Full text of "A budai basák magyar nyelvü levvelezése. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szerk. Takáts Sándor, Eckhart Ferencz [és] Szekfü Gyula"

See other formats

%.^

j^ .

OL-l/^UU

♦ •

0 * *

'j*SJÍo^y>i>

'^y.

\\\

A BUDAI BASÁK

MAGYAR NYELVŰ LEVELEZÉSE

1553-1589

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

TAKÁTS SÁNDOR
ECKHART FERENGZ SZEKFŰ GYULA

ESZ SZEJJID MEHEMMED FERIDUN BEJ ALAPÍTVÁNYÁBÓL
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

BUDAPEST

1915

franklin-tArsulat nvomdAja.

ÍJ

.^ vR

v*^

-^#-

A KIADOK ELŐSZAVA.

A jelen kötet a budai basáknak magyar nyelvű levelezését
foglalja magában egész 1589-ig bezárólag. A szerkesztők a
M. Tud. Akadémia nyelvtudományi bizottságától 1912 tavaszán
nyerték a megbízást,* hogy e levelezést összegyűjtsék és sajtó
alá rendezzék. Mivel a bizottság szeme előtt e megbízásnál
elsősorban nyelvtudományi czél lebegett, ehhez képest a ki-
adók munkájuknál egyedül az eredeti és az egykorú másolati
darabokat vették tekintetbe. A hol ugyanazon darabról eredeti
és egykorú másolat állt rendelkezésükre, az előbbinek szövegét
adták. Tárgyi vonatkozású jegyzetet csak a legszükségesebb
dolgokról, a levélírók személyéről közöltek. A kiadás — szintén
a nyelvtudományi czél érdekében — teljesen híven készült.

A budai basák levelezésének történelmi, irodalmi és nyel-
vészeti értékéről a kiadók egyike, dr. Takáts Sándor, tájékoz-
tatta több munkájában a tudományos világot.** Nem szándé-
kunk e helyen az összegyűjtött levelezés bárminemű értéke-
lésébe bocsátkozni, csakis kiadványunk egységes természetét
illetőleg állítunk össze néhány felvilágosító adatot. A kötet
legelső darabja az 1553. évből való, Tujgún budai basához
intézett magyar nyelvű levél. Maguknak a basáknak magyar
nyelvű levelei a következő, 1554. évben kezdődnek, kötetünk
második számú darabjával. Az ezt megelőző, 1541 — 54. évek-
ben a budai basák latinul leveleztek, latin leveleik megvannak
a bécsi udv. és áll. levéltárban. 1554- 1565. években vegyes,

* V. ö. a szerkesztők beadványát a nyelvtudományi bizottsághoz,
kiadva a Magyar Nyelvőrhen, 1913, 21. 1.

** Legrészletesebben a Töiiénelmi Szemle 1912. évi i. füzetében.

inkább latin, mint magyar a levelezés nyelve, a míg az
1565—66. években Budán székelő Oroszlán basa végkép el
nem hagyja a latin nyelvet, s ettől kezdve a budai basáknak
magyarországi levelezése kizárólag magyar nyelven folyik.
Az összegyűjtött anyagból látható, hogy a budai basák,
((Magyarországnak gondviselői)), a kik Hunyadi Mátyás királyi
palotáját lakták fejedelmi udvarukkal, lehetőleg csak velük
egyenrangú urakkal leveleztek, a kezükre bízott ország fontos,
állami ügyeiben. így a legtöbb tőlük származó levél Miksa és
Rudolf királyoknak szól, továbbá a török ügyeket intéző bécsi
haditanács elnökeinek s török referenseinek, azután a magyar
főkapitányoknak, a kiknek területével a török hódoltság földje
érintkezett. A magyar királyokat római császároknak czímezik,
mivel ez a czím az akkori nemzedék szemében az egyszerű
királyi czímnél magasabbnak, a szultán czímével egyenlőnek
tűnt fel. Ezt a czímzésbeli köteles tiszteletadást leszámítva, a
basák leveleikben a császárokkal és helyetteseikkel, Károly
és Ernő főherczegekkel, az egyenlő rangú emberek természetes,
keresetlen módján beszélnek. Magas hivatalt nem viselő urak-
hoz írt leveleik nem maradtak fenn, de nem is valószínű, hogy
ilyen urakhoz leereszkedtek volna. Még olyan kiskirálylyal
is, mint Dobó Ferencz volt, alig akarnak szóba állni, s őt illető
kívánságaikat, a mikor csak tehetik, Ernő főherczegnek írják
meg. Ez magyarázza meg, miért vettük fel a lévai viczekapi-
tánynak Ernő főherczeghez intézett levelét a gyűjteménybe
(190. sz.), a mely levél egyetlen tárgya a budai basának egy
ilyen közvetett panasza.

Helyet adtunk a gyűjteményben természetesen a basák
magyar íródeákjai saját leveleinek is, hisz — mint említenünk
sem kell — a basák leveleinek magyarsága is a deákok, nem
pedig a basák magyarságától való. Hasonlóképen kiadtuk azt a
néhány magyar levelet, mely a basák kincstartóitól, tolmácsaitól
és titkáraitól fennmaradt, s a basák levelezését tárgyi szempont-
ból kiegészíti s többnyire szintén a magyar deákok kezétől szár-
mazott. Szintén a tárgyi összefüggés folytán adtuk ki azt a
pár levelet, a mi budai raboktól, budai csausoktól, Budáról
keltezve maradt reánk. Ezek közé tartoznak Oszmán aga váczi

III

harminczados levelei is, aki a budai basa mellett olyan központi
pénzügyi hivatalfélét töltött be, kezében volt az esztergomi
harminczad kivételével az összes harminczadok bérlete, s ezen
központi szerepéhez képest többnyire Pestről keltezi leveleit.
Kiemeljük azonban, hogy a bécsi udvari és állami levéltárnak
mintegy negyvenöt darab, a budai basától származó levelét
kihagytuk gyűjtésünkből, mivel ezek — nyugati kifejezést
alkalmazva török viszonyokra — formulaszerfl merevséggel,
egymás közt szó szerint egyezve nem egyebek, mint száraz,
rövid hitlevelek, salvus conductusok a Konstantinápolyban
levő császári követhez jövő-menő futárok és egyéb császári
megbízottak számára.

A basákhoz intézett levelek legnagyobb része a hadi-
tanács elnökeitől való. A haditanács hivatalos nyelve ugyan
német volt, de mivel a basák udvarában rendesen nem
igen volt németül tudó értelmes ember, megpróbálta a
haditanács a latin nyelvű levelezést, a mint ez a bécsi
udvari hatóságoknak magyarországi levelezésében állandó
gyakorlat volt. A budai basák azonban a latin nyelvű levele-
ket sem akarták elfogadni, s határozottan kívánták, hogy
magyar nyelvű leveleikre magyar feleletet kapjanak, s így a
haditanács a XVI. század nyolczvanas éveiben állandó gyakor-
lattá tette a basákkal való magyar nyelvű levelezést. Ez tud-
tunkkal az egyetlen eset a XIX. századig, mikor bécsi udvari
hatóság, melynek törvényes hatásköre Magyarországra is ki-
terjedt, magyar nyelven végzi hivatalos levelezését. S tudtunk-
kal annak is egyetlen esete, hogy valamely magyarországi —
itt különösképen török — hatóság megkívánja a vele való
magyar nyelvű levelezést. A haditanács leveleinek expediált
eredetijei természetesen nem maradtak reánk, fogalmazványaik
megvannak az udvari és állami levéltár török osztályában,
legnagyobbrészt két példányban, német és magyar nyelven.
E két szöveg összevetéséből kiderült, hogy a leveleket először
németül írták meg, s utána fordították le magyarra, csakis
sürgős esetekben készült előbb a magyar szöveg, s utána a
német fordítás.

A közölt 448 darab levélből 348 a bécsi cs. és kir. házi,

udvari és állami levéltár török osztályában, azaz a Turcica
sorozatban őriztetik. Ezeknél a leveleknél nem jegyeztük meg,
honnan vettük a szöveget. Minden más eredetű levélnél fel-
tüntettük az eredetinek hollétét. Ezen egyéb, nem a Turcicá-
ból származó levelek a következők:

Cs. és kir. házij udv. és áll. levéltár^ Hungarica : 6 drb. (6, 7,
12, 14, 15, 21. sz.)

Közös pénzügyi levéltár Bécsben : i drb. (138. sz.)

Cs. és kir. hadi levéltár Bécsben : 4 drb. (387, 3 ,0, 438, 434),
nem több, mert a haditanácsnak török ügyeket illető levelezése a
legfőbb külügyi hatóság, az osztrák udv. kanczellária, majd az
államkanczellária levéltárába jutott, s így ma az udv. és áll.
levéltárban van, a honnan az említett 348 darabot vettük.

Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának kézirattára és levél-
tára : 34 drb. (8, 38, 44, 49, 55, 57, 65, 73- 75, 79, 80, 89, 114, 125,

127-135, 139, Hh 142, 144, 145, 147, 149, 151 153- sz.)

Országos Levéltár : 29 drb., még pedig a Dobó-levéltárból
9 drb. (10, II, 284, 286, 294, 313, 315, 359, 362. sz.), a Nádasdy-
levéltárból i drb. (329. sz.), a Missilisekből 3 drb. (4, 148,
384. sz.), az Akadémiai Iratokból 16 drb. (136, 140, 143,
146, 150, 291, 292, 300, 301, 305, 307, 308, 319, 322, 323,
325. sz.)

Körmöczbánya szab. kir. bányaváros levéltárából: 3 drb.
(33, 41, 42- sz.)

A pécsi püspöki könyvtárból : 1 drb. (245. sz.)
A gr. Pálffy-senioratus levéltárából Pozsonyban : 20 drb.
(368, 397, 399, 401, 406—8, 411, 412, 416, 417, 423—24, 427,
436—439, 448. sz.)

A Pótlékban egy levél a Nemz. Miízeumhan őrzött Forgách-
féle családi levéltárból, kettő pedig a körmendi hg. Batthyányi-
levéltárból., melynek óriási anyagában első keresésre nem sike-
rült semmit sem találnunk.

A 3. és 9. számú darabok eredetijét nem tudtuk meg-
találni, de mivel Szalay Ágoston egészen híven adta ki őket,
minden aggály nélkül lenyomattuk az ő szövegét. Egyéb, régeb-
ben kiadott leveleket, a mennyiben a kiadás későbbi másola-
tokból történt (pl. Hon és Külföld 1842, 162. 1. Rozsnyay Dávid

másolatából), nem vettünk fel gyűjteményünkbe, hasonlóképen
a Verancsics Antal összes munkái akadémiai kiadásálan talál-
hatókat sem, a melyeknek kéziratai nem voltak felkutathatók.
Ez utóbbi munka erdekében a győri levéltárakat és kéziratokat
dr. Török Pál középisk. tanár barátunk volt szíves számunkra
átvizsgálni. Az előbbi felsorolásból egyúttal kiderül, hoj^y újabb-
kori történeti irataink olyan bő tárházai, mint a M. Tud. Aka-
démia kézirattára, és a kismartoni hg. Eszterházy-levéltár nem
szolgáltathattak egyetlen darabot sem jelen kötetünkhöz. A való-
ság az, — a mint a felhozott történelmi okokból megérthet-
jük — hogy a budai basák levelezésének túlnyomó része az
udv. és áll. levéltárban őriztetik és pl. a Nemzeti Múzeum
levéltára egyik osztálya, a Személyek szerinti iratok közt lévő
levelekről is megállapítható, hogy ezek is valamikor a Turcica-
osztály többi levelével együtt őriztettek s innen elkerülve,
egyideig magángyűjteményekben hányódtak, míg végre a
Nemz. Múzeumba kerültek (v. ö. Magy. Nyelvemlékek II. 225.,
a hol Döbrentey néhány tőlünk közölt levelet Galántai Nagy
Károly családi (!) leveleiből adott ki).

Nagy gyönyörűségére szolgál a kiadóknak, hogy itt Gévay
Antal érdemeit kiemelhetik, — igaz, csak az újabb nemzedék
önző hálájával, — a ki a múlt század közepén az udv. és áll.
levéltárban a Turcica- osztály kezelője volt, s a ki legkisebb
részletekbe menő ismeretei és mintaszerű levéltárnoki pontos-
sága segélyével az osztály XVI. századi anyagát, s benne a
budai basák levelezését olyan kiadásra alkalmas állapotba
hozta, hogy a kiadók munkája elé jóformán semmi tárgyi
nehézség sem gördült. A keltezetlen darabok hozzávetőleges
keltezésénél az ő megállapításait használtuk fel, hasonlóképen
az ő adataira támaszkodtunk a basák személye megállapításá-
nál,* s ugyancsak az ő kéziratban reánk maradt útbaigazí-
tásait ismételve hívjuk fel a kötetünk történeti adatait fel-
használók figyelmét arra, hogy a budai basák deákjai — kik
renegáttá válásuk előtt legnagyobbrészt magyar kálvinisták

* Gévay Antal : A' budai pasák, Bécsben, 1841.

voltak — a leveleket nem az új gregoriánus, hanem még az
ó-kalendárium szerint keltezték.

Az előbb felsorolt levéltárak igazgatóságai és kezelői nagy
szívességgel könnyítették meg a kiadók munkáját. Kedves
kötelességünk, sőt lelki szükségletünk az udv. és áll. levéltár
volt igazgatójának, Károlyi Árpád cs. és kir. osztályfőnöknek
szíves érdeklődését megköszönnünk, a melylyel ő nemcsak
kezdettől végig kísérte munkánkat, hanem tárgyi ismeretei-
nek reánk igen megtisztelő szíves közlésével a munkához az
első ösztönzést adta. Hasonlóképen nagy hálára kötelezett
bennünket ebben a munkában — mint egyebekben is —
Tagányi Károly orsz. levéltárnok, a ki az Országos Levéltár
és egyéb gyűjtemények anyagát illető csodálatosan kiterjedt
ismereteit rendelkezésünkre bocsátotta olyan tudós egyszerű-
séggel, mintha az csak természetes volna, hogy mi olyan
levéltári osztályokból is kapjunk budai basáktól származó
leveleket, a melyekben rajta kívül senki sem sejtett volna
ilyeneket.

Hogy ily kellemes helyzetünk ellenére gyűjtésünket még-
sem tartjuk teljesnek és hogy még ezután is kerülhetnek elő
kiadatlan levelek, ezt talán nem szükséges külön említenünk.

Kelt Bécsben, 1914. év végén.

A BUDAI BASÁK
MAGYAR NYELVŰ LEVELEZÉSE

1553-1589

1553 jttlius 8.

Árthándi Kelemen *^ Ttíjgún basának.**

Illustris ac magnifice domine, et domine domine nobis gra-
tiosissime, post salutem ac perpettii servitii nostri commendatio-
nem. Az my kegyelmes azonywnknak kyralyne azonnak ew fels-
segenek, the-Nagisagodhoz egy zolgaya menth mynden thelyes
thanwlssagal, az zolnoky zanchak Malim wthbegh jrth woth ez
elmwlth napokban kyralyne azonynak egy zolgayanak, twdny
jllyk Therewk János warassara Dewbrewczenre, mely waras
myndenkor kyralye woth, Masthes kyralyne azonyra nyz, de
Therek Janossnal chak valamy summa pénzért wagyon, es
ennekokaerth jrth woth hogy megh hodolyon az waras, Ezth
penygh byzonyal jrhathom Nagy"^"^ hogy Therek János az
hathalmas chazarnak es kyralyne azonynak ew felssegeknek
zolgaya es hywe, Azerth kenyergek es keremm Nagy^^'h, tnynth
kegyelmes wramath, hogy the Nagyeo^^- hagya megh az zolnoky
zanchaknak hogy legyen békességes belewle, merth mynekewnk
azonywnk ew felse kyralyne azony megh parancholtha, hogy
myndenben the Nagy^ath megh lelywk, es the Nagyg°d myne-
kewnk, mynden dolgaynkban otalmwnk es gond wysselewnk
lezen, annakokaerth jo walazth warok Nagy'"' mynth kegyel-
mes wramthwl, Isten tharcha megh Nagy^^"'- Dátum ex Arcé
Kereky, sabbato post festum visitacionis Marié anno domini 1553
Az hatalmas chazarnak es kyralyne
azonynak ew feln^'^' es az kyraly fyanak
zolgaya es hywe

Arthandy Kelemen.

[KÍVÜL] Illustri ac magnifico dominó, et dominó dominó
Thwyghon passe Budensi, ac imperatoris Turcarum in Hun-
gária locumtenenti etc. dominó nobis graciosmo.

* Árthándi Kelemen biharmegyei nagybirtokos, Izabella királyné
párthíve I. Ferdinánd királylyal szemben.
** Budai basa 1553 február — 1556 febr.

A budai basák. 1

Í554 jtinius lo.
Tujgún basa Malvezzi Jánosnak.*

Magnifice domine ac vicine honorande salutem : jam lingua
liungarica ; jol tudod te az hatalmas cyazar portayat, mert
vagy nyolc eztendeig voltai raytta, minden dolgát yol tudod,
az cyazartis tudod micyoda feiedelom, te nekod az cyazar
paranciolatod ada a kiralnakis ; es minden akaratyat meg
yelpntte : mikor elj iwel, engomet Cyongrad alat talalal ; ot
en tőlem három holnapig frigyet kiwanal ; az nap el mulu
mwluan énnekem lewelet kuldetok ; hogj a portara kuldgyem
es nekem lewelbe azt ielpntetok hogj Zamaria meg betegodot
wolna; aztyleweletok latwan az ha[talmas] cyazar ada hat hol-
napig walo frigyot ; es azt parancyola az ha. cyazar hogj mikor a
kiral koweti iw ; mindenkor az o kapuyat nytwa talalya ; az
három holnapi es hat holnapi frignek jmmaran el múlt ezten-
deieis ; azért en gyakorta parancyoltam, bekoknek vaidaknak
zancyakoknak ; hogj a frigiet erossen meg tarcyak ; ok meg
tartottak ; de az ty latrotok sowa meg nem zwnenek hanem
az en népemben minden felöl nagj kart teznek; jol ertom en
minden akaratotokat tinektok, es mindenképen vegére ment[em],
mostan ismeg kuldottetok egj haydw es parazt zabaso embort,
hogj en lewelekkel az ha. cyazarhoz kulgyem ; nem wolnanak
énnekem emborim es cyawzim kikt9l atty leweleteket el kül-
denem az ha. cyazar portaiara : az ty leweletoknek sowa vege
ninchien es atty leueletok mellet jmar sokat iiazuttam az ha
cyazar portaian, hogj jme elj iw, am el iw az kiraltol az ado,
de meg semmi nem kelé benne ; nem tudom my dolgosok
vattok; myt gondoltok, jmar ala iwttek Komaromba wagj
akarattok az, hogj ez kowet be monyén az ha: cyazar porta-
iara es ky iwion, azt meg variatok; tudod yol en te veled
myt bezellot[em] vala; hogj az királyai minden yot végez
végez (!) jelosben az Erdei orzag felel ; ha azt akariatok hogj
az békesség meg legyon; de nem ertom hogj simit végeztél
volna mert ha valami yot végeztél volna tahat eggyg regon
a portan volnál ; jme embortok mostan yt alat vagion ; azért
ezt kiwanom hogj e lewel latwan, meg izenyetok my aka-
rattok, ezontol ; hogj iwttoke awagj my akarattok ; az ha.
cyazar ez orzagot mind Erdei orzagot en kezembe biztta, ha

* Malvezzi János Mária, Ferdinánd király konstantinápolyi követe,
a ezimzésbeli Zamaira a török deák tévedése lehet, a melyre Malvezzi-
nek Maria keresztneve adott alkalmat.

3ny bezettok vagion en velem bezelietek es en velem végezet-
tek ; lássatok ha el akarz iwni iwy el, ha nem, ízendmeg ;
mig az ha. cyazar portaiara megj, onnat valaztot kwldnek,
békesség lezon ez orzagnak Erdelnekis ; de ezontol ezontol ;
valaztot tegj my akarattok, dátum Budse domiiiica ante Viti
in Agro Sicambrise anno 1554

Towgon passa, locumtenens
Cez. Mtis Budse etc.

[KíuüLJ Magnifieo dominó Joanni Zamaria, oratori sere-
nissimi regis Ferdinandi nobis honorando.

3-
1555 márczius 12.

A budai ibraliom bég Magyar Bálintnak.
Kiadva Szalay Ágoston : Négyszáz magyar levél a XVI. századból, 150. 1.

KezenetSmet mint yo barátomnak es vitéznek. Jewtt vala
«z el mwltt napokban leweled onnan, miképpen en tewlemis
mentt oda, mintt attiafy attiafianak zokott lewelet kildeny.
De mywel hogy ez el mwlt napokban menttem vala en mind
oag' sok békékkel es vrakkal fel kezwlwen oda Koppamban,
otth igen varalak az itkózettre tyzed napigh. de nem giózelek
varny, oztan el jewek mind az vitézekkel egietemben, ott
nekem ezért sok kólcziegémis len heiabba, azért mastanis
intlek es kérlek, hogy nekem valazt tégy, auag' lewelet kylg'
erre, hogy twggiam meg hol akarod az wywast, ha Palotán
akarod auag' Tatán, mert en kez vagiok rea mindenkort,
mastis vgian azon ember vagiok, ezeknél e kett varnál egie-
beott nem akarom, es mintt kett attiafy wyywnk megh, cziak
hog' hatt auag' hett nap elét nekem meg izennied eleb.

Ennek vtanna holott twdakozol rólam ky vagiok, es vgian
cirkalz : En Zekeos feier varatt három zaz beslyaknak agaia
voltam. Házon agának hittanak, ennek vtanna nagiob vrassa-
gom adaték, mert Nógrádban az izpayaknak olay bekké
walaztatam, onnjan Nógrádból el jewek, ibralyom beknek az
hatalmas ziazartwl neweztetém, mást immár az Pasának menne
zancziakkia vagion mint el ettek iaro vagiok, nem tudom azért
mitt cirkalz ellien igén, my mind terekótt smind magiartt eg'
arantt tartwnk, mert egy Istennewnk vagion, es eg' emberek
vagionk, my nem cirkalliok ekképpen az magiar vrakatt es
vitézeket mintt kegielmed cirgallia, miért hog' mindegy Isten

terémtteott, mind kiczint nagiott. Ez lewel kéltt Pestén in die
Gregorii Papé 1555. Mond kezenetemett az ott való vraknak
es vitézeknek.

Ibraliom bek

az N. pasának zancziakinak
előtte iarowa

[Kívül.] Egregio dominó Valentino Magiar locumtenenti in.
Fonod etc. amico nobis observando.

4.
1555 június 19.

Ibrahim budai csausz Krusith János korponai kapitánynak.

Országos Levéltár, Missilisek.

Kezenetemeth es magam ayanlatath te keg ; mynth wram-
nak es barátomnak, twgja azth te kg : hogy mj egy fewldyek
wagyunk es my egy másnak atyafysagal es bekesygel woltwnk
myndenkoron, azerth kérlek mynth atyamfyath hogy bocyassa
be keg: az waras byrayth es az zolyomyakoth had hodollyo-
nak megh az chyazarnak es jrassak be magokoth az chyazár
kewnywybe Halombekwl merth énnekem atta az chyazár
zolgalatomerth Corponath es Zólyom oth Azerth kérem keg:
mynth baratomoth jnchye be ewkoth, merth ha megh nem
haggya keg: hodolnys byzonnyal hyggytek hogy mynd keg:
es mynd ewk hogy megh nem maradnak bekesyghwel myattam,
hanem el raboltatom, nylwan tudom pegyk hogy ty megh
nem oltalmazzatok az zeghyn nepeth my tewlewnk, jgaz akor
el rabollywk mykor akarywk thy myattatok, azerth ne legyen
keg : ellen tartó az é be jewwesekre e? hodolasokra, ezre
walazth waro keg: jsthen tarchya megh keg: Ez lewel
kewlth Zolnokba Zent Wyd nap wtan walo zeredan 1555

Ibraym chyawz Bwdan lakozó
te keg : atyafya es barattya

[KÍVÜL] Ez lewel adassék az nemes wytezlew ferfywnak
Krwssyth Jánosnak corponay hadnagynak awagy porkolábnak
nekem barátomnak es atyamfyanak kezeben.

1556.

A budai basa elfogott embereinek vallomása.

A Turcica között, kelet nélkül, 1556. évnél.

Zynan wayda, Memheth bassa waydaya, ezth mongya
liogh bellerbekhez az bassa posthakath kwldet, ezt jrtha, hogb
syes wthannam hamarsagal : hogh az kyral ffyawal, megh
wy hassak^ ees azth mongya, hogh ma Soklyosra jewth : ees
letthek ewremebe, ees azth mongya : holnap megh latthyathok,
liogh ezen megen el : ees azt mongya hogh hallotha volna
hogh az bassawal neghwen tharaczk wolna : ezzel bellerbekel
azt mongya nem thwdom ha wagyon wagh nynchien : ennél
thewb neep nem jew : az bassawal azt mongya, hogh hyrrel
hallotha hogh maasfFeel ezer janchar wolna wele, de ezzel
bellerbekel nynchen:

Masodyk fogol Nyaz Hoghssa newew thewrek : azt mongya
hogh Sabaez melleth menth el Bellerbek, ew akkor othon
wolth, mynd thewewel zekerrel : wgh mynth heeth wagh
nyolcz ezerén ha wagyon : mynd azok kewzewlys : ky wyadal-
hoz walo wolna : három ezer ha wagyon

Harmadygh fogol : Bwlyth Payazyth newew therek azt
mongya : hogh Bellerbeek hadath ew zemewel lattá : eví^t
ezernek feletthe nem merneye mondany : sook sleyth tewrek
wagyon wele, zekerrel, thewewel : ees azth mongya : hogh
hallomással hallothak : hogh egh wezer jenew onnayd alól :
kywel wolna keet ezer janchar de byzonyal nem thwgya

Ezek kywyl wannak sok foghlyak : kyketh jngen nem
akarthonk megh kerdezny.

[KÍVÜL] Fassiones waywodarum et mancipum qui hodie
■capti ceciderunt. Dátum 7 hóra vesperi.

1556 június 16.

Ali basa^Sforza Pallavicininek.**

Bécsi udv. és áll. levéltár Hung. 1556. jun. 16. Kiadva Történelmi Tár

1881, 269. 1,

Megy erteottem az nagyságod leweleth myndeomben azerth
en az feolsegeos chyasar parancyolattyaban yarok, merth

* Chadim Ali másodszor budai basa 1556 február — 1557 februárig.
** Sforza Pallavicini, országos főkapitány, előbb Castaldónak egyik
alvezére.

nekeom azt parancyola az feplsegeos chyazar hogy ez warath
el ne hagyam hanem megy wegyem Azért en az feolsegeos
cyazar parancyolattyabol foktam hozza. lm yztennek akaratya-
bol kedyg az warasat megy wettepk es besoretothtok az belseo
warba yztennek akarattyabol aztysz harmad napygy megy
wesseok, merth azok sok wtakath lestek es sokat [?] . . az feol-
segeos chyazar embeorybe behortanak es az feplsegeos chyazar
yobagyth pwztetothtak rontothtak sokfele kylepmb kylepmb
lopasth pwztetasth wtbeseszeoketh [!] tethtenek hogy megy ty-
magatoktak [!] kellene azokath lewagnotok meny rontasth tettek
az feolsegeos chyazar feolden : mynd az által az feolsegeos
chyazarys kyyw byzonnyal kykeletre, mert megy ez térre ky
akarth ywnny hogy Bwdan telelyeon. De en keonyeorgeottem
ew feolsegenek hogy e teleon ky ne ywyeon merth Bwdath
meg megy nem cynaltam es hozza nem kezewltem. Azerth
nylwan byzonyal kykelettre ky yw ew feolsege oztan wala-
mynth alkwsnak az feolsegeos kyralyyal sabadok wele, de
ennekeom adygy abba kel yarnom amyth ew feolsege paran-
chyolth. Ez lewel keoth Zygeth war alath Senth Iwan hawa-
nak tyzeon hatod napyan. a. d. 1556.

En ky wagyok az feolsegeos cyzarnak solgaya Aly pasa
es magyar orsagy wraknak parancyoloya myndeomben

Towaba Forcya wram az zygetyek feleol megy ezth yr-
hatom hogy mynemew pwztetasth tettének hogy ymmar en-
nekeom atta az feplsegeos cyazar bwdayj^tyzteoth egy honapya
nem woth. hogy az zygetyek tyzeon négy hayoth wertek fepl
az Dwna melleth es harmynchy tepreok assonyallathnal tepbeth
wyttek be masth azok oth zyrnak renak. Es eleb Bwdan
négy ozporan wolth az árpának kepbly masth tyzepn-
negyeon wagyon es myndepn drágaság ez mytwl wagyon
mynd az sygetyektewl, merth az hayokath onneth alól nem
bochattyak elessél, mynd feplweryk es sok pwztetasth tesnek
Tawaly eztendepbe Toygwn passa megj' salla Azkor Toygwn
pasath mynd az feolsegeps cyazar hadawal fepl keptetepk aztk
mondatok hogy ty elfogyyatok efelé dolgokról az zygetyeketh
azerth semmykepen el nem fogatok hanem meg kethannal
nagyoban celekepthtek Ez az ystentewl ys byn, merth az ty
kyraltok ha egy sal bynth "sem celekepdeoth wolna sem cele-
kepdnekys ennél tepbeth megys az zygetyek celekepdethyerth
el kel karhozny merth evv'feplsege nekyk feyedelmepk meg
kelleoth wolna ewketh tyltanya efelé celekepdetepktewl hogy
ne mywelnek merth ezepk ymmar mynd twdazara wannak az
feolsegeps cyazarnak az eV^ celekepdethtyepk, merth ewk kez-
depthtek elepzeor nem my

Azerth Forcya wram lássa kegelmeteok ha az feolsegeos
cyazarral yllyke megy bekelneoteok awagy nem. merth mynd
azt monygyatok hogy bekesegeoth szeoreozzewnk es myndeon
feleol elyen dolgokath mywelnek az kegelmeoteok embeory
Amynth ym meg yrtam. de általán fogy wa az feolsegeos eyazar
kykeletre kyyw es meg lattya kegelmeoteok mymodon gondoth
wysel az eW orsagara es megy lattya kegelmeod ha yob lezeon
megy alkwdnotok es annotok awagy nem, merth byzonnyaly
megy hygye ke: ha megy nem szeprzepdyk az feolysegeos
cyazarraly általán fogywa mynd Bechygy el pwztethtya ky
mynd egy holynapygy megy leszeon Azerth yoly megy lássatok
ha yob vagy nem.

[Kiüül.J Ezlewel adassék nagyságos Forcya wrnak Bechyben
lakozónak kezeben.

7-
1556 június 16.

Ali basa Paksy János komáromi kapitánynak.

Bécsi iidv. és áll. levéltár. Hiing. 1556. jun. 16. Kiadva Történelmi

Tár 1881, 268. 1.

En ky wagyok Aly passa az feolysegeos cyasarnak hyvvr
solgaya es magyar orsagy wraknak parancyolqja.

Megy erteottem az kegelmeod leweleth. De en az feolyse-
geos eyazar parancyolattyaban yarok, mert nekeom azth pa-
rancyola az feolsegeos eyazar hogy ez warath el ne hagyam
hanem megy vegem. Azerth foktam hozza, merth ez zygetyek
sok pwztetasth tettének az feolysegeos eyazar feolden merth
mykor nekeom ada az feolysegeos eyazar bwday tyztarthosa-
goth egy honapya nem woth hogy az zygetyek tyzeon négy
hayoth wertek feol az Duna melleth es harmyncy teoreok
assonyallathnal teobeth wyttek be masth azok oth zyrnak
renak es wton walo állasokat az eyazar yobagyth pwztetoth-
tak kyleomb kylepmb lopasokath pwztasagoth tethtenek az
feplsegeps eyazar feolden azok késtek elepzeor nem my. merth
efelé dolgokerth meg tymagatoknak kellene azokath lewag-
notok. merth oly syksegeoth tethtenek az feolysegeos eyazar
feolden hogy Bwdan elepzeor négy osporan wolth az árpának
kepbly masth tyzeon negyeon wagyon es myndeon drágaság
ez mytwl wagyon mynd az sygetyektewl. mert az hayokath
onneth alól nem bochyathtyak elessél, hanem mynd fepl

weryk. Tawaly eztendeobe Toygwn pasa megy salla az feolse-
geos cyazar hadawal azkor Toygwn pasath feol keoteteok
alóla asth mondatok hogy ty elfogyyatok efelé dolgokról az
zygetyeketh. Azért semmykepen el nem fogatok, hanem megy
kethannal nagyoban celekeothtek pwztetothtak az feolysegeos
cyazar feoldeth. Ez az Iztenthwlys byn merth azty kyraltok
egy saly bynth sem celekeodeoth wolnays sem celekeodnekys
megys az zygetyek byneyerth celekeodetyerth el kel karhozny
merth ewfeolsege nekyk feyedelmeok, megy kelleoth wolna
ewketh tyltanya efelé celekeodeteoktewl hogy ne mywelnek
merth ezeok ymmar mynd twdasara wannak az feolysegeps
cyazarnak az zygetyeknek celekeodethtyeok. Azerth az ty
kyralytok bekesegeoth kywan de semmyth nem akar adny es
mynd asth monygyatok hogy bekesegeoth zeoreozzewnk es az
feplysegeps cyazarnak semmyth nem yger, de byzonyaly álta-
lán fogywa ky keletre az feolysegeos cyazar kyyw es megy
lattyatok ha yob lezeon megy alkwthnotok es annotok awagy
nem Merth byzonynyal megy hyd ha megy nem szeorzepdyk
az feolsegeos cyazarral. általán fogywa mynd Bechygy el pws-
tettya sem Komarom nem marad sem a teobby ki mynd egy
holnapyg megy leszeon. Azért yoly megy lássatok ha yob az
feolsegeos cyazarral megy alkwdny awagy nem. Ez lewel
kepth Zygeth war alath Senth Iwan hawanak tyzeon hatod
napyan. A. d. 1556.

[Kivül.] Ez lewel adassék wytezleo barátomnak Paxy
Jánosnak komaromy tyztartonak kezeben.

8.
1556 deczember 30.

Ali basa Krusith Jánosnak.
N. Muz. levt. Törzsanyag. Hátán vörös zárópecsét nyoma.

Nos Aly passa potentissimi Imperatoris Turcarum locum
tenens et beglerbegus budensis etc. Egregie Amice et wicine
honorande post salutem et meorum comendationem etc. Meg
értettem az kd lewelyt az mely lewelet kd az Szwleyman heg
szolgay felwl Kaszom ffelwl jrt kd ees arra ez walaztot írom
knek hogy ha k: akaratya wagyon ki adny Istenhez gondol-
wan hat en az istenért ki waltom wagy pynzt kyvan kd wagy
penyg foglyot irya meg k: es meg adom érette, ha penyg

knek akaratya ninchen szabad kd wele walahowa tezy de ha
zaaz eztendeyg ot tartya ys kd azt senky ky nem szabadytya,
de ha oly moldon az en szómra ky agia kd en az istenért ky
waltom, a hol peayg kegyelmed gyermek ffelol ir az en nekem
hyremmel nyiichen es nem twdom mychada gyermek de ke-
gyelmed irya meg mycwda gyermek es ky newe es kynel
wagyon ees ha regen ffogtak, en arrolys az kd baratssaga-
yert gondot wyselek, it en nálam ket gyermek wagyon deák,
i-y ket Zondy Gyogitwl wettem el egyknek newe Libardy es
az masyknak Sebestyen Nem twdom haazok. Thowaba az
oroszffalwy byrak az Zwleyman beg ffelwl panaszolkottanak
wala azt az béget ky wettem onnat Ezekre walaszt warok ke-
gyelmettwl Isten tarcha meg kegyelmedet. Dátum ex Buda 30
decembris Anno 1556.

[KiüüL] Egregio wyro Johanni Krwsyt Regiae Maiestatis
Capitaneo Sytua et Bakabana locumtenenti amico et wicino
honorando.

1557 június 27.

Házon odabasa Bebek Györgynek.*

Kiadva Szalay Ágoston : Négyszáz magyar levél a XVI. századból, 244. 1.
Egykorú latin fordítása bécsi udv. és áll. It. Hung. 1557. jul. 20. alatt.

Kezenetemeth es zolgalathomath Írom. Megh erthem k.
leúeleth my felel irs énnekem, de vgyan megh erchye K.
€zth, hogy az passa sem bekek adigh neked nem hyznek, migh
theweledh oth zaz wagh th9b thor9k oth nem lezen, azerth
the kdeth kereienn (?) az passathol egh wjtezth, ky byrgion
zaz wagh thob lowon walo thorekel, bathor engemeth kergh,
az passais inkab hyzeii ekeppen nekedh, azerth mynd kezek
wagyünk, az forogh zayaba, hogy migh kdei thorek nem lezen
oth, adigh semmikepen nem hyznek nekedh, Isten fogagya
en hozam walo sok jo wolthodath, azerth annak okaerth zol-
nek, hogy kdnek jobb lenn";, azerth az Istenerth kérlek fogad
megh az en bezedemeth ebwl. Isten tharchia megh k : Ez
leüel kwlth Pestben 27. Juny 1557.

Házon Oda Passa
the k. esmereye.

[Kivül.J Ez lewel adassék Bebek Gyergnek nekem vramnak.

* Bebek György, e korban nagy szerepet játszó föur, Ferdinánd,
majd Izabella párthíve, meghalt 1567-ben.

lO.

1560 apr. 17.

Murát budai janicsár aga Dobó Istvánnak.

Országos levéltár, Dobó levéltár, i. csomó.

Köszönetbe met mynt yo szomszéd vramnak. Meg attak a
kett sysakot kiket keg énnekem kví'ldött pénzemre Köszönöm
kegdnek szolgalattyait mynt vramnak: ygbyrem ismeg maga-
mat bog kegmed valamire engemet ker e fele dolognak meg
szerzésére meg szerzem kegdnek. Keged énnekem bátor penszt
ne kví^lgyön czyak bog kwlgi byrt mytt kewansz meg szer-
zem kegdnek a penzet az vtan enis meg találom kednel. Meg
kwltem az sysakoknak az arrat kegdnek : 25 aranyatt es uj
tallért, mely az sysakok arrat Ezynte meg teszy. Damokos
vramnak keged en tőlem mongyon köszömtetett. WeJy Sz#
passanak az batalmas cbyaszar 52 ezer oszporatt adott kész
penzwl ayandekon. Ismeg egy fö lo^at mynden szerewel sza-
maví^al, Annak felette a felső török országba az fö janczyar
aga vtan fö agasagot. Kwldöttem te nads ayandekon egy igen
szép kék mabramant kit keged vegyen yo newen tőlem.
Mynd a pénz felöl smynd az mahraman felöl en nekem byzo-
nyos választ tegyen keged ba meg atlake vag nem. Isten
tarcza meg kg: Költ Budán H^swet szerdán anno 1560.

M^ratt janczar aga
buday.

[Kívül] Adassék ez lewel az Nadsagos Dobó Istwannak
Lewaba nekem wramnak, es yo szomszédomnak.

II.

1560 deczember 27.

Húszain budai aga magyar rabjai Dobó Domokosnak.*

Országos levéltár. Dobó levéltár, i. csomó.

Ewrok zolgalatbwnknak vtanna, Ennek elotteys ennyban-
zor megb bantottbwk jrassonkal nem cbak Nag : de az Nágod
otbon nem lewttyebe nagos wrwnkat az kined battbyat. Jol

* Dobó Domokos, Istvánnak, az egri hősnek testvére.

lehet byzony my az nag : mondassaban ketsyegösök nem
wolthwnk, de az nyomorwssag irat welwnk. Kewnyergwnk
azyert nag: mynt keg: wrwnknak, az jstenyert, jryon mostan
walamy hyrt az my wrwnknak Hwzayn agának az w dolga
felewl, hog' mynket vntalan ne nyomorgasson felöle, mert
tellessyeggel el remwlt az sok hyrthwl, kyket foglyok kik
waltsagon jwnnek w nekye hoznak. Ezzel mynekwnk nem
jUenyek nag : banthany nemys erdomlywk, mert chak azon
sem athatwnk elég halaat az wr jstennek mynemw jnsyeg-
bwl ky hozatot nag : es nag : elthwnkbe ha megh zabadw-
Iwnkis az nag : jo chelekedetyt, soha megh nem thwggywk
zolgalny, kyuel nag : wolt my hozzánk nyomorultakhoz, de
nag : thekynthuen chak az wr jstent ne haggyon mastys, jryon
nag : nekye. Ayanlyok ewrok zolgalathwnkat nag : Bwdan 27
napyan karachon hawanak 1560.

nag: zegyen rab zolgay

Ewketh (?) Isthwan es
Gewrgh Deák,

Hwzayn aga rabyay.

Towabba, az mynemw tarka parnat hagyot nag: az
Aganal, mynd ekkorayg azon mcdon tharcha kyert kewnye-
rogh nag : az rab azzonember, Kathalyn, hog' w neky adnaya nag :

[KÍVÜL] Ez lewelö^adassek az nag : wrnak Dobó Domo-
kosnak, rwzkaynak etc. mynekwnk keg : wrwnknak.

12.
1562 február 38.

Rusztem basa* az ecsedieknek.
Bécsi udv. és áll. levéltár. Hungarica, 1562 márczius 7. alatt.

En Ruztem pasa Budának tizt tartoia es feiedelme ciazar-
nak hi^ zolgaia.

Hagiom es paraneiolom nektek ty eciediek mind nemesek
es zegenseg hog ez lewel hozzatok erkezwen iwietok ky az
warbol az en hitomre senkitwl semy bantastok nem lezon
minket az hatalmas ciazar nem rablásért kwldet, hanem azok
az kik az kiral fiat el árultak azokat twzel es fegwerrel bwn-
tetny azért azen hitemre jwietok ky es hazatoknál öwlietok

* Gtizeldzse Rusztem budai basa 1559 június 21 — 1563 novemberig*

wezteg, ertottem hog meg yiettetok de az en hitemre eg pénz
ara kart senkytwl nem lattok ty az nemeteknek hittatok nem
twgiatok az temes waríak mint iaranak, azoknakis az nemet
segetseget nem kwlde, ty is az wezedelomnek oka ne légie-
tek mert az nemetek cialardok ty nektek segetseget nem
annak, de ha ty is az kiral fiának hitetlenek leztek, ray is az
Eced kapwiat meg lattiwk merre nylik azért erre hamarsagal
ty tyletok walazt warok, ebbe egiebot ne tegietok, ekkedig
montatok hog az terek had nem indwl, de most lássatok meg
mikepen indwl meg az az kiral fiának az kik hitetlenek azok-
nak wezedelmeket lássatok

Ez leuel költ Pesten zent ma-
tias wtan walo zombaton 1562.

[KivüL] Ez leuel adassék az ecedieknek.

13.

1564 június 19.

Hidajet töi-ök deák utóirata.

Mahmud budai basa* hitlevele Zernovicz Mihály, Albany
György és Csaby Achatius részére, a kik a portai adót viszik be
Konstantinápolyba, Latin nyelven, Pető János komáromi kapi-
tánynak czimezve. Utóirata magyar:

Es az köwetek mikor el jwnek, k : mynekenk híre tetesse,
es my módon jwnek, hogy ahoz képes myis embert kuldhes-
sink eleiekbe, k : wgy légien tuttara.

Hidaiet scripsit ad mandátum
magéi dni passse proprium.

14.
1585 május 26.

Iszkender basa** Károly főherczegnek.

Bécsi udv. és áll. levéltár, Hungarica.

Iszkender passa Budán az hattalmas es giozhetetlen cia-
^arnak hel tartoya es gond uiseloye ez magiar országba.

* Zál Mahmud budai basa 1563 november 18 — 1564 jiinius.
"* Budai basa 1564 október — 1565 május.

Koszonnetthem es szolgallattom mynden yo szeretetből
mynt yo szomsedomnak, thoWaba az mely lewel te Nagh,
jwtth, nalwnk erttwe vagion, Azerth az kyraly fya az melj
varakath ty kegelmetektwl veth, Az my hattalmas fölséges
cyaszy arunknak kyrallyal kozyottok való frígkor eo folsegen-
nek tudassara attha volth, esmegh hattra terettwe volt az
varak, Az Erdély orszaghosz, kyraly fyanak my koszy vagyon,
az Erdély orszagh, isten akavagyabol az my hattalmass ess
gyozhettetlen cíazyarunkk eo folsegeye, az kyraly fyays mynt
szinte az tob rabyay az hattalmass cyasziamak, azyonkeppen
azys, annak az orzagnak ottalmaziassayerth, ess tartassayerth
hagyoth egy rabya, oth az országban, az kegelmettek tabo-
rannak feyedelme, az herchegh az ty varattokai nem elege-
deth, hanem az Erdély országból az hattalmass ciazar varay-
ban, ketth cyazyar kozyotth való frygynek ellenye, Tokayth
Szerenchyetth, Erdodotth megh vethe ess Szakmarban menth
ottyss veztegh nem maratthanak, hanem az my országunkban
tekozlastwl nem tylgyak magokath. Azért az szolnaky bekh
Hazyon beknek az Tyzyan attal menéssé nem azerth hogy az
frygh bomlassayert volna, hanem az Erdély orszagynak, megh
menekdesseierth ess az tomoss vary passayss az eo nepewel
otth, volta az oda való országnak menekdesseyert vagyon,
Az Pankota felöl aztt jrya k. hogy aztt hallotta volna k. hogy
az tomoss vary passa megh vetthe volna, azertt aztt tugya
kegelmed hogy Tomoss var jde mesye fold, azerth ollyan
hyrt nem hallottwnk, de Tokaynak Szerenchetnek Frdodnek
megh vettelere, az folsegess hattalmas gyozhettetlen cyazyar-
nak, akaragyabol nynchen, tugya keg : azertt az my kezwnk
alatth való békéknek, ess mynden rendbelyeknek, erossen
megh paranchyoltwk hogy az hattalmass fölséges cyazyarnak,
kyrallyal való frygyetth tiztellyek, es megh tarchyak

Azertt onnan fellywlyss mentwl jóban lehet az frigyet
tyztellwen ess megh tarttwan ez három varakath esmegh
hattra adwan, az thomoss vary passa, mynden nepewel, ess
az szolnaky Hazyan bekyss mynden nepewel hattra jwynek
nylwan jgazian tugyattok. Azért az mely lewel jde iwtth tyk-
twl, az lewel lattwan azonnal az thomoss vary passanak eo
kegielmenek, lewel emeth kwldottem, azertth ezekből ez dol-
gokból, kyralytol eo Nagh : yo vlazt varok, ess mostansa-
gal kyralynak eo Nagh : az mely lewele jde jwtth Visz
Albertnak ky az hattalmass cyazyar portayan, azyonnal my-
helyen jwtth el kwltem. Ez vttan eztt adom te k. tuttara,
hogy az Vachy vaross bely szegény népek, en hosziam jwe-
nek, Illés Istwan ess Mesyaross Jannoss hogy az erdőről fat

hoznak volth ess az korponyay hajdwk megh fogtak, ess megh
sarchyoltattak eoket negywen 40 forentban, Ipoly wyzye mel-
let Mykola newe i falwnak ess oth valamy atthyokfyatwl ky-
nek newe Messaross Marton attwl kertek kolchon, ess vgy
fyzettek megh szegények sarchyolassokat, jUyen nyomorwssa-
goth cyelekznyek, azerth kerywk k. mynden szerette tb9l, hogy
az szegény népeknek pénzeket meg adattas>rattok, jllyen eross
frygh vetéskor nepeyteket megh nem byrwan, jde ez fele el
jwynek ess az szegenseget nyomorgagyak, magokat fogyak,
barmokat el haygyak pénzeket marhayokath el vyzyk, kyk
az frygh tartásnak ellenne vannak, ennekwUys hytetekben lewe-
letekben megh vagyonne jrwan, hogy az szegenseget kykel
€gy hyten vattok hogy megh fogyatok, marhayokat el vegyet-
tek, ess nyomorussagoth raytok cyelekgyetek. Isten paran-
chyolagyae ez fele dologh lássad, mást az frygh közben eo
magokat marhayokat pénzeket, az frygben vagyon benne, ess
myndent vyzia adassatok, azerth onnan follywl ha az frygyet
tyztellytek, az szegensegnek penzyeket megh adassatok, ess
azokat megh bwntessettek ess ennek vtanna az frygynek tyz-
tellyetyerth, tuttara agyattok az Nag: kyralynak, hogy myn-
den veghbely kapyttanyoknak tyztartoknak megh paranchiol-
yattok, hogy az frygyet tyztellyek ess megh tarchyak ezbol
ez dologból, az mynt jllyk kyralysaghoss való tyztellettess
valazt varok, jsten tarchya megh k. mynt yo szomzedomath
dátum Bude 26 die Maj Anno 1565.

[KiuüL] Az Karoly herchegnek ep Nagh : nekem yo szom-
ziedomnak Becben herchegnek.

15-
1565 július 23.

Oroszlán basa* Pethő János komáromi kapitánynak.
Bécsi udv. és áll. levéltár, Hungarica.

En Raslan passa az hatalmas chaszarnak hel bel (!) tar-
toya Budán ees egyéb weg bely varaknak feyedelme jstennek
enge:1 elméből,

Koszenetemet jrom te k. mynden jo szomszéd barathom-
nak, mynap kyralnak o felszegenek kwltem wala leweleth

* Budai basa 1565 május 19 — 1566 augusztus 3.

semmy hyrth walazt reaya nem ten o felszege walazt warunk
vrassagatol, jsten meg tharcha te k. Wyszegradon ez lewel
költ Júliusnak 23. Napyan 1565

Walaztot keryen te k. o felszegethol ez lewerre.

[KiviiL] Nadszagos vramnak Petho Jánosnak kyralj 9 fel-
szege kyral kepének Komaromban jo somszedomnak.

16.
1565 október 3.

Görög Antal, Szolimán deák Pethő Jánosnak.

Solgalathomath jrom te nad : jme meg magyaraszam
azte nad : leweleth ees az kyraly o fel szege kowety kyk
jth wadnak, Akacyws vram meg sabadwlassaertis igen tpreket-
tem azte vrassa : lewele melleth, aszerth az my felenkis my
keppen ez fryg ellen chataznak hyrrewel wadnak,

Aszertan walamith jszenten te nad : Belay Matj-as vram-
tol, asz 9 beszedeth te vrassa : meg hyd, tellyessen, az kp-
roszthen szegének jawath akarrom, valete Dátum ex Pesth
Othobernek 3 napyan 1565.

Walamy weres wyaszal te vrassa : értessen engemeth

Szolyman Deák alias Gorog Antal
Oroslan passa deakia.

[Kiuül.J nadszagos Peth9 János vramnak Komar^an

17.
1565 október 20.

Oroszlán basa Miksának.

Nos Roslan passa locumtenens imperatoris Turcharum in
Tegno Hungáriáé Budse.

Felszeges kegyelmes vram k9szenetemet jrom felszegednek.

Ezt adom felszegednek tudassara hogy mywoltatol fogwa,
az te felszege embere Cernwyth Myhal az hatalmas chaszar
portayarol meg jwe, te felszeged énnekem azt yelentette hogy
chak az t9r9k had Sakmar alól wysza teryen es el oszolyon
hogy te felszeged az hatalmas chaszarnak walo tysztesseges
ayandekoth kwld, jwendewre walo békességnek meg mára-

dassaert, jmmaron mynd az eges had wysza jwt ees el osz-
loth, ees az mely bégek welem woltakys mynd hasza bochattam
oketh, en jmmar azt warom wala hogy az te felszeged foga-
dassa serenth az gyoszhetethlen chaszarnak walo ayandekal
felszeged fo embereth kwldy, de nem hogy ez leth wolna ha-
nem meg jnkab ez weg warakbol walo vrak nagy hadat
támasztanak Marcelben es mynden akaratyok ez wolth hogy
Koppanra wssenek es meg égessek enys ezt meg ertwen az
oda walo bekeget mynden nepekel hasza bochatam hogy az
foldeth ellenszeknek dulassatol meg oltalmasznak, jmar mos-
tan egy nehany vrak illyen módon jrogathnak reám hogy en
az hadat rabianya bocattam volna az fele, Towabba ezt te
felszeged meg hygye hogyen az békességnek meg leteyert,
mynden igyekezetemwel sokat terekettem, vgy annyra hogy
mynd az temeszwary baszaAval, az János kyraly fyawal ees
egy nehany hegekkel gywlolszekben estem rayatta, mert az
hatalmas chaszarnak ok vgy jrtanak felszeged felewl, hogy
bekessegeth te felszegetd nem szeres az hatalmas chaszarwal,
wyszontak en vgy jrtam o ellenek hogy minden keczegnekwl^
békesség leszen,

A szertan ha te felszeged akarya hog\' az köztetek az ha-
talmas chaszarwal bekeszek legyen, tahath mynd jarasth
Hydayth agawal te felszeged fo embereth bochasson az ha-
talmas chaszarnak walo ayandekal ozwe, mert ha ez vttal
ebben felszeged keszedelmet teszen tahath nem twgywk semy
jóra welny ees aszen leweleym az hatalmas chaszarnal nem
találtatnak jgaznak lenny, een ez felewl te felszegednek többe
nem jrok, hanem az hatalmas chaszarnak myndeneketh tuttara
adok, es o felszege walamyth parancol en aban el járok, chak
eszeketh akaram te felszegednek meg jelentenye, jsten te
felszeged meg tarcha ez lewel kolth Feszten Octobernek 20
napyan 1565.*

[KÍVÜL] Sacre regié Maiestati, Maximiliano regi Hungarie
Bohemie Austrie dominó et tanquam vicino nostro honoran-
dissimo.

18.
1565 október 26.

Oroszlán basa Miksának.

Kozonetemet mindenben zolgalatomat ayanlom te felsé-
gednek mint bizott vramnak es jo barátomnak az te felsd

* Egykorú jegyzet, kanczelláriai kéztől : wass man damit thiien solL

létlelet nag zeretettel vpttem es meg értettem ennek elptte az
te felsd emberewel az en emberemet az kyt Swendy Lázár-
hoz kwltem vala ez el mwlt zeredan jowe meg es Swendy
Lazar w N. zepen megayandekozta es vg bochata hozzam
mind az által enis az te felsd emberyt mykor jonek es az kyk
most jtt vannakis bizoni teztessegben tartatom mint jllen feye-
delem emberét es te felsd meg hygie hog valamykor felsd
jr vag jzen mindenkor en az te felsd dolgában zorgalmatoson
el járok es az te felsd barátságát es jo zomzedsagat az hatal-
mas chazarnak gakorta meg jelentem es vgan szywem sze-
rentís akarom az felsd barátságát az hatalmas chazarral en
az felsd kewansaga zerent mind addig thprekdem hog az my
taboronkat vizza hozatam es el oszlatam de az felsdhez való
jo akaratomért az thpmpsvary basawal es az János kyraly
fyawal minemp g^lpsegben vágok es az hatalmas chazarnak
mykeppen attak be flsd jobban meg erty ennek utannais de
az ^ arolasok chak heyaban leszen hyzek Istenben azért ké-
rem te felsd mint kegs vramath hogy az mely embert felsd
az portara akar kwldeni tehát Hydayet agat es az flsd kpwete,
mykor Komaromban érkeznek P^thp János aggá twttonkra es
enis jnnet az felsd emberét Esztergámba kwldom es az flsd
emberét es Hydayet agat saykawal hozzak Eztergamban es
az masikat az Akaciust vigiek el ebbpl te flsd az en szómat
meg hygie, azt varom felstol hog az my nem barathinkat
hazwgsagban hagguk az flsd fogadása es az en bezedem az
hatalmas chazamal jgaznak talaltassek es koztpnk meg ma-
radandó bekeseg légien mindenestol fogwa Towabba ezenis
kérem te felsd mint kegielmes vramat hog mikor te felsd én-
nekem leuelet jr tehát magyar nieluen jrasa felsd mert deák
jrast az ky jol twd jt nalonk jgen sz^k es néha néha nag
nehezen magaraztatom meg az felsd leuelet ezekről valazt
varok te fltpl Isten éltesse te felsd Pesten kplt a6 die 8ris
anno 1565

Oroszlán pasa te felsd
mindenben jo baráttá.

[KÍVÜL] Adassék az felséges Maximilyanusnak romay es
magary chazarnak es kyralnak nekem kegielmes vramnak
kezeben.

19-
1565 október 27.

János török deák Pethő Jánosnak.

Eroke való zolgalotomath ayaiűom Nk ezt akarom en
te Nk thwdasara adnom hog en keresztben fy wagok gier-

A budai basák. 2

meksegembe rabba estonk vala mind attamwal egietembe,
az attam ky waltozek es engemet t9rokke tőnek en az székes
feyer vary Mahmwd beknek rabya vágok annak vtanna engem
torok oskolában adanak aztis meg tanulam mostan jmar az
Oroszlán pasanakis szolgálok bog mykor kyraly ví^ felsegetpl
yde leuelet hoznak tehát torokpl en jrom meg nekye azért
N. vram en jtt ez torokok kozot való dolgot es minden
fele alnoksagokban oly igen bolch vágok mind az chazar
dolgában vezyrek es bekek dolgában soha titkon oly hyr
nem J9ht bog en nag hamar meg nem értenem, azért en az
zegeni kereszttensegnek oly jawat akarom mint zinthe en
magamnak en erről többet nem merek Nk jrnom mert felek
hogy Ntok ky jelenthy dolgomat hanem jm Belay Mattas
vramtol eg nehani zot jzentem Nk kyt Nd meg hygien es
énnekem tytkon valazt aggon Nk Isten tarcha meg N. Pesten
kelt 27 die Oct. anno dni 1565.

Jahya Jazichi
magárul János Nk hyw szolgaya.

En akar jtt az pasatial légiek akar Feyer varban de chak
tj Ntok zerezzen byzonios embert tehát en ty Ntokat minden-
kor vy hyrekkel ertethetem es kyraly ^ felségének hywen
akarok szolgálnom.

[Kiuül] Az Nágs vraknak grófnak nekem kegielmes es jo
vramnak es Petho Jánosnak adassék.

20.
1565 október 28.

Oroszlán pasa Ruesch Gáspárnak.

En Orozlan basa az hatalmas thorok chazarnak kepe Bwda
varában.

Kozonetem vtan minden barátságomat ayanlom k. az te
kd. embere Bellay Mattas az en emberem Hwzainnal nag
bekewel haza jöttek es jm enis Bellay Mattast jsmeg nag be-
keseggel oda haza kwltem Isten tarcha meg k. ez leuel költ
Pesten 28 die 8ris anno 1565.

[KÍVÜL] Adassék az vitézlő Ros Gáspárnak nekem bara-
thomnak kezeben.

21.

1565 november 8.
Oroszlán basa Pethő Jánosnak.

Bécsi iidv. és áll. levéltár, Hungarica, 1565 okt. 12. -éhez.

En Roslan passa az hatalmas chaszarnak kepe Budán san-
cyakoknak feye Dunayg Drawayg,

Koszenetemeth jrom te k. kérem te k. mykoron kyraly
o felszegenek jrok, emberwnketh kwlgywk te k. hamarssagal
oda o felszegenek méltassatok emberwnketh ne keslessetek,
mykor te k. emberteketh hoszank kwldytek, myes nem kes-
lecywk te k. embereth jsten te k. meg tharcha Pesten költ
mynchenth hawanak 8 napyan 1565.

En Swlyman deák az nadszagos passa magyar deakya te
vrassa : kérem nekem woros wyazt kwlgyon, kyth te k. meg
szolgálok.

[KiviiL] Ez lewel adassék az nadszagos vrnak komaromy
kyraly kepének; nekunnk jo somszedunknak. ^^

22.
1566 április I.

Oroszlán basa Pethő Jánosnak.

En Orozlan pasa az hatalmas chazarnak kepe es Bwda
-varának hely tartoya.

Kozonetem vtan zolgal atomath ayanlom te knek mint
zomzed barathomnak az te k. leueleth votthem es meg er-
tetthem az sayka felöl hog en zaz hwz fi. votthem volna meg
mind népestől es hog vyzza bochatam ví^kith bizoni en ez fele
kalmarsagoth nem szoktham es ha en azokath nem hog mind
de ha chak eggik vyzza bochatanamis jnkab mondanayak
hog az nemeth chazarral tarthom es az en hatalmas feyedel-
memnek igaz es hywe nem vagyok annakwlis az János kyral
fya az thomosvary pasa es az zolnaky bek azt költöttek reám
hog en az nemeth chazartol nagi sok kynchel meg ayandekoz-
tattam volna es az chazar tartomanyawal nem gondolok
semyth en ez felöl az Hozzwtothy Gorgnekis valazt tottem

* A komáromi főkapitány ekkor gersei Pethő János volt.

vala nem thodom ha k. megiraye vag nem az te k. baratsa-
gayerth chak azt nem tennem az my tyztessegemhez nem
férne de ez dolog lattá Isten hog tyztessegemnek ellene vagon
Isten tarcha meg te k. Pesten költ i. die Apríli anno 1566.

[Kívül.] Ez leuel adassék az N : Pethp Jánosnak Ko-
maromban kyraly ^ felsége tanachanak nekem zomzed vram-
nak es jo barathomnak twlaydon kezébe.

23-
1566 április I.

A budai török deák Pethő Jánosnak.

Nags vram prpke való zolgalathomath ayanlom te Nk
nűnth byzotth es kegelmes vramnak ennek elptteis jrtham
vala te N : hog en az zegeni kerezttensegnek jo akaroya
volnék tálam hallotta te N. ez my napokban az pasa
az békéket égben gpytptte vala es rablany akar vala menny
chak azban mwlek hog te Nd leveleth k^lde az pasának
es az Hozz^ toty Gprg neüere te Nd salusconductusth
kerth vala es az pasa azt vely vala hog egnehany eztendeig
való adoth hoznak merth ha twtta volna hog jUen ^res kézzel
jpjpn byzony az rablasth meg myuely vala de te Nk azt jol
tptte hog kinchet nem keltek merth chak heyaban Iptth volna
ezt te Nk byzonyal jrhathom hog az chazar ky jp ez el
mwlth pénteken jpwe az pasának eg fe embere az portarol es
három hétnek monda hog ky jndtilth, ez hónapnak tyzedik
napyan az chazar satorath ky hozzak es fel vonzak es tyzen-
Qtpdik napyan w magais ky indwl azt jrtha az fe pasa ide az
my pasánknak es valahol az tengeren thwl az chazarnak
pszwery es tewey vadnak minden helyre posták mentek hog
Cwstancinapolban hozzak es az taar házban való fegweret mind
el oztotta az mellété való népnek es az vnimely begler bekis
negwen ket ezer jzpahyaual Jszkopyanak hynak eg varasth
oda jptt az tengeren thwlis pth pasának parancholth az chazar
hog által joyenek minden népekkel es ezek az pasak anadoly,
karamany, vany, karahemydy, es erzrwmy pasa, ezt te Nk
byzonyal irhathom hog az chazar ky jo, es oll hyrt nem
jrok te Nk kyth az pyachon beszellenek hanem oll hyrth jrok
kyth az chaszar jr jde az my pasánknak

Towabba jm el mwlth zombathonis eg janchar b^l^g
^asy jpwe az portarol es az pasának ez hyrth bezelle hog

21;

hatwan ket algwth es tyzen ket ezer golyobysth es ahoz való
porth rakanak az barkákban es az fekethe tengerről az Dw-
nara hozzak fel zinte Bwdara es az chazar három seregben jp
«gyik az ^ magaye másik az fya szwltan Szelyme es harma-
dik az zultan Zelim fya szwltan Mwrade, de az pasatol hallom
hog az zekes feyervary beknek bezelly vala bog az chazar az
fya szwltan Szelimre meg haragwtth volna es az Szelym az
-attatol igen fel hog meg öleti es az tengeren nem akar által
jony ha az Zelym az attawal el nem jpwend az attanakis
ninchen anny feye hog ky joypn es szekyth fessen had-
naya mert az fyatol felthy, azért hog nem az kpwetet kwlte
volna te Ntok ide annywal iobb volna ha az kereztten-
segnek gongyath vyselnek, az tengeren eg bek vagon Aly
Portwknak hyak az chazar azt hywatta es aztis ky hozza vele
soha ez chazar byrtokaban sanch vethny es varviny jobb
ninchen mint az az Aly Porth wk Málta alatt Ipttek eg beket El
Korkwdchenek hyak vala az meg ennelis jobb volt jm vgan
«z el multh pénteken az kyraly fyatolis valamy leuelek jpue-
nek azbanis az had dolga vagon mostan ezt te Nk byzonyal
jrhatom de az pasának eg zolgaya vagon az portara Kazy
agának hyak jm az pasa minden oraba varya az minden
byzony hyrrel jp es te Nk aztis meg jrom, ha bekeseget ze-
rezh étnek jo es ha penig nem tehát az pasának indwlatta
mely fele lezen aztis meg jelentem te Nk es mégis valamy
dolgokat jrok meg kyben Ntok kart nem vall Towabba az
zolnaky Potur Házon bek az chazartol pt beket kert melleye
hog az magarok táborát meg vthy es Eger varath meg egethy
azért az zegedy hatwany nowegrady zecheny es fyleky beket
melleye attak te Ntok énnekem semyth nem ir sem jzen es
nem thwdom ha az en zolgalatom kellemetesse Ntoknal vag
nem Towabba az mely reggel az sayka felöl iratba Nk azkor
monda az Keywan chawsnak hog Petho János entplem saykath
«s az népet kery vyzza nem twgga azt hog az chazamak elsp
var zallasa Zigetvar es az masyk Komarom leszen es meg az
tpbb saykaytis el akaruan venny, mostansaggal te N: egieb
hyrth nem jrhatok de hamar való napon az portarol valamy
fele hyrth hoznak de te N : meg jelentem Isten tarcha meg
te N: Pesten kplth i die aprili anno 1566.

Jahya

[Kiuül] N^s vramnak Petho Jánosnak twlaydon kezeben.

24-
1566 november i.

Musztafa basa* Miksának.

Mai helyesírással kiadta Barabás Samu : Zrínyi Miklós a szi,2retvárí hős
életére vonatkozó levelek és okiratok, 2, 88. 1.

En ky vagiok Müstafa pasa az hatalmas chazarnak feo
helj tartoia Buda varában :

Kozonetemet az romaj felséges chazarnak ky az hatal-
mas Zelym chazarnak vagy zomsegia romaj chazar. Az hatal-
mas Zelym chazar vtan vag' ennekemys zomsedom. írtam wolt
felségednek ennek elotteys en az fplseged kowteet Barbelj
Myklost semmy nemű bossűsagbol nem tartoztattam es w
általa folsegednek tűttara akartam adny az nehay Szryny
vram dolgát mykeppen czelekedett wolt zegeny mert énne-
kem jo zomsedom wolt es az w halálán mastys bánkódom,
ewelys meg byzonetottam hog az w feie karóba ne allion
azért kwltem fel tyztesseget tettem nekye testetys el temet-
tettem, kar wolna ollian vitézlő vrnak testét hog az madarak
ennek, es w zegeny illien torwentelen dolgot czelekedett az^
w rabyan. hog az w rabianak Mamhwt agának ectzet be
votte kezességen. Mamhwt agat el boczatta. volt három ezer
arany sarcholasa, myhelt meg hozta volna váltságát három
zaz tallér heian meg hozta leg ottan zegeny Szryny vram
feiet vette vylig Mamhwt agának, jmmar mynd az váltsága
jde vagion Szryny fianal mynd Mamhwt agának az ectheys.
jmmar felségedet azonn kérem ezt jol meg ertwen hog fel-
séged jgazat tegien ez felöl. Ahol oly dolog esyk kyrol fese-
ged jgazat kewan, hog enys jgazat tezek. ezt felségednek
twttara adom hog Pető János vram illien dolgokat czelekedett
hog egnehany lewelet kwlthem kit zegeny embertwl kwltem az
nagsagos groíF vramnak kwltem es az zegeny embereket meg
fogya leweloket el vezy twlok. w magokat zidalmazza tpm-
Ipczre hannya wket es az en leweleymet lába alá tapoggya fel
nem boczattia az nagsagos groff vramhoz. byzony az hog nem
wolt zandekomban mastany jdoben hog en Geztesre ** Vitámra
mennyek es az en hatalmas vramat chazart nem azon voltam
hog fel jndeczam mert mastys elég pűztasag esek ez orzagban.
zanom az zegenseget az mastys mert elég vezedelem eseek.

* SzokolH Musztafa budai basa 1566 augusztus 3. — 1578 szept. 30.
** Barabás id. h. ijesztésre.

Az Pető vram olly dolgot czelekedék raitam kit en Budában
lakozandó feiedelem nem erdemlettem wolna twle. mastys w
rea walo bossusagomba vem el az ket varat, mert bog illien
nag éktelen dolgot czelekedék raitam annak okaert. mert
senkitwl nem halhatom ky jot mondana w felőle, mynden
emberek boszonkodnak w felőle, senkit nem zeret es wtett
senky nem zerety. felségednek ez fele magának walo embert
nem swkseg wolna végbe tartany, mert felségednek elég hyw
jámbor zolgay vannak, az ky myndent jámbort zeret. es wtetys
zeretik. mert semmy módon ez végbe w wele meg nem alk-
hatom. ez fele tekelletleo emberrel, sem áros ember bekewel
w twle el nem mehet, myndeneket meg higgie felséged bog
rűtűl zidalmaz. nem vrhoz illendő dolog az. eztys higgie meg
felséged bog az en nagsagos vram batyam az nagsagos Memhet
pasa zawa kellemetes az hatalmas Zelym chazarnal. az en
zomys kellemetes hála istennek, ha akaria felséged egmást
meg erteny, mert az my chazarünkys hatalmas torok chazar.
felsegedys romay nag chazar. ha felsegtek egmást meg akar-
iatok erteny jo ok alatt. Azért vagiok en itt közbe, bog meg
higgie felséged, yo végre bog kyk vattok nag feiedelmek es
ha valamy bekeseget akartok zerzenye jo végre, en az en
hatalmas vramnal torekodo lezek benne, mert job volna tpbb
vezedelem ne esneek. az űr isten éltesse felségedet, ez lewel
költ az nagsagos pasa táborában, mynd zent nappian. 1566.

[Kíuül.J Ez lewel adassék az Maximilianus chazarnak ky
magiar orzagnak alsó felső nemet orzagnak es romaj chazar-
nak twlaidon kezeben.

25.
1566 deczember 16. előtt.

Musztafa basa gróf Salm Eck győri főkapitánynak.
Egykorú másolat.

My Muztafifa passa, Budán, az hatalmas teöreök chazarnak
kepe, heltartoya, gondvyseleöye, Magyar országban. Keozeone-
temet jrom kegnek, mint zomzed vramnak. Énnekem az
kegd leweleit meghattak, mynd az kyt lewelet, es mynd
az teöbbit kikben megh értettem kegnek mynden akaratyat,
de azokra en magamtol nem twdok valazt tenny, hanem
jm emberemet bochyattam mastan az jíFiu chyazarhoz, lás-
sam myben bochyat el, es my valazt tezen. Annak vtanna.

hogy az en kegielmes vramnak akaratyat megh ertem, vgy
twdok kegis valazt tenny, mert ne tálam megh gondolya
hogy az ven chyazar az attya, meny feö varakat megh vett,
tálam ewys, az attya vtat akarya keöwetny, ha valazt tennék
addigys kezdenek benne maradny. Kegielmed jrt Vytam es
Oeztes vonassa feleöl, lm a feleöys irok, Megh latom arrays
my valazt tezen, annak vtanna ha mynd ezekre valazt teze-
nys, twdom hogy fryget kywan keged de az fryg igy lezen,
hogy ottys egy határ lezeön, ytys egy legyen, Isten tarchya
megh kégdet. Kewlt Budán

Ha az ty határotokon, my nekwnk, varwnk lezen, tynek-
tek engegyek, az my hatarwnkon ha nektek varatok lezen.
azth mys el vesszek de jgy chelekegyv^nk mynt jámbor zom-
zedok, egymással, hogy kegis zolyon az ty chazartoknak,
Enys keonyergek az my chyazaninknak, bekelyenek megh, ne
ronchyak az orzagoth

Az tobaydy Imre byrotol, az mynt nyelwel jzent vala
keged megh értettem

[Kívül] Ez lewel adassék Grofifnak Györeoth lakozsnak
nekem zomzed vramnak, twlaydon kezeben

26.
1567 május 29.

Musztafa basa gróf Salm Ecknek.

My Muztafa pasa Budán, az hatalmas cyaszamak feö hel
tartoya es gond uiselpye ez orzagban

Tekenteteös es N. vr nekünk szerelmes barátunk K9-
szpnetpnket es barátságunkat aianliuk Ndnak : Tuggia azt
Nd meny leueleket jrtunk egi másnak es miolta foguan
bisztat Nd ; engomet az bekesegnek biszonios léteié felpl
mel Nd; leueleynek az massat k^tem az hatalmas cza-
szarnak, es biszonnial jrtam jnnetes felple mierth, hogi en
semmit az Nd jrasaba nem ketelkettem ; De nem czudalom
hogy király fia es Haszan pasa feyet kptptte volth az hatal-
mas czaszarnak efíelpl; hogi ha az bekesegh megh leszpn es
az ayandeknak be küldése bátor feyokel eryek meg; mást
latom es hiszem biszonnial hogy en az hatalmas czaszarth ciak
szoual tartottam; kierth egy nehanszor nagy haragal jrth
reám; de mind az által hogi en az Nd, jrasaban semmith
nem ketolkottem, vgian biszuast, jrtam jsmegh ^ fpl : kapu-

iára felple ; de nem tuttam volth vélni az hátam megpth való
vermpth mplliet kesztetok volth asny, azerth szerelmes bará-
tom biszony nem hittem volna ezt Ndhoz ; hogi jUien barát-
ságodat jelented hoszam ;

Tálam azt vely Nd ; hogy nincz hirommel ennekom
asz te igyekpszettek es czelekpdettpk ; biszonnial nálam vagion
tudua; de az Jsten afféle ket szynpth soha nem seghyty,
hanem mind ez világon smind az masikon megh szokta b^n-
tetny, merth kyt az Jsten tud hogi en nem szinnel hanem
vgian sziuem szprenth tprekpttem eben az dologban, merth
liogy keserültem az szegény orszagoth sem kenczerth sem
ayandekerth ezt nem czelekpttem nemys jrtam eszpkerth
^ fol : mert ^ fols. az en kegielmes vramnak az hatalmas
czaszamak, mind kincze mind országa s minden ekosseghe
beusegel vagion az Jsten jo adomaniabol ; azerth lássa Nd
mint czelekottek ; az te Nd ; len ele miat kinek mind ez
ideygh hittem, mást veszpm ezpmben magamat hogy nem
cgzer de egi nehan szór erdpmlpttem volna ^ fpls. az en ke-
gielmes vramtul az halalth, mierth hogi czak beszédei tar-
tottam ;

Ebből jsmerom hogy megh teczyk minden czelekpdettpk
Jm ennek elptte az hadra vettek vala azokat Jsten által az
hatalmas czaszar paranciolattia szorenth ; es az ti leueletpk
szorenth, mindon rondpket helipkre le szallitek spth ? nem
gondoltam volth megh hogy ciak azt varyatok hogy az mi
Tondpnk el oszollion ;

Jm megh jelpntpm leuelem által N&; myt ertpttem
felpletpk, kire biszoni nagi gondom vagion leszpnys, J^e en
hoszam egi pribék nempth, ky esz biszonnial beszelle hogy
Beczon fbllipl Lincznel, nagy hada vagion az romay czaszar-
nak, es mind óránként gy^lekpsznek ;

Az galliakalis mindpn ekpssegeuel algiukal sietytpk ke-
szyteny, kikkel my ellenénk akarnátok ellenkezny es mindpn
igiekpszettpk my ellenénk vagion ; Jol lehet jm mindpn hada-
kozó rpndpket le szalitottam vala, mjerth hogi hittem az ti
leueletpknek, azth veltpm hogy ties az ti hitptpk szprent kp-
Tpztien^l megh alliatok fogadastokat, m élben Isten biszonsa-
gom hogi en sziuem szprent tprekpttem es irtam feleletpk.

De ászt gondolliae Nd ; hogy az my fegiverpnket az
Tosda megh ptte es az hatalmas czaszarnak soholth egy vitesze
sem marath ? Biszonnial higie Nd, erre kptpm magamat,
hogy tisz napigh szinten ^ fplseghe portaiarolis ky hoszom az
hadat es mindpnpknek paranciolok, hogi mindpnVH; louok
niergelue es fegiuerpk oldalokon legipn, valakynek Jsten agia

legipn asze ; Erre te Nd, ennekom hamar es biszonios vá-
laszt jrion mygh W fol. ; az pribekoth be nem kví^ldpm ;
jgasze ez vagi mint vagion erezem, Jsten tarcza megh Ndat ;
Dátum Biide 29 die May 1567.

Kerom Ndat, mint szerelmes szomszéd baratomath hogy
ez tabaidi Jmre birotul az meli leuelet keltem, annak az
massat, negied napigh választ tegeon Nd ; es ne keslellie
ot Nd;

[KÍVÜL] Az nagy Groff Eckh : romay cyaszarnak feö hel
tartoianak es gond uiselpyenek Gyproth nek>X'nk szomszéd
barátunknak.

27.
1567 június 3.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.*

My Muztafa pasa ....

Tekentetos es N. vr nekünk szerelmes barátunk; keö-
szpnetonket es barátságunkat ayanliuk te Nk, akariuk Nk,
jplonteny az my kegielmes vrunknak, az hatalmas czaszarnak
kiuansagath es akarattiat ; az Mahmut hegnek es Longher
Farkasnak egyk masikerth való szabadulasokath ; Jol lehet az
Mahmut begh az ví' valczaganak fölötte igerte vala ví^teth, mel
Mahmuth bekoth ha ti Ntok, az mi jrasunk szorenth my reánk
hiszpn vala; Tálam \(^ felsegetVí^l asz my kegielmes vrunktwl
vgian mégis kerth volna: mel Longer Farkast az my kegiel-
mes vrunk az hatalmas czaszar w neky mégis atta volna, az
vP^ vénségének jdeyen rayta loth niomorusagat megh tekintuen;

J vízének my hoszank az -^ jámbor hiu szolgay Mahmut
hegnek aruayual ; es koniprgenek hogy jrnank az hatalmas
czaszarnak az -^ szabadulások felöl, mel Mahmut hegnek
aruayt es hiu szolgaynak koniorgesoket tekintuen, jrank w fols.
az hatalmas czaszarnak.

Az hatalmas czaszar az my jo akaratunkból való jrasun-
kat es koniorgesví^nket megh tekintuen, my nekWnk jllien
választ ten, kinek az massath kví^ltVí'k ti Nk; bogi ha feyet
fpyert szabaditnak jo ; de Mahmut bek annak folptte egy
penszt se ágion, ha penigh égik az masikath nem szabadit-

* Trautson János, Freiherr v. Sprechenstein, Miksa császár fő-
udvarmestere, a hadi tanács elnöke, meghalt 1589-ben.

hattia; erről nagi paranciolatunk vagion hogi jsmeg LQngier
Farkast, my helire vitessek, ki mastan my nálunk vagion ;
Erre te Ntuli, bizonios es hamar való választ kiüanonk, Jsten
tarcza megh te Ndt;

Dátum Budíe 3. die Junii anno domini 1567.

[Kívül] Az Nagy: Trautson Jánosnak, romay czaszarnak
feö[tanacza]nak es gonduiseloyenek nekünk szerelmes bará-
tunknak készében.

28.
1567 június 5.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My Muztafa pasa ....

Tekeönteteös es N. vr nekwnk szerelmes barátunk Köszö-
netünket es barátságunkat ayanliuk Ndk :

Megh adak my nekünk az Nd, leuelet melbol megh
ertvC'k az Nd, akarattiath es panaszolkodasath ;

Panaszolkodek Nd, az Sigmond János felöl, hogy my-
uel az ti czaszarolok birtoka alat való foldon nagy méltatlan
dolgoth czelekodnek, es az Nagi bania jwedelmet myndonbol
magának foglalta volna ; Mel, Sigmondd Jánosnak paranciolath
j^t az hatalmas cyaszartul ; hogy az ti czaszarotok birtokában
soholt afféle képtelen dolgoth ne czelekodiek, mel paranciolat
leuelek vannak be cynaluan veöreös barsonban ; az w felségbe
poczety alath ; molleet asz Nagy : Groff Eckh ; posta emboreys
szomeuel latoth ;

Azonk9Szben emlekoszek Nd, az babolczayak felolis hogy
miuel 1000 loual száguldottak volna meg Cyakan alliath,
es vgian vittek volnays, meöllerth hogi megh nem vehettek
tiszen négy falut raboltak volna el kiknek az hatalmas czaszar
paranciolattia szorent, minden fele jrtunk es emberinketh
kwldottok, valaky leszon ennek az dolognak oka ; vegére me-
giví^nk de megh higie Nd, hogy tiszti vesztoth leszon, akar
bek légion sakar mynemVC' rondbeli tiszt tartó légion ;

Erre fölötte igon kerom te Ndt, mynt szerelmes bará-
tomat hogy mykoron te Nd efféle dolgoth ertend ; mynd-
iarast az hatalmas czaszarnak te Nd, ne jrion felőle, hanem
te Nd, jrion ennekpm, hiszom aszerth atta az en kegielmes
vram az palczath az hatalmat készemben ; hogy en elegh
légiek erre, hogy mind Sigmond Jánosnak es mindon birto-

kunk alat valóknak, pasaknak, begoknek, es minden tiszt tar-
toknak paranciolliak és minden ellenkpszo dolgoktwl el tauosz-
tassam, ez mastany dolognakys penygh valaky leszon oka, de
meg higie Nd embprym által vegére megiek es asz ha-
talmas czaszar paranciolattia szprenth ^ fol : egessegebpl
vagion anni hatalmam rea hogy tisztit el veszpm es másnak
adatom ; emlekpszom az Sigmond János felpl hogy miezoda
hatalmat erpth tehet ^ ha az my rpndpkrpl segítsége nem
leszpn, kiket ennek elptte való leuelembennys jelpntek Ndk,
hogy mynd helipkre szalitottam ; de erre vgian fplptte
jgpn kerom Ndt, hogy mykor te Nd, eflPele dolgoth ertend,
oth asz vegekben való tiszt tartoknak vraknak ; kikel
egy szomszédságban vagiunk, jrya megh Nd, kik ágiak
énnekem tuttomra; Ha en elegh nem Ipszpk aszóknak feny-
tekpkre, annak vtanna osztan vgi jrion te Nd, az hatalmas
czaszarnak felple,

Erreys kére te Nd hogy az mely leueleth az hatalmas
czaszar £9 veszyrenek Mehemmeth pasának, es az ti czaszaro-
toknak fp oratoranak k^ld Nd, mindpn kespdelpm nek^l el
kVí'lgiem meöllert aszonnal egy fp czauszomtul el k^ldpt-
tem ; Jsten tarcza megh te Ndt.

Dátum Bude 5 die Junii 1567.

[Kívül] Az Nagy : Traczon Jánosnak romay czaszarnak
fep tanaczanak es gond uiselpyenek nekünk szerelmes bará-
tunknak.

29-
1567 június 9.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My Muztafa pasa . . .

Tekenteteös es N. vr nekünk szerelmes barátunk kpszp-
netpnket es barátságunkat ayanliuk Ndk.

Megh adak my nekWnk az Nd, leuelet, kiben sok dologról
emlekpszyk Nd az tpby kpszpt emlekpszek Nd, az Haszan pasa
felpl, hogy miuel egy reszeuel el meönt volna es job reszet az
határban oth hattá volna ; megh higgie azt Nd, hogy besze-
dpmmel nem jaczom ; Haszan pasa tpb húsz napnál miolta
mynd asz egész hadat el oszlatta es '^n magays tysztiben
mpnth, kyt biszonnial hiszpk hogy Ndl tudV^a vagion ; errplis
jra Nd, hogy ^ fpls: az romay czaszar jgpn czudalkodik ezpn

hogy jllien jgpn szorgalmasztatom, az ayandek be küldésére,
ezt V^ fpl ; ne czudallya haragh neupn se vegie merth ez nem
kyczin dologh; Jm az teltél foguan miolta, Groff: Eckh ; egy
másnak jrunk felple, mynd czak touab, touab mutogata, Nd,
János kyral fiays vntalan jr az hatalmas czaszarnak felple,
hogy vgian ciak szoual tarthana, Nd, de mind asz által en
az Nd, jrasaban es ^ fpl; semyt nem ket9lk9d9m hogy ez
megh nem lenne, Mel kyral fiának hizplkpdp beszéde által,
nem ciak egszpr, hanem vgian szokszor jrth jmmar ^ feol t
haragal reám, kyt egy nehanszor jmmar jelpntpttem te Nd,
leuelem által ; esz jffiu czaszar enis feltpm az en feyemet, az
Aszlan pasat az ven czaszar ertptte, Nd, meöl keues dologerth
eölete, meg, azerth biszonnial jelpntpm Nk, hogy en felpk t^le ;

Mastan penigh w fpl ; jllien kepén jrth, bogi nem értene
^ fpls ; okát azen czauargo beszedpmnek, meöl leueleket mikor
te Nd, ennekpm ki?^ldoth, az massat aszonnal ^ fpl : k^ldpt-
tem ; es bogi miuel az Nd, jrasa szorent, jrtam bogi hamar
való nap az tisztpssegps ayandeknak be küldése jelpn leszen
ebbpl jmmar wgian ketplkydik ^ fpls:

Mastan wgian harag kepén jrth felple bogi ne tarciam
czak szoual es ne hallogassak, eleb eleb jmmar ugi mond az
szenat fol kaszáltak, asz aratasis mayd el j^, ha leszpn vagi
nem mind jarast ^ fpl : bizoniossa tegiem, azerth kerpm Ndt,
mint szerelmes barátomat hogy ennekpm tisz napigh biszonios
választ tegipn Nd, ha leszpne vagi nem ; auagi penigh az fp
kpuetok által jnditassa Nd ; merth az tisz nap el muluan
biszonnial jelpntpm Ndk, hogy ^ fpl : jrok felple ; merth ^ fpl :
minden akarattia ez hogy Driti apóiban telelipn ; erre ennekpm
te Nd, hamar es biszonios választ jrion ;

Ezt akaram mastan Ndk megh jelpnteny, mjrtb használunk
az sok k^lomb k^lpmb leuel jrasunkba, ha leszpn ugian
legipn megh ;

Az Lazlo vayda felpl emlekpszek Nd, Biszoni nem tudom
az ^ fpl : oratoraual mykepen vesztek volth pszue ^ jth
marada, az hatalmas czaszar megh ayandekosza tisztel, de
hogy azt jria Nd, bogi az szolgákat fpl kV^lgiem, el boczattam
mind asz leuelekel egietpmben, azth jria, Nd, hogy jt jgpn
vertek volna Wket, abol Nd, senky szauat elp ne vegie merth
-^n magoktolis megh hallia Nd ; Laszlo vayda megh vgian
aszón módon jar tpreöke nem loth senky sem bantia ; Jsten
tarcza megh Ndt; Dátum Bude 9 die Junii 1567.

[KivülJ Az nagy : Trauczon Jánosnak . . .

1567 június 24.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My Muztafa pasa . . .

Tekenteteös es N. vr nekví^nk tisztolendo barátunk Koszp-
netpnket es barátságunkat ayanliuk Ndk ;

Megh adak ennekom az Nd, leueleth, kiben emleko-
szyk Nd, sok rondbeli dologh felöl molliet megh ertottem az
Nd, leuelebpl, hol panaszolkodik Nd, az Sigmond János
felpl es egyéb ellenkoszok feloI. Jmmar egi nehany leuelem
által jelpntottem Ndk, hogy aszoktul myndon rondpket my
megh tiltottv(^nk az ti Ntok ; jrasa szorenth, mastannys vyab
paranciolatunk által ky y^ folsegetwl myhoszank jwt, asz
mellet jsmegh az my paranciolatunk latuan myndonek vez-
tegsegben vannak ; aszerth te Ndys ; myndon szoth elo ne
vegion.

Emlekoszik Nd, az tyztossegos ayandeknak hiusegel való
be szolgáltatása felöl, kyre en te Ndt sok leueleym, által kertem,
€szt semmiért czelekottem hanem ez szegény országunk megh
maradásáért es epwleseyerth kyben te Nd, mastan engomet bi-
szoniossa ton ; molliet en te Ndtul ; nagi jo keduel veüek ;

Emlekoszek Nd, az feö oratoroknak jndulasa felöl,
hogy miuel mastan Beczben volnának es ez hétnek vtolso
napian Posonban jwnenek kyket ^ fol ; az my kegielmes vronk-
hosz es my hoszank, nagy tisztossegos kepén inditatna jgy
hogy esz holnapnak vtolso napian jth my nálunk lenne, merth
hol emlekoszyk te Nd, e'fFelol hogy myndonwt tisztossegel
fogadnak az oratorokath megh higie Nd, hogy myndon fele
az bekoknek leuelemet kvC^ltem es az napra tisztossegel var-
yük, es myndpn tisztpssegps kyszertessel kysertettiwk mygh ^
fpls : portayat eryk ; annak fplptte az Nd leueleth mynden
kespdelpm nekwl, azonnal w fpl : az my kegielmes vrunk-
nak kwldpttem ;

Az tisztpssegps ayandeknak kiserpy felpl te Nd ; semmyt
ne ketplkpgiek ; Jsten tarcza megh te Ndt ; Dátum Bude 24
die mensis Junii anno domini 1567

Az eztergamy bek felpl kynek mastan paranciolatunkat
kví'ldpttpk, hogy jo modal es tisztpssegel varya asz tisztpssegps
ayandekoth es my hoszank bekeuel kisertesse ennek elptte az
te Nktok : posta embery panaszt tenek de megh higie Nd,
hogi hamar nap tiszti nekví-l leszpn ;

[KivüLJ Az nagy : Trauczon Jánosnak, . . .

31-
1567 szeptember g.

Musztafa basa gróf Salm Ecknek.
My MuztaíFa passa Budán ...

Tekenteteös es Ns. vr nekví^nk szomszéd barátunk ; ko-
zoneteönket es barátságunkat ayanliuk Ndk.

Boczattuk vala my ví' fol ; es ty NtokhÖz, az my emberin-
ket Kurth aghat mel Kurth agatul az my baratsagunkatez elpth
való ayanlasunk szorent w fol : es ty Ndknak jelontenk szép
ayandekynkal ;

Myuel hogy v(^ fpls ; es ty Ntok az my jszenetinkot szerel-
meteössen megh halgatta, ezt my w folsegetM es mynd ty
Ntoktul nagy jo neuen veszwk; annak fölötte asz w fol: es
ty Ntok hoszank való jo akarattiath megh jelontüen ayan-
dekiual, mies W fol : es ty Ntok, napról napra való barátsá-
gunkat ayanliuk ;

Jol tuggia azt te Nd, eleytWl foguan my nemw szere-
tettel toreköttwnk esz szegény országnak oltalmára mely dol-
goth asz vr Jsten my általunk vgian jo móddal veghozys vith
vala, az egry kapitan dolgán nem gioszok eléghet czodalkozny
my nemví^ alhatatlan légion dolgában, te Ndt kerom hogy
Ndk, bantasara ne' légion akarok neminemví^ ellekoszo dol-
gayrol emlekeszny, Ndk, mely dolgok asz el vegezöth fríg-
nek nagy romlására keszdnek l9nny.

Ez el multh napokban jv^t vala hoszank Sigmond Janas
kouete Betlehem Gergolj, kiuel az hatalmas cyaszar parancio-
lattia szprent vegeszteönk vala hogy Sigmond János birtoká-
ban nemynemVí^ hatarth ky jegszeny,

Vgian aszón Sigmond János koutevel megion volth az ha-
talmas czaszar czaussa, kinek mies attunk vala valamy summa
penszt ky tenne fi. 1000. hogy valamy reszoth hoszon, myko-
ron Tur neuo varasban jutottak volna, az aegry kapitan
akarattiabol, vgian ottan koszéi leseluen >^ket reayok Ví^totte-
nek azt asz jámbort megh öltek asz czauszt eleuenon vittek
el mynd asz tob folyakkal (!) egietomben;

o smegh ottan hamar Keuybol egy áros sídoth lopanak ky
annak fölötte vgian aszón szygetsegbol asz en magam oszwe-
rimet mind asz vele banokal egyVC^t el vittek; mely dolgok
miolta asz hatalmas czaszar Budát birya soha senky nem mond-
hattia hogy asz történt volna, ebből tartok hogy ha W fols

az en kegielmes vramnak hireuel, leszpn asz kpuetnek es as2í
czausznak esety, tudom penygh hogy Sigmond János el nem
szenuedy, ky ennek elptteys romlására jgiekeszyk vala asz
frígnek, asz my esz jdeig való terekpdesWnk mind hiaban
fogh Ipnny, az kptietpketis feltem valamy bantastül en maga-
math ky az bekpsegh felpl sokszor feleltem ^ fplsegenek mpnnel
fpliebben feltpm; nagy dologh szerelmes barátom hogyollian
egy országnak rontoiaual ky miath nagy dologh fogh jndulny
hogy nem birtok; te Ndt ennek elptteys kpiietem mastan-
nis, Ndic, bantasara ne legiön merth megh kpl jelpntenem ;

Azért kerpm te Ndt, mynt baratomath hogy mygh ^
fplsegenek asz hatalmas czaszarnak hireuel nem leszpn az^
czausz boczatassa el Nd, mynd asz pszuerekkel egietpmben
asz vele bánokkal, asz sidoth, annak fplptte hogy Kürt agha
oda uolth, Racz Tamasko, 35. loual talált volth Valhosz kpszel
asz feyer vary vton három janczarra es három tprpkre kyket
el vith, szalloth volth megh Szent martonon tul egi faluban,
asz égik janczar egy torokéi el szaladoth megh asz négy oda
vagion, mynd eszöket te Nd, boczatassa el enys az kyk
jde vannak megh higie Nd, hogy el boczatom asz Nd
kedueiert jm mastannis három nemeötet boczattam el, jol
lehet negieth hosztanak vala de asz égik megh holth kyt megh
erth Nd ^n magoktul ; kyket asz hayoban fogtanak volth el
Komaromhosz kpszel, tudom hogy az kyk lopassál toluailasal
jamak, te Nd, aszókra nem szol myes nem szollunk de az
ky jgaz vton jar valamykeppen jde my hoszank esik megh
higgie Nd, hogy el boczattiuk ;

Jsmegh Pesten alól egi faluból 200 barmoth haytanak el
asz egriek, kyk vtan asz pestiek vtanna mentenek egiet el
hosztak benneök mastannis nálunk vagion ky vgian niluan
beszelly hogy az egry kapitan az niluan való czataszasra es
toluaylasra szabacsagoth adót volna, aszert lássa Nd mynt
kellion Ndk, erre gondolny, de kerpm Ndt, hogy te Nd asz
czauszt í(f keppen mpnnel hamarab lehet boczatassa el mygh
^ fölsegenak hireuel nem leszpn ;

Az zpgedy bek czaussa megipn volth másod magaual asztis
el fogtak, az f'^leky emennekys egy szolgaya megipn volth
Szeczen fele valamy dologerth aszis oda vagion, eszek asz
kiket te Ndk, jelpntek sem czatara sem dulny sem rablany,
nem mpntenek hanem ky asz hatal[mas] czaszar dolgában ky
asz my dolgunkban ky mynd asz "^ rpndy szprent vra dolgá-
ban jarth, ennek elotteis jolpntpm Nák, ha ualamy toluailasra
vagy valamy gonossagerl járnak semmit asz felek ellen nem
szollunk, de az kyket jelpntek kyk mynd asz ^ hiuatalok

szerenth szolgalatban járnak, nem illik aszókat bantany, megys
kerpm te Ndt, hogj te Nd boczatassa el wketh

Touabba asz aegry kapitant fénicze megh Nd, hogy
sz\ií'nniek megh asz szwnetlen való ellenkoszesoktví^l merth ha
megh nem szwnyk jni választ varok Ndtul es w fol ; annak
vtanna asz en kegielmes vramat megh találom érte asz en
hitemre szinten elleneben ezinaltatok kastelit tatárokat es
egieb rond beheket szallitok bele megh latom, ha ennekom
teszone boszosagot vagi magának, jol lehet nem erpmest vé-
tenek ^ fol ; es te Ntok ellen, de asz W ellenkozo dolgayert
szenuedy amyt szendued.

Az Mogher Christoph fia felöl észt jrhatom Ndk, hogy
j Tettének volth ky Tnry Farkassal 20 es asz feyer vary bar-
moth el ragattak, asz feyer vary viteszok vtanna jndultak, es
valamy pkleles miat foglia esoth, az tobi kyk az lesben vol-
tának, mind asz barmokkal egietomben el mentenek aszert
valamint attak te Ndk, tuttara de az w dolga ennél kdöm-
ben nem löth

Emlékeztette volt Nd Kürt aghat es ugian jrt uolth Nd,
neminemW dolgok felöl kykre te Ndk, választ teszok ;

Az battiany kastelnak epitese felöl ezt írhatom, Ndk,
hogy oth annak elotteys kastel volth, mastan aszerth nem
aszert epitiok hogy az kyk ennek előtte oda szolgáltak es
fiszettek, hogy mastan ne szolgálnának soth vgian ászt akar-
iuk hogy mind szolgalatokat mind fyszetesoket be szolgáltas-
sak, ha penygh valamy ellene lonne Nák, te Nd, ennekom
jria megh;

Tudom Ncík hirreuel vagion Tahy Ferencz Kapusnál castelt
czinaltatoth, my semmit asz ellen nem szollunk

Az racz keuieknekis asz te Nd, kedueyert az oltalom
leueleth megh adom ;

Az halaszok felöl jrtam az esztergamy hegnek ha ott lesz-
nek megh higie Nd, el eresztetom ;

Az Volf Langoth az mel janczar jahia ky hoszta asz mást
jt ninczen hamar nap megh jW jo torekodo leszpk asz Nd,
kedueierth ;

Az nemeöt rabnak kynek sarczolasa vagion, 600 fl. jt nin-
czen Tolnán vagion ha czauszomat kwltem erptte mykor ná-
lunk leszon te Nák megh yelontom myben al dolga ;

Az ket leány felöl kyk asz szolnaky beknél vannak, aszon-
nal czauszomath kvC^ltem, ha oth leszön vllia tarcza Nd, mynt
ha szome elot volna NcGc,

Jakusit Tamás felöl nam jol tugia Nd, hogi mynth vegeszte-
nek egi mással, asz \^ vegeszesoket nem kollene megh bántanunk;

A budai basák. O

Az Ormany Petpr szolgay es louay folol, jrtam asz feyer
A^ary beknek, hogy ha ott leszon el boczatassa ;

Az Kürt bek felöl ezt jrhatom Ndk ; hogy valamy juho-
kat talált es harmad vagi negid nap mulüan Wnnon magays
jt nálam leszon, te Ndk, hirre adom

Az myndpn nagy czata felöl jra Nd, hogy megh tiltanük
biszony hogy my nálunk megh eddigh tiltua uolth, de am
megh erty Nd, az aegry kapitan myt czelekedik, kyre ha
Níd, nem visel gondot nagy haborusagh fog jndulny belőle;

Az Pap Petorerth az rnynemví^ agha tprekpdpth asz
mást oda be vagion hamar nap ky jW, te Ndk, jrok felple;

Az tarekat (?) felöl jrtam Hamsza beknek asz my választ
teszon te Ndk megh jelontpm ;

De fölötte jgon kerom te Ndt, mynt baratomath hogy
tilcza megh Nd, asz aegry kapitanth annak fplptte az hatal-
mas czaszar czauszat boczatassa el Nd jo választ varok, Ndtul,
Isten éltesse Ndth,

Dátum Budae 9 die sep ; 1567

[KÍVÜL] Az tekenteteös es Ns vrnak ; GroíF Eckh ; Romay
cyazarnak feo hel tartoianak es gond uiseloienek, nekünk
szerelmes barátunknak

Gyprpth

32.
1567 szeptember 9.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My Muztafa passa Budán . . .

Tekenteteös es Ns, vr nekv^nk szerelmes barátunk Ko-
szonetönket es barátságunkat ayanliuk N(Jk,

Boczattví^k vala asz my emboronkot Kürt agath, az fels,
romay czaszarhoz es te Ndsz ; mel Kürt aghatul asz my ba-
ratsagunkath ayanlasunk szorent szép ayandekunkal "^ fpl, es
te Ndk, megh jelentenk

Miuel hogy W fol ; es te Nd, az my iszenetpnketh szerel-
metessen megh halgatta, észt my ^ fol es te Ndtul; nagy
J9 neüpn veszpk; mies napról napra való baratsagunkath
ayaliuk \^ fol ; es Ndk ;

Tuggia ászt Nd, eleytví^l fogüan mykeppen my grofF
Eck kiuel egy szomszédságban vagiunk minemvC^ szeretettel
ez zegeny országnak oltalmára tprekpttWnk, mel dolgoth az

iir Isten által veghosz vittonk vala, 1e te Ndt kerom mint
baratomath hogy te Nd, nehesz keduel ne hallia, akarek Ndk
nemynemví^ dolgokat jelonteny kyk asz el vegeszoth dolognak
nagi romlására vannak,

Ez el multh napokban j^t vala hoszank Sigmond János
kouete Betlehem Gergoli nemynemví' jelos szomeliokkel kiüel
asz hatalmas czaszar paranciolattia szorent vegesztonk vala
az Sigmond János birtokában nemynemví' hatarth jegszeny
vgian aszón Sigmond János kouetetiel megion volth az
hatalmas czaszar czausza, kynek mies attunk vala valaray
summa penszt, ki tonne looo fl. hogy asz my szv^ksegWnkre
reszeth hoszna ;

Mykoron Tur neuo varasban megh szalottak volna az aegry
kapitan akarattiabol vgian ottan koszéi leseluen eöketh reayok
\(^tottenek asz koueteth megh öltek, asz czauszth asz tob szol-
gákkal egietomben el vittek.

Jsmegh ottan hamar Keuybpl egy nemynemw áros sidoth
ky loptanak, annak fölötte vgian aszón szygetsegbol az onnon
magam oszuerimeth mynd asz vele banokal egietomben, az
komaromy kapitan el vitette mel dolgok miolta asz hatalmas
czaszar fegiuereuel ez orszagoth megh votte, Keuiben es oth
asz szigetsegben soha nem történtének mynt esz frygh koszpth
keszdenek miuelny ; ebből tartok hogi ha W fol ; az en kegiel-
mes vramnak hireuel leszpn az kouetnek, es az czausznak
esety. Tudom penigh hogy Sigmond János, ky ennek elotteys
mynd ellent tárta asz frygh dolgában, el nem szenuedy pa-
nasz nekví^l ; ebből keuetköszyk hogy ez ideygh való torekp-
desink mynd hiaban keszd lönny, felek hogy az kouetoknekys
valamy hántások ne légion, fo keppen en magamnak ki ez
elpth nagy sokszor feleltem W folsegenek, ciudalkoszom eszén
hogy ^ fpl, esi ^^ Nd, rea boczattya ví^ket efféle ellenkoszo
dolgokra, kyk miat nagy dolgok keszdnek indulny

Azért kerom te Ndt, mynt baratomath hogy mygh ^
fol ; az en kegielmes vramnak hireuel nem leszon az czausth
boezatassa el Nd, mert en tudom hogi jo nem kouetkoszyk
ebből,

Touabba az oszueroketh mynd asz vele bánokkal egietom-
ben js megh asz sydoth boezatassa el Nd, mies asz ^ fpl ;
kedueiert es asz te Nd, kedueyerth mastan boezattunk el
barom nemetoth kiköt fogtanak voth Komaromnál el az
hayorol jol lehet negiet hosztanak vala de asz égik megh
holth, kyt megh érthet Nd, >?^nnen magoktul az halaszok
felpl js jrtam az esztergamy beknek megh higgie Nd, hogy
ha oth lesznek aszokath el eresztetem ;

Az Mogher Christoph fia felöl kerté voth -w fols ; Kurtht
aghat ky ennekom hiuen megh monda az ^ folseghe kiuan-
saghat ; valamint attak ^ fol ; es te Ndk, eleyben az ^
dolgát de ennél k^lpmben ninczen amynt jm megh jelpntom
Ndk;

Jetének volth ky húsz loual Tury Farkassal, Tury Far-
kas k^dy el ví^tet egi nehani magatial hogy asz feyer vary
barmoth el ragaggia, az tobitiel ví^n maga lesben al; megipn
el es ragaggia el az barmoth, asz feyer vary viteszoknek hirre
aggiak vtanna mpnnek es valamy öklelés miat foglia esoth az^
tpby asz lesből ky VC^tpth az barmoth vgian el vittek, aszert
jgy történt asz \^ dolga ; megh higgie Nd,

Jsmegh Pestpn alól egy falu mellől az egriek 200, bar-
moth ragattak el, ky után asz pestiek vtanna meöntenek, egyeth
meg fogtanak benneök az mást náluk vagion, ky nagyniluan
beszelly hogy, myndon nemw ellenkoszp dolgokra Forgacz
Simon szabatsagoth adoth volna nekyk, ciak hogi var ala ea
czastel ala ne monnienek, asz barmok penigh vgian oda van-
nak, Am lássa te Nd ha esz illendő dolog frighosz ;

Jsmegh az szpgedy bek czaussa j>X^ volth ide my hoszank
aszth másod magaual el fogtak.

Az fyleky Oszmán Czeleby Emeny szolgaya megion volth
Szeczen fele valamy dologerth aszis oda vagion.

Ezeök az kyket te Ndk, jelontek sem czatara sem
rablany sem dulny semmy kar tonny nem montek hanem ky
asz hatalmas czaszar dolgában, ky asz my dolgunkban, ky js-
megh hiuatallia szorent vra dolgában jar, Aszert nem jlle-
nek efféléket bantany

Ha valamy czatara latorsagra toluailasra vagy valamjr
gonossagra ky mpnnek s rea találnak, Tudom hogi te Nd,.
sem teszon afféle kóborlókért szoth biszony my sem teszví^nk,
de efféle jámbor vton járókat kouetsegben járókat nem jHik
bantany, aszerth kerom te Ndt, mint barátomat hogy va-
lamy nagiob dologh ebből ne tortenniek főképpen az czaszar
ezaussat es az többit kik felöl emlékeztem boczattassa el
Nd monnel hamarab lehet Megh higgie Nd, hogi mies
efféle rondon valókat valahol hallunk, my hoszank hoszattiuk
es el boczattiuk

Az ormany szolgayt, louayt, es asz ket aszonth, ky felpl
emlekoszpth volth Nd, Kurth aghanak jm jrtam paranciol-
tam asz feyer vary hegnek hogi jde my hoszank kví^lgie aszth
el boczatom czak hogy te Ndt, az my kiuansagunkath tellie-
sicze be

Emlekoszpth voth Kürt aghanak ^ fpl; s te Nd, az

Czakan alliat hogi miuel ket bek három eszor loual szágul-
dottak volna Oka nem asz bekek voltának, hanem Tahy Fe-
rencz volth ky jUien szókkal jllette ví^ket, ha sziuetok vagion
ugi mond, tahat jwietok ky, aszert jgy ercze te Nd, es ugy
aggia ví^ fol ; eleyben Nd ; mihelt asz my leuelonket láttak
aszonnal jsmegh megh tértének es semmy kart nem tottenek,

Az Szriny joszagha felolis emlekoszoth volt Nd, Kürt
aghanak, hogy asz kyk ennek előtte soha holdoltak nem vol-
tak, mastan asz szigeti bek akaria holdoltatny es rablással
feniogete #ket kynek aszonnal jrtunk hogy aífele dolgaytul
megh szvC'nniek,

Az battiani kastel felolis emlekoszot volth Nd, de my
az kastelt nem aszert epitette9k hogy asz kik ennek előtte
oda szolgáltak aszókat meg tiltanük, soth vgian azt akariuk
hogy mind szolgalatokból smind fiszetesokbol eléghet togienek,
mies vgian eszert kiuanniuk te Ndtul, az ky ide tartoszo be
jWietnek

Tudom hogy Ndk, tuttara vagion hogy Tahy Ferencz
Kapusnál kastelt czinaltatoth, my arra semmy szoth nem
teszví'nk ;

Kerom te Ndt, mynt barátomat hogy az Velit Mahmut
agha felöl jrion választ Nd, minek^X^nk,

De kerom te Ndt, mynt barátomat hogy te Nd, az aegry
kapitant tenycze megh hogy efféle ellenkoszo dolgokkal
megh tartosztassa maghat, es asz szwntelen való ezatat el
tauosztassa, kóborlást toluailast vt állasokat, merth ha megh
nem szwnyk efféle dolgoktul, eskwszom asz en hitomre, hogi
vgian oth elleneben kastelt epitetök, kiben tatárokat es egieb
rondbelieket szallitok, lássa ha mi nekWnk teszon boszut vagi
magának, maga nem kollene hortelen ^ fols ; es te Nd,
ellen vetenom, de észt erdomly asz w gonosz engedetlenseghe
Eszokre te Ndtul hamar es biszonios választ varunk, Jsten
éltesse Ndt, Dátum Budae g die Sept. 1567.

[KivüL] Az tekenteteös es Ns vrnak Trauczon János-
nak, . . .

33-

1569 április 28.

Musztafa basa Krusith János korponai kapitánynak.
Egykorú másolat, körmöczbányai városi levéltár, fon. 26. fasc. 4. nr. 527.
My Mwsztaffa passa . . .

Tekentethes es Nágos vr nekwnk tyztelendev^ jozomzedh
í)arathwnk : keozeonethwnketh es zomzedsagy barathsaghwnk

ayanlassath yrywk te n. nak. Nagy bewsegissen megh er-
them myth jr Nágod az bakabanay varos felöl : es asthis
megh ertöthem mith jr Nágod hogy ez sok jras vogh az en
magam deakya alnoksagha volna, awagy penigh az nógrádi
zanchyak bek : dolgha : azerth az en deákom en paranchola-
tom ellen senkynek semyth nem mer jrny kyth ha mywelneis
megh bánna, azerth valamith jrth mind en akarathombol jrta
azokath a hol azth jria Nágod hogy az Bakabanya nem hol-
dwlth es ha valamy . . . essik, my myattwnk az hathalmas
chyasarwuk portaiara megh jria Nágod : zabod te Nágod azzal
valamyth jrsz jzenz, engemeth talán megh nem eölnek, sem
penigh ky nem wethnek az bwday varassagboli az Nágod
jrasara walo keppeth, de en chyak azon kérem Nágod nagy
zerethetely, hogy az keth chyazar keosöth, megh zeorzeteth
jgenesegnek ne legén Nagod haborosagha es fel bontoia merth
nem jo, az my hatalmas chyasartink penigh az falviak varossok
dolgath mykeppen el rendelthe es vegeste az hatalmas romay
chyasarraly eő felsegewel registrom zerenth kynek egyk en
nálam all : az pariaya penigh az romay chyasarnal, eö felségé-
nél : azerth meni oda föl eö felsegehöz es láttasd megh benne,,
es megh muttatyak benne, hagy az Bakabanya otth vagyon
jrwa hogy eoroltethneiji en arra, ha odom es jgassagom nem
volna rea azért mégis jgen kérem es jrthem te Nágodt arra mynth
zerelmes zomzed barathomath, hogy es vthan ellent bünnes
ne tarth, bysonira mondom hody nyomorosagara essik az va-
rossnak en jgaszam mondom, ha jgasagnak nem álnak, meli-
nek az jdeygis vegére menthem hagy chyak Nágad volth few
oka nem egieb jsten algia megh Nágod: Dátum Buday a. di
28. Április 1569.

[KÍVÜL] Spectabilietmagnifico viro dominó Joanni Cnissith
supremo capitaneo arcis Carponae, amico nobis honorando.

34-
1569 november 15.

Musztafa basa Miksának.

Serenissime ac inclitissime imperátor . . .

JWue my hozzánk az my kegielmes vrünk portayarol az
fld-posta embore magunk emb9reuel, ez hónak 14 napian, kyk
indultának el onnan belpl, ez hónak 2 : napyan ; byzonnyal

mondák my nekví^nk hogy myuel az fid. feö kpüete meg holth
volna; kyknek bezedoketh meg hyueu myes te fldth. az d -log
felöl byzoniossa akartik tonny;

Nem tűrhetők hogy nemynem^^ ellenkozok felöl, ne em-
lekoznenk fldnek: kyk myndon keppen azon toré ködnek hogy
myuel az frígnek ártalmára akarnak lönny ; ez el multh napok-
ban az tatayak ala jvP^ttenek, Hamza bek parkanniatul, 700
eökroketh ragattanak el; Jsmeg ottan hamar az gyoryek
Adony parkanbol 2000 juhűth vyttenek el ; ottan hamar jsmeg
az aegryek es tokayak az Tyzza Varsany sokadalomra rea
vHottenek 25 : áros töröknél tobbeth vyttenek el ; jsmeg ottan
hamar az vy varyak tyzon niolcian Eztergamnal által költe-
nek az Dunán az eztergamy yuhoth el ragaggiak ezt meg ert-
uen az eztergamy vitézek vtanna mönnek 16 el fogtanak
benniök, kettey el szaladoth, annakys eggikre rea találtak,
az égiknél tob el nem meönt benneök ; jsmeg ez holnapnak
9 napyan az aegryek Hatuan kapuyara okleltenek 150 loual
voltának ; negyeth az hatuaniakban el ragadnak, vtanna lez-
nek az my vitezynk nyolcyat eleuenen el fognak benneök^
kyk másian zomelj zorenth nálunk vímnak, ezokben te fid.
semmyth ne ketplkoggiek merth az my hytonk zorent ezpk
mynd jgazak es mynd jgy vannak, az mynt fldnek : eléyben
aggiuk

Ezt penyg hyzzWk hogy fid. akarattiabol nem myuelik ha-
nem mynd az veg béli vrak akarattiokbol kyk myndon
keppen vgy törekednek hogy myvel az my kegielmes vrunk ;
es fid. kozoth haborusagoth jndicianak ; my peniglen mynd
ez jdeyg azon torekottvVnk hogy az my kegielmes vrunk es
te fid. kozoth myndonbol jojgyeneösseg légion ennek vtannays
mynd orankenth azon torekodWnk, bogi myuel az el vegezoth
dolog az my kegielmes vrunk es te fid. kozoth alhatatossan
meg maradhasson ; mastannis azerth aggiuk fldnek : hireueL
hogi te fid : myndon hazug zauat elo ne vegye es mynket.
myndon hazug zauara kepost ne vadollion fid : mei-t hogy ha.
my fldnek jo akarattal nem akarnánk lenny mynd ezpketh
meg nem jelpntenenk : fldnek seöt ynkab te fldys efféle ellen-
kpzoket kemenien meg bWntessön hogi myuel maradhasson
alhatatossan meg kpzt^^nk az el vegezoth dolog ;

Ennek előtte jrth vala fid. az Hazán passa felöl hogy
myuel myndon jgypkpzete arra volna hogy te fldt es az my
kegielmes feyedelmönketh h<aborusagra jnditana, my az fid.
kedueyerth azonnal jrank, az my kegielmes feyedelmeönk feö
vezyrenek Mehemmet passanak, meli Mehemmet passa, az my
kyuansagunk es fid. akarattia zorent tyztet el votte es mastan

semmy tyzty nincien ; azért te flt^lis : vgian azont kyuan-
niuk hogi eíFele háborúság ynditokat ky tyzty cion fid ;

Ennek elptteys vgy attak vala fldnek eleyben hogy myuel
my az Szauan es Tyzan vyonnan való hydakat cynaltatnank,
meli jgaz Ion az dolog felpl az W bezedok ; egieb dolgokbolis
mynd ollian jgaz azt jol lattya az Isten, hogy my az my ke-
gielmes feyedelmWnk myndenben jgazan zolgalonk, fdnekys :
az my tyztonket illety hyuen akarónk zolgalny, Isten éltesse
fldt: Dátum Budae 15 die Nouembris anno dni 1569.

S. C. Tuae deditissimus
Muztaffa passa imperatoris Turcarum
Budse et in tota Hungária locum tenens.

35-
1569 november 16.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.
My Muztaffa passa . . .

Tekenteteös es Nagyságos vr nekVí^nk tyztolendo barátunk
k9zonetonk es barátságunk ayanlasanak vtanna; Miuel hogy
te nd kyuana az my hyt leuelönketh, ky melleth byzuast
mernetok egy hyu embeörotoketh Eduardust"*^ a zmy kegyelmes
vrunk portayara bocyatany, az nd kyuansaga zorenth, aggiuk
az my hyt leuelönketh kyben fogagiuk az my hytonkre tyz-
tossegwnkre es embprsegVí^nkre, hogy ualameny magaual akar
jwny louastol marhástul, byzuast jwheth myndon9k bantasa
ellen felelőnk ; kynek nagyob byzonsagara es erősségére aggiuk
az my zokoth pecyetpnketh ; Isten éltesse ndt : Dátum Budae
16 die nouembris anno dni 1569.

[Kívül.] Az tekenteteös es nagsagos vrnak Trautson János-
nak romay cyaszar feö tanacianak es gond uiseleöienek ; ne-
kv^nk tyztplendp barátunknak.

36.
1570 január 26.

Musztafa basa Miksának.

Serenissime ac inclitissime imperátor; ac dne dne nobis
gratiosissime ; salutem ac nostri fidelem debitamque commen-
dationem.

* Eduardus de Provisionali, császári követ Konstantinápolyban.

Megh ada my nekwnk az feölseged hiu embore Eduardus,
az féld. leueleth 24 die January ; megh ertwk az leuelbol az
fid. akarattiath; mely fid. hiu emboreth my myndyn kesyde-
l^m es mulatság nekV^l jelos gond viselőnk által vtra bocia-
tank, az mynth az folsegod kyuansaga volth my twlwnk.

Touabba hogy az my byrtokunk alath valókra panazol-
kodik féld: hogy vntalan jnghorkodnek es veztegsegben nem
vannak ; cyak fld. byrion az ty alattatok valokal my byrunk
az myeynkel ; de soth ynkab az tatayak es komaromiak ;
aegryek, egj nap sincien hogj kyn nem volnának es nem ellen -
kőznének velőnk.

Ez el multh jdokben az komaromiak, eözuerinkoth viuek
el az Szygetsegbol, ym ez nemeöl naph jsmegh kertví^nkbQl
ky Pest varasának zynten az toueben vagion egy kertezwn-
keth egj paripaual az egriek vyuek el; ottan hamar jsmegh
az tatayak es komaromiak juhazynkra rea meöntenek kyth
megh öltenek benneök skyt sebositottenek, juhajnkat el akar-
tak vynny, de hogj nek>^nkis hyrwnkel Ion vgi hattak el :
vgi annira vannak onnan az ty reöndotokrol hogi szvC'nety
nincien az nagj cyataszasnak, vt al^ssnak, les haniasoknak ;
azért rouid szoual ezt akaryuk es kyuanniuk, hogi ha megh
akarya fld. vgian valóban 'tyltani eífelekoth tylcia megh, ha
penig taynd abban akarnak el monny fld. jeleneié megh my
nekwnk tuggiunk mies róla gondolny. Isten éltesse feldt. Dá-
tum Budae 26 die January anno dni 1570.

S. C. Tusé deditissimus Muztaffa
passa imperatoris Turcarum Budse,
et in tota Hungária locum tenens.

Immár az leueleth megh pecyetleöttVv^k vala erkpzek az
my kegielmes feyedelmeönktví^l valamy leuel, ky melleth pa-
raneiolth my nekWnk w felségbe hogy vgian azon sacykoban
es pocyeth alath felségednek kWldenenk azért jm el kvS^ldot-
tví'k mynd eggiwth.

37.
1570 július 17.

Musztafa basa a körtvélyesi és lugasi bíráknak.

My Muztaffa passa . . .

lm mastan vyonnan attünk tyteöketh, körtuelyösyek ;
toth faluyak ; lugasyak ; feö embeöereönk keözzWl egy feö

embeörVí'nknek Ahmat vaydanak azért az my leüeleönk latüart
myndeön ok vetetlen es keseödelöm nekWl, vratokhoz be
yví^yetök senkytwl semmyth ne fellietök fogaggiuk az my hy-
t^nkre tyzteössegwnkre e? embörsegWnkre hogi sem vratoktiil
sem mas röndbeliektwl az my birtokunk alath bantastok nem
lezön, myndeön oltalmünkal akarunk lönny ; de hol ti az my
leuelönk latuan be nem jWnetök vratokhoz; az my nyomom-
sag reátok köuetkozyk my oka nem lezeönk ; ty magatokra
vessetök es zenuedgietök Dátum Budae 17 die Jully 1570.

[Kívül.] Keörtuelyösy ; tot faluy : lugasy byraknak
adassék cito

38.
1570. szept. 12.

Musztafa basa ismeretlennek.
Magy. Nemzeti Múzeum, Kézirattár, 431. Fol. Hung.

My Mustaffa passa . . .

Tekenteteös es Nagsagos vr nekünk tyztölendeö barátunk
Keözönet^nk es barátságunk ayanlasanak vtanna ; Hyzzwk
hogy Ndl nyluan " vagion, ez el multh ideökben valamy
oda feöl való barom haytok haytanak volth barmokath, kyk
az harmyczadoth el zögtek volth Az hatalmas cyazar pa-
rancyolattia zörenth es az my akaratunkból myerth hogy tör-
uen volth mynd eleytwl foguan, az barmokat hatra terytöttek,
kyket mynd el attanak, es az pénze az hatalmas cyazar la-
dayaba mönth ; Enny ví'deötvv^l foguan meg sem sz^X^nnek meg
az Nd byrtoka alat valók, hol imyth hol amoth tartyak
az zegeny marusyakath. Mastannys valamy rab dolgayerth
khwldeöttwnk volth feöl benneök, azokatis megh tartottak
volt az Nd vytezy; Azért te Nd zeretetel keryw^k mint
tyzteölendeö baratünkath, hogi az Nd byrtoka alat valók-
nak seöt meg azoknak kyueöleys az kyk bántanak Wketh;
paranciollia meg Nd, hogy bekeuel légiének ; merth azok
az barmos embörök meltan zenuettek ezt az büntetést, hol
penigh ez vtan meg erthetti^k hogi meg tartoztattiak V^ket^
meg higgie Nd ; hogi semmivel el nem tv^ryWk hanem mies
eggierth kettőt tartunk megh ; azért hogi valamy háborúság
ebből ne legiőn incze Nd ; ^ket hogi maraggianak beke-
uel ez felől, Isten éltesse Ndt. Dátum Budae 12. die Sep.
anno 1570.

39-
1570 október 9.

Musztafa basa Miksának.

Serenissime ac inclitissime imperátor . . .

Az te feölsegeöd hyu emböre Eduardus az my kegielmes
feyedelm^nk portayarol jvC^üen ví^ feölseghe paranciolath leuele
vtanna erközüen, myuel bogy Nándor feyer varath megtartoz-
tattak volth; kyben lattia Isten hogy my nekönk semmy hy-
rtink nem volth ; az meg tartoztat ásnak semmy egyéb oka
nem ; hanem toua az Giula tartomaniaban es egyéb helyökönnis
valamy áros keresködeö tőröket, es harmicy adósokat vyttenek
el fld. vytezy es azok feleöl panazolkottanak oth ben ^ fölse-
genek oka ez volth ; azért myhelth hyrwnkel leöth, azonnal
mynd[en] keseödelöm nekM, Hazán passanak egy hiu embörönk
által paranciolatunkat k>?í'ldeök ebben ez dologban penig meg
ví^ fölsegetWl sem voltunk tanitottak, de mynd ez által az fld.
hozzánk való jo akarattiat meg gondoluan myndeön bantas
nekví^l bekeuel el bociatattük, ky mynd az vele valókkal
egyetömben jde my hozzánk j^th, es jnneth jsmeg egesseg-
ben es bekeuel bociatottuk el ; lattya azth az Isten hogy ez
jdeyg myndeön tehetsegünkéi azon voltunk hogy valamy
panaz reánk ne j'ví^yön, myuel hogy ty fölsegeötök közöth az
frigynek el kezdésében es el vegezesebennis my voltunk joteö-
reködeök, kynek elég bozzusagatis valottuk vallyukis de mynd
azon által az fld. hozzánk való jo akarattiaban semmith nem
ketölköttwnk ; jol lehet az nagyságos vezyr Mehemmet passa-
tiil, szantalanzor i'ntettettwnk hogi ^^ nsga my nekwnk job
niugodalmünkra való helth mütath de mind azon által, nem
akartuk azt hogi ty fösegötök közöth az frígnek valamy ar-
tallma valakitől legiön Seöt nem vötteví^k volth ezönkben, hogy
azonközben te fld. mynd vntalan az my kegielmes feyedel-
mwnknek panazolkodik volth my feleölönk; mynt mastannis
az Segeösd castel felöl panazolkodoth fld. kyt my nem az
fld. határában czynaltattunk, hanem az my kegyelmes feye-
delmv^nk határában földen, azokayerth epytettWk hogy, se
onnan az fld. röndyeröl se jnnet az my röndeönkröl, az zegen-
segnek, az sok toluay latrok myath romlások es bantasok ne
essek myuel hogy az castelyon belől megh nagy földeőn egy
nehany faluk jrattattanak az my feyedelmwnk könyüeben ;
mynd az által vgian meg sem ohattiuk az fld. röndyeröl az
sok zWnetlen való haborgatoktul magünkath, lm el nemeöli
nap Pest alól az juhokat el haytak jsmeg cyak vgian jtten

közel hozzánk, az erdy barmokath jwhokath mynd el vyuek,
jsmeg jm ez el tnulth eyel az Buda Kezyreöl egy sereg
juhoth ragadak el ; Pesth közöth es Vaczy közöth az aegriek
lesben leuen myuel hogy az zecyeny bek akarth jnneth tV^-
Iwnk haza mönny rea akartak wtny, de az vr Jsten az zörön-
cyeth az my röndeönknek aduan vgyan ottan kyt le vágtának
benneök skyt el hoztanak, kyk közz^í(^l tyzön ketten nalünk
vannak kyket Eduardus az fld. hyu emböre zömei zörenth
latoth, es ttid fldnek feleölök zollany; annak fölötte egy hala
adatlan es maga gondolatlan rósz vagion jtten közel hozzánk
kyuel my sok joth myueltönk, tatay kapitan Ferrando Za-
marya, valamy hatfaluynk vannak kyket az közel uoltayerth
tartünk, mynd vntalan bantia es nyomorgattia vl^ket, hol
barmokat haytattia el hol penig magokat fogtattia kalodazza
tömlöeyözy egh etessél feniögety, meg nem mondhattiuk az
meny bozzusagoth myatta vallunk kyt ha az fld. myuoltat
nem gondoltuk volna byzoni eddig regön vakoth vetőt volna ;
azért te fld. jncze az hala adatlan rozzat hogi ne jllessön enny
bozzusaggal

Touabba te fld. hogy my reánk az segösdy castel felöl
panazolkodik ; azt nem gondollia fld. hogi Tury Gyeörgy az
kanisay kapitan, az my kegielmes feyedelmwnk határában,
Szeöcyen es Cyakan neuö keth kastelt epytetöth ; cyak my
reánk panazolkodik fld. my azt hittVC^k hogi te fldnek az my
zolgalatünk tessék ; de ha jgy vagion az dolog, hala Istennek
azért az my vrasagunk vgian semmyben alab való nem lezön,
ha zynten heliönketh másnak aggia w fölsegeys ; de mykor
oztan mas j^uend heliönkbe akkor jutónk oztan my egy ne-
hanzor es giakorta fldnek ezeben, kyt bizonnial hyz^nk hogi
te fld. hántására fog esny.

Meg sem t^rhettvP^k hogi az zegeni aruak felöl ne köniör-
genenk fldnek ez el multh jdökben nagy Zögedreöl mönnek
volth Cyongoradra valamy törökoek, volth egy ven török
azzony velők ket leanyaual, kyket az aeghry Kun Petör el
vith, es mastan az aegry kapitan feleségbe mellet vannak
mégis köniörgví^nk es kerywk fldt, hogi te fld. az my barát-
ságunkért es jo zolgalatünkert bocyatassa el ví^keth kyt my
fldnek nagiob dologban tuggiünk meg zolgalny ; Isten éltesse
fldt; Date Budae 9 die Octobris a. 1570.

S. C. Tusé dedittissimus Muztaffa passa

imperatoris Turcarum Budae et in tota

Hungária locum tenens.

[Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.]

40.
157 1 január 23-

Musztafa basa Trautson Jánosnak.
My Muztaffa passa . . •

Tekenteteös es nag'sagos vr nekvC^nk tyzteölendeö bará-
tunk, keözeönetönk es barátságiink ayanlasanak vtanna ; Juta
my hozzánk, az Nd, leuele, kyt jrt Nd, az feölsegeös
ronaay cyaszar parancyolattia es akarattya zeörenth my ne-
k'vC'nk, janüariusnak 22 napyan ; kybeöl megh erteött>5(^k, az
^ feölseghe es te Nd, jo akarattyath; hogy myuel valaz-
toth hyu embeöreöteök által ; Mynkouitz Gaspar ; es Eduardus
által az tyztessegheös ayandekoth el veghezeöt alkolmas na-
pon, az my kegyelmes feyedelmwnkhöz megh kWldenetök,
romay cyaszar \^ feölseghe jo jntesebol kére mynket te Nd
hogj my hyt leuelönket kwldenenk, ky mellet az valaztot em-
beöreök, az tyzteössegheös ayandekkal, es mind az veleök
valókkal byzuast jv^hetnenek.

Azért jm aggyuk my az my hyt leueleönket, kyben fo-
gaggyuk, az my hytvC^nkre, embeörseg^^nkre, es tyzteösse-
gwnkre; hogy az ty hyu embeöreöteök, az tyzteössegheös
ayandekkal; valamykor, es valameny magokkal my hozzánk
jutandnak, mynd nagy tyzteösseghel es böcyeölettel fogagiuk
es tartyuk ; eöket ; mynd magunk feleöl es myndeöneök feleöl
feleleönk ; hogy senkytwl sem magoknak sem marhayoknak ;
sem jde hozzánk jwuet, sem jnnet el meöneth nem lezeön
hántások, hanem myndeöneöth nagy tyzteösseghel lezeön vtok
es meönetök ; hyu es byzot embeörönk kysertese által, mely
dolognak byzonsagara aggyuk az my szokoth peöcyetönket es
chzymeörönket ; Isten hozza jo zeöreöncyeuel wket; Isten él-
tesse Ndt : dátum Budae 23 die January a. 1571.

[KivüLJ Az tekenteteös es Nagyságos vrnak, Trautson Já-
nosnak romay cyaszar feö tanacyanak es ghond uyseleöyenek,
nekwnk tyzteölendeö barátunknak.

41.
157 1 április 27.

Musztafa basa Horváth György bakabányai kapitánynak.

Egykorú másolat, körmöczbányai városi levéltár, fon. 26. fasc. 5. nr. 628.

My Muztafa passa . . .

Vitezleö barátunk keözenetunk es barátságunk ayanlasa-
nak vtana Ezeön kérünk k. mint io baratunkath hogy az

Isakabanyaiaknak hagya meg kd. hogy az adoyokath aggyak
be az nogradj Isza beknek ne törtenyek vala my háborúság
belőle es eö raytakys ne essek valamj nyomorusagh, mierth
hogy Isze beknek tisztihöz vagyon foglalna vgyan es kiuan-
sagh hyek (?) kogy kd. ebben ellen torto ne legyön Isten
tartha meg Kd. dátum Buda 27 die Április 1571 jo valazt
warunk.

[Kívül] A.Z vitezleö ferfiwnak Horwath Gyeögynek baka-
banyayak vroknak, nekeük vitazleö barátunknak Bakabanyan.

42.
1571 május I.

Horváth György bakabányai kapitány Musztafa basának.

Egykorú másolat, körmöczbányai városi levéltár, fon. 26. fasc. 4. nr. 575.

Nagyságos wram, keozeonethemnek es zolgalathom ayanlas-
sanak wthanna, megh érthetem az ngod lewelyth, myth jr
ngod, hogy en az bakabanyayakoth rea ereolthessem, hogy
eokk az nogrady Iza beghnek adoth adnának, myerth hogy
az Bakabanya az nogrady beghssyghez wolna foghlalva, by-
zony chywdalkhozom en ngodon, hogy ngod azt jrya, mert
Bakabanya soha czakk egy pynz ereo adoth ssem fizetheth
az nogrady beghnek sem semmynemeo theoreoknak soha
hodolth, sem wolth, nemys welem, hogy az en kegyelmes
wram rommay chyazar eo Flge ezekreolys el felethkezeth
wolna mykor az frygyeth, az thy hatalmas chyazarthokkal
megh zerzetthek, es el weghezthek, merth ez bakabanyayakh
az en kegyelmes wramnakh es feyedelmemnek myndenkoron
hywey wolthak, es az megh mely bennekh eelny fogh, eoreokhe
hywssyghessek akharnakh orzaghaban lenny, mynth zynthek
az eo Felge theob hywey kykh wagyonkh, mynd az althal
eb^íí^lys erthethj ngod, hogj eoketh az en kegyelmes wram
es feyedelmem, nem akarya az teob hywey keozeol ky zakhaz-
thany, hanem enghem azerth tarth jth eo Felge az sokh jám-
bor wytez emberekhel, hogy nem akarya eoketh soha megh
hodolthatny, hanem az my tehetssygheonkh zerynth, megh
othalmazwk, es az my hazánknak zolgalhassonk, thwdom hogy
ngod az jgazath zerethy, es megh thwgya gondolny, nem
zerez ngod gondoth az keth chyazar keozeoth, es nemys
kywanhathya Nágod ky soha nem wolth, semys lezen, kérem

ngodoth hogy ngod paranczolyon, az nogradj beghnek, hogy
jllen formán ne chyatazthasson jde fel my felénk, karth ne
tegyen az en Kegmes wram jobagyban, se eo maghokhban
sse marhayokhban, az mynth mynden nap mywely, mynd az
lowas theoreokhek, es marthulozokh althal, hogy ngodnak
ne erkezykh, ennek wthannais gondya eo myathok, es ngod
az keth chyazar keozeoth walo foghadasth, es hytheketh, ne
zeghye megh, hanem ngod az eo hytek es foghadassok ze-
rynth, zomzedssagh kepén lakhozykh, hyzem azerth, hogy az
en Kegmes wramnakh eo Felgenek gondya wagyon, es lezenys
megh othalmazny az eo hyweyth ellenssyghy ellen, az wr
jsten tharchy megh ngodoth : keolth Bakabanyan. i. May 1571.

Horwath Gyeorgy Bakabanyay
eo Felge kapitánya : etc.

[KivüL] Ez lewel adassyk az Nagyssaghos Muztaífa pas-
sanakh, az hatalmas leoreok chyazarnakh, Bwdan helthartho-
yanakh, énnekem tyzthelendeo wramnak kezyben.

Copay.

43-
157 1 augusztus 7.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa ...

Feölsegeös romay cyazar, keözeönetwnk es barátságunk
ayanlasanak vtanna ; myhelt az Fölsegöd köuete jde my hoz-
zánk juta nagy tyzteösseggel fogattuk es tart . . . k es jsmeg
jeleös emberynk által ... el kysertettwk, es Kamaromban bo-
ciattuk, Touabba ha az my dolgaink feleöl akar Fid. erteny,
Istennek hala my jo egessegben vagiunk, de jllien zeörön-
cyetelenseg esek raytünk 19 die Juli, hogi hazaynk mynd
feyví'nkre eghenek es cyak alig az langh közöt fyaynkal zaba-
dulhattünk, valameny ekeössegeök zep ayandekok az Fldt^l ;
jde my nekv^nk kwldetöt es egyéb vraktulis, mynd elegtenek,
hyzzví-k hogi Fldnekis hyreuel vagion. Isten éltesse Fldt, Dá-
tum Budae 7 die Augusti a. 1571.

[Kivül latinul: lí. Miksa római császárnak.]

44-

1572 jan. 14.

Musztafa basa Krusith Jánosnak.
Egykorú másolat a M. Nemz. Muz. L.-tárában, Törzsanyag.
My Mwstaffa passa . . .

Tekentetes es Nágos vr nekwnk tyztelendeo szomzed ba-
rathwnk Keözeönetwnk es barátságunk ayanlasanak vtana,
lm erthiwk mit ir Nágod az varasok es faluk be kywanasa
felwl, de mi mostanis vgian azonth kiwanywk, hog valameli
varasok es faluk az mi kegielmes feyedelmwnk leweleben be
vadnak irwan, es az minemw witezleo személyeknek adattha-
nak, hog be jwienek es hatalmas cziasar adayath es az is-
pahyak jwwedelmeth be szolgáltassak, senky pedigh ellentarto
abban ne légien, mert miképpen azoknak szolgalathiokert atta
romay cziasar akar kik légiének azok, azonképpen az mi ke-
gielmes feyedelmwnk, azoknak az kik azokath be kiwaniak
kik ide vadnak irathwan, jo zolgalatthiokert es verek hwla-
saiert atta, az melliek pediglen ide ninczenek irathwan azokath
senki nem kywannya, azért ebeöl nem alkalmas Nágnak
panaszolkodny es megh haborodny, mert senki keöwet nem
ehetik mindenik megh kiwanya az \(^ jwwedelmeth.

Hol az Stefolni (?) new falw el rablása es égetése felwl
ir Nágod isten byzonsagwnk hogy nem my akaratwnkbol my-
weltek, de im egy few cziawwzwnkath Demer cziawuzt kwl-
deötthwk az nowgrady bekhez bogi valamellyiet talál az ra-
bokban el boczassa, se bek sem senki abban ellentartho ne
légien,

Ha pedigh hirtelensegwel mywelteth valamit Nágod az
mint irt Nágod hogy Vaczot Marost es Nag ürozfalwt el éget-
teted, az my inteswnk es tanaczywnk ez bogi sémit oknekkwl
ne mywelien Nágod, kyert tyz anny awagy hwz anny karth
ne waly, mert my az rablásnak okay nem wagiwnk, es valaky
lezen az oka higgie byzonwal Nágod bogi megh bwntetetik

Myes sok dolgok feMl panazolkodhathnank de mostan az
wyonan teörtent dolgokat irywk megh Nágnak, Az hatal-
mas cziasar ado szeödeöy jwnek wolth be az adowal Fwlek
felwl, kik mikor Pest felwl, vgy minth egy tarask leöwesny
feöldeön, j^nek wolth, Keörthweless rxe^^ helyreöl reayok
tamattanak, kit le vágtak bennek az kiserteökben, kik pedigh
el szalattanak,

Jóllehet azokbanis egnihani eset ide kis mostanis nalwnk
wadnak aíFele leselkeödeö vth alo zolgalo rendek keözzVP^l, mi
nem cziak tyz vag hwz vagion nalwnk fogságban hanem eg-
nihanzer walo tyz kik mind az frigynek ellenkeözesere voltha-
nak, es vrok akarattíabol jártának, ha wihethnek tehath hyre-
tekwel jarth, ha nem vihetnek tehath oly szép szokást szok-
tatok, hogy azonwal vrathlan lezegiö neweth keöltitek maga
ebbeölis megh teczczyk hog nem vrathlanok ky tyzedes ky
szaszados ki yo kalawwz bennek ;

Imar wegied hogy az tathay kapitan Ferrando Zamaria,
Bwdan alól walo Erdreol 325 jwhokath haytatoth el, megh
az gazdayath azzal bozzantotta, hog ha mindenik jwhtwl egy
eg tallért kwld, tehath meghaggia neky, Igen illik tehath ezis
az frigyhez, efféléket eleget szamlalhathnank, ha my haznath
esmérnénk, De latthiwk, hogy az ki myt el mywelheth mind
el mywely senki keözzvC^letek meg nem bwnteti eökeöth.

Thowaba hogy az ayandek be kwldese felwl ir Nágod az
sem my raytwnk sem Nágodon nem al, azt az ket feyedelem
thwggia eg'mas keözeöt minth végeztek, my arra mostan nem
thwdwnk felelny, hyzzwk azt, hog ha az romay cziaszar be
akarya az my kegielmes feyedelmwnknek kwldeni nem kérd
Nágtol tanacziot, mert Nágpdis te magadban cziak egy em-
ber wagy Isten Nágwal Dátum Budae 14. Januarii anno do-
mini 1572.

[KÍVÜL] Tekentetes es natsagos wrnak Kwszeth Jánosnak
romai chiaszar fe^ kapitanianak, nekeWnk tyztelendeo bara-
twnknak Korponan.

45.
1572 április 25.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa . . .

Feölsegeös romay cyazar ; keözeönet^^k, es barátságiink
aianlasanak vtanna; az my kegyelmes feyedelmvC^nktM, az
hatalmas cyazartül ; juta hozzánk az feölsegeöd hyu zolgaya
Belz Jakab AprylUsnek 22 napyan ; kyt my zeretettel láttunk
es fogattunk, három napi keseödelmenek oka ez hogy, my
nekvíTikis jnnep^nk vala, es vgian nem akartuk hogi kyn
jaryon, hogi az szorgosságban az vczan valamy zydalomma

A budai basák. 4

ne jUettessek; mynd az által jm jsmeg nagy bekeöseggel es
tyztösseggel el kysertettwk myg annak alkolmas helie mvvtatta

Touabba ez felölis akaruk fldt; byzoniossa tönny, myert
hogy fld, myndeön tehetsegénél azon vagyon hogj az feölse-
geöd reöndire való kapitanoknak hamis vadolasokat jgazza
tehessed, es az my jrasünkat es jgasz vadolastinkat ; azoknak
hanaissan való vadolasy fölleöl miillyak, mely dolgot my mas-
tannis az föld ; hyu zolgaya eleöt meg byzonitottünk, hogi ^k
aggyak hamyssan az dolgot feölsd ; eleyben nem my aggyuk ;

Jm mastan vyonnan egy nehany, dulo fozto, toluay latrok,
akadanak kezwnkben ; kyknek az feölsegöd hyu zolgaya eleöt
kezeöket labokat megh törettví'k, soha byzony ha tulaydon
attiankfia lönneis az mely, az fele élettel el ; touab nem megyön
vele ; de az fld, kapitány közzv^l vannak olliak, hogy, ha mynd
orrát; fMet; el meteltekis, ciak \(^ neky vy^hessön prédál-
hasson, mynd jgaz zolga De ha semmit nem vyhet neky, es
rabságra jut dolga azonnal vratlan neuet költyk, myes penig
oli jgön szepeön tudunk afféle vratlanokkal cyeleködny kit
meg tud az fld, hyu zolgaya mondany feölsegödnek

Ezeöknek kyueöle eöt cyata népet hozattunk vala, cyak
heörtelen eleyben az fld ; hyu zolgayanak, miért hogi az
többy az münkan voltának ; kyket mynd wnnön magaual meg
kerdöztettwnk, hogi ky akarattiabol jártának es my végre
jártának feöl jrattük vele es w tví^le fld, beuebben meg ért-
heti, ha mykor ydeye lezön, hogy embeörWnket fldhöz; bo-
ciattiuk, eginehanyat feöl kví^ldWnk fölsegödnek benneök, kyk-
t^\ meg értheti fld, hogi ha az tyzt tartok hyreuel jarnake
auagi nem, akkor oztan valazzon fld, az my panazlasink
feleöl ; es az ti kapitanid hamys vadolasy feleöl ;

Azért fldt ; my zeretettel keriwk, hogy fld ; kví^lgiön my
neki^í^nk, megh eleghödendeö hyt leuelet, ki mellet embeörWn-
ket bociathassuk fldz ; es az vele valókkal sxnind marhaj okkal,
mind jnnet oda mönet smind onnét hatra jwuet byzodalmas
vtok engettessek;

Feölsegeöd meg bocyassa hogi enny dologgal bantiuk fldt,
megys vagyon egi könyiörgesönk, kyt hyzví'nk hogy fld, zere-
tettel meg halgát ; jmmar három vagi négy vttal, az feö
köuetökkel az tyztössegeös ayandek mellet, es az postakkalis^
kVí^ldöttví'k be egy hyu embeörV^nket, Hüszayn cyaüsth, ky nagy
hyuen es jámborul vyselte az fld, embörinek myndön^t gon-
gyokat ; azért io zolgallatiat latuan zeretettel keri^í(fk fldt, hogy
fld, az meli leuelet az my kegyelmes feyedelm^nknek, es az
my zerelmes attiankfianak az Nágs : vezir Mehemmet passa-
nak, jrand ; mynd az ket leuelben kerye, fld, az hatalmas

<:yazart, es az my attiankfiat az Ns : vezir Mehemmet passat,
hogy aggyanak valamy fö röndön való tyztöt neky, tudny
jllik tegyek ciazar ciaussaüa, kit mynd my, smind \^ eltőnkben
közönhessVvnk meg te fblsegödnek Erre te fltwl jo valazt va-
runk, Isten éltesse fldt ; Dátum Budae 25 die Aprjllis a. 1572.

[Kívül latinul: 11. Miksa római császárnak.]

46.
157a junitis 10. előtt.

II. Szelim szultán Musztafa basának.

Egykorú másolata a fordításnak.

Exemplum litterarum potentissimi imperatoris ad Begler-
begum Budensem 10. Juny ad oppidum Des per hominem
Coronensem allatarum 1572.

Bwday Beglerbeg Mwztafa passa az en hatalmom paran-
chyolattya te hozzad jwttwan wgy twggyad, hogy ott az bwdaj
határ keozt, az mely falwk wadnak, Erdelyheoz tartozok, kyk
az Halwl beg teffteryben, be jrwa nem wolnanak, hogy azok-
nak semmy bantasok az wegbeliekteol ne lenne, Egynehanzor
en te neked paranchyolatomatt kwldeottem wala, az en fogad-
sagom zerynt, regwltatwl fogwa es paranehyolatom zerynt, az
mely falwk az Halwlbeg tefftereben wadnak azok adattak az
zpahiaknak. Némely falwk penig ninchyenek abba az tefter-
ben, megys ereowel foglaltak el, az zegyn keosseg ket fele
nem zolgalhat igen nagy nyomorúságban wadnak nekem azt
attak tuttomra.

Az en paranehyolatom zerynt az Halwlbeg regestumat
meg láttattam, mely falwk wadnak be jrwa, mellyek ninchye-
nek, es annakwtanna Hwzain begis mellyekett jrtt be, kyt
meg lattwan regestumatt yrattam, mely regestumnak az
masatt te hozzad kwldeottem.

Azért az en paranehyolatom te hozzad jwttwan wg'twggyad
hog' azt az regestumot lássad meg, az mely falwk az Halwl
beg teftereben ben wagyon azon kywl semmit az Erdelyheoz
tartozó falwkban se zpahiaknak, se bégeknek birny ne hagy.
Ha mely falwk az regestumban ninchyenek, es ha az en paran-
chyolatommal adatott nekikis es awal byryak, wgyan ne
had bantany, ha az regestum ellen wolna az en páran-

chyolatomis meg ne tarch, es az kyk ereovel hatalmaskod-
nakys az en alattam walok keozzwl, newenkent jrd meg
nekwnk az en paranchyolatomat feleoleok mynt lezen, e&
walazt tezek rolla ahoz tarch magadat wagy twggyad. Ebbe
egyebet ne tégy.

Numerus possessionum mandato imperatoris Turearum
remittendarum.

Henczhida

Zarand

Polyand

Mykepereez

Zepeos

Papy

Bwzita

Raczfalwa

Iztar

Koniar

Herpal

Zyltarchya

Meggyes

Eech

Kystoty

Nagytoty

Keormend

Keoreospeterd

Bódog azzonyteleke

Meheoz

Beokeon

Goltt

Bolchy

Nag' Nesta

Ramoehya Thorda

Henczida

Zent János Vgra

Salán

Keozepwgra

Kis Vgra

Lapos

Vemer

Sap

Keotegian

Keotetarchya

Symonkerek

Zyl

Mezeogyan

Mwsto

Erdeogiaiak

Nagywasary

Kyswasary

Remete

Chyegeod

Jllye

Bay

Totth

Somos

Agia

Jeneonadas

Almosd

Szelend

Semyen

Pyszkoch

Vasad

Keserw

Keoreos bezermya

Pttlend

Kishomok

Vekerd

Megyer

Farcha

Bolch

Kereztes

Told

Saas

Agyas

Vagyai

Fanchika

Gyeor

Gianta

Poyand

Géza

Beges

Mezeogyarak

Mezeopanaz

Nagy Gézt

Kys Gézt

Pan

Marchynhaza

Bogyoslo haza

Fekete bátor

Tulka

Kureasy

Zalonta

Nagyeossy

Madaras

Pata

Naghomreok

Tamasy.

47-
1572 jtiniüs 22.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaífa passa . . .

Feölsegeös romay cyazar; keözeönetví^nk es barátságunk
ayanlasa vtan; sok ydeye hogy te feölsegödhöz embörWnket
nem kví^ldöttví^k uala ; azért jm mastan az my uduarank bely
feö embörWnk közzWl, io akaratunkból, valaztottuk es kWl-
dött^k, fldhöz ; feö embörWnket kapuchibasankat Ibrahym
aghat; kytM k^ldöttv^nk feölsegödnek jeleös ayandekokat,
möllyeket te fld ; vegyön my tWlv^nk io keduel es io akarattal,
«s vgyan ezön Ibrahym aghatul, jzentvO^nk neminemW dolgok
felöl nyeluelis, fldnek; kynek zauat, fld, zeretettel megh hal-
gasa es megh higgye mert my zonkat zoUya, es myndönök
feleöl byzonios valazzal bocyassa, fld ; es az megh teresnek
jdeyen, mynd az vele ualokkal nagy beköseggel el kysertesse,
fld ; kyt my myndön vv^dökben vehessünk io neuön fltM ;
jsten éltesse fldt. Dátum Budae 22 die Juny anno 1572.

[Kívül latinul: 11. Miksa római császárnak.]

.48.
1572 június 23.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa . . .

Folsegos romay császár, keoszonetwnk es barátságunk
aianlasanak vtanna. Ez el múlt eztendoben mikor irnanak
1570 eztendoben, es az folsegod hiu embore Eduardo az mi
nemW dolgoknak gond uiselesere fld : io akarattiabol hozzánk
boesattatuan, es nálunk ielon leuen, mell' fld, hiu embpret mi
az időben io ualaszszal es hiu emborwnk gond uiselese által
mind az uele ualokkal nagi tiztosseguel es bekpsseggel hatra
bocsátottunk, az fld, keuansaga szorent, az idpben es az tpb
dolgaink kozot ugian azon Eduardotul tizedik napian mind-
szent hauanak irtunk uala fldnek, es annak elptteis mig,
Eduardo ide nem iutot uala, ielontottwk uala mi te fldnek*
hogi az egri kapitanhoz tartozó uitezlo szomeliok neminemVí'

ellenseghi logienek az friginek, kik kozzwl Kun Petor neuW
fp legenj mont uolt ki ualamj kóborlásra, az mire szándéka uolt^
abban semmi kedtie nem tolt akkor, hanem hatra teresben ugi
talált Nagi Szöged es Czongorad kozpt, valamy szegeni törökökre,
kik Szogedrpl monnek uolt ymmar Czongoradra, azokkal uolt
egi szegeni uen torok aszszoni ket leaniaual, az tprpkok kozzwl
kit le vágtának, skit az uen azzonnial es az leaniokkal el
uittenek, melli uen aszszont az \^ leány ual edgiwt ertiwk hogi
mastannís az egri kapitan felesege mellett uannak, Azért eztis
ertiwk hogi Onad varabannis tartia nem tudgiuk melliket,
miért hogi fld, mi nekwnk leuele által, melliet fid, Spira neu^
uarasban iratot, hatodik napian Karácson hauanak, aianlotta
uala, hogi az szegeni uen asszont mind az leanyual eggiwt,
meg parancsolta uala fld, hogi meg adgia az egri kapitan,.
hisszwk penig, hogi ugi uagion fldnel, tudua, hogi meg atta.
Miért hogi ill' álnokságát ertottwk, hogi miuel ugi irt uolna
Fldnek hogi minekwnk el bocsátotta az folsegod parancsolattia
szprent wket, kiben semmit be nem telliesitpt, minekwnkis
irt uala illien hazuksagot hogi miuel az edgik leania az W
hitpkre allot uolna, az másik penig, ualamj uizbe ölte uolna
magát, kiben semmi igaz nincsen, bizoniaban ha ualamj uitezlo
szomeliok uolnanak ugian nem bántanánk Fldt ertpk, de hogi
niomorultak, semmiok kit az isten tud ninczen, hanem csak
hogi lolkwnkert akarunk mindon iot miuelnj. Te Fit, szeretet-
tel nagi baratsagosson keriwk, hogi Fld, bocsáttassa el uele,
az egri kapitannial nem sokat tezon ez Fldnek, es hogi az
Fld, aianlasais helien maradgion, te Fldt ugian szeretettel
keriwk hogi Fld : ebben az mi keduwnket ne szeghie, kiért
iwuendo időkben az hatalmas isten egessegwnket engedj,
mindon tisztossegos es hozzánk illendő dolgokban akarunk
Fldnek kedueskodnj. Isten éltesse folsegodeth. Dátum Bude
23 die Junj 1572.

[Kívül latinul : II. Miksa római császárnak.]

49-
1572 szept. 18.

Musztafa basa Miksának.

M. Nemz. Muz. Ltára személyek szerinti iratck : Mitsztafa pasa,

My MuztafFa passa . . .

Feölsegeös romay cyazar; Keözönet^X^nk es barátságunk
ayanlasanak vtanna; Jutának my hozzánk az te Fölsegöd

köueti, Vngnath Datiith ; Eduardo zent myhali hauanak 17
napian, del elöt 9 oran kyket my nagy zeretettel láttunk es
tartottunk es jsmeg byzott embörwnk által nagy bekeuel vtra
kesertettv^nk ; es io valazzal bocyattunk,

Touabba mutata my nekünk az Fid; hiu emböre Ungnat
Dauid az my kegyelmes feyedelmwnk paranciolatiat kyben
paranciollia w Fölsege hogy myndön uoltakeppen az fryghöz
tarcyuk magunkat ; Azért my myndön igyeközetwnkel azon
lezwnk hogy az W Fölsege paraneiolattia ellen ne jariunk, seöt
myndeönben akariuk oltalmazny es azonnal myndön fele
páran ciolatunkat kwldöttök az beköknek hogy valamellik
tyztyt tyztösseget kiuannia az frygy ellen semmy ellenközö
dolgot ne miuelliön möli dolgot hizWnk hogi innét nem indul-
tatik, cyak hogi onnét az Fid, partiatul ne ellenköznenek

De hogy neminemw dolgok felöl kerdözködnenk az köue-
töktví^l, azonban panaz ere ; hogy myuel az egryek három ezör
juhnál többet ragattanak uolna el, kiket immár Pestön alól
nem mezzé, az szölösy reuben haytottanak uolth ; ezöret az
my zamunkra hazattuk, az ket ezöre vagi valamivel töb az
zegeny, buday pesty mezarosoke voltának ; jllien ellenközö
dolgokat miuelnek. Azért ha az my írásunkban Fid ; ketölködik
kerdoze meg Fid, az köuetöket, meg tuggiak mondany azért
mind eíFele ellenközö dolgokból indultatik háborúság, kinek
nem illenek lönny, ha efféle ellenközö latrok vtan támadnak
az my népeink, azonnal az az hyre, hogi haddal nyargalnak
varak alath; es mindön méltatlan dolgot zolnak es irnak
Fldnek ;

Az teöb dolgok közöt emleköztete az Fid ; köuete az Or-
mandi attia fia felöl, jol lehet az my hiu zolganktulis Ibrahim
agatul izent uolth Fid ; kit my nekvC^nk hiuen meg bezellöt
Ibrahim aga. Azért im my az Fid ; kyuansaga zörent el járunk
az dologban, jol lehet nem my rabunk Ormandi Petör, hanem
Hamza bek rabia, es my W neki nem paranciolhatunk, ha my
rabunk uolna byzonnyal higgye Fid ; hogi elseö kereset sem
hattuk uolna Fldnek; hiaban jelösben hogi igy történt az
dolog, kinek nem illőt uolna lönny, hanem el bociattujj; uolna ;
mynd az által, valamynt s ualahogi lehet vagy penzví'nkel
vagy egieb módon meg zabadithattiuk, érte lezwnk es meg
zabaditiuk

De yly okkal, hogy az mynemw Döbröcöny Zabo Mate
felöl leuelönk es köuetwnk által Fldet meg találtuk vala, ky
sok jámbor keresködeö zömeliöknek kart töt, es egy néhányat
mégis zeghenitöt benneök mastan az kassay kapitan byrtoka
alat lakyk Sáros Patakon, jol lakik vygan az sok jámbor

jozagabol, kik eyel nappal syrattiak es ohaitiak azt az embeört,
Fid ; kV(^lgyesse be Zolnakra igaz szám vetésre az kassay kapi-
tannal, mierth hogy az szolnaki emennek meg adós tyz ezör
forintal az W maga adós leuele zörenth ; Azt az ement es az
többit meg eleghittien, hytönkre fogaggyuk mies bogi Ormandit
innetb myndön sarcioltatas nekví^l ki bociattink, Ezzel az sum-
maual penig az hatalmas ciazar szamara adós, es semmi kep-
pen el nem vez jol lehet eddig is döbröciöni sáros pataki es
tokai áros embörökön meg vehettek volna, de mi nem bociattuk
arra bogi mas b\(^ntelent bancianak érte. Azért Fid ; ennek az
dolognak visellie ugi gongiat bogi mást ne bancianak érte

Meg bociassa Fid ; hogy enny sok Írassál bantiuk Fid ;
vgian ezön zolnaki emmennek, Hochya Hazannak, az attiafiat,
az hatalmas cyazar harminciadiarol az egriek el ragattak, ki
mastannis ott Egröa vagion, egy nehanzor kertök Fldt; hogy
boeiatassa el Fid, miért bogi az frygben fogtak el, mastannis
keriWk Fldt; hogy boeiatassa el Fid;

Az zegeny ven török azzont, kit Kun Petör ket leanyaual
Zöged es Ciongorad közöt fogoth uolt el immár ketzör igerte
meg Fid ; Azt nem tuggiuk ha az egry kapitannak meg paran-
cyoltae Fid, vagi nem, bogi az my köuetink meg jVC^ttenek,
ottan hamar az Fid, jo igeretit meg jelöntöttwk neki, kire
meg ciak valazt sem ir, nem az bogi meg adna ví^ket;

Mynd az által my az Fid; igeretiben es io aianlasaban
semmit nem ketölködwnk, bogi azokat zegenieöket te Fid; az
aianlas zorent mi nekwnk meg nem adatna, kiért ha az Isten
eltet byzonnial higgye Fid, hogy mindön tyztössegös dolgok-
ban hasonló háládatossággal lezví^nk Fldnek, ebben feö keppen
vgian igön keriVí^k Fldt ; bogi te Fid ; keduönket ne szegye ;
Isten Fi dl; Dátum Bjidae i8 die Septembris anno domini 1573.

[Kiuiíl latínul : II. Miksa császárnak.]

50.
1573 január 12.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My Muztaífa passa . . .

Tekyntetös es nagyságos vr nekVí^nk tyztölendö barátunk ;
közönetví^nk es barátságunk ayanlasanak vtanna ; megh adak my
nekönk az nd: leuelet, kyben romay cyazar yo akarattya

aörent, kyuannya az my hyt leuelönket nd, ky mellett, az
w Fölsege hyn zolgaya Betcz Jakab, az my kegielmes feye-
delmwnk portayara nemynemví^ dolgoknak gond uyselesere
byzuast mehetne es jsmeg hatra jöhetne, azért my aggyuk az
my hit leuelönket kiben fogaggiuk az my hitwnkre, embörse-
gwnkre, es tyztössegwnkre, hogi mind jde my hozzánk jWuet,
smind innét az my kegelmes feiedelmwnk portaiara mönet,
€s jsmeg onnét hatra jwuet, io gond uyselesví^nk alat byzodal-
mas vta engettetik, senkitwl semmj bantasa nem lezön, kinek
byzonsagara es erősségére aggiuk az my zokot pöcyetwnket
€s chimörwnket, Dátum Budae 12 die Januári 1573.

[KÍVÜL] Tekyntetös es ns vrnak, Trautson Jánosnak,
Romay Cyazar fő tanacianak, es gond uyselőyenek, nekWnk
tyztölendö barátunknak.

51-
1573 márczius 4.

Musztafa basa Miksának.

My MuztaíFa passa . . .

Folsegos romai czaszar, koszonetwnk es barátságunk
aianlasa után: jm mastan kwldottwk te folsegodhoz az mi
kogielmes feiedelmwnk leueleiuel hiu emborwnket Saban
czaust, kitwl az mi kogielmes feiedelmwnk paranesolattia
szorent nieluelis izentwnk : azért keriwk te Folsegodet, hogi
az minemvv^ dolgok felöl Fplsegod elot tractal, te Folsegod
mindonre io ualazzal bocsássa, es meg' hidgie szauat, es ismét
mindon kesodelom nekwl bocsássa hozzánk Folsegod, kit mind
az mi kogielmes feiedelmwnk, s mind mi uehesswnk io neuon
Foldtwl. Isten Folsegoddel. Dátum Bude, 4 die Marty 1573.

[Kívül latínul: 11. Miksa császárnak.]

52.
1573 márczius 4.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My Muztaffa passa . . .

Tekentetos es Ngos ur, nekwnk tiztolendo barátunk :
koszpnetwnk es barátságunk aianlasanak utanna : Jm mastan

kwldottwk romai czaszarhoz es te ngodhoz hiu emborwnket
Saban czatist, az mi kogielmes feiedelmwnk parancsol attia-
ual, keriwk te nodat, hogi te nod mindon mulatság' nekwl
jutassa szomben \fy Folsegeuel, es az minemVí' dolgok felöl
tractal, azokra mindon io ualazzal bocsássa nod, kit mind
az mi kogielmes feiedelmwnk, smind mi uehesswnk io neuon
tJ^ Fplsegetwl, es te nodtul : es az mit szoual mondand
nodnak, meg' hidgie nod szauat, mert az mi kogielmes feie-
delmwnk parancsolattiabol my szónkat szoUia.

Ennek elotteis irtunk mi mind v(^ Fplsegenek, smind te
nodnak : az szolnaki Emenj attia fia felöl, kit az egriek az
hatalmas császár szamara ualo nagi summaual ragadanak el
az hidrol, kertwk egi nehanzor hogi el bocsáttatna w Folsege,
meg mind eddig' sem bocsattak el, mastannis Egron uagion,,
azt hizzwk hogi az mj kogielmes feiedelmví^nkis irt mastan
felple romaj czaszarnak.

lm nem regon ismeg Giulara mpnnek uolt ualamj jan-
csarok, uar őrzésre, azokrais az egriek, tokaiak, szakmariak
rea tamattanak, kit le uagtanak bennok, skit el uittenek,
mastannis eoten az kassaj kapitannal uannak bennok, ketta
az varadj kapitannal uolt, de azokat el bocsattak, mind a&
által y^ Folsege ezoket ugian ualoban keuannia hogi el bocsát-
tassa "^ Folsege, mert serami ellenkozo dolgokat nem miuel-
tenek, hanem az hatalmas császár zolgalattiaban fogattanak el,

Touabba egi Dobroczoni Szabó Mate neuo embor, ki felpl
eginehanzor irtunk ez elottis nodnak, az hatalmas császár
szamara ualo summaual sokkal mont el, es mastan az kassaj
kapitan birtoka alat uagion, es w fogta partiat, mi meg' eddig'
az áros népeket nem bántottuk érte, neztwnk az Ruber ví^
nga, emborsegere, de az mint lattiuk ugian semmi nem kel
benne, azért te nodat szeretettel keriwk, mint tiztolendo
barátunkat: hogi az mi hiu emborwnk mellet, Saban czaus
mellet légion io torekodo ^ Folsegenel nod, es ez dolgok
felöl bocsássa mindon io ualazzal W folsege, ha ezok felöl
io ualaz leszon, ezzel az mi kogielmes feiedelmví^nknek fo-
Iptte nagi kedues dolgot miuel ví^ Folsege, igi lezon oztan
hogi mind az mi kogielmes feiedelmwnk, smind romaj.
császár W Folsege, smind az szegenseg : nagi igienpsseg-
ben es bekossegben maradnak, de hogi ezok felöl W Fplsege-
nek bizonios ualaza nem iví^uend : bizoniara nem tudgiuk mi
kouetkozzek belőle. Isten noddal : Dátum Bude, 4 die Marty
1573.* Az mynemv(^ janciarok az kassay kapitannal vannak

* Innen kezdve más kéz írása.

azok közzel egy be j^ az töb tarsay valcyaganak meg kere-
sésére, kyt my meg tartoztattunk ily okkal hogi az my ke-
gielmes feyedelmví^nk az többytis hatra kyuannya mert semmy
ellenkeözö dolgokban nem jártának.

[Kívül czimzés.J Tekyntetös es nagisagos vrnak Trautton
Jánosnak romai cyazar tanacianak es feö gond uyselöyenekv
nekwnk tyztölendeö barátunknak.

53.
1573 május 20.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa . . .

Feölsegeös romay cyaszar, keözeönetVí^nk es barátságunk
aianlasanak vtanna, juta my hozzánk az Fid leuele, 20. napian
pynkeösd hauanak, kybeöl meg ertwk hogy te Fid, az tyztös-
segeös aiandekot, az my kegielmes feyedelmví^nknek, byzot es
hyu embeöre által, tudny illyk Vngnoth Dauid által, be akarya
kWldeny, kyre kyuannya Fid az my hit leuelönket, ki mellet
mind jde my hozzánk jWuet, smind jnnet hatra mönet byzo-
dalmas vta engettetnek, azért my fogaggiuk az my hyt^nkre,
embörsegví^nkre, es tiztösseg^nkre, hogy valameny magaual
jde my hozzánk jví^uend, mind nagy tyztösseggel es embörseg-
gel fogiaggiuk es lattiuk, es ismét az my kegielmes feyedel-
mWnkhöz, hyu es byzot embörWnk által el kesertettiví^k, hogy
sem magoknak sem marhaioknak, semmi bantasok nem lezön,
az möli szömeliök jnneth my tWlví^nk hatra akarnak terny
nagi tiztösseggel myndön bantas nekwl bekeuel el kesertetty>X^k^
kinek byzonsagara es erősségére aggiuk az my szokot pöcie-
t>?í^nket es chimörví^nket Dátum Budae 20 die May 1573.

[Kívül latinul: II. Miksa császárnak]

54-
1573 jtinius 28.

Musztafa basa Ungnad Dávid követnek.

Egykorú másolat. Az ei'edeti ugyancsak Turcica, 1573 október — deczem-

ber, folio 20 b.

My MusztaíFa passa . . .

Nemess es tyzteletes ferfyu, keoszenetynkh es barathsa-
gunkh ayanlasanakh vthanna, erryl akarank my Kegdeth

byzonyossa tenny, hogy az mynemy maga gondolatlanokh, az
Keg: ytt my nalunkh jeleón voltában mely embertelensegeth
m.yuelenekh, kyt nem az my akaratunkból myweltekh lattya
Issten, azokban harmat vasban yde hozzankh hozattúnkh ket-
teyth ereóssen megh verettwkh, ezer palczath wtettwnkh ray-
tokh, ugy annyra hogy soha tálam megh nem labolyakh, az
harmadykath sokh yambor vytez kérésére hyr teónny Keghez
kwldeóttv^^kh kezességen, ha Keg. az hyr vyweóuel eggywth
az megh tagloth legynyeknekh megh enged, jo, hol pedygh
Keg : megh nem enged ezeón, Keg. aggyá tuttunkhra, es uala-
mynemy halai th erdemlenekh, azzal fyzettetwnkh nekyk. Azerth
my Keg. twl mynden jo valazth varunkh. Isten Kegwel. Dátum
Budae 28 die Juny 1573.

55-
1573 október 10.

Musztafa basa Báthory István erdélyi vajdának.

M. Nemz. Múzeum Kézirattára Fol. Hung. 37. (Prot. Báth.) 479. 1. Ki-
adta : Szalay L. A magyar történelemhez. 83. 1.

Tekyntetös es nagisagos vr nekwnk tyztölendö barátunk.
Keözönetv(^nk es barátságunk aianlasanak vtanna Meg ada mi
nekví^nk Pispeökiben lakozó Mezaros Boldisar az nd, leuelet
kybeöl nyluan megertöttwk az my kegielmes feyedelmví^nkhöz
való nd, hyuseget Az vr Isten aggion ndk mynd ez mastany
igieben, smind ez után való igieyben nagi jo zörönciet es
elömeönetöt, tiztössegöt, kiuel mind az mi kegielmes feye-
delmVí^nk elöt, smind egyéb vitézlő szömeleök elöt, válhasson
dicieretöt nd, es ez vtannis afféle orzag aruloyth nd, erdömök
zörent bwntethessön meg ezzel es az zegeny rabok el bocia-
tasaual kit Artandi titkon tartót, mind hiuseget meg byzo-
nitotta nd, möli dolog feleöl az mi kegielmes feyedelmv^nket
mindeön mulatság nekwl byzoniossa akariuk tönny, es hizzWk
hogy az nd, hiusege el feledue nem lezön w Fölsegenel, hanem
nagi aldasat szörönciesiteset jelön való zep aiandekiual vezi nd,
Hol az segítség feleöl ir nd, valameöli oraban nd, kiuannya
az my segitsegví^nket mynd oraban kezök vagiunk az mi ke-
gielmes feiedelmví^nk paraneiolattia zörent nd, melle segitse-
gví^nkel lönny mind az ns. tömösvary passaual egietömben,
Ciak bogi nd, vigiazzon es izennyön vagi iryon nd, ha mi
indulatok akarna lönny, Isten éltesse ndt, es tegie Isten jo
zöröncieösse nd, mind el kezdőt igieyben, Date Budae 10 die
Octobris 1573.

[Kívül. ] Az Tekyntetös es nagisagos vrnak Somliai Batori
Isttiannak, Erdeli orzagnak neömös gond iiyselöienek nekví^nk
tyztölendeö barátunknak,

56.
1573 október 17.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My MuztaflFa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, nek>^nk tyztölendö barátunk >
keözönetWnk es barátságunk aianlasa vtan, Jm ertiWk az
nd ; leueleböl hogi myuel romay ciazar V^ Fölsege, az kas-
teli feleöl, mastan semmy oly byzonios dolgot, nem jrhatot,
miuel hogy meg valóban meg nem ertötte az építésnek okát
valóban meg ertuen, akarya W Fölsege hyu emböret, Auer
Jánost, my hozzánk es az my Kegielmes feyedelmVí^nkhöz
kwldeny, ky által mind az my Kegielmes feiedelmVí^nket,
smind mynket byzoniossa akar ^^ Fölsege vgian ezön dolog
feleöl tönny, kinek byzodalmas j\?ífuetelenek okaiért kyuannya
v^ Fölsege az my hyt leuelönket, azért valamikor ví^ Fölgege
akaria mi hozzánk kví^ldeny nagi byzuast j^C^iön, mi fogaggiuk
az my hytví^nkre, embörseg^nkre es tiztössegwnkre, hogy az
my byrtokunk alat semmi röndbeliektví^l bantasa nem lezön,
es zinten az feniös portarais, jo gond viseleswnk alat, hyu es
byzot embörWnk által el kysertettiví^k kynek byzonsagara
aggiuk az my zokot pöcietönket es chymörví^nket, d. [?] valere
opto, Datae Budae 17 die Octobris 1573.

[KivüLJ Az Tekyntetös es nagisagos vrnak Trautson Já-
nosnak Romai cyazar tanacyanak es uduaranak fö gond
uyselöienek nekWnk tyztölendeö barátunknak.

57-
1573 nov. 23.

Musztafa basa Báthory István erdélyi vajdának.

Nemz. Muz. Fol. Hung. 37. Prot. Bathor. 77 — 78. 1. Kiadva : Szalay L,
A Magyar Történelemhez i, 125. 1.

My Muztaffa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr nekWnk tyztölendeö barátunk,
Keözönetví'nk es barátságunk aianlasanak vtanna; Ezt byzon-

nyal erti^^k hogy mastan az kassay kapitan, Tokayban ala
jWt, De ndt. zeretettel ker^^X'k hogi nd, vigiazzon es ha
valamy ellenközö dologra igieköznek meöli dolog az mi ke-
gielmes feiedelmwnknek karara esnek ; niindiarast nd, hiu
embeöre által tegie hírre mi nekünk, es mi myndön oraban
kezök lezönk segítséggel lönny, az mint az my kegielmes
feiedelmv^nk paranciolattia mutattia ;

Myuel hogy te nd, Istennek kegielmessegeböl az hatal-
mas cyazar zöröncieieuel, mastan gazdag niereseggel járt, kit
byzoníaban igön eörwlönk ; Azt mutatna az jo zomzedsag hogy
eggyk az masikat meg latna belőle, de az mint lattmk nd,
ez elseö nieresegöt nem akaria mindönnel közleny,

Nd, ez kisded irastinkat semmy gonozra ne vellie, aka-
runk ndl, nyayaskodny, aggion Isten ndk zaz ezör anny nie-
resegöt, es az ellensegön diadalmat. Isten éltesse ndt, sok
eztendeyg, Dátum Budae 22 die Nouembris anno 1573.

[KÍVÜL] Tekyntetös es nagisagos vmak, Somlyay Batory
Istuannak Erdeli orzagnak nömös gond vyselöyenek nekví'nk
tyztölendö barátunknak Erdeliben.

58.
1573 november 25.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa . . .

Folsegos romay császár : koszonetví^nk es barátságunk aian-
lasanak utanna: ezt akaruk mi te folsegodnek meg' jelpn-
teni : hogi az te folsegod koueti iutanak hozzánk 24 napian
Nouembemek, Constantinapolibol : kiket mi io emborseggel
fogattunk es tartottunk: es ismét ugian ezon hónak huzon
hatodik napian hiu es bizot embprwnk által io gond uisele-
swnkbpl útra bocsattuk. Isten Folsegoddel. Dátum Budae 25
díe Nouembris 1573.

[Kívül latinul: II. Miksa császárnak.]

59-
1573 deczember 17.

Musztafa basa Ruber János kassai főkapitánynak.

My Muztafifa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr nekví^nk tyztölendö barátunk
keözönet^nk es barátságunk aianlasa vtan, az minem^5^ ket

madarat nd, Vacy Andrásiul my nekwnk kVvldöt, hiuen meg
atta, kit my nagi jo neueön vöttwnk ndtul ; ez mellett az mit
nd, W twle nieluel jzent nagi io embörseggel mind élőnkben
atta, kire jsmeg vgian ezön Vacy Andrastul valazt töttwnk, es
az mit az my neuönkel ndk, mondand, nd meg higgie szauath

Az jancyar dolgát my jllesse, my ennek elötteis megjelön-
tött^k ndk, hogi meg az köuetökkel be mönt volt az portara,
kik feleöl paranciolat mönt romai ciazarnak, azt hizzví^k hogi
ndk, hireuel vagion : azért mastan jsmeg oda be vagion, jt my
nálunk ninczen.

Az prédikátor dolgát mi jllesse, azért kMdöttwk vala oda
mayorunkban hogi az többi közöt tanytany, de az mint ertiwk
nem tud nieluökön, azért ha mas vttal Vacy András hozzánk
jví'wend jt nálunk talallia meg.

Az Zabo Mate, es Hocya Hazán dolga felöl, mastannis
keriWk ndt, mynt tiztölendö barátunkat, hogi nd, kezö-
ricye rea, j>A^iön föl hozzánk, az mit hoz hath hozzon az
elöbbeny aianlasunk zörent senkitul semmit ne felliön, ne
köllesek az bwntelenöket fö keppen az diöbröciönieket érte
bántanunk, mert ezt byzonnial higgie nd, hogi Hocia Hazán
mind oraban kezvC^l oda be az hatalmas ciazar portaiara
mönny, paranciolatot ki hozny, hogi általán foguan az diöbrö-
ciöniekön mind egi pénzről pénzre meg vezy, azért hogi ebből
töb ne jndullion te ndtul mindön jo valazt varunk, Isten ndl,
Dátum Budae 17 die Decembris a. 1573.

[Kivül] Tekyntetös es nagisagos vrnak Rweber Jánosnak,
romai ciazar tanacianak es fö kapitannianak nekAjC^nk tyztö-
lendeö bara[tunknak] Kassán.

60.
1573 deczember 26.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My Muztaffa passa . . .

Tekyntetös es nags vr nek>^nk tyztölendeö barátunk
keözönetWnk es barátságunk aianlasanak vtanna ez leuel mu-
tató ket szömeli juta my hozzánk az my kegielmes feyedel-
m^nk portaiarol 25 die Decembris, kyt my jo embeörseggel
fogattunk es jsmeg hiu embörink által gond viselesví^nk alat
vtra kesertettünk ;

Touabba jm ertiwk hogi myuel te Nágod mas hazugok

zauahoz kepöst, igön vadolth az my kegielmes feyedelmVí^nk-
nel, kit byzoni jo netiön nem igön vehetwnk ndtul ; mert
ha nd, az tieytök ellenközo dolgayt mind jgazan elő adna;
mi nem bánniuk, bátor az myeynk dolgais elö forgattatnanak,
de hogi nd, ciak az mieynk dolgát forgattia, es az okát
nd, meg nem jelönty, kikt^^^l támad ezt jgön nehezelliví^k ;

lm ez nemöli naponnis, az tihaniak deuecieriek nagi
haddal zazlokkal föl kez'ví'ltien, az Balaton mellet valami soka-
dalomra ütöttek, egi nehaniat az mieinkben fogna viuen, az
koppanlak rea találtak es mind zazlostul jde hoztanak bennök,
skiket az vez skiket az fegiuer emeztőt meg bennök, ki feleöl
ez elöt lenéiben jrtunk;

Ez penig el nem titkolható dolog, mert jni ez jelön vala
zömeliökis niluan láttak, mind zazloiokat smind ^ magokat,
kik niluan valliak azt hogj az kapitanok, paranciolattiabol jár-
nak azért ha akariatok meg tartany az frigiöt vgian valóban
taraiatok meg hol penig mas zauahoz kepöst mind vntalan
vadolny akartok, ezt meg miuelhettiVí'k hogy az el vegezöt
dolog meg fog bomlany kyre meg eddig mindön tehetsegünk
zörent vgy igieköztWnk hogi alhatatosan meg maraggion, de
az mint lattiuk, jo tetőnkre föllivC'l mind naponkint gonozzal
akartok fizetny, kit egiebre nem velhetví^nk hanem, nemöli
kapitanidnak hizölködö cialard bezedinek, jámbornak helien
legiön tyztössege, azért mastan ez felöl akarank ndk röuide-
dön jmy, Isten ndl, Dátum Budae 26 die Decembris 1573.

[KivüLJ Tekyntetös es nagisagos vrnak Trautson Jánosnak^
romai ciazar tanacianak es uduaranak fö gond uyselöyenek^
nekWnk tyztölendö barátunknak.

61.
1574 február 14.

Musztafa basa Ruber Jánosnak.

My Muztaffa passa . . .

Tekyntetös es nags vr nekünk tiztölendö barátunk, keö-
zönetví^nk es barátságunk aianlasanak vtanna, az nd ; kül-
dötte zep aiandekokat nagj jo embeörseggel es hyuen meg
ada mi nekünk Vacy András kit mi ndtul ; igön jo neuön
es tyztösseggel fogattunk, kiért ideöuel jsmeg hasonló barát-
sággal lez^nk ;

Touabba az minemVí' dolgok feleöl nd, mynek^nk niel-
uel jzent, azokat mind élőnkben aduan, jsmeg vgian ezön Vacy
András által valazt töttvC^nk, es az mi feleöl ví- tví^le izentvC^nk,
nd, meg higgie zauath ;

Az prédikátor dolgát my jllesse, abban nd, semmit ne
ketölköggiek, mindön oraban varitik, es az my aianlasunk
zörent ndk ; meg kwlgy^k vgian ezön Vacy A.ndrastul.

Az Zabo Mate dolgában bogi te nd, jo gond uyselessel
vagion, azt ndk jgön közönny^k jol lehet az mint ez
elöt való leuelönkben mijs jelöntöttví^k vala ndk ; paran-
ciolatot hoz ky az my kegielmes feyedelmví^nktví^l, Hocya
Hazán; möli paranciolat mellet az döbröcyöniekön meg ve-
hety, de mi az nd, aianlasahoz tartuan magunkat, nem akar-
iuk bogi hörtelen, semmy jnditassek, azért meg is keri^k
ndt, zeretettel hogy te nd, legyön jo gond viselő ebben
ne kellessek az döbröciönieket érte bántanunk, mönnel ha-
marab lehet, az mit kví^ldhet kwlgyön, es ha ví' maga be
hozzais annál job, senkitől semmit ne fellyön az elöbbeny
aianlasunk zörenth ;

lm az nd, barátságáért Szeperytj Janosnakis az vty le-
uelet ki k^ldöttWk bogi zabadon yWiön mönnyön. Isten él-
tesse ndt. Dátum Budae 14 die february a. 1574.

[KivüL] Tekyntetös es nagisagos vrnak Rweber Jánosnak,
romai ciazar fö kapitannianak es tanacianak, nekví^nk tyztö-
lendeö barátunknak Kassán.

62.
1574 márczius 7.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa ...

Feölsegös romay ciazar, közönet^nk es magunk ayanlasa-
nak vtanna, erreöl akarank te fdk emleközny, hogy myuel,
ez elöt ugi mint bet eztendöuel valamy barom haitok szöktek
uolt el Marusnal az hatalmas cyazar harmiciadiat, meöli dolog
feleöl ez leuel mutató szömeli beuebben szol fdk es te
Fldt keri'^k bogi meg halgassa zauat es meg higgie Fid; es
az my barátságunkért myndön oltalommal legyön Fid mel-
lette ; azért im erti-íí^k bogi az marusiaknak marhaiokat, es -^
magokatis gyakran meg tartoztatiak érte, jol tugia azt Fid,

A budai basák. 5

hogy az ky az harmiciadoth el szöky, annak marhaia cyazar
szamara foglaltatek, es feye cyazar kegyelmen marad, azért
te fdt ; keriví'k nagy byztunkban ; hogy ez dolog myat az
marusiak ne bantassanak mint hogi méltatlan mert ha eggyet
meg tártnak benneök azt byzonnial higgie Fid, hogy tizeth
tartatunk helieben, de hogi bekeuel járhassanak zegeniök az
szokot keresködesökben vgian jgön keriwk fdt, hogi te Fid
az my barátságiinkért mindön jot miueliön.

Touabba az vaczi Szabó Mihali adót uolth valamy borsot,
az nagi zombati Kis Myklosnak, ki summa zörent tezön 4000
Fit, mastan jmmar semmi keppen meg nem akarya eleghiteny,
valamy roz marhat akar hazat szölöt neki böciöltetny, ^ rajta
penig kez pénzel vezik jt meg, azért keriví^k fldt, hogi pa-
ranciollion Fid az szombati byraknak hogi eleghitessek meg
ne maraggion szegeni karban, mert senkinek karát nem ky-
uanhattiuk, ha az Fid paranciolattiara meg nem lezön oda
való embört tartunk erötte, mind addig myg az summa be
telliesödik, Isten éltesse fldt. Dátum Budae 7 die Marty
a. 1574.

[Kívül rendes latin czim : II. Miksa római császárnak.]

63.
1574 május 15.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa . . .

Feölsegös romai cyazar, keözönetví^nk es magunk aianla-
sanak vtanna, juta my hozzánk Auer János, az my kegyelmes
feyedelmwnk portaiarol 14. napian pynkösd hauanak ; kit my jo
embeörseggel láttunk es jsmeg jo gond uyselesví'nk által be-
keuel el kisertett^k mind addig mig az tiztössegnek röndyt
j 11 ette ;

Vgyan ezön postaual volt hyu es byzot embörvC^nk ky által
az my kegyelmes feyedelmvC^nk, es az my zerelmes attiankfia
az ns; vezír Mehemmet passa my nekVí^nk jrt, es tudny
akarya mi tWlWnk ha rea merWnke ezökre felelny, tudny jUik
az minemű dolgok felöl jm fölsegödnekis paranciolat j'^t, kik
felöl immár sokzor jrtunk ^ fölsege paranciolattiabol te föl-
segödnek, az zolnaki emeny Hocya Hazán attiafiat, es Hazán
ement, kit Marusnal el fogtanak, jsmeg ez el múlt napokban

Boznaban, Jasznocyay Ibrahym aghat, es az falukat, kik felöl
S.Z jzpahyak mind zvC^netlen panazolkodnak az ví^ fölsege por-
talan, ha mind ezöket az kik felöl im fdnekts jrt az mi ke-
gielmes feiedelmwnk, ha hiuen be zolgaltatnake auagy nem
ebből akar ví^ föl : tVí^lví^nk tanúságot vönny ; mynd ezök felöl
merivC^nke my felelny, hogi te fdtvv'l meg leznek auagi nem
kik felöl akarunk my te fdtwl erteny, ha meg lezneke auagy
nem, möli dolgok nem sokat teznek fdnek ; ' ha te fld ; mind
őzökre az ví^ fölsege kiuansaga zörent rea aianlia magát ; jm
mies fogaggiuk hogi az fid kiuansaga zörent, az frígnek meg
zörzeset magunkra föl vezz#k, sem faratsagunkat, sem köl-
ciegWnketh nem kimelliwk valameny jdeyg fJd, kiuannya meg
zörözzví^k, ciak hogy te fldis mind ezöket az w föl ; kiuansaga
zörent be telliesicye, kik nem sokat teznek te fdnekis, jol
lehet jm nem regönnis hogy Hozzutoti Gieörgi jt nálunk vala,
paranciolat jví^th vala az my kegielmes feyedelmwnktwl, hogi
az möli faluk engödetlenök, erdömök zörent meg bví^ntettessök
kire byzoniara reays kezWltenek vala, es az mellet tálam sok
bvC^ntelenök is veztenek volna, de my byzuan az fld jo aianla-
«aban, nem attunk szabatsagoth rea, ki miat sok bozzusagot
es atkozast uallottunk mastannis nyncien semmy ketsegví^nk
hogi te fld az my kegielmes feyedelmwnk kiuansaginak, mind
■ez mastaniakban smind egiebekben hogi eléghet nem tönne,
kinek te fld; jwuendöre sok haznat lattia es vezy;

Az zegeny buday mezarosok juhay felöl paranciolat jWt
vala az my kegielmes feyedelmWnktwl, mölj paranciolatot my
te fdnek kwldöttvC^nk vala, hogi te fld. az mi kegielmes feye-
delmwnk kiuansaga zörent meg adatnaya, de mindaz ulta sem
jwue semmy hir felöle ;

Azért my nagy byztunkban kerivC'k te fdet ; hogi mind ezök
az my kegielmes feiedelmwnk kiuansagi zörenth légiének
meg, hol meg leznek, az elöbbeni aianlasunk zörent mies rea
felelvC'nk hogy az fld ; kiuansaga zörent az frignek meg léteié-
ben jo embeörseggel gond viselők es meg zörzök leztink ; de
vizzontag, ha ezökben te fld, az mi kegielmes feyedelm^^nknek
kyuansagat be nem telliesiti, nincy mi nekwnk anny fei^nk
hogi my w fölsegenek semmit az fríg feleöl meriv^nk irny,
auagi abban töreködny, azért te fld ; mind ezökben lásson jo
módot, hogy vihessvvk veghöz jo móddal, az my kegyelmes
feyedelmví'nk közöt, es te fld, közöt ualo kyuansagokat; es ez
zegeny niomorult mezarosok hogi ne maraggianak karban
vgian jgön kiuanniuk te fldtwl ; Isten fldl ; Dátum Budae 15
•die May Anno domini 1574.

[Kívül latinul : II. Miksa császárnak.]

64.
1574 augusztus 8.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaífa passa . . .

Feölsegös romay cyazar, közönetwnk es barátságiink aian-
lasanak vtanna, juta my hozzánk az fld leueleuel, az koma-
romy kapitan emböre Cyerko Marton 7 napian kis azzoni
haüanak kybeöl ertiWk az fld panazlasat, az tömösvary passa,
es az erdeli vaida, minemö méltatlan való panazokat; miuel-
tenek legyön az portan te fld feleöl ; jel lehet az my szerel-
mes vrunk es attiankfia, az ns vezyr Mehemmet passa mi
nekWnkis j elöntötte vala azt az dolgot, de my meg akkoris
meg jrtuk vala ^ nagisaganak, hogi hiaban való vádolás az "w
tví'lök ; jm mastan meg vionnan az fld, leueley mellet meöli
leuelek az my zerelmes attiankfianak es az oratoroknak zol-
nak, hyu es tökelletös embör^nk által jrtunk. es jntöttWk w
nsgt hogi mindön hiaban való vadolasokath be ne vegiön,
ez vtannis valamiben fld, meg talál, mindön tiztössegös dol-
gokban akarunk keduesködny, Isten fld. Dátum Budae 8 die
Augusti a. 1574.

[Kívül latinul : II. Miksa római császárnak.]

65.
1574 szeptember 7.

Musztafa basa ismeretlennek.*

M. Nemz. Múzeum Itára, személyek szerinti iratok, Mtisztafa pasa.

Mi Muztaffa passa . . .

Tekyntetös és nágs. vr nekWnk tiztölendö barátunk,
Keözönetv{^nk es barátságunk aianlasanak vtanna. Meg adak
my nekünk az nd, leuelet, kibeöl ertiük mit ir nd, az se-
geösdiek es börzöncyeyek feleöl Hogi miuel mind szünetlen
Kanisa fele ciataznak es leseöket bánnak, mynt im mastannis
hogi Istuanfy Istuant másod magaual el ragattak, es hogi
ottan hamar 13 zömeit es barom feiet vittenek volna Touabba

* Talán Trautsonnak szól.

Xanisahoz tartozó három falut el rablottak volna, es zantalan
szömeleöket barmokat vittenek volna ; Az Vr Isten jol lattia
hogi mi hirWnkel nem miueltek, és my okay nem vagiunk,
Ha my történt ys okay ismeg az tieytök, kik feleöl immár
el vntuk az sok panazolkodast ; Az bek feleol hol azt irya
nd, hogi az Murán által mönth volna vagi hogi mikor
Istuanfi Istuant el fogtak jelön volt volna, Byzonnial higgie
nd, hogi az beknek abban semmy hire nincyen, mert az-
kor az bek it mi nálunk volth.; It való léteiének oka penig
ez uolth, hogi miuel az hatalmas Istennek jo akarattiabol az
hatalmas ciazar az my feyedelömsegwnknek méltóságát na-
giobra vitte ugi minth egessegwnk latny idveözleny jWt vala.

De nam my ezt egi nehanzor meg irtuk ndk, hogi az
Zriny Gyeörgy minemű ellenközö dolgokat miuel ; Sziget
ala Babolcya, Börzöneye, Segeösd ala zaguld nagy haddal ;
leseöket hani ; De hogi az mieynk ezökben vezik cialardsago-
kat, ki nem mönnek vtannok, igi oltalmazzak magokat.

Ugyan ezön Zriny Gieörgy nagi haddal feöl kezví^lt, es az
Posga tartomaniaban való falukat, kit zep szauaual kiket erö-
zak keppen föl vezön es az ^ határában le telepity, immár
egy nehany falukat azon keppen puztan hagyoth ; az izpahiak
penig sirnak ohaitnak ehelis meg halnak mert nincyen myhöz
nyulniok, azoknak penig az adoiokat my raitunk kérik es min-
dön jövedelműket; efféle dolgokat mind eleyben attunk my
ndk, kire meg ciak valazt sem töt nd,

Touabba ezis niluan vagion ndl; hogy menizör az my
kegielmes feyedelmwnktwl paraneiolat jví't, kit my zep rön-
del romay ciazarnak föl kvv^ldöttwnk, Hogi az buday me-
zarosok iuhait, Hazán ementh hatra" aggiatok, es az Nagy
Kallót el rontassatok w Fölsege paranciolattiat meg nem fo-
gattatok Az my inteswnket penig mint fogadnátok meg Myolta
az Nagy Kallót epitek zaz faluknál töb ky az elöt az hatalmas
ciazarnak adózott es be jártának vrokhoz kik immár mastan
be nem jví^nek es semmy fizetést nem teznek

Ismeg Tatát es Bözpöremöt miolta meg veuek masfel zaz
falukual töb Zekös feier var tartomaniaban, az kik az elöt
mindön fizetesth zolgalatot miueltek, kikben mastan ciak eggis
nem akar be jarny, Eztergam tartomaniaban meg azon keppen
tahat mint ellienek el az zegeny izpahijak

Jol tuggya azt nd, hogi mindönnek zolgalattiaban jar
€s mindön meg kiuannia az y^ jutalmat, senky zellel nem
élhet, igy köuetközik oztan hogy az fele vakmerő jobbagiokra
rea mönnek es eginehaniath el ragadnak bennök, az hatalmas
ciazar adaiat es W magok jwvedelmet kiuanniak raytok, ha

oztan meg eleghitik Wket ismeg el bociattiak Ví^keth mikor
efféle szófogadatlanokban egi nehaniath el hoznak, az tieytök
azonnal raytok támadnak, így lezön oztan hogy az ki erösb
lezön, aze lezön az jutalom, mint mastannis az tieytök az
myeynkre rea tamattanak, elözör az mieynkben kit le vág-
tának skit el fogtanak volth ; az vtan Isten segetsegebeöl az
mieynk meg vertek ^ket, es vgi történt vezödelmeök. De
ha \^k bekeuel maradnának, az mieynktVí^l semmy nemindul-
tatnek,

Jol lehet erre my nekwnk paranciolatunk vagion az my
kegielmes feyedelmví'nktví^l, bogi valameöli varasok faluk ide
vannak iratatuan kyk annak előtte az hatalmas ciazar adoiath
es izpahiaiok jví^vedelmet igazan be zolgaltattak, es mastan be
nem akarnak holdolny elözör romay ciazarnak iriünk felölWk
es ha vgian vakmerőségnek aggiak magokath az vtan zabat-
sagot aggiunk, afféle vakmereöknek meg bvP^ntetesökre de
meg my semmiben eddig nem hörtelenköttwnk, byztunk az
vP' Fölsege aianlasaban, mikor Hozzutoti Gieörgi által aianla
magát bogi mindön feleöl meg paranciollia hogi be j^ienek
kiben vgian semmy nem kelé mind ez oraygis

Irya nd, hogy az faluknak az neueöket röndel meg irnuk
ndk ; Azért im mindön fele embörví^nket kwldöttví^k, es zep
röndel hamar nap az neuöketh irua kwlgiwk vgis meg láttunk
ha be kví'lditök

Mynd az által keriwk te ndt mint tiztölendö barátun-
kat, hogi te nd zoliion romay ciazarnak, paranciollya meg
mindön fele hogi jaríanak be, az hatalmas cyazar adoiat es
vrok jövedelmet zolgaltassak be Ha ezt miuely w Feölsege
mi felelv^nk arra hogi áz my byrtokunk alat valók nem az
hogi az ^ feölsege jozagaban mönnek, de az szamara meg
ciak egy loüat sem niergelnek meg ; De az mint fölleölis meg^
jelöntiWk, mindön meg kiuannia az >^ jutalmat, senky zellel
nem élhet;

Az valyak sambokiak Komarom zigetebeöl hogi anny
szömelt hoztanak volna el nency azoknak anny feyök hogy
azt mernek miuelny, de az komaromiaknak tatayaknak cya-
tayok sem eyel sem nappal meg nem szví^nik ;

Az samboki Ahmat odabasanak, mi meg parancyoltuk
hogi veztegsegben legeön, ha többe irand nem solgiaual ha-
nem byzoni feieuel ery meg röuidedön ciak onnét az ti par-
totoktul maraggianak bekeuel innét vgian semmy ellenközö
dolog nem indultatik ; Isten éltesse ndt ; Dátum Budae 7 die
septembris anno 1574.

66.
1574 szeptember i8.

Musztafa basa Báthory István erdélyi vajdának.

My Muztaffa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr nekví^nk tyztölendeö barátunk*
keözönetví'nk es barátságunk aianlasa után ; meg ada mi ne*
k'Cí'nk Tódor a nd, leuelet mynd az aiandekkal eggiví't, kit
my jo neuön vöttwnk ndtul ; mönnel fölliebben azt bogi te nd,
az my tiztössegeös elömönetví^nkön jgön eörWlth fölötte jgön
közönnyük ndk ; ^

Az Mahmut begh dolgában bogi nd, ziue zörenth törekö-
dik jgön közönnyük ndk mies jnneth az mint tWl^nk lehet
eörömest töreközví'nk mint regy jo baratunkerth ;

Az Bekös dolgát my jllesse ha jgaz lezön jwuetely, mind-
iarast hiu embörWnk által hireuel aggiuk ndk;

Touaba Tódor az myt mi nekwnk nd, neueuel zolt mind
meg balgattuk es jsmeg vgian ezön Tódor által jzent^nk ndk,
nieluel nd meg higgie zauat. Isten ndl. Dátum Budae, i8 die
septembris a. 1574.

[Kiüül] Tekyntetös es nagisagos vrnak somliay Batori
Istuannak Erdeli orzagnak nömös gond uyselöienek, nekwnk
tyztölendő barátunknak Gyula feier varban.

67.
- , ' ' ^575 január 15.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa . . .

Feolsegös romay cyazar, közönetwnk es magunk aianla-
sanak vtanna, ezt akaruk my te fldnek; tuttara adny, hogy
az my kegielmes feiedelm^nk az hatalmas szultán Szeljm
cyazarnak végezte el az vr Isten ez világban való eletet
(tudny jllik) löt halála, 29 napyan Zent . András hauanak ;
Istennek kegielmes jo akarattiabol valaztatott béliében az
ciazary méltóságra szultán Murath ; kynek aggyon az vr Isten
az ^ cyazarj^ feiedelömsegeben es méltóságában, hozzu jdeyg
való eletöth ; io zörencyet, diadalmat es tyztössegöth ;

Erty\?k azért byzonnyal hogy az oratorok fölötte jgön
vannak azon hogi ez meg neuezöt wy feiedelömmelis frigyöth
akarnának zörzeny kyt mies jgön kiuannank az zegeny orzag-
nak epví^letere es meg maradására, es minth tMví^nk lehet
erömest munkálkodunk benne

De az Vezperim, Palota, Tata, Egör, Nagy Kalló es az
juhoknak tauali nyáron es ez vttal három jzben való el uytele,
es ez meg neuezöth vegbelieknek ellenközö dolgay nagi okot
adnak az meg nem léteire ; azért my te fldnek ; jo akaratunk-
ból es mindön jóra való szándékunkból aggyuk tanáéiul, hogi
ez meg neuezöt veg hazakat kik byzoni semmy haznara fld-
nek ; nincienek hanem jnkab karodra es bántásodra, töresse le
fld, es az barom vttal el vit juhokat vagy az arrokat, adassa
meg fld, hol penig te fld, az my jo tanaciunkat ebbeöl meg
nem akaria fogadny lássa fld, ha mith vele hasznai fld, mi
okay ne légiink hogi nem jntöttVí^k fldet ; Isten éltesse fldet ;
Dátum Budae 15 die January a. 1575.

[Kíüül rendes latin czim : II. Miksa római császárnak.]

68.
1575 február 5.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaífa passa . . .

Feölsegös romai cyazar, közönetvC^nk es magunk ayanla-
sanak vtanna, iuta my hozzánk az my kegielmes feiedelmi?í^nk
tolmaeya Mahmut bek ; első napian Beöy t elö hauanak ; az ha-
talmas cyazar röndyhöz jllendö nemynemW dolgok íeleöl,
mölliek te feölsegödhözis jllenek; vgian ezön Mahmut bektWl
az my kegielmes feiedelmví^nk, nyeluelis jzent te flknek; te
fld ; meg higgye szauath es myndön jo valazzal bocyassa fld ;
valamy rabokat kyuan az my kegielmes feiedelmWnk te fld-
Wl ; tudny jllik Hazán ement kit Marushoz az hatalmas ciazar
varasahoz közel ; ky semmy ellenközö dologban nem járt, el
fogának ; ky felöl egynehanzor paranciolatis j\(^t az my ke-
gielmes feiedelmVí^nktvv^l, mölliet fdnek ; kwldöttví^nk, hogy
myndön sarcioltatas nekwl el bociassa fld ; de mynd ez ideygis
vgian nem len semmy zabatsaga, mastan penigh Györöth Tol-
macy Vincye fogságában vagíon ; egy Hacy Muztafa neuö rab,
Pözpörimben Gezty Ferency fogságában vagion ; azért my

keriWk fldeth ; hogy az töb rabokkal egyetömben, möUieket
S.Z my kegielmes feiedelmví'nk te fldtwl ; kyuan, te fld, keduet
ne szegye W fölsegenek ; az taualy es ez idey juhokatis éppen
vagy az arrokat te fld, vgian ezön Mahmut bektwl vagy egy
fo emböretwl k^lgie megh fld, myiiel hogi az hatalmas ciazar
kencyeböl vetettének, mastannis paranciolatunk j"^t w fölse-
ghetwl az my kegielmes feyedelmVv'nktwl, hogv' te fldt, rea
emleköztesswk az Nagi Kalló el rontása felölis parancyolatunk
jwt, hogy te fldt; jncy^?í'k leueh^nk által, hog>' el rontassa
fld ; mynd ezök meg leuen ; ygy lezön oztan alkalmatosságunk
rea, hogy az fld, kiuansaga zörenth szytiönk zörent töreköd-
hetwnk, möli dologban ha my zyuönk zörent gond uyselök
lezWnk, byzonnial hyzzök hogy megh nyerhettiwk ; de ha fld,
az my jntesvC^nkel nem gondol, es Mahmut beköt fld, mastan
myndön jo valazzal nem bocyattia, es az my kegielmes feie-
delmvC^nknek kyuansagat te fld, be nem telliesity ; myuel hogy
jffiu feiedelöm es az hadakozásnak jgen ví'rví'l, felwnk hogi az
után semmy szónk nem fogh köllemetös lönny vp- fölsegenel,
kiből nagy háborúság fogh tamadny, azért my kerivík fldt
hogy myndön hazugok zauat fld, elö ne vegye kiknek ciataiok
ragadozasok, sem eiel sem nappal meg nem szWnyk, hanem
te fld, az my kegielmes feiedelmví^nk kiuansagat be telliesicye,
es Mahmut beköth myndön jo valazzal bociassa fld ; ezt nagi
jo akaratunkból jriuk fölsegödnek;

Mahmut bek meg jt nálunk vala ; es jUien dolog történek
hogy az egriek nagi haddal zaguldottanak volth az hatalmas
<iiazar veg haza ala ; Hatuan ala, es nagi sokan lesben leuen,
az myeynket lesre akartak vinny az myeynk vtannok leuen
ezökben vezik az lesth es nagi bátorságai reaiok rohannak,
Istennek segitsegebeöl meg veryk az tieytöket 33 eleuenth es
eötuennel töb feiet vöttenek, egi nap sineien hogi ciataiok
meg zwnnek, Jaasz Byrin ala. Zent Miklós ala, es egieb veg
hazak ala mind szünetlen szaguldnak es vgi ellenköznek ;
azért te fld ; mind ezökreöl meg tilcya ví^ket, mert eff'ele do-
logból semmy jo nem köuetközik, mind ezökreöl Mahmut
bektM beuebben érthet fld, Isten fdl. Dátum Budae 5 die
february a. 1575.

[Kivül rendes latin czim : II. Miksa római császárnak.]

69.
1575 február 20.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa . . .

Feölsegös romay cyazar, közönetwnk es magunk aianla-
sanak vtanna, juta my hozzánk Auer János az fld ; posta em-
böre, 19 die februári; kit my alkolmas napig meg tartozta-
tank ; oka ez hogy az ket közben mastan sok gonoz embeörök
tamattanak es felty^k hogy valamy niomorusaga történik az
vton, meöli dolog ha történnek, mind my nekWnk smynd te
fldnek, bantasara lönne, touaba nemynemw embörök kik az
posták ala való louakat tartottak, panazt töttenek az my
kegielmes feiedelmvC^nknek ; bogi jmmar vgian nem győzik
louakkal ví^keth; az sok giakorta jwuö jaro postákat azért my
nekünk w fölsege paranciolatot adoth kiben élőnkben adta
jo móddal, hogi az my ; az my feiedelömsegwnknek méltósá-
gát röndjth jllety ; annak my magunk viselliwk gongiath nem
alkolmas myndön keues dologért W fölseget bantattnünk; fö
keppen nam mastan az w fölsege fö emböre Mahmut bek oda
fdhoz; bocyattatoth, ky által azt hyzzwk hogy te fldt az my
kegielmes feiedelmVí^nk myndön dolgok felöl meg találta, azért
my fdtwl, akarunk erteny, hogy ha Auer jt nálunk variaie
meg Mahmut beköt, auagi jnnet jsmeg föl bociassuk Mahmud
bekkel penig valameny emböret akaria fld bocyatany az my
kegielmes feiedelmví^nkhözvagij de my hozzánk byzvastj^ienek;

Touaba vgyan ezön Auer Janóstul kWldöt fld, az zegeny
buday mezarosok juhainak az arraban, 800 forintoth kit Auer
my nekwnk hiuen be zolgaltatoth ; azért az mynt jgazan az
juhok szamainak vegére möntwnk az tauali juhoktul meg
valuan kit az vtan el ragadanak ; summa zörent tezön 28 (75
juhoth ; vgian ezön mezarosok közzWl Mahmut bekkel ketten
möntenek föl, kiktwl niluan meg értheti fld azerth meg
keriwk te fldt, hogy Mahmut bek szauat fld, jgön elö vegie
es az zegeny mezarosokat te fld, karban ne haggia maradny,
mert az mint ez elöttys j elöntötték fldnek, az hatalmas eiazar
kenőiéből vetettének ; semmy keppen penig az el nem vesz,
azért fld, az maradekiarolis eleghitesse meg szegenyöket, meöli
dologgal nagi haznos dolgot nye . . .* fld, myes ez melleth az
my feiedelömsegví^nknek méltósága szörent, mindön jo törekö-

* Egy-két betű kiszakadt.

dessel faratsagünkal, kölciegA?(fnkel, az mint aianlottuk magun-
kat, mind sziuel lelökkel az fid, kiuansaga zörent eörömest
töreködwnk ; de ha mást fid Mahmtit beköt mindön io valaz-
zal nem bociattia, es az my kiuansagünkat fld, hiaban mü-
lattia ; semmy módunk nem lezön ; semmy dolognak el vege-
zeseben kibeöl nagi háborúság fogh követközny ; Isten éltesse
fldt; Dátum Budae 20 die february a. 1575.

[Kívül rendes latin czimzés : II. Miksa római császárnak.]

70.
1575 márczius 20.

Musztafa basa Miksának.

Két, egymással másian kctlö közhen-től kezdve teljesen megegyező

eredeti.

My MuztafiPa passa . . .

Fölsegös romai ciazar, közönetví^nk es magunk aianlasa-
nak vtanna ; jm ertiwk Auer János felöl myth jrt fld, de mi-
uel hogj my wtet valameni jdeyg meg tartoztattuk oka ez
hogy mastan kettő közben sok gonoz embörök tamattanak az
vtakon, vgj annira hogi keueses embör nem mer jarny, az
my kegielmes feiedelmwnkis penig mást az orzagot cyrkal-
tattia, kitwl tyztit vezy el, es kinek ismeg tyztöt ad, fld, semmy
gonozra Auer meg tartoztatasat ne vellie, mert byzoni semmy
gonozra való jndulatbol nem miueltwk, valami keues jdeyg
legiön veztegsegben ; es jsmeg az fld, kiuansaga zörent, hyu
embörink által be kysertettiwk;

Touabba ennek előtte való Ví^dökbennis jelöntöttwk vala
my te fldnek ; az tatay kapitan Rozönberger, mynemw boz-
zusagokal jllet mynket mind sz>?í^ntelen ; valamy közel való
jobbagynk vannak, kik jde mi nekv^nk zolgalnak vagy köl
vagi nem köl, zegeneökre reaiok kwldj latrait, es ostor alat
niakon kötue vgi vitety, kith veret kit fogsággal, saniargat
bennök, meg ha zep zoual jntiví'k hogi meg szví^nniek, az töb
bozzonto bezedi közöt, jllien szoual jllet (mond) vgianis az
vezir Mehemmet passa, es te nd, jgön zeretitök az frigiöt
es jgön zWksegös keppen kölletik mást ti nektök ; azért aka-
ruk flt, az w dolgairól byzoniossa tönny, hogi te fld, meg
fenicie efí'ele dolgay nekwl el legiön, mert ha fld, meg nem
feniti, es mindönre rea bociattia fld, meg ertitök ; es ^is meg

lattia az maga gondolatlan, mykeppen zerettiwk my az fri-
giöth, es mint lezön az \C^ oth meg maradása, kinek my okai
ne legivv'nk, mert ezt jel lattiuk hogi jo tetví^nkre föUivC^l myn-
dön bozzusaggal jllettetwnk, Isten éltesse fldt ; Dátum bude
20 die marty 1575.

[Kívül rendes latin czimzés . //. Miksa római császárnak.]

71.
1575 márczitis 30.

Musztafa basa Miksának.

My MuztaíFa passa . . .

Fölsegös romai ciazar, közönetwnk es magunk aianlasa-
nak vtanna, megh ertwk azt my byzonnyal hogy mykor az
zegeny mezarosok emlytöttek volna, az juhok arrat te fölse-
göd elöt, fld, oUian valaztot töt volna felöle hogy my nekví'nk
mynd meg kwldötte volna fölsegöd, azért my nekV^^nk, többet
800 juhnak az arranal 800 fnal ; nem kWldöttetök, az juhok-
nak szama penig, az harmad euy juhoktul meg ualua, ez el
múlt eztendöbeli négy falka juhnak summaia tezön 28(60
juhokat azért te fldt, zeretettel keriwk, hogi te fld, zege-
nyöket éressen ne bociassa, hanem mynd az ket rezröl ele-
gycye megh fld, zegeniöket mert ha mastan fld, valamy )o
valazzal Mahmut beköt nem bociattia, es az zegeny mezaro-
sokat fld ví'ressen erezty, az mynt ennek előtte ualo leuele-
inkbennis megh jelöntöttwk, az fryg meg léteiében való, töre-
ködesvv'nkben semmy módunk nem lezön, myert hogj ezök
zegenyök jmmar ciak onnét varnak, es ha fld, azokat ví'res-
sen bociattia, myndiarasth nagy keserví^ panazzal az my ke-
gielmes feyedelmwnket eryk ; kiknek syralmokat azt hyzzwk
hogy ví^ fölsege elö fogia vönny, my köuetközzek belőle meg
gondolhattia fld. Isten éltesse fldt; Dátum budae 30 die
marty 1575.*

[Kívül rendes latin czimzés : II. Miksa római császárnak.]

* 1575 márcz. 30-üról ezzel leljesen megegyez") levél Traiitson János-
lioz : végén :

Touabba ennek előtte ualo lettelönkbennis kertwk vala my ndt,
hogy az mynemw 500 forintal gróf Eckius meg adossa maradót vala,
ky felöl aianlotta vala nd, magát hogi megh lezön, nd semmy valazt
nem ten felöle azért mastannis, az nd aianlasahoz tartiuk magunkat
es myndön oraban variuk.

72.
1575 április lo.

Musztafa basa Miksának.*

My Muztaffa passa . . .

Feölsegös romay cyazar, keözönet^nk es magtink aianla-
sanak vtanna ; ennek előtte való napokbannis jm nem regön^
jrtunk vala my te fldnek, az mastany tatay kapitan Rozon-
berger felöl, mynemW méltatlan dolgokat myuel Buda tarto-
maniaban, az hatalmas ciazar varasin faluin, es az my hoz-
zánk tartozó egi nehany faluinkon, möli dolog felöl te fldtví'l,
semmy válaszunk nem jwue, azt nem tuggiuk, ha be zolgal-
tattake hiuen az my leuelönket te fldnek auagy nem, mynd
szwntelen leueleket, verös nyársakat, küldöz reaiok, jly ok
alat, hogi ha oda Tatában nem zolgalnak, eökrökkel, zekere-
kel fat nem hordanak, es meszet nem égetnek es az var epi-
tesere segitsegví^l embeörth nem adnak, mynd el eghettety
niasoltattia dulattia Wket, mastannis mynd vntalan niakon
kötue hordattia zegeniöket, verety, tömlöciözteti byrsagollia
Ví^keth,

Jol tuggya penig azt fld, hogy az my kegielmes feyedel-
m^nkel, ennek elötteis vgy vegezöt fld, az frigj dolgában,
hogi az w fölsege byrtokaban való varasok, faluk, semmy
zolgalattal es sarcioltatassal ne hántatnának; ez peniglen ez
maga gondolatlan eb, mindön nap bozzusagunkra jgieközik
szöm'^'nk lattara, azért my jo akaratunkból, keriví/k te fldt ;
hogi te fld, paranciollia meg, az maga gondolatlan roznak
hogi efféle dolgaitul meg szWnniek, es az hatalmas ciazar
jozagiban ne praktykallion se az my hozzánk tartozó egi ne-
hani közel való faluinkath ne szomiuhozza, ha varath akar
epiteny, oda föl az fld, byrtoka alat ottan körniVv'lis eleghen
vannak ; hol meg nem szwnig, az my kegielmes feiedelmWnk-
nek hireuel aggiuk, azt hizzWk hogi w Fölseghe az w byro-
dalmanak puztulasat nem kiuannya, gongia lezön róla, ha
penig ennek az hituan louasznak praktikaj ty akaratotokból
vagion, aggia tuttunkra fld, es my olj keppen vyselWnk gon-
dot rea, hogi byzoniaban eff'ele keueli roz my kedueönk ellen

* Ugyanezen daluni alatt Traulson Jánosnak, ugyanezen tartalom-
mal, benne a Budához tartozó falvak felsorolása: «tudny illik, o Buda
Bekas megier, Zent Endre Buda Eörs, Sos Kuth ; Etyek es érdiekre
tnynd zwnetlen leueleyt kwldözj))

nem fogh praktikalny ; erre hamar es jo valazt varunk íld-
t\?l, Isten fldl, Dátum budae lo die Apryllis a. 1575.

[Kívül rendes latin czimzés : 11. Miksa római császárnak.]

73-
1575 jun. 27.

Musztafa basa Báthory István erdélyi vajdának.

Prctcc. Bathor. (Nemz. Muz. kézirattára, 37. Fol. Hiing.), 329 — 330. 1

My Muztaffa passa . . .

Tekynteteös es nagisagos vr nekví^nk tyztölendö barátunk,
Közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; juta my hoz-
zánk az nd hyu emböre Szeremy Giörgy az my kegielmes
vrunk feiedelmví'nk az hatalmas ciazar leueleuel, parancio-
lattiaual es az nd, leueleuel eggiwth 27 die Junii ; kibeöl
my mynd dolgokat niluan meg ertöttWnk, Azért my meg
ennek előtte meg ertöttAív'k vala ezt egi holnappal, bogi az
lengielök közöth valamy kiralt akarnának emelny es arra
való volna az giwles ; eztis ertiWk vala hogi nd, erdeli or-
zagbol valamy varatis aiandekozot volna, romai ciazarnak,
De niluan való ertelmeth neg öth auagi hatod napia vagion
hogi meg ertöttWk ez giwlesnek ki felöl azonnal irtunk az my
kegielmes vrunknak hiu embörWnk által, mind azon által az
nd, leueleth ertuen mindön szwksegös dolgokat, az my ke-
gielmes feiedelmví^nk paranciolattia szörent, az hadat az
menire lehet im mindiarast inditattiuk, es az hatalmas ciazar
jozagat hiuen meg akariuk oltalmazni Az my az my feiede-
lomsegwnknek méltóságát illeti mindönben, ki felöl nielvuelis
izentwnk ndk, Hol az soldosok felöl ir nd, minden fele meg
parancioltuk hogi valahonnan oda akarnak mönny byzuast
mönnienek az hatalmas cyazar jozaganak oltalmazására, Isten
ndl. Dátum Budae 27 die Junii anno 1575.

[KÍVÜL] Tekyntetös es nagisagos vrnak Somliai Batori Ist-
uannak Erdeli orzagnak neömeös gond viselőiének nekünk
tyztölendö barátunknak Feier varban

74-
1575 június 30.

Musztafa basa Báthory Kristófnak.

Két példányban (egyiknek széle megrongálva). Pi-otoc. Bathor. (Nemz.
Muz. kézirattára, 37. Fol. Hung.) 273. és 319. 1.

My Muztaífa basa ...

Tekynteteös es nagisagos vr nekví^nk tiztölendö barátunk,
Közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; Byzonnial ertiwk
azt my hogi az nemöt part mynd napról napra gywleközik es
szaporodik ; kiknek giví^lesöknek byzonios okát mi[nd] enny
ideygis my nekwnk byzonnial meg nem jelönte nd, jol
lehet mas által mi meg ertöttök. hogi mindön akarattwk az
volna, hogi Erdeliben be férkőznének, my penig az my ke-
gielmes feiedelmvv^nk paranciolatiahoz tartuan magünkath mynt
hogi az mi kegielmes feiedelmví^nknek Erdeli orzag saiat
jozaga, mi mindön oraban a my byrtokunk alat valókkal,
mindön hadi [zer]zamunkkal kezok vagiünk az w Fölsege
jozaganak meg oltalmazására, azért ha szwksegös[ök] leztink
mi nekví^nk ideien aggia tuttünkra, mert ha kesén aggia nd,
tuttünkra, nem tal[al]ünk alkalmatossagoth benne hogi hörte-
len [mejhessví^nk hol penig Erdeli orzagnak ciak egi köuet
azok el foglalliak jol tüggia nd, mi[nt] veheti az mi ke-
gielmes feiedelmWnk jo neuön ndtol ; es my köuetközzek
belőle, kinek nem my hanem nd, lezön oka hogi enny ideygis
azoknak giwlesöket hallogattad es hirre nem tötted, Isten
ndl, Dátum Budae 30 die Junii 1575

[Kívül.] Tekyntetös es nagisagos vrnak somlai Batori Chris-
tophnak, nagi varady fö kapitannak, nekwnk tiztölendö bará-
tunknak Varadon.

75.
1575 július 25.

Musztafa basa Báthory István erdélyi vajdának.

M. Nemz. Muz. kézirattára Prot. Bath. 37. Fol. Hung. 469. 1. (Ki-
adta Szalay László : A magyar történelemhez. 229. 1.

My Muztaífa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr nekWnk tiztölendeö barátunk,
KözönetAíCnk es magunk aianlasanak vtanna; ez napokban
irtunk volt ndk, valamy leueleth, es vgian akkor Bekösnek

is irtunk volth, hogi miuel az nemöttel való társalkodás mjr
végre legiön, kit nem jol gondolth, valaki tanaciabol mitielte,
es miben allion dolga mi nekwnk meg jelöncie, möli leueleth
mariisi Szőke Andrastul oda kwldöttwnk vala es akartuk meg
erteny mind az ket fel dolgát miben allion, mikor romai cia-
zar vala hol valamy giví^lest töt ; ennek elöttis irtunk azon
keppen, hogi mi nekünk hirví^nkel aggia mi végre lezön, mi-
uel hogi az leuel nála talaltatoth nd, erős fogságban tar-
tatta, Azért mi keriví^k nd, hogi mindőn ártalom nek^l
Andrást bociassa bekeuel nd, mi az mit irtunk sohult meg
nem tagaggiuk, abban semmy ártalomra való dolog nincien,
azért az hatalmas ciazar jobbagiat nd, oth ne tarcia hanem
bociassa el nd, mert annak semmy vétke nincien, mi hirwnkel
jarth, Isten ndl, Dátum Budae 25 die Juli 1575.

[KÍVÜL] Tekyntetős es nagisagos vrnak somlai Batori Ist-
uannak, Erdeli orzagnak nömős gond viselőiének nekünk tyztő-
lendö barátunknak.

76.
1575 deczember 17.

Musztafa basa Miksának,

My Miiztaffa basa . . .

Fölsegős romay ciazar ; kőzőnetWnk es magunk aianlasa
nak vtanna ; juta my hozzánk Orne Bertalan es Isttian Deak^
az my kegielmes feiedelm^nk portaiarol ; 16, napian karacion
hauanak, jelőntek hogi myuel az frígnek meg letele veghöz
mönth volna; azért ha ugi vagionis, de jly ok alat lőt meg
hogy az meöli tartomanth varosokat falukat, az my kegielmes
feiedelmynk, harmyncy vagi negiuen eztendőtví^l foguan fegi-
uerőkkel meg vőttenek, es mastannis byrnak, myndőn ciepkek
es katonák,* azt ne mondhassak, hogi ez atiamtul maradót
vagy atiamfiatul maradót eőrőksegőm ; es oth adóztatna zol-
galtatna wketh, hanem az my kegyelmes feiedelmví^nk kiuan-
saga ez hogy, valamöli varasok faluk az W főlsege oltalma
alat vannak azoknak az tieytöktN^l ne legjenek kezöritue
semmy fizetésre, se zolgalatra mas az hogy valameőli varasok
faluk az w főlsege leueleben be vannak jratatuan, mint jm
Kalló tartomaniabol, Hatuan tartomaniabol, Eztergam, Feyer-

* német fordílús : einem yeden schlechten Mensclien und Husaren.

var, Szigetuar tartomaniabol, be nem kezdek ^ket bocyatany
mynd ezöket az my kegyelmes feiedelmwnk kiuansagy szö-
renth telliesicye be fid ; ezök be telliesöduen miis felelvén k
myndönök feleöl ; hogi ha az ty byrtokotokban egy tykia
valakinek el vezend tizet adatunk béliében ; hogi ha penig
ezök az \^ fölsege kiuansagy zörent meg nem telliesödnek,
nem remenlhettiwk hogi az frígnek meg letele, byzonios ok
alat lehessön ;

Touabba migh az vegekben magiar kapitanokat tarth
fblsegeöd, kiknek sem eiel sem nappal ciataiok ragadozasok,
kóborlások, leselködesök, es myndön ellenközö dolgay meg
nem szVí'nnek ; byzonnial higgye fid ; hogy soha azok myatt
az fryg alhatatossan meg nem tartattatik, de ha azok bélié-
ben nemöt kapitanokat, es nemötöket valaztanatok vgy el
hinnwk oztan hogy, mynd az ket fel bekeuel maradna, es az
frigys alhatatossan meg maradhatna ; azért fid ; vyselliön
vgy gondoth róla hogy ez jdeig való töreködestök ne legiön
hyaban, hanem maradhasson meg éppen ; es az orzagnak elö-
mönetelire ; Isten fldl ; Dátum budae 17 die Decembris 1575.

[Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.]

77.
1575 deczember 25.

Musztafa basa Balassi Jánosnak.*

My Muztaffa passa . . .

KözönetWnknek vtanna, Jelönte my nekwnk az fö embö-
rök közzwl egi jámbor hyu embörví^nk hog;y' myuel te Balassy
János myndön hyusagos dolgaydat hatra hagiuan ; az te hited-
nek es az elöbbeny fogadasidnak es aianlasidnak, mölliekkel
aianlottad magad az my kegielmes feiedelmví^nk oltalma ala,
te abban hyusegössen el jarz ; es az te fogadasidnak vra lezez,
az te fogadasidnak, jgeretidnek, es jvC^uete lödnek byzodalmas
voltaiért kiuantad az my hit leueMnketh, azért hogi ha te az
te fogadásodban es aianlasodban jgazan es hyüen el jarandaz ;
mies fogadunk te neköd az my leuelwnknek röndiben, az my

* Balassi János, egyéb levelekben Balasi néven is, ugyanaz a
főúr, ki az it. n. Dobó-Balassi összeesküvés tagja volt, különben állan-
dóan Ferdinánd nagy párthíve Felsömagyarországon.

A budai basák. 6

hitVC^nkre, embörsegwnkre, es tiztössegwnkre ; hogi sem ma-
gadnak sem felesegödnek, sem fiaydnak leanidnak, semmy
liozzad tartozóknak, sem magűnktul sem az my byrtokunk
alat valoktul, nem lezön semmy bantastok ; ha akaratod az
be j'^uesre byzuast jvíy myndön mulatság nekwl ; az my
aianlasunk zörent myndön gond uyselöd akarunk lönny, kinek
byzonsagara es erősségére aggiuk az my zokot pöcietwnketh
€S cymörvv^nket, touaba ez leuel mutató szömelt meg böcyví^ll-
ied, mert jámbor zömely Isten veled Dátum budae 25 die
Decembris 1575.

[Kívül czim.J Az nagyságos Gyarmati Balassy Jánosnak;
adassék ez leuel tulaydon kezeben.

78.
1576 február 14.

Musztafa basa Ruber Jánosnak.

My MuztafFa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr nekví^nk tiztölendeö barátunk
keözönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, myuel bogi te
nd, az my kiuansagünk zörent, az hit leuelet meg kví^ldötte,
meöli leuelben emleközik nd, az egry kapitan felölis kit my
jol tudunk hogi mind az nd, byrtoka alat vannak, de my
ennek előtte es mastannis semmit az nd, jo aianlasa-
ban nem ketölköttví^nk nemis ketölködVí^nk, mind az által
ertyví^k hogi nd, Egörben akar jWny, es az ví'dönek myvol-
taiert akariwk ha touab nem faraztanak embörví^nketh az nd-
höz illendő aiandekunkal, azért ha ugi lezön hogi ndk. Égre
lezön jví^u étele aggia tuttünkrand, es mindiarast oda bociattiuk
ndhoz ; hol penig vgian Kassara varia nd, aztis aggia tut-
tunkra nd, es szinten odais el bociattiuk, Muztafa vaidat
mindön oraban variuk ki feleöl mindön byzonios hirrel ertet-
tivC^k ndth Isten ndl. Dátum Budae 14 die februári a. 1576.

Az miskolciak dolga feleöl azt jrhattiuk ndk hogy my elis
feletköztví^nk volth, azért az byrak jWienek be es az nd,
kedveierth mindön joual lezA^nk zegeniöknek.

[Kiiml czim.J Tekyntetös es nagisagos vrnak Rví^ber János-
nak romai ciazar fö kapitannianak es tanacianak nekwnk tyz-
tölendö barátunknak Kassán.

79-
1576 február 17.

Musztafa basa az orosziaknak.

Prot. Bath. 377. 1. Kiadta Szalay : A magyar történelemhez 258. 1.
My Muztaífa passa . . .

Ty oroszyak ezt aggiuk my ti nektök tuttotokra, hogi az
hatalmas ciazar jo akarattiabol attunk my titokét tiztM egi
jámbor vitézlő szömelnek Muztaífa izpahianak, Azért jví^ietök
be hozzaia, az my az hatalmas ciazar jwuedelmet illeti es
izpahiatok jwuedelmet illety eztendönkent zolgaltassatok be,
így lezön hogi bekeuel maradhattok ; De ha sví^ketsegre vezy-
tök es be nem jwtök, tuggiatok azt, hogi mindönnek zolgalat-
iaban jar es mindön megkiuannia az ví^ jutalmat, Ha mi nio-
morusag esik raitatok my reánk ne vessetök, Dátum Budae
17 die Februarii anno 1576.

Gyulára Reciep izpahiahoz jví'ietök es azzal vegezzetok,

[Kívül.] Oroszyaknak.

80.
1576 február 20.

Musztafa basa Miksának.

Magy. Nemz. Muz. levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa basa.

My Muztaífa passa . . .

Fölsegös romay cyazar, közön etwnk es magunk aianlasa-
nak vtanna ; jelönte my nekvC^nk leuele által az fvC^leky bek
hogi miuel mastan Dyuyn es Vyghlies közöt valamy castelt
akarnak az tyeytök epiteny, kire az körniekben való zegen-
segöt nagi fenytek alatt egy holnapi elessél rea hyrdettek
vgj hogy ha segetsegel nem leznek tahat azon kapuiok elöt
niasban veretik wketh, tuggia azt íld ; mynemví^ végezése
vagion fldnek ; az my kegielmes feiedelm'wnkel, hogi aífele
méltatlan dologgal az w fölsege jobbagy ne hántassanak, es
az W fölsege határában vy epví^letök ne epitessenek, azért
my jo akaratunkból attuk ezt fldk tuttara, keriWkis fldt,
hogy eífele méltatlan dologtul meg tylcia íld ; vC^ket, meöli
dolog az frígnek ellene vagion es ha my törtenyk ebbeöl te

fid, my reánk ne vessön hogi meg nem j elöntötték erre ha-
mar valazt varunk fldteöl ; jsten fldl ; Dátum Budae 20 dje
februári 1576.

Touabba tyz napra jutott ky postán egi embörwnk kitWl
az köuetök valamy leueleket kVí^ldöttenek kiket jm fldnek
k^ldött^nk ; jm minapon jrtunk vala fldk hogÍ hyt leuelet
küldene fld, myert hogi az minemví^ leuelek az mi kegielmes
feiedelmWnktví'l jwttenek byzot embör>A^nk által akariuk fldnek
föl kwldeny, de meg semmy valazunk nem jv^e felöle, azért
ha akariatoke vagi nem aggia tuttunkra fld, hol nem akaria-
tok azt ti tuggiatok.

[Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.]

81.
1576 február 26.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa . . .

Feölsegös romai eyazar, keözönetwnk es magunk aianla-
sanak vtanna, ennek előtte való ket leueMnkbennis j elöntöt-
ték vala my te fölsegödnek ; hogi az my kegielmes feiedeh
mv^nktwl az hatalmas cyazartul ; az w fölseghe pöcyety alat ;
postán nagi hamarsággal valamy leuelek jutának hozzánk ky
mellett erössen paranciolt my nekvC^nk W fölseghe, hogy byzot
es hyu embörví^nk által kWlgy>^k fdk ; azért my az te fld,
hyt leuelet latuan, az my kegielmes feiedelmvC^nk parancio-
lattia szörenth ; bocyattuk az leuelekkel fölsegödhöz ; egi jám-
bor es hyu fö embörwnketh, Saban ciaust keriví'k azért fldt ;
hogy az leuelek feleöl az te fld, myndön io valazt tegiön es Saban
ciaust mynd az velevalokkal egietömben nagi bekeuel bocya-
tassa es kísértesse fölsegöd;

Touabba im vgian ezön Saban ciaustul nyeluelis jzent'ví'nk
fölsegödnek, neminemö dolgok feleöl, az mit mi neuönkel
mondand my zonkat zoUia ; az mit my zonkal zol penyg ; az
my szónk vyzzontagh az my kegielmes feyedelmví^nk paran-
ciolattiabol vagion, es az w fölsege szaua te fld, meg higgie
szauath. Isten éltesse fldt ; Dátum budae 26 die february a.
1576.*

[Kívül rendes latin czím : II. Miksa római császárnak.]

* Szószerint u. ezen tartalmú, u. ezen keltű levél Trautsonnak.

82.

1578 márczius 13.
Musztafa basa Traütson Jánosnak.
My Muztaífa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr nekWnk tiztölendö barátunk, kö-
^önetvvnk es magunk aianlasanak vtanna meg adak mi
nekví^nk az nd, leuelet 13 die marty, kibeöl ertwk romai
cyazar \</ fölsege kiuansagat, miuel hogi az my zerelmes
vrunk es atiankfia az ns, vezir Mehemmet passa, az föl
kwldöth leueleknek az massat, hamarsággal kiuanya, azoknak
valazzanak hörtelen be kví'ldesenek okaiért, akaria W fölsege
postán egi hyu embörit bociatanj, kinek byzonios jWuetelire
kiuannia w fölsege az my hit leuelönket azért valamöli órá-
ban akar jwny bizuast jwiön mi fogadunk az mi hitWnkre,
embeörsegví^nkre, es tiztössegWnkre, hogy az mi birtokunk
alat valoktul mind jde jv^uet, smind jnnet hatra mönet bekö-
segeös vta engettetik.

Az zekeresök felöl semy hirWnk nem volth hanem onnan
belől szöktenek volt valamy török rabok kik vtan az vrok,
ki JA^ es meg adattuk nekik azért jm vegére megiví^nk ha az
beknél leznek es afféle rabok nem leznek az vtan ndk tut-
tara aggiuk, Isten ndl, Datüm budae 13 die martj 1576.

[Kívül magyarul : Traütson Jánosnak.]

83.
1576 márczius 16.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaífa passa . . .

Fölsegös romay cyazar közönet^nk es magunk aianlasa-
nak vtanna, byzonnial adak my nekví^nk tuttünkra, hogi az
fld, röndiröl nagi haddal föl tamaduan, az my kegielmes
feiedelmví-nk jozagaban valamy ellenközö dologra jgieköznek,
kyk jmmar Erdeli határában Huzthoz fel mely földön vannak,
tuggia azt fld, hogi az fele giv^les az frígnek ellene vagion,
myuel hogi az mi kegielmes feiedelmWnk jozaga Erdeli, semmi
keppen nem tv^rhetti^k hogi ellenök ne támadnánk, azért

jmmar erre való kepöst eginehani bekök fölis jndultanak, es
mindön feleöl j^tön jWnek ha mi háborúság történik vagi
valamy jndulas mi okai ne légiink, auagy ha akariatoke az
frigiöt meg tartani vagi nem aggia tuttünkra fld, had tuggiuk
mies magunkat mihöz tartany, erre hamar valazt varunk^
Isten fldl ; Datüm budae i6 die marti 1576.

[Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.]

84.
1576 márczius 25.

Musztafa basa Miksának.

My MuztafFa passa . . .

Fölsegös romay ciazar, közönetWnk es magunk aianlasa-
nak vtanna, nyluan vagion te fldnk; hogi my ennek előtte
való leuelwnkbennis meg jelöntöttwk vala fldnek ; hogi az
my kegielmes feiedelmWnk leueley mellet parancjolatunk jVí^t
vala, hogi byzot es hiu embörVí-nk által kWldenenk fldnek ; kit
my myndön keseödelöm nekví^l, Saban ciaustul fldk ; kwldöt-
t^nk, kire meg semmy valazunk nem jVí^ue, mastan penig az
fld, posta emböre Farkas jde juta 25 marty, ki mellet szik-
ség hogi valamy embörwnket bociassuk, azért mi okkal es
my valazzal tuggiuk bociatany, mig Saban ciaus meg nem jv^,
semmy valazzal nem tuggiuk bocyatany, azért my keriwk
fldt; hogi Saban ciaust mönnel hamarab lehet, myndön jo
valazzal bocyassa fld annak vtanna, mies Farkast byzot em-
börví^nk által, kire felelví^nk hogi nyolcj auagi g napig ahoua
jUik oda vitettiWk.

Irya te fld, hogi myndönben az frigihoz tartja fld, ma-
gát mynd az fld, birtoka alat valokal egietömben, es hogi te
fld, akarattiabol sohol semmy ellenközö dolog nem történik,
es az Kassa fele való had, sem fld, akarattiabol vagion kit
my vgian el hyttv(^nk hogi te fld, tanaciabol vannak, miuel
hogi Komaromon alól, cieh, nemöt es spaniol fegiuerösök egi-
nehani ezörön költöztenek, kik mind Rví^ber melle möntenek
segitsegre az veg varakból meg azonképpen, kik mastanis
myndön napon möntön mönnek, kik immár az my kegielmes
feiedelmönk, jozagaban, Kryua neuö egi palánkot castelt mégis
vöttenek, es az másikra rohanuan, az tömeös vary passa az
töb bekökkel reaiok jnduluan el szallotanak alóla es mastannis

Rüeber mellet vannak, kiknek myndön igieközetök az hogi
az my kegielmes feiedelmwnk jozagaban romlást miuellienek^
kik közwl jmmar nalunkis vannak es vgian azt valliak hogy
te fld, tanaciabol giví'ltenek arra, jmmar penig ez hir haluan,
az oda be való hadis meg indult es jWtön jWy, kibeöl byzo-
niara semmy jo nem köuetközík, azért ha akaria fld, az
frigiöt meg tartany vgian valóban tarcy meg, es azt az hadat
kWlgie heliere fld, es az meg vöt castelt adassa hatra fld,
mert az my kegieln es feiedelmv^nk jozaganak karát romlá-
sát nem engethettiví'k oli dolog támad belőle, kiről nehezen
ad oztan fld szamoth ;

Iria fld, hogi az my hadunkat hatra teriejv^k, kik oda
sem möntenek volna, ha az tieytők az my kegielmes feiedel-
mví'nk jozagara nem rohantanak volna, ha mi azokat meg
teritenwk azt az ty hadatok nagi őrömmel várna, es ismeg
azonnal az mi kegielmes feiedelmWnk jozagara rohanna

Ennek előtte való leuelWnkbennis jelőntöttwk vala mi
fldnek, hogi az tatay kapitan, miképpen verős niarsakat kwl-
dőz az hatalmas ciazar faluyra, es Tata epitesere nagi ostor
alath kezőriti Wket kik annira el keserőttenek hogi az földeth
mind puztan akariak hadni, mi penig semmi keppen nem
kiuanhattiuk az my kegielmes feiedelmWnk karát, hanem rea
kői gondolnunk, mind vntalan ezt jria fld, hogi meg paran-
cioltad mindön fele hogi semmy méltatlan dolgot ne müuell-
ienek, houa lehet penig ennél meltatlanb dolog, mint hogi az
mi kegielmes feiedelmwnk jozagat jllien nagi ostor alat nio-
morgattiak, azért ez vtan ha jllien méltatlan hantiak \^ket, es
az fld, paranciolatiaual nem gondolnak, rea mönnyví^nke
algiukkal Tata varara, ez felöl hogi mond fld, mégis azon
keriv^k fldt ; hogi vgian valóban paranciold meg, hogi min-
dön méltatlan dolgoktul tartoztassak meg magokat es Saban
ciaust mőnnel hamarab lehet mindön jo hírrel boeiassa fld,
hogi az fld embörenekis hamarab vta lehessőn, Isten fldl >
Dátum budae 25 die marty 1576.

[Kívül latinul : 11. Miksa római császárnak.]

85.
1576 április 2.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa . . .

Fölsegös romay cyazar, keözőnetWnk es magunk aianla -
sanak vtanna, meg adak my nekWnk az fld, leuelet kiben

myth jrt legiön fid, mind meg ertöttwk, myuel hogi az fld,
postaiat my meg tartoztatuk lattia az vr Isten hogi semmy
gonoz gondolatból nem müeltví'k, hanem az minth ennek előtte
való leuelVí'nkbennis meg jelöntök fldnek ; az my kegielmes
feiedelmWnk paranciolattia kiuöl nem yarhatank, \(^ fölsege-
t\^l mastannis paranciolatunk jwt hogi mi tanúságai vagiunk
kVí^ldöttwke embörwnket, jwtte meg auagi nem, mi penig
semmy valazth nem tudunk tönny, mind addigis migh az mi
valaztot embörví^nk meg nem j^, azért mi keriWk fldt ; hogi
Saban ciaust mindön kesödelöm nekvC^l, myndön jo valazzal
bociassa fld, hogj mies tuggiuk az my embörVí'nket az fld
postaia mellet mi valazzal bociatny hizz^k penig az vr jstent
hogi ha mi közben yarok lezwnk, az fld, kyuansaga veghöz
megiön ;

Irya aztis fld, hogi semmy hada fdnek, Erdelire nem
volt, mi penig ezt niluan jrhattiuk fldk hogi Pryny Georgi
mastannis Nagi Szőlősnek hat zaz louaggal vagion, Kassa kőr-
nivC^l ismeg hol eöt zazan, hol három zazan, hol többen hol
keuesebben, azért fld, mind azokat ozlassa heliökre, mies az
mi hadunkat mindiart heliökre ozlattiuk, Saban ciaust ne kes-
lellie fld. Isten fldel ; Datüm budae 2 die Apryllis 1576.

myuel hogi Saban ciaust vgian ezőn postaual akariuk be
kWldenj, azért kiuanniuk hamarsággal való jví^uetelet.

[Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.]

86.
1576 április 3.

Musztafa basa Miksának.

My MuztaíFa passa . . .

Feőlsegeös romay ciazar, keözönetWnk es magunk aian-
lasanak vtanna, ezt akaruk mi te fldnek, tüttara adny, hogi
mi az hatalmas ciazar dolgára, az y^ főlsege szamara való
varasokra bociattuk vala ki valamy embörinketh; kik mikor
Kecjkemet neuő varasnál voltának volna, az egriek rea
\^töttenek kiknek elöttök jaro Sárközi Mihali es Sarközj
Tamás volth; az mieynk penig semmit nem tuduan felny,
azon ví'lö heliökben tapaztaltak, kiket le vaghtanak, es anne-
kví'l huznal többet vittenek el eleuenön, ennek az esetnek
penig niolci napia ha vagion.

Jsmet jm nem regön az tatayak, az zegeny török barátok
szamara való ket byalth negi ökröth ; kikkel az ví^ heliökben
fath horda ttanak, meöli heli mindön vton jaro emböröknek
zabád eyel nappal, kit istenért lölkökert miueltenek zegenyök
el ragadak, az tatay kapitannak jrank feleöle, de w az valazt
jria hogi nehéz az farkas szaiabol az konciot ki vonny, azért
my meg eddig az fid, aianlasahoz tartottuk magunkat, mas-
tannis keriwk fldt; hogi az fölliwl meg neuezöt törököket az
egriekkel adassa meg fid, es ez niomorultak barmatis adassa
hatra ; fld, es ha valóban akariaie az frigiöt, fld, meg tartanj
vagi nem, ad tuttünkra, tuggiuk mihöz magunkat tartany
mert ha meg nem leznek, eskNVzöm az hatalmas Istennek
hogi semmi jo belőle nem köuetközik, erre hamar valazt
varunk Isten vel>X'nk, Date budae 3 die Apryllis 76.

[Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.]

87.
1576 április 13.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My Muztaffa pasa . . .

Tekintetes es nagisagos vr nekwnk tiztölendö barátunk,
keözönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, miuel hogi te nd,
az my embör^nket Saban ciaust mindön jo hyrrel bociatotta
jo neüön vöttWk ndtul ; es az mit W fölsege w általa mi
nekwnk kví^ldöt, jgön közönniv^k ; meg lattia azt nd, hogi
mi mindön keppen azon jgieközví^nk hogi az el vegezőt frig
alhatatossan meg maraggion, es mindönben ciöndesseg legiön,
az my hadunk le zallitasath my jUesse, jm mindön fele pa-
ranciolatünkat kMdöttwk hyu embörink által hogi mindön
heliere ozoUion ; de niluan vagion ndl ; meöli hörtelen jm
nem regönnis, az mi kegielmes feiedelmwnk jozagara Erdelire
rohananak, ki Kryua neuö egi kastelth meg veüenek es el
rontanak azért mi keriwk fldt, hogi ha jmmar az mi hadun-
kat le zallitiuk valamy alatomban való támadás ne jnditassek
tületök,

Kiért az mi kegielmes feiedelmví^nktwl bwnte ... ne va-
riunk: [ky my] jmmar az my kegielmes feiedelmwnkhöz az ti
embörötökkel postán embörWnket bociattük, ki által mindön
jo hyröket jelöntöttwnk, es az tiztössegös aiandeknak be zol-

galtatasatis be jelöntött^k ; meöli dolog feleöl keri^k ndt^
mint tiztölendö barátunkat hogi zoliion nd, romai ciazar-
nak, hogi az mi kegielmes feiedelmwnk elöt valamy kissebseg-
ben ne maragiunk, söt mönnel hamarab lehet az aiandekoth
zolgaltassa be w fölsege ; mies fel elviünk hogi mindön ellenközö
dolgokat le ciöndezitv^nk, es az ví^ fölsege kiuansaga zörent^
az frígnek meg maradására jgieközwnk, kit mégis byzonitünk^
Isten ndl ; Datüm budae 13 die Apryllis 1576.

[Kívül.] Tekyntetös es nagisagos vrnak, Trautson János-
nak, romay ciazar tanacyanak es uduaranak fö gond vise-
lőiének nekví^nk tyztölendö barátunknak Viennam.

1576 április 13.

Musztafa basa Miksának.

Szó szerint, a megszólítások kivételével megegyezik az előbbi,
Trautsonhoz irt levéllel. Hozzá melléklet.

Az mynem^ ellenközö dolgokat jm nem regön az tyeytök
myueltenek; 1576.

1 Az zegeny török barátoknak volt ket byalliok, négy
ökrök, kikkel fat hordattanak kik mind jví^üöt jarot be fogad-
nak es istenért lölkökert meleggel tartiak vC^ket, az tatayak
komaromiak el vyuek, mölliek mastannis Komarom szigeteben
vannak, kiket nagi zeretettel kiuanünk hatra ;

2 Jm mynapon jsmeg valamy taligasokra ^töttenek vala
vgian ezön tatayak, az mieynk ezökben veuen az dolgoth, ket
eleuent es egi feiet hozanak,

3 Vgian akkor jsmeg az komaromiak valamy kecjket ra-
gattanak vala el, kikre az mieynk tudny jllik az sambokiak
rea ví^ttöttenek eöt eleuent es ket feiet hozanak, kiketh az ti
követötök latot, es niluan mongiak hogi az kapitanok akara-
tiokbol miuelek

4 Jm nem regön ismeg Budahoz közel egy zölöbeöl ket
zegeny törököt ragadanak el kyk mastannis oda vannak
Tatában

5 Ysmeg az jaz byríniek kisernek volth valamy ciaust, ki
az mi kegielmes feiedelmWnk dolgában volt foglalatos ; egy
falun meg zallottanak, az egriek reaiok Wtöttenek 9 eleuent
vittenek, es kyth le vágtának.

6 Jsmeg jm mastan F^lek körniv^l az szöndöröyek az
hatalmas ciazar jozagabol egi falut föl vöttenek es az ty by-
rodalmatok ala kezöritöttek, kit ininem>^ sziuel szenuedhesse-
nek meg gondol hattiatok ;

7 Mynd vntalan jryatok hogi az tatay kapitanth meg til-
tiatok az méltatlan kitiansagoktul, de mind azon által vgian
nem z^X^nik meg az falukra való verös niars k^ldözestwl es
az nagi szolgaltatastül ; kinek állatta valoy az nagi ragado-
zastul ciatazastul sem eiel sem nappal meg nem zwnnek, soha
penig egi felölis eflFele panazlasok meg nem szwnnek mig az
vegekbeöl efféle kóborló ragadozó magiarokat, ki nem tizti-
tiatok, mierth hogi ha mindön dolgokat elö zamlalunk nem
ciak leuelet de vgian köniueketh jrhatnank ; azért kerwnk
zeretettel hogy ha jmmar azt kiuanniatok, hogi közben járok
legiv^nk, ki felöl az töb leueMnkbennis aianlottuk magunkat,
tahat vgian valóban tylciatok meg az ti alattatok valókat
hogi mindön ellenközö dolgokath el tauoztassanak, hogi ma-
radhasson éppen meg az el vegezőt frig; valete Datüm budae
13 die Apryllis 1576.

89.
1576 április eleje.

III. Murád szultán Musztafa basának.

Egykorú fordítás 1576 április 17-éről. Protoc. Bathoryanum (Nemz. Múz.

Kézirattára, 37. Fol. Hung.) 97 — 98. 1. Kiadta Szalay László, A magyar

történelemhez, I, 259 — 261. 1.

Budai wezeremnek buday passanak Muztafa passanak.
Isten aggyon eleö menteth hozzw eleteth. Az en parancholatom
oda juthwan vgy tuggyad meg, ennek elptte Erdély vayda
ki vala Báthory Istwan lengyel orzagy kyral leuen es az en
parancholatom zerenth eg kewes haddal el mene az kyral-
sagra, es mást hog el menth Moldwan által nekem tuttomra
adak, hog az nemeth kyral gonoz zandekal volna nag hadath
tamaztoth. Mely fele volna zandeka nem tudhattywk, ez dolog-
ért azért az themeswary passanakys parancholatomath kyltem
hog mynden hadawal kezén legyen, es az bekesy castely
melle zalyon táborba. Az erdely vraknakys parancholatomath
kyldettem hog ewkys készen legyenek. Teys azért az te alat-
tad valókat Budahoz tartozó bégeket nemeseketh izpaiakath,^
ky ky mynd az mynt tartozyk terwen zerenth fel ewlny, feg-
wereskeppen vyadalhoz való kezenlettel hadakozó zerrel fel
kezychyed, es az martalozokys yzaralyakis fegwerewkel kezén

legyenek, te magadys penig ze melyedbe fegwer derekadba
eotezwen zolgaydatys azon keppen fegweres módra el ke-
aythwen mennél hamarab lehet zaly Zolnok melle táborba,
mert mást nag zykseg kywannya, es igen paraneholywk mykor
oda ywt hozzad ezen parancholatom, ne késsel semmyth. Az
kyk oda halgatnak hozzad Budahoz, bégek zpayak zaymok es
egyéb rendek azokys az mynt tartoznak terwen zerenth feg-
werekel el kezewlyenek, oly kezewlettel es zerzamal legyenek,
mely kywantatyk az ellenség ellen az kywel zembe kell meg
viny, es te magadys zolgaidal egyietembe fegweredel el
kezewluen semyth ne késsetek myndyarast el yndulyatok
mynd az egész buday haddal Zolnok melle szaly táborba, az
ellenség fele vygyazzatok éressen ahoz képest ha az ellenség
kytewl isten otal mázzon valamynk orzagra yndulna, az the-
mesuary passaval es az erdely vrakal nemessekel egmasth
erehyetek, valahol yobnak yntyzyteok eggyewe zalyatok.

Myndnyayan egyenleokeppen fogyatok az dolgoth vgi
chyelekeggyetek hog az ellenséget meg veryeteok, az zykseg
mutattya, hog wytez módra vyatok, es vgy chyelekeggyetek
hog az ti orczatok feyer legyen, meg mutassatok valóba ma-
ga tokath. Es az ellenség, feleol mynemew kezewlety legyen
valamyth ertendesz, nekem add tutomra mindenkor.

Ezt yrtad nekem hogy ha az ellenség az frighez nem
akarna tartany magath, az boznay béget Ferhat béget mynden
hadawal segítségedre kyldenem. Az Bozna végbe vagyon,
mindenkor annakys otalmazasara gondunknak kell lenni. Az
boznay begeth oda nem kyldhettyewk, ha az ellenségnek
yndulasa lezen, az buday es temesvary had es az erdely had
€ggyewc lewen az ellenségnek romlására lehettek. Vgy tud
meg. Ez ez en parancholatom.

90.

1576 április 19.

Mttsztafa budai basa Trautson Jánosnak.
My MuztafiPa passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr, nekWnk tyztölendő barátunk,
közönet^nk es magunk aianlasanak vtanna, Niluan vagion
ndl ; hogi ennek előtte es ez mastany frig dolgában is, mi-
képpen vegezöth az ti feiedelmetök az my kegielmes feiedel-
mvl'nkel hogi valameöli varasok faluk ide nem irattanak mi

azokat semmire ne kezöritessví^k ; Azonképpen az möli varasok
faluk, ide vannak iratatuan az ti partotokra, semmire ne ke-
zöritessenek azért az kecykem étieket, kik sem mienk, sem
valamy keöz izpahiake, hanem miolta az hatalmas ciazar az
orzagot magának foglalta az wdöt>íí'l foguan, mind az -^ föl-
sege zamara voltának, kik mastannis w fölsege zamara van-
nak ; kiket mastan Egeörbeöl neminemví^ cyepkek ; leuelÖk
által minemví' ostor alath kezörieyek ; es az my zömeliví^nk-
nekis méltóságát miképpen höeiWlliek, jm az ew pöcietös
leuelöknek az massat, vgianezön leuelbe kötue ndk ; kwl-
döttví^k itellie meg nd. Ha az mi kegielmes feiedelmwnk
ezt meg ertuen jo ziuel zenuedhetie es mies minemv^
ziuel zenuedhesswk ; Azért mi keriwk ndt, hogi az egry
kapitannak, paranciollia meg nd, vgian valóban, hogi efféle
ala való louaz ciepkeket el tylcion mindön efféle méltat-
lan kiuansagoktul es az mi kegielmes feiedelmwnk jozaga-
nak ártalmára ne igieközzenek ; es mindön kar teteltwl meg
tartoztassak magokat ; mert ha nd, erre jo móddal gondot
nem vysel, es ez vtan valamy ártalmára leznek az varasnak ;
nem az hogi magokat, de ciak egy barmokatis méltatlan
banciak, eskví'zöm az hatalmas Istennek, hogi ezör anny
karral torlom meg, kinek okai ne legiví^nk hogi meg nem
jelöntöttwk, annak fölötte efféle leuelek, több is vannak ná-
lunk, möllieket, ha be jelöntwnk ^ fölsegenek, azt hizzwk
hogi oli gongia lezön jozagara, hogi bizoni senkiuel nem
oztozik ;

Jol emleközhetik nd, arról hogi az Erdeli orzagra tá-
madót had feleöl ; kik az mi kegielmes feiedelmwnk jozaga-
ban minemű dulast rontást miuelenek eginehani leuelebea
irta mind v^ fölsege, smind te nd, hogi mind heliökre oz-
lattatok volna ví'keth azonközben kertetök minket, hogi az
mi hadunkat mies le zallitanank; mi bizuan az ti aianlastok-
ban ; mindön fele mind az tömös vari passanak, smind az be-
köknek, azonnal paranciolatunkat kwldöttük, es mind heliökre
ozlattuk, az zolnaki bek volt valamy keues magaual Zent
miklosnal mint egi vigiazasnak okaiért, miuel tartottunk az
tieytöknek tytkon való rohanásokról ; kik mykor meg ertöttek
volna hogi az mi hadunk el ozloth ; es az zolnaky bek ollian
keues magaual maradoth ; Egeörbeöl, Tokaiból, Zakmarbol
Ecyetbeöl, Kallóból, es az körni>?í^l való vegekbM özue giwle-
köztenek, es Zent miklosra akartának rohanny, hogi azzalis
vgi cieleköggienek minth egi kryua kastellial ;

De az myeynk ezökben veuen az w jndulasokat, az ha-
talmas jsten velők leuen ; az W fölsege segitsegebeöl reaiok

tamadiian tyztösegökre meg vertek wketh mind zazloiokkal
sipiokkal dobokkal, vgi mint ket zaz eleuent ket vrfiath, es
zaznal töb feietli hozanak, kik bizonnial mongiak hogi az
kapitanok akaratiokbol gy^leköztenek ; Azért mi ker^XTik
hogi ha valóban zeretettök vagion az frighöz vgian valóban
paranciolliatok meg mindön fele hogi maraggianak bekeuel,
meg gondolhatiatok hogi efiPele rohanásból semmy jo nem
köuetközik, Isten ndl, Dátum Budae ig die Apryllis 1576.

[KÍVÜL] Tekintetes es nagisagos vrnak, Trautson János-
nak, romai ciazar tanacianak es uduaranak fő gond viselőié-
nek nekwnk tyztölendö barátunknak

Wiennam.

91-
1576 április ig.

Musztafa basa Miksának.
My MuztaíFa passa . . .

Fölsegös romay cyazar, közönetWnk es magunk aianlasa-
nak vtanna ; nyluan vagion az fidnel ; hogi ennek előtte, es
ez mastany frig dolgabannis miképpen vegezőt fld; az mi
kegielmes feiedelmvC^nkel, hogi valameőli varasok faluk ide
nem jrattanak, my azokat semmire ne kezöritessví^k azonkép-
pen az meőli varasok faluk jde vannak jratatuan, az ti parto-
tokra semmyre ne kezőritesenek azért az keeykemetieket, kik
sem mienk, sem valamy kőz jzpahiake; hanem miolta az
hatalmas ciazar az orzagot magának foglalta, az védőtől
foguan mind az \^ fölsege zamara voltának kik mastannis
\<í főlsege zamara vannak, kiket mastan Egerbeöl nemi-
nemví^ ciepkek leuelök által minemw ostor alat kezőritiek
es az my zőmeliwnknekis méltóságát mikepen bőcy^lliek ;
jm az w pőcietős leuelöknek az massat vgian ezőn leuelben
kőtue fdk, kMdők jtellie meg fld, ha az mi kegielmes feie-
delmünk ezt meg ertüen jo sziuel zenuedhetie es mies minemw
ziuel zenuedhessVí^k ; azért my keriwk fldt; hogi az egri ka-
pitannak paranciollia meg fld, vgian valóban, hogy efféle ala
való louaz ciepkeketh el tyleyon myndőn efféle méltatlan
kiuansagoktul ; es az my kegielmes feiedelmwnk jozaganak
ártalmára ne ygiekőzzenek ; es mindőn kar teteltví^l meg tar-

toztassak magokat ; mert ha fld, erre jo móddal gondoth nem
visel, es ez vtan valamy ártalmára leznek az varasnak, nem
-az hogi magokat, de ciak egy barmokat méltatlan banciakis ;
eskví^zöm az hatalmas jstennek hogi ezör anny karral torlom
meg ; kinek my okay ne legiwnk hogy meg nem jelöntöttvC'k
annak fölötte eífele leuelek, többis vagion nálunk, möllieket
ha be jelöntWnk ví' fölsegenek azt hizzwk hogi oli gongia
lezön jozagara hogi byzoni senkiuel nem oztozik ;

Jol emleközhetik fld ; arról, hogi az Erdeli orzagra táma-
dót had feleöl, kik az mi kegielmes feiedelmWnk yozagaban
minemű- dulast es rontást miuelenek eginehany leueleben
irta fld, hogi mind heliokre ozlattad volna ví^keth ; azonban
kert mynt fld hogj az my hadunkat mies le zallitanank ; mi
byzuan az fld, jo aianlasaban ; mindenfele mind az tömösvary
passanak; mind az töb beköknek azonnal paranciolatünkat
kVí^ldöttwk; es mind heliokre ozlattük, az zolnaki beg volt
valamy keues magaual Zent miklosnal, mint egi vigiazasnak
okaiért ; miuel hogi tartottunk az tieytöknek titkon való roha-
násokról ; kik mikor meg ertöttek uolna hogi az mi hadunk
el ozlot ; es az zolnaki bek ollian keues magaual maradoth ;
Egörbeöl, Tokaiból, Zakmarbol, Ecjetbeöl, Kallóból es az kör-
niwl való vegekbeöl, eözue giVv^leköztenek, es Zent myklosra
akartának rohanny, hogi azzalis ügi cyeleköggienek mint egi
kriua castellial;

De az mieynk ezökben veuen az w jndulasokat ; az hatal-
mas jsten velők leuen, az v(^ fölsege segitsegebeöl reaiok ta-
maduan tyztössegökre meg vertek vC^keth mind zazloiokkal,
sipiokkal, dobokkal vgi mint ket zaz eleuent, es zaznal töb
feiet es ket vrfiat hozanak ; kik bizonnial mongiak hogi az
kapitanok akaratiokbol giví^leköztenek ; azért mi keriwk fldt ;
hogi ha valóban zeretete vagion fldnek ; az fríg meg tartá-
sához ; vgian valóban paranciollia meg fld, mindön fele hogi
maraggianak bekeuel ; meg gondolhattia fld, hogi efféle ro-
hanásból semmy jo nem köuetközik ; Isten fldl ; Dátum bude
19 die Apryllis 1576.

[Kivül latinul: II. Miksa római császárnak.]

92.
1576 április 21.

Ungnad Kristóf egri kapitány Musztafa basának.

Thekyntetes Nágos vr, nekünk tiztelendo zomzed bara-
thunk, kézénethunk es io zomzedsagunknak aianlasanak

uthanna, megerttetuk az te Nag : leuelet kit ir Nagot, az
Hamza chauz panazzara az janoshiday maion felel mellet,
Hamza chauz en maga kéltseguel uyonnan epitet iiolna, ez
melybei az miagiar nemes népek rest kyuannanak, Mi ezokaerth
Reczkhi Georgiet es Sidmondat kik it Egren laknak hozzánk
hiiiattuk uala, es Baso Farkastis kj Magochy Chaspar zolgaia
ezen dologról meg leltük uala, meli dologra mynekunk mi
ualaszt tettének légien, Nag : az eu magok irot feleletekbei
kit mi ez leuelben be ketwe Nágodnak kultunk meg erthi
mywel mentik magokath. Ez iollehet hog éuk nem kéltettek
rea, mert hirek nelkul epitettet ot az malom az mint mon-
giak, de mirt hog egieb helieutes zokas az hog ez fele eorek-
segnek haznanak az felet az magiar nemes ember uezi, felet
penigh az chiazar uitezi uezik, Nágot keriuk minth io zomzed
urunkat es barathunkat hog Nágod Hamza chiauznakis haggia
meg hog eu se tarchioa ebben ellent, mert ha ebbel ualami
uizzauonias lezen, késtek egiuth az zegenseg ual karth, az
miat az mint Nágodis iria, ki bel eg felnek sem lezon semmi
hazna, Isten tarczaia meg Nágodat, Egren 21 Aprilj 76.

Vngnad Christoph Sonnegh zabád vr, Várasd Heues es
Borsod varmegiek Ispannia Eger varának capitannia es az
felséges romay chiazar thanachia.

[Kiüld czimzés.J Thekintetes es Nágos vrunk MustafFa
hassanak, az hatalmas therek chiazar vezérének buday hel
tartónak es Magier orzagnak gongia uisseleoienek, nekünk tiz-
telendeo zomzed barathunknak.

93-
1576 április 23.

Musztafa basa Miksának.

My MuztaíFa passa . . .

Fölsegeös romai ciazar, közönetwnk es magunk aianlasa-
nak vtanna, nem tuggiük my semmi yora jtelny, hogi te fld,
Kassa es Tokai közöt való hadath mégis mindön hadi zörza-
miual oth tartattia ; kik nem regönnis az mi kegielmes feie-
delm^nk jozagara rohanűan Kriua neví'ö kastelt el rontak,
mastan pedig jsmeg azzal feniögetig az erdeli vaidat hogj
mihelt az mi hadunk, az meg paranciolt helibeöl meg jndu-
land, anni bozzusagot miuelnek hogi sok földig ki niomiak

Ví^keth, azért mind az erdeli vaidanak smind mi nekwnk az my
kegielmes feiedelmwnktwl paranciolatunk vagion hogi az \^
fölsege jozagat oltalmazzuk mind az által az fld; jo aianla-
saban byzuan jm az belső hadat jmmar hatra teritöttök es
egi byzonios heliön hattiik, ciak ti twletök valamy ne jnditassek
általán jnneth semmy nem jnditatik, es mihelt az meg neue-
zöth hadat fld ; heliökre ozlattia, mies az mi hadunkat ha
cyak egi eyelis oth tartiuk bátor fld ; ez vtannis zonkat meg
ne higgie jsten fldl ; Datüm budae 23 die Apryllis 1576.

[Kivül latinul: II. Miksa római császárnak.]

94-
1576 április 27.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My Muztafia passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr nek\^nk tiztölendeö barátunk
közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, ertivC'k az nd,
leuelebeöl az panazokat möUiet nd, az zigeti, pecy bör-
zönciey babolciay segeösdi törökök feleöl tezön, miuel hogy
enny rablást miueltének volna, jol tuggia azt nd, hogi mi
semmire meg eddig okoth nem attunk, hanem valami mas-
tansaggal es ennek előtte törtentis, mind az tieytőknek ellen-
kőzö dolgaj attanak okot rea, mint im minaponnis az mi
kegielmes feiedelmví^nk jozagara Erdelire miképpen rea roha-
nanak Kryua kastelt el rontak, es meny dulasokat miuelenek,
annak vtanna jsmeg Zent Myklos neuw kastelira jgieköztenek
vala, kik zegiönökre meg veretenek, mastannis azon had mind
kezön vagion, zandekok mi legiön vgi ertiwk hogi mihelt az
mi hadunk onnét el ozlana, Huztoth azonnal meg zallanak^
kiknek oth jelön voltok byzoni semmy haznos dolgot nem
jelönth ;

Ez hir haluan nem ciak az jdeky való had, de vgian az
odabe való hadis meg jndult vala de mihelt mi az Ví' fölsege
aianlasat es jo jgieközetit ert^k, kiben aianlotta vala magát
hogi az hadat heliökre ozlatta, azonnal minden fele jrank, es
az odabe való hadatis mindiarast meg teritöttwk, tálam ez
közben történt ha mi történt, kire nem az mieynk attanak
okot, hanem az tieytök, kik az mi kegielmes feiedelmví'nk
jozagat rontottak dúltak, kiknek sem eiel sem nappal ellen-

A budai basák. 7

közö dolgok meg nem zWnik, mastannis pentg mind arra
vagion jgieközetök mikepen az mi kegielmes feiedelmwnk
jozagat dúlhassak es prédálhassak ; azért ha ví^ flk ; zeretete
vagion az frighöz vgian valóban ozlassa heliökre ^ket ne
aggianak ez vtannis valami háborúságra okoth es az tiztösse-
geös aiandekot mönnel hamarab lehet kwlgie be w fölsege,
az vtan ha my történik jnnet az mi röndönkrWl bátor my
reánk vessetök, ciak hogi az tieytök ne aggianak okoth vala-
mire ;

Az posgay, es boznay bek dolgát mi jllesse meg akkor
mikor az tieytök Erdelire rohantanak vala; mindiarast kezön
voltának, az my kegielmes feiedelmwnk jozaganak oltalmára
mastannis kezön vannak, mind addig myg az tieytök el nem
ozolnak, de hogi valamy ártalomra való dologra jgieköznenek,
azt meg se gondolliatok ;

Az hyt leuel dolgát my jllesse mastan az ty embörötök-
nek jde jwuetele nem alkolmas, myuel hogi Farkas hamar
napon ki jW, mindön byzonios hirökkel, akkor meg lattiatok
oztan ha mi zeretettel töreköttWnke az frig meg léteiében
auagi nem, azt hyzzví^k hogi vgy töreköttwnk hogi mind \^
fölsege, smind te nd, meg közönhetitök, Isten ndl, Datüm
budae 27 die Apryllis 1576.

[Kívül magyarul: Trautson Jánosnak.]

95.
1576 április 30.

Musztafa basa Krusith János korponai kapitánynak.

My MuztafiFa passa . . .

Nagisagos vr, közönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna ;
ennek előtte is sokzor jntöttvC^k my te ndt ; hogi az Szeydy
Ali emir jobbagyt, zent antaliakath, be kwldene nd ; kik
nagi eörömesth be jenének ha nd, ellenth nem tartana
benne, azért mastannis azon keriwk ndt : hogi te nd, semmy
ellenth ne tarcion be j^íí^uetelökben, hanem jnkab kezö-
ricie nd, az be jWuetelre, mert tuggia azt nd, hogi min-
dönnek zolgalatiaban jar, es mindön meg kiuannia az ^X^
jutalmath, mind az által ha nd, be nem bociattia v^keth,
my jmmar ennek vtanna sem jrunk, sem jzenví^nk ndk ;
ez felől ; de ha my esik raitok es az melleth ha ndis

valamy karath vallia mi reánk ne vessön nd, hogi hírre
nem töttví^k volna, erre hamar valazth varunk ndtul ; Isten
ndl ; Datüm budae 30 die Apryllis a. 1576.

[KÍVÜL] Az nagisagos vrnak Kurasit Jánosnak romai
ciazar fö kapitannianak es tanacianak, nekv^nk jo zomzed bará-
tunknak Korponan.

96.
1576 májtis 2.

Musztafa basa Miksának.

My MuztaíFa passa . . .

Feölsegös romai cyazar, közönetví^nk es magunk ayanla-
sanak vtanna, ezt akaruk my te fldk tuttara adny, hogy az
my kegi elmés feiedelmWnktwl my nekwnk paranciolatunk
jví'ue ; jly ok alat hogi myuel ez orzagban való varasokat
falukath mölliet w fölsege ennek előtte regi eztendöktvVl fogh-
uan ; fegiuereuel hozza haitot, es mastannys byr, megh cir-
kalnuk es meg jrnuk ; hogi az te fld, zamara, kapitanitok,
nömössitök, es fö emböritök menny adót es egyéb fyzetest
veznek myndön eztendönkent raitok ; az w fölsege parancio-
lattia szörent jm mastan ki jnduitunk, az kiketh megh jrtunk
es az kiknek; tudny jllyk; kapitanoknak nömösseknek, fö em-
böröknek; kiknek pöcietös leueley nálunk vannak, möli leuelek
által az zegensegöth ; az hatalmas ciazar jobbagy th ; kit ezör
forint byrsag alat, kit myndönkeppen sarcioltatnak, es kezöri-
töttek az adózásra es fyzetesre ; az mynt meg zamlaltuk, kez
pénze summa zörent ; myndön egieb aiandek vitelök nek>X^l ;
negiuen negi ; auagi negiuen öt lo tere penzth tezön ; möli
negiuen eöt lo tere pénz, summa zörent tezön kylenciuen ezör
forintoth,

Tuggya penig azt fld ; hogy az my kegielmes feiedel-
mwnkel, vgi vegezöt fld ; az frigy dolgában, hogi az moly,
varasok faluk, mölliet W fölsege fegyuereuel vöt megh ; es jde
uannak jratuan, ahoz ty ne nyulliatok, jsmeg az möli varasok
faluk ide nincienek iratuan ahoz my se nyulliunk ; azért eddig
az menyt meg zamlaltunk benne ennyt tezön ; möli summát
mynd az my kegielmes feiedelmví^nk birtoka alat való vara-
sokon falukon zödnek föl ; az meny summát penig te fld ; az
my kegielmes feyedelmWnknek kwld ; ehöz kepöst harmad
uagi negied rezenyt sem tezön ; meg penig, egez Drauaig es

lÜÜ

az Tyzatul foguan az fölső rezeyg ha meg zamlalliuk vagi
meg cirkalliuk anniual többet tezön ; eztys byzonnyal jrhattiuk
fldk ; bogi ciak Buda, es Pest tartomaniaban ; az meny bar-
mokat, juhokat es egieb ragadozasokat myueltenek, es myuel-
nek eztendeö által; nem sok hja bogi ciak azokis anny sum-
math nem tönnenek, az menyt te fld, ky^lá eztendö által ;
kyk felöl mynd vntalan jrunk, de vgian nyncien semmy
hazna ; te fid ; penig az frigiöt kiuannia egi felöl, mas felöl,
myndön méltatlan kiuansagokra rea bociattia fld, >5vketh;
azért ha te fldnek ; kyuansaga es zeretetj vagion az frighoz,
tylcion el fld ; myndön röndbelieket az my kegielmes feye-
delmví^nk, varasi es faluy adoztatasitul, mert ha mynd ebben
mönnek el hogi adoztattiak es sanyargattiak wketh ; mies
kezörltetví^nk erre hogj az holdolatlanokat holdoltassuk ki
myath mynemv^ alhatatossan maraggion meg az frygy megh
gondolhattia fölsegöd ;

Touabba erre is kezöritet^nk, hogi efféle méltatlan kiuan-
sagokat, mynd eleyben aggiunk az my kegyelmes feiedelmví^nk-
nek, möli dolgot mynem\(^ ziuel zenuedhessön ^ fölseghe,
megh gondolhattia fld ; lattia az vr isten hogi ennek elötteya
mastannys, az fld, méltóságát böcy^luen tellies ziuönk zörent
töreköttwnk az friginek meg léteiében, sem faratsagunkat sem
kölcyegwnket nem zantuk de hogi lattiuk mynd napról napra,
az sok méltatlan való kyuansagokat, es ragadoz asokath ; nem
tudunk micioda ziuel el jndulny es töreködny ;

lm mastannis meöli nap ki jndultunk azon nap tudny
jllik 30 may ; az tatayak az zegeni budaj mezarosok juhaiban
egi fáikat el ragattanak jol lehet ha othon löttwnk volna
bizonnial higgye fld ; hogi semmy nek^l el nem zenuettwk
volna ; mert azok mynd azon járnak az my bozzusaggal jllet-
hetnek, de megh nem kesöt sokat; myndönnek ideié lezön,
mynd ezöket jo akaratunkból jelönt^X^k meg fldnek ; mynd az
által keriví'k fldt ; hogi te fld, az my kegielmes feiedelm^nk
jozagiban myndön méltatlan kiuansagokat tilcion el es myndön
ragadozastul tylcia meg mindön fele v^keth ; mert bizoni semmy
jo nem köuetközik belőle ; ha te fld, ezt myuoli, annak utannar
az meöli varasok faluk jde nyncienek jratuan, ha egi tikot el
hoznak vagi ha aff'eleis mönnek bátor mi aggiunk okoth róla ;
es az mastan el uyt juhokatis adassa hatra fölsegöd ne jn-
dullion töb belőle, mert ha hatra nem adattia fld, byzony
myndön juhot tyz ; huz ; anny karral fyzettetv(^nk megh ;

lm mastan Fancy János az bozoky tizt tartó, jllien dolgot
miuelt, hogi ennek előtte való >^dökben egi jámbor vitézlő
zőmelliel meg öklelth volt, kinek Delj Memy neue ; ez az Delj

101

Memy valami keppen meg sertötte volt, ennek nagi sok ideié
múlt, mastan jmmar valamy falura zörzötte uolt zegeny ma-
gát jo zolgalattia vtan, ez Fancy az regy bozzusagot Ví^zuen
mastan az jobbagit mind el Wzte az faluról es puztan hattá,
meöli dolog byzony semy jóra nem magiar az tátik, kiből meg
erthety fld, végre my köuetközzek ;

Az meöli emböret fld, az my kegielmes feiedelm^nkhöz
boeyatta vala Farkasth ; juta hozzánk, i die Juny, ki jt Vaciot
talala, kit my nagi bekeuel el bociattunk, kitv&^l fld, myndön
-dolgok felöl érthet ;

Az ayandeknak be zolgaltatasanak jmmar i6 el múlt ideye,
azért ha fldnek; akarattia vagion az frigihöz, te fld, ne kes-
lellie hanem mönnel hamarab lehet jndicia el fölsegód, Isten
Fldel, Date in ciuitate Vacj 2 die mai 1576.

Az pöcietben te fld, semmit ne ketölköggiek mert tulaidon
pöcietv(^nk.

[Kívül latinul: II. Miksa rófnai császárnak.]

97-
1576 május 3.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.
My Muztaff'a passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr nekví^nk tyztölendeö barátunk,
közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; jm ertiví^k mit jr
nd, az hatalmas cyazar varasi es faluy zolgaltatasa feleöl,
jgaz hogi ennek előtte kezörites alat zolgaltanak de nam mas-
tan az ti feiedelmőtök az my feidelmwnkel vgi vegezöt az
frigi dolgában hogi az meöli varasok faluk jde nincienek jra-
tuan, mi azoknak beket haggiuk, jsmeg vyzzontagh az meoli
varasok faluk, jde vannak jratuan teis annak beket hagiassa-
tok de nem hogi beket hadnanak nekik, de az egry nőmössek
az tatay vezperemy az kapitanok akaratjából verős niarsakat
kwldőznek reaiok, es nagi ostor alat vgj kezőrityk adózásra
es zolgalatra, azért my keriwk ndt, hogi te nd, aggia elei-
ben w fölsegenek, vgian valóban tilcia meg efféle méltat-
lan kiuansagoktul mert ez kőuetközik belőle hogi az myeynkis,
az meli varasok faluk jde nincienek iratatuan be kezdik ki-
nanny, es ha be nem jwnek niomorusag esik raitok, kiből
háborúság fogh tamadny, kinek nem mi lezwnk okaj.

102

Az boznay bek dolgát tny jllese, ennek elötteys jelöntöt-
tWk vala mi te ndk ; hogi mikor az my kegielmes feie-
delmwnk jozagaban Kyruara robananak, es meni dnlast mü-
tielenek, meg akkor myndön feleöl az bekök kezön voltának,
es az boznai bekis jwtön jde akart jwny, mastannis penig-
miiiel hogi az erdeli vaida, es Bogdán vaida mind vntalan
jrnak, hogi Tokai közöth Kassa közöt az nemötök meg fön
lezzegnek mi penig az ty jrastok es kiuansagtok zörent az mi
hadunkat mindön felöl le zallitottuk vala, azért az nemöt felöl
giakran viob viob hirví^nk jwnek, azért zwkseg mi nekWnkia
vigiaznunk, jm nem regönnis, hogi meg ertöttek hogi az mi
hadunk le zalloth, Zent Miklós neuö kastelra akartak rohanny,
azzalis vgi akartak banny mint egi kyrua kastellial, de az vr
jstennek segitsegebeöl az mieynktví^l meg verettenek azért
nd, jneie w fölsegeth hogi vgian valóban mindön fele zal-
licia le az nemöt hadat, mert mig azokat oth érzik byzo-
niaban addig semmi jóra nem, velhettiwk es ha mi törtenikís
oka az lezön, de ha azok onnét föl kelnek, ha az vtan az^
mieynktvvl valami ok nek^l esyk mi bVv^nwnk legiön,

Te nd, jnkab mindön leueleben azt jria hogy ty tvífle-
tök semmy ellenközö dolgok nem történnek, jm mastan penig^
ez holnapnak első napian, az zendöröiek es az körniwl való
vegbeliek Fví'lekhöz közel Zabatka neuö egi kastelira zagul-
dottanak es az mieynket lesre akartak vönny, de meg ertuen
zandekokat nem möntenek ki vtannok es vgi marattanak meg
bekeuel ; azért ciak ty tví^letök valamy ne jnditassek jnnet
vgian nem jnditatik, fö keppen ha ez meg neuezöt nemött
hadat mindiarast le zallitiatok ;

Touabba ezönnis keriWk ndt, hogi te nd, zoliion romai
ciazarnak, miuel hogi mi jmmar az mi kegielmes feiedel-
mWnket byzoniossa tött'ví^k, az ayandek be kwldese feleöl,
ne maraggiunk kissebsegben kwlgie be w fölsege fö emböre
által, meg lattya vv' fölsege smind te nd, meöli zeretettel,
töreköttWnk, töreközvVnkis, mindön dolgotok felöl meöli dolog^
tálam eddigis az mi töreködeswnk által veghözis mönth ; kit
hyzwnk hogi ez vtannis meg közönhettök ; Isten ndl, Dátum
bude 3 die May 1576.

mig ezök ez zo fogadatlan magiarok egi fele nem leznek,
sem ti, sem my bekeuel nem maradhatunk de ha ti ezöktWl
magatokat meg vonzatok, my oli gongiat tuggiuk viselni hogi
mind te smind mi meg niugzví^nk, es az el vegezöt frigys
éppen meg maradhath,

(Kívül magyarul : Trautson Jánosnak.)

103

98.
1576 május 7.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaífa passa . . .

Feölsegeös romay ciazar, keözönetvCnk es magunk aian-
lasanak vtanna, az mit te fid, jr, az ty hadatok heliökre
ozlasa feleöl, azt my byzonnial jelöntöttwk ennek előtte való
leueleinkben ; es mastannis byzonnial jrhattiuk, jelös embö-
rink tanúsága által, hogi azok mindön hadi zörzamokkal, kezön
vannak ; vgian oth az mi kegielmes feiedelm>^'nk jozaganak
hatarain kik Kyruat az mi kegielmes feiedelmví^nk jozagaban
mint rontak, dulak, es annak vtanna Zent miklos neuö kas-
telira akaranak rohanny, kik az mieynktwl nagj zegiönökre
meg veretenek ; mastan vizzontag vgian oth az körniekben, hol
hat zazan hol, eöt zazan hol többen hol keuesebben, mindön
hadi zörzamokkal kezön leuen, mindön igieközetök az hogi,
az my kegielmes feiedelmwnk jozagat ronthassak es dúlhas-
sak; azért mi keriwk fldt; hogi ha zeret ettél való kiuansaga
vagion fldnek, az frignek meg tartására, azokat zallicia mind
heliökre fld, mert megh azok heliökre nem szálnak, nem
alhatunk az my kegielmes feidelmwnk paranciolatiabol ky,
minek wnkis vigiaznünk köl az vv- fölsege jozagara, de mihelt
az tieytök onnét el ozlanak, ha az myeynktwl valamy törté-
nik, annak vtanna bátor my reánk vessön fld ;

Az boznay bek dolgát my jllesse, ennek előtte való le-
ueleinkbeöl beusegössen meg ertötte fld, tudni jllik az tj
hadatoknak Erdelire való rohanása, es mastannis oth jelön
letele,

Az ziget vary bek dolgát my jllesse, jm maid egi hol-
napia lezön hogi hozzánk j\í^th, es akart velőnk szömben lönny,
kinek my szömeliet sem akartuk latny, ki mastannis Pestön
vagion, ciak hogi az niakan lancj nincien, es az laban vas, de
mind az által nagi őrizet alath vagion, ki feleöl az sok pa-
nazolkodast immár zinten, el vntuk ; de jsmegh vizzontag
niluan vagion fldnel ; menizör my te fldnek, meg jelöntöttwk,
Zryny; Posga tartomaniabol, es Bozna Ziget tartomaniabol meny
sok falukat puztan hagia, es az Wnnön birtoka ala foglala,
kik mastannis mind oda vannak, ez fele dolgokat minemw
ziuel zenduedhesswnkel te fldre haggiuk jtelesre ; jm mastan-
nis az zigeti bek miolta jde jwth ; az othon valók, Ziget kőr-
nv^l vgi minth ket mely földnire való falukat, kezőritöttek

104

€rre hogi az var epitesre segítséggel jwienek, mikor immár az
nep zamlalasra, ki möntenek volna, az tieytök meg ertv^en,
reaiok tamattak az mieynkre, de az myeynk jstennek segit-
sege velők leuen, meg giözte az tieytöketh, es az frígnek ellen-
segiben az magiarokban kik sem eiel sem nappal meg nem
sz-^nnek az sok ellenközö dolgoktul, kit el foghtanak, kiket
le vágtának, jol lehet az mieynkbennis veztenek ; azért my
summa zörent keriwk fldt ; hogi te fld ; mindön ellenközö dol-
gokat vgian valóban tjlcion meg es mindön nilüan való hadat
zallicion le fld ; ne aggianak okot valamy háborúságra,

es hogi ha te fldnek az mi kegielmes feiedelm^^nkel el
vegezöt frighöz kedue lezön, keriví^k fldt, hogj az fld, aian-
lasa zörent, az tyztössegös aiandekoth mönnel hamarab lehet
kvC^lgie be fld; ez jelön leuen meg lattia fld, hogi mies min-
dön igieközet^nkel azon lez^nk hogi az mi kegielmes feie-
delm>^nk, es te fld, közöt el vegezöt fríg, alhatatossan meg
maradhasson ; kit jvC'uendöreis jo neuön vehet fld mi telünk
isten fldl, Datüm bude 7 die may 1576.

(Kívül latinal : II. Miksa római császárnak).

99-
1576 május 17.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My MuztaíFa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr nek^^nk tiztölendeö barátunk,
keözönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna; nyluan vagion
az mynd romai ciazarnal, smind te ndl ; miképpen eley-
tWl foguan jnth es leueleiben ker nd, hogi my az frígnek
zeretöy legiví^nk, es mindönkeppen azon legywnk mint veghöz
vihesswk, meöli dolog feleöl lattia az vr isten, hogi sem fa-
ratsagünkat, sem kölciegwnket, meg eddigh nem kimellöttví^k,
azon voltunk az minth yobban töreköthesswnk myntjm mas-
tannis tőre köd Wnk ; de azonközbe az tyeytöknek mint szwn-
telen való ciatazasokat ragadozasokat, les haniasokat, nem
tuggiuk mire velny ;

jm ez minaponnis az zegeny török barátoknak ket byallio-
kat negi ökröket, kikkel fat hordattanak, jví^uönek járónak
zWksegví'kre, az tatayak, komaromiak el haitak, ciak vgian
közel Budahoz, kik feleöl meg ciak valazünk sem jwue,

105

Annak fölötte az tatay kapitan az hatalmas ciazar jobba-
gira verös niarsokat kwldöz, ragadoztattia, tömlöcieözteti zege-
niöketh es vgi sarciolttia kiről semmy tylalmat nem teztök;

Ismeg ez holnapnak i6, napian, gyeöryek zenth martoniak,
papayák, vezperemiek vgi minth louag gyalogh égiben giví^luen
az kömiwl való vegh béliekkel, ket ezörnel többen voltának,
Zekös feier var aia akartak zaguldany, sok heliön lesöketh
hanyuan az lesre akartak az myeynket vönny de az cyoka
kví^yek, ezökben veuen az tieytöknek cialardsagokat, azonnal
hyr algiut IVÍ^ttenek es azt haluan vgy tértének meg,

Vgian ezön holnapnak 14 napian az tatayak komaromiak
az Hamza Bek, Erd neuö kastellia alat az fwuön valamy louak
vannak, üres fekökkel reaiok jwttenek kiket el akartak lopny
de miuel hogi eörzöketh vetöttwnk, azok ezökben vöttek es
hiaban jártának ;

Vgian ezön tatayak komaromiak, ez mai napon Val ala
zagiildottanak ; az valy ciordat el ragattak, az vali besli aga
vtanna leuen egynehani magaual ; w magát rut förtelmes seb-
ben hattak, kit le vágtának bennök, kit el vittenek jilien kép-
telen dolgok történnek napról napra ha az mieynk az mi pa-
ranciolatunkhoz nem tartanak magokat effelektwl mind meg
oltalmazhatnak magokat, de maid az niluan való hadban sem
törtenhetik nagiob vezödelöm minth minden napon az tieytök-
twl történik, azért mi keriwk ndt, hogi te nd, tylcia vgian
valóban meg az kapitanokat mindön fele hogi efféle dol-
goktul ragadozasoktul zwnnienek meg, es az el vyt vali törö-
köket es barmokat, ez az barátok barmaytis adassa hatra
nd, ha mind ebben járnak el meg gondolhattia nd, micioda
sziuel járhatunk el az frigi dolgában ; jsten ndl, Datüm bude
17 may 1576.

(Kíoül magyarul : Trautson Jánosnak).

100.
1576 május 22.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My Muztaffa passa . . .

Tekyntetös es nagyságos vr nekwnk tyztölendeö bará-
tunk, keözönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, veueök az
nd, leuelet, kibeöl meg ertví^k az nd, panazolkodasit ; miuel

106

hogi mastan vionnan az zigeti bek Kömar fele ciatazot volna
valaki adta ndk ; vgi eleyben, de nem jgazan mondotta,
mert vagion mas fel holnapia hogi az bek jt Pestön vagion,
az mint ez elöth való leuelwnkbennis jelöntVvk, ciak hogy az
vas nincien az laban, de azért vgian öryzet alat vagion ; ez
meg löt hogi Sziget var körniM való falukat hyuattak be
hogi az var epitesere segitseggel lögienek, kik mikor be nem
jví'ttenek, az mieynk reaiok möntenek, es az zofogadatlansa-
gokerth akartak bvv^ntetny, ezt meg ertuen az tieytök, reiaok
tamattanak, mynd az ket felben estének el, de meg is az
mieynk jstennek segitsegöbeöl meg giöztek az tieytöket, kit
le vágtának bennök skit el vittenek.

Az posgay bek dolgát my jllese nyliian jrhattiuk ndk,
hogi mykor vionnan az tyztöt neky adtak, tudny jllik
Hazán beknek, meg helieben se wlth, hanem mindiarast jde
mi hozzánk j>^t, ki mastannis jth nálunk vagion ; azért az mi-
nemw dolog törtenth jgi ercie nd, hogi Kapronciarol Petar
Jalciol neuö egi fö embeör nagi eröuel föl kezAíí^luen, Posga
tartomaniaban való falukat, mint egi Zriny Gieörgi föl akarta
vönny, es az w byrtoka ala akarta vinny ; az mieynk ezt meg
ertüen reaiok tamattanak jstennek segítségéből megh győz-
tek ^ket, kit le vágtának skit el hoztanak bennök, kik jm
nálunk vannak, es w magok mongiak hogi valami raitok esöth,
meltan zenüedik ; nd, myndön dolgot ciak vgi vezön elö az
mint ndk eleyben aggiak, de ha jgazan adnak nd, eleyben lattia
az jsten hogi semmire az mieynk okoth nem adnának;

lm mastan jsmeg az egriek jllien dolgot miuellenek hogi
Bacy tartomaniahozis mezzé vagion, Egörnek tálam hyret ha
hallottak, nem az hogi oda zolgaltanak vagi fizettenek volna^
valamy oláh falukra rea möntenek föl akartak vönny es az v(r
birtokok ala vinny, kik közzWl az portara möntenek es páran -
ciolatot hoztanak reánk hogi meg öryzzwk wket ; azerth mi
kor az mi kegielmes feiedelmwnk eíFele panazokat ertend, meg
gondolhattia nd, mynem^^ ziuel zenuedhesse, ndl ; az értelme ;

17 may az komaromiak, tatayak, giöriek, Val ala zagul-
dottanak, az ciordat el ragattak, az myeynk vtannok leuen,
az besli agat halálos sebben hattak, kit le vágtának skit az
baromnak job rezeuel el vittenek;

Vgian ezön holnapban, az giöriek, zent martoniak, papayák,
veözpöremiek, palotayak, nagi haddal égiben giwluen louaggal
gialoggal, Feier var ala akartak zaguldany es az fwuön valo-
kath bantany, az cioka kwyek ezökben veuen, kj Feiervarhoz
nem mezzé ; hir algiüt l^íí'ttenek, ezt meg ertuen az tieytök>
vgi tértének jsmeg hatra ;

107

lm mastan jsmeg, az kraznahurkayak, zöndöröyek es az
körniwl való veg béliek ; Szabatka neuö kastelira vionnan rea
rohantanak es tvC^zes zörzamokat hanták be, de jstennek segit-
segebeöl semmit nem arthattanak, az myeynk egi mást ertuen,
meg vertek Wket, 28 feiet, 20 eleuent hoztanak ; kik mastannis
nálunk vagion ; efféle ellenközö dolgokath zamtalant jrhatnank,
de lattiuk hogi nd, sémit elö nem vezön benne, hanem az
ti kapitanytok bezedet jnkab hizitök, mi penig vgian nem
tuggiuk micioda ziuel töreködhesswnk az frígnek meg léteiére,
ha napról napra jnkab öregbödik az tieytöknek ellenközö
dolgay, azért ha zeretettök vagion az frighöz vgian valóban
tilciatokel mindön ellenközö dolgokat, mert efféle dologból
semmy jo nem köueíközik, jsten ndl, Datüm bude 22 maj 1576.

(Kívül magyarul : Trautson Jánosnak.)

lOI.

1576 június 6.
Musztafa basa Miksának.
My Muztaffa passa ...

Fölsegös romay ciazar, keözönetwnk es magunk aianla-
lasanak vtanna, sokzor my te fldnek tuttara adtuk az Balassy
János hitötlen voltath, miképpen mind varaiual, rabiayual, az
my kegielmes feiedelmví'nk oltalma ala aianlotta vala magát,
vgian akkor nagiob byzonsagra valamy rabiaytis aiandekozta
vala, az my zerelmes vrunknak es atiankfianak, vezir Mehem-
met passanak, kik közzwl mastan Ludfy odabasat hatra ky-
uannya mint hogi oth kezesök lőttének volna érte, minekünk
penig Ludfi odabasa, az hatalmas ciazartul paranciolatot hozót,
hogi mi V&^tet oda ne bociassuk ; az mint ertiwk az rabokat
kínozza, es taglatny akaria azért keriWk fldt; hogi te fid,
paranciollia meg neky hogi annekwl legyön mert ciak eggiet
erci^nk hogi meg taglat bennök jstennek eskvVzöm hogi
zazon myueltetöm, azért vgian kerivC^k Fldt, hogi erre viselliön
gondot íld. isten fldel, Datüm bude 6 die Juny a. 1576.

(Kívül latinul : II. Miksa római császárnak.)

108

I02.

1576 június 18.
Musztafa basa Miksának.
My MuztaflFa passa . . .

Fölsegös romay cyazar, közönetWnk es magunk aianlas-
nak vtanna, jmmar my sokzor jelöntöttwk meg fldnek ; az
tatay kapitan méltatlan kiuansagyt es cieleködetyt, mynemW
sanyargatást myuel az hatalmas ciazar jobbagyn, aianlotta
vala te fld, magath hogi meg parancioltad volna neky, hogy
afféle méltatlan kiuansagoktul meg tartoztatna magát, de nem
hogi meg szví^nnek, söth jnkab napról, napra, jgyeközik bozzu-
sagünkra, az zegensegnek romlására ; jm tegnapi napon eyel,
Sambok varasara rea kvC^ldöt gjuyto zörzamokkal, jnkab min-
dön haz ezterheia ala eggiet, eggiet töttenek; zegeniök mig
ezökben vöttek addig három haz egöth el, az után az többit
vgi kerestek meg, kik alól az gyuyto zörzamokat ky zöttek
es jm nálunk vannak, meg gondoihattia .fld, efféle dolog mint
jlliek az frighöz, ez köuetközik belőle, hogi ha fld, meg nem
tyltia azt az kapitant, hogi az frigi meg bomlására okot ad ;
es ha my történik my reánk ne vessön fld ;

Az ayandek be zolgaltatasa felöl, semmy byzonios ertel-
mVí^nk nyncyen, azért ha fldnek ; vagione kedues akarattia az
be zolgaltatasra auagy nyncyen, aggia tuttunkra fld ; hogi
mies tuggjünk byzonios hirt adny az my kegielmes feiedel-
mvC^nknek ; erre jo valazt varunk' fldt^l ; Isten flddel ; Date
bude 18 die Juny a. 1576.

(Kívül latinul : 11. Miksa római császárnak.)

103.
1576 június 20.

Musztafa basa Kielman András komáromi kapitánynak.

My Muztaffa passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr nekwnk tyztölendö barátunk,
keözönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; az spaniol dol-
gát my ennek előtte való leuelWnkben beuseggel meg jelön-

109

tött^?í^k ndk, kit w' magatulis meg erthetöth nd ; ^ mi t^lwnk
ciak ndhoz ; keredzöt, tnies az nd, hozzánk való jo akarattiat
es zomzedsagat, meg gondoluan, azért szalitottuk le ennyben
sarciath ; azért jm mégis az nd, jo baratsagaierth engettwnk
neky 30 napoth keri^k ndt; hogi visellie vgi gongyath nd^
hogi ez vttannis közönhessví^k meg ndk ; mi oztan valamiuel
lehet ha többet fizetwnkis az kie annak mi gondunk lezön ;

Az szálakat, Trautson \(^ nagisaga hogi meg engette, jgön
közönniv^k w nagisaganak smind te ndk, az nd, töreködeseth ;
keriVí^k ndt, hogi mönnel hamarab lehet kWlgie ala nd ; az arra
mi lezön meg aggiuk annak fölötte mint egi aiandek keppen
vezzwk jlHen köllete korán;

Az jancyar dolgát my jllesse hizzvírk hogy nyluan vagion
ndl ; miképpen az mi zerelmes vrünk es atiankfia az ns»
vezir Mehemmeth passa, W fölsegetVí^l romai ciazartul azth
kiuanta ; meöli janciart w fölsege meg jgerth vala, azért ha
W fölsege jde mi nekwnk kwldj nd, által ; mi az ^ fölsege
neue alat mindiarast be kWlgi^k az mi zerelmes atiankfianak,
kiért hizzwk hogi w nagisaga hala adatlan nem lezön ^ felsé-
gének, Isten ndl, Datüm bnde 20 die Juny 1576.

(Kivül) Tekyntetös es nagisagos vrnak Kyelman András-
nak, romai ciazar fö kapitannianak es tanacianak nekv^nk
tyztölendö barátunknak Komaromban.

104.
1576 július 3.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My Muztafifa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr nekWnk tyztölendeö barátunk,
keözönetv&^nk es magunk aianlasanak vtanna, nyluan vagion
ndl ; mykeppen my romai ciazar W fölsege kiuansaga zörenth,
az frígnek meg letere sem kölciegví^nket, sem faratsagunkat
nem kimellöttök mölliet jm elis vegeztví^nk vala ; te nd, ennek
előtte való leueleben aianlotta vala, hogi az tyztössegös
aiandekoth romai ciazar hamar yfíáön jnditana, kinek jmmar
jdeie regön el mülth, miért penig hogi az mi kegielmes
feiedelmWnketh byzoniossa töttWk vala felöle, mastan mind
szví^ntelen felwnk hogi valamy ne essek raitünk, ha my esykis
penig az ty aianlastok miat zenueggiWk; azért my keriWk

110

iidt ; hogi minket valóban tegiön bizoniossa nd, ha akariatoke
meg kví^ldeny auagi nem ; mönthessví^k feivC^nketis, annak
fölötte tuggiuk mihöz magunkat tartany es gondunkat viselny
Touaba jm mastan az kassay kapitan birtoka alól valamy
zegeny rabok, zantalan fwleketh orrokat, viokat hozanak,
meöli hoharsa *^ bizoni sem egi fele sem mas fele nem jllenek,
merth jsten ellen vagion köníW az meg kötözötteth taglany,
azért nd, W fölsege netteuel paranciollia meg hogi afféle
hoharsag* nekWl el légiének, mert jt mi közöttwnkis zantalan
rabok vannak, es ha meg nem szénnek róla, ezökönnis meg
történik, mas az hogi sem az frígben sem egieb wdökben
vgian nem jllik afféle hoharsag jsten ndl; mind ezökre ele-
ghödendö valazt varunk, Date bude 3 die Jiily 1576.

(Kívül magyarul: Trautson Jánosnak.)

105.

1576 július 12.

Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa ...

Feölsegös romay ciazar, közöné t^nk es magunk aianlasa-
nak vtanna; meg adak my nekví^nk az fld leuelet, 10, July,
kiben jrya fld, hogy az tyztössegös aiandeknak eddig való
késesének, nem ty hanem my vagiunk okay, miuel az myeynk
táborban volnának ; es attul tartana fld, hogi ha my az aian-
dekot be vezzwk mindiarast az fld, jozagara rohannánk, kith
te fld, meg se gondollion, es semminek egiebnek ne vellie
fld, hanem hogi az erdeli vaida az lengiel kiralsagra valaz-
tatek az my kegielmes feiedelmví^nk paranciolatiabol ; vgi attak
vala élőnkben hogi az fld, birtoka alat valók ellene az mi
kegielmes feiedelmvC^nk jozaganak romlására föl kezwltenek
volna ; azonközben, juta my hozzankis az w fölsege parancyo-
lattia, hogi myndön segetseggel legiwnk, mellettök, vgi bocia-
tank valamy segitsegöt, az zolnaki bek melle kik eddigis
regön meg tértének volna, de miuel hogi az aiandeknak be
zolgaltatasanak jdeie el mulek, nem tuggiuk myre velny ;

Meli dolgot odabeis meg ertuen, nem tuttak semmi jóra
velny, es onnetis mind kezön voltának ; hol penig az taualj

* Az egykorú német fordításban : nsolche hennckher mássige Sache.»

111

dolgot forgattia fld, my annak az okath zantalanzor meg
jelöntöttwk fldnek ; első oka az len nyluan vagion fldnel ;
mykeppen Balassi János az my kegielmes feiedelmwnk oltalma
ala aianlotta vala magath ; mas feleöl az fiaual segitsegöth
adót. es az Erdeli orzagra az mi kegielmes feiedelmwnk .loza-
gara rohananak, annak vtanna jsmeg varait az zecyeny bek-
nek penzön adta vala ; kinek mykor hytöt adót volna, neky
hyttenek, azonban reaiok tamaztotta népet, es nagi karral ki
verette onnét wketh; efféle arultatasi adtának okot mindön
háborúságra ; meli artilot mastannis ciudalliuk bogi oltalma
alat tartia fid, ki miat végre sem köuetközik semmy jo dolog ;
jm mást jsmeg, Zoliomban es Ciabragban zorultanak népei-
ben, kik jmmar egy nebani falukat, az batalmas ciazar joza-
gabol vöttenek föl es vgi puztitiak az hatalmas ciazar joza-
gat, kiknek ot való letelökben, keues hazna vagion fldnek ;
azért ha te fldnek, kedue es szerelme vagion az frignek éppen
meg maradásában; efféle méltatlan dolgokat; tauoztasson el
fld, es az tyztössegös aiandekot jnönnel hamarabb lehet zol-
galtassa be fld, ki feleöl mind vntalan tudakozik az my ke-
gielmes feiedelmwnk, ha lezöne vagi nem lezön miuel hogi
jmmar ví' felséget, az fld, aianlasa zörent eginehanzor bizo-
niossa töttwk, keriwk te fldt, hogi mi se cialattassunk meg,
mönnel hamarab lehet jndicia el fld, ez be zolgaltatuan, mies
vgy jgieközví^nk mind kölciegwnkel smind faratsagunkal, hogi
az fld, jozaganak semmy karara nem esik es mind az kví^lsö,
smind az belső hadat, mindiarast le zallitiuk, kiben ha va-
lamy fogiatkozas lezön ciak hogi onnét ne aggianak, valamy
háborúságra való okoth ; ha mi tWlví^nk lezön bátor fld, az
vtan mi nekví'nk ne higgiön, azért erre hamar es bizonios va-
lazt varunk, te fld, ebből való tökelletős akarattiat myndia-
rast aggia tuttunkra mies tuggiuk valazzal ertetny az mi ke-
gielmes feiedelmwnket, es magünkatis mihőz tartany Isten
éltesse fldt, Date bude 12 die July 1576.

(Kívül latinul: II. Miksa római császárnak.)

106.

1576 július 12.

Musztafa basa Károly főherczegnek.

My Muztaffa passa ...

Tekyntetös es nagisagos vr ; nekünk tyztőlendeö barátunk,
közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna; meg adak my

112

nekWnk az nd, leueleth lo, Juli, kiben az mit jr nd, myuel
hogi nem ciak minekWnk, hanem, az tömös vari passanak,^
es az boznai beknek, meg paranciolta volna az mi kegiel-
mes feiedelmwnk hogi az ti jozagotokban semmi ártalomra való
dolgot ne kisertenenk, meöli W fölsege paranciolattianak my
ellene sem járunk, az tömeös vari passa dolgát my jllesse ;
oka az \^ vigiazasoknak ez hogi, vgi attak volt eleyben \v föl-
segenek hogi az ti partotok, az lengiel kirali ellen az ^ föl-
sege jozagara akartak rohanny, ez zörent paranciolat jwue,
hogi erössen vigiazzunk, es mindön segítséggel legiví^nk, azért
ciak onnét ne törtenniek valami háborúság jnnet bizoniara
semmi ártalomra való dolog nem történik ; ■♦^ de az tieytöknek^
ragadozasi ciatazasi varak ala zaguldasi. oztan az hatalmas
ciazar varasit faluit mint dulliak foztiak, nagi méltatlan bir-
sagokal, fogságokkal, es egieb ellenközö dolgokal niomorgat-
tyak Wket. kiben semmit elö nem veztök es ha mi esik iáitok
azonnal mi vetkVí^nk azért te nd. mindön ellenközö dolgok-
tul tylcia meg ví'ket, annak vtanna ha az myeynktvC^l valamy
karotok lezön, mi aggiunk okot róla ;

Irya nd, hogi az boznaj bek Bussina neuö varat meg^
vötte volna nagi eröuel rea mönuen ; azt nd, jgy ercye
hogi valamy, olahok es raciok kik Boznahoz tartozok pribe-
kök ; szöktenek uolt az varban, kiknek, nagi tyztössegöt es
fizetést töttenek ; azok jzentenek titkon az beknek ; es az bek
vgi küldőt volt oda, es vgi attak az varat kézben ; de hogi
az bek algiukal rea naönth volna abban semmy nincien, jm
jnnet mi közwl^nkis, mind vntalan zöktön zöknek, Tatában
Wezperenben, kiknek nagi tiztössegöt teznek, ha azokis mi
nekwnk alattomban meg aggiak valamelliket, ne vegi'^ke el^
azért afféle hitötlenöket vgian nem jllenek közitökben fogadny,
mert semmi haznotokra bizoniara nincien, söt vgian hadna
meg nd, mindön fele hogi afféléket ki buciuznanak az ve-
gekbeöl ; Isten ndl ; Date bude 12 die July 1576.

lm mastan vionnan ertvv'k hogi Égre es mind az körni^^l
való vegekben, nagi haddal giwleköznek kit semy jóra nem
velhetvC^nk, ezt ertuen, annak fölötte az aiandek be kwldese
is ha hamar nem lezön meg gondolhattia nd, mi köuet-
közzek belőle, azért ha zerelmetök vagion az frignek meg ma-

* Itt a következő beszúrás van :

kyk eddigis regön meg tértének uolna, de ezt ertuen hogi az aian-
dek be kwldesnek jdeie el múlt nem tuggiuk mire velny annak okaiért
vannak ott ; de keriwk ndt, hogi mönnel hamarab lehet kwlgietök be,
mies arra felelwnk hogi mindenwth le zallituk wketh ;

113

radasara, az aiandekot kMgietök meg, es az te nepeitöketis
zalliciatok heliökre, mies fogadunk hogi az mi népeinket mind-
iarast heliökre szallitiuk, hol penig mas kví^lönb zandekotok
vagion, aggiatok tuitunkra tuggiunk bizoni hirt az mi kegiel-
mes feiedelmwnknek adny, es magunkatis mihöz tartany.

(Kívül.) Tekyntetös esnagisagos vrnak, Charolj hercyegnek
romai ciazar fö tanacianak es gond uyselöienek, nekwnk tiz-
tölendö barátunknak.

107.
1576 július 21.

Musztafa basa Károly főherczegnek.

My Muztaffa passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr nekwnk tyztölendeö barátunk,
keözönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, meg adak mi
nekvP^nk az nd leuelet 18 Julj, kiben panazolkodik nd, az
boznaj es ziget vary bekre ; az boznai bek dolgát my
illesse, azt nyluan meg higgie nd, hogj annak vágjon há-
rom holnapia, hogi hazánál sem volth, hanem Klyz szanciag-
sagban, az kotary hatarth jegizny vagion ; de az mint ennek
előtte való leuel^nkben beuebben meg jelöntöttví^k néminemű
pribekök által löt Businnak vezödelme, jnnetis aíFele latrok
zöktön szöknek az vegekben, kiket mind be fogadnak ha meg
ma tyz varat, lehetsegös volna hogi kezwnkben adhatnának,
eggiet sem teritenek hatra benne ; azért Busin vezeödelmet
jgy ercie nd,

Az zigeti bek, hogi Komar es Kanisa közöt Zent Jakab
neuö kastelt, meg vöt volna éghetőt volna, es mastan jsmeg
nagi haddal zekerekel kezwlne, semmit abban nd, ne hig-
giön mert bizoni niluan való hazugság valaki hizölködöt
ndk, felöle hol penig nd, az mi jrasunkban ketölködnek,
bociassa hiu emböret nd, es lássa megh ha az mi jrasunk
lezön igaz, auagi afféle hizölködöknek bezedy, az, kik jllien
méltatlan dolgokath zolnak nd, elöt, mi felelwnk az mi em-
börsegwnkre hogi az nd, emböret jsmeg bekeuel el bociatiuk
de ha mi az tieytöknek myndön ellenközö dolgajth elö zam-
lalnuk, nem leuelet hanem köniuet jrhatnank, de ha mi felöl
jrunkis, arra sem jví' valazunk my hazna Írásunknak ; jm
mastannis minemw dolgok történtének;

A budai basák. 8

114

9 die Julj az tatayak Buda körniVC^l való kerteökböl három
:zegeny törököt ragadanak el,

Vgian ezön hónak 15 napian, az erdőről az zegeni taliga-
sokban kit el vittenek kit le vágtának huz lonal többet vit-
tenek el, tataiak komaromiak

Ismeg vgian ezönök, az zegeni, török barátoknak kik meg
kést sem hordoznak velők nem az hogi valakinek ártanának,
ket bialokath negi ökröket kikkel fat hordattanak, jwuönek
járónak táplálására, el viuek

Ismeg jm ez minapon az tokayak, zakmariak es az kőr-
niiví'l valók az mi kegielmes feiedelmWnk jozagaban, Erdelhöz
tartozó; nagi dulast koborlat miueltenek ;

Az egriek jsmeg mind naponket az hatalmas ciazar va-
rasit faluit dulliak foztiak puztitiak ; efféléket zantalant zam-
lalhatnank kik mindőn nap történnek az tieytöktv(^l de lattiuk
hogi semmy hazna nincien, jnkab hiztők cemöli hyzőlködök-
nek hogi nem mint az my jgaz jrasunknak ;

Az tömösvary es oda által való hadnak leteleth my jllesse
ennek előtte való leuelwnkbennis meg jelönt\(^k, miuel hogi
az aiandeknak be zolgaltatasanak ideié regőn el multh, nem
tuggiak semmi jóra velny, felnek valamy cialardsagtul azért
ha akarattok vagion az írignek meg maradására, kiért bizoni
meg eddig jo töreködök voltunk, sem kölciegví^nket, sem fa-
ratsagunkat nem kimellöttví'k, tahat mőnnel hamarab lehet
kwlgietök meg ; mert az sok veleködesbeöl semmi jo nem
jndul, egiví^ld mi sem tartoztathattiuk ennek vtanna meg az
beköketh,* ha mi történik mi okai ne legiwnk, erre hamar
valazt varunk ndtul ; mind azon által mihelt az aiandekot
nd, jnditia, azonnal mies raindönőket heliökre szallitunk, kiben
ndk ; semmi kétsége ne legiön. Isten ndl Date budse 21 die
Julj 1576.

[Kívül magyarul: Károly berezegnek.]

108.

1576 július 25.

Musztafa basa Károly főherczegnek.

My MuztaíFa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, nekVí^nk tiztölendö barátunk,
keözönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna; az nd, leue-

* Az egykorú német fordításban: i<vielleicht werden loir hinfüro die
Bégen lenger nit auf haltén kiinnen.»

115

let mi nekwnk meg adak, 24 Juli, kiben az mynemw dolgok
feleöl jr iid, mind meg ertöttwk, Busyn meg vétele feleöl,
bizonnial higgie nd, hogi mastan sem jrhatunk egiebet, mint
ennek előtte való leueleinkben ; hogi Ferhath bek othon sem
volt hanem határ jegizni volth ; es az pribeköktwl löt az
my löt ;

Cyuozdancyky es az töb kasteliok feleöl az mith jr nd,
lattia az vr jsten hogi semmi hyrwnk nem volth, sem az mi
akaratunkból nem miueltenek semmith ; zabád az ki minth
hizölködik nd, elöt, mind az által jm byzot embörwnket
boeiattuk ez dolognak meg látására, es mindön fele erössen
meg parancioltuk hogy bekösseggel légiének ha mi oli hírünk
j^íí'uend bizoniossa tezzwk ndt ;

Az fwlekiek es zecjeniek dolgát mi jUesse, azt mi sem
tagaggiuk, meg myueltek de oka ez hogi eginehani ezten-
deie vagion hogi izpahia az neue de zömeuel sem lattá
jobagiath, mert Krusit János, Balassi János ki miat ez el mült
ezteiidöbenis meni háborúság tamada kire mind az w arulo
hitötlen volta adoth okot, kit ennek előtte mind romai ciazar-
nak w fölsegenek, smind ndk, beusegössen meg jrtunk,
de nem tuggiuk ha aggiake jgazan élőtökben auagi nem tol-
maciotok bwneye auagi vgian nem akariatok erteny, azonban
myndön hizölködöknek szánokat be veuen mynket bwntettök ;
(jllien dolgot miuelnek) az falukon varasokon fegiuerösöket
tártnak drabon tokát, az zegeni jobbagiok eőrömesth be jVvne-
nek, de nem bociattiak, azonban vgi lezön oztan vezödelmök,
mert mindönnek zolgalatiaban jar senki zellel nem elheth
mindön meg kiüannia az ví^ jutalmat ; de ha be járnának vrok-
hoz es az miuel tartoznak be zolgaltatnak, ha annak vtanna
az mieynk az feleys mönnenek bátor mi adnánk okot róla ;
vgian keriwkis penig ndt, hogi mindön fele paranciollia meg
nd, ne tarcianak ellent be járásokban mert bizoni semmy
haznos dolog nem kőuetközik belőle ;

Touaba az sok ciatazasoktul leselködesőktwl tilcia meg
SiZ zantalan ragadozasoktul nd, Wket, kit. az hatalmas jsten
tud, hogi jnnet semmi nem jndittatnek ciak onnét maradná-
nak bekeuel mint ez elöt való leuelwnkbennis jelőntví^k az
tatay aknák, komaromiaknak sem eyel sem nappal ragadozasok
meg nem szwnnek Buda körniwl való kertökböl minapis va-
lami eginehani zegeni töröiöt ragadanak el, ottan hamar
jsmeg az taligasokra rohantanak kit el vettenek bennök, skit
meg öltenek, es louokatis mind el vittek vgi annira hogi maid
ki sem mehetnek zegenyök, az pőzpöremiek palotajak papayák
Azon keppen Battian neuő kastelj ala akartának jwny, es

116

giuto zörzamokat kezituen meg akartak giujtany, az mieynk
ezökben veuen, jstennek segítségéből meg győztek wket, kik
kőzzwl jm nalunkis vannak ; Sambek kastellia alat való falut
az tatajak eíFele giuito zőrzamokkal meg éghetek, kit ha az
zegenseg ezeben nem vőt volna, mind porra lőt volna.

Ismét jm minap az Homonnaj zolgaj fői kez^^luen az fwle-
kieket lesre akartak vőnny, masodzor jsmegHoUo k^ ala za-
guldottanak, jstennek segitse[ge] az mieynkel lenen, meg ve-
rettenek, kikben jm elegen vannak nalünk,

Az egriek meg azonképpen az hatalmas ciazar varasit
faliijt mind zwnetlen diilliak koborliak, kikhöz W nekik semmi
jgiők nem volna

lm mastan jsmeg Hatuan ala zaguldottanak volt vgyan
ezön egriek, az mieynket lesre veuen, ket aghat, mind ne-
peuel el vittek es sokat kit le vágtának bennök, ha my
haznat latunk eífelet zantalant Írhatnánk de lattiuk hogi
nd, elöt keues foganattia vagion, vagi az bogi nem aggiak
j gazán nd eleyben ;

Emlekőzhetik nd, róla ez elmúlt ví^dőkben Alykar my-
nem\(^ dulast eghetest miuelth vala Boznasagban az mi
kegielmes feiedelmvC^nk jozagaban ; tudni jUik Zaciesna tarto-
maniaban.

Ottan hamar jsmeg Ospergar neuő horuath vr, Noüa ea
Koztanicia kőzőt való varasokra falukra nagi erővel reajvíue,.
es kit tízzel kit fegiuerrel emezte megh az népet föl vetien
az -^ maga birtoka ala zallita;

Zryny Giőrgi Posga tartomaniaban meg ezőnkeppen ciele-
ködek, meőli dolgot my nemw ziuel zenuedhessön el az my
kegielmes feiedelmWnk, meg gondolhattia nd,

Az aiandek dolgát my jUesse ; ha >^ főlsegenek kedue
vagion az mi kegielmes feiedelmvv^nk közöt való el vegezőt
frighőz nd, mőnnyőn vgian valóban vegére, es aggia tut-
tünkra nd, kinek meg léteiében bizoni mi voltunk ezközők,
sem faratsagunkat, sem kőlciegWnket nem zantuk ez vtannis
az meniben minket jllet, mi az mi aianlasunk zőrent, kezők
vagiunk oltalmazny, azért keri^k ndt, hogi te nd, ertessőn
hamar es bizonios valazzal felőle, tuggjuk mies az mi kegiel-
mes feiedelmVC^nket bizonios valazzal ertetny, nd, az tauali dol-
got forgattia, meöli háborúságnak mi legiőn oka zantalanzor
meg jrtuk; azért ha akaratotok lezön az aiandek be zolgal-
tatasara, keryWk ndt, hogi mőnnel hamarab lehet jndicya nd,
mi se maraggiunk romai ciazar ^ főlsege aianlasaban biz-
uan ; hazugságban ha ez meg lezön, jnnet az mi röndönkröl
ha mi karotok történik mindönert tyzet huzat adunk, ciak

117

hogi az tieytök ne aggianak valamire okoth ; mi felelví^nk az
mieynk felöl hogi az ti határotokra se lepienek, nem hogi
valamy karth miuelnenek, jm az Zolnaknal való hadatis le
zallitottuk, annak fölötte mindön fele meg parancioltuk hogi
veztegsegben légiének, mind az által az aiandek be zolgalta-
tasa felöl mindön bizónios valazt varunk, Isten ndl ; Date
bude 25 die Julj 1576.

[Kívül magyarul : Károly berezegnek.]

109.
1576 augusztus 14.

Musztafa basa Trautson Jánosnak.

My Muztaffa passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr, nekünk tyztölendö barátunk,
tözönetvC^nk es magunk aianlasanak vtanna, juta my hozzánk
romaj ciazar köuetetM az my kegielmes feiedelmwnk paran-
ciolatiabol, az my hyu embörWnkel az ^ fölsege postaia
14 Augusti, ky erközöt ki g, napia, parancjolt mi nek>?í^nk W
fölsege hogi bizoniossa tegivC^k v(^ fölseget ha az tiztössegös
aiandeknak be kWldese valóban meg lezöne (auagi nem) kinek
be zolgaltatasanak jdeie jmmarregön el multh ; romai ciazar
es te nd aianlasahoz kepöst penig es ahoz bizuan, az mi
dolgunk minth legiön meg jtelhety nd, ezönközben keriWk
ndt ; hogi te nd, valóban tegiön bizoniossa, ha lezöne meg
auagj nem, mert ez kettő közöt ha mi történik mi okaj ne
legiWnk jsten ndl, Date bude 14 die Augusti 1576.

[Kívül magyarul : Trautson Jánosnak.]

IIO.

1576 augusztus 24.
Musztafa basa Miksának.

My Muztaffa passa . . .

Feölsegös romay ciazar, közönetwnk es magunk aianla-
sanak vtanna, sokzor jmmar my Kruszit János dolgát te
iidnek; meg j elöntő ttví^k, mynemW ostor alat tartia az hatal-

118

mas cyazar jobbagyth ; ki tnyat jminar sokan el puztiiltanak ;
mynt jm mastannis nem tuggiuk minemvv p'vC^spökök kezeben
biztanak nemöli falukath, kikre verös niarsakat kwldöztien
nagi sarcioltatas es ostorozás alat kezöriti wketh; hogi adóz-
zanak es oda zolgallianak ; jllien dolgotis myuelnek egi mást
ertüen az hatalmáéi ciazar jozagabol az falukat föl költyk, kik
zegenyök mint az elöt mastannis nagi eörömest be holdolna-
nak ; kit égik var ala kit másik ala zallitanak bennök, es
darabontokkal őriztetik hogi be ne jarianak, es semmit ne
fizessenek, tuggia penig azt fid, hogi myndönnek zolgalatia-
ban jar, es myndön meg kiuannia az ví^ jutalmath, jgi lezön
oztan hogy zörönciere véli feyet, mert nincien miuel elny, es
ha my esik raitok azonnan minket vádol fld.

De az mynt ennek előtte zantalanzor meg irtuk fldnek,
te fid. tylcia meg ví^ket, hogi az hatalmas ciazar jozagyt ne
dulliak fozzak es ne puzticyak, seöt erre kezöricie fid. wket
hogi myndön fele paranciollianak az holdolt népnek kik ide
vannak iratatuan, jarianak be az hatalmas ciazar adoiat es
izpahiaiok jví'uedelmet igazan zolgaltassak be, es az my az
tyztössegős aiandeknak be zolgaltatasanak mogjat jllety, ki-
nek be zolgaltatasanak jdeie regőn el mülth, es nem tuggiuk
myre velny, mind ezök légiének meg hiuen, my mastannis
azon alhatatossagban vagiunk, ha mi tví^lví^nk vagi az my bir-
tokunk alat valoktul, az fld, jozagaban annak vtanna valamy
kar esik ; ciak hogi az tieytök ne aggianak okot rea, bátor
my aggiunk zamoth róla ; hol penig el veghezct akaratotok
my legiön, aggiatok tuttunkra, mies tuggiunk mas keppen rea
gondolny ; az tieytöknek ciak orrok vére el jnduUionis zaz
keppen aggiak fld, eleyben de jm mastan az minemő dolgok
történtek azokat akaruk fldnek, meg jelönteny möllieket ha
igazan adnak fldnek, eleiben meg értheti fld, möllik partról
vagion az ellenközes,

i8 die Augusti, az palotayak bözpöremiek az feier vary
ciordat mindönőstöl el ragattak vala, az mieynk vtannak
leuen hogi el akartak zabaditany az barmokban zamtalant
le vágtának az kit meg mönthettenek bennök azzal hatra tér-
tének ;

Vgian ezön holnapnak 24 napian az palotayak, bözpöre-
miek, papayák, deuecieriek tyhaniak, giöriek, es az körniM
való veg béliek, nagi haddal föl kezwlüen Feier var kömivC^l
lesöket hantának, es délkor zaguldoth bociattanak, kik az ma-
radék barmoth el ragattak, az mieynk vtannok leuen, zinten
az lesre vittettetnek eginehanj jzpahiat sok io besliakkal kit
le vágtának skit el vittenek eff'ele dolgokat zantalant irtunk.

119

es jrhatnankis kik naponként történnek de, lattiuk hogi semmy
hazna nincyen meg cyak valazunk sem jW felöle, azért fldt,
azon keriví'k hogi jelöncie meg fld. mi nekv(^nk, ha vagione
az frighöz valamy keduetök, es az aiandeknak be kví^ldese
lezöne auagi nem, vagi az hogi niluan való hadakozásra vagion
akarattok, had mies tuggiuk, mihöz magunkath tartany, Isten
fldl ; Date bude 24 die Augusti 1576.

Ezöknek penig hadnaggiok tulaidon W maga az papai
kapitan volt, kit nyluan meg ertöttWnk es vegére möntWnk.

[Kíuül latinul : II. Miksa római császárnak.]

III.
1576 szeptember 10.

Musztafa basa Miksának.

My MuztafiFa passa ...

Fölsegös romay eyazar, közönetví^nk, es magunk aianla-
sanak vtanna, megh ada my nekVí^nk Horuat Petör az fid
leueleth 9. napian zent mihali hauanak, kibeöl mind meg er-
tött^^k az fld. kiuansagath ; az varak es kasteliok hatra adása
felöl nyluan vagion te fldnel ; hogi my azoknak meg vételé-
nek okay nem vagiunk, kyt my ennek előtte való wdökbennis
mind az köuetök által, es my magunk embörj által, leuel^nk
altalis zantalanzor meg j elöntöttünk fldnek ; kinek nyluan
ualo byzonsagatis adtuk, hogi az ví^nnön maga hitötlensege
adót okot rea,

Az holdolatlan varasok faluk felöl ir fld, my nálunk
nyluan vannak, hogi te fld. az my kegielmes feiedelmWnkel
vg>' vegezöt az frigi dolgában, hogi az mölj varasok faluk ide
nincienek jratüan my azokat semmyre ne kezöricyWk, jsmeg
az meöli varasok faluk jde vannak jratuan az ti se kezöricietök
semmy fizetésre ;

De az mynt lattiuk, az tyeytök ebben jgön keueset álla-
nak meg, myuel hogy ide által Tömös varig jde ala Nándor
feier varig az my kegielmes feiedelm^nk jozagat myndön
nagi ostor alath kezöritik az adózásra, nemöllieket föl vöznek
heliökröl, es az VC^nnön maguk határokban szallytiak, varasról
varasra, falukról falukra verös nyársakat kwld őznek vgi sa-
niargattiak az zegensegöth, mint jm mastannis Kruszyth János
Vacy varasara es az komiul való falukra, tulaidon az my magunk

120

jozagarays Becykere, Bercyelre, verös niarsakat k^ldözöt, annak
fölötte dulassal eghetessel feniögety wket, vgi annira el röt-
tentek zegeniök hogi mind el akarnak heliökröl fűtny ; efféle
méltatlan dolgokat zantalanokat jrhatnank smind jgazak az
möllieket naponkent az tieytök myuelnek de lattiuk hogi
keues foganattia uagyon nálatok, azért ha az tieytök ellent
nem tartanának, az jobbagioknak be jví^uetelökben, byzoniara
az myeynkt^K^l sem rablás sem semmy egieb ellenközö dolgok
nem történnének ; de mit tehetnek zegeniök Izpahia az neue
soha szömeuel sem lattá jobbagiat, mert nem haggiak latny,
nem élhet széllel, valaminth valahogi meg veheti az ^ jutal-
mat azon forgódik de te fld, paranciollion mindön fele hogi
az möli varasok faluk ide vannak jratatuan ne tarcianak ellent
be jv^uetelökben, mies arra felel'íírnk hogj annak vtanna jnnet
semy ellenközö dolgok es kar tetelök nem történnek hanem
nagi bekeuel maradhatnak,

lm az fid, postaiat Horuat Petörth az fld, kiuansaga zörent
hiu es bizot embör^^nk által ez mai napon röggel mindön ke-
södelöm neköl vtra bociattuk ; es inj az aiandek felöl való hit
leueletis meg kwldöttWk fldnek ; Isten éltesse fldt ; Date
Bude lo die septembris 1576.

[Kívül latinul : II. Miksa római császárnak.]

112.
1576 szeptember 10.

Musztafa basa Károly főherczegnek.

My Muztaffa passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr nekv^nk tyztölendö baratWnk,
közönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna, meg ada my ne-
kWnk Horuat Petör az nd leueleth 9 die 7tembris kiben myth
jr nd, Bakabanya, Korpona, Hainyk ; felöl mind meg ár-
tottak ; emleköztet nd, minket arra hogi ez el mült ez-
tendöben, Istuanfy Miklós által aianlottuk volna magunkath;
hogi az meöli varasok es faluk ez jdeyg jde nem zolgaltanak,
mastan se zolgallianak, ez feleöl azt jrhattiuk ndk ; hogi
my azt tudatlanságunkból nem myueltVí^k, myert hogi azt bi-
zonnial tuttuk stuggiukis hogi az mi kegielmes feiedelm^nk
leueleben be vannak jratuan, meöly leuelnek az massa nála-
tok vagion ha nd, ketölködik az my jrasunkban lássa meg

121

nd, az leuelnek az massat, mölj nálatok vagion, azt hyz-
zvC'k hogi nd kv^lömben nem talallia; myert penig hogi ez
jdeyg be nem kezöritöttwk oka ez hogi, romai ciazar w föl-
sege hozzánk való tiztöletös barátságát neztwk

De jm mastan vionnan Ferhat bek páran ciolatoth hozót
az my kegielmes feiedelmví^nktví^l, reánk hogi romai ciazarnak
es az kiknek jllik myndön fele jriunk hogi be jwuetelökben
semmy ellent ne tarcianak ; es hogi be kezöricyví'k, mölj pa-
ranciolat ellen my sem alhatunk, azért keriví'k ndt ; hogi te
nd, paranciollia meg az tizt tartoknak, kwlgiek be wket, my
arra felelví^nk hogy romai ciazar, es az nd, barátságaiért vgi
özue alkottatiuk wket hogi mind magoknak, smindön fele haz-
nossak lehetnek, mert jol tuggia azt nd, hogi mindönnek zol-
galatiaban jar, es mindön meg kiuannia az w jutalmath ; Isten
ndl, Date bude lo die 7 tembris a. 1576.

[Kíuül magyarul : Károly berezegnek.]

113-
1576 szeptember 11.

Báthory Kristóf erdélyi vajda Musztafa basának.

Illustrissime magnifice domine amice vicine nobis sincere
dilecte, salutem et felicium quorumque prosperum sticcessum. Ez
oraba juta lewelwnk Huztbol melybe azt aggyak ertenwnk hogy
a' nemet had Vngwar feleol derek keppen meg jndult volna
es vagy Huztra vagy jde Erdélyre reánk akarna jeonj. Aka-
rok azért e' dolgot Nágodnak értésére adnj , es Nagsagodat ker-
ywk, hogy a' mykeppen a' hatal : chyazartol meg vagyon
paranchyolwa hogy zwksegnek jdeyen késedelemnél kwl ne-
kwnk segetsegel legyen, Nágodnak legyen gongia rea, paran-
chyollyon a' Themeswarhoz tartozó begeknekis, azokis mynd
a' Nágod hadawal egyetembe oly kezén legyenek, hogy myhelt
a' my varady capitanunk Gyczy János Nagodat, es a' hegeket
lewelewel vagy emberewel meg talalangya azonnal jndulhas-
sanak a' howa a' zwkseg mtitattya hogy jmmar ha Isten a'
hatalmas chyazar byrodalmaba atta Hwzt warat, el ne vezes-
swk, seot bozzwt allhasswnk az ellenségen, ky jgy akarya a'
hatalmas chyazarral való friget meg bontanj, mely zolgala-
tunk mynd nekwnk mynd pedig Nágtoknak nagy ele men-
tere lezen.

Tegnap bochyatok vyzza Amhat chyaust a' hatalmas chya-

122

zárhoz, kyteol erteok hogy, Nágtoknak meg vyobban paran-
chyolatot hozót a' segetseg feleol, nekwnkis paranchyollya eo
hatalmassága, hogy myhelt valamy oly hyrunk jeo az ellen-
ségnek reánk való jndulasa feleol, Nágtokat, myngyarast meg
lellywk, a' segetseg feleol, azért my a' hatalmas chyazar pa-
ranchyolattya zerent chyelekezwnk, es Nágtokkal egyetembe
eo hatalmasságának halalunkalis zolgalnj akarunk.

Towabba a Nágod emberét Ibraim agat, egy neban napig
tartoztatnunk kellet, nem egyébért hanem hogy Nagsagodhoz
jo zywel es akarattal vagyunk, azon lezwnk hogy, a' menyere
lehetséges lezen teoleonk, Nágodhoz kedwe zerent való valaz-
zal bochyassuk,

Tarchya meg Isten Nágdat, Gyalw varába jrtam, zent
Myhal hauanak ii. napian 1576. eztendeobe.

Báthory Kristoff
Erdély vayda mpria.

[KívüLJ Illustrissimo magnifico dominó, dominó Mustapha
Vesirio Beglerbego Budensi ac consiliario et locumtenenti po-
tentissimi imperatoris Turcarum in Hungária etc. amico vicino
nobis syncere dilecto.

114.
1576 szeptember 15.

Musztafa basa Báthory Kristófnak.

Prot. Báth. 443. 1. Nemz. Miiz. 37. Fol. Hung.

My Muztaífa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, nek\í^nk tyztölendö barátunk
közönetví'nk, es magunk aianlasanak vtanna; lm mastan bo-
ciattuk az my hyu es fö embörwnketh, kapicy basánkat, Ibra-
hym aghat te ndhoz, nemynemW byzonios dolgainknak meg
j elöntésére, ki által nyeluelis jzentWnk ndk ; Azért valamyt
my neuönkel mondand te nd, meg higgye szauat mert mi
zonkat szoUia ; Touaba vgian ezön Ibrahim aghatul valamy
kisded aiandekotis kví^ldöttwnk ndk ; mynt jllien hyrtelen kezy-
tetteth, nd, vegie jo neuön, ez vtannis ndk ; mindön hozzánk
jllendö tyztöletös barátsággal akarunk lönny, Isten éltesse
ndt ; Date Bude 15 die septembris anno 1576.

[KivüL] Tekintetös es nagisagos vrnak somliai Batori Chris-
tophnak, Erdeli orzagnak nömös gond uyselöienek, nekWnk
tyztölendö barátunknak.

123

115.
1576 szeptember 17.

Musztafa basa Miksának.

My MuztaíFa passa . . .

Fölsegös romay cyazar, közönetvC^nk es magunk aianlasa-
nak vtanna, ezt akaruk my te fldnek, tuttara adny, myuel
bogi te fld, myndön hizölködöknek szánokat be veuen, my
reánk szünetlen való panazokat tezön fld, kiben sem hyrx^nk
sem tanaciunk, my penig ba az tieytöknek dolgait meg je-
löntiwk, jrasünknak semmy foganattia nincien, jm ez holnap-
nak 13 napian, az leuayak vjuariak, nytrayak, komiatiak, su-
raniak, komaromiak, tatajiak, egimast ertuen, ezör louaggal
bet zaz gyaloggal föl kezví^ltenek, Sambekböz közel Tök neuö
egi falun tül lest vetöttenek bogi az myeynketb az lesre
vögiek ; buzöneöt louagot száguldóban bociattak, az myeynk
vtannuk leuen ; ezökben vezyk az el vegezöt cialardsagoth,
meg térnek ; az tyeytök az falura Tökre rohannak egi zegeni
niomorult egy töreököth ky búzáiért mönt volth oth talalhtak,
es el vittek ki mastannis oda vagion, jllien zep röndel tartiak
az tieytök az frigy ötb ; kit my semmy jóra nem magiarazha-
tunk, azért ha fldnek kedue vagione az fríg meg tartásához
auagy nincien fld, valóban aggia tüttunkra mies tuggiuk mi-
höz magunkat tartany, es ez zegenj nyomorultat bociatassa
el fld, jo valazt varunk fldtVí^l, Isten fldl : Date bude 17 die
septembris a. 1576.

[Kívül latinul : II. Miksa római császárnak]

116.

1576 szeptember 23.

Musztafa basa Károly főberczegnek.

My Muztaffa passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr, nekünk tyztölendeö baratunk,^
közönet\^nk es magunk aianlasanak vtanna; ertiV^k az nd,
leuelebeöl az mynemvC' panazokat tezön nd, az mieynk fe-
leöl, sokzor jmar meg jrtuk ndk ; bogi ha az tieytök ellen-
kö[ző] dolgainak ciak az tized rezet meg jrnukis, nagi
könyuet írhatnánk, de lattiuk bogi keues hazna vagion, my
nam ez elöttis meg jelöntöttwk bogi az möli varasok faluk

124

jde nincienek jratuan azokat vgian nem engeggiv^k be kiuanny,
az kik penig jde vannak, azokat kiuanniak; hogi penig az
boznaj bek valami kezwlettel volt legiönlatti a Isten minekünk
bynVnkel nincien, mi helth az te nd, szerelmes attiafia
leuele erközek, kiben az tiztössegös aiandeknak be kMdese-
nek okaierth hit leuelWnket kiuana w felsége, azt latnán
myndiarast, mind az boznai bekhöz smindön fele postán em-
börwnket kvC^ldöztök, kiknek semmire sohoua való jgieközetö-
ket nem ertöttVí'k,

De hogi ez jdeygis enny kesöre hallazta ^ fölseghe az
tiztössegös aiandeknak be zolgaltatasat nem tuttuk mire velny,
kit ndis, meg gondolhat vgy gyvC^leköztenek ; de az vC' föl-
sege mastany es ez elöt való aianlasy zörent, mönnel hama-
rab lehet, kwlgie be az aiandekot, ha annak vtanna valamy
lezön bátor nd, ne higgie meg zonkat, ciak onnét valamy ne
törtenniek ;

ez jdegys penig ha my történt, Posgaban vagi egiebwt,
olliaktul történt kik onnét az ti partotokról oda zöktenek,
azért mönnel hamarab lehet az tyztössegeös aiandekot jndi-
tassa nd, es aggiatok az aiandekkal jde jöuö fö embeörnek
eleyben hogi velwnk eggiet ertuen, az ollianokat meg cyrkal-
nan, mies jnnet jrünk az mi kegielmes feiedelmVí^nknek, kiket
hyzwnk hogi vgi megh bwntettetnek, es tiztökbeöl ki veszet-
nek ; annak vtanna mykor eífelek meg bví^ntettetnek ygi lezön
hogj az frig alhatatossan meg marad, mies penig arra fele-
Iví^nk hogi, ha hamar jndittatia nd, az aiandekoth, mindön
ziuönk zörent azon töreközwnk hogj éppen es ciöndezön meg
maradhasson, de ha mégis touab hallaztia nd, semmy jo nem
köwetközik belőle Isten éltesse ndt, Date bude 23 die septemb-
ris 1576.

[Kívül magyarul : Károly berezegnek.]

117.
1576 szeptember 25.

Musztafa basa Károly főherczegnek.

My Muztaffa passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr, nekünk tyztölendö barátunk kö-
zönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna; ezt akaruk my te
ndk ; tuttara adni, hogi miuel te nd, mindönöknek száno-
kat elö veuen, mi reánk, sz az my birtokunk alat valókra,

125

nagi zorgalmatos panazokat tezön ; mint jm ez my napi leue-
lekbölis meg ertwk, fö keppen az boznaj bekre való panazzat
te ndk ; ki bizoni ok nekv^l semmyt nem myuelt, es sem-
mire szándéka akarattia sem volth syneienis; mert mihelt
az nd, zerelmes attiafia leuele juta Horvát Petör által ki-
ben az aiandek feleöl való hit leuelet kiuanta w fölsege ;
azonnal postán mindön fele el kwldöztví^nk ; es mindönöknek meg
parancioltuk bogi az frighöz tarciak magokath ; mastan vion-
nan jsmeg bogi jmmar byzonios keppen vartattia ví^ fölsege
az tiztössegös ajándéknak bizonios meg leteleth, kit jmmar
elis hittv^nk bogi hamar meg lezön, minth bogi az W föl-
sege, es az nd, jo aianlasiban my semmit nem ketölköttwnk,
ennek elötteis mastannys mies azon lezví^nk bogi jnnet semmy
ellenközö dolog ne törtenniek ; ha penig valakiktől történt
ennek elötteis ok nekvv^l valamy olj dolog ; mykor az w fölsege
köuete jt nálunk lezön ; az tyztössegös aiandekkal, (egi mást
ertuen) vgi viselliwk gongiath bogi bvC^ntetes nekwl ne ma-
raggianak mint az elöt való leuelvQ^nkböl nd, beuebben meg
ertbety, azért te ndt keriwk bogi myndön hyzölködöknek
szauat nd elö ne vegie, hanem mönnel ham arab lehet az
meg jgbert tyztössegös aiandekot inditassa el nd ;

Hogi efféle ketölködö ellenközöknek szaiokat dughassuk
be, es zaruokat niomhassuk le ; mykor oztan jelön lezön az
tyztössegös aiandek, bátor annak vtanna jnnet ha oli ellen-
közö dolog történik, ciak hogi az tieytök ne aggianak okot
rea, az mint ennek elötteis jelöntöttví^k, batár mi aggiunk okot
róla, mi bogi ha mies mindönöknek szánokra elö vönnwk, es
az mi kegielmes feiedelmwnknek eleyben adnuk ; sokkal ke-
lőmben lönne az dolog azért ha mikor jgaz panazlasokat
jrunkis az tieytöknek ellenközö dolgai feleöl, kiknek ellenközö
dolgokat ki zamlalhatna meg ; lattiuk hogi keues hazna vagion,
vagi hogi nem aggiak jgazan élőtökben

Mynd az által jm ciak ez napokban történt dolgokat akaruk
ndk, eleiben adny, az győriek zent martonyak, Geztös ala
JA^^ttenek volth, lesben aluan az myeynket, ki akartak cialny,
azonban zaguldoth bociatnak, az tyeytök, az mieynk reaiok
rohannak kit le vágtának bennök, skit el hoztanak mastannis
nalünk vannak ;

Az komaromiak tatajak ottan hamar föl kezwluen szinten
Buda ala jví^ttenek, es az juhazokra '^töttenek, ezökben veuen
az mieynk, mindiarast vtannok leznek, az juhokat tvC^lök meg
möntik, es \^ magokban kit le vágtának, skit el hoztanak ;
mikor kerdözzví^k nagi niluan mongiak, hogi az komaromj ka-
pitan akarattia es paranciolattia zörent, az vjcje kapitan pa-

126

ranciolattiabol es az kapitanok parancyolatiokbol ywnek ; erö
szak alat, vgian fenitek alat, hogi ha el nem jví^nnenek nagi
niomorusagoth miűelnenek raitok ; meg jllien bezedökkel jUet-
nek, roz bestie kurua fiak jm elöttetök az sötét tel, hiaban
ezytök az kiral keniereth smiert hogi paztor niaiert nem
möntok jtihoth barmot, nem haitotok nektökis lönne nekwnkis ;

lm jsmeg vgian ezön napon ki 25 napia ez holnapnak
zokasunk zörent möntví^nk vala az mi kisded falunkban
Óbudára mülatny, ki oli jgön közel vagion hozzánk hogi egi nyilai
be lühetnenek az varas határáról ; mikor baratinkal oth mu-
latnánk az falul fölliví^l egi vyslacika* nagion esedözik egi
pincye elöth; meg latuan oda zaguldatank; azonban az vis-
lacika nagi syuassal ryuassal ki ywue az pinciebeöl sebössen ;
latuk hogi valami dárdások vannak, vgi mint harmincian ki
vetek magokath, kik közz>?(^l my magunkis Ví^zuen ; kik az
Dunának esenek, kik közz\^l el fogdosanak; kikben vgian
nemis zaladot el töb az kik eginehanian az Dunában holtá-
nak ; az többy nálunk leuen, kerdöztwk kik akaratiokbol
jVí^ttenek es miért jwttenek, nyluan mondottak hogi az koma-
romj es tatay kapitan akaratiokbol, es azok ereieuel való pa-
ranciolatbol jwttenek ; kik jmmar annak előtte valamy zegeny
haiosokatis vertének volt föl ; es mastan azon paranciolat alat
azon voltának hogj az por törő molnoth es az varast meg
gyuycyak es az myt kaphatnak azzal el mönnienek, megh
higgie nd, hogi jgaz dolgokat jrünk ndk ; hol nd ketölködyk,
haggia meg nd, Synnygh Wolfgangnak, mikor az tyztössegös
aiandekkal jelön lezön, emleközzek meg felölök es kerdözze
meg wketh ; ha penig nd, akaria az fö köuetnek kwldönk be
bennök ; hogi az my bezedwnk helien maradhasson, nagiob bi-
zonsagul az elöttök járóknak neuök ezök ; eggyknek Horuath
Myhalj, Horuath Györgj, Bezterejkj Matias, isten ndl Date
bude 25 die Septembris a. 1576.

[Kívül magijarnl: Károly berezegnek.]

118.

1576 október 3.

Musztafa basa Károly főherczegnek.

My Muztaffa passa ....

Tekintetes es nagisagos vr nekví^nk tyztölendő barátunk,
keözönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna, meg adak my

* Az eyyk')rn nemei forditásban : Ain khlainer siiech hundt.

127

nekWnk az nd, leueleth mölliet jrth volth nd, 22 die sep-
teinbris, 2 die Octobris, kyben mit jrt legiön nd, mind meg
ertöttwk, lattia az hatalmas jsten hogi mi eddyg nem szinnel
hanem szyuel töreköttw^nk az my kegielmes feiedelmwnk, es
az te nd, szerelmes attiafia közöt való el vegezöt frignek éppen
meg maradására, hol penig keduönk nem volth volna hozza,
sem munkankal sem kölciegwnkel ez jdeygys jelön nem löt-
tVÍ'^nk volna, azért zabád az mit nd, elöt szolnak mi felöMnk,
mi senky szaiath be nem dughattiuk, az bekök feleöl az myt
jr nd, nam my ennek elötteis eginehanzor meg jelöntöttwk ndk ;
hogi az mi akaratunkból byzoni semmit nem miuelnek, az
szigeti bek penig vgian semmit sem miuelth ; ha valahol valami
törtentis, az aiandeknak ennire való hallaztasa adót okot rea,
mert hogi sem egi fele sem mas fele nem tuggiak magokat
mihöz tartany my penig romai ciazar w fölsege jo aianlasa-
ban bizuan myndön fele nagi biztatásban vagiunk felöle ;

Azért my te ndt, kerivC^k mint tiztölendö baratünkath
hogi nd, mönnel hamarab lehet, az nd, zerelmes attia-
fia jo aianlasa szörent jnditassa az tiztössegös ajandekoth;
mykor jelön lezön annak vtanna ha jnnet valamy ellenkőzö
dolog törtenendik valami ok nekwl, az mint ennek előtte nalo
leueleinkbennis meg jelöntöttwk bátor mi aggiunk zamot
róla ; es az kik eddigis valamy ellenközö dolgokat myueltenek,
mykor az tiztössegös aiandekkal jwuendö szömelj jelön lezön,
az mint mind romai ciazarnak w fölsegenek smind ndk ; meg
jelöntöttAíí'k, egi masth ertuen oli módot találunk abban, hogi
semmi keppen bwntetes nekwl ne maraggianak, azért te
nd, viselliön oli gondot erre hogi mönnel hamarab lehet zol-
galtassak be, hogi mies az nd zerelmes attiafia, es nd, aian-
lasahoz bizuan fogiatkozas nekWl meg maradhassunk Isten
ndl, Date bude 3 die Octobris a. 1576.

[Kívül magyarul : Károly herczegnek.J

119.
1576 október 10.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.

My Muztafí^a passa ....

Tekintetös es nagisagos vr nekwnk tiztölendö barátunk es
10 fiunk, közönetwnknek vtanna jm ertiVí^k mit jr nd, az my

128

aianlasunk felöl de azt az Isten lattia hogi my mind ez oraig
azon voltunk lezví^nk ez vtannis hogi az el vegezöt frig alha-
tatossan meg maraggion az mint az nd, attianak es az nd,
attiafianakis aianlottuk magunkath ; mynek előtte penig az
nd, leuele jutót volna, az minemw rablás felelöl mastan vionnan
emleközik nd, miadiarast az kik annak okai voltának, az töm-
lődben haniattuk es erössen meg bwntettwk az meny rab fe-
leöl emleközik nd, nagi saniargatas alat ki vöttWk t^lök, de
közel sincien anny az mynt nd, eleyben adtak azért az mölliek
meg talaltattanak bennök jm azokat meg parancioltiik hogi
mindiarast vizza bociassak, eddigis az mi esőt oka ez volt
hogi az aiandeknak be kwldeseth ennyre hallaztottatok ;

Tuggia nd, az zolgalo röndnek my voltat, mig szöme-
uel valamit nem lat addig rementelen dolgában ; azért te
nd, mönnel hamarab lehet kwlgie be a' tiztőssegös aian-
dekot annak vtanna ha jnnet ok nekv^l valamy törtenjk bátor
mi aggitink zamot róla ; es mikor az w fölsege köuete jelön
lezön, egi mást ertuen az kik ez élőt az frig ellen valamit
miueltek es mastannis, vgi ki tiztithattiuk hogi annak vtanna
nagi bekösegben maradhatunk ; vgi hogi mi reánk sem lezön
semmy panaz

Az my Baka bania Korpona Hajnjk dolgath jllety, arrais
vgi viseMnk gondot hogj nagi bekeuel meg maradhatnak es
senkitví'l semmi bantasok nem lezön Isten ndl, Date bude
lo die Octobris 1576,

[KíuüLJ Tekyntetös es nagisagos vrnak Ernestus herciegnek,
romai ciazar tanacianak nekwnk tyztölendő barátunknak es
io fiunknak.

120.
1576 október 15.

Musztafa basa Károly főherczegnek.

My MuztaíFa passa ....

Tekintetös es nagisagos vr nekvC^nk tyztölendő barátunk, kö-
zönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ezt akaruk my
ndk, meg jelőnteny, hogi jmmar az komaromy es tatay
kapitannak eginehani leueley vannak nálunk, az aiandeknak
be zolgaltatasa felől, hogi jm ma, sym holnap hozzánk erkö-
zik myaz w Írásoknak es fő keppen az ty ajanlastoknak hyuen
az my kegielmes feiedelmvC^nknek be jelöntöttwk, jmmar pe-

129

nig mind az teljs el erközik nem ttiggiuk mire velny hogi
enny jdeygys el nem erközek, ha az feier vary bek dolgát
forgattiatok, azt my megh bwntettwk es ez vtannis meg
hallia nd, miképpen meg bwntettetik mind az gmind az
többy, merth mig afféle ellenközök ki nem jrtattatnak addig
sem my sem tj bekeuel nem maradhatunk, touaba az rabo-
katis meg hattuk hogj hatra bociassa, eddigis az mi löt, az
aiandek kesödelmeis adót okot rea, miuel hogi zent giörgi
napia volt napia, azért ndt keriwk hogi mindön kesödelöm
nekvvl jnditassa el nd, mi se maraggiunk hazugságban, hol
penig mi legiön zandekotok aggiatok mindiarasth tuttünkra^
mies ahoz kepöst eleyben aggiuk az mi kegielmes feiedel-
mví^nknek, hamar es bizonios valazt varunk, Isten ndl, Date
bude 15 die Octobris a. 1576.

Ha az aiandek be jwuend ez elöt való aianlasink zörent
ha bwntetes nekwl maradnak es ha jnnet ok nekwl valamy
jnditatik bátor mi aggiunk zamot róla.

[Kivül magyarul: Károly berezegnek.]

121.
1576 október 22.

Musztafa basa Rudolfnak.

My Muztaffa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr nekwnk tiztölendö barátunk,
közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; ertwk az nd,
zerelmes attiafia leuelebeöl, Ernestus hercieg leueleböl az
nagisagtok zerelmes attianak halalath, kit bizonniaban igön
szomorú sziuel hallank, miűel hogi minekWnk tyztöletös bará-
tunk es io zomzedunk volth ;

Eztis bizonnial ertuen, hogy w fölsege helieben az ha-
talmas Isten ndt ; valaztotta volna ; fölötte jgön eörv^lliwk
az vr Isten éltesse ndt, es aggia az vr Isten hogy nagi
zep ygienösseggel, az mi kegielmes feiedelmWnkel meg ba-
ratkozhassek nd, mies azon lez>5(^nk mint az nd attia jdeie-
ben hogi sem munkánkat sem kölciegwnket nem szannyuk,
mindön keppen azon lez>?í'nk hogy az frigy éppen meg marad-
hasson vizzontag ezön jgön keriwk ndt; hogj az veg bé-
lieknek, fö keppen az giöry, komaromy, tataj, vezperemy,
papay, palotaj, egry, es mind az körniwl való kapitanoknak

A budai basák. 9

130

paranciollia meg nd, hogi maraggianak veztegsegben, kiknek
sem eiel sem nappal ragadozasok meg nem szví^nyk;

es az meöli faluk varasok jde vannak jratatuan azokat
kezöricie nd, be jví^uesre, ezök meg leuen ha valamy kart
mitielnek az mieynk oknekví^l bátor mi aggiünk zamot róla,

lm az nd, kiuansaga zörent az hit leueleth meg kMdöttví'k,
valamikor akaria nd, emböret kWldeny bizüast jwhet valameni
magaual akar jwny Isten ndl ; Date Bude 22 die Octob. 1576.

[Kívül.] Tekyntetös es nagisagos vrnak Rodolfiis kyralnak,
nekví^nk tyztölendö barátunknak.

122.
1576 október 30.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.
My Muztaffa passa . . .

Tekintetes es nagisagos vr nek>5{^nk tiztölendö barátunk,
közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; jm ertiv^k mit jr
nd, az nogrady bek kiuansaga feleöl, azért mi bizonnial
jrhattiuk ndk, hogi ez elöt való beköknekys titkon be hol-
doltanak, miuel penig hogy rea vannak jratatuan, es hogi
mastan föllieb kiuan raitok oka tálam az hogi be nem j>Xfnek,
de vizzontag aztis meg gondollia nd, hogi az ti kapitani-
tok, az mi kegielmes feiedelmWnk jozagiban meni sarciol tatást
adóztatást miuelnek, minemö fö varasokat falukat saniargat-
nak, kinek nem köllene lönny, mind az által te nd, tylcia
meg mindön fele wket hogi az mi kegielmes feiedelmWnk jo-
zagytul fogiak el kezöket, mies erre felelünk hogi Ferhat be-
köth el tiltiuk, hogi semmy jutalmath ne kiuannion, Isten
ndl Datűm Bude 30 die Octobris a. 1576.

[Kivül magyarul: Ernő berezegnek.]

123.
1576 november 21.

Musztafa basa Rudolfnak.

My Muztaffa passa . . .

Tekintetös es nagisagos feiedelöm, közönetví^nk es magunk
aianlasanak vtanna, ennek előtte való leueleinkbennis ielön-

131

töttwk vala my te ndk; hogi az nd, kiuansaga zörentli,
mi mynd[ön]fele meg parancioltuk az beköknek, hogi az frigi
ellen semmit ne merienek jnditany kik vgian nemis mernek
semmit az ellen jnditany, de az ty birtokotok alat valók, fö
keppen az egriek vgian azt mongiak hogi v^k nem tuggiak ha
vagione frig auagi nincien

Ez holnapnak 12 napian nagi Zöged fele vagion egi kas-
teli kinek Zent kirali neue az besly agha jw uolt valamy egi-
nehanj loual es valami falun meg szál eönny azonban az
egriek rea ví^tnek, huzad magaual többel vittek el, skit vgian
ottan le vágtának szÖrzamokat Ionokat mind el vittek ;

Vgian ezön holnapnak 15 napian ezön egriek Pest kör-
niví'l leselköttenek, valamy egi zegeny izpahia jw uolt mint
nyolciad magaual, jmmar hogi az Pest varasának eggik kapu-
iat Hatuan kapunak hiak, azt hogi ery volt rea rohannak kit
zablara hannak bennök skit az louakkal el vittenek ;

Ismeg jm nem regön mikor az nd, emböre Horuath
Petör jt vala az tatayak az Zigetsegben be orozkottanak eyel
es Budahoz nem mezzé egi éles haiot el sMlieztöttenek, meöli
haion eginehany ezör forint arra marha volth

Ottan hamar jsraeg az egriekis, azon Zigetsegben Szőlős-
nek hitinak egi falut, valamy haiokkal jví^nek volt, az eggik
hatra maradót volt, kire rea ^töltenek el sv^llieztőttek, az
népet kit le vágtának bennŐk skit el vittenek es zantalan
marhat pénzt vittenek el, ski az vízben vezöth,

Az hatalmas ciazar varasa Tolnán alól ottis egy haiot
ezön keppen el svC^llieztöttenek, kiről eginehani ezör forint kar
löth;

Az tatay kapitan birtoka alat valók penig az sok ragado-
zastul toluailastul, zegeni embörök kergetisitví^l meg nem szén-
nek, mikor jntiwk hogi mi velví^nk jo zomzedsagal elliőn es az
hatalmas ciazar jozagit ne predaltassa arra azt jria hogi ne
aggiunk tanaeiot neki, tuggia w miben bociatatok el, kiből mi
köuetközzek meg gondolhattiatok,

lm mastan vionnan, az egriek es az körniwl való veg-
beliek Nagi kallóra giwlekőztenek volth vgi mint 700 louag-
gal gialoggal, es Zent miklos neuö kastelira rea rohantanak,
gi\Vito zőrzamokat hagigaltanak, de Istennek segitsegeböl
sémit nem arthattanak, az zolnaki bek ezeben veuen Wket,
mindőn hadaual reaiok támadót, jstennek segítségéből meg
verte wketh es negiuennel többet eleuenön zazlostul dobostul
jde hoza kiket mikor kergiví^k ki akarattiabol jártának nyl-
iian mongiak hogi az kapitanok paranciolatiabol, jmmar penig
ha ezöket be nem k^X^lgiWk az mi kegielmes feiedelmví^nknek

132

az my hozzánk nem alkolmas lezön, ha penig be kwlgiök meg
gondolhattiatok hogi az ti aianlastoknak ellene lezön es
semmy io nem köuetközik belőle azért mi keriwk ndt ; hogi
vgian valóban paranciollia meg nd, mindön fele, tarciak az
frighöz magokat, fö keppen az egrieknek, es az el vit besli
agat es az haios törököket mind marhástul bociassak el, mert
semy jo nem köuetközik belőle, ha penig vgian mindönre
zabatsagot adtok, aggjatok tu ttunkra mies az mi kegielmes
feiedelmWnknek be jelöntiví^k azt hizzvC^k hogi w fölsege mas
keppen gondol róla ; Isten ndl ; Dátum Bude 21 gmbris a.
1576.

Immár az leuelet meg jrtuk vala hogi hir'í^nk erközek,
miuel hogi az fví^leki beköt, tyztibeöl ki vettetwk miért hogi
mind vntalan panazolkottatok felöle, ezt meg ertuen az zön-
döröiek es az körniví^l való vegbeliek hogi az bek ot nem
uolua Szabatka kastelira rea rohantanak, es az myeinket lesre
cialtak harmincjnal többet vittenek el, es három tizedöst vág-
tának le azért mindezök intjUienek az ti aianlastokhoz meg.
gondolhattiatok, kibeöl bizoni semmi jo nem köuetközik ;

[Kívül magyarul: Rudolf királynak.]

124.
1576 deczember 12.

Musztafa basa Ernő főherezegnek.

My Muztaffa passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr, nekwnk tiztőlendö barátunk,
kőzőnet^nk es magunk aianlasanak vtanna, meg adak mi
nekwnk az nd leuelet, kiben mit jr nd mind meg ertöt-
tví^k de az minemw dolgok felöl mi jrunk, arra vgian semmi
valazunk sem jví^, jmmar azt nem tuggiuk ha jgazan aggiake
nd, eleyben auagi nem miképpen, az tieytöknek ciataza-
sok, ragadozasok varak ala zaguldasok, meg nem szénnek
vgi annira hogi ha nyluan való had es semmy frigi nem
volnais azzal emek meg mynt ennek előtte való leuelwnk-
bennis meg jelöntöttví^k vala, meni haiokat el sWllieztőttenek,
meni zantalan kart miueltenek.

Az zent kirali besli aghat meni magaual el viuek, skit
le vágtának bennök.

Bála Zent miklosra miképpen rea rohantanak vala, giujto
zörzamokkal, kik zegiönőkre meg veretenek,

133

Ismeg az fMeki tizt hogi meg valtozek meöli beköt az ti
jrastokhoz kepöst panazlastokhoz kepösth ; ky vettetenk tiz-
tiböl, ertueii az zendöröiek es az körniví^l való vegbeliek
Szabatkara rohantanak, az mieynk vtannok lenen, lesre vöt-
tek Wket, es sokat kit le vágtának skit el vittenek bennök

lm mastan jsmeg az minemví^ dolgok történtének mikor
Hazán passat az fwleki tiztben be kísértik volna, kinél az mi
kegielmes feidelmWnk paranciolattia volth, hogi sok népet ne
tartana mellette kik miat az frig ellen valamy ellenközö dolog
ne történnek, azokban hatra kví^ldöt uolt es mikoron Vj százra
erköztenek volna, 9, die Decembris az egriek es az körniví'l
valók reaiok wtöttenek, eöztieröket mindön drága marhákkal
pénzel ezVvst marhaűal, es ket fö vaidaiaual el vittek skit
vgian oth le vágtának

Ismeg ezön hónak 11 napian Szolnak mellől valamy
louakat barmokat ragattanak vala el az egriek kallayak, kik-
nek vtannok leuen el vettettek velők es w magokban kit el
hoztanak skit le vágtának

Ismeg ez mai napon az Hamza bek kastellia mellet ki
Budához nem mezzé, valami zegeny keresködö törökök jíJí-nek
volt, az tatayak rea találtának, kit le vágtának skit el vitte-
nek bennök ;

Az szecjeny es kekköj dolgot mi jllesse, azt jgi adhatt-
iuk ndk, eleyben, hogi Zecienhöz közel egi faluról az ciab-
ragiak es az kömiwl valók valamy dizno barmot ragattanak
uolt el az bek vtannok leuen jsten segítségéből meg verte
wket, jol lehet sokáig tusakottanak egimassal, mind az által
Palásti Benedök attiafiat Palásti Gergőit ötöd magaual el
fogta kit le vagot bennök

Kekkví' ala penig kópiákat víznek bajt kiuannak, es giujto
zőrzamokkal ellenköznek, azokis vitézlő szömeliöknek tuggiak
magokat, wkis az miuel arthatnak őrömest azon vannak, azért
haggiatok meg vgian valóban mindön fele, hogj maraggianak
bekeuel, es tarciak az frighöz magokat, haggianak el mindön
ellenközö dolgokath, mi felelwnk az mi birtokunk alat valók
felől hogi semmj ellenközö dolgoth nem myueluek ciak az
tieytők ne aggianak okoth rea, isten ndl. Dátum Bude 12 die
Decembris a. 1576.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

134

125.

1576 deczember 15. előtt.

Szinán basa Báthory Kristófnak.
Egykorú másolat. M. Nemz. Miiz. Kézirattára Prot. Bath. 19. 1.

Zynan Passa leuele massa Balog Ferencz hozta die 15
Tobris 1576.

Christus vallásán való vraknak Erdély orzagban nagyob-
byk vranak Bathori Christophanak, Keözeonetem zolgalato-
mat. Embered Balog Ferencz által a' myt kwltel mynd lewe-
leddel együtt meg atta, es valamyt leweledbe irtai ahoz
képest teorekettiink mynden dolgaydba ez vtannis teoreke-
dunk, Teis hywe légy a' hatalmas chyazarnak, Isten tarch-
yon meg,

126.
1576 deczember 20.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.

My Muztaffa passa . . .

Tekyntetös es ns, vr nek^X^nk tiztölendö barátunk, közö-
netwnknek vtanna, juta my hozzánk az mi kegielmes feie-
delm^nk portaiarol koiíiaromy Zabo Mihali, az ndtok, pos-
taia 20 die Decembris, kit az mi kegielmes feiedelmwnk pa-
ranciolattia zörent, mindön mulatság nek\(?l vtra bociattunk es
kisertettví^nk,

Vgian ezön letiel viuötwl nieluelis jzentwnk te ndk, meöli
ti ellenközöitöknek dolgait ennek előtte való eginehani leue-
leinkben meg jelöntöttwk. sőt nem hogi meg lassodnanak
de napról napról, mind nagiob nagiob ellenközesökre jnditat-
nak, nem kwlömben mint ha niluan való hadakozó dolgok
volnának

Budához nem mezzé három heliön, az haiokath föl verek
el sví^llieztek, az benne valókat sok marhákkal el viuek, es
zantalan karokat miuelenek

Az zent király besli agat meg lesuen, sokad magaual el
uiuek, skit le vaganak bennök ;

Az f^leky tizt változás közöt, Szabatka neuö kastelira
rohananak, az mieynk vtannok leuen, lesre vöttek, es ket tize-
dest sok besliakat, kit le vágtak kit el vittek

135

Ottan hamar jsmeg, azon egriek onadiak, kalloiaiak es mind
az körniM valók, louaggal gialoggal vgi mint het zazan föl
kezwluen Zent miklos kastelira giuito zörzammokkal rohan-
tanak, de zandekokban meg cialatkozuan, az zolnaki bek vtan-
nok löt mindön hadatial, Istennek segitsegebeöl meg verte
■^ket, mind zazlostul dobostul, kit eleuenön skit le vaguan az
feiet hozta hozzánk; kik felöl ennek előtte való leuelünkben
beuebben emleköztwnk;

Az pesti Hatuan kapunak hyuiak, zinten az mellől egi
jzpahiat niolciad magaual louaual ragattak el,

lm ez minapon jsmeg Hazán passa bogi tiztiben Fv^lekben
mönt, onnét valamy jo röndön való zolgait, hatra bociatta, az
hatalmas ciazar paranciolattia zörent, kikkel, valamy özuerö-
kön jo rez marhái at hatra kMdi volth Vij száznál az egriek
es az körniwl valók reaiok \(^töttenek, ket vaidaiaual eggiWt
özueröket es zep drága ezWstös aranias marhákat vittenek el,

lm mastan jsmeg, ez holnapnak i8 napian valamy zegenj
jzpahiak jwnek volt, kiket az palotayak meg lesuen, Pakosnal
reaiok wtöttenek eginehaniat le vágtak es kit el vittenek
bennök; efiPeleket zantalant jrhatnank de lattiuk hogi semmy
foganattia nincien .elöttetök ;

Azért summa zörent ha akariatok valóban az frigiöt meg
tartany, keriwk ndt ; hogi te nd, viselliön vgj gondot róla
hogi efiFele ellenközö dolgoknak jmmar vessenek vegeth;
es valóban tarciak az fri^höz magokat, hol penig mind zaba-
don haggiatok wket jarny, aggia tuttunkra nd, mies had
tuggiuk mihöz magunkat tartany. Isten ndl. Dátum bude
20 die Decembris 1576.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

127.
1577 jan. 3.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.

M. Nemz. Mnz. Levéltára. Személyek szerinti iratok : Musztafa basa.

My Muztaífa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr nekünk tyztölendeö bará-
tunk, KözönetWnk es magunk aianlasanak vtanna. Immár
riy sokzor meg jelöntöttwk ndk ; az nd, birtoka alat valók-
nak fő keppen az egrieknek, kalloyaknak ellenközö dolgokath,

136

es mind az többieknek, kiknek az w dúlások foztasok, raga-
dozasok vt állasok, varak ala zaguldasok, sem eiel sem nap-
pal meg nem szWnnek, myolta foguan ez mastany tizt tartó
az egry tiztben jwue, meni haiokat föl vertének, az hatalmas
ciazar városit dulliak foztiak, jozagokat barmokat predalliak,
meöli varasokról jmmar sokan elis futottanak es puztan akar-
lak hadny, es az meöli faluk ennek előtte be jártának, azok-
nak be jwuetelökbennis minden felöl ellent tartanak, Annak
fölötte jm ez el múlt napokban, miképpen az zent kyrali aghat
meni magaual el viuek, kit le vágtának bennok, Hazán passa
jsmeg ket fö vaidaiat, mikor az tiztben Fwlekre be mönt volna,
maioriaban hatra kwldötte töb zolgaiaval, kiket az egriek Vy
Száznál az my kegielmes feiedelmwnk jozagaban meg lestenek,

Sok eözuerit, ezwst marháit, kencieth, ket fö vaidai[at]
«ginehani magokkal el prédáltak es el vittek, maga az portan
való orator feiet kötötte ebben hogi ha az ti röndötökröl az
mi kegielmes feiedelmwnk határán valamy történik w aggion
okot róla ; mastan penig Hazán passa jra mi nekVí^nk, hogi ha
mi ezt az mi kegielmes feiedelmví^nknek be nem jelöntiWk, W
maga valaztot emböreth be kwldi, mynd az által mást meg le
ciöndesitö . . . meg ndt; leuelwnkel meg akartuk talalny;

HizzvC^k penig ezt, hogi te nd, elöt jelös fö embörök az
Gyulának, Sziget varnak vezödelmet forgattyak, kinek oka
akkor sem volt egieb senki, hanem az Hazán passa; w jndi-
totta vala föl az meg holt hatalmas szultán Szví^leman cia-
zarth, Jol lehet my myndönben azon vagiunk hogi az ty meg
holt szerelmes atiatoknak hozzánk való io barátságiról meg
emleközuen ; az frig meg maradásában sem faratsagunkat sem
kinciwnket nem szánniuk, es jgienösseggel elliwnk, de jm-
mar enny kar vallásokat az frigben ok nek^l, akarky mint
szenuedhessön, jtellie meg nd, Azerth mi senkit az portatul
meg nem tilthatunk. Ha kezöritetik az w kar vállasat be je-
lönteny, az oratornak mi haznara essek, es mi köuetközzek
belőle, meg gondolhattia nd. Azért mi keriví^k ndt, mint
tiztölendö barátunkat es io fiunkat hogi te nd parancioUia
meg az egri kapitannak az el vit ket vaidat az vele valók-
kal eözuerökkel ezwst marhaual pénzel, az zent kirali aga-
ual vele valókkal, bociatassa el; [Me]rt ha ezök meg nem
[leznejk bizonnial higgie nd, hogi semmy jo nem köuetkö-
zik belőle, attól jgön tartunk hogi yfí fölseget mindön haragra
jnditia, kibeöl ez köuetközik hogi az el vegezöth dolgok meg
bomlanak, erre mindön io valazt varunk ndtul ; Isten ndl,
Dátum Budae 3 die Januarii anno 1577.

I Kíuiil magyarul : Ernő herczegnek.J

137

128.

1577 jan- 24.

Masztafa basa Ernő főherczegnek.

Magy. Nemz. Muz. levéltára. Személyek szerinti iratok : Musztafa basa.

My MuztafFa passa . . .

Tekynteteös es nagisagos vr, Keözönetwnk es magunk aian-
lasanak vtanna ; meg adak mi nekwnk az nd, leuelet ki-
dben vionnan ismeg panazolkodik nd, az feier vary bekre
hogi miuel hat falukat rablót volna el kiknek mind nepeth
barmait el hozta volna, bizonnial higgie nd hogi az bek
oth sem volt, nynciönis penig lölke rea hogi valamit merne
jnditany, hanem valamy köz jzpahiak, kiknek iobbagi semmi-
képpen be nem akarnak jarny es fizetny, azok möntenek volt
hogi eginehaniat el ragaggianak bennök, mind az által mihelt
az nd, leuele juta azonnal fö embörWnket kwldöttwk, az
kik az indulásnak okai voltának ide hozattuk es az tömlőéi-
ben hányattuk, meg hallia nd, hogi kemeni bvC^ntetessel meg
bwntettiVí^k, az el hozattakat penig az beknek meg paranciol-
tuk hogy mynd hatra bociatassa ;

Ennek előtte való leuelönkbennis meg j elöntöttví^k vala
ndk, az tyhaniak palotayak pözpöremiek es mind az kör-
niví^l valók vionnan jsmeg az bolond variakat miképpen lesre
akartak vönny, kit mikor az koppani bek ezeben vöth volna
vtannok lezön, es az zaguldokban eginehaniat el hozoth kik
nyluan mongiak hogi az kapitanok akaratiabol miuelnek
mindönth. Mastan jsmeg hirwnk juta, hogi Ciabragban 700
fegiueröst kví^ldöttetök volna, kik mire giwleköznek okát nem
ertiWk, Erre való kepöst szwkseg hogi az myeynkis kezön
légiének, Jol lehet ha az mi kegielmes feiedelmwnk es ty kö-
zöttetök való frigiöt nem gondolnuk, es ha paranciolatunk
volna w fölsegetwl, szinten odais árthatnánk my azoknak,
Azért keriwk ndt, hogi te nd, vgian valóban paranciollia
meg mindön fele tarciak az frighöz magokat, mi jnnet fele-
l^í^nk hogi semmi nem jnditatik, ciak onnét ne adassék va-
lamy ok valamire. Isten ndl. Dátum Budae 24 die januarii
Í577-

[Kíuül magyarul : Ernő herczegnek.J

138

129-

1577 február 3.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.

Magy. Nemz. Múzeum levéltára. Személyek szerinti iratok, Musztafa basa.

My MuztaíFa passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr nekünk tyztölendö barátunk, kö
zönetwnk es magunk aianlasanak vtanna ; jm erti^k mit jr
nd, az faluk telöl, es az te birtokotok alat valóknak, ra-
gadozasinak es mindön ellenközö dolgainak el titkolasy felöl ;
remenliVí-k ezt hogi jmmar az mi jgaz jrasinknak es giakor
panazlasinknak semmy helie nálatok nincien, söt neminemví^
hizölködöknek jnkab hizön nd, kiből bizoni végre sem kö-
uetközik semmy haznos dolog ; jrya nd, hogi mindön fele
meg vagion paranciolua hogi az frighöz tarciak magokath,
nem ketölködwnk abban hogi nd, meg nem paranciolta
volna; de mint fogaggiak meg; jm napról napra az \^ magok
cieleködeti meg bizonitiak ; ez el múlt holnapnak 22, napian
az tatayak komaromiak es mind az többi, az érdi kasteli alól,
barmokat juhokat el haitanak, kiket niluan tudunk hogi mas-
tannis az komaromi szigetben vannak, vgian azon holnapnak
jsmeg 28 napian Sambek alól az juhokath mind el haitak,.
valamy zegeny emböröke voltak benne az komaromy kapitan
nagi vereséggel jllette zegeniöket es vgi adót meg egineha-
niat benne jde mi nekví^nk penig azt jria hogi, ki az vizben
holt benne skit nem tud houa lőttek ebbölis meg teccyk hogy
jgassagot kiuanünk, mikor eginehaniat meg teryt benne, s az
többit magának foglallia ; azért mi keriví^k ndt, hogi pa-
ranciollia meg nd mind az komaromy tatay, es mind az
kiknek jllik, hogi szwntessek meg az sok ciatazastul es raga-
dozastul ví^ket, es az el vit barmokat juhokat kiket nem tagad-
hat az komaromi kapitan hogi oth nem volnának adassa hatra
nd, mert ha mind abban mönnek el, bizoniara semmi jo
nem köuetközik belőle Touaba tessék meg hogi vgian valóban
frig vagion, es meg tartattiatok, auagi penig ha mindönre za-
batsagot engettök, aggia tuttunkra nd mies ahoz kepöst
tuggiuk magunkat mihöz tartany ; Isten ndl. Dátum Budae
3 die february a. 1577.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

139

I30.
1577 április 14.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.
Magy. Nemz. Miizeiim levéltára. Személyek szerinti iratok, Musztafa basa,
My MuztafiPa passa . . .

Tekyntetösesnagisagos vr, közönet^nk es magunk aianla-
sanak vtanna meg ertwk az Kanisa varának esetit mynt löt, ky
ellen senky nem alhath myerth hogi jsteny hatalomból löt>
jrya nd, hogi az zigetiek es babolciayak es az többi ert-
uen az esetöt mindiarast az varasra rohanta oak volna, kik az
tyeytöktwl hatra verettenek, de azt jgy ercye nd, hogi az
zigeti bek ertuen hogi valamy haddal möntenek volna Kanisa
fele felt valamy cialardsagtul es vigiazasnak okaiért vgi givClt
volt föl, de nincien lölke arra az beknek, hogi az frig ellen
valamit meriön ptobalny, ha oda el mönt volna, meg gon-
dolhattia nd, hogi touabbis el meönt volna azért myndön
zauat nd, elő ne vegie mert my mindön fele meg paran-
cioltuk hogj az frigi ellen semmit ne jndicianak jm az vai-
daualis az el hozót rabokat el bociattattuk, es W magát tizte-
böl ki vetöttwk.

De az tatay kapitan az minem>^ vi bastia ciualast formait
mastíin, kit ennek előtte való l'tieleynkböl beuebben meg je-
löntöttwnk, kiuel annjra saniargattia az hatalmas ciazar jobb-
agith hogi jmmar telliessegel es ptiztu'.o felben vannak, te
ndis, visel liön gondot efféle méltatlan dologra, mert bizoni
semmy jo nem köuetközik belőle kit jmmar sokzor meg je-
löntöttWnk kinek mi okaj ne legivv^nk ;

lm ez holnapnak 11 napian az egriek Jaz Birinhöz közel
lest vetöttenek, es az palánk ala zaguldoth bociattanak, az
mieynk vtannok leuen, az lesre möntenek, kit el fogtak, skit
le vágtának bennök ;

Ismeg az meöli had mastan Kanisanal vaeion, föl kezelt
bennök, es Börzöneie ala zaguldot bociattak kiknek cialard-
sagokat ezökben vénen az myeynk ki nem möntenek es vgi
marattak beketiel efféle ellenközö dolgait az tiejtöknek zan-
talanth mind meg jrhatnak, kik napról napra jnkab öregböd-
nek de lattiuk hogi semmj hazna nincien, azért paranciollia-
tok meg vgian valóban, hogi tarciak az frighöz magokath,
mert ha mind abban mönnek el, meg gondolhattia nd, mi
köuetközik belőle, mytwlwnk vgian semmy ellenközö dologra

140

zabatsag nem engettetik ciak onnét ne jnditassek valamy
Isten ndl, Dátum Budae 14 die Apryllis 1577.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J

131.
1577 április 19.

Musztafa basa Ernő főherez égnek.
Magy. Nemz. Múzeum levéltára. Személyek szerinti iratok, Musztafa basa.

My MuztafFa passa . . .

Tekintetes es nagisagos vr, közönetví^nk es magunk aianla-
sanak vtanna; ennek előtte való leueleinkbennis jelöntöttwkndk ;
hogi az my kegielmes feiedelmwnktwl nemineraví^ paranciola-
tok jví'ttenek, mastan vionnan jsmeg, aranias barsonban be
varua paranciolatok jwttek \^ fölsegetWl, es az fö oratortulis
neminemö leuelek, kik felöl paranciol w felsége my nekví^nk
hogi hiu embörwnk által, föl jktatnuk, az hit leuelet penig
nem tuggiuk ha akariaiatoke (!) meg kwldeni auagi nem vagi
ha vgi akariatok hogi az mi kegielmes feiedelmwnk parancio-
lattia zörenth hyu embörwnktwl föl ne kwlgiwk, aggiatok hamar
tuttunkra; ottan onnat bociassatok egj hju embört kinek
adhassuk hjuen eleyben, mégis azt akariuk hogi az my kegiel-
mes feiedelmwnk paranciolatiaban hjuen es kesödelöm nekví'l
el jariunk hamar valazt varunk, jsten ndl, Dátum Budae 19 die
Apryllis a. 1577.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

132.
1577 április 26.

Musztafa basa Ernő íőherczegnek.
Magy. Nemz. Múzeum levéltára. Személyek szerinti irat Dk, Muszfcafa ba^a

My MuztafFa passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr, nekví^nk tyztölendö barátunk, kö-
zönetví-nk es magunk aianlasanak vtanna, jm ertiwk az Dregölj

141

vaida felöl myt jr nd, azért myuel hogi az nógrádi bek
birtoka alat volt, mastan az beköt meg cyereltví^k, es az vai-
datis bWntetlen nem haggiuk; jm mastan vionnan oli beköt
kWldví^nk oda kiuel hizzWk hogi az zomzedsagban meg alk-
hatnak

De jm ez holnapnak 25 napian, az tatayak győriek, vez-
peremiek, papayák, het zaznal többen föl kezwltenek, es az
sambokiakat lesre vöttek, kit el vittenek bennök skit le vág-
tának, jsmeg ez mai napon az taligasokra, es szekeresökre
^íí'töttenek barmokat Ionokat, es magokbannis el vittenek, eyel
nappal az sok ciatazastul ragadozastul meg nem szénnek ;
azerth keriwk ndt, hogi te nd, paranciollia meg vgian valóban
hogy tarciak az frighöz magokat, es az el vit emböröket bar-
mokat adassa hatra nd, mert efféle dolgok semmi keppen az
frighöz nem jllenekjjstenndl. Dátum Budae 26 die apryllis 1577.

Touabba az tyztössegös aiandeknak be zolgaltatasanak, el
vegezöt jdeie jmmar regön el multh, es my tWlwnk akaria
erteny az my kegielmes feiedelmWnk ha lezöne auagi nem
keriw^k ndt, hogi myndiarast aggia tuttunkra nd, had tuggiuk
mies az mi kegielmes feiedelmvP^nket byzonios hirrel ertetny,
jo valazt varunk ndtul ; Dátum Budae 26 die Apryllis 1577.

[Kivül magyarul : Ernő herczegnek.J

133-
1577 ápr. 27.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.
M. Nemz. Mitz. Ltára. Személyek szerinti iratok, Musztafa basa.

My Muztaffa passa . . .

Tekioteteös es nagisagos vr, közönet^nk es magunk aianla-
sanak vtanna; lm mastan az my kegyelmes feyedelm^nk
leueleyuel es nemy nemVí' dolgainknak gond uyselesere byz-
uan, bociattuk az my hiu embörví^nket Saban beköt te nd-
hoz ; az mynemw dolgok felöl az my neuönkkel zolland
ndk ; auagi az nd, zerelmes attiafianak, auagi az kiknek jllik
te ndt, keri^^k hogi nd, megh halgassa szauath es myn-
dön dolgok felöl elegödendö valazzal nagi bekeuel bociassa
nd ; mynd az vele valókkal eggywth Touabba ennek elöt-
teis j elöntötték vala my ndk ; hogi az néhai Sarkani Ambu-

142

rus maiorsagat Erdöth immár magunk szamara foglaltuk
drága kinciwnkel ; mást pengyh valamy juhokat, keci-
keket, barmokat, menesöket akarunk oth tartatny keriVv^k
ndt hogi te nd, romai ciazarral az nd zerelmes attiafia-
ual egi mást ertuen, az tatay, komaromy, györy zent
martony, nagi györy, palotai, pözpöremy, papai es myndön
röndbeli tyzt tartok ragadoztatasy, ellenközesy ellen, aggion
oli elegödendö paranciolath leuelet nd, möli leuel nálunk
maraggion ; hogi az jozag maradhasson meg bekeuel mert ha
egizöris maszoris ellenwnk járnak, es ragadoznak, mynt jm
minaponnis az sambokiakat lesre vöttek, es taligasokat szeke-
resöket barmostul el vittek s kiketh le vágtának ; mynemV^
szerelmink legiön az frigi meg maradásának töreködeseben
meg gondolhattia nd ; ki felöl meg eddigh sem faratsa-
gunkat sem kölciegví^nket nem kymellöttwk, Isten éltesse
ndt, Datuna Budae 27 die Április anno 1577.

[Kivül magyarul : Ernő herczegnek.J

134-
1577 április 27.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.

Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa

basa.

My Muztaffa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, közönetvC^nk es magunk aian-
lasanak vtanna ; jvv^uenek my hozzánk, az zegeni török ba-
i-atok könyörgenek hogi myuel jrnank ndk, zegenyök felöl,
myuel hogi barmokat juhokat az tatayak komaromiak es
egiebví^nnen valók ragadozton ragadozzak wk penigh mynd
zegennek bodognak vton járóknak, zallast eledelt adnak ker-
iví^nk ndt, hogi te nd, romai ciazarral egi mást ertuen,
aggion oli leuel eth nd, hogi maradhassanak meg mind W
magok smind marhaiok bekeuel, kiért jstenis jot ad ndk ;
mert ezöktM semmy ellenközö dolgok nem történnek, mert
ezök fegiuert sem hordoznak jstenert az ki miuel latogattia
íizzal élnek ; jsten ndl. Dátum Budae 27 die Apryllis 1577,

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J

143

135-
1577 április 28.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.

Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa

basa.

My Muztaffa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, közön etWnk es magunk aian-
lasanak vtanna; meg adak my nekví^nk az nd, leuelet, romai
ciazar leueleuel eggyvl^t ez mai napon, az mynemw dolgok
felöl jrt nd, es w fölsege mind meg ertöttví^k, möli dolgok
felöl embörví^nk által bizoniossa tezzVC^k, mynd -^ fölseget
smynd ndt, vgian ezön nap juta jsmeg vionnan az my
kegyelmes feyedelmwnk leueley möllyek romai ciazarnak
zolnak, mynd az orator leueleyuel eggyvv-t, kit hyu embörVí^nk
által akarunk mynd az elöt való leuelekkel eggywt, w fölse-
genek es ndk, kvv'ldeny, keriwk azért ndt ; hogi az hit leuelet
myndön mulatság es kesödelöm nekM külgye megh nd, ne le-
giví^nk my semmy kesödelömnek oka, hogy ndt ; bizoniossa nem
töttví^k volna az leuelek felöl, Isten ndl ; Dátum Budae 28 die
Apryllis a. 1577.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

136.
1577 május 7.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.
Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XVII. kötet.

My Muztaffa passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr, közönet^nk es magunk aian-
lasanak vtanna ; nem tví^rhetiWk hogi te ndk ; meg ne jelön-
tenenk az mynemví^ dolgok mastan történtének eötödik napian
pinkösd hauanak, Balai Kalman zolgai kik mastan az cierepy
tyzt tartó mellet Balay Gergöli mellet voltak, mint egi eötuen
loual föl kezví^ltenek volt es az hatalmas ciazar jozagaban ra-
gadoztanak leselköttenek kiket mikor az myeink ezökben vöt-
tenek volna reaiok möntenek, kit le vágtának bennök skit el

144

hoztanak, kikben tizön eggien nálunk vannak, kiknek az neuök
ez, Nagi Benedök, Racj Matias, Kis Balint, Szálai Petör, Paxy
Petör ; Kis Benedök, Tot Balas, Raci Petör ; Kis Matias, Kis Pal,
Kun Petör, ezöket myndön zörzamokkal el hoztak, ezök penig
nyluan valliak sok vitézlő vrak elöt hogi törököt fogni jví^tte-
nek volt, mert Wk kicjusegöktM foguan szablaiokkal eltének,
es ha semmit nem vihetnének, es vezteg Ví^lnenek tahat v(^
nekyk semmy tiztössegök nem volna ; de hogi "^ nekik Balaj
Gergölitví^l mindönre zabatsag engettetöth azért meg jtelheti
nd, mint jlliek ez az frigihöz, ndt keriwk hogi azt az fríg ellen-
séget meg bví'ntesse nd, es tiztit másnak aggia nd, mert ha
mindönre zabatsag adatik, mint jm naponkent lattiukis, mind
egriek, onadiak tokayak, kallayak, komaromiak tatayak, giö-
riek, vezperemiek, palotayak, papayák, az sok ciatazastul ra-
gadozastul meg nem szwnnek, kiből bizoni semmi jo nem fog
jndulny, azért ha nd, akaria az frigiöt tartany vgian valóban
parancioUia meg mindön fele nd, maraggianak bekeuel hol
penig mi akaratotok aggiatok tuttunkra, mies tuggiuk mihöz
magunkath tartany. Isten ndl, Dátum budae 7 die may a. 1577.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

137.
1577 augusztus 28.

Musztafa basa Rudolfnak.

My Muztaífa passa . . .

Fölsegös romay ciazar, közönetWnknek vtanna ; juta my
hozzánk az my kegielmes feyedelm^íí'nk portaiarol ez leuel
mutató ty embörötök 38, napian ez holnapnak, az ty oratortok
panazolkodot my felölönk, ki által leuelis jWt hozzánk, hogy
my az ty postátokat jt keslelli^^k es be nem bociattiuk, de
ualakj ^ neky azzal hyzölködöt, hamissat zollot, mert annak
vegére mehettök, hogi ha röggel erközik az delt meg nem
vartattiuk vele ha délkor erközik estueyg fö embörink által
ki sértettijük, mynt jm ez mastan ky j^t postatokatis, mas az
hogi feyedelömsegví'nkhöz sem jUenek, hogi az my kegielmes
feyedelmví'nk közöt es ty közöttetök való zorgalmatos dolgok-
ban tartoztatast auagi valamy kesödelmet myuelnenk

Ezönnys panazolkottatok hogi enny faluknak rablása my
általunk volna, nyluan uagion nálatok meny zantalanzor my

145

jntöttWnk mind köuetink által smynd leueleink által, hogi az
möli varasok faluk jde vannak jratuan be kezöricyetök j-^ni
mert myndönnek zolgalatiaban jar, ha ki vakmerőségre vetötte
magát az myt talált nyert zenueggye,

Az möli varasok faluk az my kegyelmes feyedelmví^nk
zamara vannak, kyk felöl jrtunk zantalanzor hogi ne engeggie-
tök bantany, de arra sokzor azt felolitök hogi kinek kynek
attiatul annyatul, attiafiatul marat jozagattul senkyt meg nem
tylthattok, touaba az tieytök egi mas közöt azt hirdetik hogj
ty az ayandekot be nem kvP^lditök es hogj semmy frigi nm-
eién, kinek jm lattattiajs vagion, mert az tatayak, komaromiak,
vyvariak, győriek, pőzpöremiek, papayák, palotayak, egriek,
onadiak, kallayak semmy keppen az varak ala való zagul-
dastul, ragadozastul, vt álastul meg nem szWnnek, az myeynk
sem tűrhetik hogy reaiok ne mönnienek, ebből lezőn oztan
hogi ha mykor nyereséggel járnak sokkal k^^lömben panazol-
kottok, maga myndönre az tyeytök adnak okoth;

Summa zörent ez kiuansagunk hogi az aiandekoth myn-
dön kesödelőm nekwl zolgaltassatok be, mikor az ty embörő-
lök jelön lezőn, egi mást ertuen az ti kiuansagtok zőrent, vagi
bek lezön vagi jzpahia, vagi aga, akar ky, ha valamy hábo-
rúságra okot ad, vagi adót, bWntetes nekVí^l nem haggiuk, es
tyztit^^lis meg foztiuk kit ez elmúlt Wdökbennis myueltwnk
ez élőt ualo leueleinkbennis jelőntwk hogy az aiandek be zol-
galtatasanak jdeyet ket vag három eztendöben el mulattatok,
ebbölis nem tuggiak myt kőlliőn gondoJniok, ha my tőrtenikis
azis ad okot rea ; de ha az aiandek be zolgaltatik, es ha az
tyeytők valamire okot nem adnak, ha jnnet valami történik
bátor my aggiunk okot róla ; Isten veletők Dátum bude 28
die Augusti 1577.

[Kivíil magyarul: Rudolf császárnak.]

138.
1577 okt. 9.

Musztafa basa Rudolfnak.
Közös pénzügyi levéltár, Hung. 1577.

My MuztaíFa passa . . .

Fölsegös romai ciazar, nekWnk tyztőlendö barátunk, köző-
netví'nk es magunk aianlasanak vtanna ; nyluan vagion te föl-

A budai basák. 10

146

«egödnel hogy ennek előtte ualo wdökben az my kegielmes
feyedelmvv'nk paranciolattiat kwldöttwk vala my fldnek; az
döbröcyöny Zabo Mate dolga felöl, hogi az kiknek jde adós
Tolna megelegytetne fid, oly valazunk jwt uala hogy te fid,
HWeber Jánosnak w nagisaganak meg paranciolta volna hogi
jgazat tetetne Zabo Mateual,meg mynd ez jdeyg azonban mult
el, eztis nyluan adhattiuk fldnek eleiben hogy azt az marhat
kit Zabo Mate az áros törököktwl föl uöt uolt, mykor Suende
Lazar Szakmar fele hadakozek az fölsegöd byrtoka alath,
valókra oztottak azért keriví'k fldet; szeretettel hogi te fld
talallion oli módot benne hogi Zabo Mate elegicie meg az kik-
nek adós, ne köllessek az köuetötis az portan ezerth habor-
gatny, avagi valami áros embörth érte bantany mert my sen-
kinek karát nem kiuanhattiuk ;

Touabba az ayandeknak be zolgal tatása lezöne auagi nem
kinek jmmar jdeie el mult, aggia tutttinkra fld had tiiggiuk
miis az mi kegielmes feyedelmwnket byzonios hyrrel ertetny.
Isten éltesse fldt; Dátum Budae 9 die octobris anno 1577.

[Kívül magyarul : Rudolf császárnak.]

139-
1578 jan. 20.

Musztafa basa Rudolfnak.
M. Nemz. Miiz. Levélt. Személyek szerinti iratok, Musztafa basa.

My Muztaff^a passa . . .

Feölsegös romai cyazar, Közönetví^nk es magunk aianlasa-
nak vtanna. Immár egi nehanzor jrtunk fldnek ; az zegeni
nagi túriak felöl hogy fld, meg möntene Köuer Ferenci mél-
tatlan keze es kiuansaga alól, ki miat az varas eddigis el puz-
tult uolna, ha my nem tartoztattuk uolna myuel hogi semmy
valazunk nem jwue felölök semmyre egyébre nem vellivvk ha-
nem hogi az my levelönket fldnek nem aggiak eleyben, auagi
hogi vgian semmy gondot nem vysel fld, rolók, my penigh
nem kiuanhattiuk az my kegielmes feyedelmwnk jozaganak
puztulasath, Röuid summában foglaluan jrasunkat, ha fld, az
niuzo fozto Köuer Ferencitől el nem vezy wket, es az giökeres
vroknak az Lorantfiaknak nem zabaditia fld es erre hamar
es io valazunk nem lezön, ez vtan my fldt nem bantiuk jra-

147

sunkal, oli gondunk lezön rolók ahol zegeniök éppen meg ma-
radhatnak es az hatalmas ciazarnak haznossak lehetnek ; Isten
fldel, Dátum Bude 20 die Januarii 1578.

[Kívül mayyarul : Rudolf császárnak.]

140.
1578 márczius 3.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.

Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XVII. kötet.
My MuztaíFa passa ...

Tekyntetös es nagisagos vr, közönet^nk es magunk aianlasa-
nak vtanna, jutának my hozzánk romai ciazar -^ fölsege postai
2 die marty ; kit my myndön kesödelöm nekwl byzot es hiu
embörwnk által, vtra bociattunk es kysertettWnk ; vgian azon
posták adak my nekwnk az nd, leuelet, kiben az Zabo Mate
felöl myt jr nd, mynd megh ertöttví^k, es ciudalkozunk
raita hogj ollian igön mönthetitök magatokat ; mykor my ne-
kwnk nyluan élőnkbe aggiak hogi mykor Suende Erdeire ha-
dakozoth akkor Zabo Máténak, 54000, forint erö marhaiat uötte
uolt el, möli marhat adót uolt el, 35000, forinton, azt az summa
penzth az meg holth Maximilián ciazar soldosinak oztotta,
ebben töruen löt, es, 36; magiar vrak bizonsagy, es áros em-
börrel eggyví^t 107 polgárok byzonsagi, ez töruen meg látására
penigh, Maximilián ciazar, kwldöt volt ket fö vrat es egi fö
papoth ; ezök mynd igi leuen, aianlotta uolt w fölsege magát
hogi myndönböl j gazát tezön, azerth az mynemW valazt tez-
tök, semmi keppen az w fölsege aianlasahoz nem jllenek,
azért kerv^h ndt ; hogi romai ciazarral egi masth ertuen
myert az atiatok adóssága, az Zabo Mate ot való fekeseben
semmy házon nyncien hanem nd, uysellie ugi gongiat hogi
elegytessek meg, had wis zegeni zabadulhasson es az kiknek
adós íyzethessön meg, merth ebben az summában az hatalmas
ciazar szamarais sok vagion, hol penig nd, io gond uyselö
nem lezön benne, történik hogi köuetöt tártnak erötte, az
frignekis ártalmára fog lönny, kinek mi okai ne legiwnk de
ha nd, ebben io gond uyselö lezön, ezzel mynd az my ke-
gielmes feyedelni'wnk kiuansaga helien lezön, smynd my jo

10*

148

neuön vezzví^k ndtul ; jsten ndl ; Dátum btidae 3 die martj
a. 1578.

JelöntöttWk uala, hogi az Kazanfer vaida zalaga mastannis
Egrön vagion, de ciudalliuk hogi az my kegielmes feyedel-
mwnk paranciolattia es kiuansaga zörent el nem zabaditiatok
kiből semmi io nem köuetközik ;

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek. J

141.
1578 márcz. 5.

Musztafa basa Rudolfnak.
M. Nemz. Muz. Levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa basa,
My MuztaíFa passa . . .

Feölsegeös romai cyazar, Közönet^X^nk es magunk aianla-
sanak vtanna ; ezt akarak my fldnek tuttara adny, hogi myuel
Balassy János jdeieben Tömösvary Imreth onnan belől hoztak
vala my kezví'nkhőz, kyt my jo kezesség alat bociattunk vala
ky 40 napra, Annak penig sok negiuen napiays multának el,^
egi AX^dő muluan be jvv^ue egy Farkas neuő rabunkath kinek
800 fl. volt sarciolasa ki viue, az is oda lőn, annak vtanna
Hazán agha neuő egy raboth kinek sarciolasa volth, 7000 flban
be kví^lde ; jli ok alat hogi meg ahoz 2000 forintot kez pénzt
kVí'ld, ezőkben semmy be nem telliesödek ; sem az niolci zaz^
forinth, sem az ket ezőr forinth, jgaz hogi Hazán aga mastan
nem mezzé vagion ; De miuel hogi semmiuel nem tartozik
senkitwl semmit sem fel az "^ sarciolasaban ; Tőmősvary Imre
penig az mint hamisságánál kereste vgi vőtte haznatis;

Erti^^k azért hogi mastan az fia Balassa Balinth az keze&
rabokath niomorgattia es kinozza erötte fldt azért keriVP^k
hogy mindőn orciatalan roznak az vitézi eő embört ne engeggie
fld, méltatlan niomorgatny es bantany, mert ha fld, jo gond
viselő nem lezőn es mindőn magagondolatlannak myndön
méltatlan dologra zabatsag adatik, jgaz hogi hitví^nknek ellene
lezön, de bizonnial higgie fld, hogi zaz anniual toroltattiuk
meg Isten éltesse fldt, Dátum Budae 5 die martii anno 1578.

[Kívül magyarul : Rudolf császárnak.]

149

142.

1578 márczius 23.

Musztafa basa Rudolfnak.

Magy. Nemz. Múzeum Levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa

basa.

My Muztaffa passa . . .

Feölsegös romai ciazar, közönetwnk es magunk aianlasa-
nak vtanna; ennek előtte ualo leueleinkbennys meg jelöntöt-
tv^k vala my te fldnek ; mykeppen Nadasdi, az pözpöremy,
papai palotai kapitan, özue giví^ltenek, nem kVvlömben mynt
egi orzagos hadra kezwltenek uolna Symon tornia ala zagul-
dottanak, az beköth lesre akartak vönny, \(^nnön magok közzWl
egi prybek be zököt, az feyer uary beknek hireuel adta, az
bekis myndiarast mindön nepeuel kezön leuen vtannok siet
az meg segitsegre, mykor égiben elegiödnek mind az ket fel-
ben sokan el hulnak, törtenyk az bek wcienek Markucj bek-
nek foglja esny, ki felöl jm az my kegielmes feyedelmwnktwl,
paranciolatunk jwth ; hyzzwk bogi fldnekis hireuel lezön : azért
w fölsege neueuel keriwk fldt ; hogi Malkusi beköth Nadas-
diual, vagi az kikkel jllik bociatassa el fld ; tessék meg az
mi kegielmes feyedelmWnkhöz való myndön tyztössegös barát-
sága fldnek ;

myes penig azon lezwnk hogi ha fld az mi kegielmes
feyedelmwnk kiuansagat, es az mi kereswnketh be telliesyty,
io moggiaual "^ fölsegenek mind eleyben aggiuk az fld io gond
viselését, ky felöl hizzví'k hogi az mi kegielmes feyedelmvv^nk
el feledekön nem lezön, mies penig az mi feyedelömsegwnk-
nek méltósága szörent mindön hozzánk illendő tyztössegös
barátsággal lezwnk ez dolog felöl penig fldtvCl ; myndön io
valazt varunk, jli ok alat hogi mies az mi kegielmes feyedel-
mwnket byzonios hirrel tuggiuk ertetny ;

Egyéb hyrt mastan nem jrhatunk fldnek; kit tudunk
hogi ez jelön való köuetökes meg tudnak mondany Az Közöl-
bas maradeki tamattanak uolt az my kegielmes feyedelmWnk
jozagy es nepey ellen; kiknek ellenközö dolgait mykor meg
ertötte volna az vanny passa, az körniM való passaknak hirre
aggia egi mást ertuen, reayok rohantanak szantalant fegiuer-
rel meg emeztettek bennök kik közzwl az Közölbas fyays oda
esöth; es zantalanth eleuenön el hoztanak; hizzví^k hogi az
hatalmas vr jsten az mi kegielmes feyedelmvvnket io szörön-
cies diadalommal megh szörönciesyty.

150

Nem twrhetök hogi fldnek ; ne panazolkodnank, mölj
panazinkat sokzor mind leuelwnk által smind embörink által
meg jelöntöttVí^nk fldnek ; jmmar azt nem ttiggiuk ha fldnek
aggiak jgazan eleyben auag nem, auagi penig fld nem gondol
vele, Szryny Gíörgi mind vntalan az mi kegielmes feyedel-
m^nk jozagat dulattia rablattia, saniargattia ;

Az kanysay kapitan, jsmeg az Ziget var tartomaniat du-
lattia saniargattia, sar vary, papay bözpöremy, palotay, györy,
tatay tyzt tartok giakorlatossaggal való varak ala zaguldastul
les haniasoktul, ragadozasoktul meg nem szVv^nnek, jm mina-
ponnis Sambek ala zaguldottanak, az myeynket lesre akartak
vönny, az vállakat meg azonképpen Geztös alliath .egi nap
haromzor zaguldottak meg ; Buda körniM jmmar sem barmot
sem juhoth vgian nem tarthatnak, meg csak fayert sem mer-
nek ki mönny, szölöiökben vágj kertökbennis nem mernek ky
jamy ezök ellen penig mind alhatnank, de bizuan az fld jo
aianlasaban, es fö keppen az my kegielmes fejedelmví^nk pa-
ranciolatia ellen hogi nem járhatunk mynd ez az oka;

Az egriek onadiak; ecyetiek, tokajak, es mynd az körniwl
valók, giakorlatossagal, hol Hatuan ala, hol Jaz Byrin ala, hol
Szent miklos ala száguldanak, jm nem regönnis Zent miklos-
rol valamy zegeny törökök élesért mönnek volt, rea találtak
es kit le vágtak bennök azért keriwk fldt ; hogi mind ezfele
ellenközö dolgokat fld, szallicion le, hogi myes tuggiunk az
mi kegielmes feiedelmwnk es te fld, közöth való frigi meg
maradásában tökelletösseggel zolgalny, hol penig fldnek my
akarattia aggia tuttunkra fld mies ahoz kepöst tuggiuk az
mi kegielmes feiedelmwnket hirrel ertetny, az födelezni való
cierepek felöl is valazt varunk fldtwl ; jsten fldl ; Dátum
Budae 23 die martj a. 1578.

[Kívül magyarul : Rudolf császárnak.]

■ 143-
1578 április 5.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.

Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XVII. kötet.

My Muztaífa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, nekvC'nk tyztölendeö barátunk,
közönet>?í'nk es magunk aianlasanak vtanna ; jm ertiwk myt jr

151

nd, az eztergatny es zecyeny bek felöl, de micioda nagi
sarciol tatást myuelnek az jobbagiokon, ha az kik ez elöt be
jártának, mastan azokat sem bociattiak be jarny az ty kapi-
tanitok, tuggia penig azt nd, bogi az meöli varasok faluk
jde vannak jratuan azokat mindön felöl be kiuanniak, mert
myndönnek zolgalatiaban jar, de my ciudalkozunk ndon ;
hogi meny szantalan ellenközö dolgaith eleiben aggiuk ndk ;
az ty kapitanitok akaratiabol lőtteket hogi semmit el
nem akartok benne vönny, jm az tatay kapitan annyra jutatta
jmmar az körniMví'nk való zegeni jobbagiakat az nagi zolgal-
tatas es sarcioltatas miath hogi el köl puztulniok, mastan az
hatalmas ciazar szamara valamy mezét egettetvC^nk arrais rea
kwldötte népeit, es az mész egetö hazat el akartak rontany,
kiket az myeynk ezökben veuen, reaiok tamattanak, kit le
vágtak bennök skit el hoztanak es nálunk vannak kik nyluan
mongiak hogi ^k hirrel sem hallottak ha vagione frigi auagi
nyncien ;

i6 die marty, az tokayak, ecyetiek, egriek, onadiak es az
körniwl való veg béliek mint masfel ezörön föl giWleköztenek
volt, ertöttek, hogy az zolnaky bek jt nálunk vagion, Zolnak-
hoz nem mezzé lest vetettének. Szent miklos ala zaguldoth
bociattak, twzes zerzamokat hanták az kastelira de jstennek
segitsegeböl azzal semmit nem arthattanak, az lesre ki nem
vehettek ví^ket, hanem valamy egi nehany törökök mönnek
volt, kiket mynd el vittenek,

Ez el múlt wdökben jsmeg az Hazán passa vaidaiat meny
kinciel özuerökkel marhákkal el viuek azis oda lön;

Feyer var melleol az kirali kutatul az Harambasa fyat az
Nadasdi zolgai el ragadak, ki ciak mulatny mönt volt ky, azis
oda marada;

Ismeg jm nem regön, Nadasdi Ferenci, Gezti Ferency Palíi
Tamás, Tury Benedök, Majtini Lazlo, nagj haddal föl kezMuen^
az simontorniai beköth lesre akartak vönny, az zaguldo közzM
egi pribék az feyer vary beknek hirt tezön, ki nagi siet-
séggel vtannok lezön, égiben talaluan mind az ket felben sok
el esőt, az bek wcjeys oda maradoth jmmar jtellie meg nd^
ha az myeynk attanake okot ez vezedölemre,

Zriny Giörgi az Posga tartomaniat mynt dulata egetete
es az népet az w birtoka ala zallita jsmeg jm nem regön,
Segösd es Börzöncie ala zaguldot bociatoth, hogi lesre nem
vihette ví^ket jnnet kiuöl az mit kaphatót mind el dulatta

Az byryny kasteli ala mynd zwntelen az egriek twzes
zörzamokkal rohannak, mint jm mynaponnis Szeköli Tamás ot
leseiködöt, mikor az myeynk ezökben vöttek volna, reaiok

152

tamattanak, ket feyet es 21 eleuent hoztanak azokis nyluan
iiiongiak hogi wk semtny frigiöt nem hallanak,

Mastan jsmeg valamy éles haional jwnek volt kikre az
palotayak Almáson alól re a wtöttek az népet kit le vágtának
skit nagi kar teteilel el uittenek, Buda körniwl penig vgian
nem mer jmmar az embör meg zöleieben, kertebennis az sok
ragadozó tatayak miat mönny, kik felöl bizoni hamar napon
hírt hallotok, azért mj keriwk ndt, hogi nd, mind ezö-
ket aggia tuttara romai ciazarnak, es vgian valóban aggia
tuttunkra w fölsege ha vagione frigi auagi nyncyen, mert
enny zantalan kar vallásokat es ellenközö dolgokat el nem
zenuedhetWnk hanem be köl jelöntenwnk az my kegielmes
feiedelmwnknek, hogi mies tuggiuk mihoz magunkat tartany,
az bek ví^cyet, es Hazán pasa vaidaiat, mind az töb karokkal
eggiwt hatra kiuannyuk, ha lezöne vagi nem aztis aggia tut-
tunkra nd, mert jm meg érti nd, hogi az myeink semmire
okot nem attanak.

Ez elöttis jelöntöttwk vala ndk ; hogi az my kegielmes
feiedelmwnktwl valamy leuelekJYv^ttenek kikkel hiu embörWn-
ket akariuk föl kwldeny, azért keriVvk ndt, hogi kví^lgie romai
ciazar hit leuelet nd, kesödelöm neköl ki mellet az mi em-
börwnk, mind az vele valókkal járhassanak bekeuel, jsten
ndl ; Dátum Budae 5 die Apryllis a. 1578.

28 martj vgian ezön kallayak, ecyetiek egriek, meg ertöt-
tek hogi mastan az bek nálunk vagion vionnan jsmeg Zent
miklos ala zaguldottanak, az myeynk ezökben veuen, reaiok
támadnak eginehani eleuent es eginehany feyet hoztanakel
azokis azt mongiak hogi wk semmy frigiöt nem tudnak,

vgian ez taiban Eztergam elleneben Kakát neuö kastelira
az leuayak viuariak rea rohantanak, valamy eginehani barmot
ragattanak el, semmy szví^nety nincien ez sok ellenközö dol-
goknak mi jmmar vgian nem tuggiuk semmi jóra velny, ha-
nem aggia tuttunkra nd, mihöz tarciuk magunkath ;

3 die Apryllis vionnan jsmeg az palotayak az Duna mellet
leselköttenek valamy haioual jwnek uolth kikre rea rohanta-
nak, es ualami törököket es török azzoniokat fogdostanak, az
földuary beslj aga, meg ertuen vtannok lezön, el ery vv'ket es
meg zabaditia, ^ magokban nyolciat hozoth el, es barom
feyeth ;

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

153

144-
1578 április 9.

Musztafa basa Samaria Ferdinánd komáromi kapitánynak.

Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa

basa.

My Muztaífa passa . . .

Nömös es tyztöletös ferfiu, közönetwnk es magunk aian-
lasanak vtanna; ennek elötteis jrtunk valamy födelezni való
cierepek felöl kd, azt jra hogi romai ciazarnak jrnank my
aztis meg myuelök, es w fölsege mégis igerte volna, de jm
lattiuk hogi kd, semy gondunkat nem akaria viselny, egi
keues münkat röstellez ertwnk föl vönny, annyra meg hwlt
jol lattiuk hozzánk való jo akaratod, hogi mikor az mi felöl
jrunkis ciak valazt sem jrz ; azért mastannis kerwnk hogi ez
cierepek meg hozatasaban légi myndön jo gond viselései, to-
uaba jm mastan akarunk valamy mecytöth cinaltatny, vgian
jgön kerwnk hogi mönnel hamarab lehet huz szalath kwlgiwn
kd, az áros nepektwl, valamy ezör dezkatis jot valamy az
arra lezöii mind meg adattiuk, ezökre keriwk hogi légi ön
gond viseléssel kd, jsten kdl. Dátum Budae 9 die Apryllis 1578,

[Kivül] Nömös es tyztöletös férfiúnak, Ferdinánd Zama-
rianak, nekünk vitézlő barátunknak Komaromban.

145-
1578 április 15.

Musztafa basa Rudolfnak.

Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa

basa.

My Muztaffa passa . . .

Fölsegös romai ciazar, közönetvv^nk es magunk aianlasa-
nak vtanna, jm fid, köuetitwl valami leuelek erközenek hoz-
zánk möllieket myndön kesödelöm nekwl fik kwldöttwnk ;
Touaba mynd vntalan paranciol my nekwnk az my kegielmes
feyedelmWnk az aiandek ha lezöne auagi nem ; azért keriví^k
fldt; hogi te tld, aggyá tuttunkra had tuggiuk w fit, bizonios
valazzal ertetny, touaba az sok ragadozasoktul tylcia el fid,

154

az fid, byrtoka alat valókat, ne aggianak valamy háborúságra
okot Isten fldl. Dátum Budae 15 die Apryllis 1578.

[Kívül magyarul : Rudolf császárnak.]

146.
1578 májxis 6.

Musztafa basa [Ernő főherczegnek].
Országcs Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XVII. kötet.

My Muztaífa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr; közönetWnk es magunk aian-
lasanak vtanna ; jm ertiwk myt jr nd, az hit leuel felöl, azért
my nekví^nk megh vagion az my kegielmes feyedelm\(^nktwl
paranciolua hogi tulaidon embör^nkt^l kwlgiök föl ki jgazan
valazzat hozza, ki felöl jmmaris eginehanzor jrt reánk w
fölsege ha jwtte valazza auagi nem, ezzel hetedik leuelvS/nk
jmmar felöle, nam my azt ti postátokat myhelt hozzánk er-
közik, jo gond uyseles alat myndön kesödelöm nekví'l vtra
boeiattiuk azért ha akariatok kwldeny, myndiarasth kwlgietök
meg, hol nem aztis myndiarast aggiatok tuttunkra, had tuggiunk
mi valazt ^ fölsegenek adny.

Az teglat jgön közönnyví^k ha nd, meg kVí^ldi mert zjnten
mastan vagion alkolmatos jdeye,

Malkucy bek dolgát my jllesse, bizoniaban ha nd, az
my tanaciunkat fogadna, nem sokat tönne, ha ^ fölsegenek
az my kegielmes feyedelmwnknek keduet tönnetök

Azt hyzzwk penig hogi ví' fölsegenek gongia lezön rea^
mert az akkori eset az ví^nnön feleyökt^l történt, ki felöl ez
elöt beuebben jrtunk.

Az nógrádi bek dolgát my jllesse, sokzor my azt
az Maximylian ciazarnak, s mynd ndk ; meg jelöntöt-
tök hogi oda vannak, azok jratuan, hogi be nem hó-
doltak azt my ciak Maximylian ciazar kedueyert myuel-
tv(^k, de ha az tatay kapitan, meg nem zví^nik az my hoz-
zánk tartozó faluk bantasa nekVí^l es zolgaltatasa nekví^l, ki
ha my velünk jgi cieleködik mással myt eieleköggiek, meg
gondolhattiatok, bizoniara az beköt rea zabaditiuk hogi be
kezöricie ví^ket, mert nam meg vagion vegezue hogi az möli
varasok faluk jde uannak jratuan azokat ne kezöriciek sem-

155

mjre \^ penig fa hordassál mész égetéssel myodön ostorozás-
sal bantia; azért haggia meg nd, neki hogi annekwl legiön
mert bizoni haznara nem fog lönny, sőt nagi kar vallására,
kinek my okay ne legivC'nk;

Touaba eztis akaruk ndk, tuttara adny, nem tuggiuk
mire velny, Égre, Kassara Tokaira mind gi-^ltön giwlnek, egi
het közben, hol Hatuan ala hol Byrin ala hol Zent miklos ala
zaguldnak es ugi akariak az myeynket lesre cialny az egi het
közben ötzör zaguldottak Hatuan es Byryn ala,

Efféle dolgok penig az friginek mynd ellene vannak,
keriwk azért ndt, hogi vgian ualoban parancioUia meg nd,
hogi ozollianak heliökre es tarciak az frighöz magokath
hol penig mynd az sok ellenközö dolgokban engeditök el
jarny ví^ket, aggiatok tuttunkra, had tuggiuk myes magunkat
mihöz tartany Isten ndl Dátum Budae 6 die may a. 1578.

post scripta

Immár az leuelet meg pöcietöltwk vala, jllien hirví^nk
jví^ue hogi az tokayak es kallayak, Zolnak ala zaguldottanak
volna, az myeynkben tyzönötöt el uyttenek, eginehaniat le
uagtanak, ha efféle dolgcktul meg nem szünteti nd. wket
es azok hatra nem adatnak, szwkseg nekwnkis mas keppen
rea gondolnunk, jdem vt supra.

/ Czimzés hiányzik.]

147.
1578 július 7.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.

Magy. Nemz. Miizeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Mitsztafa basa,

My Muztaffa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, közönetwnk es magunk aján-
lásának vtanna ; ezt akaruk ndk; tuttara adny hogi myuel
mastan az kencitarto igön nagi summát keres az marusiakon
v^k penig zegeniök möntik magokat hogy mynd Trombitás
János kezehöz zolgaltattak volna, meg az menire az varast
meg rótta hogi mar az summa be telliesitesere aggyá sem
birosagaban, sem harmieiados uoltaban szamot nem adót, sőt
mynd az registromokatis szám adatlan el uytte, ki mastan
Nagi zombatban lakik es ez szegeni byrakat saniargattiak
miatta, azért keriwk ndt ; hogi nd, paranciollion az nagi szom-
bati biraknak az registromokat kwldessek meg vele jgazan

156

€s myndönröl elegytessek meg az varast vele, mert az ciazare-
nak meg köl lönny mi sem kiuanhattiuk egi embörert egi
egez varasnak romlását, olly szegény bűntelen fogh miatta
meg busulny, kinek tálam hire sem volt benne, valazt varunk
ndtul, Isten ndl ; Date Budae 7 die Julj 1578.
[Kivül magyarul : Ernő herczegnek.]

148.
1578 augusztus 13.

Musztafa basa [Ernő főherczegnek.]

Egykorj másolat. Országos Levéltár, Missilisek.

My MuztafiFa passa az hatalmas thórók chiászarnak fö hel-
tartoya Budán es gond wyselóyó Magiar országnak.

Tekynthetes es nagsagos vr, kózónetwnk es magunk ayan-
lasanak vtanna, jówenek hozzánk a' szegen raczkewyek, pa-
naszolkodanak bog' miwel eg' hyttwan rósz ember miath, ky
annak elóttó kózóttók lakotth Haynal Jánosnak hyák, kinek
partiátth Nadasdy fogta, ezer formth eró marhánál többet tar-
tottak wolna megh. Azerth keryWk Nagdath bog' Nágod pa-
ranchiolljon mind a' gióry kapitannak s mind Nadasdinak es
mindenv^ue a' kyknek illik bog' efféle oknekwl walo tartástól
megh szwnnyenek, mert ha minden rósz hyttwan emberek
beszédéth eló wéwen, az hatalmas chiászar jobbagith habor-
gattiak, nem tudguk miképpen lehetnek hasznosok se eg' fele
se nias fele, ha pedigh Nágtól elegendő valaszví^nk nem
leszen, bizonnyal hidgie Nágod, bog' valakinek oda fel walo
embernek, ide ala' adossagath, uag' marhayath, wag' szemelyeth
ertendgywk, mind addigh tartoztatwa leszen, migh ezeknek
mind eg' penzrwl pénzre az w jwtalmok megh nem leszen,
jsten Nagdl. Dátum Budae. 13. die Augustj. Anno 1578.

/Czimzés nélkül.]

149-
1578 augusztus 19.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.
Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa basa.

My MuztafiFa passa . . .

Tekintetös es nagisagos vr, közönetvC^nk es magunk aian-
Jasanak vtanna; meg adak my nekwnk az nd, leuelet, ki-

157

ben panazolkodik nd, hogi romai ciazar -^ fölsege, es az
nd, ez elöt való leueleyre semmy valazt nem töttwnk volna,
my annak okát adhattiuk, es tyz anny panazokatis jrhatnank
az tyeitök ellenközö dolgai felöl, kiknek sem eyel sem nappal
az ví', ciatazasok, ragadozasok varak ala való zalguldasok lesel-
ködesök megh nem szwnnek, de nem lattiuk semmy haznat
Írásunknak myert hogi az my jgaz jrasunknak semy helt nem
ad nd azoknak hizölködesöknek penig helt ad nd, azok-
nak penig hizölködesök ebben al hogi az frygi alat az w el
vegezöt ellenközö dolgokat veghöz vihetnek, kiknek vegezesök
es akarattiok, regön nyluan vannak nálunk, mölj nyluan való
hazugság ezis hogi az pesti es vacy törökök nagi haddal föl
tamattanak, es az jobbagioktul algiu ala való ökröket kiuan-
nak nagi kezörites alat. ha ez igaz lezön, bátor ez vtan egi
bezedwnknek se higgiön nd, hamissan agglak nd, eleyben ;

Irya aztis nd, hogi my hirwnkel löt uolna megh gon-
dolhattia azt nd, hogi ha az my kegielmes feyedelmWnk
paranciolattiahoz nem tartanak magunkat, es az frigiöt nem
böciMnök, kinek meg letere sem faratsagünkat sem kölcie-
gwnket nem szántuk; az meny ellenközö dolgokat, napról
napra az tieytök myuelnek, kezöritettvC^nk volna myndön ha-
dunkal meg jndultatnunk de nem titkon kiben sem hirwnk
sem tanaciunk nyncien az mynt mas myat vádol nd, (ha-
nem) fenyös nappal sippal dobbal trombitaual, zazlokal az
regy szokás szörent, vagi az pesti mezőre, uagi az kelem földi
mezőre, vagi az samboki mezőre táborunkat jártatnunk azért
myndön hizölködnek szánokat sukarlasokat nd, vgi vegie
be, hogi aífelek bizoniaban nem akariak jauat ndk, jám-
boroknak helien legiön tiztössegök ; áz tyztössegös ayandek
be kwldese felöl, my jmmar az nd, aianlasa zörent az mi
kegielmes feyedelmwnket bizoniossa tött^k azért hogi mies
kissebsegben ne maraggiunk ndk, ha akarattia vagion rea,
ne keslellie nd, ezonnis keriví^k ndt, hogi nd, paranciollion
myndönfele az kapitanoknak hogi myndön ellenközö dolgok-
tul z^nnienek megh, ha jnnet oknekVí^l ualamy történik bátor
mi aggiunk okot róla; jsten ndl. Dátum Budae 19 die Au-
gustj a. 1578.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

158

150.
1578 augusztus 31.

Musztafa basa Ernő főherczeenek.

Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XVII. kötet.

My MuztaíFa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, közönetwnk es magunk ajánlá-
sának vtanna, juta mi hozzánk az Ngd, postaia 30 die Augusti,
kit mi nagy jo embörseggel jsmeg vtra boeiattunk es kiser-
tettwnk, vgian ezön postaual való mi embörwnk által paran-
ciolt az mi kegielmes feyedelmwnk hogi bizonnial meg tug-
giuk, ha az aiandek meg kwldese lezöne vgian valóban
auagi nem, ? azért keriwk ndt, hogy te nd, az mynt ayan-
lotta magát, jmmar ne keslellie nd, hanem az mint ennek
elötteys az nd, aianlasa szörent es az nd, attiafia az ro-
mai ciazar aianlasa szörent, nd kví^lgie be az W fölsege
kiuansaga es paranciolattia zörent való rabbal eggi>\^t, Malkuci
bekkel eggywth ky felöl ennek előtte való leuelwnkben be-
uebben emlekwztwnk, mastannis keriwk ndt, hogi te nd,
ertessön myndön bizonios valazzal mynd az aiandek, es
Malkucy bek megh kwldese felöl ; tuggiuk mies mihöz ma-
gunkat myhöz tartany, mert az mynt ennek elötteis ndk •
meg jelöntöttwk az feyer vary beknek abban semmy vétke
nyncien hanem az beköt hogi lesre akartak vönny, az szá-
guldók közzwl egi pribék ki szököth es vgi mönt az bek-
höz, az bekis az hatalmas ciazar hiusege, es az w maga tiztös-
sege melleth, föl jndult, jol lehet mynd az ket felben veztenek
az bek w . . . oth esőt rabba, jmmar ebből meg gondolhattia
nd, ha az my felénk adtake okot az háborúságra auagy az
ti partotok, azért ndt, mégis keriwk, nagi szeretettel hogi
nd, romai ciazarral egimast ertuen, az mi kegielmes feye-
delmví^nk kiuansagat, es az my kiuansagunkatis ne mulassa
hiaban, Malkucy bek nem sokat tezön az aiandekkal eggiwt
kWlgie be Nágod, tuggiuk azért hogi mind Gezti Ferencinek,
smind Maitaninak reze vagion benne, de jmmar jllien módot
találtak benne, mynt hogi Nadasdi Ferenci, romai ciazartul
nem var semmy fizetést, ^ kezeben adtak, de ha mi, nálunk
tartiuk vgi mond, mi tví'lví'nk ki vezyk, azért efféle hizölködö
bezednek nd, helt ne aggion, hanem ha az my jo jnteswn-
ket meg fogaggia nd, meg lattia nd, hogi az minemw
nagi munkankal es sok kölciegv^nkel, az frighöz tartottuk

159

magunkat, es veghöz vittwk, ez vtannis nem szantiiuk sem
tnunkankath sem kölciegWnketh, de ha nd az mi kegielmes
feyedelmwnketli, az w fölsege kiuansaga szörent meg nem
böciví'lly es az mi kiuansagunkates halién nem haggia nd,
möli dolog nem sokat tezön ndk ; az vtan ha my történik
my okai ne legiwnk, myndön io valazt varunk ndtul ; jsten
ndl ; Date Bude 31 die Augusti a. 1578.

[Kiuiil magyarul: Ernő herczegnek.J

151.
1578 szeptember 5.

Musztafa basa Ernő főherczegnek.
Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szei-inti iratok, Musztafa basa.

My Muztaffa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, közönét wnk es magunk aian-
lasanak vtanna, meni zantalanzor my jmmar ndk ; meg
jelöntöttwk az tatay györy komaromy kapitanok ellenközö
dolgajt mölliek mynd az fryg ellen vannak, mastannis az
tatay kapitan az giörieket komaromiakat es az körniwl valókat,
föl jnditotta Sambok ala rohan tanak ot eléghet zaguldottanak
leselköttenek, hogi az myeinketh lesre ki nem vehettek, az
juhok aklayth mynd föl dúltak, 460 juhokat vittenek el mind
paztorostul, az el múlt ciötörtökön eyel myueltek, azért ndt,
keriwk hogy nd, mindön fele paranciollia meg, hogy az juhok
éppen adassanak hatra, merth ha meg nem leznek jsten-
nek eskwzöm hogi ezör anny karral torlatom meg, ha azzal
az tatai kapitannal nem bir nd, ciak hogi elleneötök ne
legiön mi gondot viselőnk felöle vgi hogi job löt volna ha az
juh húsban nem öt volna, auagi nem ellenközöt volna, erre
ndtul mindiarast hamar valazt varunk. Isten ndl, DateBudae,
5 die sept. a. 1578.

[Kiuiil magyarul: Ernő herczegnek.J

160

152.
1578 szeptember 18.

Mtisztafá basa [Ernő főherczegnek].
Magy. Nemz. Múzeum levéltára, Személyek szerinti iratok, Musztafa basa.

My Mtiztaffa passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, nekwnk tyztölendö barátunk, ko-
zönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, Az nd, ez elöt való
panazlasyt, ez mastanytis mynd meg ertöttvv^k, kikre my egi-
nehanzor valaztis töttönk, ez mastaninakis mindön cykkölire
valazt jrhfjtnank, ha valaray haznat jsmern\vk, de jgön hazon-
talannak jsmeriwk, myert hogi az minemö dolgok felöl jrunk
es panazolkodunk, jmmar azt nem tuggiuk ha jgazan aggiake
élőtökben vagi nem de megh valazunk sem jw felöle, ha my
valazunk jwis, megh jsmertwk hogi annira el hitettek ndt^
hogi az w magok vetköketis mynd az myeynke e tulaidonitiak,
maga ha wk veztegsegben lönnenek bizoniaban jnnet semmy
ellenközö dologra ok nem adatatnék ;

lm mynapiban kinek bizonnial vegére möntwnk az tatai
kapitan leueleböl, hogi az ^ akarattiabol az tatayak Sambok
ala szaguldottanak es giutast akartak myuelny kit mykor veg-
hoz nem vihettenek volna, az akiokra rohantanak es nagi falka
juhokat ragattanak el möli juhok mastannis oda vannak,
jrtunk vala az tatay kapitannak felöle, de azt jrya hogi nem
hogi meg adna de oli moggia vagion hozza hogi egi eyel
Sambokot Vált, mind széllel futattia, azt hizzWk hogy nem
merne jllien nyluan jrny ha t^letök pai anciolua nem volna ;
de ciak adna okot valamire

Az feyer uary bek vaidayays dezmalny mönt volt kj,
arrais rea rohantanak az palotayak es eginehany magaual el
vyttek

Szabatka ala jsmeg az szeudöröyek es az körniWl ualo
uegbeliek zaguldot bocyattanak, az myeynket lesre akartak
vönny, de ezökben veuen az cialardsagot ki nem möntenek,
az mit onnét kíuöl találtak azzal el möntenek.

Jász Byryn ala, Bála zent myklos ala az egriek kallayak
ecyetiek es az körniöl valók, mynd vntalan száguldanak es
ugi ellenköznek;

Az eztergamiak möntenek uolt valamy élesért által, kik
semmy gonoz járatban nem uoltanak azokrais, rea ví^töttenek,,
kit el vittek bennök skit az visben eöltek

161

Az vyvaryak leuayak lesben leuea az eztergamy beköth
szömelie szörent baira hytitak, jol lehet az bek kez volt volna
hozza, de azonban alattomban az beknek meg jelöntik az cia-
lardsagot, es ugi nem mönt ky

lm nem regön jsmeg az börszöncieyeket miképpen lesre
veuek, meny kart akkoris myuelenek az kanisayak mynd ma-
gokban smind kiuöl ualo jozagokban,

Ismeg mastan Szigetvar körnöl tábort jártának, annak
fölötte Posga tartomaniabol kilencj falu nepeth föl költöttek
es az w magok határára szállítottak eífele panazokat szantala-
nokat jrtunk, smastannis jrhatnank de nem lattiuk semmi
haznalattiath

Azerth ha az frigyhöz szerelmetök vagion, Horuat orzag-
ban, es Ziget uar körniwl az minemW tábort jártattatok, mynd-
iarast szakicialok le, es tarcyatok az frighöz magatokat, ho^
penig mire vagion kiuansagtok, es jgieközettök aggiatok tut
tunkra, mies az my kegielmes feyedelmwnket tuggiuk bizo
nyossa tönny felöle

Az Malkucy bek felöl az myt jr nd jol ertywk; hogy
egi vr fiúnak jnkab akariatok keduet keresny hogi nem mynt
az my kegielmes feyedelmwnk es az mi szerelmes vrünk
atiankfia az ns vezér Mehemmet passanak kiuansagat bélien
hadny meg boci ássa nd, nem szví^kseg az felöl jdestoua
mutogatny, az mynt ennek elötteis meg jrtuk ndk mas-
tannis azont jriuk hogi nem sokat tezön, ndl sem romai
ciazarnak V(^ fölsegenek az egi embör az my jntesWnket
fogaggia megnd, meg lattia nd, hogi nagi haznos dolgot myuel
nd, ezzel az ket feyedelöm közöt, kiért mies háládatlanok
nem lezwnk meg lattia nd.

Az tyztössegös aiandek be zolgaltatasanak jmmar hogi
jdeie el múlt, sokan az népek kétségben estének felöle. es jm
mies az ty aianlastokhoz való biztünkban benne mara-
dank, azért keriök ndt, hogi ha be köl zolgaltatny nd, ne
keslellie hol penig vgian nem lezön aggion jo valazt nd>
felöle, tuggiuk magunkat mihöz tartany, Isten éltesse ndt>
Date Budae i8 die septembris a. 1578.

[Czímzés hiányzik.]

A budai basák. 1 I

162

153-
1578 deczember i.

Ferhát kihaia Ernő főherczegnek.
Magy. Nemz. Múzeum levéltái-a, Személyek szerinti iratok, Musztafa basa.

En Ferhat kyhaia az nagisagos Veyz passanak tanacia es
vduaranak fö gond uyselöie.

Tekynteteös es nagisagos vr, Közönetöm es magam aianlasa-
nak vtanna, Juta hozzam az romai ciazar \C' fölseghe köuete
az tiztössegös aiandekkal 27 die nouembris, kit my nagi tyz-
tösseggel fogattunk es láttunk, es jsmeg hyu es byzoth em-
börink által vtra kisertettví^nk i die Decembris, es az kik
jnnet hatra terök voltak azokatis nagi tiztösseggel az regi
zokas zörent el kisertettví^k ; az en kegielmes vramis hamar
nap heliere jw es ndl myndön io jsmeretseggel lezön ; To-
uaba az zegeny budai mezarosok juhát kit Muztaffa passa
jdeyeben el haytottanak vala, 7400 juh kinek az arraban Auer
Janóstul az meg holt atiatok Maximylian ciazar 800 forintot
meg kví^ldöt volth ; Immár az többit nem tuggiak zegeniök
ha Muztafa passanak meg attaké auagi nem,

Ertöm penig hogi nd, fö embörit akaria az en ns, vramhoz
k^ldeny, keröm azért ndt hogi te nd, az köuetök által jzennie
auagi jrya meg az en ns, vramnak ha az 800 fl. vtan az ma-
radekiat meg kwldöttek volté Muztaffa passanak auagi nem,
Isten ndl, Date Budae i die Decembris anno 1578.

[KÍVÜL] Tekyntetös es nagisagos vrnak, Ernestus hercyeg-
nek, romai ciazar zerelmes attiafianak es tanacianak neköm
tyztölendö vramnak es barátomnak.

154-
1579 július I.

Vejsz basa* Ernő főherczegnek.

My Veyz passa az hatalmas Istennek io akaratiabol török
cyazarnak fö hel tartoia Budán es gond vyselöie magiar or-
zagnak.

Tekyntetös es nagisagos vr, nek\?í'nk tyztölendö barátunk kö-

* Kara Ovejsz budai basa 1578 szept. — 1580 május.

163

zönetví^nk es magunk aianlasanak vtanna, az török áros népek
közzwl, Hocya Hazán attiafia, es landor feyer vary Ferhat
juve hozzánk, jelöntek hogi myuel, ennek előtte, való wdök-
ben Döbröciöny Zabo Máténak attanak volt valami török
marhat, mikor Zabo Mate az marhat Döbröciönben vitte
volna, azon közben Suende Lazar Szakmarnál hadban leuen,
Szekölj Antal Döbröcyön varasát meg dullia, es myndön mar-
hayath Szabó Máténak el vitety, es el aduan, az arrat, az meg
holth Maximilián ciazar szoldosinak oztattak, ennek elötteis
€z dolog felöl möntenek uolt föl szegeniök, es Zabo Mate
45 jelös zömeliökkel meg bizonitotta az W kar vallása ki miat
€s mynt lötth ; kinek bizonsagara az törueni leuelet az török
áros népeknek adta, azért jm vionnan jsmeg az hatalmas cia-
zartul paraüciolatot hoztak, ki mellet paranciol my nek\vnkis
"Si^ fölsege hogi meg lassúk dolgokat, azért jm az paranciolat
mellet föl kwldöttük szegeniöketh keri\Vk ndt, hogi tetessön
jgazat nd, zegeniöknek, had ne köllessek ezért viobban az
kapura mönniök es az meg holt atiatokat holta vtan vádol -
niok, jo valazt varunk ndtul, Isten éltesse ndt. Date Budae i.
die Juli 1579.

[Kívül mag II árul : Ernő berezegnek.]

155-
1579 július I.

Vejsz basa Rudolfnak.

My Veyz passa . . .

Fölsegös romai ciazar, közönetvX^nk es magunk ayanlasa-
Tiak vtanna, az my kegielmes feiedelm^nk te fldnek paran-
ciolatot k>5{^lduen, es minek^^nkis parancioluan ^ fölsege, hogi
az paranciol atot fdk ; kwlgyök, az ^ fölsege paranciolattia
zörent az my hiu embör>X^nktVí^l el k>^ldött^^k ; fdhöz, jutuan
akar az W fölsege paranciolattiara, akar az my jzenetWnkre
az fid, paranciolattiabol valazt varunk, jsmeg ezön my em-
bör^nk által, elegödendö valazt varunk, mies tuggiuk mihöz
tartozni. Isten éltesse fldt, Date Budae i. die Julii 1579.

[Kívül magyarul : Rudolf császárnak]

11*

164

156.
1579 jtiHus I. körül.

Vejsz basa Rudolfnak.

My Veyz passa ...

Fölsegös romay cyazar, közönet'íí^nk es magunk aianlasa
nak vtanna, nagi tyztöletös kedues es böcyWletös zomzedsak-
nak okayert, akaruk myndön hozzánk yllendö zomzedsagunkat
meg jelönteny, ha az my allapatunk felöl tudakoztok, jstennek
hala meg mastan egessegben, es myndön jóra való jmadsag-
ban leuen, eyel es nappal gondolatunk az Istennek akarattia
es az hatalmas cyazarnak kegiös paranciolattia zörent, az ze-
gensegnek nyomorúságát, karát latuan, akariuk hogi nagi be-
kösseggel ellienek, hogi az ^X^ könniebsegökböl jo móddal Isten
jmadok légiének es hogi zep röndel az hatalmas ciazar közöt
való baratsagtok, es el vegezöt frigiötök, az elöt valóknál job-
ban megh erösitessekj'azon vagiunk, es rayndönt arra jntwnk
kiben semmi ketsegtök ne legiön, mert myg az friginek es az
io barátságnak böcywleti lezön, az jobbagy es myndön be-
kösegben leuen, az orzag az tartomány, cyöndessegöt talál ma-
gának, vigasaggal es zaporasaggal fogh lönny, de jli ok alat
hogy, az ty röndötökröl is kegiösseg vigiazas es mynd oltalom
kiuantatik, mert egied>^l az mi forgodasunkal nem lehet, az
jstennek segítségéből, meddig az my jdenkben való birodal-
munk lezön, sokkal jnkabb jok es beusegös dolgok leznek,
vgi hogi ha az ty röndötökröl való vegbeliekys, fenytegben
leuen, az frigiöt böeyWllik senky senkit^X^l nem bantatuan,
senkinek az orra se verösöggiek meg, az zegen MuztaíFa passa
ideyeben való barátságnál es íriginel, föllieb vagion tehetse-
günk es akaratunk, mert nyluan vagion nálatok az ^ jdeye-
ben, bekök aghak es az veghbeli vytezök, néha néha az sok
kapdosasoktul meg nem szví^ntenek, mynd vntalan az por-
tara jrton jrtak nyeluet kwldöttek es azzal möntöttek ma-
gokath ;

Es valamy varakatis vöttenek volt meg, jgaz hogi az ha-
zudas myndön hytön valók közöt b^X^n, fő keppen az éltes
embörök közöt, es az cyazary méltóságok közöt az hazug szo
nem jUik, azért Isten által ez leuelben valami jruan vagion,
jgazan jrattatot, valaki hamis es gonoz jndulatbol való be-
zedöth szolland, vagi valamy test táplálásért való zot zol-
lana, mynd ez világon s mind az masikon elete el veszendő,
merth myndönnek esze méltósága zörent leuen, jgaz hogi az

165

cyazarok méltósága myndönökenel töb leuen, es myndönöknel
föllieb leuen, az eszeys ahoz kepöst föllieb leuen, azokath el
hagiuan, az vezeröke, éltes emböröke gazdagoké, termezethöz
kepöst ezök es elmeiök lezön, vgi leuen, bátor ^ magokban
valamellik hör telén vagi kétséggel vagi telhetetlenség bwl, vagi
felteben, vagi valami kivansagbol, vagi farát eröbeöl valamy
hazug zot zollana, lehet hogi az okos es bölcy embörök, myn-
dön keppön eszökkel es ereyökkel azt meg talalliak, tuggiak,
gondolliak, ha kÖlletik meg kerdözik, meg jsmerik ha jgaze
vagi hamis, jli ok alat az cyazarok közöt, es az éltes embörök
közöt, azjgaz mondás szvVkseg, azért Istennek hala minek^nkis
eíFele méltóság okát meg gondoluan, annak meg böciwlesere
eszVí^nk es méltóságunk vagion, hogi mindön el mulandó ha-
mys bezedöt ne szolliunk, söt az kik zolnanakis az jgazath az
hamistul meg ertiVí^k, azért az Isten igassaga zörent jgaz ez
hogy az ti röndötökröl való kapitanok es vitezök bekeuel nem
maradnak, szwnetlen az frigi ellen, az hatalmas cyazar birto-
kában az írig ellen sok ellenközö dolgokath miuelnek, nem
hihettiVvk hogi eífele frig ellen való dolgok az ty akaratotok-
ból légiének, hanem ha tudatlanságból meg nem jelöntesböl,
vagi hogi jgassag ellen való hamys jelöntesbeöl az vC^ vegeze-
söket meg nem latuan maradna azonban; szwkseg azért hogi
az mi érteim wnk szörent egi elözör, élőtökben aggiuk, annak
vtanna az ty io akaratotok zörent, valamint jobnak jtelitök
mys azt tuggiuk.

Első, Zakmar, Tokay, Münkaci Kassa, Ecyet, Sarkad, Vy
var, Egör, Kalló Cyerep, Korpona, Leua, vegh hazakból loua-
gok gialogok, az hatalmas ciazar, tartomaniaban varak ala
zaguldnak, cyataznak vtakat állanak, lesöket hannak, embörö-
ket fognak, barmokat hajtnak, mjkoron moggiat jsmeryk, kit
le vágnak benn\vk kyt el vyznek eleuenön, az hatalmas cyazar
tartomaniaban, jUien nagi dulast es kóborlást myuelnek, az
zegensegre adót vetnek, folötteb való zolgalatot mjueltetnek
es az sok saniargatastul meg nem sz^í^^nnek, es myndönt az
jgassagnak kiuöle kiuannak rajtok, nem tugiuk myre velny,
az Istentvvl nem felneke ? vagi az ciazarj meltosagtul nem
zegiönlike ? w magoknak vagi az kapitanoknak mikor jrűnk,
es kergiV(^k myert myuelik ezöketh vagi tagadást, vagi valami
hamis modoth vagi oli kölletlen valazt teznek, hogi vgian nem
jllendö valaz, az möUiek penig kézben akadnak bennük nyiluan
mongiak hogi az kapitanok akaratiokbol járnak, enny jdeyg
mynd azt vártuk hogi meg szWnnienek es mennyzör az kapi-
tanoknak hirt töttwnk, latuk hogi egieb nem lehet benne,
szükség len hogi myndöniknek ellenközö dolgayt, rezéből

166

élőtökben adnunk, lassúk jmmar ennek vtanna, ha valami
hazna lezön,

2 Az tokayaknak niughatatlan ellenközö dolgait akariuk
jelönteny, az erdeli vaidahoz, az hatalmas cyazar parancio-
lattiaual fö emböi^nket valaztuan kwldött^k vala, Sarkad
castelbol föl keluen mykor Varada akarnának mönny az eg-
riek kallayak tokayak zaznal többen leuen vtokat meg állot-
tak kit le vágtának, kit sebbe zalaztottanak el, kit eleuönen
el fogtak, es marhaiokat mynd el vittek ; Sahyn neuö egy
zegeny legényt tarsaiual es mindön portekajual, ez napigis
Tokayban vagion, giakorta leueleth jrtunk, de semmy haznat
nem jsmert^k. Istennek jgassaga szörent, egi hitben, egi or-
zagban syncyen meg talalua, hogi az köuet vtaban meg ban-
tassek ezök penig, jllien ok nek^l való dolgot myueluen maga
nem az ^ tartomaniokban voltának az hatalmas ciazar tarto-
maniaban, vtokban senkit nem bantottanak, az hatalmas cia-
zar dolgában, leuen foglalatossak vgi vittek el; semmi gonos-
sagban, semmi hamisságban nemjaruan, az jgaz vton járóknak
ezt myu eltek, nem hihetti'íC^k hogi semmy hit>^n való embör
j gaznak es méltónak vallia,

Azért kerwm hogi azokat az szegeni bWntelenöket myndön
portekaiokkal el bociatassatok, es az kik jllien méltatlan dol-
gokat myueltenek vagi miuelnek, kemeni b>?í'ntetessel meg-
b^Xrntettessenek, mynd addig mig az Istennek jgassaga es fríg-
nek maradása es az io barátságnak szeretete jlleti

3 Annak vtanna ismeg az egriek, es ahoz tartozó raga-
dozok egi nehany varból, eözue gi^lnek, az zent kirali vitezök
az fíX^uön leuen, reaiok ^tnek, egi nehaniat bennök meg ölnek,
s kit el viznek, 41 louakat vyttenek el, az zent kyraliak az vtan
hozzánk jwuenek, es mondák hogy az my louaink, az w louaykkal
eggi^t legelnek, zabatsagot keruen, hogi töb karral meg toroliak,
my nem engedők, söt meg feniögetWk hogi ha hyr nek^l el
mönnek föl akaztatnak, söt arra jntöttwk hogy mygh mi oda
jrunk felöle addig veztegsegben légiének, hyzzWk az Istent
hogi az jgassagot meg ertuen ; az tyetök el nem vesz mynd
addigis mig meg nem lezön, nem nagi méltatlan dologé, az ^ bar-
langiokban bekeuel leuen, jllien ragadomant myueltek raitok,
minek előtte mi hozzánk nem j^X^ttenek, vagi mikor j>^ttek, ha
mondottuk volna hogi mönnietök el es louaitokat hozzatok
meg, aíFele meg búsult maga gondolatlanok, eginehani zazan
eözue gi^luen, hámi kart myueltek volna, bekeuel szenued-
hettek volnaie, jmmar mondhattak volna, hogi tuttuk s miért
nem tött>^k hirre, mastan azért alkolmatossagunk vagion rea,.
hogi jgazan meg talalliunk felöle, meg lattiuk my házon kö-

167

uetközik ky belőle, de az W jutalmok el nem vesz, az jgaz ju-
talom myndönkor meg talallia az jutalmath ;

4 Ismeg annak vtanna az egriek syrokyak, ket zaznal
többen föl kezVí^ltenek, es mikoron az szondái vayda az ka-
diaual, egi nehany louaggal, közel egi faluban möntenek volna
valamy pör dolgából, ezökkel öt hadnagi leuen eyel reayok
^tnek az vaidat az kadiat eginehani zolgaiaual, marhaiokkal
el foguan, jmmar mikor vittek uolna vtannok leuen, es el eryk
Ví^ket egi faluban, az el fogoth rabokat meg möntyk, efféle
dolog mint jlliek az frigböz meg gondolhattiatok ; mykor semmy
ártalmas dologban nem voltak foglalatossak,

5 Annak fölötte jsmeg az hatalmas cyazartul, az bekök-
nek parancyolat kwldetöt volth ky ; egi íö ciaussa által, möli
paranciolatban volt ez, bogi mindön az frigböz tartcia magatb
mykor jmmar eginehani kyserökkel az beköket járna az eg-
rieknek hyrökkel lezön, Sarközy Myhali elöttok jaro leuen, az
kyseröknek vtokat meg aluan, lesökethaniat jnnet meg ertuen
az dolgot, hyr algiut lőnek, azonban az lesből ki jWnek, es
eginehanian el fogatnak, az hatalmas ciazar io akarattiabol
való haznos dolognak gond viselésére bociatot ciausnak ha
jllien módon kői myuelny, jtellietök meg, az lesőkre szőmelje
zörent az ciausis rea mönth.

6 Ismeg Egőrböl Giulai Balas fő leuen, 25, magaual az
vaczi zegenseg juhait el ragaduan, bogi vizi volth az hatuaniak
rea találnak, es huzad magaual el hoztak eleuenön ;

7 Ismeg Batory Istuan, Homonnai Istuan, jsmet Putnak-
bol, Zuty János, hat vagi bet zaz loual Rima Zombat ala za-
guldot, eőt eleuen embört vittek, eggiet megh eöltenek,

8 Ismét Vygliesböl nyolcy nemőt föl kezvX'luen FVC^lekhöz
egy meli földnyre, Bulgár falura bogi erköznek hyrök leuen
Fylekke, raytok leznek, Baly aghat meg eölyk es eginehany
louat meg löuöldöznek,

9 Az vygliesy tizt tartó Rady Lazlo barom vagi négy zaz
louaggal, Rima Zombat ala zaguldoth, ismét bet zaz gialoggal,
negi uagi eöt embört vit el, es eggiet meg öltek,

10 Touabba az egryeknek syrokyaknak efféle ellenközö
dolgai soha meg nem sz>X^nnek, ha mind meg jrattatnanak sok
dolgok köuetköznenek,

11 Annak fölötte az tatai györy komaromy, palotai, pöz-
pöremy, papay, kanysai vitezök, efféle ellenközö dolgoktul
vgian nem sz\^nnek megh, Tatából három úttal Budahoz kö-
zel, Hamza bek kasteliara rohantak barmokat mind el haitottak,
maszor jsmeg az palánkra Ví^tnek, kit meg öltek bennök, skit elvit-
tenek harmadzor bogi vtat állottak azonközben kézben akattak,

168

12 Ismeg SOS kúti Deli Myhali Bözpöremböl húsz haiduval
ki j^^űeii, az hatalmas ciazar iozagaban, kart akart myuelni
azonban az geztösiek rea talaluan, be hozak iX^keth

13 Az tatay kapitan akarattiabol, es tanaciabol, zaz eötuen
louag gialog, Geztös ala jwttenek volt, az korlatot probaltak»
de senki reaiok ki nem mönth,

14. Ismeg Palotáról Pözpörymböl, symon torniay zanciag-
sagban hatuan louaggal gialoggal, zazlokkal, az Balaton vizén
haion által menuen, az gughy sokadalmat meg Wtuen, sok
marhákkal mönuen, az enderediek ezökben veuen, el vettettek
velők,

15 Bözpörimböl jsmeg Istuanfi Istuan, es Kis Farkas fö
legenyök leuen, ket zaz louaggal zaguldottanak volt Hyd uegy
palánk ala, barmokat, egi martoloczot es várbeli törököth ele-
uenön el vyttek,

16 Az pözpöremy Fekete Mate fvt- ciatazo. Symon tornia
mellet az vtakat lesuen, hárman az vton jVQ^uen ketteit meg
eölte eggyket el vytte,

17 Ismeg Zakmarbol Ecyetböl, Kallóból, Egörböl, Tokai-
ból, Cyerepböl, zaz huzon eöt louagok, ky jwttenek Szolnak
fele, es sok ellenközö dolgokat akaruan myuelny, az zolnaki
vytezökre találnak egimassal harcioluan, harmincznal többet
hoztak el bennök, mykor mynd felöl remenlenök az frigi meg
maradását, ezök nem regön történt dolgok

18 Az palotai Pető Myhali harmincz magaual leuen az
kanysay jaro vtat meg lesuen, az vton járókban kit el vyt es
kit meg eölth,

19 Ismeg az palotai Benge Petör, zazad magaual az simon
tornai retekön való törökökre rohant, sok louakat el ragaduan,
vtannok leznek, el veszyk t^X^l^k, es eginehanyat mind zazlos-
tul be hoznak bennök,

20 Az palotayak jsmeg eötuenön ki jöttének uolth Szekszárd
fele, az tolnayak barmából, 200, eöt cyobant el ragattanak volth,
vtannok leuen megh möntöttek,

21 Ismeg az Benge Petör, az cyabragy, bozoky, korponay
toluaiokat melleye veuen. Kakát palánk mellet lesben alua,
hogi az kaput meg nyttiak, senkit ki nem bociat azonban az
vaida eginehaniad magaual, az les helyöket jaruan, cyak rea
wtnek es meg ölik,

22 Az leuai Forgacz Myklos, Istuan ispán, Hathalmy Já-
nos, Deli Damian, Bakabanyai Balog Lukacs, valamy louaggal
gyaloggal Nógrádnál lesben aluan az beköt lesre, akartak
vynny,

23 Ismeg az zoliomy kapitan, Horuat -Giörgi, dobornyky,

169

cyabragy, bozoki, korponai, bakabanyayakkal, Kakát ala, ket
ezörön louaggal gialoggal zaguldottanak ky az friginek jgön
ellene vagion,

24 Ismeg az Zyryny es Nadasdi, kanysai, sar vary kap-
ronciay, vitezökkel ket ezörön louaggal gialoggal, eözue giwl-
uen, Börzöncze ala zaguldottanak

25. Ismeg az kaproncyayak sabyakiak, ket zaz gialogal
Babolcia ala zaguldottanak, az rétre rohanuan negi embört
vágtának le, es eggiket el vittek az vtan eöt zaz louag jwt, es
az myeynket lesre ujttek

26 Ismeg az zoliomy kapitan Horuat Giörgi es mind az
koraiul valók, 2000, magaual, Szecienhez tartozó, Kekk^ ala
mönt, sok toluailast myuelth ;

27 Ismeg az saruariak vivariak zazan ciatara möntenek
uolt kik, meg verebtenek ;

Ezt penyg nyluan es bizonioskeppen akariuk, fldel meg
erteny ha az mi jdönkben tartatot meg erősben az frigi miolta
mi jt vagiunk vagi az elöt ualo passak jdeieben erre baratsa-
gossan való valazth varunk fldtwl, vagi ha mi löt mi jdenk-
ben aztis aggia tuttűnkra fld.

157-
1579 július I.

Vejsz basa Rudolfnak.

My Veyz passa ...

Fölsegös romay cyazar, közönet^nk es magunk aianlasa-
nak vtanna, ezt akaruk fdk tuttara adny, hogi miuel az
landor feyer vary Ferhat az hatalmas cyazartul paranciolatot
hozót, ennek előtte Döbröeyön varasában lakó Zabo Máténak
Hocya Hazán adót uolt nyolcz ezör forint arra marhat, az
Ferhat is meg adót volt tyzön három ezör forint erö marhat,
az zakmary hadkor, az kyrali soldosinak, sold köUetuen, az
meg neuezöt Zabo Máténak Döbröciönben hazait meg duluan,
eggiel mással 60000, forint arra marhaiat el vyuen, harmincz
hat ezör forint arra marhaiat az soldosoknak oztuan az Zabo
Mate az kiralhoz mönuen panazolkoduan ha meg bizonithad
az en magam kincieböl megh elegytlek monduan, az tábor-
beliek közzel, 40 tökelletös fö embörök bjzonsagot teuen, az
wnnön töruenyök zörent kezökben bizonsag leuelet attanak
mikor jmmar meg köllöt volna elegyteny, azonban az kirali

170

meg haltian, az helieben való kyralis jgeretöt tezön az meg
elegites felöl, myuel hogy meg nem adattatot volna, paran-
ciolattinkal hiu ciausünkat kwlduen, mégis meg nem elegitet-
uen, az Zabo Mate, ennek az Ferhatnak, es az Hocia Kazán-
nak való adósságért fogságban leuen, ha fogna tártnak ugi
mond, az mienk meg nem lezön monduan, el zabaditasa kiuan-
tatoth, ez dolgot barátság es az frigi kedueyert, onnét ertuen,^
kinek mind az vC' jutalmának meg léteiére bizonios dolog ki-
uantatik

Azért az mi leuelVí'nkben ez dolgot akaruk meg jelön-
teny az mi leuelví^nk fldhoz ; juttian, ez dolog veghöz juttian
kinek kinek mind az w jutalmának meg köl lönny es ha az
Zabo Mate ez dologért fogua tartatnék az \^ föl zabaditasa
nálunk kedues dolog, hogy az meni summát ezök jlletnek
nekik meg adatuan lehessenek Isten imádok, Isten éltesse
fldt, Date Budae i die Julii 1579.

/Kívül latinul: Rudolf császárnak.]

158.
1579 július I.

Vejsz basa Ernő íőherczegnek.

My Veyz passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, közönetví'nk es magunk aianla-
sanak vtanna ; az my kegielmes feyedelmwnk paranciolatia-
ual romai ciazarhoz w fölsegehöz, es te ndhoz ; bizonios
embör^nket, Memy aghat, bociattuk, kitwl nemynem^ dolgok
felöl szoualis jzentví^nk, keryvvk ndt, hogi az my kegiel-
mes feyedelmwnk paranciolattiara, es az my jzenetwnkre,
alkolmas heliön megh halgatuan, zauat meg higgie nd, es
myndön tökelletös valazzal, mynd az vele valókkal eggy-^t
nagi bekeuel kesödelöm nekwl bociassa el nd ;

Nyluan uagion nálunk hogi az ns, vezir Muztaífa passa-
ual romai cyazar w fölsege, es te nd io baratsagossan er-
tötte egi masth, de az meny zerelme Muztaífa passanak az
frighöz volth Istennek segitsegeböl, remenliVí'k hogi sokkal
nagiob b\Vci\^l étben akariuk tartany, egi az hogi az Istennek
paranciolattiat ertiwk, es az hatalmas ciazar paranciolattiatis
ertuen senkihöz gonoz akarattal nem vagiunk, az w ydeyeben
az begök ellenközö dolgayt mynd iol tuggiuk ;

171

Istennek hala az mi jdenkben; oli böcyMetben tartattuk
megh az frigyöt, es erössen megh volt s mégis vagion paran-
cioltia, mynd beköknek s myndön röndbelieknek, hogi jnnet
senki varatok ala nem zaguld, ciatat nem vC'z ; barmot juhot
nem ragadoz, sem az fví'uön valókat nem bantia louokat el
nem ragadgia, lesöket nem hannak, vtakat nem állanak, az
frigi ellen vgian semmi ellenközö dolgokat nem myuelnek
my nálunk jgi vagion tuduan hanem ha az ty kapitanitok
feltökben, vagi magok möncyegökert, mas kelőmben aggiak
élőtökben, de az my ertelmví^nk zörent ygy vagion ;

De az ty kapitanylok engödelmökböl akaratiokbol, kit
zep röndel az rabok megh mondanak, eyel nappal cyatazas-
tul, barom, juh ragadozastul, az íy^nön valókra rohanastul,
louak ragadozastul lesöket bániastul, vt allasoktul, varak,
castelok ala zaguldastul myndön ellenközö dolgoktul semmy
szví^netök nyncyen,

Budahoz közel egi tarazk löuesnyre, Hamza bek szarayara,
az tatayak komarorayak eyel rea rohantanak, valamy egi
nehani törököket fekesökben találtának, kit meg öltek s kit
el vittenek, három vttal, juhokat barmokat louokat el ragattak ;

Ismeg ez el múlt napokban az hatalmas ciazar birtoka
alat, az erdeli vaydahoz az hatalmas ciazar paranciolattiaual
fö embörwnket kwldöttwk vala. Sarkad neuö castelihoz közel,
az egryek, tokayak, kallayak, zaznal többen vtokat m g állot-
tak reaiok tamattanak, kit le vágtak s kit el szalaztottak, Sahin
neuö egi zegeni legent harmad magaual, marhaiual el vyttek
kik mastannis Tokaiban vannak, az tokai kapitannak jmmar
jrtunk eginehanzor kire meg ciak valazt sem jr, ezök semmi
ellenközö dologban nem voltak foglal atossak, az hatalmas
ciazar paranciolatiaual, W fölsege dolgában jártak, az ^^ föl-
sege orzagaban jllien méltatlan dolgot myuelni, hol vagion
az Isten töményében, vagi mellik hitben vagion hogi az kö-
Udtnek bantasa legiön, nem hihettiwk hogi efféle dolgot az ty
tanaciotokbol myuellienek, azért kerwnk hogi, Sahint az tár-
saival es marhaiokkal myndön sarcioltatas nekVí^l bekeuel
el bociatassatok, es az kiknek akaratiokbol ezt myueltek,
vagi az kik myueltek kemeni büntetessél megh bwntettes-
senek,

Ennek előtte ualo ví^dökben nem regön, az szonday vaida,
es az ka dia Zondahoz nem mezzé, valamy határ jegzeny egi
faluban möntenek volt eginehani magokkal, az egryek, onadiak,
ket zaznal többen, az falura be wtnek az vaidat es kadiat
eginehany magokkal meg foguan hogi vyzyk volt, egy falu-
ban megh zallanak, az hatuaniak byryniek ertuen hogy ot

172

vannak, vtannok leznek, megh veryk wket, es az rabokat el
zabaditiak, w magokban egi néhányat el fognak zazloiokkal
sípokkal dobokkal, mykor kerdözzwk nyluan mongiak hogi
az kapitanok hireuel járnak;

Penig cyak eggyis nem mondhattia hogi az ty határotok-
ban fogtak volna el, hanem mind az hatalmas ciazar határá-
ban, az tyeytöknek az w zantalan ellenközö dolgai közz>X'l, kit
az my jde j^uetelönkben myueltenek, ezörben im egynehá-
nyat irtunk megh, es zoualis jelöntwnk embörwnk által kikre
kerVí^nk hogi tökelletös valazt tegietök,

Myuel hogi io kegielmessegtöket ertöttWk, nagi baratsa-
gossan akaruk eztis meg jelönteni, hogi az portan való fö
köttetnek jryatok, es jncyetök hogi jmyllien amollian hyrt es
szót, kétséggel ne szollion, mert ez ket közben valamy mod
vagion, hizzwk hogi ty nektökis tuttotokra vagion Isten éltesse
ndt, Date Budae i die July 1579.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

159-
1579 július I.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa ...

Tekyntetös es nagisagos vr, nekünk tyztölendö bará-
tunk, közönetvC^nk es magunk aianlasanak utanna az nd. hit
leuelet meg hozak mi nekwnk, kyth nagi böcywlettel lattünk
es fogattünk, azért jm az hatalmas cyazar paranciolatiaual es
az my jzenetWnk mellet való kisded aiandekkal kVí^ldöttök az
nd, hyt leuelehöz kepöst, hyu es bizot embörwnket Memy
agath, romai cyazarhoz w fölsegehöz, keriví^k azért ndt,
hogi az mi embörwnket, az hatalmas cyazar paranciolatiaual,
es az aiandekkal jutassa zömben nd, ví^ fölsegeuel, hogi ad-
hassa \^ maga keziuel ^ fölsegenek, mas valaky kezére ne
jutassa nd, touaba azonnis keriwk ndt, hogi nd, ezzel ne
keslellie, hogi jm ez hetön vagi mas hetön megjw W föl-
sege hanem az az my hiu embörwnk jelön leuen, mindön gon-
giat ndra bizzuk, jsmeg az mit nd, jde mi reánk bizand, tyz-
tössegössen gongiat viselliWk, Isten éltesse ndt, Date Budae
I die July 1579.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

173

i6o.
1579 július I.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa ...

Tekintetös es nagisagos vr, közönetWnk es magunk aian-
lasanak vtanna, mykor az my embörWnk Memy agha ndhoz^
jutand, az my leuelwnkel, es az hatalmas ciazar paranciolatt-
iaual hyu embörötök által mynd az leuelekel keriwk ndt, hogi
ha romai ciazar ott nem találtatik jktassa vC^ fölsegehöz nd,
hogi az mi jzenetönket W fölsegenek eleyben aduan tellies
tanúsággal jVí^hessön, hol penig ot nem leuen es azt vartattua
nd, ezzel kedues dolgot tezön nd, ha hiu embörödtwl föl ik-
tattia nd, es mindön kesödelöm neköl jsmeg mi hozzánk
bociattia nd, Isten ndl. Date Budae i die July 1579.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

161.
1579 július I.
Vejsz basa Ernő főherczegnek.
My Veyz passa ...

Tekyntetös es nagisagos vr, közönetWnk es magunk aian-
lasanak vtanna, ezt akaruk ndk, meg jelönteny, hogi egi
zegeny feyer vary töröknek kinek jmmar vénségére egy fiá-
nál töb nem maradót volt, egi hituan lator jnas el hittette, es
Palotára vitte, ki mastannis az palotai kapitannal vagion, az
giermök tyz eztendös, semmi ártalomra való dolgoth nem
myuelt, az attia eyel nappal kesergy, azért kerywk ndt,
hogi az Istent meg tekintuen, es az ven attia siralmat, nd,
az mi barátságunkért adassa meg zegennek io valazt varunk
ndtul, Isten éltesse ndt, Date Budae i Die July 1579.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

174

l62.

1579 július 27.
Vejsz basa Ernő főherczegnek.
My Veyz passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, nekünk tyztölendö barátunk,
közönet^nk es magunk aianlasanak vtanna ezt akaruk ndk,
meg jelönteny, hogi myolta az hatalmas ciazar fegiuereuel
az orzagot meg vötte, es az w fölsege jro deakyay min-
dönví^t meg jruan az orzagot Szolnak tartomaniaban az meni
faluk az hatalmas ciazar registromaban be vannak jratuan
semmi keppen az hatalmas ciazar adoiat be nem zolgaltattiak,
fö keppen miolta Kallót epitek az hatalmas ciazar birtokában,
az lA^dötví^l foguan, nem kezdek az kapitanok be bociatni az
jobbagiokat az mint az elöt az ciazar adoiat bezolgaltattak,
mastan felenire sem adóznak Annak fölötte vagion hetuen
vagi niolczuan faluk kiket be nem bociat az kapitan, tuggia
nd, hogi mindön meg kiuannia az w jutalmat nd, paran-
ciollion az kállai kapitannak hogy ne tarcion ellent be jví'-
uetelökben, az hatalmas cyazar adoiat zolgaltassak be, mert
ha ellenth tart, az falukat el rabolliak azt bizonnial higgie,
nd, kinek mi okai ne legiví^nk hogi meg nem jelöntöttwk, erre
ndtul jo valazt varunk, Isten ndl, Date Budae 27 die July 1579.

Akariaie bebociatani auagi nem aggia jgazan tuttunkra
nd, ha be nem bociattia ví^ket meg az Kalló palanknakis
ártalmára fog lönny,

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

163.
1579 július 27.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, nekwnk tyztölendö barátunk
közönetwnk es magunk aianlasanak vtanna, meg ada my
nekünk Horuat Petör az nd, leueleth, az hatalmas cyazar
paranciolattia felöl myt ir nd, mynd jol erti^k, az hatalmas
cyazar paranciolattia szörent, my hiu embörinketh valaztottuk

175

az w fölsegetVP^l jüt paranciolatnak föl zolgaltatasara, möli
paranciolat romai ciazarnak w fölsegenek kMdetöth ; mölire
bizonios valazt varunk vgian ezön my embörink által, lm
erti^k hogi nd, módot talált benne, myuel hogi mezzé vt
uolna, es vagi találnak vagi nem romai cyazart, de job anne-
kWl maradnának, az hatalmas ciazar paranciolattia zörent
kiuansagunk ez hogi valahol "^ fölsegeüel zömben lehetnek,
szömben légiének, es myndön bizonios valazzal jaryanak az
hatalmas cyazar paranciolatianak es az mi embörink eddig
való megh tartoztatasanak okát nem ertivC^k myert tart nd,
ellent abban, hanem ndtul, az mi kiuansagunk vgian ez
hogi az my embörynk romai cyazarral ví^ fölsegeüel zömben
légiének, es az my válaszok lezön, jsmeg az my embörink
által legyön, hol penig nem akaria nd, zömben jutatny vC'keth
vgy mynt egi heti jaro föld, ha töb volnays, azt nd, tuggya
nd, kezeben vannak ; ottan nd, vegie ki kezökböl az hatalmas
cyazar paranciolattiat eröuel, es valahoua tezi nd, azt nd, tuggia
ha az my embörynket nd, nem akaria szömben jutatni, vagi
az hogy az hatalmas cyazar paranciolattiaual, az my embö-
rinket nd, bocyassa el nagi bekeuel ; jde my hozzánk ;

Nam mykor az ty emböritök jde my hozzánk erköznek my
azonnal hiu embörWnket kezituen melleye, ket holnapi jaro
földönnis el kisertettiwk, sem meg nem foghtattiuk sem meg
nem tartoztattiuk ndtulis azont remenlenenk ;

Soha egy passa ydeyeben sem löt ez hogy, mykor cyak
az \fy maga leueleuel, vagi maga dolgainál, emböret kwldötte
romai ciazarhoz hogi meg tartoztattak volna, es zömben nem
jutattak volna mykor mi penig az hatalmas ciazartul jví^t
paranciolattal eggyví^t az mi embörinket föl bociattuk, az mi
kegielmes feyedelmwnk paranciolattia zörent, meg tartoztatt-
iatok es zömben nem akariatok jutatny ; akartuk vala meg
tudny, hozzánk való io zomsedsagos baratsagtokat kedues
aianlastokat, kit jm mastan megh lattünk es meg tuttünk,

Touaba az Zryny Giorgi, Nadasdi Ferencz, Battiany, ha
romay ciazar hiueye ? neme ? akariuk meg erteny, ha ty hoz-
zatok valók ez semmykeppen nem jUik az frigihöz, mongiak
hogi nagy haddal föl kezwltenek, es Bozna tartomaniaban
möntenek, azért nem tuggiuk ha jgaze ?, nem igazé ?, hozza-
tok valoke ?, neme ?, mynd ezöknek vegére mönuen bizonios
es jgaz valazt varunk, Isten ndl, Date Budae 27 die July 1579

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

176

164.
1579 augusztus 12.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Tekyntetös es nagisagos vr, nekví^nk tyztölendö barátunk kö-
zönetví'nk es magunk aianlasanak vtanna, ertwk az my köue-
tynk leueleböl hogi myuel nd, tyztösseggel myndön bantas
nekwl az my kiuansagunk szörenth romai cyazarhoz bociatta
nd, az nd, io gond viselését jgön közönnivC^k ndk ;

Ennek elötteis jelöntöttví^k vala ndk, az tatay kapi-
tan gyaloggal louaggal ket zaz magaual Geztös aía zaguldot
vala, kit az varból láttának de az mi parancyolatunkhoz ke-
pöst meg algiut sem svC'töttenek, akor leuelwnkben, okát ker-
dwk, hogi mi okból myueli ezt az hatalmas cyazar vara ala
való zaguldast, kyre ciauargassal ten valazt, hogi valamy ma-
zulokat kergettenek volna

lm mastan jsmeg ez holnapnak 3 napian nap jarasa zö-
rent az hold jarasa zörent 11 napian, az tatai kapitan ^ maga
fö leuen Horuat Miklós hadnagiot melléje ueuen az komaro-
miakkal louaggal gialoggal, vgimint három zazan égiben giví^l-
uen, Geztös ala zaguldottanak fölöstökömtví^l foguan vecyörnye
harang korig ellenköztenek, eginehanian ky möntenek volt,
kiket az vártul el zorituan az erdőre eytöttenek,

Ottan hamar jsmeg vgian ezön komaromiak tatayak
negi zazan föl kezMuen, Sambek ala zaguldot kví^ldnek es az
sambekieket lesre akartak vönny vC^kis ezökben veuen, sem-
mit nem miuelhettenek

Ismeg Eztergambol Tymur Irez, eginehaniad magaual jvv'
volt, ki sem ciatara sem semmy ellenközö dologban nemjart^
az komaromiak az lesből reayok vetnek, az Irezt harmad ma-
gaual meg öltek

Memyt, Balyt, Omert, es egi cyobant eleuenön el vittek
kik mastannis Komaromban vannak,

Ez el múlt napokban jsmeg, tyz vagi tyzön eöt nap köz-
ben zazlokkal, sippal dobbal trombitákkal, nagi haddal, ketzör
egimas vtan, Kekkv(^ ala zaguldottak, zinten az kapujára zagul-
dottanak, sokáig ellenköztenek, nem tuggiuk mire velny, myn-
dön felöl, varak ala zaguldastul, lesök banyástul, juh, barom
ragadozastul, cyatazasoktul, meg nem szwnnek, nem hihettivC^k
hogi, romai cyazar, nd, es groíF paranciolatiabol myuelik,
egizöris maszoris jllien ellenközö dolgokat, ky az friginek

177

nagi ártalmára vagion, ha penig az ty hyrötökel myuelik my
végre myuelik mi okkal my nekwnk aggia tuttunkra nd,
myes tuggiuk magunkat myhöz tartany, KekkW ala zaguldot-
tanak vyuaryak, leuayak, korponayak, cyabragiak, zöndöröy-
ek, bozokiak,

Ennek elötteis jelöntöttwk vala my ndk, Zolnak tarto-
maniaban az mynemw faluk az hatalmas cyazar, leueleben
be vannak jruan kyk annak előtte, mynd az hatalmas cyazar
adoiat, smind jzpahiaiok jwuedelmet jgazan be zolgaltattak
myolta az Kallót epitek annak vtanna, 67 falu, kiben 1161
haz vagion, kinek 3 eztendeye kinek 4 eztendeie múlt el, sem
az ciazar adoiat sem jzpahayok jví^uedelmet be nem hozzakj
mynd az kállai kapitan tart ellent benne, Kalló penig az
hatalmas ciazar józagaban epitetöt, jol lehet nem mi jdenk-
ben löth ; azért jm mind zep röndel az möli faluk az hatal-
mas cyazar leueleben be vannak jruan ndk, kwldöttwk,
nd, jrion az kallay kapitannak es paranciollia meg nd,
neky, bogi az hatalmas cyazar adoyat zolgaltassa be, ha min-
dönöstWl nemis egi eztendöre valoth annak vtanna, kinek
mynd az ^^ röndi zörent végeztetik hol penig vgian ellent tart
benne, az hatalmas ciazartul paranciolatok vannak, zabadon
való rablásra, mégis lezön tálam meg Kallonakis romlására
fog lönny, azért ezök felöl ndtul, myndön elegödendö valazt
varunk ki mellet mies tuggiuk az mi kegielmes feyedelmwn-
ket bizonios hirrel értetni,

lm nem regön jsmeg az ty kapitanitok 50 zazloual nagi
roppant sereggel eözüe giWllenek, es az Mura vizén ket heliön
hidat cynaltanak, az hidon által mönven Bozna tartomaniaban
Köpe es Vna közöt egi varat akarnak cinalny, kit annak előtte
az boznai bek akart meg cinaltatny, ot banyakis vannak es
pörös heli, azért ha az ty hirőtökel vagion nem io dolog,

Hyzzví^k penig hogi ha hyrötőkkel es az ty segitsegtök
nem volna, azoknak mind ezőkre ereyök nem volna, azerth
mind ezőkre ndtul jo valazt varunk. Isten éltesse ndt, Date
Budae 12 die Augusti 1579.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

[Melléklet] :

Szolnak varahoz tartozó faluknak az neuök kyk az hatal-
mas cyazar leueleben föl vannak jratatuan kiket az kállai
kapitan be nem hagi holdolny ezök;

A budai basák. 12

178

I Töred,

a Szengiel haz,

3 Szent Györgi,

4 Kis Hencyer,

5 Parlagh ;

6 Nagy Rába,

7 Tapcye haz,

8 Nagy God

9 Ecyoth;

10 Vyrmos ;

11 Gyapoy;

12 Iröm falua,

13 Sarpay,

14 Marton falua ;

15 Polath;

16 Szén haz ;

17 Szennyes;

18 Kis Homrok

19 Bercyen ;

20 Nagi falu varas ;

21 Mekticya;

22 Pol ;

23 Irap;

24 Megyer,

25 Domor,

26 Szén ;

27 Tapolj ;

28 Gyöle,

29 Pysked;

30 Nan haz;

31 Merto;

32 Iron;

33 Anagj,
34. Teuelegj ;

35 Hodcye;

36 Samso ;

37 Bankó;

38 Túra;

39 Bodon,

40 Bogdán,

41 Köse ;

42 Szúr Petör;

43 Mesketh ;

44 Szyr;

45 Sino ;

46 Harezka,

47 Kis falu;

48 Nagi Halaz,

49 Mestye ;

50 Szolnuk;

51 Lazkody ;

52 Kyrecy;

53 Vápa;

54 Berencye ;

55 Kecyke,

56 Daroli;

57 Vytlo ;

58 Homakos;

59 Nagi falu ;

60 Kenegy ;

61 Masan ;

62 Hoda ;

63 Sakto;

64 Pétre;

65 Kénye;

66 Kyrpocy;

67 Hodas ;

Ez meg neuezöt hatuan het faluban vagion, 1161, haz,
Ezök jzpahiaiok jvv^uedelmetöl meg valuan, ki ket eztendeye
ki három ki négy bogi az hatalmas ciazar adoyat be nem
zolgaltattak, azért haggia meg nd, az kállai kapitannak
hogi ha többet nem egi eztendeyig való adoiokat zolgaltassa
be; ne köUessek rablásra iví^tny mert az hatalmas ciazartul
paranciolatis jwt jmmar hogi el raboUiak azért ha mi törté-
nik, ez vtan mi okai ne legiví^nk hogi meg nem jelöntöttVí'k
kire valaztis varunk ndtul.

179

i65.
1579 augusztus 12.

Rosenberg Kristóf György tatai kapitány Vejsz basának.

Egykorú másolat.

Tekintetes es Nágos vr keöszönethemnek vtanna minden
hozam yllendö tizteseges dologban szolgalathomat yrom Nág-
nak minth yo szomszéd uramnak.

Az Nágod leuelet énnekem megh attak megh értettem
hol Nágod yria hog en ez eleöttis szemeliem szerint Geztes alat
voltam, ászt Nágod ne hidgie merth nem ygaz az, hamissak
kik Nágnak azt mondottak Nágod kulgien yde mikor Memy
aga it lezen, az en hitemre senkit nem bántok en mégis bizo-
nitom hogy en magam ott nem voltham aztis hog akor ciak
naszádokat küldettem volth keresny kit az emberrel ky én-
nekem hyrt hozót felöle mégis bizonitom es hogy Nágod yria
hogy algiut sem sütettenek reayok ászt the Nágod ne hidgie
merth ha láttak uolna eöket lehetettlen dolog hogy reayok
nem leöttek uolna : de az en népem az kutnal az Memy teöre-
ket es paripaiat láttak ha ászt az teörekek láttak uolna hogy
ott uadnak hatt az kutnal nem szalattanak uolna : De az en
népem az en páran chyol atom szerinth nem bántottak : az gez-
tessiek pedig mas nap találtak az nyomokat kit ö magok
beszellettek : arrais énnekem bizonyságom vagyon

Touabba az mostany Gesztes ala üalo menés az mykepen
uolt aztis nem tagadom komaromy Forgach vram en hyrem
es tanachiom nekül yde yeött hozam énnekem ászt beszele
hogy az eztergoniak, egy szegin uen embert ky az Duna mel-
let epöriet szed uolt el vittik, ysmeg az Dunán ynnen az
geztessyek es uolyak egy szegin mezítelen nemetet ky före-
dik uolth uittenek el azak pedig chiotara nem yartanak : hogy
azokat Nágodtul keremes szerinth keresse kiket nem hogy
Nágod megh atta uolna hanem mas ember bűneit hanta elei-
ben : Nágod azért ászt monda hogy az nemetet es az uen
ember megh keressy Geztes ala menttek uolth tudgia Nágod
hogy mikor Memy aga Sambokban volth akor Nágnak :
hyrtt attam uolth hogy az esztergonyak varyak [!] azon nap it
voltának es az utanis háromszor ysmeg ez mynap hogy
Musztaffa chiauz fel mene kik ha chiak ket oraigis uartanak
uolna az lesben hat szinte az chiauzra találtának volna mykor
az Saban Murtatt it volth akor talán voltának uele barom
ezerén ez eleöttis menyszer it voltának szamát nem tudom

12*

180

hol uar ala szagultak hol ászt keöltettek hogy el száladat eb
után yeöttek hol ysmeg hogy prybek után ysmeg az Fekethe
Dienest uartak hogy mit vyszen kezekhez : Nágodra hagyom
hogy mind ugy uagion ezeket eleö szamlaluan az en alat-
tom ualokis kerenek hogj az szókért echer el bochassom az
komaromiakai azt megh engettem hyszem hogy énnekem arra
elég okom uolth de en magam sem Forgach vram ott nem
uoltunk azt ygazan akaram Nágodnak megh yelenteny,

Toabba az mynapis yrtham Nágnak egy szegin itt ualo
légin felöl kinek Molnár Gergel neue kit az esztergonyak
Korth neueö folubol uittenek el yol lehet az eleött Eölyued
neueö folubol yrtham uolth Nágodnak de az után byzonios-
ban mentem uegere ky semmy gonoz yaratban nem uolth
hanem chiak menth uolth az attiafiayhoz ualamj adossagerth
es buzaert kit énnekem Nágod uisza nem adatta es semmy
ualaszt nem teött Nagod felöle niluan tudgia Nágod hogy en
nálam sem rab sem lo sem ualamy egyéb fele marha nin-
chen kit en ok nekeöl hozattam volna el az my kepén ennek
eleötte Tatából ky yartanak es mostannis mykepen yarok
annak Nágod mennien vegére abból meg esmér Nágod enge-
met ászt akaram Nágodnak mégis yelenteny es kérem Nágo-
dat : az felyol megh neuezet szegin leginth Nágod kulgie megh
Jsten uelunk Date ex Tata 12. Augusti anno 1579.

Az en hytemre ha az uen emberth es az nemetet el nem
uittek volna Forgach vramis soha az ö alatta valóit el nem
bochatta volna

Christof GeÖrgy Rosenberg

[Kívül] Tekintetes es Nágos vrnak üeiz possanak az ha-
talmas torek chiaszar tanachianak es fö hely turtoyanak Budán
énnekem yo szomszéd vramnak

166.
1579 szeptember 7.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Feölsegös Ernestus hercyegh, közönetvC'nk es magunk
ayanlasanak vtanna; Ennek elötteys jelöntöttVí^k my fldk ;
mynem^ ellenközö dolgokat myueltek es myuelnekis az ty
kapitanitok birtoka alat valók, kiknek cyataiok les hányasok^

181

varak ala zaguldasok, barmok, yuhok ragadozasok sem eyel
sem nappal meg nem szwnnek ; egy nehany dolgokat regis-
trombannys jrtunk vala, kit fldk, kvv^Idöttví^nk vala, azokat
penig nem valamy cyel cyapok szauara kepöst jrtuk, hogi
az vtan ura ne lehetnénk bezedwnknek, Istennek hala anny
ertelmwnk vagion hogi az jgazat az hamistul megh tuggiuk
valaztany, egi nehany holnapok, es sok napok multának el,
meddigh my azoknak az dolgoknak jgazan vegére möntví^nk,
es az kik hol el fogattanak, az környwl való faluk byrait elö
hiuattuk kwlöm eggienkent mynd megh kerdöztwk, mellyk
varból jwttenek ky, ki volt elöttök jaro, micioda szándékkal
jwttenek ky, lesök volté, hányan voltának eyel jvVtteneke,
houa akartak mönny, es hol haltának ezökre az myt felel-
tének azt jgazan megh jrtuk Annak vtanna jsmegh az vyte-
zöket az kik fogtak kwlöm, eggienkent, megh kerdöztwk, hol
találtak reayok, ki volt elöttök jaro, lesök volté, hányan vol-
tának, ty hanian voltatok ; ty találtatoké elözör reayok vagi
wk ; mynt találtatok özue, es mynt harcy oltatok, ezöketis
mynd jgazan meg kerdözuen;

Az myt feleltek azt jgazan meg jrtuk ; annak vtanna
jsmegh az katonákat es haidukat hiuattuk elö, azokatis kwlöm
mind eggyenkent megh kerdöztwk ; ky akaratiabol jwttenek
ky, ky volt elöttök jaro, hányan voltának, mykor jwttenek ky,
nappal jvX^tteneke ki, vagi eyel ; hol haltának, myre ualo ke-
pöst jwttenek ky, lesök volté, vagi möllik var ala akartatok
mönny, mynd ezökre az myt feleltének, jgazan meg jrtuk ez
három röndbeli feleletet eggivv'iie hozuan, ha egi arant löt
joua hattuk, ha eggik az masiktul kwlömbözöt annak beket
hattunk ; azért az mynemw registromot my jrtunk, es fldk ;
kwldöttwnk mynd jgassag zörent jrtuk, jli ok alat hogi mynd
Isten elöt, cyazarok elöt, fö vrak eször férfiak elöth megh
hiuö legiön ; arra ualo kepöst fldtwl ; valazt kertwnk vala ;
fld, penigh az mynemw kapitanok ez ellenközö dolgoknak
okay, azoknak feleletök szörent tötth valazth ; ky nem illendő
valaz; az többy közzwl eggyk ez,

Ennek előtte ualo wdökben az hatalmas cyazar parancio-
lattia zörent, az ví^ fölsege leueleuel, kwldöttwk vala hyu em-
börwnket az erdeli vaidahoz, kikre az kallayak tokayak, egryek
rea tamattanak, kit le vágtak bennök, skit el zalaztottanak,
Sahin neuö egi zegeni legent harmad magaual marhaiokkal
el vittek, ezök semmi gonoz járatban nem uoltanak, az ty
határotokra nem möntenek, az hatalmas ciazar dolgában, az
\v fölsege orzagaban, semmi ellenötök való dologban foglala-
tossak nem leuen, egi hitön valók közöt sincien penig hogi

182

az köuet meg bantassek, jlHen méltatlan dolgot myueltek
raitok ; kert'^k vala hogi el bociatassanak ; oli valazt töttetök
hogi valami lezzegök vratlanok myueltek kik mikor vyzik
volt, az tokayak reayok tamattaiiak, el vöttek t\í'lök, kik
mastannis Tokaiban vannak, es hogi romai ciazar meg paran-
ciolta volna hogi el bociassak, yli ok alatt hogi Döbröciönnel
az kik el fogattanak jnnetis el bociatassanak ;

Ha jnnet az my partunkról, az ty határotokra valamöly
gonoz járatban valókat el vyznek, my azokat soha hatra nem
kiuanniuk, valahoua leznek ; az myt my kyuanunk es kerWnk,
az hatalmas ciazar dolgában, es az ^ fölsege orzagaban, jgaz
járatban leuen, valokath kiuanniuk, jmmar bátor afféle lez-
zegök vittek legiön hyzöm azért vgian birtokotok alat vannak ;
az kiket jr fld, hogi Döbröciön mellet voltának, es sokadalmat
öriztenek, ezökhöz nem hasonlók, my dolgok vagion az ha-
talmas cyazar birtokában, nem sokadalam örizny hanem
toluailany, es az hatalmas ciazar jozagat dulny jwttenek uoit,
kiket mikor az mi vitézink meg ertöttenek, vtannok lőttek^
kik az lesből, kik az faluból reayok tamattanak, harcioltanak,
meg verettenek es eginehanian jde marattanak : Ha jmmar
az volt akarattiok hogi mulatny j^ienek es az hatalmas cyazar
jozagaban vendegösköggienek, myerfc hogi mynket meg nem
találtának, ha meg találtak volna my hit leuelet attunk volna,
zabadon vendegösköttenek volna semmi bantasok nem löt
volna, jsmeg bekeuel el mehettenek volna ; de hogi zabád
akarattiok zörent az hatalmas ciazar jozagat dulliak, fozzak,
sem te fldnek, az nem teccyk ; sem my nek>íí^nk, az frignekis
ellene vagion;

Az feyer vary kyhaia fyat keri^k vala fldtWl ; arra oli
valazt töt fld, hogi megh vagion paranciolua el bociatassek,
yli okkal hogi az feyer variak az kiket el foktanak el bo-
ciassak ; az mölliek az ty röndetökröl el fogattatnak mynd
ellenközö dolgokban találtatnak, eggik sem mondhattia hogi
az ty röndötökröl, határotokról fogattatot el, mind az hatal-
mas cyazar jozagaban fogattatnak el;

Ez penig egi giermök valami lator hitette el, semmi gonoz
járatban nem járt, senkinek semmit nem töt, baratsagossan
kertví^k vala Fldtwl; mastannis keri\(^k, az attia egy zegeni
ven embör, eyel nappal syrattia, nyluan lattia te fldis ; hogi
az friginek ellene vagion ;

Ennek elötteis jelöntött'^^k vala fldk ; mykeppen az tatayak
komaromiak az geztösiek kecykeyet el ragadak az vtan js-
meg az tatay kapitan Geztös ala zagulda kyre meg ciak algiut
sem sv^töttek, mykor kerdöttök volna my okkal myuelte az

183

valazt tetie hogi mazalciakat kergettetöt ki felöl jtn lattiuk
hogi fldis, vgian azon valazt teötte, harmadzor jsmeg az
komaromy kapitan az ví^ iiadaual, es az tatay haddal föl ke-
zöltek az sambokyakat lesre akartak vönny, az nem lehetöth,
jsmeg Geztös ala zaguldottanak, fölöstökömt'íí^l foguan estiieyg
ellenköztenek, ezt penig meg nem tagadhattyak mert az tatai
kapitannak nálunk ez dolog felöl pöcyetös leuele vagion,
kinek az masat jm fldnek ; kWltWk ; mynd vntalan az hatal-
mas ciazar vara ala zaguldasnak mi az oka, ez micioda
frigitartas,

Azért myndön dolgoknak io moggiaual jgazan mönniön
vegére fld es oli valazt tegiön fld, ki mmd Isten elöth
smynd embörök elöt megh hiuö es dicyeretös legiön mert ha
az kapitanok feleletire való kepöst tezön fld, valazt, azok
magok mönciegökert olliat zolnak az möUiet ví^k akarnak,
azért oli valazzal ertessWk egi mást ki myndön felöl hozzánk
jllendö legiön es böciWletös legiön;

Az te fld, egieb tyztössegös hozzánk való jo akarattiat es
az mi embörinkel való jo tetet közönniwk, az Vr Isten sok
ioual legiön fldnek helieben ; Isten fldl, Date Budae 7 die
Septembris anno 1579.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

167.
1579 szeptember 7.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Fölsegös Ernestus, hercyeg, közönet-^nk es magunk aian-
lasanak vtanna, myuel hogi az my embörinket te fld, nagi io
keduel lattá es fogatta, az hona jUöth romai cyazarhoz mél-
tóztatta, fld, onnét ismegh nagy io gond uyseles által myn-
dön bantas nekwl, my hozzánk io egessegben bociatta, fld,
jgön közönniwk fldnek, az my jot myuelt velők fld, mynd
tuttunkra vagion, kiért az Vr Isten aggion nagi sok iot
fldnek ;

Romai cyazar leuelet es az fld, leuelet my nek'ív'nk megh
adak az my felöl jrtatok, mynd megh ertöttök Isten segitse-
geböl az frig megh tartásához oly keduönk es zeretetvC^nk
vagion, hogi vgian ne lönne szwkseg egi mástul hyt leuel

184

által iarny, az fld, emböry jde my hozzánk jwienek mönnye-
nek, az my embörynk jsmeg te fldhöz ; mönnyenek jví^ienek
kyk által egi mást ertuen, az orzag ne puztullion haaem jnkab
epw'lliön ;

De hogi az my jrtünk es kwldöttWnk registrom zörenth
semy valazünk nem jví^t, hanem nemynemö ellenközö kapi-
tanok feleletire való kepöst töttetök valazt, kik myndönben
möntöttek magokat es az alattok valokath ky sokadalam
öryzni mönt, ki ado szedésre, ki myre tuggia azt, föld, hogi
myndön az W feye mönciegere oruossagot keres, azért az ^
magok möntsege zörent töt fld, valazth ; de my annak előtte
egi holnapal jgazan az beköktvC^l myndön dolgokat meg ertuen
azonnal meg jetzettük;

Az vytezöket jsmeg eggienkent jgazan meg kerdöztök
hol találtak reaiok, mi járatban voltak, moly határon voltak,
azoknak sem hittwnk, hanem az haidukat es katonákat, vion-
nan jsmeg eggienkent meg kerdöztwk, ki paranciolatiabol
jví'ttenek ky, mi járatban voltának, möli heliön fogattanak el,
kik mindönöket jgazan meg mondottanak hogi az kapitanok
hireuel jártának ; az nyeluök vállasat jgazan meg jegizettök
eggiet sem találtunk bennök kik az ty határotokon fogatta-
nak volna el, hanem mynd az hatalmas cyazar határán, kit
fegiuereuel vöt megh ;

Azért ebben senkinek keduet nem nezuen, jgassag zörent
röndel registromban jrtuk es kwldöttwk vala ; fdk ; jly ok alat
hogi, romai ciazar w fölsege elöt, te fld, elöt, hereyegök,
groffok, fö vrak elöt, kissebsegöt ne vallanank, de jm lattiuk
hogi fld, az kapitanok szauahoz kepöst töt valazt ; azért
te fld. elözör mynd dolgokat jo moggiaual megh ertuen,
oly valazt tegiön fld, hogi myndön felöl az frígnek oltalmára
legiön es ha szví^kseg, cyazary méltóság elöt, vezirök előtt mi
elöttwnk, es myndön fö vrak elöt kedues felelet legiön ;

Touabba jm ertiví^k hogi az tyztössegos aiandek kezon
vagion, azért jmmar ne keslellie fld, hanem mönnel hamarab
lehet jnditassa el fld, hogi mies az wdönek alkolmatos vol-
tában kysertessví'k be, Isten éltesse Fldt, Date budae 7 die
Septembris 1579.

[Kívül magyarul : Ernestus berezegnek.]

185

i68.
1579 szeptember g.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Feölsegös Ernestus hercyeg, közönetwnk es magunk ayan-
lasanak vtanna, ezt akaruk fldnek, ttittara adny, bogi az
varasdi Lygar hercyegh egi nebany ezör fegiiierössel gialog-
gal louaggal, föl kezwlt yly ok alat bogi jnnet es onnét belől
valamy bad gywlt, kyk Szeremnél vannak, es azt végeztek
bogi ba Posgat meg ballaglak az ty bataratokban valamy
varra akarnak mönny, jgaz bogi giwltenek de azok, semmi
gonoz indulatból, az ty batarotokra nem jgieköznek, az frigi-
ben penig vgian semmyt sem myuelnek, megb biggie fld,
banem az boznai bek melle kwldettenek segítségre, ba az ty
röndötökröl valami baborusag nem jnditatik jnnetb semmy
nem jnditatik, jsmeg mynd beliökre ozlanak Szerembölis föl
költöttwk wket, mastan Zeremböz eöt uagi bat, zallo földön
vannak, Lobyeyar neuö egy fö embörtb, 700, fegiuerössel ezör
gialoggal Kaproncian battak, w maga az Likar bercyeg meg
tért, az töb baddal Várasd alatb vagion, nyluan mongiak bogi
myndön tanaciok az bogi ba semmit jnnet nem jnditnakis, ba
moggiat jsmeryk, Izlatinara robannak mind el dulliak égetik,
es az népet el rontiak ; miért bogi Azlan passa jdeyeben, es
Vliman passa jdeyeben ket úttal azt miueltek uoltb;

Tuggia azt fld, bogi ba azt myuelnek jnnet sem twrnek
el sok baborusagra adna okot, my io akaratunkból akaruk
fldnek, meg jelönteny, kerivv^kis fldt bogy eff'ele ellenközö
dolgokról tilcia megb fld, es zallicia le fld, Vvket my felelwnk
bogi jnnetb semmi ellenközö dolog nem lezön ciak onnét ma-
raggianak bekeuel, bol penig my akarattia fldnek, jelöncie
meg fld, my nekwnk ;

Touaba az giöry gróf jra my nekwnk jelönte bogi myuel
fld, egi biu emböret akaria az oratorboz k^ldeny, kire my
twl#nk bit leuelet kére, azért jm mi az hit leuelet megattuk,
de azon keriWk fldt, bogi megb ert erkölcyö ezös em-
bört kvs^lgiön fld, ky az myt fld, jzen jgazan meg mongia es
az myt onnét jzennek fldnek, megb mongia mert olliak van-
nak bogi magát nem tuggia, az nieluet nem tartya vezteg my
elöttwnk, egiebüttis vtabannis tatár, Közölbas felöl es mindön
felöl oUiakat szol kit nem köllene szolny,

Ezönnis keriwk fldt bogi az oratornak jrion fld valaky

186

kedueyert, egizöris maszoris ne uadollion, Istennek hala nam
meg eddig sem romai ciazar, sem fld, sem az kapitanok mi
reánk nem panazol kottának, nemis jsmeriv^^k semmi vetkví^n-
ket rea, azért efféle dolognak beket hagion az my az, W tyztit
jlleti abban jarion el, es jgazat szollion, az ki köuet az aian-
dekal jW, aztis arra jncye fld, hogi alkolmatlan zot ne zoliion
mert valakit méltatlan vádolni mindönnek nehéz, Isten éltesse
fldt, Date Budae 9 die Septembris 1579.

Az köuet emböret mikor kerdött^k volna, miért hogi
mynket jgien vádol az vrad, azt monda hogi nem magatul
hanem mas jnditasabol miuelte ha miuelteis ;

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

169.
1579 szeptember 9.

Kollonits János Bertalan egri főkapitány Vejsz basának.
Egykorú másolat.

Tekyntetös es nagisagos vr, my nekví'nk io zomzedunk ba-
rátunk, megh ertöttv^k hogi nd; jr az cyöglediek felÖl, es az
louak felöl, hogi vizza adnánk, nem lattiuk megh hogy onnan
valamyt vizza attatok volna, azért myes vy töruent nem köl-
tünk, nem hogi vyzza adnánk hanem az birakban nyasban
vonyatunk, hogi az vytezökre tamattanak, es az ket törököt
el vyttek tví^lök, mölliet nem köllöt volna^ cyeleködnyök Rwber
vramis azt paranciollia hogi jnkab porra tegiV^nk. es sem mi
nekVí^nk, sem nektök ne legiön mert az parazt embörnek nem
köllene az vitézlő röndhöz auatny magokat, hanem s^ nekyk
nézni kölleny, akinek Isten aggia aze legiön, ezök penig nem
azt myueltek, hanem az harangot reayok vontak, es reaiok
tamattak, azért bwntetes neköl általán foguan nem haggiuk;
Isten tarcia megh ndt, Költ Egrön 9 Septembris anno 1579.

Az feölsegös romai cyazarnak tanacia es fö kapitannia
Egrön ; es heuesi, borsodi fö jspannia

Joannes Bartolomeus
a Kolonits.

[Kívül]

Tekyntetös es nagisagos vrnak Veyz passanak, az hatalmas
török ciazarnak, budai passanak, es gond. uyselöienek Magiar
orzagnak, nekví^nk io zomzedunknak barátunknak, adassék,

187

170.
1579 szeptember 13.

Vejsz basa Sinzendorf Joacbim császári követnek.
Egykoi'ú másolat.

My Veiz passa . . .

Nemes es tizteletes vr köszönetwnknek vtanna, ez el múlt
napokban valamy metatlan panaszokat teött volth Kéd innyt
felöl kyben semmy hyriink nem volth sem penig Keghez
illendeö szo nem uolth, ha mas ember szoua által szolata
Kegmednek nem kellet volna szólnod, merth embernek oliat
kel szólania ky mind ysten eleött smynd emberek eleött megh
hyuö légien, akkor ottan hamar onnét belől yuwe egy embe-
retek kyteöl kerdeök hog my az oka, monda hogy talán mas
tanaciabol szólotta volna Kegmed nem magad akaratiabol az
teöb szók keözöt ha annak az embernek beszédit my meg
mondanók kit nem szükség leuelbenis be yrny nieluet megh
ereztuen myket szolot, ysten tudgia my june szeginnek az
feiyre, de mi chiak alazatossan mind el halgattuk, azerth
ym yllien amollian mástul ertöt hireket haragotokban, vagy
valaky kedueiert ne szollyan Kegd, hanem az my az ember-
séget, es az Kegd keöuötseget yllety abban yarian Kegd,
merth nem yllik Keghöz, senkit meltattlan vadolny yo sem
keöuetkezik belőle, nam yol tugiatok ty magatok, Musztaffa
passa ydeieben, menny varakat megh ueuenk menny sokadal-
mat falukat rablottak az bekök meny ellenközö dolgokat
myueltenek, ystennek hala nam my ydeinkben sem varatok
ala nem szaguldattanak, sem senkinek ok nekul meg az orra
sem vyresitetöt megh de észt bizonnyal értettük es az my
emberünkéi ywtt leuelekbolis láttuk, az az ty kapitanytok az
ket feiedelem keözöt való frigiet nem b#chiwlik sem rommay
chiaszar paranchiolatiaual, sem herchegök paranchiolattiaual,
senkiuel nem gondolnak, eyel nappal az sok ellenközö dol-
goktul megh nem szwnnek, az hatalmas ciaszar varay ala
szagaidnak, lesseket bánnak, vtakat lesnek, yuhat barmot
ragadoznak mykor yrunk felöle es meg kergiuk miért myue-
lik az kapitányok feiek mentchegekert, hazugsággal való
választ teznek Onnan felliWl is ahoz kepöst, akar az portara
akar my nekwnk oUian válaszunk yw hog semmy keppen el
nem hihetvC^ azerth yo baratsagossan akaruk Kegnek megh
yelentöny hog a fele méltatlan panazoktul senky keduet nem

188

nezuen megh tartoztassa Kegmed magát az my az Kegd
tiztet yllety abban yarian el Kegd ysten Kdl. Dátum Btidan
13 die Septembris anno domini 1579.

Az nemes es tizteletes vrnak Zinczendorf Yoakimnak
romay cyaszar fö oratoranak nekünk tisztölendö barátunknak
Constantinapolyban

171.
1579 szeptember 20.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa , . .

Feölsegös Ernestus hercyeg, közönetwnk es magunk aian-
lasanak vtanna ezt akaruk fldk, meg jelönteny, hogi ennek
előtte való napokban az zolnaki begtv(^l valamy dolgoknak
meg jelöntesere jw uolt jde hozzánk, keth louas török, kik
mykor el estuelöttenek volna, Cyogled varasában be mönnek,
es szálnak megh az biro hazánál louokat es egieb hol ualoio-
kat be helyhöztetik, azonban az egriekben ottan leuen az
házra rohannak, louokat marhaiokat zörzamokat el vyzyk, vO'
magok nehezen meg zabaduinak, azonban my nekwnk pana-
zolkodanak hogi az cyögledi birak attak uolna kézben wketh,
így leuen my az birakat elö hiuatuk, es megh röttentök egi-
nehanyat mégis fogatuk, myert jli alnaksagot miueltek legiön,
erössen kezdenek eskwnny szabodny, hogi ví'k az haidukat
nem láttak hyrökkel sem volt, wk kézben sem adtak, jmmar
leis feköttenek uolt, azonban nagi hörtelen az házra rohantak,
louokat portekaiokat el vittek, vP^ magukat szittak es azt mon-
dottak hogi ha ty roz embörök nem löttetök volna, w ma-
gokatis el vihettek volna, ez okkal közzwlök egi biroth el
vittenek ki mastannis ot fogságban tartatik es 500 forintot
kérnek raita, es egi nehaniunkat niassal feniögetnek azok
onnét niomorgatnak, nd, jsmeg jnneth nem tuggiuk houa
köl lönny, jllien feleletöt teuen, myes nagi baratsagossan
jrank egi leuelet az egri kapitannak, es akaruk t^le megh
erteny, hogi my legiön az oka, egizöris, maszoris az hatalmas
cyazar varasában jllien ellenközö dolgokat myueltetnek,

Ez mycioda fryg, ez jgön nagi vetők es nem io latath
mykor valaky cyöndezőn vtaban leuen semmi ellenkőzeö
dologban foglalatos nem leuen, varatok ala nem zaguldoth
törököt fogua nem vyttek, semmi gonoz járatban nem voltak,
jrtuk uala hogi ha az frigi tartáshoz szeretety vagion tahat

189

az louakat zörzamokat meg adassa, es az birotis el bociatassa,
es az frigi törökét meg bwntesse, Az mynemví^ valazt jrt, jm
az massat zep röndel fölsegödnek ez leuelben kötue kwldöt-
tví^k \*^ lássa es jtellie meg fld, ha feyedelmek elöt böciMetre
melto valaz, nem hihettivC^k hogi romai ciazar \^ fölsege, vagi
fld, vagi hercyegök, vagi groíFok akaratiokbol jllien dolgok
essenek, my elöttví^nk vgian jgön ala való dolognak jteltetik,
es vgian azt mondhattiuk hogi myndön hitnek kiuöle való
dolog, azért jm elözör te, fldnek, akartuk meg jelönteny,
akarunk fldtwl, erteny mynth tessék, fld, elöt, kire bizonios
valaztis akarunk vönny azt nem tuggiuk ha rezögsegböl való
valaz tetei legiön, ha mykor tanúságunk lezön felöle, es
ha zVv'kseg lezön az portarais be jelöntiwk, azért hogi mihöz
kölliön magunkat tartanunk hamar valazt varunk fldtl. Isten
éltesse fldt, Date Budae 20 die Septembris 1579.

Post seripta,

annak vtanna jsmeg vgian ezön egri kapitan, az ho jarasa
szörent zent Mihali hauanak 28 napian Bareiay Janosth, lo-
uaggial zazlokkal zaznal többet föl kezitötte es ciatara k>?(^l-
dötte, az my vitézink az hatalmas ciazar földen, az w fölsege
jozagi őrzésére, toluaiok kergetesere möntenek volt ky, kik
mykor az mi határunkon Vy zaz neuö faluban meg szallotta-
nak volna es Ionoknak abrakot attanak volna, azonban az
faluhoz közel lesben leuen, reayok rohannak, kit le vágnak
bennök, skyt el vyznek, vgyan nem tuggiuk ha az frigyben
vagione hire auagi nincyen; eyel nappal, ciatazasoktul, es
myndön ellenközö dolgoktul meg nem szvv'nnek, az ket feye-
delöm közöt való elvegezöt frígnek semmi bwcywlete twle
nyncyen sem az ti paranciolatotokal nem gondol, nem tuggiuk
ha föl fualkodote magában, vagi valamit eröz feyere Az my-
nemw ellenközö dolgokat myueltet, ha fldnek, tuttara nem
adnuk es mindiarast be jrnukis lehetne, De my az frigihöz es
az io barátsághoz tartuan magunkat elözör fldnek, akariuk
meg jelönteny, ha zolytiaie meg fld, vagi vgian mind abban
megiön el az kyth gondolt te fldtwl ol jgaz bizonios valazt
varunk kit ha szví^kseg lezön az portarais be kví^ldhessönk es
magunkat tuggiuk mihöz tartany mert eff'ele ellenközö dol-
gaitul ha meg nem szwnik sok dolognak artalinara fogh lönny,

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]
* L. a 169. sz. levelet.

190

172.

1579 szeptember 27.
Vejsz basa Ernő főherczegnek.
My Veyz passa . . .

Feölsegös Ernestus hercyeg, közönetví^nk es magunk aian-
lasanak vtanna; megh adak my nekví^nk az fld, létlelet, az
my felöl jrt fld, megertöttwk. Az Geztös ala zaguldasnak
okát jria fld, myuel bogi egi ven magiart es egi nemötöt
ragattanak uolna el es azokaert szaguldottanak volna az var
ala, my dolgok volt w nekik az var alat, myert zaguldottanak
s myert ellenköztenek mind nap estigh ; ha jmmar azokat el
hoztak, myert nem találtak minket meg erötte nam my meg
jrtuk vala az komaromi kapitannak, bogi mind onnét smind
jnnet az ki valami ártalmas dologban nem találtatik, wys ke-
restesse meg, bociassa el, mies jnnet meg kerestettiwk es el
bociattiuk, cyak hamar egimas vtan haromzor zaguldottanak
az var ala, fldnek penig az mint akariak ciak vgi aggiak
eleyben,

Irya fld, bogi minekví^nk nem j gazán attak élőnkben az
kekköy dolgot, de bizonnial higgie fld, bogi ennek my jgazan
vegére mönt\(^nk, bogi Sazouar begtöl az tiztöt el veuek Vyg-
liesröl ; Zent Benedökröl, Zoliombol, Cyabragbol, Korponarol,
Bozokrol, louag gialog 1600 giwltenek volt zazlokkal, vgi
zaguldottanak volt az varak ala, zinten az kapuyg, bogi ha az
var béliek ezökben nem vöttek volna az varat meg akartak
vönny, ket louast, barom gialogotb, egi louat vagdaltak el,
harmat meg sebösitöttek, ezöknek elöttök jaro Tapolciany
János volth, ky Beeyben az mi köuetWnknek Memy aghanak
bezöllötte ;

Ez mynapon jsmeg hogi Saszouar bek az bai viadalra
mönt volt az vi'ezökkel, jsmeg 400. louag, 300 gialogb eöz-
uegiwltenek, Kekkw ala zaguldottanak, de biaban jártának,
az elöttök iaro barom jzbennis heuert meg mind louastul,

Harmadzor ismeg az ho jarasa zörent 20, 7bris; eyel
Kekkw ala jví^ttenek, lesben allottanak volt, az gialogok ky-
haiaia kin maradót volt kit megöl tenek,

Ezon bonak 9 napian az bakabaniay tyzt tartó akaratia-
bol tyzen ki jví'ttenek uolt, Orbán volt neue az elöttök járó-
nak, az vacy erdőben égiben találnak, eggiket el hoztak,
kilencie el futoth ;

191

Gyuláról jsmeg, Kazap Memy, es Topczy Kürt, Szent
Marton neuö faluban valamy juhok vönny möntenek volt,
kikre hatuan louo katona talál, egy házban szaladnak elöttök,
hogi ki nem vehettek, az hazat reaiok giujtiak, es mind kettő
oth egöt meg,

Ismeg az hatuany begtWl j^ uolt Szaszouar neuö egi louas
török, kire az egriek Hatuan közöt Pest közöt Marót neuö egi
faluban rea találtának, sel vittek, Szolnakbol jsmeg, ket louas
török jW uolt jde hozzánk kik mikor el estuelödnek, Cyögled
neuö varasban meg szallanak, eyel az egri haiduk reaiok vetnek
louokat mindön zörzamokat el vittek, W raagok naei nehezen
szabadultának el.

Az vtan jsmeg ottan hamar az egry kapitan Barciai János
neuö egi tö legent zaz lonal többel fölkezit es ciatara kVí'ld.
az mi vitézink möntenek volt valami élesért Vyzaz neuö
falura, kire az lesből reaiok wtöttenek, kit meg öltek benneök
s kit el vittenek ;

Ismeg ez el múlt pentökön Eztergam elleneben Kakát
neuö kasteli ala zaguldottanak, az lesre akartak az kasteli-
belieket vönny, végre egi besliara találnak, kit vgian ot le
vágtának, elöttök jaro Tapolciany János volt,

Enny sok zantalan ellenközö dolgokat myuelnek, kiknek
ha mindön dolgokat meg jrnuk, nem leuelet, de vgian nagi
köniuet jrhatnank. de lattiuk hogi semmi foganattia nincien
jrasunknak, hanem valamynt az kapitanok élőtökben aggiak,
cyak az szörent lezön valazunk, oli penig möli valaz tetei, az
friginek semmi haznalatiara nincien, mint hogi az Geztös ala
zaguldast meg vallia fld, de mégis semmi bwntetest nem
miuel fld, raitob, meg ciak azt sem mongia fld, hogi nem
jol miueltek snem köllöt volna miuelniök, ket embör el
hozásaiért szwkseg volté az hatalmas ciazar vara ala zagul-
dany es nap estig ot ellenközny, wk tyz anny kartis myuel-
tenek, es meny törököt el vittenek, ez bizoniara nem io dolog,
az frígben fölötte nagi eseth semmi jo nem kőuetközik belőle,
azért eff'eleket bwntettöke meg, vagi vgian zabadon haggiatok
aggia tuttünkra, fld, mies tuggiuk mihöz magunkat tartany.
Isten éltesse, fldt, Daté Budae 27 die Septembris 1579.

[Kiuiil magyarul : Ernő berezegnek.]

192

173-
.1579 október 3.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Feölsegös Ernestus hercyegh, közönet\^nk es magunk
ayanlasanak vtanna, meg adak az fld, leuelet az mynemvC^
dolgok felöl jrt fld, mynd megh ertöttví^k, lattiuk penigh hogi
az my jrasunkra azon elöbbeny valaztink vagion, Sahin felöl
jrya Fld, hogi melto el bociatany cyak hogi az hatuan egry
legenyöket jnnet el bociatassuk Sahyn semmy ellenközö do-
logban nem volt foglalatos, az hatalmas cyazar dolgában, az
my köuetwnkel megjön volt, varatok ala nem zaguldot, az
hatalmas cyazar jozagaban fogattatot el, az egriek penig kik-
nek Sarközy Myhaly uolt elöttök iaro, zazlokkal három vagi
negi zaz louaggal föl kezv(^luen Vy szász körniAJí^l közel lesben
aluan, az hatalmas ciazar eiaűssa Zolnakban megiön volt, az
ciausra rea rohannak, az hatuani bek az biriny vitezökkel
reaiok találnak, megh verik vC'ket kit le uagtak s kit el hoz-
tanak, de eggik sem mongia azt hogi az ty határotokon esőt
el, hanem myndönig hat het mel földön jnnet az hatalmas
cyazar birtokában estének, Sahinnak my bWne vagion <v az
hatalmas ciazar dolgában jozagaban fogattatot el ezök penig
mindön gonoz jndulatban leuen, ahoz akariatok hasonlany, es
egi zömeliert, hatuan zömeit kiuantok,

Az Vely kalauz felöl hogi hetuen loual Egör fele mönt
volna, azok semmi ellenközö dologra nem möntenek valamy
eledelért Heuesse möntenek volt, az egriek ottan közel lesben
leuen reaiok wtöttenek megh vertek ví^keth, kit le uagtanak s
kit el vittenek bennök, kik nyluan mondottak volna hogi az
hatuany bek es az vaida akaratiokbol möntenek uolna, azok
kezökben leuen azt mondathattiak veleök az myt akarnak ha
my az rabok nyeluök vallásából tönnenk valazt, sokat szollat-
hatnank velők, de my három röndben kwlöm, kVí^löm, elözör
az kik el fogtak, masodzor az kiket el fogtanak, harmadzor
az birakat mykor lattiuk, hogi ez három röndbeli vallás egi
arant lezön vgi helien haggiuk, hol penig egi arant nem lezön,
hazugságnak jtelliwk azt meg sem jriuk,

Döbröcyön mellet Karolnál az kiket el fogtanak jria fld,
hogi semmi ellenközö dologban nem voltának foglalatossak es
hogi az ty határotokon fogattanak uolna el, jnkab az hatal-
mas ciazar jozaga dulny, puztitany, myndön ellenközö dologra

195

jvC'ttenek uolt, az szolnakiak meg ertuen, vtannok leznek,
azokis kik az lesből, kik az varasból, reaiok rohannak eleget
harcyolnak, meg verettettnek, kit le vágtak s kit el hoztanak
vgian azon varasbannis sokat fogdostak bennök, Karoli az
hatalmas ciazar szamara ualo varas my dolgok vagion egizöris
maszoris oda mönny dtilny puztitany, az mit kerestek meg
találtak,

Az szecyeny, hatuany, szolnaky bek hogi enny ezör louag-
gal möntenek volna Egör ala, es alnaksagot akartak myuelny,
lehető dologé az mykor hit leuelőn járnak sem algiu semmy
var viuashoz való zörzam nalok nem találtatik, ollian erős
var alat alnaksagot myueltenek volna, de hizz^k hogi az kik
ezőket fld, eleiben adtak \s/ magokban volt aíFele alnaksag es
azért forgattak, ennek előtte, az Sazouar bek attiafiat, az hat-
uani beknek egi delyaiat, zolnaki Baba Hazant, az ty vytezi-
tök bay viadalra hiutak uolt, meg az hatuani beköt vendég-
ségben hiutak volt, az io zomzedsag kedueiert, lakozzunk
egiví^nk jgiunk, az vitezőkis egi mással mulassanak, leueletis
jrtanak uolt az beknek,

Egi nehanzor my twlWnk szabatsagot kertének, de my azt
gondoluan hogi az friginek ártalmára fogh lőnny, oth eznek
jznak, meg rezőgWlnek, egi mas kőzőt kerköznek valami há-
borúság történik, nem akartuk zabatsagoth adny, ottan hamar
oztan az kapitanoktul Rubertví^l leuelek erközenek, jli okkal
hogi romai ciazarnak te fldnek, RVí^bernek, hyrőkkel leuen,
my tv^lWnk hyth leuelet kiuananak, mies ahoz kepőst hit
leuelet adank es az vitezőknek szabatsagot adank, de hogi
valamj alnaksagert möntenek volna, nem jgazan attak fld
eleiben, mert sem beköknek, semmi röndbelieknek nem volt
arra feyök, mikor ti felőletők valamit nem jnditnak, senkinek
egi harag szót szollany vagi valakinek ciak orratis meg sebö-
siteny, mikor jnnet jelős fő embörök zalagul voltának, io ba-
rátság zomzedsag kedueiert, önny jnnia lakozni, barátkozni
hytre möntenek uolt,

Az aiandek felől jr fld, hogi kezőn vagion, es romai
cyazar \^ fölsege, ez napokban el akarta k^deny, de hogi az;
Egör ala menést, es az vramely beglerbeköt ertuen meg
tartoztatot, az Egör ala való menés meg higgie fld, hogi ennél
kMömben nyncien ; az oda be ualo had penig jgaz hogi kezőn
vagion, es Szófiában vannak, de sohoua semmi ellenköző do-
logra nem bociatatot, ha az tyeytőktWl valamy indulás nem
lezön az Boznasagban sohoua az had nem jndul, de ha valami
indulás lezön, bizonnial higgie fld, hogi az boznai bek segitse-
gere kwldetöth, ha szükség lezwn myndön hadaual mellette lezön,

A budai basák. 13

194

Az ayandek felöl azért jrttink vala fldnek, hogi ideien
jnditana fld, hogi az friginekis erősségére lönne es myndön
fele kedues dolog lönne, jmmar azt fld, ttiggia, zabád ha kWl-
dit^ke auagi nem, ti tuggiatok,

Horuat orzagban Halkero kapitan felöl jr fld hogi valami
varatokat epiteti es semmi ellenközö dologra, nyncien semmi
akarattia, ciak hogi mi twlví'nk valami ne jnditassek, az my
jdenkben kinek my kara löt, varatok ala szaguldottanake,
falukat rablottanake, louakat ragattanake, algiukat A'^ontanake,
castelt giuitottanake semmi ellenközö dolgok nem történté-
nek, de varak ala zaguldok, faluk rablók, les haniok, vt állok,
juhok barmok louak ragadozok, az frigiben mindön ellenközök
az ty röndötökröl vannak, az mi elöttVl^nk való löt dolgokat
jngien se szamlalliuk, cyak miolta mi ez tiztben vagiűnk egi-
nehani dolgot szarni alliunk.

Az tatayak komaromyak, az Hamza bek parkannia alól
ket úttal juhot, barmot ragattanak el, harmadzor jsmeg eyel
be wtöttenek, valami törökök vezteg fekwuen feleségükkel
giermökökkel, kit vgian ot meg öltenek kit meg sebösitötte-
nek, ket ferfiat, egi azzoni allatot vittenek el.

Három vttal Geztös ala zaguldottanak, elözör kecikeiöket
ragadak el, az vtan az tatai kapitan w magais ot uolt, annak
vtanna az komaromi kapitan, az komaromiakat, es tatayakat
melle ueuen az var ala zaguldot, fölöstökömtVvl foguan, estueyg
ellenközöth ;

Az zolnaki bektwl valamy ket louas török jw uolt jde
hozzánk kyk Cyögled varasában meg zalnak az biro hazánál,
az egriek, eyel az aytot reaiok töryk, Ionokat es egieb mar-
haiokat el uyttek, ^ magok nehezen zabadultanak el.

Az ho jarasa szörent szent Mihali hauanak, 28 napyan
Egörböl Barcyay János zaznal töb louaggal föl kezMt Hatuan
es Szolnak közöt, Wy Szász neuö falu környvv^l lesben aluan,
az biriny vitezök valami élesért az faluba möntek uolt, Ionok-
nak arpat attanak uolt, oli módon szörzam sem volt raitok
nem tuttanak felny, azonban az lesből reaiok rohannak, kit el
vittenek, kit le vágtának

Ismeg mikor Sazouar bektWl az szecieni tyztöt el vöttek
vala az vigliesiek, zent benedökiek, zolomiak, cyabragiak
korponayak bozokiak, kiknek Tapolciani János volt elöttök
jaro, ezör hatzaz louaggal gialoggal, zinten az kapujára zagul-
dottanak es KekkWt meg akartak vönny, ket louast, három
gialogot egi louat vagdaltának el, hárman sebbe szalat-
tak el,

Ismeg hogi Sazouar bek az bay viadalra Egör ala mönt

195

volt Tapolciany János jsmeg 400, louaggal, 300, gialoggal
Kekkví^ ala zaguldot volt de ot nem sokat kapoth

Az ho jarasa zörent zent Myhali hauanak 20, napian,
Kekkví^ ala eyel jwttenek es lesben allottanak, az gialogok ki-
haiaia ot kin maradót uolt, kit meg öltenek,

Zeut Mihali hauanak, 9, napian, az bakabaniay tizt tartó
akaratiabol tyzen jvv^ttenek volt ki, kikre mikor az vaczy erdő-
ben rea találtának volna, kilencie el zaladot, eggiket el fogtak,
az elöttök iaronak Orbán \olt neue.

Az gy[u]lay szanciagsagban, Szent Marton neuö faluban,
Kazap Memy Topcy Kürt valami juhok vönny möntenek uolt,
kikre hatuan louo katona reaiok talál, egi házban futnak elöt-
tök, lattiak hogi ki nem vehetik, az hazat meg gyuytiak, mind
az kettő oth egöt az házban ;

Harmad ezten pentökön, Tapolciani János, Kakát ala za-
guldot uolt az vytezöket lesre akarta vönny, de nem lehetőt,
valami egy besliara találtának, azt el aprítottak,

Mastan jsmeg az horuat vrak, nagi haddal föl kezwluen
Zacyesna ala zaguldottanak ot sokayg ellenköztek, körniöl ket
falut el rablottanak, az népet harmat, mindőn jozagokat föl
vöttek es hogi vyzik uolt, az vitezők vtannok leuen elis vet-
tettek benne, de sokat elis vyttenek.

Ennek előtte az egriek az szent kyraliaknak 41, louokat
az fvvröl el ragadak, mi hozzánk jwttenek vala, zabatsagot
keruen hogi mind az v(^ magok louait, s mind az egrieket el
hozzak my az frigiöt bőcyví'luen, semmi zabatsagot nem adank,
sőth jgön meg feniögetwk hogi ha feyöket szeretik vezteg-
segben légiének, ha mi akkor zabatsagot attfínk volna mind
az v^ magok louok meg löt volna, smind az egriek louok jde
jwt volna, meg ki tuggia húsúitokban myt myueltenek volna
meg gondolhattia fld, nam az egreyeknek onadiaknak ecye-
tieknek, tokayaknak, zakmariaknak, kallayaknak, giörieknek,
tatayaknak, palotayaknak, vezperemieknek, es mind az veg-
belieknek, meny sok heliőn louok volt az fWuőn, honnan az
my vitezinkys ragadozhattanak uolna, de az kecykenek juhok-
nak, barmoknak louaknak, my bwnök vagion, ha valaki jga-
zan mondhattia hogi mi jdenkben az ty határotokról egi louat
el hoztanak eötőt adunk helieben ;

Vagi ha jnnet az ty határotokra vagi varatok ala, vala-
mőli az vitezők kőzzwl, valami ellenkőző dologra mőnt es el
fogattatoth, ha mi azokerc jríínk, vagi emlytyök vagi meg
kyuanniuk, bátor kissebsegöt valliunk, valamint tuggiak zin-
ten ugi bwntessek, vagi vagiak vagy ölik zabadok velők,

De jm mynaponnis az eztergami Demyr Irez taligaual

13*

196

fayert j^t volt eginehani magaual, kyre az komaromiak rea^
Ví^tnek az Irezt harmad magaual meg öltek negiet, Memit, Alyt^
Omert, egi ciobant el vittek, kik mastannis Komaromban tar-
tatnak,

EflPele szantalan ellenközö dolgokat eleget jrhatnank, ha
mind elö zamlalnok, vgian köniuet jrhatnank de lattiuk
hogi keues foganattia vagion, az leueleket kv(^lt>X^n kwlgiwk,
mi az frigihöz való zerelmönkben jriuk meg fldnek, hogi
efféle dolgokról megh tiltatnának de lattiuk hogi az mint
eleiben aggiak fdk az zörent tezön valazt fld

Az föl nemötiek dolgát mi jllesse, miolta az hatalmas
cyazar az orzagot fegiuereuel biria, az ví^dötöl foguan har-
mincz eztendönel töb hogi az hatalmas ciazar leueleben be
jrattatoth, meg gondolhattia fld, hogi ez elöt be jártának,
mastannis be kiuanniak, Isten éltesse fldt, Date Biidae 3 die
Octobris 1579.

[Külön lapon] Immár az leuelet meg pöcietölt^k vala
hogi mas vi hir ere, ma harmad napia az sombokiak valami
élesért jöttének uolt be Budára, kik mikor egi kocziual mön-
nek uolt Buda es Sambok közöt, az tatayak, az hidnal 16,
loual lesben voltának reaiok rohannak es harmat el vittek
bennök

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

174.
1579 október 12.

Forgách Simon, dunántúli főkapitány, Vejsz basának.

Tekintetes es nag : Vr nekwnk tiztelendeo szomzed ba-
ratwnk Keozeonetwnk es barátságunk ayanlasanac vtana, meg
adak my nekwnk az nag : leuelet kiből ertywk az Marus&
varasa felöl mit ir nag : Marus Istennek kegielmebol, szinten
ug az mi kegielmes vrunke mint szinte az thy chiazartoke sza-
bad mynekwnkis ot gonoz teuo embereket megbwntetnunk, az
ot ualo pap az my hitonknec karomloya annak felette az ket
fel kozot háborúság szerszo, azért ennek utanais ha kezwnk-
ben akad meg bwntetywk az w erdeme szerent. Vannac w
nála nelkwlis egnehan gonoz emberek, kik mostis az varast

197

fel tamaztottak uolt az my népeinkre, kiket meg bwntetwnk
nag : nehéz ne légien. Isten tartsa meg nag :
Dátum Surany i2. Octobris Anno 1579.

Forgacz Simon
gimesi

[Kívül.J Tekintetes es nag: vrnak, Veyz passanak budai
begler bégnek, nekwnk tiztelendeo szomzed baratwnknac

^75-
1579 november 3.

Vejsz basa Sinzendorf Joachina császári követnek.

My Veyz passa . . .

Nömös es tyztöletös fyrfiu, nekünk tyztelendö barátunk,
Kozonetwnk es magunk aianlasanak utána, ennek ellőtte ualo
frigi kötéséről való leuelnek az massat my nekwnk kVí^ldötte
Kegd, es egy yskatulaban, be pőcieteluen valamy leueleketis,
kit my nem bontottunk, es senkitől el sem kvC^ldöttwnk, gon-
doluan észt hogy vagi pöciety bomol meg vag az utón ualamy
bantassa löszén hog valamy gianosag ne essek reánk ily ok
alat maraztuk megh mykor az Kegd embőre yde ywuend ö
neky kéziben aggiuk es ö tví^le el kulgiwk, ennek előtteis io
barátságos keppen megh yrtuk uala my Kegk hog yrayllien
amoUian szokat ne szólana Kegd hanem az my embersegöd-
hőz köuetsegodhőz yllendö, ygazan azokat szolliad, háború-
ságra okot ne adna, merth az keth hatalmas feiedelem közöt
ygön nehéz szolgalny, ez ydeig az ky az keth fel közöt há-
borgató uolth yol tuttuk stuggiukis, de az vtan mindennek
szauat elő ueuen semmit nem yllik ynditany, es az mynömy
embert kwldy Kegd, vagy portarol yw vagy onnat foUiwl az
portara megien, my semmy ellent abban nem tartunk az regy
szokás szerinth y>?í^ienek mönyenek, de erössen yncie es fenicie
Kegd hog tiztesseggel yarianak az nyelueket mosuan minden
-ala való hyrőket íö keppen az portan való hyreket, vtakon
piaczon ne beszellienek, minth ez ydeig talok, minth hog
Budára ywueth ennek előtte valók mynemw hyreket szoUot-
tanak az mellyek valasztattnak, tiztös tökeletös eszes yambor
ygaz mondok légiének, kik az ket közben ygaz hyrt hordoza-
nak es Kegdis haragot ne hozzanak, Jstennek segítségéből my
az friginek oltalmazoy akarunk lönny, es az minth tűlűnk

198

lehet tiztesseggel mégis oltalmazztik, azért az mely emberét
Kd akaria kt'íldeny, minden kesödelöm nekwl kví^lgie yde Kd
Jsten tarcia mesf Kegdt Dátum Buda 3. die Nouembris anno 1597.
Neömös es tiztöletös vrnak romay cyaszar fö oratoranak,.
nekünk tyztölendö barátunknak Constantinapolyban.

176.
1579 november 12.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Fölsegös Ernestus hercyeg, Közönet>5C^nk es magunk aian-
lasanak vtanna, Jví'ue my hozzánk az budai sidok közz^A^l
Jakab sido, jelönte hogi myuel, az marusi Trombitás János-
nak ennek előtte való ví^dökben adót uolt valamy marhat möli
Trombitás János jgert uolt neky zaz mása rezeth, kinek adós
leuele mastannis az sidonal vagion, mastan penig Trombitás
Jánosnak haza es myndön eöröksege Nagi Zombatban vagion,
keriVí^k azért fldt, hogi az zombatiaknak paranchiollia meg
fid, elegitessek meg az sidot, ne jndullion töb belőle mert
senkinek karát nem kiuanhattiuk Jo valazt varunk fldtwl
Isten éltesse fldt, Date Budae 12. die Nouembris 1579.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

177.
1579 november 12.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa ...

Feölsegős Ernestus hercyeg, kőzőnet^X^nk es magunk aian-
lasanak vtanna. Juta mi hozzánk az fld, kőuete az tiztőssegős-
aiandekkal mynd az vele valókkal ez holnapnak 9, napian,
kit mi szeretettel láttunk es fogattunk, az mit nieluel jzent
fld io moggiaual élőnkben atta, kit mi rőndel meg halgatuan,.
mindőn rezeire valazt tött\X^nk, az mi hozzánk jllendeő aian-
dekotis hiuen meg zolgaltatta kit mi nagi io neuőn vőttwnk
fldtwl ; Annak vtanna az fld ; kiuansaga szőrent, hiu es bizo-
nios embőrWnk által vtra bociatottunk mind az vele valókkal

199^

Az feier uari bek dolgát mi jUesse jgaz hogi myes ertött^nk
vala valami rezt benne, de mastan az fid, köuetetvv^l es leue-
lebol ertöttwk bizonios keppen azért jm mindiarast embörWn^
ket kví^ldöttWk, ki által bizonios keppen vegére akarunk mönny
ha ugi lezön, miuel hogi nem mi akaratunkból miuelte, meg
hallia fld, hogi kissebseget vallia

Vannak nemöli maga gondolatlan bekök, kik az ket feye-
delöm közöt ualo friginek romlására jgieköznek, kit erthetV^nk
meg skit nem, azért ha mikor oli dolgot érthet fld, aggia tut-
tunkra igazan fld, meg hallia fld, hogi bWntetes neköl el
nem szenveggi^íí^k, myert hogi Istennek segítségéből my azon
vagiunk hogi az frig ellen semmi ellenközö dolog ne jnditas-
sek snemis jnditatik jnnet ciak onnét veztegsegben marag-
gianak,

Mynd beköknek es myndön röndbelieknek meg paranciol-
tuk hogi az frigihöz tarciak magokat, kiknek nincien anni
feyök hogi semmy ellenközö dolgot merienek jnditany, de az
ti kapitanitok akaratiokbol eyel nappal való ciatazasnak, les
haniasoknak, vt állasoknak, barmok, juhok ragadozasinak,
varak ala zaguldasoknak, myndön ellenközö dolgoknak semmi
sz^neti nincien ; Szent Mihali hauatul foguan az mynemví^ el-
lenközö dolgokat myueltenek, sok közzwl jm eginehaniat aka-
rank fldnek, meg jrny,

1 Az szolnaki bektwl jW uolt valami ket török hozzánk
kik szallottanak uolt meg Ciögled varasában az biro hazánál^
az egriek eyel rea wtöttenek, louokat marhaiokat el vittek, w
magok nehezen szallattanak el ;

2 Szent Mihali hauanak 28 napian Egörböl Barcyay János
hadnagi leuen Vyzaz neuö falunál lesben aluan az birini vite-
zök élesért mönuen, louoknak abrakot aduan reaiok rohantak,
kit el vittenek bennök skit meg öltenek ;

3 Vgian ezön holnapnak 9. napian az bakabanyay tyzt
tartó akaratiabol tyz legeni jvv^t uolt ki, az vacy erdőben az
myeynk reaiok találtának eggiet el fogtanak bennök kilencye
el szaladot ;

4 Az giulay szanciagsagban mönt uolt Kazap Memy es
Topcy Kürt, Szent Marton neuö faluban juhokért kikre hatuan
katona rea rohant, egi házban szaladuan elöttök, az hazat
reaiok giuitottak es mind kettőt ot égettek ;

5 Ismeg jm nem regön az sambokiak élesért jöttének
volt Budára, Sar varról Szyli Tamás 16 loual Sambok es Buda
közöt egi hidnal lesben aluan, negiet vit el bennök,

6 Mynd zent hónak 9 napian az tatai kapitan akaratiabol
13 haidu jvC^t uolt ki, az budai vörös vari taligasokra szekere-

200

sökre rea wtöttenek, eggiet meg öltenek bennök, kettőt fogua
víznek uolt eginehany ökrökkel, az vitezök hirt haluan vtan-
nok leznek az fogliokat meg möntik, az elöttök jarot Török
Mihalt le vagiak, eötöt eleuenön hoznak el bennök, kit az tatai
kapitan nem tagadhat, mert pöeyetös leuele nálunk vagion
hogi neg napra adót volt zabatsagot nekik ;

7 lm minap jsmeg az zökzardi bek emböre Tolnára me-
giön volt, kit az palotayak el ragattanak

8 Az bözpöremiek 17 loual Simon tornia es Adón közöt
lesben letien, egi törököt meg öltenek, kettőt el vyttenek, kik
^z hatalmas eiazar dolgában ualo ciaust kiserik volt, iol lehet
az ciaus nehezen el zaladot ;

9 Vgian ezön palotayak Mehemmet aga koeyara Wtöttenek
mind marhástul el vittek,

10 Feyer varról egi jzpahia jW uolt Budára, kire az győ-
riek rea tamattak, egi z ^Igaiat louastul marhástul el vittek W
maga nehezen szaladot el,

11 Ismeg az hatalmas cyazar röndire való pénz zödesre
eöt embör mönt uolt, az pőzpöremiek reaiok tamattak az ka-
lauzt egi besliaual el fogtak ;

12 Feyer varról ket török élesért megiőn volt, kyre az
bözpöremi ciata eyel rea talált, eggiketh barom loual vit-
tek el,

13 Forgacy Simon 70 haidut küldőt az marusi pap hazára,
kik az papnak mindön marhaiat el uittek

14 Az orzag jratasara hogi be kezőricyek az népet, 40
embört kvC^ldöttenek uolt, Kakát vizén tul. Kun Hőgiös falu-
ban mas fel zaznal többen, reaiok wtnek sokáig harciolnak
egimassal ; Végre egi házban szorulnak, az hazat reaiok giui-
tiak tyzőn het egöt meg bennök, háta el szálat az többit el
vittek, ezök semmi gonoz dologban nem voltának foglalatos-
sak, mégis jllien nagi méltatlan dolgot miuelnek. Ha fdk,
szeretete vagion az frigihöz te fld, vgian valóban tylcia meg
hogi mindön ellenköző dolgokat el tauoztassanak es tarciak
az frigihöz magokat,

Touabba jm az hatalmas eiazartul valamy paranciolat jWt
ki fdk, jrattatot, minek^Xmk paranciol \^ fölsege hogi hiu
embör^X^nk által kwlgiök föl, azért kerivC^k fldt, hogi te fld,
mindiarast k-íí^lgieön elegödendö hit leuelet, ki mellet az mi
embörWnk bizuast mehessön es jWhessön ;

lm mastan adak hirre hogi myuel Szakmarnál barom ezö-
rön giwleköztenek Karoli varasanalis barom ezörön nem tug-
giuk mi végre legiön, ha fld, akaratiabol giWleköztek, mi ok-
ból es mi végre, aggia tuttünkra fld, had tuggiuk mihöz ma-

201

gunkat tartany, Isten éltesse fldt, Datae Budae 12 die Nouem-
brÍ3 anno 1579.

Immár annyra jutottak az kapitanok hogi az möli faluk
ennek előtte be jártának be nem bociattiak annak fölötte
jllien orcyatlansagot myuelnek hogi az tokai kapitan az ha-
talmas cyazar szamara való rabokat kik eggik az másik ke-
zességen járnak meg tartoztatta, ha ki miuel tartozik neki
azon, mert nem keresy, paranciollia meg fld, neky hogi efféle
orciatlansagtul meg oltalmazza magát es az rabokat el bo-
ciassa mert io nem köuetközik belőle,

Az feyer vary bek felől jria fld, hogi az palotai kapitant
ökleletre kezőrity, mi w neki meg parancioltuk hogi afféle
nekWl el legiön, de vannak oli maga gondolati anok, mynt jm
Tatában Maxi neuö nemöt az eztergami Cyup agat baira hiuta
Cyup agának hogi mi szabatsagoth nem engedenk ki nem
mert mönny, el mönt az orcyatalan rokkát kwldöt neki, annak
vtanna oztan Ciup aga ki mönt volt de Maxy el reitözőt előtte
ki nem jwth ;

[Kivül magyarul : Ernő lierczegnek.J

178.
1579 november 14.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa ...

Feőlsegős Ernestus hercyeg közőnetWnk es magunk aian-
lasanak vtanna ; ezt akariuk fldk, tüttara adni hogi az tatai
es az tőb vegbeliek cyatazasi myath ez tartoman el puztul,
vgi annira hogi sem az hatalmas cyazar dolgában járok, sem
az magok dolgokban járok, sem taligasok, sem juhok meg nem
maradhatnak miattok.

Ez minapon egi ciaust kwldöttVí^nk vala Simontornia tar-
tomaniaban 17 loual lesben allottanak, reaiok tamattak eggiet
meg öltek bennök kettőt el uyttek az ciaus nehezen sza-
ladot el,

Ismeg jm minap az tatai kapitan akaratiabol 13 haidu jwt
volt ki, az budai taligasokra wtőttek, eggiet meg öltek ben-
neök, kettőt meg kötöztek uolt,

Ismeg valami mezarosoknak ezör juhokat ragattak el,

Nem regőn jsmeg Sambokrol egi kociual Budára jWttek

202

volt élesért, jnnet hogi haza mönnek volt Sar varról Szyli
Tamás Tatában jwt uolt Tatából ki mönt, Buda es Sambok
közöt egi hidnal lesben allot reaiok rohanth es negi törököt
vit el,

Ismeg ez holnapnak 4, napian valamy szegeni raczok mön-
nek uolt Budáról Sambokka, kikre Buda Eörsön tul az tatayak
rea tamattanak, eggiknek az veyt felesegeuel giermökeuel el
vittek kik semmi gonoz járatban nem voltának

Az tatay kapitan az frigiben egi zöris maszoris jllien mél-
tatlan dolgot myueltet, nem tuggiuk ha ví^ magais az frignek
ellenségeié, vagi az frigi töröknek latroknak gazdaia Wnnön
magais jllien dolgokat myueltet, másunnan valokalis azont
miuelteti, ez el múlt napokban vi variak által költöztenek,
nála haltának onnét cyataztanak, Sar varról jsmeg Szyli Ta-
más nála halt 16, loual onnét ki jwt negi törököt vit el. Ko-
marombol jsmeg által jwttenek nála haltának, onnét Geztös
ala zaguldottanak,

Ismeg az Wnnön szolgai az juhokat el ragattak, W magais
frigi törő, es az másunnan valokkalis zolgait bociattia az mit
prédálhatnak egi arant oztiak, ebből teccyk hogi az frig tö-
röknek latroknak gazdaia, my az tartomannak romlását mind
vntalan fölsegödnek eleiben aggiuk, lattiuk hogi semmi hazna
nincien azért te fid, paranciollia meg neky hogi az zegeni
raezoth mind felesegeuel giermökeuel bociassa el, es az sok
ellenközö dolgoktul szwnniek meg vagi hogi nem birtok vele,
az W hazug valazat el hiuen, ahoz kepöst valazt ne tegietök,
hanem jgassag szörent aggiatok élőnkben ; my ^ uele könnien
bezelhetwnk cyak hogi reánk ne nehezzellietök, es ne mon-
giatok hogi hirötökke nem attuk, ez jnnet történt dolgok.

Az Dunántúl, jsmeg, az tokayak, szakmariak, cyerepiek,
kallayak, egryek, onadiak, es mind ot az körniekben valók
ellenközö dolgai meg nem szvv^nnek, mynt jm mastan, ez hó-
nak 18 napian az hatalmas ciazar adoia zedesere 53 embört
kMdöttWnk uolt Kakát vizén tul, Kün Högiös faluban, vez-
teksegben leuen, senkiuel nem ellenközuen, masfel zaz louag-
nal többen az tyeytök reaiok rohantanak, kyt házban égette -
nek, kit le vagdaltak, kit el uittek, myndön marhaiokkal, ba-
romnál töb el nem szabadult bennök az hatalmas ciazar
dolgában jaruan, semmi ellenközö dologban nem jaruan, mél-
tóé jllien dolgot miuelny, ez micioda frigy ebből semmi io
nem kőuetközik, azért ki akarattiabol myueltek kik myueltek
jgazan vegére mönuen, megbví^ntessed fld, es az el vit embö-
röket hátra bociatassatok mert meltan vizza kiuanniuk v(^ket,
myert hogi semmi ellenközö dolgokban nem voltak foglala-

203

tossak, vagi my akarattia fldnek, azoknak hamis vadolasokat
el hiuen, valazt ne tegiön fld, hanem jgaz valazt kyhöz mies
tuggiuk magunkat tartany, mert bizony az frigi meg bomlá-
sának nagi okot ad, meg sok szónk volna fldl, de mikor
embörwnk föl megiön jzenwnk es vgian mégis jriuk az hyt
leuelet ne keslellie fld, Isten éltesse fldt, Date Budae 14 die
Nouembris 1579.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

179-
1579 november 23.

Rosenberg Kristóf György tatai kapitány a zsámbéki
törököknek.

Melléklet Vejsz basa 1579 november 27. Ernő föherczeghez írt leveléhez.

Köszönetömet es mynden hozam illendő tysztesseges dolog-
ban baratsagotnat ayanlom vaydanak agának, odabassaknak
es feyenkynt az samboky vytezöknek, Az kegtök leuelet meg
ertötem az racz aszony felöli, kynek dolgát az kegtök szom-
széd baratsagayert az mentei iobban tudtham es az menny en
tülem lehetőt el végeztem az mykepen az Gyurkotul megh
erty kegtök igazan :

Thouaba asztis ertöm az Dely Haszon felöli myt ir kegtök,
hogy kész gyalog megh vynny chyak egy szablyaual egy
imegben es nadrágban, azért ezis ászt mongia, hogy kész
arrais es ha chyak mezeytelen kellis megh vy uele. Tho-
uaba az mynt ennek elöteis megh irtam kegtöknek hogy
efféle dolog az my fey ed elmünktől erős kepén vagion tyltua,
annak okayert az ty ide iöuestöket sohoua nem akarom hyrre
adny es idegen ember it nem leszen, Azért enis kérem keg-
töket feyenkynt, hogy sambokyak az mennyn vadtok kyk ot
laktok annál thőben ne iőyetők, Ennis fogadom az en hytőmre
tysztessegőmre embersegömre, hogy kegtöknek sem az en
alattam valoktul, sem mástul semmi bantastok nem leszen,
hanem bekeuel es emberségei el bochyatlak, es tysztessegel
fogadom kegtöket, ha pedig hamisságot gondolok ászt az
igaz isten adgia az en feyemre, Azért kegtök iöyön ell az
iöuö chötörtökön, ollyan igazan, ha pedig kegtök nem akarya
hat ez után hagyon kegtök efféle dologall beket.

Az dely Dinak irt volt Tóbiásnak, mykor it lesznek akor

204

szollyon vele, mert elöte el nem buyk Észt akarom az kegtök
leuelere válaszul es tu . . . kra adny. Isten velünk. Date ex
Tata 23. Nouembris anno 1579.

Christoff Georgy Rosenberger
tatay fö kapytan

[KivüL] Wytezlö vraymnak baratymnak samboky vayda-
nak, agának, odabassaknak, es feyenkynt az vytezöknek, Én-
nekem io szomszéd baratymnak.

180.
1579 no\ ember 27.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Feölsegös Ernestus hercyegh, Közönetwnk es magunk
aianlasanak vtanna, Az mit az fej^er uari bek felöl jrt fld,
meg ertöttWk, my anni végre nem tuttuk azért myndiarast
leuelet jrank neki, bogi my okból mytielte myndiart tuttunkra
aggia, azt ira bogi semmi ellenközö dologra nem mönt, hanem
Sahyn agának vagion Palotahoz közel egi puzta helje kit
masis pörlöt annak el jgazitasara hintának vala, azonban az
palotayakis hat ki jWttenek mynd az ket fel egi mást megh
latuan, vgi mondák bogi jmmar ha ennire jwttetök töriwnk
egi egi fat, myes az regi szokás zörent egi keueset mulatank,
Ha ki nem möntünk volnais vgian tuggiuk my köuetközöt
volna belőle, my az my dolgunkban jártunk wk hintának ki,
ha ki nem möntwnk volna, rokkát es egieb rútságot myuel-
tek volna raitunk, ki mönesví^nkert megent vadolton vádolnak ;

Oztan vannak nemöli engödetlen faluk, kikre mykor
szví^kseg egi nehani legeniöket kVí^ldwnk az cyazar adoia, es
szablia pénz be zödesere, ha keuesest kwldví^nk, reaiok rohan-
nak kit le vágnak bennők skit el viznek; Ha mikor feles
népet kví'ldWnk, azonnal azt költik hogi var ala zaguldottWnk
az mint tuggiak vgi uadolnak, jria hogi w neky az frigi ellen
semy jarasa es jgieközeti nincien, jnkab mynd vntalan wketh
kezöritik kópia törésre bai viadalra, ha ki nem mönnek, rut
birt neuet adnak reaiok, kit az vitezök mycioda sziuel tvC^r-
hessenek el, meg gondolhattia fld, mégis w mind oltalmazza
ví^ket hogi valamit az frigi ellen ne myuellienek jUien valazt
ten az bek ;

205

De az tyeytök semmi keppen vezteg nem >?^llietnek jm nem
regönnis az kallayak, cyerepiek, egriek, három vitézlő szömelt
halaira ualo bai viadalra hiutanak vala, kik Egör ala mente-
nek uolt, kiből ciak nem valami háborúság jndult volt,

lm nem regön jsmeg Tatából Maxy neuö egi nemöth az
eztergamy Ciup aghat baira hiuta, Ciup aga my tWl^nk ke-
redzik uala, my gondoluk hogi az frigi ellen való dolog lezön,
nem engedwk ki mönny wis twlvC^nk ualo felteben ki nem
mönt, Maxi oztan jllien embörtelensegöt myuelt hogi rokkát
kwldöt neky es rut zidalommal illette, efféle vndoksagokat az
vitezök mynemö sziuel szenuedhessenek el jtellie meg fld,

lm ma hozak jsmeg az tatai kapitan leuelet, kit jrt az
sambeki vitezöknek valami bai viadal felöl, jria hogi romai
ciazamak es fldnek, nem volna arra paranciolattia hogi az
frigiben viaskodnának, de ^ mégis allattomban meg vitattia
^ket, möli leuelet jm fldk ; kví^ldöttvírnk, meg lathattia fld^
mit irth ;

Touabba az rabok felöl töt vala emleközetöt fölsegöd
hogi my az nagi vereség es kinzas alat annira sarcioltattiuk
Wket kire soha elegek nem lehetnek aíFele oktalan es méltat-
lan dolog, nem mi törueniWnk, inkab hizzwk hogi az fld^
röndiröl tartiak megh azt az töruent, kinek jelön ualo bizon-
sagi niluan vannak az möli zegeni rabok kezessegön ki jWnek^
az meg mondhatatlan kinzas vereség alat föl vöt sarcyoth
kik soha eletekben megh nem adhattiak es nincyen ereiök
rea, az kezesit hitöket el köUetik felednyök es orzag szörent
ugi budosnak el. Ha vizza mönnek tuggiak myre mönnek, ha
penig jt maradnak felnek hogi mi vizza kMgi^k, nincy 1 öl-
köknek houa lönny el keseröttenek, ahoua latnak mönni oda
mönnek, az zegeni kezesöket penig kínozzak, orrokat fMöket
metélik es ugi kví^ldik jde, kit nagiob bizonsagert mastannis
nálunk tartunk, jgaz ha mies ollian kegiötlensegöt miuelnenk
es sarcioltatnank az my rabiaynkat, az mi rabiainkis benne
hadnak egimast de ne aggia Isten hogi mi azt miueltessök

Az többy közöt efféle saniaru kenzas alat sarcioltatot el
futót rabokért, kik soha elegek nem lehettenek rea, mastan
az tokai kapitan az hatalmas cyazar rabiayban kik egi mas
kezességen möntenek uolt ki meg tartotta, es azt jria hogi az
Ví^ rabiai valciagot mi meg kMgiví^k es '^is el bociattia ^keth
azt sem jria hogi micioda rabok, es ki hit leuelen ki kezes-
ségen bociatta el, ha zinten niluan volnanakis my jgie vagion
az hatalmas ciazar rabiahoz v^ neky,

Az ki hitin rabiat ki nem bociatta, vagi kinek mit adót
azt keresse, tyz eztendötWl fognan való dologért alkolmase az

206

hatalmas ciazar rabiat meg tartany, Ha penig fid, az mi beze-
dwnkben ketölködnek, az mynemw leueleket ez dolog felöl
jrt, ha kiuannia fld, röndel fldk, kwlgivv^k, azért fld, paran-
ciollia meg neky hogi eflfele dolog nekwl el legiön az rabokat
bociassa el beketiel, ha kinek mit adót vegie meg raita

Touabba jria fld, hogi az zegensegön fölötte niomorusa-
goth es méltatlan való sok fyzetest kiuannak, de nem jria
meg fld, mellik tartomanban, es micioda röndbeliek myuelik
hogi tunnuk róla jnteny wket, az mi ertelmWnk ugi volna
Isten akaratiabol nem akarnuk senkinek karát es niomorusa-
gat, nem hogi fölötteb vönnenek raitok, de az kik ennek
előtte be jártának, az hatalmas ciazar adoiat es egieb fyzetest
myueltenek vagion negi zaz faluk kik az jratasra be nem
jwttek, mi penig az egri, kassai es mind az vegbeli kapita-
noknak irtunk hogi be kezörieyek jví^ny, kergiv^k az okát mi-
ért nem bociattiak be wket; ^í azt jriak hogi semmi ellent
nem tártnak benne, mas felöl az jobbagioknak meg haggiak
hogi be ne jwienek, efféle engedetlen falukat kik az jratasra
be nem jWnek, mind az mi törueniwnkben, smind az ti töruen-
tökben, az hatalmas ciazar paranciolatiabannis, melto az el
rablásra sakmanlasra kyt mikor meg myuelnenk sem egi felöl
sem mas felöl mi reánk ok nem adatatnék, my nekVC^nkis
jutna bennök annekwl sok zegeni legény elö vihetne dolgát ;

De mi az zegensegöt szanuan, nem myueltví^k hanem
im fldk, elözör tuttara attuk, azért paranciollion fld, mindön
fele hogi kví^lgiek be az jratasra wket az hatalmas cyazar
adoiat es jzpahiaiok jutalmat jgazan zolgaltassak be, ha mas-
tan fldtwl, erre bizonios valazunk nem lezön, bizoni niomo-
rusag esik raitok, kinek mi okai ne legiwnk, az átok annakaz
feyen maraggion az ki be nem bociatta ví^keth

Nam mikor onnét ez jde való falukra jzennek, ha eöt vagi
tiz napra föl nem mehetnek mindön nagi vezelt miuelnek
raitok jgi leuen mi niomorgattiuke az zegensegöt vagi onnét,
mi szanniuke ví^ket vagi onnét jnnet meg értheti fld, Isten
éltesse fldt, Date Budae 27 die Nouembris etc. 1579.

Eztis akaruk fldnek meg ielönteny, hogi az zegenseg nagi
eörömest j^ne az be jratasra, az hatalmas cyazar adaiat es
myndön egieb fyzetest örömest meg adnának, kit zegeniök
titkon mi nekwnk meg jelöntnek, de azt mongiak hogi az
kapitanoktul való feltökben nem mernek semmit jnditany miért
hogi erős paranciolattal meg parancioltak hogi be ne jariunk,
mert ha meg érthetik niassolnak bennönket es jnnet az meni
kint szenuednenk nagiob kinnal flzetnek houa köl hat lönny
az zegeni jobbaginak, azért nagi baratsagossan akaruk fldt,

207

ezökröl meg talalny, es az möli faluk vgi mint negi zazig kik
be nem bociatatnak jm röndel registromban jruan fldnek, kwl-
döttví^k mind fele parancollia meg fld, hogi jwienek be, ha
be nem kwldik Wket bizoni rabba leznek, kinek mi okai ne
legiwnk,

Post scripta Az faluk registromat mykor az mi embö-
rwnk föl mönend akkor megh k^lgiwk fölsegödnek

[Kívül magifarai : Ernő herczegnek.J

i8i.
1580 január 6.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Feölsegös Ernestus berezeg, közönetvC^nk es magunk aian-
lasanak vtanna, az mynemw leuelet fld, az pap felöl, es Kolon
felöl yrt, mynd meg ertöttwk, pap neuön uyseluen maghat,
felesegeuel giermökiuel járt ; oka hogi megh ne jelöntes-
sek az w gonoz cyeleködety, maga alattomban fegiueröství^l
mynden ellenközö dolgokat myuelt; kiben semmy ketsegtök
ne legiön ; no jmmar ha szinten jgaz jámbor vtajban fogatta-
tot elys ; jnnet az my röndvC^nkröl meny jámbor jgaz járatban
való embörök, kik my tví^lVt^nk tanul vannak, mynd az által
az hatalmas cyaszar birtokában ; semmi gonoz járatban foglala-
latosok nem leuen, azoknak haggiunk beketh ? Cyak jt Buda
körniví^l, Erd, Sambek es Val környM menyt el koncioltanak,
es rabságra vittenek, kyk semmy ellenközeö dolgokban foglala-
tossak nem voltának, ky élesért ky maga szVvksegös dolgaiért,
jártának, az ty kapitanitok be rekeztöt ciauargoy ; kik nagy
summa valciagon valtoztanak megh, kik penig ez oraygys oda
vannak, azoknak az # ellenközö dolgokat jngien sem emlititök,
es eggiet sem szabadithattok föl bennök ;

Mynt jm mastannis januariusnak 6, napian, az ho jarasa
szörent, Ali ciaus jw uolt, onnan alól, valami leuelekel Adón
es Földuar közöt, valami leseiködök, rea wtöttek ví' magát le
vágtak ket zolgaiat el uyttek, efféle dolgokat nem hihetwnk
hogi romai cyazar, es fld, akaratiabol myuelnenek, nyluannis
tuggiuk penig hogi ty akaratotokból, az frigi ellen semmit
nem myuelnenek de hogi semmitwl meg nem tilthattiatok, es
semmit veletök nem gondolnak, ha mikor élőtökben aggiukis

208

sémit vele nem gondoltok, ha mykor valazt teztökis, azok az
mynemw hazuksaggal teznek valazt az w magok vetköket
födöziien, az szörent teztök valazt, mynt jm mastannis az
myneraVí^ leuelet jrtatok, ebböHs niluan ki teccyk, kiben
jmmar ugian nyncien semmi ketseg>?C^nk, ha kerdenetök hogi
mi az oka, oka az hogi, azt jriatok hogi Kolon az ti feyedel-
metök castelHa, es jnnet rea rohanuan el akartak rontany, az
mykeppen jrtok, ebből az jví^ne ky, hogi regy ví^dökt>?í^l fog-
uan az ty feyedelmetök szamara epitetöt castel löt iiolna, es
maradót uolna, az Kolon penig az hatalmas cyazar fegiuere-
uel meg vöt tartomaniaban egy falu ; az my szanciagsagtmk
alat leuen, az heli myenk leuen, az jobbagi myenk leuen, az
falu myenk leuen hogi hihetti^k hogi az ty feyedelmetök
castellia legiön de az ti kapitanitok hazugsága szörent, kik az
hatalmas cyazar jozagaban, jllien nyluan, egi puzta egihazat
valamy söuenniel meg keritnek, oztan az sok hazug jrasokal
el hitetik hogi az ty határotokban vagion, moly Kolon meg
epitesenek meg alig vagion egi holnapia, megh penigh vgian
el sem vegezödöt, az hatalmas cyazar registromaban nem
kastelnak jrattatik, hanem falunak ki mastannis egi fö nömös
embör szamara vagion ; megh Szigetuar uetelenek előtte, egi-
nehani eztendöuel az hatalmas cyazar leueleben be uolt jrat-
uan, azon beleöl penig, tyz tizön eöt mel földelis vannak
holdult faluk, ha penig ebben valami ketsegtök uolna, k\^l-
gieteök hiu embörötöket, ki lássa meg es mongion jgazat
felöle, de az mi tudásunk szörent ennél k>^lÖQiben nyncien
az mynt élőtökben aggiuk, de tuggiuk hogi afféle ellenkőzök-
nek jrasokra kepöst, kiknek az w ellenkőzÖ dolgokat jde akar-
iátok harintany, az my jrasunknak helie nincien, my az ti
fogadastok szörent remenliwk uala hogi efféle frigi tőröket
erős bwntetesel meg bví^ntettők, es eííele vi epvC^letöt el ron-
tattok jriatok giakran hogi az friginek őrizői es szeretői vat-
tok, ebből meg teccik, hogi három kastelt epitőttetők, ez lőnne
negiedik, efféle alnaksag alat ualo cyeleködettők, az friginek,
es az ket feyedelőm közőth való el uegezöt fogadásnak nagi
ellene vagion, sok háborúságra okot ad, jllien nyluan való
epitest my semmy nekví^l el nem szenuedhetWnk, hozza kői
kezvC^lnVí^nk es el kői rontanunk, mert myes felénk az hatal-
mas cyazar haragiatul, hogi ne mondhassak azt, szömví^nk
lattara az W főlsege jozagaban jllien Ví^ionnan való epytest
myueltek es semmi gondunk nem volt rea azért barátságos
keppen akaruk meg jelönteny, my akaratotok, akariatoke el
rontatni, vagi vgian meg epiteny, jgazan aggiatok valazt felöle,
tuggiuk myes magunkat mihöz tartany, ne mondhassatok hogi

209

hirötökkel nem attuk, es addig valamyt jnditottWnk, Istennek
ha nam mi ví^dönkben semmy vi epwlet nem löt, falukat nem
rablottak varatok ala nem zaguldottak, kasteliotokat nem ron-
tottak, senkinek ok nekwl megh az orratis megh nem verösi-
töttek, de vionnan kastély epitök az ty röndötökröl vannak,
faluk el rabloy, varak ala száguldók, vt állok, les haniok,
jámboroknak vtokat megállok, ragadozok, myndön ellenközök
az ty röndötökröl vannak, jmmar nem tuggiuk myt hattak
uolna el az frigben próbálás nekWl, jm nem regön Zaciesna
kömiví^l eginehani falukat el rablanak, jsmeg;; az tyhanyak,
bözpöremiek. Koppan es Simon tornia körniöl való oláh falu-
kat el rablak, ha myndön ellenközeö dolgokat megh elö szam-
lalnuk, nem ciak leuelet, de vgyan nagi köniuet ji hatnánk
azért ez vionnan való epytesben, faluk el rablasiban, akara-
totok vagione ninciene akariatoke el rontatny, es az el uyt
rabokat vyzza adatni auagi nem, mynekWnk jgaz valazt tegie-
tök, hagi tuggiuk myes magunkat mihöz tartany. Isten velWnk,
Date Bude, 6 die January anno dommi 1580.

[A czímzés hiányzik.]

182.
1580 február 14.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Feölsegös Emestus hercyegh, közönetWnk es magunk
aianlasanak vtanna; semmi jóra nem velhettiví^k az ty veg-
beli kapitanytoknak fö feö ellenközö dolgait möUieknek semmi
szwneti nyncyen (mynt hogy Szolnak, Cy&nad, Hatuan, Byrin,,
Szecjen, Fwlek Nograd, Kekkw, Dyuyn, Eztergam, Buda ^
Feyer var Adón, Simon tornia. Koppan ; Föld uar, Pax ; Szök-
zard, Pechy ; Sziget uar, Börzöncze ; es egieb vegh hazakhoz
tartozó tartomaniokban, mynemví^ ellenközö dolgokat myuelte-
nek, mÖllieket mig az ti köuetötök hozzánk nem jWt, sok köz-
zví^l egi nehaniat meg jelöntöttví^k, möllieknek mastan hag-
giunk beketh ;

Az ty köuetötök jde hozzánk jWuet es jnnet el mönetely
vtan az mynem# dolgok történtének, azok közzwl egi neha-
niat, az mi hiu embörVvnk, Kazanfer agha által, akartunk
fölsegödnek megh jelönteny, annak fölötte jm mastanaban^
az mynemw ellenközö dolgokat myueltenek, möllieket Kazan-

A budai basák. 1**

210

fer aga által meg nem jelönthett\X^nk, mastan leuelwnk által
akaruk fldnek meg jelönteny,

Symontornya es Koppan tartomaniaban, az pözpöremyek
palotayak, cyobancziak, tyhanyiak, papayák, deuecyeriek, es
az körniví^l való veg béliek egi masth ertuen, az el vegezöt
frigh ellen ; jllien ellenközö dolgokat mytieltenek ; hogi my-
olta Szigeth var meg vetető th, az möli faluk adót nem fizet-
tenek emböröket ragadoztatnak ; vionnan le telepödöth valamy
zegeny olahoknak faluiokat dulliak foztiak kik közzví^l egy
ellenközö dolog ez ;

Az hold jarasa szörent januariusnak 15 napian ez fölliöl
meg neuezöt veg béliek, louaggal gialoggal föl kezMuen,
eyel az hatalmas cyazar birtokában Dórok neuö falura wtöt-
tenek, 300, barmoth menöst, es meny olahokat el vittenek

Annak vtanna jsmeg az hold jarasa szörent, februarius-
nak ib napian, vgian ezön veg béliek, ezörnel teöb louaggal,
es het zaz gialog puskással, vionnan ezön Dorog falura rohan-
tanak, meg éghettek, az zegensegben kit szabiiara hanták,
kiket rabságra vittenek 300 ; juhokat, es ezörnel töb barmot
menöst vittenek ;

Ismeg vgian ezönök Hyduegh palánk ala louaggal gyalog
gal jví'ttenek, három vagi negj heliön lest hantának, az palánk
körniví'l való varasból, ado fyzetö tyz jobbagiokat myndön
marhaiokkal barmokkal el vittenek, annak fölötte meny szan-
lalan ellenközö dolgokat myueltenek ;

Ennek előtte jsmeg ket vttal, Zryny es Nadasdi, Börzön-
cye ala, hogi szagul dottanak meny kart miueltenek mastan
vionnan, februariusnak az hold jarasa szörent 17 ; napian az
vegbeli vitezök az zyget uary beknek nyeluet hozuan, es meg
kerdözuen, jllien hyrt mondót hogi myuel, Zriny, Nadasdy,
Battiany, es az kapranciay kapitan, es mynd az vegbeliek,
vyonnan jsmegh, Börzöncze ala haddal es algiukkal kezví^l-
tenek, es Alykaris myndön hadaual kezön leuen jelön akar
lönny ;

Touabba az kassay Ernut kapitan, es RWber attiafia az
tokay kapitan, az ecjet uary, es kállai kapitan, 12 ereztöt
zazlokkal, 200, kocy gialogokkal, ezön februariusnak 14, nap-
ian, az Hortoba vizén tul Nad uduard varasara v^'töttek, kör-
niWl vöttek es az reu heleöket mynd meg száguldottak, láttak
hogi az vyzek, es az költöző heliök nem zolgaltattanak nekik,
Döbröczön fele jgazottanak es onnét möntenek el,

EflPele gyWlekőzesőknek, jngörködesöknek, varak ala szá-
guldásoknak, les haniasoknak, barmok, menösök, juhok el
ragadásoknak, faluk dulasinak, rablásoknak; vt állasoknak.

211

jámbor vton járókra támadásoknak kiket konciolnak, kiket
fogna viznek, az frígben myndön ellenközö dolgoknak, semmi
szWnetyk nyncjen, my nagi niluan élőtökben aggiuk, de latt-
iuk hogi semmit vele nem gondoltok, es semmitví^l meg nem
tiltial ok ; myes az mi kegi elmés feyedelmWnktVí^l tartunk, el
sem twrhettiv^k hogi ví^ fölsegenek be ne jelöneiví'k, mynd
azon által mégis az jo zomzedsag es barátság kedueyerth, ne
mondhassa fölsegöd, hogi, jgazan meg nem jelöntött^k, akar-
iaie fld, az frigiöth jgazan megh böcivC^ltetny, tahat te fld,
aggion tökelletös valazt felöle möli valazt ha szwkseg lezön
mies tuggiunk hiuseggel az mi kegielmes feyedelmWnknek be
jelönteny, hol penig elegödendö valazünk nem lezön, szikség
hogi mindönöketh w fölsegenek tuttara aggiunk, Isten éltesse
fldt, Date Btidae, 14 die february a. 1580.

[Kíuiil magyarul: Ernő berezegnek.]

183.

1580 márczius 13.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.
My Vejz passa . . .

Feölsegös Ernestus hereyeg, közönetwnk es magunk aian-
lasanak vtanna ; veuök az fld, leuelet kiben jrya fld, hogi
myuel az myeynk masfel ezörön föl kezWltenek volna, es Sar
uarhoz, közel mönuen egj nehany szömelt vittenek volna el ;
my azt jgy ertöttök ennek előtte való Wdökben szököt uolt
egi török ki, es mynd oda ki lakot, az jrt uolt az vitezöknek
alattomban hogi ha érte mönnek, tahat jsmeg be j^ uelök es
hyti melle al, az vitezök eginehanian vgi möntenek uolt érte
es az hozza tartozókkal vgi hoztak el, ky mastannis jt vagion,
nem ugi mint rab hanem zabados ; De az mynt fld, jria ha
annin möntenek uolna, meg gondolhattia fld, hogi valamy
kar nekVC'l nem löt uolna vagi falut rablottak uolna vagi
valamy dolgot meg próbáltak uolna, de semmy gonoz végre
nem jártának, varatok ala nem szagul dottanak falukat nem
rablottanak, senkinek az orrát sem verösitöttek meg az frig
ellen semmit nem myueltenek, ha myt myueltenek volna hiz-
z^k hogi meg jrta uolna fd ;

Az Alibeg felöl az myt jr fld, aztis meg ertöttök, es az
leuelnek az massat meg oluastattuk de my nem hihettiWk,

14*

212

hogi ^ ollian maga gondolatlanul jrt uolna Alibek az hatal-
mas cyazarnak egi szanciagbekye fö ezeös embör, az hatal-
mas cyazar paranciolattia es az frigi myben allion mind iol erty^

Cyudalliuk hogi myuelte uolna w azt, hanem ha az deák
ha valamit töt uolna hozza es kwlömben atta uolna fld, eley-
ben, ha penig vgi vagion az Ví'nnön maga pöcietös leuelet
k'^lgie jde fld, meg oluastatuan ha ugi lezön szanciagsagais
el kel annak meg hallia fld, hogi W magais büntetés nekVO'l
nem marad,

Vngnot dolgát my jllesse, my az beknek leuelet jrtunk es
meg parancioltuk, hogi valamint ennek előtte uolt ez vtannis
myndön jV^uedelmet be zolgaltassak, senkj ellent ne meriön
tartany abban, vizzontag onnetis az myuel jde tartoznak az
faluk birai be jarianak es myndönnek az w jutalmat jgazan
be zolgaltassak fld, myndön fele paranciollia meg fld, onneth
oltalmazza Wket, myes jnnet, hogi az orzag epwlliön ne romoll-
ion ; Isten éltesse fldt, Date Budae 13 die Marty a. 1580.

[Kiüül magyarul : Ernő berezegnek.]

184.
1580 márczius ig.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Feölsegös Emestus hercyek, közöné tví^nk es magunk
aianlasanak vtanna, jvíTie my hozzánk az marusy Trombitás
Petör, jelönte hogi myuel, ennek előtte romai ciazartul es
fldt^l, paranciolatot vöt uolth Forgaci Simonra, hogi az my-
nemví' adossi w neky voltának Forgaci birtoka alat jgazan
meg elegytetne velők, möli ti főlsegtök paranciolatiaual sem-
mit nem gondoluan fö keppen az selmöcziek, meg nem elegy-
töttek, W penig az cyazar szamara sokkal adós, es sok fogsá-
got vallót miatta, keri^k azért fldt hogi te fld ; mindiarast
paranciollion Forgacjnak, hogi mind az selmöciekkel smind
az többiekkel jgassag szörent tetessön eleget neky, mert mi
nem kiuanniuk senkinek kar vállasat, hol nem lezön, áros em-
bőrt tártnak erötte, annak vtanna ne mongja fld, hogi hirre
nem attuk, erre hamar valazt varunk fldtví^l ; Isten éltesse
fldt, Date Budae 19 die Marty 1580.

mykor az yfí jutalmat kerté fö keppen az selmöciektöl

213

nem az hogi meg elegitöttek uolna, söt meg nagi feniögetes
alat, az wnnön szolgait sem attak kezeben kik sok summaual
tartoznak neky azért fld, viselliön gondot rea hogi elegiciek
meg, mert ha meg nem lezön bizonnial higgie fld, hogi em-
Ijör tartatik miatta.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

185.
1580 április 19.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Feölsegeös Ernestus hercyeg, keözönet^nk es magunk
aianlasanak vtanna ; meg adak az fld, leuelet kiben az faluk
felöl myt jrt fld, mynd meg ertöttWk, Föl nemöti felöl jrya
fld, hogi myuel EgÖrhöz tartozó uolt be nem holdult es semy
fyzetest nem myueltek, se magunk se mas be ne kiuanniuk
eöket, ha azt jriuk hogi fld, semmit nem ert az faluk dolga-
hoz, meg haragzik fld, ha azt jriuk hogi az kapitanak szá-
nokhoz kepöst az mynt, fldk ; eleyben aggiak az dolgot, hogi
ahoz kepöst tezön valazt, fld, azonnis meg haragzik fld, miért
hogi azt mongia fld, hogi my tezzvC'k hazuggá wket, de bizo-
nyara az my jrasunk jgaz, mert myndönt kwlV^mben adnak
flk ; eleyben honnem az mint volna ; ebben azért fldk ; semmi
vétke nincien mert az mynt élőtökben aggiak ahoz kepöst
tezön valazt fld, mynd az tartoman tuggia azt hogi Föl nemöti
be járt bekökis izpahiakis birtak, ket jro deák jrta regi-
stromban röndel szepön be jratoth, leg elözör mynem az mi
jdönkben kezdőt be jarny, my elöttví^nk sok Wdötwl foguan>
sok passak jdeyeben, az jratasra be jvvttenek es be jártának,
cyazar adoiat summaiokat az begökhöz be jaruan, ketzör
eztendöben, elözör zent giörgi napban maszor szent mihali
napban fyzettek be, kirWl ciedulatis váltottak es mastannis
nalok vagion ; mastannis zabadon jví^nek es mönnek, az hatal-
mas ciazar egessegeből, adoiokat summaiokat be zolgaltatuan
senkitől semmi bantasok nyncyen ; myndönböl bekeuel élnek ;
azért senki hamis zauat ne higgie fld, jgi leuen az dolog az
möli faluk ez elöt be jártának mastannis be kiuanniuk leue-
letis jrunk, helies vagion de hogi az mi leuelWnknek az mas-
sath jde kwlditök sémi okai nincienek helie sincien mi jgazan

214

kívánniuk az kik holdolatlanok azokat nem kiuanniuk sem
bantattiuk.

Az feier iiariak felöl jria fld, hogi Bözpörim ala mente-
nek volt, az kapitan eginehani magaual mulatni hogi ki j^
volt reaiok rohantak es el ragattak bennök; azt jgy ercye fld,.
hogi az jro deák akaratiabol, az feyer uary bek az falukban
való hazaknak meg zamlalasara kWldöt valamy eötuen loua-
goth, kik Bözpörimhöz közel ualamy faluban az hazakat hogi
szamlalliak uolt, lattiak tahat az bözpöremiek reaiok jví^nek^
egimassal szömben leznek az zöröncie jde szolgaluan egineha-
niat el hoztak bennök

Az budayak pestiek szolnakiak, jaz biriniek hatuaniak
hogi nagi haddal égiben giwluen, Egör körniM lesöket hani-
uan az egrieket lesre akartak vönny, onnan föl keluen az
sirokiakat lesre veuen tyzön hetet kit meg öltek skit el hoz-
tanak ; az dologh jgi vagion, hogi sem budai sem pesti, sem
zolnaki, sem jaazbiriny sem hatuaniak, Egör ala Siroka ala nem
möntenek ha möntenek myes tudnűk ; hanem hogi az jaz biriny
palánk meg eghe, eginehani szegény legény épületre ualo
fakert möntenek uolt az erdőre, az sirokiak meg ertöttek es
raitok tamattak, ezökis szegeniök nagi nehezen Hatuan fele
futnak, az hatuaniaknak hirt vyznek, vtannok rohannak el
erűen ^X'ket meg veryk es eginehaniat el hoznak bennök, kik
^ magok mongiak hogi az birinyek el uytelere jwttenek
uolt ki ;

Az myeynknek egi nehany ellenközö dolgai felöl jr fld,.
hol mit kapdostanak, de aíFele apró dolgoknak mastan hag-
giunk beket, mert ha my az tieytöknek myndön ellenközö
dolgokath elö zamlalliuk, ahol egi dolgot emiitötök tyzzör
többet jrhatunk mindön egi emleközetötökre ; mastan azért az
tyey töknek eginehany fö ellenközö dolgokat zamlalliuk eleö
kik közzví'l eggik ez. Ennek előtte ualo napokban barom vttal
egimas vtan Kanisa tartomaniabol, nagy haddal, louaggal gia-
loggal, sok kocikkal zazlokkal, syppal, 'dobbal föl kez^luen,
Börzöncye ala zaguldottanak, az sarampoth el rontottak, az
maiorokat égettek, az kastelt meg akartak vönny szantalan
karokat myueltenek, Segösd ala megint ket úttal nagi haddal
zaguldottanak ottis nagi karokat myueltenek, az Nadasdi Fe-
rencz, az saruari papai, bözpöriny palotai haddal föl kezWluen
Eztergam körniví^l lesöket haniuan, az eztergamiakat lesre
akartak vönny,

Geztös ala ket úttal szagulduan meny kart miuelenek ;

lm nem regön jsmegKekkW ala jllien keppen zaguldotta-
nak, sokáig ellenköztenek, efféle kwlömb ellenkö[zö] dolgaik-

215

nak semy sz^neti nincien, ennek előtte leuelben jrtunk fel-
ölelök, [!], ez mastan történt dolgot lassúk ;

Mynt jm mastannis szent giörgi hauanak 21, napian az
iffiu Batori Istuan, RWber attiafiaual, szakmari kapitannal,
egri kapitannal, Homonnai Istuannal, es az körny^Jí^l ualo veg-
beli kapitanokkal egi niast ertuen ; sok nemötöt es magiart
egioen gi^A^ituen, ez meg neuezöt nemöt vrak es magiar vrak,
kapitanok, nemöt magiart, louagot gialogot eöt ezörnel többet,
legiuerökkel melleiök veuen, ertöttek hogi az hatuany bek
Budára jwt, jllien ártalmas dolgot myueltenek hogi az hatal-
mas ciazar vara ala Hatuanra rohantanak, az varasát maior-
iat egeitek dúltak sok embört meg eöltenek ; sokat sok mar-
hákkal kinciel el vittenek, az cyazar adoia szedő embörtys
mindön marhaiaual es sok kinciel el vittek röggeltwl foguan
tyz oraig ellenköztenek, sok kart es röttenetössegöt myuelte-
nek, hizz>^k hogi hirötökkel vagion, de azt nem hihetti^k hogi
romai ciazar akaratiabol myueltek ; hanem ha fld, vagi RVC^ber
akaratiabol ha myueltek uolna, ha ugi nem uolna, enny fö
nemöt, magiar vrak kapitanok, enny haddal fegiuerrel föl ke-
zMuen jllien ártalmas dolgot nem myueltek uolna, möli dolog
semmi hithöz nem jllik ; az frígnek, es az ket feyedelöm
közöt való kötésnek ártalmára uagion, ez nem io dolog, fölötte
nagi ártalmas dolog, ebből jo nem kőuetközik, hol penig az
ty akaratotokból nem jnditatot azt mondanátok ; valaki aka-
ratiabol jnditatot, jgazan jo moggiaual meg cyrkalliatok
vegére mőnnietök, es meg tuduan erős bwntetessel meg bví'n-
tessetök ; es az b^X^ntelen el uyt zegenöket mynd az el vit
marhákkal kincyel hatra adassatok, mert azokat jgazan meg
kiuanniuk twletök, azért mi akaratotok hatra adattiatoke neme ;
jgazan volta keppen aggiatok tuttűnkra mies tuggiuk magun-
kat mihöz tartany, es ha szvVkseg lezön, az mi kegielmes
feiedelmwnket érte meg talalny. Isten éltesse fldt ; Date Budae
ig die Aprillis 1580.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

186.
1580 május 3.

Vejsz basa Ernő főherczegnek.

My Veyz passa . . .

Feölsegös Ernestus herczegh, közönetví^nk es magunk
aianlasanak vtanna ; meg adak az fid leuelet az my felöl jrt

216

íld, mynd megertöttVí^k, az hatuany dolgoth my jllesse, jria
fid, hogi nem az ty akaratotokból myueltek es hogi hirötök-
kel nem uolt, hanem vegére mönuen, mynket bizonios valaz-
za\ ertet ild, efféle valaz teteit, semmi keppen nem tudunk
myre velny mykoron az kik myueltehttek es miueltek, egi-
nehany nemöt es magiar vraknak kapitanoknak az neuöket
röndel jruan élőtökben attuk ; főképpen az cyazar ado szedőiét
meni kinciel marhaual az kiiiől meny kinciőt marhat el vit-
tenek ; romai ciazar es az ty rezetőkre tialot kwlőmben ki
summaluan belőle kwlőm tőttek, kit vegreis meg kiuanűnk es
vgian mégis kiuantatik ; ennek az meg cirkalasa, eztendőre
vagi holnap számra nem köteles, my azt akariuk meg erteny,
miért miueltek es ki akaratiokbol miueltek ; j gazán aggiatok
élőnkben, mies tuggiuk mihőz magunkat tartany es az my
kegielmes feyedelmwnket bizonios hírrel ertetny, mert meg
higgie fid, hogi ez kőnnien ebben el nem múlik

Ennek vtanna jm az tegnapi napon, az ho j árasa szőrent
Pinkősd hauanak i6 napian, az saruariak papayák, bőzpöre-
miek, palotayak, giőriek, szenth martoniak, tatayak, komaro-
myak, nagi haddal fői kezwluen ; ket auagj három heliőn leső-
ket hanuan, Sambek kasteliba száguldót bociatuan, oth sokayg
ellenkőzuen. myndön fele barmokat juhokat el ragattak es el
vittek, efféle ellenkőző dolgaiknak semmy szví^neti nincien ;
mykoron mynd szwntelen efféle dolgokath élőtökben adunk,
hogi megh tyltanatok róla, jnkab napról napra eőregbödik,
myert hogi myndön felől az frigi ellen iarnak ; es ellenköznek ;

Mynt hogi Egőr, Kassa, Tokay, Szakmar ; Kanysa, es hor-
uat orzag kőrniM való kapitanok es alattok való vitezök az
friggiel nem gondolűan ; vntalan giwleközuen, az sok, ellen-
kőző dolgoktul meg nem szwnnek ; mőli dolgot mykor az my
bekeynk es vitézink jmmaris ezőkben veuen, s az my jntesin-
kel nem gondolűan, ha valahol myt myuelnek, mi okai ne
legiwnk, meg eddig azon voltunk hogi jnnet az mi rönd^v^nk-
ről az frig ellen semmy ártalmas dolog ne törtenniek ; azért
az io zomzedsaghoz jllendő dolog ez hogi mi nekwnk jgazan
es tökelletössen meg jelöncietök, ha azfrigihöz vagione szere-
tettök, maradandó lezöne vagi nem ; efféle ellenkőzöket h\^n-
tettőke meg aűagi nem ; bizonios es hamar valazt varunk,
kihoz tuggiuk mies magunkat tartany. Isten fidl ; Date Budae
3 die May etc 1580.

[Kiuül magyarul : Ernő herczegnek.J

217

187.
15^0 deczember i.

Ali basa * Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa az hatalmas Jstennek io akaratiabol teoreok
czaszarnak feo bel tartoia Budai\, es gond uyseleoie magiar
orzagnak etc.

Feolsegeos Ernestus berezeg. Keoszeonetwnk, es magunk
ayanlasanak vtbanna. Juta mi hozzánk romaj czaszar es az
the feolsegeod hiw keöuete, az nemeos es tizteoleteos ferfiu Joa-
chim Preyner mind az vele valoekal egieteomben húszon
€oteodik napian Nouembernek, kikett mi nagy tizteosseggel
láttunk es fogattunk, az mely ayandekott romai czaszar w
feolsege es feolsegeod kwldeot megh attak, kitt mi nagi szere-
tettel es tizteosseggel veottWnk, es az mi dologról romaj
czaszar w feölseghe, es the feolsegeod izent mindeneokett
megh hallgattunk, es aboz kepeost valaztt teottwnk, valazzok
leuen az romaj czaszar W feölseghe es the feolsegeod kíuan-
saga szerent, mind az vele valoekal marhaiockal teokelleteos
€s bizonyos embeorwnk által nagi tizteosseggel el kisertett>^k,
az kik visza tereok voltak azokatt megh azonképpen, ennek
vtbanna es ez frigy dolgában romaj czaszar \v feolsege keo-
zeott es az mi feiedelmwnk keozeot, az mi az tizteossegeos
dolgott illeti mindeneokben abban akarunk teorekeodni. Isten
tartsa megh feolsegeodett

Datae Budae i die Decembris anno Christi 1580

Ennek vtbanna vagyon the feolsegeodnek való panaszunk,
mert nem tuggjuk mire vélni ezt hogj frjgjwnk vágjon, es az
frjgi alatt az the feolsegeod vjtezj mind el iarnak, jm mos-
tannis mikor az romai czaszar w feölseghe, es az the feolse-
geod ayandekiaual ieleon voltak, ackoron az egriek sjrokjak
tokajak, diós gyeoriek es kassaiak vgj mint mas fel ezerén
voltak Gyeongyeoseon, azért keriwk the feolsegeodet hogj the
feolsegeod erreol mi nekwnk aggion bizonyos valazt, mi
legjeon ennek az oka hogj igi ezelekeodnek, jm az feolsegeos
romaj ezaszarnakis megh ielenteottwk, azért tuggja the feol-
segeod hogj ez fele dologból semmi io nem keouetkeozik, iol-
lehett most eggyk felben sem leot semmi kar, de hogj the
feolsegeod ideien megh lássa azért akarank megh ieleonteni.
Isten tartsa megh feolsegeodet.

[Kívül magyarul Ernő herczegnek.J

* Kalajlikoz Ali budai basa 1580 május — 1583 október 9.

218

i88.
1581 április 14.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feolseges Ernestus herczegh, nekwnk tizteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetv^nk es magunk ayanlasa vtan. J^tt vala mi
eleönkben, az tizteöleteös személy Haszan szpahja, monda hogj
vágjon \V nekj egj faluia, mely falunak Marczin haza, neue,
kitt birtt az te feölseged szolgaia, Posar Lukacz, ennek halála
vthan ment az felesege Istuan Ispánhoz, mely Istuan Ispán,
ezt ez megh neuezeöt falutt feöleötteb való kegyetlenségben
tartya, castelt akar veleök czinaltatni, ezt az szegensegh latuan
10 házas embeör ment el róla, m.ely puzta sem romaj cza-
szarnak w feölsegenek, sem te feölsegeödnek, sem az mi ke-
gjelmes feiedelmWnknek nem hasznai, azertt keriwk te feöl-
segeödett szeretettel, hogi paranczollya megh te feölsegeöd azt
az elfutott iobbagiokatt hogj helyeökre szalliczak, kittvehesswnk
mi es io neueön feölsegeödtwl. Jo valazt varunk feölsegeöd-
twl. Isten éltesse te feölsegeödett.

Dátum Budae 14 April Anno 1581.

[Kiiml magyarul : Ernő berezegnek.]

189.
1581 április 16.

Ali basa Ernő főherczegnek.
Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekVí^nk tizteölendeö bará-
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Juta mi hoz-
zánk az hatalmas czaszar portaiarol, az te feölsegteök orato-
ranak Auora^ feölsegteöknek hivC^ szolgaia Aprjlisnek 13 nap-
ján, kitt mi minden tizteösseggel kjsertettví^nk. De minek eleötte
i<ff\<fín)í el érettének volna, hozanak az hatalmas czaszar vjtezj
neminem>X^ czatazo legenyeökett, kik iartanak az egri kapj tan
hjreuel, kiknél találtuk az kapjtan peczeteös leuelett, keze
irasa rayta leuen, kj romaj czaszar w feölsege hjtinek ellene
vágjon, hjuatank hozzánk az te feölsegteök hv<ff szolgaiatt,.

* Az egykorú német fordítás szerint Aiiora a követ szolgájának a neve.

211)

kinek az egri kapjtan peczeteös leuelett mutatuan, juta az
vyuary vice kapjtannak es leuele, mely leuelet hasonlatos
keppen az czatazo legenyeökuel egyeteömben hoztak, azért
leueleöknek masatt kwldeöttwk romaj czaszarnak w feölse-
genek, ioUehett az nyluan vágjon nálunk, hogj feölsegteöknek
hjreuel nincz azertt ez felett feölsegteök latuan illik hogj tiz-
teöktwl megh foztassanak, mertt szví^ntelen való panaszt tesz-
nek az vegbeli bekeök, kiknek megh paranczoltuk hogj semmi
ellenkeözeö dolognak okaj ne legjeönek, mertt az hatalmas
czaszartul szví^ntelen való paranczolatt vágjon, hogjha valami
oly dologh teörtenendik az vegekben hogj kj az frigynek
ellene lenne, bWntetlen el nem szenuedne W feölsege, ezt mi
haluan, igjekeözWnk az ^ feölsege paranczolattyanak es hjti-
nek megh tartoy lenni, ezt feölsegteök eszeben vehetj czak
ebbeölis hogj az szigetj begh veötte volt megh az szanczak-
sagott 80 ezer forinton három esztendeigh, de az peczj beguel
egjetömben az hatalmas ezaszar hjrenelkWl rablottak volt el
neminemW falutt, ezt az hatalmas ezaszar haluan tizteöktwl
megh foztotta, azért te feölsegteökis ez felekett kik az szom-
szédságban igerík magokatt romaj ezaszar w feölsege bitinek
megh tartására, titkon penigh czataztatt, illik megh fosztani.
Isten éltesse feölsegeödett.

Dátum Budae 16 April Anno 1581.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

190.
1581 május 20.

Martonosi Ispán István, lévai viczekapitány, Ernő főherczegnek.

Fewlsiges ees en nekem mindenkoron kegelmes Vram.
Az een eoreókke való hywseges szolgalatomnac ayanlasanac
vtanua, az the fewlseged leweleth veóttem vala alazatossan
kiben az bwday bassa, panazolkodic fewlsigednec en ellenem,
de hog illien késedelmességei tehetek valaztot, the fewlseged-
nec en nekem meg bochiasson, ees vgian ezenfele panazolko-
dasrol irt volth fewlsiged az ffew capitannakis hogh meg
inchien engemet róla, hogh een azt ne mywelnem, a keget-
lensegeth a zegennepen, ky miat iewendeóbennis el ne pwz-
tulnanac, iollehet fewlsiges vram az panaz myenk volna, nem
az pogané, ha volna kinec teórwent tenni keví^zeottewnk. Mert

220

fewlsiges Vram oly kegétlen teoreok vra vagion az madariac-
nak, kyt Mwszthan beeknek hywnac, hog az egheez veghek-
ben kegetlemb pogan nynch annál, annakis nynchien fewleot-
teb eg holnapianal addig vére eg zegin biroth a falubelieth
hog az ember meg hala veressige miath, ennekfeleotte miolta
az niomorwlth ffalwth biria, három holth megh a biracban
kegethlen veressige miath, sem thelen sem niaron soha az
zegin ember zolgalattianac vege hozza nynchien, aznac zeon-
telen kegetlensege es niomorwsaga, az kewssegnee meg nem
fogiathkozyk, nem chwdalom hog az zegenseghnec, a falwrol
el kely bwidosni, mert akar my kicihn dologért ket zaz három
zaz chapast palczakwal el ewtteth raitok, azt velem nynch az
falwban oly ember kit meg nem vereteth volna, sewt vgian
ninchien kinec panazolkodni felewle.

Thowabba fewlseges vram az my az dezma dolgát illety,
a melliet eo desmanac newez, nem vgh vezy az my az igaz
iewedelem volna, de .egnehan sommawal feollieb wezen, een
pediglen az papoktol drága pénzen vezem az my aznac a
iewedelme, meg elegezem rayta, annac feleotte immár sokfele
mwnkat ezenteol rea veet az zegynseghre ees niarol niara-
czaka az mwnkalkodasban mennek el kazalasban zena hordás-
ban, kit en the feolseged ele nem twdnec zamlalnom. Zegyniek
mynemew kwlwmbfele kegetlenseget zenwednek myatta, ennec
feleotte in chak ez napokban e mostani eztendeobely birot be
hywatta volth az a Mwzthanbek, napot hagiot neky, ereossen
mégis fenegette, kire wgian meg eskeöth hogha be nem megien
az biro ew maga zemelyezerinth rea megien es niarsban vo-
natia okvetethlen a Dwnapartian mely dologh hamar mégis
teörtinik.

Nylwan twdom hog az hassa elewth menthy magath de
az zegen emberek rea soha nem mernek panazlany, ees nem
mery zemiben mondania az ew kegethlensegeth, az éghez
pesthy bwday teorewk chiwdalkozyc raita, amy nemeo nag
kegetlensigeth chelekezyk az kik ewteth ewsmerik, ez napok-
bannis ffewlsiges vram el akartac ffwthny a falwrol, ees igh
keonyeorgeotteec essedezthek zegenyek mith kely chelekedny
nem twdnac howa lenni a pogannak kegietlensege miath, azért
fewlsiges vram mastolis meg erthety the fewlseged, de nem
hogh az my jozagynkoth falwinkot my pwztitananc, sewt
inkab az masetis meg oltalmaznanc amenibeol lehetne. Annac
okaert ezen keonieorgeok alazatossan the feolsigednek, mint
kegelmes vramnac, irion az bwday bassanac, ees inche erre
the fewlsiged hog vegie el attól a Mwztanbektol a ffalwkot
ees aggia oly vithez embernek ky másképpen meg twggía a

221

zegen ember nyomorwssagat gondolnia : Mert annac kegetlen-
sigeth ele nem twggia ember zamlalny, az my ez pogan dol-
gath illety mostan rewideden irtam ífeolsegednec fieleóle mint
kegelmes feiedelmemnek.

Thowabba fewlsiges vram ezen kyweolis vagion the feol-
seged eleot masffele panazolkodasom. Jóllehet amynth the
feolsiged orzagawal vegezeth az veeghaz oltalmára ees az
veghazak eppytesere rendeltek. Vghmint Komaromban ees
egieb belekre abbant ellent nem tartananc, mert az articulus
zerint tartoznec a zeginsegh zolgalnya. De ezen kywewl Vy-
warban, Tatában, ees egieb belekre keoleomben keoleomben
sokfele szolgaltattiak a zeginsegeth seot az chatazo leghinek
ky vywary ky komaromy ky geory Isten tuggia ky howa
való, akar racz légien akar másfele lowas, gyalog haydw,
annira el niomoritottak, hol ide shol amoda kochikoth lowo-
kot barmokot. ees magokotis hordozzak faraztiak annacfeleotte
elessegeth kenyereket, borokot marhaiokot tekozolliac pwzti-
tiak, hog immaran nem chak az pogan teoreok de az the
fewlsiged veghazaibolis annira pwztitiak. annira zolgaltatiak
eokoth, el kely az falwkrol pwztolniok menniek veghreis egieb
nem lehet benne, hogha az Isten által másképpen the feolse-
gedteol meg nem oltalmaztatnac de azon keonyeorgewk the
feolsegednec mint kegelmes vramnac hizem enis the feolsiged
hywe ees zolgaia vagiok, paranchollion the feolsiged az veg-
belieknec, hog ez illienfele kegetlensegtol zeonninek megh,
mert ez feoldeon el kely pwztolni egnehan falwnak.

Mostan sagales Wywarba illien dolgot mywelthek, hogh az
ot való raczoknac oztottak az my jobbaginkoth, zabadon vyt-
ten vyzik eokeoth ees határ egiebfele eppeoleteket chinaltat-
tak vélek, merthogh az sok niomorvssagot ees gyeotrelmet el
vntattak az legyn emberek, megh fogtak az raczok az zegin-
seget az teöreök rabok keoziben a temleczben vettettek egne-
hannapeglan az ereos fogságban tartottak, illienfele kegetlen-
seg vagiok [!] raitok a niomorwlth falwkon : Annak okaert keo-
nieorgeoc the feolsegednek alazatossan ilHen nag kegetlen-
segeth el ne zenweggien nekyek, hyzem enis the feolsiged-
nek regy zegin zolgaia vagiok, ees az feolseged atthiath annac
az íFeolsiges chazarnae megh az attiatis zolgaltam ees the-
kenche meg The feolsiged az en alázatos zolgalatomotis, ees
oltalmazzon meg the feolseged ezen keonieorgewk the feol-
sigednec : az faluknac newek Madár Marczilhaza Bagota. Isthen
tarcha meg te feolsegedeth io zerenchekel, mint kegielmes
vramot. Ez lewel keolth Lewan die 20 Mensis May anno do-
mini 1581.

222

Eiusdem V. S. hutnillimus et fidelis perpetuus servitor

Stephanus Ispán de Martonos,
vicegeneralis capitaneus Lewensis.

(Kivül latinul : Ernő osztrák föherczegnek.)

191.

1581 július 4.

Ali basa Ernő föherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh neloX^nk tiztelendeö szom-
széd barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasanak vtanna.
Az Nágos Muztafa es Weisz passa ideiben találtak megh te
feölsegeödett vgjan ezeön dologról, melyreöl kelletek feölse-
geödett megh találnunk. Attak volt itt Budán az Bereczk fja
Sido Jacob Trombitás Jánosnak ezer három száz forint ara
marhatt, mely marháért fogatta volt hogj vágj kez penzw megh
elegiti, auagj az marháért száz mása rezett adna, melyreöl mind
ez ideigis megh nem elegjteötte, ez penigh az hatalmas cza-
szar pénze, mely miatt mostis fogua vadnak. Keriví^k annak-
okaert feölsegeödett szeretettel hogj elegjtesse megh feölsegeöd,
mikor te feölsegeöd minkett ez fele dologban megh talált,
mi megh fogattuk es elégett tetettv(^nk vele, azért hogj ennek
vtannais te feölsegeödheöz io szomszedsagunkatt mutathassuk
feölsegeöd tetesseön igazatt, ne keszeritesswnk egjeb áros em-
bereökett ereötte megh tartatnunk, melyet ha mi ertwnk feöl-
segeöd megh czelekeödik, feölsegeödnek hasonló baratsagun-
katt ayanlyuk ez szomszédságban, peczeteös hitt leuele ez
Sido Jacobnal vágjon. Isten éltesse feölsegeödett. Jo ualaszt
varunk feölsegeödtwl. Dátum Budae 4 Jul. Anno 1581.

[Kivül magyarul: Ernő berezegnek J

192.
1581 július 18.

Ali basa Ernő föherczegnek.

Mi Ali passa ...

Feolsegeös Ernestus herczegh nekünk tiztelendeö bará-
tunk. Keöszeönetű'nk es magunk ayanlasanak vtanna. Err^l

22;}

akarank feölsegedett leuelwnk által megh találnunk. Ez el
múlt napokban iwttenek vala eleönkben neminemW falubeli
népek, határok feleöl konyeörgeni, kerenek keönyeörgeseök-
ben hogj hatarokatt el igazíttatnánk, miuel hogj ^ keözteök
el nem igazithatnak, kWldeöttwnk vala kj az hatalmas czaszar
vjtezjben sem czatara sem semmi gonosz végre, hanem az
határ igazjtani, ezeonkozben vgjan azon falubeliek, teöttek
hjrre az egri kapjtannak, bogi az hatalmas czaszar vjtezjben
kj mennének hatarokatt igazítani, ezt haluan az egri kapjtan,
kj i^tt minden nepeuel es lest vetőt, az hatalmas czaszar
vjtezjre talaluan el fogdostak benneök, az hatuani beghnek
mikoron tudására leöt volna, az szegensegnek alattomban való
czalardsagok, ketteöt megh bví^nteteöt az szegensegben, miuel
hogj mindenwt megh szoktak bví^ntetni, az kiknek ertyk ez
fele czalardsagokatt, ez dolgott az egri capjtan haluan barom
megh keöteözeöt raboknak feieöket vetette, es ide hozzánk kül-
dötte, mely halhatatlan dologh, hogj ezfeleert rabokatt le vag-
ianak, mijs azt latuan vágattunk rabokat mind az vegekben le
es az feieöket vjszontt az kapjtannak kMdeöttwk, azért tegyeön
iteleteöt feölsegeöd benne, hogjha feölsegeödnek auagj romaj
czaszarnak w feölsegenek, auagj az mi kegjelmes feiedelmwnk-
nek vagjone valami haszna benne. Annakokaert kiuannyuk
mind romai czaszartul ^ feölsegetwl smind te feölsegeödtvC'l,
hogj az fele hituan embeört feölsegeöd ez szomszédságban ne
engedjeön mely feleöl találtuk megh romai czaszart W feöl-
segetis, hanem feölsegeöd olynak engeggje, kj az országot ne
puzticza hanem eppjcze, es kj az mi kegjelmes feiedelmwnk es
romaj czaszar ví' feölsege kozeöt való frigjnek ellene ne iarion.

Touabba hjszWk hogj feölsegeödnel nyluan vágjon, az mi-
nemW castelt az Ipoly mellett eppjtetwnk, de nem gonosz
végre, hanem erteöttví'k hogj igen toluaylo hely volna, vgj
annyera hogj az áros népeket, mind feöl menőben smind ala
iWueöben, szoktak ott meg dúlni fosztani es eölni, ezt haluan,
hogj azfele latroktul bizuasban iarhassanak, ez végre eppjtet-
tywk, de erteöttwk hogj alattomban az vegekben való vjtezeök
keszvC^lnek volt nepuel es algyuual, hogj ellene állanának,
azért keriví'k feölsegeödet szeretetnél hogj feölsegeöd paran-
czollya megh az vegekben, hogj az w gondolattyok szerent
való dologból valami ne essek, kitt uehess^nk ioneueön feöl-
segeödtwl, es ezkeppen az mi kegielmes feiedelmvC^nk es romaj
czaszar W feölsege keözeöt való frigj alhatatossan megh ma-
radhasson. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae i8. Jul.
Anno 158 1.

(Kívül magyarul: Ernő berezegnek.)

224

193-
1581 július 24.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus berezeg nekví^nk tizteölendeö bará-
tunk. Keöszéönet^'nk es magunk ayanlasa vtan. Errwl akarank
feölsegeödet megh találnunk leuelVí'nk által, hogj Racz
Mihály harminczados, az w harminczadossagaban adós az
hatalmas czaszarnak tizen kett lo tereöh penzuel, ez^
okaert hogj Vv azt az pénzt az hatalmas czaszarnak megh
adhaisa, hozót w feölseget^X^l leuelet hogj czaust aggjunk
es az hata'mas czaszar iobbagj keözeöt ahol azfele pénz
vágjon kj szedesswk, mi az hatalmas czaszar leuele latuan,
boczatank el egj hiw emberinket Méhemet czaust, az hatal-
mas czaszar leuleuel es az mi leuelV^nkuel hogj az pénzt kj
szeödne azonkeözben az papaj Huszár Peteör nepej az czaust
Tolna mellett el fogtak, immár kertwk Racz Mihalytul az
summát, W azzal menti magát hogj az czaus szeötte az pénzt,
es ^ nem tuggja menyt szedeöt kj smenyt nem, azért migh
az czaus megh nem leszeön azt mongja hogj szamot nem ad-
hat, mely az hatalmas czaszarnak karara vágjon, keriwk
annakokaert feölsegeödet szeretetnél hogj feölsegeöd vágj mi
nekWnk auagj az hatalmas czaszarnak kwlgje megh az czaust
ne kellessek az hatalmas czaszart ereötte megh találnunk,
iollehet vadnak attyafjai az czausnak, es azok akartak w feöl-
seget megh találni feleöle, de mi nem akartuk az te feölse-
geöd kedueert es barátságáért ^ feölseget illyen kiczin dolog-
nál bántani, hogj romaj czaszar v(^ feölsege es az mi kegjel-
mes feiedelm>?í^nk keözeöt való frigj teökelleteösben megh
maradhasson, azért ha mitt feölsegeöd az mi barátságunkért
czelekeödik vjszontagh hasonló barátságunkat ayanlyuk feöl-
segeödnek minket feölsegeöd leueleuel megh talaluan Isten
éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 24 Jul. Anno 1581.

(Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

225

1581 julitis 25.
Ali basa Rudolfnak.

Mi Ali passa ...

Feölsegeös romaj czaszar nekwnk tiztelendeö barátunk.
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasanak vtanna. Juta mi hoz-
zánk az te feölsegeöd oratora 22 Jul. erteöttwk hogj az hatal-
mas czaszarnal hjuen szolgait, annakokaert, nagj tizteösseggel
mind az -^ hozza tartozóknál kisertettwk. Touabba az el múlt
napokban találtuk volt megh feölsegeödet leuelwnk által, az
Ipoly mellet való castely feleöl mellyet eppjtetvv^nk, tudni illik
liogj az kereskeödeö népnek iouara legjeön, nem egjeb végre,
ieleönteöttwk volt aztis feölsegeödnek hogj az hatalmas czaszar
birodalmában Verebely neuw faluban, mely falu az esztergami
hege, az vjtezeök akarnának eastelt eppjteni, nem tuggjukha
feölsegeödnek vagjone hjreuel auagj nincz, azért az miképpen
ez eleöt való leuelwnkben irtuk hogj lehetetlen dologh az hogj
az hatalmas czaszar birodalmában feölsegod eastelt eppjtetne,
miuel hogj lehetetlen dologh, azért semmiképpen nem engeg-
gjwk, lam szót nem teszwnk mikor feölsegeöd az feölsegeöd
birtokában valamit eppjttet, miképpen hogj -mást Vyuarat
eppjtik szót nem teszwnk rea, miuel hogj feölsegeödnek biro-
dalma alat vágjon, azonképpen nem illik hogj feölsegeödis
erre szót tegjeön miuel hogj az hatalmas czaszar birodalmá-
ban vágjon, keözel Vaczhoz, mely feleöl megh értheti feöl-
segeöd miképpen szólottunk az te feölsegeöd oratoranak, ismegh
az Nágos Musztafa passa ideieben szót nem teöttwnk mikor
Kalot eppjteöttek. Ének vtanna irtunk volt feölsegeödnek az
egri capjtan dolga feleölis mely dolgot czelekeödeöt, mely
feleöl az feölsegeöd oratoratol feölsegeöd nyluabban érthet.
Végezetre akarank feölsegeödnek erreölis Írnunk hogj Racz
Mihály harminczados, az w harminczadossagaban adós tizen-
két lo tereöh penzuel, hogj ez summát az hatalmas czaszarnak
megh adhassa, w feölsegenek leuelet hozta hogj czaust adnánk
hogj ahol az hatalmas czaszar ioszagaban azfele pénz vágjon
kj szeögje, mi az hatalmas czaszar leuele latuan, annak kj
szeödesere boczatank egj hiw emberwnket Méhemet czaust, az
hatalmas czaszar leueleuel es az mi leuelwnkuel, hogj az pénzt
szeödne Tolna keörwl az papaj Huszár Peteör nepej elfogtak,
annak vtanna Racz Mihalytul az summát kertek, es azzal
mentj magát hogj az czaus szeötte az pénzt azért nem tuggja

A budai basák. 15

226

menyt szeödeöt kj benne es menyt nem, azért migh az czaus
ieleön nem leszeön szamot nem adhat azt mongja, mely az
hatalmas czaszarnak karara vágjon, de hogj az hatalmas cza-
szar illyen kis dologból megh ne bantassek, te feölsegeödet
keriWk hogj feölsegeöd auagj mi nekví^nk aiiagj az hatalmas
czaszarnak kWlgje megh az czaust, iollehet vadnak attyafjai
es azok akartak w feölseget megh találni feleöle, de hogj az
te feölsegeöd es W feölsege keözeöt való frigj megh marad-
basson, es az te feölsegeöd kedueert nem engettvC^k hogj W
feölseget megh talallyak ebbeöl, azért ha mit feölsegeöd mi
«reöttv(^nk czelekeödik, feölsegeödnek hasonlatos barátsággal
akarunk lenni, feölsegeöd minket megh talaluan. Ezeoknek
feöleötte az mi kegj elmés feiedelmvC^nk boczatta hiw emboret
az te feölsegeöd oratoraual, mellyet te feölsegeödheöz ki bo-
czatot, azért annak feöl menetelire az eleöbbi szokás es teör-
iieny szerent kitiannyuk feölsegeödnek hitt leuelet, hogj az te
feölsegeöd leuele latuan mind feöl meneöben smind ala iVí^ueö-
ben, mind az -^ hozza tartozóknál egyeteömben bátorságos
vta lehesseon. Az mint oda feöl emlekeözenk az egri capjtan
dolga feleöl, mégis keriví'k feölsegeödet, hogj feölsegeöd ollyan
embeört ne engeggjeön ez szomszédságban, kj feölsegeödet
€s az mi kegjelmes feiedelmwnket igjekozik megh háborítani.
Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 25 Jul. Anno 1581.

[Kivül.J Az feölsegeös romai czaszarnak, feölseö Magjar
orszagh es Czeh orszagh királyának, nekwnk tiztelendeö ba-
rátunknak ez leuel adassék.

195.
i58i augusztus 19.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Ali passa . . .

Feolseges romai czaszar nek>X^nk tizteolendeö barátunk.
Keöszenet^nk es magutik ayanlasanak vtanna. Hlyen dolog-
ról kelletek feölsegeödet leuelVí^nk által megh találnunk, hogj
vagyon az hatalmas czaszar ioszagaban egy Maros neuví^ varos
kit bir Forgacz Imre, kj az eleöt te feölsegeöd szamara az
kamarasok birtak, esceök miuel hogj igen megh szegenyeöd-
t\Vl, (!) adoiokat hirtelen megh nem adhattak, Forgacz Imreh igsn
megh nyomorgatta \^ket, ugj annyera hogj egj nehanszor reaiok

227

kví^ideöt mostis harmincz eöt haz Maroson el egeöt, színtelen
tnostis egetesuel fenyeögeti wket, azért keriví^k feölsegeödet sze-
retetuel hogj az miképpen ennek eleötte feölsegeöd szamara uolt,
ez vtannis arra foglallya feölsegeöd, mert ha nyomorusagokrol
feölsegeöd gondot nem uisel, az mi kegielmes feiedelmwnket
szví^ksegeös keppen megh kel találnunk feleöle, hogj nem mint
el pusztullyon, az hatalmas czaszar ioszagaban masuua szal-
littyuk wket, de hogj feölsegeodnek kara ne keouetkeöznek
akarank feölsegeödet megh találnunk feleöle. Touabba talál-
tuk uolt megh feölsegeödet egj nehany napual ez eleöt egj
sido Jacab neuw dolgából, kj az hatalmas czaszarnak sokual
adós, ki adót uolt Trombitás Jánosnak tizen három száz forint
ara marhat, mely Trombitás János hitt leuele az sidonal
ua "jon, azért keriwk ezeonnis feölsegeödet hogj feölsegeöd
elegitesse megh ez feölwl meg'^ neuezeöt sidot, miuel hogy
az hatalmas czaszar pénze uagyon benne, kiért hasonló barát-
sággal akarunk feölsegeodnek lenni. Jo ualaszt uarunk feöl-
segeödtwl. Isten éltesse feölsegodet. Ex vrbe Buda 19 Aug.
Anno 1581,

[Kiüld magyarul: a római császárnak.

196.
1581 augusztus 20.

Ozmán aga, váczi főharminczados, Ernő főherezegnek.

Felséges es kegyelmes feyedelem, nekönk myndenkoron
walo hiuseges baratonk. Kezenetönket es zywönk zerint ualo
ayanlasonkat jriok felségednek mynt jo akaró zomzed bara-
tonknak : mostany irasonkra nem egyéb dolog inditot mynket,
hanem hogj en soha, sem oda fel az romay chazarnak, sem
az en kegielmes vramnak töröc chazarnak karara nem igye-
keztem. Mostis byzoniara ha ez en haznos niomorolt kérése-
met felséged jo zywel meg halgattya felette igen, nem chak
ide, hanem, az romay feyedelemsegnekis haznara lezen. Hagiom
magamatt egez Magiar orzagra, es Nemett orzagra való ke-
reskedő rendre, hogj soha miattam senki sem vtaba, sem ke-
reskedésében kart nem vallott, sőt incab járásokban nag ka-
rommalis nag segytseggel voltam. Chak nem twdom my len
oka hogj az Giör alat való sokadalmokat es vasarakat Owarra
akariak zerzeny,-mely dolog az ket chazarnak nag karara, es

15*

228

végre ne tálam haborosagara lenne. Mynt hogj az zenanak es
egieb jaro helyeknek zyk wolta, az baromnak vthat be re-
kezty, es tellyesseggel fel fele alattya. Vagion imár 12 ezten-
deye annak, hogj az harmicad dolgába zolgalok hywen az
en kegelmes vramnak, most vyonnan ismét az Erdei orzag-
ban, es Magiar orzagban való lakozok irtak oda be felölem es
engemett kertének, hogj mas tudatlannak ne adatnék, ig ismét
fel kelletek az harmicad gonduiseleset vennem. Bátor felsé-
ged látassa meg az oda fel ualo harmicadosoknak, vámosok-
nak laistromit, ha az 12 eztendö elet mente teb jöwedelem
awag mostan, en gondwiselesemben. Mynt hogy Giör fele ez
elet, eztendeig, ha ment 15000 barom, most 30000 awag 4000a
megyén. Enis kegig arra igyekezem, hogj ha az giöri soka-
dalom helyin marad, az romay chazarnak nag haznott tehes-
sek, smind ide az en kegj elmés vramnak. Mert ha ez dolog
kilenben lezen, im az kereskedőknek az jowanak az akaratt-
yok hogj az töserseget el haggiak es egyéb dolgokhoz latnak,,
mynt ök Owarra haitananak.

Hogj kegig valaky oda fel panazolkodnek az chatazo tö-
rökök miat, en az bwdaj Ali pasánál arról végeztem, es feymre
vezem annak gongyat, es ha kelletyk most enberem megjen
az portara felsegedtel jo valazom leuen mjndiarast arról is^
akarok oda be ha kiwantatik végeznem. Tudom aztis hogj ha
felséged ez haznos könjergesemet meg gondollya ellent nem
tart abba, hogj az elebby heljen maraggion az sokadalom, Fel-
séged azoktól is meg értheti, kjk ide az köwetsegben y árnak
az portara, enny idötöl fogwa láthattak mynt zolgaltam e&
faradok, felségednek haznara, es az kewetsegnek rendyben.
Felségednek azért ez kenjergesem, az felséges es kegyelmes
Rudolphus romay chazar vtan, maradna helyen az elebby sok
idötöl való giöry sokadalom, mely dologért fels. enis byzo-
niara mykor kiwantatik yowal akarok lenny. Im mostan a my
kewes ayandekot fels. kildhettem ez my ket emberynktel
vaczjaktol, eremest jo akarattal kildettem, hogj fels. nekyk
jo es hamar való valaztot aggion. Isten tarcha meg fels. sok
jo eztendeig, az feyedelemsegnek méltóságában.

Vaezon 20 Aug. 158 1. felségednek barattya

Ozmán Aga vaczy fe harmicados-
[Kívül latinul: Ernő főherczegnek.J

229

197.
1581 augusztus 28.

Ali basa Miksa főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feolseges Maximilián herczeg nekwnk tiszteölendeö bará-
tunk. Keoszeonet^^nk es magunk ayanlasa vtan. Akarank te
feölsegeödet leuel^nk által megli találnunk, neminemw leöt
dolgokról, ioUehet az romai czaszar w feölsege, es az mi ke-
gjelmes feiedelmví'nk keözeöt frigy vágjon, mind azon által az
vegbeli vjtezeök gjakran szoktak oly dolgokatt czelekeödni,
mellyek az kett feiedeleöm keözeöt való frigynek ellene vad-
nak, az mintt ez augustusban leöttenek. Eleöszeör az papai
palotai vesprimi vitezeök ezeon hóban iwttek, Szekeos feiruar
ala, egj Ibrahim neuVí^ bulyugbasat el uittek, egj odabasat el
uittek, egj besliatt megh eöltek. Jsmegh uittek az Szigetseg-
bol negj áros teöreökeöt. Ismegh ivl^ttek az tataiak es koma-
romiak Veöréos uar ala, ott barom eleuent fogtak es el uittek.
Ismegh iv^ttek Zent Miklós ala, eczediek, kallaiak, tokaiak,
onodiak vgj mint Soo louag, kik Zent Miklóst megh akartak
uenni, ismeg az zólyomiak es viglesiek es az teöb uegekbeöl
uoltak Diuin alat 18 zaszloual, szám szerent uoltak ugjmint
2500 ismeg az egriek iwttek Biriny ala kikben negiet el fog-
tak, ez fele szantalanszor szokot lenni, seöt ugian giakorta
uagjon ez fele dolog, mellyet ugian nem szenyuedhettwnk
touab hane n akarank feölsegeödet ebbeöl meg találnunk,
mert nem tuggjuk ez fele dolgokot mire uelni, romai czaszar
\ff feölsege es az mi kegieltnes feiedelmwnk keözeöt frigy
leuen, ha feölsegteöknek hireuel uagyone auagj nincz, iollehet
az egriek ugjan azt mongiak hogj feöisegteök hireuel iarnak,
azért keriwk feölsegeödet szeretetnél hogj paranczollya megh
feölsegeöd az uegbeli vjtezeöknek tarczak az frigyheöz mago-
kat, feölsegeöd aztis aggja tuttunkra ha uagione ez fele do-
logh felsegeödnek hireuel auagj nincz, tuggjuk az mi kegiel-
r:i2? feiedelmwnket mind ezekreöl bizonyossá tenni, giakor-
latossaggal panaszol kodnak az uegbeli kapitanok hogj az mi
alattunk ualok uolnanak minden dolognak okai, azért feöl-
S2geöd itellye megh ha okaié auagj nem, az mi alattunk ualok-
nak mi ereös paranczolattal megh paranczoltuk hogj senkj
se nminek oka ne legieön, azért az mi paranczolatunk szerent
■ Hí': frigyheöz tartyak magokat, feölsegeödtwl io ualaszt uarunk

230

hogj mys tuggjuk magunkat miheöz tartam. Isten éltesse feöl-
segeödet. Ex vrbe Buda 28 Aug. Anno 158 1.

[Kívül. ] Az feölsegeos Maximilián herczeögnek, romai
czaszar ^ feolsege attyafianak, nekwnk tisztelendeö barátunk-
nak ez leuel adassék Beezbeo.

198.
1581 augusztus 29.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeos romai czaszar nekünk tiztelendeö barátunk.
Keoszeönetwnk es magunk ayanlasanak vtanna. Találtuk meg
feölsegeödett az marosiak nyomorúságos allapattyok feleöl, az
hatalmas czaszar hiVí' keöuete által, mely nyomorúságot szen-
uednek az tiztartoktul, feökeppen Forgacz Imretwl. es annak
szolgaitul. Ez el múlt harmadik eztendeöben, az feölsegeöd
kamorasihoz indultak voltt, es az útban megh lesette VC'kett, es
fogságra yjtette oda feöl Biczeben, es addig el nem boczattatta
vVket, migh feöllyeb való fizetést nem igerteteöt veleök, az mi-
ben az feölsegeöd attya hattá, abban nem tartottak megh ^keth,,
azonnis panaszolkottanak egjnehanszor, hogj miolta feölseg-
teök vv^kett azoknak birtoka ala atta, semmi nyomorúságok-
ban melletteök nem voltak, mindenfele húztak es nyomor-
gattak, es tartyak vC^ket, az nagj sok méltatlan tartások miat
annyera iutottak hogj egj kereskeödeö embeör sem maratt
varosokban, keöuetkeöztenek az varasból kj es helt auagj
feöldet kertének ahol megh maradhassonak, de feölsegeödett
akartuk eleb megh találni feleöle, azertt ha feölsegeöd azok-
nak kezeökbeöl kj nem veszj, sem az hatalmas czaszare sem
feölsegeöde nem leszeön, mert az varasnak iob része el pusz-
tul, azertt az miképpen sok száz esztendeöt>^l foguan az po-
sony kamorasok birtak, mostis azon keönyeörgeönek szege-
nyeök, hogj feölsegeöd venne ^kett az feölsegeöd szamara, es
mindent valamiuel tartoznak készek az feölsegeöd kamorasi-
nak feöl szolgáltatni, auagj ha feölsegeödnek teczjk halgatna-
nak Komaromban az feölsegteök vduarbiraihoz, mys keriwk
feölsegeödett hogj az kik sok esztendeötví^l foguan birtak wkett
es nem otalmaztak, feölsegeöd végje el tví'leök, hogj ezkeppen
maradhassonak megh szegenyeök, melybeöl mind az mi keg-

231

jelmes feiedelm^nknek smind feölsegeödnek haszna keöuet-
keözjk, niostis az varasnak harmad része (az mint ennek
eleötte való leuelwnkben megh ielenteött#k megh egetteteöt,
minden marhaiokual eöszue, Forgacz Imrének es az v^ uduarbi-
rainak leuelei megh mutattyak, mely leue[le]ket kví^ldeöttek
hogj w altalok eseöt az veszeödeleöm, es egetes mert tví^zzel
vassal fenyeögettek ^ket, az keues adóiért, kit az nyomoru-
sagh es inseg miat megh nem adhattanak azc^rt feölsegeöd
vjsellyeon gondot rolók mert ha feölsegeöd gondot nem vjsel,
az mi kegjelmes feiedelmwnknek hjreu el aggjuk, annak vtanna
oly helyre szallittyuk wket hol mindeneök ellen megh marad-
hatnak. Isten éltesse feölsegeödet. Ex vrbe Buda 29 Aug.
Anno 1581.

Az vduarbiro leuelett im feölsegeödnek leuelVí^nkben ta-
karuan feöl kVí^ldeött'y^k.

[Kívül magyarul . a római császárnak.]

199-
1581 október 26.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tisztelendeö bará-
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Az feölsegeöd
kiuansaga szerent ezeön leuelben takaruan megh kwldenk az
mi hitt leuelví^nkett, romai czaszar W feölsege postaianak ala
i^uetelire, Touabba panaszolkodik feölsegeöd leueleben hogj
frigy leuen az hatalmas czaszar vjtezj vakmereökeppen iarna-
nak es czataznanak, feölsegeödnek nem illenek panaszolkodni^
mertt feölsegeödnek nem aggjak vgj az dolgott tuttara az
mint volna, ha feölsegeöd bizonnyal megh értene, méltatlan
panasznak Ítélhetne feölsegeöd, mi meltan panaszolkodhatnank,,
mert ez mi alattunk valók semmit oknelk^l nem czelekeöd-
nek, az mitt czelekeödnek indito okai az vegbeli vjtezeök, mi
szWntelen ez mi alattunk valóknak ereös'paranczolattal megh
paranczollyuk hogj semmi visza vonásra okott ne aggjanak,
ezeök feluen az mi paranczolattunkatt magokatt megh tartoz-
tattyak, ezeonkeözben az vegbeli vjtezeök okott aduan, ezeök
sem szenuedhetik, hanem Wkis magok otalmaban czelekeöszjk
ha mitt czelekeödnek, azért Nágod paranczollya megh az veg-

232

béli vjtezeöknek es kapjtanoknak hogj minden ez fele dolog-
iul tartoztassak megh magokatt, hogj ezkeppen mind innen
smind onnan maradhasson meg az io szomszedsagh. Panaszol-
kodik Nagod az gyulai yjtezeökre, miuel hogj Kalló keörWl
neminemw falukatt akartak volna el dúlni, ebbeöl es megh
Ítélheti feölsegeöd hogj nem igazan attak feölsegeödnek tut-
tara, mertt nem az gyulaiak voltak, hanem Sasuar beg egj
Kesir neuW falura akartt menni, kjk az hatalmas czaszarhoz
engedetleneök voltának, azonkeözben az tokaiak onodiak,
kallaiak Sasuar begeot ez megh neuezeöt falunak rétin les-
tek, Sasuar Begh reaiok talaluan Isten szerenezett adott, vgj
annyra hogj az mint feölsegeöd irta egj néhányat fogtanak el
benneök.

Az feiruary begeöt, az pesti Olay begeöt az budai vjte-
zeökett iria feölsegeöd hogj az mi akaratunkból kj mentek
volna, vgj vagion hogj kj kwldeött^k volt es mi akaratunk-
ból volt, de nem semmi gonosz végre, hanem hogj az tatai
kapjtan immár egj nehanszor irta hogj az vjtezeök szorgal-
maztattyak hogj Vált teöbeöl el égessek, ennek ez Válnak
otalmazasara kwldeöttwk volt.

Az tataj vice capjtannak iria Nágod hogj feiett veöttek
volna, esztis ha feölsegeödnek igazan tuttara attak volna nem
ok nelkwl leöt, mert Tabaydon egj teöreök vjteznek feiett
veötte, eggjet megh eleueneön el vitt, mas nap megh kj
iVC'uen, az vjtezeökre talaluan leött halála.

Az zaczesnai begh feleöl azt iria feölsegeöd hogj eöt eze-
rén ment volna el rablani, iollehett az nem az mi birtokunk
alatt vágjon, de mind azon által itellye megh feölsegeöd ha
^gj begh eöt ezer magaual mehett kj, holott az az begh az
^ maga ioszagaban castelyaban ment, es senkj egjeb az \\;
nepenel vele nem volt, mi meltan panaszolkodhatnank de el
vntuk feölsegeödetis egj nehanszor találtuk megh feleöle, de
mind azon által megh sem szWnnek megh, az mintt october-
nek 22 napján sirokjak, egriek, putnokiak diós gyeöriek
tokaiak es az teöb vegbeliek Hatuan ala 17 zaszloual iVí^ttek
volt Ruber Caroly volt eleötteök, ha az hatalmas czaszar
vjtezj eszeökben nem veöttek volna nagj kartt teöttek volna,
mind azon által mégis egj néhányat megh fogtak benneök,
azoktul megh tuttuk bizonnyal hogj az hatuani begeöt les-
tek, azertt tegjeön iteleteöt feölsegeöd feleöle ha az mi alat-
tunk valók auagj kik legyeonek okaj minden vjsza vonyasnak,
feölsegeödnek az vegbeli vrak bizonnyal nem aggjak tuttara,
mert ha feölsegeöd tudna nem panaszolkodhatnek feölsegeöd,

Az filekiekre es az dregeöly martaloczokra panaszolkodik

233

végre feölsegeöd, ezeöknek dolgok hjrwnkuel nem volt im ve-
gére megjwnk, ha oknelkwl valamit czelekeöttek leend, bví^ti-
tetlen nem haggjuk, Isten éltesse feölsegeödett. Ex nostra
vrbe Buda 26 Octob. Anno 81.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

200.

158 1 deczember 6.

Ali basa Ernő főherczegnek.
Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekVí^nk tisztelendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Immár kett
leueleben emlekeözeöt feölsegeöd az ayandeknak kész volta
feleöl, de feölsegeöd megh sem ieleönteötte megh az ideiett
mikor leszeön iwuendeö, im mostansaggal kwldeöttwk embeö-
rw^nkett az hatalmas czaszarhoz w feölsegeheöz, de semmi bi-
zonyos dolgott w feölsegenek izenni nem tuttunk, mertt nem
tuggjuk mire vélni hogj néha ideiebben, néha keseobben kVvldi
feölsegteök ala. Touabba neminemvv dolgokrul találtuk volt
megh feölsegeödett leuelví^nk által, mellyek voltak az frigy
ellen, feölsegeöd az mi leuelwnkre, illyen választ teöt hogj
nem Ví^k volnának okai, de feölsegeodnék nem aggjak vgj tut-
tara az dolgott az mint volna, mert ha feölsegeodnék tuttara
adnak, vgi tudna feölsegeöd, iteleteöt tenni feleöle, azért ke-
riwk feölsegeödett mint tisztelendeö baratunkatt, hogj paran-
czollya megh feölsegeöd az vegbeli vjtezeöknek es capjtanok-
nak, az feölsegeöd ayanlasa szerent tarczak az frigjheöz ma-
gokatt. Isten éltesse feölsegeödett. Ex vrbe Buda. 6. Decem-
bris. Anno 1581.

[Kiüül magyarul : Ernő berezegnek.]

201.
1582 január 9.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tisztelendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan, Juta mi hoz-

234

zank az feölsegeös romay czaszar oratoranak embeöre az mi
embeörwnkuel Méhemet czausual egyeteomben 7 Jan az ha-
talmas czaszar portaiarol, mely W teölsege oratoranak embeö-
ret, minden kesedeleomnelkWl tiszteösseggel boczattuk es ki-
sertettwk. Touabba mind ez ideig is az hatalmas czaszarnak
semmi bizonyos dolgot nem irhattunk, az tiszteössegeös ayan-
dek feleöl, keri^k azért feölsegteöket hogj tegjeön bizonyossá
minket, hogj mys az mi kegjelmes feiedelmWnket az hatalmas
czaszart, mentvv^l hamarab tehessví'k bizonyossá feleöle. Isten
éltesse feölsegeödet. Ex űrbe Buda 9 Jan. Anno 1582.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

202.
1582 január 15.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk tisztelendeö bará-
tunk. KeöszeönetvC^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hoza
mi nekünk az feölsegeöd leuelet az feölsegeöd postaia Peczy
Berthalon, melyben iria feölsegeöd hogj minden kesedeleom
nelkvC^l el boczatanank, mi kerdenk tMe, bogi az feölsegeös
romay czaszar oratoranak embeoret hogj hol találta ^ monda
hogj Komaromban, annak okaert megh akartuk egj nehany
napigh tartoztatni, migh feölsegeödt#l hir nem iwne, hogj
ngjan ezeön feölsegeöd postaiatul valazt tehetne feölsegteök
arra, az mely dologért romay czaszar w feölsege oratoranak
embeöre feöl iwtt, de gondolánk hogj feölsegeödnek ellene
lenne, annak okaert minden kesedeleomnelkwl tiszteösseggel
boczattuk. Touabba az hatalmas czaszar ayandekanak januarius-
ban ötben kelleöt volna lenni, de nem tuggjuk enni késedel-
mének az okát mi legjeön, feölsegteök nem ada tuttunkra, mi
sem tudank az mi kegjelmes feiedelmwnknek semmi bizonyos
dolgot Írni feleöle, azt tuttuk hogj ez ideig itt legjeön, azért
keri>X^k feölsegteöket, hogj ne keslellye feölsegteök. Isten éltesse
feölsegeödet. Ex űrbe Buda 15 Jan. Anno 1582.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek. J

235
203.

1582 január 29.
AH basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczeg nekwnk tisztelendeö bará-
tunk. Keöszeonetwnk es magunk ayanlasa vtan. Találtuk megh
feölsegeödet immár egjnehanszor leuelwnk által, miuel hogj
az vegbeli kapitanok az frigynek szwntelen ellene iarnanak,
feölsegeöd mindenkor azt irta, hogj meg uagion paranczoluan
hogj senki semmire okot ne adna es magát az frigyheöz tar-
tana, ez elmúlt napokban az kanisay kapitan, az szigetuary
szanczaksaghoz tartozó iobbagioknak azt irta hogj ualahoua
mehetnek el mennyeonek, mert az w hozzaia tartozok ki nem
iarhatnak, mert az teoreökeöknek hirt adnának, azért irta
hogjha el nem mennének, felesegeostV^l giermeökeöství^l ha-
zokban égetne ^X^ket, ezt nem tuggjuk mire uelni, ha feölse-
geöd akarattyabol uagione, auagj ví' maga kwleön partot wteöt
magának, im peczeteös leuelenek masat leuel^nkben takaruan
feölsegeödnek kví^ldeott^k, akariuk okát érteni, azért ha megh
nem sz>K^nik ez fele dologtul, leuelet az mi kegielmes feidel-
m^nknek, az hatalmas czaszarnak k^lgJA^^k, annak utanna
gondot uiselví^nk róla. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae
29 Jan. 1582.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J

204.

1582. márczius 3.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nek'^nk tyztelendeö ba-
rátunk. Keoszeonetví^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh
hozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelet, melyben iria feöl-
segeöd miuel hogj Erasmus Praumra kanisay kapitanra
panaszolkottunk uolna, iollehet feölsegeöd igazban pana-
szolkodhatnek az mi alattunk ualo uitezeökre, de mind
azon által feölsegeödnek gongja leszeon hogj ez után ne

2;j6

panaszolkodhassunk, azért mi nekwnk is gondunk leszeon
róla, iollehet ez ideig hirwnkuel nem iiolt hogj senki az mi
alattunk ualo uitezeök keozzwl az frigy ellen iart uolna, hol
mellyket megh erteöttwk büntetlen nem hattuk, im mostis
irtunk es czausunkat k^deottv^^k az szigety begheöz, hogjha
ualamellyk ollyat czelekeodnek ki az frigjnek ellene uolna,
miképpen ennek eleotte ez utannis büntetlen nem haggjuk.
Touabba emlekeozhetik feolsegeod arra hogj az hatalmas czar-
szar [l) aiandekanak ala menetelinek terminusa januarius uolna,
de hogj ennyt keseöt az okát nem tuggiuk mi legieon, auagj
tálam íolsegteök mást gondolt róla, az hatalmas czaszart mind
ez ideigis okarol nem tuttuk bizonyossá tenni, w feölsege
akaria okát mi teölwnk érteni hogj ennyt keseot. Igien iria
feölsegeöd hogj meltob panaszt tehetne feolsegeod, de az meny
panasz az mi begeinktvv^l az feölsegeöd alat ualo uitezeökre
iw, ha mi azokat mind megh számlálnánk es megh irnank,
tentat papirost nem találnánk kire azt fol Írhatnánk, azért
gondolnánk hogj az mit az feölsegeöd alat ualo uitezeök cze-
lekeottekis, feölsegeodnek hireuel nem uolt, ki ha feölsegeöd-
nek hireuel leöt uolna, bví^ntetlen tuggjuk feölsegeöd nem hattá
uolna. Isten éltesse feölsegeodet. Keolt Budán 3 Mart Anno
1582.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

205.
1582 márczius 6,

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekví^nk tiszteölendeö bará-
tunk. KeöszeönetVí^nk es magunk ayanlasa vtan. Giakorta való
leuelwnk által találtuk megh feölsegeodet ebbeöl, hogj az veg-
beli vitezeök az frigy ellen szwntelen iarnak, ez feölVí'l való
napokban irta volt feölsegeöd hogj az kanisay kapjtantul nyl-
uan mindeneöket megh erteöt feölsegeöd, es hogj igazban pa-
naszolkodhatnek feölsegeöd, de mind azon által gongja leszeön
feölsegeodnek hogj ez vtan ne panaszolkodhassunk. Esztergám
es Nograd mellet nagj erdeok es gonosz vtak vadnak, hol az
áros népeknek ez eleöt nagj veszedelmeök volt, az áros ne-
pektví'l kit#l tiz ezer kitWl húsz ezer forintott toluaylottak el

237

ví' magokat annak feöleötte megh eoltien, esenek mi hozzánk
az áros népek ezt latuan, annak feöleötte az vrak kadiak,
keönyeörgenek mi nekví^nk, hogj ott ha egj castelt es hidat
nem czinaltatunk, az áros népek semmi keppen nem mernek
iarni, ezeöknek keönyeörgeseökre haluan, es az áros népeknek
pusztulásokat latuan, czinaltatank egj castelt es hidatt ott,
kitt feölsegeodnek megh irtunk volt, hogj mind az mi alat-
tunk valóknak smind az feölsegeöd alatt valóknak hasznára
czinaltattuk, azulta soha panasz nem i^vtt hogj valakinek czak
egj penzetis el veöttek volna, mostan penigh hogj Posonbol
az vegbeli vitezeök es kapjtanok az gJAX^lesbeöl haza iWttek,
indultak ez megh neuezeöt castelnak es hidnak el bontására,
mi ezt ertuen kwldeöttwnk volt az hatalmas czaszar vjteziben
az castelt es hjdatt eörizni, az feölsegeöd alatt való vjtezeök
iví'uen egj ben találkoztak, Isten akarattyabol az hatalmas
czaszar vjtezj által megh verettettenek. Ismegh azon nap Na-
dasdy Ferencz es Zriny Gyeörgj ment az vjtezeökuel, sziget-
uary begheöz tartozókra, akartak Berzenczett megh venni.
Isten vgj akarta hogj az hatalmas czaszar vjtezj ezeöknekis
elleneök állottak, egjnehany az ki foglya eseot benneök, azok
megh vallottak hogj Berzenczet akartak megh venni ; Ismegh
Hatuan fele nyolczuan ezer népe vágjon feölsegteöknek, To-
uabba az el múlt napokban az simontornyay szanczagsaghoz
tartozókra iwttek volt louagosok, kinek szatnat nem tuggjuk,
kikben Isten engedelmebeöl hetet fogtak el, azokis azt val-
lottak hogj az hatalmas czaszar vara ala gonosz szándékból
iwttek volt, ezeök ha feölsegteöknek hjreuel nem volna, w
magok feieteöl nem mernek czelekeodni, mi ez fele dolgokat
egjnehanszor attuk feölsegteöknek tuttara, de az feölsegteök
alatt valóknak hazugságokat el hiuen, nem hitte feölsegteök
az mi beszedwnket, most azertt megh teczik az mi igaz besze-
dünk es Írásunk. Ez feölwl való leueleben irta feölsegeöd hogj
gongja leszeön feölsegeodnek róla ez vtan ne panaszolkod-
hassunk, auagj tálam ezt irta feölsegeöd gond uiselesnek az
kik kezdenek lenni. Isten éltesse feölsegeödett. Dátum Budae
6. Mártii Anno 1582.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

238

2o6.

1582 márczius 17.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . ,

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekVí^nk tiszteölendeö ba-
rátunk keöszeönetvv^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh adak
az feölsegeöd leuelett; irta feölsegeöd hogj romay czaszar ^
feölsege akarna postát az hatalmas czaszar portaiara kw^ldeni,
kinek ala iví'uetelire kiuanta feölsegeöd az mi hitt leuelWnkett,
az feölsegeöd kiuansaga szerent megh kwltwk feölsegeodnek,
de egjnehanszor kwldeöt feölsegteök postatt ala, azt irta feöl-
segeöd hogj az hatalmas czaszarhoz iwueö ayandek feleöl
teszeön bizonyos hirtt, mely ayandek mind ez ideig is el nem
iwue, avagj tálam ezak azért kwldi feölsegteök az postát hogj
az ayandeknak iví^ueteli touab halaggjon, azért ha most bizo-
nyos hirtt nem hoz feleöle, bizonyara ala nem boczatthatyuk,
mert az hatalmas czaszar szwntelen akaria okatt mi t^lví^nk
tudni késedelmének es mi semmi bizonyos dolgott feleöle nem
Írhatunk, azért ha feölsegteök el akaria kvC^ldeni, auagj nem
bizonyos keppen iria megh feölsegteök hogj tuggjuk mys az
hatalmas czaszart az mi kegjelmes feiedelmví^nket bizonyossá
tenni feleöle. Isten éltesse feölsegeodet. Dátum Budae 17.
Mártii anno 1582.

[Kioül magyarul : Ernő herczegnekj

207.

1582 márczius 23.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tiszteölendeö barátunk.
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Az feölsegeöd ki-
uansaga szerent megh kví^ldenk feölsegeodnek az mi hitt leue-
Iwnkett, az feölsegeöd hiví' embeörenek az N. Nary Istuan-
nak ala iwuetelire, miuel hogj akariuk mys feölsegedheöz
embeör\ív'nket ayandekunkual kwldenvv^nk, kiuannyuk mys a[z]
feölsegeöd hitt leuelett az mi embeörví^nknek, minden W hozza
tartozóknál feöl menetelire, hogj ne kellessek feölsegeödett
teöbbe megh találnunk feleöle, ezeön feölsegeöd hiw embeö-
ret^l az N. Nyary Istuantul kVC^lgie megh feölsegeöd. To-

239

Tiabba az feölsegeöd embeöri beken el iutanank hozzánk, mely
feölsegeöd embeörit ismegh bekeuel es tiszteösseggel ala bo-
czaitunk, es kisertettwk. Isten éltesse feölsegeodet. Dátum
Budae 23 Mártii anno 1582.

[Kiiml latinul : II. Rudolf császárnak.]

208.
1582 márczius 23.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Ali passa . . .

Feolsegeos romay czaszar nekwnk tiszteolendeö barátunk.
KeoszeonetWnk es magunk ayanlasa vtan. Jutának mi hozzánk
az hatalmas czaszar zaimi, panaszolkodanak, hogj az minemw
falukat az hatalmas czaszar iro deakia nekieök irt, miulta
Kalot czinaltak azulta sokat nem boczatnak be, kik annak
eleotte az hatalmas czaszarnak hodolua uoltak, az mi kegjel-
mes feiedelmwnket akarak megh találni feleöle, de mi feöl-
segeodnek akarank megh ieleonteni, keriví^k annak okaert
feölsegeodet szeretetnél, hogj feölsegeöd paranczoUya megh
az kalay kapitannak, hogj boczassa be wket, mert ha az ha-
talmas czaszarnak hireuel leend, feölsegeöd megh gondolhattya
hogj semmi io nem keouetkeözik beleöle. Isten éltesse feölse-
geodet. Dátum Budae 23 Mártii anno 1582.

[Kivül latinul: II. Rudolf császárnak.]

209.
1582 április 2.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feolsegeos Ernestus herczegh nekWnk tiszteolendeö bará-
tunk. Keöszeonetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak
mi nekví^nk az feölsegeöd leuelet, melyben panaszol feölsegeöd
mindeneöknek eleotte buday Piry agara, mely Piry aga az
hatalmas czaszar engedelmebeöl Bakabanyat biria, hogi Baka-
banyahoz nem mesze uolna egj malom, mely malomtol ki-
uanna száz forintot esztendeörwl esztendeöre, es hogi az eleot

240

attul nem fizettek tiolna, mi az hatalmas czaszar regestoma-
ban megh latank, es ugi uagion megh iruan, hogi Bakabanya-
hoz tartozót mindeneöket birion, Piry agat hiiiattiik uala, w
azt monda hogi, en Isten paranczolattya szerent, ualami Baka-
banyahoz ualo es az határában valami uagion mindennek
tizedet aggiak, es megh elegeöszeom uele ; Ennek vtanna te-
szon panazt feölsegeöd az tiegbeli uitezeokre, iria feölsegeod
hogi az frigynek ellene iarnanak.

Ez el múlt napokban az hatalmas czaszar kencztartoia
ment uolt az uegbeli uitezeöknek soldot osztani, ezt az papaiak
vesprimiek es teöb uegbeliek haluan, lestek megh ugi mint
negjuenen, utaban, Isten engedelmebeöl, azokban kiket le
uagtak, kiket eleueneön hoztak. Romay czaszar w feölsege
boczatta postaiat, az mi kegielmes feiedelmwnk portaiara, azok
ieleön leuen személy szerent láttak wket, az kik penigh innen
az mi leuelwnkuel uisza tértek, azok romay czaszarnak w
feölsegenek, es te feolsegodnek mindeneöket nyluan megh
mondhattak ; az teöb uegbeliek mind szwntelen czelekeodnek
ez felet, ugj annyera hogj az uegbeli begeöknek es uitezeök-
nek panaszokat el untuk. Ismegh ez el múlt ideökben iwtte-
nek uala Katay Ferencznek neminemw rabiai hozzánk, kinek
fwlet meczette el, kinek orrát hasitotta feöl, kinek uyat ua-
gatta annak okaert hogi sarczat megh nem uihette, ez fele
istentelensegeöt czelekeodik az szegény raboknál, mi három-
szor negjszer eotszeör az rabot ki boczatuan semmit nem hoz
egi uyual nem illettettwk, feölsegeöd miért hogj ez feleket
megh nem fed. Azért keriví^k feölsegeödet szeretetnél, hogj
feölsegeöd megh feggie, es paranczollya megh neki, hogj ez
fele kegietlensegteöl es istentelen segteöl megh szennyek, mert
bizonyara ha ez után, valamely rabot megh nyomorit, ez iit
ualo rabok nyomorúságának, mi oka ne legiwnk, egj rabért
tizet nyomorítunk megh. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum
Budae 2 april anno 1582.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

210.
1582 április 10.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa ...

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tizteolendeö bará-
tunk keoszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak

24t

mi nekVí^nk az feolsegeöd leuelet, melyben iria feölsegeöd hogj
az hatalmas czaszarhoz mene tiszteössegeös aiandek, készen
uolna, es annak gond uiseleset bizta feölsegteök az Nágos
Nyary Istuanra, kinek ala iwuetelire ezak uaria feölsegeöd az
mi hit leuelwnket ; 22 Mártii romay czaszar w feölsege talált
uala megh minket leuele által ez dologh feleöl, w feölsegenek
az w kiuansaga szerent megh kwldeottVvk az mi hitt leuelwn-
ket, Komaromy János deák által, nem tuggiuk azért ha feöl-
segeöd czak napot akare halogatni, auagj feolsegeodnek ez
nem uolt hireuel, nem tuggjuk azért mint kiuan feölsegeöd,
mert az mi hit leuelwnk egi nem ketteö, azért ha feölsegteök
megh akaria kví'ldeni iria megh feölsegteök, ha penigh megh
nem akaria feölsegteök kWldeni, arrolis minden kesedelem
nelkwl tegjeön bizonyossá feolsegeöd, tuggjuk az mi kegi elmés
feiedelmv^nket bizonyossá tenni feleöle, de hogj ennyt keseöt,
semmi iot nem tudunk feleöle uelni. Ennek vtanna panaszol-
kodik feölsegeöd hogj az mi alattunk ualok mentek uolna
Egeör fele es hogj tihemery jobbagjokatis hoztak uolna el,
feolsegeodnek ha miben panazt teszvC^nk, azt feölsegeöd czak
azzal fedezi el hogj feolsegeodnek hireuel nem uolt, ez dolog
is méltatlan nem leot, mert az feölsegeöd alat való vjtezeök,
kiknek szamát nem tuggjuk, akartak Szent Miklós ala i^ni»
hogj azt el hannyak, azt ertuen az mi alattunk ualo uitezeök,
mentek ugi mint magok otalmara, az seregh talált het auagj
nyolcz haydura, azonkeözben, az vjtezeökben, mentek uolt az
tihemery hegj fele, igaz dolog hogj hoztak uolt el az iobba-
giokban, de mi ezt ertuen, az ki oka uolt keményen megh
bWntettví^k, es az jobbagiokat szabadon boczattuk. Ismegh
13 Mártii vesprímiek tihaniak az teöb vegbeliek akartak az
sokadalmat feöluerni, az koppani szanczagsagban, azonkeöz-
ben találtak Mehmet agat az besliagat hiduegit nagi sok
besliakual el uittek.

Ismegh Szenhely Istuan iwtt egjnehany magaual az ha-
talmas czaszar kencztartoiat lesuen, hogy sakmant tegjeonek
az hatalmas czaszar kenézében, es w magokat el fogiak, reaia
talaluan Isten akarattyabol, azokis mind kézben uadnak.

Ismegh erteottwk hogj most Szikszó fele uagjon 900 fegj-
uereös nemeött kik Bereny ala teörekeöttek, ezt mi haluan
kwldeöttwnk az uitezeokben otalomra oda. lm lattyuk hogj az
posta iwteön iw es menteön megjeön, ezt penig iol tuggjuk
mi végre uagjon tudni illik, hogj az Keözeöl bas feleöl akarna
feölsegteök érteni, azért feölsegteoknek hirt tudnak mondani
hamar ideön feleöle, ha iwe annak keöuete be auagj nem*

A budai basák

242

Isten éltesse feölsegeodet. Jo valazt minden kesedeleomnel-
kWl uarunk feölsegeodtwl, Dátum Budae lo. April anno 1582.

[Kivül magyarul : Ernő herczegnek.J

211.
1582 április 13.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nek'^^nk tisztelendeö bará-
tunk. KeoszeonetWnk es magunk ayanlasa után. Hatuany, szol-
noky, nogrady szeczeny es teöb uegbeli begeök, zaimok es
szpahiak, giakorta panaszolkottak, hogj az mely falukat az
hatalmas czaszar nekieök adót, kik az -w^ feolsege regestoma-
ban be uadnak iruan, kinek három kinek negj, kinek eot esz-
tendeié uagjon, hogj sem az hatalmas czaszaret sem az mi
ieöuedelmví^nket meg nem attak, miért hogj N el nem ho-
zattya ví^ket, de mi az mi kegj elmés feiedelmWnk es romay
czaszar w feolsege keözeöt ualo frigjeot megh tekmtuen, nem
akartuk, hanem feölsegeodnek akartuk tuttara adnunk, kirví^l
egjnehanszor találtuk megh feölsegeodet leuelwnk által, hogj
feölsegeöd az fele engedetlen iobbagjokat be keszericze iví-ni, de
feolsegeödt^l ugjan nem keszeritetenek be i^ni, mi az okaert ez
feölwl megh neuezeöt uegbeli begeöket zaimokat, k>^ldeöttV(^k
uolt ualami uitezeökuel, az fele engedetlen iobbagjok, biraia-
nak be hozására, nem az uegre hogj rabságra hozattuk uolna,
hanem az hatalmas czaszare es szpahiaioke megh leuen be-
keuel boezattatnank, de megh paranczoluan ereös paranezo-
lattal nekik, hogj senkiuel ne uijatok ha szinten reátok iwnekis
hogj az frigynek ualami ellene ualo ne legjön, hanem ti az
utón bekeul mennyeteök el, visza teruen az hatalmas ezaszar-
nak egj Fegjuerneök neuw uarasaban megh szállottak, azon-
keozben az egriek diós gjeöriek es az teöb uegbeliek, sereg
bontóknál es egj eb hadi szerszámoknál reaiok iwuen, (miuel
megh paranczoltuk uolt hogj ne uijanak nem uittak, hanem
az ví' utókon uoltak) az hatalmas czaszar uiteziben, kiket le
uagtak es kiket eleueneön fogtak, azért itellye megh feölse-
geöd ha ez az frigjnek ellene ninczen, Szolnokban Hatuanban
Berenyben es mind az uegekben elegh seregh bontó vágjon
ha mi ualamit akartunk uolna az frigj ellen czelekeödni, mys

243

elegh hadi szerszamot kwldhettvVnk uolna, Isten akarattyabol
es az hatalmas czaszar ereiebeöl, sem az egriekben sem az
teöb uegbeliekben igen sok el nem szaladot uolna, de mi aka-
runk minden uisza uonast el tauoztatni ; most ismegh az be-
geök zaimok szpahiak, azt mongiak hogj az mely falukat az
hatalmas czaszar nekwnk adót es engedetleneök, azokra men-
üén akartuk mind az hatalmas czaszaret smind az mienket
megh keresni, de N megh paranczoluan bogi ne uijunk
mind az hatalmas czaszaret smind az mienket ueszti N,
íizert mi az hatalmas czaszarhoz megjVí'nk es Nágodra panasz-
lunk, azért lássa feölsegeöd miképpen marad igj az frigy megh,
hanem az ki ennek oka feölsegeöd megh tuggja, es kemény
bwntetessel megh bwntesse, megh bwntetuen iria meg feölse-
geöd, hogj mi az feölsegeöd leuelet latuan, begeoknek zaimok-
nak es szpahiaknak megh mutatuan, czendeszithesswk le wket.
Isten éltesse feolsegeodet. Dátum Budae 13 April Anno 1582.
Ezeöknek utanna akarank eztis feölsegeödnek tuttara ad-
nunk, hogj bakabanyaiak, breznobanyaiak, olczuaiak, zólyo-
miak, viglesiek, szlatinyaiak czabradiak mind ezeökbol loua-
gosok kiknek szamát nem tuggjuk, es mind az az banyakon
ualo gialog puskasok iwttek az hatalmas czaszar kastélyára
kinek neue Bwgjwrdeleön Nograd mellet reggel tVí'l foguan
mind ueczernye harangkorig ot forgottak akartak megh uenni,
-de isten akarattyabol semmit nem czelekeodheteöt mindenny
szantalan nepis, hanem egjnehanyan ot kin szorultak uolt,
azokban kiket el fogtak kiket le vágtak, nem tuggjuk ha feöl-
segeöd hireuel uolte auagj nem,

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

212.
1582 április 29.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feolsegeös Ernestus berezeg nekví^nk tisztelendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Meg hozak
mi nekwnk az feölsegeöd leuelet, melyben iria feölsegeöd, hogj
az hatalmas czaszarhoz meneö ayandeknak késedelmének oka
nem egjeb, hanem hogj Nary Istuan w Nagá (kire bizta feöl-
segteök annak gonduiseleset) ment uolt szinte hazahoz, miuel

16*

244

illyen hosszú útra kellene menni, hazánál mindent uegezne^
es hogj czak ez napokban ivvt megh, mys az feölsegeod leuele
latuan, mingjarast irtunk az mi kegielmes feiedelmwnknek
feleole hogj iwueöben uolna, az W feölsege eöreömenek ideié
kezdetik maiusnak utolsó napian, azért ha ackorra ala emenek
uele, bizonyara W feölsege iob neueön uenne hogj nem az
után, ez fele dolgot barátságnak okaert, es az ket feiedeleöm
keözeöt frigynek megh maradásáért iriuk feölsegeödnek. To-
uabba iria feölsegeod, hogj megh irnank kit akarunk romay
czaszarhoz W feölsegeheöz kwldeni, kinek tuggjon feolseg-
teök hit leuelet kví^ldeni, illyen feiedeleomheöz nem min-
deneöstwl azért akarunk kVí^ldeni, hogj nagj ayandekot kwl-
denenk, hanem w feölsegeuel akarunk barátkozni, mind az
által mi az mi kegielmes feiedelm^X^nknek rabiai leuen, az mit
w feölsegenek kwldhetwnk kWldví'nk, emberwnknek neue Halill
czaus. Ennek utanna nyluan iria feölsegeod hogj Szikszónál
sok fegjuereös nemet uolt bizonyara sok uolt kik az hatalmas
czaszar uarat akartak el égetni, mi ez hir haluan boczattuk
uolt az uitezeökben az hatalmas czaszar uara otalmazasara,
azok reaiok talaluan, Ónod fele Visztek Wket, ezeök uisza ter-
űén, az feölsegeod alat ualo uitezeök sereg bontokual raytok
leuen, egj masual megh uittak, feölsegeod azt iria hogj ez mi
alattunk ualok megh uerettettenek uolna tVC^leök, de ha megh
uerettettenek uolna az meny eleuent es feiet hoztak, nem
hoztak uolna, az kiket meg fogattattanak, kerdeöttwk teöleok
szándékokat, eök azt mondák hogj tizenkét szekér tví'zes laptat
hozunk uolt, hogj uagj Berent uagj Szolnokot megh égetnénk,
azért innen megh teczik hogj nem igazan attak feölsegeödnek
tuttara, hogj az teöreökeök rablani mentek uolt, azért miuel
az uegbeliek giakorta szoktak az frigy ellen iami, keriwk feöl-
segeödet paranczollya megh feölsegeod, az fele dologtul megh
szwnnyenek. Iria feölsegeod, hogj az mely iobbagjokat el hoz-
tak uolt el boczattunk uolna benneök, de hogj megh ittis ma-
rat uolna benneök, feölsegeödnek ennek eleotte ualo leuelet
latuan, mingjarast meg kerestettwk, az kiket benneök, meg-
találtattunk mingjarast el boczattuk, az ki penig oka uolt el
hozásoknak, keményen megh bwntettWk, ez utannis megh ke-
restettyWk, ha kinél találtatnak azfele iobbagjok, az iobbagjot
el boczattyuk, azt penigh b\vntetlen nem haggjuk. Végezetre
iria feölsegeod hogj nem gjeözi feölsegeod megh irni az meny
dolgok lesznek, bizonyara mi ugjan el untuk immár az sok
panazt, nem hogj feölsegeödnek gjeöznenk megh irni. Isten
éltesse feölsegeödet Dátum Budae 29 April anno 1582.
[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

245

213.
1582 április 29.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Emestus herczegh nekví^nk tiszteölendeö bará-
tunk. KeöszeönetVí^nk es magunk ayanlasa vtan. Juta mi
hozzánk az mi kegj elmés feiedelmwnk portaiarol az feölseg-
teök oratoranak teöreök nyeluon való leuele, kit ez mi leue-
IVC'nkben be takaruan kwldeöttwnk feolsegteöknek, kibeöl megh
érti feölsegteök mint es minemű tiszteosseggel leg;y'eönek mind
postákhoz, mind W hozzaiok, mind vton smind az hatalmas
czaszar portaian, smind penigh az passak hozzaiok, azért mys
kiuannyuk hogj az mi hozzánk tartozokhozis ezkeppen legjön
feölsegteök. Isten éltesse feölsegedet. Dátum Budae 29. Április
íinno 1582.

[Kiviil magyarul: Ernő herczeqnek.]

214.
1582 május 17.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös romay czaszar nekVí^nk tiszteölendeö barátunk
Keöszeonetví'nk es magunk ayanlasa után. Megh hoza mi ne-
kwnk az feölsegeod hiW embeöre az Nágos Nyary Istuan az
feölsegeöd leueleit, az eggyk azoknak az mi emberví^nknek
feöl meneteli feleöl uagion, az másikban iria feölsegeöd hogj
utaiban minden io gonduiselessel mellette lennénk, bekeuel
iuta hozzánk tiszteosseggel es embeörseggel minden hozza
tartozóknál fogattuk, azonképpen tiszteöseggel boczattuk 16
die May 9 oran, es embeoreink által kisertettVC^k ; mijs hason-
latos keppen kiuannyuk feölsegeödtví^l, hogy mikor az mi em-
beörWnkis feölsegeödheöz iutand, minden gond uiseleöie legieön
feölsegeöd, kiben ninczenis kétségünk. Isten éltesse feölsegeö?
det. Ex űrbe Buda 17 Maii anno 1582.

[Kiuiil latinul : Rudolf római császárnak.]

246

215.
1582 május 18.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh ertenk
az feölsegeöd leuelebeöl az feölsegeöd panaszát, Iria feölse-
geöd hogj Budára az had mind szA^ntelen gjwlteön gj^l, es
annak okaert gjwltek volt Szikszó feleis az fegjuereös neme-
teök, de ide Budára semmi oly seregh nem gj'^ltt, mert az mi
kegj elmés feiedelmwnk es romay czaszar ^ feölsege keözeöt
való frigjeöt mi akariuk eörzeni, hanem iví^ttek volt feöl az
szendereöij szpahjak, miuel hogj most osztotta az hatalmas
czaszar iro deakia az falukot, az feölsegeöd leuele latuan el
boczattunk vala benneök, de erteöttwk hogi Kassa fele szám-
talan sereg vágjon mind nemeöt magjar es parazthad, laytor-
iakual es minden hadi sok szerszámnál, annak okaert tartoz-
tatank megh v^ket, az kiket el boczattunk voltis keszeritetenk
visza terítetni, ezt nem tuggjuk mire vélni, ha feölsegeödteöl
partot Wteötteke magoknak, auagj mi szándékban vadnak.
Erreöl valazt varunk feölsegeödteöl. Isten éltesse feölsegeo-
dett; Ex űrbe Buda 18 Maii anno 1582.

[Kioül magyarul • Ernő berezegnek.]

216.
1582 május ig.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös romay czaszar nekünk tiszteölendeö vrunk es
barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Feölse-
segeödet akarank illyen dologból megtalálni, hogj ennek eleote
az teösereök az barmot Gyeörnel touab nem haytottak, hanem
ot uoltt az barom uasar, most penigh Ouarra es egieb he-
lyekre keszeritetnek haytani. Keri>X^k azért feölsegeodet sze-
retettel, ne engeggje feölsegeöd az barmot mostis Gyeörnel
touab haytani, hanem miképpen ennek eleotte legjeön ot az.

247

uasar, igj mind az kegielmes feiedelni'íí^nknek, smind penig
feölsegeödnek teöb haszna keöuetkeözik beleöle, kitt mijs ue-
hessVí^nk io neueön feölsegeödtvC'l. Isten éltesse feölsegeödet
Dátum Budae ig. Maiianno 1582.

[Kivül latinul : Rudolf római császárnak.]

217.
1582 június 2.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nek\?í^nk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak
mi nek^^nk az feölsegeöd leuelet, melybeöl megh ertenk mi-
uel hogj kaposuary Mehemett aga, az vesprimy vice kapjtant
hjtta volna bayra ki, megh annak feöleötte rutt szidalomual
illette volna, annak feöleötte simontornyay három teöreök,
hitt volna három vesprimy vjtezt ki, mely dologh hogj az
frigynek ellene volna iria feölsegeöd, bizonyara mi minden
vegbeli vjtezeöknek megh paranczoltuk hogj az frigynek otal-
mazoy legjeönek, es semmi ellenkeözesre okot ne adnának,
mely mi paranczolatunkat minden fogjatkozasnelkwl mégis
tartyak, de ezt nem valami vakmereösegbeöl czelekeöttek,
hanem az feölsegeöd alatt való vjtezeök palotayak, mentek
nemi nemw vjtezeöket hittak Feiruarbol ki, kik hogj ki nem
mentek, az kópiára az palotaiak róka farkat es disznó farkat
czinaltak vgj vittek Feiruar ala illyen gjalazattal illettek az
vjtezeöket, de isten akarattyabol az vjtezeök vtanna leuen,
szinte Palota alól hoztak vissza, kitt mind róka farkastul
disznó farkastul akartunk az mi kegjelmes feiedelm^nknek
portaiara kWldeni, de az vrak kerenek hogj azt ne czelekeöd-
nenk, mi az mi kegjelmes feiedelmAíí^nk es romay czaszar W
feölsege keözeöt való frigynek megh maradásáért, el nem
kVí^ldenk, azért itellye megh feölsegeöd ha az mi alattunk való
vjtezeök oknelkwl valamit czelekeödneke, azért feölsegeöd ez
fele beszedeöt nem illik hogj eleö vegjeön, mert az vegbeli
vjtezeök eggyk az masikual ha megh haragszik, ismegh egj-
masual megh barátkoznak, mi mind azon által, im mosti
megh paranczoltuk hogj minden vegbeli vjtezeök az frigyheöz
tartsak magokat, mert bwntetesnelkwl vgyan nemis szenued-

248

nenk, ha valamely valami ellenkeözesre okott adna, feölse-
^eödtwlis hasonlatos keppen kiuannyuk, hogj megh paran-
czollya minden vegbeli kapjtanoknak es vjtezeöknek hogj az
fele dolgoktul megh szwnnyenek, mely ellenkeözeö dolgokra
szoktanak mind szwntelen okott adni, hogj ezkeppen, az kett
feiedeleom keözeöt való frigy éppen meg tartattassek. Isten
éltesse feölsegeodett. Keöltt Budán 2. Jun. Anno 1582.

[Kiüül magyarul : Ernő berezegnek.]

218.
1582 június 14.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetvv^nk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleötteis
találtuk voltt megh romay czaszar ■<f/ feölsegett es te feölse-
geodett leuelvC^nk által ezen dologh feleöl, miuel hogj buday
sido Jacab Bereczk fia adott voltt marosy Trombitás János-
nak ezer három száz f. ara marhatt, kiért fogatta Trombitás
János három holnapra száz mása rezet adni, auagj ha az rezett
megh nem adhatna f. 1300 készen megh aggja, mely sidonal
adós leuele vágjon, de ez wdeö keozben Trombitás János Ma-
rosról el ment, az mi leuelwnkre feölsegeödtWl semmi vála-
szunk nem len egjeb, hanem hogj az Trombitás János sup-
plicatioiabol feölsegeöd megh erteötte ez dolgott, azon sup-
plicatiot feölsegeöd leueleben takaruan hozak mi nekWnk,
melybeöl ertenk miuel azt irna hogj Trombitás János hazatt
szeöleiett atta volna zálogul az sidonak, tuggja penigh feölse-
geöd, hogj az fele el szeökeöt iobbagjnak eöreöksege czaszarra
szokott szállani, azért ennekis eöreöksege az mi kegj elmés
feiedelmwnkre szállott, miuel hogj ayanlotta feölsegeöd magatt
(kiben nemis keteölkeödWnk) akarank mégis romay czaszart
^ feölsegett es te feölsegeodett megh találnunk feleöle, Ker-
iwk feölsegteöket hogj elegjtesse megh az sidott feölsegteök,
mert az hatalmas ezaszarnak sokual adós, kiért mostis fogua
vágjon, kiért hasonló barátsággal leszwnk feolsegeodnek, hol
penigh feölsegteök megh nem elegjtetne, ennek vtanna feöl-
segteöket megh nem talallyuk feleöle, hanem szabadsagott
adunk mijs az sidonak, hogj az áros népeket szabadon megh

249

tarthassa, es az w penzet az kin megh veheti megh végje, ez
keppen az áros népeknek vtok megh fogattatik, azért hogj ez
ne legjeön, keriwk feölsegteöket hogj elegitesse megh az sidott.
Minden io valazt varunk feölsegeödtwl. Isten éltesse feölse-
geodet. Adatott Budán 14. Jun, Anno 1582.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

219.
1582 június 15.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö bará-
tunk. KeöszeönétWnk es magunk ayanlasa vtan. leleönteöttwk
volt ennek eleötte romay czaszarnak vC' feölsegenek, hogj ba-
rátságnak okaertt akarnánk emberví^nket \v feölsegeheöz kwl-
denví'nk, most annak okaert boczattuk az tiszteöleteös nemeös
szemelt Halil czauust, w feölsegeheöz es te feölsegeödheöz,
kiteöl kwldeöttwnk feölsegeodnek, egj vrnak való feö louatt es
egj szép aranyas czapragott, keriwk feölsegeodett, hogj ez mi
ayandekunk noha kiczin végje io neueön feölsegeöd ; az mitt
mi szonkual az mi embervC^nk szoUand keriwk halgassa megh
feölsegett. Touabba keriwk feölsegeodett azonnis hogj valahol
romay czaszar w feölsege leszeön iutassá szeombe feölsegeöd
az mi emberví'nket \v feölsegeuel ; Ennek vtanna feölsegeöd
io gond uiselessel es valazzal boczassa, kitt vehess>A^nk io ne-
ueön feölsegeödtwl. Isten éltesse feölsegeodett. Dátum Budae
15 Jun. Anno 1582.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

220.
1582 június 17.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekví^nk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Jeleoniet-

250

tWk volt ennek eleotte romay ezaszarnak W feölsegenek
miuel hogj emberwnket akarnánk \^ feölsegeheoz boczatnunk,
\^ feölsege minket ayandekatial megh látott, most azért
boczatttik romay czaszarhoz w feölsegeheoz es te feölsegeöd-
heöz emberwnket, kiktwl kwldeottví^nk w feölsegenek es te
feölsegeodnek ayandekot, Tatában ví^ket megh tartoztattak,
nem tuggiiik mi az oka, mi baratsagnakokaert kWldeöttWk
feölsegteökheoz, az kamaromy hadnagj tartoztatia ott megh
ví^ket, hogj ennyt kestenk, (az mint ennek eleotte w feölsege-
nek megh ielenteöttvP^k, az oka semmi nem egieb, hanem hogj
az louak az fví^ueön voltak, lam az mi hit leuelví^nk három
holnapigis késik néha oda feöl, megh sem mongjuk hogj el
keseöt, KeriVí^k azért feolsegeodet, hogj paranczollya megh
feölsegeöd tiszteösseggel boczassak feölsegeödheöz. Isten él-
tesse feolsegeodet Adatot Budán 17 lunii anno 1582.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J

221.
1582 június 17.

Ali basa Rosenberg Kristóf György tatai kapitánynak.

Mi Ali passa . . .

Tiszteöleteös beczwlleteos vitezleo nemeös ferfiu, nekWnk
io szomszédunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan.
Erteött^k hogj az mi emberwnket mind az vele valokual egje-
teomben tiszteösseggel fogatta kitt igen keöszeönwnk es ia
neuon vöttwk kgtwl, ha Isten eltet hasonló barátsággal aka-
runk lenni, kegnek, kiuannyuk kegtVí^l hogj miképpen hogj
tiszteösseggel fogatta, kegd azonképpen tiszteösseggel kísér-
tesse mind feöl meneöben smind ala iví^ueöben ví^ket. Isten
éltesse kegdet. Adatott Budán 17 Junii anno 1582.

[Kívül.] Az tiszteöleteös beczv&^lleteös nemeös férfiúnak,.
ChristoíF Gyeorgy Rosenbergernek tatay feö kapitannak ne-
kví^nk io szomszédunknak adassék.

251

222.

1582 június 22.
Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekvP^nk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak
mi nekvl^nk az feölsegeöd leuelett, melybeöl megh ertenk mi-
uel hogj az mi emberwnket, (kitt romay czaszarhoz 'w feölse-
geheöz este feölsegeödheöz boczattunk keövetsegben visza terí-
tenénk) miuel hogj romay czaszar Beczbeöl az feölseö ország-
ban mentt volna, tuggjuk w feolsege az országnak gongjatt
te feölsegeodre bizta, feölsegeöd minden io válaszai visza bo-
czathatta volna, mi feölsegteökheöz barátságnak es io szom-
szédságnak okaert boczattuk volt, semmit mi feölsegteöktv^l
nem kiuantunk volna, de hogj feölsegeöd nem engedi feöl
menni ugj legjön. Iria feölsegeöd hogj az komaromy kapjtan
tuttunkra atta volna, romay czaszar W feolsege tauol letet,
bizonyara ha hjrví^nkuel atta volna, el sem indítottuk volna,
Wket, mikor az komaromy kapjtan leuelet hoztak, immár ackor
el indultak voltt. Isten éltesse feölsegeodet. Adatott Budán
22 Jun. Anno 1582.

[Kivül magyarul: Ernő berezegnek.]

223.
1582 június 28.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeonetví^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak
mi nek^J^^nk az feölsegeöd leuelett, melyben iria feölsegeöd
hogj az mely mi emberwnket romay czaszarhoz ^ feölsege-
heöz akartunk keöuetsegben k>^lden^nk (miuel hogj w feol-
sege az feolseö országban ment W feölsegeheoz ez mi embe-
rví'nk nem mehetne) ha feölsegeödheöz akarnánk boczatani,
feolsegeodnek ellene nem volna, iollehett visza teriteöttwk
vala ^kett, mind azon által az feölsegeöd akarattya szerent,

252

minden kesedeleomnelkwl feölsegeödheöz boczattyuk azon mi
emberv/nket. Isten éltesse feolsegeodet. Adatott Budán 28 Jun.
Anno 1582.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

224.
1582 július 31.

Ali basa Ernő főherezegnek.

Mi Aly passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekwnk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Egjnebanszor
találtuk megh feölsegeödett leuelWnk által hogj Trombitás
Janosual sido Israelt elegjtetne megh feölsegeod, mely dologh
feleöl semmi io valazt feölsegeod nem teön, ez ideigh az áros
népek mindenwtt bekeuel iartanak az hatalmas czaszar orszá-
gában, sohol senkiteöl sem tartások sem semmi hántások nem
voltt, de ezt latuan (miuel az sido az hatalmas czaszamak
sokual adós) keszeritetwnk áros népeket érte tartatnunk, es
az sidonak igazatt tetetnwnk, iollehet akarnánk ha ez vtannis
valami bantasok nem lenne, es hogj mintt ez ideigh bekesegos
iarosok lenne, de nincz mitt tennví^nk, ha feölsegeod megh nem
elégj tete, mi nekví^nk igazatt kell tennwnk. Isten éltesse feöl-
segeödett. Adatott Budán ultimo Jul. anno 1582.

[Kiviil magyarul : Ernő herczegnek.J

225.
1582 augusztus 12.

Andrássy Péter Ali basának.

I^ykorú másolat, úgy látszik, egy a magyar nyelvben nem igen jártas
kanczelláriai hivatalnok kezétől. — Másik másolata chiffrirozva megvan
Eytzing Pál. konstantinápolyi császári residens 1585 márcz. 2-iki jelentése

mellett.

Tekentettos es Nágos ur az hatalmas, isten tögie Nágod-
nak egy napiath ezeré, es ezer napodath tyz ezeré, merth az
Nágod beszedennec vgy hyzök. Minth egy zenth prfettannac,*

* Helyébe írva prinettannac.

253

merth az Nágod hittj zenty. Es agia az istenn hogy Nágodaz
gioz hettetlen caszamac, haznaiath tolth heszen es ennis mind
Nágodnac es az giozhettetlen caszamac hiwön, zolgalhaszak,
merth Nágod twgia hogy en az nemoth zwponnak nem örö-
mest zolgalnec cak az niomorwszag soritoth reaia, Nágod irth
walla énnekem, hogy bizomosza togielek my hir wagion es
my akarattia az nemöth kiralnac. Cennonj (?) Nágodnac semy
bizon ios walast nem ir hattoc, merth semith nem wegeztenek
az giwlesben hanem senth Giorgi napiara. Is meglen reaia giwlwnk
es hawalamy vegezesz leson Nágodnac megirom, mas im-lengely
orsagban egy solgamath kwldottem es lengely királynál wallamy
dolog awagy walamj akarattj a wolna abolis bizoniosza te-
szom Nágodath. Azerth lengely orsagbol ionec es monnec az
lengiel vrac az nemott királyhoz, az wagion walamj akaratia-
tok. Es ha Nágod az hatalmas caszar elloth torekodnec hog-
wonejeel Erdély orsagoth az Battoriak markából, merth azokaz
ebek az czaszarhoz nem ziwel wannae hanem cak sinel. Ebol
meg osmerhetty Nágod hogy annac ellote nem wolth sabat
Erdély bol fö embornek ide jonis mostan kodig égik posa (!) az
masikath ery. Es az my az Erdély orsagnac az kincze az waida
mind lengely orsagban takaria az battiannac lengéi kiraly-
nac es az erdely vaida az nenith atta nemoth király zolga-
iannac Dobó Istwanac ast imar nem twdom my akarattiattiak.
Es az hattalmas caszarnak nagy karara van hizomiob wolna
az giozhettetlen caszarnak haznaiaban möne az a' kincz.
Honem lengiel kiralnac, merth az hotalmas caszarnac az öszy
votte meg fogweretwel nem az lengely király es az hotalmas
caszarth iletneie twlom hogy Nágodnac nincen senky tutara
alny. de Nágod en welem egieth ercon en Nágodnac min
donnoketh tuttara áldok. Nágodath azon keron minth kegmes
vramath hogy Nágod walamj kepén meg ne jedoncze az er-
delly waidannac merth io barattia az kiralynac es meg iria
neky énnekem abol nagy niomorwszagom tortenie, es Nágod
mikoron emekem walamy lewelleth ir te Nágod kwlgie, Fwlekie
az allay baknec es Nágod meg parancolia hog walamj gasdag
parast embornec agia es az parastembor emagam kezeben agia
merth ez nagy főben iaro dolog másodsor beweben irok
Nágodnac as isten eltesze Nágodath nagy sok estendeig es
ágion ir serenceth az elensegod ellen solgalhos az gioz hettet-
len caszarnac hiuon. Adototh Krasnahwrka warabol, anno do-
minj 1582, August. 12. napian.

Andrasy Pettor Krasnahurkhaba
lakozó Nágodnac zolgaia.

254

[Kívül.] Az tekentettos es Nagos vriiak Ally Paszannak
az hatalmas es giozhettetlen caszar fo hely tartoiannak budan
lakozónak adaszek.

226.
1582 augusztus 18.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekVí^nk tiszteölendeö bará-
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak
az feölsegeöd leuelet, melyben iria feölsegeöd hogi az feiruary
Aly begh neminemw dolgot czelekeödeöt volna, mely az frigy
ellen volna, kiben bizontalan feölsegeöd ha hirwnkuel ezele-
keötte volna. Aly begh az hatalmas czaszarnak hiue, es ked-
ues embeöre w az hatalmas czaszar paranczolattya es az mi
paranczolatunk ellen, megh sem mozdul, azért mostis semmit
eö oknelkw'l nem czelekeödeöt, erteöttwk vala hogj az szegény
kereskeödeö népeket az toluay raczok megh toluaylottak, mi
az feiruary begeöt es az vele való hatalmas czaszar vjtezitt
boczattuk vala azoknak marhalának keresésére, mely dologh
mind az szegény áros népeknek, smind az kett hatalmas feie-
deleomnek hasznára voltt, az marhat keresuen, az iobbagjok
haydukual egjeteombenfegyuereös kézzel az hatalmas czaszar-
nak illyen begiere es az yf! feölsege vitézire iVí^uen tamattak,
kik eczer az hatalmas czaszarnak feiett haytottak, feölsegeod-
nek Ítéletire haggjuk ha kelleöt volnae vrara es az hatalmas
czaszar vjtezire támadni, azért lássa feölsegeöd ha oknelkvC^l
czelekeödeötte valamit auagi nem, mi minden vegbeli begeök-
nek es vjtezeöknek megh paranczoltuk hogj az frigynek eöri-
zeöi legjeönek, kitt tudunkis hogj minden okuetetlen hiuen
megh tartónak ; de az mitt az feolsegteök alat valók mind
szví'ntelen czelekeödnek sok dologh volna megh imunk, ez el
múlt napokbannis, Battyany es Nadasdy sok sereggel i>^ttek
Feiruar ala, egjnehany louagott eleöl boczatuan eö magok les-
ben állottak, az feiruary vjtezeöknek barmokott el haytottak,
az feiruary beg erteötte sok voltokatt nem mentt vtannok,
mind szwntelen szoktak az hatalmas czaszar varai ala ez kep-
pen i^ni, melybeöl mi meltan panaszolkodhatnank. Ennek
vtanna ir feölsegeöd egi Topczy Aly neuví' vjtez feleöl, miuel
botott vitt volna Tata ala, es hogj leuelett irtt volna az tatay
kapjtannak feleöle, mely leuelett az feölsegeöd leueleben be

255

takaruan hozanak, azért annak az oka semmi nem egjeb, ha-
nem hogj az feölsegtok alatt való vitezeök gjakorta szoktak
az hatalmas czaszar varai ala szaguldani, es ott kopiakott
hadni, ioUehet mi nekví^nk hirVí^nkuel ez nem voltt, azért az
feölsegeöd leuele latuan megh bWntettv^k, es megh paranczol-
tuk neki, hogi vesztegsegben legieön, azért keriví-kmijs feölse-
geodeöt szeretettel, paranczolya megh feölsegeöd az vegbeli
vjtezeöknek es kapj tanoknak ez fele dologtol megh szennyé-
nek es ez oknelkvC^l el vytt barmott megh adassak, kitt vehes-
swnk mijs io neueön feölsegeödteöl. Isten éltesse feölsegeödet.
Adatott Budán i8 Aug. anno 1582.

[Kiviil magyarul : Ernő berezegnek.]

227.
1582 augusztus 29.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Ali passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Hozak az
feölseged leuelett, melyben iria feölsegeöd hogj az mi alat-
tunk való vitezeök szoktanak volna Palota alatt Vesprim alatt
es egjeb vegek alatt kopiakott teorni es bayt vini, azért megh
paranczolnank hogj az feleteöl megh szví^nnenek, bizonyara
mi szwntelen megh paranczollyuk, mely mi paranezolatunkat
hiuen mégis tartyak, de az feölsegeöd alatt való vegbeli had-
nagjok es yjtezeök miheltt egj kis bortt isznak, azonnal leuelet
Írnak az mi alattunk valókra, imez aga iwyeön ki bayra imez
wayda iWyeön ki kópiára, es mind ezkeppen szoktak czele-
keodni, ezeökis nem tuggjuk hogj VC^llyenek vesztegh ha szVí^n-
telen Írogatnak reaiok. Azért illik hogj inkab feölsegod fenycze
megh az vegbelieket ez felekteöl megh szwnnyenek, ha azok
megh szwnnek, mi ezeökreöl gondott viselví^nk, hogj semmi
ellenkeözeö dolognak okai nem lesznek, ez keppen az io szom-
szedsagh es baratsagh megh maradhatt keöztwnk. Isten él-
tesse feölsegeodett. Adatott Budán 29 Aug. anno 1582.

[Kiviil magyarul : Ernő berezegnek.]

256

228.

1582 augusztus 30.
Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa vtan. Találtuk im-
már egj nehanszor megh feolsegeödett leueMnk által, miuel
Trombitás János volna adós buday sido Israélnek tizen három
ezer forintnál, feölsegeöd paranczolna megh hogj elegjtene
megh ez megh neuezeöt sidott, az minemví' valazt Trombitás
János leuele által feölsegeodnek teöt, az feölsegeöd leueleben
be takaruan hozak mi nekvC^nk, es iria feölsegeöd hogj ha vgj
vágjon az mint leueleben iria, tudni illik hogj hazat szeöleiet
keöteötte volna az sidonak az adósságért, tahat azzal kellene
az sidonak megh elegeodni, vgj vágjon hogj ioszagatt keöteötte^
de feölsegeödnel nyluan vágjon hogj mikor romay czaszar eö
feölsege birodalmából valamely iobbagy az mi kegjelmes feie-
delmv^nk birtokában szeökik, annak hazat ioszagat feölseg-
teök nem szokta vtanna kwldeni, hanem romay czaszar eö
feölsege szamara foglaltatik, mi az feleuel nem szoktunk osz-
tozni, azonképpen mijs hol az mi kegjelmes feiedelm^nk bi-
rodalmából ez megh neuezeöt Trombitás János el szeökeött,^
ioszagatt mijs az mi kegjelmes feiedelmwnk szamara foglaltuk,
nem illik azért feolsegteöknek ennek ioszagaual osztoznL En
nek vtanna iria feölsegeöd bogi adós leuelenek masat feölse-
geödheöz kVv'ldenek, de nem vellyví^k mi szwksegeösnek lenni,^
mert Marosról el meneteli vtan az minemW leueleket Trom-
bitás János az sidonak kvt-ldeött, azokból mindeneöket megh
érthet feölsegeöd nyluan mellyeket leuelwnkben be takaruan
kví^ldeöttwnk feölsegeodnek, azért keriwk feölsegeodet szere-
tetnél hogj elegjtesse megh feölsegeöd ez megh neuezeöt si-
dott, mertt ha feölsegeöd megh nem elegjteti, (az mint ennek
eleötteis megh irtuk) minden okuetetlen, vágj szcmbati, vágj
beczy, vágj komaromy áros embeör leszeön, megh engeggjwk
tartani ereotte, mostis Pesty Caspart ki Szombatban lakik,
megh tartat[ta] vala, de akarank mégis feolsegeödett megh
találnunk fel[eö]le, es ez megh tartás az mi hitt leuelwnknekis
(mellyet Pesty Gáspárnak attunk) ellene volt volna, nincz
mitt tennví^nk, ha ez mostani leuelwnkre io válaszunk nem
leszeön, valaki leszeön de megh tartattyuk mert ez sido sok-
kal adós az hatalmas czaszarnak, kibeöl semmi io nem keö-

257

uetkeözik, azertt hogj mas igaz áros embeör (ki kereskeöde-
seben igazan el iar) megh ne haboritassek ereotte, nem illik
hogj feölsegeöd egj illyen hittuan embeörert sokakot engeggjeön
haboritani, azért elégj tesse megh feölsegeöd. Ertenk leuelebeöl
hol azt iria hogj kudussagra iutott volna, igy azertt nem tudna
honnan megh fizetni, de tuggja feölsegod hogj senki azzal
nem vehet mentsegeöt hogj kudus, hanem ha adós, adósságá-
nak eleget kell tenni. Erre feölsegeödtwl valazt varunk. Isten
éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 30 Aug. anno 1582.

[Kíoül magyarul : Ernő berezegnek.]

229.
1582 szeptember 2.

Ali basa Ernő főherezegnek.

Mi Ali passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nekví^nk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Hozak mi ne-
künk az feölsegeöd leuelett, melyben ir feölsegeöd egj Gholcz
neuW falu feleöl, kire az fileky begh az vitezeokett reaboczat-
uan el rablottak volna, mi minek eleötte az feölsegeöd leuelet
hoztak volna, ezt haluan boczatottuk vala igaz es hiW embe-
rinket czausunkat leuelwnkuel egjeteomben az fileky begheöz,
akarank okatt érteni, az hatalmas czaszar leueleben sok esz-
tendeöteöl foguan vadnak be iruan, de az fileky alay begeök,
szpahiak, zaimok es az fileky vitezeök mind feieönkentt aroU
bizonsagott teuenek, hogj ezt az begh nem oknelkwl czele-
keötte, mert bwntetes aelkv^l nem hattuk volna, de sem az
hatalmas czaszar adoiatt, sem szpahiaioket, sok eztendeöteöl
foguan megh nem attak, ebben az fileky kadia teöruent teött,
az teörueny leuelnek masatt mi nekwnk kwlte, kibeöl bizonyai
megh ertenk hogj nem oknelkwl leött, megh teöb falukis
vadnak, mayd száz kik az hatalmas czaszar leueleben be vad-
nak iruan, kik sok ideötwl foguan sem az hatalmas czaszaret
sem szpahiaiokett megh nem attak, azertis az fileky kadia
leuelet kwlte, az alay begeök szpahiak zaimok annak feöleötte
egj nehanszor iwttek, panaszolkottak, kiknek iobbagjok be
nem iwnek, montak hogj mind az hatalmas czaszarnak smind
eö nekieök kartt teszVí^nk, hogj reaiok nem engeggjwk menni,
mi ez ideigh azt mondottuk nekieök : mi romay czaszar eö

A budai basák. 1 /

258

feölsegett Ernestus herczegeött w feölsege attyafiat es az gro-
fokatt megh talallyuk leuelwnk által feleöle, tuggjuk hogj
"be keszeritik iví^ni eöket, igy tartoztattyuk megh eökett, es
ezkeppen nem hattuk bántani eökett, keriví^k azertt íeölsegeö-
dett szeretettel, hogi az vegbeli kapjtanoknak paranczollya
megh ez felekett keszericzek be iWni hozzak megh az hatal-
mas czaszaret es szpahjaiokett, az mi hjtwnk ereös, az kik
adoiakatt megh aggjak igazan, azokat nem engeggjwk bántani,
azért ha ez vtan be nem iwnek, az kadiaknak leueleöket ^
feölsegenek szwksegeös keppen kel k^^ldenwnk, es megh kel
eö feölsegenek irnunk hogj az kik az eö feölsege leueleben
be vadnak iruan, az vegbeli kapjtanok nem boczattyak be
wkett.

Ennek vtanna az feölsegeöd leueleben be takaruan hozak
az samboky Ferhatt aga leuelenek masat, melly irtt gjalaza-
tos keppen Maytiny Lászlónak papay kapitannak es Huszár
Peteörnek ; de feölsegeödnek ha igazan tuttara attak volna ez
dolgott nem itelne feölsegeöd Ferhatt agatt ennek okának
lenni, mertt az meny leuelet gjalazatoskeppen Ferhatt agának
Huszár Peteör irt annak szama ninczen, mert Ferhat aga semmi
keppen oknelkwl ezt nem merte volna czelekeodni, Ferhat aga
io es iambor vitéz. Huszár Peteör es az vegbeliek mihelt egj
kis bort isznak nem tuggjak eö magokis mit imák smitt nem
írnak, azertt itellye megh feölsegeöd ha enny gialazatott
ezeöknekis kellyeön el szenuednieök, hogj ví^llyenek ezeök
vesztegh ha szwntelen Írogatnak reaiok. Azért feölsegeöd pa-
ranczollya megh az felekteöl szví^nnyenek megh, mi nekWnk
ez mi alattunk valókra gondunk leszeön hogj semmi ellen-
keözeö dolognak okai nem lesznek. Isten éltesse feölsegeödet.
Dátum Budae 2 Septembris anno 1582.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek,]

230.
1582 szeptember 5.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nekví^nk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleötte
való passak es kjralyok ideieben, mikor az hatalmas czaszar

259

veg hazaiban fabol vagy mibeöl fogjatkozas voltt, ^ feölse-
geöket megh látogattak leueleök által, es eö feölsegeök kWl-
deöttek, mivel az hatalmas czaszar varahoz Esztergámhoz
szWksegh volna fa es egjeb, akarank mijs feölsegeodett megh
találnunk feleöle. Keriwk azért feölsegeodett szeretettel, hogj
feölsegeöd valami talp fakott, szaru fatt, deszkát, sindeölt es
minden fele szeöget, ki hozza tartozó, kVí^lgeön, kiuel eppetes-
sVí'k az hatalmas czaszar meczittyet es tornyát, kitt az mi ke-
gj elmés feiedelmwnk smyis vehesseön io neueön feolsegeöd-
twl. Isten éltesse feölsegeödet Dátum Budae 5. Septembris
anno 1583.

[Kiüül magyarul: Ernő berezegnek.]

231.

1582 szeptember 5.

Ali basa Kielman András komáromi kapitánynak.

Mi Aly passa . . .

Tekint eteös es N. vr, nekwnk io szomszéd barátunk. Keö-
szeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleotte való passak
es kjralyok ideieben, mikor az hatalmas czaszar veghazaiban
fabol vagy mibeöl fogjatkozas leöt, eö feölsegeöket es Ntokot
szoktak megh találni leueleök által, miuel az hatalmas czaszar
hazahoz Esztergámhoz most szwk volna fa es egjeb, akarank
mijs ^ feölseget es Ndat meg találnunk leuelwnk által. Keriwk
Ndat mint io szomszéd barátunkat hogj k^lgjeön N. valami
talp fakót szarufát, deszkát, sindeölt. es minden fele szeöget
ti hozza tartozó, kiuel eppitess#k az hatalmas czaszar me-
czittyet es tornyát kit vehessünk io neueön Ntol. Isten éltesse
Ndat. Dátum Budae 5. Septembris anno 1582.

[Kívül] Az tekinteteös es Nágos vrnak, Kielman András-
nak, romay czaszar es király eö feölsege tanaczanak es feö
kapitannyanak Komaromban, nekwnk io szomszéd barátunk-
nak adassék,

232.

1582 szeptember 11.

Ali basa Ernő főherczegnek.
Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. luta mi hoz-

17*

260

zank az mi kegyelmes feiedelm^nk portaiarol, az feölsegeö&
romay czaszar es te feölsegeöd hiw embeöre az N. Nyary
Istuan lo. Septembris kitt io keduel es tiszteösseggel fogat-
tunk mind az eö hozzaia tartozokual egjeteömben, azonképpen
minden kesedeleomnelkWl másod nap szép tiszteösseggel bo-
czattunk es kisertettv^k.

Touabba iwtt az hatalmas czaszartul egj leuel ki az frigy-
heöz tartozik es barátságos leuel, mellyet az mi kegyelmes
feiedelmWnk paranczoltt hogj embeorWnk által feölsegteöknek
k^denenk. Annak okaert kerivC^k feolsegeodett szeretetnél,
hogj mihelt ez feolsegteök embeöre feöl iutand, feölsegeöd
kWlgye hitt leuelet, mely leuel mellet az mi emberinket feöl-
segteökheöz, az hatalmas czaszar leueleuel boczathassuk ; ez
vgjan szorgalmatos dologh, azért feolsegeodett keriWk hogj
minden kesedeleomnelkWl kWlgje megh. Isten éltesse feolse-
geodett. Adatott Budán ii. Septembris anno 1582.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J

233-
1582 szeptember 13.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feolsegeos romay czaszar nekví^nk tiszteölendeö barátunk.
Keöszeönet>X^nk es magunk ayanlasa vtan, Muenek hozzánk
ez itt való szegény sidok (ki czak hatuan ket haz) keönyeör-
genek hogj feölsegeödnek izennenk az feölsegeöd keöueteteöl
az Nágos Nyary Istuantul, mely keouettsegeott megh ertt
feölsegeöd köuetiteöl, miben legjeön az dologh, mely mind
feölsegeödnek, smind az hatalmas czaszarnak az mi kegj elmés
feiedelm^^nknek hasznára leszeön az eö kereskeödeseök. Azertt
kerivv^k feölsegeodet szeretetnél, feölsegeöd aggjon io valazt
nekik. Isten éltesse feölsegeodet. Adatot Budán 13. Septembris-
anno 1582.

[Kívül latinul : Rudol[ római császárnak.]

261

234-
1582 szeptember 14.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekv^nk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank feol-
segeodnek tuttara adnunk, miuel kWldeöttwk voltt egy Wincze
Pali neu^ rabunkat ki Papara sarczanak megh hozására, mos-
tan sem az mi rabunkatt sem sarczatt megh nem akariak
kwldeni, azt irta Maytini Laszlo hogy az kezeseök kik meg
egtenek kik el szalattanak. Keriví^k azért feolsegeodett szere-
tetnél paranczolna megh feolsegeöd lenne megh az mi rabunk-
nak vagy sarcza vagy eö maga ; mertt ha megh nem leszeön
valameny rab az vegekbeöl be iw, le vagattattyuk az vasat
az labarol es szabadon boczattyuk az mi rabiainkban penigh
6g§d^^ s^í^ boczatunk megh valczagonnis ki, azertt ha az mi
rabunk meg nem leszeon ezeknek oka ne lattassunk lenni
Isten éltesse feolsegeodett Dátum Budae 14 Septembris
^nno C582.

[Kiüül magyarul: Ernő herczegnek.J

235-
1582 szeptember 18.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekví'nk tiszteölendeö bará-
tunk Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank feol-
segeodett illyen dologból megh találnunk leuelwnk által,
hogy az feolsegeöd vegeiben való vitezeök illyen dolgot szok-
tak hogj az szegény áros embeoreökre az rabott ereöuel reaiok
vetik, es teöleök ki kwldik, mely nem arosembeörheöz illendeö
dologh, az szegény rab el szalad, annak vtanna, az szegény
áros népeket tartyak fogjak nyomorgattyak ereotte, miképpen
Bozokban lakozó Fanczy Gyeörgy es czelekeödeöt hogj egj sze-
gény waczy áros embeörre kinek neue Koncz Balint keöteötte
ereöuel rabiatt, az rab miuel hogy szegény volt el szeökeöt,

262

most az szegény waczy embeört tartya fogságban érte, megh
hattá hogj valahol waczy embeört találnak megh fogjak, ezt
haluan mind az waczy es egyéb helekeön való áros népek
nem mernek az eö kereskeödeseökben el iarni, ki mind az mi
kegjelmes feiedelmví^nknek s mind feölsegteöknek nagj karara
vágjon, mostis ez megh neuezeöt Fanczy Gyeorgy teöt az ha-
talmas czaszarnak három lo tereö pénz kart, feölsegteöknekis
azonképpen, mert az áros népek retteguen teöle megh szentek
kereskeödeseökteöl. Keri^k azért íeolsegeödett mint tiszteö-
lendeö baratunkatt, feolsegeöd paranczollya meg mind az veg-
beli vitezeöknek hogy rabiokat ereöuel az szegény áros né-
pekre ne uessek, hol penig nekieök adnak es kezest vetteseö-
nek hogj az szegény áros népek ne háborgattassanak ereötte
es tarczanak ereötte, hanem az kereskeödeö népek az mi ke-
gjelmes feiedelm>X^nknek es feölsegteöknek mindeneöket igazan
megh aduan, iarhassanak igazan el kereskeödeseökben, kivan-
nyuk eztis feölsegeödt^X'l hogj ez megh neuezeöt Fanczy
Gyeorgynek is paranczollya megh feolsegeöd ez fele tartástól
megh szví^nnyek, es az meg fogót waczy embeört el eresze^
kitt vehess^í^nk io neueön feolsegeodtWl. Isten éltesse feolse-
geodet. Adatott Budán i8. Septembris anno 1582.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

236.
1582 szeptember 22.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nekünk tiszteölendeö bará-
tunk. KeöszeönetVC'nk es magunk ayanlasa vtan. J^ue hozzánk
az hatalmas czaszar feö harminczadosa Waczon Oszmán aga,
panaszolkodek hogj neminemví' teösereök haytottak voltt nemi-
nem^ barmokat oda feöl, kik mikor vjssza tértének volna, az
hatalmas czaszart az mi illeti keruen teöleök, azok azt mondot-
tak hogy nem tuggjak honnan megh adni, mert Gyeöreött egj
olasz tartotta volna megh marhaiokat penzeöket egj Szegedeön
lakozó Czeöteörteök Boldisar neuVí' embeör adossagaertt, mi az
oka hogj feölsegteök igy engedi megh tartani eöket, hol sem
kezeseök nem érte, sem semmi keözeök nincz vele, az mi
teöruenyWnk szerent ha valaki valami nem^ marhatt ad vala-

265

kinek, kezest vettett, annak vtanna ha eö magatt megh nem
találna, az kezest szokta keresni érte. Ezeök az mint ennek
eleötte is megh irank kezeseök nem voltak érte, azért eö e&
ha valakinek valamit ad kezeseökett vettettne ne tartana mas
iamborokat érte kik mind feölsegteöknek smind az mi kegj el-
més feiedelmwnknek hasznosok. Keriwk azért feolsegeodett
szeretetnél hogj az kinek marhaiok penzeök vagy eö magok
meg vadnak tartua menteöl hamarabb feolsegeöd szabaditassa
feöl, mertt ebbeöl mind az mi kegyelmes feiedelni\^nknek
smind feölsegteöknek nagy kara keöuetkeözik, ez keppen az
teösereöknek vtok megh fogattatik, hol penigh feolsegeöd feöl
nem szabaditattya az mi kegyelmes feiedelm^nkett meg ta-
lallyuk feleöle, mostis ez feölví^l megh neuezeöt hatalmas
czaszar harminczadosa : ker vala minket hogy eö feölsegenek
tuttara adnánk, de akarank mégis feolsegeodett megh talál-
nunk feleöle. Keriwk azonnis feolsegeodett feolsegeöd paran-
czollya megh mind az vegbelieknek hogj az szegény áros né-
peket es teösereöket ne háborgassak, ne tartoztassak, hanem
kereskeöggjenek, ki mind az mi kegyelmes feiedelmWnknek
smind feölsegteöknek ez vtannis lehesseön hasznára, lam az
mi birtokunkban sohol senkit sem tartoztatnak sem háborgat-
nak, az kinek penigh adossa az mi birtokunkban volt, minket
megh talaluan megh elegitettVC^k, ez megh neuezeöt szegedy
Czeöteörtök Boldisarualis adósságának eleget tehett^5írnk volna,
ha megh találtának volna .feleöle, mind azon által ez dolgott
latuan, czauusunkat boczattuk érte, es vagy eö magatt feöl
keszerittywk menni, vagy adósságának elégett tetetünk, mijs
hasonlatos keppen kiuannyuk hogj feölsegeödis ez mi birto-
kunk alatt való áros népeknek es teösereöknek igazat szol-
gáltasson. Isten éltesse feolsegeodett. Adatott i^udan 22. Sep-
tembris anno 1582.

[Kíuül magyarul : Ernő herczegnek.J

237.
1582 szeptember 25.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nek^X^nk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Talált megh

264

feolsegeöd minkett egjnehanszor az feiruary Aly begh fe-
leöl. es panaszolkodik feolsegeöd ez mostani leuelebennis
hogy az Rába melle mentt volna teöb vegbeli vitezeökuel
rablani, valamint attak feolsegeodnek tudtára, de erteött^k
hogj Nadasdy, Battyany, papaiak vesprimiek palotaiak ta-
taiak es az teöb vegbeliek trombitáknál es egjnehany zászló-
nál igyekeöztek hogj az hatalmas ezaszar varatt Bolonduaratt
el ronczak es égessek, mi akaratunkból mentek volt az hatal-
mas ezaszar vitézi az eö feölsege hazai es országa otalmara
ackor Aly begh reaiok nem talált az vitezeökuel egjeteomben,
hanem az bolonduary vitezeök találtak az vesprimiekre azok-
ban kitt le vágtak kitt el hoztak, az mint ez feöl^l való leue-
h^nkbennis megh irtuk, feolsegeöd irta vala hogj mentek voltt
neminemw iobbagjoknak gond uiselesere kik engedetleneök
voltak, az mely rabokat ide hozanak sem vertek sem ereöl-
tettek, hanem mi eöket kerdeozuen szabad akarattyok szerent,
azt mondák hogy mi azért boczattattunk volt hogj Bolonduaratt
el teöriVí^k es egesswk. Ismegh i8. Septembris szinten Buda
melleöl haytottak el ket ezer juhott az hatalmas ezaszar vitézi
szinten az komaromy rew fele ertek es el veöttek teöleök hatott
az magjarokban levágtak eöteöt eleveneön hoztak. Az tataiak
komaromiak megh vtannok leuen az hatalmas ezaszar vitezi-
bennis vágtak es fogtak el. Ismegh 20 Septembris ismegh
másodszor iví^ttek Buda ala es sok juhott haytottak el. Isten
akarattyabol az vitezeök vtannok leuen azokatis vissza veöt-
tek, az feolsegeöd alatt való vitezeök az eö vetkeöket megh
nem mongjak, es nem aggjak vgj feolsegeodnek az dolgott az
mint volna tuttara, de innen feolsegeöd megh itelheli kik
legjeönek valami oly dolognak okay, innen Budáról ki akazto
tarol szakát ki penigh czauargo ki lopó az feolsegeöd vegeö-
ben mennek, az feolsegeöd vegeiben mingjarast hele vágjon,
az felek szoktak igy az barmot el haytani, ez az mi kegyel-
mes feiedelmwnknek tuttara ninczen, mert ha eö feolsegenek
tuttara volna nem venne feolsegeodtWl io neueön, keriví^k
azertt feolsegeödet mint tiszteölendeö baratunkatt, hogy pa-
ranczollya megh feolsegeöd az hatalmas ezaszar varay ala
való szaguldastul megh szennyének, azonképpen ez fele lopo-
kat es czavargokat feolsegeöd megh b^ií'ntettetuen az vegek-
beöl ki A^rzesse, mert ha ez fele dologtol megh nem sz^X^nnek,
az hatalmas ezaszarnak aggjuk tuttara, kibeöl semmi io nem
keöuetkeözik hol penigh ezeökt>X^l megh szví^nnek, az mi ke-
gjelmes feiedelmWnk es romay ezaszar eö feölsege keözeöt
az frigy éppen megh maradhatt, mi keözeöttVí^nkis az io szom-
szedsagh. Touabba miuel romay ezaszar eö feölsege az hatal-

265

mas czaszart eöreömenek ideien ayandekokual megh látogatta
(kitt baratsagossan veött eö feölsegeteöl) annak okaert k^ldeöt
eö feölsegenek egj leiielet, masodikatis kví^ldeöt eö feölsege
ki nagy dologról való, paranczolta volt eö feölsege emberVí^nk
által kv(^lgi\í^k eo feölsegenek, mely mi emberink feöl menete-
lire kiuantuk az feolsegeöd hitt leuelet, de mind ez ideigis
sem az feolsegeöd hitt leuele sem válaszunk nem len, keri>^k
azért feolsegeödett hogjha feolsegeöd akaria hitt leuelet kWl-
deni minden kesedeleomnelkwl kví^lgye megh feolsegeöd, hol
penigh feolsegeöd nem akaria küldeni, iria megh feolsegeöd
hogy az mi kegyelmes feiedelm>X^nket tuggjuk bizonyossá tenni
feleöle, mert ez nem kesheteo dologh Isten éltesse feolsegeö-
dett. Dátum Budse 25 Septembris anno 1582.

[Kívül magyarul: Ernő hgnek.J

238.
1582 szeptember 25.

Ozmán aga Ernő főherczegnek.

Felséges Ernestus herczeg mi nekünk yo vitéz vrunk es
barátunk, keszenetunk es magunk ajanlaszannak uthana kywa-
nunk the felsigednnek mjnden io egessegett, akarank the fel-
sigedet az mi leuelünk által találni hogi miuel az zigin áros
népeket ottfen igen tartoztnak az masz ember adosagairtth
kiknek adnak valaminemi marhatt se kezessé se egieb bizoni-
saga ninchien, kik az áros népek az kereskedisbul meg akarnnak
züni ki az mi hatalmas feyedelmünknnek es az ty felsiges
kiralnak nagi kara kewetkezik beleié, mostanis az olasz tar-
toztatott zigin kereskede nepekett egi minemi neuü áros em-
berirtth Czetertek Boldizarirtt kire valami hituan marhatt ere-
uel hant rea, oztan yde álla yut az marhat el tikozlotta meg
ytta az arath ymar most zigin embertt tartoztatna otfen yrete.
kiben nagi kar keuetkezik beleié, mind az kett partra, azért
az nem ylende dolog. Felsiged mindeniknek ad leueletth hogi
otfen mindgarton meg fogiak az it való atos embertt az nem isten
zerzeesze hogi zigin kereskede népeket igi kel niomorgatni,
enis vgi czielekethetnem hogi tartoztnam ytth allatt az otfen való
áros nepekett de azt nizem miuel hogi az mi hatalmas cziasza-
runknak es az felséges kiralal fridunk vagon a kinnek mivel
adossa mindenit (?) zabadon el yarhat zinten yde yühetne es

266

meg foghatna azertth kérem the felsigedet hogi the felsiged
hagia meg hogi ne tartoztassak meg valaki adossagairtt zigin áros
népeket ne tegienek kartt mosstanis teb hett lu terhnel kartth
tétek aban estendeben zegin áros nepeek nem mernek yarni mind
felnek hogi minden marhaiokott tartoztatiak azerlt felsiged
minden yott czelekegik ziginekel kitt Istenis the felsigednekis
minden yott ad, Touaba az otfen való vitezekis olien zokast
zoktannak hogi az zigin áros népekre eröwel vetyk az zegin
rábökött, ki nem milto dolog, hogi az áros nepeek valaky
rabiat hordozak, mostanis az bozoki Fanczi Gürgi egi rabiat
küldete ki egi zegin vazi embertülKoncz Bálintul az mely rab
el zaladot mosstan peniglen mind zigin népeket kerge téti yrete,az
zigin embert az melyk az rabott álla hozta mostanis foguan tartia
otfen az vasban, az tebik ki sem mernek az zeleben meni hogi
mind kergeteti az rabyatt, Azért kérem the felsegedett hogi
hagia meg felsiged annak az Fanczy Gürginek hogi ne ker-
gesse meg az zigin népeket ha azt fogia mielni kintelen
vagiok az hatalmas ezaszartt meg találni yrete mind azertt
es egieb dolgokertt kiket czielekesnek az otfen való nepeek.
Lam az eletis meg találta volt the felsigedet leuele által hogi
ne légien se ytt allatt se otfen zabád zegin népeket tartoztatni
felsiged is rea háta es mind az secretaritisokis aban kelene
meg allaniuk hiszem meg kérdezheti felsiged az keuetektül az
Ná|fos Nyári Estuantul mekkepen itt otalmazom az otfen való
áros népeket. Azertt the felsigetül mynden io valaztot varok
Isten éltesse felsigedet. Dátum ex Vach 25 die Septembris

anno 1582.

Az hatalmas cziaszarnak

fei emingie Vachon Oszmanaga
[Kívül magyarul : Ernő herczegnek..]

239-
1582 október 13.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa ...

Feolsegeös Ernestus herczegh nekünk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Immár kett
leuelWnkben ieleönteöttük feölsegeödnek, hogy az hatalmas
czaszar kWldeött kett leuelett romay czaszarnak eö feöisege-

267

nek, nagy szorgalmatos dologh feleöl, mellyekett paranczolt
eö feölsege hogy az mi embeörwnk által kWldenenk romay
czaszarnak eö feölsegenek, mely mi embeörví^nknek feöl mene-
telire kiuantuk az feölsegeöd hitt leuelett, kinek immár egj
holnapia múlt, kitt nem tudunk mire vélni, annak okaertt az
hatalmas czaszar boczatta egj hiw^ embeorett az kapuczy bu-
lyug basák keözz^l Ahmatt aga neuWtt hozzánk 12 octobris
akaria eö feölsege okatt érteni, mi volna hogy eö feölsegenek
enny ideötví^l választ nem teöttünk ez leuelek feleöl, mely
valazt mostis azon eö feölsege embeore itt var, keri^k azertt
feölsegeödett szeretetuel, hogy feölsegeöd ez mi leueMnk
latuan, minden kesedeleomnelkwl aggja tuttunkra ez kesede-
leomnek mi legjeön oka, es ha feölsegteök akariae hitt leuelett
kwldeni auagy nem mingjarast aggja tuttunkra, erre nem szWk-
segh sok tanacz, hogy mijs ezeön eö feölsege embeöre által
tuggjunk eö feölsegenek bizonyos valazt irnunk feleöle, ez
penigh k'^leomben ninczen, mert mind ez egész tartomány
tuggja az hatalmas czaszar hi^ embeörenek ivC^uetelett. Minden
kesedeleomnelkv5^1 valazt varunk feolsegeödtvC^l Isten éltesse
feölsegeödett. Adatott Budán 13. Octobris anno 1582.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J

240.
1582 november 5.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös romay czaszar nekünk tiszteölendö barátunk,
Keöszeönetví'nk es magunk ayanlasa vtan. Mikor az feölsegeöd
attya, az mi kegyelmes feiedelmWnkheöz szultán Szelimheöz
boczatta voltt az egry pispeökeött az frigynek megh szprze-
sere, ackor az tiszteössegeös ayandeknak ala menetelinek
ideiere vegezteteöt volt januarius, de feölsegeöd mezzebb ha-
laztotta mindenkoron ez okaert maratt megh hatra benne
kireöl eö feölsege találta megh feölsegeödett. Keriwk azertt
mijs feölsegeödett hogy az ki hatra maratt az mi kegj^elmes
feiedelm>í(^nk kiuansaga szerent kví^lgye megh feölsegeöd, ha
feölsegeöd akaria hogy az mi kegyelmes feiedelmWnk es feöl-
segeöd keözeöt való baratsagh megh maradhasson, mert ha
feölsegeöd megh nem kví^ldi, ha eö feölsege megh haragszik^

268

senki az frigy feleöl megh ingyen sem mer emlekeözni eö
feölsegenek. Ennek vtanna, ez iwuendeö esztendeöre való tisz-
teössegeös ayandeknak iwuetelinek is czak eötueneöt napia
vagion, keriví^k feölsegeödet hogy aztis kwlgye meg feölsegeöd,
hogy az mi kegyehnes feiedelmví^nk keözeöt es feölsegeöd
keözeöt való frigy es barátság megmaraduan, az orszagh be-
keuel megh maradhasson, az keösseg ezkeppen mind az feöl-
segeödet smind az hatalmas czaszaret megh adhassa, Ezeök-
reöl feölsegeödtwl ez mi embeörwnk által minden kesede-
leomnelkwl valazt varunk, hogy eö feölsegett tuggjuk bizonyossá
tenni mind ezeökreöl. Isten éltesse feölsegeödet. Adatott Budán
5. Nouembris anno 1582.

[Kívül latinul : Rudolf császárnak.]

241.
1582 november 5.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa

Feolsegeös romay czaszar nekwnk tiszteölendeö barátunk.
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Tuggjuk nyluan
vágjon feölsegeödnel Szinan passa az hatalmas czaszar feö vezére
minemv^ io hadakozó embeör legyeön, ki Jemen orszagott Hal-
kol varatt megh veotte, az Keözeöl bas országában negyuen
szanczaksag orszagott veött megh regy io hadakozó embeör,
ki az hatalmas czaszarnak feö es kedues embeöre, mikor az
hatalmas czaszarnak az tiszteössegeös megjeon ackor illenek
hogy feölsegeöd teöb ayandekaual meghlatna hogy nem mint
az elebbi feö vezereökett, taualy az hatalmas czaszar ereieuel
az Keözeöl hasra ment volt, noha eö ott voltt mind azonaltal
vgjaneö voltt feö vezér, de az hatalmas czaszarhoz meneő
tiszteössegeös ayandek melJet az mi eo Nagátt illette volna,
az feölsegeöd oratora nem atta megh. Touabba Mehemett passa
eö Nagá holta vtan, az czimer veteonek ki az eö feölsege czi-
meret iria, az eö feölsege teszkerecziainak, rezkví'tabnak, az
mi illette volna nem attak megh, tuggjuk hogy miképpen ez
eleöt feölsegeöd mostis vgy czelekeödik, de az feölsegeöd ora-
tori okai ennek. Keriwk azért feölsegeödett szeretetuel, hogy
feölsegeöd ezeökreöl visellyeön gondott. Ezeöket feolsegeöd-
nek hozzánk való io akarattyat latuan, akarank feölsegeödnek

26i>

io akaratunkból megh ieleöntenwnk, hogy az mi kegyelmes
feiedelmví^nk es feölsegeöd keözeöt való baratsagh megh ma-
radhasson. Ezeöknek vtanna erteöttwk aztis hogyha feölsegeöd
ez mostani oratora heleben mely az mi kegyelmes feiedel-
m\^nk portaian vágjon mást valaztana gondolnánk feölsegeod-
nekis iobnak lenni. Isten éltesse feolsegeödet. Adatott Budán
5. Nouembris anno Domini 1582.

Nyary Istuan eö Nagá kit feölsegeöd az mi kegyelmes
feiedelmví^nk portaiara boczatott volt, miuel hogy igen eszeös
embeör az hatalmas ezaszar portaian, mind wezereöknek smind
egjebeknek kedueben vágjon, mijs az eö eszeös voltáért ked-
uellyWk eötett.

[Kívül latinul : Rudolf császárnak.]

242.
1582 november 5.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa

Feölsegeös romay ezaszar nekwnk tiszteölendeö barátunk.
KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank feölsegeöd-
nek tuttara adnunk hogy mind eleiteöl foguan az vegbeli vite-
zeök keözt ilyen szokás voltt, hogy mikor kezessegeön vagy
innét hogy onnan feolwl valamely rabott, ki boczattak napot
attak neki, az napra ha sarczanak szeritt tehette io, hol penigh
szeritt nem tehette az napra eö magának helere kelleöt menni,
de az feölsegeöd vegeiben való kapjtanok nem tuggjuk mi-
czada vy teöruent keölteönek, az mely rabok ki mennek, sem
eö magokat sem sarczokat nem kwldik be, immár tizen négy
rabunk vagion az vegekben, kiknek sem eö magokat sem sar-
czokat nem akariak be kwldeni, ki Tokayban, ki Kálóban, ki
Komaromban, ki Papán ki Vesprimben vágjon benneök, Ves-
primbennis Istuan ly Istuannal vágjon egy Wineze Pal neuw
rabunk, kinek Istuanfy sem sarczat sem eö magát nem akaria
be kwldeni, négy falu kezességére kwldeöttwk ki, mellyek
mind az mi kegyelmes feiedelmwnknek smind feölsegeöd
igaz ado fizeteö iobbagy. Keriwk azért feolsegeödet szeretet-
uel, hogy paranczollya megh feölsegeöd mind Istuanfinak
smind az teöb vegbeli kapjtanoknak legjenek megh az mi rab-
iaink, mert ha meg nem lesznek ez vtan czak egy rabunkat

270

sem boczattyuk ki, hanem teöreök országra k'^lgv^h mind
eöket. Isten éltesse feölsegeödet. Adatot Budán 5. Novembris
anno 1582.

[Kívül latinul: Rudolf császárnak.]

243.
1582 november 5.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa ...

Feolsegeös Ernestus herczegh nekv^nk tiszteölendeö bará-
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Találtuk vala
megh feölsegeödett leuelwnk által, miuel hogy az mi kegyel-
mes feiedelm\(^nk az hatalmas czaszar, kví^ldeötte volna kett
leuelet, neminem^X' szWksegeös dologról, mellyeket paranczoltt
eö feölsege mi magunk embeöre által, romay czaszarnak eö
feölsegenek k\Vldeni, mely mi embeor^nknek feöl menetelire
kiuantuk az feölsegeöd hitt leuelet. Azertt az feölsegeöd hitt
leuele immár nálunk leuen, boczattuk az tiszteöleteös es ne-
meös ferfiatt Saban begeött es Haszan agatt az mi kapuczilar
kihaiankott, romay czaszarhoz eö feölsegeheöz es te feölse-
geödheöz. KeriWk feölsegeödett szeretetnél hogy feölsegod
lássa io keduel mind az vele valokual egjeteomben, visza
tereöben feölsegeöd tiszteosseggel boczassa es kísértesse kitt
vehesswnk io neueön feolsegeödtwl. Isten éltesse feölsegeödet.
Adatott Budán 5. Novembis anno dni 1582.

[Kiuiil magyarul: Ernő herczegnek.J

.244-
1582 november 10.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa ...

Feolsegeös Ernestus herczegh nekví^nk tiszteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleötte
gjakorta való leueliX^nk által találtuk megh feölsegeödet, hogy
feölsegeöd megh paranczolna az vegbeli vitezeöknek es kapi-

271

tanoknak tartanak az frigyheöz magokat, es lennének annak
eörizeöi, mi mind szVC^ntelen czauusunkat, leuel^nkuel egyeteom-
ben boczattyuk az vegbeli begeökheöz, hogy az frigynek otal-
mazoi legjenek, es semminek okai ne legjenek, mely mi pa-
ranczolatunkat éppen minden fogyatkozasnelkvC^l meg tartjak,
vgy annyra hogy az egriek onadiak sirokiak es mind keörWl
az vegbeliek, az hatalmas czaszar varay ala szaguldnak, es
azt mongjak hogy mi mind szvC^ntelen megjwnk az teöreök
varak ala, de soha mégis ki nem mernek iwni, azt alittyak
hogy az hatalmas czaszar vjtezi eö teöleök való felteökben
nem mernek ki menni, bizonyara inkább színtelen panaszol-
kodnak ezeön mi nekwnk hogy ki nem boczattyuk. de mi az
mi kegyelmes feiedelmwnk es romay czaszar eö feölsege keö-
zeöt való frigynek meg maradásáért, nem akariuk hogy semmi-
nek okay legjenek. Ezt latuan az feölsegeöd vegeiben való
vitezeök, napról-napra mind inkab száguldanak az hatalmas
czaszar varay ala ; ez elmúlt napokban eötuen louas az pesty
es szegedy mezeön sok ideig iartak ala es feöl, az szegedy
szanczaksagban az hatalmas czaszarnak egj Sz Király neuw
vara ala mentek, azokban az kiket megh fogtak w magok
megh vallottak, hogy az kapitanok akarattyabol iartak, Ismegh
4 Nouembris Egeörbeöl Barbely András, Sarkeözy Mihály,
Balassy Balint, Czerepbeöl Bely Pali, Sirokbol Josadeak, Ho-
laonnay István, onodiak diós gyeöriek ezer loual iwttek Be-
reny ala ot az vitezeökben kit le vágtak kit el vittek, mind
az által Isten akarattyabol szándékokban el nem mehettek,
mert az hatalmas czaszar vitezijs magok otalmaban ki men-
tek eökis kit le vágtak kit eleueneön hoztak, az kiket el fog-
tak azok megh vallottak hogy Berent akartak el rontani.
Ismegh most leuaiak, corponaiak, viglesiek, szasziak, bakaiak
egy nehany ezerén igyekeöztek az nogrady Haszon begeöt ki
lesni es lesre vini, de Haszon begh Isten akarattyabol ezeöket
meg ertuen nem mentt ki, hanem az hatalmas czaszar vité-
zire talaluan. Isten akarattyabol megh harczoluan kit le vág-
tak benneök skit eleueneön hoztak, ittis igy nem vihettek veg-
heöz szándékokat. Ezkeppen mind szwntelen czelekeödnek ;
kerÍA^í^k azért mégis feölsegeödet paranczoUya meg feölsegeöd,
ez fele dologtol megh szwnnyenek, megh ez ideigh ez fele
dolgot az hatalmas czaszarnak tuttara nem attunk, de ha ez
fele dologtol meg nem szw^nnek, szwksegeös keppen eö feöl-
segenek tattara kell adnunk, kjbeöl bizonyara semmi io nem
keöuetkeözik. Isten éltesse feölsegeödet. Adatot Budán lo No-
uembris anno 1582.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

272

245-
1582 november 11.

Ali basa Kollonics Bertalan János egri főkapitánynak.

Püspöki Könyvtár Pécsett. Kiadva Mátyás Flórián másolatából a Török-
magyarkori államokmánytárban, i, 22. 1.

Mi Aly passa . . .

Tekinteteös es Nágos Vr, nekVí^nk io szomszédunk. Keö-
szeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. JWue mi eleonkben az
hatalmas ezaszar szpahjaia hatuany Mahmut szpahja, monda
hogy volna egy Ostoros neuw faluia, mely falut Kapy Sándor
bir, kiket Kapy Sándor halhatatlan nyomorúságban tart tör-
uentelen való fjzeteseökre szolgalatra erőlteti eÖket, ide penigh
sem az hatalmas czaszaret sem az szpahiaiet megh nem engedi
adni, az harmadéul birot Kantor Andrást hazahoz vjtte ott
szolgaltattya, im az teöb iobbagyotis erteöttwk hogy Égre vitte
be, sem dezmabol semmibeöl az szpahjaiokat megh nem ele-
gjteti, az meny bor dezma es egjeb vágjon mind eÖ magának
akaria venni, keriví^k azért Ndat mint io szomszédunkat,
hogy paranczollya meg N Kapy Sándornak az falut szal-
licza haza, mind az szpahjaiet smind az hatalmas czaszaret
igazan aggjak megh, mert sem az szpahjaie sem az hatalmas
czaszare el nem vesz, de ha haza nem szallittya es az szpah-
jaiet igazan meg nem adattya, im romay czaszart eö feolse-
get megh talallyuk feleöle, az mi kegyelmes feiedelm^nknekis
tuttara aggjuk, kibeöl ha az frigynek bomlása leszeön, ne
mongja N. hogy az mi al[at]tunk valók attanak okot rea,
mert az hatalmas ezaszar fegyuereuel veotte megh az orsza-
gott, azért nem engedi hogy az eö feölsege országa pusztul-
lyon hanem eppWllyeön.

mi az mi kegyelmes feiedelm^nk es romay ezaszar eö
feölsege keözeöt való frigyeöt tekintuen, megh paranczoltuk
minden vegbeli szpahjaknak es begeöknek, hogy ez ideig való
teörueny szerent ellent ne tározónak benne, hanem az mint
ez ideig volt az magyar vroknakis mindeneöket igazan meg
engeggjenek adni ; azért ha Kapy Sándor meg nem elegjteti
az szpahjat es haza nem szallittya eöket, bizonyara gondot
visel>X^nk róla. Erre választ varunk. Isten éltesse Ndat. Dátum
Budae 11 Nouemb. Anno 1582.

[Kívül.] Az tekinteteös es Nágos vrnak, Berthalon János
Kolonitschnak, Romay ezaszar tanaczanak, Heues es Borsod

273

varmegye feö jspannyanak, Egry feö kapitannak, nekVí'nk [io]
szomszédunknak adassék.

346.
1582 november 25.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa ...

Feolsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendö bará-
tunk. KeöszeönetVí^nk es magunk ayanlasa vtan. Hozak mi
nekwnk az feolsegeöd leuelet, melyben panaszolkodik feölse-
geöd az mi alattunk való vitéze ökre hogy gyakorta szoktak
volna az vegbeli vjtezeökre irni szidalmasan es bayra hini,
mi mind szwntelen me^ paranczoUyuk mind az vegbeli vite-
zeoknek es begeöknek az frigyeött minden fogyatkozás nel-
kvC^l megh eörizzek, kitt tudunk hogy mégis eöriznek, feöl-
segeödnek nem aggjak iol tuttara, mert ha valami okott onnan
nem adnának valamire, innen nem volna feie hogy az mi pa-
ranczolatunk ellen valamire okott adnának, mert bwntetes
nelkM nem hadnank, im az mely feleöl panaszolkodik feolse-
geöd, kinek leuelenek masat latank, eleö hozattyuk ha oknel-
k\?l czelekeötte leend, megh higgye feolsegeöd bwntetlen nem
haggjuk, keriwk azért mijs feolsegeodet, paranczollya megh
feölsegeödis az vegekben legjeönek az Irigynek otalmazoi,
iiogy ezkeppen maradhasson megh, mi keöztwnkis az io szom-
szédság es io akaratt. Isten éltesse feolsegeodet. Adatott Budán
25 Nouembris anno salutis 1582.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

247.
1582 deczember 9.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa ...

Feolsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö bará-
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleötte
való ví^deökben ielenteöttwk vala feölsegeödnek leuelVí^nk által,
miuel az mi kegyelmes feiedelmWnk paranczolta volna, hogy

A budai basák. lö

274

az eö feölsege leueleit, (kitt romay czaszarnak eö feölsegenek
kV^ldeöt) embeörWnk által eö feölsegenek kwldenenk, kitt az
feölsegeöd hitt leuele latuan feöl kwldeöttwnk, az eö feölsege
leueleiuel es az eö feölsege paranczolattya szerent, romay cza-
szarhoz eö feölsegeheöz es te feölsegeödheöz, kik igen megh
késtek. Keriwk azért feölsegeödett szeretetuel hogy íeölseg-
teök minden kesedeleomnelkwl boczassa io valazzal, hogy az
mi kegyelmes feiedelmV^nknekis tuggjunk bizonyos valazt
Írnunk feleöle. Isten éltesse feölsegeödett. Adatott Budán g. De-
cembris anno doiiiini 1582.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

348.
1582 deczember 15.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö bará-
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. leleonte mi
mi nekWnk feölsegeöd leuele által, hogy romay czaszar eö
feölsege akarna az mi kegyelmes feiedelmwnk portaiara pos-
tát boczatni, kinek ala iwu ételire az feölsegteök kiuansaga
szerent, mihelt az feölsegeöd leuelet láttuk hitt leuelví'nket
kWldeöttví^k. Touabba az mi kegyelmes feiedelmVí^nk paranczo-
lattyabol boczattuk voltt embeörwnket az eö feölsege leuelei-
uel egyeteömben romay czaszar eö feölsegeheöz es feölsegeöd-
heöz, kiben ieleöntc az mi kegyelmes feiedelmWnk hogy kett
esztendeöbelitiszteössegeösayandek maradott volna hatra, mely
dolog feleöl feölsegteök nekWnk semmi bizonyos dolgot egye-
bet nem ira, hanem czak ez iwuendeö tiszteössegeös aiandek
feleöl, az mi kegyelmes feiedelmWnk annak vtannais, bocza-
totta voltt embeöret hozzánk, eö feölsege akara bizonyossá
lenni ez dolog feleöl, keriwk azért feolsegeödet szeretettel,
feölsegteök tegyeon menteöl hamarabb bizonyossá feleöle,
hogy az mi kegyelmes feiedelmWnket tuggyuk mijs bizonyossá
tenni feleöle. Isten éltesse feolsegeödet. Adatott Budán 15.
Decembris anno salutis 1582.

[Czimzés hiányzik.]

275

249-
1583 január 5.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö bará-
tunk. KeöszeönetVí^nk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleötte-
is találtuk vala meg feölsegeödet leuelví^nk alial, az szálak dol-
gából, liogy feölsegeöd k^X^ldene az mi kegyelmes feiedelm^nk
haza Esztergom eppví^letire valami szalakott, kitt feölsegeöd
megh nem kwlde. Keriwk azért feölaegeödett szeretetuel hogy
feölsegeöd k^lgyeön három ezer talpakat, ezer szaru fatt,
tiz ezer fwreszeolt leczeöt, de az talpak húszon eöt eöt sin-
geöseök legyenek, az acz mesteör singy penigh négy araszos,
kitt az mi kegyelmes feiedelmWnk s mijs vehesswnk io neueön
feölsegedtvC'l. Isten éltesse feolsegeödett. Adatott Budán 5. Jan.
anno domini 1583.

Ezeöket az mi kegyelmes feiedelmví^nknek az hatalmas
czaszarnakis tuttara aggjuk hogy feölsegteök az eö feölsege
veghazaihoz minden segetseggel es hiVí'seggel vagyon, kitt
feölsegteöktwl io neueön veszeön, mijs penigh valamiben feöl-
segeöd megtalál es paranczol, ha Budán megh nem találtat-
nék, szinten az eö feölsege portaiannis megh keresiettyvVk, es
meg kwlgywk feölsegeodnek.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

250.
1583 január 6.

Húszain budai kincstartó Ernő főherczegnek.

En Húszain Czeleby az hatalmas Jstennek eiigedelmebeöl
teöreök czaszarnak kencztartoia Budán etc.

Feolsegeös Ernestiis herczegh, nekeöm tiszteölendeö vram
es barátom. Keöszeoneteomet es tiszteössegeös dologban való
szolgalathomat ayanlom feölsegeodnek. Az minemw dologból
találta meg feölsegeödet leuele által az n. passa, tudni illik
az szálak feleöl, kik az hatalmas czaszar hazahoz Esztergám-
hoz igen szwksegeöseök, azon dologból akaram enis feölsegeo-
■deöt meg találnom, kereöm feölsegeödet hogy feölsegeöd kVí^l-

18*

276

gyeön penzWnkre három ezer talpakat, ezer szaru fat, es tiz
ezer f>^reszeölt leczeöt, de az talpak húszon eöt singeöseök
legyeonek, az acz mesteör singy penig négy araszos, kitt az
hatalmas czaszar smijs keduessen veszwnk feölsegeödt'^1, is-
megh valamit feölsegeod reánk biz, ha Budán meg nem talál-
tatik, szinten az hatalmas czaszar portaian es megh keres-
tettyWk, es feölsegeodnek meg kVí^lgyWk. Jsten éltesse feolse-
geodet. Adatott Budán 6, Jan. Anno dm 1583.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

251.
1583 január 9.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Emestus berezeg nekv^nk tiszteölendeö bará-
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Gyakorta vala
leueleben iria feölsegeod, hogy megh paranczolta mind az
vegbeli kapjtanoknak es vitezeöknek az frigynek otalmazoy
legyenek, de az mintt egynehanszor feölsegeodnek, es romay
czaszarnak eö feölsegenek tuttara attuk, ellenkeözeö dolgok-
tol nem szwnnek megh, seöt inkab inkab napról napra az frigy-
nek ellene iarnak, ez mostani napokbannis az vegbeli kapjta-
nok, ket ezernél teöbben iwttek Feiruar melle, egy Polgardy
neuVí^ falura, es onnan az hatalmas czaszar ioszagabol vittek
egy Tott Thamas neuw embeört el, minden haza nepeuel es
partekaiaual egyeteömben, kitt nem tudunk ha feölsegteök
hjreuel leötte auagy nem, mely dologh az frigynek ellene va-
gyon, ez megh neuezeöt Tott Thamas az mi kegyelmes feie-
delmví^nk vegeibeöl, kinek rabiatt vitte ki, kinek rabianak sar-
czat vitte ki, kitt be hozott ezkeppen mind ket feleöl hittek
neki, de most az vegbeli vitezeök által el viteiuen, vitt húsz
ezer forintigh el, sidoiet, magyarét es teöreöket,, kinek mar-
haiat, kinek rabiat, kinek készpénzét; keriví'k azért feölsegeö-
det szeretetnél, feölsegeod Tott Thamast, keszericze helere
i^ni, elegjczeön meg mindeneöket, az kinek miuel adós, annak
vtanna pokolban legyeön feie, ha mi az fele dolgot akarnánk
czelekeödni az hatalmas czaszarnak vadnak it az vegekben
ieleös vitezy, egynehány ezért mijs el kVí^ldhetnenk, es mijs
gazdag embereöket el hozathatnánk, de mi az mi kegyelmes

277

feiedelmwnk paranczolattyat meg beczwluen es feluen, az eö
feölsege es romay czaszar eö feölsege keözt való frigyheöz
akariuk magunkat tartani, de ha feölsegteök rea nem kesze-
Titi Thott Thamast az visza iwuetelre az mi kegyelmes feie-
delmvC^nknek ezeöket menteöl hamarab tuttíJra aggjuk, annak
vtanna mijs el kví'ldWnk az vitfzeökben egy nehany gazdagh
embeört el hozatunk, kibeöl bizonyara semmi io tuggjuknem
keöuetkeözik, lássa feölsegteök ha io dolog ez hogy ki mind
ket fele keöuetsegben iw es megyeönkinek rabiat kinek miét
viszi ki; ha illyen álnokságot kel czelekeodni, ez vtan sen-
kinek nem kel hinni, azért ennek ez Tott Thamasnak nem
egy sem ketteö peöreöse hanem az hatalmas czaszar varaiban
sok vitezeök azért, ha visza nem keszeriti feölsegteök i^ni
bizonyara semmi io dolog ebbeöl nem keöuetkeözik. Isten
éltesse feölsegeodet. Adatott Budán 9. Jan. anno domini 1583.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

252.
1583 február 29.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feolsegeös romay czaszar nekv&^nk tiszteölendeö barátunk.
Keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa vtan. Találtuk vala megh
feölsegeodet es Ernestus herczegeöt eö feölseget leuel^nk
által, miuel az hatalmas czaszar veghazahoz Esztergámhoz
szwksegeöseök volnának talpak leczeök, hogy feölsegteök kwl-
dene penzvv^nkre, erteöttwk Ernestus herczegh eö feölsege
leuelebeöl, hogy az feölsegeöd akarattyabol, megh paranczolta
az komaromy kapitannak, es annak ala kwldesenek gond-
uiseleset rea bizta, kit az mi kegyelmes feiedelmwnk s mijs io
neueön vezWnk feolsegeodtwl. Touabba gyakorta ualo panaszo-
kat teöt feölsegeöd leueleben az vegbeli vitezeökre es begeokre
mi penig feolsegeodnek io szomszédságát latuan, eyel nappal
szorgalmatos gondunk vagyon azon, hogy az mi kegyelmes
feiedelmwnk es feölsegeöd keözeöt való barátság es frigy megh
maraggyon, az ország ezkeppen megh maraduan az keössegh
mind feolsegeodnek smind az mi kegyelmes feiedelmWnknek
mindeneöket igazan megh adhassanak, az feölsegeöd io szom-
szédságáért az begsegeöket az hatalmas czaszar akarattyabol

278

megh változtattuk, ez vtannis valamitt feolsegeöd mi reánk
biz es az hatalmas czaszar országában az mit megh találunk,,
feölsegeodnek minden io szomszédsággal akarunk lenni, es
készek vagyunk megh kWldeni, mostan k'^ldeöttWnk feölse-
geodnek ket ruhára való aranyas barsont, az eggyk kek az
másik veoreös, ezeökuel k^ldeott^X^nk tiz madarat, feölsegeo-
det keriiJí^k feolsegeöd vegye io neueön, ne nézze feolsegeöd
ez ayandeknak kisded voltat, hanem az mi feölsegeodheöz-
való io szomszédságunkat. Isten éltesse feölsegeödet Dátum
Budae 29. Febr anno domini 1583.

[Kivül latinul : Rudolf császárnak.]

253-
1583 márczius 5.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nek^C^nk tiszteölendeö ba-
rátunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Gyakorta
való leueleben panaszolkodott feolsegeöd leueleben az feiruary
bégre miuel az frigynek ellene iama, mi az mi kegyelmes
feiedelmwnk es romay czaszar eö feölsege keözeöt való fri-
gyeöt es barátságot meg tekintuen, az feolsegeöd gyakorta
való panaszát latuan az feiruary Ali begeöt ki uettetenk, ezt
haluan Zriny Gyeörgy, Nadasdy es Battany tiz ezerén Kop-
pan tartományára i^X^ttek kik nagy dulast es égetést teöttek,
nem tuggyuk ennek az oka mi legyeön, ha ezeök az frigyeöt
megh bontottak, ezeön az hatalmas czaszar vitézinek nagy
eöreöme vagyon, de mi igyekeöztVí^nk mindenkoron az feölseg-
teök io szomszédságáért az frigynek meg maradására es az
mi kegyelmes feiedelmwnk es romay czaszar eö feölsege keö-
zeöt való barátságnak meg maradására, de mi ennek okát nem
tuggyuk, azért ennek feolsegeöd iria meg okát, ha feölseg-
teöknek akarattyabol leötte, auagy feölsegteöknek akarattya
ellen, ha feölsegtök akarattya ellen leöt, feölsegteök aggyá
tuttunkra, mi az mi kegyelmes feiedelmWnket bizonyossá
tezzwk feleöle, eö feölsege paranczollattyabol mi gondot vise-
Iví'nk rolók. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 5 Mártii
Anno Domini 1583.

[Kínul magyarul Ernő berezegnek.]

279

254-
1583 április II.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feolsegeös romay czaszar nek>A^nk tizteölendeö vrunk ba-
rátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Az mi ke-
gyelmes feiedelmví^nk az hatalmas czaszar ada minekünk tut-
tunkra, hogy feölsegeöd akart ismegh vyonnan nyolcz esz-
tendeig való frigyeöt vetni, azertt miképpen ez ideigh eö feöl-
sege es feölsegeöd keözeöt frigy volt, azonképpen az feöl-
segeöd kiuansaga szerent nyolcz esztendeig való frigye le-
szen feölsegeöduel, ennek bizonyosb ieleönsegere kwldeötte
feölsegeödnek leuelett, mi nek^X^nk is ereös paranczolattal
meg paranczolta eö feölsege hogy mijs annak eörizei es
otalmazoi legywnk, az eö feölsege paranczolattyat latuan,
mingyarast az vegbeli begeöknek ezeöket tuttokra attuk, es
ereössen megh paranczoltuk hogy azt otalmazzak es senki
semmi ellenkeözesre okot ne aggyon, (kit tuggyuk hogy min-
den fogyatkozasnelkVí'l megh tártnak) miképpen ennek eleötteis
azon igyekeöztVí^nk, hogy feölsegeöd es az mi kegyelmes feie-
delmWnk keözt való io szomszédság es barát sagh megh ma-
^aggyon, hogy meg maraduan az orszagh es az keössegh éppen
megh maradhasson, ha valamely az vegbeli begeök keözzví^l
valami ellenkozo dolgot czelekeödeöt ki az frigynek ellene
volt volna (miképpen ennek elotteis megh irtuk feölsegeöd-
nek) az hatalmas czaszar akarattyabol tiztitt megh változtat-
tuk, kinek szanczagsagat es el vetett\(^k, kitt ennek eleötte
való passak keözzWl eggyk sem czelekeödeöt, keriWk azért
mijs feölsegeödeöt szeretetnél, feölsegeöd paranczollya megh
minden vegbeli kapitanoknak es vitezeöknek, hogy minden
ellenkeözeö dolgokatt el tauoztassanak, legyeönek az frigynek
otalmazoi, mert mind színtelen szoktak az hatalmas czaszar
varai alat szaguldani, es az frigynek ellene iarni, kireöl gya-
korta való leuel^nk által meg találtuk feölsegeodet, mint 9.
Április mas fel száz louagh iV^tt volt az hatalmas czaszarnak
egy Wal neu^ castelya ala megh akartak venni, de isten nem
vitte eleo szándékokban, azertt ez fele dolgokat paranczollya
meg feölsegeöd el tauoztassanak : Ennek vtanna ; találtuk vala
megh feölsegeodet az feölsegeöd oratora feleöl, ki az hatalmas
czaszar portaian vagyon, mivel az N. Szinan passa v [. . .] feö
wezer, paranczolta vala mi nekWnk hogy feölsegeödett megh

280

találnánk feleöle, feölsegeöd változtatna megh az eö Naga pa-
ranczolattya szerent találtuk vala megh feölsegeodett, de az
mostani feö wezer Sziaus passa eö Naganak igen kedueben
vagyon, de mind azon által feölsegteök iol tuggya ez dolog-
nak mint kell lenni, vgy czelekeoggyek ázert feölsegeöd az
mint akaria. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 12 Áp-
rilis anno domini 1583.

[Kivül latinul : Rudolf császárnak.]

255-
1583 április 13.

Ozmán aga váczi főharminezados Rudolfnak.

Felséges romai kiral zolgalatomott aianlom felségednek
minth bizodalmas vrunknak kywanunk Istentwl minden yo
egessegedett mind az felséged, wdwar nepeiuel egietemben.

Felsegedett árul akarank meg talalny, az mi leuelunk
általa, az mely kereskedő nepeek oda fel yarnak az barom
baitassal, kik az mi hatalmas eziaszarunknak, es the felséged-
nek es mind az egez országnak nagi karara vagion tudni ylik
egi nehanian kik oda fel Beczbe es egieb belekre fwtnak el
az hatalmas cziaszar peniziwel. Mostannis nagiob karth tétének
14 Iw terh penizuel kikel elzektenek az mi hatalmas cziasza-
runknak az nem melto dolog lam en cziak egi kis cédulára
kézbe adom az ytt való áros embertt az ki az ot fen való áros
embernek adósa es vázban veretem vgi küldöm fel. Felsegedis
ne engedne senkinek hogi meg tartoztassa az mi hatalmas
cziaszarwnk penzitt, ki 800 f. ki peniglen 1000 f. megien el ki
meniwel el mehet vele, igi czielekesnek ki peniglen azokban
az kereskedő népekben Egren vagion ki egebütt kikett egi
nehanat twdywk. Nem akarlak az witezek kézbe adni a fele
latrott, azertt felsegedett arról akartunk meg találnunk, mos-
tan az vrak miuel zegin bodog egutt vadnak az gy^íC^lesben
ottfen el kelene vigeznünk egi mással hogi se the felséged-
nek se az my hatalmas cziaszarunknak karara ne légien se
peniglen az kereskedő népeknek, Kerdie meg felséged az ottfen
való kereskedő nepekett ha en miatam valoty valamelyk kartt
meg en az vaczi harminczadossagott tartom es vagi niomori-
totam volna, mintt kik esmérnek engemett yonal egiebet nem
zolhat felelem. Azért Istenek hala az my hatalmas cziasza-
runknak the felségedéi frigie vagion es mijs meg akarywk

281

azt a frigiett megtartani, hanem kérem felsegedett hogi kwl-
giön the felsiged egi hitt leuelett nekví^nk hogi enis vagi egi
bizott emberemett vagi peniglen twlaidon emagam bekewel
fel mehessek es el végezhessem minden dolgomott te felsé-
gedéi, Miwel hogi peniglen az ország giwlesseis mosstan
vagion mind az vrakis ott vadnak azok elett az mint lett
yoban lehett el vigezví^k hogi se the felsigednek sett peniglen
az mi hatalmas cziaszarwnknak karara ne légien sett penig-
len az zigin keröskedö nipeknek merth általam fogna nagi
kariuk kewetkezett ymar az olian dologbul mert itt az we-
gekben mind rowoszul es latrwl kereskednek, my eziak egi
kis czedulaiara el bochatiwk eoket ynen az harminczadal
akoron meg fogadia meg fizetni mikoron az barmott eladia
offen, mijs el buchatuk, Nem mi twlunk zokott az a terűién
hanem kik az eletis egi nehani eztendeuel tartotak az vachi
harminczadott azokis vgi eriztetik, Mijs vy teruient nem kwlt-
hetwnk hanem aban kel meg maradnuk. FelsegedtvC^l yo wa-
lazt varunk Isten éltessen felsegedett. Kví^lt Budán 13 die
Apprilli anno 1583.

Az hatalmas cziaszarnak feu harminczadossa Vachon

Oszmán aggá.

[Kívül.] Az felséges romay kiralnnak Rodolphusnak Nemet
országi Horwati es Magiar Országi kiralanak nekünk bizodal-
mas vrunknak adassék ez leuel.

256.
1583 április 13.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nekvP^nk tizteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Jwue mi hoz-
zánk Oszmán aga az hatalmas ezaszarnak waczy harmincza-
dosa, mely waczy harminczadban mind az mi kegyelmes feie-
delm^nknek smind romay ezaszarnak eö feolsegenek hasznos,
panaszolkodek miuel az kereskeödeö népek, mind az kik onnan
feölvP^l ala iwnek smind az kik innen feöl mennek sokkal
vadnak adossak es imit amot ezauarognak oda feöl, keriwk
azért feölsegeödett szeretetuel, feölsegeöd paranczoUya megb

282

minden helekeön való kereskeödeöknek, kik adossak adóssá-
gokról elegiczek megh Oszmán agatt, mikor feolsegeod min-
kett ez íele dologból megh talált, az feölsegeöd kiuansaga
szerent mindeneöknek igazat tetettünk, kitt mijs hasonlatos
keppen kiuanunk feölsegeödtwl, kit vehesswnk io neueön feol-
segeodt^l. Isten éltesse feolsegeodeöt. Dátum Budae 13 ApriL
Anno domini 1583.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J

257-
1583 április 13.

Ali basa Rudolfnak.
Mi Aly passa . . .

Feölsegeös romay ezaszar nekünk tizteölendeö vrunk ba-
rátunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vthan. Hlyen do-
logból akarank feölsegeödett megh találnunk leuel^nk által,
hogy ennek eleötte kett esztendeöuel, boczattunk volt az buday
czausok 1s.eözz^\, egy Szerszem Mehemett new^ czauust az ha-
talmas czaszarnak neminemW dolgában, kitt Tolna mellett
talaluan el fogtak, miuel az hatalmas ezaszar dolgában fog-
tak el, az felesege es gyermeöki, egy nehanszor akartak az
hatalmas czaszarhoz menni feleöle, de mi nem engettwk, hogy
eö feölsege megh bantassek ebbeöl, ennek eleötte mikor vyon-
nan való frigy uetes leött, eö feölsegeök feö emberoket szpa-
hiakott zaimokatt, szanczak begeöket kwldeöttek ayandekon
az hatalmas czaszarnak, Hamza begeöt tizen eöteöd magaual
szpahiakual kWldeött vala eö feölsegeök az hatalmas czaszar-
nak. Keri^X^k azért most mijs feölsegeödeött mint tizteölendeö
vrunkott baratunkott, feölsegeöd kVí'lgye ez megh neuezot
Mehemett czauust vagy mi nekví^nk vagy az hatalmas czaszar-
nak ayandekon, ne bantassek megh eö feölsege illyen kis do-
logból, ez feölsegeödnek semmitt teszeön, mert bizonyara igen
szegény es ven, kinek halála minden nap eleott vagyon, kitt
az mi kegyelmes feiedelm^nk baratsagossan s mijs veszWnk
feölsegeödtwl, feölsegeöd ebben kiuansagunkat megh ne uesse,
kiertt teöbbel akarunk feölsegeödnek ez szomszédságban lenni.
Isten éltesse feolsegeodet Dátum Budae 13. April anno do-
mini 1583.

[Kívül latinul : Rudolf császárnak.]

283

258.
1583 április 14.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feolsegeös romay czaszar nekünk tiszteölendeö vmnk ba-
rátunk. KeöszeönetvO^nk es magunk ayanlasa vthan. Erteöttek
vala az vegbeli begeök es vitezeök, miuel feölsegeöd kiuant
az hatalmas czaszartol vyonnan nyolcz esztendeig való fri-
gyeöt mely frigy leuelet hoztak feöl az feölsegeöd oratoranak
embeöri, az mind feöl tamadanak reánk iwuen, es ezt mon-
gyak vala hogy ezeökett mind leuelesteöl el rekkencz^k, mert
frigy vagyon, de mind azon által mind eyel nappal kit ben-
nünk el visznek, kit le vágnak barmunkatt el haytyak, az ha-
talmas czaszar varai alatt mind színtelen szaguldnak, az frigy
alatt, azon panaszolkodanak mi nekWnk hogy ezeöket igazan
az hatalmas czaszarnak tuttara nem aggyuk, nagy teörekeö-
desuel beszedwnkuel czendesziteöttwk le eökett, hogy bekeuel
kMdhesswk feölsegeödheöz eökett, mikor el akariuk vala bo-
czatni eökett, iwue hir Sambokbol, hogy az tatay kapitan
az eöcziuel, az komaromy kapitan, az vyuary feö hadnagy
Geöreog János, Desy Ferencz, surany feö hadnagy Tor-
más Marton penteökeön haynalban Sambokhoz keözel lesben
állottak, az tatay kapitan eöcze négy száz louagossal Sambok
ala száguldott, barmokatt mind el haytottak, az waydanak
egy nehany vitézzel egyeteomben feieöket veottek, ebbeöl
senki magát ki nem vonhattya es nem mentheti, hogy ez megh
neuezöt szemelyeök keözzví^l valamellyk ott nem volt volna,
mert azok keözWl egyet kitt megh fogtak kezwnkben vagyon
ki ez dolgott szepeön mi nekVí^nk megh beszeli eötte, ha feöl-
segeöd ebben keteölkednek ha feölsegeöd akaria feöl kWlgy^k
feölsegeödnek, beszellye meg személy szerent feölsegeödnek,
ha penig feölsegeöd akaria az mi kegyelmes feiedelmwnknek
az hatalmas czaszarnak kWlgyVC^k, tuggya feölsegeöd az mi
szanczaksagunkban, ha feölsegeöd valamely vegbeli bégre
panaszt teött, nem engettwk hanem tiztett meg változtattuk,
mint feiruary Aly begot nem engedenk hogy az feiruary beg-
segben legyeön, hanem tiztitt meg változtattuk, az vtanna
való Aly bégnek azonképpen tiztitt meg változtattuk, az
szeczeny begsegeöt meg változtattuk egyéb vegbeli beg-
segeöketis kik valami ellenkeozeö dolgot czelekeöttek meg
változtattuk, akartuk hogy az hatalmas czaszar es feölse-

284

geöd keozeöt való io szomszedsagos barátság es frigy min-
den fogyatkozás nelkwl meg maradhasson, mi sem mi ma-
gunk soha az feölsegeöd határában nem mentánk, sem kihaian-
kot sem kapuczy basankott nem kwldeöttWk valami ellenkeözeö
dologra, de kitt gyakorta való leuelWnk által meg ielenteöttwnk
feölsegeodnek az feölsegeöd alatt valók vegbeli kapitanok es
vitezeök szwntelen az frigynek ellene iarnak, mostis ez, ki az
mi szanczagsagunkban vagyon nagy sok sereggel iwttek alaia,
ez keppen hogy leszeön az frigynek meg maradása, ez feöl^l
megh neuezeöt ket Ali begeöt ha ki vettettvC^k, egyes begse-
geöket ha meg változtattunk, azoknál vitezbek vadnak az ha-
talmas ezaszar portaían, mert isten kegyelmessegebeöl elég
nep vagyon az hatalmas czaszarnak, kikuel egyeteömben ez
fele dolgokért bozzut alhatnank, de mi az frigynek akarunk
otalmazoi es eörzeöi lenni, bizonyara az hatalmas ezaszar
vitézi es vegbeli begiei igen akarnak az frigynek el bomlását.
Azért keriwk feölsegeödet szeretetuel, feölsegeöd ez feölwl megh
neuezeöt szetnelyeökett ereös büntetessél megh bwntesse, es
paranczollya meg minden vegbeli kapitanoknak ez fele dolog-
iul magokatt megh tartoztassak. Erre feölsegeödtv^l valazt va-
runk, mi legyeön ennek oka, hogy tuggyuk az mi kegyelmes
feiedelmwnket bizonyossá tenni feleöle. Isten éltesse feölse-
geödet. Dátum Budae 14 April. Anno domini 1583.

[Kivül latinul : Rudolf császárnak.]

259-
1583 május 12.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk tizteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank feöl-
segeodett megh találnunk leuelvv^nk által, miuel Szigettuarhoz
keözel vagyon egy Visebor neuví^ hel, mely heleön ennek eleötte
castely voltt, most puzta czak az egyhazának neminemW része
al feön, ismegh egy Mimia new^ hel, mely helekeön Zriny
Gyeörgy, Nadasdy Ferencz, es Battyany akarnak casteltt eppi-
teni, mely dologh az mi kegyelmes feiedelmWnk az hatalmas
ezaszar es romay ezaszar eo feölsege keözeött való frigynek
ellene vagyon, kireöl romay czaszartt eö feölsegetis találtuk

285

megh, nem tuggytik ha feölsegteöknek hireuel vagyone auagy
czak eö magoktol indultak el ebben, minden szemel keszwlnek.
Keriwk azertt feölsegteökeöt szeretettel, paranczollya megh
minden ez fele dolognak bekett haggyanak, hanem tarczak
az frigyheöz magokatt, hogy romay czaszar es az hatalmas
czaszar keözeöt való io szomszedsagh es baratsagh megh ma-
raggyon, mertt ha ez fele dologh az mi kegyelmes vrunknak
feiedelmNJí^nknek hireuel leend, bizonyara semmi io nem keö-
uetkeözik beleöle. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae
12. May anno domini 1583.

[Kivül magyarul: Ernő herczegnek.J

260.
1583 május 19.

Ali basa Rudolfnak.

My Aly passa . . .

Feolsegeös romay czaszar nekwnk tiszteölendeö vrunk ba-
rátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh ertenk
az feölsegeöd [leuelebeöl hogy feölsegeöd az mi kegyelmes
feiedelmwnk az hatalmas czaszar portaiara meneö tiszteössegeös
ayandek mellet minketis el nem feled, melyett igen keöszeö-
nVv^nk es igen io neueön veszví^nk feölsegeödtvC^l, de mi nekwnk
feölsegeöd nagyob ellenwnk való dolgott nem czelekeodeött»
hanem hogy feölsegeöd mi nekwnk semmiben nem paranczoltt,
liogy valami tizteössegeos dologban kedueskeödhettWnk volna
feolsegeodnek, iollehet tuggya es nyluan vagyon feölsegeod-
nel hazunk es minden ioszagunk megh egeött, ezokaertis
semmi oly dolgott nem gondolhattunk kiuel feölsegeodett meg-
láthattuk volna es feölsegeodheöz illendeö volt volna, azertt
ha isten eltett az hatalmas czaszar vtan feölsegeodett megh
talallyuk, es ha miben feölsegeöd paranczol, hiuen el iarunk
benne. Isten éltesse feölsegeodett. Dátum Budae in festő pente-
costts anno domini 1583.

[Kívül latinul: Rudolf császárnak.]

286

26i.
1583 június 8.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tizteölendeö vrunk
barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank
feölsegeödett megh találnunk levelwnk által, az frigy ellen
szví^ntelen minemvv^ dolgok szoktanak lenni, miképpen Nadasdys
18 May egy nehany ezer magaual minden hadi szerszámánál
iwtt az hatalmas czaszar vegei ala, Sambok ala, Wall ala, es
Erde akaruan ezeöket az frigy ellen megh venni, de isten
kegyelmessegebeöl eleö nem mehettek szándékokban, iollehet
kikeött le vágtak, eleueneön tizen negyet vittek el, nem tuggyuk
hafeölsegeödnek vagyone hireuelauagy feölsegeödnek akarattya
ellen ezelekeodnek illyen dolgott, mintt ha ingyen frigy sem
volna. Keriwk azért feölsegeödett szeretetnél, hogy ez frigy
ellen hatalmas czaszar el vitt vitezitt feölsegeöd vizza bocza-
tassa, megh paranczoluan ereös paranczolattal nekik, minden
ez fele dologtol megh szwnnyeonek, ha penig feölsegeödnek
akarattya ellen ezelekeodnek ez feleldolgokatt, aggyá mi nekví^nk
tuttunkra, mi az mi kegyelmes feiedelmwnknek megh iriuk,
es Isten kegyelmessegebeöl ha ellene alhatunk, bizonyara
ellene állunk.

Vgyan azonképpen az mely Damasd neuw castellt az Ipol
mellett az toluaiok ellen czinaltattunk (hol áros népeket es
minden rendbeli nepekeöt szoktanak vala háborgatni) mely
dolog feölsegeöd hireuel volt, alaia iv^ttek megh akaruan
venni, kiket benneök le vágtak kikeöt eleueneön vittek. Ez fele
dolgokat mind szwntelen ezelekeodnek, mi penig az frigyeöt
otalmazuan, azon igyekeözwnk, hogy az mi kegyelmes feie-
delmví^nk es feölsegeöd keözeöt való baratsagh megh ma-
raggyon. Keriwk azért mégis feölsegeödett paranczollya meg
feölsegeöd minden vegbeli vitezeöknek es kapitanoknak min-
den ez fele dolgoktol megh szwnnyeonek, ha feölsegeöd az
mi kegyelmes feiedelmvl^nkuel való barátságban meg akar
maradni, mertt ha ez fele dologh eö feölsegenek tuttara leend,
bizonyara semmi io nem keöuetkeözik beleöle. Isten éltesse
feölsegeödett. Dátum Budae 8. Jun. anno domini 1583.

[Kivül latinul : Rudolf császárnak.]

287

202.

1583 jtinius 18.
Ali basa Rudolfnak.*
Mi Aly passa . . .

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tizteölendeö vrunk bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Ez feölvC'l való
napokban hozak az feölsegeöd leuelet, melybeöl meg ertenk hogy
feölsegeöd az hatalmas czaszarhoz meneö tizteössegeös ayan-
dekot minden kesedeleöm nelkwl ala akarna boczatni, mely-
nek ala iví^uetelire kiuana feölsegeöd az mi hitt leuelWnket,
kitt az feölsegeöd kiuansaga szerentt kesedeleomnelkVvl megh
kwldenk feölsegeodnek, de miolta feölsegeödnek megh k\vl-
deöttwk az ulta Beczbeöl háromszori s ala kwldhette volna
feölsegeöd, de ez mi leuelwnk feölsegeödnel leuen, ez alat
Nadasty, Battyany es Zriny nagy sereggel Sambok ala Wal
ala, Erde az hatalmas czaszar vegei ala i^ttek, akaruan meg
venni, de isten kegyelmessegebeöl eleö nem mehettek szán-
dékokban : Volt ennek feöleötte Nadastinak egy feiruary
Malkucz neuw rabia, mely rabott ezerében adott be, kitt ide
kwldheteött volna az mi hitt leuelví^nkre de azt irta hogy az
louak mind az fwueön vadnak, hanem saykakon Komaromban
vigyek innen az rabokat es ott legyeön meg az ezeré, mely
dolog kezsegnelkwl hizzwk hogy azért leött, hogy valami
móddal az hatalmas czaszar vitezitt megh eythessek, mertt
az Dunán tulis nagy soksagu sereg voltt, kik onnanis az ha-
talmas czaszar vegei Kekkeö es Derbent ala mentek es megh
akartak venni ; mostan azonképpen Nadasty, Zriny az Rába
mellet erteöttwk bizonyos keppen hogy táborban vadnak,
auagy tálam feölsegeodtWl egyéb oka nem voltt az mi hitt
leuelwnknek kiuanasanak, hanem hogy az hatalmas czaszar
vitézi, az eö feölsege portaiara meneö tizteössegeös ayandekot
varuan, es az frigyheöz tartuan magokat veztegsegben legyeö^
nek, ez alatt az feölsegeöd vegeiben való vitezeök, az hatal-
mas czaszar vegeitt szagulgyak, es megh vegyeönek egy
néhányat benneök, ha feölsegeödnek igyekeözeti ez voltt, az
mi kegyelmes feiedelmwnk es feölsegeöd keözeöt való frigyheöz
nem illik, ha azertt ez fele dolgok kik szw^ntelen szoktak
lenni, feölsegeöd akarattyabol vagyon, az hatalmas czaszarnak
gongya leszeön róla, hol penig Nadasty feölsegeöd akarattya

* Egy másik, szószerint egj-ező levél Ernő föhei-czegnek szól.

288

ellen, magában feöl fiitialkoduan, k^X^leomb partot ^teöt ma-
gának, feölsegeöd aggyá tuttunkra, mi az mi kegyelmes feie-
delmví^nket bizonyossá tezzvv^k feleöle, isten akarattyabol az
hatalmas czaszar paranczollattyabol, oly igye leszeön kiben az
hatalmas czaszar vitézinek io haszna leszeön. Valazt varunk
feölsegeödtwl. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budse i8. Junii
anno domini 1583.

[Kívül latinul: Rudolf császárnak.]

263.
1583 június 30.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös romay czaszar nekv(^nk tizteölendeö vrunk ba-
rátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Hozak mi
nekvírnk az feölsegeöd leuelett, melybeöl ertenk, hogy akarna
feölsegeöd bizonyos okokból postaiat hozzánk kesedeleom
nelkwl boczatni, kinek ala ivC^uetelire kiuana feölsegeöd az
mi hitt leuelví^nket, mellyet az feölsegeöd kiuansaga szerentt
minden tartoztatas nelkvC^l megh kvv^ldenk feölsegeödnek : Ez
feöl^l való napokbannis veuenk az feölsegeöd leuelet, mely-
ben iria feölsegeöd hogy az hatalmas czaszarhoz meneö tiz-
teössegeös ayandek kész volna, es feölsegeöd kesedeleom-
nelkví^l ala akarna boczatni, annak gond uiseleset bizta feöl-
segeöd, az tizteöleteös beczwUetre melto nemeös férfiúra Eytzing
Pálra, az feölsegeös Maximilián herczegh camerariussara,
kinek az feölsegeöd kiuansaga szerentt kwldeöttw^k az mi hitt
leuelWnket, mely dologhnak immár egy holnapianal teöb, az
hatalmas czaszarhoz meneö tizteössegeös ayandeknak alame-
netelinek ideié, hat holnapnál teöb hogy el multt, mely dol-
gon az hatalmas czaszar igen megh haragutt vala, ez okaertt
eö feölsege végezte es valaztotta vala az tekinteteös es Nagos
vrat az Nágos Mehemett passat eö feölsege harmadik vezerett
ez országra boczatni, vele egyeteomben eö feölsege hadat
adni, tiz ezer janczartt, az nemeössekeöt, Constantinapolyon
az tengereön mind eö feölsegenek meny népe vele boczatni^
buday, temeösuary, bosznay passak népet, ezeökuel egyeteom-
ben negyuen ezertt tatartt akara boczatni, mely dologból eo feöl-
sege mi nekünk leuelet k^lde, kiben paranczolta eö feölsege

28í>

hogy minden hadunkual hadi szerszamunkual keszeön legyünk,
es élest beuen szeöreözzünk, ezt latuan az feölsegeöd io szom-
szedsagatt megh gondoluan, az feölsegeöd leuelet, mellyet az
tizteössegeös ayandek feleöl irtt vala, teöreök nyelwre for-
dituan, az hatalmas czaszarnak leuelemuel egyeteömben kwl-
deöttem, es megh irtam eö feölsegenek, hogy kesedeleom-
nelkwl ala boczattya feölsegeöd, az feölsegeöd barátságáért
eö feölsegenel ezkeppen teörekeöttwnk, es ezkeppen eö feöl-
segenek haragiatt engeszteltwk, Ezt bizonnyal higgye feölse-
geöd hogy kwleomben ez dologh nem voltt, ez okaert akar-
nánk az tizteössegeös ayandek ha mostan Constantinapolyhoz
keözel volna, de az mint lattyuk, nem hogy az tizteössegeös
ayandek iví^ne, de inkab szwntelen az hatalmas czaszar vegei
ala iwnek, es egynehányat megh szagulduan meg akartak venni,
de isten akarattyabol nem mehettek eleö szándékokban, oly
dolgokat czelekeöttek hogy ha szinten frigy nem volnais nagy
dologh volna, azertt ha most kwleonben leszeön ez dologh,
semmiképpen ez vtan ez fele dologban nem teörekeödhetwnk,
mertt ez vtan az mi beszedvvnknek sem hiszeön eö feölsege,
azért feölsegeöd minden tartoztatas nelkwl boczassa ala, mert
bizonnyara ha kesendik, megh haragszik eö feölsege. Ezeöket
barátságból akarank tuttara adni feölsegeödnek. Isten éltesse
feölsegeödet. Dátum Budae ultimo die Junii anno domini 1583.

[Kívül latinul : Rudolf császárnak.]

264.
1583 július 3.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tizteölendeö vrunk ba-
rátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan Megh hoza
mi nekvC^nk az feölsegeöd postaia az feölsegeöd leuelett, mely-
beöl mindeneöket megh ertenk, iria feölsegeöd hogy az
szigetuary begh az Rabantul mentt voltt, es valami falukott
rablatott el, az tizteössegeös ayandeknak késesének okát ezt
iria Nágod lenni, mely dolog mi nekv^nk mind ez ideigis
hirvC^nkuel nem voltt, hanem ha czak ez heteön leöt volna ez
dologh, hogy mi nekwnk hirtt nem tehettek volna megh ez
ideig, mertt az fele dolgott mi akaratunkból sem az szigetuary

A budai basák. 19

290

beg, sem penig mas vegbeli begh nem czelekeödik, mertt az
felet büntetlen nem baggyuk, auagy tálam az hatalmas cza-
szarnak ado fizeteök voltak es nem akartak be iVí^ni, mertt az
hatalmas czaszartol meg vagyon paranczoluan, hogy az kik
az eö feölsege tefftereben be vadnak iruan, es ado fizeteök
be nem akarnának iwni, azokat be hozzak, hogy azt latuan
adoiokat megh aggyak, ne meriek vak mereö keppen el hal-
gatni, az kik penig feölsegeödheöz tartozok, es az hatalmas
czaszar tefftereben ninczenek iruan, azoknak mindeneökteöl
bekesegeök legyeon megh paranczoltuk, mikor feölsegeöd az
hatalmas czaszar begiere valamellyikre panazt teöt, bví^ntetlen
nem szenuettví^k, hanem az hatalmas czaszar akarattyabol
tisztitt meg változtattuk es mas országra boczattuk, az ky
azertt b^neös leszeön keönyw megh bwntetnwnk, az feölsegeöd
leuele latuan mingyarast emberví^nket boczattuk Szigetuarban,
ez dolgott bizonnyal megh ertuen, miképpen ennek eleötte
való begeöket vitezeöket megh bwntettwnk, azonképpen az
szigetuary begeötis bví^ntetlen nem haggyuk ha valamit ok-
nelkvv^l czelekeodeöt leend, ki az frigynek ellene volna, azertt
az feiedelmeknek beszedeökben állandóknak kel lenni, az
tizteössegeös ayandekott mikor feölsegeödnek az hatalmas
czaszarhoz kelleöt volna boczatni, annak immár mayd nyolcz
holnapia leszeön, mikor mi teöl^nk feölsegeöd az mi hitt
leuelWnket kiuanta az tizteössegeös ayandeknak ala i^uetelire
(kitt kesedeleomnelkví'l megh k>^ldeöttwnk feölsegeödnek)
annakis immár mayd ket holnapia leszeön, mind azulta sem
boczata ala feölsegeöd, hol ez ideig annak ideien ala boczatta
feölsegeöd, most valami keues eseöd dologertt akaria feölse-
geöd megh tartani, mely dologból meg bizonyosok nem va-
gyunk, ez okot akarna feölsegeöd bele vetni. Touabba iria
feölsegeöd (hogy miképpen megh irtuk feölsegeödnek az veg-
beli vitezeök Kekkeö ala szagulduan megh akartak venni)
hogy mi nekví^nk nem igazan attak azt az dolgot tuttunkra,
feölsegeöd ketsegnelkwl megh higgye ez dolog kví^leömben
nem voltt, megh ott leöttek az var alatt egy magyar vr louatt,
ha az mi beszedví'nkben feölsegeöd keteölkeödnek, ebbeöl
érthetne feölsegeöd ez dolognak igaz voltatt: azonképpen kitt
ennek elötteis megh irtunk feölsegeödnek, Jász Bereny ala,
Derbentt ala iVC^tt nagy seregh, kiket meg akartak venni, de
isten akarattyabol ném vihettek eleö szándékokat; Ismegh
Nadasdy nagy hadual Buda melle, az hatalmas czaszar vegei
ala, Erde, Sambok ala, Wal ala iWtt, az hatalmas czaszar
vitéziben sokat le vágott, kiket penig eleueneön el vjtt. Ha-
sonlatos keppen Zriny, az koppany szanczaksagban olahok,

291

kik soha ez ideigh oda feöl adott nem attak, ado fizetésre
keszeriti, es az hatalmas czaszarnak ez el multt teleön egy
nehany faluiat el rablatta es egeitette, mely dolog az frigynek
ellene vagyon, ezzel nem elegeödik, hanem mind szVí^ntelen
seregeöket gywytuen az szigetuary szanczaksagban Berzencze
Babolcza, Segeösd allyat, az hatalmas czaszar vegeitt mind
szví'ntelen szagulgya, es nagy karokat dulast teszeön az tar-
tományban : mostan hogy az feölsegeöd postaia hozzánk iuta,
hozanak az egriekben nyolczat eleueneon, es eöt feiet zászlós-
tul, azok keözzM eggyk az feölsegeöd oratoranak szolgaia
voltt, ki Constantinapolybannis voltt, kik Egreöl szazán iwttek
voltt ki, kiket az feölsegeöd postaia látott, az hatalmas cza-
szarnak egy varosában voltt sokadalom, az húszon eöte az
sokadalomra menuen akartak feöl dúlni, három ezataiok leöt,
ha feölsegeöd az feölsegeöd oratoranak szoigaiaban keteös,
ha feölsegeöd kiuannya, feöl kWlgywk feölsegeodnek, eö maga-
tol megh értheti feölsegeöd : Mikor az feölsegeöd postaiat
vizza akarnánk boczatni, azon nap az Buda kapuia eleöt, egy
Király Kuta neuw kutt vagyon, ott heten voltak, harmatt isten
akarattyabol megh fogtak, kik kezwnkben vadnak, :

Ismegh mely nap az feölsegeöd mostani leuelet hozak,
annak eleötte való napon az tataiak ki iWttek, kiknek szán-
dékok mi voltt nem tuggyuk, kikben Isten akarattyabol az
hatalmas czaszar vitézi Geszteösben lakozok el fogtak betett ;
Hlyen szv(rntelen való dolgok lesznek, kik miat az hatalmas
czaszar vitézi ingyen szenat sem gywythetnek sem kazaltat-
hatnak, ez fele dolgokat feölsegeodnek gyakorta megh irnuk
de feölsegteök keteös benne, kiertt meg az ideig egy haydutt
sem bwntetteteöt feölsegeöd megh, mi penig mikor feölsegeöd
panazt teött, az hatalmas czaszar begieiben agaiban, az ki
bűntelen voltis, az feölsegeöd io szomszédságáért es baratsa-
gaertt meg bwntettwk, feölsegeöd azt iria hogy nemczak az veg-
beli hatalmas czaszar begiei, hanem megh mi magunkis,
koczikual es minden szerrel készen volnánk, feölsegeöd mikor
taualy Posonban iwe, herczegeöket es mind az országbeli
vrakat be hiuatuan gywlest tetete, es vegezes leött, ackor mi
sem seregeöt nem gywyteöttwnk sem begeöket hozzánk nem
gy^yteöttwnk, ez okaertt hogy ne vellye feölsegeöd hogy mi
nekwnk valami egyéb szándékunk volna, de miuel most mind
szví^ntelen való czatak lesznek, es az vtakott allyak az mintt
bizonnyal erteöttwk, kik miatt megh az vton iarok sem iarhat-
nak, mely latrokban egy nehany kezví^nkben vagyon kikteöl
ezeöket bizonnyal ertenk, azertt hozatank egy nehany koczitt,
liogy az fele latrok ellen az hatalmas czaszar orszagatt otal-

19*

292

mázzuk, ez az frigynek ellene nlnczen; Az mi eleött>íí^nk való
passak, az hatalmas czaszar vegeitt, Budához tartozó szanczczag-
sagokat minden esztendeöben meg iartak megh látogattak,
azonképpen mikor annak ideié volt az reteön sátorokat feöl
vonatuan egy nehany edeig sátorokban az mezeon voltak,
miolta penig mi itt vagyunk, annak négy esztendeié leszeön,
azolta sem az szanczaksagot meg nem kerwltWk, sem penig
az mezeöre ki nem szállottunk, czak ez okaertt miuel nevellye
feölsegeöd hogy valami egyéb szándékunk volna, mi mind
koczikual s mind egyéb hadi szerszámnál mindenkor az hatal-
mas czaszar országa otalmazasara készen vagyunk, de nem
vgy hogy az frigynek ellene valamitt czelekeödnenk, az mi
eleöttví^nk való passak az frigyeöt vgy nem otalmaztak mintt
mi, mert eö ideieökben ha valamely vegh var béliek az frigy
ellen czelekeöttek, azokban kitt meg égettek kitt megh veöttek,
mind az által feölsegteök az tizteössegeös ayandekott megh
kwldeötte, az mely passak az bvv^neöseöket megh nem bwntet-
tek, begeöket es egyéb vitezeökett az feölsegeöd oratora az
tizteössegeös ayandekual ala menuen, az hatalmas czaszarnak
tnttara attak, hogy az passa megh nem bWntette, eö feölsege,
es az eö feölsege wezery megh bwntettek, mi ez ideig az kire
feölsegeöd panazt teött megh bwntettwk, ha penigh valamely
bwneöst megh nem bwntettwnk volna, azért nem illenek hogy
feölsegeöd az mi kegyelmes feiedelmví^nkheöz meneö tizteösse-
geös ayandekott megh keslelne, mertt az feölsegeöd oratora
az hatalmas czaszarhoz menuen, az hatalmas czaszar es az
eö feölsege wezery az bwneöseöket meg bwntettek volna, nem
illenek ezért az tizteössegeös ayandeknak késni, ha penig
feölsegeodnek mas szándéka vagyon azt nem tuggyuk. Az
Keözeöl Basnak az hatalmas czaszarhoz egy mas vtan három
keouete iví'tt, de az hatalmas czaszar nem akaria ayandekat
el venni, azertt ha az mi kegyelmes feiedelmwnkuel való
baratsagh feölsegeodnek teczik, migh eö feölsege meg nem
haragutt, es az tizteössegeös ayandeknak ala menetelinek ideié
mig el nem multt, addig feölsegeöd az tizteössegeös ayandekot
boczassa ala, mi iobnak aranzuk, mert ha eö feölsege megh
haragszik, az mintt feölsegeodnek ennek eleötte való leuelwnk-
bennis megh irtuk mintt volt az dologh, ha ezt megh érti, ennek
vtanna senki nem mer eö feölsegenek az frigy dolgából em-
lekeözni, ha penig az eö feölsegeuel való barátság feölsegeod-
nek nem teczik, azt feölsegeöd tuggya, de ha az országban
való szegény keössegnek valami romlása leszeön, az mas vilá-
gon az feölsegeöd számadása legyeon. Isten éltesse feölse^eö-
det. Dátum Budae 3. Jul. anno domini 1583.

293

Ha az tizteössegeös ayandeknak ala menetelinek ideié el
múlik, es az hatalmas czaszar meg haragszik, igyolt feölsegeöd
olykor kvC^ldi, hogy az hatalmas czaszar el sem veszi.

[Kivid latinul : Rudolf császárnak.]

265.
1583 július 6.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tizteölendeö vrunk ba-
rátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Ennek
€leötteis találtuk vala meg feölsegeödett leuelwnk által, az
hatalmas czaszar veg haza Esztergám eppvv^letire boczatna
feölsegeöd valami talpakott penzwnkre ala, mely dologra feöl-
segeöd ayanlotta vala magatt, voltt Kielman Andrásnak eö
Naganak egy Ábrahám neuW sido rabia, kinek vagyon Koma-
romban készen, egy nehany talpa, mellyet az feölsegeöd ko-
maromy vduarbiraia, nem akar ala boczatni, keri>5C^k azertt
feölsegeödett szeretetuel, paranczollya megh feölsegeöd, az
feölsegeöd komaromy kapitannyanak es vduarbiraianak, hogy
ez megh neuezeöt sido valamikor az talpakatt ala akaria hozni
megh ne tartoztassak, de miuel megh ez talpak kik készen
vadnak nem elegh, kerivCk feölsegeodet, hogy ez kész talpak-
ual egyeteömben, ez feölwl megh neuezeöt sidonak engettessek
eotuen talpat ala hozni, kitt mi es az mi kegyelmes feidel-
mwnk io iieueön veszwnk feölsegeödtwl, es valamiben feölse-
geöd paranczol, minden io szomszetsaggal akarunk feölsegeöd-
nek lenni, Isten éltesse feölsegeödett. Dátum Budae 6. Jul.
anno doraini 1583.

[Kiviil latinul : Rudolf császárnak.]

266.
1583 július 7.

Ozmán váczi főharminczados Rudolfnak.

Myndón tiztössegónkhóz illendő io akaratünkath es ma-
gunk ayanlasat igeriók folsegódnek, mint hozzánk io akaró
feiedelemnek.

294

Myert hogy ennek elótteye attok üala fólsegódnek tudá-
sára az buday Ali passa leüeley altalis, hogy mastany időben
nemelly hitűan embóróknek miatta sok iambor kereskódó
zomeliok meg nyomorittattanak. kyk mia jmaron maydan meg
az jgaz kereskódó jamboroknakis vtok meg fogiatkozik ; mert
nemhogy inkábban ezodafól ttalo vraink attul meg zónnenek,
de inkában napprol nappra eóregbódik kózóttók, ky mia bizony
az fólsegód tarhazais fogiatkozik, akkoronis igerte, es ayanlotta
üala fólsegód magath hogy nem akarna fólsegód az bóntelent
hogy az bónós embórert meg niomoritatny es hogy inkában
vtokban az jámboroknak zabád vtok adatnék, minthogy rays
innen nem akariok hogy masfíalaky jainbór bóntelen habor-
gattattnék meg, melly nem Isten tórűeneys, tűdgiok, hogy
peniglen ez dolog bizonyosb lehessen zegedy Czyótórtók
Bodizart ez elmült eztendóben fól kóldók az fólsegód keüan-
saga zerent, ezütanis my azt meg czyelekódgiók hogy vala-
melly ide alaüalo adós lezon odafól valamellynek tehát fól
eróltettiók, hogy miatta bóntelen embór ne haborgattassek
fólsegóttól is vgian azért keűanok hogy fólsegodis myndónót
orzagaban hirdetetne megh, hogj az fólsegód alat üalo tiztar
tok kapitanok es birak attül meg zónenek, es ne háborgatnak
myndónót az zegeny kereskódó embóróketh. Mint mastan
kezdóttenek czyelekódny sok heliókón mertha fólsegód eleyt
ennek nem vezy, es attül meg nem tiltattia fólsegód eóket,
bizony fólsegód tarhazanakis nagy karara, es fogiatkozasara
lezon- es mynd az my kegyelmes feyedelmónknekis

Ezt peniglen bizonial Írhatom fólsegódnek myndón ket-
cziegnekól, hogy azmint ezelót űalo eztendókben űolt rendi
es menetelők az áros embóróknek, azmint ezómbenis vettem,
cziak ez elmült eztendóbenis hüz ezór forint kar lótth az
jóüedelómben, ez fele méltatlan üalo tartás, es patú'arkodasok
myat ky bezonial mynd az fólsegód tarhaza, smynd az myenk
nem keües kart űallanak, mastan peniglen az mint ertóm
ismeg vyonnan elkezdóttek az fele patűarkodasokath kyt ha
fólsegód meg nem zollittia afeleketh nem keües kar kóüet-
kózik belőle, sőt vgian kerómis folsegódeth hogy tiltassek meg
az igassagnak eróssegeyert az fele méltatlan tartások. Ne ha-
borgattasanak az bóntelenók mye vizontok azzal igeriók fólse-
gódnek magünkath, hogy senkit nem hagiünk innen meg
bantatny. Hanem zabád vtat irtunk az kereskódó áros embó-
róknek. Az Vr Isten tarczia meg folsegódeth myndón vdüara
nepeüel Date Wachie 7 die Jtily anno 1583.

Fólsegódnek jo akarü zolgaia Ozmany
Czyeleby waczy fó harminczyados.

295

267.
1583 július 24.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tizteölendeö barátunk.
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleöttei
találtuk vala meg feölsegeödett leuelwnk által, az szegény
kereskeödeö népek feleöl, hogy feölsegeöd ne engedne mas
embeör adossagaertt sohol megh tartani sem marhaiokat sem
eö magokatt, feölsegeöd illyen valazt teött vala hogy miuel
feölsegeöd megh paranczolta az vegekben az áros népeket
sohol mas embeör adossagaertt megh ne tarczak ; az feölse-
geöd leuele nálunk leuen, Teuffl András eö N. feölsegeöd
gyeöry feö kapitánnyá, az keuiekre reaiok illyen módon irtt,
hogy Keuiben vagyon egy áros embeör, kinek neminemvV áros
embereök attak voltt valami marhatt, azertt mig azzal az
keuy áros emberuell, az ott feön való áros nemeteökeött megh
nem elegitetik, addig mindenvC'tt keuy kereskeödeök tartatnak
ereötte, ez nem tuggyuk az feölsegeöd paranczolattya ellen,
ha feölsegeöd akarattyae, auagy feölsegeöd akarattya ellen
vagyon, kibeöl mind feölsegeodnek smind az mi kegyelmes
feiedelmwnknek nagy kara vagyon, es keöuetkeozik. Keriwk
azertt feölsegeödet szereteltei feölsegeöd az feölsegeöd paran-
czolattya szerentt, uyonnan paranczollya megh mindeneöknek,
az kereskeödeö népeket mas embeör adósságáért megh ne
tarczak, hanem szeömteöl szeömben való adóst, kitt miys
vehessvs^nk io neueon feölsegedtwl, Isten éltesse feölsegeödett.
Dátum Budae 24. Jul. anno domini 1583.

[Kívül latinul : Rudolf császárnak.]

268.
1583 július 28.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös romay czaszar nekWnk tizteölendeö barátunk
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Juta hozzánk az

296

hatalmas czaszar czauusa HWrem czaiius, akaria eö feölsege
okatt érteni, az tizteössegeös ayandeknak késesének oka mi
Jegyeön, ennek vtanna eöteöd nappal is meg ititanak az feöl-
segeöd oratoranak embeöri, az minemví^ leuelet nekví^nk az
feölsegeöd oratora kwldeöt az tizteössegeös ayandek feleöl,
nem az masat, hanem azon leuelet kwldeöttwk feölsegeödnek,
az tizteössegeös ayandeknak be boczatasanak ideié ennek
eleötte nyolcz holnappal el mtiltt, az mi hitt leuelwnketis
annak ala boczatasara mikor kiuanta feölsegeöd teölWnk,
annakis immár három holnapia leszeön, ez ideig az hatalmas
czaszarnak minden leuelwnkben az tizteössegeös ayandek feleöl
azt irtuk hogy keszeön vagyon, es kesedeleomnelkwl ala bo-
czattya feölsegeöd, az mi Írásunkat es beszedví-nket mind az
hatalmas czaszar smind az wezereök ez ideigh megh hittek,
de ha feölsegeöd kesleli ennek vtanna meg mi nekví^nk sem
bisznek, es olykor boczathattya feölsegeöd ala, hogy az hatal-
mas czaszar megh haragszik es el nem veszi, annak vtanna
eö feölsegenek nincz senkinek feie ki az frigy dolgából merne
szólni, es ackor bannya feölsegeöd, emlekeozuen hogy mi io
akarattal voltunk feölsegeödheöz, de feölsegeöd nem engedeöt
beszedwnknek, azertt ha most feölsegeöd meg akaria kwldeni,
^ggya feölsegeöd^' mingyarast tuttunkra, hogy az mi kegyel-
mes feiedelmwnknek tuggyuk igazan meg irnunk, Touabba
tuggyuk feölsegeödnek megh irta az feölsegeöd oratora, hogy
az Keözeöl Bas gywlekeözeöt volt busz ezerén, vagyon az
hatalmas czaszarnak, egy Oszmán passa neuw passaia, es arra
akartak menni eztt Oszmán passa haluan, feöl keszwle, Isten
segetsegebeöl eöt ezért le vágtak, az teöbbinek iob reszet
eleueneön fogtak, vgyan ackor isten akarattyabol ket basasag
alatt való orszagott veöttek megh kikben az hatalmas czaszar
passaitt boczatta, miuel feölsegeöd az hatalmas czaszar barattya
tuggyuk eör\vl feölsegeöd ennek es ez fele szép hireök-
nek, ez okaertt irtuk feölsegeödnek ezeökett megh, azertt
mikor feölsegeöd vagy az hatalmas czaszartt vagy az vezé-
reket leuele által meg talallya, feölsegeöd meg iria hogy ez
fele dolgon felsegeödnek nagy eöreöme voltt, hogy az mitt
mi áz hatalmas czaszarnak irunk feölsegeödis irasaual ereös-
sicze, erre kesedeleomnelkwl való valazt varunk, es keriWk
feölsegeödett feölsegeöd az tizteössegeös ayandekott kesede-
leomnelkwl boczassa ala, iollehet, az hatalmas czaszarnak
az feölsegeöd ayandekiara szwksege nincz, de barátságnak
okaertt minden ország czaszary király ayandekual lattyak meg
eö feölseget, es keönyeörgeonek hogy el venne, azertt feöl-
segeödis kví^lgye megh, mertt isten otalmaz ha eö feölsege

297

meg haragszik, senki nem mer eö feölsegenek erreöl az vtan
^mlekeozni. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budse 28. Juli.
anno domini 1583.

f Kívül latinul : Rudolf császárnak.]

269.
1583 augusztus 7.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tizteölendeö vrunk ba-
rátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Juta hoz-
zánk 2. Aug. az feölsegeöd keouete az tizteöleteös nemeös
feríiu Eytzing Pal, Maximilián herczeg eö feölsege camerariussa,
kitt feölsegeöd az tizteössegeös ayandekual boczatott az hatal-
mas czaszar portaiara, kitt mi tizteösseggel es io keduel fogat-
tunk, mind az eö hozzaia tartozokual egyeteomben, az mi hitt
leuelwnk az mintt tartya, es az feölsegeöd kiuansaga szerentt
tizteössegell boczattuk es kisertettwk, az kik vizza tértének
azonképpen, mikor penig hozzánk iutottanak mingyarast azon-
nal egy hiw es io czauust boczattunk postán az eö feölsege
portaiara, megh irtuk mind az hatalmas czaszarnak smind az
vezereöknek hogy az tizteössegeös ayandekott ala boczatta
feölsegeöd, es hogy az frigynek feölsegeöd otalmazoia es megh
tartoia, az mihozzánk való feölsegeöd io akarattyat es barat-
sagatt azonképpen megh irtuk eö feölsegenek. Touabba miuel
az feölsegeöd keöuete eszeös beölcz es tekintetre melto, com-
menc altuk az hatalmas czaszarnak es az wezereöknek, har-
mad napig nálunk leuen egesseggel feö eszeös embeörinkett
melleié aduan tizteösseggel boczattuk. Az mitt penig feölsegeöd
minekví^nk izentt mindeneöket megh ieleönteött minekwnk,
azertt megh paranczoltuk minden vegbeli vitezeöknek es begeök-
nek hogy mig az feölsegeöd alat valóktól valami nem leszeön
semminek okay ne legyeonek, tuggyuk penig hogy ezeök
semmi ellenkeözeö dolognak okott nem adnak. Keriví^k azertt
feölsegeödetis mintio szomszéd vrunk baratunkatt, paranczoUya
megh minden vegbeli vitezeöknek es kapitanoknak, tartsak
az frigyheöz magokat legyeonek veztegsegben, ezkeppen mind
feölsegeöd smind az hatalmas czaszar keözeöt az szomszed-
sagos baratsagh megh marad, mi keöztví'nkis minden io szóm-

298

szedsag. Az rabok dolgatt az mi illeti kiket ir feölsegeöd hogy
meg vadnak tartua, gondott viselwnk róla, hogy mindennek
az igassagh ki szolgaltassek. Isten éltesse feölsegeödett. Dátum
Biidae 7. Aug. anno domini 1583.

[Kivid latinul : Rudolf császárnak.]

270.
1583 szeptember i.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa ...

Feölsegeös romay czaszar nekví^nk tizteölendeö vrunk
barátunk. Keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa vtan. Juta az
feölsegeöd oratoranak embeöre i. Septembris az hatalmai
czaszar portaiarol czauussal egyeteömben, kitt minden kese-
deleom nelkwl boczattunk miuel erteöttük, hogy az feölsegeöd
oratoranak halála teörtentt, az hatalmas czaszar akar bizonyossá
lenni feleöle, ha feölsegeöd mas embeörett akariae belében
boczatni, auagy penig ez mostani embeörett haggya feölsegeöd
belében, az feölsegeöd oratora embeörenek hattunk barom
napott Beczigh, viszontagh barom napott vizza iwuesre, azért
feölsegeöd hatod napig ezeökreöl mmket tegyeön bizonyossá
hogy mijs az hatalmas czaszarhoz kesedeleom nelkwl boczat-
hassuk postán czauusunkat, es tehesswk eö feölseget bizonyossá
feleöle, mertt migh eö feölseget bizonyossá nem tezzví'k feleö-
le, es mig feölsegeödtwl bizonyosok nem leszwnk feleöle, addig
az eö feölsegeheöz mentt ayandek azonképpen al. Touabba
ennek eleötte irtuk vala feölsegeödnek, az hatalmas czaszar
népe meny szantalan nepett le vágta es el fog-ta az Keözeöl
Bas czaszarnak : Istennek hala eö feölsege engedelmebeöl
mostan viszontagh harmincz ezer népben tizeneöt ezer nepett
vágta le az hatalmas czaszar népe, tiz ezernél teöbbet eleue-
neön fogtak, Samaky orszagott meg veöttek, eggyk lakó hele-
beöl mely Reuannak neueztetik, az Keözeöl Bas czaszart kiví^ztek
ott az hatalmas czaszar igen nagy ereös varat czinaltatott :
ismegh egy beglerbegie az Keözeöl Bas czaszarnak az hol
lakása voltt az is az orszagott megh veöttek, mely Siruannak
neueztetik, hol Isten akarattyabol az hatalmas czaszar most
ereös varatt czinaltatt, ezeökre való eöreömwnkben az vegek-
ben algyukatt leötet^nk, feölsegeöd azertt azt ne vegye semmi

299

gonosz végre : Ezeöket feölsegeödnek, feölsegeödheöz való io
akaratunkból irtuk megh, feölsegeödis mikor az hatalmas
czaszart az mi kegyelmes feiedelmwnket meg talallya leuele
által, megh iria feölsegeöd, hogy az eö feölsege diadalman io
szerenczeien eöreöme volt feölsegeödnek, kitt io neueön veszeön
feölsegeödtWl. Isten éltesse feölsegeödett. Dátum Budae
I. Septembris anno domini 1583.

[Kívül latinul : Rudolf császárnak.]

271.
1583 szeptember 9.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tizteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Meg hozak mi
nekvC^nk az feölsegeöd leuelet, mellyet irtt feölsegeöd keuy
Kaczkytt Gyeörgy feleöl, miuel oda feöl való áros embeörnek
volna neminemw summa pénzel adós, kiertt keuy embeörtt
akarnak tartani, ha feöl nem keszerittyvC^k menni, mi az feöl-
segeöd kiuansaga szerent, es az keözeönsegeös igassagertt,
erreöl gondott viselwnk, vagy eö magát feöl keszerittyví^k,
auagy az elegh tételre, mi hasonlatos keppen kiuannyuk feöl-
segeödteöl, hogy az kik ott feon adossak ez ide ala valóknak,
feölsegeöd igazatt tetesseön nekieök, mertt sok feleöl iví^ panasz
miuel marhaiokat penzeöket szoktak sok helekeön megh tar-
tani. Isten éltesse feölsegeödet. Dalum Budae 9. Septembris
anno domini 1583.

[Kívül magyarul . Ernő herczegnek.J

272.
1583 szeptember 28.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekwnk tizteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetvv^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh ertenk

300

az feölsegeöd levelett, melyben panaszolkodik feölsegeöd az
fileky, szeczeny bégre, miuel Dobroniua ala mentek volna es
megh akartak venni es az szigetuary miuel hogy az hatalmas
czaszartol keszeritetnek az Keözeöl Bas hadában menni, ez
okaertt mind hodoltt hodolatlan nepett el vitett, kiket vele
egyeteomben ala akar vinni, valamint attak feölsegeödnek
tuttara, az fileky szeczeny dolgott, de nem igazan, mertt az
flleky es szeczeny begh az mi paranczolatunkat feli, hol egy
nehanszor megh paranczolttik, semmire okott ne aggyonak,
ezzel akarnak az feölsegteök alatt való vegbeli vitezeök az
frigy ellen való vetkeöket es czelekeödeteökeött el feödeözni,
mely frigy ellen gyakorta ellene iarnak; mintt Jász Bereny,
Diuiny, Kekkeö es Derbentt ala nagy sok seregh minden hadi
szerszámoknál, laytoriakkal iví'ttek, twzes laptakott, az hatal-
mas czaszar vegeiben hanták, kiket megh akartak venni, de
isten kegyelmessegebeöl, az hatalmas czaszar vitézi ezt eszeök-
ben veue elleneök állottak, es nem mehettek eleö szándékokban.
Az szigetuary hegre penig feölsegeödnek nem egyebertt teöttek
panaszt, hanem hogy Zriny akar voltt Kanisa mellet egy
castelt czinalni, hogy valami okkal megh czinalhatta volna.
Mostan penig Zriny, Nadasdy, Battyany sok seregeökkel leuen,
Kanisan innen egy casteltt czinaltattak, az frigy ellen, keriví^k
azertt feölsegeödett szeretetnél feölsegeöd azt el hányassa,
mertt ha az hatalmas czaszarnak tuttara leszeön, hogy az eö
feölsege birodalmában casteltt czinaltak, megh haragszik eö
feölsege, kibeöl bizonyara semmi io nem keöuetkeözik. Hol
azt iria feölsegeöd hogy az szigetuary begh az Keözeöl Bas
hadában keszeritetnek menny ez fele dolgott nem tuggyuk
honnan gondol feölsegeöd, hogy innen oda menne nem szwkseg,
mertt azok az hitteöl szakattak az igaz hitreöl az ebek el sza-
kattak, az feieök otalmara sem elegek, az hatalmas czaszar
országokat megh veötte, iob reszett eö magoknakis levágtak ;
Hallottuk hogy most Nemeött országban az hitt dolgából nagy
háborúság es had voltt, valakik az hatalmas czaszarnak hiWseggel
voltának, királyoknak czaszaroknak eö feölsege minden
segetseggel voltt romay czaszar penig eö feölsege az hatalmas
czaszarual minemvv^ barátságban vagyon iol tudom, azertt ha
eö feölsege akaria, mi az hatalmas czaszarnak megh iriuk, eö
feölsege az szigetuary, feiruary, koppany, fileky, szeczeny,
hatuany, bereny, szolnoky es teöbb vegbeli vitezitt segetsegVí^l
aggyá, kiuel feölsegteök azoknak ellene alhatt, mert mi azon
teörekeödwnk, hol mi ioual lehetví^nk ez szomszédságban.
Touabba iria feölsegeöd hogy az mi alattunk való vitezeök,
sokszor ellenkeödeö dologra okott adnak, kiket halaira való

301

bay viadalra ingerleönek, kiket penig kópiára ki hinak, mint
az mi emberví^nk deli Muztafa EÖrdeögh Gyeörgyöt ki hitta
volna, az feölsegeöd leuele latuan deli Muztafat mingyarast
eleö hiuatank, ennek okát megh akarank bizonyos keppen
érteni, kitt nyluan való keppen megh ertenk, ha eö leszeön vala
oka, ereös bví^ntetes nelkWl nem hattuk volna, de feölsegeöd-
nek nem aggyak bizonyos keppen tuttara, mertt ha igazan feölse-
geödnek tuttara adnak, nem panaszolkodnek feölsegeöd. Deli
Muztafa es Eördeög Gyeörgy keözeöt miképpen ez dolog voltt ez-
keppen vagyon. Deli Muztafa kwldeöt voltt egy louatt ki egy rab-
nak sarczaban Eördeög Gyeörgynek, Eördeög Gyeörgy mind az
rabott megh tartotta, smind penig az louatt ott hattá, mely
teöruentelen dologh, megh annak feöleötte deli Muztafat rutt
éktelen beszedeökkel leuele által illette, ezis bozzusagaban azt
mondotta, hogy, hogy nem mintt en ez rutt éktelen beszedeöket
el szenueggyem, iob felemnek louamnak el veszni, feölsegeöd
itellye megh ha eze auagy Eördeög Gyeörgy ez dolognak oka,
mas az hogy az mi teöruenywnk ez hogy mig az vegbeli
vitezeökteöl ki nem hiuattatnak, nem szoktak ki menni, de
az vegbeliek bortt isznak reszeögeöskeödnek, reszeög korok-
ban egy feleis irnak mas fele, bozzu es rutt éktelen leueleket,
ha megh iozanodnak megh bannyak teteöket, hogy az eö
magok bwnet neminemvvkeppen el feödeözhessek vgy pana-
szolnak feölsegeödnek, es ezeökre haritanak vetkeöket,Eördeögh
Gyeörgy ezeonkeppen czelekeödeöt, mikor ki kelleöt volna
menni, mikor az bay viadalnak ideié el iwtt, megh bánta dol-
gát es beteggé teötte magatt, annak vtanna panazoit feölsegeöd-
nek, noha eö maga adott mindeneökre okott, mi mindenben
azon igyekeözwnk hogy miképpen az mi kegyelmes feiedel-
mwnk es romay czaszar eö feölsege keözeöt való frigy es
baratsagh meg maradhasson, mi keözt^nkis az lo szomszedsagh,
mi ez okaertt megh paranczollyuk mind szwntelen az vegbeli
begeök es az vitezeöknek hogy semmi ellenkeozesre okot ne
^ggyonak, tuggyuk innen semmi oly dolog nem leszeön, de
mijs hasonlatosképpen kiuannyuk feölsegeödteöl minden ez
fele dolgoktol paranczollya meg íeölsegeöd megh szwnnyenek,
hogy ez mi alattunk valók se keszeritessenek valamire feöl
indulni. Tuggya feölsegeöd mind eleiteöl foguan királyok idei-
ebennis, egész Magyar orszagh Budahoz tartozó volt, mostis
penig mind az mi teöruenywnk szerent smind penig az
feölsegteök teöruenye szerent Magyar orszagh ide tartozó volna
de ez mostani magyary vrak, sem Budahoz, sem romay czaszar-
hoz eö f. nem tártnak ; Isten éltesse feölsegeödett. Dátum
Budae 28 Septembris anno domini 1583.
[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

302

273-
1583 október 15.

Ali basa Rudolfnak.
Mi Aly passa , .

Feölsegeös romay czaszar nekwnk tiztelendeö vrunk bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank
feölsegeödnek tuttara adnunk hogy isten kegyelmessegebeöl
az hatalmas czaszar az vrumelly begler begsegeöt nekví^nk
atta, eö feölsege ala hitt minket, az buday passasagot penig
mas passanak nekwnk io atyánkfiának atta, negyedik eszten-
deié miolta itt Budán az feölsegeöd szomszédságában vagyunk,
az mi kegyelmes feiedelmVí'nk es feölsegeöd keözeöt való
frigynek otalmazasara szorgalmatosak voltunk, es hogy az mi
kegyelmes feiedelmwnk es feölsegeöd keozeöt való baratsagh
meg maraggyon azon igyekeöztví^nk, az feölsegeöd hozzánk
való io akarattyat es io szomszédságát láttuk, es hogy mind
az hatalmas czaszarnak s mind az feö wezernek leuele által
mi feleolwnk feölsegeöd io emlekeözeteöt teött megh erteöttwk,
kitt igen keöszeönwnk es io neueön vezzwk feölsegeödtví^l, ha
isten be viszeön ez vtanis minden ioual akarok feölsegeödnek
lenni, es ha mi teörtennek feölsegeöd leuele által minket meg
talaluan. mindenben az menyben lehet az feölsegeöd kiuansaga
szerent teörekeödwnk az hatalmas czaszarnal, es az feölsegeöd
embeörinek minden ioual lesz\vnk, az mely vtannunk való
passa iw, kireöl ide feölis emlekeöztVvnk, az is io embeör,
azertt feölsegeödis minden io szomszédságot szeöreözzeön vele.
Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 15 Octobris anno
domini 1583.

[Kwül latinul: Rudolf császárnak.]

274.
1583 október 15.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . .

Feölsegeös Ernestus herczeg, nekWnk tizteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Akarank

303

feölsegeödnek tuttara adnunk, hogy Isten kegyelmessegebiöl
az hatalmas czaszar az vramelly beglerbegsegeöt nekví^nk atta,
eö feölsege minket hozzaia hitt, az biiday passasagott penigh,
mas passa atyánkfiának atta, azis io embeör, azertt feölsegteökis
io szomszédsággal legyeon hozzaia. Touabba immár keczer
egymás vtan Kemend keörvVl az toluaiok az áros nepekeöt
feöl vertek, marhaiokot penzeöket el veuen eö magokat meg
eöltek: JVvue hozzánk ez okaert az hatalmas czaszar vaczy
harminezadosa Oszmán Czelebi, panaszolkodek ez dologból mi
nekwnk, mi ezt haluan, megh paranczoltuk vala az esztergamy
bégnek, hogy azokat az toluay latrokat megh kerestetne, az
mi leuelwnk latuan az beg Kemend fele mentt, eö maga, az
vizeön is meg egynehány saykat boczatott, hogyha az latrokat
valahol az vizeön talalhattyak meg fogiak, ezt az komaromy
kapitan ertuen, harmincz saykat puskásoknál mind megh teöl-
teteöt, es Esztergám fele az saykakra iwttek, reaiok talaluan,
harczoltak mind ket fel, az esztergamy begh az pattantyukat
haluan, eö magais az Duna melle mentt, Esztergambolis azon-
keözben segetseggel erkeöztek, az saykakban egynehányat el
veöttek, egynehány eleuentis fogtak, iollehett ez nem sok
dologh, de mind azon által, ennek nem kelleöt volna lenni, seött
inkább onnan feölwlis, az latroknak keresésére segetseggel
kelleöt volna lenni, hogy ha mellyik kézben akatt volna, ereös
b\<^ntetessel megh bwntetuen, az teöbbi inkab megh felem-
leöttek volna, ezkeppen az áros népek mind ala s mind
feöl szabadon iarnatnanak, es kereskeödeseokben igazan el
iarhatnanak, honnan mind az hatalmas czaszarnak smind
penig romay czaszarnak eö feölsegenek haszna lenne,
azertt feölsegeöd meg paranczollya az vegekben, hogy az fele
latrokat ahol erteönek megh fogiak, ideis hirtt tegyeönek
innenis érte lesznek minden segetsegel annak keresésében:
Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 15 Octobris anno
domini 1583.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

275.
1583 október 25.

Ali basa Ernő főherczegnek.
Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekVv^nk tiszteöle ndeö bara
tünk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Ez el multt

304

napokbannis meg irtuk vala feölsegeödnek hogy az hatalmas
czaszar minket hozzaia hiiiatott ; tuggya feölsegeöd hogy
valami vysagott szikség hogy vigyví^nk ala, keriVí^k azért
feölsegeödet szeretetuel, feölsegeöd kwlgyeon penzWnkre valami
szép orakatt es egyéb fele vysagokat kinek az aratt meg
aggyuk es io neueon vezzWk feölsegeödtVí^l, valamiben ismeg
feölsegeöd megh talál, ha mitt az hatalmas czaszar vtan az eö
feölsege birodalmában meg találunk, készek vagyunk feöl-
segeödnek meg kWldenwnk. Isten éltesse feolsegeödett. Dátum
Budae 25 Octobris anno domini 1583.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

276.
1583 október 25.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekünk tizteölendeö bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh ertenk
az feölsegeöd leuelet melyben , panaszolkodik feölsegeöd az
esztergamy bégre es az ott való vitezeökre, miuel az koma-
romy halaszokat el akartak hozni, az komaromy naszádosok
egynehány naszáddal vtannok menuen, vittek volna valami
lesre eöket, hol sok naszádok voltak, az begh eö maga szárazon
az vitezeökuel leuen leöttek eöket, kiket penig le vaguan
négy saykat hoztak volna el ; Ez el múlt napokban ez dologh
miképpen leöt, megh irtuk vala feölsegeödnek, tudni illik, hogy
Esztergámhoz keözel Kemendnel vagyon egy toluaylo hel,
hol egymás vtan keczer az áros népeket feöl vertek penzeö-
ket marhaiokat toluaiul el veuen eö magokat annak feöleötte
meg eöltek ki mind az mi kegyelmes feiedelmví^nknek smind
romay czaszar eö feölsegenek karara vagyon ; Ezt haluan
Oszmán aga az hatalmas czaszar waczy feö harminczadosa
panaszolkodek ez dologból, mi nek^íí^nk mely Oszmán aga-
ual czauusunkat leuelwnkuel egyeteomben boczatank, megh
paranczolank mind az bégnek smind az kadianak ; hogy menteöl
hamarab azok az toluaiok valahol lesznek megkerestesseö-
nek, vagy haydu leszeön vagy akar minemw rendbeli em-
beör leszeön, ha meg találtatnak mintt az fele toluaiok, az eö
erdemeök szerentt megh eölettessenek, hogy az szegény keres
keödeök es minden rendbeli népek, bekeuel iarhassanak, az esz-

305

tergamy heg az szárazon menuen eö maga, az Dunára egy-
nehány saykat boczatott, hogyha valamiképpen az toluaiok
vagy szárazon auagy vizeön lennének, valamiképpen kézben
akadnának, mikor az mustra mesteör ala ivvtt volna, azt mon-
dotta hogy ha immár ide iví'tt^nk mennywnk Esztergám ala,
proballyunk szerenczett, tálam isten valami szerenczett ad, az
komaromy kapitannal ezkeppen vegezuen indultak vgy mint
huszonnyolcz naszáddal Esztergám fele, minden naszádon hat
het sebeös taraszkok leuen, az naszádok annak feöleötte
puskasokual rakua, találtak az esztergamy saykakra, az
esztergamy vitezeöket mind puskákkal taraszkokkal ereössen
leöttek, az esztergamy begh haluan az leöueseökett, az Duna
melle mentt, latuan hogy az komaromiak az esztergamy say-
kakat el akarnak venni, eöis az szárazról Esztereambol segetseg
erkeszuen leötette, észképpen isten akarattyabol az hatalmas
czaszar ereieuel igy leöt ez viadal, es az négy nazadnak el
hozása, de feölsegeödnek ezt nem attak bizonyos keppen tuttara
mert az komaromy halaszok nem Esztergám mellett halasznak
ez dolog penig Esztergám alatt leött, de ha ezt feölsegeödnek
bizonyosképpen megh ieleönteöttek volna, tuggyak hogy az
frigy ellen bwneöseöknek vadoltattak volna, de hogy
ezkeppen bWneöket inkább el feödeözhessek, azért czelekeöt-
tek ezt hogy az mint az dologh voltt, nem vgy hanem kw-
leömben aggyak feölsegeödnek tuttara, de mi ezt bizonyos-
képpen megerteöttwk, ha az teörök vitezeökteöl igazan megh
nem erteöttwk volnais, az kiket eleueneon fogtak, azok egyebet
nem mondottak az mintt az dolog leött, azok penig eleöttwnk
azt vallottak mikor kerdeöztVv'k volna ez dologról, hogy semmi
az halaszok dolgában nem voltt, hanem Esztergám ala akar-
tunk menni, hogy teöreökeöket fogiunk ; Ebbeölis megh értheti
feölsegeöd, hogy az viadal eleőt ket napual, az komaromiak
iví^ttek Esztergám ala, molnott megh égettek az molnárt el
vittek, hol mind teöreök smind penig magyar egyaránt eorleött
lattya feölsegeöd az tel el keözelgeteöt, most mind teöreöknek
magyarnak kellene, nem szenuedi Isten el ez fele dolgott,
hogy ez keppen czelekeodnek. Keriwk azért feolsegeödet mint
tizteölendeö barátunkat, feölsegeöd paranczollya megh mind
az komaromiaknak, smind penig egyéb vegbeli vitezeöknek
ez fele dolgoktol megh szwnnyenek legyeonek az frigynek
otalmazoi, mi innen gondott viselNíí^nk hogy semmi ellenkeozeö
dologra ok nem adattatik, az mi magunk ayanlasa szerentt
Isten éltesse feolsegeödet. Dátum Budae 25 Octobris anno
domini 1583.

[Czimzés hiányzik.]

A budai basák. 2U

306

277-
1583 november 24.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekwnk tiszteölendeo vr
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Az hatal-
mas Isten kegyelmessegebeöl az mi teöruenyvC^nk szerentt az
hatalmas czaszar nennyet nekWnk atta házasságra, az menyeg-
zeöy lakodalomnak napia hamar való napon megh leszeön,
illyen szwksegeös dolognak ideien, az kik egymással barat-
sagossak, szoktak barattyokat megh találni miuel egynehány
eztendeötwl foguan ez szomszédságban nagy barátságban vol-
tunk, nem akartuk hogy feölsegeödnek meg nem ieleöntenenk.
KeriVí^k azért feölsegeödett mint tizteölendeö vr baratunkott,
feölsegeöd az lakodalomnak ideien legyen ieleön, kiertt ha az
Isten eltett az hatalmas czaszar mellet teöb barátsággal aka-
runk feölsegeödnek lenni. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum
Budae 24 Novembris anno domini 1583.

f Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

278.

1583 deczember 19.
Mahmud, a budai basa titkára, Ernő főherczegnek.

En Mahmud kihaia, az en Nágos kegyelmes uram Szinan
passa tanacza, es uduaranak feö gond uiselőie Budán etc.

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekeöm tizteölendeő vram.
Keöszeöneteömeött es minden tizteössegeös magam ayanlasat
irom feölsegeödnek. Jutának az hatalmas czaszar portaiarol
hozzánk, az feölsegteök megh holt oratoranak testeuel 18. De-
cembris, kiket tizteösseggel fogattam es tartattam, azonképpen
tizteösseggel minden marhaiokual egyetemben boczattam es
kísértettem.

Touabba akaram feölsegeödnek megh ieleönteneöm, hogy
az en Nágos vram, Szinan passa iwueöben vagyon, menteöl
hamarabíide iutt azertt mihelt ide iutand, feölsegteök embeöre
által megh talallya ; az mi bezedwnk igaz bezed es hitwnk

307

igaz, az hatalmas czaszar es feölsegteök keözeöt való frigyeött,
miképpen ez eleöt való passak eöriztek, otalmaztak, mi iob-
ban akariuk eörizni, es otalmazni, de kereöm feölsegeödet,
hogy az hatalmas czaszarhoz meneö tizteössegeös ayandekott
anny ideig feölsegteök ne keslellye, mintt ez ideig feölsegteök
keslelte, kitt ha feölsegteök megh czelekeödik, az hatalmas
czaszar, es az en Nágos vram Szinan paesa es feölsegteök
keözeöt éppen megh marad az baratsagh, ezeöknek vtanna,
azonnis kereöm feölsegeödett, hogy mikor valami el igazito
dolgunk esnek az feölsegteök birodalmában, feölsegteök iga-
zicza el, ha mi itt az hatalmas czaszar vegeiben teörtennek,
feölsegeöd talallyon megh, es mindenekreöl gondunk leszeön
es el igazittyuk, hogy ne legyeön ez szomszédságban valami
igyenetlensegh. Isten éltesse feölsegeödett.

Dátum Budse 19. Decembris anno domini 1583.

[Kivül magyarul : Ernő beremegnek.]

279-
1584 február 21.

Szinán basa * Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa az hatalmas Istennek io akarattyabol
Teöreök czaszarnak feö heltartoia Budán, es gond uiseleöie
Magyar országnak etc.

Tekinteteös es Nágos Ernestus herczegh nekwnk szereteö
szomszédunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh
hozak mi nekwnk az Nágod leuelet, melybeöl megh ertenk
hogy király eö feölsege az hatalmas czaszar portaiara postát
akarna boczatani, kinek ala iwuetelire Nágod kiuannya az mi
hitt leuelví'nkett, azertt ez mi leuelwnk latuan, ualakitt eö
feölsege postán ala akar boczatani, minden kesedeleomnelkwl
boczassa ala ; fogaggyuk az mi hitwnkre tiszteössegwnkre
hogy senkiteöl semmi bantasa nem leszeön.

Ezeöknek utanna az vaxneroSf! dolgokból Nágod leuele-
ben az uegbeli uitezeök feleöl panaszolkodik, hogy Tata ala
mentek uolna, es az fMeky begh Breznobanya ala igyekeö-
zeöt uolna, mi nekWnk az hirví^nkuel ninczen, mi meltan pana-
szolkodhatunk, mert megh kett holnapia nincz miolta Budára

* Frenk Jusziif Szinán budai basa 1583 október 9 — 1586 május.

20*

308

iWttvv'nk, azolta az tataiak egynehányszor az hatalmas czaszar
uarai ala iwttek, juhott barmott el haytottak embeört el
uittek.

Ismegh, ez el mtiltt napokban egriek, tokaiak, kallaiak, es
egy nehany uegbeliek ugy mintt tizen ket ezerén, laytoriak-
tial, taraszkokual es minden hadi szerszámoknál igyekeosztenek
az hatalmas czaszar ueghaza Szolnok ala, Isten nem engeduen
iv^ueöben sokan az Tiszában uesztenek.

Ismegh ez feölwl ualo napokban egy czauust egy marto-
loz agaual boczattunk uala neminemw szegenseg dolgainak
igazitasara, az hatalmas czaszar országában utón menuen, az
korponaiak el uittek, ez fele dolgokat szwntelen czelekeödnek^
mi penig minden uegbeli begeöknek es uitezeöknek meg
paranczoltuk, hogy az hatalmas czaszar es király eö feölsege
keözeöt ualo frigynek ellene semmit ne czelekeöggyenek, kitt
az mi paranczolatunk szcTcntt meg is tartónak.

Azertt Nágodis paranczollya megh minden uegbeli kapita-
noknak es uitezeöknek, ez fele dolgoktol megh szwnnyenek^
es az el uitt czauust es martoloz agatt megh paranczollya
Nágd hogy mingyarast megh kwlgyek, mert ha ezeök megh
nem lesznek mind ezeöket es az mely dolgok leöttenek az
hatalmas czaszamak tuttara aggyuk, mertt az hatalmas czaszar
minket az országnak otalmasaraboczatott, azért ha Nagod ezeöket
mi nekwnk megh kwldi, ualamiben minket Nágod megh talál,
minden szomszedsagos barátsággal akarunk Nnak lenni.

Ezeöknek utanna, iuta mi hozzánk az hatalmas czaszar
paranczolattya az ado feleöl, melyben paranczollya eö feölsegtr,
hogy Nágodat meg találnánk feleöle, hogy mikor annak ala
boczatasanak ideié eö feölsege ne keslellye, erreöl azért Nágod
minket tegyeön bizonyossá, hogy mijs az hatalmas czaszart
tuggyuk bizonyossá tenni feleöle. Isten tartsa Nágodat. Dátum
Budse 21. Febr. anno domini 1584.

[Kívül magyarul . Ernő berezegnek.]

280.
1584 április 22.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekWnk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh hozak

309

tni nekwnk az feölseeeöd leueleitt, melyekbeöl megh ertenk mitt
ir feölsegeöd, czitdalkozik feölsegeöd az mi leuelwnkeön, mellyet
irtunk uolt feölsegeödnek az feölsegeöd alat tialo tiegbeliek feleöl,
mi czudalkozunk inkab azon, az mitt feölsegeöd ir, es pana-
szolkodik feölsegeöd oly dolgokról kiben semmi hirwnk nincz,
mely dolgok meg Hadom Aly passa ideiben leöttenek. Az
koppany Aly begh feleöl az mitt ir feölsegeöd, hogy Wesprim
ala mentt iiolna, azt nem igazan attak feölsegeödnek tuttara,
mert az hatalmas czaszar országában, az eö maga faluiban
mentt uolt az eö maga nepeuel, ezt az vesprimiek haluan
rea wteöttek eö magát egy nehany magaual el fogtak, ki az
frigy ellen uagyon, ez fele dolgot az feölsegteök alat ualok
mint szwntelen czelekeödnek, es az hatalmas czaszar uegei
ala ivvnek, azért feölsegeöd paranczollya megh minden uegbeli
kapitanoknak es uitezeöknek, az fele dolgoktol megh szvC^nnye-
nek, mi innen megh paranczoltuk minden uegbeli begeöknek
es uitezeöknek az frigynek otalmazoi legyeönek, tuggyuk pe-
nig hogy minden fogyatkozás nelkwl mégis tartónak. Touabba
irt uolt feölsegeöd nekwnk egy buday Mihály deák neuV^ kai-
mar feleöl, mely Mihály deák megh holt, miuel Beczben lakozó
Piispeök Balasnak uolt uolna adós F. 707 d. 45 ker feölsegeöd
hogy az buday biraknak megh paranczolnank, hogy az megh
holt Mihály deák marhaiabol Piispeök Balast meg elegitetnek,
az feölsegeöd barátságáért hiw emberwnket boczattuk az bi-
rakhoz az feölsegteök embeöreiuel egyeteomben, mely mi embe-
rwnk az feölsegteök embeöre eleött, az birakot hitt szerent
rea kerdeötte hogy igazan megh mongyak, ha mitt tudnak
hogy Mihály deáknak uagy pénze uagy maihaia maratt uolna,
az eö hiteök szerent azt monSottak, hogy kett darab szeöleö-
nel es egy kertnél teöbbet semmitt nem tudnak hogy marat
uolna, aztis itt ualo adósságért el fizettek, azért ha feölse-
geöd ezeon megh nem elegeödnek, feölsegeöd kwlgye egy hiw
emberét mi hozzánk, teöruennyel itt lássa, ha mitt talál,
auagy ualami marhaiatuagy penzet ualakinel talallya, az feöl-
segeöd barátságáért mi kezeben adattyuk. Ezzel egyeteomben
ayanlyuk minden io akaratunkat és barátságunkat. Dátum
Budae 22. ApriL anno domini 1584.

[Kivül magyarul ■ Ernő herczegnek.J

310

28l.

1584 májtis 22.
Szinán basa Ernő főherczegnek.
Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekví^nk io szomszéd bará-
tunk. KeöszeöneMnk es magunk ayanlasa után. Ennek eleötte
ualo passakis találtak meg feölsegeödett ezeön dologról, mely-
beöl akarank mijs feölsegeödett megh találnunk, tudni illik
hogy buday sido Jakabnak Bereczk fiának adós Trombitás
János ki Marosról el szeökeött tizeneöt száz forintnál, kitt ez
megh neuezeött sido adós leueleiuel meg bizonytt, mind azon
által meg sem elegiteötte megh ez megh neuezeött sidott, ez
okaertt mentt az hatalmas czaszar portaiara, es hozta az
hatalmas czaszar páran czolattyatt, hogy az eö adossagaertt
oda feöl ualo áros nepekeött tarthasson, mostan es akar uala
ualami áros nepekeött tartani, de az íeölsegeöd baratsagaertt
nem engedenk, hanem akarank feölsegeödett megh találnunk.
Azért feölsegeöd paranczollya megh Trombitás Jánosnak, ez
feöl^l megh neuezeött sidot elegicze megh, hogy valamely
áros embeör megh ne haborittassek miatta, auagy penig feöl-
segeöd kwlgye oly biztató leuelet, mely mellet, ez meg neue-
zeött sido bizuast feöl mehesseön, es az eö peöreöseuel szeöm-
tví^l szeömben uegezhesseön. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feöl-
segeödnek io szomszedsagos baratsagunkatt. Ex űrbe Buda
22. May anno domini 1584.

[Kiviil magyarul: Ernő herczegnek.J

282.
1584 május 25.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeonetwnk es magunk ayanlasa után. Megh hozak
mi nekvC^nk az feölsegeöd leuelett, melybeöl mindeneöket megh
ertenk. Ennek eleötte kiuantuk uala az feölsegeöd hitt leuelett,
egy Saban neuw emberví^nknek királyhoz eö feölsegeheöz es

311

feölsegeödheöz iialo menetelire, mellyett most meg kNVldeött
feölsegeöd, mostan hogy hirtelenseggel feöl nem kvv^ldhettwk
az oka semmi nem egyéb, hanem hogy most lonaink mind az
fwueön uadnak, nem akariuk embervv-nkett feölsegteökheöz
veressen boczatnunk, de hamar tialo napon ayandekual feöl
boczattyiik feölsegteökheoz az mi emberwnket. Touabba az
koppany begh feleöl az mitt ir feölsegeöd, hogy mi nekWnk
azt az dolgott nem attak uolna igazan tuttunkra, az feölse-
geöd Írásában nem keteölkeödwnk, de feölsegeödnek inkab
nem attak igazan tiittara, mert holott feölsegeöd azt iria,
hogy egynehány ezer magaual igyekeozeot uolna Wesprimre,
megh gondolhattya feölsegeöd azt, hogyha anny ezer ma-
gaual mentt uolna. azt mi nekví^nk hirWnkuel atta uolna^
ha penig mi nekwnk hirwnkuel atta uolna, nem hogy mi
az felere szabadsagott attunk uolna, de seott inkab feietis ue-
tettwk uolna az fele dologertt, mas az mikor anny ezer em-
beör az fele helyre megyeön, ha algyutt nem uiszeön tarasz-
kokatt sereg bontókat uiszeön, feölsegeöd megh hallotta uolna,
ha az fele uolt uolna nalok, ebbeölis megh teczik hogy nem
igazan attak feölsegeödnek ez dolgot tuttara, mert Aly beg
teöbuel nem uolt, hanem ezak barom száz magaual mentt uolt
az szanczagsag kerwlni, az hatalmas czaszarnak egy faluiaban,
megh szaluan, az feölsegeöd alatt ualo uitezeök rea wteöttek,
es ugy fogtak megh. Egyéb dolgokrolis az mitt feölsegeöd ir,
abban semmi hirví'nk ninczen, mertt megh paranczoltuk minden
ueg béli begeöknek es uitezeöknek, az frigynek semmiben ellene
ne iarionak, mellyett minden fogyatkozás nélkül meg is tartó-
nak. Panaszolkodik feölsegeöd az mi alattunk ualo uitezeokre,
oly dolgokról, mely dolgok megh az mi eleöttVvnk ualo passak.
ideieben leottek, kiben mi nekwnk semmi hirwnk ninczen,
mi penig ez ideig nem panaszolkottunk az feölsegeöd alat
ualo kapitanokra es uitezeokre, noha mind szwntelen az
frigynek ellene iarnak, mijs ez okaertt akarank feölse-
geödnek tuttara adnunk, az minemw dolgok mi ideönkbem
leöttenek ;

Eleoszeör, mikor Budában iwttvv-nk, az tataiak juhott hay-
tottak el. Másodszor az hatalmas czaszar uiteziben kitt le uag-
tak, kitt benneök eleueneon el uittek. Harmadszor nagy sereg-
gel Wall ala iwttek. Negyedszer az egriek egy nehany ezer
magokual Szolnok ala indultának uolt taraszkokual sereg bon^
tokual, laytoriakual, de isten eökett nem uitte eleö szándékok-
ban, mertt az Tiszán által menuen sokan benneök az Tiszában
uesztenek. Eöteödszeör, Dobó Ferencz az leuay hadual, Ferdi-
nando az wyuary hadual, Forgacz Istuan, Forgacz András

312

Pobrady Benedeök, bakay hadual, surany, komiaty nytray,
korponay hadual, húszon kett taraszkual sereg bontokual, az
hatalmas czaszar ueghaza Esztergám ala iwttenek, az utón
menuen az hatalmas czaszar uiteziben egynehanyatt eleö talal-
uan, kitt le uagtak benneök, kitt eleueneön fogtak megh. Az
után Szeczen ala Horuatt Gyeörgy zolyomy kapitan, Fanczy
Gyeörgy korponay kapitan; Balassy Balintt wiglesy kapitan,
Topoczy Ferencz egy nehany ezer magokual iwttenek uolt.
Ismeg ez mostany napokban az weöreösuary barmott az wy-
uariak el haytottak. Ismeg ez el múlt czeöteörteökeön az
nogrady szanczagsagban Buuirdelen ala kett ezer gyalog es eot
száz louag iví'ttenek ; azertt paranczollya megh feölsegeod min-
den ueg béli kapitanoknak es uitezeöknek minden ez fele dol-
goktol meg szwnnyenek. Akarank erreölis feölsegeödet megh
találnunk hogy az esztergamy, feiruary, szolnoki, hatuany,
fileky es az teöb szanczaksagokban, sok faluk uadnak, kik
eleiteöl foguan mind az hatalmas ezaszarnak, smind szpahia-
ioknak igazan adoiokott meg attak, most penig ki masfel, ki
kett esztendeötwl foguan sok faluk uadnak, kik sem az hatal-
mas czaszarett, sem szpahiaiokett megh nem attak, ez okaertt
mind zaimok spahiak mi hozzánk iwuenek, es panaszolkodanak
nekví^nk, miuel hogy annak eleötte az eö iobbagyok be iwtte-
nek mostan penig be nem iwnek, azt mongyak hogyha az
hatalmas czaszarual királynak frigye uagyon, miertt hogy az
mi iobbagynkott be nem eresztik, hogy adnak megh mind az
hatalmas czaszarett smind az mienkett, es azt mongyak hogy
az hatalmas ezaszarnak panaszolnánk mi reánk, mertt ez ideig
mikor az fele faluk be nem iwttenek, el rablottak, mi penig
nem engedenk sem hogy rablást tegyeönek, sem egyéb dol-
got czelekeöggyenek, mig feölsegeödnek tuttara nem aggyuk,
ha ez fele dolog feölsegeödnek hireuel uagyone auagy
nincz, azertt paranczollya megh feölsegeod minden uegbeli
kapitanoknak, hogy az fele falukott be szolgáltassak, kik az
hatalmas czaszarett smind szpahiaiokett igazan megh aduan,
maradhassonak megh mindeneök ellen bekeuel.

Ezeöknek utanna, az hatalmas czaszarhoz meneö tiszteös-
segeös ayandeknak, ala iwuetelinek ideié el keözelgett, kireöl
mind ez ideigis feölsegeod minket bizonyossá nem teött, ha
uagyon, most penig az hatalmas czaszar paranczolattya iutott
hozzánk az tiszteössegeös ayandek feleöl, akaria eö feölsegé
hogy menteöl hamarab bizonyossá tegywk feleöle uagyone
auagy nincz, azertt feölsegeod minden kesedeleömnelkvC'l min-
kett tegyeon bizonyossá feleöle, hogy az mi kegyelmes feie-
delmVí'nknek mijs bizonyos keppen tuttara adhassuk. Ezzel

313

egyeteomben ayanlyuk feölsegeödnek io szomszedsagos barat-
sagunkott. Dátum Budse 25 May anno domini 1584.

[Kiviil magyarul : Ernő berezegnek.]

283.
1584 május 26.

Szinán basa Ernő főherczegnek.
Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh hozak
mi nekünk az feölsegeöd leuelett, melyben panaszolkodik
feölsegeöd az szigetuary bégre, es az eö alata ualo uitezeökre,
hogy mind szwntelen haborgattyak es viszik az ado fizeteö
iobbagyokott, ez dologh bizonyara mi nekwnk nem uolt hi-
rwnkuel, mertt az hatalmas czaszartol az orszagh gond uisele-
sere, es az szegensegnek otalmazasara boczattattunk ide,
ez okaertt mi mindenben otalmazzuk, es senkinek nem en-
gsggywk háborgatni eökett, ennek eleötte az szigetuary begeött
megh ualtoztattuk, es az gyulay begeöt hattuk belében, feöl-
segeöd ez fele dolgot tuttunkra aggyon, megh lattya feölse-
geöd, hogy az hatalmas czaszar akarattyabol az fele dolgokott
kik czelekeödnek megh tuggyuk bwntecni, czak hogy paran-
czoUya meg feölsegeödis az uegbeli kapitanoknak es uitezeök-
nek, az minemVv dolgokott mind szwntelen az frigy ellen cze-
lekeödnek attól megh szwnnyenek, mi innen gondottuiselwnk,
hogy az mi alattunk ualoktol semmi ellenkeözeö dologra ok
nem adattatik. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feölsegeödnek io
szomszedsagos baratsagunkott. Dátum Budae 26. May. anno
domini 15S4.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.]

284.
1584 június 4.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Eredeti. — Egykorú másolata Ország'os Levéltár, Dobó-levéltár, 2. csomó,
melléklet Ernő föherczeg' 15S4 jul. 4-iki leveléhez.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh hozak

314

mi nekví'nk az feölsegeöd leuelett, melyben panaszolkodik feöl-
segeöd az mi alattunk ualokra, miuel hogy sok panasz érte
uolna feölsegeödet az nogrady beg kegyetlensége feleöl, (feö-
keppen Dobó Ferencz panaszolkodott) hogy az zebelebiekett
feöleötteb sarczoltatuan, es az eö igaz adoiokual megh nem
elegeöduen, annyera hogy elegek nem lehettek arra, az mitt
teöleök kiuantt, ez okaertt keszerittettek az falut pusztán
hadni, ebben mi nekvv^nk semmi hirWnk ninczen, talált uoltt
megh Dobó Ferencz az zebelebiek feleöl leuele által, mi megh
irtuk neki, hogy az mi ez ideig adoiok uoltt, azt igazan megh
aduan, annak kiuvv^le semmi teöruentelen dologual nem en-
geggywk háborgatni, semmitt egyebett ne aggyonak, az mi
az eö igaz es szokot adoiok annál, azertt paranczoUya megh
feölsegeöd mindeneök ellen szallyonak haza, mi az orszagh
gond uiselesere, es az szegensegnek otalmara boczattattunk
az hatalmas czaszartol ide, azertt az hatalmas czaszar paran-
czolattya szerentt akariunk mindenben otalmazni eökett, iwye-
nek be hozzánk benneök, az begeötis ala hiuattyuk, megh
lattya feölsegeöd, ha ezkeppen uagyon az dologh az mintt
feölsegeöd iria, gondot uiselwnk rolók, kiben hamar ideön hire
leszeön feölsegeödnek, az mi alattunk ualoknak mi nem enge-
dví^nk az fele kegyetlensegeött czelekeödni, az ki penigh uala-
mitt czelekeödnek, mi meg tuggyuk bwntetni, feölsegeödis pa-
ranczoUya megh minden ueghbeli kapitanoknak ualami onnan
okot ne aggyonak. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek
io szomszedsagos baratsagunkott. Dátum Budae 4. Junii anno
domini 1584.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

285.
1584 június 22.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nekví^nk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh hoza
mi nek\^nk az feölsegeöd embeöre, romay czaszar eö feölsege
leueleuel egyeteömben az feölsegeöd leueleitt, melyben iria
feölsegeöd, hogy az uegekben mindenkoron ilyen siíokas uoltt
hogy mikor uagy onnan feölwl mi hozzánk, auagy mi teö

31.')

l^X^nk oda feol, keöueteött akartunk kví^ldeni, annak eleötte
annak, hitt leuelett szoktunk uenni, nem illeot uolna azertt
hogy az mi embenVnk az feölsegteök postaiatt szinten Koma-
romig kiserie hol hitt leuele nem uolt, mi ezt nem tuttuk, ha
feolsegeod tutta, miertt, hogy feolsegeödnek négy emljeöre,
hol hitt leueleok nem uolt, mi hozzánk iwuen, sem uasban
nem uerettwk, sem megh nem fogattuk, hanem az feölsegeöd
embeörseget nezuen szép bekeuel ismeg uizza boczattuk, mijs
ahoz való kepeöst boczattuk uolt az mi emberwnkett az feöl-
segteök postaiaual, hogy ualahol az útban ualami nyaualyaia
ne lenne, kitt erteöttwnk hogy feölsegeöd uasban akart ue-
retni, bizonyara ha feölsegeöd uasban uerette uolna sem gon-
doltunk uolna uele, auagy ha feölsegeöd kiuannya feöl kwl-
gyWk, es ueresse uasban feölsegeöd, azertt ha ugy kel czele-
keödnví^nk lássa feölsegeöd. Touabba az mely leueleket feölse-
geöd az hatalmas czaszar portaiara az feölsegeöd oratoranak
kwldeött, az feölsegeöd kiuansaga szerentt azokatt kesedeleom-
nelkül embeortink által el kwldeöttwk. Ezeöknek utanna romay
czaszar eö feölsege kiuanta, az mi hitt leuelwnkett, az hatalmas
czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayandeknak ala boczatasara^
mellyet az eö feölsege kiuansaga szerentt, meg kwldeöttwnk
eö feölsegenek.

Az Pwspeök Balas dolgatt az mi illeti, mostan miuel
romay czaszar eö feölsege hamarsággal kiuanta az mi leue-
IvVnkett, megh nem elegitethettwk, azertt mikor az hatalmas
czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayandek ide erkeözik, igazatt
tetetwnk mindeneökben. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feolse-
geödnek io szomszedsagos baratsagunkott. Dátum Budse 22.
Junii anno domini 1584.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.]

286.

15 4 július 22.

Szinán basa Dobó Ferencznek.

Egykorá másolat Országos Levéltár, Dobó-levéltár. 2. csomó. Melléklet
Ernő fhg. 1584 aug. 4-iki leveléhez.

Mi Szinan Passa . .^.

Tekintetes es Nágos vr nekVí^nk io szomszéd barattunk.
KeoszeonetVC^nk vthan. Megh hozak mi nekwnk az Nágod leue-

316

leth, mellyeth irth Nágod : az zebelebiek, az Nágod : leuele
lathuan migiarasi cziausztinkath boczyattuk az nógrádi heghez,
€s a szebelehiek keözwll az kik fogua volthak, el boczyattattuk,
az Nagod barathsagaerth az mestertis ki felöli irth ennek
elothe Nágod Házon bekuel el boczyattattuk, czyak hogy ágiak
megh az szebelebiekis amiuel Házon beknek adossa maratta-
nak. Towabba miuel Ernestus herczegh eo feolseghe es Nágod
panazolth az nógrádi bekre, Ernestus herczegh eo felségbe es
Nágod baratsagaerth, az mi kegielmes feyedelmwnk hirenekwU
az nógrádi beketh mazurra teottuk, es vy beketh boczyattunk
heleben, azerth kezericzye rea Nágod az zebelebieketh zallia-
nak haza Nágod onnan otalnaazza eoketh mi ineth gondoth
viselünk mindenben az hatalmas czyazareth meg aduan min-
denekhrwU kik eo felseghenek feyeth haitottak. Izentwnk
zovv'ahs Nágodnak Hartyani Istuantul, azerth hamith Nágodnak
zol azmi szonkal, meghigie Nágod zaiiath. Isten tarczya Nágo-
dat. Dátum Budae 22. jul. anno domini 1584.

Czimzés nélkül, de a tartalomból a czímzett megállapítható.

287.
1584 július 23.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekwnk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Ennek eleötte
egynehanszor találtuk megh feölsegeödett leueh'vnk által, miuel
az uegbeli uitezeök, szwntelen szoktak az hatalmas czaszar
uegei ala szaguldani, es az frigy ellen iarni, hogy az felekeött
megh bwntetne feölsegeöd, mindenkor ollyan ualasztt teött
feolsegeod, hogy megh tartya feölsegeöd es otalmazza az fri-
gyeött, nem tuggyuk mégis mi legyeon az oka, hogy megh
nem szvv^nnek, hanem mind sz'vv^ntelen az frigy ellen iamak,
miuel mi az mi alattunk ualo begeöknek es uitezeöknek megh
paranczoltuk hogy semmire okott ne aggyonak, az mi paran-
czolatunkott feluen, az frigyeott megh tartyak, es semmiben
ellene nem iarnak, de immár az sok tvVrest el untuk, mertt
ez el multt hónak, az az, júniusnak tizenhetedik napian indul-
tak ki az wesprimiek, es mentek az hatalmas czaszarnak egy
Endrik neu\v palankia ala, eleötteök iaro uoltt Fekete Mathe,
Palotay Gyeörgy, száz kilenczuen gyalognál. Tihanbol uoltt
neleök Paxy Balas, tizenkilenczed magaual es kett taraszkual,

317

kikett júniusnak húszon ketteödik napian, mikor az mi alattunk
ualo uitezeök eszeökben ueöttek uolna, benneök kikett le uag-
tak, kikett eleueneön hoztak eleönkben, mikor azokatt ker-
deottvC'k uolna ki akarattyabol feölsegeöd hireuel iwtteneke
oda, auagy ki akarattyabol, azok aztt mondák hogy feölse-
geödnek nincz hireuel, hanem az vyuary kapitan Ferdinando
akarattyabol mentek.

Ismegh júliusnak nyolczadik napian Egreöl Barbely András,
Tokaybol Bornemizza Imre, onodiak, czerepiek, diosgyeöriek
ugy mintt hatt száz louaggal, es hat száz gyaloggal Bereny
ala iwttek, az bereny uitezeökben ketteött le uagtak, ketteött
eleueneön fogtak.

Ismegh júliusnak tizedik napian, az vyuary kapitan Fer-
dinando eleötteök leuen, az tataiak, komaromiak, suraniak,
komiatiak, kett száz louagh es négy száz gyalogh Sambok ala
iwttenek, az sambokiakban negyett le uagtak negyett eleueneön
fogtak, kikett az fwueön találtak hogy kaszaltattak.

Ismegh júliusnak tizeneoteödik napian Dobrokisbeöl po-
lyák pan Thodor, Százból Almás Istuan, Kozarbol Murany
Mihály, Vezuabol Szabó János es Soky Mihály. Szlattinabol
Horuatt Mihály. Rohottbol Szabó Gaspar. Zólyomból Horuatt
Gyeörgy az fia Barbely Gaspar. Wiglesbeöl Topoczan János.
Fanczy Gyeörgy korponay kapitan, ezpk kilenczed fel száz
gyalognál, eöteödfel száz louaggal, tizen kett zaszloual Diuin
ala mentek, kikett mikor az diuiniek keozwl egy nehany gya-
log megh látott uolna, ki iwttenek. Isten az mi alattunk ualok-
nak aduan az szerenczett, kikett benneök le uagtak kikett
eleueneön fogtak, es négy zaszlott nyertek, ez fele dolgok
szwnetlen lesznek, nem tuggyuk ha feolsegeöduek hireuel
uagyone, auagy feölsegeöd nem bir ueleök, hogy ez felekett
megh nem bwntett feölsegeöd, lam mi az feölsegeöd baratsa-
gaertt, miheltt feölsegeödnek valamely bégre valami panasza
i\v, helereöl feöl keöltywk, es mas begeött hagyunk belében,
ugy mintt mostannis az nogrady, hatuany, szigetuary begeokett
az hatalmas czaszar hirenelkül feöl keölteöttwk, es mas be-
geokett hattunk heleökben, egyebekett azonképpen az ki ualami
ueteökben találtatik megh tuggyuk bwntetni, feölsegeödnekis
ezkeppen kellene czelekeodni, mert nem tuggyuk ha uagyone
frigy auagy nincz hogy ezkeppen czelekeödnek.

Touabba az hatalmas czaszarhoz meneö tíszteössegeös ayan-
deknak ala boczatasanak ideié immár három holnapia hogy el
multt, romay czaszar eö feölsege kiuanta uala az mi hitt leue
Iví^nkett annak ala boczatasara, mellyet az eö feölsege kiuan-
saga szerentt kesedeleomnelkwl megh kWldeöttwnk, mind azon

318

által mind ez ideig sem boczata ala feölsegteök, ennek okatt
nem tuggyuk mi legyeön, azertt feölsegeod menteöl hamarab
aggyá tuttunkra, mertt az hatalmas czaszar portaiara embe-
Twnkett akariuk boczatni, tuggyuk mijs eö feölseget bizonyossá
tenni feleöle. Ezzel egyeteomben ayanly (!) feölsegeödnek io
szomszedsagos baratsagunkott. Dátum Budse 23. Jul. anno
Domini 1584.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.]

288.
1584 augusztus 10.

Sziaán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus lierczegh nekwnk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeönetwnk után. Ennek eleötte eöt auagy hat hol-
napual erteöttwk hogy Zriny Gyeörgy azon igyekeözeöt uolna,
Szigetuar keörwl ualami castelyokott czinaltatna, az uegre
hogy az mely faluk ez ideig az hatalmas czaszarnak feiet
haytuan igazan adoiokott megh attak ez után megh ne adnak,
kitt mi mind ez ideigis el nem hittwnk, hanem hogy most
latank az feölsegeod leuelet, mellyet kwldeött Zriny Gyeörgy-
nek feölsegeod, melybeöl ertenk hogy feölsegeod hireuel leot
az dologh, kitt romay czaszarnak eö feölsegenekis tuttara
attunk, azertt ha feölsegeod azt akaria hogy az mi kegyelmes
feiedelmwnk es romay czaszar eö feölsege keözeött az frigy
megh maraggyon, az fele dolgott ne czelekeoggyek feölse-
geod, mert czak romay czaszartol uarunk ualaszt, ha ezkeppen
leszeon az dologh, az mi kegyelmes feiedelmví^nknek azkeppen
tuttara aggyuk, kibeöl semmi io nem keuoetkeözik. Isten ue-
Iwnk. Dátum Budse 10. Aug. anno Domini 1584.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.]

289.
1584 augusztus 19.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeonet\(^nk es magunk ayanlasa után. Akarank feöl-

319

^egeödet illyen dologból megh találnunk, hogy mikor Zriny
Oyeorgy es Nadasdy Ferencz az frigy keozben az posgay Isz-
kender begeött megh uertek uoltt, ackor eseott uoltt foglya
az posgay alay begh Kalender neuví^, kitt tizen kett ezer fo-
rintban megh sarczoltatuan boczattak uolt ki, az alay beg
hattá az eoczett zálogban, migh sarczatt megh adna, az eö
sarczat éppen megh fizetuen, megh erteottek hogy alay Begh
uoltt, es hatt ezer forintnál wteöttek sarczatt feöllyeb, mely
méltatlan es szokatlan dolog az uegekben, az hatt ezer forin-
totis éppen megh fizetuen, mégis ott tartyak az alay begh
eÖczett, mely dologból az hatalmas czaszar paranczolattya
iví^tt, hogy mi gondott uisellyví'nk róla, es bizonyossá tegywk
eö feölsegett mi legyeön ennek az oka, azertt paranczoUya
megh feölsegeöd Zriny Gyeörgynek az alay begh eoczet kese-
deleomnelkwl boczattassa el, mert semmi io dolog nem keouet-
keözik beleöle, feolsegeodt^l bizonyos ualazt uarunk, hogy
tuggyuk mijs az mi kegyelmes feiedelmwnket bizonyossá
tenni feleöle. Ezzel egyeteomben ayanlyuk íeölsegeödnek io
szomszedsagos baratsagunkott. Dátum Budse ig. Aug. anno
domini 1584.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J

290.
1584 szeptember i.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk io szomszéd barátunk.
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Juta mi hozzánk
romay czaszar eö feolsege embeöre Henricus Liechtenstain az
hatalmas czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayandekual 26.
Augusti, kitt mind az eö uele ualokual egyeteomben tiszteosseg-
gel es io keduel fogattunk, azonképpen kesedeleomnelkwl, hivC'
embeörinkett ueleök aduan, az hatalmas czaszar portaiara
tiszteösseggel boczattuk, az kik penig uizza tértének bekeuel
uizza boczattuk. Touabba megh ertenk az feölsegeöd leuele-
beöl hogy megh hattá feölsegeöd hogy mi nekví^nk azon feöl-
segteök embeöre szoualis megh mongya es iruais hozza ne-
kv^nk az minemw dolgok az uegbeliekteöl leöttenek, mely

32 n

dolgokról szoual szólott nekví^nk es iruan es hozta, kiben semmi
hirwnk ninczeti, mertt bizonyara mind azoknak mellyekreöl
mi nekví^nk szololt az feölsegteök alatt ualok okai, mely dol-
gokatt az feölsegteök embeörenek ualokeppen eleiben atttink,
kinek ellene nem mondhatt, hogy nem az feölsegteök alatt
ualok uolnanak az okai, kireöl monda hogy feölsegteökeött
ualo keppen bizonyossá teszi, kibeöl feölsegteökis mindeneö-
kett megh erthett, azertt paranczollya meg feölsegeöd minden
uegbeli kapitanoknak hogy ha feölsegeöd akaria hogy az frigy
megh maraggyon, minden ellenkeözeö dolgott el tauoztasso-
nak, innen semmi ellenkeözeö dologra ok nem adattatik, mertt
mi megh paranczoltuk minden uegbeli begeöknek es uitezeök-
nek az frigyheöz tartsak magokatt, hol penigh megh nem szwn-
nek az fele dologtol, az sokatt immár nem t^rheitywk, hanem
mijs másképpen uiselwnk gondott róla.

Ezeöknek utanna immár egynehány leuelví^nk által talál-
tuk megh feölsegeödett neminem\v^ faluk feleöl es egyéb dol-
gokról, (miuel sok faluk uadnak, kik eleiteől foguan az hatal-
mas ezaszarnak feiett haytuan, mind az hatalmas czaszarett
smind szpahiaiokett igazan megh attak, mostan penigh be
nem iwnek szpahiaiokhoz) hogy megh paranczolna feölsegeöd
minden uegbeli kapitanoknak, az feleket keszeritenenek szpah-
iaiokhoz be iwni, hogy bekeuel meg maradhatnának, mely mi
leueleinkre mind ez ideigis feölsegeöd ualazt nem teön, azért
mind azokról feölsegeödtwl ualazt uarunk. Isten uelWnk. Dá-
tum Budse I. Septembris anno domini 1584.

[Kivül magyarul . Ernő herczegnek.J

291.
1584 október 9.

Musztafa bég, budai kincstartó, Braun Erasmusnak.
Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XIX. kötet.

En Muztafa begh, az hatalmas Istennek io akarattyabol,
teöreök ezaszarnak kencztartoia Budán, etc.

Tekinteteös es N. vr, nekeöm io szomszéd barátom. Keö-
szeöneteöm es magam ayanlasa vtan. Miuel az koppany Aly
beguel ennek eleötte ismeretségben voltam es vele sott ke-
nyerett eöttem nem akartam el feletkeözni róla, hanem akar-
tam szabadulásában teörekeödni, mentem az N. Passahoz keo-

321

nyeörgeöttem hogy eö Nagais hozzaia fogna, eö N. az en ked-
nenrert hozzaia foga, annak feöleötte négy varost kiuant N.
kezességre, mi nem ezak az négy városbelieket hanem hat
városbelieket boczattunk kezesVí^l, enis az Nágos passaual
egyeteömben kezes leszeök ereötte, azért N. aggyá az polgárok
kezeben, iollehet ha mi kezeseök nem leöttvv^nk volnais ereötte
az Aly begh sarczanak meg kelleöt volna lenni, mertt az
városbeliek az hatalmas czaszar szamara valók es eö feolsege
iobbagy, mi penig eöket meg nem akariuk nyomorítani. To-
uabba az N. kiuansaga szerentt mostan az tiz ezer forintott
megh kWldeöttwk, gondott viselwnk róla hogy az maradék
sarczarolis N. megh elegitessek. Isten tartsa N. Dátum Budse
9. Octobris. Anno dni 1584.

Ebben ez mi Írásunkban N. semmit ne keteölkeöggyek,
mert ennek en viseleöm gongyat, egyéb dologbannis valami-
ben N. meg talál, io szomszédsággal es barátsággal akarok N.
lenni, ezt czak az istenért es az Ntok io szomszedsagos barát-
ságáért czelekeödeöm vele ; végezetre az en peczeteömeöt ne
nézze N ; mertt ez feölwl meg irtt ezimer az en peczeteöm.

[Kívül.] Az Tekinteteös es N. vrnak, Erasmus Praunnak,
romay czaszar eö feolsege hadakozó tanaczanak, nekem io
szomszéd barátomnak adassék.

292.
1584 október 9.

Szinán basa Braun Erasmusnak.

Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó, XIX. kötet.

Mi Szinan passa . . .

Tekinteteös es N. vr, nekwnk io szomszéd barátunk. Keö-
szeönetvv^nk es magunk ayanlasa vtan. Ennek eleötteis irtunk
vala N. az koppany rab Aly [begh feleöl, miuel az hatalmas
czaszar kencztartoia keönyeörgeöt vala, hogy hozzaia fognánk,
az N. io szomszedsagos barátságáért, es az N. kencztarto ked-
ueert hozzaia fogank, N. négy varost kiuant kezeswl, mi nem
negyet hanem hat városbelieket k\vld eöttVvnk az kezességre
nem czak azok lesznek az kezeseök, hanem mijs es az N.
kencztarto, iollehet ha szinten mi kezeseök nem lennenkis, az
Aly begh sarczanak megh kellene lenni, mertt ez városbeliek

A budai basák. 21

322

az hatalmas czaszar iobbagy, mi penig az szegensegeöt megh
nem akariuk nyomorítani, azért N. aggyá kezeökben, im mos-
tan az N. kiuansaga szerentt az tiz ezer forintott meg kM-
deöttví^k, az maradék sarczarolis az N, kiuansaga szerent
N. megh elegitettyWk. Isten tartsa kegdt. Dátum Budse 9. octob.
Anno dni 1584.

[Kívül magyarul: Praun Erasmusnak.]

293-
1584 október 16.

Szinán basa Ernő főherczegnek.
Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Emestus herczegh nekVí^nk io szomszéd bará-
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa után. Megh hozak
mi nek>5í^nk az feolsegeöd leuelett, melyben iria íeölsegeöd
bogy az esztergamy begh, ez feolWl ualo napokban ualami
falukott rablott uolna el kiertt iria feolsegeöd hogy helett
megh ualtoztatnank, tuggya feolsegeöd az feolsegeöd baratsa-
gaertt immár három begeött keölteött-^nk feöl helereöl, mikor
feolsegeöd minkett megh talált, mikor czelekeötte feolsegeöd
azt ? hogy ualamely uegbeli kapitannak kapitansagatt el ueötte
uolna, kik az frigynek mind szví^ntelen ellene iarnak, mi min-
denkor tiszteössegeös dologban az mi tehetsegví'nk szerentt
igyekeöztwnk szolgálni feölsegteöknek, de feolsegeöd sem min-
kett embeör szambán nem szamlaltt, sem az hatalmas czaszar
frigye tt nem beczVí^lte, ezerszer az zaimok, szpahiak feöl ta-
mattak, kiknek faluiok, kinek esztendeötWl, kett esztendeöt^l
három esztendeötví'l foguan be nem i\^ttek, keönyeörgeöttek
hogy az eö kenyereökett megh aggyuk, es az rablásra szabad-
sagott aggyunk, miképpen az mi eleöttwnk ualo passak ideie-
ben, el rablottak azokatt, az kik eleiteöl foguan, az hatalmas
czaszarnak feiett haytuan, mindeneökett igazan megh attak,
uiszontt az hodolast el hattak, es nem iWttek be szpahiaiokhoz,
de mi kiket szép szoual, kikett bVí^ntetessel leczendesziteöt-
twnk, es nem attunk szabadsagott az rablásra, hanem feölse-
geödett akartuk megh találni feleöle : elseöben, másodszor,
harmadszoris leuel'íí^nkuel megh találtuk feleöle, hogy paran-
czolna megh feolsegeöd minden uegekben az fele falubeliekett
be keszericzenek i^ni, de feolsegeöd nem hogy megh páran-

323

■czolta uolna, de seött meg leueleinkre sem teött ualazt feöl-
segeöd, az io szomszedsagos baratsagertt io akaratunkból,
emberVC^nket akartuk romay czaszarhoz eö feolsegeheöz es feöl-
segeödheöz boczatnunk, kinek feöl menetelire kiuantuk az
feölsegteök hitt leuelett azt sem akaria uala feölsegteök megh
kVí'ldeni, hanem eött holnapra kWlde megh feölsegeöd, lattyuk
hogj- semmi haszna Írásunknak, azertt nem akariuk ennek
iitanna irasunkual bántanunk feölsegeödett ; ez el mullt na-
pokban az egriek, tokaiak, sirokaiak Balassy Balintt uoltt
eleötteök ivv^ttek Budahoz nem mezzé, egy Deömseöd neuW
uarosban az sokadalmat megh wteöttek, kikett mikor az mi
alattunk ualok eszeökben ueöttek uolna, reaiok talaluan Isten
-akarattyabol eötuentt benneök eleueneön fogtak es egyneha-
nyatt le uagtak, ezt sem akartuk feölsegeödnek tuttara adnunk,
mert lattyuk hogy haszontalan irasunk, azért ha feölsegeöd
akaria hogy az io szomszedsagh megh maraggyon keöztVí^nk
es az frigy eött akaria feölsegeöd, három dolgott kiuanunk
feölsegeödtvC^l. Elseö hogy az hatalmas czaszarhoz meneö tisz-
teössegeös ayandek mikor annak ideié el iWyeon, mert most
eöt hat holnapual szokott megh késni. Második dologh ez,
hogy az mely faluk eleiteöl foguan az hatalmas czaszarnak
feiett haytuan be iWttek szpahiaiokhoz es mindeneökett igazan
megh attak, mostan azonképpen begeök, zaimok, szpahiak
falui be iwyenek, mert az mi magunk falui keözzwlis sok
uagyon ki be nem iw, mind az uegekheöz tartozó uagyon
«ött száz falu ki be nem iw, iollehet ez mostani rablás mi
nekwnk hirwnkuel nem uolt, hanem az után leött hirví^nkuel,
de ha megh nem paranczollya feölsegeöd hogy az felekett
be keszericzenek iWni, általán foguan ebben egyéb nem
lehett, hanem el raboltatnak. Harmadik dologh ez hogy az
hatalmas czaszar uegei ala ualo száguldástól, es minden
egyéb elenkeözeö dologtol az uegbeliek megh szwnnyenek,
ha ezeök megh lesznek, ha mi az mi alattunk ualoktol lenne,
nfii adunk okott róla. Wegezetre akarank eztis feölsegeödnek
tuttara adnunk, hogy iutott az hatalmas czaszar paranczolattya,
azzal egyeteomben romay czaszar eö feölsegenek szolo leuele,
melyett paranczoltt eö feölsege, hogy az mi magunk embeöre
által, kvC^ldenenk megh eö feölsegenek, mely leuelet uegeztWk
egy Saban es Muztafa neuW embeörinkteöl megh kvvldenwnk
kiknek feöl menetelire kiuannyuk hogy feölsegteök kesede-
leömnelkWl ualo hitt leuelet kwlgye. Ezzel ayanlyuk feölse-
geödnek io szomszedsagos baratsagunkott. Dátum Budse i6.
Octobris anno Domini 1584.

f Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

21*

.321

y94-
i5(S4 október 19.

Szinán basa )obó Ferencznek.

Egykorú másolat, Országos Levéltár, Dobó-levéltár 2. csomó. Melléklet
Krnö főherezeg 15S4 okt. 27-iki leveléhez.

Mi Szinaii passa . . .

Tekentetes es Nttljos vr nekvVnk jo szomszéd barátunk.
KeoszeoiietWnk es majmunk ayanlusa vthan. Mejíh bozák mi
nek>X'nk az Nílpjod leueleth, melyben jrya Njígod : hogy nemi-
nemeo fakikoth oknelk^X^l' el rabolthak volna, merth minden
adoyokatb i^jazan me^íb attak, az Níi^od : irasa es beszéde ijíaz
legyeon, de ualakj Nsígodnak azth mondotta bogy adoyokatb
meg attak nem igazan mondotta Nagodnak, mertb azkik az
batalmas czazarnak feyetb baytottak, az batalmas ezazaretb
es szpabiaioketb igazan megb adgyak, nem bogy el rabol-
tatnak, seotb meg ba lebetne gonoz szelt^X^lis meg oltal-
maznak, mertb az mi kegyelmes feyedelmVÍ'nk az orszagb
oltalmára boczatotb ide minketb. Tov^abba jrya N. bogyennek
eleotteis talaltb megb minketb leiiele altbal, mely Njígod levC'e-
lere megb valaztb sem teottvC^nk, mi arDX'l az Nágod : lewele-
r^l nem emlékezünk bogy mi kezVí^nkben joth volna, de mi
haromzor talaltitk megb lenelVí^nk altbal Ernesrttis berczegetb
eo feolsegbetb az faluk dolgából, miitel bogi az vegekbez tar-
tozó faluk vagion eoth száz kik eleytV(/l fogV^an az batalmas
teoreok czaszarnak feyetb baytuan, mind az batalmas czazar-
nak smind szpabiay oknak mindent igazan megb attak, mostan
penig nem akarnak be jeoni szpabiayokboz, bogy eo feolsegbe
paranczolna megb, az fele faluk béliek be jeonenek, mely mi
leueleinkre megb választ sem teotb eo feolsegbe, jmmareztendeye
hogy az batalmas ezazar engedelmebeol mi Budára jeottVC^nk az
zaimok szpahiak eginebanzor fel keolthek panazolkottak mi-
uel kinek eztendeye, keth eztendeye, barom eztendeye hogy
jobbagya be nem jeo, keonyeorgeottek bogi az rabságra zabad-
sagotb adgyWnk, miképpen az eleobbj passak ideyeben az fele
falukoth el rablottak, kik szpahiaiokhoz be nem jöttek, mind
azon által mi azth nem czelekett>X'k, de miuel lattyak az
feölsegeöd, nints mitt tenn\X'nk tneg kel az mi kegyelmes feie-
delm-OC^nknek Írnunk, hogy feölsegteök nem fogatta io keduel

32.-)

zaimok szpahiuk hogy ez dologh feleol meg leuelunkre nem
jeo válasz vgyan hirwnk nelkVí'l rablottak el eoketh.

Azerth paranczollya meg N. minden aflPele falubelieknek
szpahiaiokhoz be jeoyenek, adoyokat igazan meg aduan, ha
czak egy jobbagioth valhonnan el hoznak mi teoleonk varia
Nágod : Isten velví^nk. Dátum Budae 19 octob. Anno domi 1584.

395.
1584 deczember 18.

Szinán basa Ernő föherczegnek.

My Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nekünk io szomszéd bará-
tunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa után. Ennek eleötte
három holnapual találtuk uala megh feölsegeödett leuelVí^nk
által, miuel iv^tt hozzánk az mi kegyelmes feiedelmwnknek
romay ezaszar eö feölsegenek szolo leuele, mellyet paranczoltt
eö feölsege, mi magunk hí\^ embeöre által eö feölsegenek megh
kV^í^ldenvvnk, mi uegeztVvk uala azt egy Saban es Musztafa neu^
emberVí^nk által megh k'Cí'lden'ÍVnk, mely mi embeoreinknek
feöl menetelire kiuanank az feölsegteök hitt leuelett, kitt mind
ez ideigis megh nem kV'í'lde feölsegteök, miertt hogy mind ez
ideigis az eö feölsege leuele itt uagyon, es eö feölsege ualazt
uar akartunk, eö feölsegenek irni feleöle, de neztwk az feol-
segeod baratsagatt. Ezeönkeözben 17. Decembris iuta az hatal-
mas czaszarnak egy Kamber neuVÍ' ezauusa az hatalmas ezaszar
leueleuel es Oszmán passa eö Nagá leueleuel, miuel hogy Osz-
mán passa eö Nagak ennek eleötteis az hatalmas ezaszar leuele
mellett voltt, romay ezaszar eö feölsegenek szolo leuele, pa-
ranczolta azertt az mi kegyelmes feiedelm^nk, hogy mind az
elebbi eö feölsege leueleire smind ez mostanira ezeön eö feöl-
sege ezauusa által ualazt tegywnk, ez okaertt ezeön eö feöl-
sege czauusatt, mind az mi feölWl megh neuezeött embeorink-
uel, az mi kegyelmes feiedelm>?(^nk, es Oszmán passa eö Nagá
leueleiuel feolsegteokheoz akariuk boczatni, kiknek feöl mene-
telire ha feölsegeöd hitt leuelett akaria k>X^ldeni, minden kese-
deleomnelkví^l kví^lgye megh feölsegeöd, menteöl hamarab mijs
boczathassuk uizza ualazzal az eö feölsege czauusatt, hol pe-
nigh feölsegeöd megh nem akaria kWldeni, iria megh aztis
az eö feölsege leuelett ; kitt eöreömest nem czelekeödnenk. Ezzel

326

egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek io akaratunkott Dátum
Budae i8. Decembris anno domini 1584.

Mathias herczegh eö feölsege ez dologról illyen ualaztt
teött uoltt mi nekünk, hogy megh iritik ha mi oly dologh,
azért feölsegeödis megh gondolhattya, az mi kegyelmes feie-
delmVv^nknek peezeteös leueleitt miképpen bontanánk mi feöl,
nem illik az mi hozzánk, hanem az miképpen mi kezünkben
iWtt, azonképpen akariuk eö feolsegenek megh k'^ldenví^nk.

Post scripta. Miolta, az hatalmas ezaszar akarattyabol Budá-
ban i>X^ttwnk, mindenkoron akartunk feölsegeödnek barátság-
gal lenni, es ualamiben feölsegeöd megh talált akartunk tisz-
teössegeös dologban szolgálnunk, de nem tuggyuk mi az oka,
hogy feölsegeöd sem baratsagunkott, sem szolgalatunkott io
neueön nem ueszi, hogy semmiben kiuansagunknak nem akar
engedni feölsegeöd, tálam, ualamely uegbeli kapitannak hizeöl-
keödesebeöl uagyon, lam mikor ualaki uagy az frigy ellen
iart, uagy ualami ellenkeözeö dolgott czelekeöttek, es feölsegeöd
megh talaltt, mindenkeppen megh megh b^ntettwk, kitt mazulla
teöttV'í'nk kitt egyéb b^íí^ntetessel megh b'Cí'ntett^nk az feölse-
geöd barátsága ertt, miképpen hogy feölsegeöd talált uala megh
az esztergamy Piry begh feleöl, az feölsegeöd leuele latuan
mingyarast az hatalmas ezaszar portaiatt megh találtuk feleöle,
es im helett megh ualtoztattuk. Azonképpen az bosznay passa
feleölis panasz iwue, hogy neminemvv^ dolgott czelekeödeött
uolna, ki az frigynek ellene uoltt, mi azt is ertuen, az hatal-
mas ezaszar akarattyabol bassagatt el uetetenk, es Sasuar heg-
nek adatank, ennek utannais ualamiben feölsegeöd megh ta-
lál, ha feölsegeöd io neueon ueszi teöl^nk, minden tiszteösse-
geös dologban szolgaiunk feölsegeödnek, senki hizelkeödeö
beszedett feölsegeöd el ne higgye, mertt miképpen ez ideig az
ki ualamit az frigy ellen czelekeödeött mindenkeppen megh
bví^ntett'Oí^k, ez utannis megh bwntettyVC^k, feölsegeödis azon-
képpen az felekett megh bvv^ntesse, hogy mind innen smind
onnan az fele dolgok el tauoztatuan, maradhasson megh ez
kett feiedeleom keozt minden fogyatkozasnelkw^l az frigy.

[Kínul magyarul . Ernő herczegnek.J

327

296.
1585 január 24.

Szinán basa Ernő főhercz«gnek.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nekVvnk tiszteolendeö bará-
tunk, KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa után. Ennek eleötteis
találtuk megh feölsegeödett ezeön dologból, kibeöl akarank ez
mostani leueMnk altalis megh találnunk feölsegeödett, tudni
illik hogy Trombitás János ki Marosról mentt uoltt el, Maro-
son létében ueött uoltt egy Jakab neuw buday sidotol tizen
három száz forintt ara marhatt feöl, mely sidonal adós leuele
uagyon, mind azon által mind ez ideigis megh nem elegiteötte,
onnan feölM azonképpen Trombitás János egy nehany leuelett
kWldeötte ez megh neuezeött sidonak, melyben fogaggya hogy
megh elegiti, mely leuelnek eggykett eö maga peczetiuel megh
peczeteöltettett feölsegeödnek kWldeöttvC^k, melybeöl ez dolgott
megh értheti feölsegeöd, azertt elegitesse megh feolsegeöd,
ne kellessek mas iambor áros embeörth megh tartatnunk
ereötte, mertt az hatalmas czaszar paranczolattya uagyon
feleöle, hogy tartassunk ereotte ha megh elegiti, es azkep-
pennis ez megh neuezeött sidott megh elegitessVí'k ; ualakinek
penigh itt az hatalmas czaszar birodalmában ualaki adós uolna,.
feölsegeöd aggyá tuttunkra, mi az keözeönsegeös igassagh sze-
rent mindeneöknek igazatt tetetwnk. Ezzel egyeteomben ayan-
lyuk feölsegeödnek io akaratunkott es szomszedsagunkott.
Dátum Budse 24. Jan. Anno dni 1585.

[Külső czim hiányzik.]

297.
1585 január 24. körül.

Szinán basa Ernő főherczegnek.
Töredék, keltezetlen ; a hozzávetőleges dátumot Gévay írta az eredetire,

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekWnk tiszteolendeö szom-
széd barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa után. Mi-
uel az feölsegeöd oratora Henricus Liechtenstainnak betegsége

328

teörtent, eö heleben az tiszteoleteös személy Herr Lempach,
mind az hatalmas czaszarnal smind egyebütt feölsegeödnek
hiuen szolgait, mi hozzánk egessegben iutuan latank mijs hogy
io embeör eszeös embeör, io keduel láttuk es fogattuk, azon-
képpen tiszteösseggel boczattuk es kisertettVí^k, ennek utannais
ualamikor feölsegteöknek ide ualami dolga esik, auagy az
hatalmas czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayandekual feölseg-
teök eötett boezassa, mert arra az szolgalatra melto, es feöl-
segteöknek hiw szolgaia.

298.
1585 január 25.

Szinán basa Ernő főherczegnek.
Ml Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekünk io szomszéd bará-
tunk, keöszeönet^nk es magunk ayanlasa után. Ennek eleötte
találtuk uala megh feölsegeodett leuelWnk által, miuel az mi
kegyelmes feiedelmWnk romay ezaszar eö feölsegenek szolo
letiele uagyon, mellyett paranczoltt eö feölsege mi magunk
hiV(^ embeöre által megh kwldenwnk, uegeztwk egy Saban,
Musztafa, es az hatalmas czaszarnak egy Kamber neuw czauusa
által megh kwldenví^nk kiknek feöl menetelire miuel az mi
kiuansagunk szerentt feölsegeöd hitt leuelett atta, ez mi megh
neuezeött embeörinkett romay czaszarhoz eö feölsegeheöz es
feölsegeödheöz az hatalmas ezaszar es Oszmán passa eö Nága
leueleiuel im feöl boczattuk, mely mi embeörinkteöl szoual
mindeneökreöl mijs izentví^nk feölsegteöknek, azertt ha mitt
mi szonkual szolnak, feölsegteök higgye megh szauokott. To-
uabba kiuannyuk hogy feölsegteök elegsegeös ualazzal bo-
ezassa mi hozzánk uiszontagh eökett.

Im most feölsegeödnek ez mi Musztafa new^ emberWnk-
teöl kett louat, egy sárga eoregh szeonyegeöt es egy feir
eoregh szeonyegeöt, ezt mostan egy alma heleöt uegyeön feöl-
segeöd, ennek utanna ualamiben feölsegeöd megh talál min-
den tiszteössegeös dologban barátsággal. Ezzel ayanlyuk feöl-
segeödnek io akaratunkat es baratsagunkot. Dátum Budse 25.
Jan. Anno dni 1585.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

329

299-
1585 január 25.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestas herczegh nekwnk tiszteolendeö szom-
széd barátunk. Keöszeonetwnk es magunk ayanlasa után. Aka-
rank feölsegeödnek tuttara adnunk, hogy mikor koppany Aly
begh ki akart uolna, es Komaromban iutott uolna, iutott az
hatalmas czaszar portaiarol Oszmán passa es Meehmett passa
eö Nágok leuele Aly begh feleöl, mely leueleket nem akartuk
feöl kMdeni, hanem eö Nágoknak tuttokra attuk hogy Aly
begh immár ki i\Vtt onnan, azonkeözben iutott az hatalmas
czaszar czauusa, Kamber neu#, mely leuelekett paranczoltak
eö N hogy azon czauus által feölsegeödnek megh kVv^lgyWk,
mely leuelekett im megh kwldeött^nk feölsegeödnek, jollehett
mi az leuelekett feöl nem bontottuk, de ugy gondolnánk hogy
Aly begh sarcza feleöl uolna, hogy az Aly begh sarczaban
ualami engedeleomuel lenne feölsegteök, feölsegteök az mint
iobbnak gondollya azkeppen czelekeöggyek. Ezzel ayanlyuk
feölsegeödnek io akaratunkott. Dátum Budse 25. Jan. Anno do-
mini 1585.

[Kivül magyarul : Ernő berezegnek.]

300.
1585 február 22.

Braun Erasmus Szinán budai basának.*

Fogalmazvány, Országos Levéltái-, volt akadémiai iratok, 120. csomó,

XIX. kötet.

Tekentetes es Nagsagos Passa, nekwnk jo zomzed wrwnk
barathwnk : keozeonethwnk es hozzánk jllendeo tyztesseges
zollgalathwnk ayanlasa wthan. Wetteok az N. leweleth, es
megh ertetteok beleole hogy N. az nylwan walo dolgothys dis-

* Czímzés és aláírás hiányzik. Az 1585 apr. 25. Braun Erasmus,
1584 okt. 9. Szinán és Musztafa kincstartó leveleivel megállapítható a
czímzett személye. -

330

putalny akarya, mellyeth nem eoreomeosth erthwnk, mertk
Nágdnak my nalwnk ekkorayglan jo hyre newe wolth. Az
lewelrwl jol emlekezwnk az melynek Nágd massath kyldette,
de jol thwggya Nágd hogy aiTwl, wgy mynth az foglyok dcfl-
gaban, az wthan el menthwnk wolth : merth hogy Constanti-
napolban Cordatiatto azonkeozben megh zabadwlth, my azth
az beghnek megh mondottok, es Leway Lazloth montok hogy
az heletth megh zabadechyon, mely Leway Lazlonak megh za-
bád wlasath magarays wetth azonthwl az begh, az mynth jm az
kezeseknek lewelenek massabol Nágd nylwan megh erthy,
kyth az kezesekys jol thwdnak. Nágd pedyglen az kenchtar-
towal egyetemben rea felelth hogy walamy az begh sarcza
lezen, éppen megh lezen, az mynth az Nagysagtok leweleynek
jelenwalo massabol Nágd myndeneketh beowebben megh ol-
washath es megh ertheth: Azerth Nágdt meeghys jo zeretet-
tel keryeok, hogy az maga jo hyre neweth ezzel az kewes
dologgal el ne wezesse, seoth jnkab azon legyen hogy naprwl
napra eoregbegyek : adassa Nágd Leway Lazloth myndyarasth
az kezesek kezébe, wyhessek Komaromba feol : merth modwnk
lezen benne hogy az beg sarezaban hattra semmy ne ma-
raggyon, az kezeseketh althalan foghwa mynd morhayakban
mynd zeomelekbenys megh foghattyok, mynth hogy jm az
tolnay Mezaros Benedekys jde feol jeoth wala morhath wenny,
kyth meghys tartoztattwnk wala, de kére ereossen hogy ez
wttal el erezzeok es az theob kezeseknek jrywnk, hogy oth
alath myndeneketh megh mondhasson : mellyeth jm megh
chelekettwnk ez wttal, de ha Leway Lazloth myndyarasth megh
nem hozzak, általán foghwa hogy keonyeorwles kywyl che-
lekezwnk ennek wthanna welek: mellyeth Nágdnakys megh
akarthwnk jelentheny. Isthen tharchya Nágdt. Dátum Viennse
22. Feb. 1585.

301.
1585 február 22.

Braun Erasmus Tolna városához.

Fogalmazvány, az ugyanezen kelet alatti, a budai basához írt fogal-
mazványnyal egy lapon, ugyanazon kéztől, Oi'szágos Levéltár, volt aka-
démiai iratok, 120. csomó, XIX. kötet.

Prudentes et circumspecti domini amici honorandi : salu-
tem et nostri commendationem. Thwggyok hogy nylwan wagyon
nalathok, hogy az theobby keozeoth az Aly begerth jUyen mo-

331

donys lettetek kezesek, hogy hathod nappal azwthan hogy az
beg Comarombol Budára menne, Leway Lazloth az heg feol
kyldy. Jm pedyglen menny jdeye legyen hogy az begh el
menth jol thwggyatok. Weltheok wolna azt, hogy wetek nem
esyk sem az begh, sem pedyglen az thymagatok fogadásában :
de mywel hogy mynd az wtha foghwa sem kylde megh az
begh Leway Lazloth, nem kekethelen (!) ez wthan thy hozza-
tok kell nywlnwnk : jm masthanys Mezaros Balynthoth megh
tartoztattok wala, hanem nagy kérésre ez wttal esmeglen el
zabadetayok mywel hogy ew maga nektek megh thwggyon
nyelwel myndeneketh bezelleny es ezth az my lewelwnkethys
megh agg\ a : weth wala pedyglen nemynemeo arros embe-
rekthwl walamy morhath feol, de lathwan az arros emberek
hogy en megh fogtattam, wyzha wettek az morhath thywle :
melyeketh thy nektek azerth jelentwnk megh, hogy magato-
kath karthwl megh thwggyatok oltalmazny, es hogy okwetet-
len es myndyarasth Leway Lazloth me^h szabadechyatok es-
Comaromba wygyetek, merth ha fogadastok es kezességiek-
hez kepesth ezth megh nem chelekezytek, byzonnyal hygye-
tek hogy semmy keonyeorwles raytatok nem lezen, hanem
mynd magatokon es mynd morhathokon tartoztatas es fogas-
esyk mellyeketh Mezaros Benedeknek * megh hattok hogy
nyelwelys megh mongyon : ezzel Isthen welwnk. Dátum Vien-
nse 22. Feb. 1585.

Czimzés és aláírás nélkül.

302.
1585 április 4.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinau passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekWnk szereteö szomszéd
vrunk barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után.
Ennek eleötte egynehanszor találtuk megh feölsegeödett leue-
IWnk által, miuel az uegbeli uitezeök mind színtelen az hatal-
mas czaszar uegei ala szaguldnak, es az frigy ellen iarnak,
feölsegeöd azt irta hogy romay czaszar eö feölsege után,
feölsegeöd uiseli az orszagh gongyatt, azért mi feölsegeodnek

* A kitörölt Balynthnak fölé irva.

332

tuttara aggyuk ha kik az fele dolgot czelekeödnek es feölse-
geöd bwntetesnelkwl nem haggya, akarank ezokaert mostan
leuelwnk által megh találnunk feölsegeödett, mert nem tuggyuk
ha feölsegeödnek hireuel uagyone, inkab hizzVvk hogy feölse-
geödnek nincz hire benne, miképpen Nadasdy, Battyany,
Zriny, es Pallfy Miklós mind szwntelen az hatalmas czaszar
iiegei ala szaguldnak es az frigy ellen iarnak, es hogy mos-
tannis az komaromy rewben ualami palankott czinalnak, mely
dologh az mi kegyelmes feiedelmwnk es romay czaszar eö
feolsege keözeött ualo frigynek ellene nagyon, keriví'k azertt
feölsegeödet mint szereteö szomszéd urunk baratunkott, ez
fele czauargo hituan embereökett, megh bví^ntesseön feolsegeöd,
kik ket hatalmas feiedeleöm keözeöt háborúságot igyekeöz-
nek indítani, auagy penig feolsegeöd aggyá tuttunkra ha feöl-
segteökheöz nem halgatnak es kVv^leon partott ví^teöttek ma-
goknak, mi nekwnk gondunk leszeön róla, az palankott feol-
segeöd el rontassa, mert higgye megh feolsegeöd, hogy ebbeöl
az frigynek bomlása keöuetkeözik, tuggya feolsegeöd az mitt
embeör czinal, embeör elbontya, az mi kegyelmes feiedel-
mwnknek penig népe es ereié anny hogy czak az isten alhat
ellene nem ez feöldi embeör, mijs az fele dolgott megh czele-
keödhetnenk, de mi az miképpen ennek eleotteis ayanlottuk
magunkott, hogy feolsegteöknek minden tiszteössegeös dolog-
ban akarunk szolgálni, es az frigyeött mindenben akariuk
eörizni es otalmazni, ahoz tartyuk mostis magunkott, iollehet
mi nem bánnánk, seöt az sziuWnkis eöruendeozne rayta, ha az
mi kegyelmes feiedelmwnk szabadsagot adna arra, hog;v' hadat
indíthatnánk es hadakozhatnánk, mi mind eyel napual készen
uagyunk, ha mijs az mi alattunk ualo begeöknek az fele do-
logra szabadsagot adnánk, szwntelen dolgok lennének, de nem
hogy ualakinek kvC^sseb dolograis szabadsagot adnánk, de
seött megh ualamely begh feleöl feolsegeöd panaszt teött,
mingj-arast mazulla tetettwk es az alattok ualokott bwntettVí^k,
ezkeppen kellene feölsegeödnekis az feleknél czelekeödni, de
megh ualamely uegbeliek feleöl feölsegeödnek panaszt teöt-
tWnk, eggyket sem bvP^ntette megh feolsegeöd. Erre fölsegeödt^l
ualazt uarunk, hogy az mi kegyelmes feiedelmví^nknek tuttara
aduan, tuggyuk mijs magunkot miheöz tartanunk, mert semmi-
képpen nem engeggywk hogy az az palánk ott legyeon, ha-
nem annak el kel rontatni. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum
Budae 4. April. Anno domini 1585.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

333

303-
1585 április 5.

Szinán basa Ernő főherczegnek.
Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekwnk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh
hozak mi nekwnk az feolsegeöd leuelett, melybeöl mindeneö-
kett megh ertenk, iria feölsegeöd hogy az mi alattunk ualok
gyakorta szoktak az feölsegeöd alatt ualokott kópia teöresre
es bayuiadalra ki hini, es szidalomual gyalazatual illetni, nem
ualami ala ualo népeket szoktak penig ki hini, seött nagy
méltóságban leueöket hadnagyokott, miképpen mostannis egy
Halul neuw koppany teöreök Huszár Pétert az papay uice
kapitant ki hitta. Innen tetsik megh az uegbeli kapitanoknak
minden alnoksagok es czalardsagok, hog\- az dolgott nem
ííggyak feölsegeödnek igazan tuttara, mert mi senkinek megh
az fele dologra szabadsagott nem attunk, hanem eö ma-
gok az kapitanok találtak megh leueleök által, miképpen
Pallfy Miklós eeynehanszor megh talált, Huszár Peteör azon-
képpen koppany Halulnak eleoszeör kwldeöt leuelet, Rosen-
berger azon keppen ez el múlt napokban hiteött adót az esz-
tergamiaknak hogy oda mennyeönek, azok oda menuen, tisz-
teössegszerent kopiat teörtenek, onnan megh teruen az koma-
romiak utokott megh lesuen eötett benneök el fogtak, minden
dolgokban ezkeppen álnokul czelekeödnek, feölsegeödnek nem
aggyak igazan tuttara, hanem az eö magok dolgát az mi alat-
tunk ualokra harittyak, nem hogy az fele dologra mi szabad-
sagott ualakinek adnak, seött megh paranczoltuk ereös paran-
czolattal mindeneöknek semmi ellenkeözeö dologra okott ne
^ggyonak, mertt az miképpen ennek eleötte eg;ymehanszor megh
irtuk hogj^ az mi kegyelmes feiedelmwnk es romay ezaszar
eö feolsege keözeött ualo frigjeött mindenben akariuk otal-
mazni es eörizni, hogy éppen minden fogyatkozasnelkwl megh
tartassek, feolsegeödis paranczollya meg minden uegbeli kapi-
tanoknak es az alattok ualoknak, az minem\(^ dolgokott mind
szvC^ntelen czelekeödnek az frig;v' ellen, attól megh szwnnye-
nek, tartsak az frigyheöz magokott, es ez fele dolgokról ualo-
ban megh tudakozzék feölsegeöd, megh lattya feölsegeöd hogy
ualamiuel az mi alattunk ualokott uadollyak eö magok az
okai. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek io akaratun-

334

kott es baratsagunkott. Dátum Budse 5. April. Anno dó-
mini 1585.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

304-
1585 április 16.

Szinán basa Ernő főherczegnek.
Mi Szinan passa . . .

Feolsegös Ernestus herczegh nekwnk szereteö szomszéd
barátunk, KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa után. Megh
hozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelett, melyben iria feöl-
segeöd hogy az mi alattunk ualok szwntelen szoktak az frigy
ellen iarni, ki feleöl ennek eleötteis talaltt megh feölsegeöd,
es hogy mi ayanlottuk uolna magunkott hogy az feleket megh
b^ntet>X^nk, igaz dolog, es az mi fogadásunk szerent tuggya
feölsegeödis hogy az felekett megh bwntettWnk, ennek utannais
megh lattya feölsegeöd hogy sem hegnek sem zaimnak sem
egyéb rendbeli népnek nem engedWnk, seött kemény bvv^nte-
tessel megh bv^ntettyWk, ha ki ualami ellenkeözeö dologra
okott adna, menyeszer feölsegeödett mi megh találtuk az
uegbeli kapitanok, es az alattok ualok az frigy ellen ualo
czelekeödeteökreöl, de feölsegeöd kitt bwnteteött megh, azon-
képpen ez el múlt napokban erteöttví^k uala, hogy az tatay
kapitan, az komaromy kapitan, Nadasdy, Teuffl András, Fer-
dinando Dobó Ferencz, az papaiak, bodohelyek, sz. martoniak,
vesprimiek, palotaiak egynehány ezerén, az kett hatalmas
feiedeleom keözeött ualo frigyeott megh nem gondoluan, feöl
gyví^lekeöztenek, hogy az hatalmas czaszar uegei ala szagul-
gyonak, es az komaromy rewben palankott czinallyonak, mely
dolgott feolsegeodnek mingyarast tuttara attunk, akarank megh
tudni ha feolsegeodnek hireuel uagyone auagy feölsegeöd
hirenelkví^l, ha feölsegeöd hirenelkwl uolna, feölsegeöd megh
fenytene es megh bví^ntetne eökett, hogy ualamitt az frigy
ellen ne czelekeödnenek, mely mi leuelwnkre feölsegeöd megh
ualazt sem teön, nem hogy eöket megh büntette uolna, nem
tuggyuk ha feölsegeöd hireuel uolte auagy feölsegeöd nem
bir ueleök, ezt az feiruary begis eszeben ueuen, ki menttuoltt
barom száz magaual, az eo tiszti szerent uigyazni, es megh
látni houa lenne indulások, kire mikor ez feölwl meg neue-

335

zeött kapitaook találtak uolna, kikett benneök fogtak es uagtak,
mely dolgott ha ezkeppen attak uolna feolsegeodnek tuttara,
feolsegeöd tnegh ítélhette uolna es megh lattá uolna, hogy az
megh neuezeött kapitanok okai, de feolsegeodnek nem aggyak
igazan tuttara, hanem az eö magok bwneökett el akaruan
feödeözni, az mi alattunk ualokra adnak utatt, Feolsegeöd
megh azt irta, hogy az raboktolis erteötte uolna, hogy az
feiruary begeött mi Komarom ala kwldeöttwk uolna, innenis
megh tetsik hogy igazan ez dolgott nem attak feolsegeodnek
tuttara, mertt megh gondolhattya feolsegeöd, hogy nem egy
Ijegh sem három száz embeör ollyan helre nem megyeön, ha
ualamitt akartunk uolna czelekeödni (*tuggya feolsegeöd mi-
nemw nagy az hatalmas czaszar ereié es népe, kinek czak
isten alhatt ellene egy nehany ezer embeört kVvldenenk ollyan
bielre, de isten ne aggyá azt, mert mi mindenkoron akariuk
az frigyeott otalmazni tiszteolni es beczwlni, czak hogy az
feolsegteökheöz tartozó uegbeliek ne iarnanak mind szví^ntelen
€llene, mikor mi hozzankis rabokoit hoznak, azokis azt mon-
gyak, hogy romay czaszar eö feolsege es feolsegeöd hireuel
iartak, de mi azt el nem hizzwk, mertt tuggyuk hogy feolseg-
teök arra nem ad szabadsagott, hogy az hatalmas czaszar
uegei ala szagulgyonak. Ezeöknek utanna iria feolsegeöd hogy
ez dolgott az hatalmas czaszar portaiara tuttara aggyá, mi
meltan czelekeödhettwk uolna, ha az mi kegyelmes feiedel-
mWnknek tuttara attuk uolna, de az feölsegteok io szomszéd-
ságát megh tekintuen tuttara nem attuk, de ha ezkeppen
uagyon az dolog, az mi kegyelmes feiedelmwnkett szWkseg
hogy megh talallyuk feleole. Végezetre ahol feolsegeöd azt
iria, hogy ez fele dolog miatt ha az tiszteössegeös ayandek megh
késnek, mi es az mi alattunk ualok lennének okai, noha innen
semmi ellenkeozeö dologra ok nem adattatik, mindazon által
mégis miuagyunke okai azért czak az mi kegyelmes feiedel-
mWnk az hatalmas czaszar legyeön egessegben, soha semmi-
ben megh [nem] fogyatkozik. Erre feölsegeödtwl ualazt uarunk
hogy tuggyuk mijs miheöz tartanunk magunkot. Ezzel ayanl-
yuk feolsegeodnek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum
Budse i6. April. Anno dni. 1585.

[Kiviil magyarul : Ernő herczegnek.J
* bezárójel hiányzik.

336

305.
1585 április 25.

Braun Erasmus Szinán basának.

Fogalmazvány, Országos Levéltár, volt akadémiai iratok, 120. csomó,

XIX. kötet.

TekyntetÖs Nágos Vr köszönetünketh es mynden hozank
illendő tyztesseges barátságunknak kész uoltat ayanlyuk
Nágodnak mynt io barátunknak.

Thovaba Nágodnak immár keczer irtunk az kopani Aly
begh felöli melly leueleymre az okát nem tudom hogy Nágod
mynek'^nk választ nem adót enny ideigh, mynd az által tugya
Nágod hogy az bégnek hagyot napya el közelget, es az mykepen
latjuk az begh az ö dolgának keues gongyat vysely, Azért
isten latia hogy Nágodat az kopani begh felöl való fogadására
es ayanlasara, nem örömest akarnánk emleköztetni, kyt Nágod
mynekünk megh bochjasson mertth szwksegh keszöryt arra,
mynd az által az myt Nágod es az kynch tartó mynekünk az
begh felöl mynekünk fogadót, im annak az massat Nágnak
megh küldötük.

Thovaba esztis akarank Nágnak megh ielenteni ez el múlt
napokban irt volt Nágnak az my kegyelmes feyedelmünknek
Ernest herczeghnek fö hophmestere Harak vram egy leuelet,
kyt nem azért irt Nágnak hogy Nágtul valamyt kyuanna,
hanem Nágdal akarna esmeködny es Nágnak tysztesseges
barátságai akarna lenny, azért öys panaszolkodik hogy N. az
ö leuelere választ nem adoth, de my ászt velljük es gon-
dollyuk, hogy az választ nem teteit az Nágod betegsége mu-
latta el, melly Nágod nyaualyayat myis nem örömest hallotuk.
Thovaba az kopanj Aly begh irt volt Vgnad vramnak az
ö dolga felöl melly dologh felöl mynekünk kellöt volna irnunk
azért Vgnad vram annak semmj gongyat nem akaria * vyselnj,
melly dologh felöl mynekünk az begh semmjt nem irt, Aly
begh pedigh irt mást Vgnad vramnak sok fele dologh felöl
ky nem ahoz való azért mykor innen Komarombol el ment,
az kezes elöt mynd nyelueuel mynd kezeuel ászt fogatta hogy
az ö váltságát főképen az Leuay Lászlót kyt Leuarol fogtak,
es sydoual vagion Budán, hogy ászt megh szabadeytia es megh
kwldj, mastan immár ászt kylömböztetnj akaria, ky semmy-
kepen nem lehet, es az ö fogadásához nem fér, jm N. ez kezes
leuel éknek massabol nyluan megh lattja, melly Leuay Lászlót

* ez a szó kitörölve.

337

fogatta mynekünk mykor Komarombol el ment, hogy hat nap
müluan az öt ezör foryntal megh küldj, melly Leuay László-
nak megh küldésének immár öt holnapya el múlt, azért kérem
Nágodat, paranchollion N. az bégnek hogy az Leuay Lászlót
mynden kesödelem nekül megh külgye, es myuel hogy az nap
el közelget az töb valtsagatis egyetemben, es te Nágod gon-
doUia megh hogy N. es az kynch tartó az varasokai egyetem-
ben íökepen hogy N. io hyre neue vagion hogy N. az igassa-
got szerety es myndennek igazat teszen, kyben Nágodhoz én-
nekem kétségem nyntsen Hol pedig az begh észt el mulatna,
az kezes varasbelyeket valahol kaphatyuk azokhoz kel nyúl-
nunk, melly dologh szegenjeknek nagy kárára köuetközik,
mellyet isten latya, örömest el akarnánk tauosztatnj, mely az
N. igassaga által mynden io véghez vytethetyk.

Az my hytönkre hydgye Nágod, az Leuay Laszlo nekül ez
dologh semmy kepén, io mogyaual veghöz nem leszen * meg-
jen nem az ö maga szömeleyert, hanem azért hogy itkyn
vegesztük es fogattuk az Lászlónak szabadulását, ky my tőlünk
semmy kepén külömböztetnj nem lehet,

Ebből az begh olly dolgot indeythat es támaszthat, ha ez
vtan efféle fö ember esnek, hogy semmy kepén ky nem
bochathatyuk, medig az váltsága myndenöstöl fogua helyen
nem leszen, gondollia megh Nágod iöuendöre mychoda kezes-
ségen bochathatnank ky mert mást főképen N. kynch tartó es
hat varas kezes ha mást ebben io módon vegh nem lenne.

Thovaba az begh küldőt mastan öt louat, mellyeket sok
vytez emberőkel megh látattam es megh próbáltattam, mellyek
ahoua kelletnének vytetny nem oda valók, kyk közül ky
parypa ky sánta, es akyt iobnak alytotunk annyra gonosz hogy
az begh szolgaya ö maga monta inkab feyet vetetne hogy
nem rea ülne, mellyeket mást vysza küldünk mert vmak vala
io louakat igert, azért N. rea erőltesse hogy az ő fogadását
megh tellyeseyche, es kérem N. engemet N. byzonjossa tegyen,,
mykor küldj ky N. az Leuay Lászlót es az töb valtsagotth
hogy enis tugyam myhez magamat tartany. Nágodtul myndea
io választ varok, es mynden tysztesseges dologban ayanlom
Nágnak barátságomat, es az myben tudok Nágnak ide fel
valamy barátságai lenny, paranchollion N. őrömest leszek.
Észt akaram N. megh ielentenj Isten velünk. £)ate ex Koma-
ron iuxta nouum Calendarium 25 Április ao. 85.

Erasm Praum az Rom :
chyaszar ő fölsege hadakozó tanacha.
[KívüIJ. An Bascha von Offen.

* ez a szó kitörölve.

A budai basák. ^'^

338

3o6.
1585 május 5.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nekWnk szereteö szomszéd
barátunk. Keoszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Ennek
eleotteis találtuk egynehanszor ezeön dologról megh feölse-
geodett, kireöl akarank mostannis feolsegeodet megh találnunk
tudni illik hogy az uegbeli kapitanok, miképpen szwntelen az
frigy ellen iarnak, mint ez feölwl ualo napokbannis, Zriny,
Nadasdy, Battyany, Dobó Ferencz, Palffy Miklós, Teuffl András,
Rosenberger, Maytiny, Laszlo, palataiak, komiatiak, suraniak,
bodoheliek egynehány ezerén eöszue gyVí^luen az frigyeött megh
nem gondoluan, az komaromy reWben palankott akartak czi-
nalni, kitt bizonnyal meg tuttunk hogy mind faia smind ké-
szen uagyon, annak feöleötte az sambokiakott, esztergamiakatt
feiruariakott ki akartak lesre uenni, mely dolgott mi eszwnk-
ben ueuen, feolsegeodnek tuttara attuk, akarank megh tudni
ha feolsegeodnek hireuel uagyone auagy ninez, ha feolsegeod-
nek hirenelkwl uolna, megh bwntetne feolsegeöd eökett, de feöl-
segeöd nem hogy azokott megh bWntette uolna, de megh az legh
alab ualott sem b\\^ntette meg feolsegeöd, seött megh leue-
IWnkre feolsegeöd ualaszt sem teött, 4am mikor ualamely
uegbeli begh feleöl feolsegeöd mi nekwnk panazt teött, kitt
mazuUa teottWnk kinek penig tiztitt megh ualtoztattuk, miolta
az hatalmas czaszar akarattyabol Budában iWttwnk minem\?
dolgokott mind sz^^ntelen az uegbeli kapitanok az frigy ellen
czelekeottek, az io szomszedsagos baratsagertt, soha megh az
mi kegyelmes feiedelmwnknek tuttara nem attuk, ez ideig
eleget tví^rtwnk de touab immár nem szenuedhettywk, miuel
ez dologh az hatalmas czaszarnak tuttara uagyon, mely do-
logh feleöl az hatalmas czaszarnak paranczolattyais uagyon
hogy ez dolgott bizonyosképpen tuttara aggyuk, feolsegeöd
megh boczasson de kelletik mi nekwnk az mi kegyelmes feie-
delmwnkett bizonyossá tenni feleöle tudni illik az uegbeli kapi-
tanoknak mind színtelen az frigy ellen ualo iarasat, kitt feol-
segeöd megh gondolhatt hogy az mi kegyelmes feiedelmví^nk,
ez fele dolgokott feölsegeodteöl io neueon nem ueszeon. Ihol
penig feolsegeöd azt iria hogy az mi alattunk ualok mi
hirWnkuel romay czaszar eo feolsege ualamely uege ala ment
uolna, aggyá feolsegeöd tuttunkra, ha ualahol czak kett begis

33»

eoszue gywltt uolna, es ualamely ueg ala ment uolna, mas az
feolsegeöd meg gondolhattya. az mi kegyelmes feiedelmví^nk-
nek minemw nagy ereié uagyon, ha mi ualamely uegh ala
akarnánk kwldeni, nem egy begeott boczatnank ollyan helre,
hanem egy nehany ezer nepett, de isten azt ne aggyá mert
mi az frigyeött mindenkoron akariuk otalmazni es beczvvlleni,
az hatalmas ezaszar után itt mi mind begeokuel smind egye-
beknél birunk, ha ki ualami ellenkeozeo dologra okott adna,
megh bwntettyvv^k Feolsegeodis iria hogy romay ezaszar eö
feolsege ntan ott az orszagott feolsegeöd biria, hol minde-
neokuel bir feolsegeöd mi az oka hogy az kik az frigy ellen
iarnak megh nem bvC^nteti feolsegeöd, auagy tálam feolsegeöd
nem bir ueleök. Ez mostani honakis tizenketteödik napian ugy
mint ez el multt uosarnap az feölsegteök alatt ualok Diuin
ala négy ezerén iví^ttek tizen kett zaszloual, ott az korlatt
eleött kett teoreökeött le uagtak, nem tuggyuk ha feolsegeöd
akarattyabol menteke oda, auagy ha feolsegeöd nem bir
ueleök feolsegeöd aggyá tuttunkra, es mi arról gondott tudunk
uiselni, nem illenek mi nekWnk feolsegeodnek tanaczott adnunk,
de miuel feolsegeodnek iouatt akariuk, azertt ha feolsegeöd
az mi tanaczunkott fogaggya az komaromy rewben az mely
korlatott czinaltak feolsegeöd mingyarast el bontassa mertl az
frigynek ellene es bomlására uagyon, Mas az paranczollya
megh feolsegeöd az hatalmas ezaszar uegei ala zaszloual ne
iVvyenek, harmadik hogy az mely faluk es uarosok eleiteöl
foguan az hatalmas czaszamak feiett haytuan adoiokott iga-
-zan meg attak be iwyenek es adiokott megh aggyak ; ha ezeök
megh lesznek feolsegeodnek iauara uagyon, es ualamiben
feolsegeöd megh talál, minden tiszteossegeös dologban aka-
runk feolsegeodnek szolgálni ezkeppen az frigy megh marad
mi keöztwnkis az io szomszedsagos baratsagh, hol penig ezeök
megh nem leszeön higgye feolsegeöd semminelkví^l nem szen-
ueggywk : Touabba az hatalmas czaszarhoz meneö tiszteosse-
geös ayandeknak ala iví^uetelinek ideié Sz. Gyeorgy napia
uoltt, kinek napia el multt, melynek ideié tt feölsegteök télre
halasztya, azertt feolsegeöd ne keslellye, feölsegteök sem az
Isten paranczolattyatt sem az kett hatalmas feiedeleöm keözeöt
ualo frigyeött nem tartya, oka nem tuggyuk mi legyeön,
Eiieokre azertt feolsegeödteöl ualazt uarunk, hogy mijs tuggyuk
magunkot mihoz tartani. Isten uelwnk. Dátum Budte 5. May.
Anno dni 1585,

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

22*

340

307-
1585 május 19.

Méhemet budai kincstartó Braun Erasmusnak.
Országos Levéltár. Akad. ír. 120. csomó, XIX. kötet.

En Mehemett Begh, az hatalmas Istennek io akarattyaboí
teöreök ezaszarnak kencztartoia Budán etc.

Tekinteteös es N. Vr, nekem io szomszéd barátom. Keö-
szeöneteom es magam ayanlasa vtan. Erteöttem hogy N. az
hatt varost kyk Aly begertt kezeseok fenyeogeti hogy mind
eö magokot smind marhaiokott fogton fogia es tartón tartya
Leuay Lászlóért, mertt czelekeodne N. azt hol miképpen az ha-
talmas ezaszarnak azonképpen Nágtoknakys ado fizeteö iobbagy,
mas az mikor az hatt varos feöl mentt Aly begertt mi nem
mondottuk hogy sem Leuay Laszloertt sem senkiertt kezeseok
legyeönek, hanem az mintt az Nágod peczeteös leuele tartya
kiuanta N. Emilio Cordauatott es Szenhely Istuantt, Emilio
Cordauatott miuel erteötte N. hogy az hatalmas czaszar ki
boczatta, ugy kiuanta vy onnan Nágod Leuay Laszlott az hatt
varos Komaromban leuen, kiben sem ennekeöm, sem az N^
passanak hire nem voltt, mas az egy louasznak mondotta N.
Leuay Laszlo penig az hatalmas czaszar harminczadosae, az
harminczados adós az hatalmas ezaszarnak negyuen ezer fo-
rintnál, mely negyuen ezer forintott Leuay Laszlo mondott
hogy megh aggyá, nem illik azertt hogy Nágod kiuannya hol
az Nágod leueleben sincz emlekeözetben, mely leuelnek masatt
romay czaszar eö feolsegenek kWldví^nk lássa eö feolsege ez
dolgott, mertt Emilio Cordouato ki mentt, Szenhely István
penig megh holtt, mertt ha megh nem holtt volna aztis ki
hozattuk volna es meg kWldeött^X^k volna, azertt N. senkit
meg ne háborgasson, mertt valami az Aly heg sarczaban hatra
vagyon, Aly begh most azertt iar ma holnap megh ivp-, es meg
elegitetty>^k Ndat. Isten tartsa N. Dátum Budse 19 May anno
domini 1585.

[Kivül]. Az tekinteteös es n. vrnak, Erasmus Praunnak^
romay czaszar eö feolsege hadakozó tanaczanak, nekem io
szomszéd barátomnak adassék.

341

3o8.
1585 május

Braiin Erasmus Szinán basának.

Egykorú másolat rongált állapotban. Országos Levéltár Akad. ír. 120.
csomó, XIX. kötet.

Tekentetes es nagsagos wr, nekwnk jo zomzed wrwnk
l)arathwnk: Keozeonethwnk es zolgalathwnk ayanlasa wthan.
Megh adak az Nágd leweleth, mellyben az my leweleynkre
tezen walazth. chyodalkoz[wnkJ az Nágd dolgán, hogy immáron
az nylwan walo dologrwl sem akar Nágd megh emlekezny:
hyzem immár ez eleottys massath kyldeottök az Nágd lewe-
lenek, melyben az kynchtarto melleth Aly begerth kezes leth
az warosok kezessége kywyl, lm esmeglen massath kyldetteök,
maga nylwan wrnak es feo embernek nem hogy irasarol, de
■chyak egy kys zawarolys megh kellene myndenkoron emle-
kezny: Efféle maga menchyegek howa walok legyenek
thwggya Nágd, thwdnyillyk akkor wagyon chyak helek az
tnykoron maga feleyteth emberrel wagyon walakynek dolga:
En az en irasymrol es az jegyzesekreol igen jol emlékezem,
de el menthwnk azokról thwggya Nágd, azzys nylwan wagyon
hogy Leway Lazlo es Szenhely István wannak az begh sarcza
leweleben be irwa : My zywksegh azerth thetowazny : heabays
wagyon ez az thetowazas, merth wagy megh kell lenny éppen
myndeneknek az sarcz lewel . . ., wagy byzony megh bannyak
az ... : Az ideo pedyglen az mykorra . , . knak es Leuay Laz-
lonak megh kelleth wolna lenny, immár el mwlth, lm az
most . . . zynthwen eleöttvv^nk wagyon, azz . . . mynd orankenth
megh akar . . . athny az elseo naperth, mas az hogy . . . tanys
myndeneknek hyre lezen . . . my ne legywnk oka.

Azhol zegeny . . . Aly begeth Nágd, chodalkozwnk . . .
merth nylwan wagyon nalwnk az beghnek mynden allapottya,
ew sem felelth wolna sarczanak megh fyzetesere ha elegen-
deonek nem tartotta wolna ra magath : , . . keth annyth kel-
leth wolna fyzethny ... ha Nágd barathchyagat ebben nem
neztheok wolna.

Az lowakath kyketh masthan kywldeoth wolth, nem rósz
emberekkel, hanem feo wytez emberekkel lattatok megh,
seoth magwnkys erthwnk annyth hozza mynth walaky: Az
lowak pedyglen mynemwk legyenek, magatokys thwggyatok :
Azerth feo embereknek es herczegeknek walo lowakath wa-
runk, az mynth az kezesek lewele tarttya.

342

Leway Lazlo walaky rabya, es walamennyre tarttyak, de
abban egyéb nem leheth, hanem kyw kell adny, merth by-
zonnyal az kezesek bannyak megh : En pedyglen ez eleottys
megh irtham Nagdnak, hogy byzony az egy zegeny legény,
az ky mynd apyawal es battyawal egyetemben sem adhat hna
chyak harmyncz forentothys magok jozagokbol, merth azok-
nak walamenny jozagok wagyon, mynd thy byrodalmatokban
wagyon : Emilio Cordotiatot nem Isthen newebe bochatta . . .
megh sarczolth es wgy . . . sem az Aly begh nem zabade . , .
nalwnk wolth meg akkor . . . mykoron Cordouatoth immár . . .
ottak wolth : Szenhely Istwan [sarcza] megh walyk akkor, az
mykoron az beghnek masyk napya eleo jeo : Mynekwnk arrays
gondwnk . , . Isthen akarattyabol mykoron . . . ideye lezen :

Ha Nágd . . . gywlölyys az begheth, azzal my . . . eth
gondolwnk, wagyon chyak gondunk arra hogy mynket zyn-
thelen w[nt]hath ew feolsege hopmestere, es hogy myndene-
keth my kezwnkbeol war magahoz :

Azerth jo zeretettel keryeok Nágdt, kychyn es igaz do-
logból nagyoth Nagod ne indechyon, es ne tetessen Nágod
karth az nyomorwlth embereknek : lam semmy kepthelen
dologh az bégen nynchen : Job az zegensegeth, az ky
annekwlys elegh nyomorwlth olthalmazny, es az feyedelmek
jawara az melleth thekentethnek lenny, hogy nem mynth
walamy hythwan sydo kedweerth ezeketh el halgathny es sok
gondoth indetanny : Ha az fogadások illyen kychyn dologban
megh nem tartathnak, hogy hyhesseok el ennek wthanna
hogy eoregeb dolgokath megh tarchanak az emberek : semmy-
nemeo nemzeth nynchen ez wylagh zerenth az ky efféle we-
gezesben hattra menne. Nagdnak nalwnk ekkorayglan jo . . .
newe wolth, Nágd magath ennek wthannays se . . . se az
portban ne jegyez . . . merth magának arth wele nem más-
nak . . . Isten éltesse Nágodat. Datse Vienne . . . May 1585. *

309-
1585 június 22.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekwnk szereteö szomszéd
barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa után. Tuggya
feölsegeöd az hatalmas czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayan-

343

deknak ala iWuetelinek ideié regeön el múlt, ki feleöl ez ideig
az feolsegeöd feiett megh nem bántottuk, most sem bántottuk
uolna, de miuel az hatalmas czaszarnak paranczolattyaual czak
ezeön dologból egy hi\V czauusa iuta hozzánk, melyben paran-
czol hogy bizonyossá tegyWk késesének oka mi legyeön, es
uagyone auagy nincz, azért feolsegeöd minkett menteöl hama-
rab tegyeön bizonyossá feleöle kesesenekis oka mi legyeön,
hogy mijs az mi kegyelmes feiedelmwnkett taggyuk bizonyos
keppen bizonyossá tenni feleole. Erre kesedeleomnelkvC^l ualo
ualazt uarunk, mert az hatalmas czaszar czauusa itt uaria.
Ezzel egyeteomben ayanlyuk feölsegeödnek io akaratunkott es
baratsagunkott. Dátum Budase 22, Juni. Anno dni 1585.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

310.

1585 július 15.

Szinán basa Rudolfnak.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös romay czaszar, nekWnk tiszteolendeö szomszéd
vrunk. KeöszeonetvC^nkett es minden tiszteössegeös dologban
szolgai atuukot ayanlyuk feölsegeödnek. Ez ideigh feölsegeöd-
nek feiet nem faylaltuk, mostannis feölsegeödet eöreömest
megh nem bántanánk, de miuel hogy az feölsegeödheöz tar-
tozó uegbeli kapitanok, mind szví^ntelen az hatalmas czaszar
uegei ala szaguldnak, egy Isten atta nap ninczen, mely napon
eötszeör hatszor alaia nem száguldanának, istenis tuggya feöl-
segeödert, az mi kegyelmes feiedelmwnk es feolsegeöd keözeöt
ualo frigyeöt megh beczWluen, eleget szenuettwnk es t^rt^nk,
de immár az eö sok ellenkeözeö dolgokot touab nem szenued-
hettywk, mert ez el múlt napokbannis Budahoz nem mezzé,
egy Wacz neu^ uaros mellet, ualami szegény teöreökeök,
mentek uolt ki az fwre, kitt Dobó Ferencz az leuay kapitan
megh ertuen, ualami lopokot kwldeöt reaiok, kik eyel tizen-
ketteöt le uagtak az teöreökeökben, ketteöt eleueneön es
hatuan louat el uittek, mely dolgot Dobó Ferencz nem czak
egyszer czelekeödeöt, hanem számtalan sok az eö czelekeö-
deti, es az hatalmas czaszar az mi kegyelmes feiedelm\vnk, es
feolsegeöd keözeöt ualo frigynek ellene iarasa, mely dolgokot
hogy ne czelekeödnek, ugyan ott eö keözzwleök ualo eszeös

344

iien embereök tanaczul attak, ezt monduan, az ket czaszar
keözeot ualo frigyeöt megh gondollyad, es ez fele dolgokot
ne ezelekeöggyel, mert ha király eö feölsege megh érti iol
nem iarsz, erteöttwk hogy eö arra azt mongya uolt, hogy
miért felnek királytól, ha en magamnak ualo szabados vr
nagyok, es énnekem atyámtól maratt eörökeös uaraim uad-
Iiak, en az királynál kéneset gondolok, ez dolgot nem tuggyuk
ha feölsegeodnek hireuel uagyone auagy nincz, es hogyha
feolsegeödheöz tarte, auagy kAJí^leön partot wteöt magának,
hogyha feolsegeödheöz tartozó, feölsegeöd paranczollya megh
hogy az fele dolgoktol megh szWnnyek, es az frigyeöt megh
beczwllye, es az el uit hatuan louat es ket teöreökeöt megh
kwlgye, hol penigh feolsegeödheöz nem tart es partot wteöt,
feölsegeöd mi nekVí^nk aggyá tuttunkra, es mi gondot uise-
Mnk róla, az hatalmas czaszar legyeön egessegben, mi ha
akarnánk eöket mint az barmot ugy haythatnank, de mi az
frigyeöt tiszteöluen beczwluen, semmi ellenkeozeö dolgot nem
engedVí'nk az mi alattunk ualoknak czelekeödni, de ha az
hatuan louat es kett teöreökeöt megh nem kv(^ldi. eö aggyon
okot róla, ha mi rayta esik, egyebekis ualakik feolsegeödheöz
nem halgatnanak, feölsegeöd aggyá tuttunkra, mi mind eyel
nappal készen uagyunk, az mi kegyelmes feiedelmwnk es
feölsegeöd az mint az frigy nagyon, feölsegeodnek készek
uagyunk szolgálni. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae.
15. Jul. Anno dni 1585.

[Kiiml magyarul: a római császárnak.]

311.
1585 július 20.

Szinán basa Ernő főherezegnek.

Mi Szinan passa ...

Feolsegeös Ernestus herczegh, nek>X^nk szereteö szomszéd
barátunk. Keoszeonetví^nk es magunk ayanlasa után. Megh
hozak minekwnk az feölsegeöd leuelet, melybeöl megh ertenk
mitt ir feölsegeöd az eszcergamy hid czinalasa feleöl, tudni
illik hogy miolta az hatalmas czaszar Esztergamot megh
ueötte, senki az mi eleött^nk ualok keözzWl meg azt nem
czelekeötte, uysagnak mongya feölsegeöd, es okát akaria feöl-
segeöd érteni, ezt mi semmi gonosz uegre nem czinaltattyuk,

345

hanem hogy mikor az Duna megh arad es habia uagyon, az
szegény népeknek soknak mind haiostol ueszedelme uagyon
az hab miatt, hogy beuel iví'hesseon mehesseön rayta mind az
szegenseg smind az teöreök, elseö oka ez. Második hogy az
uegbeli kapitanok az mint gyakorta szoktak czelekeödni, hogy
az hatalmas czaszar uegei ala szaguldnak, hirtelen leheossenek
otalomual, mint ez el múlt napokbannis Dobó Ferencz ugy
mint nyolcz ezer magaual taraszkokual sereg bontokual es
egyéb hadi szerszámoknál Czigerdelen ala iwtt, megh akaruan
égetni. Ismegh nem regeön Budahoz nem mezzé egy Vacz
neuW uaros mellet ualami szegény teöreökeök az Mneön uol-
tak, kitt mikor Dobó Ferencz meg erteöt uolna, ualami lopo-
kot kwldeöt reaiok, tizen ketteöt az teoreökben le uagtak,
ketteöt eleueneön fogtak, es hatuan louat uittek, ha ackor az
hid uolt uolna isten akarattyabol azoknakis elleneök alhattak
uolna es megh otalmazhattak uolna. Harmadik oka ez hogy
ott uam leszeön, kibeöl az hatalmas czaszamak haszna keöuet-
keözik, ebbeöl feölsegeöd semmitt ne uellyeön, mert mi min-
denkoron tiszteöllywk beczwllywk az frigyeot, isten ne aggyá
hogy ualami gonosz uegre czinaltatnank, seött az miképpen
ez ideig az ket hatalmas feiedeleöm keözeött tiszta sziuel
szolgaltunk, ennek utanna annál inkab tiszta sziuel akarunk
szolgálni, migh itt leszwnk ihon az mi feiwnk, es semmi az
mi alattunk ualoktol nem leszeon, czak feölsegeöd paranczoUya
megh onnan ualamire okot ne aggyonak. Ezzel ayanlyuk feol-
segeödnek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae 2oJul.
Anno dni 1585.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

312.
1585 augusztus I.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Egykorú, a hadi tanácsban készült másolat.

Szynan Passa etc.

Nágos Ernestus herczegh nekwnk io szamszodunk, keöze-
oetunk után. Megh hozak my nekwnk az Nágod leuelett mely-
beol mindeneoket megh ertenk. Gyakolatassagual panaszol-
kodyk Nágod az my alattunk ualokra, de az my panaszolko-

346

dasunkott sem nem hyszy sem megh nem halgattya Nágod^
ioUehet sokszor megh találtuk Nágodot, de chyak az Nágod
alat ualo kapitanoknak beszédének hiszen Nágod ; Mostanys
regestum szerent be yruan az hathalmas czaszar portayan
panaszokott teot Nágod feleolunk, mely panazoknak iob rezze
nem uolth igaz, merth my birunk az my alattunk ualo be-
geokuel, es megys tudggyuk bví'ntetny mykor bvv^neok uagyon,^
kyket penygh mazuUays teszvíTik benneök. De Nágod nem
t^ggyuk mierth nem bwntetty azakoth az kyk mynd sz^vnte-
len az frygh elleön iarnak, auagy tálam Nágod nem byr uelek,
merth szantalan az frygy ellen ualo czelekeödetteök, merth
gyakorta szoktanakaz hathalmas chyazar uaray ala szaguldanj^
barmakot el haytany, nf^m regeön es az fyleky, diuiny,
keökey barmát juhoth el hayttottak, ismegh Budahoz nem
mezzé Dobó Ferencz ualamy lopokat Waz melleö kwldeöth^
es az fWreöl hatuan louat es kett tereokett el uittek, tizen
ketteot bennek le uagtak, ismegh az waly, samboky barmot^
az Oszmán Czeleby barmath Feoldwarrol el hayttottak. Ismegh
mostan az komaromiak, tataiak, Feyerwar melleöl az utbol
ualamy teoreokeoketh uisznek uolth, kyt az walyak megh
ertuen utannok mentek, hogy az teöreökeket megh szaba-
dychak, de azok keözzVvlis kyket el fogtak kyket le uagtak,
Nágod azokat nem gondollya, es megh nem fenyti hogy megh
szűnnének, hanem chyak Nágod az my alattunk ualokrapano-
szolkodyk. Towabba yrya Nágod, hogy az hónak tizenhatodik
napian, három ezer teöreök menth uolth Wygles ala, es az
zlatinayoknak ochowayknak barmokath el haytottak, es har-
mincz szemeölt ferfiat es azzony állatott hoztak el, de nem
harmincz, hanem harmincz hatott hoztak, merth embernek iga-
zan kel szollany, nem kel hazudny, de Nágodnak igazan mon-
gyuk, hogy az Nágod alat ualok szaguldattanak uoltt ide,^
ezekys eszeokben ueueön, hat szazán uttannak mentek, ugy
annyera hogy az warygh mynd wzteök eökett. Azon keözbeon
az el hozat emberekre talaluan es barmokra, ugy hoztak eL
Isten tuggya az hirví^nkuel sem uolth, hanem mykoron megh
ertettVv^k uolna, eleönkben hozotank eökeöt, hogy megh bví^n-
tessWk, megh kerdenk my akaert azth czelekeöttek, eök azt
mondák hogy my houa legywnk, ha eok mynd szwntelen bar-
munkath yuhaynkat el haytyak, annyra hogy immár sem bar-
munk sem juhaink nem marattak, azerth czelettví^k, imhol
teiwnk ha mynd feyenket szedetys Nágod, szabad Nágod
uel^nk, de mynekWnk ebben semmy h-^tvwnk nynczen, kyt
Nágodis megh itelhet, hogy az Nágod alatt ualok mindenneök-
nek okay. Ahol Nágod azt iria hogy az el hozott embereöketh

347

es barmokott tiizza bochyattatnank, bathor ugy legyeön, czak
Nágodis az el uit hatuan lowat kett teöreökeöt, az fyleky,
diiiiny, keökkey, waly, samboky es az Oszmán Czeleby bar-
mát, es az waly eluyth teöreökeket uizza adassa, megh az
el hozott embereöknel teöbbeötys uizza adattunk. Ezeoknek
utanna iria Nágod, hogyh negh beögh négy ezer magaual
mentek uoltt Kanisa ala, de ualaky Nágodnok azt mondatta,
soha nagyob hyaban ualo dolgath es hazugsagoth nem mond-
hatót. Merth Canisa kerví^l egy szanczagh beghnel teöb nyn-
czen, az szygetuary beögh, de uellye Nágod hogy az mely
castelt Nágod akarattyabol Canisa kereöl czinalnak, hogy
hyrví^nkuel nynczen, de az hathalmas chyazzar legyen egesseg-
ben. Vegezeötre tuggya Nágod megh enneok elleötte kett hol -
napual yrta Nágod hogj^h az tyzteössegeös ayandek készen
uagyon, kyben ez ydeygh mynd semmi nynczen, noha megh
Sz. Gyeorgy napban annak ala menetelinek ideié el múlt, mely
dologból ennek eleötte ketzer találtuk megh Nágodot, myuel
immár keötzeör az my kygy elmés feyedelmví^nk hw chausza
által paranczollattyat fcwldetteö az tytesseögeös ayandek feleöl.
Noha Nágod yrya hogy eyel napual gondgya wagyon Nágod-
nak ala boczatassara, de Nágod meogh leuelWnkre sem teözeön
ualazt. Isten uelönk. Datum^ Budae prima Augustj, Anno etc.
Octuagesimo primo.* Ez dologh nyluan uagyon az ky másnak
uermet as eo maga esyk bele.

Archiducj Ernesto.

313-
1585 augusztus 29.

Szinán basa Ernő föherczegnek
Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekv^nk tiszteölendeö szom-
széd vrunk barátunk. KeöszeonetWnket es minden tiszteössegeös
dologban szolgalatunkot ayanlyuk feolsegeödnek. Megh hozak
mi nekví^nk az feölsegeöd leuelet, melyben iria feölsegeöd, hogy
ennek eleötte egynehány hetuel az hatalmas czaszar portaiara
meneö tiszteössegeös ayandek feolsegeodheöz iutott, es készen
uagyon, de hogy minket ez ideig bizonyossá nem teöt feleöle
feölsegeöd es hitt leuelwnket nem kiuanta annak ala iV^ete-
lire kett okát mangya feölsegeöd. Eggyk, hogy az hatalmas
czaszar portalan az mely keouete feolsegteknek uagyon, igen

* Iráshiba quinto helyett.

348

betegeös uolna, ugy annyera hogy immár ugyan rementelen
elete feleöl, es touab annak gond uiseleseben nem maradhat,
ez okaertt sz^^ksegeös keppen keszeriteteöt feolsegteök mást
Halasztani heleben. Második oka, az Esztergám es Czigerdelen
keözeöt ualo hid czinalas, mely feleöl sok kwleömb kv(^leömb
fele hireöket uittek feölsegeödnek, de miuel el hitte feölsegeöd
hogy mi semmi gonosz uegre azt nem inditottuk uolt, sem
penigh ualami ellenkeözeö dolgot nem engedvv^nk czelekeodni,
ki miat az frigy megh bomlana, lam ennek eleötte megh irtuk
feölsegeödnek, hogy semmi gonosz uegre nem czinaltattyuk,
hanem eggyk oka hogy az szegensegeöt megh szántuk, hogy
mikor szel uesz uolt, sokan benneök mind haiostol az Dunában
uesztenek, hogy mind magyar teöreök bátorságosan iwhesseön
mehesseön rayta. Második oka hogy az hatalmas czaszar tar-
hazában onnan egynehány lo tereh pénz iw. Harmadik oka
hogy az feölsegeöd alat ualok, mind szwntelen Czigerdelen ala
száguldott anak, ott szintelen az palánk mellet az teöreökeok-
ben kiket le uagtanak, kiket eleueneön fogtanak, kitt feölsegeöd-
nek egynehanszor tuttara attunk, ha feölsegeöd az fele dol-
goktol megh tartoztatta uolna eöket, tálam el sem kezdettwk
uolna, ha mi ualamitt akartunk uolna czelekeodni, nem szwk-
segh uolt uolna mi nekví'nk ott az hidat czinalnunk, mertt
tuggya feölsegeöd Buda es Pest keö/eött hid uagyon, mely
hidon minden fele bekeuel menteön mehetnénk, de isten ne
aggyá azt, hogy mi ualamitt czelekeödnenk, mert mi az mi
kegyelmes feiedelmwnkett fellyví^k es tisztellywk, ez okaert
mind eyel nappal az frigynek otalmazasara igyekeozví^nk, mertt
ha mi az mi kegyelmes feiedelmwnkteöl nem félnénk czak az
mi hozzánk tartozóknál egyeteomben három auagy négy hetigh
egynehány uegbeli uarat megh uehetnenk, de ha mi azt
czelekeödnenk, tuggyuk hogy az mi kegyelmes feiedelmw^nk
touab nem engedne eletWnkett, miért hogy feölsegeöd min-
dé neökett el hiszeön, mijs hireökett elégett hallunk de mi el
nem hizzvv^k, es sokszor feölsegeödnek sok dolgott tuttara sem
adunk, noha sokszor igazan panaszolkodhatnank, azért ha mitt
oly dolgott feölsegeöd ertt, feölsegeöd nekvC^nk aggyá tuttunkra,
ha mijs feölsegeödnek igazan megh nem iriuk, ha mi hirvC^nk-
uel es mi akaratunkból uagyone es ha az dologh ugy uagyone,
bátor annak utanna az mi beszedwnket feölsegeöd ne higgye,
mi mindenkoron igyekeöztwnk feolsegeödheöz io szomszéd-
ságnál, io akarattal lenni es minden tiszteössegeös dologban
szolgálni, kitt io neueön nem ueött feölsegeöd teolVí^nk, ebbeolis
megh értheti feölsegeöd hogy mi tizta szibeöl igyekeoztWnk
feölsegeödnek szolgálni, miuel láttuk, hogy az hid czinalast

349

ellenzi feölsegeöd aztis el hagyattuk, mely dolgokért remen-
leöttwk hogy az hatalmas czaszar portaian minden ioiial be
ayanl feölsegeöd, de nem hogy feölsegeöd be ayanlott uohia,
seött megh io czelekeödetwnkertt az hatalmas czaszar portaian
feölsegeöd panazt teött feleölwnk, kireöl isten eleött aggyon
szamott feölsegeöd es boczanando ne legyeon. Touabba az
tiszteössegeös ayandekott iria feölsegeöd hogy kesedeleomnel-
kví^l ala boczattya, melynek gonduiselesere ualasztott az Nágos
HoíFman Friderich János, kinek minden eö hozzaia tartozoktial
ala iwuetelire kiuana feölsegeöd az mi hitt leuelV^nkett. Azertt
ez mi leuelví^nk latnán ez megh neuezeött feölsegtek keouetett
minden tartoztatas nelkwl boczassa ala feölsegeöd. Fogaggyuk
az mi hitwnkre tiszteössegwnkre hogy senkiteöl semmi bantasa
nem leszeön, seött minden hozzaia tartozóknál egyeteomben
mindeneök ellen bekesegeök leszeon, az miképpen penigh mi
hozzánk iutnak, azonképpen bekeuel es tiszteösseguel hiw
embeorinkett ueleök aduan, az hatalmas czaszar portaiara
kisertettywk es boczattyuk, az kik penigh uizza térnek hason-
latos keppen uizza boczattattyuk. Ezzel egyeteomben ayanlyuk
feolsegeödnek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae
29 Aug. Anno domini 1585.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

314-
1585 augusztus.

Dobó Ferencz Szinán basának.

(Egykorú másolat, Országos Levéltár, Dobó-levéltár, 2. csomó, melléklet
Ernő föherczeg 1585 aug. 27-iki leveléhez.)

Mi Ruzkay Dobó Ferencz Barsuarmegenek feo Ispannya,
es az felséges romay czaszarnak Dunán innen orzag feo
capitanya etc.

Tekentetes es Nágos vr, keozeonetví^nk után tisztességes
magunk ayanlasatt iryuk mint zomzed ur barátunknak.

Az minemeö le>X^elett ez el múlt napokban, az en kegelmes
vramnak en feleolem jrtal uolth, annak massat az en kegel-
mes vram, nekem kWldeotte. Ha ualami ala ualo ember irt
uolna ollyan méltatlan panazokath, es reám ualo uadlast, megh
sem anyera czudalkoznam. De te raitad ki illyen feo tisztbeli
ember légi, felette igen czudalkozom, hogy magad meg nem

350

beczwlleotted, es nem zegenlettel, egy hatalmas romay czazar-
iiak efféle méltatlan panazokath jrnya. Ha jol meg gondolod,
nem engem illetnek azok az panazok, hanem tegedeth, es az
friginek ha meg kell romlany es te lesz oka. Merth miplta te
az passasagban be jeottel, sok uolna eleo zamlalni, menyzer
az en kegelmes vram ueegh hazay ala, bekeketh sok zamu
teoreokkel es derek ereouel boczattal, kik által az holdult
tartomanyokbays, egy nehany holdult faltikoth, mellyek mint
az bárányok a' te feyedelmednek feyeth haytottak, es Szetté-
nek, tialami telhetetlen jzpahiak kedueerth, es magad ayan-
dekozasaerth méltatlan es oknelkvC^l el raboltattaJ. Annak
felette a' czata te idedben soha meg nem zwnt, nemis z^nik
hanem menten megen minden fele, es ha egebet nem kaphat-
nak, a szegény holdult paraztsagoth kapdossak, hordgyak es
pusztittyak el. Az jzpahiaknakis magad haznaerth anny szabad-
sagot engettel a' czazar jozagan, hogi az nagi kegetlen sar-
czoltatasnak es fizetésnek miatta, egy nehany helyeken puz-
tulton puztulnak a' faluk, uarosok, es nem lehet .a' zegeni
holdult keossegnek, semmi bizodalma a' te oltalmadban, se
alattad ualo bátorságos meg maradásban. Mely dolgokot mys
egynehanyzor tuttodra attunk, de te mint engedetlen es karos
zolga, a' te magad haznat nézted inkab, hogy nem mint vrad-
tiak karát, ki nyluan megteczik ebbeöl, hogy soha meg egi
passa ideybennis nem uolth az holdult keossegnek illyen nagy
romlássá es puztulasa, mint te idedben. Azért te uagy mind
az frigynek fel bontásának inditoya, mind az ország puztula-
sanak oka, ki se vraddal se vrad karaual nem gondolsz.

Toabba amint irtai az en kegelmes vramnak, es feyedel-
memnek, hogy az en keoreoleottem ualo ezes neeu emberek
tanacz adásokra afféle zokoth mondottam uolna, eö felsége
ellen, 'amellyekkel uadlasz, czudalkozom rayta, mi uit arra,
es miczoda germeki ezel birtad rea magadot, hogy illyen feo
tiszt uiseleo ember leWen, egy hatalmas romay czazarnak
afféle dolgoth mersz jrni, aki ugy nincz, es soha senkiteol nem
hallotta, hanem czak magadtul gondoltad. Czudalom aztis,
miczoda orczaual kertel leueled által, illyen nagy feyedelem-
teol szabadsagot arra hogy engem meg büntetnél. Nem tudode
hogy az en kegelmes vramnak sok szolgay uadnak, oUyanok
mint te uagy, esmér engemet az en kegelmes uram feyedelmem
ki legek, es nem kételkedik semmit se .hiusegem, se engedel-
mességem feleol : kezeben eo Felségének az en ví^steökeöm, a'
te segetsegednelkylis, meg b^ntetheth engemeth, ualamikor
akarya, De te neked feö embernek, zegien ily dolgoth keol-
tened, aky ugy nincz, es gondolhattad uolna, hogy szemedre

351

teer, Azért mazor meg gondold mit jrsz, es kinek irsz, hogy
jrasodbul gialazatod ne keouetkezek : Merth ha ez után efféle
hamis dolgot mi reánk keoltesz, hidgyed hogy ismegint mi
teoleonkis ualaszod leszen.

Az Feyedelmek dolgainak beketh hagyuan, en magam
zemelyemmel, ha mi dolgod leszen haragodat nem engesztelem
es nem kérlek hogy semmit hatra hagy benne.

315-
1585 szeptember 3.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa ...

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekví^nk tiszteolendeö szom-
széd barátunk. Keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa után. Megh
hozak mi nekVí^nk az feölsegeöd leuelet, mely mi nekWnk szollo
leuel mellett, az mely leuelet feölsegeöd romay czaszar eö
feölsege oratoranak irtt, az hatalmas czaszar portaiara hogy
megh kví^lgyVí'k, iria feölsegeöd hogy, az tiszteössegeös aian-
deknak hamar napon ualo ala meneteli feleöl akaria feölsegeöd
bizonyossá tenni, mely leuelben iria feölsegeöd hogyha mi
keteölkeödnenk szabadon feöl bonezuk, es megh oluastassuk,
mi az feölsegeöd irasaban es beszédében nem ketelkeödwnk,
es bizonnyal higgye feölsegeöd hogy feöl nem bontattuk,
hanem minden kesedeleömnelkWl hiW emberví'nk" által, az
feolsegteök oratoranak az hatalmas czaszar portaiara megh
kwldeöttwk. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feolsegeödnek io
akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae 3. Sepembris.
Anno domini 1585.

[Kiviil magyarul : Ernő berezegnek.]

316.
1585 szeptember 14.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekWnk tiszteolendeö szom-
széd vr barátunk. KeöszeonetWnket es minden tiszteössegeös

352

dologban szolgalatunkot ayanlyuk feölsegeödnek. Ez feölwl
Tialo napokban iuta hozzánk az feölsegeöd leuele, melyben irta
feölsegeöd, hogy az hatalmas czaszarhoz meneö tiszteössegeö&
ayandekot, minden kesedeleömnelkwl feölsegeöd ala akarna
boczatni, melynek gond uiselesere uegezteteöt az Nagos HoíF-
man Friderich János, kinek minden hozzaia tartozoual ala
iwuetelire kiuanta feölsegod az mi hitt leuelvvnket, mellyet
immár hogy megh kwldeöttví^nk uagyon tizen nyolczad napia^
mind azon által mégis sohtil hireis ninczen, mi mindenkoron
igyekeöztWnk feölsegeödnek iouara, ennek titannais minden-
koron minden tiszteössegeös dologban akarunk feölsegeödnek
szolgálni, de hogy immár az tiszteössegeös ayandek enny ideig
keseöt, mitiel annak ala menetelinek ideié nem mostan el mult,
egyebet nem gondolunk rayta, hanem hogy mégis készen
ninczen, mas az, erteöttwk hogy uoltak ollyak, kik azt attak
feölsegeödnek tanaczul, hogy íeolsegeöd megh ala ne boczatana,^
de bizonyara azok ualakik azt tanaczul attak feölsegeödnek
iot nem akarnak, azért feölsegeöd mi nekwnk bizonnyal tut-
tunkra uagyone ninczene. Touabba nyluan uagyon feolse-
geödnel hogy miolta az hatalmas czaszamak az Keözeöl bas
feiedeleömuel hada uagyon, azultatol foguan az áros népek
iwttek es mentek, kereskeöttek, sohol senki eoket nem bán-
totta, kibeöl mind az mi kegyelmes feiedelmvírnk smind romay
czaszarnak eö feolsegenek haszna uolt, mostan penig az feol-
segteök alat ualok, uakmereökeppen az frigyeöt megh nem gon-
doluan, egy Tur neuw uarosbeli sokadalomban reaiok ^X^teöttek
mind keresztyen smind teöreök marhaiat feöl dúltak egynehány
szegény áros teöreöket es mind marhastol el uittek, kibeöl
mind az mi kegyelmes feiedelmwnknek smind romay czaszar-
nak eö feolsegenek nagy kara uagyon, mely dolognak nem
kelleöt uolna lenni, mert azok nem czatazok hanem szegény
áros népek uoltak, azért paranczollya megh feölsegeöd hogy
szegenyeök mind marhastol bekeuel uizza boczattassonak, hogy
ennek utannais ez fele dologból ualami oly dologh ne keöuet-
keozzek. Az tiszteössegeös ayandek dolgát penigh az mi illeti,
ha készen uagyon az mind feölsegeöd irta touab ne kes-
lellye feölsegeöd, mert lattya feölsegeöd annak ideié regeön el
múlt. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feölsegeödnek io akara-
tunkot es szomszedsagunkot. Dátum Budae 14. Septembris.
Anno domini 1585.

Post scripta. Emlekeözik feölsegeöd feleöle, hogy ez el
múlt napokban az feiruary dolog feleol az hatalmas czaszar
portaiara mi feleolVí^nk panazt teöt, noha semmi igaz oka nem
uolt, mostan lássa feölsegeöd az Túron leöt dolognak ki oka.

353

noha mi az hatalmas czaszarnak tuttara nem attiik, de tuggyuk
hog>' eö feolsegenek tuttara nagyon, azonképpen mostan
Damasd ala iVí^ttek, kikben húszat eleueneön fogtak es hetet le
uagtak, mely dolgot tuggyuk az mi kegyelmes feiedelmWnk
mi teölwnk igazan megh akar tudni, nincz mit tennví^nk az
hatalmas czaszarnak igazan tuttara kel adnunk, kibeöl mi
nekwnk feölsegeöd megh boczasson.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

317-
1585 október 8.

Szinán basa Ernő főhe rezegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nek#nk szereteö szomszéd
barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan, Tuggya
azt feölsegeöd hogy az tiszteössegeös ayandeknak ala iWuete-
lenek ideié regeön megh Sz. Gyeörgy napian el múlt, es az
hitt leuelnekis ideié, mellyet kert uala feölsegeöd az tisz-
teössegeös ayandeknak ala iwuetelere, ket holnapia hogy el
múlt, azért mi mind iol tuggyuk késesének oka mi legyeön,
im mostan uyonnan ismegh az mi kegyelmes feiedelmwnk-
teöl paranczolat íwtt, mi teölwnk akaria az tiszteössegeös
ayandeknak késesének okát megh tudni, mijs ez okaert bizo-
nyos ualazt uarunk feölsegeodtwl hat auagy hett napigh,
hogyha uagyone ninczene, mas az, az Turrol el uit áros teö-
reökeöketis mind marhástul feölsegeöd ha uizza boczattattyae
uagy nem, aztis feölsegeöd aggyá tuttunkra, mi mind ez ideigis
teörekeöttwnk az feölsegeöd barátságáért mind eyel nappal,
hogy az ket feiedelem keözeöt ualami idegeonsegh ne legyeön,
es az frigy megh maradhasson, ez ideig eleget twrtwnk, de ez
után immár nem tWrhetwnk, hanem az mi kegyelmes feiedel-
mví^nke mindenekreöl bizonyossá kel tennwnk, feölsegeöd iol
tuggya hogy az hatalmas czaszarnak hozzu kargya uagj^on, az
houa akar oda er uele, azért ha ualami ez után teörtenik feöl-
segeöd mi teöKvnk ne tuggya. Ezzel ayanlyuk feölsegeödnek
io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae. 8. Octobris.
Anno domini 1585.

f Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

A budai basák. 23

354

3i8.
1585 október 30.

Szinán basa Braun Erasmusnak.
Országos Levéltár Akad. ír. 120. csomó XIX. kötet.

Mi Szjnan passa . . .

Tekinteteös es Nágos Ur, nekWnk io szomszéd barátunk
Keöszeonetví^nk es magunk ayanlasa után. Megh ertenk az
Nágod leuelebeöl mitt ir Nágod az koppany Aly begh dolga
feleol, tuggya Nágod ennek eleötteis megh irtuk uolt Nágod-
nak hogy Aly begh Constantinapolyban ment, megh ez ideig
megh nem iwtt az Nágod barátságáért szinten odais utanna
irtunk, hogy menteöl hamarab megh iví^yeon es Nágodat
megh elegicze, hirwnk iwtt feleöle hogy regeön iwueöben na-
gyon, ma holnap feöl erkeözik, azért mihelt megh iW, az
Nágod barátságáért rea ereöltetty^k hogy Nágodat megh
elegicze. Isten uelví^nk. Dátum Budae penultimo Octobris anno
domini 1585.

[KivüL] Az tekinteteös es Nágos vrnak, Erasmus Praun-
nak, romay czaszar eö feölsege hadakozó tanaczanak, nekwnk
io szomszéd barátunknak adassék.

319-
1585 október 30 körül.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinán passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nekwnk szereteö szomszéd
barátunk keöszeonetwnk es magunk ayanlasa vtan. Az feol-
segteök hiw embere HoíFman Friderich János, kit feolsegteök
az hatalmas czaszar portaiara boczatott az tisztessegeös ayan-
dekual mi hozzánk egessegben iutott, kitt mind az eö hozza
tartozóknál io keduel fogattunk io szeomuel láttunk, es az
feolsegeöd kiuansaga szerent minden tiszteösseggel uoltunk
hozzaia, azonképpen minden tartoztatasnelk^Jí^l hiW emberinket
melleié aduan tiszteösseggel az hatalmas czaszar portaiara
boczattuk. Touabba iria feolsegeöd hogy az mi állattunk
ualokot meg feddenénk, hogy az frigy ellen ne iarnanak, isten

355

iol tuggya hogy megh ez ideig mind eyel nappal azon uoltunk
hogy az mi kegyelmes feiedelmví^nk es romay czaszar eö
feolsege keözeöt ualo frigy megh maraggyon, es éppen megh
tartassek, ez utannis ha isten eltet, azon teörekeozVí^nk, hogy
az mint az mi kegyelmes feiedelmwnknek tiszta orczaual es
tiszta sziuel hogy szolgaiunk, feölsegteöknekis akarunk szol-
gálni, de feolsegeöd ha akaria az frigynek megh maradását,
az uegbeli magyar uraknak szauat feolsegeöd ne higgye, mert
mindenkor ualamit eö magok czelekeödnek, feolsegeodnek ugy
aggyak eleiben hogy az mi alattunk ualok okai, de feolsegeöd
ne higgye szauokot, mert egynehanszor irtunk nekiek, hogy
az frigy ellen ne iarionak, mert ha királynak eö feölsegenek
tuttara aggyuk iol nem iarnak, eök ollyan ualazt tesznek hogy
király mi nekünk mit tehet, mi szabad urak uagyunk, mas
az egynehány szegény legény uagyon kinek solgya ninez,
hanem eleteoket szablyaiokual keresik, nem tuggyuk ha
feolsegeodnek hireuel uagyone ninczene: lm mostan az tury
dologbolis megh teczik hazugságok, mert hiszem mostan az
teöreök reaiok nem ment, kik miat ennek utannais leszeön az
frigynek feöl bomlása, azért feolsegeöd paranczollya megh
minden uegbelieknek, hogy minden ellenkeözeö dologtol megh
«zwnnyenek, mi elegek uagyunk az mi alattunk ualokot megh
bVC^ntetni. Ezeknek utanna, ennek eleötteis leuelwnk által talál-
tuk megh feolsegeödet, es kertvv^k uala feölsegeodet az mi
kegyelmes feiedelmwnk szauaual, hogy az el uitt áros népeket
feolsegeöd el boczattassa, mely mi leuelwnkre feolsegeöd megh
ualazt sem teöt, feolsegeöd megh higgye, hogy az mi kegyel-
mes feiedelm#nknek ket paranczolattya iwtt, hogy azokot
megh keriwk, mi az hatalmas czaszar szauaual kertwk, de
feolsegeöd megh nem kví^lde eöket, mind az által hogy az ket
hatalmas feiedelem keözeöt az frigy . . .
(7 sor leszakadt.)

[Kiviil magyarul : Ernő berezegnek.]

320.
1585 november i.

Szinán basa Rudolfnak.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös romay czaszar nek>?í^nk tiszteolendeö szomszéd
vrunk. Minden tisztességes dologban szolgalatunkot ayanlyuk

23*

356

feolsegeodnek. Az feolsegeöd hiVÍ^ embere HofFman Friderich
János kit feolsegeöd az hatalmas czaszar portaiara boczatot
az tisztessegeös ayandektial, mi hozzánk egessegben iutott,
kitt mind az eö hozzaia tartozóknál io kedtiel láttunk es fogat-
tunk, ugyan azonképpen tartozasnelk^l hivC^ embeorinket
melleié aduan tiszteosseggel az hatalmas czaszar portaiara
boczattunk, hogy feolsegeöd illyen iambor eszeös embert bo-
czatot igen eorwllywk, ki czaszarok keözeöt szolgálni tud y
ahol penig feolsegeöd azt iria, hogy ha mitt feolsegeöd szo-
uaual szol megh higgywk szouat, az feolsegeöd irasa szerent
mi meg hittwk az mit feolsegeöd szouaual szoUot, mijs min-
den beszédére ualazt teott^^nk kit tudunk bizonnyal hogy
feolsegeodnek mindeneöket megh irt az feolsegeöd embeöre.
Ezeöknek utanna feolsegeöd iria hogy az uegbelieknek megh
paranczolnank hogy az frigy ellen ne iarnanak, Isten tuggya
hogy mind ez ideigis eyel nappal teörekeöttV&^nk az frigyeöt
megh tartani es otalmazni, mert mi birunk az mi alattunk
ualokual, es mikor bví^neök uagyon mégis bwntetty^X^k, de
az feolsegeödheöz tartozó uegbeli magyar urak, az mi ke-
gyelmes feiedelmWnk es feolsegeöd keozeöt ualo frigyeöt
megh nem gondolyak sem megh nem tartyak seöt minden-
kor ellene iarnak, mikor penigh ualamit az frigy ellen cze-
lekeödnek, feolsegeodnek ugy aggyak eleiben hogy az mi
hozzánk tartozok okai, de feolsegeöd ne higgye szauokot,.
mert ez Túron leott dologbolis megh teczik hazugságok, hiszem
ackor az teöreök nem ment reaiok, mi egynehanszor irtunk
az magyar uraknak miért czelekeözteök az frigy ellen, ha mi
azt királynak eö feölsegenek tuttara aggyuk, nem gondollya-
toke hogy nem iol iartok, az magyar urak nekWnk ollyan
ualazt tesznek, az király mitt tehet mi nekví^nk mi szabad urak
uagyunk, mas az egynehány szegény legény uagyon kinek
solgya ninczen, hanem szablyaiaual keresi eletet, nem tuggyuk
ha feolsegeodnek hireuel uagyone ninczene, mi azért akarank
feolsegeodnek tuttara adnunk ez dolgokot, miuel hogy mint
az mi kegyelmes feiedelmwnknek tizta sziuel es tizta orczaual
akarunk szolgálni, feölsegeöednek is azonképpen tiszta sziuel
es tiszta orczaual akarunk szolgálni.

Touabba eztis akarank feolsegeodnek tuttara adnunk, hogy
egy hitben es sohol az áros népeket nem bantyak, tuggyuk
aztis hogy feolsegeodnel nyluan uagyon, miolta az hatalmas
czaszar az Keözeöl basual hadakozik (es noha orszagabannis
megh ueot) nyolcz kilencz esztendeot^l foguan, mind azon
által mégis az áros nep iwtt es ment senki nem bantya, az
mi kegyelmes feiedelm^nk es felsegeöd keözeöt harmincz esz-

357

tendeotwl foguan frigy leuen, az feölsegeödheöz tartozó magyar
urak megh nem gondoltak, hanem az hatalmas czaszamak es
feölsegeodnek egy Tur neuw uarosara wtuen az sokadalmat
feöl dúltak, mind az ot ualoknak smind egyebeknek marhaio-
kot el uittek es egynehány szegény áros teöreökeöt marhastol
el uittek, kibeöl mind az hatalmas czaszarnak smind feölsegeod-
nek nagy kara leöt, mely dolog isten ellen uagyon, kit sem
magyar sem teöreök igaznak nem itel, tuggyuk hogy feöl-
segeodis ionak nem iteli, ki feleöl az hatalmas czaszarnak ket
paranezolattya iwt hogy azokot az hatalmas czaszar szauaual
megh keriví^k, azért Ernestus herczegh eö feolsegenek
kétszer leuel\5í^nket kwldeöttWk, es az mi kegyelmes feiedel-
mVvnk szouaual az el uit áros népeket kertwk, de eö feölsege
leuelví^nkre megh ualazt sem teöt, de miuel hogy az frigy
megh maraggyon, az mi kegyelmes feiedelm^nknek ugy tut-
tara nem attuk, hogy leuelwnkre ualazt sem teöt uolna, hanem
ugy attuk eleiben, hogy ez dologh sem feölsegeodnek sem
Ernestus berezeg eö feolsegenek hireuel ninczen seöt bizo-
dalmunk uagyon hogy megh kví^ldik, es azokot megh bwntetik
az kik azt czelekeöttek, azért keriwk feölsegeödet hogy az el
uit áros népeket kwlgye megh feölsegeöd, hogy az mi irasunkis
igaz lehesseön az mi kegyelmes feiedelmwnk eleöt, kitt az mi
kegyelmes feiedelmwnkis io neueön ueszeön feölsegeodtvC^l,
kiért mijs teöb szolgalatual leszví^nk feölsegeodnek, eggyk az,
hogy az tiszteössegeös ayandekis keseön iwtt, mas az ez dologis
leöt, mely dolgokért tuggyuk az hatalmas czaszar igen megh
haragút, de ha feölsegeöd azokot megh kwldi eyel nappal ugy
teörekeözwnk, hogy az hatalmas czaszarnak haragiat minden
iora uegezzwk. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae. i die
Nouembris. Anno domini 1585.

[Kívül magyarul: a római császárnak.]

321.
1586 febr. 2.

Szinán basa Kielman Andrásnak.

Országos Levéltár Akad. ir. 120. csomó, XIX. kötet.

Mi Szinan passa . . .

Tekinteteös es Nágos vr, nekví'nk io szomszéd barátunk.
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Meg hozak mi

358

nekünk az N. leiielett az Vely aga dolga feleol, ki feleöl ennek
eleötteis irtt mi nekwnk N. mi az mi magunk ayanlasa szerentt,
Vely agatt ide hozattuk voltt, es egy holnapig itt fogua tar-
tattuk, oda feöl akartuk keöteözue küldeni, de miuel Vely aga
Komaromy János deák es az keöuetnek embeöri eleött, sok
iambor vitéz embereökuel megh bizonytotta, hogy eö sarczat
éppen megh fizette, mind azon által mégis János deáktól megh
izentNíC^k voltt es meg is irtuk voltt Nágodnak, hogy N.
kwlgyeön egy zalogott ide, mijs Vely agat feöl ki^lgyvv^k, nem
mondottae meg ezt János deák, auagy leuelWnket nem attaké
meg, azért kví^lgyeon egy zálogot N mijs Vely agat feöl
kWlgy^k, ott is lássak meg teörueny szerentt, ha Vely agat
adossa teheti N. maragyon ott, es mi az zálogot el bo-
czattyuk, hol penig Véli agatt N. adossa nem teheti boczassa
el N. ; ioUehet ha szinten itt Vely aga adós volnaes io mó-
dunk volna benne hogy meg tartanánk, mert mi nek\?nk egy
Turoczy Péter neu^ rabunkot megtartottak ott feön, kinek
négy ezer forint sarcza, de mig az az mi rabunk auagy sarcza
meg nem leszeön, senki rabia dolgában mi nem artyuk magun-
kot ez vtan, hanem az ki hol el mehet menteön mennyeön.
Isten velwnk. Dátum Budae 2. Febr. Anno domini 1586.

Ez leuel mikor készen volna, erteött^k, hogy Vely aga is-
meg rabba eseöt, egy rósz reszeogeos, nem tuggyuk ha igazé
auagy nem, azért lattassa meg N. Kanisa fele ha vgy vagyone.

[Kioül.J Az tekinteteös es Nagos vrnak, Kielman András-
nak, romay czaszar eö feolsege hadakozó tanaczanak, nekví^nk
io szomszéd barátunknak adassék.

322.
1586 febr. 4.

Szinán basa Braun Erasmusnak.
Országos Levéltár Akad. ir. 120. csomó XIX. kötet.

Mi Szinan passa . . .

Tekinteteös es Nágos vr, nekwnk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Meg hozak
mi nekví^nk az N. leuelelt, mellyett irt N. az koppany Aly
beg sarcza feleöl, tuggya N. hogy az hatalmas czaszar
vezére Oszmán passa, es az teöb vezér passak leuelett kvP^l-

359

deöttek voltt királynak eö feölsegenek, az Aly begh sarcza
feleöl, hogy eö feolsege az hatalmas czaszarnak meg engedne
az Aly beg sarczatt, mi nálunk vgy vagyon tudua, hogy eö
feolsege az hatalmas czaszarnak nem engette, nem tuggyuk
mi az oka hogy Nágod mégis reánk ir feleöle, azért ha eö
feolsege megh nem engette, eö feolsege letiele által aggyá
tuttunkra, es mi gondot viselVí^nk róla. Isten velwnk. Dátum
Budae 4. Febr. anno domini 1586.

[Kívül.] Az tekinteteös es Nágos vrnak, Erasmus Praun-
nak, romay czaszar eö feolsege hadakozó tanaczanak, nekwnk
io szomszéd barátunknak adassék.

323-
1586 február 15.

Szinán basa Rudolfnak.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös romay czaszar nekví^nk tiszteölendeö szomszéd
vrunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Juta mi
hozzánk 14. Febr. az hatalmas czaszar portaiarol az feolsegeöd
oratoranak egy embeöre egessegben, mellyet hattak hogy
feölsegeödheöz kesedeleomnelk^l boczassunk, kit minden tar-
tóz tatasnelkwl feölsegeödheÖz boczattunk. Touabba ennek
eleötte az mi kegyelmes feiedelmwnk megh paranczolta uala
nekWnk hogy feolsegeodet megh találnánk, az Túron leött dolog
feleöl, hogy mi annak az oka hogy hol feolsegeöd keözeöt
es az mi kegyelmes feiedelmwnk keözeöt frigy uagyon azk ép-
pen czelekeödnek az feölsegeödheöz tartozok, miuel mi feöl-
segeödnek iouat akariuk, es miképpen az mi kegyelmes feie-
delm>ív'nknek igazan szolgaiunk feölsegeodnek azonképpen
igazan akarunk szolgálni ez szomszédságban, ez okaert az mi
kegyelmes feiedelmwnk paranczolattyabol, tuttara attuk uala
feölsegeodnek, hogy feolsegeöd az hatalmas czaszar kiuanaaga
szerent, az el uit szegény áros teöreökeöket mind marhastol
megh adatna, mely mi leuel^X^nkre feolsegeöd mind ez ideigis
semmi ualazt nem ada, mostan ismeg uyonnan az hatalmas
czaszar paranczolattya iuta, akaria megh tudni teölwnk, ha
feölsegeodnek irtunké feleöle, es hogyha feolsegeöd megh
adattae auagy nem, es mi annak az dolognak az oka, feölsegeöd-
tví^l azért ualazt uarunk, hogy tuggyuk mijs az mi kegyelmes
feiedelm'íí^nket bizonyossá tenni feleöle. Istennek hala tuggyuk

360

hallotta feölsegeöd miképpen biriuk mi az alattunk ualo uite-
zeöket, hogy semmi gonossagot nem engedWnk czelekeodnieök,
mioltatol foguan mi itt Budában uagyunk, sem falukot nem
rablottak, sem uarak ala nem szaguldnak, ha ki penig oly
dolgot czelekeodnek mi kemény büntetessél megh b^ntettywk,
ezkeppen kellene feolsegteöknekis czelekeödni, job uolna
ha az hatalmas czaszar beszédének engedne feölsegeöd, de
egy nap ninczen, hogy az feölsegeöd alat ualok az hatalmas
czaszar uaray ala nem száguldanának, es egyéb gonossagot
nem czelekeodnenek az frigy ellen, azért paranczollya meg
feölsegeöd minden uegbeli kapitanoknak, az fele dologtol
sz^X^nnyenek megh tartsak az frigyheöz magokot, mely frigy
maradhasson meg az mi kegyelmes feiedelmwnk es feölsegeöd
keözeot, ezeöket io akaratunkból akarank íeölsegeödnek tuttara
adnunk. Valazt uarunk feölsegeodteöl es az szegény áros
népeknek mint marhastol ualo megh kví^ldeset. Isten éltesse
feolsegeodet. Dátum Budae 15. Febr. anno domini 1586.

[Kívül magyarul: a római császárnak.]

324-
1586. márcz. 29.

Szinán basa Páljffy Miklós, komáromi főkapitánynak.

Országos Levéltár, Akad. ir. 120. csomó, XIX. kötet.
Mi Szinan passa . . .

Keöszeönetwnkett es magunk ayanlasat iriuk mint io szom-
széd barátunknak. Megh hozak mi nek^vnk az ti embeöriteök
Neuery Tamás es Jakab deák az ti leueleteökett, Ernestus
berezeg leueleuel egyeteömben, melybeöl megh ertenk hogy
miuel megh paranczolta volna, hogy az koppany heg maradék
sarczaertt, az varosbeliekett kik kezeseök ereötte meg tartoz-
tatnátok, mely dolgott az mi baratsagunkertt ez ideig megh
nem czelekeötteteök, hanem mi nekwnk akartatok eleb tut-
tunkra adni ; ennek eleötteis irtunk voltt, miuel erteöttví^k hogy
az hatalmas czaszarnak es az vezér passaknak az király az
koppany heg maradék sarczatt megh engette, szinten az ha-
talmas czaszar portaiarolis iwtt hirví^nk feleöle, mi ez ideig
azt tuttuk, azért tizen eött napig kví^lgyeteök az király leue-
lett, hogy meg nem engette, miuel az kencztarto itthon nin-

361

ezen, addig eöis megh iw, az koppany begeötis ide hozattyuk,
es az mi tehetsegünk szerentt, ioUehett kezeseök nem vagyunk
€rte, teörekeödwnk azon hogy sarczanak elégett tegyeön az io
szomszedsagertt es az kencztarto kérésére teörekeöttwnk en-
nek eleötteis dolgában, az tizen eöt ezer forintotis kitt feöl
vittek, mi általunk vagyon, kitt ha mi nem voltunk volna tiz
esztendeig is megh nem kwldeöttek volna, louakot kikett val-
czagaban feöl vittek kiket el nem veöttek azokatis en általam
vittek feöl, en teölem ezis elég volna az menytt teörekeöttem,
de mind azon által ha az király leuelett kwldi, hogy megh
nem engette sarczatt az menyben lehett mi teölwnk az io
szomszedsagertt teörekedví^nk hogy sarczanak elégett tegyeön.
Ezeöknek vtanna megh adak mi nekwnk az ti embeoriteök
az sisakott melyett kwldeötteteök, kitt io neueön veött\Vnk,
kiért minden io szomszedsagos baratsagunkott ayanlyuk ; azon
embeoriteökteöl az mitt szoual izenteteök, mindeneöket megh
erteöttví^nk. Isten velwnk. Dátum Budae 29 Mártii anno Do-
mini 1586.

[Kívül.] Ez leuel adassék az Palfy Miklósnak komaromi
feo kapitannak, nekem io szomszéd barátomnak

Komaromba.

325-
1586 május 4.

Méhemet, a budai basa titkára PálfFy Miklós főkapitánynak.

En Mehemett kihaia, az en Nagos kegyelmes vram, jeö-
uendeö Aly passa uduaranak feö gonduiselőie Budán etc.

Tekinteteös es N. vr, nekeöm tizteölendeö szomszéd vr
barátom. Keöszeöneteöm es magam ayanlasanak vtanna. Er-
teöttwk hogy N. valami egy palankott czinaltatott, mellyet
nem kelleöt volna Nágodnak czelekeödni, mertt ez az frigy-
nek ellene vagyon, nem tuggyuk ha ez dologh romay ezaszar
eö f. akarattyabol vagyone, auagy N. magatol czelekeötte,
mely dolog miat ha az hatalmas ezaszar portalan való keöue-
teön ha valami esik, N. aggyon szamot róla. Isten éltesse
N. Dátum Budae 4. May. Anno domini 1586.

Ha eö feolsegenek hire ninczen ebben, N. meg bo-
czasson, de eo feolsegenek is tuttara kel adnunk ; mert ez
nem io dolog, mi azon igyekeözví^nk hogy az szomszédban
barátságos keppen lehetne N. az mi kegyelmes vrunkual,
"tuggya N. nyolcz kilenez esztendeié mioltatol foguan az

362

hatalmas czaszarnak az Keözeöl Basual hada vagyon, isten
otalmazzon ha ezt az hatalmas ezaszar megh érti, hogy az eö
birodalmában palankott czinaltak, ha hadat ide teriti, meg
gondolhattya N. hogy semmi io nem keötietkeözik beleöle^
hogy az io szomszédság es barátság meg maraggyon keöz-
twnk, es hogy az frigy meg maraggyon io akaratunkból aka-
rank N. tuttara adnunk, hogy az fele dolgot ne czelekeöggyek
N ; hanem tartsa az frigyheöz magát N ; mert ebbeöl semmi
egyéb nem keöuetkeözik, hanem az szegensegnek romlása
veszeödelme.

[KivüL] Az tekinteteös es N. vrnak, Pallfy Miklósnak,.
Posony es komaromy varmegyéknek feö ispannyanak, es
komaromy feö kapitannak, nekeöm tizteölendeö szomszéd ba-
rátomnak adassék.

326.
1586 augusztus 14.

Ali basa-*' Ernő főherczegnek.
Egykorú másolat, Országos Levéltár, Dobó-levéltár, 2. csomó.

Ezeöknek utanna, az Saswar Passa feleöl az myt yr Feol-
segeöd, iollehet yt nem uoltunk akor, de my koron ide erkeöz-
tunk uolna, megh kerdeozenk annak oka my legyen, de megh
erteottük, hogy annak nem eö uolt oka, hanem Dobó Ferencz
iwth uolth az eztergamy palánk ala, kyt my koron megh
erteottek uolna uttannak mentek eöket iJí^zueön, találtak ualamy
falura, ky az hathalmas chyazzar leueleöben noha be uolth
irua, es annak eleötte mynd az hatalmas chyazzarett smynd
spahyaiaett igazan megh attak, mostan be nem akartak iwnny,^
azokban meltan hoztak el, de mynd azoknakys, mynd azfeölse-
gednek megh irtuk, az feölseöged alat ualok okay, my ez fele
dolgát eleget Írhatnánk az myt az feölsegeöd alat ualok che-
lekednek. Chyak myolta yt my eörkeztunkis, mynd most az
feölsegeöd emberis láttak, kiket hoztak, kyk egy nyhany
zazloual Hathuan ala mentek, uak mereö keppen az fryget
nem gondoluan. De ez fele dolgát feölsegednek nem aggyak
Igazan tuttara, Azerth Feölsegeöd myndeön uegbely capitanok-

* Kalajlikoz Ali másodszor btidai basa 1586 május — 1587 feb-
ruár 22.

363

nak paranczollya megh tarczak az fryghöz magokat, Isten
akarattyabol my gondot uiselVí^nk az my állattunk ualokra,
hogy semniy oly dologra okát nem adnak.

Dattim Budse 14. Augusti a. 1586.

Archiduci Ernesto.

327-
1586 szeptember 3.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa az hatalmas Istennek io akarattyabol teö-
reök czaszarnak tanacza, es feö heltartoia Budán, es gond
uiseleöie Magyar országnak etc.

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekwnk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Hlyen
dologból akarank feölsegeödett megh találnunk, hogy uagyon
az hatalmas czaszarnak egy Alap neuví^ faluia, mely falu feöl-
den uolt eleiteöl fogua egy seletrom haz, kiben seletromott
feöztek, kiteöl mind ez ideig senkinek semmit nem fizettek,
mostan penig Bornemizza János az palotay kapitan az szegen-
segeöt fenyeögeti es haborgattya ereötte, azt irta nekik hogy
ha nem fizetnek az haztol, ugy czelekeödik ueleök hogy sem
nekwnk sem feölsegteöknek nem leszeön, feölsegteök minden-
koron iria leueleben hogy frigyeöt megh tartya feölsegteök,
ez penig ez Bornemizza János az frigy ellen iar, nem tuggyuk
ha feölsegteökheöz tartozóé, auagy kwleön partott wteött ma-
gának, ha feölsegteökheöz tartozó paranczollya megh, tartsa
az frigyheöz magát ne háborgassa az szegensegeöt méltatlan,
hol penig kwleön partott wteöt magának es feölsegteökheöz
nem halgát, mi nekVC^nk feölsegteök aggyá tuttunkra, az ha-
talmas czaszar után mi gondot uiselví-nk róla. Ezzel ayanlyuk
feölsegeödnek io akaratunkot es szomszedsagunkot. Datuni
Budae 3. Septembris anno Domini 1586.

[Kívül latinul : Ernő herczegnek.J

364

328.
1586 szeptember 20.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nekví^nk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh
hozak mi nekví^nk az feölsegeöd leuelet, melyben iria feolse-
geöd hogy miuel az mi alattunk ualo uitezeök mind készen
uolnanak, kik rablani keszWltenek uolna, ualaki feölsegeödnek
azt ugy atta tuttara de nem igazan, mert mi méltatlan rab-
lást senkinek nem engedwnk czelekeödni. Az Sasuar passa
dolgát penig az mi illeti ki feleöl panaszolkodik feölsegeöd,
iollehet mi ackor megh Budán nem uoltunk, mind azonaltal
az mint ennek eleötteis megh irtuk feölsegeödnek, erteöttwk
hogy Dobó Ferencz iwtt uoltt az hatalmas czaszar uara Eszter-
gám ala, azokot ví^zuen találtak ualami falukra kik eleiteöl
foguan hódoltak uoltak, kik sok ideié hogy az hatalmas cza-
szar adoiat sem szpahiaioket megh nem attak, azokban egy-
nehányat hoztak uoltt el, azokis teöreöcke leottek egyéb fele
rab itt ninczen. Touabba iria feölsegeöd hogy nem czak ez
leöt, hanem Canisa fele kétszer teöltenek uolna rablást, abban
nekwnk hirWnk nem uolt, azért az feölsegeöd leuele latuan
mingyarast czauusunkot boczattuk, megh akariuk tudni mint
leött, ha ki ualami méltatlan dolgott czelekeödeöt leend, ereo
b'^ntetessel megh bví^ntettywk, mert mi az frigyheöz akariuk
tartani magunkot : Mi meltan panaszolkodhatnank de feölse-
geödnek nem akartuk ez ideig azzal feiett faylalni, megh pa-
ranczolta az hatalmas czaszar hogy az tury es Kalmanczan
leött dolgott megh tuggyuk mi okaertt leött, honnan sok sze-
gény áros teöreökeökeöt mind marhastol el uittek, mely do-
logból mind ez ideig nem bántottuk feolsegeödet.

Uiszontagh mikor mi Budában jutottunk az feölsegeöd
alat ualo uegbeliek Geszteös ala iwttek, megh akartak uenni,
az geszteösy uitezeökis mind keöuekuel ide ki hagygaluan
smind egyébképpen otalmaztak magokot, megh nem uehettek
az uarat, hanem egynehány teöreökeöt az uartan meg leöttek
az keppen uizza tértek.

Annak utanna nem sok napual ismegh nagy sereg iv^tt
Wal ala aztis akaruan megh uenni, hogy szándékokban eleö
nem mehettek uizza tértek, egynehány szegény teöreökeöt az
Hton talaluan le uagtak. Ezeöknek utanna, uagyon az hatal-

365

mas czaszarnak egy Feölduar neív^ uara, ki megh Budán alól
tiz mer feöldeön uagyon az Duna mellet, ott mind szwntelen
lesekeödnek, az szegény utón iarokban sokat le uagnak, kiket
penjg mind marhastol el uisznek. Ismegh innen Budáról nem
regeön az hatuany besli aga egynehány magaual Hatuanban
menuen utaban megh lesuen eö magát egy nehany magaual
le uagtak egynehányat benneök el uittek.

Mostan megh azonképpen az szeczeny begh iwtt Budára,
oda feöl ezt ertuen lestek, de rea nem találtak, hanem az
kisereök hogy uizza tértek azokra találtak, ottis az besli agat
egynehány magaual le uagtak es egynehányat eleueneon fogua
uittek, ez fele dolgot mind szwntelen szoktak czelekeödni mind
azonaltal noha megh most iví^ttwnk es enny sok dolgot czele-
keöttek feolsegeodet nem akartuk panaszunknál bántanunk
de immár nem szenuedhettywk azért keriví^k feolsegeodet sze-
retetnél, feölsegeöd paranczollya megh minden uegekben ez
fele dolgoktol megh szví^nnyenek tartsak az frigyheöz magokot,
mi az mi alattunk ualokra gondot uisel^^^nk, hogy semmi oly
dologra okot nem adnak. Ezzel ayanlyuk feölsegeödnek io
akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae 20. Septembris
anno domini 1586.

[Kívül latinul : Ernő herczegnek.J

329-
1586 október 15.

Ali basa Nádasdy Ferencznek.*

Országos Levéltár, Nádasdy-levéltár, Vegyesek, 10. csomó.

Mi Aly passa . . .

Nágos vr, nekvC^nk io szomszédunk. Keöszeönetwnknek
vtanna. Erteöttví^k miuel Nágod mentt volt király heöz eö feöl-
segeheöz segetsegeött es nepett kemi, hogy Segesdeött es
Berzenczett N. megh venne, de eö feolsege segetsegeött
nem adott, hogy az mi kegyelmes feiedelmwnk es eö feolsege
keözeött való frigy megh maradhasson, annak vtanna Nágod-
nak kiuansaga az voltt hogy ha eö feolsege segetsegeött

* Nádasdy Ferencz, Tamás nádor fia, a hires törökverő fekete bég,
dunáninneni főkapitány, meghalt 1604-ben.

366

nem ad, adna szabadsagot! annak megh vételére, N. soldot
kialtatuan elég nepett szeöreöz, mely dolognak el kezdésében
forgodottis N : de bizonnyal megh higgyed mi nem bán-
nánk ha az frigy ellen valamitt N. czelekeödnek, mertt
ha király eö feolsege kezett megh vonsza Nágodtol, keönyví^
beszellen-^^nk Nágodual, annelk^lis igen kiuannak az hatalmas
czaszar vitézi ha Nágod valamitt czelekeödnek, mertt regulta-
tol foguan igyekeöztek az Rába keözytt el rablani, (miuel az
hatalmas czaszarnakis vadnak egy nehany falui kik be nem
iWnek sem adoiokott megh nem aggyak, egynehány szpahia-
nak megh azonképpen) de mi megh ez ideig nehezen megh
tartoztattuk, az mi kegyelmes feiedelmwnk es eö feolsege keö-
zeött való frigyeött meg gondoluan, mostannjs nehezen tar-
toztattjuk az vitezeökett, es az mi alattunk valók semmire
okott nem adnak, de ha valami oly dolog onnan leszeön, az
mi alattunk valokis ha mitt czelekeödnek mi okai ne legyünk.
Isten velünk. Dátum Albae 15. Octobr. Anno 1586.

[KÍVÜL] Az Nágos Vrnak, Nadasdy Ferencznek, nekVí^nk
io szomszédunknak ez leuel adassék.

330.
1586 október 15.

Ali basa Ernő főherczegnek.
Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekvC^nk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetvv^nk es magunk ayanlasa után. Juta mi
hozzánk az hatalmas czaszar portaiarol egy Mehemett czauus
neuW emberví^nk, mely mi emberví^nk által az feölsegteök ora-
tora kVí^ldeöt neminem<{^ leuelet ki feölsegeödnek szol, mellyet
minden tartoztatas nelkwl megh kví^ldeöttWnk feölsegeödnek.
Touabba ennek eleötteis találtuk megh feölsegeödet leuelví^nk
által, miuel az uegbeli uitezeök gyakorlatossaggal szoktak az
hatalmas czaszar uegei ala szaguldani es az frigy ellen iarni,
mindazon által noha eök mindeneöknek oka, hol mi az fele
dolog esik, mégis eök gyakorlatossaggal szoktak az mi alattunk
ualok feleöl panaszlani, de igazan nem aggyak feölsegeödnek
tuttara, azertt ennek utanna feölsegeöd minden az fele pana-
szokot eleö ne uegyeon, hanem feölsegeöd minket eleb megh
talaluan, mindeneöket megh tudunk mintt leött, es feölsegeöd-

367

nek igazan tuttara aggyuk, mert mi, az mi kegyelmes feiedel-
mví^nk es feolsegteök keözeöt ualo frigyeöt akariuk otalmazni
■es eorizni, feolsegeödis paranczollya megh minden ueg-
beli kapitanoknak minden ellenkeözeö dologtol szVvnnyeönek
megh, hol penig az ki keözzwleök feolsegteök paranczolattyatt
megh nem tartana, feölsegeöd nekünk aggyá tuttunkra mi gon-
dot uiselVí^nk róla. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek
io akaratunkot es szomszedsagunkot. Dátum ex arcé Simon-
tornya 15. Octobris anno Domini 1586.

[Kiuül magyarul : Ernő herczegnek.J

331-
1586 november 22.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herezegh, nekwnk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Akarank
feölsegeödnek tuttara adnunk, hogy iwuenek eleönkben az
«sztergamy zaimok es szpahiak, kik 'keözzví^l sokan panaszol-
kodanak, hogy sok faluk uadnak, kik eleiteöl foguan az hatal-
mas ezaszarnak feiet haytuan be uoltak hodolua, szpahiaiok-
hoz be mentenek, szpahiaioket es az hatalmas ezaszarett igazan
megh attak, mostan penigh Dobó Ferencz^ nem boczattya be
eöket, ez fele panaszokot immár el untunk, azért paranczollya
megh feölsegeöd Dobó Ferencznek es az uegbeli kapitanok-
nak, hogy az feleket megh ne tartoztassonak, hanem boczas-
sak be eöket szpahiaiokhoz, mert tuggya feolsegeödis hogy az
hatalmas czaszar azért atta nekieök, hogy onnan legyeön
mind louok fegyuereök eteleök ruhaiok, azért ha ennek utanna
panasz leszeön feleöle, nincz mitt tennwnk az hatalmas eza-
szarnak tuttara aggyuk, kibeöl tuggyuk semmi io nem keöuet-
keözik. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek io akara-
tunkot es szomszedsagunkot. Dátum Budae 22 Nouembr, Anno
domini 1586.

[Kívül latinul : Ernő herczegnek.J

368

332.
1586 november 23.

AH basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus berezeg, nekWnk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Megh
bozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelett, melyben panaszol-
kodik feölsegeöd bogy az sziget uary begb ualami falukra
#teöt uolt, es onnan hodolatlan népeket hoztak uolna el, es
ket kasteltis hanták uolna el, mely dolog feleöl ennek eleötteis
talált uala meg feölsegeöd, ackor ollyan ualazt attunk uala
feölsegeödnek bogy megh lattyuk es annak utanna bizonyos
ualazt adunk feölsegeödnek, el mentwnk uolt Sziget uarban, az
begeött eleö hiuattuk uala, kerdenk mi uolna az oka hogy
hirwnknelkWl azt czelekeötte uolna, mi kemény bvv^ntetessel
megh akariuk uala bwntetni, es az hatalmas ezaszarnak akar-
tunk Írni feleöle, de egynehanszor megh eskwtt, hogy eö semmi
oly dolgot nem czelekeodeöt, hanem egynehány faluk uoltak
ki zaime ki szpahiae kik eleiteöl foguan be uoltak hodolua
mind az hatalmas czaszarett smind szpahiaioket igazan megh
attak, mostan penig nem akartak be iwni, azokra mentt uoltt
es azokban hozót el, mindenik falunak neuet im iruan kwl-
deöttwk feölsegeödnek, az mely falukból el hoztak, azok min-
denik be uagyon az hatalmas czaszar regestomaban iruan es
be uoltak hodoluan, lássa megh feölsegeöd ha azok keözzWl
az faluk keözzwl czak eggis uagyon, ki az hatalmas czaszar
regestomaban be nem uolna iruan, ha hodolatlan faluból uala-
kitt el hoztak feölsegeöd aggyá tuttunkra, mi azt megh nem
tartyuk hanem el boczattattyuk, de az mely faluk az hatal-
mas czaszar regestomaban be uadnak iruan es be uadnak ho-
dolua, ha be nem iwnek, egyéb nem lehet benne, hanem szv^k-
seg el hozatni benneök, mert az hatalmas czaszar uitezinek
solgyoknak abból kel megh lenni, az hatalmas czaszaris azt
nem engedi hogy az felek be ne iwyenek, azért paranczollya
megh feölsegeöd minden uegbeli kapitanoknak, az kik eleiteöl
foguan be uoltak hodolua, megh ne tartoztassak seött inkab
keszericzek be iwni szpahiaiokhoz, ha be iwnek es ha ualaki-
teöl ualamellyknek ualami bantasa lenne, feölsegeöd aggyá
tuttunkra mi gondot uiselwnk róla. Az kastélyok el hányasá-
nak dolgát az mi illeti, ezkeppen uagyon hogy mikoron az
útban egyben talalkoztanak uolna egymást '^zuen ezeök az.

36»

castelyokban szalattak, mikor láttak hogy az castelyokban
embeört nem találtak uolna, ugy hanták el, de abból sem
feölsegteöknek sem mi nekVC^nk karunk ninczen, (mert azt lat-
rok es lopok laktak, kik gyakorta az hatalmas czaszar uegei
ala hol lopua hol nyluan ivv^ttek, kik mindenkoron igyekeöz-
tek az frigynek el bomlására,) seöt inkab azoknak el hányasa
feölsegteöknek iouara uagyon ; Ezeöknek utanna, panaszolko-
dik feölsegeöd hogy Sasuar passa ualami falukból egynehányat
el hozott uolna, iollehet mi ackor itt nem uoltunk, az mint
ennek eleötteis megh irtuk feolsegeödnek, hirví^nkuelis nem
uolt, de mind azon által azis méltatlan nem leött, mertt uala-
mely falura mentek mindenik be uagyon az hatalmas czaszar
regestomaban iruan, ez eleött be iwttenek, mostan penignem
akartak be iwni. Eörmely Ahmatt kihaiae. Czapa Mahmutt
szpahiae. Salgo Eiví^b agae. Komiaty azonképpen az hatalmas
czaszar regestomaban be uagyon iruan es be uolt hodoluan,
azért hogy be nem iwttek es el hoztak benneök méltatlan
czelekeötteke ? azért nem szwkseg uolt uolna, az hatalmas
czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayandekot ez dologertt ez
ideig tartoztatni, auagyha feölsegteöknek mas szándéka, mi
ezeökreöl az hatalmas czaszarnak megh felelhetwnk, es ez
után az vrumely begler bégnek ki kel iwni, lássa feölsegteök
ha ugy teczik iobnak, de ha az hadak megh indulnak nehéz
azt le szallitani, feölsegeöd az uegbeli kapitanoknak es az
alattok ualoknak szauokot be ueszi, noha eök igyekeöznek az
frigynek el bomlására, mikor penig mi feolsegeödnek tuttara
aggyuk minden ellenkeözeö dolgokot, feölsegeöd mi nekví'nk
nem hiszeön, mostannis penig migh Szigett uarban uoltunk»
egynehány ezerén uakmereökeppen, az frigyeöt nem gon-
doluan Pest ala iwttek, kikben egynehányat io uitezeöket
fogtak, es egynehányat le uagtak, ez feleket miért feöl-
segeöd meg nem bwntettett, ez fele dolgok mind szwn-
telen lesznek, kitt immár ugyan el untunk megh szám-
lálni, mind azon által mégis nem akartuk feolsegeödnek feiet
faylalni uele, azért feölsegeöd paranczollya megh minden
uegbeli kapitanoknak, hogy tartsak az frigyheöz magokatt,
mi az mi alattunk ualokra gondot uiselWnk, ha mi oly dolgott
ualaki czelekeödnek méltatlan, ki az frigynek ellene uolna,,
feölsegeöd aggyá tuttunkra es mi gondot uiselwnk róla. Isten
éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 23. Nouembr. anno domini
1586.

[Kivül latinul : Ernő herczegnek.J

A budai basák. 24

370

Melléklet hozzá :

Az mely faluk Szigett varhoz tartoznak es be nem iví^nek
azoknak neueök :

Sz. Gyeörgy. Fodorkutt. Tohuta. Meraho Szigett. Piriak.
Karahoua. Tottfalu. Belniczkutt. Bak. Szekse. Bele. Nemett
falu. Gyví^rse. Gyapu. Kozma Deömien. Beolczkutt. Sarhel.
Mincz. Teök. Fondora. Szalonnás. Meleszinagy. Alsó Szinagy.
Bencz. Puzta sag. Szemes Lakos. Kereszté. Apaty. Birte Bor-
bas. Jakabfalua. Sz. András. Kutos. Alsó Ibrin. Béla. Jüan
Kutt. Fonta. Otarcza. Tornicz. Sz. Gyeörgy. Vei. Ratthegy.
Barátin. Szalos. Doborda. Dobraua. Berdekucza. Body. Boson.
Tohan. Resznik. Borsó Penad. Nagy Megecz. Kis Megecz. Sz.
Gyeörgy. Szimy. Szabad Sz. Gyeörgy. Lulan. Beczhel. Leszko.
Szaruaskine. Nagy Makoua. Szalasztó. Czabouicza. Sagh. Szent-
todor. Potolo. Czeczedir. Gotthard. Szemere lak. Abaglott.
Biczaczhad. Sz. Rocza. Dorma kucz. Erdeöhatt. Sarhely. Pag-
lad. Sz, Marton. Isztrigye. Bére Pal. Gesziregy. Hiraszta. Bacz
falu. Kouasz. Borban falu. Eosfalu. Vyhel. Vyharos. Goszina.
Mohod. Szenhal. (?). Borszo Biad. Erdeczfalu. Irgyel, Lolos.
(?) Szenlepeö. Haszegy. Vurezak. Beönzeöfeode. Jüan feolde.
Bada. Szaru askenett. Belkeöcz. Nagy Mai. Szenlak. Barol.
Czehy. Alsó feölseö Ranott. Szén Bilatt. Juak. Kaczolak. Bére
Antt. Veruifalu. Tortel Vukola. Beleös. Badar. Mogyoród. Ónok.
Szemetni varos. Vsztruia. Vyfalu.

333-
1586 november 23.

Ali basa Ernő főhercegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekünk szereteö szomszéd
barátunk. KeöszeönetVí^nk es magunk ayanlasa után. Megh
hozak mi nekví^nk az feolsegeöd leuelet, melybeol meg ertenk
hogy az koppany Aly begh maradék sarcza nem uolna megh
engedue, mikor koppany Aly begeöt ki boczatak, mi ackor
itt nem uoltunk, es semmi dolgát mi nem tuttuk, mind azon
által minek eleötte Szigett uarban mentwnk uolna, Aly begeöt
ez dologból eleönkben hiuatank, eö maga sem tagada hogy
adós nem uolna seött megh ualla, de azt monda hogy az ha-
talmas czaszarnak es az vezér passaknak romay czaszar eö
feölsege megh engette az eö maradék sarczatt, ennek bizon-

371

sagara neminemví' leuelekeötis mutata eleö, mely leueleket
hogy latank, mijs el hiuenk beszedett, ackor eztis monda mi
eleöttwnk, hogy lm mostan az hatalmas czaszar portaiara
megyeok es ha az en maradék sarczom megh nem leszeön
^ngedue, en megh ugyan uagyok kész uagyok auagy helemre
menni auagy sarczomot megh fizetni, mig Szigett uarban uol-
tunk addig az portara mentt, mert mig itt uolt ha feölsegeöd
illyen keppen megh irta uolna, mi sohoua nem boczattuk
iiolna, hanem uasbanuerettví^k uolna es feöl kwldeöttwk uolna,
miuel eo maga itt ninczen, ezt ez feölsegeöd leuelet az hatal-
mas czaszar portaiara kwlgywk, mijs irunk az hatalmas cza-
szarnak, hogy mingyarast uasba uerettessek, es mingyarast
ide k^Jí^ldessek, azért ha m ... ualaszunk, ivC^ az hatalmas
czaszar portaiarol, feölsegeödnek tuttara aggyuk, azért keriWk
feölsegeödet az szegensegeot feölsegeöd ne engeggye nyomor-
gatni ereötte, mertt azoknak semmi bwneök ninczen benne.
Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budáé 33. Nouemb. Anno
domini 1586.

[Kívül latinul : Ernő herczegnek.J

334-
1586 november 25.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczeg, nekví^nk szereteö szomszéd
barátunk keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa után. Mely nap
az feölsegeöd leueleire ualazt teöttwnk, másodnap iVí^ue az
hatalmas czaszar portaiarol postán Musztafa czauus leuelek-
u.el mellyekbeöl megh ertenk hogy az Nágos vezér Ferhatt
passa ki az hadra uolt az Keözeöl Basra, Tebriszt megh ueötte,
onnan ki futottak es minden hadi szerszamot ott hattak annak,
feoleötte mind tul Tebrizeön mind innen uarokot czinaltak,
mostan az sah czaszar keonyeöreögh az hatalmas czaszarnak
hogy meg bekellenek, de megh abban bizontalanok uagvunk,
mint leszeön, tuggyuk ez fele uy hirt eöreömest hal feöl-
segteök, azért akarank feölsegeödnek tuttara adnunk. Isten
éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 25. Nouembr. anno do-
mini 1586.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J

24*

372

335-
1586 deczember i.

Ali basa Ernő főherczegnek.

Mi Aly passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekünk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Jutának
mi hozzánk az feölsegteök embeöri az feölsegeöd leueleiuel,
kikett hogy kesedeleömnelkVP^l az hatalmas czaszar portaiara
emberví^nkett ueleök aduan boczassunk kertt feölsegeöd min-
kett, mikoron az feölsegeöd embeöri hozzánk iutottak uolna^
mi nekvC^nkis akaratunk uala, hogy az hatalmas czaszart nemi-
nem^ dolgokból leuelwnkuel megh talallyuk, ez okaertt min-
gyarast az feölsegteök embeorett el nem boczathatank, hanem
az mely hiví^ emberwnkett az mi leueleinkuel uegeztví^nk uoltt
az hatalmas czaszar portaiara kwldenwnk, azzal akarank el
boczatanunk, kikett minden tartoztatas nelkwl elis boczatunk :
Az kik penig az feölsegteök embeorett hozzánk kisérték, má-
sod napon ismegh tiszteösseguel kisertetuen uizza boczattuk.
Touabba, az beczy polgár Pvl^speök Balas adósságát az mi
illeti, ki feleol irtt feölsegeöd hogy az megh holtt Mihály deák
ioszagabol meg elegitetnenk, mi az feölsegeöd leuele latuan
az testamentomosokat hiuatank, kerdenk mi uolna az oka,,
hogy mind ez ideig az megh holtt Mihály deák ioszagabol
megh nem elegiteöttek, eök azt mondák hogy miuel Mihály
deák egy beczy Barrabas Ruperraihert neuW embeörnekis uolt
uolna adós, mely Ruperraihertt hattá uolt komaromy Trom-
bitás Jánosnak, hogy ide embeorett boczatana, az eö adóssá-
gáért, mely Trombitás János minek eleötte megh mi ide Bu-
dára nem erkeöztví^nk uoltt, boczatta egy Kádas Pali neuw
embeorett egy marusy polgarual, mely Trombitás János em-
beöri, az testamentomosoktol, ualami ioszaga az megh holtt
Mihály deáknak uoltt, mindeneökett hitt szerentt ki ueöttek,
házbeli partekaiat czak kett penzarat talaltakis el attak es el
uittek, azonkiuwl az ki ioszaga itt maratt uolna, uegeztek azt
kett száz forintért itt hadni. ugy hogy az száz forintyat ez
iVP'ueö Sz. Gyeörgy napiara kel megh fizetnieok, az szazat
uiszontagh esztendeö Sz. Mihály napiara, mely Trombitás
János emberi miuel láttak hogy ezeön kiuVP^l Mihály deáknak
sohul semmié immár itt nem maratt uolna, eökis mindeneök
feleöl feleltek hogy ennek utanna soha senki sem ezért sem

373

mas adósságért, ki Mihály deákot illette uolna eökett nem ha-
borgattyak, mely dologról az kadia eleött leueletis attak, azertt
lehetetlen dolog hogy hol azok mindeneökett el attak itt sohul
semmi teöb az kett száz forintnál nem maratt, hogy ennek
iitanna ezeöket háborgassak ereotte, hanem az mie uolt hol
immár mindeneöket eleö attak, azzal wk egymás keözeöt
alkuggyanak : Ezzel egyeteömben ayanlyuk feolsegeödnek io
akaratunkatt es szomszedsagunkot. Dátum Budae i. Decembris
anno domini 1586.

[Kiüld magyarul: Ernő berezegnek.]

336.
1586 deczember 5.

Ali basa Rudolfnak.

Mi Aly passa . . .

Feolsegeös romay czaszar nekví^nk tiszteölendeo szomszéd
vrunk. KeöszeönetvC^nk es magunk ayanlasanak utanna. Jutot-
tak mihozzánk az feölsegeöd embeöri az feölsegeöd leueleiuel,
kikett io keduel fogattunk, azonképpen kesedeleömnelkwl
hiví^ emberwnket ueleök aduan az hatalmas czaszar portaiara
boczattuk. Touabba mindenkoron panaszolkodik feölsegeöd az
mi alattunk ualokra, noha az mint az dolog gyakorta uagyon
az feölsegeöd alat ualo uegbeli kapitanok okai, feolsegeödnek
igazan nem aggyak tuttara, mind azon által mégis el hiszi feöl-
segeöd, mikoron penigh mi igazan megh iriuk feolsegeödnek,
az mi Írásunknak es beszedwnknek nem hiszeön feölsegeöd,
mostan penigh megh mikor az feölsegteök embeöri nálunk
uolnanak, az uegbeliek Buda ala iVí^ttenek, es az juhokatt el
haytottak, mely dolgott hogy az uitezeök eszeökben ueöttek
utannok menuen, az feö kalauuzok ki uolt feiet ueöttek, mely
dolgot az feölsegeöd embeöriuel megh bizonyithatunk, ez dol-
gotis ha az feölsegteök embeöri nem láttak uolna, eztis el
nem hinne feölsegeöd, ez fele dolgok mind szwntelen lesznek
az uegbeliekteöl, kit immár ugyan el untunk, mind azon által,
az feölsegeöd es az mi kegyelmes feiedelmwnk keözeött ualo
frigyeöt es barátságot gondoluan, sem feolsegeödnek feiett
nem akartuk faylalni uele, sem az hatalmas czaszarnak tuttara
nem attuk, mert tuggyuk hogy ha tuttara adnánk semmi io
nem keöuetkeöznek belőle, mégis feölsegeöd az tiszteossegeös

374

ayandeknak késesének okát, az mi alattunk ualokat mongya
lenni. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 5 Decembri&
Anno Domini 1586.

[Kívül latinul : Rudolf római császárnak.]

337-
1586. (Kelet nélkül.)

Ali basa Rudolfnak.
Aly passa etc.

Feölsegteök valami gyermeök beszédére való kepeöst az
hatalmas czaszar es feölsegteök keözeött való frigynek bom-
lasatt nem gondollya, de Zriny semmin egyeben nem iar,
hanem az kiralysagott kiuannya, azért igyekeözik az frigynek
bomlására, mijs tuggyuk feolsegteökis tuggya Zriny minemw
nagy kiuano, azertt ha ennek vtanna feölsegteök száuatt be
veszi, feolsegtöknek haszna nem keöuetkeözik beleöle, ezt io
akaratunkból akarank feolsegeödnek tuttara adnunk.

338.
1587 márczius 21.

Musztafa, a budai basa titkárja, Ernő főherczegnek.

En Musztafa kihaia, az en Nágos kegyelmes vram, Szinan
passa vduaranak feö gond uiseleöie Budán etc.

Feölsegeös Ernestus herczegh. Keöszeöneteömett es min-
den tiszteössegeös magam ayanlasat irom feolsegeödnek. Jutá-
nak Budára 20 Mártii az feöl segteök embeöri Arconatt Ferencz
es Relinger kikett az hatalmas czaszar portaiara boczatott
feölsegteök (azon napon es oraban, az en kegyelmes vram aka-
rattyabol iutottam enis be) kikett tiszteösseggel fogattam;
azonképpen tiszteösseggel hiW embereömett ueleök aduan, az
feölsegeöd kiuansaga szerent kesedeleomnelkvC^l az hatalmas
czaszar portaiara kísértettem : Azon feölsegteök embeöri által,
találta megh feölsegeöd az kencztartott eö Nagát, az hatalmas
czaszarhoz meneö tiszteössegeös ayandek feleöl, hogy készen
uolna, czak akarna feölsegeöd bizonyossá lenni feleöle, az
megh holtt passa után az hatalmas czaszarnak heltartoia ki

37Ő

lenne Budán. Isten kegyelmessegebeöl az hatalmas czaszar az
en kegyelmes vramnak Szinan passanak atta ezt ez heltt, iol-
lehet eö Nagáis menteöl hamarab itt leszeön, mind azon által
nem szwksegh hogy az tiszteössegeös ayandekot totiab kes-
lellye feölsegeöd, kitt menteöl hamarab ha feölsegteök ala
boczatt, az hatalmas czaszar annál iob keduel fogaggya : Mi es
az kencztarto eö Naga fogaggytik az mi hitwnkre tiszteösse-
gví^nkre embeörsegwnkre, hogy az feölsegteök uy oratora, kitt
feölsegteök az tiszteössegeös ayandek mellett az hatalmas
czaszar portaiara uegezeött menni, minden hozzaia tartozokual
egyeteömben bekeuel hozzánk iVvhett, azonképpen innen tisz-
teösseggel, es az minemw bekeuel hozzánk iutnak, az hatal-
mas czaszar portaiara kisertetuen boczattyuk. Ennek bizon-
sagara attuk ez mi peczeteös leuelwnkett,

Ezeöknek vtanna, keriví^k feölsegeöd, paranczoUya megh
minden uegbeli kapitanoknak, tartsak az frigyheöz magokat,
hogy az mi kegyelmes feiedelmWnk es romay czaszar eö feöl-
sege keözeöt ualo baratsagh megh maraggyon, megh lattya
feölsegeöd hogy miképpen annak eleötte az en kegyelmes
vram ideieben innen semmi ellenkeözeö dologra okott nem
attak, sokual inkab ennek utanna innen nem adattatik. Isten
éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 21. Mártii anno domini

1587.

Post scripta. Tuggya feölsegeöd ennek eleötteis az en
kegyelmes vram itt Budán létében feölsegeödheöz minden io
akarattal uolt, ha Isten engedi, ennek utanais inkab megh
lattya az feölsegeödheöz ualo io akarattyat es barátságát. Vé-
gezetre, az hatalmas czaszar portaiarol az feölsegteök. orato-
ratol hoztam neminemw leueleket, mellyeket kesedeleomnel-
kWl az tatay kapitannak kwldeöttem, hogy feölsegteknek
k^lgye, mely leuelekre ha mi ualazt ad feölsegeöd kvvlgye
hozzam, es en ismeg tartoztatasnelkvC^l az feölsegteök ora-
toranak az hatalmas czaszar portaiara megh kwldeöm.

[Kívül Jatinul : Ernő herczegnek.J

339-
1587 márczius 30.

Dervis csausz Rudolfnak.

Feölseges romay czaszar. Keöszeöneteömet es minden tisz-
tességes dologban szolgalatomat ayanlom feölsegeödnek. Aka-
ram feölsegeödnek tuttara adnom, hogy az mi kegyelmes feie-

376

delmví^nk az hatalmas czaszar boczatott eiigeöm, az uegeket
kervC^lni, hogy az minemvC^ dolgok leöttenek az uegekben az
frigy ellen, megh lássam ki annak az oka, ha az hatalmas
czaszar vitézié auagy az feölsegeödheöz tartozok, kireöl ha-
marsággal bizonyossá akar lenni az hatalmas czaszar, uelem
■egyeteömben boczatotta az hatalmas czaszar akarattyabol
az feölsegeöd oratora egy embeörett, kitt minden kesede-
leömnelk^l Budáról feölsegeödheöz boczattam, hogy feöl-
segeödis megh lássa ki azoknak oka, mely feölsegeöd orato-
ranak embeörenek, az hatalmas czaszar nyolcz napott adott
hogy feolsegeödteöl ualazzal ismegh Budára térien, mely feöl-
segeöd oratoranak embeörett itt Budán uarom, azért feölse-
geöd kesedeleömnelkwl ualazzal boczassa uizza, kiuel kese-
deleomnelkví^l mehessek az hatalmas czaszar portaiara hogy
mindeneökreöl az hatalmas czaszart tehessem bizonyossá. Isten
éltesse feolsegeodett. Dátum Budae penultimo Mártii anno
domini 1587.

Deruis czauus az hatalmas teöreök czaszamak czauusa.

340.
1587 április 10.

Szinán basa* Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölseges Ernestus herczegh nekví^nk tiszteölendeö szom-
széd barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasanak vtanna.
Akarank feolsegeödnek tuttara adnunk, hogy Isten kegyel-
messegebeöl az hatalmas czaszar engedelmebeöl 7. April is-
megh ide ez szomszédságban Budára iutottunk, tuggya penigh
feölsegeöd ennek eleötte itt let^nkbenis mi mindenkoron az
frigynek otalmazoi uoltunk, feölsegtekheöz mindenkoron io
szomszédsággal es io akarattal uoltunk, ennek vtannais ha
isten ez szomszédságban megh tartt, az kett hatalmas czaszar
keözeöt mindenkor igassaggal akarok szolgálni, es az minem^X^
io akarattal szomszédsággal feölsegtekhez uoltunk, ennek
utanna igyekeöz^nk hogy iob sziuel io akarattal legyünk
feölsegtekheöz, es az miképpen ennek eleötte az frigyeöt be-
czWlt^Jí'k otalmaztuk, ennek utanna tizzer inkab akariuk otal-
mazni, az mint az mi kegyelmes feiedelmwnk megh paran-

* Másodszor budai basa 1587 márczius - 1588 november 28.

377

<;zolta, czak hogy feölsegtekis onnan paranczollya megh minden
iiegbeli kapitanoknak tartsak az frigyheöz magokat ualami
ellenkeözeö dologra okott ne aggyanak. Touabba erteöttwk
hogy az hatalmas czaszarhoz meneö tisztessegeös ayandek
regeön készen uagyon, mely tisztességes ayandek mellett
uegeszte feölsegtek az Nágos Berthalon Pezzent ala boczatni,
mely feölsegtek emberének ala iWuetelire, az mi emberink
Musztafa kihaia es az kencztarto az elebbi szokás szerent az
mi akaratunkból kMdeottek hitt leueleökett, miuel mi megh
ide nem erkeöztv^nk uolt, mely hitt leueleket noha feölseg-
teöknek megh uittek, mind azon által az tisztességes ayande-
kot mind ez ideígis ala nem boczata feölsegtek ; tuggya pe-
nigh azt feölsegtek hogy annak ala i^uetelenek ideié regeön
el múlt, ha mennél ideiebben ala boczatana feölsegtek az ha-
talmas czaszar annál iob neueön uenne, azért kesedeleom nél-
kül ez mi leuelwnk latuan boczassa ala feolsegeod, ha az
feolsegteknek akarattya. Miis fogadunk az mi hitwnkre tisz-
tessegwnkre, hogy ez feolví'l megh neuezeöt feolsegteknek
embere minden hozza tartozóknál egyeteomben bekeuel hoz-
zánk ivC^het senkiteöl semmi hántások nem leszeön. Vgyan
azonképpen az elebbi szokás szerent hiw emberinket ueleök
aduan az hatalmas czaszar portaiara kisertetuen boezattyuk.
Ennek bizonsagara ez mi leuelwnket peczetwnkuel megh ereös-
siteöttwk, hol penig feölsegtek ala nem akarna boczatni kese-
deleömnelkvv'l aggyá tuttunkra, hogy miis az mi kegyelmes
feiedelmVí^nket tuggyuk bizonyossá tenni feleole, ezzel egye-
teomben feolsegeödnek ayanlyuk io akaratunkot es baratsa-
gunkot. Dátum Budae lo. April anno domini 1587.

[Kívül latinul : Ernő herczegnek.J

341-
1587 április 30.

Ernő főherczeg Szinán basának.
Fogalmazvány.

Ernestus, Istennek io akarattiabol austriai feo berezeg es
hurgundiay herczeg etc tyroly gróf.

Tekenthethes es Nagisagos mi nekünk io es szereteö szom-
szédunk. Chiaszarnak eö felségének my szerelmes battianknak
hadakozó thanachianak es ahoz tarthozando szerszámnak feö

378

gondwiseleyenek, Kylman Andrásnak wolth egy rabia kyt
Béli agának hittak, kyt az egez segesdy seregnek nagi kéré-
sére, es keszesegekre elöb wele meg sarczoluan ki bochiatot
wolth, de eötulek ekkoraiglan semmit nem vehethet, noha miis
ennihanszer inthettünk, es az thy hathalmas ehiaszarthokis
parancholatot portarul küldet ezért az dologért, hogy igasagot
szolgáltatót wolna, es awagy az meg newezet raboth Béli
agat, awagy az eö keszeset hogy az eö sarezanak maradekiat
meg fiszetniek örelthethet wolna meli dolog az meg newezet
Kylmannak karara, es witeszleö szokásának kyt efelé dolgog-
ban szokthak meg tarthany gialaszattiara wagyon. Azért ke-
nierget nekünk hogy wyonnal errul az dologrul meg thalal-
nank es inthenenk es mert hogy efelé dolog az viteszleö
szokáshoz es az keszeseknek az eö hiteökhez nem illik, es az
kegd melthosagahoz sem illendeö. jí^zert mi kegdet kegyei-
messen inttiuk, hogy nem artuan, hogy az meg newezet Béli
aga nem regen meg holt, az felnewezet segesdi sereget az eö
keszesyt az eö sarezanak marad ekianak meg fyszethesere
minden haladék nekul erelthesse, es az igasagoth es az wi-
tezleö szokást welek meg tharthasa. Tebbit kegd nemes mi
szerelmes hiunktul Doctor Berthalam Peztul, chaszar eö fel-
ségének imperiumbeli thanachiattil ky mostan be portara
menendeö orator teb szotiall meg erthy. Errul az dologrul
illendeö es hamar walaszt warunk kgdtul, miis wyszonthak
hasonlathos dologban igasagot szolgalthatni akariuk. Ha kedyg
kegd igasagot nem szolgalthat, feleö, hogy masemberbeli
foglog az meg neuezet Kylmannak keniergesere ezért az Béli
agaerth, mind addiglan meg thartatnak myg az Béli aga sar-
ezanak maradekia meg nem leszen, meli dologbul az fog ke-
uethkezny hogy az witezleö szokás az ky ekkoraiglan meg
tarthatot myndenut, megne romolion az my keppen my ez-
elettys kegdnek meg irthunk. Azért nynehen kethsegunk hogy
kegd az igasagot nem szolgalthatnaia, es ennek az dolognak
eleit nem wenne. Isten éltesse kegdt. Dátum (lö87 apr. 30.)
Szinan bassae Budensi.

379

342.
1587 május 8.

Ungnad Dávid Szinán basának. *■
Fog-almazvány.

My Wngnad Danid szabad wr Sonnegban Istennek io
akarattiabol az felséges romai chaszarnak hadakozó thana-
chianak feö gonduiseleye es thanachia.

Thekenthethes es Nagisagos nekünk io szomszéd barátunk
magunk barathsagos zolgalathunknak aianlassa uthan. Nagisagod
leuelet kyt Nagisagod 16 napian Áprilisnak nekünk yrth eluet-
tunk es meg értettünk. Hogy Nagisagod az ketb curirt illi sokáig
megh tartoztatta, nem ok nekul eö felsége nehezthel, es meg
akaria arrul az thy hathalmas chiaszarth meg thalalny, feökepen
hogy az my felséges chiaszarunk lewelek kyketh az thy ha-
thalmas chiaszartoknak es az feö vezirnek yrth, es kikért az
my felséges chiaszarunk oratorath öreskepen inthettenek, efelé
dologh miat elkestenek. Nagisagod az magának szolo leueleth
megh magiarazthatta wolna azuthanis, es az curireket Temes-
uarbul elbocziathatta wolna portara.

Hogy Nagisagod az mas curirtis Obschoz Gasparth az expe-
ditioual es az leuellel egethemben ky feo vezirnek szol, wiszha
küldette, az a dolog az regy szokás es igasag ellen wagion es
eö felsége ezért az dologerth neheztelny öresen fog, es az thy
hathalmas chiaszarthokat errul bizonnial meg thalaltattia es
Nagisagod errul az hathalmas chiaszar ölöt felelyen es szamot
aggion.

Hogy Nagisagod kiuannia hogi ezuthan magiarul kellethyk
yrnya, ez a dolog my keszthunk ygen kychyn, de az my, az
my felséges chiaszarunk es berezeg eö felsége newe alat ek-
koraiglan yrthak, nemchak az buday passaknak, hanem az
hathalmas sulthannak eö magának, es az eö feö viezierenek,
az mynd deák szoual wolth, es Nagisagod eö felségének ebbul
módot nem adhattia es nem szabhattia, hanem az regy szokás
szerint efiFele dolgokat haggia

Az my az észtbe tgamy hidat illethy merth hogy az ha-
thalmas sulthanis eömaga es az eö feö vezierie meg az el-
multh eszthendeben eö felségének magok leuel ékben byzon-
nial meg yrthak hogy az hidath elbonttiak, es hogy tebbeö
meg nem chinaltattiak. Aszert azthot igazan es az thy hathal-

* Ungnad Dávid, előbb a haditanács tagja, majd elnöke.

380

mas chiaszarthok parancholattia szerint es ayanlasa szerint
annak az hidnak beket kelleth wolna hadny, es az eö paran-
chiolattianak engedni. My felenkys megwolth öressen hagiwa
hogy az komaromy hidat meg ne chynaliak, hanem azuthan
io ydeiiel hogy az eszthergamy hid kész wolth eökys megh
chynalthak. Azért errulis eo felsége tudni fogia az thy ha-
thalmas chiaszarthokat es az feö vieziert meg thalalnia.

Az thiztheseges ayandek regen kez wolth, hogy pedig
ekkoraiglan keseth, ez az oka, hogy az eszthergamy hidat az
thy hathalmas chiaszarthok letiele es pecheti ellen wizen megh
chinalthak, ismeg hogy az curirek mynden nemzet szokása es
terwenie ellen megtharthoztatta Nagisagod ezuthan hogyazweg-
beli therekek az eö felsége weghazai alat mynden nap inkab wan-
nak, feökepen Kanisa alat öressen chathasznak es mindent pusz-
thittiak, myndazalthal ezeket hatra wetuen, hogi Nagisagod bi-
zonnial lásson hogy eö felsége az frigi ellen semmit nem
myueli, ez eliwendeö keddre awagi zerdara, ha eleb nem fog
lehetny ala az wy oratort az thiztheseges ayandekall ege-
themben bochiattia, ezt Nagisagod az en felséges es kegyelmes
wram bitire biszonnial el higgye es egieb semmi nem hanem ha
Istennek haraggia senki meg tarthia. Ennek okaert my az Obsc-
hoz Caspart eö felsége curirath ismegh wyszha küldettünk es el-
bochiattunk, hogy nem chak Nagisagod, hanem az my felséges
chaszarunk oratoriis es az hatalmas sultanis eömaga es az feö
viezir errul az tyzthesseges ayandekianak elkiildeseuel byzo-
niossok légiének. Azért keriwk, az mikepen remelliuk e melleth,
Nagisagodat hogi Nagisagod az meg newezett curirt myndia-
rast elbochiasson, es hogi egi napig se kellesek öt Budán mulat-
nia, es hogi eö annál hamarab portara be mehessen es a' hirt
be wihessen ha kedyg ezt meg nem myuely Nagisagod tahat az
thy hathalmas chiaszartok es az feöviezer elöt feleiion es sza-
mot aggion. Az utholso curir az kyt portarul koppani dolo-
gerth fel kultek az mentül hamarab lehet eö felsegetul be
bochiathattyk. Meli dolgot the Nagisagodnak tuttara akartuk
adni es az eö leuelere felelny. Isten . . .

(1587 május 8.)

343.
1587 május II.

Szinán basa Rudolfnak.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös romay czaszar nekünk tiszteölendeö szomszéd
barátunk. Keöszeönet^nk es minden tisztessegeös magunk

381

ayanlasanak vtanna. luta mi hozzánk az feölsegeöd hiw em-
beöre Berthalon Pezzen lo. May, kitt az hatalmas czaszar
portaiara boczatott feölsegeöd, kiteöl mindeneöket megh er-
tenk, kitt mind az eöhozza tartozokual egyeteömben io keduel
láttunk, vgyan azonképpen kesedeleöm nelkwl hivC^ embeörin-
ket uele aduan, minden hozza tartozokual egyetemben, az ha-
talmas czaszar portaiara tisztesseguel kisertetuen boczattuk,
ennek eleötte ugy erteöttví^k uolt az feölsegteök postaiatol,
hogy mind- az taualy smind ez esztendeöre ualo tisztessegeös
ayandekot eczer smind ala boczattya feölsegeöd, mijs az mi
kegyelmes feiedelmwnknek ugy attuk uoltt tuttara, de mi
lattyuk hogy czak az taualy uagyon, ez nem egyéb hanem ez
frigynek feöl bomlásának ieleönsege, hogy nem akaria feöl-
segteök az frigyeött megh tartani, azért kesedeleömnelkví^l ha
ez esztendeöre ualo tisztessegeös ayandek készen uagyon, feöl-
segeöd aggyá tuttunkra, hogy mijs az mi kegyelmes feiedel-
m^nket tuggyuk bizonyossá tenni feleöle, es ha készen uagyon,.
ha feölsegeöd az frigynek es feölsegeöd feienek es országának
megh maradását kiuannya, kesedeleömnelk>^l boczassa ala
feölsegeöd, ezeket feölsegeödheöz ualo io akaratunkból akarank
feölsegeödnek tuttara adnunk, miuel ennek eleotteis minden-
koron feölsegeödnek iouat kiuantuk deha feölsegeöd az mi
szomszéd sagunkot nem ueszi, ha mi oly dolog keöuetkeözik^
mi oka ne legyVí^nk. Isten uel'ví^nk. Dátum Budae ii. May anno
domini 1587.

[Kivül magyarul: a római császárnak.]

344-
1587 május 28.

Szinán basa Ernő főherczegnek.
Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekünk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasanak vtanna.
Ennek eleotteis találtuk uala megh feölsegeödet leuelWnk ál-
tal, ez mostani esztendeöre ualo tisztessegeös ayandeknak ala
iVC^ueteli feleöl, miuel annak ala iví^uetelinek ideié regeön el
múlt, az kit penigh feölsegeöd ala boczatott az az taualy esz-
tendeöre ualo, mely mi leuel#nkre feölsegeöd mind ez ideig-
is ualazt nem ten, im mostan ismegh az hatalmas czaszar

382

emberét boczatta hozzánk, akaria teöl^nk tudni, ha ez esz-
tendeöre ualo ayandek tiagyone ninczene, azért ha uagyon
mingyarast minden tartoztatas nelkwl feölsegteök boczassa
ala, hol penig nynczen nyolczad napig feölsegeöd aztis aggyá
tuttunkra, hogy mijs az mi kegyelmes feiedelmWnket tuggyuk
bizonyossá tenni feleöle, mi mindenkoron feölsegteöknek iouat
akartuk, es az mi kegyelmes feiedelmví^nk keözeöt igazan
akartunk szolgálni, es azon igyekeöztví^nk hogy az mi kegyel-
mes feiedelmwnk keözeöt ualo frigy es baratsagh megh ma-
raggyon, de ha ez esztendeöre ualo tisztességes ayandek nin-
czen, higgye feölsegeöd hogy az hatalmas czaszarnak hada
leszeön, ki ha megh indul ha mi pusztaság es kwleömb kMeömb
kar orszagtokra keöuetkeözik, feölsegeöd mi reánk ne uesseön :
ahol penigh feölsegeöd azt mondana, hogy migh az elebbi
feölsegteök keouete az hatalmas czaszar portaiarol feol me-
gyeön, addig ez mostani esztendeöre ualo tisztességes ayan-
dekis készen leszen, azért megh higgye feölsegeöd hogy azt
nem uariak, hanem ha feölsegteök az frigynek megh maradá-
sát kiuannya, mingyarast ez esztendeöre ualo tisztességes
ayandekott feölsegtek ala boczassa. Ezzel egyetemben ayanlyuk
feölsegednek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae
28. May. anno domini 1587.

Az mi hitwnkre tisztességünkre mongyuk feölseged megh
^^iggye hogyha ez holnapban itt Budán mas passa leött uolna,
orszagtoknak nagy romlása rablása pusztulása leött uolna,
de mi mindenkoron igassaggal akartunk szolgálni, es az fri-
gyeöt otalmaztuk, im lattyuk hogy feölsegtek hogy az frigyeöt
nem akaria megh tartani, azért lássa feölsegtek, de mingyarast
ez dologból nyolczad napra feölseged minket tegyeön bizo-
nyossá feleöle, tuggyuk mijs mihez tartani magunkat, ha az
tisztességes ayandek mostan ideien megh leszen mi ennek
utannais azon igyekeözVí^nk hogy az frigy megh maraggyon,
ezeket barátságból akarank feölsegednek tuttara adnunk.

[Kivül magyarul : Ernő herczegnek.J

345-
1587 május 30.

Szinán basa Rudolfnak.

Mi Szinan passa ...

Feölseges romay czaszar nek^X^nk tiszteölendeö szomszéd
vrunk. KeöszeönetVIrnk es magunk ayanlasanak vtanna. Megh

383

hoza mi iiekwnk az feölseged hiw embere Ostrochowöki Sig-
mond az feölseged leuelet, melyben iria feölseged hogy ellene
leöt feölsegednek, hogy az feölseged postait, kiket megh mi
Temesuarban létünkben az hatalmas ezaszar portaiara bocza-
tott uolt feölseged, hogy Temesuarrol ismegh uizza Budára
k^ldeöttwk uolt azért feölsegeöd megh boczasson, higgye
megh feölsegeöd kitt isten iol latt, hogy semmi oly uegre mi
azt nem czelekeöttWk, kitt Ernestus berezegnek eö feölsegenekis
tuttara attunk, hanem hogy Temesuarat nem talaltatot oly
deák, ki az deák nyelueön ualo leuelet megh tutta uolna ma-
gyarázni, hanem Budán egy auagy ketteö uagyon, hogy onnan
Temesuarrol mi Budára erkeöztví^nk, mingyarast megh magya-
raztattuk, ugy mint mindeneostwl foguais nyolcz napot kes-
tenek, es mingyarast hiw embervC^nket ueleök aduan kisertetuen
az hatalmas ezaszar portaiara boczattuk, addig sem kesleltWk
uolna, de hogy mig az leueleket megh nem magyaraztattuk,
nem tuttuk feölsegeödnek kiuansaga mi legyeön, es nem tuttuk
eöket mi ualazzal ala boczatani, im mostan az kit feölseged
ala boczatot, mely nap hozzánk erkeözeöt azon nap mingyarast
hiw emberwnket melleié aduan, tisztesseggel az hatalmas
ezaszar portaiara boczattuk ; ennek vtannais ualamikor az
feölseged embeöre hozzánk iut, kesedeleömnelkM az feölse-
geöd kiuansaga szerent, az ki benneök ala menendeö leszeön
ala boczattyuk, az ki penigh feöl megyeön feöl boczattyuk,
mert lattya isten hogy mindenkoron azon teörekeöttwnk hogy
az mi kegj^elmes feiedelmwnk es feölsegeöd keozeöt ualo ba-
ratsagh megh maragg^'on, es az miképpen az mi kegyelmes
vrunknak hogy igazan szolgaltunk, feolsegednekis azkeppen
igyekeöztwnk szolgálni, ennek vtannais ugy akarunk szolgálni.
Touabba az esztergamy hid dolgát az mi illeti, tálam nem
ugy attak feölsegeödnek tuttara az mint uagyon az, az, hid
az hatalmas czaszarnak kett uara keözeöt uagyon, eggyk uege
Esztergám alat az másik uege Czigerdelen alat uagyon, azért
nem illik hogy ez feleöl feölseged emlekeozzek, mert az sen-
kinek ellene ninczen, es semmi gonosz uegre nem czinaltatot,
hanem hogy Dobó Ferencz mind szwntelen mint egy lopó
Czigerdelen ala iWtt, azért czinaltattuk hogy az esztergamiakis
az hatalmas ezaszar uarat oltalmazzak, lam Komarom elöttis
mind hidat mind palánkot czinaltak, mi az feleöl semmit nem
szolunk, azért feölsegedis Leuat hányassa el, az komaromy
hidat es palánkot. Dobó Ferenczeöt mint az felet feölseged
bwntesse megh, miis az hidat onnan el uetettywk, Ezeoknek
vtanna, ez mostani esztendeöre ualo tisztességes ayandek fe-
leöl, ennek eleötteis találtuk uala megh feölsegeodet, kit ertenk

384

az feölsegeöd leuelebeöl hogy kesz>^letben tiagyon, azért ha
feölsegeöd menteöl hamarab ala boczattya, es az feolsegeöd-
heöz tartozok az frigyeöt megh tartyak, ualami ellenkeözeö
dologra okot nem adnak, mi feiwnket keöttywk hogy az ha-
talmas czaszar paranczolattyabol es az mi paranczolatunkbol
es gond uiselesVí^nk által, az feölseged országának egy szeör
szalni bantasa nem leszeön, hol penigh ideien ala nem bo-
czattya feölseged, ennek vtanna mi ebbeöl ki uezz^k magún-
kot, eddig eleget teörekeött^nk, ennek utanna immár mi nem
tudunk mitt czelekeödni. Isten éltesse feölsegeödet. Dátum
Budae 30. May anno domini 1587.

[Kívül magyarul-: a római császárnak.]

346.
1587 június 6.

Szinán basa Ungnad Dávidnak.

My Szinan passa . . .

Tekintetes es N. vr nekví^nk szereteö szomszéd bará-
tunk. Keöszeönetví'nk es magunk ayanlasanak vtanna. Erteöt-
tv^k hogy az Nágtokhoz tartozó vegbeliek igyekeöznenek azon
hogy az kett hatalmas feiedeleöm keözeött való frigynek el-
lene czelekeödnenek, miuel N. feö es eszes ember akarank
Nágodatt barátságból megh találni feleöle, azertt Nagod eo feol-
segeöknek aggyá eleiben, hogyha eö feolsegeök az frigynek
megh maradását kiuannya, paranczollya megh eö feolsegeök
minden vegekben tartsak az frigyheöz magokatt mertt általán
foguan ha valami oly dolgott czelekeödnek, higgye megh
N, az frigynek bomlása keöuetkeözik, kinek mi okai ne
legyVí^nk, lam mi ennek eleötteis megh irtuk eo feolsegeöknek
es Nágodnak, hogyha ez mostani eztendeöre való tiztessegeös
ayandek ideien megh leszeön, es ha onnan az vegbeliek az
frigyeött megh tartyak, migh mi itt Budán lesz>^nk, innen
semmi oly dologh nem leszeön, ki az frigynek ellene volna ^
kire feiwnketis keöteöttNvk, mostan megh azonképpen fei^nkett
keöttywk, czak hogy Nágodis teörekeöggyek hogy az tiztesse-
geös ayandekott eö feolsegeök menteöl hamarab boczassa ala,
es az vegbeliek tartsak az frigyheöz magokat. Touabba tuggyuk
nyluan vagyon Nagodnal, hogy valamikor az pasasag megh
változik es vyonnan mas passa i-^ belében, minden feleöl az.

385

begeök zaimok szpahiak be szoktak hozza iwni, hogy megh lássak
az passatt, mijs miuel mostan vyonnan iwttwnk Budában, az sze-
remy begh iw voltt zaimokual szpahiakual hozzánk, kitt az eö feol-
segeök keöuete az vtbaneleöl talált, tuggyukhogykerdeözte hogy
houa mennének, azok mondottak, hogy Budára iwnek, kitt tu-
dunk hogy azon eö feölsegeök keöuete tuttara adott eö feölsegeök-
nek es Nágodnak, de azt Nágod valami gonoszra ne vellye, iol-
lehett azokatis vgyan onnan az vtrol vizza teriteöttWnk, mi
innen mindenkoron azon teörekeödvC^nk hogy az kett hatalmas
feiedeleöm keözeött való frigy es baratsagh megh maraggyon,
Ná[godis onnan azon teörekeöggyek, az kik penig valami oly
dolgott czelekeödnenek auagy valami oly dologra igyekeözne-
nek ki az frigynek ellene volna, Nágod eö feölsegeök által
megh bVí^ntesse, mi innen miuel hogy birunkis az mi állattunk
valokual, azertt ha ki innen valami oly dolgott czelekeödnek,
mi senkinek nem keduezwnk, hanem mindeneökett megh tu-
dunk bWntetni. Isten velwnk. Dátum Budae 6. Junii anno do-
mini 1587.

[Kívül magyarul: Ungnad Dávidnak.]

347-
1587 június 20.

Ungnad Dávid Szinán basának.
Fogalmazvány.
My Wngnad Dauid . . .

Thekenthethes es Nagisagos wr, nekünk io szomszéd bara-
thunk, keszenethunknek es magunk ayanlassa vthan. Az Nagi-
sagod leuelet mynd az eö felsége keuethenek leueleuel egie-
themben eluettunk es igen keszenunk Nagisagodnak, hogy
Nagisagod meg küldette, es Nagisagodnak miis az my szolga-
lathunkat ayanliuk.

Az my ez ezthendeöbely, kiuant tisztheseges ayandekot
yllethy, Nagisagod az szuksegeth az chaszar eö felsége, es az fel-
séges berezeg leuelebul beuebben meg erthy, es Nagisagod bi-
sonnyal elhiggie, bogi azt mihent az óráknak es ezist minek
szerith tehethyk es meg kezithik, myndiarast elkuldyk, es az
my az frígnek szerszeseth es dolgát illethy byszonnial meg
tharthathyk, ahozkepest Nagisagodys maga ayanlasa szerynt
azon legén, es biszonnial azt mutasson, bogi az eö felsége az en

A budai basák ^O

386

kegyelmes wrani thartomanian es országán walamy gonosz
dolog ne essek

Ennek vtanna mert hogy biszonnial nálunk wagyon, hogy
az Sasuar beg Zigethben igen giulekezyk, es byszonnyall azon
"wagyon hogy az eö felsége iharthomaniara menyen, es mert
hogy Nagisagod melthosaga awagi authoritassa alat wagyon,
Nagisagod ydeyn es öreskepen efelé dolgot meg thylchyon,
€s minden nagiobitastul es beleob beleob walo szakadastul
az ki efelé dologbul keuethkezhetnek Nagisagod olthalmazny
tud miis az mi részünkre azon leszünk hogy az thy wegh
helethek ellen semmy oly dolog fel nem wethetyk.

Nagisagod az eö felsége leuel kethest az meli az eö ora-
toranak szol annál hamarab be kulgion mert az Nagisagos
feö wezernekis benne kethet szolo leuel wagyon, az mykepen
Nagisagod az okát az felséges berezeg leuelebul meg erthy.

Mykor Nagisagod elküldi azt a kétest mynket keryunk hogy
biszoniossa tegion, kynek miis azonkepen mynden io barath-
sagall es szolgalattal akariunk lenny. Isten welunk. Dátum . .

348.
1587 június 22.

Ungnad Dávid Szinán basának.
Fog-almazvány.

My Wngnad Dauid etc.

Az Nagisagod leuelet az kyt hatodik napian ennek az hónak
minekünk yrth eluettwk es beuen meg ertettví^k.

Mert bogi Nagisagod az fridnek meg maradasaerth mostis
ayanlia magát, es my hozank barathsagos kepén yr Nagisagod
mi nekünk higgien az mi hitünkre tízthesegunkre, bogi ez do-
logban miis az Nagisagod fogadása szerint fogagi^^k, bogi az en
hathalmas feiedelemtul meg leszen parancholwa az wegbeli
capitanoknak es witezeknek, bogi sémire okot ne aggianak,
ki az frignek bomlására wolna. Az mint mostis Nagisagod ertet
bogi az en hathalmas chazarom wegbeliek keszuletbben wol-
nanak, es bogi az frig ellen akarnának therekedni, kyben
semmi nem leszen hanem bekesegben fognak élni. Mynekunk
kedig ezt attak tuttunkra es ennibani belbul biszonittiak mostis
bogi sok ví'degen bégek es törekek wgian nagi számmal nem
cbak az készei walo wegegbul, hanem nagi mezeö feldrul

387

wgimint Posgabul, Landor Feierwarrul, es Zermegbul oda giu-
lekezthenek ez may napigys giulekeznek es Pestnél mostis
wadnak, es touay mas belekre kuldeztbethetnek. Ezokaerth
illik bogi az my wegbeliek wigazanak es oltbalmazak mago-
kat, mert az fele nagi giulekezetbbul semmi iot nem warha-
tunk. Abol Nagisagod arrul emlékezik bogi szokás szerint illik
mykor wy passa iw bogi azt meg latbogassak es esmeriek
bogi az feö nep wgi mint bégek szaimok es iszpabiak be
szoktbanak giulekezny, az ellen my semmyt nem szolunk, De
tanitot wagitink annibul bogi nem szokás bogi az bégek illien
nagi haddall wgi mint szaimokkall es iszpabiakall illen meszeö
vtra wgi mint Lendor feier wan^ul, es Zermegbul fel iuttenek
wolna, es minden oknekul amiat ot kestenek wolna. Hogi
Nagisagodat meg keresik es latbogattiak azt meltan cbelekezik
de iob moggiauall keuesb keltsegell es faratsagall az meg lebetet
wolna mykor Nagisagod Temesuarot woltb. De bogi inkab kétsé-
günk ne légien Nagisagodböz anni biszodalmunk wagion bogi
Nágod az wdegen terekeket wysza bocbattia, az teb szancbak
beginek kedig meg parancbolia Nagisagod bogi az frigben
lebetsegell meg maragianak.

Az Sasuar beg ki Zigetbben wagion boua touab Ígérkezik
wysagokban magát foglalny, az szeginsegetb Egerzegbul Ze-
mennierul es ot az teb belekrul boza mind be biuatta, meg
ielentuen azt bogi azt a' feldetb mind el akaria puzthitbany
Ha Nagisagod az fele frig ellen walo dolgokra szabadsagot ad
semmy io nem keuetkezik beleié. Azért biszwk bogi Nagisagod
eztet arrul meg tuggia feddeny es oltbalmazny. Nem regenys
wgi mint ennek az bonak 4 napian az eztbergami bek az eö
tolnait es lopoít az banak felel boldulatlan falukra küldette,
bogi az szeginsegetb fogua be wynnek az kit kapbatnanak
Azok kezul barmán rabbal estének, de az kalawzt leuagtbak.
Azonkepen Giurnelis ket nap ez elöt ennibany louas uolt kik
ot egi szegin kapóst leuagtbanak.

Meli dologok az frig ellen es az Nágod aianlassa es irassa
ellen wagion, aszert Nágisagodnak meltban illik ezeket meg
tbiltbany, my tulunkis minden io szomszédságot waryon.

Az mi az tbiztbeseges ayandek dolgát illetby, az en ba-
tbalmas cbaszaromnall azon tberekezem bogi rewid ideö mul-
uan be kulgie. Ezeketb akarank az Nagisagod leuelere barath-
sagoskepen tuttara adny. Isten welunk.

25*

388

349-
1587 július 3.

Szinán basa Ungnad Dávidnak.

Mi Szinan passa . . .

Nágos Vr. Keöszeönetví^nk vtan, Megh hozak mi nekwnk
az N. leuelett, melyben irod mi nekvv'nk, hogy romay cza-
szar es Ernestus lierczegh eö feolsegeök embere Jurkouit
Ferencz mikor az eö feolsegeök leueleiuel hozzánk iutott volna,
eötett czufoluan szablyaiat el teörettwk, azt Nágodnak nem
igazan attak eleiben hogy megh czufoltuk volna, de ha megh
eöletWk volnais megh erdemleötte volna, mertt embertelenVvl
szablyaual iwtt az hatalmas czaszar diuannyaban, azért teö-
rettv^k el, el higgye N. hogj'ha nemett leött volna orrát
fví'lett el metéltettek volna, hogy emlekeözeöt volna megh az
hatalmas czaszar diuannyarol, tanultt volna embersegeöt ha
penig magyar leött volna, mingyarast karóban verettví^k volna,
mertt az embertelen segnek ninczen hele, mikor N. Con-
stantinapolyban lakott, lattae hogy az hatalmas czaszar di-
uannyaban szablyaual mentek volna, itt Budannis az hatalmas
czaszare az diuan nem mienk, mi azt veltwk hogy io neueön
veszi Nágod hogy megh nem eölettwk ; Touabba, megh ennek
eleötte regen hirVí^nkuel voltt minekví'nk hogy az vegbeli ka-
pitanok igyekeöznek az frigy ellen háborúságot inditani, Buda
ala i\Vni es az fwueön való louakra vC^tni, ki feleöl mégis ta-
láltuk vala N. leuelwnk által, mely leuehvnkre mi nekwnk
N. oly valazt ten es hiteödre embersegeödre megh eskVvt-
tel, hogy onnan az vegbeli kapitanok semmi ellenkeözeö
dologra okot nem adnak, sem az frigy ellen semmit nem
czelekeödnek, czakhogy innen az vegbeli begeök valamitt ne
czelekeöggyenek, istennek legyeön hala az hatalmas czaszar
egessegeben, az mi alattunk való vegbeli begeök az mi pa-
ranczolatunkat megh tartyak birunk is veleök nem vgy mint
ti, hogy nem birtok az ti kapitanitokual, ez el multt napok-
ban irtt vala N. nekwnk, hogy király es Ernestus berezeg
eö feolsegeök barátság feieben keöueteöt kvC^ld hozzánk, kiuel
minkett el amitottatok, es az vtan azertt nem gondolánk sem-
mire, kitt nem keöuetsegben kví'ldeötteteök voltt, hanem kim-
segre mertt hogy Komaromban iwtt, az keöuett, az komaromy
kapitan mi teölví^nk hitt leuelett kertt, hogy neg^yed magaual
ala boczathassa, eö maga feöl keöltt Buda ala iWtt, az keöuet
vtban leuen, valamely nemzetség keözeöt lattae N. hogy

389

az frigyeött ezkeppen megh bonczak, ki most teöleteök leött,
megh teczik hogy Emestus herczegh es N. hireuel leött
ez dologh, kitt megh sem tagadhattok, mertt eö magok az
nemetek az kik itt kézben vadnak, eö magok mongyak hogy
Ernestus herczegh hireuel es N. hireuel leött ez dologh,
ha nem hinneteök kwlgyeteök hitt leuelett az nemeteökben
egynehányat feöl kvvldVvnk, eö magok szeömeöteökben megh
mongyak, azt mongyatok hogy hireöteökuel nem voltt az ide
való iVvueteleök, azért ereös keppen megh bWntetiteök eökett
mostan azt mongyatok, de mikor Koppant megh wteöttek
vala, ackor megh nem bwntetteteök Nadasditt, hanem io es
szép szeomuel lattatok arany lanczokual ayandekoztatok, mostis
ha nyereséggel mentek volna, mely igen szép szeomuel lat-
natok, szép ayandekokual ayandekoznatok, az isten el veszesse
mindenkor eökett miképpen mostannis el vezteötte, im mostan
az hatalmas czaszarhoz megyeön egynehány eleuen nyelW es
vgy mint hat száz feö, tuggyuk hogy az mi kegyelmes feie-
delmwnk megh kérdi eökett, ki kWldeötte es ki akarattyabol
i\?í^ttenek voltt ide, mostan lattya megh az hatalmas czaszar
az te vraidnak barátságát es frigy tartasatt, kibeöl feökeppen
megh teczik hogy ez mostani eztendeöre való tiztessegeös
ayandek megh ninczen, mi mindenkoron teörekeöttwnk az kett
czaszar keözeöt való frigyeöt megh tartani, ez ideig minden-
koron feödeöztem es reyteögettem az ti frigy ellen való ellen-
keözeö dolgotokott, de ímmar mostan mind ki teczeött, min-
den dolgotok kibeöl semmi io nemis keöuetkeözik. Ezeöknek
vtanna aztis iria N. hogy Sasuar begh azon teörekeödnek
hogy az te vradnak orszagatt megh rablana, kitt ha megh
czelekeödnekis megh lehetne, es io moggya volna benne, mertt
lattya minden ti frigy ellen való czelekeödetteökett, de lam
ennek eleötte megh irtam vala N. romay czaszarnak es
Ernestus berezegnek, hogyha kesedeleömnelkwl ez eztendeöre
való tiztessegeös ayandekott ala boczattyatok, tahat innen
semmi ellenkeözeö dolog nem leszeön, hol penig ideien el nem
k^lditeök, ha mi oly dolog teörtenik orszagtokon mi reánk
ne vesseteök, azertt mostannis azt mongyak, hogyha ez hóban
az hatalmas czaszarhoz meneö tiztessegeös ayandek ala iVv,
orszagtoknak, semmi bantasa nem leszeön, de ha el nem
iwuend reánk ne vesseteök, mertt annelkwlis elegh immár az
mitt czelekeötteteök, az mi az leuelek dolgatt illeti, kitt ki-
rály eö feolsege kwldeött hogy az hatalmas czaszar portaiara
kví^ldenenk, mi azokott az leuelekett miczoda barátság feieben
küldenénk ala, hanem ha azertt hogy mind szwntelen az frigy
ellen czelekeozteök, mas az mi azt mind iol tuggyuk mi va-

390

gyon az leuelekben eggyk hogy Sasuar passara panaszoltok^
ismegh az teöb vegbeliekre panaszoltok az leuelekben, har-
madik hogy azt akarnátok megh tudni az keöuetteöl ha ez
eztendeöre való tiztesseges ayandekot hamar kerike, azertt
mi azokat semmiképpen ala nem k^lgyVí^k, hanem ez ezten-
deöre való tiztesseges ayandekott hamarsággal es kesedeleom-
nelkwl variuk. Isten vel>5(^nk. Dátum Budae 3. Jul. anno do-
mini 1587.

[Kivül.J Az Nágos vrnak Ungnad Dauidnak, romay czaszar
eö feölsege tanaczanak Beczben ez leuel adassék.

350.
1587 július 7.

Ungnad Dávid Szinán basának.
Fogalmazvány.
My Dauid Wngnad etc.

Thekhinthethes es Nagisagos wr nekünk io szomszéd bara-
thunk kezenethunk es magunk aianlassa vthan. Az felséges
romay chaszar szolgaia Jurkouych Ferencz melyet ez elmúlt
napokban az felséges chiaszar es az berezeg eö felsége es az
my leuelunkell kegiedhez bochat^k wolth, mindazonalthal
ymmaron meg yut.

De mikepen es meli keduel kegyelmed legelseöben fogatta,
es mi módon nagi giufsagall az eö szablaiat melliet my eoneki
aiandekon attwk wolth, kegd szemelie öleth es azon paran-
cholattiabul elrontatot es elteretetett, ezekrul minekünk elég
thanulsagot adoth.

Az my nern ^ leuelethis kegd az felséges Ernestus ber-
ezegnek my kegielmes wrunknak yrth melliet im wiszha kul-
dettví^k, meg atta wolth, de az titulus wgi wagion yrwa bogi
mi magunkis meg retettWk tule, es eö felségének feiunkath
sem mertví'k meg adni, nem bogi mi magunk azt meg nitottwk
wolna.

Ekkoráig az my kegielmes chaszarunk es berezegünk nem
chak buday passatul seöt meg az theoreok chaszartul maga-
tul, azonkepen az feö veszerektul az eö leuelekben wgi attak
az titulust, es oli bechulethben tharthottak az my kepén az
tisztheseg kiuantha, wiszonthak az my kegielmes feiedelmunkys
eönekiek minden tisztheseget meg attak, azonkepen kegyel-

391

mednekys. Hogy pedig mostan kegyelmedtul másképen ther-
thent, ezt my semmikepen kegdhez nem hittví^k wolna.

Merth ha szinthin kegd az mostani meg leöt dolgoth.
maga mentségül eleö akarna weny, meg sem kellet wolna
annyra az haragnak engedni, hanem magát nagiob eszesegell
mertheklenny

Az keg. állatta waloi az mi kegielmes feiedelmunk országát
es tharthomaniath pusztithassall es rablassall, wgy minth nem
regen Hidwegeth es Ketthellt meg wettek wolth, mostanis az
eleöth ket khetteli egy holdulathlan falut Hopanicz neweöt az
bániakon meg rablottak, meli dolog mind isteni es embery
teruen ellen nagi karral therthenthenek. Megy az mi kegi.
chaszarunk es berezegünk mynd ezeken raithok terthenth
dolgokon meg tuttak magokat merthekleny es az eö yrasok-
ban mind az buday passakhoz theörek chaszarhoz es feö
viezerekhez, az eö tiszthesegeket es titulusokat meg attak, es
eöket azokban meg nem sérthettek

Azért ha kegd nagiob nem ylletheö dologot magatul el
akaria thauozthatny, az maga leueleth wgi iratny meliben eö
felsége tiszthesege meg nem bánthatnék, io, ha nem az my
kegyelmes feiedemunktulys meg lehet az, awagi hasonló esz-
thelensegell chelekedny auagi az kegd yrasath ingen el sem
wenny hanem ha oli dolog terthenyk az ky az frígnek meg
maradására wagyon, myndiarth az theörek chaszarnak es íe'á
viezernek tuttara adny, es az mostany eö feölsege tiszthesege
ellen therthent dolgoth meg ielentheny.

Ezek melleth azt mondhathom az en nemes tiszthese-
gémre, es wry hithemre kegdnek, bogi meg terthent dolgon
az my kegielmes chaszarunk es berezegünk igen meg bantha-
thoth, es hogy azt nagi haraggal es gonoz keduel meg ér-
thette. A' pedig mynd eö feölsegek, mynt az my hirunk nekul,.
es ores parancholattwnk ellen terthent, az mikepenys egi része;
azok keszul az kik arra igekezthenek az eö engedethlensege-
kerth meg bwnthethethenek, azonkepen az tebbynekys kyk
wyszba yuttenek nagi bunthethesek es számadások leszen..
Ezeketh akarthunk kegdnek nagi barathsagoskepen meg yrnya,
amellett kegdnek io egesegeth es minden iot kiuanok. Isten
welunk. Dátum 7 Juli.

P. S. Szinthyn mostan iwe hirunk, bogi az Sasuar passa.
ismeginthen sokadmagaual légien, es bogi biszonnial akarnaya.
az eö feölsege tharthomaniara wthny. De merth bogi eö ek-
koraiglan efelé dolgokban szWnthelen es bekeseg ellen there-
kedet wolth, es eo feölsege az eö leueleben melliet kegdnek
Jurkowych Ferencz meg atta, mynd ezért az Sasuar passa

392

dolgáért, mynd az teb dolgogrul feö viezernek yrth, kegdet
keri'^k, hogi kegd az ekkoráig meg tharthot szokásért es io
szomszedsagerth azokat az leueleket kesedelemnekul elkulgie,
es mynket arrul biszoniossa teggie. Keölt mynt feliül.

351-
1587 július 17.

Szinan basa Ernő főherczegnek.
Mi Szinan passa . . .

Feölseges Ernestus herczegh, nekWnk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasanak vtanna.
Ennek eleötte is találtuk megli feölsegeödet leuelwnk által,
ez mostani esztendeöre ualo tisztességes ayandek feleöl,
hogyha kesedeleomnelkví^l megh leszeön, az mi alattunk italok-
tól az feolsegtek országának senkiteöl semmi bantasa nem
leszeön, mi mindenkoron az mi fogadásunkban megh állottunk,
es mindenkoron azon igyekeöztwnk hogy az mi kegyelmes
feiedelmwnk es romay ezaszar eö feölsege keözeöt ualo frigy
es barátság megh maraggyon, de noha feölsegteknekis azon
fogadása uolt, hogy onnan semmi oly dologh nem leszeön, ki
az frigynek ellene uolna, mind azon által az feölsegteök alat
ualok mind szwntelen az frigy ellen iarnak, kitt mostannis
czelekeöttek, im mostan az hatalmas ezaszarnak hiW embeöre
iuta hozzánk, akaria mi teölví'nk az hatalmas ezaszar megh
tudni, ha a tisztességes ayandek uagyone auagy ninczen,
ha uagyon mingyarast minden kesedeleomnelkwl, ha az frigy-
nek megh maradasatt kiuannya feolsegtek boczassa ala, ha
penig ninczen arrolis eöt auagy nyolcz napig feölseged te-
gyeön bizonyossá, hogy az mi kegyelmes feiedelmví^nk hiví^
emberét tuggyuk mijs bizonyos ualazzal az hatalmas czaszar-
hoz boczatani, de ha megh ninczen, ha mi teörtenik mi okai
ne legyünk, hol penig feölsegteök az hatalmas ezaszar porta-
ián ualo keöueteöt auagy postát uarna, azt feölseged ne re-
menlye, mert míg az tisztességes ayandek megh nem leszeön
sem posta sem az feolsegtek keöuete onnan ki nem i\^.
Ezzel ayanlyuk feolsegednek io akaratunkott es baratsagun-
kot. Dátum Budae 17. Jul. anno domini 1587.

Ezeöknek utanna, feölseged mindenkoron ayanlotta magát
hogy az feolsegtek alat ualoktol semmi oly dologh nem le-
szeön, ki az frigynek ellene uolna, mind azon által az kop-

393

pany dolog megh len, feolsegednek fogadása uoltt hogy az
ki annak az oka megh bwnteti feolseged, annak utanna megh
Buda ala iwuenek, kiknek az Isten feieökre ada, az feölsegtek
keöuete ki itt mi eleöttwnk uolt, monda hogy feolseged azo-
katis megh bWnteii, de az mint ertyük, nem hogy feolseged
megh bwntetne eöket, seöt inkab ertywk hogy mostannis az
iiegbeliek gywlekeöznek, az mi alattunk ualokis immár az fele
sok dolgot nem szenuedhetik, hanem eö nekik es gondott kel
uiselnieök reaiok, de uegreis megh lattya feolseged hogy az
fele dologból semmi io nem keöuetkeözik, kinek mi okai ne
legyünk.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

352.
1587 augusztus 8.

Szinán basa Ernő főherczegnek.
Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekwnk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa után. Ennek eleöt-
teis erteöttwk, miuel hogy az feölsegtek atyafiat Maximilián
herezegeöt haddal az hatalmas czaszar akarattyanelkwl kesziti
feölsegtek Lengyelországra az kiralsagra. mely dolgot mostan
bizonyosban meg erteöttwnk, hogy Slesiaban hadat keszit, es
oda be akarna az kiralsagra menni, azertt annelkwl el legyeön
feölsegtek, es az hatalmas czaszar országára ne mennyetek, az
fele igyekeözeteöt feölsegteök el haggyon, mert az hatalmas
czaszare az az orszagh, uagyon az hatalmas czaszarnak arra
gongya es embeöre is uagyon, kitt boczasson oda be az Len-
gyel kiralsagra, mertt ha ettwl megh nem szwnteök, es az
hatalmas czaszar ellen országára hadat inditotok, az hatalmas
czaszar megh abbannis, az kiben feölsegteök uagyon Beczeöt
Pragat orszagtokat el ueszi, es ha szinten Lengyel országba
be menneteökis, ott sem lehet feölsegteknek megh maradása,
ebben ha mi feölsegteknek akarattya mingyarast tuttunkra
^ggya, mertt ez dolgot az hatalmas czaszarnak tuttara kel
adnunk. Isten uelwnk. Dátum Budse 8. August. anno domini
1587.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

394

353-
1587 augusztus 12.

Ungnad Dávid Szinán basának.
Fogalmazvány.

My Vngnad Dauid szabad vr Sonneghban az hatalmas
Isthennek io akarattyabol az feölseges romay chazamak hada-
kozó tanachanak feö gond viseleye.

Az the Nágod zokzer valló benünket zorgalmaztatasert
nem hathattuk el eö felségénél az hatalmas romai chazarnal
my kegyelmes vrunknal az dolgott arra viny, hogy eö feölsege
egy tulaydon postayat, feökepen az tiszteseges ayandek feöl,
mely tiszteseges ayandekiert Nágod ekoraigh oly szorgalmat-
tas volt az the Nágod hatalmas chazar portayara küldeni akar,
mely postayat eö felsége ide küldette es mindenképen el kizet-
tete. Miuel hogy az az mi hatalmas feyedelmünk leweleiben,
az megh newezet tizteseges ayandek felül, oly magyarázat es
valaz vagyon, mely valazon nem chak az feö vezér passa de
megh az Nágod hatalmas chazara is megh nyugzik; es megh
elegzik.

Ennek okaert Nágod ezen lewelünkel barátságos kepén
akartuk megh találni hogi Nágod az megh newezet postayaert
Jurkowich Ferenczert, meli nem regben is Nágodnal volt, az
reeghi zokas szerint, hytlewelel feöl kuldenye, es hamareb vol-
táért azal nem késni, Egyebbenis Nágod minden barátságos
dologal mi hozank ez szomzedsagban legyen, mely barátságot
my tülünkis Nágod varyon. Es magunkat az my szemeliunk
feleöl Nágodnak barátságos kepén ayanliuk. Keölt Bechben
Kisazzon havának 12 napian 1587.

Az tekentettes es Nágos Zynan hassanak, az hatalmas teö
reök chazarnak buday heltartoyanak etc. nekünk jo zomzed
barátunknak.

354-
1587 augusztus 14 — 22 között.*

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinán passa . . .

Feölseges Ernestus herczegh nek^X^nk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeönet^Jí^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak

* Gévay megállapítása.

39r>

mi nekwnk az feolsegeöd leuelet, melyben iria feölseged hogy
miuel romay czaszar eö feölsege boczatta uolna egy Jurko-
uit Ferencz neuw emberét ala, hogy onnan ala boczatana
hozzánk feölseged, ki innen uiszontagh leuelekuel Constantina-
polyban mehesseön az tisztességes ayandek feleöl, kiuannya
feölseged hitt leuelwnket, azért az mi az tisztességes ayandek
dolgát illeti mi az mi kegyelmes feiedelmwnknek tuttara attuk,.
ha az tisztességes ayandek készen uagyon az mint feölseged
iria azzal egyetemben ez mi leuelwnk latuan iwteön iwyeön
kesedeleömnelkwl ez mi leuelwnk elegh hitt leuel neki, hol
penigh az tisztessegeös ayandeknelkwl iw, el higgye hogy nem
iol iar ereötte, ennek eleötteis mikor feölsegteök embeoret
boczatta uala ala, annak eleötte regeön tuttunkra uolt az ueg-
beli kapitanoknak alnoksagok, kitt feölsegteöknek tuttara at-
tunk, feölsegtek azt irta hogy onnan semmi nem leszeön ;
czak mi megh paranczollyuk hogy innen ualami ellenkeözeö
dologh ne legyeön, mi az igassaghoz tartottuk magunkat, azt
tuttuk, hogy ugy leszeön az mint íeölsegtek irta, de mas
feleöl egy feleöl embereteöket boczattatok ala, emberetek
Komaromban uolt, mas feleöl az feölsegtek kapitani romay
czaszar es feolsegeöd akarattyabol ide iv^ttek, tálam mostannia
az fele eördeögsegteök uagyon, mostannis iria feölseged hogy
megh paranczollyuk az mi alattunk ualoknak, hogy az frigy-
heöz tartsak magokat, kitt feölsegtek nem szegyeönle, mikor
mentek ezek uaraitok ala, azért az fele hiaban ualo dolog
had allyon, hanem ha az tisztességes ayandek készen uagyon
feölsegtek kesedeleömnelkwl boczassa ala, hol penigh készen
ninczen, az fele hiaban ualo dolognak haszna ninczen.

[Kívül magyarul Ernő berezegnek.]

355-
1587 augusztus 23.

Szinán basa Ungnád Dávidnak.

My Zinan passa . . .

Tekintetes nágos ur nekví^nk zomzed baratví^nk. Keözene-
t>5(^nk magwnk aianlasanak utanna, mindeneket leueledbeöl
megh ertenk Nágod azt irria hogj az melj leueleket Jwrkouit
Ferencz hozott uolt ha az portara nem kwldettWnk illet uolna
vizza kwldeny nágod abban ne ketelkediek mert h# ember-

396

rwnkel el kwldettwnk uolt az isten dolga nagi kézzel leuen
Kustanczinapolyhoz meg betegedet es ugj mint tizen ket nap
mulwa megh holt es az zolgaia nem twdiian az ura mi zolga-
galatban leuen uizza tért es az mi leueleinkel egiettemben eö
felsége leueleit uizza hozta nekwnk Budára az után ismét hw
emberinkéi az portara kví^ldettwnk ugj twggia nágod annak
utanna azt irria nágod hogj nem zwkseg az frig dolgát es az
aiandek dolgát meg twdakoznwnk mert uagion az portan eö
felsége embere kit ha meg kérdik, ualazth twd tenny az ue-
zernek. Czwdalkozom nágod ezes ember leuen hogy azt irod
mert ualami ugj uagion ugj twdua hogj az en uram azerth
kwldett helytartoianak Budán hogj mind az frig es az aiandek
dolgát mj illettj ram bizta az en uram es twlwnk twdakozik ha
uagione uagj nincze mert tálam gondollia nágod hogj chak my
twlwnk uagion az aiandek keuanas nágod ugj tuggia hogj az
en uram giakorta twdakozik uagione aiandektok uagj nincze
mert nágodis megh gondolhattia hogj mikor ideien jw az
hatalmas czaszarnalis keduesb ez ideig baratczag feieben írtam
mind uraidnak mint magadnak ugj hogj nágod ezes ember
leuen uraidnak adnád eleikben hogj eo felségek keözeöt ualo
frig baratczag maradandó légien nem hogj baratczagot tartana
níígod uelwnk de meg leuelví^nkre ualazt sem teöt nágod ha
uagione aiandek nincze am lássa nágod ez ideig mind tereo-
kettem az ket czaszar keözet igazan zolgalny ez után is azon
lezzek mys az nágod ualazzahoz ualo képes kellettek eo fel-
ségének twttara adnom es ez után ha az uegekben ualamy
dolog tertennek my twlWnk ne tudakozzatok ha ugj uagion a
dolog.

Nágod azt is irria bogi az lengiel orzag dolga feleöl ne
twdakozzwnk nekem illik az feleöl twdakoznom mert énnekem
eö felsége paranczolattiaban azt irria hogj lengiel orzag oly
orzagom mind az teöb orzagim es iol uigazzam bogi kart ne
tennék de ereollis meg teczik eö felségek baratczaga az hatal-
mas czazarommal menny légien hogy az en uram akarattia ellen
hadat tamazth lengiel orzagra ereöuel az eöczet be kvp-ldeny
kyrallia lenny hizzem az istent hogj az en uramnak uagion
anny ereié hogj ki wzzi lengiel orzagbol nem hogj eöteöt de
meg uraidatis ki wzhettj orzagokbol azért az nágod ualazahoz
képest kelletek enys uramnak tuttara adnom annak utanna
azt is irrya nágod az urad neueuel hogj Jwrkovit Ferencz-
nek az urad emberének ide iwwetelere adnánk az my hit leue-
IVí^nket azért az mj leuelwnk latuan kesedelem nekiül i^yen
az my embersegwnkre senkitwl semmi bantasa nem lezzen es
ide iVC^wen az portara kesedelemnekVí^l bochatywnk el de

ollian czalardczagal ne iwyen mind ez minap jwth uala Isten
uelwnk Budán Dátum Bude 22. Aug. domini anno 1587.

[KivüL] Tekintetes nágos urnák Vgnod Dauidnak romay
chazar feö tanaczanak szomzed barátomnak adassék Beczben.

356.
1587 augusztus 26.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Eredeti. — A Dobó Ferenczröl szóló i'ész meg-van egykorií, Ernő fö-
herczeg kanczelláriájától készített másolatban Országos Levéltár, Dobó-
levéltár 2. csomó, melléklet Ernő föherczeg 1587 szept. 10. leveléhez.

Mi Szinan passa . . .

Feolseges Emestus herczegh, nekünk tiszteolendeö szom-
széd vr barátunk. Keöszeönetvvnk es magunk ayanlasa után.
Ezt akarank feölsegednek tuttara adnunk, hogy ennek eleötteis
egynehanszor irtunk es feölsegednek tuttara attuk, az feölseg-
tek alat ualo uegbeli kapitanok miképpen mind szwntelen az
frigy ellen teörekeösznek, de nem tuggyuk ha az leueleket
nem uiszike megh auagy feölseged leuelwnkre gualazt nem
akar tenni, mert ha feölseged az mi kegyelmes feiedelmwnk-
uel ualo frigyeöt gondolnaia, tehát ualazt tenne feölseged, es
megh bvC'ntetneie azokat az kik az frigy ellen iamak, mely
dolgok egynehanszor teörtentenek, az uegbeli kapitanoktol,
lattya az isten hogy mi mindenkoron azon igyekeöztwnk, hogy
az mi kegyelmes feiedelmwnk az hatalmas czaszar, romay czaszar
es feölseged keözeöt ualo frigynek igazan szolgallyunk, azért
illenek hogy feölsegedis megh bwntetne az kik az frigy ellen
iarnak, mert az barátság es az frigy tartás onnan teczik megh,
ha az feleket megh bwntet feölseged, innen mi istennek aka-
rattyabol es az mi kegyelmes vrunk paranczolattyabol, elegek
uagyunk arra, hogy az mi alattunk ualo begeöket es uitezeö-
ket megh bWntethettywk, az kik az frigy ellen ualami oly dol-
gokat czelekeödnenek, kit egynehanszor mégis bizonytottunk,
mikor ualamellykre panazt teöt feölseged, mert mazulla teöt-
tv(^k, ez minapi s feölseged az nogrady bégre panazt teöt uala,
mi az feölseged barátságát nezuen, az mi kegyelmes feiedel-
mwnknek tuttara attuk, es az mi kegyelmes vrunk akarattya-
bol aztis mazulla tett>A^k, es mas begh iw heleben, ez vtannis
ha ualami oly dolog az mi alattunk ualoktol lenne, feölseger'

31)8

aggyá tuttunkra, megh lattya feölseged, hogy bwntetesnelkwl
nem haggyuk, isten azt iol lattya hogy az mi akaratunkból
soha semmit nem miéinek, mert az mi kegyelmes feiedelmwnk
nekWnk megh paranczolta hogy az frigyeöt ereössen megh
tarezuk, kit istenis latt hogy mégis tartunk, czak onnan tarta-
naiak megh, megh paranczoltuk mi ereöskeppen az uegbeli
begeöknek hogy az frigyeöt megh tarczak, mellyet hizzWk
istent hogy mégis tartyak, azért ugy tuggya feölseged hogy
ha ualami oly dolog teörtennek ualamely uegben, hitví^nket
megh higgye feölseged hogy hirvC^nknelkvvl mielik, mert arra
szabadsagunk ninczen soha, hogy az frigy ellen ualamit en-
gednénk czelekeödni, hol penigh feölseged azt mondana hogy
Sasuar basa az frigy ellen gonozt czelekeödeöt uolna, es gon-
dolna feölseged hogy az mi hirwnkuel leöt uolna, mongyuk
hitWnkre Istenwnkre embersegwnkre hogy hirwnknelkwl leöt,
mert mikor feölsegedis irt uala hogy Sasuar basa ualami go-
nozt akar czelekeödni az frigy ellen, mi akkoris megh paran-
czoltuk uala hogy annelkwl legyeön mert iol nem iar ereotte,
annelkwlis egynehanszor megh hattuk neki hogy az fele dolog-
nelkVvl el legyeön, de miuel hogy Szigetuar Budahoz mezzé,
hirví^nknelkví^l czelekeötte de az mit kereseöt megh találta, es
el higgye feölseged hogy ereössen megh czirkaltattuk, de azzal
menti magát hogy az feölsegteök kapitannyaitol inditatot uolt
az az dologh es eö teöleök leöt, azért azon keri^k feölsege-
det hogy isten szerent feölseged aggyá tuttunkra mint leöt
az dologh, mert megh lattya feölseged, ha teöle leend megh
bv(^ntettetik, es az feölseged leueleuel enis leuelet kví-ldeök az
hatalmas czaszar portaiara hogy megh bv^^ntessek, mert mi
teölví^nk hagyua uolt, hogy vesztegh wllyeön az frigy ellen ne
iarion, mert Istennek hala kiczinsegwnkteöl fogua czaszar
mellet neöttw'nk tisztességben, mys minden módon az mi
kegyelmes vrunk tisztességet eörizzük, az mi magunk tisz-
tességet megh azon keppen, nem ugy mint azok az kóborlók,
kik sem vrok sem magok tisztességet nem gondollyak, mert
mint kóborlók ugy neöttenek es telhetetleneök mindenben,
mind kett feleöl uadnak az felek, kiknek embertelensegeökert
nem kellene kett czaszamak feiet faylalni es az bekesegeöt
megh bontani, hanem az feleket megh kell bwntetni, az fele
kóborlókat ; Ezeöknek vtanna, eztis akarank feölsegednek tut-
tara adnunk, hogy elseöben itt letvC^nkben Dobó Ferenc Wacz
ala iví^tt uala, es az fwreöl az louakot lopua el uitte, ackoris
feölsegednek tuttara attuk uolt, es feölseged azt irta uala
hogy megh bwntetiteök, de sem eötet sem Nadasdit feölseged
megh nem büntete, im mostannis Dobó Ferencz ugy mint

399

tiyolcz ezer nepuel Ipolpalankra es Waczra indult uolt hogy
megh egetneiek es elhannak, de isten nem engette, hanem
azon módon uizza tértének, kik mostannis Leuan gywlesben
uadnak, az az eö gyűlése penigh iora ninezen, mert abból az
ket czaszar keözeött ualo frigynek bomlása akar lenni, azért
feölseged paranczollya meg hogy veztegsegben legyeön es az
fele dolgoktol megh szwnnyek, es feölsegeödnek baratsagh
szerent akarank tuttara adnunk, hogy az ket czaszar keözeöt
ualo frigy megh maraggyon, mert ha felséged megh nem
bwnteti, szwkseg keppen kelletik az mi kegyelmes vrunk-
nak tuttara adnunk, gondolhattya feölseged hogy az mi ke-
gyelmes feiedelmwnk io neueön nem ueszi, hanem nagyob
liaragh leszeon. Ezzel egveteomben ayanlyuk feöl segédnek io
akaratunkot es barátságunkét. Dátum Budse 26. August. anno
domini 1587.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

357-
1587 augusztus 27.

Ungnad Dávid Szinán basának.
Fogalmazvány.
My Wngnad Dauid . . .

Thekinthethes es nagisagos wr, nekünk io szomszéd bara-
thunk köszenethunknek es magunk ayanlassa vthan. Az kegd
ket leueleth mellieket keg : az my kegielmes wrunknak Ernes-
tus berezegnek yrth, meg attak, az harmadik kegd leueletis
eö feölsegenek romay chaszarnak my kegielmes wrunknak
megkultek, azonkepen az melliet minekünk yrth eluettwk es
meg ertettví^k.

Azmykepen kegd azölettis az my kegielmes wrunkhoz
Ernestus herczeghoz nem illendeö titulussall azon az leuelen
melliet my Nagisagodnak wiszha kulthwk, meli dologért az
Nág : hathalmas czaszar portaian nehezthelni akariwk, es eö feöl-
sege hiu szolgaiahoz Jurkowych Ferenczhöz az szablaianak es
puzuganianak elthereseuel igen bechuletlen kepén tartotta es
meg mutatta magát, mostis azonkepen az kegd feniegetheö es
felfualkodo leuelen nem chudalkozhatnak eleget eö feölsegek
az my kegielmes wraink, es kegdtul, mynt az regi feö wduari es

400

wegbeli wyteszleö vrtul nagiob cortasiat . . . es bechtilethet war-
Wíik wolna. Mert efelé bechiiletlen dolog meg ekkoráig sem
az thi hathalmas cbaszartoktul sem az feö vyzertul soha eggik
kewethen nem therthent. Es tugiwk mys Istennek hala,
mert hogi mys sokszer az thi hathalmas chaszartok diuanban
wolthunk, az my kardunkall es egieb fele szép szerszammall, my
légien portan az szokás es elengedendeö dolog. Azért az minemVí^
okokat kegd mentségnek okaert eleö hozót, elégnek my nem
ytilliwk lenny, es eö feölsegenek milthan ezeket thi hathalmas
chaszartoknal eleibe adni illik.

Ennekeletteis az kegd es az teb buday basák kewethy,
kiket yde kulthek, thalan sokall bechuletlenbul tartottak
magokat, es az kardokall toab az mynt illet wolna men-
thenek mégis eöket io szomszédságért, es kegielmedert, mert
az kewetheket wagi sokall wagi kewesell légiének mynden
feöle, mint poganok köszet, es egieb nemszetseg köszet ez
wilagnak köszdethitul fogwa bechuletben es chupsagnelkül
tartottak . . . es bekeuel bochattak. Azért io módon okaink wolna-
nak, hogi mys yuwendeöre hasomlo dologall, az my kepén kegd :
chelekedet, az kegd kewethyhöz tharthanank magunkat, ha
tisztheseget es isteny es ez wilagi igasagot nem thekinthe-
nenk, es mys mynd emberek okosagall nem tudnánk elny.

Az hol kedig kegd eleö hozza az thisztheseges ayandekot,
es az másik leueleben az lengéi országi koronát. Az nem szük-
ség hogi az my kegielmes wrunk es my kegielmeddel sokall
disputalliVvk, es kegdnek mellik dolog myben légien meg
yelenchVvk, mert efelé dologban sem az en kegielmes wramot,
sem engemet kegdre nem igazitottak. Az frignek szerszesiben
eggik basa felelis es efelé dolgokrul semmy ninchen emle-
keözue, hanem az myt az szükség kiuannia azt az mi feölse-
ges ehaszarunk keöuethe az ty chaszarthoknal, awagi az feö
viezernel eleö hozza es eluegezy, az mikepen mynekunkys az
ty hathalmas chaszartok portaiarul tisztheseges ayandek feö-
lel oli informationk wagion, wgi hogi kegdnek sem oka, sem
parancholattia thalan nynchen, hogi kegd illien igen, es fellie-
ben hogi nem illik ezt a dolgot eleö weszen.

Az my az lengéi országi koronát illethy, azis oli dolog,
az kire kegdnek gongia ninchen, es ezokaert nem szükség
hogi kegdnek walaszt tegiwnk róla.

Ennek utanna, mert hogi az feölseges romay chaszarnak
az my kegielmes wrunknak leuelei portara walok, kiket tisz-
theseges es byzonios ayandek feölel yrt, it sok naptul fogua
wadnak. Azokaert biszodalmunk wagion kegdhöz, es mégis
kiuanni^k kegdtul az feölseges romay chaszar neueuell, hogi

401

kegd az postának walo, Jurkouich Ferencznek hit letielet,
mert hogi eö nem chak kegdnek, hanem az feö viezernekys
annak kiMe az meliek Nagdnal ha el nem kulthe ekkoráig^,
wolthanak leuelet wyszen, okuetetlenul es kesedelemnekul
ha kegd maga wra szükséges dolgait nem akaria keslelny,
awagi az niluan walo frígnek szerszesinek ellene nem akar
wetheny, ky kulgion. Meli dologml, es az teb nem illendeö
fenyegethesekrul, melliek portarulis my raithunk nem. ther-
thenthenek eö feölsegenek ezuthan thi chaszartoknal kellene
nehezthelny es eleibe adny.

Illeth wolna myndenkepen kegielmedhöz. hogi ha kegd
azokat az leueleket kiket Jurkouych Ferencz ala wit, es kegd-
nek meg atta wolt, melliek mellet az feö viezernekys szolo
leuele wolt, nem akarta portara el kuldeny, hogi chak my-
nekünk wyszha küldette wolna, meli dologrul is nem miltat-
lanul panaszolkothatnank kegdre, es azokat az leueleket wisza
kegdtull waryuk. Ezeket akartwk kegnek felelny, es amellett
kegdtull mennél hamarab lehet az hit leuelet fel warywk.
Magunkat mynden barátsághoz walo dologban kegnek ayanl-
iví^k.

1587. aiig. 27.

358.
1587 szeptember 2.

Ungnad Dávid Szinán basának.
Fogalmazvány.

My Wngnad Dauid etc.

Az nem ilendeö feniegetheseketh, es ideönek elette wala
mentségeket, kiket Nagd ekkoráig nem annira walamy oko-
kért, hanem az eömaga felfualkodasabul az eö sok leueleyben,
mellieket eö feölsegeknek romay chaszarnak, Ernestus ber-
ezegnek, my kegielmes wraynknak es my nekünk küldet, az
mostany chelekedeseuel wgi annira meg mutatta, hogi az
friginek felbontoya Sasuar beg az Nagd parancholattiara es
engedésre, nem chak az eö állatta walo wytheszekell, az
eö feölsege romay chaszar tharthomaniaba es birodalmába
meszeö fel yut es reia vP^tet, hanem annak feletteö teb bégeket,
wgi mint koppanit, pechit, es mohachit személyek szerint
magaual wytte el.

Mihelent eök mynd isteny es ezwilagi igassag, es az wege-
«et frigi ellen tizen niolcz faluyg meg rablottak, es felgiultot-

A budai basák. aD-

402

tak, es sok wethetetlen szegin iobbagiokat, felesegeket es ger-
mekeket az kik eö nekyek soha egi okot arra nem attanak,
eluittek, es sok rablassall nagi bekesegell es felfualkodassall
az eö soksagokall, kik az mynt mostany rabok niongiak niolcz
ezerig wolthanak, wyszha mentenek, es Catzerlohig Canisanak
feliül mifeöldnire eliutottak wolth, magokat egi embertul sem
feluen.

Az igaz kedig Isten az szegin fogloknak fohazkodasokat,
keniergeseket es sírásokat meg halgatta, es reyaiok thekin-
thette, wgi bogi az my wytheszleö nepunk, kik az eö eszue-
walo giuleseket sok belekbul, es az eö wthokat es akarattiokat
meg erthettenek wolth, eökis eszue giuluen azokra az igaz
Istennek netieben nagi bathorsagall Wtettek, es eöket elseö
harczbanys, oli felelemben es kethsegben hozthanak, hogi az
koppani es pechw béget meg fogthak, es az mohachit lewag-
thak. Eleuent eszerig fogthak meg, es maid anniat lewagthak,
ahozkepest kedig my felenkbul nem teb tizeneginel elueszet
es meg sebesedet. Meli dologért hala légien az wr Istennek,
es dichirtessek az eö szent newe.

Ha szinthin az dolognak igaz elkeszdeye Sasuar beg, (meli
az eö bathorsagat az my az eö személyét illethy, az my wy-
thezleö nepunk ellen elég szeginul meg mutatta) mostan tha-
lan elszaladot, meli dolog meg kétségben wagion, mégis eöne-
kye mykor annak ydeye elyw, ha egiebkepen hasza mehethet,
az my welekedesunk es biszodalmunk szerint az eö feiedelme-
tul az eö iuthalma meg adathyk.

Mykoron kedig az Nagisagod feiedelmenek eleibe adathik,
(az mykepen az en kegielmes wram semmikepen nem akaria
elhalgatny, hanem portan eleö akar hoznya) minemW wthala-
thos es chupsagos leueleket Nágd mynd eö feölsegenek romay
chaszarnak, mynd kedig feölseges Ernestus berezegnek es
mynekunk yrth, mykepen ideönek eleötte mynket fenieget-
het, minemví^ chupsagall az en kegielmes wram kewetet Jur-
kouyeh Ferenczet tartotta. Ismeginthen hogi Nágd ekkoraig-
lan az my kegielmes chaszarunk leueleyt, mynden nemszet-
segnek igasaga ellen méltatlanul meg tartotta, hogi minekünk
az hit leuelet postának walot (meli dolog az frigi szerzésinek
ellene wagion) nem küldet, es hogi magát kezeritetlen dolog-
ban, wgi mint tisztheseges ayandekert, es Lengeli országi koro-
naerth beleö arttia, es ezeknek feleötte illien nagi hadat negi
szangiak bekell, az my kegielmes wrunk tharthamania keö-
sziben meg engette, es meg parancholtha. Aszert Nágdnakis
errul felelny, es azt az my beleöle kewethkezik szenuedny
kellethyk. Myndazalthal hogi az my wythezleö nepunk az

403

frigi ellen akkoron mykor Buda ala menthenek wolth, chele-
kettenek, azoknak egi része immáron meg bwntetetett, es egi
része az eö feölsege haraggiaban mostís wagion, es ezuthanys
azt az dolgot meg erszik.

Azért ha Nágd eziithan az eö állatta waloyt nagiob fele-
lemben es engedelmesegben tharthany fog, es azokat az kik
az frigi ellen chelekettenek es wetkezthenek meg bWnthethy,
wyszonthak az my kegielmes wrunk wegbely wythezleö népe
es wrak szinthin afelé felelemben meg tharthatnak es hasom-
lathos kepén erdemek szerint meg bwntetetnek. Ezeket akar-
thunk io hírnek okaerth Nagisagodnak meg yrnya. Magunkat
egiebkepen mynden barátsághoz walo dologban Nágdnak ayan-
liVí^k. Dátum Viennse 2. Sept 1587.

Szinan bassse Budensi.

359-
1587 szeptember 13.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Eg^ykorú másolat, Országos Levéltár, Dobó-levéltár, 2. csomó, melléklet
Ernő főherczeg' 1587 szept. 4-iki levelénél.

My Szinan passa.

Akarank feölsegeödnek tuttara adnunk, bogi Nadasdy,
Bobo es az teb wegbely kapitanok GivC^reö giulekeösznek, es
oli gonosv; szaiandekokban vadnak bogi az hathalmas chaszar
wegbely palankiaira Ví^ssenek es meg égessek. Azonkepen
Eger feleölys Báthory Istuan es az egri kapitan azon zan-
dekban wadnak, nem tuggiví'k ha feölsegeödnek hireuel wa-
gione, auagi nynehen, ha feölsegeödnek hireuel nynchen, tahat
feölseged paranchollya meg, bogi az fele dolognelkul ellegie-
nek, mert byszon io nem kewethkeöszyk beleöle. Aszert my
fogaggiwk, az my hitünkre emberségünkre bogi ha onnan az
feölsegthek birthokaban walok, walamy ellenkeöszeö dolgot
nem chelekednek, innen semmy nem leszen, mert az my ke-
gielmes feiedelmunk nekünk meg parancholtha bogi az frigeöt
meg tharchivC^k, es olthalmaszWk, my myndenkoron meg paran-
cholthuk öreössen az my alattunk walo bégeknek, bogi az
frigihöz tharehiak magokat, ha my mykor walamy innen ter-

26*

404

teönyk, higgie feölseged hogi azfele dolog hininkuel nynchen,,
hallothays feölseged hogi azfeleketh my meg szokthunk b^n-
thetny, kit penig bennek maszula thezunk, de az myt innen
az my alattunk walok chelekednenek, onnan az feölsegthek
byrodalmaban walok zaz anniat chelekednek, de meg nem
halottunk hogi meg eggikethys feölseged meg b'ví^nthette wol na
auagi tisztit eluette wolna, es maszula tette wolna. Istennek
hala my mindenkor igekezthunk, az keth hathalmas feiedelem
keöszeöt tisztha orczaual szolgalny, mert ha nem gondolthunk
wolna hogi az ket chaszar keöszeöt walo frígi meg maraggion,
es az feölsegtheök byrodalmaban walo kapithanoknak ember-
thelensegeket es chelekedetheket, az my kegielmes feiedel-
munknek tuttara attunk wolna. Isten tuggia mynt leöth wolna
az dolog, de az fele koborlokerth az kyk sem eömagoket sem
wrok tiszthesseget nem gondolyak, aszokerth nem kel ket cha-
szarnak feiet failalny, hanem meg kel b^nthetny. Dátum Budae
13 Septemb : 87.

Serenissimo Archiduci Ernesto.

Pro Christophoro Wngnad.

360.
1587 szeptember 19.

Ungnad Dávid Szinán basának.
Fogalmazvány.
My Wngnad Dauid etc.

Thekint: es Nagos. Az Nágd ket leuelet kiket minekünk
ez elmúlt hónak augustusnak 22 es 26 napian az 00 calenda-
rium szerinth irth eluettwk.

Az my azokat az leueleket yllety kiket Constantinapolban
kellett wolna kuldeny az ideö magaual hozza el, hogi ha be
wadnak kuldue, mert chak az eö felsége romay chaszar az my
keg: wrunk leueleerth gondunk wolth, es ha azt Nágd (az
kinek melthan meg kellet wolna lenny) kdében elkulthe
wolna, thalan az Sasuar beg mostani frigi ellen walo ky
ywuesse, meli dolgot eö az Nágd parancholattiara eleöuette
wolth, nem leth wolna.

Az my az tiszthesseges ayandekot es lengeli országi koro-
nát yllethy, my ázzon meg maradunk, kit azeleöt Nágdnak

405

■efeleöl tuttara attunk, es ekkoraiglan myndenkoron efelé nagi
dolgogban az my az szükség kiuantha portan, es egszalnira
sem az buday paschaknal awagy eöuelek tractaltatot az dolog,
azmykepen eö feölsege romay chaszar mostan mind az ket
artieulust awagi ket rendbeli dologot az thy hath almás cha-
szarthoknak es az feö viezernek eleiben aggia, wgi hogi eökys
az my welekedesiink szerint myndenkepen megelegesznek
raitha.

Az Nágd hit leuelere melliet my Jurkomchra negied
magara kiuanthunk, my eötet ma az másik postaual egethem-
ben az ky most utholszer ky yut, elbochatiwk, es nynchen
kethchegunk hogi Nágd eötet azzokall egethemben kiket wele
bochattunkj myndiarast el nem bochatnaya, az mykepen errul
az dologrul az comaromy capitantulis Nágd meg thalalthatot.
Egiebkepen Nágd az meg newezet Jurkouychon méltatlan
dolgot chelekezy, hogi eö mmap mynd egi .... ala kuldetet
wolna, mert sem my, es annál inkab eö feölsege az my
witeszleö népünknek indulasarul es ky meneserul Buda ala
mykor my eötet elbochattunk, egi szót sem tuttvvk

Az my kegielmes chaszarunknak byszonnial az wolth az
akarattia, hogi azokat az capitanokat az kyk az megnewezet do-
lognál wolthak fel hiuatta es biszonnial meg büntette wolna az
tebbinek yedesre es példára, de Nágod es az eö állatta walok
azt meg nem warthak, hanem myndiarast az eö felsége thar-
thomaniara be estettek Zlatinat meg egettettek, es azuthan
ketwzben sok io falukat fel rablottatok el pusztítottatok — es
meg egetettek. Emmiat noha az büntetés elhalasztatot, de nem
mindenestül fogua eluetetetet. Es ha szintin Nágd azt eleö
hozza hogi az eö állatta walokat meg akaria bwntetny, mind
azalthal az dolog másképen thalaltatik, wgi annira hogi ha
szintin walamelliet chak keputhalasert, es thalan mas dolog
nagi okért maszulla tezithek, awagi szolgalathot eluezithek
tule, eönekye mindazthal chak giorsan mas szolgalat es az
eleöbeninel iob hel meg adatik.

Mykepen az dolog Sasuar es az teb begekell meg leöth, arrul
my Nágdat beuen es igazan ez eleöt biszoniossa tettwk. Hol penig
Nágd azt yrya hogi az eö hirenekul es paraneholattia ellen meg
leöt wolna, az dolog másképen thalalthatyk, mert eö magok az
bégek az kik fogwa wadnak azt byszonnial beszelyk, hogy Nágd-
tul parancholatot es leuelet eluettek wolt, hogi mideön az Sasuar
begtul meg találtatnak es felhiuatatnak, hogi eöwele egethem-
ben az my felénk ellen az eö feölsege romay chaszar tharthoma-
niaban elmennienek, es eönekye engedelmessek légiének, Meli
dologbul kennien gondolhatny hogi az meg newezet Sasuar

4C6

beg azt az wtat Nágidnak regen meg ielentette wolth, ha
kedig az Nagd engedése es parancholattia ellen leöt, abbul
teczik meg ha Nágd wtet az Sasuart minden gonoszbeli do-
lognak elkezdeyet es feiet es frígnek fel bontoyat erdeme
szerint meg bVí^ntety es ha az, eö raitha ví^deben, es feökepen
akoron mykor Tokaynal, ky iut, es annak felette Hiduegnel my
witeszleö nepenktul meg weretet wolt, terthent wolna, es erdeme
szerint hozza láttak wolna, mostany az ti feletheknek illien
weszedelem kin maradót wolna es eö felsége romay chaszar
nem hagihattia bogi eö reiaia iwuendeöre az thi hatalmas
chaszartoknal nem panaszolnaya.

Dobó Ferencz feleöl eö feölsege my keg. wrunk az dolog-
nak mindenképen immáron wegere ment es az dolognak alkal-
mathossaga szerint tudny foggia eö ellene walo bwntethest eleö
wenny. De minálunk wgy wagion ymmaron tudna bogi az
Nágd állatta walok es az eszthergamy beg eömaga ennihan
napnak eleötte szinten Pukancz ala yut wolth, es ot walami
kartis thet azuthan kedig mi witeszleö nepenktul meg weretet
es szaladasra hozatatot. Efelé dolgot Nágd meg thilcbon es
az my felénknek ki menéseket auall meg olthalmazzon.

Az tebbit Nágd az eö feölsege leuelebul Jurkouich Fe.
rencztul melliet Nágd mind az tebbiuel es wele walokall es
az egi postaual sokáig meg ne tarchion es ne keslelyen meg
erty. Akarthunk ezeket Nágdnak felelny, bogi Nágd ezuthan
mi reánk ne panaszolhasson : Magunkat mynden barátsághoz,
walo dologban Nágdnak ayanliwk,

Postscripta. Meg ertettwk bogi az Sasuar beg Berzenczen
eömaga beszelette, bogi az wiszben es sárban torkig wolth, es
abban elreitette wolth magát. Ha szinthin minálunk wiszben
nem halhatot es meg nem fogathatot meg, megys eönekye
az thi hatalmas chaszarthok keötelen kellethyk foitua meg
halnia, melliet eö regen meg erdemlette volna, mert eö Tho-
kainal, Hidwegnel es mostan Canisanal mind egi uen baba el
futamot, es az thi hatalmas chaszarthok népet undokul mé-
szárszékre witte es elvesztette.

361.
1587 szeptember 30.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölseges Ernestus herczegh, nek\(^nk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasanak vtana.

407

Boczatta az feölsegtek oratora, az hatalmas czaszar portaiarol
egy postaiat felsegtekhez ki miheleön mi hozzánk erkeözeöt
mingyarast minden tartoztatasnelkVvl tisztesseggel kisertetuen
felsegtekheöz boczattuk. Touabba az mely leueleket ennek
eleötte feölsegtek Jurkouitt Ferenczteöl kwldeött uoltt, kik az
hatalmas czaszar portaiara szollottanak, az mint ennek eleötteis
megh irtuk felsegteknek, hogy minden tartoztatasnelkwl hiw
ember\Vnk által el kwldeöttvv^k uoltt, mely mi emberwnknek
hogy az útban halála teörtent, az leueleket uizza hoztak uolt,
de ismegh uyonnan mingyarast emberwnk által el kWldeött\Vk,
kitt ez mostani postatolis megh ert felséged. Ezeöknek utanna,
az tisztességes ayandek dolga feleöl az mitt irtt feölseged,
hogy annak az dolgát az hatalmas czaszar portalan szoktak
megh látni, az igaz dologh, de hogy mind szwntelen, mi teölwnk
akariak megh tudni, az tisztességes ayandek mint legyeön, mi
nem gonoszból hanem barátságból akartuk mindenkor felseg-
teket megh találnunk feleöle, hogy az tisztességes ayandek
ideien megh leuen, az hatalmas czaszaris iob keduel latna, es
az hatalmas czaszar es felsegtek keözeöt ualo barátság inkab
megh ereössitetnek. Az mitt az frigy megh tartása dolgatt
illeti, ki feleöl irta felséged hogy ha innen ualami okot ualami
dologra nem adnak, onnan az frigy megh tartatik, mi bizony
mindenkoron igyekeöztwnk az frigynek megh tartására es
otalmara, azért felséged megh higgye hogyha onnan ualami
oly dolog nem leszeön, isten kegyelmessegebeöl mi innen
gondot uiselWnk hogy semmi ellenkeözeö dologra okot nem
adnak. Ezzel egyetemben felségednek ayanlyuk mindenben io
szomszedsagunkot es barátságunk ot. Dátum Budse ultimo
septembris anno domini 1587.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

362.
1587 szeptember körül.

Dobó Ferencz Szinán basának.

Egykorú másolat, Országos Levéltár, Dobó-levéltár, 2. csomó, melléklet
Ernő föherczeg 1587 szept. 4-iki leveléhez.

te Zynan Passa, meg értettem az mint az en kegielmes
wramnal Ernestus berezegnél ew feölsegenel panazolkottal en
feleölem hogy en Budán eleözeör walo letedben Wacz ala
mentem wolna, es onnan az fwrwl az lowakat loppa el hoztam

408

wolna, kin felette igen chiwdalkozom, hogy teneked semmy
orczad nynch hogy egy hatalmas feyedelem eleöt leweledben
nem zegienlez hazwdny.

Twdod hogy en ot Vácz alat nem woltam, nemis hoztam
onnan sem te idedben, sem az eleöt senky lowat el, hanem
hozta walamj egynihany witez, miwel hogy az te alatad walo
hekekis wntalan chatát bochiattanak feöl, es mikor egiebet
nem kaphattanak, az wegbelieknek barmokot eiel lopattak el
az mint az Wy wariakon ketzer chelekedek ezt hamar hamar
egymás wtan. Azért meg köllene beWch'ví'llened tiztedet, ha
magadot meg nem beWehVí^lleöd es meg kellene gondolnod
kinek írz, mireöl irz, es ky feleöl irz, hogy irasod ne térne
orczadra, mert az hazwgsag my nalwnk akar my ala walo
emberekbennis igen gialazatos.

Holot azt irod, hogy mostannis en nyolcz ezer néppel
Ipoly Palánkra es Váczra indwltam wolna, te azt nem tudod
my wolt zandekom énnekem akkor es my wegre mentem
innend ky, de ha zinten a' wolt wolnais ky menésemnek oka,
te attal wolna okot rea, mert te sem az frigiel sem feyedel-
mednek hitiwel nem gondoluan be kwldel ez el múlt tauazzal
ketzeris nagy sereg teoreokeot az bániak keöze, az my kegiel-
mes feyedelmeönk, birodalmában, es Zalatniat mas faluual
egietemben el raboltattad, az wtan Corpona ala nagy sereget
bochiatwan, onnan az mezeoreol, walakit ot kapathattál mind
el witetted, ezen kiweöl az sok aprólék chiata soha te wdeöd-
ben meg nem zví^nt.

Mostis az eztergomy beket nagy haddal bochiattad wala
feöl Nytra fele, de Isten nem engede hogy zandekat weghez
wihesse, es békességgel térhessen ala. Azért en feleölem mél-
tatlan panazolkodol, mert te wagy oka minden háborúságnak.

[Kívül]. Az Buday Passanak zolo lewelnek massa.

363-
1587 október 3.

Ungnad Dávid Szinán basának.

Fogalmazvány.

My Wngnad Dauid.

Az Nagisagod ket leueleth elwett^^k, az tebbit eö feölsegenek
Ernestus berezegnek my kegielmes wrunknak ki szolot meg

409

attwk, azonkepen azthys az ky feölseges romay chaszarnak
my keg. wrunknak szolot elkulthunk.

Miuelhogy eö feölsege Ernestus herczeg eömaga emellet
elegedendeö kepén Nagisagodnak felel, nem szükség hogy niys
azt wyonnall yryunk es repetaliunk, hanem mys ahoz az yras-
hoz reuidsegnek okaert tartunk es referaliunk magunkat

Az Jurkouych Ferencz, posta dichiri az Nágod io tartását,
meli tarthas az Nágod emberihezis, ha walahogi iwuendeöre
az my hit leuelwnkre yde yunenek, hasonlathos kepén meg
mutatatik.

Az leuelek, kiket, az megnewezet Jureouichtul legeisebben
mikoron ala wolt, Nagisagodnak meg atta azokat, akkoron meg
mykoron ez mostany az ki ki iut, posta Constantinapolbul
indult meg nem wittek wolth, az nem ehak idegenségnek
itileok, hanem mynd az ket feiedelem wegezesnek es tracta-
lasnak banthasara lenni.

Azerth kiuanniwk tudnia ha, Nagisagod azokat az leueleket,
es mikoron bizonniall elkulthe, es hogi Nagisagod magát ezuthan
afelé kesedelem tharthastul megtarchion, kyt my Nagisagodnak
efelé es mas dolgokban (az my kepén yllikys) barathsagos
kepén öremest akariuk meg szolgalny. Dátum [3. Octobr. 1587.]
Szinan Bassae Budensi.

364-
1587 október 28.

Szinán basa Ungnad Dávidnak.
Mi Szinan passa . . .

Tekinteteös es Nágos Vr, nekví^nk io szomszéd barátunk.
Xeöszeönet\v^nk es magunk ayanlasa vtan. Ennekeleötte talál-
tuk vala megh Nágod leuelwnk által, az hatalmas czaszar
portaiara meneö tiztesseges ayandeknak ala iwueteli feleöl,
kire mi nekwnk N. ollyan valazt teött vala, hogy mi nekwnk
arra semmi gondunk ninczen, mertt annak dolgatt az hatal-
mas czaszar portaian szoktak megh látni, ha mi nekwnk gon-
dunk ninczen rea, az hatalmas czaszar miertt kérdi mi teöl>ív^nk
ha vagyone ninczene, hiszem az hatalmas czaszar az kire ez
országnak gonduiselesett bizta, az tiztesseges ayandek dolgatis
arra bizta, az hatalmas czaszarnak annelkwl nem szví^keölkeÖ-
dik, hogy mi teölwnk azertt kérdene, hanem hogy romay czaszar
keözeött való baratsagh megh maraggyon, ez ideig mi semmitt
az mi kegyelmes vrunknak nem irtunk feleöle, iol tuggyuk

410

penig hogy készen ninczen, ha tuttara attuk volnais az mi
kegyelmes vrunknak igazatt mondottunk volna, de eleb Nágod-
tol vártunk, im mostan ismegh vyonnan az mi kegyelmes
vrunk, akaria teölwnk megh tudni vagyone ninczene, azertt
Nágod mi nekV(^nk kesedeleömnelkwl erre tegyeőn valazt, megh
iriuke azt hogy ninczen auagy miczoda valazt tegy^ívnk, ahol
aztis irta N. hogy arra nekwnk semmi gondunk ninczen,
aztis azonképpen aggyuke tuttara az mi kegyelmes feiedel-
mví'nknek, lássa N. ezeökre valazt varunk N. Isten velWnk.
Dátum Budse 28 Octobr. anno domini 1587.

[Kiüül magyarul : Ungnad Dávidnak.]

365-
1587 november 11,

Szinán basa Ernő főherczegnek.
Mi Szinan passa . . .

Feölseges Ernestus herczegh, nek>X^nk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk aianlasa vtan. Feölsegeodnel
nyluan nagyon, hogy az mi kegyelmes feiedelmVí^nk es romay
czaszar eö feölsege keözeöt ualo frigy es baratsagh feieben,
esztendeöreöl esztendeöre, uegezeöt tisztességes ayandekot
szokot uala feölsegtek kvv^ldeni, az hatalmas czaszarnak, ez
esztendeöre ualo tisztességes aiandeknak ala iwuetelinek
ideié penigh immár het holnapta hogy el múlt mind azon
mégis mindez ideigis feölsegtek ala nem kví'lde, mely
feleöl egynehanszor tudakozót az mi kegyelmes czaszarunk
teölv(^nk ha uagyone ninczene, mijs feölsegteöket egynehanszor
leuelwnk által megh találtuk feleöle, hogy az mi kegyelmes
feiedelm\(^nket tehetnénk bizonyossá, de feölsegeöd leuelwnkre
megh ualazt sem adót, nem tuggyuk oka mi legyeön, mostan
ismegh uyonnan, az hatalmas czaszar czauusat boczatta hozzánk,
akaria megh tudni aiandektok uagyone ninczene, ki feleöl
ismegh akarank feolsegeödet megh találnunk leuelwnk által,
azért feolseged mingyarast mi nekwnk agg>'a tuttunkra,
az tisztességes aiandek uagyone ninczene, az feolseged leue-
leheöz kepeöst mijs az hatalmas czaszart mmdeneökreöl
bizonyossá tezz^X^k, ez ideig mind az hatalmas czaszarnak smind
az uegbeli uitezeoknek azt mondottuk hogy az aiandek megh
i'^, de az mint lattyuk megh hire sinczen, azért az frigynek

411

feöl bomlására három ok adatik feölsegteökteöl, eggyk hogy az
aiandek megh ninczen, második az hogy illyen módon gyMe-
keözteök, de mi legyeön akaratotok iol tuggyuk. Harmadik
az hogy az feölsegtek eöcze Maximilián herczegh Lengyel
országra ment haddal, kinek nem kelleöt uolna lenni, mos-
tannis feölsegtek segetsegeöt akar adni melleié kibeöl uegreis
io nem keöuetkeözik, ha feölsegtek igy czelekeödik, mijs
ualami hatuan ezer tatárt hozatunk, kik ha ki i^nek, kart tesz-
nek mind az mi országunkban, smind az feölsegteokeben, mert
nehezen birni ueleök, az vtan feölsegtek ne mongya hogy
mi uagyunk okai, de ha feolsegteök az aiandekott kesedeleom-
nelkwl megh kwldi, es az fele gywlekeözesnelkwl el leszeön,
megh lattya feolseged hogy isten kegyelmessegebeöl mi az
mi alattunk ualokra gondot uiselv^nk, hogy innen az frigynek
semmiben ellene nem czelekeosznek, seöt mindenben minde-
neök az frigyheöz tartyak magokat, ezzel egyeteömben feöl-
segeödnek ayanlyuk io szomszedsagunkot es baratsagunkot.
Dátum Budse Diui Martini anno domini 1587.

Felségednek niluan hogi az tatár ollian nemzetség hogi
télben sátort nem keuan loais abrakot nem keuan es uizenis
hidat nem keuan barátság feieben tuttara agyiuk felségednek.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

366.
1587 deczember 25.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus berezeg nekvC^nk szereteö szomszé-
dunk. Juta mi hozzánk az feölsegtek postaia, mellyet kert
feölsegeöd hogy kesedelemnelkM az hatalmas ezaszar porta-
iara kvC'ldenenk, kit az feölsegeöd barátságát nezuen hiví' em-
berwnket melleié aduan kesedeleomnelkwl el kwldeöttVínk, de
az sok hiaban iwueö meneö postáknak mi haszna uagyon, mi
azoknak i\(^ueseoket meneseoket mind iol tuggyuk, de ennek
utanna feölsegeöd az fele postát ne kwlgyeön, hanem mikor
feolseged leuelet akar az hatalmas ezaszar portaian ualo keö-
uetnek kwldeni, feolseged kwlgye mi hozzánk es mi ala kwl-
gyAJí'k, az feölsegtek oratoranak, es mikoron az feölsegtek ora-
tora leuelet kwldene, feolsegeödnek uiszontag meg kwlgy^X^k
mikor az feolseged leuele hozzánk i^ es megh nem kwlgyWk
mi b>X^neöseök leszWnk, az feölsegtek postait mind ez ideigis

412

hiW emberinkuel tisztesseguel boczattuk, de ez után hogy
kWldhetty^k emberwnket ueleök, ha az feolsegtek postai igy
czelekeodnek, mint im mostan czelekeodeött az mi ember^n-
keön, hogy az útban rutol szidalmazta hitit leolket, illike az mi
országunkban az feolsegtek emberének ugy czelekeödni, mely
dolgot az mi emberwnk mikoron hozzánk iuta panaszképpen
megh monda hogy az feolsegtek postaia rutol szidalmazta hi-
tiben lelkében, mely feolsegtek postaiat ha meg bWntett^k
uolnais meg erdemleotte uolna, de mi nem bántottuk, hanem
mondánk neki hogy feolsegednek tuttara aggyuk, hogy feöl-
seget megh bwntesse ereötte, de mi uiszontag gondoluan,
hogy az fele embertelen magyar gyermek dolgáért nem szVík-
seg uolna feolsegeodet busitanunk, eö penig felt hogy felsé-
gednek tuttara aggyuk, azért panaszolkodott feolsegeödnek
az mi ember^ív^nk feleöl, hogy aual menteneie magát megh, de
keriV(^k feolsegeodet hogy feölseged megh bwntesse mert megh
érdemli, mert hogy Tolnára iwttenek, le ví^lt innya az asztal-
hoz, es az biro feleseget es leányát le Wltette, hatuan arany
forintot az aztalra teölteöt ugy itt, az mi emberink penig
hogy az bironak szolt, hol az koczi kit hattam hogy keszicz,
az biro feöl keluen az asztaltol, az ti postatok ugy kezdeötte
szidalmazni rutolni az mi emberWnket es kést uont hozzaia,
ezt monduan miert keolted feöl az birot, az feölseged mikor
feö keöueteöt kwld, kwlgye feölseged, iwyeön mennyeon sen-
kiteöl semmi bantasa nem leszeön sem i^ueöben sem meneo-
ben, de ez után az fele magyar reszeögeöst embertelent ne
kVC'lg^eön feölseged. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feolseged-
nek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budse festő Nati-
uitatis domini Anno 1588.*

[Kívül magyarul Ernő berezegnek.]

367.
1587 deczember 28.

Ungnad Dávid Szinán basának.
Fogalmazvány.
My Vngnad Dauid . , .

Tekentettes es Nágos Vr nekünk jo zomzed barátunk.
Nágod mi nekünk az minapi postatul mely az portarul jeöt,
azt izente bogi mi az Nágod leuelere melyet Nágod az feölse-

■ A török deák itt deczember 25-iki évkezdetet használt.

4ia

ges Ernestus berezegnek es my nekünk irt valazt nem tezzunk,
árul my nem emlékezünk, hanem ha tertent volna hogi egi
lewelere Nágodnak valazt nem tettünk volna, mikor im nem
regen itthon nem voltam, hanem mezzé ezen országon kyuül,
az semmi gonoz végre nem tertent.

Azt is izente Nágod azon euriertül hogi Nágod mindent
ert es tud Nágod valamit my itt es Bechben végezünk es hogi
az mi hatalmas feyedelmünk az tiztesseges ayandekot be nem
akarnaya küldeni, mely izenetbül ezzünkben vehettünk hogi
nemeli nem igaz mondó emberek vadnak, kik az Nágod el-
meyet arra vizik, mind ha az my hatalmas feyedelmünk az
frigi ellen valamit végezne, az feleknek Nágod ne higyen, mert
tugya azt Nágod hogi minden feyedelem es kyral azal sza-
bad ha mikor orzagaban gyülesth hirdet es tart, melyben az
orzag ziksegekrül végeznek, az mind mostis. Hogi Nágod
pedigh lássa hogi Nágodnak nem iol es hamissan eleiben az
dolgot attak, Nágodtul egi hit leuel egi ighen feö tekentettes
vrert Ernestus berezeg eö feolsege feö etek fogóért Tettauer
Carolert, mely ighen feö vr es reghi nemes nemzetsegbül
zarmazott kiuantattik, Nágod biszonios legyen azon hogi migh
az jeöuendeö bodogh ázzon hawa el múlik az tiztesseges ayan-
dekot el kulgyük, ezt Nágod az hatalmas chazarnak es feö
veziernek megh irhatya, a vagi ha Nágodnak teezik ezen
lewelünket nekiek beküldheti Nágod. Es azt biszonial higye
Nágod hogi az mi hatalmas feyedelmünk es Ernestus berezeg
eö felsége ha ok nem adatatik es ha az Nágod hatalmas eha-
aara magát mas idegben dolgokban mely nem az frigihez valló
arti, es ártani igyekezik sémi oli dolgot ky az frigi ellen volna
végezni akar, azt az mi hatalmas feyedelmünk az Nágod ha-
talmas ehazartul es Nágodtulis kiuan de mind mas keöuet-
kezik Nágodtul, az mind Nágod az eö feolsege lewelebül mi-
nemi nehézségek eö feolsegenek légiének megh erthett. Ha
mideön az myeinktül valami tertenik az mind az Sasuar es
az három bégen, es az eztergami bégen tertent es keöuetkezet
my oka ne légiünk.

Az mi az holdult es holdulatlan falukon valló rablást
illeti azt vizzontag es hasonló puztasagot az ty falutokra
varyon, my semminek oka nem vagyunk nem is akarunk
lenni.

Nágod ezen curier Blo Janust jo chauzal es kesereuel,
mert leueleket vizzen, az my hatalmas feyedelmünktül az
Nágod hatalmas ebazamak es feö vezérnek mentül hamareb
lehet el bochassa, hogi Nágod hatalmas chazara az tizteseges
ayandekrol byzonios lehessen

414

Az mi hatalmas feyedelmünk es Ernestus herczegh eö
feölsege az mi kegyelmes uraynk, ighen gonoz neuen vezik
es nehezlik hogi az Ramadan chaus ezt chelekete es az Nagod
capitschi bassat Constantinapolban az postára vette, melyért
ennihani napot kelletek az mi ctirininknak mulatni; annak
feleötte az capitschi hassa vndok zokal eötet illette, es megh
verte, az mind azjeletmy nekünk megh mutatta, meli dologh
az Nágod hatalmas chazar fogadassa es frigi ellen vagyon, es
ha Nágod az Ramadan chauzt es az capitschi bassat kemé-
nyen megh nem byntetti, az Nágod hatalmas chazara az nélkül
nem hagia, mert ez el nem zenuetheteö dologh, ky az mieink-
tül, az tieteken soha nem tertent, aziert myis az my hatalmas
feyedelmünk kepén gonoz neuen vezzük, es hizzük hogi Nágod
nem tekentuen az eö hamis mentségeket, eöket egiebeknek
példára megh buntetti, melyet mi Nágodnak barátságai akar-
iuk megh hálálni, es magunkat barátságos kepén ayanluk.
Isthen velünk. Keölt Posonban 28 Decembris anno 1587.

Az tekentettes es Nágos vrnak Zinan az hatalmas teörek
chazarnak budai passanak nekünk io zomzed barátunknak.

368.
1587 deczember 29.

Szinán basa Ernő főherczegnek.
Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekünk io szomszédunk.
Feolsegeöd mindenkoron ir mi nekünk leueleben, hogy megh
paranczolnank az mi alattunk ualo uegbelieknek, hogy az
frigyheöz tartsak magokat, kitt megh paranczoltunk, es
mégis tartyak paranczolatunkot, ha ualaki penig innét uala-
mit czelekedeöttis hirWnknelkWl leöt, feolsegeöd egynehan-
szor panazt teöt az begeök feleöl, mely feolsegeöd panasz
leuelet latuan, mindenkoron kit benneök mazulla teöttwnk,
es heleöket megh ualtoztattuk, de mi mioltatol foguan itt
uagyunk, mind azoltatol foguannis nem tuggyuk, hogy
feolseged ualamellyet az uegbeli kapitanok keözzví^l ma-
zulla teöt uolna, es belet megh ualtoztatta uolna, auagy meg
büntette uolna kik meny embeortelensegeot az frigy ellen
czelekeottenek, es feölsegeodnek mindenkoron tuttara attuk,
de feolseged inkab szepeon meg aiandekozta eoket, de mi mind
ez ideig az feolsegtek embeorinek embertelensegeöket mind

415

el halgattuk es lábunk ala nyomottuk, miuel hogy az kett
czaszar keözeöt ualo frigy megh maradandó legyeön, de az
mint lattyuk akariatok hogy az frigy el bomoUyon, bátor ugy
legyeön lelkwnk szerentt kiuannyuk, ha isten azt adna ernwnk ;
hogy aiandektok ninczen ebbeölis megh ismerszik, meny em-
beörtelensegeoket czelekeodnek az uegbeli kapitanok, kik mind
szwntelen az hatalmas czaszar uarai ala szagaidnak, ez el múlt
napokban azt irta feolsegeöd, hogyha az mi alattunk ualok az
frigyheöz tartyak magokat, onnét semminek okai nem lesz-
nek, egy feleöl azt iria feolsegeöd mas feleöl az hatalmas cza-
szar uarai ala szagulton szaguldnak mint im mostannis ez
hónak hetedik napian szerdán az komaromiak tataiak Gesz-
teös ala iwttenek, reggelteöl foguan ueczernye korigh mind
ott uittanak, ennek oka nem tuggyuk mi legyeön, ez dolog
uagyone feolsegeodnek hireuel ninczene, ha feolsegeöd hireuel
ninczen, feolsegeöd bwntesse megh eöket, ha penig feolsegeod-
nek hireuel uagyon, arról megh ismerszik hogy feolseged megh
nem bwnteti eoket, ha ez dolog ugy leszeön, mijs az uegbeli
uitezeöknek szabadsagot adunk, hogy orszagtokat duUyak
égessek ; Erteöttwk hogy mostannis Kanisan embereiteök tábor-
ban uadnak, laytoriakot kapakot lapatokot keszituen, igye-
keözeteök uagyon azon, hogy az hatalmas czaszar uarai ala
mennyének, es az hatalmas czaszar országában dullyonak éges-
senek azért ha feolsegteknek az hatalmas czaszarual frigye
uagyon, ebbeölis megh teczik ha feolsegeöd kemény bVí^nte-
tessel megh bv^nteti, az kik az kett czaszar keözeot ualo frigy-
nek bomlására ezkeppen igyekeöznek, es megh paranczoUya
feolsegeöd hogy az frigy ellen nem iarnak, es az czaszar uarai
ala nem szaguldnak, ha penig ez után az czaszar uarai ala
iWnenek, hitwnkre mongyuk hogy magunk feöl kelwnk, es
orszagtokra megywnk. Ahol feolsegeöd panaszolkodik, hogy az
szolnokiak Kalló fele mentek uolt, abban feolsegeöd igazat
mond, de az mint ennek eleotte tuttara attuk feolsegeodnek,
hogy onnan az feölsegteök alat ualok i#nek az hatalmas
czaszar uarai ala, mégis eök mennek az mi alattunk ualokra
panaszolni, ha feolsegeöd nem hinne, az mi hitWnkre feolse-
geöd k^Jí^lgye egy hiw embeöret ide hozzánk, es mi oda kwl-
gyWk Geszteös ala, az lássa megh houa iWttenek uolt az uar
ala, az uarat megh akaruan uenni, az falukonnis tudakozzék
megh, azokis megh mondhattyak az ti embeöreiteöknek az eö
ide ualo száguldásokat, de ha ennek utanna ide szaguldnak,
feolsegeodnek mi tuttara aggyuk, hogy az mi kegyelmes feie-
delm^nk az hatalmas czaszarnakis tuttara nem aggyuk, hanem
mi magunk feöl kelwnk, es orszagtokra megyWnk, touab el

416

nem akariuk t\Vrni, elég az meny embertelensegeöket az ti
embeoreiteoknek el szenuettv^k. Ezzel ayanlytik feölsegeodnek
io akarattinkot es baratsagunkot. Dátum Budae 29. Decembris
anno domini 1587.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

369-
1588.

Hossia esztergomi emin Olasz Andrásnak.
Gr. Pálffy senioratus levéltára Pozsonyban : arm. lad. 4. fasc. 9. nr. II. i.

Keózeonethem vthan, the Andrae azt akaram the neked
megh jrnom, hogy jm erthem hogy az thi seömerletthekben
karth wallotthall walamynt jarthall, de arroU nem tehetsz ha
jmmar megh vágjon kaar wallassod, azerth azt fogódom the-
neked az en sido hytemre tiztessegemre es emberségemre,
hogy jeóy fely hoszam semmit ne fely, senkjteóU semmi ban-
tassod nem leszen, hanem jsmegh szepp bekesseggell ely bo-
chyattlak, seött annak fóletthe oly morhatt adok theneked
kezedben, hogy az kywell adós wagy thalam vgyan azon mor-
haboll megh fizetthecz kewessenkenth, wagy három wthadban,
azerth semmit ne fely ezen hytt lehelemre bizwast jeötthen
fely jevy hoszam, es holy egyszer, holy maszor kewessenkent
fizes, twdod hogy ez ideigis en senkytt nem banthottham,
most sem akarok senkit megh banthanom. Az Peternekis megh
mondgyad hogy ha akar en az Nágos bassattví^lis hytt lewe-
lett zerzek nekj, azerth ha akarya eoys szabadon ely jeóhett,
senky addegh nem banthya migh énnekem megh nem fizeth
hanem eeys holy egyszer, holy maszor kewessenkent had
fizessen, az Ermeny Mihalnakis mond kózeónethemeth, mynt
barathomnak, es megh mondhatod nekj hogj elégett thóre-
ketthem az eö dolgában, azerth azt fogatta énnekem Bengly
Memy hogy walamyt en ely wegeszek keöztek eö abban aly
megh, azért megh mondhathod neky hogy ha eöys ala akar
jeönny, semmit ne felijén bizwast ely jeohett, Isten welwnk.
Kiélt Bwdan anno 88.

Jerusalembely Hossia, az hatalmas

thörek czyazarnak feö emengje

Eztergamban.

[KÍVÜL] Ez lewely adassék Olaz Andrásnak Kamaromban
lakozónak kezeben.

417

370-
1588 január 11,

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa ...

Feolsegeös Ernestus herczegh nekWnk szereteő szomszé-
dunk. KeoszeonetWnk es magunk ayanlasa után. Megh hozak
mi nekWnk az feölsegeod leuelet, melyben ker feolsegeöd
hogy az tiszteöleteös férfiúnak Tettauernek feolsegeöd talno-
kanak az tisztességes ayandeknak ala iWuetelire adnánk az mi
hitt leuelví^nket, lam ennek eleötte ualo napokban irtuk uala
mind feolsegeödnek smind Vngnad Danidnak, hogy mikor
feolsegteök feö keöueteöt boczat ala, mindeneök ellen szaba-
don es bizuast iwyeön senkiteöl bantasa nem leszeön, de az
sok hiaban ualo posta nem szwksegh, es az felet ne kwlgyeön
feolsegteök, iollehet az az leuel elég uolt uolna, mind azon
által az feolsegeöd leuele latuan, illyen módon aggyuk ez mi
hitt leuelwnket, hogyha feolsegteök az mint ennek eleötte
irta uolt, hogy ez mostani Bódog ázzon hauaban ala boczattya
feölseged, ha ez hónak fottaig itt leszeön az tisztességes aian-
dek, ez mi hitt leuelWnk hitt leuel. Fogaggyukis áz mi hitwnkre
tisztessegwnkre, hogy az feölseged megh neuezeöt emberének
es minden hozza tartozóknak sem ala iVí^ueöben sem uizza
meneöben senkiteöl semmi bantasa nem leszeön. Ennek bizon-
sagara attuk ez mi peczeteös leuelví^nket, hol penig ez hónak
fottaig itt nem lenne, ez mi leuelwnk hitt leuel nem leszeön.
Ezeöknek vtanna eztis akarank feolsegeödnek tuttara adnunk,
hogy az mi alattunk ualo uegbeli uitezeok tuttunkra attak,
hogy miuel Nadasdy azon igyekeozik, hogy miheleön az uizek
megh fagynak, mingyarast az hatalmas czaszar uarai ala iwyeön
es az frigy ellen ualo dolgot czelekeöggyek, ki bizony dologh,
azért ha ualami lenne, feolsegeöd ne mongya hogy feolsegeöd-
nek hireuel nem uolt, azért paranczollya megh feolsegeöd
tartsa az frigyheöz magát, mert általán foguan az eö czele-
keödetiert orszagtoknak leszeön kara. Isten uelwnk. Dátum
Budae 11. Jan. Anno dni 1588.

[Kiviil magyarul: Ernő berezegnek.]

A budai basák. 2 /

418

371-
1588 január 23.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh nekwnk io szomszédunk.
Keöszeonetwnk vtan. Meg hozak mi nekwnk az feolsegeod
leuelet melybeöl mindeneökett meg ertenk, iria feolsegeod
hogy romay czaszar eö feolsege az frigyeött meg tartya, es
mindenví^tt az uegeteokben megh uagyon paranczolua hogj az
frigyeöt meg tartsak, igaz hogy az czaszarok az frigyeöt meg
tartyak de az ti uegeiteökben ualo kapitanok nem tartyak
tnegh, seöt inkab az frigy ellen iarnak, es mindenkoron igye-
keöznek az frigy ellen ellenkeozeo dolgokot czelekeodni, mely
dolgokot feolsegeodnek mindenkoron tuttara attuk, de megh
ez ideig eggyet sem bVí^nteteöt megh feolsegeod benneök, mi
feolsegeodnek panaszolkoduan, feolsegeod uiszontag az mi
alattunk ualokra hogy az frigyeöt megh nem tartanak, az mi
alattunk ualok az frigyheöz tartyak magokat, czak onnan tar-
tanak meg az frigyeöt, ebbeolis meg teczik miképpen tartyak
meg az frigyeöt, hogy az mely faluk uarosok eleiteol foguan
az hatalmas czaszarnak feiet haytuan, mind az hatalmas cza-
szaret smind szpahiaioket igazan megh attak, mostan penig az
uegbeli kapitanok meg paranczoltak hogy szpahiaiokhoz be
ne ivl^yenek sem az hatalmas czaszaret sem szpahiaioket megh
ne aggyak, az felekben ha el hoznak, kinek uagyon bwne
benne, sem mi nekwnk sem az szpahiaknak abban bwne nin-
czen, hanem az uegbeli kapitanoknak kik be nem boczattyak
eöket szpahiaiokhoz, mint az hatalmas czaszar uarosais Szikszó
az hatalmas czaszaret nem hogy meg atta, seöt inkab az vrok
palánkot czinaltatot benne, hogy adoiokot megh ne aggyak,
eze az frigy tartás, ez dolog uagyone feolsegeodnek hireuel
ninczene, ha feolsegeodnek hireuel ninczen, paranczollya megh
feolsegeod hogy tiz napig summaiokat be hozzak, mert ha tiz
napra megh nem leszeön, az hatalmas czaszarnak tuttara
aggyuk, az palánkot feieökre rontattyuk, es eö magokat rab-
ságra hozattyuk, ezeön kiuVv^lis az mely faluk eleiteol foguan
be uoltak hodolua adoiokat megh attak, paranczollya meg
feolsegeod az uegbeli kapitanoknak hogy az feleket kwlgye-
nek be szpahiaiokhoz, adoiokat igazan megh aduan, ha innen
ualakiteöl az felének ualami bantasa lenne ki teöruentelen
dolog uolna, feolsegeod aggyá tuttunkra, es ha mi megh nem

419

bví^ntetnenk mi bví^nwnk legyeön. Ezeoknek vtanna, irta feöl-
segeöd hogy az tisztessegeos aiandek keszön uolna, czak az
mi hit leuelví^nket uaria feölseged lam az feolsegeöd kiuan-
saga szerent az mint feölseged irta uolt hogy ez Bódog azzony
haua mig el fogyna, az tisztességes aiandek itt Budán leszeön,
az szerent hit leuelví^nket kví^ldeöttwk, de mégis az feölseged
fogadása szerent az aiandek megh nem leön, most ismeg
uyonnan kiuanaya feolsegeöd hit leuelwnket, hyzem az elebbi
hitt leuelwnk az tyztesseges aiandeknak ala i>A^uetelire elég
uolt uolna, mert az mi hitwnk hitt, es az mi szónk igaz be-
szed, azért ha felsegteoknek aiandeka uagyon, kesedeleom
nelkwl boczassa ala, az feölsegteök embeöre bizuast iwhet az
tisztességes aiandekual, kinek sem ala iwueoben sem uizza
tereoben senkiteöl semmi bantasa nem leszeön, az kik penig
innen uizza térnének azokat azonképpen bekeuel uizza bo-
czattyuk. Isten uelwnk. Dátum Budae 23. Jan. Anno dni
1588.

[Kívül ma arai Ernő berezegnek J

372.
1588 ianuár körül.

Szinán basa Ungnad Dávidnak.

My Zinan passa . . .

Tekintetes Nágos ur nekünk szereóteó szomzedwnk az
Nágod leuelebeól mindeneket ertetwnk Nágod leueledben irria
hogi meg büntetnénk az my kapichy basánkat es Ramadan
czaust miért hogi az útban az Nágod uraidnak postaiat hogi
rVv^twl szidalmaztak es uertek es azért uraid igen nehezlettek
es io neuen nem uettek Nágod igazzat mond de az posta ha-
^vvdot es igazzan nem atta eó felségének de ezt az dolgot
Nágodnak igazzan twttara aggywnk mint leót az dolog azt
ne gondollia Nágod hogi az en emberem keduert szolok mert
en oly ember uagiok hogi az apám keduetys nem nézzem ha-
nem igazzat zolok ha kedig az my emberemnek bWnne leót
ez dologban mingiarast fel akaztottam uolna zauatis nem hal-
gatam uolna de myuel hogi az aposta igen rezeges magiar es
az utón az my emberwnk nekj zolt ne rezegeskeiel meg hanem
kel fel mennywnk el eö mingiarast rví^tal zitta az my embe-
rwnket te roz hitetlen tereök tarcz dolgodat mind azon kyw^l

27*

420

Tonara hogi jwttenek az en emberem mingiarazt az bironak
zolt hogi koczikat zerezzen es eö magais az emberem ment
ky az koczykert es az en emberem be jwwen az biro hazában
talallia az postát hogi aztalnal le Wlt innya es az birot fele-
szegestwl leianastWl az aztalhoz le Wltette melleié az my em-
berví^nk mingiarazt az bironak zolt hol az koczjk az biro fel
keölt az aztalt^^l koczikert meny az posta mingiarazt kést uont
az mj emberví^nkre es ereossen hitiben meg zitta te roz eb
teoreok mert keoltod az aztaltwl az birot az my ember>X^nk zolt
az postának.

Azért keöltem hogi koczykat hozzon es teys az italt had-
del az posta iszmeglen feöl keoluen késsel az en emberemre
ment az en emberem azt latuan eoys otalmazta magát ez az
dolog ugi leöth mert az tonay birot hitjre kérdeztem mint
leot az dolog az biro eo maga ugi bezelete az mint Nágodnak
Írtam es az en emberem hozzam jwwen nekem panazolkodek
az posta feleol hogi ereossen hitiben zitta mj ha meg bwn-
tetWnk uolna meg erdemlete iiolna de mj nem bantotwnk
hanem mondák nekie meg latod hogi uradnak twttara adom
embertelensegedet mit mieltel az mj emberinkén de peniglen
mj gondoluan az fele embertelen magiar giermeknek dolgáért
eo felséget ne bozjehwnk az posta felt hogi tuttara az urának
ágiunk azért panazolkodot maga menczegert azért kerywnk
Nágodat bví^ntessetek meg ezt az postatis kit mostan kwltetek
hanem kwltwnk uolna meg lehetet uolna miért hogi illen mó-
don czelekeznek de mj az Nágodtok baratczagat nezuen ke-
szedelem nekwl hww emberwnket el kwltwnk de ennek utanna
Nágtok efféle heaba ualo posta ne kwlgietek mert uizza
kwlgJN^nk hanem mikor akartok leuelet kwldene ide hozzánk
kwlgietek es mj ala el kwlgywnk az portan oratorotoknak es
az oratornakis irtam hogi ez fele heaba jwweo meneo postákat
ne kwlgien hanem mikor leuelet kwld ide hozzánk kwlgie es
mj el kwgjwnk Nágtoknak mert Iztennek hala annj ideteol
foguan mj ideonkben posták kik jwtenek zepen aiandekoztví^nk
feo embereinket uelek boczatwnk mert edig senkit ne uerte-
nek de mostan az embertelen részeges magiar eo maga beönes
leuen meg eÖ panazolkodot hanem bwntetiket az hatalmas
czaszarnakis az uezirnek is tMtara agiVí^nk mitt czelekeznek
postaitok es az utón rezegeskednek es rezegek leuen embe-
reinket hitekben zidgiak.

Aztis irria Nágod hogi romaj czaszar es Ernestus berezeg
eo felsége akarnának feo keouetit ide hozank kwldeny bátor
kVí^lgiek el az eo hozzaia ualokal egietemben sem jwweöben
sem meneoben senkjtwl semmj bantasok nem uizontak kik

421

uizza temek senkitwl semmj bantasok nem lezzen ezzel egie-
temben aianlywnk baratczagví^nkat Nágnak

[Kivül.] Az Nágos urnák romaj czazar feo tanaczanak
Ugnod Dauidnak nekwnk szomzed baratwnknak adassék ez
leuel.

373-
1588 február 5.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekwnk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Ennek
eleotte itt Budán let^^nkbennis találtuk uala megh feolsegeö-
det leuelví'nk által, az hatalmas czaszarnak egy Szikszó neuw
uarosa feleol, kik eleiteöl foguan az hatalmas czaszarnak feiet
haytuan, adoiokot igazan meg attak, kertek uala feolsegeödet
hogy feölsegeöd paranczolna meg nekieök, az hatalmas czaszar
adaiat adnak megh, de mind azulta fogua eleoszeör itt létünk-
ben czak egyszer i^íí^ttenek be, kett ezer forint leuen summa-
iok, ackoris czak hat száz forintot hoztak uala, az után kedig
menyt itt uoltunk, innen Temesuarra mentWnk, onnan meg
ide iví'ttWnk, mind azultatul foguais im négy esztendeié leszeön,
hogy be nem iví^ttenek, es az hatalmas czaszarett megh nem
attak, azért mostannis keriwk feolsegeödet, paranczollya meg
feölsegeöd nekieök, hogy hozzak be az czaszar adaiat, azon-
képpen az teöb faluknakis kik zaimok szpahiake, kik eleiteöl
foguan adót attanak, azoknakis paranczollya megh feölsegeöd
hogy iwyenek be, az czaszar adaiat es szpahiaioket aggyak
megh, azt penig ne gondoUya feölsegeöd, hogy azért keriWk
feolsegeödet, hogy mi elegek nem uolnank azoknak el rabla-
tasara, auagy hogy be nem hozathatnánk, de miuel hogy az
kett czaszar keozeöt ualo frigyeöt meg gondoluan, szabadsagot
nem attunk nemis adunk sem hegnek sem szpahiaknak falu-
kot rablani, azért feölsegeöd paranczollya megh, hogy adoiokot
aggyak megh, mert ha be nem ivének az faluk, feolsegteök
oka leszeön az frigy bomlásának, mi nem leszwnk, eggyk oka
ez hogy az falukot be nem boczattyak, mas az hogy aiandek-
toknak ala iwuetelinek ideié regeön el múlt, annelkwlis teolwnk
háromszor kert hitt leuelet feölsegeöd ayandektoknak ala
i\Vuetelire, de megh sinczen, ha aiandektok uolna, eddig regeön

422

el iVC^tt uolna, de im lattyuk hogy ninczen, es akaratotok
uagyon az frigy bomlására, az mi alattunk ualok ezt latuan,
hogy sem az faluk be nem íwnek, sem aiandektok ninczen,
sem penig leuelwnkre ualazt nem teszteok, ha valami oly do-
log hirVÍ'nknelkVí^l teörtenik, mi teölwnk ne tuggyatok, se az
után ne iriatok, mert feolsegeöd leszeön minden háborúság-
nak oka. Isten uelWnk. Dátum Budae 5 Febr. Anno dni 1588.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J

374.
1588 márczius 12.

Szinán basa Rudolfnak.

Mi Szinan passa . . .

Feolseges romay ezaszar, nekv(^nk tiszteölendeö szomszéd
vr barátunk. Keöszeönetwnk es magunk aianlasanak vtanna.
Az feölseged embeöre kit feölseged az hatalmas ezaszar por-
taiara az tisztességes aiandekual boczatot iwue mi hozzánk,,
miuel az ut igen nehéz uolt, az louakban megh farattak uala,
keönyeörge ez okaert mi nekwnk, hogy haiora szeörzenenk,
mi az feolsegeöd barátságát nezuen, eö magát az tisztességes
aiandekual szépen haiora szerzeöttwk eleb ket napual azkoczikat
üressen Nándor Feir uarra kWldeött'^K^k, eö magát mind az eö
hozza tartozóknál az tisztességes aiandekual, hiví^ emberinket
melleié aduan, tisztesseggel haion ala boczattuk. Azon feölse-
ged embereteöl szoual az mit izent feölseged mindeneöket
megh ertenk, izén feölseged az frigyeöt hogy meg tartanánk,
isten lattya eö feölsege, hogy mi feolsegeöd keözeöt, es az mi
kegyelmes feiedelmwnk keözeöt mindenkoron igazan es hiuen
igyekeöztWnk szolgálni, ennek utannais ugy akarunk, de ez
mostani aiandek, mellyet feolsegeöd ala boczatot, megh az mi
eleött-íC^nk ualo Aly passa ideiere ualo aiandek, taualy eszten-
deöre ualo, lattya penig feölseged ez mostani esztendeöre ualo
aiandeknak ala iwuetelinekis ideié el i'íí^t, azért hogy leszeön
igy az frigy tartás, tuggya feolsegeöd hogy az hatalmas cza-
szaris iob keduel latna mikor felsegeöd megh ideien ala bo-
ezatana, azért feölseged sz. Gyeörgy napig ez mostani eszten-
deöre ualo aiandekotis boczassa ala, ha az meg leszeön megh
lattya feolsegeöd, hogy mig mi itt leszVt^nk semmi oly dolog
nem leszeön ki az frigynek ellene uolna, az hatalmas ezaszar-

423

nalis szánunk, es mind az uegbeli begeöknel foganatos leszeön,
de ha az aiandek menteöl hamarab megh nem leszeön, ha
mi teörtenik feölseged mi teölwnk ne tuggya, ezt barátságból
akarank feölsegeödnek tuttara adni. Isten éltesse feolsegeödet^
Dátum Budae 12 Marty. Anno dni 1588.

[Kívül magyarul . a római császárnak.]
[U. ezen szöveg Ernő herczeghez is.]

375.
1588 április 15.

Szinán basa Ungnad Dávidnak.
Mi Zinan passa . . .

Tekintetes Nágos ur nekWnk zomzed baratví^nk keozeone-
tunk magv{^nk aianlasa után az Nágod uraynak az portan uleó
orator ualamy leueleket kwldet ide my hozzánk kik Nágod-
nak zolnak kert minket leueleben hogi Nágodnak el külde-
nénk mys az regy baratezag feieben keszedelemnekVí^l

Annak utanna ének eleotte uraidnak leueleketh kwldettWnk
uala az tizteszeges aiandek feoleöl miért hogi ez mostany kit
kwltenek Nágod iol twggia hogi az taualy aiandek es meg
Aly passa ideieben kellett uolna jwnny my kedig ugi gon-
doltví^nk hogi ez mostany eztendeore ualo aiandekotis eggyWth
kwldj el az taualjual de az Nágod uray czak az taualit kwl-
tek el.

Azért regy barátom Nágod ezez ur es sokatys latot Nágod
onnét my innét az ket czazar keözeöt ugi teóreókedjWnk
hogi az fríg marandó légien lattia az izten hogi my inneg
mind ez ideigjs azon teöreokettwnk hogi mind ket fele igazag
zerent zolgallywnk ez utanjs azon lezzWnk hogi ket czazar-
keozeöt hwwen zolgalny es az uegbely embereiteknek sok
gonoz czelekediteket lab ala niomtam es az hatalmas czazar-
nak tvC^ttara nem atam de halotam példa bezedben hogi io
tetei iot nem kel uarny mys ugi uagywnk ueletek my mennél
inkab ioual uagywnk hozzatok tj annál inkab ember zamban
nem tartok azért lezzen olj ideié hogi Nágod minket meg
emlit ezt baraczag feieben tutara adom Nágnak annak
utanna ez mostany eztendeore ualo aiandeknakalajwetelenek
el erkeozet ha az Nágod uray Zent Gieorgi napig ala kwldik
io holot nem kwldeneiek meg izten tuggia hogi lezzen az dolog
es my tVí^l^^^nk az után ne tuggia Nágod datwm Bude 1588..

424

Annak utanna nekwnk zomzed baratwnk kerrjwnk nago-
dat hogi Nágod penzwnkert ket szelendeket iot ereöget kN^^lden
nágod uagi ha nágod morhatis keuan nágod aggia twtwnkra
mys nágodak meg kwlgywnk es anekwlis hazonlo baratczagal
lezzwnk nágodnak ezzel egietemben aianlywnk baratezagwnkat
nágodnak.

Annak utanna zomzed barátom eztis akaram nágak twttara
adnom hogi mostansagal eminap embereitek az hatalmas cha-
szarnak Nouigrad mellet wy palánk alat jwtenek es zagwld-
tanak de az izten nem uitte ele dolgokat hanem felete (?) orcza-
ual uizza tértének es eóteót le uagtanak, Iszmetlen annekwl
mostan ismét Zolnok uegeben ezwe gWlekeznek uolt emberei-
tek es azon teoreokeznek Zent Miklósra menny azért Nágod-
nak tví^ttara adom hogi az után ne mongia nágod hogi twttara
nem atví'nk es aztis . . . twttWnkra uagione hirredel nineze ha
kedig nágod hireuel ninczen nágod bwntesse meg azokat kik
az frig ellen iarnak egy ez hogi az aiandek nincz mas ez hogi
annyi embertelenséget czelekeznek jm zem látomás az frig
bomlásának onnét leznek okaj ugi twggia nagod.

[Kívül magyarul: Ungnad Dávidnak.]
(Egykorú. hátJBgyzet szerint apr. 15-éről.)

376-
1588 április 24.

Szinán basa Pálfi'y Miklós főkapitánynak.

Mi Szinan passa . . .

Tekintetes es N. vr, nekwnk io szomszéd barátunk Keö-
szeönetwnk vtan. Megh hozak mi nekví^nk az N. leuelett, mely-
ben iria N. hogi Haszan begeot es Mahmutt begeött, az eö sok
keönyeörgesekre es az istenre tekintuen ide Komaromban
hozatta N. azért tuggya N. hogy eddig sem Haszan begert
sem Mahmutt begert sem irtunk sem keönyeörgeött^nk, az ki
ez ideig irt es keonyeörgeöt ereötteök Nágodis annak irion
feleöleök ne mi nekwnk, hol penig ha mi iot Nágod czelekeödeöt
veleök, annak Nágod veszi erdemett az Nágodnak hasznai,
N. minekwnk az feleöl ne irion, Nágodnak kezeben vadnak es
tarcz iol eökett, mertt ha eött begeött egy penzeön adnanakis
mi nekünk nem kel. Isten velvP^nk. Dátum Budae diui Ceorgy
Anno dni 1588.

425

[Kíviil] Az Tekinteteös es N. vrnak, PalíFy Miklósnak,
posony es komaromy varmegyéknek feö Ispannyanak, es
komaromy feö kapitannak, nekwnk io szomsed barátunknak
adassék.

377-
1588 április 28.

Szinán basa Ungnad Dávidnak.

Mi Szinan passa . . .

Tekintetes es N. vr, nekwnk io szomszéd barátunk.
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Juta az hatalmas
czaszar portaiarol egy emberVvnk, kiteöl az Ntok kwldeöt
valami leuelekett, azonképpen az mely keöueteöt Ntok az
tiztessegeös ayandekual ala boczatot, ezeön mi embervC^nk
aztis találta, eöis kwldeöt valami leuelekett, kertek azon min-
ket hogy azokot Nágodnak kwldenenk, mely leuelek miheleön
kezünkben iutottak, mingyarast minden kesedeleomnelkwl,
az Nágod barátságáért feöl kwldeöttwk Nágodnak, Touabba
ez el múlt napokbannis találtuk vala meg Ndat az tiztes-
seges ayandek feleöl, miuel az mi kegyelmes feiedelmví^nk
mi teolwnk akaria tudni, ha az tiztesseges ayandek vagyone
ninczene, mely mi leuelwnkre N. megh valazt sem ada,
nem tuggyuk mi legyeön az oka, iol tuggya N. hogy annak
megh Sz. Gyeörgy napian itt kelleöt volna lenni, mas az Ntok
mindenkor azt iria, hogy czak innen valami okot ne aggyo-
nak az mi alattunk valók, onnan semmi oly dolog nem
leszeön ki az frigynek ellene volna, mi mindeneoknek meg
paranczoltuk, hogy mindeneök az frigyheöz tartsak magokot,
kik innen az frigyeöt mégis tartyak, de az Ntok alat
valók mind szwntelen, hol ket ezerén, hol három ezerén négy
ezerén, hol Feir var ala iwnek es igyekeoznek, hol Sambok
ala, hol Wacz ala es az teöb veg varak ala, kiben isten nem
viszi eleö szandekokot, mint mostan Dobó Ferenczis indult
volt Wacz ala egynehány ezer magaual, nem az frigy ellen
vagyone ez fele dolog, auagy tálam Dobó kwleön partot Vvteot
magának, auagy Ntok nem bir vele, hogy az fele dologertt
Ntok meg nem bwnteti, mit gondol N. ezeön hogy az ayan-
dek sinczen meg mas feleöl ezkeppen mind szWntelen az
hatalmas czaszar varai ala szaguldnak mi Nágodnak iouat
akariuk, azért találtuk megh ennek eleötteis barátságból Ndat,
mert tuggya Nágod hogy az fele dologból az kett czaszar

426

keözeöt való frigynek bomlása keöuetkeözik, azért Nágod
minket kesedeleom nelkVí^l tegyeön bizonyossá az tiztesseges
ayandek feleöl vagyone ninczene hogy ttiggyuk mys az hatal-
mas czaszarnak tuttara adni, mert ha valami oly dolog teör-
tenik mi okai ne legy^Jí^nk, ezeöket barátságból akarank Nágod-
nak tuttara adni. Isten velAX^nk. Dátum Bude. 28 April Anno
dni 1588.

[Kivül magyarul: Ungnad Dávidnak.]

378.
1588 május 15.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczeg, nek#nk szereteö szomszé-
dunk. KeöszeönetvVnk es magunk aianlasa vtan. Megh hoza
mi nekWnk az felsegtek embere Knoczer Dienes az feölseged
leuelet kit az hatalmas czaszar portaiara boczatot feölsegtek,
kitt mijs minden kesedeleömnelk^l hiw emberWnket melleié
aduan, az hatalmas czaszar portaiara tisztesseggel boczattunk.
Touabba iria feölseged hogy nem illenek az mi hitt lewel^^nk-
heöz, hogy Szabó Mihalt méltatlanul Esztergámban tartyak,
kit felsegtek az tisztességes aiandek mellet az feölsegtek feö
keöueteuel boczatot uolt ala, az igaz dolog hogy nem illik, de
mi nekví^nk ebben hirwnk nem uolt, mert az mi hitv^nk hitt,
es ualamit fogadunk mégis allyuk, de mikor az tisztességes
aiandek ide erkeözeöt uolna, Oszmán begh panaszolkodot uala,
hogy Szabó Mihály egy rabiat uitte uolna ki, ki miuel mind
ez ideigis sarczat megh nem fizette, sem eö maga be nem ivt'tt,
Szabó Mihalt monda hogy meg tartya ereötte, mi Oszmán
begeöt megh pirongatank azért, hogy miért ala i^ueö es
meneö keouetnek rabot ad es meg paranczolank hogy megh ne
tartsa, mikor innen az tisztességes aiandekot ala boczattuk
uolna, másod nap az mi hitt leuelví^nk szerent Szabó Mihaltis
feöl boczattuk leuelekuel, annak utanna ugy mint eöteöd nap-
nál, ertenk hogy Esztergámban az begh Szabó Mihalt megh
tartoztatta, es mingyarast páran czolatot kwldenk az bégnek,
hogy Szabó Mihalt kesedeleömnelk^l el boczassa, az beg ollyan
ualazt teön hogy Komaromban feöl boczatta, es az után sohol
semmit nem erteött^nk feleöle, sem feölsegtek tuttunkra nem

427

atta, eö maga is penig czak egy kis leuelet tudót uolna k>^l-
deni, mi gondot uiseltwnk uolna róla, azért az feolseged leuele
latuan, es miheleön az feölsegtek embeöre emiekeözek feleöle
mingyarast ala hozatank es el boczatank, mely dolgot az beg
hogy hirwnknelkwl czelekeödeöt, megh lattya feolseged hogy
gondunk leszeön róla. Ezeöknek vtanna az rabok dolgát az
mi illeti, hogy az teöreök rabokot szannya feölsegteök, azon
nagy czudank uagyon, azokot felséged ne szannya hanem az
magyar rabokat, es ha az magyar rabokat feolseged szánna,
meg paranczolna mindeneöknek hogy teöreök rabon magyar
rabot es nemeteot szabaditananak, azért kiki rabiat iol tartsa
mert semmiképpen az nem leszeön, hogy innen louat auagy
kész pénzt ki uigyenek rabért, az eleiteöl foguan meg uolt
az hatalmas czaszartol tiltua, hogy rabért senki louat ki ne
aggyon, pénzt azért nem engedwnk ki uinni, hogy akar mely
hituan teöreök legyeön ezer forintra ket ezerre sarczoltattyak,
ha penig meg ertengywk hogy ualaki louat ki uinne, eö magát
io farkon hordoztattyuk, nem mongyuk hogy posztot auagy
mas fele marhat, ha kepeös szerent be nesznek rab ualczaga-
ban, hogy meg nem engeggywk, de louat es pénzt semmi-
képpen nem engedwnk ki uinni ; Végezetre panaszolkodik
feolseged az mi alattunk ualo begeökre es uitezeökre, mikor
mi penig az feölsegtek alat ualoknak az frigy ellen ualo czele-
keödeteöket feölsegteknek tuttara aggyuk, feölsegtek azt nem
hiszi, hanem az feölsegtek alat ualoknak hazugságokat, de
most meg teczik, hogy nem igaz hanem hazugság dolgok, mert
megh az szolnoky begh heleben sem jwtt, immár azt hazuttak
feleöle hogy nem akarna az frigyeöt megh tartani, azért czak
feölsegtek paranczoUya meg onnan az uegbeli kapitanoknak
tartsak az frigylieöz magokat, es az mely faluk uarosok eleiteöl
foguan az hatalmas czaszarnak feiet haituan mind az hatalmas
czaszaret smind szpahiaiaet megh attak, mostannis mikor
annak ideié uagyon, iví^yenek be szpahiaiokhoz, az hatalmas
czaszaret es szpahiaioket igazan megh aduan, ha ualamely
falunak auagy uarosnak ualakiteöl ualami bantasa lenne, meg
lattya feolseged bwntetlen nem szenueggywk, az mely falut
irt feölsegeöd hogy Kanisa fele el rablottak, iollehet meltan
czelekeöttek mert be nem akartak iwni, mind azon által az
feölsegtek embeöre lattá, miképpen az szpahiaiokot fogua
tartyuk, az teöbbiertis kik annak az rablásnak okai uoltak
ereötteök kwldeöttwnk, meg lattya felsegtek miképpen meg
bvv^ntettywk ; czak az feölsegteök alat ualok tartsak az frigy-
heöz magokat, innen mi gondot uisel-^nk hogy ezeök semmi
lenkeözeö dologra okot nem adnak.

428

Az tisztességes aiandek dolgát penig az mi illeti, ennek
el eöttei s egynehanszor találtuk meg feölsegeodet leuelWnk által
feleöle, mely mi leueleinkre feölsegeöd megh tialazt sem adót
mi feölsegteoknek iouat akariuk, azért akarnánk hogy feolsegtek
ne keslelne, mert lattya feölseged hogy annak ala íwueteli-
nek ideié meg Sz. Gyeörgy napban el múlt. mas az, az mely
faluk eleiteöl foguan adoiokot megh attak, mostan be nem
i^nek szpahiaiokhoz, kibeöl semmi io nem keöuetkeozik, mas
az, az hatalmas ezaszar mi teölwnk akaria megh tudni, az
tisztességes aiandek uagyone ninczene, azért feölseged mi
nekwnk kesedeleömnelkwl aggyá tuttunkra uagyone ninczene,
hogy mijs az mi kegyelmes feiedelmwnket tuggyuk bizonyossá
terjni feleöle, es ha készen uagyon, feolsegtek kesedeleömnelkwl
boczassa ala, mellyet ha ideien ala boczat feolsegtek, az hatal-
mas czaszaris iob neueön ueszi. Ezzel egyeteömben ayanlyuk
feölsegeödnek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae
15. May. Anno domini 1588.

[Kiui'il magyarul: Ernő berezegnek.]

(Ezzel szószerint egyező levél Ungnad Dávidhoz.)

379-
1588 május 26.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Emestus herczeg nekWnk szereteö szomszéd
barátunk keöszeönetv^nk es magunk aianlasa vtan. Ennek
eleötte egynehanszor találtuk megh feölsegeodet leuelWnk
által, az faluk dolgából, hogy az mely faluk eleiteöl foguan
az hatalmas czaszarnak feiet haytuan be iWttenek, mind
az hatalmas czaszaret smind szpahiaioket igazan megh attak,
hogy meg paranczolna feölseged minden uegbeli kapitanoknak,
az fele falukot mostannis be kwldenenek szpahiaiokhoz, mely
leuelWnkre feölseged meg ualazt sem adót, kiért egynehanszor
az zaimok szpahiak feöl tamattanak, hogy faluiok sem iW be,
sem penig el nem haggyuk rablani eoket, de mi mind ez
ideig kitt az begeökben zaimok ban, kit szép szoual, kit pal-
czaual kit egyéb fenyeögetesuel le nyomtunk, mas az abbolis
egynehanszor találtuk meg feölsegeodet, hogy minden kapita-
noknak paranczolna megh feölseged tartanak az frigyheöz
magokat, de az uegbeliek sem romay ezaszar eö feolsege

429

hitit emberséget megh nem gondollyak, sem az frigynek meg-
maradását, hanem mind szVvntelen az hatalmas czaszar uegei
ala szagaidnak, es szwntelen ualo ellenkeözeö dologra okot
adnak, mint nem regeön Dobó Ferencz nagy haddal iWtt
Gyarmat fele, akart Szonta ala iWni, hogy azt feöldig el há-
nyassa, de isten nem uitte eleb szándékában. Ismeg az tataiak
egymás után czak hamar keczer Gesztes ala iwttek, de hogy
semmit nem kaphattak ismeg uizza tértének, azonképpen ez
mostani napokban Vall ala iwttenek, mostan meg azon nád-
nak hogy az kett hatalmas feiedeleÖm keözeöt ualo frigynek
ualamit ellene czelekeödhessenek, de az hatalmas czaszar
legyeön egessegben, isten segetsegebeöl az eö szandekokot
isten az eÖ magok feiere fordittya, az frigynek dolga feökeppen
három dologban uagyon : Eggyik hogy algyut uar ala ne
uonnyonak, második hogy az tisztességes aiandek ideieben ala
iVvyeön harmadik hogy az mely faluk ez ideig szpahiaiokhoz
be iwttenek, be iwyenek, de sem az faluk be nem iwnek, sem
az tisztességes aiandek megh ninczen.

Harmadik dolog ez, hogy mind szví^ntelen az uegbeliek az
hatalmas czaszar uegei ala szaguldnak, mi ezt nem tuggyuk
miképpen uagyon ez frigy, ez ideig az mint meg fogattuk,
minden uegbeli begeöknek megh paranczoltuk az frigyeot
megh tartsak, kit mégis tartottak, de immár hogy mind begeök
zaimok szpahiak lattyak azt, hogy sem az faluk be nem iwnek,
sem az tisztességes aiandek megh ninczen, azon keözben az
uegbeliekis mind szwntelen az hatalmas czaszar uegei ala
szaguldnak, nem tuggyuk mitt mongjunk nekieök, mert ez
ideig azt mondottuk hogy mi feolsegteknek irtunk, ez dolog
feleöl, azért mind az tisztességes aiandek megh leszeön, smind
az faluk ez után be iwnek, im mostannis az hatalmas czaszar-
nak ket uarosat, kik eleiteöl foguan be iwttenek, adoiokot
igazan meg attak, az uegbeli kapitanok be nem boczattyak,
azt mongyak nekik, ha nemett czaszarnak teöreök czaszarual
frigye uagyon, mi nekwnk frigywnk ninczen, azért be ne
mennyeteök mi megh otalmazunk titeket. Ezeoket barátságból
akarank feölsegeodnek tuttara adni, kireöl ha feölsegeod gon-
dot nem visel, ha mi teortenik mi okai ne legyví^nk. Valazt
uarunk feolsegeodtví^l. Isten velwnk. Dátum Budae 26. May.
Anno domini 1588.

[Kiviil mag Lj árul : Ernő berezegnek.]

430

38o.
1588 július 16,

Szinán basa Ernő főherczegnek.
Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh keöszeönet'íí^nk es magunk
aianlasa vtan. Megh hozak mi nekví^nk az feölsegeöd leueleit,
mellyekbeöl mindeneoket megh ertenk : iria feölsegeöd
hogy az mely postaia feölsegteknek eleöszer az hatalmas
czaszar portaiara mentt, az által az hatalmas czaszart es az
vezereöket bizonyossá teötte feölsegeöd az tisztességes ayan-
dek dolga mint legyen, annak utanna az második postatok
által megh azonképpen, nem illenek azért hogy mi mind sz^v^n-
telen szorgalmaztatnánk feölsegeödet feleöle, mert az frigynek
ellene uagyon, azért az mit mi irtunk, mi irtuk ha ualami
gonozt irtunk, feölsegeöd aggyá tuttunkra, de mi az tisztessé-
ges aiandek feleöl, ennek eleoteis irtunk, mostis es ez utannis
Írunk, mert az hatalmas czaszar mi teölví^nk akaria megh
tudni, az tisztességes ayandek uagyone ninczene, azért hol azt
iria feölsegeöd hogy az hatalmas czaszar portaiara megh irta-
tok, mely feölsegeöd mentsegeuel megh elegeödnek, azért ez
utannis ne irion feölsegeöd nekwnk hanem az hatalmas czaszar
portaiara.

Touabba azt iria feölsegeöd hogy az hatalmas czaszar
portaiara megh iriatok, hogy az mi alattunk ualok az falukot
rablasual es egetesuel fenyeögetik, mint az szeczeny begis es
Heder vaydais irt az falukra, hogyha be nem mennek el
raboltattyak es égettetik eöket, kiknek leueleöknek masat ide
hozzánk kwldeötte feölsegeöd, azért bátor meg iriatok, lam
mind az beg smind Heder vayda, az istenért kérik eöket hogy
be mennyének, ha be nem mennek megh érdemlik hogy el
rabollyak es égessek, azt mongya feölsegteök hogy az frigyeöt
megh tartyatok, miképpen tartyatok az frigyeöt, hiszem az
frigy tartás ugy uolna hogy az tisztességes ayandek ideien
ala iv^ne, második hogy az faluk be iví^yenek szpahiaiokhoz,
harmadik hogy uar ala algyut ne uonnyonak, de sem az ayan-
dek megh ninczen, sem az faluk be nem ivv^nek, annak feöleötte
az uegbeliek mind szwntelen az hatalmas czaszar uarai ala
szaguldnak, mégis az mi alattunk ualok feleöl panaszolkodik
feölsegeöd, mi mindenkoron azon igyekeöztVVnk hogy az kett
czaszar keözeöt ualo barátság meg maraggyon, az mi kegyel-
mes feiedelmwnk keözeöt es feölsegteök keözeöt igazan akar-

431

tünk szolgálni, mi ez ideig az hatalmas czaszar portaiara ez
fele dolgot megh nem irtunk, seöt mindenkoron azt mondot-
tuk hogy feölsegteknek ayandekia uagyon, az szpahiak zaimokis
egynehanszor feöl keöltek reánk, panaszolkottak hogy faluiok
be nem ivC^nek, mind azon által azokatis kitt szép szoual
kit fenytesuel le czendesiteöttwnk, es az hatalmas czaszar por-
taiara megh nem irtuk, mert ha az hatalmas czaszarnak tut-
tara attuk uolna azokat, es az minemví^ dolgot az uegbeliek
az frigy ellen czelekeödnek, tuggyuk nem leöt uolna iol az
dolog, de lattyuk hogy feölsegtek nem ueszi io neuen az mi
io czelekeödetvv'nket, azért ennek utanna mijs megh lattyuk mit
kel czelekeödmvnk ; Ezeöknek utanna, azt irta feolseged hogy
mikor az kigyo aluszik, ne nyomia meg ember az farkat, mert
ha meg nyomangya feöl emeli az feiet, es az embernek ter,
es azon leszeön hogy meg maria, az igaz dolog, hogy az em-
bernek ter, de az emberis ha lehet mind addig forgódik hogy
az farka nyomasaual megh nem elegeödik, hanem az feietis
el rontya, anny haszna leszeön az embeore ualo teresének.
Isten uelwnk. Dátum Budae i6. Jul. Anno domini 1588.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

381.
1588 augusztus 18.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feolseges Ernestus berezeg nekwnk szeretec szomszéd
barátunk. KeöszeonetVí^nk es magunk ayanlasa vtan. Az feolse-
ged leuelebeol megh erteöttWnk mindeneoket mitt irtt feolse-
ged, iria hogy tisztessegeosben, irnank, Istennek hala mi
emberséget tudunk, es emberví^ljs irtunk ez ideig feölsegeöd-
nek, ez utannis ha isten eletwnket engedi, ez szomszédságban
feölsegeoddel emberví'l akarunk lenni, es hozzánk illendeö
tisztességes dologban, feölsegeödnek io szomszedsagos barát-
sággal akarunk lenni, ezak feolseged paranczoUyon, azért
illeöt uolna, hogy feolseged tuttunkra atta uolna, mi nekwnk,
miért nehezli feölsegeöd az mi irasunkot, es mijs ahoz kepeöst
feölsegeödnek ualazt attunk uolna, holot penig ha feolseged
azt nehezli hogy az tisztességes ayandek feleöl irunk, feolseged
meg boezasson, de azért nem kellene nehezleni feölsegeödnek,

432

mert eleiteöl foguan ugy uolt, hogy az hatalmas czaszarnak
Budán ualo passay ez ideigis kik uoltanak, ez utannis kik
lesznek, írtak es irnak feolsegeödnek az tisztességes ayandek
feleöl, mert az hatalmas czaszar eö teöleök tudakozta, uagyone
ninczene, eökis ahoz ualo kepeöst feölsegeödtwl tudakoztanak,
uagyone ninczene ayandektok, az hatalmas czaszar mi nekwnk
paranczolattyaban paranczol gyakorta, hogy tuttara aggyuk,
ha feölsegteöknek uagyone auagy ninczen ayandekia, mijs
ahoz ualo kepeöst irtunk es tudakoztunk feölsegeödtwl feleöle
uagyone ninczene, holot penig feölseged azt gondolnaia, hogy
az mi magunk iwuedelmeert irnank, es azért szorgalmaztatnánk
feölsegeödet, hogy az ayandekot el kwldene feölsegtek, azt
megh se gondollya feölsegeöd, es eszeben se iwyeön, mert az
isten iol tuggya, hogy az mi nekví^nk eszwnkben sem iut,
mert az hatalmas isten, az mi kegyelmes vrunk egessegeben
eleget adót mi nekwnk, nem szorultunk az feölsegteök ayan-
dekiara, ez utannis az isten az feölsegtek aiandekara ne szorul-
tasson, de azt az isten tuggya, hogy ez ideig mind azon teöre-
keöttwnk hogy az mi kegyelmes vrunk es romay czaszar eö
feölsege keözeöt ualo frigy es baratsagh maradandó legyeön
barátság feieben irtunk feolsegeödnek mindenkoron, hogy az
aiandekot feölsegtek annakideieben kwlgye ala, hogy az hatal-
mas czaszarnal es az vezereöknelis kedues legyeön, mert
annak utanna ideié el muluan nem ollyan kedues, mindenkor
mikor az hatalmas czaszar tudakozót teolWnk az ayandek
dolgából, azt mondottuk hogy feölsegteöknek aiandekia uagyon
es iw, es az uegbeli kapitanoknak, az frigy ellen ualo sok
gonosz czelekeödeteöket mindenkor feödeöztwk, azonképpen
az zaimoknak szpahiaknak reánk ualo sok kialtasokot le czen-
desiteöttwk, es az portara menésre ualo szabadsagot nem attunk
feolsegtekre panaszolni, hogy az mely faluk eleiteöl foguan
az hatalmas czaszar regestomaban be uadnak iruan es adoio-
kot meg attak, azokot feölsegtek nem akaria be boczatani,
hogy mind az hatalmas czaszaret smind szpahiaioket meg
adnak, az kik penig ninczenek be irua azokot nem kiuannyuk
de mind ezeök kiuwl, az hatalmas czaszar uarosat Szikszót
feölsegtek be nem akaria boczatani, de ha isten engedi az
hatalmas czaszar kardia hozzu, nem hogy Szikszón, de meg
nagyob heleonnis az mi kegyelmes vrunk meg talallya az
eöuet, auagy aze az mi uetkwnk, hogy az hatalmas czaszar-
nak tuttara nem aggyuk, de az eleiteöl foguan igaz uolt , hogy
io tetei heleben nem kel iot uarni, mi eyel nappal azon teöre-
keöszwnk, hogy az mi kegyelmes feiedelmwnk es feölsegtek
keözeöt ualo frigy es barátság meg ne bomlana, de feölseged

4'á'S

nehezli teörekeödeseomet, bátor ez után ugy legyeon az ayan-
dek feleöl oe iriunk, feöl segéd se irion az feleöle, egyéb hoz-
zánk illendeö tisztességes dologból paranczollyon feölseged, e&
barátsággal akarunk lenni feolsegeödnek, de az mi kegyelmes
vrunk mikor mi teölví^nk tudakozik az aiandek feleöl, mijs
ackor az mi kegyelmes vrunknak tuttara aggyuk, hogy ml
mikor feolsegeodtVí^l tudakozzuk, feölseged mi reánk nehezeöl,
es azt is az hatalmas czaszarnak tuttara aggyuk mi módon
uagyon az feolsegtek frigye, es miczoda szándéka feölsegtek-
nek, es az aiandekot mi módon akaria feolsegtek ala kWldeni
bizonnyal meg erteöttvv^k olytol ki egy hiteön uagyon feölseg-
tekuel, kitt az szigetuariak fogtanak, es azt nyeltnek mi
nekví^nk kvVldeöttek azt meg kerdeözuen minden szandektokot
megh mondotta, hogy Nadasdinak szabadsagot adót feölseged^
es ualami hadat kiuan annyt ad feölseged melleié, hogy
Szeczenre Segesdre es Berzenczere mennyeön azokot az feöldel
egy arant tegye, annak utanna ugy kwlgye feolsegtek ala az
aiandekot, de hiszem az istent, hogy az mi kegyelmes vrunk
az hatalmas czaszar ahoz ualo képest mi nekwnkis meg paran-
czollya mitt czelekeoggywnk, az után ha oly dolog teörtenik
mi oka ne legywnk, hanem Nadasdinak tulaydonicza feolsegtek,
mert uegreis Nadasdy leszeon oka orszagtoknak lab ala nyo-
mottatasanak es pusztulásának, az eö sok emberteleusege, kit
az frigy ellen czelekeödik, ezeöket barátságból aggyuk tuttara
feolsegeödnek. Ezeknek vtanna, azt iria feölseged hogy az meg
tartót nemeteket el boczatanank, mert feolsegtek emberei, es
hogy nem szoktanak keöuet melleöl embert meg tartani,
feölseged abban igazat mond, de az ki feolsegeödnek oly
módon atta eleiben az hazudot benne, mert istennek hala
legyeön oly bolondok nem uagyunk, hogy romay czaszar eö
feölsege keouetei melleöl ualakit meg tartanánk, seöt inkab
mind i^ueöben meneoben, hiw emberimet melleieök aduan,,
mind ala smind feöl tisztesseggel kisertetuen boczattuk min--
deniket, ez ideig mi ideönkben mellyk keöuetnek embeoret
tartoztattuk megh, feölseged iria megh, de feölseged ugy ercze,
liogy az kiket mi meg tartoztattunk, az kettei teöreök rabia,
kiknek kezeökben szabad leueleök nem leuen ugy tartoztattuk
megh kik eö magok meg uallottak hogy szeökeöt rabok, kitt
sziczilatbannis be Írattunk: Annak vtanna, ez mostan feöl
ment feö keöuet, Budára i#uen, az mellettis négy kimett tala-
lank, kiket meg tartoztattunk, kiknek nyelueök uallasa az,,
liogy eök hitre nem iwttek, es soha eök erre ala keöuettel
nem mentek, hanem eö magok szabad akarattyabol az ten-
geöreön mentek ala, sok penzeök leuen az hatalmas czaszar

A budai basák. ^o

434

országát megh kitnleni, ezeoknekis uallasokot be írattuk, mind
Miszirt, Samot, Halepet el iartak, es ugy i^ttenek Constantina-
polyra, es az keouet melle attak magokot, hogy alattomban
ki iwhessenek, hiszem az hatalmas czaszar heltartoianak ha-
gyot itt minket Budán, hogy minden fele uigyazzunk es orszá-
gát meg otalmazzuk, ki i^ ki megyeön meg lassúk, mijs ahoz
ualo képest fileinkuel négy fele halgatunk, es szemeinkuel
négy fele nezwnk, azért az meg tartót nemeteknek okát igy
ercze feölseged megh tartásának, kit az mi kegyelmes feiedel-
mWnknek meg irunk mint uagyon dolgok, kik ahoz való képest
b^^ntetnekis megh. Isten uelví^nk. Dátum Budae i8. Aug. Anno
domini 1588.

• [Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J

382.
1588 szeptember 4.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus berezeg, nekWnk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Az
feölsegeöd leuelebeöl mindeneöket megh erteöttví^nk, feölsegeöd
teölVí^nk hitt leuelet kiuan egy postának egy emberuel Con-
stantinapolyban ualo menésére, bátor ualamikor feölseged az
miben paranczol készek uagyunk szolgálni, de feölsegeöd meg
boczasson, mostan hitt leuelet nem adhatunk, mig az mi ke-
gyelmes vrunk portaiara tuttara nem aggyuk, hogy feolseg-
teök postát akar ala boczatni, es aztis az mi kegyelmes vrunk -
nak tuttara aggyuk, hogy mostan mint becz^lli feolsegteök
az frigyeöt, hogy az uegbeli embereiteök, teöreök ruhában
eolteözuen, az hatalmas czaszar uaray ala mennek, mint im
szinten ez hónak tizen eöteödik napian, az hatalmas czaszar-
nak egy SzWety Marton neuW palankiara mentek, az porko-
lábot le uagtak, az teöbbit el uittek, es az palánkot megh
égettek, istennek hala feölseged azt nem mondhattya hogy az
mi alattunk ualok mi ideönkben palánkot égettek uolna, azért
feölseged megh boczasson touab nem twrhettyVí^k ezeöket az
mi kegyelmes vrunknak tuttara kel adnunk, es onnan az mi
ualaszunk leszeön, mijs ahoz ualo kepeöst feölsegeödnek
ualaszt tesz>J(^nk. Ezzel egyeteömben feölsegeödnek ayanlyuk

435

io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae 4. Septembr.
Anno domini 1588.

[Kiviil magyarul : Ernő herczegnek.J

383.
1588 szeptember 21.

Szinán basa Thúry Márton komáromi alkapitánynak.

Mi Szinan passa . . .

KeöszeönetWnket iriuk mint szomszédomnak. Ezt akarank
kegk tuttara adnunk hogy sem postát sem kegtek emberett
addig kegtek ala ne kMgyeön mig mi hitt leuelWnket nem
kví^lgywk, azért lam meg irtuk az kegd feiedelmenekis hogy
annak az postának hitt leuelett nem adhatunk, hanem ha valami
leuelek vadnak kitt az portara kel kwldeni, kegd egy polgártól
kwlgye hozzánk es mi az portara ala k^lgywk, im mostan hoztak
az portan való keöuetteölis valami leueleket ki az kegd feie-
delmenek szol, kitt im feöl kwldeött\?í^nk azért kegdis kWlgye
feöl az kegd feiedelmenek. Isten velví^nk, dátum Budae 21. Sep-
tembr. Anno domini 1588.

[Kívül czimzés alig olvasható : Thiiry Mártonnak Komárom-
ban.]

384-
1588 szeptember 29.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feolsegeös Ernestus berezeg, nekví'nk szereteö szomszé-
dunk. Keöszeönet^X^nk es magunk ayanlasa vtan. Az mely
postát feölsegtek az hatalmas czaszar portaiara boczatot, mi
hozzánk iwue, ki estue erkeozeöt, miuel az nap keseö len, el
nem boczathatank, hanem mas nap reggel hiv^ emberví^nket
melleié aduan, az hatalmas czaszar portaiara kesedeleomnelkwl
boczattuk, kit az minemw dologban boczatot feölsegtek, er-
teött\vnk ualami keueset benne, de az ki iora teörekeödik,
io keöuetkeozik az feiere, az ki penig gonosra teörekeödik

28*

436

gonoszul ueszi hasznát; Totiabba az feölseged leuelebeöl min-
deneöket megh ertenk, iria feölsegeöd hogy az itt ualo neme-
teökert mi az begeöket kérnénk, ezokaert boczatttik ki eggy-
ket feölsegtekheöz, ki feleöl Vngnad Dauidis az feölsegtek
tanacza es Eytzing Pali irtak, kin czudalkozik feölsegeöd,^
azért hiszem tudna feölsegeöd ha mi tialamikor irtunk uolna
ualamellyk begh feleöl, auagy mikor kertwk ualamely begeöt^
azért ha mi azokot kiuannank, hiszem feölsegeödet találnánk
meg leuelVí^nkuel, es feölsegteknek keönyeörgenenk feleöle, de
mi sem az begeöt sem senkit nem kertWnk, snemis keriwk,
seött ha czak kett pénzt kiuannais feölsegeöd ereötteök, megh
czak aztis megh nem adnánk, hogy mi abban ártanánk ma-
gunkot, mi inkab czudalkozunk azon, hogy feölseged ez dolog-
ban faydallya feiet, hogy az nemeteket kiuannya teölv^nk, ki
lehetetlen, lam meg irtuk ennek eleötteis, hogyha erre mentek
be erre mennyének kijs, es ha uagy az tisztességes ayandekual
mentek auagy az kett czaszar dolgában iartak el boczattyuk,
de miuel sem erre be nem mentek, sem az ket czaszar dol-
gában nem iartak hanem czak az hatalmas czaszar országát
kimleöttek, ezokaert lehetetlen ha erre nem mentek be, erre
sem kelleöt uolna ki iví^nieök, hanem az melyre be mentek,,
arra mentek uolna kijs, erre semmi iarasok nem uolt azért
feölsegeöd ebbeöl lehetetlen dolgot kiuan, hanem feölsegeöd
mas dologból paranczollyon, es io szomszédságnál akarunk
lenni, az begeök feölsegtek rabia, es iol tarcza feölsegtek, az
nemetekett mijs mi rabunknak tartyuk, feölsegtek t\Vrieön az
ti rabaitokual, mijs tWrWnk az mienkuel, tuggya feölseged
mioltatol foguan mi Budán uagyunk, romay czaszar keöuete-
nek, nem hogy eö magok keozzví^l ualamellyknek, de meg az
ebeoknek sem uolt semmi hántásunk az mi birtokunk alat,
isten otalmazzon ez utannis, hogy az feölsegtek keöuetenek
ualamellyknek uagy az ki az tisztességes ayandekual ala iwne,.
es az hatalmas czaszar dolgában iarna, hogy ualakiteöl ualami
bantasa lenne. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feölsegeödnek io
akaratunkot es szomszedsagunkot. Dátum Budse penultimo
Septemb. Anno dni 1588.

[Kívül magyarul: Ernő herczeqnek.J

437

385.
1588 október 17.

Szinán basa Ernő főherczegnek.
Eredeti. Egykorú másolata Országos levéltár, Missilisek.
Mi Szinan passa ...

Feölsegeös Ernestus berezeg nekwnk io szomszédunk.
Keöszeonetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak mi
nekVí^nk az feölsegeöd leuelet, melyben iria feölsegeöd hogy
ennek eleötte egynehanszor talált uolna megh feölsegeöd
leuele által, az itt meg tartót nemetek feleöl, azonképpen
romay czaszar eö feölsege tanaczais Vngnad Dauid, es
Eytzingh Pal, de mi mind azoknak semmi beit nem attunk,
hanem az mi magunk el uegezeöt akaratunkban marattunk
megh, lam egynehanszor feölsegeödnek ualazt attunk feleöleok,
azonképpen romay czaszar eö feölsege tanaczanakis Vngnad
Danidnak, hogy ha az megh tartót nemetek, uagy az tisztes-
séges ayandekual ez utón mentek be, auagy az kett czaszar
keözeöt ualo dologban iartanak el boczattyuk, de kitt eö ma-
gok nyelueökkel megh uallottak, hogy eök senki tanaczabol
hanem az eö magokéból mentek be, hogy Samot, Halepeöt
es teöbbet az hatalmas czaszar országában el iarionak, sem
az ket czaszar dolgában nem iartak, sem az tisztessegeös
ayandekual be nem mentek, sem ez utón be nem mentek,
kikett mi itt talaluan megh tartottunk, hiszem azért hagyot
itt minket az mi kegyelmes feiedelmwnk hogy itt uigyazzunk,
es megh lassúk ki iw ki megyeön, es ki mi iaratban nagyon,
azért ha ide semmi dolgok nem uolt, mit iarnak itt hirnelkwl,
hogy hitt leueleök sinczen, mi azon czudalkozunk miczoda
ockal kiuannya feölsegeöd eöket, ha semmi moggya ninczen
feölsegeödnek hozzaia, hogy mi móddal kiuanhatna feölsegeöd,
azért feölsegeöd ebbeöl minket ingyen se fenyeögesseön, mert
hanem ha feiví^nk megyeön el, de semmiképpen mi ezeöket
el nem boczattyuk, hanem ha az mi kegyelmes vrunk paran-
czollya, ugy el boczattyuk.

Touabba iria feölsegeöd hogy, az mi magunk szomszed-
sagos barátságunk ayanlasa, czak szoual uolt, nem sziuel,
mert az mi magunk kihaiat egynehány begeökuel az feölseg-
tek országára kwldeöttví^k, igaz hogy el boczattuk kihaiankot,
es az mellet egynehány embert, de nem az feölsegtek orszá-
gára, mert az mi magunk ayanlasa igaz, es beszedWnkis igaz
es nem akartunk mi az frigy ellen semmit czelekeodni, isten

438

ne aggyais hogy czelekeöggywnk, de feolsegeöd inkab mind
ez ideig czak szonal tartót bennvi^nket, mert tiszer találtuk
meg feölsegeödet, romay ezaszart eö feölseget meg azon-
képpen, az hatalmas czaszarnak egy Szikszó neu# uarosa
feleöl, kik mind eleiteöl foguan az hatalmas czaszarnak feiet
haytuan, mindenkor adoiokot megh attak, czak hogy egy-
nehány esztendeötv;^! foguan feölseged nem boczata be eöket,
hogy az hatalmas czaszaret megh aggyak, mind azon által
mindenkor azzal ayanlotta feolsegeöd magát, hogy be kwldi
feolsegeöd eöket, az mely keöueteök az tisztességes ayan-
dekual kett esztendeöben ala iwttenek, azoktolis azt izente
feolsegeöd hogy el ne rablassuk, mert általán foguan feolse-
geöd be k^ldi eöket, azonképpen az portan ualo keöuetis irt
feölsegeödnek feleöle, arrais ollyan ualazt teöt hogy be kWldi
eöket, de most ueszzvvk eszwnkben, hogy feolsegeöd czak azért
tartót napról napra szoual, migh Szikszón kastelt czinalhat-
nak, kiknek feolsegeöd algyut es taraszkot adót kezeökben,
azért ualo es igaz hogy az mi kihaiankot, es azzal egynehány
embert kwldeöttWnk Szikszóra, hogy az hatalmas czaszar
adoiat megh keriek, kik mikor oda iutottak uolna, az iobba-
gyok az kastélyból algyuual es taraszkual kezdeöttek ki leöni
reaiok, ezeökis latuan hogy az hatalmas czaszar paranczolattya-
nak nem engednek, ugy égettek el eöket, es ugy estek mind
az mi alattunk ualokban, smind az feölsegtek alat ualokban
el, ez sem az mi magunk ayanlasanak sem az frigynek ellene
ninczen, mert mi az hatalmas czaszaret kertwk, mi ayanlottuk
magunkot, hogyha az mely faluk uarosok eleiteöl foguan be
i'^ttenek es adoiokot meg attak, mostannis ha feolsegeöd be
kwldi eöket, mi felelünk feleöle hogy innen senkiteöl semmi
bantasok nem leszeön, mi az mi beszedwnkben meg állottunk,
de ezeöket feolsegeöd, az feolsegeöd maga ayanlasa szerent
be nem kví^lde, azért meltan czelekeöttwk az mit czelekeöttwnk,
ha az frigy ellen auagy az mi magunk ayanlasa ellen akar-
tunk uolna czelekeödni, meny uarosok faluk mellet el men-
tek, es menny kastélyok mellet el mentek, hiszem azok-
ban egynehányat el égethettek uolna, es az kastélyokban
el hányhattak uolna feökeppen Putnokot ki szinten az út-
ban uolt, de isten ne aggyá, hogy mi semmit az frigy
ellen czelekeöggywnk, sem az mi magunk ayanlasa ellen, azért
meg paranczoltuk uolt nekieök, hogy sohol senkinek egy szál
szeömi kart ne tegyenek, hanem menten Szikszóra, az hatal-
mas czaszar adoiaert mennyének, kik páran czolatitnkot hiuen
mégis tartottak, nem ugy mint az feölsegteök alat ualokat,
hogy ez el múlt napokbannis algyukual Geszteös ala kWldeot-

439

teteök, kik az utakotis mind megh irtottak, ki az frigy ellen,
es feölsegeodnek maga ayanlasa ellen uagyon, de ha isten
engedi meg az elebbi czelekeödeteök sem marad nekieök.
Isten uelwnk. Dátum Budse. 17. Octobris Anno domini 1588.
Post scripta. Az mi emberwnk Szikszóra mentien az hatal-
mas czaszar adoiat megh kérni, meny uarosok faluk kasté-
lyok keözeöt el mentek eggykreis meg gonosz szeömuel sem
tekinteöttek, nem hogy ualakinek ualami gonozt czelekeottek
uolna, azért ha eök semmit nem czelekeottek, illike az frigy-
heoz, hogy az folsegtek uegbeli kapitannyay nagy haddal
utokot megh allyak es reaiok mennyének es ueleök szeömben
uuiyonak, ezt nem mondhattya feolsegteök hogy az frigy ellen
ninczen, azért ha isten engedi meg az nekik nem marad ;
Végezetre az ket partos nemeteöt nehezli feölsegeöd kit az
hatalmas czaszar országában találtunk, azt penig feölsegeöd
ingyen sem emliti, hogy feölsegeöd Koppan ala algyukual tarasz-
kokual hadat kwldeöt. Koppant el egettette, es az begeot
beleole ki uitte, mireöl az hatalmas czaszar meg iví^uendeöben
meg emlekeözik meg el nem feletkeozeöt róla.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

386.
1588 október 18.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa ...

Feölsegeös Emestus berezeg nek^v-nk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa vtan. Feölse-
geöd es romay czaszar eö feölsege azt irta leueleben, hogy
mi sok népet gyví^yteöttwnk uolna egyben kiket az feölsegteok
országára akarnánk boczatani, hogy ott ualami gonossagot
czelekeodnenek, es kert feolsegteök hogy azokat heleokre
oszlatnánk, azért isten ne aggyá hogy mi az feolsegteök orszá-
gában ualami gonoszt czelekeödnenk az frigy ellen, mas az
ha mit akarnánk czelekeödni, nem szwkseg uolna mi nekvvnk
népet gyVvytenwnk, mert az hatalmas czaszar uitezi mindenkor
készen uadnak, es ha akarnánk harmad negyed napig egy-
nehány ezer tatárt hozathatnánk, es alattomban nem czele-
keödnenk hanem mindeneöknek szeöme lattara, mert senkiteöl
semmyt nem felwnk, de mi nezzWk az mi kegyelmes vrunk

440

<is roinay czaszar eö feölsege keözeöt ualo frigyeöt, es ahoz
tartyuk magunkot, de az mint egynehanszor feölsegeödiiek
tuttara attuk hogy az feölsegteök uegbeli kapitani mind szwn-
telen sok embertelensegeöket czelekeodnek az frigy ellen,
mint hogy az hatalmas czaszarnak egy Szuety Marton neuW
palankiara iwttek uolt, azt meg égettek mi mostan ismeg
az tihany kapitan Pisky Istuan Endrikre mentt aztis el égettek,
nem tuggyuk ha feölsegeöd paranczolattyabol czelekeödike
auagy eö magoktol, hogy ez hóban immár kett palánkot éget-
tek el, annak titanna ismeg Dobó, Nadasdy Ferencz, az ko-
maromy kapitan az vyuary es egynehány uegbeli kapitanok,
Komaromban ez el múlt napokban sok népet gyví^yteöttek, es
tizen nyolcz taraszkot kesziteöttek hogy Geszteösre ilyenek,
es azt meg uegyek ; es az taraszkokot es mas fel száz louagot
mas fel száz gyalogot benne haggyonak immár az erdeöben
utatis irtottak uolt, mi semminek okai nem akarunk lenni, de
Istennek attunk uolna halat ha el ivl^ttek uolna, mert azzal
mi nekwnkis okot attak uolna, az fele czelekeödetre, azért
feölsegeöd paranczoUya meg minden uegbeli kapitanoknak, az
fele gonosz embertelen czelekeödettol es szándéktól meg
szwnnyenek, mert mi mar touab nem szenuedhettywk az eö
sok embertelen czelekeödeteöket, azért ha ualamit ennek
vtanna czelekeodnek mijs gondot uiselvJ^nk róla, de mi okai
ne legywnk ha innen indulás leszeön mert az feölsegteök alat
ualok lesznek okai az frigy bomlásának. Ezzel egyeteömben
ayanlyuk feolsegeodnek io szomszedsagunkot. Dátum Budse
i8. Octobris. Anno domini 1588.

lm mostan ismeg Nytra fele ismeg az uegbeli kapitanok
sok népet gyví^yteöttek, azért feölsegeöd paranczoUya meg
mindeneöknek tarczak az frigyheöz magokot, mert ha innen
ualami leszeön mi reánk ne uesseön feölsegeöd. Ezeokre feöl-
segeödtwl kesedeleomnelkwl ualo ualazt uarunk, ha feolse-
geodnek hireuel uagyone auagy ninczen, mert auagy feiWnk-
nek el kel menni, auagy erreöl mijs teszünk, ayandekotok
sinczen, mas az az hatalmas czaszar palankiait egetteön eget-
tetiteök, azért mingyarast hamarsággal ualasz erre mi nekWnk
tuggyuk mijs magunkot miheoz tartani.

[Kívül magyarul: Ernő berezegnek.]

441

387.
1588 november 4.

Szinán basa Ungnad Dávidnak.

Mi Szinan passa ...

Tekinteteös es N. vr, nekví^nk io szomszédunk. Keöszeö-
-netWnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak mi nekwnk az
N. leuelett, melybeöl mindeneökett meg ertenk. Czudalkozunk
mi az N. dolgán, hol N. eszeös ember es sokat látott hallót,
hogy azt iria N. hogy az koppany, sz. martony endredy es
teöb dolgok regy es igen ala való dolgok, igaz dolog hogj
Ntoknal regy es ala való de az mi kegyelmes vrunknal es mi
nálunk nem regy es nem ala valók, mi mondhatnánk hogy az
ketthely dolog regy es ala való, mert az mi hitwnkre eskw-
szví^nk hogy az kit N. neuezhet mi nekwnk abban semmi hi-
nvnk nem volt, mert mi mindenkoron igyekeöztví'nk az frigyeöt
meg tartani es otalmazni. Az tisztességes ayandek dolga feleöl
irta N. hogy mind készen volna, de addig Ntok ala nem bo-
•czattya, mig az mi kegyelmes vrunknak az Szikszó dolgát
Ntok tuttara nem aggya,azert ha az volt Ntoknak szándéka,
addig nem kelleöt volna Ntoknak semmit czelekeödni, hanem
tuttara kelleöt volna adni, es ha mi nekvvnk valami bwnWnk
leöt volna, az mi kegyelmes vrunk minket megh tudót volna
büntetni, de isten ne aggyá hogy mi valamikor valami oly
dolgot czelekeöttvv^nk volna, ki az frigy ellen leött volna, mi
az Szikszó dolgát igazan tuttara attuk Nágtoknak, az kwleöm-
ben ninczen, akar higgye Ntok akar ne, de mi aztis Náigtok-
nak tuttara attuk, hogy az Ntok alat valók Geszteösre vtat ir-
tottak es hogy algyuual taraszkual rea akarnak iwni, annak
feoleötte hogy Nytranal nagy gyWleseök vagyon, hogy meg
paranczolna Ntok hogy el oszlanának, es valamit az frigy
ellen ne czelekeödnenek, kire meg azt felelte N. hogy az
nem igaz es lehetetlen dolog volna, immár most meg teczik
hogy mind írásunk igaz, smind beszedwnk igaz, kik Kekkeöre
algyuual rea iwttek, es mind el égettek, de isten akarattyabol
az varat mégis megh nem veöttek, annak vtanna, az mint
Nágtoknak tuttara attuk, Geszteösre ivvttek taraszkokual al-
gyukual, azt meg veöttek es embereöket hattak benne ; ezt
nem mondhattya N. hogy hireöteökuel nem volt volna, hol mi
magunk tuttara attuk Ntoknak, mégis az mi alattunk feleöl
panaszolkodik N. es oly dolgokott emleoget N. kiben mi
nekwnk semmi hirv^-nk nem voltt, de czak azis sok volna eleö

442

számlálnunk, az minemvC^ dolgokot czak mi ideönkben is cze-
lekeötek az vegbeli kapitanok. Thurra rea iVí^ttek, Kalman-
czara iWttek, Koppanra iwttek az varatt meg égettek az begeött
es az nepett beleöle el vittek, annak feoleötte Nadasdy szin-
ten ide mi magunkra i^tt, Endrédre, Sz. Mártonra, im most
Kékkeöre Geszteösre iví^ttenek, ez fele egynehány palánkra
való algyuual való iwuet ala való dolognak tart Ntok, ki
nem ala való dolog leött volna eddigis, ha mi az mi kegyel-
mes vrunknak tuttara attuk volna, de mind ez ideigis tuttara
nem attuk, mert tuggyuk hogy az frigynek bomlása keöuet-
keözeött volna beleöle, ez mostani dolgott sem akarank addig
tuttara adni, mig Ntokot megh nem találnánk feleöle, mas ez
ha mi valamitt akartunk volna czelekeödni, Geszteöst egy nap
mind porra tehettwk volna, de mi akarank Ntoknak tuttara
adni, azért ahol N. azt iria hogyha mi, az mi magunk
ayanlasa szerentt baratsagossan fogunk élni, es az mi alattunk
valokot minden ellenkeözeö dologtol meg tartyuk, Nágtokis
hozzánk szomszedsagos baratsagatt megh mutattya, es az
N. alat valoktolis semmi ellenkeözeö dolog nem adatik, az
mint hogy ez ideig az kett hatalmas czaszar keözeöt igazan
igyekeöztwnk szolgálni, ez vtannis azonképpen igyekeözwnk
es meg iobban, de ha Ntok akaria az frigynek meg maradá-
sát, mingyarast paranczollya meg Ntok, hogy az magyarok
Geszteosbeöl ki mennyének, es az el vitt teöreökeöket es
azzony nepekett Ntok meg adassa, annak feoleötte ha az
tisztességes ayandekot N. kesedeleömnelk'íí^l ala boczattya,
illyen okual az dolgot az mi kegyelmes vrunknak tuttara nem
aggyuk, lehetetlen azért hogy az hatalmas czaszarnak ez tuttara
nem lenne, de ha ezeök meg lesznek, mi ahoz való kepeost
Írunk az mi kegyelmes vrunknak feleöle, hogy Ntok iol
vagyon az szomszédságban, hol penig ezeök meg nem lesznek,
higgye Ntok hogy az frigynek bomlása keöuetkeözik, es ha
az N. országára indulás leszeön mi oka ne legyWnk. Erre
kesedeleönlnelkwl való valazt varunk Ntol. Isten velünk.
Dátum Budse 4. Nouembris, Anno domini 1588.

[Kívül magyarul: Ungnad Dávidnak.]

[Hozzá mellékelve.]

NekWnk regy barátink Nágod azt ne gondollya hogi fel-
tünkben ezt tuttara aggyvVnk Nágodnak hanem baratczag
feieben agyví^nk twttara Nágodnak, Nágod ezes ur leuen illike
Nágodnak az hogi az ket czaszar keözeöt ualo frígnek bomla-
anak oka Nágod légien hizzem ha my ualamy oly dolgot

443

czelekettWnk az mint Nágod moiigia illet uolna Nágodnak
nekví'nk tVHtwnkra adny Nágodnak nem kellet uolna myngiar-
azt embereiteknek szabadsagot adny az hatalmas czaszar
uarayra algywwal jwnny el uenny lam my mynden dolgokat
az ti embereiteknek kit ezelekeznek eleozeor uraidnak es
Nágodnak twttara agywnk ha hiretekel uagione ninczen
Nágodnakis az kellene mielny mert ha mys az ket czaszar
keozeot ualo frigiet nem gondolnánk mys myndeneket meg
czelekethetnenk de izten ne agia azt mert sem Nágodnak sem
nekwnk nem illik haborwszagot inditany ket czazar keozeot
mert tugia Nágod hogi az zegenzeg lab ala niomatatik izten
eleot hizzem az ad okot az kj haborwszagnak oka lezzen azért
nekem zereöteö zomzed barátom Nágod onnét my innét ugi
teoreokedgyví^k hogi az Nágod ura keozeot es az en uram
keozeot ualo baratezag es frigi nagiob zeretettel tartasek ez
után az nemetek dolga my illetj ezek bwnesek de megys az
Nágod baratczagaert nem mongy^nk hogi el nem boczatjv^nk
czak Nágodis az mj kereszví^nket ha meg mielj hogi az uarat
hagiak el es az el uit tereöket boczassa el mert iob lezzen
es ez után az mj emberszegwnkre higge Nágod hogi minden
módon iobban tartatik az frig es innét semmj okot nem adnak
es az Nágod uraidnak teob zolgalatal lezzek es Nágodaljs
teob baratczagal lezzek Nágodtwl io ualazt mint io baratonk-
twl keszedelemnekwl.

388.
1588 november 23.

Gróf Nogarola Ferdinánd győri főkapitány Szinán basának.

(Egykorú másolat a cs. és kir. hadi levéltárban 1588. 12 — 12.)

My Nagaroly Gróf Ferdinánd szabad ur Altspaurban, az
hathalmas Istennek io akarattiabul, az feölseges romay chazar
thanacha es giwry feö kapitánya :

Thekinthetes es nagisagos wr nekünk yo szomszéd bara-
thunk, keöszenethunknek es magunk ayanlasa uthan, Hogi
my ennekeleötte keues ideuel (az mint my azeleöttys meg
yrthunk Nágodnak) giury feö kapitansagra, kit az feölseges
romay chaszar my kegielmes wrunk reánk byszot, es nekünk
atta, feölseö Magiar orszagbul, Istennek hala szerenchessen es
yol yde yutank, kethsegnelkul welthunk es byzthunk, hogi
mvnden dolgot wgi, es oli alapotban talalywk hogi my Nág-

^44

dal alando bekesegben es szomszédságban élhessünk, es az
keth hathalmas chaszar keozeöt walo frigieth igazan meg tart-
hassví^k.

De my azt talalywk, hogi itt nem lettünkben, az my
állattunk waloktul walamy hewes dolog, ky Nágd ellen wolna,
es az wolna thekinthety, hogi az mi felenktul (kit az vr Isten
sokáig el thauoztasson) walamy ellenkeöszeö es frigi bomló
dolog eleö wetetet wolna, az alawalo kastellall Endredell, es
az wigiazo házzal Gesztessell, meli dolog my hirunknelkul
kethsegnelkul tertent: De miuelhogi biszonios tudomaniunk
wagion, hogi az semy ellenkeöszeö dolog feieben meg nem
leöt, hanem hogi Nágod maga nagi okot adót nekyek, es abbulis
kewethkezeth hogi Nágd alattawalo bégek, es wegbelyek egi
ydeyglan eö feölsege romay chaszar my kegielmes wrunk sok
kastelliat, tigi mint Hidwegeth, Keltelt, Raikot, Kethidat,
Szaczerlokot, Fithiohazat, es sok holdulatlan beleket es falukot,
ugi mint Muthowat, Selmmeczet, es Thirgerttent, ostromlással,
t\(^szell es kardall rea menthek, es egi reszet azoknak elpuz-
titottak, es elégettek, es sok ártatlan leölket elwittek, feökepen
hogi Nágd mostansagall az feyerwary begeth, es maga ki-
hayat az teöb begekell egethemben, nagi hadall (meli tisz
eszernel feleb talaltot) hetuen szaszloyok lewen, kiket my
felénk nagiob resznire meg nierthenek, nagi algiukat welek
wontattak, az feölseges romay chaszar my kegielmes wrunk
országában, azzal az szandekall ky küldette Nágd, hogi azok
nem chak az szegin niauolias jobbagiokat szikszoyakat (kiket
másképen es mas modall, es nem ollian nagi hadall es al-
giukual az illendeö dologra hozhatot wolna Nágd) engedel-
messegi'e hozzanak, hanem az egez felseö magiar országot, az
mint az teöreök rabok keszerithes nelkul walliak, rablalassal
emberi elessell es egetessell elpusztitottak volna : Meli kegiet-
lenseget, es frigi bomlást az my igaz Istenünk boszuallas es
bwntetes nelkul el nem szenuethette. Meli dologbul keweth-
keöszeöt, hogi azok az wyteszek az kyk az my feölseges wrunk
es chaszarunk kyniereth esznek (kiknek az eö hithek szerint az
eö feölsege országát mynden tehetsegek szerint meg kel olthal-
maznyok, es az thy felethek hathalom ellen hasonló boszusa-
gall lennyek kell) azt az dolgot kyre thi felethek nagi okot
attanak, eluigezthenek.

Mynekunk az my feölseges chaszarunktul parancholua
wagion, es feökepen azért yt wagiunk, hogi az eluegezet
frigieth igazan meg tarttywk, es oknelkul semyt ellene ne
chelekeggi>A^k. Amellet eö feölsege országát es népet az thy
felethek indulásaiul, puztitastul, rablalastul, es mynden ellen-

445

keöszeö dologtul, az mint feiunket es tiszthesegunket szerett-
yWk, myndenkepen meg olthalmazzunk

Az mint my az frigieth, bekesegeth es szomszedsagoth
szerettiVvk, wgi nem akarnak, azt elerny hogi minket b#nthet-
hetne, auagi azt mondthatna walaky, hogi az my ydeönkben
es kapitansagunk korban chak eggietlen egi kar az eö feölsege
országán therthenyek, kirul nehezen my es felel ethet adhat-
nánk. Azért kel mynekunkys az dolog es ideöhöz képest, es
mint Nágd magát mutattya, magunkat szabnunk, es thar-
thanunk.

Byszonnial ertettwk, es myndennap byszonios hirunk yw,
hogi Nágd maga az teöb szansziag begekell egethemben sok
nepell, nagi algiukall, sok szerekell, kapakall, lapatokall, es
sok egieb fele hadakozó es'sanczy szerszammall, mintha niluan
walo had keöszthunk wolna, nagi keszulethben wolna. Azért
mynekunkys az teöb szomszédságban walo lakozó nepuel io
giulekezethben melthan, es az országnak olthalmara kel
lennünk.

Annakokaerth akarthunk ez leuel wyweö kewethunket
Jurkouych Ferenczet Nágdhoz kuldeny, es Nágdtul az Nágd
szándékát, es akarattiat, es ha Nágdnak frigihöz, auagi had-
hoz akarattia wagion, es myre menendeö efelé nagi giuleke-
szeöt, ez my barathsagos es szomszedsagos leuelunk, es az
meg newezet kewethunk althal meg tudny hogi miis ahoz
képest tuggi^íC'k magunkat tharthany.

Ha Nágd magát nem chak szoual ayanlany foggya, hogi
az frigiet, bekeseget es maradandó szomszédságot meg tarttia,
hanem azt wgian biszonyos dologall meg byszonittia, esaz eö
alatta népet ky most nagi giulekezethben wagion mingia-
rast egimastul elkuldy, es mynden ellenkeöszeö dolgot meg
thylchon, tahat Nágod semmy ellenkeöszeö dolgot ne waryon,
hanem byszonnial elhiggie hogi eö feölsege nepeys, meli myn-
den beleken, es wegekben az országnak olthalmara giuleke-
zethben wagion, mingiarast elozoli, es egimastul elkuldetyk,
es az barathsagos szomszédság meg tartatyk, hogi az frigi, e&
az kethathalmas chaszar keöszeötwalo eskuweses parancholat
ellen semmy ne chelekedhessek.

Ha kedig az Nágd alatta waloytul my felénk ellen walamy
ellenkeöszeö dolog eleöwetetyk, tahat mys szinthin azt proball-
í#k mynden tehetsegünk szerint, az mit nekünk az mi hitünk
kiuel kethelesseök wagiunk, mutat, kinek my oka nem akar-
iuk lenny, hanem Nágdra mind az szikszoy dologall egethem-
ben számadás es felelet dolgát haggiwk.

Nágod aztis gondolhattya hogi ez mostany es myndennapi

446

thi felethektul walo háborúság es giulekeszet miat, az tisz-
theseges ayandekot ala nem kulthetny, miért hogi nem tut-
liatny ha hadat auagi frigiet warny kell. Az tiszthesseges
ayandeknak késedelméért michoda feleletet es szamát kelletik
Nágdnak maga urának adny, keönnyen gondolhattia magá-
ban Nágd, es ezuthan iobban tharchyon frigiet Nágd.

Wegezetre oli walaszt Nágdtul warywk, kihoz képest
mys tuggiwk magunkat szabny es tharthany. Egiebkepen Nágd
mytulunk mynden yo akaró es barathsagi szomszédságot
waryon. Isten welunk. Keölth Giwreöt 23 napian Szenth András
hauanak: 1588.

[KivüL] Az thekinthethes es Nagisagos urnák Szinan, az
hatbalmas theöreök chiazar bassa es heltartoianak Budán.
Nekünk yo szomszéd barathunknak adassék.

389.
1588 deczember i.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernestus berezeg nekAíí^nk szereteö szomszé-
dunk. KeöszeonetWnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak
mi nekwnk az feolsegeöd leuelet, melybeöl mindeneöket megh
ertenk, iria feölsegeod hogy az feölsegtek oratora ki Con-
stantinapolyban uagyon, az mely embeöret postán feölsegtek-
heöz kwldeötte leuelekuel, az teöb leuelek keözeöt, az mi ke-
gyelmes feiedelmwnk leueletis kwldeötte, miképpen mi nekwnk
es az uegbeli begeoknek paranczolta, hogy ennek utanna az
kett czaszar keözeöt ualo frigy es barátság ellen semmitt ne
czelekeödnenk, azért az igaz dolog hogy meg paranczolta mert
ha az mi kegyelmes urunk megh nem paranczolta uolna
mi tuttunk uolna mitt czelekeödni, de megh az hatalmas eza-
szarnak Geszteös megh uetele hireuel ninczen, azért mind az
teöreökeöket s mind az hadi szerszamott kitt beleöle el uittek
feölsegtek kesedeleömnelkví^l uiszza adassa, ki ha megh leszeön
feölsegteknek iouara leszeön. Az posta feleöl penig emlekeozik
feolsegeöd kit feölsegtek az hatalmas czaszar portaiara bocza-
tott, azért az feölsegtek barátságáért azok melle hiví^ embe-
rinket aduan, az hatalmas czaszar portaiara kesedeleömnelkvíl
boczattuk. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feolsegeödnek io aka-

447

ratunkot es baratsagunkot. Dátum Budse i. Decembris. Anno
domini 1588.

[Kivid magyarul : Ernő herczegnek.J

390.
1588 deczember 10.

Szinán basa Ernő főherczegnek.

Mi Szinan passa . . .

Feölsegeös Ernesttts herczegh nekünk szereteö szomszé-
dunk. Keöszeönetwnk es minden hozzánk illendeö tisztességes
dologban szolgalatunkot ayanlyuk feolsegeödnek. Touabba iol
emlekeozwnk rea, hogy romay czaszar eö feölsege es feölse-
geöd, azonképpen Vngnad Dauid, az kett németért mi nek^ív^nk
ennek eleötte leuelet kví'ldeot, hogy el boczatanank, kiket ha
feölsegtek barátság feieben kiuant uolna, az feölsegtek szauat
megh nem ueteöttví^k uolna, hanem el boczattuk uolna, de
feölsegtek fenyeögetessel kerté teölwnk, az annak az oka,
hogy el nem boczattuk, azért az tisztességes ayandek ala
erkeözuen, szepeön megh ayandekozuan loüakkal miuel
eöket megh ruházzuk, es az feölsegtek keöuetenek keze-
ben aggyuk, annak utanna hiw emberinket melleieök ad-
uan tisztesseggel el kisertettyWk wket. Ezeöknek vtanna
iol tuggya feölsegeöd, hogy kertWnk uolt feölsegeödteöl es
Vngnad Dauidtol kett kett haiora ualo taraszkokat, ki eöreök-
segwnk lenne, kiket meg igert uala feölsegeöd es eö Nága, de
megh ez ideig feölseged megh nem kVvlde, azért mostan egy
keonyeörgeseöm uagyon feölsegednek, melyben ha feölseged
megh halgát, ez szomszédságban feölseged ugy tarczon mint
egy penzeön ueöt rabodot, tuggya feölsegeöd az szegény rab
Mahmut begh, ki ennek eleötteis az tengeöreön eseot uolt
rabba, kinek ualamie uolt mind feie szabadulásáért atta, annak
utanna, az hatalmas czaszar rayta keönyeörwluen az istenért
szanczagot adót uolt neki, hogy abból magát táplálna, azon-
keözben ismegh rabságban eseöt, kinek sohol ez uilagon
semmié ninczen, hanem Constantinapolyban uagyon egy ha-
zaczkaia, mert tuggya feölseged hogy itt az szanczag senki-
nek nem eöreöksege, hanem ha ma uagyon holnap nem
leszeön, ki feleöl egynehányan imigy amúgy szollonak, hogy sze-
aSny feleöl keönyeöreögiwnk az hatalmas czaszarnak,hogy király

448

eö feölsegeteöl meg kerie, tuggytik penig ha az hatalmas cza-
szar kiuannya feölsegtekteöl, megh nem tartya feölsegtek, de
hogy feolsegteknekis karara ne legyeÖn, keriwk feölsegeödet,
hogy feolseged mint az fele szegennek uegezze el kepeös sze-
rent sarczat, im mi nekví^nkis elég rabaink uadnak, kik keö-
zeöt feö rabokis uadnak, kiknek bizonyos sarczok el nagyon
uegeszuen, azok keözzwl ualamenyit kiuan feölsegeöd ereötte»
egy regestomban iegyeözze megh feölsegeöd, es mijs azok-
u 2jB>iepeös szerent el uegezuen sarczat el boczattyuk ereötte,
kitt az istenért kit penig mi erettWnk czelekeöggyek feölse-
geú uele, ott az rabokon megh ueheti feölseöged az minemw
rabokot el boczatunk, Constantinapolyban egy fiam nagyon, az
hazat annak ueszeöm el, mely dolgot ha feolseged mi eret-
tvv^nk megh czelekeödik, mind fiamnál egyetemben istent
imádunk feölsegeöd ert, es ugy tartson feölsegeöd mind fiamual
mint egy penzeön ueöt rabiat, iollehet mindenkoron igyekeöz-
tem feolsegeödnek tiszta szi^X^beöl szolgálni, de ha isten eltet
ennek utanna feolsegeödnek tiszzer iobban akarunk szolgálni.
Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budse lo. Decembris. Anno
1588. Kesedeleomnelkwl ualo ualazt uarunk fegteöl.

[Kívül magyarul. Ernő berezegnek.]

391-
1588 deczember 14.

Gróf Nogarola Ferdinánd győri főkapitány Szinán basának-
Egykorú másolat. — Hadi levéltár 1588. 11 — 20.

My Nagaroly Gróf Ferdinánd szabad ur Altspaurban, az
hatalmas Istennek io akarattiabul az feolseges romay czaszar-
nak thanacha, geöry es ahoz tartozandó wegeknek feo kapi-
tánya.

Tekyntetes es Nagy: Wr nekWnk io szomszéd barat^^nk,
keözeönetwnketh es magunk illendeö dologhban ayanlasat
ir>ívnk Nágodnak. Parancholt mynekWnk berezeg wr^nk eö
feölsege az my kegyelmes wrunk, myuel hogy eö feölsege
kegyeimessen megh érthette, hogy my te Nagodhoz keövet-
teönketh kWldeny akari^k, hogy te Nágdnak imánk amaz
zegen es ártatlanok feleöl, melleketh te Nágod meltatlanwi
megh tartoztatthoth.

Es myerth hogy az nemetek es az doctor mind ahoz való

449

tartozókkal teökiletes es nem valamy gyanos emberek az ha-
talmas teöreök chazarnak gelith es késéris*^ alath, wtokath es
hyuataliokath el végeztek, es Constantinapolbeöl nem titkon
indultak, seöt az teöreök chazarnak szokás zerinth ruháját
chokoltak, es az feö wezertWl es mind az teöbiteöl magokat
megh ielenví^n b^chVí^th azoktM wettenek, Nágydhoz semy-
kepen nem ferth az minth Nágod myltatlaneöl chelekedte,
ezzel hogy eöket az artatlaniokoth illy keptelenkepen megh
tartoztatta, mert ez az keözeönseges szertteszilel ez világon
való népeknek teörveny ellen es keözeönseges igassagh ellen
vagion es nem kychyn yel az frigh bomlásnak.

Myuel hogy immaronthan Nágod az felséges romay cha-
zartwl herczeg wrWnktWlis eö feölségetwl az my kegyelmes
vraynktv^l, Ugnotth vramtWl eö Nagyságától hadakozó tanach-
nak president^l azonkepen Ayczing wramtM zabád wrt^íC'l
beösegessen annak eleötheis megh érthette, az megh tartóz -
tatoth zemyleknek b^ntelensigeketh. Miis te Nagdath myuel
hogy mynekWnk megh vagion parancholwa meghis szomszed-
sagoskepen róla akartunk megh talalny iraswnkal hogy te
Nágod az ket nemes emberth azonkepen az doctort mind
azokhoz való tartozókkal egyetemben, szolgákkal, lowakkal,
es marhaiokkal, myerth hogy semmy tartást nem érdemietek,
minden halaztaz nélkül el erezze es el bochassa. Es illien ellenke-
zissel te nágod ne adgion okkot hogy ebbeöl teöb tamagion.
Hogy az te Nágod chazarth erreöl teöb panaz ne eryen eztis
gondolion te Nágod, hogy az tyzteseges ayandekoth el nem k^^ld-
hettik, mywel hogy te Nágod illy képtelen es teöruintelen dolgo-
koth inditton indith, az mykepen my meghhattWnk az my
keöwetWnknek es emberwnknek, hogy te Nágodnak mind erreol
es teöb dologhrM te Nagy dal, szemtwl szemben szollion es
megh mondgion Nágdnak rendzerinth eleibe adwan. Isten
légien velünk. Keölt Geöreöt 14 napian karachon hauanak.
anno 1588.

[Kivül.] Az Thekinthethes es Nagisagos wrnak Szinan pas:-
sanak, az hathalmas theöreök chiazar heltarthoianak Budán,
nekünk yo szomzed barathunknak adassék.

* nehezen olvasható, geleít és késérés értendő.

A budai basák.

450

392.
1588 deczember 14.*

Szinán basa Nogarola Ferdinánd győri főkapitánynak.

Mi Szinan passa . . .

Tekintetes es N. vr, nek>J^nk io szomszéd barátunk. Keö-
szeönetVC^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hoza mi nekünk
az N. hi^ embeöre Gy^Jírkouith Ferencz az N. ket leuelet,
melyekbeöl mindeneöket megh ertenk, eggykben irt N. az itt
megh tartott kett nemett vrfi feleöl hogy el boczatanank, kik
feleöl Ernestus berezeg eö felsége es Vngnad Dauid irtt mi
nekünk, de mi azon megh eskVC^tt^nk volt, hogj soha mi azo-
kot el nem boczattyuk, ha szinten az hatalmas czaszartol pa-
ranczolat i^t volnais, miuel hogy eö feolsege es Vngnad Dauid,
nem kerté ualami szép szoual teölwnk hanem fenyegetésnél,
ezokaert az hatalmas ezaszarnak mi magunk ala akartuk vinni,
de hogj isten Ndat ez szomszédságban hozta igen akariuk, es
Nagod minket iamborul ember^^l az szomszédban megh talált,
im az N. kedueert az kett nemett vrfiat el boczattuk, az doc-
tort kett szolgaual itt hattuk ezokaert, hogj ez el múlt napok-
ban irtunk vala Ernestus berezeg eö feolsegenek, az szegény
rab Mahmutt begh feleöl, hogj sarczat szepeön kepeös szerent,
el uegezne, es im mi nalunkis vadnak rabok, kiknek bizo-
nyos sarczok el .vagyon vegezue, azért azoknakis mijs sar-
czokat kepeös szerent el végezzek, es azok keözz^l vala-
mennyt kiuan eö feolsege mijs el boczattyuk, ki feleöl meg
válaszunk nem leöt, keri^k azertt Ndat mint io szom-
széd baratunkot, Nágodis teörekeöggyek eö feolsegenel es
Vngnad Dauidnal szegény Mahmutt begh dolgából, kiért
mijs io szomszedsagosj barátságnál akarunk N. lenni, ki fe-
leöl miheleön válaszunk i^X^, az N. kedueert az doctortis
az kett szolgaual egyetemben el boczattyuk. Touabba má-
sodik leueleben az mitt ir N., semmi az fele dolog mi
ideönkben nem leöt, nem tuggyuk ha meg Muztafa passa
ideiebenne auagy mikor leöt, mert mi eö feolsegeoknek sem
varai ala nem mentánk, sem falukot nem rablattunk, miuel
az mi kegyelmes feiedelmVí^nk paranczolattya szerent, mi az
frigyeöt igyekeözt^nk meg tartani es otalmazni, az ket hatal-
mas feiedeleöm keozeöt, mindenkoron igyekeöztWnk igazan

* Válasz az előző levélre (v. ö. az Előszóbeli megjegyzést az
ó-kalendárium szerinti datálásról).

451

szolgálni, de lattyuk hogj hiaban minden io igjekeözetVíí^nk
szolgalatunk, mert lattyuk, hogj meg io neueön sem tuggya
«ö feölsegeök venni teolWnk, hanem azért ha gonosz voltam
hogy falukot nem rablattam es varaitok ala mind szWntelen
az vitezeoket nem boczattam, azért im most az hatalmas cza-
szar portaiara kel menneöm, az en kegyelmes vramnak valami
keues beszéde vagyon velem, de ennek vtanna meg lattya N.
az en Nágodhoz való io akaratomot, es szomszedsagos barat-
sagomot. Ezeöknek vtanna az mi az rabok dolgát illeti, ki
feleöl irt N, ; azokot nem tuggyuk kiczodak legyenek, es hol
legyenek, mig Omer beg Simontomyan volt, addig kelleöt
volna ez dolgot meg látni, Omer begh most Constantinapoly-
ban vagyon mert ha itt volna, az N. barátságáért, meg láttuk
volna mint volt^^ az dolog, es hol vadnak, es mi gondot visel-
tünk volna róla. Végezetre, izent volt N. szoual Gy^rkouith
Ferenczteöl, kiteöl mindeneöket megh erteöttVí^nk, es minde-
neökben megh hittwk szauatt, mi azonképpen azon N. em-
bereteöl szoual mindeneökreöl izentWnk, kiteöl N. minde-
neöket meg ert, es N. higgye meg ha mi szonkual mitt szo-
land N. eleöt. Isten velwnk. Dátum Budae. 14. Decembris.
Anno domini 1588.

[Kívül czimzés :]

Az Tekinteteös es Nágos vmak, Nagarolli Groíf Ferdi-
nándnak, romay ezaszar eö feölsege tanaczanak, es feö ka-
pitannyanak Gyeöreöt, nekünk io szomszéd barátunknak
adassék.

393.
1588 deczember 14.

Iszkender aga, a budai basa tolmácsa, gróf Nogarola Ferdi-
nándnak.

Tekintetes es Náigos vr. Keöszeöneteöniett es minden tisz-
tességes dologban magam ayanlasat irom N. mint ismeretlen
szomszéd vrnak. Ennek eleötte Vngnad Dauid eö Nága keze
irasaual irta hogy valaki, az itt megh tartott kett németért
teörekeödik szép tiztesseges ayandekual megh ayandekozza,
azért Gy^rkouith Ferencz megh tuggya mondani, hogy es
miképpen teörekeötem, vgy annyera hogy en általam leöt
el boczatasok, im azért meg most az doctor az kett szolga-
ual itt marat, ez okaert hogy, az passa eö Nága irtt voltt
Ernestus herczeg eö feolsegenek, az szegény rab Mahmutt

29*

452

heg feleöl, hogy kepeös szerent sarczat el végezne, es vala-
menny rabot kitian eö feolsege innen, eö Naga anny rabot ad, ke-
reöm azért enis Ndat minttN. vrat, teörekeöggyek Nágodis eö
feolsegenel szegennek szabadulásában kitt megh igyekeözeöm
enis szolgálni Nágodnak, meg eö feolsegeteöl válasz nem i^t,
azért miheleön válasz i>^, az doctortis az ket szolgatial egye-
teömben el boczattya hiszem istentt, mi itt leszVí^nk maradan-
dók, es mindenkoron ez vtannis szolgálhatunk N ; mert ez
vtannis ezeön tiztben leszünk, azért mostan ha valami száz tal-
lerual meg segetene, Nagodk keöszeönnem, es diczekeödnem
Nágodnak hozzam való io akarattyaban, kitt megh szolgálnék
Nágodnak i^CTiendeöben, itt az Nagos passanal ha mi dolga
lenne Nágodnak. Isten éltesse Nágod Dátum Budse 14. Decem-
bris. Anno domini 1588.

Iszkender Aga, az hatalmas teöreök czaszamak zaimia
es az N. Szinan passanak tolmacza Budán.

Az N. Ferhat Passa mi nekünk leuelet k^íP^ldeöt, hogy
mi itt veztegsegben legyünk, es azon tisztben eö Náganak szol-
gallyunk, azért ha isten engedi, ennek vtannais szolgálhatunk
ha miben N. meg talál az N. passa vtan.

[Kívül czímzés.J Az Tekintetes es N. vrnak, NagarolH
Groff Ferdinándnak, romay czaszar eö feolsege tanaczanak^
es feö kapitannyanak Gyeöreöt mint ismeretlen szomszéd vr-
nak adassék.

Szó szerint egyező levél Ungnad Dávidhoz, benne : «szaz aranyual
megh segetene)).

394-
1589 január 17.

Ferhát basa->' Ungnad Dávidnak.

Mi Ferhat passa, az hatalmas Istennek io akarattyabol,.
teöreök czaszarnak feö heltartoia Budán, es gond uiseleöie
Magyar országnak etc.

Tekintetes es N. ur, nekVí^nk io szomszéd barátunk. Keö-
szeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Jutának mi hozzánk az
hatalmas czaszar portaiarol romay czaszar eö feolsege ora-
toranak kett embeöre, kik feleöl irt mi nekünk hogy kesede-
leomnelk^l Nágtokhoz k'íí^ldenenk, kiket minden tartoztatas-

« Budai basa 1588 november — 1590 szeptember.

453

nélkül tizteosseggel kisertetuen, Nágodhoz boczattunk. Touabba,
az hatalmas czaszarnak feö vezére irtt mi nek>^nk az tiztes-
seges ayandeknak késese mi legj^eön, tuggya penig N., hogy
az vegbeliek az hatalmas czaszar varara Koppanra rea iVHtek,
es beleöle Reczep begeöt ki vittek, azonképpen Geszteösreis
rea iv^uen az benne való népet es hadi szerszamot ki vittek,
kik mig oda lesznek tuggya N., hogy az hatalmas czaszar io
keduel nem veszi, azért Ntok lássa abból Ntok mitt czelekeö-
•dik, de miuel N. feö es eszeös ember, azért N. eö feolsegeök-
nek aggyá eleiben hogy az tiztessegeös ayandek megh leuen,
ennek vtanna eö feolsegeök paranczollya megh minden vegbeli
kapitanoknak legyeönek veztegsegben tarczak az frigyheöz
magokot, ha isten minket ez szomszédságban megh tart, mi
nekv(^nk gondunk leszeön hogy innen az frigy meg tartatik,
es megh lattya N. gonosz szomszeggya nem leszví^nk Ntok-
nak. Isten velvvnk. Dátum Budse. 17 Jan. Anno dni 1589.

Eztis akarank Nágodnak tuttara adnunk, hogy ez hónak
kilenczedik napian az Ntok alat valók vgy mint barom eze-
rén az Balatonon által ivX^ttek es Koppanra igyekeöztek, azért
^z fele dolgot Ntok el tauoztasson hogy az kett hatalmas
feiedeleöm keözeöt való frigy es barátság megh maragy-
^"on, mert ha azonképpen kezdeönek czelekeödni, ahol azok
el mehetnek az hatalmas czaszar vitézi es el mehetnek, de
iob hogy mijs ez szomszédságban bekeseggel es barátság-
nál leszví'nk egy másnak. Végezetre, az hatalmas czaszar
portaian való Ntok embeöre ieleönteötte leueleben hogy itt
valami nemett vrfiak volnának megh tartoztatna, es kert
hogy el boczatanank, de miuel mi nem tuggj'uk azok kik
legyenek es mi itt nem találtuk, mert mi az Ntok barátsá-
gáért el boczatottuk volna.

[Kívül magyarul . Ungnad Dávidnak.]

395-
1589 február 11.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Mi Ferhat passa . . .

Feölsegeös Emestus berezeg nekwnk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh
hoza mi nekWnk az feölsegteök embeöre, kit feölsegteök az hatal-
mas czaszar portaiara boczatot az feölsegeöd leuelet, mely-
ben ker feölsegeöd hogy kesedeleömnelk^X^l hiW emberinket

454

melleié adtian az hatalmas czaszar portaiara boczatanank, kitt
az feölsegeöd io szomszedsagos barátságáért eöreömest megh
czelekeott^Jí^nk uolna, de míuel az mi kegyelmes feiedelm^nk-
teöl mi nekVí^nk arra paranczolatunk ninczen, hogy mig az
tisztessegeös ayandek feleöl bizonyos hir mondó nem i^^ pos-
tát ala boczassunk, ezokaert nem ttiggytik miezoda okual tug-
gyuk ala boczatani mig az tisztességes ayandek ntban nem
leszeön.

Touabba iria feölsegeöd hogyha innen az mi alattunk ua-
lok ez szomszédságban az frigyeöt megh tartyak, feölsegeödis
megh paranczoUya az uegbeli kapitanoknak hogy semmi ellen-
keözeö dolgot ne czelekeogyenek, azért az mi fogadásunk
szerent az tisztességes ayandek megh leuen, ha az feölsegteök
alat ualok az frigyheöz tartyak magokot, innen semmi ellen-
keözeö dologra ok nem adattatik. Ezeöknek vtanna irta feöl-
segeöd hogy Szinan passa az megh tartót nemeteknek ket
louokot ueötte uolna el, es ker feölsegeöd hogy azokot megh
adatnánk, azért noha az az dolog mi ideönkben nem leöt,
mind azon által ertenk hogy eggyk lo az esztergamy begnel
uagyon, azért mingyarast megh paranczoltuk az esztergamy
bégnek hogy azt az louat mingyarast meg aggyá, az masikot
penig az kotyauetyen attak el, kinek az arat azon megh tar-
toztatot nemetek ueöttek feöl, az dolog igy leuen nem illeöt
uolna feolsegeödnek az dolgot k^leomben eleiben adni. Ezzel
egyeteömben ayanlyuk feolsegeödnek io szomszedsagos barat-
sagunkot. Dátum Budse. ii. Febr. Anno domini 1589.

Post scripta. Feölsegeöd irta leueleben hogyha az mi alat-
tunk ualok az frigyeöt megh tartyak onnan semmi ellenkeö-
zeö dologra okot nem adnak, miezoda tehát az oka hogy
Nadasdy immár egynehanszor Koppanra akart i^ni ez el múlt
napokbannis Bolond varra iVí^ttek az Balatonon által laytoriak-
ual es minden hadi szerszámoknál, akaruan porra tenni, de
isten nem uitte eleö szándékokban, mostannis mind színtelen,
azon iar hogy miképpen ualami háborúságot indithasson, mely
dolgot kérd enk az feölsegeöd postaiatol hogy mi uolna az oka,
eö azt monda hogy abban semmit eö^nem tud sem penig az mitt
Nadasdy czelekeodik, azért mi annak az oka feölsegtek hogy
feölsegtek megh nem b>5C'nteti, nem bire feölsegtek uele, auagy
nem feölsegtekheöz tartozóé, hiszem iob uolna hogy mind
innen s mind onnan bekeuel uesztegh lennének, az szegen-
segis ketteö keözben maradhatna bekeuel, azért feölsegeöd
kesedeleömnelkWl minket ez dologból tegyeön bizonyossá mi
ennek az oka, mert addig az feölsegeöd embeöret el nem
boczattyuk, az feölsegeöd leuele latuan, ha nem feölsegtek-

455

heöz tartozó az hatalmas czaszarnak mijs tuttara aggyuk,
ttiggfj'uk az mi kegyelmes feiedelm^X^nk gondot uisel róla,

[Kivül magyarul : Ernő berezegnek.]

396.
1589 február 11*

Ferhát basa Ungnad Dávidnak.
Mi Ferhat passa . . .

Tekinteteös es nagyságos vr, nekünk io szomszéd barátunk.
Keöszeönet^í'nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hoza mi ne-
kVí^nk az Nágtok embeöre kit postán az hatalmas czaszar
portaiara boczatot Ntok az Nagod leuelet, melybeöl min-
deneöket megh ertenk. Iria Nágod hogy az tisztessegeös ayan-
dek eddig regeön Constantinapolyban leöt volna, ha Szinan
passa valami nemeteket megh nem tartoztatot volna, kiket
hatt holnapig tartoztatott Budán, es ha Szikszóra nem kví^ldeöt
volna, azért tuggya Nágod hogy az tiztessegeös ayandek nem
Szinan passanak iwtt volna, hanem az hatalmas czaszarnak
hogy Szinan passat veti okul Nágod, ha Szinan passa szinten
valamitt czelekeödeöt volnais, azért az tisztességes ayandekot
nem illeöt volna addig keslelni, hanem az hatalmas czaszarnak
ala kelleöt volna annak ideieben boczatani, es ha valami oly
dolog teörtent volna itt kinek Szinan passa volt volna oka,
az hatalmas czaszar arról gondot viselt volna, im mostan
noha immár Szinan passa innen feöl keölt, es semmi okot
nem vethett Nágtok ki miat az tisztessegeös ayandeknak
kellene késni, mind azon által mégis annak ala iví'uetelit az
ieg el menetelire halaztya Nágtok, es azt veti okul, azért
lam ennek eleötteis egynehanszor szekerekeön kVC'ldeötte ala
Ntok, azért miuel hogy annak ala iWuetelinek ideié re-
geön el múlt, nem illenek hogy annak teöb ideöt halaztana
Nágtok hanem mostannis azonképpen ala boczathatna Nág-
tok ; ezeöknek vtanna miuel az mi kegyelmes feiedelmví^nkteöl
mi nekwnk paranczolatunk ninczen hogy mig az tisztessegeös
ayandeknak ala i^ueteli feleöl, bizonyos hir mondó nem i^
postát ala boczassunk, ez mostani postát nem tuggyuk miczoda

* Felelet a 398. sz. levélre (v. ö. az Előszóbeli meg^jegyzést az
ó-kalendáriumról).

456

okkal ala boczatani, mert ha onnan feolWl el indult volna,
hogy az hatalmas czaszar portalan bizonyos hirt tudna mon-
dani, hogy Budán vagy Feiruaratt vagyon es ott vtban hattá,
az Nágtok io szomszedsagos barátságáért készek voltunk
^olna kesedeleomnelk^X^l ala boczatanunk, de mig vtban nem
leszeön nem tuggyuk mi miczoda okkal boczassuk ala.

Touabba ahol Nágod Szinan passat szidalmazza leueleben
es átkozza, es iria Nágod hogy az isten kwleömb kwleömb kep-
pen az i^uendeö passaknak peldaiara es mazuUa teteteöt, nem
illenek azért hogy N. vgy átkozna szidalmazna, mert hogy eö
innen feöl keölt azzal eö nem mázul, annelkWlis eö nekj na-
gyob vrasagra volt meneteli, azért ennél nagyob vrasagais
leszeön isten akarattyabol. Dátum Budae ii. Febr. Anno do-
mini 1589.

[P. S. egyezik az Ernő föherczeghez irt u. ezen keltű le-
véllel.]

397-
1589 február 11.

Ferhát basa PálflFy Miklósnak.

Gf. Pálfty senioratits levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr. 4.
Mi Ferhat passa . . .

Tekinteteös es N. . . . nekünk esmeretlen szomszéd
barátunk. KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Megh
hozak mi nekWnk az N. leuelet, melyben iria N. hogy itt
Budán valami nemetekett fogtak voltt az keöueöteök mel-
leöl el, es itt tartoztattak mind louokot smind eö magokot,
kert Nágod hogy azokot az louokot megh adatnánk, mely do-
log iollehet nem mi ideönkben teörtent, mind azon által az
szomszedsagos barátságért mi meg paranczoltuk az eszter-
gamy bégnek hogy az mely louat ott megh tartoztatot volt,
mingyarast meg aggyá, maga az hatalmas czaszartol vgy volt
az paranczolat hogy az keöueteök négy louat visznek ki es
azokot bekeuel ki boczassak, de teöbbett ne, azért azt az négy
louat bekeuel mingyarast ki vittek, ezt azért meltan megh
tartoztathatnánk, de az szomszedsagos barátságot meg tekint-
-uen, nem czelekeöggywk, az másik louat penig kit N. ir
hogy negyuen forinton el attak, hogy aztis ki kWldenenk, azért
azt bizonnyal megh tuttuk hogj azt eö magok attak el es eö
magok veöttek feöl az arat, az kotya vetyesnek áldomást attak

457

liarom forintot, azért azt méltatlan kiuannya N. Isten vel>^nk.
Dátum Budae ii. Febr. Anno dni 1589.

[KiuüL] Ez leuel adassék az tekentetes es N. vrnak,
PalfiPy Miklósnak, Veöreöskeöy szabad vrnak, posony es ko-
maromy varmegyéknek feö ispannyanak, es Komaromy feö
kapitannak, nekwnk esmeretlen szomszéd barátunknak.

398.
1589 február 15.*

Ungnad Dávid Ferhát basának.

Fogalmazvány.

My Vngnad Dauid etc.

Ez elmúlt napokban bogi haza mesze utrul iutank itt ta-
láltunk es meg érthettünk Nágd leuelet mellben Nágd az
Oeztesbul eluitt rabokat, es az tisztheseges ayandekot kyuannia ;
azért ugi erczen es tuggion Nágd hogi az tisztheseges ayan-
dek ekkoraiglan Teöreök országban wolna, es az gesztesy es
egieb fele dolog nem tertent wolna ha az Szinan maszul, Is-
ten ellen, tisztheseg es minden nemszethnek igassaga ellen,
hit es frigi ellen ennihani tiszthesegesbely nemetheket (melliek
keszul az eö feölsege mi kegielmes wrunk, Constanczinapolbelj
kewethe doctorat viszha Constanczinapolban eluitte) hat hol-
napig meg nem tartoztatta wolna, es az frigiet sikszay do-
logall szemlathomasara meg nem terthe wolna ; eszokokaert
es egiebfelet szamlalhatatlan dolgokért, kiket az megnewezet
másul Szinan chelekedet eö feölsege romay chaszar my ke-
gielmes wrunk az megnewezet tisztheseges ayandekot meli
mindenképen készen wagion, nem chak meg tharthoztatta,
seöt meg az mi hathalmas feiedelmunk weghely vithezy
meleis latuan azt hogi az meg newezet másul Szinan elseö-
ben az frigi ellen czelekedet, hasomlo witeseges boszu alasra
okot adót : Mikepen az hathalmas igaz Isten az hitetlen frigi
tereö másul Szinan hassa gonosz igekeszetit Szikszónál
kewes nepell szemlátomást meg büntetet, es az mi felénk
kewesen lewen tiszeszer teöreök ellen, melliek algiukall oda
giulthek wala Isten ö szent feölsege az eö nagi hathalma-
iial meg were, es az myeynknek diadalmat adót, ezen-
kepen tertent ez eleöt masfel eszthendeuel az 4 szanchiag
bégen, mellieket az mázul Szinan basa, Sasuar bassaual Ka-

* V. ö. a 396. számmal.

458

nisara az my hathalmas feiedelmunk országában, az frigi ellen
küldet, mind ezekerth azon masztil Szinan basa, az mint Ná:gd
az my hatbalmas feiedelmunknek yrya, nagi szegien vallasall,
mind az Nagd es az my wegbely witezek gonoz attokall az
tisztul eluetetet, es mindenketsegnelkul nagiob büntetésre az
portara hiuatatot, hiszek az igaz Istenben, mitiel bogi azon
Szinan bassa hiti, minden nemszethy es wegbely igassag ellen
czelekedet, kinek sem keresztiennel, sem teöreöknel semy
yo hire, newe nynczen, az Nágod hathalmas feiedelme eötet
az mint meg erdemlette utanna waloynak peldaiara feieben,
ioszagaban meg bwntety, hogi tuggianak az ket hathalmas
feiedelem keözet "walo frigiet tizthelny, bechulny es meg thar-
thany, ninch penig ellenünk bar azon másul Szinan basa ezen
leuelunket oluasa es meg erchye,

My az Geszthes dolgát, es az thiztheseges ayandekot illethy,
arrul az my hathalmas feyedelmunk az Nágd hathalmas
chaszaranak, azonkepen az feö weszernek mindenképen ez
eleöt, azonkepen ezen postatulis, melliet Nágd minden thar-
thoztatasnelkul kulthen kulgie, meg yrtha, kethsegnelkul az
Nágd feiedelme azzall meg elegzik, Nágd mynden biszoniall
higgie hogi az tisztheseges ayandek egj igen feö nemszetetes
urtul hamar ualonap be kuldetetik, ha az Nágd wegbely
wytezy az frigi ellen chelekeduen meg nem tharthoztattyak

Eremest erehiwk hogi Nágd magát bekeseges barath-
sagall ayanlia, Nágd mytulunkys mynden byzonnial azont
waryon, chak hogi Nágd chelekedettell mutassa meg, ugi
alando leszen az barathsag

Hogi Nágd az my wegbely withezinkre nehezthel, hogi
az Balathom által Kopanra menthek wolna, tuggia azt Nágd,
az Nágd wegbeliek az eleöt minemW szándékban es igeke-
zethben uolthanak, ennekokaert kelletet az myfelenknekys ké-
szen lenniok, Nágd mint regi eszes wegbely withez gondol-
hattia azt hogi az my hathalmas feiedelmunk wythezinek,
kapitanoknak es hadnagioknak feiekben es tiszthesegekben az
fele dologban iar, hogi eyel, napall az eö feölsege weghazay-
ban yo wigiazasban légiének, de ha az Nágd alatta waloy az
myeynknek okot adnak, nem tarthattyuk szintin mazagon
meg eöket, hanem abbul kewethkezyk es terthenyk az fele
dolog az mint az eleöt egnihani eszthendeuel, im nem regenys
az Isza Clikuanzky bégen, Iszkender posgay bégen, Sasuar
bégen, barom üszben, elseöben Tokaynal, maszer az Tiszánál
Hiduegnel, harmadszor Kanisanal az Czerniky Ali bégen,
Nágd eöchen, Juanichnal Tefterdar bégen Szlunnel meliel
Memy es Hidris beg eggiut wolthak, hasomlokepen egi feyir-

459

iiary Ali bégen Comarom alat, azonkepen mostanában az
feyeruary Kara Ali bégen, az szecheny es fileky begell
mostanában Szikszónál nagi karokall es szegienualasokall ter-
tent, meli dolgokrul az bégek kik fogtia uadnak, es egieb feö
teöreökek biszonsagot adnak, az feölseges bathalmas Isten
igaz biro lewen semyfele hamisságot nem szenued, az eö rethe-
netes haraggiatiil mynden embernek felny kel, dichirethes
légien az eö szent newe, es ennek utannays az igassag mellet
légien.

Az meg newezet másul Szinan bassa az giury kapitan sok
ayandekira az ket nemet nemes embert elbochiatta de egi feö
Ionokat tartotta meg, es azt mondotta hogi az eö kapichy
bassaya 40 tall : wette wolna meg, az másik Ionokat az esz-
tergamy beg hathalommall thartotta meg, Nágdat barathsa-
gos kepén inchyWk, hogi Nágd minden karnelkul az meg
newezet ket louat kulgie fel, hogi meg tessék az Nagd ba-
rathsagos szomszédsága, mert az az ket jámboron minden
igassag ellen tertent, meli dologml az maszul Szinan basa sem
Isten eleöt, sem emberek eleöt szamot nem áthat

My az my magunk szemeliunkrul ayanliuk Nágdnak ma-
gunkat mynden szomszedsagos baratsagall, hiszWk hogi Nágdis
hozank magát barathsagall mutattya, es azon tiszthesegben
meg eösmer, mellben mynket az hathalmas Isten, es az my
hathalmas feiedelmunk hozót, kit az maszul Szinan basa nem
chelekedeth, es wgi az hathalmas igaz Isten teöruenyebul
szegienben es szemeremben eseöt. Isten welunk. Dátum Vienne
15 Febr. 89.

Ferhat Bassae Budensi.

399-
1589 február 16.

Ferhát basa PálíFy Miklósnak.
Gf. PálfFy-senioratiis levéltára Pczsonyban : arm. i. lad. 3. fasc. 4. i.r. 4-a,

Mi Ferhat passa . . .

Tekinteteös es Nágos vr, nekünk io szomszéd barátunk.
Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak mi
nek>5tnk az N. leuelet melybeöl ertenk hogy N. rábait bo-
czatta volna be, kit buday zaim hitt leuelere, kitt eszter-
gamy vrak zaimok hitt leuelere, feiruary sambeky valy teö-

460

Teök hitt leuelere, rabok kezességére, mely rabok keozzWl, kik
orrokot kik fwleöket keoteöttek, de meg ez ideig azt meg
nem czelekeötte raytok N, azért io szomszéd barátunk, ez
ideigis mikor valamely rabnak peöreösse iWtt, ha mellyet
meg találtak benneök, vasban verettek kézben attuk es ki
k#ldeöttWk. azért ennek vtannais ha mellyet az felet meg
találnak ki k^lgywk, mi nem mongyuk hogy az mi hitt
leuel^nkre rabot N. ki boczasson mert mi az feleben nem
artyuk magunkat, de ha mellyk az kezes rabok keözz>?í'l eleonk-
ben i^uend, megh ertuen miben al az dolog, paranczolatot
adunk kezeben hogy valahol talalhattya az eö kezeset kiért
kezes, mindenví^t kezeben aggyak vasban veretty^k es ki k^l-
gy^k, azért nem illik hogy Nágod ennek vtannais az szegény
rabokot se megh taglassa sem penig meg czonkicza, mert ha
valamellyknek az rabok keozzVí^l valami nyaualyaia lenne, ez
itt való rabokonnis hasonló keppen meg esik azon nyomorú-
ság. Isten velvC^nk. Dátum Budae. i6. Febr. Anno dni 1589.

[Kívül magyarul : Pálffy Miklósnak.]

400.
1589 február 28.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Mi Ferhat passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh nekwnk tiszteölendeö szom-
széd vr barátunk. Keöszeönetvv^nk es magunk ayanlasanak
vtanna. Miuel isten kegyelmessegebeöl az mi kegyelmes feie-
delmwnk ide az feölgtek szomszédságában boczatot minket, es
hogy itt mijs feölsegteknek io szomszedsagual akarunk lenni,
ennek eleötteis találtuk megh feölsegeödet leuel>X^nk által, an-
nak feöleötte hogy mi ide iutottunk, nem sok ideö muluan az
után, az hatalmas czaszar portaiarol az feölsegtek oratoranak
emberi iutottak uolt postán hozzánk, kiket feölsegtekheöz bo-
czattunk, annak vtanna eggyket feölsegtek ismeg ala kWldeötte,
kitt az mint megh ackor feölsegeödnek megh irtunk, ala nem
boczatottuk, hanem azolta itt uagyon, mert tuggya feölsegeöd
az tisztességes ayandeknak ala menetelinek ideié regeön el
múlt, azért nem tuggyuk mi okkal ala boezatanunk, az tisz-
tességes ayandek feleöl az mi kegyelmes feiedelmVí^nknek nem
tudunk mitt felelni, mely mi leuel^nkre feölsegeöd mind ez

461

ideigis semmi ualazt nem ten, nem tuggyuk mi legyeön az
oka, lam azt nem mondhattya feölsegeöd hogy innen az mi
alattunk ualok, miolta mi itt uagyunk, semmi oly dolgot cze-
lekeöttek uolna, ki az frigynek ellene leot uolna, hanem min-
deneök az frigyheöz tartottak magokat, ennek vtannais ha
isten ez szomszédságban megh tart, azont uaria feölsegeöd
teölVí^nk, czak hogy feölsegeödis paranczoUya megh, az veg-
beli kapitanoknak es alattok ualoknak, tarczak az frigyheöz
magokot, im mostan az hatalmas czaszar portaiara emberin-
ket akariuk boczatni azért feölsegeöd minket kesedeleömnel-
kWl tegyeön bizonyossá, az tisztességes ayandek feleöl, es bi-
zonyos ideiét iria megh feölsegeöd mikor boczattya ala, hogy
az mi kegyelmes feiedelm^nket ttiggyuk bizonyos ideié feleöl
bizonyossá tenni. Ezekreöl barátság keppen akarank feölse-
geödet megh találnunk, es kesedeleomnelkwl ualo ualazt ua-
runk feölsegeödt^l. Isten éltesse feölsegeodet. Dátum Budae
28. Febr. Anno Domini 1589.

[Kívül latin czím : Ernő osztrák föherczegnek stb.J

401.
1589 február 38.

Ferhát basa PálfFy Miklósnak.
Gf. Pálffy senioratus levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr. 4-b.

Mi Ferhat passa . . .

Tekintetes es N. vr, nekünk ismeretlen szomszéd ba-
rátunk. Keöszeönet^^nk es magunk ayanlasa vtan. Akarank
Ernestus berezeg eö feolseget, es Vngnad Dauidot eö N.
leuel^nk által megh találnunk, mely leuelekett im ezeön le-
ueluel eggy^ Nágodhoz kWldeottWnk, keriWk azért Ndat
mint io szomszéd baratunkot, Nágod kesedeleomnelkWl kWlgye
megh eö feolsegenek, es ha mi válasz eö feölsegeteÖl iW
Nágod kivigye ala mi hozzánk, nem gonosz dologból hanem
ha eö feölsege ez szomszédságban megh tart, akarunk eö feol-
segenek es Nágtoknak io szomszédságnál lenni. Isten ve-
IWnk. Dátum Budae 28 Febr. Anno dni 1589.

[Kívül: Pálffy Miklósnak.]

462

402.

1589 márczius i.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Mi Ferhat passa ...

Feölsegeös Ernesttis herczeg nekN^nk tiszteölendeö szom-
széd vr barátunk, KeöszeönetvC^nk es magunk ayanlasanak
vtanna. Akarank feölsegeödet az szegény rab begeök feleöl
leuelwnk által megh találnunk, kik keözzwl eggyk az szegény
Mahmut begh, kikuel az mint feölsegeöd czelekeodeöt hogy
uasban uerette eöket, es az minemw képtelen ualo sarczot
kiuan feölsegeöd raytok, ez ideig az uegekben hallatlan es
szokatlan dologh, hogy sem magyar vrat itt, sem penig ott
begeöt uasban uerieönek, mi kezwnkbennis uoltak magyar
vrak, kik termeszét szerent ualo vrak uoltak, (mert az uitezleö
dolog igy szokot lenni) de mi azt nem mondhattya senki, hogy
sem uasban uerettwk uolna, sem penig negyuen auagy eötuen
ezer forintra sarczoltattuk uolna, hanem kepeös szerent el bo-
czattuk, azért feölsegeöd az fele regy szokást megh tekintuen,
az fele vy teöruent ne keöltesseon feölsegeöd, hanem az uasat
le ueuen labokrol, az mi kepeös uegezze ugy sarczat feölsegeöd,
mert ez uilag allapattya forgandó, ha ma eö raytok eseöt,
holnap megh az feölsegteökheöz tartozókon eshetik, es ha
onnanis ualaki kézben esnek, ha feölsegtek vy teöruent keöl-
tet, azzalis ugy kezdnek czelekeödni, tuggya feölsegeödis ezeök-
nek czak az neueök uagyon hogy begh, de sohol megh czak
egy haz iobbagy eöreöksegeök sinczen, mint az magyar vrak-
nak, hogy kinek kinek firól fira ualo eöreöksegeök uagyon,
ez szegény Mahmut bégnek uagyon egy haza Constantinapoly-
ban, azt bátor mondanánk hogy eöreöksege, es becz^llenenk
bátor tiz ezer aranyra, auagy az feölsegeöd iteleti szerent tizen
eöt ezer aranyra, kit megh nem er, kiben igazat mondunk,
kitt megh tudnak mondani az keöueteök az kik Constantina-
polybol feöl iVí^nek, annál teöb eöreöksege sohol ninczen, ha
azt szinten el aggyais, azzal az feölsegeöd kiuansagat be nem
teöltheti, az teöbbinek tehát hol tegye szerit, mert senki az
eouet neki nem aggyá, azért feölsegeöd az mi kepeös ren-
deollye ugy szegennek sarczat, hogy azt latuan az kik ittis
baráti uolnanak iob keduel foghassonak mellette, mert Isten
után azok által szabadul megh, ha megh szabadul. Isten
éltesse feölsegeödet. Dátum Budae i. Marty Anno domini 1589.

[Kívül latinul: Ernő osztrák főherczegnek.]

463

403-
1589 márczius 5.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.
Mi Ferhat passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekví'nk tiszteölendeö szom-
széd vr barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh
hozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelet, melyben iria feölse-
geöd hogy az postát kit Constantinapolyban boczatot feölse-
geöd, miuel az feölsegeöd kiuansaga szerent, egy Malyk Gás-
párnak másod magaual ualo ala iuetelire attuk uolna hit leue-
Ivv'nket, ez okaert feölsegeödnek czudanak teczik feölsegeodnek,
es remenseg kiuví^l ualo dolognak, hogy ezt itt megh tartoz-
tattuk, azért igaz dolog hogy mi hitt leuel^nket attuk,
az megh neuezeöt személynek ala iwuetelire, uoltunk oly
remensegben (mint hogy az hatalmas czaszar paranczolattya sze-
rent innen Szinan passa el. ment, kit az tisztessegeös ayan-
deknak késedelmének okának uadolt feölsegeöd, mostan penig
semmi ok nem talaltatuan benne) hogy az feölsegteök postaiat
bizonyos hirrel boezattya feölsegeöd az tisztessegeös ayandek
feleöl mikorban leszeön onnan megh indulása, de ebben semmi
nem leuen, mint hogy az hatalmas czaszar portaiarol az kapu-
cziak es czauusok gyakorlatossaggal paranczolattal iví^nek
reánk, hogy az tisztességes ayandek feleöl az hatalmas czaszart
bizonyossá tennénk, ezokaert mi semmi oly módot nem talál-
tunk benne, miczoda okual ala boczathattuk uolna, mit tudunk
Írni mellette, it ualo létében mi nek^Jí^nk semmi hasznunk,
azért ha ualami módot találtunk uolna benne, mi móddal ala
tuttuk uolna boczatani, az feölsegeöd io szomszédságáért eöreö-
mest ala boczattuk uolna, im erteöttv^k az feölsegeöd leuele-
beöl hogy az tisztessegeös ayandekot kesedeleömnelkWl ala
boezattya feölsegeöd, mely tiszteössegeös ayandeknak be mu-
tatoia ki lenne, azis el rendeolteteöt, azért mikor feölsegeöd
ala boezattya, es Komaromban iutand, ackor hiw emberwnk-
uel egyeteomben az postát ala boczattyuk, hogy tuggyon bizo-
nyos hirt az hatalmas czaszar portaian mondani ;

Ezeöknek vtanna, panaszolkodik feölsegeöd, hogy az mi
alattunk ualok Legrad ala mentenek uolna, azonképpen az
peczy es koppany begh Hidueg ala mentek, mely dolog ha
szinten ugy uolt uolnais oknelkví^l nem leöt uolna, mert az
uegbeli vrak es kapitanok szvv^ntelen az frigy ellen ualo ok
adások uitte uolna eöket arra, mint hogy feölsegeödnek aztis

464

ugy attak iiolt eleiben, hogy az mi alattunk ualok ugy mint
eöt szazán mentek uolt Tata ala, mely dolog k^leomben uolt,
mert kett száznál teöbben nem noltak, de azokis ualami uak-
mereösegbeöl azt nem czelekeöttek, hanem az tataiak ualami
szekerek melle vHuen magokot, i^ttek uolt Sambok ala, ott
egynehány teöreökre talaluan ketteöt benneök le uagtak es
harmat eleueneön uittek ; mégis ezeöket uadoUyak okának
lenni.

Mostannis az mint feölsegeödnek eleiben attak, hogy aa
mi alattunk ualok készületben uolnanak, hogy ualami ellen-
keözeö dologra okot aggyonak, azért mint hogy az teöb dol-
gokatis igazan feölsegeödnek nem attak tuttara, ezt feölse-
geod semmiképpen ne higgye, mert abban semmi ninczen,
azért az mint ennek eleötteis feölsegeödnek irtuk leuelví^nk-
ben hogy az mi alattunk ualoktol semmi ellenkeözeö dologra
ok nem adatik, czak feölsegeöd az uegbeli kapitanoknak pa-
ranczollya megh, legyenek uesztegsegben, tartsak az frigyheoz
magokat, azonképpen, az mely iobbagyok eleiteöl foguan az
hatalmas czaszamak feiet haytuan szpahiaiokhoz be i^^ttek es
adoiokot igazan megh attak, ez vtannis be i>^uen es adoiokot
megh aggyak, ha ualahonnan, czak eggyet el hoznak benneök,
mi teölWnk kerie feölsegeöd eleö, de ha az felek uakme-
reösegre uetik magokot, mint uadnak az felek, hogy szpahia-
iokhoz be nem akarnak iWni, ha mi esik raytok, azt az eö
magok bolondságoknak es engedetlensegeöknek tulaydoniczak»

Végezetre, az mely leuelek az feölsegteök oratoranak
Constantmapolyban szólottak, azokat mingyarast kesedeleöm-
nelk^l hiví^ emberví^nk által az hatalmas czaszar portaiara megh
kWldeött^k, Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budse 5. Marty.
Anno domini 1589.

[Kívül latinul : Ernő osztrák föherczegnek.J

404.
1589 márczius 5.

Ferhát basa Ungnad Dávidnak.

Mi Ferhat passa . . .

Tekinteteös es Nagisagos vr, nekünk io szomszéd bará-
tunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak
mi nek-^nk az Nagisagod leuelett, melybeöl mindeneöket megh

465

ertenk. Mindeneoknek eleötte, azon czudalkozik Nagod hogy
mi az Ntok postaiat itt meg tartoztattuk kinek valazzal
eddig Constantinapolyban kelleöt volna lenni, azért Nagisagod
azon ne czudalkozzek, mert az Nagisagtok barátságáért mi
azt ala boczathattuk volna, az eö itt létében mi nekVí^nk hasz-
nunk ninezen, de mi módot nem találtunk benne miczoda
okkal tudnánk ala boezatni, mostannis mind szví^ntelen az ha-
talmas ezaszar kapucziai es czauusi iwteön i^nek, az tiztes-
seges ayandek feleÖl bizonyos hirt kiuannak az portara teö-
l^Jí-nk, ha mi ezt ala k^^ldenenk, mit tudunk mellette irni, ha-
nem im mind az eö feölsege leuelebeöl smind az Nagisagode-
bol erteött>5í^k hogy az tisztességes ayandek készen vagyon,
immár az vizi vtis megh nyit, nem sok ideig ala boczathattya
Nagisagtok, mikoron az ayandek Komaromban erkeözik mys
ez postát szepeön bizonyos hirrel tuggyuk ala boczatani, im
az mely leuelek az portan való keöuetnek szollonak, kesede-
leomnelkwl hi\X^ emberVC-nk által meg kwldeöttvVk. Touabba
iria N. hogy az frigynek szeörzese vgy vagyon el vegezue
ha innenis megh tartyak az frigyeöt, azért az mint ennek eleöt-
teis megh irtuk Nágodnak, ha az Nagisagtok alat való veg-
beli kapitanok es az alattok valók okott nem adnak valamire,
innen ha mi oknelk^íC'l benne mi szám adásunk legyeön, de
ha onnan veztegsegben nem lesznek, mi nekwnkis gondot kel
viselnwnk róla, az mely faluk eleiteöl foguan az hatalmas
czaszarnak feiet haytuan, mind az hatalmas czaszaret smind
szpahiaiokett meg attak, azok ennek vtannais be i^uen, es az
tiztesseges ayandek ideien megh leuen, ha eggyet el hozná-
nak oknelkwl benneök, mi teöl^Jí^nk kerie Nagisagtok eleö, de
ha az felek vakmereösegre vetik magokot, mint vadnak az
felek hogj szpahiaiokhoz be nem akarnak iv^ni, ha mi esik
raytok, azt az eö magok bolondságának es engedetlensegenek
tulaydoniczak, nem szpahiaianak sem mi nekwnk.

Ezeöknek vtanna, panaszolkodik Nagisagod, hogy miuel az
koppany es peezy begh szinten Hidueg ala mentek volna,
azért ha szinten valami oly dolgot czelekeöttek volnais, ok-
nelkwl nem leöt volna, mert az ott való vegbeli kapitanok-
nak színtelen való frigy ellen czelekeödeteök azt erdemleöt-
tek volna. Ahol azt iria Nágod hogy mostannis az mi alattunk
valók keszwletben volnának, ki feleöl azt remenli Nágod hogy
szándékok az volna hogy valamit az frigy ellen czelekeödne-
nek, mely dolgot ha Nágodnak igazan eleiben attak volna,
sokkal kwleömben vagyon, mert innen semmi az fele keszW-
let sem gondolat ninezen, czak onnan Nágtok paranczoUya
megh mindeneök tartsak az frigyheöz magokot.

A budai basák. 30

466

Végezetre iria Nagisagod hogy mind iol tuggya Nagisag-
tok mi végre iVv^tt>?í?nk mi Budára, es mostannis minem^í^ alla-
patban legyeön az dolog, azertt mi egyéb veget nem tuggyuk,
mint hogy az hatalmas czaszar kezeben vagyon az ország, io
kedueben egyszer egy rabianakis masiknakis egy ország
szeögletit aggyá ki gongyat visellye mi nekwnk io keduebeöl
azonképpen atta ezt, hogy itt gond vyseleök legyeönk, ennél
egyéb végett mi nem tuggyuk, azért Nagisagtokis minden az
fele hazug beszédének ne higgyeön, mert gyermeök iatek az
fele hazugsagh az mint-Nágodnak eleiben aggyak.

Az louak dolgát az mi illeti, az mint ennek eleötteis megh
irtuk, erteöttwk hogy az eggyk az esztergamy begnel va-
gyon, azt higgye N. ketsegnelkwl ha megh nem vittek meg
adattyuk, az masikot meg nem tudhattuk kiuel vagyon, azért
ha vegére mehetünk hogy kiuel legyeön, az Nágod barátsá-
gáért azertis érte leszwnk, az themesuary passaual való dol-
got az Dunán Drauan Murán való dolgot kit emleöget Nágod
az gyermeöky dolog, nem illik hogy azt emleögesse Nágod,
hanem az tiztessegeös ayandek megh leuen, hiszem meg lattya
Nágod, ha innen az frigy megh nem tartatik. Isten velWnk.
Dátum Budae 5. Marty. Anno domini 1589.

[Kívül magyarul : Ungnad Dávidnak.]

405-
1589 márczius i — 6.

Ungnad Dávid Ferhát basának.
Fogalmazvány.
My Vngnad Dauid etc.

Thekinthethes es N. wr. Nágd leueleth eluettuk nagi chu-
dauall es nem eremest beleöle ezt meg értettük hogi Nágd
szinthin azt az dolgot melliet Nagd hathalmas feiedelme feö-
kepen kyuannia tudnia, es meg erthenye, tudni illik az tisz-
theseges ayandek feleöl, melirul byszoniosson írt nekye eö
feölsege, az mastanj postának meg tharthozthasauall, tuduan
el keslelthe, es bíszoni sokai inkab az Nágd hathalmas feie-
delme, es az fö vezir ellen az megneuezet postának meg tar-
thozthatasaual, miuel hogi eök az mi hathalmas feiedelm#nk-
tul nagi hamarsagall az tisztheseges ayandek feleöl walaszt
kyuannak, chelekezik Nágd, meli dolog az ket hathalmas feie-

467

delem keöszet walo frigi ellen wagion, es chak azt beleöle
itilhetny, es egiebfele dolgokbulis kiket Nágd ekkoraiglan
im itt amott chelekedettel meg mutatót gondolhatny, bogi
Nágd walamit frigi ellen akar chelekedny, mindazon altbal
mégis az mi batbalmas feiedelmunk wegbelyekre bwnt akar
wetny Nágd, de Nágdnak mind eggik smind másik dologrul
az eö batbalmas feiedelme eleöt, szintin ugi mint az eleöbeny
buday bassaknak gonosz szerencbeiekuel es tisztbesegekell
szamot kellet adniok, felelny kelletbyk, amellet ismeg az vr
Istennek igaz itbiletbul walo szenuedest magara warnya, my
az my szemeliunkre akartbunk io szomszédsági baratbsagbul,
iuwendeö mentségünkért Nágdat yo bekesegre mostis intbeny

Nágdnak regen tuttara wagion, bogi my sok esztben-
deyg az tbeöreök cbaszar portayan az ket batbalmas feie-
delem keöszeöt walo nebez dolgokat forgatuan laktunk es
az frigetis eluegeztunk, az friginek szerszese abban al, es
ugi uagion eluegezue, ba ti feletbek az frigi megtartatik,
tabat ugi, es nem egiebkepen az tisztbeseges ayandek myn-
den esztbendeöben portara be kuldetbyk : de miuel bogi
az Szinan bassa az frigiet siksoy dologall meg tbertbe,. az
mint my ennek eleötteys Nágdnak meg yrtbunk, annak-
okaertb az tisztbeseges ayandek ekkoraiglan meg tbartboz-
tatot, meli dolog regen meg wagion yrwa Nágd batbalmas
feiedelmenek es az feö vezimek.

Az tisztbeseges ayandek immáron keszeletbben wagion,
es aztot, az feölseges Mattbias berezeg komornikya az Nágos
vr Molar János neweö, ky mindenképen imaron elkészült, be
wyszen, Nágd abban ne légien ketbseges, bogi az meg newe-
zet tisztbeseges ayandek kinek meg egnibani szép es mes-
terséges ora Nágd feiedelmenek walo, bea wagion keues bet
nauluan minden byszonnial Budán nem wolna, ebak bőgj
inttyuk Nágdat, bogi Nágd az tisztbeseges ayandeknak elkul-
desetb az gonosz szandekall es praktikakall kik feleöl my
mynden wegekbul sokat balliuk, el ne keslelye, mert ba az
tertennek byzoniossa tezunk Nágdat, bogi arrul az mi batal-
mas feiedelmunk Nágd batbalmas cbaszara eleöt igen nebez-
tbelnj fog, es ugi az tisztbeseges ayandeknak késedelmet az
frigi meg nem tbartbasanak tulaidonitanj kelletbnek.

Nem tuggiuk azt bogi Nágdnak walamy kulemb paranebo-
lattya wagion az postáknak meg tbartboztatasara, ezt az pos-
tát melliet Nágd mostan meg tbartboztatta, eö feölsege romay
cbaszar maga leueleyuel kik Nágd batbalmas feiedelmenek es
feö vezirnek szolnak, (miért bogi eökys ezt az walaszt nagi
bamarsagall kyuantbak) elküldette, meli leuelekben azokra az

30*

468

articultisokra kiket Nagd feiedelme es az eö feö vezire eo
feölsegenek kulthek, szomszedsagos es barathsagoskepen tisz-
theseges ayandek es egieb fele dolgok feleölys ollian walaszt
adót eö feölsege, kin meg elegszyk ti hathalmas chaszarthok,
ha Nágd az meg newezet leueleket meg akaria ott alat thar-
thoztatny, azt meg chelekethety Nagd, de ha az igaz dologi
es ha Nágd hathalmas feiedelmenek.es feö vezirnek teczeny
fog, azt az ideö magaual elhozza, my azt uelthunk wolna
hogi Nágdnak egi elseöben maga tisztiben nem kellet wolna
az my kegielmes wrunk es feiedelmunkhoz illen nem szom-
szédsághoz walo dolgot meg mutatny miiiel hogi Nagd e'á
feölsegetul mynden tiszthesegeth es kegielmes io akarattiat
warhat ; joltuggia Nágd hogi az ket hathalmas chaszar eggies,
de az szolgáknak arrul az mit wrok keözet chelekesznek, e&
szolgainak, szamát kel adniok, annak okaert minden szolga
iol magara wigiazon, es az mit chelekezik erthellemmel che-
lekeggiek.

Ha az Szinan bassa tiszthesegessen es iol tartotta magát,
hasznaiat weszen az eö feiedelmetul, de mi azt hiszWk hogi
Nágd afelé tiszthesegert eöreiaya nem fog yrigkedny, Nágd
hamar walo nap meg erthy ha io auagi gonosz hasznayara
leszen, my azt hiszuk hogi Nágd eötet az eö gonosz cheleke-
dethiben nem fog kewethny.

Ha az eö feölsege my kegielmes wnmk es chaszanink
wegbelyek Bolonduar alat auagi egiebut walami nem igaz
dolgot chelekettenek, az bví^ntetesnelk^l el nem múlik, Nágd
sémit nem yr arrul hogi kopany es pechy heg chak mosta-
nában Hidweg alat wolthak es azt meg ustromlottak. Aztis
iol tuggiuk minemw semirekeleö praktikákat az Nágd alatta
waloy minden wegekben mostan eleö weszik, azért my szom-
szedsagoskepen inchyuk Nágdat, Nágd afelé gonosz es frigi
ellen walo igekezetheöket es szándékokat meg tilchon.

Az my az regi holdult falukat, es az wi nem engetheteö
es chak egnihani eszthendenek eleötte walo holdulast illethy,
arrul az mi hathalmas feiedelmunk Nágd hathalmas wranak
yrt my kewethkezik beleöle, esmys Nágdnak szomszedsagos-
kepen meg yrthunk, mostis azonban haggiuk.

Az my az meg tharthoztatot louakat illethy, Szinan bas-
sanak azintin anni keues igassaga wolt az eggik louat kotia-
uechen eladatnia, mint szinthin az yambor nemet nemes em-
bereket minden nemszethnek igassaga es zokassa ellen meg
tharthoztatnia, my azt nem tuggiuk ha azt á pinzt kirul Nágd
mynekunk yr, az jámbor nemetheknek meg attak, Nágodnakis
chak ugi attak eleyben, mert my ugi értettek hogi az az

469

eggik lo myndenkoron Szinan bassa istaloiaban wolth, de hogi
azon se mulliek a dolog, im kultwk Nágodnak 50 tallért, ker-
tien es intuen Nágdat barathsagos es szomszedsagos kepén hogi
Nágd, az mint az igassagis kyuannia, az meg newezet ket
louat Winche Waida althal, meli az postát ala kesirtet, miuel
hogi az mostany posta az megnewezet louakat iol esmér ha
iialahogi az eggiket esztergamy beg, Nágd Írassa szerint, ekko-
raiglan fel nem küldette wolna, fel kulgie, es az postatis toab ne
tharthoztassa'; Nágd, mert gondolliuk azt hogi afelé tharthoz-
hatasert Nágd az portan, kinek szokását mys yol tuggiuk
teöb haladatlansagot, es haragot, hogi nem kegielmet nyer,
ha Nágd az my io feieben walo thanachiinkat kewet, es az
eö feölsege my kegielmes wrunk, kegielmes io akarattiat
meg akaria tharthany, hogi eö feölsegenekis oka légien, illien
frigi es békesség szereteö embert, portan dichirny, biszoni
dolog hogi Nágd meg nem banya, es eö feölsegeis Nágdhoz
minden kegielmesseget es tiszthessegeth mutatny fog, mys az
my szemeliunkre Nágdnak myndenkoron barathsagall akariuk
lenny, ha kedig ez meg nem leszen, tahat Nágd mynekunk
ne thulaidonichon ha walamy ellenkeöszeö dolog ebbul keueth-
kezik, meli dolgot mi Nágdnak nem eremest kyuannak. Isten
welunk. i. Marty 89.

Post scripta. Hogi Nágd az postát ott alat meg tharthoztatta,
arrul Nágdnak sokall inkab nagyiob számadássá es felelethy
leszen, hogi nem eö feölsegek aiiall gondol, mert Nágd sem-
mit egiebet nem tharthoztatot meg, hanem azt az walaszt kit
eö feölsege romay chaszar my kegielmes wnink Nágod hathal-
mas fejedelmének es az eö feö wezirenek, teszen, melliet az
the Nagd hathalmas feiedelme es az feö vezir herthelensegell
kyuanthak, kirul Nágdnak szamot kellethyk adnya, annak-
okaerth mys Nágdnak walo walasztot illien sokáig elhalasz-
tottví^k, mikor eö feölsege walamy walasztot Budára küld, es
ha az megtharthoztatik, az a' dolog, es meg tharthoztatas
frigi ellen niluan wagion.

Immáron tisz eszthendeye wagion hogi my portarul ky
yuttwnk, es annak az szokosat nem kel Nágodtul tanulnunk,
may napigis anni gondot portan wiselliuk es oda irywk,
mintha szinthin mimagunk szemeliunk szerint ott wolnank,
my emlekeszunk abban az 10 eszthendeöben 5 buday bassat
melliek eö feölsege ellen therekettenek (Nágd ugi erche hogi
az Szinan bassa kett wszben buday bassa wolt) kik nem ollias
tiszthesegell elethwk es halálokban az tisztul meg walthanak,
az egi Veiz hassanak kyWle, my Nágodnak yob szerenchet
iyuannyuk, meli ketsegnelkul meg leszen, ha Nágd az eö

4Í0

feölsege romay chaszar my kegielmes VP^runk keduei es ia
kegielmes akarattyat meg tharchya, es az postáknak meg
tharthozthatasauall. es egiebfele ellenkeöszeö dolgokall meg
nem utallya.

Nagod, az tisz eszthendeöben hallót egi hadakozó vezir
feleöl az az my feleöltink (meli dologért es tiszterth my halat'
aggiuk az vr Istennek, hogi my az my hathalmas feiedelmunk-
tul mostis yo akarattyat es kegielmessegeth warhathunk) my
yol tuggiuk miért es my wegre Nágd Budára yut, es my ala-
pathban mostanys az dolog légien, ezt Nágdnak csak barat-
sagbul meg akarthuk yelentheny.

Nágdnak im meg küldettük 50 tallért (maga halottak: azt
hogi az egi nemet nemes ember lotiat chak 40 f, elattak
wolna) hogi Nágd azt az eggi louat fel kulgie melliet az Szi-
nan hassa hamissan eladatta.

Az eszthergamy beg az mi tudomásunk szerint ekkoriag-
lan meg, az egi louat meg nem küldette, es miuel hogi eö
magát illien nem barathsagoskeppen az eö feölsege hiueyhosz
mutattya, mys eönekye kewes tiszthesegell akariuk lenny.

Naprul napra tebbet halanny, minemv'Cr praktikát Nágd
es az temeswary hassa Tiszánál, Dunánál, Muránál es Draua-
nal eleö uette, es feökepen az mit Nágd az bosznay Halil
bassatul es az eö nepetul portabely paranttiolattall kyuannya,
meli dolog biszoniall az frigi ellen wagion, my keryuk es in-
chyVí^k Nágdat, Nágd az bekeseget igazan meg tarchion, mert
ha my felenktül is walamy ellenkeöszeö dolog therthenyk, azt
mynekunk ne thulaidonichon Nágd, mert mikoronthan az my
hathalmas feiedelmunk vitezleö népet magiart es nemethet
ingerlik, es szemeök eleiben yunek, mys az eö keszekeöth es
szablaiokat meg nem ketthettyuk, az Halil hassanak szüksége
leszen az eömaga nepere, mert Nágdis az karlocziakath iol
esmérhette meg, mikorontan az deíFderdar begeth, Hidris es
Memy begeth az eö feölsege tharthomaniara küldette, uolt
amellet az nemethek es magiarok kik Zikszonal az nagi theö-
reök hadat Istennek akarattiabul meg werthek, meg nem hol-
thak, az Nágos wrakis Nadasdy, Dobó, Battyany, Kielman,
Szriny Geörg, Bathori, Palffy, es egiebfele vitehezleö népek
meg nem yettenek.

Az feölseges Ernestus herczeg my kegielmes wrunk im
küldet az eö feölsege romay chaszar constantinapolbelj ke-
uethenek egi ketheös leuelet melliet Nágd az eö feölsege pos-
taianak ha meg ott alat wagion készében aggion, ha kediglen
elment, elseö olkalmattossagal elkulgie Nágd.

My, az my szemeliunkre mynden io szomszedsagall e&

471

"barathsagall Nágdnak akariuk lenny. Isten welunk. 6.
Marty 8g.

Bassae Budensi»

406.
1589 márczius 19.

Ferhát basa Pálffy Miklósnak.

Gr. Pálffy senioratiis levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr,
4— c. Egy része kiadva mai helyesírással Jedlicska Pál : Adatok erdödi
báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához. Eger 1897.

358. 1.

Mi Ferhat passa ...

Tekinteteös es Nag'sagos vr nekWnk io szomszéd barátunk.
KeöszeönetWnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hozak mi
nekwnk az Nag'sagod leueleit mellyekbeöl mindeneökett megh
ertenk, iria Nag'sagod hogj az szegény rab begeökett immár
kettszer vittek Nag'sagod kezeben, eleöszeör penig hogy Nag'sa-
god kezeben vittek ackor vas nem volt az labokon, es vgy tar-
totta Nag'sagod mint feö vrakot szoktak tartani, kitt iol czele-
keodeöt Nag'sagod, kitt mijsioneueön veöttví^nk, annak vtanna
hogj onnan el vittek volt eöket vgy vertek az vasat az labokra,
de Nag'sagod minden ioual volt hozzaiok, feokeppen penig az
Haszon begh sarczaban immár ketszeris egynehány ezer foiint
ara marhat engedeöt Nag'sagtok ; mostan meg azonképpen az
mi leuel^nk latuan ezer forint ara marhatt engedeöt, azért keö-
szeonywk Nag'sagodnak az mi iot szegenyeokuel Nag'sagod cze-
lekeödeöt, de az mint ennek eleötteis meg irtuk Nag'sagodnak,
hogj ezeöknek ezak az neueök vagyon, szanczag begh neue
de tehetsegeök ninczen, mert sebol semmieök ninczen, Haszan
begh penig egy potor fi volt, az hatalmas czaszar az vrak
keönyeörgese által io keduebeöl hogj szanczagot adót volt
kezeben, de az fele itt mint egj keszkeneö, hogj ki ma eggyk
kezeben vagyon, holnap meg mas kezeben kerWl, akartunk
teörekeödni ereötte, de az eö szabadulása feleöl semmi remen-
seg ninczen, az minemW sarczot Nag'sagod eö teöle kiuan, ez-
okaert en keözeömet sem akarom ártani hozzaia.

Ezeöknek vtanna iria Nag'sagod, hogj miuel ennek eleötteis
szokás volt volna, hogj az mi eleött^^nk való passaktol hitt
leuele volt Nag'sagodnak, hogj mikor szv'vkseg kiuanta, hogj vagy
Nag'sagod dolgában, auagj az Nag'sagod feiedelme dolgában, egy
auagy ket embeörett ala boczatta Nag'sagod, senkiteöl semmi

472

bantasok nem volt, hanem mindeneök ellen bekesegeös vizza
meneseökis volt, hasonlóképpen Nag'sagod kiuanna az mi hitt
leuelv^nketis, azért az Nágod kiuansaga szerent, ezt ez mi leiie-
Iwnkett tartsa meg Nag'sagod. Fogaggyuk mys az mi hitwnkre
tiztessegví^nkre, hogj mikor Nag'sagod valami oly sz-^ksegeös
dologban, vagy Nag'sagod maga dolgában, vagy az feiedelmek
dolgában, egj auagy kett embeörett hozzánk boczattya, sem
ala i>X^ueöben sem vizza meneöben, senkiteöl semmi bantasok
nem leszeön. Ennek bizonsagara az mi leuel^nkett pecze-
t^nkuel megh ereössiteöttví^k. Isten velünk. Dátum Budse
19 Marty. Anno dni 1589.

Ezeöknek vtanna, az Nag'sagod rabiai dolgát az mi illeti, kik
az szeökeöt rabok dolgában iarnak, az Nag'sagod kiuansaga sze-
rentt paranczolatot attunk kezeökben hogj valahol mellyket
megh talallyak minden^X^t kezeökben aggyak es fogua hoz-
hassak, vagy eö magát auagy sarczat kezeökben aggyak, azért
erty^5í^k hogj Nag'sagod ez ideig sem kinzatta sem feoleötteb megh
nem nyomorgattatta az szegény kezes rabokot ereötteök, ez
vtannis Nag'sagod megh ne nyomorgattassa, mert mi senki rabiat
itt nem engeggyWk megh tartoztatni, seöt ez el múlt napok-
bannis az egriek azonképpen az fele szeökeöt rab vtan az
kezeteökben be boczattak volt, azoknakis paranczolatot aduan
kezeökben, meg kerestek meg találtak, es ide hoztak, es mi
innen ki k^ldeöttwk, azokbannis az kiket meg találnak vagy
sarczanak vagy eö magoknak meg kel lenni. Az szegény Ha-
szan hegnek ha kiuannya Nag'sagtok hogj szabadulása legyeön,
teörekeöggyek Nágod vgy az Nag'sagod feiedelmenel hogj
sarcza kepeös szerent végeztessek, mert bizony soha, annak
megh adására nem elég, sem senki penig eö hozzaia nem fogh
ha kepeos szerent való sarczatt nem végezi Nágtok.

[Kívül magyarul: Pálffy Miklósnak.]

407.
1589 márczius 23.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Gr. Pálffy senioratus levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 4. fasc. 9. nr.
I. b. és I. d. Egykorú német fordítása bécsi udv. és áll. levéltárban,

Turcica.

Mi Ferhat passa . . .

Feölsegeös Emestus herczegh, nekünk szereteö szomszéd
vr barátunk. KeöszeönetWnk es minden tisztességes magunk

4'3

ayanlasanak vtanna. Megh hozak mi nekwnk az feölsegeöd
leuelet, melybeöl mindeneökett megh ertenk, jria feölsegeöd
hogy az tisztességes ayandek melle, az minemw mesteörseggel
czinalt orak szWksegeöseök uoltanak, menteöl touab ket hétig
ala hozzak, es mingyarast kesedeleömnelkVí'l az eleot megh
neuezeöt feölsegteök keoiietet az tisztességes ay«ndekual feöl-
segtek ala boczattya, de az íeölsegtek postaiat kit itt egy-
nehány napig megh tartoztattunk uolt, nem illeot uolna megh
tartoztatnunk, azért lam feölsegeödnek ennek eleötteis megh
irtuk, hogy az hatalmas czaszar portaian ualo ezauusok es
kapucziak mind szwntelen iwteön iwnek reánk, az tisztességes
ayandeknak késese feleöl akarnak mi általunk, bizonyossá
lenni, ki feleöl mi semmi bizonyos hirt nem tuttunk irni, mely
hirrel mijs az feölsegteök postaiaual emberwnket boczathattuk
uolna az portara, miuel isten ide ez szomszédságban hozót
bennWnket, azon igyekeöznenk hogy az mi kegyelmes feiedel-
m#nk es feölsegteök keözeöt ualo frigy es barátság meg ma-
raggyon, mijs ez szomszédságban lennénk barátságban, hogy
az szegény keössegis maradhatna bekeuel megh keözeöttví^nk,
ez penig mind megh leszeön, az tisztessegeös ayandek megh
leuen, oka ez uolt hogy tartoztattuk, hogy feölsegeöd minket
bizonyossá teuen feleöle, mi io hirrel akartuk emberwnket az
feölsegtek postaiaual ala boczatanunk, mely feölsegeödheoz
ualo io akaratunkot azt tuttuk hogy io neueön uegye feölse-
geöd teöl^nk, azért ennek eleötte ualo feölsegeöd leuele lat-
nán, melyben irta feölsegeöd hogj- itt ne tartoztassuk, min-
gyarast minden keséd eleömnelkv'^í^l, hivV emberVí^nket melleié
aduan, es az hatalmas czaszar portaian ualo oratornak szolo
leuelet kezeben aduan, az hatalmas czaszar portaiara ala kwl-
deöttwk, ennek vtannais ualamiben feölsegeöd megh talál,
minden tisztességes magunk ayanlasa szerent akarunk feölse-
geödnek io szomszédsággal lenni, az leueleketis mellyeket
mostan az portan ualo oratornak feölsegeöd kwldeöt, kese-
deleömnelkwl hiví' emberVC'nk által az feölsegeöd kiuansaga
szerent megh k^5v^ldeöttwk.

Az mi penig az Tadika palánk dolgát illeti, ki feleöl pa-
naszolkodik feölseged, bizonyara hogy mi hirWnkuel nem uolt,
iollehet hallottuk az után, de hogy az begh sem irt fefeöle,
sem penig eö maga hozzánk nem iWt, ezokaert nem hittwk,
de az feölsegeöd leuele latuan, mingyarast az begert kvv^ldeöt-
twnk, megh lattyuk mi legyeön az oka, ha oknelkM czelekeötte
leend, feölsegeöd megh higgye bWntetesnelkWl nem haggyuk,
de feölsegedis paranczollya megh minden uegekben, tartsak
az frigyheöz magokat, ugy ne czelekeöggyeuek mint ez feöl^l

474

tialo napokban, hogy az tiegbeliek Tolnahoz nem mezzé egy
falura mentek, kiben uolt harmincz haz, mind el égettek, ha
az feölsegteökheöz tartozok ualami ellenkeözeö dologra okot
nem adnak, mi innen gondot uiselwnk hogy éppen az frigy
innen megh tartatik.

Végezetre irta feölsegeod hogy romay czaszar eö feölsege
az hódolt faluk feleöl, irt uolna az hatalmas czaszar portaiara^
azért az mely faluk Sziget hadakoron hódoltak uoltak ez
vtannis azok hódoltak legyenek, de vyonnan ualo hodoltatast
nem enged feölsegeod, azért azt mi sem akariuk, sem uyonnan
ualo hodoltatast senkinek nem engedünk, ezak hogy feölse-
geod paranczollya megh minden uegekben, az mely faluk
eleiteöl foguan hódoltak uoltak, kA^lgyek be szpahiaiokhoz.
Isten éltesse feölsegeödet. Dátum Budae 23. Marty. Anno dni 1589.

Post scripta. Feölsegeod ennek eleötte ualo napokban,
panaszolkodot az mi alattunk ualo uegbeliekre, hogy minden
hadi szerszámoknál keszWletben es gywlekeözetben uolnanak,
kiben az mint feölsegeödnek megh irtuk, semmi nem uolt,
mert mi azért nem iwtt\í^nk ide ez szomszédságban azért hogy
mi ualami háborúságot szeöreözzwnk, seöt hogy minden io
bekeseg legyeön keözeött^J^^nk, de mostan erteöttVí^k hogy Filek
fele az feölsegteök alat ualok nagy gywlekeözetben uadnak,
kiknek szándékok nem tuggyuk mi legyeön, azért feölsegeod
paranczollya megh, minden gonosz szándéktól magokat megh
tartoztassak, es oszollyon kiki helere, mertt ez fele dologból
háborúság keöuetkeözik, azért feölsegeödnek tuttara aggyuk,
ha ualami ellenkeözeö dologra okot adnak innenis ha ualami
leszeön mi oka ne legyünk.

[Kívül latinul: Ernő föherczegnek.]

408.
1589 márczius 23.

Ferhát basa Ungnad Dávidnak.

Gr. Palffy senioratiis levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 4 fasc. 9. nr. I. c.

Mi Ferhat passa . . .

Tekintetes es Nag'sagos vr, nekWnk io szomszéd barátunk.
Keöszeönetwnkett es minden tiztesseges dologban baratsa-
gunkot ayanlyuk Nag'sagodnak. Meghhoza minekví^nk Vincze
Vayda az Nag'sagod leuelett, melybeöl mindeneöket meg ertenk.

475

iria Nágod hogj az mely postát itt megh tartoztattunk volt,
azt az Nag'sagod feiedelmenek bozzusagara czelekeöttVí^k volna,
es nem illeöt volna hogy mi innen Vincze Vaydat mintt egy
foglyot megh kezesitenwnk napot hagyuan neki feöl kví^lde-
nví^nk, azért megh boczasson Nag'sagod, de mi az eö feolsegeök
postaiat vgy nem tartottuk hanem szepeön tiztesseggel mint
az fele posta keöueteöt szoktak tartani, isten ne aggyá azt
hogj mi valamikor oly dolgot czelekeödnenk ki eö feolsegeök-
nek ellene auagy bozzusagara lenne, mi az mint ennek eleötteis
megh irtuk mind eö feölsegenek smind Nágodnak, hogj egyébért
megh nem tartoztattuk, hanem hogj mind sz>íírntelen az hatal-
mas czaszar czauusi es kapucziai iWteön i^'nek, az tiztesseges
ayandek dolgából, akarnak általunk bizonyossá lenni az portan
késesének oka mi legyeön, mi penig semmi bizonyos dolgot
nem tuttunk irni feleöle, ezokaert boczattuk volt Vincze Vay-
dat feöl, hogj menteöl hamarab eö feolsege es Nag'sagod bizo-
nyossá tenne feleöle, hogj mijs az eö feolsege postaiaual
eggy^t bizonyos hirtt tuggyunk kvp-ldeni az hatalmas ezaszar-
nak, es az wezereöknek, üe mi arra az kezességre nem kesze-
riteöttwk, igaz hogj mondottuk hogj menteöl hamarab ismeg
bizonyos valazzal hozzánk megh terieön : második oka ez hogj az
tiztesseges ayandek dolgából eö feölseget es Nag'sagodott megh
találtuk, tuggya Nag'sagod hogj az nem az mi tarhazunkban iw,
hanem az, az hatalmas czaszare, de az mikor menteöl hama-
rab megh lenne az hatalmas czaszar iob keduel latna, miuel
isten eö feolsege minket ide ez szomszédságban hozót, mi
azon igyekeöznenk, hogj az tiztesseges ayandek megh leuen
az kett hatalmas feiedeleöm keözeöt való frigj es barát-
ság megh maradna, mijs ez szomszédságban baratsagossan
lehetnénk az szegény keössegis keözeöttWnk bekeuel megh
maradhatna, mi azt veitek hogy az mi Nag'sagod es eö feolse-
geheöz való illyen io akaratunkot io neueön vegye eö feolsege
es Nag'sagod, azért Vincze Vayda otfeön létében, miheleön az eö
feolsege es Nag'sagod leuele hozzánk erkeözek, mingyarast hiw
emberinket az eö feolsege postaia melle aduan, az hatalmas
czaszar portaiara boczattuk, es az hatalmas czaszar portaian
való oratornak szolo leuelet eö maga kezeben aduan el k-^l-
deöttwk, ennek vtannais valamiben mind eö feolsege smind
Nágod megh talál, minden io szomszedsagunkot ayanlyuk
mind eö felségének smind Nágodnak.

Touabba az frigynek capitulatioit es ereösseget iria Nágod
hogj immár kett czaszar ideieben munkalkoduan Nágod vé-
gezte volna el, es tuggya Nágod mi vagyon az frigyben be
foglalna, raellyet mijs tartozunk megh tartani, mi nekwnk

476

minden igyekeözetvt^nk azon vagyon, hogj az frigyeöt minden
fogyatkozasnelkVv^l megh tarczuk, azért hol ttiggya N. hogj
mi vagyon az frigyben be foglalna, ez el múlt napokban az
Nag'sagtok alat való vitezeök Tolnahoz nem mezzé egj falura
mentek harmincz haz volt benne, azt mind el égettek, ez
tuggyuk az frigyben ninczen be foglalna, miért tahat hogj
Nag'sagtok az fele dolgot enged czelekeödni, azért Nag'sagod az
feleket bWntetesnelkWl ne haggya ha hireuel nem volt volna
Nágodnak, es parMnczollya megh mindeneöknek tartsak az
frigyheöz magokat ; innen megh lattya Nágod hogj az mi
alattunk valóktól semmi ellenkeözesre ok nem adatik, ezak
az Nag'sagtok alat valók veztegsegben legyenek. Az mi penig az
Tadika dolgát illeti, bizonyara hogy mi nek^^nk hirwnkuel
nem volt, igaz dolog hogj az vtan hallottuk de mi el nem
hittwk, azért latuan eö feolsegenek es Nágodnak leuelett, mi
az begert kwldeöttWnk megh lattyuk mi legyeön annak az oka
es hogyha valami oknelk'wl azt czelekeötte leend, megh lattya
Nag'sagod hogj gondot visel>;vnk róla. Az hódolt faluk feleöl pe-
nig iria Nag'sagod, hogy miuel romay czaszar eö feölsege az
portara megh irta volna, hogj az mely faluk szigeti had koron
es annak eleötte hodolua volnának, azok mostannis hódoltak
legyenek, de vy hodoltatast nem enged Nag'sagod, azért mijs azt
nem akariuk sem senkinek nem engeggyuk vyonnan hodol-
tatni, czak hogj paranczoUya megh minden vegbelieknek
Nag'sagtok, az fele falukot kWlgyenek be szpahiaiokhoz, az kik
ez ideig hódoltak voltának, az kiuwl ha kinek valami hán-
tása lenne, Nag'sagod mi nekVíí^nk aggyá tuttunkra, es mi gon-
dot viselví^nk róla.

Ezeöknek vtanna iria Nag'sagod, hogy az esztergamy begh,
mind ez ideigis az louat feöl nem kwldeötte volna, azért im
megh paranczoltuk az hegnek hogy mingyarast az louatt
Vincze Vayda kezeben aggyá, de az másik lo, kitt Szinan
passa el adatott volt, kiért Nag'sagod eötuen tallért kWldeött, az
nem kepeös, Nag'sagod eö feolsegeöknek feö tanacza es ezeös
feö ember immár ha szazat auagj mas fel szazat, auagy kett
szazat kWldeöt volna, mégis lehetne, de az nem kepeös, az eö
feölsege postaiatis hiuattuk vala feleöle, azis azt monda hogj
igaz dolog eö Nága Vngnad vram eötuen tallért kVí^ldeöt, de
mint hogj latom en magam hogj keues, szegy eölleöttem Nágod-
nak hozni, ha mi kezwnkben volna, mi Nágodnak ayandekon
kiuannais Nágod megh adnánk, de miuel az kinél vagyon,
az az kotyauetyen veötte meg, es azolta tartotta, vgy mint
eö magaet, ereöuel teöle el nem vehettywk. Isten legyeön
velWnk. Dátum Budse 23. Marty. Anno dni 1589.

477

Post scripta. Nag'sagod es eö feölsege ennek eleötte való na-
pokban panaszolkodott az mi alattunk való vegbeliekre, hogj
minden hadi szerszámoknál, készületben es gyMekeözetben
volnának, kiben hogj semmi nem volt, mijs mind Ernestus
berezeg eö feolsegenek smind Nágodnak megh irtuk volt,
mert mi azért nem iwttwnk ez szomszédságban, hogj valami
háborúságot szeöreözzwnk, seöthogj minden io bekeseg legyeön
keözeöttWnk, de mostan erteöttVC^k hogj Filek fele az Nag'sagtok
alat valók nagi gyVí^lekeözetben vadnak, kiknek szándékok
nem tuggyuk mi legyeön, azért im eö feolsegenekis tuttara
attuk, Nagodis paranczollya megh, minden gonosz szándéktól
magokot meg otalmazzak, es oszoUyon kiki belére, mert ez
fele dologból háborúság keöuetkeözik, ha penig valami ellen-
keözeö dologra okot adnak, Nágtok ne menthesse magát,
innenis ha valami leszeön mi oka ne legyünk.

[Kívül magyarul : Ungnad Dávidnak.]

409.
1589 április 2.

Ferhát basa Ungnad Dávidnak.

Mi Ferhat passa . . .

Tekinteteös es Nagj'-sagos vr, nekünk io szomszéd vr bará-
tunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasa vtan. Megh hoza
mi nekünk Ernestus berezeg eö feölsege postaia az eö feol-
segeök leueleuel egyeteomben az N. leuelet, melyben iria
N. hogj ezt ez postát vgj ne keslelnenk mint az masikot,
hanem mingyarast az hatalmas czaszar portaiara ala boczata-
nank, lam ennek eleötteis megh irtuk Nágodk hogj oknelkwl
azt sem czelekeöttwk, mert mind szwntelen az hatalmas cza-
szar portaiarol czauus es kapuczi iVí^teön iwtt, az tiztesseges
ayandeknak késesének okát kerdeöttek, es akartak bizonyossá
lenni mi általunk feleöle, mi miuel semmi valazzal az posta
mellet való ember'^nket nem tuttuk boczatani, gondolánk hogj
eö feölsegeök es Nágod io neueön veszi teolwnk, hogj addig
itt tartoztattyuk, mig eö feolsegenek es Nágodnak ez dolgot
tuttara aggyuk, azért miheleön másodszor az eö feölsege es
Nágod leuele hozzánk iuta mingyarast kesedeleömnelkwl hiw
embervVnket melleié aduan az hatalmas czaszar portaiara bo-
czattuk, ez mostanit megh azonképpen az eö feölsege es N.

478

kiuansaga szerent, mingyarast kesedeleomnelkwl ala boczattuk,
ennek vtannais valamiben N. megh talál, minden io szom-
szédságnál es barátságnál akarunk N. lenni, de ez el múlt
napokbannis mind eö felségének es N. tuttara attuk, hogj
Filek fele az Ntok alat való vegbeliek nagj gyWlekeözetben
vadnak, kire sem eö feölsege sem Nágod semmi valazt nem
ten, kinek oka nem tuggyuk mi legyeön, ím mostan meg azon-
képpen az tokaiak, kassaiak eczediek es az ott keörWl való
vegbeliek, ott keörül puskasokat iratnak, es minden hadi szer-
számoknál keszwlnek, nem tuggyuk ha eö feolsegteknek mas
fele ellensége vagyone kire keszwlnek, auagj mint vagyon, mi
ebbeöl semmi iott nem itellWnk, es ez nem az frigyheöz
ilíendeö dologh, ahoz való kepeöst ha innenis valami gywle-
keozet es indulás lenne abból semmi io nem keöuetkeoznek,
azért Ntok paranczollyon mind ezeöknek smind egyéb veg-
belieknek, minden ellenkeözeö dolgoktol tartoztassak meg ma-
gokot, tartsak az frigjheöz magokott, mi innen gondot viselwnk,
vgj hogjha innen méltatlan vágj rablás vágj palánkra való
menés, auagj valami egjeb ellenkeözes lenne, mi szám adásunk
legjen. Touabba az szokott hitt leuelett az keöuetert az tekin-
tetes es N. vr Molar Jánosért, ki az tiztesseges ayandekot
be hozza, Ernestus herczeg eö feolsegenek megh kwldeottwk,
mely tiztesseges ayandek miuel készen vagyon, es annak
ala kwldese az N. hatalmában es tiztjben vagyon, Nágod
mindenkeppen azon vágjon hogj menteöl hamarab vthoz
keszicze es ala boczassa, azért eö feolsegenek mijs az elebbi
szokás szerent elegendeö hitt leuelwnket kwldeöttVí^k. Isten
velwnk. Dátum Budse. 2. April. Anno domini 1589.

[Kívül magyarul: Ungnad Dávidnak.]

410.
1589 április 9.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Mi Ferhat passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekwnk tiszteölendeö szom-
széd vrunk barátunk. Keöszeönetwnk es magunk ayanlasanak
vtanna. Megh hozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelet, mely-
beöl mindeneoket megh ertenk, iria feölsegeöd hogy Tadika
kire mentek uolt, nem palánk uolna, hanem keöuar, mely

479

dolog az mint ennek eleötteis megh irtuk feölsegeödnek bizo-
nyara hir^vnkuel nem uolt, azért im az hatalmas czaszarnak
irtunk az begh feleöl, higgye meg feölsegeöd hogy b\^ntetlen
nem haggyuk, mert az hatalmas czaszar nem azért boczatot
ide minket, hogy mi feölsegtek ellen hadakozzunk, hanem
hogy bekeseg legyen keozeöttWnk, es az frigy meg tartassek.
Touabba, az mi az hódolt faluk es varosok dolgát illeti,
feölseged iria, hogy az kik eleiteöl foguan hódoltak uoltanak,
ez vtannis azok adoiokot igazan megh aggyak, de vyonnan
ualo hodoltatast nem enged feölseged, azért lam ennek eleötteis
megh irtuk feölsegeödnek, hogy mi vy hodolast nem engedwnk
czelekeödni, czak hogy az kik eleiteöl foguan, az hatalmas
czaszarnak feiet haytuan mind az hatalmas czaszaret mind
szpahiaioket igazan megh attak, ez vtannis azok adoiokot
aggyak megh, es ha ualamely falura uagy szpahia uagy zaim
menend, es ha ualahonnan czak egy iobbagyot el hoznak,
bátor mi teölwnk kerieön feölsegeöd szamot, de tálam immár
szazán zaimok szpahiak iwttek eleönkben, az hatalmas czaszar
paranczolattyaual, keönyeörgeöttek hogy szabadsagot enged-
nek az rablásra, mert iobbagy be nem iwnek, sem adoiokot
az elebbi szokások szerent megh nem aggyak, de mi semmi-
képpen ez ideig szabadsagot nem engettwnk, keriví^k azért
feölsegeodet paranczollya megh feölsegeöd minden uegbeli
kapitanoknak es nemesseknek, az fele faluknak be iwueteli-
ben ellent ne tarczonak, had iwyenek be szpahiaiokhoz, mert
Filek keörvC^l az uegekben uadnak az nemessek keözzwl, hogy
megh paranczollyak az fele falubelieknek be ne iwyenek
szpahiaiokhoz, mely dologból semmi io nem keöuetkeözik, ha
ugy leszeön.

Ezeöknek vtanna iria feölsegeöd, hogy onnan semmi
gywles nem volna, es semmi ellenkeozesre okot nem adnak,
czak innen ualaminek okai ne legyenek, mint ez feölwl ualo
napokban hogy Kanisa fele mentek uolt, azért igaz dolog
hogy erteöttwk hogy az kanisaiak oUyan szándékban uoltanak
hogy Berzencze es Segesd fele mennyének, ezeökis azt ertuen
magok otalmaban eleikben mentenek nem akartak reaiok
uarni eöket, azért arrais onnan attanak okot. Ismegh nem
regeön Diuinnek szinten az sarampoiannis be mentek négy
száz louas es barom száz gyalog, es az teöreökeökben négy
feö teöreökeöt el uittek, azokbannis eggyet minden eölteöze-
tiuel eleönkben hoztak ez fele dolgok mind szwntelen lesznek
im mostan ismeg ada tudásunkra az szolnoky begh hogy
Kallón innen ualami palánkot akarnának czinalni, mely dolog-
ból semmi iot nem nem (!) uarhatunk, ha ott azok czinalnak.

480

ide mijs oly heleön czinalhatnank ki feölsegteknekis ellene
lenne, de az fele dologból semmi io nem keöuetkeözik, azért
paranczollyon feölsegeöd minden tiegbelí vraknak kapitanok-
nak, minden az fele gonosz szándékot tauoztassonak el, ki az
frigy ellen uolna, ha onnan uesztegsegben lesznek, ha innen
ualami az frigy ellen lenne, bátor mi uetk#nk legyeon.

Végezetre, az mi az lo dolgát illeti, kit az nemes szeme-
lyeökteöl az nemetekteöl Szinan passa el ueöt uolt, es negy-
iien talléron adatot uolt el, Vngnad Danidnak eö Nagának
ennek eleötteis megh irtuk, hog', azt az louat kotyauetyen az
ki megh ueötte, ez ideig ugy tartotta mint eöuet, mint hogy
nem mi idenkbennis teortent az az dologh, ez okaert hogy
nem tuggyukis mint uolt, az ki megh ueötte erpuel kezebeöl
ki nem uehettyvC^k, mert pénze ara, annak sinczen b>^ne benne^
hanem az ki el atta, mind azon által, az feölsegeöd barát-
ságáért érte leszwnk, hogy megh adassuk. Isten éltesse feöl-
segeodet. Dátum Budae g. April. Anno domini 1589.

Post scripta. Irt uolt feölsegeöd, az koppany rab Aly begh
dolga feleöl ki feleöl egynehány uarosbeliek kezeseök, kinek
sarczat mind ez ideigis éppen megh nem fizettek, ker azon feölse-
geöd hogy ha ez dologból azok keozzWl az portara mennének,
mijs segetseggel lennénk melletteök, mert ha sarcza megh nem
lenne, ennek vtanna, azok keozz^l az kit hol találnak min-
denit megh tartyak ereötte, mi nem akariuk az szegensegnek
nyomorúságát es karát, azért feölsegeöd aggyá tuttunkra, mi
nagyon hatra sarczaban, es mi az hatalmas czaszarnak irunk
feleöle, hogy az szegénység bekeuel maradhasson meg miatta^

[Kívül latinul: Ernő föherczegnek.J

411.
1589 április 13.

Ferhát basa Pálffy Miklósnak.

Gr. Pálífy senioratus levéltára Pozsonyban arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr^
4 — d. Regestája Jedlicska id. m. 363.

Mi Ferhat passa . . .

Tekintetes es Nag'sagos vr, nekünk io szomszéd barátunk.
Keöszeönetví^nk es magunk ayanlasa vtan. J\Vue mi eleönkben
egy Sido Jakab neuW szegény iobbagyunk, panaszolkodek hogy
miuel Trombitás Jánosnak megh Maruson létében adót volt

481

borsott gyeombert es mocbaret ugy mint tizen barom száz
forint ereött, kiertt fogadott voltt száz mása rezett adni, kireöl
peczeteös adós leueletis atta, azonkeözben mentt el Marussol,
es mind ez ideigis az szegény sidott megb nem elegiteötte^
mely dolog isten ellen való dologb, mely dologb bogy el iga-
zitatnek, erteöttWk bogy ez meg neuezeöt sidonak feöl mene-
telire Nag'sagod bitt levelet kwldeötte, azt ertuen mys az.
Nag'sagod kíuansaga szerent, im az sidott feöl boczatttik,
bogy penig ez szomszédságban minden az fele dologb mind
innen smind onnan el igazoggyek, es semmi méltatlan tartás
sem innen sem onnan ne legyeön, keriwk mijs Nágodat, mint
vitezleö szomszéd baratunkot, ez szegény sidot mintt bőgj
igassaga vagyon ez dologban, igaz teörueny szerentt elegitesse
megb Nágod, ennek vtanna teobbe az mi feiví^nket se faylallya
kiért viszontag valamiben Nágod minket megb talál, minden
tiztesseges barátságnál akarunk Nag'sagodnak lenni. Isten
velWnk. Dátum Budae 13. April. Anno domini 1589.

[Kívül magyarul : Pál ff y Miklósnak].

412.
1589 április 18.

Ferbát basa Pálffy Miklósnak.

Or. Pálffy senioratus levéltára Pozsonyban arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr.
4 — e. Regestája Jedlicska id. m. 363. 1.

Mi Ferbat passa ...

Tekintetes es Nag'sagos vr, nekWnk io szomszéd barátunk.
Keöszeönet^nk es magunk ayanlasa vtan. Megb boza mi
nek^?í^nk Vincze Vayda az Nag'sagod leuelet, melybeöl ertenk
bogy miuel az eö feolsegeök keöuete az tisztessegeös ayandek-
ual Komaromban volna, ezokaert kiuana Nag'sagod bogy az
elebbi szokás szerent megb paranczolnank bogy az saykak
feöl mennének ereötte, mellyet az Nag'sagod kiuansaga szerent
im feöl k^ldeott^nk. Touabba irta Nag'sagod bogy ennek
eleötte azis szokás volt, bogy az keöuett mellet komaromiak-
bannis egynebanyan i^ttek, kik kisérték, es innen ismeg vizza
tértek, kiknek iWueteleökre bitt leuelett szoktak adni, kikuel
akarna Nagsagodis neminemW dolgokból tulaydon embeörett ala
boezatani, kiknek ala iWuetelire kiuana Nag'sagod az mi bitt
leuel^nket. Azertt ez mi leuel\J^nk latuan, valakiket az feö

A budai basák. «jl

482

keöuettel Nag'sagod mi hozzánk akar ala boczatani, mindeneök
ellen szabadon es bizuast ala boczassa. Fogaggyuk az mi
bitünkre tiztessegwnkre hogy sem itt leteökben, sem vizza
meneöben senkiteöl semmi bantasok nem leszeön. Ennek
bizonsagara ez mi leuelVC^nket peczetVv'nkuel megh ereössiteöt-
Wk. Isten tartsa meg Nag'sagodat. Dátum Budae i8. April. Anno
domini 1589.

f Kívül magyarul: Pálffy Miklósnak.]

413-
1589 április 25.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.
Mi Ferhatt passa . . .

[Formulaszerüen előadja, hogy Molard Jánost békével átbo-
csátotta a portára.]

Post scripta . . . Touabba akarank esztis feölsegeödnek
tuttara adnunk, hogy Dobó Ferencz ez el múlt napokban nagy
sok sereggel Nógrádra rea i^t, es szinten az sarampoiannis
be mentek uolt, kit benneök le uagtak, kit eleueneön uittek,
ez fele dolgokot mind színtelen czelekeödnek, az frigy ellen,
ezerén ket ezerén szoktak mind szVí^ntelen az hatalmas czaszar
uarai ala szaguldani, im mostan ualami casteltis akarnak
czinalni, nem tuggyuk ha uagyone feolsegteknek hireuel auagy
ninczen, keriwk azért feölsegeödet mint io szomszéd vrunkot
baratunkot, feölsegeöd paranczollya megh, mind Dobó Ferencz-
nek smind az teöb uegbeli kapitanoknak, minden ellenkeözeö
dologtol tartosztassak megh magokat, tarczak az frigy heöz
magokat, lam mioltatol foguan mi itt uagyunk, senki nem
mondhattya, hogy, nem hogy ezerén kett ezerén ualahoua
ualamely uar ala mentek uolna, seöt megh czak egy heg népe
sem ment, attól nem ohattyuk hogy húszan harminczan, uala-
mikor titkon ualahoua ki nem mennének, de hogy ki az frigy
ellen uolna, ez utannis gondot uisel^nk róla, hogy az mi
alattunk ualok arra okot ne aggyonak, es nemis adnak, czak
onnan legyenek uesztegsegben.

/Kívül latinul : Ernő osztrák főherczegnek.]

483

414-
1589 április 26.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Mi Ferhat passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nek^X^nk io szomszéd vrunk
learatunk. KeöszeönetVí^nk es magunk ayanlasanak vtanna
JWue hozzánk Oszmán begh, az hatalmas czaszarnak szanczag
hegie, panaszolkodek hogy miuel Kielman András mikoron
megh komaromy kapitan uolt, kerté uolt egy rahiat ki, hitt
leuelen, kinek három ezer forint sarcza, de mind ez ideigis
az eö hitinek eleget nem teöt, mert sem az rabot sem sarczat
be nem szolgaitatta, maga az embernek hitiuel nem kellene
iaczodni, mert ha ugy kezdeönek czelekeödni, hogy higgyeön
eggyk ember az másiknak. Oszmán begh az hatalmas czaszar-
tol ez okaert paranczqlatot hozót, hogy ualahol ualakinek
rabiat talallya, minden^?í^t megh tartoztassa ereötte, de megh
ez ideig arra szabadsagot nem engetWnk, kibeöl semmi io
sem keöuetkeoznek, mert ha az rabot innenis kezdik tartani,
onnanis kezdik tartani, az rab sem innen sem onnan nem
szabadulhat, azért paranczoUya megh feölsegeöd Kielman
Andrásnak, elegicze megh Oszmán Begeöt az rab sarczarol,
auagy kwlgye be az rabot, mi hasonlóképpen ualakinek ide
onnan ualamire igassaga uagyon, mindennek igazat tetetwnk.
Isten éltesse feolsegeödet. Dátum Budae 26. April. Anno
■domini 1589.

[Kívül latinul . Ernő osztrák főherczegnek.]

415-
1589 június 6.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Tekjntetes es Nágos vr, nekví^nk mjndenekben kegjelmes
szomsedunk mjnden tistesseges es hj^seges szolgalatunkat
ayanljuk felsegteknek mjnt nekünk mjndenkor kegjelmes
urunknak.

J^5í^ue mj hozzánk az felsegtek leuele az Ngos Palfj
Miklósnak keöuete atal Vjnce Vayda atal, kjkbeöl mjnden
akarattyat, es mj hozzánk ualo tjstesseges es kegjes jo uoltat

31*

484

meg erteötti^k, mellyeket felsegtektWl jo es kegjes sz^tiel
ueöttVí^nk, kjkert keuanunk jstent^l felsegteknek mjnden lelkj
testj jókat megadattatnj.

Az hol touabba jr felsegtek ez el múlt napokban teörtent
dologrul, ugj mjnt az Ostrogombol leöt faluknak megh beté-
tesekről, melj dolog feleöl panasolkodjk felsegtek, de ez dolog-
ból felsegtek nekVí^nk meg boczasson, myert hogy ez é dolog
nem mj tWlWnk, hanem az felsegtek embere Dobó Ferencz
mjat teörtent : mjuel hogj mj helyinkben uesteg leuen, felsegtek
es azonban, az sokot tistesseges ayandekot, kjt felsegtek
estendeör^l estendeöre sokot be k^ldenj, az mj htls feyedel-
mWnknek, jde Budára el erkestetuen. Dobó Ferencz azonban
meg az felsegtek keöuetj jt leuen, mjnden hozza tartozó nepe-
uel, fel keluen, Nograd alól egj nehanj száz barmot es juhot
el haytuan, mely dolog, meg mjuta az htls czaszar, ez feöldet
szablyayaual megh uette nem teörtent uala : Ez dolgon myes
fel jndittatuan, kenserjtettenk arra, hogy Dobó Ferencznek
ualahol eöreökseget auagj jobbagjt talalandanok, mjes kar
tetei ellen semj jóra ne jgyekeznenk, de az ollyan varosokra
auagj falukra, kjk, mjnd az mj htls ezaszarunknak, es
mjnd felsegteknek jgaz ado fjzeteö jobbagy uolnanak, uagj
rablásokra uagj egjeb fele romlásokra semmy módon okot nem
adunk, kjt^l jsten eö feölsege otalmazzones.

De ujszontag az kjk, az mj htls ezasarunknak e' kedjg
adót soktak adnja, es mostan ujzont magokat megh uontak :
Kjk keözzwl edgjk Szjkso es ugjan ot keörnyví^le egjnehanj
faluk, ezekhez képest it keörny^l az uegegben sok faluk va-
rasok az htls czasartul el sakaduan magognak otalmara
castelt kerjtenek ugj mjnt az Bathorjakes.

Ez illyeneknek azért felsegtek megh hadgja, hogy be
j^uen az htls ezasarnak, mjnt az eleöt, ujzont jgaz ado fjzeteö
jobbagj legének, kit hogj ha nem czelekednenek, es eWneön
magokat fwzetsegre uetendjk : az után ha mj raytok esjk
bwneöseök mj ne legj^nk, es mind jt az uegegben ualo urak-
nak kapjtanyoknak es tjstartoknak, felsegtek meg paranczoUya
hogj uestegsegben legjenek es ualamy oly háborúság mjattok
ne keöuetkeözzek, es ez illyen el haylott falukat varasokat be
kenserjtczek jví^nj, hogj annak utanna, uakmereösegegh mjat
ha ualamj raytok esendjk okaj mj ne legjví^nk.

Az louak feleöl kjket Sjnan passa el adattatot uolt, azok-
nak ujssa terjtesere es meg adására kenserjt felsegteök ben-
nVí^nket, kj feleöl ugjmond, ennek eleötte jgjrtví'k uolna arra
magunkat hogj megh adatnok : de ez dologból mj nekünk
felsegtek meg boczasson, nem tudgjuk az deák mj módon

485

ujtkezet meg az jrasban, de arra az dologra magunkat elég-
telennek itellj^k lennj,myert hogj nem en jdeömben leöt, es
S.Z feölsegtek emberj kezeben az mj htls czasarunknak utj
paranczolattya nem uolt, kjert Sjnan passa az louakat el es
atta, azoknak azért ujssa uetelere es adására az htls czasarnak
paranczolattya kel : joliebet az ostrogonj beknek meg paran-
czoltuk uala hogj az mely lu nála uolna meg kwldene, es
mjnekVvnk ugj atta tuttunkra hogj azt az louat kwlte meg, de
mjuel az hogj edgjket sem láttam, nemes tudom hogj hogj
es mjnt kwlte, es mjczodat kVvldeöt.

Vjzont az hol felsegtek jr arrul, hogj jde Budára az bekek
sereggel gjwlnenek, abban felsegtek semjt se hjdgjen, mert
hogj ha oly az fele gjwlekezet auagj sereg jt uolna, az felsegtek
hju es tjsteletes emberének keöuetj meg lattá uolna, de mjnt
az hogj mjes ertettwk uala, hogj az felsegtek alat ualok
Komoran ala gjwluen akartának az mj htls feyedelm>?í^nk-
nek bjrtokaban vC^tnj, mjkor ez é dolog ha ugj leendene, my
es kenserjtetnenk hasonlatosképpen ujssa terjtenj, írja ujzont
felséged hogj az szegenseget az mj sypahyyajnk feletteb ualo
adoual szolgalatnál es fjzetesuel háborgatnak ; felsegtek az
vegbelj gondujseleöknek paranczollya megh hogj az melj
szegenseget háborgatnának, kwldgjek en hozzam es hogj teör-
uen felet auagj sokot adajok feöleött en hántatom okay mjn-
deneknek mj legjwnk.

Végezetre akarjuk egj bjzonyos emberwnket az kjralyhoz
eö feölsegehez kwldenj, nemjnemw dolgajnkert, kerjVvk azért
feölsegedet hogj mj nekwnk egj bjstato hjt leuelet kwldgje
kjhez képest mjes az mj emberví^nket merjwk oda boczatanj.

Keuanunk touabba felségednek hossu eletet ez ujlagban
es jo szerenczet meg adattatnj jstentVí^l eö feölsegetWl.

Dátum Budae 6 dje Juny Anno domini 1589.

Ferhat passa az htls istennek jo akarattya-
bol, teöreök czasarnak Budán f'^ hely tar-
toya, es gond ujseleöye magjar orsagnak.

[Kiuül.] Az Feölseges Ernestus berezegnek, romaj czasar
■e^ feölsege attyafjanak, nekWnk jo szomszéd ur barátunknak
kezeben adassék.

486

4iS.
1589 jtinius 6.

Ferhát basa Pálífy Miklósnak.

Gr. Pálffy senioratus levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr..
4 — f- Kivonatosan közölte Jedlicska id. m. 370. 1.

Mj Ferhat passa . . .

Tjsteletes es Ngos vr, nekA^nk bjzot szomszéd vr bará-
tunk, keöszeönet\X^nknek es mjnden hozzánk jllendeö tjsseg-
beli (!) magunk ayanlasanak utána. J^ue mjhozzank az Nd
leuele Vjnce Vayda az ngtok keöuete atal, melybeöl erteök
azt hogy kjraly eö feölsege ez szomsedsagban ualo tjstet
ngtoknak atta uolna, de mjkor hogj az ngd ]o hjfet neuet
hallok jgen akarok hogj ngd az szomszédságban j^ne es
keuannjuk jstent^l ngdk ez vy tjstben mjnden tjstesseges eleö
menetjt

Az hol touabba jr ngtok ez elmúlt napokban teörtent
dolgokrul, ugj mjnt Ostrogonbol leöt faluknak meg b>íí^ntete-
sekr^l, mely dolog feleöl panasolkodjk ngtok, de ez e' dolog
mj tVí^Mnk el végzet sandek szerent nem leöt, hanem Dobó
Ferencz mjat teörtent, mjuel hogj az ngtok feyedelme kjraly
eö feölsege, az mi htls czasarunknak sokot, estendeör^l es-
tendeöre ualo tjstesseges ayandekat keöuetjuel edgj^í^t jde Bu-
dára el erkestetuen. Dobó Ferencz azonban meg az ngtok
keöuetj jt leuen, mjnden hozza tartozó nepeuel fel keluen,
Nograd alól egj nehan száz barmát es juhot el haytot; mely
dolog meg mjulta az htls czasar ez feöldet szabljayaual meg
uette, nem teörtent uala. Ez dolgon mjes fel jndjttatuan, ken-
serjtetenk arra hogj ualahol Dobó Ferencznek jóságat auagj
jobbagit tudnak uagj találnak mjes ez kar tetei ellen semj jo
uegre ne jgyekeznenk, de az ollyan falukra uagj varasokra,^
kjk mjnd az htls czasarnak es mjnd az ngtok feyedelme-
nek jgaz ado fjzeteö jobbagj uolnanak, uagj rablásokra uagj
egjeb romlásokra semmj módon arra okot nem adunk, kjt^X^l
jsten eö feölsege otalmazzones. De ujsontag az kjk, az mj
htls czasarunknak e' kedjglen adót soktak adnyja, es mostan-
ujzont magokat meg uontak kjk keözzWl edgjk Szjkso es ugjan
ot keörnyWle leueo egj nehan faluk, kjk az htls czasartul el
sakaduan nem fjzetnek Az jllyeteneknek azért ngtk megh
paranczollya hogj be jWuen, az htls czasarnak mjnt az eleöt
jgaz ado ^zeteö jobbagj legjenek, Igt hogj ha megh nem cze-

487

lekednenek es e^neön magokat szWketsegre uetendjk, az után
hamy raytok esjk, bWneöseök mj ne legjWnk.

es mjtit mjnd it az uegegben leueö uraknak kapitányok-
nak ngtok megh paranczollya hogj uestegsegben legjenek,
es hogj ualamj háborúság mjattok ne keöuetkezzek es el
ez jllyen el haylot falukat varosokat be kenserjtczek j^nj
mely dolgogh ha jgj leendenek, az után ha my mjattunk
ualamj oly méltatlan dolog keöuetkezendjk mj legj^nk okay.

Az holot ngtok Hasanbek feleöl emlekezjk, hogj, ugj
mjnt eöt ezer fit ereö marhat engeded uolna el nekj ngtok
mj érettünk, mellyet ngtoktul mjnt szomsed urunktul ba-
ratunktul szjnten ollyan jo neuen uetteöm mjnt ha nekünk
ayandekon k^lte uolna ngtok. de noha czasar eW feölsege
szanczak bekje uolt, de nem aranyáért kenczeert attak az
tjstet nekj, hanem hju szolgalattyaert hjdgje azokaert ngd
entwlem hogi oly szegenseguel uolt, hogj, az htls czasar kencz-
tartoya mjnden marhayat az mj találkozót (mjkor foglya eset)
czasar szamara foglaluan es el aduan, mjndenestwl es mjnden
marhaya tet ugj mjnt 4000 fltot, enny kenéznek azért nem
tudom hogj hogj es holot tegje szerjt, mjuel hogj ennek sohult
jstennel teöb gjamola es bjzodalma senkj ninczen : ha kedjg
ngtok azt uetne hogj kudulasaual sabaduUyon, az jgen re-
mentelen dolog, myert. hogi az jrgalmassag es keönyeör-^-
letesseg mjnd mj keözeöttwnk es mjnd ngtok keözeöt ugj
annjra el íogjot hogj egjk az masjkon semmj módon nem
kezde keönyeör^5C^lnj. Kjbeöl ngtok eseben uehetj mjkor
Sjnan passa Aljbeket ngtok keözz^l kj hozata, mely Aljbek
Sjnan passanak attya helyet uolt, eWneön maga í^^ emberjt
atta melleye azokual edgjWt Buda es Temesuar tartományát
fel kuduluan, teöb mas fel ezer fltnal kezekben nem akat.
Touabba tudgja aztes ngtok hogj meg ez jdejgben az mely
bekek foglya estek, es ngtok keözzWl jgy sommaual jötté-
nek kj, soha meg edgjk es harmjncz ezer fltal teöbbet nem
adót, szeöt ha jsten paranczolattyat tekjnttyWk egj embernek
dja nem teöb ugj mjnt negjuen ezer ospora, azaz ezer fit, de
mj ngtok ennek felette jgjrtA^nk. Azokaert ha ngtok az
harmjncz ezer fltban el boczattya, k^ldgje ngtok mj ke-
z^X^nkben, uagj hjt leuelWnket auagj kedjg zálogot keuan ngd,
be kWldgj^k, es szarczat mj tWl'^nk uard hjsen job hogj az
mjt ngtoknak adhat azt uegjetek jo neuen, hogj nem mjnt
ot hallyon meg, de ennekes be fjzetese kj kes pénz legjen kj
rab es egjebfele marha az mjnemWnek szerjt tehetj, de hogj
ha ez mj jrasunk szerjnt ngtok nem akarja az dolgot, el so
boczassatok, hogj az után mjnket egj ser massores leueletek

488

atal ne busjtczatok, hogj mi fogadásunknak auagj jrasunknak
nem uolnank ura mj Bosna orsagaban letWnkben, mjkor az
osporgar fjya my kezwnkben akat uala kj jUyen nyolcz a
uagj tjz beknekes meg adására elégséges lehetet uolna, de m]
megjs arra nem neztWnk, hanem jsten szerent czelekettWnk,
es ugj mjnt harmjncz harmjncz ezer fltba boczatottuk nála
el, de annakes be fjzetese mjndenest^les aljg teöt hus ezer
fltot mjuel hogj mjnd marhat es rabot kwldeöt érette.

Touabba az mely lu feleöl jrt ngd hogj k^íC-ldenenk
mostan ngdk ualo oly louajnk njnczenek, myuel hogj
jmmar az jíFyusagbol kj keölt^nk nekwnk czak lepeö lu kel,
hanem jm jrtam berezeg uramnak hogj emberemet akarnám
kVí^ldenj oda az kjralyhoz, addjg ha oly ngtoknak ualo louat
eythet^nk ualahol ngdk kesék uagyunk meg kT^ldenj. Isten
iielWnk. Dátum Bude 6 dje Juny-Anno dj 1589.

[KÍVÜL] Az tjsteletes beöczVv^lletes es ngos urnák, Pal^
Mjklosnak, Poson es Komoran varmegeyenek fW ispannyanak
es kapjtannyanak, az felséges romaj ezasarnak f# tanaczanak
es komornjkjanak magjar orsagnak gond ujseleöyenek, nekünk
bjzot szomsed ur barátunknak adassék.

417.
1589 június II.

Nagy Véli, budai török. Trombitás Jánosnak.

Gr. Pálffy senioratiis levéltára Pozsonyban, arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr.
2 d. Kivonatát közölte Jedlicska id. m. 372. 1.

Wythezleo theokelletheos, es mindon jo emberségei megh
ekessiteteth ferfiu, sok keoszeonetom vthan, mindon thizthos-
segós hozzam illendő jo dolgokból való barátságomnak kez
vollthath irom kgdk, minth ismeretós bizodalmas vramnak
barathomnak.

Ez mosthani leuelem althal akaram kgdet illien dologh
felöl megh thalalnom, PallíFi vram rabiath bochiattota be
kghek en hozzam bog en hyth lewelemeth adgiam erethe,
Jowan sarczolassath mondgia nagy száz es eeothwen barani
beornek, az wgi ismerethseghnek, es jo barathssaghnak okaerth,
kérem kgdth, minth jo barathomath az eothwen barani beorth
engedgie el kgd, az zegin rabnak, merth zereth nem thehethy.
Ha mith en éretem az Jowannal czelekezik, ha az Isthen ha-

489

lalomath hallazthia, mindon thiztössegos zomzedsagal barat-
sagghal lezeok erete kgdk.

Az en hith leuelemeth jm eo magatul Jowantul feol kewld-
them, az en hithemre thizthessegomre es embersegomre, bo-
chiassa ala kgd, egi hoUnapra, az minek zereth thehethj, lássa,
Isten segetsegebeol azon lezeok, hog w magatul feol keuldgem,
the kgd oth ne thartozthassa, hanem mindgiarasth bochiassa
ala, had lássa fwssa eo maga az maga dolgath, mind sarrzo-
lasath feiirth en teolem varia kgd.

Az veghbelli zokas zerenth ha halála teortenyk, az egi
hollnapra feol keulldom, az thesthethys. Isthen elitessé zeren-
cziallthesse kgdth. Dátum Budae ii die Mensis Juny. Anno
dnl 1589. Az the kgd zomzed baratthya

Nagy Welly.

[Kívül. J Wythezleo. es mindon theokelletheos jo ember-
segell megh ekessitetetheoth vrfiunak Thrombithas János-
nak, az Nágos PallíFi Miklós vram feo ghonduiseloienek Ko-
maromban etc. nekem ismeretes jo zomzed barathomnak vram-
nak adassék.

[Mellette egy czédulán.J

Az kik Racz Juanertth, Palífj eo Naga rabiaerth kezesek.
Jüan, Erdély Marthon rabia. Philep, Szabó Vincze rabia. Marko,
Barbel János rabia. Mikola, Hundert János rabia. Kara Péter,
Reuay vram rabia.

418.
1589 június 16.

Ferhát basa Rudolfnak, utóirat, átírva benne Báthory István-
nak 1589 május 2í2-iki levele Ozmán hatvani szandsák béghez.

Ferhát basa levelének szövege az itt közölt utóirat kivételével egyezik
az Ernő föherczegnek ugyanazon kelt alatt irt levéllel.

Ngos ur nekem szomsed barátom, keöszeönetemnek es
hozzam jllendeö magam ayanlasanak utanna, megh adak
énnekem az ked leuelejt, melyben jrja ked hogj az bathor-
jakat be kví^ldgiem Hatuanban, es ked el uegezj dolgokat az
szolnokj bekuel mert az bek kedk jo barattya uolna.

Jol emlékezhet jk ked rea hogj ez eleöttes leltem uala en
megh ktkt, azonképpen ez eleöt ualo passakatis de egjk be-
ketjs sem fenytek megh rula enjs bossusagomban ugj hágja-

490

tam el az hodolast uelek soha esemben sem uolt hogj el
hagjassam, de latam hogj ez nehanj bekek jdejeben, nem ugj
tartjak Vt-ket az mjnt Mahmut bek jdejeben eddjg sem uolt
uolna szüksége Bathornak az hódolásra, de en czak azért
mjueltem hogj jnkab ep^llyenek, azért kdtWl mjnt szomsed
baratomtul ]o akarattyat es barattsagat jo neuen uettem de az^
bjrakat en be sem boczatom nemes hodoltatom mert szük-
sége sjntz rea hogj teöreöknek fjzessen, ha nekj kel azért
j^yeön jde es jt uegje sommajat megh rajtok. Isten éltesse
kedt.

Dátum ex arcé nostra Eched 22 dje Mai 1589.

comes Stephanus Bathor.-*'

Felsegtek azért fenjcza megh e^ket, hogj ez fele jrogatas
nekWl legjenek el, es az falukat akar beké akar zajm es sjpa-
hjyaelegjenk>X^ldgjek be ^ket, szeöt f Itekis kenserjtcze eWket
az kjk Halul bek jrasatul foguan be jrattattak az htls czasar
leueleben be j^uen urokkal dolgokat el uegezuen elegjtczek
megh e^ket, annak utanna nem hogj teöb de hogj ha czak
egj tyukjok el uesendes falujokrul az mj felejnktWl mjnde-
neknek oka en legjek, de mjgjgj bekekuel sjpahjakual ujssat
uonsnak s. be nem j^nek s. mjnt az hogj ezek sem halhat-
nak megh ehel mert mjnd e^ magokat ruhajokat louokat
abból tarttjak egj eb fjzetesek annál njnczen semj módon nem
tudom mjnt kel czelekednj, mert ha mj az oly faluknak bün-
tetésére, ra nem sabadjttyuk es, kjt ez jdeig nemis czeleket-
tem, az htls czasarra menuen mj reánk panaszolnak, es pa-
ranczolatot hoznak feleöle, kjt bizonnyal hjdgjen flgd hogj;
mostes uagjon tálam hus paranczolat ez jlljen ujssas faluknak
megh büntetésére, de mi megjs fltekt eleöb akarok megh
talalnj feleöle hogj ne mondhassa fltk az után hogj mj t^lWnk
uagjon az uetek. Valete.

419-
1589 június 18.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Keöuetkeözek j Ilyen dolog az felsegtek emberj keöuetj
jt leuen nálunk, ugj mjnt ez rajtunk ualo hónak i8-djk nap-

* Czímzés : Az Nagos Ozmán bégnek Hatuanban Teöreök czasai-
nak fvv szandczak bekjenek nekem szomsed ur barátomnak adassék
ez leuel.

491

jan az o kalendarjum szerjnt, hogj zent groti kapjtany Hagj-
masj Gábor rabjay keözz^l j^X^uenek hozzánk kett rabok, kjk
hozanak eleönkben iigj mint i6 uyakat, kjk egy ros hjtuan el
futót rab mjatt el metéltettek, de noha az, az hjtuan ember, ez
szegény rabokat az kezességben benne hattaes, mj szAJC'kseg uala
jgj az szegény rabokat megh nyomorjtanj, hamj hozzánk restelte
egj kezes rabját kví^ldenj ez raboknak dolgoknak el jgazjta-
saert ? mjert ugj mjnt egjeb uegh uarakban ez jUyen el futót
rabnak sarczat, az kezesekre nem ostotta, hanem jgj nyomo-
rjtotta megh szegényeket ? Vallyon mjkor az mj htls czasa-
runk elejben ujnnek ez metélt uyakat? mjt nyerne egjebet
uele hanem lakó helyet nyakában uonattatna mjes varjuk
czak mj ualast testek ez dolog feleöl, de hjdgjetek bjzonnyal
hogj ezt büntetés nekM el nem szenuedgj^?C^k, uagj az hogj
egj uyert ketteöt kwld^íí^nk, uagj az hogj e^ív^neön magara oly
bWntetest terjtWnk kjbeöl ez uyaknak metelese megh fjzettes-
sek, mert legjen jstennek hala, elegegh uagjunk ollyan hjtuan
embernek bossusag tételéért, bossut allanya, kjt éles hjdgje-
tek bjzonnyal hogj el sem szenued^nk. Ez dologból ualast
uarunk. Isten uelv'í^nk.

Dátum Budae i8 dje Juny Anno Domini 1589.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

420.
1589 jun. 19. előtt.

Ferhát basa Ungnad Dávidnak.

Ngos ur, nekünk bjzot szomsed ur barátunk, jUyen dolog-
feleöl kelletek ngkat leuelWnk atal busj tanunk, mely dolog
feleöl ez el múlt napokbanes találtam uala meg ngkat kj
feleöl semmj oly bjzonyos ualassa nem j^ue ngtoknak, jól-
lehet herczegh urunk e^ felsége, mjnden kegjesseguel ayan-
lotta uolt magát, ez dolog feleöl, tudny jlljk, mjuel hogj eg}
Hagjm neuu^ sjdotul, Fosomban lakozó Horuat János deák,
es Nagj Sombatban lakozó, Horuat Caspar es Bornemjsa Jósa:
uettek uolt ualamj marhat, meg mjkor jt az htls czasar varo-
sában Pesten botot tartottanak, kjert az e^neön kezek jrasa-
ual ualo peczetes adós leueleket attak, mely leuelekben keö-
teöttek e^neön maghat hogj ez íeV^\ megh neuezet sjdot, behtzj
marhaual ugj mjnt kesuel es onual elegjtenek megh. Ezek
jnnet fel keluen az ngtok tartományában, telepettenek le, es
ez sjdot adossagogrul nem akarjak meg elegjtenje.

Kérem annakokaert ngkat, mjnt szomsed ur baratun-

492

kat, hogj ngtok, paranczollyon, ez felWl megh neuezet sze-
mélyeknek, hogj ez sjdot elegjtczek meg, uagj az e^ adós
leuelek tartása szerjnt, uagj kedjg penzví^l, uagj ha e^neön
magoghnak akarattyok lesen jde Budára, ez sjdoual ualo meg
alkouasoknak okaert jWnj mjnden felelem nekwl j^ienek el,
kjt fogadok az en hjtemre tjstessegemre, hogj senkjtwl semmj
bantasok nem leszen, se mas adósságáért megh nem hagjom
tartany, hanem ez meg neuezet sjdoual meg alkouan, mjnden
bantas nekM ujssa hazaiokban fordullyanak, mely dolgot, ha
ngtok mj érettünk megh czelekedendjk, mjuel hogj ugjan mj
magunkhoz tartozó, ujzont mjnden tjstesseges dologual meg
akarjuk ngtoknak terjtenj. Isten uel^nk. Dátum Budse anno
dni 8g.

Ngtoknak, ez személyeknek adós leueleknek massat k^\-
t^k, kjt ugjan keuanunk ngtoktul hogj ez egiuttal uisa-
kudgjon.

421.
1589 június 19.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Hlyen dolog feleöl kelletek ez leuelWnk atal flteket megh
találnunk, mjuel hogj egjuehansor jwt leuele felgtknek hoz-
zánk, hogj ez ket htls feyedelmek keözeöt frjg uolna, hada-
kozásnak, es egj mas tartományának wtesenek semy oka nem
uolna? mely dolog hogj jgaz legjen azt mjes bjzonyttyuk, kj
az mj jdeönkben ez jdejg nem es leöt.

Mostanban az okaert jVí^uenek nemjnem^ bjzonyos em-
berjnk, kjk jelentek mj nekünk, hogj az feölsegtek alat ualo
uegh belj kapjtanj tjstartoy, mellyek szereget gyMuen, az
mj htls czasarunk tartományára akarnának >^tnj, kjt hogj ha
jgazan megh ertendVí^nk, es szWkseg adandgja, szereg gj^y-
tesre nekWnk jgen nagj gondunk njnczen, mert jsten segjt-
segebeöl az htls czasar után az mj seregVí^nk mjndeha kesén
uagjon ? mely dolog ha jgj leend, nem uolna melto, hogj ez
ket htls fejedelmek keözeöt, ualamj esuesest jndjtanank, szeöt
ha uolna es nekwnk kellene le salljtanunk, jmez aprolyek
czatazokrul lopokrul szónk ninczen, mjert hogj elejtVí^l foguan
az sokas uolt, mezeöben edgjk az masjkra talaluan jsten kjnek
adgja aze. Czak hogj var ala agjukual, es szereguel tel tamad-
uan tartományokra, es ok nek^íí^l ualo faluknak megh eVí'tesj
ne legjenek.

493

Annakokaert ez dolog ha jgj uolna, kj feleöl jlljk felseg-
teknek es tudakoznj, paranczoluan le salljtczatok es el osl ás-
satok, mert semj jo nem keöuetkeözjk beleöle Isten uelWnk.

Dátum Bude 19 dje Junj Anno Domini 1589.

422.
1589 július 19.

Ferhát basa Pálffy Miklósnak.

Gr. Pálífy senioratus levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr,
4 — g. Regestája Jedlicska id. m. 375. 1.

Mj Ferhat passa . . .

Ngos vr, nekWnk szomsed vr barátunk, keöszeönetwnk-
nek es hozzánk jllendeö tjstesseges magunk ayanlasanak
utanna. Ez dolog feleöl kelletek ngdt leuelWnk atal megh
találnunk, kj feleöl jmmar ngotokes jrt egj nehansor, tudnj
jlljk az Kurj Kauga kj hozta Udunej Alj rab feleöl, kjert erteök
mostan hogj ngd tartotta uolna megh egj Ese neueö sjpahj-
nak rabyat, kjt ujt uolt kj Komoranj András vayda az e^ hjt
leuelen, mellyet melto dolognak nem jtjlWnk lennj, hanem
egj kezes rabyat ngd boczassa be es az mjnt ngotok jrya^
hogj Czafer agának hjt leuelenek rendj az mjnt tartana, hogj
ha eW maga megh halnaes fyja fjzetne mely ha ugj uolna, az
ngd rabja azzal az hjt leuelel be j^X^uen, teöruenyel mj
ngdert kesék uagjunk el jgazjtanj es ngdt megh elegjtenj.

Kérem annakokaert ngdt hogj az keözeönseges barát-
ságos szomsedsag ez utanes nálunk megh marathasson, hogj
ngd az megh neuezet sjpahjnak rabját boczassa el, ne kel-
lessek az szegény raboknak utóknak mjnd onnat es mjnd
jnnet megh keöteöztettnj, merth hogj ha ez rab el nem eres-
tendetjk kesketelen nek^nkes szabadsagot kel adnunk helyette,
az rab tartásra, ngdtul jo ualast uarok. Isten velünk. Dá-
tum Bude 19 dje July : Anno Domini 1589.

[Kívül magyarul ■ Pálffy Miklósnak.]

494

423-
1589 július 20.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.
Gr. Pálffy senioratiis levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 4. fasc. 9. nr. I-d.

Feölseges ur nekWnk mjndenkor bjzot szomsedunk, mjn-
den hozzánk jllendeö tjstesseges dolog belj magunk ayanlasa-
nak utanna.

JVí^uenek mj hozzánk az felsegtek leueli az o kalendarjum
szerjnt zent Jakab hauanak tjzen hatodjk napján, mely elseö
es masodjk leueleben azonképpen, mentj felsegtek magát es
mjnd az alattatokualo uegh belj ujtezeket, hogj az kjralytul e^
felsegetVv^l es feölsegtektwl azonképpen megh uolna paran-
czolua az thj alattatok ualoknak hogj az frjgjhez tartanak
magokat, es hogj az thj vjtezjteknek sohult gj>X^lese nem
uolna, mj kedjglen laytorjakat es egjeb hadakozó szersamokat
kerjtenenk,

Mjnd az atal azért hogj ha megh uagjon teletek paran-
-czolua az uegh belj éknek hogj uestegseguel legjenek, mjert
tehát az az gjwlekezet kjt mj megh jelentettünk uala az eleöt
ualo leuelvC^nkben flteknek) hogj el j'»A'uen az komoranyak
tatajjak es uyuarjak az vallj agat el ujuek á nekwl mjert
hogj hjret uettVí^k uala hogj az htls czasar tartományában
akarnának j^^nj az thj felejtek, kWlt^nk uala kj ualamj eötuen
legent az mj magunk emberjben az utak eörjznj es ujgjazni,
azokra es ra talaluan tjzet el ujttek bennek, a' nek^l, ez zent
Jakab hauaban es zent luan hauanak 15-djk napjatul foguan
kj papaj kj komoranj tataj eösue gjwluen, az htls czasar vara
ala Feyer uar ala barom jzben jöttének kjkben sok kartés
tettének, mostan azonképpen adak tuttunkra uizont az thj
felejtek keözzWl, hogj nagj ereö gj\J{^lekeznek az Rába melle
kjknek szándékát nem tudnók mi uolna.

Annakokaert ha thj twletek megh uagjon paranczolua az
uegh belj ujtezeknek hogj uestegsegben legjenek ezek tehát
kj akarattyabol uadnak.

Azokaert azért ha jgj kezdendjtok, jsten segjtsegebeöl az
htls czasar után mjés elegegh uagjunk bossusag es ellensegh
helyet ellenseguel lennj, kjnek semmj modgja nem uolna az
ket htls czasarok es kjralyok keözeöt ualo háborúságnak fel
jndjtasanak, de hogj ha jgj kezdjtek hjdgjetekbjzonyal hogj mjes
azmjntt^l^nk lehet mjndenkeppen jgj ekez>X^nk az ellenkezesre
azokaert fitek tudja ha az alattatok ualokat jntjtek jo a hol
kedjg nem akarjatok nek^nkes ra kel gondolnunk.

495

Az hol kedjg felsegtek emlekezjk az feleöl hogj laytorjakat
czjnaltatnak, abból jgj bjzonyosok legjetek hogj az laytorjakat
kjket mj czinaltattunk ugj mjnt harmat, azt nem tagadgyuk,
de nem az uegre hogj ualamj sandekunk uolna, hanem it az
en magam uduaraban, hogj ha kelletnek haz égéskor uagj
ualamj oly zA^'ksegkoran találtatnék, de azért hogj az fele
ualamj szándékunk uolna abból felsegtek semmjt se uele-
kedgjek mert az mj t>5(^lWnk nem lesen hanem ha eleöseör
felsegtekt^l keöuetkeöznek az mjnt most el kezdek.

Az sjksajak es teöb engedetlen faluk uarasok feleöl, ha
akarjak jVí^ynek ha nem akarjak azt eW magogh tudgjak czak
uegre evV magogh megh ne bannyak.

Isten uel'^nk. Dátum Budae 20 dje July : Anno dni 1589.

Ferhat passa az htls teöreök czasarnak

Budán féo hely tartoya, es gonduiseleöye

Magjar orsagnak.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek,]

424.
1589 július 25.

Ferhát basa Pálffy Miklósnak.
Or. Pálffy senioratus levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr. 4-h.
Mj Ferhat passa . . .

Ngs vr nekWnk mjndenkor mjndenben bjzot szomsed
vr barátunk, mjndentjstesseges dolog belj magungk ayanlasa-
nak utanna.

Hlyen dologból kelletek touabba ngdt megh találnunk,
mjuel ez budaj Jósa es attya Sjmon sjdok mj hozzánk j\X^uen
keönyeörgenek mj nek>Jí^nk, hogj ngdk jrnank mellettek,
hogj ngtok, egj byzonyos bjztato hjt leuelet adna nekjk
kjhez képest marhaj okkal szabad uolna kereskednjek, az ng-
tok orsagaban.

KerjWk annakokaert mies ngdt mjnt nekv^nk szomsed
vr barátunkat hogj ngd ez megh neuezet sj dóknak adgjon
egj bjzonyos utj jaro kvO^leön jrt hjt leuelet, kjt mjes ujzont
ngdk hasonló tjstesseges dologból tudgjunk megh szolgalnj,
mely dolog mjnd ngtoknak es mjnd az ngtok bjrodalmanak
hasnara leszen, ngtul jo ualast uarok. Isten uel^nk. Dátum
Bude 25 dje July. Anno dni 1589.

496

Az mj keresőnket ngd heaban nem haduan ngd ha az hjt
leuelet megh kwldendj az ngd leueleben be takartatuan az
mj kezünkben k^^ldgje ngd.

[Kívül magyarul: Pál ff y Miklósnak.]

425-
1589 július 30.

Ferhát basa Rudolfnak.

Feölseges kjraly jllyen dologual kelletek thj Htlsagkat
bántanunk mjuel, ez el múlt napokban az feölsegtek alat ualo
Nadasdj es az teöb ueg belj ujtezek nagj ereöuel, Feyer uar
ala jVí'uen az Htls czaszar ujtezjben nagj kart teöttenek, azt
kedjglen thj Htlsagtok tudgja hogj az keösseg akar az felseg-
tek ueg hazabelj ujtezjnek, akar kedjg az mj Htls czasarunk
veg hazajban le^^eö bekejnek tartoznak az hjr adasual, az után
jsten eVí^ feölsege az ket fel keözeöt az mellyknek adgja azé
leszen, de mjuel hogj azért Feyeruarhoz keözel ualamj három
faluk kikre Nadasdj erejuel j^t hjrt nem teöttek az beknek
az bekekés hjret ujuen, az három falurul barom embert fel
karoztatot, mellyet mjkor Nadasdj hallót uolna, czatara k^ld-
uen az felsegtek ujtezjt fognak el ugjan ezen Fejeruarhoz
tartozó ujtezek keözz^l ket odabassat es egj uar kjhayajat,
kjket az barom jobbagj helyet karóban uertenek, mely dolog
megh ez uegh hazakban é kedjg nem teörtent uala, hogj az szol-
gáló rendet parast emberért karóban veressek mellyet az mj
feyedelmwnknekés uolta keppen tuttara adnunk szikség.

Mjuel azért é kedjg ez fele szokaz az ueg hazakban nem
uoltanak kérjek azon thj Htlsgkat hogj ez fele dologtul fel-
segtek megh fenytcze eWket, hogy ez utanés az keöszeönseges
barátság kjt az mj htls feyedelmví^nkuel felsegtek tartót megh
maradhasson, mely dolog ez után ha esendjk mjes, az Htls
czasartul menedéket ueszWnk arra hogj ha szjnten ngos ur
az veg hazak belj ujtezeknek akadnaés kezekben soha edgjetés
eleuenen megh ne marassanak, hanem az szerent eökes czele-
kedgjenek.

szeöt nem czak azokat kjk ualahogj kézben akadnának de
megh azokatés mjnd szablyara hanyattattyuk akjk kézben
uadnak. Kegjelmes ualast uarok. Isten uelví^nk.

Dátum Budae 30 dje July. Anno Domini 89.

497

426.
1589 július 30.

Ernő főherczeg Ferhát basának.

Fogalmazvány.
Ernestus etc

Megh ertettewk leweledet, melyben panaz keppen irz
Hagymassy Gábor feleol, hogj rabyaynak valamy kezesse-
gherth, 18 vyokath el vagtha, es feniegeted, hog boszwth allaz
ereótte rayta, mertb thehetsegeod vágjon rea etc. es my tew-
le^^nk kerz valazth. Chodalkozunk raytha hog értelmes eóregh
ember lewen illyen leweleth jrtal, kyth csak eg magha hanyo
kewely iíFywys, iol megh gondolná eleózeor joie vágj nem.

Az kegyetlensegh sohul nem diche rétes, de thwdod hog
az raboknak mind eleteok halálok vrok kezeben vagyon : ez
kedigh minden vegekben zokas, hog az kezes rab myre keóthy
magath, zabád azzal bewntethny, zabád meghys enghedny neky.

Az mostany zyghethy beg az mynth mongyak, ennél na-
gyob kegyetlensegheth chelekedik az rabokkal, merth nem
reghen ennihany rabnak magyarnak es nemethnek el metél-
tette wyokath es feVC^leketh, nem kezesseghert, hanem hog
az myre, evC^keth ereóltette azth nem adhattak.

Ne chodald azerth ha az zygethy beghtewl tanulnak zom-
zedy kegyetlensegheth, es ne fenyeghes senkytt, inkab gon-
dold megh ideódeth es allapathodath, es hogj minden dolog-
nak kezdethy es veghe Isten kezeben vagyon. Az minemvp-
hyttel azthe chyazarod, megh ereosyteotte az frighyeth, nem
illyk thenekedys az ellen theórekeódned eg rab kedweyerthys,
hanem inkab had megh az the állattad valóknak, es maghadys
azon légy hog az rabok igazan jaryanak, es ne agyának okoth
az eó kezessy taglfsara, merth kár hog eg hythwan rabért
egnehanjath megh tagollyanak. etc.

427.
1589 augusztus 5.

Ferhát basa Pálffy Miklósnak.

Gr. Pálffy senioratus levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr.
4-1. Kivonatát közölte Jedlicska id. m. 377. 1.

Mj Ferhát passa . . .

Ngos vr, nekWnk szomsed vr barátunk, keöszeönetWnk-
nek es hozzánk jllendeö tjstesseges magunk ayanlasanak

A budai basák. o2

498

iitanna. JWue mj hozzánk az szegény Abrahani neuw sjdo, es
jelente mj nek>^nk, hogj hozót uolna kj, egj rabot kezességen
Tataj Mathetul es Kjraly Alberttul, kjnek sarczá uolt egj lu
fekestVí^l nyergestwl, kjnek mjkor egj louat ujt uolna, meg
nem elegeduen rayta, azt ujssa hoztian meg mást ujt, aztes
ujzont ujssa kwlte, megh megh harmadjk louat ujt, eztes
azonképpen megh nem kedueluen, sem el nem uette, sem ke-
djg ujssa jde nem hattá hoznj, ez sjdoés mjkor az louat ot
haduan ujssa jví^t uolna az rabnak kezesjhes hogjhogj kellyen
czelekednj feleöle, hogj az lu oda marat. Ez Tataj Mathe ez
sjdot oda nem uaruan, az louat az ember jstallojabol az kjnel
hattá uolt á sjdo, a louat, el ujuen Gyeörre Posonban es Becz-
ben ugj mjnt három holnapjg jaruan rayta, ujsont ujssa ví^ste
é sjdot ereöuel hatalomual, az luual, kj mjkor megh hozuan
az louat az rabnak kezesj é sjdoual edgjwt az louat az megh
holth Ngos Alj vezjr passa el ej ben hozuan teöruent láttak
benne, es nem jtjltek méltónak lennj hogj három holnap mul-
uan (ala s. fel hordozuan,) ujssa uetettessek az lu ha el nem
akarta uennj mjert ugj mjnt az kettejt hogj ujssa boczatotta,
ez harmadikatés azonképpen ujssa nem boczatta, jt mjkor
teöruen szerent megh lattatot uolna, az louat, megh meg azon
embertví^l az kjtwl ujssa kwltek uolt jde, meg ujsont ujssa
kWltek Tatajnak, mely mjkor az louat lattá uolna, az louat el
ujuen, a nekWl ez sjdonak ugj mjnt három száz húson három
flt ereö marhajat ereöuel hatalomual el uette, mely dolog
mjnem^ méltatlan dolog es jsten ellen ualo legjen azt thj
Ngkés megh jtjlhetj.

Kerj^X^k azokaert ngtkt mjnekví^nk mjndenben bjzot
szomsed vr barátunkat, hogj ngd ez teöruent jstenj jgassag
szerjnt megh latuan es jtjluen ez megh neuezet sjdonak mj
erettv(^nk es az keözeönseges jgassagert tetessen jgazat, hogj
az marha sabadulna fel uagj kedjg az arra, ha kedjg ez dolog
fel nem jgazjttat/k nekwnkés szwkseg jt, uagj rabot uagj kedjg
egjeb ngokhoz tartozó kereskeödeöket megh tartanunk mjnd
addjg mjng ez sjdoé megh nem leszen mely dolog feleöl
jo ualast uarunk ngdtul. Isten velvC^nk. Dátum Bude 5 dje
Augustj : Anno dnj : 1539.

[Kívül magyarul: Pdlffy Miklósnak.]

499

428.
1589 augusztus 9.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Cs. és kir. hadi levéltár 1589 — 8.^ — i.

Feölseges vr, nekwnk myndenben szomsed bjzot vr bará-
tunk mjnden hozzánk jllendeö tjstesseges magungk ayanlasa-
nak utána.

Mjuel ez el múlt napokban az felgtek emberj atal, az mj
hatalmas czasarunknak, mene uala nemjnemví^ tjstesseges le-
uele az feölsegtek feyedelmehez, melyre akarattyok auagj
ualas tételek mj legjen ez jdejg megh hozzánk nem jWue,
kjnek ugi mmt az fels. czasar portáján harmjncz napot hattak.

Kerjví'k azokaert felsgteket (az napnak reoujd uoltaert)
hogj az feyedelemnek ualas tétele mj legjen, flgtk nekví^nk
bjzonyos napra jelentene megh, kjreöl tudnak mjes biszonyos
ualast jrnj az mj hatalmas czasarunknak, es vezjrwnknek.
Isten legjen ueKvnk. Dátum JBude 9 die Augustj anno do-

minj 1589.

Ferhat passa, Budán az hatalmas teöreök

czasarnak feo helytartoya es gond ui-

seleöye.

[Kívül magyarul : Ernő berezegnek.]

429.
1589 augusztus 10.

Ferhát basa Rudolfnak.

Kelletek mj nekWnk mostanj leuel^nk atal felsegteket
busjtanunk ez szegény marosjak feleöl, kjk jnnet az mj Htls
czasarunk samara uadnak, onnét kedjg erteök hogj az felseg-
tek szamara uolnanak: kjket mj jnnet az mj felejnktWl mjn-
den renden leueöktwl, szeöt megh az Htls czasar kencz tarto-
jatules ugj annyra otalmazzuk, noha az Htls czasar annak
paranczolta fjzetnj eWket, hogj az mjt elejtWl foguan soktak adnj
az mj Htls czasarunknak, annál egjebet rajtok nem hágjunk
uennj, hanem ha evv' magok szabad akarattjok szerent az mj
tjstesseguel akarnak lennj.

Erteök kedjglen hogj az feölsegtek alat ualo vrak es tjs-
tartok kjknek bjrtokok ala engette uolna feölseged eWket, sok

32*

500

k^leömb k^leömb fele fjzetesekuel jnsjgeghuel háborgatnak
e\^ket, kjknek megh fjzetesere es el szenuedesere semmjkep-
pen elegek nem lehetnek: kjket hogj ha felsegeöd meg nem
fenytend leuele atal, es ez megh neuezet varosnak megh ma-
radására, es epVí^letjre, egy bjzonyos leuelet felséged nem
adand, hogj az mjnemw Qzetest elejtWl foguan soktak felsé-
gednek adnj ; ezutanes abban megh maraduan fjzessenek,.
hjdgje bjzonnyal felséged, hogj ezeknek semmiképpen mara-
dások ot az feöldeön nem lehet, hanem az mj htls ezasarunk
paranczolattyabol, kjt Budára, kjt Pestre, kjt azokon feleöl
leueö varasokra el k^ldWnk, houa az felsegtek emberjnek
kezek el nem érhet. Akarok azokaert flketes ezeknek fjzete-
sekrM bjzonyossa tennj : legeleöseör azokaert, ugj mjnt felgd
szamara fjzetnek negjuen íltot, a' nekWl dezma pénzt ugj mjnt
ket száz eötuen fltot, kjket e^ magogh sem nehezeinek, de ez
felet, kjuel nem tartoznának, ugj mjnt Forgacz Imbrehnek es
Racz Pálnak, kjket rajtok ugj mjnt egj jspant hattatok uolna :
mely jspanok feleöl mjkor egjser felségedet megh találtak
uolna ily kegjelmes ualast teöt flgd akkor nekjk: mjuel hogj
ugj mond az mj attyank adót uolt thjteket ezeknek kezekben
tjstVí^l : tv(^Mk azokaert el nem ueslek de hogj ha ezeknek hol-
tok teörtenendjk, e' fele tjst tartoktul sabadosok legjenek,^
adnak mjnden estendeönket mjnd az ketteönek ugj mjnt hetuen
eöt eöt fltot es egj egj szeönyeget egj egj hordó bort es egj egj
ujzat.

Mjuel kedjglen, hogj e^k az feölseged kegjes ualassahoz
tartottak magokat, Racz Pal ugj mjnt három estendeje hogj
megh holt uolna, ez barom estendeöt^l foguan Racz Pal sza-
mara, senkjnek semmjt nem fjzettek : mostan azokaert azt az
három estendeöre ualo fjzeteseket kjuel Racz Pálnak tartoz-
tanak uolna, az kamoras vrak megh keuannyak rajtok, mely
az felgd fogadásánál ellenkedj k, merth az mjt egjser az feje-
delmek fogadnak az megh nem masoltattathatjk.

Annak felette Leuanak epjtesere mjnden estendeönkent
ereössak szerent uesnek hatuan hatuan fltot: most ujszontag
uyonnant keuannak rajtok ki ez eleöt sokas nem uolt ugj
mjnt hatuan fltot kjraly szamara monduan. Ez ket dolog mjnt
uagjon ugj mjnt hat holnapja hogj egj embereket az komoras
vrak fogua tarttyak : mely dolgoghat mjnd jsten es emberek
eleöt méltatlanoknak jtjl^nk lennj. Ha azokaert felsegd ez
varast otalmaznj akarja ez ket dolog feleöl az mj kezünkben
menedék leuelet kvC^ldgjeön es az embert el boczattassek kjhez
képest merjenek szegények megh maradnj, es mjnd felséged-
nek es mjnd az mj htls czasarunknak lehessenek eöreökeöa

501

jobbagj kjrwl felsegedtwl kegj elmés valast uarunk. Isten
uel^mk.

Dátum lo dje Augustj : Anno dominj 89.

430.
1589 augusztus 23.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

J\*vue mj hozzánk az felsegtek leuele, ezen hónak ugj
mjnt húson ketteödjk napján, melybeöl leg eleöseör erteök, hogj
megh az keöuetek, az mj fejedelminknek ujtte paranezolattya
feleöl semmj hjr, nem uolna, kJ feleöl ez el múlt napokbanés
jrtunk uala, hogj harmjncz napot hattak uolna mj nek^Jí^nk,
az hjmek kMdesere az mj htls fejedelmwnknek portájára:
kerjwk azokaert mégis felségedet mjnt szomsed vr barátunkat
hogj ha lehetséges jgyekezzek hogj mennél hamarab lehet
mjnket hjrrel ertetnj.

Az mj az fejér uarj bek dolgát jlletj, jgaz, hogj sem nekj,
sem az thj felejteknek nem kellet uolna czelekednjek de az
mj megh leöt azt ujssa nem uohattyuk, czak hogy ezután ne
legjen, mert hogj ha esendjk bjzonnyal hjdgjetek hogj mjes
njzont hasonlatoskepen ujssa terjtty^k.

Az sjget várj be!< dolga feleöl megh é kedjg mj nekví^nk
semmj hjrwnk nem uolt, azért jm annak és leuelet jruan
megh paranczoltuk, hogj az fele dolog nekwl el legjen, mert
az sem jsten sem ember eleöt nem melto.

Touabba az Palfj Mjklos e^^ nga tjstj alat uadnak három
faluk kjket az htls czasar adót az budaj kapjtannak, kjknek
három uagj negj estendejeés uagion hogj be nem jVí^ttek, ker-
jVC^k azért felségedet mjnt szomsed vr barátunkat hogj felsé-
ged paranczolna Palfjnak, hogj ez falukat kenzerjtene az be
jví^uetelre es fjzetesre, hogj szWketsegek mjat ualamj bWntetes
ne essek rajtok, az faluknak neueök Gjmes, Zent benedek es
Konood. Isten legjen uelvC^nk. Dátum Budse 33 dje Augustj.
Anno dominj 89.

431-
1589 szeptember i.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Feölseges vr, nekVí^nk szomsed vr barátunk : mjnden hoz-
zánk jllendeö magunk ayanlasanak utanna. J^ue mj hozzánk

502

az feölsegtek leuele Palfj e^^ ngn. bjzonyos embere atal iigj
mjnt Augustj 30. kjbeöl erteök mjnden panastokat bőgj mj
sereget gj^tenenk, oka mj uolna, (mjuel az ket btls feyedel-
mek keözeöt ualo frjg ellen tusakodnék) nem tudnátok etc.
mely jgaz de oka egj az hogj Nadasdj egj nehansor jmmar
Fejér uar ala jvC^t es ment nagj karokat teuen, mas feleöl
Palfjés nagj ereöt gjVí^tuen melléje az ostrogonj Czjger delén
ala jVí^uen, semmjt nem hasnaluan tiele megh ujssa tért, kjt
ugj erteött^nk bőgj sandeka Nograd uolna, azért hogj ha e^k
ugj ezelekednek mjes semmj nek^X^l nem akarjuk hadnj, most
azért mjnd az atal az eösue gjwlt sereget el oslattuk, mellyet
felsegtektWlés keuanunk hogj az veg beljeknek megh paran-
czoluan uestegsegben legjenek hogj ualamj háborúság ne keö-
uetkeözzek keözeött^nk.

Isten uel^nk. Date Bude i dje 7 brjs Anno dnj 89.

432.

1589 szeptember i.

Ferhát basa Pálffy Miklós főkapitánynak.

Mj Ferhat passa . . .

Ngos vr nek^^nk szomsed barátunk. J^ue mj hozank az
ngd leuele edgjVí't az herczegeuel egj etemben, kjbeöl erteök
mjt jry: az mjnt azokaert ez elöttés egj nehansor meghjrtam
hogj az ostrogonj bek atal az kj tartomant megh WttettV^nk
uala, annak oka leöt Dobó, az e^^ Nograd ala ualo j^uetelj-
uel, de az masjk jgj ékezet feleöl, Sólymos feleöl kjt jelentés,
abban semmj hjri^nk njnczen s. mj atalunk, (ha uoltes) nem
uolt mjg azokaert, bekesegben es uestegsegben leendetek thj,
mj tWl^?í'nk semmj oly dolog kj az bekeseguel ellenkeöznek
nem teörtenjk, de ugj adak erten>5í'nk bogi thj nagj ereöuel,
az ostrogonj Czjgerdelen ala jWuen, ot semmj hasnot nem lel-
uen el mentetek, es szandektok Nógrádra uolna, kj hogj ha
leénd, megh bjzonyoskeppen ujssa uarjatok. Isten uelwnk.
Date Bude i dje 7. brjs. Anno dominj 89.

Derujs Ijteratus manu proprja
ex Debreczjn, pacem et salutem
a dno deo propter suum, et
fj delem quendam yjr[um].

503

[KÍVÜL] Az Nágos es becz^lletes vjtezleö nemes vrnak
Palfj Mjklosnak, az romaj czasar fw gond uyseleöyenek Vy-
uarat, nekwnk szomsed barátunknak adassék.

433-
1589 szeptember 12.

Ferhát basa Ernő főberczegnek.

Feölseges vr nekVC^nk mjndenben tjsteletes somsed vr
barátunk. JWue mj hozzánk az thj leueletek ugj mjnt ezen
hónak lo-djk napján, kjben az mj felejnknek eösue ualo gj^X'-
lekezetekr^l panasolkodjk, de az mjnt ez el múlt napokban
az mas leueletekre megh yrtamuala hogj mj nek\^nk ez g]"^-
lekezetuel semmj gonos sandekunk nem uolna, hanem ha az
thj felejtek adnának okot rea, szeöt meg nemes czeleket-
t^nk semmj oly dolgot kj az frjgnek ellene uolna, de az thj
felejtek, az keöuet ki jVíiie megh az htls czasar portajarul,
ynnet kj jnduluan, mjnek^nk mjndjart Dregelybeöl hjr juta
hogj alája menuen egj nehany aszszony allatokat gyermekek-
nél el ujttenek es egj nehany fjrfjakat le uagtanak, ugj tehát
nem mj hanem thj, es az thjejtek lennetek mjnden ellenkeözeö
dolgognak okaj, de mjnd az atal emberemet k^ldeöttem, hogj
az eösue gj^lt nep el osollyon, de hogy ha onnat az thj alat-
tatok ualoktui ualamj ellenkeözeö dolog teörtenendjk hjdgjetek
bjzonnyal hogj mjes el nem szenuedgj^X^k.

Touabba egj nemjnem>X^ louas hadnagjtok Tatában, egy
rabját az vallj dizdar hjt leuelen el erestuen megh nem
alkodhattak egj mas keözeöt, most jmmar mj reánk jrogat
érette hogj az mj rabunkat tarttya megh érette, ez azért ha
melto legjen auagj nem megh jtjluen, flgk ugj jrjon az megh
neuezet hadnagjnak feleöle kjnek neue Horuat Pal, ez dolog-
ból ualast uarok. Isten uelWnk.^Datum Bude 12 dje Septembrys :
Anno dominj 1589.

434-
1589 szeptember 13.

Ferhát basa Nogarola Ferdinándnak.

(Cs. és kir. hadi levéltár. — 1589 — 9. — 5.)

Mj Ferhát passa . . .

Keöszeönet^nknek es mjnden hozzánk jllendeö tjstesseges
dolog béli barátságos magunk ayanlasanak utanna. JWuenek

504

mj hozzánk az budaj pestj bjrak es polgárok, kjk jelentek mj
nek'^nk, hogj egj jobbagjokat, tudnj jUjk Borbély Baljnttot,
uele barom jobbagjokat egyetemben az czjtnekjek titokban
jwuen megh fogtanak, marhaj okban szakmant teöttek. Mjkor
kedjg ez budajak erteök kültek uolna jly ualassal eresteöttek
eVí^ket, bog ha adót adandanak el erestjk eöket mely dolgot
nem tudhatunk hogj ha ngtoknak hjreuel uagjone, auagj
njncz. mjuel kedjg hogj é kedjg az mjnt erteött^íí^k, soha
budaj es pestj varos beljek magjarnak adót nem attanak meg
kjralyok jdejebenis, szeöt megh teöreöknek sem adnak.

Kerjwk azokaert ngkat mjnt szomsed vr baratjnkath
hogj ez fel^l megh neuezet jobbagjokat mjnd marhástul el
erestesse, mert az mj é kedjg sokas nem uolt, ez után sem
akarjuk hogj legjen. Hogj ha kedjglen ez úttal, ez megh neue-
zet emberek marhástul el nem erestethetnek, az kjralt eVí^neön
magát találom megh ereötte, ha ugés nem leszen mas kep-
penis rá kel gondolnunk. Isten uelWnk. Date Bude 13 dje
Septembris anno dominj 1589.

[KÍVÜL] Az tekjntetes ngos vrnak Nogarolj grofF Ferdj-
nandusnak, romaj czasar eW feölsege tanaczanak es feö hely
tartójának Gyeöreot nekWnk szomsed ur barátunknak adassék.

435-
1589 szeptember 19.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Feölseges vr nekWnk mjndenkor szomsed vr barátunk :
mjnden hozzánk jllendeö tjstesseges magunk ayanlasanak
utanna. Ez dolog feleöl kelletek jrnunk mjuel tudgja felseg-
tek az mjnemW leuele auagj paranczolatya ment uala az mj
htls czasarunknak, az feyedelemhez kjre ugj mjnt harmjncz
napot hattak uolt az ualas tételére, kj mjben álljon es mjr^X^l
ualo legjen, hjsem hogj é kedjg hjretekuel uagjon, de f\(^kep-
pen hjsem hogj az f^ keöuet atal jobban megh értettetek
kjnek jmmar nem harmjncz napja de majd három holnapjaés
leszen, most azokaert ujzont uuyonnan nekwnk paranczolat
jwt az mj htls czasarunktul, hogy é dologra kjraly e^ felsé-
gének feleletj avagj akarattya mj legjen, mennél hamarab
lehet ereölkeödgjWnk hjrt k^ldenye, kjre ujszont ugj mjnt
harmjncz napot hattak.

Kérjek azokaert felségedet mjnt mj nekünk mjndenben

505

■fajzot szomsedunkat hogj ez dolog uege sakadasaual ne kés-
setek hanem jgjekezzetek azon hogj mennél hamarab lehet
mjnket bjzonyos hjrrel értessetek, kjre képest tudgjunk mjes
bjzonyos ualast tennj az mj htls fejedelmwnknek : ezen dolog
feleöl kenserjttetenk kjraly ew feölsegenekés írnunk, ez mj
leuel^nket azokaert semjt ne keslellye flgd, hanem kví^ldgje-
tek el, hogj az mjnem^ ualassa leénd eW feölsegenek myes
erthessWk leuele auagj embere atal. Isten legjen uel^nk.

Date Bude 19 dje : Septembrjs : Anno : Dnj : 89.

Ugyanily (szószerinti) levőéi ddo 1589 7. okt. Ernő fóherczegnek,
harmincz nap helyett «negjuen» van benne.

436.
1589 szeptember 26.

Halil, a budai basa titkárja, Thúry Márton komáromi vicze-

kapitánynak.

Gróf Pálffy senioratus levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 4. fasc.

9. nr. II. 4.

KeöszeönetVl^nknek es tjstesseges dolog belj szolgalatunk ayan-
lasanak utanna. J^ue mj hozzánk az ked leuele az mj urunk e^
nga rabja Farkas Pal feleöl, jóllehet mj magunkgban ugj uegez-
Wk uala hogj soha A^et mj ualtczagon kj ne éressek, mas
ember szaua atal, kjert az Paxj Gyeörgj hjt leuelet ujssaés
kVC^ltví^k de mjuel az thi ktek leueleés ere bennünket es az
szegény raboknakés keönyeörgese arra jndjta mjnket hogj az
elebbj fogadásunkban megh maradnánk.

Azokaert az ked kedueert barátságáért es az rabok keö-
nyeörgeseért hattunk nekj 20 napot, ugj hogj vágj az szarczat
uagj kedjg fejet ez hus napra be hozza, hogj az jt ualo sze-
genj kezes rabok mjatta megh ne nyomorodgjanak, ez hus
nap alat azért az uegbelj sokas szerent ha holta teörtenendjk
kar mjek (!) testeuel megh elegedVí^nk, de ha ez napot el mu-
latuan holta teörtenendenek az valtczagat kedtví^l uarjuk, azért
ked ugj ereöltesse reá hogj semj se ked eW mjatta kart ne
uallyunk Isten uelWnk.

Date Bude 26 dje Septembrjs Anno dnj 89.

Halul kyhaya, az ngos Fer-
hat passanak fW godgja ujseleöye.

506

[Kívül] Az tjsteletes beöczVí^Uetes vjtezleö fjrfjunak Thur)
Mártonnak komoranj vjce kapjtannak nekVí^nk szomsed bará-
tunknak adassék.

437-
1589. szeptember 28.

Ferbát basa PálíFy Miklósnak.

(Gi-. Pálífy senioratus levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 3. fasc.

4. nr. 4— j.)

Mj Ferbat passa . . .

Ngos vr nek^J^nk szomsed barátunk mjnden tjstessege&
dolog belj magung ayanlasanak utanna. J^ue mj bozzank az
ngd leuele nemjnemVÍ^ rabok dolga feleöl: ennek eleöttes
azért egj nehansor jrtam hogj mj bozzank nem jlljk, bőgj mj
mas emberért peörWlly^nk es jgazat és tegj\?í^nk, banem bogjba
oly kezes rabyay uadnak azok keözz^l edgjet k^X^ldgjeön be
ngd kepédben es jt ha teöruennyel el erendj rajta annak
utanna az jgaz tetei mj dolgunk. Isten uel^nk. Date Budae
28 dje Septembrjs: Anno dnj 89.

[Kiüül magyarul: Pálffy Miklósnak.]

438. •
1589 október 8.

Ferbát basa Pálflfy Miklósnak.

(Gr. Pálffy senioratus levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 3. fasc,

4. nr. 4 — k.)

Mj Ferbat passa . . .

Ngos vr nekünk szomsed barátunk, keöszeönet^nknek
es bozzank jllendeö tjstesseges magunk ayanlasanak utanna.
JWuenek bozzank ngdk nemjnemW rabyay, kjk bozanak
eleönkben egj nemjnemW fjrfjjat uasban ueruen, kjt jelen-
tenek bőgj uolt uolna az ngd el szeökeöt rabjának attyafjja,
de mjuel hogj az mj bjtWnk nem tarttya bőgj mas adóssága
mjat thj keözzetek szabad embert akarattya ellen k^X^ldenenk,
megjs mjnd az atal, ezt czelekedem ngdert hogj megh keze-
sjtem es megh eskWtom bőgj ujssa hazájában menuen az

507

ngd rabjajual, ualamje lend az el szeökeöt rabnak, mjn-
denet el aduan az rabok kezeben adgja mjg az adósság kj
tellyesedjk.

Kerjwk azokaert ngdt mjnt szomsed vr barátunkat, hogj
ez szegény kezes rabokat ez úttal mj erettví^nk megh ne
háborgassa, hanem napot hagjuan nekjk, alkolmatost ; mjuel
hogj messe uagjon az rab ahol hazája uagjon, zjnten az tenger
melle franczja határában, es mj leuelet adunk nekjk hogj
uagj az ualtsagat uagj kedjg az rabot ualahol kaphattyak de
ez úttal az ngnak megh kel lennj. Isten uel^nk. Datae Budae
8 dje Octobrjs. Anno dj 1589.

[Kívül magyarul : Pólffq Miklósnak.]

439-
1589 október 13.

Ozmán váczi főharminczados Pálffy Miklósnak.

Gr. Pálffy seniorattis levéltára Pozsonyban : arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr. 6,

Myndon hozzánk illendó tiztósegós dologból való szóm-
szed baratcziagunk ayanlasanak vtana : meg adak mynekónk
az keg: leűelet melliet irt keg: mynekónk azmy rabunk Kis
Imreöh felól, miuel hogy sok panazolkodassal ir mynekónk
keg afelól, hogy egnehany rabia volna kegnek idebe, kik sar-
czokkal el zóktenek uolna, es kezesóket az kezességben hattak
volna. Efelól azért io szomszéd barátom illien keppen erezed
meg. Nem fogok felóle emlekózny, hogy en egj rabiatis keg-
nek sem hit leűelem által, sem peniglen kezessegómón kj
vettem űolna, ahol peniglen az en hit leuelemeth valamellikert
kóltem űolna, en akarom latny, my miatűnk kegd karban nem
esik tudom, sót en ha panazolkodasomnak bele volna inkab
panazolkodhatnem, mynd egy felól smynd mas felól mynd
kegnek smynd az feyedelemnek. Miuel hogy Kiliman András
erós hit leűeleűel kezessegómón kj bocziatam az eó komornin-
kiat, es az szegény arűaknak meg kelletek ennekom fizetnom
egy penzigh az kezessegót, ha kegnek rabiay mentenek el
hezom voltának kezesók erótte, tudom kiky fólet, orrát, vyat
fogat kótótte eróttók, kegd azoknak sarcziat onnan azoktűl az
kezesóktól kiuanhattia, kordéban tudom eggyet sem bocziatot
sem ingien sem jstenert el bennók, hanem im modgiaűal
bocziattad, en ez országnak vgymint keg : nem vagiok vra^

508

es nem parancziolhatok senkinek mynthogy keg , D\X^nan innen
kiralykepe es gonduyselóye azmint iryays keg : maga felól
(tűdomis ezokaert az regj baratcziagnak meg maradásáért, es
zomszedcziagűnkert nem varuan kegtol sémiképpen, hogy keg
az en rabomat meg tartoztatta volna mert nem emlekózóm
felóle, hogj soha en kegnek karara űoltam volna, sót igyekez-
tem myndónben kegnek baratcziagall lenn óm mas az hogy az
kegnek rabiaynak se uoltam el menesóknek oka, hanem en
az en dolgomat tűttam, abban űoltam zorgalmatos, senky rabiat
nem eórzottem, azmynt es mymoddal bocziattam volt Kis
Imröhötis en tudom sbezonial hidgye keg: hogy elis járok az
dologban, hogyha az en rabom meg nem lezon, azmynt kótóttek
magokat felóle az kezesok, Mankűczotis, es Kazap Huzamt
azmyt keg : bocziatta el nem tudom, az rabok veresege felól
peniglen az Írhatom, hogy keg : az keg : rabiaiaal zabád, mys
azmy rabiainkal ; azon keppen de azért nem illik sémiképpen
fó embórók leűen hozzánk, hogy illien dolgot az szegény
niomorűltakon czelekódgyiónk, hanem joűendó baratcziagűnk
meg maradásáért kóldgie meg keg azmy rabunkat helere, my
nem kiűaniok az maset hanem meg elegizónk azmy rabűnkall.
Ahol az meg nem lezon, bezonial hidgye keg felólónk hogy
az kótes zerent el járok az dologban Isten tarczion meg ben-
netóketh : Date Vaczie 13 Octobris secűndűm noűűm, Annj 1589.

Ozmanj bek vaczy fó harmincziados
keg : zomszed barattia.

[Kívül magyarul: Pálffy Miklós újvári főkapitánynak.]

440.
1589 október 29.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Mi Ferhat passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekünk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeonetví^nk es magunk ayanlasanak vtanna. Az
mi kegyelmes vrunk feiedelmwnk, az hatalmas czaszar találta
megh feölsegteöket az fogoly begeök, feleöl, ez hogy az tisz-
tessegeös ayandekbannis, kett esztendei ayandek marat uolna
hatra, kire feölsegteök, mmd ez ideigis semmi ualaszt nem
ada, mely dologból az hatalmas czaszar, mind színtelen
czauusat boczattya hozzánk, akar bizonyossá tetetni, az tisz-

509

tessegeös ayandek dolga, es az fogoly begeök dolga miben
al, im mostan ismeg uyonnan iuta az hatalmas czaszar czauusa
ez tialasz teteinek késesének okát akaria, az mi kegyelmes
vrunk feiedelmWnk megh tudni, keriví^k azért feölsegteöket,
hogy ez dolgokról minden kesedeleomnelk^l, aggyon feölseg-
teök bizonyos ualazt mi nekünk, hogy mys mindeneökreöl
tuggyuk bizonyossá tenni, az mi kegyelmes feiedelmwnket,
mert az hatalmas czaszar czauusa az valazt itt uaria. Ezzel
egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek io akaratunkot, es szom-
szedsagunkot. Dátum Budae ante penultimo Octobris, anno
domini 1589.

[Kívül magyarul: Ernő herczegnek.J

441.
1589 október 29.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Mi Ferhat passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nek^^nk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeonet^nk es magunk ayanlasanak vtanna.
Akarank feolsegeodet leuelwnk által ebbeöl megh találnunk,
hogy mioltatol foguan az mi kegyelmes feiedelmWnk es
feölsegtek keözeöt frigy uagyon, az áros népek mind innen
smind onnan szabadon iVvttek es mentek az eö kereskeöteseök
szerent senkiteöl semmi bantasok nem uolt, ez elmúlt napok-
ban penig egy buday es pesty iobbagyunkra Feir uarrol
ÍA?Heökben az czesnekiek talalkozuan, marhaiokot feöl duluan
mind el uittek, es eö magokat azon feolwl fogua el uittek,
iollehet eö magokot egynehány nap muluan el boczattak, de
marhaiok, kit toluay módon el ueöttek, mind ez ideigis oda
uagyon, keriwk azért feolsegeodet, paranczollya meg feolsegeöd
minden uegekben, az szegény kereskeödeoknek lehesseön az
eö kereskeodeseök mindenWt bekesegeös utók, azonképpen az
czesnekieknekis paranczollya meg feolsegeöd, az toluay módon
el ueöt marhat, aggyak meg az mi szegény iobbagynknak,
innen az mi alattunk ualoktol, ha ualakinek ualami bantasa
lenne, feolsegeöd aggyá tuttunkra, es mi gondot uiselwnk róla.
Ezzel egyeteömben feölsegeödnek ayanlyuk io akaratunkot es
szomzedsagunkot. Dátum Budae ante penultimo Octobris. Anno
domini 1589.

[Kívül magyarul : Ernő herczegnek.J

510

442.
1589 november g.

Ferhat basa Ernő főherczegnek.

Mi Ferhat passa . . .

Feölsegeös Ernestus herczegh, nekWnk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasanak vtanna.
Mint hogy mindenkoron igyekeöztWnk azon, hogy itt ez szom-
szédságban feölsegeöddel szép bekesegben legy>5(^nk, ezokaert
ennek eleötte egynehanszor találtuk megh feölsegeödet leue-
Iwnk által, ez el múlt napokbannis feölsegeödnek attuk uala
tuttara, (hogy az hatalmas czaszar portaiarol az mely feolseg-
teök embeore postán feölsegtekheöz feöl ment, az tisztességes
ayandek fele öl ki hatra maradót, es az fogoly begeök feleöl)
mind szVí'ntelen az hatalmas czaszar czauusa iW hozzánk,
akaria az hatalmas czaszar az mi kegyelmes feiedelmwnk megh
tudni mi legyeön annak az oka, hogy feölsegtek mind ez ideigis
arra ualazt nem ada, minthogy feölsegeöd az mi leueleinkreis
semmi ualazt nem adót ez ideig, mijs az mi kegyelmes feie-
delmwnknek semmi bizonyos ualazt nem tuttunk adni, ez
holnapban immár kett czauus iWtt, es nem tuggyuk mi
ualaszzal az hatalmas czaszar portaiara uiszza boczatani, keriwk
azért feölsegeödet baratsagossan, feölsegeöd kesedeleöm nelkVí^l
tegyeön mindeneökreöl minket bizonyossá, hogy mijs az
hatalmas czaszart tuggyuk mindeneökreöl bizonyossá tenni,
mi io akaratunkból ezt aggyuk feölsegeödnek tanaczul, hogy
az tisztességes ayandekot kesedeleomnelkwl boczassa ala
feölsegeöd, az mellet az mi szándéka feölsegeödnek az fogoly
begeök feleöl, az hatalmas czaszarnak iria megh feölsegeöd
az tisztességes ayandek tuggya feölsegeöd mennél hamarab
erkeözik, annál inkab iob keduel lattya az hatalmas czaszar,
hol penig feölsegteöknek ugy teczenek hogy az begeöket k^ldi
eleb ala auagy az tisztességes ayandekual eggyvQ'tt, aztis lássa
feölsegeöd de minket mindeneökreöl feölsegeöd kesedeleom-
nelkwl bizonyossá tegyeön, mi feölsegeödnek es az feölsegteök
országának iott akarunk, lattá feölsegeöd mostan az tatár
mitt czelekeödeöt, nem akarnánk hogy az feölsegtek országára
ualami gonosz keöuetkeöznek, ez okaert io akaratunkból
akarank mind ezeket feölsegeödnek tuttara adnunk. Valazt
uarunk feölsegeödtwl. Ezzel egyeteomben ayanlyuk feölsegeöd-
nek io akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budae 9 Nouembris.
Anno domini 1589.

[Kívül latinul : Ernő főherczegnek.]

511

443-
1589 november 12.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Mi Ferhat passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekví^nk szereteö szomszéd
t)aratunk, Keöszeonetwnk es magunk ayanlasanak vtanna. Megh
hozak mi nekwnk az feölsegeöd leueleit, melyben iria feölse-
geöd hogy ennek eleötte ugy mint ket esztendeöuel Hómat
Pali, boczatta uolt egy rabiat be, az waly uitezeök hitt leue-
lere, kik mind ez ideigis sem az rabot ki nem kwldeöttek sem
sarczarol megh nem elegiteöttek, es az okaert tartotta megh
az mi rabunkot, de hol sem az mi ideönkben nem leöt az az
dolog, sem penig mi hitt leuelví^nket nem attuk az eö rabiaert,
egy hituan louasznak mi szv^ksegh uolt az mi rabunkhoz
ualami keözit ártani, sem nem tuggyuk kiczoda az eö rabia,
sem penig nem tuggyuk kiczoda kezességére boczatta ki, lam
az teöb uegbeli uitezeök az kiknek rabiok uolt ide be, az kezes
rabokban eggyet eggyet be boczattak hozzánk, kikteöl az
dolgot megh ertuen, mindeniknek dolgát el igazitottuk, azon-
képpen Horuatt Palis, ha mi hozzánk az kezes rabok keozzvC4
eggyet be boczatot uolna, ez dolgotis el igazitottuk uolna,
nem illeöt uolna eö neki az mi rabunkhoz keÖzit ártani, azért
paranczollya megh feölsegeöd Horuat Pálnak, oknelkwl az mi
rabunkott ott ne tartsa, mert io nem keöuetkeözik beleole.

Touabba ennek eleötte ualo napokban egynehány leuelwnk
által találtuk megh feölsegeödet barátságból, (hogy az mely
feölsegteök oratoranak embeöre Constantinapolybol postán
feölsegtekheoz boczattatott, az hatra maradót tisztességes
ayandek feleöl, es az begeok feleöl) mind szwntelen kerdeözi
az hatalmas czaszar czauusa által, az ualasz teteinek késedel-
mének oka mi legyeön, kire mint hogy feölsegeöd mind ez
ideigis semmi bizonyos ualazt nem adót, nekví^nk, mijs az mi
kegyelmes feiedelmwaknek semmi ualazt nem tuttunk adni,
mi feölsegteöknek iouat akariuk, azért keri\\^k mégis feölse-
geödet baratsagossan feölsegeöd kesedeleömnelkwl, nekwnk
aggyon mindeneökreöl bizonyos ualazt, hogy az mi kegyelmes
feiedelmví^nket mijs mindeneökreöl tuggyuk bizonyossá tenni.
Ezzel egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek io akaratunkot es
baratsagunkot. Dátum Budse. 12. Nouembris. Anno domini 1589.

[Kívül latinul: Ernő főherczegnek.]

512

444-
1589 november 23.

, Ferhát basa Rudolfnak.

Mi Ferhat passa . . .

Feolsegeös romay czaszar, nek\Vnk tiszteölendeö szom-
széd vrunk barátunk. Keöszeonetvv^nk es magunk ayanlasanak
vtanna. Az hatalmas Isten ki feöldet mennyet, es mindeneöket
semmibeöl terempteöt, ki egy, kinek társa ninczen, annak
segetsegebeöl es engedelmebeöl, romay mediay arabiay,
aczemy, siriay, jemeny, cypriay, es az nagy Constantinapoly
ezeön kiu^l az tengereön tul, es innen ualo országoknak az
mi hatalmas czaszarunk czaszara leuen, ez feolsegeös hatalmas
gyeözhetetlen ez asz arunknak, ennek eleötte ualo el fogót
begeök, es az hatra leueö tisztességes ayandek feleöl, es feÖl-
segteöknek bekeuel ualo megh maradásának leuele feölsegeöd-
höz menuen, azoltatol foguan mind ez ideig, hol az feolsegeös
hatalmas gyeözhetetlen czaszarnak, szwkseg uolt uolna erreöl
hirt adni, mind azon által mind ez ideig semmi hir nem i^ue^
ez dologért az feolsegeös hatalmas gyeözhetetlen czaszar pa-
ranczolattya mind szví^ntelen i^teön iw, azért enny ideig ualo
bizonyossá nem teteinek oka nagy dolog iol tuggyuk mind
azon által, hogy enny ideö el muluan ebben, az feolsegeös
hatalmas gyeözhetetlen czaszarnak paranczolattyara ualo ké-
sedelmes ualasz tetei nehessegere uagyon, miuel hogy feölse-
geodteöl ez dologból ualazt kiuan, azért keriwk feolsegeödet
szeretetnél, hogy mind az begeök, mind penig az tisztessegeös
ayandek dolga miben allyon, mostan mingyarast minden ke-
sedeleömnelkwl feölsegeöd bizonyossá tegyeön, azért az feol-
segeös hatalmas gyeözhetetlen czaszarnak, ki hatalmas es szár-
nyat ki teriesztheti, akarattya ez, hogy mingyarast az eö feöl-
sege páran czolattya szerent, feölsegeöd erre ualazt aggyon.
Isten éltesse feolsegeödet. Dátum Budse 23. Nouembris. Anno
domini 1589.

[Kivid latinul: II. Rudolf választott római császárnak.]

513

445-
1589 deczember 2.

Ferhát basa Rudolfnak.
Mi Ferhat passa . . .

Feolsegeös romay czaszar, nekünk tiszteölendeö szomszéd
vrunk barátunk. Keöszeonet>?(^nk es magunk ayanlasanak
vtanna. Juta mi hozzánk i. Decembris az feölsegeöd postaia,
kit ualaszzal boczatot feölsegeöd az hatalmas czaszar portaiara,
kitt mind az uele ualo szolgaual egyeteömben egy oraig sem
tartoztattunk, hanem az feölsegeöd kiuansaga szerentt hi^
emberVC^nket melleié aduan, az hatalmas czaszar portaiara
kisertetuen boczattuk.

Touabba, iria feölsegeöd, hogy Nadasdy Ferencz, az három
teöreökeöt hogy karóban uonatta uolna, nem oknelkWl czele-
keötte, mert innen attak uolna okot rea, azért az sem onnan
sem innen nem io dologh, azt nem akariuk, azért feölsegeöd
paranczollya megh mindeneoknek, az fele kegyetlen, es egyéb
ellenkeödeö dolgot el tauoztassanak, mi megh paranczoltuk,
minden uegbeli begeöknek es uitezeöknek hogy semmi oly do-
logra okot ne aggyonak, ha ki penigualami oly dolgot czelekeod-
nek, általán foguan büntetlen nem szenueggywk. Isten éltesse
feölsegeödet. Dátum Budse. 2. Decembris. Anno Domini 1589.

[Kívül latinul : II. Rudolf római császárnak.]

446.
1589 deczember 2.

Ferhát basa Ercő főherczegnek.

Mi Ferhat passa . . .

Feolsegeös Ernestus herczegh, nekünk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönetv^nk es magunk ayanlasanak vtanna.
Juta mi hozzánk i. decembris, az feölsegteök embeöre, kit
postán az hatalmas czaszar portaiara boczatot feölsegteök,
mely postát az feölsegteök kiuansaga szerent egy oraigh sem
kesleltwk, hanem hiW emberwnket melleié aduan, mind az
uele ualo szolgaual egj'eteömben, az hatalmas czaszar por-
taiara kisertetuen boczattuk.

A budai basák. "•'

514

Touabba azon feölsegteök embeöre, megh ada romay
czaszar eö feölsege leueletiel egyeteömben, az feölsegeöd
leueleit, mellyekbeöl mindeneöket megh ertenk, de ahol feöl-
segeöd panaszolkodik hogy az mi alattunk tialo uitezeök,
szinten az Canisa kapuiaigh mentek uolna, akaruan eöket
lesre uenni, az mi nekwnk ez ideig hirwnkuel nem uolt, mert
mi az mi magunk ayanlasa szerent, mindeneöknek megh pa-
ranczoltuk hogy senki ualami ellenkeözeö dologra okot ne
aggyon, azért im megh tuggyuk mint leöt legyeön az dologh,
es mi gondot uiselVí^nk róla, im most ismegh uy onnan min-
deneöknek meg paranczoltuk, hogy senki ualami oly dologra
okot ne aggyon, azért czak az feölsegteök alat ualok tarczak,
az frigyheöz magokot, innen semmi oly dolog nem leszeön.

Ezeöknek vtanna, iria feölsegeöd, hogy az mely feölseg-
teök keöuete ez eleöt ualo tisztességes ayandekot, az hatalmas
czaszar portaiara uitte, onnan megh teruen, panaszolkodot,
hogy mi ualami kett keresztyen rabot tartoztattunk uolna
megh, azért feölsegeöd megh boczasson, de mi megh nem
tartoztattuk, mert ha mi tartoztattuk uolna megh, az teöbbitis
megh tartoztattuk uolna, hanem az hatalmas czaszar portaia-
rol iví't paranczolat, feleöle, es azok nem számláltattak az
teöbbi keozze, sem penig szabadságra leueleök ninczen, iol-
lehet az eggyk itt megh holt, az másik megh ugyan uagyon,
de migh az portarol paranczolat nem iW feleöle, semmiképpen
mi el nem ereszthettyví'k.

Végezetre, az hatra maradót tisztességes ayandek feleöl,
es az fogoly begeök feleöl, hogy egynehanszor leuelVí^nk által
megh találtuk feolsegeödet, azt feölsegteökheöz ualo io akara-
tunkból es barátságból czelekeött^k, mert hamarsággal az
hatalmas czaszar portaiara az feleöl mi teölwnk ualazt uarnak,
es ha ualami teörtennek ne mondhassa feölsegeöd, hogy mi
feölsegeödnek szomszedgya leuen feölsegeödnek tuttara nem
attuk, es feölsegeödnek gonoszat akartuk, azért keriVí^k mégis
feolsegeödet baratsagossan, azokról feölsegeöd kesedeleöm-
nelkwl tegyeön bizonyossá minket, hogy mijs az mi kegyelmes
feiedelmví^nknek, az hatalmas czaszarnak tuggyunk bizonyos
ualazt adni. Ezzel egyeteömben ayanlyuk feölsegeödnek io
akaratunkot es baratsagunkot. Dátum Budse 2. Decembris.
Anno domini 1589.

Post scripta. Feölsegeöd lattá, az mely országbeliek az
feölsegfeök attyafiat megh fogtak uolt, az mi kegyelmes feie-
delmv^^nk az hatalmas gyeözhetetlen czaszar, paranczolt az
orszagh feleöl, es mingyarast miue teöttek, mostan az Keözeöl
Bas czaszaris az fiaual Constantinapolyban be iWtt, ez ideig

515

ha be iví^t uolna, sok dolgok leöttenek uolna, ezeöket feölseg-
tekheöz ualo io akaratunkból, akarank feölsegeödnek tuttara
adni.

[Kiviil latinul: Ernő föherczegnek.J

447.
1589 deczember 22.

Ferhát basa Ernő főherczegnek.

Mi Ferhat passa . . .

Feölsegeös Emestus herczegh, nekWnk szereteö szomszéd
barátunk. Keöszeönet^nk es magunk ayanlasanak vtanna.
Megh hozak mi nekv^nk az feolsegeöd leuelet, melyben iria
feolsegeöd, hogy az mi kegyelmes feiedelmWnk az hatalmas
czaszar, az mely leuelet romay czaszarnák eö feölsegenek irt
uolt, mi paranczolatnak mondottuk uolna, noha sem az mi
kegyelmes vrunk czaszarunkhoz, sem mi hozzánk sem máshoz
nem illik, hogy eö feölsegenek páran czolna, kit mi nem gonosz
szándékból, hanem feölsegteökheöz ualo io akaratunkból irtunk,
mert ha ualami had támadna, uagy ualami oly dolog teörten-
nek, mayd mondana feölsegteök, hogy mi itt ez szomszédság-
ban leuen, feölsegteöknek tuttara nem attuk, az mitt az por-
tarol hallottunk, iollehet az feölseö az alsónak mindenkor
paranczolhat, de mi mind azon által feölsegteöket nem szor-
galmaztatnánk, sem szorgalmaztattuk uolna, ha minketis nem
szorgalmaztatnának, de szorgalmaztatnak, azért migh feölseg-
teök minketis mindeneökreöl bizonyossá nem teszeön, mi ualazt
tudunk mijs az hatalmas czaszar portaiara tenni, hazugságot
nem írhatunk, az feölsegteök oratoranak embeöriben, ha feöl-
segtekheoz feöl boczattatnak, azok megh tuggyak mondani az
vezereök mit czelekeöttek Constantinapolyban az mi embe-
rWnkeön, hogy mi innen semmi ualazt nem irunk, im most
uyonnan ismeg iutot az hatalmas czaszar czauusa ; de az mint
feolsegeöd iria, hogy romay czaszar eö feölsege, mind az
begeök feleöl smind az tisztességes ayandek feleöl, mind az
mi kegyelmes feiedelmwnknek az hatalmas czaszarnák, smind
S.Z wezereöknek, az alameneö posta által elegsegeös ualazt
teöt, kiuel mind az mi kegyelmes feiedelmwnk az hatalmas
<;zaszar, smind az wezereök megh elegeödnek, mely dologh
ha ugy leszeön mi akariuk, tálam ennek utanna minket sem

33*

516

szorgalmaztatnak feleöle, mi sem feölsegteöket. Ezzel egye-
teömben ayanlyuk feölsegeödnek io akaratunkot es baratsa-
gunkot. Dátum Budse 22. Decembris. Anno domini 1589.

[Czimzés hiányzik.]

448.
Kelet nélkül, 1589?

Ozmán aga váczi főharminczados Pálífy Miklósnak.

Gr. Pálffy senioratits levéltára Pozsonyban: arm. i. lad. 3. fasc. 4. nr. 17..

Keöszeöneteöm vthan. Mindeön attyafiszagos barathsago-
math ayanlom N : mint jo szeömszed barátomnak, Thowaba
az en mastanny jraszom the N : semmi nem egieb ha-
nem jm az N : rabya ky veolth volna az feyerwary ven
embeör jowen mastann hozzánk es kezde szyrwan beszellenny
az w megh szarczolasath Ndall : azerth ell higgie N : hogy
mind az N : passa eleöth es mind az tob vrak eleöth slz
Ndnak: jo hyreth neweth beszellette, mellieth mind az
N : passa es mind feyenkenth nagy jo newen wettwnk,
hogy jllien ven embeörth N: megh szanth es ky boczat-
tad azerth az En kenyergessem N : ez hogyaz égik loath
engeggye ell N : az my kereszwnkre, jsmegh ha jsten elteth
haszonlo barathsagall akarok N : ereötte leönny czak N :
megh czelekeggie, merth bizoniara jgheön szegen embeör czak
hogy jámbor, es jo hirre newe vagion megh is mindenykwnk
megh szegitty, jollehett megh az fiaerthis tartozik ith egy
nehanny embeörnek, de jstenn reya segitty azerth. N: erre
feöleötte kereöm jsm : ell feledwe nálam nem leszeönn az vr
jsten éltesse N: sok eztenndeigh minnd az vitezeökell egie-
teömben. Dátum Zenth Giorgj nap vthan való szerdán jn Pesth.

N : minndeonben jo akaró barattia es szeomszedya

Ossmann Agha az hattalmas

czaszar feo horminczodcssa

Vaczot.

[Kívül magyarul : Pálffy Miklós komáromi kapitánynak.]

PÓTLÉK.

1564 június 8.

Mahmud basa* szabadságlevele Debreczen városának.

Eredeti, M. Nemz. Múzeum levéltára, Forgách családi levéltár.

Nos Mahmud Passa Divina Providencia, ac Caes:* Cle-
mentia, Illustratus Budae, et Partium Regni Hungáriáé Gu-
Taernator, ac in bys prsefatse Cses i^e Ma :''s Consiliarius, Lo-
cumtenens.

Jwenek hozzam az debreczenj birak es polgárok, koniorgé-
nek, hogy regi törwenek szerent, az gonosz tewő embereket
bwntetnie szabadsagot adnánk, es meg engednők, azért my
is, ez my lewelönkel szabadsagot attunk, hogy az ő varossok-
ban, valameny gonosz tewő, es halaira való embert fognának,
regj törwenek szerent, azakat meg büntessek szabadon, hogy
ők is az hatalmas es giőzhetetlen czaszar szarniaj alatt, czen-
dessegel élhessenek, es az gonozsag tewő embert, ő kőzzetek
el tawazhassak es törwen szerent őket meg büntessek, es ez
■en lewelem ellen ok nelkyl ez lewel hordozó debrecenieket,
ha feie kell, senkj ne bancza, ugy tugiatok. Dátum Budg die
S. Junij anni 1564.

Hidaiet aga scripsit ad man-
dátum magnifici domini Passg-
proprium.

1578 márczius 4.

Musztafa basa a borgátai biráknak.

Xörmendi Battliyány-levéltár Missiles : Batthyány Boldizsár levelezése.

My Muztajffa passa . . .

Ezt akariuk my nektek János haza mellet borgatayaknak
tuttokra adny, hog' az hatalmas chazar io akarattyabol, attunk

* V. ö. a 13. számú levelet.

518

my tyztwl tytöket eg' wytezlö ferfiwnak feyerwary Mwztafa
Izpahianak, azért ez lewel latvan myndiarast jüietek be hoz-
zaya, alkoggiatok megh wele, az alkowas wtan, az my az ha-
talmas chazar adoyat es izpahiatok iöwedelmet illety, ezten-^
dörul eztendöre szolgáltassatok igazan be, my fogadunk az
my hitünkre, emberssegünkre es tyztessegünkre, hog' semmy
rendbeliektul az my byrtokonk alat nem lezen semmy ban-
tastok. De wyszonthagh ha wakmerőssegre vetitek magatokath^
es be nem jütök, ha my essyk raytatok my okaj ne legiwnk.
Dátum Bude 4 die Marcy Ao 1578.

[Kiuül.J János Haza mellet Borgatay byraknak.

3.
1582 szeptember i.

Ali basa Ernő főherczegnek.

AH basa 1582 aug. 29-én Ernő föherczeghez írt levelének (eredeti
kiadva fönnebb 227. sz. alatt) a körmendi Batthyány-levéltárban levő
egykorú másolatán még a következő, iitóiratszerű folytatás található :

Ennek utanna az fölséged leveleben be takarván hozak
az samboki Ferhat aga leweleth mellieth irth gialazatos kep-
pen Maitini Lazlonak az Papa capitannak es Hwzar Peternek,^
de felsegodnek ha igazan twttara attak volna ez dolgoth nem
itelne folsegod Ferhat agath ennek okának lenni merth az menni
lewelet gialazatos keppen Ferhat agának Hwzar Péter irth
annak zama ninchen, merth Ferhath aga sémi keppen ok ne-
kwl ezt nem merte volna ehelekodni, Ferhat aga io es iam-
bor vitéz ember, Hwzar Péter es az vegbeliek mihelt egi
kis borth iznak nem tuggiak eo magukis mith imák mith
nem imák azerth itellie megh folsegod ha enni gialazatoth
ezeknekis kellien el zenvedniok hogi wllienek wezteg, ha zw-
netlen Írogatnak reaiok. Azerth folsegod paranchollia megh az
felektwl zwnienek megh minekwnk ez mi alattunk valókra
gondunk lezen hogi sémi ellenkozo dolognak okai nem lez-^
nek. Budae i. septembris 1582.

TARTALOMJEGYZÉK.

1553 jitl. 8. Arthdndi Kelemen Tujgún basának: kéri, hogy vé-
delmezze meg a szolnoki béggel szemben Török Jánost Debre-
ezen birtokában, melyet a királyné elzálogosított neki .„. .„. i

1554 jitn. 10. Ttíjgún basa Maiveszi Jánosnak : felszólítja, hogy
menjen a portára és vigye hírül, mit végezett a császárral Erdély
felől .,.. .,_ .,. .„ ™ ™ .- ,. ..,- ., 2

1555 márcz. 12. A budai ibraliom bég Magyar Bálint fonyódi
hadnagynak : bajviadalra szólítja fel „ „„ .„ „ ..,, „„ 3

1555 jun. 19. Ibrahim budai csausz Knisith János korponai kapi-
tánynak: Korpona és Zólyom behódolásáról ,, , 4

1556. A budai basa elfogott embereinek vallomása a törökök hadi
készülődéseiről ,„ -.„ „.. ..„ ..„ „, „_ ..,. ,.,. „,. ,... „_ 5

1556 jun. 16. Ali basa Sforza Pallavicininek : a Szigetvár ellen
indított büntető hadjáratról „ ,,. „,, .., „ 5

1556. jun. 16. U. az taksy János komáromi kapitánynak: ugyan-
arról .- - — -~ — ~ ... .... .. 7

1556 decz. 30. U.az Krusith Jánosnak : foglyok kiváltásáról . 8

1557 j^iíi 27. Házon odabasa Bebek Györgynek : addig nem bízik
hűségében, míg a várába száz törököt be nem fogad 9

10. 1560 ápr. 17. Murát budai janicsár aga Dobó Istvánnak: köszö-

netet mond a neki küldött két sisakért és pénzt meg ajándékot
küld neki - „ ,.. 10

11. 1560 decz. 27. Húszain budai aga magyar rabjai Dobó Domokos-

nak: kérik, hogy írjon az agának.... ... ,„ 10

12. 1562 febr. 28. Rusztem. basa az ecsedieknek: meghódolásra szó-

lítja fel őket .., .._ ... II

13. 1564 jun. 19. Hidaiet török deák utóirat'- Mahniud basa levelén

Pethö János komáromi kapitánynak : Kéri, hogy értesítse a török
adót hozó követek jöveteléről .... ., .,, ,. 12

14. 1565 máj. 26. Iszkender basa Károly fóherczegnek : tiltakozik az

ellen, hogy a király Tokajt, Szerencset és Erdödöt megszállatta
és közli, hogy a temesvári basa és a szolnoki bég Erdély támo-
gatására szállt hadba. Panaszkodik a korponai hajdúk portyá-
zása miatt _ ..„ ,, ... ,, „ „„ ,, 12

15- 1565 jul. 23. Oroszlán basa Pethö János komáromi kapitánynak:
levelére választ sürget „.. ..,, ., „_ 14

16. 1565 okt. 3. Görög Afital, Szolimán deák Pethő Jánosnak : 'közhe.n-
járt a király követe érdekében, biztosítja további szolgálatairól 15

520

17- 1565 okt. 20. Oroszlán basa Miksának: sürgeti a portai adót,
panaszkodik a végbeliek portyázása miatt Somogyban 15

18. 156,5 okt. 26. U. az ugyanannak: biztosítja, hogy követeit mindig

barátságosan fogja fogadni, kéri, hogy leveleit magyar nyelven
intézze hozzá .,_ ,,, __ 16

19. 1565 okt. 27. János török deák Pethő János7iak : mint a basa ben-

fentes embere, felajánlja titkos szolgálatait , „ 17

20. 1565 okt. 28. Oroszlán basa Ruesch Gáspárnak : értesíti, hogy

emberét, ki a basa emberével Budára jött, hazaküldte 18

21. 1565 nov. 8. U. az hethő Jánosnak : kéri, hogy a császárhoz kül-

dött követeit útjukban mindig támogassa ,, ._ ._ ..„ 19

22.. 1566 ápr. I. U. az ugyanannak : tiltakozik az ellen, hogy egy
bizonyos sajkáéi't pénzt fogadott volna el. Közli, hogy János
Zsigmond és a temesvári basa bevádolták, hogy a császár meg-
vesztegette öt _ ,„ „ ,_ .,,. 19

23. 1566 ápr. I. A budai török deák Pethő Jánosnak: értesíti a szultán

hadi készülődéséről , , ,.„ .„ 20

24. 1566 nov. I. Musztaja basa Miksának: Zrinyi Miklós elteme-

téséről, panaszkodik Pethő Jánosra, ki követeit tömlöczbe ve-
tette „_ .,. „ „_ „ „ 22

25. 1566 decz. 16. előtt. U. az gróf Salnt Eck győri főkapitánynak :

értesíti, hogy levelére csak akkor fog tudni érdemleges választ
adni, ha a szultánhoz ez ügyben küldött embere visszajön. Kéri,
hogy miként ő a szultánnál, Salm is járjon közbe a császárnál
a béke érdekében .„. _„ .„ „.. __ __ „ _ ,„. .- - 23

26. 1567 máj. 29. U. az ugyanannak: tiltakozik a császáriak hadi

készülődései ellen és megtorlással fenyeget 24

27- 1567 jun. 3. U. az Trautson Jánosnak : foglyok kicserélésé-
ről _ ™ „„ - .... ..- ..^ 26

28. 1567 jun. 5. U. az ugyanannak: közli, hogy János Zsigmond pa-
rancsot kapott a szultántól, hogy a császárt ne háborgassa bir-
tokaiban, panaszkodik a babocsiak portyázásai miatt és kéri,
hogy panaszaival hozzá, mint helytartóhoz és ne egyenesen a

szultánhoz forduljon _ — — 27

89. 1567 jun. 9. U. az ugyanannak : sürgeti a poi'tai adót ... .... 28

30. 1567 jun. 24. U. az ugyanannak : biztosítja, hogy övéivel a békét

megftartja, sürgeti a portai adót és igéri, hogy a Bécsből induló
császári követeket illendően fogadja ~ — 3°

31. 1567 szept. 9. U. az gróf Salm Ecknek ': panaszkodik az egriek

portyázása miatt, megtorlással fenyeget, felvilágosítást ad a
battyányi kastély építése és több rabul esett magyar és német
vitéz felől _~ ~~ ~- -.- 31

32. 1567 szept. 9. U. az Trautson Jánosnak : hasonló tartalommal 34
33- Í569 ápr. 28. U. az Knisith János korponai kapitánynak : Baka-
bánya behódolását követeli „.. ~ ... - — 3^

34. 1569 nov. 15. U. az Miksának : kéri, hogy büntesse meg a tatai,
győri, egri és újvári portyázókat, kik a békét veszélyeztetik, a
mint a nagyvezér is felmentette a békebontó Hasszán basát
állásától .„ „ „ „„„-.-_ -. 3S

521

35- 1569 nov. 16. U. az Trautson Jánosnak: hitlevelet küld a por-
tára induló császáii követ, Eduardus de Pro\-isionali számára 40

36. 1570 jan. 26. U, az Miksának: értesíti, hogy a portára küldött
követe Budán átutazott, panaszkodik a komáromi, egn és tatai
vitézek portyázásai miatt 40

37- 1570 jul- 17- U. az körtvélyesi és lugast bíráknak : felszólítja őket,
hogy fizessék meg új uruknak htíbéradójukat _, ._ „ 41

38. 1570 szept. 12. U. az ismeretlennek : panaszkodik, hogy a marosi

polgárokat igaztalanul rabul ejtették „,, __ .„, _ „_ 42

39. 1570 okt. 9. U. az Miksának : jelenti, hogy Nándorfehérvárott

elfogott követét szabadon bocsáttatta, panaszkodik az egriek
és a tataiak portyázásai miatt ... „ „ ,„, „ 43

40. 1571 jan. 23. U. az Trantson Jánosnak : hitlevelet küld a portai

adót szállító császári követek, Minkovitz Gáspár és Eduardus
de Provisionali számára ,„ „_ „ _ „, 45

41. 1571 ápr. 27. U. az Horváth György bakabányai kapitánynak :

felszólítja, hogy fizettesse meg a bakabányaiakkal adójukat a
nógrádi bégnek „. „ ,„ „ ,„ ,„, ,.,, 45

42. 157 1 máj. I. Horváth György bakabányai kapitány Musztafa ba-

sának : tiltakozik a bakabányaiak megadóztatása ellen, kik soha
sem tartoztak a hódolt területhez „. „ „ _ „_ 46

43. 1571 aug. 7. Musztafa basa Miksának : a budai tűzvészről .„ 47

44. 1572 jan. 14. U. az Knisith Jánosnak : kijelenti, hog^ a szpahik

joggal követelik a nekik adott hübérbirtokokról az adót, köve-
teli a végbeli portyázok megbüntetését és panaszkodik Samaria
Ferdinánd tatai kapitányra _ .._ .„ 48

45. 1572 ápr. 25. U. az Miksának ; közli, hogy követét, Betz Jakabot

tovább eresztette, több foglyul esett portyázót, mint rablókat,
megbüntetett és kéri, hogy emberét. Húszain csauszt ajánlja a
szultánnak és a nagj^-ezérnek , _ „, ,„ ,„ „, _., _„ -„ „„ 49

46. 1572 jun. 10. előtt. // Szelim szultán Musztafa basának: meg-

tiltja, hogy Erdélyhez tartozó falukat megadóztasson ,„ _ 51

47. 1572 jun. 22. Musztafa basa Miksának : ajándékokat küld ,.„ 53

48. 1572 jun. 23. U.az ugyanannak: az egiiek portyázásáról,- __ 53

49- 1572 szept. 18. U. az ugyanannak : igéri, hogy a szultán parancsa

szerint, melyet a császári követek, Ungnad Dávid és Eduardus
de Provisionali hoztak magukkal a portáról, a békét szigorúan
meg fogják tartatni, panaszkodik az egriek portyázásai miatt,
rabok kicserélését ajánlja ,. ,„ _„ „„ ,„ __ _,. _ „_ 54

50- 1573 jan. 12. U. az Trautson Jánosnak: hitlevelet küld a portára

induló császári követ számára „„ ™ ,.,. __._„„„„ 56

51. 1573 márcz. 4. U. az Miksá7iak : emberét Saban csaust kiüdi
hozzá .„ .,.. - ,_ - _~ — — — — _~ „~ 57

52- 1573 márcz. 4. U. az Trautson Jánosnak :\ kéri, hogy a császár-

hoz küldött emberét támogassa útjában, panaszkodik az egriek
és egyéb végbeHek portyázásai miatt ..„ „ _-_,_ — 57

53- 1573 itiáj. 20. U. az Miksának : igéri, hogfj' a császár követét

Ungnad Dávidot, ki a portai adót viszi magával, támogatni fogja
útjában __ _„ „ _.. _, „.. .... „_„__„..__„__ 59

522

54- 1573 jun- 28. U. az Ungnad Dávid követnek : közli, hogy vele

szemben jogtalanul eljáró embereit szigoriian megbüntette 59

55- 1573 okt. 10. U. az Báthory István erdélyi vajdának: dicséri a

szultán iránti hűségét és közli, hegy a temesvári basával bár-
mikor segítségére siet , 60

56. 1573 okt. 17. U. az Trautson Jánosnak : hitlevelet küld Auer
János császári követ számára ,_ ,„, „ „ ,„ .„, 6r

57- 1573 riov. 22. U. az Báthory István erdélyi vajdának: figyelmez-
teti a kassai főkapitány készülődéseire és közli, hogy szükség
esetén segítségére fog sietni „„ ,„ _ , „, 61

58. 1573 öov. 25. U. az Miksának: értesíti, hegy a császári követek
a portáról jövet Budán átutaztak _ „ 62

59- 1573 decz. 17. U. az Ruher János kassai Jőkapitánynak : köszöni
a küldött két madarat, kéri, hogy elégitesse ki a hozzá mene-
kült Szabó Mátéval Hocia Hasszánt 62

60. 1573 decz. 26. U. az Trautson Jánosnak : szemére veti, hogy

bepanaszolta a portán, panaszkodik a tihanyiak és devecseriek
portyázásai miatt ,™ „, „. .„ ,„ „_ .„ _„ „_ ..,. , 63

61. 1574 febr. 14. U. az Ruber Jánosnak: 2l-í 59. számmal megegyező^

tartalommal „ ., _ .„ „_ 64

62. 1574 márcz. 7. U. az Miksának : kéri, hogy a marosiakat ne ejtsék

foglyul harminczadkövetelések miatt és hogy a nagyszombati
Kis Miklóssal fizettesse meg a váczi Szabó Mihály követelését 65
63- 1574 máj. 15. U. az ugyanannak: kéri, hogy a szultántól vett.
parancs szerint bizonyos rabul ejtett előkelő törököket bocsát-
tasson el „ „.. ,_ „ ^ „„ „. „ ™ „_ ..„ 65

64. 1574 aug. 8. U. az ugyanannak : a nagyvezért értesítette, hogy a

temesvári basa és az erdélyi vajda alaptalan vádakat emeltek a
császár ellen a portánál _ ,.., „_ „„ „_ 68

65. 1574 szept. 7. U. az ismeretlennek : a segesdiek és a berzenczeiek

ellen emelt panasz alaptalan, panaszkodik Zrínyi György portyá-
zásai és egyéb békebontások miatt. Kéri, hogy a hódolt terüle-
tekkel fizettesse meg hűbéradójukat ,.„ „ ™ ,„ ,_ 68

66. 1574 szept. 18. U. az Báthory István erdélyi vajdának : köszöni

ajándékát, Báthori követe válaszát fogja vinni .„ „,, 71

67. 1575 jan. 15. U.az Miksának: értesíti II. Szelim szultán haláláról

és III. Murád trónraléptéről, óhajtja, hogy a békét a császárral
ez is megerősítse, ennek elérésére néhány végvár lerombolását
ajánlja _ _ „ 71

68. 1575 febr. 5. U. az Miksának : kéri, hogy a szultán követének,

Mahmud bégnek a kívánságait teljesítse és a rabokat bocsássa
szabadon, Nagy-Kállót rontassa le. Értesíti, hogy egri vitézek
lesvetés alkalmával pórul jártak „ ^ ...- __ 72

69- 1575 febr. 20. U. az Miksának ; értesíti, hogy a portára menő kö-
vete, Auer János, Budára érkezett, meghozta a budai mészárosok
elrabolt juhainak az árát _ „ .„ ,„ 74

70. 1575 márcz. 20. U. az Miksának : követét Budán visszatartotta egy
időre, mert az utak mentén sok rabló lépett fel ; panaszkodik
Rosenberg tatai kapitányra ,, „ ,„ „ 75

52a

71- 1575 márcz. 30. U. az Miksának : kéri, hogy a budai mészárosolc
követelését elégítse ki .„ ,„, „_ „ „„ „ „„ „„ „ _, 76

72. 1575 ápr. 10. U. az Miksának : panaszkodik a tatai kapitányra, ki
a hódoltsági területen élő jobbágyokat a tatai várépítésnél szol-
gálatra kényszeríti .,„ „_ „„ „ _ ,„ „ „„ ,„ „,. _„ „ 77

73- 1575 jwn- 27. U. az Báthory István erdélyi vajdának : hadat küld

támogatására „ „ „ „„ 78

74- 1575 jun. 30. U. az Báthory Kristófnak : a császáriakkal szemben

Erdélyt, mint a szultán birtokát meg fogja védelmezni „., „ 79

75- 1575 j"l- 25. U. az Báthory István erdély vajdának : kéri, hogy

fogságra veteti követét, kit azért küldött, hogy felvilágosítást.

kérjen, miért tart Báthoiy titokban a császáriakkal, bocsátássá

szabadon— -- — ~_ _~ ™ .,~ ._ ,„- ,„ „ .„. .„, „_ 79

76. 1575 decz. 17. U. az Miksának : ígéri, hogy a békét meg fogja

tartani, de a béke érdekében kéri, hogy a magyar kapitányok

helyébe németek tétessenek ,„ .„. „„ ,„ „„ „., „„ 80

77- 1575 decz. 25. U. az Balassi Jánosnak : értvén a szultán oltalma

alá térését, védelmet igér neki „ , „ 8r

78. 1576 febr. 14. U. az Ruber Jánosnak: az egri kapitány dolgában

követet fog küldeni „ „, , „„ 82

79- 1576 febr. 17. U. az az orosziaknak : értesíti őket, hogy Musztafa,

szpahít tette földes iwukká. „ „„ ,„ 83

80. 1576 febr. 20. U. az Miksának : tiltakozik Dévény és Végles közt

kastély építés ellen_ „ ,„, „, „, ,„ .„ „., 83

81. 1576 febr. 26. U. az ugyanannak : követét, Saban csauszt küldi

hozzá a szultán leveleivel _ „„ „„ „.. _ „,. ,„, „„ „„ 84

82. 1576 márcz. 13. U. az Trautson Jánosnak: hitlevél egy bekül-

dendő követ számára „ „„ _ 85

83- 1576 márcz. 16. U. az Miksának : tiltakozik Erdély megtámadása

ellen„„ _ ,„ „., .„ .,. ™ ™ .- 86-

84. 1576 márcz. 25. U. az ugyanannak: Saban csausz visszaküldését
sürgeti, tiltakozik a kassaiak portyázásai és Tata vára építése
ellen.,., _„ ,.„ .„ „_ _- .„. ..„ „.. .... ..„ .„. „_ .._ __ ,.- 86

85- 1576 ápr. 2. U- az ugyanannak : sürgeti Saban csausz visszakül-
dését; Perényi György és a kassaiak támadásairól panaszko-
dik .... „,. ..„ .... ..„ .... ™ ..- ,.- „ .- 8r

86. 1576 ápr. 3. U. az ugyanannak : az egrieknek Kecskemét határá-

ban való támadásáról, a tataiak rablásairól ..„ ..„ „„ .... ,.., 88

87. 1576 ápr. 13. U. az Trautson Jánosnak : köszöni Saban csausz.

visszaküldését; a szultánnál jó szolgálatait ajánlja .... .„. .., 89

88. 1576 ápi'. 13. [/. az Miksának : ugyanarról ; hozzá melléklet :

7. pontban a magyar végváiiak « ellenkező dolgai » .^ _, ga

89. 1576 ápr. eleje. /// Murád szultán Musztafa basának : Báthory

István lengyel király lévén, a németek esetleges támadása ellen
készüljön az ő védelmére, s Szolnoknál szálljon táborba „„ 91

90. 1576 ápr. 19. Musztafa basa Trautson Jánosnak : tiltakozik az

ellen, hogy az egriek a kecskemétieket, kik a szultán birtoká-
ban vannak, adófizetésre akarják kényszeríteni; a szentmiklósi
harczot a magyar végbeliek okozták .„ „ „ ,.„ __ _, _„ 92

524

91. 1576 ápr. 19. U. az Miksának : ugyanarról . 94

92. 1576 ápr. 21. Ungnad Kristóf egri kapitány Musztafa basának:

a jáncshidai malomnak a magyarok és törökök közti megosz-
tásáról „.. „ „_ „ .,„ ,„ .,_ 95

93- 1576 ápr. 23. Musztafa basa Miksának : a Kassa és Tokaj közt
álló had feloszlatását sürgeti „. „ „ ,„ „ .„, _., 96

-94. 1576 ápr. 27. U. az Trautson Jánosnak: a császáriaknak erdélyi
támadását és a szentmiklósi harczot panaszolja fel,,,, .„, „ 97

<)5. 1576 ápr. 30. U. az Krusith János korponai kapitánynak : ne
akadályozza a szentantaliaknak török földesurokhoz adójukkal
való bejövetelét „.. „„ .„ 98

96. 1576 máj. 2. U. az Miksának : tiltakozik az ellen, hogy a magyar

végbeliek hódolt falukat szolgáltatásra és adóra kényszeríte-
nek ; ennek néhány esetét elpanaszolja „ , . 99

97. 1576 máj. 3. U. az Tratitso7i Jánosnak : ugyanerről, továbbá az

erdéljd és szentmiklósi támadásról, a szabadkai lesről loi

98. 1576 máj. 7. U. az Miksának : a szentmiklósi és erdélyi támadás-

ról ; a szigetvári béget engedékenysége miatt megbünteti _ 103

99. i576''máj. 17. U. az Trarctson Jánosnak : a dunántúli végbeliek por-

tyázásait sorolja fel „ , , ,„ „,. 105

100. 1576 máj. 22. U, az ugyanannak : Zrinjd Györgynek pozsegai,
az egri vitézeknek bácsmegyei száguldásairól, s egyéb béke-
zavarásokról ., 105

íoi. 1576 jun. 6. U. az Miksának : Balassi Jánosnak a török rabokkal
való rossz bánásmódjáról ,, „^ _,, „.. _- 107

102. 1576 jun. 18. U. az ugyanannak : a tatai kapitánynak Zsámbék

alá rohanásáról „_ „.. „ „ ,, ,„ .,. 108

103. 1576 jun. 20. U. az Kielman András komáromi kapitánynak :

egy spanyol rab és egy janicsár váltság díjáról ; épületfát kér 108

104. 1576 jul. 3. U. az Trautson Jánosnak : a török adó beküldését

süi'geti ; a Kassán fogoly raboknak kínzása ellen tiltakozik 109

105. 1576 jul. 12. U. az Miksának : békeszeretetét erősítgeti ; Balassi

Jánosra panaszkodik „,, „„ „,, „. „- „„ .,_ „_ „. no

106. 1576 jul. 12. U. az Károly föherczegnek : a lengyel király elleni

készülődésről és a boszniai bégnek állítólagos támadásáról iii

107. 1576 jul. 21. U. az ugyanannak: a bosznai és szigetvári bég

ellen emelt vádakról ; a magyarokra panaszkodik ^ ...- .... 113

108. 1576 jul. 25. U. az ugyanannak : a fuleki és szécsényi törökök

száguldásait Krusith János és Balassi János támadásaival men-
tegeti ; felsorolja a tataiak, komáromiak, egriek, Homonnai em-
berei, a horvátok és Zrínyi György rablásait „_ _„ „,. ™ 114

109. 1576 aug. 14. U. az Trautson Jánosnak : a szultáni adó bekül-

dését sürgeti „„ „„ ..„ ..- .... .... _~ .... .- .... ~~ ~~ „-.117

no. 1576 aug. 24. U. az Miksának : Krusith Jánosra és Fejérvár körül
rabló dunántúli végbelieki-e panaszkodik _„ .... .... .... .- 117

III. 1576 szept. 10. U. az iigyanannak : a hódolt falvaknak adózásra
való kényszerítéséről, főként Krusith János részéről .„. — 119
1X2. 1576 szept. 10. U- az Károly fő he rezegnek: a hódolt faluk dol-
gában, a mint már Istvánífy Miklós által is üzente 130

525

113- 1576 szept. II. Báthory Kristóf erdélyi vajda Musztaf a hasának :
értesíti, hogy a császári had Ungvár felöl Huszt vagy Erdély
ellen megindult, segítségét kéri „ ,.., „, „ 121

114. 1576 szept. 15. Miisztafa basa Báthory Kristófnak: követét^

Ibrahim agát, ajánlja neki „,. ,„ „_ ,„. „_ „. „„ 122

115. 1576 szept. 17. U. az Miksának: a Zsámbék melletti Tök falu

megrohanását panaszolja „ „., .„ _„ .,„ „„ „ _., 123

116. 1576 szept. 23. U. az Károly főherczegnek : a törökök száguldá-

sát az adó beküldése késedelmével mentegeti „ 123

117. 1576 szept. 25. U. az ugyanannak : az adót sürgeti, a végbeliek

egyéb ellenkezései során a komáromiaknak és tataiaknak vak-
merő óbudai rohanását panaszolja el .,„ __ _, ,„ 124.

118. 1576 okt. 3. U. az ugyanannak: az adót sürgeti... ., 126-

119. 1576 okt. 10. U. az Ernő főherczegnek : az adó késésével magya-

rázza a rablásokat^ „_ _„ ,._ „ .„. .,„ __ .._ .„ ,„ „„ 127

120. 1576 okt. 15. U. az Károly főherczegnek: ugyanerről „_ .... 128

121. 1576 okt. 22. U. az Rudolfnak: atyja halálán részvétét fejezi ki^

békés szándékait erősítgeti . . „„ ., _ ... .„. .... 129

122. 1576 okt. 30. U, az Ernő főherczegnek: Ferhát nógrádi bég dol-

gáról ,, ,,. . ,-„ ™ .._ ._ .... .... -_ .... 130

123. 1576 nov. 21. U. az Rudolfnak: felsorolja a magj'ar végbeliek-

nek a béke elleni cselekedeteit .... „_ .... „. __„„_.„ 130

124. 1576 decz. 12. U. az Ernő főherczegnek : ugyanilyen felso-

rolás .„ _ „, .,„ __.___„ - „„.„___- .... 132

125. 1576 decz. 15. előtt. Szinán hasa Báthory Kristófnak : levelét

nyugtatja .... .„ _ .„ __ .... .... 134

126. 1576 decz. 20. Musztaf a basa Ernő főherczegnek: a magyarok-

nak Buda, Szabadka, Fülek, Szentmiklós környékén volt szá-
guldásairól ._ .._ .._ .._ .„ — — ..- — -._ — _- — 134

127. 1577 jan. 3. U. az ugyanannak : az egriekre panaszkodik, a kik

Hasszán basa embereit Füleknél megtámadták „_ .... _.. „. 135

128. 1577 jan. 24. U. az ugyanannak: a rablással vádolt fejérvári

béget mentegeti „. ... „_ .... .... _„____._„_- 137

129. 1577 febr. 3. U. az ugyanannak : Zsámbék alatti rablásokról pa-

naszkodik „ ... „„ _ .„ _.. .... ..-._._„_„„ 138

130. 1577 ápr. 14. U. az ugyanannak: a szigetvári bégnek kanizsai

támadását mentegeti, viszont panaszkodik a tatai, eg^i, kanizsai
vitézekre .... _„ ~. _- . . .- -~ „„.__„.„ 139

131- 1577 ápr. 19. U. az ugyanannak: a szultántól jött levelek dol-
gában _„ ..- .... — -._ .- — — -~ .- ~~ — -" — - 140

132. 1577 ápr. 26. U. az ugyanannak: a rablással vádolt nógrádi bég^
és drégelyi vajda megbüntetését ígéri, panaszkodik a magyar
végbeliekre— „. ._. „„.,„„__-___ ..- __ _ ____ 140

133- 1577 ápr. 27. U. az ugyanannak : kéri, tiltsa el a dunántúli vég-

belíeket az ő kezébe jutott, néhai Sárkány Ambrus majorsága
pusztításától „ - ..- ._ ..„._._. ™ ..- .- — — 141

134- 1577 ápr. 27. U. az ugyanannak : a török barátoknak elrabolt

barmai dolgában _„„„„„.„. — .... __„„__ ™ 142
^35' 1577 ápr. 28. U. az ugyanannak: portai levelek dolgában.- 143.

526

136. 1577 ii^áj 7. U. az ugyanannak : Balay Gergely cserepi tiszttartó
embereinek rablásáról .„. „_ .., „ „, .,,. „, 143

^37- 1577 ^^S- 28. Í7. as Rudolfnak : védekezik a császári orator azon
vádja ellen, mintha ö a császár portai levelezését feltartóztatná ;
az adó beküldését sürgeti „ „„ ,„ „ „„ „- 144

138- 1577 okt. 9. U. az ugyanannak : a debreczeni Szabó Mátétól vett

török árúk kifizetése dolgában, a mely árúkat Schwendi Lázár
a császári katonák zsoldja számára annak idején lefoglalt „,, 145

139- 1578 jan. 20. U. az ugyanannak : a nagytúriaknak Kövér Ferencz

földesurasága alól felmentése és a Lorántffiak kezére bocsátása
dolgában ,„ „„ „„ „ „ „„ .__ „ .„ „ „„ 146

140. 1578 márcz. 3. U, az Emö főherczegnek : Szabó Máté említett

dolgában _„ „„ „_ ,„ „ ,„ „„ „„ „ 147

141. 1578 márcz. 5. U. az Rudolfnak: Temesvári Imre váltságdíja

dolgában és hogy Balassi Bálint ne kínozza a kezében levő
rabokat— „- ,„- „ ,„ „,, „ „,. ..., .„ .,_ ,„. „, „ — 14S

142. 1578 márcz. 23. U. az tigyanannak : Nádasdi vitézeinek simon-

tornyai támadásáról, Malkucz bég fogságba eséséről és egyéb
rablásokról ; a perzsáknak vereségéről híreket közöl — „_ 149

143- 1578 ápr. 5. U. az Ernő főherczegnek : a magyar végbelieknek
fejérvári, simontornyai, pozsegai, jászberényi, budavidékebeli,
esztergomi stb. támadásait panaszolja fel „ „. „, „„ 150

144. 1578 ápr. 9. U. az Samaria Ferdinánd komáromi kapitánynak :
födelezni való cserepet és mecsetépítéshez szükséges szálfákat
kér tőle „„ _ „ „ _ „, „. _ 153

145- 1578 ápr. 15. U, az Rudolfnak: az adót sürgeti _ „.. __ 153

146. 1578 máj. 6. U. az Ernő főherczegnek : a nógrádi bég és a tatai

kapitány közt vitás faluk dolgában ; az egriek, kassaiak, toka-
jiak, kállaiak száguldásairól „ „. — ,„. 154

147. 1578 jul. 7. U. az ugyanatmak : a marosiaknak Nagyszombatban

lakó földes urok. Trombitás Jánostól való sanyargatásuk dol-
gában .„ „ „ ., _ - „, „. ,„ „ „, 155

148. 1578 aug. 13. U. az tigyanannak : kéri a ráczkeveieknek Ná-

dasdy és a győri kapitánj^ ellenében való megoltalmazását 156
149- 1578 aug. 19. U. az ugyanannak: tagadja a pesti és váczi törö-
kök harczra való készülődéseit és békeszeretetét erősítgeti 156

150. 1578 aug. 31. U, az tigyanannak: az adót sürgeti és Malkucz bég

szabadon bocsátását, a kit Nádasdy Ferencz Geszti Ferencznek
és Majtényinek kezére adott ,„„„„„„_,„_„ 158

151. 1578 szept. 5. U, az ugyanannak: a tataiaknak Zsámbék alatti

rablásáról __ „.. „ .„, „„ „_ „„ „ — ,.,. „„ _ „ 159

152. 1578 szept. 18. U. az ugyanannak: a magfj^ar végbeliek szágul-

dásait és i-ablásait sorolja fel, különösen Szigetvár körül és
Horvátországban ; Malkucz bég szabadon bocsátását kéri „, 160

153- 1578 decz I. Ferhát kihája Ernő főherczegnek: a budai mészá-
rosoknak Musztafa basa idején elhajtott juhai dolgában „ 162

154. •1579 jul. I. Vejsz basa Ernő főherczegnek: Szabó Máté említett
dolgában „„„_„„ — „_„„___„„ 162

^55- 1579 jul. I. U. az Rudolfnak: a szultán rendeletét küldi neki 163

527

156. 1579 jul- I- körül. U. az ugyanannak: a béke megtartásának
szükségét és a fejedelmeknek természettől való bölcseségét fej-
tegetvén, huszonhét pontban felsorolja mindazt, a mit magj^ar
részről a végbeliek a béke ellen elkövettek.,,, „., „ „„ „_ 164

157- 1579 j"l- I- U. az ugyanannak : Szabó Máténak említett dol-
gában „„ „,, _ ,.. .„. „„ ..„ „ 169

158. 1579 jul. I. U. az Ernő főherczegnek : békés szándékát igéri és
elpanaszolja a Hamzsa bég szeráján, Sarkadon és Szondán el-
követett támadásokat „., ,„, „„ „, „_ _ „_ „„ .„ 170

159- 1579 jul. I- U. az ugyanannak : a császárhoz küldött követét,
Memi agát, ajánlja „, .,^ , ., „„ 172

160. 1579 jul. I. U. az ugyanannak : ugyanarról ,„ 173

i6r. 1579 jul. I. U. az ugyanannak : egy fejér\'ári töröknek a palo-
taiaktól elrabolt fia dolgában,_ , „„ „_ ,.„ „„ „_ ,.„ 173

162. 1579 jul. 27. U. az ugyanannak : a szolnoki bég és a kállóiak

közt vitás faluk dolgában , „„ ,, „ „_ „,, 174

163. 1579 jul. 27. U. az ugyatiannak : tiltakozik az ellen, hogy a római

császárhoz küldött követét a főherczeg megtartóztatta, kéri a
császárhoz bocsátását ; Zrinyi, Nádasdy és Batthyányi boszniai
támadását panaszolja fel _ „ „. „„ „„ ,„, „„ 174

164. 1579 aug. 12. U. az ugyanannak : a tataiaknak Gesztes alá szál-

lását és egyéb száguldásokat panaszolja fel ; a Szolnok alá tar-
tozó és a kállaiaktól visszatartott hatvanhét falu behódolását
követeli ; a mellékleten a faluk névsora , „„ 176

165. 1579 aug. 12. Rosenberg Kristóf György tatai kapitány Vejsz

basának : a gesztesi száguldás dolgában mentegetőzik, hogy
maga nem volt ott, de az esztergomi törökök okozták az

egészet „, ,.,. „„ .„. .„. ..., „,, ,„ ,„. ™ ,„. ..„ 179

j66. 1579 szept. 7. Vejsz basa Ernő főherczegnek: a száguldások és
rablások dolgában tartott vizsgálat menetét adja elő ; a deb-
reczeni vásár dolgáról és a gesztesi támadásról panaszko-
dik „ -„ „ , , „ 180

167. 1579 szept. 7. U. az ugyanannak: a «registrom^\ pontokba sze-

dett panaszai elintézését sürgeti (v. ö. 156. sz.) „ „„ ™ 183

168. 1579 szept. 9. U. az ugyanannak : a varasdiaknak, pozsegai és

szerémségi támadásáról ; jianaszkodik, hogy a konstantinápolyi
császári követ a szultán ellenségeiről illetlenül fecsegett „ 185

169. 1579 szept. 9. Kollonits fános Bertalan egri főkapitány Vejsz

basának : a czeglédi parasztokat nyársbavonással fenyegeti,
mivel ezek az arra járt egri vitézeket megtámadták „ „ 186

170. 1579 szept. 13. Vejsz basa Sinzendorf Joachim császári követ-

nek : figyelmezteti, hogy a nyelvére vigyázzon ™ ,™ „_ _ 187

171. 1579 szept. 20. U. az Ernő főherczegnek: elégtételt kér a két

töröknek, a kit Czegléden a biró házánál raboltak ki az
egriek „ .... .... __ .... .... .... .... .... .„ ..„ ..„ ..„ _ „ 188

172. 1579 szept. 27. U. az ugyanannak : gesztesi és egyéb támadások

és rablások dolgában .,_ .„ ._ .,„ ™ _. .... _^ .„ „ _ 190
^73- 1579 okt. 3. U. az ugyanannak : megczáfolja a főherczeg men-
tegetőzéseit, mintha az egi'iek ártatlanok volnának ; részletesen

528

elpanaszolja az egriek és egyéb végváriak béke ellen tett cse-
lekedeteit __ ,„ .„ _ ,, .,. __ „, .,„ ..„ „„ „ _„ iga

174. 1579 okt. 12. Forgách Simon főkapitány Vejsz basának: beje-
lenti, hogy a marosiakat, köztük főkép a papot meg fogja bün-
tetni „_ ..„ „ .,_ .... „_ . , ... _. _ .„ .... ... 196

175- 1579 oov. 3. Vejsz hasa Sinzendorf Joachim császári követnek:
újólag meginti, hogy ő és emberei nyelvükre vigj'ázzanak 197

176. 1579 nov. 12. U. az Ernő főhercsegnek : Jakab budai zsidónak
Trombitás Jánoson való követelése dolgában .... ..„ ^_ .... 198

I77' 1579 nov. 12. U. az tigyanannak : védekezik a fejérvári bég rab-
lásai dolgában és tizennégy pontban elpanaszolja a magyar
végbeliek bűneit ...„ .„ ._ __ ^ ._ ..„ ._ .... 198

178- 1579 nov. 14. U. az tigyanannak : a tataiaknak simontornyai,.

zsámbéki, budaörsi és egyéb támadásairól ,„ .„ __ 201

179- 1579 nov. 23. Rosenherg Kristóf György tatai kapitány a ssám-

be'kiaknak : hitlevelet küld nekik, ha az ő vitézeihez bajviadalra
jönnek .™ __ ..„ .._ ™ _ ._ .. ... ~ ... 203

180. 1579 nov. 27. Vejsz basa Ernő főherczegnek : a főherczeg leve-

lében foglalt vádak alól tisztázza a törököket : a fejérvári bég
támadásának a palotaiak az okai ; egy tatai Maxi nevű vitéz,
párviadalra híja az esztergomiakat, a rabok sorsa javítandó
volna .... „ __ .... — ™ .... - ._ _- .... 204

181. 1580 jan. 6. U. az tigyanannak : egy álpap és Kolon kastély dol-

gában ..„ .... „ __ .... ._. .- ... .._ .._ 207

182. 1580 febr. 14. U. az tigyanannak : a magyar végbelieknek, köz-

tük Zrínyinek és Nádasdynak a béke ellen való nagyszámú cse-
lekedetéről ..„ .„ .„ .... „„ .... ... ... ._. .._ .._ 209

183. 1580 márcz. 13. U. az tigyanannak : a törököknek Sárvár alá való

száguldását mentegeti... ..„ .„ ~ ™ ™ ... 211

184. 1580 márcz. 19. U. az tigyanannak : Trombitás Péter marosi lakos^

pénz követelése dolgában, melyet a Forgách Simon alatt levők-
nek kell megadniok ... .... _ .... __ .212

185. 1580 ápr. 19. U. az tigyanannak : az egi'iektől bekövetelt Fel-

németi falu hódolása dolgában ; a fejérvári, budai, pesti stb.
törökök száguldásait mentegeti, s viszont a magyaroknak, köz-
tük Nádasdy Ferencz, Báthory István, Homonnai Istvánnak
hasonló bűneit sorolja fel_ ~ .... — .... — — ._ 213

186. 1580 máj. 3. U. az ugyanannak : a hatvani és zsámbéki támadást

panaszolja _. „.. _„ ... „ ._ .... _- - — — 215

187. 1580 decz. I. Ali basa ugvanannak : Breuner Joachim császári

követnek Budán átutazásáról . , ._ .,_ .._ .„ .„ ._ ~ — 217

188. 1581 ápr. 14. U. az tigyanannak: kéri, hogy Martonosi Ispán

Istvánnal adassa vissza Haszán szpahinak birtokát, Marczin-
házát ..- ..- ... .--. - - -- -- ■- - - - - 218

189. 1581 ápr. 16. U. az tigyanannak : az egri kapitányt és az újvári

viczekapitányt száguldozási parancsok kiadásával vádolja __ 218

190. 1581 máj. 20. Martonosi István lévai viczekapitány ugyanannak:

védekezik a budai basa vádjai ellen és viszont a törököket
vádolja ™ .._ ._ - - — 219^

529

igi- 1581 jul. 4. Ali basa ugyanannak : Jakab budai zsidónak Trom-
bitás Jánoson való követelése dolgában., _ — 210

192. 1581 jul. 18. (7. az ugyanannak : a határ igazítására kiment törö-
köknek az egriek részéről történt megtámadásáról és az Ipoly
mellett, a kereskedők védelmére épített új török kastélyról 222

193- 158 1 jul. 24. 17. az ugyanannak : Rácz Mihály harminczados hiva-
talbeli hátralékáról ™ ..„ -,_ — - -- - 224

194. 1581 jul. 25. U. az Rudolfnak : az Ipoly melletti kastélyról, s a
magyaroknak verebélji és kallói építkezéséről .^. ._ 225

195- 158 1 aug. 19. U. az ugyanannak : a marosiakat nyomorgató For-
gách Imre ellen _. .„, ,._ ,, ~_ ~ _„ „ ™ ~, ™ 226

196. 1581 aug. 20. Ozmán aga, váczi föharminczados, Ernő főherczeg-

nek : a kereskedelem érdekében tiltakozik a győri vásárnak
Óvárra szándékolt áthelyezése ellen ..„ _„ ,. _ - — 227

197. 1581 aug. 28. Ali basa Miksa főherczegnek : a magyar vitézek-

nek fejérvári, vörösvári, szentmtklósi stb. száguldásai ellen 229

198. 1581 aug. 29. U. az Rudolfnak : a Forgách Imrétől nyomorgatott
marosiak érdekében „^ ,, , ... .._ .._ .- ~- 230

199- 1581 okt. 26. U. az Ernő főherczegnek: védi a törököknek a fő-
herczegtöl hibáztatott béke ellen való cselekedeteit 231

200. 1581 decz. 6. U. az ugyanannak : az adó beküldését és pana-

szaira felelet adását sürgeti .„, .., --. — ~ _ . 233

201. 1582 jan. 9. U. az ugyanannak : a konstantinápoljá futár átuta-

zásáról .., „ ., .„, ..„ __ ..„ „ 233

202. 1582 jan. 15. U. az ugyanannak : a Bécsből jövő futár átutazá-

sáról ; sürgeti az adó beküldését ... __ ._ _.. .... 234

203. 1582 jan. 29. U. az í(§^i'rt';7rt'««a/^ : a hódolt jobbág^yokat fenyegető

kanizsai kapitányra panaszkodik , ... __ „. ... .._ .. 235

204. 1582 márcz. 3. U. az ugyanannak : ugyanezen kapitány, Braun

Erasmus ellen ,. ... .... „ .._ .... 235

205. 1582 márcz. 6. U. az ugyanannak: az ipolyi kastély építését

okolja meg ; Nádasdy Fprencz és Zrínyi György berzenczei
támadását panaszolja „ ... .... .... ..,. 236

206. 1582 márcz. 17. U. az ugyanannak : az adót sürgeti... ... ._. 238

207. 1582 márcz. 23. U. az Rudolfnak: kölcsönös követküldésről 238

208. 1582 márcz. 23. U. az ugyanannak : az új kallói kastély körüli

hódolt falukról .._ .... .... .._ ™ ._ — 239

209. 1582 ápr. 2. U.az ugyanannak : a bakabányai földesúr, Piri budai

aga dolgában és a budai kincstartó megtámadásáról .._ ..- 239

210. 1582 ápr. 10. U. az Ernő főherczegnek: várja az adóval jövő,

de még késlekedő követét, Nyáry Istvánt ; szentmiklósi, kop-
pányi és egyéb támadásokról ír ... „,. . . „. 240

211. 1582 ápr. 13. Ali basa Ernő főherczegnek: kéri az egri, diós-

győri és más végbeli Vitézek megbüntetését, kik Fegyvei-neken
a hűbéradó beszedése után visszatért törököket megtámadták 242

212. 1582 ápr. 29. U. az ugyanannak: ajánlja a portai adó elküldését

május végére, emberét, Halíl csauszt küldi a császárhoz, közli,
hegy Ónodnál egy német portyázó csapatot a törökök meg-
vertek _„ .... _ __ „„ _„ „,, _ .. .._ 243

A budai basák. «>4

^30

213. 1582 ápr. 29. U. az ugyananiiak : a konstantinápolyi császári

követ levelét küldi,,, „ .... .... „_ „_ ._ ,„ „_ 245

214. 1582 máj. 17. U. az Rudolfnak: követét Nyái-y Istvánt illendően

fogadta és embereivel tovább kisértette ..„ „., „_ .,„ „.. . 245

215. 1582 máj. 18. U. az Ernő főherczegnek: a hadi készülődések

okául azt adja, hogy Kassa körül nagy magyar és német sereg
gyűlt össze.,, „ _„ ,„. ,„. .... 246

216. 1582 máj. 19. U. az Rudolfnak: kéri, hogy a marhavásárokat mi-

ként régen, újból Győrött és ne Óváron tartsák .... _,. _- 246

217. 1582 jun. 12. U. az Ernő főherczegnek: ■^&VLa.%Tk.o^\k.^\vo%-^ í^y^^-

beli vitézek kigúnyolják a törököket, ha a basa parancsa szerint
nem fogadják el a bajviadalra kihívást „_ .,„ ,._ __ — „- 247

218. 1582 jun. 14. U. az ugyanannak: kéri, hogy Trombitás Jánossal

fizettesse meg azt az összeget, melyet az Jakab budai zsidótól
vett kölcsön .„ ... .,„ .... _ ,.,. .,„ „ .._ ..„ 248

219. 1582 jun. 15. U. az ugyanannak: embere szépen felszerszámo-

zott lovat visz neki ajándékba ~ .,- _ _ — 249

220. 1582 jun. 17. U. az ugyanannak : közli, hogy emberét, ki a csá-

szárnak ajándékokat visz. Tatán visszatartották.™ "~ __ ,.- 249

221. 1582 jun. 17. U. az Rosenberg Kristóf György tatai kapitány-

nak : köszönetet mond embere tisztességes fogadásáért ,_ ..„ 250

222. 1582 jun. 22. [/. az Ernő főherczegnek : Bécsbe küldött em-

berét, mivel a császár nincs ott, a föherczeg kívánságára vissza-
hívta _ .„ ..„ _ ,._ „ „„ .,_ — ..-, 251

223. 1582 jun. 28. U. az ugyanannak : már visszahívott emberét a fö-

herczeg kívánságára újból elindította „„ __ ™ ™ __ .,_ 251

224. 1582 jul. 31. U. az ugyanannak: azzal fenyeget, hogy ha Trom-

bitás János a budai zsidót, kitől kölcsönt vett fel, meg nem
elégítteti, a királyi területről jövő kereskedők kárára fogja a
zsidót kártalanítni ., ~ _ .- ~- — — 252

225. 1582 aug. 12. Andrdssy Péter Ali basának : értesíti a Báthoriak

és a császár titkos összeköttetéseiről, melyek a szultán ellen
irányulnak, kéri, hogy levelei küldésében nagyon óvatosan jár-
jon el -„ ,._ ..., .., .... ~~ .- — — — — 252

226. 1582 aug. 18. Ali basa Ernő főherczegnek: értesíti, hogy a fehér-

vári bég nem szegte meg a békét, hanem végbeli hajdúk támad-
ták meg őt és embereit ,.- - -- — -- -- -- 254

227. 1582 aug. 29. U- az ugyanannak : azon panaszára, hogy a törö-

kök Palota és Veszprém alatt minduntalan bajt vívnak, azt feleli,
hogy végbeli vitézek szokták kihívni a töi-ököket __ .,_ __ 255

228. 1582 aug. 30. U. az ugyanannak: újból kéri, hogy Trombitás

Jánossal elégíttesse meg a budai zsidót, kitől kölcsönt vett fel 256

229. 1582 szept. 2. U. az ugyanannak: közli vele, hogy a füleki bég

a füleki kádi ítélete alapján raboltatott ki egy falut, mert köte-
les hűbéradóját meg nem fizette. Kéri fizettesse meg a behódolt
falvakkal adójukat ; panaszkodik a végbeli vitézekre, kik a törö-
köknek gyalázkodó leveleket írnak .,_ ,„, ., - — ~ 257

230. 1582 szept. 5. U. az ugyanannak : kéri, hogj' küldjön esztergomi

építkezésekhez mindenféle épületfát— „- ™ „,. __ — — 258

531

'231' 1582 szept. 5. U. az Kielman András komáromi kapitánynak :
épületfát kér „ „„ ,„ ,_ — 259

^32. 1582 szept. II. U. az Ernő főherczegnek: a császárnak a portá-
ról jövő követét illendően fogadta, hitlevelet kér egy a szultán
levelével Bécsbe küldendő embere számára,,,, „_ _ „„ 259

'^33- 1582 szept. 13. U. az Rudolfnak: a császár követétől a budai
zsidók egy kérelmét küldi ,„ „ ,„ „_ „„ „_ „_ 260

'234. 1582 szept. 14. U. az Ernő főherczegnek : kéri, hogy egy kibo-
csátott, de vissza nem tért rabbal fizettesse meg sarczát. „- 261

-35- 1852 szept. 18. U. az ugyanannak : panaszkodik, hogy a végbeli
vitézek rabjaikat a kereskedőkre bizzák és ha a rabok megszök-
nek, a kereskedőket vetik fogsági-a „ ,„ „_ „_ „_ „_ 216

-236. 1582 szept. 22. U. az tigya?iannak : a királyi területre menő ke-
reskedőkkel szemben elkövetett visszaélések megszüntetését
kéri ., .„. „„ „„ ,._ „„ „_ ,__ ,„. „„ ,„__„„____ 262

^37- 1582 szept. 25. U. az ugyanannak : közli, hogy a fehérvári bég az ő
utasítására vonult a portyázó végbeliek ellen, panaszkodik Buda
alatti portyázások miatt, kéri, hogy a végvárakba ne fogadja-
nak be minden tolvajt, ki a török területről megszökik és hit-
leveleket sürget embere számára,,,, ,„. „_ „_ .,„ „„ „_ .,„ 263

238. 1582 szept. 25. Ozmán aga, váczi főharminczados Ernő főher-

czegnek : kéri, hogy szüntesse meg azt, hogy a végbeli vitézek
török területről jövő kereskedőket mások adósságaiért és elszö-
kött rabjaiért fogva tartják ,, „„ „„ ,„ _„ „_ .,„ 265

239. 1582 okt. 13. Ali basa Ernő főherczegnek : felvilágosítást kér,

miért nem küldtek a szultán levelét vivő embere számára hit-
levelet, holott a szultán már sürgeti a választ ,, ,„. „, „„ 266

240. 1582 nov. 5. U. az Rudolfnak : a béke érdekében a hátralékos

és a jövő évi portai adó elküldését kéri „, „„ „_ „ „„ 267

241. 1582 nov. 5. U. az ugyanannak: jónak látná, ha a portai adó

beszolgáltatásakor a nagyvezérnek és a portai méltóságoknak
is vinnének ajándékokat ,„ ,„. „- __ .,~ __ ~. ,„. ,„. ™ 268

242. 1582 nov. 5. U. az ugyanannak: kéri, hogy azon rabokkal, ki-

ket a törökök kezesség mellett kibocsátottak, de vissza nem
tértek, fizettesse meg sarczukat „„ „_ „„ ,„ __ __ „„ ™ 269

^43. 1582 nov. 5. U. az Ernő főherczegnek : a szultán leveleivel köve-
teket küld „„ .,_ „_ .„, ™ ,_ „„ .,„ „„ ™ „, ,„ — 270

244. 1582 nov. 10. U. az ugyanannak: a végbeliek portyázásai miatt
panaszkodik, kik a török vitézeket harczra és így a béke meg-
szegésére akarják rávenni,,. .,„ „, „. „_ — ,~ ™ 270

-245. 1582 nov. II. U. az Kollonics Bertalan János egri főkapitány-
nak: kéri, hogy gondoskodjék róla, hogy Ostoros hódolt falu
földesura ne akadályozza meg tovább a falut hűbéradója meg-
fizetésében .„, „„ ,„. ,, „„ „_ ,_ ,„- ,„, ,._ -, — ,- — 272

^46. 1582 nov. 25. U. az Ernő főherczegnek: a végbeli törököknek
nem engedi meg a béke megszegését, kéri, hogy a főherczeg is
szigorúan tartassa meg a végbeli vitézekkel a békét „ 273

247. 1582 decz. 9. U. az ugyanannak : a szultán levelére gyors választ
kér .,„ „ ™ _ ™ .,_ .._ „_ „_„_„„„_„ -873

34*

532

248. 1582 decz. 15. U. az ugyanannak : a kért hitlevelet elküldte, a

portai adó ügyében felvilágosítást kér .,, „ „ 274

249. 1583 jan. 5. U. az tigyanannak: épületfát kér esztergomi épít-

kezésekre ™ „,, „. „ „ „ „ _ „ 275

250. 1583 jan. 6. Húszain budai kincstartó, Ernő főherczegnek :

ugyanoly tartalommal, mint 249. sz __ „„ 275

251. 1583 jan- 9- -Ali basa Ernő főherczegnek : kéri, hogy küldesse

vissza Tóth Tamást, Idt a végbeli vitézek Polgárdiról egész,
vagyonával elhurczoltak s akin, mivel a rabok sarczolásában
közvetített, sok török vitéznek van követelése . , „, „, _„ 276

252. 1583 febr. 29. U. az Rudolfnak : köszöni, hegy a komáromi ka-

pitánynak megbízást adott a kért épületfa szállítására, a béke-
bontó bégeket elmozdította és mint jó szomszéd ajándékokat

küld™ ™ „., .._ „, ,- _ , „. „ 277

253- 1583 márcz. 5. U. az Ernő főherczegnek: felvilágosítást kér, váj-
jon a föherczeg tudtával ütöttek-e Zrínyi György, Nádasdy éa
Batthyányi Koppányra, he lőtt ő a fehérvári béget épen ily béke-
bontások miatt letette ,„ .., „., ,„ __ ™ „, 278

254. 1583 ápr. II. U. az Rudolfnak: közli, hogy a szultán levelet kül-

dött, melyben a béke meghosszabbítását további nyolcz eszten-
dőre elfogadja, a szultán utasítása szerint a békét meg fogja a
bégekkel és a végbeli vitézekkel tai-tatni, ezt várja a császártól
is. Szinán basa nagyvezér utasítására kérte a császárt, hogy má&
követet küldjön a portára, az új nagyvezér azonban kedveli a
követet ,_ „_ „ „ ,„ ™ _„ — 279

255. 1583 ápr. 13. Ozmán aga vdczi főharminczados Rudolfnak :

kéri ama kereskedők kiszolgáltatását, kik a szultánt a vámnál
nagyobb összeggel megkárosították ,. ,_ .„. „,. .„ „ 280

256. 1583 ápr. 13. Ali basa Ernő főherczegnek: kéri, hogy fizettesse

ki tartozásukat a kereskedőkkel, kik a váczi harminczaddal adó-
sak maradtak _ ,. ... „.. .,., ,., ._ „ ._ 281

257- 1583 ápr. 13. U. az Rudolfnak: kéri, hogy Szerszem Méhemet
csauszt bocsátássá szabadon „ „ „„ „.- __ .,_ 282

258. 1583 ápr. 14. U. az Rudolfnak : kéri, hogy a tatai és komáromi

kapitányokat és más megnevezett végbeli tiszteket büntesse meg-
azért, hogy a nemrég megújított békét Zsámbék ellen intézett
támadással megszegték . „„ „ ..„ - _„ 283^

259. 1583 máj. 12. U. az Ernő főherczegnek: kéri, hogy tiltsa el

Zrínyi Györgyöt, Nádasdy Ferenczet és Batthyányit, hogy Szi-
getvár közelében várat építsenek..^ ..„ ..., .... ™ ..- 284

260. 1583 máj. 19. U. az Rudolfnak: köszöni, hogy a portai adót

szállító követekkel neki is küld ajándékot, felajánlja szolgá-
latait - - -- ~ — 285.

261. 1583 jun. 8- U. az Rudolfnak : Nádasdy Ferencz és más vég-

beUek portyázásai miatt panaszkodik... .... .,„ .... __ ..„ „. 28d

262. 1583 jun. 18. U. az Rudolfnak: panaszkodik, hogy Nádasdy,

Batthyányi, Zrínyi a szultán várai megtámadásával minduntalan
megszegik a békét..„ ... „_ .._ ..~ — — .~ -- — — ~ 287

263. 1583 jun. 30. U. az Rudolfnak: a portának a császár ellen a portai

533

adó be nem szállítása miatt kezdett hadi készülődéseit megszün-
tette azzal, hogy a szultánnak elküldte a császár levelét, mely-
ben a portai adót beszállító követek részére a basától hitlevelet
kér. Sürgeti az adót .... ... — ~~ ..~ — ... -- — 288

564. 1583 jul. 3. U. az Rudolfnak: a portai adót sürgeti, melyet Ru-
dolf a szigetvári bég portyázásai miatt nem küldött el ; ha a
szigetvári bég ellen emelt panasz alapos, megfogja öt büntetni,
ezzel szemben a végbeli magyar kapitányok nagyszámú por-
tyázásait és békeszegését sorolja fel, melyek büntetlenüjr ma-
radtak -. - _.. ;-- '- "- 289

265. 1583 jul. 6. U. az Rudolfnak : kéri, hogj^ parancsolja meg a ko-
máromi kapitánynak, hogy az engedje meg egy komáromi zsi-
dónak az esztergomi vár építésére szükséges fa szállítását... 293

ií66. 1583 jul. 7. Ozmán vdcsi föharminczados Rudolfnak: kéri, hogy
szüntesse meg azt a visszaélést, hogy a török területről jövő
kereskedőket a királyi területen más kereskedők adósságaiért
fogságfi-a vetnek, mert úgy a szultán, mint a császár vámjöve-
delme csökkent a kereskedők bizalmatlansága miatt ..~ .- 293

1267. 1583 jul. 24. Ali basa Rudolfnak : panaszkodik, hogy a győri fő-
kapitány a császár rendelete ellenére egy ráczkevii kereskedő
adóssága miatt az összes kevii kereskedőket feltartóztatja ... 295

368. 1583 jul. 28. U. az Rudolfnak : a szultán emberét küldte Budára,
hogy a portai adó beküldését sürgesse, közli a törököknek Per-
zsiában aratott győzelmeit, hogy azokon érzett örömét a császár
a portai adó beszolgáltatásakor a szultán és a nagyvezér előtt
tolmács oltassa .... .„ ._ .- ..- ... ... — ... .- — 295

ííGg. 1583 aug. 7. CT". az Rudolfnak : a portai adót vivő követet, Eytzing
Pált és embereit három napi budai tartózkodás után illő kísé-
rettel tovább bocsátotta és őt levélben ajánlotta a szultánnak
és a portai főembereknek. A végbeli vitézeknek szigorúan meg-
hagj-ta a béke megtartását. Ezt kívánja a császártól is.._ .._ 297

370. 1583 szept. I. U. az Rudolfnak: a császár portai követének ha-
láláról értesíti, az utód iránt érdelclődik és közli, minő győzel-
met arattak a törökök Perzsiában .... .._ — ... .._ ..- .._ 298

■271. 1583 szept. 9. U. az Ernő főherczegnek: Kaczkyt György kevii
kereskedővel megfizetteti adósságát .... ._ ..- .... .- .... ._ 299

1272. 1583 szept. 28. U. az Ernő főherczegnek: a főherczeg panaszára
a füleki, szécsényi és szigetvári bég portyázásai miatt a végbeli
magyar urak, különösen Zrínyi, Nádasdy és Batthyányi béke-
szegéseinek felsorolásával válaszol, felajánlja a császárnak fegy-
veres segítségét a németországi protestánsok ellen ; deli Musztafa
Eördög Györgyöt ennek szidalmai miatt hívta ki bajviadalra ;
rendesen a magyar vitézek okozzák a bajvíadalokat .._ _„ 299

«73- 1583 okt. 15. U. az Rudolfnak: minthogy a szultán ruméliai
beglerbéggé nevezte ki, búcsút vesz és köszönetet mond a csá-
szárnak barátságáért .... ... , .- ... - .- — 302

274. 1583 okt. 15. U. az Ernő főherczegnek: távozik Budáról; midőn
az esztergomi bég a Kéménd körüli rablók kipusztítására ment,
a komáromiak megtámadták embereit .... „ _. „ 302

534

275- 1583 okt. 25. U. az Ernő főhercsegnek: küldjön neki pénzéért
néhány szép órát és egyéb c újságot'), hogy a szultánnak ked-
veskedhessék velük ,,„ ,. ._ ,, ,„ „,. „,. 303;

276. 1583 okt. 25. U. az Ernő föherczeg7iek : a komáromi vitézek és

az esztergomi törökök összeütközésében nem az utóbbiak a hi-
básak, mivel ezek a kéméndi rablók kiirtására mentek- _ 304

277. 1583 nov. 24. U. az Ernő /őherczegnek : meghívja lakodalmára 306

278. 1583 decz. 19. Mahmiid, a budai hasa titkára, Ernő főherczeg-

nek: a konstantinápolyi császári követ holttestével egy menet
Bécs felé indult, értesíti az új basa, Szinán jöveteléről és kéri,,
hogy a béke megmaradása érdekében a portai adót mindig ide-
jében szállíttassa be ,„. ,™ .,_ ,,., „„ „^ ,_ ,„. „„ __ _„ 306
279- 1584 febr. 21. Szinán basa Emo főhercsegnek: a füleki bég
portyázása miatt emelt panaszra a tataiak, egriek, korponaiak
és egyéb végbeliek portyázásainak felpanaszolásával felel és.
egy foglyul ejtett csausz és martalócz-aga szabadon bocsátását
kéri ., . .. ,„ ..,. ,„ ,.,. .„ „_ ., „ .„ „. ,_ __ 307

280. 1584 ápr. 22. U. az EmŐ főherczegnek : a koppányi bég portyá-

zása, mely miatt a föherczeg panaszt emelt, még Ali basa ide-
jében történt, Mihály deák nevű budai kereskedő nem hagyott
hátra vagyont, melyből bécsi adósságát ki lehetne fizetni „_ 308

281. 1584 máj. 22. U. az Ernő főherczegnek : kéri, hogy Trombitás.

Jánossal fizettesse meg azt az összeget, mellyel az egy budai
zsidónak tartozik, ki a szultántól rendeletet eszközölt ki, hogy
adósságát más a királyi területről jövő kereskedőkön behajt-
hassa - „_ .„ .- ~ _ „ .,,. ..,- ~ — 310

282. 1584 máj. 25. U. az Ernő főherczegnek : emberét ajándékokkal.

Bécsbe fogja küldeni ; a koppányi bég ellen emelt panasz alap-
talan : a veszprémi vitézek támadták őt meg ; felsorolja a vég-
beli magyar vitézek portyázásait az ő basasága óta, kéri, hogy
a hódolt jobbágyokkal fizettesse meg hűbéri tartozásaikat, sür-
geti a portai adót ,_ _ „ — _. ..~ — _ — —310

283. 1584 máj. 26. U. az Ernő főherczegnek: a szigetvári béget rab-

lásai miatt elmozdította bégségéből _ __ .... __ —313.

284. 1584 jun. 4. U. az Ernő főherczegnek : a nógrádi bégnek meg-

tiltotta a szebelébiek sanyargatását, ez ügyben vizsgálatot fog^
tartani .... .... .... .... -- .- - ~ .- — — 313

285. 1584 jun. 22. U. az Ernő főherczegnek: emberét azért küldte

hitlevél nélkül Komáromba, mert már Budára is jöttek emberek
hitlevél nélkül ; levelét a portai császári követnek továbbította,
a portai adót szállító követek részére hitlevelet küld .._ —314

286. 1584 jul. 22. U. az Dobó Ferencznek : a fogságra vetett szebelé-

bieket szabadon bocsátatta, a nógrádi béget letette-.. ., 315^

287. 1584 jul. 23. U. az Ernő főherczegnek: panaszkodik, hogy a.

veszprémi, egri, tokaji, újvári és egyéb végbeli vitézek mind-^
untalan a török várak alá száguldanak .-. .... .._ „. .„ „ 31^.

288. 1584 aug. 10. U. az Ernő főherczegnek : tiltakozik az ellen, hogy

Zrínyi György a föherczeg tudtával Szigetvár környékén erődí-
téseket épít.„ „„__ — — ..- — ~ — — — ~— 318.

535

289. 1584 aug. 19. U. az Ernő föherczegnek: kéri, hogy a pozsegai

Iszkender bég öccsét, kit az sarczának megfizetéséig Zrínyi
György és Nádasdy Ferencznél túszul hagyott, miután a bég a
sarczot megfizette, bocsáttassa szabadon „ .,„ .,„ „„ _„ „ 318

290. 1584 szept. I. U. az Ernő föherczegnek: a poi-tai adót szállító

követet, Liechtenstein Henriket fogadta és meggyőzte, hogy a
végeken való örökös csatározásoknak a királyi végbelíek az
okai ; kéri, hogy a hódolt falvak népeível fizettesse meg hűbéri
tartozásaikat „ ,.,, ._ „„ „„ .... .... .., ._ — 319

291. 1584 okt. 9. Muszfafa bég, budai kincstartó, Ernő föherczegnek :

Ali koppányi bég sarcza fejében egjelöre tízezer forintot és
kezeseket küld, kéri a bég szabadon bocsátását „ „„ 320

292. 1584 okt. 9. Szindn basa Braun Erasmusnak: hasonló tarta-

lommal „ „„ .„ .„ ,.., .„. „_ .„. „_ „„ „_ 321

293- 1584 okt. 16. U. az Ernő főhercegnek : az esztergomi bég portyá-
zásai miatt való megbüntetését megtagadja, mivel a királyi vég-
belieket sohasem büntetik meg portyázásaik miatt. A béke ér-
dekében kívánja : i. hogy a portai adót mindig idejében be-
szolgáltassák ; 2. a hódolt faluk megfizessék tartozásaikat és
3. a végbelíek hagyjanak fel a portyázásokkal . ,. ,„ ... 322
294. 1584 okt. 19. U. az Dobó Ferencznek : ha a törökök több faluban
raboltak, csak azért történt, mei-t bár hódoltak, nem fizették
meg adójukat. Gondoskodjék az adó megfizetéséről ,_ .... 324

295- 1584 decz. 18. U. az Ertiö föherczegnek : a szultán leveleit vivő
követek számára hitlevelet kér, három hónappal előbb is kért
hitlevelet, de nem kapott választ ; csudálkozásának ad kifejezést,
hogy minden barátsága és szívességei ellenére sem teljesíti a
főherczeg az ő kívánságait ,. .„, .„. „ „.. ,„ .... .... 325

296. 1585 jan. 24. U. az Ernő föherczegnek : Trombitás Jánossal
fizettesse ki adósságát Jakab budai zsidó számára .._ _. _.. 327

297- 1585 jan. 24. körül. U. az Ernő föherczegnek: Lempach császári
követet illendően fogadta és tovább bocsátotta... .... „ __ 327

298. 1585 jan. 25. U. az Et^ő föherczegnek: embereit küldi a szultán
leveleivel és a maga ajándékaival „ „,. 328

299- 1585 jan. 25. U. az Ernő föherczegnek : a szultán leveleit el-
küldte, kéri a koppányi Ali bég sarczának mérséklését... .._ 329

300. 1585 febr. 22. Braun Erasmus Szindn basdnak: a koppányi bég

szabadon bocsátása fejében Lévay László megígért kiszabadí-
tását követeli ..„ __ ™ .... 329

301. 1585 febr. 22. Braun Erasmus Tolna vdrosdhoz : felszólítja őket,

hogy mivel kezességet vállaltak Lévay László kiszabadításában,
járjanak ez ügy után, mert különben rajtuk keres kárpótlást 380

302. 1585 ápr. 4. Szindn basa Ernő föherczegnek : panaszkodik

Nádasdy Ferencz, Batthyányi, Zrínyi György és PálíFy Miklós
portyázásai miatt, követeli a békeszegök megbüntetését _,. 331

303. 1585 ápr. 5. U. az Ernő föherczegnek: nem a törökök hívják ki

a végbeli magyarokat bajvíadalra, hanem ezek írnak mindig
azoknak, kéri, szüntesse meg a végbelíek cselvetéseít .._ ~ 333

304. 1585 ápr. 16. U. az Ernő föherczegnek: nem ö szegte meg a

536

békét azzal, hogy a fehérvári béget Komárom alá küldötte,
hanem a tatai, komáromi, pápai és egyéb végbeli vitézek akai--
tak a komáromi révben palánkot csinálni „ _ _„ 334

305. 1585 ápr. 25. Braun Erasmus Szinán basának : a koppányi Ali

béggel fizettesse meg váltságának hátralevő részét és bocsát-
tassa szabadon Lévay Lászlót, mert a béget csak ezen feltétel
mellett bocsátották ki a fogságból a budai basa, a budai kincs-
tartó és több város kezessége mellett „,. ,.„ __ 336

306. 1585 máj. 5. Szinán basa Ernő főherczegnek : kérdi, hogy miért

nem válaszol levelére, melyben azon végbeli kapitányok meg-
büntetését kérte, kik a komáromi révben palánkot emeltek.
Követeli a palánk lerontását, a vár alá száguldások megtiltását
és a hódolt falvak adófizetését. Sürgeti a portai adó elkül-
dését .- - ,„. ™ 338

307. 1585 máj. 19. Méhemet budai kincstartó Braun Erasmusnak:

Lévay László szabadon bocsátása dolgában 340

308. 1585 máj. Braun Erasmus Szinán basának : Ali koppányi bég
sarcza és Lévay László dolgában „, ,. „. ,„ „,. „, 341

309. 1585 jun. 22. Szinán basa Ernő főherczegnek : sürgeti a portai

adót™ , — ..- ™ --- ~ ~- - ,„, .,„ 342

310. 1585 jul. 15. U. az Rudolfnak: Dobó Ferencz, lévai kapitányra

panaszkodik ,„ „ „„ .._ „, .„. „ ,„ _„ 343

311. 1585 jul. 20. U. az Ernő főherczegnek : felvilágosítást ad az új

esztergomi híd építése dolgában „ „ .„ ,_ ..„ ,„ 344

312. 1585 aug. I. U. az Ernő főherczegnek: visszautasítja a törökök

véglesi száguldása miatt emelt panaszát, tagadja a hadikész ülö-
dést Kanizsa körül, a végbeliek, különösen Dobó Ferencz por-
tyázásai miatt panaszkodik, a portai adót sürgeti ,.. ™ .„, 345

313. 1585 aug. 29. U. az ugyanannak : biztosítja békés szándékáról,

melynek bizonyságára az esztergomi híd építését is abban ha-
gyatta, panaszkodik, hogy a föherczeg mégis bepanaszolta öt
a portán, a török adó beszállítására hitlevelét küldi ._ ... 347

314. 1585 aug. Dobó Ferencz Szinán basának : hazugsággal vádolja

a császárhoz írt panaszló levele miatt, a basa a békebontó, ki
a bégeket a vár alá k^ldi ._ .,., - .... .._ ™ .._ .... 349

315. 1585 szept. 3. Szinán basa Ernő főherczegnek : a portai császári

követnek szóló levelet továbbította „. _ .... 351

316. 1585 szept. 14. U. az ugyanannak : sürgeti a portai adót, panasz-

kodik, hogy a végbeli vitézek rajtaütöttek a túri vásáron és
nagy kárt okoztak.._ _ _ — 351

317. 1585 okt. 8. U. az ugyanannak : a portai adót sürgeti, a túri vá-

sáron fogságba ejtett törököknek barmaikkal együtt szabadon
bocsátását követeli - ...- ... .- — .-.. 353

318. 1585 okt. 30. U. az Braun Erasmusnak: a koppányi Ali bég

dolgában csak annak Konstantinápolyból való visszatérte után
intézkedhetik - .. — ™ ..- -.. __ ~ ._ 354

319. 1585 okt. 30. körül. U. az Ernő főherczegnek : értesiti, hogy a

portára induló követség átvonult Budán, biztosítja békés szán-
dékairól, a végbeli vitézek megfékezését kéri ..____.„_ 354

537

320. 1585 nov. I. U. az Rudolfnak'. Konstantinápolyba induló köve-

tével tárgyalt, kéri a végbeli vitézek megfékezését, kik mindig
a törökökre tolják a támadás vádját, elégtételt követel a túri
vásáron elkövetett rablás miatt „„ , _„ .._ _ ._ ™ 355

321. 1586 febr. 2. U. az Kielman Andrásnak: rabok meg nem fize-

tett sarczárói _ „,. „ ., 357

322. 1586 febr. 4. U. az Braun Erasmusnak: a koppányi Ali bég

sarcza dolgában _ ._ , „,. „„ „.. „„ ,.,, __ 358

323. 1586 febr. 15. U. az Rudolfnak: a túri vásár dolgában „, 359

324. 1586 márcz. 29. U. az Pálffy Miklós komáromi főkapitánynak:

a koppányi Ali bég sarcza dolgában „ „.. „. „.. „_ 360

325. 1586 máj. 4. Méhemet, a budai basa titkára Pálffv Miklós fő-

kapitánynak : egy palánk ügyében _„ .„ ,„ ,,, 361

326. 1586 aug. 14. Ali basa Ernő főherczegnek : Sasvár basa rablásá-
nak Dobó Ferencz az oka ,, ... „„ .,„ ,„ 362

327. 1586 szept. 3. U. az ugyanannak : Bornemissza János, palota]

kapitány békeszegése dolgában ,_ ._ .„, „„ __ __ 363

328. 1586 szept. 20. U. az ugyanannak : Sasvár basa támadását Dobó

Ferencz okozta, a kanizsai portyázás ügyében vizsgálatot indí-
tott, panaszkodik a végbeli vitézek gesztesi, váli, földvári szá-
guldásai és lesvetései 'miatt „_ ™ ,„. „- „_ ~- .- -- .,. 364

329. 1586 okt. 15. U. az Nádasdy Ferencznek : értesíti, hogy nem titok

előtte, hogy Nádasdy Segesdet és Berzenczét meg akarja venni,
csak jöjjön, ő kész fogadására ., „, ,„ ,._ ,., ™ 365

330. 1586 okt. 15. U. az Ernő főherczegnek : a végbeli kapitányok

minden támadást a törökök rovására írnak, ő mindig híven
utána jár panaszainak és igazságot szolgáltat „ .,„ „„ 366

331. 1586 nov. 22. U. az ugyanannak : panaszkodik, hogy Dobó Fe-

rencz több hódolt falunak nem engedi meg, hogy tartozását
megfizesse .._ „_ „, ..,. .., .„ _ __ — „.. _ „., „_ 367

332. 1586 nov. 23. U. az ugyanannak : a szigetvári bég és Sasvár basa

joggal támadtak a hódolt falukra, melyek meg nem fizették
tartozásaikat „ .... - .- ..-. — — 368

333' 1586 nov. 23. U. az ugyanannak : a koppányi Ali bég sarcza
dolgában ... .... ... „ ,._ ... .... _ ,. .., 370

334. 1586 nov. 25. U. az ugyanannak: közli, hogy a törökök elfog-
lalták Tebriszt ™ .... ,- a7i

335- 1586 decz. i. U. az ugyanannak: a föherczeg levelét a portára
tovább küldötte. Püspök Balázs bécsi polgár követelését nem
lehet kielégíteni __ .... ™ _ .._ ,.„ „_ ..„ ™ 372

336. 1586 decz. 5. U. az Rudolfnak: a császár embereit a portára to-
vább küldötte, panaszkodik a végbeliek portyázásai miatt 373

337« 1586 kelet nélkül. U. az Rudolfnak : Zrínyi Györgyöt azzal vá-
dolja, hogy a trónra törekszik -„™.™_„_™„ 374

338. 1587 márcz. 21. Musztafa, a budai basa titkára, Ernő főherczeg-
nek : a császár követei átutaztak Budán, közli, hogfy az elhalt
Ali basa utóda Szinán lesz, kéri a portai adó beküldését és a
végbeli kapitányok megfékezését .... .._ .,„ „. ..„ .._ __ 374

339' 1587 márcz. 30. Dervis csausz Rudolfnak : a végbeli békebon-

538

tások megvizsgálása végett a portai császári követ emberéveE
Budára érkezett _ „, „ _ , , 375

340. 1587 ápr. 10. Szindn basa Ernő föhercsegnek: értesíti, hogymint

basa újra Budára érkezett ; békés szándékát hangoztatja és a
portai adót sürgeti.,- ,„, „ _ „ „. „„ 376

341. 1587 ápr. 30. Ernő főherczeg Szindn basának: Kielman András.

rabja, a segesdi Béli aga sarcza dolgában . ,. 377

342. 1587 máj. 8. Ungnad Ddvid Szindn basdtiak : tiltakozik a csá-

szári futárok feltartóztatása ellen, közli, hogy a portának tud-
tára fogják adni, hogy a szultánparancsa ellen megépíttette az
esztergomi hidat és hogy a portai adót néhány nap múlva útnak
indítják... _- ..„ ._ „ 379.

343. 1587 máj II. Szindn basa Rudolfnak: a portai adót vivő kövefc

átutazott Budán ; minthogy csak a tavalyi adót vitte magával,
az idei beküldését is sürgeti .._ - ._ .._ ._ ... 380

344. 1587 máj. 28. U. az Ernő főherczegnek : a portai adót háborús

fenyegetésekkel sürgeti ... .._ ... „_ ..., ... ,._ .... — ... 381

345. 1587 máj. 30. U. az Rudolfnak : a portára küldött emberét azért

küldötte vissza Temesvárról Budára, mert Temesvárott, a hol
akkor időzött, a deák nyelven irt levelet senkisem tudta meg-
magyarázni, úgy ezt a követet, mint a következőket útjukban
mindig támogatni fogja. Dobó Ferencz megbüntetését kéri és a.
portai adót sürgeti... „ .,- .... „ „ .._ ... 382

346. 1587 jun. 6. U. az Ungnad Ddvidnak : kéri, hogy a császárnak

a portai adó beküldését és a végbeH vitézek fékentartását ta-
nácsolja, mert csak így maradhat meg a béke ; értesíti, hogy a.
Budára jövő bégek és vitézek csak az ő, mint új basa, üdvöz-
lésére sietnek .... ,,, ,, ,,, .._ ._ .._ ... 384

347. 1587 jun. 20. Ungnad Ddvid Szitidn basdnak : a portai adó be-

küldését már előkészítik, a szigeti bég hadi készülődései miatt
panaszkodik, a portai császári követnek szóló levelek továbbí-
tását kéri „. „_ „_ .,„ __ „„ .... .._ ,.- .... .._ ™ „ „- 385.

348. 1587 jun. 22. U. az ugyanannak : békés szándékáról és a vég-

beli vitézek fékentartásáról biztosítja, kifejezi nyugtalanságát,
a miatt, hogy Budára oly sok bég gyülekezik hadi néppel, a.
szigetvári bég portyázásai miatt panaszkodik .,_ ,._ __ .... 386

349. 1587 jul. 3. Szindn basa Ungnad Ddvidnak : a császári követ-

nek azért törette el a kardját, mert azzal lépett be a szultán
budai divánjába; panaszkodik, hogy követküldés ürügye alatt
kémeket küldtek Budára, a szigetvári bég joggal támad, mert
a végbeliek minduntalan megszegik a békét és a császár nem
küldi be a portai adót. A szultánhoz intézett leveleket nem
továbbítja, mert bizonyára igaztalan panaszokkal vannak tele 388

350. 1587 jul. 7. Ungnad Ddvid Szindn basdnak: tisztességtelen

levelét nem adta át a császárnak, hanem visszaküldi, a törö-
kök több száguldását felsorolja ; panaszt emelnek a portana,
basa ellen _ ... .._ ._ - ..- .- -~ - - - - ■- - 390

351. 1587 jul. 17. Szindn basa Ernő főherczegnek : a portai adót sür-

geti, a Koppányra ütök megbüntetését követeli „ _, „ 39a

53»

352. 1587 aug. 8. U. az ugyanannak : háborúval fenyeget, ha Miksa
főherczeg haddal Lengyelországba tör _„ „ __ 393

353' 1587 szept. 12. U. az ugyanannak : a portai adót vivő követ
számára hitlevelet kér , 394

354. 1587 aug. 14 — 22. U. az ugyanannak: a császári követet csak lígy
ereszti Budán át Konstantinápolyba, ha a portai adót magával
hozza „_ „_ ., , ,_ „_ „„ ,„. ,„ ,„ 394

355- Í587 aug. 22. U. az Ungnad Dávidnak: a császár levelét azért
hozták vissza Budára, mert a basa embere, ki azt vitte, útköz-
ben meghalt ; a portai adó és a lengyelországi dolog miatt, mint
a szultán helytartója, joggal érdeklődik _ „„ „_ .„ ... 395

356. 1587 aug. 26. U. az Emö főherczegnek: kéri, hogy a békebontó
kapitányokat büntesse, miként ő a nógi-ádi béget letette és a
szigetvári ellen vizsgálatot rendelte el ; panaszkodik Dobó Fe-
renczre _ ., „ „„ __ .... „_ .._ ..., ,.„ „_ ,, ,, 397

357- 1587 aug. 27. Ungnad Dávid Szindn hasának : figyelmezteti, hogy
a császárnak udvariasabb hangon írjon, a császári követ meg-
gyalázásáért hasonló eljárással fenyeget, a portai adó és Lengyel-
ország dolga nem tartozik a basára, hitlevelet kér a portára
induló követ számára , __ .„, ,.„ .„ .., .... 399

358. 1587 szept. 2. U. az ugyanannak: a szigetvári, koppányi, pécsi
és mohácsi bég hadait, melyekkel a királyi területre be-
törtek, a végbeliek szétverték ; e betörés, tisztességtelen hangú
levelei, a császári követ megg^j'alázása, a szultánhoz írt le-
velek visszatartása miatt panaszt fognak ellene emelni a
portán ,,, „^ „ ,,_ .... „ „ .„, „_ „., „ .._ 401

359' 1587 szept. 13. Szinán basa Ernő főherczegnek ; panaszkodik
Nádasdy Ferencz és Dobó Ferencz száguldásai miatt, békés szán-
dékát hangoztatja „_ _, .._ „_ „_ .„, ,_ ..,, __ .~ 403

360. 1587 szept. 19. Ungnad Dávid Szinán basának : a portai adó

és Lengyelország dolga nem tartozik a basára ; a szigetvári
bég az ő tudtával támadt. Dobó Ferencz ellen vizsgálatot in-
dítottak_„ „,. ™ „_ „ ,.,. ... .,„ .._ .... ™ .,_ ™ .„ 404

361. 1587 szept. 30. Szinán basa Emó főherczegnek : a portai császári

követ levelét és a császárnak a portára küldött leveleit továb-
bította ; a portai adót a porta kérdezösködése miatt sürgeti
minduntalan, hangoztatja békés szándékait .... „_ __ _ ™ 406

362. 1587 szept. körül. Dobó Ferencz Szindn basának : a császárnál

ellene emelt vádakat hazugságoknak mondja ._ _.. ._ -._ 407

363. 1587 okt. 3. Ungnad Dávid Szinán basának: a portára küldött

levelek továbbítása ügyében .... .._ __ .... .... .„ ,.„ _ 408

364. 1587 okt. 28. Szinán basa Ungnad Dávidnak: a porta kérde-

zősködésére az adót sürgeti .... .... ._ __. „ 409

365. 1587 nov. II. U. az Ernő főherczegnek: minthogy a portai adót

be nem küldik, hadi készülődéseket folytatnak és minthogy
Miksa főherczeg haddal Lengyelországra ment, háborúval fenye-
getőzik .„ __ ,._ .... .,_ .... _.. .... „_ „ „, ,„ .._ __ 410

366. 1587 decz. 25. U. az ugyanannak: kéri, hogy ezután ne küldjön

Konstantinápolyba postát, csak Budára, a honnan ő maga fogja

540

továbbítani ; a magyar futárnak Tolnán részeg fővel elkövetett
kihágását panaszolja el ... ,„ „_ _ 411

367. 1587 decz. 28. Ungnad Dávid Szindn basának : értesíti, hogy a

portai adót beküldik, miért is hitlevelét kéri, panaszkodik, hogy
emberei jogtalanul jártak el a császár egy futárával ,.- ... 412

368. 1587 decz. 29. Szindn basa Ernő föherczegnek: a komáromi és

tatai vitézek Gesztes alá száguldása és a Kanizsa körüli hadi-
készületek miatt panaszkodik _ _ 414

369. 1588. Hossia esztergomi emin Olass Andrásnak : Budán kelt le-

velében biztosítja, hogy kárát meg fogja téríteni és hogy bán-
tatlanul keresheti fel öt _ _„ ._ 416

370. 1588 jan. II. Ssinán basa Ernő föherczegnek : a portai adót vivő

követ számára, bár ezt feleslegesnek tartja, hitlevelét küldi 417

371. 1588 jan. 23. Szinán basa Ernő föherczegnek: panaszkodik, hogy

a végbeli kapitányoktól felbiztatott hódolt faluk s legújabban
Szikszó is, nem adják meg tartozásaikat .. _ ..,, 418

372. 1588 jan. körül. U. az Ungnad Dávidnak : a császári futárnak

Tolnán boros fővel elkövetett kihágásáról ,. .,„ .... .„ ..„ 419

373. 1588 febr. 5. U. az Ernő föherczegnek: a szikszóiaknak négy év

óta hátralékos adójáról ._ _ „.421

374. 1588 márcz. 12. U. az Rudolfnak : az adó beküldését sürgeti 422

375. 1588 ápr. 15. U. az Ungnad Dávidnak: az adót sürgeti, két

szelindek küldését kéri .._ .- .... 423

376. 1588 ápr. 24. U. az Pálffy Miklósnak: értesíti, hogy a fogoly

Haszán béget és Mahmud béget nem szándékozik kiváltani 424

377. 1588 ápr. 28. U. az Ungnad Dávidnak : az adót sürgeti és Dobó

Ferenczre, váczi támadása miatt, panaszkodik 425

378. 1588 máj. 15. U. az Ernő föherczegnek: a császári követ egyik

emberének. Szabó Mihálynak Esztergomban való megtartózta-

tását mentegeti ; a török rabok szomorú sorsáról panaszkodik 426

379- 1588 máj. 26. U. az Ugyanannak: a hódolt falukról. Dobó Fe-

rencz portyázásairól, a tataiak gesztesi és váli támadásáról 428

380. 1588 jul. 16. U. az ugyanannak : megmagyarázza, hogy köteles-

sége volt az adó sürgetése ; a szécsényi bég és Héder vajda
eljárását a hódolt faluk dolgában mentegeti .„ . . .... .... 430

381. 1588 aug. 18. U. az ugyanannak : visszautasítja a f őherczeg vád-

ját, mintha nem elég tisztességesen írt volna ; panaszkodik a
sok béke ellen való cselekedet, különösen Nádasdy támadásai
miatt ..- ™ .._ .- ._ ..- ._ ..„ ..-. ~ -.. ._ ™ ..- .- 431

382. 1588 szept. 4. U. az ugyanannak: nem engedi át a főherczeg

futárját Konstantinápoly felé, mivel a végbeliek meghint rakon-
czátlankodtak .._ .... .... ._ ..„ ™ .... -.- - .... ... 434

383. 1588 szept. 21. U. az Thúry Márton komáromi alkapitánynak :

a Konstantinápolyba való levelezés dolgában _ 435

384. 1588 szept. 29. U. az Ernő föherczegnek : Budán fogvatartott né-

meteknek magyar fogságban levő bégekért kicserélése dol-
gában ..., _ .._ ..„ _„ ..„ ._ ™ .... .- .™ ..- .... 435

385. 1588 okt. 17. U. az ugyanannak: a fogoly németek dolgáról és

a Szikszón épített kastélyról „_ ._ ..- . „ __ _.. 437

541

386. 1588 okt. 18. U. as ugyanannak : a török sereg gyülekezéséről

és a végbeliek kártevéseiről, főkép Nádasdy és Dobó gesztesi
támadásáról „ .,_ „_ 439

387. 1588 nov. 4. U. az Ungnad Ddoidnak : követeli, hogy a magya-

rok Gesztesből kimenjenek , .._ „ „.. ,„ „. .„. 441

388. 1588 nov. 23. Gr. Nogarola Ferdinánd győri főkapitány Szinán

basának : az ő tisztéből való távollétében a végbeliek heves-
kedtek ugyan, de ennek oka is török részről adatott, főkép a
fejérvári bég támadásai folytán , „ ., 443

389. 1588 decz. I. Szinán basa Ernő főherczegnek : a konstantinápolyi

posta dolgában,.,, „ .,„ ,._ ., ,.„ „„ 446

390. 1588 decz. 10. U. az ugyanannak : a két német fogoly dolgában,.

a tengeren elfogott Mahmud bég sarczának méltányos kiszabá-
sát kéri „„ „ _ ,„. ■ __ 447

391. 1588 decz. 14. Gr. Nogarola Ferdinánd Szinán basának: a két

német fogoly és a velük együtt elfogott doktor dolgában „, 448

492. 1588 decz. 14. Szinán basa gr. Nogarola Ferdinándnak : az 6
kedvéért elbocsátja a két német nemest, de a doktort megftartja
Mahmud bég végett „ _ . , 450

393- 1588 decz. 14. Iszkender aga tolmács ugyanannak : a két német
nemes dolgában való közbejárásáért jutalmat kér 451

394. 1589 jan. 17. Ferhát basa Ungnád Dávidnak: az adót sürgeti
és a végbeliek koppányi és gesztesi támadásáról panaszkodik 454

395- 1589 febr. 11. U. az Ernő főherczegnek : a konstantinápolyi futár
átbocsátásáról, a két német nemes lovairól, Nádasdy emberei-
nek Bolondvárra támadásáról „ ,, __ ., 453

396. 1589 febr. II. U. az Ungnad Dávidnak: Szinán basát védelmezi,,
hogy ő nem volt az oka a török-magyar viszony zavarainak 455

397- 1589 febr. 11. U. az Pálffy Miklósnak : a német nemesek lovai
dolgában „ , „, „„ _ ., _ 45&

398. 1589 febr. 15. Ungnad Dávid Ferhát basának : az adó késésé-
nek és egyéb bajoknak a mazullá lett Szinán basa volt az oka ;^
felsorolja a törökök új?bb gonosz cselekedeteit ., 457

399- 1589 febr. 16. Ferhát basa Pálffy Miklósnak : a kezes rabok dol-
gaiban való eljárásról _„ „ ,„, ..,. .,_ .,„ .,, ,„ 459

400. 1589 febr. 28. U. az Ernő főherczegnek: az adó beküldését sür-

geti .... ™ .._ .._ ,._ ..., .._ ., .._ „„ ..„ .-., ™ ...- 460

401. 1589 febr. 28. U. az Pálffy Miklósnak : Kéri Ernő főherczeghez

és Ungnad Dávidhoz írt leveleinek továbbítását „_ ..„ ,._ 461

402. 1589 márcz. i. U. az Ernő főherczegnek : Mahmud bég sarczának

leszállítását kéri „„ .,„ _ „ „ 462

403. 1589 márcz. 5. U. az ugyanannak : a konstantinápolyi posta és

az adó beküldése dolgában ; a törököknek légi-ádi és hídvégi
támadását mentegeti .„ .... ,.,, .,., ,.„ „„ _ _ 463

404. 1589 márcz. 5. U. az Ungnad Dávidnak : ugyanazon dolgokról^

mint a 403. szám ..„ „_ .,.. .... „, ..., , ..., ..„ ,._ „„ 464

405. 1589 márcz. i — 6. Ungnad Dávid Ferhát basának: a török posta

megtartó ztatása és az adóval útra készülő Molard János dolgfában ;
Szinán basa hibáit és a törökök újabb támadásait felsorolja 466

542

406. 1589 márcz. 19. Ferhdt basa Pdlffy Miklósnak: a fogoly Haszán

bég sarcza dolgában „.. _ „. _ ,_ 471

407. 1589 márcz. 23. U. az Ernő föherczegnek : a portai futár meg-

tartóztatását és Tátika megtámadását mentegeti-, „ — 472

408. 1589 márcz. 23. U. az Ungnad Ddvidnak: a futár megtartózta-

tása, a magyaroknak tolnai és a törököknek tátikai támadása,
valamint a német nemesek lovai dolgában „,. „„ ™ „_ „ 474

409. 1589 ápr. 2. U. az ugyanannak : a futár megtartó ztatása és a

végbeliek rakonczátlankodása dolgában „„ ,„ ™ 477

410. 1589 ápr. 9. U. az Eniö föherczegnek : a tátikai támadásról és az

adójukat nem fizető hódolt falukról, a kanizsaiaknak berzenczei
és segesdi támadásáról ,, „ ,„ 478

411. 1589 ápr. 13. U. az Pdlffy Miklósimk: Jakab budai zsidónak

Trombitás Jánoson való követelése dolgában .„ „ 480

412. 1589 ápr. 18. U. az ugyanannak : az adóval Komáromban levő

követnek vízen való szállítása dolgában, „, 481

4I3- 1589 ápr. 25. U. az Ernő föherczegnek : Dobó Ferencz nógrádi
támadásáról ,. ,, „ ..„ „_ .,.. 482

414. 1589 ápr. 26. U. az ttgyanannak: Ozmán szandsákbégnek

Kielman András volt komáromi kapitányon való követelé-
séről „„ ..„ „„ „„ „_ , „,. „_ ,„ „, 483

415. 1589 jun. 6. U. az ugyanannak : mentegetődzik, hogy az Eszter-

gom körüli faluk megbüntetésének Dobó Ferencz az oka ; egyéb
béke elleni dolgokról ; a fogoly németeknek Szinán basától el-
adott lovairól , „ .„ „_ 483

416. 1589 jun. 6. U. az Pdlffy Miklóstuik : Dobó Ferencz támadásairól

és az esztergomi dologról ; Haszán bég sarczának további le-
szállítását kéri . „ „ ,_ ,~ ... 486

417. 1589 jun. II. Nagy Veit, budai török, Trombitds Jánosnak:

Jován nevű rab sarcza leszállítását kéri ,„ ™ _ — __ 488

418. 1589 jun. 16. Ferhdt basa Rudolfnak : elégtételt kér Báthory

Istvánnak Ozmán hatvani szandsákbéghez Ecsedből, 1589 máj.
22-én írt leveléért, melyben Báthory kijelenti, hogy a hódolt
falukat nem ereszti be a törökhöz adójukkal „ __ 489

419. 1589 jun. 18. U. az Ernő föherczegnek : panaszkodik, hogy Hagy-

mássy Gábor szentgróti kapitány a rabokat megkínozta ™ 490

420. 1589 jun. 19. előtt. U. az Ungnad{Ddvidnak : egy pesti Hagim nevű

zsidónak korábbi pesti boltosokon, most pozsonyi és nagyszom-
bati lakósokon való követelése dolgában .._ ,.., __ ,_ „ 491

421. 1589 jun. 19. U. az Ernő föherczegnek: kérdezősködik, hogy a

végbeli kapitányok valóban sereget gyüjtenek-e a béke el-
lenére „ ,.„ __ ™ .._ „.. „- ™ .- ~~ 492

422. 1589 jul. 19. U. az Pdlffy Miklósnak: török rabok szabadon-

bocsátásáért „„ _„ .._ .._ — .- — — — ~- 493

423. 1589 jul. 20. U. az Ernő föherczegnek : a végbeliek mozgalmai-

ról, a váli aga elragadásáról, a tataiak, pápaiak, komáro-
miaknalc Fehérvár alá jöveteléről .„ - — 494

424. 1589 jul. 25. U. az Pdlffy Miklósnak : két budai zsidónak szabad

kareskedése érdekében __ -.. — — — —— 495

543

425- 15^9 j"l- 3o- (-'• as Rudolfnak: Xádasdy Ferenez fejéi"vári táma-
dásáról _ .- — ._ .- ._ ..- __ - - _ 496

426. 1589 jul. 30. Ernő fdhercseg Ferhdt basának : kimutatja, hogy

Hagymássy Gábor a kezes rabokat jogosan büntette meg _ 497

427. 1589 aug. 5. Ferhdt basa Pdlffy Miklósnak : egy Ábrahám nevű

zsidótól kiváltott rab sarcza dolgában panaszkodik Tatai Máté

és Király Albert ellen .. .._ _, .-. - . 497

42S. 1589 aug. 9. U. as Ernő főherczegnek : választ kér, hogy azt
Konstantinápolyba a portára tovább adja __ ._ .. __ __ 499

429. 1589 aug. 10. U. as Rudolf fiak : a marosi jobbágj'oknak mag^'ar

ispánoktól szolgáltíxtásokra és adózásra kényszerítéséről panasz-
kodik _ _ „- - -- - — — - ^ ^ . . -- 499

430. 1589 aug. 23. U. as Ernő fŐhercsegnek: a fejérvári és szigetvári

bég támadásairól és három, Pálffy Miklóstól visszatartott hódolt
falu dolgában ._ .. ^ — — — _ — — — 501

431- 1589 szept. I. U . as ugyanannak : Nádasdynak fej érvári és Pálffy-
nak czigerdeleni támadásaival okolja meg az ő feg^yveres ké-
szülődését .- _- -- — — — ~. _. -~ ~ _ 501

432. 1589 szept. I. U. as Pdlffy Miklósnak: az esztergomi bég hadi
készülődéseit okolja meg . _..._„ _ - 502

433- 1589 szept. 12. U. as Ernő fŐhercsegnek : a végbeliek di-égelyi
támadásáról és Horvát Pál tatai lovashadnagy rabja dolgáról 503

434. 1589 szept. 13. U. as gr. Xogarola c'^erdinándnak : a budai és
pesti községek panaszáról a cseszuekiek rablásai miatt . . 503

435- 1589 szept. 19. U. as Ernő fŐhercsegnek : a szultáti legutóbbi
levelére választ kér . . - — , . — _ — 504

436. 1589 szept. 26. Halil, a budai basa titkárja, Thúry Márton ko-
máromi vicsekapitánynak : a budai basa Farkas Pál nevű rabja
dolgában „, „. ,_ ,. ,.. ,. — — ~ — — 505

437- 1589 szept. 28. Ferhdt basa Pálffy Miklósnak : rabok dolgában
nem hajlandó tovább levelezni .. .,. — - .- _- ... ~~ 506

438. 1589 okt. 8. U. as ugyanannak : Pálffy egj' szökött rabja dolgá-
ban elnézést kér a kezesek számára _ . . . __ 506

439- 1589 okt. 13. Osmán vácsi föhannincsados ugyanannak : Kis
Imre nevű rab dolgában a rabokkal és kezesekkel való bánás-
módról általában ír ,_ _„ — .- ... ._. ... - ._ - — 507

440. 1589 okt. 29. Ferhdt basa Ernő fŐhercsegnek : az adót sürgeti 508

441. 1589 okt. 29. U. as ugyanannak : a csesznekiektől kirabolt budai

és pesti kereskedők dolgában _ . _ _ — ™ „_ ™ „_ __ 509

442. 1589 nov. 9. U. as ugyanannak : az adót sürgeti _. _. ~ 510
443- 1589 nov. 12. U. as ugyanannak : Horvát Pál tatai hadnagytól

jogtalanul visszatartott rab dolgában; az adót sürgeti .. — 5^1

444. 1589 nov. 23. U. as Rudolfnak : feleletet sürget a szultánnak az

elfogott bégek és az adó dolgában irt levelére . . , .^ — 512

445. 1589 decz. 2. U. as ugyanannak : a Konstantinápolyba menő

postát átbocsátotta ; Nádasdy Ferenez kegyetlenségéről.., __ 513

446. 1589 decz. 2. U. as Eniő főherczegnek: a törökök kanizsai tá-

madásáról, a fogoly bégek és a portai adó dolgában feleletet
sürget _.. „ _ _ ,...„..-„„_ — _ 513

544

447- 1589 decz. 22. U. az ugyanannak : sürgeti a szultánnak küldendő
választ s a főherczegtöl illetlennek tartott kifejezéseit mente-
geti .- ,. .-. .... .... ™ ... -- 515

448. Kelet nélkül, 1589 ? Oznidn aga vácsi főharminczados Pdlffy
Miklósnak : megköszöni, hogy egy fejérvári öreg embert ki-
bocsátott a fogságból . . „ . . 516

Pótlék.

1. 1564 jun. 8. Mahmud budai basa szabadságlevele Debreczen vá-

rosának... — ._ ™ ™ _„ , * ~. - 517

2. 1578 márcz. 4. Mtisztafa basa a boygátai bíráknak: Musztafa fejér-

vári szpahinak adománj'ozta a községet, tehát ehhez jöjjenek
be adójuk megbeszélése végett „ -„. ..., ..„ „_ . . 517

3. 1582 szept. I. Ali basa Ernő fő hercz égnek : zsámbéki Ferhát aga

és Majtényi László pápai kapitány és Huszár Péter közt folyó
kölcsönös sértegetésekről,,, „ ,, ,,. „_ .... .... .... ..- 518

A névmutató a 11. kötet végén fog megjelenni.

TOROK SZÓJEGYZÉK.

Készítette NÉMETH GYULA.

(A magyarban használatos alak után zárójelben a szó
kimondott török alakja van ; a különféle módokon írt
magyar alakokat nem vettem figyelembe ; a jegyzék olyan
rövid, hogy bárki könnyen eligazodhatik. Aki egy-egy
szóról többet akar tudni, nézze meg a Thúry József Török
Történetírók c. műve I. kötetében található szójegyzéket,
s ha valami elkerülte volna a figyelmemet, vagy ezt, vagy
a Hammer lo. kötetében levő mutatót.

Azok az - a -val végződő szók, melyeknél a török alak-
ban nincs meg az - a, délszláv közvetítéssel jutottak hoz-
zánk.)

aga (aya) bizonyos udvari tisztviselők és katonai
parancsnokok czíme.

basa (pasa) a legmagasabb katonai és polgári tiszt-
viselők czíme.

bég (beg) a pasánál kisebb czím.

beglerbég (beglerbegi) a több szandzsákból álló ejálet
kormányzója.

beslia (besli) lovas testőrség, irreguláris lovas katonaság.

bors (borj) adósság.

böliigbasi (bölük baÉy) csapatvezető.

csausz (caus) különféle szolgálatokra használt udvari,
polgári vagy katonai alkalmazott.

cselebi (celebi) úr, művelt ember. (Rendesen czím.)

defter (defter) lajstrom, telekkönyv.

defterdár (defterdár) lajstromok, telekkönyvek vezetője.

delia (deli) az irreguláris lovasság egy fajtája.

dizdár (dizdar) várnagy, várparancsnok.

emin (emin) felügyelő, intendáns.

emír (emir) parancsnok, bég.

harambasa (harám basy) rablóvezér.

jaja (jaja) gyalogos katona.

janicsár (jeni ceri) a lovas katonaság egy faja.

A budai basák. ^^

546

kádia (kady) biró.

kapiidzsi (kapu^y) « kapus », ör, udvari szolgálattevő.

kapiidzsi basi (kapiijy basy) különféle küldetésekre
alkalmazott tisztviselő.

kihaja (kjaja < ket/uda) ügyvivő, segéd, helytartó.

közölbas (kyzyl basj ((vörös feju», síita, perzsa.

mahraman (mahrama) kendő, zsebkendő.

mázul (ma'zid, maziil) hivatalából elbocsátott

odabasa (oda basy) janicsArcsapat parancsnoka.

olajbég (alaj begi) i) lovasezred parancsnoka, 2) tarto-
mányi helytartók ceremóniásmestere.

rézküláb (rejs-iil-kiittab) külügyminiszter s az állami
kanczellária feje.

szandzsák (sandák) 1) lófarkas zászló, 2) az ehhez
tartozó katonaság, 3) az ejálet (helytartóság) egy kerülete,
4) szandzsákbég.

szaráj (seraj) palota.

szidzsülát (sif)dlat) lajstrom.

szpdhia (sipahi) lovas katonaság egy faja.

taiikal (tériket) hagyaték.

iezkeredzsia ttezkereji) a nagyvezír titkára, a díván
jegyzője.

uezír (vezir) miniszter.

záim (zaim, za'im) nagyobb hííbérbirtokkal biró szpáhi.

A BUDAI BASÁK

MAGYAR NYELVŰ LEVELEZÉSE

I.
1553-1589

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

TAKÁTS SÁNDOR
ECKHART FERENGZ SZEKFŰ GYULA

ESZ SZEJJID MEHEMMED FERIDUN BEJ ALAPÍTVÁNYÁBÓL
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

BUDAPEST, 1915

FRANKLIN -TÁRSULAT NYOMDÁJA
Ára 12 korona.

♦ •

0 0 * *

^^\^

(

'A.

■ ^'

jB Tal^ats, Sándor
932 --. budai basák

':3

PLEASE DO NOT REMOVE
CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET

UNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY

Internet Archive Audio

Featured

Top

Images

Featured

Top

Software

Featured

Top

Books

Featured

Top

Video

Featured

Top

Mobile Apps

Browser Extensions

Archive-It Subscription

Save Page Now

Full text of "A budai basák magyar nyelvü levvelezése. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szerk. Takáts Sándor, Eckhart Ferencz [és] Szekfü Gyula"

See other formats