n 

dolgokról szoual szólott nekví^nk es iruan es hozta, kiben semmi 
hirwnk ninczeti, mertt bizonyara mind azoknak mellyekreöl 
mi nekví^nk szololt az feölsegteök alatt ualok okai, mely dol- 
gokatt az feölsegteök embeörenek ualokeppen eleiben atttink, 
kinek ellene nem mondhatt, hogy nem az feölsegteök alatt 
ualok uolnanak az okai, kireöl monda hogy feölsegteökeött 
ualo keppen bizonyossá teszi, kibeöl feölsegteökis mindeneö- 
kett megh erthett, azertt paranczollya meg feölsegeöd minden 
uegbeli kapitanoknak hogy ha feölsegeöd akaria hogy az frigy 
megh maraggyon, minden ellenkeözeö dolgott el tauoztasso- 
nak, innen semmi ellenkeözeö dologra ok nem adattatik, mertt 
mi megh paranczoltuk minden uegbeli begeöknek es uitezeök- 
nek az frigyheöz tartsak magokatt, hol penigh megh nem szwn- 
nek az fele dologtol, az sokatt immár nem t^rheitywk, hanem 
mijs másképpen uiselwnk gondott róla. 

Ezeöknek utanna immár egynehány leuelví^nk által talál- 
tuk megh feölsegeödett neminem\v^ faluk feleöl es egyéb dol- 
gokról, (miuel sok faluk uadnak, kik eleiteől foguan az hatal- 
mas ezaszarnak feiett haytuan, mind az hatalmas czaszarett 
smind szpahiaiokett igazan megh attak, mostan penigh be 
nem iwnek szpahiaiokhoz) hogy megh paranczolna feölsegeöd 
minden uegbeli kapitanoknak, az feleket keszeritenenek szpah- 
iaiokhoz be iwni, hogy bekeuel meg maradhatnának, mely mi 
leueleinkre mind ez ideigis feölsegeöd ualazt nem teön, azért 
mind azokról feölsegeödtwl ualazt uarunk. Isten uelWnk. Dá- 
tum Budse I. Septembris anno domini 1584. 

[Kivül magyarul . Ernő herczegnek.J 

291. 
1584 október 9. 

Musztafa bég, budai kincstartó, Braun Erasmusnak. 
Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XIX. kötet. 

En Muztafa begh, az hatalmas Istennek io akarattyabol, 
teöreök ezaszarnak kencztartoia Budán, etc. 

Tekinteteös es N. vr, nekeöm io szomszéd barátom. Keö- 
szeöneteöm es magam ayanlasa vtan. Miuel az koppany Aly 
beguel ennek eleötte ismeretségben voltam es vele sott ke- 
nyerett eöttem nem akartam el feletkeözni róla, hanem akar- 
tam szabadulásában teörekeödni, mentem az N. Passahoz keo- 



321 

nyeörgeöttem hogy eö Nagais hozzaia fogna, eö N. az en ked- 
nenrert hozzaia foga, annak feöleötte négy varost kiuant N. 
kezességre, mi nem ezak az négy városbelieket hanem hat 
városbelieket boczattunk kezesVí^l, enis az Nágos passaual 
egyeteömben kezes leszeök ereötte, azért N. aggyá az polgárok 
kezeben, iollehet ha mi kezeseök nem leöttvv^nk volnais ereötte 
az Aly begh sarczanak meg kelleöt volna lenni, mertt az 
városbeliek az hatalmas czaszar szamara valók es eö feolsege 
iobbagy, mi penig eöket meg nem akariuk nyomorítani. To- 
uabba az N. kiuansaga szerentt mostan az tiz ezer forintott 
megh kWldeöttwk, gondott viselwnk róla hogy az maradék 
sarczarolis N. megh elegitessek. Isten tartsa N. Dátum Budse 
9. Octobris. Anno dni 1584. 

Ebben ez mi Írásunkban N. semmit ne keteölkeöggyek, 
mert ennek en viseleöm gongyat, egyéb dologbannis valami- 
ben N. meg talál, io szomszédsággal es barátsággal akarok N. 
lenni, ezt czak az istenért es az Ntok io szomszedsagos barát- 
ságáért czelekeödeöm vele ; végezetre az en peczeteömeöt ne 
nézze N ; mertt ez feölwl meg irtt ezimer az en peczeteöm. 

[Kívül.] Az Tekinteteös es N. vrnak, Erasmus Praunnak, 
romay czaszar eö feolsege hadakozó tanaczanak, nekem io 
szomszéd barátomnak adassék. 



292. 
1584 október 9. 

Szinán basa Braun Erasmusnak. 

Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XIX. kötet. 

Mi Szinan passa . . . 

Tekinteteös es N. vr, nekwnk io szomszéd barátunk. Keö- 
szeönetvv^nk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleötteis irtunk 
vala N. az koppany rab Aly [begh feleöl, miuel az hatalmas 
czaszar kencztartoia keönyeörgeöt vala, hogy hozzaia fognánk, 
az N. io szomszedsagos barátságáért, es az N. kencztarto ked- 
ueert hozzaia fogank, N. négy varost kiuant kezeswl, mi nem 
negyet hanem hat városbelieket k\vld eöttVvnk az kezességre 
nem czak azok lesznek az kezeseök, hanem mijs es az N. 
kencztarto, iollehet ha szinten mi kezeseök nem lennenkis, az 
Aly begh sarczanak megh kellene lenni, mertt ez városbeliek 

A budai basák. 21 



322 

az hatalmas czaszar iobbagy, mi penig az szegensegeöt megh 
nem akariuk nyomorítani, azért N. aggyá kezeökben, im mos- 
tan az N. kiuansaga szerentt az tiz ezer forintott meg kM- 
deöttví^k, az maradék sarczarolis az N, kiuansaga szerent 
N. megh elegitettyWk. Isten tartsa kegdt. Dátum Budse 9. octob. 
Anno dni 1584. 

[Kívül magyarul: Praun Erasmusnak.] 

293- 
1584 október 16. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Emestus herczegh nekVí^nk io szomszéd bará- 
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa után. Megh hozak 
mi nek>5í^nk az feolsegeöd leuelett, melyben iria íeölsegeöd 
bogy az esztergamy begh, ez feolWl ualo napokban ualami 
falukott rablott uolna el kiertt iria feolsegeöd hogy helett 
megh ualtoztatnank, tuggya feolsegeöd az feolsegeöd baratsa- 
gaertt immár három begeött keölteött-^nk feöl helereöl, mikor 
feolsegeöd minkett megh talált, mikor czelekeötte feolsegeöd 
azt ? hogy ualamely uegbeli kapitannak kapitansagatt el ueötte 
uolna, kik az frigynek mind szví^ntelen ellene iarnak, mi min- 
denkor tiszteössegeös dologban az mi tehetsegví'nk szerentt 
igyekeöztwnk szolgálni feölsegteöknek, de feolsegeöd sem min- 
kett embeör szambán nem szamlaltt, sem az hatalmas czaszar 
frigye tt nem beczVí^lte, ezerszer az zaimok, szpahiak feöl ta- 
mattak, kiknek faluiok, kinek esztendeötWl, kett esztendeöt^l 
három esztendeötví'l foguan be nem i\^ttek, keönyeörgeöttek 
hogy az eö kenyereökett megh aggyuk, es az rablásra szabad- 
sagott aggyunk, miképpen az mi eleöttwnk ualo passak ideie- 
ben, el rablottak azokatt, az kik eleiteöl foguan, az hatalmas 
czaszarnak feiett haytuan, mindeneökett igazan megh attak, 
uiszontt az hodolast el hattak, es nem iWttek be szpahiaiokhoz, 
de mi kiket szép szoual, kikett bVí^ntetessel leczendesziteöt- 
twnk, es nem attunk szabadsagott az rablásra, hanem feölse- 
geödett akartuk megh találni feleöle : elseöben, másodszor, 
harmadszoris leuel'íí^nkuel megh találtuk feleöle, hogy paran- 
czolna megh feolsegeöd minden uegekben az fele falubeliekett 
be keszericzenek i^ni, de feolsegeöd nem hogy megh páran- 



323 

■czolta uolna, de seött meg leueleinkre sem teött ualazt feöl- 
segeöd, az io szomszedsagos baratsagertt io akaratunkból, 
emberVC^nket akartuk romay czaszarhoz eö feolsegeheöz es feöl- 
segeödheöz boczatnunk, kinek feöl menetelire kiuantuk az 
feölsegteök hitt leuelett azt sem akaria uala feölsegteök megh 
kVí'ldeni, hanem eött holnapra kWlde megh feölsegeöd, lattyuk 
hogj- semmi haszna Írásunknak, azertt nem akariuk ennek 
iitanna irasunkual bántanunk feölsegeödett ; ez el mullt na- 
pokban az egriek, tokaiak, sirokaiak Balassy Balintt uoltt 
eleötteök ivv^ttek Budahoz nem mezzé, egy Deömseöd neuW 
uarosban az sokadalmat megh wteöttek, kikett mikor az mi 
alattunk ualok eszeökben ueöttek uolna, reaiok talaluan Isten 
-akarattyabol eötuentt benneök eleueneön fogtak es egyneha- 
nyatt le uagtak, ezt sem akartuk feölsegeödnek tuttara adnunk, 
mert lattyuk hogy haszontalan irasunk, azért ha feölsegeöd 
akaria hogy az io szomszedsagh megh maraggyon keöztVí^nk 
es az frigy eött akaria feölsegeöd, három dolgott kiuanunk 
feölsegeödtvC^l. Elseö hogy az hatalmas czaszarhoz meneö tisz- 
teössegeös ayandek mikor annak ideié el iWyeon, mert most 
eöt hat holnapual szokott megh késni. Második dologh ez, 
hogy az mely faluk eleiteöl foguan az hatalmas czaszarnak 
feiett haytuan be iWttek szpahiaiokhoz es mindeneökett igazan 
megh attak, mostan azonképpen begeök, zaimok, szpahiak 
falui be iwyenek, mert az mi magunk falui keözzwlis sok 
uagyon ki be nem iw, mind az uegekheöz tartozó uagyon 
«ött száz falu ki be nem iw, iollehet ez mostani rablás mi 
nekwnk hirwnkuel nem uolt, hanem az után leött hirví^nkuel, 
de ha megh nem paranczollya feölsegeöd hogy az felekett 
be keszericzenek iWni, általán foguan ebben egyéb nem 
lehett, hanem el raboltatnak. Harmadik dologh ez hogy az 
hatalmas czaszar uegei ala ualo száguldástól, es minden 
egyéb elenkeözeö dologtol az uegbeliek megh szwnnyenek, 
ha ezeök megh lesznek, ha mi az mi alattunk ualoktol lenne, 
nfii adunk okott róla. Wegezetre akarank eztis feölsegeödnek 
tuttara adnunk, hogy iutott az hatalmas czaszar paranczolattya, 
azzal egyeteomben romay czaszar eö feölsegenek szolo leuele, 
melyett paranczoltt eö feölsege, hogy az mi magunk embeöre 
által, kvC^ldenenk megh eö feölsegenek, mely leuelet uegeztWk 
egy Saban es Muztafa neuW embeörinkteöl megh kvvldenwnk 
kiknek feöl menetelire kiuannyuk hogy feölsegteök kesede- 
leömnelkWl ualo hitt leuelet kwlgye. Ezzel ayanlyuk feölse- 
geödnek io szomszedsagos baratsagunkott. Dátum Budse i6. 
Octobris anno Domini 1584. 

f Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

21* 



.321 



y94- 
i5(S4 október 19. 

Szinán basa )obó Ferencznek. 

Egykorú másolat, Országos Levéltár, Dobó-levéltár 2. csomó. Melléklet 
Krnö főherezeg 15S4 okt. 27-iki leveléhez. 

Mi Szinaii passa . . . 

Tekentetes es Nttljos vr nekvVnk jo szomszéd barátunk. 
KeoszeoiietWnk es majmunk ayanlusa vthan. Mejíh bozák mi 
nek>X'nk az Nílpjod leueleth, melyben jrya Njígod : hogy nemi- 
nemeo fakikoth oknelk^X^l' el rabolthak volna, merth minden 
adoyokatb i^jazan me^íb attak, az Níi^od : irasa es beszéde ijíaz 
legyeon, de ualakj Nsígodnak azth mondotta bogy adoyokatb 
meg attak nem igazan mondotta Nagodnak, mertb azkik az 
batalmas czazarnak feyetb baytottak, az batalmas ezazaretb 
es szpabiaioketb igazan megb adgyak, nem bogy el rabol- 
tatnak, seotb meg ba lebetne gonoz szelt^X^lis meg oltal- 
maznak, mertb az mi kegyelmes feyedelmVÍ'nk az orszagb 
oltalmára boczatotb ide minketb. Tov^abba jrya N. bogyennek 
eleotteis talaltb megb minketb leiiele altbal, mely Njígod levC'e- 
lere megb valaztb sem teottvC^nk, mi arDX'l az Nágod : lewele- 
r^l nem emlékezünk bogy mi kezVí^nkben joth volna, de mi 
haromzor talaltitk megb lenelVí^nk altbal Ernesrttis berczegetb 
eo feolsegbetb az faluk dolgából, miitel bogi az vegekbez tar- 
tozó faluk vagion eoth száz kik eleytV(/l fogV^an az batalmas 
teoreok czaszarnak feyetb baytuan, mind az batalmas czazar- 
nak smind szpabiay oknak mindent igazan megb attak, mostan 
penig nem akarnak be jeoni szpabiayokboz, bogy eo feolsegbe 
paranczolna megb, az fele faluk béliek be jeonenek, mely mi 
leueleinkre megb választ sem teotb eo feolsegbe, jmmareztendeye 
hogy az batalmas ezazar engedelmebeol mi Budára jeottVC^nk az 
zaimok szpahiak eginebanzor fel keolthek panazolkottak mi- 
uel kinek eztendeye, keth eztendeye, barom eztendeye hogy 
jobbagya be nem jeo, keonyeorgeottek bogi az rabságra zabad- 
sagotb adgyWnk, miképpen az eleobbj passak ideyeben az fele 
falukoth el rablottak, kik szpahiaiokhoz be nem jöttek, mind 
azon által mi azth nem czelekett>X'k, de miuel lattyak az 
feölsegeöd, nints mitt tenn\X'nk tneg kel az mi kegyelmes feie- 
delm-OC^nknek Írnunk, hogy feölsegteök nem fogatta io keduel 



32.-) 

zaimok szpahiuk hogy ez dologh feleol meg leuelunkre nem 
jeo válasz vgyan hirwnk nelkVí'l rablottak el eoketh. 

Azerth paranczollya meg N. minden aflPele falubelieknek 
szpahiaiokhoz be jeoyenek, adoyokat igazan meg aduan, ha 
czak egy jobbagioth valhonnan el hoznak mi teoleonk varia 
Nágod : Isten velví^nk. Dátum Budae 19 octob. Anno domi 1584. 



395. 
1584 deczember 18. 

Szinán basa Ernő föherczegnek. 

My Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekünk io szomszéd bará- 
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa után. Ennek eleötte 
három holnapual találtuk uala megh feölsegeödett leuelVí^nk 
által, miuel iv^tt hozzánk az mi kegyelmes feiedelmwnknek 
romay ezaszar eö feölsegenek szolo leuele, mellyet paranczoltt 
eö feölsege, mi magunk hí\^ embeöre által eö feölsegenek megh 
kV^í^ldenvvnk, mi uegeztVvk uala azt egy Saban es Musztafa neu^ 
emberVí^nk által megh k'Cí'lden'ÍVnk, mely mi embeoreinknek 
feöl menetelire kiuanank az feölsegteök hitt leuelett, kitt mind 
ez ideigis megh nem kV'í'lde feölsegteök, miertt hogy mind ez 
ideigis az eö feölsege leuele itt uagyon, es eö feölsege ualazt 
uar akartunk, eö feölsegenek irni feleöle, de neztwk az feol- 
segeod baratsagatt. Ezeönkeözben 17. Decembris iuta az hatal- 
mas czaszarnak egy Kamber neuVÍ' ezauusa az hatalmas ezaszar 
leueleuel es Oszmán passa eö Nagá leueleuel, miuel hogy Osz- 
mán passa eö Nagak ennek eleötteis az hatalmas ezaszar leuele 
mellett voltt, romay ezaszar eö feölsegenek szolo leuele, pa- 
ranczolta azertt az mi kegyelmes feiedelm^nk, hogy mind az 
elebbi eö feölsege leueleire smind ez mostanira ezeön eö feöl- 
sege ezauusa által ualazt tegywnk, ez okaertt ezeön eö feöl- 
sege czauusatt, mind az mi feölWl megh neuezeött embeorink- 
uel, az mi kegyelmes feiedelm>?(^nk, es Oszmán passa eö Nagá 
leueleiuel feolsegteokheoz akariuk boczatni, kiknek feöl mene- 
telire ha feölsegeöd hitt leuelett akaria k>X^ldeni, minden kese- 
deleomnelkví^l kví^lgye megh feölsegeöd, menteöl hamarab mijs 
boczathassuk uizza ualazzal az eö feölsege czauusatt, hol pe- 
nigh feölsegeöd megh nem akaria kWldeni, iria megh aztis 
az eö feölsege leuelett ; kitt eöreömest nem czelekeödnenk. Ezzel 



326 

egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek io akaratunkott Dátum 
Budae i8. Decembris anno domini 1584. 

Mathias herczegh eö feölsege ez dologról illyen ualaztt 
teött uoltt mi nekünk, hogy megh iritik ha mi oly dologh, 
azért feölsegeödis megh gondolhattya, az mi kegyelmes feie- 
delmVv^nknek peezeteös leueleitt miképpen bontanánk mi feöl, 
nem illik az mi hozzánk, hanem az miképpen mi kezünkben 
iWtt, azonképpen akariuk eö feolsegenek megh k'^ldenví^nk. 

Post scripta. Miolta, az hatalmas ezaszar akarattyabol Budá- 
ban i>X^ttwnk, mindenkoron akartunk feölsegeödnek barátság- 
gal lenni, es ualamiben feölsegeöd megh talált akartunk tisz- 
teössegeös dologban szolgálnunk, de nem tuggyuk mi az oka, 
hogy feölsegeöd sem baratsagunkott, sem szolgalatunkott io 
neueön nem ueszi, hogy semmiben kiuansagunknak nem akar 
engedni feölsegeöd, tálam, ualamely uegbeli kapitannak hizeöl- 
keödesebeöl uagyon, lam mikor ualaki uagy az frigy ellen 
iart, uagy ualami ellenkeözeö dolgott czelekeöttek, es feölsegeöd 
megh talaltt, mindenkeppen megh megh b^ntettwk, kitt mazulla 
teöttV'í'nk kitt egyéb b^íí^ntetessel megh b'Cí'ntett^nk az feölse- 
geöd barátsága ertt, miképpen hogy feölsegeöd talált uala megh 
az esztergamy Piry begh feleöl, az feölsegeöd leuele latuan 
mingyarast az hatalmas ezaszar portaiatt megh találtuk feleöle, 
es im helett megh ualtoztattuk. Azonképpen az bosznay passa 
feleölis panasz iwue, hogy neminemvv^ dolgott czelekeödeött 
uolna, ki az frigynek ellene uoltt, mi azt is ertuen, az hatal- 
mas ezaszar akarattyabol bassagatt el uetetenk, es Sasuar heg- 
nek adatank, ennek utannais ualamiben feölsegeöd megh ta- 
lál, ha feölsegeöd io neueon ueszi teöl^nk, minden tiszteösse- 
geös dologban szolgaiunk feölsegeödnek, senki hizelkeödeö 
beszedett feölsegeöd el ne higgye, mertt miképpen ez ideig az 
ki ualamit az frigy ellen czelekeödeött mindenkeppen megh 
bví^ntett'Oí^k, ez utannis megh bwntettyVC^k, feölsegeödis azon- 
képpen az felekett megh bvv^ntesse, hogy mind innen smind 
onnan az fele dolgok el tauoztatuan, maradhasson megh ez 
kett feiedeleom keozt minden fogyatkozasnelkw^l az frigy. 

[Kínul magyarul . Ernő herczegnek.J 



327 

296. 
1585 január 24. 

Szinán basa Ernő főhercz«gnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekVvnk tiszteolendeö bará- 
tunk, KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa után. Ennek eleötteis 
találtuk megh feölsegeödett ezeön dologból, kibeöl akarank ez 
mostani leueMnk altalis megh találnunk feölsegeödett, tudni 
illik hogy Trombitás János ki Marosról mentt uoltt el, Maro- 
son létében ueött uoltt egy Jakab neuw buday sidotol tizen 
három száz forintt ara marhatt feöl, mely sidonal adós leuele 
uagyon, mind azon által mind ez ideigis megh nem elegiteötte, 
onnan feölM azonképpen Trombitás János egy nehany leuelett 
kWldeötte ez megh neuezeött sidonak, melyben fogaggya hogy 
megh elegiti, mely leuelnek eggykett eö maga peczetiuel megh 
peczeteöltettett feölsegeödnek kWldeöttvC^k, melybeöl ez dolgott 
megh értheti feölsegeöd, azertt elegitesse megh feolsegeöd, 
ne kellessek mas iambor áros embeörth megh tartatnunk 
ereötte, mertt az hatalmas czaszar paranczolattya uagyon 
feleöle, hogy tartassunk ereotte ha megh elegiti, es azkep- 
pennis ez megh neuezeött sidott megh elegitessVí'k ; ualakinek 
penigh itt az hatalmas czaszar birodalmában ualaki adós uolna,. 
feölsegeöd aggyá tuttunkra, mi az keözeönsegeös igassagh sze- 
rent mindeneöknek igazatt tetetwnk. Ezzel egyeteomben ayan- 
lyuk feölsegeödnek io akaratunkott es szomszedsagunkott. 
Dátum Budse 24. Jan. Anno dni 1585. 

[Külső czim hiányzik.] 

297. 
1585 január 24. körül. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Töredék, keltezetlen ; a hozzávetőleges dátumot Gévay írta az eredetire, 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekWnk tiszteolendeö szom- 
széd barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa után. Mi- 
uel az feölsegeöd oratora Henricus Liechtenstainnak betegsége 



328 

teörtent, eö heleben az tiszteoleteös személy Herr Lempach, 
mind az hatalmas czaszarnal smind egyebütt feölsegeödnek 
hiuen szolgait, mi hozzánk egessegben iutuan latank mijs hogy 
io embeör eszeös embeör, io keduel láttuk es fogattuk, azon- 
képpen tiszteösseggel boczattuk es kisertettVí^k, ennek utannais 
ualamikor feölsegteöknek ide ualami dolga esik, auagy az 
hatalmas czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayandekual feölseg- 
teök eötett boezassa, mert arra az szolgalatra melto, es feöl- 
segteöknek hiw szolgaia. 



298. 
1585 január 25. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Ml Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekünk io szomszéd bará- 
tunk, keöszeönet^nk es magunk ayanlasa után. Ennek eleötte 
találtuk uala megh feölsegeodett leuelWnk által, miuel az mi 
kegyelmes feiedelmWnk romay ezaszar eö feölsegenek szolo 
letiele uagyon, mellyett paranczoltt eö feölsege mi magunk 
hiV(^ embeöre által megh kwldenwnk, uegeztwk egy Saban, 
Musztafa, es az hatalmas czaszarnak egy Kamber neuw czauusa 
által megh kwldenví^nk kiknek feöl menetelire miuel az mi 
kiuansagunk szerentt feölsegeöd hitt leuelett atta, ez mi megh 
neuezeött embeörinkett romay czaszarhoz eö feölsegeheöz es 
feölsegeödheöz az hatalmas ezaszar es Oszmán passa eö Nága 
leueleiuel im feöl boczattuk, mely mi embeörinkteöl szoual 
mindeneökreöl mijs izentví^nk feölsegteöknek, azertt ha mitt 
mi szonkual szolnak, feölsegteök higgye megh szauokott. To- 
uabba kiuannyuk hogy feölsegteök elegsegeös ualazzal bo- 
ezassa mi hozzánk uiszontagh eökett. 

Im most feölsegeödnek ez mi Musztafa new^ emberWnk- 
teöl kett louat, egy sárga eoregh szeonyegeöt es egy feir 
eoregh szeonyegeöt, ezt mostan egy alma heleöt uegyeön feöl- 
segeöd, ennek utanna ualamiben feölsegeöd megh talál min- 
den tiszteössegeös dologban barátsággal. Ezzel ayanlyuk feöl- 
segeödnek io akaratunkat es baratsagunkot. Dátum Budse 25. 
Jan. Anno dni 1585. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 



329 



299- 
1585 január 25. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestas herczegh nekwnk tiszteolendeö szom- 
széd barátunk. Keöszeonetwnk es magunk ayanlasa után. Aka- 
rank feölsegeödnek tuttara adnunk, hogy mikor koppany Aly 
begh ki akart uolna, es Komaromban iutott uolna, iutott az 
hatalmas czaszar portaiarol Oszmán passa es Meehmett passa 
eö Nágok leuele Aly begh feleöl, mely leueleket nem akartuk 
feöl kMdeni, hanem eö Nágoknak tuttokra attuk hogy Aly 
begh immár ki i\Vtt onnan, azonkeözben iutott az hatalmas 
czaszar czauusa, Kamber neu#, mely leuelekett paranczoltak 
eö N hogy azon czauus által feölsegeödnek megh kVv^lgyWk, 
mely leuelekett im megh kwldeött^nk feölsegeödnek, jollehett 
mi az leuelekett feöl nem bontottuk, de ugy gondolnánk hogy 
Aly begh sarcza feleöl uolna, hogy az Aly begh sarczaban 
ualami engedeleomuel lenne feölsegteök, feölsegteök az mint 
iobbnak gondollya azkeppen czelekeöggyek. Ezzel ayanlyuk 
feölsegeödnek io akaratunkott. Dátum Budse 25. Jan. Anno do- 
mini 1585. 

[Kivül magyarul : Ernő berezegnek.] 



300. 
1585 február 22. 

Braun Erasmus Szinán budai basának.* 

Fogalmazvány, Országos Levéltái-, volt akadémiai iratok, 120. csomó, 

XIX. kötet. 

Tekentetes es Nagsagos Passa, nekwnk jo zomzed wrwnk 
barathwnk : keozeonethwnk es hozzánk jllendeo tyztesseges 
zollgalathwnk ayanlasa wthan. Wetteok az N. leweleth, es 
megh ertetteok beleole hogy N. az nylwan walo dolgothys dis- 

* Czímzés és aláírás hiányzik. Az 1585 apr. 25. Braun Erasmus, 
1584 okt. 9. Szinán és Musztafa kincstartó leveleivel megállapítható a 
czímzett személye. - 



330 

putalny akarya, mellyeth nem eoreomeosth erthwnk, mertk 
Nágdnak my nalwnk ekkorayglan jo hyre newe wolth. Az 
lewelrwl jol emlekezwnk az melynek Nágd massath kyldette, 
de jol thwggya Nágd hogy aiTwl, wgy mynth az foglyok dcfl- 
gaban, az wthan el menthwnk wolth : merth hogy Constanti- 
napolban Cordatiatto azonkeozben megh zabadwlth, my azth 
az beghnek megh mondottok, es Leway Lazloth montok hogy 
az heletth megh zabadechyon, mely Leway Lazlonak megh za- 
bád wlasath magarays wetth azonthwl az begh, az mynth jm az 
kezeseknek lewelenek massabol Nágd nylwan megh erthy, 
kyth az kezesekys jol thwdnak. Nágd pedyglen az kenchtar- 
towal egyetemben rea felelth hogy walamy az begh sarcza 
lezen, éppen megh lezen, az mynth az Nagysagtok leweleynek 
jelenwalo massabol Nágd myndeneketh beowebben megh ol- 
washath es megh ertheth: Azerth Nágdt meeghys jo zeretet- 
tel keryeok, hogy az maga jo hyre neweth ezzel az kewes 
dologgal el ne wezesse, seoth jnkab azon legyen hogy naprwl 
napra eoregbegyek : adassa Nágd Leway Lazloth myndyarasth 
az kezesek kezébe, wyhessek Komaromba feol : merth modwnk 
lezen benne hogy az beg sarezaban hattra semmy ne ma- 
raggyon, az kezeseketh althalan foghwa mynd morhayakban 
mynd zeomelekbenys megh foghattyok, mynth hogy jm az 
tolnay Mezaros Benedekys jde feol jeoth wala morhath wenny, 
kyth meghys tartoztattwnk wala, de kére ereossen hogy ez 
wttal el erezzeok es az theob kezeseknek jrywnk, hogy oth 
alath myndeneketh megh mondhasson : mellyeth jm megh 
chelekettwnk ez wttal, de ha Leway Lazloth myndyarasth megh 
nem hozzak, általán foghwa hogy keonyeorwles kywyl che- 
lekezwnk ennek wthanna welek: mellyeth Nágdnakys megh 
akarthwnk jelentheny. Isthen tharchya Nágdt. Dátum Viennse 
22. Feb. 1585. 

301. 
1585 február 22. 

Braun Erasmus Tolna városához. 

Fogalmazvány, az ugyanezen kelet alatti, a budai basához írt fogal- 
mazványnyal egy lapon, ugyanazon kéztől, Oi'szágos Levéltár, volt aka- 
démiai iratok, 120. csomó, XIX. kötet. 

Prudentes et circumspecti domini amici honorandi : salu- 
tem et nostri commendationem. Thwggyok hogy nylwan wagyon 
nalathok, hogy az theobby keozeoth az Aly begerth jUyen mo- 



331 

donys lettetek kezesek, hogy hathod nappal azwthan hogy az 
beg Comarombol Budára menne, Leway Lazloth az heg feol 
kyldy. Jm pedyglen menny jdeye legyen hogy az begh el 
menth jol thwggyatok. Weltheok wolna azt, hogy wetek nem 
esyk sem az begh, sem pedyglen az thymagatok fogadásában : 
de mywel hogy mynd az wtha foghwa sem kylde megh az 
begh Leway Lazloth, nem kekethelen (!) ez wthan thy hozza- 
tok kell nywlnwnk : jm masthanys Mezaros Balynthoth megh 
tartoztattok wala, hanem nagy kérésre ez wttal esmeglen el 
zabadetayok mywel hogy ew maga nektek megh thwggyon 
nyelwel myndeneketh bezelleny es ezth az my lewelwnkethys 
megh agg\ a : weth wala pedyglen nemynemeo arros embe- 
rekthwl walamy morhath feol, de lathwan az arros emberek 
hogy en megh fogtattam, wyzha wettek az morhath thywle : 
melyeketh thy nektek azerth jelentwnk megh, hogy magato- 
kath karthwl megh thwggyatok oltalmazny, es hogy okwetet- 
len es myndyarasth Leway Lazloth me^h szabadechyatok es- 
Comaromba wygyetek, merth ha fogadastok es kezességiek- 
hez kepesth ezth megh nem chelekezytek, byzonnyal hygye- 
tek hogy semmy keonyeorwles raytatok nem lezen, hanem 
mynd magatokon es mynd morhathokon tartoztatas es fogas- 
esyk mellyeketh Mezaros Benedeknek * megh hattok hogy 
nyelwelys megh mongyon : ezzel Isthen welwnk. Dátum Vien- 
nse 22. Feb. 1585. 

Czimzés és aláírás nélkül. 



302. 
1585 április 4. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinau passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekWnk szereteö szomszéd 
vrunk barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. 
Ennek eleötte egynehanszor találtuk megh feölsegeödett leue- 
IWnk által, miuel az uegbeli uitezeök mind színtelen az hatal- 
mas czaszar uegei ala szaguldnak, es az frigy ellen iarnak, 
feölsegeöd azt irta hogy romay czaszar eö feölsege után, 
feölsegeöd uiseli az orszagh gongyatt, azért mi feölsegeodnek 

* A kitörölt Balynthnak fölé irva. 



332 

tuttara aggyuk ha kik az fele dolgot czelekeödnek es feölse- 
geöd bwntetesnelkwl nem haggya, akarank ezokaert mostan 
leuelwnk által megh találnunk feölsegeödett, mert nem tuggyuk 
ha feölsegeödnek hireuel uagyone, inkab hizzVvk hogy feölse- 
geödnek nincz hire benne, miképpen Nadasdy, Battyany, 
Zriny, es Pallfy Miklós mind szwntelen az hatalmas czaszar 
iiegei ala szaguldnak es az frigy ellen iarnak, es hogy mos- 
tannis az komaromy rewben ualami palankott czinalnak, mely 
dologh az mi kegyelmes feiedelmwnk es romay czaszar eö 
feolsege keözeött ualo frigynek ellene nagyon, keriví'k azertt 
feölsegeödet mint szereteö szomszéd urunk baratunkott, ez 
fele czauargo hituan embereökett, megh bví^ntesseön feolsegeöd, 
kik ket hatalmas feiedeleöm keözeöt háborúságot igyekeöz- 
nek indítani, auagy penig feolsegeöd aggyá tuttunkra ha feöl- 
segteökheöz nem halgatnak es kVv^leon partott ví^teöttek ma- 
goknak, mi nekwnk gondunk leszeön róla, az palankott feol- 
segeöd el rontassa, mert higgye megh feolsegeöd, hogy ebbeöl 
az frigynek bomlása keöuetkeözik, tuggya feolsegeöd az mitt 
embeör czinal, embeör elbontya, az mi kegyelmes feiedel- 
mwnknek penig népe es ereié anny hogy czak az isten alhat 
ellene nem ez feöldi embeör, mijs az fele dolgott megh czele- 
keödhetnenk, de mi az miképpen ennek eleotteis ayanlottuk 
magunkott, hogy feolsegteöknek minden tiszteössegeös dolog- 
ban akarunk szolgálni, es az frigyeött mindenben akariuk 
eörizni es otalmazni, ahoz tartyuk mostis magunkott, iollehet 
mi nem bánnánk, seöt az sziuWnkis eöruendeozne rayta, ha az 
mi kegyelmes feiedelmwnk szabadsagot adna arra, hog;v' hadat 
indíthatnánk es hadakozhatnánk, mi mind eyel napual készen 
uagyunk, ha mijs az mi alattunk ualo begeöknek az fele do- 
logra szabadsagot adnánk, szwntelen dolgok lennének, de nem 
hogy ualakinek kvC^sseb dolograis szabadsagot adnánk, de 
seött megh ualamely begh feleöl feolsegeöd panaszt teött, 
mingj-arast mazulla tetettwk es az alattok ualokott bwntettVí^k, 
ezkeppen kellene feölsegeödnekis az feleknél czelekeödni, de 
megh ualamely uegbeliek feleöl feölsegeödnek panaszt teöt- 
tWnk, eggyket sem bvP^ntette megh feolsegeöd. Erre fölsegeödt^l 
ualazt uarunk, hogy az mi kegyelmes feiedelmví^nknek tuttara 
aduan, tuggyuk mijs magunkot miheöz tartanunk, mert semmi- 
képpen nem engeggywk hogy az az palánk ott legyeon, ha- 
nem annak el kel rontatni. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum 
Budae 4. April. Anno domini 1585. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 



333 



303- 
1585 április 5. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekwnk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh 
hozak mi nekwnk az feolsegeöd leuelett, melybeöl mindeneö- 
kett megh ertenk, iria feölsegeöd hogy az mi alattunk ualok 
gyakorta szoktak az feölsegeöd alatt ualokott kópia teöresre 
es bayuiadalra ki hini, es szidalomual gyalazatual illetni, nem 
ualami ala ualo népeket szoktak penig ki hini, seött nagy 
méltóságban leueöket hadnagyokott, miképpen mostannis egy 
Halul neuw koppany teöreök Huszár Pétert az papay uice 
kapitant ki hitta. Innen tetsik megh az uegbeli kapitanoknak 
minden alnoksagok es czalardsagok, hog\- az dolgott nem 
ííggyak feölsegeödnek igazan tuttara, mert mi senkinek megh 
az fele dologra szabadsagott nem attunk, hanem eö ma- 
gok az kapitanok találtak megh leueleök által, miképpen 
Pallfy Miklós eeynehanszor megh talált, Huszár Peteör azon- 
képpen koppany Halulnak eleoszeör kwldeöt leuelet, Rosen- 
berger azon keppen ez el múlt napokban hiteött adót az esz- 
tergamiaknak hogy oda mennyeönek, azok oda menuen, tisz- 
teössegszerent kopiat teörtenek, onnan megh teruen az koma- 
romiak utokott megh lesuen eötett benneök el fogtak, minden 
dolgokban ezkeppen álnokul czelekeödnek, feölsegeödnek nem 
aggyak igazan tuttara, hanem az eö magok dolgát az mi alat- 
tunk ualokra harittyak, nem hogy az fele dologra mi szabad- 
sagott ualakinek adnak, seött megh paranczoltuk ereös paran- 
czolattal mindeneöknek semmi ellenkeözeö dologra okott ne 
^ggyonak, mertt az miképpen ennek eleötte eg;ymehanszor megh 
irtuk hogj^ az mi kegyelmes feiedelmwnk es romay ezaszar 
eö feolsege keözeött ualo frigjeött mindenben akariuk otal- 
mazni es eörizni, hogy éppen minden fogyatkozasnelkwl megh 
tartassek, feolsegeödis paranczollya meg minden uegbeli kapi- 
tanoknak es az alattok ualoknak, az minem\(^ dolgokott mind 
szvC^ntelen czelekeödnek az frig;v' ellen, attól megh szwnnye- 
nek, tartsak az frigyheöz magokott, es ez fele dolgokról ualo- 
ban megh tudakozzék feölsegeöd, megh lattya feölsegeöd hogy 
ualamiuel az mi alattunk ualokott uadollyak eö magok az 
okai. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek io akaratun- 



334 

kott es baratsagunkott. Dátum Budse 5. April. Anno dó- 
mini 1585. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

304- 
1585 április 16. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Mi Szinan passa . . . 

Feolsegös Ernestus herczegh nekwnk szereteö szomszéd 
barátunk, KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa után. Megh 
hozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelett, melyben iria feöl- 
segeöd hogy az mi alattunk ualok szwntelen szoktak az frigy 
ellen iarni, ki feleöl ennek eleötteis talaltt megh feölsegeöd, 
es hogy mi ayanlottuk uolna magunkott hogy az feleket megh 
b^ntet>X^nk, igaz dolog, es az mi fogadásunk szerent tuggya 
feölsegeödis hogy az felekett megh bwntettWnk, ennek utannais 
megh lattya feölsegeöd hogy sem hegnek sem zaimnak sem 
egyéb rendbeli népnek nem engedWnk, seött kemény bvv^nte- 
tessel megh bv^ntettyWk, ha ki ualami ellenkeözeö dologra 
okott adna, menyeszer feölsegeödett mi megh találtuk az 
uegbeli kapitanok, es az alattok ualok az frigy ellen ualo 
czelekeödeteökreöl, de feölsegeöd kitt bwnteteött megh, azon- 
képpen ez el múlt napokban erteöttví^k uala, hogy az tatay 
kapitan, az komaromy kapitan, Nadasdy, Teuffl András, Fer- 
dinando Dobó Ferencz, az papaiak, bodohelyek, sz. martoniak, 
vesprimiek, palotaiak egynehány ezerén, az kett hatalmas 
feiedeleom keözeött ualo frigyeott megh nem gondoluan, feöl 
gyví^lekeöztenek, hogy az hatalmas czaszar uegei ala szagul- 
gyonak, es az komaromy rewben palankott czinallyonak, mely 
dolgott feolsegeodnek mingyarast tuttara attunk, akarank megh 
tudni ha feolsegeodnek hireuel uagyone auagy feölsegeöd 
hirenelkví^l, ha feölsegeöd hirenelkwl uolna, feölsegeöd megh 
fenytene es megh bví^ntetne eökett, hogy ualamitt az frigy 
ellen ne czelekeödnenek, mely mi leuelwnkre feölsegeöd megh 
ualazt sem teön, nem hogy eöket megh büntette uolna, nem 
tuggyuk ha feölsegeöd hireuel uolte auagy feölsegeöd nem 
bir ueleök, ezt az feiruary begis eszeben ueuen, ki menttuoltt 
barom száz magaual, az eo tiszti szerent uigyazni, es megh 
látni houa lenne indulások, kire mikor ez feölwl meg neue- 



335 

zeött kapitaook találtak uolna, kikett benneök fogtak es uagtak, 
mely dolgott ha ezkeppen attak uolna feolsegeodnek tuttara, 
feolsegeöd tnegh ítélhette uolna es megh lattá uolna, hogy az 
megh neuezeött kapitanok okai, de feolsegeodnek nem aggyak 
igazan tuttara, hanem az eö magok bwneökett el akaruan 
feödeözni, az mi alattunk ualokra adnak utatt, Feolsegeöd 
megh azt irta, hogy az raboktolis erteötte uolna, hogy az 
feiruary begeött mi Komarom ala kwldeöttwk uolna, innenis 
megh tetsik hogy igazan ez dolgott nem attak feolsegeodnek 
tuttara, mertt megh gondolhattya feolsegeöd, hogy nem egy 
Ijegh sem három száz embeör ollyan helre nem megyeön, ha 
ualamitt akartunk uolna czelekeödni (*tuggya feolsegeöd mi- 
nemw nagy az hatalmas czaszar ereié es népe, kinek czak 
isten alhatt ellene egy nehany ezer embeört kVvldenenk ollyan 
bielre, de isten ne aggyá azt, mert mi mindenkoron akariuk 
az frigyeott otalmazni tiszteolni es beczwlni, czak hogy az 
feolsegteökheöz tartozó uegbeliek ne iarnanak mind szví^ntelen 
€llene, mikor mi hozzankis rabokoit hoznak, azokis azt mon- 
gyak, hogy romay czaszar eö feolsege es feolsegeöd hireuel 
iartak, de mi azt el nem hizzwk, mertt tuggyuk hogy feolseg- 
teök arra nem ad szabadsagott, hogy az hatalmas czaszar 
uegei ala szagulgyonak. Ezeöknek utanna iria feolsegeöd hogy 
ez dolgott az hatalmas czaszar portaiara tuttara aggyá, mi 
meltan czelekeödhettwk uolna, ha az mi kegyelmes feiedel- 
mWnknek tuttara attuk uolna, de az feölsegteok io szomszéd- 
ságát megh tekintuen tuttara nem attuk, de ha ezkeppen 
uagyon az dolog, az mi kegyelmes feiedelmwnkett szWkseg 
hogy megh talallyuk feleole. Végezetre ahol feolsegeöd azt 
iria, hogy ez fele dolog miatt ha az tiszteössegeös ayandek megh 
késnek, mi es az mi alattunk ualok lennének okai, noha innen 
semmi ellenkeozeö dologra ok nem adattatik, mindazon által 
mégis miuagyunke okai azért czak az mi kegyelmes feiedel- 
mWnk az hatalmas czaszar legyeön egessegben, soha semmi- 
ben megh [nem] fogyatkozik. Erre feölsegeödtwl ualazt uarunk 
hogy tuggyuk mijs miheöz tartanunk magunkot. Ezzel ayanl- 
yuk feolsegeodnek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum 
Budse i6. April. Anno dni. 1585. 

[Kiviil magyarul : Ernő herczegnek.J 
* bezárójel hiányzik. 



336 

305. 
1585 április 25. 

Braun Erasmus Szinán basának. 

Fogalmazvány, Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, 

XIX. kötet. 

TekyntetÖs Nágos Vr köszönetünketh es mynden hozank 
illendő tyztesseges barátságunknak kész uoltat ayanlyuk 
Nágodnak mynt io barátunknak. 

Thovaba Nágodnak immár keczer irtunk az kopani Aly 
begh felöli melly leueleymre az okát nem tudom hogy Nágod 
mynek'^nk választ nem adót enny ideigh, mynd az által tugya 
Nágod hogy az bégnek hagyot napya el közelget, es az mykepen 
latjuk az begh az ö dolgának keues gongyat vysely, Azért 
isten latia hogy Nágodat az kopani begh felöl való fogadására 
es ayanlasara, nem örömest akarnánk emleköztetni, kyt Nágod 
mynekünk megh bochjasson mertth szwksegh keszöryt arra, 
mynd az által az myt Nágod es az kynch tartó mynekünk az 
begh felöl mynekünk fogadót, im annak az massat Nágnak 
megh küldötük. 

Thovaba esztis akarank Nágnak megh ielenteni ez el múlt 
napokban irt volt Nágnak az my kegyelmes feyedelmünknek 
Ernest herczeghnek fö hophmestere Harak vram egy leuelet, 
kyt nem azért irt Nágnak hogy Nágtul valamyt kyuanna, 
hanem Nágdal akarna esmeködny es Nágnak tysztesseges 
barátságai akarna lenny, azért öys panaszolkodik hogy N. az 
ö leuelere választ nem adoth, de my ászt velljük es gon- 
dollyuk, hogy az választ nem teteit az Nágod betegsége mu- 
latta el, melly Nágod nyaualyayat myis nem örömest hallotuk. 
Thovaba az kopanj Aly begh irt volt Vgnad vramnak az 
ö dolga felöl melly dologh felöl mynekünk kellöt volna irnunk 
azért Vgnad vram annak semmj gongyat nem akaria * vyselnj, 
melly dologh felöl mynekünk az begh semmjt nem irt, Aly 
begh pedigh irt mást Vgnad vramnak sok fele dologh felöl 
ky nem ahoz való azért mykor innen Komarombol el ment, 
az kezes elöt mynd nyelueuel mynd kezeuel ászt fogatta hogy 
az ö váltságát főképen az Leuay Lászlót kyt Leuarol fogtak, 
es sydoual vagion Budán, hogy ászt megh szabadeytia es megh 
kwldj, mastan immár ászt kylömböztetnj akaria, ky semmy- 
kepen nem lehet, es az ö fogadásához nem fér, jm N. ez kezes 
leuel éknek massabol nyluan megh lattja, melly Leuay Lászlót 

* ez a szó kitörölve. 



337 

fogatta mynekünk mykor Komarombol el ment, hogy hat nap 
müluan az öt ezör foryntal megh küldj, melly Leuay László- 
nak megh küldésének immár öt holnapya el múlt, azért kérem 
Nágodat, paranchollion N. az bégnek hogy az Leuay Lászlót 
mynden kesödelem nekül megh külgye, es myuel hogy az nap 
el közelget az töb valtsagatis egyetemben, es te Nágod gon- 
doUia megh hogy N. es az kynch tartó az varasokai egyetem- 
ben íökepen hogy N. io hyre neue vagion hogy N. az igassa- 
got szerety es myndennek igazat teszen, kyben Nágodhoz én- 
nekem kétségem nyntsen Hol pedig az begh észt el mulatna, 
az kezes varasbelyeket valahol kaphatyuk azokhoz kel nyúl- 
nunk, melly dologh szegenjeknek nagy kárára köuetközik, 
mellyet isten latya, örömest el akarnánk tauosztatnj, mely az 
N. igassaga által mynden io véghez vytethetyk. 

Az my hytönkre hydgye Nágod, az Leuay Laszlo nekül ez 
dologh semmy kepén, io mogyaual veghöz nem leszen * meg- 
jen nem az ö maga szömeleyert, hanem azért hogy itkyn 
vegesztük es fogattuk az Lászlónak szabadulását, ky my tőlünk 
semmy kepén külömböztetnj nem lehet, 

Ebből az begh olly dolgot indeythat es támaszthat, ha ez 
vtan efféle fö ember esnek, hogy semmy kepén ky nem 
bochathatyuk, medig az váltsága myndenöstöl fogua helyen 
nem leszen, gondollia megh Nágod iöuendöre mychoda kezes- 
ségen bochathatnank ky mert mást főképen N. kynch tartó es 
hat varas kezes ha mást ebben io módon vegh nem lenne. 

Thovaba az begh küldőt mastan öt louat, mellyeket sok 
vytez emberőkel megh látattam es megh próbáltattam, mellyek 
ahoua kelletnének vytetny nem oda valók, kyk közül ky 
parypa ky sánta, es akyt iobnak alytotunk annyra gonosz hogy 
az begh szolgaya ö maga monta inkab feyet vetetne hogy 
nem rea ülne, mellyeket mást vysza küldünk mert vmak vala 
io louakat igert, azért N. rea erőltesse hogy az ő fogadását 
megh tellyeseyche, es kérem N. engemet N. byzonjossa tegyen,, 
mykor küldj ky N. az Leuay Lászlót es az töb valtsagotth 
hogy enis tugyam myhez magamat tartany. Nágodtul myndea 
io választ varok, es mynden tysztesseges dologban ayanlom 
Nágnak barátságomat, es az myben tudok Nágnak ide fel 
valamy barátságai lenny, paranchollion N. őrömest leszek. 
Észt akaram N. megh ielentenj Isten velünk. £)ate ex Koma- 
ron iuxta nouum Calendarium 25 Április ao. 85. 

Erasm Praum az Rom : 
chyaszar ő fölsege hadakozó tanacha. 
[KívüIJ. An Bascha von Offen. 

* ez a szó kitörölve. 

A budai basák. ^'^ 



338 

3o6. 
1585 május 5. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekWnk szereteö szomszéd 
barátunk. Keoszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Ennek 
eleotteis találtuk egynehanszor ezeön dologról megh feölse- 
geodett, kireöl akarank mostannis feolsegeodet megh találnunk 
tudni illik hogy az uegbeli kapitanok, miképpen szwntelen az 
frigy ellen iarnak, mint ez feölwl ualo napokbannis, Zriny, 
Nadasdy, Battyany, Dobó Ferencz, Palffy Miklós, Teuffl András, 
Rosenberger, Maytiny, Laszlo, palataiak, komiatiak, suraniak, 
bodoheliek egynehány ezerén eöszue gyVí^luen az frigyeött megh 
nem gondoluan, az komaromy reWben palankott akartak czi- 
nalni, kitt bizonnyal meg tuttunk hogy mind faia smind ké- 
szen uagyon, annak feöleötte az sambokiakott, esztergamiakatt 
feiruariakott ki akartak lesre uenni, mely dolgott mi eszwnk- 
ben ueuen, feolsegeodnek tuttara attuk, akarank megh tudni 
ha feolsegeodnek hireuel uagyone auagy ninez, ha feolsegeod- 
nek hirenelkwl uolna, megh bwntetne feolsegeöd eökett, de feöl- 
segeöd nem hogy azokott megh bWntette uolna, de megh az legh 
alab ualott sem b\\^ntette meg feolsegeöd, seött megh leue- 
IWnkre feolsegeöd ualaszt sem teött, 4am mikor ualamely 
uegbeli begh feleöl feolsegeöd mi nekwnk panazt teött, kitt 
mazuUa teottWnk kinek penig tiztitt megh ualtoztattuk, miolta 
az hatalmas czaszar akarattyabol Budában iWttwnk minem\? 
dolgokott mind sz^^ntelen az uegbeli kapitanok az frigy ellen 
czelekeottek, az io szomszedsagos baratsagertt, soha megh az 
mi kegyelmes feiedelmwnknek tuttara nem attuk, ez ideig 
eleget tví^rtwnk de touab immár nem szenuedhettywk, miuel 
ez dologh az hatalmas czaszarnak tuttara uagyon, mely do- 
logh feleöl az hatalmas czaszarnak paranczolattyais uagyon 
hogy ez dolgott bizonyosképpen tuttara aggyuk, feolsegeöd 
megh boczasson de kelletik mi nekwnk az mi kegyelmes feie- 
delmwnkett bizonyossá tenni feleöle tudni illik az uegbeli kapi- 
tanoknak mind színtelen az frigy ellen ualo iarasat, kitt feol- 
segeöd megh gondolhatt hogy az mi kegyelmes feiedelmví^nk, 
ez fele dolgokott feölsegeodteöl io neueon nem ueszeon. Ihol 
penig feolsegeöd azt iria hogy az mi alattunk ualok mi 
hirWnkuel romay czaszar eo feolsege ualamely uege ala ment 
uolna, aggyá feolsegeöd tuttunkra, ha ualahol czak kett begis 



33» 

eoszue gywltt uolna, es ualamely ueg ala ment uolna, mas az 
feolsegeöd meg gondolhattya. az mi kegyelmes feiedelmví^nk- 
nek minemw nagy ereié uagyon, ha mi ualamely uegh ala 
akarnánk kwldeni, nem egy begeott boczatnank ollyan helre, 
hanem egy nehany ezer nepett, de isten azt ne aggyá mert 
mi az frigyeött mindenkoron akariuk otalmazni es beczvvlleni, 
az hatalmas ezaszar után itt mi mind begeokuel smind egye- 
beknél birunk, ha ki ualami ellenkeozeo dologra okott adna, 
megh bwntettyvv^k Feolsegeodis iria hogy romay ezaszar eö 
feolsege ntan ott az orszagott feolsegeöd biria, hol minde- 
neokuel bir feolsegeöd mi az oka hogy az kik az frigy ellen 
iarnak megh nem bvC^nteti feolsegeöd, auagy tálam feolsegeöd 
nem bir ueleök. Ez mostani honakis tizenketteödik napian ugy 
mint ez el multt uosarnap az feölsegteök alatt ualok Diuin 
ala négy ezerén iví^ttek tizen kett zaszloual, ott az korlatt 
eleött kett teoreökeött le uagtak, nem tuggyuk ha feolsegeöd 
akarattyabol menteke oda, auagy ha feolsegeöd nem bir 
ueleök feolsegeöd aggyá tuttunkra, es mi arról gondott tudunk 
uiselni, nem illenek mi nekWnk feolsegeodnek tanaczott adnunk, 
de miuel feolsegeodnek iouatt akariuk, azertt ha feolsegeöd 
az mi tanaczunkott fogaggya az komaromy rewben az mely 
korlatott czinaltak feolsegeöd mingyarast el bontassa mertl az 
frigynek ellene es bomlására uagyon, Mas az paranczollya 
megh feolsegeöd az hatalmas ezaszar uegei ala zaszloual ne 
iVvyenek, harmadik hogy az mely faluk es uarosok eleiteöl 
foguan az hatalmas czaszamak feiett haytuan adoiokott iga- 
-zan meg attak be iwyenek es adiokott megh aggyak ; ha ezeök 
megh lesznek feolsegeodnek iauara uagyon, es ualamiben 
feolsegeöd megh talál, minden tiszteossegeös dologban aka- 
runk feolsegeodnek szolgálni ezkeppen az frigy megh marad 
mi keöztwnkis az io szomszedsagos baratsagh, hol penig ezeök 
megh nem leszeön higgye feolsegeöd semminelkví^l nem szen- 
ueggywk : Touabba az hatalmas czaszarhoz meneö tiszteosse- 
geös ayandeknak ala iví^uetelinek ideié Sz. Gyeorgy napia 
uoltt, kinek napia el multt, melynek ideié tt feölsegteök télre 
halasztya, azertt feolsegeöd ne keslellye, feölsegteök sem az 
Isten paranczolattyatt sem az kett hatalmas feiedeleöm keözeöt 
ualo frigyeött nem tartya, oka nem tuggyuk mi legyeön, 
Eiieokre azertt feolsegeödteöl ualazt uarunk, hogy mijs tuggyuk 
magunkot mihoz tartani. Isten uelwnk. Dátum Budte 5. May. 
Anno dni 1585, 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

22* 



340 

307- 
1585 május 19. 

Méhemet budai kincstartó Braun Erasmusnak. 
Országos Levéltár. Akad. ír. 120. csomó, XIX. kötet. 

En Mehemett Begh, az hatalmas Istennek io akarattyaboí 
teöreök ezaszarnak kencztartoia Budán etc. 

Tekinteteös es N. Vr, nekem io szomszéd barátom. Keö- 
szeöneteom es magam ayanlasa vtan. Erteöttem hogy N. az 
hatt varost kyk Aly begertt kezeseok fenyeogeti hogy mind 
eö magokot smind marhaiokott fogton fogia es tartón tartya 
Leuay Lászlóért, mertt czelekeodne N. azt hol miképpen az ha- 
talmas ezaszarnak azonképpen Nágtoknakys ado fizeteö iobbagy, 
mas az mikor az hatt varos feöl mentt Aly begertt mi nem 
mondottuk hogy sem Leuay Laszloertt sem senkiertt kezeseok 
legyeönek, hanem az mintt az Nágod peczeteös leuele tartya 
kiuanta N. Emilio Cordauatott es Szenhely Istuantt, Emilio 
Cordauatott miuel erteötte N. hogy az hatalmas czaszar ki 
boczatta, ugy kiuanta vy onnan Nágod Leuay Laszlott az hatt 
varos Komaromban leuen, kiben sem ennekeöm, sem az N^ 
passanak hire nem voltt, mas az egy louasznak mondotta N. 
Leuay Laszlo penig az hatalmas czaszar harminczadosae, az 
harminczados adós az hatalmas ezaszarnak negyuen ezer fo- 
rintnál, mely negyuen ezer forintott Leuay Laszlo mondott 
hogy megh aggyá, nem illik azertt hogy Nágod kiuannya hol 
az Nágod leueleben sincz emlekeözetben, mely leuelnek masatt 
romay czaszar eö feolsegenek kWldví^nk lássa eö feolsege ez 
dolgott, mertt Emilio Cordouato ki mentt, Szenhely István 
penig megh holtt, mertt ha megh nem holtt volna aztis ki 
hozattuk volna es meg kWldeött^X^k volna, azertt N. senkit 
meg ne háborgasson, mertt valami az Aly heg sarczaban hatra 
vagyon, Aly begh most azertt iar ma holnap megh ivp-, es meg 
elegitetty>^k Ndat. Isten tartsa N. Dátum Budse 19 May anno 
domini 1585. 

[Kivül]. Az tekinteteös es n. vrnak, Erasmus Praunnak^ 
romay czaszar eö feolsege hadakozó tanaczanak, nekem io 
szomszéd barátomnak adassék. 



341 

3o8. 
1585 május 

Braiin Erasmus Szinán basának. 

Egykorú másolat rongált állapotban. Országos Levéltár Akad. ír. 120. 
csomó, XIX. kötet. 

Tekentetes es nagsagos wr, nekwnk jo zomzed wrwnk 
l)arathwnk: Keozeonethwnk es zolgalathwnk ayanlasa wthan. 
Megh adak az Nágd leweleth, mellyben az my leweleynkre 
tezen walazth. chyodalkoz[wnkJ az Nágd dolgán, hogy immáron 
az nylwan walo dologrwl sem akar Nágd megh emlekezny: 
hyzem immár ez eleottys massath kyldeottök az Nágd lewe- 
lenek, melyben az kynchtarto melleth Aly begerth kezes leth 
az warosok kezessége kywyl, lm esmeglen massath kyldetteök, 
maga nylwan wrnak es feo embernek nem hogy irasarol, de 
■chyak egy kys zawarolys megh kellene myndenkoron emle- 
kezny: Efféle maga menchyegek howa walok legyenek 
thwggya Nágd, thwdnyillyk akkor wagyon chyak helek az 
tnykoron maga feleyteth emberrel wagyon walakynek dolga: 
En az en irasymrol es az jegyzesekreol igen jol emlékezem, 
de el menthwnk azokról thwggya Nágd, azzys nylwan wagyon 
hogy Leway Lazlo es Szenhely István wannak az begh sarcza 
leweleben be irwa : My zywksegh azerth thetowazny : heabays 
wagyon ez az thetowazas, merth wagy megh kell lenny éppen 
myndeneknek az sarcz lewel . . ., wagy byzony megh bannyak 
az ... : Az ideo pedyglen az mykorra . , . knak es Leuay Laz- 
lonak megh kelleth wolna lenny, immár el mwlth, lm az 
most . . . zynthwen eleöttvv^nk wagyon, azz . . . mynd orankenth 
megh akar . . . athny az elseo naperth, mas az hogy . . . tanys 
myndeneknek hyre lezen . . . my ne legywnk oka. 

Azhol zegeny . . . Aly begeth Nágd, chodalkozwnk . . . 
merth nylwan wagyon nalwnk az beghnek mynden allapottya, 
ew sem felelth wolna sarczanak megh fyzetesere ha elegen- 
deonek nem tartotta wolna ra magath : , . . keth annyth kel- 
leth wolna fyzethny ... ha Nágd barathchyagat ebben nem 
neztheok wolna. 

Az lowakath kyketh masthan kywldeoth wolth, nem rósz 
emberekkel, hanem feo wytez emberekkel lattatok megh, 
seoth magwnkys erthwnk annyth hozza mynth walaky: Az 
lowak pedyglen mynemwk legyenek, magatokys thwggyatok : 
Azerth feo embereknek es herczegeknek walo lowakath wa- 
runk, az mynth az kezesek lewele tarttya. 



342 

Leway Lazlo walaky rabya, es walamennyre tarttyak, de 
abban egyéb nem leheth, hanem kyw kell adny, merth by- 
zonnyal az kezesek bannyak megh : En pedyglen ez eleottys 
megh irtham Nagdnak, hogy byzony az egy zegeny legény, 
az ky mynd apyawal es battyawal egyetemben sem adhat hna 
chyak harmyncz forentothys magok jozagokbol, merth azok- 
nak walamenny jozagok wagyon, mynd thy byrodalmatokban 
wagyon : Emilio Cordotiatot nem Isthen newebe bochatta . . . 
megh sarczolth es wgy . . . sem az Aly begh nem zabade . , . 
nalwnk wolth meg akkor . . . mykoron Cordouatoth immár . . . 
ottak wolth : Szenhely Istwan [sarcza] megh walyk akkor, az 
mykoron az beghnek masyk napya eleo jeo : Mynekwnk arrays 
gondwnk . , . Isthen akarattyabol mykoron . . . ideye lezen : 

Ha Nágd . . . gywlölyys az begheth, azzal my . . . eth 
gondolwnk, wagyon chyak gondunk arra hogy mynket zyn- 
thelen w[nt]hath ew feolsege hopmestere, es hogy myndene- 
keth my kezwnkbeol war magahoz : 

Azerth jo zeretettel keryeok Nágdt, kychyn es igaz do- 
logból nagyoth Nagod ne indechyon, es ne tetessen Nágod 
karth az nyomorwlth embereknek : lam semmy kepthelen 
dologh az bégen nynchen : Job az zegensegeth, az ky 
annekwlys elegh nyomorwlth olthalmazny, es az feyedelmek 
jawara az melleth thekentethnek lenny, hogy nem mynth 
walamy hythwan sydo kedweerth ezeketh el halgathny es sok 
gondoth indetanny : Ha az fogadások illyen kychyn dologban 
megh nem tartathnak, hogy hyhesseok el ennek wthanna 
hogy eoregeb dolgokath megh tarchanak az emberek : semmy- 
nemeo nemzeth nynchen ez wylagh zerenth az ky efféle we- 
gezesben hattra menne. Nagdnak nalwnk ekkorayglan jo . . . 
newe wolth, Nágd magath ennek wthannays se . . . se az 
portban ne jegyez . . . merth magának arth wele nem más- 
nak . . . Isten éltesse Nágodat. Datse Vienne . . . May 1585. * 



309- 
1585 június 22. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekwnk szereteö szomszéd 
barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa után. Tuggya 
feölsegeöd az hatalmas czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayan- 



343 

deknak ala iWuetelinek ideié regeön el múlt, ki feleöl ez ideig 
az feolsegeöd feiett megh nem bántottuk, most sem bántottuk 
uolna, de miuel az hatalmas czaszarnak paranczolattyaual czak 
ezeön dologból egy hi\V czauusa iuta hozzánk, melyben paran- 
czol hogy bizonyossá tegyWk késesének oka mi legyeön, es 
uagyone auagy nincz, azért feolsegeöd minkett menteöl hama- 
rab tegyeön bizonyossá feleöle kesesenekis oka mi legyeön, 
hogy mijs az mi kegyelmes feiedelmwnkett taggyuk bizonyos 
keppen bizonyossá tenni feleole. Erre kesedeleomnelkvC^l ualo 
ualazt uarunk, mert az hatalmas czaszar czauusa itt uaria. 
Ezzel egyeteomben ayanlyuk feölsegeödnek io akaratunkott es 
baratsagunkott. Dátum Budase 22, Juni. Anno dni 1585. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

310. 

1585 július 15. 

Szinán basa Rudolfnak. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös romay czaszar, nekWnk tiszteolendeö szomszéd 
vrunk. KeöszeonetvC^nkett es minden tiszteössegeös dologban 
szolgai atuukot ayanlyuk feölsegeödnek. Ez ideigh feölsegeöd- 
nek feiet nem faylaltuk, mostannis feölsegeödet eöreömest 
megh nem bántanánk, de miuel hogy az feölsegeödheöz tar- 
tozó uegbeli kapitanok, mind szví^ntelen az hatalmas czaszar 
uegei ala szaguldnak, egy Isten atta nap ninczen, mely napon 
eötszeör hatszor alaia nem száguldanának, istenis tuggya feöl- 
segeödert, az mi kegyelmes feiedelmwnk es feolsegeöd keözeöt 
ualo frigyeöt megh beczWluen, eleget szenuettwnk es t^rt^nk, 
de immár az eö sok ellenkeözeö dolgokot touab nem szenued- 
hettywk, mert ez el múlt napokbannis Budahoz nem mezzé, 
egy Wacz neu^ uaros mellet, ualami szegény teöreökeök, 
mentek uolt ki az fwre, kitt Dobó Ferencz az leuay kapitan 
megh ertuen, ualami lopokot kwldeöt reaiok, kik eyel tizen- 
ketteöt le uagtak az teöreökeökben, ketteöt eleueneön es 
hatuan louat el uittek, mely dolgot Dobó Ferencz nem czak 
egyszer czelekeödeöt, hanem számtalan sok az eö czelekeö- 
deti, es az hatalmas czaszar az mi kegyelmes feiedelm\vnk, es 
feolsegeöd keözeöt ualo frigynek ellene iarasa, mely dolgokot 
hogy ne czelekeödnek, ugyan ott eö keözzwleök ualo eszeös 



344 

iien embereök tanaczul attak, ezt monduan, az ket czaszar 
keözeot ualo frigyeöt megh gondollyad, es ez fele dolgokot 
ne ezelekeöggyel, mert ha király eö feölsege megh érti iol 
nem iarsz, erteöttwk hogy eö arra azt mongya uolt, hogy 
miért felnek királytól, ha en magamnak ualo szabados vr 
nagyok, es énnekem atyámtól maratt eörökeös uaraim uad- 
Iiak, en az királynál kéneset gondolok, ez dolgot nem tuggyuk 
ha feölsegeodnek hireuel uagyone auagy nincz, es hogyha 
feolsegeödheöz tarte, auagy kAJí^leön partot wteöt magának, 
hogyha feolsegeödheöz tartozó, feölsegeöd paranczollya megh 
hogy az fele dolgoktol megh szWnnyek, es az frigyeöt megh 
beczwllye, es az el uit hatuan louat es ket teöreökeöt megh 
kwlgye, hol penigh feolsegeödheöz nem tart es partot wteöt, 
feölsegeöd mi nekVí^nk aggyá tuttunkra, es mi gondot uise- 
Mnk róla, az hatalmas czaszar legyeön egessegben, mi ha 
akarnánk eöket mint az barmot ugy haythatnank, de mi az 
frigyeöt tiszteöluen beczwluen, semmi ellenkeozeö dolgot nem 
engedVí'nk az mi alattunk ualoknak czelekeödni, de ha az 
hatuan louat es kett teöreökeöt megh nem kv(^ldi. eö aggyon 
okot róla, ha mi rayta esik, egyebekis ualakik feolsegeödheöz 
nem halgatnanak, feölsegeöd aggyá tuttunkra, mi mind eyel 
nappal készen uagyunk, az mi kegyelmes feiedelmwnk es 
feölsegeöd az mint az frigy nagyon, feölsegeodnek készek 
uagyunk szolgálni. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae. 
15. Jul. Anno dni 1585. 

[Kiiml magyarul: a római császárnak.] 

311. 
1585 július 20. 

Szinán basa Ernő főherezegnek. 

Mi Szinan passa ... 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nek>X^nk szereteö szomszéd 
barátunk. Keoszeonetví^nk es magunk ayanlasa után. Megh 
hozak minekwnk az feölsegeöd leuelet, melybeöl megh ertenk 
mitt ir feölsegeöd az eszcergamy hid czinalasa feleöl, tudni 
illik hogy miolta az hatalmas czaszar Esztergamot megh 
ueötte, senki az mi eleött^nk ualok keözzWl meg azt nem 
czelekeötte, uysagnak mongya feölsegeöd, es okát akaria feöl- 
segeöd érteni, ezt mi semmi gonosz uegre nem czinaltattyuk, 



345 

hanem hogy mikor az Duna megh arad es habia uagyon, az 
szegény népeknek soknak mind haiostol ueszedelme uagyon 
az hab miatt, hogy beuel iví'hesseon mehesseön rayta mind az 
szegenseg smind az teöreök, elseö oka ez. Második hogy az 
uegbeli kapitanok az mint gyakorta szoktak czelekeödni, hogy 
az hatalmas czaszar uegei ala szaguldnak, hirtelen leheossenek 
otalomual, mint ez el múlt napokbannis Dobó Ferencz ugy 
mint nyolcz ezer magaual taraszkokual sereg bontokual es 
egyéb hadi szerszámoknál Czigerdelen ala iwtt, megh akaruan 
égetni. Ismegh nem regeön Budahoz nem mezzé egy Vacz 
neuW uaros mellet ualami szegény teöreökeök az Mneön uol- 
tak, kitt mikor Dobó Ferencz meg erteöt uolna, ualami lopo- 
kot kwldeöt reaiok, tizen ketteöt az teoreökben le uagtak, 
ketteöt eleueneön fogtak, es hatuan louat uittek, ha ackor az 
hid uolt uolna isten akarattyabol azoknakis elleneök alhattak 
uolna es megh otalmazhattak uolna. Harmadik oka ez hogy 
ott uam leszeön, kibeöl az hatalmas czaszamak haszna keöuet- 
keözik, ebbeöl feölsegeöd semmitt ne uellyeön, mert mi min- 
denkoron tiszteöllywk beczwllywk az frigyeot, isten ne aggyá 
hogy ualami gonosz uegre czinaltatnank, seött az miképpen 
ez ideig az ket hatalmas feiedeleöm keözeött tiszta sziuel 
szolgaltunk, ennek utanna annál inkab tiszta sziuel akarunk 
szolgálni, migh itt leszwnk ihon az mi feiwnk, es semmi az 
mi alattunk ualoktol nem leszeon, czak feölsegeöd paranczoUya 
megh onnan ualamire okot ne aggyonak. Ezzel ayanlyuk feol- 
segeödnek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae 2oJul. 
Anno dni 1585. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 

312. 
1585 augusztus I. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Egykorú, a hadi tanácsban készült másolat. 

Szynan Passa etc. 

Nágos Ernestus herczegh nekwnk io szamszodunk, keöze- 
oetunk után. Megh hozak my nekwnk az Nágod leuelett mely- 
beol mindeneoket megh ertenk. Gyakolatassagual panaszol- 
kodyk Nágod az my alattunk ualokra, de az my panaszolko- 



346 

dasunkott sem nem hyszy sem megh nem halgattya Nágod^ 
ioUehet sokszor megh találtuk Nágodot, de chyak az Nágod 
alat ualo kapitanoknak beszédének hiszen Nágod ; Mostanys 
regestum szerent be yruan az hathalmas czaszar portayan 
panaszokott teot Nágod feleolunk, mely panazoknak iob rezze 
nem uolth igaz, merth my birunk az my alattunk ualo be- 
geokuel, es megys tudggyuk bví'ntetny mykor bvv^neok uagyon,^ 
kyket penygh mazuUays teszvíTik benneök. De Nágod nem 
t^ggyuk mierth nem bwntetty azakoth az kyk mynd sz^vnte- 
len az frygh elleön iarnak, auagy tálam Nágod nem byr uelek, 
merth szantalan az frygy ellen ualo czelekeödetteök, merth 
gyakorta szoktanakaz hathalmas chyazar uaray ala szaguldanj^ 
barmakot el haytany, nf^m regeön es az fyleky, diuiny, 
keökey barmát juhoth el hayttottak, ismegh Budahoz nem 
mezzé Dobó Ferencz ualamy lopokat Waz melleö kwldeöth^ 
es az fWreöl hatuan louat es kett tereokett el uittek, tizen 
ketteot bennek le uagtak, ismegh az waly, samboky barmot^ 
az Oszmán Czeleby barmath Feoldwarrol el hayttottak. Ismegh 
mostan az komaromiak, tataiak, Feyerwar melleöl az utbol 
ualamy teoreokeoketh uisznek uolth, kyt az walyak megh 
ertuen utannok mentek, hogy az teöreökeket megh szaba- 
dychak, de azok keözzVvlis kyket el fogtak kyket le uagtak, 
Nágod azokat nem gondollya, es megh nem fenyti hogy megh 
szűnnének, hanem chyak Nágod az my alattunk ualokrapano- 
szolkodyk. Towabba yrya Nágod, hogy az hónak tizenhatodik 
napian, három ezer teöreök menth uolth Wygles ala, es az 
zlatinayoknak ochowayknak barmokath el haytottak, es har- 
mincz szemeölt ferfiat es azzony állatott hoztak el, de nem 
harmincz, hanem harmincz hatott hoztak, merth embernek iga- 
zan kel szollany, nem kel hazudny, de Nágodnak igazan mon- 
gyuk, hogy az Nágod alat ualok szaguldattanak uoltt ide,^ 
ezekys eszeokben ueueön, hat szazán uttannak mentek, ugy 
annyera hogy az warygh mynd wzteök eökett. Azon keözbeon 
az el hozat emberekre talaluan es barmokra, ugy hoztak eL 
Isten tuggya az hirví^nkuel sem uolth, hanem mykoron megh 
ertettVv^k uolna, eleönkben hozotank eökeöt, hogy megh bví^n- 
tessWk, megh kerdenk my akaert azth czelekeöttek, eök azt 
mondák hogy my houa legywnk, ha eok mynd szwntelen bar- 
munkath yuhaynkat el haytyak, annyra hogy immár sem bar- 
munk sem juhaink nem marattak, azerth czelettví^k, imhol 
teiwnk ha mynd feyenket szedetys Nágod, szabad Nágod 
uel^nk, de mynekWnk ebben semmy h-^tvwnk nynczen, kyt 
Nágodis megh itelhet, hogy az Nágod alatt ualok mindenneök- 
nek okay. Ahol Nágod azt iria hogy az el hozott embereöketh 



347 

es barmokott tiizza bochyattatnank, bathor ugy legyeön, czak 
Nágodis az el uit hatuan lowat kett teöreökeöt, az fyleky, 
diiiiny, keökkey, waly, samboky es az Oszmán Czeleby bar- 
mát, es az waly eluyth teöreökeket uizza adassa, megh az 
el hozott embereöknel teöbbeötys uizza adattunk. Ezeoknek 
utanna iria Nágod, hogyh negh beögh négy ezer magaual 
mentek uoltt Kanisa ala, de ualaky Nágodnok azt mondatta, 
soha nagyob hyaban ualo dolgath es hazugsagoth nem mond- 
hatót. Merth Canisa kerví^l egy szanczagh beghnel teöb nyn- 
czen, az szygetuary beögh, de uellye Nágod hogy az mely 
castelt Nágod akarattyabol Canisa kereöl czinalnak, hogy 
hyrví^nkuel nynczen, de az hathalmas chyazzar legyen egesseg- 
ben. Vegezeötre tuggya Nágod megh enneok elleötte kett hol - 
napual yrta Nágod hogj^h az tyzteössegeös ayandek készen 
uagyon, kyben ez ydeygh mynd semmi nynczen, noha megh 
Sz. Gyeorgy napban annak ala menetelinek ideié el múlt, mely 
dologból ennek eleötte ketzer találtuk megh Nágodot, myuel 
immár keötzeör az my kygy elmés feyedelmví^nk hw chausza 
által paranczollattyat fcwldetteö az tytesseögeös ayandek feleöl. 
Noha Nágod yrya hogy eyel napual gondgya wagyon Nágod- 
nak ala boczatassara, de Nágod meogh leuelWnkre sem teözeön 
ualazt. Isten uelönk. Datum^ Budae prima Augustj, Anno etc. 
Octuagesimo primo.* Ez dologh nyluan uagyon az ky másnak 
uermet as eo maga esyk bele. 

Archiducj Ernesto. 

313- 
1585 augusztus 29. 

Szinán basa Ernő föherczegnek 
Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekv^nk tiszteölendeö szom- 
széd vrunk barátunk. KeöszeonetWnket es minden tiszteössegeös 
dologban szolgalatunkot ayanlyuk feolsegeödnek. Megh hozak 
mi nekví^nk az feölsegeöd leuelet, melyben iria feölsegeöd, hogy 
ennek eleötte egynehány hetuel az hatalmas czaszar portaiara 
meneö tiszteössegeös ayandek feolsegeodheöz iutott, es készen 
uagyon, de hogy minket ez ideig bizonyossá nem teöt feleöle 
feölsegeöd es hitt leuelwnket nem kiuanta annak ala iV^ete- 
lire kett okát mangya feölsegeöd. Eggyk, hogy az hatalmas 
czaszar portalan az mely keouete feolsegteknek uagyon, igen 

* Iráshiba quinto helyett. 



348 

betegeös uolna, ugy annyera hogy immár ugyan rementelen 
elete feleöl, es touab annak gond uiseleseben nem maradhat, 
ez okaertt sz^^ksegeös keppen keszeriteteöt feolsegteök mást 
Halasztani heleben. Második oka, az Esztergám es Czigerdelen 
keözeöt ualo hid czinalas, mely feleöl sok kwleömb kv(^leömb 
fele hireöket uittek feölsegeödnek, de miuel el hitte feölsegeöd 
hogy mi semmi gonosz uegre azt nem inditottuk uolt, sem 
penigh ualami ellenkeözeö dolgot nem engedvv^nk czelekeodni, 
ki miat az frigy megh bomlana, lam ennek eleötte megh irtuk 
feölsegeödnek, hogy semmi gonosz uegre nem czinaltattyuk, 
hanem eggyk oka hogy az szegensegeöt megh szántuk, hogy 
mikor szel uesz uolt, sokan benneök mind haiostol az Dunában 
uesztenek, hogy mind magyar teöreök bátorságosan iwhesseön 
mehesseön rayta. Második oka hogy az hatalmas czaszar tar- 
hazában onnan egynehány lo tereh pénz iw. Harmadik oka 
hogy az feölsegeöd alat ualok, mind szwntelen Czigerdelen ala 
száguldott anak, ott szintelen az palánk mellet az teöreökeok- 
ben kiket le uagtanak, kiket eleueneön fogtanak, kitt feölsegeöd- 
nek egynehanszor tuttara attunk, ha feölsegeöd az fele dol- 
goktol megh tartoztatta uolna eöket, tálam el sem kezdettwk 
uolna, ha mi ualamitt akartunk uolna czelekeodni, nem szwk- 
segh uolt uolna mi nekví'nk ott az hidat czinalnunk, mertt 
tuggya feölsegeöd Buda es Pest keö/eött hid uagyon, mely 
hidon minden fele bekeuel menteön mehetnénk, de isten ne 
aggyá azt, hogy mi ualamitt czelekeödnenk, mert mi az mi 
kegyelmes feiedelmwnkett fellyví^k es tisztellywk, ez okaert 
mind eyel nappal az frigynek otalmazasara igyekeozví^nk, mertt 
ha mi az mi kegyelmes feiedelmwnkteöl nem félnénk czak az 
mi hozzánk tartozóknál egyeteomben három auagy négy hetigh 
egynehány uegbeli uarat megh uehetnenk, de ha mi azt 
czelekeödnenk, tuggyuk hogy az mi kegyelmes feiedelmw^nk 
touab nem engedne eletWnkett, miért hogy feölsegeöd min- 
dé neökett el hiszeön, mijs hireökett elégett hallunk de mi el 
nem hizzvv^k, es sokszor feölsegeödnek sok dolgott tuttara sem 
adunk, noha sokszor igazan panaszolkodhatnank, azért ha mitt 
oly dolgott feölsegeöd ertt, feölsegeöd nekvC^nk aggyá tuttunkra, 
ha mijs feölsegeödnek igazan megh nem iriuk, ha mi hirvC^nk- 
uel es mi akaratunkból uagyone es ha az dologh ugy uagyone, 
bátor annak utanna az mi beszedwnket feölsegeöd ne higgye, 
mi mindenkoron igyekeöztwnk feolsegeödheöz io szomszéd- 
ságnál, io akarattal lenni es minden tiszteössegeös dologban 
szolgálni, kitt io neueön nem ueött feölsegeöd teolVí^nk, ebbeolis 
megh értheti feölsegeöd hogy mi tizta szibeöl igyekeoztWnk 
feölsegeödnek szolgálni, miuel láttuk, hogy az hid czinalast 



349 

ellenzi feölsegeöd aztis el hagyattuk, mely dolgokért remen- 
leöttwk hogy az hatalmas czaszar portaian minden ioiial be 
ayanl feölsegeöd, de nem hogy feölsegeöd be ayanlott uohia, 
seött megh io czelekeödetwnkertt az hatalmas czaszar portaian 
feölsegeöd panazt teött feleölwnk, kireöl isten eleött aggyon 
szamott feölsegeöd es boczanando ne legyeon. Touabba az 
tiszteössegeös ayandekott iria feölsegeöd hogy kesedeleomnel- 
kví^l ala boczattya, melynek gonduiselesere ualasztott az Nágos 
HoíFman Friderich János, kinek minden eö hozzaia tartozoktial 
ala iwuetelire kiuana feölsegeöd az mi hitt leuelV^nkett. Azertt 
ez mi leuelví^nk latnán ez megh neuezeött feölsegtek keouetett 
minden tartoztatas nelkwl boczassa ala feölsegeöd. Fogaggyuk 
az mi hitwnkre tiszteössegwnkre hogy senkiteöl semmi bantasa 
nem leszeön, seött minden hozzaia tartozóknál egyeteomben 
mindeneök ellen bekesegeök leszeon, az miképpen penigh mi 
hozzánk iutnak, azonképpen bekeuel es tiszteösseguel hiw 
embeorinkett ueleök aduan, az hatalmas czaszar portaiara 
kisertettywk es boczattyuk, az kik penigh uizza térnek hason- 
latos keppen uizza boczattattyuk. Ezzel egyeteomben ayanlyuk 
feolsegeödnek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae 
29 Aug. Anno domini 1585. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 



314- 
1585 augusztus. 

Dobó Ferencz Szinán basának. 

(Egykorú másolat, Országos Levéltár, Dobó-levéltár, 2. csomó, melléklet 
Ernő föherczeg 1585 aug. 27-iki leveléhez.) 

Mi Ruzkay Dobó Ferencz Barsuarmegenek feo Ispannya, 
es az felséges romay czaszarnak Dunán innen orzag feo 
capitanya etc. 

Tekentetes es Nágos vr, keozeonetví^nk után tisztességes 
magunk ayanlasatt iryuk mint zomzed ur barátunknak. 

Az minemeö le>X^elett ez el múlt napokban, az en kegelmes 
vramnak en feleolem jrtal uolth, annak massat az en kegel- 
mes vram, nekem kWldeotte. Ha ualami ala ualo ember irt 
uolna ollyan méltatlan panazokath, es reám ualo uadlast, megh 
sem anyera czudalkoznam. De te raitad ki illyen feo tisztbeli 
ember légi, felette igen czudalkozom, hogy magad meg nem 



350 

beczwlleotted, es nem zegenlettel, egy hatalmas romay czazar- 
iiak efféle méltatlan panazokath jrnya. Ha jol meg gondolod, 
nem engem illetnek azok az panazok, hanem tegedeth, es az 
friginek ha meg kell romlany es te lesz oka. Merth miplta te 
az passasagban be jeottel, sok uolna eleo zamlalni, menyzer 
az en kegelmes vram ueegh hazay ala, bekeketh sok zamu 
teoreokkel es derek ereouel boczattal, kik által az holdult 
tartomanyokbays, egy nehany holdult faltikoth, mellyek mint 
az bárányok a' te feyedelmednek feyeth haytottak, es Szetté- 
nek, tialami telhetetlen jzpahiak kedueerth, es magad ayan- 
dekozasaerth méltatlan es oknelkvC^l el raboltattaJ. Annak 
felette a' czata te idedben soha meg nem zwnt, nemis z^nik 
hanem menten megen minden fele, es ha egebet nem kaphat- 
nak, a szegény holdult paraztsagoth kapdossak, hordgyak es 
pusztittyak el. Az jzpahiaknakis magad haznaerth anny szabad- 
sagot engettel a' czazar jozagan, hogi az nagi kegetlen sar- 
czoltatasnak es fizetésnek miatta, egy nehany helyeken puz- 
tulton puztulnak a' faluk, uarosok, es nem lehet .a' zegeni 
holdult keossegnek, semmi bizodalma a' te oltalmadban, se 
alattad ualo bátorságos meg maradásban. Mely dolgokot mys 
egynehanyzor tuttodra attunk, de te mint engedetlen es karos 
zolga, a' te magad haznat nézted inkab, hogy nem mint vrad- 
tiak karát, ki nyluan megteczik ebbeöl, hogy soha meg egi 
passa ideybennis nem uolth az holdult keossegnek illyen nagy 
romlássá es puztulasa, mint te idedben. Azért te uagy mind 
az frigynek fel bontásának inditoya, mind az ország puztula- 
sanak oka, ki se vraddal se vrad karaual nem gondolsz. 

Toabba amint irtai az en kegelmes vramnak, es feyedel- 
memnek, hogy az en keoreoleottem ualo ezes neeu emberek 
tanacz adásokra afféle zokoth mondottam uolna, eö felsége 
ellen, 'amellyekkel uadlasz, czudalkozom rayta, mi uit arra, 
es miczoda germeki ezel birtad rea magadot, hogy illyen feo 
tiszt uiseleo ember leWen, egy hatalmas romay czazarnak 
afféle dolgoth mersz jrni, aki ugy nincz, es soha senkiteol nem 
hallotta, hanem czak magadtul gondoltad. Czudalom aztis, 
miczoda orczaual kertel leueled által, illyen nagy feyedelem- 
teol szabadsagot arra hogy engem meg büntetnél. Nem tudode 
hogy az en kegelmes vramnak sok szolgay uadnak, oUyanok 
mint te uagy, esmér engemet az en kegelmes uram feyedelmem 
ki legek, es nem kételkedik semmit se .hiusegem, se engedel- 
mességem feleol : kezeben eo Felségének az en ví^steökeöm, a' 
te segetsegednelkylis, meg b^ntetheth engemeth, ualamikor 
akarya, De te neked feö embernek, zegien ily dolgoth keol- 
tened, aky ugy nincz, es gondolhattad uolna, hogy szemedre 



351 

teer, Azért mazor meg gondold mit jrsz, es kinek irsz, hogy 
jrasodbul gialazatod ne keouetkezek : Merth ha ez után efféle 
hamis dolgot mi reánk keoltesz, hidgyed hogy ismegint mi 
teoleonkis ualaszod leszen. 

Az Feyedelmek dolgainak beketh hagyuan, en magam 
zemelyemmel, ha mi dolgod leszen haragodat nem engesztelem 
es nem kérlek hogy semmit hatra hagy benne. 



315- 
1585 szeptember 3. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa ... 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekví^nk tiszteolendeö szom- 
széd barátunk. Keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa után. Megh 
hozak mi nekVí^nk az feölsegeöd leuelet, mely mi nekWnk szollo 
leuel mellett, az mely leuelet feölsegeöd romay czaszar eö 
feölsege oratoranak irtt, az hatalmas czaszar portaiara hogy 
megh kví^lgyVí'k, iria feölsegeöd hogy, az tiszteössegeös aian- 
deknak hamar napon ualo ala meneteli feleöl akaria feölsegeöd 
bizonyossá tenni, mely leuelben iria feölsegeöd hogyha mi 
keteölkeödnenk szabadon feöl bonezuk, es megh oluastassuk, 
mi az feölsegeöd irasaban es beszédében nem ketelkeödwnk, 
es bizonnyal higgye feölsegeöd hogy feöl nem bontattuk, 
hanem minden kesedeleömnelkWl hiW emberví'nk" által, az 
feolsegteök oratoranak az hatalmas czaszar portaiara megh 
kwldeöttwk. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feolsegeödnek io 
akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae 3. Sepembris. 
Anno domini 1585. 

[Kiviil magyarul : Ernő berezegnek.] 

316. 
1585 szeptember 14. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekWnk tiszteolendeö szom- 
széd vr barátunk. KeöszeonetWnket es minden tiszteössegeös 



352 

dologban szolgalatunkot ayanlyuk feölsegeödnek. Ez feölwl 
Tialo napokban iuta hozzánk az feölsegeöd leuele, melyben irta 
feölsegeöd, hogy az hatalmas czaszarhoz meneö tiszteössegeö& 
ayandekot, minden kesedeleömnelkwl feölsegeöd ala akarna 
boczatni, melynek gond uiselesere uegezteteöt az Nagos HoíF- 
man Friderich János, kinek minden hozzaia tartozoual ala 
iwuetelire kiuanta feölsegod az mi hitt leuelvvnket, mellyet 
immár hogy megh kwldeöttví^nk uagyon tizen nyolczad napia^ 
mind azon által mégis sohtil hireis ninczen, mi mindenkoron 
igyekeöztWnk feölsegeödnek iouara, ennek titannais minden- 
koron minden tiszteössegeös dologban akarunk feölsegeödnek 
szolgálni, de hogy immár az tiszteössegeös ayandek enny ideig 
keseöt, mitiel annak ala menetelinek ideié nem mostan el mult, 
egyebet nem gondolunk rayta, hanem hogy mégis készen 
ninczen, mas az, erteöttwk hogy uoltak ollyak, kik azt attak 
feölsegeödnek tanaczul, hogy íeolsegeöd megh ala ne boczatana,^ 
de bizonyara azok ualakik azt tanaczul attak feölsegeödnek 
iot nem akarnak, azért feölsegeöd mi nekwnk bizonnyal tut- 
tunkra uagyone ninczene. Touabba nyluan uagyon feolse- 
geödnel hogy miolta az hatalmas czaszamak az Keözeöl bas 
feiedeleömuel hada uagyon, azultatol foguan az áros népek 
iwttek es mentek, kereskeöttek, sohol senki eoket nem bán- 
totta, kibeöl mind az mi kegyelmes feiedelmvírnk smind romay 
czaszarnak eö feolsegenek haszna uolt, mostan penig az feol- 
segteök alat ualok, uakmereökeppen az frigyeöt megh nem gon- 
doluan, egy Tur neuw uarosbeli sokadalomban reaiok ^X^teöttek 
mind keresztyen smind teöreök marhaiat feöl dúltak egynehány 
szegény áros teöreöket es mind marhastol el uittek, kibeöl 
mind az mi kegyelmes feiedelmwnknek smind romay czaszar- 
nak eö feolsegenek nagy kara uagyon, mely dolognak nem 
kelleöt uolna lenni, mert azok nem czatazok hanem szegény 
áros népek uoltak, azért paranczollya megh feölsegeöd hogy 
szegenyeök mind marhastol bekeuel uizza boczattassonak, hogy 
ennek utannais ez fele dologból ualami oly dologh ne keöuet- 
keozzek. Az tiszteössegeös ayandek dolgát penigh az mi illeti, 
ha készen uagyon az mind feölsegeöd irta touab ne kes- 
lellye feölsegeöd, mert lattya feölsegeöd annak ideié regeön el 
múlt. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feölsegeödnek io akara- 
tunkot es szomszedsagunkot. Dátum Budae 14. Septembris. 
Anno domini 1585. 

Post scripta. Emlekeözik feölsegeöd feleöle, hogy ez el 
múlt napokban az feiruary dolog feleol az hatalmas czaszar 
portaiara mi feleolVí^nk panazt teöt, noha semmi igaz oka nem 
uolt, mostan lássa feölsegeöd az Túron leöt dolognak ki oka. 



353 

noha mi az hatalmas czaszarnak tuttara nem attiik, de tuggyuk 
hog>' eö feolsegenek tuttara nagyon, azonképpen mostan 
Damasd ala iVí^ttek, kikben húszat eleueneön fogtak es hetet le 
uagtak, mely dolgot tuggyuk az mi kegyelmes feiedelmWnk 
mi teölwnk igazan megh akar tudni, nincz mit tennví^nk az 
hatalmas czaszarnak igazan tuttara kel adnunk, kibeöl mi 
nekwnk feölsegeöd megh boczasson. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 



317- 
1585 október 8. 

Szinán basa Ernő főhe rezegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nek#nk szereteö szomszéd 
barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan, Tuggya 
azt feölsegeöd hogy az tiszteössegeös ayandeknak ala iWuete- 
lenek ideié regeön megh Sz. Gyeörgy napian el múlt, es az 
hitt leuelnekis ideié, mellyet kert uala feölsegeöd az tisz- 
teössegeös ayandeknak ala iwuetelere, ket holnapia hogy el 
múlt, azért mi mind iol tuggyuk késesének oka mi legyeön, 
im mostan uyonnan ismegh az mi kegyelmes feiedelmwnk- 
teöl paranczolat íwtt, mi teölwnk akaria az tiszteössegeös 
ayandeknak késesének okát megh tudni, mijs ez okaert bizo- 
nyos ualazt uarunk feölsegeodtwl hat auagy hett napigh, 
hogyha uagyone ninczene, mas az, az Turrol el uit áros teö- 
reökeöketis mind marhástul feölsegeöd ha uizza boczattattyae 
uagy nem, aztis feölsegeöd aggyá tuttunkra, mi mind ez ideigis 
teörekeöttwnk az feölsegeöd barátságáért mind eyel nappal, 
hogy az ket feiedelem keözeöt ualami idegeonsegh ne legyeön, 
es az frigy megh maradhasson, ez ideig eleget twrtwnk, de ez 
után immár nem tWrhetwnk, hanem az mi kegyelmes feiedel- 
mví^nke mindenekreöl bizonyossá kel tennwnk, feölsegeöd iol 
tuggya hogy az hatalmas czaszarnak hozzu kargya uagj^on, az 
houa akar oda er uele, azért ha ualami ez után teörtenik feöl- 
segeöd mi teöKvnk ne tuggya. Ezzel ayanlyuk feölsegeödnek 
io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae. 8. Octobris. 
Anno domini 1585. 

f Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

A budai basák. 23 



354 

3i8. 
1585 október 30. 

Szinán basa Braun Erasmusnak. 
Országos Levéltár Akad. ír. 120. csomó XIX. kötet. 

Mi Szjnan passa . . . 

Tekinteteös es Nágos Ur, nekWnk io szomszéd barátunk 
Keöszeonetví^nk es magunk ayanlasa után. Megh ertenk az 
Nágod leuelebeöl mitt ir Nágod az koppany Aly begh dolga 
feleol, tuggya Nágod ennek eleötteis megh irtuk uolt Nágod- 
nak hogy Aly begh Constantinapolyban ment, megh ez ideig 
megh nem iwtt az Nágod barátságáért szinten odais utanna 
irtunk, hogy menteöl hamarab megh iví^yeon es Nágodat 
megh elegicze, hirwnk iwtt feleöle hogy regeön iwueöben na- 
gyon, ma holnap feöl erkeözik, azért mihelt megh iW, az 
Nágod barátságáért rea ereöltetty^k hogy Nágodat megh 
elegicze. Isten uelví^nk. Dátum Budae penultimo Octobris anno 
domini 1585. 

[KivüL] Az tekinteteös es Nágos vrnak, Erasmus Praun- 
nak, romay czaszar eö feölsege hadakozó tanaczanak, nekwnk 
io szomszéd barátunknak adassék. 



319- 
1585 október 30 körül. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinán passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekwnk szereteö szomszéd 
barátunk keöszeonetwnk es magunk ayanlasa vtan. Az feol- 
segteök hiw embere HoíFman Friderich János, kit feolsegteök 
az hatalmas czaszar portaiara boczatott az tisztessegeös ayan- 
dekual mi hozzánk egessegben iutott, kitt mind az eö hozza 
tartozóknál io keduel fogattunk io szeomuel láttunk, es az 
feolsegeöd kiuansaga szerent minden tiszteösseggel uoltunk 
hozzaia, azonképpen minden tartoztatasnelk^Jí^l hiW emberinket 
melleié aduan tiszteösseggel az hatalmas czaszar portaiara 
boczattuk. Touabba iria feolsegeöd hogy az mi állattunk 
ualokot meg feddenénk, hogy az frigy ellen ne iarnanak, isten 



355 

iol tuggya hogy megh ez ideig mind eyel nappal azon uoltunk 
hogy az mi kegyelmes feiedelmví^nk es romay czaszar eö 
feolsege keözeöt ualo frigy megh maraggyon, es éppen megh 
tartassek, ez utannis ha isten eltet, azon teörekeozVí^nk, hogy 
az mint az mi kegyelmes feiedelmwnknek tiszta orczaual es 
tiszta sziuel hogy szolgaiunk, feölsegteöknekis akarunk szol- 
gálni, de feolsegeöd ha akaria az frigynek megh maradását, 
az uegbeli magyar uraknak szauat feolsegeöd ne higgye, mert 
mindenkor ualamit eö magok czelekeödnek, feolsegeodnek ugy 
aggyak eleiben hogy az mi alattunk ualok okai, de feolsegeöd 
ne higgye szauokot, mert egynehanszor irtunk nekiek, hogy 
az frigy ellen ne iarionak, mert ha királynak eö feölsegenek 
tuttara aggyuk iol nem iarnak, eök ollyan ualazt tesznek hogy 
király mi nekünk mit tehet, mi szabad urak uagyunk, mas 
az egynehány szegény legény uagyon kinek solgya ninez, 
hanem eleteoket szablyaiokual keresik, nem tuggyuk ha 
feolsegeodnek hireuel uagyone ninczene: lm mostan az tury 
dologbolis megh teczik hazugságok, mert hiszem mostan az 
teöreök reaiok nem ment, kik miat ennek utannais leszeön az 
frigynek feöl bomlása, azért feolsegeöd paranczollya megh 
minden uegbelieknek, hogy minden ellenkeözeö dologtol megh 
«zwnnyenek, mi elegek uagyunk az mi alattunk ualokot megh 
bVC^ntetni. Ezeknek utanna, ennek eleötteis leuelwnk által talál- 
tuk megh feolsegeödet, es kertvv^k uala feölsegeodet az mi 
kegyelmes feiedelmwnk szauaual, hogy az el uitt áros népeket 
feolsegeöd el boczattassa, mely mi leuelwnkre feolsegeöd megh 
ualazt sem teöt, feolsegeöd megh higgye, hogy az mi kegyel- 
mes feiedelm#nknek ket paranczolattya iwtt, hogy azokot 
megh keriwk, mi az hatalmas czaszar szauaual kertwk, de 
feolsegeöd megh nem kví^lde eöket, mind az által hogy az ket 
hatalmas feiedelem keözeöt az frigy . . . 
(7 sor leszakadt.) 

[Kiviil magyarul : Ernő berezegnek.] 



320. 
1585 november i. 

Szinán basa Rudolfnak. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös romay czaszar nek>?í^nk tiszteolendeö szomszéd 
vrunk. Minden tisztességes dologban szolgalatunkot ayanlyuk 

23* 



356 

feolsegeodnek. Az feolsegeöd hiVÍ^ embere HofFman Friderich 
János kit feolsegeöd az hatalmas czaszar portaiara boczatot 
az tisztessegeös ayandektial, mi hozzánk egessegben iutott, 
kitt mind az eö hozzaia tartozóknál io kedtiel láttunk es fogat- 
tunk, ugyan azonképpen tartozasnelk^l hivC^ embeorinket 
melleié aduan tiszteosseggel az hatalmas czaszar portaiara 
boczattunk, hogy feolsegeöd illyen iambor eszeös embert bo- 
czatot igen eorwllywk, ki czaszarok keözeöt szolgálni tud y 
ahol penig feolsegeöd azt iria, hogy ha mitt feolsegeöd szo- 
uaual szol megh higgywk szouat, az feolsegeöd irasa szerent 
mi meg hittwk az mit feolsegeöd szouaual szoUot, mijs min- 
den beszédére ualazt teott^^nk kit tudunk bizonnyal hogy 
feolsegeodnek mindeneöket megh irt az feolsegeöd embeöre. 
Ezeöknek utanna feolsegeöd iria hogy az uegbelieknek megh 
paranczolnank hogy az frigy ellen ne iarnanak, Isten tuggya 
hogy mind ez ideigis eyel nappal teörekeöttV&^nk az frigyeöt 
megh tartani es otalmazni, mert mi birunk az mi alattunk 
ualokual, es mikor bví^neök uagyon mégis bwntetty^X^k, de 
az feolsegeödheöz tartozó uegbeli magyar urak, az mi ke- 
gyelmes feiedelmWnk es feolsegeöd keozeöt ualo frigyeöt 
megh nem gondolyak sem megh nem tartyak seöt minden- 
kor ellene iarnak, mikor penigh ualamit az frigy ellen cze- 
lekeödnek, feolsegeodnek ugy aggyak eleiben hogy az mi 
hozzánk tartozok okai, de feolsegeöd ne higgye szauokot,. 
mert ez Túron leott dologbolis megh teczik hazugságok, hiszem 
ackor az teöreök nem ment reaiok, mi egynehanszor irtunk 
az magyar uraknak miért czelekeözteök az frigy ellen, ha mi 
azt királynak eö feölsegenek tuttara aggyuk, nem gondollya- 
toke hogy nem iol iartok, az magyar urak nekWnk ollyan 
ualazt tesznek, az király mitt tehet mi nekví^nk mi szabad urak 
uagyunk, mas az egynehány szegény legény uagyon kinek 
solgya ninczen, hanem szablyaiaual keresi eletet, nem tuggyuk 
ha feolsegeodnek hireuel uagyone ninczene, mi azért akarank 
feolsegeodnek tuttara adnunk ez dolgokot, miuel hogy mint 
az mi kegyelmes feiedelmwnknek tizta sziuel es tizta orczaual 
akarunk szolgálni, feölsegeöednek is azonképpen tiszta sziuel 
es tiszta orczaual akarunk szolgálni. 

Touabba eztis akarank feolsegeodnek tuttara adnunk, hogy 
egy hitben es sohol az áros népeket nem bantyak, tuggyuk 
aztis hogy feolsegeodnel nyluan uagyon, miolta az hatalmas 
czaszar az Keözeöl basual hadakozik (es noha orszagabannis 
megh ueot) nyolcz kilencz esztendeot^l foguan, mind azon 
által mégis az áros nep iwtt es ment senki nem bantya, az 
mi kegyelmes feiedelm^nk es felsegeöd keözeöt harmincz esz- 



357 

tendeotwl foguan frigy leuen, az feölsegeödheöz tartozó magyar 
urak megh nem gondoltak, hanem az hatalmas czaszamak es 
feölsegeodnek egy Tur neuw uarosara wtuen az sokadalmat 
feöl dúltak, mind az ot ualoknak smind egyebeknek marhaio- 
kot el uittek es egynehány szegény áros teöreökeöt marhastol 
el uittek, kibeöl mind az hatalmas czaszarnak smind feölsegeod- 
nek nagy kara leöt, mely dolog isten ellen uagyon, kit sem 
magyar sem teöreök igaznak nem itel, tuggyuk hogy feöl- 
segeodis ionak nem iteli, ki feleöl az hatalmas czaszarnak ket 
paranezolattya iwt hogy azokot az hatalmas czaszar szauaual 
megh keriví^k, azért Ernestus herczegh eö feolsegenek 
kétszer leuel\5í^nket kwldeöttWk, es az mi kegyelmes feiedel- 
mVvnk szouaual az el uit áros népeket kertwk, de eö feölsege 
leuelví^nkre megh ualazt sem teöt, de miuel hogy az frigy 
megh maraggyon, az mi kegyelmes feiedelm^nknek ugy tut- 
tara nem attuk, hogy leuelwnkre ualazt sem teöt uolna, hanem 
ugy attuk eleiben, hogy ez dologh sem feölsegeodnek sem 
Ernestus berezeg eö feolsegenek hireuel ninczen seöt bizo- 
dalmunk uagyon hogy megh kví^ldik, es azokot megh bwntetik 
az kik azt czelekeöttek, azért keriwk feölsegeödet hogy az el 
uit áros népeket kwlgye megh feölsegeöd, hogy az mi irasunkis 
igaz lehesseön az mi kegyelmes feiedelmwnk eleöt, kitt az mi 
kegyelmes feiedelmwnkis io neueön ueszeön feölsegeodtvC^l, 
kiért mijs teöb szolgalatual leszví^nk feölsegeodnek, eggyk az, 
hogy az tiszteössegeös ayandekis keseön iwtt, mas az ez dologis 
leöt, mely dolgokért tuggyuk az hatalmas czaszar igen megh 
haragút, de ha feölsegeöd azokot megh kwldi eyel nappal ugy 
teörekeözwnk, hogy az hatalmas czaszarnak haragiat minden 
iora uegezzwk. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae. i die 
Nouembris. Anno domini 1585. 

[Kívül magyarul: a római császárnak.] 

321. 
1586 febr. 2. 

Szinán basa Kielman Andrásnak. 

Országos Levéltár Akad. ir. 120. csomó, XIX. kötet. 

Mi Szinan passa . . . 

Tekinteteös es Nágos vr, nekví'nk io szomszéd barátunk. 
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Meg hozak mi 



358 

nekünk az N. leiielett az Vely aga dolga feleol, ki feleöl ennek 
eleötteis irtt mi nekwnk N. mi az mi magunk ayanlasa szerentt, 
Vely agatt ide hozattuk voltt, es egy holnapig itt fogua tar- 
tattuk, oda feöl akartuk keöteözue küldeni, de miuel Vely aga 
Komaromy János deák es az keöuetnek embeöri eleött, sok 
iambor vitéz embereökuel megh bizonytotta, hogy eö sarczat 
éppen megh fizette, mind azon által mégis János deáktól megh 
izentNíC^k voltt es meg is irtuk voltt Nágodnak, hogy N. 
kwlgyeön egy zalogott ide, mijs Vely agat feöl ki^lgyvv^k, nem 
mondottae meg ezt János deák, auagy leuelWnket nem attaké 
meg, azért kví^lgyeon egy zálogot N mijs Vely agat feöl 
kWlgy^k, ott is lássak meg teörueny szerentt, ha Vely agat 
adossa teheti N. maragyon ott, es mi az zálogot el bo- 
czattyuk, hol penig Véli agatt N. adossa nem teheti boczassa 
el N. ; ioUehet ha szinten itt Vely aga adós volnaes io mó- 
dunk volna benne hogy meg tartanánk, mert mi nek\?nk egy 
Turoczy Péter neu^ rabunkot megtartottak ott feön, kinek 
négy ezer forint sarcza, de mig az az mi rabunk auagy sarcza 
meg nem leszeön, senki rabia dolgában mi nem artyuk magun- 
kot ez vtan, hanem az ki hol el mehet menteön mennyeön. 
Isten velwnk. Dátum Budae 2. Febr. Anno domini 1586. 

Ez leuel mikor készen volna, erteött^k, hogy Vely aga is- 
meg rabba eseöt, egy rósz reszeogeos, nem tuggyuk ha igazé 
auagy nem, azért lattassa meg N. Kanisa fele ha vgy vagyone. 

[Kioül.J Az tekinteteös es Nagos vrnak, Kielman András- 
nak, romay czaszar eö feolsege hadakozó tanaczanak, nekví^nk 
io szomszéd barátunknak adassék. 



322. 
1586 febr. 4. 

Szinán basa Braun Erasmusnak. 
Országos Levéltár Akad. ir. 120. csomó XIX. kötet. 

Mi Szinan passa . . . 

Tekinteteös es Nágos vr, nekwnk io szomszéd bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Meg hozak 
mi nekví^nk az N. leuelelt, mellyett irt N. az koppany Aly 
beg sarcza feleöl, tuggya N. hogy az hatalmas czaszar 
vezére Oszmán passa, es az teöb vezér passak leuelett kvP^l- 



359 

deöttek voltt királynak eö feölsegenek, az Aly begh sarcza 
feleöl, hogy eö feolsege az hatalmas czaszarnak meg engedne 
az Aly beg sarczatt, mi nálunk vgy vagyon tudua, hogy eö 
feolsege az hatalmas czaszarnak nem engette, nem tuggyuk 
mi az oka hogy Nágod mégis reánk ir feleöle, azért ha eö 
feolsege megh nem engette, eö feolsege letiele által aggyá 
tuttunkra, es mi gondot viselVí^nk róla. Isten velwnk. Dátum 
Budae 4. Febr. anno domini 1586. 

[Kívül.] Az tekinteteös es Nágos vrnak, Erasmus Praun- 
nak, romay czaszar eö feolsege hadakozó tanaczanak, nekwnk 
io szomszéd barátunknak adassék. 



323- 
1586 február 15. 

Szinán basa Rudolfnak. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös romay czaszar nekví^nk tiszteölendeö szomszéd 
vrunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Juta mi 
hozzánk 14. Febr. az hatalmas czaszar portaiarol az feolsegeöd 
oratoranak egy embeöre egessegben, mellyet hattak hogy 
feölsegeödheöz kesedeleomnelk^l boczassunk, kit minden tar- 
tóz tatasnelkwl feölsegeödheÖz boczattunk. Touabba ennek 
eleötte az mi kegyelmes feiedelmwnk megh paranczolta uala 
nekWnk hogy feolsegeodet megh találnánk, az Túron leött dolog 
feleöl, hogy mi annak az oka hogy hol feolsegeöd keözeöt 
es az mi kegyelmes feiedelmwnk keözeöt frigy uagyon azk ép- 
pen czelekeödnek az feölsegeödheöz tartozok, miuel mi feöl- 
segeödnek iouat akariuk, es miképpen az mi kegyelmes feie- 
delm>ív'nknek igazan szolgaiunk feölsegeodnek azonképpen 
igazan akarunk szolgálni ez szomszédságban, ez okaert az mi 
kegyelmes feiedelmwnk paranczolattyabol, tuttara attuk uala 
feölsegeodnek, hogy feolsegeöd az hatalmas czaszar kiuanaaga 
szerent, az el uit szegény áros teöreökeöket mind marhastol 
megh adatna, mely mi leuel^X^nkre feolsegeöd mind ez ideigis 
semmi ualazt nem ada, mostan ismeg uyonnan az hatalmas 
czaszar paranczolattya iuta, akaria megh tudni teölwnk, ha 
feölsegeodnek irtunké feleöle, es hogyha feolsegeöd megh 
adattae auagy nem, es mi annak az dolognak az oka, feölsegeöd- 
tví^l azért ualazt uarunk, hogy tuggyuk mijs az mi kegyelmes 
feiedelm'íí^nket bizonyossá tenni feleöle. Istennek hala tuggyuk 



360 

hallotta feölsegeöd miképpen biriuk mi az alattunk ualo uite- 
zeöket, hogy semmi gonossagot nem engedWnk czelekeodnieök, 
mioltatol foguan mi itt Budában uagyunk, sem falukot nem 
rablottak, sem uarak ala nem szaguldnak, ha ki penig oly 
dolgot czelekeodnek mi kemény büntetessél megh b^ntettywk, 
ezkeppen kellene feolsegteöknekis czelekeödni, job uolna 
ha az hatalmas czaszar beszédének engedne feölsegeöd, de 
egy nap ninczen, hogy az feölsegeöd alat ualok az hatalmas 
czaszar uaray ala nem száguldanának, es egyéb gonossagot 
nem czelekeodnenek az frigy ellen, azért paranczollya meg 
feölsegeöd minden uegbeli kapitanoknak, az fele dologtol 
sz^X^nnyenek megh tartsak az frigyheöz magokot, mely frigy 
maradhasson meg az mi kegyelmes feiedelmwnk es feölsegeöd 
keözeot, ezeöket io akaratunkból akarank íeölsegeödnek tuttara 
adnunk. Valazt uarunk feölsegeodteöl es az szegény áros 
népeknek mint marhastol ualo megh kví^ldeset. Isten éltesse 
feolsegeodet. Dátum Budae 15. Febr. anno domini 1586. 

[Kívül magyarul: a római császárnak.] 

324- 
1586. márcz. 29. 

Szinán basa Páljffy Miklós, komáromi főkapitánynak. 

Országos Levéltár, Akad. ir. 120. csomó, XIX. kötet. 
Mi Szinan passa . . . 

Keöszeönetwnkett es magunk ayanlasat iriuk mint io szom- 
széd barátunknak. Megh hozak mi nek^vnk az ti embeöriteök 
Neuery Tamás es Jakab deák az ti leueleteökett, Ernestus 
berezeg leueleuel egyeteömben, melybeöl megh ertenk hogy 
miuel megh paranczolta volna, hogy az koppany heg maradék 
sarczaertt, az varosbeliekett kik kezeseök ereötte meg tartoz- 
tatnátok, mely dolgott az mi baratsagunkertt ez ideig megh 
nem czelekeötteteök, hanem mi nekwnk akartatok eleb tut- 
tunkra adni ; ennek eleötteis irtunk voltt, miuel erteöttví^k hogy 
az hatalmas czaszarnak es az vezér passaknak az király az 
koppany heg maradék sarczatt megh engette, szinten az ha- 
talmas czaszar portaiarolis iwtt hirví^nk feleöle, mi ez ideig 
azt tuttuk, azért tizen eött napig kví^lgyeteök az király leue- 
lett, hogy meg nem engette, miuel az kencztarto itthon nin- 



361 

ezen, addig eöis megh iw, az koppany begeötis ide hozattyuk, 
es az mi tehetsegünk szerentt, ioUehett kezeseök nem vagyunk 
€rte, teörekeödwnk azon hogy sarczanak elégett tegyeön az io 
szomszedsagertt es az kencztarto kérésére teörekeöttwnk en- 
nek eleötteis dolgában, az tizen eöt ezer forintotis kitt feöl 
vittek, mi általunk vagyon, kitt ha mi nem voltunk volna tiz 
esztendeig is megh nem kwldeöttek volna, louakot kikett val- 
czagaban feöl vittek kiket el nem veöttek azokatis en általam 
vittek feöl, en teölem ezis elég volna az menytt teörekeöttem, 
de mind azon által ha az király leuelett kwldi, hogy megh 
nem engette sarczatt az menyben lehett mi teölwnk az io 
szomszedsagertt teörekedví^nk hogy sarczanak elégett tegyeön. 
Ezeöknek vtanna megh adak mi nekwnk az ti embeoriteök 
az sisakott melyett kwldeötteteök, kitt io neueön veött\Vnk, 
kiért minden io szomszedsagos baratsagunkott ayanlyuk ; azon 
embeoriteökteöl az mitt szoual izenteteök, mindeneöket megh 
erteöttví^nk. Isten velwnk. Dátum Budae 29 Mártii anno Do- 
mini 1586. 

[Kívül.] Ez leuel adassék az Palfy Miklósnak komaromi 
feo kapitannak, nekem io szomszéd barátomnak 

Komaromba. 

325- 
1586 május 4. 

Méhemet, a budai basa titkára PálfFy Miklós főkapitánynak. 

En Mehemett kihaia, az en Nagos kegyelmes vram, jeö- 
uendeö Aly passa uduaranak feö gonduiselőie Budán etc. 

Tekinteteös es N. vr, nekeöm tizteölendeö szomszéd vr 
barátom. Keöszeöneteöm es magam ayanlasanak vtanna. Er- 
teöttwk hogy N. valami egy palankott czinaltatott, mellyet 
nem kelleöt volna Nágodnak czelekeödni, mertt ez az frigy- 
nek ellene vagyon, nem tuggyuk ha ez dologh romay ezaszar 
eö f. akarattyabol vagyone, auagy N. magatol czelekeötte, 
mely dolog miat ha az hatalmas ezaszar portalan való keöue- 
teön ha valami esik, N. aggyon szamot róla. Isten éltesse 
N. Dátum Budae 4. May. Anno domini 1586. 

Ha eö feolsegenek hire ninczen ebben, N. meg bo- 
czasson, de eo feolsegenek is tuttara kel adnunk ; mert ez 
nem io dolog, mi azon igyekeözví^nk hogy az szomszédban 
barátságos keppen lehetne N. az mi kegyelmes vrunkual, 
"tuggya N. nyolcz kilenez esztendeié mioltatol foguan az 



362 

hatalmas czaszarnak az Keözeöl Basual hada vagyon, isten 
otalmazzon ha ezt az hatalmas ezaszar megh érti, hogy az eö 
birodalmában palankott czinaltak, ha hadat ide teriti, meg 
gondolhattya N. hogy semmi io nem keötietkeözik beleöle^ 
hogy az io szomszédság es barátság meg maraggyon keöz- 
twnk, es hogy az frigy meg maraggyon io akaratunkból aka- 
rank N. tuttara adnunk, hogy az fele dolgot ne czelekeöggyek 
N ; hanem tartsa az frigyheöz magát N ; mert ebbeöl semmi 
egyéb nem keöuetkeözik, hanem az szegensegnek romlása 
veszeödelme. 

[KivüL] Az tekinteteös es N. vrnak, Pallfy Miklósnak,. 
Posony es komaromy varmegyéknek feö ispannyanak, es 
komaromy feö kapitannak, nekeöm tizteölendeö szomszéd ba- 
rátomnak adassék. 



326. 
1586 augusztus 14. 

Ali basa-*' Ernő főherczegnek. 
Egykorú másolat, Országos Levéltár, Dobó-levéltár, 2. csomó. 

Ezeöknek utanna, az Saswar Passa feleöl az myt yr Feol- 
segeöd, iollehet yt nem uoltunk akor, de my koron ide erkeöz- 
tunk uolna, megh kerdeozenk annak oka my legyen, de megh 
erteottük, hogy annak nem eö uolt oka, hanem Dobó Ferencz 
iwth uolth az eztergamy palánk ala, kyt my koron megh 
erteottek uolna uttannak mentek eöket iJí^zueön, találtak ualamy 
falura, ky az hathalmas chyazzar leueleöben noha be uolth 
irua, es annak eleötte mynd az hatalmas chyazzarett smynd 
spahyaiaett igazan megh attak, mostan be nem akartak iwnny,^ 
azokban meltan hoztak el, de mynd azoknakys, mynd azfeölse- 
gednek megh irtuk, az feölseöged alat ualok okay, my ez fele 
dolgát eleget Írhatnánk az myt az feölsegeöd alat ualok che- 
lekednek. Chyak myolta yt my eörkeztunkis, mynd most az 
feölsegeöd emberis láttak, kiket hoztak, kyk egy nyhany 
zazloual Hathuan ala mentek, uak mereö keppen az fryget 
nem gondoluan. De ez fele dolgát feölsegednek nem aggyak 
Igazan tuttara, Azerth Feölsegeöd myndeön uegbely capitanok- 

* Kalajlikoz Ali másodszor btidai basa 1586 május — 1587 feb- 
ruár 22. 



363 

nak paranczollya megh tarczak az fryghöz magokat, Isten 
akarattyabol my gondot uiselVí^nk az my állattunk ualokra, 
hogy semniy oly dologra okát nem adnak. 

Dattim Budse 14. Augusti a. 1586. 

Archiduci Ernesto. 



327- 
1586 szeptember 3. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa az hatalmas Istennek io akarattyabol teö- 
reök czaszarnak tanacza, es feö heltartoia Budán, es gond 
uiseleöie Magyar országnak etc. 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekwnk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Hlyen 
dologból akarank feölsegeödett megh találnunk, hogy uagyon 
az hatalmas czaszarnak egy Alap neuví^ faluia, mely falu feöl- 
den uolt eleiteöl fogua egy seletrom haz, kiben seletromott 
feöztek, kiteöl mind ez ideig senkinek semmit nem fizettek, 
mostan penig Bornemizza János az palotay kapitan az szegen- 
segeöt fenyeögeti es haborgattya ereötte, azt irta nekik hogy 
ha nem fizetnek az haztol, ugy czelekeödik ueleök hogy sem 
nekwnk sem feölsegteöknek nem leszeön, feölsegteök minden- 
koron iria leueleben hogy frigyeöt megh tartya feölsegteök, 
ez penig ez Bornemizza János az frigy ellen iar, nem tuggyuk 
ha feölsegteökheöz tartozóé, auagy kwleön partott wteött ma- 
gának, ha feölsegteökheöz tartozó paranczollya megh, tartsa 
az frigyheöz magát ne háborgassa az szegensegeöt méltatlan, 
hol penig kwleön partott wteöt magának es feölsegteökheöz 
nem halgát, mi nekVC^nk feölsegteök aggyá tuttunkra, az ha- 
talmas czaszar után mi gondot uiselví-nk róla. Ezzel ayanlyuk 
feölsegeödnek io akaratunkot es szomszedsagunkot. Datuni 
Budae 3. Septembris anno Domini 1586. 

[Kívül latinul : Ernő herczegnek.J 



364 

328. 
1586 szeptember 20. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekví^nk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh 
hozak mi nekví^nk az feölsegeöd leuelet, melyben iria feolse- 
geöd hogy miuel az mi alattunk ualo uitezeök mind készen 
uolnanak, kik rablani keszWltenek uolna, ualaki feölsegeödnek 
azt ugy atta tuttara de nem igazan, mert mi méltatlan rab- 
lást senkinek nem engedwnk czelekeödni. Az Sasuar passa 
dolgát penig az mi illeti ki feleöl panaszolkodik feölsegeöd, 
iollehet mi ackor megh Budán nem uoltunk, mind azonaltal 
az mint ennek eleötteis megh irtuk feölsegeödnek, erteöttwk 
hogy Dobó Ferencz iwtt uoltt az hatalmas czaszar uara Eszter- 
gám ala, azokot ví^zuen találtak ualami falukra kik eleiteöl 
foguan hódoltak uoltak, kik sok ideié hogy az hatalmas cza- 
szar adoiat sem szpahiaioket megh nem attak, azokban egy- 
nehányat hoztak uoltt el, azokis teöreöcke leottek egyéb fele 
rab itt ninczen. Touabba iria feölsegeöd hogy nem czak ez 
leöt, hanem Canisa fele kétszer teöltenek uolna rablást, abban 
nekwnk hirWnk nem uolt, azért az feölsegeöd leuele latuan 
mingyarast czauusunkot boczattuk, megh akariuk tudni mint 
leött, ha ki ualami méltatlan dolgott czelekeödeöt leend, ereo 
b'^ntetessel megh bví^ntettywk, mert mi az frigyheöz akariuk 
tartani magunkot : Mi meltan panaszolkodhatnank de feölse- 
geödnek nem akartuk ez ideig azzal feiett faylalni, megh pa- 
ranczolta az hatalmas czaszar hogy az tury es Kalmanczan 
leött dolgott megh tuggyuk mi okaertt leött, honnan sok sze- 
gény áros teöreökeökeöt mind marhastol el uittek, mely do- 
logból mind ez ideig nem bántottuk feolsegeödet. 

Uiszontagh mikor mi Budában jutottunk az feölsegeöd 
alat ualo uegbeliek Geszteös ala iwttek, megh akartak uenni, 
az geszteösy uitezeökis mind keöuekuel ide ki hagygaluan 
smind egyébképpen otalmaztak magokot, megh nem uehettek 
az uarat, hanem egynehány teöreökeöt az uartan meg leöttek 
az keppen uizza tértek. 

Annak utanna nem sok napual ismegh nagy sereg iv^tt 
Wal ala aztis akaruan megh uenni, hogy szándékokban eleö 
nem mehettek uizza tértek, egynehány szegény teöreökeöt az 
Hton talaluan le uagtak. Ezeöknek utanna, uagyon az hatal- 



365 

mas czaszarnak egy Feölduar neív^ uara, ki megh Budán alól 
tiz mer feöldeön uagyon az Duna mellet, ott mind szwntelen 
lesekeödnek, az szegény utón iarokban sokat le uagnak, kiket 
penjg mind marhastol el uisznek. Ismegh innen Budáról nem 
regeön az hatuany besli aga egynehány magaual Hatuanban 
menuen utaban megh lesuen eö magát egy nehany magaual 
le uagtak egynehányat benneök el uittek. 

Mostan megh azonképpen az szeczeny begh iwtt Budára, 
oda feöl ezt ertuen lestek, de rea nem találtak, hanem az 
kisereök hogy uizza tértek azokra találtak, ottis az besli agat 
egynehány magaual le uagtak es egynehányat eleueneon fogua 
uittek, ez fele dolgot mind szwntelen szoktak czelekeödni mind 
azonaltal noha megh most iví^ttwnk es enny sok dolgot czele- 
keöttek feolsegeodet nem akartuk panaszunknál bántanunk 
de immár nem szenuedhettywk azért keriví^k feolsegeodet sze- 
retetnél, feölsegeöd paranczollya megh minden uegekben ez 
fele dolgoktol megh szví^nnyenek tartsak az frigyheöz magokot, 
mi az mi alattunk ualokra gondot uisel^^^nk, hogy semmi oly 
dologra okot nem adnak. Ezzel ayanlyuk feölsegeödnek io 
akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae 20. Septembris 
anno domini 1586. 

[Kívül latinul : Ernő herczegnek.J 

329- 
1586 október 15. 

Ali basa Nádasdy Ferencznek.* 

Országos Levéltár, Nádasdy-levéltár, Vegyesek, 10. csomó. 

Mi Aly passa . . . 

Nágos vr, nekvC^nk io szomszédunk. Keöszeönetwnknek 
vtanna. Erteöttví^k miuel Nágod mentt volt király heöz eö feöl- 
segeheöz segetsegeött es nepett kemi, hogy Segesdeött es 
Berzenczett N. megh venne, de eö feolsege segetsegeött 
nem adott, hogy az mi kegyelmes feiedelmwnk es eö feolsege 
keözeött való frigy megh maradhasson, annak vtanna Nágod- 
nak kiuansaga az voltt hogy ha eö feolsege segetsegeött 

* Nádasdy Ferencz, Tamás nádor fia, a hires törökverő fekete bég, 
dunáninneni főkapitány, meghalt 1604-ben. 



366 

nem ad, adna szabadsagot! annak megh vételére, N. soldot 
kialtatuan elég nepett szeöreöz, mely dolognak el kezdésében 
forgodottis N : de bizonnyal megh higgyed mi nem bán- 
nánk ha az frigy ellen valamitt N. czelekeödnek, mertt 
ha király eö feolsege kezett megh vonsza Nágodtol, keönyví^ 
beszellen-^^nk Nágodual, annelk^lis igen kiuannak az hatalmas 
czaszar vitézi ha Nágod valamitt czelekeödnek, mertt regulta- 
tol foguan igyekeöztek az Rába keözytt el rablani, (miuel az 
hatalmas czaszarnakis vadnak egy nehany falui kik be nem 
iWnek sem adoiokott megh nem aggyak, egynehány szpahia- 
nak megh azonképpen) de mi megh ez ideig nehezen megh 
tartoztattuk, az mi kegyelmes feiedelmwnk es eö feolsege keö- 
zeött való frigyeött meg gondoluan, mostannjs nehezen tar- 
toztattjuk az vitezeökett, es az mi alattunk valók semmire 
okott nem adnak, de ha valami oly dolog onnan leszeön, az 
mi alattunk valokis ha mitt czelekeödnek mi okai ne legyünk. 
Isten velünk. Dátum Albae 15. Octobr. Anno 1586. 

[KÍVÜL] Az Nágos Vrnak, Nadasdy Ferencznek, nekVí^nk 
io szomszédunknak ez leuel adassék. 



330. 
1586 október 15. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 
Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekvC^nk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetvv^nk es magunk ayanlasa után. Juta mi 
hozzánk az hatalmas czaszar portaiarol egy Mehemett czauus 
neuW emberví^nk, mely mi emberví^nk által az feölsegteök ora- 
tora kVí^ldeöt neminem<{^ leuelet ki feölsegeödnek szol, mellyet 
minden tartoztatas nelkwl megh kví^ldeöttWnk feölsegeödnek. 
Touabba ennek eleötteis találtuk megh feölsegeödet leuelví^nk 
által, miuel az uegbeli uitezeök gyakorlatossaggal szoktak az 
hatalmas czaszar uegei ala szaguldani es az frigy ellen iarni, 
mindazon által noha eök mindeneöknek oka, hol mi az fele 
dolog esik, mégis eök gyakorlatossaggal szoktak az mi alattunk 
ualok feleöl panaszlani, de igazan nem aggyak feölsegeödnek 
tuttara, azertt ennek utanna feölsegeöd minden az fele pana- 
szokot eleö ne uegyeon, hanem feölsegeöd minket eleb megh 
talaluan, mindeneöket megh tudunk mintt leött, es feölsegeöd- 



367 

nek igazan tuttara aggyuk, mert mi, az mi kegyelmes feiedel- 
mví^nk es feolsegteök keözeöt ualo frigyeöt akariuk otalmazni 
■es eorizni, feolsegeödis paranczollya megh minden ueg- 
beli kapitanoknak minden ellenkeözeö dologtol szVvnnyeönek 
megh, hol penig az ki keözzwleök feolsegteök paranczolattyatt 
megh nem tartana, feölsegeöd nekünk aggyá tuttunkra mi gon- 
dot uiselVí^nk róla. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek 
io akaratunkot es szomszedsagunkot. Dátum ex arcé Simon- 
tornya 15. Octobris anno Domini 1586. 

[Kiuül magyarul : Ernő herczegnek.J 

331- 
1586 november 22. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herezegh, nekwnk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Akarank 
feölsegeödnek tuttara adnunk, hogy iwuenek eleönkben az 
«sztergamy zaimok es szpahiak, kik 'keözzví^l sokan panaszol- 
kodanak, hogy sok faluk uadnak, kik eleiteöl foguan az hatal- 
mas ezaszarnak feiet haytuan be uoltak hodolua, szpahiaiok- 
hoz be mentenek, szpahiaioket es az hatalmas ezaszarett igazan 
megh attak, mostan penigh Dobó Ferencz^ nem boczattya be 
eöket, ez fele panaszokot immár el untunk, azért paranczollya 
megh feölsegeöd Dobó Ferencznek es az uegbeli kapitanok- 
nak, hogy az feleket megh ne tartoztassonak, hanem boczas- 
sak be eöket szpahiaiokhoz, mert tuggya feolsegeödis hogy az 
hatalmas czaszar azért atta nekieök, hogy onnan legyeön 
mind louok fegyuereök eteleök ruhaiok, azért ha ennek utanna 
panasz leszeön feleöle, nincz mitt tennwnk az hatalmas eza- 
szarnak tuttara aggyuk, kibeöl tuggyuk semmi io nem keöuet- 
keözik. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek io akara- 
tunkot es szomszedsagunkot. Dátum Budae 22 Nouembr, Anno 
domini 1586. 

[Kívül latinul : Ernő herczegnek.J 



368 



332. 
1586 november 23. 

AH basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus berezeg, nekWnk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh 
bozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelett, melyben panaszol- 
kodik feölsegeöd bogy az sziget uary begb ualami falukra 
#teöt uolt, es onnan hodolatlan népeket hoztak uolna el, es 
ket kasteltis hanták uolna el, mely dolog feleöl ennek eleötteis 
talált uala meg feölsegeöd, ackor ollyan ualazt attunk uala 
feölsegeödnek bogy megh lattyuk es annak utanna bizonyos 
ualazt adunk feölsegeödnek, el mentwnk uolt Sziget uarban, az 
begeött eleö hiuattuk uala, kerdenk mi uolna az oka hogy 
hirwnknelkWl azt czelekeötte uolna, mi kemény bvv^ntetessel 
megh akariuk uala bwntetni, es az hatalmas ezaszarnak akar- 
tunk Írni feleöle, de egynehanszor megh eskwtt, hogy eö semmi 
oly dolgot nem czelekeodeöt, hanem egynehány faluk uoltak 
ki zaime ki szpahiae kik eleiteöl foguan be uoltak hodolua 
mind az hatalmas czaszarett smind szpahiaioket igazan megh 
attak, mostan penig nem akartak be iwni, azokra mentt uoltt 
es azokban hozót el, mindenik falunak neuet im iruan kwl- 
deöttwk feölsegeödnek, az mely falukból el hoztak, azok min- 
denik be uagyon az hatalmas czaszar regestomaban iruan es 
be uoltak hodoluan, lássa megh feölsegeöd ha azok keözzWl 
az faluk keözzwl czak eggis uagyon, ki az hatalmas czaszar 
regestomaban be nem uolna iruan, ha hodolatlan faluból uala- 
kitt el hoztak feölsegeöd aggyá tuttunkra, mi azt megh nem 
tartyuk hanem el boczattattyuk, de az mely faluk az hatal- 
mas czaszar regestomaban be uadnak iruan es be uadnak ho- 
dolua, ha be nem iwnek, egyéb nem lehet benne, hanem szv^k- 
seg el hozatni benneök, mert az hatalmas czaszar uitezinek 
solgyoknak abból kel megh lenni, az hatalmas czaszaris azt 
nem engedi hogy az felek be ne iwyenek, azért paranczollya 
megh feölsegeöd minden uegbeli kapitanoknak, az kik eleiteöl 
foguan be uoltak hodolua, megh ne tartoztassak seött inkab 
keszericzek be iwni szpahiaiokhoz, ha be iwnek es ha ualaki- 
teöl ualamellyknek ualami bantasa lenne, feölsegeöd aggyá 
tuttunkra mi gondot uiselwnk róla. Az kastélyok el hányasá- 
nak dolgát az mi illeti, ezkeppen uagyon hogy mikoron az 
útban egyben talalkoztanak uolna egymást '^zuen ezeök az. 



36» 

castelyokban szalattak, mikor láttak hogy az castelyokban 
embeört nem találtak uolna, ugy hanták el, de abból sem 
feölsegteöknek sem mi nekVC^nk karunk ninczen, (mert azt lat- 
rok es lopok laktak, kik gyakorta az hatalmas czaszar uegei 
ala hol lopua hol nyluan ivv^ttek, kik mindenkoron igyekeöz- 
tek az frigynek el bomlására,) seöt inkab azoknak el hányasa 
feölsegteöknek iouara uagyon ; Ezeöknek utanna, panaszolko- 
dik feölsegeöd hogy Sasuar passa ualami falukból egynehányat 
el hozott uolna, iollehet mi ackor itt nem uoltunk, az mint 
ennek eleötteis megh irtuk feolsegeödnek, hirví^nkuelis nem 
uolt, de mind azon által azis méltatlan nem leött, mertt uala- 
mely falura mentek mindenik be uagyon az hatalmas czaszar 
regestomaban iruan, ez eleött be iwttenek, mostan penignem 
akartak be iwni. Eörmely Ahmatt kihaiae. Czapa Mahmutt 
szpahiae. Salgo Eiví^b agae. Komiaty azonképpen az hatalmas 
czaszar regestomaban be uagyon iruan es be uolt hodoluan, 
azért hogy be nem iwttek es el hoztak benneök méltatlan 
czelekeötteke ? azért nem szwkseg uolt uolna, az hatalmas 
czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayandekot ez dologertt ez 
ideig tartoztatni, auagyha feölsegteöknek mas szándéka, mi 
ezeökreöl az hatalmas czaszarnak megh felelhetwnk, es ez 
után az vrumely begler bégnek ki kel iwni, lássa feölsegteök 
ha ugy teczik iobnak, de ha az hadak megh indulnak nehéz 
azt le szallitani, feölsegeöd az uegbeli kapitanoknak es az 
alattok ualoknak szauokot be ueszi, noha eök igyekeöznek az 
frigynek el bomlására, mikor penig mi feolsegeödnek tuttara 
aggyuk minden ellenkeözeö dolgokot, feölsegeöd mi nekví'nk 
nem hiszeön, mostannis penig migh Szigett uarban uoltunk» 
egynehány ezerén uakmereökeppen, az frigyeöt nem gon- 
doluan Pest ala iwttek, kikben egynehányat io uitezeöket 
fogtak, es egynehányat le uagtak, ez feleket miért feöl- 
segeöd meg nem bwntettett, ez fele dolgok mind szwn- 
telen lesznek, kitt immár ugyan el untunk megh szám- 
lálni, mind azon által mégis nem akartuk feolsegeödnek feiet 
faylalni uele, azért feölsegeöd paranczollya megh minden 
uegbeli kapitanoknak, hogy tartsak az frigyheöz magokatt, 
mi az mi alattunk ualokra gondot uiselWnk, ha mi oly dolgott 
ualaki czelekeödnek méltatlan, ki az frigynek ellene uolna,, 
feölsegeöd aggyá tuttunkra es mi gondot uiselwnk róla. Isten 
éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 23. Nouembr. anno domini 
1586. 

[Kivül latinul : Ernő herczegnek.J 

A budai basák. 24 



370 

Melléklet hozzá : 

Az mely faluk Szigett varhoz tartoznak es be nem iví^nek 
azoknak neueök : 

Sz. Gyeörgy. Fodorkutt. Tohuta. Meraho Szigett. Piriak. 
Karahoua. Tottfalu. Belniczkutt. Bak. Szekse. Bele. Nemett 
falu. Gyví^rse. Gyapu. Kozma Deömien. Beolczkutt. Sarhel. 
Mincz. Teök. Fondora. Szalonnás. Meleszinagy. Alsó Szinagy. 
Bencz. Puzta sag. Szemes Lakos. Kereszté. Apaty. Birte Bor- 
bas. Jakabfalua. Sz. András. Kutos. Alsó Ibrin. Béla. Jüan 
Kutt. Fonta. Otarcza. Tornicz. Sz. Gyeörgy. Vei. Ratthegy. 
Barátin. Szalos. Doborda. Dobraua. Berdekucza. Body. Boson. 
Tohan. Resznik. Borsó Penad. Nagy Megecz. Kis Megecz. Sz. 
Gyeörgy. Szimy. Szabad Sz. Gyeörgy. Lulan. Beczhel. Leszko. 
Szaruaskine. Nagy Makoua. Szalasztó. Czabouicza. Sagh. Szent- 
todor. Potolo. Czeczedir. Gotthard. Szemere lak. Abaglott. 
Biczaczhad. Sz. Rocza. Dorma kucz. Erdeöhatt. Sarhely. Pag- 
lad. Sz, Marton. Isztrigye. Bére Pal. Gesziregy. Hiraszta. Bacz 
falu. Kouasz. Borban falu. Eosfalu. Vyhel. Vyharos. Goszina. 
Mohod. Szenhal. (?). Borszo Biad. Erdeczfalu. Irgyel, Lolos. 
(?) Szenlepeö. Haszegy. Vurezak. Beönzeöfeode. Jüan feolde. 
Bada. Szaru askenett. Belkeöcz. Nagy Mai. Szenlak. Barol. 
Czehy. Alsó feölseö Ranott. Szén Bilatt. Juak. Kaczolak. Bére 
Antt. Veruifalu. Tortel Vukola. Beleös. Badar. Mogyoród. Ónok. 
Szemetni varos. Vsztruia. Vyfalu. 



333- 
1586 november 23. 

Ali basa Ernő főhercegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekünk szereteö szomszéd 
barátunk. KeöszeönetVí^nk es magunk ayanlasa után. Megh 
hozak mi nekví^nk az feolsegeöd leuelet, melybeol meg ertenk 
hogy az koppany Aly begh maradék sarcza nem uolna megh 
engedue, mikor koppany Aly begeöt ki boczatak, mi ackor 
itt nem uoltunk, es semmi dolgát mi nem tuttuk, mind azon 
által minek eleötte Szigett uarban mentwnk uolna, Aly begeöt 
ez dologból eleönkben hiuatank, eö maga sem tagada hogy 
adós nem uolna seött megh ualla, de azt monda hogy az ha- 
talmas czaszarnak es az vezér passaknak romay czaszar eö 
feölsege megh engette az eö maradék sarczatt, ennek bizon- 



371 

sagara neminemví' leuelekeötis mutata eleö, mely leueleket 
hogy latank, mijs el hiuenk beszedett, ackor eztis monda mi 
eleöttwnk, hogy lm mostan az hatalmas czaszar portaiara 
megyeok es ha az en maradék sarczom megh nem leszeön 
^ngedue, en megh ugyan uagyok kész uagyok auagy helemre 
menni auagy sarczomot megh fizetni, mig Szigett uarban uol- 
tunk addig az portara mentt, mert mig itt uolt ha feölsegeöd 
illyen keppen megh irta uolna, mi sohoua nem boczattuk 
iiolna, hanem uasbanuerettví^k uolna es feöl kwldeöttwk uolna, 
miuel eo maga itt ninczen, ezt ez feölsegeöd leuelet az hatal- 
mas czaszar portaiara kwlgywk, mijs irunk az hatalmas cza- 
szarnak, hogy mingyarast uasba uerettessek, es mingyarast 
ide k^Jí^ldessek, azért ha m ... ualaszunk, ivC^ az hatalmas 
czaszar portaiarol, feölsegeödnek tuttara aggyuk, azért keriWk 
feölsegeödet az szegensegeot feölsegeöd ne engeggye nyomor- 
gatni ereötte, mertt azoknak semmi bwneök ninczen benne. 
Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budáé 33. Nouemb. Anno 
domini 1586. 

[Kívül latinul : Ernő herczegnek.J 

334- 
1586 november 25. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczeg, nekví^nk szereteö szomszéd 
barátunk keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa után. Mely nap 
az feölsegeöd leueleire ualazt teöttwnk, másodnap iVí^ue az 
hatalmas czaszar portaiarol postán Musztafa czauus leuelek- 
u.el mellyekbeöl megh ertenk hogy az Nágos vezér Ferhatt 
passa ki az hadra uolt az Keözeöl Basra, Tebriszt megh ueötte, 
onnan ki futottak es minden hadi szerszamot ott hattak annak, 
feoleötte mind tul Tebrizeön mind innen uarokot czinaltak, 
mostan az sah czaszar keonyeöreögh az hatalmas czaszarnak 
hogy meg bekellenek, de megh abban bizontalanok uagvunk, 
mint leszeön, tuggyuk ez fele uy hirt eöreömest hal feöl- 
segteök, azért akarank feölsegeödnek tuttara adnunk. Isten 
éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 25. Nouembr. anno do- 
mini 1586. 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J 

24* 



372 



335- 
1586 deczember i. 

Ali basa Ernő főherczegnek. 

Mi Aly passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekünk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Jutának 
mi hozzánk az feölsegteök embeöri az feölsegeöd leueleiuel, 
kikett hogy kesedeleömnelkVP^l az hatalmas czaszar portaiara 
emberví^nkett ueleök aduan boczassunk kertt feölsegeöd min- 
kett, mikoron az feölsegeöd embeöri hozzánk iutottak uolna^ 
mi nekvC^nkis akaratunk uala, hogy az hatalmas czaszart nemi- 
nem^ dolgokból leuelwnkuel megh talallyuk, ez okaertt min- 
gyarast az feölsegteök embeorett el nem boczathatank, hanem 
az mely hiví^ emberwnkett az mi leueleinkuel uegeztví^nk uoltt 
az hatalmas czaszar portaiara kwldenwnk, azzal akarank el 
boczatanunk, kikett minden tartoztatas nelkwl elis boczatunk : 
Az kik penig az feölsegteök embeorett hozzánk kisérték, má- 
sod napon ismegh tiszteösseguel kisertetuen uizza boczattuk. 
Touabba, az beczy polgár Pvl^speök Balas adósságát az mi 
illeti, ki feleol irtt feölsegeöd hogy az megh holtt Mihály deák 
ioszagabol meg elegitetnenk, mi az feölsegeöd leuele latuan 
az testamentomosokat hiuatank, kerdenk mi uolna az oka,, 
hogy mind ez ideig az megh holtt Mihály deák ioszagabol 
megh nem elegiteöttek, eök azt mondák hogy miuel Mihály 
deák egy beczy Barrabas Ruperraihert neuW embeörnekis uolt 
uolna adós, mely Ruperraihertt hattá uolt komaromy Trom- 
bitás Jánosnak, hogy ide embeorett boczatana, az eö adóssá- 
gáért, mely Trombitás János minek eleötte megh mi ide Bu- 
dára nem erkeöztví^nk uoltt, boczatta egy Kádas Pali neuw 
embeorett egy marusy polgarual, mely Trombitás János em- 
beöri, az testamentomosoktol, ualami ioszaga az megh holtt 
Mihály deáknak uoltt, mindeneökett hitt szerentt ki ueöttek, 
házbeli partekaiat czak kett penzarat talaltakis el attak es el 
uittek, azonkiuwl az ki ioszaga itt maratt uolna, uegeztek azt 
kett száz forintért itt hadni. ugy hogy az száz forintyat ez 
iVP'ueö Sz. Gyeörgy napiara kel megh fizetnieok, az szazat 
uiszontagh esztendeö Sz. Mihály napiara, mely Trombitás 
János emberi miuel láttak hogy ezeön kiuVP^l Mihály deáknak 
sohul semmié immár itt nem maratt uolna, eökis mindeneök 
feleöl feleltek hogy ennek utanna soha senki sem ezért sem 



373 

mas adósságért, ki Mihály deákot illette uolna eökett nem ha- 
borgattyak, mely dologról az kadia eleött leueletis attak, azertt 
lehetetlen dolog hogy hol azok mindeneökett el attak itt sohul 
semmi teöb az kett száz forintnál nem maratt, hogy ennek 
iitanna ezeöket háborgassak ereotte, hanem az mie uolt hol 
immár mindeneöket eleö attak, azzal wk egymás keözeöt 
alkuggyanak : Ezzel egyeteömben ayanlyuk feolsegeödnek io 
akaratunkatt es szomszedsagunkot. Dátum Budae i. Decembris 
anno domini 1586. 

[Kiüld magyarul: Ernő berezegnek.] 

336. 
1586 deczember 5. 

Ali basa Rudolfnak. 

Mi Aly passa . . . 

Feolsegeös romay czaszar nekví^nk tiszteölendeo szomszéd 
vrunk. KeöszeönetvC^nk es magunk ayanlasanak utanna. Jutot- 
tak mihozzánk az feölsegeöd embeöri az feölsegeöd leueleiuel, 
kikett io keduel fogattunk, azonképpen kesedeleömnelkwl 
hiví^ emberwnket ueleök aduan az hatalmas czaszar portaiara 
boczattuk. Touabba mindenkoron panaszolkodik feölsegeöd az 
mi alattunk ualokra, noha az mint az dolog gyakorta uagyon 
az feölsegeöd alat ualo uegbeli kapitanok okai, feolsegeödnek 
igazan nem aggyak tuttara, mind azon által mégis el hiszi feöl- 
segeöd, mikoron penigh mi igazan megh iriuk feolsegeödnek, 
az mi Írásunknak es beszedwnknek nem hiszeön feölsegeöd, 
mostan penigh megh mikor az feölsegteök embeöri nálunk 
uolnanak, az uegbeliek Buda ala iVí^ttenek, es az juhokatt el 
haytottak, mely dolgott hogy az uitezeök eszeökben ueöttek 
utannok menuen, az feö kalauuzok ki uolt feiet ueöttek, mely 
dolgot az feölsegeöd embeöriuel megh bizonyithatunk, ez dol- 
gotis ha az feölsegteök embeöri nem láttak uolna, eztis el 
nem hinne feölsegeöd, ez fele dolgok mind szwntelen lesznek 
az uegbeliekteöl, kit immár ugyan el untunk, mind azon által, 
az feölsegeöd es az mi kegyelmes feiedelmwnk keözeött ualo 
frigyeöt es barátságot gondoluan, sem feolsegeödnek feiett 
nem akartuk faylalni uele, sem az hatalmas czaszarnak tuttara 
nem attuk, mert tuggyuk hogy ha tuttara adnánk semmi io 
nem keöuetkeöznek belőle, mégis feölsegeöd az tiszteossegeös 



374 

ayandeknak késesének okát, az mi alattunk ualokat mongya 
lenni. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 5 Decembri& 
Anno Domini 1586. 

[Kívül latinul : Rudolf római császárnak.] 

337- 
1586. (Kelet nélkül.) 

Ali basa Rudolfnak. 
Aly passa etc. 

Feölsegteök valami gyermeök beszédére való kepeöst az 
hatalmas czaszar es feölsegteök keözeött való frigynek bom- 
lasatt nem gondollya, de Zriny semmin egyeben nem iar, 
hanem az kiralysagott kiuannya, azért igyekeözik az frigynek 
bomlására, mijs tuggyuk feolsegteökis tuggya Zriny minemw 
nagy kiuano, azertt ha ennek vtanna feölsegteök száuatt be 
veszi, feolsegtöknek haszna nem keöuetkeözik beleöle, ezt io 
akaratunkból akarank feolsegeödnek tuttara adnunk. 

338. 
1587 márczius 21. 

Musztafa, a budai basa titkárja, Ernő főherczegnek. 

En Musztafa kihaia, az en Nágos kegyelmes vram, Szinan 
passa vduaranak feö gond uiseleöie Budán etc. 

Feölsegeös Ernestus herczegh. Keöszeöneteömett es min- 
den tiszteössegeös magam ayanlasat irom feolsegeödnek. Jutá- 
nak Budára 20 Mártii az feöl segteök embeöri Arconatt Ferencz 
es Relinger kikett az hatalmas czaszar portaiara boczatott 
feölsegteök (azon napon es oraban, az en kegyelmes vram aka- 
rattyabol iutottam enis be) kikett tiszteösseggel fogattam; 
azonképpen tiszteösseggel hiW embereömett ueleök aduan, az 
feölsegeöd kiuansaga szerent kesedeleomnelkvC^l az hatalmas 
czaszar portaiara kísértettem : Azon feölsegteök embeöri által, 
találta megh feölsegeöd az kencztartott eö Nagát, az hatalmas 
czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayandek feleöl, hogy készen 
uolna, czak akarna feölsegeöd bizonyossá lenni feleöle, az 
megh holtt passa után az hatalmas czaszarnak heltartoia ki 



37Ő 

lenne Budán. Isten kegyelmessegebeöl az hatalmas czaszar az 
en kegyelmes vramnak Szinan passanak atta ezt ez heltt, iol- 
lehet eö Nagáis menteöl hamarab itt leszeön, mind azon által 
nem szwksegh hogy az tiszteössegeös ayandekot totiab kes- 
lellye feölsegeöd, kitt menteöl hamarab ha feölsegteök ala 
boczatt, az hatalmas czaszar annál iob keduel fogaggya : Mi es 
az kencztarto eö Naga fogaggytik az mi hitwnkre tiszteösse- 
gví^nkre embeörsegwnkre, hogy az feölsegteök uy oratora, kitt 
feölsegteök az tiszteössegeös ayandek mellett az hatalmas 
czaszar portaiara uegezeött menni, minden hozzaia tartozokual 
egyeteömben bekeuel hozzánk iVvhett, azonképpen innen tisz- 
teösseggel, es az minemw bekeuel hozzánk iutnak, az hatal- 
mas czaszar portaiara kisertetuen boczattyuk. Ennek bizon- 
sagara attuk ez mi peczeteös leuelwnkett, 

Ezeöknek vtanna, keriví^k feölsegeöd, paranczoUya megh 
minden uegbeli kapitanoknak, tartsak az frigyheöz magokat, 
hogy az mi kegyelmes feiedelmWnk es romay czaszar eö feöl- 
sege keözeöt ualo baratsagh megh maraggyon, megh lattya 
feölsegeöd hogy miképpen annak eleötte az en kegyelmes 
vram ideieben innen semmi ellenkeözeö dologra okott nem 
attak, sokual inkab ennek utanna innen nem adattatik. Isten 
éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 21. Mártii anno domini 

1587. 

Post scripta. Tuggya feölsegeöd ennek eleötteis az en 
kegyelmes vram itt Budán létében feölsegeödheöz minden io 
akarattal uolt, ha Isten engedi, ennek utanais inkab megh 
lattya az feölsegeödheöz ualo io akarattyat es barátságát. Vé- 
gezetre, az hatalmas czaszar portaiarol az feölsegteök. orato- 
ratol hoztam neminemw leueleket, mellyeket kesedeleomnel- 
kWl az tatay kapitannak kwldeöttem, hogy feölsegteknek 
k^lgye, mely leuelekre ha mi ualazt ad feölsegeöd kvvlgye 
hozzam, es en ismeg tartoztatasnelkvC^l az feölsegteök ora- 
toranak az hatalmas czaszar portaiara megh kwldeöm. 

[Kívül Jatinul : Ernő herczegnek.J 

339- 
1587 márczius 30. 

Dervis csausz Rudolfnak. 

Feölseges romay czaszar. Keöszeöneteömet es minden tisz- 
tességes dologban szolgalatomat ayanlom feölsegeödnek. Aka- 
ram feölsegeödnek tuttara adnom, hogy az mi kegyelmes feie- 



376 

delmví^nk az hatalmas czaszar boczatott eiigeöm, az uegeket 
kervC^lni, hogy az minemvC^ dolgok leöttenek az uegekben az 
frigy ellen, megh lássam ki annak az oka, ha az hatalmas 
czaszar vitézié auagy az feölsegeödheöz tartozok, kireöl ha- 
marsággal bizonyossá akar lenni az hatalmas czaszar, uelem 
■egyeteömben boczatotta az hatalmas czaszar akarattyabol 
az feölsegeöd oratora egy embeörett, kitt minden kesede- 
leömnelk^l Budáról feölsegeödheöz boczattam, hogy feöl- 
segeödis megh lássa ki azoknak oka, mely feölsegeöd orato- 
ranak embeörenek, az hatalmas czaszar nyolcz napott adott 
hogy feolsegeödteöl ualazzal ismegh Budára térien, mely feöl- 
segeöd oratoranak embeörett itt Budán uarom, azért feölse- 
geöd kesedeleömnelkwl ualazzal boczassa uizza, kiuel kese- 
deleomnelkví^l mehessek az hatalmas czaszar portaiara hogy 
mindeneökreöl az hatalmas czaszart tehessem bizonyossá. Isten 
éltesse feolsegeodett. Dátum Budae penultimo Mártii anno 
domini 1587. 

Deruis czauus az hatalmas teöreök czaszamak czauusa. 



340. 
1587 április 10. 

Szinán basa* Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölseges Ernestus herczegh nekví^nk tiszteölendeö szom- 
széd barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasanak vtanna. 
Akarank feolsegeödnek tuttara adnunk, hogy Isten kegyel- 
messegebeöl az hatalmas czaszar engedelmebeöl 7. April is- 
megh ide ez szomszédságban Budára iutottunk, tuggya penigh 
feölsegeöd ennek eleötte itt let^nkbenis mi mindenkoron az 
frigynek otalmazoi uoltunk, feölsegtekheöz mindenkoron io 
szomszédsággal es io akarattal uoltunk, ennek vtannais ha 
isten ez szomszédságban megh tartt, az kett hatalmas czaszar 
keözeöt mindenkor igassaggal akarok szolgálni, es az minem^X^ 
io akarattal szomszédsággal feölsegtekhez uoltunk, ennek 
utanna igyekeöz^nk hogy iob sziuel io akarattal legyünk 
feölsegtekheöz, es az miképpen ennek eleötte az frigyeöt be- 
czWlt^Jí'k otalmaztuk, ennek utanna tizzer inkab akariuk otal- 
mazni, az mint az mi kegyelmes feiedelmwnk megh paran- 

* Másodszor budai basa 1587 márczius - 1588 november 28. 



377 

<;zolta, czak hogy feölsegtekis onnan paranczollya megh minden 
iiegbeli kapitanoknak tartsak az frigyheöz magokat ualami 
ellenkeözeö dologra okott ne aggyanak. Touabba erteöttwk 
hogy az hatalmas czaszarhoz meneö tisztessegeös ayandek 
regeön készen uagyon, mely tisztességes ayandek mellett 
uegeszte feölsegtek az Nágos Berthalon Pezzent ala boczatni, 
mely feölsegtek emberének ala iWuetelire, az mi emberink 
Musztafa kihaia es az kencztarto az elebbi szokás szerent az 
mi akaratunkból kMdeottek hitt leueleökett, miuel mi megh 
ide nem erkeöztv^nk uolt, mely hitt leueleket noha feölseg- 
teöknek megh uittek, mind azon által az tisztességes ayande- 
kot mind ez ideígis ala nem boczata feölsegtek ; tuggya pe- 
nigh azt feölsegtek hogy annak ala i^uetelenek ideié regeön 
el múlt, ha mennél ideiebben ala boczatana feölsegtek az ha- 
talmas czaszar annál iob neueön uenne, azért kesedeleom nél- 
kül ez mi leuelwnk latuan boczassa ala feolsegeod, ha az 
feolsegteknek akarattya. Miis fogadunk az mi hitwnkre tisz- 
tessegwnkre, hogy ez feolví'l megh neuezeöt feolsegteknek 
embere minden hozza tartozóknál egyeteomben bekeuel hoz- 
zánk ivC^het senkiteöl semmi hántások nem leszeön. Vgyan 
azonképpen az elebbi szokás szerent hiw emberinket ueleök 
aduan az hatalmas czaszar portaiara kisertetuen boezattyuk. 
Ennek bizonsagara ez mi leuelwnket peczetwnkuel megh ereös- 
siteöttwk, hol penig feölsegtek ala nem akarna boczatni kese- 
deleömnelkvv'l aggyá tuttunkra, hogy miis az mi kegyelmes 
feiedelmVí^nket tuggyuk bizonyossá tenni feleole, ezzel egye- 
teomben feolsegeödnek ayanlyuk io akaratunkot es baratsa- 
gunkot. Dátum Budae lo. April anno domini 1587. 

[Kívül latinul : Ernő herczegnek.J 

341- 
1587 április 30. 

Ernő főherczeg Szinán basának. 
Fogalmazvány. 

Ernestus, Istennek io akarattiabol austriai feo berezeg es 
hurgundiay herczeg etc tyroly gróf. 

Tekenthethes es Nagisagos mi nekünk io es szereteö szom- 
szédunk. Chiaszarnak eö felségének my szerelmes battianknak 
hadakozó thanachianak es ahoz tarthozando szerszámnak feö 



378 

gondwiseleyenek, Kylman Andrásnak wolth egy rabia kyt 
Béli agának hittak, kyt az egez segesdy seregnek nagi kéré- 
sére, es keszesegekre elöb wele meg sarczoluan ki bochiatot 
wolth, de eötulek ekkoraiglan semmit nem vehethet, noha miis 
ennihanszer inthettünk, es az thy hathalmas ehiaszarthokis 
parancholatot portarul küldet ezért az dologért, hogy igasagot 
szolgáltatót wolna, es awagy az meg newezet raboth Béli 
agat, awagy az eö keszeset hogy az eö sarezanak maradekiat 
meg fiszetniek örelthethet wolna meli dolog az meg newezet 
Kylmannak karara, es witeszleö szokásának kyt efelé dolgog- 
ban szokthak meg tarthany gialaszattiara wagyon. Azért ke- 
nierget nekünk hogy wyonnal errul az dologrul meg thalal- 
nank es inthenenk es mert hogy efelé dolog az viteszleö 
szokáshoz es az keszeseknek az eö hiteökhez nem illik, es az 
kegd melthosagahoz sem illendeö. jí^zert mi kegdet kegyei- 
messen inttiuk, hogy nem artuan, hogy az meg newezet Béli 
aga nem regen meg holt, az felnewezet segesdi sereget az eö 
keszesyt az eö sarezanak marad ekianak meg fyszethesere 
minden haladék nekul erelthesse, es az igasagoth es az wi- 
tezleö szokást welek meg tharthasa. Tebbit kegd nemes mi 
szerelmes hiunktul Doctor Berthalam Peztul, chaszar eö fel- 
ségének imperiumbeli thanachiattil ky mostan be portara 
menendeö orator teb szotiall meg erthy. Errul az dologrul 
illendeö es hamar walaszt warunk kgdtul, miis wyszonthak 
hasonlathos dologban igasagot szolgalthatni akariuk. Ha kedyg 
kegd igasagot nem szolgalthat, feleö, hogy masemberbeli 
foglog az meg neuezet Kylmannak keniergesere ezért az Béli 
agaerth, mind addiglan meg thartatnak myg az Béli aga sar- 
ezanak maradekia meg nem leszen, meli dologbul az fog ke- 
uethkezny hogy az witezleö szokás az ky ekkoraiglan meg 
tarthatot myndenut, megne romolion az my keppen my ez- 
elettys kegdnek meg irthunk. Azért nynehen kethsegunk hogy 
kegd az igasagot nem szolgalthatnaia, es ennek az dolognak 
eleit nem wenne. Isten éltesse kegdt. Dátum (lö87 apr. 30.) 
Szinan bassae Budensi. 



379 



342. 
1587 május 8. 

Ungnad Dávid Szinán basának. *■ 
Fog-almazvány. 

My Wngnad Danid szabad wr Sonnegban Istennek io 
akarattiabol az felséges romai chaszarnak hadakozó thana- 
chianak feö gonduiseleye es thanachia. 

Thekenthethes es Nagisagos nekünk io szomszéd barátunk 
magunk barathsagos zolgalathunknak aianlassa uthan. Nagisagod 
leuelet kyt Nagisagod 16 napian Áprilisnak nekünk yrth eluet- 
tunk es meg értettünk. Hogy Nagisagod az ketb curirt illi sokáig 
megh tartoztatta, nem ok nekul eö felsége nehezthel, es meg 
akaria arrul az thy hathalmas chiaszarth meg thalalny, feökepen 
hogy az my felséges chiaszarunk lewelek kyketh az thy ha- 
thalmas chiaszartoknak es az feö vezirnek yrth, es kikért az 
my felséges chiaszarunk oratorath öreskepen inthettenek, efelé 
dologh miat elkestenek. Nagisagod az magának szolo leueleth 
megh magiarazthatta wolna azuthanis, es az curireket Temes- 
uarbul elbocziathatta wolna portara. 

Hogy Nagisagod az mas curirtis Obschoz Gasparth az expe- 
ditioual es az leuellel egethemben ky feo vezirnek szol, wiszha 
küldette, az a dolog az regy szokás es igasag ellen wagion es 
eö felsége ezért az dologerth neheztelny öresen fog, es az thy 
hathalmas chiaszarthokat errul bizonnial meg thalaltattia es 
Nagisagod errul az hathalmas chiaszar ölöt felelyen es szamot 
aggion. 

Hogy Nagisagod kiuannia hogi ezuthan magiarul kellethyk 
yrnya, ez a dolog my keszthunk ygen kychyn, de az my, az 
my felséges chiaszarunk es berezeg eö felsége newe alat ek- 
koraiglan yrthak, nemchak az buday passaknak, hanem az 
hathalmas sulthannak eö magának, es az eö feö viezierenek, 
az mynd deák szoual wolth, es Nagisagod eö felségének ebbul 
módot nem adhattia es nem szabhattia, hanem az regy szokás 
szerint efiFele dolgokat haggia 

Az my az észtbe tgamy hidat illethy merth hogy az ha- 
thalmas sulthanis eömaga es az eö feö vezierie meg az el- 
multh eszthendeben eö felségének magok leuel ékben byzon- 
nial meg yrthak hogy az hidath elbonttiak, es hogy tebbeö 
meg nem chinaltattiak. Aszert azthot igazan es az thy hathal- 

* Ungnad Dávid, előbb a haditanács tagja, majd elnöke. 



380 

mas chiaszarthok parancholattia szerint es ayanlasa szerint 
annak az hidnak beket kelleth wolna hadny, es az eö paran- 
chiolattianak engedni. My felenkys megwolth öressen hagiwa 
hogy az komaromy hidat meg ne chynaliak, hanem azuthan 
io ydeiiel hogy az eszthergamy hid kész wolth eökys megh 
chynalthak. Azért errulis eo felsége tudni fogia az thy ha- 
thalmas chiaszarthokat es az feö vieziert meg thalalnia. 

Az thiztheseges ayandek regen kez wolth, hogy pedig 
ekkoraiglan keseth, ez az oka, hogy az eszthergamy hidat az 
thy hathalmas chiaszarthok letiele es pecheti ellen wizen megh 
chinalthak, ismeg hogy az curirek mynden nemzet szokása es 
terwenie ellen megtharthoztatta Nagisagod ezuthan hogyazweg- 
beli therekek az eö felsége weghazai alat mynden nap inkab wan- 
nak, feökepen Kanisa alat öressen chathasznak es mindent pusz- 
thittiak, myndazalthal ezeket hatra wetuen, hogi Nagisagod bi- 
zonnial lásson hogy eö felsége az frigi ellen semmit nem 
myueli, ez eliwendeö keddre awagi zerdara, ha eleb nem fog 
lehetny ala az wy oratort az thiztheseges ayandekall ege- 
themben bochiattia, ezt Nagisagod az en felséges es kegyelmes 
wram bitire biszonnial el higgye es egieb semmi nem hanem ha 
Istennek haraggia senki meg tarthia. Ennek okaert my az Obsc- 
hoz Caspart eö felsége curirath ismegh wyszha küldettünk es el- 
bochiattunk, hogy nem chak Nagisagod, hanem az my felséges 
chaszarunk oratoriis es az hatalmas sultanis eömaga es az feö 
viezir errul az tyzthesseges ayandekianak elkiildeseuel byzo- 
niossok légiének. Azért keriwk, az mikepen remelliuk e melleth, 
Nagisagodat hogi Nagisagod az meg newezett curirt myndia- 
rast elbochiasson, es hogi egi napig se kellesek öt Budán mulat- 
nia, es hogi eö annál hamarab portara be mehessen es a' hirt 
be wihessen ha kedyg ezt meg nem myuely Nagisagod tahat az 
thy hathalmas chiaszartok es az feöviezer elöt feleiion es sza- 
mot aggion. Az utholso curir az kyt portarul koppani dolo- 
gerth fel kultek az mentül hamarab lehet eö felsegetul be 
bochiathattyk. Meli dolgot the Nagisagodnak tuttara akartuk 
adni es az eö leuelere felelny. Isten . . . 

(1587 május 8.) 

343. 
1587 május II. 

Szinán basa Rudolfnak. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös romay czaszar nekünk tiszteölendeö szomszéd 
barátunk. Keöszeönet^nk es minden tisztessegeös magunk 



381 

ayanlasanak vtanna. luta mi hozzánk az feölsegeöd hiw em- 
beöre Berthalon Pezzen lo. May, kitt az hatalmas czaszar 
portaiara boczatott feölsegeöd, kiteöl mindeneöket megh er- 
tenk, kitt mind az eöhozza tartozokual egyeteömben io keduel 
láttunk, vgyan azonképpen kesedeleöm nelkwl hivC^ embeörin- 
ket uele aduan, minden hozza tartozokual egyetemben, az ha- 
talmas czaszar portaiara tisztesseguel kisertetuen boczattuk, 
ennek eleötte ugy erteöttví^k uolt az feölsegteök postaiatol, 
hogy mind- az taualy smind ez esztendeöre ualo tisztessegeös 
ayandekot eczer smind ala boczattya feölsegeöd, mijs az mi 
kegyelmes feiedelmwnknek ugy attuk uoltt tuttara, de mi 
lattyuk hogy czak az taualy uagyon, ez nem egyéb hanem ez 
frigynek feöl bomlásának ieleönsege, hogy nem akaria feöl- 
segteök az frigyeött megh tartani, azért kesedeleömnelkví^l ha 
ez esztendeöre ualo tisztessegeös ayandek készen uagyon, feöl- 
segeöd aggyá tuttunkra, hogy mijs az mi kegyelmes feiedel- 
m^nket tuggyuk bizonyossá tenni feleöle, es ha készen uagyon,. 
ha feölsegeöd az frigynek es feölsegeöd feienek es országának 
megh maradását kiuannya, kesedeleömnelk>^l boczassa ala 
feölsegeöd, ezeket feölsegeödheöz ualo io akaratunkból akarank 
feölsegeödnek tuttara adnunk, miuel ennek eleotteis minden- 
koron feölsegeödnek iouat kiuantuk deha feölsegeöd az mi 
szomszéd sagunkot nem ueszi, ha mi oly dolog keöuetkeözik^ 
mi oka ne legyVí^nk. Isten uel'ví^nk. Dátum Budae ii. May anno 
domini 1587. 

[Kivül magyarul: a római császárnak.] 

344- 
1587 május 28. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekünk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasanak vtanna. 
Ennek eleotteis találtuk uala megh feölsegeödet leuelWnk ál- 
tal, ez mostani esztendeöre ualo tisztessegeös ayandeknak ala 
iVC^ueteli feleöl, miuel annak ala iví^uetelinek ideié regeön el 
múlt, az kit penigh feölsegeöd ala boczatott az az taualy esz- 
tendeöre ualo, mely mi leuel#nkre feölsegeöd mind ez ideig- 
is ualazt nem ten, im mostan ismegh az hatalmas czaszar 



382 

emberét boczatta hozzánk, akaria teöl^nk tudni, ha ez esz- 
tendeöre ualo ayandek tiagyone ninczene, azért ha uagyon 
mingyarast minden tartoztatas nelkwl feölsegteök boczassa 
ala, hol penig nynczen nyolczad napig feölsegeöd aztis aggyá 
tuttunkra, hogy mijs az mi kegyelmes feiedelmWnket tuggyuk 
bizonyossá tenni feleöle, mi mindenkoron feölsegteöknek iouat 
akartuk, es az mi kegyelmes feiedelmví^nk keözeöt igazan 
akartunk szolgálni, es azon igyekeöztví^nk hogy az mi kegyel- 
mes feiedelmwnk keözeöt ualo frigy es baratsagh megh ma- 
raggyon, de ha ez esztendeöre ualo tisztességes ayandek nin- 
czen, higgye feölsegeöd hogy az hatalmas czaszarnak hada 
leszeön, ki ha megh indul ha mi pusztaság es kwleömb kMeömb 
kar orszagtokra keöuetkeözik, feölsegeöd mi reánk ne uesseön : 
ahol penigh feölsegeöd azt mondana, hogy migh az elebbi 
feölsegteök keouete az hatalmas czaszar portaiarol feol me- 
gyeön, addig ez mostani esztendeöre ualo tisztességes ayan- 
dekis készen leszen, azért megh higgye feölsegeöd hogy azt 
nem uariak, hanem ha feölsegteök az frigynek megh maradá- 
sát kiuannya, mingyarast ez esztendeöre ualo tisztességes 
ayandekott feölsegtek ala boczassa. Ezzel egyetemben ayanlyuk 
feölsegednek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae 
28. May. anno domini 1587. 

Az mi hitwnkre tisztességünkre mongyuk feölseged megh 
^^iggye hogyha ez holnapban itt Budán mas passa leött uolna, 
orszagtoknak nagy romlása rablása pusztulása leött uolna, 
de mi mindenkoron igassaggal akartunk szolgálni, es az fri- 
gyeöt otalmaztuk, im lattyuk hogy feölsegtek hogy az frigyeöt 
nem akaria megh tartani, azért lássa feölsegtek, de mingyarast 
ez dologból nyolczad napra feölseged minket tegyeön bizo- 
nyossá feleöle, tuggyuk mijs mihez tartani magunkat, ha az 
tisztességes ayandek mostan ideien megh leszen mi ennek 
utannais azon igyekeözVí^nk hogy az frigy megh maraggyon, 
ezeket barátságból akarank feölsegednek tuttara adnunk. 

[Kivül magyarul : Ernő herczegnek.J 

345- 
1587 május 30. 

Szinán basa Rudolfnak. 

Mi Szinan passa ... 

Feölseges romay czaszar nek^X^nk tiszteölendeö szomszéd 
vrunk. KeöszeönetVIrnk es magunk ayanlasanak vtanna. Megh 



383 

hoza mi iiekwnk az feölseged hiw embere Ostrochowöki Sig- 
mond az feölseged leuelet, melyben iria feölseged hogy ellene 
leöt feölsegednek, hogy az feölseged postait, kiket megh mi 
Temesuarban létünkben az hatalmas ezaszar portaiara bocza- 
tott uolt feölseged, hogy Temesuarrol ismegh uizza Budára 
k^ldeöttwk uolt azért feölsegeöd megh boczasson, higgye 
megh feölsegeöd kitt isten iol latt, hogy semmi oly uegre mi 
azt nem czelekeöttWk, kitt Ernestus berezegnek eö feölsegenekis 
tuttara attunk, hanem hogy Temesuarat nem talaltatot oly 
deák, ki az deák nyelueön ualo leuelet megh tutta uolna ma- 
gyarázni, hanem Budán egy auagy ketteö uagyon, hogy onnan 
Temesuarrol mi Budára erkeöztví^nk, mingyarast megh magya- 
raztattuk, ugy mint mindeneostwl foguais nyolcz napot kes- 
tenek, es mingyarast hiw embervC^nket ueleök aduan kisertetuen 
az hatalmas ezaszar portaiara boczattuk, addig sem kesleltWk 
uolna, de hogy mig az leueleket megh nem magyaraztattuk, 
nem tuttuk feölsegeödnek kiuansaga mi legyeön, es nem tuttuk 
eöket mi ualazzal ala boczatani, im mostan az kit feölseged 
ala boczatot, mely nap hozzánk erkeözeöt azon nap mingyarast 
hiw emberwnket melleié aduan, tisztesseggel az hatalmas 
ezaszar portaiara boczattuk ; ennek vtannais ualamikor az 
feölseged embeöre hozzánk iut, kesedeleömnelkM az feölse- 
geöd kiuansaga szerent, az ki benneök ala menendeö leszeön 
ala boczattyuk, az ki penigh feöl megyeön feöl boczattyuk, 
mert lattya isten hogy mindenkoron azon teörekeöttwnk hogy 
az mi kegj^elmes feiedelmwnk es feölsegeöd keozeöt ualo ba- 
ratsagh megh maragg^'on, es az miképpen az mi kegyelmes 
vrunknak hogy igazan szolgaltunk, feolsegednekis azkeppen 
igyekeöztwnk szolgálni, ennek vtannais ugy akarunk szolgálni. 
Touabba az esztergamy hid dolgát az mi illeti, tálam nem 
ugy attak feölsegeödnek tuttara az mint uagyon az, az, hid 
az hatalmas czaszarnak kett uara keözeöt uagyon, eggyk uege 
Esztergám alat az másik uege Czigerdelen alat uagyon, azért 
nem illik hogy ez feleöl feölseged emlekeozzek, mert az sen- 
kinek ellene ninczen, es semmi gonosz uegre nem czinaltatot, 
hanem hogy Dobó Ferencz mind szwntelen mint egy lopó 
Czigerdelen ala iWtt, azért czinaltattuk hogy az esztergamiakis 
az hatalmas ezaszar uarat oltalmazzak, lam Komarom elöttis 
mind hidat mind palánkot czinaltak, mi az feleöl semmit nem 
szolunk, azért feölsegedis Leuat hányassa el, az komaromy 
hidat es palánkot. Dobó Ferenczeöt mint az felet feölseged 
bwntesse megh, miis az hidat onnan el uetettywk, Ezeoknek 
vtanna, ez mostani esztendeöre ualo tisztességes ayandek fe- 
leöl, ennek eleötteis találtuk uala megh feölsegeodet, kit ertenk 



384 

az feölsegeöd leuelebeöl hogy kesz>^letben tiagyon, azért ha 
feölsegeöd menteöl hamarab ala boczattya, es az feolsegeöd- 
heöz tartozok az frigyeöt megh tartyak, ualami ellenkeözeö 
dologra okot nem adnak, mi feiwnket keöttywk hogy az ha- 
talmas czaszar paranczolattyabol es az mi paranczolatunkbol 
es gond uiselesVí^nk által, az feölseged országának egy szeör 
szalni bantasa nem leszeön, hol penigh ideien ala nem bo- 
czattya feölseged, ennek vtanna mi ebbeöl ki uezz^k magún- 
kot, eddig eleget teörekeött^nk, ennek utanna immár mi nem 
tudunk mitt czelekeödni. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum 
Budae 30. May anno domini 1587. 

[Kívül magyarul-: a római császárnak.] 

346. 
1587 június 6. 

Szinán basa Ungnad Dávidnak. 

My Szinan passa . . . 

Tekintetes es N. vr nekví^nk szereteö szomszéd bará- 
tunk. Keöszeönetví'nk es magunk ayanlasanak vtanna. Erteöt- 
tv^k hogy az Nágtokhoz tartozó vegbeliek igyekeöznenek azon 
hogy az kett hatalmas feiedeleöm keözeött való frigynek el- 
lene czelekeödnenek, miuel N. feö es eszes ember akarank 
Nágodatt barátságból megh találni feleöle, azertt Nagod eo feol- 
segeöknek aggyá eleiben, hogyha eö feolsegeök az frigynek 
megh maradását kiuannya, paranczollya megh eö feolsegeök 
minden vegekben tartsak az frigyheöz magokatt mertt általán 
foguan ha valami oly dolgott czelekeödnek, higgye megh 
N, az frigynek bomlása keöuetkeözik, kinek mi okai ne 
legyVí^nk, lam mi ennek eleötteis megh irtuk eo feolsegeöknek 
es Nágodnak, hogyha ez mostani eztendeöre való tiztessegeös 
ayandek ideien megh leszeön, es ha onnan az vegbeliek az 
frigyeött megh tartyak, migh mi itt Budán lesz>^nk, innen 
semmi oly dologh nem leszeön, ki az frigynek ellene volna ^ 
kire feiwnketis keöteöttNvk, mostan megh azonképpen fei^nkett 
keöttywk, czak hogy Nágodis teörekeöggyek hogy az tiztesse- 
geös ayandekott eö feolsegeök menteöl hamarab boczassa ala, 
es az vegbeliek tartsak az frigyheöz magokat. Touabba tuggyuk 
nyluan vagyon Nagodnal, hogy valamikor az pasasag megh 
változik es vyonnan mas passa i-^ belében, minden feleöl az. 



385 

begeök zaimok szpahiak be szoktak hozza iwni, hogy megh lássak 
az passatt, mijs miuel mostan vyonnan iwttwnk Budában, az sze- 
remy begh iw voltt zaimokual szpahiakual hozzánk, kitt az eö feol- 
segeök keöuete az vtbaneleöl talált, tuggyukhogykerdeözte hogy 
houa mennének, azok mondottak, hogy Budára iwnek, kitt tu- 
dunk hogy azon eö feölsegeök keöuete tuttara adott eö feölsegeök- 
nek es Nágodnak, de azt Nágod valami gonoszra ne vellye, iol- 
lehett azokatis vgyan onnan az vtrol vizza teriteöttWnk, mi 
innen mindenkoron azon teörekeödvC^nk hogy az kett hatalmas 
feiedeleöm keözeött való frigy es baratsagh megh maraggyon, 
Ná[godis onnan azon teörekeöggyek, az kik penig valami oly 
dolgott czelekeödnenek auagy valami oly dologra igyekeözne- 
nek ki az frigynek ellene volna, Nágod eö feölsegeök által 
megh bVí^ntesse, mi innen miuel hogy birunkis az mi állattunk 
valokual, azertt ha ki innen valami oly dolgott czelekeödnek, 
mi senkinek nem keduezwnk, hanem mindeneökett megh tu- 
dunk bWntetni. Isten velwnk. Dátum Budae 6. Junii anno do- 
mini 1587. 

[Kívül magyarul: Ungnad Dávidnak.] 

347- 
1587 június 20. 

Ungnad Dávid Szinán basának. 
Fogalmazvány. 
My Wngnad Dauid . . . 

Thekenthethes es Nagisagos wr, nekünk io szomszéd bara- 
thunk, keszenethunknek es magunk ayanlassa vthan. Az Nagi- 
sagod leuelet mynd az eö felsége keuethenek leueleuel egie- 
themben eluettunk es igen keszenunk Nagisagodnak, hogy 
Nagisagod meg küldette, es Nagisagodnak miis az my szolga- 
lathunkat ayanliuk. 

Az my ez ezthendeöbely, kiuant tisztheseges ayandekot 
yllethy, Nagisagod az szuksegeth az chaszar eö felsége, es az fel- 
séges berezeg leuelebul beuebben meg erthy, es Nagisagod bi- 
sonnyal elhiggie, bogi azt mihent az óráknak es ezist minek 
szerith tehethyk es meg kezithik, myndiarast elkuldyk, es az 
my az frígnek szerszeseth es dolgát illethy byszonnial meg 
tharthathyk, ahozkepest Nagisagodys maga ayanlasa szerynt 
azon legén, es biszonnial azt mutasson, bogi az eö felsége az en 

A budai basák ^O 



386 

kegyelmes wrani thartomanian es országán walamy gonosz 
dolog ne essek 

Ennek vtanna mert hogy biszonnial nálunk wagyon, hogy 
az Sasuar beg Zigethben igen giulekezyk, es byszonnyall azon 
"wagyon hogy az eö felsége iharthomaniara menyen, es mert 
hogy Nagisagod melthosaga awagi authoritassa alat wagyon, 
Nagisagod ydeyn es öreskepen efelé dolgot meg thylchyon, 
€s minden nagiobitastul es beleob beleob walo szakadastul 
az ki efelé dologbul keuethkezhetnek Nagisagod olthalmazny 
tud miis az mi részünkre azon leszünk hogy az thy wegh 
helethek ellen semmy oly dolog fel nem wethetyk. 

Nagisagod az eö felsége leuel kethest az meli az eö ora- 
toranak szol annál hamarab be kulgion mert az Nagisagos 
feö wezernekis benne kethet szolo leuel wagyon, az mykepen 
Nagisagod az okát az felséges berezeg leuelebul meg erthy. 

Mykor Nagisagod elküldi azt a kétest mynket keryunk hogy 
biszoniossa tegion, kynek miis azonkepen mynden io barath- 
sagall es szolgalattal akariunk lenny. Isten welunk. Dátum . . 



348. 
1587 június 22. 

Ungnad Dávid Szinán basának. 
Fog-almazvány. 

My Wngnad Dauid etc. 

Az Nagisagod leuelet az kyt hatodik napian ennek az hónak 
minekünk yrth eluettwk es beuen meg ertettví^k. 

Mert bogi Nagisagod az fridnek meg maradasaerth mostis 
ayanlia magát, es my hozank barathsagos kepén yr Nagisagod 
mi nekünk higgien az mi hitünkre tízthesegunkre, bogi ez do- 
logban miis az Nagisagod fogadása szerint fogagi^^k, bogi az en 
hathalmas feiedelemtul meg leszen parancholwa az wegbeli 
capitanoknak es witezeknek, bogi sémire okot ne aggianak, 
ki az frignek bomlására wolna. Az mint mostis Nagisagod ertet 
bogi az en hathalmas chazarom wegbeliek keszuletbben wol- 
nanak, es bogi az frig ellen akarnának therekedni, kyben 
semmi nem leszen hanem bekesegben fognak élni. Mynekunk 
kedig ezt attak tuttunkra es ennibani belbul biszonittiak mostis 
bogi sok ví'degen bégek es törekek wgian nagi számmal nem 
cbak az készei walo wegegbul, hanem nagi mezeö feldrul 



387 

wgimint Posgabul, Landor Feierwarrul, es Zermegbul oda giu- 
lekezthenek ez may napigys giulekeznek es Pestnél mostis 
wadnak, es touay mas belekre kuldeztbethetnek. Ezokaerth 
illik bogi az my wegbeliek wigazanak es oltbalmazak mago- 
kat, mert az fele nagi giulekezetbbul semmi iot nem warha- 
tunk. Abol Nagisagod arrul emlékezik bogi szokás szerint illik 
mykor wy passa iw bogi azt meg latbogassak es esmeriek 
bogi az feö nep wgi mint bégek szaimok es iszpabiak be 
szoktbanak giulekezny, az ellen my semmyt nem szolunk, De 
tanitot wagitink annibul bogi nem szokás bogi az bégek illien 
nagi haddall wgi mint szaimokkall es iszpabiakall illen meszeö 
vtra wgi mint Lendor feier wan^ul, es Zermegbul fel iuttenek 
wolna, es minden oknekul amiat ot kestenek wolna. Hogi 
Nagisagodat meg keresik es latbogattiak azt meltan cbelekezik 
de iob moggiauall keuesb keltsegell es faratsagall az meg lebetet 
wolna mykor Nagisagod Temesuarot woltb. De bogi inkab kétsé- 
günk ne légien Nagisagodböz anni biszodalmunk wagion bogi 
Nágod az wdegen terekeket wysza bocbattia, az teb szancbak 
beginek kedig meg parancbolia Nagisagod bogi az frigben 
lebetsegell meg maragianak. 

Az Sasuar beg ki Zigetbben wagion boua touab Ígérkezik 
wysagokban magát foglalny, az szeginsegetb Egerzegbul Ze- 
mennierul es ot az teb belekrul boza mind be biuatta, meg 
ielentuen azt bogi azt a' feldetb mind el akaria puzthitbany 
Ha Nagisagod az fele frig ellen walo dolgokra szabadsagot ad 
semmy io nem keuetkezik beleié. Azért biszwk bogi Nagisagod 
eztet arrul meg tuggia feddeny es oltbalmazny. Nem regenys 
wgi mint ennek az bonak 4 napian az eztbergami bek az eö 
tolnait es lopoít az banak felel boldulatlan falukra küldette, 
bogi az szeginsegetb fogua be wynnek az kit kapbatnanak 
Azok kezul barmán rabbal estének, de az kalawzt leuagtbak. 
Azonkepen Giurnelis ket nap ez elöt ennibany louas uolt kik 
ot egi szegin kapóst leuagtbanak. 

Meli dologok az frig ellen es az Nágod aianlassa es irassa 
ellen wagion, aszert Nágisagodnak meltban illik ezeket meg 
tbiltbany, my tulunkis minden io szomszédságot waryon. 

Az mi az tbiztbeseges ayandek dolgát illetby, az en ba- 
tbalmas cbaszaromnall azon tberekezem bogi rewid ideö mul- 
uan be kulgie. Ezeketb akarank az Nagisagod leuelere barath- 
sagoskepen tuttara adny. Isten welunk. 



25* 



388 

349- 
1587 július 3. 

Szinán basa Ungnad Dávidnak. 

Mi Szinan passa . . . 

Nágos Vr. Keöszeönetví^nk vtan, Megh hozak mi nekwnk 
az N. leuelett, melyben irod mi nekvv'nk, hogy romay cza- 
szar es Ernestus lierczegh eö feolsegeök embere Jurkouit 
Ferencz mikor az eö feolsegeök leueleiuel hozzánk iutott volna, 
eötett czufoluan szablyaiat el teörettwk, azt Nágodnak nem 
igazan attak eleiben hogy megh czufoltuk volna, de ha megh 
eöletWk volnais megh erdemleötte volna, mertt embertelenVvl 
szablyaual iwtt az hatalmas czaszar diuannyaban, azért teö- 
rettv^k el, el higgye N. hogj'ha nemett leött volna orrát 
fví'lett el metéltettek volna, hogy emlekeözeöt volna megh az 
hatalmas czaszar diuannyarol, tanultt volna embersegeöt ha 
penig magyar leött volna, mingyarast karóban verettví^k volna, 
mertt az embertelen segnek ninczen hele, mikor N. Con- 
stantinapolyban lakott, lattae hogy az hatalmas czaszar di- 
uannyaban szablyaual mentek volna, itt Budannis az hatalmas 
czaszare az diuan nem mienk, mi azt veltwk hogy io neueön 
veszi Nágod hogy megh nem eölettwk ; Touabba, megh ennek 
eleötte regen hirVí^nkuel voltt minekví'nk hogy az vegbeli ka- 
pitanok igyekeöznek az frigy ellen háborúságot inditani, Buda 
ala i\Vni es az fwueön való louakra vC^tni, ki feleöl mégis ta- 
láltuk vala N. leuelwnk által, mely leuehvnkre mi nekwnk 
N. oly valazt ten es hiteödre embersegeödre megh eskVvt- 
tel, hogy onnan az vegbeli kapitanok semmi ellenkeözeö 
dologra okot nem adnak, sem az frigy ellen semmit nem 
czelekeödnek, czakhogy innen az vegbeli begeök valamitt ne 
czelekeöggyenek, istennek legyeön hala az hatalmas czaszar 
egessegeben, az mi alattunk való vegbeli begeök az mi pa- 
ranczolatunkat megh tartyak birunk is veleök nem vgy mint 
ti, hogy nem birtok az ti kapitanitokual, ez el multt napok- 
ban irtt vala N. nekwnk, hogy király es Ernestus berezeg 
eö feolsegeök barátság feieben keöueteöt kvC^ld hozzánk, kiuel 
minkett el amitottatok, es az vtan azertt nem gondolánk sem- 
mire, kitt nem keöuetsegben kví'ldeötteteök voltt, hanem kim- 
segre mertt hogy Komaromban iwtt, az keöuett, az komaromy 
kapitan mi teölví^nk hitt leuelett kertt, hogy neg^yed magaual 
ala boczathassa, eö maga feöl keöltt Buda ala iWtt, az keöuet 
vtban leuen, valamely nemzetség keözeöt lattae N. hogy 



389 

az frigyeött ezkeppen megh bonczak, ki most teöleteök leött, 
megh teczik hogy Emestus herczegh es N. hireuel leött 
ez dologh, kitt megh sem tagadhattok, mertt eö magok az 
nemetek az kik itt kézben vadnak, eö magok mongyak hogy 
Ernestus herczegh hireuel es N. hireuel leött ez dologh, 
ha nem hinneteök kwlgyeteök hitt leuelett az nemeteökben 
egynehányat feöl kvvldVvnk, eö magok szeömeöteökben megh 
mongyak, azt mongyatok hogy hireöteökuel nem voltt az ide 
való iVvueteleök, azért ereös keppen megh bWntetiteök eökett 
mostan azt mongyatok, de mikor Koppant megh wteöttek 
vala, ackor megh nem bwntetteteök Nadasditt, hanem io es 
szép szeomuel lattatok arany lanczokual ayandekoztatok, mostis 
ha nyereséggel mentek volna, mely igen szép szeomuel lat- 
natok, szép ayandekokual ayandekoznatok, az isten el veszesse 
mindenkor eökett miképpen mostannis el vezteötte, im mostan 
az hatalmas czaszarhoz megyeön egynehány eleuen nyelW es 
vgy mint hat száz feö, tuggyuk hogy az mi kegyelmes feie- 
delmwnk megh kérdi eökett, ki kWldeötte es ki akarattyabol 
i\?í^ttenek voltt ide, mostan lattya megh az hatalmas czaszar 
az te vraidnak barátságát es frigy tartasatt, kibeöl feökeppen 
megh teczik hogy ez mostani eztendeöre való tiztessegeös 
ayandek megh ninczen, mi mindenkoron teörekeöttwnk az kett 
czaszar keözeöt való frigyeöt megh tartani, ez ideig minden- 
koron feödeöztem es reyteögettem az ti frigy ellen való ellen- 
keözeö dolgotokott, de ímmar mostan mind ki teczeött, min- 
den dolgotok kibeöl semmi io nemis keöuetkeözik. Ezeöknek 
vtanna aztis iria N. hogy Sasuar begh azon teörekeödnek 
hogy az te vradnak orszagatt megh rablana, kitt ha megh 
czelekeödnekis megh lehetne, es io moggya volna benne, mertt 
lattya minden ti frigy ellen való czelekeödetteökett, de lam 
ennek eleötte megh irtam vala N. romay czaszarnak es 
Ernestus berezegnek, hogyha kesedeleömnelkwl ez eztendeöre 
való tiztessegeös ayandekott ala boczattyatok, tahat innen 
semmi ellenkeözeö dolog nem leszeön, hol penig ideien el nem 
k^lditeök, ha mi oly dolog teörtenik orszagtokon mi reánk 
ne vesseteök, azertt mostannis azt mongyak, hogyha ez hóban 
az hatalmas czaszarhoz meneö tiztessegeös ayandek ala iVv, 
orszagtoknak, semmi bantasa nem leszeön, de ha el nem 
iwuend reánk ne vesseteök, mertt annelkwlis elegh immár az 
mitt czelekeötteteök, az mi az leuelek dolgatt illeti, kitt ki- 
rály eö feolsege kwldeött hogy az hatalmas czaszar portaiara 
kví^ldenenk, mi azokott az leuelekett miczoda barátság feieben 
küldenénk ala, hanem ha azertt hogy mind szwntelen az frigy 
ellen czelekeozteök, mas az mi azt mind iol tuggyuk mi va- 



390 

gyon az leuelekben eggyk hogy Sasuar passara panaszoltok^ 
ismegh az teöb vegbeliekre panaszoltok az leuelekben, har- 
madik hogy azt akarnátok megh tudni az keöuetteöl ha ez 
eztendeöre való tiztesseges ayandekot hamar kerike, azertt 
mi azokat semmiképpen ala nem k^lgyVí^k, hanem ez ezten- 
deöre való tiztesseges ayandekott hamarsággal es kesedeleom- 
nelkwl variuk. Isten vel>5(^nk. Dátum Budae 3. Jul. anno do- 
mini 1587. 

[Kivül.J Az Nágos vrnak Ungnad Dauidnak, romay czaszar 
eö feölsege tanaczanak Beczben ez leuel adassék. 



350. 
1587 július 7. 

Ungnad Dávid Szinán basának. 
Fogalmazvány. 
My Dauid Wngnad etc. 

Thekhinthethes es Nagisagos wr nekünk io szomszéd bara- 
thunk kezenethunk es magunk aianlassa vthan. Az felséges 
romay chaszar szolgaia Jurkouych Ferencz melyet ez elmúlt 
napokban az felséges chiaszar es az berezeg eö felsége es az 
my leuelunkell kegiedhez bochat^k wolth, mindazonalthal 
ymmaron meg yut. 

De mikepen es meli keduel kegyelmed legelseöben fogatta, 
es mi módon nagi giufsagall az eö szablaiat melliet my eoneki 
aiandekon attwk wolth, kegd szemelie öleth es azon paran- 
cholattiabul elrontatot es elteretetett, ezekrul minekünk elég 
thanulsagot adoth. 

Az my nern ^ leuelethis kegd az felséges Ernestus ber- 
ezegnek my kegielmes wrunknak yrth melliet im wiszha kul- 
dettví^k, meg atta wolth, de az titulus wgi wagion yrwa bogi 
mi magunkis meg retettWk tule, es eö felségének feiunkath 
sem mertví'k meg adni, nem bogi mi magunk azt meg nitottwk 
wolna. 

Ekkoráig az my kegielmes chaszarunk es berezegünk nem 
chak buday passatul seöt meg az theoreok chaszartul maga- 
tul, azonkepen az feö veszerektul az eö leuelekben wgi attak 
az titulust, es oli bechulethben tharthottak az my kepén az 
tisztheseg kiuantha, wiszonthak az my kegielmes feiedelmunkys 
eönekiek minden tisztheseget meg attak, azonkepen kegyel- 



391 

mednekys. Hogy pedig mostan kegyelmedtul másképen ther- 
thent, ezt my semmikepen kegdhez nem hittví^k wolna. 

Merth ha szinthin kegd az mostani meg leöt dolgoth. 
maga mentségül eleö akarna weny, meg sem kellet wolna 
annyra az haragnak engedni, hanem magát nagiob eszesegell 
mertheklenny 

Az keg. állatta waloi az mi kegielmes feiedelmunk országát 
es tharthomaniath pusztithassall es rablassall, wgy minth nem 
regen Hidwegeth es Ketthellt meg wettek wolth, mostanis az 
eleöth ket khetteli egy holdulathlan falut Hopanicz neweöt az 
bániakon meg rablottak, meli dolog mind isteni es embery 
teruen ellen nagi karral therthenthenek. Megy az mi kegi. 
chaszarunk es berezegünk mynd ezeken raithok terthenth 
dolgokon meg tuttak magokat merthekleny es az eö yrasok- 
ban mind az buday passakhoz theörek chaszarhoz es feö 
viezerekhez, az eö tiszthesegeket es titulusokat meg attak, es 
eöket azokban meg nem sérthettek 

Azért ha kegd nagiob nem ylletheö dologot magatul el 
akaria thauozthatny, az maga leueleth wgi iratny meliben eö 
felsége tiszthesege meg nem bánthatnék, io, ha nem az my 
kegyelmes feiedemunktulys meg lehet az, awagi hasonló esz- 
thelensegell chelekedny auagi az kegd yrasath ingen el sem 
wenny hanem ha oli dolog terthenyk az ky az frígnek meg 
maradására wagyon, myndiarth az theörek chaszarnak es íe'á 
viezernek tuttara adny, es az mostany eö feölsege tiszthesege 
ellen therthent dolgoth meg ielentheny. 

Ezek melleth azt mondhathom az en nemes tiszthese- 
gémre, es wry hithemre kegdnek, bogi meg terthent dolgon 
az my kegielmes chaszarunk es berezegünk igen meg bantha- 
thoth, es hogy azt nagi haraggal es gonoz keduel meg ér- 
thette. A' pedig mynd eö feölsegek, mynt az my hirunk nekul,. 
es ores parancholattwnk ellen terthent, az mikepenys egi része; 
azok keszul az kik arra igekezthenek az eö engedethlensege- 
kerth meg bwnthethethenek, azonkepen az tebbynekys kyk 
wyszba yuttenek nagi bunthethesek es számadások leszen.. 
Ezeketh akarthunk kegdnek nagi barathsagoskepen meg yrnya, 
amellett kegdnek io egesegeth es minden iot kiuanok. Isten 
welunk. Dátum 7 Juli. 

P. S. Szinthyn mostan iwe hirunk, bogi az Sasuar passa. 
ismeginthen sokadmagaual légien, es bogi biszonnial akarnaya. 
az eö feölsege tharthomaniara wthny. De merth bogi eö ek- 
koraiglan efelé dolgokban szWnthelen es bekeseg ellen there- 
kedet wolth, es eo feölsege az eö leueleben melliet kegdnek 
Jurkowych Ferencz meg atta, mynd ezért az Sasuar passa 



392 



dolgáért, mynd az teb dolgogrul feö viezernek yrth, kegdet 
keri'^k, hogi kegd az ekkoráig meg tharthot szokásért es io 
szomszedsagerth azokat az leueleket kesedelemnekul elkulgie, 
es mynket arrul biszoniossa teggie. Keölt mynt feliül. 



351- 
1587 július 17. 

Szinan basa Ernő főherczegnek. 
Mi Szinan passa . . . 

Feölseges Ernestus herczegh, nekWnk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasanak vtanna. 
Ennek eleötte is találtuk megli feölsegeödet leuelwnk által, 
ez mostani esztendeöre ualo tisztességes ayandek feleöl, 
hogyha kesedeleomnelkví^l megh leszeön, az mi alattunk italok- 
tól az feolsegtek országának senkiteöl semmi bantasa nem 
leszeön, mi mindenkoron az mi fogadásunkban megh állottunk, 
es mindenkoron azon igyekeöztwnk hogy az mi kegyelmes 
feiedelmwnk es romay ezaszar eö feölsege keözeöt ualo frigy 
es barátság megh maraggyon, de noha feölsegteknekis azon 
fogadása uolt, hogy onnan semmi oly dologh nem leszeön, ki 
az frigynek ellene uolna, mind azon által az feölsegteök alat 
ualok mind szwntelen az frigy ellen iarnak, kitt mostannis 
czelekeöttek, im mostan az hatalmas ezaszarnak hiW embeöre 
iuta hozzánk, akaria mi teölví'nk az hatalmas ezaszar megh 
tudni, ha a tisztességes ayandek uagyone auagy ninczen, 
ha uagyon mingyarast minden kesedeleomnelkwl, ha az frigy- 
nek megh maradasatt kiuannya feolsegtek boczassa ala, ha 
penig ninczen arrolis eöt auagy nyolcz napig feölseged te- 
gyeön bizonyossá, hogy az mi kegyelmes feiedelmví^nk hiví^ 
emberét tuggyuk mijs bizonyos ualazzal az hatalmas czaszar- 
hoz boczatani, de ha megh ninczen, ha mi teörtenik mi okai 
ne legyünk, hol penig feölsegteök az hatalmas ezaszar porta- 
ián ualo keöueteöt auagy postát uarna, azt feölseged ne re- 
menlye, mert míg az tisztességes ayandek megh nem leszeön 
sem posta sem az feolsegtek keöuete onnan ki nem i\^. 
Ezzel ayanlyuk feolsegednek io akaratunkott es baratsagun- 
kot. Dátum Budae 17. Jul. anno domini 1587. 

Ezeöknek utanna, feölseged mindenkoron ayanlotta magát 
hogy az feolsegtek alat ualoktol semmi oly dologh nem le- 
szeön, ki az frigynek ellene uolna, mind azon által az kop- 



393 

pany dolog megh len, feolsegednek fogadása uoltt hogy az 
ki annak az oka megh bwnteti feolseged, annak utanna megh 
Buda ala iwuenek, kiknek az Isten feieökre ada, az feölsegtek 
keöuete ki itt mi eleöttwnk uolt, monda hogy feolseged azo- 
katis megh bWnteii, de az mint ertyük, nem hogy feolseged 
megh bwntetne eöket, seöt inkab ertywk hogy mostannis az 
iiegbeliek gywlekeöznek, az mi alattunk ualokis immár az fele 
sok dolgot nem szenuedhetik, hanem eö nekik es gondott kel 
uiselnieök reaiok, de uegreis megh lattya feolseged hogy az 
fele dologból semmi io nem keöuetkeözik, kinek mi okai ne 
legyünk. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

352. 
1587 augusztus 8. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekwnk io szomszéd bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Ennek eleöt- 
teis erteöttwk, miuel hogy az feölsegtek atyafiat Maximilián 
herezegeöt haddal az hatalmas czaszar akarattyanelkwl kesziti 
feölsegtek Lengyelországra az kiralsagra. mely dolgot mostan 
bizonyosban meg erteöttwnk, hogy Slesiaban hadat keszit, es 
oda be akarna az kiralsagra menni, azertt annelkwl el legyeön 
feölsegtek, es az hatalmas czaszar országára ne mennyetek, az 
fele igyekeözeteöt feölsegteök el haggyon, mert az hatalmas 
czaszare az az orszagh, uagyon az hatalmas czaszarnak arra 
gongya es embeöre is uagyon, kitt boczasson oda be az Len- 
gyel kiralsagra, mertt ha ettwl megh nem szwnteök, es az 
hatalmas czaszar ellen országára hadat inditotok, az hatalmas 
czaszar megh abbannis, az kiben feölsegteök uagyon Beczeöt 
Pragat orszagtokat el ueszi, es ha szinten Lengyel országba 
be menneteökis, ott sem lehet feölsegteknek megh maradása, 
ebben ha mi feölsegteknek akarattya mingyarast tuttunkra 
^ggya, mertt ez dolgot az hatalmas czaszarnak tuttara kel 
adnunk. Isten uelwnk. Dátum Budse 8. August. anno domini 
1587. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 



394 



353- 
1587 augusztus 12. 

Ungnad Dávid Szinán basának. 
Fogalmazvány. 

My Vngnad Dauid szabad vr Sonneghban az hatalmas 
Isthennek io akarattyabol az feölseges romay chazamak hada- 
kozó tanachanak feö gond viseleye. 

Az the Nágod zokzer valló benünket zorgalmaztatasert 
nem hathattuk el eö felségénél az hatalmas romai chazarnal 
my kegyelmes vrunknal az dolgott arra viny, hogy eö feölsege 
egy tulaydon postayat, feökepen az tiszteseges ayandek feöl, 
mely tiszteseges ayandekiert Nágod ekoraigh oly szorgalmat- 
tas volt az the Nágod hatalmas chazar portayara küldeni akar, 
mely postayat eö felsége ide küldette es mindenképen el kizet- 
tete. Miuel hogy az az mi hatalmas feyedelmünk leweleiben, 
az megh newezet tizteseges ayandek felül, oly magyarázat es 
valaz vagyon, mely valazon nem chak az feö vezér passa de 
megh az Nágod hatalmas chazara is megh nyugzik; es megh 
elegzik. 

Ennek okaert Nágod ezen lewelünkel barátságos kepén 
akartuk megh találni hogi Nágod az megh newezet postayaert 
Jurkowich Ferenczert, meli nem regben is Nágodnal volt, az 
reeghi zokas szerint, hytlewelel feöl kuldenye, es hamareb vol- 
táért azal nem késni, Egyebbenis Nágod minden barátságos 
dologal mi hozank ez szomzedsagban legyen, mely barátságot 
my tülünkis Nágod varyon. Es magunkat az my szemeliunk 
feleöl Nágodnak barátságos kepén ayanliuk. Keölt Bechben 
Kisazzon havának 12 napian 1587. 

Az tekentettes es Nágos Zynan hassanak, az hatalmas teö 
reök chazarnak buday heltartoyanak etc. nekünk jo zomzed 
barátunknak. 

354- 
1587 augusztus 14 — 22 között.* 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinán passa . . . 

Feölseges Ernestus herczegh nek^X^nk io szomszéd bará- 
tunk. Keöszeönet^Jí^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak 

* Gévay megállapítása. 



39r> 

mi nekwnk az feolsegeöd leuelet, melyben iria feölseged hogy 
miuel romay czaszar eö feölsege boczatta uolna egy Jurko- 
uit Ferencz neuw emberét ala, hogy onnan ala boczatana 
hozzánk feölseged, ki innen uiszontagh leuelekuel Constantina- 
polyban mehesseön az tisztességes ayandek feleöl, kiuannya 
feölseged hitt leuelwnket, azért az mi az tisztességes ayandek 
dolgát illeti mi az mi kegyelmes feiedelmwnknek tuttara attuk,. 
ha az tisztességes ayandek készen uagyon az mint feölseged 
iria azzal egyetemben ez mi leuelwnk latuan iwteön iwyeön 
kesedeleömnelkwl ez mi leuelwnk elegh hitt leuel neki, hol 
penigh az tisztessegeös ayandeknelkwl iw, el higgye hogy nem 
iol iar ereötte, ennek eleötteis mikor feölsegteök embeoret 
boczatta uala ala, annak eleötte regeön tuttunkra uolt az ueg- 
beli kapitanoknak alnoksagok, kitt feölsegteöknek tuttara at- 
tunk, feölsegtek azt irta hogy onnan semmi nem leszeön ; 
czak mi megh paranczollyuk hogy innen ualami ellenkeözeö 
dologh ne legyeön, mi az igassaghoz tartottuk magunkat, azt 
tuttuk, hogy ugy leszeön az mint íeölsegtek irta, de mas 
feleöl egy feleöl embereteöket boczattatok ala, emberetek 
Komaromban uolt, mas feleöl az feölsegtek kapitani romay 
czaszar es feolsegeöd akarattyabol ide iv^ttek, tálam mostannia 
az fele eördeögsegteök uagyon, mostannis iria feölseged hogy 
megh paranczollyuk az mi alattunk ualoknak, hogy az frigy- 
heöz tartsak magokat, kitt feölsegtek nem szegyeönle, mikor 
mentek ezek uaraitok ala, azért az fele hiaban ualo dolog 
had allyon, hanem ha az tisztességes ayandek készen uagyon 
feölsegtek kesedeleömnelkwl boczassa ala, hol penigh készen 
ninczen, az fele hiaban ualo dolognak haszna ninczen. 

[Kívül magyarul Ernő berezegnek.] 

355- 
1587 augusztus 23. 

Szinán basa Ungnád Dávidnak. 

My Zinan passa . . . 

Tekintetes nágos ur nekví^nk zomzed baratví^nk. Keözene- 
t>5(^nk magwnk aianlasanak utanna, mindeneket leueledbeöl 
megh ertenk Nágod azt irria hogj az melj leueleket Jwrkouit 
Ferencz hozott uolt ha az portara nem kwldettWnk illet uolna 
vizza kwldeny nágod abban ne ketelkediek mert h# ember- 



I. 



396 

rwnkel el kwldettwnk uolt az isten dolga nagi kézzel leuen 
Kustanczinapolyhoz meg betegedet es ugj mint tizen ket nap 
mulwa megh holt es az zolgaia nem twdiian az ura mi zolga- 
galatban leuen uizza tért es az mi leueleinkel egiettemben eö 
felsége leueleit uizza hozta nekwnk Budára az után ismét hw 
emberinkéi az portara kví^ldettwnk ugj twggia nágod annak 
utanna azt irria nágod hogj nem zwkseg az frig dolgát es az 
aiandek dolgát meg twdakoznwnk mert uagion az portan eö 
felsége embere kit ha meg kérdik, ualazth twd tenny az ue- 
zernek. Czwdalkozom nágod ezes ember leuen hogy azt irod 
mert ualami ugj uagion ugj twdua hogj az en uram azerth 
kwldett helytartoianak Budán hogj mind az frig es az aiandek 
dolgát mj illettj ram bizta az en uram es twlwnk twdakozik ha 
uagione uagj nincze mert tálam gondollia nágod hogj chak my 
twlwnk uagion az aiandek keuanas nágod ugj tuggia hogj az 
en uram giakorta twdakozik uagione aiandektok uagj nincze 
mert nágodis megh gondolhattia hogj mikor ideien jw az 
hatalmas czaszarnalis keduesb ez ideig baratczag feieben írtam 
mind uraidnak mint magadnak ugj hogj nágod ezes ember 
leuen uraidnak adnád eleikben hogj eo felségek keözeöt ualo 
frig baratczag maradandó légien nem hogj baratczagot tartana 
níígod uelwnk de meg leuelví^nkre ualazt sem teöt nágod ha 
uagione aiandek nincze am lássa nágod ez ideig mind tereo- 
kettem az ket czaszar keözet igazan zolgalny ez után is azon 
lezzek mys az nágod ualazzahoz ualo képes kellettek eo fel- 
ségének twttara adnom es ez után ha az uegekben ualamy 
dolog tertennek my twlWnk ne tudakozzatok ha ugj uagion a 
dolog. 

Nágod azt is irria bogi az lengiel orzag dolga feleöl ne 
twdakozzwnk nekem illik az feleöl twdakoznom mert énnekem 
eö felsége paranczolattiaban azt irria hogj lengiel orzag oly 
orzagom mind az teöb orzagim es iol uigazzam bogi kart ne 
tennék de ereollis meg teczik eö felségek baratczaga az hatal- 
mas czazarommal menny légien hogy az en uram akarattia ellen 
hadat tamazth lengiel orzagra ereöuel az eöczet be kvp-ldeny 
kyrallia lenny hizzem az istent hogj az en uramnak uagion 
anny ereié hogj ki wzzi lengiel orzagbol nem hogj eöteöt de 
meg uraidatis ki wzhettj orzagokbol azért az nágod ualazahoz 
képest kelletek enys uramnak tuttara adnom annak utanna 
azt is irrya nágod az urad neueuel hogj Jwrkovit Ferencz- 
nek az urad emberének ide iwwetelere adnánk az my hit leue- 
IVí^nket azért az mj leuelwnk latuan kesedelem nekiül i^yen 
az my embersegwnkre senkitwl semmi bantasa nem lezzen es 
ide iVC^wen az portara kesedelemnekVí^l bochatywnk el de 



ollian czalardczagal ne iwyen mind ez minap jwth uala Isten 
uelwnk Budán Dátum Bude 22. Aug. domini anno 1587. 

[KivüL] Tekintetes nágos urnák Vgnod Dauidnak romay 
chazar feö tanaczanak szomzed barátomnak adassék Beczben. 



356. 
1587 augusztus 26. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Eredeti. — A Dobó Ferenczröl szóló i'ész meg-van egykorií, Ernő fö- 
herczeg kanczelláriájától készített másolatban Országos Levéltár, Dobó- 
levéltár 2. csomó, melléklet Ernő föherczeg 1587 szept. 10. leveléhez. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolseges Emestus herczegh, nekünk tiszteolendeö szom- 
széd vr barátunk. Keöszeönetvvnk es magunk ayanlasa után. 
Ezt akarank feölsegednek tuttara adnunk, hogy ennek eleötteis 
egynehanszor irtunk es feölsegednek tuttara attuk, az feölseg- 
tek alat ualo uegbeli kapitanok miképpen mind szwntelen az 
frigy ellen teörekeösznek, de nem tuggyuk ha az leueleket 
nem uiszike megh auagy feölseged leuelwnkre gualazt nem 
akar tenni, mert ha feölseged az mi kegyelmes feiedelmwnk- 
uel ualo frigyeöt gondolnaia, tehát ualazt tenne feölseged, es 
megh bvC'ntetneie azokat az kik az frigy ellen iamak, mely 
dolgok egynehanszor teörtentenek, az uegbeli kapitanoktol, 
lattya az isten hogy mi mindenkoron azon igyekeöztwnk, hogy 
az mi kegyelmes feiedelmwnk az hatalmas czaszar, romay czaszar 
es feölseged keözeöt ualo frigynek igazan szolgallyunk, azért 
illenek hogy feölsegedis megh bwntetne az kik az frigy ellen 
iarnak, mert az barátság es az frigy tartás onnan teczik megh, 
ha az feleket megh bwntet feölseged, innen mi istennek aka- 
rattyabol es az mi kegyelmes vrunk paranczolattyabol, elegek 
uagyunk arra, hogy az mi alattunk ualo begeöket es uitezeö- 
ket megh bWntethettywk, az kik az frigy ellen ualami oly dol- 
gokat czelekeödnenek, kit egynehanszor mégis bizonytottunk, 
mikor ualamellykre panazt teöt feölseged, mert mazulla teöt- 
tv(^k, ez minapi s feölseged az nogrady bégre panazt teöt uala, 
mi az feölseged barátságát nezuen, az mi kegyelmes feiedel- 
mwnknek tuttara attuk, es az mi kegyelmes vrunk akarattya- 
bol aztis mazulla tett>A^k, es mas begh iw heleben, ez vtannis 
ha ualami oly dolog az mi alattunk ualoktol lenne, feölseger' 



31)8 

aggyá tuttunkra, megh lattya feölseged, hogy bwntetesnelkwl 
nem haggyuk, isten azt iol lattya hogy az mi akaratunkból 
soha semmit nem miéinek, mert az mi kegyelmes feiedelmwnk 
nekWnk megh paranczolta hogy az frigyeöt ereössen megh 
tarezuk, kit istenis latt hogy mégis tartunk, czak onnan tarta- 
naiak megh, megh paranczoltuk mi ereöskeppen az uegbeli 
begeöknek hogy az frigyeöt megh tarczak, mellyet hizzWk 
istent hogy mégis tartyak, azért ugy tuggya feölseged hogy 
ha ualami oly dolog teörtennek ualamely uegben, hitví^nket 
megh higgye feölseged hogy hirvC^nknelkvvl mielik, mert arra 
szabadsagunk ninczen soha, hogy az frigy ellen ualamit en- 
gednénk czelekeödni, hol penigh feölseged azt mondana hogy 
Sasuar basa az frigy ellen gonozt czelekeödeöt uolna, es gon- 
dolna feölseged hogy az mi hirwnkuel leöt uolna, mongyuk 
hitWnkre Istenwnkre embersegwnkre hogy hirwnknelkwl leöt, 
mert mikor feölsegedis irt uala hogy Sasuar basa ualami go- 
nozt akar czelekeödni az frigy ellen, mi akkoris megh paran- 
czoltuk uala hogy annelkwl legyeön mert iol nem iar ereotte, 
annelkwlis egynehanszor megh hattuk neki hogy az fele dolog- 
nelkVvl el legyeön, de miuel hogy Szigetuar Budahoz mezzé, 
hirví^nknelkví^l czelekeötte de az mit kereseöt megh találta, es 
el higgye feölseged hogy ereössen megh czirkaltattuk, de azzal 
menti magát hogy az feölsegteök kapitannyaitol inditatot uolt 
az az dologh es eö teöleök leöt, azért azon keri^k feölsege- 
det hogy isten szerent feölseged aggyá tuttunkra mint leöt 
az dologh, mert megh lattya feölseged, ha teöle leend megh 
bv(^ntettetik, es az feölseged leueleuel enis leuelet kví-ldeök az 
hatalmas czaszar portaiara hogy megh bv^^ntessek, mert mi 
teölví^nk hagyua uolt, hogy vesztegh wllyeön az frigy ellen ne 
iarion, mert Istennek hala kiczinsegwnkteöl fogua czaszar 
mellet neöttw'nk tisztességben, mys minden módon az mi 
kegyelmes vrunk tisztességet eörizzük, az mi magunk tisz- 
tességet megh azon keppen, nem ugy mint azok az kóborlók, 
kik sem vrok sem magok tisztességet nem gondollyak, mert 
mint kóborlók ugy neöttenek es telhetetleneök mindenben, 
mind kett feleöl uadnak az felek, kiknek embertelensegeökert 
nem kellene kett czaszamak feiet faylalni es az bekesegeöt 
megh bontani, hanem az feleket megh kell bwntetni, az fele 
kóborlókat ; Ezeöknek vtanna, eztis akarank feölsegednek tut- 
tara adnunk, hogy elseöben itt letvC^nkben Dobó Ferenc Wacz 
ala iví^tt uala, es az fwreöl az louakot lopua el uitte, ackoris 
feölsegednek tuttara attuk uolt, es feölseged azt irta uala 
hogy megh bwntetiteök, de sem eötet sem Nadasdit feölseged 
megh nem büntete, im mostannis Dobó Ferencz ugy mint 



399 

tiyolcz ezer nepuel Ipolpalankra es Waczra indult uolt hogy 
megh egetneiek es elhannak, de isten nem engette, hanem 
azon módon uizza tértének, kik mostannis Leuan gywlesben 
uadnak, az az eö gyűlése penigh iora ninezen, mert abból az 
ket czaszar keözeött ualo frigynek bomlása akar lenni, azért 
feölseged paranczollya meg hogy veztegsegben legyeön es az 
fele dolgoktol megh szwnnyek, es feölsegeödnek baratsagh 
szerent akarank tuttara adnunk, hogy az ket czaszar keözeöt 
ualo frigy megh maraggyon, mert ha felséged megh nem 
bwnteti, szwkseg keppen kelletik az mi kegyelmes vrunk- 
nak tuttara adnunk, gondolhattya feölseged hogy az mi ke- 
gyelmes feiedelmwnk io neueön nem ueszi, hanem nagyob 
liaragh leszeon. Ezzel egveteomben ayanlyuk feöl segédnek io 
akaratunkot es barátságunkét. Dátum Budse 26. August. anno 
domini 1587. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 

357- 
1587 augusztus 27. 

Ungnad Dávid Szinán basának. 
Fogalmazvány. 
My Wngnad Dauid . . . 

Thekinthethes es nagisagos wr, nekünk io szomszéd bara- 
thunk köszenethunknek es magunk ayanlassa vthan. Az kegd 
ket leueleth mellieket keg : az my kegielmes wrunknak Ernes- 
tus berezegnek yrth, meg attak, az harmadik kegd leueletis 
eö feölsegenek romay chaszarnak my kegielmes wrunknak 
megkultek, azonkepen az melliet minekünk yrth eluettwk es 
meg ertettví^k. 

Azmykepen kegd azölettis az my kegielmes wrunkhoz 
Ernestus herczeghoz nem illendeö titulussall azon az leuelen 
melliet my Nagisagodnak wiszha kulthwk, meli dologért az 
Nág : hathalmas czaszar portaian nehezthelni akariwk, es eö feöl- 
sege hiu szolgaiahoz Jurkowych Ferenczhöz az szablaianak es 
puzuganianak elthereseuel igen bechuletlen kepén tartotta es 
meg mutatta magát, mostis azonkepen az kegd feniegetheö es 
felfualkodo leuelen nem chudalkozhatnak eleget eö feölsegek 
az my kegielmes wraink, es kegdtul, mynt az regi feö wduari es 



400 

wegbeli wyteszleö vrtul nagiob cortasiat . . . es bechtilethet war- 
Wíik wolna. Mert efelé bechiiletlen dolog meg ekkoráig sem 
az thi hathalmas cbaszartoktul sem az feö vyzertul soha eggik 
kewethen nem therthent. Es tugiwk mys Istennek hala, 
mert hogi mys sokszer az thi hathalmas chaszartok diuanban 
wolthunk, az my kardunkall es egieb fele szép szerszammall, my 
légien portan az szokás es elengedendeö dolog. Azért az minemVí^ 
okokat kegd mentségnek okaert eleö hozót, elégnek my nem 
ytilliwk lenny, es eö feölsegenek milthan ezeket thi hathalmas 
chaszartoknal eleibe adni illik. 

Ennekeletteis az kegd es az teb buday basák kewethy, 
kiket yde kulthek, thalan sokall bechuletlenbul tartottak 
magokat, es az kardokall toab az mynt illet wolna men- 
thenek mégis eöket io szomszédságért, es kegielmedert, mert 
az kewetheket wagi sokall wagi kewesell légiének mynden 
feöle, mint poganok köszet, es egieb nemszetseg köszet ez 
wilagnak köszdethitul fogwa bechuletben es chupsagnelkül 
tartottak . . . es bekeuel bochattak. Azért io módon okaink wolna- 
nak, hogi mys yuwendeöre hasomlo dologall, az my kepén kegd : 
chelekedet, az kegd kewethyhöz tharthanank magunkat, ha 
tisztheseget es isteny es ez wilagi igasagot nem thekinthe- 
nenk, es mys mynd emberek okosagall nem tudnánk elny. 

Az hol kedig kegd eleö hozza az thisztheseges ayandekot, 
es az másik leueleben az lengéi országi koronát. Az nem szük- 
ség hogi az my kegielmes wrunk es my kegielmeddel sokall 
disputalliVvk, es kegdnek mellik dolog myben légien meg 
yelenchVvk, mert efelé dologban sem az en kegielmes wramot, 
sem engemet kegdre nem igazitottak. Az frignek szerszesiben 
eggik basa felelis es efelé dolgokrul semmy ninchen emle- 
keözue, hanem az myt az szükség kiuannia azt az mi feölse- 
ges ehaszarunk keöuethe az ty chaszarthoknal, awagi az feö 
viezernel eleö hozza es eluegezy, az mikepen mynekunkys az 
ty hathalmas chaszartok portaiarul tisztheseges ayandek feö- 
lel oli informationk wagion, wgi hogi kegdnek sem oka, sem 
parancholattia thalan nynchen, hogi kegd illien igen, es fellie- 
ben hogi nem illik ezt a dolgot eleö weszen. 

Az my az lengéi országi koronát illethy, azis oli dolog, 
az kire kegdnek gongia ninchen, es ezokaert nem szükség 
hogi kegdnek walaszt tegiwnk róla. 

Ennek utanna, mert hogi az feölseges romay chaszarnak 
az my kegielmes wrunknak leuelei portara walok, kiket tisz- 
theseges es byzonios ayandek feölel yrt, it sok naptul fogua 
wadnak. Azokaert biszodalmunk wagion kegdhöz, es mégis 
kiuanni^k kegdtul az feölseges romay chaszar neueuell, hogi 



401 

kegd az postának walo, Jurkouich Ferencznek hit letielet, 
mert hogi eö nem chak kegdnek, hanem az feö viezernekys 
annak kiMe az meliek Nagdnal ha el nem kulthe ekkoráig^, 
wolthanak leuelet wyszen, okuetetlenul es kesedelemnekul 
ha kegd maga wra szükséges dolgait nem akaria keslelny, 
awagi az niluan walo frígnek szerszesinek ellene nem akar 
wetheny, ky kulgion. Meli dologml, es az teb nem illendeö 
fenyegethesekrul, melliek portarulis my raithunk nem. ther- 
thenthenek eö feölsegenek ezuthan thi chaszartoknal kellene 
nehezthelny es eleibe adny. 

Illeth wolna myndenkepen kegielmedhöz. hogi ha kegd 
azokat az leueleket kiket Jurkouych Ferencz ala wit, es kegd- 
nek meg atta wolt, melliek mellet az feö viezernekys szolo 
leuele wolt, nem akarta portara el kuldeny, hogi chak my- 
nekünk wyszha küldette wolna, meli dologrul is nem miltat- 
lanul panaszolkothatnank kegdre, es azokat az leueleket wisza 
kegdtull waryuk. Ezeket akartwk kegnek felelny, es amellett 
kegdtull mennél hamarab lehet az hit leuelet fel warywk. 
Magunkat mynden barátsághoz walo dologban kegnek ayanl- 
iví^k. 



1587. aiig. 27. 



358. 
1587 szeptember 2. 



Ungnad Dávid Szinán basának. 
Fogalmazvány. 

My Wngnad Dauid etc. 

Az nem ilendeö feniegetheseketh, es ideönek elette wala 
mentségeket, kiket Nagd ekkoráig nem annira walamy oko- 
kért, hanem az eömaga felfualkodasabul az eö sok leueleyben, 
mellieket eö feölsegeknek romay chaszarnak, Ernestus ber- 
ezegnek, my kegielmes wraynknak es my nekünk küldet, az 
mostany chelekedeseuel wgi annira meg mutatta, hogi az 
friginek felbontoya Sasuar beg az Nagd parancholattiara es 
engedésre, nem chak az eö állatta walo wytheszekell, az 
eö feölsege romay chaszar tharthomaniaba es birodalmába 
meszeö fel yut es reia vP^tet, hanem annak feletteö teb bégeket, 
wgi mint koppanit, pechit, es mohachit személyek szerint 
magaual wytte el. 

Mihelent eök mynd isteny es ezwilagi igassag, es az wege- 
«et frigi ellen tizen niolcz faluyg meg rablottak, es felgiultot- 

A budai basák. aD- 



402 

tak, es sok wethetetlen szegin iobbagiokat, felesegeket es ger- 
mekeket az kik eö nekyek soha egi okot arra nem attanak, 
eluittek, es sok rablassall nagi bekesegell es felfualkodassall 
az eö soksagokall, kik az mynt mostany rabok niongiak niolcz 
ezerig wolthanak, wyszha mentenek, es Catzerlohig Canisanak 
feliül mifeöldnire eliutottak wolth, magokat egi embertul sem 
feluen. 

Az igaz kedig Isten az szegin fogloknak fohazkodasokat, 
keniergeseket es sírásokat meg halgatta, es reyaiok thekin- 
thette, wgi bogi az my wytheszleö nepunk, kik az eö eszue- 
walo giuleseket sok belekbul, es az eö wthokat es akarattiokat 
meg erthettenek wolth, eökis eszue giuluen azokra az igaz 
Istennek netieben nagi bathorsagall Wtettek, es eöket elseö 
harczbanys, oli felelemben es kethsegben hozthanak, hogi az 
koppani es pechw béget meg fogthak, es az mohachit lewag- 
thak. Eleuent eszerig fogthak meg, es maid anniat lewagthak, 
ahozkepest kedig my felenkbul nem teb tizeneginel elueszet 
es meg sebesedet. Meli dologért hala légien az wr Istennek, 
es dichirtessek az eö szent newe. 

Ha szinthin az dolognak igaz elkeszdeye Sasuar beg, (meli 
az eö bathorsagat az my az eö személyét illethy, az my wy- 
thezleö nepunk ellen elég szeginul meg mutatta) mostan tha- 
lan elszaladot, meli dolog meg kétségben wagion, mégis eöne- 
kye mykor annak ydeye elyw, ha egiebkepen hasza mehethet, 
az my welekedesunk es biszodalmunk szerint az eö feiedelme- 
tul az eö iuthalma meg adathyk. 

Mykoron kedig az Nagisagod feiedelmenek eleibe adathik, 
(az mykepen az en kegielmes wram semmikepen nem akaria 
elhalgatny, hanem portan eleö akar hoznya) minemW wthala- 
thos es chupsagos leueleket Nágd mynd eö feölsegenek romay 
chaszarnak, mynd kedig feölseges Ernestus berezegnek es 
mynekunk yrth, mykepen ideönek eleötte mynket fenieget- 
het, minemví^ chupsagall az en kegielmes wram kewetet Jur- 
kouyeh Ferenczet tartotta. Ismeginthen hogi Nágd ekkoraig- 
lan az my kegielmes chaszarunk leueleyt, mynden nemszet- 
segnek igasaga ellen méltatlanul meg tartotta, hogi minekünk 
az hit leuelet postának walot (meli dolog az frigi szerzésinek 
ellene wagion) nem küldet, es hogi magát kezeritetlen dolog- 
ban, wgi mint tisztheseges ayandekert, es Lengeli országi koro- 
naerth beleö arttia, es ezeknek feleötte illien nagi hadat negi 
szangiak bekell, az my kegielmes wrunk tharthamania keö- 
sziben meg engette, es meg parancholtha. Aszert Nágdnakis 
errul felelny, es azt az my beleöle kewethkezik szenuedny 
kellethyk. Myndazalthal hogi az my wythezleö nepunk az 



i 



403 

frigi ellen akkoron mykor Buda ala menthenek wolth, chele- 
kettenek, azoknak egi része immáron meg bwntetetett, es egi 
része az eö feölsege haraggiaban mostís wagion, es ezuthanys 
azt az dolgot meg erszik. 

Azért ha Nágd eziithan az eö állatta waloyt nagiob fele- 
lemben es engedelmesegben tharthany fog, es azokat az kik 
az frigi ellen chelekettenek es wetkezthenek meg bWnthethy, 
wyszonthak az my kegielmes wrunk wegbely wythezleö népe 
es wrak szinthin afelé felelemben meg tharthatnak es hasom- 
lathos kepén erdemek szerint meg bwntetetnek. Ezeket akar- 
thunk io hírnek okaerth Nagisagodnak meg yrnya. Magunkat 
egiebkepen mynden barátsághoz walo dologban Nágdnak ayan- 
liVí^k. Dátum Viennse 2. Sept 1587. 

Szinan bassse Budensi. 



359- 
1587 szeptember 13. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Eg^ykorú másolat, Országos Levéltár, Dobó-levéltár, 2. csomó, melléklet 
Ernő főherczeg' 1587 szept. 4-iki levelénél. 

My Szinan passa. 

Akarank feölsegeödnek tuttara adnunk, bogi Nadasdy, 
Bobo es az teb wegbely kapitanok GivC^reö giulekeösznek, es 
oli gonosv; szaiandekokban vadnak bogi az hathalmas chaszar 
wegbely palankiaira Ví^ssenek es meg égessek. Azonkepen 
Eger feleölys Báthory Istuan es az egri kapitan azon zan- 
dekban wadnak, nem tuggiví'k ha feölsegeödnek hireuel wa- 
gione, auagi nynehen, ha feölsegeödnek hireuel nynchen, tahat 
feölseged paranchollya meg, bogi az fele dolognelkul ellegie- 
nek, mert byszon io nem kewethkeöszyk beleöle. Aszert my 
fogaggiwk, az my hitünkre emberségünkre bogi ha onnan az 
feölsegthek birthokaban walok, walamy ellenkeöszeö dolgot 
nem chelekednek, innen semmy nem leszen, mert az my ke- 
gielmes feiedelmunk nekünk meg parancholtha bogi az frigeöt 
meg tharchivC^k, es olthalmaszWk, my myndenkoron meg paran- 
cholthuk öreössen az my alattunk walo bégeknek, bogi az 
frigihöz tharehiak magokat, ha my mykor walamy innen ter- 

26* 



404 

teönyk, higgie feölseged hogi azfele dolog hininkuel nynchen,, 
hallothays feölseged hogi azfeleketh my meg szokthunk b^n- 
thetny, kit penig bennek maszula thezunk, de az myt innen 
az my alattunk walok chelekednenek, onnan az feölsegthek 
byrodalmaban walok zaz anniat chelekednek, de meg nem 
halottunk hogi meg eggikethys feölseged meg b'ví^nthette wol na 
auagi tisztit eluette wolna, es maszula tette wolna. Istennek 
hala my mindenkor igekezthunk, az keth hathalmas feiedelem 
keöszeöt tisztha orczaual szolgalny, mert ha nem gondolthunk 
wolna hogi az ket chaszar keöszeöt walo frígi meg maraggion, 
es az feölsegtheök byrodalmaban walo kapithanoknak ember- 
thelensegeket es chelekedetheket, az my kegielmes feiedel- 
munknek tuttara attunk wolna. Isten tuggia mynt leöth wolna 
az dolog, de az fele koborlokerth az kyk sem eömagoket sem 
wrok tiszthesseget nem gondolyak, aszokerth nem kel ket cha- 
szarnak feiet failalny, hanem meg kel b^nthetny. Dátum Budae 
13 Septemb : 87. 

Serenissimo Archiduci Ernesto. 

Pro Christophoro Wngnad. 



360. 
1587 szeptember 19. 

Ungnad Dávid Szinán basának. 
Fogalmazvány. 
My Wngnad Dauid etc. 

Thekint: es Nagos. Az Nágd ket leuelet kiket minekünk 
ez elmúlt hónak augustusnak 22 es 26 napian az 00 calenda- 
rium szerinth irth eluettwk. 

Az my azokat az leueleket yllety kiket Constantinapolban 
kellett wolna kuldeny az ideö magaual hozza el, hogi ha be 
wadnak kuldue, mert chak az eö felsége romay chaszar az my 
keg: wrunk leueleerth gondunk wolth, es ha azt Nágd (az 
kinek melthan meg kellet wolna lenny) kdében elkulthe 
wolna, thalan az Sasuar beg mostani frigi ellen walo ky 
ywuesse, meli dolgot eö az Nágd parancholattiara eleöuette 
wolth, nem leth wolna. 

Az my az tiszthesseges ayandekot es lengeli országi koro- 
nát yllethy, my ázzon meg maradunk, kit azeleöt Nágdnak 



405 

■efeleöl tuttara attunk, es ekkoraiglan myndenkoron efelé nagi 
dolgogban az my az szükség kiuantha portan, es egszalnira 
sem az buday paschaknal awagy eöuelek tractaltatot az dolog, 
azmykepen eö feölsege romay chaszar mostan mind az ket 
artieulust awagi ket rendbeli dologot az thy hath almás cha- 
szarthoknak es az feö viezernek eleiben aggia, wgi hogi eökys 
az my welekedesiink szerint myndenkepen megelegesznek 
raitha. 

Az Nágd hit leuelere melliet my Jurkomchra negied 
magara kiuanthunk, my eötet ma az másik postaual egethem- 
ben az ky most utholszer ky yut, elbochatiwk, es nynchen 
kethchegunk hogi Nágd eötet azzokall egethemben kiket wele 
bochattunkj myndiarast el nem bochatnaya, az mykepen errul 
az dologrul az comaromy capitantulis Nágd meg thalalthatot. 
Egiebkepen Nágd az meg newezet Jurkouychon méltatlan 
dolgot chelekezy, hogi eö mmap mynd egi .... ala kuldetet 
wolna, mert sem my, es annál inkab eö feölsege az my 
witeszleö népünknek indulasarul es ky meneserul Buda ala 
mykor my eötet elbochattunk, egi szót sem tuttvvk 

Az my kegielmes chaszarunknak byszonnial az wolth az 
akarattia, hogi azokat az capitanokat az kyk az megnewezet do- 
lognál wolthak fel hiuatta es biszonnial meg büntette wolna az 
tebbinek yedesre es példára, de Nágod es az eö állatta walok 
azt meg nem warthak, hanem myndiarast az eö felsége thar- 
thomaniara be estettek Zlatinat meg egettettek, es azuthan 
ketwzben sok io falukat fel rablottatok el pusztítottatok — es 
meg egetettek. Emmiat noha az büntetés elhalasztatot, de nem 
mindenestül fogua eluetetetet. Es ha szintin Nágd azt eleö 
hozza hogi az eö állatta walokat meg akaria bwntetny, mind 
azalthal az dolog másképen thalaltatik, wgi annira hogi ha 
szintin walamelliet chak keputhalasert, es thalan mas dolog 
nagi okért maszulla tezithek, awagi szolgalathot eluezithek 
tule, eönekye mindazthal chak giorsan mas szolgalat es az 
eleöbeninel iob hel meg adatik. 

Mykepen az dolog Sasuar es az teb begekell meg leöth, arrul 
my Nágdat beuen es igazan ez eleöt biszoniossa tettwk. Hol penig 
Nágd azt yrya hogi az eö hirenekul es paraneholattia ellen meg 
leöt wolna, az dolog másképen thalalthatyk, mert eö magok az 
bégek az kik fogwa wadnak azt byszonnial beszelyk, hogy Nágd- 
tul parancholatot es leuelet eluettek wolt, hogi mideön az Sasuar 
begtul meg találtatnak es felhiuatatnak, hogi eöwele egethem- 
ben az my felénk ellen az eö feölsege romay chaszar tharthoma- 
niaban elmennienek, es eönekye engedelmessek légiének, Meli 
dologbul kennien gondolhatny hogi az meg newezet Sasuar 



4C6 

beg azt az wtat Nágidnak regen meg ielentette wolth, ha 
kedig az Nagd engedése es parancholattia ellen leöt, abbul 
teczik meg ha Nágd wtet az Sasuart minden gonoszbeli do- 
lognak elkezdeyet es feiet es frígnek fel bontoyat erdeme 
szerint meg bVí^ntety es ha az, eö raitha ví^deben, es feökepen 
akoron mykor Tokaynal, ky iut, es annak felette Hiduegnel my 
witeszleö nepenktul meg weretet wolt, terthent wolna, es erdeme 
szerint hozza láttak wolna, mostany az ti feletheknek illien 
weszedelem kin maradót wolna es eö felsége romay chaszar 
nem hagihattia bogi eö reiaia iwuendeöre az thi hatalmas 
chaszartoknal nem panaszolnaya. 

Dobó Ferencz feleöl eö feölsege my keg. wrunk az dolog- 
nak mindenképen immáron wegere ment es az dolognak alkal- 
mathossaga szerint tudny foggia eö ellene walo bwntethest eleö 
wenny. De minálunk wgy wagion ymmaron tudna bogi az 
Nágd állatta walok es az eszthergamy beg eömaga ennihan 
napnak eleötte szinten Pukancz ala yut wolth, es ot walami 
kartis thet azuthan kedig mi witeszleö nepenktul meg weretet 
es szaladasra hozatatot. Efelé dolgot Nágd meg thilcbon es 
az my felénknek ki menéseket auall meg olthalmazzon. 

Az tebbit Nágd az eö feölsege leuelebul Jurkouich Fe. 
rencztul melliet Nágd mind az tebbiuel es wele walokall es 
az egi postaual sokáig meg ne tarchion es ne keslelyen meg 
erty. Akarthunk ezeket Nágdnak felelny, bogi Nágd ezuthan 
mi reánk ne panaszolhasson : Magunkat mynden barátsághoz, 
walo dologban Nágdnak ayanliwk, 

Postscripta. Meg ertettwk bogi az Sasuar beg Berzenczen 
eömaga beszelette, bogi az wiszben es sárban torkig wolth, es 
abban elreitette wolth magát. Ha szinthin minálunk wiszben 
nem halhatot es meg nem fogathatot meg, megys eönekye 
az thi hatalmas chaszarthok keötelen kellethyk foitua meg 
halnia, melliet eö regen meg erdemlette volna, mert eö Tho- 
kainal, Hidwegnel es mostan Canisanal mind egi uen baba el 
futamot, es az thi hatalmas chaszarthok népet undokul mé- 
szárszékre witte es elvesztette. 

361. 
1587 szeptember 30. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölseges Ernestus herczegh, nek\(^nk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasanak vtana. 



407 

Boczatta az feölsegtek oratora, az hatalmas czaszar portaiarol 
egy postaiat felsegtekhez ki miheleön mi hozzánk erkeözeöt 
mingyarast minden tartoztatasnelkVvl tisztesseggel kisertetuen 
felsegtekheöz boczattuk. Touabba az mely leueleket ennek 
eleötte feölsegtek Jurkouitt Ferenczteöl kwldeött uoltt, kik az 
hatalmas czaszar portaiara szollottanak, az mint ennek eleötteis 
megh irtuk felsegteknek, hogy minden tartoztatasnelkwl hiw 
ember\Vnk által el kwldeöttvv^k uoltt, mely mi emberwnknek 
hogy az útban halála teörtent, az leueleket uizza hoztak uolt, 
de ismegh uyonnan mingyarast emberwnk által el kWldeött\Vk, 
kitt ez mostani postatolis megh ert felséged. Ezeöknek utanna, 
az tisztességes ayandek dolga feleöl az mitt irtt feölseged, 
hogy annak az dolgát az hatalmas czaszar portalan szoktak 
megh látni, az igaz dologh, de hogy mind szwntelen, mi teölwnk 
akariak megh tudni, az tisztességes ayandek mint legyeön, mi 
nem gonoszból hanem barátságból akartuk mindenkor felseg- 
teket megh találnunk feleöle, hogy az tisztességes ayandek 
ideien megh leuen, az hatalmas czaszaris iob keduel latna, es 
az hatalmas czaszar es felsegtek keözeöt ualo barátság inkab 
megh ereössitetnek. Az mitt az frigy megh tartása dolgatt 
illeti, ki feleöl irta felséged hogy ha innen ualami okot ualami 
dologra nem adnak, onnan az frigy megh tartatik, mi bizony 
mindenkoron igyekeöztwnk az frigynek megh tartására es 
otalmara, azért felséged megh higgye hogyha onnan ualami 
oly dolog nem leszeön, isten kegyelmessegebeöl mi innen 
gondot uiselWnk hogy semmi ellenkeözeö dologra okot nem 
adnak. Ezzel egyetemben felségednek ayanlyuk mindenben io 
szomszedsagunkot es barátságunk ot. Dátum Budse ultimo 
septembris anno domini 1587. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

362. 
1587 szeptember körül. 

Dobó Ferencz Szinán basának. 

Egykorú másolat, Országos Levéltár, Dobó-levéltár, 2. csomó, melléklet 
Ernő föherczeg 1587 szept. 4-iki leveléhez. 

te Zynan Passa, meg értettem az mint az en kegielmes 
wramnal Ernestus berezegnél ew feölsegenel panazolkottal en 
feleölem hogy en Budán eleözeör walo letedben Wacz ala 
mentem wolna, es onnan az fwrwl az lowakat loppa el hoztam 



408 

wolna, kin felette igen chiwdalkozom, hogy teneked semmy 
orczad nynch hogy egy hatalmas feyedelem eleöt leweledben 
nem zegienlez hazwdny. 

Twdod hogy en ot Vácz alat nem woltam, nemis hoztam 
onnan sem te idedben, sem az eleöt senky lowat el, hanem 
hozta walamj egynihany witez, miwel hogy az te alatad walo 
hekekis wntalan chatát bochiattanak feöl, es mikor egiebet 
nem kaphattanak, az wegbelieknek barmokot eiel lopattak el 
az mint az Wy wariakon ketzer chelekedek ezt hamar hamar 
egymás wtan. Azért meg köllene beWch'ví'llened tiztedet, ha 
magadot meg nem beWehVí^lleöd es meg kellene gondolnod 
kinek írz, mireöl irz, es ky feleöl irz, hogy irasod ne térne 
orczadra, mert az hazwgsag my nalwnk akar my ala walo 
emberekbennis igen gialazatos. 

Holot azt irod, hogy mostannis en nyolcz ezer néppel 
Ipoly Palánkra es Váczra indwltam wolna, te azt nem tudod 
my wolt zandekom énnekem akkor es my wegre mentem 
innend ky, de ha zinten a' wolt wolnais ky menésemnek oka, 
te attal wolna okot rea, mert te sem az frigiel sem feyedel- 
mednek hitiwel nem gondoluan be kwldel ez el múlt tauazzal 
ketzeris nagy sereg teoreokeot az bániak keöze, az my kegiel- 
mes feyedelmeönk, birodalmában, es Zalatniat mas faluual 
egietemben el raboltattad, az wtan Corpona ala nagy sereget 
bochiatwan, onnan az mezeoreol, walakit ot kapathattál mind 
el witetted, ezen kiweöl az sok aprólék chiata soha te wdeöd- 
ben meg nem zví^nt. 

Mostis az eztergomy beket nagy haddal bochiattad wala 
feöl Nytra fele, de Isten nem engede hogy zandekat weghez 
wihesse, es békességgel térhessen ala. Azért en feleölem mél- 
tatlan panazolkodol, mert te wagy oka minden háborúságnak. 

[Kívül]. Az Buday Passanak zolo lewelnek massa. 



363- 
1587 október 3. 

Ungnad Dávid Szinán basának. 

Fogalmazvány. 

My Wngnad Dauid. 

Az Nagisagod ket leueleth elwett^^k, az tebbit eö feölsegenek 
Ernestus berezegnek my kegielmes wrunknak ki szolot meg 



409 

attwk, azonkepen azthys az ky feölseges romay chaszarnak 
my keg. wrunknak szolot elkulthunk. 

Miuelhogy eö feölsege Ernestus herczeg eömaga emellet 
elegedendeö kepén Nagisagodnak felel, nem szükség hogy niys 
azt wyonnall yryunk es repetaliunk, hanem mys ahoz az yras- 
hoz reuidsegnek okaert tartunk es referaliunk magunkat 

Az Jurkouych Ferencz, posta dichiri az Nágod io tartását, 
meli tarthas az Nágod emberihezis, ha walahogi iwuendeöre 
az my hit leuelwnkre yde yunenek, hasonlathos kepén meg 
mutatatik. 

Az leuelek, kiket, az megnewezet Jureouichtul legeisebben 
mikoron ala wolt, Nagisagodnak meg atta azokat, akkoron meg 
mykoron ez mostany az ki ki iut, posta Constantinapolbul 
indult meg nem wittek wolth, az nem ehak idegenségnek 
itileok, hanem mynd az ket feiedelem wegezesnek es tracta- 
lasnak banthasara lenni. 

Azerth kiuanniwk tudnia ha, Nagisagod azokat az leueleket, 
es mikoron bizonniall elkulthe, es hogi Nagisagod magát ezuthan 
afelé kesedelem tharthastul megtarchion, kyt my Nagisagodnak 
efelé es mas dolgokban (az my kepén yllikys) barathsagos 
kepén öremest akariuk meg szolgalny. Dátum [3. Octobr. 1587.] 
Szinan Bassae Budensi. 

364- 
1587 október 28. 

Szinán basa Ungnad Dávidnak. 
Mi Szinan passa . . . 

Tekinteteös es Nágos Vr, nekví^nk io szomszéd barátunk. 
Xeöszeönet\v^nk es magunk ayanlasa vtan. Ennekeleötte talál- 
tuk vala megh Nágod leuelwnk által, az hatalmas czaszar 
portaiara meneö tiztesseges ayandeknak ala iwueteli feleöl, 
kire mi nekwnk N. ollyan valazt teött vala, hogy mi nekwnk 
arra semmi gondunk ninczen, mertt annak dolgatt az hatal- 
mas czaszar portaian szoktak megh látni, ha mi nekwnk gon- 
dunk ninczen rea, az hatalmas czaszar miertt kérdi mi teöl>ív^nk 
ha vagyone ninczene, hiszem az hatalmas czaszar az kire ez 
országnak gonduiselesett bizta, az tiztesseges ayandek dolgatis 
arra bizta, az hatalmas czaszarnak annelkwl nem szví^keölkeÖ- 
dik, hogy mi teölwnk azertt kérdene, hanem hogy romay czaszar 
keözeött való baratsagh megh maraggyon, ez ideig mi semmitt 
az mi kegyelmes vrunknak nem irtunk feleöle, iol tuggyuk 



410 

penig hogy készen ninczen, ha tuttara attuk volnais az mi 
kegyelmes vrunknak igazatt mondottunk volna, de eleb Nágod- 
tol vártunk, im mostan ismegh vyonnan az mi kegyelmes 
vrunk, akaria teölwnk megh tudni vagyone ninczene, azertt 
Nágod mi nekV(^nk kesedeleömnelkwl erre tegyeőn valazt, megh 
iriuke azt hogy ninczen auagy miczoda valazt tegy^ívnk, ahol 
aztis irta N. hogy arra nekwnk semmi gondunk ninczen, 
aztis azonképpen aggyuke tuttara az mi kegyelmes feiedel- 
mví'nknek, lássa N. ezeökre valazt varunk N. Isten velWnk. 
Dátum Budse 28 Octobr. anno domini 1587. 

[Kiüül magyarul : Ungnad Dávidnak.] 

365- 
1587 november 11, 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Mi Szinan passa . . . 

Feölseges Ernestus herczegh, nek>X^nk io szomszéd bará- 
tunk. Keöszeönetwnk es magunk aianlasa vtan. Feölsegeodnel 
nyluan nagyon, hogy az mi kegyelmes feiedelmVí^nk es romay 
czaszar eö feölsege keözeöt ualo frigy es baratsagh feieben, 
esztendeöreöl esztendeöre, uegezeöt tisztességes ayandekot 
szokot uala feölsegtek kvv^ldeni, az hatalmas czaszarnak, ez 
esztendeöre ualo tisztességes aiandeknak ala iwuetelinek 
ideié penigh immár het holnapta hogy el múlt mind azon 
mégis mindez ideigis feölsegtek ala nem kví'lde, mely 
feleöl egynehanszor tudakozót az mi kegyelmes czaszarunk 
teölv(^nk ha uagyone ninczene, mijs feölsegteöket egynehanszor 
leuelwnk által megh találtuk feleöle, hogy az mi kegyelmes 
feiedelm\(^nket tehetnénk bizonyossá, de feölsegeöd leuelwnkre 
megh ualazt sem adót, nem tuggyuk oka mi legyeön, mostan 
ismegh uyonnan, az hatalmas czaszar czauusat boczatta hozzánk, 
akaria megh tudni aiandektok uagyone ninczene, ki feleöl 
ismegh akarank feolsegeödet megh találnunk leuelwnk által, 
azért feolseged mingyarast mi nekwnk agg>'a tuttunkra, 
az tisztességes aiandek uagyone ninczene, az feolseged leue- 
leheöz kepeöst mijs az hatalmas czaszart mmdeneökreöl 
bizonyossá tezz^X^k, ez ideig mind az hatalmas czaszarnak smind 
az uegbeli uitezeoknek azt mondottuk hogy az aiandek megh 
i'^, de az mint lattyuk megh hire sinczen, azért az frigynek 



411 

feöl bomlására három ok adatik feölsegteökteöl, eggyk hogy az 
aiandek megh ninczen, második az hogy illyen módon gyMe- 
keözteök, de mi legyeön akaratotok iol tuggyuk. Harmadik 
az hogy az feölsegtek eöcze Maximilián herczegh Lengyel 
országra ment haddal, kinek nem kelleöt uolna lenni, mos- 
tannis feölsegtek segetsegeöt akar adni melleié kibeöl uegreis 
io nem keöuetkeözik, ha feölsegtek igy czelekeödik, mijs 
ualami hatuan ezer tatárt hozatunk, kik ha ki i^nek, kart tesz- 
nek mind az mi országunkban, smind az feölsegteokeben, mert 
nehezen birni ueleök, az vtan feölsegtek ne mongya hogy 
mi uagyunk okai, de ha feolsegteök az aiandekott kesedeleom- 
nelkwl megh kwldi, es az fele gywlekeözesnelkwl el leszeön, 
megh lattya feolseged hogy isten kegyelmessegebeöl mi az 
mi alattunk ualokra gondot uiselv^nk, hogy innen az frigynek 
semmiben ellene nem czelekeosznek, seöt mindenben minde- 
neök az frigyheöz tartyak magokat, ezzel egyeteömben feöl- 
segeödnek ayanlyuk io szomszedsagunkot es baratsagunkot. 
Dátum Budse Diui Martini anno domini 1587. 

Felségednek niluan hogi az tatár ollian nemzetség hogi 
télben sátort nem keuan loais abrakot nem keuan es uizenis 
hidat nem keuan barátság feieben tuttara agyiuk felségednek. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

366. 
1587 deczember 25. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus berezeg nekvC^nk szereteö szomszé- 
dunk. Juta mi hozzánk az feölsegtek postaia, mellyet kert 
feölsegeöd hogy kesedelemnelkM az hatalmas ezaszar porta- 
iara kvC'ldenenk, kit az feölsegeöd barátságát nezuen hiví' em- 
berwnket melleié aduan kesedeleomnelkwl el kwldeöttVínk, de 
az sok hiaban iwueö meneö postáknak mi haszna uagyon, mi 
azoknak i\(^ueseoket meneseoket mind iol tuggyuk, de ennek 
utanna feölsegeöd az fele postát ne kwlgyeön, hanem mikor 
feolseged leuelet akar az hatalmas ezaszar portaian ualo keö- 
uetnek kwldeni, feolseged kwlgye mi hozzánk es mi ala kwl- 
gyAJí'k, az feölsegtek oratoranak, es mikoron az feölsegtek ora- 
tora leuelet kwldene, feolsegeödnek uiszontag meg kwlgy^X^k 
mikor az feolseged leuele hozzánk i^ es megh nem kwlgyWk 
mi b>X^neöseök leszWnk, az feölsegtek postait mind ez ideigis 



412 

hiW emberinkuel tisztesseguel boczattuk, de ez után hogy 
kWldhetty^k emberwnket ueleök, ha az feolsegtek postai igy 
czelekeodnek, mint im mostan czelekeodeött az mi ember^n- 
keön, hogy az útban rutol szidalmazta hitit leolket, illike az mi 
országunkban az feolsegtek emberének ugy czelekeödni, mely 
dolgot az mi emberwnk mikoron hozzánk iuta panaszképpen 
megh monda hogy az feolsegtek postaia rutol szidalmazta hi- 
tiben lelkében, mely feolsegtek postaiat ha meg bWntett^k 
uolnais meg erdemleotte uolna, de mi nem bántottuk, hanem 
mondánk neki hogy feolsegednek tuttara aggyuk, hogy feöl- 
seget megh bwntesse ereötte, de mi uiszontag gondoluan, 
hogy az fele embertelen magyar gyermek dolgáért nem szVík- 
seg uolna feolsegeodet busitanunk, eö penig felt hogy felsé- 
gednek tuttara aggyuk, azért panaszolkodott feolsegeödnek 
az mi ember^ív^nk feleöl, hogy aual menteneie magát megh, de 
keriV(^k feolsegeodet hogy feölseged megh bwntesse mert megh 
érdemli, mert hogy Tolnára iwttenek, le ví^lt innya az asztal- 
hoz, es az biro feleseget es leányát le Wltette, hatuan arany 
forintot az aztalra teölteöt ugy itt, az mi emberink penig 
hogy az bironak szolt, hol az koczi kit hattam hogy keszicz, 
az biro feöl keluen az asztaltol, az ti postatok ugy kezdeötte 
szidalmazni rutolni az mi emberWnket es kést uont hozzaia, 
ezt monduan miert keolted feöl az birot, az feölseged mikor 
feö keöueteöt kwld, kwlgye feölseged, iwyeön mennyeon sen- 
kiteöl semmi bantasa nem leszeön sem i^ueöben sem meneo- 
ben, de ez után az fele magyar reszeögeöst embertelent ne 
kVC'lg^eön feölseged. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feolseged- 
nek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budse festő Nati- 
uitatis domini Anno 1588.* 

[Kívül magyarul Ernő berezegnek.] 

367. 
1587 deczember 28. 

Ungnad Dávid Szinán basának. 
Fogalmazvány. 
My Vngnad Dauid . , . 

Tekentettes es Nágos Vr nekünk jo zomzed barátunk. 
Nágod mi nekünk az minapi postatul mely az portarul jeöt, 
azt izente bogi mi az Nágod leuelere melyet Nágod az feölse- 

■ A török deák itt deczember 25-iki évkezdetet használt. 



4ia 

ges Ernestus berezegnek es my nekünk irt valazt nem tezzunk, 
árul my nem emlékezünk, hanem ha tertent volna hogi egi 
lewelere Nágodnak valazt nem tettünk volna, mikor im nem 
regen itthon nem voltam, hanem mezzé ezen országon kyuül, 
az semmi gonoz végre nem tertent. 

Azt is izente Nágod azon euriertül hogi Nágod mindent 
ert es tud Nágod valamit my itt es Bechben végezünk es hogi 
az mi hatalmas feyedelmünk az tiztesseges ayandekot be nem 
akarnaya küldeni, mely izenetbül ezzünkben vehettünk hogi 
nemeli nem igaz mondó emberek vadnak, kik az Nágod el- 
meyet arra vizik, mind ha az my hatalmas feyedelmünk az 
frigi ellen valamit végezne, az feleknek Nágod ne higyen, mert 
tugya azt Nágod hogi minden feyedelem es kyral azal sza- 
bad ha mikor orzagaban gyülesth hirdet es tart, melyben az 
orzag ziksegekrül végeznek, az mind mostis. Hogi Nágod 
pedigh lássa hogi Nágodnak nem iol es hamissan eleiben az 
dolgot attak, Nágodtul egi hit leuel egi ighen feö tekentettes 
vrert Ernestus berezeg eö feolsege feö etek fogóért Tettauer 
Carolert, mely ighen feö vr es reghi nemes nemzetsegbül 
zarmazott kiuantattik, Nágod biszonios legyen azon hogi migh 
az jeöuendeö bodogh ázzon hawa el múlik az tiztesseges ayan- 
dekot el kulgyük, ezt Nágod az hatalmas chazarnak es feö 
veziernek megh irhatya, a vagi ha Nágodnak teezik ezen 
lewelünket nekiek beküldheti Nágod. Es azt biszonial higye 
Nágod hogi az mi hatalmas feyedelmünk es Ernestus berezeg 
eö felsége ha ok nem adatatik es ha az Nágod hatalmas eha- 
aara magát mas idegben dolgokban mely nem az frigihez valló 
arti, es ártani igyekezik sémi oli dolgot ky az frigi ellen volna 
végezni akar, azt az mi hatalmas feyedelmünk az Nágod ha- 
talmas ehazartul es Nágodtulis kiuan de mind mas keöuet- 
kezik Nágodtul, az mind Nágod az eö feolsege lewelebül mi- 
nemi nehézségek eö feolsegenek légiének megh erthett. Ha 
mideön az myeinktül valami tertenik az mind az Sasuar es 
az három bégen, es az eztergami bégen tertent es keöuetkezet 
my oka ne légiünk. 

Az mi az holdult es holdulatlan falukon valló rablást 
illeti azt vizzontag es hasonló puztasagot az ty falutokra 
varyon, my semminek oka nem vagyunk nem is akarunk 
lenni. 

Nágod ezen curier Blo Janust jo chauzal es kesereuel, 
mert leueleket vizzen, az my hatalmas feyedelmünktül az 
Nágod hatalmas ebazamak es feö vezérnek mentül hamareb 
lehet el bochassa, hogi Nágod hatalmas chazara az tizteseges 
ayandekrol byzonios lehessen 



414 

Az mi hatalmas feyedelmünk es Ernestus herczegh eö 
feölsege az mi kegyelmes uraynk, ighen gonoz neuen vezik 
es nehezlik hogi az Ramadan chaus ezt chelekete es az Nagod 
capitschi bassat Constantinapolban az postára vette, melyért 
ennihani napot kelletek az mi ctirininknak mulatni; annak 
feleötte az capitschi hassa vndok zokal eötet illette, es megh 
verte, az mind azjeletmy nekünk megh mutatta, meli dologh 
az Nágod hatalmas chazar fogadassa es frigi ellen vagyon, es 
ha Nágod az Ramadan chauzt es az capitschi bassat kemé- 
nyen megh nem byntetti, az Nágod hatalmas chazara az nélkül 
nem hagia, mert ez el nem zenuetheteö dologh, ky az mieink- 
tül, az tieteken soha nem tertent, aziert myis az my hatalmas 
feyedelmünk kepén gonoz neuen vezzük, es hizzük hogi Nágod 
nem tekentuen az eö hamis mentségeket, eöket egiebeknek 
példára megh buntetti, melyet mi Nágodnak barátságai akar- 
iuk megh hálálni, es magunkat barátságos kepén ayanluk. 
Isthen velünk. Keölt Posonban 28 Decembris anno 1587. 

Az tekentettes es Nágos vrnak Zinan az hatalmas teörek 
chazarnak budai passanak nekünk io zomzed barátunknak. 



368. 
1587 deczember 29. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekünk io szomszédunk. 
Feolsegeöd mindenkoron ir mi nekünk leueleben, hogy megh 
paranczolnank az mi alattunk ualo uegbelieknek, hogy az 
frigyheöz tartsak magokat, kitt megh paranczoltunk, es 
mégis tartyak paranczolatunkot, ha ualaki penig innét uala- 
mit czelekedeöttis hirWnknelkWl leöt, feolsegeöd egynehan- 
szor panazt teöt az begeök feleöl, mely feolsegeöd panasz 
leuelet latuan, mindenkoron kit benneök mazulla teöttwnk, 
es heleöket megh ualtoztattuk, de mi mioltatol foguan itt 
uagyunk, mind azoltatol foguannis nem tuggyuk, hogy 
feolseged ualamellyet az uegbeli kapitanok keözzví^l ma- 
zulla teöt uolna, es belet megh ualtoztatta uolna, auagy meg 
büntette uolna kik meny embeortelensegeot az frigy ellen 
czelekeottenek, es feölsegeodnek mindenkoron tuttara attuk, 
de feolseged inkab szepeon meg aiandekozta eoket, de mi mind 
ez ideig az feolsegtek embeorinek embertelensegeöket mind 



415 

el halgattuk es lábunk ala nyomottuk, miuel hogy az kett 
czaszar keözeöt ualo frigy megh maradandó legyeön, de az 
mint lattyuk akariatok hogy az frigy el bomoUyon, bátor ugy 
legyeön lelkwnk szerentt kiuannyuk, ha isten azt adna ernwnk ; 
hogy aiandektok ninczen ebbeölis megh ismerszik, meny em- 
beörtelensegeoket czelekeodnek az uegbeli kapitanok, kik mind 
szwntelen az hatalmas czaszar uarai ala szagaidnak, ez el múlt 
napokban azt irta feolsegeöd, hogyha az mi alattunk ualok az 
frigyheöz tartyak magokat, onnét semminek okai nem lesz- 
nek, egy feleöl azt iria feolsegeöd mas feleöl az hatalmas cza- 
szar uarai ala szagulton szaguldnak mint im mostannis ez 
hónak hetedik napian szerdán az komaromiak tataiak Gesz- 
teös ala iwttenek, reggelteöl foguan ueczernye korigh mind 
ott uittanak, ennek oka nem tuggyuk mi legyeön, ez dolog 
uagyone feolsegeodnek hireuel ninczene, ha feolsegeöd hireuel 
ninczen, feolsegeöd bwntesse megh eöket, ha penig feolsegeod- 
nek hireuel uagyon, arról megh ismerszik hogy feolseged megh 
nem bwnteti eoket, ha ez dolog ugy leszeön, mijs az uegbeli 
uitezeöknek szabadsagot adunk, hogy orszagtokat duUyak 
égessek ; Erteöttwk hogy mostannis Kanisan embereiteök tábor- 
ban uadnak, laytoriakot kapakot lapatokot keszituen, igye- 
keözeteök uagyon azon, hogy az hatalmas czaszar uarai ala 
mennyének, es az hatalmas czaszar országában dullyonak éges- 
senek azért ha feolsegteknek az hatalmas czaszarual frigye 
uagyon, ebbeölis megh teczik ha feolsegeöd kemény bVí^nte- 
tessel megh bv^nteti, az kik az kett czaszar keözeot ualo frigy- 
nek bomlására ezkeppen igyekeöznek, es megh paranczoUya 
feolsegeöd hogy az frigy ellen nem iarnak, es az czaszar uarai 
ala nem szaguldnak, ha penig ez után az czaszar uarai ala 
iWnenek, hitwnkre mongyuk hogy magunk feöl kelwnk, es 
orszagtokra megywnk. Ahol feolsegeöd panaszolkodik, hogy az 
szolnokiak Kalló fele mentek uolt, abban feolsegeöd igazat 
mond, de az mint ennek eleotte tuttara attuk feolsegeodnek, 
hogy onnan az feölsegteök alat ualok i#nek az hatalmas 
czaszar uarai ala, mégis eök mennek az mi alattunk ualokra 
panaszolni, ha feolsegeöd nem hinne, az mi hitWnkre feolse- 
geöd k^Jí^lgye egy hiw embeöret ide hozzánk, es mi oda kwl- 
gyWk Geszteös ala, az lássa megh houa iWttenek uolt az uar 
ala, az uarat megh akaruan uenni, az falukonnis tudakozzék 
megh, azokis megh mondhattyak az ti embeöreiteöknek az eö 
ide ualo száguldásokat, de ha ennek utanna ide szaguldnak, 
feolsegeodnek mi tuttara aggyuk, hogy az mi kegyelmes feie- 
delm^nk az hatalmas czaszarnakis tuttara nem aggyuk, hanem 
mi magunk feöl kelwnk, es orszagtokra megyWnk, touab el 



416 

nem akariuk t\Vrni, elég az meny embertelensegeöket az ti 
embeoreiteoknek el szenuettv^k. Ezzel ayanlytik feölsegeodnek 
io akarattinkot es baratsagunkot. Dátum Budae 29. Decembris 
anno domini 1587. 

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.] 

369- 
1588. 

Hossia esztergomi emin Olasz Andrásnak. 
Gr. Pálffy senioratus levéltára Pozsonyban : arm. lad. 4. fasc. 9. nr. II. i. 

Keózeonethem vthan, the Andrae azt akaram the neked 
megh jrnom, hogy jm erthem hogy az thi seömerletthekben 
karth wallotthall walamynt jarthall, de arroU nem tehetsz ha 
jmmar megh vágjon kaar wallassod, azerth azt fogódom the- 
neked az en sido hytemre tiztessegemre es emberségemre, 
hogy jeóy fely hoszam semmit ne fely, senkjteóU semmi ban- 
tassod nem leszen, hanem jsmegh szepp bekesseggell ely bo- 
chyattlak, seött annak fóletthe oly morhatt adok theneked 
kezedben, hogy az kywell adós wagy thalam vgyan azon mor- 
haboll megh fizetthecz kewessenkenth, wagy három wthadban, 
azerth semmit ne fely ezen hytt lehelemre bizwast jeötthen 
fely jevy hoszam, es holy egyszer, holy maszor kewessenkent 
fizes, twdod hogy ez ideigis en senkytt nem banthottham, 
most sem akarok senkit megh banthanom. Az Peternekis megh 
mondgyad hogy ha akar en az Nágos bassattví^lis hytt lewe- 
lett zerzek nekj, azerth ha akarya eoys szabadon ely jeóhett, 
senky addegh nem banthya migh énnekem megh nem fizeth 
hanem eeys holy egyszer, holy maszor kewessenkent had 
fizessen, az Ermeny Mihalnakis mond kózeónethemeth, mynt 
barathomnak, es megh mondhatod nekj hogj elégett thóre- 
ketthem az eö dolgában, azerth azt fogatta énnekem Bengly 
Memy hogy walamyt en ely wegeszek keöztek eö abban aly 
megh, azért megh mondhathod neky hogy ha eöys ala akar 
jeönny, semmit ne felijén bizwast ely jeohett, Isten welwnk. 
Kiélt Bwdan anno 88. 

Jerusalembely Hossia, az hatalmas 

thörek czyazarnak feö emengje 

Eztergamban. 

[KÍVÜL] Ez lewely adassék Olaz Andrásnak Kamaromban 
lakozónak kezeben. 



417 



370- 
1588 január 11, 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa ... 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekWnk szereteő szomszé- 
dunk. KeoszeonetWnk es magunk ayanlasa után. Megh hozak 
mi nekWnk az feölsegeod leuelet, melyben ker feolsegeöd 
hogy az tiszteöleteös férfiúnak Tettauernek feolsegeöd talno- 
kanak az tisztességes ayandeknak ala iWuetelire adnánk az mi 
hitt leuelví^nket, lam ennek eleötte ualo napokban irtuk uala 
mind feolsegeödnek smind Vngnad Danidnak, hogy mikor 
feolsegteök feö keöueteöt boczat ala, mindeneök ellen szaba- 
don es bizuast iwyeön senkiteöl bantasa nem leszeön, de az 
sok hiaban ualo posta nem szwksegh, es az felet ne kwlgyeön 
feolsegteök, iollehet az az leuel elég uolt uolna, mind azon 
által az feolsegeöd leuele latuan, illyen módon aggyuk ez mi 
hitt leuelwnket, hogyha feolsegteök az mint ennek eleötte 
irta uolt, hogy ez mostani Bódog ázzon hauaban ala boczattya 
feölseged, ha ez hónak fottaig itt leszeön az tisztességes aian- 
dek, ez mi hitt leuelWnk hitt leuel. Fogaggyukis áz mi hitwnkre 
tisztessegwnkre, hogy az feölseged megh neuezeöt emberének 
es minden hozza tartozóknak sem ala iVí^ueöben sem uizza 
meneöben senkiteöl semmi bantasa nem leszeön. Ennek bizon- 
sagara attuk ez mi peczeteös leuelví^nket, hol penig ez hónak 
fottaig itt nem lenne, ez mi leuelwnk hitt leuel nem leszeön. 
Ezeöknek vtanna eztis akarank feolsegeödnek tuttara adnunk, 
hogy az mi alattunk ualo uegbeli uitezeok tuttunkra attak, 
hogy miuel Nadasdy azon igyekeozik, hogy miheleön az uizek 
megh fagynak, mingyarast az hatalmas czaszar uarai ala iwyeön 
es az frigy ellen ualo dolgot czelekeöggyek, ki bizony dologh, 
azért ha ualami lenne, feolsegeöd ne mongya hogy feolsegeöd- 
nek hireuel nem uolt, azért paranczollya megh feolsegeöd 
tartsa az frigyheöz magát, mert általán foguan az eö czele- 
keödetiert orszagtoknak leszeön kara. Isten uelwnk. Dátum 
Budae 11. Jan. Anno dni 1588. 

[Kiviil magyarul: Ernő berezegnek.] 



A budai basák. 2 / 



418 



371- 
1588 január 23. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh nekwnk io szomszédunk. 
Keöszeonetwnk vtan. Meg hozak mi nekwnk az feolsegeod 
leuelet melybeöl mindeneökett meg ertenk, iria feolsegeod 
hogy romay czaszar eö feolsege az frigyeött meg tartya, es 
mindenví^tt az uegeteokben megh uagyon paranczolua hogj az 
frigyeöt meg tartsak, igaz hogy az czaszarok az frigyeöt meg 
tartyak de az ti uegeiteökben ualo kapitanok nem tartyak 
tnegh, seöt inkab az frigy ellen iarnak, es mindenkoron igye- 
keöznek az frigy ellen ellenkeozeo dolgokot czelekeodni, mely 
dolgokot feolsegeodnek mindenkoron tuttara attuk, de megh 
ez ideig eggyet sem bVí^nteteöt megh feolsegeod benneök, mi 
feolsegeodnek panaszolkoduan, feolsegeod uiszontag az mi 
alattunk ualokra hogy az frigyeöt megh nem tartanak, az mi 
alattunk ualok az frigyheöz tartyak magokat, czak onnan tar- 
tanak meg az frigyeöt, ebbeolis meg teczik miképpen tartyak 
meg az frigyeöt, hogy az mely faluk uarosok eleiteol foguan 
az hatalmas czaszarnak feiet haytuan, mind az hatalmas cza- 
szaret smind szpahiaioket igazan megh attak, mostan penig az 
uegbeli kapitanok meg paranczoltak hogy szpahiaiokhoz be 
ne ivl^yenek sem az hatalmas czaszaret sem szpahiaioket megh 
ne aggyak, az felekben ha el hoznak, kinek uagyon bwne 
benne, sem mi nekwnk sem az szpahiaknak abban bwne nin- 
czen, hanem az uegbeli kapitanoknak kik be nem boczattyak 
eöket szpahiaiokhoz, mint az hatalmas czaszar uarosais Szikszó 
az hatalmas czaszaret nem hogy meg atta, seöt inkab az vrok 
palánkot czinaltatot benne, hogy adoiokot megh ne aggyak, 
eze az frigy tartás, ez dolog uagyone feolsegeodnek hireuel 
ninczene, ha feolsegeodnek hireuel ninczen, paranczollya megh 
feolsegeod hogy tiz napig summaiokat be hozzak, mert ha tiz 
napra megh nem leszeön, az hatalmas czaszarnak tuttara 
aggyuk, az palánkot feieökre rontattyuk, es eö magokat rab- 
ságra hozattyuk, ezeön kiuVv^lis az mely faluk eleiteol foguan 
be uoltak hodolua adoiokat megh attak, paranczollya meg 
feolsegeod az uegbeli kapitanoknak hogy az feleket kwlgye- 
nek be szpahiaiokhoz, adoiokat igazan megh aduan, ha innen 
ualakiteöl az felének ualami bantasa lenne ki teöruentelen 
dolog uolna, feolsegeod aggyá tuttunkra, es ha mi megh nem 



419 

bví^ntetnenk mi bví^nwnk legyeön. Ezeoknek vtanna, irta feöl- 
segeöd hogy az tisztessegeos aiandek keszön uolna, czak az 
mi hit leuelví^nket uaria feölseged lam az feolsegeöd kiuan- 
saga szerent az mint feölseged irta uolt hogy ez Bódog azzony 
haua mig el fogyna, az tisztességes aiandek itt Budán leszeön, 
az szerent hit leuelví^nket kví^ldeöttwk, de mégis az feölseged 
fogadása szerent az aiandek megh nem leön, most ismeg 
uyonnan kiuanaya feolsegeöd hit leuelwnket, hyzem az elebbi 
hitt leuelwnk az tyztesseges aiandeknak ala i>A^uetelire elég 
uolt uolna, mert az mi hitwnk hitt, es az mi szónk igaz be- 
szed, azért ha felsegteoknek aiandeka uagyon, kesedeleom 
nelkwl boczassa ala, az feölsegteök embeöre bizuast iwhet az 
tisztességes aiandekual, kinek sem ala iwueoben sem uizza 
tereoben senkiteöl semmi bantasa nem leszeön, az kik penig 
innen uizza térnének azokat azonképpen bekeuel uizza bo- 
czattyuk. Isten uelwnk. Dátum Budae 23. Jan. Anno dni 
1588. 

[Kívül ma arai Ernő berezegnek J 

372. 
1588 ianuár körül. 

Szinán basa Ungnad Dávidnak. 

My Zinan passa . . . 

Tekintetes Nágos ur nekünk szereóteó szomzedwnk az 
Nágod leuelebeól mindeneket ertetwnk Nágod leueledben irria 
hogi meg büntetnénk az my kapichy basánkat es Ramadan 
czaust miért hogi az útban az Nágod uraidnak postaiat hogi 
rVv^twl szidalmaztak es uertek es azért uraid igen nehezlettek 
es io neuen nem uettek Nágod igazzat mond de az posta ha- 
^vvdot es igazzan nem atta eó felségének de ezt az dolgot 
Nágodnak igazzan twttara aggywnk mint leót az dolog azt 
ne gondollia Nágod hogi az en emberem keduert szolok mert 
en oly ember uagiok hogi az apám keduetys nem nézzem ha- 
nem igazzat zolok ha kedig az my emberemnek bWnne leót 
ez dologban mingiarast fel akaztottam uolna zauatis nem hal- 
gatam uolna de myuel hogi az aposta igen rezeges magiar es 
az utón az my emberwnk nekj zolt ne rezegeskeiel meg hanem 
kel fel mennywnk el eö mingiarast rví^tal zitta az my embe- 
rwnket te roz hitetlen tereök tarcz dolgodat mind azon kyw^l 

27* 



420 

Tonara hogi jwttenek az en emberem mingiarazt az bironak 
zolt hogi koczikat zerezzen es eö magais az emberem ment 
ky az koczykert es az en emberem be jwwen az biro hazában 
talallia az postát hogi aztalnal le Wlt innya es az birot fele- 
szegestwl leianastWl az aztalhoz le Wltette melleié az my em- 
berví^nk mingiarazt az bironak zolt hol az koczjk az biro fel 
keölt az aztalt^^l koczikert meny az posta mingiarazt kést uont 
az mj emberví^nkre es ereossen hitiben meg zitta te roz eb 
teoreok mert keoltod az aztaltwl az birot az my ember>X^nk zolt 
az postának. 

Azért keöltem hogi koczykat hozzon es teys az italt had- 
del az posta iszmeglen feöl keoluen késsel az en emberemre 
ment az en emberem azt latuan eoys otalmazta magát ez az 
dolog ugi leöth mert az tonay birot hitjre kérdeztem mint 
leot az dolog az biro eo maga ugi bezelete az mint Nágodnak 
Írtam es az en emberem hozzam jwwen nekem panazolkodek 
az posta feleol hogi ereossen hitiben zitta mj ha meg bwn- 
tetWnk uolna meg erdemlete iiolna de mj nem bantotwnk 
hanem mondák nekie meg latod hogi uradnak twttara adom 
embertelensegedet mit mieltel az mj emberinkén de peniglen 
mj gondoluan az fele embertelen magiar giermeknek dolgáért 
eo felséget ne bozjehwnk az posta felt hogi tuttara az urának 
ágiunk azért panazolkodot maga menczegert azért kerywnk 
Nágodat bví^ntessetek meg ezt az postatis kit mostan kwltetek 
hanem kwltwnk uolna meg lehetet uolna miért hogi illen mó- 
don czelekeznek de mj az Nágodtok baratczagat nezuen ke- 
szedelem nekwl hww emberwnket el kwltwnk de ennek utanna 
Nágtok efféle heaba ualo posta ne kwlgietek mert uizza 
kwlgJN^nk hanem mikor akartok leuelet kwldene ide hozzánk 
kwlgietek es mj ala el kwlgywnk az portan oratorotoknak es 
az oratornakis irtam hogi ez fele heaba jwweo meneo postákat 
ne kwlgien hanem mikor leuelet kwld ide hozzánk kwlgie es 
mj el kwgjwnk Nágtoknak mert Iztennek hala annj ideteol 
foguan mj ideonkben posták kik jwtenek zepen aiandekoztví^nk 
feo embereinket uelek boczatwnk mert edig senkit ne uerte- 
nek de mostan az embertelen részeges magiar eo maga beönes 
leuen meg eÖ panazolkodot hanem bwntetiket az hatalmas 
czaszarnakis az uezirnek is tMtara agiVí^nk mitt czelekeznek 
postaitok es az utón rezegeskednek es rezegek leuen embe- 
reinket hitekben zidgiak. 

Aztis irria Nágod hogi romaj czaszar es Ernestus berezeg 
eo felsége akarnának feo keouetit ide hozank kwldeny bátor 
kVí^lgiek el az eo hozzaia ualokal egietemben sem jwweöben 
sem meneoben senkjtwl semmj bantasok nem uizontak kik 



421 

uizza temek senkitwl semmj bantasok nem lezzen ezzel egie- 
temben aianlywnk baratczagví^nkat Nágnak 

[Kivül.] Az Nágos urnák romaj czazar feo tanaczanak 
Ugnod Dauidnak nekwnk szomzed baratwnknak adassék ez 
leuel. 

373- 
1588 február 5. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekwnk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Ennek 
eleotte itt Budán let^^nkbennis találtuk uala megh feolsegeö- 
det leuelví'nk által, az hatalmas czaszarnak egy Szikszó neuw 
uarosa feleol, kik eleiteöl foguan az hatalmas czaszarnak feiet 
haytuan, adoiokot igazan meg attak, kertek uala feolsegeödet 
hogy feölsegeöd paranczolna meg nekieök, az hatalmas czaszar 
adaiat adnak megh, de mind azulta fogua eleoszeör itt létünk- 
ben czak egyszer i^íí^ttenek be, kett ezer forint leuen summa- 
iok, ackoris czak hat száz forintot hoztak uala, az után kedig 
menyt itt uoltunk, innen Temesuarra mentWnk, onnan meg 
ide iví'ttWnk, mind azultatul foguais im négy esztendeié leszeön, 
hogy be nem iví^ttenek, es az hatalmas czaszarett megh nem 
attak, azért mostannis keriwk feolsegeödet, paranczollya meg 
feölsegeöd nekieök, hogy hozzak be az czaszar adaiat, azon- 
képpen az teöb faluknakis kik zaimok szpahiake, kik eleiteöl 
foguan adót attanak, azoknakis paranczollya megh feölsegeöd 
hogy iwyenek be, az czaszar adaiat es szpahiaioket aggyak 
megh, azt penig ne gondoUya feölsegeöd, hogy azért keriWk 
feolsegeödet, hogy mi elegek nem uolnank azoknak el rabla- 
tasara, auagy hogy be nem hozathatnánk, de miuel hogy az 
kett czaszar keozeöt ualo frigyeöt meg gondoluan, szabadsagot 
nem attunk nemis adunk sem hegnek sem szpahiaknak falu- 
kot rablani, azért feölsegeöd paranczollya megh, hogy adoiokot 
aggyak megh, mert ha be nem ivének az faluk, feolsegteök 
oka leszeön az frigy bomlásának, mi nem leszwnk, eggyk oka 
ez hogy az falukot be nem boczattyak, mas az hogy aiandek- 
toknak ala iwuetelinek ideié regeön el múlt, annelkwlis teolwnk 
háromszor kert hitt leuelet feölsegeöd ayandektoknak ala 
i\Vuetelire, de megh sinczen, ha aiandektok uolna, eddig regeön 



422 

el iVC^tt uolna, de im lattyuk hogy ninczen, es akaratotok 
uagyon az frigy bomlására, az mi alattunk ualok ezt latuan, 
hogy sem az faluk be nem íwnek, sem aiandektok ninczen, 
sem penig leuelwnkre ualazt nem teszteok, ha valami oly do- 
log hirVÍ'nknelkVí^l teörtenik, mi teölwnk ne tuggyatok, se az 
után ne iriatok, mert feolsegeöd leszeön minden háborúság- 
nak oka. Isten uelWnk. Dátum Budae 5 Febr. Anno dni 1588. 

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J 

374. 
1588 márczius 12. 

Szinán basa Rudolfnak. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolseges romay ezaszar, nekv(^nk tiszteölendeö szomszéd 
vr barátunk. Keöszeönetwnk es magunk aianlasanak vtanna. 
Az feölseged embeöre kit feölseged az hatalmas ezaszar por- 
taiara az tisztességes aiandekual boczatot iwue mi hozzánk,, 
miuel az ut igen nehéz uolt, az louakban megh farattak uala, 
keönyeörge ez okaert mi nekwnk, hogy haiora szeörzenenk, 
mi az feolsegeöd barátságát nezuen, eö magát az tisztességes 
aiandekual szépen haiora szerzeöttwk eleb ket napual azkoczikat 
üressen Nándor Feir uarra kWldeött'^K^k, eö magát mind az eö 
hozza tartozóknál az tisztességes aiandekual, hiví^ emberinket 
melleié aduan, tisztesseggel haion ala boczattuk. Azon feölse- 
ged embereteöl szoual az mit izent feölseged mindeneöket 
megh ertenk, izén feölseged az frigyeöt hogy meg tartanánk, 
isten lattya eö feölsege, hogy mi feolsegeöd keözeöt, es az mi 
kegyelmes feiedelmwnk keözeöt mindenkoron igazan es hiuen 
igyekeöztWnk szolgálni, ennek utannais ugy akarunk, de ez 
mostani aiandek, mellyet feolsegeöd ala boczatot, megh az mi 
eleött-íC^nk ualo Aly passa ideiere ualo aiandek, taualy eszten- 
deöre ualo, lattya penig feölseged ez mostani esztendeöre ualo 
aiandeknak ala iwuetelinekis ideié el i'íí^t, azért hogy leszeön 
igy az frigy tartás, tuggya feolsegeöd hogy az hatalmas cza- 
szaris iob keduel latna mikor felsegeöd megh ideien ala bo- 
ezatana, azért feölseged sz. Gyeörgy napig ez mostani eszten- 
deöre ualo aiandekotis boczassa ala, ha az meg leszeön megh 
lattya feolsegeöd, hogy mig mi itt leszVt^nk semmi oly dolog 
nem leszeön ki az frigynek ellene uolna, az hatalmas ezaszar- 



423 

nalis szánunk, es mind az uegbeli begeöknel foganatos leszeön, 
de ha az aiandek menteöl hamarab megh nem leszeön, ha 
mi teörtenik feölseged mi teölwnk ne tuggya, ezt barátságból 
akarank feölsegeödnek tuttara adni. Isten éltesse feolsegeödet^ 
Dátum Budae 12 Marty. Anno dni 1588. 

[Kívül magyarul . a római császárnak.] 
[U. ezen szöveg Ernő herczeghez is.] 



375. 
1588 április 15. 

Szinán basa Ungnad Dávidnak. 
Mi Zinan passa . . . 

Tekintetes Nágos ur nekWnk zomzed baratví^nk keozeone- 
tunk magv{^nk aianlasa után az Nágod uraynak az portan uleó 
orator ualamy leueleket kwldet ide my hozzánk kik Nágod- 
nak zolnak kert minket leueleben hogi Nágodnak el külde- 
nénk mys az regy baratezag feieben keszedelemnekVí^l 

Annak utanna ének eleotte uraidnak leueleketh kwldettWnk 
uala az tizteszeges aiandek feoleöl miért hogi ez mostany kit 
kwltenek Nágod iol twggia hogi az taualy aiandek es meg 
Aly passa ideieben kellett uolna jwnny my kedig ugi gon- 
doltví^nk hogi ez mostany eztendeore ualo aiandekotis eggyWth 
kwldj el az taualjual de az Nágod uray czak az taualit kwl- 
tek el. 

Azért regy barátom Nágod ezez ur es sokatys latot Nágod 
onnét my innét az ket czazar keözeöt ugi teóreókedjWnk 
hogi az fríg marandó légien lattia az izten hogi my inneg 
mind ez ideigjs azon teöreokettwnk hogi mind ket fele igazag 
zerent zolgallywnk ez utanjs azon lezzWnk hogi ket czazar- 
keozeöt hwwen zolgalny es az uegbely embereiteknek sok 
gonoz czelekediteket lab ala niomtam es az hatalmas czazar- 
nak tvC^ttara nem atam de halotam példa bezedben hogi io 
tetei iot nem kel uarny mys ugi uagywnk ueletek my mennél 
inkab ioual uagywnk hozzatok tj annál inkab ember zamban 
nem tartok azért lezzen olj ideié hogi Nágod minket meg 
emlit ezt baraczag feieben tutara adom Nágnak annak 
utanna ez mostany eztendeore ualo aiandeknakalajwetelenek 
el erkeozet ha az Nágod uray Zent Gieorgi napig ala kwldik 
io holot nem kwldeneiek meg izten tuggia hogi lezzen az dolog 
es my tVí^l^^^nk az után ne tuggia Nágod datwm Bude 1588.. 



II 



424 

Annak utanna nekwnk zomzed baratwnk kerrjwnk nago- 
dat hogi Nágod penzwnkert ket szelendeket iot ereöget kN^^lden 
nágod uagi ha nágod morhatis keuan nágod aggia twtwnkra 
mys nágodak meg kwlgywnk es anekwlis hazonlo baratczagal 
lezzwnk nágodnak ezzel egietemben aianlywnk baratezagwnkat 
nágodnak. 

Annak utanna zomzed barátom eztis akaram nágak twttara 
adnom hogi mostansagal eminap embereitek az hatalmas cha- 
szarnak Nouigrad mellet wy palánk alat jwtenek es zagwld- 
tanak de az izten nem uitte ele dolgokat hanem felete (?) orcza- 
ual uizza tértének es eóteót le uagtanak, Iszmetlen annekwl 
mostan ismét Zolnok uegeben ezwe gWlekeznek uolt emberei- 
tek es azon teoreokeznek Zent Miklósra menny azért Nágod- 
nak tví^ttara adom hogi az után ne mongia nágod hogi twttara 
nem atví'nk es aztis . . . twttWnkra uagione hirredel nineze ha 
kedig nágod hireuel ninczen nágod bwntesse meg azokat kik 
az frig ellen iarnak egy ez hogi az aiandek nincz mas ez hogi 
annyi embertelenséget czelekeznek jm zem látomás az frig 
bomlásának onnét leznek okaj ugi twggia nagod. 

[Kívül magyarul: Ungnad Dávidnak.] 
(Egykorú. hátJBgyzet szerint apr. 15-éről.) 



376- 
1588 április 24. 

Szinán basa Pálfi'y Miklós főkapitánynak. 

Mi Szinan passa . . . 

Tekintetes es N. vr, nekwnk io szomszéd barátunk Keö- 
szeönetwnk vtan. Megh hozak mi nekví^nk az N. leuelett, mely- 
ben iria N. hogi Haszan begeot es Mahmutt begeött, az eö sok 
keönyeörgesekre es az istenre tekintuen ide Komaromban 
hozatta N. azért tuggya N. hogy eddig sem Haszan begert 
sem Mahmutt begert sem irtunk sem keönyeörgeött^nk, az ki 
ez ideig irt es keonyeörgeöt ereötteök Nágodis annak irion 
feleöleök ne mi nekwnk, hol penig ha mi iot Nágod czelekeödeöt 
veleök, annak Nágod veszi erdemett az Nágodnak hasznai, 
N. minekwnk az feleöl ne irion, Nágodnak kezeben vadnak es 
tarcz iol eökett, mertt ha eött begeött egy penzeön adnanakis 
mi nekünk nem kel. Isten velvP^nk. Dátum Budae diui Ceorgy 
Anno dni 1588. 



425 

[Kíviil] Az Tekinteteös es N. vrnak, PalíFy Miklósnak, 
posony es komaromy varmegyéknek feö Ispannyanak, es 
komaromy feö kapitannak, nekwnk io szomsed barátunknak 
adassék. 

377- 
1588 április 28. 

Szinán basa Ungnad Dávidnak. 

Mi Szinan passa . . . 

Tekintetes es N. vr, nekwnk io szomszéd barátunk. 
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Juta az hatalmas 
czaszar portaiarol egy emberVvnk, kiteöl az Ntok kwldeöt 
valami leuelekett, azonképpen az mely keöueteöt Ntok az 
tiztessegeös ayandekual ala boczatot, ezeön mi embervC^nk 
aztis találta, eöis kwldeöt valami leuelekett, kertek azon min- 
ket hogy azokot Nágodnak kwldenenk, mely leuelek miheleön 
kezünkben iutottak, mingyarast minden kesedeleomnelkwl, 
az Nágod barátságáért feöl kwldeöttwk Nágodnak, Touabba 
ez el múlt napokbannis találtuk vala meg Ndat az tiztes- 
seges ayandek feleöl, miuel az mi kegyelmes feiedelmví^nk 
mi teolwnk akaria tudni, ha az tiztesseges ayandek vagyone 
ninczene, mely mi leuelwnkre N. megh valazt sem ada, 
nem tuggyuk mi legyeön az oka, iol tuggya N. hogy annak 
megh Sz. Gyeörgy napian itt kelleöt volna lenni, mas az Ntok 
mindenkor azt iria, hogy czak innen valami okot ne aggyo- 
nak az mi alattunk valók, onnan semmi oly dolog nem 
leszeön ki az frigynek ellene volna, mi mindeneoknek meg 
paranczoltuk, hogy mindeneök az frigyheöz tartsak magokot, 
kik innen az frigyeöt mégis tartyak, de az Ntok alat 
valók mind szwntelen, hol ket ezerén, hol három ezerén négy 
ezerén, hol Feir var ala iwnek es igyekeoznek, hol Sambok 
ala, hol Wacz ala es az teöb veg varak ala, kiben isten nem 
viszi eleö szandekokot, mint mostan Dobó Ferenczis indult 
volt Wacz ala egynehány ezer magaual, nem az frigy ellen 
vagyone ez fele dolog, auagy tálam Dobó kwleön partot Vvteot 
magának, auagy Ntok nem bir vele, hogy az fele dologertt 
Ntok meg nem bwnteti, mit gondol N. ezeön hogy az ayan- 
dek sinczen meg mas feleöl ezkeppen mind szWntelen az 
hatalmas czaszar varai ala szaguldnak mi Nágodnak iouat 
akariuk, azért találtuk megh ennek eleötteis barátságból Ndat, 
mert tuggya Nágod hogy az fele dologból az kett czaszar 



1 



426 

keözeöt való frigynek bomlása keöuetkeözik, azért Nágod 
minket kesedeleom nelkVí^l tegyeön bizonyossá az tiztesseges 
ayandek feleöl vagyone ninczene hogy ttiggyuk mys az hatal- 
mas czaszarnak tuttara adni, mert ha valami oly dolog teör- 
tenik mi okai ne legy^Jí^nk, ezeöket barátságból akarank Nágod- 
nak tuttara adni. Isten velAX^nk. Dátum Bude. 28 April Anno 
dni 1588. 

[Kivül magyarul: Ungnad Dávidnak.] 

378. 
1588 május 15. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczeg, nek#nk szereteö szomszé- 
dunk. KeöszeönetvVnk es magunk aianlasa vtan. Megh hoza 
mi nekWnk az felsegtek embere Knoczer Dienes az feölseged 
leuelet kit az hatalmas czaszar portaiara boczatot feölsegtek, 
kitt mijs minden kesedeleömnelk^l hiw emberWnket melleié 
aduan, az hatalmas czaszar portaiara tisztesseggel boczattunk. 
Touabba iria feölseged hogy nem illenek az mi hitt lewel^^nk- 
heöz, hogy Szabó Mihalt méltatlanul Esztergámban tartyak, 
kit felsegtek az tisztességes aiandek mellet az feölsegtek feö 
keöueteuel boczatot uolt ala, az igaz dolog hogy nem illik, de 
mi nekví^nk ebben hirwnk nem uolt, mert az mi hitv^nk hitt, 
es ualamit fogadunk mégis allyuk, de mikor az tisztességes 
aiandek ide erkeözeöt uolna, Oszmán begh panaszolkodot uala, 
hogy Szabó Mihály egy rabiat uitte uolna ki, ki miuel mind 
ez ideigis sarczat megh nem fizette, sem eö maga be nem ivt'tt, 
Szabó Mihalt monda hogy meg tartya ereötte, mi Oszmán 
begeöt megh pirongatank azért, hogy miért ala i^ueö es 
meneö keouetnek rabot ad es meg paranczolank hogy megh ne 
tartsa, mikor innen az tisztességes aiandekot ala boczattuk 
uolna, másod nap az mi hitt leuelví^nk szerent Szabó Mihaltis 
feöl boczattuk leuelekuel, annak utanna ugy mint eöteöd nap- 
nál, ertenk hogy Esztergámban az begh Szabó Mihalt megh 
tartoztatta, es mingyarast páran czolatot kwldenk az bégnek, 
hogy Szabó Mihalt kesedeleömnelk^l el boczassa, az beg ollyan 
ualazt teön hogy Komaromban feöl boczatta, es az után sohol 
semmit nem erteött^nk feleöle, sem feölsegtek tuttunkra nem 



427 

atta, eö maga is penig czak egy kis leuelet tudót uolna k>^l- 
deni, mi gondot uiseltwnk uolna róla, azért az feolseged leuele 
latuan, es miheleön az feölsegtek embeöre emiekeözek feleöle 
mingyarast ala hozatank es el boczatank, mely dolgot az beg 
hogy hirwnknelkwl czelekeödeöt, megh lattya feolseged hogy 
gondunk leszeön róla. Ezeöknek vtanna az rabok dolgát az 
mi illeti, hogy az teöreök rabokot szannya feölsegteök, azon 
nagy czudank uagyon, azokot felséged ne szannya hanem az 
magyar rabokat, es ha az magyar rabokat feolseged szánna, 
meg paranczolna mindeneöknek hogy teöreök rabon magyar 
rabot es nemeteot szabaditananak, azért kiki rabiat iol tartsa 
mert semmiképpen az nem leszeön, hogy innen louat auagy 
kész pénzt ki uigyenek rabért, az eleiteöl foguan meg uolt 
az hatalmas czaszartol tiltua, hogy rabért senki louat ki ne 
aggyon, pénzt azért nem engedwnk ki uinni, hogy akar mely 
hituan teöreök legyeön ezer forintra ket ezerre sarczoltattyak, 
ha penig meg ertengywk hogy ualaki louat ki uinne, eö magát 
io farkon hordoztattyuk, nem mongyuk hogy posztot auagy 
mas fele marhat, ha kepeös szerent be nesznek rab ualczaga- 
ban, hogy meg nem engeggywk, de louat es pénzt semmi- 
képpen nem engedwnk ki uinni ; Végezetre panaszolkodik 
feolseged az mi alattunk ualo begeökre es uitezeökre, mikor 
mi penig az feölsegtek alat ualoknak az frigy ellen ualo czele- 
keödeteöket feölsegteknek tuttara aggyuk, feölsegtek azt nem 
hiszi, hanem az feölsegtek alat ualoknak hazugságokat, de 
most meg teczik, hogy nem igaz hanem hazugság dolgok, mert 
megh az szolnoky begh heleben sem jwtt, immár azt hazuttak 
feleöle hogy nem akarna az frigyeöt megh tartani, azért czak 
feölsegtek paranczoUya meg onnan az uegbeli kapitanoknak 
tartsak az frigylieöz magokat, es az mely faluk uarosok eleiteöl 
foguan az hatalmas czaszarnak feiet haituan mind az hatalmas 
czaszaret smind szpahiaiaet megh attak, mostannis mikor 
annak ideié uagyon, iví^yenek be szpahiaiokhoz, az hatalmas 
czaszaret es szpahiaioket igazan megh aduan, ha ualamely 
falunak auagy uarosnak ualakiteöl ualami bantasa lenne, meg 
lattya feolseged bwntetlen nem szenueggywk, az mely falut 
irt feölsegeöd hogy Kanisa fele el rablottak, iollehet meltan 
czelekeöttek mert be nem akartak iwni, mind azon által az 
feölsegtek embeöre lattá, miképpen az szpahiaiokot fogua 
tartyuk, az teöbbiertis kik annak az rablásnak okai uoltak 
ereötteök kwldeöttwnk, meg lattya felsegtek miképpen meg 
bvv^ntettywk ; czak az feölsegteök alat ualok tartsak az frigy- 
heöz magokat, innen mi gondot uisel-^nk hogy ezeök semmi 
lenkeözeö dologra okot nem adnak. 



428 

Az tisztességes aiandek dolgát penig az mi illeti, ennek 
el eöttei s egynehanszor találtuk meg feölsegeodet leuelWnk által 
feleöle, mely mi leueleinkre feölsegeöd megh tialazt sem adót 
mi feölsegteoknek iouat akariuk, azért akarnánk hogy feolsegtek 
ne keslelne, mert lattya feölseged hogy annak ala íwueteli- 
nek ideié meg Sz. Gyeörgy napban el múlt. mas az, az mely 
faluk eleiteöl foguan adoiokot megh attak, mostan be nem 
i^nek szpahiaiokhoz, kibeöl semmi io nem keöuetkeozik, mas 
az, az hatalmas ezaszar mi teölwnk akaria megh tudni, az 
tisztességes aiandek uagyone ninczene, azért feölseged mi 
nekwnk kesedeleömnelkwl aggyá tuttunkra uagyone ninczene, 
hogy mijs az mi kegyelmes feiedelmwnket tuggyuk bizonyossá 
terjni feleöle, es ha készen uagyon, feolsegtek kesedeleömnelkwl 
boczassa ala, mellyet ha ideien ala boczat feolsegtek, az hatal- 
mas czaszaris iob neueön ueszi. Ezzel egyeteömben ayanlyuk 
feölsegeödnek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae 
15. May. Anno domini 1588. 

[Kiui'il magyarul: Ernő berezegnek.] 

(Ezzel szószerint egyező levél Ungnad Dávidhoz.) 



379- 
1588 május 26. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Emestus herczeg nekWnk szereteö szomszéd 
barátunk keöszeönetv^nk es magunk aianlasa vtan. Ennek 
eleötte egynehanszor találtuk megh feölsegeodet leuelWnk 
által, az faluk dolgából, hogy az mely faluk eleiteöl foguan 
az hatalmas czaszarnak feiet haytuan be iWttenek, mind 
az hatalmas czaszaret smind szpahiaioket igazan megh attak, 
hogy meg paranczolna feölseged minden uegbeli kapitanoknak, 
az fele falukot mostannis be kwldenenek szpahiaiokhoz, mely 
leuelWnkre feölseged meg ualazt sem adót, kiért egynehanszor 
az zaimok szpahiak feöl tamattanak, hogy faluiok sem iW be, 
sem penig el nem haggyuk rablani eoket, de mi mind ez 
ideig kitt az begeökben zaimok ban, kit szép szoual, kit pal- 
czaual kit egyéb fenyeögetesuel le nyomtunk, mas az abbolis 
egynehanszor találtuk meg feölsegeodet, hogy minden kapita- 
noknak paranczolna megh feölseged tartanak az frigyheöz 
magokat, de az uegbeliek sem romay ezaszar eö feolsege 



429 

hitit emberséget megh nem gondollyak, sem az frigynek meg- 
maradását, hanem mind szVvntelen az hatalmas czaszar uegei 
ala szagaidnak, es szwntelen ualo ellenkeözeö dologra okot 
adnak, mint nem regeön Dobó Ferencz nagy haddal iWtt 
Gyarmat fele, akart Szonta ala iWni, hogy azt feöldig el há- 
nyassa, de isten nem uitte eleb szándékában. Ismeg az tataiak 
egymás után czak hamar keczer Gesztes ala iwttek, de hogy 
semmit nem kaphattak ismeg uizza tértének, azonképpen ez 
mostani napokban Vall ala iwttenek, mostan meg azon nád- 
nak hogy az kett hatalmas feiedeleÖm keözeöt ualo frigynek 
ualamit ellene czelekeödhessenek, de az hatalmas czaszar 
legyeön egessegben, isten segetsegebeöl az eö szandekokot 
isten az eÖ magok feiere fordittya, az frigynek dolga feökeppen 
három dologban uagyon : Eggyik hogy algyut uar ala ne 
uonnyonak, második hogy az tisztességes aiandek ideieben ala 
iVvyeön harmadik hogy az mely faluk ez ideig szpahiaiokhoz 
be iwttenek, be iwyenek, de sem az faluk be nem iwnek, sem 
az tisztességes aiandek megh ninczen. 

Harmadik dolog ez, hogy mind szví^ntelen az uegbeliek az 
hatalmas czaszar uegei ala szaguldnak, mi ezt nem tuggyuk 
miképpen uagyon ez frigy, ez ideig az mint meg fogattuk, 
minden uegbeli begeöknek megh paranczoltuk az frigyeot 
megh tartsak, kit mégis tartottak, de immár hogy mind begeök 
zaimok szpahiak lattyak azt, hogy sem az faluk be nem iwnek, 
sem az tisztességes aiandek megh ninczen, azon keözben az 
uegbeliekis mind szwntelen az hatalmas czaszar uegei ala 
szaguldnak, nem tuggyuk mitt mongjunk nekieök, mert ez 
ideig azt mondottuk hogy mi feolsegteknek irtunk, ez dolog 
feleöl, azért mind az tisztességes aiandek megh leszeön, smind 
az faluk ez után be iwnek, im mostannis az hatalmas czaszar- 
nak ket uarosat, kik eleiteöl foguan be iwttenek, adoiokot 
igazan meg attak, az uegbeli kapitanok be nem boczattyak, 
azt mongyak nekik, ha nemett czaszarnak teöreök czaszarual 
frigye uagyon, mi nekwnk frigywnk ninczen, azért be ne 
mennyeteök mi megh otalmazunk titeket. Ezeoket barátságból 
akarank feölsegeodnek tuttara adni, kireöl ha feölsegeod gon- 
dot nem visel, ha mi teortenik mi okai ne legyví^nk. Valazt 
uarunk feolsegeodtví^l. Isten velwnk. Dátum Budae 26. May. 
Anno domini 1588. 

[Kiviil mag Lj árul : Ernő berezegnek.] 



430 

38o. 
1588 július 16, 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh keöszeönet'íí^nk es magunk 
aianlasa vtan. Megh hozak mi nekví^nk az feölsegeöd leueleit, 
mellyekbeöl mindeneoket megh ertenk : iria feölsegeöd 
hogy az mely postaia feölsegteknek eleöszer az hatalmas 
czaszar portaiara mentt, az által az hatalmas czaszart es az 
vezereöket bizonyossá teötte feölsegeöd az tisztességes ayan- 
dek dolga mint legyen, annak utanna az második postatok 
által megh azonképpen, nem illenek azért hogy mi mind sz^v^n- 
telen szorgalmaztatnánk feölsegeödet feleöle, mert az frigynek 
ellene uagyon, azért az mit mi irtunk, mi irtuk ha ualami 
gonozt irtunk, feölsegeöd aggyá tuttunkra, de mi az tisztessé- 
ges aiandek feleöl, ennek eleoteis irtunk, mostis es ez utannis 
Írunk, mert az hatalmas czaszar mi teölví^nk akaria megh 
tudni, az tisztességes ayandek uagyone ninczene, azért hol azt 
iria feölsegeöd hogy az hatalmas czaszar portaiara megh irta- 
tok, mely feölsegeöd mentsegeuel megh elegeödnek, azért ez 
utannis ne irion feölsegeöd nekwnk hanem az hatalmas czaszar 
portaiara. 

Touabba azt iria feölsegeöd hogy az hatalmas czaszar 
portaiara megh iriatok, hogy az mi alattunk ualok az falukot 
rablasual es egetesuel fenyeögetik, mint az szeczeny begis es 
Heder vaydais irt az falukra, hogyha be nem mennek el 
raboltattyak es égettetik eöket, kiknek leueleöknek masat ide 
hozzánk kwldeötte feölsegeöd, azért bátor meg iriatok, lam 
mind az beg smind Heder vayda, az istenért kérik eöket hogy 
be mennyének, ha be nem mennek megh érdemlik hogy el 
rabollyak es égessek, azt mongya feölsegteök hogy az frigyeöt 
megh tartyatok, miképpen tartyatok az frigyeöt, hiszem az 
frigy tartás ugy uolna hogy az tisztességes ayandek ideien 
ala iv^ne, második hogy az faluk be iví^yenek szpahiaiokhoz, 
harmadik hogy uar ala algyut ne uonnyonak, de sem az ayan- 
dek megh ninczen, sem az faluk be nem ivv^nek, annak feöleötte 
az uegbeliek mind szwntelen az hatalmas czaszar uarai ala 
szaguldnak, mégis az mi alattunk ualok feleöl panaszolkodik 
feölsegeöd, mi mindenkoron azon igyekeöztVVnk hogy az kett 
czaszar keözeöt ualo barátság meg maraggyon, az mi kegyel- 
mes feiedelmwnk keözeöt es feölsegteök keözeöt igazan akar- 



431 

tünk szolgálni, mi ez ideig az hatalmas czaszar portaiara ez 
fele dolgot megh nem irtunk, seöt mindenkoron azt mondot- 
tuk hogy feölsegteknek ayandekia uagyon, az szpahiak zaimokis 
egynehanszor feöl keöltek reánk, panaszolkottak hogy faluiok 
be nem ivC^nek, mind azon által azokatis kitt szép szoual 
kit fenytesuel le czendesiteöttwnk, es az hatalmas czaszar por- 
taiara megh nem irtuk, mert ha az hatalmas czaszarnak tut- 
tara attuk uolna azokat, es az minemví^ dolgot az uegbeliek 
az frigy ellen czelekeödnek, tuggyuk nem leöt uolna iol az 
dolog, de lattyuk hogy feölsegtek nem ueszi io neuen az mi 
io czelekeödetvv'nket, azért ennek utanna mijs megh lattyuk mit 
kel czelekeödmvnk ; Ezeöknek utanna, azt irta feolseged hogy 
mikor az kigyo aluszik, ne nyomia meg ember az farkat, mert 
ha meg nyomangya feöl emeli az feiet, es az embernek ter, 
es azon leszeön hogy meg maria, az igaz dolog, hogy az em- 
bernek ter, de az emberis ha lehet mind addig forgódik hogy 
az farka nyomasaual megh nem elegeödik, hanem az feietis 
el rontya, anny haszna leszeön az embeore ualo teresének. 
Isten uelwnk. Dátum Budae i6. Jul. Anno domini 1588. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 

381. 
1588 augusztus 18. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolseges Ernestus berezeg nekwnk szeretec szomszéd 
barátunk. KeöszeonetVí^nk es magunk ayanlasa vtan. Az feolse- 
ged leuelebeol megh erteöttWnk mindeneoket mitt irtt feolse- 
ged, iria hogy tisztessegeosben, irnank, Istennek hala mi 
emberséget tudunk, es emberví^ljs irtunk ez ideig feölsegeöd- 
nek, ez utannis ha isten eletwnket engedi, ez szomszédságban 
feölsegeoddel emberví'l akarunk lenni, es hozzánk illendeö 
tisztességes dologban, feölsegeödnek io szomszedsagos barát- 
sággal akarunk lenni, ezak feolseged paranczoUyon, azért 
illeöt uolna, hogy feolseged tuttunkra atta uolna, mi nekwnk, 
miért nehezli feölsegeöd az mi irasunkot, es mijs ahoz kepeöst 
feölsegeödnek ualazt attunk uolna, holot penig ha feolseged 
azt nehezli hogy az tisztességes ayandek feleöl irunk, feolseged 
meg boezasson, de azért nem kellene nehezleni feölsegeödnek, 



432 

mert eleiteöl foguan ugy uolt, hogy az hatalmas czaszarnak 
Budán ualo passay ez ideigis kik uoltanak, ez utannis kik 
lesznek, írtak es irnak feolsegeödnek az tisztességes ayandek 
feleöl, mert az hatalmas czaszar eö teöleök tudakozta, uagyone 
ninczene, eökis ahoz ualo kepeöst feölsegeödtwl tudakoztanak, 
uagyone ninczene ayandektok, az hatalmas czaszar mi nekwnk 
paranczolattyaban paranczol gyakorta, hogy tuttara aggyuk, 
ha feölsegteöknek uagyone auagy ninczen ayandekia, mijs 
ahoz ualo kepeöst irtunk es tudakoztunk feölsegeödtwl feleöle 
uagyone ninczene, holot penig feölseged azt gondolnaia, hogy 
az mi magunk iwuedelmeert irnank, es azért szorgalmaztatnánk 
feölsegeödet, hogy az ayandekot el kwldene feölsegtek, azt 
megh se gondollya feölsegeöd, es eszeben se iwyeön, mert az 
isten iol tuggya, hogy az mi nekví^nk eszwnkben sem iut, 
mert az hatalmas isten, az mi kegyelmes vrunk egessegeben 
eleget adót mi nekwnk, nem szorultunk az feölsegteök ayan- 
dekiara, ez utannis az isten az feölsegtek aiandekara ne szorul- 
tasson, de azt az isten tuggya, hogy ez ideig mind azon teöre- 
keöttwnk hogy az mi kegyelmes vrunk es romay czaszar eö 
feölsege keözeöt ualo frigy es baratsagh maradandó legyeön 
barátság feieben irtunk feolsegeödnek mindenkoron, hogy az 
aiandekot feölsegtek annakideieben kwlgye ala, hogy az hatal- 
mas czaszarnal es az vezereöknelis kedues legyeön, mert 
annak utanna ideié el muluan nem ollyan kedues, mindenkor 
mikor az hatalmas czaszar tudakozót teolWnk az ayandek 
dolgából, azt mondottuk hogy feölsegteöknek aiandekia uagyon 
es iw, es az uegbeli kapitanoknak, az frigy ellen ualo sok 
gonosz czelekeödeteöket mindenkor feödeöztwk, azonképpen 
az zaimoknak szpahiaknak reánk ualo sok kialtasokot le czen- 
desiteöttwk, es az portara menésre ualo szabadsagot nem attunk 
feolsegtekre panaszolni, hogy az mely faluk eleiteöl foguan 
az hatalmas czaszar regestomaban be uadnak iruan es adoio- 
kot meg attak, azokot feölsegtek nem akaria be boczatani, 
hogy mind az hatalmas czaszaret smind szpahiaioket meg 
adnak, az kik penig ninczenek be irua azokot nem kiuannyuk 
de mind ezeök kiuwl, az hatalmas czaszar uarosat Szikszót 
feölsegtek be nem akaria boczatani, de ha isten engedi az 
hatalmas czaszar kardia hozzu, nem hogy Szikszón, de meg 
nagyob heleonnis az mi kegyelmes vrunk meg talallya az 
eöuet, auagy aze az mi uetkwnk, hogy az hatalmas czaszar- 
nak tuttara nem aggyuk, de az eleiteöl foguan igaz uolt , hogy 
io tetei heleben nem kel iot uarni, mi eyel nappal azon teöre- 
keöszwnk, hogy az mi kegyelmes feiedelmwnk es feölsegtek 
keözeöt ualo frigy es barátság meg ne bomlana, de feölseged 



4'á'S 

nehezli teörekeödeseomet, bátor ez után ugy legyeon az ayan- 
dek feleöl oe iriunk, feöl segéd se irion az feleöle, egyéb hoz- 
zánk illendeö tisztességes dologból paranczollyon feölseged, e& 
barátsággal akarunk lenni feolsegeödnek, de az mi kegyelmes 
vrunk mikor mi teölví^nk tudakozik az aiandek feleöl, mijs 
ackor az mi kegyelmes vrunknak tuttara aggyuk, hogy ml 
mikor feolsegeodtVí^l tudakozzuk, feölseged mi reánk nehezeöl, 
es azt is az hatalmas czaszarnak tuttara aggyuk mi módon 
uagyon az feolsegtek frigye, es miczoda szándéka feölsegtek- 
nek, es az aiandekot mi módon akaria feolsegtek ala kWldeni 
bizonnyal meg erteöttvv^k olytol ki egy hiteön uagyon feölseg- 
tekuel, kitt az szigetuariak fogtanak, es azt nyeltnek mi 
nekví^nk kvVldeöttek azt meg kerdeözuen minden szandektokot 
megh mondotta, hogy Nadasdinak szabadsagot adót feölseged^ 
es ualami hadat kiuan annyt ad feölseged melleié, hogy 
Szeczenre Segesdre es Berzenczere mennyeön azokot az feöldel 
egy arant tegye, annak utanna ugy kwlgye feolsegtek ala az 
aiandekot, de hiszem az istent, hogy az mi kegyelmes vrunk 
az hatalmas czaszar ahoz ualo képest mi nekwnkis meg paran- 
czollya mitt czelekeoggywnk, az után ha oly dolog teörtenik 
mi oka ne legywnk, hanem Nadasdinak tulaydonicza feolsegtek, 
mert uegreis Nadasdy leszeon oka orszagtoknak lab ala nyo- 
mottatasanak es pusztulásának, az eö sok emberteleusege, kit 
az frigy ellen czelekeödik, ezeöket barátságból aggyuk tuttara 
feolsegeödnek. Ezeknek vtanna, azt iria feölseged hogy az meg 
tartót nemeteket el boczatanank, mert feolsegtek emberei, es 
hogy nem szoktanak keöuet melleöl embert meg tartani, 
feölseged abban igazat mond, de az ki feolsegeödnek oly 
módon atta eleiben az hazudot benne, mert istennek hala 
legyeön oly bolondok nem uagyunk, hogy romay czaszar eö 
feölsege keouetei melleöl ualakit meg tartanánk, seöt inkab 
mind i^ueöben meneoben, hiw emberimet melleieök aduan,, 
mind ala smind feöl tisztesseggel kisertetuen boczattuk min-- 
deniket, ez ideig mi ideönkben mellyk keöuetnek embeoret 
tartoztattuk megh, feölseged iria megh, de feölseged ugy ercze, 
liogy az kiket mi meg tartoztattunk, az kettei teöreök rabia, 
kiknek kezeökben szabad leueleök nem leuen ugy tartoztattuk 
megh kik eö magok meg uallottak hogy szeökeöt rabok, kitt 
sziczilatbannis be Írattunk: Annak vtanna, ez mostan feöl 
ment feö keöuet, Budára i#uen, az mellettis négy kimett tala- 
lank, kiket meg tartoztattunk, kiknek nyelueök uallasa az,, 
liogy eök hitre nem iwttek, es soha eök erre ala keöuettel 
nem mentek, hanem eö magok szabad akarattyabol az ten- 
geöreön mentek ala, sok penzeök leuen az hatalmas czaszar 

A budai basák. ^o 



434 

országát megh kitnleni, ezeoknekis uallasokot be írattuk, mind 
Miszirt, Samot, Halepet el iartak, es ugy i^ttenek Constantina- 
polyra, es az keouet melle attak magokot, hogy alattomban 
ki iwhessenek, hiszem az hatalmas czaszar heltartoianak ha- 
gyot itt minket Budán, hogy minden fele uigyazzunk es orszá- 
gát meg otalmazzuk, ki i^ ki megyeön meg lassúk, mijs ahoz 
ualo képest fileinkuel négy fele halgatunk, es szemeinkuel 
négy fele nezwnk, azért az meg tartót nemeteknek okát igy 
ercze feölseged megh tartásának, kit az mi kegyelmes feiedel- 
mWnknek meg irunk mint uagyon dolgok, kik ahoz való képest 
b^^ntetnekis megh. Isten uelví^nk. Dátum Budae i8. Aug. Anno 
domini 1588. 

• [Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J 

382. 
1588 szeptember 4. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus berezeg, nekWnk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Az 
feölsegeöd leuelebeöl mindeneöket megh erteöttví^nk, feölsegeöd 
teölVí^nk hitt leuelet kiuan egy postának egy emberuel Con- 
stantinapolyban ualo menésére, bátor ualamikor feölseged az 
miben paranczol készek uagyunk szolgálni, de feölsegeöd meg 
boczasson, mostan hitt leuelet nem adhatunk, mig az mi ke- 
gyelmes vrunk portaiara tuttara nem aggyuk, hogy feolseg- 
teök postát akar ala boczatni, es aztis az mi kegyelmes vrunk - 
nak tuttara aggyuk, hogy mostan mint becz^lli feolsegteök 
az frigyeöt, hogy az uegbeli embereiteök, teöreök ruhában 
eolteözuen, az hatalmas czaszar uaray ala mennek, mint im 
szinten ez hónak tizen eöteödik napian, az hatalmas czaszar- 
nak egy SzWety Marton neuW palankiara mentek, az porko- 
lábot le uagtak, az teöbbit el uittek, es az palánkot megh 
égettek, istennek hala feölseged azt nem mondhattya hogy az 
mi alattunk ualok mi ideönkben palánkot égettek uolna, azért 
feölseged megh boczasson touab nem twrhettyVí^k ezeöket az 
mi kegyelmes vrunknak tuttara kel adnunk, es onnan az mi 
ualaszunk leszeön, mijs ahoz ualo kepeöst feölsegeödnek 
ualaszt tesz>J(^nk. Ezzel egyeteömben feölsegeödnek ayanlyuk 



435 

io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae 4. Septembr. 
Anno domini 1588. 

[Kiviil magyarul : Ernő herczegnek.J 

383. 
1588 szeptember 21. 

Szinán basa Thúry Márton komáromi alkapitánynak. 

Mi Szinan passa . . . 

KeöszeönetWnket iriuk mint szomszédomnak. Ezt akarank 
kegk tuttara adnunk hogy sem postát sem kegtek emberett 
addig kegtek ala ne kMgyeön mig mi hitt leuelWnket nem 
kví^lgywk, azért lam meg irtuk az kegd feiedelmenekis hogy 
annak az postának hitt leuelett nem adhatunk, hanem ha valami 
leuelek vadnak kitt az portara kel kwldeni, kegd egy polgártól 
kwlgye hozzánk es mi az portara ala k^lgywk, im mostan hoztak 
az portan való keöuetteölis valami leueleket ki az kegd feie- 
delmenek szol, kitt im feöl kwldeött\?í^nk azért kegdis kWlgye 
feöl az kegd feiedelmenek. Isten velví^nk, dátum Budae 21. Sep- 
tembr. Anno domini 1588. 

[Kívül czimzés alig olvasható : Thiiry Mártonnak Komárom- 
ban.] 

384- 
1588 szeptember 29. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feolsegeös Ernestus berezeg, nekví'nk szereteö szomszé- 
dunk. Keöszeönet^X^nk es magunk ayanlasa vtan. Az mely 
postát feölsegtek az hatalmas czaszar portaiara boczatot, mi 
hozzánk iwue, ki estue erkeozeöt, miuel az nap keseö len, el 
nem boczathatank, hanem mas nap reggel hiv^ emberví^nket 
melleié aduan, az hatalmas czaszar portaiara kesedeleomnelkwl 
boczattuk, kit az minemw dologban boczatot feölsegtek, er- 
teött\vnk ualami keueset benne, de az ki iora teörekeödik, 
io keöuetkeozik az feiere, az ki penig gonosra teörekeödik 

28* 



A. 



436 

gono szul ueszi hasznát; Totiabba az feölseged leuelebeöl min- 
deneöket megh ertenk, iria feölsegeöd hogy az itt ualo neme- 
teökert mi az begeöket kérnénk, ezokaert boczatttik ki eggy- 
ket feölsegtekheöz, ki feleöl Vngnad Dauidis az feölsegtek 
tanacza es Eytzing Pali irtak, kin czudalkozik feölsegeöd,^ 
azért hiszem tudna feölsegeöd ha mi tialamikor irtunk uolna 
ualamellyk begh feleöl, auagy mikor kertwk ualamely begeöt^ 
azért ha mi azokot kiuannank, hiszem feölsegeödet találnánk 
meg leuelVí^nkuel, es feölsegteknek keönyeörgenenk feleöle, de 
mi sem az begeöt sem senkit nem kertWnk, snemis keriwk, 
seött ha czak kett pénzt kiuannais feölsegeöd ereötteök, megh 
czak aztis megh nem adnánk, hogy mi abban ártanánk ma- 
gunkot, mi inkab czudalkozunk azon, hogy feölseged ez dolog- 
ban faydallya feiet, hogy az nemeteket kiuannya teölv^nk, ki 
lehetetlen, lam meg irtuk ennek eleötteis, hogyha erre mentek 
be erre mennyének kijs, es ha uagy az tisztességes ayandekual 
mentek auagy az kett czaszar dolgában iartak el boczattyuk, 
de miuel sem erre be nem mentek, sem az ket czaszar dol- 
gában nem iartak hanem czak az hatalmas czaszar országát 
kimleöttek, ezokaert lehetetlen ha erre nem mentek be, erre 
sem kelleöt uolna ki iví^nieök, hanem az melyre be mentek,, 
arra mentek uolna kijs, erre semmi iarasok nem uolt azért 
feölsegeöd ebbeöl lehetetlen dolgot kiuan, hanem feölsegeöd 
mas dologból paranczollyon, es io szomszédságnál akarunk 
lenni, az begeök feölsegtek rabia, es iol tarcza feölsegtek, az 
nemetekett mijs mi rabunknak tartyuk, feölsegtek t\Vrieön az 
ti rabaitokual, mijs tWrWnk az mienkuel, tuggya feölseged 
mioltatol foguan mi Budán uagyunk, romay czaszar keöuete- 
nek, nem hogy eö magok keozzví^l ualamellyknek, de meg az 
ebeoknek sem uolt semmi hántásunk az mi birtokunk alat, 
isten otalmazzon ez utannis, hogy az feölsegtek keöuetenek 
ualamellyknek uagy az ki az tisztességes ayandekual ala iwne,. 
es az hatalmas czaszar dolgában iarna, hogy ualakiteöl ualami 
bantasa lenne. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feölsegeödnek io 
akaratunkot es szomszedsagunkot. Dátum Budse penultimo 
Septemb. Anno dni 1588. 

[Kívül magyarul: Ernő herczeqnek.J 



437 

385. 
1588 október 17. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 
Eredeti. Egykorú másolata Országos levéltár, Missilisek. 
Mi Szinan passa ... 

Feölsegeös Ernestus berezeg nekwnk io szomszédunk. 
Keöszeonetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak mi 
nekVí^nk az feölsegeöd leuelet, melyben iria feölsegeöd hogy 
ennek eleötte egynehanszor talált uolna megh feölsegeöd 
leuele által, az itt meg tartót nemetek feleöl, azonképpen 
romay czaszar eö feölsege tanaczais Vngnad Dauid, es 
Eytzingh Pal, de mi mind azoknak semmi beit nem attunk, 
hanem az mi magunk el uegezeöt akaratunkban marattunk 
megh, lam egynehanszor feölsegeödnek ualazt attunk feleöleok, 
azonképpen romay czaszar eö feölsege tanaczanakis Vngnad 
Danidnak, hogy ha az megh tartót nemetek, uagy az tisztes- 
séges ayandekual ez utón mentek be, auagy az kett czaszar 
keözeöt ualo dologban iartanak el boczattyuk, de kitt eö ma- 
gok nyelueökkel megh uallottak, hogy eök senki tanaczabol 
hanem az eö magokéból mentek be, hogy Samot, Halepeöt 
es teöbbet az hatalmas czaszar országában el iarionak, sem 
az ket czaszar dolgában nem iartak, sem az tisztessegeös 
ayandekual be nem mentek, sem ez utón be nem mentek, 
kikett mi itt talaluan megh tartottunk, hiszem azért hagyot 
itt minket az mi kegyelmes feiedelmwnk hogy itt uigyazzunk, 
es megh lassúk ki iw ki megyeön, es ki mi iaratban nagyon, 
azért ha ide semmi dolgok nem uolt, mit iarnak itt hirnelkwl, 
hogy hitt leueleök sinczen, mi azon czudalkozunk miczoda 
ockal kiuannya feölsegeöd eöket, ha semmi moggya ninczen 
feölsegeödnek hozzaia, hogy mi móddal kiuanhatna feölsegeöd, 
azért feölsegeöd ebbeöl minket ingyen se fenyeögesseön, mert 
hanem ha feiví^nk megyeön el, de semmiképpen mi ezeöket 
el nem boczattyuk, hanem ha az mi kegyelmes vrunk paran- 
czollya, ugy el boczattyuk. 

Touabba iria feölsegeöd hogy, az mi magunk szomszed- 
sagos barátságunk ayanlasa, czak szoual uolt, nem sziuel, 
mert az mi magunk kihaiat egynehány begeökuel az feölseg- 
tek országára kwldeöttví^k, igaz hogy el boczattuk kihaiankot, 
es az mellet egynehány embert, de nem az feölsegtek orszá- 
gára, mert az mi magunk ayanlasa igaz, es beszedWnkis igaz 
es nem akartunk mi az frigy ellen semmit czelekeodni, isten 



438 

ne aggyais hogy czelekeöggywnk, de feolsegeöd inkab mind 
ez ideig czak szonal tartót bennvi^nket, mert tiszer találtuk 
meg feölsegeödet, romay ezaszart eö feölseget meg azon- 
képpen, az hatalmas czaszarnak egy Szikszó neu# uarosa 
feleöl, kik mind eleiteöl foguan az hatalmas czaszarnak feiet 
haytuan, mindenkor adoiokot megh attak, czak hogy egy- 
nehány esztendeötv;^! foguan feölseged nem boczata be eöket, 
hogy az hatalmas czaszaret megh aggyak, mind azon által 
mindenkor azzal ayanlotta feolsegeöd magát, hogy be kwldi 
feolsegeöd eöket, az mely keöueteök az tisztességes ayan- 
dekual kett esztendeöben ala iwttenek, azoktolis azt izente 
feolsegeöd hogy el ne rablassuk, mert általán foguan feolse- 
geöd be k^ldi eöket, azonképpen az portan ualo keöuetis irt 
feölsegeödnek feleöle, arrais ollyan ualazt teöt hogy be kWldi 
eöket, de most ueszzvvk eszwnkben, hogy feolsegeöd czak azért 
tartót napról napra szoual, migh Szikszón kastelt czinalhat- 
nak, kiknek feolsegeöd algyut es taraszkot adót kezeökben, 
azért ualo es igaz hogy az mi kihaiankot, es azzal egynehány 
embert kwldeöttWnk Szikszóra, hogy az hatalmas czaszar 
adoiat megh keriek, kik mikor oda iutottak uolna, az iobba- 
gyok az kastélyból algyuual es taraszkual kezdeöttek ki leöni 
reaiok, ezeökis latuan hogy az hatalmas czaszar paranczolattya- 
nak nem engednek, ugy égettek el eöket, es ugy estek mind 
az mi alattunk ualokban, smind az feölsegtek alat ualokban 
el, ez sem az mi magunk ayanlasanak sem az frigynek ellene 
ninczen, mert mi az hatalmas czaszaret kertwk, mi ayanlottuk 
magunkot, hogyha az mely faluk uarosok eleiteöl foguan be 
i'^ttenek es adoiokot meg attak, mostannis ha feolsegeöd be 
kwldi eöket, mi felelünk feleöle hogy innen senkiteöl semmi 
bantasok nem leszeön, mi az mi beszedwnkben meg állottunk, 
de ezeöket feolsegeöd, az feolsegeöd maga ayanlasa szerent 
be nem kví^lde, azért meltan czelekeöttwk az mit czelekeöttwnk, 
ha az frigy ellen auagy az mi magunk ayanlasa ellen akar- 
tunk uolna czelekeödni, meny uarosok faluk mellet el men- 
tek, es menny kastélyok mellet el mentek, hiszem azok- 
ban egynehányat el égethettek uolna, es az kastélyokban 
el hányhattak uolna feökeppen Putnokot ki szinten az út- 
ban uolt, de isten ne aggyá, hogy mi semmit az frigy 
ellen czelekeöggywnk, sem az mi magunk ayanlasa ellen, azért 
meg paranczoltuk uolt nekieök, hogy sohol senkinek egy szál 
szeömi kart ne tegyenek, hanem menten Szikszóra, az hatal- 
mas czaszar adoiaert mennyének, kik páran czolatitnkot hiuen 
mégis tartottak, nem ugy mint az feölsegteök alat ualokat, 
hogy ez el múlt napokbannis algyukual Geszteös ala kWldeot- 



439 

teteök, kik az utakotis mind megh irtottak, ki az frigy ellen, 
es feölsegeodnek maga ayanlasa ellen uagyon, de ha isten 
engedi meg az elebbi czelekeödeteök sem marad nekieök. 
Isten uelwnk. Dátum Budse. 17. Octobris Anno domini 1588. 
Post scripta. Az mi emberwnk Szikszóra mentien az hatal- 
mas czaszar adoiat megh kérni, meny uarosok faluk kasté- 
lyok keözeöt el mentek eggykreis meg gonosz szeömuel sem 
tekinteöttek, nem hogy ualakinek ualami gonozt czelekeottek 
uolna, azért ha eök semmit nem czelekeottek, illike az frigy- 
heoz, hogy az folsegtek uegbeli kapitannyay nagy haddal 
utokot megh allyak es reaiok mennyének es ueleök szeömben 
uuiyonak, ezt nem mondhattya feolsegteök hogy az frigy ellen 
ninczen, azért ha isten engedi meg az nekik nem marad ; 
Végezetre az ket partos nemeteöt nehezli feölsegeöd kit az 
hatalmas czaszar országában találtunk, azt penig feölsegeöd 
ingyen sem emliti, hogy feölsegeöd Koppan ala algyukual tarasz- 
kokual hadat kwldeöt. Koppant el egettette, es az begeot 
beleole ki uitte, mireöl az hatalmas czaszar meg iví^uendeöben 
meg emlekeözik meg el nem feletkeozeöt róla. 

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J 

386. 
1588 október 18. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa ... 

Feölsegeös Emestus berezeg nek^v-nk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa vtan. Feölse- 
geöd es romay czaszar eö feölsege azt irta leueleben, hogy 
mi sok népet gyví^yteöttwnk uolna egyben kiket az feölsegteok 
országára akarnánk boczatani, hogy ott ualami gonossagot 
czelekeodnenek, es kert feolsegteök hogy azokat heleokre 
oszlatnánk, azért isten ne aggyá hogy mi az feolsegteök orszá- 
gában ualami gonoszt czelekeödnenk az frigy ellen, mas az 
ha mit akarnánk czelekeödni, nem szwkseg uolna mi nekvvnk 
népet gyVvytenwnk, mert az hatalmas czaszar uitezi mindenkor 
készen uadnak, es ha akarnánk harmad negyed napig egy- 
nehány ezer tatárt hozathatnánk, es alattomban nem czele- 
keödnenk hanem mindeneöknek szeöme lattara, mert senkiteöl 
semmyt nem felwnk, de mi nezzWk az mi kegyelmes vrunk 



440 

<is roinay czaszar eö feölsege keözeöt ualo frigyeöt, es ahoz 
tartyuk magunkot, de az mint egynehanszor feölsegeödiiek 
tuttara attuk hogy az feölsegteök uegbeli kapitani mind szwn- 
telen sok embertelensegeöket czelekeodnek az frigy ellen, 
mint hogy az hatalmas czaszarnak egy Szuety Marton neuW 
palankiara iwttek uolt, azt meg égettek mi mostan ismeg 
az tihany kapitan Pisky Istuan Endrikre mentt aztis el égettek, 
nem tuggyuk ha feölsegeöd paranczolattyabol czelekeödike 
auagy eö magoktol, hogy ez hóban immár kett palánkot éget- 
tek el, annak titanna ismeg Dobó, Nadasdy Ferencz, az ko- 
maromy kapitan az vyuary es egynehány uegbeli kapitanok, 
Komaromban ez el múlt napokban sok népet gyví^yteöttek, es 
tizen nyolcz taraszkot kesziteöttek hogy Geszteösre ilyenek, 
es azt meg uegyek ; es az taraszkokot es mas fel száz louagot 
mas fel száz gyalogot benne haggyonak immár az erdeöben 
utatis irtottak uolt, mi semminek okai nem akarunk lenni, de 
Istennek attunk uolna halat ha el ivl^ttek uolna, mert azzal 
mi nekwnkis okot attak uolna, az fele czelekeödetre, azért 
feölsegeöd paranczoUya meg minden uegbeli kapitanoknak, az 
fele gonosz embertelen czelekeödettol es szándéktól meg 
szwnnyenek, mert mi mar touab nem szenuedhettywk az eö 
sok embertelen czelekeödeteöket, azért ha ualamit ennek 
vtanna czelekeodnek mijs gondot uiselvJ^nk róla, de mi okai 
ne legywnk ha innen indulás leszeön mert az feölsegteök alat 
ualok lesznek okai az frigy bomlásának. Ezzel egyeteömben 
ayanlyuk feolsegeodnek io szomszedsagunkot. Dátum Budse 
i8. Octobris. Anno domini 1588. 

lm mostan ismeg Nytra fele ismeg az uegbeli kapitanok 
sok népet gyví^yteöttek, azért feölsegeöd paranczoUya meg 
mindeneöknek tarczak az frigyheöz magokot, mert ha innen 
ualami leszeön mi reánk ne uesseön feölsegeöd. Ezeokre feöl- 
segeödtwl kesedeleomnelkwl ualo ualazt uarunk, ha feolse- 
geodnek hireuel uagyone auagy ninczen, mert auagy feiWnk- 
nek el kel menni, auagy erreöl mijs teszünk, ayandekotok 
sinczen, mas az az hatalmas czaszar palankiait egetteön eget- 
tetiteök, azért mingyarast hamarsággal ualasz erre mi nekWnk 
tuggyuk mijs magunkot miheoz tartani. 

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.] 



441 

387. 
1588 november 4. 

Szinán basa Ungnad Dávidnak. 

Mi Szinan passa ... 

Tekinteteös es N. vr, nekví^nk io szomszédunk. Keöszeö- 
-netWnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak mi nekwnk az 
N. leuelett, melybeöl mindeneökett meg ertenk. Czudalkozunk 
mi az N. dolgán, hol N. eszeös ember es sokat látott hallót, 
hogy azt iria N. hogy az koppany, sz. martony endredy es 
teöb dolgok regy es igen ala való dolgok, igaz dolog hogj 
Ntoknal regy es ala való de az mi kegyelmes vrunknal es mi 
nálunk nem regy es nem ala valók, mi mondhatnánk hogy az 
ketthely dolog regy es ala való, mert az mi hitwnkre eskw- 
szví^nk hogy az kit N. neuezhet mi nekwnk abban semmi hi- 
nvnk nem volt, mert mi mindenkoron igyekeöztví'nk az frigyeöt 
meg tartani es otalmazni. Az tisztességes ayandek dolga feleöl 
irta N. hogy mind készen volna, de addig Ntok ala nem bo- 
•czattya, mig az mi kegyelmes vrunknak az Szikszó dolgát 
Ntok tuttara nem aggya,azert ha az volt Ntoknak szándéka, 
addig nem kelleöt volna Ntoknak semmit czelekeödni, hanem 
tuttara kelleöt volna adni, es ha mi nekvvnk valami bwnWnk 
leöt volna, az mi kegyelmes vrunk minket megh tudót volna 
büntetni, de isten ne aggyá hogy mi valamikor valami oly 
dolgot czelekeöttvv^nk volna, ki az frigy ellen leött volna, mi 
az Szikszó dolgát igazan tuttara attuk Nágtoknak, az kwleöm- 
ben ninczen, akar higgye Ntok akar ne, de mi aztis Náigtok- 
nak tuttara attuk, hogy az Ntok alat valók Geszteösre vtat ir- 
tottak es hogy algyuual taraszkual rea akarnak iwni, annak 
feoleötte hogy Nytranal nagy gyWleseök vagyon, hogy meg 
paranczolna Ntok hogy el oszlanának, es valamit az frigy 
ellen ne czelekeödnenek, kire meg azt felelte N. hogy az 
nem igaz es lehetetlen dolog volna, immár most meg teczik 
hogy mind írásunk igaz, smind beszedwnk igaz, kik Kekkeöre 
algyuual rea iwttek, es mind el égettek, de isten akarattyabol 
az varat mégis megh nem veöttek, annak vtanna, az mint 
Nágtoknak tuttara attuk, Geszteösre ivvttek taraszkokual al- 
gyukual, azt meg veöttek es embereöket hattak benne ; ezt 
nem mondhattya N. hogy hireöteökuel nem volt volna, hol mi 
magunk tuttara attuk Ntoknak, mégis az mi alattunk feleöl 
panaszolkodik N. es oly dolgokott emleoget N. kiben mi 
nekwnk semmi hirv^-nk nem voltt, de czak azis sok volna eleö 



442 

számlálnunk, az minemvC^ dolgokot czak mi ideönkben is cze- 
lekeötek az vegbeli kapitanok. Thurra rea iVí^ttek, Kalman- 
czara iWttek, Koppanra iwttek az varatt meg égettek az begeött 
es az nepett beleöle el vittek, annak feoleötte Nadasdy szin- 
ten ide mi magunkra i^tt, Endrédre, Sz. Mártonra, im most 
Kékkeöre Geszteösre iví^ttenek, ez fele egynehány palánkra 
való algyuual való iwuet ala való dolognak tart Ntok, ki 
nem ala való dolog leött volna eddigis, ha mi az mi kegyel- 
mes vrunknak tuttara attuk volna, de mind ez ideigis tuttara 
nem attuk, mert tuggyuk hogy az frigynek bomlása keöuet- 
keözeött volna beleöle, ez mostani dolgott sem akarank addig 
tuttara adni, mig Ntokot megh nem találnánk feleöle, mas ez 
ha mi valamitt akartunk volna czelekeödni, Geszteöst egy nap 
mind porra tehettwk volna, de mi akarank Ntoknak tuttara 
adni, azért ahol N. azt iria hogyha mi, az mi magunk 
ayanlasa szerentt baratsagossan fogunk élni, es az mi alattunk 
valokot minden ellenkeözeö dologtol meg tartyuk, Nágtokis 
hozzánk szomszedsagos baratsagatt megh mutattya, es az 
N. alat valoktolis semmi ellenkeözeö dolog nem adatik, az 
mint hogy ez ideig az kett hatalmas czaszar keözeöt igazan 
igyekeöztwnk szolgálni, ez vtannis azonképpen igyekeözwnk 
es meg iobban, de ha Ntok akaria az frigynek meg maradá- 
sát, mingyarast paranczollya meg Ntok, hogy az magyarok 
Geszteosbeöl ki mennyének, es az el vitt teöreökeöket es 
azzony nepekett Ntok meg adassa, annak feoleötte ha az 
tisztességes ayandekot N. kesedeleömnelk'íí^l ala boczattya, 
illyen okual az dolgot az mi kegyelmes vrunknak tuttara nem 
aggyuk, lehetetlen azért hogy az hatalmas czaszarnak ez tuttara 
nem lenne, de ha ezeök meg lesznek, mi ahoz való kepeost 
Írunk az mi kegyelmes vrunknak feleöle, hogy Ntok iol 
vagyon az szomszédságban, hol penig ezeök meg nem lesznek, 
higgye Ntok hogy az frigynek bomlása keöuetkeözik, es ha 
az N. országára indulás leszeön mi oka ne legyWnk. Erre 
kesedeleönlnelkwl való valazt varunk Ntol. Isten velünk. 
Dátum Budse 4. Nouembris, Anno domini 1588. 

[Kívül magyarul: Ungnad Dávidnak.] 

[Hozzá mellékelve.] 

NekWnk regy barátink Nágod azt ne gondollya hogi fel- 
tünkben ezt tuttara aggyvVnk Nágodnak hanem baratczag 
feieben agyví^nk twttara Nágodnak, Nágod ezes ur leuen illike 
Nágodnak az hogi az ket czaszar keözeöt ualo frígnek bomla- 
anak oka Nágod légien hizzem ha my ualamy oly dolgot 



443 

czelekettWnk az mint Nágod moiigia illet uolna Nágodnak 
nekví'nk tVHtwnkra adny Nágodnak nem kellet uolna myngiar- 
azt embereiteknek szabadsagot adny az hatalmas czaszar 
uarayra algywwal jwnny el uenny lam my mynden dolgokat 
az ti embereiteknek kit ezelekeznek eleozeor uraidnak es 
Nágodnak twttara agywnk ha hiretekel uagione ninczen 
Nágodnakis az kellene mielny mert ha mys az ket czaszar 
keozeot ualo frigiet nem gondolnánk mys myndeneket meg 
czelekethetnenk de izten ne agia azt mert sem Nágodnak sem 
nekwnk nem illik haborwszagot inditany ket czazar keozeot 
mert tugia Nágod hogi az zegenzeg lab ala niomatatik izten 
eleot hizzem az ad okot az kj haborwszagnak oka lezzen azért 
nekem zereöteö zomzed barátom Nágod onnét my innét ugi 
teoreokedgyví^k hogi az Nágod ura keozeot es az en uram 
keozeot ualo baratezag es frigi nagiob zeretettel tartasek ez 
után az nemetek dolga my illetj ezek bwnesek de megys az 
Nágod baratczagaert nem mongy^nk hogi el nem boczatjv^nk 
czak Nágodis az mj kereszví^nket ha meg mielj hogi az uarat 
hagiak el es az el uit tereöket boczassa el mert iob lezzen 
es ez után az mj emberszegwnkre higge Nágod hogi minden 
módon iobban tartatik az frig es innét semmj okot nem adnak 
es az Nágod uraidnak teob zolgalatal lezzek es Nágodaljs 
teob baratczagal lezzek Nágodtwl io ualazt mint io baratonk- 
twl keszedelemnekwl. 

388. 
1588 november 23. 

Gróf Nogarola Ferdinánd győri főkapitány Szinán basának. 

(Egykorú másolat a cs. és kir. hadi levéltárban 1588. 12 — 12.) 

My Nagaroly Gróf Ferdinánd szabad ur Altspaurban, az 
hathalmas Istennek io akarattiabul, az feölseges romay chazar 
thanacha es giwry feö kapitánya : 

Thekinthetes es nagisagos wr nekünk yo szomszéd bara- 
thunk, keöszenethunknek es magunk ayanlasa uthan, Hogi 
my ennekeleötte keues ideuel (az mint my azeleöttys meg 
yrthunk Nágodnak) giury feö kapitansagra, kit az feölseges 
romay chaszar my kegielmes wrunk reánk byszot, es nekünk 
atta, feölseö Magiar orszagbul, Istennek hala szerenchessen es 
yol yde yutank, kethsegnelkul welthunk es byzthunk, hogi 
mvnden dolgot wgi, es oli alapotban talalywk hogi my Nág- 



^44 

dal alando bekesegben es szomszédságban élhessünk, es az 
keth hathalmas chaszar keozeöt walo frigieth igazan meg tart- 
hassví^k. 

De my azt talalywk, hogi itt nem lettünkben, az my 
állattunk waloktul walamy hewes dolog, ky Nágd ellen wolna, 
es az wolna thekinthety, hogi az mi felenktul (kit az vr Isten 
sokáig el thauoztasson) walamy ellenkeöszeö es frigi bomló 
dolog eleö wetetet wolna, az alawalo kastellall Endredell, es 
az wigiazo házzal Gesztessell, meli dolog my hirunknelkul 
kethsegnelkul tertent: De miuelhogi biszonios tudomaniunk 
wagion, hogi az semy ellenkeöszeö dolog feieben meg nem 
leöt, hanem hogi Nágod maga nagi okot adót nekyek, es abbulis 
kewethkezeth hogi Nágd alattawalo bégek, es wegbelyek egi 
ydeyglan eö feölsege romay chaszar my kegielmes wrunk sok 
kastelliat, tigi mint Hidwegeth, Keltelt, Raikot, Kethidat, 
Szaczerlokot, Fithiohazat, es sok holdulatlan beleket es falukot, 
ugi mint Muthowat, Selmmeczet, es Thirgerttent, ostromlással, 
t\(^szell es kardall rea menthek, es egi reszet azoknak elpuz- 
titottak, es elégettek, es sok ártatlan leölket elwittek, feökepen 
hogi Nágd mostansagall az feyerwary begeth, es maga ki- 
hayat az teöb begekell egethemben, nagi hadall (meli tisz 
eszernel feleb talaltot) hetuen szaszloyok lewen, kiket my 
felénk nagiob resznire meg nierthenek, nagi algiukat welek 
wontattak, az feölseges romay chaszar my kegielmes wrunk 
országában, azzal az szandekall ky küldette Nágd, hogi azok 
nem chak az szegin niauolias jobbagiokat szikszoyakat (kiket 
másképen es mas modall, es nem ollian nagi hadall es al- 
giukual az illendeö dologra hozhatot wolna Nágd) engedel- 
messegi'e hozzanak, hanem az egez felseö magiar országot, az 
mint az teöreök rabok keszerithes nelkul walliak, rablalassal 
emberi elessell es egetessell elpusztitottak volna : Meli kegiet- 
lenseget, es frigi bomlást az my igaz Istenünk boszuallas es 
bwntetes nelkul el nem szenuethette. Meli dologbul keweth- 
keöszeöt, hogi azok az wyteszek az kyk az my feölseges wrunk 
es chaszarunk kyniereth esznek (kiknek az eö hithek szerint az 
eö feölsege országát mynden tehetsegek szerint meg kel olthal- 
maznyok, es az thy felethek hathalom ellen hasonló boszusa- 
gall lennyek kell) azt az dolgot kyre thi felethek nagi okot 
attanak, eluigezthenek. 

Mynekunk az my feölseges chaszarunktul parancholua 
wagion, es feökepen azért yt wagiunk, hogi az eluegezet 
frigieth igazan meg tarttywk, es oknelkul semyt ellene ne 
chelekeggi>A^k. Amellet eö feölsege országát es népet az thy 
felethek indulásaiul, puztitastul, rablalastul, es mynden ellen- 



445 

keöszeö dologtul, az mint feiunket es tiszthesegunket szerett- 
yWk, myndenkepen meg olthalmazzunk 

Az mint my az frigieth, bekesegeth es szomszedsagoth 
szerettiVvk, wgi nem akarnak, azt elerny hogi minket b#nthet- 
hetne, auagi azt mondthatna walaky, hogi az my ydeönkben 
es kapitansagunk korban chak eggietlen egi kar az eö feölsege 
országán therthenyek, kirul nehezen my es felel ethet adhat- 
nánk. Azért kel mynekunkys az dolog es ideöhöz képest, es 
mint Nágd magát mutattya, magunkat szabnunk, es thar- 
thanunk. 

Byszonnial ertettwk, es myndennap byszonios hirunk yw, 
hogi Nágd maga az teöb szansziag begekell egethemben sok 
nepell, nagi algiukall, sok szerekell, kapakall, lapatokall, es 
sok egieb fele hadakozó es'sanczy szerszammall, mintha niluan 
walo had keöszthunk wolna, nagi keszulethben wolna. Azért 
mynekunkys az teöb szomszédságban walo lakozó nepuel io 
giulekezethben melthan, es az országnak olthalmara kel 
lennünk. 

Annakokaerth akarthunk ez leuel wyweö kewethunket 
Jurkouych Ferenczet Nágdhoz kuldeny, es Nágdtul az Nágd 
szándékát, es akarattiat, es ha Nágdnak frigihöz, auagi had- 
hoz akarattia wagion, es myre menendeö efelé nagi giuleke- 
szeöt, ez my barathsagos es szomszedsagos leuelunk, es az 
meg newezet kewethunk althal meg tudny hogi miis ahoz 
képest tuggi^íC'k magunkat tharthany. 

Ha Nágd magát nem chak szoual ayanlany foggya, hogi 
az frigiet, bekeseget es maradandó szomszédságot meg tarttia, 
hanem azt wgian biszonyos dologall meg byszonittia, esaz eö 
alatta népet ky most nagi giulekezethben wagion mingia- 
rast egimastul elkuldy, es mynden ellenkeöszeö dolgot meg 
thylchon, tahat Nágod semmy ellenkeöszeö dolgot ne waryon, 
hanem byszonnial elhiggie hogi eö feölsege nepeys, meli myn- 
den beleken, es wegekben az országnak olthalmara giuleke- 
zethben wagion, mingiarast elozoli, es egimastul elkuldetyk, 
es az barathsagos szomszédság meg tartatyk, hogi az frigi, e& 
az kethathalmas chaszar keöszeötwalo eskuweses parancholat 
ellen semmy ne chelekedhessek. 

Ha kedig az Nágd alatta waloytul my felénk ellen walamy 
ellenkeöszeö dolog eleöwetetyk, tahat mys szinthin azt proball- 
í#k mynden tehetsegünk szerint, az mit nekünk az mi hitünk 
kiuel kethelesseök wagiunk, mutat, kinek my oka nem akar- 
iuk lenny, hanem Nágdra mind az szikszoy dologall egethem- 
ben számadás es felelet dolgát haggiwk. 

Nágod aztis gondolhattya hogi ez mostany es myndennapi 



446 

thi felethektul walo háborúság es giulekeszet miat, az tisz- 
theseges ayandekot ala nem kulthetny, miért hogi nem tut- 
liatny ha hadat auagi frigiet warny kell. Az tiszthesseges 
ayandeknak késedelméért michoda feleletet es szamát kelletik 
Nágdnak maga urának adny, keönnyen gondolhattia magá- 
ban Nágd, es ezuthan iobban tharchyon frigiet Nágd. 

Wegezetre oli walaszt Nágdtul warywk, kihoz képest 
mys tuggiwk magunkat szabny es tharthany. Egiebkepen Nágd 
mytulunk mynden yo akaró es barathsagi szomszédságot 
waryon. Isten welunk. Keölth Giwreöt 23 napian Szenth András 
hauanak: 1588. 

[KivüL] Az thekinthethes es Nagisagos urnák Szinan, az 
hatbalmas theöreök chiazar bassa es heltartoianak Budán. 
Nekünk yo szomszéd barathunknak adassék. 



389. 
1588 deczember i. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernestus berezeg nekAíí^nk szereteö szomszé- 
dunk. KeöszeonetWnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak 
mi nekwnk az feolsegeöd leuelet, melybeöl mindeneöket megh 
ertenk, iria feölsegeod hogy az feölsegtek oratora ki Con- 
stantinapolyban uagyon, az mely embeöret postán feölsegtek- 
heöz kwldeötte leuelekuel, az teöb leuelek keözeöt, az mi ke- 
gyelmes feiedelmwnk leueletis kwldeötte, miképpen mi nekwnk 
es az uegbeli begeoknek paranczolta, hogy ennek utanna az 
kett czaszar keözeöt ualo frigy es barátság ellen semmitt ne 
czelekeödnenk, azért az igaz dolog hogy meg paranczolta mert 
ha az mi kegyelmes urunk megh nem paranczolta uolna 
mi tuttunk uolna mitt czelekeödni, de megh az hatalmas eza- 
szarnak Geszteös megh uetele hireuel ninczen, azért mind az 
teöreökeöket s mind az hadi szerszamott kitt beleöle el uittek 
feölsegtek kesedeleömnelkví^l uiszza adassa, ki ha megh leszeön 
feölsegteknek iouara leszeön. Az posta feleöl penig emlekeozik 
feolsegeöd kit feölsegtek az hatalmas czaszar portaiara bocza- 
tott, azért az feölsegtek barátságáért azok melle hiví^ embe- 
rinket aduan, az hatalmas czaszar portaiara kesedeleömnelkvíl 
boczattuk. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feolsegeödnek io aka- 



447 



ratunkot es baratsagunkot. Dátum Budse i. Decembris. Anno 
domini 1588. 

[Kivid magyarul : Ernő herczegnek.J 



390. 
1588 deczember 10. 

Szinán basa Ernő főherczegnek. 

Mi Szinan passa . . . 

Feölsegeös Ernesttts herczegh nekünk szereteö szomszé- 
dunk. Keöszeönetwnk es minden hozzánk illendeö tisztességes 
dologban szolgalatunkot ayanlyuk feolsegeödnek. Touabba iol 
emlekeozwnk rea, hogy romay czaszar eö feölsege es feölse- 
geöd, azonképpen Vngnad Dauid, az kett németért mi nek^ív^nk 
ennek eleötte leuelet kví'ldeot, hogy el boczatanank, kiket ha 
feölsegtek barátság feieben kiuant uolna, az feölsegtek szauat 
megh nem ueteöttví^k uolna, hanem el boczattuk uolna, de 
feölsegtek fenyeögetessel kerté teölwnk, az annak az oka, 
hogy el nem boczattuk, azért az tisztességes ayandek ala 
erkeözuen, szepeön megh ayandekozuan loüakkal miuel 
eöket megh ruházzuk, es az feölsegtek keöuetenek keze- 
ben aggyuk, annak utanna hiw emberinket melleieök ad- 
uan tisztesseggel el kisertettyWk wket. Ezeöknek vtanna 
iol tuggya feölsegeöd, hogy kertWnk uolt feölsegeödteöl es 
Vngnad Dauidtol kett kett haiora ualo taraszkokat, ki eöreök- 
segwnk lenne, kiket meg igert uala feölsegeöd es eö Nága, de 
megh ez ideig feölseged megh nem kVvlde, azért mostan egy 
keonyeörgeseöm uagyon feölsegednek, melyben ha feölseged 
megh halgát, ez szomszédságban feölseged ugy tarczon mint 
egy penzeön ueöt rabodot, tuggya feölsegeöd az szegény rab 
Mahmut begh, ki ennek eleötteis az tengeöreön eseot uolt 
rabba, kinek ualamie uolt mind feie szabadulásáért atta, annak 
utanna, az hatalmas czaszar rayta keönyeörwluen az istenért 
szanczagot adót uolt neki, hogy abból magát táplálna, azon- 
keözben ismegh rabságban eseöt, kinek sohol ez uilagon 
semmié ninczen, hanem Constantinapolyban uagyon egy ha- 
zaczkaia, mert tuggya feölseged hogy itt az szanczag senki- 
nek nem eöreöksege, hanem ha ma uagyon holnap nem 
leszeön, ki feleöl egynehányan imigy amúgy szollonak, hogy sze- 
aSny feleöl keönyeöreögiwnk az hatalmas czaszarnak,hogy király 



448 

eö feölsegeteöl meg kerie, tuggytik penig ha az hatalmas cza- 
szar kiuannya feölsegtekteöl, megh nem tartya feölsegtek, de 
hogy feolsegteknekis karara ne legyeÖn, keriwk feölsegeödet, 
hogy feolseged mint az fele szegennek uegezze el kepeös sze- 
rent sarczat, im mi nekví^nkis elég rabaink uadnak, kik keö- 
zeöt feö rabokis uadnak, kiknek bizonyos sarczok el nagyon 
uegeszuen, azok keözzwl ualamenyit kiuan feölsegeöd ereötte» 
egy regestomban iegyeözze megh feölsegeöd, es mijs azok- 
u 2jB>iepeös szerent el uegezuen sarczat el boczattyuk ereötte, 
kitt az istenért kit penig mi erettWnk czelekeöggyek feölse- 
geú uele, ott az rabokon megh ueheti feölseöged az minemw 
rabokot el boczatunk, Constantinapolyban egy fiam nagyon, az 
hazat annak ueszeöm el, mely dolgot ha feolseged mi eret- 
tvv^nk megh czelekeödik, mind fiamnál egyetemben istent 
imádunk feölsegeöd ert, es ugy tartson feölsegeöd mind fiamual 
mint egy penzeön ueöt rabiat, iollehet mindenkoron igyekeöz- 
tem feolsegeödnek tiszta szi^X^beöl szolgálni, de ha isten eltet 
ennek utanna feolsegeödnek tiszzer iobban akarunk szolgálni. 
Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budse lo. Decembris. Anno 
1588. Kesedeleomnelkwl ualo ualazt uarunk fegteöl. 

[Kívül magyarul. Ernő berezegnek.] 

391- 
1588 deczember 14. 

Gróf Nogarola Ferdinánd győri főkapitány Szinán basának- 
Egykorú másolat. — Hadi levéltár 1588. 11 — 20. 

My Nagaroly Gróf Ferdinánd szabad ur Altspaurban, az 
hatalmas Istennek io akarattiabul az feolseges romay czaszar- 
nak thanacha, geöry es ahoz tartozandó wegeknek feo kapi- 
tánya. 

Tekyntetes es Nagy: Wr nekWnk io szomszéd barat^^nk, 
keözeönetwnketh es magunk illendeö dologhban ayanlasat 
ir>ívnk Nágodnak. Parancholt mynekWnk berezeg wr^nk eö 
feölsege az my kegyelmes wrunk, myuel hogy eö feölsege 
kegyeimessen megh érthette, hogy my te Nagodhoz keövet- 
teönketh kWldeny akari^k, hogy te Nágdnak imánk amaz 
zegen es ártatlanok feleöl, melleketh te Nágod meltatlanwi 
megh tartoztatthoth. 

Es myerth hogy az nemetek es az doctor mind ahoz való 



449 

tartozókkal teökiletes es nem valamy gyanos emberek az ha- 
talmas teöreök chazarnak gelith es késéris*^ alath, wtokath es 
hyuataliokath el végeztek, es Constantinapolbeöl nem titkon 
indultak, seöt az teöreök chazarnak szokás zerinth ruháját 
chokoltak, es az feö wezertWl es mind az teöbiteöl magokat 
megh ielenví^n b^chVí^th azoktM wettenek, Nágydhoz semy- 
kepen nem ferth az minth Nágod myltatlaneöl chelekedte, 
ezzel hogy eöket az artatlaniokoth illy keptelenkepen megh 
tartoztatta, mert ez az keözeönseges szertteszilel ez világon 
való népeknek teörveny ellen es keözeönseges igassagh ellen 
vagion es nem kychyn yel az frigh bomlásnak. 

Myuel hogy immaronthan Nágod az felséges romay cha- 
zartwl herczeg wrWnktWlis eö feölségetwl az my kegyelmes 
vraynktv^l, Ugnotth vramtWl eö Nagyságától hadakozó tanach- 
nak president^l azonkepen Ayczing wramtM zabád wrt^íC'l 
beösegessen annak eleötheis megh érthette, az megh tartóz - 
tatoth zemyleknek b^ntelensigeketh. Miis te Nagdath myuel 
hogy mynekWnk megh vagion parancholwa meghis szomszed- 
sagoskepen róla akartunk megh talalny iraswnkal hogy te 
Nágod az ket nemes emberth azonkepen az doctort mind 
azokhoz való tartozókkal egyetemben, szolgákkal, lowakkal, 
es marhaiokkal, myerth hogy semmy tartást nem érdemietek, 
minden halaztaz nélkül el erezze es el bochassa. Es illien ellenke- 
zissel te nágod ne adgion okkot hogy ebbeöl teöb tamagion. 
Hogy az te Nágod chazarth erreöl teöb panaz ne eryen eztis 
gondolion te Nágod, hogy az tyzteseges ayandekoth el nem k^^ld- 
hettik, mywel hogy te Nágod illy képtelen es teöruintelen dolgo- 
koth inditton indith, az mykepen my meghhattWnk az my 
keöwetWnknek es emberwnknek, hogy te Nágodnak mind erreol 
es teöb dologhrM te Nagy dal, szemtwl szemben szollion es 
megh mondgion Nágdnak rendzerinth eleibe adwan. Isten 
légien velünk. Keölt Geöreöt 14 napian karachon hauanak. 
anno 1588. 

[Kivül.] Az Thekinthethes es Nagisagos wrnak Szinan pas:- 
sanak, az hathalmas theöreök chiazar heltarthoianak Budán, 
nekünk yo szomzed barathunknak adassék. 



* nehezen olvasható, geleít és késérés értendő. 



A budai basák. 



29 



450 

392. 
1588 deczember 14.* 

Szinán basa Nogarola Ferdinánd győri főkapitánynak. 

Mi Szinan passa . . . 

Tekintetes es N. vr, nek>J^nk io szomszéd barátunk. Keö- 
szeönetVC^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hoza mi nekünk 
az N. hi^ embeöre Gy^Jírkouith Ferencz az N. ket leuelet, 
melyekbeöl mindeneöket megh ertenk, eggykben irt N. az itt 
megh tartott kett nemett vrfi feleöl hogy el boczatanank, kik 
feleöl Ernestus berezeg eö felsége es Vngnad Dauid irtt mi 
nekünk, de mi azon megh eskVC^tt^nk volt, hogj soha mi azo- 
kot el nem boczattyuk, ha szinten az hatalmas czaszartol pa- 
ranczolat i^t volnais, miuel hogy eö feolsege es Vngnad Dauid, 
nem kerté ualami szép szoual teölwnk hanem fenyegetésnél, 
ezokaert az hatalmas ezaszarnak mi magunk ala akartuk vinni, 
de hogj isten Ndat ez szomszédságban hozta igen akariuk, es 
Nagod minket iamborul ember^^l az szomszédban megh talált, 
im az N. kedueert az kett nemett vrfiat el boczattuk, az doc- 
tort kett szolgaual itt hattuk ezokaert, hogj ez el múlt napok- 
ban irtunk vala Ernestus berezeg eö feolsegenek, az szegény 
rab Mahmutt begh feleöl, hogj sarczat szepeön kepeös szerent, 
el uegezne, es im mi nalunkis vadnak rabok, kiknek bizo- 
nyos sarczok el .vagyon vegezue, azért azoknakis mijs sar- 
czokat kepeös szerent el végezzek, es azok keözz^l vala- 
mennyt kiuan eö feolsege mijs el boczattyuk, ki feleöl meg 
válaszunk nem leöt, keri^k azertt Ndat mint io szom- 
széd baratunkot, Nágodis teörekeöggyek eö feolsegenel es 
Vngnad Dauidnal szegény Mahmutt begh dolgából, kiért 
mijs io szomszedsagosj barátságnál akarunk N. lenni, ki fe- 
leöl miheleön válaszunk i^X^, az N. kedueert az doctortis 
az kett szolgaual egyetemben el boczattyuk. Touabba má- 
sodik leueleben az mitt ir N., semmi az fele dolog mi 
ideönkben nem leöt, nem tuggyuk ha meg Muztafa passa 
ideiebenne auagy mikor leöt, mert mi eö feolsegeoknek sem 
varai ala nem mentánk, sem falukot nem rablattunk, miuel 
az mi kegyelmes feiedelmVí^nk paranczolattya szerent, mi az 
frigyeöt igyekeözt^nk meg tartani es otalmazni, az ket hatal- 
mas feiedeleöm keozeöt, mindenkoron igyekeöztWnk igazan 

* Válasz az előző levélre (v. ö. az Előszóbeli megjegyzést az 
ó-kalendárium szerinti datálásról). 



451 

szolgálni, de lattyuk hogj hiaban minden io igjekeözetVíí^nk 
szolgalatunk, mert lattyuk, hogj meg io neueön sem tuggya 
«ö feölsegeök venni teolWnk, hanem azért ha gonosz voltam 
hogy falukot nem rablattam es varaitok ala mind szWntelen 
az vitezeoket nem boczattam, azért im most az hatalmas cza- 
szar portaiara kel menneöm, az en kegyelmes vramnak valami 
keues beszéde vagyon velem, de ennek vtanna meg lattya N. 
az en Nágodhoz való io akaratomot, es szomszedsagos barat- 
sagomot. Ezeöknek vtanna az mi az rabok dolgát illeti, ki 
feleöl irt N, ; azokot nem tuggyuk kiczodak legyenek, es hol 
legyenek, mig Omer beg Simontomyan volt, addig kelleöt 
volna ez dolgot meg látni, Omer begh most Constantinapoly- 
ban vagyon mert ha itt volna, az N. barátságáért, meg láttuk 
volna mint volt^^ az dolog, es hol vadnak, es mi gondot visel- 
tünk volna róla. Végezetre, izent volt N. szoual Gy^rkouith 
Ferenczteöl, kiteöl mindeneöket megh erteöttVí^nk, es minde- 
neökben megh hittwk szauatt, mi azonképpen azon N. em- 
bereteöl szoual mindeneökreöl izentWnk, kiteöl N. minde- 
neöket meg ert, es N. higgye meg ha mi szonkual mitt szo- 
land N. eleöt. Isten velwnk. Dátum Budae. 14. Decembris. 
Anno domini 1588. 

[Kívül czimzés :] 

Az Tekinteteös es Nágos vmak, Nagarolli Groíf Ferdi- 
nándnak, romay ezaszar eö feölsege tanaczanak, es feö ka- 
pitannyanak Gyeöreöt, nekünk io szomszéd barátunknak 
adassék. 

393. 
1588 deczember 14. 

Iszkender aga, a budai basa tolmácsa, gróf Nogarola Ferdi- 
nándnak. 

Tekintetes es Náigos vr. Keöszeöneteöniett es minden tisz- 
tességes dologban magam ayanlasat irom N. mint ismeretlen 
szomszéd vrnak. Ennek eleötte Vngnad Dauid eö Nága keze 
irasaual irta hogy valaki, az itt megh tartott kett németért 
teörekeödik szép tiztesseges ayandekual megh ayandekozza, 
azért Gy^rkouith Ferencz megh tuggya mondani, hogy es 
miképpen teörekeötem, vgy annyera hogy en általam leöt 
el boczatasok, im azért meg most az doctor az kett szolga- 
ual itt marat, ez okaert hogy, az passa eö Nága irtt voltt 
Ernestus herczeg eö feolsegenek, az szegény rab Mahmutt 

29* 



452 

heg feleöl, hogy kepeös szerent sarczat el végezne, es vala- 
menny rabot kitian eö feolsege innen, eö Naga anny rabot ad, ke- 
reöm azért enis Ndat minttN. vrat, teörekeöggyek Nágodis eö 
feolsegenel szegennek szabadulásában kitt megh igyekeözeöm 
enis szolgálni Nágodnak, meg eö feolsegeteöl válasz nem i^t, 
azért miheleön válasz i>^, az doctortis az ket szolgatial egye- 
teömben el boczattya hiszem istentt, mi itt leszVí^nk maradan- 
dók, es mindenkoron ez vtannis szolgálhatunk N ; mert ez 
vtannis ezeön tiztben leszünk, azért mostan ha valami száz tal- 
lerual meg segetene, Nagodk keöszeönnem, es diczekeödnem 
Nágodnak hozzam való io akarattyaban, kitt megh szolgálnék 
Nágodnak i^CTiendeöben, itt az Nagos passanal ha mi dolga 
lenne Nágodnak. Isten éltesse Nágod Dátum Budse 14. Decem- 
bris. Anno domini 1588. 

Iszkender Aga, az hatalmas teöreök czaszamak zaimia 
es az N. Szinan passanak tolmacza Budán. 

Az N. Ferhat Passa mi nekünk leuelet k^íP^ldeöt, hogy 
mi itt veztegsegben legyünk, es azon tisztben eö Náganak szol- 
gallyunk, azért ha isten engedi, ennek vtannais szolgálhatunk 
ha miben N. meg talál az N. passa vtan. 

[Kívül czímzés.J Az Tekintetes es N. vrnak, NagarolH 
Groff Ferdinándnak, romay czaszar eö feolsege tanaczanak^ 
es feö kapitannyanak Gyeöreöt mint ismeretlen szomszéd vr- 
nak adassék. 

Szó szerint egyező levél Ungnad Dávidhoz, benne : «szaz aranyual 
megh segetene)). 

394- 
1589 január 17. 

Ferhát basa->' Ungnad Dávidnak. 

Mi Ferhat passa, az hatalmas Istennek io akarattyabol,. 
teöreök czaszarnak feö heltartoia Budán, es gond uiseleöie 
Magyar országnak etc. 

Tekintetes es N. ur, nekVí^nk io szomszéd barátunk. Keö- 
szeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Jutának mi hozzánk az 
hatalmas czaszar portaiarol romay czaszar eö feolsege ora- 
toranak kett embeöre, kik feleöl irt mi nekünk hogy kesede- 
leomnelk^l Nágtokhoz k'íí^ldenenk, kiket minden tartoztatas- 

« Budai basa 1588 november — 1590 szeptember. 



453 

nélkül tizteosseggel kisertetuen, Nágodhoz boczattunk. Touabba, 
az hatalmas czaszarnak feö vezére irtt mi nek>^nk az tiztes- 
seges ayandeknak késese mi legj^eön, tuggya penig N., hogy 
az vegbeliek az hatalmas czaszar varara Koppanra rea iVHtek, 
es beleöle Reczep begeöt ki vittek, azonképpen Geszteösreis 
rea iv^uen az benne való népet es hadi szerszamot ki vittek, 
kik mig oda lesznek tuggya N., hogy az hatalmas czaszar io 
keduel nem veszi, azért Ntok lássa abból Ntok mitt czelekeö- 
•dik, de miuel N. feö es eszeös ember, azért N. eö feolsegeök- 
nek aggyá eleiben hogy az tiztessegeös ayandek megh leuen, 
ennek vtanna eö feolsegeök paranczollya megh minden vegbeli 
kapitanoknak legyeönek veztegsegben tarczak az frigyheöz 
magokot, ha isten minket ez szomszédságban megh tart, mi 
nekv(^nk gondunk leszeön hogy innen az frigy meg tartatik, 
es megh lattya N. gonosz szomszeggya nem leszví^nk Ntok- 
nak. Isten velvvnk. Dátum Budse. 17 Jan. Anno dni 1589. 

Eztis akarank Nágodnak tuttara adnunk, hogy ez hónak 
kilenczedik napian az Ntok alat valók vgy mint barom eze- 
rén az Balatonon által ivX^ttek es Koppanra igyekeöztek, azért 
^z fele dolgot Ntok el tauoztasson hogy az kett hatalmas 
feiedeleöm keözeöt való frigy es barátság megh maragy- 
^"on, mert ha azonképpen kezdeönek czelekeödni, ahol azok 
el mehetnek az hatalmas czaszar vitézi es el mehetnek, de 
iob hogy mijs ez szomszédságban bekeseggel es barátság- 
nál leszví'nk egy másnak. Végezetre, az hatalmas czaszar 
portaian való Ntok embeöre ieleönteötte leueleben hogy itt 
valami nemett vrfiak volnának megh tartoztatna, es kert 
hogy el boczatanank, de miuel mi nem tuggj'uk azok kik 
legyenek es mi itt nem találtuk, mert mi az Ntok barátsá- 
gáért el boczatottuk volna. 

[Kívül magyarul . Ungnad Dávidnak.] 



395- 
1589 február 11. 

Ferhát basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ferhat passa . . . 

Feölsegeös Emestus berezeg nekwnk szereteö szomszéd 
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh 
hoza mi nekWnk az feölsegteök embeöre, kit feölsegteök az hatal- 
mas czaszar portaiara boczatot az feölsegeöd leuelet, mely- 
ben ker feölsegeöd hogy kesedeleömnelk^X^l hiW emberinket 



454 

melleié adtian az hatalmas czaszar portaiara boczatanank, kitt 
az feölsegeöd io szomszedsagos barátságáért eöreömest megh 
czelekeott^Jí^nk uolna, de míuel az mi kegyelmes feiedelm^nk- 
teöl mi nekVí^nk arra paranczolatunk ninczen, hogy mig az 
tisztessegeös ayandek feleöl bizonyos hir mondó nem i^^ pos- 
tát ala boczassunk, ezokaert nem ttiggytik miezoda okual tug- 
gyuk ala boczatani mig az tisztességes ayandek ntban nem 
leszeön. 

Touabba iria feölsegeöd hogyha innen az mi alattunk ua- 
lok ez szomszédságban az frigyeöt megh tartyak, feölsegeödis 
megh paranczoUya az uegbeli kapitanoknak hogy semmi ellen- 
keözeö dolgot ne czelekeogyenek, azért az mi fogadásunk 
szerent az tisztességes ayandek megh leuen, ha az feölsegteök 
alat ualok az frigyheöz tartyak magokot, innen semmi ellen- 
keözeö dologra ok nem adattatik. Ezeöknek vtanna irta feöl- 
segeöd hogy Szinan passa az megh tartót nemeteknek ket 
louokot ueötte uolna el, es ker feölsegeöd hogy azokot megh 
adatnánk, azért noha az az dolog mi ideönkben nem leöt, 
mind azon által ertenk hogy eggyk lo az esztergamy begnel 
uagyon, azért mingyarast megh paranczoltuk az esztergamy 
bégnek hogy azt az louat mingyarast meg aggyá, az masikot 
penig az kotyauetyen attak el, kinek az arat azon megh tar- 
toztatot nemetek ueöttek feöl, az dolog igy leuen nem illeöt 
uolna feolsegeödnek az dolgot k^leomben eleiben adni. Ezzel 
egyeteömben ayanlyuk feolsegeödnek io szomszedsagos barat- 
sagunkot. Dátum Budse. ii. Febr. Anno domini 1589. 

Post scripta. Feölsegeöd irta leueleben hogyha az mi alat- 
tunk ualok az frigyeöt megh tartyak onnan semmi ellenkeö- 
zeö dologra okot nem adnak, miezoda tehát az oka hogy 
Nadasdy immár egynehanszor Koppanra akart i^ni ez el múlt 
napokbannis Bolond varra iVí^ttek az Balatonon által laytoriak- 
ual es minden hadi szerszámoknál, akaruan porra tenni, de 
isten nem uitte eleö szándékokban, mostannis mind színtelen, 
azon iar hogy miképpen ualami háborúságot indithasson, mely 
dolgot kérd enk az feölsegeöd postaiatol hogy mi uolna az oka, 
eö azt monda hogy abban semmit eö^nem tud sem penig az mitt 
Nadasdy czelekeodik, azért mi annak az oka feölsegtek hogy 
feölsegtek megh nem b>5C'nteti, nem bire feölsegtek uele, auagy 
nem feölsegtekheöz tartozóé, hiszem iob uolna hogy mind 
innen s mind onnan bekeuel uesztegh lennének, az szegen- 
segis ketteö keözben maradhatna bekeuel, azért feölsegeöd 
kesedeleömnelkWl minket ez dologból tegyeön bizonyossá mi 
ennek az oka, mert addig az feölsegeöd embeöret el nem 
boczattyuk, az feölsegeöd leuele latuan, ha nem feölsegtek- 



455 



heöz tartozó az hatalmas czaszarnak mijs tuttara aggyuk, 
ttiggfj'uk az mi kegyelmes feiedelm^X^nk gondot uisel róla, 

[Kivül magyarul : Ernő berezegnek.] 



396. 
1589 február 11* 

Ferhát basa Ungnad Dávidnak. 
Mi Ferhat passa . . . 

Tekinteteös es nagyságos vr, nekünk io szomszéd barátunk. 
Keöszeönet^í'nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hoza mi ne- 
kVí^nk az Nágtok embeöre kit postán az hatalmas czaszar 
portaiara boczatot Ntok az Nagod leuelet, melybeöl min- 
deneöket megh ertenk. Iria Nágod hogy az tisztessegeös ayan- 
dek eddig regeön Constantinapolyban leöt volna, ha Szinan 
passa valami nemeteket megh nem tartoztatot volna, kiket 
hatt holnapig tartoztatott Budán, es ha Szikszóra nem kví^ldeöt 
volna, azért tuggya Nágod hogy az tiztessegeös ayandek nem 
Szinan passanak iwtt volna, hanem az hatalmas czaszarnak 
hogy Szinan passat veti okul Nágod, ha Szinan passa szinten 
valamitt czelekeödeöt volnais, azért az tisztességes ayandekot 
nem illeöt volna addig keslelni, hanem az hatalmas czaszarnak 
ala kelleöt volna annak ideieben boczatani, es ha valami oly 
dolog teörtent volna itt kinek Szinan passa volt volna oka, 
az hatalmas czaszar arról gondot viselt volna, im mostan 
noha immár Szinan passa innen feöl keölt, es semmi okot 
nem vethett Nágtok ki miat az tisztessegeös ayandeknak 
kellene késni, mind azon által mégis annak ala iví'uetelit az 
ieg el menetelire halaztya Nágtok, es azt veti okul, azért 
lam ennek eleötteis egynehanszor szekerekeön kVC'ldeötte ala 
Ntok, azért miuel hogy annak ala iWuetelinek ideié re- 
geön el múlt, nem illenek hogy annak teöb ideöt halaztana 
Nágtok hanem mostannis azonképpen ala boczathatna Nág- 
tok ; ezeöknek vtanna miuel az mi kegyelmes feiedelmví^nkteöl 
mi nekwnk paranczolatunk ninczen hogy mig az tisztessegeös 
ayandeknak ala i^ueteli feleöl, bizonyos hir mondó nem i^ 
postát ala boczassunk, ez mostani postát nem tuggyuk miczoda 

* Felelet a 398. sz. levélre (v. ö. az Előszóbeli meg^jegyzést az 
ó-kalendáriumról). 



456 

okkal ala boczatani, mert ha onnan feolWl el indult volna, 
hogy az hatalmas czaszar portalan bizonyos hirt tudna mon- 
dani, hogy Budán vagy Feiruaratt vagyon es ott vtban hattá, 
az Nágtok io szomszedsagos barátságáért készek voltunk 
^olna kesedeleomnelk^X^l ala boczatanunk, de mig vtban nem 
leszeön nem tuggyuk mi miczoda okkal boczassuk ala. 

Touabba ahol Nágod Szinan passat szidalmazza leueleben 
es átkozza, es iria Nágod hogy az isten kwleömb kwleömb kep- 
pen az i^uendeö passaknak peldaiara es mazuUa teteteöt, nem 
illenek azért hogy N. vgy átkozna szidalmazna, mert hogy eö 
innen feöl keölt azzal eö nem mázul, annelkWlis eö nekj na- 
gyob vrasagra volt meneteli, azért ennél nagyob vrasagais 
leszeön isten akarattyabol. Dátum Budae ii. Febr. Anno do- 
mini 1589. 

[P. S. egyezik az Ernő föherczeghez irt u. ezen keltű le- 
véllel.] 

397- 
1589 február 11. 

Ferhát basa PálflFy Miklósnak. 

Gf. Pálfty senioratits levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr. 4. 
Mi Ferhat passa . . . 

Tekinteteös es N. . . . nekünk esmeretlen szomszéd 
barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Megh 
hozak mi nekWnk az N. leuelet, melyben iria N. hogy itt 
Budán valami nemetekett fogtak voltt az keöueöteök mel- 
leöl el, es itt tartoztattak mind louokot smind eö magokot, 
kert Nágod hogy azokot az louokot megh adatnánk, mely do- 
log iollehet nem mi ideönkben teörtent, mind azon által az 
szomszedsagos barátságért mi meg paranczoltuk az eszter- 
gamy bégnek hogy az mely louat ott megh tartoztatot volt, 
mingyarast meg aggyá, maga az hatalmas czaszartol vgy volt 
az paranczolat hogy az keöueteök négy louat visznek ki es 
azokot bekeuel ki boczassak, de teöbbett ne, azért azt az négy 
louat bekeuel mingyarast ki vittek, ezt azért meltan megh 
tartoztathatnánk, de az szomszedsagos barátságot meg tekint- 
-uen, nem czelekeöggywk, az másik louat penig kit N. ir 
hogy negyuen forinton el attak, hogy aztis ki kWldenenk, azért 
azt bizonnyal megh tuttuk hogj azt eö magok attak el es eö 
magok veöttek feöl az arat, az kotya vetyesnek áldomást attak 



457 

liarom forintot, azért azt méltatlan kiuannya N. Isten vel>^nk. 
Dátum Budae ii. Febr. Anno dni 1589. 

[KiuüL] Ez leuel adassék az tekentetes es N. vrnak, 
PalfiPy Miklósnak, Veöreöskeöy szabad vrnak, posony es ko- 
maromy varmegyéknek feö ispannyanak, es Komaromy feö 
kapitannak, nekwnk esmeretlen szomszéd barátunknak. 

398. 
1589 február 15.* 

Ungnad Dávid Ferhát basának. 

Fogalmazvány. 

My Vngnad Dauid etc. 

Ez elmúlt napokban bogi haza mesze utrul iutank itt ta- 
láltunk es meg érthettünk Nágd leuelet mellben Nágd az 
Oeztesbul eluitt rabokat, es az tisztheseges ayandekot kyuannia ; 
azért ugi erczen es tuggion Nágd hogi az tisztheseges ayan- 
dek ekkoraiglan Teöreök országban wolna, es az gesztesy es 
egieb fele dolog nem tertent wolna ha az Szinan maszul, Is- 
ten ellen, tisztheseg es minden nemszethnek igassaga ellen, 
hit es frigi ellen ennihani tiszthesegesbely nemetheket (melliek 
keszul az eö feölsege mi kegielmes wrunk, Constanczinapolbelj 
kewethe doctorat viszha Constanczinapolban eluitte) hat hol- 
napig meg nem tartoztatta wolna, es az frigiet sikszay do- 
logall szemlathomasara meg nem terthe wolna ; eszokokaert 
es egiebfelet szamlalhatatlan dolgokért, kiket az megnewezet 
másul Szinan chelekedet eö feölsege romay chaszar my ke- 
gielmes wrunk az megnewezet tisztheseges ayandekot meli 
mindenképen készen wagion, nem chak meg tharthoztatta, 
seöt meg az mi hathalmas feiedelmunk weghely vithezy 
meleis latuan azt hogi az meg newezet másul Szinan elseö- 
ben az frigi ellen czelekedet, hasomlo witeseges boszu alasra 
okot adót : Mikepen az hathalmas igaz Isten az hitetlen frigi 
tereö másul Szinan hassa gonosz igekeszetit Szikszónál 
kewes nepell szemlátomást meg büntetet, es az mi felénk 
kewesen lewen tiszeszer teöreök ellen, melliek algiukall oda 
giulthek wala Isten ö szent feölsege az eö nagi hathalma- 
iial meg were, es az myeynknek diadalmat adót, ezen- 
kepen tertent ez eleöt masfel eszthendeuel az 4 szanchiag 
bégen, mellieket az mázul Szinan basa, Sasuar bassaual Ka- 

* V. ö. a 396. számmal. 



458 

nisara az my hathalmas feiedelmunk országában, az frigi ellen 
küldet, mind ezekerth azon masztil Szinan basa, az mint Ná:gd 
az my hatbalmas feiedelmunknek yrya, nagi szegien vallasall, 
mind az Nagd es az my wegbely witezek gonoz attokall az 
tisztul eluetetet, es mindenketsegnelkul nagiob büntetésre az 
portara hiuatatot, hiszek az igaz Istenben, mitiel bogi azon 
Szinan bassa hiti, minden nemszethy es wegbely igassag ellen 
czelekedet, kinek sem keresztiennel, sem teöreöknel semy 
yo hire, newe nynczen, az Nágod hathalmas feiedelme eötet 
az mint meg erdemlette utanna waloynak peldaiara feieben, 
ioszagaban meg bwntety, hogi tuggianak az ket hathalmas 
feiedelem keözet "walo frigiet tizthelny, bechulny es meg thar- 
thany, ninch penig ellenünk bar azon másul Szinan basa ezen 
leuelunket oluasa es meg erchye, 

My az Geszthes dolgát, es az thiztheseges ayandekot illethy, 
arrul az my hathalmas feyedelmunk az Nágd hathalmas 
chaszaranak, azonkepen az feö weszernek mindenképen ez 
eleöt, azonkepen ezen postatulis, melliet Nágd minden thar- 
thoztatasnelkul kulthen kulgie, meg yrtha, kethsegnelkul az 
Nágd feiedelme azzall meg elegzik, Nágd mynden biszoniall 
higgie hogi az tisztheseges ayandek egj igen feö nemszetetes 
urtul hamar ualonap be kuldetetik, ha az Nágd wegbely 
wytezy az frigi ellen chelekeduen meg nem tharthoztattyak 

Eremest erehiwk hogi Nágd magát bekeseges barath- 
sagall ayanlia, Nágd mytulunkys mynden byzonnial azont 
waryon, chak hogi Nágd chelekedettell mutassa meg, ugi 
alando leszen az barathsag 

Hogi Nágd az my wegbely withezinkre nehezthel, hogi 
az Balathom által Kopanra menthek wolna, tuggia azt Nágd, 
az Nágd wegbeliek az eleöt minemW szándékban es igeke- 
zethben uolthanak, ennekokaert kelletet az myfelenknekys ké- 
szen lenniok, Nágd mint regi eszes wegbely withez gondol- 
hattia azt hogi az my hathalmas feiedelmunk wythezinek, 
kapitanoknak es hadnagioknak feiekben es tiszthesegekben az 
fele dologban iar, hogi eyel, napall az eö feölsege weghazay- 
ban yo wigiazasban légiének, de ha az Nágd alatta waloy az 
myeynknek okot adnak, nem tarthattyuk szintin mazagon 
meg eöket, hanem abbul kewethkezyk es terthenyk az fele 
dolog az mint az eleöt egnihani eszthendeuel, im nem regenys 
az Isza Clikuanzky bégen, Iszkender posgay bégen, Sasuar 
bégen, barom üszben, elseöben Tokaynal, maszer az Tiszánál 
Hiduegnel, harmadszor Kanisanal az Czerniky Ali bégen, 
Nágd eöchen, Juanichnal Tefterdar bégen Szlunnel meliel 
Memy es Hidris beg eggiut wolthak, hasomlokepen egi feyir- 



459 

iiary Ali bégen Comarom alat, azonkepen mostanában az 
feyeruary Kara Ali bégen, az szecheny es fileky begell 
mostanában Szikszónál nagi karokall es szegienualasokall ter- 
tent, meli dolgokrul az bégek kik fogtia uadnak, es egieb feö 
teöreökek biszonsagot adnak, az feölseges bathalmas Isten 
igaz biro lewen semyfele hamisságot nem szenued, az eö rethe- 
netes haraggiatiil mynden embernek felny kel, dichirethes 
légien az eö szent newe, es ennek utannays az igassag mellet 
légien. 

Az meg newezet másul Szinan bassa az giury kapitan sok 
ayandekira az ket nemet nemes embert elbochiatta de egi feö 
Ionokat tartotta meg, es azt mondotta hogi az eö kapichy 
bassaya 40 tall : wette wolna meg, az másik Ionokat az esz- 
tergamy beg hathalommall thartotta meg, Nágdat barathsa- 
gos kepén inchyWk, hogi Nágd minden karnelkul az meg 
newezet ket louat kulgie fel, hogi meg tessék az Nagd ba- 
rathsagos szomszédsága, mert az az ket jámboron minden 
igassag ellen tertent, meli dologml az maszul Szinan basa sem 
Isten eleöt, sem emberek eleöt szamot nem áthat 

My az my magunk szemeliunkrul ayanliuk Nágdnak ma- 
gunkat mynden szomszedsagos baratsagall, hiszWk hogi Nágdis 
hozank magát barathsagall mutattya, es azon tiszthesegben 
meg eösmer, mellben mynket az hathalmas Isten, es az my 
hathalmas feiedelmunk hozót, kit az maszul Szinan basa nem 
chelekedeth, es wgi az hathalmas igaz Isten teöruenyebul 
szegienben es szemeremben eseöt. Isten welunk. Dátum Vienne 
15 Febr. 89. 

Ferhat Bassae Budensi. 



399- 
1589 február 16. 

Ferhát basa PálíFy Miklósnak. 
Gf. PálfFy-senioratiis levéltára Pczsonyban : arm. i. lad. 3. fasc. 4. i.r. 4-a, 

Mi Ferhat passa . . . 

Tekinteteös es Nágos vr, nekünk io szomszéd barátunk. 
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak mi 
nek>5tnk az N. leuelet melybeöl ertenk hogy N. rábait bo- 
czatta volna be, kit buday zaim hitt leuelere, kitt eszter- 
gamy vrak zaimok hitt leuelere, feiruary sambeky valy teö- 



460 

Teök hitt leuelere, rabok kezességére, mely rabok keozzWl, kik 
orrokot kik fwleöket keoteöttek, de meg ez ideig azt meg 
nem czelekeötte raytok N, azért io szomszéd barátunk, ez 
ideigis mikor valamely rabnak peöreösse iWtt, ha mellyet 
meg találtak benneök, vasban verettek kézben attuk es ki 
k#ldeöttWk. azért ennek vtannais ha mellyet az felet meg 
találnak ki k^lgywk, mi nem mongyuk hogy az mi hitt 
leuel^nkre rabot N. ki boczasson mert mi az feleben nem 
artyuk magunkat, de ha mellyk az kezes rabok keözz>?í'l eleonk- 
ben i^uend, megh ertuen miben al az dolog, paranczolatot 
adunk kezeben hogy valahol talalhattya az eö kezeset kiért 
kezes, mindenví^t kezeben aggyak vasban veretty^k es ki k^l- 
gy^k, azért nem illik hogy Nágod ennek vtannais az szegény 
rabokot se megh taglassa sem penig meg czonkicza, mert ha 
valamellyknek az rabok keozzVí^l valami nyaualyaia lenne, ez 
itt való rabokonnis hasonló keppen meg esik azon nyomorú- 
ság. Isten velvC^nk. Dátum Budae. i6. Febr. Anno dni 1589. 

[Kívül magyarul : Pálffy Miklósnak.] 

400. 
1589 február 28. 

Ferhát basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ferhat passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö szom- 
széd vr barátunk. Keöszeönetvv^nk es magunk ayanlasanak 
vtanna. Miuel isten kegyelmessegebeöl az mi kegyelmes feie- 
delmwnk ide az feölgtek szomszédságában boczatot minket, es 
hogy itt mijs feölsegteknek io szomszedsagual akarunk lenni, 
ennek eleötteis találtuk megh feölsegeödet leuel>X^nk által, an- 
nak feöleötte hogy mi ide iutottunk, nem sok ideö muluan az 
után, az hatalmas czaszar portaiarol az feölsegtek oratoranak 
emberi iutottak uolt postán hozzánk, kiket feölsegtekheöz bo- 
czattunk, annak vtanna eggyket feölsegtek ismeg ala kWldeötte, 
kitt az mint megh ackor feölsegeödnek megh irtunk, ala nem 
boczatottuk, hanem azolta itt uagyon, mert tuggya feölsegeöd 
az tisztességes ayandeknak ala menetelinek ideié regeön el 
múlt, azért nem tuggyuk mi okkal ala boezatanunk, az tisz- 
tességes ayandek feleöl az mi kegyelmes feiedelmVí^nknek nem 
tudunk mitt felelni, mely mi leuel^nkre feölsegeöd mind ez 



461 

ideigis semmi ualazt nem ten, nem tuggyuk mi legyeön az 
oka, lam azt nem mondhattya feölsegeöd hogy innen az mi 
alattunk ualok, miolta mi itt uagyunk, semmi oly dolgot cze- 
lekeöttek uolna, ki az frigynek ellene leot uolna, hanem min- 
deneök az frigyheöz tartottak magokat, ennek vtannais ha 
isten ez szomszédságban megh tart, azont uaria feölsegeöd 
teölVí^nk, czak hogy feölsegeödis paranczoUya megh, az veg- 
beli kapitanoknak es alattok ualoknak, tarczak az frigyheöz 
magokot, im mostan az hatalmas czaszar portaiara emberin- 
ket akariuk boczatni azért feölsegeöd minket kesedeleömnel- 
kWl tegyeön bizonyossá, az tisztességes ayandek feleöl, es bi- 
zonyos ideiét iria megh feölsegeöd mikor boczattya ala, hogy 
az mi kegyelmes feiedelm^nket ttiggyuk bizonyos ideié feleöl 
bizonyossá tenni. Ezekreöl barátság keppen akarank feölse- 
geödet megh találnunk, es kesedeleomnelkwl ualo ualazt ua- 
runk feölsegeödt^l. Isten éltesse feölsegeodet. Dátum Budae 
28. Febr. Anno Domini 1589. 

[Kívül latin czím : Ernő osztrák föherczegnek stb.J 



401. 
1589 február 38. 

Ferhát basa PálfFy Miklósnak. 
Gf. Pálffy senioratus levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr. 4-b. 

Mi Ferhat passa . . . 

Tekintetes es N. vr, nekünk ismeretlen szomszéd ba- 
rátunk. Keöszeönet^^nk es magunk ayanlasa vtan. Akarank 
Ernestus berezeg eö feolseget, es Vngnad Dauidot eö N. 
leuel^nk által megh találnunk, mely leuelekett im ezeön le- 
ueluel eggy^ Nágodhoz kWldeottWnk, keriWk azért Ndat 
mint io szomszéd baratunkot, Nágod kesedeleomnelkWl kWlgye 
megh eö feolsegenek, es ha mi válasz eö feölsegeteÖl iW 
Nágod kivigye ala mi hozzánk, nem gonosz dologból hanem 
ha eö feölsege ez szomszédságban megh tart, akarunk eö feol- 
segenek es Nágtoknak io szomszédságnál lenni. Isten ve- 
IWnk. Dátum Budae 28 Febr. Anno dni 1589. 

[Kívül: Pálffy Miklósnak.] 



462 



402. 

1589 márczius i. 

Ferhát basa Ernő főherczegnek. 

Mi Ferhat passa ... 

Feölsegeös Ernesttis herczeg nekN^nk tiszteölendeö szom- 
széd vr barátunk, KeöszeönetvC^nk es magunk ayanlasanak 
vtanna. Akarank feölsegeödet az szegény rab begeök feleöl 
leuelwnk által megh találnunk, kik keözzwl eggyk az szegény 
Mahmut begh, kikuel az mint feölsegeöd czelekeodeöt hogy 
uasban uerette eöket, es az minemw képtelen ualo sarczot 
kiuan feölsegeöd raytok, ez ideig az uegekben hallatlan es 
szokatlan dologh, hogy sem magyar vrat itt, sem penig ott 
begeöt uasban uerieönek, mi kezwnkbennis uoltak magyar 
vrak, kik termeszét szerent ualo vrak uoltak, (mert az uitezleö 
dolog igy szokot lenni) de mi azt nem mondhattya senki, hogy 
sem uasban uerettwk uolna, sem penig negyuen auagy eötuen 
ezer forintra sarczoltattuk uolna, hanem kepeös szerent el bo- 
czattuk, azért feölsegeöd az fele regy szokást megh tekintuen, 
az fele vy teöruent ne keöltesseon feölsegeöd, hanem az uasat 
le ueuen labokrol, az mi kepeös uegezze ugy sarczat feölsegeöd, 
mert ez uilag allapattya forgandó, ha ma eö raytok eseöt, 
holnap megh az feölsegteökheöz tartozókon eshetik, es ha 
onnanis ualaki kézben esnek, ha feölsegtek vy teöruent keöl- 
tet, azzalis ugy kezdnek czelekeödni, tuggya feölsegeödis ezeök- 
nek czak az neueök uagyon hogy begh, de sohol megh czak 
egy haz iobbagy eöreöksegeök sinczen, mint az magyar vrak- 
nak, hogy kinek kinek firól fira ualo eöreöksegeök uagyon, 
ez szegény Mahmut bégnek uagyon egy haza Constantinapoly- 
ban, azt bátor mondanánk hogy eöreöksege, es becz^llenenk 
bátor tiz ezer aranyra, auagy az feölsegeöd iteleti szerent tizen 
eöt ezer aranyra, kit megh nem er, kiben igazat mondunk, 
kitt megh tudnak mondani az keöueteök az kik Constantina- 
polybol feöl iVí^nek, annál teöb eöreöksege sohol ninczen, ha 
azt szinten el aggyais, azzal az feölsegeöd kiuansagat be nem 
teöltheti, az teöbbinek tehát hol tegye szerit, mert senki az 
eouet neki nem aggyá, azért feölsegeöd az mi kepeös ren- 
deollye ugy szegennek sarczat, hogy azt latuan az kik ittis 
baráti uolnanak iob keduel foghassonak mellette, mert Isten 
után azok által szabadul megh, ha megh szabadul. Isten 
éltesse feölsegeödet. Dátum Budae i. Marty Anno domini 1589. 

[Kívül latinul: Ernő osztrák főherczegnek.] 



463 



403- 
1589 márczius 5. 

Ferhát basa Ernő főherczegnek. 
Mi Ferhat passa . . . 

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekví'nk tiszteölendeö szom- 
széd vr barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh 
hozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelet, melyben iria feölse- 
geöd hogy az postát kit Constantinapolyban boczatot feölse- 
geöd, miuel az feölsegeöd kiuansaga szerent, egy Malyk Gás- 
párnak másod magaual ualo ala iuetelire attuk uolna hit leue- 
Ivv'nket, ez okaert feölsegeödnek czudanak teczik feölsegeodnek, 
es remenseg kiuví^l ualo dolognak, hogy ezt itt megh tartoz- 
tattuk, azért igaz dolog hogy mi hitt leuel^nket attuk, 
az megh neuezeöt személynek ala iwuetelire, uoltunk oly 
remensegben (mint hogy az hatalmas czaszar paranczolattya sze- 
rent innen Szinan passa el. ment, kit az tisztessegeös ayan- 
deknak késedelmének okának uadolt feölsegeöd, mostan penig 
semmi ok nem talaltatuan benne) hogy az feölsegteök postaiat 
bizonyos hirrel boezattya feölsegeöd az tisztessegeös ayandek 
feleöl mikorban leszeön onnan megh indulása, de ebben semmi 
nem leuen, mint hogy az hatalmas czaszar portaiarol az kapu- 
cziak es czauusok gyakorlatossaggal paranczolattal iví^nek 
reánk, hogy az tisztességes ayandek feleöl az hatalmas czaszart 
bizonyossá tennénk, ezokaert mi semmi oly módot nem talál- 
tunk benne, miczoda okual ala boczathattuk uolna, mit tudunk 
Írni mellette, it ualo létében mi nek^Jí^nk semmi hasznunk, 
azért ha ualami módot találtunk uolna benne, mi móddal ala 
tuttuk uolna boczatani, az feölsegeöd io szomszédságáért eöreö- 
mest ala boczattuk uolna, im erteöttv^k az feölsegeöd leuele- 
beöl hogy az tisztessegeös ayandekot kesedeleömnelkWl ala 
boezattya feölsegeöd, mely tiszteössegeös ayandeknak be mu- 
tatoia ki lenne, azis el rendeolteteöt, azért mikor feölsegeöd 
ala boezattya, es Komaromban iutand, ackor hiw emberwnk-