Skip to main content

Full text of "Corpus juris hungarici: Magyar törvénytár. Millenium emlékiadás"

See other formats 


Google 



This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project 

to make the world's books discoverablc onlinc. 

It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr. 

Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the 

publishcr to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 
We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use ofthefiles We designcd Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ A/íJí/iííJí/i íJíírí&Hííon The Google "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project andhelping them lind 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are lesponsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whelher any speciflc use of 
any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite seveie. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders 
discovcr the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full icxi of this book on the web 

at |http : //books . google . com/| 






>• f 



1887-1888. EVl TORVEMCZIKKEK 



Co^po^Ja^i^ IjanGH^iGi 



MAGYAR TÖRVÉNYTÁR 



1000-1895 



MILLENNIUMI EMLÉKKIADÁS 



D£ CSIKY KÁLMÁN D£ KOLOSVÁRI SÁNDOR 

MŰEGYETEMI TANÁR EGYETEMI TANÁR 

NAGY GYULA D£ ÓVÁRI KELEMEN TÓTH LÖRINCZ 



t 



•4 d!^ LEvéLTÁRNOK^^ EGYETEMI TANÁR NY. CURIAI TANÁCSELNÖK 

KÖZRE&IŰKÖDÉSéVEL. 



ír 



SZERKESZTI 

D£ MÁRKUS DEZSŐ 

KIR. TÖRVÉNYSZÉKI BÍRÓ. 



. : . > 






BUDAPEST 

FRANKLIN-TÁRSULAT 

MAGYAR írod. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA 

1897 



MAGYAR TORVÉNYTÁR 



1887-1888. ÉVI 



TÖRVE NYCZIKKEK 




2 A NAGYRÖCZEI ' 



% TANARI KÖNYVTARA i 






BUDAPEST 
FRANKLIN-TÁRSULAT 



ocT«m 



>. INTálET Ú KŰKWMTOIIDA 

1897 



• \ 



Hf37 



:^V7-^-f 





/u/u. cl.. '^^4^6 



Minden jog fentartua. 



Kraiiklin-Társulal iiyoiiMlájn 



Tartalom. 



1887—1888- 



A betűrendes tán/ymuiaiól a gyűjteményt befejező kötet tartalmazza. 



1887. évi törvényczikkek. 

Lap 

I. t cz. Az 1887. évben kiállítandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok 
megajánlása tárgyában 1 

II. t. cz. A m. kir. államvasutak fiumei állomásán szükségessé vált 
kiegészítési munkálatok költségeinek fedezéséről 1 

m. t. cz. A hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló 
1881 : XI^IV. t. cz. 2. §-ában foglalt kedvezményeknek némely bányászati 
vállalatokra való kiterjesztése iránt 4 

IV. t. cz. Az igazságügyi m. kir. ministeriumnak — a földmivelés-, 
ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium részére — Budapesten 
épülő államépületben való elhelyezéséről és a többköltség fedezésére 
szükségelt póthitelről 4 

V. t. cz. A budapesti fővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányi 
hivatala részére Budapesten megveendő házról, valamint annak meg- 
vételére, átalakítására és berendezésére szükséges kölcsön fölvételének 
engedélyezéséről 5 

VI. t. cz. A Monacóval 1886. évi február hó 22-én Bécsben, a közön- 
séges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés be- 
czikkelyezése tárgyában „ 5 

VII. t. cz. A honvédelmi ministerium elhelyezésére szolgáló állam- 
épülettel szomszédos teleknek és az azon levő épületnek megvételéről 13 

VIII. t. cz. Az 1878 :V. t. cz. 27. §-ának módosítása iránt 13 

IX. t. cz. Az irodalmi és művészeti művek szerzői jogának köl- 
csönös oltalmát illetőleg, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok 

és országok kormányával kötendő egyezmény iránt 14 

X. t. cz. A német birodalommal 1886. évi május hó 9-én Bécsben, a 
szegényjog kölcsönös biztosítása iránt kötött államszerződés beczikke- 
lyezése tárgyában 16 

XI. I. cz. A honvédcsapatok tartalék-hadikészleteinek és a népfölkelési 
csapatok egy része fölszerelésének beszerzésére megkívántató rendkívüli 

KUlloCgClk ICUCZVÜCI Dl ,.,M. ».... M.... M.M. ...... M<... ».M. «..«M ...... ...M. M-. «. W.»V lO 

Magyar Törvénytár. 1887—1888. CL 



fi Tit/iahm. Í881. 

ÍMp 
Xn. I. ez. Az 1887. évi állami költségvetésről 18 

XIII. t. ez. Az 1885 : XVII. t ez. által a Ludovika-Akadémiának ki- 
építésére megajánlott költségeken felül még szükséges 40,000 forintnyi 
pótkölcsön engedélyezése tárgyában 32 

XIV. t. ez. A vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóz- 
tatásáról szóló 1875: XX. t ez. némely határozmányainak módosításáról 33 

XV. t ez. A nyitravölgyi vasútról 35 

XVI. t. ez. Az 1886. évi közösügyi költségekre a magyar korona 
országai által pótlólag fizetendő összegekről 39 

XVII. I. ez. A közösügyi bizottságok által rendkívüli katonai óv- 
intézkedések költségeire megszavazott 52.500,000 frtnyi hitel Magyar- 
országra eső részének fedezéséről „ 39 

XVIII. t ez. Az 1884 : XVII. t. ez. (ipariörvény) 50. §-a utolsó kikez- 
désének módosítása tárgyában 40 

XIX. t. ez. Az 1885. évi budapesti országos általános kiállítás pénz- 
hiányának fedezéséről 40 

XX. t. ez. A hadsereg, hadtengerészet, honvédség és népfölkelés 
tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról 41 

XXI. t. ez. A chilei köztársaságnak Peru és Bolívia ellen folytatott 
háborúja alkalmával hadi károkat szenvedett magyar és osztrák alatt- 
valók kártérítési követelései iránt Chilével 1885. évi július 11-én kötött 
nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről 51 

XXII. t. ez. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876 : XIV. t. ez. 
XIII. fejezetének módosításáról 54 

XXIII. t. ez. Azon arányról, a melyben a magyar korona országai 
az 1867 : XII. t ezikkben közöseknek elismert állami ügyek terheihez 
hozzájárulnak 57 

XXIV. t. ez. Az 1878 : XX. t. ezikkbe iktatott vám- és kereskedelmi 
szövetség meghosszabbításáról 58 

XXV. t. ez. Az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról 
szóló 1882 : XVI. t. ez. módosításáról 61 

XXVI. t. ez. Az osztrák-magyar bank szabadalmának ineghosszab- 
bításáról 78 

XXVII. t. ez. Az 1878: XXVI. t. r/.ikkben roglali intézkedéseknek 
további tíz évre való kiterjesztéséről 9(5 

XXVIII. t. ez. Az ügyvédi rcndUulásról .szóló 1874: XXXIV. 1. czikk 
némely intézkedésének módosítiísáról 97 

XXIX. I. ez. A kir. törvényszékek telekkönyvi halóságához utalt 
üg^'eknck egyes birák által való elintézéséről 98 

XXX. t. ez. A törvénykezési szünidő újabb .szabályozásáról 99 

XXXI. I. ez. A Szent-Annától Kisjenőig vczeteiulő helyi éniekü 
vasút engedélyezésére vonatkozó relhalalinazás tárgyában 102 

XXXII. t ez. Az állami pénztárak készleteinek kiegészítéséről lo2 

XXXIII. I. <*z. Az első magyar-gácsországi vasut-tái-saság részére 
nyújtandó további külön állami biztosítás tárgyában 103 

XXXIV. t. ez. Az 1886: VIII. t. ez, életbelépte óta, időkőzben a fő- 
rendiházban örökös tagsági jogot nyert családok tőrvénybe iktatásáról 104 

XXXV. I. ez. A közös hadsereg (hadi tengerészet) és honvédség 



Tartalom. 1887., 1888. III 

Lap 
hatóságai által köziyazgatási úton liozott, kártciitésben marasztaló hatá- 
rozatok hatálya és nicytáinadliatása tárgyában ...„ 104 

XXXVI. t ez. A Dániával 1887. évi márczius hó 14-én kötött keres- 
kedelmi és hajózási egyezmény beczikkelyezéséről 106 

XXX VII. t. ez. A Görögországgal 1887. évi márcz. 30-án/ápriHs 11-én 
kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséröl 109 

XXXVIII. t. ez. A kereskedelmi utazókról Belgiummal 1887. évi 
márczius hó 30-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről ,, 111 

XXXIX. I. ez. A Braziliával az árúvédjegyek oltalma tárgyában 
1886. évi augusztus 28-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről llá 

XI^ t. ez. A Németalfölddel az árúvédjegyek ótalma tárgyában 1886. 
évi szeptember 3-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről 113 

XLI. t. ez. A kereskedelmi viszonyoknak Olaszországgal és Német- 
országgal 1888. évi június 30-áig leendő ideiglenes rendezéséról 114 

XLII. t ez. Az 1888. év első negyedében viselendő közlerhekről és 
fcílczendő állami kiadásokról ^ 115 

XLIII. t. ez. A Magyarország és Ilorvát-Szlavon-Dalmátországok közt 
az 1880 :L1V. t. ez. értelmében létrejött pénzügyi egyezmény hatályának 
meghosszabbitiísáról 115 

XI4V. t. ez. A dohányjövedéki törvények és töi'vényesített szabályok 
némely intézkedéseinek módosításáról 116 

XLV. t. ez. A bélyeg- és illetékekre vonatkozó lön'ények és lörvé- 
nyesítelt szabályok némely határozatainak módosításáról 125 

XLVI. I. ez. A liatárőrNidéki vasutakra vonatkozó ]880:XLI11. t ez. 
módosításáról , 134 

XLVII. t. ez. A bor-, hús-, czukor és sörfogyasztás megadóztatása 
ról szóló 1875: XXVI II. és 1883 ;V. t. iv.íkkck némely határozmányainak 
módosításáról 134 

XLVIII. t. ez. Az 1888. évben kiállítandó ujoncz- és póttartalékl ju- 
talékok megajánlása tárgyában 137 

1888. évi törvéiiyezikkek. 

I. t. ez. A közös hadsereg tartalékosainak és a szabadságolt állo- 
mányú honvédeknek az új lőfegyverrel leendő kiképeztetés czéljából 

7 napi gyakorlatra való kivételes behívása tárgyában 141 

II. I. ez. A Budapesten felállítandó fegyver- és lőszergyárnak adandó 
állami kedvezményekről i41 

III. t ez. A Budapesten emelendő törvénykezési épületről és költ- 
ségeinek fedezéséről „. 142 

rV. t. ez. A helyi érdekű vasutakról szóló 1880: XXXI. t. ez. módo- 
sításáról és kiegészi léséről 143 

V. t ez. A Németországgal 1887. évi deczember hó 8-án kötött ke- 
reskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről „ 155 

VI. t. ez. Az 1888. évi állami költeégvetésről Iö6 

VII. t. ez. Az állategészségügy rendezéséről „. 169 

VIII. t. ez. A kisujszállás-dévaványa-gyomai helyi érdekű vasút ki- 
építésére és engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában 201 

a* 



IV Tartalom. Í888, 

Lap 

IX. t. cz. A budapesti királyi itélö- táblánál kisegítő birák alkalma- 
zásáról 202 

X. I. cz. A tenger alatti kábelek védelme iránt kötött egyezmény 
beczikkelyezése tárgyában 2()2 

XI. t. cz. A tenger alatti kábelek védelme iránt Parisban 1884. évi 
márczius hó l4-én kötött egyezménynek kíegészitő részét képező nyi- 
latkozat beczikkelyezése tárgyában 210 

XII. I. cz. A tenger alatti kábelek védelme iránti bímtclö határozatok 
megállapítása tárgyában 211 

XIII. t. cz. A fából való üres és használt petróleum-hordók vám- 
kezeléséről ..- 213 

XIV. t. cz. Az osztrák-magyar monarchiának Romániával, a Mon- 
archia két állama és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyen- 
lítése végett, a határvonal újabb megállapítása és azzal kapcsolatos kér- 
dések szabályozása tárgyában kötött s Bukarestben 1887. évi deczember 
hó 7-én november hó 25-én aláirt nemzetközi egyezmény beczikkelye- 
zéséröl 214 

XV. I. cz. Az Olaszországgal 1887. évi deczember hó 7-én kötött 
kereskedelmi és hajózási szerződésnek s a hozzá tartozó tarifáknak, pót- 
czikknek, vámkartellnek és zárjegyzökönyvnek, valamint az ugyanazon 
napról kelt állategészségügyi egyezménynek bcczikkclyezéséről 228 

XVI. t. cz. A Dániával, a védjegyek kölcsönös ótalma tárgyában 
1888. évi február 9-én kötött egyezmény beczikkelyezéséröl 254 

XVII. t. cz. A császári királyi szabadalmazott kassa-oderbergi, a 
magyar északkeleti és az első magyar-gácsországi vasúttársaságok ré- 
szére további külön állami biztosítás nyújtása tárgyában 255 

XVin. t. cz. Tartalékosoknak és póttartalékosoknak béke idején 
tényleges szolgálattételre kivételes visszatartása, illetve behívása tár- 
ovában . 257 

XIX. t. cz. A halászatról „... 258 

XX. t. cz. Az égetett szeszes folyadékokra vetett vámtételek után 
ideiglenesen szedendő vámdij-pótlékról 272 

XXI. t. cz. Az aosztrák-magyar Lloyd» gőzhajózási vállalattal kötött 
hajózási és posta-szerződésről .._ 272 

XXII. t. cz. Az árverési csarnokokról 284 

XXIII. t. cz. A czukoradóról 285 

XXIV. t. cz. Az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szesz- 
adóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztőnek 
megadóztatásáról „..., 308 

XXV. t. cz. A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy ter- 
melési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkohol- 
mennyiségnek felosztásáról 351 

XXVI. t. cz. Az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező 
hajózási akadályok elhárítása tárgyában 356 

XXVII. t. cz. A budapesti gőzmozdonyú körvasutról 357 

XXVIII. t. cz. A Debreczentől — Füzes-Abonyig vezetendő helyi ér- 
dekű gőzmozdonyú vasútnak és Oháttól — Polgárig terjedő szárnyvona- 
lának kiépítésére és engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában 359 



Tartalom, i888 V 

Lap 
XXIX. t. cz. Az cszék-batrinjai helyi énlekii vasul és pletcrnicza 
poxsegai szárnyvonalának cngedélyezéscrc vonatkozó felhatalmazás lár- 

gyában 359 

X\X. t cz. A Spanyolországgal 1880. évi június hó 3-án kötött ke- 
reskedelmi és hajózási szerződés meghosszabbitiísáról szóló egyezmény 
beczikkelyezéséröl 360 

XXXI. t. cz. A távírda, a távbeszélő és egyéb villamos berende- 
zésekről 361 

XXXII. t. cz. Némely államadósság beváltásáról 367 

XXXIII. l. cz. Az 1889. év I. negyedében viselendő közterhekről és 
fedezendő állami kiadásokról .370 

XXXIV. I. cz. A Magyarország s Ilorvát-Szlavon-Dalmátországok 
között az 1880 :LIV. t. cz. értelmében létrejött pénzügyi egyezmény ha- 
tályának újabb meghosszabbits^sáról 371 

XXXV. U cz. Az állami italmérési jövedékről 371 

XXXVI. t. cz. Az állami italmérési jövedékről szóló 1888: XXXV. 
törvényczikk folytán adandó kártalanításról 394 

XXXVII. t cz. A Svájczczal 1888. évi november hó 23-án kötött 
kei-eskedclmi szerződés beczikkelyezéséröl 405 



rövidítések magyarázata. 



Ap. P. T. a. vagy ed. = Approbatse Constitutiones, Pars, Titulus, articulus 

vagy edictum. 
ArL, art. = Articulus. 
B. T. L. = Az osztrák Birodalmi Törvénylap (Rcichsgesetzblatt Pl. 1851. 

B. T. L. 49 = 1851. évi B. T. L. 49. szám). 
Comp. P. T. a. = Compilatse Constitutiones, Pars, Titulus, articulus. 
cs. = császári. 
Cz.,cz.= Czim. 
Decr. = Decretum. 

Hk. = Werbőczy István Hármaskönyve. (Hk. I. 1. = I. Rész 1 czim.) 
Id. törv. szab. = Az 1861. évi országbírói értekezlet által javaslatba hozett 

ideiglenes törvénykezési szabályok, 
k. = könyv, kötet. 

kor. e. = A II. Mátyás megkoronázása előtt alkotott 1608. évi törvényczikkek. 
kor. u. = A II. Mátyás megkoronázása után alkotott 1608. évi törvényczikkek. 
min = miniszter, minisztert. 
Ny. p., par. = Császári nyilt parancs. 
R. G. Bl. = Az osztrák «Reichsgesetzblatt» (hivatalos törvény- és rendelel- 

gyüjtemény. Pl. 1878. R. G. Bl. 64. = 1878. Reichsgesetzblatt 64. szám.) 
R. T. = Magyarországi Rendeletek Tára (Pl. 1869. R. T. 89 = 1869. évi 

R. T. 89. lap), 
rend. = rendelet 
szab. = szabály, szabályzat 
T., Tit = Titulus, 
urb. — úrbéri. 
V. ö. ~ Vesd össze (Pl. v. o. 1875: XX. t ez. 20. §. = vesd üs.sze az 1875: 

XX. lórvényczikk 20. §-ával); v. ö. 20. §. = vesd össze az illető t. czikk 

20. g-ával. 



1887. ÉVI TÖRVÉNYCZIKKEK. 



Magymr TOnrényiár. 1887—1888. 4 



I. 

az 1887. évben kiállítandó uioncz- és póttartaléki Jutalékok meg- 
ajánlása táu*gyában.(i) 

(SzfDtesiiést nyert 1886. évi deczember 29-én. KihírdetteteU az « Országos Törvén ytár»-ban 1887. évi 

január ^-én.) 



4. g. A hadsereg és hadi tengerészet tör- 
\éDy által szabályozott számerejének bizto- 
sítása végett a magyar korona országaira es6 



kaszának, illetőleg az i879-ik évi Ll-ik tör- 
vényezikknek értelmében, megszavaztatik. 
2. §. Ezen ujoncz- és póttartaléki jutalékok, 



^)9, 552 főnyi ujonczjataléknak, és az ehhez a törvény értelmében felhívandó korosztályokba 
megkívántató 3,055 főnyi póltartaléknak kiálli- 1 Urtozó hadkötelesekből állitandók ki. 



tása, az 4887-ik évre, az i868-ík é\i XL-ik 
tőnénvczik 3-ik és 4d-ik szakaszainak, és az 
4882-ik évi XXXIX-ik törvényczikk 8-ik sza- 



3. §. Ezen törvény végrehigtásával a hon- 
védelmi minister bizatik meg. 



n. TÖRVÉNY-CZIKK 

a m. kir. államvasatak ttumei állomásán szükségessé vádt kiegé- 
szítési munkaiatok költségeinek fedezéséről. 

(SzcDlesitésl nyert 1886. évi deczember 31-én. Kihirdettetett az uOrszágos Törvénytár v-ban 1887. évi 

január 4-én.) 



4. §. A m. kir. államvasutak fiumei állo- 
másán szükségessé vált kiegészítési miwká- 
latok jóváhagyatnak és azok 470,000 frtot 



törvényczikk ± §-ának B) II. Beruházások, III. 
fejezet 42. czim, b) rovata alatt a dombovár- 
zákányi vonal átalakítására II. részletképen 



te\ő költségének fedezése czéyából a köz- megszavazott 200,000 frtból 400,000 frtot a 

munka és közlekedésügyi ministerium rész>re fentemiitett bővítési és kiegészítési mnnkála- 

a folyó évi állami költségvetésről szóló 4886. tokra fordíthasson. 

évi VI. L-ez. 2. §-ának B) II. Beruházások, 2. §. E törvény a törvénytárban eszközölt 

III. fejezet 44. ezime alatt póthitelképen 70,000 kihirdetése napjával lép életbe; végrehi^tásá- 

íorínt engedélyeztetik ; s egyúttal felhatalmazta- val a közmunka- és közlekedésügyi minister 

tik a nevezett ministerium, hogy az idézett és a pénzügyminister bízatván meg. 



(1) Az 1886. évi ujonczjutalék megajánlásáról az 1886: U. t. ez., az 1888. éviről pedij; az 1887: XLVDL 
4. Cl. rendelkezik. 



4 i887 : IIL és I V. t. ez. 



in. TÖRVÉNY-CZIKK 

a hazai Iparnak adandó állami kedvezményekről szóló 1881. évi 
XLIV. törvényezikk 2. §-ában foglalt kedvezményeknek némely bá- 
nyászati vádlalatokra való kiterjesztése iránt(i) 

(Szentesítést nyert 1887. évi január 1-éu. Kihirdettetett az « Országos Törvénytárt-ban 1887. éri 

január A-én.) 

1. §. Az 1881. évi XLIV. lönényczikk ' 2. §. Ezen törvény végreh^ásával a íold- 
± §-ában foglalt összes rendelkezések ezennel mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi roinister 
kiterjeszletnek azokra a bányászati vállalatokra, és a pénzügyminister bizatik meg. 
a melyek fémeket hígzás vagy fonesorozás i 
utján termelnek. ' 



IV. TÖRVÉNY-CZIKK 

az igazságügyi m. kir. ministeriumnak a földmivelés-, ipar- és ke- 
reskedelemügyi m. kir. ministerium részére — Budapesten épülő 
államépüietben való elhelyezéséről és a többköltség fedezésére 

szükségelt póthitelről.(2) 

(Szentesítést nyert 1887. évi január 1-én. Kihirdettetett az ^ Országos Törvény tár t-ban 1887. évi 

január i-én.) 

1. §. Az igazságügyi m. kir. ministerium, a földmivelés-, ipar- és keres- 
kedelemügyi m. kir. ministerium részére épülő államépületnen helyezte- 
tik el. 

2. §. Felhatalmaziatik a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. 
minister, hogy a vezetése alatt álló ministerium s az ahhoz tartozó hivatalok 
elhelyezésére Budapesten építés alatt levő államépület költségeinek fedezé- 
sére az 1885. évi ÍV. t.-cz. által jóváhagyott összegen felül — a pénzügy- 
minislerrel egyetértőleg — további hatszázhetvenezer forint külön efiFectiv 
kölcsönt vehessen fel. 

3. §. Ezen felveendő kölcsön tőkéje és kamatai évenként 37,994 forintot 
meg nem haladó s előleges félévi részletekben űzetendő járulék által 50 év 
alatt teljesen törlesztendők s az évi szükséglet a földmivelés-, ipar- és keres- 
kedelemügyi tárcza költségvetésébe veendő fel. 

4. §. Ezen kölcsönügylet s az arra vonatkozó összes iratok bélyeg- és 
illetékmentesek. 

5. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyi, a földmívelés-, ipar- és 
kereskedelemügyi és az igazságügyi ministerek bizatnak meg. 



(1) E t. czjkket, az annak alapjául szolgáló 1881: XLIV. t. czíkkel együtt hatályún kfvül helyezi a hazai 
iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1890: XIIÍ. t. ez. 7. §-a, érintetlenOJ hagyva az 
idézett t. czikkek alapján nyert állami kedvezményeket. 

(2j V. ö 1885: IV. t. ez. a földmívelés-, ipar- és kereskedelemü<ryí niíniszterinni részére Budapesten eme- 
lendő államépQletről. 



1887 : V. és VJ. t. ez. 



V. törvén\m::zikr 

a budapesti fővárosi ni. l&ir. áilamrend őrség főlíapitányi liivatala 
részére Budapesten megveendő liázról, valamint annak megvéte- 
lére, átalakítása és berendezésére szükséges kölcsön felvételének 

engedélyezéséről.(i^ 

(Sx»Dtesitést nyert 1886. éri deczember 31 -éo. Kihirdeitetett az (Országos Törvénytár »-ban 1887. évi 

január 6-án.) 

1. §. A belüg\ininisier felhatalmaztatik, hogy egyetértőleg a pénzug}- 
ministerrel a baaapesti m. kir. államreodőrség főkapitányi hivatala, valamint 
a rendőrségi bejelentési hivatal elhelyezésére Budapesten V. ker. Lipótváros 
Zrinyi-utcza és Ferencz-József-tér sarkán fekvő, Budapest főváros pesti 
részének 755. számú betétében ^4) 1. sorszám, 761. helyr. szám alatt telek- 
könyvileg 803"/ioo D-öl területtel kitüntetett s a e magyar jelzálog-hitelbanki) 
egyedüli nevére bekebelezett házat és telket a magyar királyi kincstár részére 
megvásárolhassa és ezen ingatlanság vételárának, valamint a szükséges 
átalakitás, berendezés és áthelyezés költségeinek fedezésére 600,000 forint 
azaz: hatszázezer forint kölcsönt a <3t magyar jelzálog-hitelbank D-tól, intézeti 
kötvényekben a m. kir. pénzügyministerrel együtt felvehessen. 

2. §. A felveendő kölcsön tőkéje és kamatai évenként 33,000 forint, azaz : 
harminczháromezer forintot meg nem haladó és előleges félévi részletekben 
fizetendő járulék által 50, azaz : ötven év alatt törlesztendők és az évi szük- 
séget a belügyministeri tárcza költségvetésébe <(XV. fejezet, 7. czimD alatt 
évenként felveendő. 

3. §. Az i. §-ban emiitett ügyletek és az arra vonatkozó összes iratok 
bélyeg- és illetékmentességben részesiltetnek. — Az adásvételi ügylet a 
fővárosi átiratási dij alól is mentesittetik. 

4. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister és a pénzügyminister 
bízatnak meg. 

VI. TÖRVÉNY-CZEKK 

a Monacóval 1886. évi február 22- én Bécsben, a közönséges bűn- 
tettesek kölcsönös kiadatása Iránt kötött államszerződés beczlkke- 

lyezése tárgyában. 

(SiFDtesitési nyert 1887. évi febrnir 18-án. A megerősítési okmányok kicseréltettek Bécsben 1887. év] 
január S^nén. Kihirdettetett az «Ország:o8 Tönénytiro-ban 1887. évi február !^án.) 

Ö Felsége Ausztria Császárja és Magyarország Apostoli Királya és ö Fen- 
sége Monaco Fejedelme közt a közönséges bűntettesek kiadatása tárgyában. 
B^ben 1886. évi február hó 22-én kötöu államszerződés, miután az ország- 
gyűlés által elfogadtatott, s utóbb a szerződő felek részéről szokott módon 
megerősíttetett, ezennel az ország törvényei közé iktaltatik. 



(1) A fővárosi államrendőrségről az 1881: XXI. t. ez. rendelkezik. V. ő. még 1886: XV. t. ez. a budapesti 
(ŐTárosi m. kir. államrendőrség részére Budapesten építendő laktanyáról. 



6 Í887 ; VL í. ez. Kiadatási szerződés Monacóval. 

Szövege a következő : 

(Hivatalos fordilás.) 

ö Felsége Ausztria Császárja, Csehország Királya stb. stb. és Magyar- 
ország Apostoli Királya és ö Fensége Monaco Fejedelme kölcsönös beleegye- 
zéssel elhatározván a bűntettesek kiadatására vonatkozólag szerződést kötni, 
e végből teljhatalmazottjaikká kinevezték és pedig : 

ö Felsége Ausztria Császárja stb. stb. És Magyarország Apostoli Királya : 

Magyar-Szögyényi és Szolgaegyházai Szögyény-Marich László urat, való- 
ságos belső titkos tanácsosát és kamarását, osztályfőnököt a császári ház és 
a császári és királyi külügyek ministeriumában ; 

ö Fensége Monaco Fejedelme : 

Naidini Oktavián urat, rendkívüli követét és teljhatalmazott ministerét 
ö császári és királyi Apostoli Felsége udvaránál ; 

a kik jó és kellő alakban kiállított teijhatalmazásaik közlése után a követ- 
kező czikkekben állapodtak meg : 

I. GZIKK.(i) 

A magas szerződő felek kormányai kötelezik magukat, hogy egyiküknek a 
másikhoz intézendő megkeresésére azon egyéneket, a kik az egyik szerződő 
fél birói hatóságai által az alábbi II. czikkben felsorolt büntetendő cselek- 
mények valamelyike miatt üldöztetnek vagy elitéltettek és a másik fél terüle- 
tén tartózkodnak — saját állampolgáraik egyedüli kivételével — egymásnak 
kölcsönösen kiadják. 

Kiadatásnak csak olyan büntetendő cselekmény miatt van helye, a mely 
a kiadatás végett megkeresett állam területén kivül követtetett el és a melyre 
a megkeres^ és a megkeresett állam törvényei szerint egy évi szabadság- 
vesztés vagy ennél súlyosabb büntetés van kiszabva. 

Ha a büntetendő cselekmény, a melylyel a kiadatás iránti kérelem indo- 
koltatik, a megkereső állam területén kivül követtetett el, az ez iránti meg- 
keresés teljesithető, ha a megkereső és a megkeresett ország törvényei meg- 
engedik az ilyen cselekmények üldözését akkor is, ha azok külföldön követ- 
tettek el. 

U. GZ1KK.(2) 

A kiadatás a következő büntetendő cselekmények miatt fog engedélyez- 
tetni : 

1. Szándékos emberölés, gyilkosság, szülőgyilkosság, gyermekgyilkosság, 
mérgezés. 

2. Személy és vagyon elleni merénylettel való fenyegetések, ha a fenye- 
getésekkel meghagyás vagy valamely feltétel teljesítése volt összekapcsolva 
és ha e miatt a magas szerződő felek törvényei szerint kiadatásnak van 
helve. 



(1) V. ö. XU. czikk. 

(2) V. ö. I., VI., XU. czikk. 



Í887 : VL t, ez. Kiadatási szerződés Monacóval. 7 

3. Személyeken elkövetelt szándékos sértések és testi bántalmazások, ha 
ezek következtében a sérült előreláthatólag gyógyithatlan betegségbe esett, 
vagy állandóan munkaképtelenné lett, ha a sérült valamely tagját vagy szer- 
vét elvesztette, vagy a tagok és szervek valamelyike teljesen használhatlanná 
lett, ha súlyosan megcsonkittatott, vagy ha a halál, habár ölési szándék nél- 
kül, bekövetkezett. 

4. Magzatelhajtás. 

5. Méregnek vagy más a halált előidézhető, vagy az egészséget súlyosan 
megtámadható szereknek szándékos és bűnös, hanár ölési szándék nélkül 
való beadása vagy alkalmazása. 

6. Gyermekrablás, a gyermek eltitkolása, eltüntetése, kicserélése vagy 
becsempészése. 

7. Gyermek kitevése vagy elhagyása. 

8. Kiskorúak elrablása. 

9. Erőszakos nemi közösülés. 

10. Szemérem elleni erőszak. 

11. Szemérem ellen, habár erőszak nélkül elkövetett merénylet, feltéve, 
hogy az annak tárgyát képező egyénnek nemére, korára és az eset egyéb 
körülményeire való tekintettel, ily merénylet miatt a magas szerződő felek 
törvényei szerint kiadatásnak van helye. 

12. Egyik vagy másik nembeli kiskorúak csábitása mással való nemi közö- 
sülésre vagy fajtalanságra, ha a tettes az elcsábitott személy atyja vagy anyja, 
gyámja vagy tanitója. 

13. A személyes szabadságnak és magánlaknak megsértése magánsze- 
mélyek által. 

1 4. A kettős házasság. 

15. Közhitelpapirok vagy bankjegyek, köz- vagy magán-kötelezvények 
utánzása és meghamisítása ; ezen utánzott vagy hamisított papírok, jegyek 
és kötelezvények kibocsátása vagy forgalomba hozása, okiratok vagy távirati 
sürgönyök meghamisítása és ezen utánzott, koholt vagy meghamisított sür- 
gönyök, papírok, jegyek vagy kötelezvények használata. 

16. A pénzhamisítás, beleértve a pénz utánzását és hamisítását, valamint 
az utánzott vagy hamisított pénz kibocsátását és forgalomba hozását. 

1 7. Pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek utánzása vagy meghamisítása, 
az utánzott vagy meghamisított ffecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek 
használata, valamint a valódi pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek káro- 
sító használata. 

18. A hamis tanúskodás bíróság előtt, szakértők és tolmácsok hamis nyi- 
latkozata, a tanuknak, szakértőknek vagy tolmácsoknak hamis vallomásra 
csábitása. 

19. A hamis eskü. 

20. Közhivatalnokok által elkövetett sikkasztás és zsarolás. 

21. Közhivatalnokok vagy választott bírák megvesztegetése. 

22. A gyújtogatás. 

23. Lopás és rablás. 

24. Zsarolás. 

25. (Csalás. 

26. Sikkasztás és hűtlen kezelés. 

27. Csalárd bukás és a bukás alkalmával elkövetett csalások. 



8 i887 : VL t, ez. Kiadatási szerződés Monacóval. 

28. A vasúti közlekedés biztonsága elleni merényletek. 

29. Vaspályákhoz tartozó tárgyaknak és távirdai készülékeknek teljes vagy 
részben lerombolása. 

30. Sírok, nyilvános emlékek és művészeti tárgyak megsemmisitése vag} 
rongálása, nyilvános könyvek és lajstromok vagy okiratok és más közczélra 
szolgáló tárgyak megsemmisitése vagy megrongálása. 

31. Élelmi szerek vagy más ingó dolgok megsemmisitése, megrontása 
vagy elpusztítása. 

32. A fiiggő termés, növények, fák és oltó ágak megsemmisitése vagy 
elpusztítása. 

33. Mezőgazdasági eszközök megsemmisitése, marhák vagy más állatok 
elpusztítása vagy megmérgezése. 

34. Szándékos és büntethető cselekmények, melyekből tengeri hajó vagy 
más hajó elveszése, elmerülése, megsemmisülése vagy megrongálása bekö- 
vetkezett. 

35. Orgazdaság, lopott, sikkasztott, rabolt vagy kizsarolt tárgyakra nézve. 
Ide értetnek a fentebb megjelölt cselekmények kísérletei, valamint az 

azokban való részesség, ha ezek a magas szerződő felek törvényhozásai sze- 
rint büntetendők. 

III. CZiKK.(i> 

Különösen megállapíttatik, hogy az idegen, kinek kiadatása engedélyez- 
tetett, semmi esetben sem üldözhető vagy büntethető bánnely a kiadatást 
megelőző politikai büntetendő cselekmény miatt, sem ily büntetendő cselek- 
ménynyel kapcsolatos cselekmény miatt, kivéve, ha felmentése vagy az eljá- 
rás megszüntetése vagy pedig elitélés esetén a büntetés kiállása vagy elenge- 
dése után egy havi ideje volt az orszá${ot elhagyhatni, vagy ha később oda 
visszatért. 

Sem politikai büntetendő cselekménynek, sem azzal kapcsolatban álló 
büntetendő cselekménynek nem tekintetik valamely idegen államfő sze- 
mélye vagy családjának tagjai ellen intézett merénylet, ha ezen merénylet 
vagy szándékos emberölés, vag}' gyilkosság, vagy mérgezés tényálladékát 
állapítja meg. 

IV, CZlKIw 

A kiadatás iránti megkeresés mindig diplomatiai utón eszközlendő. 

V. CZIKK.(2> 

A kiadatás engedélyeztetik, ha előmutattatik eredetben vagy hiteles kiad- 
mányban az elítélést tartalmazó ítélet, vagy határozat vagy valamely bírói 
hatóság által kiadott elfogatási parancs, vagy végre valamely más ezen 
parancscsal azonos hatálylyal bíró okirat. 

Ezen okiratok a megkereső államban megszabott alakban állitandók ki, és 
az okiratokban a büntetendő cselekmény, valamint az erre megállapítható 
büntetés megjelölendő. 

(1) V. ö. Xn. czikk. 

(2) V. ö. MI., X., Xll. czikk. 



Í887 ; VL U ez. Kiadatási szo^zödés Monacóval. U 

Az iratok, a mennyire lehetséges, a kiadatni kért egyén személyleirásával 
és ha még más, a személyazonosság megállapítására használható adatok 
vannak, azokkal is felszerelendők. 

Ha kétséges, hogy az üldözés alapját képező büntetendő cselekmény a 
jelen szerződés határozatai alá tartozik-e, felvilágosítások kéretnek és a 
kiadatás iránt megkeresett kormány ezek niegbirálása után, a megkeresés 
teljesítése iránt határoz. 

VI CZIKK. 

Sürgős esetben, a jelen szerződés 11. czíkkében említett cselekmények 
miatt üldözött egyén, az elfogatási parancs létezését tudató posta v^gy táv- 
irati utón érkező értesítés alapján letartóztatandó, feltéve, hogy ezen értesí- 
tés szabályszerűen diplomatiai utón küldetik a monacói külügyminísterium- 
hoz, ha a vádlott a monacói fejedelemségbe menekült — és az osztrák-magyar 
monarchia császári és királyi külügyministeríumához, ha a vádlott Ausztriába 
vagy Mag}'arországba menekült. 

Ha a letartóztatás iránti megkeresés közvetlenül jutott az egyik szer- 
ződő fél bíróságától vagy közigazgatási hatóságától a másik fél bíróságához 
vagy közigazgatási hatóságához, a letartóztatás elrendelhető. 

Ezen megkeresés felett azon ország törvényei szerint hozandó határozat, a 
melynek hatósága a kiadatás iránt megkerestetett. 

\1I. CZIKK. 

Az előbbi czikk értelmében ideiglenesen letartóztatott idegen szabadon 
bocsáttatik, ha a letartóztatás napjától számított három hét alatt az V. czikk- 
ben említett okiratok egyike sem közöltetik diplomatiai utón. 

Vm. CZIKK.(i> 

A lopott, vagy a vádlott birtokában talált tárgyak, az eszközök és más tár- 
g}ak, melyek a büntetendő cselekmény elkövetésére használtattak, valamint 
minden más bizonyiték, az illetékes hatóság belátásához képest, a megkereső 
hatalmasságnak a követelt egyénnel egyidejűleg kiszolgáltatnak. Ezen kiszol- 
gáltatás akkor is történik, ha a már engedélyezett kiadatás a bűnösnek halála 
vagy szökése folytain nem lenne foganatosítható. 

Kiszolgáltatnak minden ugyanolyan természetű tárgyak is, melyeket a 
vádlott a kiadatást engedélyező államban elrejtett vag}' letéteményezett, s 
melyek később fedeztetnek fel. 

Mindamellett fentartatnak azon jogok, melyeket harmadik személyek a 
kérdéses tárgyakra szereztek és e tárgyak az eljárás befejezése után a jogo- 
sítottaknak minden költség nélkül visszaadandók. 

LX. CZIKK. 

Ha a kiadatni kért egyén a megkeresett államban más, mint a kiadatás 
iránti megkeresést indokoló büntetendő cselekmény miatt üldöztetik vagy 



(i; v. ö. vnu. czikk. 



10 i887 : VI. t ez. Kiadatási szerződés Monacóval. 

ítéltetett el, kiadatása elhalasztható addig, mig az eljárás befejeztetett, vagy 
ha elitéltetett, mig büntetését ki nem állotta, vagy az neki el nem enged- 
tetett. 

Azonban, ha ugyanezen országban magánosok iránt elvállalt kötelezett^ 
ségei teljesítése miatt üldöztetik, vagy le van tartóztatva, kiadatásának mégis 
van helye ; az érdekelt magánosok pedig jogaikat az illetékes hatóság előtt 
érvényesíthetik. 

X. CZIKK. 

A kiadott egyén a kiadatás előtt elkövetett és a jelen szei*ződésben meg 
nem említett valamely büntetendő cselekmény miatt azon országban, melynek 
részére a kiadatás engedélyeztetett, sem bűnvád alá nem vonható, sem meg 
nem büntethető, sem valamely harmadik országnak ki nem adható, kivéve, 
ha mindkét esetben a bűnvádi eljárás befejezése, vagy ha elitéltetett, bün- 
tetésének kiállása vagy megkegyelmezése után egy havi ideje volt ezen or- 
szágot ismét elhagyhatni, vagy ha ezután oda visszatért. 

A kiadott egyén a kiadatás előtt elkövetett, habár a jelen szerződésben fel- 
említett oly bűntett vagy vétség miatt sem vonható bűnvád alá, vagy büntet- 
hető, a mely nem képezte a kiadatás alapját, ha csak ebbe az őt kiadott 
kormány bele nem egyez ; mely kormány a jelen szerződés V. czikkében 
emiitett okiratok valamelyikének felmutatását kívánhatja. Ezen kormány 
beleegyezése ahhoz is kikérendő, hog)^ a vádlott egy harmadik országnak 
kíadathassék. Mindamellett ezen beleegyezés nem szükséges, ha a vádlott 
maga önként kívánta, hogy fölötte ítélet hozassék, vagy hogy büntetését ki- 
tölthesse, vagy ha a fent kitett határidő alatt nem hag}ta el azon ország 
területét, melynek kiadatott. 

XI. CZIKK. 

Kiadatásnak nincs helye : 

1. Ha a büntetendő cselekmény, melynek alapján a kiadatás kéretett, a 
magas szerződő felek területén kívül követtetvén el, ugyanily kérelmet ter- 
jeszt elő azon ország kormánya is, melynek területén a cselekmény elkövet- 
tetett. 

2. Ha azon egyén, kinek kiadatása kéretett, azon büntetendő cselekmény 
miatt, mely a kiadatás iránti megkeresésre okul szolgált, a megkeresett or- 
szágban már bűnperben állott és az eljárás megszünteltetett, vagy felmen- 
tetett, vagy még perben áll. 

3. Ha a vádbeli cselekmény elkövetése után vagy az üldözés vagy elítélés 
után, az eljárás, vagy a büntetés azon ország törvényei szerint elévült, mely- 
ben az idegen tartózkodik. 

XII. CZIKK. 

Ha a magas szerződő felek egyikének területén át kell oly egyént kisérni, 
kinek kiadatása a másik szerződő fél részére egy harmadik kormány által 
engedélyeztetett, az első nem fogja azt ellenezni ; feltéve, hogy a kérdéses 
egyén nem az ő állampolgára, hogy a kiadatás alapjául szolgáló büntetendő 
cselekmény a jelen szerződés I. és II. czikkében felemlittetík és hogy ez nem 
esik a III. és XI. czikkek határozatai alá. 



i887 : VL t, ez. Kiadatási szerződés Monacóval, 1 1 

Arra nézve, hogy valamely vádlott átkisérése a jelen czikk értelmében meg- 
engedtessék, elegendő, ha az ez iránti kérelem diplomatíai utón az V. czikk- 
ben emiitett eljárási okiratoknak eredetben vagy hiteles másolatban való csa- 
tolása mellett előterjesztetik. A mi a kiséretet illeti, az átkisérés azon ország 
közegeinek közreműködésével foganatosítandó, a mely a területén való át- 
kisérést megengedte. 

XIU. GZIKK. 

Ha a szerződő kormányok egyike nem politikai bűnvádi ügyben a másik 
államban lakó (anu kihallgatását vagy más vizsgálati cselekmény teljesítését 
tartja szükségesnek, e vé^ől a megkereső levél diplomatiai utón küldetik át 
és a megkeresés teljesítendő azon ország törvényei szerint, melynek terü- 
letén a tanúkihallgatás, vagy a vizsgálati cselekmény eszközlendő. 

XIV. CZIKK. 

Ha valamely tanúnak személyes megjelenése nem politikai bűnvádi ügy- 
ben tartatik szükségesnek vagy kívánatosnak, azon állam kormánya, melynek 
területén az tartózkodik, őt felszólítja, hogy a másik állam hatóságai részéről 
hozzá intézendő felhívásnak feleljen meg. 

A személyes megjelenés költségeit mindig a megkereső állam viseli és a 
diplomatiai utón küldendő felhívásban megjelöli az összeget, mely a tanúnak 
útiköltség és időmulasztás fejében utalványoztatík, valamint azon előleget, 
melyet a megkeresett állam, a megkereső állam terhére, az egész összegből 
kifizethet. 

Ezen előleg a tanúnak azonnal kiadatik, mihelyt kijelentette, hogy a fel- 
hívásnak meg akar telelni. 

A két ország valamelyikéből idézett tanú, a ki a másik ország bíróságai 
előtt önként megjelen, ott bármily honosságú legyen is, nem üldözhető és le 
nem tartóztatható, sem előbbi büntetendő cselekmények, sem elítélés folytán, 
sem pedig azon ürügy alatt, hogy ő azon perben, melyben mint tanú szere- 
pelni fog, a büntetendő cselekmények részese. 

XV. CZIKK. 

Ha valamely nem poütikaí bűnvádi ügyben a szerződő államok egyikének 
bíróságai czélszerünek vagy szükségesnek tartják oly bizonyítási eszközök 
vagy okiratok közlését, melyek a másik állam hatóságainak birtokában van- 
nak, az ez iránti megkeresés diplomatái utón eszközöltetik. 

A megkeresett kormány ennek helyt fog adni, a mennyiben ezt különös 
tekintetek nem ellenzik. A megkereső kormány, mihelyt lehetséges, a közle- 
ményeket vissza fogja adni. 

XVI. CZIKK. 

Ha a magas szerződő felek egyike szükségesnek tartja, hogy valamely bűn- 
vádi ügyben hozott határozat közöltessék a másik fél területén tartózkodó 
személylyel, az íratok diplomatiai utón küldendők át a megkeresett kormány 



12 i887 : VL t ez. Kiadatási szerződés Monacóval. 

illetékes hatóságaihoz, a melyek ugyanezen utón fognak küldeni oly bizo- 
nyítványt, melyben a közlés igazoltatik, vagy a fenforgó akadályok okai meg- 
jelöltetnek. 

Azonban megjegyeztetik, hogy oly büntető Ítéletek közlésének nincs helye, 
a melyek a szerződő felek eg\ikének biróságai által, a másik fél honosai ellen 
hozattak. 

A birósági okiratok közlése által a megkeresett kormány felelősséget nem 
vállal magára. 

XVII. CZIKK. 

A jelen szerződés élteimében egymással közlendő minden iratokhoz és 
okiratokhoz német vag}- franczia forditás melléklendő, ha ezek nem a meg- 
keresett biróság nyelvén vannak szerkesztve. Az ezen forditások által okozott 
költségek az egyik és a másik részről megtéríttetnek. 

XVIII. GZIKK. 

A magas szerződő felek kormányai kölcsönösen lemondanak azon költsé- 
gek megtérítésének követeléséről, melyek a területükön a vádlottak, vag}' 
elitéltek kiadatása folytán, a jelen szerződés \ III. czikkében említett tárgyak 
visszaküldése, megkeresések teljesítése és a bizonyítási eszközök, valamint 
az okiratok megküldése és visszaküldése folytán felmerültek. 

A kiadott egyének átkísérési és élelmezési költségei, a két állam közötti 
területen a megkereső kormányt terhelik, a melynek azt is ki kell eszközölni, 
hogy az átszállítást harmadik államok területeiken megengedjék. 

Szintén a megkereső kormányt terhelik azon egyénnek a másik hatalmas- 
ság területén való átkísérése és élelmezési költségei, a kit a megkereső kor- 
mánynak egy harmadik állam adott ki. 

Ha a tengeren való szállítás czélszerűbb lenne, a kiadandó egyén azon 
kikötőhöz szállítandó, melyet a megkereső állam díplomatiaí üg}'nöke kijelöl, 
foltéve, hogy a kijelölt kikötő a megkeresett államban fekszik. 

A tengeren való szállítás köhségei mindig a megkereső kormányt terhelik. 

XLX. GZIKK. 

A jelen szerződés a magas szerződő felek területein érvényben lévő tör- 
vények által megszabott kihirdetés után való tizenegyedik naptól fogva lép 
hatályba, és még egy évig marad hatályban a magas szerződő felek egyiké- 
nek felmondása után. 

A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítések, mihelyt lehet- 
séges, Bécsben ki fognak cseréltetni. 

Ennek hiteléül az illető teljhatalmazottak a jelen szerződést aláírták, s azt 
pecsétjeikkel ellátták. 

Kelt Bécsben, ezernvolczszáz nvolczvanhatodikí februárius hó haszon- 
kettedikén. 

(P. H.) Szögi/ény s. k. 
(P. H.) Naldini Ott. s. k. 



Í887 . VIL és VIIL t, ez. 



13 



VU, TÖRVÉNY-CaaKK 

a honvédelmi ministerium elhelyezésére szolgáló áiiam épülettel 
szomszédos teleknek és az azon levő épületnek megvételéről.^^) 

(Szi^ntesitést oyert 1887. évi február 19-^n. Kihirdetietett az « Országos Törvénytár t-ban 1887. évi 

február átt-áo.) 

1. §. A honvédelmi ministerium elhelyezésére szolgáló államépüleltel szom- 
szédos (a budai 7. számú telekjegjzőkönyvben irt 38. helyrajzi és 218. régi 
összeirási számú) teleknek és az azon levő épületnek megvétele ezennel en- 
gedélyeztetik ; s a honvédelmi minister felhatalmaztatik, hogy az e czélra 
szükséges 43,000 forintnyi vételár fedezése végett, a Ludovika-akadémiai 
alap rendelkezésre álló tőkéit, a mondott 43,000 forint erejéig kölcsönkép 
igénybe vehesse. 

2. §. A Ludovika-akademiai alapból ekként kölcsönvett 43,000 forint tőke- 
összeg, 5% kamatozás és V* Vo tőketörlesztés mellett, az i887-ik évi január 
i-ső napjától kezdődőleg, 41 Vs éven át 2,472 forint 50 kr. évi összeggel 
fizettetik vissza ; mely 2,472 forint 50 kr. a honvédelmi ministerium költség- 
vetésében <i[ központi igazgatási) czim alatt felvétetik. 

3. §. Ezen adásvevési ügylet s az arra vonatkozó összes iratok bélyeg- és 
illetékmentesek. 

4. §. Ezen tönény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg. 



Vm. TÖRVÉNY-CZIKK 

az 1S78 : V. törvényezlkk 27. fának módosítása Iránt^*^) 

(SzeDtesitést nvert 1887. éri február il-én. Kíhirdetteieti az c Országos Törvénytár >)-baD 1887. évi 

február 26-án.) 



1. ^. A királyi bíróságok ítéletei alapján 
Idefolyó pénzböDtetések — hacsak azoknak 
mas czélra fordítását az ítélet alapjául szol- 
gáló tönény világosan ncra rendeli — egy- 
negyedrészbén elbocsátott szegény foglyok 
segélyezésére és ífju foglyok számára rendelt 
javitd-intézetek fentartására, háromnegyed- 
részben pedig fogházak, börtönök, államfogház 
és fegyház, valamint a szükséghez képest új 
javiió-intézeiek felállítására fordítandók.(8) 

2. §. A közigazgatási hatóságok által meg- 



állapított pénzbüntetések — hacsak az ítélet 
alapjául szolgáló törvény, ministeri rendelet, 
vagy törvényhatósági szabályrendelet más vi- 
lágos rendelkezést nem tartalmaz — köz- 
igazgatási fogházak és tolón czházak létesíté- 
sére fordítandók. 

Ezen czélokra fordítandók az 4879: XL 
t. ez. alapján kirótt pénzbüntetések is, a meny- 
nyiben azok a közigazgatási hatóságok hatás- 
körébe utalt kihágások eseteiben a közigazga- 
tási hatóságok által szabatnak kiS^f 



{1) Az ezen t czikk alapján mepett telken való építésről v. ö. 1889: XXni. t. ez. a honvédelmi miniszte- 
riom elhelyezésére szolgáló államépaiet kiépítéséről és az erre szükséges költségek fedezéséről. V. ö. még 
1879: IX. t. ez. a honvédelmi minisztérium elhelyezésére Budapesten a várban emelendő álIamépQletről s as 
erre megkívántató költséj^k fedezéséről. 

(2) Az 1887: vm. t. ezíkket lényegesen módosítotu a fogház- és elzárás-büntetés végrehajtása és a pénz- 
bfinteiésekből befolyó összegek felhasználásáról szóló 189i: XXVII. t ez. 

Az 1887: VIII. u czikk által alkotott fo^házépftési alapból fedezendő az 1888: 10. t. ezikk alapján Buda- 
pesten emeh törvénykezési épület költségeinek evi kamat- és törlesztési szükségletének Í3,100 frtos hányad- 
része (1888: m. t. ez. 4. §.). Az 1887: Vm. t. ez. határozatai voluk alkalmazandók a határ- és földmérési 
jelek bÜDtetőjogi védelméről szóló 1891 :XU. i. czikkbe ütköző vétségek tekintetében (o. §.). 

<3J E §-t pótolja az 189i: XXVII. t. ez. 3. §-a. 



14 iS87 : IX, t ez, Szei^zőijog oltalma h\ szerződés Ausztriával. 

3. §. A pénzbüntetésok ez idő szerint rendelkezésre álló készletéből egy 
millió forint elkülönítendő, és mint elbocsátott szegény foglyok segélyezéséré 
és iljii foglyok számára rendelt javitóintézetek fentartására szolgáló tartalék- 
alap az igazságügyminister által gyümöicsözőleg kezelendő. Ezen egy millió 
forint kamatjövedelme a rabsegélyezésre és javitóintézetek folyó kiadásaira 
szintén felhasználható. 

4. §. Az egy millió forinton felül meglevő pénzkészletből egyszerminden- 
korra 100,000 forint a 2. §-ban kijelölt czélokra a belügyminister rendelke- 
zésére bocsátandó, a többi pedig már az 1887-ik évben az 1. §-ban emiitett 
építkezésekre fordítható. 

5. §. A pénzbüntetésekből az l-s6 és !2-ik §. 0. §. A pénzbüntetéseknek a jelen törvény 



l-s6 és 2-ik §-ai alapján leendő megosztása 
mindazon pénzbüntetésekre alkalmazandó, me- 
lyek az i887-ik évi január hó i-só napja után 
folynak be. 



alapján építkezésekre fordítandó összeg éven- 
ként az igazságüg}'i, illetve a belüg>i költség- 
vetésekbe veendő fel, és felhasználása zárszá- 
madásilag igazolandó. 

Az iH87-ik év folyamán eszközlendó ily 
építkezések csak zárszámadásilag igazolandók. i 

7. §. Ezen törvény a kihirdetéssel azonnal hatályba lép, s végrehajtásával 
az igazsági és belügyi ministerek bizatnak meg. 



IX, TÖRVÉNY-CZIKK 

az irodalmi és művészet! művek szerzői Jogának kölcsönös oltal- 
mát illetőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és or- 
szágok kormányával kötendő egyezmény iránt(^) 

(Szentesítést nyert 1887. évi mirczíiis i-én. Kihirdettetett az aOrszá^ros Tönénylár»-ban 1887. évi 

roárczius 8-án.) 

Felhatalmaztatik a kormány, hogy a birodalmi tanácsban képviselt király- 
ságok és országok kormányával a következő egyezményt köthesse meg s ezen 
egyezmény hatályba léptének napját a nevezett kormánynyal egyetértve, 
rendelet utján állapithassa meg/^^ 

I. CZIKK. 

Az irodalmi vagy művészeti művek szerzői és ezek jogutódai, ide értve a 
kiadókat is, a két állam mindegyikének területén kölcsönösen azon előnyök- 
ben részesülnek, a melyek ott irodalmi vagy művészeti művek oltalmára tör- 
vényesen fennállanak vagy fennállani fognak. 

Ennek folytán az irodalmi vag}' művészeti művek szerzői és jogutódaik, 
ha ezen művek a két állam egyikének területén jelentek meg, jogaiknak a 



(1) Ez egyezmény az 1878: XX. t. czikkbe foglalt és ai 1887: XXIV. t.cz. illal meghosszabbított, ill. fen- 
tJirtott vám- és kereskedelmi szövetség XIX. czikkének folyománya. 

Magyarországon a szerzői jogról az 1884: XVI. t. ez. intézkedik. Ausztriában az irodalom, a művészet és 
a fényképészet művein való szerzői jogról az 1895 decz. i6. törv. (1895. R. G. BI. 197) rendelkezik. 

(2) V. ö. a m. kir. minisztérium 1887 jun. 7. 20i9. M. E. sz. rend. (1887. R. T. 150a), ez egyezmény 
közzététele tárgyában. 



1887 : IX, t, ez. Szerzői jog oltalma ir. szerződés AusztriávaL 15 

másik állam területén való minden sértése ellen ugyanazon oltalomban és 
jogsegélyben fognak részesülni, mintha a jogsértés a másik állam területén 
megjelent valamely irodalmi vagy művészeti mű szerzője vagy ennek jog- 
utóda ellen követtetett volna el ; nemkülönben az irodalmi vagy művészeti 
művek szerzői és jogutódaik, ha a két államterület valamelyikének honosai 
vagy lakói, a másik állam területén hasonlóképen jogaiknak minden sértése 
ellen ugyanazon oltalomban és jogsegélyben fognak részesülni, mintha a 
jogsértés a másik területen honos vagy lakos szerző vagy ennek jogutóda 
ellen követtetell volna el. 

Mindazonáltal ezen előnyök a szerzőket és jogutódaikat a másik területen 
csak azon esetben illetik meg, ha az illető mű eredete területén is törvényes 
oltalomban részesül, de nem tarthatnak a másik területen sem azon határ- 
időn tul, a mely az eredet területén a szerzőknek s jogutódaiknak biztosit- 
tatik. 

Ezen kifejezés birodalmi vagy művészeti műveki> alatt értendők : könyvek, 
röpiratok és más irói művek ; szinművek, zeneművek, zenés szinművek, rajz- 
művészeti, festészeti, szobrászati művek, metszetek ; kőnyomatok ; illustra- 
tiók ; földtani és földrajzi térképek ; földrajzi, helyrajzi, természettani, mér- 
tani, építészeti és más műszaki rajzok, tervek, vázlatok és domborművek, 
valamint általában minden tudományos irodalmi vagy művészeti termék. 

II. CZIKK. 

A mennyiben a szerzői jogról szóló 1884. évi X\'l. magyar törvényezikk 
szerint egyes szerzői jogok biztosítása végett szükséges a nyilvános lajstromba 
való beiktatás ; ezen beiktatások, hogy ha ezeket olyan szerzők vagy jogutó- 
daik kérik, a kiknek jogai csupán csak a jelen szerződés alapján óvhatok 
meg, a cs. kir. kereskedelmi ministeriumnál Bécsben történhetnek, a hol e 
czélból külön lajstrom vezetendő. 

Az ezen lajstromba történt bevezetések minden hónap végén kihirdetés 
végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriummal köz- 
lendők. 

Ez iránt a részletesebb szabályokat a birodalmi tanácsban képviselt király- 
ságok és országok kormánya fogja rendeleti utón kibocsálani.^^^ 

III. CZIKK. 

Ezen egyezmény határozmányai azon irodalmi vagy művészeti művekre is 
alkalmazandók, a melyek ennek hatálybalépte előtt már léteztek. 

Mindazonáltal az ezen egyezmény hatálybalépte előtt készített azon pél- 
dányok, a melyeknek előállítása eddig nem tiltatott, ezentúl is terjeszthetők. 
Szintén használhatók még négy évig a jelen egyezmény hatálybeléptétől szá- 
mítva, az ezen hatálybalépéskor meglevő többszörözési készülékek: mint 
tömöntvények, fametszetek és mindennemű metszett lapok, valamint kő- 
nyomatu kövek, ha ezek előállítása eddig nem volt tiltva. 

Az ilyen példányok terjesztése és a megjelelt készülékek további haszná- 



éi) V. ö. \mi: XVI. i. ez. 7., 13., 55., 65. §§. 



16 i887 : X. L ez. Szegényjog biztosit, ir. szerz. a német hirodcUommal. 

lata azonban csak az esetben engedtetik meg, ha az érdekelt félnek a jelen 
egyezmény hatálybaléptétől számítandó három hónap alatt előterjesztett ké- 
relme folytán az illető kormány által a megjelelt példányok és készülékek 
leltároztattak és különös bélyeggel elláttattak. 

Jelen egyezmény hatálybalépte előtt jogosan előadott színművek, zene- 
művek és zenés színművek ezentúl is előadhatók/^^ 

IV. CZIKK. 

A jelen egyezménynek a két törvényhozás helybenhagyása után mindkét 
állam területén egyidejűleg kell hatályba lépni ; a hatálybalépés időpontját a 
két kormány egvetértve fogja meghatározni. 

Jelen egyezmény, hatálybaléptétől számítva, tíz évig hatályban marad és 
ha fel nem mondatik, ezen idő lejárta után további két évre és így tovább két 
évről két évre hallgatagon meghosszabbítottnak fog tekintetni. 

A felmondásnak az egyezmény hatálya idejének lejárta előtt egy évvel kell 
történni. 

A jelen törvény kihirdetésének napján hatályba lép. 

Végrehajtásával az igazságügyi és a földmivelés-, ipar- és kereskedelem- 
ügyi ministerek bízatnak meg. Az egyezmény II. czíkke értelmében közlendő 
beiktatások kihirdettetése a horvát-szlavon-dalmátországi bánnal egyetértőleg 
fog eszközöltetni. ^^^ 



X. TÖRVÉNY-CZIKK 

a német birodalommal 1886. évi má|us d-én Bécsben, a szegény- 
Jog kölcsönös biztosítása iránt kötött államszerződés beczikkelye* 

zése tárgyában. 

(Szentesítést nyert 1887. évi inárczíiis 7-én. A meferositő okmányok kicseréltettek Béesbeo 1887. évi 
február ü-én. Kihirdettetett az c< Országos Törvény tár '•-ban 1887. évi márczius 8-án.) 

ö Felsége Ausztria császárja és Magyarország apostoli királyának, és ő Fel- 
sége a német császár és Poroszország királyának meghatalmazottjai által, a 
szegényjog kölcsönös biztosítása tárgyában Bécsben 1886. évi május hó 9-én 
kötött államszerződés, miután az országgyűlés által elfogadtatott és utóbb 
mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősíttetett, ezennel az or- 
szág törvényei közé iktattatík. 

Szövege a következő : 

ö Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország 
apostoli királya egyrészről, és 

ö Felsége a német császár, Poroszország királya a német birodalom nevé- 
ben másrészről, azon óhajtól indíttatva, hog}' mindkét fél honosainak a sze- 



li) V. ö. 1884: XVI. t. ez. 76— 7a §§. 

(2) V. ö. 1887 okt. 14. 35,441. sz. i^razs. min. rend. az irodalmi és művészeti művek sierzöi jogának 
kölcsönös oltalmát illetőleg Ausztriával kötött szerződés lár^ryában; 1887 jun. 22. 30,087. sz. foídm., 
ipar- és keresk min. rend. ez efryezmény \éjrrehajtása tárgyában (1887. R. T. 1948). 



i88n : X. t. ez. Szegényjog biztosit, ir. szerz. a német birodalommcd. 17 

gényjog kedvezményében való kölcsönös részesítése megkönnyíttessék és ez 
iránt egyezmény köttessék, e czélból teljhatalmazottjaikká kinevezték, és 
pedig: 

Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország 
apostoli királya : 

Az ő valóságos belső titkos tanácsosát és kamarását, a császári ház és a 
külügyek ministerét, hadseregeiben altábomagyát, kőröspataki Kálnoky Gusz- 
táv j^fot, és 

Felsége a német császár, Poroszország királya : 

Az ő főhadsegédét és lovassági tábornokát VII. Henrik Reuss herczeget, 
rendkivüli és telj hatalmazott nagykövetjét ő császári és apostoli királyi Fel- 
ségénél ; 

a kik meghatalmazásaikat kölcsönösen közölvén, a következő határozmá- 
nyokban állapodtak meg : 

I. CZIKK. 

Az osztrák és a magyar honosok a német birodalomban és a német biro- 
dalmi honosok Ausztriában és Magyarországban a szegényjog kedvezményé- 
ben ugyanazon törvényes feltételek mellett részesülnek, mint azon ország 
honosai, a mely országban a szegényjog engedélyezését kérik. 

IL CZlKK. 

A szegényjog kedvezményét igénybevevő idegen részére a szegénységi 
bizon}ít>ány minden esetben rendes tartós lakhelyének hatósága által álli- 
tandó ki. 

Ha a kérelmező nem azon országban lakik, a melyben a szegényjogért 
folyamodik, akkor a szegénységi bizonyítvány az Ausztria-Magyarország és a 
német birodalom közt 1880. évi február hó 25-én kötött szerződés értelmé- 
ben hitelesítendő. 

Ha pedig a kérelmező azon országban tartózkodik, a melyben a kérelmet 
előterjeszti, akkor ezenkívül felőle hazájának halóságaitól értesülések szerez- 
hetők. 

Ul. CZlKK. 

Azon osztrák, illetőleg magyar honosok, a kiknek a német birodalomban, 
és azon német birodalmi honosok, a kiknek Ausztriában vagy Magyarország- 
ban a szegényjog kedvezménye megadatott, ugyanott teljes joggal felmentvék 
minden biztosítékadástól vagy letéteményezéstől is, mely belföldi ellen pe- 
relő idegentől mint ilyentől azon biróság töi*vényei szerint, a hol a per fohik. 
bármely néven követelhető lenne. 

IV. CZIKK. 

A jelen egyezmény a megerősitési okiratok kicserélése napján lép hatályba 
és a szerződő felek egyikének felmondása után még hat hónap lefolyásáig: 
hatályban marad. 

Jlaffyar TAnrénytár. 1887—1888. 3 



18 i88n : XL és XIL t ez. 

Ennek hiteléül mindkét fél teljhalalmazottjai jelen szerződést aláirtak és 
pecsétjeikkel ellátták. 

Kelt Bécsben, 1886. évi május hó 9-én. 

(L. S.) H. V/L P, fíeuss m. p. 
(L. S.) Kálnoky m. p. 



XI. TÖRVÉIVY^<:ZIKK 

a honvédcsapatok tartalék-liadikészleteiiiek és a népfölkelési csa- 
patok eyy része felszerelésének beszerzésére megkívántató rend- 
kívüli költségek fedezéséről. 

(Szeniesilést Dyert 1887. évi mirczíiis 7-éD. Kíhirdettelett az cOrszágos TörvénylirA-bao 1887. éri 

márcziiis K-án.) 



i. g. A honvédelmi ministernek azon czélra, 
hogy a honvt'dcsapatok tartalék-hadíkészlctelt 
és a ni'pfölkclé.^i csapatok egy részének fel- 
szereléséi beszerezhesse, ezennel 7.400,000 
forintnyi rendkivüli liilel engedélyeztetik. 

% §. Ezen összeg a honv(^delml tárcza 
4887. évi állami kiadásainál VI. fejezet, 4. 



czím alatt számolandó el, és azon módon 
fedezendő, mely mód az 4887. évi állami 
köliség vetésről szóló törvényben az állami 
háztartás hiányának fedezésére állapittatik meg. 
8. §. ' Ezen törvény végrehaj U-sával a hon- 
védelmi és a pénzügyi ministerek bízatnak meg. 



Xn. TÖRVÉXY-CZIKK 

az 1887. é\i állami költségvetésről.(i) 

(Szentesítést nyert 1887. évi márczius 19-én. KiliírdellelPtt az « Országos Törvénytár A-ban 1887. évi 

márczius iO-án.) 

4. §. Az 4«87. évre a magyar korona orszá- 1 A) Rendes kiadások. 

gaínak rendes kiadásai : fn 

llárotnszázhuszonöt millió kilenvzszáz- ' I. Fejkzkt. A királyi udvarurlás költ- 

ötvennéyyezer fiáromszáztiz&nöl o. é. fo- séj:ei 4.650,00(1 

rintban ; ti. Fejezet. cs. és ap. kírálvi Felséj^e 

átmeneti kiadásai : kí.hineii irodája és e kabíneU imda 



Kéf millió négyszázharminrzötezer kél- 
százharminczhárom o. é. forintban ; 
beruházási kiadásai : 



nviifrdij.-ii 71,300 

III. Fejezet. Orszápfrvülés: 

1. A főrendiház kiadásai ... „. „. 55,714 

!2. A képviselőház kiadásai l.(U8,0»a 



Tizenhét millió hétszázneyyvetikétezer 3. Az orszájrKyüIési jfyorsiroda sze- 

halszáznifolczvan o. é. forintban ; | mélyzetének illetméuvéi .. ... 31,470 

rendkix iiii közösugvi kiadásai : 4. A majryar deleíratió'kiadásai ... 30,000 



\eijy millió egyszázótvetiezer kilencz- 



5. Az áil.'inii közÖA fÜKj^ő adósságot 



szé^e.^é, 0. é. foriutban állapitutuak és ; n.tlt "'^.'l^íí "U-piu.u ''"^ 
ajaiiltatnak meg. .-..,. ' közösüfTvi kiadásoUióI a magyar ko- 

± ^. hzeii összegek a következő fejezetek, r.,„a orszájrait illető összeg 29.470,457 

czimek és rovatok szerint oszlanak meg : | V. Fejezet. Az 1849. évtől az 1807. évig 



(i) Az [88(>. évi állaniköltsépMési az l^Mi: VI. t. tv... az 1K88. évit pedig az 1888: \l.t. cz. tartaimazn. 
Az 1KH7:XII. i. ez. tiatái\ái ídei^leuesen nicfitu sszal bíija (indtmníiy) az 1887: XUI. t cz. E költség- 
lésre vonaikoznak az 188/: XV— XVII.. XIX., 1888: 1., 1H«9: VIII. t, czikkek. 



vetésre 



i887 : XIL t ez. Az 1887. évi áüamköltségvetésről 



19 



frl 
fcDDilkjtt kőtponti kormány köiegei- 

nek nyufi^dijai italinyképen 1A,H!S 

\ l. FuEZET. Nyugdijak: 

t.Orszig^és 14,056 

á. Állami számvevőszék 14,173 

3. Ministerelnöksé^ 5,6i9 

4. ö cs. és ap. kir. Felséfi^ személye 

köraJi ministerium ... ^ 7,577 

5. Ilorvái-sziavon-dalmát minísterium 3,0Í5 

6. Belofmnínisterium 431,870 

7. PéQzáVyministeríum i.21i,000 

H. közmunka- és közlekeilési ministe- 

riimi 404,000 

!l. Főldmivelés-, ipar- és kereskedelmi 
ministenum 454,318 

10. Vallás- és közoktatásfigyí ministe- 
num 166,732 

11. I^^azsái^öjTV'i ministerium 919,231 

12. IIoDvédeimi « 356,166 

VII. Fkiezkt. Állami adósságok: 

I.Az 1867: XV. i. czikkben eiválbll 
államadósság járulék: 

Évi járulék folyó pénzértékben 17.387,700 

Évi jánUék ezösiben 11.776,000 

Évi törlesztési járulék folyó pénzér- 

teklien 1.000,000 

Évi törlesztési hányad ezüstben ... 150,000 

2. f^dtehermentesilés és örökváltsá- 

jeok: 

kamatok és járadékok 9.430,142 

Tóketörleszlés 7.611,451 

Tőkebeli kieí^enlitések 5,000 

Járulék a földieliermentesitési alap- 

igaz^tóság költsé^i fedezésére 40,575 

Jánilék az erdélyi igazoló bizottmány 

költségei fedezésére 3,988 

Kőtvényüriapok és szelvényívek elő- 

áUitásí költségei 2,000 

3. Szőlödézsma váltság: 

Kamatozás 440,455 

Törieszlés 1.886,700 

Tőkebeli kiegyenlitésekre 200 

Kezelési köllsegek 44,810 

l. Maradvány- és irtványfoldek meg 
válUsa: 

Kamatok 114,200 

Törlesztés 97,000 

Tökebeli kiegyenlitésekre 1.000 

Kezelési költségekre 7,330 

5. Az 1867: Xin. t ez. alapján felvett 
vasúti kölcsön: 

Kamatok 4.570.200 

Töríesztés 1.ti2,(KK) 

Kezelési költségek 36,596 

6. Az 1K70: X. t. ez. alapján felvett sor- 
Miiási kölcsön: 

Évi Járadék ... 1.224,000 

Járulékok a pénzQgyminísterium hitel- 
BDveleti osztályának költségeihez 5,000 

Járulék a pénzfisy ministeri számvevő- 
sé? és a központi állami pénztár költsé- 
f:eibez 7,500 

Egyéb kezelési és sorsolási költségek 1,000 

7. Az 1 870: IXX. t. ez. alapián elvállalt 
badapesti láoczhíd-elsőbbségi kölcsön: 

Kamatok 57,438 

Tőketörlesztés 41,100 

Kezelési és sorsolási költség 227 

H. Az 1871: XXXVH. t. ez. alapján fel- 



vett {Tömöri ipar^asutak záloglevél- 
kölcsön: 

Kamatok 

Törlesztés 

KezMési költséi^ek 

9. Az 1871: XLV. U czikk alapján fel- 
vett 30 millió frtnyi kölcsön: 

Kamatok 

Törieszlés 

Kezelési költségek 

10. Az 1872: XX.XU. t. ez. alapján fel- 
vett 54 millió frtuyi kölcsön: 

Kamatok 

Törlesztés 

Kezelési költségek 

11. Az 1881:XXXII. t. ez. alapján fel- 
vett 4'Vo-os aranyjáradék- kölcsön: 

Kamatok 

Kezelési költségek 

12. Az 1880: Vin., IX.. 1881: X., XL, 
XLV., 1882: IV. t. czikk 4. g-a, XXL, 
XXIL, XLVU., 1883: lí., UI. t. czikk 
4. 8-a. XIL, XVL, XXVín., .XXXVI., 
XXXVIIL. topábbá az 1884:1. t. rz. 
4. 8-a, IV., VIU., LX., XIIL, XIX., 
XXIV., XL, 1885: IL L ez. 4. §-a. az 
1885: XX., valamint az 1886: XLX. 
t. czikk alapján felvett 5%-os papir- 
járadék-kölcsön: 

Kamatok 

KezHési költségek 

13. Ai 1880: Vili. IX. és 1881: XLu ez. 
értelmében kiliocsálott járadék-kötvé- 
nyek és az 1887. évi hiány fedezésére 
kibocsátandó ériékpaniroK kamataira 

14. A vágvölg)'i vasút vételárának hátra- 
lékos része után járó kamatra az 
1879: XXVn. t. ez. alapján 

15. Az 1K80:XX. l. ez. alapján fel- 
vett tiszai és szegedi kölcsön: 

Évi járulék 

Kezelési költségek 

16. Az 1880: XUV. t. ez. alapján a 
zágráb-károlyvárusi vasiitvonai meg- 
vétele folytán a cs. kir. szab. déli 
vasul-társaságnak fízetendő évi járu- 
lék 14. és 15. részlete 

17. Függő adósság: 

A közös függő adósság kezelési költ- 
ségeiből Magyarországot terhelő 3()°o ... 

Pénztári jegyek, biróí és árvaletétek 
kamataira, továbbá a pénztári jegyek elő- 
állitási, kezelési költsége és bankjutalék 

A tisza és szegedi alap pénzeiből 
állami kiadások fedezésére igénybe vett 

összegek évi járulékaira 

VIII. Fejbzbt. Kamatbiztositást élvezett 

vasutak átvétele folytán elvállalt 

adósság: 
I.Az 1876: L.t. ez. alapján a keleti 

vasút átvétele folytán elvállalt adósság 

és felvett 9.989,.'^00 frtnyi kölcsön: 

I. kibocsátású elsőbbségi kölcsön ... 

II. kibocsátású elsőbbs^i kölcsön . 

A 9.989,3<M) fipinyi kölcsön 

Kezelési költségez 

2. Az 1880: XXXVm. t. ez. alapián a 

tiszavídéki vasút megváltása folytán el- 
vállalt adósság: 



frt 



339,586 

140,813 

1,966 



1.337,687 

1.035,000 

3Kaft 



2.520,8U 

1.823,750 

6,808 



27.250,000 
73,962 



14,150,000 
15,000 



1.200,000 
41,470 



2.411,612 
5.286 



300,(N)0 

212,400 

1.508,000 

271,i92 



2.301,483 

1.875,787 

635,260 

11,164 



r 



20 



i887 : XIL t ez. Az 1887. évi áUamköltségvetésről. 



A résivény-szeivények beváltására . 

15.75<),(MH) frtnyí sorejegy-kölcsön évi 
járadéka 

aj 19.458,000 frtnyi elsőbbség köl- 
csön 5% kamatjára 

b) és tőketörlesztésére 

Kezelési költségek 

3. Az 188(:XXIX. t. ezíkk alapján az 
*EIs( erdélyi vasotn megváltása foly- 
tán elvállalt adósság: 
Részvény-szelvény kamatozására és 

beváltására 

Elsőbbségi kölcsön kamatozására és 
törlesztésére .. 

Az 1875: XLL és 187H:XI. t. czikk 
folytán felveit egyesitett vasnti beruhá- 
zási kölcsönből az első prdélyi vasútra 
eső részösszeg kamatozására & tőketör- 
lesztésére 

Kezelési költségek 

4. Az i88i: XxX. i. czikk alapján a 
báltaszék-dombovár-zákányi (dnna- 
drávai) vasút megváltása folytán el- 
vállalt adósság: 
Részvény-szelvény kamatozására és 

beváltására 

Elsőbbségi kölcsön kamatozására és 
törlesztésére 

Az 1875: XLI. és 1876: \I. t. czikk 
folytán felvett eg}'esiiett vasúti beruhá- 
zási kölcsönből a bátlaszpk-dombovár- 
zákányi vasútra eső részösszeg kamato- 
zására és tőketörlesztésére 

Kezelési költsépk 

5. Az 1884: XXXIX. t. ez. alapján az 
alföld-fiumei vasút megváltása folytán 
elvállalt adósság: 
Részvény-szelvény kamatozására és 

beváltására 

1. és II. kibocsátású elsőbbségi kölcsön 
Az 1875: XU. és 187(5: XI. t. czikk 
folytán felvett egyesitett vasúti beruhá- 
zási kölcsönből az alíold-liumei vasútra 
eső részösszeg kamatozására és tőketör- 
lesztésere 

Kezelési költségek 

IX. Fejezet. Előlegezések a vasúti ka- 
matbiztositás alapián 

X. Fejezet. Horvát -Szlavonországok 
beligazgatási szükséglete: 

1. Horvát-Szlavonországok autonóm 
kormányzatának az 1880: LIV. t. ez. 
értelmében 

% A polgárosított honát-szlavon határ- 
őnidék beligazgatási szükségletének 
fedezésérc 

XI. Fejezet. Állami számvevőszék: 

Személyi járandóságok 

Dologi Kiadások 

XII. Fejezet. Mwisterelnöksé^ : 

1. A ministerelnökség kölségei: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

2. A fiumei és a magyar-horvát tenger- 
parti kormányzó és személyzete költ- 
ségei: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások ... 

'X Rendelkezési alap 



frt 
309,472 

819,000 

972,900 

54,000 

5,192 



730,276 
1.072.696 



272,037 1 
5,6951 



241,978 
355,490 



11.326 
2,575 



964,335 
1.072,530 



75,976 
9,831 

7.485,691 



3.841,636 



2.200,0(H) 

105,000 
5,100 



72,600 
31.000 



24,880 

5,250 

200.(HM) 



írt 

XIII. Fejezet. cs. és ap. királyi Fel- 
sége karüli mifíisierium : 
Személyi járandóságok: 

Fizetések és lakpénzek 37,618 

Tiszti, személyi és mfiködési pótlékok 4.135 

Drágasági pótlékok 3,414 

Szolgák ruha illetményei 548 

Jutalmak és segélyek 1,200 

Dolop kiadások 1^^ 

XIV. Fejezet, fíorrát^zlavon-dal- 
mát minister és személyzete : 
Személyi járandóságok: 

Fizetések és lakpénzek 28,490 

Szolgák ruhailletményei . 300 

Jutalmak és segélyek 450 

Dologi kiadások 6.840 

XV. Fejezet. BelOgyministerium : 

1. Központi igazgatás és foldteher- 
mentesitési alapigazgatóság részére 
átalánykép 343,178 

2. Távirati kiadások 12,400 

3. Országos levéltár 3i,75(í 

4. Megyék közigazgatási, árva- és 
gyámhatósági kiadásai 4.515,0<M) 

5. A főispánok és a budapesti főpolgár- 

mestí'r fizetései 321,342 

6. Egészségug)'í tanács 1,800 

7. Általános közigazgatási kiadások:^ 
A nemzeti színház és a magyar kir. 

operaház állami segélyezésére 386,600 

A kolozsvári nemzeti szinház segélye- 
zésére és a színházi országos alap \\^s^ 

szitésére 14,000 

A nemzeti színházi alapok jövedelmé- 
ből a szinház szükségletére 2731^^ 

A magyar szinészegyesűlet segélye- 
zésére 5,000 

Delegápolási költségek 615,&i5 

Himlőoltási költségek 51^) 

Jánányok és más rendkívüli okoknál 

fogva felmerülhető költségek 5,000 

Szülházi kiadások 10,000 

Lelenczek és tönénvtelen ágyból szü- 
letett gyermekek lápdijai 73,600 

TéhJlydai kiadások 390,369 

Közbiztonsági kiadások 150,000 

Országos csendőrség és a predeali 
nemzetközi vasútnál rendőri szolgálat 

szükséglete ... 3.210,8IK) 

Toloncz-kiadások 67,376 

Életmentési díjak 800 

((Hivatalos lapn költsége ... 7,500 
Országos tönények és rendeletek tárá- 
nak költségei 24,020 

Dudapesti önkéntes tüzoltó-eg\'let se- 
gélyezésére 5,000 

Fővárosi rendőrség átalánya 916,418 

Útlevelek kiállításával járó költségek 4,liy7 

ElőnMiem látható költségek 6,000 

Karhatalmi költségek ... . 5,00<l 

Országgyűlési képviselők választása 
és a választók névjegyzékének kiigazí- 
tása alkalmával felmerülő költségekre ... 8,000 

Katonai elöfogatí dijpótlékokra szük- 
séges költségek 8,70t> 

XVI. Fejezet. Péuziigyministerium : 
1. Központi igazgatás: 

Személyi járandóságok 578,808 

Dologi kiadások ... 142,600 



Í887 ; XII. t ez. Az 1887. évi áUamköUségvetésről. 



21 



2. Péozfig) I közígaz|;alá8Í bíróság: 

Személyi járandóságok 

Üulogi kiadások 

3. Pénzügyigazgatóságok és számvevő 
osziáivok: 

Személyi járandóságok 

Dologi Kiadások 

i. Illetékkiszabási hivatalok és illeték- 
kezelési számtisztek: 

Személyi járandóságok 

I>ologi kiadások 

5. Adófeliigyelök és azok segédsze- 
m^yzete: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

6. JFölaadó-nyilvántartási feifigyelősé- 
gek, belv-szinelésí felügyelőségek és a 
kolozsvári kataszteri igazgatóság: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

7. Állami pénztárak: 

a^ Központi állami pénztár 

ő) Állami pénztár Budapesten 

cj Állami pénztár Zágrábban ... .. 

8. Adóhivatalok: 

Személv i járandóságok 

Dologi kiadások 

9. Pénzügyőrség: 
Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

10. Jogügyi Igazgatóságok: 
aj Sfagyarorszá^: 

Személvi járandóságok 

Dologi líadások 

bj Horvát-Szlavonország: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

1 1 . Kincstári ügyészségek: 

Személvi járandóságok 

Df>logi kiadások 

12. Pénzügyi törvényszékek Horvát-Szla- 
▼ODországban 

13. Állandó kataster: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

14. Bányászati és erdészeti akadémia 

Selmeexbányán 

Bányász-iskola Selmeczbányán ... 

Bányász- iskola Felsőbányán 

Bányász-iskola Nagyágon 

15. E$;yenes adók kezelési, kivetési és 
beoedési költségei 

A hadmentességi di írói szóló 1880:XXVII. 
L cz. tí. §-a értelmében a külön alap 
javára fordítandó 

10. Foeyasztásí adók beszedési költségei 

17. A fogyasztási adó visszatérítések fel- 
osztásából az 1878: UX. t. ez. ± §-a 
értelmében Mag>'arország terhére a 
szesz-adó czimen 

18. Határvám kezelési költségei 

19. Bélyeg kezelési költségei 

3(K Jogilletékek és dijak kezelési költ- 

segei ... ... ... ... ... ... ... ... 

21. Fémjelzés üzemi és kezelési költ- 
ségei 

22. Úk hid- és révvám Horvát-Szlavon- 
országban 

23. Dobáoyjövedék: 



frt 

90,U1 
7,178 



713,203 
132,558 



i29,806 
52,421 



765,073 
311,013 



136,325 
32,938 

61,673 
3i,388 
16,204 

1.141,543 
2.127,119 



(i3,080 
3,253 

14,665 
1,820 

61,032 
8,363 

6,095 

414,625 
115,375 

106,717 

9,406 

10,415 

570 

892,4(K) 



828,535 
321,554 



441,676 
406,203 
207,700 

49,700 

10,054 

2,700 



Duhányjövcdékí központi igaigttóság 
Vétel, jártás, eladás 

24. Lottójövedék 

25. SójÖvedék 

26. Perköltségek 

27. Állami jószágigazgatások és szám- 
vevő oszlályok 

28. Állami jószágok 

29. BányaigazgalóságoK és számvevő- 
ségek . .. 

30. Fémbányászat és opálbánya 

31. Fémkohászai . . 

32. Pénzverő hivatal fém beváltással 
együtt 

33. Vasmüvek: 

Központi vasműigazgalóság 
Vasgyárak 

34. Zsilvölgyi kőszénbánva 

35. Sótermelés . ' 

36. Felhagyott bányamüvek és a bányá- 
szat körüli egyházi és jótékony czélok 

37. Állami nyomda 

38. Állami épületek 

39. Budapesti állami hidak 

40. Különféle kiadások 

XVII. Fejezet. Kfizmutika- és közle- 
kedési ministerium : 

1. aj Központi i^^izgatás: 

Személvi járandóságok 

Dologi \iadások 

OJ Tarifa-bizottság és vasúti tisztképző 

tanfolyam 

cJ Vasúti kormánybiztosok 

2. Magyar kir. postatakarékpénztár: 

aj Személyi járandóságok 

bJ bo\o^\ kiadások: 

A posta alkalmazottak dijjutalékai 

üti Költségek és napidijak 

Házbérek 

Épülotfentartási költségek 

Hivatali és kezelési költségek 

Leltári tárgyak beszerzése 

Betétek után fizetendő kamatok . 

Előre nem látható kiadások 

cJ A postatakarékpénztári tanács 
költségei 

3. Államépitészeii és folyam mérnöki 
hivatalok: 

Személyi járandóságok: 
Államépitészeii hivatalok 

Folyammérnöki hivatalok 

Dologi kiadások: 
Államépitészeti hivatalok 
Folyammérnöki hivatalok 

4. Koutak kezelése, fentartása és épí- 
tése: 

aj Kezelés: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

bJ Fenurtás 

cJ Uj alak és hidak épilése: 
Kolozsmeg^'ébcn, az apahida-szász- 
régeni állami ul folytatólagos kiépité- 

OVTll? .,« r-t 0*» ■•• •" •■• •'• '•• '•• 

Krassó-Szörény megyében a báziás- 
orsovai állami út Ribisevo és Divics 
közti szakaszának folytatólagos kíépité- 
sére 

Liptómegyében a nagyszombat-krakói 



frt 

80,064 

21.812,302 

1.630,822 

2.630,594 

55,912 

151,983 
1.145,179 

181,246 
3.218,257 
3.490,341 

4.786,102 

50,877 
4.046,741 

23,248 
1.055,925 

72,954 

578,000 

11,826 

95,393 

228,597 



387,527 
98,720 

8,000 
4,200 

81,848 

7,600 

2,000 

6,000 

500 

12,000 

1,000 

86,000 

350 

2,0i)0 



318,743 
87,464 

94,086 
40,590 



112,494 

3,622 

2.979,311 



23,000 



15,000 



22 



i887 : XIL t. ez. Az i887. éüi áüamkőUségvetésről. 



frl 
álltmi úton levő 316. számú rózsahe^i 
Vághid iijból épiléáre .. 22,000 

A tőrvéoyliatósá^oknak útjaik és hid- 
jaik frnurtására 230,000 

Az pszék-vukovári út Kliszitói a vu- 
koTirí TaSQti állomás felé vezető vona- 
lának fulytatólasros kiépítésére végrész- 
letkénl 10,400 

A várasd i Drávahid biztosítására szük- 
sége) védmúvek létesítésére 34,600 

A pozsi'ga-lipiki állami útnak a Bucs 
he^en át vezető meredek szakaszának 
áthelyezésére 15,000 

dj A Barcs és Terézienfeld közU 
Drá^a-liid kölcsön törlesztési és vám- 
kezelési költse}^ 24,000 

5. \lzi utak kezelése, íentartása és épí- 
tése: 

a) Kezelés: 

Személvi járandóságok 28,890 

Dologi kiadások ... 46,503 

6;Fentartás 194,610 

cj üj építkezések: 

A Dunánál: 

aj a bajai parthiztosiiás folytatására 100,000 

bj a harta-madocsai elfajult szakasz 

szabályozására 100,000 

A Temesnél a folyó hajózhatóvá téte- 
lére 27,000 

A Marosnál szabályozási munkákra ... 30,000 
A Drávánál szabályozási munkákra 150,0<KI 

Az eszek városi partBíztositásra 20,000 

Sur$;ős munkákra és állami kezelés 

alatt nem álló folyókra segélvkép 80,000 

Hajózási akadályok elhárítására .. 20,mH) 

6. A műszaki kikepezés elősegítésére és 

utazási ösztöndijakra . . 3,000 

7. Posta: 

Személyi járandóságok 3.439,300 

DoIoíH "kiadások 4.128,9í)0 

8. Távírda: 

Személyi járandóságok 1.242,100 

Dologi kiadási* 898,2(H) 

9. A m. kir. állami vasutak: 

Személyi járandóságok 8.608.134 

Dologi kiadások 1.228,337 

Fentanásí és üzemi kiadások: 
aj PályafenUrtás és felügyelet . 5.296,938 

6) Állomási és meneiszolgálat 2.047,996 

cJ Vontatási, műhely í és kompátkelési 

szolgálat 4.7(U,095 

dJ Anyagszertári szolgálat . ... 54.5<M) 

10. A m. kir. állami vasutak gépgyára: 
Igaz^ratóság: 

Személyi járandóságok 111,430 

Dologi kiadások 10,760 

Különféle kiadások: 

Személyi járandóságok 28,750 

Dologi kiadások 8,000 

Ozemi és fentartási kiadások: 

aj ÁlUlános költségek 12,2(N) 

bJ Mühelyi költségek 210,(N)0 

cJ Gyártási költségek 1.868,860 

11. A diós^őri m. k. vas- és aczélgvár: 
Igazira tóság: 

Személyi járandóságok 97,2<K) 

Dologi kiadások . 10,700 

Különféle kiadások: 

Személyi járandóságok 45,900 



frt 

Dologi kiadások 6,500 

Ozemi és fentartási kiadások: 

aj Általános költségek 30,6(^0 

bJ Mühelyi és bányaköltséfrek ... 400,000 

cJ Gyártási és termelési költségek ... 2.454,100 
XVin. Vejezet. Foldmiveléi-, ipar- 
éi krre$kedelmi ministerium : 
i. Központi igazgatás: 

Személyi járandóságok 229,969 

Dologi kiadások . 70,351 

2. Közgazdasági előadók díjazására az 

1882:XX.U ez. alapján 3<),0(K> 

2. Ipari, kereskedelmi és külkereske- 
delmi rzél(»k: 

Ipari czélokra 105,500 

Gépészeti ipariskola Kassán 19,750 

Kereskedelmi czélokra 5,770 

Külkereskedelmi czélokra 10,000 

Szabadalmak és védjegyek kezelése: 

Személyi járandóságok 4,660 

Dologi kiadások 3,700 

Az 1878: XX. t. ez. értelmében az osz- 
trák kincstár javára 2üP/u fejében oda 

átszámolandó 2,0r0 

4. A gazdaság különböző ágainak eme- 
lésére 408,336 

5. Selyem tenyésztés emelésére 659,000 

6. Gazdasági tanintézetek: 

Magyaróvári gazdasági akadémia . . 64>,110 

Keszthelyi gazdasági tanintézet ... 37,970 

Debreczeni gazdasági tanintézet 20.920 

Debreczeni földm íves-iskola 36,300 

Kolozsmonostori gazdasági tanintézet 48,320 

Kassai gazdasági tauiniézet 60,762 

Rimaszombati földmíves-iskola 19,100 

Zsitva-ujfalui foldmives-ískola ... 14,920 

Adai foldmives-ískola 11.660 

Csákovai földmives-iskola 19,0(H) 

Szentimrei földmives-iskola 22,233 

Nag}-szt-miklósi földmives-iskola ... 13,260 

Érdiószegi vínczellérképezde 8,100 

Tarczali vínczellérképezde 9,540 

Budapesti vínczellérképezde 12,210 

Nagyenyedi vínczellérképezde ... 7,700 

Ménesi vínczellérképezde... 9.195 

7. Állami erdők 4.344,580 

8. Erdőfelügyelőségek: 

Személyi járandóságok 108,000 

Dologi kiadások ... 9,000 

9. Országos erdei alap 44,560 

10. Állami lótenyészínlézetek: 
Lótenyészintézeti központi igazgatás 34,590 

Méneskarí hadapródisKola 10,(N)0 

Ménesbirtok-gazdaságok 1.172,430 

Ménesek 890,916 

Méntelepek 1.311,115 

^versenyek 28,0(K) 

Lótenyésztési jutalmak 17,302 

Magánosok és községek méntartása 

segélyezésére és közös csikólegelők elő- 
mozdítására 20,0t:0 

Tenyészanyag vásárlására és a ká- 
posztás-megyeri kanczatelep szükségle- 
tére fa lótenyésztés-alap jövedelméből) .. 13,544 

11. Vesztegintézetek: 

Személyi járandóságok 32,460 

Dologi kiadások 11,090 

A boszniai határszélen 3 veszteginté- 
zel és egy kirendeltség szükséglete 9,600 



Í887 ; XII. t. ez. Az Í8S7. évi áüamkőUségvetésrőL 



A kóbinyai á soproni trrtá'n 



13. BodtiiMU' illiLonosi liainUi 
Sumílyi Jinndó>i|Euk 
DalDfi'kndlwk 

14. BlBnlunilinytiKoii: 
Swmélyi&nndAúM 
Doiopkiidáuk . 

15. FöldUni initirt. 
SMmélyi jtiandíriKi^ .. 
Dologi kinliiak . „ . 

16. SwÍMikii hÍTiul: 
Snmétyi jirtndoiif ok ... 
Doh^kiidlmk 

17. TtDgcri hajóiii ú nvBgy: 



SnanWi ji 
Uelop'kiid 



UelopAiidisok ,. 

SukokbiUa: 

Smiílvi jinndiitgak 

tlDh(fíkudiMk . 

TragetteMi kHlRn aüaltt . 

^raf^t\ kikölök 
1&. BadiiKsii kir. láloffháuk 
IB. UMáUitalíailn: 

Stenílyi Jánndóiif^k .. ... ... 

DoiOfrikiá'UMri^ 

XU-FutziT. Vallat- fí tőioitaíá*- 

üyí nu'nufmuin .' 
t. KnpDnii ÍKUKilás: 

Swmelvi jársnilósser.k . , , , 



linken 



.oíieok , 



VltsíT^bii biiMLini.inv»k 
3. TuiniíMLek: 
Ffisilib UnÍBlúelrk 
Badnpesli kir. eeyelfm: 

Sicnitíyi jinnttásáKok 

Dntop kjuUwk . . 
Kíiípitkolii UntrkípiA it u nial 
«£>'I«kii(3u sytkorló-iiiola; 

Smnélyi jlrandúláKok 

Dologi lükbok 
Koiourlri (gytifm: 

Sctméhn Jinndisipik 

Dolop bidlMk 

Koloutiri köiépiikolii uniriijpit; 

Suindyi jicindoségok 

Dologi kitdiiok ._ 

J6ucf-Di6tKyFlPin : 

SttiDcIyi jlrindótigak 

Dolon kiidksak 

OnufniB minMrajiUmodiéirijilaDÍr- 

Sumílvi jánndóil^ok , .., . 

DuluKi kiaditok .. 

Ipiműiísieü iiknla: 
Snmilyi jiriadöaipik 
Dolotrikiidisuk . 
Nicj^tebeni joeakadémia ; 

Slemílyi jlran cl6láf;uk 

Dologi Viadalok . 



33,IÜ0 
12.T3S 



Stemtlyi jlnnditáf^ok 
adtaik, és |>edÍK: 
BndapfUi kllami gymi 
Kagyufbcoi iliami ~ 



ft03,6»B 
»,T1» 

U.83Í 
190,63(1 

S2.800 
38,340 
14,000 



Ni);y bányai t 
Síulnoki I 

Rell'ikiilik; 

Sumélji jirnndósigok é; 
idiaok. és pedíi;: 

Bndapnti II. kcr. illnm 

Budip«tl y. t t 

Köimöczi t 

Nasyriraili » 

Sw^di 

Síékrlyudiarhílt i ■ 

Temefini u 

Uéiu 1 

Krcskíméti < 

NitykiUAi I 

Aradi < 

SíékfsffhérTlri < 



SDiopei relliskola Hvélyriésén... 
EtilerKomí rciliiküla arKélypiésérc 
Véíujhflvi r^liskola seüélyeiéaáre 
Felekfirli kazépilkolék Kgélyfié- 

KBiéniskolék köiös kölliéfici 

Szikjiki'lék. és pedie; 

DiibuiAaltk NatiyMcbcnhen, Stgy- 
■Iradon, Putsooylian és Suíodcn: 

Stt-mélvi jiiundóüi^k is dulugi ki- 
»dt»ok ' , , 

Bodapesli ípirk5iépiakali: 

SíBmélyi járaadósigok &a dologi ki- 

Iparui laniilók ididUi: 

^leniélvi iiraiidóalgnk 

Fiunifi'illanii kereskcdclrni í^ola: ^ 
Sicniélyi jlraudöiifok C9 diilafi ki- 

Sopruni állami luMskcdcImi Isknii: 

Sumílyí jirandúEáwk éa dologi ki- 
adások ^ ^ ^ ^ 

Az ujrldíkí polgirl iskuláTal kapciii- 
lauis k«iv9k(deinii és ipariskola risién 
cgyuUcHD: 

Siemélyi jirandöslfiuk és dologi ki- 

BrtsiAi állami kereskedelmi iskola: 
Sirmélvi járandóságok és dologi ki- 
adások '. 

Kenikedelnii iskolák stgélyeiéséra 
Elemi él polgári férfi uniú-kipiSk: 



67.80<í 
53,400 

15,000 

8,76(1 



24 



Í887 : KII t ez. Az iSSI. évi áUamkőUségvetéiről 



Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások: 

Budapesti I. ker. férfi elemi és polgári 
laoitó-képezde 

Bajai férfi elemi és polgári lanitó- 
kppeyde 

Félegyházai férfi elemi és polgári 
tanil6-kepézde ,.. 

Csurgói férfi elemi és polgári UDÍtó- 
képezde 

Dévai férfi elemi és polgári tanító- 
képezde 

Iglói férfi elemi és polgári (anitó- 
képezde 

Kolozsvári férfi elemi és polgári taniió- 
képezde 

Lévai férfi elemi és polgári tanitó- 
képezde 

Losonozi férfi elemi és polgári tanító- 
képezde 

Mármarosszigeti férfi elemi és polgári 
lanitó-képezde 

Módon férfi elemi és polgári tanító- 
képezde 

Sárospataki férfi elemi és polgári 
tanitó-kepezde ... 

Székely keresztúri férfi elemi és polgári 
tanitó-képezde 

Zilahi férfi elemi és polgári tanító- 
képezde 

Znvóvárallvai férfi elemi és polgári 
tanító- képezde 

Aradi férfi elemi és polgári tanító- 
képezde 

Csáktornyái férfi elemi és polgári 
tanitó-képezde 

Elemi és polgári tanitónö-képezdék: 

Személyi járandóságok és dx)logi ki- 
adások: 

Budapesti 0. ker. elemi és polgári 
tanitónő-képezde ... 

Kolozsvári elemi és polgári tanitónő- 
képezde 

Pozsonyi elemi és polgári tanitónő- 
képezde 

Szabadkai elemi és polgári tanitónő- 
képezde 

Budapesti VI. ker. elemi és polgári 
tanitónő-képezde 

Győri elemi és polgári tanitónő- 
képezde 

Tanitóképezdék közös költségei 

Tornapótianfolyamok 

Népnevelési szükséglet 

A néptanítók nyugdíjintézete segé- 
lyezése 

A aNépianitók Lapjav kiadására . 

Állami felsőbb leányiskolák: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások: 

Budapesti állami felsőbb leányiskola 

M.-szigetí « « c 

Tren cseni a a c 

Soproni « « « 

Lőcsei « « « 

Pozsonyi « a « 
Beszterczebányai állami felsőbb leány- 
iskola 

Temesvári állami felsőbb leányiskola . 



frt 



348,»3() 



193,920 



1 



4,000 
.555,000 

150,000 
11,000 



181,980 



Kolozsvári felsőbb leányiskola segé- 
lyezésére 

Siketnémák intézete Váczon: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 

Vakok országos intézete Budapesten: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 

A Takok országos intézetéből kilépő 
növendékek segélyezésére, az ápoloaí 
alap tiszta jövedelme 

A balatonfüredi szeretetház költségei- 
nek fedezésére 

Állami tanintézetek építésére felvett 
kölcsönök kamatozása és tőketörlesztése: 

Az e^íyeiemí épületek létesítésére föl- 
vett :2.f)87,968 frtuyi kölcsön törleszté- 
sének 15. részlete 

Az egyetemi boncztani intézet felépíté- 
sére felvett 3(M),000 forint kölcsön tör- 
lesztésének 12. részlete 

Az egyetemi beisvógyászati kóroda 
felépítésére felvett 300,000 frt kölcsön 
törlesztésének 10. részlete 

A budapesti egyetemi orvoskari inté- 
zetek felépítésére az 1881: XX. t. czikk 
értelmében beruházott 718,853 frt köl- 
csön után az idézett (. ez. 3. §-a értel- 
mében 5. részlet&l 

A budapesti egyetemi természettudo- 
mányi intézetek építésére fordított 
680,fMH) frtnyi kölcsön toríesztésének 5. 

I tTvwK-M? >#« ••« ••# ##« «>« #'• >'# ••# 

A budapesti V. kerületi állami reál- 
iskola építésére fordított 250,(M)0 forint 
kölcsön törlesztésének 5. részlete 

A kir. «József»-műegyetem és az állat- 
gyógyintézet létesítésére fölveU 790,000 
frtnyi kölcsön törlesztésének 5. részlete 

A kolozsvári egyetemi boncztani in- 
tézet 247,844 frtnyi építési költségének 
törlesztésére 5. részletül 

A buda|>esti egyetemi első szülészeti 
kóroda elhelyezésere megvásárolt épület 
101,525 frt vételárának 4. törlesztési 

iCduitrit? ->• •># •«» •'• •'• «'• >•# »»« 

A szülészeti kóroda kibővitésére és 
az egyetem i építkezésekre szükséges t^ 
rület nagyobbitására megvett alapítványi 
ház és lelek 161,230 frt vételára atáo 
törlesztési 4. részletül 

A festészeti mesteriskola épületére 
felvett 69,000 frtnyi kölcsön lörieszté- 
sére 5. részletül 

A IL szülészeti kóroda elhelyezésére 
megvásárolt ház és telek 70,438 frtnyi 
vételárának fedezésére felvett kölcsön 
4. törlesztési részletül 

A pozson\i bábaiskolai épQlet és telek 
vételárának' fedezésére felvett 75,660 
frtnyi kölcsön után törlesztés fejében 
4. részletfii „. ... 

A pancsovai állami reáliskola építé- 
sére felveti 73,571 frt kölcsön otán tör- 
lesztési 3. részielül „. ... ... 

A dévai állami reáliskola és internátus 
építésére felvett 83,fNK) frt kölesön után 
törlesztési 3. részletül 

A budapesti közép-iptriskolt és lech- 



frt 
3,504» 

37,000 

39,7(K) 

2,607 
8,000 



146,322 
21,000 
21,000 



43,132 

40,80(» 
15,000 
50,000 
13,8(N> 

6,542 



9,674 
4,144) 

6,210 

4,540 
3,000 
5,000 



f 887 : XII. t. ez. Az 1887. évi áUamköUségvetésröl. 



25 



nolof^iai iparmuzpiim !»zámára niefoell 
telkek l{\\m frt véu>Urábói — a Buda- 
pest fővánrs állal ezen czélra adományo- 
zóit 30,000 frt és az ezen össze;^ után 
időközben felszaporodutt 1,640 forint 
70 kr. kamat levonása uián — még fen- 
maradó 3H 555 frt 30 kr. kölcsön tör- 
lesztése fejében 3. részletül; s ehhez a 
41.170 fri 50 krért még hozzávett telek 
vételára s kamatai fejében lizelendő 
résdei 

Az országos niíntarajzisiiola kibővíté- 
sére megvett telek 25,000 frt vételárának 
kamata és törlesztési i. részlete 

A modori állami laniióképző intézet 
épiiletéoek létesitésén^ föhett 1:30.000 frt 
kölcsön törlesztésének á. részlete 

A soproni állami felsőbb leányiskola 
épúk!tének felépitésére felvett 132,425 frt 
kölcsön törlesztésének i. részlete 

A budapesti törvényszéki orvostani 
intézet részére megveu telek 49,254 
frtnyi vételárának és 206,315 frtnyi épí- 
tési költségnek 2. törlesztési részlete ... 

Az országos közoktatási tanács és a 
tanárképző intézet gyakorló iskolája tel- 
kének megvéleláre és házának építésére 
feJveU összesen 220.500 frt kölcsön 
2. törlesztési részletéül 

Az orvoskari intézetek számára meg- 
veu telek és épület 40,000 frt vételárá- 
nak törlesztésére 2. részlet 

A budapesti VI. kerületi állami tani- 
tónőképző intézet kibővítésére megkíván- 
tató telek 32,000 frt vételárának és 
171,672 frt építési költségeinek fedezé- 
sére felvett kölcsön tőke- és kamattör- 
lesztési 2. részlete 

Ugyanazon tanítónőképző épületének 
építésére felvett 207,863 frtnyi kölcsön 
törlesztésére 8. részletül 

A kolozsvári egyetemi természet- és 
orvostudományi intézetei részére lé- 
tesítendő, s a városi vízvezeték alap- 
jául szolgálandó vízvezeték költségeire 
(78,(HK) ín) 2. törlesztési részlet 

A kolozsvári egyetem egészséj^ni és 
élettani intézetének építésére szükséges 
158,419 frt kamau és törlesztési 2-ik 

rt^iltíM? »*• <•■ >># #«# .,0 r.> •># 0é0 

A budapesti VII. ker. állami főgvmna- 
sium telkének megvételére szükséges 
62,000 forint kamata s törlesztési eiső 
részJetéül 

A budapesti 1. ker. állami féríitanitó- 
képző épületének építésére felvett 322,828 
frtnyi kölcsön 3. törlesztési részletéül .. 

A mármaros-szigelí állami férfiianitó- 
képző épületének építésére felvett 90,000 
frtnyi kölcsön 3. törlesztési részlete 

A pozsonyi állami tanítóképző épüle- 
tének építésére felveu 113,932 frtnyi 
kölcsön törlesziésére 9. részletül 

A gvőri állami tanítóképző épiileténdt 
építésére felvett 82,021 frtnyi kölcsön 
törlesztésére 4. részletül 

A budapesti közép-ipariskola és tech- 
nológiai iparmúzeum épiUetének felépí- 
tésére szükséges 350,000 fnbólazi887. 



frt 



i,784 
1,500 
5,0ÍK) 
7,945 

14,863 



13,230 
2,400 



12,221 
13,961 



4,650 

8,959 

3.700 
19,370 
5,400 
7,000 
4,921 



fn 

év alatt felhasználaiuió 175,0<K) frl ka- 
mata s törlesztésére első részletül 10,500 

4. ösztöodijak és egyéb tanulmányi 
czélok: 

Utazási ösztöndijak felsőbb és közép- 
iskolai tanárok és tanárjelöltek számára 12,000 

A nagyszebeni Teréz-árvaház kir. ala- 
pítványi javadalma 17,690 

A gyiilafehérvári r. kath. káptalan ré- 
szére kir. alapítványi évi járuléK 5,965 

A kolozsvári elemi iskola rajztanitó- 
jának ^ 315 

Alapítványi járulék az erdélyi iskola- 
alapnak a tanítók fizetéseinek pótlására 10,452 

begély az Öszlöndij-alapoak . 1,064 

Szegény tanulók seirélvezésérc 1,200 

Goldberg-féle ösztöndíj: 2 állomás, 
egyenkint 315 frttal 630 

Ivamarai járandóság erdélyi lielv. hit- 
vallású evang. egyházak és tanodák 
számára 14,000 

Kamarai járandóság három róm. kath. 
lelkész számára 187 

lialli alapítványi alafák és segély- 
dijak, és pedig: 

7 alafa 420 frttal, 7 segélydij 210 frttal 
megkívántató Összeg pótlására 4,116 

A magyarországi Középtanodákba járó 
15 horvátországi tanuló számára 2(X) írttal 3,000 

Oly egyetemi magántanárok jutalma- 
zására, kik elméleti szakot adnak elő, 
melyre rendszeresített tanszék va^ nem 
létezik, vagy betöltve nincs, s kiknek a 
tanári pályán megtartása az illető fakul- 
tás véleménye szerint kívánatos 3,000 

ösztöndijak a magvar határőrvidék 
részére ' .. 4,740 

A debreczeni református collegium 
számára 4,000 

Az általános tápintézeti alapba olvasz- 
tott nagyszombati convictusi alap és az 
ebből javadalmazott nagyszombati con- 
victus javára tett kincstári alapítvány 
után évi járadék fejében 6,090 

5. Közművelődési czélok: 
Magyar nemzeti múzeum: 
Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások ... 108,050 

Országos képtár és ezzel kapcsolatos 
magyar történelmi képcsarnok 30,800 

Meteon)logiai központi intézel: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások ' 15,200 

Országos zeneakadémia és országos 
sziliésziskola: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 49,000 

Nemzeti zenede segélyezésére 1 ,500 

Iparművészeti múzeum: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 22,400 

Technológiai iparmúzeum: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások . 24,320 

Festészeti mesteriskola: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 15,000 

Magyar művészeti ösztöndíj-alap: 

3 ösztöndíj 420 frttal 1,* 



24 



Í887 : XII. t ez. Az 1887. évi áUamköltségvetévről. 



Személyi járandóságuk és dologi ki- 
adások: 

Badapesli I. ker. férfi elemi és polgári 

tauitó-képezde 

Bajai férfi elomi és polgári lanitó- 

képe/de 

Félegyházai férfi elemi és polgári 

tanil6-kepézde 

Csargoi férfi elemi és polgári tanító- 
képezde 

Dévai férfi elemi és polgári taniló- 

képezde 

Iglói férfi elemi és polgári lanitó- 

kéoezde 

Kolozsvári férfi elemi és polgári tanitó- 

képezde 

Lévai férfi elemi és polgári tanitó- 

képezde 

Losonczi férfi elemi és polgári tanító- 
képezde 

ilármarosszigeti férfi elemi és polgári 

lanitó-képezde 

II odún férfi elemi és polgári tanító- 
képezde . . 

Sárospataki férfi elemi és polgári 

tanitó-képezde ... 

Székelykereszturí férfi elemi és polgári 
tanitó-képezde 

Zilahi férfi elemi és polgári tanító- 
képezde 

^n^'óvárallvai férfi elemi és polgári 

tanító- képezae 

Aradi lerfi elemi és polgári tanító- 
képezde 

Csáktornyái férfi elemi és polgári 

tanitó-képezde 

Elemi és polgári tanitónó-képezdék: 
Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások: 
Budapesti U. ker. elemi és polgári 

tanítónő-képezde 

Kolozsvári elemi és polgári tanítónő- 
képezde 

Pozsonyi elemi és polgári tanítónő- 
képezde ' 

Szabadkai elemi és polgári tanitónő- 

képezde 

Badapesti Vi. ker. elemi és polgári 

■képezde 

Győri elemi és polgári tanítónő- 
képezde 

Tanítóképezdék közös költségei 

Tomapóttanfolyamok 

Népnevelési szükséglet 

A néptanítók nyugdíjintézete segé- 
lyezése .' 

A cNépianítók Lapja* kiadására .. 
Állami felsőbb leányiskolák: 
Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások: 
Badapesti állami felsőbb leányiskola 
M.-sztgetí c c c 
Trencséní a c c 
Soproni « a a 
Lőcsei ¥ « c 
Pozsonyi « « « 
Beszterczebányai állami felsőbb leány- 
iskola ' 

Temesvári állami felsőbb leányiskola , 



frt 



tanító 



348,950 



193,920 



8,000 

4,000 

l.S85,000 

i50,000 
ii,000 



181.980 



Kolozsvári felsőbb leányiskola segé- 
lyesésére 

Síketnémák intézete Váczou: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 

Vakok országos intézete Budapesten: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 

A vakok országos intézetéből kilépő 
növendékek segélyezésére, az ápoloaí 
alap tiszta jövedelme 

A balatunfiiredi szeretetház költségei- 
nek fedezésére 

Állami tanintézetek építésére felvett 
kölcsönök kamatozása és tőketörlesztése: 

Az egyetemi épületek létesítésére föl- 
vett 2.087,968 frtuyi kölcsön törleszté- 
sének 15. részlete . 

Az egyetemi bonczlani intézet felépíté- 
sére felvett 3(M).(M)0 forint kölcsön tör- 
lesztésének 12. részlete 

Az eg\etemi belsvógyászati kóroda 
felépítésére felvett 3Ó0,(HM) frt kölcsön 
törlesztésének 10. részlete .... 

A budapesti egyetemi orvoskari inté- 
zetek felépítésére az 1881: XX. t. czikk 
értelmében beruházott 718,853 frt köl- 
csön után az idézett t. ez. 3. §-a értel- 
mében 5. részletfil 

A budapesti egyetemi természettudo- 
mányt intézetek építésére fordított 
080,000 frtnyi kölcsön törkssztésének 5. 
rcsxiPiv •••• #«# #•« «-• ••• '-■ -•• "' 

A budapesti V. kerületi állami reál- 
iskola építésére fordított 250,(MM) forint 
kölcsön törlesztésének 5. részlete 

K kír. cJózsef»-műeg)'etem és az állat- 
gyóg>'íntézet létesítésére íohett 790,000 
frtnyi kölcsön törlesztésének 5. részlete 

A kolozsvári eg>etemí boncztani in- 
tézet 247,844 frtnyi építési költségének 
törlesztésére 5. részletül 

A budapesti egyetemi első szülészeti 
kóroda elhelyezésére megvásárolt épület 
101.525 frt vételárának 4. törlesztési 
részlete 

A szülészeti kóroda kibővítésére és 

, az egyetemi építkezésekre szükséges te- 

' rnlet nagvobbiiására megvett alapítványi 

' ház és telek 1(>1,230 frt vételára után 

törlesztési 4. részletül 

A festészeti mesteriskola épületére 
felvett 09,(KK) frtnyi kölesön törleszté- 
sére 5. részletül ...* 

A II. szülészeti kóroda elhelyezésére 
megvásárolt ház és telek 70,4^ frtnyi 
vételárának fedezésére felvett kölcsön 
4. törlesztési részletül.., 

A pozsonyi bábaiskolaí épQlet és telek 
vételárának' fedezésére felvett 75.060 
frtnyi kölcsön után törlesztés fejében 
4. részletfil 

A pancsovai állami reáliskola építé- 
sére felvett 73,571 frt kölcsön otán tör- 
lesztési 3. részletül 

A dévai állami reáliskola és internátus 
építésére felvett 83,000 frt kölesön után 
törlesztési 3. részielöl 

A badapesti közép-ipariskola és tech- 



frt 
3,5(N> 

37,000 

39J0t> 

2,607 
8,00t> 



146,322 

21,000 
21,000 



43,132 

40,800 
15,0(m 
50,000 
13,8(N) 

6,{W2 



9,674 
4,144) 

6,210 

4,M0 
3,(HI0 
5,0(K) 



4887 : XII. t. ez. Az ISffJ. évi áUamköltsígvetésröl. 



25 



nologiai ipannuspiim számára meg\'ell 
telkek 70,Í»H frt vételárából — a Buda- 
pest (ován^s állal ezen czélra adományo- 
zott 3<),IMK) frt és az ezen összeg után 
időközben felszaporodott i,(U() forint 
70 kr. kamat levonása után — még fen- 
maradó 38 555 frt 3() kr. kölcsön tör- 
lesztése fejében 3. részletül; s ehhez a 
41,170 frt 50 krért még hozzávett telek 
vélelára s kamatai fejében lizelendő 
réselel 

Az országos mintarajzísiiola kibővíté- 
sére megveit telek S5,0<K) frt vételárának 
kamata és törlesztési j. részlete 

A modori állami tanilóképző intézet 
épíiletének létesítésére fóhett 1^1.000 frt 
kölcsön törlesztésének i. részlete 

A soproni állami felsőbb leányiskola 
épületének felépítésére felvett 13á,'-i25 frt 
kölcsön törlesztésének i. részlete 

A budapesti törvényszéki orvostani 
intézet részére megveti lelek 49,^54 
frtoyi vételárának és 206,315 frtnyi épí- 
tési költségnek i. törlesztési részlete ... 

Az országos közoktatási tanács és a 
tanárképző intézet gyakorló iskolája tel- 
kének megvéleláre és házának építésére 
felvett összesen !320.5(M) frt kölcsön 
t. törlesztési részletéül 

Az orvoskari intézetek számára meg- 
vett telek és épület -40,000 frt vételárá- 
nak törlesztésére á. részlet 

A budapesti VI. kerületi állami taní- 
tónőképző intézet kibővítésére megkivin- 
Utó teJek 3i,000 frt vételárának és 
171, 67i frt építési költségeinek fedezé- 
sére felveti kölcsön tőke- és kamattör- 
lesztési 2. részlete 

Ugyanazon tanítónőképző épöletének 
építésére felvett Í07,8t>3 frtnyi kölcsön 
törlesztésére 8. részlelGI 

A kolozsvári egyetemi természet- és 
orvostudományi intézetei részére lé- 
tesítendő, s a városi vízvezeték alap- 
jául szolgálandó vízvezeték költségeire 
(78,0(M) frt) 2. törlesztési részlet . . ... 

A kolozsvári egyetem egészségtani és 
élettani íntézetéDek építésére szükséges 
158,419 frt kamau és törlesztési 2-ik 

1v9JhIv%C »•# **• 0»0 000 (#• ... 000 000 

A budapesti VIL ker. állami főgvmna- 
sium telkének megvételére szükséges 
62,000 forint kamata s törlesztési első 
részleietii 

A budapesti f . ker. állami fériitanitó- 
képző épületének építésére felvett 322,828 
frtnyi kölcsön 3. törlesztési részletéül .. 

A mármaros-szigeti állami fértiianiló- 
képző épületének építésére felvett 1K),000 
frtnyi kölcsön 3. törlesztési résziele 

A pozsonyi állami tanítóképző épüle- 
tének építésére felvett 113,032 frtnyi 
kölcsön törlesztésére 9. részletül 

A győri állami tanilóképző épületének 
építésere felvett 82,021 frtnyi kölcsön 
törlesztésére 4. részletül 

A budapesti közép-ipariskola és tech- 
nológiai iparmúzeum epületének felépí- 
tésére szükséges 350,m)0 frtból az 18^7. 



frt 



i,784 
1,500 
5,000 
7,945 

14,863 



13,230 
2,400 



12,221 
13,961 



4,650 

8,959 

3,700 
19,370 
5,400 
7,000 
4,921 



frt 

év alatt felhasziiálamió 175,(MM) frt ka- 
mata s törlesztésére első részletül 10,500 

4. Ösztöndíjak és eg>'éb tanulmányi 
czélok: 

Utazási ösztöndíjak felsőbb és közép- 
iskolai tanárok és tanárjelöllek számára 12,000 

A nagyszebeni Teréz-árvaház kir. ala- 
pítványi javadalma 17,690 

A gyiilafehérvárí r. kath. káptalan ré- 
szére kir. alapítványi évi járuléK 5,965 

A kolozsvári elemi iskola rajztaniió- 
jának 315 

Alapítványi járulék az erdélyi iskola- 
alapnak a tanítók fizetéseinek pótlására 10,452 

Segély az Ösztöndíj-alapnak 1 ,064 

Szejrény tanulók segélyezésére 1,200 

Goldherg-féle ösztöndíj: 2 állomás, 
egvenkínl 315 frltal . 630 

Kamarai járandóság erdélyi lielv. hit- 
vallású evang. egyházak és tanodák 
számára . 14,000 

Kamarai járandóság három róm. kath. 
lelkész számára 187 

Halli alapítványi alafák és segély- 
dijak, és pedig: 

7 alafa 420 friul, 7 segélydij 210 frttal 
mo<rkivántató összeg pótlására 4,116 

A magyanirszági középianodákba járó 
15 horvátországi tanuló számára 200 frtUl 3,000 

Oly egyetemi magántanárok jutalma- 
zására, kik elméleti szakot adnak elő, 
melyre rendszeresített tanszék vagy nem 
létezik, vagy belökve nincs, s kiknek a 
tanári pályán megtartása az illelő fakul- 
tás véleménye szerint kívánatos 3,000 

Oszlöndijak a magyar halárőrvidék 
részére .' 4,740 

A debreczeni református collegíum 
számára 4,000 

Az általános tápinlézeti alapba olvasz- 
tott nagyszombati convictusi alap és az 
ebből javadalmazott nagyszombati con- 
victiis iavára tett kincstári alapítvány 
után évi járadék fejében 6,090 

5. Közművelődési czélok: 
Magyar nemzeti múzeum: 
Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 108,050 

Országos képtár és ezzel kapcsolatos 
magyar történelmi képcsarnok 30,800 

Meteorológiai központi intézet: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 15,200 

Országos zeneakadémia és országos 
színésziskola: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adásiak 49,000 

Nemzeti zenede segélyezésére 1,500 

Iparművészeti múzeum: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások . 22,400 

Technológiai iparmúzeum: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások . 24,320 

Festészeti mesteriskola: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 15,000 

Magyar művészeti ösztöndíj-alap: 

3 ösztöndíj 420 frttal 1,260 



26 



1887 ; XIL t ez. Az 1887. éüi áüamkölíségvetésf^őL 



frl 

Kénzőművészet czéljaira Í5,U00 

A Képzőművészeti társulat segélyezé- 
sére 4,00<) 

A nápolyi Suzione Zoologicanak i,i5i 

Festészeti tanfolyam nok számára 5,6(NI 

Iparművészet czéljaira 1,0(H) 

Műemlékek: 

aj Orszifros bizottság 15,000 

OJ Vajda-Hunyad várának fentartá- 

Sára átalányul .. 4,000 

A magyar földrajzi, földtani és termé- 
szettud'imánvi társulatok sogélyezésére 
és orszáiros érdekű kuUitástkra .. 6,000 

Mairyar történelmi és imdalomtörté- 
oeti források és emlékek kiadására és fel- 
dolgozására 15,000 

A magv. tud. Akadémia részérő, az 
ó-kori Hassikusok műveinek általa ren- 
dezett kiadására 1,500 

A magy. tad. Akadémia könyvtárának 

^arapilasára 5,000 

A magy tud. Akadémia mnthematikai 

és természettudományi osztálya részére 

országos érdekű kutatásokra és közle- 

ménwkre 5,000 

Elszegényedett hazai irók vagy ezek 

családjainak segélyezésére 3,500 

Tornamcsterek kiképzésére . ... 5,000 

Közegészségtani előadások dijazására 

a jogakadémiákon 1.000 

6. Egyházi czélok: 1 

A görög szertartású kalh. egyháznak 99,000 | 
Az á;:rostai liitvallásu evang. e!.7háznak 3Ö,(K)0 
A helvét hitvallású evang. egyháznak (i5,(KM) 

A görög keleti hitvallású egyháznak . 100,000 
Az unitaria hitvallású egyháznak ... 5,000 

Az izraelita n állásúak egyházának ... 5,(KM) 

XX. Fejezet. Igazsúyügyi ministerium : 
i. Központi igaziratás: 

Személyi járandóságok 106,658 

Dologi kiadások 61,706 

2. Királyi Curía: 

Személyi járandóságok 441,791 

Dologi kiadások . 10,900 

3. Királyi tábla Budapesten: 

Személyi járandóságok 616,052 

Dologi kiadások 3U,áOO 

4. Kíiályi tábla Maros- Vásárhelyen : 

Személyi járandóságok 106,307 

Dologi kiadások 7,(KM) 

5. Királyi főügyészségek: 

Személyi járandóságok 34,680 

Dologi kiadások „ 9,460 

6. Királyi törvényszékek és járás- 
biróságok: 

Személyi járandóságok 5.294,565 

Dologi kiadásíík 1.561 ,±25 

7. Királyi ügyészségek: 

Személyi járandóságok «, 1.026,64a 

Dologi kiadások 1.518.875 

8. Országos fegyintézetek, keriileti bör- 
tön, közvetitő intézetek és állami fogház: 

lllavai országos fegyintézet 109,705 

Lipótvári országos fegyintézet 133,216 

Máría-nostrai országos feg)'intézet . 5.'),008 
Munkácsi országos fegyintézet 85.105 

Kagyenyedi országos legyinlézel 48,t>4*) 

Soproni országos fegyintézet 107,470 

SzamosuJTári országos fegyintézet ... 104,300 



Váczi országos fegyintézet 

Szegedi kerületi börtön 

Kisharlai közvetitő intézet 

Váczi közvetitő intézet 

Váczi állami fogház 

9. Országos rabsegely- és javítóinté- 
zeti alán 

10. Telekiönyrezés . 

11. Az 1886: XXVUl. t. ez. alapíán al^ 
kalmazott birákszeméhi járandóságai 
és törvények szerkesztése 

XXI. Fejezet. Honvédelmi mimsterium 
i. Központi igazgatás: 
Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 

2. Honvédségi intézetek: 

Hadbírósági költségek 

Központi ruharaktár 

Fegyverzeti bizottság 

Ludovika akadémia 

Honvéd-menház ... 

3. Ujonczozás-felűl vizsgálati költségek 

4. Honvédfőparancsnokság 

5. Kerületi parancsnokságok 

6. Csapatok: 
Gyalogság | 

Koronaőrség > átalánykép . . 

Lovasság J 

7. Csendőrségi költséjrek 

8. Honvédhadbiróságt tisztikar ... 

9. Honvéd hadbiztosság 

10. tlonvéd szakszámvevőség 

11. Alapítványi helyek a közös katonai 
intézetekben . . 



frt 

108.821 

^,5JH) 

i6,213 

10,7(H» 

5,010 

373,7(a» 

7,0(M» 



18,7(H) 



295,3JM> 

4.01N) 
21,462 
17,3ii8 

356.025 
34,8:« 
35,01 lO 
61,2;>0 

238,2ri9 



6.928,568 

i9,au 

50,781 
69,686 
88,655 

62,800 



Rendes kiadások összege 



325.954,815 



B) Átmeneti kiadások és beruházások. 

I. Átmeneti kiadások. 

I. Fejezet. Beliigyminitterium : 

1. Igazoló bizottmány költsége . . 3,988 

2. A m. k. UI. sz. csendőrparancsnok- 
ság állományának szaporítására és a 
inult évben megrendelt s már beszál- 
lított fegyverzet beszerzési árának 
1887. évben esedékes utolsó részlet 
törlesztésére 24,438 

3. A nagyszebeni tébolydában a beteg- 
osztályok szobáiban liözlekedő ajtók 
átvágatása és két helyiségnek a falak 
által ketté választásával járó költsé- 
gekre ... 7U) 

4. Egy újonnan szerkesztendő gyógy- 
szerkönyv kidolgozására kiküldőit dí- 

zottság részére tiszteletdíj 4,400 

5. Az újonnan épitett rendőrlaktanya 
berendelésére és átköliözködési költ- 
ség fedezésére, valamint két loyas 
felügyelőnek lóbeszerzésre 13,800 

6. Átmeneti rendki\üli kiadások az 
1885:XXIV.u ez. alapján: 

Személyi járandóságok 35,830 

Dologi kiadások 4,170 

II. Fejezet. Pénziiyyministerium : 

1. A rendelkezés alá jutott állami tiszt- 
viselők illetményeire 5,000 



1887 ; XII. t. ez. Az 1877. éoi államkőltaégvctcsről. 



27 



*i. Az állami javaknál a bérhátralékok 
leszámitlásának kérésziül vezplésére, a 
lelepítTén^es ügyek lebunyolilására és 
az állami javak eladásának előkészi- 
lésére szükséges tervek és helyszíni 
szemlék költségeire 

3. A selmeczbáoyai Fritz-féle ház belső 
berendezésére 

4. Az erdészeti vegyi an-műhely beren- 
dezésére a selmeezbányai akadémián 

5. Az 18(17. év végéig befektetett tiszti 
biztosítékok visszafizetésére „ 

i>. Sze?ed város kárvallott lakosaínak 
az 188<): XX. t. ez. Í7. §-a alapián 
adandó 5(H),()(KI forint rovására adott 
kisebb kölrsönök után a á9. §., ille- 
tőiéi: az 188:2: VIÍ. t. ez. 4. §-a értel- 
mében az állami kincstár által fize- 
tendő armaitási részletek 

7. Szeged város lakóínak az 1880: XX. 
t czikk alapján adott kamatozó köl- 
csönökre egyszerre történt visszafize- 
tések után az állami kincstár által fe- 
dezendő é\i járulék 

ÍJ. Az 1883: XLl. 1. ez. alapján felvett 
6.7(U,8(M) frtnvi jelzálog-köicsön ka- 
mat és tőke törlesztésére 

9. Az állami javak eladásának előmoz- 
dítása czéljából felvett záloglevél-köl- 
csönök tőke- és kamattörlesztésére; 
még pedig: 
4Vi^/o-os: 1884. évi kölcsön 

1885. « a 

1886. « « 

40/0-os: 1886. « a 

1887. « <« 

10. A bevándorolt bukovinai székelyek 
szükségleteinek fedezésére 

11. A Biba és mellékfolyóinak szabályo- 
zására felvett kölcsön kamat és tőke- 
törlesztésének az állami kincstár által 
fedezendő része, az 1885: XV. t. ez. 
7. §-a értelmében 

12. A pénzfigyministeríiim várbeli épü- 
letében szükséges átalakításokra 

13. A fővárosban alkalmazott és szolgá- 
lattételre beosztott alsóbb rendű állami 
hivatalnokok, altisztek és szolgák se- 
gélyezésére 

Hl. Fejezet. Főldmivelés-, ipar- és 
kereskedelmi ministerium : 

1. Központi igazgatás: Atköltözési és 
átalakítási czélokra 

2. Phylloxera rovar ellen való védeke- 
zés őéljaira 

3. Uj földmíves-iskolák és vinczellér- 
képezdék felállítására 

4. Az « Adria* gőzhajózási társaság se- 
gélyezésére 

5. Az ff Adria* gőzhajózási társaság fel- 
ügyeletére 

6. Gőzhaiózásí iáraiok segélyezésére 

7. A m. kir. róldtani intézetnek átköl- 
tözködése alkalmából felmerülő ki- 
adásokra s további berendezésére és 
fölszerelésére 

IV. Fejezet. Vattás- és közoktatás- 
ügyi ministerium: 
1. Az iparművészeti iskola ujabb helyi- 



frt 



7,000 

7,500 

1,000 

15,000 



29,640 



4.530 
450,000 



07,750 
110,187 

57,008 ; 

76,785 ! 
100,000 

20,000 



376,100 
11,700 

250,000 

10,000 

86,600 

30,000 

307,300 

5,000 
30,000 

2.(K)0 



segélnek átalakítására és felszerelésére 
szükséges 11,000 forint 4. és utolsó 
részlete 

2. A pancsovai állami reálgYmnasíiim- 
nak az építkezés tartamára leendő 
ideiglenes elhelyezésére 

3. A mag]^ar történelmi képcsarnok 
helyiségeinek átalakítására, oerende- 
zésére és bebútorozására sziikséges 
4,362 frt 3. és utolsó részlete 

4. Az iparművészeti múzeummal kap- 
csolatos iroda, rajzterem és kiállítási 
helyiségek folytatólagos berendezé- 
sére szükséges 4.485 frt 4. és utolsó 
részlete 

5. A magyar nemzeti múzeumban egy 
hírlap-könyvtár berendezésére ideigí. 
átalány... ' 

6. Magyarország néprajzi leírásának 
költségeire 3. évi átalány 

7. A budapesti kir. tud. és műegyetemi 
olvasókör segélyezésére a központi 
egyetemi épület építése idejére bér- 
lendő helyiség czéljára 

8. Az ebdüh elleni gyógymód kísérle- 
teire a budapesti tud. egyetemen 

9. Az ev. református és esetleg unitárius 
középiskoláknál befektetésekre és be- 
ruházásokra 

10. A brassói állami reáliskola ideiglenes 
helyiségének bére 

11. A budapesti tudomány-egyetem volt 
gondnokának kezelése alatt felgyülem- 
lett és az egyetemi alap által előlege- 
zett 27,915* frtnyi számlatartozások 
törlesztésére első részlet 

12. A budapesti egyetem I. szülészeti 
koródája számára szükségelt vászon- 
nemüek költségeire 

13. Eg} üvegtechnikai műhely s tan- 
folyam személyi és dologi költségeire 
ideiglenesen 

V. Fejezet. Igazságügyi ministerium : 
Atköltözködési költségek 

VI. Fejezet. Hom^édelmi mimsterium : 

1. Az országos honvédsegélyző-egylel 
rendelkezésére 

2. Hátibőröndök beszerzésére szüksé- 
ges 460,000 forintnak 4 évre való fel- 
osztása mellett esedékes 3. részlete ... 

3. A népfelkelésí nyilvántartás irodái- 
nak egyszersmindenkori berendezé- 
sére .' 

Átmeneti kiadások összesre 2 



fn 

1,000 
4,000 

2,362 



1,485 

2,0(H) 
6,(N)0 

1,200 
3,000 

40,000 
1,500 



9,0tH) 

1,000 

1,800 
10,000 

80,000 

115,000 

18,400 
.4»5,238 



II. Berutiázások. 

I. Fejezet. Állandó országház építésére 
az 1884: XIX. t. ez. alapján 

n. Fejezet. Belügyministerium : 
l.A nemzeti színház faalkotmányu 
színpadának vasszerkezetű gépezetek- 
kel Kicserélési költségekre 1. részlet. 

2. A pozsonyi országos kórháznak a 
Pozsony sz. kir. városában létesült 
általános vízvezetékkel való összeköt- 
tetés költségeire 

3. Ugyanott az ámyékszékeknek ön- 



()00,000 



6.974 



3,161 



28 



Í887 ; XIL t ez. Az Í887. évi áUamköltségvetésről 



működő aVVatercloset» szerkezeire 
való átalakításával járó költségekre ... 

III. Fejezet. Pénziiqyministerium : 
1. Építkezésekre a dohányjovedéknél . 
"1. Építkezésekre a sójövedéknél 

X Építkezésekre az állami jószágoknál 
\. Beruházások a bányászat és pénz- 
verésnél: 

A körmöczbányaí Nándor-alláma be- 
rendezésére ... * 

A szélaknaí bányahívatal alá tartozó 
liányaműveknél teljesítendő feltárási 
munkálatokra 

A pénzverdénél 

A zalalhnai főbányahivatalnál ... 

A vasműveknél teljesítendő építke- 
zésekre 

A selmeczbányai erdészeti akadémia 
kiépítésére 2. részletként 

5. A vágvölgyí vasút meg\élelére a 
6.988,000 írttal megállapított vételár 
i887-ik évben fízetendő lészlele az 
1879: XXVn. i. ez. alapján 

6. 561 "i darab tiszavídéki vasúti rész- 
vény törlesztésére az 1880: XXXVIII. 
L ez. alapján 

7. A maros-lndas-beszterczei helyi ér- 
dekű vasút építési költsé|?eihez való 
hozzájárulás fejében az 1884:\XXII. 
U ez. alapján 

8. A bihar-békési helyi érdekű vasút 
építési költségeihez való hozzájárulás 
fejében az 1^^: Wlll. t. ez. alapján 

t). Torontáli helyi érdekű vasutak épí- 
tési költségei fiez való hozzájárulás 
fejében 
10. Az állandó kaUszter állal az 1884 — 
1883. években felméri és helyszínelt 
községek kataszteri munkálatainak át- 
alakítására, valamint a kataszteri tér- 
képeknek a röldadó-nyiivántartás és 
azzal kapcsolatos hileltelekkönyvi át- 
alakítások czéljaira és a felmérés 
munkarészeknek az 1885: XXII. t. ez. 
értelmében a földadó-kataszter részére 
eszközlendő lemásolására . 

IV. Fejezet. Közmunka- és közleke- 
dési mimsterium : 

1. A budapesti dunarész szabályozására 
i. A fíumei kikötő építésére: 
aj szerződésben foglalt munkálatok 
folytatására és uj épílkezésekn> 
öj felügyeletre 

3. A felső Duna általános szabályozási 
munkálataira: 

a) szabályozási munkálatokra 
bj felügyeletre 

4. A Tiszánál létesítendő szabályozásra: 
aj szabályozási munkálatokra . 

OJ felügyeletre 

5. Az egyesűit Kőrös folyónál: 

aj az átmetszések kiásatására és bő- 
vítésére 

bJ felügyeletre 
0. A Bodrog folyónál: 

aj az átmetszések kíásalására és bő- 
vítésére 

bJ felügyeletre 

7. A honvédelem szempontjából egyes 



frl 

2,089 

5i3,220 

4,800 

62,000 



125,000 

180,IH)0 
47,215 
18,500 

41,000 

40,000 

600,000 
1.377,149 

150,000 

150.000 

55,000 



100,000 



149,000 



875,000 
25,000 



1.050,000 
50,000 

490,000 

io,m)o 



390,000 
10,000 



147,(MM) 
3,000 



frt 

köz- (állami és törvényhatósági) utakon 

sürgősen szükségeit hiánypótlásokra 350,000 

8. A távirda-hálózat feílesztésére 60,000 

9. kiegészítési munkálatokra'és leltár- 
szaporításra az állami vasutaknál . . 1.000,00(ft 

10. Uj építkezésekre és ui forgalmi esz- 
közök beszerzésére az állami vasataknái: 
aj A munkács-beszkídi vonal további 

kiépítésére IV. részlet 2.800,000 

bJ A dombovár-zákányi vonal átata- 
kiUsára 3. részlet 100,000 

cj A budapest-dunaparti teherpálya- 
udvaron raktár és hozzá tartozó vágány- 
zal és út létesítésére 25,000 

dj Győr állomás bővítésére és átala- 
kíUsára II. részlet ^ 150,000 

ej Bruck állomáson egy rendező állo- 
más kiépítésére II. részlel . 100,000 

fj Fiume állomáson végleges raktár 
és hozzátartozó vágányzat létesítésére, 
továbbá ideiírl. rakür és vágányzatra a 
Fiamára deltán 400,000 

gj A budapesti fűtőház és főműhely 
gépészeti felszerelésének folytatására ... 200.000 

/ij Fahídak vasszerkezettel való kicse- 
rélésére UI. részlet 800,000 

ij 1^ darab mozdony beszerzésére 

IV. részlel 786,600 

jj 6(KI darab teherkocsi beszerzésére 

V. részlet 300,500 

kJ 3(MMI drb teherkocsi beszerzésére 

IV. részlet 1.273,900 

IJ 200<l drb teherkocsi beszerzésére 

ül. részlet 763,800 

tnj 100 drb személykocsi beszerzé- 
sére II. részlet 167,000 

nj A vonatok folytaiólagos felszerelé- 
sére gőzfékkel ' 50,01K) 

oJ üőzfűlés berendezése a személy- 
vonatoknál 100,000 

pj Hákos-ujszászí vasul építésére... 24,700 

11. Beruházások a m. k. állami vasutak 
gép-yáránál 38,000 

12. Beruházások és uj építkezések a 
diósgyőri vas- és aczélgyárnál ... 200,000 

V. Fejezet. Földmivelés-, ipar- és 
kereskedelmi ministerium : 

1. Gazdasági tanintézetek 36,700 

2. Selyemienyésztésnél 25,000 

3. Allümi lótényészintézeieknél 65,600 

4. Tszorok beszerzésére 5,000 

5. Kövezési munkákra 30,000 

6. A iiumeí Hudolf-molón építendő két 
tárház 240,000 frt költségének első 

^részletéül 80,000 

7. A «Delío ^őzös alapos tatarozásara 6,(KK) 

8. Az állami erdőknél 241,700 

9. A kassai rétmesterí iskolaépületének 
felállítására 5,692 

VI. Fejezet. Vallás- és közoktatás- 
iig i/i ministerium : 

1 . A budapesti egyet, könyvtár hiányai- 
nak pótlására szükséges 15,0(X) frt 

4. évi részlete 3,000 

2. Az egyetemi gazdászati hivatal, to- 
vábbá a gondnok és néhány szolga 
elhelyezése védett szükséges lakhelyi- 
ségek felépítésére 3. és utolsó részlet 9,500 

3. A budapesti egyetem uj természel- 



Í887 ; XIL t ez. Az i887. éoi áüamkőltségvetésről 



29 



n\ju és termésielUidományí intézetei- 
nek belső (elszerelésére sziikséfces 
150,000 Ért 2. résziele 

4. A budapesti ejr>'etem élettani inté- 
zete épületében elhelyezett efrészséi;- 
laní intézet helyiségeinek kibővítésére 
és belső fölszerelésére szükséges 
17,447 frt 2. és alolsó részlete 

5. A budapesti egyetem temiészettado- 
inányi intézetének tanszerekkel való 
fölszeHésére szükséges láO,(HN) frt 
2. részlete 

6. A budapesti egyetem természetrajzi 
és természettani intézetei telkének be- 
kerítési, rendezési és parkirozási költ- 
ségeire szükséges 29,110 frt 2. és 
utolsó részletéül 

7. A kolozsvári e^etemi köii}'viár 
hiányainak kiegészítésére 6 év alatt 
felveendő 9,000 frtnak 3. részlete 

8. A kolozsvári egyetem iij boncztani, 
kórboncztani és törvényszéki orvos- 
tani intézel alapfelszerelésére szüksé- 
ges 50,0(H) frt 2. részletéül 

9. A « József A műeg\ etemen két uj tan- 
szék alapberuházására, az épitési 
anyaguk vizsgálatára szüksé;;es és 
egyéb még hiányzó felszerelésekre 

10. A zombori m. kir. államgymnasium 
épületének létesítésére sz&kséges 
113,081 frt 4. részletéül 

11. A budapesti I. ker. állami tanító- 
képző intézet épületének belső fölsze- 
relésére 3. és utolsó részlel 

12. Ugyanezen intézetnek tanszerekkel 
és eszközökkel leendő fölszerelésére 
megkivánUtó 27,800 frtból 2. rész- 
letül 

13. A házi ipart és ipari oktatást ter- 
jesztő első egyesület állal feulartott és 
a közokutási kincstár által álveit po- 
zsonyi ipartanilónőképző után, a posta- 
kincstárnak visszatérítendő 11,315 frt 
tőke, továbbá a pozsonyi takarékpénz- 
tárnak visszatérítendő 27,549 foríni 
tőke és kamatainak lörlesztésére 2-ik 
részlet 

14. A festészeti mesteriskola szakkönyv- 
Urára hat év alatt felveendő 6,000 írt- 
nak 3. részletéül 

15. Nők számára nyitott festészeti tan- 
folyam folytatólagos fölszerelésére . . 

16. Az iparművészeti múzeum szak- 
könyvtárának kiegészítésére szüksé- 
ges 8,000 frtnak 2. részletéül 

17. A brassói reáliskola bútoraira és 
tanszereire 

18. A soproni állami felsőbb leányiskola 
belső felszerelésére 

19. A soproni kereskedelmi iskola ül. 
osztályának bebútorozására és felsze- 
relésére 

20. Az újvidéki polgári iskolával kap- 
csolatos kereskedelmi és ipariskola 
felszerelésére 

2i. Az országos zeneakadémia nagyter- 
mének díszítésre és szellőző készülé- 
kének javitisárt 

32. A nemzeti múzeum ablakainak és 



frt 
15,000 



13,447 



i5,oor 



19,110 
1,500 

10,000 

7,000 

18,000 

9,000 

6,000 



10,000 

1,000 
1,000 

2,000 

800 

3,000 

800 

800 

1,300 



padlójának, valamint löbb terme 
mennyezetének megújítására 

23. Az országos közoktatási tanács és a 
budapesti lanárképző-iiiiézet gyakorló 
főgymnasiuma számára készülő* ház 
belső felszerelésére szükséges 25,000 
frt első részletéül 

24. A sikelnémák váczí orsz. intézete 
épületének helyreállítására 

25. A kolozsvári tud. egyetem uj bonez-, 
kórboncz- és tönény széki orvostani 
intézetének tanszerekkel leendő ellá- 
tására szükséges 40,000 forint első 
részletéül 

26. Ugyanezen egyetem régi kórboncz- 
tani intézetének átalakítására 

27. A budapesti tudomány-egyetem kór- 
boncztani intézetének szükségessé váll 
helvTeálliiására 

28. Igyanezen egyelem orvoskari köz- 

fonii épületében elhelyezett szemészeli 
óroda, gvógyszertani intézet és or- 
voskan delkanatus hivatali helyiségei- 
nek bebútorozására 

29. A budapesti közép-ipariskola újon- 
nan kibérelt helyisegeinek bebútoro- 
zására, átalakítására, víz- és légszesz- 
vezelékkel való felszerelésére 

Vll. Ffjezbt. Igazságügyi mitn'sterium 
Törvénykezni és ügyészségi uj épít- 
kezésekre, átalakításokra és felszerelé- 
sekre 



frt 
i,(MK) 



6,000 
1,000 



5,000 
1,000 

3,000 



3,123 



2,0iK» 



Beruházások összege 



100^000 

17.742,680 



C) Rendkivüli közösügyi kiadás, 

2.574,951 



1.575,966 



1. Rendkívüli közösüg}i kiadás 

2. A Bosznia és llerczegovínában, to- 
vábbá a Lim területén álló parancs- 
nokságok, intézetek és csapatok 1^7. 
évi rendkivüli szükséglete 5.019,000 
frt után 

Kiadások főösszege 350.283,145 

3. §. Az előbbi szakaszban megajánloU ki- 
adások fedezésére Magyarország jövedelmei, a 
magyar korona országait együtt illető közös 
költségekre és Horvát-Szlavonországok bel- 
igazgaUisi szükségletére nézve egyszersmind 
Horvát-Szlavonországok bevételei jelöltetnek ki, 
a következő előirányzat szerint : 

A) Rendes hevételek. 

I. Fejezet. Állami adósságok: 

1 . Az állami kölcsönök lőketörleszlési 
évi aranvjárulékai fedezésére az 1880: 
Vni.. \\. és 1881: XI. i. ez. alapján 
kibocsátandó járadék-kötvények eladá- 
sából 4.228,4;U 

2. A fÖldteliernienU>silési kötvények 
törlcszlésének fedezésére az 1880: IX. 
t. ez. alapján kibocsátandó 5% papir- 

járadék kötvények eladásából . . 7.61 1 ,451 

3. Szőlődézsmaváliság: 

A váltságköielezettek járadékai 1 .30( ,000 



30 



i887 ; XIL t. ez. Az i887, évi áUamkőltségüetésrőL 



4. Maradvány- és irtva nyfoldek meg- 
váltása: 

A váltsáírkötelea^iiek járadékai 

5. Sorsolási kölcsön: 

A budapesti állami hidak tiszta be- 
vélelfi 

A fővárus által a rakpartokért fizetendő 
haszonbér 

Az 1870: X. t. ez. 4. §-ában meigelölt 
társalalok é^ vállalatok állal llzetendő 
közsé^ri pótlékok 

6. A biidaf>esti állami hidak bevételei- 
ből az 1870: XXX. t. ez. alapján elvál- 
lalt budapesti láncziiid elsőbbségi köl- 
csön sznksé^'let(> fedezésére 

7. Az 1880: XX. t. ezikk alapján felvett 
tiszai és szep'dí kölesön pénzeiből 
adott kölcsönök évi járulékai 

11. Fejezet. Állami számvevőszék: 

Házbérjövcdficm a bérbeadott helyi- 
ségek után ,, 

Ili. Fejezet. Ö cg. és ap. királyi Fei- 

»ége személye kf'irüii minisf.erium : 

A kiiiróldre szóló útlevelek kiállítási 

diiaíliól 

1^'. Fejkzet. neliifff/mÍHÍsíerium: 
1. Központi ig.-iz;ratás és f(>ldlehennen- 

tesítési alapív'az?a(óság: 

Járulék a (oldtehermcnU^silési alap- 
ból a röldtehermenlesiiesi alapi{;azga- 
tóság köliséKeinek fedf'zésére 

Járulék az országos törvények és ren- 
deletek tárának jövidi Imébol az ezen 
tárat szerkesztő titkár fizetésének és lak- 
pénzének meirléritéseiil 

'i. A réjri ország(»s alap rendelkezésre 

álló kamataiból .. 

3. Általános köz'{;az!ratásí bevételek: 

A nemzeti szinházi alapok jövedel- 
méből ... 

Betegápolási költségtéri tmény . ... 

Tönénytelen ágyból származott, Bécs- 
ben és egyéb lajlántúli lilcnczházakban 
ápolt g>'ermekek lapdijaínak visszatérítése 

Országos tébolvdak bevételei .. 

Tolonezok el»lm»'zési költséglérit- 
ménve ezimén 

« Hivatalos lap» jövi'dclmf 

Orsz. tönények és rendeletek tárának 
jövedelme... .* 

A fővárosi rendőrsé? átalánya 

Útlevelek kiszolgáltatásaért járó dijak 

Ktilönféle bevéli'lek 

V. Fejezet. Pénzügy min isterium : 

Egyeni'S adók: 

1. Földadó: állami adó 

Füldt>*liermiiilesitési járulék 

i. Ilázadó: állami adó 

FöldiHliermrnU'sitési járulék 

3. K<n>setadó: állami adó 

Földlehernicnt^'sitésí járulék . 
Állami adó a volt határőrvidéken 

4. Nyilvános számadásra köit'lezett vál- 
lalatok és eiry lelek adőjji: 

Állami adó 

Földtelirrmt'nU'siiési jamlék 

5. Hátiya-adó: állami adó 

Földieliermenlcsilési járulék 

t5. Tőkektmat- és járadék-adó: 



frt i 

200,000 

514,647 
12,025 

352,060 

98,765 

2.411,612 

1,795 

300 



40,575 

1,9<H) 
4,005 



27.300 
71,600 



42.(MH) 
118,524 

1,0^M» 
36,(KM) 

4,^400 

474,214 

10,(MH) 

1,044 



24.899,812 

10,44NM88 

6. 459,1 2t) 

2.54<».88i» 

12.3t>4,3lM» 

4.865.7(Mí 

630,(MM» 



1.831 .46<l 

768,540 

77,(MH> 

33,(HNI 



a) Föidtehermentesitési kötvények ka- 
matai után 

b) Szőlődézsmaváltsági kötvények ka- 
matai után 

cj Maradvány- és irtványföldviltsigi 
kötvények kamatai után 

dj k keleti vasúti államkötvények ka- 
matai után 

ej Pénzintézeteknél elhelyezett tőkék 
utáni adó 

fj Egyéb tőke-kamatok és járadékok 
után: 

Állami adó 

Föidtehermentesitési járulék 

7. Vasúti és gőzhajózási szállítás hasz- 
nálata utáni adó 

8. Nyereményadó 

9. Fegvveradó és vadászati adó 

10. Hadmenti'sségi dij 

11. Általános jövedelmi póiad.) 

12. Késedelmi kamat: 

Állami adó után 

Földieh'Tmentesitési járulék után . 
Maradvány- és irtványföldvAltaági já- 
radékok után 

13. Adóbehajlási illetékek 

14. Adóbehajtási költségtéritmény 

Foi.'^asztási adók: 

15. Szeszadó 

16. Boradó 

17. Ilúsidó 

18. Söradó 

19. Czukoradó, és pedi?: 

a) czukoriTvárak lizemi adója . ... 
ő) a v7árak* póüékai az 18i8:XXin. 

t. ez. értelmében 

Az 1881 : IV., ill. 1883:V. t. ez. alapján: 

20. Czukorfogyaszlás után 

21 . Sörfogyasztás után 

22. Ásványolaj-adó 

23. Sajtolt élesztőtől járó fogyasztási adó 
2i. A fo?>-aszlási adó-visszatérítések fel- 
osztásából az 1878: XIX. i. ez. 2. §-a 
éneimében Magyarország javára sör- 
és ezukoradó ezimén 

25. Aranyairi^nyeremény 

26. Hatanám 

27. Bélye? 

28. JoL'illetékek 

29. Dijak 

30. Fémjelzés 

31. Ft-. Ilid- és révvám Horvát-Szlavon- 
országban 

32. Dohányjövedék: vétel, gyártás, eladás 

311 looltojövedék 

34. Sójövedék 

itö. INrkölisézek 

36. Áll.imi jószáffok 

37. BánNaiiTazgatóságok és számvevő- 
osztályok 

38. Fémhányászat és opálbánya 

39. Fémkohászat ... 

40. Pénzverő hiv. fcmbeváltással együU 

41. Vasművek ... 

42. Zsilvölgyi kőszénbánya 

43. SóU'rmelés 

44. Felhairyott bányamflvek és a binyi- 
8z.(t körüli e^házi és jótékony czáok 

45. Állami nyomda 



frt 

722,853 

37,000 

7,600 

60,227 

1.300,000 

2.3)K),294 
982,026 

4.200,000 
210,000 
6iH),000 

3.000,000 
16.330,000 

1.015,570 
374,430 

10,(M)0 
3(MMH)0 
250,000 

10.000,000 
3.660,<K)0 
2.6(M),<H)0 
1.280,(H)0 

1.996,i:)5 

221,793 

1.470,(MK) 
870,(K)0 

3.44NMIOO 
180,000 



5.457,174 

848,IHM) 

457,2IK> 

9.094,(NK) 

16.8(M),000 

324.0<K) 

25,980 

25,o00 

42.664,700 

3.099,1<HI 

14.815,295 

70,912 

2.946,274 

49.248 
3.061.827 
3.i90,341 
4.824,180 
4.097,618 

35,249 
1.055.925 

2,180 
700,000 



iSSl : XIL t ez. Az 4887. éüi áüamkőltségvetésről 



31 



300,000 

28,174 

Ö9Í),277 



U,IOO 
199,298 

69,587 
22J75 

960 
9.737,800 
2.148,400 

22.000,<K)0 



2.2»0,000 



3.045,000 



frt 

46. Állami épiilelek 22.605 

47. Bodanesti állami hidak 95,393 

48. aj Állami vasaiak tiszia jövedelme 14.5(H),000 
bj Állnmi L'ép^r tiszta jövedelme 250,000 
c) Diósgyőri vas- és aczélgyár tiszta 

iövedelme 

♦9. In?© állami vasryon 

oO. Különféle bevételek 

VI. Fejezet. Knzmxinka- és kozleke- 
déti mhtislcrium: 

I. Számviteli költségek és kurmány- 
íelQ$r>'eletért fizetendő illetékek 

i. M^iy. kir. postatakarékpénztár ... 

3. Államépitészeti és folyammérnöki hi- 
vatalok 

4. kŐQtak kezelése, fentartása és építése 

5. Viziaiak kezelése, fentartása és épí- 
tése 

6. Posta 

7. Tavirda . ... 

8. A m. kir. álUmí vasalak bevételeiből 
3/ iizleti kiad.^M>k fe lezésére 

9. A m. kir. állami vasutak $répgyára 
bevAieleiből az nzleii kiadások fede- 
zésére 

10. A diós^őri m. kir. vas- és aczél- 
^ár bevételeiből az üzleti kiadások 
fedezésére 

VII. Fejezet. FnldmiveléS'^ ipar- és 
kereskedelmi mittisterium : 

1. Ipari, kereskedelmi és külkereske- 
delmi czélok 

i. A gazdaság kulönbö/ő ágamak eme- 
lése 

3. Selyemtenyésités 

4. GazdasáiTÍ tanintézetek jövedelme: 
)la^'aróvárí ^azdasá^i akadémia ... 
Keszthelyi gazdasátri tanintézet . . 

Uebreczení )?azdasáj?i tanintézet 

Debreczeni földmives-iskola 

Kolozsmonostori irazdasá?i tanintézet 

Kassai srazdasád tanintézet 

U imaszombati földmives-iskola ... 

Zsitva-ajfalai földmives-iskola 

Adai földmives-iskola 

Csákovai földmives-iskola 

Szentimrei földmives-ískttla 

Najry-szt-miklósi földmives-iskola ... 

Tarczali vinczellérképezde 

Budapesti vinczellérképezde 

Naíyenyedi vinczellérképezde 

Ménesi vincz«'llérképezde 

o. Állami erdők 

6. Orszáfpts erdei alap 

7. Állami lótenyésziutézetek: 

Ménesbírtok-gazdasáKok 

Ménesek 

Méntelepek 

.4 lótenyésztési alap jövedelme 

8. Veszlecintézetek 

9. Az 18/4: XX. t. ez. értelmében be- 
folyandó birsá^kból 

10. Budapesti állatorvosi tanintézet ... 

II. BányaiUetékek ... 

12. StatisUkai hivatal ... „ 

13. Tengeri haíózás és réviigy 

14. fiudapetti kir. zálojrházak 

1 5. Alapok, alapítványok és különféle b»- 

• l^liC*r^Jk ••• #•# #•• »»0 •«• #■« #*# ««# A » y^mmt" 



50,800 

157,500 
644,000 

34,980 

16,9(H) 

1,5<K) 

32,360 

20,410 

35,720 

13,750 

8,240 

7,70(» 

12,000 

15,(KN) 

3,200 

3.(MH) 

3,510 

200 

6,350 

6.487,237 

38,800 

1.670,362 

503,750 

3(3,330 

13,544 

18,000 

8,000 

12,000 

93,(HK) 

60,000 

208,900 

215,0(M) 



frl 

VIII. Fejezet. Vallás- és kőzoktutá*- 
üf/ifi ministerium : 

1. Központi iirazgratás 73,674 

2. Tanintézetek: 

Ma-Tvar kir. ejíyetemi alap 212,906 

A íöldm Ívelés-, ipar- és kereskedelmi 
m. kir. ministerium járuléka az állat- 
orvostani alapból 1,680 

A magyar vallásalaptói a szülészeti 
kóroda részére megvett ház utáni bér- 
jövedelem 4,000 

A budapesti e^ryeteni koródáin befolyó 

ápolási dijak 15,000 

TanárvizsTálati dijak 3,600 

Tandijszázalékok 3,300 

Tanpénzek 131,500 

Járulékok az egyes tanintézetek fen- 

tartásához 84,635 

Siketnémák országos intézete Váczon 22,857 
Vakok országos intézete Budapesten ., 23.092 
Vakok apoldai alapja 2,607 

3. ösztöndíjak és egyéb tanulmányi 

czélok 4,740 

4. Közművelődési czélok: 

Mairyar nemzeti múzeumi alap 12,780 

Országos zeneakadémia 7,000 

Országos színésziskola 1,000 

Mairyar művészeti ösztöndijalap ... 1,353 

IX. Fejezet. Igazságügyi ministe- 
rium : 

1. Központi igazgatás 7,600 

2. Királyi főügyészséu'ek 3,000 

3. Királyi tön'ény székek és járásbíró- 
ságok 16,800 

4. Királyi ügyészségek 207,845 

5. Országos fegy intézek, keriileti bör- 
tön, közvetítő intézetek és állami 

fosrház 134,200 

6. Országos rabsegély- és javítóintézeti 

alap 373,760 

X. Fejeeet. Honvédelmi ministerium : 
Honvédségi íntézet4>k : 

1. A Ljidovika akadémiai általános alap- 
nak jövedelmeiből és a fizetéses növen- 
dékekért fízelett napidíjak fejében ... 177,971 

2. Honvéd mentlázalap jövedelme ... 1,483 
Csapatok: 

3. Az elánerezett, továbbá a ló-vállal- 
kozók által megtérített lovakért 26,000 

4. Ilaszonveheteiien töltényhüvelyek és 
szabályszeriitlen ólomért 48,000 

5. Nyu::dijak: a közös hadügyi tárcza 
által a hadsereg állományából a hon- 
védsi'ghez átbeiyezeit tisztek után 
fizetendő téritmények 60,000 

6. Az elviselt ruházati és felszerelési 

czikkek hulladékainak eladásából . 3,000 

Rendes bevételek összege 321.040,200 

B) Átmeneti bevételek, 

I. Fejezet. Belügyministerium : 

1 . Járulék a róldtehermeniesítési alap- 
ból, az igazoló bizottmány költségei- 
nek meiílériiése fejében 3.988 

2. A kiadásnál előforduló gyógyszer- 
könyv példányai egy részének eláru- 
sításábol várandó első évi bevétel ... 1,000 



32 i887 : XIIL t ez. Pótkőlcsön a Ludovika Akadémia építéséhez. 



n. Fejezet. Pénzügy mi uisterinm : 

1. Állami javak eladásából: 

a) Állami javak eladásából 

b) A lelepiivényesek által fizetendő 
vételárak és kamatok (hátralékokkal 
«^yütt) 

c) A maradvány- és irtványíoldek 
váltságdíjai * 

2. Bordézsmaváltsáf^ból 

3. Állami előlegből 

m. FuEzBT. Földmiveiés-y ipar- és 

kereskedelmi ministerium : 
Amerikai és európai sima és gyökeres 
szőlővesszőknek leszállított áron való 
értékesítéséből, az amerikai kísérleti te- 
lepekről s a kecskeméti állami szőlőbir- 
tokról 

Átmeneti bevételek összege ... 

Bevételek főösszege 



frl 



5.0<M).(KM) 



1 .m),{m 

46,557 

2,000 
3á2,000 



36,600 



6.612,145 



328.258,351 



4. §. A 2-ik §-baD meg- 

állapilotl összes 350.283,445 írtnyi 

kiadások és a 3-ik §-ban 

megajűnloll összes 328 .258,354 frlnyi 

jövedelmek és bes elélek 

közöli 22.024,794 frl 

hiány mulalkozík. 

Felhalalruaztalik a pcnzügyminíster, hogy 
ezen hiányt hitelművelet alján fedezze. 

5. §. Hogy az államnak a 3. §-ban elő- 



sorolt jövedelmei folyóvá tétethessenek, a tör- 
vényekbe iktatott egyenes és fogyasztási adók, 
jövedékek, dijak, bélyegek és illetékek, agy- 
színlén az adóköteles jövedelmek után az 
4883: XLVI. l.-cz. 9. és 40. §-aiban meg- 
állapitott százalékokban kivetendő általános 
jövedelmi pótadó, a hadmentességi díj, — 
az út-, híd- és révvám és az állami vagyon 
jövedelmei s az állam egyéb bevételei, végre 
a volt határőrvidéken érvényben hagyott adók 
az eddigi törvényekben eszközölt és a tör- 
vényhozás által netalán még teendő módosí- 
tások megtartásának kikötése mellett, az 4887. 
évre ezennel megjgánltatnak és megszavaz- 
tatnak. 

0. §. Az előbbi §-ban megszavazott, vala- 
mint a 3-ik §-ban előirányzott s a 4-ik 
§-ban a hiány fedezésére kijelölt bevételek 
csupán a jelen tönényben megi^ánlott kiadá- 
sokra fordíttathatnak, és átruházás e kiadá- 
soknak se fejezetei, se czimeí, se rovatai között 
nem engedtetik. 

Kivételnek csak a rendes kiadások XVI. 
fejezete, 3., 4., 5. és 6. czimének személyi 
járandóságai között, továbbá a XVIII. fejezet 
6. czime egyes rovatai között, van helye; 
ezek között az átruházási jog megengedtetik. 

7. §. Ezen törvény kihirdetése után azon- 
nal életbe lép és végrehajtásával a pénzngy- 
miníster bízatik meg. 



Xm. TÖRVÉNY-CZIKK 

az 1885: XVII. iörvén^czikk által a Ludovika-Akadémiának kiépí- 
tésére megajánlott költségeken felül méa szükséges 40,000 frtnyi 

pótkőlcsön engedélyezése targyában.(i> 

{Sienlesitést nyert 1887. évi márcziiis :21-én. Kihirdettetett az «iOrszá};os Tönrénylár A-ban 1887. évi 

ápril 9-én.) 

1. §. A Ludovika- Akadémia kiépilésére, az 1885-ik évi XVII. töi-vényczikk 
által a Ludovika-alap tőkéiből engedélyezett 400,000 forintnyi kölcsönön 
felül, ugyanezen alapból, még ujabb 40,000 forint kölcsön felvétele engedé- 
lyeztetik. 

2. §. A Ludovika-alapból ekként kölcsönkép előlegezett ezen ujabb 
40,000 forint tőkeösszeg, az 1. §-ban idézett tön'ényczikk 3. §-a értelmében 
50/0 kamatozás és Va^/o tőketörlesztés mellett, az 1887. évi január 1-től 
kezdve 4lVa éven át, évenkint 2,300 forinttal fizettetik vissza, mely összeg 
a honvédelmi tárcza költségvetésében cc Intézeteké czim a Ludovika- Akadémiait 
rovata alatt előirányoztatik. 

3. §. Ezen törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatík meg. 



(1)V. ö. az Í883:XVII. t. czikket. V. ö. mé^ 1890: XXIU. l. rz. a Ludovika-Akadémián vontlkoió 
1872: XVI. és 18a3: XXXIV. i. czikkek némely rendelkezéseinek módosításáról. 



i8Sn : XIV, t. ez. Az 1875 : XX. t. ez. módoaitásáról. 33 



. TORVENT-CZEKK 

a vasúti és gőzhajózási szállitás használatának megadóztatásáról 
szóló 1875: XX. törvényczikk némely határozmányainak módosi- 

tásáról.(i) 

(Sientesitést nyert 1887. évi ápril 2-án. Kihirdettetett az aOrszágos Törvénytár »-ban 1887. évi 

ápril 9-én.) 

1. §. Az 1880. évi LXI. t. ez. hatályon kivül helyeztetik.^^) 

2. §. Az 1875: XX. t. ez. bekezdése, valamint 1. §-a következőleg módo- 
sittatnak : 

A vasutakon és a gőzhajókon, továbbá oly hajólevéllel ellátandó egyéb 
vizi jármüveken, melyeken idegen személyek és áruk díjszedés és gőzvon- 
tató erőnek alkalmazása mellett továbbittatnak, eszközölt szállitásnak a ma- 
gyár korona területén belőH használatától az utasok és szállitók, illetve a 
szállitmányok átvevői, esetleg feladói által a következő adótételek fize- 
tendők : 

a) személyszállításért a viteldijoak 18o/o-a; 

b) az uti málhaszáUitásért a málhának vitelbérmentes részét meghaladó 
túlsúlya után számitott szállítási dijnak 187o-a; 

c) külön személyvonatokért és személygőzhajókért az összes szállítási 
dijnak i8Vo-a; 

d) gyorsszállitmányokért a szállítási díjnak 7Vo-a, teherszállítmányokért 
ugyanannak oVo-a ; 

e) gőzhajókon a külön cabiu, vasutakon az alvó helyül szolgáló kocsisza- 
kasz bérleteért a bérösszegnek 18®/o-a. 

Ezen adótételek kiszámításánál a fentebbi pontok alatt felsorolt díjakhoz 
és bérösszeghez a kezelési illeték és az érezpénz árkelete szerint időnkint 
meghatározott pótlék is mindig hozzászámítandó. 

A mennyiben ily pótlék némely vállalatok által vagy némely szállitmányok 
után nem szedetik, az adó egyedül a vállalat által szedett fennemlitett díjak, 
bérösszeg és kezelési illeték alapján vettetik ki.^^^ 

3. §. Az 1875 : XX. t. ez. 6. §-a következőkép módosíltatík : 
E törvény által meghatározott adóval nem rovatnak meg : 

a) a királyi udvar ; 

b) a közös hadseregnek (tengerészeinek) és honvédségnek a szokásos ka- 
tonai szállítási okmányok mellett eszközölt személy-, gyorsáru és teherszál- 
lítmányai ; 

c) a vasúti és hajózási vállalatok azon javakra nézve, melyeket egyedül 
saját építkezéseikhez, a vállalat tárgyaínak kiépítéséhez vagy fentartásához, 
vagy végre mint a vasúti s illetőleg hajózási uzletökhöz tartozókat saját vasúti 



(1) V. ü. az 1875: XX. t. czíkk jej^yzeteit. — A Magyarorszáfr cs Horvát-Szlavonorszáfrok közt évenként 
teljesítendő leszámolásnál a szállítási adó czímén mefíállapítandó átalányösszeirről v. ö. 1889: XL. t. czikk 

«. §. P P. 

(2) Az 1880: LXI. L ez. szól az 1875: XX. t. ez. némely határozmányainak niód(»sításáról. 

(3) A gőzhajózás- és vaspálya-vállalatok részéről az* általuk szállított személvek vitelbérétől fizetendő 
béiyegillelékről V. ö. 1871:LXII1. t. ez. 7. §. — V. 5. alább 4—6. §§. V. ö. 1892'ápr. 10. 7-Í3Ö. sz. pénz- 
úgymin. rend. a vízi jánnű-tniajdonosok által a saját szállítmáriYaík és az idegen árúk szállítása után 
fizetendő szállítási adó kivetése tárcában (1892. R. T. ÍXü) ). A szállítási adót az 1889: XXVm. t. ez. 
6. §-ának 3. cj p. szerint a péozogyigazgatóság veti ki évenként. 

Magyar Tönrénytár. 18!^— 188& 3 



34 i887 : XIV. t ez. Az 1S75 : XX, t. ez. módositásáról. 

vagy hajózási állomásaik egyikéről a másikra szállítanak ; ellenben nem ter- 
jed ki a mentesség azon javakra, melyek, habár a vállalat tulajdonát képezik 
is, de szorosan véve nem a vasúti vagy hajózási vállalat üzletköréhez tar- 
toznak ; 

d) a közúti vasutak ;''' 

e) a főváros és határának egyes részei között a személyszállítást közvetítő 
gőzhajók és vasutak ; 

f) azon révek, a melyeknél a révközlekedés gőzerővel tartatik fenn/^) 

4. §. Ha a hajózási szállítás nem rendes, közzétett dijak, hanem külön 
eg^ezményí összeg mellett történik, a hajózási vállalat tartozik az 1875: 
XX. t. ez. 8. J^-ában meghatározott 14 napi határidőn belül a kikötött szállí- 
tási díj után az ezen törvény 2. §-a szerint járó adót az állampénztárba be- 
szolgáltatni s legkésőbb 3 hó alatt az adó alapjául szolgáló egyezmény! ösz- 
szegek tételenkintí kimutatását is a pénzügymínisler állal kijelölendő* pénz- 
ügy igazgatóságnak beküldeni. 

5. §. A vasúti és hajózási vállalatoknak oly saját szállítmányainál, melyek 
a fentebbi 3. §. szerint az adó alól mentesítve nincsenek, a 2. g. szerint járó 
szállítási adó alapját a saját könyveikben netalán külön kitüntetett szállítási 
díj, ha pedig ily szállítási díj külön kitüntetve nincsen, az önköltségi tételek 
képezik, — s a vasúti és hajózási vállalatok az 1875: XX. l. ez. 8. §-ának 
megfelelőleg a saját könyveikben felszámított szállítási díj vagy az önköltségi 
tételek alapján tartoznak az ezen törvény 2. Ji-a szerint járó adót az állam- 
pénztárba beszolgáltatni s a szállítmányokat uemenkínt és mennyiségenként 
a szállítási útnak s az önköltségi tételeknek megjelölése mellett legkésőbb 

m hó alatt kimutatni. 

6. §. Küiróldi hajózási vállalatok a magyar korona területén eszközölt sze- 
mély- és áruszállításokért a szállítási adót szintén megfizetni kötelesek. Ha a 
külföldi vállalatnak a magyar korona területén képviselője s az 1875: XX. 
t. ez. 3. >^-a értelmében bemutatott díjszabályzata nincs, a szállított árunak 
belföldön lakó feladója vagy átvevője tartozik a szállítási adót esetenkínl 
lefizetni. E végből a feladástól vagy az átvételtől számítandó legkésőbb 24 óra 
alatt tartozik a feladó \agy átvevő az áru nemét és mennyiségét, a magyar 
korona területén belől eső szállítási utat és az ezen útrész után esedékes 
szállítási dijat — az e czélra kirendelt pénzügyi közegnek, vagy ha ily pénz- 
ügyi közeg kirendelve nincs, a községi elöljáróságnak esetenkint bevallani 
s a 2. §. szerint járó szállítási adót az ez által kijelölt közpénztárba be- 
fizetni. 

Igyanily módon a 2. §-ban körülírt egyéb vízi jármüvek tulajdonosai is 
kötelesek esetenként a bevallási teljesíteni és az adót azonnal lefizetni. — Az 
adó alapját ez esetekben a szállítási díjnak teljes összege képezi s ebből 
levonásba csakis azon összegek hozhatók, melyeket a hajótulajdonos a gőz- 
vonó erő igénybevételeért más szállítási vállalatnak fizet, s melyek után az 
adót ezen szállítási vállalat tartozik megfizetni. 

7. §. A szállítási adó bárminemű megrövidítéséért a vasúti és hajózási vál- 
lalatok tulajdonosai, valamint ezeknek igazgatói és kirendelt képviselői egye- 



í 1) A kÖ7,iiii vaspálva-vállalatok viielhórei után lizeUMidö bél>(»ír«"<'íc'^»*ől v. «. i88i:XXVI. l. ez. 19. §. 
12) V. ö. .-). .^. * 



1887 : XV, t. ez, A nyitravölgyi vastUról. 



3;1 



temlegesen (külföldi hajózási vállalatok által eszközölt szállításoknál pedig az 
áraknak a belföldön lakó feladói vagy átvevői egyénileg) felelősek és elköve- 
tett megrö>idités esetén a törvény szerint járó szállítási adón kivül jövedéki 
büntető eljárás utján a megcsonkított adóösszeg 10 — 20-szoros összegében 
niarasztalandók el. 

8. §. Az 1875: XX. törvényczikknek ezen törvény által nem módosított 
határozmányai továbbra is érvényben maradnak. 

9. ^. A jelen törvény életbe léptének napját a pénzügyi minister a köz- 
munka- és közlekedésügyi m. kír. ministerrel egyetértőleg állapítja meg.^^^ 

10. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister s a közmunka- és 
közlekedésügyi minister bízatnak meg.^^^ 



lV. TÖRVÉNY-CZIKK 



Í3) 



a nyitravölgyi vasúiról. 

(Szentesilést nyert 1K87. évi ipril 4-én. Kihirdettetett az «• Országos Tör^'énytár*>-han 1887. évi 

ápril ()-én.) 



4. 5i. Az I87Ö. évi XUI. és XLIII., vala- 
mint az 4880. évi XXXHl. t.-czikkek által 
engedélyezett nagysurány-nyitrai, tótmegyer- 
nagysurányi és nyilra-nagytapolcsányi másod- 
rendú vasutak, úgyszintén az 1880. évi XXXI. 
t.-rz. alapján, az 4883. évi november hó 
^-én kelt engedélyokmánynyal engedélyezett 
nagviapolcsány-béliczi heíyi érdeká vasút 
«* nyitravölgyi vasut» elnevezés alatt egyesit- 
telnek és az ekként a szabad, osztrák-mngyar 
államvasút egységes vonalának tekintendő! 
vasútra nézve a következők állapittatnak meg. | 

'2. ;^. A szab. osztrák-magyar államvasút- ! 
társaság a « nyitravölgyi vasut» üzleténél ezenj 
törvény tartalmához, továbbá a közmunka- 
f-s közlekedési minister által 4868. évi ápri- 
lis 20-án i973. sz. alatt kibocsátolt s az 
országgyűlés által jóváhagyott ideiglenes vasiit- 
engedélyezési szabályhoz, valamint az 4878. 
évi XX. t.-fzikkel beczikkelyezett vám- és 
kereskedelmi szövetség 8. §-ában elfogadott 
vasúti üzletrendtartáshoz és üzletszabályzat- 
hoz — a mennyiben azok a jelen engedély- 
okmány tartalma, valamint a helyi érdekű 
\asutak számára 4888. évi július hó ^-én 
kibocsátott forgalmi szabályzat által módosítást 
nem szenvedtek, — s úgyszintén az utóbb 
idézett forgalmi szabályzathoz s végül a mind- 
ezekre nézve később alkotandó törvényekhez és 
a kormány által kibocsátandó rendeletekhez 



szorosan alkalmazkodni s azoknak feltéllenül 
engedelmeskedni tartozik. 

3. §. Mihelyt a « nyitravölgyi)^ vasútvonalon 
a forgalom annyira növekedett, hogy az évi 
bruttó jövedelem kilométerenkint 1 i,(X)0 frtol 
0. é. ezüstben felülhalad, akkor a vasúttársa- 
ság köteles a kormány kívánatára minden kár- 
talanítás nélkül egy második vágányt letétetni. 

Ezen kötelezettség teljesítésére azonban a 
vasúttársaság csak a jelen engedély tartamá- 
nak első 70 éve alatt kényszerilhelő. — Az 
utolsó ^) év lefolyása alatt a második vágányt 
csak az állam részéről nyújtandó, egyezségi- 
leg meghatározandó kártalanítás mellett köte- 
les előállítani. 

4. §. Az I. §-ban emlilell pályák kiépítve 
és forgalomban lévén, azoknak építése és 
berendezése ugyancsak az 1. §-ban említett 
engedélyokmányok határozmányai szerint Íté- 
lendő meg, kiköltetvéu még, hogy a jelen 
törvény hatálybalépte előtt a többször emlí- 
tett §-ban előadott engedélyokmányok rendel- 
kezéseihez képest létesített építkezések s 
berendezések továbbra is ugyanazon mérvben 
fen tartandók és goudozandók és hogy azok a 
kormány külön engedélye nélkül egyáltalán le 
nem szállíthatók. 

l). §. Mihelyt a forgalom a nyitravölgyi 
vonalon annyira növekednék, hogy hosszabb 
időn át naponkint több, mint öt vonat az 



<1) E tönrénynek a személyszállftásra vonatkozó határozatai a pénzügyminiszter 1887 mái. 9. Hil.sz. 
rend. értelmében (1887. K. T. 4389.) 1887 június 1-én. az áruszáil)lásra vonatkozók 1887 július 1-én 
léptek életbe. 

í2) E u czikk végreiia^Usa iránt v. ö. 4887 máj. á7. 25,3^9. sz. pénzügymin. rend. (1887. R. T. I^WU.). 

:3) E törvény jelentősegél es érvényét vesztette a szab. osztrák-magyar áilamvasut-társaság magyarországi 



vasatvooalainak megráltisáról szóló 1894: XXV. és XXXVIII. t. ez. rendelkezései folytán. 



3* 



36 



i887 : XV, í. ez. A nyitravölgyi vasútról. 



. I 



ogyík, s öt vonat a másik irányban közleked- 
nék, avagy mihelyt a vasultársaság az éjjeli 
szolgálatot berendezni akarná, köteles lesz a 
felvételi helyiségek, jelzés, pályafclögyelet s 
minden más, a rendszeres üzlet fentartása 
czéljából szükséges intézkedésekre nézve a 
pályát a m. k. kormány részéről az elsőrendű 
vaspályák érdekében kiadott szabványok és 
utasítások szerint kiegészíteni s berendezni 
s a kormány részéről teendő e részbeni intéz- 
kedéseket saját köliségén foganatosítani. 

Ezen kötelezettség teljesítése azonban csak 
az engedéljtartam első 70 éve alatt követel 
tiető: az ezutáni időben a pálya ily módoni 
átalakítása csak a kormány és engedélyes 
közt e részben kötendő egyezmény alapján 
eszközölhető. 

6. §. A kormány fentartja magának a jogot, 
hogy a mennyiben más pályák beszakadása, 
pályaudvarok közös használata, kocsi-kölcsön- 
zés és mindezekért járó kárpótlás tárgyában \ 
az érdekelt vasutak között egyezmény létre' 
nem jöhetne, egy ilyennek feltéleleit kötele- j 
zőleg meghatározhassa. 

7. ^. A kisajátítási jog az 4881. évi XLl. ' 
l.-cz. értelmében az engedélyezett pályán elő- , 
fordulandó építkezések czéljára a társaságnak 
megadatik. 

8. ^. A szabad, osztrák-magyar államvasút 
társaság köteles a nyitravölgyi vasúton a kir. 
postát és a postakezelőket az i8t)i. évi 
november hó 16-án kelt vasúti üzlelrendtar- 
lás 68. §-a értelmében ingyen szállítani és 
ezen czélra legalább egy, naponkint mindkét 
irányban közlekedő vonatot, továbbá egy két- 
tengelyű ání-szállitó kocsinak felerészét a 
postaküldemények és postakalauz elhelyezé- 
sére berendezni. 

Hzen postakocsinak naponkínt mindkét irány- 
ban legalább egyszer kell közlekednie. 

A vasul üzlete tárgyában a társaság igaz- 
i;Mtósága és alárendeltjei, vagy ez utóbbiak 
közölt váltott levelezés a nyitravölgyi vas- 
pályán bérmentesen szállítható. 

9. g. A nyitravölgyi vaspályavonal mentén 
szükséges vaspályaüzíelí távirdavezetékeknek 
a pálya indóházain és esetleg őrházain alkal- 
mazandó ulolsó elszigetelőig, esetleg a for- 
gatható védjelzőkészülékekig való kiépítését, 
a részletekre nézve a vasultársasággal meg- 
állapítandó egyezmény alapján a m. kir. köz- 
munka- és közlekedésügyi minisler hajtatja 
\égre. 

Kötelezve van ennélfogva a társaság a 
nevezeti ministeriumol a lávirda-épitkezés , 
elrendelése és a fent jelzett egyezmény meg- 1 
állapilása végett oly idejekorán megkeresni, 
hogy ennek a távirda-épilkezésekhez szüksé- 1 
ges anyagok beszerzésére és a távirda-épit- ' 
kezeseknek a pálya megnyitásáig leendő elké- 
szítésére elég ideje maradjon. — A társaság! 



köteles megengedni, hogy a feláUitaDdó távirda- 
vezelék oszlopai a pálya saját birtokán és 
területén állíttassanak fel — a nélkül, hogy 
a társaság az elfoglalt területért jelenben, 
vagy jövőben kártalanítást követelhetne. 

A távírdaoszlopok helyei, valamint a távirda- 
vezeték más megerősítési pontjai a társaság 
és a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi 
mínisterium illető távirdaépitési közegei áltál 
egyetértőleg és ugy állapitandók meg, hogy 
azok miatt sem a vasúti üzlet, sem az üzleti 
személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen. 

A vasultársaság köteles azon esetben, ha 
az üzleti tá\irdavezetékkel egyidejűleg állami 
lávirdavezeték nem építtetnék, a távírdaosz- 
lopok és más távirdaépitési anyagok összes 
árat 8 az összes távirdaépitési költségeket, — 
azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami 
távirda-vezeték is építtetnék, a/, üzleti veze- 
ték építési anyagainak árát és az összes 
építési költségeknek az üzleti vezetékek épí- 
tésére fordított aránylagos részét a közmunka- 
és közlekedési ministeriumnak megtéríteni. 

Mindkét esetben kötelezve van a társaság 
a magyar királyi közmunka- és közlekedési 
miníslerium kívánatára az előbbi pontban 
megnevezett lávírda-építkezésekhez szükséges 
összegeket az utólagos elszámolásig, kamat 
nélkül előlegezni és a távirdaoszlopokat s a 
többi összes távírda-épitési anyagokat az 
építendő pálya mentén a m. kir. távirda-igaz- 
gatás által meghatározandó módon és időben 
a már lerakott vasutvágányon saját költségén 
szétosztani. 

Az üzleti vezetékek átadásakor a társaság 
számlájára épített üzleti vezetékek összes 
leltári állománya a társaság birtokába megy 
át. — Jogában áll azonban a közmunka- és 
közlekedési ministeriumnak a vaspálya men- 
tén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda- 
vezetékeket alkalmazni és akkor a távírda- 
oszlopok, az állam költségén való fentartásá- 
nak kötelezettsége mellett, a m. kir. állam- 
távirda ingyen tulajdonába mennek áu A vasút- 
üzleti távirdavezetékeket a társaság a míniste- 
rium szokott ellenőrködése mellett kizárólag 
csak áron sürgönyzésekre használhatja, melyek 
a vasúti üzlet czéljából az igazgatóság és alá- 
rendelt közegei, vagy ez utóbbiak által egy- 
más közt váltatnak. 

Jogosítva van azonban a miníslerium a 
pályaigazgatósággal eg>etértve ezen üzleti veze- 
tékeknek, a mennyire az üzleti forgalom meg- 
engedi, ugy állami, mint magánsürgönyök 
továbbítására illő ellenőrzés melletti haszná- 
lását kívánni és elrendelni. 

Ez esetben azonban a használat módja és 
a távírás díjának a társaság s a m. kir. 
távírda közti megosztása külön egyezmény 
állal fog szabályoztatni. 

Hasonlóan külön egyezményben áDapíttat- 



i887 ; XV. t. ez. A nyitravölgyi vastUról. 37 

Dsk meg a társaság és a m. kir. távirda közi i az árkelet tekíDtetbevételével járó illetéket 
azon fellételek is, melyek a vaspálya mellett j országos értékben tartozzék elfogadni. 
felépíteti távirdavezelékek felügyeletét, fen- i± §. A 10. §. értelmében meghatározott 



tartását s az azokon netalán későbben a vas- 
pályaigazgalóság kívánatára eszközlendő vál- 
tozásokat vagy áthelyezéseket s általában 
mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a 
fentebbi pontok által még nem szabályozvák. 
10. §. A fuvarbérek maximuma a nyitra- 
völgyi vasút számára a következő határok 



árszabások a vasúttársaság állal időközben 
leszállilliatók, — egészben vagy csak a tár- 
gyak egyes nemeire, az egész vonal hosszá- 
ban, vagy csak a pálya egyes vonalszaka- 
szaira, egyik vagy mindkét irányban, minden 
szállítási távolságra egyenlően, vagy növeke- 
désük esetére nagyobb mérvben. 



az I. osztálvban 


4-7o 0. é 


a II. d 


3ü6 í. 


a 111. 


^2-37 « 



közt szabatik meg: i Az ekként leszállított árszabások az előb- 

a) Legmagasabb árszabási tétel személy- 1 beni mértékre ismét felemelhetők, de csak 
és kílométerenkint : ; 3 havi alkalmazásuk után. 

Lr P7fi«ihpn ' ^^ ^^y ^^'^^^' ^^?> szállítmányozó bizo- 
Kr. ezusioen ^ ^^^^ feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban, 

^ ' \ag\ más kedvezményekben részesül, ugy 
I ezekben részesileni kell minden feladót és 

Az I. és 11. osztályú kocsik az elsőrendű | szállítmányozót, ki ugyanazon feltételeket elfo- 
pályákon használt másodrendű kocsikhoz hason- 1 gadja, olyképen, hogy személyes előnynek 
íóol szereltethetnek fel. semmi esetre hely ne adassék. 

Uli podg>ásznál az egész jegyenként 2Ö .Mind ezen kedvezmények színleges árlérités 
kgrm.-ot meghaladó súlytöbblet 10 kgrmnyi (refactia) alakjában sem engedélyezhetők. 
súJytételekre, a gyorsárú pedig 5 kgrm.-nyi 13. §. .\z élelmi szereknek a belföldön 
sűlytételekre felfelé, kikerekíthető. — Minden' beállott rendkívüli drágasága ecetére joga van 
10 kgrm. podgyász túlsúly után kilométeren- a kormánynak azok fuvarbérét, a drágaság 
kint 0.211 kr. ; 100 kgr. gyorsárúért pedig i tartamára, a maximai árszabás feléig leszál- 
kilométerenkint 2.11 kr. számítható ezüstben, i lítani. 



b) ki árúk szállítására nézve legmagasabb 
árszabási tételként megállapíttatik líN) kgr. 
és kilométerenként az 1-ső darabárúosztály- 
ban 0.79, a II. mérsékelt darabáru oszUíly- 
ban 0.Ö3 és a terjedelmes árúk után 1.06 kr. 
ezüstben. 



U. ^. A katonaság és katonai javak leszállított 
árszabások szerint szállltandók, és pedig egy- 
részt a cs. és kir. közös hadügyi- és a m. 
klr. honvédelmi ministeriumok, másrészt a 
vasul-igazgatóságok közt 1877 szeptember 
lÖ-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878 



A kőszén, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő január 1-én hatályba lépett katonaszállitásí 
és tégla után, ha teljes kocsirakományokban ! árszabás és annak függeléke alapján, 
szállíttatnak, 1(K) kgr. és kilométerenként ' A katonaszállitás iránt létrejött, vagy létre- 
míDt legmagasabb árszabási tétel, 0,il kr. i hozandó s az állam részére kedvezőbb egyez- 
számiltatík ezüstben. i menyek a nyitravölgyi vasútra is én'ényesek 

A kocsírakományokban feladásra kerülő lesznek. 
egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabáru- Alkalmazandók továbbá ezen határozmányok 
osztály fentebbi tétele szolgál maximális díj- j a pénzügyi, valamint az állami és hatósági 
tételként. közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is. 

Az árúk osztályozása és a többi szállítási A szab. osztrák-magyar államvasultársaság 
határozmányok tekintetében, valamint a mellék i köteles alkalma/.kodni a katonai szállításokra 
illetékek (ide értve a kezelési illetékeket is) , vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt 
s végül a hullák, hintók, élő állatok, külön I megállapodások és egyezményekhez, melyek 
vonatok stb. viteldíjai tekintetében is, a szab. ' által a szállításhoz szükséges felszerelési tár- 
osztrák-magyar államvasuttársaság fővonalain i gyak beszerzése és készen tartása, a forgalmi 
fennálló határozmányok és szabályok alkal- j eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre 
mazandók. bocsáuisa, a forgalmi eszközök és üzleti 

Mihelyt ezen pálya jövedelme egymásután i személyzettel való kölcsönös kisegítés és a 
következő 3 éven át a befektetési tőke / katonai egészségügyi czélokra berendezett 
S-^'/o-ára emelkedik, jogában álland a kor- vasúti kocsik használata szabályoztatnak. 
nánynak, a nevezett társaság meghallgatása , Köteles továbbá a nevezett társaság azon 
Biellett, az árszabályt megfelelőleg leszállítani. ; szerves határozmányok és szolgálati szabá- 

Azon esetre, ha a törvényhozás a vitel- lyokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi 
dijakat a vasutakra nézve szabályozná, .e' vasúti osztályokra és azoknak béke idején 
szabályozás ezen vasútra is érvényes leend. I uj építkezésekhez, vagy fenlartási munkála- 

11. §. A vasattársaságnak megengedtetik, tokhoz való használatára vonatkozólag a cs. 
bogy a szedendő vitel- és fuvardíjakat bel- és kir. közös hadugyminislerium által kíadat- 
(oldi ezüst-pénzben számítsa olyképen, hogy lak, vagy megállapittatní fognak. 



38 Í887 ; XV, L ez. A nyitravőlgyi vasútról. 

Háború és mozgósítás esetén végül köteles a hozzájárulás bármiféle más nemét vagy 
a nevezett vasúttársaság a szabadságosok és | módját tárgyazó okmányok részére ; 
tartalékosok elszállítását a lakhelyükhöz leg- 1 h) teljes mentesség a nyilvános számadásra 
közelebb eső állomástól a rendeltetési helyük- ' kötelezett társulatok és egyletek adója, ille- 
liöz legközelebb eső állomásig kellő igazolá- tőleg a kereseti és jövedelmi adó fizetése 
suk alapján, a katonai leszállított árszabás ; alól 4879. évi január hó i-ső napjától számi- 
mellett eszközölni. i tandó 30 év tartamára. 

A katona-szállításokra vonatkozó fenti hatá- 1 Ellenben a szállítási adó a jelen törvény 
rozatok és kedvezmények magától érthetőleg | életbelépte napjától kezdve az egész nyitra- 
cp ugy érvényesek a szolgiílatban utazó hon- völgyi vasúton beszedendő. 
Nédségre és azon csapatokra, melyek, minta! U). §. Jelen engedély a m. kir. kormány 
hadsereg kiegészítő része, a népjog oltalma ' és a szab. osztrák-magyar állam vasút- társaság 
alatt állanak. közt 488^2. évi június 8-án kötött s az 488^ : 

Végül köteles a társaság feltétlenül alkal- XLV. t.-czikkel beczikkelyezett szerződés á-ík 
mazkodni azon határozatokhoz, melyek a had- czikkcnek végpontjában megállapított határ- 
sereg, haditengerészet és a honvédség kiszól- időben, vagyis az 49öö. év végével szűnik 
gált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag meg. 

a/ i8(i8. évi XL. törvényezikk *i8. §-ban és Úgyszintén az állam beváltási jogának idő- 
az 18711 é\í 11. törvényczikkben itiegálla- pontjára s a megváltási ár kiszámításának 
pilvák. módozataira nézve is az idézett szerződés 

\l'). ^. Az államtiszt viselők, hivatalnokok 2-ik ezíkkében foglalt határozmányok lesz- 
és szolgák, kik a vasút igazgatása és üzlete nek alkalmazandók. 

felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy Ugyancsak az idézett szerződés 2-ík czík- 
az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó i kében foglalt határozmányok lesznek mérv- 
megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a | adók a nyitravőlgyi vasút befektetési tőkéjé- 
vasutat használják és a hatóság megbízását jenek kimutatása tekintetében is. 
igazolják, utí málháikkal együtt ingyen szállí- !20. §. Az engedély megszűntével, valamint 
tandók. a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam 

10. §. Oly feleken, kik a vasutat, a vitel- az első esetben ingyen, utóbbiban a 49. §. ér- 



vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül rossz- 
hiszemüleg használnák, vagy a szállítmány 
nemének, vagy súlyának helytelen bejelenté- 



leimében meghatározott évi járadék-tizetés mel- 
lett lép az engedélyezett és jó karban átadandó 
pálya tehermentes birtokába és haszonvételébe ; 



sé\el vagy más módon a vállalat megrövidi- birtokába veszi különösen a pálya terű 

tését czélozzák, háromszoros árszabási illet- 1 letét s földjét, a föld- és mümunkálatokat, a 

meny lesz megvehető. fel- és alépitméuytket minden hozzátartozók- 

47. §. A kormány az államérdekek megóvása kai egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, 
tekintetéből jogosítva van magának ugy a | a pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, 
pálya építése, valamint az üzlet czélszerüen a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indu- 
és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos i lási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó 
jó karban tartása iránt minden részben meg- házakkal, minden felszerelvényekkel, butorzat- 
győződést szerezni és meghagyni, hogy a tal, ingó és ingatlanokkal egyetemben; vala- 
mutatkozó hiányok pótoltassanak. mint az engedély megszűntével, ugy a pálya 

A kormánynak joga van a részéről kikül- beváltása esetében is, az engedélyes megtartja 
dötl közeg által az ügyvitelt és pályaigaz- 1 az üzlet folyama alatt képezett tartalékalap 
gatást megvizsgálni és ellenőrizni. és a künn levő aktív követelések tulajdonát, 

A kormány-felügyeletért járó díjak fizetése , valamint a koaksz-kemenczéket, öntődéket, 
alól a társaság a nyitravőlgyi vasutat illető- ! gép- vagy egyéb épületeket, melyek raegszer- 
leg felmentetik. i zésére, vagy előállítására a kormány által 

48. §. A nyitravőlgyi vasút részére bizlo- , azon határozott bozáadással hatalmaztatott 
sittatik; fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzá- 

fi) az építés tartamára a bélyeg- és illeték- { tartozandóját nem fogják képezni, 
mentesség, az építési, illetőleg befektetési i 44. §. A nyitravőlgyi vasútvonalról a jelen 
tőkének bármi módon való beszerzése, vala- 1 törvény életbelépte napjától kezdve csak egy 
mint az építés és felszerelés biztosítása czél- , üzleti és egy építési s beruházási számadás 
jából kötött minden szerződés, a pálya telek- ' vezetendő. 



kön>'\'ezésénél és a kölcsönök be- és kitáb 
lázasánál előforduló összes beadványok s egyéb 
okmányok, nemkülönben a pálya czéljaira 
szükséges földterületek s dologi jogok átru- 
házását, építési és felszerelési anyagok szál- 



24. §. Ha az engedélyokmányban vagy 
a törvényekben foglalt kötelességek megsér- 
tése vagy mulasztása a társaság részéről 
ismételve előfordulna, a kormány fentartja a 
jogot, ellene a törvényeknek megfelelő iutéz- 



lilását, készpénzfizetéseknek teljesítését, végre kedésekei megtenni és a körülmények szerint 



i887 ; XVL és XVIL t. ez. 39 



az engedélyt még tartamának lefolyása előtt 



meiEszdntnek nyilvánítani. 

^. §. Az 1875. évi XLll. és XLllL, vala- 
mint az 4880. évi XXXIU. l-czikkel beczik- 
kelyezett, úgyszintén a kormány által az 4880. 
é\i XXXI. t-czikk alapján 4883. évi novem- 
ber ^-én kiadott s a jelen törvény 4. §-ában ! nak meg. 
közelebb megjelölt engedélyokmányok azon ' 



határozmányain melyek a jelen torvény ren- 



delkezéseivel ellenkeznek, vagy ide átvétettek, 
érvényen kivúi helyeztetnek. 

M. §. K törvény kihirdetése napján lép 
életbe s végrehajtásával a közmunka- és köz- 
lekedési minisler és a pénzügyminister bizat- 



XVI. TÖRVÉNY-CZIKK 

az 1886. évi közösügyl költségekre a magyar korona országai által 

pótlólag fizetendő összegekről. 

< Szeiilesitést nvert 1887. évi ápril 5-én. Kihirdettetett az a Országos Törvén vtár')-ban i887. évi 

ápril 9-én.) 

1. §. A pénzügyminister felhalalmaztatik, t.-cz. ü. §-ának cRendes kiadások» IV. íeje- 
hogy a közösúgyek tárgjalására kiküldött zete alatt, ti, 143 frt 3!^ kr. pedig ugyanazon 
országos bizottságok által 1886-ik évi közös- §. C. « Rendkívüli közösúgyi kiadás » I. feje- 
ügyi |>óthitelkép megszavazott 1.674,084- frt-zetének 1. czime alatt számolandó el, s az 
hói a magyar korona országaira eső 525,66!2 egész 5*:2t),662 forint 38 krnyi összeg az 
frt 38 krt űzethessen a közös pénzügyminis- az 1886-ik évi VI. t.-cz, 4. §-a értelmében 
temek. fedezendő. 

2. §. Az előbbi §-ban megjelölt kiadások- 3. í;. Ezen törvény végrehajtásával a pénz- 
ből :i20,519 frt CH) kr. az i886-ik évi VI. ügvminisler bizatik meg. 



XVn. TÖRVÉNY-CZIKK 

a közösügyl bizottságok által rendkívüli katonai óvintézkedések 
költségeire megszavazott 52.500,000 frtnyi hitel Magyarországra 

eső részének fedezéséről. 

(Szenlesitést nyert 1887. évi ápril 5-én. Kihinletiet^ti az. t^Orszájros Tönényiár»-ban i887. évi 

ápril 9-én.) 



1. §. A pénzügyminister felhatalniaztatik, 
hogy a közös ügyek tárgyalására kiküldött 



tik, az ebből a magyar korona országaira 
eső részt 8.79á,(X)0 frt erejéig a közös 



országos bizottságok által rendkívüli kato- 1 pénzügyminísternek szintén kifizethesse, 
nai óvintézkedések költségeire megszavazott] 2. §. Az előbbi §-ban megjelölt kiadások 
24.500,000 frtból a magyar korona orszá- 1 együttvéve Í6.i8;i,000 frtot meg nem haladó 
inira eső 7.693,000 frtot űzethessen a közös , összeg erejéig az 4887. évi XII. U-cz. 2. §-a 
pénzúg)'minislernek. Felhatalmaztalik továbbá, ; mC) Rendkivoli közösügyi kiadásoké 1. feje- 
hogy ha a közös kormánynyal, valamint az osz- 1 zelének i. czime alatt számolandók el s az 
trák kormánynyal egyetértőleg megállapítandó | idézett törvény 4. i;-a értelmében fedezendők. 
szükség esetére engedélyezett további 28 millió i 3. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénz- 
forint is egészben vagy részben igénybe véte- 1 ügyminister hízntik meg. 



40 i887 : XVIII. és XIX. t ez. 



XVm. TÖRVÉN\-CZIKK 

az 1884 : XVII. törvényczikk (ipariörvény) 50. §-a utolsó kikezdésé- 

nek módosítása tárgyában.^) 

(Szenlesilést nyert 1887. évi ápril 1(5-áD. Kihirdettetett az <.<Orszigos Törvénytár»-ban 1887. évi 

ápril áO-án) 

1. §. Az 1884. évi XVII. törvényczikk 50. §-ának utolsó kikezdése kövel- 
kezőleg módosiltalik : 

Heti vásárokon, házi iparczikkeken kívül más iparkészitniényekel rend- 
szerint csak a helyben lakó iparos van jogosilva eladni. 

Mennyiben engedhető meg az, hogy iparkészitményekel heti vásárokon a 
nem helyben lakó iparos is jogositva legyen eladni, azt az érdekelt felek, 
esetleg a kereskedelmi és iparkamara javaslata alapján az illető vásártartó 
községek képviselő-testületének meghallgatása után, a törvényhatóságok 
szabályrendelelileg állapitják meg. 

2. §. A felvidéki házaló-kereskedők, kik a régi szokás alapján a heli vásá- 
rokat látogatták, eddigi joguk gyakorlatában meghagyatnak. 

3. §. Jelen tör\ény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelem- 
ügyi magyar királyi minister, illetőleg Horvát- Szlavon-Dalmátországokra 
nézve a horvát-szlavón- dalmátországi bán bizatik meg. 



XIX. TÖRVÉiW-CZIKK 

az 1885. évi budapesti országos átalános kiállítás pénzhiányának 

ledezéséről/2> 

(Szentesítést nyert 1887. évi ápril 16-in. Kihirdettetett az (.Országos Törvény tár w-ban 1887. évi 

ápril 20-án.) 

i. §. A pénzögyminisler felhatalmaztaiik, í ^. §. A kiállítási épületek s állandó jeUegú 
hogy az 1885. évi budapesti országos álta- befektetések értékesítéséből befolyó összegek 
lános kiállítás czéljaira az 1883. évi XIL, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi 



illetőleg az 1885. évi V. t.-czikkel engedé- 
lyezett 400,000 és fi(K),000 frt előlegeknek, 
nemkülönben ezen előlegeken tul, a kiállítás 
czéljaira igénybe veti 801,982 írl 75 Ví krnak, 
együttvéve 1.801,982 frt 75*/a kr. erejéig telje- 
sített kiadásoknak még fedezetlen 1.393,946 frt 

75*/í krra rugó részét az 1886. évi VI. t.-cz. i ügyi minister bízatnak meg. 
4. §-a értelmében hitelművelet utján fedez- i 
hesse. 



ministerium rendkívüli bevételei közt lesmek 
elszámolandók. 

3. §. A megszavazott kiadások zárszáma- 
dásilag igazolandók lesznek. 

4. §. Ezen törvény végrehajtásával a föld- 
mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi és a pénz- 



(1) V. ö. az 1884: XVII. i. ez. 50. §-ának jegyzeteit. 

(2) V. ö. az 1H83: XII. és az 1885: V. t. czíkket. 



Í887 : XX, t, ez. A katonai özvegyek és ái'vák ellátásáról. 41 



í. TORVENY-CZIKK 

a hadsereg, hadtengerészei, honvédség és népfölkelés tiszti és le- 
génységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról.^ » 

(Szeolesitésl nverl 1887. évi ápril 27-éD. Kíhirdetietett az « Országos Torvénvlár»-han i887. évi 

ápríl 3()-án.) 

I. FEJEZET. 
A tisztek özvegyeinek és árváinak ellátása. 

1. §. A lisztek (hadbirák, lelkészek, orvosok és kezelőlisztek) özvegyei 
állandó évi nyugdíjra bírnak ígénynyel, ha házasságuk akár a férjnek lellíe- 
ges szolgálata (várakozási illetékkel szabadságollatása) alatt, a hadseregnél, 
hadtengerészeinéi és honvédségnél, akár a férjnek katonai szolgálatba lépése 
előtt kötletett és ha a férj vagy 

a) ellenség előli esett el, vagy ellenség előli avagy máskép is sajál hibája 
nélkül közvetlenül valamely kalonaí szolgálal teljesítésekor szenvedett sebe- 
sülés, vagy külső sérülés, vagy a szolgálati tartózkodásra kijelöli helyen ural- 
kodó jánányos vagy helyi, vagy kórházban való szolgálallélele következ- 
tében kapott ragályos betegség, vagy hadi fáradalmak következtében halt 
me^ . (2) vagy 

b) tekintet nélkül a halál okára, annak idejében állandó katonai ellátás 
elnyerésére már törvényes igénynyel bírt ; vagy — bár a katonai jellegről 
való leköszönése után is — már" annak élvezetében állóit, vagy várakozási 
illetékkel való szabadságollatása alatt kötött házasság esetében, ujabb szol- 
gálatba lépése után még legalább három évig szolgáll/^> 

2. §. A nyugállományban nősült, a tartalékba, valamint a honvédség sza- 
badságolt állományába, továbbá a népfölkelés állományába tartozó, vagy 
szolgálaton ki>íili viszonyban levő lisztek özvegyeinek is állandó évi nyugdíjra 
van igényük : 

a) ha a férj teltleges szolgálaltételre való bevonulása után az 1. §. a) pont- 
jában felsorolt körülmények közt hall el ; továbbá 

b) ha a nyugállományba helyezett tiszt béke idején a lettleges állományba 
visszahelyeztetvén, a fennálló összetes-állománycsoportok valamelyikébe, 
vagy háború esetében különleges szolgálaltételre beosztalott, és halála a tett- 
leges szolgálatlélel ideje alatt, vagy legalább három évig folytatott tettleges 
szolgálat után az ujabbi nyugállományban következeit be/*^ 

3. §. Állandó évi nyugdíjra való igényből ki van zárva azon özvegy : 



'.!) E lorvéoy — melynek me>rfelel az i887 ápril 27-(iiki osztrák lörvény (1887. B. G. Bl. 4i.) — 
halározmányaít az 1891: X. t. ez. kiierjesztetie azon özvegyek és árvák ellátására, kiknek férje, iilelőlefr atyja 
1887 ápr. 3(). elolt már nem állott ténylejrcs szolgálatban* E t. czikk határozmányainak további kiterjeszté- 
séről és alkalmazásáról a katonai hivatalnokok és rsngosziályba nem sorozott havidíjasok özvegyeire és 
árváira az 1896: IV. i. ez. rendelkezik. 

V. ö. még a közös hadsereg (haditengerészet) és a m. kir. honvédség egyéneinek kau>nai ellátásáról szóló 
1875: Ll. l. czikkei, melyet módosítanak és ill. kiegészítenek az 1891: XaI. és 1896: XVI. t. czikkek. V. ö. 
1893 jan. 12. 49,363/1 wá. sz. vall. közokl. min. rend., a katonai özvegyek és ár>ák haláleseteinek nyilván- 
tartása (1893. R. T. 764.). 

(2) V. ö. 2. §. a; p., 3. §. 6; p., 21. §. 

(3) V. ö. 10. §. 
(4)V.Ö. II. §. 



42 i887 : XX. L ez, A katonai özvegyek és á^^ák ellátásáról, 

a) a kioek házassága oly eselben, a midőn annak köleséhez a katonai ha- 
lóság engedélye voll szükséges, a hadseregnél, hadtengerészetnél vagy hon- 
védségnél a nősülésekre nézve koronként fennálló szabályok figyelembevétele 
nélkül, köttetett ;í*> 

b) a ki ezen tönény életbeléptetése után a nyugdíjról való lemondás mel- 
lett vagy az a) alatt említett szabályokban megállapított számon felül lépett 
házasságra, a mennyiben férje nem az I . §. a) betűje alatt emiitett körül- 
mények közt halt meg ; ^^^ 

r) a ki férje halálakor azzal nem élt együtt, hacsak be nem bizonyítja, 
hogy az együtt nem élésnek nem ő volt az oka ; ^®^ 

cl) a kinek férje az osztrák-magyar monarchiából kivándorolt, vagy idegen 
állampolgárságot szerzett, vag}' haláláig engedély nélkül vagy jogosulatlanul 
külföldön tartózkodott ;^*^ 

e) a kinek férje közvetlenül a tettleges katonai szolgálatból, de a katonai 
ellátásra való igény fentartása nélkül, vagy a katonai ellátásról való jogérvé- 
nyes lemondás mellett a hadsereg (badtengerészet), honvédség nyugállomá- 
nyából polgári állam- vagy ezzel egyenlőnek tartott szolgálatba lépett át, azon 
esetre, ha ezzel az özvegy részére polgári ellátási igény egybe van kötve ; ^^^ 

f) a kinek férje a tettleges szolgálattétel (várakozási illetékkel való sza- 
badságolás) ideje alatt rendfokozatáról önként lemondott vagy attól megfosz- 
tottnak nyilváníttatott ; ^^^ 

fi) a kinek nyugállományban levő férje az v) betű alatt emiitett eseten 
kívül végkielégítés mellett vagy a nélkül katonai nyugdíjáról lemondott, vagy 
azt bűnvádi elitéltetés következtében elvesztette^*^^ (1885: XI. t. ez. 5. §.);^^^ 

h) a kinek férje ellen, ennek halála előtt vagy után, de az özvegyi nyugdíj 
engedélyezése előtt olynemü vádak merülnek föl, és bízonyíttatnak be, me- 
lyek következtében az, ha meg nem halt, szolgálatából elbocsáttatott, illetőleg 
nyugdíjától vagy rendfokozatától megfosztatott volna ; ^^^ 

i) a ki ellen még férje életében elkövetett büntetendő cselekmény miatt 
oly bűnvádi ítélet hozatott, mely a nyugdíj elvesztését vonja maga után^*> 
1885: XI. t. ez. 35. §.). 

4. §. A tisztek (tartalékos tengerészeti hadapródok) özvegyei, az elhalt férj 
rendfokozatához képest a következő nyugdijat kapják : 

A XII. rangosztálynál (tartalékos tengerészeti hadapród) é\i 200 frt ; 



a XI. 


rangfokozatnál 


evi 


250 frt. 




a X. 


(L 


(( 


300 « 




a IX. 


« 


(( 


350 <t 




a VIII. 


« 


<t 


400 « 




a Ml. 


(( 


« 


450 « 


• 


a VI. 


(C 


<í 


600 « 




az V. 


(l 


(( 


800 « 




a IV. 


(( 


(( 


1,200 « 





(2) V. ö. 10. §. c) p. 
i3)V. ö. iO. §. cy p., -23. §. í/; p. 
4) V. ö. II §. h) p.. 22. §. d) p., 28. §. a) p. 
(5»V. ö. 12. %.h) p. 
v6» Az i885: .\I. i. ez. szól az állami lisziviselők. alűszlek és szolgák nyugdíjazásáról. 



i887 : XX, U ez. A katonai özvegyek és át-vák ellátásáról, 43 



a III. rangfokozamál évi 1,600 fil 

a 11. « € 

az I. d « 



2,000 a ^^> 



Ha a férj halála bekövetkeztekor már a nyugállományban volt, az özvegyi 
nyugdíj az elhalt által legutóbb húzott nyugdijat felül nem haladhatja. 

A katonai állomány azon tisztjeinek özvegyei, kik háború idején valamely 
fölöttes parancsnokságtól csapat (hajó) hadosztályon kezdve fölfelé, valamely 
rendfokozatuknál fogva őket még meg nem illető parancsnoksággal ideigle- 
nesen vagy véglegesen felruházta itak, ha ezen felruházás nyilvánosan közzé- 
létetelt és a férj ezen parancsnokság vezetése alatt az ellenség előtt elesett, 
vagy parancsnoksága tartamában az ellenség előtt kapott sebe következtében 
meghalt, a nyugdijat a férj legközelebbi magasabb rendfokozatának mértéke 
szerint kapják. 

A népfölkelés tisztjeinek özvegyei a nyugdijat azon rangosztály szerint 
kapják, mely az elhalt férjet népfólkelési tiszti rendfokozatához képest a had- 
seregben megillette volna. ^^^ 

5. §. Az előbbi §. szerint kiszabandó évi nyugdíjhoz azon özvegyet, kinek 
férje bebizonyithatólag az ellenség előtt esett el, vagy az ellenség előtt kapott 
sj'besulés következtében egy év lefolyása alatt halt meg — 50 százalékos 
pótlék illeti.<»> 

6. §. Azon özvecy, kinek férje polgári, állami, vagy ezzel egyenlőnek tar- 
tott szolgálatban állott, ha férjének a katonai szolgálat ideje alatt történt ha- 
lálakor a polgári ellátási szabályok szerint polgári nyugdijra igényt nyert is, 
csak az ezen törvény szerint őt megillető katonai özvegyi nyugdíjat kapja. 
Ue ha ez a polgári ellátási szabályok szerint illetékes özvegyi nyugdíjnál ke- 
vesebb, ugy az ezen és a részére engedélyezett katonai özvegyi nyugdij 
közötti különbség, a polgári javadalmazásból ráfizetendő. 

Az ily özvegynek az előző §. szerint a szabályszerű katonai nyugdíjhoz 
mérendő oO százalékos pótlékra való esetleges igénye minden esetben meg- 
marad.^*^ 

7. $. Oly özvegyek, a kik saját állami, vagy ezzel egyenlő szolgálatuk után 
n}iigdijra tartanak igényt, e mellett, a férjük szolgálata folytán őket megillető 
nyugdijat is huzzák.^^^ 

8. %. Az özvegyi nyugdij megszűnik -. 
a) az özvegy halálával ; 

ö) újra féijhezmenetelével :^®^ 

c) az özvegynek a nyugdíjról való időleges vagy állandó lemondásával ; 

d) az állam vagy valamely nyilvános intézet részéről való ellátás nyerésé- 
vel, vagy apáczául való belépéssel oly zárdába, mely nem nevelésre vagy 
betegápolásra van hivatva ; 

e) az osztrák-magyar monarchiából való kiköltözéssel, vagy idegen állam- 
polgárság szerzésével, valamint engedély nélkül vagy jogosulatlanul való 
külföldön tartózkodással ; 

(1) A ranfüsztályba nem sorozott havidijasok Özveg;)einek nyugdíjáról v. ö. 1896: IV. t ez. 3. §. 
i2) V. ö. U., 16. §§.; 1885: XI. i. ez. 36., 46. §§.; 1875: U. i. ez. 20., 68. §§. 
í3) V. ö. 14., 16. §§.; 1885: XI. t. ez. 47. $. 
i4) V. ö. 33. §. 
(5) V. ö. 9. §. 



44 ^887 ; XX. L ez, A katonai özvegyek és árvák eüátásáról. 

f) oly bűnvádi eliléllelés esetében, melylyel a nyugdíj elvesztése van ösz- 
szekötve/*^ 

9. §. Oly özvegy, kinek nyugdija a 8. §. h) pontja alatt emiitett a újra férj- 
hezmeneteléveb megszűnt, második férje halála után ismét aonak élvezetébe 
lép, a mennyiben időközben oly körülmények fel nem merültek volna, me- 
lyek őt annak élvezetéből kizárnák. 

Ha az özvegyet későbbi házasságból is állami nyugdij, vagy ezzel egyenlő 
ellátás illeti, ugy annak csak az utóbbira van igénye ; de ha ez az előbb élve- 
zett katonai nyugdíjnál kevesebb, a különbség részére ráfizetendő. 

10. §. A tisztek árváinak és pedig a fiárváknak 20 éves, — leányárváknak 
18 éves koruk betöltéséig, vagy korábbi ellátásukig állandó nevelési járulékra 
általában csak azon feltevés mellett van igényűk, ha az 1. )^. szerint özveg}i 
nyugdijra igényt adó házasságból származnak, vagy a szülőknek ugyanily 
föltevés mellett később létrejött házasságával törvényesitteltek.^^^ 

Azon esetben 

a) ha az atya ellenség előtt esett el, vagy az ellenség előtt szenvedeti se- 
besülés, vagy hadi fáradalmak következtében halt el ; — vagy 

b) ha az árva szülőtlen ; — vagy 

c) ha az anya (mostoha anya) elhalt férje után az államtól a 3. §. b)^ r), i) 
alatti esetekben nyugdijat nem élvez, vagy azt a S.^.f) alatti esetben elvesz- 
tette, — minden árvának van igénye nevelési járulékra ; a 6^ és c) alatti ese- 
tekben azonban csak akkor, ha az atya elhalálozásakor állandó katonai ellá- 
tásra már törvényes igényt szerzett, vagy — habár a katonai jelleg letétele 
után — már annak élvezetében álloll/^^ 

Minden más esetben nevelési járulék csak akkor jár, ha az özvegynek 
férje halálakor legalább három, még anyai ellátásban álló gyermeke van ; 
vagy ha az özvegy kél ily gyermek életbenléte mellett teherben van, azon 
g)'ermekei számára, kik a fent megjelölt kort még nem érték el, — a meny- 
nyiben az atya már elhalálozásakor állandó katonai ellátási*a törvényes igényt 
szerzett vagy már annak élvezetében állott.^*^ 

H. §. A megelőző §. rendelkezéséhez képest az ott megjelölt kor betöl- 
téséig, vagy korábbi ellátásig élvezendő nevelési járulékban részesülnek azon 
árvák is, kik az atyának a nyugállományban, tartalékban, a honvédség sza- 
badságolt állományában, vagy szolgálaton kivűii viszonyban kötött házassá- 
gából származnak, vagy a szülőknek ezen viszony tartama alatt bekövetke- 
zett házasságával törvényesitteltek, valamint a népfolkelés tisztjeinek árvái, 
ha az atya halála oly körülmények között következett be, melyek a 2. §. sze- 
rint özvegyének állandó évi nyugdijra igényt adnak.^®^ 

12. §. Nevelési járulékra való igényből kizárvák : 

a) azon árvák, kik a 3. §. a) alatt jelzett föltevés mellett kötött házasságból 
származnak ; 

b) oly árvák, kiknek anyjuk a 3. §. d), e), f), g), h) betűi alatt elősorolt 
okok miatt az állandó évi nyugdijra való igényből ki van zárva ; 



(1) V. ö. 10. §. c) !>., 33. S. 

(2) V. ö. 19. §. a) n. 

(3) V. ö. 16. §. 

(4) V. ö. ^tí. §. A ran^sztálvlia nem sorozott havidíjasok ánráinak nevelési járulékáról v. ö. 1H9í): lY. 
l. ez. 3. §. — L alább 14. §. ' 

(r>i V. ö. 1885: XI. l. ez. 33. §. X. és 5. p., 39. §. 



ÍN87 ; XX. t. ez. A katonai özvegyek és árvák ellátásáról. 45 

c) azon árvák, a kik ellen még atyjuk életében elkövetett büntetendő cse- 
lekmény miatt oly bűnvádi itélet hozatott, melylyel a nevelési járulék elvesz- 
tése van összekötve. (1885: XI. t. ez. 50. §.) 

13. §. Ellátás alatt értetik : 
A) fiarváknál : 

a) valamely fizetéssel vag}^ díjazással járó nyilvános vagy magán szolgálat 
elnyerése ;^*^ 

b) valamely hatóságnál évi szolgálati átalánynak vagy csak napidijnak is 
elnyerése ;^*^ 

c) a hadseregbe (hadtengerészetbe) vagy honvédségbe havidijjal, vagy a 
legkisebb őrmesteri illetékkel való belépés ; 

d) a katonai nevelő- és képzőintézetbe egész kincstári vagy alapitványi 
helyre növendékül való fölvétel ; ^*^ 

e) az állam által fentartott vagy legalább az állam felügyelete alatt álló oly 
nyilvános polgári-, nevelő-, képző- vagy ellátási intézetbe való fölvétel, mely- 
ben a folvettnek minden szükségletei az intézet által fedeztetnek ;(^^ 

f) valamely papi növeldébe, intézetbe vagy zárdába való fölvétel ; ^*^ 

g) valamely kereskedőnél, iparosnál vagy művésznél tanonczul való alkal- 
mazás, addig, mig a tanoncz minden szükségletei a gazda által fedeztetnek ; 
a tanonczságból a legények, segédek közé átlépés, vagy valamely üzlet meg- 
kezdése ; ^ *^ 

fí) leányárváknál : 

a) a férjhezmenetel ; ^*^ 

b) apáczául belépés oly zárdába, mely neveléssel vag)' betegápolással nem 
foglalkozik ;^^^ 

c) valamely katona-leányintézetbe egészen kincstári, vagy alapitványi 
helyre növendékül való fölvétel ; ^*^ 

d) oly nyilvános polgári nevelő- vagy ellátási intézetbe való fölvétel, 
melyben a fölvettnek minden szügségletei az intézet által fedeztetnek ; 

e) valamely fizetéssel vagy bérrel egybekötött nyilvános vagy magánszol- 
gálalba való belépés ; 

f) valamely üzlet megkezdése. 

14. §. Minden árva évi nevelési járuléka következőleg állapittatik meg : 

XII. rangosztályu tartalék tengerészeti hadapród után 
XI. rangosztályu tiszt után 



X. 


a 


(( 


(K 


IX. 


« 


CL 


« 


MII. 


^ 


if 


(( 


Ml. 


a 


« 


(( 


VI. 


iC 


« 


a: 


V. 


« 


<( 


(ü 


IV. 


« 


a 


cc 


111. 


« 


« 


€ 


II. 


« 


(( 


(H 


1. 


<3C 


(( 


o: 



40 frt, 


oO 


«: 


60 


«: 


70 


« 


80 


« 


100 


c 


180 


« 


200 


< 


250 


< 



(1)V. ö. 29. §. íe^; öJ p. 

(2) A rangoszUJvba nem sorozott havidíjasok árváinak nevelési járulékairól v. ö. 18í)6: IV. i. ez. 3. §. — 
L alább U. §. 



46 1887 : XX. t. ez. A katonai özvegyek és árvák ellátásáról. 

Az árvák nevelési járulékának összege azonban az özvegyi nyugdij össze- 
génél nagyobb nem lehel (4. és 5. §Jj.)- 

Ha az atya, illetőleg férj halála bekövetkeztekor már nyugállományban volt, 
a nevelési járulék és az özvegyi nyugdij összege az elhalt által legutóbb hú- 
zott nyugdijat felül nem haladhatja. Ezen esetek valamelyikének bekövetkez- 
tekor, annak tartamára a nevelési járulékok összege megfelelőleg alább szál- 
litandó, s a nevelési pótlék minden gyermek részére csak azon összegben 
szabandó ki, mely a nevelési járulékok leszállitott összegének a gyermekek 
számával való elosztása után mutatkozik/^^ 

15. §. Az özvegy, özvegyi nyugdijából és az árvák részére engedélyezett 
nevelési járulékból nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének esetleg előbbi 
házasságából hátra maradt gyermekeit is eltartani köteles. 

Ha valamely özvegy ezen kötelezettséget nem teljesiti, vagy más okok 
miatt a gyermekek az özvegytől házilag elválasztatnak s azok ellátása iránt a 
gyámmal egyezség nem éretik el, — a gyám az árvák részére engedélyezett 
nevelési járuléknak kiszolgáltatását vagy az özvegyi nyugdij megfelelő részé- 
nek átengedését az árvák javára, a gyámhatóságnál kérelmezheti.^^^ 

16. §. Szülőtlen, valamint oly árvák, kiknek anyja vagy mostoha anyja 
ezen törvény 10. § c) betűje szerint özvegyi nyugdíjra igénynyel nem bir, 
vagy a már kapott nyugdij élvezetéből kilép, a 14. §-ban megállapított neve- 
lési járulékhoz 50 százalékos pótlékot kapnak ; azonban az árvák nevelési 
járiilékának összege azon özvegyi nyugdíjnál, mely az anyát vagv' mostoha 
anyát illette volna (4. és 5. JS^j.) vagy melyben az már részesült — nagyobb 
semmi esetre sem lehet. Ha ezen eset állana be, ugy ennek tartamára az 
árvák nevelési járulékának összege azon összegre szállitandó le, mely özvegyi 
nyugdíjul lenne esedékes, vagy — ilyenül már kiadatott, és ebből minden 
árva részére nevelési jánilékul egyenlő rész szabandó ki. 

17. §. Azon árvák, kiknek atyja polgári — állami — vagy ezzel egyenlő 
szolgálatban állott, ha atyjuknak a katonai szolgálat tartama alatt bekövetke- 
zett halálakor az illető polgári ellátási szabályok szerint a polgári javadalma- 
zásból való ellátásra igényt nyertek is, csak az ezen törvény szerint részükre 
járandó nevelési járulékot kapják. De ha ez a polgári ellátási szabályok sze- 
rint illetékes nevelési járuléknál kevesebb, ezen és a jelen törvény szerint 
esedékes ellátási illeték közötti különbség, részükre a polgári javadalmazás- 
ból ráíizetendő.^^^ 

18. §. Ugy az özvegyi nyugdij, mint a nevelési járulék hónaponkint előre 
kiszolgáltatandó oszthatlan illeték, mely midőn halálozási negyed jár, a férj, 
illetőleg atya halálára következő negjedik hónap elsejével, ellenben a férj, 
illetőleg atya tettleges szolgálati illetékeinek vagy nyugdijának megszünteté- 
sére következő hónap elsejével válik esedékessé. 

A nevelési járulék, az anya vagy mostoha anya, és ha ez többé életben 
nem volna, vagy a gyennekek eltartásával és nevelésével megbizva nem 
lenne, a gyám kezeihez adatik ki. 

19. §. A nevelési járulék megszűnik : 

a) a 10. Ji-ban megjelölt kor betöltésével ; 



(1) V. ö. 16. §.: 1885: XI. i. ez. 43., 46. §§. 
^2) V. ö. 33. !^. 



Í887 ; XX, t. ez, A katonai özvegyek és árvák eüátásáról. 47 

6^ valamely ellátásnak korábbi elnyerésével, ennek tartamára ; 
e) Bz árva halálával ; 

d) a legalább 14 éves életkorban levő árva oly bűnvádi elitéltetéséveK 
nielylyel a nyugdíj megszűnik ; 

e) az osztrák-magyar monarchiából való kiköltözéssel vagy idegen állam- 
polgárság megszerzésével, valamint engedély nélkül és jogosulatlanul kül- 
földön való tartózkodással/^^ 



II. FEJEZET. 
A legénység özvegyeinek és árváinak eUátása. 

m 

K §. A valóságos altiszt özvegye állandó évi nyugdíjra igénynyel bír, ha 
az vele teltleges szolgálattétel ideje alatt a hadseregnél (hadtengerészetnél), 
a honvédségnél a házasságokra nézve koronkínt fennálló szabályok figye- 
lembe vétele mellett, az ezek által korlátozott számon belül a jelenleg érvény- 
ben levő nősfilési szabályokban jelzett első módozat szerint lépett házas- 
ságra, vagy ezen első módozat szerint nősültek közé átvétetett, és mindkét 
esetben a lettleges szolgálat tartama alatt bekövetkezett halálakor állandó 
katonai ellátásra való törvényes igénynyel bírt, vagy a tettleges szolgálaton 
kívül bekövetkezett halálakor valamely katonai rokkantház ellátási állomá- 
nyába folvéve volt, vagy ezen ellátás helyett a rokkantházon kívül rokkant- 
nyugdíjban részesült ^2^ 

21. %. A katonai hatóság engedélyével vagy a nélkül megkötött házasság 
időpontjára való tekintet nélkül, állandó évi nyugdíjra van igénye azon legény- 
ségi egyénnek (23. §.) özvegyeinek is, a kiknek férje az 1. g. a) alatt felsorolt 
körülmények közt halt el.^^^ 

22. §. Állandó évi nyugdíjra való minden igényből ki van zárva azon 
özvegy : 

a) kinek férje a tettleges katonai szolgálattétel után vag} a hadsereg (had- 
tengcrészet), vag honvédség ellátási állományából az állandó katonai ellá- 
tásra való igény fentartása nélkül, illetőleg minden katonai ellátásról való 
jogérvényes lemondás melleit polgári állam- vagy ezzel egyenlőnek tartott 
szolgálatba lépett, ha ezzel az özvegy részére járó ellátási illeték várhalása 
van összekötve ; ^*^ 

b) kinek katonai ellátás élvezetében álló férje — az a) betű alatt említett 
eseten kívül — végkielégítés mellett vagy a nélkül a katonai ellátásról lemon- 
dott vagj' azt bűnvádi elítéltelés következtében elvesztette (1885: XI. 
t. ez. 5. §0;^*> 

r) kinek férje ellen halála előli vagy azután, de még az özvegyi nyugdíj 
engedélyezése előtt olynemü vádak merültek fól és bízonyítlattak be, me- 
lyek következtében ha meg nem hal, az ellátás élvezetétől megfosztatott 
volna ; ^*^ 

fi) a 3. §. c), cl) és i) pontjai eseteiben. 



(1)V. ö. 33. §. 

i2) V. ö. 1891: X. L ez. 1. §.; 1896: IV. i. ez. 1.. -2. §§. ^ V. o. alább űi). §. 

(3) V. ö. 1896: IV. i. ez. 1. §. második bekezd. 

(4)V. ö. 28. .^. a; p. 



48 i887 : XX, t ez, A katonai özvegyek és árvák ellátásáról, 

23. §. Az özvegyet, a férje állal halála idejében viselt valóságos rend- 
fokozatra való tekintettel megillető évi nyugdij összege következőkép állapit- 
tátik meg : 

gyalogos vagy vele egyenfokozatu özvegye részére „... _. 24frt; 

őrvezető vagy vele egyenfokozatu özvegye részére . .- .... 32 « 

tizedes vagy vele egyenfokozatu özvegye részére.^„ ..... .„... ^^ 40 « 

szakaszvezető vagy vele egyenfokozatu özvegye részére 48 « 

a legkisebb őrmesteri zsold élvezetében állott őrmester, vagy 

ezzel egyenfokozatu özvegye részére 60 « 

a többi őrmester és ezzel egyenfokozatu özvegye részére 80 « 

a hadtengerészet főhajómestere vagy ezzel egyenfokozatu özvegye 

részére „. 100 « 

hadapród özvegye részére 100 « 

A népfölkelés altisztjei és egyéb legénysége özvegyei részére a nyugdij 
szintén az elhalt férj által a népfölkelésben viselt valóságos rendfokozat után 
szabatik ki/*^ 

24. §. A bebizonyithatólag az ellenség előtt elesett, vagy az ott kapott 
sebesülés következtében egy év lefolyása alatt elhalt személyek özvegyei a 
szabályszerű évi nyugdtjhoz (23. §.) oO százalékos pótlékot, és ha egyátalá- 
ban keresetképlelenek és vagyontalanok, keresetképtelenségök és vagyon- 
talanságuk tartamára, ezen felül évi 48 frt segélyt^^^ kapnak. 

25. §. A legénységi állomány egyéneinek özvegyei újból való férjhezme- 
netelük esetében egy évi nyugdijösszegből álló végkielégítést kapnak. 

26. §. Altisztek oly árvái, kik a 20. §. szerint özvegyi nyugdíjra igényi adó 
házasságból származnak, vagy a szülőknek ugyanily föltevés mellett bekövet- 
kezett házasságával töi»vényesittettek, a 10. §-ban felsorolt határozatokhoz és 
megszorításokhoz képest, és pedig fiárvák 16 éves, — leányárvák 14 éves 
koruk betöltéséig, vagy korábbi ellátásukig, nevelési járulékot kapnak, ha 
atyjuk a tettleges szolgálattétel ideje alatt bekövetkezett halálakor állandó 
katonai ellátásra igénynyel birt, vagy a tettleges szolgálaton kívül bekövet- 
kezett halálakor valamely katonai rokkantház ellátási állományába fölvéve 
volt, vagy ezen ellátás helyett a rokkantházon kívül rokkant-nyugdíjban 
részesült.^^^ 

27. ÍJ. A í26. S-ban megjelölt kor betöltéséig, vagy korábbi ellátásig tartó 
nevelési járulékot kapnak a/on árvák is, a kik az atya által második módozat 
szerint, vagy a tettleges szolgálattétel idején kívül kötött házasságból szár- 
maznak, vagy a szülők utóbb bekövetkezett házasságával törvényesíttettek, 
ha az atya halála az 1. §. a) pontjában megjelölt körülmények közt követ- 
kezett be. 

28. §. A folytatólagos nevelési járulékra való igényből ki vannak zárva : 
a) azon árvák, kiknek anyjuk a 3. §. d) és a 22. §. a), b) c) betűi alatt 

elősorolt okok valamelyike miatt az állandó évi nyugdíjra való igényből ki 
van zárva ; 



il)V. ö. ál.,íi., 31.§§. 
(2)V. ö. 31. íi. 
<3) V. ö. 27. S. 



Í887 ; XX, t ez. A kíxtonai özvegyek és árvák ellátásáról, 49 

b) azon árvák, kik ellen még atyjuk életében elkövetett büntetendő cselek- 
mény miatt oly bűnvádi ítélet hozatott, melylyel a nevelési járulék elvonása 
össze van kötve (1888: XI. t.cz. SO. §.). 

29. §. Ellátás alatt értetik : 

A) fiárváknál: 

a) a hadseregbe (hadtengerészetbe), vagy honvédségbe, zsoldélvezés mel- 
lett való belépés ; 

6) a 13. §. A) a), b), d), e), f) és g) pontjai alatt felsorolt ellátások vala- 
melyikének elnyerése. 

B) Leányárváknál : 

a) valamely nyilvános nevelő- vagj ellátási intézetbe való felvétel, melyben 
a felvettnek minden szükségletei az intézet által fedeztetnek ; 

6) a 13. §. B) a), b) és c) pontjai alatt felsorolt ellátások egyikének 
elnyerése. 

30. §. Minden legénységi árva 24 frt évi nevelési járulékot kap, azonban 
a nevelési járulékok és az özvegyi nyugdij (23., 24. §§.) összege évi 180 frlot 
tul nem hsűadhat. Ha ezen eset következnék be, ugy annak tartamára csupán 
az özvegyi nyugdij és a 180 frtnyi összeg közti különbség szabandó ki neve- 
lési járadékul az összes árvák részére, s az nekik egyenlő részekben utalvá- 
nyozandó ^*^ 

31. §. Szülőtlen, valamint oly árvák, kiknek anyja, vagy mostoha anyja 
í zen tör\ény szerint özvegyi nyugdijra igénynyel nem bir, vagy a már ka- 
pott nyugdij élvezetéből kilép, a 30. §-ban megállapított nevelési járulékhoz 
oOVo-os pótlékot kapnak, de a nevelési járulékok összege 180 frtot tul nem 
haladhat, miért is ötnél több ebben részesítendő árva létezése esetében a 
nevelési járulék minden árva részére csak azon összegben szabandó ki, mely 
a 180 forintnak az árvák számával való elosztásakor mutatkozik. 

tSÁ. §. Ugy az özvegyi nyugdij, mint a nevelési járulék hónaponkint előre 
kiszolgáltatandó oszthatlan illeték, mely a férj, illetőleg atya halálára követ- 
kező hónap elsejével válik esedékessé. 

A nevelési járulék az anya, vagy mostoha anya, de ha ez többé életben 
nem volna, vagy a gyermekek eltartásával és nevelésével megbízva nem 
lenne, a gyám kezeihez adatik ki. 

33. §. Jelen törvény 6., 7., 8., 15., 17. és 19. ,^-ainak határozványai a 
legénységi egyének özvegyeire s illetve árváira is alkalmazást nyernek. 

111. FEJEZET. 
Zárha tározu tok, 

34. li. Oly özvegyek és árvák neláni | a) a liíi.Iscreg, liailleiigerészet vagy honyéd- 
cilátási igényeire nézve, kiknek férje, il- { ség ictllrges szolgálatában már nem állt ; C^) 
letve atyjuk ezen törvény életbeléptének napja i b) vagy meghalt : az eddigi szabályok marad- 
elölt: ! nak érvényben.'^) 



(1) V. ö. 31. §. 

(.2) E korlátozást megszüntette, ül. e rendelkezést módusíi> az 1891: X. i. cl. 1. .^-a es az 1806: IV. 
t. ez. I. §-a. 
'3) E rendelkezési pótolja az 1890: IV. t. ez. 1. §-a. 

Magyar Törvénytár. 1887—1888. ^ 



50 1887 : XX. t, ez, A katonai özvegyek és árvák ellátá^^áról. 

Ellenben alkalmazandók jelen tönény határozatai az 1882. é\\ XXIV. tör- 
vényczikk érielmében ideiglenesen ellátott özvegyekre és árvákra/*^ 

!<5. §. Azon tisztek és legénység özveg>ei és árvái, a kik N-alamely fölsze- 
relt hadihajón tengeri vész alkalmával vesztették életűket, ellátási igényeikre 
nézve azon özvegyekkel és ánákkal egyenlők, a kiknek férje, illetőleg atyja 
ellenség előtt esett el. 

iifi. §. Mindazon, jelt^n törvény életbelépte előtt kiszabott és eddig is ka- 
tonai és hadtengerészeti özvegyeknek és árváknak, a közös pénzügyminis- 
teriiiin javadalmazásából fizetett ellátási illetmények és kegydijak ; valamint 
az ezen tönény életbelépte után közös hadseregbeli és hadtengerészeti tiszti 
és legénységi özvegyek és ánák részére, ezen törvény alapján kiszabandó 
ellátási illetmények ezentúl is a közös pénzügyi tárczát, illetve a hadmentes- 
ségí alapot terhelik; nemkülönben ezen tárczát, illetőleg alapot terhelik 
továbbá a hadsereg és hadtengerészet nyugdijazott tisztjei, tettleges és nyng- 
dijazott hivatalnokai és rangosztályba nem sorozott havidíjasai, özvegyei és 
árvái részére, ezen törvény életbelépte után, de az eddigi szabályok szerint 
kiszabandó ellátási illetmények és kegydijak. 

Ezen költségek fedezésére a közös pénzügyministerium, költségvetésében 
az i885-ik évre katonai és hadtengerészeti özvegyek és árvák nyűg- és 
kegydijai fejében engedélyezett 1.320,000 forintnyi összeg jelen §. utolsó 
bekezdésében kijelölt időpontig évről-évre átalányképen változatlanul felvé- 
tetik : mig a fenti összegen tul felmerülendő szükséglet a hadmentességi alap 
kamatjaiból nyer fedezetet. 

Szintén a hadmentességi alap kamatjaiból fedezendők az ezen törvény 
életbelépte után honvéd- és néptölkelési tiszti és legénységi özvegyek és 
árvák részére ezen törvény szerint; továbbá nyugdijazott honvédtisztek és 
legénység, tettleges és nyugdijazott honvédhivatalnokok és dijosztályba nem 
sorozott havidijasok özvegyei és árvái részére, ezen tön'ény életbelépte után, 
de az eddigi szabályok szerint kiszabandó ellátási illetmények és kegydijak. 

Honvédtisztek, hivatalnokok és rangosztályba nem sorolt havidijasok özve- 
gyei és árvái részére jelen törvény életbelépte előtt kiszabolt és a honvé- 
(lelnil táírza javadalmazásából fizetett ellátási illetmények ezentúl is azon 
tárczíiból f?Jezendők. 

Ezzé! az 1880. évi XXMI. t. ez. 5. §-a második pontja alatti rendelkezés 
a bOkében elhalt hadseregbeli, hadtengerészeti és honvédségi tiszteknek és 
legénységnek jelen törvény szerint ellátandó özvegyeire és árváira kitcr- 
jesztetik.<2> 

Háború esetében a hadmentességi dijalap az idézett t. ez. 7. §-ához képest 
szükségelt ellátási illetmények fedezésére egészben is kimeríthető. 

Azon időponttól fogva pedig, midőn a hadmentességi dijalap évi kamata 
millió 0. é. frtra emelkednék, a katonai özvegyek és árvák minden ellátási 
illetményei csakis a hadmentességi dijalapból fedezendők ; a közös pénzügyi, 
valamint a honvédelmi minísteri tárcza javadalmazását tehát ezen időtől 
fog\a, e ezimen semmiféle kiadás nem terhelendi. 



(1) Az 188á: .XXIV. t. oz. szól a megszállott lariományokban és Dalmáiia déli részeil>cn felmerüli zavaruk 
köveikeztébrn elhalt liadsereírbeli (hadlenfrerészeti) és honvédségi egyének segélyre szorult őzregyeinek és 
árváinak ideiglenes segélyezéséről. 

(2) tJgyauesak a hadméntességi díjalap kamataiból Tedezendő IHÍU: X. és az ISÍKi: IV. t. ez. kilerjesziű 
rendelkezései folviáii felmeriiiö kiadási tübhlei (IHJMi.IV. t. ez. 3. §.). 



i887 : XXL t. ez. Szerződés Chilével hadikárok megtérítette iránt, ől 

:I7. §. Eltűnt és fogyatékba veti oly tisztek ós legénységi egyének özve- 
^ei és árvái, a kik ehdnésuk alkalmával katonai illeték (havidíj/ zsold, nyug- 
díj) élvezetében állotbik, ha egyébként a törvényes feltételek inegvannak/a 
jelen törvény által megállapított ellátásban ideiglenesen mindaddig részesi- 
tendők, a roig a férj, illetve atya elő nem kerül vagy törvényesen holtnak 
nem nyilvánittatik. 

38. §. Ezen tömny a hadsereg (hadtengerészet) és honvédség, a legfel- 
sőbb udvartartásnál tettlegesen alkalmazott, valamint a testőrségek, korona- 
őrség és a méneskar katonai osztályai állományába tartozó tiszteknek és 
legénységi egyéneknek özvegyeire és árváira is alkisilmazandó. 

A m. kir. csendőrségi személyek özvegyeinek és árváinak ellátási igényei 
külön törvények által szabály oztatnak/^^ 

39. §. Ezen törvény a kihirdetés napján lép életbe, végrehajtásával n 
honvédelmi miníster — ki e végből a közös hadugyministerrel egyetértőleg 
intézkedik — és a pénzugyminister bízatnak meg/^^ 



XXI. TÖRVÉKY-CZIKK 

a chilei köztársaságnak Peru és Bolivia ellen folytatott háborúja 
alkalmával hadikárokat szenvedett magyar és osztrák alattvalók 
kártérítési követelései iránt Chilével 1885. évi Július 11-én kötött 

nemzetközi egyezmény heczikkeiyezéséről. 

^!^zelllositést nyert 1887. évi májiLS l-éu. A megerositő nk.nián\ok kicseréltettek SanlÍAgúlmn 188(). évi 
szeptember i7-én. KihírdeUeleU az «Országos Törvénytjr»-han 1887. évi május 11-én.) 

Felsége Ausztria császára és Magyar- Ü Felsége Ausztria császára, Csehorszj'ig 
ország apostoli királya és 6 nagyméltósága, ' királya stb. stb. és Magyarország apostoli 
a chilei köztársaság elnöke közt, a chilei köz- 1 királya : schweinsbergi báró Schenok nciiiot 
társaságnak Peru és Bolivia ellen folytatott ; császári követségei tanácsost és mínisierrc- 
liáboruja alkalmával hadikárokat szenvedett \ sidenst a chilei köztársaságnál ; () nagymél- 
inagyar és osztrák alattvalók kártérítési köve- 1 tósága a chilei köztársaság elnöke : Anicelo 
teleseinek barátságos utón való kiegyenlítése Vergara Albano urat, :i köztársaság külügy- 
iránt Santiagóban i88.>. évi július li-én kötött ministerél, kik miután meghatalmazásaikat 
nemzetközi egyezmény, miután az a szerződő | megvizsgálták s azokat jól és kellő alakban 
(elek részéről szokott módon megerősíttetett i kiállitotlaknak találták, a következő lialíiroz- 
s az országgyűlés által elfogadtatott, ezennel ' mányokban állapodtak meg : 
az ország törvényei közé iktattál k. 

Szövege a következő: 

Egyetlen czikk. 

Felsége Ausztria császára, Csehországi 
királya stb. stb. és Magyarország apostoli Aus/lria-.Magyarország és C-hile mogcgyez- 
kírálya és ő nagyméltósága a chilei köztár- nek abban, hogy azon felszólamlások, illető- 
saság elnöke, szükséges intézkedéseket óhigt- ! leg hadi kárkövetelések (reclamatiók), nielyc- 
\án tenni az iránt, hogy azon felszólamlások, i ket osztrák vagy magyar alattvalók a chilei 
illetőleg hadi kárkövetelések (reclamatiók), | kormány ellen chilei haderő által a legutóbbi 
melyeket osztrák vagy magyar alattvalók a háború tartama alatt Peru és Bolívia terúle- 
chilei kormány ellenében a Peru és Bolívia I tén vagy partjain szárazon és vizén végbe- 
Hlen legutóbb folytatott háború alkalmából i vitt tények és hadmüveletek alkalmából intézni 
ménycsiteni fognak, barátságos utón elin- ' fognak, az ÍHHi augusztus ^iíí-án Német- 
téztessenek, meghatalmazottaikká kinevezték : I ország és Chile között létrejött egyezmény 



íl) V. ö. 1881: LXXI. l. ez. 7. §.; 1885: Xf. l. ez. ± §. 7. p.; (U. §, második bekezd. 
l2) Az ezen l. i&ikk véfn^hajlásira vonatkozó nusliás lárgjában v. ö. 1887 szept. 9. 7tK>lVeln. sz. Iíoht. 
mm. rend. (1887. R. T. líKSi.). 

r 



m 

52 i887 ; XXL t ez. Szerződés Chilével hcuHkái*ok megtérítése iránt 



értelmében felállitott válaszlott bíróságnak 
tudomására hozassanak és annak eldöntése 
alá bocsáttassanak. 

A felszólamlások ugyanazon alapelvek sze- 
rint és ugyanazon alakszerűségek és feltéte- 
lek mellett lesznek elintézendők, melyek az 
enililett 4884. évi augusztus 23-iki egyez- 
ményben német birodalmi alattvalók felszó- 
lamlásaira nézre megállapittattak. 

A felszólamlások a jelen egyezményt hite- 
lesítő okmányok kicserélésének napjától szá- 
mított kilenczven napi határidőn belíŰ a német 
képviselő utján terjesztendők a választott 
bíróság elé. 

Oly felszólamlás, mely ezen határidő lelelte 
után nyujtatik be, többé nem fogadható el, 
sőt már eleve is visszautasilottnak tekintendő 
oly módon, hogy az semmi oknál fogva vagy 
ürügy alatt vizsgálatnak vagy megvitatásnak 
tárgyát nem képezheti. 

Ausztria-Magyarország magára vállalja a szük- 
séges meghatalmazásokat arra nézve kiesz- 
közölni, hogy a német és brazíliai választott 
bírák az elől említett felszólamlások tárgya- 
lását eszközölhessék. 

Jelen egyezmény a magas szerződő felek 
által hitelesíttetni fog és a hitelesítő okmá- 
nyok Santíagóban lehetőleg mielőbb kicseré- 
lendők lesznek. 

Minek hiteléül ezen egyezményt a két 
ország meghatalmazottjai német és spanyol 
nyelven kiállított kettős példányban aláírták 
s illető pecsétjeikkel ellátták. 

Kell Chilében Santíagóban, egyezemyolcz- 
száznyolczvanölödik év július hava tizenegye- 
dik napján. 

(P. H.) Schweinsbergi báró Schenk s. k. 
{l\ H.) A. Vetyara Albano s. k. 



A) melléklet. 

j 
Az osztrák-magyar meghatalmazott és a chilei | 
köztársaság külügyministere közt Valparaisó- 
ban 188() márczius 2-án felvett jegyzőkönyv. 

188(). é\i márczius hó 2-ík napján talál- 
koztak Valparaisóban, a chilei kúlügyminís- 
terium hivatalos helyiségében schweinsbergi 
báró Schenk német császári minister-residens 
és Zanartu Hanibal chilei külügy míníster s 
ezek elseje megjegyzé; 

hogy kormányának utasítása folytán és ele- 
get teendő a bécsi kabinet (osztrák-magyar 
közös külügyminísterium) óhajtásának, az 
osztrák-magyar állampolgárok részéről Chile 
ellen támasztott kártérítési követelések elin- 
tézése tárgyában i88ü július ii-én kötött 
Nálasztott bírósági egyezmény külalakját ille- 



tőleg azt óhajtja, hogy az emiitett egyez- 
ménynek egy további példánya magyar nyel- 
ven állittassék ki s eredeti gyanánt írassék 
alá, mely amannak kiegészítő részéoi s a 
korábbi szövegekkel egyenértékűnek legyen 
tekintendő. 

A külügyminíster ur erre azt válaszolta : 

hogy véleménye szerint saját jóakarata 
daczára, nem lehetséges ezen kívánatot telje- 
síteni, egyrészt mert Vergara Albano ur, ki 
az emiitett egyezmény megkötésekor kúlög\- 
minister volt s azt együttesen aláírta, nem 
áll többé ezen hivatal élén, másrészt, mert 
ha maga Zanartu ur írná alá a harmadik 
szöveget, akkor a keletben és nevekben vál- 
toztatásoknak kellene történníök, melyek az 
eredeti szószerinti szöveget változtatnák meg 
s így a német képviselő részérő! előadott 
óhajtás nem teljesülne. 

Minthogy e szerint nem volt lehetséges oly 
alabot találni, mely a magyar kormány óhaj- 
tásának teljesen megfelelt volna, aiólirottak 
oly czélból, hogy az emiitett kormány által 
elkerülni óhajtott nehézségek részben mellőz- 
tessenek, megegyeztek annak kijelentésére, 
hogy az alábbi magyar és spanyol nyelven 
beiktatott szöveg az Ausztria-Magyarország 
és Chile között 1885 július li-én kötött 
egyezménynek hő mása : (következik az 4885. 
évi július ii-iki egyezmény magyar és spanyol 
szövege). 

Ennek hiteléül jelen jegyzőkönyvet kettős 
példányban aláírták s ülető pecsétjükkel ellátták. 

(P. H.) Schweinsbergi Schenk báró s. k. 
(P. H.) Zanartu Anibál s. k. 



B) melléklet. 

A német birodalom és a chilei köztársaság 
közt a chilei köztársaságnak Peru és Bolívia 
ellen folytatott háborúja alkalmával badikáro- 
kat szenvedett német birodalmi alattvalók 
kártalanítása érdekében 4884. évi augusztus 
23-án kötött egyezmény. 

Ö Felsége a német császár s Poroszország 
királya és ő nagyméltósága a chilei köztár- 
saság elnöke, azon óhajtástól vezéreltetve stb. 
stb. stb. 

I. CZIKK. 

Egy választott bíróság vagy vegyes nem- 
zetközi bizottság fog a jelen egyezményben 
meghatározott alakban és határidő allatt mind- 
azon kártérítési keresetek felett ítélni, melye- 
kel a chilei német missió védnöksége aíatt 
álló német alattvalók, a chilei haderő által a 
legutóbbi háború folyamán a Pera és Bolivia 



4887 : XXL U ez. Szerződés Chilével hadikárok megténtése Iránt. 53 



terúleién s partjain szárazon és vizén foga- 
natba vett ténykedések és műveletek indo- 
kából az alább megállapított határidő alatt 
támasztanak. 



U. CZIKK. 

A bizottság bárom tagból fog állani, kiknek 
egyiket Ö Felsége a német császár s Porosz- 
ország királya, — másikat ö nagyméltósága 
a chíle[ köztársaság eböke, — harmadikát 
pedig Ő Felsége Brazília császárja akár köz- 
vetlenúl, akár Chile számára megbízatással 
bíró díplomatíai úgy\iselöje közvetítésével 
nevezi ki. 

A bízottság egy vagy több tagjának elha- 
lálozása, távolléte, vagy bármely okból való 
akadályoztatása esetében, az illető helyének 
újra betöltése az előző bekezdésben meg- 
jelölt mód és feltételek szerint fog történni. 



UI. CZIKK. 

A vegyes-bizottság meg fogja vizsgálni 
azon kártérítési kereseteket és felettük hatá- 
rozni fog, melyek a köztársasági hadseregek 
és hajóhadak által 1879 február i4-től, mint 
az ellenségeskedések kitörése keltétől egész 
azon napokig, melyeken a Peruval és Bolíviá- 
val létrejött béke, illetőleg fegyverszüneti 
szenődések megköltettek foganatosított tény- 
kedések és müveietek indokából német biro- 
dalmi alattvalók részéről díplomatíai ulou 
lámasztalnak. 



IV. CZIKK. 

A veg>es-bízottság átveendi azon bizonyíté- 
kokat és nyomozati eredményeket, melyek 
tagjainak ítélete és legjobb belátása szerint a 
\itatott tényállás tüzetesebb felderítésére, s 
különösen a kártérítést követelők semleges 
állásának és jellegének megítélésére szolgál- 
hatnak. 

A bizottság annak is helyt fog adni, hogy 
a két kormány, vagy annak ügynökei avagy 
megbízottjai szóbeli vagy írásbeli előterjeszté- 
seket tegyenek. 



V. CZIKK. 

A két kormány mindegyike ügyviselőt ren- 
delhet ki a végből, hogy az felének érdekeire 
felügyeljen, azokat védelmezze, javaslatokat s 
kérdő-íveket előterjeszszen, kérdőpontokatszer- 
keszszen vagy olyanokra válaszoljon, saját 
kifogásait indokolja, vagy az ellenfeleit meg- 



czáfolja, hizonyitékokat felhozzon, és a bizott- 
ság előtt személyesen vagy ügyvéd közben- 
jöttével, a bizottság által működése megkez- 
désekor felállított eljárási szabályok és ügy- 
kezelés szerint szóbelileg vagy írásban kifejtse 
azon elméleteket és jogi alapelveket vagy 
előző eseteket, melyek ügye mellett szólana k. 



VI. CZIKK. 

A vegyes bizottság a kártérítési keresetek 
felett, a felhozott bizonyítékok alapján és a 
nemzetközi jog elvei s más hasonló nagy 
hírnévnek és tekintélynek örvendő bíróságok 
részéről az ujabb időben követett gyakor- 
lat és jogelvek szerint fog határozni, s ugy 
közbevetett, mint végérvényes határozatait 
szótöbbséggel hozandja 

A vegyes-bizottság minden végérvényes 
határozatában röviden elő fogja adni a kár- 
térítési kereset lényállását és keletkezési körül- 
ményeit, az azok támogatására avagy közbe- 
szólásképen felhozott szempontokat, valamint 
a nemzetközi jog azon alapelveit, melyek a 
bizottsági határozat indokolásául szolgálnak. 

A bízottság határozatai s intézkedései írásba 
foglaltatnak, összes tagjai által aláíratnak s a 
bizottsági titkár állal hitelesíttetnek. 

A határozatok eredeti szövege a vonatkozó 
ügyiratokkal együtt a chilei külügyministerium- 
nál fog megőriztetni, s azokról a kért máso- 
latok a feleknek kiadandók. 

A bizottság könyvel vagy lajstromot veze- 
tend, melybe tárgyalásait, a kárlérílést kérők 
követeléseit, s a bizottság saját intézkedéseit 
és határozatait beiktatja. 

Üléseit a vegyes-bizollság Sanliagóban fogja 
tartani. 

VII. CZIKK. 

A bizottságnak jogában áll titkárokat, elő- 
adókat és más oly hívataluokokal maga mellé 
venni, kikel teendőinek megfelelő elintézése 
czéljából szükségeseknek tart. 

A bizottság jogaihoz tartozik, hogy javas- 
latba hozza azon egyéneket, kik u fentebbi 
teendőkel végezni fogják és megállapítsa az 
azoknak utalványozandó tiizetéseket és jutal- 
mazásokat. 

Az említett tisztviselőket Ö nagyméltósága 
a chilei köztársaság elnöke nevezi ki. 

A vegyes-bizoltság azon határozatai, melyek 
Chilében hajtandók végre, a fegyveres erő 
részéről ép oly módon támogatta tnak, mint 
az ország rendes bíróságainak határozatai. — 
A külföldön végrehajtandó határozatok pedig 
a nemzetközi magánjog szabályai és szokása 
szerint fognak végrehajtatni. 



<•„ 



54 1881 : XXIL t ez. Az i876 : XIV. t ez. módositásáróL 

VIII. CZIKK. ; kincstár, az alaposaknak elismert keresetek 

fejében kártalanitásul fizetni tartozik. 
A kártóritési keresetek a veg>cs-bizottság Azon összegek, melyeket a vegyes- bizott- 
első ülését követő naplói számítandó három ság a kártérítést követelöknek megítél, a 
hónapon belül nyújtandók be a bizottsághoz, chilei koimány által, a santiagói német mís- 
Az ezen határidő letelte után benyújtott kére- sio, vagy az ez által kijelölt személy köz- 
seték vísszautasitandók. ! vetítésével, a német kormány részére, az 

A vegyes- bizottság, az előző bekezdésben > illető határozat keltétől számítandó egy éven 
említett határozatra való tekintetből megala- 1 belül lesznek kifízetendők, a nélkül azonban, 
kutasának időpontját a köztársaság hivatalos ! hogy a kártérítést követelők ezen határidő 
lapjában közhírré leendí. \ alatt kamattérítésre igénynyel bírnának. 

I 

IX. CZIKK. I Xi. CZIKK. 



A bízottság tartozik a tudomásvétel és 



A magas szerződő felek kötelezik magukat. 



határozathozatal végett eléje terjesztett összes ] hogy az ezen egyezmény által felállított vegyes 

keresetekre nézve feladatát, megalakulásától I bizottság határozatait, a kiegyenlíteni szán- 

számitandó egy év alatt bevégezni. i dékolt nehézségek megnyugtató, teljes és 

Ezen határidő letelte után jogában áll a | visszavonhatlan rendezésének ismerik el. 
bízottságnak, működését további, de hat hónál E részben azon szempontot tartják irány- 



nem hoszabb időre meghosszabbítani, ha 
megbízatásának az előző pontban megállapított 
határidő alatt, tagjaínak betegsége vagy ideig- 
lenes akadályoztatása avagy más jogosult ok 



adónak, hogy némcl állampolgároknak minden 
kártérítési keresete, mely nem az előző czik- 
kekben felsorolt feltételek mellett adatott be, 
vagy a melynek ideje korán való benyújtása 



miatt eleget tenni képes nem lett \olna. i elmulasztatott, olykép tekintessék elintézettnek 

! s eldöntöttnek, hogy az ujabb vizsgálatnak 
és fejtegetésnek Xárgyki semmiféle okból vagy 



X. CZIKK. 



ürügy alatt többé nem képezheti. 



A szei'ződő kormányok mindegyike saját' 
költségeit, >alamínt ügynökeinek vagy ügy-. XII. CZIKK. 

xíselőinek tiszteletdíjait maga fedezi. 

A vegyes-bizottság szervezetének költsé- 
geit, tagjainak tiszteletdíjait a titkárok, elő- 
adók s egyéb hivatalnokok fizetéseit, valamint 



Jelen egyezmény a magas szerződő felek 
által ratiticáltatní fog. 
Ezen ratíticatío kicserélésének Santiagóbao 



a többi közös hivatalos kiadásokat és költse- 1 mielőbb meg kell történnie. 

geket, mindkét kormány közösen egyenlő ! Ennek hiteléül a német birodalomnak s a 

részben tizeli. chilei köztársaságnak meghatalmazottjai jelen 



egyezményt kettős példányban német és spanyol 
nyelven kiállítva, aláírták és saját pecsé^eik- 



Ha azonban a kártérítést kö>etelők részére 
pénzösszegek ítéltetnek meg, az imént emlí- 
tett közös kiadások és költségek azokból { kel ellátták, 
levonatnak, a mennyiben nem haladják meg j 
azon összegnek hat százalékát, melyet a chilei I Kell Santiagóban ('hílíben stb. 



^m.A 



. TÖRVÉNl-CZIKK 



a közegészséyügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. törvényczlkk 

X.11I. feiezetének móclosilásáról. 

(Szenlesilésl nyeri 1887. óvj május 7-éii. Kiliirdeltetetl az v Országos Törvénytár»-ban 1887. évi 

május 11-éii.) 

1. §. Az 1876: XIV. törvényczikknek a védhinilőoltási kötelezettségre vo- 
natkozó inlézkedései egyebekben érintetlenül hagyatván : annak 93. §-a eltö- 
röltetik és helyébe a következők rendelletnek. 

2. §. A védhimlőollás minden községben évenkint, — a felnőttek újra- 



i887 : XXIL t. ez. Az iSlO : XIV, t. ez, módositásáról 55 

oltósa pedij? a jelen törvény 6. és 10. §-aiban niegállapiloU esetekben telje- 
sítendő. 

Szülők és gyámok s általában mindazok, kik gyermekekről gondoskodni 
tartoznak, kötelesek ezeket éltüknek első évében, a mennyiben valóságos 
himlőt ki nem állottak, beoltatni. Ha ezen beoltás az orvos véleménye szerint 
eredménytelen maradt, akkor a védhimlőoltás a következő évben, — és ha 
még ekkor is eredménytelen maradna, a harmadik évben is ismétíendő. 

3. §. Az elemi népiskolába belépő tanköteles gyermek, felvétele alkalmával 
köteles igazolni azt, hogy jó sikerrel be volt oltva, vagy a legutóbbi 5 év alatt 
valóságos himlőt állott ki, — esetleg hogy e törvény értelmében fel van 
mentve a beoltási kötelezettség alól. 

Ha erre külön bizonyítvány lenne szükséges, az bélyeg- ós díjmentesen 
állítandó ki. 

Az ezt igazolni nem képes tanköteles gyermeket a tanító az illetékes első- 
fokú egészségügyi hatóságnak^^^ a felvételtől számított 3 nap alatt bejelenteni 
tartozik ; — a hatóság pedig a gyermek beoltása iránt megteszi a kellő intéz- 
kedéseket.^^^ 

4. §. A nyilvános és magániskolák és tanintézetek növendékei élelük i!2-ik 
é\ének betöltése előtt, iparos tanonczok pedig felvételük alkalmával újra ol- 
tandók, ha az ujraoltási idő előtt 5 éven belül valóságos himlőt nem állot- 
tak ki, vagy nem igazolják, hogy azon időn belül eredményesen beoltva 
voltak. 

5. §. Azon növendékek és ipartanonczok, kik nem igazolják, hogy életük 
12-ik évéig ujraoltattak, vagy 5 éven belül sikeresen beoltva lettek, vagy 
valóságos himlőt állottak ki, a tanítók, illetőleg iparos gazdájuk által az ille- 
tékes elsőfokú egészségügyi hatóságnak bejelentetnek. A hatóság az ily nö- 
vendékek ujraoltása iránt megteszi a kellő intézkedéseket. 

Az ilyenek a polgári és középiskolákba s az ezeknek megfelelő vagy ma- 
gasabb tanintézetekbe, illetőleg iparmühelyekbe addig véglegesen fel nem 
vehetők, mig az így kiderült hiány pótolva nincs, vagy nem igazolják azt, 
hogy az ujraoltás kötelezettsége alól törvény szerint felmentettek. 

6. §. Árvaházakban, aggápoldákban, szegényházakban, valamint azon 
állami vagy törvényhatósági intézetekben, hol egyének hosszabb ideig töme- 
gesen tartatnak, mint tébolydákban, börtönökben és fegyintézetekben, az 
illető igazgató felhatalmaztatik , hogy az intézetben tartózkodó oly 
egyént, ki védhimlővel beoltva nem volt, vagy a legutóbb eltelt 5 év alatt 
valóságos himlőt ki nem állott, beoltassa ; himlőjárvány alkalmával pedig az 
intézet lakosaira nézve a kötelező ujr<)oltást elrendelje. — Ha az igazgató 
nem orvos, akkor a kötelező ujraoltást csak az intézet orvosának szakvéle- 
ménye alapján eszközöltetheti. 

7* §. A himlőoltást teljesítő magánorvos is kötelezve van qz általa telje- 
sített oltásokra nézve mindazon szabályokat megtartani, melyek a himlőoltási 
eljárásra vonatkozólag a hatósági orvosokra nézve fennállanak. 

8. $. Mennyiben halasztható el az egyesek beoltása : az az illető orvos 
megítélésétől függ. Az ohás elhalasztásának egészségi szempontból szükséges 



íi)V. ö. 187(5:XIV. t. ez. 4. §. 

(2) E §. irányadó a kísdedóvodáira is menú'dékházakra is: 1891: XV. i. ez. 5. ;:i. 



56 1887 : XXIL t. ez. Az i876 : XIV. t ez, módosításáról 

voltát, az azt megállapitó ónos az illetékes elsőfokú egészségügyi hatóságnak 
haladéktalanul bejelenteni tartozik ; mely hatóság az ily bejelentett oltásra 
kötelezetteket nyilvántartásba veszi és alapos kétely esetében joga van az 
állítólagos ok fennálltáról magának meggyőződést szerezni. — Az oltás el- 
halasztását szükségessé tevő ok megszűntével a beoltási kötelezettség azon- 
nal hatályba lép. 

9. §. A beoltásra és ujraoltásra kötelezett gyermekekel az oltás megtör- 
ténte után legkorábban 6 — s legkésőbben 8 nappal az, ki a gyermek gon- 
dozását teljesiti, az oltó orvosnak ugyanolt, a hol a beoltás történi, bemutatni 
tartozik. Ha az oltás sikertelen volt, az nyomban ismétlendő. A beoltott gyer- 
mekről védhimlőolló anyag vétele meg nem tagadható. 

10. §. Himlő-járvány idejében a felnőttek kötelező ujraoltását a törvény- 
hatóság törvényes szakközegeinek meghallgatása mellett, a belügymínister 
jóváhagyásával általában, vagy csak az életmódjuk, lakviszonyaik, vagy egyéb 
körülményeiknél fogva, a himlő-ragálynak inkább kitett osztályokra, a tör- 
vényhatóság egész területére vagy annak csak egyes részére nézve határoza- 
tilag elrendelheti. 

Egyidejűleg intézkedik arról is, hogy az ujraollás pontos teljesitéséröl 
magának meggyőződést szerezhessen és azok, kik rendeletének nem enge- 
delmeskednek, mint ellenszegülők a kihágásokról szóló törvény értelmében 
büntettessenek. 

A cselédkönyvbe vagy eselédigazolványba kiállításuk alkalmával ezentúl 
bejegyzendő, vajon az illető cseléd be volt-e oltva, vagy sem ? eselleg az, 
hogy ez iránt biztos tudomás szerezhető nem volt. 

11. §. Az, ki a gyermekek első beoltására jelen törvény állal kötelezve 
van, ha ebbeli kötelezettségének nem tesz eleget, az elsőfokú egészségügyi 
hatóság által első ízben megintetik, s kötelezettségének záros haláridő alatti 
teljesítésére utasíttalik. 

Ha az illető a reá rótt ezen kötelezettségnek a kitűzött záros határidő alatt 
nem felel meg, 1 frttól 50 frlig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha 
pedig az illető az elsőfokú egészségügyi hatóság ujabbi utasítása, vagy a már 
liozolt büntető ítélet jogerőre emelkedése után a reá rótt kötelezettségnek 
további 14 nap alatt sem felel meg, a pénzbüntetés az 1876: XIV. törvény- 
czikk 7. §-a értelmében az illetékes egészségügyi hatóság állal fokozatosan 
300 frlig felemelhető. 

Az, ki a beoltott gyermekeknek az oltás után az oltó oi*vosnál való bemu- 
tatására kötelezve van, ha ezen kötelezettségének meg nem felel, vagy a véd- 
hímlő-anyagnak ezekből való vételét megtagadja, 1 frttól 50 frlig terjedhető 
pénzbüntetéssel büntetendő. 

Nem fizelhetés esetén az e §-ban megszabott pénzbüntetések az 1879: 
XL. l. ez. 22. §. intézkedéseinek megfelelőleg, elzárásra változlatandók át. 

12. §. Azon polgári, — középiskolai, ezeknek megfelelő, vagy magasabb 
tanintézet igazgatója, ki a vezetésére bízott tanintézet lanonczai közé vég- 
legesen felvesz a 12-ik életévet már betöltött olyan tanulót, ki védhimlővel 
újra oltva nem lett, vagy az ujraollás alóli törvényszerű mentességét nem 
igazolja ; továbbá azon elemi népiskolai tanító vagy iparos gazda, ki a jelen 
törvény által reá vonatkozólag kimondott kötelezettségének nem felel meg, 
az 1876 : XIV. l. ez. 7. §-a értelmében — 10 frttól 50 frlig terjedhető pénz- 
büntetéssel büntettetik. 



Í887 ; XXIII, t ez. A közös ügyekhez való hozzájái^ulás arányáról. 57 

Azon hatósági vagy községi orvosok és közegek, kik az e törvény által 
hatáskörükbe utalt teendőket vagy épen nem, vagy csak hiányosan hajtják 
végre, fegyelmi eljárás utján (1886 : XXII. és XXIII. t. ez.), még pedig járvány 
esetében mindenkor a magasabb, 500 frlig terjedhető pénzbüntetéssel vagy 
hivatalvesztéssel büntetendők. 

13. §. Az e törvény alapján kiszabott pénzbüntetések az 1876: XIV. 
törvényczikk 7. §-ában a birságpénzek tekintetében meghatározott czélra 
fordítandók. 

14. §. Az ezen törvény vagy az egyes hatóságok által elrendelt ujraoltá- 
sokért az oltó orvosok, a külön dijazottak kivételével, az államkincstárból a 
.szabályszerű dij feléig terjedhető dijazásban részesülnek.^"' 

Az ujraoltás — és az ezekért esedékes dijak felszámitásának ellenőrzése, 
rendeleti utón szabályozta tik. 

15. $. Jelen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg/^^ 



XXffl. TÖRVÉNI-CZIKK 

azon arányról, a melyben a magyar korona országai az 18G7 : XII. 
törv.-czikkhen közöseknek elismert állami ügyek terheihez hozzá- 

Járulnak.'s) 

(Szentesítést nyert 1887. évi május 21-én. Kihirdelleietl az bOrszá}?os Törvénytár o-ban 1887. évi 

május 24-én.) 

1. %. Az 1878 : XIX. törvényczikk érvénye, mely ujivanezen törvény 4. §-a 
értelmében 1887 deczember végével megszűnik, további tiz évre, vagyis: 
1888 január hó 1-étől 1897 deczember hó 31-éig meghosszabbillatik, azon 
módositással, hogy az idézett törvény 2. §-a helyére a következő lép: 

« Az 1867: XII. törvényczikk 64. §-ánál fogva a vám- és kereskedelmi 
szerződés tartama alatt közös bevételnek kijelentett vámjövedék tiszta jöve- 
delme, mely a határvámjövedéki visszatérítések, valamint a határvámjövedéki 
biztosítékok visszafizetései, nemkülönben az 1869:11. törvényczikk 1. §-a 
értelmében jelen törvény időtartamára megállapított vámkezelési költségáta- 
lány és végre az 1879 :LII. törvényczikk 13. §-a értelmében Bosznia és 
Herczegovina országos kormányának járó vámátalány levonása után fenma- 
rad, a közösügyi költségek fedezésére fordítandó és ennélfogva a közösügyi 
szükségletből mindenekelőtt levonandó, d 



<1) V. ö. az i876: Xr\'. l. ez. 97. §-ának eltérő és a rönli rendelkezéssel módosult intézkedéséi. 

(2) E L czikk véjrrebajlása tárgyában v. ö. 1887 jun. 23. 40,18(). sz. belügymín. rend. (1887. R. T. 1(558.|. 

V. ö. még a belügyminiszter következő rendeleteit: 1875 jul. 0. 33,573. sz. rend a himlőoltóanyagnak 
(eUnssitése tárgyában (i875. R. T. 197.); 1881 márez. 15. 10,281. sz. rend. a védhimlőoltás tárgyában 
(1881. R. T. 443.). L. még 1888 ápr. ^. 6^1. sz. belügvmin rend. a m. kir. csendörségi egyének himlő- 
oltása, ill. ujraoltása tárgyában (1888. R. T. 276.); 1899 jun. 7. 27,467. sz. rend. a himlőoltóanyag 
bizományi áton való elárusíUsának tilalma tárgyában (18<K). R. T. 816.); 1892 jul. 19. 5Í.141. sz. rend. 
a himlőnyirk termelésre használt borjuk basának forgalomba hozatala tárgyában (189i. R. T. 1502.); 1893 
márcz. 1^!. 49,085. sz. rend. a himlonyirk-lermelő intézet bezáratásáról az engedményes halála va$;y vissza- 
lépése esetében (1893. R. T. 463.); 1894 nov. 30. 51,423. sz. belügymin. rend., az állati nyirkkel való 
kiinlőoltás Urgy. (1894. R. T. H. 621.); 1896 febr. 7. 11,100. sz. belngymin. rend., a himlőollásí kötele- 
zettség alá tartózó gyermekekről kimutatás összeállítása tárgy. (1896. R.'T. 1. 80.); 1896 ápr. 1. 28.637. sz. 
bHfigy. min. rend., a %édhimlőollások szigorú teljesítése és ellenőrzése tárg>'. (1896. R. T. I 880.). 

(3)'V. ö. az 1867: XIV.. az 1872: IV. és az 1878: XK. t. czikket ugyané kérdésről, melyre nézve 
1897-ben újabb törvény alkottatott. Horvát-Szlavon-Dalinát(»rszágoknak a közös ügyek költségeihez való 
kooájárnlási arányáról 1897 végéig v. ö. 1889: XL. l. ez. 1. §. Az 1887: XXin. t. ezikknek megfelel az 
1887 máj. 21. osztrák törvény (1887. R. G. Dl. 47. sz.). 



58 i887 ; XXIV. t, ez. Vám- és keresk. szövetség Ausztr'iávaL 

2. §. Jelen törvény a meghosszabbilotl vám- és kereskedelmi szövelségíiel 
egyidejűleg lép életbe, feltéve, hogy a közös ügyek költségeihez való hozzá- 
járulás iránti jelen törvénynek megfelelő határozatok a birodalmi tanácsban 
képviselt királyságok- és országokban is törvényerőre emeltetnek. 



. TÖRVÉNY-CZIKK 



^m.^ 



az 1878 : XX. lörvényczikkbe iklaloU vám- és kereskedelmi szövet- 
ség meghosszabbitásáról.<^) 

(Szcntfsilési riNcri 1887. évi május 51-én. Kiliirdetlcieii az <« Országos Tönénylárw-ban 1887. évi 

május 'ii-én.) 

1. §. Az 1878: XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövet- 
ség, a magyar ministerium és ö Felsége többi királyságai és országainak 
ministeriuma között létrejött megállapodások alapján, a 2. §-ban foglalt mó- 
dositásokkal ezennel meghosszabbittatik. 

2. §. Az 1878: XX. törvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövet- 
ség következő pontjai módosittatnak : 

A IV. czikk második és harmadik bekezdése helyett a következő határoza- 
tok lépnek hatályba : 

((Fiume és Trieszt szabadkikötők területének az osztrák-magyar általános 
vámterületbe való beolvasztása lejikésőbb 1889 deczember hó 31-ig fog meg- 
történni. 

A kél kormány a szükséges végrehajtási módozatokat közösen megállapítja 
és ezen vámkülzetek megszüntetésének időpontja iránt a megjelölt határidő 
alatt egymással megállapodik, d^^^ 

A VI. czikk első két bekezdése helyébe a következő határozatok lépnek : 

(cA kikötőügyi és tengeregészségügyi közigazgatás, a tengeri hajózás üzé- 
sére, a tengeri egészségügyre és a tengeri halászatra vonatkozólag, mindkét 
állam területén a két fél kormányai által egyenlő szabályok szerint és átalá- 
ban lehetőleg összhangzatosan fog intéztetni. t>^^^ 

A VI. czikk eddigi nyolczadik bekezdése helyett, hetedik bekezdés gya- 
nánt, a következő határozat vétetik fel : 



'D V. ö. az 1878; XX. i. ez. bő jegyzeteit. A vám- és kereskedelmi szövetség tekintetében 1897-beu űj 
törvénv alkottatott. 

Az )887: XXÍ\'. t. tzikknek megfelel az 1887 máj. 51. osztrák törvény (1887. R. G. Bl. 48. sz.). 

V. ö. még 1893: XLI. t. ez. az 1878: XX. t. czikkbe iktaUMt és az ÍSÁl: XXIV. t. czikkel meghosszabbí- 
tott vám- és kereskedelmi szövetség XVÍ. czikkének módosításáról; 1895: XXXVU. t ez. a taláünányi sza- 
badalmakról. 

<2) V. ö. 1889: XM. t. ez. a Fiume és Trieszt szabadkikötők területének az osztrák-magvar általános 
vámterületbe való beolvasztására nézve az 1887: XXIV. t. ez. ± §-ában kitűzött határidőnek elhalasztásáról; 
1891: XVIIÍ. t. ez. az 1889: XVI. t. ez. végrehajtásában Fiamé szabadkikötő területének az osztrák-magyar 
vámterületbe való bevonása íHint teendő intézkedésekről; 1891 : XIX. t. ez. a birodaUni tanácsban képviteU 
királyságok és országok kormánya által Triesztnek az osztrák-magyar vámterületbe való beolvasztása tekin- 
t4>iében teendő intézkedésekhez való hozzá iárulásról. 

':^) V. ö. 1893 XXII. t. ez. a tengeri szaBad hajózást űző magyar kereskedelmi hajóknak állami segélyben 
és kedvezményekben részesítéséről; 1895: XXXIV. t. ez. a tengeri hajók építésének állami segélyben való 
részesítéséről. 

A képviselőháznak 18ÍK» szeptember 3-án tarUMt ülésében a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatot 
terjesztett be a kereskedelmi tengerészek rendtartásáról, mely azonban az országgyűlés TeUtszlatása folytán 
nem keriilt tárgyalásra. 



i887 : XXIV. t ez. Vám- és keresk. szövetség Ausztriával, 59 

tA hajózási illetékek mindkét államterület kikötőiben egyenlő szabályok 
szerint fognak kiszabatni ; kivétetnek e részben a tisztán helvi természetű 
illetékek, milyenek a bizonyos kikötőrészek és a révkalauzok használatáért 
fizetendő illetékek, továbbá a lengerészsegélyalapok javára szedett dijak. d^*^ 

A r/. czikk utoIsóeiötU bekezdése a j lében az uj szerződés tartania alatt ís» a 
következőképen módosittatik : | küiújoi minister vezetése alatt áll, ki az 

'<Az « osztrák-magyar Lloydo czég alatt ezen intézetet illető tengerészeti, kereskedelmi 
fennálló tengeri postaszállító és higózási vál- és postaúgyekben a két kereskedelmi minis- 
ialat, a Uoyddal fennálló szerződés érvényé- térrel, illetőleg a magyar közlekedési minis- 
nek ideje alatt és a szerződés megnjitása ese-, térrel, egyetértőleg fog eljárni. »<'^> 

A XI. czikk a következő határozatokkal toldatik meg: 

aA közös vámvonalon át kivitt, adó alá vetett tárgyak után ji.ró adóvissza- 
lérítések, illetőleg adóleirások a magyar korona országai, tovább > a birodalmi 
tanácsban képviselt királyságok és országok, valamint az 1879 : LII: törvény- 
czikk érielmében a közös vámterületbe beolvasztott tartományok: Bosznia és 
Herczegovina által egyelőre közösen, utólagos leszámolás és megterhelés 
mellett, a következő határozatok szerint fedezendők. 

A mag>ar korona országainak, továbbá a birodalmi tanácsban képviselt 
királyságoknak és országoknak, valamint Bosznia és Herczegovina tartomá- 
nyoknak, az emiitett adóvisszatéritések, illetőleg adóleirások tekintetében való 
megterheltetése minden egyes adóágra nézve, melyre ezen adóvisszatéritések, 
illetőleg adóleirások vonatkoznak, tudniillik a sörtermelés után járó fogyasz- 
tási adóra a zárt városokban beszedett söradópótlékot kivéve, továbbá a 
szesztermelés és a répaczukortermelés után járó fogyasztási adókra nézve 
elkulönitve, oly módon vitetik keresztül, hogy mindegyik rész az egyes nap- 
tári évben fizetett adóvisszatéritéseknek, illetőleg adóleirásoknak annyi szá- 
zalékát tartozik viselni, a hány százalékát teszi ki a saját részlete, az ugyan- 



(1) A képviselőháznak 1896 szepu^mber 3-én tartolt ülésében a kereskedelemügyi miniszter tönény- 
jaTaslatot teriesztelt be az 1878: W. i. czikkbe iktatott és az 1887: XXIV. t. czikkel meghosszabbított vám- 
és kereskedelmi szövetség VI. ezikkének módosításáról, mely azonban az orszá^i^yülés feloszlaiása folytán 
nem keröll tárfvilásra. E törvényjavaslat a következő szöveggel birt: 

«1. §. Az lo78: XX. t. czikkbe iktatott és az 1887: XXIV. t. czikkel megíiosszabbított vám- és kereske- 
delmi sxövetség VI. ezikkének nvolczadik bekezdése a maf^ar kormány és ö Felsége többi királyságainak 
és országaioak kormánya közt létrejött me^llapodás alapján hatályon kívül helyeztetik és helyette a kö- 
vetkező határozatok lépnek életbe: 

A két fél hajói, kikötői, révei és teng»'rpaKjainak egyéb pontjai a kikötői illeték li/eiését il)(>:őleg egyen- 
lőknek tekintetnek. 

Az összes hajózási illetékek elvileg a beszedő állam javára esnek. 

Mindkét állain hajói, melyek a kikötői illetéknek a foUó naptári evn* eg}-Bzerre való lelizetése kedvez- 
ményéi igénybe veszik, a megfelelő illetéket azon kikötőben tartoznak lelizetní, a melyben lajstromozva 
vannak. 

A két fél hajóival egy tekintet alá eső idegen haj>'.k, melyek ugyanezen kedvezményt igénybe veszik, a 
kikelő-Uletéket választások szerint az egyik vagv másik államterfilet bármely kikötőjében Űzethetik. Az 
ef7& államler&let kikötőiben ilykép beszedett illeték fele a másik állam tengerészeti if^azgatásának javára 
viisxalérítésképen álengedtelik. 

Ugyanezen eljárásnak van helye azon haiók kikötői illetékei tekintetében, melyek az illeték lelizetése után 
a áO, illetve 60 nappal megállapított illetékmentesség tartama alatt a másik államterület tengerpartjának 
valamely kikötőjét, révét vagv más pontját érintik és ott kereskedelmi művelelet végeznek. 

i. §.'Ezen törvény 1897. évi január hó 1-én lép éleibe és végrehajtásával a kereskedelemügyi miniszter 
btzatik meg. 4 

•2) K rendelkezést hatályon kívül helyezte az 1891 : XXfX. t. ez. ± §-a. V. ö. még 187K: XXVU. és 1888: 
XXI. t. ez. az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalalial kötött haiózási és posta-szerződésről; (1891: 
XXIX. t. ez. caz osztrák-magyar Lloyd* gőzhajózási vállalattal fennálló és az 1888: XXI. t. czikkel beikta- 
tott haiózási és postaszerződes megszűntetéséről, úg) szintén az 1887: XXIV. t. czikkel meghosszabbított 
vám- és kereskedelmi szövetség VI. ezikkének módosításáról. 



60 i887 : XXIV. t. ez. Vám- és keresk. szövetség Ausztriával. 

azon naptári évben az illető adónemben valamennyi rész által elért összes 
nyersjövedelemnek. 

Nyersjövedelemnek azon adóösszegek tekintetnek, a melyek az illető nap- 
tári évben a kérdéses adónemben készpénzben vagy váltókban befolytsJi, 
miután azokból az üzletakadályok folytán visszatérített adóösszegek levo- 
nattak. 

Az adóvisszatérítések, illetőleg adóleirások iránti végleges leszámolás és ki- 
egyenlités évenkint legkésőbb 12 hónappal az illető naptárí év lefolyta után, 
a megvizsgált zárszámadás alapján történik. 

Mindazonáltal havonkint ideiglenes leszámolások fognak megejtelní és 
pedig azon arány szerint, mely az azt mindenkor közvetlenül megelőzött vég- 
leges évi leszámolásnak alapjául szolgált. i)^^^ 

A .17/. czikk első bekezdésének máso- 1 intézkedések felett tanácskozzék, melyek arra 
dik része következő uj szövegezést nyer: nézve szükségesek, hogy kedvező pénzügyi 



((Mindkét kormány kötelezi magát arra, 
hogy közvetlenül a vám- és kereskedelmi 
szövetség megkötése után bizottságot fog 
kiküldeni a végből, hogy ez azon előkészítő 



helyzet beálltával a monarchiában a készpénz- 
fizetés helyreállitása lehetővé váljék. A va- 
luta helyreállításával behozandó uj érték ((osz- 
trák-magyar érték» eUievezésl fog viselni. »í2) 



A XX. czikk utolsó bekezdése elmarad. 

A XXI. czikk után — mint XXII. czikk (új) — a következő határozatok vé- 
tetnek fel : 

«Az 1878: XX. lörvényczikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség- 
nek, az 1879 :LII. t. czikkben emiitett határozatai helyett, Boszniára és 
Herczegovinára a jelen vám- és kereskedelmi szövetség megfelelő határozatai 
alkalmazandók. 

Nevezetesen az adóvisszatéritésekre és adóleirásokra, valamint az azokkal 
való megterhelésekre vonatkozólag az 1879:111. törvényczikk 13. §-ának 
első és második bekezdése helyett a jelen vám- és kereskedelmi szövetség 
XI. czikkének határozatai lépnek hatályba. d 

A XXII. czikk XXIII. jelzést nyer és következőképen szól : 

dEzen vám- és kereskedelmi szövetség 1888. évi január hó 1-től 1897. 
évi deczember hó 31-ig teijedő időtartamra köttetett s ha fel nem mon- 
dalik, a következő tiz évre és igy tovább tiz évről tiz évre folyton fennállónak 
ismertetik el. A felmondás mindenkor az utolsóelőtti év végéig történhetik 
meg, mely esetben a szövetség megujitása iránti tárgyalások hasonló utón 
azonnal megkezdendők.»^^^ 

(1) V. ö. 1894: XV. t. ez. a szeszadónak a fogyasztási terület részére való biztosflása tárg>'iban; 4896: 
XIX. (. ez. a czukoradóról szóló 1888: XXni. t. ez. némely határozmányainak időleges módosítása tár- 
gyában. 

(2) E rendelkezés hatálya megszűnt a következő törvények fulytán: 1892: XVH. t. ez. a koronaérték me^r- 
állapftásáról (24. §.); 1892:XVnf. t. ezikk a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanács- 
ban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötendő 
szerződésről; 1892: XIX. t. czikk az aranyforintra szóló kötelezettségeknek koronaértékbei í aranyérmekben 
való teljesítéséről; 1894: XXH'. t. czikk a közös rúfíf:6 adósság egy részének beváltásáról. 

(3) Évám- és kereskedelmi szövetség tartamira érvényes az 1890: VIII. t. ez. a birodalmi tanácsban 
képviselt királyságok- és országokban hitelesített hoi dóknak a magyar korona országaiban való forgalomba 
helvezheiésérol. 



i887 ; XX V. t. ez. Az osztrák-magyar vámtarifáról. . 61 



XXV. TÖRVÉNY-CZIKK 

az osztrák-uiayyar vámterület átalános vúiiitarifáiáról szóló 1882. 

évi XVI. törvényczikk uiódositásáról.d) 

(Szentesitfst nyert 1887. évi május 21-én. Kihirdettetett az ft()rszáp»s Tön'énylár'>-ban 1887. évi 

mijas 24-én.) 

I. GZIKK. 

Az oszlrák-niagyar vámterület átalános vámtarifájáról szóló 1882: XVI. 
lörvén>czikk következőleg módosittatik : 

1. A VIII. ezikk 9. pontjában: amúvészeti és tudományos]> szók helyett: 
a művészeti, tudományos és ipari i> teendő. 

2. A IX. c^ikk 3. pontjának szövege következő lesz : 

<(A menő és jövő hajók elesége a rendeleti utón megállapitott föltételek 
mellett.]) 

3. A X. ezikk 4. pontjából ezen szavak: aa fogyasztási tárgyak kivételéveb 
törlendők. 

4. A XII. ezikk 1. pontjának szöveire következő lesz: 

cA különböző hitfelekezetek szegény templomai és egyházai számára ren- 
delt szertartási tárgyak (az orgonák kivételével) és az ily templomok és egy- 
házak épitésére vagy felállitására való anyagok.]) 

11. CZIKK. 100 kilojframra 

frl kr. 

Az átalános behozatali vámtarifa következőleg módosittatik : 
A I\'. osztályban ((^zukor) a 20. szám után felveendő : ^'^^ 

Jegyzet a 90. számhoz. Melasse a már fennálló szeszgyárak 
részére 1888. évi augusztus hó 1-ig külön engedélylyel a rende- 
leti utón megállapítandó ellenőrzés mellett _. .^ 1 50 



íD V. 5. az osztrák-magyar vámteriiiei átalános vámtarifájáról szóló 1882: XVI. t. cxikkei és bő jegy- 
zeteit. L. továbbá: 1H92 máj. 25. 2277. P. M. eln. sz. pénz- és keresk. min. ri>nd., melylyel az osztrák- 
ma^ar vámterület átalános vámtarifájáról szóló 1882: XVl. t. ez. véf^rehajtása iránt kibocsátott utasítás 
kapcsán a legnagyobb kedvezményben részesülő államokra vonatkozólag kiadott jegyzék helyreigazíttaUk 
(1892. R. T. la.'Ú.). 

Ai 1887: XXV. t. csikknek megfelel az 1887 máj. 21. osztrák tőrvény (1887. I\. G. BI. 52. sz.). 

Az osztrák- magyar vámtarifának módosításáról a Németországgal való forgalomban v. ö. az 1892: QL 
t. czikket a német birodalommal 1891 decz. 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződés beczikkelyezéséről; 
az Olaszországgal való forgalomban v. ö. az 1892: VI. t. czikket az Olaszországgal 1891 decz. 6-án kötött 
kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről; a Svájczczal való forgalomban v. ö. az 1892: VH. 
t. czikket a Svájczczal 1891 decz. lO-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről; a Belgiummal 
való forgalomban v. ö. az 1892: Vlll. t. czikket a Belgiummal 1891 decz. 6-án kötött kereskedelmi és ha- 
józási szerződés beczikkelyezéséről; a Szerbiával való forgalomban v. ö. az 1893: XX. t. czikket a Szer- 
biával 1892 aug. 9-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről; a Rumániával való határforgalom- 
ban T. ö. az lft)4: XIV. t. czikket a Rumániával 1893 decz. 21 /9-én kötött kereskedelmi egyezmény be- 
rzikkehezéséről; az Oroszországgal való forgalomban az 1894: XXI. t. czikket az Oroszországgal 1894 
máj. l6/6-án kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről. E módosításoknak részletes felsorolása 
túl menne e gyüitemény keretén. Az 1892 máj. 25. 2277. eln. sz. pénzügy min. és keresk. min. rend. 
(1892. R. T. 1354.) értelmében a legnagyobb kedvezményben való részesülésre igényt tartható államok a 
liövetkezők: Belgium, Bulgária, Dánia, Egy ptom, Északamerikai Egyesült- Államok. Francziaország, 
riőfögország. Libéria, Nagybriiannia és birtokai, Németalföld és gyarmatai, Német birodalom, Olaszország, 
IVrsia, Span} olország, Svájcz, Své<l- és .Norvégország, Szerbia, Törökország (a török járműveken behozott 
lőrők termén vekre és íparczikkekre nézve). Az 1891: XVUI. i. ez. 4. §-ának a Trieszten és Fiúmén át len- 
geren érkező árúkra vonatkozó határozatai érvényben maradnak. 

(2) A czukorki^itelnél való jutalomról v. ö. 18to:XXm. t. ez. 2., 3. §§. és 1896: XIX. t. ez. 



62 f 887 ; XX V. t ez. Az osztrák-magyar vámtarifáról. 



100 kilogramm 
írt kr. 



A \ I. osztály ((íal)ona, slb.) a 23-161 a 27. számig következő- 
leg niódosittatik : 
(labona: 

23. Tengeri, köles, latárkíi _ _.. ._ _ _. — 50 

236^ Árpa, zab ._ ^ — 75 

24. Búza, tönköly, rozs, kétszeres _ „ 1 50 

Jegyzetek. 1. Dalmáczni és a quarneróí szigetek szükségletei- 
nek fedezéséi-e a kormány, a birodalmi tanácsban képviselt orszá- 
gok és király>ágok kormányával egyetéiiőleg megengedheti, hogy 
a következő gabonaneműek és pedig : tengeri évenkint legifolebí) 
80,000 métermázsa, búza és köles évenkint legfólebb 20,000 mé- 
termázsa erejéig, az egyetértőleg megállapitandó vámhivatalokon 
át és esetenkint egyetéiiőleg meghatározandó feltételek mellett 
vámmentesen behozattassék. 

± A határforgalomban Szerbiával a kedvezésben részesülő szomszéd 

magyar-szerb és boszniai-szerb államokból, külön •engedély és 

határon át behozott szerb szár- rendeleti utón megállapitandó fel- 

mazásu gabonanemüekre az 1882. tételek és ellenőrzés mellett beho- 

évi álalános vámtarifa 2^5. és 2^4. zott gabonanemnekre nézve, 4887. 

számainak vámja marad érvényben.<i) i de^z. 8i-ig, az 1882. évi átalá- 

:i Malmok és sölőmúhclyek számára | nos vámtarifa *23. és 24. számai- 

a határkerúleten, 40 kilométernyi nak vámja marad érvényben, 
távolságban befelé, a legnagyobb 

25. Maláta 1 50 

Hüvelyesek : 

26. Bab, csillagfürt (lupinus), borsó, lencse, bükköny ...... 1 — 

27. Liszt és őrlemény gabonából és hüvelyesekből (darált, törött és 
hántott szemek ; kása, dara, apró dara) ..... 3 75 

A \'ll. osztálynak (Főzelék, gyümölcs stb.) tételei következőleg 
módosittatnak : 
A 29. sz. (Friss szőlő, étkezésre való ; ananász) vámja 5 frt helyeit 

iCdiu ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... >....• ...... ...... ... .. 1 vF ~~^ 

A 30. sz. (Száraz dió és mogyoró, dióbél és mogyoróbél) vámja 2 frt 

50 kr helyett lesz _ .._ ^^^5 — 

A 31. sz. (Friss, finom főzelék) vámja 2 frt 50 kr helyett lesz ...... _ 5 — 

A 32. sz. (külön meg nem nevezett főzelék és gyümölcs) b) pontjá- 
nál (szárítva vagy elkészítve stb. változatlan szöveggel) a vám 2 frt 
50 kr. helyett lesz _. ...... ...... 5 — 

A 33. sz. szövege következőleg módosittatík : 

Külön meg nem nevezett olajmag — — 1 — 

336^ Lenmag, pálmamag, gyümölcsmagvak _.._-.-..-... ^^Hámmenles 

A 34. sz. szövegéből e szavak: « szárított katánggyökér (nem pör- 
kölve)!) törlendők.^^^ 

A 35. sz. szövege következőleg módosittatík : 



(1) E jeg>zetet halályoo kívfil helyezte az 1S92: .Xm. t. ez. i. §-a. V. ö. a Szerbiital kötött kereskedelmi 
szerződési tartalmazó 1893: XXX. t. czikket. 
12) Fiume és Trie>zt tekintetében t. ö. 1891: XVm. t. ez. i. §. 
(8) E tarífaszám után jegyzetet ikutott be az 181M: XVm. . ez. 3. §-inak 3. a) p. 



iS87 : XX V. t ez. Az osztrák-magyar vámtarifáról. 63 

100 kilogramm 
frt kr. 

35. Diszitésre való lemetszett virágok és levelek friss állapotban .... 5 — 

Zöh) Élő növények ; szárított katáng^^ökér (nem pörkölve) ...„ 1 oO 

A VIII. osztálynak (Vágó- és igásmarha) következő számainál 
a vámtételek következőleg módosittatnak : daraboukím 

39. sz. (ökör) vámja 10 frt helyeit le"<7 _ 15 — 

42. sz. (fiatal marha) vámja 2 frt helyett lesz. _ _.. 3 — 

43. sz. (borjú) vámja 1 frl helyett lesz 1 50 

A IX. osztályban (Más állatok): loo kilogramm 

ol. sz. (Friss halak ; édesvízi rákok : friss csigák) vámja I frt helyett 

Ipsz (•)*? 

'^^^^" ■•■•• •••>•« •■•>•• •••** *■>■»» #>•■*« «••«•■ •■•..» «•»#•« m9^»m» ■•■•«• •••••• •««••# mé 

52. sz. (Tengeri kagylós és héjas állattak stb.) vámja 10 forint he- 
lyett lesz . ._. 25 — 

A X. osztályban (Állati termékek (: 

57. sz. (Méz) vámja 1 frt 50 kr. helyett lesz „ _.. ..... 6 — 

58. sz. szövege következőleg módosittatik : 
58. Viasz (a növényviasz is) : 

a) természetes állapotban 5 — 

ft) preparálva (fehéritve, festve) stb .„. 10 — 

XI. osztály (Zsiradékok) következő számainak szövege követ- 
kezőleg módosittatik : 

67. Stearínsav, palmitinsav; paraffin „ „ 6 — 

68. Ceresin, czelvelö _ ....„ _ 4 — 

71. Elainsav .„.. 2 — 

716). Külön meg nem nevezett zsiradék és zsirkeverék ; halzsir 1 — 

XII. osztályban (Zsiros olajok) : 

72. sz. (Faolaj stb. változatlan szöveggel) vámja 4 frt helyett lesz ^*^8 — 

73. sz. (Repczeolaj, lenolaj stb. változatban szöveggel) vámja 2 frt 
helyett lesz ._ „_ ^ ^*>4 — 

A XIU. osztály (Italok) következő számai következőleg módosit- 
tálnak : <2^ 
766) sz. szövegének végére felveendő : 

<iFranczia pálinka, cognao 
78a) sz. (Ételre való eczet hordókban) vámja 3 frt helyett lesz ..... 5 — 
786) sz. (Ételre való eczet palaczkokban vagy korsókban) vámja 8 frt 

helyett lesz ^^ „ „ .»... 10 — 

A XIV. osztályban (Eledelek) : 

80. sz. (Közönséges fekete vagy fehér kenyér, hajós kétszersült) 

vámja 1 frt 50 kr. helyett lesz _ 3 75 

81. sz. (Sago és sagopótló, tapioka, arrowroot) vámja 6 frt helyett 

1p<í7 1 

82. sz. (Tésztanemű) vámja 6 frt helyett lesz _. _ _^ 10 — 

84. sz. (Kolbász) vámja 20 frt helyett lesz _ ^ 25 — 

(1) Fiume és Trieszt tekioteiében v. ö. 18B9: IVm. t. ez. A. §. 

(2) Az iulános Timtariía 76. tételszámit módosítja és pótolja az égetett szesies folyadékok után járó 
dámról, t szeszadóról, vaitmint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztőnek megadóztatásai ói 
szóló 1888: XXIV. t. oz. 1. §-a, melyn^ magasabb tételét már az 1888: XX. t. ez. léptette életbe. A szesz 
kmidénél engedélyezett jutalomról és adó>isszatérítésr«l ▼. ö. 1888: XXIV. t. ez. 8., 9. §§. V. ö. még \^U: 
XV. L ez. a szeszadónak a fogyasztási terfilet részére való biztosítása tárgyában. 



64 i887 : XX V. t ez. Az osztrák-magyar üámtarifáróL 

100 kilogramm 
fit kr. 

85. sz. (Sajt) vámja 10 frt helyett lesz _ _ ...... _ _. 20 — 

91. sz. (OríöU kakaó, kákaótészta; csokoládé, csokoládépótló és 

csokoládégyártmányok) vámja 50 frt helyett lesz._. ....„ _ _.. 60 — 
A XVII. osztályban (Ásványok) : 
i03b) sz. (Földnemek és ásványi anyagok, égetve, iszapolva vagy 

őrölve) következő alosztályokra osztatik : 

1. Festékföld ..... _ _ ..„.. _.. ..... .._ l — 

2. Másfélék ...... — _ vámmentes 

A XIX. osztályban (Festő- és cserzőanyagok) : 

109. sz. szövege következőleg módosittatik : 
109. Festőfa: 

a) tus kokban _ „ vámmentes 

b) felaprózva (azaz ráspolyozva, őrölve, szétvagdalva) _ 1 — 

r) felaprózva erjesztett (fermentált) ^ .. .. _ 2 — 

A XX. osztályban (Mézgák és gyanták) : 

116. sz. (Asfaltmastix, asfaltbitumen) vámja 1 frt helyett lesz_ 1 50 

118. sz. (Kopálgyanta, damárgyanta stb.) szövegéből e szavak: 
(xlimoni- (czitrom-) léi> töröltetnek.^*^ 

A XXI. osztály (Ásványolaj, továbbá barnaszén- és palakő-) 
kátrány szövege következőleg módosittatik : 

119. sz. nyers állapotban (a 120. sz. alatt megnevezettek kivételével) 
vagy destillátióval kapcsolatos előzetes finomítás vagy tisztítás nél- 
kül világításra nem használható : 

a) nehéz, melynek sűrűsége 12 Réaumur hőfok mellett 830 
foknál (a tiszta viz sűrűségének 830 ezred részénél) nagyobb ; 

tiszta súlya szerint _. .._ „ 2 — 

b) könnyű, 830 és annál kisebb fokú ; tiszta súly szerint ...... 2 40 

120. sz. nyers állapotban, destillátióval kapcsolatos előzetes finomí- 
tás vagy tisztítás nélkül világításra használható ; tiszta súly sze- 
rint iO 

121. sz. finomított vagy félig finomított: 

a) nehéz, melynek sűiolsége 880°-nál nagyobb, sötét, úgy- 
szintén az ásványolaj finomítás vagy tisztításnál visszamaradt 
üledék ; tiszta súly szerint 3 — 

b) nehéz, melynek sűrűsége 880°-nál nagyobb, sárga és vörö- 
ses sárga, továbbá kenőolajok, állati vagy növényi olajokkal vagy 
zsiradékkal vegyiive is ; tiszta súly szerint 5 — 

c) könnyű, 880 és annál kisebb fokú ; tiszta súly szerint 10 — 

Jegyzetek. 1. A fogyasztási adó a 120 és 121c. alatt kitett 
vánimjakban benfoglaltalik. Ezen fogyasztási adó a magyar korona 
országainak területén (a fiumei vámkülzet kivételével) finomítás 
(tisztítás) utján előállított azon ásványolajokra is kiterjed, melyek- 
nek sűrűsége 12 R. hőfok mellett 870°-nál nagyobb, de a 880°-ol 
meg nem haladja.^^^ 

(1) E tarifaszám után j>g>zetet iktatott be az 1^1: XVUI. t. ez. 3. §. 7. p. 

(2) A fogyasztási adó alá nem eső ezen ásványolajnak könnyebb ásványolajokkal vegyítése oly czólból, 
hogy világításra alkalmas ásványolaj állíttassák elő, tilos: 189(5: XIV. t. ez. 1. $. 



1S87 : XX y. í. ez. Az osztrák-magyar vámiarifáról. 65 

100 kilogramm 
frt kr. 

±, Nyers állapotban és előzetes linomitás vagy üsztitás nélkül 
világításra nem használható román eredetű ásványolaj, melynek 
sűrűsége \i Réaumm* hőfok mellett 830 foknál nagyobb (11 9a^ 
sz.X a román határon át való behozatalnál származási igazol- 
ványok, külön engedélyek és a rendeleti utón megállapítandó fel- 
tételek és ellenőrzés mellett, évi 200,000 métermázsát túl nem 
haladó mennyiségben ; tiszta súly szerint _.. ._. ._ ... .. .._ — 68 

Ezen évi maximai mennyiség az 1884. és 1885. években a ma- 
gyar korona országaínak területére és a birodalmi tanácsban kép- 
viselt királyságok- és országokba behozott átlagos mennyiségek 
aránya szerint osztatik fel. 

3. Ipari czélokra oldó vagy kiválasztó szerekül szánt finomított 
ásványolaj, melynek sűrűsége 770 foknál kisebb, a rendeleti utón 
meghatározandó feltételek és ellenőrzés mellett ; tiszta súly szerint 3 — 

A XXII. osztály (Pamut, pamutfonalak és pamulárúk) 1 24 — 1 35-ig 
terjedő számainak szövege következőleg módosittatik : 
Pamutfonalak : 

124. sz. Egyes fonalak, nyers állapotban: 

a) angol számozási mód szerint a 12. számig .«... ..... 6 — 

h) a 12. számon felül egész a 29. számig 8 — 

ej a 29. számon felül egész az 50 számig .... _. 14 — 

d) az 50. számon felül _. _. ..... _ ..... 16 — 

124b^ Kettős fonalak, nyers állapotban : 

a) angol számozási mód szerint 12. számig 8 — 

6) a 12. számon felül egész a 29. számig ... .... _. .... 10 — 

c) a 29. számon felül egész a 60. számig ,... _ .... 16 — 

d^ a 60. számon felül _ 12 — 

125. sz. Egyes vagy kettős fonalak, fehérítve vagy festve: 

a) az angol számozási mód szerint a 12. számig 12 — 

h) a 12. számon felül egész a 29. számig .... 14 — 

c) a 29. számon felül egész a 50. számig 18 — 

d) az 50. számon felül .... 20 — 

126. sz. Hármasával vagy többesével sodrott fonalak, nyers állapot- 
ban, fehérítve vagy festve .... .... .... ... 24 — 

127. sz. A kisebb forgalom számára felszerelt fonalak ; takács zsine- 
gek czémázott fonalakból 35 — 

Pamutárúk : 

128. sz. Közönséges, sima, azaz 50-es számú és annál durvább 
fonálból készült sima (vagy egyszerűen sávolyos) szövetek, me- 
lyeknél 5 milliméter oldalú négyszögre 38 vagy annál kevesebb 
fonál esik : 

a) nyers állapotban 34 — 

\J K 1%7U\?1 1« vU •«••«# •••-•• »#«<»• »»«•-• ••••«• •••.•# ••••., •••••• «»•*•• .».••• Yv 

^^ m I^^I^VV \i/ ■##»•> ■••••« «•«••• •«•••■ mmm*m* •••••« •«««•• ••«••• •«#••« *••■■# •■••«« \M ^J 

d) tarkán szőve, színnyomatosan .... 70 — 

129. sz. Közönséges, mustrás, azaz 50-es számú s annál durvább 

lUfyw Törrénytár. 1887-1888. K 



66 iSSn : XX V, t. ez. Az osztrák-magyar vámtarifáiból. 



100 kilogTunm 
frt kr. 



fonálból készült mustrás szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalú 

négyszögre 38 vag}^ annál kevesebb fonál esik : 

a) nyers állapotban _. „ _.. 45 — 

h) fehéritve _ ^ 55 — 

V / I vOV T ^ «*•«■• •«•*#• «*»«•• ••*••• *«•••• *••«•« *r« •• •««.•■ •••••• ••«••• •••.*. V^ V^ ^^— * 

d) tarkán szőve, szinnyomatosan „ .._ _ 80 — 

130. sz. Közönséges sűrű, azaz 50-es számú s annál durvább fonál- 
ból készült szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalú négyszögre 38 
fonálnál több esik : 

a) nyers állapotban ..... _ ..... 55 — 

h) fehéritve «... _„ 65 — 

Cy ICSIVC ...... ....» ....M ...... ...... ...... ...... ...... lO '^~~ 

d) tarkán szőve, szinnyomatosan .„ ...... ....« 90 — 

131. sz. Finom, azaz 50-es számnál finomabb, de a 100-as szám- 
nál bezárólag nem finomabb fonálból készült szövetek : 

a) nyers állapotban .«- .„ 80 — 

b) fehéritve, festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan _.. 120 — 

132. sz. Legfinomabb, vagyis 100-as számnál finomabb fonálból 
készüli szövetek ; tüll (bobínet, petínet és az efféle lüggöny-kel- 

mék és butor-hálók) ; fémszálakkal vegyes árúk _. ..... 160 — 

Jegyzet. A Bobinet-féle hálószerű keményilett szövetek „.. 55 — 

133. sz. Himzetl szövetek; csipkék _. >_ _.. ._ 300 — 

134. sz. Bársony és bársonyszerű szövetek (felmetszett vagy met- 
szetlen bolyhokkal) ; szalag-, paszománt-, gombkötő- és KÖtött- 

áník QO 

135. sz. Pamutbelek; hevederek, géphajtószíjak, tömlők; durva há- 
lók és kötelek „.„ _ 24 — 

A XXlll. osztály (Len, kender, juta, stb.) következőleg módosit- 
tatik : 
137c. sz. (Fonalak, lenből és kenderből ; külön meg nem nevezeti 

fonalak: ezérnázva) vámja 12 frt helyeit lesz .... 18 — 

137d. szövege következőképen módosiltalik : 

A kisebb forgalom számára kiszerelt lenfonal : 

1 . egyes fonalak 18 — 

2. ezérnázva 35 — 

137. sz.-hoz tartozó jegyzet töröltetik. 

139. sz. (Szürke csomagoló vászon, stb. változatlan szöveggel) vámja 

2 frt helyett lesz 6 — 

139. számhoz tartozó jegyzel következőleg módosittatik : 

Jegyzet. Használatban volt jegyes zsákok szürke csomagoló vá- 
szonból, melyek gabonával való megtöltés végett hozatnak be és 
két hó lefolyása alatt megtöltve ismét kivitetnek, a rendeleti utón 
megállapitandó föltételek és ellenőrzés mellett vámmentesek. 

A 142. sz. szövege következőleg módosittatik: 

Mustrás lenárúk, melyeknél 5 milliméterre legfeljebb 20 láncz- 
fonál esik : 



Í8S7 : XX V, U ez. Az osztrák-magyar vámtarifáról 67 

100 kilogramm 
frt kr. 

a) nyers állapotban _.. ..... _ 40 — 

b) fehérilve, festve, tarkán szőve, vagy szinnyomatosan ^ 80 — 

c) mindennemű damaszt, nyers állapotban is „ 80 — 

146. sz. (Csipkék, szegélycsipkék; himzett szövetek) vámja 200 frt 

helyett lesz _ «_ _ ^ _.. _. ._ _ 300 — 

A 148. számhoz tartozó jegyzet következőleg módosittatik : 

Jegyzet. Használatban volt jegyes zsákok jutából, melyek ga- 
bonával való megtöltés végett hozatnak be és két hó lefolyása alatt 
megtöltve ismét kivitetnek, a rendeleti utón megállapitandó föl- 
tételek és ellenőrzés mellett vámmentesek. 

A 151. sz. (Kötélverő árúk) a) (Kötelek, alattságok, fehérítve, kátrá- 

nyozva is) vámja 3 frt helyett lesz „ 5 — 

b) (Minden más kötélverőárú stb.) vámja 12 frt helyett lesz 18 — 

A 151 a^ sz. után a következő jegyzet veendő fel : 

Jegyzet. Kókusz- és hasonnemű rostok zsinegszerüen össze- 
sodona (kókuszfonalak és effélék), gyékények vagy hasonlók ké- 
szitésére, külön engedély alapján és a rendeleti utón megállapi- 
tandó feltételek és ellenőrzés mellett vámmentes. 

A XXIV. osztály (Gyapjú, gyapjúfonál és gyapjúárú) következő- 
leg módosittatik: 

A 154. sz. szövege következőleg módosittatik: 

154. Gyapjúfonalak (gyapjúból vagy egyéb állati szőrökből) és 
vigognefonalak : 

a) Egyes vagy kettős fonalak durva állati szőrökből (marha- 
szőr s effélék) a metricus számozási mód szerint az 5 számig be- 
zárólag, nyers állapotban 8 — 

b) Egyes vagy kettős Mohair, Alpacca (mottled alpacca is) és 
(tenappes fonalak ; egyes vagy kettős kemény fényes fonal gyap- 
júból (weftfonal), a metrícus számozási mód szerint a 30. számon 
felfii ; mindezek nyers állapotban, ha e czélra külön felhatalmazott 
vámhivatalokon át hozatnak be 1 50 

c) Külön meg nem nevezett egyes fonalak, nyers állapotban : 

1. a metricus számozási mód szerint a 45. számig 8 — 

2. a 45-ös számon felül 12 — 

d) Külön meg nem nevezett kettős vagy többesével sodrott 
fonalak, nyers állapotban : 

1. a metricus számozási mód szerint a 45. számig 12 — 

2. a 45-ös számon felül 14 — 

e) Külön meg nem nevezett egyes fonalak, fehérilve, festve, 
szinnyomatosan : 

1. a metricus számozási mód szerint a 45-ös számig „... 12 — 

2. a 45-ös számon felül 16 — 

f) Külön meg nem nevezett kettős vagy többesével sodrott fo- 
nalak, fehéritve, festve, szinnyomatosan : 

1. a metricus számozási mód szerint a 45-ös számig ...... 16 — 

2. a 45-ös számon felül ...... ...... -.... 20 — 



68 Í887 : XX \ . t ez. Az osztrák-magyar vámtarifáról, 

100 kilogramoi 
frt kr. 

1 Jegyzet a 154. e) és f) számhoz. Festett gyapjúból való me- 
lipozoll egyes és kettős fonalak „ 12 — 

2. Jegyzet a 154. /) számhoz. Szőnyeghez való lánczfonál, szin- 
nyomatosan, külön engedély alapján és a rendeleti utón megálla- 
pítandó feltételek és ellenőrzés mellett .... ^ .... 12 — 

A ib&b. sz. (Lábszőnyegek, másfélék, szinnyomatosan is) vámja 

40 frt helyeit lesz ...... 50 — 

A 158. sz. (Külön meg nem nevezett gyapjúárúk) b) pontja után fel- 
vétetik : 

c) négyszögméterenkint 200 gramm vagy ennél kisebb sú- 
lyúak, szinnyomatosan is .... 110 — 

A 159. és 160. számok szövege következőleg módositlatik: 

159. sz. Bársony és bársonyszerű szövetek (felmetszett vagy met- 
szetlen bolyhokkal); szalag-, paszománt-, gombkötő és kötötte 

árúk .• 100 — 

160. sz. Színnyomatos gyapjúszövetek (a 156. b), 158. c) és 159. 
számok alatt megnevezettek kivételével.) 80 — 

A 161. sz. (Sálok stb. változatlan szöveggel) vámja 150 frt helyett 

ItSSA ...... .... ...... ..... ...... ..... ..... .... 2vl/ ~~^ 

A 162{>. sz. (Nemez és nemezárúk, mindkeltő színnyomat nélkül) 

vámja 40 frt helyett lesz 50 — 

A XXV. oszt. (Selyem és selyemárúk) következőleg módositlatik : 

A 165. sz. b) (Selyem [motollált vagy sodrottj , ezémázva is, fehé- 
rítve stb. változatlan szöveggel) és a 166. sz. b) (floretselyem 
[fonott selyemhulladék] , czérnázva is, festve stb. változatlan szö- 
veggel) vámja 22 frt he yett lesz ^. ..... 50 — 

A 167. számhoz tartozó jegyzet következőleg módositlatik: 

Jegyzet. Lágy fésűs fonál, nyers állapotban, melyen egy sod- 
ratlan selyemszál fut végig, a 154. sz. szerint, mint külön meg 
nem nevezett gyapjúfonál vámozandó. 

A 168., 169. és 170. számok szövege következőleg módosittatik : 
Selyemárúk : 

168. sz. Hímzett vagy fémszálakkal vegyes selyemárúk; tüll, gazé; 
csipkék (csipke-kendők) ; boritásárúk selyem vagy félselyem zsi- 
nórból, tincsekből, zseniliából és ezekhez hasonló kész paszo- 
mántárúk „. 500 — 

169. sz. Selyemáník, azaz tiszta selyemből vagy floret-selyemből 
készült árúk : 

a) gombkötő- és paszomántárúk ...~ 400 — 

b) másféle selyemárúk 500 — 

170. sz. Pélselyemárúk, azaz a 168. sz. alatt meg nem nevezett min- 
dennemű árúk, melyekben egyéb szövő- anyagokon kívül selyem- 
vagy floretselyem is van és pedig : 

a) bársony és bársonyszalagok ..-. 400 — 

6) másféle félselyemárúk ^ 260 — 

A XXVI. osztály (Ruházatok, stb.) következőleg módosittatik : 



i887 : XXV, t, ez. Az osztrák-magyar vámtarifáról. 69 

100 kilogramm 
frt kr. 

i7i. sz. (Mesterséges virágok stb. változatlan szöveggel) vámja 

170 frt helyett lesz^ ^ _ ._ _. _. _. 450 — 

172. sz. (Mesterséges virágrészek) vámja 70 frt helyett lesz 200 — 

176. sz. szövege következőleg módosittatik : 

Külön meg nem nevezett ruházatok, fehérnemű és pipereárúk, 
főalkatrészuk szerint (ilyennek női ruházatoknál és pipereárúknál 
a legmagasabb vám alá eső alkatrész tekintendő), fizetnek vámot, 
mely azonban még 40<Vo-ka] megtoldatik. 

A XXVII. osztályban (Kefekötő- és szitakötő-árúk) a 177. sz. 
változatlan szövege végére felveendő : ccés pedig i> : 

a) Seprők rizsszalmából, piassavából vagy más növényi anya- 

firokból 4> — 

^^\^ m^MtfX^u. •«•*«• Bpp*— ■»■■— •«»••» •«« •« «•«•■■ •«#*•« ««■««• «•«•#« »••«•« ••»•«• •««•*• "■ 

C/# lllCtdlt^lVA M«-*« p**^* «M««> •««*«• «m*«# .*.*M ...... »M.«* ••MM •««.*. 1 O *~~^ 

A 178. sz. szövegéből ezen szavak: a c261. sz. a) alatt megemlí- 
tettig törlendők, sa vám 4 frt helyett lesz .« .^ ..... ... 15 — 

A 179. sz. (Külön meg nem nevezett kefekötő- és szitakötő-árúk, 

stb. változatlan szöveggel) vámja 15 frt helyett lesz ..... 30 — 

A XXIX. osztály (Papiros és papirosárúk) következőleg módosit- 
tatik: 

186: sz. (Szürke itatós-papiros, simitatlan csomagoló papiros stb.) 
vámja 1 frt helyett lesz 3 — 

192. sz. két alosztályra osztatik és pedig: 

a^ a mostani szöveg a c papirostapéták ]> elhagyásával 15 — 

b) papiros-tapéták ..... 25 — 

193. sz. a) (Pormásmúvek kőpapiros-pépből, asphaltból vagy ha- 
sonló anyagokból : mázolatlanul stb. változatlan szöveggel), vámja 

2 frt helyett lesz .... ..... 5 — 

A XXX. osztály (Kaucsuk és gullapercha, stb.) következőleg 

módosittatik : 
200. sz. (Mindennemű tömlők és géphajtószijak, stb. változatlan 

szöveggel), vámja 12 frt helyett lesz ... 20 — 

203. sz. (Árúk lágy kaucsukból, stb. változatlan szöveggel) vámja 

20 frt helyett lesz ._ .... 30 — 

203. sz. után felveendő : 

Jegyzet Lemezek és szeletek (szalagok) lágy, nem vulkanizált 
kaucsukból ... 10 — 

A 204. számhoz tartozó jegyzet szövegéből e szavak : aés nyomtató 

kaucsukkendők kelmenyomtató múhelyeki!> töröltetnek. 
A 206. sz.-hoz tartozó jegyzet töröltetik. 

207. sz. (Árúk keményített kaucsukból) vámja 30 frt helyett lesz 50 — 

A XXXI. osztály (Viaszkos vászon és viaszkos tafota) következő- 
leg módosittatik : 

208. sz. (Durva viaszos vászon, stb. változatlan szöveggel), vámja 

2 frt helyett lesz ..... ... 6 — 

209. sz. Szövege következőleg módosittatik : 

Kocsitakarók durva kelméből, olajjal, kátránynyal vagyzsir- 
ke vérekkel bevonva vagy áztatva „ 20 — 



70 i887 : XX V. t ez. Az osztrák-magyar vámtarifáról. 

100 kilufj^ramm 
frt kr. 

210. sz. (Vastag padozatr takarók, stb. változatlan szöveggel), vámja 

1 frt helyett lesz „ ±0 — 

211. sz. Szövege a következőleg módosittatik : 

Külön meg nem nevezett viaszos vászon, viaszos mousselin és 
úgynevezett könyvkötő vászon „_ ._ ._. 30 — 

212. sz. (Viaszos tafota) vámja 26 frt helyett lesz _ ..... 30 — 

AXXXII. osztályban (Bőr és bőrárúk) a 219. sz. végére fel- 
veendő : c sebészeti kötések és hasonlóké. 

A XXXIII. osztályban (Szűcsárúk) a 221. sz. a) (Kész szűcsárúk, 
közönséges bőrökből) vámja 40 frt helyeit lesz 80 — 

A XXXIV. osztályban (Fa- és csontárúk) a következő vámtéte- 
lek módosittatnak : 

222. sz. (Legközönségesebb faáruk, stb.): 

a) (nem festve, stb.) vámja 1 frt helyett lesz 1 50 

c) (festve, páczolva, stb.) vámja 3 frt helyett lesz _ 5 — 

A 222. sz. szövegéből törlendők ezen szavak: o: durva kosárkötő- 
árúk (pl. málha-, kézi- és ruhakosarak, kasok, halvarsák és effé- 
lék). i> 

223. sz. (Fabútor és butorrészek) : 

a) (finomak, nyers állapotban) vámja 3 frt helyeit lesz 5 — 

b) (festve, páczolva stb.) vámja 3 frt helyett lesz o — 

d) (párnázott, bevont bútor) vámja 20 frt helyett lesz .._ 30 — 

A 225. sz. szövege következőleg módosittatik : 

a) Finoman kirakott famunkák (boule-munkák, intarsiák) ; 

izekre osztott mérővesszők ._ _.. 30 — 

2256;. sz. Kosárkötőárúk : 

a) durvák (pl. durva málha-, kézi- és ruhakosarak, kasok, hal- 
vdrsaK es cneieK) ....„ ...... ..... , o 

b) fmomak, a mennyiben az apró árúk közé nem tartoznak 50 — 

A 229. sz. a) (Játékszer fából durva, stb.) vámja 1 frt helyett lesz 5 — 

A 230: sz. b) (Külön meg nem nevezett csontárúk) vámja 20 frt 

helyett lesz ..... 50 — 

A 230: sz. b) után következő jegyzet vétetik fel : 

Jegyzet. További feldolgozásra előkészitett darabok csontból, 
szaruból és ellélékből, valamint a 310. számban felemiitett egyéb 
anyagokból .... 20 — 

A XXXV. osztályban (Üveg és üvegárúk) : 
a 239. sz (Zsebórákra való üveg. stb. változatlan szöveggel) vámja 

50 frt helyett lesz _ 75 — 

A XXXVI. osztályban (Kőárúk, azaz árúk kövekből, stb.): 
a 244., 245. és 246. számok szövege következőleg módosittatik : 
244. sz. Vágott, de nem csiszolt kőtáblák, a palatáblák és nyomda- 
kövek kivételével 1 50 

2446. sz. Külön meg nem nevezett munkák, alabástrom, márvány, 
porphyr, gránit, sienyt és hasonló kemény kövekből : 
a) durva kőfaragó- munkák (azaz ajtó- és ablaktokok, oszló- 



iS87 : XXV. t ez. Az osztrák-magyar vámtarifáról. 71 

1(K) kilogramm 
frt kr. 

pok, oszloprészek, csatornák, csövek, vályúk, slb.) egyszerűek, 
csiszolatlan állapotban _ ..... „ _ _. _ .._ 1 50 

b) másféle nem csiszolt árúk - „.- -^ 3 — 

c) csiszolva, úgyszintén csiszolt táblák 7 50 

244c. sz. külön meg nem nevezett munkák, más mint az előbb 

megnevezett kövekből : 

a) durva kőfaragómunkák, egyszerűek, csiszolatlan állapotban — 50 

b) másféle nem csiszolt árúk ^ 1 50 

c) csiszolva, úgyszintén csiszolt táblák 3 — 

A S24&. és c. számok b) és c) pontjai alatt megnevezett munkák 

fényezetlen vagy fénymázatlan fával és vassal kapcsolatban is. 

245. sz. Palakő : 

a) táblákban, csak vágva „ — 75 

b) fbdélpala és más palatáblák _ 1 — 

c) tovább megmunkálva, azaz csiszolva, feketitve, vonalozva, 

nyers fából való keretekben is 3 — 

2450. sz. a) cement ...... ..... „ — 50 

b) a c) alatt meg nem nevezett cementárúk l 50 

c) cementárúk, csiszolva, mázolva vagy fénymázozva 3 — 

A 245&. szám b) és c) pontjai alatt felsorolt áruk fényezetlen és 

fénymázolatlan fával és vassal kapcsolatban is. 
24oc. sz. Asbestárúk : 

a) Asbeslpapiros és asbeslpapiroslemez, formázatlan _. 5 — 

b) eflfélék formázva, lyukgatva is _ 12 — 

c) asbestfonadékok, más fonóanyagokkal, vagy nemtelen fém- 
ből való dróttal kapcsolatban is 12 — 

d) asbestszövetek, más fonóanyagokkal kapcsolatban is 20 — 

e) másféle asbestárúk, más anyagokkal kapcsolatban is, a 
mennyiben az apróárúk közé nem tartoznak 30 — 

246. sz. Próbakövek, köszörülő- és fenkövek, más anyagokkal való 
kapcsolat nélkül ; malomkövek vasabroncsokkal vagy fémburok- 
kal is ; nyomdakövek „ — 50 

246 {>. sz. Mesterségesen festett földek és kövek, szépitett festék- 
földek is ; természetes tisztító, köszörülő, csiszoló és más efféle 

anyagok a kisebb forgalom számára kiszerelve 5 — 

A XXXVII. osztályban (Agyagárúk) a 249-től 253-ig terjedő 
tarifaszámok szövege következőleg módosittatik : 

249. sz. Közönséges téglák, cserépzsindelyek és agyagcsövek, máz 
nélkül „.. vámmentes 

249 ft). sz. Mázos téglák és fedélcserepek, hornyolt fedélcserepek — — 50 

250. sz. Külön meg nem nevezett chamotteárúk : 

a) közönséges alakú téglák, darabonként 5 kilogrammnál nem 
nagyobb súlyúak „ — 50 

b) másfélék 1 — 

251. sz. Kövezetranyag és csövek közönséges kőanyagból, úgyszin- 
tén mázas agyagcsövek _« _.. 1 — 

251b. sz. Retorták, olvasztó tégelyek, gykri czélokra szükséges edé- 
nyek (grafitból, tűzálló agyagból vagy közönséges kőanyagból) ..... 1 — 



72 i887 ; XX V, t, ez. Az osztrák-magyar vámtanfáról. 

100 kilogramm 
írt kr. 

252. sz. Közönséges cserépedények : 

a) közönséges kőanyagból, fekete grafitedény .._ ^ 1 — 

h) közönséges vagy zsugorodott agyagból ..^ - ^ — 50 

Jegyzet. A 249. egész 252. sz. a felsorolt árúk mázolatlan vagy 
fényezetlen fával vagy vassal kapcsolatban is 2 — 

253. sz. Épületekhez való díszitmények (a terracottából valók is), 
mázzal vagy a nélkül ; közönséges kályhák és kályharészek ; fal- 

A XXXVIII. osztály (Vas és vasárúk) következőleg módosít- 
tátik: 
A 257. számhoz tartozó 1. számú jegyzet töröltetik. 
A 261. sz. a következő alosztályokra osztatik: 

261. sz. Vaspléhés vaslemezek: 

a) egy milliméter vagy ennél nagyobb vastagságú .... 4 — 

b) egy mm.-nél vékonyabb egész 0*4 mm.-ig 5 — 

c) 0*4 mm.-nél vékonyabb^.. .... 6 — 

d) vaspléh és vaslemezek kikészítve (dressírozva) : 

1. 04 mm. vagy ennél nagyobb vastagságú .... ._ 6 — 

2. 0*4 mm.-nél vékonyabb _ ..... 7 — 

e) firniszelt, rezezett, ónozott, czinkezett, ólmozott, nikkelezett ; 
csiszolt vaspléh és vaslemezek : 

1. 0*4 mm. és ennél nacyobb vastagságú .... 8 — 

2. 0*4 mm.-nél vékonyanb ... .... .... .... 10 — 

f) mintázott, habos (moirirozott), fénymázozotl — ..... 12 — 

2616. sz. Drót: 

o) 1 '5 mm. és ennél nagyobb vastagságú .... ... ... .... 4 — 

b) 1*5 mm.-nél vékonyabb egészen 5 mm.-ig ._ 5 — 

c) Oo mm.-nél vékonyabb _. .... 6 — 

d) fimiszelt, rezezett, ónozott, czinkezett, ólmozott, nikkelezett 8 — 

262. sz. b) (Durva vasöntvény) szövege következőleg módosittatik : 
Súrolva, vagy durván mázolva ; fúrva vagy egyes kevés helye- 
ken leköszörülve, esztergályozva vagy gyalulva ; és a 270. sz. 

alá nem tartozó diszitett nyersöntvény ._ _ _. 4 — 

A 264. sz. következőleg módosittatik : 

Kovácsolt vasból való csövek, kapcsoló részek is ; kaszák, sar- 
lók, fával kapcsolatban is : szögek (a patkószögek és cseglyék ki- 
vételével) ; drótszögek „... .... 6 50 

A 265. sz. szövege következőleg módosittatik : 

Lyukgatott, vagy mélyített fekete vas pléh és vaslemezek ; kü- 
lön meg nem nevezett árúk fekete vaspléhből .... 6 — 

2656^ sz. Kovácsolt üstök (gőzkazánok is) ^ ^. 8 50 

265c) sz. Külön meg nem nevezett pléháruk, rezezve, ónozva, czin- 

kezve, ólmozva, finoman mázolva .... .... 15 — 

A 267. sz. következőleg módosittatik : 

Pántok (sarkazatok, zavarok, reteszek, s effélék) : kocsírugók ; 
széna- és trágyavillák darabonkint legalább 2 kg. súlyúak ; ka- 



1887 : XXV. t. ez. Az osztrák-magyar vámtarifáról. 73 

100 kílofrramm 
frt kr. 

pák, lapátok ; mindezek érdesen, súrolva, vagy csupán egyes ke- 
vés helyeken leköszörülve, fával kapcsolatban is .-. ^ 7 — 

i68. sz. következőleg módosittatik : 

Drótkötelek, drótkefék, szilafenekek ; durva drótáruk ; mind- 
ezek a á6i6. sz. a) pontja alatt megnevezett drótból ..... 8 — 

A i269. egész 272. terjedő számok szövege következőleg módosit- 
tatik: 

269. sz. Nyers fűrészek ; 25 centiméteres vagy ennél hosszabb vá- 
gott felületű reszelők és ráspolyok ; fúrók, kalapácsok fejszék, ha- 
rapófogók és effélék ; csavarmetszők ; széna- és trágyavillák, a 
mennyiben a 267. sz. alá nem tartoznak; mérlegek és mérleg- 
részek ; lakatok, kulcsok és egyéb záralkatrészek ; patkószögek, 
cseglyék; srófok, legalább 5 mm. vastagságban; mindezek, a 
mennyiben magasabb vám alá nem esnek, fával kapcsolatban is 10 — 

2696. sz. Kidolgozott fűrészek ; 25 centiméternél rövidebb vágott 
felületű reszelők és ráspolyok ; gyaluvasak és vésők, árak ; durva 
kések és ollók ipai i (gépekhez is) és mezőgazdasági használatra ; 
mindennemű kész szerszámok darabonkint 500 gr.-nál kisebb 
súlyúak; srófok 5 mm.-nél vékonyabbak: mindezen árúk más 
anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 271. sz. alá vagy a 
magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém-, vagy apróárúk közé nem 
larioziiaK ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... „.... zu "^"^ 

270. sz. Finom vas- és aczélárúk : 

Műöntvény és könnyű öntött diszitmények ; uyei*s, meg nem 
munkált (csupán öntött, préselt, kovácsolt) késműárú-alkatrészek ; 
külön meg nem nevezett drótárúk, aczélhúrok is ; árúk más anya- 
gokkal kapcsolatban ; mindezek amennyiben a 271. vagy 272. sz. 
alá, vagy magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém-, vagy apróárúk 
közé nem tartoznak ...» 15 — 

271. sz. Csiszolt, fénymázozott, nikkelezett, zománczozott árúk (a 
262. sz. c) pontja alá tartozó zománczozott durva vasöntvény ki- 
vételével) ; fegyverek (a kézi tűzfegyverek kivételével) és fegyver- 
részek; fonállal körülfont drót; takácsbordák és bordafogak; 
mindennemű gyaratolók ; gyermekjátékszer ; korcsolyák ; párná- 
zott, bevont, vagy finoman díszített vasbútorok „. 25 — 

272. sz. Késművesárúk ; kézi lőfegyverek ; irótollak ; rugók (az óra-, 
kocsi- és bútorrugók kivételével) ; gombostűk, horgoló- és kötő- 
tűk, füzőtűk, kapcsok, csatok, gombok, halászhorgok, gyüszük és 
efféle kisebb használati tárgyak ; varrótűk 5 cm. vagy annál hosz- 
szanDaK ~. ^ » -— . ou 

2726. sz. Varrótűk 5. cm. rövidebbek ^ 100 — 

A 271. és 272. sz. alá eső árúk, a mennyiben magasabb vámú kau- 
csuk-, bőr-, fém- vagy apróárúk közé nem tartoznak. 

A XXXIX. osztály (Nemtelen fémek és az ezekből való árúk) 
következőleg módosittatik : 

273. sz. (ólom és ólomkeverékek) a) pontjának (nyers állapotban, 

ócska stb. váhozatlan szöveggel) vámja 1 frt helyett lesz 2 — 



74 Í887 ; XX V. t, ez. Az osztrák-magyar vámtarifáról. 



100 kilogramm 
frt kr. 






b) (öntött, stb. változatlan szöveggel) vámja 4 frt 50 kr. helyett 

|p07 

274. sz. (Czink) a) pontjánál (nyers állapotban, ócska czinklöredék 
és czínkhulladék) a jelenlegi vámmentesség helyett, a vám lesz 1 — 

A 274. sz. b) pontjánál (ezinkrudak, czinklemezek és czinkpléhek) a 

vám 1 frt 50 kr. helyett lesz _.. ^^ ^^ _„ «_ ._. 3 — 

c)-nél (ezinkdrót stb. változatlan szöveggel) a vám 3 írt he- 
lyett lesz .... ^ _ .._ _. 5 — 

A 276. sz. e) szövege következőleg módosittatik : 

platirozolt (ezüstözött) drótok, pléhek, táblák, lemezek rézből és 
sárgarézből ; hamis leoni (czementezett) drót, lapítva is, de tovább 
ki nem dolgozva ..... „.... _ _.. ._ 30 — 

A 277. sz. (Durva ónárúk stb.^ törlendő. 

A 278. sz. a) (Közönséges fémáruk) szövegéből a következő szavak : 
a főző és pároló készülékek fénymázolatlanul, csiszolatlanul) tör- 
lendők. 

A 279. sz. (Finom fémárúk) vámja 15 frt helyett lesz .„... — .... 20 — 

A 280. sz. (Legfinomabb fémárúk) vámja 30 frt helyett lesz ...... 50 — 

Ezen tarifa-szám szövege még akként módosittatik, hogy <iha- 
sonló keverékekből!) szavak után felveendő ^aluminiumból vagy 
nikkelből; gyermekjátékszerek, tűk, csatok, kapcsok, gombok, 
^yüszük s efféle kisebb használati tárgyaké a szöveg végére pedig 
felveendő még otbronzporio. 

A 281. sz. (Finom drótszövelek stb.) vámja 30 frl helyett lesz ...„ 50 — 
A XL. osztály a következőleg módosittatik : 
a Gépek, készülékek és ezek alkatrészei, fából, vasból vagy 
nemtelen femekből, d 

282. sz. Gőzmozdonyok, lokomobilok, szerkocsik 8 50 

283. sz. Varró- és kötőgépek : 

a) állványok, szétszedve is 8 50 

b) gépfejek ; ezek kész alkatrészei (a tűk kivételével) 30 — 

c) gépfej-alkatrészek ; teljesen el nem készitve, nyers öntvény- 
ből is : varró- és kötőgépek állványnyal .... 20 — 

284. sz. Fonó-anyagokat előmunkáló és feldolgozó gépek ; fonógé- 
pek ; czérnázógépek : 

a) pamut- vagy gyapjúból való hulladékfonál vagy posztófonál 
fonására 4 25 

b) minden másféle fonásra „..„ ..... 3 — 

2846. Szövőszékek (csipkék készítésére is); továbbá szövéshez való 

segédgépek ; szövő-kötö-gépek ; kelmenyomtató-henger-gépek ; 

himzőgépek ; gyaratoló-készilő-gépek ; gőzekék ... ^ 4 25 

Mindezek (284. és 284&) teljes (habár szélszedett) állapotban. 
284cJ Pároló- és hűtő- készülékek szesz-, sörfoződék és hasonlók 

számára .„ 10 — 

284d; Cséplőgépek .... 7 — 

285. sz. Külön meg nem nevezett gépek és készülékek fából (azaz a 
melyeknél 75% vagy több a fa) 5 — 



i887 : XX V. t, ez. Az osztrák-magyar vámtarifáróL 75 

KM) kilogramm 
frl kr. 

286. sz. Külön meg nem nevezett gépek és készülékek nemtelen 

fémekből (azaz a melyeknél oOo/o-nál több a nemtelen fém) „... 15 — 
S87. sz. Másféle külön meg nem nevezett gépek és készülékek ..... 8 50 

A 2. jegyzet következőleg fog hangzani : 

Gépek és készülékek és ezeknek alkatrészei, más anyagokkal 
kapcsolatban is stb. mint az eddigi szöveg. 

A 3. jegyzet szövege a következő lesz : 

Gép- és készülék-alkatrész gyanánt oly, a vámtarifában külön 
meg nem nevezett tárgyak vámozandók, melyek a gépek vagy 
készülékek összeállításán kivül más használatra nem alkalmasak. 

Gépek vagy készülékek egyes külön meg nem nevezett alkat- 
részei, a melyek minőségük szerint a 26!2. sz. a) vagy b), illető- 
leg a 263. sz. a) vagy b) pontja alá tartoznak, ezen tarifaszámok 
szerint vámozandók — a mennyiben egyátalában megmunkálva 
nincsenek vagy esztergályozás, g}'alulás vagy ráspolyozás által 
további megmunkálást igényelnek a végből, hogy gépek, vagy ké- 
szülékek alkotásához alkalmasakká váljanak. — Szétszedett álla- 
potban a vámterületbe érkező kész gépek vagy készülékek ezen 
kedvezményben nem részesülnek. 

Gyaratoló borítékok a 271. sz. szerint mindenkor külön vámo- 
zandók. 

A 4-ik jegyzet törlendő. 

A XLI. osztály (Kocsik és hajók) következőleg módosittatik : 

291. sz. (Teherszállitó kocsik) vámja 5 frt helyett lesz 7 — 

292. sz. (Párnázatlan szeméíyszállitó kocsik) vámja 6 frt 50 kr. he- 
lyett lesz - 8 — 

295. sz. Hajók vasból vagy más nemtelen fémekből : gőzha^k : 

aj tengeri hajók tonnateherképessége .... „.. 5 — 

b) másfélék a fémsúly 100 kilogrammja 6 — 

A XLIII. osztály (Mű- és hangszerek, órák, apróárúk) követke- 
zőleg módosittatik : 
A 299. sz. (Közhasznú műszerek) a) pontja (optikai műszerek stb. 

változatlan szöveggel) vámja 125 frt helyett lesz 200 — 

A 300. sz. (Hangszerek) két alosztályra osztatik : 

a) zongorák, pianinok, harmoniumok és hasonló billentyűs 

hangszerek (a templomi orgonák kivételével) 40 — 

6} másfélék 10 — 

A 304. sz. szövege következőleg módosittatik : 

Kjt dl CS^f^ik .MM. ...... ...... ....M ...... ...... *j\j ~~~" 

A 305. sz. (Külön meg nem nevezett órák, stb. változatlan szöveg- 
gel) vámja 50 frt helyett lesz 100 — 

A 307. sz. (Arany- és ezüstmunkák, stb.) szövegének végére fel- 
veendő : avalódian aranyozott vagy ezüstözött leoni fonadékokból 
vagy drótból készült árúkD és ezen szavak: a:és ezüst-füstD a 
308. sz. szövegéből törlendők, s ennek folytán a 308. sz. szövege 
következő lesz *. 

308. sz. Igazi aranyfüst ; drót és pléh valódi nemes fémekből 200 — 



76 f887 ; XXV. t ez. Az osztrák-magyar vámtarifáról. 

lOOkilofrramoi 
fn kr. 

309. sz. szövege következőleg módosíttatik : 

Külön meg nem nevezett árúk, valódian aranyozott vagy ezüs- 
tözött vagy aranynyal vagy ezüsttel kirakott nemtelen fémekből ; 
valódian aranyozott vagy ezüstözött leoni drótok vagy fonadékok : 
árúk féldrágakövekből foglalva is ; hamis gyöngyök, mesterséges 
fogak, parókásmunkák : hamis leoni fonadékokból vagy drótból 
készült árúk ; színházi látcsövek és távcsövek üveg nélkül, szem- 
üvegek foglalatai -. - ^ _.. ..-. _. .._ 100 — 

A 313. számból ezen szavak: aSzinhází látcsövek és távcsövek 

üveg nélkül, szemüvegek foglalatai » törlendők. 
A 314. sz. szövege következőleg módosittatik : 

Hamis leoni fonadékok; igazi ezüstfust; hamis aranyfüst és 

ezüstfüst ^ _ 50 — 

316. sz. szövege a következő lesz: 

Nap és esernyők : daraboDkJDt 

a) selyemből vagy félselyemből _ ^ „ ._ — 70 

fc) egyéb kelméből... ....„ _ ».-. .... — 30 

c) diszitve (csokrokkal, hímzéssel, fodrokkal stb.) .... 1 — 

A XLV. osztály (Vegyészeti segéd anyagok) következőleg mó- 
dosittatik : 
318. sz. szövege végére felveendő: aphosphor és phosphorsavD. 
A 319. sz. aj szövege végére felveendő: a:chlorkalium (sósai-as 
kali)]» ; ezen szavak, valamint ^vasgálicz)) a 319. sz. h) szövegé- 
ből törlendők. 
A 319. sz. b) után következő jegyzet, a 319. sz. a) után iktatandó 
s bevezető szavai ekként módosulnak : 

Jeyyzet. Trágyasó- félék, a mennyiben azok behozatala stb. 
változatlan szöveggel. 

A 320. sz. szövegéből ^kénsav)) törlendő ; ellenben annak végére 

felveendő : a:vasgáliczD. 
üj sz. gyanánt felvétetik : loo kiiogramn 

3206. sz. kénsav ... ..« ... — 75 

A 321. sz. a) pontjában ezen szavak után: a:hamuzsir (egyszerű 

szénsavas káli)D felveendő : <a c) alatt megnevezettnek kivételé- 

veb. 
A 321. sz.-hoz mint új alosztály felvétetik : 

c) hamuzsir 85^-nál nagyobb szénsavas káli tartalommal 1 50 

A 322. sz. szövegéből a következő szavak törlendők: aólomtajt]í>; 

«[ tisztított borax^D ; (j[faeczetsavas mész)) ; afaeczetsavas timföld i> ; 

^tisztított salétrom (káli- és natronsalétrom)D. 
Mint új sz. felveendő : 

3226. sz. Ólomtajt; tisztított salétrom (káli- és natronsalétrom) 2 — 

A 323. sz. szövegéből a következő szavak törlendők: <r ólomfehér, 

czinkfehér ^fehér czinkoxyd), czinkhamu ^szürke czinkoxyd))), 

továbbá afaeczelsavas ólom: ólomczukor; sárga és vörös vér- 

lugsó ; — massícot, minium ; — borkősav : ónhamu ; ónsó (ón- 



i887 : XX V. t. ez. Az osztrák-magyar vámtarifáról. 77 

100 kilogramm 
írt kr. 

chlorür) és egyéb ónkészitmények» ; ellenben a végére felveendő 
c tisztított borax». 

A 324. sz. szövege következőleg módosíttatik : 

Maró káli (kautiszűkus káli, kalibydrat) ; maró nátron (kauszti- 
kus szóda, natronhydrat) ; kénessavas és alkénessavas mész; 
nyers mangansavas és hypermangansavas kalí és nátron ; kénes- 
savas és alkénessavas nátron ; sóskasav (czukorsav) ; sóskasavas 
káli (sóskasó) : kénsavas magnesia; ólomfehér, czinkfebér (fehér 
ozinkoxydX czinkhamu (szürke czinkoxyd) ; mínium és massicot ; 
mesterséges agyagföld (agyagföld hydrat) 4 — 

SHb) sz. Faeczetsavas ólom; ólomcznkor ; faeczetsavas mész ; fa- 
eezetsavas timföld ; sárga és vörös cbromsavas káli és nátron ; 
sárga és vörös vérlugsó ; ónbamu : ónsó (ónchlorür) és egyéb 

ónkészilmények 6 — 

A XIA I. osztály (Vegyészeti árúk slb.) következőleg módosít- 
tatik : 

A 325. sz. szövege következőleg módosíttatik : 

325. sz. Korom, szénpor és szenes feketítő (a szemmé tört csont 
szén kivételével) -_ -_ 1 50 

3256. sz. Elkészített nyomdafestékek (feketitők) ; csizmamáz 5 — 

A 326. sz. (Mindenféle enyv, stb.) vámja 1 frt 50 kr. helyett lesz 6 — 

A 327. sz. (Keményítő mézga stb.) vámja 1 frt 50 kr. helyett lesz ..... 3 — 

A 328. sz.-hoz tartozó jegyzet töröltetik. 

A 329. sz. szövege következőleg módosíttatik : 

Tiszta, szilárd és folyékony carbolsav; kénesőkészítmények 
(ezinober is) ; mindennemű élesztő a borseprő és sajtolt élesztő 
kivételével; tejczukor „... _ 10 — 

3296. sz. Sajtolt élesztő ^„. .«... _. .„... ~... 20 — 

Jegyzet. Ezen vámdíj magában foglalja a sajtolt élesztőnek a 
szesztermeléssel együtt való készítése után járó szeszadópóUékát. 

A 333. sz. szövege következőleg módosíttatik : 

Tas; rajzszén, rajzkréta; fekete és színes czeruza foglalva, 
vagy nem foglalva ; mindennemű festékek hólyagokban, tokok- 
ban, kagylókban, tészta alakban és szekrényekben ; aether, eollo- 

dium, chloroform ; konczentrált eczetsav 24 — 

A 334. sz. a) (Olaj-firnisz stb. bordókban) vámja 3 frt helyett lesz 5 — 
A 337. sz. (Illatszerek stb. változatlan szöveggel) vámja 50 frt he- 
lyett lesz _ _ 75 — 

A XLVIl. osztályban ((iyeilya és szappan) a 340. sz. (Viasz- 
gyertyák stb.) vámja 1 frt helyett lesz 25 — 

A XLVIII. osztályban (Gyujtószerek) : 
A 343. sz. (Közönséges gyujtószerek stb. változatlan szöveggel), 

vámja 1 frt 50 kr. helyett lesz ..... 7 — 

A 344. sz. (Tűzijáték-készítmények, stb.) vámja 10 frt helyeit lesz 24 — 



78 Í887 ; XX VL U ez. Az osztrák-magyar bank szabadalmáról. 

III. CZIKK. 

A kormáDy felhatalmazlalík, hogy a birodalmi tanácsban képviselt orszá- 
gok és királyságok kormányával egjetértőleg az aprószőlő vámját rendeleti 
utón 100 klgr.-kint 18 írtra emelje. 

IV. CZIKK. 

Ezen törvény az 1887. évi június hó 1-ső napján lép életbe. 

V. CZIKK. 

Jelen lönény végrehajtásával a pénzügyminister és a földmivelés-, ipar- 
és kereskedelemügyi minister bizatnak meg. 



XXVI. 

az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról/ ^^ 

(Szentesítést nyert 1887. évi május ;S1-én. KihirdelteteU az « Országos Törvénytár»-ban 1887. évi 

májiis %í-én.) 

1. §. Az osztrák-magyar monarchia mindkét államát önálló jegybankok 
felállítása tekintetében megillető kölcsönösen elismert jog, a jelenlegi bank- 
szabadalom lejárta után következő legközelebbi tiz évre igénybe nem vétet- 
vén, az osztrák-magyar banknak az 1878-ik évi XXV. t. ez. 1. és 2. §-ában 
1878-ik évi július i-től i887-ik évi deczember 31-éig terjedő időre szabott 
szabadalom további tiz évre t. i. 1888. évi január hó i-től 1897. évi deczem- 
ber 3i-éig terjedő időre oly módon meghosszabbittatik, hogy az osztrák- 
magyar banknak az idézett törvényczikk kiegészitő részét képező alapsza- 
bályai 22., 25., 27., 28., 29., 33., 38., 44., 45., 46., 47., 53., 55., 56., 60., 
62., 65., 67., 68., 71., 73., 78., 82., 83. 84., 90., 91., 93., 98., 99., 100., 
102., 103., 105., 106., 108., 110. és 111. czikkei, s a jelzáloghitelosztály 
külön alapszabályainak 11., 31., 47., 48. és 57. §-ai helyébe 1888. é\\ 
január hó 1-től kezdve az ide mellékelt s ezen törvény kiegészitő részét 
képező módosított czikkekben és illetőleg szakaszokban foglalt határozatok 
lépnek hatályba. 

2. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a magyar bankpiaczok le- 
számítolási és kölcsön-üzlete czéljára a budapesti bankigazgatóság rendel- 
kezésére bocsátandó pénzellátás, és a bankszabadalom ujabb meghosszabbí- 
tását czélzó netaláni kérelem benyújtásának határideje iránt, továbbá az 
osztrák-magyar bank szabadalmának és működésének a megszállott tartomá- 



(.1) V. ö. a következő 1887: XXVU. t. czíkkel, továbbá az osztrák-ma^n^ar bank létesítéséről és szabadal- 
máról szóló 1878: XXV. t. ezikket. Az osztrák-magyar közreműködéséről a közös függő adósság egy részé- 
nek beváltása körül \. ö. 1894: XXIV. u ez. V. ez. ' 

Az 1887: XXVI. t. czikknek mefrfelei az 1887 mái. 21. osztrák törvény M887. H. G. Bi. 51. szj. 

Az osztrák-magyar bank szabadalma tárgyában í 897- ben új törvény alkottatott. (V. ö. az 1897. évi tör- 
v(»nyek gyűjteményét.) 



i8S7 : XXVL U ez. Az osztrák-magyar bank szabadalmáról, 79 

nyokra (Bosznia és Herczegovinára) leendő kiterjesztése iránt az alább követ- 
kező s ezen tör\'ény kiegészítő részét képező A) és B) alatt ide mellékelt 
kétrendbeli egyezményt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és 
országok pénzügyminísterével és az osztrák-magyar bankkal a magyar állam 
részéről megköthesse. 

3. §. Az osztrák-magyar bank adó alá eső jövedelme (alapszabályok 92. 
czikke), a monarchia egyik és másik államában az alább érintendő arányban 
kerül az illető állam törvényei szerint adóztatás alá, még pedig a jövedelem- 
nek a jelzáloghitel-üzletből eredő része a banknak az adóév deczember 31-én 
a monarchia egyik és másik államában kínnlevő jelzálogos kölcsönbeli tőke- 
követelései arányában, az adóköteles jövedelemnek a bank többi üzletágaiból 
eredő része pedig a banknak a monarchia egyik és másik államában fennálló 
intézetei tiszta jövedelme arányában. 

A bank birtokában levő ingatlanok hozadéka azon államban kerül meg- 
adóztatás alá, a hol az ingatlanok léteznek. 

4. §. A ki jogosulatlanul bankjegyeket, vagy más, — az előmutatóra 
szóló — nem kamatozó oly kötelezvényekel bocsát ki. — melyek a forga- 
lomban pénzjegyek gyanánt használhatók, — a mennyiben az nem képez az 
általános büntető törvények szerint súlyosabb büntetés alá eső cselekményt, 
— vétség miatt az általa kibocsátott értékjegyek tízszeres összegével felérő, — 
de legalább is kétezer forintnyi pénzbüntetéssel büntetendő. 

A bűnvádi eljárás a magyar korona országaiban csupán az osztrák-magyar 
bank főtanácsának indítványára a budapesti, illetőleg a zágrábi első folyamo- 
dásu kir. törvényszék által indítható meg. 

A fennebbi pénzbüntetés szabadságbüntetéssé nem változtatható át. 

A pénzbüntetések hováforditására nézve a bünielő törvények szabványai 
irányadók. 

5. §. E törvény végrehajtásával a pénzügyminíster és az igazságügyminis- 
ter bizatik meg. 



Módosított czikkek az osztrák-magyar bank alapszabályaihoz. 

22. CZIKK. 

A közgyűlés minden lagjának jogában áll, a közgyűlés üléseiben indítvá- 
nyokat tenni. 

Oly indítványok felelt, melyek nem közvetlenül a napirenden levő tárgyra 
vonatkoznak, a közgyűlés azon ülésben, melyben azok beadalnak, határoza- 
tot nem hozhat. 

Ónálló indítványok (17. czikk), indokolással együtl, legalább 30 nappal a 
közgyűlés illető ülése előtt adandók be írásban a kormányzóhoz. 

Az esetben azonban, ha a közgyűlés negyven lag kívánatára (13. czikk) 
hivatik egybe, ezek ebbeli kérelmökkel egyidejűleg indítványaikat is beadni 
tartoznak. 

25. CZIKK. 

A főtanács képviseli az osztrák-magyar bankot kifelé, bíróság előtt és peren 
kívül és az alapszabályok korlátai között jogosítva van mindazon intézkedé- 
sekre, melyek a közgyűlésnek fentartva nincsenek. 



80 i8S7 : XX VL t ez. Az osztrák-magyar bank szabadalmáról. 

A főtanács vezérli és ellenőrzi a bank vagyonának kezelését és annak ösz- 
szes üzletét. A bank szabályszerű igazgatásának ellenőrzése czéljából a fő- 
tanács tagjai az ellenőrzési teendőket a főtanács által meghatározandó űzletr 
rendnek megfelelően, az üzletek egyes főágai szerint egymás közt felosztják. 

A főtanácsnak van fentartva az egyes üzletágakra foraitandó pénzeszközök 
meghatározása és az üzleti feltételek megállapitása ; továbbá a fiókok felálli- 
lása, vagy megszüntetése tekintetében (2. czikk) a bankot megillető elhatá- 
rozás, valamint a jelzáloghitel- és záloglevél-üzlet vezetése, az ez iránt fenn- 
álló külön alapszabályok szerint. 

A főtanács meghatározza az általános alapelveket, kibocsátja a koronként 
szükségelt részletes utasitásokat az összes üzletvitelre nézve s ellenőrzi és 
biztosítja azok megtartását (27. és 46. czikk). 

A leszámitolási és kölcsönüzlet tekintetében az osztrák és a magyar bank- 
piaczokon ugyanazon általános szabályok érvényesek. 

A főtanács minden üzletévre a maga kebeléből végrehajtó-bizottságot vá- 
laszt (39. czikk), ő választ a bécsi és a budapesti igazgatóság nyolcz tagja 
közül hat-hat tagot (4^. czikk). 

A főtanácsnak veto-joga vau a bécsi és budapesti igazgatóságok által kine- 
vezett, vagy hivataluk lejártával újra meghivott birálók (censor) ellen (40. ez.) 

A főtanács kinevezi a vezértitkárt, az üzletvezetőség tagjait és a bankinté- 
zeteknek s a központi szolgálat üzleti osztályainak vezető tisztviselőit. Az ő 
jóváhagyásának van fentartva a tisztviselők és egyéb évi fizetéssel felfogadott 
alkalmazottak véglegesitése (46., 47. és 49. czikk). 

27. CZIKK. 

A kormányzót a cs. kir. osztrák és a magyar királyi pénzügyminister közös 
javaslatára ö csász. és apóst, királyi Felsége nevezi ki. 

A kormányzó húszezer forint évi fizetést húz a bank pénztárából és szabad 
lakást élvez a bécsi társulati épületben. 

A kormányzó a főtanács-, a végrehajtó-bizottság és egyéb állandó bizott- 
ságok üléseiben elnököl. 

ö gyakorolja a főtanács nevében a bank vagyona kezelésének és összes 
üzletvitelének (25. czikk és a jelzáloghitel-osztály alapszabályainak 2. §-a) 
folytonos ellenőrzését mindazon esetekben, melyekben a főtanács által erre 
vonatkozólag még más külön intézkedések nem tétetnek. 

A kormányzónak van fentartva, hogy a főtanács által megállapított határoz- 
mányok értelmében a folyó üzletvezetést és belső igazgatást érintő tárgyak 
fölött döntő határozatot hozzon. 

28. CZIKK. 

A két alkormányzó kínevezése oly módon történik, hogy a főtanács részé- 
ről a 41. czikk határozataínak figyelembe vételével külön-külön előtenesz- 
tendő hármas kijelölés alapján az egyik alkormányzó, ki egyúttal a bécsi 
igazgatóság elnöke, az osztrák pénzügyminister, a másik, ki egyúttal a buda- 
pesti igazgatóság elnöke, a magyar pénzügyminister által ö császári és apos- 
toli királyi Felségének kínevezésre ajánltatik. 



4887 ; XX VL t ez. Az osztrák-magyar bayik szabadalmdróL &1 

A bank alkormányzói a bank pénztárából évi működési átalányt húznak, 
melynek összegét a főtanács állapítja meg. 

29. CZIKK. 

A kormányzó hatáskörének fentartott teendőket annak akadályoztatása 
esetében azon alkormányzó végzi, kit a kormányzó erre kijelöl. 

Az alkormányzókat kormányzóhelyettesi minőségökben szükség esetében 
a főtanács által saját kebeléből kijelölendő tag fogja helyettesíteni. 

33. CZIKK. 

A főtanácsosok hivatalukat díjtalanul látják el. 

A működésük teljesítésénél felmerülő útiköltségekért a főtanács tagjainak 
a bank pénztárából megfelelő kárpótlás nyújtandó. 

38. CZIKK. 

A főtanács az osztrák-magyar bank czégvezetője. 

Ér\'ényes czégjegyzéshez a kormányzó, vagy egy alkormányzó és egy 
fótanácsbeli tag, valamint a vezértitkár, vagy helyettesének aláírása szükséges. 

Ezen czégjegyzés a bankra nézve minden esetben, különösen oly esetek- 
ben is, hol a törvény külön meghatalmazást kíván, kötelező. 

A főtanács levelezése mindenkor az alapszabályszerű czégjegyzéssel ellá- 
tandó. 

A főtanács határozza meg, mely esetekben és mely formában kötelezhetik 
a bankot a bécsi üzletvezetőség (46. czikk) és a czégjeg}^ő bankintézetek és 
üzletosztályok aláírásai, s ezt az illető hivatalos helyiségekben kifüggesztés 
ntján közhírré teszi. 

U. CZIKK. 

Minden igazgatóság rendesen hetenkint, az elnök által meghatározandó 
napon gyűl egybe a hatásköréhez tartozó ügyek elintézésére. 

Rendkívüli gyűlések a szükséghez képest az elnök vagy a kormányzó 
intézkedése folvtán hivatnak össze. 

Az igazgatóság határozatképességére öt tag jelenléte szükséges. 

Az igazgatóság tanácskozásainál a határozatok a jelenlevők általános sza- 
vazattöbbségével hozatnak. Az elnök csak szavazat-egyenlőség esetén szavaz 
és szavazata döntő. 

Az alkormányzónak az igazgatóság elnökségével járó hivatalos teendőit, 
az alkormányzó akadályoztatása esetén azon igazgató teljesiti, kit az alkor- 
mányzó erre kijelöl. 

Ha azonban ugy az alkonnányzó, mint az általa helyettesül kirendelt igaz- 
gató akadályozva van, ez esetben a kormányzó rendel ki ideiglenesen egy 
igazgatót az alkoiTiiányzó helyettesítésére. 



Magyar Tönrénytár. 1887—1888. 6 



82 i8S7 ; XX VL t ez. Az osztrák-magyar bank szahadcUmáróL 

45. CZIKK. 

Mindegyik igazgatóság mellé a főtanács egy tisztviselőt előadóul oszt be, 
a ki által az igazgatóság a maga határozatait végrehajtatja. 

Az igazgatóságok tárgyalási jegyzőkönyvei, továbbá azoknak a főtanácscsal 
és a monarchia illető államában fennálló bankintézetekkel folytatott levele- 
zései az elnök s ennek akadályoztatása esetén, az igazgatóság egyik tagja, 
s az igazgatóság mellé beosztott előadó által aláirandók. 

Minden tárgyalási jegyzőkönyv legfeljebb három nap alatt másolatban a 
főtanácsnak megküldendő. 

46. CZIKK. 

Az összes üzletágak fővezetése a főtanács felügyelete alatt (25. és 27. 
czikk) és az általa kiadandó utasitás értelmében a vezértitkár által történik. 

A vezértitkár azon közeg, mely által a főtanács minden határozatát végre- 
hajtatja és mely azoknak foganatositására első sorban felügyel, ö bocsátja 
ki közvetlenül vagy az üzletvezetőség utján a főtanács által jóváhagyott sza- 
bályzatok alapján az összes e tekintetben szükséges utasításokat és magya- 
rázatokat a bankintézetekhez és a bank egyéb közegeihez és gyakorolja a 
főtanács által kiadandó szolgálati rend értelmében a fegyelmi hatalmat a bank 
tisztviselői és egyéb alkalmazottjai fölött (47. czikk). A vezértitkár a főtanács- 
nak, valamint a végrehajtó-bizottságnak minden ülésében részt vesz, de 
csakis tanácskozási szavazattal. Kötelességében áll a szolgálat érdekében 
javaslatokat terjeszteni a főtanács elé, s az ő nyilatkozatai a jegyzőkönyvek- 
ben és iratokban kitüntetendők. 

A közvetlen üzletvitel czéljából a vezértitkár mellé rendelvék a vezértitkár- 
ság főtisztjei, a pénztári és számviteli kezelés feletti őrködés czéljából pedig 
a központi felügyelő és a főkönywezető, kik minden beadványt és összeállitást 
a vezértitkár utján terjesztenek a főtanács elé és általa veszik a főtanács 
határozatait is. 

A jelzáloghitel-osztály üzletének közvetlen vezetésében a vezértitkárt azon 
titkár képviseli, ki koronkint mint a jelzáloghitel-osztály főnöke működik. 

47. CZIKK 

A bank tisztviselői és egyéb évi fizetéssel felfogadott alkalmazottjainak 
végleges alkalmazása a főtanácsnak van fentarlva. Ez határoz szolgálati viszo- 
nyaik és élvezményeik felett és részesítheti őket jutalmakban és segélyekben. 

A tisztviselők és egyéb évi fizetéssel véglegesen felfogadott alkalmazottak 
szolgálatfelmondása és fegyelmi elbocsátása felett a főtanács határoz. 

Tisztviselők és szolgák és azoknak hátramaradt családtagjai nyugdiját, a 
banktársulat alkalmazottjai után maradt árvák nevelési járulékait, valamint 
szolgálatképtelen munkások és azok családtagjai nyugbérét a főtanács álla- 
pítja meg, az erre vonatkozó szabályok értelmében. 

A nyugdíj- és nyugbérszabályzat csak a közgyűlés által és csakis szerzett 
igények csorbítása nélkül változtatható meg. 



1887; XXVI. t ez. Az osztrák-magyar bank szabadalmáról, 83 



53. CZIKK. 

Ha bármelyik kormánybiztos a közgyűlés, a főtanács, vagy az illető igaz- 
gatóság valamely határozata ellen azon okból szólal fel, mivel azt az alap- 
szabályokkal ellenkezőnek tartja, akkor ezen felszólalásnak felfüggesztő hatása 
van és az ügy, a mennyiben valamelyik igazgatóság határozatára vonatkozik, 
első sorban eldöntés végett a főtanács elé terjesztendő. 

Ha a kormánybiztos felszólalása a közgyűlés vagy a főtanács határozata 
ellen irányul, akkor az ügy egyelőre tárgyalás végett azon kormány elé ter- 
jesztendő, melytől a kormánybiztos megbizatását nyerte. 

Ha azután a kormány és a bank között egyetértés nem jön létre, az ügyet 
minden további felebbezés kizárásával választott bíróság dönti el, mely Bécs- 
ben ül egybe. E biróság hét tagból áll, kik közül hármat a bécsi legfőbb tör- 
vényszéknek, hármat a budapesti kir. Curia elnöke a vezetése alatt álló birói 
testület kebeléből egy évre nevez ki. A hetedik tagot, ki egyszersmind ezen 
választott biróság elnöke, ama hat tag választja. Ha a választásnál absolut 
többség el nem éretett, a választott biróság elnökét felváltva, egyszer a bécsi 
legfőbb törvényszék és egyszer a budapesti kir. Curia elnöke nevezi ki. Hogy 
a két legfőbb törvényszék elnöke közül ki gyakorolja először a választott 
biróság elnökének kinevezése iránti jogot, sorshúzás által döntendő el. 

A választott biróság a főtanács előzetes meghallgatása után általános szó- 
többséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén azon nézet válik határozattá, 
melyhez az elnök járult. 

A választott biróság semmiféle perrendtartási szabályokhoz nincs kötve, 
de tartozik mégis határozatainak indokait előadni. 

m. GZIKK 

A bank az osztrák vagy a magyar pénzügyi kormányzat részéről beadott 
váltókat az alapszabályok értelmében (60. czikk) leszámítolhat, de ehhez a 
főtanács határozata kivántatik. 

A bank továbbá az államkormány számára bizományos üzleteket végezhet. 

Az ily bizományos üzletek teljesítéséből eredő követelés hónapközben 
egyezkedés szerint, a minden hó végével fenmaradó követelés pedig leg- 
később a következő hó 7. napjáig készpénzben kölcsönösen kiegyenlitendő. 

Ezenkivül a bank más alapszabályszerü üzletbe az osztrák vagy a magyar 
pénzügyi koimányzattal csak annyiban bocsátkozhatik, a mennyiben az köl- 
csön- vagy hitelnyújtást a bank részéről nem foglal magában. 

»6. CZIKK. 

Az osztrák-magyar bank jogosítva van : 

a) váltókat, értékpapírokat és szelvényeket leszámítolni (60. és 61. czikk) 
és tovább adni ; 

b) kézi zálogra kölcsönt nyújtani (65. czikk) ; 

c) letéteket megőrzés, illetőleg kezelés végeit átvenni (71. czikk); 

d) pénzeket elismervényre (75. czikk) ; továbbá 

e) pénzeket, rövid lejáratú váltókat és értékpapírokat folyó számlára (gíro- 
üzletbe) átvenni (76. czikk) : 



84 iS87 : XX VL L ez. Az osztrák-magyar bank szabacUüniáróL 

f) utalványokat saját pénztáraira kiállítani (78. czíkk); 

(j) bizományi üzleteket teljesileni (81. ezikk): 

h) a banknál elzálogosítható értékpapírokat és ezek szelvényeit lejárat után 
kifizetni ; 

i) vert vagy veretlen aranyat és ezüstöt, továbbá külföldi piaczokra szóló 
váltókat venni és eladni ; 

k) a jelen alapszabályok függelékét képezd jelzáloghitelüzleti szabályok 
értelmében jelzálogos kölcsönöket záloglevelekben adni, és 

l) a bank saját zálogleveleit venni és eladni. 

A bank üzletéve kezdődik január l-én és végződik deczember 31-én.<*^ 

(K). CZIKK. 

Az osztrák-mag} ar banknak jogában áll idegen és saját váltókat, melyek 
osztrák értékre szólanak és legifeljebb három hó alatt az osztrák-magyar 
monarchián belül fizetendők, lesziámitolni. 

A leszámítolandó váltóknak rendszerint három, mindenesetre azonban két, 
fizetésképesnek ismert kötelezettnek aláírásával kell ellátva lenniök. 

Az összeg csekélysége nem képez okot a váltó visszautasítására. 

A bank nem köteles a leszámítolás megtagadásának okát adni.^^^ 

62. CZIKK. 

A leszámítolás végett benyújtott váltók vizsgálatánál egyenlő és részrehaj- 
latlan eljárás követendő. 

Ezen vizsgálat rendesen egy bíráló bízottság által eszközöltetik. 

Azon különös eseteket, melyekben váltók a biráló bizottság előzetes vizs- 
ik'álata nélkül leszámítolhatok, a főtanács határozza meg, ily váltók azonban 
utólag a bíráló bízottság elé terjesztendők. 

A váltóbírálók a leszámítolás végett benyújtott váltók megítélésénél szigorú 
részrehajlatlansággal tartoznak eljárni, a bíráló bízottság és a bíráló testület 
tárgyalásait titokban tartani és hivatalba lépésük alkalmával erre nézve írás- 
ban fogadást tenni. 

A biráló bizottság tagjai nem szavazhatnak saját váltóik, vagy oly czég 
váltói megbirálásánál, mely czégnek bármily minőségben részeseí.^*^ 

()o. CZIKK. 

A banknak jogában áll kölcsönöket kézi zálogra, három hónapot meg nem 
haladó időre nyújtani. 

Zálogul elfogadhatók : 

1 . arany és ezüst, osztrák, magyar vagy külföldi vert pénzben és rudakban ; 

S. az osztrák-^magyar monarchia valamely nyilvános tőzsdéjén hivatalosan 
jegyzett értékpapírok, még pedig : 

< 1 ) V. ö. 189<): XX. t. ez. az osztrák-mafryar banknak adandó fei halaim ázásról, hogy közraktárak által 
kiáilílott zálogj egyeket (warrant) leszámílul hasson. 

(2) V. ö. r>5. ez., 65. ez. 3. n. 

'8* K határozmánvok megfelelően alkalmazandók a közraktári zálogjegyek (^^arrani) leszámítolására is: 
IKÍH):X.\. t. ex. 2. g. 



Í887 : XX VL t ez. Az osztrák-magyar bank szabadalmáról. 85 

a) osztrák és magyar állampapírok : 

b) osztrák és mag}'ar országos kölcsönök értékpapírjai : 

c) kölcsönkötvények, melyek hatósági engedély alapján községek vagy ha- 
tósági felügyelet alatt álló, költségjárulékok (adópótlékok) kivetésére jogosított 
más testületek által, vag}' ezeknek czéljaira, hitelintézetek által, alapszabályaik 
értelmében kibocsáttatnak : 

d) az osztrák-magyar bank záloglevelei és az osztrák-magyar monarchiá- 
ban levő más jelzálog-hitelintézetek záloglevelei, továbbá ít tör>'ények értel- 
mében a gyámoltak és gondnokoltak pénzei, valamint letéti pénzek elhelye- 
zésére alkalmas magyar és osztrák értékpapírok ; 

e) üzletben álló osztrák vagy magyar közlekedési és ípar\'állalatok teljesen 
befizetett részvénvei ; 

f) az e) alatt emiitett társulatok és vállalatok elsőbbségi kötvényei : 

3. váltók, melyek lej^feljebb hat hónapi lejárati idővel birnak és egyebek- 
ben a 60. czikk határozmányainak megfelelnek. 

A főtanács állapítja meg a nemesérczekre és váltókig való kölcsönnyújtás 
feltételeit és határozza meg, mely értékpapírok és az árfolyam mely hánya- 
dával esetleg mely főösszeg erejéig fogadhatók el zálogul a bank pénztárai- 
nál a monarchia mindkét államában. 

Vn. CZIKK. 

Ha a zálog tőzsdeszerü értéke csökkenést szenved, az adós köteles meg- 
felelő pótzálogot adni, vagy a kölcsönnek megfelelő részét visszafizetni. Az 
utolsó esetben a netalán előrefizetett kamatok megfelelő visszatérítésének 
van helye. 

Ha az adós azonban sem a megkívántató pótzálogot nem adja, sem a köl- 
csön visszafizetését nem teljesíti, jogában áll a banknak, a zálogot még a 
kölcsön lejárata előtt valamely nyilvános tőzsdén egészben vagy részben el- 
adni, és csakis a tőke-, kamat-, netaláni illeték- és költség-követelésének, 
valamint az összes követeléstől számítandó egynyolczad százaléknyi eladási 
díjnak teljes kielégítése után fenmaradó többletet az adós számára és rendel- 
kezésére kamatozás nélkül letétképen (71. czikk) megőrizni, vagy azt a tulaj- 
donos költségén és veszélyére bírói kézhez letenni. 

Ha a zálog eladásából nyert összeg a bank követelésének fedezésére elég- 
telen, a bank számára még fenmarad az adós elleni kártalanítási kereseti jog. 

()8. CZIKK. 

Ha a kölcsön lejártakor vissza nem fizettetik, a banknak joga van, saját 
kártalanítása czéljából a zálogot, az adós megkérdezése és bírói közbenjárás 
nélkül, egészen vagy részben eladni, és egész követelésének teljes kielégítése 
után a fenmaradó többlettel a 67. czikk határozatai szerint eljárni. 

A bank azonban az eladásra nincs kötelezve, és ha azt a kölcsön lejárata 
után nem foganatosítja, követelése tőkében, kamatokban és netaláni illetékek- 
és költségekben ki van véve az elévülés alól. 



86 i887 : XX VI, t ez. Az osztrák-mag ycu^ bank szabadalmáról. 



71. CZIKK. 

A bank föl van jogosítva a főtanács által megállapítandó szabályok szerint 
készpénzt, értékpapírokat és okmányokat megőrzés, továbbá értékpapírokat 
kezelés végett átvenni. 

Az érdekelt felek kérelmére és az illetékes bíróság jóváhagyásával oly 
értékpapírok, melyek az általános törvényes határozmányok szerint hatósá- 
goknál vagy bírósági letéthivataloknál lennének leteendők, megőrzés vagy 
kezelés végett a bíróság által meghatározandó óvintézkedések mellett, és az 
ezen üzletágakra nézve a bank által megállapított feltételek alatt, az osztrák- 
magyar banknál is elhelyezhetők. 

73. CZIKK. 

A bank által a nála letett értékekről és okmányokról kiállított letéti jegyek 
átruházhatók. 

Az engedmény a letevő bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített aláírásával 
ellátandó, és a banknak bejelentendő. 

78. CZIKK. 

Az utalványozási üzletben a bank e czélra kijelölt pénztárainál pénzek 
fogadtatnak el, oly czélból, hogy azok a máshelyt fennálló pénztáránál kifizet- 
tessenek s e pénzekről látra vagy meghatározott időre fizetendő utalványok 
állíttatnak ki. Ezen utalványok névre vagy rendeletre szólhatnak. 

A bank nem kezeskedik a forgatmány (giro) vagy nyugtázás (acquit) való- 
diságáért. 

Bizonyos időre lát után szóló utalványok a banknak a fizetés helyén levő 
pénztáránál bemutatandók a czélra, hogy azokra a fizetés napja följegyez- 
tessék. 

m. cy.iKK. 

Az osztrák-magyar bank szabadalmának idejére az osztrák-magyar mon- 
archia egész területén kizárólagos joggal bír a 84. czikk által megszabott 
határokon belül önmagára szóló utalványokat, melyek kamatot nem hoznak 
s a bemutatónak kívánatára kifizetendők, kiállítani és forgalomba bocsátani 

A bank ezen utalványai (bankjegyek) nem szólhatnak tíz forintnál kisebb 
összegről. Ezen utalványok egyik oldalon német, a másik oldalon magyar 
azonos tartalmú szöveggel valamint a bank alapszabályszerü czégjegyzésével 
(38. czikk) vannak ellátva. 

83. CZIKK. 

Az osztrák-magyar bank köteles az általa kibocsátott jegyeket bécsi és 
budapesti főintézeteinél kívánatra azonnal törvényes osztrák értékű ércz- 
pénzzel beváltani. 

Az ebbeli ígéret a bankjegyek szövegébe felveendő. 

Ha e kötelezettség a bécsi vagy budapesti főintézetnél legfeljebb huszon- 
négy óra alatt a bemutatástól számítva nem teljesíttetik, ez, kivéve a jegy- 



iSifI : XX VL t ez. Az osztrák-magyar bank szabadalmáról, 87 

beváltásnak a monarchia mindkét államában törvényes utón egyidejűleg 
történt ideiglenes felfüggesztésének esetét, a szabadalom elvesztését vonja 
maga után. 

A bank köteles jegyeit egyéb pénztárainál is, a mennyiben ezek készlete 
és pénzszükséfslete megengedi, törvényes érczpénzzel beváltani. 

84. CZIKK. 

A főtanács tartozik arról gondoskodni, hogy az érczalap a bankjegyforga- 
lomhoz oly arányban legyen, mely a 83. czikkben foglalt kötelezettség töké- 
letes teljesítését biztosítani alkalmas. 

Minden esetre azonban a forgalomban levő bankjegyek teljes összegének 
legalább két ötödrészben az érczkészlet által, ezüstben vagy aranyban, vert 
pénzben vagy rudakban, a bankjegyforgalom maradékának pedig, hozzászá- 
mítva az elismervény mellett, vagy folyó számlára átvett rögtön visszafize- 
tendő idegen pénzeket, bankszerüleg fedezve kell lennie. 

Bankszerű fedezetül szolgálhatnak : 

n) az alapszabályok szerint leszámítolt váltók és értékpapírok ; 

h) az alapszabályok szerint zálogul elfogadott nemesérczek, értékpapírok 
^s váltók ; 

c) alapszabályszerüleg beváltott lejárt értékpapírok és szelvények ; 

d) külföldi piaczokra szóló váltók.^^^ 

Ha a forgalomban levő bankjegyek összege az érczkészleiet kétszáz millió 
forinton túlmenő összeggel haladja meg, a bank ezen kétszáz millió forintot 
meghaladó többlet után évenkinti öt százaléknyi adót tartozik a két állam- 
kormánynak és pedig olyképen fizetni, hogy abból 70 százalék az osztrák 
császári és 30 százalék a magyar királyi államkormány javára esik. 

A bankjegykibocsátás czímén fizetendő adó megállapítása czéljából a bank 
igazgatása a bank érczkészletének és forgalomban levő jegyeinek összegét 
minden hó 7., 15., 23. és utolsó napján megállapítani, s a jelzett határnapok 
mindegyikén megállapított összegek kimutatását az év végével mindkét pénz- 
ügyi kormánynak benyújtani tartozik. Ezen kimutatások alapján a bank által 
fizetendő bankjegyadó olyképen állapíttatik meg, hogy a bankjegyforgalom- 
nak azon összegei után, a melyek e határnapokon adóköteles többletként 
mutatkoznak, ^Ub százalék vettetik ki adótartozás gyanánt. Ezen az egyes 
határnapok után adótartozás gyanánt kivetett összegek sommája képezi a 
bank által fizetendő adót.^^^ 

90. CZIKK. 

Valahányszor az osztrák vagy a magyar államkormány kívánja, vagy ha 
egyik kormánybiztos, a kormányzó vagy központi felügyelő személyében 
hivatalból való kilépés által változás történik, a forgalomban levő bankjegyek 
az ídőszerinlí állása legpontosabban megvizsgáltatík, a lelet a meglevő fel- 
jegyzésekkel összehasonlíttatik, s a vizsgálati okirat a fentnevezett személyek, 



<1) E iialározminyük mei^relelően aikalniazandók a közraktári zálojgeg^ek (\Narranl) leszarni tolására is: 
189<):XX. ucz. 2. §. 
12) V. ö. az 1887: XXVH. l. ez. U. ciikkéi. 



88 Í887 ; XJí VL t ez. Az osztrák-magyar bank szabadalmáróL 

valamint a vezértitkár, a főkönyvvezető s a bankjegygyártás főnöke által alá- 
iratik, azután pedig a levéltárban megőriztetik. 

94. CZIKK. 

Az osztrák, illetőleg a magyar kereskedelmi töi-vényeknek a részvény- 
társulatokra általában \onatkozó határozatai, a mennyiben az osztrák-magyar 
bank alapszabályaival ellentétben állanak, e bankra nem alkalmazhatók. 

Különösen nem köteles az osztrák-magyar bank sem saját, sem üzlet- 
vezető közegei (38. czikk) czégét a kereskedelmi törvényszéknél bejegyez- 
tetni. 

1)3. CZIKK. 

A bank minden könyvei és előjegyzései, valamint az osztrák-magyar bank 
vagy annak czégvezető közegei (38. czikk) által kiállitott minden okmány, a 
monarchia mindkét részében bélyeg- és illetékmentesek. 

98. CZIKK. 

r A bank az általa kiadott részvényekről és záloglevelekről és a nála levő 
pénzekről és értékekről csakis azok tulajdonosainak ád felvilágosítást. (48. 
czikk). 

A bank nem köteles, az általa nyújtott hitelekről felvilágosítást adni. 

A bíróságok joga, felvilágosítást követelhetni, ez által nem érintetik. 

99. CZIKK. 

Az osztrák-magyar bank által kiállitott részvények, záloglevelek és az 
azokhoz tartozó osztalék-, illetőleg kamatszelvények bírói megsemmisítése a 
bécsi cs. kir. országos törvényszéknél kérendő. 

Utalványok bírói megsemmisítésénél (78. czikk) a fizetéshelyen váltókra 
nézve érvényben álló szabályok szerinti eljárásnak van helye. 

Minden egyéb, az osztrák-magyar bank vagy annak egyik intézete által 
valamely osztrák helyen kiálUtott okirat bírói megsemmisítésére kizárólag a 
bécsi cs. kir. országos törvényszék, a bank intézetei által a magyar korona 
országaiban kiállított okiratok bírói megsemmisítésére kizárólag a budapesti 
kir. kereskedelmi és vállótörvényszék illetékes. 

E részben a nevezett bíróságok az állampapírok birói megsemmisítésére 
nézve az osztrák-magyar monarchia illető részében fennálló szabályok sze- 
rint járnak el. 

A megsemmisítési eljáiás megindítása előtt, valamint a végleges megsem- 
misítési határozat hozatala előtt a nevezett bíróságok a bankot arra tartoznak 
felhívni, hogy a megsemmisítést kérő fél által a megsemmisítendő okmányra 
nézve előadott ismertetőjelek helyessége iránt, valamint az iránt, hogy az 
okmány még be nem váltatott-e, nyilatkozzék. 



i887 : XX VL t ez. Az osztrák-magyar bank szabadalmáról. 89 



1()0. CZIKK. 

Az osztrák- magyar banknak saját követelései kielégítése végett feltétlen 
elsőbbségi joga van a birtokában levő pénzekre, váltókra és értékpapírokra. 

Ezen elsőbbségi jog az osztrák-magyar bankot nemcsak azon pénzekre, 
váltókra és értékpapírokra nézve illeti meg, melyek neki követelései bizto- 
sítására átadattak ; hanem különbség nélkül az adós minden ingó vagyonára, 
melynek birtokába a bank bármikor és bármi czélból jutott. 

Az osztrák-magyar banknak jogában áll követelését bírói felhatalmazás 
vag}' közbenjárás nélkül és adósának vagyona felett netalán nyitott csődön 
kívül is, a fennebb említett értékekből az általa legalkalmasabbnak lalált mó- 
don behajtani és ezen elsőbbségi jogának gyakorlatában egy harmadiknak 
igénye, sőt tulajdoni igények és korábban szerzett jogok által sem akadá- 
lyozható vagy gátolható ; a mennyiben az osztrák-magyar bank az illető pén- 
zeket, váltókat és értékpapírokat adósának vagyonaként vette át és az emii- 
tett tulajdonjogi vagy egjéb igények az átvételnél általa világosan felismer- 
hetők nem voltak. 

102. CZIKK. 

A bank üzleteinek és vagyonának évi jövedelméből az összes költségek le- 
vonása után a részxényeseket legelőbb is a befizetett részvénytőkének öt szá- 
zaléka illeti meg. A még fenmai*adó tiszta évi jövedelemből nyolcz százalék a 
tartalékalap és két százalék a nyugdijalap javára helyeztetik el, és a marad- 
ványból legelőbb az osztalék a befizetett részvénytőke hét százaiékára ki- 
egészíttetik. 

A tiszta nyereség még azután fenmaradó részének fele a részvényeseket 
megillető osztalékhoz számíttatik : másik fele a két állam javára esik, még 
pedig ugy, hogy abból 70 százalék az osztrák, 30 százalék a magyar kor- 
mányt illeti. 

Az első félév tiszta jövedelméből, a mennyiben az a fenebbi határozatok 
szerint a részvényesek közt kiosztható, minden év július havában résziet- 
fizetésképen a befizetett részvénytőke két és fél százaléka szolgáltatik ki a 
részvényeseknek. 

A mi a tiszta évi jövedelemből ezután marad, az a közgyűlésnek legkésőb- 
ben a következő év február havában tartandó rendes évi ülése után fizette- 
tik ki. 

Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a befizetett részvénytőke után számí- 
tandó öt százalékos osztalék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a tartalék- 
alapból pótolható, a mennyiben ez által a tartalékalap a befizetett részvény- 
tőke tíz százalékánál alább nem száll.^^^ 

403. CZIKK. 

A tartalékalap rendeltetése az, hogy belőle még az öt százalékos rendes 
osztalék (102. czikk) kiegészítése előtt a netáni veszteségek és leírások fedez- 
tessenek. 



íi) V. ö. az 1887: XXVII. l. ez. 11. czikkél. 



90 i887 : XX VL t ez. Az osztrák-magyar hank szahadalmáróL 

Ha a tartalékalap a beGzetett részvénytőke busz százalékával felérő ösz- 
szegre felszaporodott, az évi tiszta jövedelemből további szaporítást nem 
nyer, mindaddig, mig a fönnebbi összegnél alább nem száll. 

Ezen esetben a főtanács a befizetett részvénytőke öt százalékának levonása 
után fenmaradó tiszta évi jövedelemből a 102. ezikk szerint a nyugdíjalap 
javára fordítandó hányadot a szükséglethez képest felemelheti, de csakis 
a 102. czikk értelmében a nyugdijalapnak járó hányad kétszeres összegének 
erejéig. 

Mi módon gyümölcsöztessék a tartalékalap és nyugdijalap, azt a főtanács 
határozza meg. 

A bank saját részvényeiben azonban a tartalékalapot elhelyezni nem 
szabad. 

105. CZIKK. 

Az osztrák-magyar bank szabadalma 1897. évideczember 3i-ig tart. 
A szabadalom lejárta előtt három éwei a közgyűlés a felett fog tanács- 
kozni és határozni ; vajon kérje-e a szabadalom megújítását. 

406. CZIKK. 

Ha az osztrák-magyar banktársulat feloszlik, a főtanács a folyó üzleteket 
bevégzi, a követeléseket behajtja, a bank összes ingó és ingatlan vagyonát 
az alapszabályok 6. czikkének figyelemben tartása mellett értékesiti s összes 
kötelezettségeit teljesiti. Függő üzletek bevégzése czéljából uj üzletek is kötr- 
hetők. 

Az összes kötelezettségek teljesítése után fenmaradó összeg a társulati 
tagok közt a részvények arányában elosztatik. 

A záloglevelek biztosítása * czéljából kihasítandó alapnak a 6. czikkben 
meghatározott összegben való fentartása mellett a felszámolás folyamán a 
banknak, egyéb még függő kötelezettségeinek kielégítő fedezése után, ren- 
delkezésre megmaradó vagyonából a részvényekre részleges visszafizetések 
is teljesíthetők. 

A bank szabadalmának megszűntével (105. és 83. czikk), valamint a tár- 
saságnak a monarchia mindkét részének törvényhozó hatalma által jóvá- 
hagyott a szabadalom megszűnte előtti föloszlásával (107. czikk) a banknak 
a bankjegyek készítésére és kibocsátására vonatkozó szabadalmi jogai, a IV. 
czim B. részének a bécsi és budapesti igazgatóságokat illető határozmányai, 
továbbá mindkét kormánynak a társaság tiszta nyereségében való részvételét 
tárgy azó határozmányok hatályon kívül lépnek. Az igazgatóságok jogai a fő- 
tanácsra mennek át, a két-két főtanácsos választása iránti kijelölési jog ki- 
vételével, melynek megszűntével a főtanács összes tagjai közvetlenül a 
közgyűlés tagjai sorából választatnak. 

Az osztrák-magyar bankot az alapszabályok X. czime értelmében meg- 
illető minden külön jogok a felszámolás teljes keresztülviteléig a bank sza- 
badalmának tartamán is érvényben maradnak. 



<887 : XX VL t ez. Az osztrák-magyar bank szabadalmáról. 91 

408. CZIKK. 

Azou vitás kérdések felett, melyek a társulat feloszlása alkalmából anuak 
tagjai közt vagy az osztrák-magyar banknak a magyar kir. vagy a cs. k. 
osztrák kormányhoz való viszonyában felmerülnek, az 53-ík czikkben meg- 
jelölt választolt bíróság határoz, melynek határozata ellen felebbezésnek ez 
esetben sincs helye. 

Ezen választott bíróság előtt érvényesítendők azon igények is, a melyek a 
3o. és 43. czikkben kimondott felelősség alapján támasztatnak. 

A Xin. cziiiihez: Átmeneti határozatok.(i> 

110. CZIKK 

Az osztrák-magyar banknak a 82. és 86. czikkben megadott kizárólagos 
jogok csak azon megszorítással érvényesek, hogy a monarchia mindkét ré- 
szében kényszer-forgalomban részesülő államjegyeknek az 1867. évi de- 
czember 24-én kelt törvény (1868. évi birodalmi lörvénylap 3. szám), illetve 
az 1867. évi XV. törvényczikk 5. §-ának 1. és 2. kikezdése által szabályozott 
forgalma érintetlenül marad. 

Az osztrák-magyar bank az 58. czikk határozatai daczára köteles a mo- 
narchia két részének közös adósságát képező ezen államjegyeket fizetésül 
elfogadni ; szintúgy mindenki köteles, az államjegyeket a banktól ugy fizeté- 
sül, mint a bank saját jegyeinek fölváltásánál, továbbá a bankjegyek egyes 
nemeinek vag>' valamely egész kibocsátásának bevonásánál (83., 88. és 89. 
czikk) teljes névértékök szerint elfogadni. 

A meddig az államjegyek kényszerforgalma fennáll,* az osztrák-magyar 
bank föl van jogosítva, a birtokában levő államjegyeket a forgalomban levő 
bankjegyek teljes összegéből levonni, miért is az érczbeli és bankszerű fede- 
zetről (84. czikk), valamint a bank állal a 84. czikk szerint esetleg fizetendő 
adóról szóló szabályok a forgalomban levő bankjegyeknek csakis fenmaradó 
többi összegére nézve alkalmazandók. 

Hl. CZIKK. : , 

A mig az államjegyek kény szerforgalma a monarchia mindkét részében 
meg nem szüntettetik, az osztrák-magyar bank alapszabályainak azon hatá- 
rozmányain melyek a bank jegyeinek törvényes vert pénzzel beváltására 
vonatkoznak (83. czikk), továbbá a banknak ezüst rudak beváltása iránti 
kötelezettségére vonatkozó határozatok (87. czikk) fel vannak és maradnak 
függesztve. Ez által a bank azon joga, hogy időközben is fizetéseket tör\'é- 
nyes érczpénzben teljesíthessen, vagy belátása szerint bankjegyeket ily ércz- 
pénzzel beválthasson, nem érintetik. 

A mig az államjegyek kényszerforgalma a monarchia mindkét részében 
nieg nem szüntettetik, a banknak megengedtetik, hogy a birtokában levő 
külföldi piaczokra szóló váltókat, a mennyiben azok valóságos-érczértékben 



[\) V. ö. az 1894: XXIV. t. czikket a közös függő adósság egy részének beváltisárói. 



92 i887 : XXVI. U ez. Az osztrák-tnagyar bank szahaűulmáról. 

fizetendők, legfeljebb harmincz milliónyi összeg erejéig érczkészletébe (84. 
czikk) beszámilliassa. 

Módositott szakaszok az osztrák-magyar bank felzáloghitelosztá- 
lyának alapszabályaihoz. 

ll.§. Az oszlrák-magyar bankot alapszabályainál fogva megillető külön 
jogok a bank jelzálogliitelüzletére is érvényesek. Azonkivül a banknak jel- 
zálog-hitelüzletére nézve még a következő külön jogai vannak : 

a) Az osztrák-magyar bank nemcsak a kamatláb magasságára, hanem köl- 
csönök egyébb fellételeire nézve is, a mennyiben ezek a kölcsön- és zálog- 
szerződés természetével nem ellenkeznek, minden törvényes megszorítás 
alól fel van mentve.^*' 

b) Valamely jelzálogkövelelésnek tőkéből, kamatokból, késedelmi kama- 
tokból és költségekből álló összege iránt a bank főkönyvei, és igy azok ki- 
vonatai is, teljes bizonyítékot képeznek.^*^ 

c) A bank jogositva van, a kezeihez kiállitott kötelezvény vagy a kötelezett- 
séget megállapitó más nyilatkozat (25. §.) és főkönyveinek kivonata alap- 
ján — ha a kötelező okirat biróilag vagy közjegyző által hitelesitve van, — 
a hátralékos adós, vagy a zálogul lekötött ingatlan birtokosa ellen a kötelez- 
vényben megjelölt bíróságnál (határozó bíróság) választása szerint egyenesen 
a végrehajtási zárlatot, vagy a végrehajtási árverést, vagy a végrehajtás ezen 
két nemét egyidejűleg kérvényezni (37 — 55. §-ok). 

Mint határozó bíróság a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és or- 
szágokban a bécsi cs. kir. országos törvényszék, a magyar korona orszáfiai- 
ban a jelen törvény hatálybalépte után kötött kölcsönszerződésekre nézve a 
budapesti első folyamodásu királyi törvényszék jár el. 

A határozó bíróság köteles a végrehajtási zárlatot, vagy végrehajtási ár- 
verést, vagy a végrehajtás mindkét nemét engedélyezni s a mennyiben nem 
lenne egyszersmind ezen végrehajtási nemek foganatosítására illetékes bíró- 
ság, ez utóbbit (a végrehajtó bíróságot) a foganatosítás végett megkeresni. 
A végrehajtási bíróság köteles ezen megkeresésnek három nap alatt eleget 
tenni és az elrendelt árverés esetében a végrehajtás telekkönyvi feljegy- 
zésével egyidejűleg az árverést kiírni.^*^ 

d) Az előbbi tételnél említett feltétel alatt a bank jogában áll, lejárt kama- 
tokat vagy törlesztési részleteket azon országokban, hol e jog eddig is törvé- 
nyesen gyakoroltatott, ugyanazon kényszereszközökkel behajtani, melyekkel 
a földadó behajtatik. 

e) Ha a kamatok vagy a tőke, a tőkerészletek vagy évjáradékok fizetése a 
lejáratkor nem teljesíttetik: a bank jogosítva van, a személyes adós oly 

Cénzei- és értékeiből, melyeknek birtokába a bank bármikor és bármi czél- 
ól jutott, magát bírói közbenjárás nélkül, egész követelésére nézve, kielé- 
gíteni.^*^ 

f) A bank jogositva minden az ő javára elzálogosított ingatlan elárverezésé- 
nél a megállapított bánatpénz letevése nélkül árverelni.^*^ 

f/) Ha az adós vagy az elzálogosított ingatlan birtokosa csőd alá kerül : a 



(i ) K ponlol a nia<ryar róldtiitetint^£eln> is kiterjeszti: 1889: XXX. t. ez. 1. §. 



Í8S7 : XX VL t ez. Az osztrák-magyar bank szahadalmáról, 93 

banknak megengedtetik, hogy azon országokban, melyekben a fennálló tör- 
vények szerint a jelzálog eladatását, a követelések valódisága fölötti határo- 
zatnak (Liquidirung in) ('.oncurse) kell megelőznie ezen határozatot, a követe- 
lések bejelentésére kitűzött határidő lejárta előtt, az elzálogosított ingatlan 
elárverezését pedig azonnal, mihelyt az 6 követelésének valódisága jogérvé- 
nyesen megállapillatolt, kieszközölje (51. §.)-^*^ 

h) Birói határozatok, melyek a birtokos távollétében az elzálogositott 
ingatlan kezelőjének vagy haszonbérlőjének kézbesittettek, vagy ha ezek is 
távol lennének, két tanú jelenlétében a birtokos, kezelő vagy haszonbérlő 
lakásának ajtajára kiszegezlettek ; ugy tekintendők, mintha a birtokosnak 
kézbesitleltek volna/*^ 

i) A záloglevelek biztositására a monarchia mindkét részében kibocsátott 
törvényeknek (1874. évi ápril 24-iki töi*vény — bir. lörv. lap 48. sz. és 
1876. évi XXXVI. törvényczikk) csak azon határozmányai alkalmazhatók az 
osztrák-magyar bankra, melyek ezen alapszabályokban foglaltatnak (20. és 36. 
^ok) : a záloglevelek birtokosainak gondnokok által képviscitetésére vonat- 
kozó szabályok azonban a bankkal szemben is alkalmazandók. 

31. §. A kamatok vagy évjáradékok készpénzben fizetendők ; a szerződés- 
szerüleg meghatározott tőketörlesztési részleteken felül történendő tőke- 
visszafizetések, az osztrák-magyar bank azon nemn zálogleveleiben is, ezek 
teljes névértéke szerint teljesithelők, a mely nemű záloglevelekben a köl- 
csönösszeg kiadatott. 

Ily fizetések a bank bécsi jelzálog-hitel- pénztáránál teljesitendők ; de a 
kölcsönvevő kivánatára a banknak más helven levő valamelyik intézeténél is 
leljesithetők. 

47. $. Ha a bank a neki elzálogositott ingatlannak eladatását szükséges- 
nek találja (39. §.), akkor a 16. és 17. §-ok szerint a kölcsönnyújtás alkal- 
mával alapszabályszerüleg megállapitott érték becsértékül és kikiáltási árul 
fogadandó el. Ennélfogva végrehajtási becslésre és a mennyiben az elzálogolt 
ingatlan telekkönyv tárgyát képezi, sem a legközelebb múlt évbeli állami 
adóról kiállított bizonyitványra, sem az egyes alkatrészek kimutatására és a 
fekvőség leírására szükség nincs.^'-*^ 

48. §. A bank kivánatára, akár a neki elzálogositott ingatlan saját, akár 
más hitelező kérelmére adatnék el, az árverési feltételekbe felveendő, hogy 

a) a bank a megállapitott bánatpénz letevése alól fel van mentve (11. §. /) ; 

ö) követelése a vételárból az előnyös tételek és a netaláni előző zálogköve- 
telések fedezésére szükséges összeg levonása után, a birói vételárfelosztási 
be nem várva, a vevő részéről közvetlenül a banknál, az utóbbi által meg- 
határozandó határidőn belül kiegyenlítendő. 

Ha az ingatlan a bank, vagy a bank után következő valamelyik jelzálog- 
hitelező kérelmére adandó el, a bank kérelmére az árverési feltételek közé 
felveendő továbbá az is, hogy az ingatlan sem az árverésnél, sem esetleges 
ujabb árverésnél a bank álta! megállapitott legkisebb áron alul nem fog el- 
adatni. 

Ezen legkisebb ár akkép állapítandó meg, hogy az által a bank jelzálogos 
követelésének s az ezzel egyenlő elsőbbséggel biró mellékjárulékoknak ki- 



(1) E pontot a mag}ar földhitelintézetre is kiterjeszti: 188^)- XXX. t. ez. 1. §. 

(2) E §-t a ma^ar 'földhitelintézetre is kiterjeszti: 1889: XXX. t. ez. 1. §. 



94 <887 ; XXV L i. ez. Az osztrák-magyar bank szahadalmúról. 

elégitése biztosítva legyen. Az esetben, ha az ingatlan a bankot megelőző 
hitelező kérelmére adandó el, a bank fentemiitett kivánságát csak ugy érvé- 
nyesítheti, ha a megelőző hitelező teljes kielégítésére késznek nyilatkozik. 

Ha valamely a banknak elzálogosított ingatlannak zárlat utján való bérbe- 
adása vagy végrehajtási án^erése más hitelező által kérelmeztetnék, mind- 
ezen esetekben a végrehajtási kérvény végérvényes elintézése előtt, a végre- 
hajtató fél által javaslatba hozott árverési feltételek a bankkal másolatban oly 
felhívással közlendők, hogy a viszonyokhoz mért határidő alatt, mely sem 
tizennégy napnál rövidebb, sem harmincz napnál hosszabb nem lehet, sa- 
ját részéről az árverési feltételekhez módosításokat hozzon javaslatba, vagy 
önálló árverési feltételeket indítványozzon, melyek felett az illetékes bíróság 
csupán a netalání előző hitelezőket meghallgatni és az érvényesített jogigé- 
nyek kellő Ggyelembevétele mellett, határozatát meghozni fogja. 

Ha valamely a banknak elzálogosított végrehajtásilag elárverezett ingat- 
lan vételára bírói letétbe helyeztetnék, az esetben a bíróság a bank követelé- 
sét az ez által beterjesztett könyvkivonat alapján megáuapitaní, azután az 
előnyös tételek és esetleges előző zálogkövetelések fedezésére szükséges 
összeget a vételárból levonni és az ekkép még fenmaradó vételárhátralékot 
az osztrák-magyar banknak azonnal és különösen a hitelezők előzetes meg- 
hallgatása nélkül, kiutalványozni fogja. 

Ha a végrehajtási eljárás további folyama alatt kitűnnék, hogy a bank töb- 
bet kapott, mint a mennyi őt megillette, akkor a bank köteles, az átvett több- 
letet négy százalékos kamattal együtt a végrehajtási tömegnek megtéríteni. 

A végrehajtó bíróság a visszatérítés kötelezettsége iránt a bank meghallga- 
tása után, minden peres eljárás mellőzésével végzésíleg határoz.^^> 

57, §. A banknak jogában áll, záloglevelekel 150 millió forintnyi összeg 
erejéig kibocsátani, de a forgalomban levő záloglevelek összege, az időnkínt 
fennálíó jelzálogkövetelések összegét soha túl nem haladhatja. 

Ha jelzálog-kölcsönök a meghatározott lejárati idő előtt, még pedig kész- 
pénzben, visszafizettetnek, a bank tartozik a visszafizetett tőkének megfelelő 
záloglevélösszeget visszavásárlás vagy kisorsolás utján beváltani. 

A kikötött tőketörlesztési részletek fejében befolyt összeg azonban mindig 
a záloglevelek rendes kisorsolására fordítandó. 

A) alatti rneüpklet. 

Egyezmény, 

mely egyrészről a magyar királyi és osztrák csász. királyi pénzügy- 
ministerek és másrészről az osztrák-magyar bank közt a magyarországi 
bankpiaczok számára az osztrák-magyar bank által rendelkezésre bocsá- 
tandó ellátási ősszeg, s a bankszabadalom meghosszabbitása iránti kér- 
vény netaláni benyuitásának határideje tárgyában 7neg köt teteti. 

Az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló 1887 -. 
XXVI. törvényczikk 2. §-a és az 1887 május 21-én kelt osztrák törvény 
(R. (i. Bl. 51. szám) 2. §-a alapján egyrészről a magyar királyi pénzügy- 



(1) E §-t a maf^ar földhitelintézetre is kiterjeszti: 1S89: XXX. t. ez. 1. §. 



i887 : XX VL t ez. Az osztrák-magyar bank szahadalmáról, 95 

minister és az osztrák császári királyi pénzügyminister és másrészről az 
osztrák-magyar bank közt következő egyezmény köttetett : 

1. CZIKK. 

Az egyrészről a magyar királyi pénzügymínister és a császári királyi 
osztrák pénzugyminister, másrészről a szabadalmazott osztrák nemzeti bank 
közt 1878. évi június 29-én kötött egyezménynek a magyar bankpiaczok le- 
számítolási és kölcsönüzlete czéljára a budapesti bankigazgatóság rendelke- 
zésére bocsátandó pénzellátásról szóló I. czikke a meghosszabbított bank- 
szabadalom idejére, l. i. 1888. évi január 1-tőI 1897. évi deczember 31-éig 
terjedő időre változatlanul érvényben tartatik. 

- II. CZIKK. 

Az esetben, ha az osztrák-magyar bank szabadalmának további meghosz- 
szabbitását kérni szándékoznék ( — alapszabályok 105. czikke — ) ebbeli 
kérelmét legalább két évvel a szabadalom lejárta előtt tartozik a kél állam 
kormányához beadni. 

B) alatti melléklet. 

Eg>'ezuiény, 

mely egyrészről a magyar királyi pénzügy minister és a cs, kir, osztrák 

pénzügyminister, másrészről az osztrák-magyar bank között, a bank 

nzabadalmának és működésének a megszállott tartományokra (Bosznia 

és Herczegovinárn) való kiterjesztése tárgyában kötteteít.^^ 

Az osztrák-magyar banknak 1888-ik évi január l-jétől 1897. évi deczem- 
ber 31-éig terjedő időre adott szabadalma az 1879. évi LII. t.-czikk 6. §-a 
értelmében az összes érdekelt felek közös megegyezésével a megszállott tar- 
tományokra (Bosznia és Herczegovinára) kiterjesztetvén, az osztrák-magyar 
banknak jogában álland, működését 1888. évi január 1-étői kezdve, az őt 
alapszabályai értelmében megillető jogokkal és kötelességekkel az emiitett 
tartományokra is kiterjeszteni. 

Az esetben, ha az osztrák-magyar bank ez országokban fiókokat állit fel, 
az alapszabályok 40. czikke értelmében az igazgatóságokra bizott teendőket 
ezen fiókokra nézve közvetlenül a főtanács végzi. 



96 i887 : XX VII. t ez. Az iS7S . A'A' 17. t. ez. hatályának kiterjesztéséről. 



XXVn. TÖRVIÉM-CZIKK 

nz 1878: XXVI. törvényczikkben fogliilt intézkedéseknek további 

tiz évre való kitertesztcséről/i) 

(Szentesítést nyert 1887. évi május 21-én. Kihirdettetett az « Országos Tör>énytár))-ban 1887. évi 

május i4-én.) 

1. §. A pénzüg}'mÍDÍster felhatalmazlatik, hogy az osztrák-magyar bankot 
eselekvőleg illető eredetileg 80 millió forintot tevő államadósságnak az 1878. 
évi XXVI. törvényczikk alapján eszközlendő törlesztése iránt a birodalmi 
tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministerével a követ- 
kező egyezményt köthesse. 

I. CZIKK. 

Az 1878. évi XXVI. törvényczikkben foglalt egyezmény I-ső czikke az 
osztrák-magyar bank nieghosszabbitott szabadalmának ideje alatt, vag)is 
1888. évi január 1-től 1897. évi deczember 81 -éig változatlanul érvényben 
marad. 

II. CZIKK. 

Az osztrák-magyar bank meghosszabbított szabadalmának tartama alatt az 
alapszabályok 102. czikke értelmében a két államkormány javára eső tiszta 
jövedelem részleten kivül a módositott alapszabályok 84. czikkében körülirt 
jegyadó is az 1863-ik évi január hó 3-án kelt egyezmény értelmében az 
akkori szabadalmazott osztrák nemzeti bank részéről az államnak adott, 
eredetileg 80 millió forintot tevő kölcsön törlesztésére fordítandó és ezen 
tartozásból leírandó. 

III. CZIKK. 

Az 1878. évi XXVI. törvényczikkben foglalt egjezmény II. czikkének foga- 
natosítása az osztrák-magyar bank meghosszabbított szabadalmának lejártáig 
elhalasztatik, s ennek folytán az 1 897-ik év végével fenmaradó tartozás tör- 
lesztésére szolgáló, az idézett törvényczikkben kikötött részletfizetések az 
1898-ik évvel veendik kezdetüket. 

2. §. Ezen törvény kihirdetése napján lép hatályba, s annak végrehajtásá- 
>al a pénzügyminister bizatik meg. 



'Ij Az 1878: XXVI. i. ez. szól a szabadalmazott osztrák nemzeti bankot eselekvőleg illető 80 millió forint 
államadóssáíTot illetöleji; kötendő e^yezniéu}ről. 

Az 1887: XXVII. i. czikket. melynek mejcfelel az 1887 máj. 21. kél osztrák tönény (1887. R. G. Bl. 
*f). és 51.), módosították 1897-ben az osztrák-magyar bank szabadalmáról alkotott újabb törvény kapcsán 
{\. ö. az 1897. évi törvények gyűjteményét). 



i887 : XX VJIL t ez. Az 1874 : XXXIV. t ez. módosításáról. 97 



xxvra. T 

az úgyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. t. ez. némely intéz- 
kedésének módositásáról/i) 

(Szentesítést nyer 1887. m májns iB-án. Kihirdettetett az * Országos Tönénytár»-ban 1887. évi 

jnnias 1-én.) 

1. §. Az 1874: XXXIV. l. ez. 67. és 105. §-aÍDak intézkedései hatályon 
kivül helyeztetnek és ezek helyébe a jelen törvény rendelkezései lépnek életbe. 

2. $. Az 1874 : XXXIV. t. ez. 67. §-a helyett: 

A bíróságok, közigazgatási hatóságok vagy közegek 10 forinttól 100 
forintig terjedő pénzbirsággal fenyithetik valamely fél képviseletében megje- 
lenő ügyvédet : 

a) ha üléseikben vagy az előttük folyamatban levő tárgyalásnál séKő kife- 
jezéseket használ ; 

b) ha olyan magaviseletet tanusit, mely a rend és tisztesség követelmé- 
nyeibe ütközik és az előreboesátott rendreutasitás foganat nélkül marad. 

Ezen rendbüntetés ellen a bíróságoknál egyfokú-, közigazgatási hatóságok- 
nál pedig a fennálló törvényeknek és rendeleteknek megfelelő fokozatos 
folebovitelnek van helye. A jogerejüleg kiszabott bírságot a kiszabó biróság 
vagy hatóság hivatalból hajtja be s szolgáltatja át, az 1874. évi XXXIV. t. ez. 
106. §-a szerint megjelölendő czélra, az illető ügyvédi kamarának. 

Ha a sértés súlyosabb beszámítás alá esik, a rendbüntetésen felül, az 
1879. évi XL. t. ez. 46. §-a alkalmazásának kizárásával, a biróság vagy köz- 
igazgatási hatóság intézkedik a fegyelmi vagy bűnvádi eljárás meginditása iránt. 

3. §. Azon ügyvéd, a ki meghatalmazott minőségében a bírósághoz vagy 
közigazgatási hatósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, 
veyg abban a birói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel 
illeti — a mennyiben a sértés súlyosabb beszámitás alá nem esik — az 
1879: XL. t. ez. 46. §-a alkalmazásának kizárásával, fegyelmi vétség miatt 
illetékes fegyelmi bírósága által fenyítendő. 

4. §. Az 1874 : XXXIV: l. ez. 105. §-a helyett: 

A fegyelmi biróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felíüggeszti : 

a) ha bűnügyi vizsgálati fogságban van ; 

b) ha a büntetőbíróság által ellene olyan bűntett miatt, melyre a büntető 
törvénykönyv szerint a hivatalvesztés mint mellékbüntetés van megállapítva, 
vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt hozott vádhatáro- 
zat jogerőssé vált ; 

c) ha a fentebbi pontban felsorolt bűntett vagy vétség miatt ellene, habár 
még jogerőre nem emelkedett, bűnösségi ilélet hozatott ; 

d) ha a b) pontban emiitettek közé nem tartozó valamely bűntett vagy 
vétség miatt jogerejüleg vád alá helyeztetett avagy ellene még nem jogerejü 
bűnösségi Ítélet hozatott s a fegyelmi biróság a felfüggesztést a fenforgó 
körülményeknél fogva alkalmazandónak találja : 

e) ha a fegyelmi biróság vádlottat az ügyvédségtől elmozdításra itélte és 
az ez ellen felebbezéssel élt ; 






(1) E t. Cl. intézkedéseinek alkalmazásáról a summás eljárásban v. ö. 18í)3: XVllI. t ez. 3G. .^. 
Magyar Törvénytár. 1887—1888. 7 



98 <887 ; XXIX. t, ez. A telekkönyvi ügyek elintézéséiből egyes-bírák által. 

f) ha ellene csőd DyíttatoU vagy ha gondnokság alá helyeztetett. 

A felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen a vádlott, a kamara 
ügyésze és a kir. ügyész a kézbesitésélől számítandó 15 nap alatt felebbvitel- 
lel élhetnek. 

A felfüggesztés megszüntetendő, ha az ok, mely miatt az elrendeltetett, 
megszűnt, mely esetben a megszűntetés feljegyzésére és közzétételére nézve 
az 1874 : XXXIV. t. ez. 104. §-ában foglalt eljárás követendő. 

5. §. A jelen törvény rendelkezései alkalmazandók mindazon esetekre, a 
melyekben a jelen törvény hatálybaléptéig jogerejü határozat nem hozatott. 

Az 1874: XXXIV. t. ez. 105. §-a alapján az üí?yvédség gyakorlatától fel- 
függesztett ügyvéd kérelmére, a mennyiben a felfüggesztésnek a jelen tör- 
vény 4. §-a alapján helye nincsen, a felfüggesztés megszüntetendő. 

6. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi és a belügyi ministerek 
bizatnak meg. 



XXIX. TÖRVÉiW-CZIKK 

a királyi törvényszékek telekkönyvi liatóságálioz utalt ügyeknek 

egyes-birák által való elintézéséről. 

(Szentesitésl nyert 1887. évi május i(i-áo. Kihirdettetett az ttOrszágos Törrénytiro-bao 1887. évi 

janias 1-én.) 

1. §. Az 1868 : LIV. törvénvezikknek 19. §-a részben hatályon kivül 
helyeztetik, és az 1855. évi deczember 15. és 1870. évi február 5-én kell 
telekkönyvi rendeleteknek ugy I., valamint II. részén alapuló ügyek, illetőleg 
perek, nemkülönben a telekkönyvi átalakilásból kifolyó, valamint az 1 886 : 
aXIX. lörvényczikk szerint a telekkönyvi hatósághoz utalt ügyek, az elsőfo- 
lyamodásu kir. törvényszékeknél mint telekkönyvi hatóságoknál kirendelt tör- 
vényszéki bírák mint egyes-birák által intéztetnek el. 

Az 1881 : LLX. t. ez. 6. §-a által a birtokbiróságok illetősége alá utalt tör- 
lési perek^*^ ezen szabály alól kivétetnek. 

2. §. Kirendelt törvényszéki birák mint egves-birák állal intézendők el a 
kir. törvényszékek telekkönyvi halóságainál mindazon ügyek is, a melyekben 
a végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. lörvényczikk értelmében a telek- 
könyvi halóságok járnak el.^^^ 

3. §. Az előző §§-ban emlilell ügyek, illetve perek, egyes-birósági elinté- 
zésével megbízandó egy vagy több biról a kir. törvényszék kebeléből az illető 
elnök rendeli ki. Ezen birák egyéb alkalmazásuk tekintetében a kir. törvény- 
szék hivatalos kötelékében változatlanul megmaradnak s reájok nézve az 
elnök felügyeleti joga is érintetlenül marad. 

A kirendelt egyes-birák hatásköréhez tartozó telekkönyvi perek tárgyalá- 
sánál az 1868 : LIV. lörvényczikk 144. és következő §-aiban szabályozott 
jegyzőkönyvi tárgyalásnak van helye.^^^ 

4. §. A kirendeli egyes-birák állal ily minőségben elintézett ügyekben a 



(1) V. ö. a sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. i. ez. 1. §. 3. pontját. 

(2) V. ö. 1H81:LX. l. ez. 135—213., 2á()., 221., 230., 240., 241. §§. 

(3) V. ö. 1874: XV. t. ez. 1. §.; 1881: UX. l. ez. 19. §. 



ÍS87 : XXX. t ez, A törvénykezési szünidő szabályozásáról, 9& 

királyi itélő-táblák három-, a magyar királyi Curia pedig öt-tagu tanácsban, 
határoznak. 

5. §. A magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák összponto- 
sitott telekkönyveire, valamint ezen telekkönyvi ügyek elintézésére^*^ a jelea 
törvény intézkedései ki nem terjednek. 

6. §. Jelen törvény hatálybaléptének napját, valamint a szükséges életbe- 
léptetési és átmeneti intézkedéseket az igazságügyminister rendeleti utoa 
álíapitja meg. 

Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.^^^ 



XXX. TÖRVÉNY-CZIKK 

a törvénykezési szünidő újabb szabályozáisáróL'8> 

(Szentesítést nyert 1887. évi május 26-án. Kihirdettetett az aOrszágos Törvénytárn-ban 1887. évi 

junias 1-én.) 

1. §. Az 1883. évi XXXlll. lörvényczikk hatályon kivül helyeztetik s annak 
helyébe a jelen törvény rendelkezései lépnek. 

2. §. A kir. itélő-tábláknál és a kir. Curiánál évenkint július hó első vasár- 
napjától számított nyolcz heti törvényszünet tartandó. 

A birák a törvényszünet lejártával kötelesek a bejelentéseket oly módoi> 
eszközölni, hogy a felebbviteli bíróságok működése a szüneti időt követő elsó^ 
héten teljes mérvben kezdetét vehesse. 

3. §. A törvény által megállapított határidők a szünidő által nem érin- 
tetnek. 

A felebbviteli bíróságok által a szünidő előtt és a szünidő alatt hozott bírót 
határozatok a szünidő alatt is kiadaudók és az első bíróságok által foganato- 
sitandók. 

4. §. A szünidő hatálya alul kivétetnek a következő ügyek : 

1. a bérlet és haszonbérlet megszüntetése, továbbá a bérlet és haszon- 
bérlet tárgyának átadása vagy visszabocsátása iránt indított sommás perek ; <^> 

2. a sommás visszahelyezési ügyek ; ^^^ 

3. a birói illetőség kérdésében hozott végzések elleni azon feliolyamodások, 
a melyek nem az üiíy érdemével együtt döntendők el ; ^*^ 

4. kielégítési és biztosítási végrehajtásnak ugy a zárlatnak elrendelését és 
feloldását vagy megszüntetését tárgyazó végzések elleni felfolyamodások ; ^^^ 

5. a bírói letétek és árverési vételárak kíutalványozását tárgyazó végzések 
elleni felfolyamodások ; ^*^ 

6. a czégjegyzési ügyek ; ^^^ 

7. a csődnyitás és csődmegszünietés kérdése ;^*^ 

(1) V. ö. 1868: 1. és 1881 : LXI. t. cr. 

<2) E l. czikk véf^hajtása tárgyában v. ö. 1887 jun. 16. 21,787. sz. igazs. min. rend. (1887. R. T. 
15b3.), melynek értelmében a törvény 1887 jalíus 1-én lépett hatályba. 

• 3) Bt. czikkei, melyet megelőzően az 1883: XXXIII. t. ez. szabályozta a törvénykezési szünidőt, kiegé^ 
níú az 1892: XII. U ez. 

V. ö. még az 1891 aug. 19. 4219. sz. igazs. min. rendelettel (1891. R. T. 50.) megillapított birói ügy- 
>ileli szabályok 50. §-át módosító 1892 máj. 10. 5206/1891. sz. igazs. min. rend. (1892. R. T. 1178.) 
n. pontját a törvénykezési szünidő tárgyában. 

(4) V. ö. 6. §. 

7* 



100 i887 : XXX, U ez, A törvénykezési szünidő szabályozásáról. 

8. a fegyelmi ügyekben : a fegyelmi eljárás elrendelése és a hivataltól való 
felfüggesztést tárgyazó kérdések ; <^> 

9. a büntető ügyek közül azok, a melyekben a vádlott letartóztatva vagy 
vizsgálati fogságban van, továbbá a bűnvizsgálat, a vizsgálati fogság, valamint 
a zárlat elrendelésének vagy megszüntetésének kérdése ; 

10. azon ügyek, a melyeknek haladéktalan vagy soron kivüli elintézését a 
törvény rendeli ; valamint mindazon ügyek, melyek a fent elősorolt és a 
szüneti törvény hatálya alól kivett ügyekkel oly szorosan függnek össze, hogy 
azok eldöntése nélkül a szüneti törvény hatálya alól kivett ügyek alaposan el 
nem dönthetők ; <^> 

11. a királyi tábláknál a kir. (kúriához felebbvitt ügyeknek felterjesztése és 
a kir. Curiától leérkezett határozatok elintézése.^^^ 

5. §. A 4. §-ban felsorolt ügyeken kivül, a mennviben elintézhetők, még 
elintézendők : ^'^^ 

1 . azon polgári peres ügyek, a melyekben az 

4881 : LIX. l.-cz. 37. §-ának a) és c) ponljaK*) 

értelmében az elsőbirósági feltétlenül marasztaló itélet alapján kielégitési 
végrehajtásnak van helye ; 

% . a kiskorúság meghosszabbítását, az atyai hatalom gyakorlatának meg- 
szüntetését, a gondnokság alá helyezést, a meghosszabbitott kiskorúságnak 
és a gondnokságnak megszüntetését tárgyazó ügyek.^^^ 

6. §. A feleknek kölcsönös kérelmére a biróság köteles a 4. §. 1 — 7. és 
10. pontjaiban és az 5. ^-ban elősorolt ügyeknek elintézését a szünidő elteltt^ 
ut&ni időre elhalasztani. E végből a kérvény közvetlenül azon felebbviteli 
biróság elnökéhez nyújtandó be, a mely az ügyben határozni hivatva van. 

Büntető és fegyelmi ügyekben ilyen elhalasztásnak nincs helye. 

7. §. A felebbviteli bíróságok egyes esetekben, ha az elintézés a szünet 
utáni időre helyrehozhatlan kár vagy veszély nélkül el nem halasztható, az 
érdekelt félnek indokolt kérelmére a szünidő alatt olyan ügyek elintézését is 
elrendelhetik, a melyek a 4. és o. 5i§-ban felsorolt szüneti tárgyak közé nem 
tartoznak. 

Ez iránt a kérvény az elintézésre hívatott biróság elnökéhez adandó be. 
A kérelen) felett a szüneti tanács határoz, s e határozat ellen jogorvoslat- 
nak nincs helye.^3^ 

8. §. A szüneti tanácsok a szünidő tartania alatt a jelen törvény 4. jvának 
8-ik pontjában felsorolt ügyekben a kir. tábláknál és a kir. Curiánál alakított 
fegyelmi tanácsok helyett határoznak ; azonban a sorshúzás utján alakilott 
fegyelmi tanács egyik rendes vagy póttagjának jelenléte, valamint az is szük- 
séges, hogy ezen esetekben a szüneti tanács az illető fegyelmi tanácsnak 
megfelelő számú tagokból állittassék össze. 

ii. §. A szünidő tartamára szüneti tanácsok alakittatnak, a mely szüneti 
tanács tagjainak számát az illető felebbviteli biróság teljes ülésben hatá- 
rozza meg. 

A legfőbb felügyeleti jog ez által nem érintetik. (1871 : VIII. t. ez. o. S.) 



{i)V. ö. 8. g. 

(2) V. ö. (i. §. 

(3) Ejrvéb ÜKvek eliiiiézó>óii(»k lehelősi'iíéről \. o. 189á: XII. u ez. i. §. 

(4) A//1881: LIX. i. ez. M. S-ái pótolja a sommás eljárásról sióló 1893; XVIII. l. ci. 117. .Ü-a. 



<887 • XXX. t, ez. A törvénykezési szünidő szabályozásáról. 101 

10. §. A szünidő alatt működő tanácsok tagjait az illető felebbviteli bíró- 
ság elnöke jelöli ki. 

Két egymást követő éven át, a szünidő alatti működésre, akarata ellenére 
egy biró sem kényszeríthető. 

A felebbviteli biróság elnöke a működésében akadál}Ozott szűneti tanács- 
tag helyett a birák valamelyikét hivatalos állásának elfoglalására a szünidő 
alatt is utasithatja. 

A segéd- és kezelő -személyzetnek a szünidő alatti alkalmazására nézve az 
elnök intézkedik. 

11. §. A szünidő alatt működő birák a szünidő tartamának megfelelő s 
egyszer megszakítható szabadságidőben, — a kir. itélő-táblák és kir. Curía 
segéd- és kezelő-személyzete pedig a bírósági elnök által meghatározandó 
tartamú, de négy hétnél többre nem terjedhető szabadságidőben része- 
sülnek. 

A szabadság élvezésére az időt a személyes körülmények lehető figye- 
lembevételével a bírósági elnök jelöli meg. 

12. §. Az elsőfolyamodásu kir. bíróságokra az 1869: IV. t. ez. 18. §-ának 
hatálya visszaállittatik. 

Az elsőfolyamodásu bíróságoknál alkalmazott segéd- és kezelő-személyzet 
tagjai a bírósági elnök által meghatározandó, de négy hétnél többre nem 
terjedhető szabadságidőben részesülnek. 

A szabadságidő élvezésére az időt a törvényszéki elnök, az igazságszolgál- 
tatás rendes menetének igényeit s lehetőleg a személyes igényeket is figye- 
lemben tailva, egyhuzamban vagy megszakítva jelöli ki. 

13. §. A bírósági elnöknek az előző §§-ok alapján tett bármely intézke- 
dése ellen nyolcz nap alatt felfolyamodásnak van helye az igazságügyminis- 
terhez. 

14. §. A kir. törvényszékek elnökeit az 1869: 1\'. t. ez. 18. ^a alapján 
megillető szabadságidőnek igénybevételét az illető elnök felterjesztésére az 
igazságügyminister engedélyezi, s egyúttal kijelöli azon törvényszéki bírót, a 
ki az elnököt szabadságidejének tartama alatt helyettesíti. 

Sürgős esetekben az elnök, előleges bejelentés kötelezettsége mellett öt 
napot meg nem haladó szabadságidőt előleges engedély nélkül is igénybe 
vehet, s ezen esetben, valamint átalában akadályoztatása esetére az őt 
helyettesítő törvényszéki bírót maga jelöli ki. 

Az elnök által ily módon igénybe vett szabadságidő a rendes szabadság- 
időbe számíttatik be. 

15. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik 
meg.^*^ 



(1) K t. ez. véjTKhajlása tánryábaii v. ö. 1887 jiiii. 16. Í1.3á3. $z. ijrazs. min. n>n(l. (1887. R. T. 15i8.). 



102 



Í887 : XXXI. és XXX 11. t ez. 



XXXI. TÖR\nÉNY-CZIKK 

a Szent-Annától Kisjenőig vezetendő helyt érdekű vasút engedé- 
lyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában.(^) 

(Szentesítést nyert 1887. évi május i6-án. KitiirdetteteU az a Országos Törvénytár ^-ban 1887. éfi 

janius 1-én.) 

é 

1. §. A kormány ezennel felhatalmaztatik, hogy az aradi és csanádi egye- 
sült vasutak arad-borossebes-buttyini fővonalának Szent-Anna állomásából 
kiinduló, Edelspacher- és Csernovits-Simánd községek érintésével a nevezeit 
vasutak kétegyháza-kisjenői szárnyvonalának Kisjenő végállomásához csat- 
lakozó helyi érdekű összekötő vasútvonalnak kiépítésére és üzletére, az 
1875. évi XLIV. t. ez. által beczikkelyezett engedélyokmány kiegészítéséül s 
illetőleg az 1880. évi XXXI. t. cz.-ben foglalt feltételek alatt, az aradi és 
csanádi egyesült vasutak részvénytársaságának az engedélyt kiadhassa.<^^ 

2. §. A közmunka- és közlekedésügyi minister utasittatik, hogy az 1. 
§-ban emiitett összekötő vasút engedélyezésének megtörlénléről az 1880. évi 
XXXI. t. ez. 1 . §-a értelmében jelentést tegyen. 

3. §. Jelen törvény a törvénytárban megjelenése napján lép hatályba s 
végrehajtásával a közmunka- és közlekedésügyi minister és a pénzügyminis- 
ter bízatnak meg. • 



XXXn. TÖRVÉNY-CZIKK 

az állami pénztárak készleteinek kiegészitésér61.<3) 

(Szentesítést nyert 1887. évi május 31-én. Kihirdetteteu az uOrszágos Tönrénytárn-ban 1887. évi 

június 11-én.) 



1. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminíster, 
hogy az állami pénztárak készleteinek kiegé- 
szítésére 32 millió osztrák értékű forintot 
hitelmüvelet utján beszerezhessen. 

± §. Az ekként befolyó összeg az ((Át- 
meneti bevételek! II. fejezeténél külön czim 
alatt veendő fel, a kölcsön felvétele folytán 
előálló kiadások pedig zárszámadásilag igazo- 



landók s a ((Rendes kiadásoki Ml. fejezeténél 
azon állami adósság czime alatt számolandók 
el a mely állam) adósságnak a kötendő köl- 
csönügylet megfelel. 

3. §. A létesített hitelműveletről az ország- 
gyűlésnek i887-ik év végéig jelentés teendő. 

4. §. Ezen törvény végreh^gtásával a pénz- 
ügyminis ter bizatik meg. 



(1) V. ö. az ezen vasútvonalra is vonatkozó 1893: X. t. czikkel az aradi és csanádi egyesült vasutak rész- 
vénytársaság hálózalához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesítéséről. 

(2) Ez engedélyokmányt az 1887. jun. 18. 23,152. sz. közmunka és közlek. min. rend. (1887, R.T. 1701.) 
tartalmazza. 

(3) V. ö. az 1875: XUX. t. czikket a 80 millió értékű forínt járadékkölcsönről (1. §.), továbbá az 18»5: 
XV. t. czikket, a pénztári készletekről és az ezekből fedezendő beruházásokról. L. még az 1890: XXXIX. 
t. csikkbe iktatott 1891. évi állami költségvetés i. §-ál. 



Í887 ; XXXIII. t ez. Az első magyar- gácsországi vasúttársaságról. 103 



XXXffl. TÖRVÉNY-CZIKK 

az első inagyar-gácsországi vasúttársaság részére nyújtandó to- 
vábbi külön állami biztosítás tárgyában.^) 

(Szentesítést nyert 1887. éTÍ június 6-án. Kihirdettetett az «Országos Törvénytár >)-ban 1887. éTi 

június 11-én.) 



1. §. Az elsó magyar-gácsországí vasút- 
társaság magyar vonalán az 4876. évi XI. 
u-ez. alapján engedélyezett beruházási köl- 
csönrészlet felhasználása óta felmerült, vala- 
mint a következő években szükséges beruházá- 
sok költségeinek fedezésére felveendő ujabb 
sorozatú elsőbbségi kölcsön kamatozása és 
75 év alatt leendő törlesztése czé^ából a 
nevezett vasúttársaság részre évi 92,903 
osztrák értékű ezüst forint és 80 krajczárnyi 
külön állami biztosítás olykép engedélyeztetik, 
hogy ezen külön állami biztosítás, a szóban 
forgó elsőbbségi kölcsön kibocsátása idejével, 
Illetőleg a tényleges kibocsátás arányában, 
lépjen hatályba. 

2. §. A felveendő kölcsönből a társaság 
első sorban azon kincstári előlegeket köteles 
kamatostól megtéríteni, melyek az 1. §-ban 
emiitett beruházások költségeinek időleges 
fedezésére, valamint az 4883. évi XXIV. l.-cz. 
5. §-a alapján részére kiutalványoztattak, 
illetőleg a kölcsön kibocsátásáig, esetleg még 
kiutalványozlatní fognak. 

A kölcsön többi része csak a kormány 
által esetről-esestre engedélyezett beruházá- 
sokra fordítható. 

3. §. A felveendő kölcsön évjáradékának 
fedezésére kiutalványozandó állami előlegek 
bmatoztatására nézve az 1875. évi XLI. 
t.-ez. 2. §-áDak b) pontja alatt foglalt hatá- 
rozmány, ugyanezen előlegek és kamataik 
visszafizetésére nézve pedig az 1869. évi 
M. l.-cz. által törvénybe iktatott engedély- 
okmány 26. §-a lesz irányadó, ez utóbbi 
azonban oly módosítással, hogy az állam által 
biztosított tiszta jövedelmet meghaladó fölös- 



leg teljes összegében fordítandó az említett 
előlegek és kamatjaik lerovására, 

4. §. A jelen törvény állal engedélyezett 
külön állami biztosítás alapján felveendő 
elsőbbségi kölcsön kötvényeinek kibocsátására 
és telekkönyvi bekebelezésére, ideértve a 
főkötvény kiállítását is, úgyszintén az ezen 
kölcsönügy iránt a kormány és a vasúttár- 
saság közt létrejött s Bécsben 4887. évi január 
hó 21-én, illetőleg Budapesten ugyanazon 
évi márczius hó 44-én aláirt jegyzőkönyvi 
egyezményre is a bélyeg- és illetékmentesség 
megadatik s egyúttal a kibocsátandó elsőbth 
ségi kötvények és azok szelvényei után teljes 
adó- és bélyegilleték-mentesség biztosíttatik. 

5. §. A kormány feljogosíttatik a cs. kir. 
osztrák kormánynyal oly megállapodást léte- 
síteni, miszerint a jelen törvény által enge- 
délyezett külön biztosítás alapján kibocsátandó 
elsőbbségi kölcsön, esetleg az osztrák vonal- 
rész beruházási költségeinek fedezésére fel- 
veendő hasonló kölcsönnel egyesittessék, s 
hogy ezen egységes kölcsön a társaságnak 
mindkét állam terüleletén fekvő vonalaira 
telekkön yvileg betábláztassék. 

Ez esetben a fentebbi i. §-ban engedélyezett 
bélyeg- és illetékmentesség az egységes elsőbb- 
ségi kölcsönre kíteijeszlhető, ha a cs. kir. 
osztrák kormány részéről a bélyeg- és illeték- 
mentesség az egységes kölcsönnek a társaság 
osztrák vonalára való betáblázására is biz- 
tosíttatnék. 

6. §. Ezen törvény a törvénytárban tör- 
ténő megjelenése napján hatályba lép s végre- 
hajtásával a közmunka- és közlekedésügyi 
és a pénzügyminister bizatik meg. 



(i) V. ö. 1888: XVIL t. ez. a cs. kir. szab. kassa-oderbergi, a magvar északkeleti és az első maf^yar gács- 
országi Tasut-társaságok részére további külön állami biztosítás nyújtása tárgyában és 1889: XIV. t. ez. az 
dső magyar gácsországi és a magyar-nyogoti vasutak magyar vonalaínak megváltásáról. (L. e i. czikkek 
szeleit is.) — Az ezen vasútvonalra vonatkozó korábbi törvények tekintetében v. ö. az 1869: Vi., 1871 : 
KVm., 1873: XXIH., 1875: XL. és 1883: XXIX. t. czikkeket. 
V. ö. az 1889: XIV. t. ezíkkbe iktatott szerződés 2. §-ának cj pontját. 



104 1887 : XXXIV. és XXXV. t ez. 



XXXIV. TÖRVÉNY-CZIKK 

az 188a évi VIII. törvényc£Íkk életbelépte óla, időközben a fő- 
rendiházban örökös tagsági |ogot nyert családok törvénybe ikta- 

tásáról.(i> 

(Szentesitésl nyert 1887. évi jiinías (>-án. Kíbirdettetell az uOrszigos Törvénytár »-ban 1887. évi 

jiiníiis 11-én.) 

Az i886-ik évi VIIMk törvényczikk életbelépte óta időközben örökös 
főrendiházi tagsági joggal felruházott családok nevei ezen törvényczikk 4-ik 
§-ának megfelelőleg — törvénybe iktattatnak, a mint következik : 

I. Grófok. 

Az 1 885-ik évben grófi rangra emelt székhelyi Mailáth György, József, 
István, László és Gusztáv, s ezeknek egyenes leszármazás utján törvényes 
fiutódai. 

Az 1885-ik évben grófi rangra emelt pribéri és vuchini Jankovich liiszló 
és ennek egyenes leszármazás utján törvényes fiutódai. 

II. Bárók. 

Az 1 886-ik évben magyar bárói rangra emelt rudnaí báró Nikolies Fedor 
és egyenes leszármazás utján törvényes fiutódai. 

Az 1 886-ik évben bárói rangra emelt kapriorai Wodianer Albert és egye- 
nes leszármazás utján törvényes fiutódai. 

XXXV. TÖRVÉNY-CZIKK 

a közös hadsereg (hadi tengerészet) és honvédség hatóságai által 
közigazgatási utón hozott, kártérítésben marasztaló határozatok 

hatálya és megtámadhatása tárgyában.(2) 

(Szentesítést nyert 1887. évi jnníns (Wán. Kihirdettetett az oOrszigos Törvény tár »-ban 1887. évi 

július 17-én.) 

1. §. A közös hadsereg (hadi tengerészet) és honvédség hatóságai által 
közigazgatási utón hozott és a katonai igazgatás kötelékében álló személyt, 
a szolgálati kötelesség megszegésével okozott kár megtérítésében elmarasz- 
taló határozatoknak hatályára és megtámadhatására nézve ezen törvény ren- 
delkezései irányadók .^*^ 

2. §. Ha az 1. §-ban emiitett határozat alapján megtérítendő kár okiratilag 
megállapított készpénz, értékpapir vagy készletmennyiségnek hiányából áll 



fi) Az ezen t. czikk megalkotása őu a RSrendiházban örökös ta$rsáf;i jo);oi nyert családok tekintetében 
az 18ím: XXXI. és XXXH. t. ez., melyeknek rendelkezéseiről I. az 1886: Vm. l. ez. jegyzeteiu Az ott fel- 
soroltakon felül az 1896 oku á9-én kelt legf. elhatározással Lónyay Gábornak és Lónyay Elemérnek 
adomán voztaiott a magyar frrófi niéitósáfr és az örökös főrendiházi tafrsáf? (18i)6. Budapesti Közlöny 
559. sz.). 

(2) V. ö. az ugyanilyen tartalmú 1887 jun. 6. horvál-szlavoii autonóm törvényt. 

13)V. ö.2.,7. §§.* 



Í887: XXXV. t ez, A katonai hatóságok kártMtési határozatai 105 

és a megtérítésben oly személy marasztaltatott el, a ki az elmarasztaló ható- 
ságDak a tényállás szorgos megvizsgálásából merített meggyőződése szerínt 
a bantető-törvények értelmében büntetendő cselekményben vagy a hiányzó 
tái^yak kezelésére, bevételére, kiadására, felvételére, kiszolgáltatására, vagy 
száílitásárn vonatkozó szolgálati kötelessége megszegésében vált bűnössé : a 
kártérítésben elmarasztalt, — a megtámadhatóság közigazgatási utón meg- 
engedett eszközeinek kimerítése után, — a közigazgatási marasztaló hatá- 
rozatnak egészben vagy részben való megszüntetése végett keresettel élhet. 

A kereset a végérvényes közigazgatási határozat kézbesítése napját követő 
három hónap alatt nyújtandó be. 

A perre nézve azon elsőfolyamodásu törvényszék illetékes, a melynek 
területén az elmarasztaltnak az előző bekezdésben emiitett kézbesités ideje- 
kor általános személyes birói illetősége volt. 

A felebbi rendelkezések nem érintik a büntető Ítéletnek hatályát, melylyel 
az ebiéit a kártérítésben jogerejüleg elmarasztaltatott.^^^ 

3. §. Ha más, mint a 2. §. esete forog fenn, a kártérítésben elmarasztalt a 
határozat kézbesítése napját követő két hét alatt azon hatóságnál, a mely a 
határozatot hozta, kifogással élhet. 

Ezen kifogás akkor is tehető, ha a határozat közigazgatási utón még meg- 
támadható. 

A kifogásnak az a hatálya, hogy a közös hadsereg (hadi tengerészet) és 
honvédség igazgatásának határozatával megállapított kártérítési követelés a 
törvény rendes utján érvényesítendő. 

Ezen ügyekben az 1877. évi XXII. törvényczikkben megjelölt kisebb pol- 
gárí peres ügyekben eljáró bíróságok illetősége ki van zárva.^^^ 

4. §. A S. és 3. §-okban megállapított halárídők csak az ellenfél beleegye- 
zésével hosszabbithatók meg. 

Ezek elmulasztása esetében igazolásnak van helye, melyre a polgári tör- 
vénykezési rendtartás szabályai megfelelően alkalmazandók. 

5. §. A 2. és 3. §-ok szerínt benyújtott kereset felett ítélni hivatott bíróság 
a tényállás felderítése végett, a felek valamelyikének kérelmére vagy hivatal- 
ból, a közös hadsereg (hadi tengerészet) és honvédség hatóságánál büntető 
fegyelmi vagy közigazgatási utón vezetett tárgyalásokra vonatkozó iratoknak 
közlését követelheti s elrendelheti azon személyek kihallgatását, a kik a per 
által érintett szolgálati viszonyok iránt felvilágosítást adhatnak. 

Ténykérdések eldöntésénél a biróság a törvényes bizonyítási szabályokhoz 
kötve nincs és a bizonyitékok lelkiismeretes vizsgálatából merített szabad 
meggyőződése alapján hoz itéletet.^^^ 

6. §. Ha a 3. §. szerínt indított perben a kár mennyisége vagy a kárnak 
azon része, a mely alperes terhére esik, épenséggel nem, vagy csak arány- 
ban nem álló nehézségek elhárításával lenne bizonyítható : a biróság, ha 
meggyőződik arról, hogy alperes szolgálati kötelességét oly módon szegte 
meg, hogy ebből kárnak származni kellett, a megtérítendő kárt minden kö- 
rülmény alapos megfontolásából merített belátása szerínt állapítja meg. 

7. §. Az 1. §-ban jelzett határozatok alapján, a biztosítási végrehajtás az 



'ilV. ö. 3., i., 5., 8.. 9. §§. 
(2) V. ö. i—9. §§. 
i3> V. ö. 9. §. 



106 1887 : XXXVL t ez. Kercsked. és hajózási egyezmény DániávaL 

illetékes bíróság által még azon időtartam alatt is elrendelendő, a melyben a 
határozat közigazgatási vagy birói utón még megtámadható. 

Ha a 3. §. esetében a közös hadsereg (haídi tengerészet) és honvédség igaz- 
gatása keresetét a kifogástétel napját követő három hónap alatt az illetékes 
bírósághoz be nem adja : a kifogással megtámadott határozat alapján bizto- 
sítási végrehajtás többé nem vezethető s a már elrendelt biztosítási végre- 
hajtás az adós kérelmére megszüntetendő. 

8. §. A közös hadsereg (haditengerészet) és honvédség hatóságainak azon 
határozata, mely 'sem közigazgatási iiton, sem a 2. §-ban megengedett kere- 
settel, illetőleg a 3. §-ban megengedett kifogással a törvényes határidő alatt 
meg nem támadtatott, végrehajtható közokirat erejével bír/*^ 

9. §. A 2. és 3. §-ok intézkedései a közigazgatási utón már folyamatban 
levő azon ügyekben is alkalmazandók, melyekben a végérvényes határozat a 
jelen törvény hatályba léptekor az elmarasztaltnak még kézbesítve nem volt. 

Ezen törvény o. és 6. §-aiban foglalt intézkedések azon perekben is alkal- 
mazandók, melyekben a közös hadsereg (hadi tengerészet) és honvédség 
igazgatása a részére valamely közigazgatási határozattal megállapított kár- 
térítési követelést az eddig fennállott szabályok alapján érvényesíti ; hacsak 
a jelen törvény hatálybaléptekor az ügy érdemében vagy a bizonyítási eljárás 
tárgyában elsőfokú határozat nem hozatott. 

10. §. Ezen törvénynek végrehajtásával az ígazságügymíníster bizatik 
meg, a ki a közös hadügymínísterrel és a honvédelmi ministerrel egyetértőleg 
intézkedik s felhatalmaztatik, hogy a jelen törvényt a megfelelő módosítással 
Fiume területén külön rendelettel léptesse hatályba.^^^ 



XXXVI. TÖRVÉNY- 



a Dániával 1887. évi márczius 14-én kötött kereskedelmi és hajó- 
zási egyezmény beczikkelyezésér6L(3) 

(Szenlesitésl nyert 1887. évi július il-én. A mej;erősitési okmányok kicseréltettek Kopenhágában 1887. évi 
június 2^án. Kihirdettetett az aOrszágos Törvénytár »-ban 1887. évi július :30-án.) 

ö császári és apostoli királyi Felségének és ő Felsége Dánia királyának 
meghatalmazottjai által kötött és Kopenhágában 1887. évi márczius hó 14-én 
aláirt kereskedelmi és hajózási egyezmény ezennel az ország tőrvényei közé 
iktattatik. 

Szövege a következő : 

(Hivatalos fordítás.) 

ö Felsége Ausztria császára, Csehország királya stb. stb. és Magyarország 
apostoli királya és ő Felsége Dánia királya kölcsönösen áthatva azon óhaj- 

(i)V. ö. 1881LX. l. ez. 1. §. 

(2) E t. czikknek Fiume területén hatályba léptetése tárgyában v. ö. 1887 jul. 18. 26,072. sz. igazs. min. 
rend.(1887. R. T. 1801.). 

(3) Dániával, e szerződést megelőzően, Ausztriának (és közvetve Magyarországnak is) kereskedelmi és 
kajózási viszonyait az 1834 febr. Iá-én kötött szerződés szabályozta. 

V. ö. még a Dániával a védjegyek kölcsönös ótAlma tárgyiban 1888 febr. 9-én kötött egyezmény be- 
ciíkkelyezéséről szóló 1888: XVT t. czikkel. 



Í887 : XXX VL t ez. Keresked, és hajózási egyezmény Dániával, 107 

tástól, hogy a barátság kötelékeit szorosabbra fűzzék és államaik között a 
kereskedelmi és tengerészeti összeköttetéseket kibővítsék, e végből egyez- 
mény kötését elhatározták és meghatalmazottaikká kinevezték : 

ö Felsége Ausztria császára, Csehország királya slb. stb. és Magyarország 
apostoli királyi : báró Franckenstein Károly urat, valóságos belső titkos taná- 
csosát kamarását, az osztrák Lipót^rend lovagját, a danebrogi-rend nagy- 
keresztesét stb., rendkivülí követét és meghatalmazott ministerét ő Felségénél, 
Dánia királyánál ; 

ö Felsége Dánia királya: báró Rosenörn-Lehn Ottó Ditlev urat, a dane- 
brogi-rend nagykeresztesét és ugyanazon rend becsület-keresztjének vitézét, 
az osztrák Lipót- rend nagykeresztesét stb., külügyministerét és kamarását, 
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a kö- 
vetkező czikkekben állapodtak meg : 

I. CZUCK. 

Azon bánásmód, a melynek a nemzeti lobogó a hajók és rakományok te- 
kintetében örvend, kölcsönösen biztosíttatik a két magas szerződő fél hajói- 
nak az osztrák-magyar monarchiában ép úgy, mint a dán királyságban (ide- 
értve Islandot és a faeröei szigeteket is).^*^ 

II. CZIKK. 

A magas szerződő felek kölcsönösen biztosítják egymásnak a legnagyobb 
kedvezésben részesülő nemzet irányában követett eljárást mind a bevitelre, 
kivitelre, átvitelre és általában mind arra nézve, a mi a kereskedelmi ügyle- 
teket illeti, mind a hajózásra, a kereskedés vagy az ipar gyakorlására és az 
azokra vonatkozó adók fizetésére nézve. Szintúgy bárminemű mérséklés, 
előny, kiváltság, mentesség, felmentés vagy kivétel, a mely a magas szer- 
ződő felek egyikének területén szedendő beviteli vámokat illetőleg valamely 
más nemzetnek nyújtatott vagy később nyújtatnék, önként és ingyenesen 
alkalmazandó a másik fél alattvalóira is. 

Ezen megállapodás alól azonban kivétetik a parthajózás és a nemzeti ha- 
lászat, a melyekre nézve továbbra is az illető országok törvényei mérvadók/^^ 

' , III. CZIKK. 

A legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet irányában követett bánásmód 
szintén nem alkalmazható : 

1. a szomszédos államoknak a határforgalom megkönnyítése végett jelenleg 
nyújtott vagy jövőben netán nyújtandó kedvezményekre, valamint a csupán 
bizonyos megállapított határokra nézve vagy bizonyos vidékek lakosainak 
nyújtott vámmérséklésekre és vámmentességekre ; 

2. azon kötelezettségekre, a melyeket az egyik szerződő fél már létrejött 
vagy jövőben létesítendő vámegyesülés határozatai szerint magára vállalt. 



(i) V. ö. IV. czikk. 



108 Í8S7 : XXX VL t ez, Keresked, és hajózási egyezmény Dániával. 

IV. CZIKK. 

Az I. és II. czikkek határozatai sem a dán AnUliákra, sem Groenlandra 
nem alkalmazhatók. Groenlandban a hajózás és kereskedés az államnak van 
fentartva. 

V. CZlKK. 

A magas szerződő felek mindegyikének jogában áll a másik fél városaiban 
és egyéb helyein főconsulokat, consulokat, alconsulokat vagy consulsági 
ügynököket tartani ; a két magas szerződő fél mindazonáltal fentartja magá- 
nak azt a jogot, hogy kijelölhesse azokat a helyeket, a hol consulsági hivatal- 
nokok m(ULÖdésének megengedését czélszerfinek nem találják ; ez a fentartás 
azonban a magas szerződő felek valamelyikére csak akkor alkalmazható, ha 
az a többi hatalmasságokra hasonlóan alkalmaztatik. 

A magas szerződő felek consulsági hivatalnokai a másik fél államaiban 
ugyanazon jogokat, mentességeket és kiváltságokat élvezendik, a melyekben 
a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetek ugyanazon rangosztályu con- 
sulsági hivatalnokai részesülnek. 

\T CZIKK. 

A magas szerződő felek mindegyikének szabadságában áll bármikor fel- 
mondani a jelen egyezményt, a mely a jóváhagyási okmányok kicserélése 
után azonnal hatályba lép és felmondásának napját követő tizenkét hónap 
leteltével szűnik meg. 

VII. CZIKK. 

Jelen egyezmény jóvá fog hagyatni és a jóváhagyási okmányok a lehető 
legrövidebb idő alatt Kopenhágában ki fognak cseréltetni. 

Minek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirtak és 
pecsétjeikkel ellátták. 

Kelt Kopenhágában, kettős kiadványban, 1887. évi márczius hó i4-ik 
napján. 

(P. H.) Franvkenstein s. k. 

(P. H.) Ráró Rosenörn-Lehn Diílev s. k. 



ÍS87 : XXX VIL t. ez. Kereskedelmi egyezmény Görögországgal. 109 



XXXVn. TÖRVÉNY-CZIKK 

a Görögországgal 1887. évi ^^^^^J^^" »^ötöU kereskedelmi 

egyezmény beczlkkelyezésérőn*) 

(Szeuu-siiést nvert 1887. évi juJius 27-én. A meger&ilési okmányok ki cseréllellek Athénben 1887. évi 
június 28-án. Kihirdettelell az aOrexágos Törvénytár »>-han 1887. évi július 31-én.) 

Ó császári és apostoli királyi Felségének és 6 Felsége Görögország kirá- 
lyának meghatalmazottjai által kötött és Athénben, 1887. évi ™i~^7]g\i^n" ^'^^'^ 
kereskedelmi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik. 

Szövege a következő : 

(Hivatalos fordítás). 

Ö Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. és Magyarország 
apostoli királyának kormánya és 6 Felsége Görögország királyának kormánya 
azon óhajtástól vezéreltetve, hogy a barátságos viszonyt megerősitsék és hogy 
államaik közt a kereskedést előmozdilsák, fentartván maguknak azt, hogy e 
czélból egy teljes és végleges kereskedelmi szerződés megkötésére nézve a 
tárgyalásokat folytatják, ez alkalommal egy ideiglenes szerződésnek megkö- 
tését határozták el és meghatalmazottaikká kinevezték : 

ö Felsége Ausztria császárja, (Csehország királya stb. stb. és Magyarország 
apostoli királya: Trauttenberg báró urat, kamarását, rendkívüli követjét 
ő Felségénél Görögország királyánál, a 11. osztályú vaskoronarend vitézét ; 

ö Felsége Görögország királya : Dragoumis E. N. urat, a kfilfigyek mi- 
nisterét, 

kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös kicserélése után 
a következő czikkekben állapodlak meg : 

I. CZIKK. 

Mindkét magas szerződő fél alattvalói, hajói és árúi a másik fél területén 
ugyanazon jogokat, kiváltságokat és kedvezményeket fogják élvezni, melyek 
a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetnek nyújtatnak. Ezen intézkedés 
nem alkalmazandó azonban sem a halászatra, sem a parthajózásra, melyekre 
nézve a két állani illető törvényhozása marad hatályban. 

II. CZlKK. 

Az osztrák-magyar monarchiából eredő árúk, melyek (Jörögországba vitet- 
nek ki és viszont a Görögországból eredő árúk, melyek az osztrák-magyar 
monarchiába vitetnek ki, — még pedig akár fogyasztásra, akár raktározásra. 



(1) E szerződést mPKelőzően kereskedelmi viszonyainkat Görögorsziifrjral az 1835 márcz. Á. szerződés 
szabályozta. 

V. ő. még 1889 máj. 2ü. WU. eln. sx. földm., ipar- és keresk. min. rend. a betéti- és részvénytársasápik 
perben állási képességének kölcsönős elismerése iránt a iiörög kir. kormánynyal kötött esyétmény tárjryá- 
Un (1889. B. T. 943.). 



110 1887 . XXX VIL t ez. Kereskedelmi egyezmény GőrögországgaL 

akár ísméti kivitelre, akár átvitelre, — ezen egyezmény tartama alatt ugyan- 
azon bánásmódban fognak részesülni és nem lesznek alávetve sem magasabb, 
sem másféle illetékeknek, mint azon nemzet terményei vagy árui, a mely e 
részben a legnagyobb kedvezést élvezi. 

A Görögországba való kivitelnél az osztrák-magyar monarchiában és vi- 
szont az osztrák-magyar monarchiába való kivitelnél Görögországban nem 
fognak más vagy magasabb kiviteli illetékek szedetni, mint a melyek ugyan- 
oly czikkektől az e részben a legnagyobb kedvezésben részesülő más or- 
szágba való ki\itelnél szedetnek. 

E végből a szerződő felek mindegyike arra kötelezi magát, hogy a másik felet 
azonnal és ellenkedvezmény nélkül mindazon kedvezésekben, előnyökben 
vagy illetékek leszállításában fogja részeltetni, a melyeket az emiitett tekin- 
tetekben hasonló szerződések által harmadik hatalomnak már nyújtott vagy 
ezután nyújtani fog. 

Az egyik szerződő fél területeiről jövő vagy az azokra menő bármiféle 
czikkek a másik fél területein átviteK vám alól mentesek. 

Az átviteli forgalom tekintetében a szerződő felek egymásnak azon bánás- 
módot biztositják, a melyet e részben a legnagyobb kedvezésben részesülő 
nemzet élvez. 

A biztosított legkedvezőbb bánásmód nem alkalmazható : 

a) azon kedvezményekre, melyek valamely szomszéd államnak a határ- 
széli forgalom könnyítésére engedélyeztettek vagy utóbb engedélyeztetni fog- 
nak, sem azon vámkedvezményekre vagy vámmentességekre, melyek csak 
bizonyos hatánonalak, vagy bizonyos kerületek lakosai r*zámára engedé- 
lyeztetnek ; 

b) azon kötelezettségekre, melyeket az egyik szerződő fél már létesitett, 
vagy jövőben létesítendő vám-egylet alapján elvállalt. 

III. CZIKK. 

A magas szerződő felek alattvalói a másik fél területén fel vannak mentve 
minden katonai szolgálattétel alól, bármily nemű hadi kényszer-szolgáltatás 
és kivételes körülmények folytán kivetett rendkívüli megadóztatás alól, a 
mennyiben ezen megadóztatás nem az ingatlan birtokot terheh. 

IV. CZIKK. 

Mindkét magas szerződő fél fentartja magának a jogot, hogy a jelen egyez- 
ményt bármikor felmondhassa és ezen szándékáról egy évvel előbb a másik 
félt értesítse. 

Jelen egyezmény jóvá fog hagyatni és a jóváhagyási okmányok, mihelyt a 
két szerződő fél törvényei által követelt alakszerűségek teljesítve lesznek, a 
legrövidebb idő alatt Athénben ki fognak cseréltetni. 

Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláírták és pecsét- 
jeikkel ellátták. 

Kelt két példányban Athénben, 1887. évi VriUshó ii-én" 

(P. H.) Trauttenberg s. k. 
(P. H.) Dragoumis E. s. k. 



i887 : XXXVIIL t ez. Egyezm, Belgiummal a keresk, utazókról, 111 



. TÖRVÉN\-CZIKK 

a kereskedelmi utazókról Belgiummal 1887. évi márczius dO-án 

kötött egyezmény beczikkeiyezéséről.(i) 

(Szentesítést nyert 1887. évi szeptember 27-éD. A megerősítési okmányok kicseréiletlek Bécsben 1887. évi 
szeptember 16-án. Kihínlettetett az « Országos Törvénytár»-ban 1887. évi október 31-én.) 



A kereskedelmi utazókról Belgiammal 1887. 
évi márczius hó SO-áD kötött egyezmény ezen- 
nel az ország törvényei közé iktattatik. 

Szövege a következő : 



(Hivatalos fordítás.) 

ö Felsége Ausztria császárja, (Csehország 
királya stb, stb. és Magyarország apostoli ki- 
rálya, és Ö Felsége a belgák királya czélszerú- 
nek találván azt, hogy az osztrák-magyar mo- 
narchia és Belgium között 4867. évi február 
^-án kötött kereskedelmi és hajózási szerző- 
dést egy a kereskedelmi utazókra vonatkozó 
határozattal kiegészítsék, e végból meghatal- 
mazottaikká kinevezték, és pedig : 

Ö Felsége, Ausztria császárja, Csehország 
királya stb. stb. és Magyarország apostoli ki- 
rálya Szögyény László urat, belső titkos taná- 
csosát és kamarását, a külügyi ministerium 
első osztályfőnökét, és 

ö Felsége, a belgák királya gróf Jonghe 
(l'Ardoye urat, rendkívüli követét és teljha- 
talmú minister Ő császári és apostoli királyi 
Felségénél, 

kik jó és kellő alakban talált meghatalmazá- 
saik kölcsönös közlése után a következő pót- 
határozatokban állapodtak meg : 



4. CZIKK. 

A belga kereskedelmi utazók, ha valamely 
Belgiumban levő üzlet érdekében az osztrák- 
magyar monarchiában utaznak, a kereseti adó 
tekintetében ugyanazon bánásmód alá esnek, 
mint a legtöbb kedvczésben részesülő nemzet 
utazói. 

Ugyanez áll viszont az osztrák és magyar 
utazókra nézve Belgiumban. 

Mindaddig azonban, míg a belga törvény- 
hozás az idegen kereskedelemi utazókra kere- 
seti adót vet, a belga kereskedelmi utazóktól az 
osztrák-magyar monarchiában ugyanoly ösz- 
szegn adó szedhető. 



Az ezen kereskedelmi utazók által behozott 
és árumustrákul szolgáló oly tárgyak, melyek 
behozatali vám alá esnek, mindkét fél részéről 
ideiglenesen vámmentesen bocsáttatnak be» 
azon vámhivatali formaságok megtartása mel- 
lett, melyek által ismét kivitelük vagy hivatalos 
áruraktárba való visszahelyezésük biztosit- 
Utik.(2> 

Az osztrák- magv'ar monarchia részére a kö- 
zötte és Belgium között 4867. évi február ^S-áo 
létrejött kereskedelmi és hiyózási szerződés 
4. czikkének c) pontjában megállapított kivétel 
annyiban megszüntettetík, a mennyiben ezen 
határozat értelmében a belga kereskedelmi 
utazók árumustráik tekintetében mindez ideig 
nem voltak azon előnyök élvezetében, melyek 
az osztrák-magyar monarchia és a német vám- 
egylet államai között 186ij. évi április 44-én 
kötött kereskedelmi szerződés 6. czikke által 
a német kereskedelmi utazóknak biztosíttattak. 



2. CZIKK. 

Jelen egyezmény ugyanazon érvénynyel, ha- 
tálylyai és tartammal bú*, mint az 4867. évi 
február 23-án kötött kereskedelmi és hajózási 
szerződés, melylyel kapcsolatban áll. 



3. CZIKK. 

Jelen egyezmény jóvá fog hag>'atni és a 
jóváhagyási okmányok Bécsben mielőbb ki 
fognak cseréltetni. 

Minek hiteléül az illető meghatalmazottak a 
jelen egyezményt aláírták és pecsé^eíkkel meg- 
erősítették. 

Kelt két példányban Bécsben, 4887. évi 
márczius hó 30-ik napján. 



(P. H.) 
(P. H.) 



Szögyény s. k. 

Cte Jonghe (l'Ardoye s. k. 



(1) Ezen eg;^ezniényt pótolja a Belgiummal 1891 decz. 6-án kötött és az 1892: VIII. t. czikkbe iklatoU 
kereskedelmi és hajózási szerződés 5. czikke. 

(2) Az ezen ezikkben kölcsönösen biztosított kedvezmcnvek alkalmazása tárgyában v. ö. 1888 okU 10. 
39,524. sz. pénzögyniin. rend. (1888. R. T. 2024.). 



112 1887 : XXXIX, U ez. Védjegyek ótcdma ir, szerződés fírcmliávaL 



XXXDL TÖRVÉNY-CZIKK 

a Brazíliával az áruvédfegyek ótalma tárgyában 1886. évi augusz- 
tus 28-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről/i) 

(SzenU'sitést nyert 1887. éri szeptember IJ-áD. Kihirdettetett az ftOrszágos Törvény tár »)-ban 1887. é\'t 

noTflmber 26-án.) 

Az osztrák-magyar monarchia és Brazília meghatalmazottjai által Rio de 
Janeiróban 1886. évi augusztus 28-án kötött egyezmény ezennel az ország 
törvényei közé iktattatik. 

Szövege a következő : 

(Hivatalos fordilás). 
Nyilatkozat 

a gyári és kereskedelmi védjegyeknek az osztrák-magyar monarchiában és 

Braziliában leendő kölcsönös oltalma iránt. 

Az osztrák-mag}'ar monarchia és Brazília kormányai azon óhajtástól indít- 
tatva, hogy államaik honosaínak ipara számára teljes és hatályos oltalmat 
biztosítsanak, az e czélból kellően meghatalmazott alulírottak a következőkben 
egyeztek meg: 

I. 

Az osztrák vagy a magyar alattvalók Brazíliában és a brazíliai alattvalók az 
osztrák-magyar monarchiában mindarra nézve, a mi az árúk és borítékaik 
jelvényeit és a gyári és kereskedelmi védjegyeket illeti, kölcsönösen ugyan- 
azt az ótalmat fogják élvezni, mint a honosok. 

II. 

Az osztrák vagy a magyar alatt>alóknak, ha maguknak Braziliában vala- 
mely védjegy tulajdonát biztosítani akarják, az e tárgyban Braziliában hatály- 
ban levő törvények és szabályokhoz kell alkalmazkodníok. 

Viszont a brazíliai alattvalók, ha maguknak az osztrák-magyar monarchiá- 
ban valamely védjegy tulajdonát biztosítani akarják, az osztrák-magyar mon- 
archiában fennálló törvénjek és szabályok értelmében megkívánt okmányokat 
a kereskedelmi és iparkamaránál Bécsben és a kereskedelmi és iparkamará- 
nál Budapesten tartoznak letétoményezni. 

III. 

Ezen egyezmény szerződési erővel és hatálylyal bir mindaddig, míg az 
egyik vagy a másik fél a hat hónapi felmondás jogával nem él. 



(1) A \édje|r>ek ultalniáról nálunk ai i89(): II. t. ez. (mód. 1895: XU. t. ez.), Ausztriában az 18$N) jau. 
((. törv. (18ÍNÍ. K. G. Hl. 19.) rendelkezik. Braziliában a védjepr^ek lajstromozása iránti eljárást ti 1875 
•kt. i3. c^ász. decreturn szabályozta. 



f 887 ; XL. t ez. Védjegyek ólalma ir, szerződés Németalfölddel 1 13 

Minek hiteléül a kellően meghatalmazott alulírottak jelen nyilatkozatot ki- 
állították és pecsétjeikkel sajálkezúleg ellátták. 

Kelt két példányban Rio de Janeiróban, 1886. évi augusztus 28-án. 

(P. H.) Seiler s. k. 

(P. H.) Bro de Cotegipe s. k. 



XL. TÖRVÉNY-CZIKK 

a Németallöiddel az áruvédfegyek ótalma tárgyában 1886. évi szep- 
tember 3-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről.(i> 

(Szentesitésl nyert 1887. évi szeptember i3-ái). KíhirdetteteU az «Orszá|ros Tön'én}lár»-ban 1887. évi 

deezember 10-én, s ugyanazon napon hatályba lép.) 

Az osztrák-mag}'ar monarchia és a németalföldi királyság meghatalma- 
zottai által Hágában 1886. szeptember 3-án aláirt nyilatkozat ezennel az 
ország törvényei közé iktattatik. 

Szövege a következő : 

(Hivatalos fordilás.) 
Nyilatkozat 

az 1867. évi márczius 26-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés^^^ 

V. czikkére vonatkozólag. 

Az osztrák- mag) ar monarchia és a németalföldi királyság között 1867. evi 
márczius 26-án aláirt kereskedelmi szerződés V. czikke nem felelvén meg 
többé teljesen a szerződő felek törvényeinek és szükségesnek találtatván, 
hogy a gyári és kereskedelmi védjegyeknek az osztrák-magyar monarchiában 
és Németalföldön leendő bemutatása tekintetében fennálló határozatai módo- 
síttassanak, az e czélból kellőleg felhatalmazott alulírottak a következőkben 
állapodtak meg : 

L CZIKK. 

A magas szerződő felek azon alattvalói, a kik az 1867. évi márczius 26-iki 
kereskedelmi szerződés V. czikke értelmében a másik állam területén a gyári 
és kereskedelmi védjegyek tulajdonát illetőleg minden tekintetben ugyanazon 
védelemben kívánnak részesülni, mint a honosok, az ezen államban érvényes 
szabálvokhoz alkalmazkodni tartoznak. 

Különösen a mi az osztrák- magjar monarchiát illeti, a szóban álló véd- 
jegy : Ausztriát illetőleg a bécsi kereskedelmi és iparkamaránál, Magyarorszá- 
got illetőleg a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál teendő le. 



(1)A TédjefT^ek ultaimáról nálunk az 1890: U. i. ez. (mód. 1895: XLI. t. rz.). Ausztriában az 1890 
jan. 6. törv. (1^. R. G. Bl. 19.), Németalföldön az 1880 máj. ^i. törrény rendelkezik. 

(2) E kereskedelmi és hajózási szerződés nincs Magyarország tönényei közé iktatva. Közzététetett az 1867. 
R. G. Bl. 102. számában. 

Magyar Törvénytir. 1887—1888. 8 



114 1887 : XLL t c«. Kercsk, viszonyaink Olasz- és Németországgal. 

II. CZIKK. 

Jelen megállapodás mindkét félre nézve azon időtől kezdve lép hatályba, a 
midőn az, a magas szerződő felek államterületein hivatalosan ki fog inrdet- 
telni, és addig marad érvényben, mig az előbbeni czikkben emiitett kereske- 
delmi szerződés kötelező ereje meg nem szűnik. 

Minek hiteléül az alulirottak a jelen egyezményt kiállitották és pecsétjeik- 
kel sajálkezüleg megerősitetlék. 

Kell Hágában, kél példányban, 1886-ik évi szeptember 3-án. 

Ö Felségének Ausztria császárjának, Csehország királyának stb. és Magyar- 
ország apostoli királyának rendkivüli követe és teljhatalmú minístere: 

(P. H.) Gróf Múl inén s. k. 

Ö Felségének a németalföldi királynak külügyministere : 

(P. H.) Karneberk A. P. G. s. k. 



XJLl. TÖRVÉNY-CZIKK 

a kereskedelmi viszonyoknak 01aszoi*szággal és Xénielországgal 
1888. évi Június dO-iy leendő ideiglenes rendezéséről.(i> 

(Szenlpsilést nypri 1887. é^i decz»»mb<'r í2i-én. Kihirdet letett ai «Orszá>:os Tönén\iir.»-ban 1887. évi 

deczember !24-én.) 

i. §. A iniDísterluin fölhatalinaziatík arra, nyék iialáiyukban 1888. június 30-án tulter- 
hogy a Németbirodalommal és Olaszországgal jednének, azok mindenesetre clóbb még alkot- 
1887. deczember 31 -ével lejáró kereskedelmi ' mányos tárgyalás végett az országgyűlés elé 
szerződéseket : még pedig a Németországgal { terjesztendők. 

1881 május :23-án kötött kereskedelmi szer- Az esetre, ha ily megliosszabbitások avagy 
ződéstC-^) és az Olaszországgal 1878. deczember, uj egyezmények nem jönnének létre, a minis- 
''II -én kötött és az 1879. évi I. törvény- ' terium fölhatalmaztatik arra, hogy 1888 június 



czíkkbe iktatott vám és kereskedelmi szer 
zödést, valamint az állategé^zségög>i egyez- 
ményt egészen vagy részben meghosszab- 



30-ig az illető kereskedelmi viszonyok szabá- 
lyozása végett megfelelő intézkedéseket tegyen. 
2. §. Jelen tönény kihirdetése napján 



bithassa, illetve helyettük uj egyezményeket lép éleibe és végrehigtásával a mínisteriuni 
kössön, de azzal a megszorítással, hogy ha ' bizatik meg. 
ezek a meghosszabbilások, vagy uj egyezmé- 



(i) V. ö. a Németor>záír}ral 1887 decz.8-án kötöu kereskedelmi egyezmény beczikkelyeiéséröl szóló 1888: 
V. t. czíkket (pótolja: i^)i: III. i. ez.). iDvábbá az Olaszországira! Í887 decz. 7-én kötött keivskedelmi és 
hajózási szerződésnek s a hozzá tartozó tarifáknak, pótczikknck, vámkartelnek és zárieg}TŐkönyvnek, vala- 
mint az ugyanazon napról kelt állategészséfni^vi egyezménynek beczikkeiyezésérölszolo 1888: XV. t. czikkei 
(a még halálvhan levő áilalegészségüuvi e^vezménv kivéteh'vei. pótolja: 1892: VI. l. ez.). 

(2) V. ö. Í881 : LVII. és LWIII. t. ez. 



1887 ; XLIL és XLIIL L ez. 



115 



XLO, TÖRVÉNY-CZIKK 

az 1888. év eiső negyedében viselendő közterhekről és fedezendő 

állami kladásokról/i) 

(Sientesitési nyert 1887. évi decxember 21-én. Kihirdettetett az «Orsiá|(os Tönénytár»-ban 1887. évi 

decxember 24-én.) 



1. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy 
a magyar korona országaiban jogér^ényes 
adókra és állami jövedékekre vonatkozó ösz- 
szes — jelenleg fennálló vagy ezental ho- 
zandó — törvényeket, azok időközben bekö- 
vetkezhető módosításainak űgyelembevételével, 
az 4888. év első negyedében érvényben tart- 
hassa, és az ezek alapján befolyó adókból és 
egyéb bevételekből az állami kiadásokat az 
alább következő szakaszokban meghatározott 
módon fedezhesse. 

^ §. A kiadási tételekre nézve az 1887. 
évi állami költségvetésről szóló Xll-ik törvény- 
czikk rendelkezési szolgálnak irányadóul, fel- 



hatalmaztatik azonban a kormány, hogy oly 
kiadásokat is fedezhessen ezen törvény érvény- 
ben léte alatt, melyek időközben alkotott 
knlön törvények vagy törvényes intézkedések 
folytán fedezendők. 

3. §. Az ezek folytán teendő kiadások az 
1888. évi költségvetés keretébe lesznek beil- 
lesztendők. 

4. §. Jelen törvény hatálya az 1888. évi 
államköltségvetésről szóló törvény éiell^elép- 
tével megszűnik. 

ö. §. Ezen törvény 1888. évi január 1-ón 
lép érvénybe s végrehajtásá\ a! a pénzügy- 
minister bizatik meg. 



XUn. TÖRVÉNY-CZIKK 

a Magyarország és Horvál-Szlavon-Dalmálországok közt, az 1880 : 
l.^\^ lörvényezikk értelmében létrefött pénzügyi egyezmény hatá- 
lyának meghosszabbitásáról.<2) 

(Szentesitést nyert 1887. é^i deczember 21-én. Kíliirdettelolt az «Orszij;(>s Tön'énytár«-ban 1K87. í'vj 

decxember 2i-€n.) 



1. §. Az 1880. évi LI\\ törvényczikk 2. §-ában 
megállapított határidő, valamint az idézett 
1.-CZ. 5. és G. §-ai szerint Horvát-Szlavon- 
országok önkormányzati beligazgatási költsé- 
j^einek fedezésére meghatározott százaléknak 
és évi átalánynak érvénye 1888-ik évi január 
1-től deczember végéig meghosszabbittatik. 



Az idézett törvényczikben foglalt többi 
határozatok jelen törvény által nem érintetnek. 

2. §. Ezen törvény 1888-ik évi jannár 1-én 
lép hatályba, s annak végrehajtásával a pénz- 
ugyminister bizatik meg. 



(i) Az 1888. évi államköllsé^etést, melynek életbeléptével a fönti törvény hatályát vesztelte, az 1888: 
M. u ez. tartalmazza. 

(2) Ez egyezmény hatályának további meghosszabbításáról v. ö. az 1888: XXXrV. t. czikket. A Magyar- 
orsiáír és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közi létrejött pénzügyi e.sr\'ezmény beezikkelyezéséről az 1889: 
XL t. ez. rendelkezik. 



116 1887 : XLIV. t. ez. A dohány jövedékről. 



XLIV. TÖRVÉNY-CZIKK 

a doháiiylövedéki törvények és törvényesitell szabályok némely 

intézkedéseinek módositásáróLd) 

(Sientesitést nyert 1887. é>i deczember 21-én. Kíhírdelieteit az tOrszigos Törvénytár*- bao 1887. évi 

deczerober 24-én.) 

1. §. Az 1868. é\i XIV. törvényczikk határozatai alapján megengedett 
saját használatra való dohánytermelés, valamint az ugyanezen t.-cz. 8. ^Pában 
felsorolt egyének állal eddig az 1876 : IV. t.-cz. 6. §-a értelmében élvezell 
azon kedvezmény, hogy dohánytermésükből a törvényszabta fogyasztási illeték 
lefizetése mellett fejenkint 10 kilogrammig dohányt visszatarthattak, meg- 
szüntettetik. 

Az, a ki a dohánytermésből valamit visszatart, a visszatartott mennyiség 
minden 500 grammja után jövedéki büntető eljárás utján 80 krnyi fogyasz- 
tási illeték és a fogyasztási illetéknek kétszeresétől négyszereséig terjedő 
pénzbüntetésben marasztalandó el ; és ha ez a termelő tudtával történik, a 
termelési engedély tőle elvonandó. 

Kivételesen érvényben tartatnak az 1876 : IV. t.-cz. 3. §-ának harmadik 
bekezdésében a volt határőrvidéken katonai rokkantaknak életfogytiglan 
nyújtott azon termelési engedélyek, melyek az 1873. évi október 1-ső napját 
megelőző időből keletkeznek. 

2, §. A dohánytermelés ezentúl, ha a termelő hiteles térképen a terület 
nagyságát nem igazolja, csak arra alkalmas, talajviz (földárja) által nem ve- 
szélyeztetett, egészen száraz, a termelésre kellőleg előkészitett, ellenőrzés 
czéljából mindenkor megközelithető, könnyen felmérhető oly földterületeken 
engedtetik meg, melyek gyártásra alkalmas, jó égésű anyagot szolgáltatnak. 
Annak megállapilása, hogy melyek a termelésre alkalmas területek, bizott- 
sági bejárás utján történik. 

L j termelőknek ezenkivül csak az esetre adható termelési engedély, ha 
kimutatják, ho^y megfelelő nagyságú, zárral és ha kivántatik ellenzárral el- 
láthaló száritó-pajtával és elegendő nagy külön simitó-helyiséggel bírnak, vagy 
ha arra kötelezik magukat, hogy a dohánytörésig szárító-pajtát és a simitásig 
külön simitó-helyiséget állilanak. kisebb termelők ily száritó-pajtát és külön 
simitó-helyiséget többen együtt is állithatnak fel. Hogy a száritó-pajta és kü- 
lön simitó-helyiség minden kat. hold után minő térfogattal birjon, azt a pénz- 
üjiyminister rendeletileg állapitja meg. 

Régi termelők az 1890. évi dohánytermelési engedély kérelmezése alkal- 
mával lesznek kötelesek kimutatni, hog>' ily száritá-pajlával és külön simitó- 
helyiséggel birnak. mert különben a termelésből kizárhatók. 



(i) V. ö. a dohányjövedékről szóló 1868: XIV. i. czíkket, továbbá az ennek és az érvényben levő dohány- 
jövedéki szabályok némely intézkedéseinek módosításáról szóló 1876: IV. t. czikket, 

A pénzügyi közigazgatás szervezetének változtatásáról szóló 1889: XXVIU. L ez. 2. §-a szerint a dohány- 
termelést és gyártást illető ügyekre nem terjed ki a pénzügyi igazgatóságok működése, de kiterjed — a 
törvény 7. §. z. cj, ej és f) p. szerint — a dohányelarusításVa, a jövedéki ellenőrzésre és a jövedéki bün- 
tető eljárásra, úgyszintén — a törvény 8. §. I. 5. d) p. értelmében — a bírságokban való elmarasztalásra. 

A dohánybe\állásnál alkalmazottak kéuzettségérőí v. ü. 1883: 1. t. ez. 19. §. A dohánygyártmány ok vám- 
kezelése tekintetében v. ö. az 188:^: XVI. t. czikklH> iktatott áialános vámtarifa VI.. VlII. és VL. czikket, 
to>ábbá if 1. és !2á. tarifaszámát. 



i887 ; XLIV. t ez. A dohány jövedékről 117 

Egy község határában lehetőleg csak vagy a kincstár számára, vagy |)edig 
csak a külkivitelre adható termelési engedély, kivéve azon esetet, ha a két- 
nemű termelés egészen elktilönitett külterületen történik ; ugyanazon ter- 
melő egy vagy egymással határos két különböző község határában a kincstár 
és kivitel részére semmi szin alatt sem kaphat termelési engedélyt. 

Dohányt legkésőbb csak június hó 30-ig szabad kiültetni. 

3. §. Á termelő köteles ugy a földterület előkészitése, valamint az elve- 
tendő mag, a palánták kiültetése, nemkülönben a simítás és csomózás tekin- 
tetében akképen eljárni, a mint azt a m. kir. pénzügyminister által kibocsá- 
tandó utasitás alapján az illetékes jövedéki hivatal dohányfajták szerint meg- 
határozza és kellő időben kihirdeti ; köteles továbbá a termelő a dohány- 
virágot, a magnevelésre szánt tőkék és kerti levelek kivételével, s azon leve- 
leket, melyek beérése már nem várható, letörni, s a kacshajtásokat is a törésijí 
mindig pontosan eltávolitani. 

Azon termelők, a kik dohány között a szabályokban tiltott veteményeket 
termelnek, kik a dohányt szabályellenesen kezelik, kik a növényágyi palán- 
táknak megsemmisítését július hó 5-ig elmulasztják, első izben 5-től 50 frtig 
terjedő pénzbüntetéssel sujtandók ; ismétlés esetén a termelésből kizárandók, 
azok pedig, a kik a dohányt a jövedék kárára csalárdul csomózzák és báloz- 
zák, és kik tartalomnélküíi, gyártásra előnynyel nem használható anyagot 
termelnek, a dohánytermelésből ki/árandók.^*^ 

4. §. Azon termelők, kik mások nevére kiállított eni^edély felhasználásával, 
vagy kik nem az engedélyben meghatározott területen ültetnek dohányt, ha 
különben jövedéki áthágás miatt a dohánytermeléstől eltiltva nincsenek, 
illetve nem oly területen ültettek, mely a termelésből ki van zárva, kik tehát 
a saját nevükre, illetve a beültetett területre is kaphattak volna engedélyt, 
10 frttól 100 frtig terjedhető pénzbüntetésben marasztalandók el a dohány- 
beváltó felügyelőség által, melynek határozata ellen 15 napalatta pénzügymi- 
nisterhez van felebbezésuek helye, ki a pénzbüntetésre nézve végérvényesen 
határoz. Azon termelők ellenben, kik saját nevükre, vagy a beültetett terü- 
letre termelési engedély jövedéki áthágás vagy az illető területnek a terme- 
lésből való kizárása miatt nem kaphattak volna, azonkívül, hogy a dohány- 
termésük megsemmisíttetik, jövedéki büntető eljárás utján az 1876. évi 
IV. törvén vczikk 13. §-ának határozmán vai szerint büntetendők és a terme- 
lésből mindenkorra kizárandók. 

Azon termelők, kik az engedélyezettnél nag>obb területen termelnek do- 
hányt, ha a beültetett terület az engedélyezett területet többel haladja meg, 
mint az 1876. évi I\'. törvényczikk 15. §-ában engedélyeztetik, szintén jöve- 
déki büntető eljárás utján az idézett törvényczikk 14. §-ában meghatározott 
pénzbüntetéssel fenyíttetnek és a termelésből kizárhatók. 

5. §. Az összes termelő körzetekben és határokban, azon községek kivé- 
telével, melyek finom és középfinom kerti leveleket termelnek, vagy házi 
kertekben különös, a dohánygyáitásra előnyösen használható, valamint 
burnótgyártásra alkalmas anyagot állítanak elő, ezentúl uj dohán)termelési 
engedélyek csak azoknak adhatók, kik e czélre legalább egy katastralis hold 
kiterjedésű, és lehetőleg szabályos alakú, könnyen felmérhető területet szán- 
nak. A területnek egy kat. holdig összefüggőnek kell lenni. 



íl)V. ö. 21. §. 3. p. 



1 18 1887 : XLIV, t ez, A dctiátiyjövedékről 

kivételesen: az i888-ik éwe meghagyható a termelési engedély azoknál 
is, kik most egy holdnál kisebb területre bírnak termelési engedélylyel. 

6. §. A ki termelésre engedélyt nyert, fel van jogositva dohánypalántákat 
e czélra különösen előkészített ágyakban nevelni, s a netalán általa nem 
szükségelt fenmaradó fölösleget más termelésre jogosultnak átengedni. 

Azok, kik dohánjt nem termelnek, de valamely termelési körzetben dohány- 
palántákat elárusitásra kivannak növeszteni, erre az engedélyt az illetékes 
dohánybeváltó felügyelőségtől megkaphatják, ha az 1868. évi XIV. t.-cz. 
4. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelnek és a palánták neve- 
lésére használandó ágyak fekvését és nagyságát pontosan megjelölő bejelen- 
téseiket a községi elöljáróság utján benyújtják. 

7. §. A dohánytermelésre és palánta-nevelésre való bejelentések beadá- 
sára véghaláridőúl a termelési évet megelőző deczember hó 31-ike sza- 
batik meg. 

A fentebbi határidőig a bejelentési iveknek megfelelő rovatai szabálysze- 
rüleg kitöltve, kis és nagyközségekben kizárólag csak a községi elöljáró- 
ságoknál, rendezett tanácsú és törvényhatósátii jog{ial felruházott városokban 
pedig a polgármesternél adandók be, később, vagy más helyen beadott beje- 
lentések feltétlenül elutasitandók. 

Kis- és nagyközségekben a községi elöljárók, rendezett tanácsú és törvény- 
hatósági joggal felruházott városokban pedig a polgármesterek kötelesek a 
hozzájuk beérkezett termelési bejelentéseket a tekintetben megvizsgálni, 
vájjon a jelen törvény által kivánt adatok fel vannak-e véve és hitelesek-e, 
nem fordul-e elő bennök oly földrészlet, mely tulajdonságánál fogva ezen 
törvény 2. §-a szerint a dohányültetésből kizáratott; kötelesek továbbá a hiá- 
nyosan kiállitott bejelentési íveknek kiegészítését eszközölni és az \gy átvizs- 
gált, illetőleg kiegészített, aláírásaikkal megerősített és a hivatalos pecséttel 
ellátott bejelentéseiket és pedig külön a kincstári, külön a külkivítelí dohány- 
termelésre és külön a palánta-nevelésre vonatkozókat, betüsoros jegyzék 
kíséretében minden hó végével, a deczember hóban beérkezetteket pedig 
legkésőbb január hó 4-éíg a dohánybeváltó-felügyelőséghez beküldeni. 

Ezen beküldés elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a bejelentések 
rosszhiszemű megváltoztatása, az azokban kivánt adatok kihagyása, vagy 
kitörlése, épen ugy mint valótlan adatok bizonyítása vagy felvétele 5 frttól 
100 írtig terjedő birsággal fog fenyíttetni. 

Ezen bírságok kiszanása és behajtása iránt 

a (IohánybeváItü-felugyelőségnek(* > 

a tényállást magában foglaló megkeresése folytán kis- és nagyközségekre 
nézve a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokra nézve az alispán, törvény- 
hatósági joggal felruházott városok alkalmazottaira nézve pedig a közigazga- 
tási bizottság intézkedik és II. fokban a pénzügyminísteríumhoz ugy^ a fél, 
valamint 

a dohánybeválló-hivalali felügyelőd) 

által is felebbezhető, még pedig az illető határozat kézhezvételétől számított 
45 nap alatt. 



(1} Ai 1889: XXVIII. i. ex. 48. §-ának 8. §. í. 5. aj p. értelmében a pénrög) igaxgalóság. 



iSSI : XLIV. t ez, A dohány jövedékről 119 

A megkereső dohánybeváló-felúg>előséggel és a féllel az I. fokú határozat 
azonnal kőzlendő/^^ 

8. §. A községi elöljáróknak, illetve polgármestereknek a fenti szakaszban 
reájok róU kötelességek pontos teljesítéséért a dohánybeváltó-felügyelőség 
részéről holdanként 20 krnyi jutalomdíj engedélyeztetik, melynek fele az en- 
gedélyezés után, fele pedig a beültetés után fizettetik ki. 

9. '§. A dohánytermelés, valamint a palánta-nevelés hivatalos ellenőrzés 
alatt áll, mely a dohánynyal beültetett területek felmérése, az ültetvények 
fejlődésének megfigyelése s a termés mennyiségének mep;állapitása által gya- 
koroltatik. 

Az ebbeli lelügjeleltel járó költségek megtérítéséül az 1868. évi Xl\'. t.-cz. 
S. §-ában minden katastralis hold után 1 frttal megállapított engedélyilleték 
ezennel 2 írtra s minden fél hold után 1 frtra emeltetik fel. Fél holdnál ki- 
sebb részletek fél holdnak, annál nagyobbak egész holdnak számitandók. 
A palánta-nevelésre kiadandó minden egyes engedély után az engedélyilleték 
2 frtban állapittatik meg. 

10. §. A területfelmérést az ültetés befejezése után a községi elöljáróság, 
illetve a polgármester egy kirendeltjének közreműködésével, a termelő vagy 
megbízottjának jelenlétében a pénzügyi közegek teljesilik. 

A községi elöljáróság, illetve polgármester kirendeltjének és a termelő vagy 
megbízottjának elmaradása a felmérést nein akadályozza.'-^ 

11. §. A várható dohánytermés a 10. ,^-han meghatározott közegek által 
és az ott emiitettek jelenlétében s ha az utóbbiak, ámbár kellőleg meg 
lettek hiva, meg nem jelennek, ezek nélkül is felvétel utján állapitta- 
tik meg. 

A pénzügyi hatóság fel van jogosítva, a termést zöld állapotban is felbe- 
csultetni, hogy abból a termés mennyiségére előlegesen is következtelés 
legyen vonható, köteles azonban a már felfűzött dohányt lehetőleg többször, 
mindenesetre azonban egyszer és pedig a törés befejezése és a zsinórokon 
vagy pálczákon levő levelek beszáradása után az egész termést száraz állapot- 
ban felvétetni. 

Minden termelő köteles maga vagy megbízottja által a zsinórok, esetleg 
pálczák hosszát és számát, valamint a lehullt, esetleg ponyván száritolt dohányt 
is a felvétel eszközlésére megjelenő pénzügyi közegnek szóval vagy írásban 
bevallani. 

A pénzügyi közeg a termelő összes dohánykészlelét megvizsgálja és meg- 
állapítja a zsinórok, esetleg pálczák számát, valamint próbamérlegelések alap- 
ján, a termesztett dohánynak súlyát fajtánként, levélminőségek szerint egész- 
ben, s ott, a hol a termelés részes kertészek által történik, kertészek szerint 
is elkülönítve. 

A dohánytermelésnek ez utón végleg megállapított mennyisége képezi a 
termelő által a kincstári raktárba beszállítandó mennyiséget és ez ugy a 
dohánytermelési kataszterbe, mint az engedélyívbe bejegyeztetik és a pénz- 
ügyi közeg, a községi kirendelt s a termelő vagy megbízottja által alá- 
iratik. 



(i) V. ö. alább 17. §., i\. §. utolsó bekezd. 
(2)V. ö. H.§ 



120 i887 : XLIV. t. ez, A doMny jövedékről. 

Azon termelő, ki a zsinórok felvételét helytelennek tartja, a felvétel ellen 
8 nap alatt a dohánybeváltó-felügyelőségnél panaszt emelhet/^^ 

12. §. Azon esetre, ha a pénzügyi közegek által eszközölt zöld felvételnél 
kipuhatolt termésmennyiség és a törés befejezése után száraz állapotban 
elrendelt felvételnél talált tennésmennyiség közt feltűnő kevesblet mutat- 
kozik, jogában áll a pénzügyi közegeknek a termelőt igazolásra felhivni, s a 
mennyiben az igazolást alaposnak nem találnák, ha megfelelő támpontok 
forognak fenn, jogában áll a dohánybeváltó-felügyelőségnek a tényleirás fel- 
vétele s a jövedéki büntető eljárás meginditása iránt intézkedni. 

Hasonló eljárás követendő, ha a törés utáni száraz felvétel és a beszállitotl, 
illetőleg a külkiviteli kereskedőnek átadott vagy külföldre kivitt dohány- 
mennyiség közt feltűnő kevesblet mutatkozik. 

13. §. A hatóság elleni erőszak bűntettét követi el, és a mennyiben 
súlyosabb beszámitás alá tartozó eset nem forog fenn, az 1878 : V. lörvény- 
czikk 165. §-a értelmében három évig terjedhető börtönnel büntetendő : a ki 
a dohánytermelés, kezelés vagy elárusitás ellenőrzésével megbízott pénzügyi 
vagy más hatósági közeget vagy kirendeltet a törvény vagy a hatóság meg- 
hagyásának végrehajtásában erőszak vagy >eszélyes fenyegetés által akadá- 
lyozza, vagy valamely intézkedésre kényszeriti, vagy pedig hivatalos eljárása 
alatt tettleg bántalmazza. 

Ugyanezen büntetés alkalmazandó, ha a cselekmény a fentebbi közegek 
védelmére rendelt vagy megjelent személyek ellen követtetik el. 

Horvát-Szlavonországokban ezen bűntettek (kihágások, vétségek) az ott 
ér\'ényben levő büntető törvények értelmében büntetendők. 

14. §. Az anya- ős csúcslevelek leszedése után a dohánytőkék azonnal és 
legkésőbb október hó 15-ik napjáig kiszántandók, vagy más utón eltávoli- 
tandók. 

A gazdászati viszonyok által indokolt folyamodványra olyan termelőknek, 
kiknél csempészet vagy helytelen kezelés soha nem tapasztaltatott, a pénz- 
ügyminister a téli legeltetésre külön engedélyt adhat. 

Sarjulevelek leszedése, oly esetekben, midőn az anyalevelek nem fejlőd- 
hettek (s az időjárás a sarjulevelek fejlődésére kedvező), oly termelőknek, 
kiknél csempészet vagy rossz kezelés soha nem tapasztaltatott, a pénzügy- 
minister által szabályrendeletileg megállapítandó eljárási módozat mellett 
megengedhető. 

A ki az ezen ^-ban foglalt rendelkezéseknek meg nem lelel, s a nélkül, 
hogy külön engedélyt kapott volna, a dohánytőkék eltávolítását elmulasztja 
vagy sarjuleveleket szed le, vagy végre a feltételeket, melyek mellett az enge- 
dély adatott, meg nem tartja, a dohánytermelésből kizárandó. 

15. §. A termelő dohányterméséből senkinek bármily czimen, bármely 
csekély mennyiséget sem engedhet át, hanem köteles a nyert egész termést 
a megállapított határidőben beváltás végett hiány nélkül a jövedéki raktárba 
beszállitani, illetőleg a tennelésre következő év január végéig engedélyezett 
dohánykiviteli kereskedőnek átadni, vagy saját teljesen biztos és a pénzügyi 
hatóság által ellenzárral ellátott raktárába beraktározni, vagy külföldre kis^l- 
litani. 



(i) V. ö. i<>. §. 



1887 : XLIV, t ez. A doliányjövedéhől. 121 

Azon termelő, ki bármi ezimeu, bármely csekély mennyiséget valakinek 
átenged és a nyert egész termést a megállapitott határidőben beváltás végett 
hiány nélkül a jövedéki raktárba be nem szállitja, illetve engedélyezett 
dohánykiviteH kereskedőnek a termelésre következő év január hó végéig ál 
nem adja, vagy saját teljesen biztos és a pénzügyi hatóság által ellenzárral 
ellátott raktárába be nem raktározz;^, vagy a termelésre következő év október 
hó végéig külföldre ki nem szállitja, azonkívül, hogy a dohánytermelésből 
mindenkorra kizáratik, az átengedett vagy be nem szállított, illetve külkivitelí 
kereskedőnek át nem adott vagy külföldre ki nem szállított dohánymennyiség 
minden 500 grammja után jövedéki büntető eljárás utján 80 krnyi fogyasz- 
tási illeték és a fogyasztási illetéknek kétszeresétől négyszereséig terjedő 
pénzbüntetésben marasztalandó el. 

Azon termelő, a ki külkivitelre termelt dohányát a termelésre következő 
év január hó végéig teljesen biztos és a pénzügyi hatóság által ellenzárral 
ellátott raktárba be nem raktározta, vagy engedélyezett dohánykiviteli keres- 
kedőnek át nem adja, a fenti büntetésen kivtil, átadás vagy be nem raktá- 
rozás elmulasztása miatt, a termelt egész mennyiség után minden hétre 
és annak minden niétennázsája után 1 forint pénzbüntetésben elmaraszta- 
landó. 

Ezen pénzbüntetést közigazgatási utón 

a dohánybeváltó-felügyelősége * > 

rója ki s a kirótt birság ellen 15 napon belül a pénzügyminislerhez \an fcl- 
folyamodásnak helye, ki arra nézve végérvényesen hatái*oz. 

Ugyancsak ezen pénzbüntetéssel büntetendő azon kűikiviteli kereskedő is, 
a ki az általa átvenni kötelezett dohánytermést, a termelőtől a termelésre 
következő év január hó végéig át nem veszi, illetőleg azt berakta rozásra el 
nem fogadja. 

A dohányjövedéki igazgatóság a dohány átadására, illetőleg átvételére kitű- 
zött határidőt, a félnek a határidő lejárta előtt legalább 8 nappal benyújtandó 
indokolt kérelmére meghosszabbithatja. 

16. §. A dohánytermelő nemcsak a 11. §-ban elrendelt hivatalos eljárás 
utján megállapitott és az engedélyivbe bejegyzett, hanem az egész dohány- 
termés mennyiségének hiány nélküli beszállitásáért feles kertészeivel együtt 
egyetemlegesen felelős. 

Azon feles kertész, a ki dohányjövedéki kihágás miatt elmarasztaltatott, az 
elmarasztalásról vett hivatalos értesülés után, a szerint, a mint ezt ezen érte- 
sítés a csempészet mértékéhez képest megállapítja, a dohánytermelő által, a 
dohánytermelési engedély különbeni elvonásának terhe alatt a szolgálatból 
azonnal vagy legkésőbb újévkor elbocsátandó.^^^ 

Az ezért elbocsátott kertész a dohánytermelőtől elbocsátása miatt semmi- 
nemű kártérítést nem követelhet. 

Ha a bejegyzett mennyiségnél kevesebb szállíttatik be, a hiány után 
kiszabható fogyasztási illeték és pénzbüntetés-összeg erejéig a beszállított 
dohánymennyiség beváltási ára biztosítékul visszatartható. 



(1) Az 1889:XXV1U. i. ez. 8. §. i. 5. aj pontja értelmében: a pénziigyígazgatósé$r. 

(2 V. ö. 1891 nov. 1-4. 83,0().'l sz. rend. a kincstári dohánytermelök feleskerlészeinek kijáró doliány- 
beTáltási árra vezetendő birói foglalások esetén követendő eljárás iránt az 1876. évi (i5,l(l9. sz. a. közzétett 
körrendelet egyik határozmányának megváltoztatása tárgyában (1891. R. T. 1673.). 



122 i8S7 : XLIV, t ez. A dohány jövedékről. 

A dohánykivitelí kereskedő is köleles a dohánybeváltó-felugjelőség előzetes 
megkeresése folytán a dohánytermelőnek a szerződésszerűen adott előlegen 
kivül még kijáró vételárból a megkeresésben kitett összeget a kincstár bizto- 
sítására visszatartani. 

17. §. Az ültetvények felmérésénél és a termés felvételénél, köteles a ter- 
melő személyesen megjelenni, vagy magát megbizott által képviseltetni, 
mert ennek elmulasztása esetén az eljáró közegek eljárása ellen kifogást nem 
lehet. 

Ha a már felvett és beszállitandó dohány a tulajdonos hibáján kivul csök- 
kentetnék, vagy pedig megsemmisíttetnék : köteles a termelő a károsítás 
napját, mivoltát és terjedelmét a dohánybeváltó-hivatalnak a községi elöl- 
járóság, illetve polgármester utján három nap alatt bejenteni. 

Ez utóbbi esetekben az engedélyivbe bejegyzett és beszállitandó termés- 
mennyiségnek helyesbítése, illetve annak meghatározása, vájjon és mily 
mérvben szállítható az le ? a megejtett beható vizsgálat eredményéhez képesig 
első sorban a dohánybeváltó-felügyelőséget, második sorban pedig a dohány- 
jövedéki központi igazgatóságot illeti. 

A községi elöljárók, illetve polgármesterek kötelesek a fentemiitett kár- 
esetekre vonatkozó bejelentéseket a dohánybeváltó hivatalhoz 48 óra alatt 
beterjeszteni. Ezen beterjesztés elmulasztása esetében a községi elöljárók, 
illetve polgármesterek a jelen törvény 7. §-a szerint büntetendők, ha pedig 
alapos gyanú van arra, hog}' csempészkedés esete forog fenn, az 1886: 
XXII. és XXIII. törvényczikkben megállapított eljárás szerint fegyelmi utón 
büntetendők. 

18. §. Az ültetvények felmérésénél, valamint a várható termés felvételénél 
követendő részletes eljárást a pénzug^minister által kiadandó utasítás szabá- 
lyozza. 

19. §. A/on községek elöljáróinak, illetve azon városok polgármestereinek 
kirendeltjei, melyekben dohány termeltetik, kötelesek a termelőkkel a beváltó 
bizottság előtt megjelenni, illetve a dohányszállitmányt a termelési helytől a 
beváltási állomásig, vagy a külkivíteli kereskedő által pénzügyi közeg ellen- 
öraése mellett történő átvételéig, csempészet, vagy elidegenítés megakadá- 
lyozása czéljából kisérni, a dohánybeváltás egész taitama alatt közreműködni 
és a beváltási ár megtörtént kifizetéséről a kellő elismervényt aláírni. 

Ezen eljárásokért a pénzügyminister által rendeleti utón meghatározott 
útiköltség és napidíjban részesülnek.^*^ 

20. §. A külkivítelre termelt dohány a külkivíteli kereskedő részére tör- 
tént átadás után is, egész a külföldre való szállításig, továbbra is hivatalos 
ellenőrzés alatt áll, és az erre vonatkozó ellenőrzési szabályok a pénzügy- 
minister által rendeleti utón fognak kiadatni. 

A külkivíteli kereskedő az általa átvett dohánynak ugyanazon mennyiségben 
külföldre való szállításáért az általa alkalmazottakkal egyetemlegesen felelős, 
és az általa átvett dohánymenyíségből a rendeleti utón megállapítandó súly- 
apadás levonása után hiányzó mennyiségnek minden 500 grammja után 
jövedéki büntető eljárás utján 80 krajczár fogyasztási illeték, és a fogpsz- 



(1) V. ö. i8})5 máj. 3. i-iMi. sz. pénzö^yniin. reiid. az adóhivataluk által tobh (iotiánybevéltó hivatal 
''9zérf kiutalványozott javadalmazásuk kölön kimutatása tárgyában (189Ö. R. T. I. 14o8.). 



1887 : XLIV, t ez, A dohányjávedékről, 123 

tási illetéknek kélszeresélől négyszereséig terjedő pénzbüntetésben marasz- 
talandó el. 

Azon külkiviteli kereskedő, a ki a rendeleti utón kiadandó ellenőrzési 
szabályokban foglalt határozmányokat meg nem tartja, vagy meg nem tar- 
latja, 50 forinttól 500 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, melyei 
közigazgatási oton 

a dohánybeváltó-felögyelöség^ i > 

állapit meg. Az ez által megállapított pénzbüntetés ellen 15 nap alatt a 
pénzugyministerhez van felfolyamodásnak helye, ki arra nézve végérvénye- 
sen határoz. Ha ezen kihágást a külkiviteli kereskedő maga, vag)' az ő tudtá- 
val alkalmazottja követi el, a fennebb emiitett pénzbüntetésen kívül külkivi- 
teli kereskedési engedélyét is elveszti. 

21. §. kis- és nagyközségekben a községi elöljáróság, rendezett tanácsú 
és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármesterek kötelesek 
felvigyázni arra : 

1. hogy a község, illetve város határában engedély nélkül dohány ne ültet- 
tessék ; 

!^. hogy az egyes termelők által dohányültetésre csak az engedélyezett 
területek és csak azon földrészletek használtassanak, melyekre az engedély 
szól; 

3. hogy oly talajok, melyek a jelen törvény 3. §-a szerint a dohányterme- 
lésből kizárattak, dohánymüvelés alá ne kerüljenek ; 

4. hogy gabona-nemüek és repcze tarlójába ugyanazon évben dohány ne 
ültettessék ; 

5. hogy a községben dohánycsempészel, akár leveles, akár vágott dohány- 
nak, akár pedig a magyar korona országainak gyáraiból vag\' raktáraiból 
nem származó gyártmányoknak házalás vagy nyilvános vásáron való eladása 
által, vagy bármely más módon ne űzessék ; 

6. hogy csempészet czéljából a község határából dohány el ne hurczoltas- 
sék, továbbá, hogy más községekből elcsempészett dohány a község határán 
való átszállításánál segédeszközeivel együtt letartóztassék. 

A községi elöljáróságok, illetve polgármesterek kötelesek a fentebbi pon- 
tokban felsorolt, bármikor észrevett kihágásokat a jelen törvény 7. §-ában 
megszabott birság terhe alatt, a csempészet tárgyát képező dohánynak vagy 
dohánygyártmányoknak lefoglalása mellett, a pénzügyőrségnek azonnal tud- 
tára adni, és azonkivül a csempészet megakadályozására, ha szükséges, a 
csendőrséget is igénybe venni. 

22. §. Kis- és nagyközségekben a főszolgabirák és azok tiszti személyzete, 
rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a 
polgármesterek és azok tiszti személyzete, valamint a csendőrség, és a fővá- 
rosban a m. kir. államrendőrség is kötelesek a csempészel minden nemének 
megakadályozása körül nemcsak közreműködni, hanem a tettesek kinyomo- 
zása, elfogatása, a csempészel tárgyainak és segédeszközeinek lefoglalása 
által közvetlenül is a csempészet elfojtásában eljárni. 

Minő esetekben tartozik a csendőrség önállóan eljárni, a kiadandó utasí- 
tásban fog megállapittatni. 



(1) Ar i889: XXVUI. l. ez. 8. §. I. 5. a) p. érielmében: a pénrüirjigazgatósiíf. 



124 i887 : XLIV. U ez, A dohány jövedékről. 

A feljelentő a feljelentett vagy felfedezett kihágási esetek után befoht 
bírságokból a szabályszerű feljelentési s (ettenérésí jutalékra ígénynyel bír. 

A csendőrség tagjai ezen igényöket törvényes felsőbbségök utján érvénye- 
sithetik. 

A szolgabirák és azok tiszti személyzetének, a rendezett tanácsú, valamint 
a törvényhatósági joggal felruházott városok polgármesterei és azok tiszti 
személyzetének, ezen szakaszban megszabott kötelességek körüli minden 
mulasztása, a pénzügyi hatóság megkeresése folytán, az 1886. évi XXII. és 
XXIII. törvényczikkben megállapított eljárás szerint fegyelmi utón bünte- 
tendő ; a csendőrség és a fővárosi államrendőrség mulasztása pedig illetékes 
megfenyités végett előljáró hatóságuknak bejelenlendő.^^^ 

23. §. A magy. kir. postánál, továbbá az állami és magánvasutaknál, úgy- 
szintén a gőzhajózási társulatoknál alkalmazottak kötelesek, minden tudo- 
másukra jutott csempészetet azonnal feljelenteni, s a mennyiben a magyar 
korona országainak gyáraiból vagy raktáraiból nem származó dohánynak 
vagy dohánygyártmánynak forgalomba hozataláról tudomással bir\'a, azt fel 
nem jelentenék, első esetben 10 frttól 500 forintig terjedő birsággal, ismét- 
lés esetében pedig azon felül még állomásukról való elbocsátással bünte- 
tendők. 

A birságot közigazgatási utón 

a dohánybeváltó-felügy4dség<2) 

állapítja meg, melynek határozata ellen 15 nap alatt a pénzügyministerhez 
van felebbezésnek helye, ki arra nézve végérvényesen határoz. — Az elbo- 
csátási határozat kimondására az illetők fegyelmi hatósága illetékes. 

A feljelentők a feljelenlelt vagy felfedezett kihágási esetek után befolyt 
bírságokból a szabályszerű feljelentési s tettenérési jutalékra igénynyel 
bírnak. 

24. §. Vendéglősök, korcsmárosok, kávéház és minden más nyilvános 
helyek tulajdonosai, valamint a hajós-kapitányok is 50 frttól 500 frtig terjed- 
hető pénzbüntetés terhe alatt felelősek azérl. hogy üzletük helyiségeiben, 
illetőleg hajóikon akár alkalmazottjaik, akár pedig idegenek állal nem a 
magyar korona országainak gyáraiból vagy raktáraiból származó dohány, 
vagy dohánygyártmány másoknak el ne árusittassék. 

ismétlés esetén, a fentebb említetlek, ha az elárusitásról tudomásuk volt, 
ezen pénzbüntetésen kívül, egy hónapig terjedő elzárással (fogságbüntetéssel) 
is fenyíthelők. 

Ezen büntetések jövedéki büntető eljárás utján állapittatnak meg. 

25. §. A jövedéki hatóság engedélye nélkül kizárólag a dohány iparszerü 
gyártásához szolgáló gépeknek, szerszámoknak és eszközöknek birtoklása, 
előállítása, árubabocsátása vagy külföldről való behozatala tilos. 

26. §. A dohánynak élvezetre való készítése, — a mennyiben jelen tör- 
vény és az azzal fentartott szabályok kivételt nem engednek, — kizárólag az 
állam gyáraínak van fentartva. 

Tilos tehát dohányt íparszerüleg, vagy egváltalában mások részére díjazás- 
ért feldolgozni (gyártani). 

(1) A föszoljrabÍRÍk, szülgabirák és a közséfri (városi) közcfrek küielessé^eiről az 1887: XLIV. t. ez. meg- 
tartásának ellenőrzése körQl v. ö. 1889:XXVlfr. t. ez. U. §. II. ej p. 
^2j Az 1889: XXVIII. t. ez. 8. §-ának I. 5. aj p. értelmében: a pénzügyigazgatóság. 



Í8S7 : XLV. t. ez, A bélyeg- és illetékek tárgyában. 125 

Tilos az illetékes hatóság engedélye nélkül oly eszközöket és szerszámokat 
birlalni, elfiállitaní, vagy külföldről behozni, melyek kizárólag a doháay fel- 
dolgozására szolgálnak. 

27. §. Tilos továbbá a kincstár által dohánygyártmányainak csomagolá- 
sára, felszerelésére és a szivarkák készitésére használt nyomtatványoknak 
és hüvelyeknek utánzása, valamint ily utánzott nyomtatványok és hüvelyek- 
nek külföldről való behozatala, birtoklása, áruba-bocsátása és felhaszná- 
lása is. 

Továbbá tilos szivarkáknak bármily módoni dijazás mellett, vagy eladás 
végett mások részére való készitése avagy készíttetése. 

28. §. Ezen tilalmaknak áthágói a bűntárgynak elkobzása mellett jövedéki 
büntető eljárás utján 50 frltól 1000 frtig terjedő pénzbüntetéssel rovan- 
dók meg. 

Mindazon egyének, kik a jelen törvény kihirdetése után három hónap 
leteltével a 25. és 26. §-ban említett tárgyak birtokában találtatnak, a bűn- 
tárgynak elkobzása mellett a fennebb meghatározott pénzbüntetés súlya alá 
is esnek. 

29. §. A magyar korona országainak raktáraiból származó dohánygyárt- 
mányoknak tilos módon történő forgalomba hozatala, az 4876. évi IV. tör- 
vényczikk 11. §. 6) pontjában megszabott fogyasztási illetéknek alapul vétele 
mellett, a most idézett törvény 17. §. a) pontja szerint büntetendő. 

30. )(. Az 1868. évi XIV. és az 1876. évi IV. törvényczikknek, valamint 
az azok alapján érvényben levő szabályoknak mindazon rendeletei, melyek 
a jelen törvény által meg nem változlatnak, továbbra is érvényben ha- 
tatnak. 

31. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügy minister bizatik meg, a ki 
Magyarországra nézve a belügyministerrel s Horvát-Szlavonországokra nézve 
a bánnal egyetértőleg jár el.^*^ 



XLV. TÖRVÉNY-CZIKK 

a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és törvényesített sza- 
bályok némely határozatainak módosításáról.^^) 

(SzenU^sitést nyert 1887. e\i deczember 21-én. Kihirdettetett az «Orszá)?os Tönénytáro-ban 1887. évi 

deczember !34-én.) 

1. §. Az ingatlanok átruházásánál, illetve azok telekkönyvi átíratásánál az 
előbbi birtokváltozás kisebb-nagyobb közelsége alapján jelenleg érvényben 



♦ 1) E u rzikk végrehajtása tárgyában v. ö. 1887 decz. 31. 7i,090. sz. pénzügymin. rend. (1887. R. T. 
2317.) és 1888jan. 15. 2(WÖ. B. sz. bel- és pénzügyminiszteri rend. (1888. R. T. 49.). V. ö. més: 
1892 márcz. \i. 2tí21. sz pénzügymin. rend. a dohánygvártmányoknak ünnepeken és vgsámapokon vaJÍ6 
eladására vonatkozó határozmányok módosítása tárgyában (1892. R. T. 1097.); továbbá 1870 Jun. 22. 
24J43. sz, pénzügymin. rend. a csempészkedést feljeientSk jutalmazása tárgyában (1870. R. T. 269.); 
1879 jan. 24. 32,2^. sz. pénzügymin. rend. a dohánytermelési engedélyeknek a törvényszabta időben való 
elintézése tárgyában (1879. R. T. 331.); 1882 aug.24. 22,501. sz. pénzügymin. rend. a jövedéki vizsgálat 
alá kerfilt dohánytermelöknek a dohánytermeléstől kizárása tárgyában (1882. R. T. 1232.); 1887 jan. 31. 
3376. sz. közmunka- és közlek. min. rend. a dohány- és szivarküidemények kezelése tárgyában (1887. 
H. T. 25±); 1888 okt. 29. 39,606. sz. igazságOgym. rend. a jövedéki kihágási ügyekben lefoglalt dohány 
^agy dohánygyártmány értékének kiszámítása (1888. R. T. 2055.). 

(i) K tőrvényt megelőzően a bélyegek, illetékek és díjak tárgyában rendelkeztek: az 1868: XXm., 1860: 



126 1887 : XLV, t ez, A bélyeg- és illetékek tárgy ábav. 

levő illctékmérséklés a 4Vio százaléki illetékre nézve átalában hatályoD 
kivül teletik, az l^/io és IVioo/o illetékekre nézve pedig továbbra csak azon 
vagyonátruházásoknál marad érvényben, a melyek : 

a) szülök és törvényes (lörvényesitetl) gyermekek vagy unokák, úgyszintén 
az anya és törvénytelen gyermekei és unokái, valamint átalában az egyenes 
ágbeli rokonok között ; 
* b) szülők és vő vagy meny : 

c) házastársak között fordulnak elő. 

2. §. Az 1868. évi XXIII. t.-cz. 8. és 9. M, az 1873. évi IX. t.-K5z. 13. 
§-a, az 1881. évi XXVI. t.-cz. 23. §-a, valamint a bélyeg- és illetékszabályok 
64., 65., 66.. 67., 68. és 74. §-ai hatályon kivül tétetnek és azok helyébe 
az alább következő 3., 4. és o. .^-okban foglalt határozatok lépnek életbe. 

3. §. Az illeték kiszabásánál az ingatlan értékének vétetik : 

1 . adás-vevéseknél, ideértve a birói árveréseket is, a vételár az elvállalt 
mellékes szolgáltatások értékével egyúii ; 

2. a szerzés egyéb nemeinél : 

a) jogügyleteknél a szerződésben kitüntetett, vagy annak megállapodásai- 
ból kiderített, — hagyatékoknál a hagyatéki eljárás folyamán eszközöli lel- 
tározás alkalmával felvett becsérték : 

b) az előbbi pontban meghatározott érték hiányában az illetékkötelezett 
felek részéről bevallott becsérték. 



XVLés.XVII., 1870: LVm.. i87i:LXin., 1873: IX., i874: XXXVIL, i875: XVI. és XXV., 188i:XXVI.. 
XXVH. és XXXIV.. 1883: VnM. rzikkek; az 1887: XLV. i. rz. mej^alkoUsa óta pedig az 189i: XXM. 
t. czikk (L. ezeknek bő jelzeteit). Az ezen t. czikkek kapcsán felsorolt rendelkezéseken felül 1. méfi 

1873 decz. 10. 48,786/111. sz. honv. min. n>nd. a személyi iifn^eket tartalmazó bélycgtelen beadványok 
visszautasítása, illeiőle;; megleletezése tárgyában (1873. R. T. 738.); 1875 ápr. 13. 54d2. sz. közmaoka- és 
közi. min. rend. az építkezéseknél előfordnló okiratok bélye^ezéséről (1875. n. T. 98.); (16,288/1870. sz. 
pénzQgymin. rend. a peres eljárás folyamában beadott végrehajtási kérvények alapján a polg. bíróság hiva- 
tak)s megkeresésére foganatosítandó bekebelezések ntán járó bejeg^-zési illetékeknek mikénti lerovása tár- 
gyában (1877. R. T. 113.); 1878 ian. 6. 1564/114. sz. pénzüg\'min. rend. a naptárak bélvegének ellenőr- 
zése tárgyában (1878. R. T. 16.); 1883 jnn. 21. 14,760. sz. vallás- és közokt. min. rend. a'családi értesítők 
után járó bélyegilleték lerovása tárgyában (1883. R. T. 1353.); 1886jun. 10. 16,242/X. sz. honv. min. 
rend. a csapatgyakorlatok alkalmával okozott mezei károkért íizeK'ndő térítések nyugtáinak bélyegmentes- 
sége tárg\ában'(1886. R. T.443.): 1887 derz. 24. 56.760. sz. pénzOgyniin. rend. az öt napi érvényességpi 
bíró határátkelési igazolványok bélyegmentes kiállítása tárgyában (1887. R. T. 2487.); 1893 márcz. iTi. 
53,177/92. sz. pénzügymin. rend. a bányászati és iparvállalatok által a munkásainak és alkalmazottainak 
kiszolgáltatandó élelmezési czikkek liejegyzésére szolgáló könyvecskék bélvegkötelezettsége tárgyában (1893. 
R. T. 562.); 1893 ápr. 22. 26,406. sz. pénzugymin. rend. a magyar állami czímerek használatáért való 
folyamodványok bélyegilletéke tár;ryában (1893. R. T. 946.); 1893 szept. 4. 61,309. sz. pénzögymin. rend. 
a hirlapi beiktatási bélyegilleléknekkésodelmi kamat kötelezettsége tárgyában (1893. R. T. 2419.). 

V. ö. még 1893 ápr. 26. 1033. sz. pénzügymín. rend. az 1788. átalános harminczadrend tartás 6. és 
1842. harminczadhivatalí utasítás 4. része közöltetik (1893. R. T. 2231.); 1878 ápr. 10. 18.525. sz. pénz- 
ügymin. rend. a jövedéki kihágással vádolt katonai egyénekre jogereiüleg rótt fogságbüntetéseknek katonai 
fogházakban leendő végrehajtása tárg>'ában (1878. R. T. 214.); 1890 oki. 14. 91,6U. sz. pénzügymin. 
rend. a számlaüriapoknak dombomyomásu bélyegzéssel való ellálhatása tárgyában (1890 n. T. 1782.); 
1892 aug. 31. 95,261/1891. sz. pénzügy min. reiid. az államkincstár és magán^lek közt kötött és fokozatos 
bélyegilleték alá tartozó jogügyletekről Két vagv több példányban kiállított szerződések után járó bél veg- 
illeték tárgyában M892. R. T. 1953.); 1892 nov. 27. 73,521. sz. pénzügvmin. rend. az építkezési enge- 
délyek iránti kérvények, ezek mellékletei, valamint az ilyen kérvények folytán megtartott szemléről szóló 
Jegyzőkön>'vek és jelentések bélyegkötelezettsége tárgyában (1892. R. T. 3430.); 1894 jan. 25. 2187. sz. 
igazs. min. rend. a bélyegróljeg\ zés tárgyában (1894. R. T. I. 59.); 1894 márcz. 20. 10,709. sz. igazs. 
min. rend. a kölcsönző pénzintézet által a jelzálogkölcsönök törlesztési részleteinek és kamatainak fölvételéről 
kiállított nyugták után járó bélyegílleték közvetlen befizetése tárgyában (1894. R.T. 1.472.); ugyané tárgy- 
ban 1. a pénzügyminiszter 1893 decz. 6. 48,532/1893. sz. rend. (1894. R. T. I. 249.) és ugyanannak mi 
jul. 7. 3ll53. sz. rend. (1894. R. T. f. 1094.); 1894 jul. 26. 28,838. sz. igazs. min. rend. a bélyegmen- 
tesség okának kitüntetéséről a bűnügyekben kiállított vétbizonyítványokon (nyugtákon) (1894. R. T. II. 
397.); 1891 aug. 19. 88,156. sz. pénzügymin. rend. a bélyeg- és illetékek elévülésének hivattlból való meg- 
rig>elése tárgyában (1894. R. T. 11. 534.); 1894 okt. 9. 34,806. sz. igazs. min. rend. a vált^ és a keres- 
kedelmi óvásokén járó bélyegílleték lerovásának biztosítása tárgyában (1894. R. T. 11. 410.). 



Í887 : XLV. t, ez. A bélyeg- és illetékek tárgyában. 127 

Az 1. és 2. pontban meghatározott értékek azonban csak azon esetben 
vehetők az illetékkiszabás alapösszegéül, ha azok a következő 4. §-ban meg- 
állapított törvényszerű legkisebb értéknél nem csekélyebbek, különben kivétel 
nélkül ezen törvényszerű legkisebb érték alapul vétele mellett szabandó ki 
az illeték. Tgyancsak a törvényszerű legkisebb érték alapján szabatik ki az 
illeték akkor is, ha a 2-ik pontban felsorolt becsértékek közül egyik sem áll 
rendelkezésre. 

Viszont, ha különböző becsértékek forognak fenn, ezek közül mindig a 
nagyobb veendő a kiszabás alapjául, tekintet nélkül arra, hogy esetleg már a 
kisebb másik becsérték is meghaladja-e a törvényszerű legkisebb értéket.^*' 

4. §. A törvényszerű legkisebb érték, melyen alul az illetékkiszabás ala|)- 
jául szolgáló érték összegét az előző 3-ik §. rendelkezéséhez képest nem sza- 
bad felvenni : 

1. a földbirtoknál, az 1881 : XL. t. ez. értelmében megállapitott katasteri 
tiszta jövedelemnek húszszoros összege ; azonban oly földbirtoknál, mely 
valamely vizszabályozó vagy ármentesitő társulat kötelékébe tartozó község 
árterében fekszik, a tiszta jövedelemből a szabályszerű módon megállapitott 
vízszabályozási járulék levonásba hozandó, ha csak ez a költség az 1881. évi 
XLll. t. ez. 7., 14. és 15. §-ai értelmében a katasleri tiszta jövedelem meg- 
állapításánál már figyelembe nem vétetett. 

2. A házbéradó alá tartozó házaknál a megelőző évben a házbéradó alap- 
jául vett liszta jövedelemnek : 

a) Budapest fő^ árosában tizenhatszoros összege ; 

b) Budapest főváros ó-budai részében, valamint az 1868. évi XXII. t. ez. 
4. §-a értelmében az általános házbéradó alá tartozó városokban és közsé- 
gekben tizenötszörös összege ; 

c) másutt tizenkétszeres összege : 

3. A házosztályadó alá tartozó házaknál a megelőző évre kivetett házosz- 
tályadónak a földtehermentesitési járulékkal együtt, hatvanszoros összege. 

4. A részben házbéradó, részben házosztályadó alá tartozó házaknál, a :2. 
és 3. pont szerint meghatározandó értékek együttes összege. 

5. A királyi kisebb haszonvételeknél az 1875. évi XXII. t. ez. értelmében 
a járadékadó alapjául vett jövedelemnek tizenötszörös összege. 

Ha az 1 — 5. pont alatt felsorolt ingatlanok, illetve dologi jogosítványok 
bármely természetű vagy terjedelmű kapcsolat folytán együttesen ruháztat- 
nak át, az átruházott vagyonnemek mindegyikére nézve külön-külön meg- 
állapítandó törvényszerű legkisebb értéknek együttes összege képezi azt a 
legkisebb élteket, melytől az illeték kiszabásánál eltérni nem szabad, hacsak 
a 3. §. szerint megállapitott vételár, vagy becsérték azt felül nem múlja. 

Azonban az együttes átruházás tárgyát képező ingatlanok, vagy dologi 
jogosítványok összértékének meghatározásánál nincsen helye annak, hogy 
az egyes vagyonnemek, illetve vagyonrészek, majd a törvényszerű legkisebb 
érték, majd a meglevő vételár vagy becsérték alapján értékeltessenek, hanem 
az egyik vagy másik értékelési alap alkalmazása mellett kell meghatározni 
azt a nagyobb összértéket, mely az előző pontban foglalt határozmányokhoz 
képest az illetékkiszabás alapjául veendő. 



(i)V. Ö.4. §. 



128 i887 ; XLV. t ez, A bélyeg- és illetékek tárgyában. 

Az előző 3-ik és a jelen szakasz rendelkezésének megfelelőié^ az 1881. évi 
XXXIV. t. ez. 8. §-ának b) pontjában említett adóbizonylatok helyett oly bizo- 
nyítványok állítandók ki, melyekben a földbirtokra, a házbéradó alá tartozó 
házakra és a királyi kisebb haszonvételekre nézve a megfelelő adó alapjául 
szolgáló és a jelen szakasz 1., 2. és 5. pontjaiban meghatározott tiszta jöve- 
delem van kimutatva.^*^ 

5. §. Az illeték-egyenérték alá eső föld- és házbirtok, továbbá királyi 
kisebb haszonvételek értékéül, a jelen törvény 4. §-ában megállapított érték- 
összegek veendők, s az emiitett vagyontól járó illeték-egyenérték az 1881. évi 
XXXIV. t. ez. 25. §-ában körülirt eljárás mellett 1888-ik évi január 1-től 
kezdve ezen értékek alapul vétele mellett fizetendő. 

Az 1881 : XXVI. t. ez. 25. §-ában érintett tudományos intézetek és közlan- 
intézetek ingatlan javainak ezen értékelésénél az előző 4. §-ban meghatáro- 
zott tiszta jövedelem, a földadó alá tartozó ingatlanoknál a katasteri tiszta 
jövedelem húszszorosa helyett annak tizenkilenczszeres összegével, házbér- 
adó alá tartozó ingatlanoknál pedig a házbéradó alapjául vett tiszta jövede- 
lemnek : 

a) Rudapesten tizenhatszoros összege helyett, annak tizenötszörösével ; 

h) általános házbéradó alá eső helyeken tizenötszörös összege helyett, 
annak tizeunégyszeresével ; 

c) másutt tizenkétszeres összege helyett, annak tizenegyszeres összegével 
számitandó. 

Az illetékköteles ingó vagyon értéke a fél bevallása vagy szükség esetében 
hivatalos utón beszerzendő adatok alapján határoztatik meg.^^^ 

6. §. Az 1881. évi XXVI. t. ez. 26. §-a következőkép módosfttatik: 
Midőn az illeték-egyenérték alá eső jogi személy, az 1881 : XXVI. t. ez. 

22. §-a c) pontjában emiitett vállalatok kivételével, az év folyama alatt vissz- 
teher mellett kötött jogügylet alapján valamely ingatlan bíitokába lép, ez 
utóbbira nézve köteles az illeték-egyenértéket, a szerzés időpontjától kezdve 
fizetni. 

Ha pedig valamely ingatlan vagyon az illeték-egjenérték fizetésére kötelezett 
jogi személy részéről magánfélre átruháztatik, az előirt illeték-egyenérték az 
átruházás napjától töröltetik. 

De viszont a szerződő magánfelekre nézve a visszteher mellett létrejött ily 
átruházások tekintetében, — a birói árverések kivételével — azok az illetéki 
szabályok alkalmazandók, melyek az illetékmentes és illetékkötelezett felek 
közt előforduló átruházásokra érvénvben vannak. 

Ha valamely injíatlan átruházásánál érdekelt mindkét fél illeték-egyenérték 



[i.) K §-nuk a iníiiimalis értékelésre vonalkozó rendelkezései nem alkalmazandók uly szSloterQlel^k á(- 
niházásánái, melyek annyim elpiisziiiltak. hogy parlagon lieTernek és más mivelésí ág szerint nem hasz- 
nálhatók: 1891: I. t. ez. 8. §. V. ö. 1887 decz. 'ii.}. 7á,í>27. sz. pénziígvmin. rend. a#értékbizonvlatok 
kiállítása és a marhalevelek után járó bélyegilleték tárgyában (1887. R. t. 2513.). V. ö. mé^: 1891 ibitrrz. 
Í5. i(>.438. sz. pénzüg}-min. rend. az illetékhátralékok telekkönyvi biztosítása s a befizetett illetékek telek- 
könyvi törlése köriili eljárás szabályozása tárgyában (1891. K. T. -iofS.); 1894 ápr. 1B. 14.792. sz. 
pénzfigymin. rend. a kir. közjegyzők közbenjárásával ingatlanok iránt kötött jogügyleteknek illetékkiszabás 
végett való bejelentésénél bemutatandó adó- és értékbizonylatok beszerzése tárgyában H894. R. T. I. 579.). 

K §. mikénti alkalmazása iránta hagyatéki ingatlanok legkisebb értékének megállapitisáDál v. ö. 1891 
márcz. 2. 8271. sz. pénzügvmin. rend. (1891. R. T. 184.). 

(2) V. ö. 1893 jun. 20. 39.065. sz. penzűgymin. rend. az illeték ménére beíolyással bíró népesség meg- 
állapítása tárgyában (1893. R. T. 1793.); 1877 15,234. sz. pénziig\'min. rend. a csereu|ylel«k iltetékezé- 
sérül akkor, ha az efi^ik ingatlan mag}'ar, a másik osztrák területen van (1877. R. T. 110.). 



i887 : XLV. t ez, A bélyeg- és illetékek tárgyában. 129 

alá tartozik, akkor a rendes vagyonátruházási illeték mellőzésével, csupán az 
átruházás tárgyától járó illeték-egyenérték Írandó át az uj szerző terhére. 

Végre, ha az 1881 : XXVI. t. ez. 22. §-ának c) pontjában emiitett társula- 
tok akár visszteher mellett, akár a nélkül szereznek az illeték-egyenérték alá 
eső ingatlanokat, vagy ha az illeték-egyenérték alá tartozó más jogi személy, 
örökösödés vagy ajándék ezimén ingó vagy ingatlan vagyont szerez, a szer- 
zés időpontjától kezdve csak az esetben köteles az illeték-egyenértéket fizetni, 
ha törvényszerű illetékmentesség esete forog fenn, ellenben, ha törvényszerű 
illetékmentesség esete nem forog fenn, a szabályszerű teljes illeték fizetendő, 
s az illeték-egyenérték fizetése csak a szerzés idejét követő 10-ik év letelté- 
vel veszi kezdetét.^*^ 

7. §. Az 1881. évi XXVI. t. ez. 27. Jj-a a következőkép módosittatik : 

Az illeték-egyenérték rendszerint az illetékköteles vagyonélvezetére jogo- 
sitott személy által saját haszonélvezetének tartamához képest fizetendő. 

Ha azonban az illeték-egyenérték viselését a tulajdonos jogi személy ma- 
gára vállalta, — vagy azt illetékes felsőbb hatóságának reá nézve kgtelező 
erővel biró intézkedése folytán viselni tartozik, — akkor a fizetési kötelezett- 
ség első sorban a tulajdonos jogi személyt terheli. 

Az illetékköteles vagyon jövedelme a folyó illeték-egyenértéki tartozásért 
feltétlenül kezeskedik ; az annak élvezetére jogositott személyre nézve be- 
állott változáskor netán törlesztetlenül maradt tartozásért azonban csak any- 
nyiban kezeskedik, a mennyiben ez nem képez a folyó évet megelőző két 
évnél régibb hátralékot.^^^ 

8. S. Az illeték-egyenérték 1 888. évtől kezdve tíz évre való érvénynyel 
szabatik ki. 

Az illeték-egyenérték érvényessége tekintetében 1888 január l-jével meg- 
kezdett első évtizednek, valamint minden későbbi évtizednek leteltétől szá- 
mított 90 nap alatt szabadságában áll az illetékkötelezett félnek uj bevallást 
benyújtani s annak alapján a terhére előírásban levő illeték-egyenérték 
helyesbítését kérelmezni. 

Viszont a kincstár is jogosítva van minden évtized kezdetével akár egyes 
illetékkötelezeti jogi személyekre nézve, akár általánosságban uj bevallást 
elrendelni. 

Ha az illetékköteles fél a fentebb megállapított 90 nap alatt ujabb bevallást 
nem nyújt be, akkor az évtized végével terhére előírásban álló illeték-egyen- 
érték folytatólag további tíz évre érvényben marad. 

A kivetett illeték-egyenérték jogossága és helyessége ellen az illetékköteles 
fél az 1881. évi XXXIV. t. ez. 29 — 36. §-áiban meghatározott jogorvoslatok- 
kal élhet. 

A felebbezési orvoslatok kimerítése vagy azok ehnulasztása folytán jóg- 



ii) V. ö. 1887 febr. 15. 4:24i. sz. igazs. min. rend. az iUelékkiszabásí adatok lönénvszerű közlésének 
eimnlasztásából származó vagyoni felelősséf? tárgyában (1887. U. T. 3:22.); 1893 máj. ^. 36.796. sz. bel- 
ii^min. rend. a községek és rendezett laoácsu városok által kötött lörvény hatósági jóváhagyás alá tartozó 
jogügyleteknek illetékkiszabás végett való bejelentése tárgyában (1893. K. T. 1698.). 

sl}V. ö. 1889 jan. ± 19,897/1888. sz. pénzü^min. rend. az illetékeknek tárgyi kezesség alamán, 111. a 
tárgy tényleges Birtokosával szemben való érvényesítése tárgyában (1889. R. T. 84.). V. ö. 1889 febr. 3. 
7i,(H)6/1888. sz. pénzügy m. rend. az illetéknek készpénzb. időszakonk. fizetésére kötelezeti részr. tárgv. 
intézetek, vállalatoK, egvTetek stb. iránvában érvényesítendő pótilletékek növelésbe vétele körül követendő 
fl)irás (1889. R. T. 22^.). 

Magyar Törvénytár. 1887—1888. d 



130 1887 : XLV. t ez, A bélyeg- és iUetékek tárgyában. 

érvényessé váll illelék-e^yenérték változatlanul fcnmarad egész tiz évi idő- 
tartam alatt. 

9. §. Oly esetekben, midőn a tiz évi időtartam közben valamely uj illeték- 
köteles jogi személy keletkezik, vagy midőn az ingatlan vagy ingó vagyon 
állagára nézve időközben változás merül fel, ez az 1881. évi XXXI V. t.cz. 
26. §-a értelmében bejelentendő s a bejelentés alapján, flgyelemmel a jelen 
törvény 6. §-ában foglalt határozmányokra, az illeték-egyenérték a tiz évből 
még hátralevő időre irandó elő, illetve ígazitandó ki megfelelően. Az uj kive- 
tés, illetve kiigazítás jogossága és helyessége ellen ugyancsak a törvényszerű 
jogorvoslatok vehetők igénybe. 

A jelen §., valamint az 5. és 8. §-ok értelmében történő uj illetékkiszabá- 
sok, illetve helyesbitések jogén'ényessé váltáig — az utólagos kiegyenlités 
fentartása mellett — a tényleg előirásban álló illeték-egyenérték folytatólag 
fizetendő. 

10. §. Az illetéki dijjegyzék 86. tétele fí) 2. b) pontjában a sorsjegyekre 
eső nyereménvre nézve 6Vioo/o-ban megállapított illetékmérv 10 százalékra 
feleméltetik.<^>^ 

11. §. Ha a külföldön kibocsátott és kizárólag a külföldön fizetendő váltó 
a belföldön forgalomba hozatik, az ily váltótól, illetve annak belföldön történt 
minden meghosszabbításától, a váltóösszegnek minden 100 formtja uíáu 
2 kr. bélyegilleték fizetendő, a 100 frtnál kisebb maradványösszeg teljesnek 
vétetvén. Ezt a bélyegilletéket a váltó forgalomba hozatala előlt, a bélyeg- és 
illetékszabályokban előirt módon bélyegjegyek használata által kell íeróvni. 

Ha azonban a váltó valamely utólag rávezetett nyilatkozat folytán a bel- 
földön fizetendővé válik, vagy a bíróság előtt használtatik, valamint ha zálog- 
jog szerzése végett bekebeleztetík, vagy előjegyeztetik : e körülmény beállta- 
kor, illetve a bíróság előtti használatot megelőzőleg azon illetékkülönbözet, 
mely a fentebb megállapított kivételes és a bélyeg- és illetékszabályokhoz 
képest az l., illetve II. fokozat szerint járó rendszeres bélyegilleték közt mu- 
tatkozik, ugyancsak bélyegjegyek használata által pótlólag lerovandó.^*^ 

12. §. Kincstári űrlapon kiállított, vagy bélyegjegyekkel szabályszerűen 
ellátott intézvényezett, de még el nem fogadott váltónál — a mennyiben az 
használhatlanná válik, — az űrlap, illetve a bélyegjegyek kicserélésére nézve 
az a körülmény, hogy az okirat a kibocsátási névaláírással már el van látva, 
nem képez akadályt abban az esetben, ha a váltó a kibocsátó saját rendele- 
tére szól, a kibocsátói aláíráson kívül senmiiféle további névaláírással nincs 
ellátva, és ha a kicserélés a váltó lejárta előtt szorgalniaztatik.^-'^' 

13. §. Mindazon kereskedelmi czégek (kereskedők és kereskedelmi társa- 
ságok), a melyek az IS83. évi XXXI. t. ez. alapján szabályozott részletügyle- 



[i.) A II V eremén yadóról az 1879: XLÍX. l. ez. rendelkezik. 

(2) A vallókra vonaikozóan \. ö. az t871:LXllI. t. ez. t—ii. §^-ail és az Í881;\XVI. i. ez. I. §-r.t, 
valamint ez utóbbi törvényszakaMzIioz fűzött jef^v'zetet. 

{,S) V. ó. 188i máj. H. (iO,44i/1H8i. sz. f)énzfí)r\min. rend. a hHsználhatailaiíná váll l>élyej;jef!yek és bé- 
IvejTzett kincstári Qrlnpok kicserélése körül követendő eliárás tár;ryában (188:2. R. T. i49.): 1891 jun. (*. 
á^AOO. sz. pénzüfíymin. rend. a német szövegű kincstári bélyegzett váltóürlapok elárusítanak néhány pén/.- 
ügyigazgatóságí kerületben való beszüntetése és szöveg nélküli kincstári bélyeges váltóürlapok ámbü 
bocsátása tárgyában ^1891. K. T. 67i.); 1891 okt. 1:2.59,799. sz. pénzügymin. rend. a régibb kiadáMi 
kincstári bélvegzelt váltóürinpok forgalmon kívül tielvezése tárgyában (1891. R. T. 1583.). Tgyane tárgy- 
ban: 18?):2 jan. -27. 7108. sz. i)énzügymin. rend. '(1895. R. T. KMK); 1894 aug. 19. 8t»,187/1893. sz. 
pénzügy min. rvná. n váltóbélyegilleték némely lerovási módjának meg\ áltoztatása iránt (1894. R. T. n. 53H.). 



i887 : XLV, t, ez, A bélyeg- és illetékek tárgyában. 131 

lekkel foglalkoznak és a melyek állami vagj' egyéb érlékpapirokni, vagy 
árúkra kölcsönt, illetve előleget adnak, taitoznak : 

a) a részletügylet megkötéséről kiállitandó okirattól (részletiv) és az egyes 
részletfizetésekről kiállitandó nyugtától ; 

b) a kölcsön vagy előlegezési ügyletről bármely alakban és elnevezés alatt 
kiállított okirattól, és az ügylet minden meghosszabbításától a fennálló bélyeg- 
es illetékszabályok értelmében az okirat természetéhez képest járó bélyeg- 
illetéket minden hó leteltével 14 nap alatt készpénzben befizetní/^> 

14. $. Az előző 13. §->ban említett kereskedő czégek köteleztetnek az 
1869. évi XVI. t. ez. 21. §-ához képest, illetve a bélyeg- és illetékszabályok- 
ban előirt módon külön bélyegjövedék] naplót vezetni és az esedékessé vált 
bélyegilleték befizetését e napló kivonata alapján, illetve ennek egyidejű be- 
terjesztése mellett teljesíteni. 

A naplókivonatok teljes és helyes voltáért az üzlet tulajdonosa, a közkere- 
seti társaságok beltagjai, valamint a bélyegkötelezettség teljesítésének nyil- 
vántartásával megbízott üzleti ügyvivő, — az épen nem, vagy a tönény- 
szerünél kisebb mérvben befizetett bélyegilleték ötvenszeres összegében 
meghatározott birság terhe alatt — egyetemlegesen felelősek. 

A pénzügymínister felhatalmaztatik, hogy a jelen törvényszakasz határoz- 
mányai alá eső kereskedőknél közegei által az 1868. évi XXIII. t. ez. 43. §-a 
rendelkezéseinek megfelelő bélyegellenőrzésí szemlét tarthasson. ^^^ 

15. §. A vasúti fuvarlevelektől a bélyeg- és illetékszabályok értelmében 
járó 1 , illetve 5 krajczáros bélyegílleték kincstári bélyegzett űrlapok haszná- 
lata által rovatik le : ehhez képest vasúti fuvarlevelet egyedül kincstári űrla- 
pon szabad kiállítani. 

Az űrlapok elkészítése, kiadása, valamint azok kötelező használatba véte- 
lének időpontja és közelebbi szabályozása iránt a pénzügymínister a köz- 
munka- és közlekedési mrnísterrel egyetértőleg rendeleti utón intézkedik. 

Egyúttal felhatalmaztatik a nevezett két miníster, hogy a kincstári bélyeg- 
zett űrlapok kötelező használatát a körülményekhez képi'st esetleg más szál- 
iilási vállalatok fuvarleveleire is kiterjeszthessed^^ 

16. §. Az 187í). é\\ XXV. t. ez. 14. §-a következőleg módosittatik : 

A lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és serlések tulajdon-átruházásá- 
nál vaiiv szállításánál ui^y a tisztán belföldi, mint a bel- és külföldi forgalom- 



ul) 1890 decz. 31. 137,33i.sz. péDzfí^^yniin. rend. pénzbeli szol^állalásokrói szóló kereskedői utalványufi' 
Nzámára külön bélve^es űrlapoknak a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén \al6 
forgalomba hozatala tárgyiban (189(). R. ?. mi.). 

Í89á ápr áo. ltH).99á/1891. sz. pénzQgvmin. rend. a né\r€ szóló részvénveknek átruházása esetén járó 
bélyegilleték tárgyában (18í)i. R. T. 1352.). 

i2) V. ö. 1H85 iun. 23. 38,825. sz. pénzügvmin. rend. a héber nvelven vezetett keresk. és iparkönwi'k 
tiélvegkötelezettsége társ.7ábin (1885. R. T. 840.). 

(ft) V. ö. 1882 nov. 17. 22,68í>. sz. pénzügymin. rend. a monarchia egyik államterületén kiállított és a 
másik álltmterdleten feladott ánikra vonatkozó fuvarlevelek bélyegilletéke tárgvában (1882. R. T. 1637.); 
1889 mircz. 5. 9543 sz. foldm., ipar- és keresk. min. rend.' a kincstári bélyegzett űrlapokon a m. kir. 
államovomdában kiállitoti vasúti fnvarleveleknek kötelező használata tárgyában (1889. R. T. 278.1; 1892 
decz. !ÍK. 88.4^. sz. keresk. min. rend. a kincstári bélyegzett űrlapokon á m. kir. államnyomdában kiállí- 
tott vasolí fuvarlevelek kötelező hasznáiau tárgyában (1892. R.T. 3335.); 1893 jul. 24. 52.282. sz. keresk. 
min. rend. a régi mintájú kincstári bélyeges vasúti fuvarlevél űrlapok használatának meghosszabbítása tár- 
gyában (1893. R. T. 1/90); 1893 aug. 4. 55,245. sz. keresk. mm. rend. a vasúti fuvarievél másodpéldá- 
nyok bélyegkötelezcttsége Urgyában (1893. R. T. 1963.); 1893 aug. 4. 53,901. sz. keresk. min. rend. a 
kiDcslári bélyegzett űrlapokon kiállított vasúti fuvarlevelek kötelező használata iránt kibocsátott szabálvren- 
4}eiet módosítása tárgyában (189;i. R. T. 1924.). 

0* 



132 i887 : XLV. t. ez. A bélyeg- és Uletékek tárgyában. 

ban az e tekintetben fennálló törvény vagy rendeletek szerint kiállítandó 
marhalevelek bélyegkötelesek. 

Bélyegilleték fejében akár egy, akár több darabról állittatik ki marhalevél, 
minden darab két évesnél fiatalabb marha vagy ló után 3 kr., minden darab 
két évnél idősebb marha vagy ló után 5 kr. s korukra való tekintet nélkül 
minden 10 — 10 darab juh, kecske vagy sertés után 5 kr. fizetendő. Tiznél 
kevesebb juh, kecske vagy sertésről kiállított marhalevél után, valamint a 
marhalevélben megjelölt juhok, kecskék és sertések számának tízzeli osztása 
esetén fenmaradó töredék után a teljes o kr. fizetendő. 

A marhalevelek csak bélyeges kincstári űrlapokon állíthatók ki, melyeknek 
alakját és kezelési módját, nemkülönben a marhalevelek érvényességének 
idejét s azt, hogy külföldi marhalevelek minő alakban fogadhatók el, a pénz- 
ügyminister s a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister rendeletileg 
állapítják meg. 

Ha a marhalevélbe jegyzett állatok darabszáma szerint fedezendő bélyeg- 
illeték többet tesz, mint azon bélyegérték, melyről a marhalevél szól, a fize- 
tendő többlet a marhalevélre még a kiállítás előtt bélyegjegyekben felragasz- 
tandó, s minden bélye^egy színes alsó része a kiállítás keltével és a kiállitó 
nevével kereszlülirandó. 

Hasonló módon rovandó le a külföldön kiállított s a belföldön elfogadha- 
tóknak nyilvánított marhalevelek után jái*ó bélyegílleték is, mielőtt a belföl- 
dön használatba vétetnének. Ezen marhalevelekre felhasználandó bélyeg- 
jegyek a kiállítás ideje helyett a használatba vételnek, illetőleg az azt meg- 
előző bemutatásnak keltével s azon község elöljárójának nevével írandók 
keresztül, a mely községben használatba vétetnek.^*^ 

17. §. Az 1880. évi LXV. t. ez. 3. §-a következőkép módosíttatik : 

A budapesti közraktárak által kiadott közraktári jegy és mindkét részének 
(árujegy — cedule — és zálogjegy — warrant) akár külön, akár együttes 
minden átruházása bélyegmentes, kivéve a zálogjegy (warrant) első átruhá- 
zását; az arra adott kölcsöntől bélyegjegyben lerovandó 1 frt állandó bélyeg- 
illeték jár. 

18. §. Az esedékessé vált illetéktartozások és bírságok biztosítására és 
behajtására nézve az 1883: XLIV. t. ez. határozatai irányadók, azzal a mó- 
dosítással azonban, hogy az idézett törvény 55. §-ában az illetékekre vonat- 
kozólag foglalt rendelkezések hatályon kívül tétele mellett mindazon illetékek, 
melyek az 1881. évi XXXIV. l. ez. 18. és 19. §-ainak rendelkezései szerint 
beállott esedékesség napjától számítandó további tizenöt nap alatt be nem 
lizeltelnek, az egyénenként történő írásbeli intés mellőzésével, végrehajtás 



<1) V. ö. 1887 derz. 2(>. 72.í)á7. sí. pénzügymin. írnd. a marhalevelek ulán járó bélyeirilleiék tórjívában 
(1887. R. T. 2513.); 1888 decz. 14. 72,974. sz. pénzugymin. rend. új mintája kincstári bélveges marha- 
levél-űrlapok füiKalumba bocsátása és kezelése lárfryában (1888. R. T. 2195.); 1893 ápr. '21. 7330. sz. 
fénzügvmin. rend. a küiróldi marhalevelek után járó bélvegilleték lerovása társvában (1893. R. T. 1()62.). 
.. méjraz állatecészséKÜgv rendezéséről sz6lól888: Vlí.'t. cz.8— 10. §§-ail. loVábbá: 1875. évi 22.34íi. sz. 
Hildm.. ipar- és keresk. min. rend. a kiilfóldiek versenyre behozott lólevélmentességérol (1875. R. T. 502.); 
1881 márcz. 30. 48.601/1880. sz. pénzugymin. rend. a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és orszá- 
gok területén bélvegtelenül kiállított marha- és loleveleknek, mihelyt magyar államterületre áthozatnak, 
magyar bélyegjegygyei ellátása lárg\ában (1881. R. T. 555.); 1882 jnl. B*. 11,452. sz. fóldm., ipar- és 
keresk. min rend. a marha- es lólevelek elveszése esetében követendő eljárás tárgyában (1882. R. T. 938.); 
1887 jnl. II. 38,747. sz. pénzugymin. rend. a bélyeges lólevél-iirlapok kezelésének módosítása tárgyában. 
(1887. H. T. 1752.). . . p 



1887 : XLV. t. ez. A bélyeg- és illetékek tárgyában, 133 

(zálogolás és árverés) utján hajthatók be, mindazon esetekben, a melyekben 
a fizetési meghagyás kézbesitése az 1881 : XXXIV. l. ez. 16. §-a értelmében 
törvényesen eszközöltetett s az arra vonatkozó vétbizonyitvány (postafeladási 
vevény) a hivatalhoz beérkezett. 

19. §. Mindazokban az esetekben, midőn a közvetlenül lerovandó illeté- 
kekre vonatkozó kiszabási iratok felülvizsgálása alkalmával megállapittatik, 
hogy az illetékek hibás kiszámitása vagy az illeték! törvények és szabályok 
helytelen alkalmazása következtében az államkincstár kárt szenvedett, az az 
összeg, melylyel az államkincstár megrövidittetett, az illetékköteles fél ter- 
hére pótlólag előírandó és arról uj fizetési meghagyás állitandó ki. 

Viszont a mennyiben a felülvizsgálat alkalmával az tűnnék ki, hogy az 
illetékköteles fél hasonló módon meg van rövidítve, a helytelenül kiszabott 
és befizetett illeték hivatalból visszatérítendő. 

A 

pénzügyi(i) 

közigazgatási biróság által megállapitott illetékek után pólilleték követelé- 
sének helye nincsen. 

Az eredeti kiszabás végérvényes megállapitásától, vagyis az arra vonatkozó 
fizetési meghagyásnak, s ha az ellen a fél jogorvoslattal élt, az erre kiadott 
végzésnek kézbesítésétől számítandó 2 éven túl a pótilletékre vonatkozó fize- 
tési meghagyás többé nem kézbesíthető. 

20. §. A jelen töi*vény 1. ^ában foglalt határozmányok rendszerint azon 
átruházásoknál alkalmazandók, melyek a törvény életbe lépte után létrejött 
jogügyleten, illetve megnyílt örökségen alapulnak ; a jogügyleteket illetőleg 
azonban alkalmazandók az esetben is, ha azok elébb köttettek ugyan, de 
ílletékszabás végett a törvény halálybalépte után jelentetnek be s az illeték- 
szabás végetti bejelentésnél a törvényes bejelentési idő meg nem tartatott. 

A törvény 2 — 5. §-ainak határozmányai általában mindazon jogügyleteknél 
és hagyatékoknál alkalmazandók, melyek a törvény hatálya alatt kerülnek 
elsőfokú illetékkiszabás alá. 

21. §. Ezen törvény 1888. évi január hó 1-ső napján lép érvénybe és 
annak végrehajtásával a pénzügyminister, — ki e tekintetben Horvát-Szlavón 
és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, — bizatik meg.^^^ 



(1) Jelenlef^, az 189H: XXVI. t. ez. 159., 16(). §§-aí értelmében, a m. kir. közigazgatási biróság. 
^2) E l. czikk vcjfrebajlása tárcában v. ö. 1887 derz. 2tJ. 72,957. sz. pénzugrvmin. rend. (1H87 
H.T. 2491.). 



lai iügj . XLYI. ét XLVII. t. ez. 



XL\X TÖm^ÉNY^ 



K/ 



a határőrvidékl vasotakra vonalközé 1880. c'wi XUIL U ez. niód<>- 

silásáróL<«' 

(Szpnt^iéM (i>«'rt IKK7. évi deczrmlM*r Í3-io. Kíbird^ieiett az tOrszá^rus 1onénytár<*-baD 18H7. éTÍ 

dfcznnber 31-én.) 

1. §. Az 1880. évi XLIII. t. ez. 3. §-ának azon rendelkezése, miszerint a 
Sziszektől Károhvárosig vezetendő vasút a siinja-bródi vonallal egyidejűleg 
épittessék ki, hatályon kivül helyeztetik. 

2. §. A sziszek-károlyvárosi vonal mielőbbi kiépitése érdekében felhatal- 
maztatik a kormány, hogy ezen vasutvonalat esetleg az 1880. évi XXXI. t. ez. 
alapján is engedélyezhesse; érintetlenül hagyatván egyébként minden esetre 
az 1881. évi július 15-én kelt, s az 1882. évi .\L t. ez. 2. §-a szerint éné- 
nyében megerősített cs. és kir. rendelet 7. pontjának az 1880. évi XLIII. t. ez. 
5. $i-ától eltérőleg tett azon rendelkezése, mely szerint az emiitett vasurvonal, 
a mennyiben az a volt határőrvidék területén vezettetnék, az ott emiitett 
többi feltétel alatt a határőnidékí beruházási alap terhére lesz kiépítendő. 

3. §. A többször emiitett 1 880. évi XLIII. t. ez. 4. §-ának b) pontja oda 
módosittatik, hogy a határőnidéki alap részére, a sunja-határszéli szakasz 
épitésén* kiszolgáltatott kinestári előlegek megtérítésének módozatai a initro- 
vicz-vinkovezei vasútvonal kiépítésének biztosítása alkalmával lesznek meg- 
állapitandók.^2^ 

4. §. Ezen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedésügyi minis- 
ter és a pénzügyi minister bízatnak meg. 

XI. Vn. TÖRVÉNY-CZBKK 

a hor-, hus-, czukor- ('*s sörfogyasztás megadóztatásáról szóló 1875. 
évi XXViii. és 1883. évi V. törvényczlkkek némely határozmányal- 

nak módosltásáról.C3) 

(SzeiiU?>il«''»l ii>pri 1H87. «'*vi deczfmbífr Í3-án. Kíhirdeltetett az aOrszáfrus Tör\énylár»-ban 1887. é^i 

deczember 3i-én.) 

1. §. Az 1875 : XXVIII. törvényczikk által a bor- és husfogyasztási adóra 
nézve életbeléptetett árszabás, valamint az 1883 : V. lörvényczikknek a ezu- 



(1) V. ö. 1877: XXVI. i. rz. a határőrvidék területén építendő vasuiakról; 188(): .XLIII. l. ez. az 1877: 
XXVl. i. czikkheii megállapított vasiithálózat kiegészítéséről ü az abban foglalt némely határozat módositá- 
sáról. L. még 1894: XXXIX. i. ez. a Gunjától Bosznia határáig vezetendő helyi érdekű vasnt engedélye- 
zéséről. 

(2) Az ej^en §. értelmében me^^térítendő előlegeknek felhasználásáról v. ö. 1890: X. t. ez. ± §. 

(3) E törvény rendelkezéseit lényegewn módosítja az 18í)5: Xv*. t. ez., mely a bor (bormust) és gviimölrs- 
bor ntán járó italmérés! adót a borfogyasztási adóval, a sör után járó italmérési adót pedig (188^: XXXV. 
t. ez. 11. §. és 17. §. 1., 2., 3. p.) a sörfog> asztási adóval óbor, ill. söritaladó» elnevezés alatt egyesítetír 
és ezen adó mértékét megállapitoiia. Az 18^7: XLVII. t. czikknek a bor- és sörfogyasztási adónak tételeire 
vonatkozó rendelkezései ennek folytán hatályukat vesztették. E törvény hatályát a fennállott fiumei vám- 
külzetre is kiterjesztette az 18í)l: .XX. l.cz. 1. '§>a; e törvények a czukorfogyasztási adón vonatkozó határoz- 
mányaí azonban máig sem léptek életbe (1891 : XX. t rz. 'S.*§.). V. ö. 188-i ápr. ^i. ±2,2^. sz. pénziigymin. 
rend. a bor-, hús-, ezukor- és sörfogvasztásí adók czímén felszaporodott liátralékok behajtása tárgyában 
(188^4. H. T. Hi9.); 1893 szept. 15. á5.m51. sz. pénzügvmin. rend. a nyili községekben levágott marhából 
nvert és kttlföldre szállított húsnak feltételes adómentessége tárgyában (1893. Ri T. 2136.); 1895 jul. 8. 
•i.S,Í)81. sz. pénziigymin. rend. a bor- és söritaladőknak, hús- és czukorfogyasztásí adóknak, yalaroint a 
szeszitalmérési adónak az 18mi— 18})8. évekre való biztosítása tárgyában (1895. R. T. II. 841.); 18iK) 
febr. !({. fMK5ii/1895. sz. péiizügymiii. rend. a fog\aszlásí, ital- és szeszitalmérési adók beszedési jogának 
bérletéből eredő jövedelem megaddztaiásfl körül követendő eljárás tárgyában (189({. R. T. L 810.). 

Az 1889: XXVIII. i. ez. 7. §-ának 1. pontja szerint a hús- és ezukorfogyaszlási adók biztosftisa és be- 



Í887 ; XLVÍI. t. ez, A bor-, htis-, czukor- és sörfogy osztási adóról. 133 

kor- és sörfog}asztási adó tételeit iiiegállapitó 3. §-a 1 888. évi márczius hó 
végével hatályon kivül helyeztetik ; s helyébe 1888. évi április hó 1-sd nap- 
jától kezdve az alább következő §-okban foglalt határozmányok lépnek életbe. 
2. §. A gMlmölcs-bor borfogyasztási adó alá esik. 

a§. A 

bor- és 

husfogyasztási adó a jelen törvény kie^észilő részét képező ide mellékelt 
árszabás szerint szedendő be. 

4. §. A czukor- 
és sör- 
fogyasztási adó tételei következőkép állapittatnak meg : 

Fogyasztási adó fejében fizetendő : 

1. Nyers és íinomitott czukor, czukorkák, candirozott gyümölcs- és csoko- 
ládé-gyártmányok után métermázsánként 6 frt 

2. Sör után hectolí terén ként _ 3 írt 

Ih %. A zárt városokban 4888. évi április a mellékelt árszabásban, illetőleg a i. §-ban 
hő 1-én meglevő bor-, czukor- és sörfogyasz- , megállapitotl adótételek szerint járó fogyasz- 
tási adó alá eső czikkek. ha azok készlete ■ tási adó és a fennállott adótételek szerint 
a bornál egy hectolitert, a czukornál, czukor- i már letizelctt adó között mutatkozik, ugyan- 
és csók oládé-készil menyeknél, valamint candí- 1 azon hó 2D-ik napjáig különbeni végrehajtás 
rozott gyümölcsnél összesen :25 kilogrammot, ! terhe mellett a nevezett fogyasztási adófő- 
a sörnél egy hectoütert meghalad : Budapest ' hivatnál letizetendő. 

főváros zárt adóterületén pedig az ugyanazon | 6. §. A pótmegadóztatás tárgyát képező 
napon meglevő húskészletek is (árszabás 1 1 .| készletek bejelentésének (5. §.) elmulasztása 
tétele), ha azok egy niétermázsát meghalad- esetében, a megrövidített vagy a megrövidítés 
nak. a mondott hó ^-áig, a fogyasztási adó- veszélyének kitett fogyasztási adó tízszeres 
hivatalnál írásban bejelentendők ; és az adó- 1 összegétől annak húszszoros összegéig ter- 
különbözet, mely az illető czikkek után a > jedhető pénzbüntetésének van helye. 

7. §. Az 1883 : V. t. ez. o. §-a oda módosittatik, hogy a czukorka- és cso- 
koládé-gyárosoknak gyártmányaik kiszállítása esetén, az idézett §-ban meg- 
szabott feltételek mellett métermázsánként engedélyezendő adóleirás, illetőleg 
adóvisszatérités 4 frt helyett, 6 frtban állapittatik meg. 

Továbbá felhatalmaztatik a pénzögyminister, hogy a bejegyzett liqueur- 
gvárosoknak a liqueur- gyártásra szükségelt czukor adómentes használatát az 
áítala megállapitandó ellenőrzési szabályok mellett nyilt községekben is enge- 
délyezhesse.^^^ 

5. §. E/en törvény végrehajtásával a pénzügyminister és az igazságügyi 
minister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, a ki a czukor- 
ps sör- 
fogyasztási adó tekintetében, Horvál-Szíavon- és halmátországok bánjával 
egyetértőleg jár el, bizatik meg.^^^ 



szedése iránt a péiizügv i};azgaiósá};ok intézkednek (V. ö. még 18H1): XXVIIl. t. ez. M. §. II. p.. 1U. ^'. 
± ej p.). L - . 

A b(»r- é$ húsfogvasztási adóról e törvényi meK<^lőzöen az 1868: XVII. és XXXV., továbbá az 1875: 
XXVin. és XLVIII. t.' czikkek rendelkeztek, melyekel az I88(i: XXXVH. t. ez. 5. §-á"ak fj pontja az 1887. 
én6l kezdődő hatáiyUal a volt ma^ryar és horvát>szlavon határőrvidékí részekben is életbe léptetett. 

il) V. ö. 1888 jan.'át). 375. sz. pénznjjymin. rend. a bejejf>zett likörgyárosok áltai a likörgyánásra fel- 
haiználl cziikornak a czukorro^ryasztási adó alól való rólmenté'se tárgyában (1888. R. T. 118.). 

<2) E I. rzikk véftreliajiása tárgyában v. ö. 1887 deez. 23. 7á,351. sz. pénzüg>min. rend. (1887. R. T. 
5W5.). V. ö. még 1894 jan. 4. 2Í,5l8/!893. sz. pénzfigymin. rend. a nyílt községekben levágoU marhák- 
liől nvert és valamely zárt városba szállított hús után járó húsfogvasztási adó fizetésének módozatai tár- 
gyábin (18JW. R. T. I. 170.). 



Í8S7 : XLVIÍ. t. ez. A bor-, htts-, czukor- és sőtfogyaaztátt ódáról. 
A bor- és húslQfl>^szlásl a<ló-&rszabás. 



_ i 




l'uuufly 


1. 1 n. r IIL 


^ 1 A tírdjak niegueveiéw 


Hinu 


pestfD 


a.kir. 
'irasbln 


«BüriU»it.kln, 


^1: 


frt 1 kr 


frt |kr 


I,. \ b. 


frt 1 kr 1 (rt 1 kr. 




Bor 


K hl. 


4 


40 


4 




3|3» 


3!6S 


t;3i; 




Bormusl £s SKÚIfiocIre „ 




3 


3C 


3 




2 SS 


3! 01 


1101 




BoMeprö .„ 




1 


4!) 














GyamölcalMr 




i 


3Ü 


1 


m 


(j- 


— jw 


— «o 


5 


Vágó- és kisebb marhák, u. m. 
Ökrök, bikák, tehenek és egy 












1 








éven felüli borjúk 


drbja 


6 


30 


3 


04 


5 04 


3 78 


!;6Í 


6 


Egy éven aluli borjúk 


« 


i 


03 


— 


84 


-84 


— 63 


— '42 


7 


Juhok, kosok, kecskék, kecske- 












1 








bakok, űpük és birkák_ _ 


t 


— 


40 


— 


32 


-,32 


- 26 


-|-n 


8 


Bárányok 1 4 kilogrammig, gö- 




















dölyék és malaczok . __ .__ 


j 


— 


S6 


— 


21 


-21 


— 17 


— ," 


9 


Süldők, azaz sertések 6 kgrtól 




















20 kilogi-ammig _. 


a 


— 


79 


— 


63 


-;63 


— 42 


— 32 


10 


Serlések 20 kilogrammon felül 






















különbség nélkül ,_, _ 


I 


ijiiSI 


1 


26 


1 


26 


— 96 


-|63 


11 


Friss hús, a vásutt marhának 
fogyasztásra alkalmas egyes 










































darabja, azután besózott, füs- 




















tölt és páczolt hús. szalámi 


















és egyéb koll)ászok, szelencze- 


















hús, végre szalonna ..... .,_ 


lOOkg 


s 


35 


f!88 


1 88 


1 50 


— 93 




Budapesten. 










ii 


Ház! étzárniiasok : 










ijfl) pulyka, lud ,._ .„ _.. 


drbja 


— 


10 


Jegyzet. Kél állallól az eftész 


ilfcj kacsa (récze), kappan __ 




— 


3 


darab u(án járó adónak 




e) esirke. tyiik, galamb _„ 




— 3 


fele, félnél nagyobb da- 


YA 


Vmfak : 






rabtól az egész adótétel 




a) szarvas, dámvad .„. .„ 




3 


— 


fizetendő. 




b) vaddisznó 17 klgr. és azon 








Félnél kisrbb darab a 




felül „. .... ._. ._. ._ 

e) vaddisznó 17 klgr. alul, <Iz, 




3 




M., illetőleg a 14. tétel 
szerint rovatik meg. 




zerge ^ ,.-.. ' ,.., 




2 








d) nyúl 







13 




14 


Kivágott vagy feldai'abolt vad 


100 kg 


5 


36 




IS 


Vad szárnyasok : 
a) fáczán, sükelfajd, fajdlyúk, 










túzok.- 


drbja 


— 30 






b) császármadár, hófajd, erdei 










szalonka ™ 


s 


— 'so 






r) vadlúd, vadkacsa, szárcsa, 










fogoly, vadgalamb, mocsári 










és mezei szalonka ,._ 


< 


— >w 






d) Fürj és fenyőmadár 


« 


— 


1 















Í887 : XLVIIL t ez. Az 1888, évben kiállitamió ujonczjutalékról. 13' 



XLVm. TÖRVÉNY-CZIKK 

az 1888. évben kiállítandó lujoncz- és póttartaléki (Jutalékok meg- 
ajánlása tárgyálxan.(i> 

(Szentesilést nyert 1887. évi deczember Stnán. KihirdeUetett az « Országos Törvény társ-ban 1887. évi 

deczerober 3i-én.) 

1. §. A hadsereg és hadi tengerészel lör- évi LI. lörvényczikknek értelmében, meg- 
vény által szabályozott számerejének biztosítása ' szavaztatik. 

végett a magyar korona országafa'a es6 39,552 1 % §. Ezen lyoncz- és póttarialékí jutalékok, 
főnyi Qjonczjotaléknak, és az ehhez meg- ; a törvény értelmében felhívandó korosztályokba 
kívántató 3955 főnyi póltartaléknak kiállítása, ! tartozó hadkötelesekből áilítandók ki. 
az 4888. évre, az 1868. évi XL törvényczíkk ' 3. §. Ezen törvény végrehijtásával a hon- 
3. és 43. szakaszainak, és az 4882. : XXXIX. i védelmi minister bizatik meg. 
törvényczíkk 8. szakaszának, illetőleg az 4879. 



(1) Az 1887. évi me^^ajánlást az 1887: 1. i. ez., az 188)K évit az 1889: XVH. t. ez. tartalmazza. 



•• r 



1888. EVI TORVENYCZIKKEK. 



I. TÖRVÉNY-CZIKK 

a közös badsereg tartalékosainak és a szabadságolt állományú 

honvédeknek az u| lőfegyverrel leendő kiképeztetes czéljából hét 

napi gyakorlatra való kivételes behívása tárgyában. 

(Sientesitési nyert 1888. évi febrair 16-án. Kihirdettetett az tOrszágos Tönrénytirs-ban 1888. évi 

február 18-án.) 



1. §. Az uj lőfegyverrel ellátott és ellá- 
tandó csapattesteknek tartalékosai, illetőleg 
szabadságolt állományú honvédéi, ezen fegy- 
verrel leendő kiképeztetésök czéfjából, egyszer 
7 napi gyakorlatra kivételesen bármikor be- 



% §. Jelen törvény kihirdetése napján lép 
hatályba és kiteljed az qj lőfegyverrel val6 
kiképeztetes czéljából jelen törvény hatályba 
léptéig megtörtént valamennyi behívásra is. 

3. §. Ezen törvény végrehi^tásával a hon- 



hívhatók. védelmi mínister bizatik meg, a ki az ez 

Ezen gyakorlat az 4882. évi XXXIX. t. ez. iránt szükséges intézkedésekel a közös had- 



40. §-ában. Illetőleg az 4873. évi XXXU. 
t ez. 4. §-ában meghatározott fegyvergya- 
korlatok számába be nem számítható. 



seregre vonatkozólag a közös hadögyi minis- 
térrel egyetértőleg teszi meg. 



DL 

a Budapesten felállitandó fegyver- és lőszergyárnak adandó államf 

kedvezményekről.(i) 

(Snntesitést nvert 1888. évi február Ü-én. Kihirdettetett az tOrszágos TÖrTénytár»-ban 1888. évi 

február 26-án.) 

1. §. A «Magyar fegyver- és löszergyár-részvénytársaság» az 1881-ik 
évi XLIV. törvényczikk értelmében őt megillető adó-, illeték- és bélyegmen- 
tesség kedvezményén kivűi, a következő kedvezményekben részesíttetik ; 
nevezetesen : 

«; a budai 3,743. számú leiekjegyzőkönyvben 2. sor (10,517., 10,518., 
10,519.) helyrajzi számú parcellából, a katasterí térképen 13,525. helyrajzi 
szám alatt előforduló 1,600 négyszögöllel számitott 15 hold 1,000 négyszögöl 
kiterjedésű alsó részét, — továbbá ugyancsak a 2. sor (10,517., 10,518., 
10,519.) helyrajzi számú parcellából a katasteri térképen 13,524. helyrajzi 
számmal jelölt részletnek az útig terjedő déli részét az állam tulajdonjogilag 
szabad rendelkezésére engedi át ; 

b) a gyár első berendezésére szükséges és bebizonyithatólag okvetlenül 
külföldről behozandó gépek, szerszámok és nyersanyagok után a magyar 

ti) V. 5. 1890: XIIL u ez. a hazai iparnak illami kedvezményekben való részesítéséből. 



142 1888 : IIL t. ez. A budapesti törvénykezési épúletrőL 

kincstárnak járó vámilleték alól ffimenietík, illetve javára ezen vániilleték 
>isszatérittetik ; és 

r) ezen törvény !2-ik §-ában emlitett fegyverszállitási szerződés utáni 
bélyegilleték alól mentesittetik/^^ 

2.§. A honvédelmi minister felhatalmaztatik^ hogy a honvédgyalogság 
részére szükséges ISSS-iki mintájú 180,000 darab 8 mm. ismétlő puskát, 
darabonként (34 forint 28 krajczár) harmincznégy forint 28 krajczámyi 
áron — összesen (6.170,400 frt) hat millió egyszázhetvenezer négyszáz 
forint értékben rendelje meg, és a szerződés teljesitéséhez képest időnként 
esedékes összeget annak idejében évi költségvetésébe vegye fel. 

3. §. Ezen törvény kihirdetése után azonnal életbe lé|i. 

4. §. Ezen törvény végrehajtásával a honvédelmi, pénzügyi és a földmive- 
lés-, ipar- és kereskedelemiig)'! minister bizatik meg. 



ni. TÖm^ÉNY-CZIKK 

a Budapesten emelendő törvénykezési épületről és költségeinek 

iedezéséről. 

(Sxentesitést nyert 188)<. évi február i4-én. KiliirdeUeteU az « Országos Tönréoytán>-ban 1888. évi 

február !l&-án.) 

1. §. Az igazságügyi magyar királyi minister felhatalmaztatik, hogy a 
Budapesten, az V-ik kerületben fekvő, az Alkotmány-, Koháry-, Markó^ és 
Sólyom-utczák által határolt telken, a mely a magyar királyi pénzügyminister 
által átengedett sóház-telekért Budapest fővárostól csere utján szerezteteu 
meg, törvénykezési czélokra szolgáló állami épületet emelhessen s e czélra a 
pénzügyministerrel egyetértőleg egy millió nyolczszázezer forintnyi külön 
kölcsönt vehessen f -1. 

2. §. Az 1 . §. szerint felállitandó állami épületben elhelyezést nyernek : 



1. a budapest 

2. a budapest 

3. a budapest 

4. a budapest 
o. a budapest 



királyi kereskedelmi és váltótörvényszék, 
királyi törvényszék polgári és büntető osztálya, 
királyi ügyészség, 
bűntető királyi járásbiróság és 
V. kerületbeli királyi járásbiróság. 
Ezeken felül az épület tartalmazni fogja a vizsgálati foglyok elhelyezésére 
szükséges letartóztatási helyiségeket is. 

3. §. A három évi idő tartamán belől a mutatkozó szükséghez képest 
részletekben igénybe vehető kölcsön tőkéje és kamatai évenként 99,000 fo- 
rintot meg nem haladó s az 1890 november l-jétől ötven éven át előleges 
félévi részletekben fizetendő jánilék által teljesen törlesztendők. 

4. §. A kölcsönösszeg az igazságügyi tárcza átmeneti kezelésében átfutó 
(ételként számolandó el. 

Az 1890 november 1-jéig felmerülő, legfelebb 5V4Vo-kal számitandó idő- 
közi kamatok az épitési tőkéből, illetőleg a Budapest főváros által a törvény- 



ül) V. bélyeKmeniesséfret biziosította az 1891: XI. l. ez. a honvédség larulék-készleteioek kiegéazítéitére 
szükségééi ismétlő puskák megrendelése alkalmából is. 



i88S : IV, t ez. A helyi érdekű vasutah^óL 143 

széki épületre felajánlott 150,000 frtból és aránylag az 1887 : VIII. t. ez. által 
alkotott fogházépítési alapból lesznek fedezendök. 

Az 1890 november l-től kezdve a 99,000 frtot meg nem haladó évi ka- 
mat és tőketörlesztési szükséglet az igazságügyi tárcza rendes kiadásai közé 
veendő fel. 

A 99,000 frtot tevő évi kamat és törlesztési szükségletből 23,100 frt évi 
járulék az 1887 : VIII. t. ez. által alkotott fogházépítési alapból fedezendő s 
ezen összeg az igazságügyi tárcza rendes kezelésében évenkint bevételként 
veendő fel. 

5. §. Az 1 . §-ban említett csereügylet-, valamint a jelen kölcsönügyletre 
vonatkozó összes iratok illeték- és bélyegmentességben részesittetnek. 

6. §. Ezen tönény kihirdetésekor azonnal hatályba lép és végrehajtásával 
az igazságügyminister és a pénzűgyminister bízatnak meg. 



IV. TÖRVÉNY-CZIKK 

a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. t. czikk módosí- 
tásáról és kiegészítéséről.^^) 

<Szenlesíiést nyert 1888. évi február 24-én. Kihirdettetett az « Országos Tor vény tár »-ban 1888. évi 

Tebraár i8-án.) 

1. §. Az 1880 : XXXI. l. ez. 1. Hhoz : 

A törvényhozásnak tartatik fenn azon helyi érdekű vasutak engedélyezése 



i.l) \. ö. az 1892: XXV. t. czikket a vasúti árufuvarozás tár<ryában Bernben 1890. évi október hó 14-én 
létrejött oemzetközi egyezmény beezikkelyezéséröl és az azzal kapcsolatos intézkedésekről. 

V. ö. az 1890: 1. i. ez. 29—35. §§-ait a vasúti állomásukat a lej^közelebbi állami vaj^y törvényhatósági 
űltil vagy községgel összekötő utakról. 

A közigazgatási biróság hatásköréről vasúti ügyekben általában v. ö. 1896: XXVI. t. ez. 67—09. §§. 
A helyi érdekű vasutak tekintetében különösen helye van a felebbezésnek (69. §.) a kereskedelemügyi mi- 
niszternek azon határozata ellen, mely Ível 

1. a helyi érdekű vasutaknak a törvényben (1880: XXXI. t. ez. ± §-a és 1888: IV. t. ez. 2. §-a) és az 
engedélyokiratban meglapított határidőben foganatosítandó állami megváltása esetében, a vasati vállalat 
részére íizetendő váltságösszeget, illetőleg megváltási járadékot a tönény és engedélyokirat ellenére álla- 
pítja meg; 

3. a helyi érdekű vasút vísszaháramlásának esetére az engedélyes villalatot a fennálló szabályok és az 
engedélyokirat értelmében megillető tőke és egyéb járandóságok megállapítása tekintetében az említett ha- 
tározmanyok ellenére dönt, vagy a vasúti vállalatot illető követelések kie^enlítését megtagadja; 

3. a postaszállítás feltételeit a törvény (1888: IV. t. ez. i. §. bj pontja) és az engedélyokirat ellenére álla- 
pítja meg; 

4. a helyi érdekű vasutat épités közben, felülvizsgálat alkalmával, vag> később az üzem alatt a törvény, 
törvényerejű jogszabály vagy engedélyokirat ellenére létesítményekre kötelezi; 

5. a m. kir. államvasutak és az általuk kezelt helyi érdekii vasutak között az üzem körében felmerülő 
vitás jogkérdésekben dönt, ha a határozat törvénynyel. törvényerejű jugszabálylyal, engedélyokirattal vagy 
szerződéssel ellenkezik. 

A magyarországi vasutakra vonatkozó összes jogszabályok egybefoglalását I. a vasúti árufuvarozás tárgyá- 
ban Bernoen 1892 okt 14-én létrejött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről és az arzal kapcsolatos 
intézkedésekről szóló 1892: XXV. t ez. kapcsán. 

L még különösen: 1883 ang. 1. közm. és közi. min. rend. a helyi érdekű vasutak forgalmi szolgálatára 
vonatkozó szabályok alapelvei tárgyában (1883. R. T. 8i6.j; 1886 jul. 15. :24,525. sz. közm. és közi. min. 
rend. a h. é. vasutak forgalmára vonatkozó szabályok alapelveinek módosítása és kiegészítése tárgyában 

t1886. R. T. 624.); IfiH^Taug. 27. 33,156. sz. közm. és közI. min. rend. a helyi belforgalom részén> a 
községek területén építendő vasutak előmunkálataira vonatkozó engedélyek megadása tárgyában (1887. 
R. T. 1920.); 1887 nov. 2. 45,224. sz. közi. és belfigymin. rend. a budapesti géper^ kozuti vasutak, 
fogaskerekű vasDályák, gőzsiklók stb. engedélyezése, építése és üzlete tárgyában (1to7. R. T. 21811); 
1888 aug. 23. .^7.^53. sz. közm. és közi. min! rend. a magánhasználatra engedélyezett vaspályáknak a 



144 f 888 : IV. t ez. A helyi érdekű vasatakróL 

is, melyek közvetlenül az ország határszéléig terveztetnek, vagy a melyek 
valamely vasutat gőzhajókkal járt vizi uttal közvetlen csatlakozás utján kotr 
nének össze. 

2. §. Az 1880 : XXXI. t. ez. 2. Hnak kiegészítéséül : 

a) A helyi érdekű vasutaknak nemcsak engedélye, illetve tulajdonjoga, 
hanem üzlete sem ruházható át másokra 

a közmunka- és közlekedésügyi iDÍDisteK^> 

engedélye nélkül. 

b) Pa állam azonnali megváltási joga akkor is hatályba lép, ha a helyi ér- 
dekű vasút utólag oly csatlakozást nyer, niely annak az összekötő, vagy az 
átmeneti útirány jelentőségét adja. — Azon vasutakra nézve, melyek mint 
helyi érdekű vasutak engedélyeztetnek, bár vonaluk már az engedélyezéskor 
összekötő, átmeneti, vagy fő-forgalmi irányba esett, az állam azonnali meg- 
váltási joga hatályba lép, mihelyt a törvényhozás az illető helyi érdekű vas- 
utat fővonalnak nyilvánítja. 

c) Az engedélyokmány keltétől számított bármin ez év elteltével az állami 
megváltási jog feltétlenül érvényesíthető. — A megváltási ár ez esetben 
nem tőkében, hanem az utolsó hét, illetőleg öl év tiszta jövedelmének átlaga 
alapján az engedély hátralevő ideje alatt évjáradékban lesz fizetendő, mely 
évjáradék azonban — a mennyiben az engedélyokmány más kamat-megálla- 
pitást nem tartalmaz — nem lehet kisebb, mint a tényleges épitési tőkének 
öt százaléka. ^^^ , r| t 

d) Oly helyi érdekű vasutak engedélyokmányaiban, melyek valamely ma- 
gán vasúti társaság részére társasági egyéb vonalaikhoz való csatlakozással 
engedélyeztetnek ; mindenkor kikötendő lesz, hogy a helyi érdekű vonal a 
társaság többi vonalaival egyidejűleg megváltható. 

3. §. Az 1880 : XXXI. l. ez. 3. §-a helyett: 

A helyi érdekű vasutak építésére, fölszerelésére és üzletére vonatkozó 
szabályokat és szabványokat 



korlátolt közforgalomra való bertMtdozésc tárgyában (1888. K. T. 1767.); 1881) ápr. 11. 7635. sz. keresk. 
min. rend. a szabványos nyomtávii h. é. vasutak építésénél és felszerelésénél irányadó alapelvek tiriíyá- 
ban (1889. B. T. 81 /.); 1890 szept. 9. 53,239. sz. keresk. min. rend. a bányavasutakra vonatkozó építési 
engedélyek tárg}ában (1890. H. T. 1713.); 1891 jan. :28. 645. sz. keresk. niin. rend. a horvát-szlavoa 
területen ier\'ezett közúti vasutak, fogaskerekű vaspályák, sodron \7)ályák, iparvasntak, valamint a szálift- 
liató mezei vasutaknak engedélyezése és építésénél követendő eljárás tárgj'ában fl891. R. T. 81.); 1891 
aug. ^. 5i,5U. sz. keresk. min. rend. a közuiakon levő műiárgvak uí ráépítésénél vagy átalakításánál (ár- 
tandó közigazgaUisi helyszíni tárgyalás tárg>ában (1891. R. T. i507.); 1891 nov. ^. 74,5Í3. sz. keresk. 
min. rend. a lóvasutak forgalomba helyezésére a közigazgatási bizottság illetékességének megálhipítása tár- 
gyában (1891. R. T. 1814.); 1891 decz. 18. 71,616. sz. keresk. min. rend. a m. kir. államvasutakba be- 
ágazó h. é. vnsutak építésérc rendelt anyagoknak kedvezményes szállítása a magyar államvasutakon (1891. 
U. T. 182."$^); 189:2 lebr. 17. i08± sz-Töídm. min rend. a közúti közlekedés érdekeit érintő mfiveieiek 
létesítése elŐtt az illető hatóság engedélye és törvényszerű intézkedése mindenkor kieszközlendő (189á. 
It. T. 86:2.); WH márcz. :3. 1Í.H68. sz. keresk. mir.Vend. a közúti közlekedés érdekeit érintő műveletek 
létesítése előtt az illetékes hatóság engedélye és törvényszerű intézkedései mindenkor kieszközlendők (1K9i. 
R. T. 885.); 1893 jan. 16. 228. sz. keresk. min. ren^. aa rendes üzleti vasutak szolgálatára vonatkozó 
szabályok alapelvem, «a h. é. vasutak forgalmi szolgálatára vunatkozó szabályok alapelveit) és «az omnibusz- 
vonatok forgalmi szolgálatára vonatkozó szabályok alapelvei » egyes ha tározra anya inak módosítása, illetve 
kiegészitése tárgyában (1893. R. T. 271.). V. ö. továbbá 1896 jul. 15. 46,18Í. sz. keresk. min. rend. a 
vasúti közigazgatási bejárásokhoz az érdekeltek megidézése iránt (1896. R. T. II. 95.). 

V. ö. végül 1869 ápr. 5. közm. és közi. min. rend., szabályrendelet a lóvonatu vasutaknak közutakon 
leendő elhelyezése iránt (1869. R. T. 618.). 

(1) Jelenlég, az 1889: XVIII. t. ez. folytán, a kereskedelemügyi miniszter. 

(2) A kereskedelmi miniszternek a váltságösszeg, ill. megváltási járadék kérdésében hozott határozata 
ellen felebbezésnek van helye a közigazgatási bírósághoz: 1806: XX Vl. t. ci. 60. g. 1. p. 



i888 : IV. t ez. A helyi érdekű vasutakról. 145 

a közmunka- és közlekedésügyi minísteiKi^ 

rendeletileg állapítja meg. 

Hogy mennyiben és mily mértékben van az ekként kibocsátandó szabá- 
lyok és szabványok alól kivételnek vagy eltérésnek helye, — azt a helyi vi- 
szonyok alapján és egyéb felmerülő körülményekhez képest esetről-esetre 

a közmunka- és közlekedésügyi miníster<^> 

állapítja meg. 

Az épitést, fölszerelést és üzletet illetőleg mindazon könnyítések és kedvez- 
mények engedélyezhetők, melyek az üzlet biztonságát nem veszélyeztetik. 

4. §. Az 1880 : XXXI. t. ez. 4. §.ához : 

a) A helyi érdekű vasutak felmentetnek a jelenleg érvényben álló vasúti 
üzletrendtartás 89. §-ában jövedéki és rendőri felügyelet czimén előirt 6ze- 
tések és szolgálmányok alól, ugy nemkülönben az 1884. évi XIV. t. ez. 
15. §-ában és az 1885. évi XXIII. t. ez. ilO. §-ában emiitett ármentesitési, 
illetőleg vízrendezési társulati költségekhez való hozzájárulás alól is ; azonban 
arra, hogy ezen vasúti vonalak által a vízlefolyások kártékonyán meg ne gá- 
toltassanak, vagy meg ne nehezíttessenek, a közigazgatási bejárásoknál külö- 
nös gond fordítandó. 

b) A helyi érdekű vasút 

a közmunka- és közlekedésügyi mínisleni) 

kívánatára a m. kír. postát szállítani köteles. 

A postaszállitás feltételeit s ezek közt a postaszállitásért fizetendő s a szol- 
gáltatással arányban álló méltányos évi dijat 

a közmunka- és közlekedésügyi minisleK^) 

rendeleti utón szabályozza. 

Ezen — az engedély egész tartama alatt teljesítendő — szállítás fejében 
a nevezett minister a helyi érdekű vasutat legfeljebb 50 éven át, évenkint 
egyenlő összegekben fizetendő átalánynyal is segélyezheti. Ezen átalány a 
helyi érdekű vasút által az állami posta részére nyújtandó szolgáltatás ará- 
nyában szabatik meg : ugy azonban, hogy a kérdéses átalány a postajáratok 
és kezelés költségeiben a vasúti szállítás folytán elérhető megtakarítás két- 
szeres összegénél s 5 VaS-kal tőkésítve legfelebb a helyi érdekű vasút lény- 
leges építési tőkéjének tíz százalékánál nagyobb nem lehet. 

A postaszállitásra igénybe veendő vonatok menetrendjének szabályozása 
tekintetében a helyi érdekű vasút magát a nevezett minister határozatának 
felt*^tlenűl alávetni köteles. 

A mennyiben a helyi érdekű vasút részére biztosítandó átalány többet 
tesz ki, mint a postajáratok és kezelés költségeiben a vasúti szállítás folytán 
elérhető megtakarítás, — a többlet fejében jogosítva leend 

a közmunka- és közlekedésügyi niinisterd) 

törzsrészvények kibocsátása esetén megfelelő névértékű ily czimlelek át- 
adását, illetőleg, ha a társaság nem alakittutík, az üzleti jövedelemből meg- 
felelő részesedést kikötni. 



[1) Jelenleg, az 1889: XVUI. t. ez. folytán, a kereskedelem ögyi miniszter. 
Magyar TGrTéayiár. 1887—1888. ^0 



146 i888 : IV, t ez. A helyi érdekű vasutakról. 

A jelen §. rendelkezései mindazon helyi érdekű vasutakra kiterjednek, 
melyekkel a postaszállitás feltételei a jelen törvény hatálybaléptéig még sza- 
bályoz>'a nem lettek/*^ 

5. §. Az 1880 : XXXI. t. ez. 5. §-ához: 

Az idézeti §-ban az épités tartamára engedélyezett bélyeg- es illetékmen- 
tesség az illető vasút üzletének megnyitásától számitott !á év múlva szűnik 
meg, s kiterjed magára az engedélyokmányra, illetőleg az engedélyi szaba- 
dalomra, valamint azon szerződésekre is, melyek egyrészt a posta szállítá- 
sára, másrészt a beágazási pályaudvarok, vagy egyes vonalrészek együttes 
használatára, valamint az üzletkezelésre nézve köttetnek. 

Kiteijesztetik továbbá a bélyeg- és illetékmentesség az állam, a tönény- 
hatóságok, községek és magánosok által a helyi érdekű vasút létesítésére 
megajánlott hozzájárulásokról, valamint az ezek alapján czélba vett pénzbe- 
szerzések érdekében kiállított okmányokra és a megajánlott hozzájárulások 
bekeblezésére is : valamint a bélyeg- és illetékmentesség kedvezményére 
szolgáló határidő alatt bélyeg- és illetékmentesen bekebelezett tehertételek 
kitörlésére vonatkozó okmányok- és beadványokra is. 

6.§. Az 1880 : XXXI. t. ez. 8. §-ához: 

a) Az 1880: XXXI. t. ez. 8. §-ának b) pontjában foglalt kötelezettség az 
állambiztosítást élvező ma^ánvasutakra is kiterjesztetik. 

A közmunka- ós közlekedésügyi minlsler<2) 

azonban megtagadhatja az üzletbe-vételt oly helyi érdekű vasutaktól, a me- 
lyek létesítéséhez az érdekeltség a tényleges építési tőkének legalább huszonöt 
százalékával hozzá nem járult. Viszont a nevezett ministemek közforgalmi 
szempontból jogában álland oly helyi érdekű vasutaktól, melyek az állam- 
vasutakhoz vagy valamely állambiztositást élvező vasúthoz csatlakoznak, az 
engedélyokmányoknak értelmében vagy a jövőre engedélyezendő vasutakra 
nézve azok engedélyezése folyamán az üzletnek a csatlakozó állami, illetve 
állambiztositást élvező vasút részére leendő átadását követelni. Az utóbbi 
esetben az ily üzletbe-vétel föltételeit 

a közmunka- és közlekedésügyi minisleK^) 

az engedélyezési tárgyalások folvamán állapítja meg. 

A közmunka- és közlekedésügyi niinÍ8ler<2> 

a pénzügyministerrel egyetértőleg megengedheti, hogy az államvasutak gép- 
gyára és a diósgyőri vas- és aczélgyár a helyi érdekű vasutak építéséhez 
megrendelt mozdonyok, illetőleg felépítményi vas- és aczélanyagok árát több 
évi törlesztésre hitelezhesse. Ezen hitelezés, valamint az annak fejében kí- 
vántató fedezet, illetve biztosítás módját a nevezett mínisterek állapítják mei^. 

7. §. Az 1880 : XXXI. t. ez. 9. és 10. JJ-ai helyett: 

A helyi érdekű vasutak létesítését támogathatják : 

a) az állam ; 

h) a törvényhatóságok : és 

r) a községek is. 



\1) A posUi>zúllílás tekiiiletében a ken'skedeleniü|r\i miniszter határozata ellen felebbezésnek van liel\(> a 
közijraz<;atási birósághoz: 1H96: XXVI. t ez. 69. i^. 'Á. p. 
(.2.) Jelenleg, az )i$B9: XVIII. t. ez. fül\tán, a kereskedelemügyi miniszter. 



i888 : IV. t. ez, A lidyi énhkú vamtakról 147 

Azon összegei, melyet 

a közmunka- és közlekedésügyi ininísler(^> 

a keletkező helyi érdekű vasutak segélyezésére évente fordíthat, az egyes 
évek állami költségvetéseiben a nevezett ministemek a pénzügymínisterrel 
egyetértőleg teendő előterjesztései alapján a törvényhozás állapítja meg. 

Ezen czimen az állami költségvetés évenként 300,000 forintnál nagyobb 
összeggel meg nem terhelhető. Egy-egy helyi érdekű vasút nem segélyez- 
hető ezen összegből többel, mint tényleges építési tőkéjének Vio-ed ré- 
szével. 

A törvényhatóságok részéről a helyi érdekű vasutak a közmunka-alap, 
vagy egyéb ily czéira igénybe vehető alapjaik, vagy jövedelmeik, illetőleg 
vagyonuk terhére, vagy végül — az 1883 : XV. t. ez. értelmében, s ázott 
megszabott határok közt — megyei, illetőleg törvényhatósági pótadó kivetése 
utján segélyezhetők. 

Hasonlóképen a községek is községi jövedelmeik, illetőleg vagyonuk ter- 
hére, ^'agy végül községi adó kivetése utján az 1886 : XXII. t. ez. 132., illető- 
leg 131. §-ában szabályozott eljárás betartása mellett segélyezhetik a helyi 
érdekű vasutakat. 

E segélyezés ugy a törvényhatóságok, mint a községek részéről akként 
történhetik, hogy vagy a vasút jövedelmezőségéhez járulnak hozzá bizonyos 
összegű éyjáradékkal, vagy pedig az épitkezés czéljaira akár természetbeli 
munkát, akár bizonyos összegű — a vasút engedélyese által külön hitelmű- 
velet utján értékesíthető — évjáradékot, akár végre egyszerre s egyszer- 
smindenkorra befizetendő tőkeösszeget nyújtanak. Utóbbi esetben ugy a tör- 
vényhatóságok, mint a községek ebbeli elvállalt kötelezettségeik teljesíthetése 
czéljából említett alapjaik, illetve jövedelmeik lekötésével hoszabb lejáratú 
kölcsönöket köthetnek. 

A közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadások fedezésére szolgáló java- 
dalmazás, nemkülönben a közigazgatási czélokra szolgáló vármegyei épüle- 
tek, nevezetesen a vármegyei székház, a fentiek értelmében felvehető kölcsön 
biztosítékaira le nem köthetők. 

A törvényhatóságoknak a segélyezést és a kölcsönkötést megszavazó hatá- 
rozatai 

a közmuDka- és közlekedésügyi mínisternek(^> 

illetve a belügyi és pénzügyministereknek ; — a községek határozatai pe- 
dig az illető törvényhatóságnak és a nevezett ministereknek jóváhagyását 
igénylik, mely jóváhagyás nélkül ezen határozatok jogerejűeknek nem tekint- 
hetők. 

Horvát-Szlavonországok területén az ilynemű hozzájárulások, illetve köl- 
csönök a bán által a pénzügymínisterrel egyetértőleg hagyatnak jóvá. 

Ugy az államnak, mint a törvényhatóságoknak és községeknek az általuk 
a fentebbiek szerint az építési tőkéhez nyújtandó segélyösszegek fejében a 
helyi érdekű vasút a segélyösszegnek, illetőleg a biztosított éyjáradékra 
beszerzett tőke-összegnek megfelelő részvényeket, vagy törzsrészvénye- 
ket köteles átadni ; ha pedig részvénytársaság nem alakíttatnék, a vasút tiszta 



(1) Jelenleg, az 1889: XVni. t. ez. folytán, a kereskedelenifij^t miniszter. 

!0* 



148 1888 : IV, t ez. A helyi érdekű íxistUakról. 

jövedelmében az állani, illetőleg a lönényhatóság és község azon arányban 
részesitendők, a melyben az általuk nyújtóit hozzájárulási összeg a tény- 
leges építési költségek többi részéhez viszonylik. 

A jövedelemben való ilykénti részeltetéstdl azonban a minísterium kivéte- 
les esetekben el is tekinthet. 

A helyi érdekű vasutak részére engedélyezett állami hozzájárulások a tör- 
vényhozásnak az engedélyokmány kiadásáról szóló jelentésben tudomására 
hozandók/*^ 

8. §. Az 1880 : XXXI. t. ez. 11. §-ához : 

Azon esetre, ha valamely törvényhatósági vagy községi útnak, vagy víz- 
szabályozási védlöltésnek igénybevétele iránt annak tulajdonosa és a helyi 
érdekű vasút között egyezség nem jönne létre, az igénybevétel föltételeit — 
különös tekintettel a hadászati követelményekre — végérvényesen 

a közmuDka- és közlekedésügyi ministeKs) 

— HorvátnSzlavonországok területén létező ilyetén közutaknál a közös kor- 
mány kezelése alatt nem álló utakra nézve ezen országok bánjával egyet^ 
érlőleg — állapítja meg. 

9. §. Az 1880 : XXXI. t. ez. 13. §-ához : 

a) A törzsrészvénytőke 30^/o-ának a társaság megalakulhatása végett ki- 
mutatandó biztosításánál az állami, törvényhatósági és községi hozzájárulás 
aránylagos része is figyelembe veendő. A mennyiben pedig az államkincstár, 
a törvényhatóságok és a községek által törzsrészvények fejében nyújtandó 
hozzájárulások csak az építés előhaladásának arányában esedékes részletek- 
ben fizettetnek ki, a megfelelő törzsrészvényekre való 30®/o-nyi befizetés 
hiánya az elsőbbségi czimletek kibocsátására nézve akadályt nem képezhet. 

b) Azon határozmány, mely szerint az építési engedély csak akkor adható 
meg, ha a törzsrészvények 307o-a készpénzben befizettetett, — hatályon 
kívül helyeztetik ; fenmaradván 

a közmunka- és közlekedésagyi ministeK^) 

a joga, hogy az építési engedély megadása előtt az építési szerződés bemuta- 
tását követelhesse, vagy más alkalmas módon meggyőződést szerezhessen 
arrál, hogy az engedélyes részéről minden szükséges intézkedés megtétetett 
arra nézve, hogy az építés fennakadás nélkül legyen folvtatható. 

10. §. Az 1880 : XXXI. t. ez. 14. §-a helyett : 

Az engedélyokmányban a tényleges építési tőke állapítandó meg. 

A névleges tőkét, valamint a pénzbeszerzés módozatait és feltételeit, úgy- 
szintén a kibocsátandó czimletek nemeit, azok egymáshozi arányát, árfolya- 
mát, osztalékát, illetve kamatait 

a közmunka- és közlekedésügyi ininisteK^) 

a pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg ; mindazonáltal figyelemben 
tartandó, hogy ott, a hol törzsrészvények bocsáttatnak ki, ezek a tényleges 
építési tőkének legalább 3SVo-át tegyék és hogy azon esetre, ha a tényleges 
építési tőke részben készpénzbeli hozzájárulások, vagy segélyek stb. által 



'D E rendelkezéseket érínteüenül hagvja a közuiakról és vámokról szóló 1890: 1. 1. ez. i8. .Moak utolsó 
bekezdése. 
(2) Jelenleg, u 1889: XYHI. t. ez. TolytáD, a kereskedelemügyi miniszter. 



i888 : IV. t ez, A helyi érdekű vasutakróL 148 

fedezve lenne, illetve, ha igy a tényleges építési tőkének 3o®/o-a, vagy ennél 
több már készpénzben biztositva volna, akkor az elsőbbségi czimletek csak a 
még fedezetlenül maradt tényleges épitési tőkerészlet erejéig bocsáthatók ki 
és az árfolyam is csak ezen papirokra állapítható meg/^^ 

Elsőbbségi kötvények csak az esetben adhatók ki, ha azoknak kamatozása 
és törlesztése az állam, illetőleg a törvényhatóságok, avagy a községek által 
az üzlet részére nyújtott éyjáradékokban fedezetét találja, vagy ha ezek ka- 
matozását és törlesztését az érdekeltek biztosítják ; uóbbí esetben ezen bizto- 
sítás megfelelő voltának megítélése 

a közmunka- és közlekedésúg)i(''2) 

és a pénzügyi minísterekre bizatik. 

A kamatozás és törlesztés biztosítása nélkül csak olv kölcsön vehető fel, 
és csak oly kötvény állítható ki, a melyben világosan ki van kötve, hogv* a 
pálya álladéka és tartozékai a kölcsön fedezetéül nem Szolgálnak ; hogy a 
hitelező, vagy a kötvénybirtokos a pálya álladékára és tartozékaira sem a 
követelés lejárta előtt, sem a követelés lejárta után zálogjogot nem szerez- 
het, és hogy a pálya álladékára és tartozékaira követelésének bírói utón való 
érvényesítése esetében sem leend jogosítva végrehajtást vezetni, hanem 
követelését csak a vasút jövedelmére vezethető végrehajtás utján érvénye- 
sítheti. 

A helyi érdekű vasutak a pálya és tartozékaira bekebelezhető függő köl- 
csönöket csak 

a közmonka- és közlekedésügyi niínister^'-^) 

engedélyével vehetnek fel, s csak azon föltétellel, hogy a függő kölcsön a 
vasút engedélyének lejártáig okvetlenül törlesztve legyen. 

Az állami megváltási jog érvényesítése esetében a pályára bekebelezett 
adósságoknak még törlesztetlen része, vagy az állam által netán átveendő 
eg}'éb tartozások a megváltási árból le fognak vonatni. 

11. §. Jelen törvény a törvénytárban való megjelenése napján lép életbe 
és annak a pénzügyi és belügyi minísterekkel, illetve a horvát-szlavon- 
dalmátországí bánnal egyetértő végrehajtásával 

a közmunka- és közlekedésügyi miníster<''^> 

bizatik me^. 



Jeyyzet: Az 1880: \\\l. i. ez. meijalkotása óUi enuodélyezett helyi érdekű 
vasutakra vonatkozó törvények és i*endeletck időrendbeli jegyzéke. 

(Kie^szítve az ugyanezen időközben engedélyezett ipari, közati és bányavasutakra vonatkozó törvényekkel 

és rendeletekkel): 

i. 1881 : XLVU. i. ez. az arad-csanádi h. é. vasút kiegészítése tárgyában (v. ö. 1893: X. l. ez.); 2. 1881 : 
aLVÜI. t. ez. a szatmár-nugy bányai h. é. vasút kiépítése tárgyiban; 3. 1881: LXXIU. t. ez. a nagu- 
kikiuda-nagybecskereki li. é. vasút kiépítése tárgyában (módosítja az 1895: XXX. t cz.j; t. 1881 
szept. 14. 38,543. sz. közni. és közi. min. rend. az 1^1: XXXI. t ez. 1. §. és a szept. 8. legf. elhatározás 
alapján a margit falvas zomolno ki íi. é. vasút építésére és üzletére kiadott engedélyokmány tárgyában 

*i) V. ö. a Csáklornva-Ukki li. é. vasul tekintetében tett ki\ételt: 1889; XXXV. t. ez. ± §.; a pozsony- 
szombalhelví h. é. vasút tekintetében lett kivételt: 1890: XXXIII. t. ez. 2. S. 
^2) Jelenleg, az 1889: XVIII. t. ez. folytán, a kereskedelemügyi miniszter. 
(3) Az \\m: XVni. I. ez. folytán a kereskedelemügyi miniszter (1889. K. T. Itól.). 



1^ Í8HH :1V. L ez. A helyi érdekű vamtakról. 

(IK81. |{. T. 1078.); 1884 jun. 23. ü.tíi^ %z. közm. és kőzi. idíd. mid. a matyitfairaszomoipioki 
h. k MtMi f'fi^íedélyokmányáotk dj^^elékf lirfE^iban M88i. R. T. 796.). 

5. 1882 jau. 22.'22ü7. áz. kőzm. és közi min. r«B<L a kőszeg-szombat heiyi h. é. rasut eoi;edél>- 
okniáu>a táriryábao (1882. |{. T. 43.); H. 1882 decz. 21. közm. és kőd. niii. rvad. a beszterezebány'a- 
hr&zorai h.t. vafiut fOKedélyukmin>a tirgyiban (1882. fL T. 1559.; 7. 1882 dfcz. 21. kőzm. és kőzi. 
min. rend. a yiski-*'ajdahwnfadi h.'é. vasiit engedélvokminya támiban (1882. R. T. 1oi4.). 

8. 1883 febr. ü. tíOOÍi. M.'kőzm. es kőzi. min. rend. az 188(K XXXL I. ez. 1. §. és ö Felsége 1883 
W\tT. 1 1 . if'Kf. dhatározis alapján a sziget kamara-rönaszékt és sziget kamara-suaatagi h. é. TasaUk 
itnKedél^ okmánya tárgyában (1883. K. T. 370.); uiryanannak 188f lébr. 28. 7884. sz. rend. a azi^l- 
kamarai-rónaszéki. ill. suf^iaci h. é. vasul engedélyokmánya fiifri^eléke tirfryában (1887. R. T. 424.); 

0. 1883 márcz. 24. 9781. tz. közm. és közi. min. rend. a fnuztaföldrér-békési h. é. vasul engedélv- 
okmánya tárgyában (188.'1 R. T. 44»8.); 1890 ápr. 21. 22.452. sz. keresk. min. rend., fúgireiék a hékés- 
puszta fölflmrí ti. é. vasút engedélyükmányához (1890. R. T. 715.); (\'. ö. 1885: XVIILt. ez.); 10. 1883 
ápr. 28. 14,200. sz. közm. és közi. min. rend. a rétszilas-szegzárdi h. é. vasút engedélyokmánya tár- 
gyában (1H83. R. T. 574.). K vasútvonalnak a budapest-pécsi vasiit részvénytársaság vasútvonalaival egy- 
idejQ mi'gváitásáról v. ö. 1889: XV. i. ez.; 11. 1883 jnn. 9. 17.5)fó. sz. közmunka- és közi. min. rend. a 
kHt»guhnzti^ki»jen6i h. é. vasul engedélyokmánya tárg^^ában (1883. R. T. 684.); 12. 1883 juL 20. 
2i.i3;>. sz. közni. és közi. min. rend. a dettreczen-hajdunnnási h. é. vasul engedélyokmánya tii^'ában 
(188:í R. T. 803.); 188(i márcz. 25. 11,92r>. sz. közm. és közi. min. rend., függelék a deSreexeu-böd- 
szeiitmiiiályi és debreczen- hajdúnánási h. é. vasutak engedélyokmányához (1886. R. T. 287.k 13. 1883 
iiov. 22. .'(K,13t. MZ. közm. és közi. min. rend. a nngytapolcsány-b/hczi h. é. vasul engedélyokmánya 
tárgyában (18K3. R. T. 1503.). 

14. 1884: XXXI. t. ez. a csáktornya-zágráöi fzagoriaij ii. é. vasul kiépítéséről; 15. 1884:XXXIL 

1. ez. a marosludas-őesztet'czei h. é. vasútnak engedélyezésére és segélyezésére vonatkozó felhatalmazás 
tárgyában; 10. 1884: XXXIV. t. ez. a szamosrőlgyi más(»dreiidü vasul kiépítéséről szóló 1880:XXXIL 
t. czikkel berzíkkelyezeli engedélyokmánynak a deés-heszterczei vonalra és a deés-deésaknai szárny- 
vonalra való kiti'rjfHztéséről, úgyszintén ezen engedélyokmány némely határoznia nyalnak kiterjesztéséről. 
(V. ö. 188f): XI. t. rz.); 17. 1884 márcz. 25. 9756. sz. közm*. és közi. min. rend.* a marosvasár hely- 
szászréijeiii h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1884. R. T. 4()K.); 18. 1884 ápr. 12. i)853. sz. 
közm. és közi. min. rend. a szajol-kunszentmartoni li. é. vasút engeaélyokmánya tárgyában (1884. 
\\. T. 510.); 1887 szepl. 5. 3(S.«370. sz. közm. és közi. min. rend., függelék a szajol-kunszenlmártoní h. é. 
vasul engedélyokmán>álioz (1887. R. T. 1939); 19. 1884 ápr. 12. 8022. sz. közm. és közL min. rend. az 
ujszt'iHz-jaitzapáthii li. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1884. R. T.495.); 1885 ían. 12. 1001. sz. 
közm. és közi. min. rend. az iij szász-jásza páthii ti. é. vasulengedélyokmányához fíiggelék (1885. R. T. 129.); 
20. 1884 jun. \). 17,136. sz. közm. és kÖzl. min. rend. az esztergom-HÓtia-ipoíifsági h. é. vasul enge- 
délyokmánya tárgyában (18a;. H. T. 747.); 1887 márcz. 18. 11,748. sz. közm. és közt. min. rend. az 
esztergom-nAnH-i|N)tysági h. é. vasul engedélyokmányához függelék (1887. R. T. 1296.); 1^90 jun. 18. 
.'C),910. sz. keresk. min. rend., függelék az esztergom-nána- ipolysági h. é. vasul engedélyokmányához 
(18}M). R. T. 972.); 21. 1884 jun. 16. 18,147. sz. közm. és közi. min. rend. a nagyvárad-vaskólil h. é. 
vasul engi'détyokniánya tárgyában (1884. R. T. 764.); 1887 jun. 13. 21,338. sz. közm. és közt. min. rend. 
a nagyvárad-vaskóhí h. é. vasul engedélyokmányának függeléke (1887. R. T. 1692.). 

22. 1885: .WIII. (. rz. a öifiari és h'ékési h. é. \asutaknak engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tár- 




lyezésére vonatkozó feltialatmazás tárgyában: 188.% deez. 28. '48,3(K). sz. közm. és közt. min. rend. a 
mátrai h. é. vasat engedélyukmánv a tárgyában (1885. R. T. 2189.); 1886 márcz. 14. 10,018. sz. közm. 
és közi. min. rend., függelék a mátrai h. é. vasul engedélyokmányához (1886. R. T. 26i.);24. 1SB5jan. 12. 
1(M>2. sz. közm. és közi. min. rend. a mezőtúr-tur kévéi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1885. 
R. T. 130.); 2,V 1885 szent. 9. 33,460. sz. közm. és közi. min. rend. a vmkovce-brckai li. é. vasul enge- 
délyokmánya lármában (188.%. R. T. 873.); 1894 jan. 14. W»,437/1893. sz. keresk. min. rend., függelék 
a vinkovre-brí>kai li. é. vasul engedélyokmányához (1894. R. T. 1. 70.). 

26. 1886 márcz. 28. 11,065. sz. kozm. és közi. min. rend. a hudapest-szenllőrinczi h. é. vasul enge- 
délyokmánya tárgyában (1886. R. T. 2i>2.); 1889 ápr. 17. 17.2,35. sz. keresk. min. rend. a budapest- 
szeniiőrínczi h. é. vasul meghosszabbítására vonatkozó engedélyokmány függeléke (188$). R. T. 1016.); 
1894 aug. 2. 5^i,050. sz. keresk. min. rend., Túggelék a budapest-szenllőrinczi h. é. vasút engedélyokmá- 
n>álioi (1894. R. T. If. 417.). (V. ö. IWíT): XXI. L ez.); 27. 188b máj. 7. 16,779. sz. közm. és kőzi. min. 
rend. a varasd-goluhoveczi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1886. R. T. 453.); 1890 febr. 19. 
7872. sz. keresk. min. rend. u varasd-goluboveczi h. é. vasul engedélyokmányához függelék (1890. R. T. 
166.); 188({ jun. 30. 24,601. sz. közm. és közi. min. rend. a budapest-soroksári h. é. vasat eng«iély- 
okmánya lárgyáhan (188ii R. T. 511.); 1887 jun. 16. 24.687. sz. közm. és közt. min. rend. a budapest- 
sort)ksiirí h. e. vasul engedélyokmányának függeléke M887. R. T. 1696.): (V. ö. 1889: X(U. és 1895: 
XXI. t. ez.); í^. 188<i iio\. 12. 43,.%-MÍ. gz. közm. és közi. min. rend. a ityiregiftiáza-máir szálkai h. é. 
vasul engetlélyokmánya tárgyában (188(>. R. T. 804.); 29. 188(> deez. 15. 48,Í76. sz. közm. és kőzi. min. 
rend. a Ávjasfaíva-széketyudvar/ielyi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyiban (1886. R. T. 1209.). 
(V. ö. I8$t5: vll. t. ez.); 18Í^ niárez. 7. 12.944Í. sz. keresk. min. rend., függelék a héjasfalTa-székdv- 
udvarhelyi h. é. vasul engedéh okmányához (1892. R. T. 894.); 30. 1886 deez. 15. 48.4 17. sz. kőim. éc 
közi. min. rend. a kumszeMtmártoH-szefitesi h. é. vasút engedélyokmánya tárgyában (1886. R. T. 12^); 
.'U. 1886 deez. 23. 49.729. sz. közm. és közi. min. rend. a szilágysági h. el vasul engedélyokmánya 



i888 : IV. t ez A heUji érdekű vasutakról. 15 J 

tirgyáhan (1886. R. T. 1278.); IH^Tiian. 5. »1.7(i5/l89-i. sz. kcn-j^k. min. rend. a szilágysági h. é. 
Taxiit enfcedélyokmányához fiiggeiék (1»)5. K. T. 1. 74.). 

32. 1887: XXXL t.* ez. a Szent-AnnáttU Kisjenoig vezeteikdő ii. é. vasul engedélyezésére voDatkozó 
felhatalmazás tárgyában; 1887 jim. 18. 25.152. sz. közm. és közi. min. rend. a szentahnor-kitfenöi h. é. 
▼ásat engedélyokmánya lárgjában (1887. R.T. 1701.). (V.ö. imi: X. l. ez.); 33. 1887 márcz. 9. 9291. sz. 
közm. és közi. min. rend. a budapest-czinkotai h. é. vasút engedélyokmán^'a tárgyában M887. R. T. 
•U3.); 1893 aug. 2)). 61,967. sz. keresk. min. rend. a budapesl-czinkotai h. e. vasút egv mellékágára vo- 
natkozó engedélyokirat (1893. R. T. 2933.). (V. ö. 1895: XXI. u ez.); 1887 márcz. 39. 42,819. sz. közm. 
és közi. min. rend. a budapest-tzenteudrei h. é. vasút engedélyokmánya tárgyában (1887. R. T. 1320.). 
f\'. ö. 1895: XXI. u ez.); 34. 1887. márez. 30. 12.820. sz. közm. és közi. mm. rend. a torontáli h. é. 
vasút engedélyokmánya tárg^ábau (1887. R. T. 1345.); 1890 Jul. 1. 39,7ia sz. keresk. min. rend., (Bg- 
gelék a torontáli h. é. vasntak engcdélj^okmányához (1890. R. T. t(U8.); 1892 decz.7. 78.561. sz. keresk. 
min. rend., II. függelék a torontáli h. é. vasutak engedély okmánvához (1892. R. T. 3227.); 18ifó máj. 14. 

35.854. sz. keresk. min. rend.. III. fiiggelék á torontáti h. é. vasutak engedélyokmányához (1895. 11. T. 
I. 929.); 1887 szepl. 17. 38.335. sz. közm. és közi. min. rend. a izabadka-zenta-óbecsei és a zenta- 
horgos-szegedi h. é. vasutak engedélyokmánya tárgyában (1887. R. T. 19b7.); 35. 1887 szept. 11. 

36.855. sz. közm. és közi. min. rend. a Uiraczvöloyi h. é. vasul eiigedélyokmánvának fiiggeléke tárgyá- 
ban (1887. R. T. 19(i5.); 3(5. 1887. szept. 17. 38.&Í4. sz. közm. és közi. ínin. rend. a fétegtfháza-cson- 
grádi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1887. R. T. 1996.); 37. 1887 oki. 2:1 43.691. sz. közm. 
és közi. min. rend. a balaton-szeutgyfirgv-keszthelyi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1887. 
W. T. 2077.). (V. ö. 1893: XI. i. ez.): 38. 1887 nov. 19. 41.754. sz. közm. és közl. min. rend. a kőbányai 
rontató ipart asut engedélyezése tárgvában (1887. R. T. 2197.); 39. 1887 decz. 6. 5<M)15. sz. közm. 
és közi. mm. rend. a szombathely-pinkafői h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1887. R. T. 2267.); 
1888 nov. 6. 50,386. sz. közm. és közl. min. rend., fiiggelék a szombathelv-pinkaföi h. é. vasul engedélv- 
okmánváboz (1888. R. T. 2<»59.). 

40. 1888: VIII. l. ez. a kisujszálUis-dévaványa-gyomm \\. é. vasul kiépítésére és engedélyezésére 
vonatkozó felhatalmazás tárgyában; 1888 máj. 22. 2^1,032. sz. közm. és közl. min. rend. a kisuj szállás- 
dévaványai h. é. vasul engedélyokiiiánva tárgyában (1888. R. T. TiOl.); il. 1888: XXVIII. t. czikk a 
Debrec zentől- Füzes-Abojiyig vezetendő h. é. gőzmozdony ú vasalnak és Ohát tói-Pohárig terjedő 
szárnyvonalának kiépítésére és engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás lárg)'ában; 1889 oku 18. 54,010. sz. 
keresk. min. rend. a debrer zen- füzesabonyi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1889. R. T. 2148.); 
42. 1888: XXIX. i. rz. az eszék-batrinjni íi. é. vasul és pleterniczu-pozsegai szárnyvonalának enge- 
délyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyaltán; 1892 decz. 25. 88,051. sz. keresk. min. rend. ai eszék- 
bntriniai h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (I8Í>2. R. T. 3270.); 43. 1888 íebr. 24. 8214. sz. 
közm. és közl. min. rend. a budapest-laiosmizsei h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1888. R. T. 
I}f2.); 44. 1^)88 márcz. 26. 13,577. sz. Közm. és közl. min. rend. a boba-jánosháza-sümegi h. é. vasút 
engedélyoknfánya tárgyában (1888. R. T. 334.);. (V. ö. 1889: XXXV. i. ez.); 45. 1888 ápr. 17. 17,573. sz. 
közm. és közl. min. rend. a perjnmos-varjasi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1888. R. T.379.); 
46. 1888 ápr. 27. 19.328. sz. közm. és közl. min. rend. a ruma-iTdniki h. é. vasul engedélyokmánya 
tárgyában (1888. R. T. 491.); 47. 1888 máj. 23. 22,(»3i. sz. közm. és közl. min. rend. a borosienő- 
csernői h. e. vasul engedélyokmánya tárgyában (1888. R. T. 529.); 48. 1888 jun. 11. 17.938. sz. közm. 
es közl. min. rend. debreczeni városi lórasnt engedélyokmánya tárgyában (1888. R. T. 971.); 1896 
jun. 28. 32.582. sz. keresk. min. rend., függelék a debrerzeni közüli vasul engedélyokiratához (1896. 
H.T. 11.41.). 

49. 188$): XI. l. ez. a Deéstől Zilahig vezetendő helyi érdekű vasul engedélyezéséről és a szamos- 
völgyi vasút fttg|?ő adósságainak rendezéséről; 1889 ápr. 24. 12.131. sz. keresk. min. rend. a deés-zilahi 
b.é. vasul engedélyokmánya tárgyában (t88ii. R. T. 1034.); 50. 1889: XIII. i. ez. a m, kir. állam' 
vasutak és a budapest-soroksar-haruszíi helyi érdekű vasút soroksári állomásait összekötő 
helyi érdekű vasútvonal engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában; 188$) máj. 9. 20,525. sz. 
keresk. min. rend. a magy. kir. államvasút és a budapesl-soroksári vasul összekötésére építendő összekötő 
h. é. vasat engedélyokmányának fiiggeléke (1889. R. T. 1059.). (V.ö. 1895: XXI. l. ez.); 51. 1889: 
.\XXV. t. ez. a Csáítornyalóí Zalaszenlivánon át ikkig vezetendő li. é. vasút engedélyezésére vonatkozó 
felhatalmazás tárgyában; 1889 jul. 3. 20,496. sz. keresk. min. rend. a csáktornya-zalaszenliván-ukki h. é. 
vasul engedélyokmánya tárgyában (1889. R. T. 1713.); 1891 máj 8. 28,831. sz. keresk. min. rend.,^^- 
geték a csákiornya-zalaszentiván-ukki h. é. ^asul engedélyokmányához (18$)1. R. T. 403.); 52. 18W: 
XLVII. L ez. a somogy-szoblf-barcsi h. é. vasul engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában; 
18S)0 jan. 2. 70,641/1889. sz. keresk. min. rend. a somogy-szobb-barcsi h. é. vasút engedélyokmánya 
tárgyában IWK). R. T. 85.); Tx). 188Í); XLVllI. i. ez. a dévamnya-szeghalom-kóti és szeghalom- 
füzesgyarmati h. é. vasul engedélvezéséről; 5i. 1889 márcz. 5. 10,681. sz. közm. és közl. min. rend. a 
bel léce- kapelnai h. é. vasul engeiielyokmánya lárg>'ában (1889. R. T. 285.); 18i)6 jul. 10. 45,934. sz. 
keresk. min. rend., fiiggelék a be(i§ée^ka|H'lnai li. é. í^eskenvvágánvu gőzniozdonyu vasul engedélyokiratá- 
hoz (1886. R. T. n. 77.). (V. ö. I8í)6: XXI. t. ez.); 55. 18«) ápr. 14. 17,271. sz. keresk. min. rend. a 
Borossebestől-GurahoHCzig építendő másodrendű gőzniozdonyu vasul engedéU okmány tárgyában 

Í1889. R. T. 1004.); 56. 1889. máj. 27. 24,552. sz. kenísk. min. ireiid. a poprádrolgyi h. e. vasul enge- 
lélyokmánya tárgyában (1889. R. T. 1081.); 57. 188$) deez. 2(i. 68,051. sz. keresk. min. rend. a kassá- 
tornai h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1889. R. T. 2«^>50.); 1891 aug. 22. 52,851. sz. keresk. 
■lin. rend.. fQggelék a kassa-uirnai h. é. vasul engedélyokmányához (18$)1. R. T. 1279.); 18$)3 aug. 26. 
61,602. sz. keresk. min. rend., függelék a kassa-lornai b. é. vasul engedélyokmányához (1893. R. T. 
2022); 58. 1889 szept. 2í). 4(),230. sz. kensk. mm. remi., függelék a svábhegift fogaskerekű vasút 
kiépítésére 1873 jul. 3. 1 l,3i3. sz. a. kiadóit engedélyokirathoz (1889. R. T. 2071.). 



152 i888 : IV. t. ez. A helyi érdekű vasútokról 

59. 1890: VI. t. ez. a morrarőfgyi li. é. vasutvoaalnak. vtlamÍDt a dérrnytó-stomfai szárny vonalnak 
engedélyezéséről; 189() ápr. 10. Ü,J90. sz. keresk. min. rend. a monravölgyi h. é. Tasat enfredélyokmánya 
lárg>ában (1890. H. T. iW); 60. 1890: XV. i. rz. a fíolicstól a magyar határszélig Godiiiff irányában 
vezetendő h. é. vasnt engedélyezéséről; 1890 ápr. 19. 23,971. sz. keresk. mm. rend. a holics-gddingi h. é. 
vasút engedélyokmánya tárgyában (1889. R. T.090.); 61. 1890: XXXUI. t. ez. a puztony szombat helyi 
b. é. vasot engedélyezése tárgyában; 1890 jul. 1. 37,79i. sz. keresk. min. rend. a pozsbny-szombat helyi 
h. é. vasat engedélyokmánya tárgyában (1890. R. T. 1018.); 6i. 1890: XXUV. t. ez. az esztergom- 
almás- füzitői h. é. vasnt engedélyezéséről; 1890 jul. 1. 39,7^9. sz. keresk. min. rend. az esxtergom- 
almás-fózitői h. é. vasút engedélyokmánya tárgyában 1890. R. T. 106Í.); 1891 nov. 23. 75.466. sz. keresk. 
min. rend., függelék az esztergom-almás-f&zíiői h. é. vasút engedélyokmányához a tokod-annavöigvi h. é. 
^asat építésére és üzletére (1891. R. T. 1740.); 1894 szept. 14. 63,911. sz. keresk. min. rend., iffúgge- 
lék az esztergom-almás-fiizitői h. é. vasút engedélyokmányához (1894. R. T. 11.434.); 1895 jul. i9. 
79,292. sz. keresk. min. rend. az esztergom-almás-fUzitői h. e. vasút táthi munkavágányán a korlátolt köz- 
forgalomnak életbeléptetése tárgyában (1895. R. T. 11. 539.); 63. 1890: XXXV. L ez. a nagymargita- 
verseczi h. é. vasút engedélyezéséről; 64. 1890 ápr. 18. 23,028. sz. keresk. min. rend. a ffreusó-három- 
széki h. é. vasuuk engedélyokmánya tárgyában (1890. R. T. (i59.); 65. 1890 ápr. 28. 28,857. sz. keresk. 
min. rend. a siímeg-tupolczai n. é. vasút engedélyokmánya tárgyában (1890. R. T. 718.); 6(k 1890 
jun. 18. 3b,3í)6. sz. keresk. min. rend. a marmarossziget-nagybocskui és a szigetkamara-szlatinai 
h. é. vasuuk engedélyokmánya Urgyában (1890. R. T. 986.); 6l 1890 okt. 18. 62,000. sz. keresk. min. 
rend. a petrozsény-livazény-hipényi h. é. vasul en^élyokmánya tárgyában (1890. R. T. 1718.). 

68. 1891: XXVI. t ez. a nagyszeben-vörőstoronyi h. e. \Miii Xagyiizebentől Felekig terjedő vona- 
lának megépítésére és üzleti berendezésére szükséges költségek biztosításáról; 1891 juL 17. -16,011. sz. 
keresk. min. rend. a nagyszeben-vörőstoronyi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1891. R.T. 1211.); 
1891 jul. 17. 45.99(>. sz. keresk. min. rend. a felek-fogarnsi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában 
(1891. R. T. 1183); 69. 1891 febr. 5. 6800. sz. keresk. min. rend. a hnrnszli-racz keidéi h. é.'vasui 
engedélyokmánya tárgyában (1891. R. T. 90.). (V. ö. 1893: XXI. i. ez.); 70. 1891 febr. 15. 7206. sz. 
keresk. min. rend. a fínroftelepen a Dráva partbiztosítási munkálataínak ezéljnira épült munkavágányon 
a korlátolt közforgalom megnyíthaiására vonatkozó ensredélyokmáuy tárgyában (1891. R. T. 117.); 
71. 1891 márez. 13. 10.125. sz. keresk. min. rend. a diósgyőri öányavasuton a korlátolt személyforga- 
lom megnyilhatására vonatkozó engedélyokmány tárgyában (1891. R.T. 167.); 72. 1891 máj. 8. 28.833. sz. 
keresk. min. rend. a kézsmárkszepesbélai h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1891. R. T. 404.); 
73. 1891 máj. 14. 24,451. sz. keresk. min. rend. a kassai lovasul engedélyokmánya tárgyában (1891. 
R. T. 502.); 1892 szept. 14. 48,106. sz. keresk. min. rend., függelék a Kassa városi lovasul engedély- 
okmányához (1892. R. T. 2232.); 1894 jan. 16. 95.509/1893. sz. keresk. min. rend. a kassai lovasul en- 
gedélyokmányához függelék Í1894. R. T. I. 87.); 74. 1891 máj. 29. 28.050. sz. keresk. min. rend. a 
Záígráb városában építendő sodrony pálya engedélyokmánya tárgyában Í1891. R. T. 601.); 1891 
máj. 29. 30.220. sz. keresk. min. rend. a Zágráb város terülelén építendő löfogalu közüli vasút en- 
gedélyokmánya tárgyában (1891. R. T. 609.); 1891 okt. 12. 60,2^)3. sz. keresk. min. rend. a Zágráb 
városában létesílell lovasul engedélyokmányához függelék (1891. R. T. 1534.); 1892 jul. 22. 39.957. sz. 
keresk. min. rend., függelék a Zágráb városi lovasul énjredélyokmányához (1892. R. T. 1610.); 75. 1891 
okt. 18. 68,087. sz. keresk. min. rend. a lőcsevölgyi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1891. R. 
T. 1536.); 76. 1891 nov. 15. 73,053. sz. keresk. min. rend. a sáirél- kovásznál h. é. vasul engedély- 
okmánya tárgyában (1891. R. T. 1711.). 

77. 1892: XXIII. l. ez. a szenles-hódmezővásárhelyi li. é. vasul ensredélyezéséről; 1892 nov. 20. 
78.841. sz. keresk. min. rend. a szentes-hódmezővásárhelyi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1892. 
R. T. 28ÍM).); 78. 18})2 jan. 15. 85,234/1891. sz. keresk. min. rend., engedélyokmány a kolozsvári köz^ 
Hti vasul építésére és üzletére (1892. R. T. 63.); 1893 jan. 21. 88,901/1892. sz. keresk. min. rend., füg- 
gelék a kolozsvári gőzmozdonyn közüli vasul építésére vonatkozó engedélyokiratához M893. R. T. 276.); 
1893 nov. 9. 72,388. sz. keresk. min. rend., második Higgelék a kolozs\ári közüli vaspálya engedélyokira- 
tához (1893. H. T. 2494,); 79. 1892 jan. 27. 83,174/1891. sz. keresk. min. rend. a szabadka-palicsi 
li. é. vasnt engedélyokmánya tárgyában (1892. R. T. 76.); 1892 decz. H. 74.363. sz. keresk. min. rend., 
függelék a szabadlia-paliesi h. e. vasnt engedélyokmányához (1892. R. T. 3259.); 80. 1892 febr. 12. 
7408. sz. keresk. min. rend. az eszéki lovadul engedélyokmánya tárgyában (1892. R. T. 872.); 1892 
okt. 1 i. 48,545. sz. keresk. min. rend., függelék az Eszék városi lovasul engedélyokmányához (18i^. 
R. T. 2837.); 81. 18í)2 iun. 7. 37,590. sz. keresk. min. rend. az eper jes-bárt fai \\. é. vasul engedély- 
okmánya tárgyában (1892. R. T. 1287.); 1893 mái. 10. 31,693. sz. keresk. min. rend. az eperjes-bártíai 
h. é. vasul engedélyokirató tárgyában (1893. R. T. 934.); 82. 1892 aug. 10. 53,073. sz. keresk. min. rend. 
a fiagt/károty-nagysomkuli}i. é. vasnt engedélyokmánya tárgyában (1892. R. T. 1612.); 1893 okt. 12. 
74,38Í. sz. keresk. min. rend., függelék a nagykán)ly-nagysomkuti h. é. vasul engedélyokiratához a 
barlafalu-erdőszádai vonalrész folytatólagos kiépítése iránt (1893. R. T. 2H5.J; 1894 nov. 12. 78,174. sz. 
keresk. min. rend., II. függelék a nagykároly-nagysomkuli h. é. vasul engedélyokmányához az erdőszáda- 
nagysomkuti h. é. vasul éníiésére és üzletére vonatkozólag (1894. R. T. lí 491.); 83. 1892 nov. 23. 
65,931. sz. keresk. min. rena. i gyulafatva-sárréli, gyulajfalca- felsősiklói és alsósiktói-sárréti vo- 
nalszakaszok inegnyilhalására vonatkozó engedélyokmány tárgyában (1892. R. T.3224.); 84. 18^ decz. 25. 
88.312. sz. keresk. inin. rend. a murányvölgyi íi. é. vasnt engedélyokmánya tárgyában (1892. R. T. 3303.). 

85. 1893: X. (. ez. az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasul- 
vonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesi lésé rőf; 1894 decz. 3. 86,771. sz. keresk. 
min. rend. az arad-esanádi vasul Gurahonez-nagyhalmágyi vonalszakaszára vonatkoz(') engedélyokmány tár- 
gyában (1894. R.T. II. 512.); 18$mápr. 13. 22,130. sz. keresk. min. rend., függelék az'artd-esanádi 
vasuuk engedélyokmányához (189(i. It.T. 1.952.); 86. 1893:X1. i. ezikk a balaton-szetU-györgy- 



Í8S8: IV. t ez. A helyt érdekű vasutakról. 153 

somoffy-szobbi \\. é. vasat engedélyezéséről; 1893 jun. 8. 37,781. sz. keresk. min. rend. a baUton-szent> 
li;yöivy-somo^-szobbi h. é. vasút enf?edélyukírau táicyiban (1893. R. T. 1493.); 87. 1893: XII. u ez. a 
Úkéi-csanáai h. é. vasút engedélyezése Cárjában; 1893 jun. tí. 4U,731.sz. keresk- min. rend. a békés- 
Csanádi h. é. vasút en^délyokirata tárgyában' (1893. R. T. 1457 ); 88. Í893:XXX1X. t. ez. a Gwijától 
Bosznia határáig vezetendő h. é. vasút en)i:eaélyezéséről (V. u. 1894: IV. t. ez.): 89. 1893: XL. t. ez. 
4i öudapest-esztergomi b. é. vasul engedélyezése tárgy.; 1894 jan. 16. 97,881/83. sz. keresk. min. rend. 
a bada(>est-esztergomi h. é. vasút engedélyokmánya tárg>. (1894. R. T. I. 81K): 1896 augusztus ^. 
54,07± sz. rend. függelék az engedélyokirathoz (1896. K. T. II. :396). 90. 1893 ianiiár 8. 701. sz. 
keresk. min. rend. n zsebely-csá kővári \i. é. vasutengedéiyokmányatárgy.(182i).R. 1.3375.); 91. 1893 
febr. i9. 7016. sz. keresk. min. rend. az ungvtilgyi h. é. vasút engedélyokirata tárgy. (1893. R.T. 300.); 
^. 1893 márez. 10. 15,465. sz. keresk. min. rend. a borossehes-menyházni h. é. vasútra vonalkoió en- 
gedélyokirat lárgvában (1893. R. T. 507.); 93. 1893 ápr. 1:2. i6,195. sz. keresk. min. rend. a AoWXt- 
belovári b. é. vasút engedélyokmánya tárgyában (1893. R. T. 610.); 94. 1893 ápr. 19. 28,481. sz. keresk. 
min. rend. a izepetbéia-podoliai'U. é. vasút engedélyokirata tárgyában (1893. R. T. 646.); 95. 1893 
ápr. 26. 30,862. sz. keresk. min. rend. a hideg kút-tamási-i h. é. vasút engedélyokirata tárgyában (1893. 
K. T. 677.); 96. 1893 ápr. 28. 29,091. sz. keresk. min. rend. a zsitvavőfgi/i h. é. vasút engedélyokirata 
tálcában (1893. H. T. i07.); 1895 mái. 16. 3(i.724. sz. keresk. min. rend., függelék a zsitvavölgyi h. é. 
vasnt engedélyokmányához (1895. R.T. 1.945.); 97. 1893 aug. 18. 59,091. sz. keresk. min. rend. a 
debreczen-dérecske-hagj/fétai h. é. vasul engedélyokirata lárj^ában (1893. R. T. 1979.); 98. 1893 
aug. 19. 53,4ÍU. sz. keresk. min. rend. a mnrmdrosszigeti városi lovasul engedélyokmánya tárg}'ál)aQ 
(1893. R. T. 2012.); 99. 1893 szepl. 7. 64,616. sz. keresk. min. rend. a csetuekviilyyi h. é. vasul Vnge- 
délyokirau tárgyában (1893. R. T. 2074.); 100. 1893 decz. 30. 94,941. sz. koresk. min. rend. a 
kaposvár-mocsoládi h. é. vasút engedélyokirata tárgyában (1893. R. T. 2805.). 

101. 1894: IV. t. ez. a vínkovce-brecskai h. é. vasútnak a gtwjai állomástól a Száva áthidalásával 
Breeskáig leendő folytatásáról; 102. 1894: XI. i. ez. a versecz-kubini h. é. vasút enjredélyezése lárjrvá- 
ban; 1894 Jun. 3. 41,220. sz. keresk. min. rend. a verseez-kubini h. é. vasul engedélyokmánya tárgyáí)an 
(185U. R. T. I 898.); 103. 1894: XIII. t. ez. a szamosvölgyi vasut-részvénytársaság hálózalához tartozó 
vasútvonalak euKedély okmányainak s az ezekhez kiadott függeléknek egyesítéséről; lO^i. 18^)4: XXII. t. ez. 
a haj a~zombor-uj vidéki li. é. gőzmozdonyu vasul engedélyezéséről; 1894 jul. 21. 51, JI93. sz. keresk. 
min. rend. a baja- zumbor-uj vidéki h. é. vasút engedélyokmánya tárgyában (1894. R. T. 1. 1026.); 105. 1894: 
XXIII. I. czikk a szentlorincz-slalina-fiasiczi h. é. vasul engedélyezéséről: 18í)4 jul. 21. 51.ÍW4. sz. 
keresk. min. rend. a szenllőrinez-slatina-nasíezi li. é. vasul enjíedélyokmánya tárgyában (1894. R. T. I. 
1057.); 106. 189i:XXXVní. i. ez. a íemesvar-nagyszetttmiklósi h. é. vasul engedélyezéséről; 1H95 
jan. 7. 992. >z. keresk. min. rend. a temesvár-na$r>'szentmikiósi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában 
<1895. R. T. I. 77.). 

107. 1895; V. i. ez. a seíiesvár-szentágothui li. é. vasul megépítésére és üzleti berendezésére szük- 
séges költségek biztosításáról; 1895 június 11. 38,5(^. sz. kereskedelmi minisztert rendelet a segesvár- 
szentágothai h. é. vasút engedélyokmánya tárgyában (1895. R. T. I. iMH.); 108. 1895: VI. t. ez. a pór- 
dáfiy-zsombolyai h. é. vasul engedélyezéséről; 1(^. 1895: VU. t. ez. a székely vasutak kiépítéséről; 
110. 1894 márez. 30. 18,541. sz. keresk. min. rend. a szepesolaszi-szepesváraljai h.é. vasul enge- 
délyokmánya Urg\ában (1894. R. T. I. 304.): 111. 1894 márez. 27. 21.808. sz. keresL min. rend. a 
nagyszeb'en-nagydisznódi h. é. vasút engedélyokmánya tárgyában (1894. R. T. I. 507.); 112. 18^)4 
mái. 23. 35,411. sz. keresk. min. rend. a szombathely-rumi h. é. vasul engedélyokmánya lárgyábau 
^lfe4. R. T. I. 602.); 113. 1894 jun. 10. 42,311. sz. keresk. min. rend. a gyulafehénar-zalathnai 
h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1894. R.T. I. 931.); 1896 jun. 5. 40,997. sz. keresk. min. rend., 
fóggelék a gvolafehérvár-zalathnái h. é. vasul engedélyokmányához (1896. R. T. I. 1508.); 114. 1894 
ssept 19. 58,^71. sz. keresk. min. rend. a pozsouyvárosi villamos vasul engedélyokmánya tárgyában 
0894. R. T. II. 435.); 115. 18))4 deezember 24. 94,632/1894. számú kereskedelmi miniszteri rendelei 
t pozsony-dunaszerdahelyi b. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1895. R. T. I. 406^. 116. 1895: 
XÍX. törvényczikk a kecskemél-fülöpszállási helyi érdekű vasul engedélyezéséről; 1895 iunius 22. 
45.636. sz. keresk. min. rend. a keeskemét-fülöpszállási h. é. vasút engedélyokmánya tárgyában (1895. 
R. T. I. 1201.): 117. 1895: XX. t. ez. a Fehér és Tolna vármegyei h. é. vasutak székesfehérvnr-adony- 
szaöolcsi és adonyszabolcs-paksi vonalainak engedélyezéséről (V. ö. 1896: XXIV. t. ez.; 1895 jun. 22. 
45,6i1. sz. keresk. min. rend. a székesfehérvár-adonvszaboirsi és adonyszaboles -paksi h. é. vasul enge- 
délyokmánya tárgyában (18$)5. R. T. I. 1295); 118. 1895: XXI. t. ez. a budapesti h. é. vasutak rész- 
vénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokmányi függelékeinek 
«g)e8Ítéséről; 119. 1895: XXII. l. ez. a bodvuvölyyi li. é. vasút engedélyezése tárgyában; 1895 j»ui. 22. 
45,633. sz. keresk. min. rend. a bodvavölgyi h. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1895. R. T. 1. 1 125.); 

120. 1895: XXIII. t. ez. a garamberzencze-lévai h. é. vasul engedélyezéséről; 1895 jun. 25. 45,640.jíz. 
keresk. min. rend. a garamberzencze-lévai h. é. vasul enurdélvokmánva tárgyában (1895 R. T. L 1417.); 

121. 1895: XXIV. t ezikk a Mrf<7rárfmn?if</í/« h. é. vasul engedélyezéséről; 1895 jun. 22. 45.631. sz. 
keresk. min. rend. a nógrádmegyei h. é. vasutak engedélyokmánya tárgyában (1^5. R. T. L 1093.); 

122. 18Í)5:XXVI. l. ez. a pápa-csornai h. é. vasul engedélyezéséről; 1895 iun. 22. 45,(i34. sz. keresk. 
min. rend. a pápa-esornai h. é. vasul engedélyokmánya tárinában (1895. R. T. I. 115(t.); 123. 1895: 
XXVII. t. ez. a kavczag-tisza füredi h. é. gőzmozdonyu vasul engedélyezéséről; 1895iun. 22. 45.639. sz. 
keresk. min. rend. a karezag-tiszafüredi h. é. vasul engedélyokmánya iár;;yában (1895. R. T. I. 1264.); 
124. 1895:XXVIII. t. ez. a kaposvár- fonyódi li. é. vasul* engedélyezéséről; 1895 jun. 25. 4j.(í37. sz. 
keresk. min. rend. a kaposvár-fonyódi h. é. vasul engedéiv okmánya tárgyában (1895. R. T. I. 1386.); 
125. 1895: XXIX. l. ez. a zólyom brézó-breznóbánya-l iszolc : i h. é. gőzmozdonyu vasul cngedélye- 
xesérol; 1895 jun. 31. i-4,498. sz. keresk. min. rend. a zólyom-brézó-breznóbánya-liszolczi h. é. vasat én- 



154 iS88 : IV. t. ez. A helyi érdekű vasutakróL 

jredélyokmánya tárgyában (18i)5. R. T. 1. 10(U.); 126. 1895: XXXL t. ez. a guúr-vesz^irém-dombovár^ 
h. é. Vasul eogedélyezéséröl; 18M5 jun. i5. i5,tí32. sz. keresk. min. rend. a KYor-veszprém-donibovárí h. é. 
vasút engedélyokmánva táréyában M8i)5. K. T. I. 1354.); 127. 1895: XXXII. t. ez. a zaluvölgyi h. é. 
vasút engedélyezéséről; 1^95 Jnn. 32. 45,($38. sz. keresk. min. rend. a zalaTölgyi h. é. vasat enfredélv- 
okniánva tárgyában (18a^. R. T. 1. 1233.); 128. 1895: XXXIII. t. ez. a csákomr^bókai h. é. yasui enge- 
délyezése tárgyában; 1895 iuo. 22. 45,635. sz. keresk. min. rend. a zsebely-csákovárí h. é. vasul enge- 
délyokmányához függelék (1895. R. T. I. 1185.); 129. 1895: XLV. t. ez. a versecx-gaitajai h. é. vasúi 
engedélyezéséről; 1895 decz. 16. 89,491. sz. keresk. min. rend. a versecz-gattajai h. é. vasul engedély- 
okmánya tárgyában (18i)5. R. T. II. 1595.); 130. 1895: LUX. t. ez. a hegyes- feketehegy-palánkai h. e. 
vasul engedélyezéséről; 1896 jan. 2. 92,(^6/1895. sz. keresk. min. ren(i. a hegyes feketehegv-palánkai 
h. é. vasút engedélyokmánya tártjában (1896. R. T. i. 162.); 131. 1895: LIV. t. ez. a temesvitr-módosi' 
h. é. vasul engedélyezése tárgyában; 1896 jan. 2. 93,118/1895. sz. keresk. min. rend. a temesvár-mődosi 
li. é. ^asul engedélyokmánya tárgyában (18}N5. R. T. 1. 194.); 132. 1895: LV. t. ez. a fiancsova-petrovo- 
szellói h. é. vasul engedélyezése tárgyában, 1895 decz. 3i. 92,977. sz. keresk. min. rend. a pancsova- 
petrovoszellói h. é. vasul* engedélyokmánya lármában (1895. R. T. II. 1638.); 133. 18$)5 mái. 14. 
33,473. sz. keresk. min. rend. a n agy béltcz-pr irigyei h. é. gözmozdonyu vasul engedélyokmánya tár- 
gyában (1895. R. T. 1.899.); 134. l6T5 íul. 3(>. r>i,iol. sz. keresk. min. rend. a csorbutói fogaskerekű 
vásut engedélyokmánya tárgyában (1895. R. T. II. 636.); 135. 1895 aug. 19. 59,737. sz. keresk. min. 
rend. a tátralomniczi h. é. \asut engedélyokmánya tárgyában (18ífö. R. T. II. 701.); 136. 1895 szepL 16. 
64.975. sz. keresk. min. rend. a temesrár-buztási h. é. vasul engedélvokmánva tárg>'ában (1895. R. 
T. II. 784.). 

137. 1896: IX. t. czikk a kecskemél-tiszaughi h. é. vasul engedélyezése tárgyában; 1896 juu. 4. 
38.47(K sz. keresk. min. rend. n kecskemél-tiszaughi h. é. vasút engedélyokmánya tárgyában (189ü. R. T, 

I. 1411.); 1<^. 1896: X. t ez. a tiszapoluár-nyiregyhnzai h. é. gözmozdonyu vasul engedélyezéséről; 
189(> jnn. 5. ^^,586. sz. keresk. min. rend. a tiszapoTgár-nyiregyházai h. é. vasul engedélyokmánya tár- 
gyában (1896. R. T. I. 1472.); 139. 18Í16: XI. l. ez. a lemésvár-iippai-rudnai h. é. vasul engedélyezé- 
séről; 1896 Juu. 4. tW.469. sz. keresk. min. rend. a temesvár-lippai h. é. vasul enfredétyokmánya tárgyá- 
ban (18í)6. R. T. I. 1379.); 140. 189<t: XII. i. ez. az Alvincztot Sagyszebenen át a vörőstaronyi 
szoros melletti határszélig vizelendő gözmozdonyu vasul enfredélyezéséről; 1896 juu. 5. 38,479. sz. 
keresk. min. rend. uz ahincz-nagyszeben-vörösturonyi vasul építési és * üzletberendezési feltételeinek meg- 
állapítása tárgyában (189(J. R. T. I. 1453.); 141. Í8$)6: XlU. l. ez. a lonjaínil^yi vasul engedélyezése 
tárgyában; 1896 jun. 5. 38.496. sz. keresk. min. rend. a lonjavölgyi vasul építési és üzletberendezesi fel- 
tételeinek megállapítása tár^ryában (189(). R. T. I. 1441.); 142. 1^)6: XXI. t. czikk a viljevo-kapelna- 
finskorcei keskenyvágányu )i. é. gözmozdonyu vasul engedélyezéséről; 143. t8iN5: XXII. L ez. a szegzárd- 
báttnszéki li. é. vasul enfredélyezéséröl; 18))6 jiil. 9. 44,8(vi. sz. keresk. min. rend. a szegzárd-báttaszékf 
li. é. gőzmozdonyn vasútra vonatkozó engedélyokirat /189(i. R. T. II. 46.); 144. 18}M):XXIV. t. czikk a 
Fehér és Tolna vármegyei h. é. gözmozdonyu vasutaK székesfehérvár-sárbogárdi vonalának engedélye- 
zéséről; 1896 jul. 23. 49,ö57. sz. keresk. min.' rend. a Fehér és Tolna vármegyei h. é. gözmozdonyu vas- 
utak s-'ékesfeliérvár-sárbogárdi vonalára vonatkozó engedélyokirat tárgy. (18961 R. T. II. 97.). (V.ö. még 
1895: XX. t. ez.); 145. 1896: XXVII. t. ez., a szeged kariovai h. é. gözmozdonyu vasul engedélyezésé- 
ről; 146. 18í)6:XXVin. l. ez., a sonron-pozsonyi \\. é. vasul és sércz-szt-margiti szárnyvonalának 
engedélyezése tárgy.; 147. 18JH>: XXIX. t. ez., a fertővidéki h. é. vasul engedélyezése tárgy. ;'l48. 189(i 
jan. 13. 3(>7. sz. keresk. min. rend. a baköcsa-felsőmindszent' komiéi h. é. vasul engedélyokmánya 
tárgyiban (18^)6. R. T. I. 227.); 149. 1896 április 13. 24,500. számú keresk. min. rend. a komarom- 
dunaszerdahetyi li. é. vasul engedélyokmánya tárgyában (1896. R. T. I. 968.)- 

150. 1887 oki. 1. 41,402. sz. kőzm.ésközl. min. rend. a Budapesten az osztrák államvaspálvától 
a Király-ulczáitf kisérletképen építendő villamos vasul engedélyokmánya tárgyában (1887. R.T. 2019.); 
1890 ápr. 9. 21.í)97. sz. keresk. min. rend. a nagykörúti villamos Közúti vasút engedélyokmánya 
tárgyában (18fH). R. T. 616.); 1891 máj. 10. 27.16(1 sz. fóldm. min. r«nd., függelék a budapésU nagy- 
körúti villamos vasul engedélyokmányához (1891. R. T. 453.); 1893 máj. 28. 29,443. sz. keresk. min. 
rend., függelék a nagykörúti villamos vasút engedélyokiratához (1893. R. T. 1060.); 151. 1888 jun. 30. 
2^1,967. sz. közni. és közi. min. rend. a budapesti egyetem-tértül a kitztemetőig építendő villamos 
vasút engedélyokmánya tárgyában (1888. R. T. 979.); 1889 iun. 18. 27,217. sz. keresk. min. rend. a 
budapesti X.ker. köztemetőhöz vezetendő közúti vasul engedélyokmánya tárgyaltán (1889. R. T. 1242.); 
1893 máj. 25. 71,261. sz. keresk. min. rend., füfrgelék a fővárosi ujtemetőhöz vezető gözmozdonyu közüli 
vasul engedélyokiratához (1893. R. T. 1056.); 18iK) jan. 30. 5520. sz. keresk. min. rend., függelék az 
egyetemter-kőztemeiöuti villamos vasul engedélyokmányához (1896. R. T. 280.); 152. 1888 jun. 30. 
29.í)67. sz. közm. és közi. min. rend. a fíudolf-rakparttdl a Podmaniczky-utczán át az Andrássy-út 
torkolatáig építendő villamos vasul eng(>délyokmánya iár<ryában (1888. R. T. 991.); 153. 1896iun. 28. 
«^.(H)4. sz. keresk. min. rend., a dunaparti villamos közúti vasútra vonatkozó engedélyokirat fl896. R. T. 

II. 193.) 154. 1888 szept. 16 42,741. sz. közm. és közi. min. rend. az óbudai főtértől a FiuUori-gátig 
vezetendő közúti vasút engedélyokmánya tárgy. (1888. R. T. 1830.); 1889 jul. 13. 26,946. sz. keresk. 
min. rend., függelék az Óbudái főtértol a Filatori-gáiig építendő h. é. vasul engedélyokmányához (1889. 
R.T. 1741.); 155. 1895 jun. 24. 35,616. sz. keresk. min. rend. a bxidapest-vidéki villamos vasút 
euKedélyokmánya tárgy. (1895. R. T. I. 1328.); 156. 1895 szept. 19. 63,296. sz. keresk. min. rend^ a 
budapesti közúti vcisut villamos hálózatának engedélyokmánya iárgyában (1895. R. T. II. 817.); 
1896 ápr. 13. 14,836. sz. keresk. min. rend., fügtrelék a budapesti közúti vasul villamos \onalaira kiadott 
engedélyokmányhoz (1896. R. T. I. 949.); 157. 1895 oki. 29. 62,289. sz. keresk. min. rend. a Miskolcz 
város területén létesítendő villamos vasul engedélyokmánya tárgyában (1895. R. T. II. 1235.); 158. 1891 

ol. 4. 26,412. sz. keresk. min. rend. a rákospalota-uj pesti lóvasnt engedélyokmányának köxzététele 



i888 : V. U ez. Németországgal kötött kereskedelmi egyezményről. 155 

tárgyábao (1891. R.T. 385.); 189i nov. il.8i,688. sz. keresk. niio. rend. a budapesl-uipest-rákos- 
palotai viilamas vasút engedélyokmánya tárgyában (1884. R. T. a 47H.); 1894 febr. %. 10,813. sz. 
keresk. min. rend., függelék a likospalola-ujpesti lovasat engedélyokmányához (1^4. R. T. I. 230.); 
1896 ápr. 25. 29^257. sz. keresk. min. rena., függelék a bodapest>ojpest- rákospalotai villamos vasút 
engedélyokmányához (1896. R. T. 1. 1144.); 159. 1894 aug. 9. 58,632. sz. keresk. min. rend. a buda- 
pesti földaiat ti villamos vasút engedélyokmánya tármban (1894. R. T. II. 42i.); 1896 ápr. i 4. 
z5,i5i. sz. keresk. min. rend. a budapesti földalatti villamos vasul forgalmi szabályzata tárgyábtD 
(1896. R. T. I. 1001.). Y. ö. még: 18})5: Xll. t. czikk a budapesti földalatti villamos közúti vasut-rész- 
vénjTtársaságnak adandó állami kedvezmények tárgyában. 1896 decz. 5. 73,60<K sz. keresk. min. rend., a 
szombathelyi villamos közúti vasul épiiésére és üzletére vonatkozólag kiadott engedélyokirat (1896 Buda- 
pesti Közlöny 288., 299. sz.) 



V. TÖRVÉNY-CZIKK 

a Németországgal 1887 deczeniber 8-áu kötött kereskedelmi egyez- 
mény beczikkelyezéséről.(» 

(Szentesítést nyert 1888. évi február 25-én. A jóváhagyási okmányok kicseréltettek Bécsben 1887. évi 
deczeniber 21-éii. Kihirdettetett az «< Országos Törvénytár»-ban 1888. évi február 28-áu.) 



A Németországgal 1887. évi dcczember 
8-án kötött kereskedelmi egyezmény ezennel 
az ország törvényei közé iktatta tik. 

Szövege a következő : 



(Hivatalos fordítás.) 

ő Felsége, az austriai császár, Csehország j 
királya stb. és Magvarország apostoli királya 
pg>Tészről és 

Ő Felsége, a nemet császár, Poroszország 
királya, a német birodalom nevében más- 
részről 

azon óhajtástól vezéreltetve, hogy az 1881. 
évi május hó 23-án kötött és ' 1887. évi 
deezeinber 31-én lejáró kereskedelmi szerző- 
dés hatályának megszűnte után is mindkét 
részbeli területeiken a kereskedés és forga- 
lom előmozdítása czéljáhói a szerződési vi- 
szonyt fentartsák, uj egyezmény kötésére ha- 
tározták el magukat és e czéíból meghatal- 
niazoltaikká kinevezték : 

Ő Felsége az austriai császár, Csehország 
királya stb. és Magyarország apostoli ki- 
rálya: 

Kőröspataki gróf Kálnoky Gusztávot, való- 
ságos belső titkos tanácsosát, altábornagyot, 
I császári ház és a külügyek ministerél 

és 

ő Felsége a német császár, Poroszország 
királya : 

\ÍL, Henrik Reuss herczeget, főhadsegédét 
és lovassági tábornokát, rendkivüll és telj- 
hatalmú nagykövetét Ö Felsége az ausztriai 
császár és Magyarországi apostoli királyánál, 



kik jó és illő alakban talált meghatalma- 
zásaiknak kölcsönös közlése után a követke- 
zőkben állapodtak meg : 



1. CZIKK. 

Az 1881. évi m^us hó 23-án az osztrák- 
mag)'ar monarchia és Németország közt kö- 
tött kereskedelmi szerződés az ugyanazon 
napon kelt zárjegyzőkönyvvel együtt 1888. 
évi június hó 30áig hatályban marad. 

Az esetre, ha 1888. évi február hó 15-ike 
előtt a szerződő felek egyike sem nyilvání- 
taná a szerződés hatályának megszüntetése 
iránti szándékát, akkor az érvényben marad 
egy esztendő lefolytáig azon naptól számítva, 
a melyen az egyik, vagy a másik magas fél 
azt felmondja. 



± CZIKK. 

Jelen egyezmény jóváhagyandó és a jóvá- 
hagyási okmányok minél előbb Bécsben ki- 
cserélendők. 

Jelen egyezmény a jóváhagyási okmányok 
kicserélése után azonnal lép életbe. 

Minek hiteléül mindkét fél meghatalma- 
zottjai a jelen egyezményt aláírták és pe- 
csétjeikkel ellátták. 

Kelt kettős példányban Bécsben, 1887. évi 
deczember hó 8-án. 



Kálnoky, s. k. 
(P. H.) 



VII. Beüss H. hy., s. k. 
fP. H.) 



Ü) V. ö. a kereskedelmi viszonyoknak Olasz- és Németországgal 1888. évi iuniusSO-íg leendő ideigknes 
rendezéséről szóló 1887: XU. l czikkel. melynek folyománya a fönti t. czikkben foj^lait egyezmény. 
A J^émetországgai kötött és jelenleg érvényes kereskedelmi szerződési az 1892: ül. t. ez. tarulmazza. 



156 



1888 : VL t ez. Az i888, évi áUamkőltségvetésről 



VI. TÖRVÉNY-CZIKK 

az 1888. évi államköltségvetésről/i) 

^Szentesítést nyert 1888. évi márczius 15^n. Kihirdettetett az *Or8záj|;o8 Tön'ényttr»-l»ao 1888. éti 

márczius 21-én.) 



4. §. Az 1888. évre a magyar korona orszá- 
gainak rendes kiadásai : 

Háromszáz huszonegy millió ötvenöt- 
ezer hatszáznyolc zvanhéí o. é. forintban ; 

átmeneti kiadásai : 

Két millió kétszázhatvanhétezer néyy- 
százhuszonhat o. é. forintban ; 

beniliázási kiadásai : 

Tizenhárom millió nyolczszátizenhét- 
ezer hatszázhetvenkilencz o. é. forintban ; 

rendkivüli közősúgyi kiadásai : 

Hét millió kilenczszázölvenezer ötvenöt 
o, é, forintban 

állapittatnak és ajánllatnak meg. 

2. §. Ez összegek a következő fejezetek, 
czimek és rovatok szerint oszlanak meg : 



A) Rendes kiadások. 

1. Fejezet. A királyi udvartartás költ- 
ségei 

U. Fejezet. Ö cs. és ap. királyi Felsége 
kabineti irodája és e kabineti iroda 
nyugdijai 

m. Fejezet. Országgvülés: 

1. A főrendiház kiaoásai 

2. A képviselőház kiadásai 

3. Az országgyűlési g^ursiroda sze- 
mélyzetének illetniényei 

4. A magyar delegatio kiadásai 

5. Az állami közös fQggő adósságot 
ellenőrző bizottság kiadásai 

lY. Fejezet. Az 188^. évre mefállapitott 
közösügyi kiadásokból a magyar ko- 
rona országait illető összeg 

V. Fejezet. Az 1819. évtől az i867.é>ig 
fennállott központi kormány közegei- 
nek nyugdijai átalányképen 

VI. Fejezet. Nyugdijak: 

1. Orszá^gyfilés 

2. Állami számvevőszék 

3. Ministerelnöksé^ 

4. ö cs. és ap. kir. Felsége személye 
körüli ministerium 

ö. Hor\ál-szlavon-dalmát ministerium 

H. Belügyministerium 

7. Pénzügymin isieri um 



írt 
4,(>5().(HM) 

72,761 

55,714 
i. 127,887 : 

34,470 ! 
(i.OOO 

7,(HH) 
21.(MH,o0i 



(U,280 

13,276 

14473 

5,629 

7,378 

3,025 

.U2,240 

2.240,000 



írt 

8. Közmunka- és közlekedési ministe- 

riam 469,000 

9. Földm Ívelés-, ipar- és kereskedelmi 
ministerium 469,206 

1 0. Vallás- és közoktatásügyi ministerium 194,000 

11. Igazságügyi ministerium 1.070,9fU 

12. Honvédelmi ministerium 385,870 

VII. Fejezet. AUami adósságok: 

1. Az 1867: XV. L czikkben elvállalt 
államadóssági járiüék: 

Évi járulék folyó pénzértékben 17.387,3(K) 

Évi járulék ezüstben 11.776,«M» 

Évi törlesztési járulék folyó pénz- 
értékben 1.000,(KK) 

Évi törlesztési hányad ezüstben . 150,(NM) 

2. Földtehermentesités és örökváltságok: 

Kamatok és járadékok 9,054,015 

Tőketörlesztés 8.018,115 

Tőkebeli kiegyenlitések 5,(MM) 

Járulék a (Öidtehermentesitésí alap- 
igazgatóság költsépi fedezésére 40,575 

Járulék az erdélyi igazoló bizottmány 
költségei fedezésére 3,988 

Kötvényürlapok és szelvényívek elő- 
állítási költségei 1,4(K) 

3. Szőlődézsmaváltság: 

Kamatozás 344,942 

Töriesziés 1.982,400 

Tőkelieli kieg)'enlftésekre 200 

Kezelési költségek 43,410 

4. Maradvány- és irtványföldek meg- 
váltása: 

Kamatok 115,250 

Törlesztés 1(H),(MM» 

Tőkebeli kiegyenlítésekre 1,0<N) 

Kezelési költségekre 7,030 

5. Az 1867: XIII. t. ez. alapján felveu 
vasúti kölcsön: 

Kamatok 4.507,275 

Törlesztés 1.305,0(H) 

KezelésUöltségek 35,179 

(i Az 1870: X. t. ez. alapján felvett sor- 
solási kölcsön: 

Évi járadék 1.224,(MM» 

JáriUék a pénzügyministerium hitel- 
műveleti osztályának költségeihez 5,(NN) 

Járulék a péiizügyministeri számvevő- 
ség és a központi állampénztár költsé- 
geihez 7,500 

Eg}'éh kezelési és sorsolási költségek 1 ,0(M) 



(Íj Az 1887. évi áilaniköltségvetest az 1887: XII. 1. czikk. az 1889. évit pedig az 1889: XXI. t. czikk 
tartalmazza. 

Az 1888: M. t. ez. Iiatáhát meghosszabbították (indemnity) az 1888: XXXIII. és az 1889: IV. u czikkek. 

Az 1888. évi közösügyi kiadásokra pótlólag fizetendő összegről az 188{):VIII. t. ez., ugyanerről, vala- 
mint az 1888. évi tiatárvám-bevételek visszamaradása folvtán a magvar korona országai által fedezendő 
kiadásról az im)0: XXWII. t. ez. rendelkezik. 



iS88 : VI. t. ez. Az i888. éoi áUamköltségvetési-ől. 



157 



7. Az 1870: XXX. t. ez. alapján elvál- 
lalt budapesti lánezhid-elsőbbsé}n 
kölcsön: 

Kamatok 

Tőketörlesztés 

kezelési és sorsolási köliséjj^ek 

K. Az 1871 : XXX\U t. ez. alapján fel- 
veti gömöri ipanasutak záloglevél- 
kölcsön: 

Kamatok 

Töriesztés 

Kezelési költsé^k 

9. Az 1871 :XLV. t. ez. alapján felveti 
3() millió frtnyi kölcsön: 

Kamatok . * 

Törlesztés 

Kezelési költségek ... 

10. Az 187á: XXXn. t. ez. alapján fel- 
vett 5-i millió frtnyi kölcsön: 

Kamatok ... 

Törlesztés 

Kezelési költségek 

11. Az 1881 : XXXU. t. ez. alapján ki- 
bocsátott 40/0-0S aranyjáradék-köl- 
rsön: 

Kamatok 

Kezelési költségek 

11 Az 1880: VTU., IX., 1881:X., XL, 
XLV., 188á:IV. t.ez. 4. §-a, XXI., 
XXn., XLVU. i. czikk, 1883: ír., lU. 
i. czikk 4. S-a, XII., XVI., XXVIU., 
XXXVL, XXXVU., továbbá az 1884: 1. 
l. ez. 4. §-a, IV., Vni., IX., XIII., 
XIX., XXIV., XL.. 1885: II. t. czikk 
4. §-a, XX., 188ü:VI. t. ez. 4. ^-a. 
XVII., XVm., XIX., 1887: XI., XU., 
XVI., XVII. és XIX. i.cz. alapján fel- 
vett S^/ü-os papirjáradék-kölcsön: 

KaniaU)k 

Kezelési költségek 

13. Az 1880: VIII., IX. és 1881: XI. 
t. ez. értelmében kibocsátott járadék- 
kötvények és az 1888. évi hiány fe- 
dezésére kibocsátandó értékpapirok 
kamataira 

14. A vá;r>ölgyi vasút vételárának hátra- 
lékos része után járó kamatra az 1879: 
XXVII. t. ez. alapján 

15. Az 1880: XX. l. ez. alapján fel\ett 
tiszai és szegedi kölcsön: 

Évijárniék 

Kezelési költségek 

10. Az 1880: XIJV. u czikk alapján a 
zágráb-károlyvárosi vasútvonal meg- 
vétele folytán a cs. kir. szab. déli 
vasúttársaságnak fizetendő évi járulék 

16. és 17. részlete 

17. Függő adósság: 

Pénztári jegyek, birói és árvaletétek 
kamataira, továbbá a pénztári jegyek 
előállitási, kezelési költsége és bank- 
jutalék 

A tiszai és szegedi alap pénzeiből 
állami kiadások fedezésére igénybe vett 

összeffek évi járulékaira 

Vm. Fejkzkt. Kamatbiztositást élvezett 
vasutak átvétele folytán elvállalt adós- 
ságok: 
I. Az 1876: L. t. czikk alapján a keleti 



frt 



H97á 

43,700 

á27 



332.461 

147,750 

1,918 



1.285,937 
1.087,500 



2.427,344 

1 .916,250 

6,808 



27.250,000 
73,962 



18.330,000 
20,150 



1.000,0(K) 
6,110 



2.401,988 
5,286 



300,000 



1.574,000 
213,868 



vasút átvétele folytán elvállalt adósság 
és felvett 9.989,300 frtnyi kölcsön: 
I. kibocsátású elsőbbségi kölcsön ... 
n. kibocsátású elsőbbségi kölcsön. 

A 9.989,3<M) frtnyi kölcsön 

Kezelési költségek 

2. Az 1880: XXXVIU. t. ez. alapján a 
tiszavidéki vasút megváltása folytán 
elvállalt adóssáff : 

A részvény-szelvények beváltására ... 

15.750,000 frtnyi sorsjegy-kölcsön 
é\i járadéka 

uj 19.403,500 frtnyi elsőbbségi köl- 
csön 5% kamatiára 

0) és tőketörlesztésére 

Kezelési költségek 

3. Az 1884: XXIX. t. czikk alapján az 
cEIső erdélyi vasutv megváltása foly- 
tán elvállalt adósság: 
Részvény-szelvény kamatozására és 

beváltására 

Elsőbbségi kölcsön kamatozására és 
törlesztésére 

Az 1875: XU. és 1876: XI. t. czikk 
folytán felvett egyesitett vasúti beruhá- 
zási kölcsönből az első erdélyi vasútra ■ 
eső részösszeg kamatozása és tőketör- 

IVT9MK7«7\7av •" >#• *#• >" •#« •*# »** ••• 

Kezelési költségek 

4. Az 1S84:XXX. t. ezikk alapján a 
bátlaszék-dombovár-zákányi (duna- 
drávai) vasút megváltása folytán el- 
vállalt adósság: 
Részvény-kölcsön kamatozására és 

beváltására 

Elsőbbségi kölcsön kamatozására és 
törlesztésére 

Az 1875: XÜ. és 1876: XI. t. czikk 
folytán felvett egyesitett vasúti beruhá- 
zási kölcsönből a báttaszék-dombovár- 
zákányi vasútra eső részösszeg kamato- 
zása és tőketörlesztésére* 

Kezelési költségek 

5. Az 1884: XXXIX. t. czikk alapján az 
alföld-liumei vasút megváltása folytán 
elvállalt adósság: 

Részvények kamataira és törlesztésére 

I. és 11. kibocsátású elsőbbségi kölcsön 
kamataira és törlesztésére 

Az 1875: XU. és 1876: XI. t. czikk 
folytán felveti egyesilett vasúti beruhá- 
zási kölcsönből az alföld-íiumei vasútra 
eső részösszeg kamatozására és tőketör- 
lesztésére 

Kezelési költségek 

IX. Fejkzet. Előlegezések a \asuti ka- 
roatbiztositás alapján 

X. FuEZKT. Horvát-Szlavonországok bei- 
igazgatási szükséglete: 

1 . Horvát-Szlavonországok autonóm 
kormányzatának az 1880: LÍV. l. ez. 
éneimében 

2. A polgárositott horvát-szlavón határ- 
őrvidék beligazgatási szükségletének 
fedezésére 

XI. FuEzn-. Állami számvevőszék: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

Xn. FuBziT. Ministerelnöktég : 



fn 



2.301,03a 

1.875,713 

635,260 

21,16a 



22(^946 

819,00a 

970, 17í^ 

56,000 

5,010 



730,048 
1.072.491 



272,037 
5,69S( 



241,63(^ 
355,41!^ 



11,326 
2,48S( 



964,35S( 
1.072,700 



75,976 
9,824 

7.363,720 



3.854,134 



2.200,000 

105,000 
5,100 



158 



Í88S : VL t ez. Az i888. évi áüamköltségvetésrŐÍ. 



frt ! 

1. A ministATeliiökség költséj^ei: 

Su^mélyi jirandósigok 73.KM) 

DoHJ kiadások 31,000 | 

^. A Humei és a magyar-horvát tenf^er- 
parti kormányzó es személyzete költ- 
ségei: ' ' 

Személyi járandóságok Í4,880 

DuluKJ kiadások 5,^0 

3. Rendelkezési alap 200,0<H) 

Xm. FuEzrr. Ö cs. ét ap. királyi Fel- 
tége személye körüli minixterium : 
Személyi járandóságok: 

Fizetések és lakpénzek 37.468 

Tinzti, személvi és működési pótlékok 4,i85 

Drágasági pótlékok 3,414 

Szolgák rnfiailletményei 648 

Jutalmak és segél vek 1,'300 

Dologi kiadások .'. 7.2M) 

XIV. Fkjbzet. fíort'át-tziavon-dalmát 
minister ét tzemélyzete: 

1. Személyi járandóságok: 

Fizetések és lakpénzek !28,4UO 

Szolgák ruhailletményei 300 

Jutalmak és segélyek 450 ! 

Dologi kiadások 6,840 

XV. FuizKT. Belügyminitterium : 

1. Központi if^azgatás ét foldtehermen- 
tesitési alapigazgatóság részére áta- 
lánykép 343,86^4 

2. Távirati kiadások 12,400 

3. Országos levéltár 31,730 

4. Vármegyék közigazgatási, ána- és 
gyámhatósági kiadásai 4.515,000 

5. A főispánok és a budapesti főpolgár- 
mester fizetései és lakpenzei 327,320 

6. Egészségügyi Unács 1,800 

7. SzinmQvészeli kiadások: 

A magy. kir. operaház állami segé- 
lyezésére 210,000 

A budapesti nemzeti szinház állami 
segélyezésere iM.OOO 

A Dudapesti nemzeti szinkáz nyugdij- 
intézetének segélyezésére 8,000 

A kolozsvári nemzeti szinbáz állami 
segélyezésére 14,000 

A nemzeti szinházi alapok jövedelmé- 
ből a színház szükségletére 27,300 

A m. szinészegyesiUet segélyezésére 5,000 

8. Általános közigazgatási kiadások: 

Betegápolási költségek 607,682 

HimlőolUsi költségek 57,700 

Járványok és más rendküli okoknál 

(ogva felmerülhető költségek 5,000 

Szülházi kiadások 10,(KK) 

Lelenrzek és törvénytelen ágyból szü- 
lelett gyermekek Updíjai 62,900 

Tébolydai kiadások 429,601 

Közbiztonsági kiadások 150,000 

Országos csendőrség és a predeali 
nemzetközi vasútnál rendőri szolgálat 

szükséglete 3.279,770 

Toloncz-kiadások 82,009 

Életmentési dijak 800 

tHivatalos lap» költsége 7,5(K) 

Országos törvények és rendeletek tárá- 
nak költségei 24,020 

Budapesti önkéntes tűzoltó-egylet se- 
gélyezésére 5,(HM) 

Fővárosi rendőrség átalánya 943,293 



LUevelek kiállításával járó költségek... 

Előre nem látható költségek 

Karhatalmi költségek 

Országgyűlési kqiTÍselők váluztása 
és a választók névjegyzékének kiigazí- 
tása alkalmával felmerülő költségekre . . 

Katonai előfogatí dijpótlékokn szük- 
séges költségek 

Közigazgatási fogházak és toloocz- 
házak létesítésére fordítandó költségek 
XVI. Fejizkt. Pénzügyminitterium : 

1. Központi igazgatás: 

Személvi járaDOÓságok 

Dologi \iadások 

2. Pénzügyi közigazgatási bíróság: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

3. Pénzügyígazgatóságok és számvevő 
osztályok: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

4. nielékkiszabási hivatalok és illeték- 
kezelési számtisztek: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

5. Adófelügyelők és azok segédsze- 
mélyzete: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

6. Földadó-nyilvántartási felügyelősé- 
gek, helyszinelési felügyelőségek és a 
kolozsvári kataszteri igazgatóság: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

7. Állami pénztárak: 

aj Központi állami pénztár 

öj Állami pénztár Budapesten 
cj Állami pénztár Zágrábban 

8. Adóhivatalok: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

9. Pénzű^'őrség: 

Személyi járandóságok 1 

Dologi Kiadások j 

10. Jogügvi igazgatóságok: 

aj Magyarország: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

bj Horvát-Szlavonország: 

Személyi járandóságok 

Dologi 'kiadások 

11. Kincstári ügyészségek: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

12. Pénzügyi törvényszékek Horvát-Szla- 
vonországban 

13. Állandó kauster: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások ... 

14. Bányászati és erdészeti akadémia 

Selmeczbányán 

Bányász-iskola Selmeczbányán ... 

Bányász-iskola Felsőbányán 

Bányász-iskola Nagyágon 

15. E)^enes adók kezelési, kivetési és 
beszedési költségei 

A hadmentességi díjról szóló 1880: 
IXVII. t. ez. 6. §-a értelmében a külön 
alap javára fordítandó 



I 



frt 
4,197 

6,4M)0 
5.000 



8,0(M) 

8,7(H) 

1 17.200 



573,808 
130.900 

89,641 
6,678 



701,810 
131,724 



429.806 
52,421 



885.152 
281,274 



185,614 
32,4a^ 

62.015 
34,156 
15,954 

1.136.543 
2.119,593 



62,580 
2,9(H) 

14,515 
1,720 

57,643 
8,213 

6,095 

403,731 
126,2(Í9 

105,138 

8,451 

9.215 

510 

706,400 



828,535 



iSaS : VI. t. ez. Az i888. évi. államkőltscg vetésről. 



159 



16. Fogyasztási adók beszedési költséfcei 
FofnraszUsi-adóvisszatéritések felosz- 
lásából 

17. Határvám kezelési köitséj^ei 

18. Bélyeg kezelési kölisé||:ei 

19. Jogillelékek és dijak kezelési költ- 
sé|cei 

Ü). Fémjelzés kezelési és üzemi költségei 

41. llt-,hid-és révvám lionát-Szlavon- 
országban 

íi. Dohányjövedék: 

Dohányjövedéki központi igazgatóság 
Vétel, gyártás, eladás 

23. Loitojövedék 

^. Sójovedék 

25. Perköltségek 

26. Állami jószágigazgatóságok és szám- 
vevő-osztályok 

27. Állami jószágok 

28. Bányaígazgatóságok és számvevő- 
osztályok 

29. Fénibányászat és opálbánva 

30. Fémkohászat 

31. Pénzverő hivatal fémbevállássat 
e^iitl 

32. Vasművek: 

aj Központi vasműigazgatóság 

OJ Vasg)'árak 

33. Zsilvöígyi kőszénbánya 

34. Sótermelés 

35. Felhatott bányamüvek és a bányá- 
szat körati egyházi és jótékony czélok 

36. Állami nyomda 

37. Állami épületek 

38. Budapesti állami hidak 

39. K&lönféle kiadások 

XMI. Fejkzbt. Közmunka és közle- 
kedési minisleriutn : 

1. a) Központi igazgatás: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

b) Tarifa-bizottság és vasúti tisztképző 
tanfolyam 

c) Vasúti kormánybiztosok 

d) Műszaki kiképzés elősegitésére és 
utazási ösztöndijakra 

2. Magyar kir. postatakarékpénztár: 

a) Személyi járandóságok 

b) Dologi kiadások 

c) A posiatakarékpénztárí tanács költ- 
ségei 

3. Államépitészeti hivatalok: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

4. Kőntak: 

a) Állami utak fentartása és felügye- 
lete 

b) A törvényhatóságoknak útjaik és 
hidjaik fentartására, különös tekintettel 
a hadászatilag fontos utak és hidakra ... 

5. Folyammérnöki hivatalok: 

Személyi járandóságok 

Dolop kiadások 

6. Viziutak 

7. Posta és távirda: 

Személyi járandóságok 

Dolosi *kiadások 

8. M. k. államvasutak: 

Személyi járandóságok 



frt 
4<UJ.>i 

2.535, i37 
335,694 
213,892 

33,000 
9,748 

9,712 

83,145 

21.613,764 

1.543,913 

2.540,903 

60,600 

140,689 
979,544 

165,755 
2.755,510 
3.477,696 

4.984,162 

15,156 

3.591,776 

22,650 

973,381 

69,201 

564,700 

12,630 

97,879 i 

227,249 



116,196 
165,666 

8,0(K) 
4.200 

3,000 

81,848 
128,450 

2,000 

404,031 
123,212 



2.898,826 



250,000 

H4,9i6 

45,583 

283,110 



4.396,000 
4.894,000 

8.655,813 



frt 

Dologi kiadások 1.209,(i60 

Feniartási és üzemi kiadások: 

a) Pályafentartás és felügyelet . . 5.198,900 

b) Állomási és menetszolf^lat 1.991.207 

c) Vontatási, mühelvi és kompát- 

kezelési szolgálat . 4.721,620 

d) Anyagszeriári szolgálat 42,5<N) 

9. M. kir. államvasutak gépgyára: 

Igazgatóság: 

Személyi járandóságok 111,830 

Dologi 'kiadások 10,7ík) 

Kiilönféle kiadások: 

Személyi járandóságok 28,750 

Dologi kiadások 8,(NH) 

Ofemi és fen tartási kiadások: 

a) Altalános költségek 8,8(H) 

h) Műhelyi költségek 260,(HK) 

cy Gyártasi költségek 1.507,3;o 

10. Diósgyőri m. k. vas- és aczélgyár: 

Igazgatóság: 

Személyi járandóságok 97,2(M) 

Dologi kiadások 10,7(K) 

Különféle kiadások: 

Személyi járandóságok 45,900 

Dologi kiadások 6,5(H) 

Ozemi és fentartási kiadások: 

a) Általános költségek 30,6(K) 

b) Mühelyi és báuyaköltségek ... 360,000 

c) Gyártási és termelési költségek ... 2.157,300 
.WIII. Fejezet. Földmiveiés-^ ipar- 

t's kereskedelmi ministerium : 

1. Központi igauíat-ás: 

Személyi járandóságok 238.850 

Dologi kiadások 138,(H>2 

2. Ipar, kereskedelmi és külkereske- 
delmi czélok: 

Ipari czélokra 70,5(MÍ 

Gépészeti ipariskola Kassán 20,260 

Kereskedelmi czélokra 6,370 

Külkereskedelmi czélokra lO.OOÍ) 

Szabadalmak és védjegyek kezelése: 

Személyi járandóságok 4,660 

Dologi "kiadások 3,7lM) 

Az 1878: XX. L czikk értelmében az 
osztrák kincstár javára 25^/o fejében oda 

átszámolandó 2,000 

3. A gazdaság különböző ágainak eme- 
lésére 350,721 

4. Selyemtenyésztés emelésére 871,000 

5. Gazdasági tanintézetek: 

Magyaróvári gazdasági akadémia ... 60,370 

Keszthelyi gazdasági tanintézet ... 38,200 

Debreczeni gazdas^i tanintézet 21,220 

Debrpczeni földmíves-iskola 36,520 

Kolozsmonostori gazdasági tanintézet 48,390 

Kassai gazdasági tanintézet 61,250 

Rimaszombati tóldmives-iskola ... 17,150 

Zsítva-ujfaliii foldmives-iskola 14,820 

Adai foldniives-iskola 11,030 

Csákovai foldmives-iskola 19,ri<K) 

Szentimrei földmíves-iskola 26,320 

NagY-szent-miklósi róldsuves-iskola 10,460 

Érdfószegi vinczellérképezde 7,420 

Tarczali vinczellérképezde 9,940 

Budapesti vinczellérképezde 11,860 

Nagyenyedi vinczellérképezde . . 7,450 

Ménesi vinczellérképezde 9,100 

6. Állami erdők 4.271, 7<K 

7. Erdőfelügyeiőségek: 



lím : VI. l. ez. Az ISSS. éiii áüamkölUégvetésrúl. 



Siriiióhijiraudó^uk 


ilM,OIIO 


Swmílvl jír«i.rlóíij(uk 


3R.itB 


Ünlilli'kilidiAuL 


9.U00 


Ilülogi'kj.dÉsi.k . 


;:effi.ii;;s»>: 


si.omi 


Koli^iri vevfUni: 


2íi,m 




33.99Ü 


[lolngai,diiok ... 


0,000 


SKinél)iiáriBdA»í(r«k 

IliJuinkiiiUink 




Milneshinnk-t-atdísiíok 


Í.I34.i3ü 


14.831 




858.478 




I.á38.ni2 






LÓT«ntni«k 


i5.t)no 


Dülüí-iiiidisok 


190,03(1 






nik uftMyeusen éi Löim c»ik6ltf«ltk 








iló-ioHlítáitn 


lí).000 


kíptó: 




tBnyéRinyíR Ttsirlisira ^ ■ Upoit- 






5J,8(W 






llolotH'kiidtiok 


írttsr"' 


U,13« 


biarmllvúuii iskola: 
ílzemélyijiríndisáKük 


38,£» 


Snmclyijiretiddsi^ok 


31.460 

ll,U9(i 


Köu^nunodlk: 


A bonoüi hutirszélco 3 •euu«<nl.- 










9,B00 








adiHok, és »dÍK: 




pW*i ..." ... 


1O.S0O 




1 1. A ktltü niriivrén <^ wíb jir«á- 


43,800 


íiZi*^ : 




noioEíliidiBok . 

12. Budipcui áUiwnnii uoiRléol: 

SnmélyijinaiUOeak 


Ii3,700 


Losoncii 

Hunkini t 


Í38.4SU 


34,107 
18:r93 


Zombüh 








>l)[vUiivai 




■Üiíogiiiidiwk _ 


S3.3« 
10,078 


Síolqoki' 
Rtlliakolik: 




U. FSiauni ini«ui; 








Dologi Udáiok .. 


ai,6S7 


»U»k,«S|>ídÍe: 




IB,H33 


Budaprui II. ktr. illaml reálÍ>kol. 




15. Suiiitikii falviul: 




Dudaptsti V. kfr. 

(íyön • • 




SliK'*'-., 


07,880 
63,380 




W. Tni|^ híjiiáa él ré*ün: 




KönnŐnl • • 








t.6f»i . • 




Samílyi iírwidósáM -- - ... 
Dologi \iildl»>k 


89.310 


.Natryiiradi ■ . 




Í3,«Í0 


Pani-suiul ■ • 




SukokUtto: 




l'VPSI • • 




S^^t^ 


Ii.i35 
S.ftHI 


Sifkílyudvartifijí . « 


311.674 


TeogNisKli kUSn riál.ikni . . 


38,000 


Tfiiiwviri . . 




TeiiKtri kÍk6(Ak 


43.7IKP 


Soproni 




n.BudipeniklMlJofliáuk . . . 
IK. MMttkiurlHliéi' 


»).tNH1 


Dé<ai 






KrnkrntPli • ■ 




S?ifffi?*V 


T.üliO 
7.il«t 


S"" : : 




MX. Fuim. ValU'a ft kümklol'U- 








'S^Srf^k 

Dologi \iídi»k 




l'ouonvl • 






UnsMi' • • 




2ÍI..13II 




4.000 


lOJWI 




2,IKNI 


i. Tisnlmtoiji ntyrV i(riU4r«l*w: 






1,300 




«,t(80 


Keh'krieíl koitpiskoUk irKélyeú- 






7t,f>Ü0 


>éir 


9n,í»o 




á04.(i50 




I2,ül>0 


Vit^iálatl biuluniflvuk 


to.ooo 


Slakítkollk. M pedÍK: 




a TininKiMík: 












váradon. Pouonybin U Siípeden: 






000.739 


Sceniélvi jlrandóslKok és dolugi ki- 
•dások ." 


d>.(N» 


Doliif:! klidáMk . 1 










Suünélyi jJraDdAiáKok it dnhiei ki- 
adísok 


ea.8it 



f 888 ; VI. t ez. Az i888. évi áUamköUségvetcsröl. 



161 



Iparos tamilok iskolái: Személyi já* 

raiidósá^ok 

Fiaméi állami kereskedelmi iskola: 
Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 

Soproni állami kereskedelmi iskola: 
Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások ... „ 

Az újvidéki Dol^^ iskolával kapeso- 
Utus kereskedelmi és ipariskola részére 
fgyfitiesen: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 

Brassói állami kereskedelmi iskola: 
Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 

Kereskedelmi iskolák segélyezésére 
Elemi és polgári férfi tamtó-képzok: 
Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások: 
Budapesti I. ker. férfi elemi és polgári 

tanit^képző 

Bajai férfi elemi és polgári tanító- 

AvUaA/««* »•• 0^0 ##« ■•• «•« ,., ««, 

Féleg> házai férfi elemi és polgári 
tanitó-kepző . . 

Csurgói férfi elemi és polgári tanitó- 
iépezde 

Dévai férfi elemi és polgári tanító- 
képző... 

Iglói férfi ek>mi és polgári tanitó- 
képző .. 

Kolozsvári férfi elemi és polgári tanitó- 
képző 

Lévai férfi elemi és polgári taniló- 



kél 
kél 



pzo 

Losfinczi férfi elemi és polgári tanitó- 

pző„ 

Mámiaros-szigeli férfi elenii és polgári 
tanitó-képző 

Modori férfi elemi és polgári tanitó- 
képző 

Sárospataki férfi elemi és polgári la- 
niió-képző 

Székely-keresztúri férfi elenii és polgári 
tanitó-^épző 

Zilahi férfi elemi és polgári tanitó- 

pző... 

Znvó-várallyai férfi elemi és polgári 



képző 
Znví 
tanító-képző ... 



Aradi férfi elemi és polgári tanitó- 
képző 

Csáktornyái férfi elemi és polgári 
tanitó-képzo 

Elemi es polgári tanitónő-képzök: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások: 

Budapesti II. ker. elemi és polgári 
tanitóno-képző 

Kolozsvári elemi és polgári tanitóuő- 
kéwő 

Pozsonyi elemi és polgári tanítónő- 
képző 

Szabadkai elemi és polgári tanítónő- 
képző 

Budapesti Vi. ker. elemi és polgári 
tanitóno-képző ... 

Győri elemi és polgári tanítónő- 
képző 

Magyar TCrvényUr. 1887—1888. 



írt 
40,400 

15,400 

9,840 



12,850 



12,000 
34,S00 



351,245 



193,755 



Tanítóképzők közös költségei 

Tomapóttanfolyamok 

Népnevelési szükséglet 

A néptanítók nyugdíjintézete segé- 
lyezése , 

A t Néptanítók Lapja* kiadására . . 

Állami felsőbb leányiskolák: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások: 

Budapesti állami felsőbb leányiskola 



Kolozsvári 

M.-szigetí 

Trencséni 

Soproni 

Lőcsei 

Pozsonyi 



t 

« 
« 



t 
t 

« 



« 
c 

« 



Beszterczebányai állami felsőbb leány- 

J9&VlOr>« #«• ••# *«« •#* »•• •(* .«« ,«. 

Temesvári állami felsőbb leányiskola ^ 
Kolozsvávi felsőbb leányiskola segé- 
lyezésére 

Sikeinémák intézete Váczon: 
Személyi járandóságok és dologi ki- 

ctUoSVIW *«• ..« #«« ••• ««« »•# ,,, ... 

Vakok országos intézete Budapesten: 
Személyi járandóságok és dologi ki- 

«"ÖÖV^ «*• #«• »#« 00 m ,00 ,0» ,00 000 

A vakok országos intézetéből kilépő 
nö\-endékek segélyezésére, az ápoldai 
alap tiszta jövedelme 

Balatoníiiredi szeretelház: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
I adások 

Állami tanintézetek építésére fölvett 
' kölcsönök törlesztése: 

Az egyetemi épületek létesítésére Í51- 
veu 2.067,968 frtnyi kölcsön törleszté- 
sének 10. részlete 

Az egyetemi boncztani intézet felépi- 
sére folveu 300,000 frt kölcsön töriesz- 
tésének 13. részlete 

Az egyetemi belgyógyászati kóroda 
felépítésére fölvett 3(M),000 frt kölcsön 
törlesztésének II. részlete 

A budapesti egyetemi orvoskari inté- 
zetek felépítésére az 1881: XX. t. czikk 
értelmében beruházott 718.853 frt köl- 
csön után az idézett t. ez. 3. §-a értel- 
mében 6. részlelQI 

A budapesti egyetemi természettudo- 
mányi íntézeteK építésére fordított 
080,000 frtnyí kölcsön törlesztésének 6. 
részlete ... ' 

A budapesti V. kerületi állami reái- 
iskoU építésére fordított 250,000 frt 
kölcsön törlesztésének 6. részlete 

A kir. <i Józsefd-műegyetem és az állat- 
gyógyintézet létesítésére fölvett 790,(KN) 
frtnyí kölcsön törlesztésének 0. részlete 

A kolozsvári egyetemi boncztani in- 
tézet 247,844 frtnyí építési költségének 
törlesztésére 6. részletül 

A biidapeuí egyetemi első szülészeti 
kóroda elhelyezésére megvásárolt épület 
101,525 formt vételárának 5. törlesztési 

IvS*!"!^ ... *.« #«• •«« ,00 .,0 000 

A szülészeti kóroda kibővítésére és az 
egyetemi építkezésekre szükséges terület 
nagyobbitására meglett alapítványi ház 



frt 

8,000 

"' 3,000 

1.530,000 

150,000 
11.000 



188,980 



3,500 

36,100 

38,200 

2,607 

8,900 



146,322 
21,000 
21,000 



43,132 

40,800 
15,000 
50,0(1)0 
13,800 

6,542 



il 



162 



i888 : VI. L ez. Az i888. évi áUamkőltségvetésről 



és t«l«k t(51,i30fri vételára uiáii tör- 
lesztési 5. részletül 

A feivtészeti mesteriskola épületére föl- 
vett 69,00(1 frtnyi kölcsön törlesztésére 
tí. részletül .. * 

A II. szülészeti kóroda elhelyezésére 
megvásárolt ház és lelek 70,49B frtiiví 
vételárának fedezésére fölvett kölcsön 
5. törlesztési részletéül 

A pozsonyi bibaiskolai épület és telek 
vételárának fedezésére fölvett 75,660 
frtnyi kölcsön atán törlesztés fejében 
5. részletül 

A panrso\ai állami reáliskola épité- 
sére fölvett 50,(N)0 fri kölcsön után tör- 
lesztési i. résileifil 

A dé^ai állami reáliskola és internátus 
epitésére fölvett 83.(l(N) frt kölcsön után 
törlesztési A. részletül 

A budapesti közép-ipariskola és tech- 
nológiai iparmúzeum számára megiett 
lelkek 70,196 frt vételárából — a Buda- 
pest főván>s állal ezen fzélra adományo- 
zott 30,(M)0 frt és nz ezen összeg után 
időközben felszaporodott 1 ,640 frt 70 kr. 
kamat lexonása után — még fenmaradó 
38,:>5r) frt 30 kr. kölrsön törlesztése fe- 
jében 1. részielül; s ehhez a i1,170 frl 
oO krért mé^ iiozzá>eii telek vételára s 
kamatát fejében íizetendö részlet 

Az orszáj;o«i mintarajziskola kibő\ité- 
sére megveti telek !2o,000 frt vételárának 
kamata és törlesztése fejéhen 3. részlel 

A modori állami tanítóképző intézel 
épületének létesilésére föheil 1:20,000 frt 
kölcsön törlesztésének 3. részlete . 

A soproni állami felsőbb leányiskola 
épületének felépité>ére fölvett i38,*'407 frt 
kölcsön törlesztésének 3. résziele 

A budapesti törvényszéki orvostani 
intézet részén* me.g\eU lelek 19,254 
frtnyi vételárának és 206,315 frtnyi 
építési köliséjrnek 3. törlesztési részlete 

Az orszá};(»s közoktatási tannrs és a 
tanárképző intézet gyakorló iskolája lel- 
kének megvételére és házának építésére 
fölvett összesen ^0,5<N) forint kölcsön 
3. törlesztési részlet 

Az orvoskari intézetek számára meg- 
kell telek és épület iO,(NM) frt vételárá- 
nak törlesztésére 3. részlel 

A budapesti Vf. ker. állami tanilónő- 
képző intézet kibő\it(>sére megkívántató 
telek 3á,(MM) frt vételárának és I7i.67á 
frt építési költségeinek fedezésén* fölvett 
kölcsön töke- és kamaliörlesziési 3. ri»sz- 

l'g^anazon (aniiónőképző épületének 
építésére föUeit 207.K()3 frtnyi kölcsön 
törlesztésére 9. részletül 

A kolozsvári egyetem természet- és 
onostudományí intézetei részére lé- 
tesítendő, s a vártisi vízvezeték alap- 
jául szolgálandó vízvezeték költségeire 
(135,470 frt) 3. töriesztési részlel 

A kolozsvári egyetem egészségtani és 
^^ilaDi iutézelének építésére szükséges 

8,ii9 forint kamala és törlesztési 



frt 
9,674 

4,144) 

6,210 

4,540 
3 000 
5.000 



4,784 
1,500 
5,IHMI 
H.3(U 

14,863 



13,230 ■ 
2,400 



12.221 . 



13,ÍM51 



Mete 



«#« ••• »*• 0** 



12,283 



8,959 



A biidai)estí VII. ker. állami fögvm- 
iiasinm lelkének megvételére szükséges 
62.(M)0 frt kamata s törlesztési 2. rész- 
letéül 

A budapesti tud. eg^^etem központi 
régi ép&letének részbeni iijra építésére 
vziikséps 150.000 frtból. az im év- 
ben felhasználandó 75,tNNl frtnak ka- 
mata és törlesztési első részlete 

A buda|)esli I. ker. állami féHitanitó- 
képző épületének építésére fölvett 322,828 
frtnyi kölcsön 4. törlesztési részleiéül ... 

A mármams-szigeti állami léríitanitó- 
képző épületének építésére föl vett 90,000 
frtnyi kölcsön 4. törlesztési résziele 

Á pozsonyi állami tanitó-képző épü- 
letének épiübére fölvett 113.9^ frtnyi 
kölcsön törlesztésére 10. részletül 

A győri állami tanító-képző épületé- 
nek építésére fölveti 82,021 frtnyi köl- 
csön törlesztésére 5. részletül ... ' 

A budapesti közép-ipariskola és teeh- 
nol(»giai iparmúzeum épültének felépí- 
tésére szükséges 350,000 frt kamata s 
törlesztésére 2. részletül 

A brassói állami föreálískola lelké- 
nek megvételére és építésére fölveendő 
10ri,(NH) friból, az 1888. évben felhasz- 
nálandó 55.000 frt kamata és első lör- 
lesztési részlete 

A Csáktornyái tanítóképző épületének 
felépítésére szükséges 46,WH) frtnyi köl- 
csön kamata és törlesztésére első részlet 
4. Osztöndijak és egyéb tanulmányi 

czélok: 

Utazási ösztöndíjak felsőbb és közép- 
iskolai tanárok és tanárjelöltek szá- 
mára 

A nagyszebeni Teréz-árvaházk ír. ala- 
pítványi javadalma 

A gvulafehénárí r. katli. káptalan 
részére leír. alapítványi évi járulék 

A kolozsvári elemi iskola rajztan itó- 
jának 

Alapiiványi jánilék az erdélyi iskola- 
alap részére a tanítók fizetéseinek pót- 
lására 

Segély az ösztöndíj-alapnak .. 

Szi'^fény tanulók segélyezésére 

(joldlieig-féle ösztönmj: 2 állomás, 
egyenkint 315 frltal 

Kamarai járandóság erdélyi helv. hit- 
vallású evang. egyházak es tanodák 
számára 

Kamarai járandóság három róm. kath. 
lelkész számára 

Haili alapiiványi alnfák és segéiydijak, 
éji pedig: 

i alafa 420 forinttal, 7 segélydij 210 
friial inegkiváDtaló összeg póllására 

A magyarországi középtanodákba járó 
15 honátí>rs7.ágí tanuló számára 200 fo- 
rínllal ... 

Oly egyetemi magántanárok jutalma- 
zására, kik elméleti szakot adnak elő, 
melvTe rendsztTPsiteti tanszék vagy nem 
létezik, vagY iH'töltve nincs, s kiknek a 
tanári pálvin megtartása az illető fakul- 
tás véleménye szerint kívánatos ... „. 



frt 



3,7<M> 



4,500 
19,370 
5,14H) 
7,000 
4,í>21 

21,(NM1 



3,3<K» 
2,8<MI 



12,000 

17,«K) 

5.985 

315 



10,452 
1,064 
1,200 

(»30 



14,000 
187 

2,651 
3,000 



3,000 



Í8S8 .- VI. t. ez. Az 1888. évi mamkölttégvetésröl. 



163 



öazlöndijak » magyar hatirőnrídék 
szimáTa ... 

A dfbreczfiii rpfunnátii> roilegíiini 
rcsttrf 

Az iluláDüs Upintézirli alapba ol?asi- 
lou nairyszonibati con\ ictusi alap és az 
ebből jaVadalmazittt naf^zombaii con- 
fieUB javára tett kincstéri alapitvéoy 

nián évi járulék fejében 

5. Közművelődési rzélok: 

Magyar nemzeti múzeum: 

Személyi járandősáiruk és dolüj^i ki- 
adások ... 

Orszáfíos képtár és ezzel kapcsoiauts 
niamr történelmi képrsayiok 

Meteorológiai központi intézet: 

Személyi járandŐ9á;;ok és dologi ki- 
adások ' 

Országos m. kir. zene- és szinmíivé- 
szeti akadémia: 

Személyi járandóságok és dologi kí- 
adásiok * 

Nemzeti zenede segélyezésére 

Iparművészeti múzeum: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 

Technológiai iparmúzeum: 

Személyi járandóságok i'>s dologi ki- 
oldások 

Festészeti mesteriskola: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 

Magyar művészeti ösztöndij-alap: 

3 Ősztöndij i^ írttal 

Képzőművészet czétjaira 

A képzőművészeti társulat segélye- 

A nápolyi Stazione Z<M»logicanak . 
Festészeti tanfolyam nők számára ... 

Iparművészet czeljaini 

Műemlékek: 

a) Or>zágos bizottság 

b) Vaida-Huuyad várának fentartá- 
sára átalányul 

A magyar földrajzi, földtani és termé- 
szettudományi társulatok segélyezésére 
és országos erdekö kutatásokra 

Magyar történelmi és irodalomtörté- 
neti források és emlékek kiadásira és 
feldolgozására... 

A magy. tud. akadémia részére, az 
ó-kori elassikusok műveinek általa ren- 
dctttt kiadására 

A magy. tud. Akadémia könyvárának 
gvarapítására 

A magyar tud. Akadémia mathem. és 
lerm. tud. osztálya részére, országos ér- 
dekű kutatásokra és közleményekre 

Elsxegénvedett hazai irók vagy ezek 
cáaiádjainai segétyezésére 

Tomamesterek kiképzésére 

Közegészségtani előadások díjazására 
a jogtkadémíákoD 

A nemzetközi földmérés berlini köz- 
ponti irodájának fentartási költségeihez 
(i. Ef^bázi czélok: 

A gorögszeriartásu katii. eg)'háznak . 

Az ágostai hitvallásii evang. egyháznak 

A helvét hitvallású evang. egyháznak 



frt 
4,000 



0,090 

110,090 
30,500 

li,300 



Í9,(K)0 ■ 
1,500 i 



ái,400 j 

i 

ái,3!áOI 



15,(M)0 i 

1,200 
15,(MH) 

4,000 
1,252 

5,6<M) 

\,m) 

15,0(N) 
4,000 

(J,000 

15,0(N) 

i,r)O0 

5,000 

5,(HM) 

3,500 
5,000 

1,000 

400 

94,050 
34,200 
61,750 



frt 

A görög keleti hitvallású egyháznak . ^,(NH) 

Az unitaria hitvallású egyháznak . 4.750 

Az izraelita vallásnak egyházának ... 4,7r>0 

XX. FuEzrr. Igazgág&gyi minhtrrium : 

1. Központi igazgatás: 

Személyi járandóságok 100,128 

Dologi kiadások . 62,979 

2. Kii^Uyi Curia: 

Személyi járandóságok 441,241 

Dologi kiadlsok 16,900 

3. Kiiilvi tábla Budapesten: 

Személyi járandóságok 606,627 

Dologi kiadások 30,2<H) 

4. Királyi tábla Marosvásárhelyen: 

Személyi járandóságok 101,'tíJl 

Dohigi kiadások 7,(KM) 

5. Kiiilyi főügyészségek: 

Személyi járandóságok 35,3H0 

Dologi kiadások ... 9,5(»8 

6. KiHUyi törvényszékek és járásbíró- 
ságok: 

Személyi járandóságok 5.296,il4 

Dologi kiadások 1.5(K).884 

7. Királyi ügyészségek: 

Személyi járandóságok l.(MM>,325 

Dologi kiadások 1.515,780 

8. Or^gos fegyintézetek, kerületi bör- 
tön, közvetito intézetek és állami 
fogház: 

Illavai orezágos fegyintézet 114.7 ifi 

Lipóivári országos fegyintézet 128,616 

Maria-iiostrai (»rszágos fegyintézet ... 55,(M)8 

Munkácsi országos feg>'intézet ... 89,820 

Nagyenvedi országos fegyintézet ... 46,620 

Sopronf országos fegyintézet . .. 112,270 

Szamosujvári országos fegyintézet ... 102,110 

Váczi országos fegyintézet' 116,020 

Szegedi kerületi börtön 85,440 

Kisharui közvetito intézet . .. 15,363 

Váczi közvetito intézet 11.020 

Váczi állami fogház 5.150 

9. Országos rabsegély- és javítóintézeti 

alap 268,7(»0 

10. Telekkönyvezés 7,(H)0 

11. Az 1886: XXVIfL t. ez. alapíán al- 
kalmazott birák személyi járandóságai 

és törvények szerkesztése 15,200 

XXI. FwKZET. /íonrétielmi ministe- 
rium : 

1. Központi igazgatás: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 29?),(I21 

2. Honvédségi intézetek: 

Hadbirósági költségek i,000 

Központi ruharaktár 34,987 

Fegyverzeti bizottság 17,3fi8 

Liidovika akadémia 355,7()5 

Honvéd-menház 34,808 

3. Ujonczozás-felül vizsgálati költségek 35,000 

4. Honvédfőparancsnokság 61,250 

5. Kerületi parancsnokságok . .. 228,(H)0 

6. CsapaU)k: 
Gyalogság 

Koronaőrség [álalánykép 7.128, i23 

Lovasság J 

7. Csendorségi költségek 19,391 

8. Honvédhadbirósági tiszti kar ... ... 50,781 

9. Honvéd hadbiztosság 69,686 

10. Honvéd szakszámvevőség 89^'^ 

11* 



164 



188S : VL t ez. Az i88S, évi állam költségvetésről. 



frt 



1 1 . Alapítványi helyek a közös kau>naí 
intézetekben 

Hendes kiadások össze{;e . ... 3217055,687 



61,000 



B) Átmeneti kiadások cs beruházások. 
I. Átmeneti kiadások. 



I. FunsT. Belügyminiéterium : 

I . kazoló bizottmány költséf^ 

:2. Átmeneti rendkívüli kiadások az 
1885:XXIV.t. ez. alapján : 

Siemélyi járandóságok 

Dolofrí Kiadások 

3. Az Í887. évben szerkesztett pjógy- 
szerkönyv nyomatási költsége fejében 

•i. Az összes m. kir. csendőrkerületi pa- 
rancsnokságok állományának 1 alan- 
tas tiszt, 1 őrmester, 6 örsvezető és 
üO csendőrrel; alosztályaik számának 
f>edig 13 gvalogörssel leendő szapo- 
rítása eseten, egyszersmindenkorra 
felmerülendő költségekre 

II. FuEZST. Pénzűgyministerium : 
1. A rendelkezés alá jutott állami 

tisztviselők illetményeire 

± Az állami javaknál a bértiátralékok 
leszámolásának keresztflhezetésére, a 
lelepitvényes ügyek lebonyolítására, 
és az állami javak eladásának előké- 
szítőére szükséges ier\ek és belyszím 
>zemlék költségeire 

3. Az 18H7. év végéig befektetett tiszü 
biztosítékok visszafizetésére 

i. Szeired város kárvallott lakosainak 
dz 1880: XX. u czikk á7. §-a alapián 
adandó 500.000 fri rovására adoU 
kisebb kölcsönök után a 29. §. ille- 
tőleg az 188i: VII. t. ez. 4. §-a értel- 
mében az állami kincstár által fize- 
tendő annuílási részletek 

.*>. Szeged >áros lakóinak az 1880: 
XX. t. czikk alapján adott kamatozó 
kölcsönökre egyszerre történt vissza- 
lízetések folytón az állami kincstár 
által fedezendő évi járulék 

ti. Az 1883:XLI. t. ez. alauján fehelt 
<t.70i,8(Ml forintnyi jelzálog-kölcsön 
kamat- és tőketörlesztésére 

7. Az állami javak eladásának előmoz- 
dítása czéljából fölvett záloglevélköl- 
rsönök tőke- és kamattörlesztésére; 
még pedig: 

•*/i">-os: 1884. éti kölcsön 

1885. ft .. . 

1880. 
i«/aH>s: 1880. 
1887. 
1888. « « . ... 

8. A be\ándorolt buko\ínai székelyek 
szükségleteinek fedezésére 

ÍK a Rába és mellékfolyóinak szabályo- 
zására fölvett kölcsön' kamat- és tőke- 
törlesztésének az állami kine^tár által 
fedezendő része, az 1885: XV. t. czikk 
7. §-a alapján . . .... 

10. A károlyvárostól Fiúméig vezető 



t 



2,988 



4,170 
3,000 



10.749 



12,000 



úgynevezett Luiza-út helyreállitásárt 
szükséges 75.0<M) frinak első részlete 

11. Urvölgyi munkások áttelepítésére 
átalánykép 

12. A fővárosban alkalmazott és szolgá- 
lattételre beosztott alsóbbrendű állami 
hivatalnokok, altisztek és szolgák se- 
gélyezésére 

ín. (uBZKT. Föidmivelés-, ipar- és 
kereskedelmi ministerium : 

1. Phylloxera rovar ellen való védeke- 
zés czéljaira 

2. Az « Adria » gőzhajózási társaság se- 
gélyezésére 

35,830 3. Az « Adria » gőzhajózási társaság fel- 
ügyeletére ... 

4. Gőzhajózási járatok segélyezésére 

5. A m. kir. folduni intézetnelL további 
fölszerelésére 

IV. Fejezet. Valiás- és közoktatás- 
ügyi ministerium: 

1. A pancsovai állami reálgymnasium- 
nak az építkezés tartamára leendő 
ideiglenes elhelyezésére 

2. Magyarország néprajzi leírásának 
költségeire 4. évi átalány 

3. A budapesti kir. tud. és mfiegyetemí 
olvasókör segélyezésére, a központi 
egyetemi épület építési idejére bér- 
lendő helyiség czéljára ^. 

4. Az ebduh elleni gyóg>-mód kísér^ 
léteire a budapesti tud. egyetemen ... 

5. Az ev. református és esetlec nnitáríus 
középiskoláknál befektetésekre és be- 
ruházásokra 

6. A brassói állami reáliskola ideiglenes 
helyiségének bére 

7. A budapesti tudományos-egyetem 
volt gondnokának kezelese alatt fel- 
gyülemlett és az egyetemi alap által 
előlegezett 27.915 frtnyi számlatarto- 
zások törlesztésére 2. részlet 

8. A budapesti egyetem központi épü- 
letének átalakítása folytán felmerült 
túlkiadások fedezésére 

9. Egy üvegtechnikai műhely s tan- 
folyam személyi és dologi költségeire 
a budapesti egyetemen 

10. A nagyszebeni jogakadémia 5 tanára 
személyi járandóságainak fedezésére 

11. Magyarország földtani térképének 
előállítási költségeire 

V. Fejezet. Honvédelmi ministerium : 

1. Az országos honvédsegélv-ző-egylet 
rendelkezésére 

2. Hátíbőröndök beszerzésére szüksé- 
ges 400,000 föríntnak 4 évre való 
felosztása mellett esedékes IV. rész- 

Id^ ' t *** * * •" ••■ M< •'• '** 

Átmeneti kiudások összet;e 



13,000 
12,000 



29,B40 



4,(»0 



403,183 



54,016 
1 10,132 
74,718 
0,875 
50,000 
40,000 



9.715 



frl 
25,000 
25,(K)0 

250,000 

86,000 

307,300 

4,000 
30,000 

1,000 



4,000 
6,0(N) 

1.200 
3,000 

40,000 
3,300 



9,000 

12,600 

1,800 

10,010 

420 

80,000 
115,000 



2.267,426 



II. Beruházások. 



I. Fejezet. Állandó országház építésére 

az 1884: XIX. t. ez. alapján ... 

376,100 II. Fejezet. Beiügyministerium : 

i 1. A nemzeti színház faalkotásu szíd- 



8S0,00t 



Í888 : VL t, ez. Az iS88. évi áüamköltscgvetést^ŐL 



165 



frt 
padántk vasszerkeze lü gépezetekkel 
kicserélési költséfrekre lí. részlet 8,0i() 

III. FuKZET. Pénzügifmim'sterium: 

1. Építkezésekre a 'dohányj5v<>déknél 10().0()0 
± Építkezésekre az állami jószágoknál 61 ,(MX) 
3. Beruházások a bányászai és pénz- 
verésnél : 

A körmöczbányai Nándor-aliáma be- 
rendezésére * 1i5,(K)0 

A szélaknai bányahivatal alá tartozó 
bányaműveknél teljesítendő feltárási mun- 
kálatokra 80,0(M) 

A vasműveknél teljesítendő építkezé- 
sekre Ml,m) 

A selmefzbánvai erdészeti akadémia 

kiépítésére «),0(M) 

i. A >ágvölgyí vasiit megvételére a 
H.988,00<l forinttal megállapított vé- 
telár 1888. évben lizeteudő résziele. 
az 1879: XXVU. t. ez. alapján i88,000 

5. 5,614 darab tiszavidéki vasiiti rész- 
vény törlesztésére, az 1880: XXXVIII. 
U ez. alapján 1.377,149 

IV. FuKZET. Közmunka- r.v közieké- 
dési mitiisterium : 

Uj utak és hidak építése: 

1. Ikolozsvármeg^'ében az apahída- 
szászrégení állami út folytatólagos 

építésére * 15,0(K) 

2. Krassó-Szörény vármegyében a bá- 
zíás-orsovaí állami út Ríbisevo és 
DÍTÍcs közti szakaszának kiépítésére 
végrészletként 12,600 

3. típtó vármegyében a nagyszombat- 
krakóí állami úton levő 316. számú 
rózsahegyi Vághid újból építésének 
befejezésere 3á.iO0 

4. A Barcs és Terézienfeld közli Dráva- 
híd kölcsöntörlesztésí költsége ... ±2,450 

5. A honvédelem szempontjából egves 
törvényhatósági utakon sürgősen szük- 
ségelt híánYpóilásokra ... 350,000 

6. A zágrál)! Szávahid feletti pár- 
hnzammfl folytatólagos kiépítésére 10,000 

7. Az oto^c-gospicí állami úton 120— 
121 klmtr közti Gacska-hid vas fel- 
szerkezettel való felépítésére . . 30,000 

Vízi utak építése: 

8. A felső Duna általános szabályozási 
munkálataira: 

a) szabályozási munkálatokra ... 1.050.000 

b) felügyeletre SOiOOO 
d. A budapesti dunarész szabályozására: 

a) a szabályozási művek fentartására 10,000 

b) a ráczalmási szakaszon még szük- 
séges kőhányás folytatására . 80,(K)0 

c) felügyelet, felülvizsgálat és szelvé- 
nyezésére 4,000 

10. A bajai partbiztositás foU tatására 50,000 

11. A Tiszánál létesítendő szabályozásra: 

a) szabályozási munkákra 390,000 

^; felügyéletre 10,000 

12. A Szamosnál létesítendő szabályozásra: 

a) szabályozási munkákra 98,000 

b) íelügyeletre 2,000 

13. Az eiryesQlt Kőrös folyónál: 

a) az átmetszések kíásaiására és bo- 

fhésére 190,000 

^; felügyeletre 10,000 



frt 

14. A Temes folyónál: 

A folyó hajózhatóvá tételére 27.(N)0 

15. A Maros folyónál: 

Szabályozási munkálatokra 30.(N)0 

16. A Bodrog folyónál: 

a) az átmetszek kiásaiására és bő- 
vítésére is^^\m 

b) felügyeletre 2,000 

17. A fiumei kikötő építésére: 

a> építkezésekre . 575,000 

b) felügyeletre 25.(M)0 

18. A Drávánál: szabályozási munkákra t50,(KMI 

19. A távirda-liálózat fejlesztése és a 
posta részére megszerzett ingatlanok 

után résztörlesztések 100,(HH) 

20. Kiegészítési munkálatokra és leltár- 
szaporításra az állami vasutaknál l.(M)0,(M)0 

21. (;j építkezésekre és uj forgalmi esz- 
közök beszerzésére az állami vasutak- 
nál: 

a) A munkács-beszkidi vonal további 
kiépítésére V. és utolsó részlet 4I0.(M)0 

h) A dombovár-zákányi vonal átala- 
kítására IV. részlel 50.(HH) 

c) A budapest-<lunapani teherpálya- 
udvaron kél raktár és vágányzat létesí- 
tésére 60,(HK) 

d) Győr állomás bővítése és átalakí- 
tására Ili. részlet lOO.IKK) 

e) Brurk állomáson eg}- rendező pá- 
lyaudvar kiépítésére III. és* utolsó részlet 40,(N)0 

f) Fiume állomás kibővítésére III. 

részlet WSms 

g) A budapesti fíiiőház és főműhely 
gépészeti berendezésének folytatására ... 100,(MN) 

h) Fahídak vasszerkezettel való ki- 
cserélésére IV. részlet 6(HMMK> 

i) A budapest-józsefvárosi kcreszte- 
zésí pont megszüntetése czéljából szük- 
séges építkezésekre I. részlet SINMKK) 

k) Aszód-hatvani második vágány lé- 
tesítésére : . 80.(KM) 

l) 150 darab mozdony beszerzésére 
V. részlet 826,750 

m) 600 drb teherkocsi beszerzésére 
VL részlet 59,360 

n) 3000 drb teherkocsi beszerzésére 
V. részlet 1.281,1 iO 

o) 2000 drb teherkocsi l)eszerzésére 

IV, részlet 801,350 

p) 100 darab személykocsi beszerzé- 
sére UI. részlet 175,510 

q) Folytatólagos fékfelszerelésre, fék- 
vezetékekre és gőzfűtési berendezésekre 100.000 

22. Beruházások a m. k. állami vasutak 
gépgjáránál 35.(H)0 

23. Beruházások és uj építkezések a 
diósgyőri vas- és aezélgyárnál 130.0tíO 

V. Fejezet. Földmivelés-y ipar- és 
kereskedelmi ministerium : 

1. Gazdasági tanintézeteknél 18,350 

2. Selyemtenyésztésnél 50,(K)0 

3. Állami lótenyészí mézeteknél ... 37,(NK) 

4. Uszorok beszerzésére 3,000 

5. Kövezési munkákra 15,000 

6. A Gamei Rudolf-molón építendő kél 
tárház 240,000 fonni költségének 
n.ré8zlefé&l 80.000 

7. Az állami erdőknél 141,900 



ím 



Í8S8 : VI. t ez. Az i8S8. évi államkőltségvetém^ől. 



Ví. Fejezkt. \'atltu- é* kiizoktatús- 
ii(/!/i mitűnterium : 
I. A bndapesUe)!y«>i. köiívMir hiányai- 
nak póllásira szüksége!^ lo,(NNÍ frt 
5. é\i résil(*U> 

i. A bii(lap4*sti c^^'elem uj természet- 
rajzi és terniéizettudományi intezetei- 
nek (»elftő felszerelésére szükséges 
I50,<MM) írt 3. részlete . . 

3. A biida|)estí egyetem természel tudo- 
mányi intézetének tanszerekkel való 
felszerelésére szükséges tÍO.(N)0 frt 

3. részlete 

i. A kolozsvári egyetemi könyvtár 
iiiányainak kiegészítésére (> év alatt 
felveendő 9.0(K) frtnak i. részlete . 
r>. A kolozsvári egyetem nj honcztani. 
kórboncztani és tönényszéki ónos- 
ig) ni intt'zet alapfelszerélésére szük- 
séges 5<),Ü(M) frt 3. részletéül 
(>. A « József') műegyetemen még 

hiányzó felszerelésekre .. 
7. A zombori m. kir. *nllamg>'mna- 
sinm épületének létesitésére sziikséges 
M3.(iKl frt 5. részletéül 
K. A bndaiiesti l.ker. állami tanítóképző 
intézetnek tanszerekkel és eszközökkel 
leendő felszen>lésére me^kivántató 
á7,«M) frtlwl 3. részletül 
\). A házi ittarl rs ipari oktatási ter- 
jesztő első egyesület által fentartott 
és a közoktatási kincstár által át\ett 
|H)zsonyi ipananitónő-képző után. a 
nosiakinesiárnak \ ísszatéritendői 1315 
Irt lőke, továbl>á a pozsonyi takarék- 
jiénztárnak \ isszatériteodő i7,5-iO frt 
töke és kamatainak törlesztésére 3. es 
utolsó részlet 

U). A festt'szeli mesteriskola szakkönvT- 
lárára hat é\ alatt fehei'iidö tí.OtN) frt- 
nak i. részletéül 

11. .Nők számára nyitott festészeti tan- 
folyam folytatólagos felszerelésére 

\ű. Az iparniií\észeti múzeum szak- 
kön> \ tárának kiegészítésére szüksé;res 
K.tMiO frtnak 3. részletéül 

13. k brassói reáliskola bútoraira és 
tanszereire 

1i. A budapesti VI. ker. állami tanítónő- 
képző uj épületszániyának h'lső fel- 
szerelésére me^'ki^ántató iOJMMI frt 
«>lső részletül 

iri. X modort állami taoitóképző ui épü- 
letének belső felszerelesére szükséges 
K.(MN) frt első ré>zlete 

U>. A budapesti egyelem iönén\>zékí or- 
Mtstani intézetének belső felszerelésére 
szükséges 35.(HHí frt első részletéül 

17. A panr>o>iií állami fög)mnasium 
l»elsö felszerelésére szükséges H.tUHI 
forint első részlete 

|H. A nemzeti múzeum ablakainak és 
IWKllójának. \alamint több tenne me- 
nvTzeiének me;rujílisára 

19. Az orszá^o^ közoktatási tanars és 
a budapesti ianárkepz(»-intézet gya- 
korló fag}'mna<»iuma >zamára készülő 
ház belső felszere le-iere </ükséges 
áTUMKI frt ± részletéül 



frt 



3.(NH> 

ir>,(N)0 

15,(NM» 
1,»)(> 

10,0(N) 

i,m) 

I8.0(N) 
().(100 



l.(NH) 
1,(NH) 

5.IMM1 
l.OtK) 

:í.(mh» 

;.(NNI 



ü). A kolozsvári Uid. eg>etem uj boncz-. 
kórbonrz- és lönénvszéki on'osttni 
intézetének tanszerekkel leendő ellá- 
tására szükséges 4(I.(HHI frt i. rész- 
letéül 

il. A dévai állami főreáliskola és inter- 
nátus felszerelésére szükséges 15.(N)0 
frt első részletéül 

^. A kolozsvári egyetem egészségtani 
és élettani intézetének Im>Iső felszere- 
lésére szükséges iO,(N)0 forint első 
részletéül 

:i3. A budapesti tud. egyetem központi 
régi épületének részbeni njra építésére 
szükséges 15(MKi(l frtlN)l az 1888. 
évben felhasználandó 

i4. A brassói állami főreáliskola telké- 
nek megvételén' és építésére felveendő 
105,000 frtlN)! az 1888. évben fel- 
használandó ... 

i5. A i'sáktornyai állami taniUiképző 
építésére 

VII. FEjuzitT. hfiizsáífüyyi mhti*te- 
rium : 

Tönénykezési és ügyészségi uj épít- 
kezésekre, átalakításokra és felszerelésiekre 

liemházások összege 



frt 



:í,0(K) 
5.000 

5,0<M) 

75,000 

55,000 
46,600 

lOO.tNNI 



13.817,679 



C) liendkirüii közösűgyi kiadás. 



1. Uendkivüli közösüg)í kiadás .. 

á. A Bosznia és llerczego\ inában, to- 
>ábbá a Lini területén álló parancs- 
nokságok, intézetek és csapatok 1888. 
é\i rendki\ülí szükséglete í.-ii4.0tlO 
forint után . ... 

Kiadások fő<>sszege 



6.54Í0.919 



1.389,136 
:i4r>.000,847 



6.1 HKI 



3. §. Az elóhlü szakaszban megajánlott kia- 
dások fedezésére .Magyarország jövedelmei, a 
magyar korona országait eg>ütt illető közös 
köllségekre és Honát-Szlavonországok bei- 
igazgatási szilksi'gletére néz\e egyszersmind 
Horvát-Szla\onországok be\ ételei jelöltetnek 
ki, a kÖN étkező elöiránxzat szerinl : 

A) licíidcs Itevf'telek. 

I. Fkjszei. Állami adóssáp»k: 
1. .Az állami köirsitnök tőketörlesztési 
e%i aranvjánilékai fedezésére az 1880: 
VIII. és* 1881: XI. t. ez. atamán ki- 
bocsátandó járadékkötténvck eladá- 
^liól * ... Á.UtAU 

i. A röldtehermentesítésí köt\én)ek 
törlesztés»*nek fedezésére az 1880: IX. 
t. ez. alapján kiborsátandó 5<^/o papír- 
járadék-köt«en\ek eladásáUSl 8.018.115 

3. SzóiÖ4lézsma>áltsá}:: 

A táltságkötelezettek járadékai I .i50.0(NI 

4. Maradvány- es irt^ánvíltldek meg- 
váltása: 

A váltságkölelezettek járadékai ±29.700 

5. Sirsolásí köb*s«^n: 

\ budap«>ti állami hidak liszia lie- 
xetelei 493,481 



ÍS8R . VI. t. ez. Az iSSS. évi áüamköltségvetésröl. 



167 



A föviros álul a rakpartukért Iiz4^toiidő 
haszoDbér 

Az 1870: X. t. rz. 4. §-ábaii megjelölt 
(ársulatok és vállalatok álul fizetendő 
községi pótlékok 

6. A budapesti állami hidak bevételei- 
ből az i87(l: XXX. t. ez. alapján el- 
vállalt budapesti láoczhid elsőbbségi 
kölcsön szükséglete fedezésére . . . 

7. Az 1880:XX. t. rz. alapján felveit 
tiszai és szegedi kölfsön pénzei l>ől 
adott kölcsönök é\ i járulékai . . 

II. FsjBZET. Állami számvevőszék: 
Házbérjövedelem a liérbeadott helyi- 
ségek után 

III. FsjEZEP. ö rs. és ap. királyi Fel- 
sége személye körüli minisU'rium: 

A külföldre szóló útlevelek kiálliiási 

dijaiból 

iV. FsjBZET. Belügy min isterium : 
1. Központi ipzgatás és róldtehernien- 

tesitési alapigazgatóság: 

Járulék a fÖldtehermentesítési ala^ 
ból a fÖldtehermentesítési ala{) igazgató- 
ság költségeinek fedezésére 

Járulék az országos lörvények és ren- 
deletek tárának jö\edelmébol a/, ezen 
tárat szerkesztő titkár, vahnninl egy 
lii^aialtiszt fizetésének és lakpénzének 

megtérítéséül 

5. Országos levéltár 

3. A nemzeti szinliAzi alapok jövedel- 
méből 

4. Álulános közigazgatási bevételek: 
Betegipolási köítségtéritmény . ... 
Törvénytelen ágyból származott, Bécs- 
ben és egyéb lajtántuli leien czházakban 
ápolt permekek tápdijainak visszatérí- 
tése 

Országos tébolydák bevételei 

Tolonczok élelmezési költségiéritinénye 
rzimén 

a H i vatalos lap » jövedelme 

Orsz. törvények és rendeletek tárának 
jövedelme .' . 

A fővárosi rendőrség átalánya 

Útlevelek kiszolgáluiásáért járó di- 
jakból 

Különféle bevételek 

Közigazgatási halóságok által megálla- 
pítüll pénzbiintetésekből befolyó jöve- 
delem 

V. Fejezet. Prnzüyymhiistt*rinm : 
1. Eg>'enes adók: 

Földadó: állami adó 

Földtehermentesiiési járulék 
t. Ilázadó: állami adó 

Földiehermentesitési járulék 

3. Keresetadó: állami adó 
Földtehermentesiiési járulék .. 

4. Nyilvános számadásra kötelozeti vál- 
latok és egyletek adója: 

Állami adó . 

Földtehermentesitési járulék 

5. Bánya-adó: állami adó 
Földtehermentesiiési járulék 

<>. Tőkekamat és járadékadó: 
u) Földtehermentesitési köhények 
kaniaui után 



frt 
13,725 

345,790 

98,899 

á.40 1.988 

1,795 

K)0 



40,575 



á,7(H) 
4,á55 

27,300 

09.5(>0 



42,(MH) 
124,583 

1,(M)0 
30,000 

45.4^)0 
i79,301 

10,000 
1.000 



li7,2(M) 



24.098.630 

10.301,304 

7.220,5<M) 

2.779,5(M) 

13.332,010 

5.007.960 



1.976.470 

823,530 

03,000 

27.(MM) 



6ÍÍ9.78I 



b) Szőlődézsmaváltsági kötvények ka- 
maUi után . . 

c) Maradvány- és irtványföld váltsági 
kötvények kamaui után 

d) k keleti vasúti államkötvények 
kamaui után 

e) Pénzintézeteknél elhelyezett tőkék 
utáni adó 

f) Egyéb tőke-kamaiok és járadékok 
utáp: 

Állami adó... 
Földtehermentesitési jánilék . 

7. Vasiiti és gőzhajózási szállítás liasz- 
nálau utáni adó 

8. Nyereményadó 

9. Fejmeradó és vadászati adó 

10. Hadmentességi dij 

11. Álulános jövedelmi póladó 

12. Késedelmi kamai: 

Állami adó után 

Földtehermentesiiési járulék után . . 
Maradvány- és irtváiiyróldvállsági já- 
radékok után 

13. Adóliehajtásí illetékek 

14. Adóbehajtási költségiéritmény . 
Fogyasztási adók: 

15. Szeszadó 

16. Boradó 

17. Husadó 

18. Söradó 

19. Gzukoradó. és pedig: 

a) czukon?yárak üzemi adója 

b) a gyárak pótlékai az 18/8: .\.\ni. 
I. ez. értelmében 

Az 1881 : IV., illelve 18811- V. és 1887: 
XLVII. t. ez. alapján: 

20. Czukorfogyasztás után 

21. Sörfogyasztás után 

22. Ásványolaj-adó 

23. Sajtolt élesztőtől járó fogyasztási adó 

24. Aranyagiónyereniénv 

25. Haiánám 

26. Bélyeg 

27. Jogilletékek 

28. Uíjak 

29. Fémjelzés 

30. Ul-, Ilid- és ré^'vám Honát-Szlavon- 
országban 

31. Dohányjövedék: >étel, gyártás, el- 
adás 

32. Lottójövedék 

33. Sójövedék 

3-i. Perköltségek 

35. Állami jószágok 

36. Bányaigazgatóságok és szám vevő- 
osztályok 

3^ Fémnányászat és opálbánya 
3o. Fémkohászat 

39. Pénzverőhivalal fénibeváliással együtt 

40. Vasműnek 

41 . Zsílvölg^'i kőszénbánya . 

42. Sóterinelés 

43. Felhagyott bányainiiv(>k és a bányá- 
szni köriilí egyházi és jótékony czélok 

44. Állami nyomda 

45. Állami épületek 

US. Budapesti állami hidak 

47. Állami ingó vagyon 

48. Különféle belételek 



írt 

27,530 

7,990 

(U),963 

2.0(U,083 

1.867,777 
751,876 

5.600,(K)0 
220,000 
5(K),000 

3.050,000 
16.623,(MM) 

897,800 
322,200 

7,(HK) 
210,000 
230,0(M1 

lO.OOO.tMMl 
5.200,000 
2.880,000 
1.330.000 

1.600,000 

4(N),(MK) 



2.(»50,0(H) 

1.456,000 

3.550,000 

200,000 

926,700 

456,850 

9.340,000 

17.6(MMN)0 

384,000 

22,880 

26,IHK) 

45.319.410 
2.914,000 

14.799,153 

73,200 

1913,400 

48,766 
2.851.686 
3.477,696 
5.028,256 
3.660,237 
35,369 
973,381 

1,460 

070,000 

22,185 

97,879 

4(i,851 

688,829 



168 



Í8f^ : VI. t ez. Az i888. éüi áUamköUségvetésről. 



VI. VutZKí. Közmunka- é* kozleke- 
déni minisierium: 

1. Szimviieli kőlts^ek ét korniány- 
itlű'Mktén Gzítitnáő illetékek . \. 

2. M. kir. poftUnakarékpéDztir . 

3. kúMmép\\Hvú hivauktk .., 
4.KőiiUk 

5. Folvam mérnöki lii«aial<»k 

6. Viuouik 

7. P<ifU és tá^irdt 

H. M. k. álbmrasuuik 

9. M. L államvasutak ^pisyára 

10. Üiósfryőrí ms^y. k. vas- és aezél- 
iry*r * . * 

VII. Funrr. Földinivelé*-, ipar éx 
kerfMkedehni minixterium : 

1. Iptri, keivskedHmi és kiilkerpskr- 
d«lmí czélok 

3. A Ktzdasi^ kulÖDböző ábráinak eme- 
lése 

3. Selyemtenyésztés . . 

A. Gazdasáfíi tanintézetiek: 
Ma^aróvári frazdasigi akadémia 
Kesztlielyi frazdasápri tanintézet 

llebreczeni frazdasáin tanintézet 

Oebreczeui (oldmiTes-iskola 

Kolozsmonostori ^azdasájri tanintézet 

Kassai ^azdasáKi tanintézet 

liimaszimibati íoldmiveH-iskoia 
Zsitvaujfaliii fóldm íves-iskola ... 

Adai foidmivet-iskoja 

Csákovai földmÍTes-iskola 

Szentimrei róldmives-inkola 

Nagy-Hzent-miklósi földmives-iskola 

Tarézali vinczellérképezde 

Budapesti vinczellérképe/xle . ... 
Naffyenyedi vliic/ellérképezíie . 
Ménesi \inrz<'Ilórképe/.de 

5. Állami erdők 

6. Orsziigos erdei alap . 

7. Állami íótenyésziiilézelek: 

Méneshirtok-gazdasiKuk 

Ménesek 

Méntele|)ek 

A lótenyésztési alap jövedelme 

H. VeszteKiniézetek . 

9. Az 1874: XX. t. rz. értelmében lie- 
folvnndó bireágokből 

10. Budapesti állatorvusí laniniézet 

11. Bányailletékek 

12. Statisztikai hivaifll 

13. Tengeri haiózás és révii^y . 
\\. Budapesti kir. zálogiiázali 

15. Alapok, alapitványok és különréle 
iHívélelek 

VIII. FuKZET. \'alUh-vs kozoktatn.s- 
üoifi ministerium : 

1. Központi i^razgatás 

2. Tanintézetek: 

Magyar kir. efíyetemi alai) 

A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi 
ai. kir. ministerium járuléka az állat- 
orvostani alapból 

A mafryar vallásalaplól a szülészeti 
kóroda részére megvett liáz utáni bér- 
jövedelem 

A budapesti egyetem kórodéin befolyó 
ápolási dijak 

Kolozsvár város közönsége részéről 



frt 



It.lOO 

ál2.298 

49;5K7 

15.825 

10.200 

960 

12.300.000 

3ft.50(»,000 

2.244,550 

3.í»74.5íM» 



:ii.5<m 

150,200 
856,000, 

29,930 ; 

17,300 

2,200' 

31,350 

21,650 

35,920 

10,600 

8,240 

8,200 

13^50 

15,400 

3,200 

4,350 

3,510 

980 

5,650 

(i.524,367 

50,000 

1. 689.il 6 

493,350 

403,330 

14,136 

18,(KK) 

18,0(M) 
13,6(H) 
95,000 
40,000 
210,900 
220,000 

37,750 

73,(n4 
220,421 

433 



4,(H)0 
15,000 



az iig^SBottaoi egvetem vízvezetékének 
létesiwsére Gieieodo járalék ^ 

Tanárrizs^ü díjak . .. 

TaDdfjszáialékok 

Tanpenzek . 

Járulékok az egyes tanioléxelek (en- 
tartásához 

Siketnémák országos inléiele Várion 

Vakok országos inlézete Budapesten .. 

Vakok ápoldíai alapja 

3. ösztöndíjak és egyéb tanulmáiivi 
czélok ... _. _. '.. 

4. Közművelődési ezélok: 
Magyar nemzeti múzeumi alap 

Országos zeneakadémia 

Országos szinésziskola * 

Magyar művészeti ösHÖndijalap 

IX. FsjEZET. Igazságügyi minifterium : 

1. Központi igazgatás 

2. Kirélyi főügyészségek 

3. Királyi törvényszAek és járásbiró- 

ScIKvJk '>• «#« #-■* »• '«• •" <-« 

4. Királvi ugvészsé^k 

5. Országos ieg\'intézetek. kerületi bör- 
tön, közvetito intézetek és állami 
fogház 

6. Országos raltsegély- és javitóinté- 
zeti alap 

X. FuEZET. Honvédelmi ministerium : 
Központi igazgatás: 

1. Az OeíTner- és Molterer-féle házak 

tiszta bérjövedelme 

Honvédségi intézetek: 

2. A Ludovika akadémiai általános alap- 
nak iövedelmeiböl és a fizetéses nö- 
vendékekén fizetett napidijak fejében 

3. Honvéd menliázalap jövedelme... ... 

Csapau>k: 

4. Az elárverezett, továbbá a ló-váUal- 
kozók által megtérített lovakért 

5. Haszonvehelellen töltényhüvelyek és 
szabályszerűtlen ólomért 

6. Nyugdijak: a közös hadügví tárcza 
által, a hadsereg állományából a hon- 
védséghez áthelyezett lisztek után 
fizetendő léritmények „. ... 

7. Az elviselt ruházati és felszerelési 
czikkek hulladékainak eladásából ... 

Rendes bevételek összegre ... 



fn 

7.633 

2.400 

3.300 

130.650 

89,8i5 

21.420 

!ü.658 

2,729 

4,740 

10.677 
5,000 
1.000 
1,354 

2,800 
3,000 

16,319 
212.640 



147.27tl 
268.76<» 

2.000 



177,605 
1,494 



26,0(K) 

io,o<m 

62,44N» 
3,00í) 



925.827,602 



B) Átmeneti bevételek. 

I. Fejbzbt. fíelügif ministerium : 

1 . Járulék a földteíiermentesitési alapból, 
az igazoló bizottmányok költségeinek 
megtérítése fejében ... 

2. A gyógyszerkönyv példányai ery 



2,988 
1,000 



részének elárusitásából bevárandó 

évi bevétel ... „ 

II. Fejkzst. PénziAgy ministerium: 
1. Állami javak eladása, és pedig: 

a) Állami javak eladásából 5.000,000 

h) A telepit vényesek által fizetendő 
vételárak és kamatok (hátralékokkal 
együtt) 

c) A maradvány- és irtványföldek 
váltságdíjai 



*#• ••# ••# 



1.200,000 
40,000 



1888 : VIL t ez. Az állategészségügy rendezésérőL 



169 



!3. Bordéismaváliságből 

3. Állami előlegekből 

A, Szamos-Ujvár városától peregyezség 

oflA&MAU»«# •.. ••« 000 0.0 ,00 ,.| 

m. (uKET. FöfdmtttléS', ipar^ é% 
kereskedelmi ministerium : 
1. Amerikai és európai sima rá gyö- 
keres szőlŐTesszőknek leszáll iUttt áron 
való értékesitéséből, az amerikai kí- 
sérleti telepekről $ a kecském éli állami 
szőlőbirtukról 

IV. FuKZET. Vallás- és közoktatás- 
ügyi ministerium : 

1. A budapesti tud. egyetem központi 
régi épületének r^zbeni uira építésére 
szükséges 15ü,(M)0 rorínlból az 1888. 
évben felhasználandó s kölcsön utján 
beszerzendő ~ 

2. A brassói állami főreáliskola telké- 
nek megvételére és építésére felveendő 
105,000 friból az 1888. évben fel- 
használandó s kölcsön utján beszer- 
zendő 

3. A Csáktornyái állami tanítóképző 
építésére s kölcsön utján beszerzendő 

Átmeneti bevételek összege ... „ 



frt 
10,(MK) 
3±2,0OO 

31, Ml 



;í6,0(H) 



75.000 



55,000 
46,600 



6.820,129 



Bevételek főösszege 



332.647,731 



4. §. A *2-ik <-hau megállapított összes 

3iíi.090,847 frlnyi 
kiadások és a B-ik §-ban 
megajánlott összes .."l ... 332.6 47,734 frtnyi 

jövedelmek és bevételek 

között 1^2.U3,116 forint 

hiány mutatkozik. 



Felliatalniaztatik a pénzögyminister, hogy 
ezen hiányt hitelművelet utján fedezze. 

5. §. (íogy az állanmak a 3. §-ban elő- 
sorolt jövedelmei folyóvá tétethessenek, a tör- 
vényekbe iktatott egyenes és fogyasztási adók, 
jövedékek, dijak, bélyegek és illetékek, úgy- 
szintén az adóköteles jövedelmek után az 
1883 : XLVT l. ez. 9. és az 4886 : XXXVII. 
t ez. 5. §-ában megállapított százalákokban 
kivetendő általános jövedelmi pótadó, a had- 
mentességi dij, — az ut-, híd- és réwám és 
az állami vagyon jövedelmei s az állam egyéb 
bevételei, az eddigi törvényekben eszközölt 
és a törvényhozás által netalán még teendő 
módosítások megtartásának kikötése mellett, 
az 4888. évre ezennel megajánltatnak és meg- 
szavaztatnak. 

6. §. Az előbbi i^-ban megszavazott, vala- 
mint a 3. (;-ban előirányzott s a 4. §-ban 
a hiány fedezésére kijelöli bevételek csupán 
a jelen törvényben megajánlott kiadásokra 
fordíttathatnak és átruházás e kiadásoknak se 
fejezetei, se czimeí, se rovatai között nem 
engedtetik. 

Kivételnek csak a rendes kiadások XVI. 
fejezete, 3., 4., 5. és 6. czimének személyi 
járandóságai között, továbbá a XMII. fejezet 
5. czimc egyes rovatai között és ugyanezen 
fejezet 9. czimének 4. és 5. rovatai között 
van helye: ezek között az átruházási jog 
megengedtetik. 

7. §. Ezen törvény kihirdetése után azon- 
nal életbe lép és végrehajtásával a pénzügy- 
minister bízatik meg. 



Vn. TÖRVÉNl^CZIKK 

az állategészségügy- rendezéséről.(i> 

(Szentesítést nyert 1888. é\i márrzíiis Í4-én. Kihirdettetett az «( országos Törvénytáro-ban 1888. évi 

márcziiis 31-én.) 



I. FEJEZET. 
Átaldnos határozatok. 

1. §. Az állalegészségügy vezetése a földmivelés-, ipar- és kereskedelem- 
figyi mínister köréhez tartozik. 



(1) V. ö. 1893: II. t. ez. a ragadós ludőlob kiirtásáról, mely e tör^énvt (81., 82., I(t5 . KKi §§.) módo- 
sítja. Az állattenyésztésről v. ö. a mezőgazdaságról és ' mezőrenaörségről szóló 189-i: XÚ. u czikk 
24—31. §S-ait; 1^: XLVn. t. ez. a szarvasmarha-tenyésztés országos emelésére szolgáló alapról. 

Y. ö. továbbá a közegészségügy rendezéséről szóló 1876: XIV. t. ez. rendelkezéseit. 

V. ö. még 1888 aog. 27. horvát-szlavón autonóm törvény, az állategészségügy rendezéséről a liorvát és 
iilavon királyságokban; 1893 márcz. 25. törv. a marhavész elnyomásáról. 

Korábbi törvényeink, melyek az állategészségügyre vonatkoznak és a melyeket az 1888: VII. t. ez. 
(ISO. §.) hatályon kívül helyezett, az 1874: XX. t. ez. a keleti marhave^ elleni intézkedésekről, melyet ki- 
egásiített és módosított az 1880: XXVI. u ez. 



170 i888: VIL t ez. Az állategészségügy í^endezéséröL 

2. §. Mindaz, a mi az állategészség fentartására, ineg\ édesére, javítására, 
az állati betegségek gyógyitására és jánányok elfojtására szolgiSil, hatósági 
felügyelet és intézkedés tárg}'át képezi. 

3. §. A hatóság a felügyeletet panasz bevárása nélkül is időnként szemlék 
és vizsgálatok által gyakorolja. 



IL FEJEZET. 
Intézkedések az állategészségügy megóvására és előmozditására. 

m 

Allatok behozatala. 

4. §. Ragadós betegségben levő vagy annak gyanújában álló állatoknak az 
országba behozatala vagy azon való átvitele tilos. 

5. §. Ha a szomszédos országok valamelyikében a hasznos házi állatok 
közt ragadós betegség tör ki, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi 
minister élő vagy holt állatoknak behozatalát és átvitelét ezekből az orszá- 
gokból átalában, vagy bizonyos kerületeikből megtilthatja, vagy pedig bizo- 
nyos általa kijelölt belépő állomásokra szoríthatja és átalában a behozatalt és 
átvitelt akkép szabályozhatja, hogy a ragadós betegség behurczolásának 
veszélyéi elhárítsa. 

A korlátozások, a mennyire szükséges, az állati nyers termények és vész- 
kórfogó tárgyakra is kiterjeszthetők. 

A tilalmak és korlátozások haladéktalanul közzéteendők.^^^ 

6. §. Hasznos házi állatok az országba behozatalra vagy azon való átvitelre 
egyátalában csak oly marhalevéllel bocsáttatnak be, melyben igazolva van 
az,' hogy az állal oíy helyről jön, a hol és melynek 30 kilométernyi körüle- 
tében ezen állatra nézve veszélyes ragadós betegség (24. §.) nem uralkodik. 
Ezen kivül igazolni kell azt, hogy az állat oly vidéken hajtatott keresztül, a 
melyen és a melynek 30 kilométernyi körületében az állatra nézve veszélyes 
ragadós betegség nem uralkodik. 

Ha a szállítás vasúton vagy hajón történik, a marhalevelén kivül elég annak 
igazolása, hogy az állatok útközben ki nem rakattak, avagy ha kirakattak, a 
kirakás helyén és annak 30 kilométernyi körületében ezen állatokra nézve 
veszélyes ragadós betegség nem uralkodott.^'-^^ 



Allatep'szsí'jíüíf) i szerződőseink tckíntelébeii v. ö. 1891: IV. t. ez. a Srájczczal 1891) deci. 5-én kötött 
iillaU>gcsz>éKüi;yi e^ryezmény beczikkelyezéséről. Állategészségügyi rendelkezésekről a STájczrzal szemben 
V. ö. mé^ az 189i: Vll. t. rzikkb(> iklatoU kereskedelmi szerződés zárjegy zőkönyre 4. czíkkének 8. §-át. — 
\H\H: V. t. rz. a nt^mef birodalommnl 1891 decz. tí-án kötöti állategázségűgyi egyezmény beoikkelve- 
zéséről; 1893: .XXI. i. ez. a Szeröii'tval 1892 aiig. 9-én kölötl állategészségügyi egyezmény beczikke- 
lyezéséről. 

/{umáni'u tekintetében v. ü. az 1894: XIV. t. rzíkkbe iktatott kereskedelmi egyezménypótczikkél. 

.K/. (Udszoi'szág^al küiölt állategészségügyi eg)ezményi az egyéb részeiben az 189i: VI. l. czikkbe 
ikiatuii kereskedelmi és hajózási szerződéssel pótolt és 1888: XV. t. czikkbe iktatott kereskedelmi és hajó- 
zási szerződés tartalmazza. 

(1) V. ö. 152., 157. §§. V. u. 1893 jul. 1. 39.3<«. sz. fóldm. mio. rend. a külföldről érkező álUU nyers- 
terményekre kiálKiandó származási és egészségi igazolványok érvényességi tartama tárgyában (1893. R. T. 
1713.); 189i febr. 7. tí3o(>. sz. fóldm. min. rend. a tőlünk Szerbiába kivitt állatok, állati oyersterméDvek 
és ragálvfogó tárgyakra vonatkozó származási bízoiivftványoknak szerb fordítással való ellátása tárgyában 
(1894. 1^.1.1.31'.). 

(.2) V. ö. 18iH) jun. 1(5. 27,li5. sz. földm. min. rend. a romániai legelőkről a belépő állomási állatorvos 
me;:vizsgálása nélkül liazahajtott szarvasmarhák elkobzása tárgyában (1899. H. T. 9(i3.); 1891 jol. 16. 



i888 : VIL t. ez. Az állategészségügy rendezéséről, 171 

A marhalevélnek az egészségi állapotra vonatkozó része csak akkor bir 
hatálylyal, ha keltétől kezdve 10 nap még le nem telt. 
Ezen határozatok teljesítése nélkül csak 

a földinivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- ' nisler(*> 

esetrol-esetre adott engedélye mellett lehet állatokat az országba behozni, 
i lletőleg azon átvinni/'^^ 

7. §. Szekerek és kocsik elé fogott állatok marhalevél nélkül bocsáthatók 
be az országba ; foltéve, bog}' az illető állatfaj egyátalában, és az illető belépő 
állomáson bebocsátható/^^ 



Marhalevél. 

8. §. A ló, szarvasmarha, juh, kecske és sertés tulajdonátruházásánál, 
vag} szállitásánál, a belföldi forgalomban is, marhalevéllel látandó el. 

Gazdaság üzésénél, legeltetésnél és usztatásnál a szállitás marhalevél 
nélkül történhetik/*^ 

9. §. A marhalevelet azon község állítja ki, a melyből a marha elhaj- 
tátik. 

Egy marhalevél az elhajtásra kerülő állatok összes számára, avagy arra a 
számra, a melyet a fél kijelöl, de mindig csak egy tulajdohosnak egyfaju (és 
a mennyiben jegyzettek, csak egyforma jegyű) állataira állítható ki. 

E marhalevelén a község igazolni tartozik azt, hogy a község kerületében, 
valamint tudomása szerint a szomszéd községekben sem uralkodik az illető 
állatfajra veszélyes ragadós betegség.'*"^^ 

10. §. A marhalevelek alakját, érvényességi idejét és kezelését, nemkü- 
lönben azt, hogy a külföldi marhalevelek (6. >^.) minő alakban fogadhatók el, 



12ii/('lii. sz. földiii. mio. n'nd. a sertéseit iiok, jiiiioknak, kecskéknek és bárányoknál^ llnmániát>ól Ma«n'ar- 
ur^szágon átvitele Urgyában (1891. R. T. 9(U.). 

(1; Jelenleg, az 1^):XVIII. t. ez. fulvtán, a földni ívelésű j^yi miniszter. 

12) V. ö. 40.. i32., 137. §§. 

»a)V. ö. W). §. 

{^} V. ö. 15i. §. aj n. 

(5) A marhalevelek DélyegkötelezeUséj^éről és kiállíuisáról \. ö. az 1887: XLV. t. ez. 16. §-úl és ennek 
jeji^'zeteíl. V. ü. továbbá: Í8K7 jul. 7. 30,10i. sz. pénzügvmín. mid. a bélyeges lólevél-ürlapok kezelésének 
mőciosftása tárgyában (1887. R. T. t7.3±); 1890ápr.:25. '18,31 i. sz. földm. min. rend. a marhalevél-iirlapok 
kitöltése tárgyában (189(). U. T. 571); 1891 febr. 3. 3361. sz. keresk. min. rend. a közvetlenül Német- 
országba irányított szanasmarhák me^rvizsgálása és azok marhaleveleinek kezelése tárgyában (1891. R. T. 
13.); 1891 feLr. 19. 8i51. sz. földm. min! rend. a versenylovak szállításánál a marhalevél-kötelezettség 
megszOnteiése tárgyában (1891. R. T. 22.); 1891 jul. 18.' 39,984. sz. földm. min. rend. a marhalevelek 
német fordíUssal való ellátásának szabályozása tárgyában (1891. R. T. 1999.); 1893 márrz. 7. 1618. sz. 
foldm. min. rend. a marbalevelek be nem mutatása által elkövetett mulasztások minősítése és büntetése tár- 
ffvábtn (1893. R. T. 467.); 1893 decz. 16. 69,405. sz. földm. min. rend. a vasúton szállíiou állatokat 
kísérő marbalevelek szabatos kiállítása tárgyában (1893. R. T.2659.); 1894jan. 16. 64,449/1893. sz. 
földm. min. rend. a marhalevelekbe az állatok egészségi állapotát jelző eg}'es kifejezések beiratásának meg- 
tiltása tárgyában (1894. R. T. l. 30.); 1894 okt. 10. 61,170. sz. földm' min. rend. az állategészségügy 
rendezésére vonatkozó utasítás 2i. §. értelmezési' s a marhalevél kiállítók e részbeni kötelességei tárgyábti 
(1894. R. T. )I. 374.); 1894 okt 26. 50,044. sz. földm. min. rend. a marhalevelek rovaUinak kitöltése 
köríil észlelt szabályellenességek mej^orlása tárg>ában (1894. R. T. U. 377.); 1895 ian. 4. 78,948/1894. sx. 
földm. min. rend. az érvényöket vesztett marhalevelek beszolgáltatása tárgyában (1895. R. T. I. 52.); 1896 
máj 26. 15,33i. sz. földm. min. rend. a Rumániába vitt állatokra, állati termékekre és rajrályfogó tárgyakra 
vonatkozó marhalevelek, íll. származási és egészségi bizonylatok tárgyában (IHiNi. R. T. I. Í2fÍ0.). 



172 i888 : VIL t. ez. Az állategészségügy rendezéséről. 

a földmivelés-, ipar- és kereskedetemúgyi mi- . iiister(i^ 

a pénzügyministerrel egyetértőié^ rendeletben határozza meg. 

Állat -vásárok. 

11. §. Állatvásárokon a felhajlott vidéki szarvasmarha a helybelitől elkü- 
lönítve állítandó ki. 

Szabályszerű marhalevél nélkül állatok a vásártérre egyátalában nem 
bocsáthatók. 

A vásártartásra jogosultak kötelesek gondoskodni, hogy az állategészség- 
rendőri felügyelet czéljából a vásárokon állatorvos alkalmaztassék. 

Nemzetközi jelleggel biró állatvásárokon a vágómarha a tenyész- és gaz- 
dasági marhától elkülönítve állítandó fel. Ilyen vásárok vásári rendtartását 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- ' nister(i) 

állapítja meg, és felettük saját közege által közvetlen és állandó felügyeletet 
gyakorolhat/^' 

Mészárosok, marhakereskedők, marhahizlalók, 

12. §. Mészárosok, marhakereskedők és marhahízlalók nem községbeli 
szarvasmarha ineg\ ételét, illetőleg behozatalát a községnél 12 óra lefolyása 
alatt bejelenteni és a marhalevelet ugyanannak további megőrzés végett 
átadni tartoznak. 

Mészárosok és marhakereskedők máshonnan behozott szarvasmarhái a 
községi marha-állománytól elkülönítve bocsáthatók csak legeltetésre és a 
behozataltól számított 8 napon át elkülönítve helyezendők el. 

13. §. A hatóság eltilthatja, hogy mészárosok és marhakereskedők akkor, 
a mikor járvány uralg, idegen istállókba bemenjenek. <^^ 

KözvágóhüK 

14. §. Oly községekben, hol a húsfogyasztás jelentékeny, szarvasmarha 
csak közvágóhídon vágható. Mely községekben legyen közvágóhíd felállí- 
tandó, azt a közigazgatási bizottság felterjesztése folytán, 

a íöldmivelés-, ipar- és kereskedeleműg>'i mi- nisler(*) 

a belügyminísterrel egyetértőleg állapítják meg. 

Szarvasmarhák vágásánál, továbbá juhok, kecskék és sertések leszurásánál, 
a mennyiben ez mint ipar űzetik, az állat egészségi állapota a leölés előtt és 
utána a hatósági állatorvos által megállapítandó. Hatósági állatorvos hiányá- 
ban e czélra vágatási biztos alkalmazandó. 



(1) Jelenleg, az 18H9: XVIH. t. ez. folylán, a (oidmivetésiifrvi miniszter. 

12) V. ö. 153. §. a) p. V. ö. 18U3 jiiL 15. 38,441. sz. róldm. min. rend. a ragadós állati betegségektől 
fertőzött törvényhatósájíok nem fertőzött helvein tartott állatvásároknük állami állatorvosok eHenőnése alá 
helyezése tárg>ában (1893. R. T. 17U.). 

18) V. ö. 1.%Í. §. h) p. 



i888: VIL t ez. Az állategészségügy rendezéséről. 173 

A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi I miiiisler(*) 

i 

a vágóhidak helyének megválasztása, a vágatásí biztosok képesitése, és a 
vágási szemlénél követendő eljárás iránt a belügyi ministerrel egyetértöleg 
rendeletileg fog intézkedni/'-*^ 

Púsztat^ok. 

15. §. Pásztoroknak a község által számba vett és nekik átadott állatok 
közé más állatokat csak a község engedélyével szabad befogadni/'^ 

Vendégfogadók. 

16. §. N'endégfogadók, csárdák, és átalában mindazon helyek, hol állatok 
akár átmenetileg, akár állandóan tartózkodnak, folyton felügyelet alatt tai^ 
tandók, és idöszakonkint szabályszerűen fertőtlenitendők. 

Közös legelők, 

17. §. Mielőtt a szarvasmarha és a ló, juh és kecske telelő helyéről közös 
legelőre hajtatnék, a község által kellőleg számba veendő és egészségi álla- 
pota megvizsgálandó. 

A község által számba nem vett marhát a közös legelőre kihajtani tilos/^^ 

Marhahajtás és szállitás. 

18. §. Vágómarha, és kereskedésre szánt szarvasmarha az ország teiüle- 
tén, vasúton és hajón kivül, csak a hatóság által e czélra kijelölt utakon 
száUitható, illetve hajtható. 

Az ilyen lábon hajtott marhacsapalokat a csendőrség, pénzügyőrség, nem- 
különben a községi elöljárók ellenőrzik és a megfelelő marhalevelek előmu- 
tatását bármikor kivánhatják.^^^ 

Gyepmesterséq. 

19. §. Minden község tartozik, ha máskép nem, kisajátitás utján is alkal- 
mas dögtérről gondoskodni. 



(1) Jelenleg, az 1889: XVIII. t. ez. foljián, a fökiinivelésügyi miniszter. 

(2) V. ö. 154. §. c) p.; 1879: XL. l. ez. 102— 1(U. §§. — V. ö. lotábbá: 1889 márcz. 27. 7733. ss. 
loldm.. ipar- és keivsL min. rend. a korcsmárosok és veodégI5sök a juhokat, kecskéket és sertéseket csak 
TipUsi biztos jelenlétében vág^ihatDak (1889. R. T. 894.); 1889 ápr. 25. 19,957. sz. foidm., ipar- ét 
keresk. min. rend., egyletek, körök stb. által rendezett társas étkezéseknél felhasznált juhok, kecskék ét- 
sertések a vágatásí biztos nélkül is leszúrhatok (1889. R. T. 929.); 1890 szept. 3. 37,485. sz. földm. min. 
rend. a hűsvágási szabályrendelet mintája tárgyában (1890. R. T. 1429.); 1891 jun. 16. 27,490. sz. földm. 
min. rend. az állatok levágása alkalmával talált ragadós betegségek esetén a vágóhídi biztosok által követend & 
eljáris tárgyában (1891. R T. 531.); 1895 jul. 22. 46,3<)2. sz. földm. min. rend. a köz- és magánvágó- 
hidak felállításánál kieszközlendő iparhatósági és építési engedély tárgyában (1895. R. T. U. 149.). 

13) V. ö. 154. §. d) p.; 1894: XII. t ez. 19 §. 

14) V. ö. 154. §. e) p.; 1894: XU. t. ez. 23. §. V. ö. 1891 jun. 9. 25,158. sz. földm. min. rend. azon 
birtokosok, kiknek állatai a községi állatoktól elkülönítve tartatnak és községi legelőre nem hajtatnak, állt- 
Uik megvizsffálutására nem kötelezhetők (1891. R. T. 529.). 

(5) V. ö. 154. §. f) p. 



174 i888 : VIL t, ez. Az állategészségügy rendezéséiből. 

A gvepmeslerí szolgálat és a dögterek állalegészségugyi tekintetben fel- 
ügyelet alatt tartandók. 

A dögterek megválasztása, a gyepmesterségí teendők, és a felettük gya- 
korlandó felügyelet iránt 

a íöldmivplés-, ipar- és kereskedelemügyi ml- nisleK*' 

I 

a belügyi niinisterrel egyetérlőleg rendeletileg fog intézkedni. 

Vasúti és hajósz/'íUltfis. 

20. §. Lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertéseknek vasúton vag>' 
hajón való szállitásánál a következő szabályok alkalmazandók : ^'^^ 

a) az állat csak szabályszerű marhalevéllel vehető fel ; 

b) a száUítandó állatok csak azon helyre, illetőleg azon helyhez legköze- 
lebb eső és marharakodásra berendezett vasúti vagy hajóállomásig vehetők 
fel, a mely helyre a marhalevél szól : 

c) szarvasmarhák a felrakodásnál kirendelt szakértő által állategészségügyi 
tekintetből megvizsgálandók ; 

(1) vágómarhát tenyész- vagy eg>éb gazdasági marhával vasúton egy kocsi- 
ban, vagy hajón egy rekeszben szállitani tilos ; 

e) más országból behozott szarvasmarha honi kérődző állatokkal ugyan- 
azon vasúti vonaton vagy ugyanazon hajón nem szállitható : 

f) más országból érkező szar>asmarha a lerakodásnál kirendelt szakértő 
által állategészségügyi tekintetből megvizsgálandó : 

g) az állatok szállítására használt vasúti kocsik, hajók, rakodó hidak és 
ponkok minden szállitás után fertőtlenitendők. 

Vasidi kocsik és hajók fei*tötlenitése. 

21 §. Fertőtlenités teljesitésére azon vasúti vagy hajózási vállalat köteles, 
melynek vonalán az állatok kirakása történik. 

Ha a kirakodás az országon kivül történt és ott a kocsi vagy egyátalában 
nem, vag}' nem kellő módon fertőtlenittetett, a fertőtlenitést azon vasút- vagy 
hajóvállalat teljesiti, melynek vonalát a visszatérő vasúti kocsi vagy hajó lég- 



ii ) Jelenleg;, az 1880: XVIII. t. ez. íolytin, a fóldmivi'lésüirvi miniszter. 

(2) V. ü. 1o3. ^. b) p. V. ö. 1889 nov. 2:2. 59.5(H). sz. róhlm.. ipar- és kercsk. min. rend. az áliate^ész- 
ségDK>i relügYelel alaii álló ma^áiidöirterck Iétes(iés4' lárjryábaii (1889. R. T. 2470.); 1885 mii. 15. 
I5,82(i. sz. fóídm.. ipar- és keresk. min. rend. a sertésfurgaium szabályozása Uírgyában (1885. R. T. 458.J; 
1886 no\. 15. 2-4,214. sz. foldm.. ipar- és keresk. min. rend. a sertések, ínhok és kecskék vasúti száUíuh 
sánál előirt szemlélő bizottsági vizsgálatok megszüntetése tárgyában (1880. R. T. 997.); 1890 okt. 6. 
33,422. sz. földm. min. rend. a tenyésztési ezélokra magaiutsok által vásárolt mének és kanczák kedrez- 
ményes vasúti szállitása tárgyában (1890. R. T. 1()9().); 1893 febr. 3. (>Ü1. sz. földm. min. rend. az álla- 
loknak a német birodalomba vag> az«>n keresztül \aló szállítása tárgyában (1893. R. T. 7.); 1893 mái. 1. 
25,000. sz. földm. min. rend. a Kőbányára iránUtott sertések szállításának feltételei tárgyában (l{fil3. 
R. T. 589.). 1893 40,247. sz. földm. min. rend. a Kőbánvára irányított sertések szállítása tárgyiban ki- 
adott körrendelet betartása iránt (1893. R. T. ITK).): 189^ j.in. 15. 35()1. sz. földm. min. rend.' a serté- 
seknek a gvőri Hllategészségűgyi hivatal területére való szállítása tárgyában (1895. R. T. I. 53.); 1WÍ5 
máj. 28. lO,699. sz. földm. min. rend. az egv vasúti kucsiba rakható szar\asmarhák számára vonatkozólag 
(1895. R.T. 1.831.); 1895 okt. ;. 72,132. sz. földm. min. rend. a sertésvész fellépd következtében 
érvén>esitendő forgalmi koríátozások tárgyában (1895. R. T. D. 1132.); 1895 okU 18. 34,438. sz. foldm. 
min. rend. a csontszállítmánvok tárgyában (Xmi. R. T. 11. 1135.); 1895 nov. 30. 94,700. sz. földm. min. 
rend. az élő >ertések Kőbánvára szállításának feltételei tárgyában (1895. R. T. II. 1477.). 



i888: VIL t, ez. Az állategészségügy rendezéséről 175 

először érinti. Melv esetekben és milv föltételek mellett mellőzhető a más 
országban fertőtlenitett kocsi vagy hajó visszaérkezésekor való fertőtlenitése, 
ezt rendelettel a közmunka- és közlekedésügyi minister a földmívelés-, ipar^ 
és kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg fogja meghatározni. 

A szállító vállalatok a fertőtlenítésért külön dijakat szedhetnek. A fertőt- 
lenitési dijakat a közmunka- és közlekedésügyi minister a földmivelés-, ipar- 
és kereskedelemüg}'i ministerrel egyetértőleg fogja megállapítani/^^ 

22. §. A szállító kocsik és hajók, nemkülönben a szállításnál használt 
egyéb eszközök fertőtlenitésének módját a közmunka- és közlekedésűg}i 
minister a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerrel és a belügyi 
ministerrel egyetértőleg rendeletben fogja megállapitni. 

Állatok heteffsétjcnek cs elhullásának följelentése iránti kötelezettség. 

23. §. A házi állatok birtokosai, pásztorok, g}epmesterek, mészárosok, 
vágatási biztosok és mindazok, kik házi állatok gondozásával vannak meg- 
bízva, kötelesek a birtokukban, illetőleg a gondozásuk alatt álló állatoknak 
belső megbetegülését vagy azok elhullását a községeknek azonnal bejelenteni, 
mely utóbbinak kötelessége az esetet az állat-, esetleg a községi, vagy kor- 
onásnak, és az elsőfokú hatóságnak, a szükséges ínté^edés végett, bejelen- 
teni.^^^ Házi állatok birtokosait a bejelentéssel járó hivatalos vizsgálat költségei 
nem terhelik. 

Azon állatbirtokosok, kik állatjaik számára állator\ost tartanak, avagy állat- 
jaikra állatorvos által felügyeltetnek, ezen kötelesség alul mentesek ; tartoznak 
azonban gondoskodni arról, hogy minden ragadós betegség esete vagy ily 
betegségben történt elhullás a községnek azonnal bejelentessék. Állatorvosok 
szintén csak a ragadós betegség eseteit kötelesek bejelenteni. 

Addig is, mig a hatóság a betegség megállapítása és a szükséges óvintéz- 
kedések foganatosítása iránt intézkedik, a község a beteg állatnak szigorú 
elkülönítéséről és a netáni ragadós betegség cihurczolásának megakadályo- 
zásáról gondoskodík.^^^ 

111. FEJEZET. 
Ragadós állatbetegségek ésjárvávyokS*> 

24. §. A jelen törvényben ragadós betegségekre vagy járványokra nézve 
meghatározott intézkedések a következő ragadós betegségeknél alkalma- 
zandók : 



(1) V. ö. 189<) juh. il. 16.583. sz. foldm. reod. »z eiivliébb lefolvásii állati betegséf^eknél küveti'ndő fer- 
tótlenílésí eljárás iárg}ában (i89<). K. T. 82i.); 189^ niárcz. 1.' 10,666. sz. földm. min. rend. a friss 
álbti bőrök szállítására használt eszközök fertAilenítése tárg\'ában (1K$^. R. T. m).). 

12) V. ö. 154. §. aj p. 

13) A raf^adós tüdőlob tekintetében v. ö. 1893: II. t. ez. 5. §. dj p. — V. ö. 1889 nov. I.S. 62,630. sz. 
ioldm.. ipar- és keresk. min. reod. a polgári lóállományban előrorduló ragadós betegségek cseleinek a ka- 
tonai halósággal való közlése tárfO'ában (1889. R. T. 2468.); 1893 nov. 13. 60,747. sz. foldm. min. rend. 
a vasoton vagv hajón való állatszálUtmánvoknál előforduló elhullások esetén követendő eljárás tárgyában 
(1893. R. T. *4Ö7.). 

(4) V. ö. 1891 jul. ^\. 3i,636. sz. foldm. min. rend. a ragadós állati betegségek jánánvának megálla- 

títása tárgyában (1891. R. T. 1110.); 1894 oku 12. 37,aiO. sz. földm. min. rrnd. a baromliak fertőző 
rtegségei elleni védekezés tárgyában (1891. R. T. II. 711.). 



176 Í88S : VIL t, ez. Az állategészségügy rendezéséről, 

a) a keleti marhavész; 

b) a lépfene (anthrax) ; 

c) a veszettség ; 

(l) a lovak, szamarak és öszvérek takonykórja, illetőleg bőrférge : 

e) a szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések ragadós száj- és köröm- 
fájása ; 

f) a szarvasmarhák ragadós tüdőlobja (ragadós tödővész) ; 

g) a juhhimlő ; 

h) a lovak tenyészbéDasága, továbbá a lovak és szarvasmarhák ivarszer- 
vein keletkező hólyagos kiütések ; 

i) a lovak, szamarak, öszvérek és juhok rühe ; 

j) a sertés-orbáncz. 

A mennyiben az itt felsorolt állati ragadós betegségeken és járványokon 
kivül a hasznos házi állatok bármely neménél valamely más itt fel nem sorolt 
betegség járványos jelleget öltene] 

a földmÍTelés-, ipar- és kereskedelerodgyi mi- ; nisteKD 

ezen betegség elfojtására a szükségeseket elrendelni köteles. 

25. §. E törvény értebnében ragadós betegség gyanújában áll az az állat, 
melyen valamely ragadós betegség kitörésére utaló tünetek jelentkeznek. 

Az olyan állat, melyen ugyan a rasadós betegség kóros tünetei nem ész- 
lelhetők, de a melyről alapos a gyanú, hogy a ragadós kóranyagot fölvehetle : 
fertőzés gyanújában állónak tekintendő. 

A járvány kitörésének kipuhatolása. 

26. §. Mihelyt az elsőfokú hatóság valamely állati betegségről jelentést 
vesz, vagy bármely módon állati betegség felmerüléséről értesül, a helyszí- 
nére hatósági állatorvost küld és a betegség jellegét megállapíttatja. 

Ha a betegség neme csak bonczolás utján állapitható meg, a hatóság a 
beteg vagy gyanús állatnak elkülönítését rendeli el és ha nyolcz nap letelté- 
vel a betegség még mindig nem állapitható meg bonczolás nélkül, az állat 
leöletését rendelheti el. 

27. §. Ragadós betegség megállapítása után az elsőfokú hatóság a jelen 
törvényben előirt óvintézkedéseket szigorúan foganatosítja és az esetről ép 
ugy, mint az elrendelt óvintézkedésekről a másodfokú hatóság utján 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- ' nislerhezC-*) 

részletes jelentést tesz, a kerületi állami állatorvost pedig erről értesiti. 

Az elsőfokú hatóság egyúttal vizsgálatot tart annak kiderítésére, hogy a 
betegség mikor és mily utón jött a községbe. Vizsgálatának eredményéről a 
másodfokú hatóság utján 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- j nlsterhezW 

jelentést tesz. 

28. §. Sürgős esetekben a hatósági állatorvos jogosítva van, még a ható- 



• 1 ) JelenlefT, az ISSO.XVIU. t. ez. folytán, a foldmivelésügyi míoiszter. 
<2) Jelenleg, az 1889: XVIU. l. rz. ToUiáo; a földmivelésügyi miniszterhez. 



Í8S8: VII. t ez. Az állategészségügy rendezéséiből. 177 

ság intézkedése elölt is a megbetegedett vagy gyaniis állatok elkülönítését és 
örizetét elrendelni/*^ 



Járványok elleni óv- és elfojtó intézkedések. 

29. §. Ragadós betegségben lévő, annak gyanújában vagy fertőzés gyanú- 
jában álló állatok elkülönitendök, őrizet és megfigyelés alá veendők. 

Az elkülönítés alá helyezett állat birtokosa köteles arról gondoskodni, hogy 
az állat az elkülönítés tartama alatt a részére kijelölt helyet el ne hagyja és 
más állattal való érintkezéstől megóvassék/^^ 

30. §. Ragadós betegségben lévő, annak gyanújában vagy fertőzés gyanu- 
juban álló állatok és nyers terményeik, nemkülönben oly tárgyak használata, 
értékesítése és forgalma, melyek ilyen állatokkal érintkezésbe jöttek, vagy 
melyek a ragadós betegség elhurczolására alkalmasak, korlátozandó. 

A ragadós betegség iránt fogékony, vagy oly állatok forgalma, melyek a 
betegség elhurczolására alkalmasak, szintén korlátozandó.^^^ 

31. §. Ragadós betegség kitörésekor vagy ily betegség gyanúja esetében 
a község területén a különböző istállókból való állatok közös legeltetése, 
bizonyos legelőknek, továbbá közös használatra szánt kutak, itatok és úszta- 
tok használata és a beteg vagy gyanús állatoknak nyilvános, vagy közös uta- 
kon való forgalma, nemkülönben a kutyáknak kóborlása tilos/*^ 

Zár alá helyezés. 

32. §. Ragadós betegségben lévő, annak gyanújában vagy fertőzés gyanú- 
jában álló állatok istállója elzárandó, szintúgy eltiltandó az illető udvarokon, 
községekben, legelőn, vagy határon a forgalom oly állatokkal vagy tárgyak- 
kal, melyek a betegség elhurczolására alkalmasak. 

Járványlepte udvarokban vagy istállókban az állatok gondozásával megbí- 
zottakon kívül másnak tartózkodni tilos. 

Az istállónak vagy az állat másféle helyének, az udvarnak, vag> legelőnek 
elrendelt elzárása a birtokost mindazon intézkedések foganatosítására kötelezi, 
melvek az elzárás sikere érdekében elrendeltetnek.^*^^ 

Bunkőzás. 

33. §. Ha oly állatok, melyeknek forgalmi vagy használati korlátozása 
vagy elzárása mondatott ki, eltiltott használaton vagy a részükre rendelt 
helyen kívül, vagy pedig oly helyeken, melyekbe lépniök eltiltatoll, éretnek, 
haladéktalan leölésüket a hatóság — a mennyiben ezt a betegség korlátozása 
czéljából szükségesnek tartja — elrendeli.^'*^ 



(i) V. ö. H)5.. Kí6. §§. V. ö. a 7. jegyzetel a 186. lapon. 
(2) V. ü. 38. §., 153. §. c; p. 

18) V. ö. 38. §., 153. §. c) p. Y. ö. 1885 ápr. 8. 1(K)8. sz. beiüg\iiiin. rend. a htti-sokás sertéshás elárib 
sításának mei^kisa Urgyában (1885. K. T. 377.). 
<4) V. ö. 38. §., 154. §. h) p. 

(5) V. ö. 38. §., 154. §. h) p. V. ö. 189i jun. 25. 30,893. sz. földm. min. rend. a belföldi szanrasmarha- 
íorfaloinra nézve alkotott zárlati csoportnak újabb meghatározása tárgyában (1892. R. T. 1386.). 

(6) V. 0. 38. §.. 15i. §. h) p. V. ö. 1891 szepl.5. 4D,255. sz. földm*. min. rend. a kőbányai sertésszállá- 
soUnui megejtendő kényszerszárisok szabályozása tárgyában (1891. R. T. 1345.). 

Magyar Tőrvénytár. 1887—1888. i2 



178 1888: VII. t ez. Az álUUegffszségúgy rendezéséről, 

34. §• Ragadós betegségben elhullott vagy leölt állatok hullája, továbbá 
ily állatok hulláinak azon részei, melyek a betegség elhurczolására alkalma- 
sak (hus, bőrök, belek, szarvak, körmök stb.) végre az alomtrágya és az álla- 
tok hulladékai rendszerint forgalomba nem hozhatók és föl nem használ- 
hatók, hanem alkalmas módon, veszélyt nem okozva, ártalmatlanokká 
teendők. 

Mennyiben szabad az efféle állatok busát vagy más részeit mégis forga- 
lomba hozni, ez iránt az \. fejezet intézkedései mérvadók/'^ 

35. §. A beteg, vagy gyanús állatok által elfoglalt istállók és egyéb helyek, 
továbbá a beteg vagy gyanús állatokkal érintkezésbe jött eszközök és egyéb 
tárgyak és különösen oly személyek ruházata, kik beteg állatokkal érintke- 
zésbe jöttek, fertőtlenitendők/'^ 

36. §. Ha a ragadós betegség valamely községben nagyobb mérvben vagv 
több község területére terjed, a község egészen vagy részben, illetőleg töbÍ> 
község mint vészkerület elzárható, és a járvány helyén belül, vagy környé- 
kén a marha- és lóvásárok megtartása, valamint mindennemű állatkiállitiís 
tilos, illetőleg a vásárokról egyes állatfajok kizárhatók/^' 

37. §. A járvány helyén vag)' környékén levő és a járvány veszélyének 
kitett állatok állalorvos által megvizsgálandók. 

Ezen vizsgálatnál a követendő eljánst 

a földniivciés-, ipar- és kereskedelem íi 1:7 i mi- nisler^'-^) 

rendeletileg állapilja meg/'^ 

38. §. Mennyiben, mikor és mily módozatok mellett lehet a jelen töltény 
29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36. és 37. §-aiban foglalt intézkedéseknél 
kivételnek helye vagy mennyiben alkalmazandó a 20. §. egész terjedelmében 
nemcsak szarvasmarhákra, hanem más állalokra is : azt esetről- esetre 

a íöldmivelés-, ipar- és kereskedeleimigyi mi- ' nister<2> 

állapitja meg. 

I • 

r — • 

[Járványok megszúnéae, 

39. §. A jánány megszűntnek csak akkor nyilvánítható és a rendkívüli 
állategészségügyi intézkedések csak akkor szűnnek meg, ha már egy ragadós 
beteg állat sem találtatik az illető udvarban vagy községben, továbbá, ha már 
a fertőtlonitési eljárás befejeztetett és végre, ha az utolsó felgyógyulási, 
illetve leöletési, vag) pedig elhullási eset óta az egyes betegségekre nézve a 
jelen törvényben meghatározott idő (58., 64., 66., 76., 80., 82., 90., 100. és 
104. §.) kedvező eredménynyel lefolyt. 



(1)V.Ö.38. §. 

(2) JHenlojc. az IHW): XVIII. l. ci. folytán, a ról(inií\elé>ü^yi miniszter. 



Í88H: VII. t. ez. Az állategészségügy rendezésérőL 17t> 

IV. FEJEZET. 
Különös szabályok a keleti marhavésznélS^^ 

A) Intézkedések az <m*8»íij liatárszéléii. 

Bohózatai. 

40. §• Oly országokból, melyekben a keleti marhavész ellen ezen törvény 
alapelveivel egyezd rendszabályok fennállnak és szigorral alkalmaztatnak, a 
kérődző állatok a 6. és 7. §-ok határozataínak figyelembentartásával szaba- 
don bocsáttatnak be mindaddig, mig az illető ország egész területe a marha- 
vésztől mentes. 

41. §• Ha ily ország területén a keleti marhavész kiüt, de az ország hatá- 
rától 40 kilométernél távolabb eső, még csak kevés helyre szorítkozik, 

a földmivelés-, ipar- ős kereskedeleoiúgyi mi- nislcr(-> 

a veszélyeztetett határ őrizet alá vételét elrendeli. 
A határőrízet ideje alatt : 

a) szarvasmarha és egyéb kérődző állat akár élő, akár nem élő álla- 
potban ; 

b) ezen állatok nyersterményei akár fríss, akár száraz állapotban : 
r) széna, szalma és egyéb szálas takarmányfélék : 

á) használt istállóeszközök és marhaszerszám ; 
e) viselt ruha, lábbeli és rongv 
az illető országból csak 

a íöldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- nisteK^) 

által kijelölt belépési állomásokon és csakis akkor bocsáthatók be, ha : 
1-ször, hitelesen igazoltatik, hogy az állatok vagy tárgyak vészmentes 

vidékről (30 kilométernyi körületet értve) valók, hogy ott legalább 30 napig 

voltak és hogy vészmentes utón szállíttattak ; és 
!2-szor, az állatok gyanútlan egészségi állapota egészségi bizonyitvány és a 

határszélen szakértői vizsgálat által igazollatik.^*"^^ 

Határzár. 

42. §. Ha a marhavész a szomszéd országban nagyobb mérvben terjed, 
vagy az ország határához aggasztó módon közeledik, 

a íöldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- ; nister<2) 

a határnak a vészes ország vagy vidék irányában teljes elzáratását rendeli el. 

43. §. Határzár elrendelése esetében a kérődzők csak levágásra és a fríss 
hus csak fogyasztásra bocsáthatók be ; és pedig a 41. jv-ban foglaltakon kívül 
még a köve&ező feltételek alatt : 

a) a bebocsátáshoz minden egyes esetben 



(1) A korábbi subájvüzáts tekintetébvo v. ö. 187-4: XX. t. ez. 

(2) Jdenleg. az 1889: XVIII. t. ez. ÍoIvUd, a íoldmivetésTif^'í niioiszter. 
iS) V. ö. 43., 44., 50., 446. §§., tSl'g. aj p.; i878: V. u ci. 446. §. 



iá* 



180 i888 : VII. t ez. Az állategészségügy rendezéséről. 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi nií- ! nisteKi> 

külön engedélye kívántatik meg ; 

b) a szállítás csak \asuton vagy hajón történhetik, még pedig egy huzam- 
ban egész a rendeltetési helyig ; 

c) az országon való átvitelre feladott szállitmányoknál igazolandó még az 
is, hogy azon határos ország kormánya, melybe a szállítmány legközelebb 
jut, bevitelét saját határán megengedi/^ 

44. §. Gyári mosáson átment és kellően zsákolt gyapjú, zárt ládákban 
vagy hordókban elhelyezett száraz vagy sózott bél, öntött fagygyu, forralt 
tej (sós tej) és túró a határzárnál is minden megszorítás nélkül behozható. 

Nem gyárilag mosott, avagy mosatlan, de kellően zsákolt gyapjú, marha- és 
kecskeszőr, száraz csont, szarv és köröm, és teljesen száraz bőr, határzár 
esetében csak akkor bocsátható be — ha az, hogy a szomszéd ország vész- 
mentes vidékeiről való, a 41. §. értelmében igazoltatik és ez esetben is csak 
a 43. §-ban foglalt föltételek alatt.<»> 

45. §. Határzár idejében a használt istállóeszközök és marhaszerszám, 
továbbá viselt ruha, lábbeli és rongy, végül széna, szalma és egyéb szálas 
takarmányféle a határnál föltétlenül visszautasítandó. 

Szénával, szalmával és effélével csomagolt árúkat tartalmazó hordók és 
ládák bebocsáthatók ugyan, de a málházásra használt széna, szalma és efféle 
kirakás után hatósági felügyelet alatt legott megégetendő.^^^ 

46. §. A 43 — 45. §-okban felsorolt eseteknél szabályul szolgál, hogy : 

a) az állatoknak vagy árúknak útközben való átrakása csakis a vasúti avagy 
hajózási kezelés által indokolt szükség esetében s teljesen elkülönített helyen 
eszközölhető ; 

b) a vágómarha-szállítmány rendeltetési helyérc érkezvén, a kirendelt 
szakértő által állategészségügyi tekintetből rögtön vizsgálat alá vonandó és 
egészséges állapotának igazolása után a vágómarha számára kijelölt helyre 
utasítandó ; 

c) ha a szállított marha között útközben vagy rendeltetési helyén a marha- 
vész kiüt, az egész szállítmány a rendeleti utón szabályozandó módozatok 
mellett levágandó ; 

d) ha a beszállítandó száraz bőrök, csontok és szarvak vizsgálatánál csak 
egy darab találtatik is nyers állapotban, az egész szállítmány visszautasí- 
tandó.^*> 

47. §. Mihelyt a marhavész a határszélhez 40 kilométernél közelebb 
jelentkezik, ezen tölténynek a vészkerületekre vonatkozó (55. és 56. §-ok) 
határozatai is alkalmazandók. 

Törzskönyvezés. 

48. §. Romániával és Szerbiával szemben 35 kilométer távolságra benyúló 
területen a szarvasmarha ellenőrzése czéljából minden községben — 



> 1) Jeleule};, az 1889: XVIU. t. ez. folytán, a földmivelésügyi niíniszier. 
(2) V. ö. 4i., 46., 50. §§., 151 §. aj p. 
<3)V. ö. W.. 5(). §g., 151a; p. 
(4) V. ö. m,. 50. §8.. 151 §. aj p. 
• 5) V. ö. 5í). §., 152. ^.a) p. 



1888: VIL t, ez. Az állategészségügy rendezéséről, 181 



a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 1 nisteKi> 

által kiadandó utasítás szerint — rendes törzskönyv fog vezeltelni/-*' 

Vészes országokkal szembefi, 

49. §. Szarvasmarháknak behozatala vag}' átvitele oly országokból, a 
honnan a keleti marhavész gyakori uralkodása következtében az országot 
állandóan vész fenyegeti, tilos. 

Azon országokat, a melyek ellen ezen §. rendelkezése alkalmazandó, 

a foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- nistcr<í> 

rendeletben jelöli meg/**^ 

50. §. Másféle kérődző állatok, valamint állati termények, széna, szalma 
és egyéb takarmányféle, úgyszintén viselt ruha, lábbeli és rongyok behoza- 
talára nézve, ha ily országok egész területe vészmentes, vagy a vész az ország 
határától távol eső csak kevés helyre szorítkozik, a 41. §. ; — ha pedig a 
marhavész nagyobb méi^et ölt, valamennyi kérődző állal, továbbá használt 
istálló-eszközök és marha-szerszám, végre viselt ruha, lábbeli és rongy feltét- 
lenül vísszautasitandók ; egyéb nyers állati terményekre a 43 — 46. §-ok 
intézkedései iránvadók. 



Tengerről jövő állatok és áruk. 

51. §. A tengeren szállított kérődző állatok és állati nyers terményeket 
illetőleg követendő eljárásra nézve szintén az előbbi §-ok szolgálnak zsinór- 
mértékül, azon kivétellel, hogy a tengeren érkező sós vizzel kezelt (macerált) 
bőr is fertőtlenítés nélkül bocsátható be.^^^ 



B) Intézkedések a marhavész kilörésekfir. 

Községi elöljáróság teendői, 

52. §. Ha valamely állaton a keleti marhavész jelenségei mutatkoznak, 
vagy ez a vész csak gyanítható is, a községi elöljáróság tartozik arról az ille- 
tékes elsőfokú hatóságot azonnal értesíteni, és azon idő alatt is, míg ez. a 
helyszínén megjelenik : 

a) a vészgyanus udvart szorosan elzáratni ; 

h) a község összes marhaállományát (szarvasmarhát, juhot, kecskét) 
számba venni ; ^^^ 

r) a községbeli szanasmarha, juh- és kecskefalkáknak egymással érínt- 



(1) Jelenlefi:. az 1889: XVHI. t. ez. folytán, a foldmivelésiig)! miniszter. 

(2) V. ö. I5i. §. /; p. V. ö. 1888 decz. 8. (>6,97d/V. sz. főldm., ipar- és koresk. min. rend. azon köz- 
tik és Tarosok mejgelölése. melyek a szarvasmarhákról rendes törzskönyvet tartoznak vezetni (1888. 
R. T. 2136.); 1889 febr. 10. MS^fW sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a szarvasmarhák ellenőrzése 
ciéyából tÖRskönyvvezetésre kötelezett és ez alól felmentett községek megjelölése tárgyában (1889. R. T. 
fwl.)\ 1894 márcz. 13. 8945. sz. íoldm. min. rend. a szarvasmarhák törzskönyvezése tárgyában (1894. 
R. T. I. 252.). 

(3) V. ö. 152. §. nj p. 
14) V. ö. 152. §. a) p. 
(5; V. ö. 55. §. 



1H2 i8SS : VIL t. ez. Az áUategészíiégúgy rendezéséiből. 

kezesét, és a halárból való kíhajtását megakadályozni ; ezenfelül, a mennyi- 
ben ezt a helyi viszonyok megengedik, a közséj^li szarvasmarháknak szi- 
gorú ístállózását elrendelni ; '^^ 

d) a gyanns esetet a községben ép ug}*, mint a szomszéd helységekben 
köztodomásra hozni, a lakosságot a vész ragályosságára figyelmeztetni s a 
rendszabályok szigora megtartására felhivni. 

Az ídóközben esetleg elhullott marha a vészgyanus udvarban, az erre 
nézve kitűzött helyen kellóen őrzendő és a vizsgálatig el nem takarítandó/^^ 

Az elsőfokú hatósáfj teerulőL 

53. §. Az illetékes elsőfokú hatóság, mihel\t a vészgyanus esetről értesül, 
köteles hatósági állatorvos közbenjöttével a kórleletet — ha szükséges — 
egy beteg állat hullájának bonczolása által me^íállapitani s a kóresetről a 
másodfokú hatóságnak jelentést tenni. 

Ha a kórlelet folytán a marhavész esete, vagy o^ak alapos gyanúja is forog 
fenn, az elsőfokú hatóság köteles : 

a) a vészes udvaron kivül a vele szomszédos udvaroknak, úgyszintén a 
községnek a szomszédos határok irányában való elzárása iránt intézkedni ; 

b) a község szarvasmarha-állományát megvizsgálni, és ha még meg nem 
történt volna, összeiratni, ha pedig megtörtént, az összeírás helyességéről 
meggyőződni ; 

c} a vészes községekre nézve a ministerí rendeletben előirt további intéz- 
kedéseket közhírré tenni s foganatosításuk felett őrködni ; 

(I) a vész honnan és miként történt behurczolása iránt szigorú vizsgálatot 
megindítani s eredményéről a másodfokú hatóságnak jelentési tenni ; 

e) végre mindent megtenni, mi a vész továbbterjedésének meggátlása te- 
kintetéből czélszerunek és szükségesnek mutatkozik /^^ 

A tün)ényhatÓ8ág elaö tisztriselőjének teendői, 

54. §. A törvényhatóság első tisztviselője (vagy helyettese) a marhavész 
esetéről értesülvén, a kerületi állami állatorvossal haladéktalanul a helyszínére 
megy s a kórismét, — ha szükséges, újból egy vagy két beteg állat hullájának 
bonczolása által — véglegesen megállapítja ; megbírálja az 53. §. alapján 
történt intézkedéseket, s ha ezek elégtelenek, kiegészítteti ; egész eljárásáról 
legfölebb 24 óra alatt távirati utón tüzetes jelentést tesz 



a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 



nislernek.(4> 



A vészkerületnek meghatározása iránt a helyi viszonyokhoz képest vagy 
önállóan, vagy a szomszéd törvényhatóság első tisztviselőjével (vagy helyet- 
lesével) egyetértőleg azonnal intézkedik, és erről 



a földnii vetés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 



nisterl,(4) 



11) V. ö. Ö5. §. 

i2) V. ö. 15i. §. őj p. V. ö. 1891 decz. ± (13,831 sz. foldm. min. r«nd. a bivalyTész esetén alkalnt- 
zandó iolézkedések Uigyában (1»>1. H. T. 1756.). 
(8) V. ö. 132. §. bj p*. 
(4) Jelenleg, az 1889: XVIII. t. ez. folytán, a foldmivelésfiir) i miniszter. 



i888 : VIL t. ez. Az állategészségügy rendezéséről 183 

továbbá a határos közigazgatási hatóságokat (esetleg a szomszéd ország 
határos hatóságait is), a mennyiben lehetséges, távirat utján tudósitja/^^ 

Vészkerület. 

55. §. A vészes helységet vagy helységeket minden irányban 30 kilo- 
méterre környező vidék képezi a vészkerületet. 

Lehet-e ezen szabálytól utólagos eltérésnek helye, ezt a kerületi állami 
állatorvos és a törvényhatóság első tisztviselőjének (vagy helyettesének) indo- 
kolt felterjesztésére 

a földmivelés-y ipar- és kereskedeleiuögyí mi- 1 nísleH'-^^ 

esetről-esetre határozza meg. 

A vészkerületbe eső községeknek és pusztáknak nevei a törvényhatóság 
területén lévő valamennyi községgel, különösen a vészkerülettel szomszédos 
községekkel haladék nélkül tudatandók és 

a íoldmivelés-, ipar- és koreskedeleiiiügyi mi- ; nisternek^^^ 

is feljeleutendők. 

A vészkerülethez tartozó községekben és pusztákban az 5S. §. b) és c) pont- 
jaiban foglalt óvó rendszabályok szintén keresztülviendők/^^ 

56. §. A vészkerülethez tartozó községekben szarvasmarhák által vont 
szekerekkel közlekedni nem szabad ; szarvasmarhát, juhot és kecskét egyik 
halárból a másikba vagy a határból kihajtani, kérődző állatoktól származó 
nyers terményeket, szénát, szalmát vagy takarmányfélét kivinni tilos. Szarvas- 
marha-, juh- és kecskevásárok és kiállitások a vészkerületben nem tart- 
hatók. 

Különös körülmények feníorgása esetében a vásártartás az érdekelt tör- 
vényhatóság egész területén eltiltható, de csak a kerületi állami állatorvos és 
a törvényhatóság első tisztviselőjének (vagy helyettesének) előterjesztésére 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- , nistertöK^^ 

nyert külön engedély mellett.^'*^ 

Lebunkózás. 

57. §. A vészbeteg és g} anus állatok leölése oly mértékben alkalmazandó, 
a melyben azt a vész tovaterjedésének meggátlása vagy^ gyökeres kiirtása 
okszerűen megkivánja. 

A leölt beteg állatok utasítás szerint eltakaritandók ; a leölés után egész- 
ségesnek talált állatoknak húsa s egyéb testrésze csak azon esetben és ugy 
értékesíthető a vészkerület vagy a vészes község határain belül, ha az érté- 
kesítés eszközlése a vész terjesztésének lehetőségét is kizárja ; a kerületi 
állami állatorvos szakvéleménye azonban előzetesen mindig meghallgatandó. 



(1) V. ö. 45á. §. b) p. 



\^) Jelenleg, az WSSQ: XVIU. t. ez. foivtán. a foldmivelés&irvi niinistiT. 
»3)V. 5. 47. §., 15á. §. />; p. 



184 Í8H8 : VIL t ez. Az áUategészségilgy rendezéséről. 

Vész megszűnése. 

08. §. A vész iiiegszöniDek nyilvánítandó : 

a) ha az utolsó elhullás, leölés \^gy felgyógyulás esete óla huszoneg} na- 
pon át uj kóreset elő nem fordult ; ' 

b) ha a fertőzött udvarok hatályos fertőtlenítése szabályszerűen végrehajta- 
tott ; és 

c) ha a vészes helyen és kerületben a marhaállomány meg>izsgáltatván, 
egészséges állapota kétségtelenül kitűnt/'' 

Eljárás részletei 

50. §. A vészes udvarok és községek elzárása, az elesett marhák hullái- 
nak az e czélra kiszemelendő helyen és bizonyos módozatok mellett való 
eltakarítása, a vészbeteg és gyanús marháknak leölése, a többi, a vész iránt 
fogékony kérődző állatok elkülönítése, szemmeltartása s esetleg leöletése és 
eltakarítása, egyéb házi állatok elzárása, a betegek kivételes orvoslásának 
szabályozása, nemkülönben a kérődző állatok nyei's terményeinek — vész 
idején — vasúton vagy hajón való szállítására vonatkozó intézkedések, végre 
a fertőtlenítésí eljárás — ezen törvény alapján kibocsátandó rendelet utján — 

t íoldmivelés-, ipar- és kereskedelemögyí mi- ' nisteK^) 

által állapitlatík meg. 

V. FEJEZET. 
KüUinm szabályok egyes ragadós betegségeknél. 

A) A lépfene (antlirax).(»> 

00. §• Mihelyt valamely állaton a lépfene megállapíttatott, leölését és hul- 
lájának szőröstül-bőröstül való kiirtását a hatóság elrendelni tartozik. 

61. §. Lépfenében beteg, vagy ezen betegség gyanújában álló állat busá- 
nak, tejének vagy bármely más terményének forgalomba hozatala vagy fel- 
használása tilos/^^ 

62. §• Lépfenében beteg, vagy ezen betegség gyanújában álló állatokon 
véres műtéteket csak állatorvos végezhet ; ily állatok hullájának bonczolása 
csak állatorvos jelenlétében szabad/*^^ 



íl)V. ö.3»., 1H.§§. 

12) Jelenleff, az 1889: XVIII. l. ez. folytán, a róldmivelcsagyi míníszier. 

(3) V. ö. 1889 máj. 30. 6i,359/1888.'sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a l'asteur-íéie lépfene elleni 
vitások azabálvozása tárgyéban (1889. U. T. 936.); 1889 szent. 25. 50,831. sz. földm., ipar- és keresk. 
min. rend. a Pasteui^féle lépfene elleni oltások táivyában tU,359/1888. sz. körrendelet áthágásának minő- 
sílése és büntetése iránt (l689. R. T. 2034.): 1893 auff. 17. 28,805. sz. foldm. min. rend. a Pasteor-féle 
léDfene-oltások engedélyezése Urgvában (1893. R. T. 1951.); i89i jun. 15. 13,781. sz. földm. min. rend. 
• lépfene, serczego üszök és sertésorbáncx ellen való védőoltások szabályozása tárgyában f 1894. R. T. L 
846.); 1894 aiig. 23. 48,915. sz. földm. min. rend. a gyógykovácsoknak védőoltásokra feljogosítása tár- 
gyában (1894. R. T. II. 364.); 1894 nov. 5. 61,668. sz. földm. min. rend. a védőoltások eredményének 
megállapítása tárgyában (1894. R. T. II. 714.); 1895 nov. 23. 83,482. sz. földm. min. rend. a véd6o1Usok 
eredményének biztos megállapítása tárgyában (1895. R. T. 11. 1464). 

(4) V. ö. 153. §. dj p.* 
(6)V. 0.154. §.>;p. 



1888 : VIL U ez. Az áUategészségügtj rendezéseiből. 185 

63. §. Lépfene fertőzésének gyanújában álló állalok a község határában 
leendő fogyasztás és érlékesilés czéljából csak az elsőfokú hatóság felügye- 
lete mellett ölhetők le ; ily állatoknak más határra való hajtása csak a másod- 
fokú hatóság engedélye és hatósági felügyelet mellett történhetik. 

64. §. A lépfene az utolsó elhullási vag}' leölési esettől számított 14 nap 
múlva tekinthető megszűntnek/^^ 

B) A veszettséif. 

65. §. Mihelyt \alamely állaton a veszettség megállapittalotl, leölését és 
hullájának szőröstül-bőröstül való kiirtását a hatóság elrendelni tartozik. Ve- 
szettségnek vag}' fertőzésének gyanújában álló kutya és macska hasonlókép 
a hatóság rendeletére kiirtandó.^^^ 

66. §. Ha másféle házi állatot veszett állat megmart vagy ha az a veszett- 
ség gj^anujában áll és birtokosa kiirtásába bele nem egyezik : ily állat ható- 
sági felügyelet alatt vagy a birtokos házában, vag}' a birtokos költségén há- 
zán kívül elkülönítve, mégpedig a ló és szarvasmarha négy hónapig, a juh, 
kecske és sertés három hónapig tartandó. 

Ily állat is a veszettség tüneteinek jelentkezésekor azonnal kiirtandó.^^^ 

67. §. Mindenki köteles a birtokában levő, vagy gondozására bízott és ve- 
szettség gyanújában álló állatot vagy leölni és a 65. §. értelmében kiiitása 
végett a hatóságot értesíteni, vagy a hatóság intézkedéséig biztos helyre 
zárni. 

A mennyiben a veszettség gyanújában álló kutya embert mart meg, az 
ilyen kutya a hatóság által a veszettséj; megállapithatása czéljából őrizetbe 
vehető. 

68. §. Ha veszett, vagy veszettség gyanújában álló kutya (vag}' más állat) 
kóborol, a ható.^ág tartozik a szomszéd községeket erről értesíteni, és a kutya 
(vagy más állat) kiirtásáról intézkedni. 

Ily esetben elrendelendő, hogy a községben valamennyi kutya megkötve 
tartassék, vagy pedig biztos szájkosárral pórázon vezettessék ; a szabadon 
járó kutya kiirtandó.^*^ 

69. §. Ha valamely községben a veszettség járványnyá fajul, valamenn}í 
kutya és macska kiirtása elrendelhető, avagy a hatóság a viszonyoknak meg- 
felelően máskép is intézkedhetik. 

70. §. Veszett, vagy veszettség gyanújában álló áltat busának, tejének, 
vagy bármelv más terményének forgalomba hozatala vag}' felhasználása 
ülos.<*> 

71. §. Veszett, vagy veszettség gyanújában álló állatokon gyógyítási kísér- 
leteket, vagy véres műtéteket csak a hatóság engedélyével szabad végezni ; 
ily állatok bonczolása csak állatorvos, vagy más orvos által szabad.^®^ 

72. §. A veszettség korlátozása czéljából minden törvényhatóság a törvény 
életbelépte után hal hónap alatt tartozik a kutyatartásról szabályrendeletet 



(1) V. ö. 39.. Ili. §§.; 1879: XL. l. ez. {(fi. §. 

(2) V. ö. 67., U9. §§.; 1879: XL. t. ez. 102. 5. 
(8)V. Ö.39., lti.§§. 

(4) V. 5. 154. §. ij p. 

(5) V. ö. 151. §. 3., 4. p., i53. §. dj p. 
(6)V.Ö. 154.§.;Vp. 



186 Í88S: VII, L ez. Az állategészségügy rendezéséiről. 

hozni, a melyben egyúttal a fölösleges kutyák tartásának megszorítása végett 
alkalmas adó állapítandó meg.'*^] 

11) A takonykór, illetőleg lM>rféreu.(2) 

73. §. Mihelyt valamely állaton a takonykór, illetve a bórféreg megállapit- 
tátott, leölését és hullájának szőröstül-bőröstül való kiirtását a hatóság elren- 
delni tartozik/'*^ 

74. §. Takonykór gyanújában álló állal a 73. §. értelmében kiirtandó : 
a) ha birtokosa kártalanítási igény nélkül beleegyezik ; 

h) ha a kór terjedése ellen a viszonyok szerint más módon biztosíték nem 
szerezhető. 

75. §. Takonykóros állat bármely terményének forgalomba hozatala vagy 
felhasználása tilos.^^^ 

76. §. Takonykór fertőzésének gyanújában álló állatok 00 napig elkülö- 
nítve és állatonosí megfigyelés alatt tartandók. 

Mennyiben és mily föltételek mellett szabad ily állatokat munkára a község 
határán belül használni, ezt a hatóság állapítja meg/^^ 

77. §. Takonykóros vagy ezen betegség gyanújában álló állaton véres mű- 
tétet csak állator>os végezhet, hullájának bonczolása csak állatorvos jelen- 
létében történhetik.^®' 

78. §. A takonykór eseteit a tönényhatóság első tisztviselője tartozik azon 
hadtest parancsnokságával, melynek területén a törvényhatóság van, továbbá 
azon honvédezred parancsnokságával, mely által kincstári lovak községi vál- 
lalkozóknak a törvényhatóság területén kiadattak, végre a legközelebbi mén- 
teleppel közölni. 

I>) A ragadÓK száj- és köröm fá|á8.(7) 

79. §. Száj- és körömfájásban beteg állat busát forgalomba hozni vag}' 
fölhasználni csak hatósági állatorvos meghallgatása után és hatósági engedély 
mellett szabad. 

Ily állatok bőrét csak fertőtlenítés mellett szabad forgalomba hozni és fel- 
használni. 



(1) V. ü. 1K8(5 niárcz.:2. 13.(UiS.sz. belii^miii.rend. az pbiartisi szabályok szigorú megtartásáról (I88H. 
H. T. 199.). V. ö. 1890 máj. 16. 32,847. sz. belügym. rend. a veszettség elleni védoltási intézel felállítása 
(18JM). R. T. 813.); 1894 márcz, 31. Í6,705. sz. belügymin. rend., a ^e^^zett ebmarási és víziszony (lyssa) 
«><olekröl szóló kimuUUsuk tárgv. (1894. II. T. I. \&.). 

(2) V. ö. 18)U ükt. 1i. 56,215. sz. foldm. min. rend. a takon>kór gyanúja miatt kiirtoU lovak kórisme- 
zése köriil tapasztalt felületes eljárás megsziini élése tárgyában (1894. R. T. H. 376.); 1896 márcz. 2. 
19,707. sz. foldm. min. rend. a malleinnak a takonykor felismerése czéljából való alkalmazása tárgyában 
(ISJKJ. R. T. I. 7i9.). 

(3) V. 6. 74., 149., l.m §§. 

(4) V. ö. 151. §. 3., 4. p.. i:>3. §. d) p. 
15)V. ö. 39.. 111. §§. 

(6) V.ö. 154. %.j) n. 

i7) V. ö. 1889 nuv. i8. ()r>.481. sz. fóldm., ij)ar- és keresk. min. renjl. a kőbányai állandó sertéspiacion 
fi'llépeti ragadós lábfájás elfuiiása és újból %alo belinrczolásának megakadályozása tárgyában (1889. R. T. 
2471.); \W/i máj. 24. 24.812. sz. földm. min. rend. a Magyarországból a bécsújhelyi sertésvásám érke- 
zett s ott száj- és körömfájásban betegnek ulált sertések visszaküldése tárgyában (1892. R. T. 1138.); 
1K}I5 jun. 1. 36,509. sz. fóldm. mm. rend. a seriésvész fellépése esetén teendő hatósági intéikedéaek tár- 
fCNában (189r>. R. T. I. 835.); 18i)5 nov. 8. 83,695. sz. fóldm. min. rend a sertésvész megáUsDÍUsa körül 
1^)5 jun. 1. 3(1500. sz. a. kiadott körrendelet alapján fennálló eljárás módosfUsa tárgyában (1895. 
R. T. II 1148.) ; 1896 jul. 29. 49,057. sz. fóldm. min. rend. a sertésvész kórisméjének a tőrvényhatótági 
állatorvosok által leendő megállapítása Urgyában. (1896. R. T. II. 177.). 



Í888 : VIL t. ez. Az állategészségügy rendezésérőL 187 

Ellenben ily állatok lejét forgalomba hozni vag> fölhasználni tílos.^^^ 

80. §. A ragadós száj- és körömfájás az utolsó elhullás vagy felgyógyulás 
esetétói számított nyolcz nap alatt tekinthető megszűntnek/^^ 

K) A i*auaclós tíHlőlob (myaciós tüflövész).(3) 

81. §. Mihelyt vaJamely szarvasiuarháo a eszközölhető, levágatását t íöldmivelés-, ipar- 
ragadós lodólob megállapiltatott, levágatisát a ; és kereslLedelemügyi niiníster elreDdelheli. 
Iiatóság elrendeloi Urtozil[.(«> Fertőzés gyaDujában álló szarvasmarha le- 

82. §. Ragadós todőlob gyanujábao álló j vágatása a földmivelés-, ipar- és kereskedelem- 
szarvasmarha három hónapon át halósági fel- üg>í minister által marhagazdag vidéken elren- 
ügyelet alatt elkfilönitve tartandó : ha elknlö- delhelő/«> 

nitése minden veszélyt elhárító módon nem 

83. §. Fertőzés gyanújában álló szarvasmarhának a község határában 
leendő fogyasztása és értékesítése csak a hatóság engedélye és felügyelete 
mellett eszközölhető. 

Túdőlob vagy fertőzése gyanújában álló szanasmarháuak más határban 
leendő levágását és értékesitését a másodfokú hatóság esetről-esetre engedé- 
Ivezheti 

a íoldmi\elés-, i|>ar- és kíreskedeleniög>i mi- nister<*» 

által rendeletileg megállapítandó föllételek és ellenőrzés mellett.^*^^ 

84. §. Ragadós tudőlobban beteg állat teje csak forralva használható : 
busa fogyasztásra csak hatósági állatorvos véleménye alapján engedhető meg. 

A fogvasztásra alkalmatlannak talált testrészek és a tüdők kiirtandók. 
Ragadíós tüdőlobban beteg állat bőre és szai*vai szabályszerű fertőtlenités 
mellett forgalomba hozható|^ és felhasználhatók. ^"^^ 

85. §. Fertőzött istállóba állatokat beállítani csak a kellő fertőtlenités után 
nyolcz napon át eszközölt bő szellőztetés után szabad. 

Legelők, melyeken ragadós tfidőlobban beteg állat járt, tizenöt napra a 
használattól elzárandók. 

86. §. A ragadós tudőlob beoltása csak hatósági engedélylyel állalorvos 
által történhetik. Az oltást 

a (oldmívelés-, ipar- és kereskedeleniÚKyi mi- nistor^'>> 

rendelettel szabályozza. 
Oltott állatok a gyanús állatokkal egyenlő ellenőrzés alá esnek.^^^ 



11) V. ö. 149., 13(). §§., 151. §. 3., \. p., 153. §. d) \^. 
12)V.Ö.39., Hl. §§. 

(3) V. ö. 149., 130. §§. V. ö. 1893 juD. 1. 31,341. sz. róldm. min. rend. a tiidővészszel fertőzőit terülelr- 
ről származó hízott szarvtsmarhák a béc9-szt.-manii vásárra való szálliiásáDak feltételei tárgyában (1883. 
R. T. 1091.); 1895 máj. 12. ^,900. sz. földm. min. rend. a ragadós tiidőlub kiirtásának sikere érdekében 
a szarvasmarha legeltetése tárg)'ában (1895. R. T. I. 8i6.). 

(4) E §-t hatályon kívül helyezte a ragadós tiidólob kiirtásáról szóló 1893: II. t ez. 8. §-a. 

(5) Jelenleg, az 1889: XVHi. i. rz. folytán, a fóldmivelésrigvi miniszter. 
K%) V. ö. 151. §. 3., 4. p. 

»7)V. ö. 153. 8. </;p. 
(8) V. ö. 154. §.;V P. 



188 Í888 : VIL L ez. Az áUaiegészségügy rendezraérol. 



F) A iulihinilő. 

K7. §• Ha jahnyájban himlő Tan és a méf. egészséges juhok kellőén el 
nem kCUöníthetők. az egészséges johok beoitásái a hatóig elrendeli. 

A beoltás abban maradhat, ha a nyáj birtokosa kötelezi magát arra, hogy 
az egészséges juhokat tíz napon belől levágatja. 

Ha a himlő nagyobb kiterjedést nyer, vagy ha helyi viszonyoknál fogva 
elhurczolása más nyájba meg nem gátolható, a veszélyeztetett nyájaknak, sőt 
a község összes juhállományának beoltása hatóságilag elrendelendő. 

88. §. A beoltott juhok a hímlőbeteg juhoUaI egvenlő ellenőrzés alá 
esnek. 

80. §. Himlőbeleg juhok husál és tejét forgalomba hozni >'ag> fölhasználni 
tilos. 

Ily juhok bőre csak szabályszerű fertőtlenítés mellett hozható forgalomba 
és használható fel.'^^ 

90. §• A juhhímlő az utolsó elhullás vagy felgyógyulás esete után számí- 
tott 45 nap múlva tekinthető megszűntnek. ^^^ 

G) TenyéHzt>énaHá(f és az Ivarszerveken keletkező liól>-agos kiütés. 

ím. §. Tenyészbéna lovakat fedeztetésre bocsátani nem szabad.^^V 

WL §. Tenyészbéna kanczák a hatóság által nyakuk baloldalán T. B. betű- 
vel jelzendők. 

Tenyészbéna mének és oly mének, melyek tenyészbéna kanczákat fedez- 
tek, kiherélendők. 

^- §• Oly helyeken, hol a tenyészbénaság uralkodik, a fedeztetési idény 
beállta előtt a tenyészlovak egészsl^gí állapota hatósági állatorvos által meg- 
vizsgálandó és tenyésztésre csak az egészséges lovak nocsáthatók. 

Wí. §. Ha a tenyészbénaság nagyobb kiterjedést nyer : 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 1 nister(«) 



a viszonyok szerint a szükséges intézkedéseket elrendeli. 

})5. §. Az ivarszerveken hólyagos kiütéssel bíró lovak és szarvasmarhák 
betegségük tartamára a tenyésztéstől eltiltandók/^^ 

H) A rühkór.(5) 

})ü. §. Rühös lovat, szamarat vagy öszvért^®^ birtokosa elkülönítve állatorvos 
által tartozik gyógvittatni. 

97. §• Nagyfokban rühös lovat az állalorvos javaslatára a hatóság leölet és 
kiirtat. 



(i)V. ö. 183. %.d) p. 

(2)V.Ö.39., 111. 8§. 

18) V. ö. \U. §. Ar/p. 

(4) Jelenleg, az 1889: XVUI. t. ez. folytán, a fSldmívelésflg) i miniszler. 

(5)V. ö. 1891 decz. á3. 65,(167. sz. foldm. min. rend. az állaU'^szségíifir\ i törvényben és ai anak 
▼éif(rehajtása iránti rendeletben a rflhkórra vnnatkozó intézkedések helyes allcalmazása tárgyálMn (1891. 
R. T. 17S8.). 

(«) V. ö. iX. i. i) p. 



Í888 : VII. t ez. Az áüategészségúgy rendezéséről. 189 

96. §. Rüh fertőzésének gyanújában álló lovak harmincz napon át állatn 
orvosi felügyelet alatt tartandók. 

99. §. Rühös állatok bőre csak kellő fertőtlenítés mellett hozható for- 
galomba ; timártelepekre feldolgozásra ily bőrök fertőtlenítés nélkül is kö^ 
vétlenül vihetők. 

Rühös juhok gyapja csak zárt zsákokban hozható forgalomba/^^ 

100. §. A rüh az utolsó elhullás vagy felgyógyulás esetétől számított 
30 nap alatt tekinthető megszűntnek/^^ 

I) A 8ei*tés<»i*báncz.(»> 

101. §. Orbánczban elhullt sertés szőröstül-bőröstül kiirtandó. 

102. §. Sertésorbánczban beteg állat busát és zsírját táplálékul forgalomba 
hozni és fölhasználni tilos. 

Mennyiben és mily föltételek mellett lehet azt ipari czélokra fölhasználni, azt 

a földm ívelés-, ipar- és kereskedeleniögyi mi- 1 nister<*> 

rendeletben állapítja meg.^^^ 

103. §. Az orbáncz beoltása csak hatósági engedélylyel és állatorvos által 
történhetik. 

A beoltott állatok a beteg állatokkal egyenlő ellenőraés aiá esnek.^^^ 

104. §. Az orbáncz az utolsó elhullás, leölés vagy felgyógyulás esetétől 
tizenöt nap alatt megszűntnek tekinthető. 

VI. FEJEZET. 

Hatóságilag kiirtott állatok utáni kártérítésről és a járványok ellen alkalmor 

zott óvintézkedések költség ehrőU^^ 

105. §. A i-agadós betegségek kiirtása czéljából a hatóság jelen törvény 
értelmében elrendelt leöléseknél a birtokos kártalanítást nem kap, ha az 
állat ragadós tüdőlobban/*^^ lakonykórban, illetőleg bőrféregben vagy veszett- 
ségben betegnek találtatolt ; valamint ha kutya vagy macska a veszettségnek 
vagy fertőzésének gyanúja miatt irtatott ki. 

Kártalanítás nem jár állami tulajdonban levő állalokért vagy tárgyakért.^^ 

106. §. Kártalanítás jár, még pedig 
a) a becsérték fele : 

1. ha az állat leölése más mint a 105. §-ban említett ragadós betegség 
miatt rendeltetett el ; 



<1) V. ö. 153. §. d) p. 
(2)Vö.39., Ht. §§. 

(3) V. ö. 1B91 jun. 19. 9962. sz. földm. min. rend. a sertésorbáncz elieu alkalmazandó Pasiear-féle véd5- 
oliások koröl kövelendo eljárás szabályozása tárgyában (\m\, R. T. 533.). 
Kh) J«lenleíf, az 1889: XVHI. l. n. folytán, a földmivelésügyi miniszter. 

(5)V. ö. 154. §.;Vp. 
^ (6) A kártalanítás kérdésében felebbezésnek van helye a közigazgatási bírósághoz: 1890: XXVL t oúkk 
71. §. 1. p. A költségek behajtásának elrendelése ellen szintén van helye felebbezésnek a köiigazgatásí 
birósáffhoz: 1896: XXVI. i. ez. 71. §. 2. p. 

(7) A ragadós Uidölob kiirUsáról v. ö. 1893: U. t. ez. K. §. 

i8) V. ö. 106. §. a) 1. p., h) p. 



\)0 i888 : VIL t ez. Az áUatcgészségtigy rendezésérőL 

"2, ha a ragadós tüdőlob, takonykór, illetőleg bőrféreg gyanújában álló állat 
leöletése rendeltetett el, és az állat a leöletés után is csak gyanúsnak bi- 
zonyult ; 

fi) a becsérték kétharmada, ha az állat leölése más mint a 105. §-ban em- 
lített ragadós betegség gyanúja miatt rendeltetett el, és az állat a leöletés 
után is csak gyanúsnak bizonyult ;^'' 

c) az egész becsérték, ha az állal leölése bármely ok miatt rendeltetett el, 
és az állat a leöletés után egészségesnek bizonyult. 

Az egész becsérték jár a hatóságilag megsemmisiltetni rendelt vészterjesztő 
tárgyak után is. 

107. §. A becslést egy bizottság leijesiti, mely rendszerint két tagból áll, 
kik közöl egyet az érdekelt fél, egyet az illető hatóság jelöl meg. A kerületi 
állami állatorvos jelenléte esetében a két tagon kívül az állami állatorvos is 
tagja a becslő-bizottságnak. 

Véleményeltérés esetén az ajánlatba hozott összegek átlaga képezi a becs- 
értékei.^"' 

108. §. Az állatok becslése lehetőleg azok élő állapotában történik. 
Állatoknál ép ugy, mini tárgyaknál, a közönséges érték képezi a becslés 

alapját. 

A leölt állat azon részeinek értéke, mely a hatóság ált^l a tulajdonos ren- 
delkezésére bocsáttatott, a kártalanitás megállapításánál mindig levonandó. 

109. §. A kártalanítást a becslő-bizottság előterjesztése alapján az első- 
fokú hatóság határozza meg, mely ellen 15 nap alatt fólebbezésnek van he- 
lye ; az állami állatorvos a halározatot színién íolebbezheti. 

A mennyiben a kártérítés 8(N)frtnál nagyobb földmi\elés-, ipar- és kereskedclemögyi mi- 
összegben áilapitlatik meg, a határozat min- ' nisterhez fölülvizsgáíat véf^elt hivatalból fel- 
^lenesctro a ^-od fokú hatósághoz, s innen a terjesztendő.(*'<> 

110. §. Kárlalanilás nem jár, ha 

a) az állat megbetegedése a !23. §. ellenére föl nem jelentetett ; továbbá ha 

b) a ragadós betegség behurczolása az illető állatbíi*tokos hibájának vagy 
mulasztásának róható fel. 

111. §. Oly leölt marháért, melynek az országba való behozatala óta a 
megfigyelési idő (58., 64., 66., 70.\ 80., 82., 90., 100. és 104. §.) még le 
nem telt, kárpótlás csakis azon esetben jár, ha az ország területén lett fertő- 
zése igazoltatik.^*^ 

112. §. A kártalanítási összeg az állam által annak fizetendő, a kinek bir- 
lokában a leölt állat találtatott. Az így eszközölt kártalanítás után a hatóság 
ellen harmadik személv ígénvl nem támaszlhal. 

Zárlat költségei. 

118. §. Az ország hat^irainak ideiglenes és állandó elzárásával járó költ- 
ségeket, nemkülönben az egyes vidékek vagy helységek rendkivfilí elzárására 



(1) A ragadós tadőlob kiirlásiról v. ö. 1893: U. t. ez. 8. §. 

(2; A 107—112. §§-ok rendelkexéseinek alkalmazásáról a ragadós tüdölob kiirtása esetébfo t. ö. 18í>3: 
II. t. ez. 6. §. 
i3) E bekezdésl hatályon kívül helyezi a kötigazgaUsi bíróságról szóló 189H:XXVI. t. ez. 157. §-a. 
(4j A ragadós liidőlob tekintetében v. ö. 1893: IL t. ez. 5. §. aj p. 



Í88H: VIL t ez. Az állategészségügy rcndezésérőL 191 

a föidmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által elrendelt katonai, 
csendfirí vagy rendőri segédletnek illetményeit, továbbá az általa kirendelt 
egyének, állatorvosok és orvosok napidíjait és utiköltségeit az államkincstár 
viseli. 

114. §. Az egyes községek vagy puszták határainak elzárásából eredő 
költségeket az illető község vag} a vészkerúlet községei viselik. 

Marhavész esetében a költségeket felerészben az államkincstár viseli. 

115. §. A vészes helység vagy puszta határán belül elrendelt intézkedések, 
valamint a beteg állatok elkülönitése, a hullák kivitele és eltakarítása által 
okozott költség az illető községet vagy a puszta birtokosát, illetőleg bérlőjét 
terheli. 

116. §. Az egyes vészes udvarok ferlőtlenitési költségeit az illető birtoko- 
sok vagy bérlők viselik. 

VII. FEJEZET. 
AUatoi'vosi gyakorlat és gyógy szerészeV^^ 

117. §. Allatoi*vosi gyakorlatra csak annak van joga, ki a budapesti m. kir. 
állatorvosi tanintézet által kiállitott állatorvosi oklevéllel van ellátva. 

Az ország területén eddig gyakorlatra jogositott állatorvosok azonban szer- 
zett jogaikban továbbra is meghagyatnak. 

118. §. Külföldi intézeteken oklevelet nyert állatorvosok gyógy-gyakorlata 
az ország területén, a mennyiben nemzetközi egyezmények másként nem 
intézkednek, csak szabályszerű honositás (nostrificatio) utján engedhető meg. 

Hogy az ő Felsége többi királyságai s országaiban fennálló állatorvosi tan- 
intézetek részéről kiadott oklevelek mennyiben esnek más szempont alá és 
mennyiben tekintessenek Magyarországban érvényeseknek, az a kölcsönös- 
ség alapján a két kormány által állapittatik meg. 

119. §. Az ország területén gyakorlatra jogositott magán- állatorvos bárhol 
szabadon letelepedhetik ; köteles azonban a gyakorlat megkezdése előtt ok- 
levelét a kerületi állami állatorvos utján a törvényhatóságnak beiktatás és 
kihirdetés végett bemutatni.^^^ 

120. §. A gyakorlatra jogositott állatorvos a gyógymód alkalmazásában 
nem korlátoltatnatik, működésére nézve azonban az állam ellenőrködése alatt 
áll és az általa elkövetett műhibákért felelős. 

121. §. A magánorvoslás dijazása kölcsönös megegyezéstől íugg ; hol 
ilyen létre nem jött, peres esetekben szakértők meghallgatásával a biróság 
határozza meg a dijat. 



cl) V. ö. 1879: XLVII. t. ez. a kir. József-műei^elem és az állatja vóscy intézet állaiidú elhelyezésére Rnda- 
pesteo emelendfi illamépületekröl és az erre megKivántató költségek fedezéséről. 

V. ö. 1888. évi ($3,lTi/V. sz. főldm., ipar- és keresk. min. rend. az éllatonrosi tiszti vizsgálati szabilyuk 
tirgyiban (1888. R. T. 2141.); 1889 mércz. 30. 12,329. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a kétéves 
tanfolyamot végzetl gyógykovácsok állatorvosi gyakorlata tárg}íban (1889. R. T. 896.); 1890 aiu;. 22. 
28,828. sz. (5ldm. min. rend. a budapesti állatorvosi akadémia* szervezési szabályzata tárgyában (1890. 
R. T. 1600.); 1893 deez. 29. 59,899. sz. foldm. min. rend. ax állatorvosi akadémiai tanársegédi minő- 
sében eltöltött időnek a nyngdijnál való beszámíUsa tárg>ábtn (1893. R. T. 266.). 

(2) Ax ezen kérdésben liőxolt megtagadó, ill. betiltó határozat ellen felebbezésnek van helye a közigazga- 
lási bíróságoz: 1896: XXVI. t. ez. li. § 

V. ö. meg 1895 márez. 5. 13,886. sz. foldm. min. rend. az álialoovosok okleveleinek bemutatása és ki- 
birdetése Urg>ában (1895. R. T. I. 272.). 



1% f^^ : VíL t. z. Az aüé!tíi^****-si€qfmg^ c^ntiezet^iL 



122L % \i áii:Mr>oor^ \éá ^t)^:§Zi^fftár Kartácsán az áBuu áBatonos 
V'^feméft^'^ihdL mefluiUjpiááa wAzi a^tőr^<hiifcató§áf dső tisitnseISje (vagj 
\^mf^i ilttíí M}nf»Áúaíík : lő4di^^efc azőnlioa e mdmi a sabályokhoE 

Niiki^n iir^ik %é|Bérv«fDyeseD mcfadoit e&foiéh a k^iőfri ^ 

Az áOaUinosok azonban kéii j^t^fjazertánikból csak ohr bdyeken szolgál- 
i;iihatftak ki gjc^szerekd bol gyógyszertár nem léiezíL' 

12:1. §« A jelen tonény szerint áííalor^osi gyakorlatra neni j<^ositott egyé- 
rieknek ozlet.^zerűen állatonosí tt-endőkei végezni tilos.'^' 

i2(^á. %. Állati betegségek ellen java^tba bozott győg3nDÓ<L avagy gyógy- 
szernek megvizsgálása és az eredményhez képest alkalmazásának megenge- 
dése iránt 

% Máíu\'*r\t*', ipar- é> k«re>»kMlH^iDDfjí ni- abter*' 

;» belfiKvi míníslerrel e^vtértóleíf intézkalik. '' 



\TD. FEJEZET. 
ÁlUitegémségűgyi szolgálat '^' 

Eljáró hatóságok.*'^* 

K §. Az állategészségügyi szolgálatra, felúgveletre és a kártalanításokra 
\onatkozó ügyekben a következő hatóságok járnak el: 

Klsófokiilag: 

a) nagy- és kisközségekben a főszolgabíró (illetőleg helyettese) ; 

h) n*n(jezett tanácsii városokban a polgármester, vagy a tanács által e 
c/élra kijelölt helyettes ; 

r) törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőri (kapitányi) hi- 
vatal, illetőh*f( annak e czélra kijelölt tagja vagy tagjai ; 

ff) Budapesten a kemleti előljáró : 

r) KiiiNiéban a rendőrfőnök: 

/) a ruagyar-liorvát tengerparton, a tengeren érkező állatok, állati ternu'- 
nyék és tengeri hajók tekintetében, a révkapitány. 



'1) .Ifli'iilcK. iu IHH)). XVIII. I. Cl. foivCán, a fölrimivHésügyí miniszter. 



<l) V. ó. 1KÍK( HZfpt. .'). 5^,884. >/.. röl(lniivelésii};yi miniszteri kürrend. az állati betegi^ff^ elleo \aló 
ii| Kvótr\móilok vu^\ Ky<*K> "^zrn'k en^pdóly nólküli nlkalmazásának mejrtiltisa tárgyában (lW6. Budapesti 
KmzIimi) iHl. *z.). * 

41 V. o. IK1M jiin. ú. Hi,i\rt. si. fiildm. min. rend. az állategészségügy rendezésére vonatkozó törvény- 
lialóniiKi i'f^ ki>7>égi szabálv rendeleteknek szakvéleményezés végett az illető ker. állatorvosokkal leeodó 
kuAlé-e iiirgvAban (IWM. lifT. :>27.); 1K»3 máj. 9. 17.500. sz. földm. min. rend. a kfibányai állategéss- 
H^gUgyi liiviital Hzervezeie és Hzolgálali szabályzata tárgyában (1893. R. T. 7»i.); 1893 niái.9. 315.700. sz. 
foldrn. min. rend. a k/ibányai sertéspíarz állategészségügyi rendtartása tárgyában (18u3. R. T. 783.); 
t89i okt. 10. fiO.dlO. az. fíildm. min. rend. a gvőri sertespiarz állategészségügyi rendtartása tárgyában 
{189i. U. T. II. 'MS.y 

(r>) A koyigBZgiiiási birÓHáf^nak liatá*»köréról állategészségiigM kérdé<«ekben v. ü. 1896: XXVI. t. ez. 71 — 
7i. ^'|5 . iovábbíi á8. j5. vs M). g. I. p. 



iSSS : VII. t. ez. Az állategészségügy rendezéséről. 193 

Másodfokiilag : 

az a), h) alalti községek és városokra nézve az alispán (illetőleg helyei- 
lese), a c), d) és e) alatti városokra nézve a városi tanács, a magyar-horvát 
tengerpartra nézve, a tengeren érkező állatok, állati termények és tengeri 
hajók tekintetében a m. kir. tengerészeti hatóság. 

Harmadfokulag : 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi \ míiiister(i) 

Víti. §. A község következő rendőri teendőket teljesít : 
(7^ a hasznos házi állatoknak a község területén való belső megbetegülését 
\agy azok elhullását a felsőbb hatóságnak azonnal bejelenti ; 
h) a marhaleveleket kíáilitja ; 

c) őrködik a fogyasztásra kerülő állatok levágásánál szükséges állategész- 
ségügyi ellenőraés felett : 

d) az állatvásárok rendtartására felügyel ; 

e) felügyel arra^ hogy a mészárosok, marhakereskedők és hizlalók a jelen 
(örvényben körülirt kötelezettségeiknek pontosan megfeleljenek ; 

f) nyilvántartja a pásztorokat és őket állategészségügyi teendőjük és köte- 
lezettségük iránt kitanítja : 

q) felügyel arra, hogy a hajtóutak betartassanak ; 

h) a vendéglőket és csárdákat tisztaságuk és fertőtlenitésük tekintetében 
folyton szemmel tartja ; 

i) a dögtereket oly állapotban tartja, hogy hozzájuk állat ne férhessen ; 

k) eljár mindazon ügyekben, a melyeket a törvény és annak alapján ki- 
adott rendelet reá biz ; általában őrködik a helvi állategészségügyi teendők 
felett. 

E teendőket nagy- és kisközségekben a biró és községi jegyző, a rendezett 
tanácsú \ árosokban a rendőrkapitány, vagy a tanács által megbizoft tisztviselő, 
törvényhatósági joggal felruházott városokban a kapitánysági közegek, Buda- 
pest fővárosában a kerületi elöljárók, illetőleg a főváros törvényhatósága által 
az 1872 : XXXVI. t.-cz. alapján megbizotl közegek, és Fiúméban a rendőr- 
főnök végezik. 

Közsétfi állatorroif. 

127. §. Minden tönényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú 
város állatorvost tartani köteles. 

Vagyonos községeket, melyekben az állattenyésztés nagj' terjedelmű, 

íi földmivelés-, ipar- és kereskedelemüj^yi mi- i nister<2) 

a belügyministerrel egyetértőleg állatorvos tartására kötelezhet. 

Nagyobb terjedelmű állattenyésztési üző több községet kör-állatonosok 
tartására nézve a törvényhatóság szabályrendelet által kötelezhet. 

128. §. A jelen lönény életbelépte után választott községi (kör-) állat- 
orvosok hivatala állandó. 

Fegyelmi tekintetben irányukban ugyanazon törvények alkalmazandók, 
melyek más községi tisztviselőkre nézve énényesek. 



'D JelailefT, az 18H1):XVIU. t. ez. foivlán, a föidmivelésügyi ininíszler. A közÍKazgatásí bíróság hatás- 
köréről állategészséífüífyi kérdésekben v. ö. 1896: XXVl. i. ez. 28. §., 30. §. !. p., 71—72. §§. 

y agyar Törvénytár. 1887— lí'SS. 13 



194 i888: VII. t, ez. Az áüaiegészségiigtj rendezéséről. 

12!i §. A községi állaton os előzetes pályázat alapja o választatik. A köz- 
ségi, valamint a kör-állatorvosok fizetését az illető községi képviselő-testüle- 
tek, továbbá a kis- és nagyközségeket illetőleg a járási főszolgabírónak, ren- 
dezett tanácsii városokat illetőleg pedig a polgármesternek meghallgatásával, 
az illető községek anyagi viszonyaihoz képest a törvényhatóság állapitja meg/^* 

Azt, hog} a kör-állatonos melyik községben lakjék, fizetéséhez a községek 
mily mérvben járuljanak és választására nézve mily arányban veg}'enek részt, 
a képviselő-testület és a járási tisztviselő meghallgatása mellett az alispán 
határozza meg, mely határozat a belügyi ministerhez felebbezhető.'^' 

130. §. A községi és kör-állatorvos községének, illetőleg községi körének 
helyi állategészségügyi teendőit végzi : 

a) az állatokat a községgel előre kötött egyezség vaj^ szerződésben meg- 
állapitott dijazás mellett onosolja : 

h) járvány idején a marhaleveleket ellenjegyzí ; 

c) megvizsgálja az állatok egészségügyi állapotát levágásukkor és vezeti a 
vágó-lajstromot : 

(l) nyilvántartja a közsé^^ben, illetve a körben lévő hasznosa házi állatokat, 
s egészségi állapotukat figyelemmel kíséri ; 

e) előforduló állati megbetegülési és elhullási eseteknél a kór nemét meg- 
állapítja s ha ez csak bonczolás utján eszközölhető, azt teljesiti és a boncz- 
jegyzőkönyvet megszerkeszti : 

I) a mennyiben a vásártartásra jogosultak máskép nem intézkednének, 
helyben tartandó vásároknál mint szakértő közreműködik ; 

(f) vasúti vagy hajóállomásokon mint szakértő közreműködik ; 

h) az állategészségügyi bajok elhárítása iránt javaslatot készit; 

i) az állattenyésztést figyelemmel kiséri s tett tapasztalatait bejelenti ; 

j) a felügyelete alatt levő községben a lakosságnál elhelyezett, vagy az ott 
megszemlélés végett összecsoportositott honvédkincstári lovak (elett tartandó 
szemléknél mint bizottsági tag részt vesz : 

k) évnegyedenkint állategészségügyi jelentést lesz és állategészségi szem- 
pontból figyelemre méltó minden mozzanatot illetékes elöljáróságával és a 
kerületi állami állatorvossal közöl ; 

l) eljár mindazon ügyekben, a melyekel a törvény és annak alapján ki- 
adott rendelet reábíz. 

Tisztán szaküfi[yckben a törvénvhatósági állatorvossal közvetlenül érinl- 
kczik/2) 

Áilategí\szségilgifi szolgálat a töi*vényhal6ságoknál. Főszolgabiró. 

131. §. A főszolgabiró és a vele ugyanazon hatáskörrel bíró közegeknek 
mint állategészségügyi elsőfokú hatóságnak teendői a következők ; 

a) megfigyeli mindazon mozzanatokat, melyek az állategészségügyre befo- 
lyással bírnak s tapasztalatai folytán — a mennyiben lehetséges — saját 
hatáskörében intézkedik; ha pedig a teendők hatáskörén tul esnek, azok iránt 
a felsőbb hatósághoz jelentésekel, illetőleg javaslatokat tesz : 



^i) A lün'éii>iialósá}:i bÍ7^>llság, íll. a/ alispán határozata ellen fi>l<'l»bezésnok \aii helye a közigazgatési 
binisái^hoz: 18%: XXVI. t. ez. :28. §. és 30. §. I. p. 

(2.) V. ö. IWN) juii. 4. H0,7(>l/889. sz. belü^m. rend. az iillatorvosi kizigvugyszertárakban készlelheii 
(artandu {gyógyszerek jegyzéke (IK90. R. T. Í0.). V. ö. a 3. jegyzetel a 102. íapon. 



i88S : VIL t ez. Az állategészségügy rendezéséről, 195 

b) felügyel az állategészségüg}! szabályokuak hatósága területén való foga- 
natosítására (a marhalevél, állatorvosok, pásztorok, közlegelők, közvágóhidak, 
hajtó-utak, g)'epmeslerségek, marhavágás ellenőrzése, vágólajstromok veze- 
tése korul), és az e részben tapasztalt hiányok elhárítása iránt intézkedik ; 

c) a járásában lévő állatvásárokat ellenőrzi ; 

d) a községekben személyesen megjelen, a helyi körülményekről és az 
állategészségügyi szükségletekről személyesen ismeretet szerez, ennek alap- 
ján intézkedik s a foganatositást személyes meggyőződés utján ellenőrzi ; 

eljárása területén rendelkezik és eljár mindazon ügyekben, melyekre 
nézve az intézkedési jog a jelen törvényben reá ruháztatott. 
Intézkedései az alispánhoz s onnét 

a földmívelés-, ipar- és kereskedeleniög>'i mi- nislerhezC*) 

íelebbezhelők. 

Törvényhatósági állatorvos. 

132. §. A főszolgabirónak, mint elsőfokú hatóságnak szakközege az illető 
vármegyei állatorvos. 

A törvényhatóság több vármegyei állatorvos alkalmazása esetén mind- 
egyikük számára állatorvosi kerületet jelöl ki. 

Ezen állatorvos teendőit a fővárosban a kerületi állatorvosok, törvényható- 
sági joggal felruházott városokban a városi állatorvosok, rendezett tanácsú 
városokban pedig a községi állatorvosok végzik. 

A törvényhatósági joggal felruházott városok állatorvosai egyúttal a községi 
állatorvos teendőit is végzik. 

133. §. Törvényhatósági állatorvosnak csak az alkalmazható, ki a köz- 
liszt\iselők minősítéséről szóló 1883 : I. törve nyczikk i. .^-a által kivánt kel- 
lékeken kivúi állatorvosi oklevéllel bir, két évi állatorvosi gyakorlatot mutat 
ki, és 

a földmívelés-, ipar- ős kereskedelemagyi mi- 1 nislcK^) 

által rendelettel szabályozandó tiszti vizsgálat letétele állal az állategészség- 
ügyi rendészet terén jártasságát kimutatta/'^^ 

134. §. A tönényhatósági állatorvos működési köre következő : 

a) az állategészségügy felett őrködik és a tapasztalt hiányok pótlása czél- 
jából az elsőfokú hatóságnak jelentést tesz, illetőleg tiszti köréhez szabott 
módon közreműködik. 

b) ügyel a hatósága területén levő összes állategészségügyi intézmé- 
nyekre ; 

c) a ragadós betegségeket az elsőfokú hatóságnak és az állami állatorvos- 
nak azonnal bejelenti, és kiküldetés folytán, sürgős esetekben pedig a nél- 
kül a helyszinén megjelen és a fennálló szabályok értelmében intézkedik ; 

d) a helyi körülményekhez képest a vasúti vagy hajóállomáson mint szak- 
értő közreműködik : 

e) székhelyén a községi állatorvosi teendőket végzi ; 



(1; Jflenlej?. az 1889: XVm. t. ez. folvtán, a róidniivelésüg>i miniszter. 
<2) V. ö. láö. §. 



*>« 



13 



196 1888 : VIL t ez. Az állategészségügy rendezésérőL 

f) működési terűletérői évnegyedenként az elsőfokú hatóság utján állat- 
egészségügyi jelen test tesz a törvényhatóságnak s azonfelül jelentését a kerü- 
leti állami állatorvossal is közli ; 

(j) eljár mindazon ügyekben, melyeket jelen törvény reá biz. 

Törvényhatóság első tisztviselője, 

135. §. A törvényhatóságok első tisztviselője (illetőleg helyettese) : 

a) felügyel arra, hogy az állategészségügyi szabályok a törvényhatóság 
egész területén pontosan kezeltessenek és végrehajtassanak ; 

b) megállapítja, a hatósági állatorvos meghallgatása után, a ragadós beteg- 
ség létét, valamint megszűntél és továbbterjedésének megakadályozása iránt 
intézkedik ; 

c) a ragadós megbetegülési és eihullási eseteket rögtön 

a földmivelés-, ipar- és kereskodeleiiiiigj i ini-l nislernek(*> 

bejelenti ; 

d) javaslatba hozza a vasúti és hajó marha fel- és lerakó állomásokat ; 

e) javaslatba hozza a vasúti és hajóállomásokon működő szakértőket ; 

f) felügyel a törvényhatóság területén létező állategészségügyi intézmé- 
nyekre; 

g) állatvosoknak kézi gyógytárt engedélyez ; 

h) intézkedik a kör-állatorvosok lakása, fizetése és választása tárgyában : 

i) marhavész vagy ennek gyanúja esetében a kerületi állami állatorvással 
a helyszinére megy s ott az előirt intézkedéseket felülvizsgálja, illetve a 
hiányok pótlása iránt rendelkezik ; 

j) kihirdeti a betelepülő állatorvosok okleveleit, az oklevél hiányossága 
miatt az állatorvosi gyakorlat megtagadása, illetőleg betiltása iránt intéz- 
kedik ;^2> 

k) eljár mindazon ügyekben, melyeket jelen törvény vagy ministeri ren- 
delet reá biz. 

Intézkedései és határozatai 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 1 nislerhe/Xt) 

felebbezbelők. 

Állami állatorvos. 

líUi. §. Az állategészségügyi törvény és rendeletek pontos végrehajtásá- 
nak ellenőrizésére 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 1 iiisler 

állami állatorvosokat nevez ki. 
Az állami állatorvos minősitésére nézve a 133. §. iránvadó.^^^ 



' 1) Jeirnli'g, az 1889: XVIII. t. ez. folytán, a n>ldmivelésiigvi iiiiniszter. 

> 2) Az ezen kérdésben m(>|!tagadó. ilK helillő iiatározat ellen feiebbezésnek van helye a közigaxgatási 
l.irósághoz: 18iHí: XXVI. l. ez. 72. §. 

<3) V. ö. 1889 máj. 16. i4,964. sz. földni.. ipar- és ken'sk. min. rend. az államilag alkalmaiott állal- 
nrvo«H>k (iklevelöket a lörvényhalósiígnak beiktatás és kiliirdetés végett bemutatni nem kötelesek (1889. 
It. T. 9;ii.); 1889 Do\. ii. ;)8,977. sz. földni., ipar- és keresk. min. rend. az állami állatonusoknak hati»- 



Í888 : VIL t. ez. Az állategészségügy rendezéséiből. 197 

137. §. Az állami állatorvos tartozik n kerületébe oső törvényhatóságok 
megkeresésére, ha azt még fontosabb és sürgősebb teendői hátránya nélkül 
teheti, gyanús esetek felülvizsgálása czéljából a helyszinén azonnal meg- 
jelenni, s a tapasztaltakról a megkereső törvényhatóságot értesíteni, és 

a földmivelés-, ipar- éji kereskedelemügyi mi- 1 nislerneM t) 

I 

haladéktalanul jelenteni. 

138. §. Az állami állatorvos az állategészségügy körül általa lapasztalt 
hiányokat és visszaéléseket az illető tör\'ényhatóságnak bejelenti, és en-ől 
szükség esetén 

a föld m ívelés-, ipar- és kereskedelemuijyi mi- nislerhez'** 

is fölterjesztést lesz. 

139. §. Az állami állatorvos : 

a) inditványt tesz a törvényhatóság első tisztviselőjének a helyi járvá- 
nyok és ragadós betegségek megelőzésére szolgáló intézkedések tárgyában : 

h) ragadós betegségek alkalmával személyesen a helyszinén megjelen- 
vén, az elrendelendő óv- és gyógyinlézkedések iránt javaslatot tesz, halasz- 
tás veszélyénél pedig saját felelőssége mellett a fennálló törvény és szabá- 
lyok szerint intézkedik s erről egyúttal a törvényhatóság első tisztviselőjét 
érlesili, 

a főldmivelés-, ipar- és kereskedelemiiíí> i mi- nislernekd) 

pedig jelentést lesz ; 

c) javaslatot lesz a lör\ényhalóságnak legelők javítására, illetőleg lecsapo- 
lására nézve, a melyeken tapasztalata szerint a legelő egészségtelen állapota 
rendszerint ragadós betegségek előidézésére okul szolgál. 

140. §. A letelepedő állatoi*vosok okleveleit megvizsgálja, láttamozza, beik- 
tatja és kihirdetés végett a törvényhatóság első tisztviselőjének bejelenti : 
hiányosságuk esetére az eljárás iránt inditványt tesz. 

141. §. A kuruzslás és állatok egészségére veszélyes szokások és előíté- 
letek kiírtásám javaslatokat tesz, és sürgős esetekben az illetékes hatóság 
közreműködésével azonnal is intézkedik. 

1V2. §. Evenkint állategészségügyi jelentési tesz 

a főldmivelés-, ipar- és kíTeskedeiemüífyi mi- iiislerhez<*^ 

Átalában teljesili mindazt, mii törvény vagy rendelet hatáskörébe ulasil. 

Belépő állomásokon alhümazott közegek, 

143. §. Az állati járványok és ragadós betegségek behurczolásának meg- 
akadályozása czéljából az ország határszélein 

a főldmivelés-, ipjir- és kereskedelemügyi mi- 1 nisler<i^ 

állami állategészségügyi szolgálatot tart fenn. 



Siígi éllaU»rvosi tiTiulők ellátására \ aló felhaLHlmazása Uirgyábaii (I8H9. H. T. ^259.): 1890 iiiárcsí. "^i. 
Iá,3t7. sz. földni. min. rend. az állami állalorvosok szervezése és szolfirálata lárgyáhan (1800. H.T. 529.). 
(1) Jelenleg, az 1889:XVill. i. ez. fol>Uiii, a Hildmivelésü^yi miniszter. 



198 iSSS : VIL t ez. Az állategész^srgügy rendezéséröL 

144. §. Az állatogészségügyi személyzet szeiTezetét, továbbá szolgálatát 

a Íöldmivel6s-, ipar- és kereskedelemügyi mi-, uisterí>> 
rendeletlel szabályozza. 

Kottnánif biztos, 
A földmivelés-, ipar- és kereskedeleniúgyí | mimster(i) 

bármely állategészségügyben kormánybiztosokat küldhet ki oly czélból, bog) 
a jelen törvény rendeleteinek szigorú alkalmazását biztositsa és hogy a jelen 
törvény korlátain belül kiadott utasitásainak teljes érvényt szerezzen. 

IX. FEJEZET. 
Bű7Uetések meghatározása. 

146. §. A ki a marhavész terjedése ellen a hatóság által elrendelt zár- 
vagy egyéb felügyeleti szabályokat megsérti : vétség miatt három hónapig 
terjedhető fogházzal büntetendő. 

Ha a szabályok ezen megsértése következtében valamely marha a ragá- 
lyos vészbe esett, az, a ki a szabályokat tudva megsérteUe : egy évig terjed- 
hető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. 

A kísérlet büntetendő (1878 : V. t.-cz. 446. §-a).<2> 

147. §. Azon állatorvos, a ki sürgős esetekben a hivatásával járó szolgá- 
latot alapos ok nélkül megtagadja, vagy elhalasztja : ötven forintig terjedhető 
pénzbüntetéssel büntetendő. 

Ha pedig állami, törvényhatósági vagy községi hivatalos alkalmazásban 
levő állatorvos ezen hivatalos alkalmazásával egybekötött állatorvosi szolgá- 
latot alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja : kétszáz forintig terjedhető 
pénzbüntetéssel büntetendő (1879 : XL. t.-cz. 97. Ji-a). 

148. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és kétszáz forintig terjedhető 
pénzbüntetéssel büntetendő azon állami, tön ényhatósági vagv* községi hiva- 
talos alkalmazásban levő állatorxos, a ki marhavész idején, habár lemondás 
folytán, de ennek szabályos elfogadása előtt, hi\'atalos állását elhagyja, v^gs 
az ezzel egvbekötött szolgálat teljesítését alapos ok nélkül megtagadja vag} 
elhalasztja (1879 : XL. t.-cz. 98. §-a).^'-*> 

14$). §. A ki a felügyelete alatt levő állaton a \eszettség vagy más akár 
az emberekre, akár az állatokra veszélyes bete{;ség jelét észleli, és azon 
állatot azonnal el nem különíti vag> másként ártalmatlanná nem teszi, egy- 
szersmind pedig az észlelt betegségről a hatóságnak jelentést nem tesz : 
háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (1879 : XL. t.-ci. 
102. §-a\^-^^ 

150. §. A ki beteg állatokról az emberek egészségére háromolható vészé- 
Ivek kikerülése végiMt kiadott valamely rendeletet vag} szabályrendeletet 



1 Mrafep. 11 l)W: XVm. l. cl foluán. ;t foldniixfle^ii^yi miniszlrr. 

2 Ai Hpn> Kju^shi; lekiniflfbrn v. o. I.*W. §. 



i88S : VII. L ez. Az őUlategészségügy reudezí'ísá^öl. 199 

más, mint a 149. .^-ban körülirt esetben szegi meg: száz forintig terjedhető 
pénzbüntetésssel büntetendő (1879 : XL. t.-cz. 103. §-a).<** 

151. §. Eg)' hónapig terjedhető elzárással és száz forint pénzbüntetéssel 
büntetendő : 

I . a ki az élelemre levágandó marhák vag) más állatok megvizsgálására, 
s az ezekkel való bánásmódra vonatkozó egészségügyi szabályokat meg- 
szegi ; 

^. a ki olyan marhát, vagy állatot, melyet a fennálló szabály szerint csak 
a közvágóhidon szabad levágni, máshol vágat vagy vág le ; vagy 

3. a ki olyan helyeken, a hol közvágóhíd nincsen, a marhák vagy más 
állatok levágása iránt kiadott rendeletet vagy szabályt megszegi, s az ekként 
levágott marha vag)^ állat húsát, emberi élelemre árulja, adja vagy hasz- 
nálja : 

4. a ki elhullott vagy levágott beteg marha vagy állat húsát, e körülményt 
tudva, emberi eledelre használja vagy e czélra másoknak adja. 

\ isszaesés esetében, ha az utolsó büntetés kiállásától két év nem múlt el, 
a büntetés két hónapig terjedhető elzárásig és kétszáz forintig terjedhető 
pénzbüntetésig emelhető (1879 : XL. t.-cz. 104. S-a)/*^ 

152. §. Kihágást követ el és háromszáz forint erejéig terjedhető pénzbün- 
tetéssel büntetendő : 

a) a ki állatokat vagy nyers tennényeket a jelen tönény 5., 6., 41., 43., 
44.. 45., 46., 49. oO. és 51. §-aiban megjelölt belépési állomások kikerülé- 
sével, vagy korlátozások figyelemben tartása nélkül hoz be ; 

6J a ki a marhavész alkalmából a hatóság által az 5S — 56. §-ok alapján 
elrendelt intézkedések ellen vét.^^^ 

153. §. Kihágást követ el és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel 
büntetendő : 

aj azon vásártulajdonos avag) bérlő, a ki a 11. ,^-ban megkövetelt állat- 
egészségügyi rendtartást nem alkalmazza : 

h) a ki a W. §-ban előirt intézkedéseket az állatok vasúti és bajószállitá- 
sánál nem tartja meg : 

rj a ki a 29. és 30. §-ok alapján elrendelt elkülönitést kellően nem hajtja 
végre ; 

cí; a ki a 34., 61., 70., 75., 79., 84., 89., 99. és 102. §-ol^ ellenére beteg 
állatok húsát, tejét és nyers terményét forgalomba hozza vagy fölhasz- 
nálja ; 

e) Sík'x n 123. §. intézkedései ellenére állatokat gyógy kezel. ^*^^ 

154. §. Kihágást követ el és egyszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel 
büntetendő : 

a) a ki a 8. §. ellenére állatokat marhalevél nélkül elad, megvesz vagy 
szállit ; 

/>) az a mészáros, marhakereskedő vag} marhahizlaló, a ki a 12. és 13. 
^-okban kívántaknak nem felel meg ; 

r) a ki a 14. S. rendeleteinek ellenére állatot vágóhídon kivül és állat- 
egészségügyi vizsgálat nélkül vág vagy szúr le ; 



ii) Az. eljáró liaUisá^ tekinU>tél)«ii \. ö. to8. §. 

(2) Az i>lj:in) liatósáü tekínU^téhen \. ö. 1^'i. §. (158. §.). 



200 1SHS : VIL t. ez. Az állategészségügy rendezéséről. 

d) az a pásztor, a ki a 15. §. ellenére állatol fojpd nyájába :'*' 

I?; a ki a 17. ,^. ellenére mariiát legdóre hajt : '^' 

^ a ki a 18. §. ellenére illatokat arra ki nem jelölt utakon hajt: 

1/^ a ki a 23. $. ellenére az állatok oly nemű roegbetej^edését nem jelenti 

be, mely bete^g az emberekre \^\ az állatokra nem veszélyes ; 
A^ a ki a 31.. 3iá. és 33. .^k alapján elrendelt korlátozásokat szegi meg : 
/) a ki a OH. §. alapján kiadott rendelet t*llenére kutyáját megkötve nem 

tartja: 
j) a ki a 62., 71., 77., 80. és 103. íj-ok ellenére beteg állatokat gyógyít, 

beolt, rajtuk műtétet végez, illetőleg hullájukat bonezolja ; 

Ay a ki a 91. és 95. Hk ellenére loval, vagj* szarvasmarhát tenyésztésre 

alkalmaztat : 

/y a ki a 48. §. ellenére marháját a törzskön}'\Tezetőnek be nem jelenti.^*** 

155. §• Hamis bízonyitványokkal eladásra szállitott, vagy tudva hamis 
bizonyitványokkal vett, va^}' szállitott állat : ugvszintén a határszéli törzs- 
köny\ekbe be nem jegyzett marha, a helyi vag>' határzár megszegése, vala- 
mint a kijelölt belépő állomások és hajtóutak elkerülésével hajtott vag>' csem- 
|)észetl állat, vag}' tárg> elkoboztatik. 

Az elkobzj'is mindig külön határozatban vagy a vétkes egyén ellen hozott 
Ítéletben mondandó ki. 

Elkobzott állatok és tárgyak — mennyiben a fennálló törvények vagy 
viszonyok szerint ártalmatlanokká nem teendők — értékesítendők. 

.\ l)efolyó összeg — a mennyiben az elkobzást nem királyi bíróság ren- 
delte el — állategészségügyi czélokra fordittatik és felerészben az állam- 
kincstárt, felerészben azon községet illeti, a melynek területén a kihágás 
elkövettetett. A nagy- és kisközségeket illető összegek a megyei f)énztárban 
kezelendők.^-*' 

156. §. A jelen törvény által kihágásnak minősített cselekmények és mu- 
liLSztások után kiszabott pénzbüntetések állategészségügyi czélokra fordíttat- 
nak, és felerészbon az államkincstárt, felerészben azon községet illetik, 
melynek területén a kihágás elkövettelell. A nagy- és kisközségeket illető 
összegek a megyei pénztárban kezelendők.^*^ 

157. §. A kihágásokról szól büntelőtönény (1879 :XL. t.-cz.) átalános 
határozatai — a niennyib(»n a jelen törvény világosan eltérő rendelkezési 
nem lartalinnz — az ezen löi^vény szerint kihágásoknak minősített cselek- 
niénvek és niiilasztások megítélésénél is iránvadók. 

158. §. A 140 — lol.§§-ban említeti vétség és kihágások eseteiben az 
<*ddíg is illetékes hatóságok, a többi .^-okban említett kihágások eseteiben a 
125. J^-ban felsorolt hatóságok járnak el. 



(i) V. ö. lH9i:XII. \. rz. iít. Js. 

<2) V. ü. Í8JM.X1I. i.rr. 23. g. 

(H) Az eljúró hatóság trkíiiUaélN'ii >. ö. 1:25. §. (iriK. §.). 

(4) t'Ryano czélokra fordílaiidó az 1H$)3:II. t. ez. 7. §-a <ilu|iján kíszabotl pénzbüntetés. — V. ö. 18iU 
nov. 2. ()2,519. sz. földm. min. rend. ai állateKészségÜKyi kihájíiísok ulán Ih^ÍoInó pénzhiinletésekr5l és a 
kiVzséfci állateKészséfTÜgví pénzalapokról szóló »zániaiá!M>k rolülvízs^álaia és ellenőrzéso tálcában (IKÍU. 
U. T.IÍ. 370.). 



dSSS : VIII, t, ez, A kistijszállás-gyomai U. é, vamtvól. 201 

X. FEJEZET. 
Zárliatározatok. 

159. 8. Jelen lönény életbeléplével, iiz 1874 : XX. és 18S0 : XXVI. lör- 
vényczikkok, valamint az ezzel ellenkező lönéuyek avagy szabályok érvényen 
kívül helveztelnek. 

100. §. J(»len törvény életbeléf»telése idejének meghatározásával és véjn-e- 
hajtásával 

a (oldmivelés-. ipar- és kere>kedeleiniigyi< i » 

továbbá a belügyi és 

a közmunka- és kÖ7lokt'dósii;:vi minislpr^'^> 

bizatik me^. 

vin. iömiíiW^cziKK 

a Hkisujszúllás-dévaváiiya-gyoinai** helyi érdekű vasul kiépítésére 
és engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában.^s) 

(Szciilcáilést n\crt 1888. évi niárrziiis 29-én. Kibirdeitetelt uz nOrszágos Tönrénytár»-ban i888. évi 

«^príl i~én.) 

1. §. A kormány ezennel felhatalmaztatik, hogy a m. kir. államvasutak 
<( Kisújszállás)) állomásából kiinduló és Ecsegen, Dévaványán és Nagyálláson 
át a m. kir. államvasutak ((Gyomai állomásáig vezetendő helyi érdekű gőz- 
mozdouyü vasútnak kiépítésére és üzletére az 1880. évi XXXI. t.-czikkben 
foglalt feltételek alatt az engedélyt kiadhassa. 

2. §. Ezen helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről a köz- 
munka- és közlekedésügyi minister az I88Ö. évi XXXI. t.-cz. i. §-a értelmé- 
az oi*szággyülésnek jelentést teend. 

3. §. Jelen törvény, melynek végrehajtásával a közmunka- és közlekedés- 
ügyi minister és a pénzügy minister bízatnak meg, kihirdetése napján lép 
életbe. 



(1) E törvény M-givliajUisíi ickinietében a f()l<lnii\elés-, ip«r- és keri*sk»'delemiigyi minisilcr jogköre ar 
1880: XVm. u'c/.. folvbin a fiildmívfiésögyi-. — a közmunka- és közlekedésügyi miniszteré pedig a kereske- 
dHemügyi miniszierré szállt ál (1889. R. T. \^i\.). 

(2) V.'ö. I888ükl. 15. ;0,0Ü9. sz. íöldm., ipar- és keresk. min. rend. az állalegészségügyrul szóló 
1888: Vn. l. VI. végrehajui>;i i;irg>íilian (1888. H. T. 1885.), mely rendelet értelmében a törvény i8H9 
január t-én lépeti éleibe. 

V. ö. to\ább:i 1888 nov. 14. .^)8,Í<88/V. >z. földm., ipar- és keresk. min. rend. az jíllalegészségügy ren- 
dezéséről szóló 1888: Vn. t ez. éli>tl)fléptelése alkalmával foganatosítandó fonlosabb intézkedések tárgv;í- 
ban (1888. B. T. 2125.); 1893 oki. (». 2ÍU75. sz. íoldm. min. rend. az állategészségöjn rendezéserői 
>zóló 1888: VU. l. <•/. véíin'hajiására kiadott i0,000/1888. sz. rend. 73. §. cj |H»ntjának módosítása tár- 
g>áb;in (18ÍÖ. W. T. 2388.); 18í)5 márrz. lö. 12,427. >i. földm. min. rend. az 1888: VII. l. ez. xégn- 
hájtá>a tárg\ában kiadott Í9.(XM)/1888. sz. utasítás ii6. §-ában jelzett 7. minta szerinti kimutatás készi- 
lesének melíőzése és az 189i: XII. t. ez. végrehajtási rendelet 23. §-a kiegészítése tárgyában (18íí.'>. 
H. T. I. 3Í5.). 

L még: 1892 jun. 30. 31,069. >z. földm. min. rend. a forgalomba hozott kisebb élő állatokkal való bá- 
násmód szakílyozása tárgvában (18$)2. H. T. 1389.); 1895 máj.3l. :U.281. sz. röhim. min. rend. az álla- 



h. é. KŐzmozdonvu ><«>ut eng(>dél> okmánya lái^'ában (1888. R. T. 501.). 



192 i888 : VIL t iz. Az áiUitegészségügy i*endczéséröl, 

122. §. Az állatorvosok kézi gyógyszertár tartására az állami állatorvos 
véleményének meghallgatása után a törvényhatóság első tisztviselője (vagy 
helyettese) által feljogosithatók ; kötelesek azonban e részben a szab%okho£ 
alkalmazkodni. 

Minden ilyen végérvényesen megadott engedély a belügyi és 

a földmivehV-, ipar- és kereskedeiemögyi ml- ' nísternek<i^ 

bejelentendő. 

Az állatonosok azonban kézi gyógyszertárukból csak oly helyeken szolgál- 
tathatnak ki gyógyszereket, hol gyógyszertár nem létezik. 

123. §. A jelen törvény szerint állatoiTOsi gyakorlatra nem jogositott egyé- 
neknek üzletszerűen állatorvosi teendőket végezni lilos/^^ 

124. §. Állati betegségek ellen javaslatba hozott gyógymód, avagy gyóg}- 
szemek megvizsgálása és az eredményhez képest alkalmazásának megenge- 
dése iránt 



u (oldiiiivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 1 Disteri^> 

a belügyi ministerrel e^etérlőleg intézkedik/^^ 

Vm. FEJEZET. 
Állategészségügyi szolgálat ^** 

Eljáró hatóságokS^) 

125. §. Az állategészségügyi szolgálatra, felügyeletre és a kártalanitásokra 
vonatkozó ügyekben a következő hatóságok járnak el : 
Elsőfokuiag : 

a) nagy- és kisközségekben a főszolgabiró (illetőleg helyettese) ; 

b) rendezett tanácsú városokban a polgármester, vagy a tanács által e 
czélra kijelölt helyettes ; 

c) törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőri (kapitányi) hi- 
vatal, illetőleg annak e czélra kijelölt tagja vagy tagjai ; 

d) Budapesten a kerületi előljáró : 

e) Fiúméban a rendőrfőnök : 

/) a magyar-horvát tengerparton, a tengeren érkező állatok, állati tenné- 
nyek és tengeri hajók tekintetében, a révkapitány. 



(i) Jelenleg, az 1889; XVHI. t. ez. folvláii, a fiildmivelésii^yí miniszter. 
t2)V. ö. 153. %.c) |i. 

3) V. ö. t8i)Ö szept. :>. 5á.88.i. sz. róldniívelésii^ryi niiiiiszleri körrend. az állaii belegs^ek ell«o %aló 
nj gvó}r> módok vajry iryógyszerek engedély nélkiili alkalmazásának megtiltása tárgyában (lw6. Budapesti 
Kiizlönv 530. sz.). ' ' ' 

4) V* ö. 18ÍM jiui. ± 50,497. sz. fiildm. min. rend. az állalefijész^égügy rendezésére vonatkoxó tönréoy- 
liatósátfi és községi szabályrendeleteknek szakvéleményezés végett az illető ker. állatorvosokkal teeDoS 
közlése tárgyában (1891. R.' T. 557.); 1893 máj. 9. Í7,S<M). sz. földm. min. rend. a kfibáoyai áUatecési- 
>egfigyí hivatal szervezete és szolgálati szabályzau tárgyában (1893. R. T. 79i.); 1893 n)ái.9. 36,700. si. 
földm. min. rend. a kőbányai sertéspiacz állategészségügyi rendtartása tárgyában (1893. R. T. 783.); 
1894 okt. 10. 50,610. sz. földm. min. rend. a győri sertéspiacz állategészségügyi rendurtása tirgyábaa 
(1894. R. T. II. 3()6.). 

(5) .4 közigazgatási bírúsiignak hatásköréről állategészségügyi kérdé<ekl)en v. ö. 1896: XXVI. t. ex. 71— 
71 §§., továbbá 58. §. és 30. §. 1. p. 



Másodfokobf: 

az a), h) úéá kőisé^ek v^ %ir>í»aokra nént- az ali>{kán iBfiJkf lieh^- 
lese), a c), d) és e) abtti ^áro<okra néne a xárosi Uiiács, a ininrar-bonii 
leogerparfra iiéz\e. a lenferfo ^<x6 állaiok, álbri lerméoTek^^ Irninrí 
hajók lekinlelébeB a m. kir. leiif ^r^siHi katősáir. 

Harmadfokulai: : 

a főtdni^fléj^. ipar- f> keroiféciMiiá^ j auiii^acT < 

121$. §. A kŐEséf kÖTelkeió rvndón teendőket idjesil : 

a) a hascDOS házi áUaloknak a község területén \alő belső niefcbete^lésél 
\agy azok elhoilását a (elsőbb hatősáimak azonnal l^ejelenti : 

h) a marhalevelekéi kiállítja : 

cf őrködft a fogyasztásra kerülő állatok lerágásánál szükse^res állate^sz- 
séjiügyi ellenőrzés felett : 

il) az állalvásárok rendtartására felüfEy el : 

e) felügyel arra. bog}' a nié>zárosok. marbakereskedők és hizlalók a jelen 
tör\ enyhen körölirt kötelezettségeiknek pontosan megfeleljenek: 

f) nyilvántartja a pásztorokat és őket állategészségűgvi teendőjük és köte- 
lezettségük iránt kitanítja : 

q) feíögjel arra, bog}* a hajtúiitak betartassanak : 

h) a vendéglőket és csánlákat tisztaságuk és fertőtlenitésfik tekintetében 
folyton >zemmel tartja ; 

i) a dögterekel oly álla|K)lban tartja, hog> hozzájuk állal ne férhessen : 

k) eljár mindazon ügyekben, a melyeket a lönény és annak alapján ki- 
adott rendelet reá biz : általában őrködik a hel\i állalegészséf!rig>i leendők 
felelt 

E 
tanácsú 
lör>'' 

pest fővárosában a keriileti elöljárók, illetőlei: a fő\áros törvényhatóság; 
?iz 1872 : XXXVI. t.-cz. alapján mef^bizott közegek, és Kiuinéhan a ívndőr- 
főnök végezik. 

Közsé'fi áltatorros. 

127. §. Minden lönényhatósági joggal felniházoll és i-endezell tanácsú 
város állatorvost tartani köteles. 

Vagyonos községekel, melyekben az állallenyészlés nagy Irrjedelinü, 

a földiiiivelés-, ipar- és kere>k<Ml(>lemü>:>í mi- Dislpr<2» 

a belugyminislerrel egjolérlőleg állaton os tartására kötelezhet. 

Nag}obb terjedelmű állallenyészlési üző löhb községei kör-állaton osok 
tartására nézve a lönénvhalósáír szabálvrendelel állal kölelezhel. 

128. §. A jelen lönény éklbeléple mán választott közséjri i^kör-) állal* 
orvosok hivatala állandó. 

Fegyelmi tekintetben irányiikhan ugyanazon litnények alkalmazandók, 
melyek más községi tisztviselőkre nézve érvényesek. 

' i ) Jeleiilejr, az 1889: XVm. i. ci. íoiyuin, a föi(1inivel^sü)r>i iiiiniszler. A közi};az^Miá>i biK)>ág halá>- 
kürcrői állategészséfrüfT) i kérdésekben v. ö. 1896: XXNX U vL 28. §., 30. g. I. p., 71—74. §§. 

3'agyar Törvénytár. 1887—1^88. líí 




194 1888 : VIL t ez. Az állategészségügy rendezéséről. 

12!K §. A községi állatorvos előzetes pályázat alapján választalík. A köz- 
ségi, valamint a kör-állatorvosok fizetését az illető községi képviselő-testüle- 
tek, továbbá a kis- és nagyközségeket illetőleg a járási főszolgabírónak, ren- 
dezett tanácsú városokat illetőleg pedig a pol^rmestemek meghallgatásával, 
az illető községek anyagi viszonyaihoz képest a törvényhatóság állapítja meg/^^ 

Azt, hogy a kör-állatorvos melyik községben lakjék, Ozetéséhez a községek 
mily mérvben járuljanak és választására nézve mily arányban vegyenek részt, 
a képviselő-testület és a járási tisztviselő meghallgatása mellett az alispán 
határozza meg, mely határozat a belügyi ministerhez felebbezhető/*' 

190. §. A községi és kör-állatorvos községének, illetőleg községi körének 
helyi állategészségügyi teendőit végzi : 

a) az állatokat a községgel előre kötött egyezség vagy szerződésben meg- 
állapított díjazás mellett on^osolja ; 

h) jáiTány idején a marhaleveleket ellenjegyzi ; 

c) megvizsgálja az állatok egészségügyi állapotát levágásukkor és vezeti a 
vágó-lajstromot ; 

d) nyilvántartja a községben, illetve a körben lévő hasznosa házi állatokat, 
s egészségi állapotukat figyelemmel kiséri ; 

e) előforduló állati megbetegülési és elhullási eseteknél a kór nemét meg- 
állapítja s ha ez csak bonczolás utján eszközölhető, azt teljesíti és a boncz- 
jegyzőkönyvet megszerkeszti ; 

I) a mennyiben a vásártaruisra jogosultak máskép nem intézkednének, 
helyben tartandó vásároknál mint szakértő közreműködik ; 

g) vasúti vagy hajóállomásokon mint szakértő közreműködik ; 

h) az állategészségügyi bajok elhárítása iránt javaslatot készít; 

i) az állattenyésztést figyelemmel kiséri s telt tapasztalatait bejelenti ; 

j) a felügyelete alatt levő községben a lakosságnál elhelyezett, vagy az ott 
megszemlélés végett összecsoportositott honvédkincstári lovak felett tartandó 
szemléknél mint bizottsági tag részt vesA ; 

k) évnegyedenkint állategészségügyi jelentést tesz és állategészségi szem- 
pontból figyelemre méltó minden mozzanatot illetékes elöljáróságával és n 
kerületi állami állatorvossal közöl ; 

l) eljár mindazon ügyekben, a melyeket a törvény és annak alapján ki- 
adott rendelet reábiz. 

Tisztán szakügyekben a törvénvhatósági állatorvossal közvetlenül érint- 
kczik.<2> 

Allateyészscgügffi szolgálat a törvcnyhatósögoknál. Főszolgabíró. 

131. §. A főszolgabíró és a vele ugyanazon hatáskörrel bíró közegeknek 
mint állategészségügyi elsőfokú hatóságnak teendői a következők ; 

a) megfigyeli mindazon mozzanatokat, melyek az állategészségügyre befo- 
lyással bírnak s ta|)asztalataí folytán — a mennyiben lehetséges — saját 
hatáskörében intézkedik ; ha pedig a teendők hatáskörén tul esnek, azok iránt 
a felsőbb hatósághoz jelentéseket, illetőleg javaslatokat tesz ; 

[i.) A lürvéiiyliatósáj^i bizoiuág, ill. az aliii|)áii határozata t*llen fi'lohbezésnek \mii iielye a közigaz^atési 
birósághoz: 18%: XXVI. t. ez. :28. §. és 30. §. I. p. 

(2) V. ö. 1H(M) jan. 4. 80,71)1/889. sz. l)f«lQFr>m. rend. az állatorvosi kizigyő^yszertárakbaii készlethfa 
tartandó ^ógyszerek jeftyzéke (1890. R. T. JU.). V. ö. a 3. jegyzetel a 192. lapon. 



Í888 : VIL t ez. Az állategészségügy rendezéséről, 195 

b) felügyel az állategészségüg}! szabályoknak hatósága területén való foga- 
iialositására (a marhalevél, állatorvosok, pásztorok, közlegelők, közvágóhidak, 
liajtó-iitak, g)'epmestei*ségek, marhavágás ellenőrzése, vágólajstromok veze- 
tése körül), és az e részben tapasztalt hiányok elhárítása iránt intézkedik ; 

c) a járásában lévő állatvásárokat ellenőrzi ; 

d) a községekben személyesen megjelen, a helyi körülményekről és az 
állategészségügyi szükségletekről személyesen ismeretet szerez, ennek alap- 
ján intézkedik s a foganatosítást személyes meggyőződés utján ellenőrzi ; 

eljárása területén rendelkezik és eljár mindazon ügyekben, melyekre 
nézve az intézkedési jog a jelen törvényben reá ruháztatott. 
Intézkedései az alispánhoz s onnét 

a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- nislerliezd) 

felebbezhelők. 

Törvényhatósági állatorvos. 

VJ12. §. A főszolgabírónak, mint elsőfokú hatóságnak szakközege az illető 
vármegyei állatorvos. 

A törvényhatóság több vármegyei állatorvos alkalmazása esetén mind- 
<'g}ikük számára állatorvosi kerületet jelöl ki. 

Ezen állatorvos teendőit a fővárosban a kerületi állatorvosok, törvényható- 
sági joggal felruházott városokban a városi állatorvosok, rendezett tanácsú 
városokban pedig a községi állatorvosok végzik. 

A törvényhatósági joggal felruházott városok állatorvosai egyúttal a községi 
állatorvos teendőit is végzik. 

133. §. Törvényhatósági állatorvosnak csak az alkalmazható, ki a köz- 
lisztviselők minősítéséről szóló 1883 : 1. törvényczikk 1. §-a által kívánt kel- 
lékeken kívül állatorvosi oklevéllel bír, két évi állatorvosi gyakorlatot mutat 
ki, és 



a földmivelés-, ipar- és kereskedelemögyi mi- 



nister(^> 



által rendelettel szabályozandó tiszti vizsgálat letétele által az állategészség- 
ügyi rendészet terén jártasságát kimulatta.^^^ 
134. §. A tönényhatósági állatorvos működési köre következő : 

a) az állategészségügy felett őrködik és a tapasztalt hiányok pótlása czél- 
jából az elsőfokú hatóságnak jelentést tesz, illetőleg tiszti köréhez szabott 
módon közreműködik. 

b) ügyel a hatósága területén levő összes állategészségügyi intézmé- 
nyekre ; 

c) a ragadós betegségeket az elsőfokú hatóságnak és az állami állatorvos- 
nak azonnal bejelenti, és kiküldetés folytán, sürgős esetekben pedig a nél- 
kül a helyszínén megjelen és a fennálló szabályok értelmében intézkedik ; 

d) a helyi körülményekhez képest a vasúti vagy hajóállomáson mini szak- 
értő közreműködik : 

e) székhelyén a községi állatorvosi teendőket végzi ; 



(1) Jelenleg?, az 18K9:XVni. t. ez. folvtáD, a foldniivelésüg>i miniszter. 
<2) V. ö. i'Mi. §. 



V.\ 



•j* 



106 1888 : VIL t ez. Az állategészségügy rendezéséből, 

f) működési területéről évnegyedenként az elsőfokú hatóság utján állat- 
egészségügyijelentést tesz a törvényhatóságnak s azonfelül jelentését a kenV 
leti állami állatorvossal is közli ; 

g) eljár mindazon ügyekben, melyeket jelen törvény reá biz. 

Törvényhatóság első tisztviselője, 

135. §. A törvényhatóságok első tisztviselője (illetőleg helyettese) : 

a) felügyel arra, hogy az állategészségügyi szabályok a törvényhatóság 
egész területén pontosan kezeltessenek és végrehajtassanak ; 

b) megállapitja, a hatósági állatorvos meghallgatása után, a ragadós beteg- 
ség létét, valamint megszűntét és továbbterjedésének megakadályozása iránt 
intézkedik ; 

c) a ragadós megbetegülési és elhullási eseteket rögtön 



a földmivelés-, ipar- és kereskodeleinügyí nii- 



nislernek(i) 



bejelenti ; 

d) javaslatba hozza a vasúti és hajó marha fel- és lerakó állomásokat : 

e) javaslatba hozza a vasúti és hajóállomásokon működő szakértőket ; 

f) felügyel a törvényhatóság területén létező állategészségügyi intézmé- 
nyekre ; 

g) állatvosoknak kézi gyógytárt engedélyez ; 

lí) intézkedik a kör-állatorvosok lakása, fizetése és választása tárgyában : 
i) marhavész vagy ennek gyanúja esetében a kerületi állami állatorvással 
a helyszínére megy s ott az előirt intézkedéseket felülvizsgálja, illetve a 
hiányok pótlása iránt rendelkezik ; 

j) kihirdeti a betelepülő állatorvosok okleveleit, az oklevél hiányossága 
miatt az állatorvosi gyakorlat megtagadása, illetőleg betiltása iránt intéz- 
kedik ;(2> 

k) eljár mindazon ügyekben, melyeket jelen törvény vagy ministeri ren- 
delet reá biz. 

Intézkedései és határozatai 



a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 1 nislerhezC*) 

felebbezbetők. 

Állami állatori'os, 

1ÍÍ6. §• Az állategészségügyi törvény és rendelelek pontos véijrehajtásá- 
nak ellenőrizésére 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 1 iiisler 

I 

nllami állatorvosokat nevez ki. 
Az állami állatonos minősítésére nézve a 133. §. irán)adó.^^^ 



1) Jelenlo^, az 1889: XVUI. t. ez. folytán, a földmiv^lésiigvi iiiiiiiszler. 

• 2) Az ezen kéniéshcii megtagadó, ül. betiltó határozat ellen felebbezésnek van lieKe a közigaxgatási 
l.imsá^hoz: 18JK5: XXVI. i. ez. 72. §. 

• 3) V. ö. 1889 máj. 10. :^,9G4. sz. földni., ipar- é^ keresk. min. rend. az államilag alkalmaioU állat- 
orvosok okleveiökel a lörvényhatóságuak k>eiktalás és kihirdetés végett bemutatni nem köteJesek (18KIK 
l(. T. 93i.); 1889 nov. 5. .^)8,!)77. sz. fóldni., ipar- és keresk. min. rend. az állami állatorvosoknak haUW 



i888: VIL t. ez. Az állategészségügy rendezés&i'öl. 197 

137. §. Az állami állatorvos tartozik a kenlletébe eső törvényhatóságok 
megkeresésére, ba azt még fontosabb és súi^ősebb teendői bátránya nélkül 
teheti, gyanús esetek felülvizsgálása czéljából a helyszínén azonnal meg- 
jelenni, s a tapasztaltakról a megkereső tönényhatóságot értesíteni, és 

a földmiveiés-, ipar- és kereskodelemŰKyi mi- • nísternek< i> 

haladéktalanul jelenteni. 

138. §. Az állami állatorvos az állategészségügy körül általa tapasztalt 
hiányokat és visszaéléseket az illető törvényhatóságnak bejelenti, és en*ől 
szükség esetén 

a földmivelós-. ipar- és kereskedelemügyi mi-' iiislerhez* ' » 

is Iblterjesztést tesz. 

139. §. Az állami állatorvos : 

a) indítványt tesz a törvényhatóság első tisztviselőjének a helyi járvá- 
nyok és ragadós betegségek megelőzésére szolgáló intézkedések tárgyában : 

h) ragadós betegségek alkalmával személyesen a helyszínén megjelen- 
vén, az elrendelendő óv- és gyógyintézkedések iránt javaslatot tesz, halasz- 
tás veszélyénél pedig saját felelőssége mellett a fennálló törvény és szabá- 
lyok szerint intézkedik s erről eg}'iittal a törvényhatóság első tisztviselőjét 
értesiti, 

a földmivelés-, i|>ar- és kereskedelemfijif > i mi- nislernek^*) 

pedig jelentést tesz ; 

v) javaslatot tesz a törvényhatóságnak legelők javíu'isára, illetőleg lecsapo- 
lását nézve, a melyeken tapasztalata szerint a legelő egészségtelen állapota 
rendszerint ragadós betegségek előidézésére okni szolgál. 

140. §. A letelepedő állatorvosok okleveleit megvizsgálja, láttamozza, beik- 
tatja és kihirdetés végett a törvényhatóság első tisztviselőjének bejelenti : 
hiányosságuk esetére az eljárás iránt indítványt tesz. 

141. §. A kuruzslás és állatok egészségére veszélyes szokások és előíté- 
letek kiirtására javaslatokat tesz, és sürgős esetekben az illetékes hatóság 
közreműködésével azonnal is intézkedik. 

1^2. §. Évenkint állategészségügyi jelentési tesz 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemÜKvi mi- iiislerhez<*> 

Álalában teljesíti mindazt, mit törvény vagy rendelet hatáskörébe utasít. 

Belépő álhmáhokon alkdlmazoU közetfek, 

143. §. Az állati járványok és ragadós betegségek behurczolásának meg- 
akadályozása czéljából az ország határszélein 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- ! nisler< *> 

állami állategészségügyi szolgálatot tart fenn. 



Siigi éllaU)rvosi tmidők ellnlására \aló fHliatalmaziísa tárgyában (1889. 11. T. 22^.): 1890 iiiárrz. :2I. 
lá,317. sz. földiii. min. rend. az állami állatorvosok sz«rvezé^e és szolgálata lárgyáhan (1800. It.T. Ji^Q.). 
(1) Jfienleg, az I889:XV11I. t. ez. foKuin, a nildmiveiésü^yi miniszter. 



198 188S : VIL t ez. Az állategészségügy rendezéséről. 

144. §. Az állalegészségügyi személyzet szenvzetét, továbbá szolgálatát 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi-1 nislerf>> 

rendelettel szabályozza. 

Kormánif biztos. 
A földmivelés-y ipar- és kereskedeleniögyi: niiuisler<i) 

bármely állategészségügyben kormánybiztosokat küldhet ki oly czélból, bog) 
a jelen törvény rendeleteinek szigorú alkalmazását biztositsa és hogy a jelen 
törvény korlátain belül kiadott utasitásainak teljes énényt szerezzen. 

IX. FEJEZET. 
Büntetések meghatározása. 

146. §. A ki a marhavész terjedése ellen a hatóság által elrendelt zár- 
vagy egyéb felügyeleti szabályokat megsérti : vétség miatt három hónapig 
terjedhető fogházzal büntetendő. 

Ha a szabályok ezen megsértése következtében valamely marha a ragá- 
lyos vészbe esett, az, a ki a szabályokat tudva megsértette : egy évig terjed- 
hető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. 

A kisérlet büntetendő (1878 : V. t.-cz. 446. §-a).(2) 

147. §. Azon állatorvos, a ki sürgős esetekben a hivatásával járó szolgá- 
latot alapos ok nélkül megtagadja, vagy elhalasztja : ötven forintig terjedhető 
pénzbüntetéssel büntetendő. 

Ha pedig állami, törvényhatósági vagy községi hivatalos alkalmazásban 
levő állatorvos ezen hivatalos alkalmazásával egybekötött állatorvosi szolgá- 
latot alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja : kétszáz forintig terjedhető 
pénzbüntetéssel büntetendő (1879 : XL. t.-cz. 97. j^-a). 

148. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és kétszáz forintig terjedhető 
pénzbüntetéssel büntetendő azon állami, törvényhatósági vagy községi hiva- 
talos alkalmazásban levő állatorvos, a ki marhavész idején, habár lemondás 
folytán, de ennek szabályos elfogadása előtt, hivatalos állását elhagyja, >'ag} 
az ezzel egvbekötött szolgálat teljesitését alapos ok nélkül megtagadja vag} 
elhalasztja (1879 : XL. t.-cz. 98. §-a).^2) 

149. §. A ki a felügyelete alatt levő állaton a veszettség vagy más akár 
az emberekre, akár az állatokra veszélyes betegség jelét észleli, és azon 
állatot azonnal el nem különiti vagy másként ártalmatlanná nem teszi, egy- 
szersmind pedig az észlelt betegségről a hatóságnak jelentést nem tesz : 
háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (1879 : XL. t.-cz. 
102. §-aV-*> 

150. §. A ki beteg állatokról az emberek egészségére háromolható veszé- 
lyek kikerülése végett kiadott valamely rendeletet vagy szabályrendeletet 



(1) Jelenleg, az 1889: XVm. l. ez. folytán, a földtniNelésiigyi miniszter. 
1,2) Az eljáró haiósájr tekintetében v. ö. 1?$8. §. 



188S: VII. t, ez. Az állategészségügy rendezéscTŐl. 199 

más, mint a 149. §-ban körülírt esetben szegi meg: száz forintig terjedhető 
pénzbüntelésssel büntetendő (1879 : XL. t.-cz. 103. §-a).^^' 

151. §. Eg} hónapig terjedhető elzárással és száz forint pénzbüntetéssel 
büntetendő : 

1. a ki az élelemre levágandó marhák vag} más állatok megvizsgálására, 
s az ezekkel való bánásmódra vonatkozó egészségügvi szabályokat meg- 
szegi ; 

!2. a ki olyan marhát, vagy állatot, melyet n fennálló szabály szerint csak 
a közvágóhídon szabad levágni, máshol vágat vagy vág le ; vagy 

3. a ki olyan helyeken, a hol közvágóhíd nincsen, a marhák vagy más 
állatok levágása iránt kiadott rendeletet vagy szabályt megszegi, s az ekként 
levágott marha vag\ állat húsát, emberi élelemre árulja, adja vagy hasz- 
nálja : 

4. a ki elhullott vagy levágott beteg niarha vagy állat húsát, e körülményt 
tudva, emberi eledelre használja vagy e czélra másoknak adja. 

\ isszaesés esetében, ha az utolsó büntetés kiállásától két év nem múlt el, 
a büntetés két hónapig terjedhető elzárásig és kétszáz forintig terjedhető 
pénzbüntetésig emelhető (1879 : XL. t.-cz. 104. §-aV^^ 

152. §. Kihágást követ el és háromszáz forint erejéig terjedhető pénzbün- 
tetéssel büntetendő : 

a) a ki állatokat vagy nyers terményeket a jelen törvény 5., 6., 41., 43., 
44.. 45., 46., 49. 50. és 51. §-aibsm megjelölt belépési állomások kikerülé- 
sével, vagy korlátozások Ggyelemben tartása nélkül hoz be ; 

6j a ki a marhavész alkalmából a hatóság által az 52 — 56. §-ok alapján 
elrendelt intézkedések ellen vét.^^^ 

153. $. Kihágást követ el és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel 
büntetendő : 

a) azon vásártulajdonos avag> bérlő, a ki a 1 1 . .^-ban megkövetelt állat- 
egészségügyi rendtartást nem alkalmazza : 

h) a ki a 20. ^-ban előirt intézkedéseket az állatok vasúti és hajószállitá- 
sánál nem tartja meg : 

ej a ki a 29. és 30. §-ok alapján elrendelt elkülönítést kellően nem hajtja 
végre ; 

rf; a ki a 34., 61., 70., 75., 79., 84., 89., 99. és 102. .folv ellenére beteg 
állatok busát, tejét és nyers terményét forgalomba hozza vagy fölhasz- 
nálja : 

e) a ki a 123. §. intézkedései ellenére állatokat gyógykezel. ^'-^^ 

154. §. Kihágást követ el és egyszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel 
büntetendő : 

a) a ki a 8. §. ellenére állatokat marhalevél nélkül elad, megvesz vagy 
szállít: 

h) az a mészáros, marhakereskedő vagy marhahizlaló, a ki a 12. és 13. 
i^-okban kívántaknak nem felel meg ; 

r) a ki a 14. §. rendeleteinek ellenére állatot vágóhídon kívül és állat- 
egészségüg)'í vizsgálat nélkül vág vagy szúr le ; 



(1) Az eljáró liaU'iság lpkinU'tél»eii >. ö. 158. ^'. 

(2) Az olján'» iiatósá^ K'kinU'tékeii \. ü. Ii5. §. (158. §.). 



200 Í888 : VIL t ez. Az állategészségügy rendezésérőL 

d) az a pásztor, a ki a io. §. ellenére állatot fogad nyájábn ;^'' 

ej a ki a 17. S- ellenére marhát legelőre hajt; ^^^ 

/) a ki a 18. §. ellenére állatokat arra ki nem jelölt utakon hajt; 

^^ a ki a 23. §. ellenére az állatok olynemű megbetegedéséi nem jelend 
be, mely betegség az emberekre vagy az állatokra nem veszélyes ; 

h) a ki a 31., 3i2. és 33. $^-ok alapján elrendelt korlátozásokat szegi meg : 

/) a ki a 68. §. alapján kiadott rendelet ellenére kutyáját megkötve nem 
tartja ; 

/) a ki a 62., 71., 77., 86. és 103. §-ok ellenére beteg állatokat gyógyii, 
beolt, rajtuk műtétet végez, illetőleg hullájukat bonczolja ; 

k) a ki a 91. és 95. §-tk ellenére lovat, vagj' szarvasmarhát tenyésztésre 
alkalmaztat ; 

/^ a ki a 48. §. ellenére marháját a törzskönywezetőnek be nem jelenti.^*** 

155. §. Hamis bizonyitványokkal eladásra szállitott, vagy tudva hamis 
bizonyitványokkal vett, vagy szállitott állat ; úgyszintén a határszéli törzs- 
könyvekbe be nem jegyzett marha, a helyi vagy határzár megszegése, vala- 
mint a kijelölt belépő állomások és hajtóutak elkerülésével hajtott vagy csem- 
pészett állat, vagy tárgy elkoboztatik. 

Az elkobzás mindig külön határozatban vagy a vétkes eg>én ellen hozott 
Ítéletben mondandó ki. 

Elkobzott állatok és tárgyak — mennyiben a fennálló törvények vagy 
viszonyok szerint ártalmatlanokká nem teendők — értékesitendők. 

A befolyó összeg — a mennyiben az elkobzást nem királyi bíróság ren- 
delte el — állategészségügyi czélokra fordittatik és felerészben az állam- 
kincstárt, felerészben azon községet illeti, a melynek területén a kihágás 
elkövettetett. A nagv- és kisközségeket illető összegek a megvei pénztárban 
kezelendők.^-** 

156. §. A jelen törvény által kihágásnak minősitett cselekmények és mu- 
lasztások után kiszabott pénzbüntetések állategészségügyi czélokra fordíttat- 
nak, és felerészben az államkincstárt, felerészben azon községet illetik, 
melynek területén a kihágás elkövettetett. A nagy- és kisközségeket illető 
összegek a megjei pénztárban kezelendők.^*^ 

157. §. A kihágásokról szól büntetőlöiTény (1879 :XL t.-cz.) átalános 
határozatai — a mennyib(»n a jelen törvény világosan eltérő rendelkezést 
nem tartahnaz — az ezen töiTény szerint kihágásoknak minősitett cselek- 
mények és mulasztások megítélésénél is irányadók. 

158. §. A 146 — I5l.,^§-ban említett vétség és kihágások eseteiben az 
eddig is illetékes hatóságok, a többi j^-okban említett kihágások eseteiben a 
125. §-ban felsorolt hatóságok járnak el. 



(i) V. ö. 189;: xn. I. ez. in. jí. 

(2) V. ü. I8ÍM:XI1. i.rz. 23. §. 

(.3) Az eljáró halósá|! U>kínletéÍ)t>ii \. ö. l!2.'). §. (ITiH. %). 



(4) t-syane czélokra fordíUliidó az 18$)3:n. t. ez. 7. §-a alupján kiszabott péiizbiiiitelés. — V. ö. 18Stl 
i)v. 2. G2,519. sz. földm. min. rend. iii állategészségügyi kiháj^áMik ulán l)erol\ó pénzbiinletésekről és » 
ozségi állategészségügy i |)énzalapokról s»'>ló szániaiások felülvizsgálata és ellenőrzése tj'trgyában (lSi)«. 



IIOV 

község 

H. T. IT. :ní).) 



188S : VIIL t, ez. A kisiijszállás-gyomai /*. é. va^itról. 2(n 

X. FEJEZET. 
Zárhatározatok. 

159. §. Jelen tönény életbeléptével iiz 1874 : XX. és 1880 : XXVI. tör- 
véiiyczikkek, valamint az ezzel ellenkező tönények avagy szabályok érvényen 
kívül helyeztetnek. 

160. §. Jelen törvény életbeléptetése idejének niejíhalározásával és vé^e- 
hajtásával 

a földmivelés-, ipar- és kere>kedelemngyi< i > 

továbbá a belügji és 

a közmunka- ós kÖ7.lckpd(''sü;rvi minis!er(*-2> 

bizatik niei:. 



Vra. TÖRVÉiW^CZIKK 

a ,,kisujszúIIás-dévaváuya-gyoiuai'' helyi érdekű vasul kiépítésére 
és engedélyezésére vonalközé felhatalmazás tárgyában.^^^ 

^Szenlesilésl nyiTt 1888. évi márcziiis 'áO-én. Kihirdelletetl az aOrszágos Törvényiári* -ha n 1888. évi 

ápril 4-én.) 

1. §. A kormány ezennel felhatalmaztalik, hogy a m. kir. államvasutak 
((Kisújszállás)) állomásából kiinduló és Ecsegen, Dévaványán és Nagyálláson 
át a m. kir. államvasutak ((Gyomai állomásáig vezetendő helyi érdekű gőz- 
mozdouyú vasútnak kiépítésére és üzletére az 1880. é\i XXXI. t.-czikkben 
foglalt feltételek alatt az engedélyt kiadhassa. 

2. §. Ezen helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről a köz- 
munka- és közlekedésügyi minister az I88Ó. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a értelmé- 
az országgyűlésnek jelentést teend. 

3. §. Jelen törvény, melynek végrehajtásával a közmunka- és közlekedés- 
ügyi minister és a pénzügyminister bízatnak meg, kihirdetése napján lép 
éleibe. 



(i) £ törvény \éKn>liajbis;t lekiiiiptében a fiildni Ívelés-, ipar- és ken^ki'delemügyi mioiszler jogköre az 
18H9: XVm. t. C7.. foivtán a földmivelésügvi-. — a köznitinka- és közlekedésügyi miniszteré pedig a kereske- 
delemiig) i nmiiszlerré szállt ál (1889. R.T. 14il.). 

(2) V. 0. 1888okt. 15. ;0,00(). sz. íöldm., ipar- és keresk. min. rend. az állategészségügvrol szóló 
1888: VII. t. ez. végrehajtása lárgyáhari (1888. B. T. 1885.), mely rendelet értelmében a törvény 188Í) 
jannár l-én lépeti éleibe. 

V. ö. továbbá 1888 nov. i-i. r>8,988/V. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. az állategészségügy ren- 
dezéséről szóló 1888: VÍI. t. ez. éhabeléptetése alkalmával foganatosítandó fontosabb intézk(>dések tárgyá- 
ban (1888. R. T. á123.); 1893 <»kt. ($. 2í).475. sz. íöldm. min. rend. az állategészségügy rendezéséről 
>zőló 1888: VU. l. ez. végn-hajtására kiadott ^0,000/1888. sz. rend. 73. §. ej pimtjának módosítása tár- 
g>ában (18í)3. it. T. 2388.); 1895 niárcz. lö. 12,427. s/.. földm. min. rend. az 1888: VII. t. ez. végre- 
hajtási tárgyában kiadott 40,000/1888. sz. utasítás TiO. §-ában jelzett 7. minta szerinti kimutatás készí- 
tésének meifőzéso és az 189i: XII. t. ez. végrehajtási rendelet 23. §-a kiegészítése tárgyában (18íK*i. 
H. T. I. 3i5.). 

L. még: 1892 jnn. 30. 31.(H)<I. sz. füldm. min. rend. a forgalomba hozott kisebb élő állatokkal való bá- 
násmód szabályozása tárgyában (18^^. W. T. 1389.); 18ÍK$ niáj.31. .'U,281. sz. földm. min. rend. az álla- 
toknak a kohimbácsi legyek ellen való oludmazása tárgyában (1895. R.T. 1.834.); 1895 jun.8. 35.088. sz. 
füldm. min. rend. a sertésherelés gyakorlásának szabályozása tái^yában (18$)5. I\. T. I. 8rj9.). 

(3) V. ö. 1888 máj. 22. 24,032. sz. közmunka- és kőzlek, rnin. Vend. a kisujszállás-dévaványa-^fvumai 
h. é. gőzniozdonyu \asut engiMtélx okmánya tárgyaiban (1888. R. T. 501.). 



202 Í88S : IX. és X. t rz. 

IX. TÖRVÉNY-CZIKK 

a budapesti kii*ályi itélö-táblánál kisegítő bii*ák alkaliiiazásáról.(i> 

(Szentesi lést uyert 1888. évi márcziiis 2í)-éii. KihirdelieleU az «Orszáffo8 Törvénytár»-baii 1888. évi 

ápril 4-én.) 

1 §. Az igazságügy minísler íeihalalmaztalik, ezenfelül a Budapestre és vissza költözésök 
hogy a budapesti királyi Ítélőtáblánál fel- ' költségének megtérítéséül 'iOO forint átköl- 
szaporodott hátralék feldolgazására az első- tözködési átalány illeti, mely mőködésúknok 
folyamodásu királyi törvényszékek biráit, a megkezdésekor egy összegben utalványoz- 
mennyiben az igazságszolgáltatás hátránya latik. 

nélkül eszközölhető, a budapesti királyi ítélő- , 3. §. A behivott bírákra nézve az 1887 : 
táblához az 1890. év végéig kellő számban X\X. törvényczikk 42. §-a, illetőleg az 1869 : 
alkalmazhassa. Saját akarata ellenére azonban IV. törvényczikk 18. §-a hatályban marad- 
e czélból székhelyén kivöl egy bíró sem al- ván : ezeknek évenkint csak hat heti szüii- 
mazható. időre van igényök. 

"2, §. Alkalmaztatásának tartamára a Buda- 4. §. A behívandó királyi törvényszéki 
pesten székelő királyi törvényszékektől a ki- bírák működési pótlékának és átköltözködésí 
rályi itélő-táblához behivott bíró évi négyszáz átalányainak fedezésére az 1888-ík évre pói- 
forínt pótlékban, a vidéki törvényszékektől i hitel nyíttatik, mely az 1888. évre szól<'» 
behivott biró évi nyolezszáz forint pótlékban költségvetési törvény 2. §-a XX. fejezetéiok 
részesül. ' 3. cziménél számolandó el. 

E pótlék az alkalmaztatás idejére havi elő- ! 5. §. A jelen törvény kihirdetése után 
leges részletekben fizetendő. azonnal hatályba lép és végrehajtásával az 

A vidéki törvényszékektől behívott bírákat ígazságügyminister bizatik meg. 



X. TÖRVÉNY-CZIKK 

a teiiuer alatti kábelek védelme ii*átit kötött egyezmény beezikke- 

lyezése tárgyában.í'-í) 

Szentesítést nyert 1885. évi márczius lö-án. A me;;erősítési okmánvok kicseréltettek Parisban 1885. é^i 
íípril 16-án. Kihirdetlclelt az íOrszágns Törvénytár »-baii 1888. évi ápril 2ö-án.) ^ S!^ 

ö Felsége Ausztria (Császárja, Csehország Királya stb. és Magyarorszái; 
Apostoli Királya, továbbá ó Felsége Németország Császárja, Poroszorszájí 
Királya, ö Nagyméltósága az argentínai szövetség Elnöke, ö Felsége a Bel- 
iíák Királya, ó Felsége Brasilia (Császárja, ó Nagyméltósága a oostaricai köz- 
társaság Elnöke, ö Felsége Dánia Királya, ö Nagyméltósága a domínícai 
köztársaság Elnöke, ö Felsége Spanyolország Királya, ö Nagyméltósága az 
amerikai Egyesült-Államok Elnöke, ö Nagyméltósága a columbiai Egyesült- 
Államok Elnöke, ö Nagyméltósága a frauczia köztársaság Elnöke, ö Felsége 
Nagy-Britannia és Irland egyesült királyságok Királynéja, India császárnéja, 
Ö Nagyméltósága a guatemalai köztársaság Elnöke, ö Felsége a Hellének 
Királya, ó Felsége Olaszország Királya, ö Felsége az Otlomanok Császárja, 



^1) Az ezen törv('>nvbon Mait rendelkezések hatái) u ka t vesztették a kir. ítélőtáblák és kir. főügyészs^k 
szervezéséről szóló lB90: XaV. l. ez. ^. §-a folytán, érvénvük azonban meghosszabbíttatott az \g60: 
X\V. t. ez. alapján szervezett uj kir. táblák működése megkezdésének napjáig: 1890: XLIV. t. ez. 1. §. 

V. ö. a fölebbviteií bin)ságí itélőtbirák számán>l szóló 187U: XVI. és 1877: V. t. czikket, melyekei kiec^ 
<zitett az 1880: LXIV. ( czikk. Az ezen alóbbíhan .-idott feiliaUilniazás hatálvát kiterjesztette az 1881 : 
LXV. i. czikk. 

(2) V. o. az 1888: XI. és XIL t. czikkel. 



i888 : X. f. ez, A tenger alatti kábelek védelme, 203 

() Felséí^e Nénietairóld Kii^álya, Luxemburg Nagyherczege, ó Felsége a persa 
Shah, Ó Felsége Porlugal és Algarbia Királya, ö Felsége Ruménia Királya, 
(3 Felsége összes Oroszország Császárja, ó Nagyméltósága a salvadori köz- 
társaság Elnök(\ ö Felsége Szerbia Királya, ö Felsége Svéd- és Norvégország 
Királya és ö Nagyméltósága a keleti uruguai köztái*saság Elnöke közt Paris- 
ban 1884. évi márczius hó 14-én kötött egyezmény, miután az országgyűlés 
által elfogadtatott és a szerződő felek részéről szokott módon raegerősittetett, 
ezennel az ország törvényei közé iktattatik. 
Szövege a következő : 

(Hivatalos fordítás.) 

Felsége Németország Császárja, Poroszág Királya, Nagyméltósága az 
argentínai szövetség elnöke, ö Felsége Ausztria Császárja, Csehország Királya 
síb. és Magyarország Apostoli Kilya, ö Felsége a Belgák Királyi, ö Felsége 
Urasilia (Császárja, Nagyméltósága a costaricai köztársaság Elnöke, ö Fel- 
sége Dánia Királya, Ő Nagyméltósága a dominicai köztársaság Elnöke, ö Fel- 
sége Spanyolország Kin'ilya, Ő Nagyméltósága az amerikai Egyesűit-Allamok 
Klnöke, Ó Nagyméltósága a columbiai Egyesült-Államok Elnöke, ö Nagy- 
méltósága a franczia köztái*saság Elnöke, ö Felsége Nagy-Britannia és Irland 
egyesült királyságok Királynéja, India Császárnéja, Nagyméltósága a 
guatemalai köztársaság Elnöke, ö Felsége a Hellének Királya, ö Felsége 
Olaszország Királya, Ö Felsége az Ottománok Császárja, ó Felsége Német- 
alföld Kiráha, Luxemburg Nagyherczege, ö Felsége a persa ^Shah, ó Felsége 
Portugál és Algarbia Királya, ó Felsége Kuménia Királya, Ö Felsége összes 
Oroszország Császárja, () Nagyméltósága a salvadori köztársaság Elnöke, 
Ö Felsége Szerbia Királya, ö Felsége Svéd- és Norvégoi'szág Királya, és 
ö Nagyméltósága a keleti uruguai köztársaság Elnöke. 

A tenger alatti kábelek által eszközölt távirati közlekedés fentartását biz- 
tosítani óhajtván, e czélból elhatározták, hogy egyezményt kössenek és erre 
teljhatalmazottjaikká kinevezték és pedig : 

ö Felsége Németország Császárja, Poroszország Királya : ö Fn. Hohenlohe- 
Schillingsfürst Chlodvig Károly Victort, Ratibor és Corvey herczegét, a bajor 
korona főkamarásál, rendkiviili és teljhatalmú nagykövetét a franczia köz- 
társaság kormányánál stb. stb. ; 

ö Nagyméltósága az argentínai szövetség Elnöke : Balcarce urat, a szövet- 
ség párisi rendkívüli követét és teljhatalmú ministerét stb. stb. ; 

ó Felsége Ausztria Császárja, Csehország Királya stb. és Magyarország 
Apostoli Királja: ó Nagyméltóságát Hoyos László grófot, valóságos és belső 
titkos tanácsosát, rendkívüli és teljhatalmú nagykövetét a franczia köztársaság 
kormányánál stb. stb. ; 

Ó Felsége a Belgák Királya : Beyens báró urat, párisi rendkívüli követét és 
teljhatalmú ministerét stb. stb. ; 

Orbán Lipót urat, rendkívüli követét és teljhatalmú ministerét, a belga 
külügyministerium politikai osztályának főigazgatóját stb stb. ; 

ö Felsége Brasilia Császárja : Aranjo d'ltajuba báró urat, Brasilia párisi 
<lipIomatiai ügyvivőjét stb. stb. ; 

ö Nagyméltósága a costaricai köztársaság Elnöke : Somzée León urat, a 
Parisban székelő costaricai követség titkárát stb. stb. ; 



2(>4 i888 : X. t. ez. A tciiger alatti kábelek védelme. 

Felsége Dánia Királya: Moltke-Hvitfeldt gróf urat, párisi rendkivüli 
követél és teljhatalmú ministerét stb. stb. ; 

Ö Nagyméltósága a dominicai köztársaság Elnöke : Almeda báró urat, a 
dominicai köztársaság párisi teljhatalmú ministerét stb. stb. ; 

ö Felsége Spanyolország királya : Silvela de le Vielleuse Manuel Ö Nagy- 
méltóságát, örökös senatort, a spanyol akadémia tagját, rendkivüli és tefj- 
hatalmú nagykövetét a franczia köztársaság kormányánál stb. stb. ; 

Ö Nagyméltósága az amerikai Egyesúlt^Allamok Elnöke : Morton L. P. urat, 
az amerikai Egyesült-Államok párisi rendkivüli követét és teljhatalmú ministe- 
rét stb. stb. ; 

N'ignaud urat, az amerikai Egyesült-.XIIamok Parisban székelő követségé- 
nek titkárát stb. stb. ; 

() Nagyméltósága a columbiai Egyesült- \llamok Elnöke : Triana G. József 
tudor urat, a columbiai Egyesült-Államok párisi főconsulját ; 

ö Nagyméltósága a franczia köztársaság Elnöke : Ferry Gyula urat, kép- 
viselőt, a kormánytanács elnökét, a külügyek ministerét stb. stb. ; 

(lochery Adolf ural, képviselői, a posta- és liivirdaugyek minislerél 
stb. stb. ; 

ö Felsége Nagy-Britannia és Irland egyesüli királyságok királynéja, India 
Császárnéja: Nagyméltóságát, nag) tiszteletű Bickerton Pemell Richárd, 
Lyons algróf urat, Nagy-Britannia és Irland egyesült királyságok pairjét, 
Ő britl Felsége titkos tanácsának tagját, rendki\üli és teljhatalmú nagykövetét 
a franczia köztársaság kormányánál stb. slb. ; 

Ö Nagyméltósága a guatemalai köztársaság Elnöke: Medina Oisanto urat, 
a guatemalai köztársaság párisi rendkivüli követét és teljhatalmú ministerét 
stb. stb. ; 

ö Felsége a Hellének királya : Maurocordalo h(M*czeget, párisi rendkivüli 
követét és teljhatalmú ministerét slb. slb. ; 

ó Felsége Olaszország királya- Ö Nagyméllóságál Menabrea gróf urat, 
valdorai manpiist, tábornokát, rendkivüli és teljhatalmú nagykövetél a fran- 
czia köztársaság kormányánál slb. stb. ; 

Ö Felsége az Oltomanok (Isászárja : Ü Nagvméltóságál Essad pasát, rend- 
kivüli és teljhatalmú nagykövetét a franczia köztársaság kormányánál stb. stb. : 

Ö Felsége Németalföld királya, Luxemburg nagyherczege : Zuylen-Nyevelt 
báró urat, párisi rendki\üli követél és teljhatalmú minislerél stb. stb. ; 

Ö Felsége a persa shah: Nazar Aga tábornok ural, párisi rendkivüli követél 
és teljhatalmú minislerét stb. stb. ; ' 

Ö Felsége Portugál és Algarbia királya : Azevedo ural, Portugál párisi dip- 
lomatiai ügyvivőjét stb. stb. ; 

Ó Felsége Ruménia királya: Odobesco urat, Huménia párisi diplomatiai 
ügyvivőjét stb. stb. ; 

Ó Felsége összes Oroszország császárja : ő nagyméltóságát OrloíT Miklós 
berezeg urat, tábornoki szárnysegédet, rendkivüli nagykövetjét és teljhatal- 
mazoltját a franczia köztársaság kormányánál slb. stb. ; 

6 nagyméltósága a salvadori köztársaság elnöke : Torrés-Caícedo urat, 
a salvadori köztársaság párisi rendkivüli kövelét és teljhatalmú minis- 
lerél slb. slb. : 

Ö Felsége Szerbia királya : Marinovilch urat, párisi rendkivüli követét és 
teljhatalmú minislerét slb. stb. ; 



i88cS ; X t. ez. A tenger alatti kábelek védelme, 205 

ö Felsége Svéd- és Norvégország királya : Sibbern urat, párisi rendkivüli 
követét és teljhataimii niinisterét stb. stb. : 

ö nagyméltósága a keleti uruguayi köztársaság elnöke : Diaz ezredes urat, 
az uruguayi köztársaság párisi rendkivüli követél és teljhatalmú minis- 
terét stb., 

a kik jó és kellő alakban kiállított teljhatalmazásaik kicserélése után, a kö- 
vetkező ezikkekben állapodtak meg : 

1. CZKK. 

Jelen egyezmény kiterjed a területi vizeken kivül levő mindazon jogosan 
lerakott tenger alatti kábelekre, a melyek a magas szerződő felek egyikének 
Nagy több szerződő félnek területein, gyarmatain vagy birtokain parthoz 
kötve vannak. 

± CZIKK. 

Valamely tenger alatti kábelnek szándékosan vagy vétkes gondatlanságból 
okozott elszakítása vagy megrongálása, a mi által a távirati közlekedés egész- 
ben vagy részben megszakittathatnék, vagy akadályoztathatnék : büntetendő, 
érintetlenül hagyatván a kártérítésre irányzott polgári keresetjog. 

Ezen rendelkezés nem terjed ki azon elszakításokra vagy megrongálá- 
sokra, a melyek tetteseinek nem volt más, mint azon jogos czéljuk, hogy 
életüket, vagy hajóik biztonságát védelmezzék, miután minden szükséges elő- 
vigyázati intézkedést megtettek arra nézve, hogy ezen elszakitások vagy meg- 
rongálások elkerültessenek.^*^ 

3. CZlKK. 

A magas szerződő felek • kötelezik magukat arra, hogy a midőn valamely 
tenger alatti kábelnek parthoz kötését engedélyezik : tekintettel mind a vonal 
irányára, mind a kábel kiterjedésére, lehetőleg megfelelő biztonsági föltéte- 
leket fognak szabni. 

i. CZIKK. 

Valamely kábel tulajdonosa, a ki ezen kábel lerakása vagy javítása által 
egy más kábel elszakítását. vagy megrongálását okozza, tartozik viselni a 
javítás költségeit, a melyek ezen elszakítás, vagy megrongálás állal szük- 
ségesekké vállak ; fentarlatván a jelen egyezmény 2. czikkének alkalmazása, 
ha ennek helve van.^-^ 

íi. CZIKK. 

A tenger alatti kábelek lerakásával vagy javításával foglalkozó hajók tar- 
toznak megfelelni az összeütközések megelőzése czéljából a magas szerződő 
felek állal egyetértve elfogadott vagy elfogadandott jelek iránti szabályoknak. 

Ha valamely kábel javításával foglalkozó hajó a nevezett jeleket adta : a 
többi hajók, a melyek ezen jeleket észreveszik vagy észrevehetik, tartoznak 



(i) V. ö. alább a M és \± czíkkrl; U>\ábbá 1888: XI. t. ez. és XII. t. ez. 7. §. 
12; V. 0. 1888: XI. i. vi. 



206 Í8S8 : X. t. ez. A tenger alatti kábelek vedelnie. 

vai^' visszavoniilDÍ, vag} lávol maraclDÍ az illető hajótói legalább eg}' tengeri 
mértföldnyire, hogy ez munkájában ne akadályoztassák. 

l'gyanezen távolságban tartandók a halászok halász-eszközei és hálói.' *^ 
Mindazonáltal a halászhajóknak, a melyek az emiitett jeleket viseld táv- 
írász- hajót látják vag) láthatják^ még huszonnégy órai halasztás adatik arra. 
hog\ az ily módon adott figyelmeztetésnek megfeleljenek, mely idő alatt 
mozdulataikban nem akadályozhatok.'^^ 
A távirász-hajó munkálatai a lehető legrövidebb idő alatt befejezendők.^^^ 

fi. CZIKK. 

A hajók, a melyek a kábelek helyzetének jelzésére szolgáló bojokal látják 
vagy láthatják, tartoznak a kábelek lerakása esetén, úgyszintén mikor ezek 
meg vannak rongálva vagy elszakadtak, ezen bojoktól legalább egy negyed 
tengeri mértföldnyi távolságban maradni. 

[Igyanezen távolságban tartandók a halászok halászeszközei és hálói.^^' 

7. rziKK. 

A hajók vagy más vizi jármúvek tulajdonosait, a kik bebizonyíthatják, 
hogy valamely tenger alatti kábel megrongálásának kikerülése miatt felál- 
dozták horgonyukat, hálójukat vagy más halász-eszközüket, a kábel tulajdonosa 
kártalanítani tartozik. 

Ahhoz, hogy ily kártalanitás követeltethessék, szükséges, hogy mihelyt 
lehet, azonnal az esemény után ez a hajó személyzetének tanúságával támo- 
gatott jegyzőkönyv fölvétele által állapíttassék meg és hogy a hajó kapitánya 
S4 óra alatt megérkezése után az első kikötőben, melybe visszatér vag> 
útközben betér, nyilatkozatot tegyen az illetékes hatóságoknál. Ezek értesi- 
tendík a kábel tulajdonosa hazájának konzuli hatóságait. 

8. CZIKK. 

A jelen egyezmény elleni büntetendő cselekmények fölött ítélni azon 
ország bíróságai illetékesek, a melyhez a vizi jármú tartozik, a melyen a bün- 
tetendő cselekmény elkövettetett. 

Magától értetik egyébiránt, hogy azon esetekben, a midőn az előző bekez- 
désben foglalt rendelkezés nem lenne végrehajtható: a jelen egyezmény 
ellen elkövetett büntetendő cselekmények megtorlásának a szerződő államok 
mindegyikében saját állampolgáraik tekintetében, ezen államok saját töi*vé- 
nyeíből vagy nemzetközi szerződésekből folyó bűnügyi illetőségi általános 
szabályok szerint lenne helye/-"*^ 

y. GZIKK. 

A jelen egyezmény !2., 5. és 6. czikkeiben foglalt büntetendő cselekmé- 
nyek üldözése az állam által vagy ennek nevében fog történni.^^^ 



(i)V. ö. 1888: XU. t. ez. 3. §. 2. p. 

(2) V. ö. alább ». és li. C2.; továbbá 1888: XII. t. ez. 3. §. 

{3}\.ó. 1888: Xn. I. C2. U. §. 

14)V. ü. 1888: XII. i. ez. 12. §. 



iSS8 : X, t. ez, A tenger alatti kábelek védelme. 2()7 

10. CZIKK. 

A jelen egyezmény elleni bünlelendő cselekmények megállapíthatók mind- 
íizon bizonyítási eszközök állal, a melyek azon ország törvényhozása által cl 
vannak fogadva, a melyben az eljáró bíróság székel. 

Ha hadihajók vagy a magas szerződő felek egyike által ezzel különösen 
megbízott hajók parancsnokai azon nézetben vannak, hogy a jelen egyez- 
mény határozatai ellen valamely büntetendő cselekmény követtetett el oly 
hajó részéről, mely nem hadihajó, a kapitánytól vagy a tulajdonostól köve- 
telhetik azon hivatalos íratok előmiitatását, melyek által a hajó nemzetisége 
igazoltatik. — Az iratokon a történt előmutatás azonnal röviden foljegy- 
zendő. 

Az említett tisztek azonfelül jegyzőkönyveket is vehetnek föl, tekintet nél- 
kül a vádlott hajó nemzetiségére. Ezen jegyzőkönyvek azon alakiságok sze- 
rint és azon nyelven veendők föl, a melyek szokásosak azon országban, a 
melynek honosa a tiszt, a ki azokat fölveszi ; és bizonyító eszközül használ- 
hatók azon országban, a melyben hivatkozás történik rájuk az ott érvényben 
álló törvények szerint. A vádlottaknak és a tanuknak jogukban áll, saját 
nyelvükön mindazon felvilágosításokat hozzá adni vagy hozzáadatni, a me- 
Iveket hasznosaknak tartanak ; ezen nyilatkozatok kellően aláirandók.^^^ 

il. CZIKK. 

A jelen egyezmény határozataínak áthágása miatt az eljárás és ítéletho- 
zatal mindig olyan sommás utón fog történni, a hogyan a hatályban levő 
törvények és rendeletek i'sak megengedik. 

12. CZIKK. 

A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a szükséges intézkedé- 
seket meg fogják tenni vagy illető törvényhozásuknál javaslatba fogják hozni 
arra nézve, hogy a jelen egyezmény végrehajtása biztosíttassék és neveze- 
tesen, hogy akár szabadságvesztéssel, akár pénzzel, akár mindkét büntetéssel 
megbüntettessenek azok, a kik megsértették a 2., 5. és 6. ezikkek rendel- 
kezéseit.^2^ 

13. CZIKK. 

A magas szerződő felek közölni fogják egymással azon törvényeket, a me- 
lyek a jelen egyezmény tárgya iránt államaikban már hozattak vagy hozatni 
fognak. 

li. CZIKK. 

Azon államok, a melyek nem vettek részt a jelen egyezményben, ehhez^ 
kívánságukra hozzájárulhatnak. Ezen hozzájárulás diplomatiai utón köz- 
lendő a franczia köztársaság kormányával és ez által a többi aláíró korraá- 
nvokkal. 



(VV.Ö. 1888: XII. i. ez. 8., 9. §§. 

(2) V. ö. 1888: XII. i. ex. a tenger alallj kál>eiek Tédeinie ir<inU biinletö határozatok me^llapítása i.ir- 
K>áhan. 



208 



18SS : X, t. ez, A tenger alatti kábelek védelme. 



i:í. CZIKK. 

különösen niei^állapittatik, hog} a jelen egyezmény határozatai a hadat 
\ iselők cselekvési szabadságát semmiben sem korlátolhatják. 

16. CZIKK. 

A jelen egyezmény hatályba lep azon naplói kezdve, a melyben a magas 
szerződő felek megegyeznek.^^^ 

Hatályban marad ezen naptól kezdve 5 évig és azon esetben, ha a magas 
szerződő felek egyike sem közölte volna a nevezett 5 évi idő lejárta előtt 
l i hónappal azon szándékát, hogy ez hatályát veszitse, ezentúl is egy évig 
folytatólagosan hatályban marad és igy továbbra is évről-évre. 

Azon esetben, ha az aláirt hatalmak egyike felmondaná az egyezményt, 
ezen felmondás esak reá nézve lenne hatálylyal. 



i7. CZIKK. 

Jelen egyezmény meg fog erősittetní, s a megerősitett példányok Parisban, 
mihelyt lehetséges és legkésőbben egy év alatt ki fognak cseréltetni. 

Ennek hiteléül az illető teljhatalmazottak ezt aláírták és pecsétjeikkel 
ellátták. 

Kell Parisban, huszonhat példányban, 1884. évi márezius 14-én. 

Aláirtak : 



iP. H.) 


Hohenlohe. 


(P. H.) 


Balcarce h. 


(P. H.) 


Gróf lloi/os László. 


iP. H.) 


Bfiyem. 


(P. H.) 


Orhiin Lipót. 


(P. H.) 


Hajuba báró. 


iP. H.) 


Somzée Lroii. 


iP. H.) 


A Imeda EnmnueL 


(P. H.) 


MoUke-IIvUfelíU. 


(P. H.) 


Sitvela Manuel. 


(P. H.) 


.Mórion L. /*. 


(P. H.) 


Vitjnmtd Henrik. 


iP. H.) 


Triaua G. József. 


( 1'. H.) 


Ferry Gyufa. 


(P. H.) 


Corhery .1 . 







(P. H.; 


) Lyons. 


(P. H. 


1 Medina Crimnto. 


(P. H.; 


1 .Maurocordato. 


TP. H.; 


1 Mennliren L. L. 


(P. H. 


) Essad. 


(p. h; 


) Zuylen de Nyeoelt btiró 


(P. H. 


1 Sazar Aga. 


(P. H. 


) Azetiedo 1 . 


^P. H.; 


) Odoöesco. 


(p. H.; 


1 Orloff herczey . 


iP. H.; 


t Torres-Caicedo .h. 1. 


(P. H.; 


) Marinovitch i. 


(P. H.; 


1 Sihbern G. 


(P. H.] 


1 Ih'az 1. Jánost. 



' 1) V. ö. 1888 iipr. 27. I5,«81. >z. igazs. min. retid. a U>ngrr alatti kábelek védt^lmére vonatkozó 1888: 
X., \I. és XII. t. czikkck hatályba lóptetésc tárKvában (1887. R. T. 31 1.). E rendelet szerint az egyezmény 
1888 május 1-én lépett hatályba. 



iH8S : X, t, ez, A tenger alatti kábelek védelme. 



209 



déli Ausztrália, nyugati Ausztrália ós New- 
ZeelandCi) 



Pótezikk. 

A tenger alatti kábelek védelme tárgyában mai napon kötött egyezmény 
határozatai az 1. czikk értelmében ö nagybritanniai Felségének gyarmataira 
és birtokaira is kiterjednek 

az alább itt felsoroltak kivóleiével: t. i. Ca- 
nada, New-Foundland, Capföld, Nalal, New- 
South-Wales, Víctoria, Queensland, Tasniania, 

Mindamellett az emiitett egyezmény határozatai a fentebb emiitett gyar- 
matok vagy birtokok bármelyikében is érvénynyel fognak birni, ha ennek 
nevében ilyen értelemben ö nagybritanniai Felségének párisi képviselője 
nyilatkozatot közöl a franczia külügyministerrel. 

A fentebb elősorolt gyarmatok vagy birtokok mindegyike, ha az egyez- 
ményhez hozzájárult, ugyanazon módon léphet vissza, mint a szerződő ha- 
talmasságok. Ha ezen gyarmatok vagy birtokok egyike az egyezménytől 
vissza akar lépni, ez esetben ö nagybritanniai Felségének párisi képviselője 
fog ezen értelemben nyilatkozatot közölni a franczia külügyministerrel. 

Kelt Parisban, huszonhat példányban, 1884. évi márczius hó i4-én. 



Aláirtak : 



líohenlohe. 
Balcarce M. 
Hoijos László gróf. 
fíeyem. 
Orbán Lipót, 
/tajuba báró. 
Somzée Léon. 
Moltke-llvitfeldí. 
Abneda Emánuel. 
Silvela Manuel. 
Mórion L. P. 
Vignaud Henrik. 
Triana G. József. 
Fernj Gyula. 
Cochery A. 



Lyons, 

Medina Crisanto, 

Maurocordato, 

Menabrea L. L, 

Essad, 

Zuylen de Nyevelt báró. 

Nazar Aga. 

Azevedo F, 

Odobesco, 

Orloff herczeg . 

Torrés-Caícedo I. M. 

Marinoviích L 

Sibbern G. 

Diaz I. Jáíws. 



(i) V. ü. 1888 oki. :í0.39,9<)1 sz. iK'azs. min. rend. Ctnada, NeM^-Foundland, Canfúld, Natai. New- 
Soulti- Wales, \irtoria, (Juecnsiand, Tasiuaiiia. déli Ausztrália, nyugati Ausztrália és New-Zeelaadra taió 
kiterjesztése lár^'v. (1888. W. T. -2017.). 



Magyar Törvénytár. 1887— 188& 



210 Í888 : XL L cs. SyUatkozat a: !8S8 : X r. csikkhez. 



K/ 



m tenger alatli kábelek védelme Iránt PárlslMui 18Bi. é\i márezius 
i4-én kötött eg>'ezniénynek kiegészítő részét képező nyilatkozat 

beczikkelyezése tárgyában.'*' 

.. mytn 188^ én ipril iX-én, A Mrirmstési okMiTok kícs^rdiMtrk Bécshea 1888. rri 
■drczias 27-éa. IkUúréeOHM ai •Onnpa TünéBViar<-kaB 18^. évi ipríl iS-áa.) 



A tender alatti kábelek védelme iránt 1884. é\i máit-zias hó 14-éQ kötött 
efjezméDvt aláirt kormányoknak alólirt teljhatalmazottjai által Parisban 
1886. é^i deczember 1-én és a német birodalom teljhatalmazottja által 1887. 
évi márezius ^^án aláirt nyilatkozat az ország tönényei közé iktatlatiL 

.Szövege a következő : 

(HívaUlos forditis.) 
X>'ilatkozat 

Alólirottak, mint a tenger alatti kábelek védelme iránt 1884. é\i márezius 
hó 14-én kötött egvezményt aláirt kormányoknak teljmeghatalmazottjai, 
ezélszerünek találván, hoj^y a jelzett eg}'ezmény i. és 4. czikkei kifejezései- 
nek értelme tüzelésen meg'határoztassék. közmegegvezéssel a következő nyi- 
latkozatban állapodtak meg : 

Az 1884. évi márezius hó i4-iki egyezmény 2. ezikkében előforduló 
« szándékosan j> szó értelme iránt bizonyos kételyek merülvén fel, megálla- 
pittatoti, hogy a mondott ezikkben említett bűnügyi felelősség iránti rendel- 
kezés nem alkalmazandó az elszakítás vagy megrongálás azon eseteire, a 
melyek valamely kábel kiigazítása közben véletlenül vagy szükségszerüleg 
okoztattak. föltéve, hogy ezen elszakítások vag\' megrongálások elkerülésére 
minden elővig}ázati intézkedések megtétettek. 

Színtug>' niegállapittatott, hog}' az egyezmény 4. ezikkének nem volt más 
ezélja és más értelme ne is legyen, mint hogy mindegyik ország illetékes 
bíróságai köteleztessenek arra, hog> saját törvényeik értelmében és a körül- 
mények figyelembevételével döntsék el azon kábeltulajdonos magánjogi fele- 
lősségének kérdését, a ki ezen kábel lefektetése vagy kiigazítása által vala- 
mely más kábelnek elszakítását vagy rongálását okozza, úgyszintén ezen 
felelősségnek következményeit is, ha az létezőnek ismertetik el. 

Kelt Parisban, 1886. évi deczember hó i-én és a német birodalom részé- 
ről 1887. évi márezius hó 23-án. 

Goluchowski s. k. Mac-Lane s. k. Shiers s. k. 

jWünxler s. k. Freijcinet s. k. Valbom s. k. 

Paz s. k. Lyons s. k. Alecsandri s. k. 

IJfíye/ui s. k. Medina s. k. Kotzebue s. k. 

Arinos s. k. Delyanni s. k. Pecfor s. k. 

Fernandez s. k. Menabrea s. k. Marinovitch s. k. 

Moltke-llvitfeldt s. k. Ilara s. k. Lewenhaupí s. k. 

Alrneda s. k. Fssad s. k. Diaz s. k. 
Albareda s. k. 



(i)V. ö. az1888:X. t. czikket. 



i888: XII. t ez, A tenger a. kábelek védelme ir. htető határozatok. 211 

Xn. TÖRVÉNY-CZIKK 

a tenger alatti kábelek védelme iránti büntető határozatok meg- 
állapítása tárgyában.(i) 

(Szentesítést nyert 1888. évi ápril 21-én. Kihirdettetett az « Országos Törvénytár»-bao 1888. én 

ápril 26-án.) 

1. §. A tenger alatti kábelek által lélesitett távirdai összeköttetések vé- 
delme iránt 1884. évi niárczius hó 14-én kötött nemzetközi egyezmény XII. 
czikkének végrehajtása végetí, az egyezményhez hozzájárultnak tekintendő 
államok egyikének vagy löbb ilyen államnak területein, gyarmatain vagy 
birtokain parihoz köiölt tenger alatti kábelekre nézve a következő határozatok 
állapittalnak meg : ^-^ 

2. §. Kihágást követ el és háromszáz frtig terjedő pénzbüntetéssel bün- 
tetendő : 

1. a tenger alatti kábel lerakásával vagy kijavitásával foglalkozó azon hajós, 
a ki a jelzésekre vonatkozó és az összeütközések megelőzése czéljából meg- 
állapitolt szabályokat nem követi ; 

2. azon hajós va^y vizi jármű vezetője, a ki az 1. pontban meghatározott 
jelzéseket észreveszi vagy észrevehetné, és a tenger alatti kábel lerakásával 
vagy kijavitásával foglalkozó hajótól legalább is egy tengeri mértföldnyi 
távolságban nem marad, vagy ily távolságra nem vonul vissza ; 

3. azon hajós vagy vizi jármű vezetője, a ki a tenger alatti kábelek fekvé- 
sének jelzésére rendeli bojokat észreveszi vagy észrevehetné és ezen bójok 
vonalától legalább is egynegyed tengeri mértföldnyi távolságban nem 
marad.^^^ 

3. §. Kihágást kövei el és nyolcz napig terjedhető elzárással büntetendő : 

1 . azon hajós vagy vizi jármű vezetője, a ki — a szükség esetét kivéve — 
a tenger alalli kábeltől, melynek fekvését a bojok vonalából vagy más módon 
felismerhette, egynegyed tengeri mérlföldnyinél kisebb távolságban horgonyt 
veleti, vagy a ki jármüvét a tenger alatti kábelek fekvésének jelzésére ren- 
delt bojokhoz megerősitetle ; 

2. a halászjármü vezeU'ije, a ki halász-eszközeit vagy hálóit a tenger alatti 
kábel lerakásával vagy kijavitásával foglalkozó hajótól legalább is egy tengeri 
mértföldnyi távolságban nem tartja. 

Ezen határozat azonban csak azon megszorítással alkalmaztatik, hogy a 
halászhajóknak, a melyek az elfogadott jelekkel ellátott távirászhajót észre- 
veszik vagy észrevehetnék, foglalkozásuk befejezésére és a nyert (igyelmez- 
tctéshez való alkalmazkodásra 24 órai halasztás van adva.^*^ 

3. A halászjármü vezetője, a ki halász-eszközeit vagy hálóit a tenger alatti 



'D V. ö. az 1888: X. és XI. t. czikkei. — V. ö. u.vábbá az 1878: V. t. ez. (bünlelőlürvény) 439. és 
UO. §§-ait. 

L. mÓK: 1888 jiin. 4. horvát-szlavón antononi törvény, a tenger alatti kábelek védelme iránti büntető 
határozatok mejfállapitiisa tárgy.-íban. 

(2) V. ft. alább 10. ij.; továbbá az 1878: V.l.cz. 9., 11., 12. §§-ail, valamint az 1879: XL.t.cz. 13. §-át, 
melyeknek rendelkezése alól az 1888: XII. t. ez. kivételeket állapít meg. 

13) V. ö. alább A. §.; továbbá 1888: X. t. ez. 5. és ö. ez. 

(4j V. ö. alább 4. §.; u^vábbá 1888: X. t. ez. 5. ez. 3. és 4. bekezd. 



212 i888: XIL t. ez. A tenger a. kábelek védelme ir, btető határozatok. 

kábelek fekvésének jelzésére rendelt bojok vonalától legalább is egynegyed 
tengeri mértföldnyi távolságban nem tartja. 

4. §. A ki a i. és 3. §|-ban meghatározott esetekben \'alamely tenger 
alatti kábelt elszakit vagy oly módon megrongál, hogy a rongálás a távinlai 
összeköttetést egészben vagy részben Télbeszakitbatja vag}' gátolhatja, kihá- 
gást követ el és nyolcz naptól két hónapig terjedhető elzárással büntetendő/*^ 

5. §. Vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal és száz 
forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki gondatlanságból követ el 
oly cselekményt vagy mulasztást, a mely által a tenger alatti kábel használ- 
hatósága félbeszakiuátbatik.<^^ 

6. §. A ki a tenger alatti kábelt szándékosan megrongálja, vagy szándé- 
kosan olyan cselekményt vagy mulasztást követ el, mely által a tenger alatti 
kábel használhatósága félbeszakittathatík vagy gátoltalhatik : vétséget követ 
^1 és két évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel 
büntetendő/3> 

7. §. A 4., 5. és 6. §-okban foglalt határozatok nem alkalmaztatnak, ha a 
tettesek a tényleg beállott szükség által kényszeríttetnek arra, hogy a tenger 
alatti kábelt saját életüknek vagy vízi jármüvük biztonságának megvédése 
végett elszakitsák vagy megrongálják, — továbbá, ha a szakitás, rongálás 
vagy használatban való gátolás valamely kábel kijavitása alkalmából vélet- 
lenül vagy szükségszerüleg okoztatott, daczára annak, hogy a szakítás, ron- 
gálás vagy használatban való gátolás elkerülése czéljából a megkívántató 
elővigyázat! intézkedések megtétettek/^^ 

8. §. Kihágást követ el és nyolcz napig terjedhető elzárással büntetendő, 
a ki a vizi jármű nemzetiségét igazoló hivatalos okiratok előmutatását akkor, 
a midőn a tenger alatti kábelek védelme iránt kötött egyezmény X. czikke 
szerint jegyzőkönyv fölvételének helye van, megtagadja. 

9.§. Az emiitett egyezmény X. czikkében megállapított eljárásra hívatott 
személyek hivatalos eljárásuk közben ugyanazon büntetőjogi oltalomban 
részesülnek, mint belföldi hatóságaink hivatalos közegei, és a nevezett sze- 
mélyek ellen hivatalos eljárásuk közben elkövetett büntetendő cselekmé- 
nyekre nézve a büntető törvénykönyvek azon rendelkezései niegfelelőleg 
alkalmazandók, melyek belföldi hatóságaink közegeível szemben alkalmaz- 

tatnak.<^> 

10. §. A tettes, a mennyiben kiadatásának helye nincs, állampolgárságára 
és a büntetendő cselekmény elkövetési helyére való tekintet nélkül, a jelen 
törvény határozatai szerint büntetendő. 

ll.§. A büntetésnek külföldön netán kiállóit része a büntetés megállapí- 
tásánál tekintetbe veendő.^®^ 

12. §. Az ezen törvényben meghatározott büntetendő cselekmények hiva- 
talból üldözendők és ezek közöl a kihágások a kir. járásbíróságok hatáskö- 
réhez utaltatnak.^"^ 



(1)V. ö. 5-7. §§. 

12)V. ö. 7. §.; 1878:V. L ez. UO. §. 

(3)V. 0. 7. §.;1878:V. l. ez. 43Í). §. 

(4) V. ö. 1888: X. l. ez. i. ez. t. beUzil.; 1888: XI. l. ez. 

(5) V. 0. 1878: V. l. ez. lí. R. V. fejezel. 
(6)V. ö. 1878: V.i. ez. \X §. 

^7) V. ö. 1888: X. i. ci. \). ez. 



i888 : XIII. t. ez. A petróleum-hordók vámkezeléséről. 213 

13. §. A katonai birói hatóság alatt álló személyek fölött az eljárás és 
határozathozatal az illetékes katonai hatóságokat illeti meg a katonai büntető 
szabályok szerint. 

14. §. A nyilt tengeren vagy idegen területi vizeken elkövetett büntetendő 
cselekmények fölött a birói hatóság azon magyar vízi jármű anyakikötőjének 
biróságát, a mely járművön a tett elkövettetett, vagy azon magyar kikötő 
biróságát, a melybe a vízi jármű legelőször betért, vagy azon magyar bíró- 
ságot illeti meg, a melynek területén a tettes kézrekerittetett. 

A magyar területi vizeken elkövetett büntetendő cselekmények fölött a 
birói hatóság az első bekezdésben meghatározott biróságokon kivül, a tett 
elkövetése helyére nézve illetékes biróságot is megilleti/*^ 

15. §. Az igazságügyminister felhatalmazt^tik, hogy rendeleti utón jelölje 
meg azon államokat, a melyek az 1S84. évi márczius hó i4-én kötött egyez- 
ményhez hozzájániltaknak tekintendők (1. §.).^^^ 

16. §. Ezen törvény hatálybaléptetési időpontjának meghatározásával és 
annak végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg/*''^ 



Xm. TÖRVÉiW^-CZIKK 

a fáhól való üres és liasznált petroleuni-hordók vámkezeléséről. 

(Szentfsitésl nyeri I8H8. évi ápril :25-én. KihirdeUelell az « Országos Törvénytár»-ban 1888. évi 

ápril 27-én.) 

'!.§. A fából való üres és használt petróleum-hordók a vámterületen levő 
kőolajíinomitóí^yárak részére vámmentesen behozhatok. 

2. ^. A niinisteriuni felhatalmaztatik, hogy a múlt évi október ^8-ika óta 
biztosilékkép adoll vámdij-összegeket ily behozott hordók után visszatérítse. 

3. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe. A ministerium felhatal- 
maztatik, hogy jelen törvényt hatályon kivül helyezze, melv esetben jelen 
törvény hatálya három hónap multán az illető rendelet kibocsátása után 
szűnik meg. 

A ministerium köteles ezen intézkedéséről az országgyűlésnek azonnal 
indokolt jelentést tenni. 

4. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyi és 

a földm Ívelés-, ipar- és 

kereskedelemügyi minislerek^*^ bizalnak meg. 



'D y. ii. lhK8:.\. I. ÍZ. K. ez. 

12) V. ö. az 1K8J) szept. 11. .13.042. sz. i>azságügYm. ívnd. Tnnis hozzájárniása a káU'lek védelme iráni 
kölöu egyezményben (188í>. I{. T. áO(io.); 1893 jan! á5. 3424. sz. if^azsájfiigymin. rend. a Snnda sziffelek, 
valamint a Sunnam es (^nraran német-alföldi gyarmatok hozzájárulása a teiiger alatti kábelek védelmére 
kötött egyezményhez (1893. W. T. 25ti.). 

«3) V. ö. 1888 ápr. 27. 15,^81. sz. igazs. min. rend. a tenger alatti káltelek védelmére vonatkozó 1888: 
X., XI. és XII. l. ezikkek hatályba léplelés-e uirg>ában (1888. R. T. 311.). 

(4) Az 1889: XVIII. t. rz. éneimében e törvény végrehajtásának jogköre a keirskedelemügyi miniszterre 
szállt át. 



214 i88S: XIV. L ez, Hatdrretidezés Romániával. 



xn'. TöroiÉw- 



*^A\ 



az oszlrák-iiiag>'ar Monarchiának Romániádul, a Monarciila két 
állama és Románia közi fenfor^oU liatár\illongások kiegyenlítése 
végett, a határvonal n|ahh megállapítása és azzal kapcsolatos kér- 
dések szabályozása tárgyában kötött, s Bukarestben 1887. évi de- 
czember 7-én november 25-én aláirt nemzetközi egyezmény be- 

czikkelyezéséröl.' i* 

(Smimit^ m\tt\ IHMi. évi ápril 30-éB. A aifjFprő»itési oknáDvt^ kirsmlvtiek B«karF>tWB I88K. hi 
ijprü lt>-4B. KihirdHtctru az •Orsxijcors TűrréB%iir '^^b I888l évi aiitB^ t>-éB.l 

i. §. Ö Felsége Ausztria csásúrja és Mag}arorszá|^ apostoli kiráha, és 
ö Felsége Románia királyáDak meghatalmazottjai által, az osztrák-magyar 
Monarchia két állama és Románia közt Tenforgott határa illongások kiegyen- 
litése végett, a hatánonal ujabb megállapítása és azzal kapcsolatos kérdések 

szabályozása tárgyában Bukarestben 1887. évi ^*^ ~^ :^- kötött nemzet- 

közi egvezmény. miután az a szerződd felek részéről szokott módon megerő- 
síttetett, s az országgyűlés által elfogadtatott, ezennel az ország tör\'ényei 
közé iktattatík. 



>i)V. ő. I8Td: IXXn. t. ez. a Bra>>ő-Töniö> hatirszf^li tasot kiépiiésere $iök<4*i:r> hitelről: 1876: 
XXW. t. rz. a ieni<<-<»rMjTai rasoi eB^fdé!>oLniáovinak részbrDÍ mi*dosiú>in>l: ÍHT9. XUL t. ez. a 
rDoiifl frjfdelenisé^^el ra^iti r«all tkozásők irjnt IHTÍ mijiis 31-éo kő(«iti t^ytttntny néaiely határozatai- 
Bak mtf^Üv.'Ziiii^nA: í>fí*í:\L. L ez. a raaiáo királysággal lHr>itendM %as4iti és közati összeköttetések- 
ről, s éf} az ezekre, mioi a niár létező r^tlakozis^fkra toDaikozó \i>zrHi\ok szaháiy*>iásárvl: 1891: XLL 
u ez. a lútár- és TiUimérési jelek töntetőjoin ^édelniérGI. V. ö. mé^ IK9Í joL 10. 49.396. sz. belB|:}'B. 
rend. az ÍHt^ XIV. t. rz, ért. a ma^ar-rvmin határ««^oa!uB relálliitatí>tt határ és foklBiérési jelek trcdelnf 
(IH9I. R. T. KT7.): 1^1 juL Vi, 5u'.43l. sz. belöírAm. reod. az I8W: XIV. t.ez. aUpjiB kiadott katár- 
őrizfti nu^ita^ (IHSH. R. T. 870.). 

\ MoMta-i'iláhorszijr íeiőii orszá^> határ .* I«>í<»l\t >z;izadokbiii tőhbszür léo\fí!es áuLakahson niest 
át Az I(f99>iki krfríoriezi l^t Erdély határait énniétlenöl lia$:>«a. a temesi bánsiicot Törőkorszáiiioz 
esalolia. \i 1718-iki pa^sanjmitzi béke ^ is^^zaszerezte a báosá? birtoLit. sőt ide csatolta Ki'^-Obhorssl^ 
is. ÍMábor^záiTDak a hona r> Oit közötti részét. Az f 739Hki belgrádi béke s az ennek alapján 1741-bea 
TőrOkor^zi);?al kicserélt nemzetkőzi határjarási okirat szerint Kís-Uláhorszá^ ismét %i$szaker«lt Törok- 
orszá|rb'>z, de i-^ébkéot a határok a réiriek niaraduk. Az 1791-iki ^isto^ai békeokirat me^rősitetle a 
helirrádi béke baurozataii. de kiniondftta. hojTk a hatán>kra nézve a hábt^rú kitörése előtt 1788 febrair 
9-éo fínnálliitt sUtos o.nu le^en az irányadó. líy értelemben irják könil a hatirt a sistovai béke alapján 
ké<zölt I79f-íki hatirjarási okiratuk. md\ek nj?>jában a rönti e^'ezmén\nek is irán^adőol szolgálnak, 
de melyekben a határuk nrni elé^é szabaiifsan lé«én körülirta, már a jelen század elejéti számos határ- 
%illoo^s é< fo^bs nifniit Hil. s ezek a jelen időig l<>I\t«>ni>san ismétlődésén, az IHlti. és 1839. években 
in^Jokul ^'Ziilgáliak am, hop\ az érdekelt urszá?i4 kormányai bizi>tL>á|rokat köldjeaek ki a határronal 
p<inU>s me^eirWese végett. (V. ö. még IH«»7: XXXI. i ci.) E bizottságok azonban gyakorlati eredmén^Te 
épi»ly kevéssé vezettek, mint az 18b7. év előtt foÍ\ látott tárgyalásid, \alamint' az 1868., I8tí9.*és 
l><8l. ebekben kirendelt i»enizetküzi ^eg\es biziiUtságólk. Végre az 188i. é\ben újra BiegindíloU tárgya- 
lások folytán ismét kírendfltetetl eg> nemzetk(>zi \e}n-es bizi4tság. mely feladatát, a heh színén tett 
taniiloiányozásoL alapján, a jelen egyezmény tárgyát képező határkérdés végmeguldásra czelzó előinon- 
kálatokat' az 1883. es 1884. éhekben sikeresen teljesítette. Az e monkálat alapul vétele mellett a tMfstr 
kormány által késziteu határrendezési tervezetet a közös külügyminiszter is tanulmány tárgyává telte és 
ennek atána ismét <irsszehi\at«ttt Béeslie eg\ nemzetközi veg\e< bizottság, mely működését 1886 nov. ^n 
megkezdette, tárgyalásait 1887 ápril lo-en befejezte, és a halár%oiial:ikat ajelen eg^Tzmény érlelroébfi 
közös egyetértéssel megállapitotta. szabatos liaUrleirásba fogialta és térkepile:r is feltüntette. 

A tárgyalások fulxamáa az 179i-iki halárok \i>szaáltitasa vetetten rzélul. ezek írán\-ábau tl.U3 
holdnyi területet magyar fugblásnak. mel\ Románi;i részére vis<za bocsáttatik, viszont 1.183 holdnyi terű- 
letet román fodalásnak talált a bízottság. mely Maxyarországhoz %isszacsatoltatik. 

A mag\ar kormány az f^ezméntnek csupán a* ni igyar-román határ rendezésére voattkoió részét 
hajtja tégre: de miután az *eg>ezmén\nek az osztrák-román ha ür rendezését tár|:>'azö része amtzxal 
szítros összefoggésbro van > a kettő szerves egészei képez: jz egési egyezmény berzikkelyeiése szük- 
ségesnek niuutk«»zoti 



iS88 : XIV, t ez, Hatái^^cndezés RomáyiiávaL 215 

2. §. Az egyezmény szövege a következő : 

(Hivatalos fordítás.) 

ö Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország 
apostoli királya egyrészről, 

és 

ö Felsége Románia királya 
másrészről, kölcsönösen áthatva azon óhajtástól, hogy az államaik közti ha- 
tárvonal véglegesen és állandó módon megállapittassék, e végből egy vegyes 
bizottságot rendeltek ki, mely a szükséges előmunkálatok eszközlésével meg- 
bizatott. Miután ezen bizottság feladatának megfelelt és a határvonalnak 
ezutáni menetele egyetérlőleg megállapittatott, ö Felségeik a bizottság által 
kidolgozott javaslat alapján egy szerződésnek megkötését határozták el, és 
meghalalmazottaikká kinevezték : 

ö Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország 
apostoli királya : 

Goluchowski Agenor gróf urat, kamarását, a Ferencz József-rend csillagos 
középkeresztesét, a harmadosztályú vaskorona-rend lovagját, rendkivűii 
követjét és meghatalmazott ministerét ö Felségénél Románia királyánál ; 

ö Felsége Románia királya : 

Pherekyde Mihály urat, a romániai királyi korona-rend nagykeresztesét 
stb., ministerét, a külügyministerium államtitkárját; 

kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után, a követ- 
kező czik kékben állapodtak meg: 

I. CZIKK. 

Az Ausztria-Magyarország és Románia közti határ jelenre és jövőre akként 
állapittatik meg, a hogy az az alantabb foglalt czikkekben körülírva, s a jelen 
egyezményhez csatolt, annak kiegészitő részét képező térképekbe (A. alatti 
melléklet) berajzolva van. 

A határvonal tekintetében jövőben netán fölmerülhető mindennemű vitás 
kérdések kiegyenlítésénél ezen térképek, valamint a jelen szerződés hatá- 
rozmányai szolgálnak egyedüh alapul. 

n. CZIKK. 
Bukovina és Románia közti határ. 

A határvonal, mely a Magyarország, Bukovina és Románia közötti Triplex 
conGniunUóI, vagyis a Pietrile rosii hegység gerinczén s jelesül a a:Podul de 
piatraD nevű nyergen fekvő pontból indul ki, az említett hegygerínczet éjszaki 
irányban követi, az 1643 magassági mérjegygyel jelzett ponton keresztül 
halad, innét kezdve egészben keleti irányt vesz és mindig a hegygerínczet 
követve, a Munceilor, Lucaciu, Poiana-Venatorului és a Gura-Haiti hegycsú- 
csokon halad át. 

Ezen ponttól kezdve a hatáiTonal levonul a Serisor-patak forrásáig és kö- 
veti ezt a Valea-Arsa patak beömléseig (860 magassági mérjegy), a honnét a 



216 i888 : XIV, t. ez. Hatát^rendezés Romániával. 

870 magassági mérjegyü ponton át észak-északkeleti irányban a Dealul 
Xegru hegynek Runcul nevű lábáig vonul fel ; innét északkeleti irányt vesz, 
a mennyiben egy tompaszöget képez és egyenes vonalban a Dorna-Neagra 
patakkal találkozik. 

Innen kezdve ezen patak mentén halad annak a Beszterczébe (Bistrka) 
való beömléseig, azután pedig ezen folyó mentén a Valea-Arameüg (736 ma- 
gassági mérjegy), a honnét ezen völgyben — a 935 mag. mérjegyen s a 
völgyképződés kezdetén átvonulva — a Batca-Neagra (1402 magassági mér- 
jegy) hegycsúcsig emelkedik. 

Ezen ponttól kezdve, a határ\'onal — ismét a hegygennczen haladva — 
a Runculetiu, Pelrile-Doamnei, Rareul (1648, 1655, 1529 és 1622 magassági 
mérjegyek), Theodoresoul (1357 és 1393 magassági mérjegy), Obcína Chirilu 
(1326, 1218, 1294 és 1314 magassági mérjegyek), Capatina (1388, 1383, 
1350, 1345 és 1250 magassági mérjegyek), Grebenul (1437, 1470, 1358, 
1477, 1378, 1476 és 1240 magassági mérjegyek), Cleíile (1376 magassági 
mérjegy), Alunisul (1342, 1204, 1167, 1316 és 1362 magassági mérjegyek), 
Grebenul (1361, 1324 és 1303 magassági mérjegyek), Baloa-Rea (1217 ma- 
gassági mérjegy), Capul-Baiesescul (1298, 1279, 1300, 1105, 960, 1012, 
1030 és 1017 magassági mérjegyek) nevű hegycsúcsokon vezet át, a honnét 
ezen utóbbi hegy lábán át (918 és 874 magassági mérjegyek) a Negrileasa 
patakhoz vonul le, ugyanezt keresztülmelszi, s azután a térképen 1017 ma- 
gassági mérjegygyel ellátott ponton át az Obcina Ciumarnei csúcsára (1066 
magassági mérjegy) ér föl. 

Innét ismét a hegygerinczen menve, a Rangul (1021 magassági mérjegy) 
és a Gainoasa (940 és 919 magassági mérjegy) hegycsúcsokra fut fel a ha- 
tárvonal, s az ez utóbbi csúcs és a Cladita-Mare által képezett nyeregig (847 
magassági mérjegy) halad, ezen ponttól északnyugati irányt vesz, s a Cladita- 
Marét egyenes irányban megkerülve, az ez utóbbi hegy és a Cladita-Mica 
által képezett nyeregig vonul, a honnét azután egyenesen a Cladita-Mare 
csúcsára megy föl (1072. sz. magassági mérjegy.) 

Ezen ponttól kezdve ismét a hegygerinczen vonulva, a Rotunda, Obcina- 
Svoristei (953. és 963. sz. magassági mérjegyek), Obcina-Isakii (995., 985., 
840., 882., 595., 663. és 726. sz. magassági mérjegyek), a Plesei (560. sz. 
magassági mérjegy) nevű hegycsúcsokon megy át, a honnét ezen hegy lábán 
és a 474. sz. magassági mérjegyü ponton át a Dealul-Burago (511. sz. ma- 
gassági mérjegy) nevű hegjcsucsra ér föl. 

Ezen ponttal kezdve a határvonal e magaslat tövén keresztül északkeleti 
ii^nyban vonul lefelé a Valea-Seaca patakig, a 439. magassági mérjegyü 
pontig, a 423. és 419. magassági mérjegyü pontokon át a térképen ^-val 
jelölt pontig ezen patakot követi, a mely pontnál a patak folyását elhagyva, 
a /?. és T-vel jelölt pontokon halad át s ÍJ. pontnál a Moldova folyót lépi át. 

Innen kezdve irányát északkeletnek veszi, s egy régi idő óta meglevő árkot 
(394 mag. mérjegy) követve, a Samosel-patakba (398 magassági mérjegy) 
fut, a melynek mentén a 423 magassági mérjegyü pontig halad fölfelé. 

Ezen utóbbi ponttól a határ ismét északkeleti iránynak fordul és egyenest 
a Lucasesti-völgyig megy, melyet a Samos-Mare patakig (piriu Hranita, ha- 
tárpatak) követ, ezután ezt a Bunesti-patak beömléseig követi. Ezen patak 
mentén azután felfelé halad, hosszában átmetszi a mesterségesen készilett 
Bunesti tavat egészen a Dealul-Lung lábáig, a honnét ezen tó északi paKján 



i88S : XIV. t ez. 11 atá}*}*endezés Romániával. 217 

húzódva el. ismét a Bunesti patakba é\\ melynek mentén egy északi irányban 
a 329. magassági mérjegj' közelében levő foldszakadékig folytonosan fölfelé 
halad, a honnét ezen szakadékkal együtt a Dealul Bunesli (Dealul Crucea) 
hegycsúcsra a 408 magassági mérjegyü ponthoz ér. 

Ezen ponttól kezdve a határvonal egyenest északkeletnek megy lefelé s 
egy kis patakba akad, ezt annak a Samos-Mic patakba való beömléseig 
(a Nemirceni nevű mesterségesen készült tóban fekvő pontig), s azután ezl a 
Rusina patak beömléseig követi. 

Innét a hatánonal a 315 és 362 magassági mérjegyü pontokon át aDum- 
brava-Rosie magaslat (438 magassági mérjegy) csúcsáig emelkedik, honnét 
keleti irányt vesz s a Dealul Fisticului csúcsán át (420 magassági mérjegy), 
innét pedig a Dealul Plavalarilor csúcsán (451 magassági mérjegy) fut ke- 
resztül, a honnan ezen mngaslat gerinczén haladva, délkeleti irányban vonul 
lefelé, elvonul egy földszakadék kezdeténél — mely délre elmarad — hogy 
azután keleti irányi vegjen , s a 379 magassági mérjegyü pontig ér 
el, honnét a Dealul (letatuea (Miresti) csúcsára (473 magassági mérjegjO 
hág fel. 

Ezen ponttól a halár délkeleli irányban vonul a Miresti-fensikon át (477 
magassági mérjeg}) egyenesen a Racova patak eredetéig (baloldali ág), s kö- 
veti annak folyását a Suceava (Szucsava) folyóba való beömlésig, s közel 
Filiseni községhez (a térképen Chiliseni) a Balta-Satului-on megy át. 

Ezen ponttól kezdve, a Mitocul pataknak (mely a térképen Rustorba nevet 
visel) torkolatáig, a határvonal a Suceava folyó irányát fogja követni, mihelyt 
ez a jelen egyezmény III. czikkelyének halározmánya értelmében szabályozva 
leend. A meglevő halárvonal, ugy a mint az a térképen föl van tüntetve, 
ideiglenesnek tekintetik 

A Mitocul torkolatától kezdve a halár>onal ennek mentén halad felfelé a 
Dadului-patak beömléseig, innét pedig ez utóbbinak mentén egészen annak 
eredetéig. 

Ezen ponttól kezdve a hatíirvonal keleti irányban emelkedik felfelé mind- 
addig, a mig a Suceava (Szucsava) és a Siret (Szereth) folyók közötti vízvá- 
lasztó vonalhoz ér el, s követi azt a Lazary (508 magassági mérjegy), a 493 
magassági mérjegyü ponton, az Obcina-dalaíindesti csúcson (506 magassági 
mérjeiív, a térképen Zaranka névvel megjelölve), a 473 és 440 magassági 
mérjegvü pontokon át, a honnét kezd lefelé haladni, és a 380, 372, 370, 
375, 392, 350, 391, 380, 362, 389, 364 és 330 magassági mérjegyü pon- 
tokon keresztül vonulva, ekként a Botosanita, Gropana és Xegostina nevű 
falukat Bukovinánál és a Rudesti és Verpole nevű falukat Romániánál el- 
hagyja. 

A 330 uiagassági mérjegyü ponttól kezdve a határvonal egyenesen a Siret 
(Szereth) folyóba esik, honnét ennek folyását követi a Molnita (Molnicza) pa- 
tak beömléseig, s innen kezdve ezen patakkal együtt a 340 és 350 magas- 
sági mérjegyü poniokon át egész annak eredetéig halad. 

Innét felemelkedik észak-északkeleli, utóbb keleti irányban a Prevoroki és 
Buda faluk közöli levő magaslatokra, s ezek gerinczét követve, Fontana Tal- 
harului és Buda között a 370, 368, 406, 386, 385, 328, 300, 327, 324, 298 
és 316 magassági mérjegyü pontokon halad ál, s azután a 304 és 247 ma- 
gassági mérjegyü poniokon ál a Lucavila patak eredeléiií fut, melyet ennek 
a Pruthba való beömléseig követ. 



218 i888 : XIV, t ez. Határrendezés RomániávaL 

(A Lukaviia patak Mamornita falutól kezdve a Pruthig Mamornita nevet 
visel.) 

A Lucavíta torkolatától kezdve a határvonal azon irányt követi, a mely 
iránynyal 1855. évben a Pruth folyó birt, azután pedig a Sineheul és Cotul 
iirigoreea szigeteket északról azon pontnál, mely a határtérképen és az ide 
mellékelt részletes terven (B, melléklet) N betűvel van megjelölve, bekeríti, 
a hol azután a Pruth mostani folyásá\'al összeesik, innét Novoselita-ig a 
Pruthnak 1884. évi folyása, mely a folyam jelenlegi folyásával megegyezik, 
fog a két állam közt ideiglenes határul tekintetni mindaddig, mig ezen folyó 
a nemzetközi Pruth-bizottság által szabályoztatni fog. 

III. CZIKK. 

A Suceava (Szucsava) folyónak szabályozása. 

Minlhog}' a Suceava (Szucsava) jelenlegi folyása, annak árvizek idején be- 
következő gyakori változása következtében nem alkalmas arra, hogy határo- 
zott és változatlan határvonalat képezzen, a jelenlegi birtokállapotnak meg- 
felelőleg a térképbe berajzolt vonal, a folyó irányának szabályozásáig, ideig- 
lenes határul fog tekintetni. Ezen utóbbi czélból a szerződd kormányok által 
kinevezett s mérnökökből álló vegyes bizottság fog kiküldetni és azzal meg- 
bízatni, hogy ezen folyó medrének tervét, a meddig az határvonalat képez, 
vegje fel, s egy szorosan tudományos alapon nyugvó szabályozási tervezetet 
készitsen. Az ekként elkészitett tervezet a kormányoknak jóváhagyás végett 
be fog mutattatni. 

Az ezen tervezet utján megállapitott folyóirány azután kőből készilell, s 
ezen egyezmény VI. ezikkének rendelkezése szerint felállitandó határjellel fog 
megjelöltetni, s fogja a jövendőbeli határt képezni. 

A tervezet jóváhagyásának ténye által a két kormány nem kötelezi magát 
arra, hogy a folyószabályozást maga fogja keresztülvinni, de magánfeleknek 
megengedhető, hogy e czélból a jelen egyezmény IX. czikkében megálla- 
pitott határozmányoknak megfelelő nmnkálatokat foganatosithassanak. 

IV. CZIKK. 

A Molnita (Molnicza) folyásának szabályozása, 

A Molnita (Molnicza) vize, melyei magánfelek a saját magánérdekükben 
több helyt rendes folyásából elvezettek, régi medrébe vissza fog vezettetni, 
hogy ezen egyezménynek megfclelőleg határvonalat képezzen. Az erre vonat- 
kozó munkálatok még a határmegjelölés előtt azon állam kormányának kez- 
deményezése folytán fognak foganatosíttatni, a mely államnak területén ama 
viz jelenleg folyik. 

A jelen egyezmény IX. czikke szerint kilátásba helyezett vegyes bizottság 
nyilatkozni tartozik azon magánfelek beadványai felett, a kiknek telepeik 
számára vizlevezelésekre van szükségük. 



I 



i888: XIV. t ez. Hatátrendezés Romániával. 219 

V. CZIKK. 
Magyarország és Románia kőzti határ. 

A Magyarország és Románia közötti határ kezdődik a Bukovina, Magyar- 
ország és Románia közt fekvő Triplex conűniumnál, a Pietríle rosii nevű 
hegyen (a Podul de piaira nevű nyeregnél) leszáll a Taielurile patak eredeté- 
hez, követi ezt a Scafa patakba ömléseig, utóbbit a Haita>patakba ömléseig, 
a Haita- patakot a Neagra- patakba ömléseig; ez utóbbin átkelve, a Cserebükk- 
hegy lábának gerinczén felhág annak csúcsára, — 1455. számú magassági 
mérjegy (cote). 

A határ e ponttól, folyton a hegygerinczen haladva, az 1762. számú ma- 
gassági mérjegyhez, innen egy g}'alogösvényen, a Caliman-Kelemen éjszaki 
lejtőjén s az 1808. számú magassági mérjegyen át a Dealul Bucinis hegyre, 
innen foljton ezen hegy gerinczén a DealuI-Dragoeasa-hegyre, az 1354. 
számú magassági mérjegyhez vezet. Innen közvetlenül a Prislopul csúcsára, 
a Poiana Prislopulra és a Prislopul és Paltinis közötti nyeregbe, innen a 
Paltinis-patak (apa loi Zabán) forrásához megy, követi ezt a Dragoeasába 
ömléseig, és utóbbit a Neagra-patakba ömléseig és a Neagra-patakol azon 
pontig, a hol abba a Cristisoarapatak beomlik és a hol a Fontana Vinului 
nevű pont van. 

E ponttól a határ az utóbb nevezett patakon felvonul annak eredetéig, 
onnan a Tibles mic és Tibles maré hegyek közölt fekvő nyeregbe, innen a 
hegygerinczen haladva a Tiblesul mic, Dealul verde (cote 1601), Albiuta, 
Cheteria (cote 1595), Obcina Albilor, Slreaja, Prislopul, Preluca Ursului, 
Pioiorul loi Sffirdea és Piatra rosie nevű hegyek csiícsaira ; innen leszáll a 
Prisecarul-patak eredetéhez és ezt a Bislricioara (Tölgyes) patakba ömléseig 
követi.| 

Innen a Bislricioarát a Pintecul — Péntek — patakba ömléseig követi a 
határ, akkor az utóbbiban fölfelé annak eredetéig halad, a honnan felhág a 
Curmatura Pintecului nyergébe. Innen a Kicerul — Kiesére — hegy lábának 
hátán, keleti irányban, a hegyláb gerinczén leszáll a Bistrutának a Bistrába 
ömléseig, tovább halad ez utóbbi patakon a Frinturile patak beömléseig, 
honnan a Fagetelul-hegy éjszak-nyugati lábának gerinczén felhág ezen hegy- 
nek csiicsára (cote 1166). 

A Fagetelul csúcsáról a határ az ezen hegy és a Verde-hegy közt fekvő 
nyeregbe vezet, onnan le a Kitirigul — Köszörűkő — patak eredetéhez, kö- 
veti ezt a Bicaz — Békás — patakba ömléseig, azután ezt a Tikos — 
Tikos — pataknak beömléseig és ez utóbbit föl eredetéig, honnan az Ivános 
és Floraea közölt fekvő nyeregbe, innen le az emiitett nyeregtől délre eredő kis 
patakba, ezen palakon tovább az Ivánosba ömléseig, ezen utóbbi patakon 
annak eredetéig, a honnan az Obcina Cepkesului nyergébe vezet. 

E ponttól leszáll a határ az Ata-patakba és követi ezt a 847. számú ma- 
$iassági mérjegyig, innen déli irányban felhúzódik a Piciorul Kerekhavas 
hegyre, keleti irányban leszáll az Ata-Mare patakba, átkel ezen patakon és a 
Piciorul Icoanei gerinczén felhág a Torogles — Toroklvás — csúcsára (cote 
1266). 

Innen a határ, mindig a hegy gerinczén haladva, a Poiana Crucea Rosie 
nevű havason ál a Batca de piatra nevű hegy csúcsára vezet, innen leszáll a 



220 ÍS88: XIV. t, ez. Uatárrendezés Romániával. 

Bratos — Barátos — patakba (colé 840) s ezen átkelvén, a Meleghavas ge- 
rínczén a (^urmatura Lazaroai nyergébe hiizódik. Innen egyenes vonalban 
dél-keletnek a Bolohanos — Bálványos — és Földtiszl-patakok egyesüléséhez 
vonul ; innen követvén az utóbbi patakot az Arsita Tarcutii éjszaki lábáig, 
ezen hegyiáb gerinczén felhág az Arsita Tarcutii csúcsára (colé 1372.) Innen, 
folyvást a gerinczen haladva, déli irányban leszáll a Tarcuta patakba (cote 
1007). átlépi ezt, felhág a hegjgerinczre, átvonul a Grindus — Tarhavas — 
és Ciudoniir — Csudamér — csúcsain, a honnan leszáll a Ciudomir — Csu- 
damér — patak eredetéhez, s ezt követi a a Trotus — Tatros — (Gymes) 
patakba ömléseig. 

Itt átkel a határ a Trotus patakon, követi a ni. kir vámhivatal és veszleg- 
intézet keritésfalát, felvonul az Aldamas — Áldomás sorka — (kőcsup) gerin- 
rzére, onnan annak és a Popoi — Pipás — (cote 1272), Poiana-Arsa — 
Égett mező — (cote 1271) csúcsaira, innen az Apahavas csúcsa alá húzódik, 
s onnan haránt-irányban az Apahavas harmadik, keleti kúpjára, s délnyugati 
irányban egjenesen a Voica csúcsára (colé 1304) emelkedik föl. 

A Voica csúcsától leszáll a határ, ezen hegjnek a gerinczét követve, a 
Ciuges — Csüges — patakba, átmetszi azt a 8oo. számú magassági mér- 
jegynél, s onnan eg)enes vonalban a Kerckbükk csúcsára lép fel (cote 1096). 
Innen leszáll az Agapioasa — Gyepecze — patakba (cote 872), követi ezen 
patakot a Sulta — Szuicza — patakba ömléseig, utóbbit a Solintarul — Só- 
lyomtár (Pricske) patakba beömléseig ; ez utóbbin fölvonúl, hogy főihágjon a 
Solintar — Solyomtár — havas nyergébe és onnan tetejére. 

Ezen ponttól leszáll a határ a Ciobanul — Csobányos — patakba, követi 
ezt a Magjaros-patak beömléseig, utóbbin felvonul és felhág a Magyaros 
csúcsa mellett az 1366. és 1342. számú magassági mérjegyek között fekvő 
nyeregbe. Innen a határ, a hegygerinczel követve, átkel az 1342., 1219., 
1216. és 1 173. számú magassági mérjegyeken, az Obrejescul — Magyaros 
sorka — gerinczén, az 1098., 1063., 906. és 823. számú magassági mér- 
jeg)'eken : leszáll az l'z patakig, azon ponthoz, melyet Gardul de piaira — 
Kőiterlnek — neveznek. 

A határ innen az üz patakot követi a Harzantu — Verespalak — (Bar- 
docz) beömléseig, azután követi az utóbbi palakot a Nemira — Fekete 
patak — (Kecskés) beömléseii? és felvonul az utóbbin annak eredetéig. Ezen 
ponttól felhág a határ a Xemira maré — Nagy-Nemere — és Nemira mica — 
Kis-Nemere (Tiganca) közöli fekvő nyeregbe és a hegygerinczen a Nemira 
mica — Kis-Nemere — , Mikestető Sandru mic — Kis-Sándor — csúcsain 
ál a Sandru maré — Nagy-Sándor — csúcsára vezet. 

A Sandru maré csúcsától a halár éjszakkeleli irányban, mindig a hegyge- 
rinczen haladva, a Kecskés csúcsán ál a 970. számú magassági mérjegyhez 
vezet, s onnan ezen hegy délkeleti lábának gerinczén a Kecskés patakba 
száll le, követi ezen patakot a Slanic — Szaláncz patakba ömléseig, az utób- 
bit föl a Pescanil patak beömléseig, az utóbbit a Poiana la Tábla lábáig, hon- 
nan jobbra hajló szög alatt ezen Poianára és onnan a Dealul Brezoiul nevű 
hegynek gerinczét követve, ezen hegynek csúcsára (cote 1001) emelkedik 
föl. Innen a hegyek gerinczén elvezet a halár a Dealul Cernica csúcsához 
(cole lOori), onnan lefelé a 97.-) magassági mérjegyel jelzett nyeregbe, innen 
pedig a Cernica patak eredetéhez és ezen palakon annak az Oituz — Ojlos — 
patakba ömléseig. Sósmezőig (Poiana Sarata). 



i888 : XIV. t. ez, líatárrendezc^ BomániávaL 221 

Alkelvén a határ az Oituz — üjtos — palakon, felemelkedik a hegjek 
gerinczére, onnan a Riincul alb (coie 981), Halas, Coarnile (oote 1233) csú- 
<5saira, honnan, folylon a hegygerinczen haladva, a Leány-palakhoz vezet le, 
követi ezt a Kasin — Kászon — patakba ömléseig, utóbbi patakon felvonul a 
<llabuc — Kalabucs patak — beömléseig, azután ez utóbbiban egy a Clabuc 
(Kalabucs alja) nevű hegyről lefolyó kis patak beömléseig, végre ez utóbbin 
fölemelkedik annak eredetéig, onnan az 1223. számú magassági mérjegyeu 
ál a Clabuc (Kalabucs) csúcsáig (coie 1370). 

E ponttól levezet a határ a középső hegyhasadékon a Lipsea-patakhoz, 
köveli ezt a Harangbércz-patak beömléseig (c^te 804) és a Jáhorosbérez éjszak- 
keleti lábának gerinczén felhág ezen hegynek ormára (colé 1211) innen déli 
irányban egy hegyhasadékon leszáll a Paltin-patakig, átlépi ezt és egy, az 
«lőbb emiitettel szembeeső másik hegyhasadékon felhág a Sóbércz csúcsára 
<cote 1290). 

E hegycsúcstól a hegység gerinczén halad a határ a Mesteacanul — Mesz- 
táklető — csúcsig, innen déW irányban a hegygerinczen le az 1139. és 844. 
^zámu magassági mérjegyeken át a Putna-Vrancii — Putna patakhoz — 
húzódik, azon ponthoz, a hol a Merului — Jáhoros patak — a Putna patakba 
ömlik. A Putnán tovább vonul a határ annak eredetéig, átkel a Haray oldala 
nevű hegy hálán (cote I67I) és elvezet a Zabala — Zabola putna — erede- 
téig, ezen a (íorul — (íorpatak — beömléseig, azután ezen patakon föl 
annak eredetéig és innen föl a Giurgiu és Dealul Negru — Fekete halom — 
közötti nyeregbe (cole 1 535). 

Ezen ponttól a határ nyugoti irányban a Dealul Negru — Fekete halom — 
hátán mintegy 700 méternyi távolságig fölfelé emelkedik, azután déli irány- 
ban egy hegyhasadékon leszáll a Giurgiu — Gyergyó — patakig, követi ezt 
a Stina-Giurgiului patak beömléseig, követi ezt föl eredetéig, átkel a Taietura 
nyergén az 1836. számú magassági mérjegynél; leszáll a Magyarós-bokor 
patak eredetéhez, köveli ezt a Bisca mica — Kis-Baczkába — ömléseig, az 
utóbbit aCilianos — Csilyános — patak beömléseig (cole 1036), ezt föl ere- 
detéig; innen a Balescul hegy csúcsára (cote 1561), azután a Balescul és 
(lóriul közöli fekvő nyeregbe, innen a (boriul — Tamás — patak eredeté- 
hez és ebben a Bisculita — Kis-Baczka — patak beömléseig (cote 1142) 
vezet. 

Innen a határ délnyugoti irányban és egyenes vonalban átkel a Hosszúköz 
hegyen a Pitak — Peták — patakig, követi ezt a Bisca maré — Nagy- 
Baczka — patak beömléseig, ezt föl a Surducul — Szurduk — patak beöm- 
léseig. s ez utóbbi p«itakot eredetéig, honnan a Surduk — Poiana cu pielrile — 
{Döngőkő) nevű nyereghez húzódik. 

E ponttól a határ a hegygerinczen a Bota maré — Nagy-Bola — , Bota 
tnica — Kis- Bota — , Zimbrul, Tábla (Ihei csúcsokon keresztül a la Cheia — 
Szent-László-Király-Köve — sziklához halad ; innen a Buzeul — Bodza — 
folyóhoz száll le, ezen felvonul a Crasna (Kraszna) patak beömléseig, felmegy 
e palakon annak eredetéig, s innen a Curmatura Crasneire. 

Innen a határ, a hegygerinczen haladva, átkel a Talárul mic (cote 1413), 
Kikisan, Tatárul maré — Nagy-Tatár — (cote 1471), Tábla Buzeului (cote 
1345) hegyek csúcsain, az 1323., 1183., 1082., 1211. és 1442. számú ma- 
gassági mérjegyekkel jelölt pontokon, továbbá a Bokirna (cote 1463), Lap- 
tele, Valea Stinei, C.urul Pámintului — Pirosca — Tigaia, Bratocea, P * 



222 i8HS : XIV, t. ez. Határrendezéf RamániácaL 

Bobol mie. Bobal maré. Picíonil (^príí. Valea Neagra, Zanoa^ Mortului^ 
ZanoaiEd luí Martín, Cíoara. (Jrlala. Ratoslo^iil. Príseaira neru hegyek csú- 
lkaira és a Predelut nyergén : felhág a Musita. PaltiooL Dealol tureului^ 
l^eiil rosii. (javana. Tói (éltető, Anderbércz tető. Píatra maré <cote 184 1), 
Poíana Jiuktulni. Susaíul. Porisloc — Oáplya telő — oevú hegyek csúcsaira^ 
ft innen az utóbb nevezett heg>' gerínczén leszáll a predeaMömösi nag>' ko- 
ntra. 

Innen a határ ismét a heg\'gerinczre emelkedik és átkel a Vladetol és Fe- 
tifoi csúcsokon, azután a Sibot és Píatra Arsa ne\ü he^gerínczeken, a Dea- 
lol Fórban és (^patina Porculní csúcsokon, a Curmatura armasaniluin, a 
Baiul csúcson, a (>urmalura Moraruluin és felhág a Dealul Morarului és la Om 
(Bucegifi csúcsa; csúcsokra. Innen a határ, mindig a hegygerinczen haladva, 
átkel a Valea l)oamneí nyergén, a Batrina. (^Iluí Tapniui, (x)ltul Groholis, 
Stnjnga mica, Slrunga maré, Dudele. Pietrele albe. Síintul Ihe, Piaiul Man- 
drului hegyek csúcsain, a Padina Lrsului nyergén, a Paicului csúcsán, a 
Seremet n\ergén, a Dilma lui Dragan két ormán, felhág a Mosoiului és Padina 
Lunga csúcsaira : onnan a Gura Padinii lungi nyergébe, hol a Jon Flanta 
nevű kőkereszt van : innen a (jruiul lui Lastun csúcsára, a Padina cu drumul 
nyergébe, továbbá a Piscul Berlindoia (Bocarta\ Piscul (íiuvelei és Ruiul 
csúcsaira, s onnan lefelé a la Cruce nevű pont mellett (Törcsvári szoros) a 
nagy közlekedési kőuthoz vezet. 

A la Ouce nevű ponttól újból a hegjség gerinczére emelkedik és azon 
vonul tovább a határ, átlépi a Predealul, Rogoasa, Sirnei. (lalbina, Clabucelul^ 
Poiana Seaca, Piaira lui ílraiu (Baiul — Királykő — Königslein), Tamásul mic,. 
Tamásul maré, Fagetul (^prei és Lerescul hegvek csúcsait, utóbbi hegy nyer- 
gét, a (Tomisul és Lutele, a Berevoescul maré, Berevoescul mic, Valea Radu- 
jui (Vladului), Bralila hegyek csúcsait, az utóbbi hegy nyergén át, a tavak 
mellett elhaladva, a Ludisorul és Zirna csúcsaira, és annak nyergébe, a 
Leaola csúcsára és nyergébe vezet. Majd Bindea hegynek nég}', (ialesescul 
hegynek kél csúcsán át a (Vulioarea), Coltul Vista maré, Moldo\anu (ücea 
maré), Podnigul, Virlopul, Virtoapele, Vinalura lui Boleanu, Budi, Capraretul,. 
Pallinul (Lespezilor) és Nogoiu csúcsaira, a Scara vagy Scarisoara nyergén át 
a Fundul Uoiulra, Valea (^aldarilére, a Galbenul, Budislavul, Surul, Lacusle- 
lor és (locoriciul csúcsaira, a Cumpána nyergén át, a Tatami, Kika Fedele- 
sului csúcsaira, innen a hcgjgerinczen le a Piaira Soculuihoz és innen ha- 
ránt vonalban a Piaira Albán ál a Slrunga Sáréihoz, azután le a Valea hú 
Frale nevű patak eredetéhez, s ezen palakon az Ollul (Olt) folyóig vezet. 

Innen a halár az Ollul folyói követi a Riul Vadulni nevű patak beömléseig,. 
azután az utóbbin föl annak eredetéhez, felhág az Obirsia Chirculuira, a 
2011. és áOOl. számú magassági mérjegyek közölt, és a hegygerinczet kö- 
vetve, átkel a Piaira ('hircului (colé 2001), Forgaci, Curmatura, Purgis, Sler- 
jHil (Dealul Negru), Voinasila, Curmatura Voineagului, Voineagul Calanesei 
(colé IHíiH) nevű hegyek csúcsain és mindig a hegygerinczen haladva, a 
(iUrmalura Tiganului nyergébe (colé 1581) húzódik. 

A Curmatura Tiganului-ról leszáll a Tiganului patak eredetéhez, tovább 
megy ezen a Jidului patak beömléseig, azuuin ezen utóbbi patakon föl az Is- 
vorul lui Dobrun patak beömléseig, ezen palakon föl annak eredetéig, hon- 
nan a Dealul lui Dobrun hátára emelkedik föl ; innen ezen hegy gerínczéa 
lefelé haladva, átkel a Culmea Turnerelé-n (cote 1433) a Valea Dobrunului 



Í8SS : XIV, t. ez. Hatán^endczés Romániával, 223 

nevű patakhoz és ezen palakon föl, annak a Lotnil folyóba ömléséhez vezet. 
(Mely ponl a Lacul lui Dobru nevel viseli.) 

Innen a határ a Lotriil folyón föl az Isvorul Balului-patak beömléséhez, 
ezen föl a Dealul Larg déli lábához, azután ezen hegynek hátán föl annak 
csúcsához (colé 1928), innen le a Dealul Larg és Dealul Praja közti nyeregbe 
(cote 1882) ós a Oacul Praja gerinczén az 1767. számú magassági mérjegy- 
hez vezel. Innen nyugati irányban leszáll a határ az Isvorul Praja ne\ii pa- 
lákhoz, követi azt a Riul Frumos nevű patakba való ömléseig, azután ezen 
utóbbi patakot a Slimoiu nevű hegy keleti lábáig, felhág ezen hegyláb hátára, 
az 1458. számú magassági mérjegyen keresztül az 1527. számúhoz megy; 
a Slimoiu heg}^ nyugati lábának gerinczén haladva, leszáll a Salanile patakba, 
átkel ezen patakon és délnyugati irányban egyenes vonalban a Smida mica 
hegynek háUira (colé 1508) megy. Innen leszáll a második Salanile patakba, 
átlépi ezt és a Smida maré patakon fölvezet annak eredetéhez, s innen a 
Gura Potecului nyergéhez. 

E ponttól a határ, a hegység gerinczét követve, átvonul a Salanile (cote 
1734), Poiana Muerei, Pravatul, (Colul Osului), Bufta csúcsain az 1833. 
számú magassági mérjegyhez, felhág a Dealul Caprei keleti lelőjére, azután 
az 1801. számú magassági mérjegygyel megjelölt nyergen és a Dealul Fo- 
metescul csúcsán (cote 1871), továbbá a Curmatura Groapa-Seacan átkelve, 
felhág a Cibanul, Coasla-lui-Rus, Jasul, Paclila, üruiul és Paringul (Prislop 
vagy Mindra) csúcsokra (cote 2520, 4.). 

A Paringul csúcsától a határ a Surpatele hegy gerinczén fölvezet a Grivele 
csúcsára (cote 2106, 9.) onnan az 1779, és 1536, 7. számú magassági mér- 
jegyekhez, s a Prislopuli*a (cote 1373) és a Poiana Ascunsa nevű hegy lábá- 
nak hálán azon ponthoz vezet le, melylyel szemben a Gropanul patak a 
Polatislea patakba ömlik; innen egyenes szög alatt letér a Polatislea patak- 
hoz, átlépi ezt és a Gropanul patakon fölmegy annak eredetéhez, fölhág a 
(íropul és Tapa közötti nyeregbe az 1481. és 1564, 5. magassági mérjegyek 
között, s innen egyenes vonalban a Petriceea csúcsára (cote 1438), honnan 
a Petricel nevű hegy éjszaknyugoli lábán leszáll a Stolojoia patakba, s követi 
ezen patakot a Jiul — Zsily — folyóba beömléseig (mely ponton a Stolojoia 
patakot Polatisteának is nevezik). 

A határ átszeli a Jiul (Zsily) folyót, a Paretele nevű sziklákon át a Cande- 
tul csúcsára, a Murgile gerincze mentén a Dragoilul és Dumitru csúcsokra, 
innen az Obirsia Merisori, Sesul Dimitrei, Obirsia Diului nyeregre, a Draga- 
sul, Sesul Diului Vulcan, Carteanul csúcsaira és az utóbbi nyergén át a 
Futetul, Slreaja, Mutul, Dealul Piscul Rusesc csúcsaira (cote 1630) vezet, 
E ponttól a határ egyenes vonalban és nyugoti irányban átszeli a Bréea völ- 
gyét, lolhág a Virful Negrului csúcsára, innen a hegygerinczen végig 
haladva, a Cornul Zanoagán ál a Dealul Cornilor csúcsára; innen dél- 
nyugoti irányban leszáll a Zanoaga patak eredetéhez, ezen patakon tovább 
vonul annak a Valea Balomir patakba beömléseig, átlépi ezen utóbbi palakot 
és az azzal szemközi levő hegyhasadékon fölvezet ezen patak eredetéig, s 
azután a hegygerincz hosszában a Sigleul mic és Sigleul maré csúcsaihoz. 

Ez utóbbi ponttól a halár délnyugoti irányban a Cracul Pietrei Maurului nevű 
hegy gerinczének és lábának mentén leszáll a Valea de Pesti nevű patakba, 
átkel ezen patakon és egyenes irányban a Pribeagulon ál felemelkedik a 
Dealul Galben azon pontjáig, mely az 1223. sz. magassági mérjegyt'^* 



224 1888 : XI V, t ez. Hatá^^t-endezés Romániával. 

irányban 775 méternyire a Dealul Galben ösvényén esik. Innen a határ az 
1174, 1296 (Piatra Negrului), 1344. (Restovanul) számú magassági mérje- 
gyeken át a Smída Balrínára vezet föl, s innen leszáll a Valea Boului nevű 
pataknak a Jiulba (Zsily) ömléseig. 

E ponttól a határ a Jiul folyón a Valea Seaca patak beömléseig, ezen to- 
vább fölfelé a Piatra Álba lábáig vonul, itt felemelkedik ezen hegynek gerin- 
czére, áthalad a Soarbele, Paltina és Fetele Manesii csúcsain, innen a Sturul , 
(Scurtele) Galbenul nyergébe és csúcsára, a Scarisoara Galbenii és Curma- 
túra Galbenii gerinczein át a Stina maré, Micusa (Vlásia), Bulzul csúcsaira és 
a Scarisoara nyergébe vezet. 

E ponttól a határ, folyton a hegygerinczen haladva, átkel a Morarul, Glo- 
deanul és Tutila csúcsain és ezen utóbbi hegy délnyugati lábán át az 1974. 
és 1897. számú magassági mérjegyeken keresztül a Rusece patakhoz, a pi- 
riul Dragomir nevű patak beömléséhez, s ezen utóbbi patakon föl annak 
eredetéhez vezet, s aztán felhág az 1916. számú magassági mérjegy nyer- 
gébe. Innen ismét a hegygerinczen át az Isvorul csúcsára, az 1823.,* 1815., 
1733. számú magassági mérjegyekhez, a Curereste csúcsán át (oote 1772) a 
Oacul Maticului gerinczére, a Dobrovir, Dealul MIecului (cote 1725), Cupa- 
nul (cote 1455), Gasca (cote 1138) csúcsaira, a 980., 896. és 882. számú 
magassági mérjegyekhez, és a Poiana Schitulon át le a Cérna (Cserna) folyó- 
hoz vezet. 

A határ a Cérna folyását követi a 254. számú magassági mérjegygyel jel- 
zett pontig, innen a Secul hegy nyugati lejtőjén létező gyalogösvény menté- 
ben a Csezna patakhoz húzódik (Tesna, cote 492.), azután ezen patakon föl- 
vonul a Poiana Gaura Fetei-ig, itt elhagyja a fentebbi patakot és délnyugat- 
nak egyenes vonalban a Poiana Balta Orbuluira, innen a Curmatura intre 
plaiurira, továbbá a hegygerinczet követi a Preseaca (cote 1094) és Coseiul 
(cote 1071) csúcsaira, a Poiana Rotata és Coseiului-on (cote 1050) át a Lunca 
Camena (Piatra Vinata), az 1228. és 1126. számú magassági mérjegyeken a 
Piatra lui Cosei, Poiana Cosei, Grebenicul (cote 1143), Poiana Suli la, Plostina 
Mosorului, a 827., 894. és 927. számú magassági mérjegyeken a Virful Co- 
cosului (cote 920), Poiana Rachelei, Predealul maré csúcsaihoz, a 763., 
636. és 647. számú magassági mérjegyekhez és a Méteres nyergébe vezet. 
E ponttól leszáll a határ a Cerovát patak eredetéhez és ezen patakon lemegy 
annak a Bachna patakba ömléseig, ezen utóbbi patakon tovább a Cioaca 
hegy délkeleti lábáig, nevezetesen a tényleges Bachna meder azon pontjáig, 
mely egyenesen keleti irányban átellenében esik a Cioaca hegy 164 magas- 
sági mérjegygyel jelzett kúpjának. 

E ponttól a határ a Bachna mederben oly vonalon halad, mely a mindkét 
felől való régi parttól egyenlő távolságra húzódik tovább a verciorova-orsoN'ai 
kőutig ; innen egyenes irányban a magyar és a román vaspályák érintkezési 

fontjához vonul (azaz a román vaspálya Bachna hidjától északnyugati irány- 
án 132 méterre) átkel a vaspályán és egyenesen a Dunához húzódik. 



i888 : XI V. t, ez. líatárrendezés Romániával, 225 

VI. CZIKK. 
Határjelzés. 

Az előző czikkekben foglalt határozmányok kivitelére, a szei*ződést kötő 
kormányok részéről kellő számú vegyes bizottságok fognak kirendeltetni, 
melyek feladata leend a határvonalat megjelölni, a jelen egyezményben fog- 
lalt határleirás, valamint az ahhoz csatolt és pedig a cs. és kir. törzskar által 
készített térképek, (Bukovinát illetőleg : az annak 1 : 25,000 mértékű katonai 
fölvételéről vett fényképészeti másolatok ; Magyarországot és pedig a) Erdélyt 
és b) a volt Bánságot illetőleg : azok 1 : 28,800, illetőleg 1 : 25,000 mértékű 
fölvételeinek hasonló másolatai) alapján, mely utóbbiakban a határvonal 
vörös színnel van föltüntetve. 

A határ egész terjedelmében Bukovina felől határkövekkel, Magyarország 
felől fából készített határoszlopokkal fog megjelöltetni. 

ügy a határkövek, mint a határoszlopok a határvonallal párhuzamos mind- 
két oldalukon az illető országok kezdőbetűivel láttatnak el, jelesül a határ- 
kövek az egyik oldalon B. (Bukovina), a másik oldalon (R. (Románia), a határ- 
oszlopok pedig az egyik oldalon M. 0. (Magyar Ország), a másik oldalon R. 
(Románia) betűkkel fognak megjelöltetni. A betűk alatt folyó számok fognak 
alkalmaztatni, melyek a Bukovina, Magyarország és Románia között fennálló 
cTriplex confiníumnáb kezdődnek. Ezen a ponton egy háromoldalú kőlobor 
fog felállíttatni és oldalain a fenti módon a nárom ország kezdőbetűivel és 
I. számmal megjelöltetni. 

A határkövek és határoszlopok méretei, valamint azok felállításának módo- 
zatai, a C. alatt mellékelt vázlatban vannak meghatározva. 

A határvonal olt, hol azt valamely folyó képezi, kettős határkövekkel fog 
megjelöltetni, melyek vízkároknak ki nem tett megfelelő pontokon alkalma- 
zandók. 

Az egymással szembeeső határkövek a folyó medrétől (folyam sodra) 
egyenlő távközökben kell, hogy legyenek. Ezen távközök kivételesen csak 
azon esetben lehetnek különbözők, ha az eltérést területi nehézségek szük- 
ségessé teszik. 

A mi a patakokat illeti, azokon a határ rendszerint olyképen fog megjelöl- 
tetni, hogy azok eredeténél egy-egy határkő vagy határoszlop, torkolatánál 
pedig kettő-kettő fog a fenjelzett módozat mellett alkalmaztatni. 

A kettős haUírkövek és határoszlopok azonos folyószámokkal és azon or- 
szág kezdőbetűjével jelöltetnek meg, melynek területén állanak. A rónaföldön 
vagy fönsíkon, hol a természetes határvonal a terűlet alakulásánál fogva ki 
nem vehető, a határkövek és határoszlopok közt földhalmok vagy kőrakások 
emelendők és pedig oly távolságban egymástól, hogy egyik a másikától lát- 
ható legyen. Ezen hatj'irhalmok alapjukban két méter átmérőjűek, középen 
pedig egy méter magasak lesznek. 

Ott, hol a határvonal erdőkön vonul át, mindkét oldalon négy méter, ösz- 
szesen tehát nyolcz méter széles átvágások fognak eszközöltetni. A határ- 
kövek és határoszlopok felállítási pontjai a határtérképen megjelöltetni s a 
hol lehetséges, a környék három vagy négy állandó pontjára való vonatkoz- 
tatás által feltalálhatókká tétetni fognak. A felállítási pontok, valamint a föl- 
vett szögek a I), és E. alatt ide mellékelt két példányban kiállítandó külön 
jegyzékbe fognak fölvétetni. 

Magyar Törvénytár. 1887—1888. i^ 



226 i888 : XIV. U ez. Határrendezés Romániával. 

A határmegjelölés költségeit Ausztria-Magyarország és Románia egyenlő 
részben viselik. 

A határmegjelölés a jelen egyezmény jóváhagyásáról szóló okmány kicse- 
rélését közvetlenül követő nyár folyamán fog eszközöltetni.^*^ 

VII. CZIKK. 
Időszaki határvizsgálat 

A határjelzés megtörténtét követő két év lejártával az egész határvonalra 
kiterjedő vizsgálat fog eszközöltetni, azon túl pedig egyetértőleg minden 
tizedik évben időszaki vizsgálat lesz tartandó, hogy a határvonal ott, hol 
valamely változást szenvedett, ismét helyreállittassék. 

MII. CZIKK. 
A határáinzet czéljaira szolgáló közös utak. 

Ott, hol területi nehézségek miatt a határfelügyeleti szolgálatra csak egy 
iit létezik vagy nyitható, mely vagy magán a határon vonul el, vagy válta- 
kozva egyik országból a másik országba vezet át, ezen ut a szerződő kormá- 
nyok határfelügyeleti közegei részéről mindenkor kölcsönösen használható. 
Magától értetik, hogy ezen rendelkezés alapján a jelen egyezményben körül- 
irt, s a határtérképen megjelölt határvonalnak megváltoztatására nézve igény 
nem támasztható. 

A fentebb meghatározott különös eseten kívül, fegyveres határőrségi köze- 
geknek a megjelölt határt sehol és senmnféle ürügy alatt átlépniök nem 
szabad. 

IX. CZIKK. 
A határ-folyók és határ-patakokra vonatkozó határozmányok. 

A határt képező folyókon és patakokon oly gátak vagy torlasztok, melyek 
által a viz természetes folyásának más irány adatnék, vagy melyek a vizerő- 
nek ipari vagy más czélokra felhasználására szolgálnának, sem a szerződő 
kormányok, sem pedig magánosok részéről nem állíthatók föl a nélkül, hogy 
megelőzőleg a szomszédos kormány beleegyezése ki ne eszközöltetett volna. 
A már fennálló vizépitmények és vízmüvek a kormányok részéről ezen czélra 
kirendelendő vegyes küldöttségek által megvizsgálandók. 

Azon építmények és müvek, melyek vajry magánosok, vagy pedig a szer- 
ződő kormányok jogaira, jelesül a határvonal menetére nézve károsaknak 
találtatnának, az illetékes hatóságoknak ez érdemben hozandó határozatai 
alapján átalakitandók vagy lerontandók. 

(1)V. ö. 3. §. 



i888 : XIV. t ez. Határrendezés Romániával, 227 

X. CZIKK. 
Tutajdon' és birtok-jogok. 

Magától értetik, hogy jelen egyezmény által azon fekvőségek tulajdonosai^ 
melyek egyik országból egészben vagy részben a másikba mennek át, birtok- 
jogaikban és a fekvőségek feletti szabad rendelkezési jogukban rövidséget 
szenvedni nem fognak. 

Mindazonáltal az ily fekvőségre nézve, oly esetekben, midőn az vétel, csere^ 
ajándék vagy hagyományozás utján uj tulajdonosra szállana át, azon államot, 
melynek területén az illető fekvőség létezik, arra nézve elővásárlási jog illeti 
meg, a melyet is az a két érdekelt fél által megbizott választott birák, a vá- 
lasztott bírák meg nem egyezése esetén pedig, az eltérés felett dönteni hiva- 
tott birtokbiróság által az ingatlanok helyszokásos értékviszonyaihoz képest 
meghatározott rendes áron megszerezhet. 

XI. CZIKK. 
Közlekedés a határon, 

A me^ielőző czikkben tárgyalt fekvőségek tulajdonosai, ezen fekvőségeik 
használatát illetőleg a legszabadelvübb elbánásban fognak részesittetni ; t. i. 
az ily fekvőségek birtokosai a szolgálatukban lévőkkel és háznépükkel együtt 
jogositvák, fekvőségeiknek a határ\'onal által elválasztott egyik részéről annak 
másik részére közlekedni, gazdasági eszközeikkel, marháikkal, szerszámaik- 
kal stb. stb. oda-vissza szabadon járni-kelni, tekintet nélkül arra, hogy a 
birtok részben az egyik, részben a másik állam fenhatósága alá tartozik ; 
szintúgy jogosítva vannak termésüket, marháikat, minden foldtermesztvényei- 
ket, nyers és feldolgozott állapotban, egyik birtokrészükről a másikra akadály- 
talanul, adó- és illetékmentesen átszállítani. 

E kedvezmény azonban csak a határvonal által akkép elválasztott földterü- 
letek termesztvényeire terjed ki, a nélkül, hogy az illető területek után az 
egyenes adók behajtását kizárná. 

Az ezen kedvezményi élvezők egy — személyiségüket és foglalkozásukat 
kimutató — igazolványnyal tartoznak magukat ellátni, mely igazolványnak 
mindkét állam hatósága részéről láltamozottnak kell lennie, a melyet a határ- 
hatóságok kívánságára előmutatni tartoznak. Az igazolványért, s annak látta- 
mozásáért semmiféle dij sem fizetendő. 

XU. CZIKK. 

Jelen szerződés ratifikálandó és a ratifikatiók, mihelyt csak lehetséges, 
Bukarestben kícserélendők. Hatálya azon napon veszi kezdetét, a melyiken a 
ratifikatiók kicseréltettek. 

Minek bizonyságául az illető meghatalmazottak jelen szerződést aláirtak és 
pecsétjeiket rányomták. 

Kelt Bukarestben, két példányban, ezernyolczszáz nyolczvanhét évi deczem- 
ber hetedikén (november huszonötödikén). 

(P. H.) Golurhowsky s, k. (P. H.) Jh. Pherekyde s. k. 



228 



1888: XV. t ez. Keresk. és fiajóz, szerz. Olaszországgal, 



3. §• A határkijelolés végett a Vl-ik czikk értelmébeii kinevezendő bizott- 
ság tagjainak a magyar áliamterúletet illető határkijelolés czéljából kinevezé- 
sével, s általában mindannak végrehajtásával, mi ezen egyezményben Magyar- 
országot illeti, a ministeríum, illetve a bel-, pénz- és igazságögv-minister 
bizatik meg. 



XV. TÖRV1ÉNY-CZIKK 

az Olaszországgal 1887. évi deczember 7-én kötött kereskedelmi 
és hafózásl szerződésnek, s a hozzá tartozó tarifáknak, pótczikk- 
nek, vámkartelnek és zár|egyzóköiiy\'nek, valamint az ugyanazon 
napról kelt állategészségügyi egyezménynek l)eczikkelyezésérdl.<i> 

(Siraiesilést ny^rt 1888. évi május 14-éD. A megerősítési okmányok kírseréltetiek Romiban 1888. éTÍ 
május 3-án. Kihirdettetett az ^Országos Tönrénytir>^ban 1888. évi május £>-én.) 

Az Olaszországgal 1887. évi deczember bó 7-én kötött kereskedelmi és 
hajózási szerződés és a bozzá tartozó tarifák, pótezikk. vámkartel és zárjegyző- 
könyv, valamint az ugyanazon napról kelt állategészségügyi egyezmény ezen- 
nel az ország törvényei közé iktattatnak. 

Szövegűk a következő : • 



(Hivatalos fordítás.) 



ö Felsége Ausztria Császárja, Csehország 
Királya stb. és Magyarország Aposloli Ki- 
rálya 

és 

{) Felsége Olaszország ' Királya 

azon óhajtól vezéreltetve, hogy államaik 
között a kereskedést és hajózást íejleszszék 
és előmozdítsák, uj szerződés kötésére hatá- 
rozták el magukat és e czélból meghatalma- 
zottaikká kinevezték : 

() Felsége Ausztria ('^sászárja, Csehország 
Királya sth. és Magyarország Aposloli Ki- 
rálya : 

Báró Bnirk Károly ő Nagy méltóságát, való- 
ságos helső titkos tanácsosát, az első osztályú 
vaskoronarend lovagját, a szent Móricz- és 
szent lizár-rcnd középkereszlesét sth. stb. ós 
ö Felsége az olasz királynál meghatalmazott 
nagv követét ; 

Felsége Olaszország Királya : 

Crispi Ferencz ő Nagyméltóságát, képvise- 
lőt, a szent Móricz- és szent Ijízár- és az olasz 
koronarend nagykeresztes lovagját, a savoyai 
katonai rendnek az ezrek érmével díszített 
tisztjét stb. stb., minísterelnökét, bclügy- 
minístcrél é^ ideiglenes külügyministerét ; 



Ellena Viktor urat, képviselőt, a szent 
Móricz- és szent Lázár- és az olasz korona- 
rend nagytisztjét, az osztrák Ferencz József- 
rend középkeresztesét a csillaggal, stb. stb., 
államtitkárt a foldmívelés-, ipar- és kereske- 
delemügyi minísteriumban : 

Luzzattí I^jos urat, képviselőt, az olasz 
koronarend nagykeresztcs lovagját, a szent 
Móricz- és szent Lázár-rend nagytísztjét, a 
savoyai polgári rend lovagját stb. stb., a 
költségvetési általános bizottság elnökét; 

Branca Ascanio urat, az olasz koronarend 
nagytisztjét, a szent Móricz- és szent Lázár- 
rend középkereszteséi stb. stb., 

kik, jó és kellő alakban talált meghatalma- 
zásaik kölcsönös közlése után, a következő 
czikkekbcn állapodtak meg: * 



L CZIKK. 

Az osztrák-magyar monarchia és Olasz- 
ország királysága alattvalói között a kereske- 
dés és a hajózás teljesen szabad leend és 
mindkét szerződő fél alattvalói a másik fél 
területein szabadon letelepedhetnek. Az olasz 



(1) B Hzerxődi'si, melyet ni(*frelözöit az 1879: 1. 1. czikkbe iktatott kereskedelmi és hajózási szerződés, 
« hatnhfáhnn fönnálló áUatefivszséifi'ujyi egyezméu}f kivHelét^ely pótolja az Olaszországgal 18Ü1 
decz. (i-án kölött f's az \H\H: VI. t. czikkbe iktaloti kereskedelmi és hajózási szerződés. V. ö. az i89t: V. 
t. rzikket az ezen szerződés felmundására megállapdutl határidőnek meghosszabbítása iránt létrejöU meg- 
egyezés beczikkelyezésérol. 



Í888 : X V, t ez. Keresk. és hajóz, 8ze)*z. Olaszországgál, 



229 



alattvalók az osztrák-magyar monarchiában és 
az osztrák és magyar alattvalók Olaszország- 
ban, ha a két fél területeinek bármely kikötő- 
jében, városában vagy más helyen leteleped- 
nek, vagy ott csak ideiglenesen tartózkodnak 
is, kereskedésük és iparuk tekintetében nem 
vonhatók bármily néven nevezendő más vagy 
magasabb illetékek, terhek, adók vagy dijak 
alá, mint a melyek a nemzetbeliektől szedet- 
nek; és azon kiváltságok, kivételek, mentes- 
ségek és bármely más kedvezmények, melye- 
ket a magas szerződő felek egyikének alatt- 
valói a kereskedés és ipar tekintetében élvez- 
nek, a másik fél alattvalóira is ki fognak 
terjedni. 

II. CZIKK. 

kereskedők, gyárosok és iparosok általá- 
ban, kik ki tudják mutatni, hogy azon állam- 
ban, meUhen laknak, az általuk űzött keres- 
kedés és ipar után a törvényes adót űzetik, \ 
e czimcn, a másik fél területén, semminemű 
további illeték vagy adó lizetésére nem fog- 
nak köteleztetni akkor, midőn csupán keres- 
kedésük vagy iparüzletük, érdekében, mustrák- 
kal vagy ezek nélkül, akár személyesen, akár 
szolgálatukban álló utazók által vásárlásokat 
tesznek vagy megrendeléseket keresnek. 

A magas szerződő felek alattvalói, kik ke- 
reskedésük üzése és termékeik eíárusitása 
végeit az egyik országból a másikba vásá- 
rokra és sokadalmakra mennek, olt kölcsönö- 
sen ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a 
saját aíatt\alók. 

A szerződő felek egyikének alattvalói, kik 
a kétrészbeli területek különböző helyei közt 
fuvarozást, tengeri- vagy folyamhajózást őz- 
nek, ezen iparuk üzéseért a másik fél terü- 
letén semmiféle iparadó alá nem vethetők. 



111. CZIKK. 

A magas szerződő felek alattvalói a másik 
fél területén minden katonai szolgálattétel 
alól, a szárazon ép ugy, mint a tengeren, és 
pedig mind a rendes katonaságban, mind a 
honvédségben fel vannak mentve. Fel vannak 
továbbá mentve a birói, közigazgatási vagy ; 
helyhatósági liívataloskodás minden kötelezett- 
sége, a katonabeszállásolns, minden hadiadó 
és bárminemű katonai kényszerszolgáltaiás és 
megadóztatás alól, kivéve mindazonáltal az 
ingatlanok birtoklásával vagy bérlésével egybe- 
kötött terheket, valamint azon hadi kényszer- 
szolgáltatásokat és megadóztatásokat, melye- 
ket az illető állam minden alattvalója is, mint 
ingatlanok birtokosa vagy haszonbérlője vi- 
selni tartozik. 

Nem vethetők alá sem személyükre nézve, 



sem ingó vagy ingatlan vagyonuk tekinteté- 
ben más kötelezettségeknek, megszorítások- 
nak, dijaknak vagy adóknak, mint a melyek- 
kel a nemzetbeliek terhelvék. 



IV. CZIKK. 

Az olaszok az osztrák-mag>ar monarchiá- 
ban és az osztrákok és a magyarok Olasz- 
országban bármily nemű és természetű ingó 
és ingatlan javakat szerezhetnek és birtokol- 
hatnak, és ezek felett adásvevés, ajándéko- 
zás, csere, házassági szerződés, végrendelet, 
végrendelet nélküli öröklés, vagy bármely 
egyéb intézkedés utján szabadon és ugyan- 
azon feltételek mellett rendelkezhetnek, mint 
a nemzetbeliek, a nélkül, hogy más vagy ma- 
gasabb adókat, illetékeket vagy dijakat fizet- 
nének, mint a melyekre az illető ország alatt- 
valói a törvén vek értelmében kötelezvék. 



V. CZIKK. 

Az olaszok az osztrák-magyar monarchiá- 
ban és az osztrákok és a magyarok Olasz- 
országban ügyeiket, ép agy mint a nemzet- 
beliek, teljesen szabadon és pedig akár sze- 
mélyesen, akár maguk által választott közve- 
títők által rendezhetik, a nélkül, hogy kötelesek 
lennének az ügynököknek, bizományosoknak 
stb., kiknek szolgálatát igén\be venni nem 
akarják, jutalmat vagy kárpótlási űzetni és a 
nélkül, hogy e tekintetben más megszorítá- 
soknak vettetnének alája, mint a melyeket az 
illető ország általános törvényei megállapí- 
tanak. 

Teljes szabadság engedtetik nekik az adás- 
vevésnél, a forgalmi czikkek árának meghatá- 
rozásánál és általában kereskedelmi intézke- 
déseiknél, csakhogy magukat az illető állam 
vámtörvényeihez alkalmazni és egyedároságai- 
nak alávetni tartoznak. 

Hasonlókép jogaik érvényesítése és meg- 
védése végett könnyen és szabadon járulhat- 
nak minden fokozatú bírósághoz és közigaz- 
gatási hatósághoz. 

E czélból élhetnek azon ügyvédekkel, jegy- 
zőkkel vagy ügynökökkel, kiket érdekeik meg- 
védésére alkalmasaknak vélnek és a jogszol- 
gáltatást illetőleg általában ugyanazon jogokat 
és kiváltságokat fogják élvezni, melyek a 
nemzetbelieknek jelenleg nyújtatnak vagy jö- 
vőben nyújtatni fognak. 



VI. CZIKK. 

A magas szerződő felek kötelezik maguk 
hogy a kölcsönös forgalmat semmiféle 1 



230 



Í888 : X V. t ez, Keresk. és hajóz, szerz. Olaszországgal. 



viteli, kiviteli vagy átviteli tilalom állal nem 
fogják gátolni. 
Ez alól kivételnek helye lehet ősapán : 

a) az állami egyedáruságok tárgyainál ; 

b) egészségrendöri tekiutetekból, különösen 
a közegészségügy érdekében, és az e rész- 
ben elfogadott nemzetközi elveknek megfele- 
lően: 

c) hadi szükségleteknél rendkívüli körülmé- 
nyek közt. 

MI. CZIKK. 

A kiviteli és beviteli illetékeknek össze- 
gére, biztosítására és beszedésére, valamint 
az átvitelre nézve is a magas szerződő felek 
mindegyike arra kötelezi magát, hogy a má- 
sik felel mindazon kedvezményekben fogja 
részesíteni, a melyeket valamely harmadik 
halalomnak engedélyez. Más államoknak e 
tekintetekben jövőben nyújtott minden ked- 
vezmény vagy mentesség a másik szerződő 
félre azonnal ellenkedvezmény nélkül és már 
e lénynél fogva kiterjesztendő. 

Az emliletl intézkedések mindazáltal ki nem 
terjednek : 

a) azon kedvezményekre, melyek valamely 
szomszéd államnak a határszéli forgalom 
könn>itésére engedélyeztettek vagy utóbb en- 
gedélyeztetni fognak, — sem azon vámked- 
vezményekre vagy vámmentességekre, melyek 
csak bizonyos határvonalakra nézve vagy bi- 
zonyos kerületek lakosai számára engedélyez- 
tetnek ; 

b) azon kötelezettségekre, melyeket az 
egyik magas szerződő fél már létesített vagy 
jövőben létcsilendő vámegviet alapján el- 
vállalt. 

Vlll. CZIKK. 

Azon osztrák vagy magyar eredetű vagy 
gyártású tárgyak, melyek a jelen szerződés- 
hez csatolt A) tarifában vannak fölsorolva, 
az emiilett tarifában megállapított várodíjak 
mellett fognak bebocsátlalní, ha azok Olasz- 
országba akár szárazon, akár tengeren be- 
vitetnek. 

Az osztrák vagy magyar eredetű vagy 
gyártású bármily nemű árúk — legyenek 
azok felsorolva az A) larifában vagy nem — 
Olaszországba való bevitelüknél a legnagyobb 
kedvezményt élvező nemzet irányában alkal- 
mazóit bánásmódban fognak részesülni. 

Azon olasz eredelü vagy gyártású tárgyak, 
melyek a jelen szerződéshez csatolt B) lari- 
fában vannak felsorolva, az említett tarifában 
megállapitoll vámdijak mellett fognak bebo- 
csállatni, ha azok az osztrák-magyar monar- 
chiában akár szárazon, akár tengeren bevi- 
telnek. 



Az olasz eredelü vagy gyártású bármily 
nemű árúk — legyenek azok felsorolva a 
B) tarifában vagy nem — az osztrák-magyar 
monarchiába való bevitelüknél a legnagyobb 
kedvezményt élvező nemzet irányában alkal- 
mazott bánásmódban fognak részesülni. 



LX. CZIKK. 

Olaszország kötelezi magát, hogy azon czík- 
kekre nézve, a melyek tekintetében a jelen 
szerződéshez csalóit ij^^ tarifában vámmentes- 
ség állapillaloll meg, az 4887. évi július 
i4-iki általános vámtarifában foglalt kiviteli 
vámoknak számát vagy magasságát az osztrák- 
magyar monarchia előzetes hozzájárulása nél- 
kül nem fogja emelni. Viszont az osztrák- 
magyar monarchia kötelezi magát, liogy azon 
czikkekre nézve, a uielyek tekintetében a je- 
len szerződéshez csatolt A) tarifában vám- 
mentesség állapillatoll meg, a jelenleg ér- 
vényben levő általános vámtarifában foglalt 
kiviteli vámoknak számát vagv magasságát 
Olaszország előzetes hozzájárulása nélkül nem 
fogja emelni. 

Az állami egyedáruságok tárgyaínak, vala- 
mint a hadi fegyvereknek és lőszereknek ke- 
zelése a jövőben is az illető államok tör>é- 
nyei és szabályai szerint fog történni. 

Mindazon árúk, a melyek az egyik fél te- 
rületén ál a másik szerződő fél területéből 
kivitelnek, vagy abba bevitetnek, minden át- 
viteli illetékek alól mentesek lesznek, történ- 
ténjék az átvitel akár közveüenúl, akár lera- 
kás, berakás és ismét felrakás után. 



X. CZIKK. 

A kétrészbeli szomszéd ország közt és kü- 
lönösen az illető határkerületeik közt kifej- 
lett külön forgalom előmozdítása czéljából az 
alább fesorolt árúk, a visszaszállítás feltétele 
mellett, és a magas szerződő felek által kö- 
zös egyetértéssel megállapitoll rendszabályok- 
nak megfelelően, a bevitelnél és a kivíteüiél 
bizonyos időre szóló vámmentességet fognak 
élvezni : 

a) mindazon árúk (a fogyasztási tárgyak 
kivételével), melyek szabad forgalomban az 
egyik magas szerződő fél területeiről, a má- 
sik szerződő fél területeinek vásáraira, vagy 
sokadalmaira vitetnek, hogy olt közraktárak- 
ban vagy vámraktárakban lerakassanak, vala- 
mim az olasz, vagy az osztrák és magyar 
kereskedők utazói által kölcsönösen beliozott 
mustrák, ha mindezen tárgyak és mustrák 
el nem adatván, előre meghatározott idő alatt 
visszavitelnek azon országba, melyből kiké* 
rüllek ; 



i888 : X V. t. ez. Keresk, és liajöz. szerz, Olaszországgal, 



231 



használatban volt jegyes zsákok és hor- 
dók, melyek a másik fél területére szállít- 
tatnak, hogy ott megtöltessenek vagy kiürít- 
tessenek és így megtöltve, illetőleg üresen 
ismét visszavitetnek ; 

b) fii egyik területből a másikra, vásá- 
rokra, telelésre vagy az Alpokon való legel- 
tetésre hajtott marhák. Kz utóbbi esetben a 
beviteli és kiviteli vámmentességet élvezik 
egyszersmind az illető termények is, minők 
a másik területen való tartózkodás alatt 
nyert vaj és sajt, valamint az ott ellett ál- 
latok ; 

c) szalma fonásra, viasz fehérítésre, selycm- 
gubó motolálásra, selyemhulladék gerebene- 
zésre, nyers selyem^odrásra (láncz és vető- 
lék készítésére): 

d) gabnanemöek (ide értve a rizst is) — a 
hatánonal által átmetszett földekről valók — 
őrlésre ; 

e) különböző tárgyak fénymázozásra, fé- 
nyezésre, festésre és kijavításra. 

A c) és d) alatti esetekben a súly min- 
dig számba veendő, levonván azonban a fel- 
dolgozással járó teimészetes vagy törvényes 
sulyhiányt. 

A többi esetben a kivitt és ismét vissza- 
hozott tárgyak azonos volta igazolandó és az 
illetékes közegek ezen ezélból fel lesznek 
jogosítva arra, hogy ezen tárgyakat az érde- 
kelt fél költségére bizonyos ísmertetőjelekkel 
elláthassák. 



XI. CZIKK. 

A kisérő jegy melletti eljárás alá eső 
árúk, ha a magas szerződő felek egyikének 
területéről a másik területre közvetlenül át- 
mennek, nem fognak kirakatni és záraik nem 
fognak levétetni vagy másokkal helyeltesit- 
tetni, föltéve, hogy az e tekintetben meg- 
állapított vámszolgálati követelményeknek elég 
tétetett. 

Általában a mennyire lehet, a vámügyi 
szolgálat alakszerűségei egyszerüsittetni fog- 
nak és a vámkezelés gyorsittatni fog. 



Xll. CZIKK. 

Azon belső adók, melyek akár az állam, 
akár községek és testületek javára, az ország 
termékeinek előállítását, gyártását vagy fo- 
gyasztását terhelik vagy terhelni fogják, semmi 
szín alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben, 
vagy terhelőbb módon a másik fél területeiről 
származó hasonló termékeket. 

A ma^'as szerződő felek egyike sem sújt- 
hatja, belső adó ürügye alatt, a behozatalnál 
uj vagy magasabb vámmal az oly árúkat, a 



melyek magában az országban nem termel- 
tetnek. 

Ha a magas szerződő felek egyike szüksé- 
gesnek találná azt, hogy a jelen szerződés- 
hez csatolt tarifákban foglalt valamely belföldi 
termelésű vagy gyártású árura uj fogyasztási 
adó vagy adópóüék vettessék, a hasonló kül- 
földi áru a bevitelnél azonnal egyenlő adó- 
val terhelhető. 



Xin. CZIKK. 

Az egyik magas szerződő fél területeiről 
bevitt arany, ezüst, platina vagy más nemes 
fémből készült aranymives- és ékszerárúk a 
másik fél területein az illető ország hasonló 
saját gyártmányaira nézve fennálló törvény 
szerint, vagy általában kötelezőleg vagy csak 
a fél kívánatára, ellenőrző eljárás alá esnek. 



XIV. CZIKK. 

A magas szerződő felek kötelezik magukat 
arra, hogy a területeik közti cscmpészkedés 
meggátlására és megbüntetésére kellő eszkö- 
zök által közreműködni, hogy e ezélból a 
másik állam felügyelő-hivatalnokainak minden 
törvényes segélyt megadni és nekik pénzügyi 
és rendőrhivatalnokaik, valamint a helyi ha- 
tóságok utján általában minden felvilágosítást 
és segítséget, melyre hivatalos eljárásukban 
szükségük van, nyújtani fognak. 

Ezen általános határozatok alapján a ma- 
gas szerződő felek a mellékelt vámkartelt kö- 
tötték. 

Olv határszéli vizekre és területrészekre, 
melyeken a magas szerződő felek területei 
idegen államokkal határosak, az őrködési szol- 
gálat kölcsönös gyámolitására szükséges sza- 
bályok meg fognak állapíttatni. 



XV. CZIKK. 

Árumegállitás és átrakás czimen a magas 
szerződő felek területein dijak nem szedhe- 
tők és a hajózási és egészségrendőri, vala- 
mint az adók beszedésének biztosítására meg- 
kívántató szabályok esetén kívül, egy áru- 
szállító sem kényszeríthető arra, hogy bizo- 
nyos helyen megállapodjék és hogy áruit 
ki- vagy átrakja. 



XVI. CZIKK. 

Az olaszok Ausztriában és Magyarország- 
ban, továbbá az osztrákok és a magyarok 
Olaszországban, a gyári és kereskedelmi je- 



232 



Í888 : XV, t. ez, Keresk, és hajóz, azerz, Olaszországgal. 



gyek, az iparczikkek mustrái és a míoták 
tekintetében, ugyanazon védelmet élvezendik, 
mint a nemzetbelíek. 

Az egyik magas szerződő fél alattvalói, kik 
a másik magas szerződő fél területein jegyeik, 
mustráik vagy mintáik védelmében kivannak 
részesülni, ezen jegyeket, mustrákat vagy 
mintákat az ezen utóbbi területeken fennálló 
szabályok szerint, vagyis Olaszországban a 
földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 
nisteriumnál vagy az ország egyik prefektu- 
rajánál és az osztrák-magyar monarchiában 
a bécsi és a budapesti kereskedelmi és ipar- 
kamaránál letétbe helyezni tartoznak. 



XVII. CZIKK. 

Az egyik magas szerződő fél hajói a má- 
sik fél kikötőiben mind érkezésükkor, mind 
tartózkodásuk ideje alatt, mind elindulásukkor 
a nemzeti hajókkal egyenlő bánásmódban 
fognak részesülni, és pedig az állam, közsé- 
gek, testületek, közlisztviselők vagy bármely 
intézetek javára szedett bármi nemű vagy 
nevű illetékek és dijak tekintetében ép ugy, 
mint a hajóknak a kikötőkben, révekben, öblök- 
ben, öblözetekben, kikötő- medenczékhen és 
dockokban való elhelyezéséi, berakodását vagy 
kirakodását és általában mindazon formasá- 
gokat és egyéb rendszabályokat illetőleg, me- 
lyeknek a hajók, legénységeik és rakomá- 
nyaik aiávethetők. 

Ez áll a parthajózásra nézve is. 



XVin. CZIKK 

xMindkét magas szerződő fél hajóinak állami 
illetősége saját hazájuk törvényei és rendele- 
tei szerint itélclendő meg. 

A hajók teherképességónek igazolására a 
hazájukbeli törvények szerint kiáílitott mérő- 
levelek elégségesek, és a hajómérték átszámí- 
tása mindaddig nem fog alkalmaztatni, mig a 
magas szerződő felek közt az 1873. évi de- 
czember hó ü-ón jegyzékváltás utján megálla- 
pított egyezmény hatályban marad. 

Hasonlóképen minden kedvezmény, melyet 
a magas szerződő felek egyike a hajók és 
rakományaik tekintetében valamely harmadik 
államnak nyújtott, vagy jövőben nyújtani fog, a 
viszonosság feltétele mellett a másik szerződő 
fél hajóira és rakományaikra is alkalmazandó. 

A jelen szerződés határozatai azonban a 
nemzeti halászat üzésére nem alkalmazandók. 

XIX. CZIKK. 

Bárminemű és honnan érkező árúk, me- 
lyeknek bevitele, kivitele, átvitele vagy az 



egyik szerződő fél területein közraktárban 
való elhelyezése a nemzetbeli hajókon meg van 
engedve, a másik fél hsgóin is hasonlókép 
bevihetők, kivihetők, átvihetők vagy közrak- 
tárban elhelyezhetők és pedig ug}'anazon ki- 
váltságok, engedmények, kedvezmények és 
visszatérítések élvezete mellett és a nélkül, 
hogy más vagy magasabb vámokat vagy ille- 
tékeket tartoznának fizetni, sem más vagy 
nagyobb megszorítások mellett, mint a me- 
lyek a nemzetbeli hajókon bevitt, kivitt, át- 
vitt vagy közraktárban elhelyezett árúkra al- 
kalmaztatnak. 



XX. CZIKK. 

Az egyik magas szerződő fél azon hajói- 
tól, melyek szerencsétlenség vagy szülúég 
eseteiben a másik magas szerződő fél kikö- 
tőibe befutnak, hacsak a tartózkodás szük- 
ségtelenül meg nem hosszabbíttatik, vagy 
kereskedelmi műveletre föl nem használtatik, 
hajózási vagy kikötői illetékek nem szed- 
hetők. 

Azon cselben, ha az egyik magas szerződő 
fél kormányának vagy alattvalóinak hágója a 
másik fél partjain vagy területein hajótörést 
vagy sérülést szenved, nemcsak a h^ótörést 
szenvedettek fognak minden segítségben és 
támogatásban részesülni, hanem a hiyók, 
azoknak részei ós töredékei, a hajószerek és 
minden a hajóhoz való más tárgy is, a ha- 
jón talált hajóokmányok, szintúgy mint a 
tengerbe vetett s utóbb megtalált tárgyak és 
árúk, vagy esetleg az azok eladásából befolyt 
pénzösszeg a tulajdonosoknak azok, vagy kel- 
lően igazolt meghatalmazottjaik kérésére sér- 
tetlenül ki fognak szolgáltatni a nélkül, hogy 
egyebet fizetnének, mint a mentési és őrzési 
költségeket és általában azon illetékeket, me- 
lyeket hasonló esetben a saját nemzetbeli 
hajók is fizetni kötelesek. 

Ha a tulajdonos vagy ennek különös meg- 
hízottja nem jelentkezik, a kiszolgáltatás az 
illető consulok, alconsulok vagy consuli ügy- 
nökök kezeihez történik. Megjegyeztetik azon- 
ban, hogy az esetben, ha a hajó, a rajta 
volt tárgyak és árúk a hajótörés alkalmából 
törvényes keresel tárgyává válnának, az e 
feletti határozat az ország illetékes bírósá- 
gainak fentartva marad. 

A tenger állal kivételt, valamint a hajó- 
kárt szenvedeti árúk, melyek egyik magas 
szerződő fél hajójának rakományához tartoz- 
tak, a másik fél által a mentési költségen 
kívül, ha ilyenek voltak, semminemű más 
illeték alá nem vethetők, kivéve ha azon 
árúk a belső fogyasztásra bocsáttatnának. 



i888: XV. t. ez. Keresk. és hajóz, szerz. Olaszonzággal. 



23a 



XXI. CZIKK. 

A noagas szerződő felek lerüleleín icvö 
minden lermészeles és raeslerséges vizi uta- 
kon a hajózás a másik magas szerződő félhez 
tartozó hajók vezetőinek ugyannzon feltételek 
mellett és a hajótól vagy rakományától fize- 
tendő ugyanazon illetékek mellett fog meg- 
engedtetni, mint a nemzetbeli hajósoknak. 



XXII. CZIKK 

A magas szerződő felek megegyezmek az 
iránt, hogy a két fél egyikének hajói — a 
bírósági eíadás esetét kivéve — az illető ha- 
tóság által az eddigi lóbogóviselési jog vissza- 
vonásáról ki;íllitott nyilatkozat nélkül a má- 
sik fél állal állami illetékességüekké nem j 
nvilvánittathalnak. 



XXIII. CZIKK. 

Az országutaknak és egyéb utaknak, csa- 
tornáknak, zsilipeknek, kompoknak, hidaknak 
és^ hidnyilásoknak, kikötőknek és kiszálló he- 
lyeknek, a hajózható viz megjelölésének és 
viiágitásának, a kalauzolás, a darucsigák és 
nyilvános mérleginlézeteknek, a raktáraknak, 
a hajóárúk megmentésére, raktározására és 
biztonságba helyezésére szolgáló intézeteknek 
s több efféléknek használata, a mennyiben ez 
építmények vagy intézetek közhasználatra ren- 
delvék, akár az állam, akár magános jogosí- 
tottak által kezeltessenek, a másik magas 
szerződő fél alattvalóinak, hasonló feltételek 
és ugyanazon illetékek mellett engedendő 
meg, mint a nemzetbelieknek. 

Illetékek, a lengervílágitásra és hajókalau- 
xolásra vonatkozó külön határozatok fentar- 
tása mellett, csak az ily építmények vagy 
intézetek tényleges használatánál szedethetnek. 

Az ország határain áthaladó forgalomra 
veteti utvámok olv utakon, melvek közvet- 
lenül vagy közvetve a magas szerződő felek 
országaínak eg>más közti, vagy a külföddel 
való összeköttetésére szolgálnak, az ut hosz- 
szához mérve, a saját állami területre szo- 
rítkozó forgalomért járókat meg nem halad- 
hatják. 

Ezen határozatok a vasutakra nem alkal- 
mazhatók. 

XXIV. C^IKK. 

Vasutakon a két magas szerződő fél alatt- 
valói és ezeknek árui mind a viteldíjakra és 
a fuvarozás módjára, mind a szállítás idejére 
és a közterhekre nézve egyenlő bánásmódban 
fognak részelletni. 



A magas szerződő felek oda fognak hatni, 
hogy az illető vasúti igazgatóságok a személy- 
es áruforgalomban közvetlen feladásokat és 
közvetlen tarifákat léptessenek életbe, mihelyt 
és a mennyiben azokat a magas szerződő^ 
felek kívánatosaknak jelölendik meg. 

A közvetlen forgalomra nézve egységes 
szállítási határozatoknak megállapítása, külö- 
nösen a szállítási határidők tekintetében, a 
mindkét részbcli vasút felügyelő-hatóságok 
közvetlen megegyezésének tartatik fenn. 

A maga> szerződő felek kötelezik mago- 
kat arra, hogy mindkét részbeli területeiken 
a vasúti forgalmat mindennemű akadály és 
zavar ellen biztosítsák. Ennek következtében 
az egyik magas szerződő fél területén az ezen 
területen lévő, de a másik magas szerződő 
fél vasutjának tulajdonát képező anyagra, 
úgyszintén a pénztári készletekre és a köl- 
csönös tarifából eredő követelésekre semmi- 
féle végrehajtás, nevezetesen bírósági vagy 
közigazgatási utón semmiféle lefoglalás nem 
fog megengedtetni. 

A vasúti igazgatóságok a csatlakozó vona- 
tok közlekedésére vonatkozó menetrendeket 
közös egyetértéssel oly módon fogják meg- 
állapítani, hogy sem az utasok, sem az árúk 
más késedelmet ne szenvedjenek, mint a mely 
a vasúti, a vám- és az utlevéü'endőri szol- 
gálat folytán szükségessé válik. 

Ezen menetrendek jóváhagyása mindenik 
kormánynak fentartatik azon vasúti vonalra 
nézve, a mely saját területén fekszik. 

A magas szerződő felek kötelezik magukat 
a vasutak igazgatóságainál oda hatni, hogy 
az ugyanazon nemű vonatok egymással, vagyis 
a gyorsvonatok gyorsvonatokkal, a személy- 
vonatok személyvonatokkal és a vegyes vo- 
natok vegyes v onatokkal, lehetőleg csatlako- 
zást nyerjenek. 



XXV. CZIKK. 

A magas szerződő felek azon lesznek, hogy a 
területeiken levő vasutak kölcsönös forgalma, 
feltéve azt, hogy az illető kél vonal ugyan- 
azon vágányszélességgel bír, lehetőleg meg- 
könnyittessék az által, hogy az egy helyen 
összetalálkozó pályák közvetlen vágányössze- 
köttelésl nyerjenek, és hogy a waggonok az 
egyik pályáról a másikra átmenjenek. 

A magas szerződő felek ott, a hol határ- 
széleiken közvetlen vágányösszeköttetések 
vannak és a waggonok átmenete történik, 
azon árúkat, melyek szabályszerüleg lezárható 
kocsikban érkeznek és ugyanazon kocsikon 
az ország belsejében oly helyre szállíttatnak, 
hol a kezelésre jogosított vám- vagy adó- 
hivatal létezik, a határszélen való bevallástól, 
lerakástól és átvizsgálástól, valamint a csomó- 



234 



i888 : X V, U ez, Keresk. és hajóz, szerz. Olaszországgal, 



zártól felDientendik, a mennyiben az illeló 
árúk a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása 
által bevitelre bejelentetnek. 

Oly árúk, melyek szabályszerúleg lezárható 
vasúti kocsikban, az egyik magas szer/ódó 
fél területén keresztül, átrakodás nélkül, a 
másiknak területéből hozatva, vagy oda való 
rendeltetéssel átvitetnek : a bevallástól, lera- 
kástól és átvizsgálástól, valamint a csomó- 
zártól nz ország belsejében épugy, mint a 
határszéleken felmentendők, a mennyiben a 
rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által át- 
vitelre bejelentetnek. 

Ezen határozatok alkalmazásánál azonban 
föitélelezletik, hogy az érdekelt vasúti igaz- 
gatóságok felelősséget vállalnak az iránt, hogy 
a kocsik az ország belsejében levő elintéző 
hivatalnál, vagy a kiviteli hivatalnál sértetlen 
zárral és kellő időben megérkeznek. 

A mennyiben a magas szerződő felek 
■egyike a vámkezelés tekintetében más álla- 
mokkal az itt említetteknél nagyobb könnyí- 
téseket állapitól t volna meg, e könnyítések 
a másik féllel való forgalomnál is a kölcsö- 
nösség feltétele alatt alkalmazást találnak. 



XXVI. CZIKK. 

A magas szerződő felek kölcsönösen meg- 
engedik egymásnak, hogy a másik fél mind- 
azon kikötőiben és kereskedelmi piaczain, a 
hol valamely más állam consulai működésre 
bocsáttatnak, ilyeneket szintén kinevezhes- 
senek. 

A magas szerződő felek egyikének e con- 
sulai, a kölcsönsség feltétele mellett, a má-l 
sík fél területén ugyanazon kiváltságokat, jo- j 
gosilványokat és mentességekel élvezendik, I 
a melyekkel bármily más állam consulai bír- 
nak vagy bírni fognak. 

Az egyik magas szerződő fél hadi- vagy 
kereskedelmi hajóínak legénységéhez tartozó 
és a másik fél területére szökött tengerészek 
kiszolgáltatásánál, az említett ügynökök a he- 
lyi hatóságok részéről ug}anazon segélyben 
és támogatásban founak részesülni, mely a 
legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek ügy- 
nökeinek nyujtatik vagy jövőben nyújtatni 
fog. 



XXMl. CZIKK. 

A magas szerződő felek föntartják maguk- 
nak azt, hogy a szellemi és művészeti tuliy- 
donjognak területeiken való kölcsönös védel- 
mére nézve az alkalmas intézkedéseket utólag 
megállapíthassák. 



XXMII. CZIKK. 

A jelen szerződés kiterjed azon országokra 
is, melyek a magas szerződő felek vámterü- 
leteivel jelenleg egjesitve vannak, vagy a jövő- 
ben egyesítve lesznek. 



XXIX. CZIKK. 

Jelen szerződés a jóváhag}'ási okmányok 
kicserélésétől kezdve 1891. évi deczember 
hó 3i-ig érvényben marad. Ha azonban a 
magas szerződő felek egyike sem nyilvánítaná 
tízenkét hónappal az említett időszak lejárta 
előtt a szerződés hatályának megszüntetése 
iránti száudokát, az 1897. deczember 3i-íg 
érvényben marad.(^) 

A magas szerződő felek fentartják maguk- 
nak a jogot, hogy közös egyetértés utján 
ezen szerződésben bármily változtatást meg- 
tehessenek, mel\ szellemével és alapelveivel 
ellenkezésben nem áll és melynek szükségét 
a tapasztalás kitüntetné. 



XXX. CZIKK. 

Jelen szerződés jóváhagyandó és a jóvá- 
hagyási okmányok Rómában minél előbb ki- 
cserélendők. 

Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen 
szerződést aláírták és pecsétjeikkel ellátták. 

Kell Rómában, kettős kiadásban, 1887. 
évi deczember hó 7-én. 



(P. H.) 
(P. H.) 
(P. H.) 
(P. H.) 
(P. H.) 



Bruck s. k. 
Crispi F, s. k. 
Ellena V, s. k. 
Luzatti L, s. k, 
Branca A. s. k. 



(1) E szerződés érvényét 189^ decz. 31-íg, esetU'? 1897 decz. 31-ig ineghosszabbitotu toU u i891: 
V. t. czikk. 



i888 : X V, t, ez. Keresk, és hajóz, szerz. Olaszországgal. 



235 



A) Tarifa. 

Az Olaszországba való bevitelnél. 



100 kg. 0-50 

heklolilcr 3-- 
3 — 
14 — 
6 — 
vm. 



100 palaczk 
. hektoliter 
100 kg. 



100 kg. 8-— 



1(K) kg. 



vm. 
ááO — 



100 kg. 
100 kg. 



vm. 



50 — 



Vám- Vám 
egység lira c. 
1. Természetes és mesterséges ás- 
ványvizek, ide értve a pezsgő- 
vizeket is 

± Sör: 

aj hordókban 

6) palaczkükban 

3. Tiszta borszesz, bordókban 

4. Tiszta faolaj 

5. Mindennemű élesztő 

0. Katáng és egyéb kávépótló, szá- 
ntva vagy őrölve is 

7. Borkő (kettős borkösavas káli), 
nyers borkő, borseprő 

1^. Lőkupakok 

9. Gyökerek, liéjak, levelek, virá- 
gok, zuzmók, növények és gyü- 
mölcsök, festéshez vagy cserzés- 
hez, őrölve vagy nem őrölve ... 

10. Qeriiza, puha fába foglalva, 
fénymázoz>'a is 

11. Szinnyomalos pamut szövetek 

(A fehéritett szövetek vámja s azon 
fölül 100 kilogrammonkin t 75 lira.) 

12. Varrott árúk lenből vagy pa- 
mutból: 

a) zsákok, ágy- és asztal- 
nemű, törülközők, fíiggönyök, 
egyszerűen beszeg^■e és elTéle 

áruk 100 kg. 

(A szövet vámja lOVo-kal megtoldva.) 
őj másfélék, kivéve a férfi- 
ingeket és a hozzájuk való gallé- 
rokat és kézelőket ... 100 kg. 

(A szövet vámja 40o/(Hkal megtoldva.) 

13. Férfi- és gyermek-ruházatok 
gyapjúból, női köpenyek .100 kg. 

(A szövet vámja 40o/o-kal megtoldva.) 

44. Faszén 

15. Tűzifa 

46. Közönséges fa, nyers állapotban 
fürészelve, négyszegletessé vág\a 
vag\' fejszével megnagyolva vagy 
előkészítve 

Í7. Skatulyáknak, szilaabroncsok- 
nak és ed'éléknek való vékony fa- 
lemezek; bármily hosszúságú fa- 
abroncsok 

18. Parkettáknak való berakott desz- 
kák vagy koczkák 

19. Nem párnázott bútorok és kész 
vagy nyers részeik: 

a) közönséges hajlított fából . 

Nem hajlitott közönséges fából 
való részekkel, szalma-, nád- és 
«fréle fonadékkal kapcsolatban is. 

hj másfélék közönséges fából 100 kg. 13* — 

Közönséges fával furnimzva és 
szalma-, nád- és eíTéle fonadékkal 
kapcsolatban is. 

^. Evezők, karók, rudak 

21. Különféle árúk közönséges fából: 



v/n. 
vm. 



vm. 



— vm. 



100 kg. 4 — 



100 kg 7-50 



— vm. 



aj nyers állapotban 

bj fényezve vagy festve 

22. Közönséges apró árúk fából ... 

23. Gyermek-játékszerek fából .. 

24. Fa-rosta nyag, szalma- és egyéb 
hasonló rostanyag 

25. Fehér vagy szines pépből ké- 
szült mindenféle papiros 

26. Csomagoló papiros, a szines 
pépből készült is: 

aj hengerrel nem simított 
hj hengerrel egy oldalán sí- 
niitoll 

27. Közönséges papíroslemez ... 

28. Bőrből vagy szövetből készült 
mindennemű czipész-árúk, a se- 
lyemből vagy Dársonyból ké- 
szültek kivételével ... 

29. Lámpák és lámparészek öntött 
vasból, czink diszitményekkel 
vagy azok nélkül, ónozva, zo- 
mánczozva. nikkelezve, mázozva, 
oxvdálva, féoymázozva 

30. Kovácsolt vas- vagy aczélszegek 

31. Kaszák és sarlók 

32. Lámpalángzók és lámpakörözők 
(Galeries) 

33. Agát, opál, onyx, gránit, kiké- 
szítve, fonalakra ffizve is 

34. Kályhacsempék közönséges 
agyagból 

35. Majolika (fayence) vagy árúk 
szines agyag1)ól, zománczczal. 
vagy nem átlátszó mázzal be- 
vonva: 

aj koczkalapok, tarkára festve 
is és közönséges kőedény 

bJ fehér vagy egyszínű ... 

cj többszínű vagy máskép dí- 
szítve ... 

36.PorczeÍlán: 

aj fehér 

bJ aranyozott, festett vagy 
máskép díszített 

37. Üveg- és kristály árúk: 

a/ egyszerűen fuvotlak vagy 
öntöttek, nem színesek, nem kö- 
szörülve, nem metszve, nem vésve 

^^szinesek, azanyagban festve, 
metszve, köszörülve, csiszolva és 

'v2l'C •«# •«• •>• .«» t#« ■-• ••• 

cJ festve, zománczozva, ara- 
nyozva, ezüstözve vagy máskép 
díszítve 

38. Közönséges Qvegpalaczkok . 

39. Üveg. kristály és zománcz, 
gyöngy vairy drásakövek alakjá- 
ban, csíllárrúggök és hasonló 

vl|U Jk '*« ••> ••* #«« "• •«• • • 

40. Aszalt szilva ^. ... 

4A* uv^'alw ..« #»# ##• •«» •«# ••* 



Vám- 

100 kg. 
100 kg. 
100 kg. 



Vám 
líra c. 

6 — 
13 — 
50 — 
60 — 



100 kg. 1.— 
100 kg. 12*50 



100 kg. 3 — 



100 kg. 
100 kg. 



5 — 



100 pár 100 — 



100 kg. 
100 kg. 
100 kg. 


18 — 
10 — 
12 — 


100 kg. 


75- 


Ikg. 


9 — 


100 kg. 


3 — 



100 kg. 
100 kg. 


6 — 
10 — 


100 kg. 


14 — 


100 kg. 


18 — 


100 kg. 


3ri- 


100 kg. 


8-50 


100 kg. 


15 — 


100 kg. 
1(H) kg. 


18 — 
4- 


100 kg. 
100 kir. 


30- 
2 — 



236 



i888 : X V, t. ez. Kere$k. é* hajóz, azers. OUusországgiú. 





Vám- 


Vám 




«|f>ié^ 


lírar. 


Ai. S^n^ft: 






aj 10 kilo^rammoil ofin ne- 






heutíh 


darab 


Ih75 


b) KI kíloirrammnil Mibezebb 


darab 


3-75 


43. Hús. sózra. fBslőltf va^y más- 






kép dkétzitfr 
44.Sijl 


\m kf;. 


25- 


KMI k|r. 


12 


45. StearínsaT 


1<M» kg. 


8 — 


44$. Gombrik gydngyhizból 


ilN) kg. 


líM)-- 



Vim 
linc 



47. Apró árok: 

a) idegből 

h) fiaomak. mHvekaek fo- 
alkatrésze bármiféle bőr 

48. KOJön meg nem nerezeu %odő 
és fuTÓ hangszerek . 

49. Fértí-kalapok nemezből, szőr- 
ből Tag)' ir\-apjubúl, (olszerelTc is 100 drb 50* — 



100 kg. 00-— 

100 kg. 120-— 

darab 150 



B) Tarifa. 

Az osztrák-magyar monardnába való bevitelnéL 



23. KüJön meg nem nevezett toU 
(ájntoll és tollszárak is), meg 
nem munkált disztollak 

24. Tiszta faolaj és lenolaj. hordók- 
ban, tömlőkben vagy hólyagokban 

Jegyzet. Faolaj hordókban, 
(ömiőiLben vagy hólyagokban. az 
e ezélra külön felhatalmazott vám- 
hivatalok ellenőrzése mellett em- 
l»eri élvezetre teljesen használhat- 
lanná téve 

25. Másféle zsíros olaiok és faolaj- 
keverékek, hordókoan. tömlők- 
ben é^ hólyagokban 

2(i. Zsíros oíajók palaezkokban és 
korsókban 

27. Tészlanemii (azaz metélt és ha- 
sonló nem sütött készítmények 
lisztből) 

28. Fris vagy elkészíteti (és pedig 
sózitlt, száritolt, füstöli, páezolt) 
hús 

29. Kolbász 

1^). Halak (a heringek kivételével) 

sózva, füstölve, szárítva 

31 . Elkészített halak (marináivá vagy 
olajba rakva slb.) hordókban ... 

32. Nyers korálok, fúrva is, de nem 
köszörülve ... 

33. Nyers vagy csak nagyjából fa- 
ragott vagy fúrészelt kövek 

34. Földueniek és ásványi anyagok: 

a) nvers állapotban 

h) égetve, iszapolva vagy 
őrölve: 

1. festékföldek természetesek 

2. másféle földek és ásványi 
anvagok 

35. Medveczukor 

36. Narancsvirágvíz és hasonló illa- 
tos vizek borszesz nélkül 

37. Illó olajok: 

a) bon>styánkő-, agancs-, kau- 
csuk-, borostyán-, rozmarin- és 
fenvőmagolaj 

ü) másfélék 

38. Festőfa luskókban 

39. Festéshez vagy cserzéshejc való 
héjak, gyökerek, levelek, virá- 
gok, gyümölcsök, gubacs és 
eflélék, szétvagdalva, őrölve vagy 
máskép aprítva is 





Vám- 


Vám 




egység 


frtkr 


I.fuge: 






a) frís 


100 kg. 


1 — 


bf aszalt . 

2. (Izitrom, limoni. narancs 


m) kg. 


1- 


— 


vm. 


3. Sós vízbe rakott czítrom, limoni. 






narani'S . .. . ... 


— 


vm. 


4. DaUilya, písztácz 


KN) kg. 


12 — 


5. Mandula: 






a) száraz mandula, héjastul 






vagy a nélkül 


100 kg. 


.v— 


b) éretlen, héjastul 


KM) kg. 


2- 


0. Fejletlen czirb4ilyamag(pígnoli); 






szent iános-kenyér, íreszlenye. 






lazeriiolí (zsidóalma); fris, aszalt 






vagy sóz<»tt olajbogyó 

7.FejU'tt rzirbolyamag (pignoli); 


100 kg. 


2-- 






gránátalma . . 


KN) kg. 


12 


8. Fejtett rizs és rízshulladék ... 

9. Fris szőlő (enni való) 5 kilo- 


100 kg. 


1-50 






grammnál nem nehezebb csoma- 






gokban 


100 kg. 


^. 


10. Száraz dió és mogyoró, dió- és 






mogyoróbél 


100 kg. 


1-50 


11. Fris, finom főzelék 




vm. 


Külön meg nem nevezett főze- 






lék, fris állapotban 


— 


vm. 


i2. tlzitromlé 


— . 


vm. 


13. Édes kömény, kömény, lóher- 






mag, mustármag és külön meg 






nem nevezett magvak 




vm. 


1 i. niszité^snt való lemcts/elt virá- 






gok és levelek, frís állapotban 




vm. 


15. Külön meg nem nevezett növé- 






nyek és növényrészek, fris álla- 






potban 




vm. 


10. Sertés: 






ü) 10 kílogramninál nem ne- 






hezebb . . . 


darab 


0-30 


b) 10 kilogrammnál nehezebb 


darab 


xm 


17. öszvér és szamár 




vm. 


18. Mindennemű szám vas: 






a) eleven . 


— 


vm. 


b) holt 


100 kg. 


3- 


19. Fris halak, édesvízi rákok, frís 






csigák, scampi (nephrops norve- 






girus) . .... 




vm. 


20. Tojás 


- 


vm. 


21. Méhköpük mézestülés viaszostul 




vm. 


22. Mindennemű szőr és haj, nyer- 






sen vagy elkészítve (és pedig 






gereb<'nezve, főzve, festve vagy 






páczolva, ftirtökbi' rakva is) . 


— 


vm. 



Vám- Vám 
eg>-ség fri kr 



— Tm. 

100 kg. 2-40 



100 kg. 0-80 

100 kg. 4 — 
100 kg. 10-— 

— liszt várojt 



100 kg. 
KK) kg. 


6 — 
10 — 


100 kg. 


3 — 


100 kg. 


15 — 




Tm. 


— 


vm. 


— 


vm. 


100 kg. 


1- 


100 kg. 


vm. 
4 — 



100 kg. 6 — 



100 kg. 6 — 

100 kg. 25-— 

— vm. 



f 888 ; X V. t. ez. Keresk, és hajóz, szerz. Olaszországgal. 



237 



40. Geszlenyefu-kivonat . . 

41. Manna 

4:3. Kender nyers állapotban, áztatva, 
törve, perebenezve, fehérítve, hul- 
ladéka is . 

43. Kötelek, alatisá^ok. fehérítve, 
kátrányozva is . 

44. Selyemgubókf fonallan selyem- 
hulladék 

43. Selyem (motolált vagy sodntti), 
czémázva is, nyers állapotban ... 

46. Floret-selyem (fonott selyem- 
hulladék), czémázva is. nyers 
állapotban vagy fehérítse ... 

47. Férlikalapok nemezből, fölsze- 
relve is 

48. Kalapok szalmából, faszilánkból, 
nádból, háncsból, kákából, hal- 
csontból és pálmalevelekböl: 

aj fölszerelés nélkül . . . 
öj fölszerelve 

49. Seprők sa<;<;inából. nyéllel \apy 
a nélkül . " 

50. Lábleritők és gyékények szal- 
mából. háncsl»ól. kákából, kokus- 
dí('>-rostból. fűből, nádból, szi- 
lánkból. széknádlMtl. gyökerekl>ol 
és effélékből: 

a) nem festve 

ff) festve 

51. Szalmaszalagok (szalagnemü 
mindenféle fonadékok), más an vá- 
gok nélkül 

52. Csomagoló papíros, a színes 
pépből készült is: 

a) henger utján uem simított 
Oj henger utján egy oldalon 
simított 

53. Formás miivek kőpapín)spépből, 
aszfaltból vagy hasonló anyagok- 
ból, mázolatlanul és fénymázolat- 
lanul, fával vagy vassal kapcso- 
latban is 

54. Bőrkeztyük (csak kiszabva \agy 
szőtt és kötött árúkkal kapcsolat- 
Kin is) 

55. Legközönségesebb faáruk, azaz 
duna kádár-, esztergályos- és 
asztalos-munkák fából; csupán 
gyalult faáruk és kerékgyártó- 
munkák; durva gépek (esztergák, 
mángorlók, malmok, sajtók, fonó- 
kerekek és szövőszékek is); gally- 
seprők; földmivelési, kerti és 
konyhaeszközök; mindezen árúk 
nem festve, nem páczolva, nem 
firniszelve, nem fénymázozva vagy 
fényezve, sem más anyagokkal 
kapcsolatban . 

56. Durva kosárköiő-árük (azaz 
durva málha-, kézi- és ruha- 
kosarak, kasok, halvarsák és 



Vám- 
egység 
1(N) kg. 
100 kg. 



KM) kg. 



100 kff. 



darab 
darab 



1(H) kg. 



Vám 
frt kr 
1-50 
1-50 



vm. 

5 — 

vm. 

vm. 

vm 
90 — 



010 
OáO 



KM) kg. 1-50 



KM) kg. 
KM) kg. 


3 — 
5- 


100 kg. 


^' 


KM) kg. 


láO 


1(H) kg. 


^. 



->•_ 



KM) kg. 30— 



KM) kg. 1-50 



efTélék), nem festve, nem pá- 
czoKa, nem firniszelve, nem fény- 
mázozva vagy fényezve, sem más 
anyagokkal ka|)Csolatban 

37. (isont- vagv szaru-gombok ... 

58. Csíllárfüggok tömör üvegből, 
üveggombok, üvegkorálok, üveg- 
gyöngyök, livegzomincz, Qve^- 
csöppék, üvegfonadékok, ha szí- 
nesek is 

39. Külön meg nem nevezett üveg- 
es zománczárűk, más anyagokkal 
kapcsolatban, a mennyifaíen a ma- 
gasabb vámu kaucsuk-, bőr^, 
fém- vagy apróárúk közé nem 
tartoznak 

tíO. Vágott, de nem csiszolt táblák 
márványból vagv alabástromból 

Cl.Márvány-ésalabastrom-mnnkák, 
esiszolatían állapotban vagy csi- 
szolva, a fényűzési árúk kivételé- 
vel; csiszolt márvány- és ala- 
bastromtiblák 

62. Természetes próbakövek, köszö- 
rülő- és fenkövek. más anyagok- 
kal való kapcsolat oélkQI 

63. Korálok (valódiak és nem taló- 
diak), megmunkálva, foglalás 
nélkfi] 

64. Közönséges téglák és fedélcsere- 
pek, máz nélkül vagy mázzal; 
ag^agcsövek, máz nélkül 

63. Közönséges cserépedények kö- 
zönséges agyagból 

66. Agyagárúk'(a porczellán kivéte- 
lével), egyszínüek vagy fehérek, 
más anyagokkal való kapcsolat 
nélkül 

67. Árúk igazi vag^ hamis korálok- 
ból; nii?rán-áruk aranyból vagy 
ezüstből; árúk lávából, nemes 
fémmel foglalva 

68. .Nyers vagy jegeczes bórsav; 
nyers vagy tinoniilott kén; czít- 
romsavas és borkősavas mész; 
nvers vagy linóm itott borkő 

69. tisztított borax 

70. Chinin-sulfat 

71. Viaszgyertyák (viaszfáklyák, 
viasztekercsek) 

72. Gyujtógyertyácskák viaszból 
vagy slearinbol, a skatulyákkal 
egyiitt 

73. Közönséges szappan 

74.Ssobrok f szintúgy mellszobrok 

és állati alakok), Valamint dom- 
borművek kőből, 5 kilogrammnál 
súlyosabb darabokban, hasonló • 
képen szobrok, mellszobrok és 
állati alakok fémből vagy fából, 
de legalább is természetes nagy- 
ságban... 



Vám- 
egység 



100 kg. 
100 kg. 



Vám 
frt kr 



1-30 
25-— 



100 kg. 2 — 



100 kg. 



12 — 
vm. 



100 kg. 1-50 



— vm. 



100 kg. 24 — 



100 kg. 



100 kg. 



vm. 
0-50 

3 — 



KH) kg. 200 — 



100 kg. 
100 kg. 



vm. 

2-50 

10-— 



100 kg. 12 — 



100 kg. 
100 kg. 



3- 
2-50 



vm. 



238 



i888 : X V, t ez, Keresk, és hajóz, szerz. OlaszországgaL 



Pól-czikk. 



Hogy az illető határkerülelek forgalma szá- 
mára a mindennapi kereskedés szükségletei 
állal igényelt könn>itések n\'njtassanak, a ma- 
gas szerződd felek megegyeztek a követke- 
zőkben : 

i. §. a) Az osztrák-magyar monarchia arra 
kötelezi magát, hogy az Olaszországból Condino '■ 
és Tione déltiroli kernletek és a Ledro völ- 
gye vasműveibe feldolgozásra hozott ócska 
vas- vagy vashulladékból évenkínt 3000 mé- 
ter-mázsa, nyers vasból pedig évenkint !2000 
méter-mázsa mennyiséget vámmentesen fog 
bebocsátani. 

h) Az olasz kormány a maga részéről 
megengedi, hogy az a) alatt megjelölt meny- 
nyiségö ócska vas- vagy vashulladékból es 
nyers vasból az emiitett vasmövekben fel- 
dolgozott és a következőkben részletezett vas- 
árúk teljesen vámmentesen visszavitessenek. 

Az Olaszországból kivitt minden méter- 
mázsa (iOO kilogramm) nyers vasért és vas- 
hulladékért az olasz kormány a bevitelnél 
vámmentesen bebocsát, 

vagy 75 kilogrammot rudvasat, nyers ten- 
gelyeket, abroncsvasat, ekevasat és nagy vágó- 
eszközöket !20 kilogramm hulladék vagy ócska 
vas és 80 kilogramm nyers vas fejében, 

vagy 67 kilogramm kis vágóeszközöket, 
lánczot, kapát, baltál, fürészt és ajtó- vagy 
ablak-vasazatot, vagy öblös árut (casserolle- 
rie) !2^ kilogramm hulladék vagy ócska vasi 
és 75 kilogramm nyers vas fejében : , 

vagy végre 72 kilogramm szegkovács-árut 
iOO kilogramm óc^ka vas vagy hulladék fe-| 
jében. , 

Az emiitett mennyiségekből a teljes 100 
kilogrammig hiányzó rész, az egyes czikkek 
gyártásánál előforduló hulladékra esik, mely 
a vám leszámításánál tekintetbe jön. 

Azon esetben, ha a b) alatt megnevezett 
gyártmányok előállításánál az Olaszországból 
behozott nyers vason vagy vashulladékon ki- 
vúl még osztrák vagy magyar származású vas 
is használtatnék, Ogyelembe veendő azon arány, 
melylyel az Olaszországból behozott anyagok a 
gyártmányban részt vesznek. 

Ezen arány adandó esetben, a két magas 
szerződő fél vámhatóságai által mindegyik vas- 
műre és a gyártmányok minden nemére nézve 
külön fog megállapittatni. 

c) A nyers vasnak és hulladéknak Olasz- 
országb(')l az osztrák-magyar monarchiába való 
kivilele, illelőleg a bevitele és az előbb em- 
iitett czikkeknek az osztrák-magyar monarchiá- 
ból Olaszországba való visszavitele, illetőleg 
isméti kivitele ugyanazon, Olaszország és déli 
Tirol határán fekvő, olasz, illetőleg osztrák 
vámhivatalnál eszközlendő és pedig a kiké- 



szitési eljárás alkalmazásával és az osztrák- 
magyar beviteli vám biztosítása mellett 

d) A visszahozatalnak Olaszországba hat 
havi határidő alatt kell történni. A hitelezett 
vámok összege az osztrák vámhivatalt meg- 
illeti mindazon mennyiségek után, melyek ezeo 
idő alatt ismét ki nem vitetnek. Ezen határ- 
idő a vámigazgatóságok egyetértésével, a be- 
vivőnek kérelmére, kivételes esetekben meg- 
hosszabbitható. 

A vámigazgatóságok a szerződés hatályba 
lépte előtt a jelen czikk határozatainak ke- 
resztülvitele végett, a szükséges részletek iránt 
meg fognak egyezni. 

% §. Mind a beviteli és kiviteli vámtól, 
mind a vámnyngtáért bélyegilleléktől mente- 
sek lesznek az osztrák-magyar és olasz ha- 
táron való bevitelnél és kivitelnél az osztrák- 
magyar monarchiában és Olaszországban a 
következő czikkek : 

a) mindazon árumennyiségek, melyek után 
a beszedendő vám két osztrák értékű kraj- 
czárnál vagy a frank öt centime-jánál keve- 
sebb ; 

b) a marha takarmányra való fü, széna, 
szalma, alom, csomagolásra és tatarozásra való 
moh, közönséges nád és káka, élőnövények 
(ültetvények és szőlővesszők) gabna kévében, 
hüvelyesek szárastul, áztatlan kender és len, 
burgonya ; 

c) méhkasok élő méhekkel ; 

d) állatok vére : 

ej mindenféle tojás; 

f) fris és aludt tej ; 

y) faszén, kőszén, turfa és turfaszén; 

h) építő- és bányakő, kövező és malomkő, 
közönséges köszörülő kövek, sarlók és ka- 
szák élesítésére való közönséges fenkövek, 
mindezen kövek vágatlanul vagy vágva, de 
nem csiszolva, sem lemezekbe vágva; salak, 
kavics, homok ; égetetlen mész és gipsz ; 
márga, agyag és általában mindenféle tégla 
és fazekak, pipák és edények készítésére való 
közönséges agyag; 

i) téglák ; 

k) korpa, sansa (kisajtolt, egészen száraz 
olajbogyóhéj), olajpogácsa és kifőzött vagy 
kisajtolt olajos gyümölcsök és magvak más- 
féle hulladékai; 

l) kilugzott növényi hamu és kőszén- 
hamu, trágya, ide értve a guanót is, üledék, 
moslék, törköly, sepredék és mindenféle hul- 
ladék ; kő- és agyagcserepek ; arany- és 
ezüstajt; iszap; 

m) kenyér és liszt tiz kilogramm és kisebb 
mennyiségben ; 

gesztenye tiz kilogramm és kisebb mennyi- 
ségben ; 



i888 : X V. t ez. Keresk, és hajóz, szerz. Olaszországgal. 



23» 



fris hus négy kilogramm és kisebb meny- 
nyiségben ; 

sajt kél kilogramm és kisebb mennyi- 
ségben ; 

fris vaj két kilogramm és kisebb mennyi- 
ségben. 

3. §. A beviteli és kivileli vámtól mente- 
sek lesznek és a vámutakon kivül is szaba- 
don szállilhatók : a munkára való marha, a 
mezőgazdasági eszközök, azon háziszerek és 
másféle holmi, melyeket a legvégső határ- 
szélen lakó földmivelők mezei munkájak vé- 
gett vagy lakhelyük változtatása folytán a 
vámhatáron át behoznak vagy kivisznek. 

i. §. Azon mezei lerménvek, — beleértve 
a fejtett rizst is — melyek a magas szer-! 
zödő felek alattvalóinak lakásaiktól vagy gaz- 
dasági épületeiktől az osztrák-olasz határ ál- 
tal elválasztott birtokain arattalnak, mind a 
beviteli, mind a kiviteli vámtól menteseknek ' 
lesznek, ha ezen épületekbe (a lakásokba | 
vagy gazdasági épületekbe) vitetnek, még i 
pedig az aratástól kezdve deczember végéig. ' 



5. §. A % és 3. szakaszban foglalt ked- 
vezmények az osztrák-magyar monarchiában 
az egész határkerületnek — és Olaszország- 
ban a határ mentén lakóknak nyújtatnak^ 
még pedig ezeknek oly övben, mely a vám- 
szolgálat érdekében indokolt helyi kivételek- 
kel — 7^/9 kilométernél nem lesz kisebb. 

A magas szerződő felek meg fognak egyezni 
azon rendszabályok iránt, melyek mellett bi- 
zonyos vidékeken, a hol szükségesnek fog 
találtatni, az osztrák-magyar monarchiában és 
Olaszországban mind a bevitelnél, mind a 
kivitelnél vámmentes árúk a határon a vám- 
utakon kivül is, esetről- esetre átbocsáthatók 
lesznek. 

Kelt Rómában, i887 deczember 7. 



(P. H.) 

(P. H.) 

(P. H.) 

(P. H.) 

(F. H.) 



Brxick s. k. 
Cvűtpi F. s. k. 
Ellena V, s. k. 
Luzzatti L. s. k. 
Branca A. s. k. 



Yánikarlel. 



1. CZIKK. 



A magas szerződő felek mindegyike köte- 
lezi magát arra, hogy a másik fól vám- és 
államegyedánisági törvényei ellen való áthá- 
gások meggátlására, fölfedezésére és meg- 
büntetésére a következő határozatokhoz ké-j 
pest közre fog működni. 



II. CZIKK. 

Mindegyik magas szerződő fél kötelességévé 
teendi a saját vám- és államegyedárusági tör- 
vényei ellen való áthágások meggátlására vagy 
följelentésére utasított tisztviselőinek, hogy — 
mihelyt a másik fél hasonló tör>ényei ellen 
fzélba veit, vagy már elkövetett áthágásról 
értesülnek — azt az előbbi esetben minden 
rendelkezésükre álló eszközzel lehetőleg meg- 
akadályozzák és arról mind a két esetben 
országuk illetékes hatóságának jelentést te- 
gyenek. 

III. CZIKK. 

Az egyik fél pénzügyi hatóságai a másik 
fél vám- és államegyedánisági törvényei ellen 
elkövetett és értésükre jutott áthágásokról az 
utób1}inak pénzügyi hatóságait értesitendik és 
azoknak a kipuhatolt idevágó tényekről és 
körülményekről minden felvilágosítást meg- 
adandnak. 

Pénzüg}i hatóságok alatt értetnek az 



osztrák-magyar monarchiában a pénzügyi ke- 
rületek igazgatóságai, a fővámhivatalok, a 
határszéli vagy a pénzügyi felügyelők és a 
pénzügyőrség biztosai és Olaszországban a 
közvetett adók igazgatóságai (Intendenza di 
tinanza), a fővámhivatalok és a pénzügyőrség 
felügyelői és tisztjei. 



IV. CZIKK. 

Mindegyik magas szerződő fél vámszedó^ 
hivatalai a másik fél erre felhatalmazott fel- 
sőbb pénzügyi tisztviselőinek, kivánatukra a 
hivatalos helyiségben minden időben meg fog- 
ják engedni azon lajstromok és egyéb okmá- 
nyok megtekintéséi, melyek a két állam ke- 
reskedelmi forgalmára, valamint a vámhiva- 
talok különös ellenőrzése alá helyezett árúk 
forgalmára vagy raktározására vonatkoznak. 



V. CZIKK. 

A magas szerződő felek egymásnak köl- 
csönösen megengedik, hogy vámhelyeikre 
tisztviselőket küldhessenek ki oly czélból, 
hogy a vámügyre és a határszéli őrködésre 
vonatkozó ügykezelésről tudomást szerezze- 
nek, mi végre ezen tisztviselőknek mindenkor 
készséggel alkalom n>iijtandó. 

A két vámterület számvitele és statisztikája 
iránt a magas szerződő felek egymásnak min- 
den kivánt felvilágosítást megadandnaL 



240 



i888 : XV. (. ez. Kere$k. é» hajóz, szerz. (Haszanzággal. 



\X CZIKK. 

A magas KzerzMó Mek fel^óbb péozőg}1 
hatóságai, vám- és államegyedánisági hiva- 
talnokai, vataffliot a péozúgydrségi öreég kö- 
zegei eg>'má&t a csempészkedési kísérletek 
neggátlására és felfedezésére készséggel tá- 
fflogaUii fogják és e rzélból egymással nem- 
csak kőlcsőDősen kőzőliii fogják a lehetó 
legrösídebb ídö alatt észrevételeiket, hanem 
eg)'mással folytonos érintkezésben is fognak 
maradni, hogy a kölcsönős közreműködés 
utján a kitűzött ezél elérésére legalkalmasabb 
intézkedéseket megtehessék. 



VU. CZIKK. 

A magas szerződő felek mindegyike köte- 
lezi magát arra, hogy megakadályozza azt, 
hogy oly árukészletek, melyek a másik fél 
terúietéré csalárd módon vaíó bevitelre szánt 
árúknak tekinthetők, a határ közelében fel- 
hahnoztassanak vagy ott elhelyezti*ssenek, a 
nélkül, hogy azokra a csempészet megakadá- 
lyozására elégséges óvintézkedések alkalmaz- 
tatnának. 

A határkerúletekben idegen meg nem vá- 
mozott áruk számára raktárak rendszerint 
csakis oly helyeken állíthatók fel, hol vám- 
hivatalok vannak; ily esetben a vámhatóság 
ezen raktárakat zár alá veszi és reájuk fel- 
ügyel. Ha egyes esetekben a zár alá vétel 
nem eszközölhető, a kitűzött czélnak lehető- 
leg biztos elérésére alkalmas más ellenőrzési 
rendszabályok fognak alkalmaztatni. 

Idegen megvámozott árúk és belföldi árúk 
készletei a határkerületekben nem haladhat- 
ják meg a megengedhető kereskedelemnek, 
vagyis a saját állam helyi fogyasztásával 
arányban álló kereskedelemnek követelmé- 
nyeit. Azon esetben, ha gyanú forog fenn 
arra nézve, hogy idegen megvámozott áruk 
vagy belföldi árúk készletei a helyi fogyasz- 
tás követelnién>eít meghaladják, és ho^y azok 
csempészetre vannak szánva, ezen készletek, 
a mennyiben azt a törvények megengedik, 
külön vámellenőrzés alá veendők a végből, 
hogy a csempészet megakadályoztassék. 



VIII. CZIKK. 

Az egyik magas szerződő fél pénzügyi 
hatóságainak vagy bíróságainak megkeresése 
folytán n másik fél hasonló hatóságai vagy 
maguk teszik meg, vagy a saját országuk 
illetékes hatóságai által megtétetik a szüksé- 
ges intézkedéseket, hogy a vám- vagy állam- 
egyednrus.'íg kijátszására megkísérlett vagy 
véghez vitt csempészet tényállása mcgállapit- 



tassék vag> annak bizonyítékai össze^yijtcf- 
senek és hog>' a köralméiifekbez képest tz 
árúk ídeirlenesen zár alá rétessenei. 

Mindegyik nagas szerződő fd halóságai 
az ilyetén niegkeresésekei agy teljesitesdik, 
mintha saját országuk \im- v^gy álaaiegyed- 
ámsági törvényei ellen elkövetett áthágák^- 
ról lenne szó. 

Hasonlókép az eg>ik magas szerződő ÍH 
vám- és államegyedánisági tiszt^isdói, vala- 
mint pénzügyőrségi közegei, a másik fél flle- 
tékes hatóságai által az ő felsőbb hatóságok- 
hoz intézett megkeresés folytán arra is fel- 
szólittathatnak, hog>' saját országuk illetékes 
hatósága előtt a másik fél területén nieg- 
kisérlett vag\' elkövetett áthágásra vonatkozó 
körülményekről vallomást tegyenek. 



L\. GZUük. 

\ magas szerződő feleknek a Garda-tó 
vizein az ellenőrzési felügyelettel megbízott 
pénzüg>őrségi közegei föl vannak jogosítva 
arra, hog> a saját területük vizein észrevett 
csempészőket a másik fél vizein száz méter- 
nyi távolságig a parttól üldözhessék és őket 
az emiitett távolságig a csempészet tárgyai- 
val együtt letartóztathassák : felhatalmaztat- 
nak továbbá arra is, hogy a lefoglalt árúkat, 
valamint a szállítási eszközöket és a csem- 
pészőket, az illető büntető eljárás czéljábót 
a saját országuk vámhivatalánál átszolgál- 
tassák. 

X. C7JKK. 

A magas szerződő felek egyike sem fog 
saját területén a másik fél területére való 
csempészkedésre alakult egyesüléseket meg- 
tűrni, sem a csempészkedésl biztosító szerző- 
déseket érvényeseknek ismerni. 

A magas szerződő felek azonkívül kölcsö- 
nösen kötelezik magukat arra, hogy illető te- 
rületeiken a másik fél alattvalóit, a kik köz- 
tudomásúlag csempészettel foglalkoznak, fel- 
ügyelet alatt tartatják. 



.\1. CZIKK. 

Mindegyik magas szerződő fél arra kötelezi 
magát : 

a) hogy azon árúkat, melyeknek bevitele 
vagy átvitele a másik fél államaiban tilos, 
ezen utóbbi állam felé csak akkor bocsátja, 
ha igazoltatik, hogy ezen államnak különös 
engedélye megadatott ; 

b) hogy a másik államba rendelt és ott 
beviteli vám alá eső árúkat csak megfelelő 
hatáskörrel felruházott átellenes vámhivatal 



1888 : X V, t ez. Keresk, és hajóz, szerz. Olaszországgal. 



241 



felé Nczelő irányban fogja kibocsátani. Ezen 
engedély csak azon fellélel mellell adható 
meg, hogy minden szükségtelen tartózkodás 
mellőztessék és a két állam vámhivatalait 
összekötő útról minden eltérés kikerültessék. 
l'g>szinlén magától értetik, hogy az árukivi- 
tel csak oly órákban történhetik, hogy az 
árúk az átellenes vámhivatalhoz a hivatalos 
órákban érkezhessenek. 



XII. CZIKK. I 

A magas szerződő felek mindég} ike ha-i 
sonlókép arra kötelezi magái, hogy n saját I 
lerüleléről kivitelre rendelt átviteli árúkért! 
és az isinéti kivitelre szánt meg nem vámolt 
külföldi árúkért nála letelt biztosítékot kiadni, 
valamint a kivitelnél beviteli \ámokat vissza- 
adni, vagy fogyasztási adókat visszatéríteni 
nem fogja, ha a másik állam beiépti hivatala 
részéről kiállitott bizonyítvány által nem iga- ; 
zoltatik. hogy az árúk oda szállíttattak és be- 1 
jelentettek. 

XIII. CZIKK. 

A XI. czikkben b) alatt és a XII. czikkben ' 
foglalt határozatokat illelőleg, a magas szer- 
ződő felek közösen meg fogják állapítani szá- 
mát és hatáskörét azon hivataloknak, me- 
lyekhez a kö/ös határon ál az árúk szálli- 
tandók, az órákat, a melyekben az áník 
vámkezelése és a határon átvitele eszközöl- 
hető, továbbá az árúknak a másik állam hi- 
vataláig mikép leendő kiséréséi és végre a 
vasúti forgalomra Nonatkozó különös rend- 
szabályokat. 

XIV. CZIKK. 

A másik szerződő fél hátrányára elkövetett 
vag> megkisérletl vám- vagy államegyedáru- 
sági csempészkedésekérl, azaz beviteli, kivi- 
teli vagy átviteli tilalmak áthágásaiért és a 
vám vagy cgyedárusági illetékek csonkításáért, 
a magas szerződő felek mindegyike, a másik 
fél illetékes hatóságának megkeresése folytán, 
az álhágól a saját vám- vagy egyedárusági 
tönényeiben hasonló vagy hasonnemü áthá- 
gásokra megszabott büntetéseknek alá fogja 
vetni az esetben : 

i. ha a vádlott azon ál!am polgára, mely 
által vizsgálat és büntetés alá vonandó : 

:2. ha, nem lévén ugsan ezen állam pol- 
gára, az áthágás idejében, bár csak mulólag 
is, ezen állam területén lakott és a vizsgála- 
tot indítványozó megkeresés beérkeztekor 
vagy azután ezen állam területén kerittetett 
kézre. 

Mindazáltal a másik (megkereső) állam tor- 
Magyar TörvónyUr. 1887—1888. 



vényei által megszabott büntetések alkalma- 
zandók, ha enyhébbeknek bizonyulnak. 

Ha a pénzbírság, a törvény értelmében, az 
elvont adóösszeg arányában szabandó ki, azon 
állam tarífája fog alapul vétetni, melynek vám- 
vagy egyedárusági törvényei ellen az áthágás 
elkövettetett. 

XV. CZIKK. 

A XIV. czikkben említeti perek folyamá- 
ban, a másik fél hatóságainak vagy tisztvise- 
lőinek hivatalos előadásai ugyanazon bizonyító 
erővel birandnak, mint a mely hasonló ese- 
tekben a saját állami hatóságok vagy tiszt- 
viselők hivatalos előadásainak tulajdoníttatik. 



XVI. CZIKK. 

A XIV. czikk alapján indított büntető eljá- 
rásból származó költségeket, a mennyiben 
azok a lefoglalt tárgyak értékéből vagy az 
áthágóktól be nem hajthatók, azon állam kö- 
teles megtéritni, melynek érdekében az eljá- 
rás foganatosíttatott. 



XVII. CZIKK. 

A XIV. czikk alapján indított büntető eljá- 
rás folytán a vádlottól behajtott vagy az át- 
hágás tárgyainak elárusításából befolyó pénz- 
összegekből első sorban a bírósági költségek 
fedezendők : azután a másik féltől elvont ille- 
tékek és végre a bírságok fedezendők. 

Ez utóbbiak azon állam rendelkezésére ma- 
radnak, melyben az eljárás végbe ment. 



XVIII. C^IKK. 

A XIV. czikk alapján indított eljárás mind- 
addig, míg jogerejü véghatározat nem hoza- 
tott, azaz ítélt dologgá nem vált, azon állam 
hatóságának megkeresésére, mely azt meg- 
indittatta, azonnal abbanhagyandó. 

Ez esetben, az eljárás költségeit illetőleg 
szintén a XVI. czikkben foglalt határozatok 
alkalmazandók. 

XIX. ryJKK. 

Mindegyik magas szerződő fél hatóságai 
és bíróságai a másik államban, ennek vám- 
vagy eg\edárusági törvényei ellen elkövetett 
áthágások miatt vagy a XIV. czikk alapján 
megindított büntetőeljárásra \ouatkozólag kö- 
telesek az illetékes hatí)ság vagy bíróság 
megkeresésére : 

i. a keríiletükben tartózkodó tanuk'* 

16 



242 1888 : X K (. ez. Keresk. és hajóz, szerz. CHaszortzággaL 

^zakértőket. szőksé^ estlén hit alatt is ki- öfinökéoek síékbHye liscs, a %áiii- \ag>' a 

liaügatoi H a tanokat, a meDnyíben az or- révtiatóság (ezen otőblH^ miután a vúbIií\ii- 

szagos tőnéoyek a tanúskodás megtagadását taft a hajónak közeli elindriásáról éftesitette) 

meg oem engedik, tanaságtétebv szűkség ese- bármily térfogatú bitorlás hajóknak és a 100 

tében szorítani is : tonoánáJ kisebb tartalommal bíró gőzhajóknak 

± hivatalos szemléket tartani és azok ered- fuvarleveleit — akármil} nemzetiségűek ezen 

iiiéoyeít hitelesen igazohii: hajók — láttamozni fogja, ha azok valamely 

'i oly vádlottaknak, kik a megkeresett bi- olasz kikötóbe indulnak, 

níság kerületében tartózkodnak, a nélkül, hogy <Ny hel>eken, hol olasz consnii ügynökök- 

az utóbbinak állami kapcsolatához tartózná- nek székhelye van, ezek az olasz, osztrák és 

Dak, idézéseket és határozatokat kézbesíteni, magyar bajok kérdéses fii\ar1eveleit ingyen 



fogják láttamozni. 



XX. CZIKK. 



A jelen vámkartelben a szárazföldi keres- XXII. CZIKK. 

kedelemre nézve megállapított határozatok, a 

mennyiben alkalmazhatók, a tengeri forga- A jelen kartelben >ámtör\'ények alatt a be- 
lomra is kíterjpsztetneL viteli, kiviteli és ál\iteli tilalmak is é^ bíró- 
ságok alatt a magas szerződő lelek mind- 
vvi r/ik'ir egeikének államaiban az ihnemö saját törvé- 

nyeik áthágásának a>eg\izsgálasára és meg- 
Az osztrák-magyar monarchia minden ki- búnletésére rendelt hatóságok értetnek, 
kötőjében, hol (Haszország valameh i-oiisiili 



Xáriegyzőköiiyv az osztrák-magyar iiioiiarcliia és Olaszország közi 
1887. évi ile<*Z(Hnit>er 7-i'*n kötött kereskodelini és hafózásl szerző- 
déshez. 

Az osztrák-magyar monarchia és (Masz- lébeu megkívánt összes feltételek teljesil- 
ország közt a mai napon kötött kereskedelmi tettek. 

és hajózási szerződésnek aláírásánál az alul- !1 §. A magas szerződő felek egyikének 
írott meghatalmazottak a kövelkező fenlartá- 1 terölelén az illető törvények értelmében meg- 
sokat és n>ilalkozalokal lelték, melyek ma- alakult részvénytársaságok és részvényekre 
gának a szerződésnek kiegészítő részét ké(ie- : alakult betéti társaságok (ide értve a bármily 
zcndík : nemű biztosítási ágakkal foglalkozó társasá- 

! gokal is) a másik fél teröletéu, ha az e rész- 

I beu ott fennálló törvényeknek és szabályok- 

I. A kei'eskefleinii és liaJózáKi szerző- nak metsfelelnek. kölcsönösen mindennemű 

fléKi*e voiiutkozólaii. ; jogokat, ide értve a perbenállásí jogot is, 

i gyakorolhatják. 

A L czikkhez. \ 

i 

I. .^. Az ezen czíkkben foglalt megállapo- 1 .4 //. czikkhez. 

di'iSdk a magas szerződő felek területein a ' 

kereskedés, ipar és rendészet tekintetében | 1. ^. Az olaszországi kereskedelmi utazók 
lintályhan levő és minden m.'is állam alattvalóira 1 az osztrák- magyar monarchiában s az osztrák 
alkalmazható külön törvényeket, rendeleteket i é> magyar kereskedelmi utazók Olaszország- 
és s/abályzatokat semmi tekintetben sem mó- 1 ban a valamely ipar gyakorlására kivetett 
dosilják. i adók aluli mentességet csak akkor élvezen- 

± ^. Azon elv, mely szerint a másik fél- ; dik, ha a mellékelt mintának megfelelő ipar- 
nek kereskedési vagy ipart üző alallvalói az, igjízolványi jegygyei el vannak látva, 
adók tizelése tekintetében a nemzelbeliekkel | Hzen igazolvány azon naptári év tartamára 
tökéletesen egyenlő bánáMnód alá esnek, al- ' érvényes, a mely évre ki lelt állítva, 
kalmazlatní fo^' hasonlókép a társulatok sta- ; :>.§. A mi a kereskedési vásárokon és piaczo- 
tulumai és egyéb helyi slalutumok tekinteté-! kon ííletí, a másik magas szerződő fél alattvalói 
ben is ott, hol még netalán fenuállauak. Ez ; mind a vásár- és píacziálogatási jogosítvány, 
el\ mindazáltal esaíw akkor alkalmazható, lia : mind az ennek folytán fizetendő dijak tekin- 
a nniKas szerződő felek mindegyikének tör- tétében tökéletesen UK>anazon bánásmódban 
vényei által az iparü/ési jogosítvány tekintő- ; fognak részesülni, mint a saját nemzetbeliek. 



iSSS : X V. L ez. Keresk. és hajóz, szcrz. Olaszországgal, 



243 



A VJ. czikkhez. 

i. ^. A VI. czíkk bj kikezdésébeu foglalt 
ffntarlás alapján a magas szerződő felek kö- 
lelezík magukat arra, hogy a pbylloxera ter- 
jedésének megakadályozása czéljábói, a köl- 
csönös bevitelekre nézve, a Bernben 1881. 
évi november hó 3-án kötött nemzetközi 
egyezményben megállapított rendszabályokat 
fogják alkalmazni. 

A VI. czikk h) kikezdéséhen emiitett fen- 
tartás kiterjed azon tilalmi rendszabályokra 
is, melyek a mezőgazdaság érdekében a 
kártékony rovarok és eg>éb szerNezetek ter- 
jesztése ellen czéloztatnak. 

± §. A. magas szerződő felek az egész- 
ségrendőri szempontból kibocsátolt minden j 
forgalmi megszorítást egymással kölcsönösen j 
közölni fognak. 

3. §. A marhavész és egyéb ragályos ál- 
lati nyavalyák terjedése ellen szükséges óv- 
intézkedések végett, különösen tekintettel a 
tiatárforgalomra, a magas szerződő felek kü- 
lön egyezmény utján megállapodtak oly intéz- 
kedésekben, melyek ezen kölcsönös forgalom- 
nak hathatós könnvitését czélozzák. 



A MII. czikkhez. 

1. ^. Az o^ztrák és a magyar posta által 
kiállított s az elindító postahivatal pecsétjével 
ellátott és az áruküldeményeket kisérő fuvar- 
levelek Olaszországban a viszonosság föltételei 
mellett bélyegmentesek leendnek. | 

± %. A kedvező bánásmód követelésének 
indokolására az árubevallásnak magában kell 
foglalnia az áru származásának megjelölé- 
sét is. 

Ha ezen bevallás helyessége tekintetében 
kétség támad, az árunak származása bizo- 
nyítvány által igazolandó. 

Az említett bizonyítvány kiállítható vagy a 
kiviteli hely helyhatósága által, vagy a kivi- 
teli eljárást teljesítő vámhivatal által, legyen 
uz akár az ország belsejében, akár a hatá- 
ron, vagy végre consuli ügynök által; szük- 
ség esetén ez okmányt az áruszámla is pó- 
tolhatja, ha az illető kormányok ezt elegen- 
dőnek találják. 

íi. í^. A származási bizonyítványok és egyéb 
az árúk származását igazoló okmányok telje- 
sen díjmentesen állitandók ki és láttamozandók. 



.4 A', czikkhez. 

.Megállapodás létesült az iránt, hogy a ke- 
reskedelemnek s a forgalomnak a X. czikk 
értelmében nyújtott könnyítésére vonatkozó- 
lag a feltételek s alakszerűségek a magas 



szerződő felek minísteriumai közt váltandó 
közvetlen levelezés utján közös egyetértéssel 
fognak megállapittatni. E részben a következő 
elvek lesznek mérvadók: 

1. §. Azon tárgyak, melyekért vámmentes- 
ség kéretik, a vámhivataloknál minőség és 
mennyiség szerint bevaJlandók és vizsgálat 
alá bocsátandók. 

± §. A gabnanemüeknek (ide értve a rizst 
is) őrlésre való ideiglenes ki- és bevitelére 
vonatkozó kedvezmény csak azon esetben 
adható me^, ha ezen termények a határ ál- 
tal átmetszeti földeken n> érettek. Ezen ked- 
vezmény a helyi pénzügyi hatóságok felhatal- 
mazásától tétetik függővé. A magas szerződő 
felek az ezen ügy szabályozására vonatkozó 
összes intézkedéseket egyetértőleg fogják 
megállapítani. 

A kivitt vagy visszahozott, valamint a be- 
hozott és ismét kivitt tárgyaknak vámkezelése 
ugyanazon vámhivatalnál eszközlendő, akár a 
határon, akár az ország belsejében legyen 
is az. 

Ezen intézkedés nem terjed ki a fénymá- 
zozandó, fényezendő vagy festendő tárgyakra. 
Ezeknek vámmentes visszaszállítása az elküldő 
ország bármely vámhivatalánál történhetik, 
feltéve, hogy az ily eljárásra jogosított. A ke- 
reskedelmi utazók által behozott árumustrák 
tekintetében a 8. szakasz alatt megáliapitott 
alakszerűségek fognak alkalmaztatni. 

3. §. Az isméti kivitel s a visszahozatal 
alkalmas határidőhöz köthető, melynek meg 
nem tartása esetében a törvényes vámok 
szedhetők. 

i. §. A vámösszeg biztosítása akár a vám- 
összeg letétbe helyezése utján, akár más al- 
kalmas módon követelhető. 

5. §. A X. czíkk c) és d) alatU kikezdé- 
seiben felsorolt műveletek folytán keletkező 
súly különbségek méltányosság szerint tekin- 
tetbe veendők. 

Csekély különbségek után vámfizetésnek 
nem lesz helye. 

G. §. A magas szerződő felek gondoskodni 
fognak arról, hogy a vámkezelés minél ke- 
vésbbé terhes legyen. 

7. §. A kikészitési eljárásra vonatkozó ha- 
tározatok csak az ipar üzésének könnyítését 
czélozván, önként értetik, hogy a szerződő 
felek mindegyikének jogában álland mindazon 
végrehajtási és ellenőrzési intézkedéseket el- 
rendelni, melyek a vámtarifa kijátszására irá- 
nyuló minden kísérlet meggátlására szüksége- 
seknek mutatkoznak. 

8. §. A magas szerződő felek mindegyike 
megjelölendí a maga területén azon vámhiva- 
talokat, melyeknél a kereskedelmi utazók ál- 
tal árumustrák behozhatok és kivihetők. 

Az ismétkivitel más vámhivatalnál is tör- 
ténhetik, mint a melynél behozattak. 

16 



24-1 Í8K^ ; A' V, U ez. Kertek, és hajóz, szerz. Olaszoiszággal. 

\ Miozalal alluiliiiá\al a niuslrák utiu 111. Ha a halinámhhaul azon poiltól. 
járó \áni uegáiiapíttaliL ezfu (>s>z<*|í az eljáró uiehiirl a kérdé>«*s marha be- vagy kihaju- 
vámhivatalnál vag) lé^zpénzlfen letétbe be- liL nag>0D lá\iil vctlna. xagr ha a kőzleie- 
t><*zeodó. \a}r> kellöleg bizto>itandó. Az dé« elégtelen leune s ezért a II. alatt emi- 
azouo^'^ir kelló ígazolllatá^a \éf!ett a mustrák lett bevallás csak nehezen volna eszközöllielÖ. 
Iflietőleg peeséttel vag>' ólombéU éggel minden a be- é> kiviteli bevallás »i e végM a 
köllj»ég nélkül niegjelőlendók. marhaáthajtá^ helyére kiküldőit pénzögyörí 

Az ezen mastrákrríl felvett jejcvzék. mely- közegnél teljesitlietó. ki az illető esetekről 
nek abkja a kél magas szerződő fél áltál jegyzéket fog vezetni. 
megállapitaud<i. magában kell hogv foglatja : .\z obszországi va^y usztrák vámhivatal 

aj a bevitt mustrák számszerinti fel>oro- által a be- é> kiviteti bevallás felvétele és 
fását, azok nemét > az azonosságuk felismer- állomásukon kivül fekvő lielven való vizsga- 
lietéM^re szoiiíáló mejyelölést : latm kirendelt köze^rek liivatalos utazásaik 

h) a mu>trák után eső vámot annak me;:- után fsupán az állami szolgábti szabályza- 
emlitése mellett, hoji> a vámős>zeg készpénz- lukban előírt dijakat és költségeket igénvH- 
lien letétbe helyezíelett vaK> biztosittatott : hetik r> tekintet nélkül a bevallások vagV a 

cj megjelölését annak, mily módon jeleztél- marhn >7ámára. uafionkint r<ak egyszer tizei- 
tek meg a mu»trák : tétnek. 

flj azon határidőt, melvnek elteltével a Ezen közegek kötelesek lesznek a bevallás 
vámigazgatás az előre tizetett vámot végkép In'muta tójának átvételi elismenényt kiadni, 
megtartja. vag\. ha ezen összeg biztosítva Ha több tulajdonos marháit ejkvütles vizs- 
volt, a letett biztosítékból magát kielégíti, fel- gálát végett egyesiteti«' volna, a fentemiitelt 
téve, hogy a mustráknak ismét kivitele vagv közeliek azok míndegvíkének a kérdéses át- 
közraktárban történt elhelyezése nem igazol- vételi elismervén vl kiadandják. 
tátik. IV. A legeltetésre va^ry a foldmívelési mun- 

Kzen határidő eg> esztendőnél hosszabb kára a liatárvámvonalon áthajtott és ugvan- 
neni lehet: azon napon visszahajtott marha vámilgyi'ke- 

ej ha a kiszabott határidő ffij eltelte előtt zelésnek nem fog alávettetni : kellő mérvű 
8 mustrák valamelx illetéke> hivatalnál ismét! felügyeleti szabályok fognak azonban az ezen 
kivitel vagy közraktárban való elhelyezés Né- áthajtásnál történhető visszaélések meggátlása 
itfli felmutattatnak, ezen hivatal meggyőző- rzéljáb<>l hozatni. 

dést szerez magának arról, hogy a kiviendő V. A vámhatárlioz való visszaérkezéskor 
lárgvak csakugyan iifívanazok. melyek a l»e- a marha azonossága és darabszáma meg fog 
hozatalnál fel lettek mutatva. Ha e részben állapíttatni. Ha ezen vizsgálatnál a marha mi- 
^mmi kétség fenn nem forog, a hivatal hí- nőségében a kivitelnél különbség mulatkoz- 
zonvítani foKJa a kivitelt vagv a közraktár- nék. akkor az isniéti kivitelnél a helyettesi- 
ban történi elhelyezést s a behozatalkor tett marha után s az isméti behozatalnál a 
készpénzben letett vámot visszaadni vagy a helyettesítő marha után az előírt lievítelí vám 
biztosíték kiadása végett a szüksé;;es ló|»ése- lizeten«lő. 
ket megtenni f(»gja. Ha a darabszámban mutatkozik különbség, 

9. ^. Hogv a legeltetésre, telelésre vagy akkor az isméti kivitelnél a hiánvió darabok 
foldmívelési munkákra, vásárokra vagy soka- után, az isméti liehozatalnál |)edig a feles 
dalmakra rendelt marha a halárokon lehetőié;; darabok után a beviteli vám fizetendő, 
gyorsan és könnyen átmehessen, a magas Mindazáltal nem kell vámot fizetni a vám- 
szerződő felek a következő intézkedésekben liivalalnál újra be nem mutatott azon mar- 
állapodtak meg : háért, melynek hiánya törvényszerűen be 

I. U>gelletésre vag> foldmívelési munkákra lelt vallva, ha hatóságilag igazoltatik, hogy 
hajtolt marlia. az egész vámhalárvonal men- a hiány baleset kövelkezménye. 

tén, bármely vámhivatalnál beléphet. VI. Ha a visszühajlás vagy a visszkivitel 

II. Ha helví körülménv éknél fogva a legel- a behajlás vagy a kilépés alkalmával tett be- 
telésre vagv foldmívelési munkákra rendelt valláskor kiszabon határidőn tul késik, akkor 
marhának a halárvániliivatalon ál való hajtása a bevitel az általános vámkezelés alá esik, 
a tulajdonosokra nézve nagyon terhes volna, hacsak ilynemű elkésések a községi előljáró- 
a behajtás és kilépés előtt ezen hivatalnál ság által kellőleg igazolt véletlen körülmények 
teendő bevallás elégséges : a |)énzügyőrségi ' folytán ki nem menthetők. 

közegek mindazáltal a halárvárohívataltól nyert ' VII. Az I., V. és VI. pont alatt felsorolt 
bevallás alapján a be- és kilépést ellenőrizni intézkedések a határ kerületekből a vásárokra 
fogják. hajtott, vagy a határvonalon át telelésre haj- 

A pénzügv őrség ezen bevallásokat — a tör- tóti marhára is hasonlókép alkalmazandók, 
téntek kellő igazolásával ellátva — a határ- 1 VIII. A vámvonalon ál legeltetésre, íöld- 
vámhívalalnak visszaadandja. niivelésí munkákra, vásárokra vagy telelésre 



iSSS: XV. t ez Kerosk. és hajóz, szerz, Olaszországgal. 245 

hajtott marha s/iniára engedélyezett vám- 1 ietes megvizsgálását tenné szükségessé vagy 
meniesséfi arányos mértékben az illető ler- i csalárdsági kísérletekre gyanút adna. 
mékekre is alkalmazandó. KnnélfogNa vám-^ Az árúk lerakodása és mérlegelése mellőz- 
mentesek : ' hető, ha lerakodás nélkül is határozottan ki- 

a) a legeltetésre, földmivelési munkákra, vá- i vehető, hogy a másik fél által alkalmazott 
sárokra vag\ telelésre hajtott tehenek, kecskék, ' zárolás sértetlen és elégséges bizlositékot 
juhok és kanczák, borjai, gödölyéi, bárányai és nyújt, 
csikaí : és pedig oly számban, mely a kihaj- 

táskor feljegyzett terhes állatoknak megfelel, A XIL czikkhez. 

tekintetbe Névé az időt is, melyet az anya-' 
állatok a vámkerületen kivül töltöttek: 1. §. Ezen rzikknek intézkedései a magas 

h) n legeltetésről vagy telelésről visszatérő i szerződő felek azon területeire, melyekre a 
marha után n\ert sajt é» vaj és pedig egy- i vámtarifa érvénye ki nem terjed, mindaddig, 
egy napra : minden tehén után OiÁ) kilo- 1 mig ezen kivétel fennáll, nem alkalmazhatók, 
gramm, minden kecske után 0*058 kilo- 1 i. ^. Olaszországban a szesz után a bei- 
gramm, minden juh után 0*0^9 kilogramm I földi adó, valamint a vámpótlék a termék 



sajtot, minden telién után OlG kilogramm, 
minden kecske után 0*03:2 kilogramm vajat 



valóságos mennyisége és szesztartalma sze- 
rint fog beszedetni. 



számítva. E végből azon Mföldi szeszgyárakban, me- 

Meg \an engedve az is, hogy a másik ál- 1 lyek keményítőt vagy egyéb keményitőtartalma 
lam területén történt legeltetésről vagy tele- anyagokat (úgymint : gabonát, rizst, lisztet, 
lésről visszajövő marha után a visszatértéig burgonyát), czukorgyártási vagy tinomítási 
nyert sajt és \uj, a marha visszaérkezésének maradvánvokat (melasse stb.), répát, topí- 
napjától szániitandó négy hét alatt is még : namburt (csicsókát) dolgoznak fel, a termék 
vámmentesen visszahozassék. mennyisége és szesztartalma vagy («exercíce)) 

IX. A határon levő vámhivatalnokok s a (azaz a terméknek állandó felügyelet által 
pénzügyőrség közegei kötelesek azokat, kik | való megállapítása), vagy külön műszer által, 



a marhát legeltetésre, földmivelési munkára, 
vásárokra és telelésre a szomszédos határ- 
kerületbe áthajtják, figyelmeztetni arra, hogy 



melynek czélszerüsége technikai és pénzügyi 
szempontból el van ismerve, vagy végre ezen 
két rendszernek egybevetése utján fog mcg- 



a bevallást vagy a bebocsátást igazoló ok- 1 állapíttatni. 

mánynak másodlatát, valamint a hitelezett vám | Ehhez képest magától értetik, hogy Olasz- 
fejében letett biztosi ték ok nil sz<')ló elismerve- j ország a csupán borseprőt, gyümölcsöt, gyö- 
nyeket jól őrizzék meg. miután ezen okmá- ' kereket és bort feldolgozó gyárak tekinteté- 
nyok a marha visszaérkezésekor ismét fel- ben a belföldi ad(>k beszedésének rendsze- 
mutatandók. Az emiitett tisztviselők hasonló- rére nézve a teljes szabadságot magának 
kép kötelesek ezen személyekel a csalárd fentarlja. 
eljárás következményeiről is felvilágosítani. A sör után hordókban vagy palaczkokban, 

X. A marha egészségi állapotáról vagy azon a belföldi adó egyenértéke czímén íizetendő 
köriilményről szóló bizonvitványok, hogy a pótlék a bevivő választása szerint vagy a 
határkerületek minden ragálvos állati beteg- megállapitolt czukor- vagy szesztartalom, vagy 
ségtől mentesek, csak eredetiben, nem pedig a 1()° maximum alapján fog beszedetni, 
fordításban fognak követelletni. 3. ii. A külföldi nyers czukor, akár fino- 

mításra szánt, akár nem, Olaszországba való 
bevitelénél vám fejében legalább ^/s-ét fogja 
.1 A7. czikkhez. tizelní azon vámnak, melv a külföldi finomi- 

I tolt czukortól szedetik. 

A \1. czikkben megállapilott könnyítések a A védelem, melyet a belföldi nyers- és 
következő feltételekhez vannak kötve : finomított czukor termelése jelenleg élvez, 

a) az ámk a beviteli vámhivatalnál tovább- nem nagyobbítható, 
utalás végett kisérvényi jegyen bevallandók, j A jelenlegi adórendszer tartama alatt a 
ehhez hivatalos bizonylat csatolandó, mely az \ mesterségesen festett nyers czukor után a 
árúknak az elküldés helyén a vámhivatal ál- 1 tínomilott czukor adója fizetendő, 
tal történt zárolását s a zárolás módját iga- 1 Ha a jelen szerződés tartama alatt az olasz 
zolja : kormány vámkezelésében a hollandi typusok 

h) a vizsgálatnál megállapítandó, vajon ; helyett a saccharometrikus rendszernek el- 
ezen elzárolások sértetlenek maradtak-e és! fogadását határozná el, az uj kezelésre vo- 
vajou elégséges biztonságot nyujtanak-e ; natkozó határozatok csak akkor alkalmazha- 

i) a bevallásnak szabályszerűen kell tör- ; lók, miután azok a másik magas szerződő 
tennie, mellőzvén minden oly szabálytalansá- 1 féllel közöltettek és közös egyetértésben el- 
got vagy nmlasztást, mely a küldemény rész- fogadtattak. 



216 ÍSfíS ; A' V. L rz, Keretk. éi /u^V^. tzers. ^ ttfi^^zcmsággál, 

A XML rj^ XV/IL fzikkhez. szíhapálJBU •Siwivitx) é^eiUit \'^} hAuy- 

\\Ur iiieMiri«^^B bcilolitemkiBt -Si fruk 
\, %. k \tkyA ht nk^mánszwak a nia- kedTe2aini>e> %ain oiefiftl kocsátUlü be, M- 
jttü üuuníM UMi kikötőben nieinlbpíUitt tévf. hoií> ^z^ ilal «zárauzasj az íHHéke^ 
tjf\tkVm\k*!f htm l^rjfd ki : íaU^^pA. által iipazol^a \ai. 

a) tAy Jolalfluzii/Ari. meitek ujowuB ± A tenDészete» bor csak az esetben esik 



épftMl bajok síinán adatnak %af> jövóben a borvám alá. ba sz*->ztanalBia ■en haladja 
adatni foimaL, a mennyiben ezen jalabBazá- niefr a \l\ íokut. Ha l.'i foknál többet tarul- 
»ok a kjkőt/rf ílelékek \ag) vámok alóli maz, a bor vámján felől az említett határt 
mentes4é)rben. ^ag) ily ílleipkek és \ámok meghaladó minden >zeszfok után a $ze$z váro- 
mén^kié^éffen nem állanak : ját üzelL 

b) az ajryne%ezetl ^ Vaeht Hab ^-ok kivált- A maga> sienődó lelek szakértőket U^- 
i'ÁlíMin. nak kijelölni a ezélból. bo^ közös egvet- 

± jí, Határcizottan feutartatík agvan elv- érté>lieD tanolmányozzák é> meieállapitsik azon 
ben az. tKi|r> a liaJá^zati jog a lenj^erpart lulajdonsá^okaL melyekkel a bornak bírnia 
mentén kizáníb^ az illető áOam abitvaküt kell, hojr) a vámhivatalok által ilyennek el- 
íHeti, mégis lekínl^ltel a különleges helyi kö- ismertessék. 

rűiményekre az osztrák-magyar monarchia 'V Terpenlinolaj 10i> kilo§Tanum>nkint 
részéről ezenkivúl még tekintett«*l az Olasz- három franknál majeasabb vámot nem fog 
szag által ezért nvujtott ellcnengedményekre, fizetői. 

mindkét fél részérói egész kivételeí-eo é« fsu- i. fres töltények, lőkiipakokkal vagy egvéb 
pán ezen szerződért tartamára az adriai ten- g>iiaD>a;;gal az olasz vámtarifa 5:1 6J száma 
ger partja melleit lakó osztrák, magyar vag\ alá tartoznak. 

fiiasz alalt\ak;knak megengedtetik, hogy a :2. Oyaniaolajból és mészből készült k(>csi- 
máifik állam ti*ogerpartja mentén a halászatot kenőt-s vámmentes. 

űzhessék, — kivételt képezvén e részlien a 6. A mustrátlao átlátszó panmtszö vetek 
korál- és •«zívac>-halászat és feotartatván a (graticolalti a fogifiia di velő) 1<I0 négyszög- 
tengerpart liíl egy tengeri mértföldre terjedő méU'renkint három kilogrammnyi nagyobb 
terüleli'n hehll a halászat kizárólagos joga a siilyuak, minőségük szerint a sima szövetek 
parti lakosok számára. vámját fizetik. 

Ki lett kötve, liogv szigorúan megtartan- 7. A '•sciiíaviue» nevezetű közönséges 
dók az illető államnak azon szabálvzatai, me- takarók melyek ralcinált gyapjulMÍI készül- 
lyek a tengeri halászatra és kivált a halivá- nek, egészen fehérek, avagy egyszerű szi- 
dékra nézve kártékony halászati miídoknak nes szegélyekkel ellátvák, 1(N) kiíogrammon- 
eltiltá^iára vonatkoznak. , kínt ^ fr. ;K) c. vám mellett bocsáttatnak be, 

de csak évenkint legfeljebb iUO métermázsa 

mennyiségben, és az olasz «schiavíne«)-knek 
.1 XXI. rzi/ikht'z. az osztrák-magyar monarchiába való bevitelénél 

hasonló eljárás kikötése mellett és oly föltétel 
Az o^/.tr.ík-m»gyar nionarrhia belvizein járó' alatt, hogy ezen termékének származá^a az 
olasz hajók é> megfordítva az olaszországi i illetékes hatóságok részéről kállított bizony it- 
belvizeken járó osztrák vagy magyar hajók a vány okkal igazoJtassék. 
rendészeti, veszleglésí és vámszabályzalok le- 8. A gyapjúból készüli fekete sálok és ken- 
kinteiéhen teljesen az ország törvényeinek ' dök, melyek egyik sarkukon selyemhimzésscl 
vannak alávelve. I ellátvák, még ha selyemrojlokkal szereltek is, 

u szövet minősége szerint vámoltatnak 2Ö° o 

vámpótlékkal. 
II. A/. A) Inrlíál (olosz ho.vItHI vú- i *.). Féríl- és gyermek-ruhák gyapjúból és női 



niok) lll(*tőle(|. 

\. Mansehino évenkint IMO hektoliter 
inennyiséKbeu M) palaczkonkénl ^5 frank 
vám mellett bocsáttatik be, ha a palaczk tar- 
talma Va liternél több, de egy liternél nem 
több; i(N) palarzkotiként 18 frank vám mel- 
lett boesátlatik be, ha a palaczk tartalma 
egy fél liter vagy ennél kisebb. Az adópótlék 
tokintel nélkül ezen likőr valódi szesztartal- 
mára hektoliterenként 70 fok szesztartalom 
alapján fog szedetni. 



köpenyek az Olaszországba való bevitelnél az 
esetben íizetik a legmagasabb vám alá eső 
alkatrész vámját, ha ezen alkatrész a ruházat 
külsejének egy tizedénél nagyobb. 

Ha a ruházat külsejének tiz százalékánál 
többet tesz ki a legmagasabb vám alá eső két 
vagy több alkatrész együttvéve, az illető áru a 
legmagasabb vámok alá eső azon alkatrészek 
vánidijainak számtani átlagának megfelelő vá- 
mot lizeli, melyek ezen átlag kiszámításánál 
tekintetbe veendők. 

\0. Furnirozásra való deszkák, koczkák és 
A szent István koronája területéről érkező lemezek, közönséges fából a 16. sz. aH esnek. 



i88S: XV. t, ez, Keí*esk. és hajóz, szerz. Olaszországgal. 



247 



lia két milliméter vastagságúak vagy ennél 
\astagabbak. 

11. A 16. sz. alá tartoznak a gyalult faáruk is, 
ha még nem teljesen kész árúk, továbbá desz- 
kára vagy koczkára fűrészelt \agy vágott, két 
milliméter vagy nagyobb vastagságú fa. 

A 16. sz. alá tartoznak a közönséges fából 
\aló nem kirakott parketták vagy padló kocz- 
kák, eresztékkel vagy rugóval is. 

12. A zsindelyek és dongák a 17. sz. alá 
esnek, 

13. Az olasz uj ált^ilános vámtarifához ki- 
bocsátandó betúsoros árulajstrom nem fogja 
módosítani az 1883. évi augusztus hó 9-én 
lí>9í). sz. a. kelt királyi rendeletlel jóváhagyott 
árulajstrom azon határozatát, mely a möaszta- 
los fához tartozó fanemekel felsorolja. 

li. Lapátok, villák, gereblyék, tálak, kana- 
lak, csészék és más háztartási czikkek, eszköz- 
és s-zerszámnyelek karikákkal vagy azok nélkül, 
közönséges faczipők, kikészítésű khöz képest 
a 21. sz. a) és b) tételei alá esnek. 

A 21. sz. alá foglalt árúk oda tartoznak 
akkor is, ha va rázattál, abroncsokkal, vagy 
nemtelen fémből \aló más hozzávalóval kapcso- 
latban állanak. 

1^. Mindenfél(> gombok fából, kidolgozásuk 
szerint a faán'ik közé osztályoztatnak. Gombok 
csontból, szaruból, korozzodíóból, papiros- 
niacliéból és hasonló anyagokból, valamint a 
c>ontból, szaruból vagy fából való szopókával 
stb. szerelt mindenféle pipaszárak, a fából való 
apróárúk közé esnek. 

16. Közönséges papíroslemeznek tekintetik 
az, a mely pépanyagból vag> az egyes rélegeklíől 
csak sajtolás által, eny> segítsége nélkül készült. \ 
Egyéb papiroslemez és pedig mind az egyes 
papirosrétegekből összeenyvezett, mind a papi- 
rossal beragasztott, a íinom papiroslemezek 
közé tartozik. 

17. Az edzett aczél azonosnak tekintetik a 
nem edzeti aczéllal. 

18. A f barna edén\«> elnevezés alatt isme- 
retes cserépedény Znaim, Krummnusbaum és 
(Ciliiből évenkint 1000 métermázsa mennyiség- 
ben 1(K) kilogrammonkint három frank mér- 
sékelt \áni mellett bocsáttatik be, ha ezen áru 
származása az illetékes halóság által kiállított 
bizonyitványnyal igazoltatik. 

19. Agyagból, kőedényből (fayence, majo- 
lika) és porczellánból készült pipák, aranyozal- 
bn és ezüstözetlen nemtelen fémből való kari- 
kákkal vaR> kupakkal kapcsolatban is, ugy 
vámoltatnak, mint az agyag-, kőedény- vagy 
porczellánárúk. A nikkel ötvözeteiből készült 
kupakok és más hozzávalók, melyekkel az efféle 
pipák szerelvek, nem tekintetnek ezüstözött 
fémből valóknak. 

20. A gyár jegyével vag> nevével, üveg- 
lapocskával \agy az űrtartahnat megjelölő be- 



vésett jegy gyei ellátott üveg- és kristályáník a 
37. a) számból nincsenek kizána. 

21. Az egyszerűen fúvott vagy öntött üveg- 
es kristályárúk a 37. a) sz. alá tartoznak, még 
akkor is, ha súrolt vagy leköszörült feuekűek, 
szélüek vagy dugójuak. 

22. A 37. b) alá tartozó üveg- és kristály- 
árúk egészben vagy részben vésve is lehetnek. 

23. Olaszország fentartja magának a jogot, 
hogy a közönséges palaczkokat \agy 100 kilo- 
grammonkint négy frankkal, vagy 100 dara- 
bonkint három frankkal vároozza meg. Ebbeli 
elhatározását az olasz kormány az osztrák- 
magyar monarchiával 1888. évi február i-ig 
közölni fogja. 

2^1. Olaszország arra kötelezi magát, hogy 
az esetben, ha élő állatjaira a Fraoczíaországba 
való bevitelnél vámmérséklést elérne, saját 
állatvámjait is ugyanazon állatokra és ugyan- 
azon mérvben Ausztria-Magyarország irányá- 
ban leszállítani fogja. 

25. 100 kilogrammonkint öt frankos mérsékelt 
vám engedtetik, évenkint legfeljebb 44^^KX) méter- 
mázsa erejéig, az úgynevezett Castradina (ürü 
és juh szárított és sózott busa) számára. Ezen 
mérsékelt vámnak alkalmazása származási iga- 
zolványok előmutatásától tétetik függővé. 

26. A sardellák, acciughe, bója ne, scoranze, 
sgombrí, lanzarole, angusigole, maríde, robi és 
surí halak sózva vámmentesek. 

A halakkal egy időben, de elkülönítve be- 
hozott sóslé vámmentesen fog bebocsáttatní, 
ha a halak súlyának lOVo-át tul nem haladja. 

27. A brinza, vagyis az omlós juh- vagy 
kecskesajt, 100 kilogrammonkint 3 frank 
vámot fizet, föltéve, hogy az osztrák-magyar 
monarchiából való származása az illetékes ható- 
ságok által kiállított bizonyítványokkal igazol- 
tatik. Az ezen mérsékelt vám mellett Olasz- 
országba évenként bevihető mennyiség leg- 
feljebb 800 métermázsáig terjedhet. 

28. A maláta ugyanazon vám alá esik, mint 
az árpa : a száraz hüvelyesek az olasz általános 
vámtarifa 2(U). b) (gabonanemüek) száma alá 
esnek. 

29. Sózott vagy eczetbe rakott mindennemű 
káposzta Tyrolból, származási bizonyítványok 
mellett 100 kilogrammonkint két frank kedvez- 
ményes vám mellett fog bebocsáttatni. 

30. Pénztárczák, szivartárczák, jegyzököny- 
vecskék és másféle hasonló munkák bőrből 
(a bagaria kivételével) aranyozatlan és ezüstö- 
zetlen nemtelen fémmel díszítve, közönséges 
apróárunak veendők. A nikkel ötvözetekből 
készült hozzávalók, melyekkel az efféle tárgyak 
szerelve vannak, nem tekintetnek ezüstözött 
fémből valóknak. 

31. A parasztoknak való közönséges, szere- 
lés nélküli nemezkalapok a tyroli határon át 
Olaszországba hozva, darabonkínt 15 centimé 



248 188S: XV. t ez. Keresk. és hajóz, azerz. Olaszországgal . 

mérsékelt vámot tízetnek, föltéve, hogy Tyrolból fedélcsere|iek Veleoczéből a határszéli forga- 
\aló származásuk az illetékes hatóságok által lomban é\eDkÍDt i;i,OUü métermázsa meDDyi- 
kiáiUloU hizon}it\ánvDyal iiazoltatik. sógbeo, származási bízoDvitványok mellett, a 

64. sz. szerint fognak bebocsáttatnL 

II. A mázos, közönséges vagy íszapdt 
III. A B) tartíál (az onzlrák-magvar a«>aí5ból való vejenczei cserépedény kirágok- 
monarchiába való t>evitelnél allíal- "> «s elTelékkel több szlnöen, durván festve, a 
iiiazi>tl vámok) iilotőieu. határszéli forgalomban és feltéve, hogy szár- 

mazása az illetékes hatóságok által bizon>itva 

1. Nem tartoznak a :M. sz. alá az miX \au, a ^> tarifa <m. sz. szerint fog meg^ámol- 
felsorolt árúk, a pléhszeleiírzéklie és pflfé- tatní. 

lékbe légmentesen foglalva, vagy máskép mint i!2. A velenczei üvegárúk neve alatt tsme- 
az ott felsorolt módon elkészítve, vag}* szelén- rétes czikkek, milyenek a gyöngyök, «eon- 
fzékbe, úvegeklie és palaczkokba becsinálva terie*. az 58. számtétel alá esnek, uié:. ha a 
fordulnak eló. könnyebb szállítás, vagy csomagolás okából 

% A selyemhernyó-|>ete xámmenlcs niarad. fonalakra füz\ék is. 

'i. A cenelat-kolbász és a szalámi a ^21). sz. 18. k velenczei Aconterie» (zomáucz, üveg- 
alatt foglaltatik. csöppek, gyöng>'ök, font üveg), kacsuk, bőr, 

i. Az ürmös (bor) a közönséges bor vámját nem aranyozott vagy nem ezüstözött nemtelen 
iízeti, még pedig a legnagyobb kedvezményben fémekkel kapcsolatban az o9. sz. alá tartoznak 
részesülő harmadik nemzet irányában alkal- 12 frt vámmal, 
mázott vámot. U. A talpbőr a velenczei és bresciai szóm- 

Vi. Az esetben, ha a jelen szerződés tartama szed tartományból a határszéli forgalomban 
alatt a bort^'il az Olaszországba való bevitel ' évenkint :200() métermázsa mennyiségben 100 
alkalmával öt frank 77 ct. vagy ennél kevesebb kilogrammonkínt 8 frt mérsékelt vám mellett 
vám szedetnék, ezen vámdy az osztrák-magyar azon feltétel mellett fog bebocsáttatní, hogy 
monarchiából érkező mindennemű borokra is származási bizonylatok kíséretében hozatik be. 
alkalmaztatni fog. Az osztrák-magyar monar- 
chia ez esetben arra kötelezi magát, hogy az 

olasz borokkai szemben nz 1878. évi decz. IV. Az .\) és B) tai'líákat Illetőleg: 
^-én kötött kereskedelmi és hajózási szerző- 
déshez tartozó zárjegyzőkönyvben a B) tarifát Olaszország fentartja magának a jogot, hogy 
(az osztrák-magyar monarchiába való bevitel-! az iH88. é\i niárczius 16. előtt az iránt nyi- 
nél alkalmazott vámok) illetőleg — az li. 111. latkozzék, hogv az 1878. évi deczember ^-én 
sz. a. felemiitett külön kedvezményeket enge- \ kötött kereskedelmi és hajózási szerződés 
délyezi. Ez esetben a vám 100 kilogrammon- A) tarifájának a len- és kenderfonalak és szó- 
ként 3 frt 20 krl fog tenni és az osztrák- 1 vetekre vonatkozó 20., 21., 22., 23., at. 
magyar monarchiába, akár száraz utón, akár (a csomagoló vászon ki> ételével) 2.*i., 29. és 
tengeren hordókban érkező borokra alkalmaz- <iO. sz. alatt foglalt vámlételeket alkalmazza 
tatni fog. azon föltétel mellett, ha az osztrák-magyar 

fi. A 3(5. és 37. sz. alatt íelemlilett vizek és monarchia az érvényben álló osztrák-magyar 
olajok nem tartoznak ezen tétel alá akkor, általános vámtarifa 169. h) sz. alá eső tiszta, 
ha czinijegygyel, használati utasítással és más . sima és nyüstös selyem-árúk vámját 100 kilo- 
«'(Télével ellátott edényekben fordulnak elő, a gramnionkint 200 frtra leszállítja és ha az ér- 
mi által illatszeráníknak mutatkoznak. vényben álló osztrák-magyar általános vám- 

Azon sajtnemek, melyek Olaszország külö- j tarifa 137. a) és h) sz. alá eső kenderfonalak 
nös termelését képezik, azaz a strachino, gor- 1 vámjait szerződéseseknek jelenti ki. 
Konzola és a |»arroesan az illetékes hatóságok ; Az osztrák-magyar monarchia a maga re- 
állal kiállitott származási bizonylatokkal az | széről föntartja a jogot, hogy az 1888. évi 
osztrák-magyar monarchiába ö frt vám mellett ' márczius 16. előtt az iránt nyilatkozzék, hog>' a 
hozhatók be. ' tiszta, sima és nyüstös selyem-árúk vámját 100 

8. A sóslébe rakott halak a 30. sz. alá tar-' kilogrammonkint 2(X) forintra leszállítsa és az 
toznak. érvényben álló osztrák-magyar általános vám- 

9. Darabonkint 2 krajczár mérsékelt várni tarifa 137. n) H b) si. alá eső kenderfonalak 
alá esnek a velenczei származású durva < vámjait szerződéseseknek jelentse ki, azon föl- 
szalmakalapok szerelés nélkül, ha az osztrák- 1 tétel mellett, ha Olaszország az 1878. deczem- 
magyar monarchiába az Ala és Cormons közU | her 27-én kötött szerződés A) tarifájában fog- 
határon át hozatnak he, föltéve, hogy szárma-' lalt vámokat alkalmazza az előbb emiitett len- 
zásuk az illetékes halóságok álUiI kiállitott bi- 1 és kenderfonalakra és szövetekre nézve, 
zonyilvnnyokkal igazoltatik. Az esetre, ha a magas szerződő felek elha- 
ló. \ Hin/os vnK> niáz nélküli hornyolt' tarozása az emiitett megállapodás értelmében 



i888 : XV, t ez. Keresk. és hajóz. szei*z. Olaszországgal. 



249 



létrejönne, a len- és kenderfonalak és szÖNelek 
vámkezelése egyrészről és a selyeni-án'ik és 
kenderfonaiak vámkezelése másrészről, az előbb , 
raeghatározoU mód szerint az 1888. évi már- ; 
czius 16-áu fog életbe lépni. > 

Az itt létrejön megegyezés után Olaszország 
a sávol>os len- és kenderszövetekel és damaszk 
(kamuka-) árúkat ép ugy fogja kezelni, mint 
a sima vászonszöveleket és viszont Ausztria- 
iMagNarország mindazon tisztán selyemből ké- 
szült szöveteket fogja sima és nyöstös (ar- 
mure) árunak tekinteni, a melyek egyszerű s 
szabályos felületűek, a Iáucz- és vetülék fonalak 
egyszerű keresztezésével bimak, melyeknél 
a minta határozott és rsekélyszámu fonalak 
után ismétlődik, s melyek ép ezért több nyűst- 
nek egyidejű felhasználásával állithatók elő. 
Ilyenek : a salin (alias), serges, suralhs (sá- 
voly), merveilleux, ottomanes, marquises, gros 
de Suez, failler francaises, lévantines, reps, 
gros de Tours név alatt ismert és a nyűstös 
piquets stl). szövetek. 

Mintás (faronirl) s/.öveteknek mindazok fog- 
nak tekintetni, a melyek több fonalrendszerek- 
hői készüllek, mint a pekins, mely két láncz- 
rendszerből (alapkölést képző és mintázatot 
létesítő lánczból) áll, avagy a barres, melynél a 
hatást több velűlék-rendszer idézi elő; továbbá 
valamennyi koczkázotl vagy csikós szövet, a 
melyeknél a mintá/at különböző velűlékek által 
idéztelik elő, > végre a moirirozott, gaufíriro- ' 
zoll, nemkülönben szinnyomattal ellátott szö- 1 
vetek, még pedig mindkél esetben, vag}is akár 
a kék szö\et, akár pedig csak a láncz fonala 
leli volna nyomva. ! 

Mintás szöveteknek tekintendők mindazok, 
a melyek oly rajzszerü mintázattal bírnak, a i 
melyekhez (mintákhoz) lebzés szerinti számú | 
fonalak (láncz és vetülék irányában) használ- 1 
halók, s melyek Jaquard-gép segélyével állit- 1 
tatnak elő. ' 

A bársony minden neme, a szalagok és gazé- 1 
szövetek mintás s/.övclek módjára kezeltetnek. 



A 7. czikkhez. 

A fennálhí szabályok szerint külföldi, meg 
nem vámolt árúk a kél vámterület halárfcerü- 
leleiben csupán oly helyeken, hol vámhivata- 
lok vannak és ott is csak a vámhivatali raktá- 
rakba, vagy legalább visszaélések ellen elég- 
ségesen biztosiló ellenőrzés alatt helyezhetők 
letétbe. 

Kölcsönös megállapodás jött létre az iránt, 
hogy mindaddig, mig ezen szabályok érvény- 
ben vannak, a 7. czikkben foglalt határozat 
végrehajtására elégséges, hogy a magas szer- 
ződő felek vámhatóságai a határkerületekben 
az ily raktáraknak, valamint az elvámolt ide- 
gen ánik és a belföldi áruk készjeleinek a tör- 
vényeknek megfelelően való ellenőrzésére és 
e mellett a másik fél pénzügyi érdekeinek figye- 
lemben tartására utasíttassanak. 



.1 i7. czikkhez. 

A 14. czikk szerint inditott eljárás foly- 
tán a vádlottra kiszabott vagy a vádlott által 
önkéntesen elvállalt büntetések elengedése 
vagy enyhítése azon állam jogában áll, mely- 
nek bíróságai a büntetést kimondták vagy a 
vádlott ajánlatát elfogadták. Mielőtt azonban 
ezen büntetések elengedése vagy enyhítése 
kimondalik, azon állam illetékes hatóságaínak, 
melynek törvényei megsértettek, mindenesetre 
alkalom fog nyújtatni, hogy az ügy felelt néze- 
tüket nyilváníthassák. 

Jelen jegyzőkönyv, — mely minden különös 
jóváhagyás nélkül is a két magas szerződő fél 
által jóváhagyottnak és szenlesíletlnek fog 
tekintetni azon tény folytán, hogy magának a 
szerződésnek, melyhez tartozik, jóváhagyási 
okmányai ki lettek cserélve — kél példány- 
ban állittatott ki Rómában, 1887. évi deczero- 
ber hó 7-én. 



V. A váinkarlelre voiintkozólag. 

Az ,'). és J'K czikkekhez. 



(P. H.) 
(P. H.) 
(P. H.) 
(P. H.) 
(P. H) 



Bruck s. k. 
Crispi F. s. k. 
Ellena V. s. k. 
Luzzatti L. s. k. 
Branca A. s. k. 



Iparigazolváiiy 

kereskedelmi utazók részére. 
Érvén ves az 18 .. évre. 



Az alai nemzetközi üzemváltó állomás tekin- Minta. 
telében a magas szerződők megállapodtak 
abban, hogy a helyszínére kikűidendő vegyes 
bizottság azon módozatokat tanulmányozza, 
melyek a vámszolgálatra szánt helyiségek, a 
vámműveletek és ezek ellenőrzése tekintetében ' 

felmerült kellemetlenségek elhárítására alkal- ! Ezennel igazoltatik, N. 

masak. Ezen bizottság lanácskozmányainak ur kereskedési üz 

eredménye azon egyezmény alapjául fog szol- (gyárral bir) társas czég alall. 

gální, melynek megkötéséi a magas szerződő -. kereskedőház 

felek maguknak fentarlják. szolgálatában áll, mint kereskedelmi utazó és 



250 Í88H: XV, t ez. ÁUcUcgészségügyi egyezmény OlaszországgaL 

hogy ezen ház : de kizárólag utazás közben és csupán az előbb 

kereskedést úz (g\árral bir) _ n. emiitett társas czég számára. 

N ura Hordhat magával mustrákat, de nem árúkat 

fentnevezett társas ezég, valamint a következd . A megrendelések keresésén^ és a vásárlások 

társas czégek számára _ ' eszközlésénél minden egyes államban a legtöbb 

/az oszti^k-magyar monarchiában \ megrende- , kedvezésben részesülő nemzet kereskedelmi 
^Olaszországban / léseket utazóira nézve érvényes szabályokat megtar- 

gyöjteni és árúkat vásárolni szándékozván, tani és az igazolványt mindig magánál tartani 
ezennel hizonyittatik, hogy az említett társas ' köteles. 

"^^ --.--:-:;- ------:---",- *J?^J^{»*" ^^' (Heh, kelet és az igazolvánvt kiállító ható- 

rcdclmi üzlete (üzletük) gyakorlásáért a sza-, cia amrfc. és DPr"éiiM 

bályszerú adókat fizeti. ^^^ **"'"^^ ^^ pecseije.j 

A jelen igazolvány előinutatójának joga van (A kereskedelmi utazó személyleirása. lak- 
megrendeléseket gyűjteni és árukat vásárolni, helye és aláírása.) 



Allategészséyüyyi eyyeziiióiiy. 

ö Felsége Ausztria császárja, Csehország királya slb. és Magyarország 
apostoli királya és ö Felsége Olaszország királya, azon óhajtástól vezérel- 
tetve, hogy illető területeik közt az állatokkal, bőrökkel, szarvakkal és egyéb 
hasonló terményekkel való kereskedelmet megkönnyítsék és hogy az állatok- 
kal való forgalom és az állati terményekkel való kereskedés következtében, 
az egyik vag}' másik államban uralkodó, vagy kitörő állati járványok behoza- 
talának veszélyét elhárítsák, e czélból egyezmény kötésére határozták el ma- 
gukat és meghatalmazottaikká kinevezték: 

ö Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország 
apostoli királya: 

Báró Bruck Károly ur ő nagyméltósága!, valóságos belső titkos tanácsosát, 
az első osztályú vaskorona-rend lovagját, a szent Móricz- és szent Lázár-rend 
középkeresztesét stb. stb., Ö Felsége az olasz királynál meghatalmazott nagy- 
kövelét, 

ö Felsége Olaszország királya : 

Crispi Ferencz ur ő nagyméltóságál, képviselőt, a szent Móricz- és szent 
Lázár- és az olasz korona-rend nagykeresztes lovagját, a savoyai katonai 
rendnek az ezrek érmével diszitett tisztjét stb. stb., ministerelnökét, beiugy- 
ministerét és ideiglenes külugyministerét ; 

Ellena Viktor képviselő urat, a szent Móricz- és szent Lázár- és az olasz 
korona-rend nagytisztjét, az osztrák Ferencz József-rend középkeresztesét a 
csillaggal, stb. slí)., főtitkárt a fóldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minis- 
teriumban ; 

Luzzatti Lajos képviselő urat, az olasz korona-rend nagykeresztes lovagját, 
a szent Móricz- és szent Lázár-rend nagytisztjét, a savoyai polgári rend 
lovagját, stb. stb., a költségvetési általános bizottság elnökét, 

Branca Ascanio képviselő urat, az olasz korona- rend nagytisztjét, a szent 
Móricz- és szent Lázár-rend középkeresztesét stb. stb. ; 

kik jó és kellő alakban talált meghalalmazásaik kölcsönös közlése után a 
következő czikkekben állapodlak meg : 



i888 : XV, t. ez, ÁUategészségúgyi egyezmény Olaszországgal. 251 



i. GZIKK. 

A két magas szerződő fél mindegyike arra kötelezi magát, hogy a ragadós 
betegségben szenvedő, vagy annak gyanújában álló állatokkai, nemkülönben 
a vészterjesztő tárgyakkal való forgalom megakadályozására, úgyszintén a 
saját területén kitört állati járványok leküzdésére és elfojtására a szükséges 
intézkedéseket a leggyorsabb módon meg fogja tenni. 

A két szerződő fél mindegyike hivatalos lapjában heti közlést teend közzé, 
mely a lefolyt héten felmerült állati járványok állapotáról részletes és tüzetes 
adatokat tartalmazand. Ezen közlések késedelem nélkül át fognak küldetni a 
másik magas szerződő fél kormányának. 

Mihelyt a szerződő felek valamelyikének területén a keleti marhavész kiüt, 
a másik magas szerződő fél kormánya a vész kiütéséről és terjedelméről 
közvetlenül, távirati utón fog értesittetni. 

A marhavész behurczolása és terjedése iránt szoros vizsgálat fog meg- 
ejtetni és ezen vizsgálat eredménye a vész behurczolása által fenyegetett 
ország hatóságaival közöltetni fog. 

Ha a marhavész vagy más ragadós állati betegség a halártól 75 kilométer- 
nél kisebb távolságban lévő valamely helyen merült fel, az illető kerület ható- 
ságai erről a szomszédos ország illeiékes hatóságait késedelem nélkül és ha 
szükséges, távirati utón értesitendik. 

± CZIKK. 

Ha a magas szerződő felek egyikének területén a keleti marhavész vagy 
más ragadós állati betegség üt ki, a nem fertőzött vidékekről származó, a 
járvány állal veszélyeztetett állatfajokkal, nemkülönben a ragály elhurczolá- 
sára alkalmas tárgyakkal való kereskedés, a másik magas szerződő fél terü- 
letén csak olyan korlátozásoknak vethető alája, a milyen korlátozásoknak az 
utóbb nevezett országban, a nem fertőzött vidékekről származó, mondott álla- 
lokkal és tárgyakkal való forgalom, az állategészségrendőri törvények és ren- 
deletek értelmében és veszélyességének fokára való tekintetlel leend alá- 
vetve ; mindazonáltal a kérődzők és sertések behozatalánál és átvitelénél 
mindenkor, még járványmentes időben is, a következő rendelkezések fognak 
alkalmaztatni : 

1. Az állatoknak származási helyük községi elöljárósága által kiállitott iga- 
zolványokkal kell ellátva lenniök, melyekben az állatok száma, leirása és 
ismertető jelei, nemkülönben rendeltetési helyük foglaltatnak; úgyszintén 
ezen igazolványokban annak is bizonyitva kell lenni, hogy a szóban forgó 
állatok legalább tizenöt napot azon helységben töltöttek, a hol az igazolvány 
kiállittatott, hogy ezen helység az illető állatfajra veszélyes ragadós beteg- 
ségtől 30 nap óta ment és hogv a csapat elindítása alkalmával egészségesnek 
találtatott. 

Ezenfelül járvány idejében — hacsak közvetlenül közlekedő vasúti kocsik- 
ban vagy hajókban továbbitott állatszállitmányokról nincsen szó — annak 
igazolása is követelhető, hogy az állatok fertőzött vidékeken keresztül nem 
szállittattak. 

Az igazolványok érvényességi tartama 10 napban állapittatik meg. Ha ezen 
időtartam a közvetlen szállitás alatt lejár, az állatok oly czélból, hogv az iga- 



252 iS8f< : X V. t. ez. Állategészségügyi egyezmény Olaszországgal. 

zrílvány ujabb tíz napi énénynyel bírjon, állatorvos által megvizsgálandók és 
íeVjfsHíi ei^észségeseknek nyiivánitandók. a mi az ij^zoíványon bizonyítandó. 

i. A fenlnevezett állatok behozatala — a vasúton vagy gőzhajón továbbí- 
tott szállítmányok kivételével — csak a magas szerződő felek mindegyike 
állal f' czélból évenként előre meghatározott napokon és határpontokon át 
eszközölhető. 

H. A magas szerződő felek mindegyike tentartja magának azon jogot, hogy 
a behozatalra vagy átvitelre szánt, fentnevezeti fajú állatok egészségi állapo- 
tát, a határnak a kijelölt pontokon való átlépése alkalmával megvizsgáltat- 
hassa, 

A szabályszerű igazolványokkal el nem látott, vagy valamely nigadós be- 
tegségben lévő állatok, nemkülönben az olyanok, melyekről alapos a gyanú, 
hogy a ragály csiráját magukban hordják, visszautasíthatok lesznek. 

Milifílyt valamely marhacsapatban, a határon megejtett állategészségügyi 
vizsgálat által a keleti marhavész megállapittatott, az illetékes hatóság, a 
betegnek talált marhák leöietésére és hulláiknak megsemmisítésére fel van 
jogosítva. Ilyen esetben a másik magas szerződő fél kormánya erről azonnal 
értesíttetni és az ez alkalomból felvett jegyzőkönjT vele késedelem nélkül 
közöltetni fog a végből, hogy a szükséges elővigyázati intézkedéseket meg- 
lehesse és hogy adolt esetben állami állatorvosi küldhessen ki. 

Ha a marhavész a határ közelében terjed, a vész tartamára a kérődzők 
bebocsátása megtíllható. 

Ha a határhoz közel levő helységekben más állali járványok nagy kiterje- 
dést nyernek, az ezen b('tegségek állal veszélyeztetett állalfajok bebocsátása 
a vész tartama alatt eltiltható. Mindazonáltal, ez utóbbi esetben, vészmentes 
helységekből származó szállítmányok bevitelre és átvitelre be fognak bocsát- 
látni, feltéve, hogy vasúton vagy gőzhajón szállíttattak és hogy ezen állatok 
a határ átlépésénél egészségeseknek találtattak. 

Járványok idejében a magas szerződő felek mindegyike az állati nyers- 
lemiények behozatala és átvitele tekintetében az állategészségrendőri törvé- 
nyekben és szabályokban megállapított módozatot fogja alkalmazni. 

Mindenkor megszorítás nélkül fognak azonban bebocsáttatni a tejtermé- 
nyek, olvasztott faggyú, mosott vagy calcinált és zsákokban vagy csomagok- 
ban levő gyapjú és ládákban vagy hordókban elhelyezett száraz vagy sózott 
belek. 

Más fris állati nyerstermények behozatala és átvitele és általában állati 
nyerstermények behozatala és átvitele száraz állapotban is állategészség- 
ren<lőri tekintetekből a következő feltételeknek vethető alá : 

a) az ilyen termények, hacsak vasúton vagy gőzhajón nem szállíttatnak, 
csak az e czélból kijelölt határpontokon át bocsáthatók be ; 

h) a szállítmányoknak oly igazolványokkal kell ellátva lenniök, melyekben 
az igazoltatik, hogy azoknak sem származási helyén, sem ennek 30 kilo- 
méternyi kerületében járványok nem léteznek. 

8. GZIKK. 

Azon vasúti kocsik és hajók, nemkülönben azon hajórakaszok, melyekben 
lovak, öszvérek, szamarak, szarvasmarhák, kecskék, juhok, sertések, fris 
bőmk szállíttattak, újból való használat előtt oly tisztítási (fertőtlenítésí) el- 



i888 : X\\ t, ez. ÁUategtKszségúgyi egyezmény Olaszországgal, 253 

járás ülá vonandók, mely az esetleg azokhoz tapadt ragályesirákat teljesen 
mej^seinniisiti. 

A rakodó-hidak és ponkok minden felrakás után megmosandók. 

A magas szerződő felek mindegyike, a magas szerződő felek másikának 
területén az ilyen vasúti kocsiknak, hajóknak vagy hajórakaszoknak szabály- 
szerűen történt fertőtlenitését a saját területére nézve is érvényesnek fogja 
elismerni. 

A magas szerződő felek kormányai meg fognak állapodni azon feltételek és 
formaságok tekintetében, a melyek a fertőtlenités elismerése czéljából telje- 
silendők. 

L CZIKK. 

A legclletés czéljából a magas szerződő felek egyikének területéről a má- 
siknak területére hajtolt állatok bebocsátása a következő feltételek mellett 
engedtetik meg : 

a) a nyájak tulajdonosai a határnak az e czélból kijelölt pontjain való át- 
lépésnél a ^. czikk 1. pontjában előirt származási és egészségi igazolványo- 
kat fogják előmutatni. Az állatok itt egészségi vizsgálatnak fognak alávettetni. 
Az olyan állatok bebocsátása, melyek szabályszerű igazolványokkal nincse- 
nek ellátva, vagy melyek ragadós betegségben szenvedőknek találtatnak, 
megtagadható ; 

h) az állatoknak visszahajtása származási területükre, csak azonosságuk- 
nak igazolása után íbg megengedtetni. 

Ha mindazonáltal a legeltetés ideje alatt, akár a nyájak egyik részében, 
akár a legeltetési helytől 20 kilométernél kisebb távolságban levő helyen 
vagy azon az utón, melyen a nyájnak a határállomáshoz való visszahajtása- 
kor haladnia kell, ezen állatokra nézve ragadós betegség ütne ki, akkor az 
állatoknak a másik állam területére való visszahajtása meg fog tiltatni, ha 
csak kényszíTkörüimények, mini takarmányhiány, rossz időjárás stb., kivé- 
telt nem tesznek szükségessé. Ez utóbbi esetekben, a járvány által még meg 
nem lepett állatok visszatérése csak azon óvrendszabályok alkalmazása mel- 
lett lesz eszközölhető, melyeket a járvány elhurczolásának meggátlása czél- 
jából a magas szerződő ft'lek egyetértőleg megállapitanak. 

5. CZIKK. 

A határtól legfólebb 5 kilométernyi távolságban fekvő helységek lakosai a 
határon bármely időben, mindkél irányban, az eke vagy szekér elébe fogott 
saját állataikkal átmehetnek, de csupán földmivelési munka vagy üzletük 
folytatása czéljából. 

Ilven esetekben azonban a következő feltételeknek vannak alávetve : 

a) földmivelési munka vagy üzlet czéljából a határon átmenő minden 
fogatnak azon községnek helyi hatósága által kiállitott igazolványával el kell 
látva lennie, mely községben az állatok istállója van. Ezen igazolvány magá- 
ban foglalja a fogat tulajdonosának vagy hajtójának nevét, az állatok leirását 
és a hatiírkerület azon terülelének megjelöléséi (kilomélerekben), a melyen 
a fogat dolgozni fog ; 

b) azonkívül, ugy a kihajláskor, mini a visszahajtáskor azon határközség- 
nek helyi hatósága által kiállitott igazolvány szükséges, a mely községből a 



tj-l \»n^tujú\%u}% \*i. iDHy áiul ^pzohatü. hofr az Ölelj kdcséf minden 
i,\\uú y^rsMyUA \t\y^,n m0:íáe» és boiry annak 20 kOoméleffii^i kőrölclében 
marfaair^z nefiri nralkodíL. Ez^n bÍ7on>ítvánT k napról 8 napra mefojiUindő. 

«. rzioL 

J^l^ii t^tinihí} uinrariaLkor lép életbe é§ uj^anazon tartammal fog bimi, 
riiíni a mai napon kotólt kereskedelmi és bajózási szerződés. 

A niafea> szerződd íelek fentartják maiknak azon jogot b<^ a jelen 
e|í%eziiiényen kr;zi><» egyetértéssel minden olyan módosítást eszközölhesse- 
nek, mely annak szellemével és elveivel nem ellenkezik és melynek czél- 
^zenlsé^éi a tapasztalat ígazolandja. 

7. CZIKK. 

Jelen efíyezniény jóvá fog hagvalni és jó\áhagyási okmányai Rómában a 
kerenkedeímí és hajózási szerződéssel egyidejűleg fognak kicseréltetm. 

Minek bitiHéOl a meghatalmazottak a jelen egyezménvl aláírták és pecsét- 
j^'íkkel ellátták. 

Kelt Kómában, kettős kiadásban, 1887. évi deczember hó 7-én. 

iV. W.) Bruck s. k. 

(V. \l) Cn'spi F. s. k. 

íK H.) Ellena V. s. k. 

(l\ II.) Lnzzatti L, s. k. 

(I'. II.) Hranca i4. s. k. 



1. TÖHVENY-CZIKK 

a ll/iiii/iviii, u véd|ey^ek kölcsönös oltalnm tárgyában 1888 február 
l^éii kötött egyezmény beezlkkelyezeséről.(^) 

(SM'iiifüit^tit nvfrt 1HHH. évi riiáJiiH IK-áii. KihirdetU^lett az vOrszáfruB Törvénytár»-ban 1888. évi 

májiis :2í>-én.) 

A% oHztrák-nia^yar monarchia és Dánia meghatalmazottjai által Kopen- 
hágáhan 1888-ik évi február 9-én aláirt egyezmény ezennel az ország tör- 
vényei köxé iktattatik. 

S7.(W«»Ke a kövotkezfl : 

(Hivatalos fordítás.) 

.\7.on ozéll)(')l, ho^y Dániában és az osztnik- magyar monarchiában, a gyári 
és koroskedolmi védjegyek kölcsönös védelme biztosittassék, az e végre 
kellően meghatalmazott alulírottak a következőkben állapodtak meg: 



\ l) Mtit:\:mtr«>fáK«>i> <* ^é«tjt*);>ek olulniáról ax I8ÍH):H. t. n. rendelkezik (módos.: 1805: XLl. U cxj; 
\iivftri.ii>nn h/ iHlKt jan. W. tlin. (IHiH). U. (;. Hl. 19.): Dániiliaii az 1H80 jiii. i. ton. — V. ö. 188í: 
\\\V1. I KI ,1 l»áiiiáx;il IHH7 máni. 1 4-f n köluU koreskiMieimi cs iiajótási efryezmény beciikkelye- 



i88S : XVII. t. ez. Állami hiztositás vasutak részére. 255 



I. CZIKK. 

A nia^as szerződő felek mindegyikének alattvalói a másiknak területein és 
birtokain, bárminemű gyári és kereskedelmi védjegyek oltalma tekintetében 
ugyanazon jogokban részesülnek, mint a honosak. 

Mindazáltal az osztrákok és a magyarok Dániában és a dánok az osztrák- 
magyar monarchiában nem részesülhetnek több jogban és nem élvezhetik az 
oltalmat hosszabb idő tartamáig, mint saját hazájukban. 

II. CZlKK. 

Mindkét magas szerződő fél azon honosai, kik védjegyeikre nézve a másik 
fél. területein oltalomban részesülni óhajtanak ; az ezen területeken érvényes 
szabályoknak megfelelőleg védjegyeiket bemutatni tartoznak, nevezetesen az 
osztrák-magyar monarchiában a kereskedelmi és iparkamaráknál Bécsben és 
Budapesten, Dániában pedig a gyári és kereskedelmi védjegyeket lajstromzó 
hivatalban Kopenhágában. 

III. CZlKK. 

Jelen egyezmény bármelyik magas szerződő fél részéről történt felmondás 
után még egy évig érvényben marad, s az abban foglalt megállapodások ki- 
hirdetésük napján lépnek hatályba. 

Minek hiteléül az alulinottak a jelen egyezményt kiállitották és pecsétjeik- 
kel megerősitették. 

Kelt Kopenhágában, kettős kiadványban, 1888-ik évi február 9-én. 

(P. H.) Franrkenstein s. k. 

(P. H.) Rosenörn-Lehn 0. D. s. k. 



XVn. TÖR\TÉNY-CZIKK 

a csász. királyi szabadalmazott kassa-oderbergi, a magyar észak- 
keleti és az első magyar-gáesországi vasúttársaságok részére to- 
vábbi külön állami biztosítás nyújtása tárgyában.(^> 

(^zi^nli^sitést nyert 1888. évi május 35-én. Kihirdettetett az tfOrszágus Tönénytir>>-ban 1888. évi 

május Í(Mn.) 

1. §. Azon esetre, ha a magyar északkeleti vasút, a császári királyi sza- 
badalmazott kassa-oderbergi vasút és az első magyar-gáesországi vasuttársa- 



(1) V. ő. az ezen vasutakra vonatkozó korábbi rendelkezések tekintetében: 1868: Xin. t. ez. a mafi:yar 
északkeleti vasul kiépítése tárgyában; 1869: Ví. t. ez. az első magyar-gáesországi mozdony\asut kiépítése 
tár<;yában; 1871:XaXV1II. t. ez. az 1869: VI. l ez. s az azzal beczikkelyezett engedélyokmány nemelv 
hatitrozatainak módosiiásáról; 1875: XL. t. ez. az első magyar-gáesországi vasút állami biztosítékának 
felemelése és az 1873:XXII1. t. ez. 3. §-ának módosítása tárgyában; 1875: XLV. t. ez. a ni agyar- észak- 
keleti és nvireg) ház-ungvári vasutak függő ügyeinek rendezéséről (módos.: 1877: XVI. t. ez.); 1876: XI. 
t. rz. az áílami biztosítást tényleg igénybe vevő vasuttársulatok részéről az 1875: XLI. t. ez. % §-a alapján 
kibocsátandó elsőbbségi kötvényeknek' az állam által leendő átvételéről; 1879: XXXVIU. t. ez. a kassá- 
odrrbergi vasul fiijígő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasul magyarországi részével való egye- 



256 i888: XVII. t ez. Állami biztosiiás vasutctk részérc, 

Ságok az 1876. évi XI. törvényczikk s illetve az 1887. évi XXXIII. lörvéiiy- 
czikk alapján engedélyezett beruházási kölcsönrészletek felhasználása óta 
magyarországi vonalaikon végrehajtott, valamint ugyanezen vonalakon a kö- 
vetkező években még foganatositandó beruházások költségeinek fedezésére 
szükséges kölcsönt jogerejüleg megszavazni fogják, ezen ujabb sorozatú 
elsőbbségi kölcsönök kamatozása és 60 év alatt leendő törlesztése czéljából 
a nevezett vasúttársaságok részére együttesen 732,677 osztrák értékű arany 
forintot, vagy ennek megfelelő német birodalmi arany márka összeget meg 
nem haladható külön állami biztosítás, az alábbi j^okban kikötött föltételek 
alatt, illetve olykép engedélyeztetik, hogy ezen külön állami biztositás a szó- 
ban forgó elsőbbségi kölcsönök kibocsátása idejével, illetőleg a tényleges 
kibocsátás arányában lépjen hatályba.^^^ 

2. §. A felveendő kölcsönökből a társaságok első sorban azon kincstári 
előlegeket kötelesek kamatostól megtéríteni, melyek az 1. §-ban emiitett be- 
ruházások költségeinek időleges fedezésére kiutalványoztattak, illetőleg a 
jelen kölcsönök kibocsátásáig esetleg még kiutalványoztatni fognak. 

Egyúttal kötelesek a társaságok azon függő kölcsönöket visszafizetni, me- 
lyek némely beruházások költségeinek időleges fedezésére kormányengedély- 
lyel költetlek. 

A kölcsön többi része csak a közmunka- és közlekedésügyi minister által 
esetről-eselre engedélyezett beruházásokra forditható ; addig pedig az alap- 
szerüleg kezeltetvén, gyümölcsöztetendő, s az ekkép előálló kamatjövedelem 
a nevezeti vasúttársaságok magyarországi vonalainak é\i üzleti jövedelmei 
javára írandó. 

3. §. A felveendő kölcsönök évjáradékainak fedezésére kiutalványozandó 
állami előlegek kamatoztatására nézve az 1875. évi XLI. törv.-czikk 2. §-ának 
ö) pontja alatt foglalt határozmány, ugyanezen előlegek és kamatjaik vissza- 
fizetésére nézve pedig a kassa-oderbergi vasutat illetőleg az 1866. évi június 
hó 26-án kiadott legfelsőbb engedély-okmány 21. §-a, 

a mag>ar északkeleti vasutal illetőleg az 1808. i okmány ^7. i^-a, végül az első n)ag>ar-gáes- 
évi Xlli. törvényczikk alapján kihocsálotf enge- országi vasutat illetőleg az \H(\\). évi VI. lör- 
délyokmány !22. S-a s illetve a nyíregyháza- vényczikk által törvénybe iktatóit engedéi\> 
ungvári vasútra nézve az t87U. é\i XXVIIl. okmány ^(i. t;-a<2) 
törvényczikk által törvénybe iktatott engedély- 
lesz irányadó, oly módosítással azonban, hogy az állam által bizlositott tiszta 



sitéséről; 1883: XXIX. «. ez. az olsö maKyar-^^ái'sorszH);! vasútra vonatkozó 1871: XXX VHI. és 1875: Xl-i. 
t. czikkek némely lianirozataiiiak kiegcszílésérol, ill. módusílásár/>l; 1887:XXX1U. t. ez. az első magv'ar- 
gácsorszáKi vasul- társasa}: részére nyújtandó to\ábhi külön állami Inztositjís tárgyában; 188M: X. t. rz. a 
rs. kir. szab. kassa-odcrbíTgi vasul fisobhséíri kölcsöneinek konvertálása tárgyában; 1889: XIV. t. ci. az 
első ma*r\ar-}rácsorszáKÍ és a majriar nMi;;«)ti vasutak mafiyar vonalainak megváltásáról; 1890: XXXI. t. ez. 
a magyar északkeleti \asut részvéiivlársasá'r ^a>utvonaíainak beváltásáról. 

(1 ) Az első majryar-picsorszáKi >asut-részvénylársasáír által az 1888: XMI. l. ez. alapján felveU kölcsön 
visszafizetéséről \' ö. az 1889. XIV. t. czikkb<> iktatou szerződés "i. .^-ának utolsó bekezdését. Ax ezen t.ci. 
alapján felveti beruházási kölcsön visszafizetéséről v. ö. az 1891: II. t. czikkbe iktatott me<rváitási szerző- 
dés II. §-át. 

L. niéjí 1888 jun. 8. :^.78$). >i. közmunka- és közlek. min. rend. a magyar északkeleti, kassa-oderbcrgí 
és az első magyar-gácsországi vasutak maívarorsziijri \onalait illető lft88. évi kibocsátásn effvesítelt 
elsőbbségi kölcsönnek a mafr>ar állam által való átvétele, ill. kibocsátása tár^rvában kötött egyezmény (1888. 
h. T. 9i9.). 

(2) A magyar északkeleti és maKyar-<;ácsorszá^i \asu( vonalainak nie&;\áltása folytán a 3. §-nak ezekre 
vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztették. 



Í8SS : XV III. t. ez. Tartalékosok és póttartalékosok hehivása. 257 



jövedelmet nieji;haladó fölösleg teljes összegében fordítandó az emlilell elő- 
legek és kamatjaik lerovására. 



A. i. Felhatalmaztatik a korDiány, hogy a 
fenti i. §-ban engedélyezett további állami 
bizlosítás alapján kibocsátandó kölcsönt azon 
eljárás szerint, mely az i876 : XI. törvén y- 
czikk nyomán köveltetett, mindazonáltal ön- 
kényt érlhetöleg a jelen törvényben meghatá- 
rozott feltételek keretében, átvehesse és ki- 
bocsálhassa.(*) 

5. §. A jelen törvény által engedélyezett kü- 
lön állami biztosítás alapján feWeendö elsőbb- 
ségi kölcsönök kötvényeinek kibocsátására és 
telekkönyvi bekebelezésére, ideértve a fököt- 
vények kiállitását is, úgyszintén ezen kölcsön- 
iigy iránt a közmunka- és közlekedésügyi 
minister és a vasúttársaságok közt lélesitendö 
jegyzőkönyvi egyezményekre is a bélyeg- és 
illetékmentesség megadatik s egyúttal a kibo- 
csátandó elsőbbségi kötvények és azok szel- 
vényei után teljes adó- és bélyegilletékmen- 
lesség biztosittalik.í*) 

(). );. A kormány felhatalmaztatik, hogy a 
jelen törvény 2. §-a értelmében az államkincs- 
tárnak megtérülő és az i888. évi zárszám- 
adásokban az átmeneti bevételek közt elszá- 
molandó összegekből 3.600,CKX> forintot a 
magyar királyi államvasulakon elhalaszthatla- 
nul szükséges építkezések és berendezések 
költségeinek fedezésére fordíthasson, még pe- 



dig olykép, hogy az ekként engedélyezett 
hitelből 600,000 forint az 4888. évi állami 
költségvetésbe B) Átmeneti kiadások és be- 
ruházások, H. Beruházások. IV. fejezet. Köz- 
munka- és közlekedésügyi ministerium 21. 
czim. — Uj építkezésekre és uj forgalmi esz- 
közökre az államvasutaknál: — i) rovata 
alatt a budapest-józsefvárosi keresztezésí pont 
megszüntetése czéljából szükséges építkezések 
folytatására és befejezésére; — 3.000,000 
forint pedig ugyanezen czímnél uj r) rovat 
alatt «A magyar királyi államvasutak hatvan — 
miskolcz — szerencsi vonalán második vágány 
építésére s azzal kapcsolatos munkákra» pót- 
lólag fölvétessék. 

7. §. A kormány a jelen törvény értelmé- 
ben engedélyezett külön állami biztosítás alap- 
ján keresztülvíendő pénzügyi müvelet mikénti 
lebonyolításáról, valamint a felveendő elsőbbh 
ségi kölcsön- és biztosítási részletek vasutan- 
kint leendő megállapításáról az ügy befejezése 
után a törvényhozásnak részletes jelentést 
teend. 

8. §. Ezen törvény a törvénytárban történő 
közzététele napján lép életbe és végrehzgtásá- 
val a közmunka- és közlekedésügyi minister 
és a pénzügyminister bízatnak meg. 



XVm. TÖRVÉNY-CZIKK 

tartalékosoknak és póttartalékosoknak béke idején tényleges szol- 
gálattételre kivételes visszatartása, illetve béliivása tárgyában/2) 

(Szeiiiesitésl nyeri 1888. évi luájiis 31-én. KihirdeUetelt az uOrszágos Törvény tár»-ban 1888. éri 

június 3-án.) 

1. §. Az első évrolyambeli tartalék és a három utolsó sorozást évfolyam- 
béli póttartalék legénysége — a mennyiben ezt különös körülmények kö- 
velelik — az elkerülhetlen szükség mérve szerint és annak tartamára ö 
Felsége parancsára lényleges szolgálattételre visszatartható, illetve behivható, 
azonban tényleges szolgálatban csak addig tartható, a mig a tartalék emlitelt 
évfolyamába, illetőleg a póllartalék megjelölt sorozási évfolyamaiba tartozik. 

Ezen kötelezettség alól kivétetnek azon tartalékosok, a kiknek, ha még 
sorhadi kötelezettség alatt állanának, igényük volna állandó szabadságolásra, 
továbbá azon póttanalékosok, a kik nem a sorszámok rendje szerint, hanem 
különös törvényes kedvezmények alapján osztattak be a póttartalékba. 



(1) V. ö. az 1. §. 2. jejívzelél. 

(2) V. ü. a védiTŐről szóló háláival veszluU 1868: XL. l. ez. 10. S-ái; io>ábbá a jelenleg érvényes 
188Í): VI. i. ez. 5. §-ál es M. g-ának* i. bekezdéséi, valamim a hon> édséírrol szóló 185H): V. i. ez. 10.* és 
U. §§-aii. 



Magyar Törvénytár. 1887—1888. 



17 



258 i888 : XIX. L ez. A halászatról. 

2. §. A tartalékosoknak tényleges szolgálatra lett minden behívása egy 
fegyvergyakorlatul számíttatik be. Ha a tényleges szolgálatban eltöltött idő 
28 napnál többre terjed, a többlet a második fegyvergjakorlat idejébe be- 
számítandó ; ha pedig ezen szolgálati idő legalább két hónapra terjed, az 
illetők még a harmadik fegyvergyakorlat alól is, a melyre a tartalékosok a 
védtörvény értelmében kötelezve vannak, mentesek. 

3. §. A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba és annak végrehaj- 
tásával a honvédelmi minister bizatik meg, a ki ez iránt a közös hadügv^- 
mínisterrel egyetértőleg fog intézkedni/*^ 



XIX. TÖRVÉNY-CZIKK 

a halászatról/'-^^ 

(Szentesítést nyert 1888. éyj juniu.s 14-én. Kihirdettetett az «()rszig<>s Tönénytérf-ban 1888. éri 

június KV-in.) 

I. FEJTÍZET. 
A halászati jog. 

1. §. A halászat joga a földtulajdon elválaszthatlan tartozékát képezi és a 
meder tulajdonosát (1885: XXIII. törvényczikk 4. és 5. §.) illeti/*^ 

2. §. Árvizek kiöntéseiben a halászati jog azokat a birtokosokat illeti, kik- 
nek területét az árvizek elboritják/^^ 

Ily vizekből a halaknak a mederbe való visszatérését akadálvozní tílós/^^ 

3. §. A kik a jelen törvény hatályba lépésekor (72. §.) a halászati jogot 
oly vízterületen gyakorolják, a melynek medre tulajdonukat nem képezi, 
ezen jogukat az 1. §-ban foglalt rendelkezés ellenében is megtartják az eset- 
ben, ha a törvény hatályba lépte után legkésőbb egy év alatt ebbeli jogukat 
az alispánnál (polgármesternél) bejelentik s ennek folytán jogosultságukat 
kimutatják. 

A jogosultság kimutatására elegendő az is, ha a halászati jognak 20 évi 
békés birtoklása bebízonyíttatik.^^^ 

4. §. Az alispán (polgármester) köteles a 3. §-ban kitűzött határidő le- 
járta után az összes beérkezett bejelentések tárgyalására legkevesebb 1 , leg- 
feljebb 2 hóra terjedő határnapot kitűzni, ezen határozatát a bejelentőveK a 
meder tulajdonosával és a község volt földesurával egyenként külön kézbe- 
sitvény által, a netáni többi érdekeltekkel pedig az illető község házánál ki- 
függesztendő és azon kívül a szokásos módon közhírré teendő hirdetmény 
utján oly felhívással közölni, hogy a bejelentett igény ellenében netán fen- 

(1) E l. rz. végrehajtása látt^y. v. ö. 1888 jun. 7. ^),743 sz. Iionv. min. rend. (1888. R. T. H3á.). 

(2) A halászatra Tonatkozó korábbi rendelkezések tekintetében \. ö. Kálmán I. k. Ifí. rz.; Hk. I. 87. rz. 
2. U 1^7^ X>^V1I. I. ez. 3. §.; 1tt47: LX. i. ez.; 18:^0: VI. i. ez. 8. §.: 1840: IX. t. rz. :i3. §. 

Az 1888: XIX. t. czikkei szorosan összefiiKg a vízjogról szóló 1885: XXUI. t. ez. 

(3) V. 5. a vadászali jogról szóló 1883: XX. t. ez. 1. §-át. V. ö. alább 3. ^.. 62. §. bj p. 

14) Az alispánnak (tanácsnak) e kérdésben hozott határoznia ellen felebbezésnek van helye t köziguga- 
tási bírósághoz: t8J)Ö: XXVI. i. rz. 77. §. 1. p. 

(5) V. ö. e$3. §. aj p. 

(6) V. ö. i., «. §§.. t>± S. fO p.; 188ri: XXIII. i. ez. 189. í^. 



i88^ . XIX. t, ez. A halászatról. 259 

for$;ó észrevételeiket írásban jelentsék be vagy legkésőbb a tárgyalás alkal- 
mával annál bizonyosabban terjeszszék elő, mert kfilönben kifogásaik többé 
figyelembe nem vétetnek. 

A tárgyalásról rendes jegyzőkönyv vezetendő, szükség esetén tanuk vagy 
szakértők hallgatandók meg, s a tárgyalás befejeztével az alispán (polgár- 
mester) a halászati jog felett határoz. 

A határozat az igénylőnek, a meder tulajdonosának, a községnek, a volt 
földesúrnak és mindazoknak, kik észrevételeket adtak be, kézbesitendő. 

A hatósági eljárásnál felmerülő költségek az igénylő felet terhelik és általa 
előlegezendők/*^ 

5. §. Az alispán (polgármester) által a 4. §. értelmében hozott határozat 
ellen közigazgatási utón felebbezésnek helye nincs ; ezen határozatban meg 
nem nyugvó fél azonban birtokon kívül a határozat kézbesítésétől számítandó 
hónap alatt jogai érvényesítése végett a bíróságnál pert indíthat/^ 

6. §. A 3. és o. §-ban megállapított határidők elmulasztása esetén igazo- 
lásnak helye nincs s a határidők elmulasztása a halászati jog elvesztését 
vonja maga után. 

7. §. Ha a medertulajdonos a 4-ík, illetőleg o-ík §. értelmében igazolt 
jogosítottól a halászat jogát megszerzi, a halászati jog a meder tartozékává 
lesz. és attól többé el nem választható. 



n. FEJEZET. 
A halászat gyakoi^lása. 

• 

8. §. A ki halászni akar, halászjegyet váltani és azt halászás közben ma- 
gával vinni köteles/^* 

A halászjegyet a hatóság állítja ki, s azon világosan kiírandó annak neve, 
állása vagy foglalkozása és lakóhelye, a kinek javára kiállíttatík.^^^ 

A halászjegyek bélyegílletéke személyenkint 2 forintban, a halászatra 
jogosítottnak segédszemélyzete és munkásai részére személyenként 50 kraj- 
czárban állapittatik meg. 

A halászjegyek érvényének tartama egy év és azoknak alakját és szövegét 

^ földníivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 1 nisleK*) 

rendeleti utón állapítja meg. 

9. §. Az állami csend- és rendőrök, törvényhatósági közbíztonsáfti köze- 
gek, valamint a pénzügyőrök kötelesek, a halászati jog tulajdonosai, haszon- 
bérlői és alkalmazottjai, valamint az erdők, szőlők, mezők és gátak felügyele- 
tével megbízott személyek pedig jogosítva vannak, azokat a kik halászati 
eszközökkel vizek partjain járnak, a halászjegy előmutatására felszólítani. ^®> 

10. §. Ezen felszólításra a halászó halászjegyét előmutatni köteles, a ki 



(1) V. ö. 7.. 11. §§.; 1885: XXIII. t ez. 190. §. 

(2) V. ö. 6., 7., ll.§§. 

(8) V. ö. t>5. §. e) és fj p.; 1883: XX. l. ex. 25— i7. §§. 

(4) V. ö. 1893 máj. li. 3z,09U. sz. péniügymiD. rend. a kincslári bélvpi^es halászjei^vek kiszolKéitatásira 
iráoyuló folyamodványok béiyegiíletéke tárgyában (1893. R. T. 950.).' 

(5) Jelenleg, az 18^): XVIII. i. ez. folytán, a foldmiTetésüfj^i miniszter. 
i6) V. ö. Ö5. §. dj p., G«. S.; 1883: XX. t, ez. 39., 40. §§/ 



260 i888: XIX. t ez. A halászatról 

pedig ezt bármely okból elő nem mutatja, tartozik a halászattal azoonal fel- 
hagyni, és ha ismeretlen, a felszólitó ki\ánatára akár nevét és lakását roe^ 
mondani, a ezélból, hogy ezeknek bizonyitására szorítható legyen, alkalmas 
zálogot adni, akár a felszólitót a legközelebbi község előljárósá^oz követni, 
hogy kiléte ottan kideríttessék. 

11. §. A parti birtokos tümi tartozik, hogy a 4 . illetőleg az o. §. szerint 
igazolt jogositott azon vizeket, illetőleg \ izrészeket, melyekre halászati joga 
kiterjed, táblával megjelölje/^^ 

12. §. A parti birtokos és a medertulajdonos túrni tartozik, hogy a halá- 
szatra jogositott a vizhez járjon, hálóját vagy egyéb halászati eszközét a 
partról a vizbe vethesse és kihúzhassa, — azonban a halászat gyakorlása 
közben a xetésekben, ültetvényekben vagy más gazdasági és erdészeti tár- 
gyakban vagy területeken okozott minden kárért a halászatot gyakorlók tel- 
jes kártérítéssel tartoznak. 

E végre megkívántatik, hogy a kár a hatóságnak a kár elkövetésétől szá- 
mitandó 8 nap alatt felvehetés czéljából bejelentessék. 

A vetésekben okozott kárnak becslése mindig oly időben eszközlendő, 
midőn az termék-mennyiségben megállapítható ; a kár vagy természetben 
\agy pénzértékben téríthető meg.^^^ 

13. §. Zán vizekben a halászat, a halászatra jogosult által korlátlanol 
gyakorolható. 

Zárt vizeknek tekintendők : 

a) a mesterséges halastavak, akár állanak halas vízzel összeköttetésben, 
akár nem ; 

h) mindazon egyetlen birtokos vagy több birtokos osztatlan tolajdona kö- 
zött fekvő vizek, melyek más halattartó vizekkel nincsenek oly összekötte- 
tésben, hogy a halak az egyikből a másikba átmehetnek. 

Vitás esetekben, hogy valamely vízterület zárt víznek tekintendő-e, a 48. 
és következő szakaszokban megállapított eljárás alkalmazandó. 

14. §. A 13. §. alá nem eső vizek nyílt vizeknek tekintendők. 
A halászatot ily vizekben : 

a) ha oly fekvésüek és kítcrjedésüek, hogy rajtok a halászat a szomszéd 
birtokosok érdekeinek sérelme nélkül és okszerűen űzhető, az egyes jogo- 
sítottak a jelen törvényben meghatározott korlátok között önállólag gyako- 
rolhatják ; 

h) ellenkező esetben a jogosítottak a jelen törvényben meghatározott kor- 
látok között csak társulatu'i alakulva gyakorolhatják.^^> 

15. §• Azon vizterületeket, melyeken a halászat a 14. §. értelmében ön- 
állólag vagy csak társulat által gyakorolható, az egynemű halfajok tenyész- 
tésére alkalmas természetűk szerint, az érdekeltek kérelmére vagy hivatal- 
ból megindítandó eljárás folytán az illető törvényhatóság közigazgatási bízot- 
ságának meghallgatása mellett, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi 
niinister hat^'irozza meg. 



(1 ) V. ö. (>i. §. d) |).. Ü5. §. c) p. Az alispánnak (tanácsnak) e kérdésben hoxolt iiatároxaU ellen felebbe- 
zcsiiek van lietve a közífraucatási bírósághoz: 1896: XXVI. t. ez. 77. §. 2. p. 

(2) Az ezim kérd(*sbeii liozutt határozat ellen felebb«>zésnek van helve a közijraxjralási bírósághoz:- ISW: 
XXVI. t. ez. 77. §. á. i.. — V. ö. \m\ XX. t. ez. 7. íj. 

Cl) V. ö. alább ál)., 31. .üí;.; 1883: XX. l. ez. 3. S. 



i888 : XIX. t. ez. A halászatról. 261 

lii. §. Állandóan viz alatt levő oly területek, melyek a halak ivására s a 
halivadék fejlődésére alkalmasak, kiméleti terekké nyilváníthatók. 

Ily esetben a mező- vagy erdőgazdasági használat korlátozásáért a halá- 
szati érdekeltek megfelelő kártalanítást tartoznak nyújtani a kiméleti terek 
tulajdonosainak. 

A kiméleti térré való nyilvánítás iránti eljárás az érdekeltek kérelmére 
vagy hivatalból indítható meg.^*^ 

17. §. A kiméleti terek határa táblákkal kellőleg megjelölendő/^^ 

# 

III. FEJEZET. 
A halászati tilalmak, 

18. §. A halászat nyílt vizekben, az ezen §-ban felsorolt halfajokra nézve, 
a tilalmi időszakok alatt tiltva van.^^^ 

A tilalmi időszakok következőképen állapittatnak meg : 

Április l-től június 15-ig lilalom alá esik : 

Fajtok (Tok, Acipenser schypa). 

Fogas-Süllő (Lucioperca sandra). 

Kecsege (Acipenser ruthenus). 

Kősüllő (Tótsüllő, Lucioperca volgensis). 

Márna (Barbus fluviatilis). 

Sőreg (Acipenser stellatus). 

Szintok (Acipenser glaber). 

Tetemestok (Szűkhal, Acipenser Güldenstiidtíi). 

Viza (Acipenser huso). 

Április 1-től július lo-ig: 

Ponty (Potyka, Pozsár, (]yprinus carpio). 

Szeptember 15-től január 31-ig: 

Lazacz (Saimo salar). 

Pisztráng (Salar Ausonii). 

Márczius lo-től április 30-ig: 

Lepényhal (Pérhal, Thymallus vexillifer). 

Márczius 1-től május 31-ig : 

Galócza (Salmo hucho). 

11). §. Lj halfajoknak az országban meghonosítása és létező halfajoknak 
egyes vidékeken veszélyeztetett tenyésztése érdekében, a foldmivelés-, ipar- 
és kereskedelemügyi minister ilyen halfajok halászatát az országban, illető- 
leg egyes vidékeken három évre terjedhető ideig eltilthatja. 

Ez uj halfajokra nézve, ha azok honosítása sikerül, a kormány rendeleti 
utón intézkedik tilalmi időről és a legkisebb hosszaságról, melyen alól 
azokat kifogni nem szabad. 

20. §. A következő méreteknél kisebb halakat kifogni nem szabad,^^^ és 
pedig : 



(1)V. ö. alább 48.. 57. §§. 

(2) V. ö. 64. §. dj p., 65. §. c) p. 

(3) V. ö. alább «., 27. §§., 63. §. a) p. 
(4j V. ö. 22. §. 



3S 




54 




30 




40 




50 




iő 




30 




áO 




30 




50 


c 


80 


c 


100 


« 



262 Í88S : XIX. t ez. A halászatról 

Fájlok (Tok, Acipenser schypa) _ .... _ 80 cm. 

Fogas-Sullő (I.ucioperca sandra) _ _. 

(íalócza (Saimo hucho) _ - 

Kecsege (Acipenser nílhenus) 

Kősüllő (Tótsűilő, I.ucioperca volgensis) _„ 

I>azacz (Salmo salar) _ 

[.epényhal (Pérhal, Thymallus vexillifer) _ 

Márna (Barbus fluviatílis) ..... _ » 

Pisztráng (Salar Ausonii) _ _.. ^.. 

Ponty (Potyka, Pozsár, Cyprinus carpio) . . 

Sőreg (Acipenser stellatus) ..... ..... 

Szintok (Acipenser glaber) .. .. 

Tetemestok (Szűkhal, Acipenser (iöldenstiidtii) 

Viza (Acipenser huso) 150 « 

Ezen hosszaságok a halaknál a fej elejétől a fark végéig mérendők, és a 
jelzett méreteknél kisebb halak a vizbe azonnal visszabocsátandók/^^ 

21. §. Rákot (Astacus fluviatilis et leptodactylus) április l-iől május 15-éig 
tilos fogni. Oly rákok, melyek a szemtől a kiegyenesített fark végéig mérve 
8 centiméternél kisebbek, a vizbe visszabocsátandók.^^^ 

22. §. Mesterséges haltenyésztés és a halaknak más vizekbe leendő át- 
helyezése végett, a hatóság írásbeli engedélye alapján oly halak is kifogha- 
tok, melyeknek fogása a 18. és áO. §-ok szerint tilos. 

( g^'anezen intézkedés a 21. §-nak megfelclőleg a rákokra nézve is alkal- 
mazandó.^^^ 

23. §. Tilos : ' • 

a) a halikraszedés a halászatra jogosított engedélye nélkül ; ^*> 

ö) minden oly fogó eszköz, pl. hálók, kosarak, varsák, továbbá minden 
oly készülék használata, a melynek nyílásai (szemei) nedves állapotban 
mérve 4 eentiméternél szűkebbek vagy alacsonyabbak : ^^^ 

r) minden állandó halfogó készülék (pl. rekesz, kosár, zárháló) alkalma- 
zása, mely közönséges vizállás mellett, n parttól derékszögben mérve a víz- 
folyás felénél többet elzár ; ^♦^ 

d) több állandó készülék vagy háló (eresztő háló) használata, ha egymás- 
tól legalább 50 méter távolságra nincsenek ; ^*^ 

p) halakat elkábító, megmérgező és robbanó szerek (maszlag, oltatlan 
mész, méregfű — Enphorbia palustrís, dynamit stb.) használata ; ^®^ 

í) az éjjeli halászat, napnyugtától napkelléig ; ^'^ 



(DV. ö. 27. §..(>:). %.a) p. 

(2) V. ö. ±2., ti. §§.. <i3. §. u) p. 

<3) V. ö. á4. íj.. tU. ^. n) p. 

(4) V. ö. 63. §. h) pl 

(5) V. ö. 24. íJ., 63. §. b) p. 
l6) V. ö. 62. §. a) p 




min. rend. a .Monn-íolvó határt képező szakaszán az éjjpü halászati tilalom meírszünietése tárgyában (18ÍM. 
R. T. ÍK)3.). 



i888 : XIX. t. ez. A halászatról. 263 

f/) gátaktóK zsilipektől, hallépcsöktől és egyéb vizi niűépitményektől 30 
méternyire felfelé vagy lefelé, horog kivételével, halászai ; ^^^ 

h) vizeket, a bennük levő halak kifogása czéljából szakaszonkint (duga), 
vagy egészben lecsai)olni, vagy úgynevezett bányákban felfogni/*^ 

Tisztogatás czéljából történő vízfolyások lecsapolásának idejéről az érde- 
kelt halászati joirositottak 8 nappal előbb értesitendők. 

24. §. A 

a földmi\elés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 1 nislerí2> 

felhatalmaztatik, hogy egyes vizekben vagy vizrészekben a halászaira káros 
egyéb fogási módokat vagy fogó eszközök alkalmazását rendeletileg korlátoz- 
hassa, esetleg eltilthassa ; \ alamint arra, hogy a 22. §-ban meghatározott czélból 
történő halászatoknál -és kisebb patakoknál a 23. §. b) pontjában megállapí- 
tott szemnagyságot 25 milliméterig leszállíthassa ; végül arra, hogy egyes 
kivételes halfajoknál és körülmények között az éjjeli halászat tilalmát rencle- 
leti utón szabályozhassa, vagy megszüntethesse. 

25. §. A halászatrtu jogosítottak kérésére 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- i nisler(2) 

egyes halfajok kiirtása és más hasznosabb halfajok terjesztése czéljából, 
fuegszabott területekre és időre, a jelen törvényben eltiltott halászás! módo- 
kat és a halászatot a tilalmi időben is megengedheti. 

26. §. A halászatra jogosítottak, ha vadászati jogositványnyal nem bírnak 
is, lőfegyver használata nélkül elpusztíthatják a halakra nagyobb mértékben 
kártékony állatok közül : a vidrát (Lutra vulgáris), a vidranyestet (Mustela 
lutreola), a csonttörő sast (Halíetos albicilla), a halászó sast (Pandion halietos) 
a jégmadáil (Alcedo íspida), valamint a gémeket, ruczákat és ludféléket ; a 
vadászati terület tulajdonosának, esetleg bérlőjének azonban, az ily módon 
befogott vagy elejtett vad iránt való tulajdonjoga fentartatik. 

Kiméletí tereken a halászat, vadászat, a békafogás, csolnakázás, fürdés, 
kavics- és iszapszedés, átalában minden a halak ívását és fejlődését hátrál- 
tató müvelet tiltatik. 

Tilos ugyanott marhákat, kacsákat, ludakat s egyéb állatokat vízbe 
ereszteni.^-"*^ 

27. §. A 18. §-ban említett halakat, ha a 20. ,^-ban megállapított mére- 
tekkel nem bírnak, áruba bocsátani, vagy szállítani tilos. 

Olyan halakat pedig, melyeknek fogása bizonyos időben tilalom alá esik, 
a tilalmi időszak alatt áruba bocsátani vagy szállítani csak a 28. §-ban meg- 
állapított teltételek alatt van megengedve. 

I gyanezen tilalmak a 21. §-nak megfelelőleg a rákokra is alkalmazandók/^^ 

28. §. A ki a tilalmi idő beállta előtt fogott vagy zárt vizekből származó 
halakat vagy rákot a tilalmi idő alatt szállít vagy elad, tartozik származásu- 
kat s a befogatási időt, minden egyes esetben a község elöljáróságától kiál- 
lított bizonyitványnyal igazolni.^^^ 



(1) V. ö. 63. §. OJ p. 

(2) JeleiiWg. az iKH$): XVIII. t. ez. folytán, a foldmivi>lésügyí minísztfr. 

(3) V. ö. U>.. 17. §§.. «3. §. aj p. 
<4) V. ö. 63. §. aj p. 

(5)V. ö. 13., U., 18., 22., 27. 8§. 



264 i888 : XIX. U ez. A halászatról. 

IV. FEJEZET. 
A halászati társulatok, 

29. §. A jelen törvény 14. §. b) pontjában emliletl tái'sulatok az érdekel- 
tek vízterület szerinti többsége által alakithatók meg/^^ 

30. §. A halászati társulatok, mint olyanok, saját nevük alatt jogokat sze- 
rezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak, a biróságok előtt pert indíthatnak 
és perbe íbghatók/^^ 

31. §. Ha az érdekeltek társulatot kivannak alakítani, vagy ha a jelen tör- 
vény 14. §. b) pontja értelmében valamely vizterületen a halászat csak tár- 
sulati utón gyakorolható, kimutatás készítendő az érdekelt vízterület nagy- 
ságáról és tulajdonosairól ; ennek megtörténte után az illetékes törvény- 
hatóság alispánjának (polgármesterének) jelentés teendő, ki az összes érde- 
kelteket legfeljebb két hó lefolyása alatt közgyűlésre hivja össze. 

E közgyűlésen a jelen törvény 53. §-ában meghatározott hatósági közeg 
elnöklete alatt a társulat megalakul, az elnököt és a választmány tagjait 
megválasztja, alapszabályait megalkotja, s az alapszabályokat az alakulási 
jegyzőkönyvvel és a területi kimutatással együtt az illetékes törvényhatóság 
alispánjához (polgármesteréhez) 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- ' nisterhezí«> 

i 

leendő fólterjesztés végett bemutatja. 

A társulat működésének további tettleges foganatosítását azonban csak a 
felsőbb jóváhagyás után kezdheti meg.^^^ 

32. §. A társulat megalakultnak tekintetik, ha az alapszabályok 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 1 nisleK^> 

által jóváhagyattak. Azok, kik a jóváhagyás előtt a társulat nevében eljártak, 
személyesen és egyetemlegesen felelősek.^^^ 

33. §. A ki oly vizteiületen szerez halászati jogot, a mely valamely társu- 
lat kötelékébe tartozik, ez által a társulat tagjává válik.^®^ 

34. §• Az alapszabályokban minden esetre a következőket kell megálla- 
pítani : 

1. a társulat nevét és székhelyét ; 

2. a társulat czélját, azonkívül oly intézkedéseket, melyek által a halállo- 
mánynak szaporítása és fentartása biztosítva van ; 

3. a választmány szervezetét, mikénti választásának módját, hatáskörét és 
működésének tartamát; 

4. a közgyűlés mikénti összehívását, megtartásának helyét és idejét, 
hatáskörét, tárgyalási rendjét, a határozatok hozatalának módját és annak 
megállapítását, mi történjék az esetben, ha az összehívott közgyűlés határo- 
zatképes nem volt ; 



11)V. ö. 1885:XXni. l. cr.71.§. 

(2) V. ö. 1885: XXUI. t. ez. 69. §. 

(3) Jelenleg, ai 1889: XVIU. t. ez. folytán, a foldmirelésüj^ví miiiíszier. 

(4) V. ő. ím: XXni. t. ez. 72. §. 
(5)V. ö. i885:XXIII. t. ez. 133. §. 
16} V. ö. 1885: XXUI. i. ez. 77. §. 



Í8S8 : XIX, t ez. A iMlászatróL 265 

0. a tagok szavazati jogát és eunek mikénti gyakorlását/^^ 

35. §. A szavazatjog az érdekeltség aránya szerint gyakorlandó. 

Ez okból az alapszabályokban meg kell határozni az érdekeltség azon leg- 
kisebb fokát, mely egy szavazatra jogosit. 

Ezen legkisebb foknál kevesebbel érdekeltek, ha önként nem csoportosul- 
nak, a községi elöljáróság által képviseltetnek. 

A társulat összes szavazatainak felénél több szavazatot egy érdekelt birto- 
kos sem gyakorolhat/*-*^ 

36. §. A társulat ügyeit, a mennyiben a jelen törvény vagy a társulati 
alapszabályok értelmében a közgyűlésnek nim;senek fentartva, a választmány 
intézi. 

A választmány az elnökből és legalább 4 tagból álL kik a társulat tagjai 
vagy meghatalmazottjaik közül választandók.^^^ 

37. §. A társulatot hatóságok és harmadik személyek irányában az elnök, 
vagy a választmány által e végre kijelölt tag képviseli.^*^ 

38. §. Azon ügyletek által, melyeket a választmány a jelen törvény és az 
alapszabályok alapján a társulat nevében köt, a társulat lesz jogosítva és 
kötelezve. <*^ 

39. §. A választmány, szemben a társulattal, köteles azon korlátozásokhoz 
alkalmazkodni, melyekhez képviseleti joga az alapszabályok vagy közgyűlési 
határozatok által kötve van.^®^ 

40. §. A közgyűlés évenkint legalább egyszer összehivandó. A közgyűlés 
tárgyai minden meghivóban kiteendők. Érvényes határozat csakis a meg- 
hivóban kijelölt tárgyak felett hozható. Kivételnek e tekintetben az oly indít- 
ványra nézve van helye, mely ujabb közgyűlés összehívása végett tétetik/'^ 

41. §. A társulat szavazattal biró tagjainak egy harmadrésze a közgyűlés 
egy behívását, az ok és czél kijelölése mellett, írásban bármikor követelheti. 
Ha e kívánságnak az összehívásra jogosított közeg az írásbeli kérelem át- 
vétele napjától számítandó 8 nap alatt meg nem felel, az érdekeltek keljei- 
mére a közgyűlés összehívása iránt 

a földmivelés-, ipar- ós kereskedelemügyi mi- nisler<8> 

intézkedik.^®^ 

42. §. Azon tárgyak, melyek felett minden esetben a közgyűlés határoz, 
a következők : 

1 . az alapszabályok megállapítása és módosítása ; 

2. az elnök és választmány megválasztása, elmozdítása és fölmentése ; 

3. a számadások megvizsgálása ; 

4. az üzemterv és a költségvetés megállapítása: 

5. a kölcsönök felvétele ; 



(1)V. ö. 1885: XXm. l. ez. 83. ^. 
(2) V. ö. 1885: XXHI. l. ez. ai. §. 
{3) V. ö. 1885: XXIII. t. ez. 85. §. 
14) V. ö. 1885: XXffl. l. ez. 87. §. 

(5) V. ö. 1885: XXm. t. ez. 88. §. első bekezd. 

(6) V. ö. 1885: XXUI. t. ez. 89. §. 

(7) V. ö. 1885: XXHI. i. ez. M. §. 

(8) Jelcnle}?. az 1889: XVIIÍ. t. ez. folytán, a foldniivelésiig>-i mioiszler.* 

(9) V. ö. 1885: XXUI. i. ez. 91. §. 



266 1888 : XIX. t. ez. Á Judászatról. 

6. a tartaléktőke és a pénzek mikénti elhelyezése ; 

7. a társulat feloszlása, vagy más társulattal való egyesülése. 

A kölcsönök felvételéhez, valamint az alapszabályok módosításához az 
összes érdekeltek átalános többsége szfikséges ; ha azonban az első köz- 
gyűlés nem lenne határozatképes, az e végből ismét egybehívott közgyűlésen 
a jelenlévők határoznak. A társulat feloszlásához ellenben mindenkor az 
összes érdekeltek kétharmad többsége szükséges.<^^ 

43. §. A választmány a társulat ügyeit vezeti és neki az összes társulati 
tisztviselők alá vannak rendelve. 

Megválasztja a társulat összes tisztviselőit, ellenőrzi működésüket, főleg 
pedig a társulati pénztár kellő ke/.elését, kötelessége átvizsgálni a társulat 
könyveit, iratait és pénztárát, s teljesiti átalában mindazt, n mit a jelen tör- 
vény, a kormány rendeletei és az alapszabályok, valamint a közgyűlés egyes 
határozatai reá ruháznak. 

A választmány kötelességének pontos teljesítéseért annak tagjai felelősek.^^^ 

44. §. Azon közgyűlési határozatok, melyek az alapszabályok módosítá- 
sára, a társulat feloszlására vagy más társulattal való egyesülésére, nemkülön- 
ben az tizemterv megállapítására vonatkoznak, jogerővel csak akkor bírnak, ha 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 1 nifleKa' 

I 

által jóváhagyattak.^^^ 

45. §. A feloszlott társulatnak a tartozások kielégítése után fenmaradó 
vagyona, más intézkedés hiányában, a társulati tagok közt vízterűletűk 
aránva szerint felosztandó.^*^ 

A társulat vagyonából ki nem elégíthető tartozások a társulat tagjait víz- 
területük aránya szerint terhelik. 

A tartozások kielégítését és a fenmaradó vagyonnak a társulati tajiok közt 
való felosztását, a mennyiben az alapszabályok vagy közgyűlési határozat 
másként nem intézkednének, a választmánv tagjai eszközlik.^®^ 

A földmivelés-, ipar- ós kereskedelemügyi mi- i nisleK^) 

felhatalmaztatik, hogy a jelen fejezetben megállapított alakszerűségek alól, 
egjes indokolt esetekben kivételeket engedélyezhessen.^'^ 

47. §. Ha a halászati társulat az érdekeltek vízterület szerint való több- 
ségével meg nem alakul, vagy ha az alapszabályokban megállapított köteles- 
ségeit nem teljesíti, vízterületen a halászati jog 

a föidmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- '• nisler<3) 

rendelete alapján a halóság által G évre bérbe adandó.^**^ 



< 1 ) V. ö. ISHT). XXIU. l. ez. Ití. §. i., 4— í). 11., iilülsó bekezd. 

• 2)V. ö. 1883: XXHI. i. rz. ÍU. §. 

i3) JelenleK, hz 188i):XVUI. l. ez. folytáu. a röldmivHésiigvi miniszter. 

\A) V. ö. 1885: XXHI. l. ex. 137. §. 

(5) V. ö. áJ)., -47. §§. 

16)V. ö. 1885:XXni. I. ez. lOá. §. 

.7» V. ö. 1885: XXni. l. ez. 1^7. §. 

l8i V. ö. 1 ;. 55. ffj p.. 21).. ií>. §^.; 1883: XX. t. ez. 3. §.: 188ÍÍ: XXII. l. ez. \'2i). g. 



i888 : XIX, t ez. A halászatról 267 

A halászati joj^ bérletéhez hasonló körülmények közt előjoga van annak, 
a ki az illető vizterület közelében haltenyésztő teleppel bir/'^ 

A halászati jog bérbeadása az alispán (polgármester) által az érdekeltek 
meghallgatása mellett és azf előjoggal birok értesitése után, rendszerint csak 
nyilvános árverés utján eszközöltethetik. 

Az árverés módozatait és a kikiáhási árt az alispán (polgármester) álla- 
pitja meg, s az árverést az hagyja helyben. 

Ha a közárverés sikerre nem vezet, vagy a halászatra jogositottak érdeke 
kivételesen a magánutoni egyezkedést javallaná : a halászati jog szabad kéz- 
ből is kiadható, de az erre vonatkozó szerződés csak az alispán (polgár- 
mester) jóváhagyása után válik kötelezővé. 

Az alispán (polgármester) határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz, 



illetőleg a földmivelés-, ipar- és kereskede> | leinüg\l ininislerhez<2) 

felebbezés intézhető. 

Ha a bérlet lejárt, a társulat megalakitása újból megkisérlendő. 

A bérbe adott halászat tiszta jövedelme a halászatra jogositottakat vizterü- 
letuk aránva szerint illeti. 

V. FEJEZET. 
Hatóságok és eljárás. 

48. §. Zári vizek (13. §.) és a kiméleti terek (16. §.) megállapilása körül 
fölmerülő ügyekben következő hatóságok illetékesek : 

elsőfokú hatóság : azon vármegye alispánja, vagy azon törvényhatósági 
joggal felruházott város polgármestere, melynek területén a vitás vizterület 
fekszik, illetőleg a kiméleti tér megállapítása czéloztatik ; 

másodfokú hatóság : ugjanazon törvényhatóság közigazgatási bizottsága ; 

harmadfokú és végér\'ényesen határozó hatóság : 

a földmivelés-, i|Mir- és kereskedeleinőgyí mi- 1 nisler.^^^ 

Ezen ügyekben a következő szakaszokban körülirt eljárás alkalmazandó.^^^ 

49. §. Ha a vitás vizterület, vagy a megállapitandó kiméleti tér több tör- 
vényhatóság területére terjed ki, azon alispán vagy polgármester, kihez 
az eljárás meginditásál c/élzó kérvény benyujtatott, köteles ezen kér- 
vény másolatát a többi érdekelt törvényhatóság alispánjainak vagy polgár- 
mestereinek azonnal megküldeni, hogy azok az értesítés vételének napjá- 
tól számítandó 15 nap alatt az illetékesség ellen esetleg fenforgó észre- 
vételeiket a tudósító alispánnal vagy polgármesterrel írásban közölhessék. 

Ha a felhívott alispánok vagy polgármesterek ir> nap alatt az illetékes- 
ségre nézve kifogást nem lesznek, első fokban azon alispán vagy polgár- 
mester illetékes, kihez a kérvény beadatolt ; ha pedig az illetékességre nézve 



(1)V. ö. tU. %.cj y 

(2) A közigazgatási bi»>tuág e határozata ellen a közigazgatási birő&ághoz van helye friebbezésnek: 1896: 
XXVI. t. ez. 78. §. 

(3) Jelenleg, az 1889: XVUI. t. ez. folytán, a nUdmivelésiigyí miniszter. — A közigazgatási biróság hatás- 
köréről halászati ügyekben >. ö. 1896: XWI. t. rz. 77., 78. §§. 

(4) V. ö. 1883: XXJH. t. ez. 157. §. 



268 i888 : XIX, t ez. A Italászaíról. 

kifogás tétetett, azon alispán vagy polgármester, kihez a kér\ény benyujta- 
tott, az illetékesség megállapitása végett az összes iratokat 

a földmíveiés-, ipar- és kereskedelemügyi ml- ' nislerhcz(*) 

késedelem nélkül felterjeszti. 

Az illetékes alispán vagy polgármester a többi érdekelt törvényhatóság al- 
ispánjait vagy polgármestereit a tárgyalásokra minden esetben meghívni 
tartozik ; ezek akadályoztatásuk esetén helyettest küldhetnek. 

Az, hogy a meghivott alispán, polgármester vagy ezeknek helyettese a 
tárgyaláson meg nem jelent, az eljárást és a határozathozatah meg nem 
akaszthatja.^*^ 

50. §, A jogkereső fél az alispánhoz (polgármesterhez) a szükséges ok- 
mányokkal felszerelt kérvényt tartozik beadni.^^^ 

51. §. Az eljáró hatóság a kérvényt az 50. §. szerinti mellékletekkel 
együtt az érdekeltekre nézve alkalmas helyen 30 napi közszemlére teszi ki, 
errőK valamint a tárgyalás idejéről az érdekelteket hirdetmény utján értesiti. 

A hirdetménynek magában kell foglalni a vizterület, illetőleg a megállapi- 
tandó kiméleti tér körülirását, a kérvény kitételének és a tárgyalásnak he- 
lyét, továbbá a tárgyalás idejét, mely a közszemle után való időre tűzendő 
ki, végül pedig azon felhivást, hogy az érdekeltek netáni ellenvetéseiket akár 
a közszemlére való kitétel alatt Írásban, akár a tárgyalás alatt szóval annál 
inkább adják elő, mivel ellenkező esetben a határozat további meghallgatá- 
suk nélkül fog meghozatni.^^^ 

52. §. A hirdetmény az érdekelt községekben kifüggesztendő, azon kivül 
pedig a folyamodó által megnevezett vagy a hatóság előtt ismeretes érdekel- 
teknek kézbesitendő.^^^ 

53. §. A helyszíni tárgyalást fontosabb esetekben az alispán, illetőleg a 
polgármester vagy helyettese, különben az alispán vagy polgármester meg- 
bízása következtében a főszolgabíró, illetőleg a rendezett tanácsú város polgár- 
mestere vagy törvényhatósági bizottsági tag vezeti.^®^ 

54. §. A tárgyalás szóbeli. 

A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melyben a felek vagy megbízott- 
jaiknak nyilatkozatai röviden felveendők. A jegyzőkönyv a tárgyalásban részt- 
vevők által aláírandó ; az aláírás megtagadásának oka megemlítendő.^''^ 

55.§. A tárgyalás befejezése után indokolt határozat hozatik. 

Ez a határozat az érdekeltekkel az 52. §-ban megállapított módon köz- 
Iendő.<»> 

56. §. Az eljárásnál felmerülő költségek a folyamodót terhelik s általa 
elölegezendők/®^ 



(1) Jelenleg, az 1889: XVIU. t. ez. folytán, a fuidmÍTelésügvi miniszter. 
12) V. ö. 1885: XXm. l. ez. 158. §. ' 

(3) V. 5. 1885: líXm. t. ex. Itíl. §. 

(4) V. ö. 1885: XXm. t. ez. 1(13. g. 

(5) V. ö. 55. §.; 1885: XXIH. l. ez. 164. §. 

(6) V. ö. 31. §.; 1885: XXIU. u ez. Ití5. §. első hekezd. 

(7) V. ö. 1885: XXIH. l. ez. 106. §. 

(8) V. ö. 1885: XXUI. (. ez. 168. §. első és harmadik bekezd. 
(9' V ö. 188."): XXni. l. rz. 169. §. első bekezd. 



iHS8 : XIX. t ez. A halászatról 269 

57. §. A kiméleti lérré való nyilvánilás iránt hozott határozat a nyújtandó 
kártalanítás nagysága és módozata iránt is intézkedik/*^ 

58. §. A kártalanítás összegét, ha egyezség nem jött létre, a közigazga- 
tási hatóság állapítja meg. 

A hozott határozat ellen közigazgatási utón fölebbezésnek nincs helye. 

Ha az érdekeltek a kártalanításra vonatkozó határozatban meg nem nyu- 
gosznak, a közigazgatási hatósági határozatban megállapított kártalanítási 
összeg az illetékes birtokbiróságnál letéteményezendő. 

A kártalanítás összege ez esetben a kisajátítási törvényben^^^ a kártalani* 
tásra nézve megállapított eljárás megfelelő alkalmazása mellett az illetékes 
birtokbiróság^^> által állapítandó meg.^*^ 

59. §. A ki a kártalanítási összegre vonatkozó közigazgatási határozatban 
meg nem nyugszik, a kézbesítéstől számított 15 nap alatt köteles ezt az al- 
ispánnak (polgármesternek) bejelenteni s egyúttal kinyilatkoztatni, hogy a jelen 
törvény 58. ,^-a értelmében a kártalanítási összeg nagyságát az illetékes 
birtokbiróság állal kívánja megállapittatní. 

A kártalanítási összeg nagyságára vonatkozó és a jelen törvény 58. §-ában 
szabályozott bírói eljái^s azonban csakis a közigazgatási utón hozott határo- 
zat jogerőre emelkedése után indítható meg, mikor is a jogerős hatósági ha- 
tározat a kártalanításra vonatkozó tárgyalási iratokkal együtt haladék nélkül 
az illetékes törvényszékhez teendő át. 

A mező- vagy erdőgazdasági használat korlátozása vagy megszüntetése a 
kártalanítási összegnek a bíróság által való végmegállapitása és kiűzetése 
előtt csak akkor engedtetik meg, ha az érdekeltek a kártalanítás fedezésére 
a bíróság által megállapítandó biztosítéki összeget, mely a közigazgatási ha- 
tóság által megállapított kártalanítási összegnél kisebb nem lehet, készpénz- 
ben vagy óvadékképes s a letétel idejében jegyzett tőzsdei árfolyam szerint 
számítandó értékpapírokban a birtokbirósághoz leteszik. A biztosítékul le- 
teendő összeget az érdekeltek kérelmére szükség esetében a tulajdonos és a 
szakértők meghallgatása után a kir. törvényszék előzetesen és soron kívül 
hozandó végzésben állapítja meg, mely ellen jogorvoslatnak helye nincsen.^^> 

60. §. Mindazon a jelen törvény hatálya alá eső intézkedéseknél, melyek 
a 48. ^. alá nem tartoznak, és melyekre nézve az illetékes hatóságok magá- 
ban a törvényben külön megjelölve nincsenek, a következő hatóságok ille- 
tékesek : ^®^ 

Első fokban : 

1. nagy- és kisközségekben az illető járás főszolgabírója ; 

2. rendezett tanácsú városokban, valamint önálló törvényhatóságot képező 
városokban — Budapest főváros kivételével — a város rendőrkapitánya, vagy 
esetleg a városi tanács állal e részben megbízott városi tisztviselő ; 

3. Budapest fővárosban az illető kerületi előljáró, vagy a főváros tanácsa 
által e részben megbízott kerületi előljárósági tisztviselő. 

Másodfokban : 



(1) V. ö. 1(5. §. 

(2) V. ö. 1881 :X1J. l. ez. 43—01. g^. 

(3) V. ö. 1881:UX. i. «. ü. §. 
(4)V. ö. 18«?i:XXm. I. ez. 170. ^. 
(5)V. ö. 1885:XXIIJ. l. ez. 171.§. 
(6) V. ö. 70. 6. 



270 i888 : XIX, t ez. A haUiszatról. 

1 . várniegjékben az alispán ; 

2. önálló tönényhatóságot képező városokban, valamint Budapest főváros- 
ban is a városi, illelfileg a fővárosi tanács. 

Harmadfokban : 

a (oldmívelés-, ipar- és kereskedelemügví m. kir. mínister.<i> 

I 

61. §. Mindazon esetekben, midőn a felebbezés magában a tönényben 
kizána nincs, felebbezésnek a kézbesitéstől^^^ számított 1 5 nap alatt két egybe- 
hangzó határozat ellen is helye van. 



VI. FEJEZET. 
Büntető határozatok. 

62. §. Kihágást követ el és 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel bünte- 
tendő: 

a) a ki kábitó, mérgező és robbanószerekkel halász (23. §. e) ; 

6) a ki a halászat gyakorlására jogositva nincs, ha a halászatot éjjel, tilalmi 
időben, kijelölt kiméleti helyen, vagy tiltott eszközzel üzi ; vagy pedig, ha a 
halászatot áiczázva, vagy magát felismerhetlenné téve üzi, vagy a tetten érőt 
veszélyesen fenyegeti, ellene fegyvert fog, vagy erőszakot használ, a mennyi- 
ben a veszélyes fenyegetés, fegyverfogás vagy erőszak súlyosabb büntetés alá 
eső cselekményt nem képez. 

63. §. Kihágást követ el és 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel bünte- 
tendő : 

a) a ki jelen törvény 2., 18., 20., 21., 26. és 27. §-aiban foglalt tilalmakat 
megszegi ; 
6^ a ki a 23. §. a) — d) és f) — A^ pontjaiban foglalt tilalmakat megszegi. 

64. §. Kihágást követ el és 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel bünte- 
tendő: 

aj a ki a 22. ^\ szerint csakis Írásbeli engedély mellett kifogható halakat 
és rákokat ily engedély nélkül kifog ; 

6) a ki a halászatra jogositott engedélye nélkül nyereségvágyból halász 
vagy rákász ; ^^^ 

c) azon tulajdonos, ki a haszonbérbe adott halászati területen a haszon- 
bérlőt, vagy azt, ki annak engedélyével üzi a halászatot vagy rákász«')tot, 
megtámadja, vagy a halászat vagy a rákászat üzésében megakadályozza ; ^*^ 

d) a ki a 11. és 17. §- okban megállapitott területek határainak megjelölé- 
sére szolgáló táblákat kárositási szándékból megsemmisiti, elviszi, vagy más 
helyre átteszi ; ^^*^ 

e) a ki hamisított halászjegy használata mellett halász. 

65. §. Kihágást követ el és 25 forintig terjedhető pénzbüntetéssel bünte- 
tendő : 



(1) Jelenleg, az 1889: XVI^. t. ez. folytán, a róldmivelésfif^yi miniszter. 

(2) V. ö. 51, 55. §§. 

(3) V. 5. 65. §. a) p. 

i4) V. 5. 47. §.. (fe. §. a) p. 
(5) V. ö. «5. ^. cj p. 



Í88S : XIX, f. ez. A halászairól 271 

a) a ki a halászatra jogosítottnak engedélye nélkül, de nem nyereségA^ágy- 
ból, halász vag)' rákász ; ^*^ 

b) a ki a zárt vizekből fogott halak vagy rákok származását igazoló községi 
bizonyítványt felmutatni nem képes (28. §.); 

r^ a ki a 11. és 17. ^-okban megállapított területek határainak megjelölé- 
sére szolgáló táblákat szándékosan megrongálja vagy bemocskolja ; ^^^ 

d) a ki a 9. §-ban említettek felszólítására a halászattal azonnal fel nem 
hag}\ azoknak sem nevét, sem lakását meg nem mondja, zálogot nem ád, 
vagy a felszólítót a legközelebbi elöljárósághoz követni nem akarja, vagy a 
felszólitónak hamis nevet vagy lakást mond be ; 

e) a ki a nélkül, hogy halászjegygyel bima vagy másnak nevére szóló vag}' 
é Igényességére nézve lejárt halászjegy mellett halász ; 

f) a ki saját nevére szóló jegyét használat végett másnak adja át. 

6G. §. Kihágást követ el és 5 forintig terjedhető pénzbüntetéssel bünte- 
tendő : a ki halászjegy nélkül halász (8. §.), a mennyiben az előző szaka- 
szokban meghatározott kihágási esetek valamelyike fenn nem forog, és a ki 
halászjegygyel bir, azt azonban a 9. §-ban emiitetteknek felszóli^sára elő 
nem mutatja. 

67. §. A ki két éven belül a halászatra jogosított engedélye nélkül űzött 
halászatért vagy tiltott eszközök használatáért két ízben volt büntetve, attól a 
halászjegy megvonandó, illetőleg a halászjegy ujabb kiállítása 3 évig terjed- 
hető időtartamra megtagadandó. 

68. §. A halászati kihágásokból befolyó pénzbüntetések fele részben az 
országos közgazdasági alap javára esnek, fele részben pedig azon község 
szegény-alapját illetik, melynek területén a kihágás elkövettetett. 

69. §. A jelen törvény szerint büntetendő cselekményekre is a kihágások- 
ról szóló büntetőlörvényicönyv^®^ átalános határozatai érvényesek. 

70. §. Ezen kihágási ügyekben a 60. ^ban említett hatóságok illeté- 
kesek. 



71. §. A 



VII. FEJEZET. 
Zárhatár ozaiok. 



földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 



nislcrí*^ 



felhatalmaztatík, hogy országos határt képező folyókon, a mennyiben a szom- 
szédos államokkal a halászat egyöntetű gyakorlatát illetőleg egyezségre jutni 
nem sikerül, a jelen törvény alól kivételeket engedélyezhessen. 
72. §. Ezen törvény életbeléptetése iránt 



a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- 
rendeleti utón intézkedik. 



nister(*> 



(1)V. ö.tU. §. 6; p. 

(2) V. ö. U4. §. d) p. 

(3) 1879: XL. f ez. 

(4) A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter véKrehajtisi jogköre, az 1889: XVIII. t. ez. folytán, 
a róldmivelésögyi miniszterre szállt át (1889. R. T íüí.). 



272 ÍS88 : XX. és XXL t ez. 

73. §. A jelen törvény végrehajtásával 
a földniívelés-, ipar- és kereskedelemügyiéi) 

a bel- és igazságügyi minister bízatnak meg.^^^ 



. TÖRVÉNY-CZIKK 

az égetett szeszes lolyadékoki-a vetett vámtételek után ideiglene- 
sen szedendő váindij-pótlékról.<a) 

(Szeutesitést nyert 1888. évi június 15-én. Kiliirdettetett az ((Országos Tönénytár»-ban 1888. évi 

június 16-án.) 

1. §. Az általános vámtarifa 76. tételszá- nak azon készlete, melyre nézve hivatalos 
mának a) és b) pon^a alatt megnevezeti | vámbárczákkal igazoltatik, hogy az általános 
égetett szeszes folyadékok behozatala alkal- 1 vámtarifa 76. tétele alatt meghatározott vám 
mával a vámtarifa e tétele alatt meghaláro- ; és e törvény i. §-ában meghatározott vámdij- 



zott vámdijon felül e tőrvény kihirdetésének 
napjától kezdve 4888. évi augusztus hó vé- 
géig még 36 frtnyi vámdij-pótlék fizetendő. 
2. §. Az égetett szeszes folyadékok után 
járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesz- 
termeléssel egy-dttesen készített sajtolt élesz- 
tőnek megadóztatásáról lij törvény hatályba- 
léptekor meglevő égetett szeszes folyadékok- 



pótlék befizettetett, az új törvényben netalán 
meghatározott pótadó fizetése alól mentes. 

3. §. E törvény kihirdetése napján lép 
életbe. 

4. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénz* 
ügyminister és a földmívelés-, ipar- és keres- 
kedelemügyi minister bízatnak meg. 



XXI. TÖRVÉ\T4:ZIKKELY 

az „osztrák-magyar Lloyd*' gőzhajózási vállalattal kötött hajózási 

és posta-szerződésről.(*) 

(Szfntesitésl nyeri 1888. évi június 18-án. Kiliirdettetett az aOrszágos Törénylár»-ban 1888. évi 

június 32-én.) 

A közös külügy minister és az « osztrák- zódés a földmívelés-, ipar- és kereskedelem- 



magyar Lloyd» gőzhajózási vállalat közt 1888-ik 
é\\ márczius hó 10-én kötött hajózási és 
posta-szerződés a törvényhozás által jóvá- 
liagyatván, a hozzá való és a szerződés kiegé 



ügyi és a közmunka- és "közlekedésügyi m. 
kir. ministorek egyetértésével jött létre, ugy 
ezentúl is minden oly intézkedés,, mely a 
szerződősben és a hozzácsatolt és kiegészítő 



szílő részét képező jegyzőkönyvvel együtt részét képező jegyzőkönyvben a közös külügy- 
('/.ennel oly észrevétel mellett íktattatik az , mínisterre bizatik, a földmívelés-, ipar- és 
ország törvényei közé, hogy valamint a szer- 1 kereskedelemügyi. Illetőleg a postaügyekben 



(1) Jelenleg, nz 1889: XVIIl. t. rz. folytán, a fúldmivelésügyi uiiniszter. 

l2) V. ö. 1881) febr. 9. 5(100. sz. röldín., ipar- és keresk. min. rend. a halászatról szóló 1888: XIX. U ez. 
végrehajtása tár}r\ál)an (1889. H.T. li.). E rendelet értelmében a törvény 1889 május hó 1-én lépett életbe. 
V. ö. 1889 decz.'l3. 57.Í97. sz. földni.. ipar- és keresk. min. rend. a halászatról szóló 1888: XlX. U czikk 
végrehajtása érdekéhen a hatóságokhoz beadandó kérvények bélyegzésére vonatkozó kétséges kérdések ren- 
dezése tárgyában (1889 R. T. :2474.); 188;) szepl. 1. ;k,()89. sz. földm., ipar- és kerésk. min. rend. a 
tengerparti halászat némely szabályainak kezelése tárgyában (1883.11.7. litíl.); j88i deez.5. S6,4ő3.sz. 
rólam., ipar- és ker(>sk. min. rend.' a tengeri halászat tárgyában (188^. 11. T. 1827.). 

(8) V. ö. az 1888: XXIV. t. czikket, melynek éleU)e leplével a fönti tönénv hatályát vesztette. 

(4) E szerződést 1891 decz. 31-ével hatályon kívül helvezte az I8$)1:XXIX. t* ez. E szerződés meg- 
kötésének alapját az 1887: XXIV. t. rzikkbe' iktatott vám- es kereskedelmi szövetség 2. §-ának VI. pontja 
képezte. — A Lloyddal korábhan kötött szerződéseket az 1878: XXVfl. és az 1872: XXVI. l. czikkek tar- 
talmazzák. 



i888 : XXI, t ez. Szerződés az osztrák-magyar Lloyddal. 273 



a közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi 
ministemek a kereskedelmi és vámszöselség 
:ílUil kikötött egyetértésével történjék. 
SzÖNCge a következő : 



Ha|ózási és posta-szerződés, 

mely egyrészről a magyar országgyűlés és az 
osztrák birodalmi tanács alkotmányos jóvá- 
hagyásának fentartása mellet a cs. és kir. 
közös *kúlúgyministeríum, másrészről az « osz- 
trák-magyar Lloydo gőzhajózási vállalat között 
1888. éNi márczius hó i9-én a következő 
míHion köttetett mcgj^ 

I. CZIKK. 

Az «osztrák-magyar Uoydo gőzhajózási vál- 
lalat kötelezi magát, hogy a mellékletben elő- 
sorolt járatokat a jelen szerződés idejére a 
küiügyministerium által jóváhagyott menet- 
rendek szerint a következő czikkben meg- 
állapított költségmeglérités mellett fenn fogja 
tartani. Ezen melléklet egész tartalmára nézve 
a jelen szerződés kiegészítő részét képezi. 

A szerződéses járatoknak netaláni megvál- 
toztatása, szaporítása, kevesbítése vagy teljes 
megszüntetése a szerződő felek közt kötendő 
külön egyezményeknek van fen tartva. 

A küiügyministerium fentartja magának, 
hogy a Lloydot annak előzetes meghallgatása 
mellett a szerződéses menetek járatrendjében 
fel nem vett kikötőhelyek érintésére is utasít- 
hassa, feltéve, hogy ez állal az illető vonal 
számára rendelt hajókkal a menetrend meg- 
tartása lehetetlenné nem válik. A Lloydnak 
ily módon kötelességévé tett járatbővitések 
egyedül a ^ és C csoportok alatti járatokra 
vonatkozhatnak és azok összes mértföld- 
mennyisége a fí csoportnál iKKK), a C cso- 
portnál pedig 50(X) tengeri mértföldet meg 
nem baladhat. 

A IJoyd kötelezi magát, hogy a küiügy- 
ministerium felhívására a belföldi szolgálatban 
egyes kevésbbé fontos kikötőket a főkikötő- 
heiyekhez vezető mellékvonalok előmozdítása 
rzéljából menetrendéből kihagy, és hogy ezen 
mellékvonalakat az azokon hajóihoz szállitott 
árúk után engedélyezendő szállítási jutalékok 
által segélyezni fogja. 

Uj, a mellékletben elő nem sorolt időközi 
járatok életbeléptetése azon >onalakon, melye- 
ken a cs. k. vagy a magyar királyi kormány 
eg> más vállalatnak időközi járatait segé- 
lyezi, a küiügyministerium jóváhagyásától függ. 

II. CZIKK. 

A segélyzett járatok után fizetendő köllség- 
megtérités mértfoldenkint a kö>etkező: 

Magyar TGrvénytir. 1887—1888. 



a) i\ gyorsjáratokiiál ll*/« tengeri mért- 
föld óránkinti menetsebesség mellett 
2 frt 00 kr. o. é. ; 

b) azon járatoknál, melyeknél a menet- 
sebesség óránként 10 tengeri mértföld, 
4 frt m kr. o. é. ; 

c) az ennél csekélyebb menetsebességgel 
eszközlendő járatoknál i frt 05 kr. o. é. 

A mértföldpénzek évi összege azonban 
1,800.000 0. é. forintot meg nem haladhat. 



111. CZIKK. 

A küiügyministerium fentartja magának 
azon jogot, hogy a keleti vasutak kiépítésé- 
nek mérve szerint az egyes vonalakat és 
menetrendeket megfelelően módosítsa és az 
ennek folytán esetleg elmaradó járatokra eső 
segélyösszeget a fennálló szerződési feltételek 
mellett uj vonalakra átruházza. 



IV. CZIKK. 

Az osztrák-magyar Lloyd» gőzhajózási 
vállalat arra kötelezi magát, hogy a szerző- 
déses járatoknál csak oh hajókat fog alkal- 
mazni, melyek a menetsebesség, a személy- 
szállítás, a levél- és kocsipostai szolgálat, 
végre a rakóhely tekintetében az egyes vona- 
lak követelményeinek megfelelnek és kellő 
biztonságot nyújtanak. 

Az alkalmazandó gőzhajók bnitto-térfoga- 
tának legalább is a következőnek kell lenni : 

a) A 7., iO. és i!2. számú vonalon, vala- 
mint a 0. számúnak Corfu és Prevesa 
közötti részén 350 tonna; 

b) a 3., i., 8., 9. (kivéve az a) alatt 
említett részét) és 11. számú vonalon: 
700 tonna; 

c) a 0., 14., 1<). és 17. számú vonalon: 
i,(H30 tonna; 

d) az 1., ±, 5., 13. és Vü. számú vonalon : 
1,700 tonna. 

A cs. kir. és a m. kir. kormánynak bár- 
mikor szabadságában áll az « osztrák-magyar 
Lioyd)) hajóit az említett követelmények iránt 
megvizsgáltatni. 

A jelen szerződés megkötése után épített 
vagy újonnan beszerzett, s a szerződéses 
járatokon alkalmazandó gőzhajók az osztrák- 
magyar «Veritas» vagy más hasonló értékű 
belföidí intézetnél, mint a legmagasabb osz- 
tályhoz tartozó hajók osztályozandók. 

Az újonnan építendő vagy még az építő- 
helyen levő hajóknak, valamint azok gépeinek 
tervezetei az építés megkezdése, illetőleg az 
építési szerződés megkötése előtt a kűlügy- 
ministeriumhoz tudomás\étel végett fölter- 
jesztendők. A készen beszerzett hajók tervei 

18 



274 i8S8 : XXL t. ez. Szerződős az osztrák-magyar UoyJdaL 

pediií 3 gépek teneí\H e^^ötl azonnal a máitirifák bírnak énréovnyel. Hasonlókép a 
vélH meKiőrténte otán beniutalandók. külag>inini>teríain jóvába^isa aJá tartozik 

minden az ániszállitásra vonatkozó határozat. 
A uormáltarifák mepiltoztatása a szer- 

V. G^IKK. zódés tartama alatt rsakis a kalö^minis- 

teríam beleejp>ezésével történhetik. 

Az •< osztrák-mag) a r Lloyds gőzhajózási Az o>ztrák-mag>'ar monarchia ki- és bevi- 
vállalat kötelezi magát arra, bog) a mellék- teli forgalmára megállapított nonnáltarífák és 
létben megjelölt járatok félbe ne szakittassanak, fuvardijak nem lehetnek magasabbak azoknál. 
\alamint arra is, hogy a menetrendtől eltérés méhek a külföld versen\Tö kikötőivel \M 
ne történjék, a mire néz\e a felelősséget el- forgalomra nézve azonos, vagy hasonló fel- 
vállalja, tételek mellett fennállnak. Erre nézve a kőlogy- 

Ha bármel> okból is késések fordulnának roinisteríumnak jogában áll a tarííak, íilé- 
elő. azok a nienelseliesség fokozása által tőleg a fu\ardijak megfelelő rendezését kö- 
lehetőleg pólolandók. vetélni. 

Ha a Mföldi, valamint a trieszt-alexandriai A jelen szerződésben emlitetl külföldi jára- 
(4. s/.ámu). íiume-aiexandriai 1*1 számú), toknál a Fiúméból vagy Fiúméba, illetőleg 
trieszt-pyráus-konstanlinápolyi (li. számú), Triesztből vag\ Triesztbe való személy-, áru- 
tríeszt-flume-konstantinápoiyi ^V^. számú), és pénzszállítás tarifája tökéletesen lígyauaz 
tríeszt-íiume-smymai (ii. számú j, pyráus- lesz, mint a Triesztből és Triesztbe, illélőleg 
smyrnai f6. számú) és konstantinápoly-smyrna- a Fiúméból és Fiúméba > aló szállítás tarifája, 
alexandriai (15. számu) vonalak valamely A Triesztből, illetőleg Fiúméból kiinduló 
kiindulási, vég- >agy foutosabb csatlakozási forgalomra nézve a jóváhagyott tarifáktól 
pontján a menetrend szerinti indulásban, vagy eltérőleg engedélyezett díjmérséklések, refae- 
érkezésben 3 órát meghaladó késés fordul tiák. a tengeri szállítással összefüggésben 
elő, szintúgy ha a szerződéses vonalak menet- le\ő kikötőUlelékek, vagy eg>éb kedvezmények 
rendjébe felvett valamely kikötő nem érín- a Fiuméből, illetőleg Triesztből kiinduló for- 
tetík, a társaság szerződésszerű bírság alá galomra nézve is én'énynyel bírnak, ha hason- 
e>ik. Ez alól kivételnek akkor \an helye, ha nemű árúk egy és ugyanazon hajón szállít- 
a féll)eszakitást vagy rendzavarást oly rend- tatnak ug>'anazon rendeltetési helyre, 
kívüli körülmények okozták, melyeknek elhári- A megállapított járatrendben foglalt kúl- 
tása nem állott a vállalat hatalmában és ha földi kikötőkből behozott árúkra nézve a 
bebizon>ittatik. hogy a felmerült késés n szállítási díj kiszabása tekintetében nem fog 
menetsebesség fokozása által sem volt már kölömbség tétetni, vajon rendeltetési helyük 
elkerülhető. Az 1., á., ü., 0. és Mi. >zámu Trieszt vagy Fiume: ezen tekintetben mind- 
járatban előforduló késésnél minden további két kikötőre nézve teljesen egyenlő eljárás 
óra után "Ji) frtig, a többi járatban minden fog követtetuí. 

to\ábbí óra után Hi írtig, és valamel> kikötő Ezen egyenlő eljárási mód fog azon nem 
nem érintésének esetében 42í> frlig terjed- ; segélyzetl Llo>d-járalokra nézve is kövei- 
lu'tő bírság fog kiveltelni, mely a mértföld- ', tetni. melyek valamely szerződéses vonallal 
pénzekből vonatik le. csatlakozásban állnak. 

Valahányszor egy gőzhajó a kiindulási A Lloyd mindenkép azon lesz, hogy a 
kikötőbe visszaérkezik, a szerződéses járatok Fiúméból, illetőleg Triesztből jövő küldemé- 
pontos megtartásának ellenőrzése czéljából nyék elszállításában a közvetlenül Triesztben, 
eg\ minden szükséges adatot tartalmazó ki- ; illetőleg Fiúméban feladotlakhoz képest se 
vonal fog a hajónaplóból a rév-, illetőleg i késedelem, se károsítás elő ne forduljon ; 
cs. és kír. consulatusi hivatalnak átadatni. [ különösen pedig gondja lesz arra, hogy a 

A szerződés szerint fennálló vagy jöven- '. fennebb emlitetl járatoknál, melyek a járat- 
dőben szerződésileg berendezendő járatoknál i rend szerint ezen kikötők egyikét nem érin- 
csak a külúgyminisleríuni előzetesen nyílva- lik, a küldemények átszállítása megtörténjék, 
niloti helybenhagyásával történhelik a járat- a nélkül, hogy a fuvardíjakra nézve megál- 
rendben és a kijelölt megállapodási helyek- lapitoll egyenlőség vpszélyezlessék. 
ben vállozlatás. 

I VII. CZIKK. 

VI. CZIKK. 

' Az (' osztrák magyar Lloyd» arra kötelezi 

A személyfürgalomra nézve egyáltalán, az magát, hogy szénszükségletél lehetőleg bel- 

áruforgalmal illetőleg pedig az osztrák és a földi termékkel fedezi s e czélra belföldi 

magvar kikötőkből eszközlendő kivitelre nézve ! bányákból évenkinl legalább 30,000 tonnát, 

a kfilüg\minísleiium állal jóváhagyott nor- é> pedig ->iUHX»-et Ausztria, 10,000-ct pedig 



Í88H : XXI. t. ez. Szerződés az osztrák-magyar lAoyddaL 275 



Mag) arország területéről, pályázat u íján oly ' 
módon szerez be, hogy a Fiúméból kiinduló l 
vonalak számára szükséges mennyiség Fiúméba, i 
a Triesztből kiinduló vonalak számára szűk- 1 
séges nienn\iség pedig Triesztbe, mint ála- ; 
dnsi hehTT szállittassék. 



Vni. CZIKK. 

Az u osztrák- mag var Llo>d» gőzhajói ezen- 
túl is azon ked\ezményben részesülnek, ; 
hogy ha azon helyre való tekintetből, hova 
a hajó indul, vag> a honnan érkezik, egy- 
általán szüksége forog fenn a rcvhivatali 
és tengeri egészségügyi, \alamint rendőri 
közegek közbenjöttének: azok, induláskor az 
uira bocsájló engedélynek (speditio), érke- 
zéskor pedig a szabad közlekedési megen- 
^'edő okmánynak kiszolgáltatása végeit, éjjel 
ép ug>, mint nappal, a hajóra tartoznak I 
menni. Il> esetben a társaság köteles a szük- 
séges jármüvekot ezen közegek rendelkezésére ' 
bo<*sátani. 



IX. C/IKK. 

Oly időben, midőn vesztegzár \ag\ meg- 
tíg>elés lett elrendelve, megengedtetik az 
« osztrák-mag) ar Lloydo gőzhajózási válla- 
latnak, hogy mindazon meneteknél, melyek- 
nél a fennálló rendszabályok értelmében a 
>esztegzár tartama megrövidíttetik, ha a ten- 
geri egészségügyi rendszabál) oknak megfelelő 
leendőket a hajón lé>ő hites egészségügyi 
őrök utazás közben végezik, az egészségügyi 
<3rökei már valamely osztrák vagy magyar 
kikötőből való elinduláskor vehesse föl a 
bajóra, azok kirendelésére az illető rév- és 
egészségügyi hivatalt kérsén fel. 



X. CZIKK. 

A ki- és berakodás eszközlésére rendes 
viszon)ok között megkívántató idő tartamára 
az «t oszt rák-magyar Lloyd» gőzhajói számára 
valamennyi osztrák vagy magyar kikötőben, 
melyeket rendesen érintenek, eg) meghatá- 
rozott hely jelöltetik ki a parton : hol ezt a 
helyi \ iszonyok meg nem engedik, külön 
uszor bocsáttatik rendelkezésükre. 

Az « osztrák-magyar Lloyds gőzhajói a 
szerződés tartama alatt ép ugy mentesek a 
<*onsuli hajóiJIetékek lizetésétőlaz összes cs. 
és kir. consuli hivataloknál, mint a haditen- 
gerészet hajói. Ellenben a kikötői s egyéb 
hajózási illetékeket az osztrák és magyar ki- 
kötőkben, ugy szintén a lajstromozási illeté- 
keket is tartoznak megfizetni. 



XI. CZIKK. 

Az V osztrák-magyar Lloyds gőzhajózási 
vállalat kötelezi magát, hogy a ktilügyi szol- 
gálatban alkalmazott hivatalból utazó állam- 
hivatainokokat és szolgákat ezentúl is, mint 
eddig, az illető határozatok szerint összes 
vonalain díjmentesen szálliya. 

A Lloyd továbbá kötelezi magát, hogy a 
cs. és kir. közös hadügymínisteriam felszólítá- 
sára mozgósítás vagy háború esetén vala- 
mennyi rendelkezésére álló hívóját, a szük- 
séghez képest és megfelelő dij mellett a hadi- 
tengerészet szolgálatába, illetőleg a hadigaz- 
gatás czéljaira, vagyis a bevonulók szállítá- 
sára s egyéb katonai szállítmányok vitelére 
átengedendi. 

Szükség esetén azon hajók is e czéh*a 
rendelkezésre bocsátandók, melyek meg van- 
nak ugyan már nikva, de még el nem indul- 
tak, valamint azok is, melyeket még ideje- 
korán vissza lehet vezényelni. 

E tekintetben megjeg>eztetik, hogy ha a 
haditengerészetnek a mozgósítás \agy háború 
esetén átadott bitókon a társasági közegek 
hibájából tengeri baleset vagy tűzvész által 
sérülés vagy kár okoztatik, az a társulatot 
terheli. A cs. és kir. haditengerészet csak 
azon károkat és veszteségeket téríti meg, 
melyeket az ellenség működése vag) a hadi 
lőszer felrobbanása okozott. 

Azon esetek, melyekben a hajókon történt 
sérülésekből eredő * költségek a társaságot 
terhelik, a cs. és kir. közös hadügyminis- 
teriummal a hajóknak a haditengerészet szol- 
gálalába bocsátása iránt kötendő szerződés- 
ben fognak részletesen meghatározta ini. 

Hog> a Lloyd a cs. és k. közös hadügy- 
ministerium követelményeinek te(jesen meg- 
felelhessen, a külügyministerium, ha szüksé- 
ges, meg fogja engedni, hogy mozgósítás 
vagy háború esetén egyes szerződéses kül- 
földi járatok megszüntettessenek. 

A cs. és kir. közös hadügyministerium 
pedig, ha csak lehet, a Lloydol már a moz- 
gósítás megkezdése előtt értesitendi a szük- 
séges hajók mennyiségéről, a végből, hogy 
ez azokat a hadi czélokra visszatartsa. 

A mozgósítási vagy hadi czélokra vissza- 
tartott hajóknak várakozási idejére a Lloyd- 
nak járó kártalanítás egy erre nézve a cs. 
és kir. közös hadüg>'miní.Merium és a tár- 
sulat között kötendő külön egyezmény alap- 
ján fog nyújtatni. 

A katonai szállítmányokra nézve általában 
a cs. és kir. közös hadügyministerium és az 
« osztrák-magyar Lloyd »> között már fennálló 
egyezmény határozatai mérvadók ; ebben azon 
vitelbérkedvezmények is megállapitvák. melye- 
ket a vállalat a katonai szállítmányoknak s 
az egyes utazó katonai személyeknek nyújt 

48* 



2.Ó 



ÍH^ XXL 



•' ' 



'3z '^^zsjyMX'mag^ar Llo^ddaL 



-rí**-! aftií^j*;: iiőnjlif>í.;<'£ i-vzMt íftö fc; 
iUÍiü*^uih kaUfiui Uf^;aJLat a {-^l^f^ri ^zal':*- 

Ml. UlkK. 

Az ' 0'»ztrák-nia;r>ai Llo>d«^ azoD külföldi 
i iLotóklj^d. utfUeíf;* liajói érÍDteüek. a rs. 
<•• kír. '-ori'Ulí liaUrságok \a?> a. é> kjr. 
k<A«;t<M'ie«rk íráfetitf'lí H-z/Jlítisára. a bazakül- 
d^rid<i t#ííiíf'ír«r»z^kí'l \2íí) niá* UjDgfrt-szfli 
iiU«r\<^lkl Müfifprí^wti szol^lati kőoywpl) 
Hlit/Ht í'ííj^Dí'kí'l kőUrli-s fől\eDni *^s Tricszlb*', 
Fiufiiélia \agy iin^optközlifn éríntendő oriás 
f/*zlrák \a(r> magyar kikőtól#e száUitani, ezen 
•7//lgálatÍ4^r1 s^mminenjü dijl, Uthát az élei- 
ni<*zésí köllM'gf'k meiricrilpsét sem kővciel- 
Ufishr. ki\éve azon eseteket, midőn a haza- 
-zillítÁsi költségek. me!>ek netin a törvény 
szerint a tia;ólulajdono>t >aKy a hajóról mei;- 
inentett l;írK>ak i'ladásából liefolyt összegei 
trrlielnék, az ílletó hatóságok utján behajtat- 
nak. Az ily módon díj néikúi szállított eg\é- 
nek a 111. o«^zt;ihu utasokkal eg>enló elíie- 
lvezéj»l»en és élelmezésben részesülnek, sza- 
btd<*ágában áll\án a hajó parancsnokának, 
hogy ókét esetleg útközben a hajó szolga- 
l'itában alk;ilmazhaH>a : a Llo\d ügynökei és 
kafiítányaí azonban rendszerint nem kötelez- 
hetók arra, hogy akaratuk ellenére egy hajóra 
e;íyídejiileg 1*2 egyénnél többet vegyenek fel. 

Hgyéb a es. és kír. ronsuli hivatalok vag\ 
II es. és kír. követnégek írásbeli felszólítására 
hiizaH/áHIlandó vagyontalan osztrák vagy ma- 
K>ar honpolgárokért mindig a harmadik osz- 
liilyu menetdíj s azon felül élelmezés fejében 
minden napra 'io .íruny krnyí díj lízetendó: 
ezen dijnk meglérilése iránt a teljesített szál- 
liiHM Igazolása uU'ín Triesztben vagy Fiúméban 
a/ ílletó tengerészeti haU'iság fog intézkedni. 
Ila ezen vagyontalan honpolgárok hadköle- 
le^^ek. szállításuk ingyen történik. 

lígyane/en módon fognak a dijak a Lloyd- 
nak azon a jelen ezikk első bekezdésében 
kivélelképen említett esetekben is utólagosan 
folvóvn tétetni, midőn a tengerészek haza- 
s/úlliiásának költségei hehajthatók. Az osztrák- 



u osztni- 



'*•! 



A Se22«iip eaL'.eti htra^aBtejoíAil ti^e- 
VtLi* f^i \«H^i<>. hfjtfi bctff epresei i»r«- 
*it' Li ki K-rü^itk is muöeaesHfr aüép 
h^.>^zt^«^a<-4 d a b2>>a. kof} ai iiUs^4 
oiiattük Lel^metlem>^ei ^a^ haborításaak 
Lilr«e n^ k^ti^k y ^*f\ a it§ő friő^eift 
ir^nt a sznkirff^ inlfzif^ei^k Bie^éfesT^DeL 

A n bóknak hajóra vitftét a eDO>uli ható- 
>á.'*>k a L'o>d-Lf>Dők>rigfkkH e^etértőlef 
e^zközendik. A haji'^ii a Lkiyd $zeBfl}zele 
a hatósági kőLe^rekkel eurvöliesea öríődik 
rzeo ejryének fölö'.t: a kikölókbeii ídózés 
tartamára a rabok űrizelerr szöksr^ esetén 
a ronsuli hatósápok segélve is igéB>be vehft«'» 



XUl. r^lKK. 

A mennyiben az "osztrák-oiagyar Llo>d'* 
a posta-forgalmat közvetíti, az osztrák rs. 
kír. é> a mag>ar kir posta intézetek özemébez 
tartozó közegnek tekintetik, s mint ilyen a 
r>ostatörvények és szabályok össze> idevágó 
határoza ainak alá van vetve. 

Az osztrák cs. kir. és a magyar kiráhi 
postaigazgatásnak ennélfogva jogában áll, az 
••osztrák-magyar Llovdv minden gőzbajójál 
valamennyi, tehát nem szerződéses járataik 
alkalmával is, mindennemű levél- és kocsi - 
postai szállitmánvok továbbítására felhasználni, 
tekintet nélkül arra, hogy honnét és hová 
küldetnek azok : ezen hajók ennélfogva a 
hajózási okmánv okban postahajóknak fognak 
neveztetni. 

A két postaigazgatásnak azon joga, meh- 
nél fogva az AOsztrák-mag>ar Llo>d»-ot a 
posta továbbítására és közvetítésére felhasz- 
nálhatják, kiterjed a Lloyd hajóinak idegen 
postaintézetek vagv hajók részéről átadott 
mindennemű le vélposla -küldeményre (zárt levél- 
csomagra | is. 



XIV. CZIKK. 

Az « osztrák magyar Lloyds köteles a Xili. 
czikkben említett levélpostakűldemények, vala- 
mint a hivatalos kocsi postaküldemények továb- 
bításai és kőzve: ítését is ingyen teljesíteni. 

Ha a postaintézet a hivatalos kocsiposta- 
küldemén)ckct tengeri balesetek ellen bizto- 
síttatni kívánja, ezért a Uoydnak a vele 
egyetértőleg megállapított tarifa szerint járó 
biztosítási díj megtérítendő. 



1888 ; XXI. t. ez. Szerződés az osztrák-magyar Uoíjddal. 



277 



A közönség fogyasztására szánt, egyed- 
ániság tárgyát képezd czíkkek és egyéb kincs- 
tári termékek nem tekinthetők hivatalos kocsi- 
postakühieméuyeknek. 

A magánjellegű kocsipostaküldemények to- 
vábbítása és közvetítése a vilelbérnek, bizto- 
sított küldeményeknél ezen felül még a ten- 
geri bízlositási díjnak is megfizetése mellett 
történik és pedig vagy a közönség számára 
általában érvényes, vagy egy küJön megálla- 
pítandó mérsékelt tarifa szerint. Az egy és 
ugyanazon kocsiposlaí rovatba felvett magán- 
jellegű kocsipostaküldeményck a Lloyd-ille- 
tékek megtérítése tekintetében egy egyedüli 
küldemény gyanánt fognak tekintetni. 

Az rtosztrák-magyar Lloydw az osztrák- 
magyar monarchiába vagy idegen országokl)a 
szóló s oly helyeken feladott áruszállitmányo- 
kat, hol nem létezik osztrák cs. kir. vagy 
magyar királyi postahivatal, azon esetben, ha 
a feladó a továbbítást az osztrák vagy magyar 
postflintézet által akarná eszközöltetni, tarto- 
zik átvenni és az illető postaíntézetnek átadni. 
Ily küldemények szállításáért a feladási hely- 
től azon osztrák vagy magyar kikötőig, hol 
azok leadatnak, az «osztrák-magyar Lloyd» 
azon dijakat kapja, melyek a közönség szá- 
mára általában érvényes vagy egy külön meg- 
álla|)ítandó mérsékelt tarifában előírvák. Az 
«osztrák-magyar Lloyd» díjtételei, a mennyi- 
ben a kocsiposlaküldeményekrc vonatkoznak, 
csak a két postaigazgatás Í)eleegyezésével vál- 
toztathatók meg. 



XV. CZIKK. 

Az a osztrák-magyar Lloyd» összes hajóival ' 
és egész vagyonával kezeskedik a neki áta- 
dott levél- és kocsípostai küldeményekért, a 
mindenkori postaszabályok mérve szerint ; a 
tengeri szerencsétlenség vagy erőhatalom ese- 
tében azonban csak akkor, ha a küldemény 
külön biztosítva volt. 



XVI. CZIKK. 

Az f( osztrák- magyar Lloydo tartózkodni 
fog levélposta -küldeményeknek saját szám- 
lájára leendő közvetítésétől, az osztrák-magyar 
monarchiában épugy, mint a külföldön is és 
gondoskodni fog arról, hogv alkalmazottjai is 
így járjanak el. 

Az osztrák cs. kir. vagy magyar királyi 
posta igazgatás kívánatára a társaság gyűyiő- 
szekrényeket fog hajóin felállítani a levél- 
posta-kuldemények hetétele és gyűjtése czéi- 
jáb<')l. 

A postai küldemények elhelyezőre min- 
den hajón egy külön, megfelelő nagyságú és 



kellő biztosságu helyiség fog szolgálni, mely 
zárva tartandó és a posta kezeléssel megbízott 
társulati hajótiszt különös felügyelete alatt 
álland. 

A külúgymínísterium kívánatára egyes helye- 
ken kellő képességgel bíró Lloyd ügynökök 
fogják a postakezelést, mérsékelt jutalék és 
a társaság kezessége mellett, az állam szám- 
lájára azon postaszabályoknak megfelelőleg 
teljesíteni, melyek az illető időben a Keleten 
működő osztrák cs. kir. vagy magyar királyi 
postahivatalokra nézve fennállanak. 

Az «osztrák-magyar Lloyd » és ügynökei 
által bevételezett postaílletékek a közös pénz- 
ügyek számára fognak beszolgáltatni. 



XVll. CZIKK. 

Az ftosztrák-magyar Lloyd» a portomentes- 
séget élvezi a társulatnak ez ügynökökkel s 
ezeknek egymás között váltott szolgálati leve- 
lezésére nézve, a mennyiben ezt a Lioyd hajói 
továbbítják és azon feltétel alatt, hogy a ezi- 
men a küldő neve s ezen megjegyzés (ca 
Lloyd szolgálatai levelezése» ki van írva. 



XVHL CZIKK. 

Ha az illető postaígazgatás jónak- látná a 
a postaküldeményeket saját közegeivel kísér- 
tetni, a postahívatalnok részére egy elsőosz- 
tály u hely s ezen kívül egy, a posta kezelésére 
alkalmas cabine, postavezclők vagy szolgák 
részére pedig egy másodosztályú hely, továbbá 
a postaküldemélyek elhelyezésére egy külön 
elzárt hely fog díjmentesen áteugedtetní. 
A postaintézet által esetleg kiküldött felügye- 
lőnek egy elsőosztály u hely szintén díjmen- 
tesen engedendő át. 

Az ílleiő közegek az ellátiísért, ha e tekin- 
tetben külön megállapodás nem létezik, a 
naponkinti 1 frt 50 krnyi mérsékelt díjat 
fogják fizetni. 

XIX. CZIKK. 

Ha a hayót útközben ba^ éri, annak kapi- 
tánya köteles, és pedig azon esetben, ha 
szolgálatot teljesítő postatiszt van a hajón, 
annak meghallgatásával intézkedni, hogy a 
posta mielőbb és minél biztosabban továb- 
bíttassék. Az ez által felmerülő költségeket a 
vállalat viseli. 



XX. CZIKK. 

A postaszolgálat lebonyolításának közelebbi 
módozatai a két postaigazgatás és az «osz- 



278 



iSSS : XV/. t. rz. >herz»jdés^ az o^ztimik-magyat' UoyddaL 



iáiírti ff}f^mtü} alul (oípuk >zjháhoztatiiL 



\\L C/IKK. 

Az i^azjealóunar? összr> Ugai. xabraiiit 
a társasáf állal az a^trák-maf^ar iDOiiarrfaia- 
íau ti a kúlfőldőD allaodó fizeléssH alkal- 
mazónak Osztrák \agy ma^ar boii|Kjlfá- 
rok kHI hof> Wi^ytüfl : az áOandó fizetési 
é'htzf} alkalnazouak Ifkintetébrn ki\éld r<aki$ 
a kőző« kőlái^>niíDÍ9U!*rían] lielfefyez^\p| 
Urhet/y. Az ^o^^ztrák-mai^^ar IJoyd»^ -társaság 
a teDg#rr«^>zeti >zr>lgálatlfa \a!ó M\élflDél a 
liaditfDjcerfr'^zpl t/*Dyl<'{f«'s szolgálalábau ie\d 
i^ izrUWktfS len^íeréiztísztjeíc. >alamint a 
lartakrkos UrogfTp^zaprrklokat e^jenló íelté- 
ti>kk niHIf'tt aiá^ pályázóikkal >zembeD elóny- 
beu foKJa r^>7esít«'ni. To>ábtiá a hadsereg- 
beli <^s haditeoKerészetlfen. vataroíiit a kél 
hofi\(!d5égben >zolgáll altisztek alkalmazása 
tekintetében aláveti magát a >egélyzett \asutí 
és gózhajózáM \állalatokra néz\e fenoáOó 
tőr^én\«>s liaLáro/atokoak. 



\X11. CZIKK 

A ('<. k. «•> mag>ar kinílyi kereskedeloii 
míui^teriumok a társaság igazgatíilanársába 
egj-egy tagot neveznek ki « e kinevezésnél 
az aíapszabáh oknak az igazgatiítanársosok 
n''hZMfn>birlok:it illető határozataihoz nincse- 
nek kől\e. 



XMll. CZIKK. 

Az "Osztrák-magyar Lloyd "-társasúg kötelezi 
magát, hog> a jelen szerződés tartama alatt 
elvi kérdé>eknél — minők a társaság fenn- 
állása, uj kölcsönök fehétele, vagyonának 
lerhelésif, a társasági részvénytőke szap<iri- 
lása vagy csökkentése általában, a társasági 
vagyonhoz tartozó gőzhajók és ingatlanok állo- 
mán>ának változtatása, eladása vagy elzálogo- 
sítása — a közös külügyministerium jóváha- 
gyása nélkül nem ÍDlézkedik. 

Az ^osztrák-magyar IJoydo <i hajók, hajó- 
alkatrészek és gépek építésénél és kijavítá- 
sánál beiröldí anyagok alkalmazását lehetőleg 
tekintetbe \eendi ; hajóinak, a hajógépeknek 
és hajókazánoknak a külföldről való beszer- 
zésére a közös külügyministerium jóváhagyása 
s/.ökséges : e jóváhagyás azonban meg nem 
tagadhaló, ha bebizonyiltatik, hogy a meg- 
rendelés az osztrák-magyar monarchiában a 
kellő időben nem teljesilhető, vagy hogy a 
beszerzés külföldön rendkivöli módon kedvező 
fellélelek mellett történhetik. 



xxn*. rjJOL 

A lUy\á köteiezi magát bo^ Irgkesőbb 
miDdeo hu* lU-éig a becsi, bodajiestL trieszH 
e> üameí hivalalois bpokbu közzéteszi azoi 
brvtio-jővedelmeket melyek az é\ kezdeléiSI 
a közzététel Bapjál megélőzó második bósap 
\éfeíg befolytak. 



XXV. CZIKK. 

A Lio>d kötelezi magáu hogy a tarsasági 
alapszabályokat, ezeo szerződés halározatai- 
val ő^^zliaogzásba hozza. .\ módosított abp- 
szabályok a szerződéssel egy időben fognak 
életbe lépni, és a szerződés ideje alatt a 
közös kőlögyiDinisteríiun beleegyezése Délkül 
nie;: nem vál'.ozlalbalók. 



XXM. CZIKK. 

A kúlőg\miuisteríum felügyel arra, hogy a 
társasággal kötött egyezmény pontosan nieg- 
lartassék. 

.\zon jogot is fenlar^a magának, bogy a 
Uovd üzleti könweibe betekinthessen és 
üzleti eljárását ^leg^izsgáltathassa. 

A külügy minísteríiim által kirendelendő 
kormán vbiztos tudta nélkül semminemű fon- 
losabb igazgatási rendszatiály sem határoz- 
ható el. X kormányiMZtos jogosítva \an az 
igazgatótanács és a közgyűlés üléseiben, vala- 
hányszor szükségesnek tartja, résztvenni, ai 
átaiános érdekkel netán ellenkező haiároza- 
tokal felfüggeszteni és erről a külügymínis- 
leriumnak tosábbi intézkedés végett jelentési 
tenni. 

Tekintettel a külügyministerium által kiren- 
delendő ellenőrködő közegek fáradozására és 
a kormány felügyeleti jogának gyakorlásából 
eredő kiadások fedezésére, az «• osztrák-magyar 
Ijoydv -társaság kötelezi magát, hogy éven- 
kini 0. é. i,<)tX) forintnyi átalányt fog a 
közös külügyministerium által megnevezendő 
állami pénztárba fizetni. 



XXVll. C^IKK. 

A Uoyd kötelezi magát, hogy Fiumébaa 
egy megfelelő tág hatáskörrel felniházandé 
aligazgatóságol állit fel. 

A Bécsben és Budapesten fennálló főügy- 
nökségek továbbra is megmaradnak s M 
fognak halalmaztatni, hogy a küldő kívánatára 
az árúk tengeri szállítására vonatkozó szer- 
ződést, sőt az esetre, ha közvetlen Iránfi- 
tások léteznek, az egész, vagyis a feladás 
helyétől a rendeltetési helyig való szállításra 



1888 : XXI. t. ez. Szerződés az osztrák-magyar Llotjddal. 



279 



Nonatkozó szerződési is, a Lloyd igazgalósága 
nevében megkölhessék. ' 



XXVIIl. CZIKK. 

Az »oszlrák-niagyarLloydí> gőzhí^ózási vál- 
lalat kötelezi magát, hogy az árúknak az 
üzletszabályzat határozatainak megfelelő rendes 
szállítására gondol visel. Ezen szabályzat netáni 
niódositásához a külügyministerium jóváha- 
liagyása szükséges. ^ 

A társaságnak gondja lesz arra is, hogy 
az utasok a kellő figyelmes bánásmódban 
részesüljenek. 

A társaság hajóin, \alaminl ügynökségeinél 
is, panaszkönyvek fognak rendelkezésre állani, 
melveket az illető révhivatalok, a consuli 
hatóságok és a kormánybiztos bármikor uieg- 
tekinthelnek. 



XXIX. CZIKK. 

A Lloyd-vállalalnak joga vau a költségmeg- 
lérilés kifizetését (11. Czikk) tizenkét havi- 
részletben igónyelni. Minthogy azonban a 
köllségmegtérilés összege a bejárt tengeri 
iiiértföldek arányához képest véglegesen csak 
az év lejártával állapitható meg, ennek fejében 
az állampénztárból kamat nélküli előlegek 
fognak engedélyeztetni, melyek a jelen szer- 
ződés tartamára 105,000 o. é. forintnyi ösz- 
szegben, minden hó elején, utalványozás utján 
tétetnek folvóvá. 

Minden polgári év végével az ((osztrák- 
magyar Lloyd» gőzhajózási társaság a közös 
külügyministerium elé terjesztendi az év 
folytában tett szerződésszerű menetek kimu- 
tatását, mely alkalommal az illetékes kikötői 
s consuli hatóságok hivatalos bizonyítványai- 
val igazolandó, hogy a menetek a kimutatott 
számban s kiterjedésben tényleg megtörténtek. 

Mihelyt ezen kimutatás megvizsgáltatott s 
érvényesíttetett, megtörténik a leszámolás a 
fölvett előlegekkel szemben s vagy kifizette- 



tik a Lloyd-vállalalnak a netalán! bírságpénzek 
levonása után a javára mutatkozó követelés, 
vagy ha a követelés kisebb volna a fölvett 
előlegek összegénél, levonatik a fölülfízetett 
összeg a legközelebbi vagy következő több 
hónapra eső részletekből, vagy esetleg a szer- 
ződés lejártával készpénzben téríttetik vissza. 
Ha a szerződésszerű menetek hosszabb 
ideig tartó félbeszakítása állana be, fentar^a 
magának a közös külügyministerium az ötödik 
czikkben megállapított határozatok épségben 
hagyása mellett azt a jogot, hogy a fentebb- 
biztosított havi előlegeket időnkint alább szál- 
líthassa vagy egészen megszüntethesse ; mind- 
azáltal oly esetben, ha a félbeszakítás nem* 
a vállalat hibájából keletkezett, a Lloydnak 
jutó költségmegtérités évenkint 4,000.000 o. é, 
frtnál kevesebbre le nem szállítható. 



X.\X. CZIKK. 

A külügyministerium jóváhagyása nélkül az 
((Osztrák-magyar Lloydjo négy százaléknál ma- 
gasabb osztalékot nem adhat. Ha a tiszta 
nyereség valamely évben az akkori részvény- 
tőke 6 százalékát meghaladja, a mutatkozó 
többlet a külügyministerium és a társaság 
között akkép osztatík fel, hogy a külügymi- 
nisterium annak egyharmadát, a társaság pedig 
kétharmadát kapja. 



XXXI. CZIKK. 

Jelen szerződés tartama 1888. év július 
hó elsejétől számítandó 10 évre állapittatik meg. 

Minek hiteléül jelen szerződés két, német 
és magyar szövegű egyenlő példányban állít- 
tatott ki s a szükséges aláírásokkal és pecsé- 
tekkel láttatott el. 

Bécs, 1888. évi márczius hó 19-én. 

Kálnoky s. k. 

M. V. Morpurgo s. k. 

Ottó Báron Bruck s. k. 



188S : XXI. t vz. Szerződén az oxzlrák-irtugyar Lloyddat. 



KIMU TATÁIBA 

: «i)»trál>-ni»fiiiir Uo\d« ([(jilmjinási vííIIiiIhi állni, az osztrák-maj;;ni' mnMrchlábin É> a 
röldön szerzWsilr^ ipljpíilcDdó Jnntoknnk. 



A) Járulok liránkiiil leg- 

alábfi ílfir leiiijeri mi-rl- 

fdld selietségyel. 

Trieszt-Ale\nndria és \iiíit 



B) Járatot óráiiiiul ieg- 
' alább 10 lemjerí nnhlfiilil \ 

3 inume-Ale\andriii's\l»iszii 
3 ! Tríestl-TdtUro rs vlísixa 
i\ FiDiDe-rjiliaro rs vissu 
U{ Trieszt-Coríu-Piráus-KoDslin-. 

liiiápoly is tissza 
fii E>irau!>-Smyrni i^s \issM 

I Oj Járatlik liráiUlut ky- 

' aláhh S tengni merlfiitií 

nebeméiiijel, 

7; Trii'szi-Spalato-Sli'ikovifh és 



'- 






' llH 


51 


Ijji 


1 Aj,ir„,„k„,rKn,..^^ 

íí Trii>síi-Pola-DuraMO-Corfu 
















m imi 








üá 2W2 


Preveia és vissia 


lVi\ 1464 




10 i Fiumc-Triesil és vissza , 


02 i as4 




H 1 Fiuiiie-Gatiaro és vissu .. 


: ii2 : 77a 




13 Spaliio-Mcikovjch és vissza 


!i2 : lliii 




i:i Tricszl-Fiumc-Corfu-Palns- 




12 233() 


hráiis-Syra-SaioDÍch-Kon- 




íi2 7!ir> 


. sianÜDÍjwIy es vissza ... 


I2fi| :»itii 


m 


ÜSi 


U ; Trlfsii-Fiume-f«r(u-fjndi«- 


■ 



I Sniyrua és vissza 

1 Konslanlinápoly-Sniyrni- 
r> |irus-ltclru l'Ale \ ao dria 

i KonslantiDípoly-Kus'lendzse- 
Hraila és vissza 

' ' Konslaiiliní|)oly-Trnpízunt- 
Itutuiii és vissia 



aságiial kölölt hajóz: 

elén jegyiökÖDyvlc 

lellek M\ 



Az I. czikkliez. 

A Lk>)-d kötelezi magái, \uif\ a Irieszt- 
alexandriai (1-sö számú) vonalon, itj gdz- 
luuófcDik sziil);álallia lielyezése eseléii, olya- 
nokat fog alkaliuazDÍ. melyek liránkint X'A 
tengeri mértröldnyj Tolylunos sebességei kirej- 
leni képesek. 

A Ljoyd készségének ad kifejrzést, liogy a 
vegliai, verbi'nifoi, besra-nuovai, arbei és 
metadai kjköUikei az eddigi mértben érinteni 
fogja mmdaddig, míg erre nézve más múdon 
gondoskodva nem lesz. 

A IJoyd kölelczi magái. Iiogy az (-'i-ik- számú) 
Irie^zl-konslanti nápolyi járatot a korintliusi 
csatorna megnyilásn után. azon keresztül 
togja vezelni 

A IrieszMiume-smymai (li-ik számú) vo- 



nalnak liume-coriűi résién menel és jőtet 
úráiikinl II) tengeri mérttöldnyj sebességgel 
fognak jámi, a nélkül, hogy az ezen vonalra 
nézve megállapitoll kóllségmegtérílés e miail 
válioznék : Corfuban pedig közvetlen csatla- 
kozás fog létesíttetni az (ü-ik szárou) iríeszl- 
konsianli nápolyi vonallal. 

A Uoyd kötelezi magit, hogy a kölngy- 
miaislerium felszólítására a vároa-konstaBli- 
nápolyi vonalon a mindkél Irányú jiraloUl 
még a jelen szerzAdés hatályba lépte naFtjá- 
lól számilindó hat hónapon át az eddigi 
módon, de ingyen (entartandja. 

Azon szenódéses járaloknál, melyeknél a 
menetrend szerint Fiume érintetik, a kiindu- 
lási ponton a tiajók rakhelyiségének egyhar- 
mada ezen kikötA részére fenUrUndó : ezen 
reserváll rakhely föi9tt a Uoyd cuk anxi 



1S8<< : XXL t ez. iSzet^zödés az osztrák-magyar Lloyddal. 



281 



esetben rendelkozlictik másképen, ha az n I kikérése idő rövidsége miatt nem volna osz- 
Fiuméból jövő va)í> oda irányiiott kisebb ' közölhető ; a társaság az erre vonatkozó batá- 
küblemények számára legkésőbb 2i órával, i rozatot csakis a kormánybiztos megballgatá- 
nagyobb mennyiségű küldemények számára | sával s hozzájárulásával fogja hozni. Ha sür- 
pedig legfeljebb 8 nappal a hajó elindulása gős esetekben a külügyniinisterium beleegye- 
előtt igénybe nem vétotcll. zése arra nézve, hogy egy, a menetrendbe 

Ha az imént emiitett szerződéses menetek fel nem vett kikötő érinteíhessék, nem volna 
számára a hajónak Fiúméból vagy Fuméba kikérhető, erre nézve is csak a kormány- 
elindulla előtt 14 nappal nagyobb mennyiségűi biztos meghallgatása és hozzájárulása mellett 
(a hajórakhely harmadánál többet igénybe | hozható íiatározat. Ha valamely vonalon a 
vevő) küldemények vagy esetleg egy egész hajó- : közlekedés folytatására vesztegzárak fenn- 
rakományt képező árúk jelentetnek be, az esetre áHása miatt több hajóra volna szükség, mint 



a Uoyd kötelezi magát, hogy ezen nagyobb 
szállítmányok berakására szükséges helyről 
gondoskodni fog, illetőleg egy megfelelő nagy- 
ságú hajót fog rendelkezésre l>ocsátani. Egy 
teljes hajórakomány alatt az illető vonalon 
alkalmazott hajóknak a iV-ik czikkben meg- 
határozott rakképessége értendő. 



A IV. czíkkhez. 

Az ezen czikknek a) pontjában foglalt 
határozat nem \onatkozik a liume-trieszti 
nO-ik számú) vonalon jelenleg alkalmazásban 
levő gőzhajókra. 

Az « osztrák-magyar Lloyd» biztositási ügy- 



a mennvi azon \onal számára rendes viszo- 
nyok között megkívántatik, a Lloyd a járatok 
számát megfelelően leszállíthatja : erre nézve 
azonban, a mennyiben ez egyáltalán lehet- 
séges, a kűlűgyministeriunmak jóváhagyása 
előzőleg kieszköz!endő. 

Ha a gőzhajó a menetrendben megállapí- 
tott indulási idő után érkezik meg, a meg- 
állapodás azon időtartamra szorítandó, mely 
a ki- és berakodás, valamint a posta átvéte- 
liére és átadására okvetlen megkívántatik. 



A VL czíkkhez. 
A Lloyd minden változtatást, melyet a nor- 



letek megkötésénél, a magyar biztosító inté- máltarifán tenni szándékozik, annak tervbe 



zeteket kellően tiuvelombe veendi. 



vett hatálybaléptetése előtt legalább is 8 hél- 



A tervek megvizsgálása alkalmával (a czikk tel a kűlügyministerium elé terjesztendi jóvá 



utolsó bekezdése) nyilvánuló kívánalmak a 
Lloyddal megállapodás létrehozatala vagy az 
esetleg felmerülő kárpótlási igények megál- 
lapítása czéljából közöltetni fognak. 



hagyás végeit: a módosítás helybenhagyotl- 
nak tekintendő, ha az emiitett haiüridón 
belől a kűlügyministerium részéről más intéz- 
kedés nem tétetik. 

A Lloyd kötelezi magát, bog) a normál- 
tarifákat és általános refactiákat, valamint 
azoknak minden módosítását is, Bécsben, 
Budapesten, Triesztben és Fiúméban egyide- 
jűleg és legalább 14 nappal a hatálybalépés 
előtt kihirdetendi. 

Szintúgy kötelezi magát a helybenhagyott 



Az V. czíkkhez. 

A részletes mencttervek, melyeket a Lloyd 
a szerződés mellékletében kitűntetett megálla- 
podások alapján a jövendőbeli menetrendre 

nézve ki fog dolgozni, legkésőbb egy hónap- normáltarifából engedélyezett kedvezményekel 
pal a szenődés életbelépte előtt jóváhagyás és díjmérsékléseket negyedévi kimutatások- 
végeit a kűlügyministerium elé terjesztendők. [ ban a külügyministeriumnak utólagosan beje- 

A menetrendek s azoknak esetleges módo- lenteni. 
sitásai li nappal hatályba léptük előtt Bécs-| A kűlügyministerium fenlartja magának, 
ben, Budapesten, Triesztben és Fiúméban hogy saját tájékoztatása czéljából az osztrák 
közhírré teendők, hacsak a kűlügyministerium . és magyar kikötőkbe eszközlöll bevitelre 
korábbi életbeléptetésüket nem kívánná, vagy , nézve alkalmazásba vett fuvardíjakra vonat- 
meg nem engedné. ! kozó kimutatásokat kívánhassa. 

Ugyanily módon előzőleg hozandók nyii- Ha díj tételmérséklések oly módon engedé- 
vánosságra a nem szerződéses időszaki jára- lyezietnek, hogy azok a szállítmányok bízó- 
tok menetrendjei is. I nyos évi mennyiségéhez vagy valamely érdembe 

Fg)cs járatok rendszerint, a mennyire lehet- ! hozandó minimális díjösszeghez kötvék, vagy 
séges, idejekorán ugyancsak az említett helye- 
ken teendők közhírré. 

Ha valamelv, a menetrendekbe felvett ki- 
kötőnek érintése vesziegzárí intézkedések miatt 
nem mutatkoznék tanácsosnak s annak mel- 
lőzésére a kűlügyministerium beleegyezésének 



a meddig a lépcsőzetes refactiák rendszere 
érvényben marad, a külügyministeriumnak 
jogában áll, a Triesztből vagy Fiúméból a 
jelen szerződésben meghatározott vonalakon 
érintett külföldi kikötőkbe irányuló kivitelre 
vonatkozólag azon esetben, midőn a forgalmi 



282 i888 : XXI. t. ez. Szerződés az OAztrák-m agyar Lloyddal. 

viszonyok a nevezett két kikötő egyikére 

vagy másikára nézve a niegállapitott évi .4 A', czikkhez. 

mennyiség vagy minimalis díjösszeg elére- j 

sét leheletlenné teszik, azoknak megfelelő Hgy, a trieszti uj kikötőben fekvő térségnek 

leszállítását kívánni az illető kikötő javára, áruraktárak építése czétjából való áten^é- 

Ha azon indokolt kívánat nyilváníttatnék,! sérc jiézve a IJoyd a cs. kir. kereskedelmi 
hogy közvetlen comhínált szárazföldi és tcn- ministeriumnial fog egyezségre lépni. Fiumét 
geri tarifák léptessenek életbe és erre nézve illetőleg az ott jelenleg a társaság hasznéJa- 
a tekintetbe jövő vasutigazgatások hozzája- tában levő épület u szerződés tartama alatt 
rulása elérhető, azon esetre a Lloyd kötelezi! rendelkezésére álland. 
magát, hogy a kúlügyministerium felszólítására j 
a maga üzletkörében ilynemű tarifákat léle- 
siteni fog. A XL czikkhez. 

A jelen szerződésben meghatározott vona- 
lokon érintett kikötőkből kiinduló oly külön- Az ((oszlrák-magyar Lloyd» igazgatása az 
járatoknál, melyeknél a rakomány rendeltetési osztrák és magyar partok mentén eszközlendő 
helye részben Trieszt, részben pedig Fiume, rendes gőzhajójáratok menetrendjét (menet- 
a díjtételek tekintetében e két kikötő közölt tervét) irásbelíleg közlendi azon országos 
nem szabad különbségei tenni. Azonos rakó- pénzügyigazgatóságokkal, illetőleg pénzügyigaz- 
dásí fellételek mellett ezen paríuis oly külön- gatóságokkal, melyeknek igazgatási területén 
járatoknál is meg fog tartatni, midőn a hajók az érintendő kikötők léteznek : ugyanazoknál 
teljes rakománynyal indulnak el a két ki- bejelentendi szintén irásbelíleg és legalább 
kötőbe. 8 nappal a hatálybalépés előtt a menetrend 

A Lloyd gondoskodni fog, hogy az utazó mindennemű módosítását is, hogy arról az 
közönségnek valamennyi szerződéses vonalon alantas hatóságok és hivatalok értesittethes- 
I. és II. osztályú mérsékelt áru menet-térti senek. 

jegyek álljanak rendelkezésére. A vezető pénzügyi halóságok azon meg- 

bizotljai, valamint azon pénzügyőrségi hiva- 
talnokok és alkalmazottak, kik a vámhivatali 
.4 17/. czikkhez. forgalomnak a partok mentén és az annak 

kezelésével foglalkozó vámhi\alaloknak ellen- 

A Llo>d kötelezettsége a belföldi kőszén- őrzésével különösen megbízatván, az illető 
iiek a megállapiloll mennyiségben való beszer- aosztrák-magyar Lloyd»-gőzös kapitányánál 
zekére azon föltételhez köttetik, hogy annak igazolják magukat a vezető pénzügyi hatóság 
tüzelő ereje a Lloyd által rendesen használt által kiállitott erre vonatkozó és a megbízott 
angol kőszénével oly arányban álljon, mint i hivatalnok vagy alkalmazottnak nevét és szol- 
8i:i(X): továbbá, hogy a belföldi szén i gálalí minőségét is kitüntető igazolványnyal — 
Triesztbe vagy Fiúméba szállítva ne legyen i fel vannak jogosítva, hogy az (^osztrák- magyar 
drágább, mint a mibe olt az angol szénJLloyd*) hajóit a hivatalos vizsgálatok és kuta- 
kerül. tások czéljából az igazolványban megjelelt 

A mennyiben a Lloyd külföldről szerez l>e partrészek mentén kisérjék és az utasok ki- 
kőszenet, annak az osztrák-magyar mon- 1 szállására, valamint az árúknak partra víte- 
archiába való szállításánál hasonló körülmények , lére felügyeljenek. 

mellett a hazai hajókat tígyelemhe veendi. Az f< osztrák-magyar Lloyd ))-nak a hajón 

tartózkodó alkalmazottjai, valamint annak az 

érintett kikötőkben levő ügynökei tartoznak 

.1 IX. czikkhez. ily esetekben a pénzügyi közegeknek felvilá- 

I gositás vagy segélynyújtás iránt telt meg- 

A Lloyd kötelezi niagát, hogy a trieszt- kereséseit készséggel leljesitenL 
alexandriai (i. számú) és a tiieszt-konstan- Az említett igazolványok birtokában levő 
línápolyi (Ji. számú) vonalon közlekedő hajó- közegek az ezen okmányokban megjelelt vona- 
kon a tengeri egészségügyi igazgatás állal Ion a menetrend szerint közlekedő hajón díj 
felesketett orvost fog tartani. A külügyminis- ' nélkül szállitandók, és pedig a hivatalnokok 
icrium fenlarija magának, hogy a jelen szer- 1 az első helyen, a pénzügyőrségi legénységhez 
ződés tartama alatt ezen kötelezettséget szűk- ; tartozó alkalmazottak pedig a második helyen, 
ség esetén a Lloyduak egyéb vonalaira is Ellátásukért az illető közegek, ha erre nézve 
kiterjeszthesse. Az oly Uoyd-hajókon, melyek ; nem volnának külön megállapodások, az i írt 
egy keleti vesztegin tézetben vesztegzár alá I 50 krnyi mérsékelt napi dljtélelt íizetendik. 
helyeztetnek, s melyeken ;iO-nél több utas ! Az ((Osztrák-magyar Lloyd^-nak az egyes 
van, kik a vesztegzár idejét a hajón óhajt- kikötőkben működő ügynökségei által elfog- 
ják kitölteni, szintén fog orvos alkalmaztatni, lalt helyiségek az azokhoz tartozó raktárak- 



Í88S : XXL L ez. Szerződés az osztrák-magyar Lloyddal. 283 

kai együtt az ide vágó szabályzatok értei- hetese végett a szükséges meghatalmazással 
méhen a vámilletéki ellenőrzésnek aiávetvék. ' és szeméi) zettel fog elláttatni. Ezen aHgazga- 
Az (1 osztrák magyar Lloycl»>-nak 1856. évi;tóság képviselendi hatáskörének korlátain 
decz. 34-én 5H5. C. sz. a. kelt körlevelében ! belül a társaságot a magyar közönséggel és 
bizonyos rendű utasoknak kivételkép engedett' közlekedési intézetekkel való érintkezésben; 
vitelbérked\ezményck, illetőleg a teljes dij- ez a((ja ki a hirdetményeket, lá^a el a Fiu- 
elengedés, a mennyiben az ott felsorolt pol- méból kiinduló járatokra vonatkozó kereske- 
gári tisztviselőkre, valamint a missionariusokra delmi és forgalmi teendőket, állapítja meg a 
és szerzetesekre vonatkoznak, ezentúl is érvény- meghatározott korlátok között a fuvardíjakat 
ben maradnak. és köti meg a szállítási szerződéseket. Az 

Ennélfogva a Lluyd kötelezi magát ezen aligazgatóság intézi el a magyar üzletekben a 
körlevélnek megfelelő átdolgozására és újból felszólamlásokat, visszatériiésekel, a kártala- 
való közhirrétételére. nitási és a szállítási határidő túllépése miatt 

emelt igényeket: az vizsgálja felül végre a 

fiumei járatok panaszkönyveit. Az aligazgató- 

A XVI. czikkhez. ság mellett a IJoyd igazgatása állal kiküldött 

négy tagú bizottság fog működni, mely egy 
.\ társaság a postaszolgálat kezelésével megállapítandó ügykezelési rend alapján fog 
iiiegbizott ügynökökre vonatkozó minden sze- az alígazgatóság administratív teendőiben részt 
inélyváltoztatást a trieszti posta- és távírda- ; venni. Ezen bizottságnak hivatása lesz továbbá 
igazgatóságnál, illetőleg a konstantinápolyi : a magyar forgalomra vonatkozó kívánalma- 
nagykövetségi postahivatalnál kellő időben be ' kat, panaszokat és kezdeményezéseket tár- 
fog jelent(*ni. gyalui, azokra vonatkozólag javaslatokat lenni 

és azokat a Uoyd igazgatásánál közvetíteni. 
.4 A'A7. czikkhez. E bizotUsággal közlendő a Triesztre nézve enge- 

délyezett minden vítelbérkedvezmény is a vég- 
Az «osztrák-magyar IJoydo a kínevezések- bői, hogy azoknak szerződésszerű alkaünazá- 
uél a két államterület polgárait megfelelő sánál a fiumei forgalomban gondoskodhassék. 
arányban fo^ja figyelembe venni. 

.4 XXVIIL czikkhez. 

A XXIIL czikkhez. A hajókon levő panaszkönyvek lapszámo- 

zandók és hivatalosan láttamozandók. Ha íjj 
Az ezen czikk második bekezdésében a panaszkönyvek osztatnak ki, a régiek beki- 
külügyminísteriumnak fentartott s a külföldön vánandók és elteendők, mihelyt az azokba 
t'szközlötl megrendelésekre vonatkozó jóvá- '■ feljegyzett panaszok mind elintézést nyertek, 
hagyás a kazánok pótlásánál nem szükséges. A panaszkönyvet az annak őrizetével noeg- 
A társaság azonban e tekintetben is, a meny- bízott hajótiszt az utazók kívánatára ki tar- 
nyire csak lehetséges, a belföldi termékeknek \ tozik szolgáltatni. Az abba feljegyzett pana- 
elsőbbséget adand. szokat a kapitány azonnal alaposan megvizs- 

gálni köteles. Ennek megtörténtével a panasz 
! hiteles másolatának és az arra vonatkozó 
.4 XXV. czikkhez. tárgyalási iratoknak beterjesztése mellett, a 

révhivatalnak, illetőleg a kiindulási kikötőben 
A Lloyd által eszközlött értékleirások semmi , működő cs. és kir. consuli hivatalnak jelen- 
esetre sem terjedhetnek tul a gőzhajók és test tecnd, hogy ott a tényállás megvizsgál- 
egyéb jármüvek valóságos anyagértékének ' tathassék s a panasz elintéztethessék. A kö- 
minimalis határán. lönböző osztályú utasok használatára álló 

minden közös helyiségben falragaszok által 
A XXV L czikkhez, tudomásra hozandó, hogy melyik hajóUszt 

van a panaszkönyv őrizetével s annak a 
A kormánybiztos megkeresésére mindenkor közönség használatára bocsátásával megbízva, 
megengedendő, hogy a Uoydnak a kormány-; 

hatóságokkal váltott levelezését és az erre: ^ XXXI czikkfiez. 

vonatkozó íklat(')-könyvet megtekinthesse. | 

A szerződő felek két évvel a jelen szer- 
ződés lejárta előtt kölcsönösen tudatni fogják 
.4 XXV IL czikkhez. egymással, vajon elvileg hajlandók-e a szer- 

ződési viszony megújítására. 
A fiumei főügynökség, mint a Uoyd aligaz- A Lloyd kötelezi magát, hogy a két szer- 
gatósága megfelelő hatáskörének érvényesít- zödési példány egyike után a megfelelő bélyeg- 



284 Í8S8 : XXIL í. ez. Az áiverésí csarnokokról. 

illetéket mcgtízetendi : az előirt bélyegdij iO A jelen jegyzőkönyv két példányban állíi 

évi részletekre akként osztandó fel, hogy az ' tatolt ki és íratott alá. 

illető részösszeg mindig az évi snbventio ' 

ezimén íizetelt első havi részletből fog levő-' Bécs, 4888. évi márczius hó 49-éo. 

natní. 

A jelen jegyzőkönyv elválaszthatlan alkat- Kálnoky s. k. 

részét képezi a szerződésnek, melyre vonat- M. v. Morpurgo s. k. 

kőzik s azzal egyenlő jogerővel bir. i Ottó Báron Bruck s. k. 



XXn. TÖRVÉNY-CZIKK 

az árverési csariiokokról.(i> 

(Szentesítést nyert 1888. évi jiinius 18-án. Kihirdettetett az uOrszágos Tör\énytár«-ban 1888. évi 

jnniiis ±2-én.) 

1. §. Ingó tárgyak árverésével üzletszerűen foglalkozni csak külön enge- 
dély mellett szabad. 

2. §. Ezen engedélyt 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magj*. ; kir. minisler<2> 

adja.í3> 

Ezen engedély meghatározott területre és legfölebb 25 évre kizárólag is 
adható. 

3. §. A 

földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mag). ; kir. ministeK'-** 

a kir. belügyi ministerrel megállapítja az ár>'erési vállalat üzleti szabály- 
zatait, a szedhető dijakat és a vállalat által leteendő biztosítékot. 

4. §. Az engedélyezett árverési vállalat működésének megkezdésével mű- 
ködési területén az ingó tárgyakra vonatkozó minden nyilvános árverés rend- 
szerint az árverési csarnokokban oszközlendő. 

Ezen határozat alól mindazonáltal a bírói vagy más közhatósági árverések, 
valamint a vasutak és a gőzhajózási vállalatok által az üzletszabályzat határo- 
zatai értelmében eszközölt árverések az illetékes hatóság további intézkedé- 
séig kivétetnek. 

Azon ki nem váltott zálogtárgyak, melyek az 1881 : XlV-ík törvényczikk 
15. §-a értelmében árverés utján értékesítendők, azon területeken, melyeken 
a jelen törvény értelmében árverési csarnokok létesíttetlek : ezen árverési 
csarnokokban árverezendők. 

Az eljárásra nézve 

I 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- nister<2) 

felhatalmaztatik, hogy az 1881 : XlV-ík törvényczikk^*^ 16 — 21. §-aiban 
foglalt intézkedéseket rendeleti utón módosíthassa. 



(1 \.ö. 187í»: XL i. VI. Iá8. ^.; 1884: XVfí. t. ez, .'il., lii. §§. 

(2) Jelenleg, az 188i): WflI. t. ci. folytán, a kereskedelemügvi miniszter. 

(8' V. ü. 1884:.\VII. i. ez. 10. §. 

(4» K t. czikk a kézizálo^-köÍPsftnii>.'yletn)I rendelkezik. 



i88S : XXIIL L ez. A czukoradóróL 285 

Azt, hogy az árverés alá bocsátandó ingó tái^yak közül, melyek nem szál- 
litandók az árverési csarnokba, a 3. §-ban megjelölt hatóságok az engedély- 
okmányban határozzák meg. 

5. §. Horvát-Szlavonországokban a horvát-szlavón dalmátorsziigi bán intéz- 
kedik mindazon ügyekben, a melyek a jelen törvényben 

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi/ » 

valamint a belügyi ministereket illetik. 
({. §. Jelen törvény végrehajtásával 

a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi^) 

és a belügyi minister, Horvát- Szia vonországokban a horvát-szlavón- dalmát- 
országi bán bizatik meg. 



XXffl. TÖRVÉiMY-CZIKK 

a czukoradóról.(2) 

(Szentesítést nyert 188K. évi jiinius ÜMn. Kihirdettetett az (tOrszájrus Tör\énytár A-ban 188K. évi 

június i3-án.) 

i. FEJEZET. 
Alapelvek. 

A fogyasztási adó tárgya és megszabása, 

1. §. Mindennemű czukor, mely nyers anyagokból vagy korábbi czukor- 
termelés maradékaiból termeltetik, az alább következő határozmányok szerint, 
fogyasztási adó alá esik, és pedig : 

1. a répaczukor és minden hasonnemü czukor (nádczukor), tekintet nélkül 
tisztaságára, az emberi élvezetre nem alkalmas szörpnek egyedüli kivételével^ 

100 kilogramm tiszta Süly után lifrt— kr.(»> 

^. másnemű czukor .- 

a) tömör állapotban 8 frt — kr. ; 

ö) hig állapotban ...„ \ a — « 

alá <*> 



(1) Jelenleg, az 1889: X\ UI. t. ez. folyUn, a kereskedelf mügyi miniszter (1880. R. T. 1±21.). 

(2) B törvény némely határozmányait 1897 július Sl-ig terjedő batátylyal módosítja az 189u: XIX. t. ez. 
E tönréuvt KözvetlenQJ megelőzően a czukoradórói az 1878: XXin. t. ez. rendelkezett, melyet módosított 

az 1880: XLVH. t. ez. A czukoradórói rendelkeztek még: 18C>8: II. t. ez. a czukor és égetett szeszes italok 
kivitelénél viaszatérítendő fojtvasztási adóról; 1868: XX., 18($9: XX. és 1870: LVII. t. ez. a czukoradórói. 

V. ö. 1895 szepl. B. 44,979. sz. pénz&g>'mín. rend. a sör-, szesz-, ásványolaj- és czukortermelés meg- 
adóztatására nézve alakított fogyasztási adó-szaktanácsok szervezel! szabályzata tárgvában (1895. 
R. T.n. 857.). * 

A cznkoradó Magyarország és Ausztria terfiletén a vám- és kereskedelmi szövetség ideje alatt eg}'enl(^ 
lörvénvek és igazgatási rendszabályok szerint kezeltetik: 1878: XX. t. ez. XI. rz.: 1887: XXlV. t. ez. i. §. 

(3) A fomsztási adót 1897 július 31-ig terjedő halálvlyal 13 írtra emelte az 1W>I(: XIX, t. ez. 1. $-a. 
V. ö. aláíb 3., 45., 40. §§. es a jelen törvény második fejezetét. 

(4; V. 5. 3., 10. §§. 



286 1888 : XXIIL t ez. A czukoradóról 

Jutalom a czukot^kivitebiéU^^ 

2. §. 1888. é\i augusztus hó i-jétől kezdve az 1. §. 1. poutjában megje- 
lölt czukorterinelvényeknek a vámvonalon át való kivitelénél következő kivi- 
teli jutalom engedélyeztetik { 

a) minden 100 kilogramm tiszta sulyu kivitt olyan ezukor után, melynek 
polarisatiója 93o/o-on alul áll és l«galább 88o/o-ot tesz ...„ .„... 1 frt 50^ kr. ; 

b) minden iOO kilogramm tiszta sulyu kivitt olyan ezukor után, melynek 
polarisatiója 99*/ioo/o-on alul áll és legalább 93o/o-ot tesz ..... i frt 60 kr. ; 

c) minden iOO kilogramm tiszta sulyu kivitt olyan ezukor után, melynél a 
polarisatió legalább is 99 Vio o/o ..... _. _.. 2 frt 30 kr. 

Azon vámhivatalokat, melyek a fennebb megszabott kiviteli jutalom 
igénybevétele mellett a vámvonalon át való kivitelre bejelentett ezukorter- 
melvényekre nézve a kiviteli eljárást foganatosíthatják, a pénzügyminister 
jelöli meg/*^ 

3. §. Ha az egy termelési évad, vagyis az egyik év augusztus havának 
i-jétől a rá következő év július havának utolsó napjáig terjedő idő alatt az 
oszti*ák-magyar vámterületről a vámvonalon át kivitt összes ezukor utáni 
kiviteli jutalom (2. §.) 

öt millió forintotO) 

meghalad: az 

n millió forintot^»> 

meghaladó összeget a/ 1. ,^. 1. pontjában megjelölt czukrot termelő gyár- 
telepek összes vállalkozói az illető kincstárnak megtéríteni tartoznak. 

A minden egyes czukorgyártelep részéről teljesítendő megtérítés meg- 
állapitásánál következő eljárás követendő : 

1. A minden egyes czukorgyártelepről az illető termelési évadon belül 
elszállított ezukormennyiségekre nézve kisxámittatik azon összeg, mely azokra 
a vámvonalon át való kivitelnél a különböző kiviteli jutaimi tételek (2. ^.) 
szerint esett volna. 

Ez összegből levonatik azon összeg, mely az ugyanazon termelési évadon 
belül a czukorgyártelepekre netalán behozott idegen czukortermelvényekre 
a vámvonalon át való kivitelnél a kiviteli jutaimi tételek (2. §.) szerint esett 
volna. 

2. Az ekkép az osztrák-magyar vámterület összes czukorgyártelepeire 
nézve nyert eredmény összegeztetik és azután kiszámittatik azon hányad, 
mely az állampénztárba befizetendő jutalom-téritmények összegéből a fen- 
nebbi főösszeg minden forintjára esik. 

3. A kiszámított hányad és az 1-. pont szerint kinyomozott eredmény alap- 
ján kiszámittatik azon összeg, melyet minden egyes czukorgyártelep megté- 
ríteni tartozik. 

E térítmény a hivatalos értesitéstől számított harmíncz nap alatt válik 
esedékessé. 



IDV. ö. 59. §. 
<2) V. ö. 3. §. 

(3) Ez összoK^l kiiencz millióra emeli (1897 Jiilius 3i-i^): 1H96: XI.V. (. ez. ± §.. mely szerint a válUl- 
kuzók csakis ezen 9 milliót meghaladó összejcet tartoznak me^rfteni. 



i888 : XXIIL t. ez. A czukoradóróL 287 

E lérilinény pontos befizetésére nézve a pénzügy mi nister a termelési évad 
kezdete elolt megrelelő biztositékot kövelelliel/^^ 

A fogyasztási adóra vonatkozó személyes fizetési és kezességi kötelezettség. 

4. §. A fogyasztási adó fizetésére kötelezve van : 

i. A czukortermelési vállalkozó és jövedék-csonkítás esetében az üzlet- 
vezető a vállalkozónak közvetlen szavatolása mellett. 

2. Az, kinek részére szabadraktárakból meg nem adóztatott czukortermel- 
vények szolgáltatnak ki, ezen raktárház vállalkozójának közvetlen szavatolása 
mellett. 

3. Az, ki czukorternielvényeket, tudva azt a körülményt, hogy azok a 
fogyasztási adó alól törvényellenesen elvonattak, magához vesz. 

A fogyasztási adó fizeté.t('*re kötelezett két vagy több személy kötelezettségének 

terjedelme. 

5. §. Ha a 4. ,^-ban emiitett esetekben két vagy több személy van a 
fogyasztási adó fizetésére kötelezve : eme kötelezettség őket egyetemlegesen 
terheli. 

Dologi kezesség a fogyasztási adóért. 

ii. §. A ezukortei*melvények után járó fogyasztási adó ezen termeivényeket 
mindaddig terheli, mig azok a gyártelepen (15. §.)vagy szabadraktárban, 
vagy hivatalos zár alatt, vagy a gyártelepről valamely szabadraktárba való 
szállítás alatt^ vagy megfordítva, vagy kivitelre irányuló szállítás alatt állanak 
és minden más magánjogi czímből származó igényt megelőz. 

A czukortermelvények emez esetek egyikében sem juthatnak szabad forga- 
lomba magánjogi czímből eredő igény alapján mindaddig, mig az azokat 
terhelő fogyasztási adó le nem fizettetett, vagy nyújtott hitel esetében előírva 
nem lett. 

7. §. A czukoitermelvények a le nem fizetett fogyasztási adó fedezése 
végett a fogyasztási adó fizetésére különben nem kötelezett harmadik szemé- 
lyek irányában is igénybe vehetők a következő esetekben : 

a) az ellen, ki az árut a fogyasztási adó fizetésére kötelezett személy nevé- 
ben és előnyére, avagy attól az árura nézve nyert zálogjog alapján birlalja ; 

h) az ellen, kitől a fogyasztási adó fizetésére kötelezett személy jogosítva 
van a tárgyat tulajdoni keresettel polgári peres utón visszakövetelni ; 



' 1) V. ö. 1(K. 11. §§. V. ö. 1888 okt. ± 58,889. sz. pénzügymin. rend. a jatalom mellett való czukor- 
kivitel iránti szabályzat kíi$^azitása tii^yában (1888. K. T. 1882.); 1889 febr. 3. i989. sz. pénzügymin. 
rend. a vámvonalon'át jutalom igénybevétele mellett kivitt czu kortermeivényekre nézve nyújtandó biztosíték 
tárgyában (1889. R. T. ±28.): I^jun. 21. tt3.26i. sz. pénzügy min. rend. a czukoréyárielepek vállal- 
kozni álul fizetendő kiviteli Jutaimi térftmények biztosításául nyújtandó biztosíték mérvének megállapítása 
tárg^vában (1890. H. T. 1090.); 1893 jun. 17. 42,848. sz. pénzügymin. rend. a ezokorayártelepek vállal- 
kozói által eseileg fizetendő kiviteli jutalmí téKlmények biztosításául nyújtandó biztosíték mérvének meg- 
állapíUsa tárgyában (1893. H.T. 1531.); 1895 máj. 8. 33;713. sz. pénzügymin. rend. a czukorgyártelepek 
vállalkozói által esetleg fizetendő jutáim i megtérítések biztosításául nyújtandó biztosíték mérvének megálla- 
pítása iránt (1895. R. T. I. 1459.); 1896 febr. 18. 4507. sz. pénzügymin. rend. a czukorgyártelepekről a 
vámvonalon át való kivitelre rendelt, egy és ugyanazon ünar alá lielvezett különböző nemfi fogya.sztási 
rzukomak egv küldeményben eg^esílhetése tárgyában. (1890. R. T. I. 811.) 



288 '1S88 : XXIIL t ez. A rziikoradóróL 

r) azon biliokos ellen, ki az áru megszerzésénél annak minőségéből, íel- 
líinő olcsó árábóL az előző birtokos ismert személyes tulajdonságaiból, üzle- 
téből vagy foglalkozásából, avagy más körűimén} ékből alapos gyanút kelleti 
hogy merítsen arra nézve, hogy a tárgy a fogyasztási adó alól törvényelle- 
nesen elvonatott. 

8. §. Ha az olyan czukortermelvények birtokosa, melyek után a fogyasztási 
adó még nem fizettetett le, azokra zálogjogot szerzett : ő ezen zálogjogot a 
íizetetlen fogyasztási adó lerovása előtt nem érvényesítheti, ha a zálogjog 
megszerzésénél tudta, vagy a tárgy minőségéből, az adós ismeretes személyi 
viszonyaiból, üzletéből, vagy foglalkozásából, avagy más körülményekből 
alapos gyanút kellett hogy merítsen arra nézve, hogy a tárgy a fogyasztási 
adó alóltörvényellenesen elvonatott, vagy hogy ezen tárgy után a zálogjog 
megszerzése idejében a fogyasztási adó még nem fizettetett le. 

O. §. Az olyan czukortermelvények, melyek után <iz államkincstárnak a le 
iiem fizetett fogyasztási adóra igénye van, a fogyasztási adó lefizetése eseté- 
ben a birtokosnál hagyatnak. 

Ha azonban a birtokos a fogyasztási adót nem fizeti le : a fogyasztási adó 
alá eső czukortermelvények annak költségén hivatalos őrizet alá veendők, s 
abban az esetben, ha a fogyasztási adó befizetése a hivatalos őrízet alá vétel 
napjától számitott három hónapon belül be nem következik, nyilvánosan 
elánisittatnak. A befolyt vételár a fogyasztási adónak és az őrizet és elárusitás 
költségeinek levonása után a tulajdonosnak kíszolgáltatik. 



Illetékesség a fogyasztási adó fizetésének kötelezettségére és annak mérüére 

nézve. 

10. §. Sem az a kérdés, hogy fizetendő-e az 1. §-ban megjelölt fogyasz- 
tási adó, vagy teljesitendő-e a 3. ^ban megjelölt megtérítés vagy sem ? sem 
))edig a fogyasztási adó vagy a megtérítés mérvének meghatározása, nem 
képezheti bírósági eljárásnak tárgyát. 



.4 fogyasztási adóhátralékok behajtása. 

11. §. A le nem fizetett fogyasztási adók és a 3. .^. értelmében járó térit- 
niénvek a hátralékos közadók behajtására nézve megszabott módon hajtan- 
dók be. 

Segédkezés a megadóztatás keresztülvitelénél. 

12. §. Minden községi előljáró köteles a jelen törvény határozmányaiiiak 
>égrehajtására hivatott közegeknek hivatalos teendőikben kérelmükre haladék 
nélkül segédkezet nyújtani. 

A községi elöljárónak e czélra kirendelt közege köteles ezen hivatalos eljá- 
rásnál folytonosan jelen lenni, ha netalán kihágás vagy szabálytalanság 
fedeztetett fel, a felvett tényleirást és leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket 
és a jövedéki vizsgálathoz tartozó minden okmányt és segédiratot szintén 
aláírni, és egyáltalában minden törvényes segélyt szolgáltatni. 

A vasúti és gőzhajózási igazgatóságok kötelesek a pénzügyminister rendel— 



1888 : XXIIL t ez, A czxikm^adóról, 289 

kezeséhez képesl czukortermelvényeknek általuk közvetített szállilásáról 
kimutatásokat adni/^^ 

Felelősség a fennálló szabályok teljesiiéseérL 

13. §. Ha valamely adókövetelés a fennálló szabályok szem elől tévesztése 
folytán veszendőbe megy : az, kit a mulasztás terhel, az államkincstárnak az 
okozott kárért felelős. 

II. FEJEZET. 

^iJtalános intézkedések az 1. §. 1. pontjában megjelölt czukor utAn járó fo- 
gyasztási adó biztosítása és behajtása ij*ánt.(2) 

A gyártelep leírása és a gyári müeszközök és a tartóedények átnézete. 

14. §. Ki nyers anyagokból vagy valamely korábbi czukortermelés mara- 
dékaiból czuki'ot termel, vagy ilyen termeivényeket finomit : köteles legké- 
sőbben négy héttel az üzlet megnyitása előtt minden termelési évadban 
annak a kir. pénzügyigazgatóságnak, melynek kerületében a vállalat fekszik, 
két példányban benyújtani : 

i. egy pontos és alaprajzzal ellátott leirást a gyártelepről (45. §.) és az 
ehhez tartozó helyiségeknek egymás közöttí és kifelé való összeköttetéséről, 
valamint azon utakról, melyeken a termeivények a gyártelepről elszáll!- 
tandók ; 

2. a gyártelepen levő összes müeszközök és a czukortermel vények tartá- 
sára szolgáló szilárdan álló edények jegyzékét ; 

3. a műszaki eljárás leírását általában, annak megjelölésével, hogy a vál- 
lalat az illető termelési évadban milynemü czukrot (nyers czukrot, fogyasz- 
tási czukrot stb.) szándékozik termelni és milyen gyárjegygyei szándékozik 
termeivényeit ellátni; 

4. a napi üzletí időt a nappali és esetleg éjjeli órák szerint megjelölve és 
az üzletvezető megnevezését. A megjelölt iratok (1., 2., 3., 4.) olvashatólag 
logyenek irva és sem megmásított, sem áthúzott, sem ki vakart részeket ne 

artalmazzanak, mert ellenesetben visszaadatnak.^^^ 

A gyártelep fogalma. 

15. §. A gyártelephez, melynek leírását a vállalkozónak be kell mutatnia 
(14. §.), tartoznak: 

i. az üzleti helyiségek, vagyis azok a helyiségek, melyekben a czukorter- 
melés vagy íinomitás által igényelt műszaki eljárás gyakoroltatík ; 

2. azok a helyiségek, melyekben az ezen ejárás által előállított czukor- 
lermelvények tartatnak ; 

3. a kerítésen (16. §. 1. pont) belül létező minden többi épület.^*^ 



(1) V. ö. 1890 jan. 9. 68.258/1880. sz. kert>sk. min. rend. a vasúti és gőzhajózási váilalatok által czukor 
adóztatási czélokra kiszolgáltatandó vevény és fuvaríe vél- másodlatok (1890. R. T. 138.). 
[2} V. ö. alább 43. §. 
^3) V. 5. 17., 18., 25. §§. 
i4)V.Ö.6.,29., 51. §§. 

Magyar TOrvénytír. 1887—1888. V^ 



290 i888 : XXIII. t. ez. A czukoi-adóról. 



A gyártelep ellenőrzésére szolgáló követelmények. 

i6. §. 1. A gyártelepnek legalább is :2 méler magas kerítéssel, kőfallal, 
palánkkal, rácscsni, karózattal kell bekerítve lennie. 

A már fennálló cziikorgyártelepnél a kerítést épületek is képezhetik, ezek- 
ben azonban nem szabad, hogy belülről kifelé vezető összeköttetések legje- 
nek s emez épületeknek mindazon nyilasai, n\plyeken ál ilyen összeköttetés 
létesíthető, legfeljebb öt centiméternyi nyilasokkal bíró sodronyrostélylyal 
látandók el. 

Hasonló módon zarándok el az üzleti és raktári helyiségeken, valamint az 
azokkal közvetlen összeköttetésben álló épületeken ama nyílások és abla- 
kok, — a kéménvek és szelelőkürtők kivételével, — melvek vízszintesen 
mérve a kerítéstől 5 méternél kisebb távolságra vannak. 

Ha a kerítést palánk, rács vagy karózat képezi : a palánk deszkái, vagy a 
rácsozat, illetve a karózat rudjai legfeljebb hét centiméternyi távolságban 
állhatnak egAinástól.^^' 

2. Azokon a czukorgyártelepeken, melyek a jelen törvény hatálya alatt 
létesíttetnek, a kerítésen belül és kívül fekvő épületek a kerítéstől nem keve- 
sebb, mint öl méternyi távolságra kell hogy legyenek. A már fennálló 
czukorgyártelepeken uj épületek a kerítéstől o méternél kisebb távolságiba 
nem emelhetők. 

Méltánylást érdemlő körülmények esetében azonban a pénzügyminister e 
szabály alól kivételt engedhet. 

8. A kerítés csak olyan bejáratokkal bírhat, melyek a vállalat üzletben- 
tarlásának lehetővé tételére szükségesek, és a rendes közlekedés számára 
nappal (31. j^.) legfeljebb 4, és éjjel (31. §.) legfeljebb -2 bejárat lehet nyitva. 
A rendes használat czéljaira nyitva nem tartott bejáratok a vállalat felügye- 
letével megbízott pénzügyi közegek ellenzára alatt tartnndók és csak ezek 
jelenlétében nyithatók ki a szükséges használat tartamára. 

Méltánylást érdemlő indokokból a pénzügyminister megengedheti, hogy 
egy bejárai a személyzet közlekedése számára nyitva tartassék, ha ez által a 
nyitva tartandó kapuknak enditetl legnagyobb száma túl nem hágatik.*-^ 

Lelet-feUnHcl. 

17. §. A pénzügyigazgalüság a leírások és jegyzékek (14. §.) alapján, ha 
azok külsőleg n(»m hiányosak, a leirt üzlethelyiségek, müeszközök, szerek és 
a czukorlermelvények tartására rendelt szilárdan álló edények moi^vizsgálá- 
sál rendeli el. 

A vállalkozó köteles eme vizsgálatnál minden felvilágosítást és útbaigazí- 
tást, mely a jövedéki ellenői7.és czéljaira szükséges, készséggel megadni. 

Az üzlethez lailozó személyek is kötelesek a pénzügyi közeg ebbeli fel- 
hívásának elegei tenni. 

Ezen vizsgálat teljesítésénél mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, 
liogv a 10. S-ban foglalt követelmények tökéletesen teljesítve legyenek. 



íi) V, ü. i:í. ü. 

I2)V. ő. 17. ii. 



i888: XXIIL L ez, A czukoradóról. 291 

Az üzleti helyiségeknek kifelé szóló és az üzletre nézve nélkülözhető össze- 
köttetései, melyek a jövedéki felügyeletet megnehezítenék, a pénzügy igazga- 
tóság kívánatára az üzem megnyitása előtt, vag}' ha az ebbeli felhívás az 
üzem folyama alatt tétetnék, azonnal, a vállalkozó által saját költségén meg- 
szüntetendők, vagy legalább is teljes biztonságot nyújtó módon használaton 
kivül helyezendők. 

A szemle megejtése és a lelet megállapítása után a pénzügyi közeg a lé- 
termelő és lepároló készülékeket, valamint a czukortermelvények tartására 
rendeli szilárdan álló edényeket hivatalos jelekkel és számokkal ellátni, és a 
vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet felvenni köteles, melynek a jövedéki 
felügyelet alapjául kell szolgálnia és mely ennélfogva a vállalkozó vagy he- 
lyettese által, \alamínt az üzletvezető által is, ebbeli minőségének kitüntetése 
mellett, aláírandó. E jegyzőkönyvben pontosan megjelölendők a kerítés kapui 
és az utak, melyeken a czukortermelvények elszállítása a gyártelepről, tekin- 
tettel egyrészről a vállalat szükségletére, másrészről a jövedéki ellenőrzés 
követelményeire történhetik. 

A vállalkozó által benyújtott iratoknak (44. §.), valamint a vizsgálatról fel- 
vett jegyzőkönyvnek egy-egy példánya, az iratoknak meg>izsgálása, hivatalos 
pecséttel ellátása és azon napnak, melyen benyujtattak, rájegyzése után a 
vállalkozónak kézbesíttetik. 

A Nállalkozó köteles mindezen iratokat a gjártelepen, egy erre rendelt 
tartályban megőrizni, oly módon, hogy ahhoz a pénzügyi közegek minden 
időben hozzáférhessenek. 

A vállalkozó köteles azon időpontot, melyben az üzlet megkezdetni fog, 
a pénzüg)'igazgalóság állal kijelölt hivatalnál, 48 órával előbb bejelenteni.^^^ 

A gyártelep megjelölése. 

18. §. A hivatalos vizsgálat (17. §.) időpontjától kezdve köteles a vállal- 
kozó a kerítésen át a gyártelepre vezető főbejárat felett, kívülről könnyen 
ol\ ásható s a vállalat minőségét határozottan megjelölő feliratot alkalmazni, 
úgyszintén köteles az üzleti és raktárhelyiségek bejárásai felett is azok ren- 
deltetését jelző feliratokat alkalmazni és azokat jókarban tartani. 

Köteles továbbá a vállalkozó és távolléte esetében az üzletvezető a vállalat 
felügyeletével megbízott pénzügyi tisztviselőnek legkésőbben 24 óra alatt 
két példányban benyújtandó írásbeli jelentést tenni minden oly változásról, 
mely a vállalat megállapitoU berendezésére, vagy azon egyénekre nézve áll 
be, kiknek bejelentésére kötelezve van. 

A vállalkozó és távolléte esetében az üzletvezető, felelős az iránt, hogy a 
gyártelep főbejárata, s az üzleti és raktári helyiségek bejáratai fölött alkalma- 
zott feliratok, valamint a müeszközökön alkalmazott hivatalos jelzések sértet- 
len állapotban maradjanak. 

Ha a hivatalos jelzés valamelyik müeszközön véletlen esel folytán vagy más 
módon megrongáltatík vag\ teljesen megsemmisíttetik : a vállalkozó, vagy 
távollétében az üzletvezető, köteles annak megújítása czéljából 24 ói*a alatt 
azon időponttól számítva, midőn a megrongálásról vagy megsemmisítésről 
tudomást nyert, jelentést lenni. 



(1)V. ü. 18.,5I.,55. §§. 



292 i888 : XXIIL t ez, A czukoradóról. ' 

Függetlenül az üzletvezető bejelenlésére nézve a 14. §-ban foglalt kötele- 
zettségtől, köteles a vállalkozó egy a távolléte alatt a gyártelepen jelenlevő 
személyt kijelölni, ki nevében a gyártelep felügyeletére hivatott pénzügyi 
közegeknek a szükséges felvilágositásokat megadja. Feltételeztetik, liogy az, 
ki az üzletet vezeti, vag)' az, ki az üzletvezető távollétében az üzleti segédekre 
és munkásokra felügyel, a vállalkozó részéről felhatalmaztatott, hogy nevé- 
ben felvilágosításokat adjon. Ha a vállalkozó erre más személyt rendel, köte- 
les ezt a gyártelep felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek írásban be- 
jelenteni.^*-^ 

Határ ozmány ok az üzletnek időleges vagy teljes megszüntetésére nézve. 

19. §. Ha vállalkozó vállalatának üzletét legalább is 4 hétre megszünteti, 
köteles erről az üzlet megszüntetése után legfeljebb 14 nap alatt a vállalat 
felügyeletével megbizott pénzügyi közegeknek írásban jelentést tenni. 

A pénzügyi közegek e jelentés alapján a kész és nem kész czukortermel- 
vények összes készletéről leltárt vesznek fel. 

A vállalkozónak szabadságában áll az adóköteles kész czukortermelvények 
megállapított mennyisége után a fogyasztási adót részben vagy egészben 
azonnal készpénzben lefizetni, vagy azokra nézve a részére engedélyezett 
adóhitelt venni igénybe. 

A megadóztatott mennyiségek a vállalkozónak mindkét esetben szabad 
rendelkezésére bocsáttatnak azon kötelezettséggel, hogy azokat az üzlet 
isméti megkezdése előtt a gyártelepről eltávolítsa. 

A megadózatlanul maradt adóköteles kész czukortermelvények súlyuk 
megállapítása után az üzletszünet tartama alatt biztos, hivatalos zár alá he- 
lyezésre alkalmas raktárakban, hivatalos ellenzár alatt tartatnak. Szabadsá- 
gában áll azonban a vállalkozónak, hogy legalább is 12 órával előbb benyúj- 
tandó jelentés, illetve váltott fizetési bárcza alapján, az erre hivatott pénzügyi 
közeg közbenjárása mellett, a raktárakból az üzlet szünetelése alatt is szállitn 
hasson el czukortermelvényeket. 

Az adóköteles nem kész czukortermelvények az üzletszünet tartama alatt 
föltétlenül hivatalos ellenzár alatt, be nem jelentett eltávolítás ellen teljesen 
biztosított helyiségekben tartandók. 

Az üzlet isméti megnyitását vállalkozó legalább is 8 nappal előbb a pénz- 
ügyigazgatóságnak bejelenteni tartozik. 

E hatóság azután eme 8 napi időközön belül intézkedik az iránt, hogy a 
hivatalos ellenzár alatt tartott kész czukortermelvények súlya újból megálla- 
pittassék.<2' 

Hivatalos zár alkalmazásay felelősség annak épségben tartásáért 

20. %. Mindaddig, míg a vállalat üzlete szünetel, a czukortermeléshez 
mellőzhetlenül szükséges mfieszközök, hivatalos lepecsételés vagy más alkal- 
mas módon (hivatalos zár által) használaton kívül helyezhetők. 



(1) V. ö. 3<K §. 
i2)V.Ö. 21.,3(í.,35. §§. 



Í8S8 : XXIII, t ez. A cztikoradóróL 293 

Az üzleti időn belül az üzlelvezető, az üzleti időn kivül a vállalkozó, vagy 
ha ez a pénzügyigazgatóságnál helyettest nevezett meg, ez utóbbi felelős a 
hivatalos zár épségben tartásáért, ha csak be nem igazolja, hogy a sértést 
valamely véletlen esemény, mely neki (az üzletvezetőnek, illetve a vállalko- 
zónak vagy helyettesének) be nem számitható, vagy oly idegen személy 
hibája okozta, a kiért ő nem felelős. 

Mely műszerek és mily eszközökkel helyezendők használaton kivül, azt 
ezen műszerek czéljához és minőségéhez képest a pénzügyi közegek haUi- 
rozzák meg. 

A hivatalos zár levétele. 

21. §. Azt az időpontot, midőn valamely hivatalos zár alá helyezett mü- 
eszköz ismét használatba veendő, köteles a vállalkozó vagy annak helyettese 
legalább hat órával előbb a vállalat állandó felügyeletével megbizott pénz- 
ügyi közegnek, ha pedig nem áll fenn folytonos felügyelet, azon legközelebbi 
pénzügyi közegnek bejelenteni, a melynek felügyeleti körzetében a vállalat 
fekszik. 

Ha a bejelentett időpontig pénzügyi közeg a gyártelepen nem jelennék meg 
a hivatalos zár levétele végett, a vállalkozó vagy annak helyettese fel van 
jogositva, hogy a zárt maga vehesse le. 

Hasonló feltételek alatt történik a hivatalos zárnak levétele a műszerekről, 
vagy helyiségekről (19. §.) abban az esetben is, midőn azokon javitások esz- 
közlendők. 

Oly előre nem látható és elhárithatlan esemény alkalmával, mely a hiva- 
talos zár levételét mellőzhetlenül szükségessé teszi, a hivatalos zárak előzetes 
bejelentés nélkül is levehetők, de erről legfeljebb 24 óra alatt jelentés teendő 
és a zárlevétel mellőzhetlenül szükséges volta igazolandó. 

Műszerek, melyeknek a gyártelepen meg kell lenniök. 

22. §. A gyártelepen következő műszereket kell tartani, s a pénzügyi 
közegeknek kivánatukra mindenkor rendelkezésűkre bocsátani, u. m. : 

1. egy a czukortermel vények megmérésére alkalmas és szabályszerül eg 
hitelesitett mérleget ; 

2. egy Reaumur-féle hévmérőt ; 

3. egy sürmérőt/^^ 

A vállalkozó kötelezettsége az áUandó felügyelettel megbizott közegek elhelye- 
zése tekintetében. 

23. §. A vállalkozó köteles a vállalat közvetlen és állandó felügyeletére 
hivatott pénzügyi közegek számára a kerítésen belül fekvő valamelyik épü- 
letben legalább is 4 fűthető szobából álló lakást konyhával és a többi szük- 
séges mellékhelyiséggel, valamint a pénzügyigazgatóság kivánatára a kerítés- 
nek a rendes közlekedés számára nyitva álló kapuinál őrszobákat, továbbá 



i1) V. ö. 1881 ian. 7. 45i. sz. péDzüjcyniin. rend. a Hadek-féle szárolálófi^p alkalmazása a répaczukor- 
gyáruk áztató edényeibe fojranatosítando töltések számának meKl»(ározásánár(iH81. R. T. 75.). 



294 Í8H8 : XXIII. t ez. A czukoradóról, 

abbaD az épületben, melyben a czukortermelésre vonatkozó műszaki eljárás 
gyakoroltatik, vagy a czukortermelvények tartatnak, egy alkalmas, a szük- 
séges asztalokkal, székekkel stb. ellátott fíithető helyiséget, mint irodát át- 
engedni, s a lakóhelyiségek és a konyha, valamint az iroda számára a fűtés- 
hez és világításhoz szükséges anyagot szolgáltatni. 

A lakásért fizetendő házbér, valamint a fülésért és ^^lágitásért járó meg- 
térítés a pénztígyigazgatóság és vállalkozó között egyezségileg állapittatik meg. 

Ha egyezség nem jönne létre, ezen lakbér az elsőfolyamodásu közigazga- 
tási hatóság által állapittatik meg, fentartatván a felsőbb közigazgat^ísi ható- 
sághoz való felebbezhetés joga. 

Kötelezettség a kész czukortermelvények sulijának megállapUására. 

24. §. A vállalkozó köteles a termelésből kikerült kész és elárusitásra 
alkalmas ezukormennyiségek súlyát saját személyzete által megállapittatni és 
a megmért czukrot azonnal záit helyiségekbe rakatni. 

Hogy eme folytonos mérések hivatalos ellenőrzése lehetővé tétessék, azok- 
nak kezdete a vállalat felügyeletével megbizott pénzüiíyi közegeknek a meg- 
előző naprn Írásban bejelentendő. 

Ha a hivatalos ellenőrzés mellett már megmért ezukor újból átdolgoztatni 
szándékoltatik : erről a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegek- 
nek a megelőző napon Írásbeli jelentés teendő. Az átdolgozásra szánt ezukor 
a pénzügyi közegek közbejötte melleit megmérendő s ez az illető feljegyzé- 
sekben (33. §.) keresztülvezetendő. 



III. FEJEZET. 
Ilatároziiiáiiyok a rzukortermelvények nieijj<*l^>l<^*><e tekintotében. 

A czu kortermeivényeknek iparjcgyekkel f>aló megjelölése. 

25. §. Minden ezukorgyárnak az árujegy- és minta- oltalomra nézve fenn- 
álló rendszabályok értelmében lajstromozott s kizárólag csak általa használt 
árujegygyei kell birnia, mely minden az illető gyárban előállitotl kész és el- 
árusitásra alkalmas czukorra rendelet ulján meghatározandó megfelelő mó- 
don alkalmazandó.^'^ 

A megadóztatott czukortei^mclvény éknek hivatalos jegyekkel való meg- 

jelölése.^^^ 

2f>. §. A megadóztatott czukortermelvények a gyártelepről vagy szabad- 
raktárból való elszállíttatásuk előtt hivatalos jegyekkel látandók el. 



(1) V. ö. Ári). §. 1801 Tebr. 11. 1 £9,787/1890. 8z. pénzügymín. rend. az adómentes szörp (czukorüledéM 
száilfuisánál használt tariilyoknak iparjej;) ékkel való ellátása tárgyában (1H91. R. T. i7tí.). 

12) V. ö. 1888 jul. 1(í. ij,i84. sz. pénzüjr^min. rend. a megadóztatott cztikorlermel vényeken alkalma- 
zandó záriegyek leírása tárgyában (i888. R.* T. 90Í).); i888 jnl. 17. 42,41)5. sz. pénziigvmin. rend. a kül- 
földről érkező cznkortermelvényeknek hivatalos zárjegyekkel való ellátása tárgyában (1888. R. T. 907.); 
1888 aug. i\. 49,95:2. sz. nénziig}niin. rend. a megadozlaloU czukorból kandisz-ezukort elöáintó válltlatok 
által a kandisz-cziikornak liivatalos zárjegygyei való ellátása körfii teljesítendő kötelezettségek tárg}*ában 



18SS : XJCIIL t ez. A czukoradóról. 295 

A pénzügyminisler eljelenve az oszlrák cs. kir. pénzügyminislerrel, meg- 
határozza e czélból a csomagolásnak és a hivatalos jegy alkalmazásának 
módját, valamint a legkisebb súlyt, melylyel a jegyekkel ellátandó czukor- 
süvegeknek, koczkaczukor-ládáknak. dobozoknak stb. birniok kell. Azokra a 
czukornemekre nézve, melyeknél ez lehetséges, a pénzügy min ister az osztr. 
cs. kir. pénzugyministerrel egyetértve, meghatározhatja azt is, hogy a hiva- 
talos jegyekkel ellálotl egyes csomagokban foglalt cziikor egyenlő tiszta suly- 
lyal bírjon. 

A vámvonalon belül mindazon adóköteles czukortermelvényeknek, melyek 
valamely gyártelepen vagy szabad raktáron kivül találtatnak, hivatalos jegyek- 
kel kell ellátva lenniök mindaddig, mig kicsínybeni eladás, fogyasztás vagy 
másnemű felhasználás végett a hivatalos jegyekkel ellátott csomagból ki nem 
veendők. 

Az olyan czukortermelvények, melyek azon időpont után, a meljlől kezdve, 
és olyan esetekben, a melyekben hivatalos jegyekkel kell hogy ellátva legye- 
nek, szabályszerűen alkalmazott je^^yek nélkül, vagy hamisitott, utánzott vagy 
már használva volt jegyekkel ellátva találtatnak, az adózatlan, illetve vámo- 
latlan árúkra nézve megszabott elbánás alá esnek. 

Azoknak kötelezetÍHége, kik czukorkereskedéssel vagy eladással foglalkoznak, 
vagy olyan ipart űznek, melynél czukor használtatik fel. 

27. §. A ki 1888. évi augusztus hó i-én túl czukorkereskedést vagy áru- 
lást, vagy olyan ipart akar folytatni, illetőleg kezdeni, melynél czukor hasz- 
náltatik fel, köteles ezt legkésőbben 4888. évi július hó i5-ig, s ki ilven 
üzletet vagy ipart 1888. évi augusztus hó 1-je után akar nyitni, legkésőbben 
14 nappal a megnyitás előtt bejelenteni. 

Ha e személyek czukortermelvényeket olyan időpontban és olyan állapot- 
ban vesznek át, midőn azoknak hivatalos jegyekkel kell ellátva lenniök, kö- 
telesek az átvételkor arról meggyőződni, hogy az átvett czukron a hivatalos 
jegyek szabályszerűen alkalmazva vannak. Ha ez alkalommal azt látják, hogy 
a jegyek hiányoznak, hamisítottak, utánzottak, vagy már használva voltak, 
s erről legkésőbben az átvétel időpontjától számitott 48 óra alatt a legköze- 
lebbi pénzügyi közegnél jelentést tesznek, az oO. .^. szerinti büntető eljárás 
alá nem esnek. 

A fennemlitetl személyek akkor, mikor a czukortermelvényeket a hivatalos 
jegyekkel ellátott csomagból kiveszik, e jegyeket szétszakítani vagy más mó- 
don használhatlanokká tenni tartoznak.^^^ 

28. §. Az előző 27. §-ban megjelölt személyek abban az esetben, ha a 
náluk talált oly czukortermelvényeken, melyeknek hivatalos jegyekkel kellene 
ellátva lenniök, a hivatalos jegyek hiányoznak, kötelesek eme czukortermel- 
vényeknek szerzését és megadóztatását vagy megvámolását kimutatni. 



(1888. R. T. 1773.); 1889 szi>pt. 27. (>;^.3.^. sz. pénzÜKvmíu. n>iid. a megadóziatuU czukorhól készült 
porcsnkor hivaUlos zárjegyekkel való ellátása tárg>ábaii (Í889. R. T. il98.). 

(1) V. 5. 29., fSO. §§. 1891 jun. 20. .'^,1.53. sz.' pénzügMnin. körrend. a cziikoreladással vagy annak 
felhasználásával foj^lalkozó üzletek vállalkozóinak szeméKében előforduló változások l>ejelentése tárgyában 
(1891. R.T. 712.). 



296 i888 : XXIII. t. ez, A czukoradóróL 

Hasonló igazolásra van kötelezve a üivarszállító is, valamint mindenki^ ki 
czukortermel vényeket saját szükségletét fehünően meghaladó mennyiségben 
száUit vagy tart, a szállitott, illetve készletben tartott czukortermelvényekre 
nézve, ha ezeken a megszabott hivatalos jegyek hiányoznak ; — az áruszál- 
lító azonban csak akkor, ha a fennálló jövedéki szabályok értelmében köte- 
lezettségszerüleg adandó felvilágosításokat megtagadja/^^ 



A pénzü(jyi közegek ellenőrzési joya ; a vsillalat kÖtelozettsé<je az ellenőrzés 

gyakorlása tekintetében. 

Ellenőrzési jog általábayi. 

^^- §• A gyártelepek (15. §.) az üzlet tartama alatt és a meddig a pénz- 
ügyigazgatóság szükségesnek találja, állandó jövedéki felügyelet alá helyez- 
tétnek. 

A pénzügyi közegeknek a kerilésen belől levő minden helyiségbe — az 
üzleti vagy raktári helyiségekkel belső összeköttetésben nem álló lakások 
kivételével — a belépés és ott a hivatalos eljárásuk teljesitésére szükséges 
lai'tózkodás minden időben akadálytalanul megengedendő és hivatalos eljá- 
rásukban a vállalkozó vagy helyettese, vagy szolgaszemélyzete által kivána- 
tukra a szükséges segédmunka megadandó. 

Az üzleti és raktári helyiségekkel belső összeköttetésben nem álló lak- 
szobákba a belépés hivatalos eljárás czéljából a pénzügyi közegeknek csak a 
községi elöljáróság, vagy a közigazgaU'isi hatóság egy tagja vagy^ kiküldöttje 
kíséretében s ez esetben is csak nappal engedtetik meg. 

Jövedéki vizsgálatoknál a czukortelepen köteles a vállalkozó a bárczákat, 
a 33. §-ban említett lajstromokat és feljegyzéseket és más okmányokat, me- 
lyeknek megőrzése elrendelve van, késedelem nélkül előmutatni és szükség 
esetében téritvény mellett a pénzügyi közegeknek kézbesíteni. A gyártelep 
felügyeletével megbízott pénzügyi közegek kötelesek a bekerített területről 
kifelé való közlekedésre is felügyelni és ennélfogva joguk van az e czélból 
szükséges szemléket megejteni. 

A czukorkereskedők, kisárusok, valamint azok is, kik ipaiüzletükben czu- 
kortermelvényeket használnak fel, szintén kötelesek a pénzügyi közegeknek 
a czukortermelvények árulására és tartására rendelt helyiségekbe a belépést, 
valamint a hivatalos eljárás teljesitésére azokban szükséges tartózkodást nap- 
pal és a mennyiben a helyiségek éjjel is nyílva tartatnak, éjjel is, akadály- 
talanul megengedni, és azoknak hivatalos eljárásukban maguk vagy szolga- 
személyzetük által kivánatukra a szükséges segédmunkát nyújtani. 

A czukortermelvények készletének felvétele. 

Hiány és többlet esetében követendő eljárás. 

aO. §. A pénzügyi közegek a péuzügyigazgatóság rendeletére a gyártele- 
pen a czukortermelvények készletének súlyát a lajstromok és feljegyzések 



(1) V. 5. m. %. 



i888 : XXIII. t ez. A czukoradóróL 297 

(33. S.) lezárása után eselről-esetre a 19. §-ban emliletl eseleu kivül is nie^- 
állapithatják. Rendszerint azonban a készletek felvétele évenként csak egy- 
szer és pedig — a 19. §-ban emlitett esetet kivéve — lehetőleg a legcseké- 
lyebb készlet idejében eszközlendő. 

Ha a felvételnél azzal a készlettel szemben, melynek a lajstromok és fel- 
jegyzések (33. ,^.) zárlata szerint kellene lenni a raktárban, többlet mutatko- 
zik: ez bevételbe leendő. 

Ha ellenben hiány merül fel, s e hiány száraz, kemény, fehér vagy egj- 
állalán olyan czukornál, melynek polarisatiója legalább 99^/3 o/o-ot tesz 
(fogyasztási czukor), az utolsó szemle óla bevételezett mennyiségnek VWo-ái, 
más czukornál (nyers czukornál) pedig 4o/o-át meghaladja; a hiánynak ezt 
meghaladó része megadóztatandó, ha csak a vállalkozó teljes hitelt érdemlő 
módon be nem bizonyltja, hogy a hiányzó mennyiség szabályszerűen lépeti 
ki, vagy elemi csapás folytán megsemmisült, s hogy utóbbi esetben az elemi 
csapásról, mihelyt az neki vagy megbizoltjának (18. §.) tudomására jutott, 
24 óra alatt a pénzügyigazgatóságnál írásban jelentést tett. Az ily módon 
esedékes fogyasztási adó legfeljebb 24 óra alatt az erre kijelölt hivatalnál 
készpénzben befizetendő. 

Ha a talált többlet vagy hiány az utolsó szemle óta bevételbe helyezeti 
mennyiséggel szemben a fogyasztási czukornál ^/ao/o-ot vagy a nyers czu- 
kornál 40/0-ot meghalad : a büntető eljárás folyamatba teendő. 

Az itt előadott határozmányok szerinti eljárás követendő azon különböze- 
tek tekintetébiMi is, melyek a készleteknek a 19. §-ban elrendelt megállapí- 
tásánál merülnek fel. 



Halározmáiivok a ezukorterniol vényeknek a ^gyártelepről való elszállításá- 
nak Ideje es utJa tekintetében ; továbbá a könyvvezetésre vonatkozóiaif. 

A czukortermelv&nyek elszállitásának ideje, 

31. §. Czukoitermelvényeket a gyártelepről elszállítani, valamint a gyár- 
telepre behozni, és czukortermelvényeket nyilt udvaron egyik épületből a 
másikba átszállítani vagy átvinni április havától bezárólag október haváig 
reggeh 6 óra előtt és esti 7 óra után, november havától bezárólag márczius 
haváig reggeli 7 óra előtt és esti 5 óra után, rendszerint nem szabad. Kivé- 
telt eme szabály alól a pénzügyigazgatóság engedélyezhel.^^^ 

Meghatározott utak a czukortermelvények elszáUitására. 

32. §. A czukortermelvényeknek a gyártelepről való elszállítása csak azo- 
kon az utakon történhetik, melyeket e czélra a pénzügyigazgatóság a vállalat 
forgalmi viszonyaira és a hivatalos felügyelet követelményeire való tekintettel 
megjelöl. 



(1)V. ö. 1ü. §. 3. p.,o1.§. 



298 iSS8 : XMIL t ez. A cztikoradóról 

« 

Könyvvezetés. 

33. §. Minden cxukorgyárlelepen maga a vállalkozó vagy megbízottja által 
következő feljegyzések vezetendők : 

1 . a 24. §. értelmében eszközlendő mérésekről ; 

i. más vállalatoktól, vagy valamely szabadraklárból adózatlanul beszerzett 
czukor átvételéről, valamint a ezukornak további felhasználásáról ; 

3. egy czukor-eladási lajstrom. 

Az 1 — 3. alatt emlilelt feljegyzések mintái rendeleti utón állapittatnak meg 
és a nyomtatványokat a vállalkozónak az előállitási költség megtérítése mel- 
lett a pénzüg) igazgatóság szolgáltatja/^^ 

A feljegyzésekbe való bevezetés, és azoknak beküldfíse. 

34. §. 1. A 33. .^. 1. pontjában elrendelt feljegyzésbe való bevezetések- 
nek a minden 24 órában egyik nap reggeli 6 órájától másnap reggeli 6 órá- 
jáig elkészített ezukormennyiségeket kell tartalmazniok, s e bevezetések min- 
den nap legkésőbb reggeli 8 óráig kell, hogy befejeztessenek. 

2. A 33. §. 2. pontjában elrendelt feljegyzésben az adózatlanul beszerzett 
ezukormennyiségek azonnal a megmérés és betározás megtörténte után 
teendők bevételbe. A 24 órai időközökben egyik nap reggeli 6 órájától a 
következő nap reggeli G órájáig a czukorkészletből feldolgozásra kivett ezu- 
kormennyiségek mindennap legkésőbben reggeli 8 óráig teendők kiadásba. 

3. Az eladási lajstromban (33. .^. 3. pont) a ezukor eladása esetről-esetre, 
minőségének és súlyának pontos kitüntetésével, a vevő nevének és lakhelyé- 
nek kitétele mellett, ugy a törzs-, mint a szelvénybárczába, összhangzóan 
bevezetendő. 

4. A 33. §. 1 — 3. pontjaiban felsorolt feljegyzésekbe történt minden be- 
vezetés a vállalkozó vagy megbizottja és a közreműködő pénzügyi közegek 
által aláirandó. 

o. A 33. S. 1., 2.. 3. pontjai alatt felsorolt feljegyzésekhez abban az eset- 
ben, ha a gyártelepről kiszállitotl vagy oda behozott czukortermel vények vas- 
úton vagy gőzhajón szállittatnak, az azok feladási állomásán kiállított feladási 
v.'vények, illetve szállitó-le\elek is csatolandók. 

6. A 33. §. 1., 2., 3. pontjai alatt felsorolt feljegyzések havonként lezárat- 
nak és a maradó készletnek a következő hónapra nyitandó feljegyzésekbe 
t(")rlént átvitele után az ozokhoz tartozó adóbározákkal, szállító-levelekkel, 
feladási vevényekkel és a netaláni többi melléklettel együtt a pénzügyigazga- 
tóságnak terjesztendők be. 

A feljegyzésekhez csatolt mellékletekről (5. p.) és a vállalkozónak a pénz- 
ügy igazgatósághoz történt felterjesztésérői (6. p.) az állandó felügyelettel 
megbízott pénzügyi közeg ideiglenes bizonylatot ad, s ugyanannak a szállító- 
levelek, feladási vevények és netaláni egyéb mellékletek a pénzügyígazgató- 
ság részéről történt megtekintés után a benyújtástól számított egy hónap 
alatt visszaadandók. 



il)V. ö. áíí.. 3(L3;. §55. 



Í88S : XXIII. t. ez. A czukoradói^óL 299 



.4 pcnziigyi hatóság joga a vállalat feljegyzéseinek Ás iparkönyveinek meg- 
tekintésére. 

35. §. A pénzügyigazgatóságnak joga van kiküldöttjei által a vállalat ösz- 
szes iparköny\eít, vezettessenek ezek a gyártelepen vagy inásull, megtekin- 
teni és azokból azon adatokról, melyek a termelés mennyiségére és nemére, 
a czukortermelvények beszerzésére, hováforditására és eladására vonatkoz- 
nak, kivonatokat készíttetni. 



Határozniányok a foyyasztási adó fizeléséiv nézve. 

Adóköteles művelet. 

ÍÍ6. §. A czukortermelvényeknek a gyártelepről vagy valamely szabad- 
niktárból való elszállítása, tekintet nélkül arra, vajon ez fogyasztási adófizetés 
alá esik-e vagy sem, adóköteles műveletnek nyilvániltatik. 

Bejelentés. 

37. §. Valahányszor a czukorgyártelepről élvezetre nem alkalmas s ennél- 
fogva adómentes szörp vagy valamely czukorgyártelepről vagy szabadraktár- 
ból adó alá eső czukortermelvények elszállíttatni szándékoltatnak, a vállalat 
felüg} eletével megbízott pénzügyi közegeknél írásban két példányban beje- 
lentendő : 

1. a kitározásnak, illetve a küldemény kilépésének napja a gyártelepről: 

2. a szállítmányt képező ezukornak neme és tiszta suIya: 

3. a küldemény rendeltetési helye és közvetlen átvevőjének cziine ; 

4. a fizetendő fogyasztási adó összege. 

Mielőtt a küldemény kilépése bekövetkezik, a bejelentésbe még a követ- 
kezők veendők fel : 

o. a tartályoknak, melyekből a küldemény áll, száma, jelei és számjegyei ; 

6. a czukortermelvények neme, nyers és tiszta súlya minden csomagnál, 
süvegczukor elszállítása esetében pedig a süvegek száma és összes súlya ; 

7. a szállítmány kilépésének napszaka a gyártelepről és a szállítási esz- 
közök. 

Ha üzletszünet miatt a g}^^ártelepen nem volna már állandó felügyelet : a 
bejelentés 12 órával a czukortermelvények szándékolt elszállítása előtt az 
erre kijelölt közegnél nyújtandó be. 

Az adóköteles czukortermelvények után a fogyasztási adó azokon az ese- 
teken kívül, melyekben a 42. §. értelmében az adózatlan elszállítás meg van 
t'ngedve, az elszállítandó czukortermelvényeknek hivatalosan megállapított 
tiszta súlya után fizetendő.^'^ 



ll)V. ö. -Í3., :í!., .-55., 57. 8.§. 



300 i888 : XXIIL t ez, A czukoradóróL 

Czukorteí*melvényekuek egyszerre elszállítandó legkisebb mennyisége. 

38. §. A gyártelepről, kivéve azt az esetei, midőn a czukortermelvények 
készlete a i^áktárakban kimerittetik, egyszerre SOO kilogrammnál kevesebb 
nem léphet ki/*^ 

E szabály a czukorminta- küldeményekre nem terjed ki. 

A vállalkozók és azoknak alkalmazottjai részére szánt czukortermelvények ki- 
szolgáltatása,} 

39. §. A vállalkozó vagy annak alkalmazottjai részére a gyártelep keríté- 
sén belül való fogyasztásra szánt czukor csakis súlyának és nemének előze- 
tes bejelentése, a súly hivatalos megállapítása és a fogyasztási adó leflzetése 
után vitethetik a lakásokba/^^ 

• 

Fizetési határidő és a fogyasztási adó hitelezése. 

40. §. A fogyasztási adó, a mennyiben nem a 42. §. szerinti adózatlan 
elszállítás esete forog fenn, az erre megjelölt adóhivatalnál azelőtt fizetendő 
le, mielőtt bejelentetik, hogy a czukortermelvények a gyártelepről elszálit- 
tatnak. 

Annak mellőzésére, hogy czukortermelvényeknek minden egyes adóköteles 
elszállitása esetében külön adófizetést kelljen teljesiteni : szabadságában áll 
a vállalkozónak leszámolásra előzetesen olyan pénzösszeget befizetni, mely- 
ből a fogyasztási adó több küldemény után fedeztethessék. 

Elegendő biztosíték mellett azonban, ama czukorgyári vagy szabadraktári 
vállalkozók részére, kik sem nyereségvágyból származott bűntett vagy vét- 
ség, avagy ilynemű kihágás, sem csempészet, vagy a czukortermelvények 
utáni fogyasztási adóra vonatkozólag elkövetett súlyos jövedéki kihágás miatt 
elitélve nem volUik, a fogyasztási adó fizetésére nézve hitel engedélyeztetik 
oly módon, hogy az egy-egy hónapban előirt összegek az clőirás hónapjának 
lejárta után következő negyedik hónap utolsó napjáig hiteleztetik, tehát pél- 
dául a január havi fogyasztási adó csak május utolsóján és ha e nap ünnep- 
nap volna, a legközelebbi köznapon fizetendő le egyszerre. 

A hitel a vállalkozó kérelmére az egy termelési évadon belül eső adóelő- 
írásokra nézve engedélyeztetik. 

Az engedély ujabb kérelemre évenkínt megujíttatík. 

A ki a hitelezett összegeket a hitel határídején belül le nem fizeti, attól a 
termelési évad hátralévő idejére a hitel megvonatik és tőle a legközelebbi 
termelési évadra a hitel teljesen megtagadható. Ez esetben az összes még 
fizetetlen hitelezett összegek az esedékesség napjátiSl, illetve a hitel megvo- 
násának napjától számítandó hatszázalékos késedelmi kamatokkal együtt 
végrehajtás utján hajtandók be.^**^ 



(1) V. ö. 1803 ápr. !.'>. %,:279. sz. pénziigyniín. rend. a cziikormennyíséjrek tiszia súlyának megálla).f- 
tisánál a kilogr. tört réiUEeivel való elbánás tár^rvában (i8D3. \\. T. 743.). 

(2) V. ö. ^5. §. második ÍM>kezd. 



(3) Az adó- és vánihiielt a pénzü{;yi igazgatóságok engedélyezik: 1K89: XXVUl. t. ez. 8. §. 2. ej p. — 

,0^). sz. pénzügy min. rend. a hitelezett ásványolaj-, szesz- és ezukoKog)'asztáii adó- 



V. ö. 1882 ang. ál 40, 



iWS ; XMIL L ez, A czukoradóról. 301 

Ha a fogyasztási adó befizetése készpénzben előre történik : ez esetben 
tekintet nélkül arra, vajon a fogyasztási adóra nézve van-e bitel engedé- 
lyezve, vag}' nincs, a fogyasztási adónak 1 Vs százaléka az adóköteles javára 
leszámittatik. Ez abban az esetben is megtörténik, ha az olyan vállalkozó, 
kinek részére hitel (3-ik bekezdés) van engedélyezve, az egy-egy hónap alatt 
előirt összegeket ugyanazon hónap utolsó napján készpénzben befizeti/^^ 

A czukortermelv&nyek adó alá eső clszállitásának feltételei. 

41. §. Adóköteles czukortennelvényeket a gyártelepről vagy szabadraktár- 
hói — a 42. §-ban enilitett esetek kivételével — nem szabad kiszállitani 
mindaddig, mig az adóbefizetési vagy adóhitelbárcza a gyártelepen, illetve a 
szabadraktárban és pedig annak kezében nincsen, ki a pénzügyi közegeknek 
felvilágositásokat adni tartozik, és mig az elszállitandó termeivények súlya 
hivatalosan meg nem állapittatott s azok hivatalos jegyekkel szabályszerűen 
ellátva nem lettek. 

Hivatalos megvizsgálás előtt a gyártelepről az adómentes szörp sem szál- 
litható el. 

Ha a küldemény valamely akadály által feltartóztatik : a fogyasztási adó 
visszatérittetik, illetve leiratik, ha az akadályról az állandó felügyelet végett a 
gyártelepen jelenlevő pénzügyi közegeknek, vagy ha az elszállítás idejében 
áílandó felügyelet nem áll fenn, a legközelebbi pénzügyi közegnek és ha 
ilyen abban a helységben, melyhez a gyártelep tartozik, nem léteznék, az e 
közeg számára szánt jelentésnek egyidejű elküldése mellett, a községi elöl- 
járóságnál Írásban azonnal jelenlés tétetik/^^ 

A czukortermelvények adózatlan elszállitása, 

42. §. Az államkincstár biztosítására szükséges föltételek és elővigyázatok 
mellett adózatlanul szállittathatik el: 

a) az olyan fogyasztási czukor vagy nyersczukor, mely a vámvonalon 
belül valamely czukorgyártelepről szabadraktárba, \agy szabadraktárból avagy 
valamely czukorgyártelepről a vámvonalon át kivitetik ; ^^^ 

ö) az olyan nyersczukor vagy homokczukor, mely a vámvonalon belül 
valamely czukorgjártelepről vagy szabadraktárból czukorgyártelepre szállít- 
tatik. 

Ha az adózatlanul elszállított czukortermelvények bejelentett rendeltetésük- 
nek idejekorán ál nem adatnak, azok után a fogyasztási adó lefizetendő.^^^ 

A czukorminták után járó fogyasztási adó fizetésének módozata. 

43. §. A pénzügyminister felhalalmaztatik, hogy a czukorgyárlelepekrőt 
kivitt czukorminták utáni fogyasztási adónak fizetési módja, valamint e rzu- 



biztosítékul elfugadliaió értékpapírok tárgyában (18K2. R. T. 1231.); 1888 oki. 10. 59,308. sz. pénz 
min. rend. a fogyasztási adó (ásván volaj-, czukor-, »Ór- és sieszadó) hitelezése tár^ryában (1 
H. T. 2(í*2.). 

{t) V. ö. 43. §. 

(2) V. ö. 43., 51. §§. 

{9) V. 5. 45. §. 

(4) V. ö. 37., 40., 41. §§. 



302 iSSS : XXI1L t. ez. A ezukoradóról. 

korininták elszállításának bejelentése tekintetében, az oiztr. es. kir. pénz- 
üjsyministerrel egyetértve, a jelen törvény 37., 40. és- 41. §-ainak határoz- 
mányai alól kivételeket engedélyezhessen és az ebbeli eljárást rendelet utján 
szabályozhassa . 

Szabadra k tá ra k . 

44. ^. A czukor tartására rendelt szabadraktárakra nézve a közelebbi 
határozniányokat a pénzügMninister rendeleti iiton fogja megállapítani. 



IV. FEJEZET. 

Általános liatározmcuyyok az I. §. 9. pontjában megjelölt nemű czukorter- 
mclvcnyek titán Járó fogyasztási adó biztosítására és beszedésére iiézvc. 

45. §. A jelen tönény 14 — 41. ,^-aiban, valamint a 42. §. a) betűje alatt 
foglalt határozmányok az 1. )i. 2. pontjában megjelölt czukornemek termelé- 
sére nézve is érvényesek. 

Az említett határozmányok alól a pénzügymínister az osztr. cs. kir. pénz- 
üffvminíslerrel eiívelértvo könnvebbitő kivételeket eníiedélvezhet. 



V. FEJE/HT. 

Határozmányok az 1. §. J. pontjában megjelölt adózatlan czukorruik az 
osztrák-magyar vámterületpn belül az ehhez tartozó országok közötti forgal- 
mára nézve. 

4IÍ. §. Ha az I. S. l. pontjában megjelölt adóköteles czukortermelvények 
a magyar korona országaiban fekvő valamely czukorgyártelepről vagy szabad- 
rakti'irból a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban vagy 
a közös osztnik-magyai' vámterülethez tartozó Boszniában és Herczegoviná- 
ban fekvó valamely czukorgyártelepre vagy szabadraklárba, vagy megfoi*dítva, 
adózatlanul szállillatnak: ez esetben a czukortermelvényeket terhelő fogyasz- 
tási adó a czukortermelvényeket befogadó terület által annak a területnek, 
melyből a czukortermelvények származnak, megtéríttetik abban a mérvben, 
a mely ménben enje czukortei-melvények mennyisége nagyobb, mint a be- 
fogadó területről kiviteli jutalmak melíett a vámvonalon át kivitt czukorter- 
melvények mennyisébe. 

E megtérítés kölcsönös leszámolások ala|)ján minden eg}es czukorterme- 
lési évadra, vag\is az e^'vik év augusztus havának 1-ső napjától, a köz>'et- 
lenül utána következő év július havának utolsó napjáig terjedő időre, a f(H 
iryaszt^'isi adótételeknek megfelelően szabatik meg. de azzal a módosítással, 
hogy a czukortermelvények — a legalább is 99oo/o-ot polarizáló csLukor 
kivételével — csak olyan sulyrészszel számíttassanak, mely az azokból fino- 
mítás utján nyerhető, leiralábh is íMV.-io/o-ot polarizáló czukorra, vagyis azok- 
nak nyeredékére (Rendeméül) esik. 

Nveredék gyanánt vétetik azoknál a czukortermelvénveknél, melyek 



i888 : XXIIL t ez, A czukoradóról. 303 









snly- 
százálók 


})8Vo-ot 


és azon 


felül polarizálnak, 


93 


98«/o-on 


alól 970/o-iji « 


90 


97 « 


« 


96 


a ií 


88 


96 fl 


« 


9o 


<L (( 


87 


95 « 


V 


94 


n « 


85 


94 « 


« 


92 


u « 


80 


92 « 


(( 


91 


(k « 


77 


91 « 


« 


90 


<( « 


76 


90 « 


« 


88 


(( (L 


74 


88 ti 


a 


86 


a (í 


72 


80 « 


« 


84 


a « 


70 



A 84"/o-on alul polarizáló czukorlepmelvényeknél a njeredék akkép álla- 
pittatik meg, hogy polarizáczió utján meghatározott jegeczesithelő cziikor- 
tartalomból a hamutartalom ötszöröse levonásba hozalik. 



VI. FEJEZET. 
Bwitető határozatok. 

47. §. A kik a pénzügyi közegeket abbeli jogaik gyakorlatában, melyek- 
nél fog\'a az ipartizők műhelyeibe beléphetnek, az iparúzlet folyama alatt 
jelen lehetnek, vagy a fennálló szabályok korlátain belül kutatást tarthatnak, 
törvényes ok nélkül gátolják, és a műhelyekbe való belépésnek, kutatásnak 
ellenszegülnek, az iparüzlet folyama alatti jelenlétüket akadályozzák, vagy 
pedig a helyiségek és tartályok kivánt felnyitását, az iparkönyvek, adóbár- 
czák vagy más okiratok szabályszerű előmutatását megtagadják, a mennyiben 
sz általános büntető törvény szerinti eljárásnak helye nincs, 100 forinttól 
1,000 forintig terjedhető pénzbirsággal büntettetnek/*^ 

48. §. Ki a 47. §-ban felsorolt törvénybe ütköző ellenszegülés eseteiben 
az ellenszegülés ideje alatt, vagy ha ellenszegülés nem történt is, de a hiva- 
talos eljárás teljesitése vagy az ezen eljárás feletti felügyelet alatt a pénz- 
ügyi közegek tudta és beleegyezése nélkül, adótárgyakat az emiitett helyisé- 
gekből vagy tartályokból elvisz, megsemmisit, vagy minőségükre nézve oly 
módon átalakít, hogy az adótárgyak ez által a fogyasztási adó alól elvonat- 
nak : ezen áthágásért, valamint anna1( megkisérléseért is, a szabályellenesen 
elvitt, megsemmisített vagy átalakított tárgytól járó adónak 8- szoros össze- 
gétől annak 16-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 

Ha pedig a büntetés kiszabása alapjául szolgáló adóösszeg teljes biztos- 
sággal megállapítható nem lenne : 200 frttól 5,000 forintig terjedhető pénz- 
büntetés alkalmazandó. 

49. §. Ki a 27. §-ban megszabott bejelentést elmulasztja, 2 forinttól 200 
forintig terjedhető pénzbüntetés alá esik. 

Ugyanilyen büntetés alá esik a czukorgyárlelep vállalkozója is, ha a 
25. §-ban elrendelt árujegyet vagy egyáltalán nem, vagy hiányosan alkal- 
mazza. 



(i}V. ö. 48. !í. 



304 iSSS : XXIIL t. ez. A czukoradóról. 

50. §. Azokban a kihágási esetekben, melyekben a pénzbüntetés a fogyásai 
lási adó mérvétől függ : a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztosí- 
tására zálogul szolgál olyformán, hogy abban ez esetben, ha az illető fél a 
pénzbüntetést le nem fizetné, a kihágás tárgya elárvereztetik és annak árából 
a megrövidített adó levonása után fenmaradó összeg a pénzbüntetés fedezé- 
sére fordittatík. 

51. §. Ha adóköteles termeivények a gyártelepről, vagy a szabadraktárbót 
elszállíttatnak, a nélkül, hogy ez a 37. §. értelmében bejelentetett volna^ vagy 
ha a bejelentett elszállítás a 41. §-ban meghatározott időn kívül történik: 
e cselekmény a megrövidített va^y a megrövidítés veszélyének kitett fogyasz- 
tási adó 8 — 16- szoros összegével büntetendő. Ugyanaz a büntetés alkalma- 
zandó, ha a czukortermelvények : 

a) más, és nem a czukortermelvényeknek a bekerített gyártelepről való 
kiszállítására a 17. §. szerint meghatározott kijáratokon át szállíttatnak el ; 

b) a 15. §. 3. pontjában említett épületek valamelyikében adózatlanul 
találtatnak. 

Ha adóköteles czukortermelvények (1. §. 1. p.) a 31. §-ban meghatá- 
rozott időn kívül nyilt helyen, a kerítésen belül hivatalos zár nélkül találtat- 
nak, az üzletvezetőre 5 forinttól 500 forintig terjedhető rendbírság sza- 
bandó. 

52. §. Habár a 37. §-ban elrendelt bejelentés benyujlatott ugyan, de az 
adótárgy mennyiségére nézve valótlan bevallás történt oly módon, hogy an- 
nak mennyisége a valóságban a bejelentettnél nagyobb volna, a büntetés a 
fogyasztási adó amaz összegének 8 — 16-szorosával szabandó meg, melylyel 
az adó helyes bejelentés esetében nagyobb lenne azon adóösszegnél, mely a 
valótlan bejelentés szerint járna. 

53. §. Ki a gyári műeszközökön vagy más tárgyon pecséttel vagy más 
módon alkalmazott hivatalos zárt megsérti, a mennyiben az általános bün- 
tető törvények szerinti büntetésnek helye nincs, 5 frttól 500 frtig terjedhető 
pénzbüntetéssel büntetendő. 

Ha a kihágás elkövetőjét büntetés alá vonni nem lehet, a vállalkozó, ha 
felelősségének feltétele megvan, 2 — 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel 
büntetendő. 

54. §. A czukortennelvények után járó fogyasztási adóra vonatkozó sza- 
bályok egyéb áthágásai, melyek nincsenek külön büntetéssel sújtva, mint 
szabályellenességek 5 — 500 frlijj; terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 

55. §. Az üzletnek a czukorgyárlelepen a 17. §. utolsó bekezdésében, 
továbbá a 19. §. utolsóelőtti bekezdéséoen elrendelt bejelentés előtti meg- 
kezdése 1,000 frttól 10,000 frtig, és az üzletnek a megkezdésre bejelentett 
nap előtti megkezdése 100 — 1,000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel bün- 
tetendő. 

56. §. Ha a 27. §-ban megjelölt személyek valamelyike czukorterraelvé- 
nyeket oly időben és oly állapotban, midőn azoknak hivatalos jegyekkel 
ellátva kell lenníök, hamisított, utánzott vagy már használt jegyekkel ellátva 
— habár eme körülményekről tudomással bírt vagy foglalkozásánál fogxa 
kellő figyelem mellett tudomással kellett volna, ho^y bírjon, — vagy hiva- 
talos jegyek nélkül készletben tart, magához vesz, áruba bocsát, más sze- 
mélynek elad, terjeszt, vagy terjeszteni igyekszik : a megrövidített, vagy a 
megrövidítés veszélyének kitett fogyasztási adónak 8-szoros összegétől, an- 



i888 : XXIII. t ez. A czukovadóróL 305 

nak 16-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. — A bün- 
tetés megszabásánál a jövedéki kihágás tárgyát képező czukorternielvények 
után járó fogyasztási adó veendő alapul. 

Ugyanazok a személyek, ha czukortermelvényeknek hivatalos jegyekkel 
ellátott csomagból való kivétele alkalmával e jegyeket szétszakitani vagy más 
módon használhatlanokká tenni elmulasztják : 2 frttól 200 frtig terjedhető 
rendbirsággal büntetendők/^^ 

57. §. Ha az adóköteles művelet helytelen bejelentésénél (37. §.) az adó- 
köteles czukortermelvények mennyiségében olyan többlet vagy hiány talál- 
tatik, mely a bejelentett mennyiség 5 százalékát meg nem haladja, büntető 
eljárásnak nincsen helye. 

58. §. Czukortermelvényeknek a gyártelepről való be nem jelentett adó- 
köteles elszállitásáért, valamint az 56. §-ban emiitett jövedéki kihágásért a 
pénzbüntetés 200 frtnál csekélyebb összeggel semmi esetben sem szabató 
hátik meg. 

59. §. Jövedéki kihágás gyanánt büntetendő .- 

i. ha a kiviteli jutalomra vonatkozó igény fentartásával benyújtott kiviteli 
nyilatkozatban a czukor a hivatalosan talált mennyiségnél 5Vo-nyi különbö- 
zetet meghaladó nagyobb mennyiségben tüntettetett ki, vagy 

2. ha ilyen kiviteli nyilatkozatban a kiviteli jutalom magasabb kiméret 
szerint vétetik igénybe, mint a milyen a talált ozukorra nézve megállapitva 
van, vagy 

3. ha a czukor, mely uláu a kiviteli jutalom igénybe vétetik, nem olyan 
minőségű, a milyenért kiviteli jutalom adatik, vagy ha czukor helyett más 
tárgy találtatik. 

A büntetés annak az összegnek 8 — 16-szorosával szabandó meg, mely 
kiviteli jutalom fejében az 1 . alatti esetben a czukor mennyiségében talált 
különbözet után, a 2. alatti esetben többlet gyanánt és a 3. alatti esetben 
egyáltalában igénybe vétetnék. 

Ha a hivatalos megállapítás eredménye szerint a czukortartalom 88, illetve 
93 vagy 99Vio polarizaczionális százalékon alól áll és a különbözet Vio szá- 
zalékot meghalad : a kiviteli jutalom, illetve annak magasabb kimérete meg- 
tagadtatik ; ha pedig a különbözei 1 százalékot meghalad, e megtagadáson 
kivül a büntető eljárás is folyamaiba teendő. 

60. §. A szerzés vagy megadóztatás vagy megvámolás a 28. §. szerint kö- 
vetelt igazolásának elmulasztása miatti büntetés megszabásánál kivétel nélkül 
az a fogyasztási adóösszeg veendő alapul, mely a nem igazolt czukortermel- 
vények mennyiségére esik. 

61. §. A czukorgyártelepnek, illetve szabadraktárnak üzletvezetője és en- 
nek a gyártelep, illetve a szabadraktár helyéről való távollétében annak he- 
lyettese, czukortermelvényeknek bejelentés nélkül vagy a bejelentés és a 
bárcza tartalmától eltérőleg történt elszállításánál teltesnek tekintetik ; hacsak 
ő ennél az elszállításnál nem ártatlan és az elszállítás tárgya nem képezte 
egyszersmind lopásnak vagy sikkasztásnak tárgyát. 

A vállalkozó, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetve annak 
helyettese terhére megszabott pénzbüntetésekért feltétlenül felelős. 



(1) V. ö. 58. §. 

Mag}nr Tönénylár. 1887—1888. "^ 



306 Í888 : XXIIL t ez. A czukoradóról 

62. §. A cziikortermelvényektől járó fogyasztási adóra vonatkozó szabá- 
lyok áthágása miatt kiszabott pénzbüntetéseket még abban az esetben sem 
szabad meghatározott legkisebb méitékök alá leszállítani, ha a tonényes 
büntető eljárás abbanhagyása engedélyeztetik. 

A büntetés elévülése. 

63. §. A czukortermelvények után járó fogyasztási adóra vonatkozó tör- 
vény és szabályok megszegéseért vádlottat nem lehet büntetés alá vonni, ha 
a büntetendő cselekmény vagy mulasztás elkövetése óta 3 év elmúlt és vád- 
lott ez idő alatt felelősségre nem vonatott. 

Illetékesség. 

64. §. Kihágási esetekben, a mennyiben a rendes büntető eljárás elhatá- 
roztatott, ha nem forog fenn a jövedék szándékos megrö\iditése, első fokon 
az 1883. évi XLI\ . t. ez. 102. §-ának harmadik bekezdése alapján, a pénz- 
ügyministeriumhoz való felcbbezheléssel a pénzügyigazgatóság,^^^ a lobbi 
esetben első fokon az 1871. évi lAVl. i. ez. alapján felállitott törvényszékek, 
második és utolsó fokon pedig az 1872. évi XXXVIII. t. ez. alapján a 

buda|»esli(2^ 

királyi ítélőtábla határoznak. 

Horvát-Szlavonországokban ebben az esetben az 1871. évi LXIV. l. ez. 
által a törvényhozás további intézkedéséig fentarlott pénzügyi tör\ényszékek 
illetékesek. 

VII. FEJEZET. 
Átnienetí iiitézkcdésok. 

Kötelezettség a cztikorkészletek bejelentésére : a bejelentés elmulasztásának 
büntetése. Az ISK^. évi augusztus 1-én talált czukorkészletek mcgcuióztatása, 

Vyli. §. Mindazok, kik 1888. évi augusztus Az emlitell t)ejeleDtés alapján a czukor- 
hó 1. napján az 1. §. 1. pontjában megjelölt ' készletek hivatalosan megáliapittatoak. 
nemű adóköteles czukortenuelvényekböl llK) Az ily módon megállapilott czukorkészletek. 



kilogrammnál nagyobb készlettel bírnak, köte- 



melyek 1888. évi augusztus hó i-éo a híva- 



lesek annak tiszta súlyát, valamint a helyet talos felügyelet alá esö czukorgyártelepeken 
és a helyiségeket, melyekben a czukorkészle- ; kivűl fognak találtatni és melyek e lele|)ekról 
tet tartják, 1888. évi augusztus hó 1-étöl való kiszállittatásukkor fog) asztási adó alá esné- 
számitotl ;i nap alatt az erre megjelölt pénz- : nek, 75U,r>fK) métermázsa legalább is 99*/io 
ilgyi közegeknek írásban bejelenteni. i százalékot polarizáló czukor levonása után 

E bejelentés elmulasztása, valamint a hel>- olyképen fognak a czukor megadóztatásaitól 
leien bejelentés, ha a különbözei 5 százalék-; az 1887/8-íkí termelési évadban elérendő 
nál többet tesz, a be nem jelenlett czukor- tiszta jövedelem megállapításánál számba \é- 
mennyiség, illetőleg a bejelenlett és a talált lelni (1878. évi XXIIl. l.-cz. 2. §. 2. p. és 
czukormennyiség közötti killönbözet minden ' 3. §. és 1880. XLVIl. t.-cz. 3. §.), mintha a 
iOO kilogrammja után \ 1 frttal büntettetik. vámvonalon át kiszálliltattak volna : 100 kite- 



li ) A rzukoradóra vonaikíízó törvéiivek véjrrehajiása a pénzüg:vi^aK^at<')ság hatáskörébe tartozik: 1889: 
XXVIII. t. ez. 7. §. ± p. 
(2> Az IH90: X.W. t. ez. foÍMán ai ö>szes (11) kir. itélőláblák. 



1888 : XXIIL t ez. A czukoradóról. 307 

gramm OOViu százalékot polarizáló czukor | tározott czukorkészletek súlya az 1888/89-íki 
után azonban csak ii írt és iOC) klgr. 91)^/io j termelési é\'ad kezdetén hivatalosan megálla- 
százaléknál kevesebbet polarizáló aukor után \ pitandó, és azok az i887/88-iki termelési év- 



csak 1) frl oi) kr. számíttatik 

Méltánylást érdemlő esetekben, az olyan 
vállalatoknak, melyek i887/88-iki termelési 
évadban fogyasztási czukrot termeltek, kérel- 
Jiiákre megengedheti a iiénzögyminister, hogy 



adban elérendő tiszta jövedelem megállapítá- 
sánál akként veendők számba, mintha abban 
az időben az illető gyártelepen kivül találtat- 
nának. 
E czukorkészletek azután az államkincstár 



a rendes eladásuk czéljaira három hóra szűk- { biztosítására szükséges foltételek és óvrend- 
séges fogyasztási czukormennyiséget biztos szabályok mellett a gyártelepről legkésőbben 
raktárakban hivatalos ellenzár alatt a gyár- 4888. évi október hó 31-ig adómentesen bo- 
ielepen belül is tarthassák. Az e módon rak- csáthatók szabad forgalomfaia. 

A czukorkészleteknek hivatalos jegyekkel való megjelölése, 

66. ^. Az 1888. é\i augusztus hó i-én a golaUanul maradniok — hivatalos jegyekkel 
vámterületen készletben talált adóköteles czu- i látandók el. 

kortermeivények tekintetében a hivatalos jegyek! Ennélfogva kötelesek az emiitett személyek 
alkalmazására és a szerzés megadóztatás vagy ! az i888. évi augusztus hó i-én náluk levő 
megvámolás igazolásának kötelezettségére nézve | adóköteles czukortermelvényeket 4888 augusz- 
a 26. és *28. §-okban foglalt határozmányok : tus hó 3-áig és azokat a hivatalos jegyekkel 
csak 1888. é\i szeptember hó 1-ső napjától! még el nem látott adóköteles czukortermelvé- 
kezdve nyernek alkalmazási. 'nyéket, melyeket az 4888. évi augusztus hó 

A Ti. §-ban megjelölt személyeknél meg- folyamában üzleti helyiségökbe bevisznek, 24 



óra alatt a hivatalos jegyek alkalmazása czél- 
jából az erre hivatott pénzügyi közegnél be- 



levő adóköteles czukortermelvénvek az 4888. 

évi augusztus hó utolsó napjáig terjedő idő 

dtatt — hacsak eladás, fogyasztás vag}- más- i jelenteni. 

nemű felhasználás czéljából nem kell csoma- 

67. §. Jelen törvény hatálya 

a fiumei vámkülzet ki vételé veK^) 

^ magyar korona országainak Összes területére kiterjed, és annak a 14. és 17. 
fokban foglak halározmányai 1888 június 1-én, a 27. §. első bekezdésében 
foglalt határozmánya július hó 15-én, többi határozmányai pedig augusztus 
hó 1-én lépnek életbe ; az utóbbi naptól kezdve a czukortermelés megadózta- 
tására vonatkozó 1878. évi XXIII. l. ezikknek^^^ még érvényben álló, valamint 
az 1880. évi XIAII. törvényezikknek^^^ határozmányai hatályon kivül helyez- 
tetnek azzal, hogy a most emiitelt törvényczikkek határozmányai ellen a 
jelen törvény életbelépte előtt felmerült és jogérvényes határozattal még el 
nem látott kihágási esetek még az emiitett törvényczikkek határozmányai alá 
€snek. 

68. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügy minister, a belügy minister 
•és az igazságügyminisler, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister 
bizatik meg, ki e tekintetben a Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával 
egyetértőleg jár el.^*^ 



<i) E t. czikk haliiyának kiterjesztéséről a korábbi liumeí vámkülzetre v. ö. 1891 : XX. t. ez. Fiume (ekin- 
teiében v. ö. még: lífel: XVIU. t. ez. 5. §. u) i. és 2.jp. 

12) Az 1878: XXm. t. ez. a eznkoradóról. az 1880: XLVO. t. ez. ped<^ az 1878: XXm. t. ez. módosítá- 
sról rendelkezett. 

(3) V. ö. 1888 jal. 9. 41 .513. sz. pénzüffvmio. reod. utasítás a czukoradóról szóló 1888: XXm. U czikk 
Téffrehajtása tár^ryában (1888. R. T. 711); 1888 dot. ^. 68,692. sz. pénzíj^mio. rend. a czukoradóról 
szóló 1888: XXní. t. ez. végrehajtása iránt kibocsáUiU utasítás módosítása Urnában (1888. R. T. 2189.); 
1889 aug. 17. 36.430. sz. pénzQgymín. rend. a czukoradóról szóló 1888: XaIH. t. ez. végrehajtására vo- 
natkozó utasítás 15. ^. 3. és 5.' pontjának módosítása tárgyában (1889. R. T. 1997.); i890 febr. 28. 
17,048. sz. pénzügymin. rend. a czukoradóról szóló 1888: XXIIT. u ci. végrehajtása iránt közzétett atasftás 

20* 



308 1888 : XJÍIV. t ez. A szeszadóról. 



. TÖRVÉNY-CZIKK 

az égetett szeszes folyadékok után Járó vámról, a szeszadóról, 
valamint a szesztermeléssel együttesen készített sa|tolt élesztőnek 

megadóztatásáróLC^) 

(Szentesítést nyert 1888. évi jiiniiis ^Mn. Kihirdettetett az cOrszágos Tör>ényliri»-baD 1888. évi 

június !23-án.) 

ELSÓ FEJEZET. 

Alapelvek. 

1. §. A vámtétel meghatározása. 

Az általános vámtarifának 76. tételszáma következőkép módosittatik : 
Égetett szeszes folyadékok : 

a) likőrök, puncseszenczia és más édesitell égetett szeszes folyadékok, 
arrak, rum, ifrancziapálinka, cognac, 100 kilogrammonkint ._ ..... 76 frl, 

b) más égetett szeszes folyadékok, kevert pálinkafélék is, 1 00 kilo- 
grammonkint „... ^ 60 frt. 

Jegyzet, Az égetett szeszes folyadékoknak termelésekor vagy a szabad 
forgalomba való bocsátásakor fizetendő adó a vámtételekben benfoglaltatik. 

2. §. A szeszadó tárgya, neme és megszabása, 

A vámvonalon belül termelt szesz adó alá esik, mely a szeszfőzdék nemei- 
bez képest, melyekben a termelés történik, a termeléskor mint termelési adó, 
vagy a szesznek a bivatalos ellenőrzés alól a szabad forgalomba bocsáttatá- 
sakor mint fogyasztási adó fízelendő. 

A termelési adó minden hektoliter és szeszfok (hektoliterfok alkohol, Hter 
alkohol) után a meghatározott 100 fokú szeszmérő szerint 35 krajczárt tesz. 



némelv határozinányaÍQak módositisa, illetve kiegészítése b^rRyában (1890. R. T. 195.); 1891 jul. 11. 
.já,04^. sz. penzügymin. rend. a cziikoradóról szóló ltttí8: XXIII' t. ez. végrehajtáRa iránt kiadott utasítás 
némely haiámzmányainak módosítása tárgyában (1891. R. T. 935.); 1893 máj. 3. 29,555. sz. pénzügy- 
min. rend. a czukoradón)l szóló 1888:XXlfí. t. ez. végrehajtása iránt kiadott utasításnak a czakortermel- 
vények iparjeg}ekkel való ellátására \onatkozo rendelkezések kiegészítése tárgyiban (1893. R. T. 1063.); 
1893 jun. 5. 3*9.560. sz. pénzügy min. rend. a czukoradóról szóló 1888: XX ÍII. t. ez. végrehajtása iránti 
utasítás 5i. §. I)J a. foglalt és a czukitrtermelvénvek a bejelentett időben elszállítás akadályozásának esetére 
vonatkozó rendelkezések kiegészítése tárgyában (1893. R. T. 1558.); 1893 nov.53. 153,íi75. si. pénxiigy- 
min. rend. a czukoradóról szóló I888:X.XI1I. t. ez. \égrehajtása iránti utasítás 1. §-ának módosítása tár- 
gyában (1890. R. T. 5041.). 
\i) E törvényt, melyet kiegészít a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-eg)* termelési időszak alatt 
a kisebbik adóiétel mellett termelhető alkoholmennyíségnek felosztásáról szóló 1888: XXV. t. ez., közvet- 
lenül megelőzően a szesz;)dóról rendelkezett az 188 i: XXI t. ez. a szeszadóról, valamint a sajtolt élesztő- 
nek a szesztermeléssel eg\-iitlcs készítésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám 
felemeléséről. 

Az ennél korábbi lör\ények pedig voltak: 1868: XVI. t. ez. a szeszadóról; 1875: XLVI. U ez. a szeszadó 
iránti törvény és szabályok adómentes pálinkafőzésről szóló 89. §-ának az 1876. évi január 1-ével a polgá^ 
rosított bánáti határőnidék és titeli zászlóalj valamennyi lakosára való kiterjesztése tárg}'ában; 1878: aXIV. 
t. rz. a szeszadóról. 

V. ö. továbbá: 189i: \V. t. ez. a szeszadónak a fogyasztási teriilet részére való biztosítása tái^yálMD. 

A szeszadóra vonatkozó törvények végrehajtása a pénzüg>igazgatóság hatáskörébe tartozilL: 1889: 
XXVni. l. ez. 7. §. 5. p. 

18i)5szepi. (>. 4i,979. sz. péuzügymin. rend. a sör-, szesz-, ásványolaj- és czukortemielés megadóz- 
tatására nézve alakított fogyasztási adó szaktanácsok szervezeti szabályzata tárgyában (1895.R.T. II. 857.). 

A szeszadó Mag}'arország és Ausztria területén a vám- és kereskedelmi szövetség ideje alatt egyenlS tör- 

nyék és igazgatási rendszabályok szerint kezeltetik: 1878: XX. t. rz. XI. ez.; 1887: XaIV. t. es. 1. $. 



ven 



Í888 : XJíIV. L ez. A szeszadóról. 309 

A fogyasztási adónak két tétele van, t. i. 35 krajczár és 45 krajczár min- 
den hektoliterfok (liter) alkohol után/^^ 

3. §. A fogyasztmi adóknak kisebbik tétele meUett termelhető szesz, 
illetve alkohol-meniiyiség felosztása. 

Az alkoholmennyiség, melyet a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben a 
kisebbik adótétel mellett egy-egy termelési időszakban vagyis az egyik év 
szeptember havának első napjától a közvetlenül rá következő év augusztus 
havának utolsó napjáig termelni szabad, az 1898-ik évi augusztus hó 31-éig 
az egész osztrák-magyar vámterületre nézve .^ ..... ....- 1.878,000 hliter- 

ben állapittatik meg. 

Ebből a magyar korona országaira 872,542 hliter, 

a birodalmi tanácsban képviselt királyságokra és országokra 997,458 « 
és az osztrák-magyar vámterülethez tartozó Bosznia és Her- 

czegovina területére _ 8,000 « 

esik. 

A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt 
a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségnek egyénenkénti 
felosztása iránt az illető állam törvényhozása önállóan intézkedik.^^ 

4. §. A sajtolt élesztő termelésétől járó adó. 

Ha a szesztermeléssel együtt sajtolt élesztő (elárusításra szánt élesztő) is 
készittetik: a termelt, illetve a termelésnél termelési adó alá eső minden 
liter alkohol után 2Va krajczárnyi adó flzetendő.^^^ 

5. §. Adómentes pálinkafőzés. 

Azoknak, kik a szeszes folyadékokkal sem kicsinyben, sem nagyban nem 
kereskednek, megengedtetik, hogy öntermesztette anyagokból önmaguk és 
velők egy kenyéren levő háznépük vagy cselédeik részére évenkint (az évet 
szeptember 1-től augusztus végéig számitva) legfeljebb 50 fokú (a százfoku 
szeszmérő szerint) pálinkát, 1 hektolitert meg nem haladó mennyiségben 
adómentesen főzhessenek. Ha lisztes anyagok fordittatnak az adómentes 
pálinkafőzésre, arra 2 hektoliternél nagyobb űrtartalmú főzőüstöket hasz- 
nálni nem szabad. 

6. §. Mentesség a fogyasztási adó fizetése alóU^^ 

Az államkmcstár biztosítására szükséges feltételek és elővigyázati intézke- 
dések mellett ama szesz, mely mint olyan, avagy likőrben vagy rumban, 
melyhez felhasználtatott, vagy borban, melyhez a szeszlailalom emelése vé- 
gett vegyitlelett, a vámvonalon át kivitetik, vagy mely, az eczelkészitést is 
ideértve, ipari czélokra, valamint gyógyászati és tudományos czélokra, vagy 
főzésre, fűtésre, tisztítási czélokra és világításra fordittatik, fogyasztási adó 
alá nem esik. Az ipari czélokra adómentesen utalt szesz után azonban a ren- 
deleti utón közzéteendő határozmányok értelmében ellenőrzési illeték fejében 
minden liter alkohol után IVs krajczár fizetendő az által, kire a szesznek 
adómentes utalása szól. 

l'gyanezen határozmányok érvényesek azon szeszre nézve is, tnely vala- 
mely termelési adó alá eső szeszfőzde részéről a szeszmérőgép jelzései 



(i) V. ö. 10. §.; 1888: XXV. i. ci. I. §. 

4: 



I2j V. ö. 1888: XXV. i. ez. I. §.; 18ÍW: XV. I. ez. 2. §. 

(3) V. ő. 33. §. II. p. 

(4) V. ö. ÍI8. §. 



310 1888 : XXIV. t ez. A szeszadóról. 

alapján megadóztatandó volna, de kivitel czéljára adómentesen raktá- 
roztatik/*^ 

7. §. Kedvezmény a mezőgazdasági szeszfőzdék részéreS^^ 

1 . A fogyasztási adó alá eső mezőgazdasági szeszfőzdék minden hektoliter 
alkohol után, mely az erre vonatkozó határozmányok szem előtt tartásával 
gyárleiepükrői elszállíttatik, az állampénztárból jutalomban részesit4etnek« 
mely jutalom : 

a) ha az alkohol beszámittatik abba az alkoholmennyiségbe, melyet az 
illető szeszfőzde a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett termelhet (3. %,\ 
\ hektoliteren felül 7 hektoliterig lerjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 

3 forintot, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholter- 
melésnél 4 forintot és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 
o forintot tesz; 

b) ha azonban e beszámitásnak helye nincs, 4 hektoliteren felül 7 hekto- 
literig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 1 forintot. !2 hektoliteren felül 

4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 2 forintot és 2 hekto- 
literig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 3 forintot tesz. 

2. Mezőgazdaságinak az a szeszfőzde tekintetik, melynél a következő ha- 
u'irozmányok együttesen megvannak : 

a) Az illető szeszfőzdének valamely mezőgazdasággal akként kell össze- 
kötve lennie, hogy kizárólag vagy legnagyobb részben e mezőgazdaság ter- 
ménj eiből nyerje a szesztermeléshez szükséges anyagokat ; viszont a szesz- 
termelésnél nyert moslékot mint takarmányt vagy legalább is az e moslékon 
hizlalt marhától származó trágyát ennek a mezőgazdaságnak szolgáltassa/^^ 

b) A szeszfőzdének üzletterjedelme az egyes havi bejelentési időszakok- 
ban naponként átlag 7 hektoliter alkohol termelését meg nem haladhatja és 



(1) V. ö. 8.. 76. §§. — V. 0. továbbá 1888 szepi. Ü9. 5í),:^38. sz. pénziiírymin. rend. a denaturált szesz 
elánisíiása lárír>ábaii (1888. \\. T. 1877.); 1888 oki. \X. r>8.3í)2. sz. pénzUgvmiii. rend. a ^ycerinszappao 
készítésére felhasználandó szesz denaliiralizálása tárjryában (1888. R. T. 20^7.); 1888 m\. á. 57,9(13. si. 
pénziijj^yniin. rend. az adómentes használatra szánt szesz lárj^yában kiadott szabályzat némely pontjainak 
licIvreiKazítása iránt (1888. K. T. áUWK); 1888 decz. 8. 73,(W7. sz. pénzii};ymin. rend. a kalapiryártáslioz 
sziiksójres szesz denalnrálása tárgyában (1888. H. T. 2193.); 188$) márcz. 23. 19,093.52. belü^min. 
rend. az általános denaturáló szeszszel denaturált szeszszel való visszaélések me^^gátlása tárgyában (1889. 
H. T. 809.); 1889 jul. 2Í). Í3,i20. sz. pénzügymin. rend. az adómentes használatra szánt szesznek az álta- 
lános denaturáló szeszszel való denaturálására vonatkozó hatámzmányok módosítása tárgyában (1889. R. T. 
1983.); 1889 au^. 9. 3Í.297. sz. rénziigvmin. rend. az eczet^'váriásra használt szesznek a denaturáló 
szeszszel \aló vegyítésének aránya és a denaturáló szesznek megállapítása tárgyában (188V). R. T. 2192.); 
18^)9 márez. 27. -iLriSI. sz. pénziig>min. rend. az adómentes használatra szánt szesznek denaturálására 
\onatkozó szabályrendelet 1. pontjának módosítása tárgyában (1899. R. T. 7io.); 1890 nov. 2. llH,441.sz. 
pénzü^min. rend. a niiranvos szövetek kikészítésére használt szesz denaturálása tárgyában (18$NK R. T. 
17íK).); 1890 nov. 27. 38,o9r). sz. keresk. min. rend. a szesz denaturalás^nál használt f.iedények és bor- 
szesztartályok hitelesítésénél szedhető díjak maximuma Uirjfyában (1890. R. T. 2019.); 18ÍM szept. 24. 
74,(i50. sz. pénzügymin. rend. az eczet^yártási czélokra adómentesen beszerzett szesz felhasználásának 
ellenőrzése tárgyában (1891. W. T. 15ö;1); 1892 jan. 7. 7o,:^)8/189l. sz. pénzügymin. rend. a denaturált 
szeszt felhasználó iparüzleteknek fo<:yasztási adóval nem terhelt szeszt felhasználó íparüzletektöl való teljes 
elkülönítése tárgyában (I8í)2. R. f. 15!).); 1893 jan. 15. íi8.342/ 1 8Í)2. sz. pénziigvmin. rend. a caguar, 
li(iueur és rnmg>'árosok által vezetendő árújegyzékről (1893. R. T. 372.); 18$)3 ápr. -^6. 20,850. sz. pénz- 
iigvmin rend. Háromszék megyél>en az égetett szeszes folyadékok nagybani foi^al mára vonatkozó árú- 
jegyzékek vezetése tárgvában (1893. R. T. 751.); 1894 febr. 0. 4271. sz. péuzügymin. rend. a •Spiritus 
menthse crisp{e»-nek az adómentesen beszerzett nem-denaturált szeszből való készítésének eltiltása tárgyá- 
ban (18ÍU. h. T. I. 185.); 18í)i) ápr. 9. U.Í29. sz. pénzügymin. rend. a ««Tinctura Zingiberis»-nefc a 
gyógyszerészek által adómentesen beszerzett, nem denaturált szeszből való készítésének eltiltása tárgyában 
(Í8Í)Ü. R. T. 1. io:JO.). 

(2) V. ü. 97. §.; 1888 XXV. t. ez. (8. %.\. 

l3) A ragadós tüdöhdt kiirtása rzéljából levágott állatokért adandó kártalanításról v. ö. 1893: n. t. czikk 
5. §. h) p. 



1888 : XXIV. t. ez, A szeszadóról 31 1 

a mezőgazdasághoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők területéhez olyan 
arányban kell állnia, hogy a havi bejelentési időszak egy-egy üzleti nap- 
jára eső átlagos alkoholtermelés hektáronként 3 liter alkoholt meg ne 
haladjon. 

c) A szeszfőzdének évi üzleti ideje szeptember, október vagy november- 
ben kezdődő nvolez havi időtartamra szorítkozzék. 

Az üzlet 8 havi időtartamra való megszorításának nincsen helye a sajtolt 
élesztőt készitő mezőgazdasági szeszfőzdéknél, ha azok napi alkoholtermelése 
átlag 4 hektolitert meg nem halad. 

A ^. a) alatt meghatározott ama feltételtől, hogy valamely mezőgazdasági 
szeszfőzde egészben, vagy legnagyobb részben a vele összefüggő mezőgaz- 
daság terményeiből nyerje a szesztermelésnél szükséges anyagokat, csakis 
abban az esetben tekinthetni el, ha e feltétel teljesítését köztudomású rossz 
termés akadályozza. 

3. A fennebbi határozmányok (1. és 2. p.) az olyan szeszfőzdékkel szem- 
ben is alkalmazandók, melyeket valamely szövetkezet tart üzletben, ha e szö- 
vetkezet tagjai mezőgazdaságoknak tulajdonosai vagy haszonbéríői s itt a 
szövetkezet valamennyi tagjának mezőgazdaságaihoz tartozó szántók, rétek 
és legelők összes területe beszámítandó. 

k Ki igényt tart arra, hogy valamely szeszfőzde a mezőgazdaságiak közé 
soroztassék, tartozik ebbeli igényét a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni s 
egyszersmind hitelt érdemlő módon kimutatni, hogy a fennebbi feltételek 
megvannak. E bejelentés legkésőbben 4 héttel nyújtandó be annak az idő- 
szaknak a kezdete előtt, mely időszakban a kisebb adótételben való része- 
sülés igénybe vétetik, — ellenkező esetben már nem vétetik figyelembe. 

8. §. Jutalom és adóvisszatérités a szesz kivüelé>%élS^^ 

Ha szesz, melyet adó terhel, az adó leírásának igénybevételével (6. .^. és 
64. §. utolsó bekezdése) hordókban, vagy más hitelesített tartályokban és 
legalább is 50 liter mennyiségben a vámvonalon át kivitetik : literenként 
annak minden hektoliterfoka után 5 krajczárnyi jutalom engedélyeztetik. 

Az olyan szesz után, melyet adó nem terhel, ha a fennebb jelzett meny- 
nyiségben a vámvonalon át kivitelik, a fennebbi jutalmon kivül minden liter 
alkohol után adóvisszatérités fejében Wk krajczár engedélyeztetik. 

Likőrnek a vámvonalon át való kivitelénél, ha a küldemény hordókban 
vagy V4, Va, 1 vagy több literes palaczkokban legalább is 25 litert tartal- 
maz: a jutalom literenként \^U krral számíttatik. 

Az adóvisszatérítés utalványok utján eszközöltetik, melyek a kiviteltől szá- 
milott 6 hónap múlva válnak esedékessé.^^^ 

9. §. Az évi összes jutalmak legnagyobb összege, 

1 . Az egy-egy termelési időszak alatt az osztrák-magyar vámvonalon 
át kivitt égetett szeszes folyadékok után a megelőző 8. §. szerint járó jutal- 
mak egészben egy millió (1.000,000) forintot meg nem haladhatnak. 

2. Égetett szeszes folyadéknak a vámvonalon át való kivitelénél a 8. j^ban 
megállapított tételek szerínt járó jutalomnak csak fele utaJványoztatik ki. 

Ha az illető termelési időszakban kivitt alkoholmennyiség a jutaimi tételek 



(1) V. ö. 189-4 aug. 3. ;i6.2tíS. sz. kerfsk. míii. rend. a szeszadó- mp^téritési eljárás aiá eső szeszes folya- 
dékukat lartalniazó postakíildemények kezelése tárj^yában (189-i. \\. T. II. ilH.). 

(2) V. ö. 9. §. 



312 i888 : XXIV. t. ez. A szeszadóról 

szerint számítva a fennebbi maximális összegnél (1 . pont) nem vesz igénybe 
nagyobb összeget : a jutalom másik fele a termelési időszak végén kifizettetik. 

Ha azonban az illető termelési időszakban kivitt alkoholmennyiség na- 
gyobb összeget venne igénybe: kiszámittatik. hogy a jutalmak maximalis 
összegéből mennyi esik a kivitt alkoholmennyiség minden hektoliterjére. 

E kiszámításnál a likőn*e nézve literenként IV4 krral megállapított jutaimi 
tételnek megfelelő alkoholmennyiség a száz fokú szeszmérő szerint 33 fokkal 
vétetik számba. 

Ha az igy kiszámított összeg nagyobb, mint a jutalom fele, vagyis hekto- 
literfokonként 2^/i kmál többet tesz : az emez összeg és a már nyújtott fél 
jutalom közötti különbözet a teljes julalmí tétel erejéig a termelési időszak 
lejártával a kivitelt eszközlött feleknek pótlólag kifizettetik. Ha pedig a kivitt 
alkoholmennyíség után hektoliterfokonként mutatkozó összeg kisebb, mint a 
2 Vs krral már nyújtott jutalom : a kivitelt eszközlött felek kötelesek a már 
felvett és a tényleg járó jutalom közötti különbözetet az államkincstárnak az 
ebbeli értesítés vételétől számított iA nap alatt végrehajtás terhe mellett 
megtéríteni. 

10. §. A szeszadó iránti illetékesség. 

Sem az a kérdés, hogy fizetendő-e a 2. §-ban meghatározott adó, vagy 
sem? sem az adó mérvének meghatározása, bírósági eljárás tárgya nem 
lehet. 

11. §. A szeszadóbéli hátralékok. 

A le nem fizetett szeszadó azon módon hajtandó be, mint egyéb állami 
adók. 
Csőd esetében a szeszadó a többi állami adóval egy osztályba sorozandó. 

12. §. Segédkezés a megadóztatás keresztülvitelénél. 

A községi elöljáróságok kötelesek a jelen törvény határozmányaínak végre- 
hajtására hívatott közegeknek hivatalos eljárásukban kívánatukra haladék 
nélkül segédkezet nyújtani. 

A községi elöljáróságnak erre kirendelt közege köteles eme hivatalos eljá- 
rásnál folytonosan jelen lenni, kihágás vagy szabályellenesség esetében a 
felvett tényleírást vagy leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a vizsgálat- 
hoz tartozó minden egyéb okmányt és segcdiratot szintén aláírni és egyálta- 
lában mindenben törvényes segélyt szolgáltatni. 

A vasúti és gőzhajózási vállalatok kötelesek a pénzügyminister rendelke- 
zéséhez képest égetett szeszes folyadékoknak általuk közvetített szállításáról 
kimutatásokat szolgáltatni. 

13. §. Elémlés, 

A szeszadó elévül, ha annak beszedése, vagy biztosítása öt éven át nem 
szorgalmaztatott. 

14. §. Felelősség a fennálló szabályok teljesítéséért. 

Ha valamely adókövetelés a fennálló szabályok szem elől tévesztése foly- 
tán veszendőbe megy : az, kit a mulasztás terhel, az államkincstárnak az 
okozott kárért felelős. 

15. §. Áz adóra vonatkozó személyes fizetési és kezességi kötele- 

zettséa. 

1. A termelési adó és a sajtolt élesztő utáni adó fizetésére a szeszfőzde 
vállalkozója, és jövedék- csonkítás esetében az üzletvezető van kötelezve a 
vállalkozónak közvetlen szavatossága mellett. 



i888 : XXIV. t. ez. A szeszadóról. 313 

:2. A fogyasztási adó fizetésére kötelezve van : 

a) az, ki a szeszt szabad rendelkezésre átveszi ; jövedék-csonkítás eseté- 
ben a szeszfőzde, illetve a szabadraktár üzletvezetője, a vállalkozónak köz- 
vetlen szavatossága mellett ; 

b) az, ki szeszt, tudva azt a körülményt, hogy az a fogyasztási adó alól 
törvényellenesen elvonatott, magához vesz/^^ 

16. §. Az adó fizetésére kötelezett két vagy több személy kötelezettség 
gé)iek terjedelme. 

Ha a 15. §-ban emiitett esetekben két vagy több személy van az adó fize- 
tésére kötelezve, eme kötelezettség őket egyetemlegesen terheli. 

17. §. Dologi kezesség a fogyasztási adóért.^^^ 

A fogyasztási adó a szeszt mindaddig terheli, mig az az üzleti helyiségek- 
ben (26. §.), vagy szabadraktárban, vagy hivatalos zár alatt, vagy az üzleti 
helyiségekből valamely szabadraktárba való szállitás alatt vagy megforditva, 
vagy kivitelre irányuló szállitás alatt áll, éis minden más magánjogi czimbőí 
származó igényt megelőz. 

A szesz emez esetek egyikében sem juthat szabad forgalomba magánjogi 
czimből eredő igény alapján mindaddig, míg az azt terhelő fogyasztási adó le 
nem fizettetett vagy nyújtott hitel esetében előii-va nem lett. 

18. §. Harmadik személy irányában, ki a fogyasztási adó fizetésére nin- 
csen különben is kötelezve, a szesz a le nem fizetett fogyasztási adó besze- 
dése czéljából következő esetekben vétethetik igénybe, és pedig : 

a) az ellen, ki a szeszt a fogyasztási adó fizetésére kötelezett személy 
nevében és előnyére, avagy az attól arra nézve nyert zálogjog alapján bírja ; 

b) az ellen, kitől a fogyasztási adó fizetésére kötelezett személy jogosítva 
van a tárgyat tulajdoni keresettel polgári peres utón visszakövetelni ; 

c) az ellen a birtokos ellen, ki a szesz megszerzésénél alapos gyanút kel- 
lett hogy merítsen arra nézve, hogy a tárgy a fogyasztási adó alól törvény- 
ellenesen elvonatott. 

19. §. Ha az olyan szesz birlalója, mely után a fogyasztási adó még nem 
fizettetett le, arra zálogjogot szerzett : ő e zálogjogot a fizetetten fogyasztási 
adó lerovása előtt nem érvényesítheti, ha a zálogjog megszerzésénél tudta, 
vagy alapos gyanút kellett hogy merítsen arra nézve, hogy az égetett szeszes 
folyadék a fogyasztási adó fizetése alól törvényellenesen elvonatott, vagy 
hogy az után a zálogjog megszerzése idejében a fogyasztási adó még nem 
fizettetett le. 

20. §. Az olyan szesz, melynél az államkincstárnak a le nem fizetett fo- 
gyasztási adóra való idénye fenforog, a fogyasztási adó lefizetése esetében a 
birlalónál hagyatik. 

Ha azonban a birlaló a fogvasztási adót nem fizeti le : a fogyasztási adó 
alá eső égetett szeszes folyadék annak költségén hivatalos őrizet alá veendő 
s abban az esetben, ha a fogyasztási adó lefizetése a hjvatalos őrizel alá vétel 
napjától számított, három hónapon belül be nem következik, nyilvánosan 
elárusittatik. 



(1) V. ö. 16.. 58., 67.. 78.. 79. §§. 

(2) V. ö. 189i nov. 1. 79,i59. sz. pénzüg>niiin. rend. a fuKVasztási adóval ttrlielten szállítóit szesz iránt 
biztosítéknak letéti hárczák által való fedezése tárcában (1^4. R. T. 11. 61 1.). 



314 i8SS : XX JV, t. ez, A szeszadóról, 

A befolyt vélelár a fogyasztási adónak és az őrizel és elánisiiás költségei- 
nek levonása után a jogosítottnak kiszolgáltatik. 

MÁSODIK FEJEZET. 

Általános szabályok az adó biztositáHa iráni. 

21. §. Az üzleti helyiség leirása és a müeszközök és tartályok 
jegyzéke. 

A ki égetett szeszes folyadékot termelni vagy ezt lepárolás utján átalakí- 
tani szándékozik : köteles az üzleti helyiségek leirását és az üzleti müesz- 
közök jegyzékét, illetőlcji; az üzletbejelentést a kiszabott határidő alatt (44. és 
53. §§.) benyujtani.^'^ 

22. §. A lepároló készülékek bejelentése. 

A lepároló készülékek ama birtokosai, kik a 21. §-ban emiitett foglalko- 
zások egyikét sem űzik és ilynemű lepároló eszközök készítésével vagy eladá- 
sával sem foglalkoznak ; e készülékeket, beszerzésüktől számítandó 48 óra 
alatt, az illetékes helybeli vagy legközelebbi pénzügyi közegnek írásban két 
egyenlő példányban bejelenteni tartoznak. A bejelentés egyik példánya, a 
megtörtént benyújtásról szóló záradékkal ellátva, a félnek visszaadatik. 

E bejelentéstől a gyógyszerárusok csak azokra a lepároló készülékekre 
nézve vannak felmentve, melyeknek űrmérete egy liternél nem nagyobb, 
vagy melyek nem fémből, hanem más anyagból készitvék.^'^^ 

23. §. A vállalkozónak (21. §.) általános kötelezettségei az ipar üzlet 
tekintetében. 

A vállalkozó köteles iparüzletél a szeszfőzde külső részén könnyen felis- 
merhető felírással megjelölni. 

Felelős továbbá az üzleti műeszközökön és műszereken lévő hivatalos 
jelek épségben tíirtásáért, és főleg köteles e jeleknek vagy mások által vagy 
véletlenül történt megsértését vagy teljes megsemmisítését, legfelebb á4 óra 
alatt attól az időponttól számítva, midőn arról tudomást szerzett, a jelzés 
megújítása végett a legközelebbi pénzügyi közegnek bejelenteni. 

Függetlenül az 53. és 75. §§-i)an a vállalkozóra rótt abbeli kötelességtől, 
hogy az üzletvezetőt és a felügyelő személyzetet bejelenteni tartozik, köteles 
a vállalkozó távolléte idejére az üzleti helyiségben tartózkodó oly egyént is 
kijelölni, a ki az üzleti helyiség felügyeletével megbízott pénzügyi közegek 
által kivánt felvilágosításokat az ő nevében megadja. 

Feltételeztetík, hogy az üzletvezető vagy ennek távollétében az, a ki a se- 
gédek és nuinkások felügyeletével van megbízva, a vállalkozó által eme fel- 
világosításoknak a vállalkozó nevében való megadására felhatalmaztatott. 

Ha a vállalkozó erre más valakit rendel, ezt az iparüzlet felügyeletével 
megbízott legközelebbi. pénzügyi közegnek írásban tartozik bejelenteni. 

Az üzleti helyiség leírásának, a müeszközök és műszerek jegyzékének, az 
adóköteles müvelet bejelentésének, az üzleti akadályokról tett és más szük- 
ségessé vált jelentéseknek a benyújtásukat igazoló hivatalos bizonyitványnyal 
ellátott példányait az adóbárczával és a vállalat lajstromával együtt az üzleti 

(1) V. ö. i2., -23. §ií. 

\'2) V. ü. 76. §. 



i888 : XXIV. t. ez. A szeszadóról. 315 

helyiségben kell tartani oly helyen, hogy azokhoz a pénzügyi közegek köny- 
nven hozzáférhessenek. 

Ha a vállalkozó egészen felhagy üzletével, tartozik ezl a most említett 
pénzfigyi közegnek Írásban bejelenteni, mert ama kötelezettségétől, mely 
szerint az üzleti helyiségeken, a műeszközökön és edényeken lévő hivatalos^ 
jelekre felvigyázni tartozik, csakis akkor mentelik fel, ha az ebbeli jelentés 
benyiijtásának megtörténtét igazoló bizonyítvány kezében van. 

Ha a szeszfőzde terménye a fogyasztási adó alá esik, a pénzügyi közegek 
e bejelentés alapján az összes szeszkészletek mennyiségét megállapítják. 

A vállalkozónak szabadságában áll a megállapított alkoholmennyíség után 
a fogyasztási adót részben vagy egészben azonnal készpénzben leOzetni, 
vagy arra nézve az engedélyezett adóhitelt venni igénybe. 

Mindkét esetben a fogyasztási adó alá eső alkoholmennyiség a vállalkozó 
szabad rendelkezésére bocsáttatik. 

A megadózatlanul maradt alkoholmennyiség ugy kezelendő, mintha sza- 
badraktárban volna elhelyezve.^*^ 

24. §. Az erjesztő kádak űrméretének iiagyobbitdsa, a termelési 
anyagok és a moslék eltartása, az edényeknek a földbe való beeresztése, 
a műeszközöknek helyükből való kimozditása, a főzési üzlethez nem 
tartozó műeszközöknek és edényehiek az üzleti helyiségekben való 
taiiása. 

Tilos : 

i. szeszfőzésre alkalmas anyagokat beczefrézett állapotban az üzleti helyi- 
ségekhez tartozó azon helyiségeken kívül tartani, melyekben a műszaki eljá- 
rás vagy Qnomitás gyakoroltatík ; 

2. a moslékot a főzési helyiségben tartani ; 

3. a czefretartó kivételével bármely más edényt, külön engedély nélkül, a 
(bldbe beereszteni ; 

4. a műeszközöket és edényeket az anyaélesztő-edényeknek, az élesztő- 
edényeknek és élesztőkeverő-kádaknak kivételével az üzleti helyiségekben, 
a számukra kijelölt helyről kimozdítani, kivéve azt az esetet, midőn ez csak 
rövid időre, azoknak tisztítása czéljából történik ; 

5. az üzleti helyiségekben az iparvállalat folytatásához nem tartozó üzleti 
eszközöket és edényeket tartani. 

6. Ezen kívül a termelési adó alá eső szeszfőzdékre nézve még tilos : ^^^ 

a) a czefre kiömlését az erjesztő kádakon alkalmazott bármely készülék 
által meggátolni, a kiömlő czefrét erjesztési czélokra be nem jelentett edé- 
nyekben felfogni, vagy általában a czefre készítésére rendelt és bejelentett 
edényeket a bejelentett űrméreten tul nagyobbítani ; 

b) az üzleti helyiségekben az adó alá eső műveletre bejelentelt anyagokon 
ki>tíl más, szeszfőzésre alkalmas anyagokat, vagy ezeket az anyagokat be- 
czefrézett állapotban az üzleti helyiségeken kívül lartani.^^^ 

25. §. Az edényeknek vagy műeszközöknek más czélokra való hasz- 
nálata. 

Az iparvállalat teljes megszüntetéséi kivéve, a czefre készítésére rendelt 



(1) V. ö. ".^i. §. 

(2) V. ö. tt2. §. V. p. 

<3) V. ö. ÍWó ápr. 28. 2»,54I. sz. péniüpyniin. rend. az erjesztő kádaknak több főzet úlján nyert sör- 
lével eszközlendő inejrtöllésére vonatkozó halározmányok részbeni módosítása lárgjában (1893. R. T. 947.). 



316 ÍSt^S : XJ[IV. t ez. A szeszadóról. 

edényeket és főzőkészülékeket, ha ezek hivatalos zár alá helyezve nem len- 
nének is, sem az üzleti helyiségekből ellávolilani, sem más czélra, mint a 
bejelentettre, használni nem szabad, mielőtt a vállalkozó ebbeli szándékát 
a szeszfőzde felügyeletével megbízott legközelebbi pénzügyi közegnek be- 
jelentette és az eme bejelentésnek megtörténtét igazoló bizonyítványt kezéhez 
vette volna. 

Azokban a kisebbszerü szeszfőzdékben, melyek a 32. §. I. pontja alatt 
felsorolt főzőkészülékkel bírnak, és melyekben a főzőkészülék és üstsisak és 
a hűtőkészülék lepecsételése által tétetik használaton kivül : a főzőkészülék- 
nek más czélra, mint szeszfőzésre való használata bejelentés nélkül is 
szabad. 

26. §. Az üzleti helyiség fogalma. 

Az üzleti helyiségekhez, melyeknek leirását vállalkozó benyújtani köteles, 
tartoznak : 

1. azok a helyiségek, melyekben a termelés műszaki eljárása vagy a szesz- 
finomitás gyakoroltatik ; ^*^ 

2. azok a helyiségek, melyekben a készitett termény tartatul, a mennyi- 
ben azok az 1. pont alatt felsorolt helyiségektől oOO méternél távolabb nem 
esnek ; 

3. minden az 1. vagy :2. pont alatt felsorolt helyiségek valamelyikével köz- 
vetlen összeköttetésben álló helyiség.^^^ 

27. §. A hitfatalos zár alkalmazása. Felelősség annak épségben tar- 
tásáért. 

Az iparüzlet szünetelése alatt a niűeszközök hivatalos lepecsételés által 
vagy más alkalmas módon (hivatalos lezárolás által) használaton kivül he- 
lyeztetnek. 

Az üzleti időn belül »z üzletvezető, az üzleti időn kivül a vállalkozó, vagy 
ha ez a pénzügyi^^azgatóságnál helyettest nevezett meg, ez utóbbi felelős a 
hivatalos zár épségben tartásáért, hacsak be nem bizonyíthatná, hogy a meg- 
sérülés neki (az üzletvezetőnek, illetve a vállalkozónak vagy helyettesének) 
be nem számitható véletlen eset, vagy idegen személy hibája által, kiért ó 
nem felelős, történt. 

Mely műeszközök és mily módon helyezendők használaton kivül, azt eme 
műeszközök czéljához és minőségéhez képest a pénzügyi közegek hatá- 
rozzák meji. 

Műeszközök és műszerek, melvek nem szándékoltatnak használatba vé- 
tetni, az iparüzlet folyama alatt is használaton kivül helyeztethetnek hiva- 
talos zár alkalmazása álUd, ha a pénzügvi közegek ezt szükségesnek ta- 
lálnák.(»> 

28. §. A hivatalos zár letfétele. 

Ha amaz időpontig, midőn valamely hivatalos zár alatt levő műeszköznek 
(edénynek) bejelentett használata megengedhető, a pénzügyi közeg annak 
levételére meg nem jelenik, a vállalkozó maga veheti le a hivatalos zárt. 

29. §. Az adóköteles müvelet fogalma, felelőssége annak, ki azt vezeti. 
Ama cselekmények, melyeknek bejelentése a termelési, illetve a fogyasz- 



(i)V. ö. KK. §. 

12) V. ö. 17., m.. m. §§. 
':v)V. ö. 81 íj. 



i888 : XXIV. t ez, A szeszadóról 317 

tásí adó megszabása vagy biztosítása végeit elrendeltetett, adóköteles műve- 
letnek neveztetnek. 

A megtörtént bejelentésről, annak megvizsgálása után, a vállalkozónak az 
e czélra rendelt hivatalos lajstromokból nyomatott bárcza állíttatik ki, és 
abban azokra a szeszfőzdékre nézve, melyek a termelési adó alá esnek, az 
adó megtörtént lefizetése vagy — ha és a mennyiben adóhitelnek van helye, 
— az adó előírása ; ama szeszfőzdék részére ellenben, melyeknek terménye 
a fogyasztási adó alá esik, a bejelentett alkoholmennyiség bizonyittatik. 

Csak akkor, ha e bárcza az üzleti helyiségben és a vállalkozó vagy ama 
személy kezében van, ki a vállalkozó nevében a kellő felvilágosításokat meg- 
adni tartozik, szabad a szeszfőzés adóköteles müveletét a bejelentett időben 
megkezdeni és az arra megjelölt műeszközöket és edényéket használatba 
venni. 

Az adóköteles művelet ugy hajtandó végre, a mint az bejelentetett és 
amint azt a kiszolgáltatott bárcza tartalmazza ; minden önkényes eltérés az 
illető büntetési szabályok alkalmazását vonja maga után. 

Különösen meg van tiltva a szeszfőzés adóköteles műveletéhez szabályos 
hivatalos megjelöléssel el nem látott edényeket és műeszközöket használatba 
venni. 

Az, a ki a szeszfőzés adóköteles műveletét vezeti, az üzlet Székhelyén való 
jelenléte alatt foganatba vett s be nem jelentett vagy a bejelentéstől és a 
bárcza tartalmától eltérő adóköteles müvelet tettesének tekintetik. 

30. §. Hivatalos szemleS^^ 

A jelen törvény végrehajtására hivatott pénzügyi közegek az üzleti helyi- 
ségekbe (26. §.) nappal, és a bejelentett üzlet folyama alatt éjjel is, szaba- 
don bemehetnek és hivatalos eljárásuk kellő befejezéséig ottan tartózkod- 
hatnak. 

A vállalkozó köteles vagy személyesen vagy munkásai által nekik hivata- 
los eljárásukban kívánságukra segédkezet nyújtani. 

E közegek az üzleti helyiségekbe a fentemiitett eseteken kívül is szabadon 
bemehetnek valamely községi előljárósági közeg vagy más hatósági személy 
jelenlétében és hivatalos eljárásukban őket akadályozni nem szabad. 

Jövedéki vizsgálatok esetében köteles a vállalkozó, illetve helyettese, az 
adóbárczákat, lajstromokat és egyéb okmányokat, melyeknek megőrzését a 
tön^ény rendeli, vonakodás nélkül előmutatni és szükség esetén a pénzügyi 
közegeknek téritvény mellett átadni. 



(1) V. ö. 1H91 oki. ü. 73,li5. sz. póniu?vmin. körrend. a fog^vasztási adó alá eső szeszfőidék ellenőr^ 
zése lirír>ábaii (1891. R. T. Um.). 



318 iSSS : XXIV, t. ez. A szeszadóról. 



HARMADIK FEJEZET. 

A termelt alkoliolinenuyiséy meuállapitása, annak^ valamint a szeszterme- 
léssel összekötött sajtolt élesztő-készitésnek megadóztatása. 

ELSŐ RÉSZ. 

A megáüapitási módok mcgjdőléae és a szeszfőzdéknek a két adóztatási mód 

szerinti felosztása. 

31. §. Megállapitási módok. 

Az alkoholin^n}iség a különböző termelési anyagokhoz, a főzőkészülék 
minőségéhez és a beczefrézésre szánt űrméret nagyságához képest : 

I. a főzőkészülék termelőképessége szerint átalányozás utján ;^*^ 

II. a várható alkohol mennyisége szerint : a szeszfőzővel kötendő szabad 
egyezkedés (megváltás) utján ; 

III. a szeszmérő-gép jelzései alapján a tényleges termeivény szerint álla- 
pittatik meg.<2> 

32. §. A szeszfőzdék félosztása. 

E ezélra (31. §.) a szeszfőzdék felosztatnak : 

I. oly szeszfőzdékre^ melyek lisztes anyagokat (gabonaféléket, burgonyát 
és hüvelyes véleményeket, kivéve a keményitől) dolgoznak fel, ha a követ- 
kező feltételek együttesen megvannak : ^^^ 

a) a vállalkozóknak mezőgazdáknak kell lenniök, kik a szeszfőzést csak 
öntermesztette anyagokból évenkint csak szeptember, október vagy novem- 
berben kezdődő hat havi időszakon belől és kizárólag azért gyakorolják, 
hogy marhaállományuk fentartására moslékot, de csak a marhaállománynak 
megfelelő mennyiségben nyerjenek, vagy eltekintve ettől, ha — gabonát dol- 
gozván fel — csak öntermesztette megromlott vagy meg nem érett gabonát 
használnak szeszfőzésre ; 

b) a vállalkozók ugyanazon egy községben csak egy szeszfőzdét birhatnak 
és tarthatnak üzletben : 

c) a szeszfőzdében levő czefreedények összes űrtartalma 13 hektolitert 
meg nem haladhat, és csak egy főzőkészülék közvetlen tüzeléssel használ- 
ható, mely főzőkészülék más alkatrészekkel nem bir, mint egyetlen kazánnal, 
keverő készülékkel, kazánsisakkal, hűtő[)alaczkkal, hűtő kigyócsővel, vagy 
nem több, mint két egyenes hütőcsővel és az üstsisakot a hűtőkészülékkel 
egybekötő csővel és melynek üstje 2 hektoliternél nem nagyobb űrtartalmú 
és csak az üstsisak levétele mellett tölthető meg. 

Ezen feltételeken kivül megkivántatik még, hogy a főzőkészüléknél a fűtési 
felület és töltési űr közötti arány azon mérvet meg ne haladja, melyet a 
pénzügyminister az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti 
utón fog megállapitani.^*^ 



(i)v. ö. ai. §. 

(2) y. ö. 32., a3. §s. 

(3) V. ö. 1K8}) aiig. 25. 5(>,4^^. sz. pénzügvmin. rend. a tiTmelésí tdö alá eső azon sieszfSzdékről, m^- 
Ivek liszlp^ anyagokat dolgoznak fel (188}K R. T. 2195.). 

(4) V. ö. 25., 33., 3;., S).. H.. 49., 88. §§. 



i888:KKIV. t, ez. A szeszadóról. 319 

II. Az I. alá nem tartozó oly szeszfőzdékre, melyek lisztes anyagokat dol- 
goznak fel/*^ 

III. Oly szeszfőzdékre, melyek növényi rostokat (Cellulose), csiesókát (To- 
pinambour), keményítőt, répát vagy czukoruledéket — melyhez a czukor- 
gyártás hulladékai, szörp és más magasabb czukortartalnui folyadékok is 
sorozlatnak — dolgoznak fel.^^^ 

IV. Oly szeszfőzdékre, melyek borhulladékokat (törkölyt stb.) dolgoznak 
fel és égetett szeszes folyadékkal együtt borsavas sókat termelnek.^^^ 

V. Oly szeszfőzdékre, melyek az I., II. és III. alatt felsoroltaknál egyéb 
anyagokat, úgymint gyümölcsöt, törkölyt, bogyós gyümölcsöket, gyökérnö- 
vényeket, seprőt és mézes vizet stb. dolgoznak fel. 

33. §. Átalányozás a főzőkészülék termelőképessége szerint. 

A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alá a 32. §. I. és V. 
pontjai alatt felsorolt szeszfőzdék esnek. 

A 32. §. I. pontja alatt megjelölt szeszfőzdékre nézve a pénzügymínister a 
törvény ama követelménye alól, hogy a feldolgozandó éretté nem válhatott 
vagy megromlott gabona a vállalkozónak saját termése legyen, kivételt enge- 
délyezhet.^*^ 

34. §. Megváltás. 

A 31. §. II. pontja alatt emiitett megváltásnak helye van : 

1. Azokra a szeszfőzdékre nézve, melyek legfeljebb két főzőkészüléket, és 
pedig olynemüeket használnak, melyek csakis a 32. §. I. pontja alatt felsorolt 
alkatrészekkel birnak és melyek üstjeinek űrtartalma együttvéve négy hekto- 
litert meg nem halad, ha a vállalkozó földbirtokos és öntermesztette gyümöl- 
csöt vagy saját bortermeléséből nyert törkölyt vagy seprőt, vagy bogyós 
gyümölcsöt, vagy gyökérnövényeket vagy egyéb vadon termő gyümölcs- 
nemüeket használ szesztermelésre. 

Felhatalmaztatik azonban a pénzügvniinister, hogy tekintettel a szőlő- 
törkölyt feldolgozó némely mezőgazdasági kisebb szeszfőzdék sajátlagos viszo- 
nyaira, ezeknél a megváltás utján való adóztatást akkor is alkalmazhassa, ha 
azoknak főzőkészüléke a 32. §. 1. pontjában felsorolt alkatrészeken kívül 
még egy alszesz-üsttel és két dephlegmator-tányérral is el van látva, és vala- 
mennyi üstnek űrtartalma három hektoliternél nem nagyobb. 

2. A 32. §. I. pontjában megjelölt szeszfőzdékre nézve, ha azok főzőüstjé- 
nek űrtartalma 100 liternél nem nagyobb. 

3. Azokra a szeszfőzdékre nézve, melyeknek vállalkozói serfőzők, ha ezek 
csak saját termelésük hulladékait — a romlott sört kivéve — használják fel a 
szesztermelésre, tekintet nélkül a főzőkészülék minőségére.^*^ 

35. §. Az alkoholmennyiségnek megállapitása a tényleges termeivény 
szerint. 

Az alkoholmennyiségnek a szeszmérőgép jelzései alapján a tényleges ter- 
meivény szerinti megállapitása alá a 32. §-ban II., III. és IV. alatt felsorolt 
szeszfőzdék esnek. 



(i)V. ö.33.,35., 36.,38., 5^4. §§. 
(2) V. ö. 35., 36., (i6., 67. §§. 

13) V. ö. 35., 36., 54. §§.; 1894 ápr. !26. 8:3,^7/1893. sz. pénzügyniin. rend., iivilt helyeken a főz5- 
készfilék termelőképessége szerint átalányozás útján adózó és szőlőtörkölyt feldoípzó szeszfSzők által 
szeszfőzési czélokra, szesznek más beszedési kÖrbŐI Taló beszerzése tárgyában (1894. R. T. I. 6^.). 

14) V. ö. 78. §. 



320 iSSS : XMV. t ez. A fizeszadóról 

Az alkoholmennyíség; megáll apitásának ezen módja a 32. §. V. pontjában 
megjelölt szeszfőzdékre nézve is egyes egész termelési időszakokra engedé- 
lyezhető/*^ 

36. §. Az adófizetés módja, 

A főzőkészülék termelőképessége szerinti álalányozás vagy a megváltás 
esetében az adó a termelésnél fizetendő. 

Az adófizetés ugyanezen módja alkalmazandó a 32. §. IV. pontjában fel- 
sorolt szeszfőzdékre, Valamint a 32. §. V. pontjában megjelölt azon szesz- 
főzdékre nézve is, melyekben az alkoholmennyiség a tényleges termeivény 
szerint állapittatik meg. Ellenben az ama szesz után járó adó, mely a 32. §. 
II. és III. pontjában felsorolt szeszfőzdékben termeltetik, abban az időpont- 
ban szedendő be, melyben a szesz a hivatalos ellenőrzés alól a szabad forga- 
lomba megy át.^^* 

MÁSODIK RÉSZ. 
A főzőkészülék te^inelőképessége szennii átalány ozásróL 

37. §. Az átalányozás alapja. 

A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alapját képezi : 

a) a czefremennyiség, mely a főzőkészülék napi termelőképességének 
megfelel ; 

b) az e czefremennyiség minden hektoliterje után, a feldolgozásra szánt 
anyagok neméhez képest, hektoliter-fokokban megállapilott alkoholnyeredék. 

38. §. A főzőkészülék napi termelőképessége, azaz : ama czefremennyiség, 
mely — a napot 24 órával számilva, — az alszesztöllésekkel együtt naponta 
kifőzhető, következőképen állapittatik meg : 

A, Lisztes anyagok feldoIj|i[ozása mellett az üst literekben vett töltési ké- 
pességének négyszeres mennyiségével.^^^ 

B. A 32. §. V. pontjában felsorolt anyagok feldolgozása mellett : 

1. oly főzőkészüléknél, mely más alkatrészekkel nem bir, mint egy köz- 
vetlen tüzelésű üsttel, keverőkészülékkel, üstsisakkal, hütőpalaczkkal, kigvó- 
alaku vagy egyenes hütőcsövekkel és az üstsisakot a hűtőkészülékkel egybe- 
kötő csővel : az üst literekben vett töltési képességének háromszoros meny- 
nyiségével ; ^-^^ 

2. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészeken kivfil 
még : 

a) egy czefremelegitővel, vagy 

b) rectificatorral, alszesztartóval, dephiegmatorral stb. is el van látva, az 
üst literekben vett töltési képességének négyszeres mennyiségével ; ^'^ 

3. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészek mellett 
jnég egy czefremelegitővel és egy vagy több oly alkatrészszel bir, mely a 
i. b) pont alatt fel van sorolva: az üst literekben vett töltési képességének 
ölszörös mennyiségével ; ^^* 

4. a gőzerőre berendezett főzőkészüléknél : az üst literekben vett töltési 



<1)V. Ö.Oi.:%\ utolsó Wkezd. 
^2) V. ö. 70.. 78. §§. 
•.3)V. ü. kJ.. .m§§. 



IS88 : XXIV. t. ez. A szeszadóról. 321 

képességének legalább nyolczszoros mennyiségével számíttatik, melybe a gőz 
beeresztelik/*^ 

Ha az utóbb (4. pont alatt) emiitett főzőkészülékek valamelyikénél nagyobb 
napi termelőképesség vélelmezhető, az a pénzügyi hatóság és a szeszfőző 
között megejtendő egyezkedés utján, és ha ilyen egyezkedés létre nem jön, 
próbafőzés által állapíttatik meg. 

Az üst töltési képességél teljes űrtartalmának négyötöd (Vö) része ké- 
pezi. 

Ha a főzőkészülék literekben kifejezett naponkénti termelőképessége (A.,//. 
1., 2., 3. és 4.) 10-zel maradék nélkül nem osztható, az lefelé kikerekítendő, 
hogy 10-zel osztható legyen. 

Ha oly főzőkészülékek fordulnak elő, melyeknek termelőképességét ez a 
.^. meg nem határozza, azt a pénzügyminister az osztrák cs. kir. pénzügy- 
minislerrel egyetértőleg állapítja meg.^^^ 

39. §. Ha a főzőkészülékre szeszszel vegyitett törköly kerül, akkor a 38. §. 
szerint megállapított termelőképességnek négyötöd része vétetik az átalányo- 
zás alapjául. 

A hektoliter-részek kikerekítése tekintetében itt is a fennidézett §. szabá- 
lyai mérvadók. 

40. §. Alkoholny eredek. 

Az alkoholnyeredék — a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest — 
hektoliterenként következőkép állapíttatik meg, és pedig : 

a) lisztes anyagok feldolgozásánál (32. §. I. pontja) 6 fokkal ; 

b) nyári vagy téli szilva, cseresznye, meggy, sárga vagy őszi baraczk, 
vagy más csonláros gyümölcs (kökény kivételével), bor, borseprü, bor- vagy 
gyümölcsmust, szőlő és mézes víz feldolgozásánál 3 fokkal ; ^^^ 

c) som, kökény, csipkebogyó, alma, körte és más magvas vagy bogyós 
gyümölcs és gyökérnövények, nemkülönben szőlőtörkölv és sörfőzési hul- 
ladék feldolgozásánál 2 fokkal; <»> 

d) magvas gyümölcstörköly feldolgozásánál 1 V* fokkal.^^^ 

A 32. §. 1. pont alatt megjelölt szeszfőzdék, melyek főzőüstjének űrtartalma 
100 liternél nem nagyobb — azoknak kivételével, a melyek nem érett vagy 
megromlott gabonát nem kizárólag azért dolgoznak fel, hogy a vállalkozó 
marhaállományának eltartására moslékot nyerjenek, — az o) pont alatt meg- 
határozott alkoholnyeredékből 20o/o-nyi leengedésben részesittetnek arra az 
üzletre nézve, mely szeptember, október vagy november hónapokban kez- 
dődő hat havi időszakon belül esik. 

Azon kisebb mezőgazdasági szeszfőzdék részére, melyekben csak olyan 
szőlőtörköly fordíltatik szesztermelésre, melynek alkoholtartalma lőre előállí- 
tása czéljából vízzel történt kilúgozás folytán csekélyebb, az alkoholnyere- 
déket a pénzügyminister minden hektoliter czefre után egy fokkal állapíts 
hatja meg. 

41. §. Adóköteles művelet. 

ki adóköteles művelet, lisztes anyagokra nézve a szeszfőzésre szánt anya- 
goknak az erjesztő- kádakba való átvitelekor, a 40. §. b)^ c) és d) betűi aJatt 



ii)V. ö. 43.,46. §§. 

(2) V. ö. 42. §. 2. p., 44. §. 

13.) V. ö. 41., 47., 49. §§. 

Miigyar TOnrénytár. 1887—1888 ^V 



322 i888 : XXIV, L ez. A szeszadóról. 

felsorolt anyagokra nézve pedig a szeszfőzésre szánt anyagoknak (czefrének) 
a főzőkészülékre való átvitelekor kezdődik/^^ 

42. §. Lisztes anyagok feldolgozásánál használt edények korláto- 
zása. 

A 32. §. 1. pont alatt megnevezett szeszfőzdék tekintetében különösen még 
a következők rendeltetnek : 

1. az összes edények használatba vételük előtt hivatalosan megjelzendők 
és megmérendők : 

2. a ezefre készitésére és eltartására két kádnál többet használni nem sza- 
bad, és azoknak összes űrtartalma a főzőkészülék napi termelőképességének 
(38. §.) kétszeresét meg nem haladhatja ; 

3. a ezefre a főzőkészülékre való átviteléig hűtőkészülék alkalmazása nélkül 
egy és ugyanazon edényben készitendő, és az erjedt ezefre ebből az edény- 
ből közvetlenül a főzőkészülékre felöntendő ; 

4. oly szeszfőzdékben/ melyek az élesztőt mesterséges utón készitik, az e 
czélra rendelt edények egyike sem haladhatja meg az illető erjesztőkád űr- 
tartalmának tizedrészét, és ezek az edények együttvéve az erjesztőkádak ösz- 
szes űrtartalmának tizedrészét meg nem haladhatják/'-'^ 

43. §. Keverokádak stb. használatba vételének feltételei. 

Keverőkádakat, hútőbárkákat, hűtőboeskákat, ezefretartályokat és egyálta- 
lában oly edényeket és műeszközöket, melyek az erjedés kezdete előtt vagy 
a szeszfőzésre szükséges erjedés után, de a kifőzés előtt bekevert anyagok 
elhelyezésére és tartására rendelvék, esak azok a szeszfőzdék használhatnak, 
melyek a 38. §. fi. 3. és 4. pontjában megjelölt tulajdonságokkal biró főző- 
készülékeket használnak. 

44. §. A szeszfőzési üzlet bejelentése, lelet felvétele, termelőképesség 
megszabása. 

A ki szeszfőzési iparvállalathoz kezd, tartozik az évi termelési időszak kez- 
dete előtt (45. %) legalább négy héttel a községet, melyben a szeszfőzde 
létezik és ennek összeirási számát, a főzőkészülék termelőképességének meg- 
állapítása ezéljából, a szeszfőzdére felügyelő legközelebbi pénzügyi közegnek 
irásoan vagy szóval bejelenteni. 

E bejelentés alapján a főzőkészülék minősége és alkatrészei, az üst űr- 
tartalma, és — ha lisztes anyagok szándékoltatnak feldolgoztatni, — az emez 
anyagok feldolgozására rendelt edények, úgymint : erjesztőkádak stb. űrtar- 
talma hivatalosan megállapittatik, valamint ezek az edények és főzőkészülékek 
hivatalosan megjelöltetnek. 

R hivatalos eljárás eredménye a szeszfőző, vagy — ha ez irni nem tudna — 
két elfogulatlan tanú által aláirandó jegyzékbe foglaltatik, melyben a főző- 
készülék napi termelőképessége (8S. §.) is kitüntetendő. 

A főzőkészülék, valamint a ezefre előállitására rendeli edények űrtartalmá- 
nak megállapitása vizbeöntés által eszközlendő.^^^ 



(i)V. ö. K8. ^. 

(2) V. ö. 49. §.; 1894 febr. 28. 95,(157/1893. sz. péuzii^vmin. körrend. az erjeszlő kádakba töltött friss 
tzefre mcnnvíséfirének a fofryasztási adó alá eső szeszfőzdéknen Tezeletl szeszfőzósi lajstmrookba való beve- 
zetése lárífv'ában (1894. H.'T. I. :243.). 

(«M-. ö;-21.§. 



i888 : XXIV. t ez. A szcszadái^ól. 323 

45. §. Átalányozási időszak. 

A termelőképesség megállapítása a szeptember 1-től augusztus hó végéig 
terjedő évi időszakba eső egész üzleti időre (termelési időszak) történik. 

A termelési időszak alatt a főzőkészüléknek a termelőképességre befolyás- 
sal biró bármely változtatása tilos. 

Ha ily változtatás a következő termelési időszakra nézve szándékoltatik : a 
szeszfőző tartozik ebbeli szándékát ennek a termelési időszaknak a kezdete 
előtt legalább tizennégy nappal a fent körülirt módon bejelenteni, mely be- 
jelentés tekintetében a pénzügyi hatóság a fentérintett szabályokhoz képest 
jár el. 

Ezt az esetet kivéve, a termelőképességnek újbóli hivatalos megállapítása, 
ha a szeszfőző részéről előbb nem kívántatnék, csakis az utolsó hivatalos 
megállapítástól számítandó három év leforgása után történik.^^^ 

46. 9. Bejelentés, a) Tartalma és benyújtásának módja. 

Az adóköteles művelet annál az adóhivatalnál vagy pénzügyi közegnél 
jelentendő be, melyhez a szeszfőzde utalva van. 

E bejelentés ama szeszfőzdék részéről, melyek főzőkészülékeinek termelő- 
képessége a 38. §. B. 3. és 4. pontja alatt van megállapítva, írásban két 
egyenlő példányban nyújtandó be : ama szeszfőzdék részéről ellenben, me- 
lyek főzőkészülékeinek termelőképessége a 38. §. A, és B. 1. és 2. pontjai 
alatt van megállapítva, szóbeli bejelentések is elfogadhatók, melyek a pénz- 
ügyi közeg által írásilag két példányban vétetnek fel. 

A bejelentésnek következőket kell tartalmaznia : 

a) a szeszfőző elő- és vezetéknevét ; a község nevét, melyben a szeszfőzde 
létezik és ennek összeirási számát ; 

b) a feldolgozásra szánt anyagok nemét és — lisztes anyagoknál — a 
használatba veendő erjesztő- és élesztő-kádak számát és űrtartalmát : 

r) a főzőkészülék számát és a hivatalos jegyzékben megállapított napi ter- 
melőképességét hektoliterekben kifejezve ; 

d) a termelési anyagoknak a főzőkészülékre való átvitele kezdetének napját 
és óráját és lisztes anyagok feldolgozása esetében ezen anyagoknak az er- 
jesztő kádakba való átvitele kezdetének napját és óráját; 

e) a főzés befejezésének napját és óráját ; 

f) ^ d) és e) hetük alatt megjelölt időpontok közötti időszakot, azaz a főzés 
időtartamát napokban és órákban, midőn is az órarészek egész órának ve- 
endők ; 

g) ha a bejelentett idő tartama alatt sajtolt élesztő készítése is szándékol- 
tatik, ennek a körülménynek felemlitését. 

Az írásbeli bejelentés, minden vakarás és törlés kerülésével, olvashatólag 
szerkesztendő és a szeszfőző vagy megbízottja aláírásával vagy kézjegyével 
ellátandó. 

47. §. b) A benyújtás ideje. 

Az adóköteles művelet rendszerint megkezdése előtt legalább 48 órával 
bejelentendő ; a pénzügyígazgatóság azonban e határidőt a szeszfőző kérel- 
mére rövidebbre is szabhatja, a mennyiben azt az ellenőrzés időszerű foga- 
natosításával összeegyeztethetőnek tartja. 



(i)V.ö.44. §. 



321 i888 : XXI V. t. ez, A szeszadóról. 

Lisztes anyagok feldolgozása esetében az adóköteles műveletnek legalább 
is nyolcz napi szakadatlan főzési időtartamra kell terjednie. 

A pénzügyminister azonban felhatalmaztatik, bogy ezt a főzési időtartamot 
2l4 órára is leszállithassa. 

Ha az adóköteles művelet a 40. §. b), c) és d) betűje alatt megnevezett 
anyagok feMoIgozása mellett eszközöltetik, akkor az legalább 24 órai szaka- 
datlan főzési időtartamra kell hogy terjedjen. 

48. §. Az adódtalány megszabása. 

Az adóhivatal vagy pénzügyi közeg az adóátalányt a bejelenlés alapján ak- 
ként szabja meg, hogy a főzőkészüléknek hektoliterekben megállapitott ter- 
melőképességét : 

a) a bejelentett főzési időtartammal ; 

b) a bejelenteti anyag után hektoliterenként megállapitott alkoholfokok 
mennyiségével; és 

c) a hektoliterfok (liter alkohol) után 35 krral meghatározott adótétellel 
szorozza, sajtolt élesztő készitése esetében minden megadóztatandó hektoliter- 
fok után még 2^/a kr. adó számítandó hozzá. 

49. §. Az adóátalány megszabása, ha különféle anyagok dolgoztai- 
nak fel. 

Ha különféle szesznyeredéket adó anyagok jelentetnek be szeszfőzésre, az 
ndóátalány megszabása az után az anyagnem után történik, a mely után a 
legmagasabb alkoholnyeredék van megállapitva. 

A 40. §. b)y c) és d) betűje alatt felsorolt anyagoknak lisztes anyagokkal 
vegyes feldolgozása csak a 32. §-ban 1. pont alatt megnevezett szeszfőzdék- 
nek engedtetik meg, és csak a 42. §-ban foglalt szabályok szoros megtartása 
mellett. 

50. §. Az adó visszatérítése üzletakadályok alkalmából 

Az üzleti akadályok adóvisszatéritésre vagy adóleirásra rendszerint igényt 
nem adnak. 

Ha azonban a főzőkészülék üzletbevétele elemi csapás következtében töké- 
letesen lehetetlenné válik : az adóvisszatérités vagy adóleirás arra az idő- 
szakra, a melyen át a főzőkészüléknek bejelentelt üzletbetétele az elemi 
csapás folytán lehetetlen volt, az alatt a feltétel alatt engedtetik meg, ha a 
bekövetkezett elemi csapás, az üzleti akadály megállapítása czéljából a leg- 
közelebbi pénzügyi közegnél két példányban irásbelileg azonnal bejelentetik. 
Megengedtetik azonban, hogy az esetben, ha az Írásbeli bejelentésnek a 
pénzügyi közegnek történi átadásától számilandó nyolcz óra eltelte után 
pénzügyi közeg meg nem jelennék, a szeszfőző az üzleti akadályt, valamint 
az üzlet állapotát, a községi elöljáróságnak kiküldöttje által két elfogulatlan 
tanú jelenlétében megállapittalhassa. 

Az üzleti akadályról tett Írásbeli bejelentésnek, az átnyujtás napja és órá- 
jának hivatalos igazolásával, valamint az átvevő pénzügyi közeg aláírásával 
ellátott egyik példánya a szeszfőzőnek a maga igazolására visszaadatik. 

A szeszfőzdék, melyek a 38. §. A. vagy ^. 1. és 2. pontja alatt megneve- 
zett főzőkészülékeket használják, jogosítva vannak az üzlelakadály bejelen- 
tését szóval is megtenni, és ily esetben e szeszfőzdék a bejelentés tartalmát 
magában foglaló és a bejelentés megtörténtét tanusitó hivatalos igazolványt 
kapnak. 



1S88 : XXIV. t. ez, A szeszadóról 325 

HARMADIK RÉSZ. 

I. CZLM. 

Á termelt alkohol mennyiségének a^szeszmérög ép jelzése alapján való meg- 
határozása, 

51. §. A szeszmérőgép alkalmazásáról. 

Az ellenőrzési szeszmérőgép alkalmazásánál következők követeltetnek : 

1 . A főzőhelyiség szükség esetében a pénzügyi halóság egyeléilésével ak- 
ként rendezendő be, hogy a szeszmérőgép abban könnyen hozzáférhető és 
látható, a főzőkészülék bütőkádjáiól és a főzőhelyiség mindegyik falától külön- 
külön legalább 65 centiméternyi távolságra eső helyen felállitható legyen. 

2. A főzőkészülék hütőkádja oly szerkezetű legyen, hogy annak belső be- 
rendezése tökéletesen megvizsgáltathassék és teljes biztosítékot nyújtó hiva- 
talos zár alá helyeztethessék. 

3. A főzőkészülékeknek oly berendezéssel kell birniok, hogy azok a tartá- 
lyok, melyekben alkoholtartalmú párák fordulnak elő, nemcsak egymás közt, 
hanem a főzőkészülékkel (kazánokkal, főzőüstökkel) és hütőkádakkal (kig}ó- 
alaku csővel) is. tarlós, szilárd és biztos összeköttetésben álljanak. 

4. A főzőkészülék ama csöveinek és tartályainak, melyekben alkohol- 
tartalmú párák, továbbá azoknak a csöveknek és tartályoknak, melyekben 
(a czefrét kivéve) a szeszmérőgépen még át nem folyt alkoholtartalmú folya- 
dékok vannak, sem megromlott sem toldott vagy foltozott helyekkel birniok 
nem szabad és csakis olyan nyilasokkal szabad ellátva lenniök, melyek az 
üzlethez szükségesek és melyekhez kívülről hozzá lehet férni, e nyílásoknak 
azonban csapokkal kell ellátva lenniök, melyek csakis abban az irányban 
vannak furattal ellátva, a mely irányban az alkoholtartalmú páráknak vagy 
folyadékoknak vezettetniök kell és a moly csapoknak arra a czélra való tágí- 
tását, kiemelését vagy eltávolítását, hogy az alkoholtartalmú párák vagy folya- 
dékok kifelé elvezettethessenek, hivatalos zár által akként lehessen megaka- 
dályozni, hogy ily elvezetés e zárnak könnyen észrevehető megsértése nélkül 
lehetséges ne legyen. 

E határozat azonban nem alkalmazható a biztonsági szelepekre, ha ezek a 
főzőkészülék (párolási vagy főzési ürtér) felső fedelén, vagy ama gőzvezető 
csövek legfelsőbb pontjain vannak alkalmazva, melyek a főzőkazánokat egy- 
más között, vagy a rectificatorral, illetőleg dephlegmalorral összekötik. 

E szelepekre nézve is a pénzügyi hatóság visszaélések mcggátlására szol- 
gáló intézkedéseket követelhet. 

o. Azok a csövek, melyek a szeszmérőgépen még át nem folyt alkohol- 
tartalmú folyadékoknak (czefrét kivéve) vezetésére vannak rendelve, külön 
festés által felismerhetőkké leendők, és azoknak minden oldalról könnven 
megvizsgálhatóknak kell lenniök. 

6. A főzőkészülék hütőkádját a szeszmérőgéppel összekötő cső egyenes 
irányba helyezendő s ettől való eltérésnek csak a cső két végén s csakis 
akkor lehet helye, ha azt a hűtőkészülékkel és a szeszmérőgéppel való össze- 
köttetése szükségessé teszi. 

E cső, mely három méternél hosszabb nem lehet, pénzügyi közeg jelen- 
létében, sima, mázolatlan horganylemezből készített külön boritócsővel ak- 



326 1888 : XXIV. t ez. A szeszadóról. 

ként látandó el, hogy a két cső között mindenütt körülbelül három centiméter 
szélességű ür maradjon. 

Ott, hol e cső valamely falon keresztülvezettetik, annak a fal mindegyik 
oldalától hat centiméternél kisebb, és nyolcz centiméternél nagyobb távolság- 
ban lennie nem szabad. 

Ha pedig az összekötő cső valamely falban levő ajtón vagy ablakon vezet- 
tetik keresztül, annak a falazattól való távolsága nyolcz centimétert is meg- 
haladhat. 

7. Ha a főzőkészülék oly berendezéssel bir, hogy az alkoholtartalmú folya- 
dék a főzőkazánba visszavezettethetik, akkor a moslék leeresztésére szolgáló 
csövet oly módon kell valamely tartályba vezetni és annak oly szerkezettel 
kell birnia, hogy alkoholtartalmú folyadék e csövön át elvezethető ne legyen 
a nélkül, hogy az nagyobb mennyiségű moslékkal össze ne vegyüljön ; vagy 
e csőnek legalább nyolcz centiméternyire kell a főzési űrbe függőlegesen fel- 
nyúlni, vagy ép oly magasságú vízmentesen hozzáillesztett gyűrűvel kör- 
nyezve lennie, ugy, hogy a moslékot csupán ezen a csövön át teljesen le- 
ereszteni soha se lehessen, hanem a moslék bizonyos része mindig hátra- 
maradjon. 

Ha a főzőkészülék úgynevezett separatorral van összekötve, a separator 
leeresztő csövének oly berendezéssel kell birnia. hogy a lepárolás folytán a 
separaiorban összegyűlt maradék közvetlenül a pöczecsatornába folyjon. 

8. Ha alszesz termeltetik és az újra a főzőkészülékbe vezettetik, annak a 
szeszmérőgép jelzéseiből való kihasitása meg nem engedtetik. 

52. §. A főzőkészüléknek szeszmérőgéppel való ellátása, 

A szeszfőzdékben létező külön hűtőkészülékkel ellátott minden egyes főző- 
készülék a pénzügyminister rendeletének megfelelő szeszniérőgéppel és a 
hozzáU)rtozó horganyboritóval ellátandó. Kivétetnek azonban a töményitésre 
rendelt főzőkészülékek az esetben, ha a 76. §. szerint az adómentes tömé- 
nyitésnek a szesztermeléssel való egyesitése meg van engedve. 

A szeszfőző a szeszmérőgép biztos felállitására a pénzügyi hatóság által 
szükségesnek ismert minden előmunkálatot és a készülék beszerzését saját 
költségén tartozik eszközölni. 

Az e törvény hatálybaléptekor szükséges szeszmérőgépeket ama szesz- 
főzdék számára, melyek addig a beczefrézésre szánt űrméret termelőképes- 
sége szerint átalányozva voltak, valamint ama szeszfőzdék számára is, melyek 
a terményadó mellett az utolsó termelési időszakban naponként öt hekto- 
liternél több égetett szeszes folyadékot nem termeltek, a pénzügyi hatóság a 
kincstár költségén fogja szolgáltatni. 

53. §. Az 'üzleti helyiség leírása, a müeszközök jegyzéke. 
I. Általános kötelezettség.^*^ 

A szeszfőző tartozik legkésőbben négy héttel a termelési időszak kezdete 
előtt, és annak folyamában legalább 14 nappal annak a hónapnak a kezdete 
előtt, melyben az üzlet kezdetét veszi ; a községet, melyben a szeszfőzde lé- 
tezik, és ennek összeirási számát a pénzügyigazgatóságnak bejelenteni, és 
az üzlet gyakorlatához tartozó helyiségek pontos leírását, valamint az üzleti 
helyiségekben találtató, a szeszfőzési üzlethez tartozó összes müeszközök és 



(i)V. ö. To. §. 



i888 : XXIV. t. ez. A szeszadóról. 327 

edények, nevezeleseu : a kádak, hütőbárkák, katlanok, kazánok stb. jegyzékét, 
űrtartalmuknak ponlos megjelölése mellett, két egyenlő példányban beter- 
jeszteni, és a leírásban vagy a jegyzékben a munkások felügyeletével meg- 
bízott, valamint azt az egyént is megnevezni, ki az üzletet folytonosan, vagy 
a szeszfőző távollétében vezeti, és a ki ebbeli minőségét saját aláírása által 
megerősíteni tartozik. 

Ügy a leírásban, valamint a jegyzékben minden változtatás, törlés vagy 
vakarás tilos ; ellenkező esetben ez irományok a pénzügyigazgatöság által 
visszautasitandök. 

A leírásnak, valamint a jegyzéknek egy-egy példánya, a megtörtént be- 
nyújtásról szóló hivatalos záradékkal ellátva, a szeszfőzőnek vagy megbízott- 
jának igazolására ^isszaadatík. 

Az említett leírás és jegyzék a következő termelési időszakokra is érvényes, 
ha ezekre nézve változtatás nem szándékoltatík. 

Az edények (54. §.) űrtartalma azonban okvetlenül újólag megállapítandó, 
ha ez az utolsó három termelési időszak alatt meg nem történt, vagy ha azt 
a szeszfőző határozottan kívánja. 

Ha azonban a szeszfőzde berendezésében változtatás szándékoltatík, ez 
legkésőbben 14 nappal a termelési időszak kezdete előtt, és ha a változtatás 
a termelési időszak folyama alatt szándékoltatik, 14 nappal a czélba vett 
foganatosítás előtt a pénzügyigazgatóságnak a kellő hivatalos intézkedés vé- 
gett bejelentendő. 

A felügyelő-személyzetben vagy az üzletvezető személyében történt válto- 
zásokat a szeszfőző 24 óra alatt a szeszfőzde felügyeletével megbízott pénz- 
ügyi közegnek bejelenteni köteles. 

II. Kötelezettség sajtolt élesztő készítésénél. 

A szeszfőző, ki szeszfőzdéjében sajtolt élesztőt készíteni kíván, ebbeli szán- 
dékáról legkésőbb 14 nappal a készítés megkezdése előtt a pénzügyigazgató- 
ságnak két példányban szerkeszteiulő bejelentést köteles benyújtani. 

E bejelenlés legalább két egymásután következő két havi üzletbejelentési 
időszakra oly módon kötelező, hogy a sajtolt élesztő készítése után eső adó 
(4. §.) még akkor is fizetendő, ha a szesztermelés mellett sajtolt élesztő nem 
is készíttetnék. 

A bejelentés egy példánya, a megtörtént benyújtásról szóló hivatalos zára- 
dékkal ellátva, a szeszfőzőnek visszaadatik.^^^ 

54. §. A leletjegyzőkőnyv felvétele, 

A pénzügyigazgatóság a leírás és jegyzék (53. §.) alapján az említett helyi- 
ségek, műeszközök és edények hivatalos megvizsgálását, valamint az edények 
és tartályok űrtartalmának megállapítását elrendeli. 

Az űrtartalom megállapítása czéljából a következő edények és tartályok 
vizbeöntés által mérc^ndők meg, ha csak azoknak alakja nem alkalmas arra, 
hogy az űrtartalom köbszámílás utján pontosan megálinpittassék ; és pedig : 

n) az erjesztő kádak, 

b) az élesztőosztó kádak (előerjesztő kádak), 

c) az élesztő kádak, 

<i) az anyaéleszlő edények. 



(i)V. ö. ál.. 23.,54., 75§§. 



328 i888 : XXI V, t ez. A szeszadóról. 

e) az anyaélesztő bülőbárkák, 

f) a czefretarlályok és az élesztővel vegyilett erjedő vagy erjedt ozefre fel- 
vételére szánt czefreszivattyuk (montejus), 

g) egyáltalában mindazok az edények, melyek erjedő vagy élesztővel már 
vegyilelt ozefre befogadására, vagy — a főzőkészülék kivételével — erjedt 
czefre elhelyezésére szolgálnak, 

h) a szesztartályok. 

A vállalkozó köteles e munkálatnál minden felvilágosítást és utbaigazitást. 
mely a jövedéki ellenőrzés czéljaira szükséges, készséggel megadni. 

Az üzlethez tartozó többi egyén is köteles a pénzügyi közeg ebbeli felhívá- 
sának eleget tenni. 

E vizsgálat teljesítésénél mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy 
a szeszmérőgép alkalmazására nézve az 51. ^-ban foglalt követelményeknek 
tökéletesen elég legyen téve. Ha e követelmények teljesitvék, következik a 
szeszmérőgépnek felállítása, annak a főzőkészülékkel való összekötése és a 
főzőkészülék bütőkád stb. esapjain és összekötő helyein a hivatalos zárak 
alkalmazása. 

Mindezen hivatalos cselekmények eredményéről a szeszfőzde vállalkozója 
vagy annak meghatalmazott helyettese által is aláírandó jegyzőkönyv (lelet- 
jegyzőkönyv) veendő fel és ebben az alkalmazott hivatalos zárak száma és 
minősége is, továbbá a főzőkészülék stb. ama helyei, melyeken e zárak alkal- 
maztattak, pontosan megnevezeiidők, és azok a számok, melyeket mindenik 
felállított szeszmérőgépnek óraszerkezete a hivatalos zárak alkalmazása után 
mutat, hetükkel és számjegyekkel kitüntetendők. 

A leletjegyzőkönyv felvételekor minden főzőkészüléknél, mely olyan szesz- 
mérőgéppel van összekötve, a melyik nem közvetlenül az alkoholmennyiséget, 
hanem a termeivény mennyiségét és annak alkoholtartalmát vagy a termei- 
vény mennyiségét mutatja és a szeszpróbák gyűjtésére van berendezve, an- 
nak szerkezetéhez képest egyszersmind a termeivény átlagos alkoholtartalma 
is megállapítandó és a leletjegyzőkönyvben megemlítendő. 

Ez az átlagos alkoholtartalom azonban az olyan szeszfőzdékben, melyek- 
nek átlagos napi termelése a havi bejelentési időszakban i hektoliter alkoholt 
meg nem halad, a 100 fokú szeszmérő szerinti 70 fokon alól, azokban a 
szeszfőzdékben, melyeknek átlagos napi termelése a havi bejelentési idő- 
szakban 2 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjed, 75 fokon alól és azokban 
a szeszfőzdékben, melyeknek átlagos napi termelése a havi bejelentési idő- 
szakban 7 hektolít<T( meghalad, 80 fokon alól nem fogadtathatik el. 

A most megállapított alkoholtartalom veendő alapul a leszámolásnál akkor, 
ha a szeszmérőgép jelzése csekélyebb alkoholtartalmat mulatna. 

A legkisebb átlagos alkoholtartalomra vonatkozó fennebbi határozmányok 
azonban azoknál a szeszfőzdéknél, melyek a 32 §. IV. és V. pontjában fel- 
sorolvák, nem nyernek alkalraazást.^^^ 



(1) V. ö. 55. §. V. ö. 1888 jul. 30. i7,795. sz. pénzüf^-min. rend. utasítás a szeszfőzdékben alkalmazásba 
vehető új szerkezetfl Beschorner, Dolainskv és Príck-féle szeszmérö-gépek leírása és alkalmazása iránt 
(1888. R. T. 1086.); 1888 okt. 8. 5:^,031. ú. |>énzfi{^mín. rend. a szeszes folyadékok szeszUrUlmának 
meghatározására szol^^áló lepároló készülékek leírása és használata tárgyában (1888. i\. T. 2(^.); 1889 
loY. 3. 77,473. sz. penzügymín. rend. a termelési adó alá eső és lisztes anyagokat feldolgozó szeszfőzdék- 
ben alkalmazott főzőkésziílékek fűtési felületének meghaUrozása tárgyában (1889. R. T. 2580.h 1890 
jan. :2i. 70,487/1889. sz. keresk. min. rend. az alkoholtartalomnak a szeszadó ellenőrzése czéljáoól Taló 



Í888 : XXIV. t ez. A szeszadóróL 329 

55. §. A leletjegyzőkányv érvényességének tartama. 

A megelőző 54. §. értelmében felvett leleljegyzőkönyv a következő üzleti 
időszakokra is érvényes, ha csak ezekre nézve változtatás nem szándékol- 
iatik. 

56. §. Szeszmérők, czukormérők és hőmérők a pénztígyi közegek 
használatára. 

A szeszfőzde helyiségeiben következő műszerekel kell teljesen használható 
állapotban tartani és a szeszfőzde felügyeletére hivatott pénzügyi közegeknek 
kivánatukra mindenkor rendelkezésükre bocsátani, u. m. : 

a) egy szabályszerű szerkezettel biró 100 fokú szeszmérőt; 

b) egy a jövedéki közegek számára előirt szerkezettel biró cziikormérőt. 
mindkét műszert hitelesítési igazolványnyal ellátva ; továbbá 

c) egy Réaumur szerinti hőmérőt. 

57. §. A szeszfőzés adóköteles műveletének kezdete és terjedelme. 

A szesztermelésnél az adóköteles művelet, ha lisztes anyagok és növényi 
rostok (Celliilose) dolgoztatnak fel, ezeknek az anyagoknak a keverő-kádakba 
(czukorképző-kádakba) való átvitelekor, ha czukorüledék és ezzel egy sorba 
tartozó anyagok dolgoztatnak fel, az anyagoknak az oldó-kád<ikba való át- 
vitelekor, és répa. valamint csicsóka (Topinambour) feldolgozása esetében 
ezeknek az anyagoknak az áztató-edényekbe való átvitelekor, keverő-, oldó- 
vagy áztató-edények hiányában pedig, az anyagoknak az erjesztő-kádakba 
való átvitelekor kezdődik, és magában foglalja a czefrézési eljárásnak minden 
további mozzanatait, a czefre erjedését és annak lepárolását. 

Ha olyan edénvek használtatnak, melyek a szesztermelésre szánt nyers 
anyagok felforralására szolgálnak (czefrefőző-készúlékek, a czefrét előre fel- 
forraló készülékek, burgonyapároló-készülékek), és melyek valamely hűtő- 
készülékkel, légszivattyúval stb. vannak ellátva, vagy a hütőbárkával cső- 
vezeték által vannak összekötve ; továbbá, ha gabonát vagy kukoriczát fel- 
dolgozó szeszfőzdében olyan áztatóedények használtatnak, melyek az erjesztő- 
kádakkal vagy a főzőkészülékkel csatornák vagy csövek által közvetlen össze- 
köttetésben állanak, vagy gőzvezetékkel bírnak, a szeszfőzési adóköteles 
művelet a nyers anyagoknak már ezekbe a műeszközökbe való átvitelekor 
veszi kezdetét. 



negállapítására használt szosimérők tárgyában (1800. K. T. 147.); 189() ápr. 30. i1.H22.sz. Uresk. min. 




íim^. R. T. i030.); 1891 aiig. 17. 38,K12. sr.. keresk. min. rend. a szeszmérők hitelesítésére vonatkozó- 
ufi 1874. évi 9334. szám alatt kiadott fóidmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 34. és 
35. §§-aínak, továbbá a hitelesítési dfiak tárgyában kiadott 1874. évi 15,448. sz. fóidmivelés-, ipar- és 
kereskedelemügyi miniszteri rendelet V 11. szakaszának, valamint a szeszmérok hitelesítése tárgyában kiadott 
1889. évi 70.487. sz. pótrendeletnek módosítása és a mértékhitelesítés körül követendő eljárás tárgyában 
1875. évi 430. szám alatt kiadott fóidmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri retideli-i VO. szaka- 
szának halálvon kívül helyezése iránt (1891. R. T. 1503.); 1893 oki. 29. 73,898. sz. rénzüírvmin. rend. a 
pálinkafőző Icészüiékek kőlcsönvéielekor követendő eliárás tárgyában (1893. R. T. 2558.); 18i)4jan. 3. 
94,785/1893. sz. pénzügvmin. rend. a Beschorner A. M. rendszere szerint szerkesztett szeszmérőgépeken 
eszközlendő javítások tárgyában (1894. R. T. I. 166.); 1894 márcz. íi. 12,(;89. sz. pénzügymin. körrend. 
a szeszmérőgépek alkalmazása mellett eszközlendő további biztosítások tárgyában (1894. R. T. I. 381.). 

V. ö. még 189á aug. 24. 15,4(i4. sz. pénzügymin. rend. az alkolioInvereJéknek, a ezefrének mennyisége 
és sűrűsége, valamint annak erjedési foka (atténiiaiiója) alapján való kiszámítása iráni kiadott útmutatás 
rászbení módosítása tárg>áb»n (1892. R. T. 1944.). 



330 i888 : XXIV. L ez. A szeszadóról, 

58. §. Az adóköteles művelet bejelentése. 

Az adóköteles művelet legkésőbben 24 órával annak kezdete előtt annál 
az adóhivatalnál melyhez a szeszfőzde utalva van, írásban bejelentendő. 

A bejelentések hivatalos nyomtatványon szerkesztve, három egyenlő pél- 
dányban nyújtandók be ; olvashatólag legyenek írva és a vállalkozó vagy az 
üzletvezető által sajátkezüleg aláírva, és javításokat, törléseket vagy vakará- 
sokat ne tartalmazzanak, mert különben el nem fogadtatnak. 

A bejelentésnek a benyújtás igazolásával ellátott egyik példánya a félnek 
az adóbárczával együtt visszaadatik. 

A bejelentéseknek az egy havi időszak alatt foganatba veendő összes adó- 
köteles műveletre kell kiterjedniök. Ennek az időszaknak kezdete és vége 
minden szeszfőzde részére a pénzügyigazgatóság által külön állapittatik meg 
és a bejelentések ezen az időszakon tul nem terjedhetnek. 

Egy nap alatt ennél a számitásnál az egyik nap reggeli nyolcz órájától a 
következő nap ismét reggeli nyolcz órájáig terjedő idő értendő. Ha tehát 
valamely szeszfőzde, melynek havi időszaka p. o. valamely hónapnak 18-ík 
napjától számítandó, adóköteles műveletét csak annak a hónapnak 25-ik nap- 
ján kezdi meg, vagy félbeszakítás után ismét folytatja : a bejelentés és azzal 
kapcsolatban álló leszámolás semmi esetre sem terjedhet a következő hónap 
^5-ik napjának reggeli Bórájáig, hanem annak 18-ik napja reggeli 8 órájáig. 

A bejelentéseknek következőket kell tartalmazniok : 

a) a szeszfőzőnek, valamint annak a községnek a nevét, melyben a szesz- 
főzde létezik s ennek összeirási számát ; 

b) az adóköteles művelet kezdetének hónapját, napját és óniját, valamint 
azt a napot, melyen az adóköteles művelet be lesz fejezve, annak felemlité- 
sévol, vájjon a főzőkészülék éjjel-nappal, vagy csak nappal fog-e működésben 
tartatni. Ha a bejelentett időszakon belül az üzlet megszakittatni szándékol- 
tatik, az adóköteles művelet kezdete és befejezése mindegyik üzleti szakra 
külön bejelentendő ; 

c) a feldolgozandó anyagok nemét és mennyiségét. A mennyiség mind- 
egyik anyagra nézve külön súly szerint tüntetendő ki;^'* 

d) a használatba venni szándékolt erjesztő-edények (erjesztő-kádak, élesztő- 
kádak stb.) számát, számjegyeit és űrtartalmát ; ^*^ 

e) a termelendő alkoholnak körülbelől várható mennyiségét hektoliter- 
fokokban (hektoliterfok alkohol) R + 12 hőfok mellett és abban az esetben, 
ha a szeszfőzde a termelési adó alá esik. a fizetendő adónak összegét is ; 

f) ha a bejelentett idő alatt sajtolt élesztő készítése is szándékollatik, en- 
nek a körülménynek és a sajtolt élesztő után járó adónak a bejelentését ; 

g) a használatba veendő főzőkészülékek, valamint az ezekkel összekötött 
szeszmérőgépek nemének és számjegyeinek bemondását. Ha akkor, a mikor 
a bejelentés benyujtatik, a szeszfőzési üzlet félbe van szakítva : mindenütt a 
szeszmérőgépek órajelzése is szavakban és számokban külön kiteendő/*^ 

59. §. A bejelentés megváltoztatása. 

A feldolgozandó anyagok neme és mennvisége (58. >$. c) pont), ha erről 
legalább huszonnégy órával előbb a szeszfőzííe felügyeletével megbízott pénz- 
ügyi közegnek írásban jelentés tétetetik, utólagosan is megváltoztatható. 



' I ' V. ö. oU. §. 
i2iV. 0. (U. §. 



i888 : XXJV. t ez. A szeszadóról. 331 

Ilyen előzetes bejelentés és ennek egyúttal a szeszfőzde lajstromába való 
bevezetése mellett a bejelentelt erjesztőedények (58. §. d) pont) mennyisé- 
gében és űrtartalmában is tétethetik változtatás. 

Hasonlólag a bejelentéshez képest a bejelentési időszak fenmaradó részére 
aránylag eső alkohol mennyisége is ily pótbejelentés mellett felemelhető vagy 
leszáilitható. 

60. §. A hejelenteü alkoholmenmjiséghea megengedeti hürU^tésmentes 
kvdönhözetek. 

Az alkoholmennviség bejelentésénél 15 százaléknyi különbözet felfelé és 
lefelé akként engedtetik meg, hogy csak az eme mértéket meghaladó külön- 
bözet legyen szabályellenesség gyanánt büntetendő, ha csak be nincs bizo- 
nyitva, hogy az államkincstár megröviditletése forog fenn. 

Annak megítélésénél vájjon a 15 százaléknyi különbözet nem lettr-e meg- 
haladva, mindig csak az eg} és ugyanazon bejelentés alapján előállított ter- 
meivény mérvadó. 

61. §. A szeszmerőgép rendes menetében előforduló bajok, 
a) A baj bejelentése. 

Ha a használatban álló valamely szeszmérőgép rendes menetében bármi 
baj tapasztaltatnék : a szeszfőzde vezetője köteles ezt a szeszfőzde felügyele- 
tével megbízott pénzügyi közegnek két egyenlő példányban ^szerkesztett be- 
adványban azonnal a végre bejelenteni, hogy a baj oka kipuhatoltassék. 

A bejelentés egyik példánya a benyújtás igazolásával ellátva, a szeszfőzdé- 
nek, saját fedezetére visszaadatik. 

A bejelentés akkor, a mikor elküldetik, azonnal teljes tartalma szerint oly 
módon vezetendő be a szeszfőzde lajstromába, hogy az írás a lajstrom lap- 
oldalának teljes szélességét elfoglalja. 

A szeszmérőgép rendes menetében előforduló oly bajok, melyekről a be- 
jelentés a lajstrom illető helyén nincsen a fennebb jelzett módon bevezetve, 
ugy tekintendők, mintha be nem jelentettek volna.^*^ 

62. §. h) Az alkoholmennviség megállapításának módja a baj tartama 
alaU.<2> 

1. Ily baj tarlaina alatt (61. §.) a szeszfőzés olyan szeszfőzdében, melyben 
csak egy szeszmérőgép van alkalmazásban, legfeljebb a baj bekövetkeztétől 
számítandó 10 napon át s a következő feltételek alatt folytatható: 

1. A szeszfőzési üzlet ekként való folytatásának ideje alatt az 54. §-ban 
felsorolt edények mennyiségében és űrtartalmában változtatás nem tétet- 
hetik. 

S. Erre az időszakra nézve előállított alkoholmennyiség gyanánt 24 órán- 
ként és a bejelentett erjesztő-edények (58. S. d) pont) űrtartalmának minden 
hektoliterje után az a mennyiség vétetik, mely az ugyanannak a bejelentési 
időszaknak a baj bekövetkeztét megelőzött részében, a szeszmérőgép jelzései 
szerint minden üzleti napra és a bejelentett erjesztő-edények minden hekto- 
literjére, — vagy ha erjesztő-edényeknek tílalomellenes használata esetében 
a tényleg használt erjesztő-edények űrtartalma a bejelentettnél nagyobb 
volt — a lénylei; használatban volt erjesztő-edények minden hektoliterjére 
esik. 



(i) V. ö. tKl §. 
l2jV.ö.9;. §. 



332 Í888 : XXIV. t ez, A szeszadóról 

Ha ez az időszak teljes 10 üzleti napot nem tenne ki és a folyó bejelentési 
időszakot közvetlenül megelőzött 6 havi időközön belül a szeszgyárra nézve 
olyan havi leszámolás eszközöltetett, mely legalább is 10 üzleti napra terje- 
dett, ez esetben 24 óránként és a bejelentett erjesztő-edények űrtartalmának 
minden hektoliterje után a termelt alkoholmennyiség ennek a leszámolási 
időszaknak arányában számittatik ki. 

3. Az alkoholmennyiség semmi esetre sem lehet csekélyebb annál a meny- 
nyiségnél, mely a bejelentés szerint a baj tartamára aránylag esik. 

II. Oly szeszfőzdékben, melyekben a szeszmérőgéppel összekötött több főző- 
készülék van alkalmazásban, a szeszfőzés az egész üzletre kiterjedőleg alkal> 
mázandó előbb felsorolt feltélelek (I., 1., 2. és 3. pont) mellett szintén foly- 
tatható, a mely esetben azonban a termelt alkoholmennyiség magától érthe- 
tőleg a rendes menetben lévő szeszmérőgépek által jelzett mennyiségnél 
csekélyebbre nem vehető. 

III. Ha valamely szeszfőzdében a szeszmérőgépek rendes menetében eg> 
termelési időszak lefolyása alatt háromszornál gyakrabban fordul elő akadály : 
az üzlet folytathatására fent szabott tiz napi határidő (I. pont) leszállitható, 
esetleg teljesen is megvonható. 

Ez a határidő abban az esetben is leszállitható, ha a szeszmérőgép pótlása 
rövidebb idő alatt is megtörténhetik. 

IV. Oly szeszfőzdékben, melyekben szeszmérőgéppel összekötött több főző- 
készülék van alkalmazásban, a szeszfőzés oly módon is folytatható, hogy a 
rendes menetében akadályozott szeszmérőgéppel összekötött főzőkészülék, az 
akadály bekövetkezte időpontjában benne foglalt czefre lepárolása után hiva- 
talosan használhatlanná tétetik. 

Ez után a lepárolás után az alkoholmennyiség a főzőkészülék hivatalosan 
megállapitott közönséges termelőképességének megfelelően szabandó meg. 

V. A pénzügyminisíer az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg 
elrendelheti, hogy a valamely szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett 
akadály tartama alatt termelt alkoholmennyiség, a czefre mennyisége és 
sűrűsége, valamint annak elerjedésí foka (attenuatiója) alapján határoztas- 
sék meg. 

Ily esetben a 24. ,^. 6. pontjának a) betűje alatt foglalt tilalom feltétlenül 
érvényesitendő.^*^ 

63. §. Üzlet-akadályok. 

Ha elhárithatlan esemény következtében a szeszfőzésí üzlet fennakadást 
vagy félbeszakitást szenved, ugy hogy az adóköteles műveletet a bejelentés 
szerint végrehajtani nem lehet, akkor az üzletvezető köteles az akadályról a 
szeszfőzde felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnél Írásban 
két példányban azonnal jelentést tenni. 

A tett bejelentés a 61. §-ban megszabott módon a szeszfőzde lajstromába 
bevezetendő. Ozletakadályok, melyek a megszabott módon a lajstromba be 
nem vezettettek, ugy tekintendők, mintha be nem jelentettek volna. 

Ha az ilyen szabályszerüleg bejelentett akadály miatt a szeszfőzést az 
arra bejelentett időn át folytatni nem lehet, akkor a bejelentett alkohol- 
mennyiség abban a mértékben szállittatik le, a melyben az az akadály beáll- 
táig történt szesztermelés eredménye által kimerítve nincsen. 



(i)V. ö. (U. §. 



iS88 : XXIV. t ez. A szeszadóról. 33i^ 

Ha pedig ilyen akadály miatt a bejelentés szerint még hátralevő üzleti 
időre csak az üzlet módjának meg\'áltoztatása válik szükségessé, ez esetben 
új bejelentés nyújtandó be. 

I>4. §. A termelt alkoholmeimyiségiiek havonkéiti megállapitása. 

A ha\i bejelentési időszak végén (58. §.) a termelt alkoholmennyiség a 
szeszmérőgép jelzései szerint, a szeszmérőgép rendes menetében netalán 
történt zavar esetében kipuhatolt eredmény (62. §.) flgyelembevételével, 
hivatalosan megállapíttatik. 

Ha a szeszfőzde a termelési adó alá esik, ez az adó a megállapított alkohol- 
mennyiség után kiszámittatik, és ha a bejelentés szerint fizetendő termelési 
adó az ezen leszámolás szerint mutatkozó adónál kisebb, a hiány, ha a szesz- 
főzde hitellel bir és a biztositék még elégséges, a hitelbe betudandó ; az adó- 
nak netalán fedezetlenül maradt része pedig, vagy ha a szeszfőzde vállal- 
kozója hitelt nem élvez, az egész hiány, három nap alatt végrehajtás terhe 
alatt pótlólag befizetendő. 

Ugyanezen határozmányok megfelelőleg alkalmazandók a sajtolt éleszti 
termelése után járó adóra nézve, abban az esetben, ha sajtolt élesztő készit^ 
tetik. 

Ha a termelési adó alá eső valamely szeszfőzdének vállalkozója a termelt 
egész alkoholmennyiséget vagy annak egy részét kivitelre szánja, és e czélra 
az alkoholmennyiségnek adómentes beraktározását kéri (6. %) az ez után 
járó adó a leszámolásnál megálinpitott adóösszegből kihasittatik és szabály- 
szerű biztositék mellett előirásba vétetik. Az előirásba vett adó abban az 
arányban, melyben a vele terhelt szesz a vámvonalon át tényleg kivitetik, 
vagy a szabad forgalomba megy át, leiratik, illetőleg a szabad forgalom szá- 
mára való kiraktározás alkahnával azonnal lefizetendő.^^' 

05. §. Szeszfőzési lajstrom.^^^ 

Az üzletvezető vagy személyesen vagy helyetlese által hivatalos nyomtaté 
ványon előkészitetl lajstromot tartozik vezetni, melyben az adóköteles müve- 
let kezdetétől annak befejezéséig következő adatok tüntetendők ki : 

a) minden egjes beczefrézés befejezése előtt az arra fordított nyers anya- 
gok neme és súlya ; 

h) azonnal, mihelyt egy erjesztő kádba fris czefre töltetett, ennek a kád- 
nak a száma és az abban foglalt czefrének mennyisége ; 

c) \2 óráról 12 órára a szeszmérőgép órájának jelzései. Ha több szesz- 
mérőgép van használatban, az óra jelzéseinek minden egyes beiktatásánál 
az illető szeszmérőgépnek száma is kiteendő, melyre a jelzés vonatkozik ; 

d) minden egyes beiktatás napja és órája. 

E lajstromba a felügyelő pénzügyi közegek is bejegyzik az általuk teljesí- 
tett szemlének eredményét. E lajstrom havonként a megejtett leszámolás 
után berekesztendő és azt az a pénzügyi közeg, ki a leszámolást tette, a 
hozzátartozó bejelentéssel és a netán előfordult üzletakadályokról, vagy a 
szeszmérőgépnél előfordult bajokról vagy hiányokról stb. tett és igazolt jelen- 
tésekkel együtt magához veszi. 



(ij V. ö. 8., 90. §§. 
(2) V. ö. 42., 95. §§. 



334 i8S8 : XXr\\ U ez, A szeszadóról 



II. CZIM. 

A icrmelvcnynek a 32. §. IL és IIL pontjában felsorolt szeszfőzdék üzleti he- 
lyiségeiből vagy szabadraktárból való elszáüitása, 

60. §. Az egyszerre elszállüandó legkisebb mennyiségS^^ 

A szesznek a 32. §. II. és III. pontjában felsorolt szeszfőzdék üzleti helji- 

ségeiből (26. §.) való elszállítása vagy a fogyasztási adónak lefizetése nélkül, 

vagy annak lefizetése mellett történik. 
A fogyasztási adónak lefizetése nélkül történhetik az elszállitás, ha a 

szesz : 

a) az azt terhelő fogyasztási adóval eg}1ilt szabadraktárba vitetik át. 
vagy 

b) az adóleirás fentartásával a vámvonalon át kivitetik, vagy 
é) másnemű adómentes czélokra fordittatik. 

Fogyasztási adó alá eső szesz a szabadraktárakból is, ép ugy mint a szesz- 
főzdékből, a fogyasztási adó lefizetése mellett v-agy a nélkül szállítható el. 
A fogyasztási adó lefizetése nélkül való elszállításnak a fennebb a) és b) alatt 
megjelölt esetekben és ha a szabadraktár szeszfinomitóval helyi összekötte- 
tésben áll, a c) alatt megjelölt esetben is van helye. 

A szeszkészlet kimerítésének esetét kivéve, az üzleti helyiségekből vagy 
szabadraktárból egyszerre 1 hektoliternél kevesebb szesz nem szállítható ki.^^^ 

67. §. A szesznek a 3?. §. //. és IIL pontjában felsorolt valamely 
szeszfőzdéből va^y szabadraktárból való eUzállitásdnak bqelentése,^^^ 

Valahányszor szesznek a 32. §. II. és III. pontjában felsorolt valamely 
szeszfőzde üzleti helyiségeiből vagy valamely szabadraktárból való elszálli- 
tása szándékollatik, köteles a szeszfőzde, illetve a szabadraktár vezetője a 
szeszfőzde, illetve a szabadraktár felügyeletére hivatott pénzügyi közegnek 
írásbeli bejelentést tenni. E bejelentésnek tartalmaznia kell ; 

1. az elszállítás napját, 

2. az elszállítandó szesznek mennyiségét és alkoholtartalmát. 

3. a rendeltetési hely megnevezését és az átvevő nevét, 

4. abban az esetben, ha az elszállítás nem történhetik a 06. ,^. értelmében 
adófizetés nélkül, az esedékes adóösszeget. 

Ha adófizetés nélkül való elszállítás s különösen, ha a szesznek a vám- 
vonalon át való kivitele forog fenn. a bejelentés az e tekintetben fennálló 
szabályok értelmében eszközlendő.^*^ 



'i) V. ö. i89i !^zept. 19. (i3,033. sz. pénzagymin. rend. több átvevő részére szám alkoholmeunyiséi^ek- 
■ek valamely szeszfőzdéből, szesz-szabadraktárból vaff>' szesz-szabadraktárrá nyilvánított szeszlÍDomftóból 
való elszállítása tárgyában (189i. H. T. ±243.); lVt9^*szept. :20. 64,059. sz. pénzügymín. rend. a szabad- 
raktárrá nyilvánított szeszfinomitóval helyi összeköttetésl»en lévő szeszfőzdékben a fogvasztási adóról szóló 
számadások mikénti vezetése tárgyában (1892. H. T. ±ii5.); 1894 márcz. 6. 14,i^. sz. pénzügymín. 
körrend. a szesz-szaltad raktárak, ilíetve szabadraktárakká nyilvánított szoszlínomitó gyárak részére a ha- 
tározott alkoholmennviségnek egyharmad százalékában engedélyezett apadás kiszámítása tárgyában (1894. 
R. T. I. 248.). 

i2) V. ö. 96. §. V.ö. 1893 okt. Í2. 74,91 l.sz. |)énzügymin. rend. a szesznek súly szerinti kiszállításánál 
a hordó gön?ysűlyának előzetes megállapítása tárgyában (1893. U. T. 25S5.). 

(3) V. ö. 1891 márcz. 27. 594-i. sz. pénzűgymin. rend. a szesznek szeszfőzdékből és szabad-raktárakból 
Taló elszállítására vonatkozó liatározmánvok értelmezése tárg)'ában (1891. H. T. ÁSÜ.). 

{^) V. ö. ÍHi. §. 



Í888: XXIV. t. ez. A szeszadóról. 335 

68. §. Az elszállitás időpoyüja. 

A szesznek elszállitása meg nem történhetik mindaddig, mig a szesz 
elszállítására vonatkozó bejelentés a szeszfőzde, illetve szabadraktár felügye- 
letére hivatott pénzügyi közegnél be nem nyújtatott, és errfil ennek a közeg- 
nek az igazolványa a szeszfőzdében, illetve a szabadraktárban és pedig 
annak a kezében nincsen, ki a pénzügyi közegeknek felvilágosításokat adni 
tartozik, és abban az esetben, mikor az adófizetés nélkül való elszállitás 
nincs megengedve, mig az illető adóhivatal által a fogyasztási adó lefizetésé- 
ről vagy hitelezéséről kiállított igazolvány annak ? kezében nincsen, ki a 
pénzügyi közegeknek felvilágosításokat adni tartozik. 

A pénzügyi közegeknek az elszállításnál való közreműködésére vonatkozó 
határozmányok rendeleti utón fognak közzétéietni/^^ 

69. §. Az elszállitott szesztől járó fogyasztási adó iráiiti szavatosság. 
A szeszfőzde vagy a szabadraktár vállalkozója az elszállitott szeszt terhelő 

fogyasztási adót, valamint o frttól 200 frtig terjedhető pénzbüntetést tartozik 
megfizetni, ha a szesz a küldő által bejelentett és a körülményeknek meg- 
felelő határidőn belől a bejelentett szabadraktárba be nem érkezett, illetve a 
vámvonalon át ki nem lépett. 

E fizetési kötelezettség alól csak az olyan alkoholmennyiségre nézve van 
mentességnek helye, melyről bebizonyíttatott, hogy szállítás közben meg- 
semmisült. 

Egyébiránt a fogyasztási adóval terhelt szesz-szállítmányokra nézve ugyan- 
azok a határozmányok énényesek, melyek az utalt vámolatlan külföldi áruk 
szállítására nézve fennállanak. 

Ha az, kihez a szesz az azt terhelő fogyasztási adóval együtt utalva van, a 
küldeményt nem veheti át, mert szabadraktárra szóló engedélylyel nem bír, 
vagy mert szabadraktárában a küldemény nem helyezhető el, vagy ha az 
átvételt megtagadja : a küldő köteles a fogyasztási adót a fizetési felhívás 
vételétől számitott 14 nap alatt végrehajtás t«rhe mellett befizetni. 

Abban az esetben, ha a szesz a fogyasztási adó lefizetése nélkül a szesz- 
főzde üzleti helyiségeibe ismét vissza, vagy valamely más szabadraktárba 
szállíttatnék, ez iránt a felügyeletre hívatott pénzügyőri közegnél megfelelő 
jelentés teendő. 

70. §. Számadás a fogyasztási adóról, 
a) A szeszfőzdében. 

A fogyasztási adó alá eső mindegyik szeszfőzdében (36. §.) ezen adóról 
számadás vezettetik. E számadásban előírásba vétetik az összes termeivény, 
illetve az ebben foglalt alkoholmennyíség. 

Ellenben leíratik : 

a) az alkoholmennyiség, mely után a fogyasztási adó készpénzben vagy a 
hitel felhasználásával lerovatott ; <*^ 

b) az alkoholmennyíség, mely fogyasztási adóval terhelten szabadraktárba 
vitetett át, vagy a vámvonalon át" kivitetik ; vagy ^^^ 

c) adómentes felhasználásra szállíttatott el ; 

d) a raktári apadás és ha a szesz magában a szeszfőzdében finomittatik, 



(i)V.Ö.?)6. §. 
(2)V.Ö.7I. 55. 
(3) V. ö. 72. §. 



336 i88H: XXIV. t. ez. A szeszadóról. 

R íinonutási apadás is a rendeleti utón közzéteendő határozmán>ok értel- 
mében/*^ 

Tekintettel azon apadásra, melynek a fogyasztási czélokra tovább feldol- 
gozott szesz alája van vetve, a pénzügyminister 5o/o-ig terjedhető fogyasztási 
adóleengedést adhat/^^ 

71. §. b) A szesz tartására rendelt szabadraktárban. 

A fogyasztási adóról minden egyes szabadraktárra nézve szintén vezettetik 
hivatalos számadás. 

Abban előiratnak : 

a) az átvett alkoholmennyiségek, melyeket fogyasztási adó terhel ; 

h) az átvett alkoholmennyiségek, melyeket fogyasztási adó nem terhel. 

A leirás tekintetében az előző 70. §. a), b) és d) pontjaínak határozmányai 
mérvadók. 

Az olyan szabadraktárnál, mely valamely szeszíinomitóval helyi összeköt- 
tetésben áll, a leirás azon alkoholmennyiségekre, melyek adómentes felhasz- 
nálásra szállíttatnak el, valamint a rendeleti utón megszabott határok között 
a finomítással összekötött apadásra is kiterjed.^^^ 

72. §. A készlet megállapitása a szeszfőzdékben és a szabadraktá- 
vakban. 

A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben és szabadraktárakban a szesz- 
készletek, illetve az azokban foglalt alkoholmennyiségek időről-időre hiva- 
talosan felvétetnek. Ha a talált készlet kisebb, mint a milvennek a szeszfőzde 
(70. §.) vagy szabadraktár (71. §.) fogyasztási adójáról vezetett számadás 
zárlata szerint kellene lennie és ezen különbözet So/o-nál nagyobb : a vállal- 
kozó köteles a hiány után a fogyasztási adót a megállapítástól számított há- 
rom nap alatt végrehajtás terhe mellett befizetni, hacsak teljes hitelt érdemlő 
módon be nem bizonyítja, hogy a hiányzó alkoholmennyiség elemi csapás 
folytán megsemmisült és az elemi csapásról, mihelyt az a vállalkozónak, s 
ha a vállalatot nem maga vezeti, helyettesének tudomására jutott, 24 óra 
alatt a pénzügyigazgatóságnál jelentést tett. 

Ha a hivatalos felvétel alkalmával talált többlet 5o/o-ot meghalad, a talált 
többlet a fogyasztási adóról vezetett számadásban előírásba vétetik. 

Ha a talált hiány vagy többlet So/o-ol meg nem halad : erre nézve az üzleti 
időszak végén összleszámolás ejtetik meg, és ezen leszámolásnál mutatkozó 
végkülönbözetre nézve, melyet a hiányok és többletek kölcsönös kiegyenlítése 
eredményez, a fenti határozmányok érvényesitendők. 

A fogyasztási adóval terhelten valamely szabadraktárba utalt alkoholmeny- 
nyiségek, melyekre nézve a szabadraktár átvételi elismervénye még nem 
érkezett be. de az erre megszabott határidő sem járt még le, mint végleg 
még el nem intézett tételek veendők előírásba. 

73. §. A szesz tartására rendelt szabadraktárakra vonatkozó közelebbi 
határozmányok, valamint a szesznek adómentes felhasználására vonatkozó 
határozmányok rendelet utján fognak közzététetni.^^^ 



(i)V.Ö.72. §. 
12) V. ö. 75. §. 



iSSS: XXIV. L ez. A szeszadóról. 337 



111. iJAM 

A fogyasztási adóved íeHtelt szesznek, az osztrák-magyar vánUerületen belül 
az ehhez tartozó területek között való forgalmára vonatkozó határozmán yok.^^> 

74. §. Azokra az alkobolniennyiségekre nézve, melyek a magyar korona 
országai, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok 
és az osztrák-magvar közös vámterülethez tartozó Bosznia és Herczegovma 
területe közötti forgalomban fogyasztási adóval terhelten előfordulnak, ren- 
deltetik, hogv a most emiitett három terület egyikéről a másik két terület 
valamelyikén fekvő szabadraktárba átszállitott alkoholmennyiségek után akár 
a kisebbik, akár a nagyobbik adótétellel vannak terhelve, a fogyasztási adó, 
a kisebbik adótétel alkalmazása mellett a befogadó terület által annak a tei*ü- 
letnek, honnan az alkoholmennyiségek származtak, abban a mértekben térít- 
tessék meg, a mely mértékben ezek az alkoholmennyíségek nagyobbak 
azoknál az alkoholmennyiségeknél, melyek a befogadó tei*filetről a vámvona- 
lon át kiszállíttattak. 

E czélból a három terület között minden termelési időszakra nézve leszá- 
molás eszközöltetik. 

E leszámolás alól kivétetnek azok az alkoholmennyiségek, melyek egyik 
területről a másik területre közvetlenül adómentes felhasználásra utáltai- 
nak át. 

NEGYEDIK FEJEZET. 

Az égetett szeszes folyadékok töményitéséről és átalakitásűi'ól. 

75. §. A ki égetett szeszes folyadékot magasabb fokra töményit, vagy 
likőrt, vagy rozsólist, vagy más különféle anyagokkal kevert égetett szeszes 
folyadékot készit : tartozik legalább is 4 héttel a jelen törvény életbeléptetése 
előtt, és a ki későbben kezd ily iparvállalatot, legfeljebb 4 héttel az üzlet 



(i) V. ö. 1889 márcz. 17. 12,3(5i. sz. keresk. min. rend. a szeszeit folyadékokat magukban foglaló HzAllít- 
mányok Urtalmának a fuvarleveleken való megjelölése lárgyábao (i8Hi). R. T. ÍM\.); 1(^9 jiin. 10. 
.*SH,417/1888. sz. keresk. miu. rend. a vasúton szállított szeszes folyadéknak a fuvarlevelén való kitüntetése 
tárgyában (1889. R. T. 78.); 1889 okt. 25. 74,391. sz. pénzfigymin. rend. a szesznek vasúti tartálykocsik- 
ban külföldre való kivitelénél követendő eljárás tárgyában (1889. R. T. 2578.); IWN) aug. 18. ftí.l'H). sz. 
|)énzfigYmin. rend. a szeszes folyadékoknak ürzár alatt gőzhajók által közvetített forgalmánál a fővámhiva- 
talok részére adandó felhaulmazás Urgyában (1899. R. T. 1386.); 1893 decz. 21. 87,917. sz. keresk. min. 
rend. a Üfi/o vagy ennél kevesebb vizet urtalmazó eczetsav vagyis a 8O0/0 eczetsavat tartalmazó eczetlé 
vasúton szálliUsa tárgyában (1893. R. T. 2797.); 1894 márcz. 12. 15,28i. sz. pénzügymin. körrend. a 
szállítás alatt levő égetett szeszes folyadékok bejelentése tárgyában (1894. R. T. I. :m); 1894 aug. 15. 
(M),047. sz. pénzügymin. körrend. a már megadóztatott égetett szeszes folyadékok egy litert meghaladó 
küldeményeinek a magyar korona országaínak területe és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és 
országok területe között leendő szállítására, a vasutakon és gőzhajózást vonalokon kívül engedélyezett szá- 
razföldi és vízi utak meghatározása tárgyában (1894. R. T. II. 530.); 1894 aug. 28. H3,99(). sz. pénzügy- 
min. körrend. a már megadóztatott égetett szeszes folyadékok eg^ litert meghaladó küldeményeinek a ma- 
g^'ar korona országainak területe és Rosznia és llerczegoiina területe közötti szállítására, a vasutakon éit 
gőzhajózási vonalokon kívül engedélyezett szárazföldi utak tárgyában (1894. R. T. 546.); 1891 szept 13. 
(16,971. sz. pénzfigymin. rend. a már megadózutott égetett szeszes folyadékoknak egy liternyi mennyiségét 
meghaladó küldeményeknek vitorlás liajókon való száll ítliatása tárgyában (1894. *R. T. 11.548); 1894 
okt 25. 78,<Mi3. sz. pénzügymin. körrend. a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokból 
vagy Bosznia és Herczegovinából származó és a nevizett országok határától 15 kilométemél távoUbbra eső 
vasúti állomásokra átutalóiegy nélkül érkezeit, de » rzímzett íel által el oem fogadott, adóval nem terhelt 
égetett szeszes folyadékokat tartalmazó küldeményekre néz«e követendő eljárás tárgyában (1804. R. T. 
II 602.). E rendeielet kiegészíti 1894 deez. 21 78,042. sz. pénzügymin. rend. (189 S.R. T. U. 613.). 



Xagyar Tőr vény Ur. 1867 — 1888. 



22 



338 Í888 : XXIV. t. ez. A szeszadóról. 

megnyitása előtt, az üzleti helyiség leírását és a mueszközök jegyzékét, az 
üzletvezető megnevezése mellett az 53. §. 1. pontjában megszabott módon a 
pénzügyigazgatóságnál benyújtani. 

Ha a vállalkozó üzlete czéljaira olyan égetett szeszes folyadékokat is kíván 
beszerezni, a melyek után a fogyasztási adó még nem fizettetett meg és e 
végből azt kÍNánja, hog}' a szeszes folyadékok töményitésére berendezett 
üzlete szabadraktárnak (73. §.) nyilvánittassék : köteles az égetett szeszes 
folyadékok tartására rendelt helyiségeket és tartályokat, valamint az utóbbiak- 
nak ürméretét is bejelenteni. 

A pénzügyigazgatóság e nyilatkozat benyújtása folytán a lelet felvételét és 
a mueszközök hivatalos megjelölését elrendeli. 

A lelet felvétele azokban az iparvállalatokban, a melyek égetett szeszes 
folyadékokat a fogyasztási adóval terhelten szereznek meg, kiterjed a szeszes 
folyadékok tartására rendeli raktárhelyiségekre és tartályokra, valamint ez 
utóbbiak űrméretének megállapítására is. 

Az üzleti helyiség leírásának és a mueszközök jegyzékének egyik példá- 
nya a szemle után a hivatalos pecsét ráillesztése és a benyújtás idejének fel- 
jegyzése mellett a vállalkozónak azzal a kötelezettséggel adatik vissza, hogy 
azt az üzlethehiségben egy arra rendelt és a pénzügyi közegeknek is könnyen 
hozzáférhető tartályban megőrizze. 

A vállalkozó minden változásról, mely az iparvállalat állapotában vagy a 
szolgálali személyzetben történik, melynek bejelentésére kötelezve van (23. 
és 53. §S.), az iparxállalai felügyeletével megbízott pénzügyi közegnél jelen- 
tést tenni tartozik.^*' 

76. §. Az égetett szeszes folyadékok töményüésének és dtalakitásáiiak 
bejelentése. 

A ki a 75. ^'-ban meghatározott iparvállalatot gyakorolja, köteles legkésőbb 
24 órával a főzőkészülék üzletbe helyezése előtt az iparvállalat felügyele- 
tével megbízott legközelebbi pénzügyi közegnek irásbelileg két példányban 
bejelenteni : 

a) az üzletbe veendő főzőkészülék számát ; 

()) az üzlet kezd( tének és befejezésének hónapját, napját, óráját ; 

c) abban az esetben, ha fogyasztási adóval terhelt szesz vétetnék lönié- 
nyítés alá, valamint abban az esetben is, ha olyan szesz, likőr vagy más- 
nemű szeszes folvadékok készítésére szándékoltatnék fordíttatni, melveknck 
alkoholtartalma a szeszmérővel meg nem állapitható : a szeszben foglalt 
alkohol mennyiségét és utóbbi esetben azokat az adatokat is, melyek a 
fogyasztási adó lefizetését, illetve hitelezését igazolják. 

Ilyen igazolás nem kívántatik meg akkor, ha a szesznek adómentes kivitele 
(G. §.) meg van engedve. 

A bejelentésnek egy egész havi időszakra kell kiterjedni. 

A bejelentésnek az átnyujlás hivatalos igazolásával ellátott egy példánya a 
vállalkozónak saját igazolására visszaadatik. 

E bejelentéstől fölmenlvék azok a gyógyszerárusok, kik sem égetett sze- 
szes folyadékok termelésével, sem ilyeneknek eladásával nem foglalkoznak, 
de csak abban az esetben, ha oly lepároló készülékeket használnak, melyek 



íllV. ü. Í3. .t 



1888: XXIV. t. ez A szeszadóról, 339 

bejelenlésére nem kölelezvék (22. §.)> vagy melyeknek főzökazánja 25 liter- 
nél nem nagyobb űrméretű. 

Mindazonáltal az ilyen gyógyszerárusok is jövedéki ellenőrzés alatt állanak. 

Ezenkívül felhatalmaztatík a pénzfigyminister, hogy nyilvános intézeteket 
és vegyészeti ki.sérleti állomásokat a saját czéljaikra alkalmazott lepároló 
készülékek bejelentése alól felmenthessen.^^^ 

77. §. Égetett szeszes folyadékok töményitéssel és átalakitdssal együt- 
tes termeléséllek tilalma és főltételes engedély ezéseS^^ 

Azoknak a szeszfőzdéi vállalkozóknak, kik a termelési adót Gzetik, a 
szesznek adómentes tömény itése, illetőleg a 76. ^ban megnevezett szeszes 
italok készitése csak abban az esetben engedtetik meg, ha az e czélra hasz- 
nálandó rőzőkészulék olyan helyiségben van felállitva, mely a szeszfőzdének 
a czefre készitésére és kifőzésére rendelt helyiségeivel sem ajtók vagy abla- 
kok, sem csatornák vagy csövek által vagy bármely más módon összekötve 
nincs, és e mellett, ha a töményitéskor(rektifikacziókor) a töményitendő ége- 
tett szeszes folyadék a százfokú szeszmérő szerint legalább 30 foknyi alkohol- 
tartalommal bir. 

Azoknak a szeszfőzdéknek, melyekben a termelt alkohol mennyiség a tény- 
leges termehény alapján a szeszmérőgép jelzései szerint állapittatik meg, az 
égetett szeszes folyadékoknak töményitése (a rozsólis stb. előállitására szük- 
séges vegyítéssel együtt, vagy a nélkül) következő feltételek mellett enged- 
tetik meg : 

1 . a töményitő készülékhez tartozó csöveknek, melyek gőz- vagy folya- 
dékok vezetésére rendelvék, külön festéssel kell ellátva lenniük ; 

2. a szeszfőzde erjedényei s főzőkészülékei és a töményitő készülék között 
közvetlen csőösszeköttetésnek nem szabad lenni ; 

3. a töményitő készülék töltésére csak egyetlen csővezetéknek szabad 
közvetlen a nyers szesz befogadására rendelt szesztartóból, melynek hitele- 
sítve és megjelölve kell lennie, vagy egy, a jelen esetben hivatalos zár alá 
helyezendő szeszgyüjtőből a töményitő készülékbe vezetni. E csővezeték, 
melybe a czefre átbocsátásának megakadályozhatására egy átlyukasztott fém- 
lap illesztendő be, alkalmasnak kell lennie arra, hogy szükség esetében biztos 
zár alá legyen helyezhető. 

A töményitő készülék kiürítésére színién csak egyetlen, szükség esetében 
elzárható csővezetéknek szabad szolgálni ; 

4. a töményitő készüléknek az égetett szeszes folyadékok felvételére szol- 
gáló tartálya (kazánja) egy hivatalos elzárásra alkalmas készülékkel legyen 
ellátva, mely által ennek az edénynek a tartalmából próbák vétethesse- 
nek ki. 

ÖTÖDIK FEJEZET. 

Az adó enedékesséiic, annak hitelezése, kainatJeszúmItolás. 

78. ^. Az adó esedékességének időpoiüja, 

A szesz után járó termelési adó (36. §.) az e törvény 33. és 34. §-aiban 
menrjelölt szeszfőzdék részéről teendő szabályszerű adóbejelentés benyújtása- 



it) v.ö. 52. §. 

(2) V. ö. 92. §. 7. p., IlM). §. 



2^< 



{m 1888 : XM F. t. ez. A szeszadóról. 

iiak időpontjában válik esedékessé, és — az adóhilelezés eselél kivéve, — 
adóbárcza kiszolgállatása mellett azonnal befizetendő. 

A szesz után járó fogyasztási adó abban az időpontban válik esedékessé, 
a melyben az azzal terhelt szesznek a szeszfőzde üzleti helyiségéből, vagy 
valamely szabadraktárból szabad forgalomba való hozatala bejelentetik, és 
— az adóhitelezés esetét (79. §.) kivéve, — adóbárcza kiszolgállatása mellett 
azonnal befizetendő. 

Annak elkerülése czéljából, hogy a szesznek fog)'asztási adó alá eső min- 
den egyes elszállítása esetében külön adófizetést kelljen teljesíteni, meg van 
engedve, hogy a szeszfőzdének, illetőleg a szabadraktárnak vállalkozója leszá- 
molásra előzetesen olyan összeget tehessen le, melyből a fogyasztási adó 
több küldemény után fedeztethessék. 

A sajtolt élesztő adója a szabályszerű bejelentés benyújtása alkalmával 
válik esedékessé, és — az adóhitelezés esetét kivéve, — adóbáreza kiszol- 
gáltatása mellett azonnal befizetendő. 

79. §. Az adó hitelezése. Kamatleszámitolds. 

A termelési adó alá tartozó szeszfőzdék vállalkozóinak, kik a szesztermelést 
oly terjedelemben űzik, hogy az ez után járó termelési adó egy termelési 
időszak alatt legalább hatszáz forintra rug, megfelelő biztositék mellett meg- 
engedtetik, hogy az üzlet bejelentése, illetve az adóköteles müvelet alapján 
fizetendő 'termelési adót, és abban az esetben, ha a szesztermeléssel sajtolt 
élesztő készitése is egybeköttetik, a. sajtolt élesztő utáni adót is legké- 
sőbben az adó esedékességi időpontjától (78. §.) számított hat hó múlva fizet- 
hessék. 

A fogyasztási adó fizetésére, elegendő biztositék mellett, négy havi hitel 
( ngedélyeztetik : a fogyasztási adóval terhelt szesz átvevőinek, a szabadrak- 
tárak vállalkozóinak és azoknak a szeszfőzdéi vállalkozóknak, kiknek termei- 
vényei fogyasztási adó alá esnek, és pedig különbség nélkül oly módon, hogy 
az egy-ej|fy hónap folyama alatt a szesznek a szabadforgalomba történt 
átmenetekor előirt összegek az elszállilás hónapjára következő negyedik hó 
utolsó napján, igy pl a január havában előirt fogyasztási adó május hó utolsó 
napján, és ha ez a nap ünnepnapra esnék, a reá következő hétköznapoo 
legyen egyszerre befizetendő. 

Likőrgyárosok számára megfelelő biztositék mellett 12 hóig terjedő hitei 
adatik. 

Azoknak a szeszfőzdéi vállalkozóknak, kiknek termeivényei fogyasztási 
adó alá esnek, az általuk készitett sajtolt élesztő után járó adó tekintetében 
megfelelő biztosíték mellett hat havi hitel engedélyezhető. 

A hitelezés a vállalkozók kérelmére az egy termelési időszakban elő- 
irt adókra nézve engedélyeztetik és a vállalkozó kérelmére évről-évre meg- 
újittatik. 

E kedvezménvből mindazok kizáratnak : 

1. a kik nyereségvágyból eredő bűntett, vétség, vagy hasonló kihágás 
vagy csempészkedés, vagy az iparvállalatukban elkövetett pénzügyi kihágás 
miau már elmarasztalva voltak ; 

2. kik csőd alatt állanak. 

Ki valamely esedékes hitelrészlettel adós marad, annak a folyó termelési 
időszak még hátralevő idejére hitel többé nem engedélyezhető, söt annak 
a hitelezés a következő termelési időszakra is egészben megtagadható. 



iS88 : XXIV. L ez. A szeszadóról. 341 

Ez esetben a ínég hátralevő hitelezett összes adótartozás, ennek az esedé- 
kességi naptól, illetőleg a hitel elvesztése napjától számitandó hatszázalékos 
késedelmi kamataival együtt, végrehajtás utján beszedendő. 

Ha a fogyasztási adó előlegesen a bejelentés alkalmával (78. §.) készpénz- 
ben befizettetik, a vállalkozó javára, — tekintet nélkül arra, hogy adóhitel 
engedél veztetett-e vagy nem, — a befizetett adóból íVs százalék leszámit- 
tatik. 

A sajtolt élesztő után járó adóból az olyan vállalkozók javára, kiknek 
szesztermeivényei fogyasztási adó alá esnek, a sajtolt élesztő utáni adónak a 
bejelentés alkalmával készpénzben való befizetése esetében 2 százalék szá- 
mittatik le.í'^ 

HATODIK FFJEZE1\ 

Büntetési liat2iro»itok.(2) 

ELSŐ RÉSZ. 
ÁltdUhws határozatok. 

80. §. A pénzügyi közegek akadályozása hivataios eljárásukban. 

A kik a pénzügyi közrgeket ama jogaik gyakorlatában, a melyeknél fogva 
az iparüzők műhelyeibe beléphetnek, az iparüzlet folyama alatt ott jelen 
lehetnek, vagy a fennálló szabályok korlátain belül kutatást tehetnek, tör- 
vényes ok nélkül gátolják, és a műhelybe való belépésnek, kutatásnak ellen- 
szegülve, az iparüzlet folyama alatti jelenlétüket akadályozzák, vagy pedig a 
helyiségek és tartályok kivánt felnyitását, az iparkönyvek, adóbárczák vagy 
más okiratok szabályszerű előmutatását megtagadják : a mennyiben az álta- 
lános büntetőtörvény szerinti eljárásnak helye nincs, 100 frttól 1000 írtig 
terjedő pénzbüntetéssel büntettetnek. 

81. §. Az adó alá eső tárgyak elsikkaszlása vagy megsemmisitése. 

Ki azon időközben, mig a pénzügyi közegek a 80. §-ban felsorolt esetek- 
ben a hivatalos eljárásban akadályoztattak, vagy ha ellenszegülés nem tör- 
tént volna is, de a hivatalos eljárás teljesitése vag}' az ebbeli eljárás feletti 
felügyelet alatt a pénzügyi közegek tudta és beleegyezése nélkül adótárgya- 
kat az emiitett helyiségekből vag} tartályokból elvisz, megsemmisit, vagy 
minőségükre nézve oly módon átalakít, hogy az adótárgyak ez által a szesz 
adó alól elvonatnak : ezért az áthágásért, valamint annak megkísérléséért is. 



(i) Az ad6- és vánihíielt a pénzügyi igazgatúságok engedélyezik: l88í):XXVin. l. ez. H. §. ± c) p. — 
V. ö. 1889 febr. 4. IfKK). sz. pénzügvmíó. rend. a fogyasztási adóval terhelten szállított szesz iránti bizto- 
sítéknak az elfogadó fél által való nyuílása tárban (1889. H. T. Í31.); 1889 febr. 4. 1991. sz. pénzagy- 
min, rend. a szesznek a fogyasztási adó lefizetése nélkül ?aló szállítása esetén nyiijtandó biztosítéknak egye- 
temleges kezesség által való nyújtása tárgyában (1889. R. T. 239.J: 1890 szept. (i. Í6,185. sz. igazs. min. 
rend., csődbe jutott vagy elitéit szeszkereskedők ügyében hozanaó birói határozatok a pénzügvigazgató- 
Sággal közlendők {\\m. R. T. Mm.). 

(2) E rendelkezések nyernek alkalmazást a szeszadónak :« fogyasztási terület részére való biztosításáról 
szóló 189i: XV. t. ez. áthágása esetében: 189i: XV. t. ez. 9. §. 

V. ö. 1895 jan. 27. ^53. sz. pénzügymin. rend. a pénzügyminisztérium fogyasztási szakszámvevősége 
által teljesített szakszigorlat alkalmával fölfedezett és a fogyasztási adók iránt énényben lévő törvények 
rendelkezései szerint szabályellenességnek vagy másnemű jövedéki kihágásnak minősített cselekmények vagy 
mulasztások iránti vizsgálatoknál követendő eljárás tárgyában (XWÜ^. R. T. I. 149.). 



342 iH88 : XXIV. t ez. A szeszadóiból 

a szabályellenesen elvitt, megsemmisített vagy átalakított tárgytól járó fogyasz- 
tási adónak nyolczszoros összegétől annak tízenhatszoros összegéig terjed- 
hető pénzbüntetéssel, ha pedig a pénzbüntetés alapjául szolgáló szeszadó 
teljes biztossággal megállapítható nem volna, 200 forinttól 5000 forintig ter- 
jedhető pénzbüntetéssel sujtatik. 

82. §. A hivatalos zár megsértése. 

A pecséttel vagy más módon alkalmazott hivatalos zár megsértésére kisza- 
bott pénzbüntetésben a közvetlen tettes, és ha ez büntetésre nem vonathatík, 
a 27. és 28. §-okban foglalt határozatok tekintetbevételével az üzlet vezetője, 
illetőleg a vállalkozó marasztalandó el. 

83. §. Dologi kezesség. 

Kihágási esetekben, midőn a pénzbüntetés a szeszadó összegétől függ, a 
kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztosítására zálogul szolgál, és 
pedig olyformán, hogy abban az esetben, ha a pénzbüntetést az illető fél le 
nem fizetné, a kihágás tárgya elárvereztessék, és annak árából a felmerült 
költségek és a megröviditett adó levonása után mutatkozó többlet a pénzbün- 
tetés fedezésére fordittassék. 

84. §. A pénzbüntetések enyhítése. 

Az e törvényben kiszabott pénzbüntetéseket még abban az esetben sem 
szabad meghatározott legkisebb mértékükön alul leszállítani, ha a tönénycs 
büntető eljárás abbanhagyása lenne is engedélyezhető. 

85. §. A vállalkozó kezessége a pénzbüntetések iránt. 

A szeszfőzde üzletvezetője vagy az üzleti helyiségekből való távollétének 
ideje alatt annak helyettese, a be nem jelentett, illetőleg a bejelentés és az 
adóbárcza tartalmától eltérőleg foganatosított szeszfőzési müvelet tettesének 
tekintetik. 

Úgyszintén szesznek az üzleti helyiségekből vagy a szabadraktárakból 
bejelentés nélkül vagy máskülönben szabályellenes elszállításánál is a szesz- 
főzde, illetőleg szabadraktár üzletvezetője tettesnek tekintetik, hacsak ő vag}' 
helyettese ennél az elszállításnál nem ártatlan, és az áthágás tárgya nem 
képezte egyszersmind lopásnak vagy sikkasztásnak tárgyát. 

A szeszfőzde, illetőleg a szabadraktár vállalkozója, ha az üzletet nem maga 
vezeti, az üzletvezető, illetve annak helyettese terhére megszabott pénzbünte- 
tésért föltétlenül szavatol. 

8<J. §. A kihágás elémlése. 

A jelen törvény határozmányai, vag}' az arra vonatkozó szabályok elleni 
kihágás, ha azért az illető a vétkes cselekvény vagy mulasztás napjától 
számított 3 év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya többé nem lehet. 

87. §. A szabályellenességek büntetése. 

A jelen törvénybe ütköző és külön büntetéssel nem sújtott minden egyéb 
cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség 5 — 200 frtig terjednető 
pénzbüntetéssel büntetendő. 



i888 : XXIV. t. ez. A szeszadóról. 343 



MÁSODIK RÉSZ. 

Kidőnös büntetési határozatok azokra a kihágásokra nézve, melyek a tetetne- 

lési adóra vonatkozó szabályok ellen követtetnek el. 

88. % a) Az adóköteles müvelet tekintetében. 

A megrövidilelt vagy a megrövidítés, veszélyének kileli termelési adó 
nyolczszoros összegétől annak tizenhatszoros összegéig lerjedhető pénzbün- 
tetésnek van helye : 

1. ha a szeszfözés adóköteles művelete (41. §.) megkezdetik a nélkül, hogy 
a szabályszerű bejelentés ben}iijlatotl és a szeszfőzde az adóbárcza birto- 
kában volna, vagy ha sajtolt élesztő szabályszerű bejelentés nélkül készítte- 
tik ; mely esetben a büntetés megszabásának alapjául a be nem jelentett 
főzési időszak legalább nyolcz nappal veendő számításba ; 

2. ha az adóköteles müvelet szabályszerüleg bejelentetett és adóbárcza 
váltatott ugyan, de 

a) a czefre lisztes anyagokból más edényekben készíttetik vagy helyeztetik 
el, mint a melyek bejelenteltek és hivatalosan megjelöltettek ; vagy 

b) azokban a szeszfőzdékben, melyeknek a keverőkádak, hűtőbárkák stb. 
használata megengedtetett, a keverőkádakban vagy hütőbárkákban erjedő 
vagy erjedt czefre, és az erjedt czefre eltartására rendelt edényekben 
erjedő vagy friss czefre vagy kevert anyagok helyeztetnek el (43. j5) ; 
vagy 

c) az adóköteles müvelet más anyagokkal eszközöltetik, mint a melyek 
bejelentettek és a melyektől az adó fizettetett ; vagy 

d) a szeszfőzésre szánt anyagoknak a főzőkészülékekre való átvitele a be- 
jelentett időszak előtt megkezdetik ; vagy 

e) az adóköteles művelet a bejelentett időszakon tűi folytáttatik ; vagy 

f) a czefre vagy alszesz más főzőkészülékkel, mint a mely bejelentetett, 
vagy más helyen, mint a mely bejelentetett, főzetik ki. 

Megrövidített vagy megrövidítés veszélyének kitett adónak tekintetik: 
azokban az esetekben, mikor a czefre vagy a beczefrézett vagy bekevert 
anyagok szabályellenes készítése vagy elhelyezése forog fenn, az az adó, mely 
a szabályellenesen készített vagy elhelyezett czefre vagy anyag mennyisége 
után 40. §-ban megállapított alkoholnyeredék szerint jár, más esetekben az 
az adó, mely az átalányozásí szabályokhoz képest megrövidíttetett, vagy a 
megrövidítés veszélyének kitétetett ; mely tekintetben az f) betű alatt emlí- 
tett esetben uj^y kell eljárni, mintha bejelentés és adófizetés egyáltalában 
nem történt volna. 

Ha pedig lisztes anyagokból készített czefre oly égetőkészülékkel főzetett 
ki, mely más alkatrészekkel van ellátva, mint a melyek a 32. §-ban I. alatt 
megneveztettek vagy melynek űrtartalma két hektolitert meghalad, avagy a 
mely a sisak levétele nélkül megtölthető : ez esetben a büntetés a tényleg 
termelt alkoholmennyiség után a fogyasztási adó nagyobbik tétele alapján és 
legalább 100 forintnyi összegben szabandó meg 

Ha az adóköteles szeszfőzési művelet lisztes anyagok feldolgozása mellett 
a 32. §. I. a) pontjában megbatározott 6 havi időszakon kívül gyakoroltatik, 
vagy ha lisztes anyagok beczefrézett állapotban az üzleti helyiségekhez tar- 
tozó azon helyiségeken kívül tartatnak, melyekben a műszaki eljárás és fino- 



344 188S : XXIV. t. ez. A szeszadóról. 

mitás gyakoroltatik (26. §. 1. pontja), a fentebbi határozmányok értelmében 
alkalmazandó büntetésen kivül 20 frttól 200 frti^ terjedhető pénzbfintetésnt'k 
van helye. 

Ugyanezen büntetésnek van helye abban az esetben is, ha a 32. §. I. pont- 
jában felsorolt valamely szeszfőzdének vállalkozója tilalomellenesen oly lisz- 
tes anyagot használ szeszfőzésre, melyet nem önmaga termesztett. 

80. §. b) A hivatalos zár megsértésbe. 

Az edényekre és műeszközökre alkalmazott hivatalos zár megsértése 
6 forinttól 500 forintig, ha pedig a zár megsértése pénzügyi kihágással van 
összekötve, 10 frttól 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.^*^ 



HARMADIK RÉSZ. 

Különös büntetési határozatok a fogyasztási adóra vonatkozó szabványok ellen 

elkövetett kUiágásokra nézve. 

UO. §. a) A szeszfőzés és sajtolt élesztő- készítés be nem jelentése. 

Ha az adóköteles szeszfőzési művelet a kiszabott feltételek teljesítése nélkül 
eszközöltetik : az be nem jelentettnek tekintendő, és a megrövidített, vagv a 
megrövidítés veszélyének kitett fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak 
tizenhatszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 

Ha ez alkalommal a szesztermelés a szeszmérőgép szabályszerű használa- 
tával történt : az adó a 64. §. határozata értelmében szabandó meg, és ez az 
eredmény veendő a büntetés kiszabásának alapjául. 

Ha pedig a be nem jelentett adóköteles művelet a s/eszmérőgép használata 
nélkül eszközöltetett, vagy a szeszmérőgép rendes menetének megakadá- 
lyoztatása vétetett észre : az előtalált erjesztő edények összes űrtartalmának 
minden hektoliterje, és a be nem jelentett adóköteles művelet minden napja 
után 8 foknyi alkoholnyeredék vélelmeztetik és vétetik az adó és büntetés 
kiszabásának alapjául. 

Ha kiderül, hogy a szeszmérőgép rendes menetének akadályoztatása da- 
czára, az annak jelzései szerint járó adó több volna annál az adóösszegnél 
mely 8 foknyi alkoholnyeredék alapulvételével mutatkozik, az első összeg 
veendő a büntetés kiszabásának alapjául. 

Ha valamely szeszfőzdében sajtolt élesztő készíttetik a nélkül, hogy annak 
készítése adó alá bemondatott volna, a sajtolt élesztő készítés bejelentésének 
elmulasztása annak az adónak nyolczszoros összegétől tizenhatszoros össze- 
géig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik, mely adó a sajtolt élesztő készí- 
tése után annak az egész hónapnak a tartamára járt volna, a melyben a ki- 
hágás elkövettetett. 

91. §. h) A bejelentett adóköteles műveletnek a bejelentelt időpont 
előtti megkezdése. 

A bejelentett adóköteles műveletnek a bejelentett időpont előtt való meg- 
kezdése abban az esetben, midőn az a szeszmérőgép használata mellett esz- 
közöltetett és annak rendes menete nem zavartatott meg, csak az adóköte- 
les műveletben előfordult szabályellenesség gyanánt büntetendő. 



(i ) V. ü. ÍW. íj. 



Í888: XXIV, L ez. A sze.'izadóróL 345 

Más esetekben a bejelenteti adóköteles müveiéinek idő előtti megkezdése 
ugyanazzal a pénzbüntetéssel fenyítendő, mint a be nem jelentett adóköteles 
müvelet. (90. S ) 

92. §. c) Alkoholtartalmú folyadékok vagy alkoholtartalmú párák 
elvezetne. A szeszmérőgép jelzéseire gyakorolt külhatás. Be nemi jelen- 
téti főzőkészülékek használata, új főzőkészülékek he nem jelentett fel- 
állítása, A szeszmérőgéppel össze nem kötdtt hűtőkészülékek hasznáJata 
vagy tartása. 

500 frttól 5000 fptig terjedhető büntetésnek van helye: 

1. ha a szeszmérőjjépen át nem folyt szeszes folyadék külső befolyás által, 
melynek véletlenségét a fél bebizonyítani nem képes, elvezettetett ; 

2. ha alkoholtartalmú pára ily külhatás folytán távoliltatík el ; 

3. ha a szeszmérőgép helyes jelzése a termény mennyiségére vajíy foklar- 
talmára, avagy mindkettőre nézve szándékosan akadályoztatik ; 

4. ha bármi okból támadt akadályról haladéktalanul jelentés nem tétetik ; 

5. ha a bejelentett üzlet tartama alatt be nem jelentett főzőkészülék hasz- 
náltatik ; 

6. ha előleges bi^jelentés nélkül a szeszfőzdében valamely főzőkészülék 
állíttatik fel ; 

7. ha alkoholtartalmú pára sűrítésére és az ebből kifejlődő szeszes folya- 
dékok előállítására alkalmas oly hütőkád létezése vagy alkalmazása találtatik 
a szeszfőzdében, mely a szeszmérőgéppel összeköttetésbea nincsen ; kivéve 
a töményitő készülék hütőkádját abban az esetben, ha a szeszfőzésnek és 
adómentes töményitésnek egyesítése a 77. §. értelmében meg van en- 
gedve. 

Ismétlés esetében a ft*nt említett pénzbüntetés megkettőztetendő. 

Adómegröviditésnek tekintetik és a fent emiitett pénzbüntetésen felül még 
a megrövidített fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak tizenhatszoros 
összegéig terjedhető büntetésnek van helye : ha alkoholtartalmú folyadék, 
mielőtt a szeszmérőgépen átfolyt volna, az adó megfizetése nélkül eltávolit- 
tatik. 

E kihágás esetében az adó, mely egyúttal a pénzbüntetés kiszabásának 
alapjául is veendő, akként számítandó ki, mtntha a kihágás annak felfedezé- 
sét megelőző három hónapon át szakadatlanul elkövettetett volna, hacsak be 
nem bizonyittalík, hogy a kihágás tartama más, vagy annak terjedelme na- 
gyobb volt. 

Ha ez alatt sajtolt élesztő is készíttetett : az ez után járó adó és annak 
megrövidítése miatti pénzbüntetés tekintetében, hasonló eljárás követendő. 

93. §. d) A bejentett szeszfőzési üzlet szabályellenes folytatása. 

500 fittól 5000 frtig terjedhető büntetésnek van helye, ha a bejelentett 
szeszfőzési üzlet szabályellenesen akkor is folytattatik, ha a szeszmérőgép 
rendes menetében akadályozva van. 

E bírságon kívül a szeszes folyadéknak az adó megrövidítésével történt 
termelése, a megrövidített fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak 
tízenhatszoros összegéig terjedhető külön pénzbüntetéssel büntettetik. 
. A megrövidített adó következőleg határoztatik meg : 

Mindenekelőtt megállapíttatik : 

a) az adóösszeg, mely a szeszmérőgép tényleges jelzései szerint az eme 
szeszmérőgép jelzéseinek megállapításával összekötött utolsó hivatalos szemle 



3i6 i888 : XXIV. t. ez. A szeszadóról. 

óta lefolyt időszaknak megfelel, akár történt e szemle alkalmával leszámolás, 
akár nem; 

b) az adóösszeg, mely ugyanarra az időszakra esik, ha a bejelentett és 
netán bejelentés nélkül használt erjesztőkádak összes űrtartalmának minden 
hektoliterje után 8 foknyi naponkénti alkohol-nyeredék vétetik a megadózta- 
tás alapjául. 

Az a) alatti adóösszeg azután a b) alatti összeggel összehasonlittatik, és az 
az összeg, mclylyel az utóbbi az elsőnél nagyobb, tekintetik a megrövidített 
adó összegének. 

94. §. e) A czefreedcnyek és eszközök tilos hasziiálata. 

Szabáh ellenesség gyanánt minden egyes esetben 20 frtlól 200 frtig ter- 
jedhető pénzbüntetéssel fenyilendő : 

a) ha a keverőkádakban, hülőbárkákban, hütőbooskákban és általában oly 
edényekben, melyek a telt bejelentés szeiint csak oly czefre tartására ren- 
delvék, mely még erjedni nem kezdeti, erjedő vagy erjedt czefre találtatik : 

b) ha czefre más erjesztő edényekben találtalik, mint a melyek eleve vagy 
pótlólag bejelentetlek, vagy ha általában oly edényekben találtatik, melyek a 
leleti jegyzőkönyv szerint czefn* tartására nem rcndelvék. 

Ha azonban ilyen kihágás oly időben kövellelik el, melyre nézve, — a 
szeszmérőgép rendes inenelében bekövetkezett akadály folytán, — a meg- 
adóztatandó alkoholmennyiség a 62. §. I., II. és V. pontjai értelmében álla- 
pittalik meg : az adómegröviditésnek tekintendő, és a tilalom ellenére hasz- 
nált edények minden hektoliterje után számítandó 50 frtnyí pénzbüntetéssel 
büntetendő. 

Hektolilerrészek ebben az esetben egész hektolitereknek veendők. 

í>5. §. -^ szeszfőzde lajstromának hiányos vagy valótlan vezetése, 

A szeszmérőgép órajelzéseinek, vagy a 65. §-ban meghatározóit egyéb 
adatoknak a szeszfőzde lajstromába a kellő időben be nem iktatása, valamint 
minden eme lajstromban talált más valótlanság, mint hamis könyvvezetés 
5 — 200 frtig terjedhető büntetés alá esik. 

96. §. g) Szesznek az üzleti helyiségből va^y szabadraktárból való 
szabályellenes elszállítása. 

Adómegröviditésnek tekintetik, és a megrövidilell, vagy a megrövidítés 
veszélyének kitett fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak tízenhat- 
szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel fenyítendő: ha a szesz valamely 
üzleti helyiségből vagy szabadraktárból szabályszerű bejelentés (67. §.) nél- 
kül és — a mennyiben nem adómentes elszállítás (66. §.) esete forog fenn — 
az adó befizetését, illetőleg hitelezését igazoló bárcza (68. S.) előleges kivál- 
tása nélkül elszállíltatik, vagy ha az elszállilásra bejelentett alkoholmennyi- 
ségnek hivatalos felvéteiénéí a bejelenléssel szemben oly többlel vagy ke- 
vesblet állapittalik meg, a mely öl százalékot meghalad. 

A szesznek valamely üzleti helyiségből vagy szabadraklárból bejelentés 
nélkül való elszállilásáérl megállapítandó pénzbüntetés 200 frtnál kevesebb 
nem lehet. 

97. §. h) A fogyasztási adó kisebbik télelének vagy a 7. §'ban a 
mezőgazdasági szeszfőzdék részére engedélyezett jutalomnak jogosulat" 
hm igénybevétele. 

Adómegröviditésnek tekintetik és a megrövidített, vagy a megrövidítés ve- 
szélyének kitett fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak tízenhatszoros 



i888 : XXIW t. ez. A szeíszadóróL 347 

összejiéig lerjedhelő pénzbűnlelésnek van helye, ha hamis bemondás vagy 
hamis adatok alapján : 

a) a fogyasztási adónak kisebbik tétele, vagy 

b)^l. §-ban a mezőgazdasági szeszfőzdék részén* engedélyezett jutalom 
jogosulatlanul igénybe vétetik. 

A büntetés kiszabásánál alapul vétetik : 

az a) alatti esetben, a fogyasztási adónak nagyobbik és kisebbik tétele 
közötti különbözet azon alkoholmennyiség után, melyre az igény vonat- 
kozik ; 

a h) alatti esetben azon jutalom összege, mely a szeszfőzdében a 7. §. 2. 
b) pontja szerint megengedett legnagjobb üzletterjedelem mellett a 7. §. 
2. c) pontjában meghatározott üzleti idő alatt termelhető alkoholmennyiség 
után esik. 

ÍÍ8. §. i) A szesznek ipari czélokra való adómentes felhasználása 
iránt fennálló szabályok megszegése, 

Adómegröviditésnek tekintetik, és a megröviditett vagy a megrövidités ve- 
szélyének kilett fogyasztási adó nyolczszoros összegétől annak tizenhatszoros 
összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye : 

1. ha a szesz, mely a 6. §-ban megjelölt czélokra adómentesen szolgálta- 
tott ki, más czélokra fordittatik ; vagy 

S. ha az ilyen szeszt a nélkül, hogy az teljes biztosságot nyújtó módon 
emberi élvezetre használhatlanná tétetett volna, az a személv, a ki azt a 
fi. §-ban megjelölt czélokra vette, más személynek engedi át. 

A pénzbüntetés kiszabásának alapját mindkét esetben a fogyasztási adó 
nagyobbik tételének alkalmazása mellett kiszámítandó az az összeg képezi, 
mely a más mint a jelzett czélokra felhasznált, illetőleg a más személynek 
átengedett szeszben foglalt alkoholmennyiség után jár. 

A pénzbüntetés azonban 200 frtnál csekélyebb nem lehet. 

E pénzbüntetésen kivül attól, ki az itt emiitett áthágást elkövette, már az 
áihágás első esetében, a neki engedélyezett kedvezmény megvonható. 

99. §. k) A hivatalos zár megsértése, 

A hivatalos zárnak megsértése a 89. §. határozmányaihoz képest bünte- 
tendő. 

NEGYEDIK RÉSZ. 

100. §. Különös büntető határozatok azokra a kihágásokra nézve, 
a melyek az égetett szeszes folyadéknak magasabb fokra való töményi- 
lése vagy átalakitása iránt hozott szabályok ellen követtetnek el, 

i. 500 forinttól 5000 forintig terjedhetó büntetésnek van helye, ha oly 
vállalatban, melyben égetett szeszes folyadékok (inomitása (töményitése) tör- 
ténik : 

a) más alkoholtartalmú folyadék (czefre) öntetik a töményitő készülékbe ; 

b) a töményitő-készülék töltésére, illetőleg kiürítésére rendelt és hivatalo- 
san biztositott csővezetéken kivül, más vezeték alkalmaztatik. 

Ha e mellett adómegrövidités követtelett el, azonkivül a megröviditett, 
vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó nyolczszoros össze- 
gétől annak tizenhatszoros összegéig terjedhető pénzbüntetés is alkalma- 
zandó. 



348 iSSS : XXIV, t ez. A fizeszndérőL 

2. Az égetett szeszes folyadék termelésének és magasabb fokra való lömé- 
iiyitésének vagy átalakitásának ugyanabban az üzleti helyiségben való egye- 
silése tekintetében érvényes tilalom áthágása (77. §.) minden egyes esethen 
5 — 500 friig terjedhető büntetés alá esik. 

3. 2 — 100 friig terjedhető büntetésnek van helye : 

a) ha a szesz a nélkül, hogy a szabályszerű bejelenlés benyujlatott és az 
arról szóló hivatalos bizonvitvánv az üzletvezető kezében volna, a főzőkészü- 
lékre felöntetik ; 

h) ha szesz a főzőkészülékre a bejelentett időn kivül öntetik fel ; 

c) ha a termelési adó fizetésére kötelezeti szeszfőzdében oly égetelt sze- 
szes folyadék öntetik fel a töményitésre rendelt főzőkészülékre, mely 30 fok- 
nál kisebb alkohol-tartíilommal bir (77. S. első bekezdése). 

ÖTÖDIK KÉSZ. 

Különös büntető határozatok azokra a kihágásokra nézve, melyek az égetett 
szeszei folyadékoknak a vámvonalon át való kivitelénél követtetnek el. 

101. §. a) A kiviteli nyilatkozat és a hivatalos lelet közötti kulönbö'- 
zetek, melyek adómegrövidités gyanánt büntetendők. 

Adómegrövídilésnek tekintetik és a jogosulatlanul igényelt kiviteli jutalom- 
nak, illetve adóvisszatéritési összegnek nyolczszorosától annak tizenhatszoro- 
sáig terjedhető pénzbünlelésnek van helye : 

1. ha a kiviteli, jutalom, illetve az adóvisszatérilés iránti igény fentartásá- 
val benyújtott kiviteli nyilatkozatban a likőrnél a folyadék mennyisége, más 
égetett szeszes folyadéknál az alkohol-mennyiség, miként ez a folyadék 
mennyiségének a szabályos 100 fokú szeszmérő szerint fokokban megálla- 
pitott foklartalommal történt szorozása folytán mutatkozik, a hivatalosan ta- 
lált mennyiségnél ;> száztólival magasabban (étetett ki, a nélkül, hogy a hiány 
a szállítás alatt a folyadék mennyiségében, illetőleg annnk alkohol-tartalmá- 
ban netán történt változás szabályszerű bejelentése áhal ijia/ oltatnék/*^ 

á. ha azokban az esetekben, a midőn : 

a) likőr, vagy 

b) más égetett szeszes folyadék kivileli jutalom, illetve adóvisszalérilés 
mellett kivitelre bejelentetik, az a) betű alatti esetben más folyadék, mini 
Hkör, — a b) betű alatti esetben az égetelt szeszes folyadékok közé nem 
tartozó folyadék p. o. viz vagy bor találtatik. 

A pénzbüntetés kiszabásának alapjául veendő : 

az 1. pont alatt felsorolt esetekben az az összeg, melylyel a kiviteli nyilat- 
kozat alapján járó kiviteli jutalom, illetve adóvisszalérilés a hivatalos lelet 
szerint járó összegnél magasabb ; 

a 2. pont alatti esetekben ama teljes összeg, a mely mint kiviteli jutalom, 
illetve adóvisszalérilés igazolatlanul vételeit igénybe. 

102. §. b) A kiinteli 7iyilatkozat és a hivatalos lelet közötti különbö- 
zetek, melyek szabályellenességek gyanánt büntetendők. 

A 101. í;. I. pontja alalt emliletl olynemű különbözetek esetében, melyek 



íi)V. ö. Hh2. §. 



I8SS: A'A7V'. t. ez. A szeszadóról. 349 

30/0- nál többet, de oo/o-nj'il kevesebbel lesznek, 2— :200 frtig terjedhelő büii- 
lelésnek van helve. 



HETEDIK FEJEZET. 

Átmeneti iutézkedések. 

^ « 

lu:i. >i. Emeleti szeszes folyadékok iiláii, .tási adónak, vagy az 1. §. szeriiili \ámnak 
nielyek 1888. évi szeptember hó 4-én a vám- ' lerovását kimutatni. 

vonalon belül találtatnak, minden liter alkohol , Likörgyárosoknak az általuk tízelendö pól- 
ulán üi krnyí pótadó lízetendő, melyre a , adóra nézve a pénzügyminister 1889. év vé- 
fogyasztási adóra vonatkozó határozmányok i géig terjedhető hitelt engedélyezhet. Szintúgy 
nyernek megfelelő alkalmazást megfelelő rószletüzetést engedélyezhet a pénz- 

A pótadi) fizetése alul mentes: úgyminister oly magánfeleknek is, kik a fize- 

4. oly szesz, mely a szeszforgalmat kőzve- tendö pótadót vagyoni helyzetüknél fogva egy- 
tiiő iparosok (korcsmárosok, kis mértékben ; szerre lefizetni képtelenek. A vonatkozó köze- 
kereskedők, pálinkamérők stb.) birtokában van, i lebbi intézkedés rendeleti utón fog megtétetni, 
ha az "H) liter alkoholt meg nem halad, vala- Ha az 4888. évi szeptember hó 4-jén meg- 
mint olyan szesz, mely más háztartásokban lévő égetett szeszes folyadékok készletének e 
a családfő birtokában van és iO liter alkohol- 
nál nem (öbb; 



bejelentése elmulasztatik, vagy ha a bejelentett 
alkoholmennyiség 5 száztólival csekélyebb an- 

:2. az a szesz, mely a 0. §-ban megjelölt nál az alkoholmennyiségnél, mely a hivatalos 
czélokra van rendelve, ha az államkincstár felvételnél megállapittatik : az igy megrövidi- 
bíztositására szükséges feltételek teljesitvék. . tett, vagy a megrövidítés veszélyének kitett 

.Mindazok a személyek, kik 4888. évi szép- < pótadó 8-szoros összegétől annak 46-szoros 
tember hó 4-ső napján olyan égetett sziszes összegéig terjedhető pénzbüntetés alkalma- 
folyadék-készlettel birnak, mely összesen :20, jzaudó. 

illetőleg 40 liternél több alkoholt tartalmaz, A bejelentésben foglalt másnemű valótlan- 
kötelesek 4888. évi szeptember hó 4-étől szá- ságok, melyek nem az alkohol mennyiségére 



milva három napon belől c folyadék mennyi- 
ségét és annak alkoholtartalmát, valamint azon 
községet és helyiséget, melyben az a folyadék 



vonatkoznak, "2 frttól ^ frtig terjedhető pénz- 
büntetéssel fenyíttetnek. 
Ha a készletek szerzésének, illetőleg azok 



tartatik, az erre kijelölt pénzügvi közegnér megadóztatásának és elvámolásának szabály- 
irásbelileg bejelenteni. * szerű beigazolása elmulasztatik, a nem iga- 

Kivételnek ugy a bejelentés módja, mint az zolt alkoholmennyiség után járó pótadó 8-szo- 
alkoholtartalom meghatározása tekintetében a : ros összegétől annak 46-szoros összegéig ter- 
iikörökre és más hasonló égetett szeszes folya- ; jedhető pénzbüntetésnek van helye, 
dékokra nézve van helye, mely iránt az intéz- ; A pótadó kiszámítására és beszedésére vo- 
kedés rendeleti utón fog megletetni. : natkozó részletes határozatokat a pénzügy- 

A szeszfőzők és mindazok, kik égetett sze- ' minister, egyetértő!eg az osztrák cs. kir. pénz- 



szes folyadékokkal kereskedést űznek, vagy 
ilyeneket kicsinyben kimérnek, kötelesek 4888. 
évi szeptember hó 4-től számított 00 nap 



ügyministorrel, rendeleti utón fogja közzé- 
tenni. 
Azok a mezőgazdasági szeszfőzdék, a melyek 



alatt égetett szeszes-folyadék-készleteíkre nézve, • eddig a szeszadót a beczefrézésre szánt űr- 
a mennyiben ezek nem tartoznak a pótadó- 1 méret termelőképessége szerinti átalányozás 



mentes alkoholmennyiségek közé, és különben 
is a fentebbi pótadóval illetve az uj fogyasz- 
tási adóval terhelve nincsenek, azoknak szer- 
zését, vagy a pótadónak, illetve az nj fogyasz 



utján fizették, az 4888/0. évi 8 havi terme- 
lési időszakot 4888. évi deczember hóban íg 
megkezdhetik. 



NVOI.CZADIK FEJEZET. 

ZárliKtározatok. 

104. §. Illetékesség kihágási esetekben. 

Jelen törvény megszegései fölött, a mennyiben az 1883 :XLIV. törvény- 
czikk 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyez- 



350 i88S : XXIV. t ez. A szeszadóról. 

teleli, ha az adó szándékos megrövidilése fenn nem forog, az 1883: XLIV. 
l. ez. 10í2. §-a 3-ik bekezdése éneimében a pénzügyministerhez intézendő 
felebbezés fenlartásával elsőfokulag a pénzügyigazgatóságok ; a többi eselek- 
ben az 1871 : LXVl. l. ez. állal megjelöli elsofolvamodásii törvényszékek és 
az 1872 : XXXVIII. t. ez. alapján a 

budapesli<^) 

kir. ilélőláJsIa, mint második és ulolsó folyamodása bíróság határoznak. 

HorválrSzlavonországban ezekben az eselekben az 1871 :LXIV. t. czikk 
állal a törvényhozás további intézkedéséig fenlartotl pénzügyi törvényszékek 
illetékesek. 

105. §. A tőrvény hatálybaléptének napja és az égetett szeszes folya- 
dékok termelése után járó fogyasztási adóra vonatkozó eddigi törvényes 
határozmányoknak hatályon kivül helyezése. 

E törvény kiterjed a magyar korona országai összes területére és 1888 
szeptember 1-én lép életbe. E naplói kezdve az 1884: XXI. t. cz.^*-^^ határoz- 
mányai hatályon kivül helyeztetnek azzal, hogy a jelen törvény életbelépte 
előtt elkövetett és jogérvényes Ítélettel még el nem döntölt kihágási esetek 
még az 1884: XXI. t. ez. határozmányai alá esnek. 

106. §. Végrehajtási záradék. 

Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, a belügyminister és 
igazságügy minister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e 
tekintetben egyelértőleg Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok bánjával jár 
el, bizatik me{i.^'^^ 



il) Az 1890: XXV. t. ez. értelmében az összes (11) kir. ítélőtáblák. 

(2) Az 18^: XXI. t. ez. szól a szeszadóról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel e|2:>'uttes készí- 
tésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről. 

(3) V. ö. 1888 aug. 8. 45,140. sz. pénzüf^min. rend. uUsítás az égetett szeszes folyadékok után járó 
iramról, szeszadóról és a sajtolt élesztő megadóztatásáról szóló 1888: XXIV. t. ez. végrehajtása tárg\'ábaB 
(1888. R. T. 1179.); 1888 okL 11. 6I,8()8. sz. pénziigymin. rend. a szeszadótörvény (1888: XXIV. *i. ez.) 
végrehiytása iránti pénzügymin. rend. EJ mellékletének gj függelékében előforduló hibás szöveg kiigazí- 
tása tárgyában (1888. R. T. 1884.); 1888 decz. 9 74,967. sz. pénzugymin. rend. a szeszfőzdék állal ejrv- 
«p termelési időszak alatt a kisebnik adótétel mellett termelhető szeszmennyiség felosztásáról szóló It^: 
X\V. t. ez. végrehajtása iránt kiboesátott rend. 3. §-ának helyreigazítása tarevában (1888. R. T. i194.); 
1894 aai?. 7. 59,773. sz. pénzQgymin. körrend. a szeszadóról szóló 1888: XXJV. t. ez. végrehajtása iránii 
ttUsftás 8. §-a V. 3. ponúának helyesbítése tárgyában (1894. R. T. U. 529.). 

V. ö. még: 1893 nov. ii. 84,444. sz. kere^k. min. rend. a szesznek Szerbiában való gyártására, ellen- 
érzésére és elárusftására vonatkozó szerb kir. pénziigymin. szabályzatról (1^3. R. T. 25(^.). 

V. ö. 1888 oki. 24. (>i,37(i. sz. pénzügvniin. rend.' a faszesz vizsgálatánál követendő eljárás tárgyálwn 
(1888.R. T. 2()38.). 

L végül: A m. kir. belügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterek 1894 decz. 26. rend. az úgy- 
nevezett erősítő essencziák behozatalának, iparszerii előállításának, forgalomba hozatalának és égetett 
szeszes italokkal való ejTvesítésének megtiltása tárgyában (1894. R. T. H. 615.). 



i888: XXV. t. ez. A szeszfőzdék termelte alkoholnwnnyiség felosztásáról, 351 



XXV. TÖRVÉNY-CZIKK 

a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési idő- 
szak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkohoimennyi- 

ségnek felosztásáról/^) 

^Sxentesílést nyert 1888. évi jnnius :26-án. Kihirdettetett az ttOrszájíos TörvénYtár*>-ban 1888. évi 

jiinias ^án.) 

1. §. Az égelelt szeszes folyadékok ulán járó vámról, a szeszadóról, vala- 
mint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztő megadóztatásáról 
szóló 1888. évi XXIV. törvényczikk 3. §-a szerint a magyar korona orszá- 
gaiban a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által a kisebbik adótétel mellett 
termelhető 872,54:2 hektoliternyi évi alkoholmennyiség a szeszfőzdék közt 
három évről három évre terjedő időszakokra osztatik szét ; azon elv szem 
előtt tartása mellett, hogy az újonnan keletkező szeszfőzdék közül csak a 
mezőgazdaságiak, a 2. §-ban foglalt eset kivételével, ugy most, mint a három- 
három évi felosztási időn belül is, részesülhetnek a felosztásban. 

E felosztás a mezőgazdasági és ipari szeszgyárak közt akként történik, 
hogy az egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termel- 
hető 872,542 hektoliter alkoholból az 1888/89., 1889/90. és 1890/91-iki 
termelési időszakok mindegyikére 300,000 hektoliter, a 3. §. A) betűjének 
'a) és b) pontjaiban megjelölt mezőgazdasági szeszfőzdék közt, 540,000 hekto- 
liter, a 3. §. B) pontjában megjelölt ipari szeszfőzdék közt osztatik meg, 
32,542 hektoliter pedig az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék ré- 
szére tartatik fenn. 

Az ipari szeszfőzdék részére i^y fentartott szeszmennyiségből az első há- 
rom évben 27,000 hektoliter, a 2-ik három évben isméi annyi és a 3-ik 
három évben is annyi lesz, még újra keletkező gazdasági szeszfőzdék része- 
sítése czéljából igénybe vehető. 

Ezen kivül ugyancsak a mezőgazdasági szeszfőzdék részére tartatik fenn 
első sorban a kisebb adótétel mellett főzhető az az alkoholmennyiség, mely 
egyes ipari szeszfőzdék végleges felhagyása folytán rendelkezésre marad.^^^ 

2. §. Ha az egyes szeszfőzdék a részükre a 4. és 5. Ji-ok értelmében ki- 
osztott alkoholmennyiséget valamely termelési időszakban egészben vagy 
részben előállitani nem képesek, az elő nem állított mennyiség a szerint, a 
mint ez a szeszfőzde mezőgazdasági vagy iparszerü volt, első sorban a többi 
mezőgazdasági, illetőleg iparszerü szeszfőzde között ugyanazon termelési 
időszakra ideiglenesen megosztatik, s a gazdasági szeszfőzdék részesedésé- 
ből igy fenmaradó összeg az ipari, s az ipari szeszfőzdékéből fenmaradó 
összeg a gazdasági szeszfőzdék között csak az esetben osztható ki, ha az a 
fentebbiek szerint igénybe nem vétetik. 

Mig ha valamely mezőgazdasági, akár ipari szeszfőzde üzletével végleg fel- 
hagy, vagy üzletével két egész termelési időszakon lul szünetel, a kisebb 
adótétel mellett főzhető alkoholból ekként rendelkezésre maradó mennyiség, 
melyre nézve az illető gyárnak minden további igénye megszűnik, első sor- 



•i)V. ö. az 1888 XXIV. t. czikkei. 
12) V. ö. r>. ^. 



352 i888 : XXV. t. ez, A szeszfőzdék termelte alkoholmennyiség felosztásáról, 

ban a 4. §. III. pontja szerint esetleg a felosztási időszakon belül is újon- 
nan keletkező mezőgazdasági gyárak részére fordíttatik, másodsorban pe- 
dig, ha ezek által ki nem merittetnék, a fenmaradó mennyiség minden ter- 
melési időszakiba ideiglenesen a többi mezőgazdasági szeszfőzde közt osz- 
tandó szét mindaddig, mig később keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék által 
igénybe nem vételik és már létező ipari szeszfőzdék csak az esetben lesznek 
abban részesíthetők, ha ezen mennyiség a fennebbi módon részben vagy 
egészben igénybe nem vétetnék. V] ipari szeszgyár pedig abban csak az eset- 
ben részesíthető, ha az a fentebbi módozatok egyike szerint sem vétetnék 
igén} be. 

3. ^. A kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiség első fel- 
osztásánál figyelembe vétetnek : 

A) Azon mezőgazdasági szeszfőzdék : 

f/^ melyek az 1884. évi szeptember hó i-jétől 1887. évi augusztus hó 
végéig terjedő időszakon belül üzletben voltak ; 

b) azok, a melyek az 1884. évi szeptember hó i-jélől 1887. évi augusz- 
tus hó végéig terjedett időszakon belül üzletben nem voltak ugyan, de a 
melyek 1884. évi szeptember hó 1-je előtt már fennállottak és utoljára az 
1881/S2., 1882/83. és 1883/84-iki termelési időszakok egyikében termel- 
tek szeszt, ha 1889. évi január hó 1-ső napja előtt ismét üzletbe helyez- 
tetnek ; 

c) átalábau mindazok, a melyek a fentebbi idő alatt üzletben nem voltak, 
vagy nem is léteztek, de 1889. évi január hó l-ig üzletbe helyeztetnek. 

B) Azon ipari szeszgyárak : 

a) a melyek az 1884. szeptember 1-től 1887. augusztus végéig terjedő 
időszakon belül üzletben voltak ; 

b) a melyek ezen időszakon belül üzletben ugyan nem voltak, de azt meg- 
előzőleg az 1882. szeptember 1-től 1884. augusztus végéig terjedő idősza- 
kon belül vohak üzletben, ha gyári berendezésök megvan és 1889. január 
l-ig üzletbe vétetnek; 

c) átalában mindazok, a melyek 1888. január 1-ig üzletbe helyeztettek. 

4. §. A mezőgazdasági szeszfőzdék által a kisebb adótétel mellett főzhető 
alkoholmennyiség első felosztásánál a következő eljárás követendő : 

I. A 3. §. A) a) pontjában említett szeszfőzdéknél : 

1. megállapittatik az alkoholmennyiség, mely után mindenik szeszfőzde 
az 1884/85., 188S/8G. és 1886/87-iki termelési időszakok mindenikében 
az adóleengedést számba nem véve, adózott ; 

2. ehhez az alkoholmennyiséghez 

a) a beczefrézésre szánt űrméret termelőképessége szeriuti átalányozás 
alá esett szeszfőzdéknél 80 o/o ; 

b) a termény mennyisége és meghaUirozott átlagoá foktartalma szerint a 
szeszmérögép jelzései alapján adózott szeszfőzdéknél 1884. é\i szeptember 
havára 5 "/u, az 1884. évi október hó l-jétől 1887. évi augusztus hó végéig 
terjedő időre pedig 22 o/o hozzáadatik. 

Az ily módon kiszámított összes alkoholmenn>iség ahhoz képest, a mint 
az illető szeszfőzde csak egy vagy két, vagy mindhárom időszak alatt volt 
üzletben, egészben, fele részben vagy egyharmad részben képezi azt az 
alapot, melynek arányában az illető szeszfőzde a mezőgazdasági főzde ré- 
szére kihasított 300,000 hektoliterből részesül. 



1888: XXV. t. ez. A szeszfőzdék teinneUe alkoholmennyiség felosztásáról. 353 

II. A 3. §. A) b) pontjában említett mezőgazdasági szeszrőzdék mindegyik- 
kére nézve az illető szeszfőzde berendezésének és az azzal összefüggő mező- 
gazdasági követelményeknek tekintetbevételével a mezőgazdasági szesz- 
fözdék sorából meghivandó két szakértő meghallgatása után a pénzügyminis- 
ier állapitja meg azt az alapot, melynek arányában az illető szeszfőzde a 
mezőgazdasági gyárak részére kihasitott 300,000 hektoliterből részesül. 

A részesedési alapot képező alkoholmennyiség nem lehet azonban nagyobb 
azon alkoholmennyiségnél, mely az ezen §. I. pontjában emiitett hasonló 
nagyságú és berendezésű szeszfőzdékre átlag esik. 

III. A 3. §. A) c) pontjában emiitett mezőgazdaságii szeszfőzdékre nézve 
hasonlóképen az illető szeszfőzde berendezésének és az azzal összefüggő 
mezőgazdasági követelményeknek tekintelbevételével a mezőgazdasági szesz- 
főzők sorából meghivandó két szakértő meghallgatása után a pénzügyminis- 
ter állapitja meg azt az alkoholmennyiséget, a melyiken azok az újonnan 
felállilandó mezőgazdasági szeszfőzdék részére az 1 . §. szerint kihasitott 
32,542 hektoliterből részesülnek. 

Ezen szeszfőzdék részesedése nem lehet nagyobb, mint a mennyiben a 
jelen §. 1. pontjában emiitett hasonló nagyságú és berendezésű szeszfőzdék 
átlagban tényleg részesülnek. Ha ellenben az ezen szeszfőzdék részére az 
1. §. szerint kihasitott 32,542 hektoliter nem elegendő arra, hogy a részökre 
megállapított egész alkoholmennyiség kiadathassék, mindegyikre nézve arány- 
lagos levonásnak leend helye. Mig az esetben, ha a 3. A) c) pontjában emiitett 
főzdék s illetőleg az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék az egész 
32,542 hektoliternyi mennyiséget nem igénylik, az minden termelési idő- 
szak kezdetén ideiglenesen mindaddig az ipari szeszfőzdék közt osztandó 
szét, mig az időközben keletkező mezőgazdasági szeszgyárak igénybe nem 
veszik. 

Ezen ideiglenes felosztásnál a sajtolt élesztőt előállitó szeszfőzdék a kisebb 
adótétel mellett főzhető alkoholból rajok eső mennyiségnek 15o/o-áig előny- 
ben részesitendők/*^ 

5. §. Az ipari szeszfőzdék részére az 1. §. szerint fentartott 540,000 hekto- 
liter első felosztásánál a következő eljárás követendő : 

I. A 3. §. B) a) pontjában emiilett ipari szeszfőzdékre nézve megállapi- 
tandó az az alkoholmennyiség, mely után az 1883/84., 1884/85., 1885/86., 
vagy 1886/87-iki termelési időszakok alatt adózlak. 

Az ekként megállapilott alkoholmennyiséghez a beczefrézésre szánt űr- 
méret termelőképessége alapján az átalányozás utján adó alá vont alkohol- 
mennyiségekhez pedig az 1883. évi szeptember 1-től 1884. szeptember vé- 
géig terjedő időre 140o/o, azontúl pedig 8O0/0, a terményadó alá vont alkohol- 
mennyiségeknél az 1883. évi szeptember 1-től 1884. szeptember végéig 
terjedő időszakra 5 0/0, azontúl pedig 22 0/0 hozzászámítandó. 

Az ekként kiszámított alkoholmennyiségnek a szerint, a mint az illető 
gyár 1., 2., 3., vagy mind a négy termelési időszak alatt üzemben volt, tel- 
jes összege, fele, egy harmada vagy negyede képezi azt az alapot, mclylyel 
az illető szeszfőzde, az ipari gyárak részére az 1. §. szerint fentartott 540,000 
hektoliterben részesül. Ha azonban valamelv szeszfőzdének ekként kíszámi- 



<1) V. ö. 2., (5. §. 

Magyar Törvénytár. 1887—1888. "^^ 



354 i888 : XX V. t ez, A szeszfőzdék tetnnclte cdkoJwlmennyiség felasztásáróL 

tott részesedési alapja 85o/o-át sem tenné annak a szeszmennyiségnek, a 
mely a fentebbi számitás szerint az emiitett 4 termelési időszak bármelyiké- 
ben az illető szeszfőzde maximalis termelését képezte, akkor 10 % levonásá- 
val az illető szeszfőzdének azon évi termelése veendő részesedési alapul, 
mely a 4 termelési időszakban a legnagyobb. 

Ha valamely szeszfőzde nem mind a 4 termelési időszak alatt volt üzem- 
ben, akkor megállapitott részesedési alapjából, ha 12 hónapon át szünetelt, 
150/0, ha 12 — 24 hónapon át szünetelt, 30 0/0, azontúl terjedő szünetelésnél 
pedig 400/0 levonandó. 

Ha valamely szeszfőzde részesedési alapja 2,880 hektolitert nem halad 
meg, a részesedési alaphoz ennek, a mennyiben sajtolt élesztőt készit, 60o/o-a 
különben pedig 50o/o-a s ha a részesedési alap 2,880 hektolitert meghalad 
ugyan, de 4.320 hektoliternél nem nagyobb, ennek, a mennyiben sajtolt 
élesztőt készit, 40o/o-a, különben pedig 30o/o-a; végre, ha a részesedési 
alap 4,320 hektolitert meghalad ugyan, de 7,200 hektolitornél nem nagyobb, 
10o/o-a hozzáadandó. 

II. A 3. §. B) b) és c) pontjai alatt említett szeszfőzdéknél a főzde beren- 
dezésének és termelőképességének tekintetbevételével az ipari szeszgyárosok 
köréből meghívandó 2 szakértő meghallgatása után a pénzügyminister álla- 
pítja meg azt az alapot, melynek arányában az illető főzde az ipari gyárak 
részére fenlartolt 540,000 hektoliterben részesül. 

Az így megállapitott alap azonban nem lehet nagyobb azon alkoholmeny- 
nyiség felénél, a mely egy hasonló berendezésű ipari szeszgyárra az I. pont 
értelmében az ugyanazon pont negyedik bekezdésében megállapitott levoná- 
sok nélkül esnék. 

III. Az egy-egy ipari főzde részére a fenti 11. és III. pontok alapján az 
540,000 hektoliterből kihasítandó mennyiség napi 4 hektoliternél csekélyebb 
nem lehet.^*^ 

G. §. Az egyes főzdék részére a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholból 
a három termelési idényre szóló első felosztási időszakra megállapitott meny- 
nyiség a további felosztási időszakra is érvényben marad s változás alá egye- 
dül az ipari szeszfőzdéknél esik annyiban, a mennyiben az ipari szeszfőzdék 
részére fentartott évi 540,000 hektoliterből az 1. §-ban meghatározott meny- 
nyiségek az ugyanott meghatározott időközökben a mezőgazdasági szesz- 
főzdék részére a szükséghez képest levonandók. 

E levonás a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholnak az egyes ipari szesz- 
főzdék részére megállapított mennyiségéből akként történik, hosiy azon ipari 
szeszfőzdéknél, melyek évi termelése 5,000 hektolitert meg nem halad, 3%, 
5,000—10,000 hektoliterig terjedő évi termelésnél 40/0, — 10,000-től 
15, 000-ig terjedő évi termelésnél 5o/o, a szükségelt mennyiség teljes kiegészí- 
tésére még igényelt rész pedig arányosan azon gyárak hányadából vonatik 
le, melyek évi termelése 15,000 hektolitert meghalad. 

Az 5. S. 111. pontjának azon rendelkezése, hogy az egy-egy ipari főzde 
részére kihasítandó mennyiség napi 4 hektoliternél csekélyebb nem lehet, 
ezen IcNOiinsok állal érintetlenül haj^yalik. 

A kisebb adótétel mellett főzhető alkoholnak ugy az ipari szeszfőzdék há- 



(1) V. 5. 5., 6. .ü. 



i888: XXV, t ez. A szeszfőzdék termelte cUkoholmcnnyiség felosztásáról. 3«55 

Dyadából levonandó mennyisége, valamint az egyes ipari szeszfőzdék ne- 
taláni végleges megszűnése eselén rendelkezésre maradó mennyiség is a 
mezőgazdasági szeszfőzdék közt minden ujabb felosztási időszak kezdetén 
akként osztandó szét, hogy az 

a) első sorban azon mezőgazdasági szeszfőzdék hányadának kiegészíté- 
sére forditandó, a melyek megállapított hányadából a 4. §. IH. pontja értel- 
mében aránylagos levonás eszközöltetett s 

b) csak másodsorban ezek hányadának kiegészítése után osztandó szét a 
4. §. III. pontjában megállapított módon az újonnan keletkező mezőgazda- 
sági szeszfőzdék közt. 

Ha a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholból a mezőgazdasági gyárak 
közt ekként szétosztandó mennyiség sem a már korábban keletkezett gyárak 
hányadának kiegészítésére, sem pedig az uj gyárak részére nem igényeltet- 
nék ; az évről-évre, mindaddig míg uj gyárak esetleg a felosztási időszakon 
belül is nem keletkeznek, ideiglenesen a már meglevő mezőgazdasági gyárak 
hányadának arányos növelésére fordítható, és az ipari szeszfőzdék abban csak 
az esetben részesíthetők, ha ezen mennyiség a fentebbi módon egészen vagy 
részben igénybe nem vétetik. 

7. §. A pénzügyministerium felhatalmaztatík, hogy az állam tulajdonába 
jutott ipari szeszfőzdékre a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholmennyí- 
ségből eső hányadot ideiglenesen az élesztőt előállító szeszfőzdékre eső 
hányadnak kiegészítésére (4. §.) fordíthassa s a mutatkozó szükséghez képest 
egyes oly ipari szeszfőzdék vagy mezőgazdasági szeszfőzdék közt oszthassa 
szét, a melyeknek a kisebb adótétel mellett előállítható szeszből ezen tör- 
vény halározmányaí szerint kiadott hányada berendezésükhöz képest arány- 
talanul csekély. 

8. §. Az egyes szeszfőzdék részéről a fogyasztási adó kisebbik tétele mel- 
lett való alkoholtermelésre vonatkozó igény legkésőbben 4 héttel az illeti 
felosztási időszak (1. §.) kezdete előtt az i. fokú pénzügyi hatóságnál bejelen- 
tendő. 

Azok a szeszfőzdék, melyek a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett ter- 
melhető alkoholmennyíség felosztásánál mint mezőgazdasági szeszfőzdék 
kívánnak tekintetbe vétetni, az említett bejelentéssel egyidejűleg azt is köte- 
lesek igazolni, hogy az 1888. évi XXIV. t.-cz. 7. JJ-a értelmében mezőgazda- 
sági jelleggel bírnak. 

Az első felosztásnál azonban az a körülmény, hogy valamely szeszfőzde 
az 1888. évi XXIV. törvényczikk 7. §. i.c) pontjában meghatározott nyolcz 
havi időszakon kívül is üzletben volt, nem zárja ki azt, hogy az illető szesz- 
főzde mezőgazdaságinak elismertessék. 

9. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügymínister bizatik meg/^^ 



(1) V. ö. 188K jiil. 16. 43,521. sí., penzügymin. rend. a fogyasztási adó alá cső szeszfőzdék által egy 
t<>rmelési időszak alatt a kisebbik adótétel szerint termelhető szeszmennyiségnek feloszlásáról szóló 1 
XXV. i. rz. végrehajtása lárjnában (1888. R. T. i(m.). 



^^^ 



3ő6 i888 : XX VL t. ez, A Vaskapunál létező hajóz, akadályok elháritásárőU 



XXVI. TÖRVÉNY-CZIKK 

az aldunai Vaskapunál és az oltani zuhatay oknál létező hajózási 

akadályok elhárítása tárgyában.^) 

(Szentesítést nyert 1888. évi július (Mn. Kihirdettetett az « Országos Törvén} tár»-ban 1888. évi 

július 15-én.) 

l.§. Az1879. évi VIII. lörvényczikkel beczikkelyezeU berlini szerződés 
LVII. czikke szerint az aldunai Vaskapunál és az oltani zuhatagoknál létező 
hajózási akadályok elhárítására szükséges munkálatok végrehajtása, az e 
munkák költségeinek fedezésére szolgáló ideiglenes dijszedési jogot biztositó 
1871. évi márczius 13-án kelt londoni szerződés VI. czikkében foglalt hatá- 
rozatnak Ausztria-Magyarország javára való fentartásával Ausztria-Magyar- 
országra bizatott. E/en munkálatoknak az cmlitett ideiglenes dijszedési jog 
igénybevételével leendő végrehajtását a monarchia két államkormánya kö- 
zött létrejött megállapodáshoz képest a magyar állam vállalja magára. Ehhez 
képest elrendeltetik, hogy az aldunai Vaskapunál és nz ottani zuhatagoknál 
létező hajózási akadályok elhárítására szükséges munkálatok 

a küzinunka- és közlekedésügyi ministeK^) 

által bemutatott általános tenek szerint a magyar államkincstár költségén ' 

a közmunka- és közlekedésügyi minisler(í^) 

által hajtassanak végre. E ministernek kötelessége mindazon intézkedéseket 
megtenni, a melyek a munkálat lehető legsikeresebb végrehajtásának és 
a létesitelt munkálat fentartásának és kezelésének érdekében szükségesek 
lesznek. 

2. §. Ezen legfeljebb 1895. év végéig befejezendő munkálatoknak költ- 
ségei az időközi kamatokkal együtt kilencz millió o. é. forintban állapittat- 
nak meg.^^^ 

A közmunka- és közlekedésügyi minisleK^) 

és a pénzügyminister felhatalmaztatnak, hogy az imént emiitett összegnek akár 

a közmunka- és közlekedésügyi ministeH^) 

költségvetésének beruházásai közé felveendő évi részletek, akár külön hitel- 
művelet utján leendő fedezéséről, illetve megszerzéséről közös egyetértés- 
sel gondoskodhassanak ; önként értelvén, hogy a törvényhozás jóváhagyása 
előzőleg kikérendő lesz. 
3.§. 

A közmunka- és közlekedésügyi minister<'-i> 

utasiltatik, hogy az 1879: VIII. tönényczikkbe iktatott beriini szerződés 



(1) V. ö. 1889. XU. t. ez. az aldunai Vaskaimnál és az oltani ziihatagi»knál létező hajózási akadályuknak 
az 1888: XXVI. (. czikkel cihaiáruzüti elhárítására szükséges költségek fedezéséről; 189i: XXXU. u ez. ax 
aldunai Vaskapii-zuliat.igun át épüio csatornának, valamint a csalornától Orsovüg terjedő foiyamrészofk 
to\ábhí lemélyítése tárgváhan; i80r>: XVI. t. ez. az aldunai Vaskapu szabályozásánál felmerülő pólmonká- 
latokról, valamin! a szabályozási munka költségeinek hitelművelet útján leendő fedezéséről. 

(2) Jelenleg, az 1889; XVIII. I. ci. íolytán, a kereskedelemiig) i miniszter. 
{IV V. ö. az I. jegyzetben idézett törvényeket a költségek felemeléséről. 



iSSS : XX VIL t ez, A budapesti kő7vasuiróL 357 

I.VII. czikke értelmében a jelen törvény által elrendelt munkák költségének 
fedezésére szolgáló és a kereskedelmi hajóktól, illetve a hajózási forgalomtól 
szedhető ideiglenes dijaknak nagyságát, a beszedés megkezdésének időpont- 
ját és módozatait a netán még szükséges egyéb tárgyalások eredményéhez 
képest, a pénzügvministerrel egyetértőleg megállapítsa és szabályozza. 

A közmunka- és közlekedésügyi mínisteKi> 

a munkák előhaladásáról évenkint az állami költségvetés előterjesztése alkal- 
mával a törvényhozás elé kimerítő jelentést fog tenni. 

A munkák végrehajtása után pedig pontos leszámolás lesz eszközlendő, 
hogy ennek segélyével a kiviteli tényleges költségek az időközi kamatokkal 
és a netáni pénzbeszerzési költségekkel kiegészitve összegileg megállapit- 
tassanak. 

Ezen ekként megállapított összegről, annak évi kamat és töríesztési há-* 
nyadairól, a munkák évi fentartási és kezelési költségeiről, valamint a mind- 
ezek fedezésére szolgáló és az előző §-ban emlitett dijszedésből befolyó jöve- 
delemről külön számadás és nyilvántartás lesz vezetendő. Az évenkinti ered- 
ményről szerkesztett kimutatás az állami költségvetés, illetve zárszámadás 
kapcsán a törvényhozásnak ugyancsak évenkint bemutatandó lesz. 

5. §. Ezen törvény a törvénytárban történő közzététele napján lép éleibe 
és végrehajtásával 

a közmunka- és közlekedésügyi ministerí*^ 

és a pénzügyi minister bizatnak meg. 






[. TÖRVÉiW-CZIKK 

a hudapesli gőzniozdonyu körvasulról/2> 

(Szentcsilést n>erl 1888. é\'\ jiilins 9-én. KíhírdetleieU 92 dOrsíáíTos Törvényiárt)- han 1878. évi 

július 15~én.) 

1 .§. A Budapest főváros Uuna-balparti területén fekvő vasúti állomások- 
nak az egyes gyár- és ipartelepekkel való összeköttetése czéljából egy a 
m.kir. államvasutak kőbányai, illetve rákosi állomásából kiinduló és abtidapestr- 
czinkolai helyi érdekű vasút s a kerepesi út áthidalása, valamint a szabadal- 
mazott osztrák-magyar államvasuttársaság budapest-rákospalotai vonalának 
keresztezése utján a főváros V. kerületében fekvő felső Dunapartig (Margitr- 
hidig) vezetendő körvasutnak, mint államvasuti vonalnak megépitése a be-* 
mutatott tervek alapján ezennel elrendeltetik és ezen pálya kiépítése czéljá-^ 
ból szükséges intézkedéseknek a jelen törvény határozmányai értelmében 
leendő megtételére a közmunka- és közlekedésügyi minister felhatalmaztatik« 

Azt, hogy ezen körvasuttal akár az épitésnél, akár később, — mely gyár- 



(i) Jelenlej:, az 1889:XVI((. t. ez. fulytán. a kereskedelemügyi miniszter. 

(2) V. ö. 1891: XXIV. t. ez. a budapesti Duna-jobbparii gőzmozdonyu körvasutról. V. ö. még 1889: XUL 
t. ez. a m. kír. államvasutak és a budapest-soroksár^harasztií h. é. vasút soroksári állomásait összékötÓ 
h. é. vasútvonal engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában. 



358 i888: XXVIL t ez. A budapesti körvasutróL 

és ipartelepek köttessenek össze, a renforgó viszonyok mérlegelése alapján a 
közmunka- és közlekedésügyi minister határozza meg. 

Felhatalmaztatik továbbá a nevezett minister, hogy a szabadalmazott 
osztrák-magyar állam vasúttársaságnak engedélyt adhasson arra, miszerint 
saját vonalát az emiitett körvasuttal akár azon ponton, hol ez utóbbi a buda- 
pest-i*ákospalotai vonalszakaszt keresztezi, akár pedig budapesti, vagy rákos- 

Ealotai állomásával, akár esetleg mindhárom ponttal összeköttetésbe hoz- 
assa, s illetőleg az e végből szükséges összekötő vágányokat a minister 
által jóváhagyandó tervek és feltételek szerint saját költségén kiépitse/^^ 

2. §. A megelőző §-ban megjelölt körvasút és annak minden tartozéka 
ugy a tulajdon jog, mint az üzlet tekintetében a magyar királyi államvasutak 
hálózatának kiegészitő részét képezi. 

A vonal üzlete egyelőre csak a nyilvános áruforgalomra rendezendő be, — 
felhatalmaztatik azonban a közmunka- és közlekedésügyi minister, hogy a 
körülményekhez képest a személyforgalmat is engedélyezhesse. 

3. §. A körvasút megépitése, valamint az erre megkivánt költségek be- 
szerzése iránt a magy. kir. államvasutak és a szabadalmazott osztrák-magyar 
államvasuttársaság közt 1888. évi január hó 16-án létrejött s a közmunka- 
és közlekedésügyi minister által feltételesen jóváhagyott jegyzőkönyvi meg- 
állapodások tudomásul vétetnek és ez alapon a nevezett minister felhatalmaz- 
tatik, hogy a létesitendő körvasút két millió ötszázezer forinttal előirányzott 
épitési költségeinek a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság 
által leendő előlegezése, valamint az ezen összeg visszafizetése iránt a fenti 
jegyzőkönyvi egyezmény értelmében a nevezett társasággal létesitett meg- 
állapodást végleg jóváhagyhassa és az annak foganatositására szükséges 
intézkedéseket megtegye. 

4. §. A kisajálitási jog ezen körvasút kiépitése és üzlete czéljaira az 1881. 
évi XLl. törvényczikk értelmében megadatik. • 

Felhatalmaztatik a közmunka- és közlekedésügyi minister, hogy a szobai 
forgó körvasút kiépitése és üzlete czéljaira netán szükséges fővárosi köz- 
területeket (utakat, utczákat, tereket, középületeket s azok bárminemű tarto- 
zékait stb.), valamint közhasználatra szolgáló egyéb vállalatok területeit és 
azok járulékait a létesitendő körvasút megépitése és üzlete érdekében meg- 
kivántató mérvben és terjedelemben, akár a tulajdonjognak teljes kisajátitása, 
akár pedig az 1881. évi XLl. törvényczikk 85. §-a értelmében m^llapi- 
tandó együttes használati szolgalom utján igénybe vétethesse, és hogy az 
emiitett területeken az épitési munkálatokat a minister által jóváhagyandó 
épitési tervek, illetőleg az általa kiadandó épitési engedély alapján a kisajátí- 
tási, illetve a mennyiben annak helye lehet, a kártalanitási eljárástól is füg- 
getlenül azonnal foganatosittathassa. — Ha a közmunka- és közlekedés- 
ügyi minister által megszabandó záros határidő alatt az emiitett közterüle- 
tekre vonatkozó szolgalmi jog gyakorlása, valamint a használat és fentartás 
módja iránt a tulajdonossal barátságos egyezség létre nem jönne : ezei 
kérdésekben az 1881. évi XLl. törvényczikk 85. §-a értelmében nevezett 
minister határoz. 

A netán kisajátítandó, illetve szolgalmi joggal terhelendő fentebb jelzett 

(i) V. ö. az ezen építésre kiadott engedélyokmányt ai 1888 decz. 11. S5,490. sx. közmunka- és kődek. 
»io. rendeletben (1888. K. T. 2174.). 



i888 . XX VIII. és XXIX. U ez. 359 

területekre vonatkozó kártalanítás tekintetében az 1881. évi XLI. törvény- 
czikk 11. és IV. fejezetében foglalt határozmányok jelen esetben oly meg- 
szorítással nyernek alkalmazást, hogy az igénybe veendő területekre nézve 
meginditandó egyezkedési tárgyalások, illetve a törvény alapján netán folya- 
matba teendő kártalanítási eljárás a vasút megépítésének foganatba vételéi 
és kivitelét nem akadályozhatja. 

5. §. Jelen törvény, — melynek a pénzügyministerrel egyetértő végre- 
hajtásával a közmunka- és közlekedésügyi minister bízatnak meg, a törvény- 
tárban történő megjelenése napján lép életbe. 



xxvra. 

a Debreczentől— Fuzes-Abon>ig vezetendő helyi érdekű aőziuoz- 
donyu vasúinak és Ohállól — Polgárig lerjedő szárny vonalánHk ki- 
építésére és engedélyezésére vonatkozó felhalalmazás tárgyában. 

(Szfntesíiést nyert 1888. évi július 9-én. Kihirdetletett ax cOrszágos T5nrénytári»>ban 1888. évi 

juJius 15-én.) 

1. §. A ministerium ezennel felhatalmaztatik, hogy a debreczen-hajdu- 
ná'nás-búd-szentmihályí helyi érdekű vasút Debreczen vásártéri állomásából 
kiinduló és Füzes-Abonynál a magyar királyi államvasutakhoz csatlakozó fő- 
vonalnak, s ezen fővonal ohát-kócsi állomásából elágazólag Polgárig veze- 
tendő szárnyvonalnak, mint helyi érdekű gőzmozdonyu vasútnak kiépitésére 
és üzletére az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikkekben foglalt 
feltételek alatt az engedélyt kiadhassa.^^^ 

2. §. Ezen helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről a köz- 
munka- és közlekedésügyi minister az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a 
értelmében az országgyűlésnek jelentést teend. 

3. §. Jelen törvény, melynek a pénzügyministerrel egyetértő végrehajtá- 
sával a közmunka- és közlekedésügyi minister bizatik meg, a törvénytárban 
történő megjelenése napján lép életbe. 



XXHL. TÖRVÉNY-CZIKK 

az eszék-balrinjai helyi érd. vasul és plelernieza-pozsegai szárny- 
vonalának engedélyezésére vonatkozó felhalalmazás tárgyában. 

(Szentesítést nyert 1888. évi július 9-én. Kihirdettetett ax « Országos Tőrré aytár^-ban 1888. évi 

július 15-én.) 

1* §. A ministerium ezennel felhatalmaztatik, hogy a magyar királyi állam- 
vasutak eszéki állomásából kiindulva, Nasiczon és Pletemiczán át a magyar 
királyi államvasutak tervezett bród-gradiskai vonalának balrinjai állomásába 
beágazólag vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasútnak és Pleterniczától 
Pozsegáig vezetendő szárnyvonalának kiépitésére és üzletére az 1880. évi 



(i) El engedélyokmányt 1. a közmunka- és közlekedé$fig}i miniszternek 1889 okt. 18. 54.010. sz. rende- 
leiében (1889. R. T. 2148.). 



360 



1888 : XXX. t. ez. Kei^esk. szerződés Spanyolországgal. 



XXXI. és az ezt kiegészilő és módosító 1888. évi IV. lörvényczikkekben fog- 
lalt feltételek alatt az engedélyt kiadhassa.^^^ 

2. §. Ezen helyi érdekű vasul engedélyezésének megtörténtéről a köz- 
munka- és közlekedésügyi minister az 1880. évi XXXI. lörvényczikk 1. §-a 
értelmében az országgyűlésnek jelentést teend. 

3. §. Jelen törvény, melynek a pénzügyministerrel egyetértő végrehajtásá- 
val a közmunka- és közlekedésügyi minister bizatik meg, a törvénytárban 
történő megjelenése napján lép életbe. 



XXX. TÖRVÉNY-CZIKK 

a Spanyolországgal 1880. évi június 3án kötött kereskedelmi és 
hajózási szerződés meghosszabbításáról szóló egyezmény beezik- 

kelyezéséről.(2) 

(Szentesilést nyert i888. évi juliiis 2i-én. A megerosilési okmányok kicseréltettek Madridban 1888. éti 
június hó l!2-én. Kihirdettetett az oOrszáj^os Törvény tárvt-ban 1888. évi augusztus 1-én.) 



A Spanyolországgal 1880. évi június hó 
3-án kötőit (1881 : XVI. lörvényczikkbc ik- 
taloU) kereskedelmi és hajózási szerződés | ben állapodtak meg : 
meghosszabbításáról szóló egyezmény ezennel 
nz ország tőrvényei kőzó iktattatik. 

Szövege a kővetkező: 



kik jó és kellő alakban talált meghatalma- 
zásaik kölcsönös közlése után a következők- 



(Hivatalos fordítás.) 

Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország 
királya slb. stb. és Magyarország apostoli 
királya 

és 

ö Felsége Spanyolország királya és nevé- 
ben Ö Felsége a régens királyné 

azon óhajtól vezéreltetve, hogy az osztrák- 
magyar monarchia és Spanyolország között a 
kereskedelmi és hajózási viszonyok állandóbb 
szabályozási nyerjenek, e végből egyezmény 
kötésére határozták el magukat és meghatal- 
mazotlaikká kinevezték : 

Ö Felsége Ausztria császárja, Csehország 
királya stb. slb. és Magyarország apostoli 
hirálya : 

DiJbsky V. gróf ő nagyméltóságál, való- 
ságos belső titkos tanácsost és kamarást, a 
jeruzsálemi szl. János-rend lovagját, a csá- 
szári vaskoronarend és a spanyol katholikus 
Izabella-rend nagykereszlesét slb. stb. és 

6 Felsége Spanyolország királya : 

Don Segismundo Morét y Prendergast ő 
nagyméllóságát, a 111. Károly-rend nagykeresz- 
tiesét, államministerét 



Egyetlen czikk. 

Az 1880. évi június hó 3-án kötött keres- 
kedelmi és hajózási szerződés, mely az osz- 
trák-magyar monarchia és Spanyolország kö- 
zölt kereskedelmi és hajózási viszonyokat 
szabályozza, 189^2. évi február hó l-ig to- 
vábbra is érvényben marad. 

Azon esetben, ha tizenkét hóval az emii- 
telt határidő előtt a magas szerződő felek 
egyike sem nyilvánítaná a szerződés hatálya^ 
nak megszüntetése iránti szándékát, ezen szer- 
ződés egy év leteltéig érvényben marad, azon 
naplói számítva, melyen azt a magas szer- 
ződő felek egyike vagy másika felmondotta. 

A jelen egyezményre vonatkozó jóváhagyási 
okmányok Madridban a lehető legrövidebb 
Idő alatt fognak kicseréltetni. 

Minek hiteléül az illető meghatalmazottak 
a jelen egyezménvt aláirtak és pecsétjeikkel 
ellátták. 

Kelt Madridban, kettős kiadványban, az 
ezernvolczszáznvolczvanhetedik évi deczem- 
ber hó huszonhetedik napján. 

(P. H.) Dubsky V. gróf s. k. 
(P. H.) Morét S. 



(1) Ez engedélyokmányt I. a kereskedelemügyi miniszter 180i okt ^. 88.051. sz. rendeletében (1891 
H.T. 3270.). 

(2) Ez egyezmény ideiglenes meghosszabhflásáról v. ö. 1891:XLII. t. ez. 



1888 : XXXI. L ez, A távírda, távbeszélő és villamofi berendezésekről. 361 



XXXI. TÖRV'ÉNY-CZIKK 

a távirda, a távl)eszélő és egyéb villamos bcpeiHlezésekről.(i) 

(Szentesítést nyert 1888. évi augusztus 8-áu. Kihirdettetett az uOrszágos TÖr\énytir»-bao 1888. évi 

augusztus 14-én.) 

1. §. A távirda, a távbeszélő és a villamos jelzők, illetve ezeknek felállitása, 
berendezése és űzletbentartása, — azoknak kivételével, melyek az egyes 
házak belsejében, úgyszintén más köz- vagy magánterület által el nem 
választott telken avagy összefüggő birtokon a közhasználat kizárásával ter- 
veztetnek, s melyeknek létesilése és használata semmiféle engedélyhez kötve 
nincs — az államnak fentartoit jogai közé tartoznak. 

Ennélfogva bárki másnak arra, hogy a magyar korona területén távirdát, 
távbeszélőt vagy villamos jelzőt létesíthessen, berendezhe&sen és üzletben 
tarthasson, a jelen törvényben megállapitott engedélyt előzetesen kell kiesz- 
közölnie. 

Az állami távirda, távbeszélő és villamos jelzők ezen jogi természetét nem 
változtatja meg azon körülmény, ha ezek üzlete bérbe adatnék vagy bármely 
egyéb módon más által gyakoroltatnék. 

2. §. Azon közhasználatú távirdáknak és távbeszélőknek mások részére 
való engedélyezése, melyek a magyar korona területén tulmenőleg tervez- 
tetnek vagy ezen területen belül egyenként tizezernél több lakossal biró oly 



(1) E berendezések vezetékeinek támszerkezetei a mezei közös dülőuiak nienién felállíthatok: 1894: XII. 
t. czikk 38. §. 

V. ö. 188Í) jul. 27. keresk. min. rend., egyezmény Ausztria és Magv'arország közi a buda pest— bécsi táv- 
beszélő tárg>ában (1889. H. T. ^M); 1893 mái. ±3. 36,859. sz. keresk. min. rend. a budapest— bécsi 
távbeszélőnek a budapesti távbeszélő előlizelői által való használata tárg>ában (18a3. R. T. 1048.). -^ 
1889 július 19. 31,21)0. sz. keresk. min. rend. Temesvárott uMlvános távbeszélő állomások felállítása tár- 
gyában (1889. 11. T. 1747.).; 188Í) november 4. 5i,499. sz. keresk. min. rend. Nag>Tárad város terü- 
letén felállítandó nyilvános távbeszélő állomások tárgyában (1889. H. T. 2191.).; 1889 november 24 
6l,()99.sz. keresk. min. rend. a körnvékbeli távbeszélők tárgyában (1889. R. T. 2544.); 1895 dea. 17. 
77,821. sz. keresk. min. rend. a belfóliii helyközi (interurbán) távbeszélő Iterendezéseknek a budapesti kör- 
nvékbeli távbeszélő-hálózat előlizelői és nyilvános állomásai által való használata tárg}'ában (1895. R. T. 
n. 1627.).; 1890 márcz. 6. 10,818. sz. keresk. min. rend. Pécs városában nvihános távbeszélő állomások fel- 
állítása tárgyában (1891). R. T. 185.).; 1893 márcz. 7. 14,892. számú keresk. min. rend. az állami 
kezelésben lévő távbeszélő hálózatok előlizelőinek bekapcsolásáról (1893. R. T. 500); 188:) márez. 7. 
14,893. sz. keresk. min. rend. a távbeszélő előlizciési dijainak leszállitásáról (18i)3. R. T.;>02.); 1893 mái. 21. 
2:6,487. sz. keresk. min. rend. a magánhasználatú távbeszélők dijainak leszállítása tárgyában (1893. K. T. 
10-46.).; 1893 deczember 3. 82,934. sz. keresk. min. renl. a u Telefon -Hírmondó » berendezésére vonat- 
kozó engedélyokirat tárg>ában (1893. R.T.2539.); 189i szept.26. 65,138. sz. keresk. min. rend. a Buda- 
pest székesfőváros területén létesített «Telefon-Ilirmondóo engedélyokmányának függeléke tárg>'ában (1894. 
R. T. II. 4.'50.); 189^4 máj. 27. 21,957. sz. keresk. min. rend. a külterületi előlizelő állomásoknak a városi 
Uvbeszélő-hálózatha való bekapcsolása tárg\ában (1894. R. T. I. 89<^.). V. ö. továbbá: 18V)6 július 12. 
62,730. sz. belüg\'min. rend. a törvén vhatosági távbeszélő-hálózat magánvezetékének létesítése és fenlar- 
Usi költsége UrgVában (189(i. R. T. lí 12.). 

A korábbi rendelkezések tekintetében v. ö. 1880 máj. 2r>. 4767/I.\. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend*, 
a Budapesten és l'jpeslen létesítendő telefon engedélyokmánya tárgyában (1880. R.T.2^i9.); 1883 jun. 29. 
18,609. sz. közm. és közi. min. rend. a budapesti telefonnak' a távírdával összeköttetése és a táviratoknak 
telefonon fel- és leadása tárgyában (1883. R. T. 800); 1884 szept 19. 13,060. sz. közm. és közi. min. 
rend. a magántelefonvezetéknek a szomszéd város nyilvános telefonliálózatával való összeköt hetese tárgyá- 
ban (1884. R. T. 1357.); 188* szept. 30. 36,173. sz. közm. és közi. min. rend. a magánhasználati táv- 
beszélő összeköttetések engedélyezése által fizetendő évi díjak leszállítása tárg>ában (1884. R. T. 1376.); 
1884 nov. 10. 11,458. sz. közm. és közi. min. rend. Rudapest és Lljpest terí'iletén nyilvános telefonállo- 
mások felállítása tárg>ában (1884. R. T. 1788); 1886 nov. 26. 4;i,626. sz. közm. és közi. min. rend. Po- 
isony város területén nyilvános telefonállomások felállítása tárgyában (1886. R. T. 1073.). 



362 i888 : XX XL í. ez. A távírda, távbeszélő és vUUMnnos berendezésekről. 

városokat, illetve községeket kötnének össze, melyek állami távirdával vagy 
állami távbeszélővel már ellátva vannak, a törvényhozást illeti meg ; minden 
más esetben az engedélyezés 

a közmunka- és közlekedésügyi minisler(i> 

hatásköréhez tartozik. 

A vasutak és más közlekedési vállalatok üzleti távirdái, távbeszélői vag}' 
villamos jelzői iránt, ugy a múltra nézve, mint a jövőben az engedélyokmá- 
nyok határozmányai mérvadók. 

Ha valamely ilyetén berendezésről az engedélyokmány nem rendelkeznék 
és azt a forgalmi vállalat létesiteni kívánná, ehhez 

a közmunka- és közlekedésügyi minister(i> 

engedélye előzetesen kieszközlendő. 

A minister az ily engedély feltételeit külön fogja megállapítani. 

Egyebekben a jelen törvény határozmányai alkalmazandók. 

Azon esetekben, midőn a közszolgálat, közbiztonság, közegészség, árvé- 
delem, vagy tűzoltás czéljaira szükséges távirda, távbeszélő vagy villamos 
jelző berendezések létesítéséről van szó, a közmunka- és közlekedésügyi 
ministernek jogában áll az engedélyezés feltételeit könnyíteni és a jelen 
törvény 3. §-ának egyes rendelkezéseitől eltérni.^^^ 

3.8. 

A közmunka- és közlekedésügyi minister(i) 

által saját hatáskörében kiadható engedély-okiratban, a mennyiben az előző 
§. kivételt nem tesz, minden esetre biztositandók a következők : 
i. Az állam fentartott joga. 

2. Az engedély időtartama, mely a közhasználatú berendezéseknél 50 éven. 
a magán-használatu berendezéseknél pedig 10 éven tul nem terjedhet. 

3. Az államnak azon joga, hogy a közhasználatú berendezéseket tartozé- 
kaikkal együtt, az engedély tartamán belül is és az engedélyokiratban meg- 
határozandó feltételek alatt beválthassa. 

4. A közhasználatú berendezések az engedély lejártával összes tartozé- 
kaikkal együtt teljesen használható állapotban, ingyen és tehermentesen az 
állam tulajdonába mennek ál. 

A magánhasználatú berendezések az engedélyes tulajdonában megma- 
radnak. A mennyiben azoknak további, de minden egyes megujitás esetébei 
10 éven tul nem terjedhető fentartása, az engedélytartam utolsó évének 
első felében ki nem eszközöltetnék, illetve meg nem adatnék : az engedély- 
idő lejárta napjától számítandó 14 nap alatt lebontandók és eltávolitandók, 
mit ha az engedélyes tenni elmulasztana, az alábbi 11. §. alkalmazható. 

5. Az államrendészet érdekei. 

6. A közmunkíi- és közlekedésügyi ministernek azon joga, hogy a köz- 
használatú berendezések használati dijait megszabhassa és módosíthassa. 

7. A közhasználatú berendezéseknek mindenki által egyaránt lehető hasz- 
nálata az államrendészet által megkívánt korlátozások között (1. fent 5. pont). 

8. Közhasználatú berendezéseknél az engedélyesnek azon kötelezettsége. 



(i) Jelenleg, ax 1889: XVm. t. ez. értelmében, a kereskedelemügyi miniszter (1889. R. T. 1221.). 
(2) V. ö. 5., 80. §§. 



i888 : XXXL t ez. A távirda, távbeszélő és villamos berendezésekről. 363 

mely szerint azon esetben, ha ugyanazon helység területén más közhaszná- 
latú távírda, távbeszélő, vagy villamos jelző berendezés léteznék, ezeknek a 
^aját berendezésével teendő összekapcsolását 

•a közmunka- és közlekedésúgyí minister<i> 

felhívására és az általa meghatározandó idő alatt saját költségén eszkö- 
zölni tartozik. 

9. Azon kikötés, hogy az engedély élők közti jogügylet utján, csak 

« közmunka- és közlekedésügyi ministerd) 

engedélyével, illetve jóváhagyásával ruházható át másra. 

4. §. Ha vagy haláleset folytán, vagy birói árverés következtében az enge- 
délyezett vállalat tulajdona más személyre menne át, valamint akkor is, ha 
az engedélyes ellen gondnokság rendeltetik, csőd nyittatik, vagy a vállalatra 
vagy tartozékaira végrehajtás vezettetik : ezen változások az illetékes hatóság, 
illetve bíróság által 

a közmunka- és közlekedésügyi ministernek(^) 

bejelentendők ; önként értetvén, hogy ha a vállalat tulajdonjoga bármely 
czimen uj tulajdonosra menne át, ez által az engedélyokirat határozmányai 
változást nem szenvednek és az abban foglalt jogok és kötelezettségek érintet- 
lenül maradnak. 

A mennyiben halálozás esetében az engedély idegen állampolgárra 
szállna át, 

a közmunka- és közlekedésügyi ministernekd) 

jogában áll az engedélyt az idegen állampolgártól azonnal elvonni vagy saját 
választása szerint azt követelni, hogy az üzletvezetés oly belföldi állampolgár 
által gyakoroltassék, kinek személyében 

a közmunka- és közlekedésügyi minister(i) 

megnyugszik. 

5. §. Az 1. és i. §. szerint az engedélyezés tárgyát képező berendezések 
létesítésére és üzletére vonatkozó műszaki és eljárási szabályokat 

a közmunka- és közlekedésügyi minister(^> 

állapítja meg. 

A huzalvezetés, felerősítés és bekapcsolás tervei 

a közmunka- és közlekedésüg}'i mínisteKD 

előző jóváhagyását igénylik. 

6. §. Az 1881. évi XLI. törvényczikk rendelkezéseinek^^ kiterjesztésével a 
távírdáknak felállításán felül a távbeszélőknek és villamos jelzőknek közhasz- 
nálatra való felállítása is azon vállalatok közé soroztatík, a melyekre nézve 
az idézett törvényczikk értelmében kisajátításnak van helye. 

A jelen töményben tárgyalt berendezések az idézett törvény 6. §-ának 
rendelkezése alól kivétetnek. 

A közulaknak, utczáknak és tereknek közhasználatú távírdák, távbeszélők. 



(i) Jelenleg, ax 1889: XVUI. t. ez. fohtán, a kereskedelernügvi miniszter. 
(2;v.ö. 1881:Xlí.i.C2. 1.§.9. p. 



364 Í8S8 : XXXL t. ez. A távírda, távbeszélő és villamos beretidezésekrŐl. 

vag} villamos berendezések felállítására vagj* áthelyezésére történő igénybe- 
vételének módozatait — íigvelemmel a közlekedés akadálvlalan fentartá- 
sara — 

a közmuuka- és kőzlekedf*<úgví iiiinisteri^ 

eselről-esetre állapítja meg. 

Ezen megállapítást megelőzőleg a tönényhatóságí joggal bíró városok 
ti'riiletén 

a kö/niunka- ós kőzickedésúg) í mmsieT<^> 

küldöttjének vezetése alatt bejárás tartandó, melyhez a Budapest szab. kír. 
fővárost érdeklő esetekben a fővárosi közmunkatanács, a főváros közönsége 
és a fővárosi állami rendőrség, a többi tön^ényhatósági joggal bíró vagy leg- 
alább 10,000 lakossal bíró rendezett tanácsú városok területét illetőleg az 
illető törvényhatóság és rendőri hatóság, illetve az említett rendezett ta- 
nácsú városoknál a polgármester meghivandó. E bejárás eredménye felett 

a közmunka- cs közlekedésügyi miníster(i> 

határoz. 

Midőn valamely állami berendezés létesítését a nevezeit minister közér- 
dekből sürgősnek jelenti ki, az előbbi pontban említett bejárás mellőzhető. 

7. ^. A ház- és földtulajdonosok és birtokosok kártérítés nélkül eltűrni 
tartoznak, hogy a közhasználatú távírdák, távbeszélők és villamos jelzők 
huzalni épületeik és földjeik felett a légürben 

a közmunka- és közlekedésügyi minisler(í) 

által osetről-esetrc megállapítandó magasságban, a vállalat költségére el- 
vezettessenek oly módon, hogy ez által az ingatlannak korlátlan használatá- 
ban akadályozva ne legyenek. 

A mennyiben építkezések vagy átalakítások miatt a légürben vezeteti 
huzaloknak magasabbra helyezése válnék szükségessé : ez az ingatlan tulaj- 
donosának vagy birtokosának bejelentésétől számított 45 nap alatt a vállalat 
által saját költségére foganatositandó.^^^ 

S. ^. A közhasználatú távírdák, távbeszélők és villamos jelzők huzalainak 
a vállalat költségére az épületekre vagy azok tetőzetére való felerősítéséi és 
bekapcsolását, >alamint az ingatlan korlátlan használatának akadályozása 
nélkül a fóId alatt elvezetését, az épület- és földtulajdonosok és birtokosok 
eltűrni kötelesek ; azonoan a huzaloknak felerősítése vagy bekapcsolása avagy 
a föld alatt való elvezetése állal okozott káraiknak megtérítését, illetve az 
előbbi állapot helyreállítását követelhetik. 

Az épület lebontása, átalakítása, felemelése vagy uj épület létesítése ese- 
tében, az épületre vag)' annak tetőzetére felerősített vagy bekapcsolt, illetőleg 
a föld alatt elvezeteit huzalok az ingatlan tulajdonosának vagy birtokosának 
bejelentésétől számított 45 nap alatt a vállalat által saját költségére eltávo- 
litandók, illetőleg áthelyezendők.^^) 

i\ §. A 7. és 8. §§. második bekezdésében említett bejelentés módozatait. 



II' .U'U'iile^'. iiz 188í>: XVIH. i. ez. folvtán, a kereskedelemügyi niiniszlcr. 
<2) V. ö. !>. ü. 



f 888 : XXXL t ez. A távírda, távbeszélő és vUlamos berendezésekről. 365 

valamint a bejelentéstől számított 45 nap sikertelen eltelte után a huzalok 
eltávolításánál követendő eljárást 

a közmunka- és közlekedésügyi niínister(i) 

az igazságügyi minísterrel, illetőleg Horvát-Szlavonországok bánjával egye(- 
értőleg kiadandó rendelet utján állapítja meg. 

A 8. §. eseteiben igényelhető kártalanítást, ha az érdekeltek között egyez- 
ség nem jő létre, a bíróság állapítja meg. A huzalvezetés berendezése alkal- 
mával okozott károk eseteiben a kártalanítás megállapítására az 1881. évi 
XLI. t. ez. II. és IV. fejezetének szabályai megfelelően alkalmazandók, s az e 
végből szükségeseknek mutatkozó eljárási különös szabályokat 

a közmunka- és közlekedésügyi miiiisler(i) 

rendeleti utón állapítja meg. 

A később okozott károk megtérítése egyezség hiányában a törvény rendes 
utján követtihető. 

10. §. Az állami távírdák, távbeszélők és villamos jelző berendezések tör- 
vényhatósági vagy községi adópótlékokkal vagy bármely más járulékokkal és 
illetékekkel meg nem terhelhetők. Ily állami berendezések bérlői azonban 
épen ugy, mint a hasonnemü közhasználatú vállalatok engedélyesei is, ebbeli 
tiszta jövedelmük után a fennálló adózási törvények értelmében ugy az állami 
adókat, mint az ezek után kivetett törvényhalósági vagy községi pótlékokat 
viselni tartoznak. 

Kivétetnek ezen rendezés alól a közszolgálat, közbiztonság, közegészség, 
az árvédelem vagy tűzoltás és egyéb hasonló czélokra engedélyezett beren- 
dezések, melyek után semmiféle adó vagy illeték nem szedhető. 

11.§. A ki közterület által, \agy mások tulajdonát képező magánterület 
által elválasztott telkén vagy birtokán előzetes engedély nélkül távírda, táv- 
beszélő vagy villamos jelző berendezést létesít, vagy engedély nélkül fentart, 
vagy a ki a magánhasználatú távirdát a magánhasználat természetével ellen- 
kező módon használja, kihágást követ el és 

a közmunka- és közlekedésügyi ministernek(i> 

illetve megbízott közegének indítványára 50 forinttól 300 forintig terjedhető 
pénzbüntetéssel büntetendő. 

Ezen kihágás eseteiben a kihágások tekintetében illetékes királ>i bíróságok 
ítélnek. 

A közmunka- és közlekedésügyi minister(i> 

az engedély nélkül létesített berendezést az illető közigazgatási (rendőri) 
hatóság utján azonnal lezáratja, egyszersmind a berendezőt felhivja, hogy 
a berendezést a felszólítás vétele napjától számítandó 8 nap alatt távolítsa el, 
mit ha meg nem tenne, e berendezés a panaszolt fél költségére ugyancsak 
a rendőri hatóság által azonnal eltávolítandó lesz. 

A kihágás jogerejü megállapítása után a fél tulajdonát képező berende- 
zési és felszerelési anyagok az eljáró hatóság által el is árverezhetők és 
a befolyandó összeg a pénzbüntetés és az eljárási költségek fedezésére fordi- 
tandó.<2> 



(i) Jelenleg, az 1889: XVm. t. ez. folytán, a kereskedelemQgyi miniszter. 

(2) V. ö. a hatóság tekintetében: 1880: XXXVU. t. ez. 40. §. 5. p.. 43. §. — V. ö. még alább 13., U. §§. 



366 i888 : XXXL t, ez. A távírda, távbeszélő és villamos berendezésekről. 

12. §. Azon büntelo határozatok, melyek a távírdák megrongálói ellen a 
közbiztonság szempontjából a büntető törvényekben alkottattak s érvényben 
fennállónak, a távbeszélők és villamos jelzők megrongálóival szemben is 
érvényesek, illetve ezekre is kilerjesztetnek/*^ 

13. §. A magyar korona területén netán már létező engedélyezés alá es& 
és nem az eddig érvényben volt szabályrendeletek alapján létesitett távírda, 
távbeszélő, vagy villamos jelző berendezések birtokosai a jelen törvény 
életbelépése napjától számítandó 4o nap alatt tartoznak 

a közmunka- és közlekedésügyi mínisterhez^s) 

engedélyért folyamodni, minek elmulasztása esetén, vagy ha a minister az 
engedélyt megtagadná, köteles a birtokos a fenti határidő lejártával, illetve 
az elutasító ministeri rendelet vétele napjától 8 nap alatt az egész berende- 
zést saját költségén eltávolítani, ellenkező esetben az előző 11. §. határoz- 
mányai alkalmazandók. 

14. §. A közterületeken a villamvilágitások, úgyszintén bármely másféle 
villamvezetékek csak ugy létesíthetők és helyezhetők el, hogy azoknak 
berendezése és nevezetesen a villamáranmak vezetése által a közhasználatú 
távírdák, távbeszélők és villamos jelzők működése meg ne akadátyoztassék 
és meg ne zavartassék. 

E végből a víllamvilágitási vagy egyéb villamvezetékí berendezések, kivileli, 
valamint azoknak később bármikor ezélba vett módosításának, kiegészítésé- 
nek stb. tervei 

a közmunka- ós közlekedésügyi ministeK^) 

előző jóváhagyása alá terjesztendők. 

Ha a minister a tervek és jelesen a vezeték-elhelyezés módjának megbirá- 
lása alapján arról győződnék meg, hogy a vezeték elhelyezése és általában a 
tervezet kivitele, a már létező közhasználatú távírda, távbeszélő, vagy villa- 
mos jelző működését megakaszthatná, vagy megzavarhatná, úgyszintén azon 
esetben, midőn ezen hátrányok utólag, azaz : akkor keletkeznének, mikor a 
villamvilágítás vagy más czélu víllamvezetés már működésben van, megkö- 
vetelheti, hogy az, a ki a villamos világítást, vagy az egyéb villamos vezetést 
létesíteni kívánja, illetve fenlartja, saját költségén a terveket, illetve a vezet^K 
elhelyezését kellően módosítsa, áthelyezze és mindazon óvintézkedésekel 
foganatba vegye, melyeket a minister elrendel. 

Az ellen, a ki 

a közmunka- és közlekedésüg} i mínisten^) 

előző jóváhagyása, vagy a minister által a fenti bekezdés értelmében támasz- 
tott kívánság foganatosítása nélkül létesít, módosít, vagy fentart villamos vilá- 
gítást, avagy egyéb villamvezetékí berendezést, a jelen törvény 11. §>ában 
körülírt büntetés és eljárás alkalmazandó.^^^ 



II) V. ö. 1878: V. t. ez. i3íí— Ul. gji. 

(21 Jeleiilee, az 18H1); XMU. l. ez. folytán, a kereskedHeniügyi miniszter. 

(3) V. ö. 1891 febr. 17. iikiii. sz. kerésk. mÍFK rend. a villamos erőt és sűrített levegőt szolgáltató ipar- 
telepeknek az IparliatósáKi telepengedélyezés alá eső üzJeltele{)ek sorába való fölvétele iránt (1891. R. T. 
Ii9.); 1894 aujr. ± o9.:Wl. sz. belujjvmin. köm»nd. a villanyvilágítás berendezéséhez szfiksé^s anyajrok 
é< ezikkek beszerzésénél a hazai ipar erdekeinek ügyelem bevétele iráni (I89i. R.T. n.313.); 18(K!(jan. 19. 
4$).7H8. sz. belüiíMnin. rend. a villamos világító és mnnkaátviteli l)e rendelésekre vonatkozó szeriSdósek 



1888 : XXXIL t, ez. Némely államadósság beváltásáról. 367 

15. §. A jelen törvény a tönénytárban történő megjelenése napján lép 
éleibe és az igazságügyi ministerret és Horvát-Szlavonországokra nézve a 
bánnal egyetértő végrehajtásával, 

a közmunka- és közlekedésügyi míníster(i> 
bizatik meg/^^ 



XXXn. TÖRVÉNY-CZIKK 

némely államadósság beváltásáról/^) 

(SzenUísiiésl nyert 1888. évi november 2(^áii. KihírdeUetett az «Országos Tönényliro-ban 1888. évi 

november 29-én.) 

1. §. A pénzügy niinister felhalalmaztatik, hogy az alábbi 2. §-ban felsorolt 
kölcsönök kötvénybirtokosainak a kötvényekben kifejezett tőkét az állam s 
illetőleg az állam által megváltott egyes vasutak korábbi birtokosai nevében 
és helyett felmondhassa és a mennyiben a bevonandó kötvények birtokosai 
a 6. §. szerint kibocsátandó mérsékeltebb kamatozású kötvényeket elfogadni 
hajtandók nem lennének, a bevont kötvények névszerinti teljes tőkeértékéi 
készpénzben kifizethesse. 

2. §. Az 1. §. értelmében: 

A) 1. az 1867-ik évi XIII. t. ez. alapján felveit magyar vasúti kölcsönnek, 

2. az 187i-ik évi XLV. t. ez. alapján felvett 30 millió forintos kölcsönnek, 

3. az 1872-ik évi XXXII. t. ez. alapján felvett 54 millió forintos köl- 
csönnek, 

4. az államositott magyar keleti vasút 1873-ik évi másodkibocsátásu 30 
millió forintnyi elsőbbségi kölcsönének, 

5. a magyar vasutak által az 1875. évi XLI. s az 1876. évi XI. lörvény- 
czikkek alapján kibocsátott egyesitett elsőbbségi kölcsönből az államosított 
vasutakra eső résznek, 

6. a gömöri vaspálya terhére az 1871 : XXXVII. t. ez. alapján kibocsátott 
államvasuti záloglevélkölcsönnek, 

B) 1. B2 államositott magyar keleti vasút 1869'-ik évi első kibocsátású 
45.020,100 forintnyi elsőbbségi kölcsönének, 

8. az államositott első erdélyi vasút 1867-ik évi 21 millió forintnyi elsőbb-* 
ségi kölcsönének, 

9. az államositott alföld-fiumei vasút 1870-ik évi 19.000,000 frtnyi első 
kibocsátású és 1874-ik évi 1.706,600 frtnyi másodkibocsátásu elsőbbségi 
kölcsöneinek, 



megkötése alkalmából szakértők meghaUgaiAsa Urgyában (1895. R. T. I. 8:20.); 1895 aug. il. 7i,29i. tt« 
)>fl&gymÍD. rend. a villamos világítási és villamos munkaátviielí berendezések iránt kötendő sienődések 
pontozalai Urgyában (1895. R. T. H. 9497.). 

ll) Jelenleg a végrehajtás, az 1889: XVm. t. ez. folytán, a kereskedelemOg}! minisztert illeti meg (1889. 
R. T. iáál.). 

(2) V. ö. 1890 jul. 18. 23,4.{5. az. keresk. min. rend. a távirda, távbeszélő és más villamos berendezések^ 
ről móló 1888: XXXI. t. ez. végrehajtása Urgyában (1890. R. T. I^IO^. Ugyancsak e t. czikk végrehajtása 
tárgyában v. ö. 1892 íul. ^. 41.215. sz. keresk. min. rend. (1892. R. T. 1533.). 

tS) As ezen t. czikkben megkezdett beváltás fulyUtásáról v. ö. 1892: XXI. t. ez. némely államadósság b»< 
▼állásáról s a kuronaérték behozatalára szükséges arany beszerzésről. 



368 Í888 ; XXXII, t ez. Némely államadósság heváltásáróL 

10. az állaniositoU tiszavídéki >asul 187í2-ik évi 20 millió forintnyi elsőbb- 
ségi kölcsönének, 

1 1. az állaniosilotl bállaszék-dombovár-zákánji (duna-drávaí) v-asut 1873-ik 
évi 6.954,200 frtnyi elsőbbségi kölcsönének, végre 

C) 12. a magyarországi ioldtehermentesitési adósságnak, ide értve az 
erdélyi és lemesi fóldlehermentesitési adósságot is, és pedig valamennyi 
felsorolt adósságnak mindazon kötvényei bevonandók lesznek, melyek 
1889-ik évi január 1-től kezdve válnak esedékesekké/*^ 

3. §. A kölcsönök felmondása csak a kamatszelvények esedékességének 
határnapjára történhetik és nem szólhat rövidebb időre, mint a mely időköz 
az illető kölcsönök törlesztési terve szerint a kötvények kisorsolásától szá- 
mítva azok esedékességiéig meg van állapítva. 

A felmondás a bel- és külföld mindazon helyein s lehetőleg ugyanazon 
módon teendő közzé, a mely helyeken s a mely módon az illető kölcsön 
kisorsolt kötvényei eddig köztudomásra hozattak. 

Azon határidőn tul, a melyre a felmondás történt, a felmondott kötvé- 
nyektől kamat nem jár. 

A felmondási határidő végéig le nem járt s hiányzó szelvények értéke a 
kifizetendő tőkéből levonandó. 

4. §. A felmondott kötvények teljes tőkeértéke ugyanazon pénzértékekben 
fizetendő vissza, mini a mely pénzértékekben az illető adósságnem kisorsolt 
kötvényei eddigelé is beváltattak. 

5. §. Mihelyt lejár azon határidő, a melyre a felmondás történt, a fehnon- 
dott kölcsöntőke biztosítására bekebelezett zálogjog azon pályatestekről, 
melyekre az 1868: I. és az 1881-ik évi LXI-ik törv. ez. értelmében alakí- 
tott összpontosított telekkönyvbe bekebelezve van, hivatalból törlendő; a 
mennyiben azonban valamely kölcsön nem teljesen, hanem csak részben 
mondatik fel, a telekkönyvi törlés bekebelezése csak a felmondott részre 
szoritkozhatik. 

6. §. A 2. §-ban felsorolt kölcsönök kötvényeinek bevonhatása végett a 
felmondás arányában a jelenleg forgalomban levőknél alacsonyabb kamatra 
szóló adómentes kötvények bocsáthatók ki olyképen, hogy a 2. §. A) 1 — 6. 
pontjai alatt felsorolt kölcsönök egy egjséges o. é. aranyforint, német biro- 
dalmi márka és frankokról, s a mennyiben szükséges, részben sterling font 
értékről is szóló lörlesztéses vasúti államkölcsönné, a 2. §. 7 — 11 pontjai 
alatt felsorolt kölcsönök egy egységes osztr. ért. ezüstforíntról szóló lörlesz- 
téses vasnli államkölcsönné, s a fóldlehermentesitési adósság egy egységes 
osztr. értékről szóló és szintén törlesztés alá eső adóssággíi alakíttassanak át.^^^ 

7. §. Az egységes uj arany kölcsön és az egységes uj ezüst kölcsön bizto- 
sítására a zálogjog ugyanazon pályatestekre, melyeket a bevonandó kölcsö- 
nök jelenleg terhelnek és pedig a kél egységes uj vasúti államkölcsön 
egyenlő rangsorozati elsőséggel a részkötvények kibocsátása előtt hivatalból 
akként kebelezendők be, hogy azokat a 2. i^ban felsorolt kölcsönök kötvé- 
nyeinek bevonása után a telekkönyvi rangsorozatban az államosított tisza- 
vidéki vasút vonalain csakis ezen vasul 1864. évi sorsjegykölcsönének 
biztosítására bekebelezett 15. 750, 000 o. é. frt, mely bezárólag 1924-ig járó 

(1) V. 0. «.. 7., II.. 13., ir>. §^\ 

(2) V. ö. 13., 15. 8?;. 



1888 : XXXII. L ez. Némely államadósság beváltásáról 369 

819,000 frtnyi évjáradékkal törlesztendő, az államositoU alföld-fiumei (nag}- 
várad-eszéki), első erdélyi és báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) 
vasutak vonalain csak a részvényeseket a megváltásból folyólag illető járan- 
dóság, a bevonandó kölcsönök biztosítására jelenleg szolgáló többi vonalakon 
pedig egyáialán semmi más tehertétel ne előzze meg. 

A gömöri vasutakra az uj kölcsönök, csak az ezen vasutakat terhelő állam- 
vasuti záloglevélkölcsön teljes bevonása, illetőleg az egész kölcsön felmondási 
batáridejének lejárta után lesznek bekebelezhetők. 

8. §. Az uj földtehermentesitési kötvények alapszerü biztosítása végett, 
azok a földtehermentesitési alapigazgatóság által állitandók ki, annak ellen- 
őrzése alatt kezelendők es törlesztendők s azok évi törlesztési és kamatozási 
szükségletének biztosítására az állam általános jövedelmein ki>1il ai egyenes 
adók után szedendő földtehermentesitési pótlék rendeltetik/^^ 

9. §. A kibocsátandó uj kötvények törlesztési határideje az aranyértékben 
kibocsátandó vasúti államkötvényeknél legfelebb 75 évre, az oszti^k értékű 
ezüstre szóló államvasuti kötvényeknél legfelebb 80 évre s az uj földteher- 
mentesitési kötvényeknél legfelebb 70 évre terjedhet s a kibocsátandó kötvé- 
nyek szövegében azon biztosítás is adható, hogy azok a közelebbi tiz év alatt 
csakis a törlesztési tervekben megállapított módon fognak bevonatni. 

A kibocsátandó kötvények összege, törlesztésök határideje, valamint a 
kötvényeknek a forgalomból kivonandó kötvények névleges kamatjánál 
mindenesetre alacsonyabb kamatlába akként állapítandó meg, s értékesitésök 
is akként eszközlendő, hogy mindhárom kölcsön évi kamatja és tőketörlesz- 
tési járuléka együttvéve a bevonandó kölcsönök 1888. évi kamatozási és 
tőketörlesztési szükségletében necsak teljes fedezetet találjon, hanem hogy a 
hitel müveletek keresztülvitele után a szükséglet a maihoz képest évenkint 
legalább is annyival kevesbedjék, mint a mennyi a törlesztési járulékok fede- 
zése végett az 1880 : VIII. és IX. s illetőleg az 1881 : XI. törvényczikk^^^ alap- 
ján kibocsátható járadék-kötvények eladásából 1889-ik évre bevételként elő- 
irányozható. 

10. §. A hitelmüvelet keresztülvitelére az alábbi 15. §-ban kitűzött határ- 
idő lejártáig az 1880. évi VIII. és IX. s illetőleg az 1881-ik évi XI. tör- 
vényczikk^^^ alapján a törlesztési járulékok fedezésére járadék-kötvények 
nem bocsáthatók ki, a hitelművelet sikeres keresztülvitele után pedig az 
idézett törvényczikkek hatályukat vesztik. 

11. §. ügy az arany és az ezüst értékre szóló vasúti államkölcsönök, mint 
az újonnan kibocsátandó földtehermentesitési adósság kötvényeiért befolyó 
összegek kizárólag csak a 2. §-ban megjelölt kölcsönök kötvényeinek bevo- 
nására s ezen kölcsönök kötvénvei közül is csak azoknak törlesztésére fordit- 
hatók, a melyek 1888. év végéig esedékesekké még nem váltak. 

A mennyiben a kölcsönök kötvényeinek értékesítéséből oly fölösleg ma- 
radna, a mely a 2. ^-ban megjelölt kölcsönök kötvényeinek bevonására nem 



(i) Az ezeo C ez. értelmében kibocsátott 4^/(^-08 magyar földtehermentesitési kötvényekhez hasonló köt- 
Ténveket bocsátott ki a pénzüg>'miniszter a horvát-szlavón földtehermentesitési adósság kötvénvei helyett: 
189'l:XXVra. t. ez. 2. §. 

(2) Az 1880: Vm. t. ez. szól az államkölcsönök tőketörlesztési évi járadékainak fedezéséről; az 1880: L\. 
t. ez. a földtehiTmentesIlésí kötvények törlesztéséről; az 1881: VI. i. ez. pedig az 1880: VIII. t.ez. 1. §-áoak 
módosításáról. 



Magyar TörTénytár. 1887—1888. 



24 



370 i888 : XXXIIL t ez. Az i889. év L negyedéhen viselendő közterhekről 

szükségeltetik, ezen fölösleg az 1889. évtől kezdve még megállapitandó föld- 
tehermentesitési kárpótlások fedezésére s illetőleg egyéb állami adósságok 
törlesztésére fordítandó. 

12. §. Az 1889-ik évi január 1-je után megállapitandó földtehermentesi- 
tési kárpótlások a jogosultaknak teljes összegőkben készpénzben fizetendők 
ki s a mennyiben az előző §. értelmében fedezetet nem nyernének, az állami 
költségvetésben e czélra előirányzandó hitelből fedezendők. 

13. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az államosított keleti 
vasút részvényei helyett az 1876: L. törvényczikk alapján kibocsátott állam- 
kötvényeket az előbbi szakaszokban megállapított módon szintén bevonhassa 
s ezek fedezése végett a 6. §. értelmében szintén arany értékre szóló vasúti 
államkötvényeket bocsáthasson ki, illetőleg az egységes uj aranykölcsönt a 
kibocsátandó kötvények névértékével fölemelhesse az esetre, ha a kibocsá- 
tandó kötvények kamatja és törlesztési járuléka a bevonandó kötvények mai 
évi kamatozási és tőketörlesztési szükségletében, a kamatok után járó adót 
leszámítva, teljes fedezetet talál. 

14. §. A 2. % A) 5. pontja alatt, nemkülönben az ugyanezen szakasz B) 
8., 9., 10. és 11-ik pontjai alatt felsorolt kölcsönök kötvényeinek bevonása 
s a kibocsátandó arany és ezüst értékekre szóló kölcsönök erejéig a zálogjog 
telekkönyvi bekeblezése csakis az illető vasuttársulatok közgyűléseinek hozzá- 
járulásával történhetik. 

15. §. Az előző szakaszokban engedélyezett hitelmüveletek 1890-ik év 
végéig keresztül viendők, s ugy a 2. §-ban megjelölt kölcsönök bevonásáról, 
mint a 6. §. alapján kibocsátandó kölcsönök kötvényeinek értékesítéséről s a 
befolyt éilékek felhasználásáról az országgyűlésnek legkésőbb az 1891-ik év 
folyama alatt jelentés teendő. 

16. §. Ezen törvény kihirdetésével azonnal hatályba lép, s annak végre- 
hajtásával a pénzügyi, a belügyi, a közmunka- és közlekedésügyi és az igaz- 
ságfigyminister bizatik meg. 



XXXra. TÖRVÉNY-CZIKK 

az 1889. év I. negyedében viselendő közterhekről és fedezendő 

állami kiadásokról.<i) 

(Szentesítést nyert 1888. éri deczember i6-án. Kihirdettetett ax «Országos T5nrénytáro-4)an 1888. évi 

deczember 28-án.) 



1. §. A ministeríum felhatalmaztatik, hogy 
a magyar korona országaiban jogérvényes 
adókra és állami jövedékekre vonatkozó ösz- 



ielekből az állami kiadásokat az alább követ- 
kező szakaszokban meghatározott módon fe- 
dezhesse. 



szes, jelenleg fennálló vagy ezután hozandó — i !2. §. A kiadási tételekre nézve az 1888. 
törvényeket, azok időközben bekövetkezhető ' évi állami költségvetésről szóló Vl-ik tör- 



módositásainak figyelembevételével, az 1880. 
év első negyedében érvényben tarthassa, és az 
ezek alapján befolyó adókból és egyéb bevé- 



vényczikk rendelkezései irányadók, felhaUl 
maztatik azonban a kormány, hogy oly ki- 
adásokat is fedezhessen ezen törvény érvény- 



(i) E t. czikk hatályát 1889 íud. 30-ig kiteriesztette: 1889: IV. t. ez. 
Az 1889. évi állaniköltségvetést az 1889: X)íl. t. ez. tartalmazza. 



i888: XXXIV. és XXXV, t ez. 



371 



ben léte alatt, melyek időközben alkotott 
kúlön törvények vagy törvényes intézkedések 
folytán fedezendök. 

3. §. Az ezek folytán teendő kiadások az 
1889. évi költségvetés keretébe lesznek be- 
illesztendök. 



4. §. Jelen törvény hatálya az 1889. évi 
államköllségvetésről szóló törvény életbelép- 
tével megszűnik. 

n. §. Ezen tör\'ény i889. évi január hó 
1-én lép életbe és végrehajtásával a pénz- 
úgyminister bizatik meg. 



xxxrv. 

a Magyarország s Horvát-Szlavon-Dalmálországok közöli az 1880. 
évi IJV. lörvényczikk érlelmében lélrejölt pénzügyi egyezmény 

halályának ujabb meghosszabbilásáról.(i) 

(Szenlesitcst nyert 1888. évi deczember !26-án. Kihirdettetett az a Országos Tön'énytár»-bán 1888. évi 

deczember 28-án.) 



1. §. Az 1880. évi LIV. t.-cz. 2. §-ában 
megállapított határidő, valamint az idézett 
törvényezikk 5. és 6. §-ai szerint Horvát- 
Szlavonországok önkormányzati beligazgatási 
költségeinek fedezésére meghatározott szá- 
zaléknak és évi átalánynak érvénye az 1889-ik 
évi január hó elsejétől deczember hó végéig 



meghosszabbitlatik. Az idézett törvényezikk- 
ben foglalt többi határozatok jelen törvény 
által nem érintetnek. 

± §. E törvény az 1889-ik évi január 
elsejével lép hatályba s annak végrehajtásával 
a pénzögyminister bizatik meg. 



XXXV. TÖRVÉNY-CZIKK 

az állami ilalmérési |övedékröl.(i) 

(Szentesítést nyert 1888. évi deczember 26-án. Kihirdettetett az a Országos Törvén ytán>>ban 1888. évi 

deczember l^án.) 



1. FEJEZET. 
Alapelvek. 

1. §. A szeszes italok kimérése és kis mértékben való elárusitása felett a 
kizárólagos rendelkezési jog az állam részére tartalik fenn. 

2. §. Ezen kizárólagos jog folytán korcsmákat nyitni vagy a már megle- 
vőket fentartani csak az állam engedélye mellett szabad. Senkinek sem 
szabad az illetékes pénzügyi hatóság engedélye nélkül : 

I. bort (bormustot), 

II. gyümölcsbort, 

III. sört, 

IV. bármely égetett szeszes folyadékokat : 



ID A Magyarország és Horvál-Szlavon-Dalmátországok kőzi lélrejöu pénzűéi egyeiménvl az 1889: XL. 
l. ez. Urtalmaiza. Az 1880; LIV. L czikkben foglalt egyezmény hatályát korábban az 1887: XLffl. L ezikk 

hosszabbította volt meg. 

(2) E t czikk — melynek kiegészítője a kövelkezö 1888: XXXVI. l. czikk — némely határoi- 
mányait kiegészíti az 1890: XXXVI. t. ez., még pedig három irányban: rendelkezik a szesznek na£yban 
való eladásáról, a fűszer-, anyag- és vegyeskereskedők kimérési jogáról és az ilalmérési jövedék lírgyál 
képező folyadékoknak kiviteléről oly helyre, a hol az 1888: XXXV. l. ez. nincs hatályban. 

ügy ax 1888: XXXV., valammi az azl kieíö^szíiő 1890: XXXVI. t. czikkei módosítja ax 1892: XV. l. ez. 
La szeszadóról szóló 1888: XXIV. i. czikkei és jegyzeteit is. 

«24* 



372 Í88S : XXX V, t ez. Az állami italmérési jövedékről. 

1 . kimérni vagyis a felsorolt szeszes italokat ülő vagy álló vendégeknek, az 
üzlet helyiségeiben vagy azon kivül való fogyasztásra akár nyilt, akár zárt 
edényekben iparszerüleg kiszolgáltatni ; 

2. kis mértékben elárusítani vagyis ugyanazokat a szeszes italokat zárt 
edényekben, még pedig a bort és az égetett szeszes folyadékokat (2. §. I., 
IV.) 100, sört pedig (2. §. III.) 25 literen alóli mennyiségben, az üzleti vag>' 
elárusitási helyiségen ki\1il való fogyasztásra elárusitani.^^^ 

3. §. A kimérésre és a kis mértékben való elárusitásra az engedélyt a 
vállalkozó Írásbeli kérelmére, az üzlet helye szerint illetékes kir. pénzüg>i 
igazgatóság adja meg. 

Az engedély megadása előtt tartozik a kir. pénzügyigazgatóság a vállalat 
helye szerint illetékes közigazgatási hatóságot és pedig Budapesten az állami 
rendőrséget, törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitányt, 
rendezett tanácsú városokban ezek polgármesterét, egyéb helyeken a fő- 
szolgabírót, Horvát-Szlavono]*szágokban pedig a megfelelő s a bán által ren- 
deleti utón kijelölendő hatóságot, az iránti nyilatkozatra felhívni, hogy^ az 
engedély megadása s a folyamodó személye ellen nincs-e kifogása. Ha a fel- 
hívott hatóságnak kifogása nincsen, vagy a felhívás kézbesítésétől számított 
15 nap alatt nem nyilatkozik, az engedély akadálytalanul megadható. Ha 
ellenben a pénzüg) igazgatóság a közigazgatási hatóság kifogása daczára is 
az engedély megadása mellett van, valamint ha az engedélyt megtagadó ha- 
tározatot hoz s az ellen a vállalkozó 15 nap alatt felebbezéssel él, az ügy 
végeldöntés végett a pénzügymíníster elé terjesztendő, ki ez esetben a beí- 
ügymínisternek, Horvát-Szlavonországokban a bánnak meghallgatása mellett, 
végérvényesen határoz.^^^ 

Azok, kik a pénzügyi hatóság részéről kímérésí vagy kis mértékben való 
elárusitásra engedélyt nyernek, ebbeli üzletökre az iparhatóságtól külön nem 
kötelesek engedélyt kérni ; a pénzügyigazgatóság azonban az engedély kiadá- 
sáról az elsőfokú iparhatóságot s a mennyiben ez nem lenne ugyanaz avval 
a közigazgatási hatósággal, melytől előlegesen vélemény kérendő, evvel is 
esetről-esetre közölni tartozik.^^^ 

4. §. A pénzügyi hatóság által adandó engedély kérelmezésére kötelezvék 



(1) V. ö. -4. §. — A szőlős gazdák részére engedélyezett kedvezményről v. ö. i89á: XV. l. ez. 3. §. 

(2) V. ö. 8., 10. §§.: továbbá: mU máj. U. 35,06:^. sz. belügymin. rend. a szeszes italoknak álló Ten- 
défi^ek részére poharankint, továbbá nyílt edényekben és utczán át kismértékben való kiszolgáltaihatásának 
korlátozása tárgyában (18iU. 11. T. I.'59().); 1894 decz. 2:2. 93,7^. sz. belügymin. rend. a szeszes tulok- 
nak kávés üzletekben és cziikrászdákban való kiszolgáltatásáról szóló engedéUek kiadása tárg\'ábaD (1894. 
R. T. II. 7(>2.). l :g\anerről v. ö. 1894 okt. :27. a^Ö()5. sz. pénzüg\'min. renrf. (1894. R. T. U\ ($05.); 18í« 
máj. 21. 19,214. sz. pénzügAmin. rend. az ítalméréssel és kismértékben való elánisítással foglalkozó üzletek 
hatályosabb ellenőrzése czéljából használandó vizsgálati ivek ^szenileívek) tárcában (1895. R. T. I. 14tíR.); 
1895 Jun. 12. 47,506. sz. lielűg>min. rend. a szeszes italok kimérésével és kismértékben elárusftásával fog- 
lalkozó üzletekben vezetett vizsgálati iveknek a közigazgatási közegek által leendő kitöltése tárgyában (1^. 
•H. T. I. 817.); 1895 jun. 15. 8/.89().sz. pénzüg>'min. rend. a szeszes italok kimérésével vagy iíisiiiértékben 
Taló elárusításával nem foglalkozó birtokosok által, öntermesztette gyümölcsből készített, saját háii szük- 
ségletre szánt gyiimölcsbor megadóztatása tárgyában (1895. R. T. 1.148$).). 

{3) E határozmányok megfelelően alkalmazandók a szesznek nagyban való eladására szóló engedély meg- 
adásánál: 1890:X]CXVI. t. ez. 2. §. — V. ö. még: 1896 máj. 28.^,617. sz. belQg>7nin. rendi az égetett 
szeszes italok poharazására és nvilt edényekben való kimérésére szóló engedélyek kiszolgáltatása Körül 
követendő eljárás újabb szabályozása tárgyában (1896. R. T. I. 1092.). Ugyané tárgyról t. ö. 1896 máj. 4. 
30,083. sz. pénzügymin. rend. (1896. R. T. I. 1181.); 1896 jul.24. 59,07i sz. belügymin. rend. a szeszes 
italok kimérésére és kismértékben elárusitására vonatkozó engedélyek megadása, azoit számának megálla- 
pítása és az engedél) megvonása üg>él>en önálló, külön, indokolt vélenién\ adása iránt (1896. R.T. 11. 19.). 



Í88S : XXX V. t ez. Az állami italmérési jövedékről 373 

s az engedély kinyerése előtt sem a kimérést, sem a kis mértékben való el- 
árusitást nem gyakorolhatják : 

1. korcsmárosok, vendéglősök, italmérők s általában mindazok, kik a 2-ik 
^-ban felsorolt szeszes italok kimérésével vagy e mellett kis mértékben való 
elárusitásával is foglalkoznak ; 

i. sör- és szeszfőzdék vállalkozói, bor-, sör- és szeszkereskedők abban az 
esetben, ha a szóban levő szeszes italokat kis mértékben árusítják el ; 

3. más kereskedők, szatócsok és mindazok, kik rendes üzletökön kivül, 
a fent emiitett szeszes italoknak kis mértékben való elárusitásával is foglal- 
koznak ; 

4. czukrászok, kávésok, és ha az előző pontok alá nem esnek, mindazok, 
kik a 2-ik §-ban emiitett szeszes italokat csakis poharankint iparszeruleg 
szolgáltatják ki ; 

5. bortermelők, kik saját termésű boraiknak kis mértékben való elárusitá- 
sával foglalkoznak/*^ ^^^ 

11. FEJEZET. 
A kimérésnek és k'is mértékben való eladásnak engedélyezéséről, 

5. §. Kimérésre, vagy kis mértékben való elárusitásra szóló engedély, 
nemökre való tekintet nélkül, csak olyan teljes korú egyéneknek adható, kik 
teljesen megbízhatók, feddhellen előéletűek és magyar állampolgárok, vagy 
legalább az 1886. é\i XXII. l. ez. 15. § a értelmében, — Horvát-Szlavon- 
országokban az ott éi-vényben lévő törvények értelmében — a magyar ko- 
rona országainak valamely községében letelepülési engedélyt nyertek. 

Xem teljes korúak csak a gyámhatóság beleegyezésével s csak azon fel- 
tétel alatt nyerhetnek engedélyt, ha oly üzletvezetőt állítanak, a ki az enge- 
délyt kérőkre nézve előirt föltéleleknek megfelel. Jogi személyek szintén ily 
üzletvezető állítására kötelezvék. Az üzletvezető neve s a személvében beálló 
változás a pénzüg^igazgatóságnak esetről-esetre bejelentendő. 

Vasutaknak állomáshelyein és hajókon, nemkülönben a katonai laktanyák- 
ban és gyakorló helyeken levő vendéglőkben italmérési engedély, ha az elő- 
irt kellékeknek különben megfelelnek, azoknak adható csak, kiket a vasúti 
és hajózási vállalat s az illetékes katonai parancsnokság e végre kijelöl. 

Vasúti, vízszabályozási és egyéb nagyobb építkezéseknél, ugy ipartelepe- 
ken és fürdőkben, nemkülönben a közlekedési révek és hidak mellett, ha 
külön vendéglő felállítása szükségesnek mutatkozik, az italmérési engedély 



(1) V. ö. i889 nov. 9. 41,475. sz. igazs. min. rend. az italmérési enpdélylyel birok elleni csődök vagy 
az azok ellen hozandó büntető határozatok az illetékes kir. pénzQ^igazgatósáfrokkal közlendők (1889. 
R. T. 2481.); 1891 márcz. 6. 9il7. sz. keresk. min. rend. a szeszes italok kimérésével foglalkozó üzletek 
megkezdéséhez és gyakorlásához szükséges engedély megadása tárgyában (1891. R. T. iöl.); 1891 ápr. 4. 
1(5,736. sz. belügvmin. rend. a szeszes italok kimérésénél a közegészségi szempontok ellenőrzése tárgyában 
(1891.R. T. ^43.'); 1893 ápr. ^). 20,097. ». pénzügymin. rend. a szállodákban és vendéglőkben lévő 
kávéházi üzletek a szeszes italok kiszolgáltatására szükséges külön engedély tárgyában (i893. R. T. 945.); 
1894 jun. 1. 36,679. sz. pénzügymin. rend. a kaszinók és más társaskörök által Kért italmérési engedélyek 
kiadásánál követendő eljárás tárgyában Íl89i. R. T. I. 109f.); 18ím jan. 17. 112,393/1895. sz. belügy- 
min. rend. a kimérési üzletszám rólemelésének javaslatba hozatala tárgyában (1^96. R. T. I. 67.). ^ 
L. továbbá: 1895 ápr. 11. 24,438. sz. belüg>'min. rend. a korcsmákra (bormérésekre), sörházakra (sör- 
mérésekre) és pálinkamérésekre vonatkozólag szabályrendelet alkotása tárgyában (1895. R. T. I. 776.). — 
Az italmérési illetékről v. ö. 12., 14.. 16., 17. §§. " 

(2) V. ö. 57. §. 1. p. 



374 18S8 : XXXV, t ez. Az állami italmérési jövedékről. 

kiadásánál a vasúti vállalat, illetőleg az építtető, az ipartelep és a fürdő, vala- 
mint a rév és hid tulajdonosának vagy az általa kijelölt egyéneknek lehetőleg 
elsőbbség adandó/^^ 

6. §. A mennyiben az előző §. két utolsó bekezdésében foglalt halároz- 
mányok nem vétetnek alkalmazásba, az engedélyek megadásánál az alábbi 
pontok szerinti sorrendben előny adandó : 

1. pusztai birtokok tulajdonosai, birtokosai és haszonbérlőinek, az általuk 
birtokolt vagy bérelt pusztabirtokokon adandó ítalmérési engedélyre nézve, 
ha azon felhivásra, mely a pénzügyigazgatósá^ által záros határidő kitűzése 
mellett hozzájok intézendő, kinyilatkoztatják, hogy az italmérést maguk vagy 
megbízottaik által kívánják gyakorolni ; 

2. azoknak, a kik szálló vendégek befogadására szolgáló vendéglő-épüle- 
tekkel bírnak, vagy ilyeneket építeni szándékoznak s azokat e czélra is hasz- 
nálják ; 

3. azoknak, a kik az italmérést azon községben eddig is gyakorolták, ha 
olyan épületeket bírnak tulajdonul vagy bérben, melyekben az italmérés 
eddig is gyakoroltatott ; 

4. ha az italmérést eddig nem is gyakorolták, azoknak, a kik azon épüle- 
teket bírják tulajdonul vagy bérben, melyek eddig is az italmérés czéljaira 
szolgáltak ; 

0. ha nem is ezen épületeket bírják \agy bérlik, de más alkalmas helyi- 
séggel rendelkeznek, azoknak, kik az italmérést ugyanazon községben eddig 
is gyakorolták ; 

6. azoknak, kik regálé-bérleti vállalatoknál voltak alkalmazva, azokra a 
községekre nézve, a melyekben működtek ; 

7. általában hasonló feltételek mellett más községbelíek ellenében a hely- 
beli illetőségüeknek. 

Az engedély megtagadandó, s ha már kiadatott, visszavonandó attól, a ki 
ellen oly tények merülnek fel, a melyekből arra lehet következtetni, hogy az 
engedélyt tiltott játék, orgazdaság, uzsora, erkölcstelenség előmozdítására és 
terjesztésére használja fel/^^ 

7. §. A kimérési engedélyek kiadásánál a kimérési helyiség fekvésére, 
épitésmódjára, berendezésére, arra, hogy a helyiség templomoktól, iskolák- 
tól, kórházaktól lehetőleg távol, olyan ulczán vagy téren s ugy legyen építve 
és berendezve, hogy a rendőri felügyelet minél könnyebbé tétessék, és arra, 
hog>' a közegészségügy követelményeinek megfeleljen, különös gond fordí- 
tandó s ezek iránt a községi elöljáróság is meghallgatandó. 

A helyiség megváltoztatása nyílt helyeken csak a pénzügyígazgatóság bele- 
egyezésével történhetik. Zárt városokban a helyiség megváltoztatása a pénz- 
ügyigazgatóságnak azonnal bejelentendő, ez azonban a változtatás ellen ki- 
fogást csak akkor lehet, ha az uj helyiség az e §-ban előirt föltételeknek meg 
nem felel/^^ 



<1) E halinízaiük megfelelően alkalmazandók a szesznek nagyban való eladására szóló engedély megadá- 
sánál: 18ÍK): XXXVI. l. ez. 2. §. — Szeszes iialok kimérésére Vagv kismértékben ciánisílására való enge- 
dély lakianyák és gyakorlóhely kimérési helyiségeiben v. ö. i895:XXXIX. l. ez. 0. §. 

V. ö. alább 10. §. d; p. ' 

(2) V. ö. 8. §. — L. még 1879: XL. t. ci. 85. §.; 1884: XVH. l. ez. i55. §. 

(3) E bekezdés haláruzmánvai megfelelően alkalmazandók a szesznek nagyban való eladására sxóló en- 
gedély megadásánál: 1890: XXXM U ez. 2. §. — L. még alább 10. §., 17. §. 2. p. és 1884: XVII. l. ci. 34. §. 



i88S : XXX V. t ez. Az állami italmérési jövedékről. 375 

8. §. A kis mértékben való elárusitások száma nem korlátozható, ellenben 
az akár ezekkel együtt, akár külön kiadandó kimérést engedélyek száma az 
állandó és hullámzó lakosság szükségletére, a közlekedési, forgalmi, társa- 
dalmi és gazdasági viszonyokra való tekintettel állapitandó meg, s a tényleg 
meglevő kimérések száma a szükség követelményeinek megfelelőleg apaszt- 
ható. 

A kimérési helyiségek számának leszállitása czimén az engedély azoktól, 
a kik a jelenleg fennálló törvények és rendeletek alapján az italmérési jog 
gyakorlatára a 6. §-ban megállapított sorrendben jogositva vannak s külön- 
ben is minden előirt kelléknek megfelelnek, az engedély meg nem tagadható; 
s ha csak arra okot nem szolgáltatnak, a jelen törvény hatálybaléptének első 
három évében meg nem vonható. Oly engedélyesektől, a kik városokban az 
enjiedélyt 1888. november 1-seje előtt egyszersmindenkorra teljesített fizetés 
által egész életökre megszerezték, az engedély megvonása, a kimérések szá- 
mának leszállitása indokából, csak hat év múlva történhetik meg. Ezen első 
három, illetőleg hal év leteltével is csak bizonyos, előre meghatározandó s 
legalább is egy évre terjedő záros határidő lejártával vonható meg, a kiméré- 
sek számának leszállitása czimén, az engedély. 

Az italmérési engedélyek számának meghatározása s a szükséghez mért 
apasztása tekintetében a pénzügyigazgatóság s a 3. §-ban ndegállapitott köz- 
igazgatási hatóság egyetértőleg határoznak. Határozataik ugy az érdekeltek- 
kel, mint a községi elöljárósággal közlendők, s a kézhezvételtől számítandó 
15 napon belül a pénzügyministerhez felebbezhetők, a ki a belü^yminíster- 
rel, s Horvát-Szlavonországokban a bánnal egyetértőleg a beadott felebbezé- 
sekre nézve közvetlenül, az esetre pedig, ha a pénzügyigazgatóság s a 3. 
§-ban említett közigazgatási halóság egyetértésre jutni nem tudnak, az érde- 
kelteknek s a községi elöljáróságnak előleges meghallgatása mellett ha- 
lároz.^'^ 

9. §. Az italmérésí engedély rendszerint határozatlan időre adatik, de ugy 
az 5. §. értelmében építkezések tartamára adott esetekben, valamint általában 
mindazon esetekben, midőn a különleges helyi viszonyok teszik azt kívána- 
tossá, ideiglenesen vagy meghatározott időhöz kötve is adható. 

A kis mértékben való darusításra szóló engedély mindig határozatlan időre 
adandó. 

Az engedélyben mindig külön megjelölendő a jogosult neve, a kimérhető 
vdjíy kis mertékben eladható szeszes italok neme, eladási módja s a helyi- 
ség, melyben a kimérés vagy kis mértékben való elárusitás gyakorolható. 

Az engedélyben megjelölt helyiségen kívül a kimérés csakis vásárok, 
bncsuk s egyéb sokadalmak alkalmával gyakorolható, de csakis azon község 
határában, melyre az engedély szól s csakis azon alkalmakkor, melyek az 
engedélyben megjelölvék. 

A helyiségre s az italmérés gyakorlására nézve engedélyezett minden vál- 
tozás az engedélybe is bevezetendő. 



(1) V. ö. 1896 jiil. ^. 51).07:2. sz. belügymin. rend. a szeszes italok kimérésére és kismértékben eláni- 
sftásira Tonatkozó enjf^cdélyek megadása, azok számának megállapítása és az engedély megvonása ügyében 
önálló, külön, indokolt vélemény adása iránt (189(5. R. T. U. Í9.). V. ö. még alább 10. §. és 1884: 
XVU. l. ez. i± §. 



376 1888 : XXXV. t. ez. Az állami italmérési jövedékről. 

A szeszes italok kimérését az, a kinek nevére az engedély szól, maga vagy 
megbízottja utján gyakorolhatja. 

Azon helyiség, a melyben kimérés vagy kis mértékben való elárusitás 
gyakoroltatik, a pénzügyminister által rendeletileg megállapítandó külső fel- 
írással vagy jelvénynyel látandó el. 

10. §. Az italmérésre vagy kis mértékben való eladásra szóló engedély 

i . megszűnik : 

a) ha az engedélyes arról lemond ; 

b) ha meghal ; 
2. elvonható : 

a) ha az engedélyes csődbe jut ; 

b) ha bűntett vagy vétség miatt jogérvényesen elitéltetik ; 

c) ha foglalkozásának azon minősége, melynek alapján a kis mértékben 
való eladásra engedélyt nyert, megszűnik ; 

d) ha elveszti azon kellékeket, melyeket az 5. §. az engedély feltételéül 
tűz ki ; 

e) ha az italmérések száma a 8. §. határozataihoz képest apasztatik ; 

f) ha az italmérési illeték vagy italmérési adó fizetésére kötelezett fél tar- 
tozását az esedékesség beálltával nem fizeti le s tartozásának a fizetés iránti 
megintés kézhezvételétől számítandó 15 nap alatt sem tesz eleget; 

g) ha a jelen törvény bűntető határozatai vagy az italmérés gyakorlatára 
vonatkozó szabályrendeletek az engedély elvonhatását állapítják meg ; 

h) ha az egészségre ártalmas, vagy nármily italt hamis név vagy czim 
alatt hoz forgalomba ; végre 

i) ha az engedélyes az engedél}! annak kiadatásától számított három hó 
alatt, vagy később bármikor egy hónapon át nem gyakorolja. 

A jelen §. í. b) pontjában emiitett esetben az engedélyes özvegye az üzle- 
tet uj engedély nélkül is folytathatja, ha az 5. §-ban előirt kellékeknek meg- 
felel s ezt a pénzűgyigazgatóságnál 15 nap alatt igazolja. Özvegy nem lété- 
ben, vagy ha az ezen jogával élni nem akarna, az üzlet a kiskorú gyermekek 
> agy unokák javára folytatható. 

Az engedély megvonása iránt a községi elöljáróságnak, a közigazgatási 
vagy pénzügyi közegnek kezdeményezésére a pénzügyigazgatóság és a 3. 
^-ban megjelölt közigazgatási hatóság a 8. §-ban foglalt rendelkezések sze- 
rint egyetértőleg hoznak határozatot. Ha a határozatra nézve egyet nem ér- 
tenek, vagy ha a határozatot az illető vagy a községi elöljáróság a kézhez- 
vételtől számítandó 1 5 nap alatt felebbezi, a pénzügyminister a belügyminis- 
ternek — Horvát-Szlavonországokban a bánnak — meghallgatása mellett 
végérvényesen határoz. A jogérvényes visszavonási határozat a közigazgatási 
hatósággal s a mennyiben ez nem lenne egyszersmind az elsőfokú iparható- 
ság, ezzel is közlendő. 

A jelen törvény bűntető határozatainak alkalmazása esetében az engedély 
visszavonása iránt a pénzügyi hatóság a közigazgatási hatóság meghallgatása 
nélkül is határozhat, de határozatát ez esetben is tartozik közölni a 3. §-ban 
megjelölt közigazgatási hatósággal s a mennyiben ez nem egyszersmind az 
elsőfokú iparhatóság, ezzel is. 



i888: XXXV. t, ez. Az állami Italmérési jövedékről 377 



IIL FEJEZET. 
A kimá*ési és kis mértékben való eladás utájii szolgáltatéisokróL 

11. §. A kimérésre és kis mértékben való eladásra engedélylyel birok 
állandó összegben megállapítandó évi italmérési illetéket s a kimért szeszes 
italok neméhez és mennyiségéhez mért italmérési adót tartoznak fizetni/*^ 

A) Az italmérési illetékről. 

12. §. Az italmérési illeték meghatározásánál az üzletek terjedelmökhöz 
képest Budapesten öt. másutt ellenben három osztályba sorozhatok. 

Italmérési illeték fejében a szerint, a mint üzletük Budapest fővárosában 
az i., 2., 3., 4. vagy o-ik, a többi községekben az 1., 2. vagy 3-ik osztályba 
soroztatik, minden évre fizetni tartoznak : 

I. a jelen törvény 4. §-ának 1. pontjában felsorolt vállalkozók: 

1. Budapest főváros területén 500, 300, 200, 100 vagy 50 frtot; 

2. a törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban, 
vagy oly községekben, melyek törvényhatóságnak vagy kir. törvényszéknek 
székhelyei, a mennyiben népességük : 

a) 20,000 leieknél nagyobb, 100, 75, vagy 50 frtot; 

b) 10,000—20,000 lélekből áll, 75, 50, 40 frtot; 

c) 10,000 leieknél kisebb, 50, 40, 30 frtot; 

3. más községekben, a mennyiben népességük : 

a) 20,000 leieknél nagyobb, 50, 40, 30 frtot ; 

b) 10,000—20,000 lélekből áll, 40, 30, 20 frtot; 

c) 10,000 leieknél kisebb, 30, 20, 10 frtot; 

II. a jelen tör\'ény 4. §-ának 2. pontjában meghatározott vállalkozók a 
megállapított tételeknek négy ötödét ; 

III. a 4. §. 3. pontjában felsorolt vállalkozók a megállapított tételek három 
ötödét ; 

IV. a 4. §. 4. pontjában felsoroltak a megállapított tételek két ötödét ; 

V. a 4. §. 5. pontjában felsorolt bortermelők a megállapított tételek egy 
ötödét. Azon bortermelők, kik csak saját termésöket és az évnek csak kisebb 
részében árusítják el kis mértékben : a megállapított tételek egy tizedét. 

Az évközben keletkező üzletek italmérési illetéke az első naptári évre fenn- 
állásuk tartamának arányában állapítandó meg, az évközben megszűnő üzle- 
tek ítalmérésí illetékének azon része pedig, mely a megszűnés idejéig esedé- 
kessé még nem vált, törlésbe hozandó. 

A vasutaknak állomáshelyein, a hajókon, nemkülönben a katonai lakta- 
nyákban levő vendéglősök vagy markotányosok által fizetendő italmérési 



(1) A bor (bormust) és gyümölcsbor utánjiró ítalmérésí adói a borfogyasztási adóval, a sör után járó 
pedig a sörfogvasztási adóval egyesíti az 1892: XV. t. ez. i. §-a. 

V. ö. 1891 jun. ^. 5(),531. sz. pénzügvmín. kőrrend. a gyógyszerészek ítalmérésí adó- és illetékGzetésí 
kötelezettsége tárgyában (1891. R. T. 71^.); 1894 febr. 7. é^iSÍ. sz. pénzög>'mín. rend. a gyógyszerészek 
által gyógyászati czélokra kiszolgáltatott cognacnak ítalmérésí adó- és illetékmentessége tárgyálian (1894. 

R. T. l m.). 



378 1888 : XXXV. t ez. Az állami Ualmérési javedékvőL 

illetéket a pénzügyminister az illetők üzleti viszonyainak figyelembevételével, 
az előző pontokban meghatározott tételeken alul is megállapíthatja/^^ 

13. §. Azt, hogy az egjes adóköteles felek az előző 12. §-ban' megállapí- 
tott osztályok melyikébe sorolandók ; egy, minden község részére alakítandó 
kivető bizottság határozza meg. 

A kivető bizottság áll a pénzügyi hatóság kiküldöttének elnöklete alatt az 
illető község elöljáróságának egy kiküldöttéből s a pénzüg}'í hatóság által oly 
. községekben, melyekben az italméréssel foglalkozóknak ipartestületeik vagy 
ipartársulataík vannak, az ezek áltaK másutt pedig a kereskedelmi és ipar- 
kamarák által kijelölt egyének közül meghívott egy szakértőből. ^^^ 

14. §. Az osztályba sorozás a 4. §. 1. pontjában s illetőleg a 12. §. I. pont- 
jában említett vállalatokra nézve akként eszközlendő, hogy egy-egj' évi ital- 
mérési illeték együttvéve községenként legalább is ann>it tegyen, hogy min- 
den ötszáz lélek után : 

1. Budapest főváros területén 100 forint; 

2. a törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban, 
vagy oly községekbén, melyek törvényhatóságnak vagy kir. törvényszéknek 
székhelvei, a mennviben népességük : 

a) 20,000 leieknél nagyobb, 7o frt, 

b) 10,000—20,000 lélf'kből áll, 50 frt; 

c) 10,000 leieknél kisebb, 40 frt; 

3. más községekben, a mennviben népességük : 

a) 20,000 leieknél nagyobb, 40 frt; 

b) 10,000—20,000 lélekből áll, 30 frt; 

c) 10,000 leieknél kisebb. 20 forint fizettessék évenként italmérési illeték 
fejében. 

Ha valamely községben a 4. §. 1. pontjában említett vállalatok száma oly 
csekély, hogy az ítalmérési illetéknek egy-egy községre nézve meghatáro- 
zandó minimalis összege nem lenne elérhető, az egyes vállalatok ítalmérési 
illetéke, a 12. §-ban meghatározott tételek megfelelő felemelése utján állapí- 
tandó meg; ellenben, ha valamely községben a 4. §. 1. pontjában emiitett 
vállalatok száma oly nagy, hogy a 12. §-ban meghatározott tételek alkalma- 
zása mellett az ítalmérési illeték együttvéve többet tesz a községre nézve a 
ionnebb megállapított határozmányok szerint kivethető tételek évi összegé- 
nek másfélszeresénél ; a tételek leszállitandók mindaddig, míg valamely köz- 
ségben a kimérések számának szabályozása a 8. §. szerint keresztül nem 
vitetik. Midőn azonban valamely községben a kimérések számának szabályo- 
zása a 8. §. szerint keresztülvítetett, a 12. §-ban megállapított tételek az illető 
községre nézve többé le nem szállíthatók. 

Az évközben keletkező üzletek (4. §. 1. pont) után az italmérési illeték az 
első naptári évre az üzlet terjedelméhez képest állapítandó meg s az illető 
többi üzletek illetékére befolyással nincsen. 

Oly községek, melyek népessége 500 leieknél kisebb, ugy tekintetnek, 
mintha népességük 500 lélekből állana. 

Ha valamely község népességének száma 500-zal maradék nélkül nem 



(1)V. ö. u., u>. §. 
(2) V. ö. alább ;«. §. 



i888 : XXX V. t. ez. Az állami italmérési jövedékről 379 

osztható, a iOO-at meghaladó maradék teljes 500-nak vétetik, kisebb mara- 
dék ellenben elejtetik. 

Valamely község (beszedési kör) népességének meghatározásánál mérvadó 
az utolsó népszámlálás eredménye. 

A 4. §. 2—5. pontja alatt felsorolt vállalatok állal a 12. §. II— V. pontjai 
szerint fizetendő italmérési illetékek kizárólag az egyes vállalatok terjedelmé- 
hez képest állapilandók meg. 

15. §. Az italmérési illeték három évről három évre terjedő időszakonkint 
vettetik ki, az időközben kiadott engedélyek után pedig a három évi időszak- 
ból még hátralevő idő tartamára az üzlet minőségének és terjedelmének 
figyelembevételével más hasonló üzletekhez viszonyítva a pénzügyigazgatóság 
által állapittatik meg. 

Az itaimérési illeték megállapított összegéről fizetési iv állíttatik ki éskézbe- 
sittetik az illeték fizetésére kötelezettnek. 

A kivető bizottság által s az időközben a pénzügyigazgatóság által meg- 
állapított Illeték ellen birtokon kívül 8 nap alatt a pénzügj igazgatóság szék- 
helyén alakítandó felszólamlási bizottsághoz s ennek eltérő határozata eseté- 
ben a határozat vételétől számítandó 8 nap alatt harmad és utolsó fokban a 
péuzügymínisterhez felebbezésnek van helye. 

A pénzügyígazgatóság székhelyén alakítandó felszólamlási bízottság a pénz- 
ügyigazgatóból, vagy helyetteséből, mint elnökből s két szakértőből áll, kiket 
a belögymíníster — Honát-Szlavonországokban illetve a bán — által kijelölt 
szakértők sorából esetről-esetre a pénzügjigazgatóság hív meg.^*^ 

16. §. A jogérvényesen megállapított illeték arra az üzletre bír érvénynyel, 
melyre a megállapítás történt s a három évi kivetési időszakon belül változás 
alá csak az esetben vonható, ha az üzletnek a jelen törvény 12. §-a szerint 
meghatározott jellege változik, vagy pedig más helyiségbe tétetik ál. Ezen a 
7. §. szerint a pénzügyígazgatóság tudomására hozandó változások esetén, 
a pénzügyígazgatóság az engedélyt a változásnak megfelelőleg kiigazítja s a 
mennyiben annak szüksége forog fenn, az előző §-ok értelmében az ital- 
mérési illeték megfelelő ujabb megállapítása iránt is intézkedik. 

B) Az italmérési adóróL 

17. §. A 4. §-ban felsorolt minden vállalkozó tartozik az általa kimért, 
vagy kicsiben elárusított, a 2. §-ban részletezett összes szeszes folyadékok 
után itaimérési adó fejében fizetni és pedig : 



1. a bor (bormust) minden hektoliterje 
után zárt városokban 2 frtot, nvilt helyeken 
S forintot ;(2> 



± a gyümölcsbor minden hektoliterje útin 
1 írtől ;(2> 

3. a sör minden hektoliterje után 2 frtot ;(2) 



4. közönséges pálinka után, melynek alkoholtartalma a meghatározott 
100 fokú szeszniérő szerint 30 fokot nem halad meg, hektoliterenként 4 frt 
50krt;(3> 



(1) E határozniányok nie^feielőeii alkalmazandók a szesznek nagyban való eladására szóló engedély meg- 
adásánál: i890: XXXVI. t. ez. :2. §. — V. ö. alább 38. §. 

(2) A bor (bormust) és g\ ümölcsbor után járó italmérési adót a borfogyasztási adóval, a sor után járót 
pedig a sorfogyasztási adóval édesíti az lH9i: XV. t. ez. 1. §-a. 

(3) E rendelkezések részbeni módosításáról v. ö. 189:2: XY. t. ez. 6—11 §§. 



380 i888: XXXV, t, ez. Az állami italmérési jövedékről, 

5. közönséges pálinka után, melynek alkoholtarlalma 30 fokon felül van, 
de 50 fokot meg nem halad, nemkülönben különleges pálinkafélék (mint 
szilvórium, törkölypálinka, gyümölcspálinka stb.) után, habár alkoholtartal- 
muk 30 fokon alul van' is, hektoliterenként 7 frt 50 krt ; ^*^ 

6. akár közönséges, akár különleges pálinkák s más szesz után, ha alko- 
holtartalmuk 50 fokot meghalad, hektoliterfokonként i5 krt; ^^^ 

7. likörök, puncseszencziák és más édesített szeszes folyadékok, továbbá 
arak, rum, cognae után, ha csak az előző 6-ik pont szerint magasabb adó 
alá nem esnének, hektoliterenként i2 frtot/*^^*^ 

18. §. Az italmérési adó beszedésére nézve adóvonallal körülzárt városok 
és nyilt községek (beszedési körök) közt tétetik különbség. 

Budapest főváros és Pozsony szab. kir. város adóvonallal körülzárt városok. 

A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy azokat a városokat, melyek né- 
pessége SO,000-et meghalad, valamint a 10,000 lélekszámot meghaladó, 
általános házbéradó alá eső városokat, a belügyministerrel — Horvát-Szla- 
vonországokban a bánnal — egyetértőleg, a szükséghez képest körülzárhassa 
és hogy viszont az ezen §. alapján jövőben zárt városoknak nyilvánitandó 
városokat ismét nyilt községeknek nyilváníthassa. 

a) Az italmérési adó beszedéséből zárt városokban, 

19. §. Zárt városokban azon utak és helyek, melyeken az italmérési adó 
alá eső czikkeket beszállítani vagy le- és kirakni szabad, nyilvánosan köz- 
hírré tétetnek és könnyen felismerhető jelekkel elláttatnak. 

Az italmérési adó alá eső tárgyaknak egyéb utakon és helyeken való be- 
szállítása tilos. 

20. §. Zárt városokban az italmérésí adó fizetésére kötelesek : 

a) mindazok, kik adó- alá eső czikkeket az adóvonalon át behoznak ; 

b) az adóvonalon belől létező sörfőzdék, szeszfőzdék (ide értve az égetett 
szeszes folyadékok magasabb fokra való töményitésével foglalkozó vállalato- 
kat is), továbbá a likőr- és rumgyárosok és általában a szesztartaknu italokat 
készítők, ha gyártmányaikat maguk fogyasztják, vagy az illető zárt város 
területén való fogyasztás végett másoknak átadják. 

Az adóztatás alapját az a) alatti személyeknél a behozott czikkek, a b) 
alatti vállalatoknál pedig a fogyasztás alá kerülő czikkek mennyisége képezi. 

21. §. Zárt városokban az adóvonalon át behozni szándékolt adóköteles 
czikkek, azok beszállítása alkalmával a fogyasztási adóhivatalnál szóval vagy ^ 
írásban bejelentendők.^^^ 

22. §. Az adó zárt városokban az árszabás tételei szerint az adóvonalon 
át behozott adóköteles czikkek, valamint az adóvonalon belül termelt és fo- 
gyasztás alá kerülő adóköteles czikkeknek megfelelő összegben a fogyasztási 
adóhivatal által a czikkeket behozó felek terhére azonnal kiszabatik s a beho- 
zatal előtt kifizetendő ; a sör- és szeszfőzdéi vállalatok, likőr- és rumgyáro- 
sok, valamint általában a zárt városok területén szesztartalmu italokat készi- 



(1) E rendelkezések részbeni módosiUsáról t. ö. 189:2: W. t. ez. G— li. §§. 

(2) V. ö. az égetett szeszes folyadékoknak más beszedési körzetből való behozatala tekintetében: 1S90: 
XXXVI. i. ez. «. §. — V. ö. aláSb 32. §. 

18.) V. ö. öl. §. 



i888 : XXXV, t ez. Az áüami italmérési jávedékről 381 

tők terhére pedig az adóvonalon belul termelt adóköteles czikkekről veze- 
tendő iparkön}Tek alapján havonkint, minden hó 1-ső napján a lefolyt hóra 
megejtendő leszámolás utján szabatik meg és 3 nap alatt végrehajtás terhe 
mellett fizetendő. 

A pontos befizetés egy izbeni elmulasztása esetén a pénzügyi hatóság meg- 
felelő biztosítékot követelhet. 

A leszámolásoknál tekintetbe vehető apadékot a pénzügyminister rendeleti 
utón állapítja meg. 

A leszámolás alapján fizetendő itahnérési adóra nézve a pénzügyi hatóság 
kellő biztosíték mellett hat havi hitelt engedélyezhet.^'^ 

23. §. Átviteli borkefeskedők, helybeli bortermelők, sörkereskedők, szesz 
tartására rendelt szabadraktárak, továbbá szeszkereskedők, likőr- és rum- 
gyárosok adó alá eső czikkeket a pénzügyminister által előzetesen megálla- 
pítandó feltételek és ellenőrzés mellett előleges adófizetés nélkül is behozhat- 
nak, illetőleg átvehetnek és azokat és pedig a bort és szeszt (pálinkát) legalább 
50, sört pedig legalább 25 liternyi mennyiségben ismét kiszállíthatják, illető- 
leg adómentes ipari czélokra felhasználhatják, vagy az adóval terhelten más 
feltételes adómentességet élvező kereskedőnek vagy iparosnak átadhatják. 

Külföldre való kivitelnél égetett szeszes folyadékok általában legalább 50 és 
likőrök pedig legalább 25 liter mennyiségben is kiszállíthatók. 

Az igy beiiozott czikkeknek az adóvonalon belül fogyasztásra kerülő meny- 
nyisége után járó adóösszeg havonként minden hó 1-ső napján a lefolyt hóra 
megejtendő leszámolás alapján a fogyasztási adóhivatal által az előző §. hatá- 
rozmányaihoz képest állapítandó meg és fizetendő be. 

A szesztermelési adó alá eső szeszfőzdék által tényleg termelt minimalis 
szeszmennyiség az illető szeszfőzde termelési viszonyaínak figyelembevételé- 
vel rendeleti utón állapítandó meg/^^ 

24. §. A zárt városon keresztülszállítandó adóköteles czikkek után ital- 
mérési adó nem jár, ha a czélba vett átvitel iránt a fogyasztási adóhivatalnál 
jelentés tétetik és ezen czikkek minden tartózkodás nélkül hivatalos kiséret 
mellett keresztülszállíttatnak vagy mindaddig, míg a keresztülszállítás meg 
nem történik, a fogyasztási adóhivatal által zár vagy felügyelet alá vétetnek. 

P) Az italméi'ési adó beszedéséről nyilt helyeken. 

25. §. Nyilt helyeken az italmérésí adó biztosítása és beszedése iránt a 
kir. pénzügyígazgatóságok intézkednek. 

26. §. Az italmérésí adó beszedése nyílt helyeken következőleg eszközöl- 
tetik: 

i. megváltás utján, midőn a kincstár magukkal az egyes adókötelezettek- 
kel vagy az egész községre kíterjedőleg azok többségével, vagy végre magá- 
val a községgel az általuk fizetendő italmérési adó iránt bizonyos időtartamra 
kiegyezik ; <*^ 



• il) V. ö. a likőr- és rumffvárlmányok lekinletébeft: 1894): XXXVI. i. ez. 8. §. V. ö. alább 61. §. 

(2) V. ö. 189Ö febr. 18. 4Ítí3. sz. belügymín. rend. a községek és a kincstár közölt az italmérési adók 
negráltása vagy kibérlése tekintetében létrejött szerződések törvényhatósági jóváhagyást nem igényelnek, 
•Qenben az ezen jogok hasznosítása iránt a községeknek egyesekllel kötött szerződései a törvényhatóság 
iltal jóváhagyindók (1893. R. T. I. 210.). — V. ö. alább 49. §. 



382 i888 : XXXV, t ez. Az állami Ualmérési jövedékről, 

2. bérbeadás ulján, midőn valamely község összes adókötelezettjei adójá- 
nak beszedése iránt a községgel vagy más vállalkozóval haszonbéri szerző- 
dési köt ; (*> 

3. kincstári kezelés utján, midőn a kincstár azokban az esetekben, ha az 
1. és 2. pont alatt emiitett egyezségek létre nem jöhetnének, vagy bármi más 
okból az italmérési adót pénzügyi közegek által szedeti be.-^^ 

27. §. A megváltásnál az italmérési adóátalány meghatározásának alapját 
rendesen azok az adatok képezik, melyek az adókötelezettek által kimért 
vagy kicsinyben elárusitott szeszes folyadékok mennyisége, neme, minősé- 
gére vonatkozólag hivatalból gyűjtettek. A jelen törvény életbeléptetésétől 
számitott első három év alatt olyan üzleteknél, melyek folytatása addig az 
ezen törvény által megszüntetett italmérési jog haszonbérletén alapult, az 
italmérési adó megállapitásának alapját a haszonbér összege is képezheti. 

28. §. A megváltás keresztülvitele első sorban az egyes adókötelezettekkei 
kisérlendő meg. 

Ha ez a mód eredményre nem vezet, de az egy községbeli adókötelezettek 
többsége kijelenti, hogy ők hajlandók azt az összeget megfizetni, melyet a 
pénzügyigazgatóság a megváltás alapjául az egész község összes adókötele- 
zettéire megállapított s ezen összeg pontos és hiánytalan befizetéseért az 
egyetemleges szavatosságot is elvállalják : akkor a többséggel a megváltási 
szerződés az egész község italmérés! adójára nézve megköthető. 

Ha a megváltás az adókötelezettek többségével sem sikerül, a községgel 
kisérlendő meg a megváltás. 

Ez esetben a kötelezettek többsége vagy a község azok irányában, kik a 
megváltási szerződéshez nem járultak, mint az italmérési adó bérlője tekin- 
tendő, s mindazon jogokat gyakorolja, melyeket a bérlő az alábbi 30. §. ér- 
telmében gyakorolni jogosítva van. 

Megváltás esetében az italmérési adó havi utólagos részletekben fizetendő. 

Ha a megváltási szerződés a községgel jő létre, a községet 500 frtig terjedő 
megváltási összegig ennek 5o/o-a, ezentúl terjedő megváltási összegeknél 
pedig azoknak 2o/o-a beszedési jutalékkép illeti, mely jutalék azonban évi 
2000 frtot meg nem haladhat.(^> 

29. §. Ha az előző §-ban körülirt megváltás egyik módja sem sikerült, az 
adóbeszedési jognak bérbeadását kell megkisérleni. 

A bérbeadás megkísérlése az adóköteles üzletekben kimért és elárusított 
italok neme, mennyisége és minőségéhez mért haszonbéri összegeknek köz- 
ségenkinti megjelölése és előleges kihirdetése mellett történhetik. 

Kivételesen több község italmérési adójának beszedési joga együttesen is 
haszonbérbe adható. 

A bérbeadást csak nyilvános árverés utján és pedig ugy nyilvános szóbeli, 
mint írásbeli zárt ajánlatok elfogadása által szabad eszközölni. 

Az árverés előzetesen mindig közhírré teendő, s ha kivételesen több köz- 
ség ítalmérési jogának együttes bérbeadása czéloztatík, ez a körübnény az 
árverési hirdetményben világosan kiteendő. 

30. §. A bérlő jogait és kötelességeit, a közte és a pénzügyigazgatóság 



(1) V. ö. alihb 49. §. 

12) V. 5. 31. §. 

13) A beszedési juUléknak e §-ban megállapitoti mérrél válloxatlanul hagyja: 1882: XV. l. a. 6. §. 



1888 : XXXV. L ez. Az állami italmérési jövedékről. 383 

közt fennálló jogviszonyt, a haszonbérleti szerződésben foglalt árverési fel- 
tételek szabályozzák. 

Az alábbi 31 — 37. §-ban foglalt azon jogok, melyeket kincstári kezelés 
esetén az állam gyakorol, a bérlőt is megilletik.^^^ 

31. §. Mindazon esetekben, mikor a jelen törvény 26. §-ának 3. pontja 
értelmében az italmérési adó kincstári kezelés utján o pénzügyi közegek által 
szedetik be, annak kivetése a pénzügyigazgatóság választása szerint akképen 
történhetik : 

1. hogy a pénzügyigazgatóság egyes adókötelezettekkel saját italmérési 
adójuk összegére nézve megegyezik ; 

2. vagy a kincstári közegek az adóköteles vállalkozó állal, az alábbi §-okban 
meghatározott módokon beszolgáltatandó adatok alapján időről-időre utóla- 
gosan vagy a kimérésre, illetőleg kis mértékben való elárusitásra beszerzett 
czikkek után esetről-esetre vetik ki az adóösszegei, vagy végre 

3. a kivetés az alábbi 38. §. értelmében ugyancsak a kincstári közegek 
által, a hivatalos és esetleg az adókötelezett által nyújtandó adatok alapján, 
minden évre előre teljesittelik. 

Ezen beszedési módok különböző adóköteles felek irányában egy-egy köz- 
ségben együttesen is alkalmazhatók.^^^ 

32. §. Az előző 31. §. 1. pontjában emiilett esetben a pénzügyigazgatóság 
és az adóköteles fél között egyezményileg megállapitott összeg képezi a fize- 
tendő italmérési adót. 

A 31. §. 2. pontjában emiitett esetben az adó a tényleg kimért vagy kis 
mértékben eladott czikkek neme, minősége és mennyiségéhez képest fize- 
tendö/»> 

E végből az adókötelezettek tartoznak az általuk beszerzett, termelt vagy 
termesztett adóköteles czikkekről bevételi árujegyzéket vezelni, ebbe az adó- 
tételek szerint való adóztatás kezdetekor meglevő készleteiket nemök, meny- 
u>iségök és minőségök szerint felvenni, a később bevételezendő adóköteles 
czikkeket az adószedésre jogosilottnak esetről-esetre bejelenteni és ezeket 
is beraktározásuk alkalmával ugyanazon árujegyzékbe folytatólagosan be- 
vezetni. 

A bejelentés, ha a czikkek nyilvános közlekedési vállalat utján érkeznek, 
mennyiségökre való tekintet nélkül, ha pedig más szállítási mód vétetett 
igény&e és azok mennyisége a jelen törvény 17. §-ának 4 — 7. pontjai alatt 
emiitett czikkekre nézve 50 litert, az ugyanezen §-nak 1 — 3. pontjai alatt 
emiitett czikkekre nézve pedig 1 hektolitert meghalad, legalább 3 órával a 
czikkek beraktározása előtt, ellenben csekélyebb mennyiségben beszerzett 
czikkekre nézve legfeljebb 2 órával azok beraktározása után szóval vagy Írás- 
ban teendő meg. Az adó megállapítása, az árujegyzékek lezárása mellett, havi 
leszámolás alapján történik. 



'D V. ö. 28. §. — V. ö. Í8fl6 febr. 16. 90,524/1895. sz. péiizag>min. rendi a fogjaszlási, ital- és szesz- 
ilalmérési adók beszedési jogának bérletéből eredő jövedelem megacióztatása körül követendő eljárás tárgyá- 
ban (180tt. R. T. I. 810.). 

<2) V. ö. 32., ül. §§. — V. ö. 1895 máj. 4. 28,905. sz. belÜKymin. rend. a községekre utalt fogyasztási, 
ital- és itairoérési adóknak a községi lakosokra vagy birtokosokra való mikénti kivetése tárgyában (1895. 
H. T. I. 789.). 

Í8) V. ö. 1893 decz. 21. 92,260. sz. pénzügymin. rend. az állami italmérési jövedékről szóló 1888: XXXV. 
t. ez. 32. §. 2. bekezdésének értelmezése tárg} ában (1893. H. T. 2867.). — V. ö. alább 34. §. 



384 1888 : XXXV. t ez. Az állami italmérési jövedékről. 

Jogukban áll az adókötelezetteknek az adóévben beszerzett czikkek atán. 
az ezekről esetről-eselre teendő bejelentés alapján, az adót azonnal lefizetni, 
mely esetben a havi leszámolások elmaradnak, ez esetben azonban az adó- 
tételek szerint való megadóztatás kezdetekor meglévő készletektől az adó 
előlegesen szintén lefizetendő s a bejelentés, valamint az árujegyzék vezeté- 
sére nézve, a fentebbi rendelkezések változatlanul foganatosilbatók. 

Az adókötelezett felek készleteiknek megadóztatását, illetőleg azok bejelen- 
tését az adószedésre jogosított kívánatára mindig igazolni tartoznak.^^^ 

33. §. A 32. §. értelmében havi leszámolás mellett megállapítandó adó 
alól kivétetnek azok a czikkek, melyeket az adóköteles fél más hasonló adó- 
köteles félnek elárusított ; zárt városba, vagy oly területre szállitott, melyre 
ezen törvény hatálya ki nem terjed, ha azok mennyisége minden egves el- 
adási esetben a 2. §. 2. pontjában meghatározott mérvet meghaladja. 

Külföldre való kivitelnél a leszámolás mellett megállapitandó adó alól azok 
a czikkek is kivétetnek, melyek égetett szeszes folyadékoknál általában leg- 
alább 50, és likőröknél legalább 25 litert tesznek. 

A ki az adó alóli kivételt igénybe veszi, tartozik azonban kiviteli árujegy- 
zéket vezetni s ebbe az adó alól kiveendő ozikkeket esetenként bejegyezni s 
a melleit : 

a) ha az áruczikkek más adóköteles félnek árusittatnak el, vagy zárt vá- 
rosba szállíttatnak, azokról a vásárló fél részére eladási bárczát kiszolgáltatni 
és ezen czíkkeknek az illető községben vagy városban adó alá történt be- 
jelentését az eladási bárczára vezetendő igazolvány által 60 nap alatt kimu- 
tatni, egyszersmind pedig azon czikkek elszállitását két órával a kiszállítás 
előtt az adószedésre jogosítottnak szóval vagy Írásban bejelenteni, vagy 

b) ha a czikkek oly területre szállíttatnak, melyre ezen törvény hatálya ki 
nem terjed, a kiszállítás időpontját két órával előbí) az adószedésre jogosított- 
nak szóval vagy írásban bejelenteni, vagy ezen czikkeket a bejelentési határ- 
idő lejárta előtt közvetlenül kiszállításukat megelőzőleg természetben az adó- 
szedésre jogosított elé állítani és ezen bejelentési kötelezettségen tul még 
azon czíkkekre nézve, melyek nyilvános közlekedési vállalat utján küldetnek, 
azok kiszállítását feladási vevénynyel igazolni. 

Azok az adóköteles felek, kik az adó alóli kivételt igénybe vették, de a 
jelen törvény határozmányait megsértik vagy másnemű pénzügyi kihágás 
miatt jogérvényesen elítéltettek, ezen kedvezményből kirekeszthetők. 

A pénzügy igazgatóság ebbeli határozata 15 nap alatt a pénzügyministerhez 
felebbezhelő.(^> 

34. §. A 31. §. 2. pontja értelmében járó adó, végrehajtás terhe mellett 
az adó megállapítását követő három nap alatt fizetendő. 

A lefizetett adóösszegeket az adószedésre jogosított akként tartozik nyug- 
tázni, hogy a tartozás minősége és a megadóztatott czikkek mennyisége a 
nyugtából tüzetesen kivehető legyen. 

Ezen nyugták (adóbárczák) bélyegmentesek.^^^ 

35. §. A pénzügyi hatóság közegeinek és az adószedésre jogosítottnak 
szabadságában áll a 32. és 33. J^-ok szerint teendő bejelentések valóságáról. 



<1)V. ö. 35„ni.§§. 

i2) V. ii. a likőr- és riimgvirtmáiivok tekintetében: t890: XXXM. l. ez. 8. §. — V. ö. alább 35., 3<(. ^^'. 
(8) V. ö. 37. §. 



i888: XXXV. t ez. Az áUami italmérési jővedéh-öl 385 

valamiDt a beviteli és kiviteli árujegyzékek mikénti vezetéséről meggyőződést 
szerezni és az adókötelezettek készleteit megszemlélni. 

36. ff. Azon adóköteles személyek irányában, kik a 33. §. alapján az adó 
alóli kivételt igénybe veszik, fentartatik az adószedésre jogositottnak az a 
joga, hogy azokat a hordókat és edényeket, melyekben a fogyasztási adó alá 
még nem vont adóköteles czikkek tartatnak, zár alkalmazása által hozzáfér- 
hetetlenekké tegye. 

Ezen intézkedés azonban csak adócsonkitás iránti alapos gyanú esetén és 
a pénzfigjigazgatóságtól nyert előleges engedély mellett alkalmazható és ak- 
kor is csak olyformán, hogy ez által az üzlet menete ne gátoltassék. 

Ha az adószedésre jogosított a bejelentéstől számitott két óra leteltéig a 
zár eltávolitását nem eszközli, az adóköteles fél a zárt maga is leveheti. 

37. §. Ha az italmérési adó a 34. §-ban meghatározott határidő alatt be 
nem fizettetik, a hátralékos fél az adószedésre jogositott által tartozásának 
nyolcz nap alatti lefizetésére a községi elöljáróság utján Írásban megintetik, 
eredménytelenség esetében pedig első sorban a hátralékos fél birtokában 
levő adóköteles czikkek az adóztatás erejéig biztositékképen, egy községi elől- 
járósági, illetőleg városi tanácsbeli kiküldött és egy pénzügyi közeg közbe- 
jöttével lefoglalhatok és őrizel alá vehetők. 

Ha a hátralék az ily módon eszközölt biztositást követő további nyolcz nap 
alatt sem fizettetik le, a hátralékösszeg a közadók módjára az 1883. évi 
XLIV. t.-cz. értelmében végrehajtj'is utján hajtatik be. 

38. §. A jelen törvény 31. §-ának 3. pontja alatt emiitett esetben az ital- 
mérési adó kivetése akképen történik, hogy a jelen törvény 13. §-a szerint 
szervezett kivető-bizottság az adóköteles vállalkozó által évenkint forgalomba 
hozott adóköteles tárgyak mennyiségéről gyűjtött hivatalos, esetleg az adó- 
köteles által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az ítalmérési adó meny- 
nyiségét mindenkor egy évre előre megállapitja. 

Ezen megállapitás ellen mind a kincstári közegek, mind az adóköteles felek 
a jelen törvény 15. §-ában megjelölt felszólamlási bizottsághoz nyolcz nap 
alatt felfolyamodhatnak s felfolyamodásukat uj adatokkal is támogathatják. 
A felszólamlási bizottság végérvényesen határoz. 

39. §. Az adóköteles felek és az adószedésre jogositott között felmerülő 
oly panaszok felett, melyek az ilalmérési adó megszabását, beszedését, szóval 
az adószedésre jogositottnak a kincstár részéről átengedett jogok miképeni 
gyakorlását érintik, a mennyiben az elsőfokú közigazgatási hatóság által 
mindenekelőtt megkisérlendő egyezség nem sikerülne, az illetékes pénzügy- 
igazgatóság és másodfokulag a pénzügyminister határoz. 

A pénzügyigazgatóság haUirozata ellen irányzott felebbezés a határozat 
kézbesítésétől számitandó 15 nap alatt a pénzügyigazgatóságnál nyújtandó be. 

IV. FEJEZET. 
Általános határozatok, 

40. §. Sem az a kérdés, fizetendő-e italmérési illeték vagy adó, sem az 
illeték vagy adó mérvének meghatározása birósági eljárás tárgya nem lehet.^*^ 



(1) V. ö. a közigazgatási bíróságról szóló IH^i: XXVI. u vz. 81. §-ánali 3. pontját (1889: XXVm. t. ez. 
21. §.; 1892: XV. i. ez.). 

Magyar Törvénytár. 1887—1888. *^ 



386 188S : XXX V, t ez. Az áUami italmérésijővedéktőL 

W. %. Az ítalmérési illeték és adó. kivéve, midőn ez irányban a jelen tör- 
vény másként intézkedik, félévenkínt előre közvetlen azon kir. adóhi^^atalnál 
fizetendő, meUhez az illeték- és adóköteles vállalat tartozik. 

42. %. A le nem fizetett italmérési illeték és adó azon módon hajtandó be, 
mint egyéb állami adó. 

4ii. %. Az italmérési illeték és adó csőd esetében az állami adókkal egy 
osztálvba sorozandó. 

44. %. Az italmérési illeték és adó elé\'ül : 

i . ha az nem vettetik ki öl év alatt, azon naptól számítva, melyen az adóz- 
tatásnak nM'g kellett volna történnie ; 

2. ha a kivetés évétől kezdve öt év alatt nem szorgalmaztatott, \'agy nem 
biztosíttatott. 

Szorgalmazásnak vétetik az adóbeszedéssel megbizoft közegek által történt 
s vevényiiyel beigazolt megintés. 

Pénzügyi kihágás esetében az elévülési haláridő az italmérési illeték és 
adóra nézve azon naptól számíttatik, a mely napon a kihágás elkövettetett. 

Vétkes mulasztás folytán bekövetkezett behajthatatlanság esetén az állam- 
nak e részbeni kárát az tailozik megtéríteni, a ki azt a biztosítás vagy végre- 
hajtás ehnulasztása által okozta. 

45. §. A vasnli és gőzhajózási vállalatok kötelesek a pénzügyminister ren- 
delkezéséhez képest az italmérési adó alá eső tárgyaknak általuk közvetített 
szállításáról kimutatásokat adni. 

A szesz- és sörfőzdék az általuk más adóköteles feleknek eladott szesz, 
illetőleg sörkészlelek mennyiségét és minőségét a pénzügyi hatóság kívána- 
téira szintén kimutatni tartoznak.^^^ 

4((. §. A községi elöljáróságuk és törvényhatósági közegek kötelesek a 
jel(Mi törvény haUirozmányainak végrehajtására hivatott közegeknek hivatalos 
eljárásukban, kivánatukra, haladék nélkül segédkezet nyújtani. 

A községi elöljáróságnak erre kirendelt közege köteles eme hivatalos el- 
járásnál folytonosan jelen lenni, kihágás vagy szabályellenesség esetében a 
felvett lényleinist vagy leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a vizsgálat- 
hoz t<')rt()zó minden egyéb okmányt és iratot szintén aláírni és egyáltalában 
minden törvényes segélyt szolgáltatni. 

47. §. Az összes illeték- és adóköteles üzletek és vállalatok az illeték és 
adókötelezettség tekintetében, a rendeleti utón meghatározandó pénzügyi 
hatóságok és közegek felügyelete alatt állanak. 

Knnek folytán ezen üzletek és vállalatok vállalkozói kötelesek a pénzügyi 
és az ezek támogatására rendelt közigazgatási és községi közegeknek uz- 
letükb(» való lépéséi bánnikor megengedni, üzleti könyveik és jegyzékeiknek 
az illeték és adóköteles tárgyak forgalmára vonatkozó részét, ugy a hivatalos 
lizetési meghagyásokat, kivetési hatán)zatokat és a teljesített fizetésekről 
szóló nyugtákat felmutatni és elismervény ellenében átadni, végre az adó- 
köteles tárgyak készletének felvételét és megállapítását megengedni.^^ 



( t ) V. (i. IHÍ>I fcbr. ^K ll,3i(K sz. kerrsk. min. rrnd. az italmérési adó alá tartozó posttkfildeinénYekrol 
a péntiiK>ÍK»xK»tó!^Mnak adau>k szolgáiuUsa Urg\ibaD (1891. R. T. 133.); 1891 aug. U. 30,711. si. 
kon'sk. min. mid. az állami ilalmérési jötedékről szóló törvénY rendelkezései alá es5 stesies folyadéknak, 
tahmiiil a dohánynak vasúton való szálutá<^. s az ebbeli szállítmányokkal elkövethető jöTedék-esonkftások 
mcKKátlásn korula pénziifr>órNéf: részeról követendő eljárás szabályozása tárfi:yában (1891. R. T. 1499.); 
IHS>i febr. i. .MKV sz. pénzOpmin. nrnd. a bormuslráknak italmérési adótól mentesen való síétkaldéséoél 
A(>irfomK) elJArás siabálynzása'tárgyában (1892. R. T. .UxS.). (2) V. ö. 38. §. 



i888 : XXX V. t ez. Az állami italmérési jövedékről - 387 

48. §. Az emberi élvezetre alkalmatlanná tett (denaturált) szesznek kis 
mértékben ipari czélokra való elárusitása az alábbi feltételek mellett az ital- 
mérési adótól mentesen történik. 

Azok, a kik kimérést gyakorolnak, az emberi élvezetre alkalmatlanná tett 
(denaturált) szesz eladásával nem foglalkozhatnak. 

Azok, a kik emberi élvezetre szeszes folyadékokat kis mértékben árusi- 
tanak el, foglalkozhatnak ugyan ezzel egyidejűleg az emberi élvezetre alkal- 
matlanná lelt (denaturált) szesz eladásával is, de ez esetben : 

1 . az itabnérési illeték megállapításánál ez a körülmény figyelembeve- 
endő, s 

2. az emberi élvezetre alkalmatlanná tett (denaturált) s általok elárusitolt 
szesz az italmérési adótól csak annyiban adómentes, a mennyiben igazolják, 
hogy az ilyen szeszt honnét s mily mennyiségben szerezték. 

49. §. Ha az italmérési adó beszedése megváltás, vagy bérbeadás (26. §. 
1-ső és 2-ik pont) utján eszközöltetik, a kötendő szerződésekben akár min- 
den szeszes italra, akár azok egyik-másik nemére megállapítható a legmaga- 
sabb ár, melyen a szerződés tartama alatt a kimérés vagy kis mértékben való 
eladás történhetik. 

Ezen kívül arra is feljogosittatík a pénzügyminíster, hogy a törvényhatóság 
előterjesztésére, vagy annak meghallgatásával a legmagasabb árt a belügy- 
ministerrel — Horvát-Szlavonországokban a bánnal — egyetértőleg egy-egy 
év tartamára oly helyeken is megállapíthassa, a hol az ár természetes alaku- 
lását szabályozó versenyt az illető hely, vagy es lleg a vidék különleges vi- 
szonyai, vagy a vállalkozók magatartása teszik szükségessé. 

A legmagasabb ár megállapításánál minden esetben a hasonló gazdasági 
viszonyok közt levő szomszédos vidékek árai szolgálnak mérlékül.^*^ 

V. FEJEZET. 
Átmeneti intézkedések, 

50. §. Ha az italmérésre jogosítottakat Horvát-Szlavonországok is az 
1888. évi XXXVI. t.-cz. határozmányaínak megfelelőleg kívánják kártalaní- 
tani, felhatalmaztatík a pénzügyminíster, hogy a kártalanítási tőke-szükséglet 
erejéig Horvát-Szlavonországok bánjával egyetértőleg az idézett 1888 : 
XXXVI. t.-cz. alapján kibocsátandó czimletekJkel azonos kötvényeket bocsát- 
hasson ki, s az italmérési jövedéknek Horvát-Szlavonországokban elért jöve- 
delméből első sorban a kibocsátandó kötvények kamatozási és törlesztési 
szükségletét fedezhesse. 

Az évi szükséglet nagyságát, mely azonban a Horvát-Szlavonországokban 
az italmérési jövedékből befolyó tiszta jövedelmet nem haladhatja meg, a 
pénzügyminíster Horvát-Szlavon-Dalmálországok bánjával egyetértőleg álla- 
pítja meg, s arra nézve a közös törvényhozás jóváhagyását külön törvény 
utján eszközli ki. 

51. §. Azok, kik a jelen törvény életbelépte előtt a jelen törvény szerint 

(1) V. ö. 1888 lug. 27. 58.115. sz. bclöffyrain. rend. a bejelenteti ciégü főszer-, anyag- és vejfyeskeres- 
kedésekben elánisíthaló csemeeebor, illetőlee édesített szeszes italok árminim urnának felemelése tárgyában 
(1888. R. T. 1757.). 



388 i888 : XXXV, t, ez. Az állami italmérési jávedékről 

adóköteles vállalatokat folytattak, a mennyiben vállalatukat tovább fol}1atni 
akarják, tartoznak legkésőbb 1889. évi október 1-sejéig az erre szóló enge- 
délyért az illetékes kir. pénziigjigazgatósághoz Írásban folyamodni. A pénz- 
ügyigazgatóság határozata ellen a pénzügyministerhez felfolyamodásnak van 
helye. Folyamodók kérvénjlik jogerejú elintézéséig vállalatukat akadálytalanul 
gyakorolhat ják.^^^ 

52. §. Az italmérésre ez idő szerint jogosultak, ha e jogukat bérbe adták, 
ugy azok is, a kik ilyen jogokat bérelnek, tartoznak bér- vagy haszonbér- 
szerződéseiket a pénzügyi hatóságoknak azok kívánságára felmutatni, vag}' 
elismervén V mellett átadni. 

A jelen törvény életbeléptetését követő három év múlva a szerződések fel- 
mutatása vagy beszolgáltatása többé nem követelhető. 

A pénzügyi hatóságok által ezen szerződésekről vett és általuk hitelesített 
másolatok hiteles másolatoknak tekintetnek.^'^^ 

53. §. 1889. évi deczember 31-évelaz italmérési jogra és az annak hasz- 
nosítására szolgáló épületekre és beltelkekre vonatkozó bérleti szerződések 
megszűnnek s ezen megszűnésből folyólag a bérlők, ha csak az ezen esetre 
adandó kártérítésre nézve a szerződés különös kikötést nem tartalmaz, sem 
a bérbeadók, sem a kir. kincstár ellen semminemű kártérítési igényeket nem 
érvényesíthetnek, de a mennyiben az állami italmérési jog azon községben, 
melyre szerződésök vonatkozik, egyelőre továbbra is bérbeadás utján hasz- 
nosittatik, méltányos feltételek mellett nekik más vállalkozókkal szemben 
elsőbbség adandó. 

Ha az italmérési jog földbirtokkal vagy az italmérés hasznosítására szol- 
gáló épületeken és beltelkeken kívül más épületekkel, beltelkekkel vagy egyéb 
bérleti tárgyakkal együtt egy szerződéssel adatott bérbe, a jelen törvény 
folytán a szerződésnek csak az italmérési jogra vonatkozó intézkedései szűn- 
nek meg. Ez esetben, a mennyiben a bérleti szeraődésben az italmérési jogra 
eső bérösszeg elkülönítve nincsen, vagy egyébként a szerződés eltérő intéz- 
kedést nem tartalmaz ; az együttes haszonbérí összegből a tulajdonos által az 
italmérési jogért kapott kártalanítás 5o/o-a, az esetben pedig, ha a bérlő tar- 
tozott az adót fizetni, a kárpótlás 4 V2Vo-a leszámítandó. Az italmérési jog 
hasznosítására szolgáló épületeket és beltelkeket a bérlő a haszonbérí idő 
tartama alatt használhatja vagy albérbe adhatja és pedig azon esetben is, ha 
a szerződésben az albérbeadás tiltva van. Ily egjlittes bérbeadás esetében 
jogában áll a bérlőnek az egész haszonbéri szerződést 1889. évi deczember 
1-ére fölmondani, ha a haszonbérlet főtárgyát vagj- nevezetesebb részét az ital- 
mérési jog képezte. E felmondás a bérbeadónak legkésőbb 1889. évi julíos 
1-sejéig tudomására adandó. 



i)4. §. A zári városok lerülelén az t88í). 
é n deczember ulolsó napjával íeumaradó adó- 
kölcles czikkek készletei, ha azok a sörre 'áö, 



l)ejelentendők, és ezek uUd az árszabási tétel- 
nek megfelelő italmérési adó legkésőbb ugyan- 
azon hó !20. napjáig végrehajtás terhe alatta 



egyéb adóköteles czikkekre nézve pedig 50 : fogyasztási adóhivatalnál befizetendő. 

litert meghaladnak, 1800. év január hó 3.' 55. §. A pénzugyrainister az 54. §. sierinl 

napjáig a fogyasztási adóhivatalnál Írásban | adó alá eső készletek után járó italmérési 



(i)V. ö. 57. S- l.p. 
12) V. ü. .17. §. 3. p. 



i888 : XXX V, t ez. Az állami italméix'si jövedékről. 389 



adótartozások lefizetésére Ggyeieniremóltó ese- 
tekben s kellő biztosíték mellett hat baví 
időre terjedhető halasztást engedélyezhet. 



megbízottjai az italmérési illeték és adó fize- 
tésétől mentesek. 
Ezen esetben annak az italmérési illetéknek 



50. §. 181)^. évi deczember 3i-ig(i) jogo- és adónak beszedési joga is a bérlőkre ruház- 



sitva van a kincstár az egyes nyilt községek- 
ben az italmérésí jövedéket olykép is hasz- 
nosítani, hogy a község területén gyakorol- 
ható kizárólagos italmérési jogosultságot szer- 
ződésszerüleg megbatározott évi bérért a köz- 
ségre vagy pedig, ha a községgel megegyezni 
nem leheti egy vagy több vállalkozóra ruházza. 
A kincstár és a vállalkozók közti jogviszonyt 
a szerződés szabálvozza és a bérlők s azok 



ható, melyet a jelen törvény értelmében azok, 
a kik azon a területen, melyre a bérszerző- 
dés szól, szeszes folyadékokat kis mértékben 
árusítanak el, a kincstárnak tartoznának íizetnL 
Ha az italmérési illeték mennyiségét illetőleg 
az ennek fizetésére kötelezettekkel a bérlők 
megegyezni nem tudnának, az illeték a jelen 
törvény rendelkezései szerint (12 — 16. §§.) 
állapitlatik meg. 



VI. FEJEZET. 

Büntető határozatok, 

57. §. A ki : 

1. engedély nélkül szeszes italokat kimér, vag>^ kicsiben elárusit (4., 

31. §§.); 

2. elmulasztja bejelenteni, ha vállalatának jellege változik, vagy pedig azt 
nyilt községben előleges engedély nélkül, zárt városokban a pénzügvigaz- 
gatóságnál teendő bejelentés nélkül más helyiségbe teszi át (7. §.) ; 

3. a jelen törvény életbeléptetésétől szániitott három év alatt, a pénzügyi 
hatóságok felszólitására az italmérési jog hasznositására kötött bér- és ha- 
szonbéri szerződésekel fel nem mutatja (52. ,§.) : 

mind a három esetben 1-től 100 forintig terjedő pénzbüntetéssel fenyí- 
tendő. 

Ezen kivül a bejelentésre kötelezett felek még az adó alól általuk elvont 
adóköteles czikkek után járó italmérési adó 10 — 20-szoros összegét tartoz- 
nak megfizetni, mely azonban 25 forintnál csekélyebb nem lehet.^^^ 

58. §. A ki a pénzügyi közi|zazgatási hatósági és községi közegeket vagy 
az adószedésre jogosítottat akadályozza azon jog g}'akorlatában, a melynél 
fogva a jövedéki ellenőrzés alatt álló illeték- és adóköteles feleknél üzletekben 
és vállalkozási helyiségekben (47. §.) megjelenhetnek, az előirt könyvek és 
feljegyzések mikénti vezetéséről meggyőződést szerezhetnek és a készleteket 
felvehetik, vagy pedig a ki az adóköteles czikkek tartására rendelt helyiségek 
és tartályok felnyitását, az üzleti könyvek, illeték- és adónyugták, vagy más 
okiratok törvényszerű előnmtatását megtagadja, a mennyiben az általános 
büntető törvények szerinti eljárásnak nem volna helye, 10 forinttól 100 forintig 
terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. 

59. §. Az 58. §-ban felsorolt törvényellenes ellenszegülés eseteiben, ha az 
ellenszegülés a belépés és a hivatalos cselekmény teljesítése közti időben 
történik, vagy ha ellenszegülés nem is történi volna, de a teljesített hivatalos 
eljárás alatt, a hivatalos közegek, illetőleg az adószedésre jogosított tudta és 
beleegyezése nélkül az adótárgyak az emiitett helyiségből elvitetnek, meg- 
semmisíttetnek, vagy minőségükre nézve oly módon alakittatnak át, hogy e 



(1) E rendelkezést módosítja: 1892: XV. t. ez. 10. §., Horvát-Szlavonországok tekintetében: 18$)2:XV. 
t. ez. 14. §. 

(2) V. ö. Ö5. §. 



390 i888 : XXXV. t ez. Az állami italmérési jövedékről. 

miatt a jelen törvény alkalmazása lehetetlenné válik : ezen cselekmények, 
sőt azoknak niegkisérlése is az elvitt, megsemmisített tárgytól járó adónak 
tizszeres összegétől annak húszszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel 
büntettetnek. Ha égetett szeszes folyadék vitetik el, semmisittetik meg vagy 
alakittatik át, és annak mennyisége megállapitható, minősége azonban nem 
tudatiky a pénzbüntetés alapjául 95 fokú szesz veendő. 

Ha ellenben az adótárgyaknál sem a mennyiség, sem a minőség biztos- 
sággal megállapitható nem volna, 10 forinttól 200 forintig terjedő pénzbün- 
tetés alkalmazandó.^^^ 

60. §. A ki az üzleti helyiségre, vagy edényekre alkalmazott hivatalos zárt 
megsérti, a mennyiben az általános büntető törvények szerinti eljárásnak 
nem volna helye, 5 forinttól 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel bünte- 
tendő. 

Ha pedig azt, a ki a kihágást elkövette, büntetés alá vonni nem lehetne, 
magára az adóköteles félre 2 forinttól 100 forintig terjedhető rendbüntetés 
szabandó.^*^ 

61. §. Ezen (örvény rendeleteinek oly megszegése esetében, midőn az 
italmérési adó megrövidittetett, vagy a megrövidítés veszélyének kitétetett, a 
megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó tízszeres összegé- 
től annak húszszoros összegéig terjedhető pénzbüntetés szabandó ki 

nyílt községekben : 

a) ha adóköteles czikkek beszerzéséről, illetőleg termeléséről a 32. §-ban 
előirt bejelentés nem tétetik ; 

b) ha a 32. §. szerint rendelt bejelentések oly valótlanul léteinek, hogy 
azok szerinX csekélvebb adó esnék ; 

e) ha a 33. §-ban engedett adó alóli kivétel oly czikkre nézve vétetett 
igénybe, vagy köveleltetett, melyekre nézve az nem jár ; 
zárt városokban : 

a) ha italmérési adó alá eső czikkek bejelentés és adózás nélkül zárt vá- 
rosba hozatnak (21. §.); 

b) ha ilyen czikkek iránt, midőn zárt városba hozatnak, oly valótlan be- 
jelentés tétetett, hogy azok után a bejelentés szerint csekélyebb adó esnék ; 

c) ha italmérésí adó alá eső czikkek zárt városba nem a hivatalosan ki- 
jelölt utón és helyen vitetnek ; 

d) ha a külön engedély folytán (23. §.) ilalmérési adó előleges fizetése 
nélkül zárt városba hozott czik kéknek az adóvonalon belül fogyasztott része 
az adó alól elvonatik, vagy az adó leírása, illetőleg visszatérítése oly czikk 
után követeltetik, melyért adóleirás, illetőleg visszatérítés nem jár ; 

e) ha a zárt városban termelt adóköteles czikkek a 22. §-ban előírt leszá- 
molás alól elvonatnak.^*-^^ 

62. §. Minden jövedéki kihágás az előző §-okban elősorolt büntetéseken 
felül még az italmérésí vagy a kis mértékben való eladásra szóló engedély 
elvonásával is büntethető. 

A jelen törvénybe ütköző és külön büntetéssel nem sújtott minden egyéb 



(1 ) V. ö. 05. §. 

(2) E rendelkezések megfelelően alkalmazandók az 1890: XXXVI. t. ez. me^rtői ellenében is (9. §.). — 
V. ö. 65. §. 



i888 : XXXV, t ez. Az állami italm érési jövedékről. 391 

cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség, 5 — 50 frtig terjedhető 
pénzbüntetéssel büntetendő/'^ 

63. §. A jelen törvény határozmáuyai vagy az arra vonatkozó szabályok 
elleni kihágás, ha azért az illető a vétkes cselekvény, vagy mulasztás napjától 
számitott három év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya többé nem 
lehet ; a jelen törvénynek az engedély elvonására vonatkozó büntető határo- 
zatai azonban ezen három év leteltével is alkalmazásba vehetők/'^^ 

A kihágás elévülése nem ment fel senkit az italmérési adó fizetési kötele- 
zettsége alól, a mennyiben ennek beszedésére a megkivántató feltélelek meg- 
vannak/*^ 

64. §. Kihágási esetekben, midőn a pénzbüntetés az italmérési adó össze- 
gétől függ, a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztositására zálogul 
szolgál és pedig olyformán, hogy abban az esetben, ha a pénzbüntetést az 
illető fél le nem fizetné, a kihágás tárgya elárvereztessék és annak árából a 
felmerült költségek és a megrövidített adó levonása után mutatkozó többlet a 
pénzbüntetés fedezésére fordittassék/*^ 

65. §. Minden oly esetben, midőn a pénzbüntetés az elvont adó sokszoro- 
sában (az 57. §. utolsó bekezdése, az 59. és 61. §§.) állapittatik meg, az 
1871 : LXVI. t.-cz. 1. §-a és az 1872 : XXXVIII. t.-cz. 2. §-a alapján erre 
felhatalmazott biróságok, Horvát-Szlavonországban ellenben az 1871 : LXIV. 
törvényezikk alapján fennálló pénzügyi törvényszékek határoznak. 

Minden más esetben (az 57. §. három első pontja, az 58., 60. és 62. §§.) 
első folyamodásilag a pénzügyi igazgatóság és felebbezés esetében a pénzügy- 
minister határoz. 

Az eljárást az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100 — 110. §-ai szabályozzák. 

VII. FEJEZET. 
Zárhatározatok. 

66. §. A jelen töiTény intézkedései állal a fogyasztási adókra és ezek közt 
a bor- és húsfogyasztásra s a sör- és czukorfogyasztásra vonatkozó törvé- 
nyek és szabályok rendelkezései továbbra is változatlanul hagyatnak,^*-^^ vala- 
mint változatlanul hagyatnak az 1868. évi XXX. t.-cz. 18. §-ának^'*^ és az 1886. 
évi XXXVII. t.-cz. 4. §-ának azon intézkedései is, hogy a bor- és husfogyasz- 
tási adók Hor\'át-Szlavonországokban az eddigi gyakorlat szerint továbbra is 
a községi kiadások fedezésére forditandók. 

67. §. Az italméréssel és italoknak kis mértékben való elárusitásával fog- 
lalkozó vállalatoknak és azok vállalkozóinak azon viszonyaira nézve, melyeket 
a jelen törvény intézkedései nem érintenek, továbbra is az eddig érvényben 
volt törvényeken, rendeleteken és statútumokon alapuló szabályok hagyatnak 
hatályban s ezek alkalmazására azok a hatóságok illetékesek, melyek ez ideig 
illetékesek voltak, s jelesül a rendőri és orvosrendőri felügyeletet és fenyitő 
hatóságot továbbra is a fennálló szabályok értelmében az ezen teendőkkel 
eddig megbizott állami, helyhatósági vagy községi közegek gyakorolják. Ezen 

(Ij E rendelkezések meid'elelően alkalmazandók az 1890: XXXVI. t. ez. megsértői ellenében i> (9. §.) 

(2) V. ö. az 1887: Xl.V. és az 1892: XV. i. czikknek ezen adókra vonalközé rendelkezéseit. 

(3) V. ö. az 1889: XL. t. czikknek jelenleg; érvényes 5. §-át. 



392 i88S : XXXV. t ez. Az állami italmércsi jővedékrőL 

közegek a jelen tönény rendelkezései alá tartozó vállalatok és vállalkozókra 
vonatkozó határozataikat az illetékes kir. pénzfigyigazgatósággal közölni kö- 
telesek, mely a közölt jogerejü határozatokat intézkedéseinél figyelembe venni 
tartozik. 

Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hog>' egyetértöleg a belügyminisier- 
rel — Horvát-Szlavonországokban a bánnal — a szeszes italoknak a jelen 
törvény alapján való kimérésénél és kis mértékben való eladásánál követendő 
egészségügyi rendszabályokat, az azok áthágására kiszabandó büntetése- 
ket és a rendőri és orvosrendőri felügyelet gyakorlását rendeleti aton ál- 
lapitsa meg. 

68. §. A városoknak az italmérés gyakorlására, nemkülönben a bor-, sör- 
és égetett szeszes folyadékok utáni községi szolgáltatásokra vonatkozó sza- 
bályrendeletei és egyéb érvényben levő intézkedései legkésőbb 1889-ik évi 
július 1-éig felül vizsgálandók. Felhatalmaztatik a pénzügyi és a belügyi mi- 
nister, hogy azon városokra nézve, melyekben az italmérési jog s a községi 
adók fejében fizetett szolgáltatások különben el nem különithetők, egyet- 
értöleg és rendeletileg intézkedhessenek az iránt, hogy a jelenleg érvényben 
levő községi szolgáltatások az italmérési jog s a községi adószedési jog sze- 
rint elkülönittessenek, ez alapon a városokat illető kártalanítás alapja meg- 
határoztassék s mindaddig, mig az érvényben levő törvényeknek megfelelőleg 
ujabb intézkedés nem történik, a mondott adótárgyak után ezentúl is szed- 
hető községi szolgáltatások mérve és beszedési módja, a városok különleges 
viszonyainak megfelelőleg, megállapittassék. 

Az italmérési adó után sem törvényhatósági, sem községi pótadó nem 
szedhető. 

60. §. Ha az 1893. évtől kezdve az államnak az állami italmérési jövedék- 
ből eredő tiszta jövedelme többet tenne, mint a mennyi az összes kártalaní- 
tási tőke kamatjainak és évi törlesztési járulékainak fedezékéére szükséges, 
ezen tiszta jövedelmi többletből a törvényhatósági joggal felruházott városok, 
a rendezeti tanácsú városok, nemkülönben azok a községek, melyek az ital- 
mérési jogot ezen törvény hatályba léptekor a kártalanításról szóló 1888. évi 
XXXVI. l.-cz. 2. §-ának 1., 3., 4. vagy 5. pontjaiban megjelölt ezimeken gya- 
korolták, részesitendők az esetben ; ha az illető városban vagy községben az 
italmérési jövedék tiszta bevétele többet tesz, mint a mennyi ugyanazon város, 
illetőleg község után adott összes kártalanítási tőke évi kamatjaira és tőke- 
törlesztési járulékaira szükséges. A jövedék tiszta jövedelmének az illető város 
vagy község területén elért többletéből az említett községek lO^/o, a rende- 
zett tanácsú városok 20%, a törvényhatósági joggal felruházott városok 30%, 
a zárt városok 40o/o erejéig részesitendők. 

Ha az államnak az ílalmérési jövedékből eredő tiszta jövedelmi többlete 
nem tenne annyit, hogy abból a városokat és községeket a megjelölt száza- 
lékok erejéig megillető részesedési hányad teljesen kielégíthető lenne, a mu- 
tatkozó többlet a részesedésre jogosult városok és községek közt a területükön 
az illető évben elért bevételi többlel s részesedési százalékuk figyelembe vé- 
telével arányosan osztandó meg. 

A kijáró részesedés 1893-tól kezdve minden év végével, melyben nagyobb 
volt a bevétel, kiadandó; de ha 1893. után egyes években az italmérési 
jövedékből az illető városban vagy községben elért jövedelem kevesebbet 
tenne, mint a mennyi az illető város vagy község után megállapított összes 



i888: XXXV, t. ez. Az állami italmérési jövedékről, 393 

kártalanítási tőke kamatozására és tőketörlesztési járulékaira szükséges, a 
következő években mutatkozó többletből első sorban az előző évek hiányával 
felérő összeg visszatartandó. 

Zárt városokban a jövedelemben való részesedés igénye már 1890. évvel 
kezdődik. 

Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy azon határőrvidéki községeknek, 
melyek az italmérés jövedelméből eddig is részesittettek, a kincstár részére 
az illető község után megállapitandó kártalanítási tőke kamatjait felerészben 
kiszolgáltassa. 

70. §. Jelen törvénynek az előkészítésre vonatkozó összes intézkedései, 
valamint azok, a melyek az 1889. évfolyama alatt határidőkel állapítanak 
meg, a kihirdetés után azonnal lépnek életbe. 

Nyílt helyeken a kis mértékben való eladásra vonatkozó határozatok i889-ik 
évi február hó i-én lépnek életbe. 

A kis mértékben való eladástól járó italmérésí illetékek az 1889-ik évre a 
kincstárt, ellenben a kis mértékben eladott szeszes italoktól járó italmérésí 
adó a jelenlegi jogosultakat illeti. 

Ugyancsak 1889-ik évi február hó 1-étől kezdve lépnek mindenütt életbe 
jelen törvénynek a kimérésre vonatkozó büntető határozatai is azok ellené- 
ben, a kik a kimérést jogosulatlanul gyakorolják ; a büntető határozatok azon- 
ban csak a jogosult kérelmére vehetők alkalmazásba s a megállapított illeték, 
adó és bírság is a jogosultak javára esik. 

Ezen átmeneti évre nézve a pénz- és belügyministerek ugy a kimérési jog- 
nak, mint a kis mértékben való eladásnak gyakorlását a jelenleg fennálló 
törvények és szabályok alapján, ezen törvény határozmányainak megfelelőleg 
rendeleti utón szabálvozzák. 

A kis mértékben való darusításra, valamint a kimérésre vonatkozó intéz- 
kedések a zárt városokra nézve, nemkülönben ezen törvénynek minden 
egyéb intézkedései 1890. január I-én lépm^k életbe. 

Felhatalmaztatik a pénzügy minister, hogy ezen törvény életbeléptetését 
Horvát-Szlavonországokat illetőleg a bán kívánatára 1890. évi július 1-sejéig, 
Fmmét és kerületét illetőleg pedig azok viszonyaínak az 1868. évi XXX. t.-cz. 
66. §-ának értelmében eszközlendő végleges rendezéséig felfüggeszthesse. 

71. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és a belügyi, 
az igazságügyi a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint a köz- 
munka- és közlekedésügyi miaisterek, Horvát-Szlavonországokra nézve a 
pénzügyminister és a közmunka- és közlekedésügyi minister, kik e tekin- 
tetben Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg járnak el, bízat- 
nak meg.^*^ 



(1) V. ö. 1888 78,188. sz. pénzü»;ymin. rend. az állami italmérésí jövedékről szóló 1888: XXXV. t. czikk 
némelv hitározmányainak vejírehajiása lárgyában (I8H8. H. T. 2^38.); 1889 jun. 22. 33.450. sz. pénz- 
iigvmín. rend. az állami ilaliiiórési jövedékről szóló 1888: XXXV. i. ez. vécreliajlása lárf?\ában (1889. R. T. 
12^3); 1892 febr. 23. ÍKJ,93H/|S9I. sz. pénziií?ymin. reod. az 1888; XXXV. i. ez. véKrehajlása iránt 1889. 
évi 33.430. sz. a. kiadott utasítás (>. §-ának az italmérésí engedélvek megadásánál követendő eljárásra 
vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítése tárgyában (1892. R. T. 109S.). 



3ÍI4 18SS : XXX VL t. ez. Kártalanitái az íf^SS : XXX V. t, ez. folytán. 



XXX\T. TÖRVÉNY-CZIKK 



az állami italmérési lövedékről szóló 1888:X\XV. I. ez. fol>^n 

adandó kártalanitásróL'«> 

(Sz#;iiiMÍfé^l nyert 1H8H. évi deczrmbrr i&^n. KíbírdetteteU ai •iJnxi^vi Tőnéiiytirt-lkaii 1888. éri 

deczember i8-án.) 

L FEJEZET. 
Alapelvek. 

\. §. hwV, a kik eddig iialmérési jogot gjakorollak, az állami italmérésí 

{'övedí'kről szóló 1888. évi XXXV. l. ez. hatálybalépte folytán a jelen törvény 
Loríátai között (2. %) és határozmányai szerint kártalanításra tarthatnak 
igényt, mely az idézett törvén} ezikk értelmében hasznosítandó italmérési 
jövedéknek egy e czélra kikűldéndő bizottság ellenőrzése alatt álló jövedel- 
méből, s a mennyiben ez bármely okból elégséges nem lenne, az állam- 
kincstárból fedezendő. 
2. §. Kártalanítás adandó azokért a jogokért, a melyek: 

1 . nemesi birtok jogán, 

2. törvényen (úrbéri jogon), 

3. kiváltságon (privilégium) alapulnak, 

4. közséi^ek mint joi^i személyek által gyakoroltattak, 

;>. végre mindazon jogokért, melyek 1848-ban és azóta önjogon háborit- 
lanul gyakoroltattak. 

Mindezen jogokért kártalanítás esak azon esetben adandó, ha a jogból 
vont haszon után az 1882. évi január hó l-jétől 1886. évi deezember 
31-ikéig terjedő öt év alatt, vagy legalább ezen öt évnek egyike alatt adó 
fizetletetLí'-*^ 

3. §. Az italmérésí jogoknál a kártalanítás alapját rendszerint maga a jog 
után az 1882. évi január l-jétől 1886. évi deezember 31-íkéig adó alá vont 
összes jövedelemnek egy ötöde képezi. Ugy ezen esetben, valamint az alábbi 
B., 6., 7., 8. és 10. 8S- értelmében megállapítandó kárpótlási alapból azon- 
ban lO^/o mindig levonandó. Az ekként megállapított tiszta kárpótlási alap- 
nak húszszoros ()sszege képezi a kártalanítás teljes összegét. Ha az adókive- 
tés ellen 1886. deezember 31-ike előtt felebbezés adatott be, de elintézést 
később nyert, ez esetben a felebbezés folytán megállapított adójövedelem 
vételik figyelembe. 

Ha a jogosult bérszerződéssel igazolja azt, hogy az 1882. évi január 1-től 
az 1886. évi deezember 31-íkéig terjedő idő alatt az italmérésí jog haszna 
utjin az állami, törvényhatósági és községi adókat, esetleg azok egy részét, 
a haszonbéri összegen felül a bérlő volt köteles fizetni, s az adókíszabás 



(1) K törvény ma már esak törlénelmi érlékii, mivel a kártalanítás végre van hajtva. 

V. ö. IKW) decx. Í7. Iior^ál-szlavon autonóm törvény ax italmérési jog kártalanításáról a horvát és szlavón 
királvsáKokban. 

v; ö. ai italmón»si jog tckintelpl>en: 1836; Vm. t. ci. 1 §.; 1871 : UII. U «. 5. §. L. még 1550: XXXVI. 
I. Cl., I55Í): I.l. t. rí., I(U7: \\\\. l. oz., i(«5: XXXI. t. ez., 1(»1: XVm. t ez., 1715: LXXXII. u ex., 
1743: XIII. t. rz. (K §. é^ LXXVI. t. ez., I7ÍÍ): IV. t. rz. 

W V. ö. 15. §. 



i888: XXX VL t ez. KártalanitÁs az 1888 : XXXV, t. ez. folytán. 395 

adataiból kitűnik, hogy a bérlő által fizetett ezen adók nem számiltattak a 
kiszabás alapjául szolgáló jövedelemhez : akkor a bérlő által fizetett ezen 
adók összege a kártalanítás alapjául szolgáló összes jövedelemhez hozzászá- 
miiandó. 

Ha pedig az adó nem magának az italmérésnek haszna után van előirva, 
hanem annak összegében az italmérés hasznositására szolgáló ingatlanok, 
esetleg a malom- vagy vásárjog, hid-, ut- vagy ré^Tám slb. haszna, illetőleg 
az értök járó bérösszeg utáni adó is bentfoglaltatik, akkor mindenekelőtt az 
állapitandó meg, hogy az adóból, illetőleg az annak alapjául szolgáló jövede- 
lemből mennyi esik magára az itaimérési jogra. 

Ha az elkfilönités azért nem állapitható meg, mert az ingatlanoknak az 
adó alapjául szolgáló hasznát meghatározni nem lehet, akkor a kártalanítás- 
nak, az ezen §. első bekezdése szerint kiszámítandó teljes összegéből először 
levonandó a jog hasznosítására szolgált ingatlanoknak az 1887.éviXLV. t. ez. 
4. §-a szerint megállapítandó töi*vényszerü legkisebb értéke, s az ezen levo- 
nás után fenmaradó összeg képezi a kártalanítás teljes összegét/*^ 

4. §. A 3. .^ban foglalt általános szabályok alól a kártalanítás alapjául 
szolgáló jövedelem kiszámítása tekintetében eltérésnek a pénzügyi közegek 
kívánatára a következő 5. §-ban, a jogosultak kérelmére pedig csak a követ- 
kező 6 — 10. §-okban meghatározott esetekben és az ott meghatározott mó- 
don van helye. 

5. §. Ha az adókivetés alapjául szolgált szerződés, vagy az azt helyettesítő 
bevallás azon alapos kételyt ébresztené az illetékes kir. adófelügyelőben, 
hogy a jövedelem félrevezetési szándékból túlságos nagynak tünlettetett elő, 
a kártalanítás összege a szomszédos s a hasonló természetű italmérési jog 
tekintetében ugyanoly körülmények közt levő községek jövedelmének figye- 
lembevételével, egyezség, vagy az alábbi II. §. szerint illetékes hatóság állal 
állapitandó meg.^'-^^ 

6. §. 1. Ha a jogosult bebizonyítja, hogy az ítélmérésí jogot: 

a) közbiztonsági tekintetből egyes concret esetre nézve kiadott hatósági 
intézkedés folytán, vagy pedig 

b) egyes, szintén concret esetre nézve kiadott s nyilván téves hatósági 
intézkedés folytán nem jövedelmeztethette ugy, a mint azt fennálló törvé- 
nyeink értelmében különben jövedelmeztethette volna ; 

2. ha az 1886. év végéig az itaimérési jog rendezése hatósági jogerejü 
határozattal befejeztetett, vagy legalább a rendezés iránti eljárás megkezde- 
tett, és a jogosult az itaimérési jognak, illetőleg az italmérési adó beszedési 
jogának hat évre való bérbevétele állal, vagy kellő biztosítékot nyújtó bérlő- 
nek megjelölése állal biztosítja, hogy ezen hat év alatt legalább is a kártala- 
nítási összegnek megfelelő jövedelem be fog folyni : 

ezen esetekben a kártalanítás összege, ha az 1882 — 1886-iki öt évi idő- 
szakban volt egy vagy több év, melyek jövedelmét a hatósági intézkedés nem 
befolyásolta, illetve melyek jövedelmében a rendezés utáni állapot már kife- 
jezésre jut, ezen évek átlagos jövedelme alapján, ellenesetben pedig a szom- 
szédos s a hasonló természetű itaimérési jog tekintetében ugyanoly körül- 
mények közt levő községek jövedelmének figyelembevételével egjezség vagy 



(1)V.Ö.4.,(5. S^. 
(2) V. ö. 4. §. 



%Wf IHhS : XXX VL t ez. KártaUtiáUt^ 'íz f »« . XXX W f . ez. foUftán, 

az aláMií M, i, sutriui ílleték#fs luiUí^fí áluJ áilaphaiidó iiief. A jeleo §. I. 
fiontjáíiak hj MkísijAkstt t&^Xikhítn azooban az f^f^-^fí községre néz^e mef- 
álbfiíiarul^ kárlalariíiáM^k ő^szefíe e^úttvéve oem lehet naf^obb. mini a 
merjíjH a 'A. %, f^\s6 liekezdéf^e szerint a ténWefí fizetett adó afa^>jáol szolpJó 
e|í)úttes jövedelemnek meidelel ; hacsak be nem ígazoltaiiL ho^ a hatósági 
íntí^zkedé5> a kóz<>é^n ir^akorolt v-alamenn^i italmérés jöv^bnét kor- 
lálí^zla/*' 

7. §. Ha valanif ly tön ény hatósági joggal felruházott város hi\^talosan 
felúlvizjigált zárszámadással és haszonbér esetén haszonbéri szerződéssel is 
igazolja, hog> az 1882. é\i január l-jétől az 1886. évi deczember 31-íkéig 
terjedő időben az italmérési jogból több hasznot húzott, mint a mennyi adó- 
alapul felvétetett, s a pénzúgj'minister kívánatára az italmérési jognak bérbe- 
vétele állal biztositékot nyujl az iránt, hogy a kártalanítási összegnek meg- 
felelő jöve^ielem legalább három évig a jövőben is be fog folyni : 

ez esetben a zárszámadás által igazolt magasabb összeg számíttatik a kár- 
talanítási alap megállapításánál, de ebből levonandó az az összeg, melylyel 
az állam a kisebb adófizetés folytán károsult. 

Azok a városi, még inkább állami közegek, kik e hibás adókivetést okoz- 
ták, törvényszerű felelősségre vonandók.'*^ 

K, §. Ha az italiiiérésí jog után az 1882. évi január 1-jéiől az 1886. évi 
deczember /il-ikéig terjedő időben jövedelmi, illetve lőkekamat- és járadék- 
adó n(*m fizettetett ugyan, de a jogosult bebizonyítja, hogy az általa vagy az 
italmérési jog gyakorlója által a fentirt idő alatt űzetett kereseti, házbér- vagy 
pgyéb adó alapjául szolgáló összegbe az ítalmérésí jog jövedelme is felvétetett 
M így i' jövedel<*m is meg Vblt adóztatva : 

ez esetben a kereseti, házbér- vagy egyéb adó alapjául felvett összegnek 
az ítalmérésí jogra eső része képezi a kártalanítás alapját, mely egyezségileg 
vagy az alábbi 11. !^. szerint illetékes hatóságok által állapittalik meg. 

0. §. Ha a jogosult a jogot az államtól 1882. évi január i-je óta szerezte 
meg, ez esetben a kikötött vételár képezi a kártalanítás összegét. A mennyi- 
ben az italmérési joggal együtt az italmérés hasznosítására szolgáló épületek 
vagy egyéb tárgyak is adattak el, ezeknek értéke becslés utján állapítandó 
meg, és ha a beeslés alapján egyezség jön létre, az ingatlan és az eladás 
egyéb tárgyai a megállapított érték levonása mellett a jelenlegi tulajdonos 
birtokában maradnak. Ha egyezség nem jön létre, akkor is az összes vételár 
képezi a kártalanítás összegét és mindaz visszamegy az állam tulajdonába, 
a mi az eladás tárgyát képczte.^^^ 

10. §. Ha a jogosult az i886-ík évi deczeniber 31-ike előtti időből eredő 
s hitelt ér<l(;mlő szerződéssel vagy számadással, avagy más hitelt érdemlő 
adatokkal igazolja, hogy az 1882. évi január hó l-jétől az 1886. évi deczem- 
ber h()Ml-ikéíg terjedő időben megadóztatott ítalmérésí joga után tényleg 
luigyobb tiszta jövedelmet élvezett, mint a mennyi után az adó fizettetett ; 
akkor a kárt4ilanitás összege a tényleges tiszta jövedelemnek, valamint a 
szomszédos s a hasonló természetű ítalmérésí jog tekintetében ugyanoly kö- 
rülmények közt levő községek jövedelmének figyelembevételével egyezség 



li) K ;i. iieni \tA\ ulknlitiMzIiHtő az elkés\4>. ill. szaliálvtalaniil U'jelenteU italmérési jogok kirUUníUsa 
kiinll IKíH) \XX\ni. i. rx. á. 5í. 



i888 : XXX VI. t ez. Kártalamtás az 18SS : XXXV. t. ez. folytán. 397 

uiján, ha pedig egyezség létre nem jő, a 1 1 . §. szerint illetékes hatóság becs- 
lése utján állapithaló meg. 

Oly jogosultaknak, a kiknek hitelt érdemlő szerződései, számadásai vagy 
hitelt érdemlő okiratai nincsenek, de 1889. évi márczius 31-ikéig'*^ Írásban 
bejelentik a bizonyítás azon módozatát, melylyel teljes hitelt érdemlőleg iga- 
zolni képesek, hogy tényleg nagyobb jövedelmet élvezlek, mint a mennyi 
után adó fizettetett, a tárgyalás folyamán bizonyítékaik érvényesilésére alka- 
lom nyújtandó s a nekik járó kártalanítás szintén az előadott módon állapit- 
ható meg, de csakis az esetben, ha a bizonyítás a jövedelmi alap helyessége 
iránt kételyt nem hag}' fenn. 

A bizonyítékok elfogadhatósága mindig alapos bírálat tárgyává teendő ; 
jogában állván a közigazgatási bizottság albizottságának (1 1 . §.) s a pénzügy- 
mínisternek, azok elfogadhatóságának elbírálása végett pótló adatokat 
kívánni, az érdekeheket, valamint hit alatt tanukat és szakértőkel kihall- 
gattatní. 

Ha a kártalanítás ezen alapon állapíttalik meg, annak összegéből az adó 
alá nem vont jövedelem után járó állami adónak és járulékainak, még pedig, 
ha az adó alapjául vett vallomást maga a jogosult vagy magán regale tulaj- 
donos alkalmazottja állította ki, vagy az adó megálla|)ításához szükséges ada- 
tok beszolgáltatására hivatalból küíön föl lett szólítva, nyolczszoros összege ; 
— különben pedig, ha a vallomást nem maga vagy magán regaletulajdonos 
alkalmazottja állította ki, \agy az adatok beszolgáltatására felhíva nem lett, 
négj'szeres összege, ezen kívül a törvényhalósájií és községi pótléknak min- 
dig egyszeres összege mindazon évekre levonandó, melyekre az adózás nem 
felel meg a megállapított tényleges jövedelemnek. A kártalanításnak ekként 
megállapítandó tőkeösszege, a mennyiben az a jogosultnak ezen törvény ha- 
tározmányai szerint közforgalmú állami kötvényekben adandó ki, csak 1892. 
végével lesz kiszolgáltatható. 

Ugyanezen határozmányok alkalmazandók az esetben is, ha nem a jogo- 
sult, hanem jogelődje mulasztotta el a tényleges jövedelmet adó alá beval- 
lani, azon eltéréssel, hogy ez esetben az adó alá nem vont jövedelem után 
járó állami adónak és járulékainak mindig csak négyszeres összege s a tör- 
vényhatósági és községi pótléknak egyszeres összege vonandó le a kártalaní- 
tási tőke összegéből. 

A kártalanítás megállapításának a 6 — 10. §-okban foglalt kÍAételes módo- 
zatai csakis azon esetben alkalmaztathatnak, ha a jogosult összes bizo- 
nyítékait 1889. évi márczius hó 31-ikéig a kír. adófelügyelőnél írásban 
benyujtja.^^^ 

11. ^. Az állam által adandó kártalanítás megállapítására s az avval össze- 
függő mindennemű kérdések eldöntésére a következő közigazgatási hatósá- 
gok illetékesek, és pedig: 

1. az a kír. adófelügyelő, vagy annak e czélra kirendelendő helyettese, 
kinek működési területén a község, mellben a jog gyakoroltatík, fekszik: 

S. a tönényhatósági közigazgatási bizottságnak (albizottsága ; 

3. a pénzügymíuíster. 



(1) E határidói 1889 ápr. 30-i}? meí? Iiosszabbítolia : 1889: V. i. ez. 1. §. 

12) E §. nem volt alkalmazható az elkésve, ÍU. szabálvtalaniii bejelentett italmérésí jogok kártalanítása 
körül: 1890: XXXVni. l. ez. 2. §. 



398 i888 : XXXVL t ez. Kártalanítás az Í888 : XXXV. t ez. folytán. 

A törvényhatósági közigazgatási bizottság az ezen teendők ellátására hiva- 
tott albizottságot akként alakitja meg, hogy rendszerint tagjainak sorából egy 
elnököt s két rendes tagot, s ezeken kivül akadályoztatásuk esetére elnök- 
helyettest s legalább két póttagot választ. 

A közigazgatási bizottság előterjesztésére a pénzügyminister megenged- 
heti, hogy az albizottság részben a közigazgatási bizottság tagjainak körén 
kívül álló egyénekből alakittat hassék, illetőleg egészíttethessék ki. 

E bizottság tagjai az I883:XLIV. t. ez. 21. §-ában megállapított módon 
ünnepélyes fogadást tartoznak tenni. 

Határozathozatalra az elnökön kivül két tag jelenléte szükséges. 

Az albizottságban szavazatnélküli előadóként a kir. adófelügyelő vagy an- 
nak e czélra kirendelendő helyettese működik, a ki a jegyzői teendők ellátá- 
sáról is gondoskodik. 

Az albizottság elnöke és tagjai azon napokra, melyeken ülést tartanak, a:& 
állampénztárból a pénzügv^niinister által rendeleti utón megállapítandó napi- 
dijakban részesülnek. 

Az albizottság ügyrendjét a pénzügyminister rendeleti utón állapítja meg.^^^ 

12. §. A kártalanítás megállapítására hivatott s a 11. §. i.,2. és 3. pontjai 
alatt elősorolt hatóságoknak tartatikfenn különösen azon kérdések eldöntése : 

1. van-e egyáltalán a jog kártalanításának helye ; 

2. a jogért adandó kártalanítás összege mily alapon állapítandó meg; 

3. mekkora legyen a kártalanításnak összege ; végre 

4. azon kérdés eldöntése, hogy kiadható-e az igényt támasztónak s mily^ 
arányban a megállapított kártalanítás összege. 

Ellenben azon kérdések elbírálása, melyekben közigazgau'isi utón nem 
hozható tisztába, hogy a megállapított kártalanítás kit vagy kiket s mily arány- 
ban illet, a bíróságok illetékességének tartatik fenn. 



II. FEJEZET. 
Kártalanítási eljárás, 

13. §. Kártalanítás csak az esetben adatik, ha a jogosult s illetőleg tör\'é- 
nyes képviselője ebbeli igényét legkésőbb 1889. évi márczius hó 31-íkéig^''*^ 
a kir. adófelügyelőnél írásban bejelentí.^^> 

Kártalanítási igényét az is jogosítva van bejelenteni, a ki igazolja, hogy a 
jog vagy a kártalanítási igény jogszerűen reá ruháztatott, vagy bebizonyítja, 
hogy egészben vagy részben ő a jogosított, habár a jog után az adó más 
néven íizetletett is, vagy pedig igazolja, hogy tulajdoni igényének megálla- 
pítása végett hatósági eljárás van folyamaiban, vagy végre kijelenti, hogy 
a bírói eljárást legkésőbb 1889. évi június hó 30-íkáig folyamatba teendi. 

Közösen gyakorolt ítalmérési jognál s általában a közös tulajdont képező 
igényeknél, eg}'ik igényjogosultnak bejelentése valamennyi igényjogosultnak 
javára esik. 

(1) V. ö. 1889 máj. 8. 17,124. sz. pénzüg>min. rend. az ítalmérési jogokért járó kártalanítási összegek 
mefrállapilásánál eljáró albizottság részére (1889. R. T. 1147.). — V. ö. 5., 6., 10., 12. §§. 

(2) E határidőt 1889 ápr. 30-ig meghosszabbította. 1889: V. t ez. 1. §. 

(3) V. ö. 1890: X.XXVm. t.cz. az elkésve, illetőleg szabályUlanul bejelentett italmérési jogok kártalaníUsa 
tárgyában. 



1888 : XXX VL t ez. Kártalanitás az i888 : XXX V, L ez. folytán. 399 

Oly bejelenlések, melyek nem az illetékes adófelügyelőnél teletlek, vagy 
melyekben a község, a melyben gyakorolt italmérési jogért kártalanitás ké- 
retik, jelezve nincsen, vagy pedig tévesen van jelezve, nemkülönben oly 
bejelentések, melyek oly igényt támasztók részéről történnek, kik azt állitják, 
hogy a jogot vagy a kártalanitási igényt időközben megszerezték, de sem ezt, 
sem pedig azt, hogy tulajdoni igényök megállapítása végett hatósági eljárás 
van folyamatban, nem igazolják ; figyelembe nem vehetők, hanem hivatalból 
visszautasitandók. A visszautasításról a bejelentő, ha lakhelye tudva van, 
értesítendő, ha pedig lakhelye tudva nincs, részére és költségére a kir. adó- 
felügyelő által azonnal ügygondnok rendelendő és az elutasító végzés ennek 
kézbesítendő. 

Ha a bejelentő vagy a részére rendelt ügygondnok az elutasító végzés 
vételétől számitandó 15 nap alatt a hiányt pótolja, vagy a hibát jóvá teszi, 
a bejelentés tárgyalás alá veendő. Különben az 1889. márczius 31-íke után 
érkező bejelenlések, valamint azok a bejelentések, melyekben az jeleztetett, 
hog>' a tulajdoni igény megállapítása vé^^ett 1889. június 30-ikáig bírói eljá- 
rás tétetik folyamatba, de az eljárás folyamatbalétele legkésőbb július 15-ikeig 
nem igazoltatik, tekintetbe semmi szín alatt sem vehetők, s a később jelent- 
kezők az állam irányában semmiféle kártalanítási igényt nem támaszthatnak, 
fenhagyatván abbeli joguk, hogy netaláni magánjogi igényeiket harmadik 
személyek ellenében bírói utón érvényesíthessék. 

A kir. adófelügyelő a kellő időben történt bejelentésekről a bejelentőnek 
igazolványt tartozik kiszolgáltatni.^^^ 

14. §. A beérkezett bejelentéseket a kir. adófelügyelő külön jegyzőkönyvbe 
vezetni, községenként csoportosítani, s a kártalanitási összeg mepállapítására 
szükséges adatokkal felszerelni tartozik. 

Ezen adatok beszerzésénél az állami, törvényhatósági és községi közegek, 
nemkülönben a bíróságok, a kir. adófelügyelőnek megkereséseit haladék nél- 
kül teljesíteni, s egyes meghallgatandó magánfelek is a szükséges felvilágo- 
sításokat megadni tartoznak. 

15. §. A 13. §-ban megállapított bejelentési határidők lejárta és a kárta- 
lanítás megállapítására szükséges adatok beszerzése után a kir. adófelügyeld 
a kártalanítás összegének egyezségi megállapítására határidőt tüz ki s erre 
mindazon bejelentőket, a kiknek bejelentései a 13. §. szerint tárgyalás alá 
vehetők, írásban akként idézi meg, hogy egy-egy község valamennyi jogo- 
sultjával a tárgyalás egyszerre legyen megtartható. 

Az egyezségi tárgyalás határideje a községben hirdetményileg is közzé- 
teendő, s a tárgyaláson minden jogosult jogosítva van megjelenni. 

Jogosítva van továbbá minden törvényhatóság és község magát a tárgya-- 
láson egy-egy bizalmi férfi által képviseltetni az esetben, ha mint meghívott 
bejelentő ezen különben képviselve nem lenne. 

Az egyezkedés a 2. .^. értelmében kártalanítandó jogért adandó kártalanít 
tásra terjed ki. 

A mint az egyezkedési tárgyalás folyamán valamely jogosulttal egyezség 
jött létre, az írásba foglalandó s a jogosult vagy megbízottja által aláírandó. 

Ha ily módon az egyezség egy község valamennyi jogosultjával megkötte- 



(1) V. ö. 15. §. 



400 i88S : XXXVL t ez. KáHaUmitás az 18SS : XXXV. t ez. folytán. 

tett, az egyezségek az összes iratokkal jóváhagyás végett a pénzügyminister- 
hez terjesztendők fel, ki az egyezségeket jóváhagyja, vagy pedig ujabb egjez- 
kedési tárgyalást rendelhet el, avagy az ügyet elsőfokú elbírálás végett a 
közigazgatási bizottság albizottságához utasíthatja. Ha ellenben egy község 
jogosultjaival egyáltalán nem, vagy nem valamennyi, hanem csak egy vagy 
néhány jogosultjával köttetett meg az egyezség, az egész község összes jogo- 
sultjainak ügyei, még pedig azok, melyekben az egyezség megköttetett, az 
egyezségre nézve esetleg teendő véleménynyilvániías végett ; azok pedig, 
melyekben az egyezség meg nem köttetett, első fokban leendő érdemleges 
elbírálás végett, a közigazgatási bizottság albizottságához terjesztendők/^^ 

16. §. A közigazgatási bizottság albizottsága az egyezség utján meg nem 
állapított kártalanítási ügyeknek, nemkülönben általában a pénzügyminister 
által hozzá utalt ügyeknek tárgyalására határnapot tüz ki s arra a jogo- 
sultakat az előző ^ban megállapitott módon akként idézi meg, hogy egy- 
egy község valamennyi jogosultjának ügyében egyszerre legyen határozat 
hozható. 

A jogosultaknak ezen tárgyalásnál is jogukban áll összes érveiket s ada- 
taikat szóval vagy írásban előterjeszteni, elmaradásuk azonban a hatái*ozat 
hozatalát nem akadályozza. 

A közigazgatási bizottság albizottsága az előterjesztett adatok alapján a 
kártalanítás összege s az evvel összefüggő s az 5 — 10. §-okban felsorolt kér- 
dések tekintetében együttesen hoz érdemleges elsőfokú határozatot, ha pedig 
szükségét látja, az adatok kiegészitését rendelheti el, egy kiküldöttje által 
helyszíni szemlét tartathat, s az érdemleges tárgyalásra későbbi batáridőt 
tűzhet ki. 

A közigazgatási bizottság albizottságaínak tárgyalásairól jegyzőkönyv veze- 
tendő, s ebbe a tárgyalás főbb mozzanatai, a határozat s annak indokolása 
felveendők. 

A határozatot s annak indokait az elnök szóbelileg hirdeti ki s a jelen nem 
levő jogosultnak, vagy a bejelentésben megnevezett megbízottjának írásban 
kézbesitteti. A mennyiben a megkisérlelt kézbesítés eredményre nem vezet, 
a hozott határozat a kir. adófelögyelőnél kifüggesztendő. 

Az érdemleges határozatok ellen jogában áll a jogosultaknak, a határozat 
kihirdetésétől s illetőleg a jelen nem lévőknek az írásban közölt határozat 
kézbesítésétől és ennek eredménytelensége esetében a kifüggesztéstől szá- 
mítandó 15 napon belül ugy a határozat érdemére, mint az eljárás alaki- 
ságaira nézve írásban a pénzügyministerhez felebbezni s az adófeltígyelőhöz 
benyújtandó felebbezésöket ujabb érvekkel és adatokkal is támogatni. 

A közigazgatási bizottság albizottságának minden érdemleges határozata 
a netalán beérkezett felebbezésekkel s a kártalanítási ügyre vonatkozó min- 
den adattal együtt a pénzügyministerhez terjesztendő fel, a ki, ha ujabb, 
vagy további tárgyalás szükségét nem látja, a kártalanitási ügyben végleg 
határoz. 

A kir. adófelügyelőnek jogában áll, a közigazgatási bizottság albizottságá- 
nak közbeszóló határozatait is a pénzügyministerhez felebbezni, a ki a köz- 
igazgatási bízottság albizottságát érdemleges határozat hozatalára uta- 
síthatja.^* 

(1) V.ü. 17. g. 



i888 : XXX VL t ez. Kárialanitás az Í8S8 : XXX V, L ez. folytán. 401 

17. §. A kártalanítás összege végérvényesen mindig a pénzügyminisler 
áltai állapittatik meg. Ebből folyólag a kártalanítás végleges megállapítását 
tárgvazó minden ügy végleges eldöntés végett a pénzügymínísterhez terjesz- 
tencíő fel ; így a jogosultakkal a jogokra nézve kötött egyezségek, nemkfilön- 
i)en a közigazgatási bizottság albizottságának nem felebbezett érdemleges 
határozatai is. Ezek a jogosultakra nézve az egyezség aláírásával s illetőleg 
a felebbezési határidő leteltével kötelezőkké s jogerejüekké válnak, a kincs- 
tárra nézve azonban csak az esetben, ha a pénzügyminister által is megerő- 
síttetnek. 

A közigazgatási bizottság albizottságának azon elsőfokú határozatai he- 
lyébe, melyeket a pénzügyminister másodfokban végérvényesen megvál- 
toztat, mint jogereju határozat a pénzügyminister határozata lép ; ellenben 
ha a pénzügyminister ujabb eljárást rendel el, vagy az egyezséget meg nem 
erősíti, a közigazgatási bizottság albizottságának elsőfokú határozata s a meg- 
kötött egyezség a jogosultakra nézve is megszűnik kötelező s jogerejű lenni, 
s a pénzügyminister utasitásához képest az előző 15. és 16. §-ok szerint 
ujabn eljárásnak lesz helye. 

18. §. A pénzügyminister az általa elintézett ügyeket, hozott határozatával 
az adófelügyelőhöz küldi le, a ki ezt az albizottságnál bejelenti s a jogosul- 
lakkal azonnal írásban közli. 



III. FEJEZET. 
A kártalanítás módozatai. 

19. §. A kártalanításnak végleg megállapított összege e czélra külön 
kiadandó, s 70 év alatt sorsolás utján beváltandó, az alábbi kivételektől elte- 
kintve, előmutatóra szóló, közforgalmú állami kötvényekkel nyer legkésőbb 
1892. évvégéig kielégítést; azon töredékrész azonban, mely a legkisebb 
névértékű kötvénynél is csekélyebb, az igény megállapítása után azonnal 
készpénzben flzettetík ki. 

A holt kéznek, törvényhatóságoknak, városoknak, községeknek, alapítvá- 
nyoknak, hitbizományi vagyon birtokosaínak s a közalapoknak járó kártala- 
nítás egész összegéről egy-egy kötményezett kötvény állíttatik ki, mely 
forgalomképes kötvényekkel csakis a vagyonkezelésök felügyeletére híva- 
tott illetékes hatóságnak s a pénzügyministernek engedélyével cserélhető ki. 

A mennyiben a községek felsőbb hatóságok jóváhagyásával fölvett községi 
kölcsöneik biztosítékául közjövedelmeiket és ezek által a regálé-jogból eredő 
jövedelmeiket is lekötötték, ezen engedély kiadása előtt a kölcsönadók 
meghallgatandók és belcegyezésök nélkül ezen váltságtőke el nem idege- 
nithető.(*> 

20. §. A kártalanítási tőkének kötvényekben kiadandó részétől 18!^0-ík 
évi január 1-jélől kezdve kamat jár. Ez a kamat lehel vagy évi 5%, mely 
esetben a kamatjövedelem IQo/o-os tőkekamat- és járadékadó alá esik, s ez 



(1) V. ö. 1893 jul. 31. 38,08(). sk. beiügvmío. rend. a rendezett tanácsú Tarosok, kis és nagyközségek, 
úrbéres közbirtokosságok tulajdonát képező regálé-kártalanítási kötvényekről szóló kimutatások tárgyában ; 
(1893. R. T. 19á7.); 1890 márcz. 31. 37,i)8ri. sz. pénzüg>'min. rend. az italméresi jog kárlalanítási össze- 
gének felvétele Urg>'ában (1890. K. T. 749.). — V. ö. alább i5. §. 

Magyar Törvénytár. 1887—1888. * ''í^ 



402 i888 : XXX VL t. ez. Kártalamtás az Í888 : XXX V. t. ez. folytán. 

az esedékes kamatokból a kifizetés alkalmával levonatik; vagy évi 4Vao/o, 
melyet tőkekamat- és járadékadó nem terhel. A kamat, a kötvények kiszol- 
gáltatásának idejéig, az 1890. január l-jétől bezárólai; 1892. végéig terjedő 
időre kiadandó járadékszelvények ellenében, minden év végével, az állami 
kötvények kiadása után pedig a kötvények bevonásáig, az azokhoz kiadott 
félévenként utólag lejáró szelvények ellenében, azok esedékességéhez képest 
fizettetik ki.<^> 

21. §. A járadék-szelvények, valamint a kártalanitás összege a királyi 
adóhivatalok utján rendszerint azon jogositottnak adatik ki, kinek részére az 
megállapitva lett. 

Ezen szabálytól eltérésnek a következő esetekben van helye : 

I. Az igényjogosultság iránti kétség esetében : 

1. ha az a körülmény, hogy a kártalanitás kit illet, nincs tisztába hozva, 
vagy a részesedési arány vitás, s a közösen jogosultak nem valamennyien 
együttesen kivánják felvenni a kártalanitás összegét ; 

2. ha jogutódlás esetén a jogutód ebbeli jogát, még pedig örökösödés 
esetén jogerejü birói határozattal, más esetekben bírói vagy gyámhalósági, 
vagy más közhatósági jogérvényes határozattal, vagy közjegyzői avagy köz- 
jegyzőileg hitelesített magánokirattal igazolni nem tudja, valamint akkor is, 
ha ily igazolás daczára a jogutódlás vitásnak tűnik fel. 

II. Zálogjogos hitelezők bejelentése esetében : 

1. ha valamely jelzálogos hitelező igazolja, hogy a kártalanitás alapjául 
szolgáló italmérési jog a jelzálogul lekötött ingatlannal elválaszthatlan kap 
csolatban van ; 

2. ha valamely jelzálogos hitelező igazolja, hogy a kártalanitás alapjául 
szolgáló italmérési jog kivételesen bevezettetett azon telekjegyzőkönyvbe, 
melyre jelzálogjoga be van keblezve ; 

3. ha valamely hitelező igazolja, hogy a kártalanitás alapjául szolgáló ital- 
mérési jogra nézve birói foglalás által zálogjogot szerzett ; 

4. ha valamely hitelező igazolja, hogy a kártalanitás alapjául szolgáló ital- 
mérési jogra nézve annak világos lekötésén kivül a zálogjogot tényleg meg- 
szerezte. 

Az itt II. 1 — 4. alatt felsorolt hitelezők elsőbbségi joguk elvesztésének 
terhe alatt tartoznak követeléseiket 1889. évi deczember 31-ikéig^^^ az illetékes 
királyi adófelügyelőnél bejelenteni, s e bejelentéshez a II. 1. és 2. pontok 
eseteiben a hiteles telekkönyvi kivonatot, a II. 3. pont eseteiben a birói lefog- 
lalást igazoló hiteles okmányt és a II. 4. pont esetében a zálogjog világos 
lekötését és a zálogjog tényleges megszerzését igazoló hiteles okmányokat 
csatolni, ellenesetben az ily módon fel nem szerelt bejelentések figyelembe 
nem vétetnek. 

A hitelezők bejelentéseiben a követelés tőke- és járulék-összege is részle- 
tezendő. 

III. Peres igények, s letiltás vagy foglalások eseteiben : 



il) V. ö. 1891 jan. 15. 4420. sz. pénzügymin. rend. az 1888: XXXVI. t. czikk 30. §-a alapján kiadott 
regále-kártalanftási járadék-szelvényíveknek 4Va*^/cM)s regále-kártalanftási kötvényekkei leendő kicserélése 
iáríf>ában (1891. R. T. 172.). — V. ö. alább 25. §. 

(2) E határidő helyébe az 188^) ápr. 30-át tette: 188)): V. t. ez. 2. §. V. ö. 1889 jul. 1. 19(i6/P. M. sí. 

Í>énziigvmin. rend. az iialmérési jogra vagy annak helyébe lépett kártalanítási igényre vonatkozó követelések 
)ejeleiiíésének határideje tárgyában (1889. R. T. 126^.). 



4888 ; XXXYL, t. ez. Kdrtalanitás az Í888 : XXXV. t ez. folytán. 403 

ha a kártalanilási összegre vonatkozó utalvány kelte előtt zárlat vagy fog- 
lalás intéztetik. 

A jelen szakasz I — III. pontjai alatt elősorolt esetekben a járadék-szelvé- 
nyek és a kártalanitási összeg az érdekeltek értesitése mellett birói letétbe 
tétetnek s azoknak csak bejelentéssel nem érintett fölöslege adható ki a jogo- 
sultnak vagy megbizottjának.^^^ 

Oly esetekben, midőn egyedül közadó-tartozások miatt vezettetik foglalás 
a kártalanitási összegre, a kártalanitási összeg megfelelő részének lefoglalása 
és a közigazgatási végrehajtás keresztülvitele iránt az i883:XLIV. l. ez. 
értelmében a kir. adófelugyelő intézkedik. Ha az ítalmérési jogot a kincstár 
adta el és a vételárra nézve teljes kielégítést nem nyert, jogositva van a 
kincstár a vevőt illető járadékszelvényeket és kártalanitási tőkét a vételár- 
hátralék erejéig fedezetül visszatartani.^^^ 

22. §. A mennyiben a járadékszelvényekre a fennebbi §. alapján igény 
nem támasztatík s azok a jogosultnak akadálytalanul kiadhatók lennének, 
jogában áll minden egyes jogosultnak, ha ebbeli kivánságát legkésőbb az 
előző év végéig a kir. adófelügyelőnél bejelenti, azt követelni, hogy az 
1890 — 92. évek mindegyikének végével lejáró járadékszelvények már az 
illető év folyamán egyes közadótartozásaiba beszámíttassanak. 

A beszámítás módozatai iránt a pénzügyminister rendeleti utón intéz- 
kedik.<3> 

23. §. A közforgalom tárgyát képező állami kötvények tőzsdei jegyzése 
iránt a forgalomba hozatallal egyidejűleg intézkedés teendő. Az államot, 
mint magántulajdonost illető kártalanitási kötvények azonnal forgalomba 
hozhatók, de az azokért befolyó készpénz csak a törvényhozás külön rendel- 
kezéseihez képest használható fel.^*^ 

24. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy akár közvetlenül, akár 
pedig valamely pénzintézet közvetítése mellett oly intézkedéseket tehessen, 
melyek lehetővé teszik, hogy a felek kívánatára az 1890 — 92. évek mind- 
egyikének végével lejáró járadékszelvények már az illető év folyamán előle- 
gesen leszámítolhatok s a csak később igényelhető kötvények bizonyos előre 
meghatározott árfolyamon már előre értékesíthetők legyenek.^^^ 

Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminister, hogy a mennyiben ez a köt- 
vények árfolyamának veszélyeztetése nélkül lehetséges, a jogosultakat illető 
kötvények egy részét már 1890. január l-jétől kezdve, a még esedékesekké 
nem vált járadékszelvények bevonása ellenében kiszolgáltathassa. 

(1) V. ö. 1890 ápr. 30. 1 i,839.-sz. íji^azs. miu. rend. az iialmérési jo? kárulanftásáról szóló 1888: XXX VL 
t. ez. értelmében birói letétbe helyezeit járadékszekények utalványozása tárgyában (1890. R. T. 007.). 

(2) V. ö. 1889; XXXIII. l. ez. 5. §. 

(3) V. ö. 1890 febr. 10. 92,155/1889. bz. pénzugymin. rend. az italmérési jog után járó kártalanítás ka- 
matai fejében kiadandó járadékszelvényeknek az eg)'enes adótartozásokba való beszámítása tárgyában (1890. 
It. 1. líjl.j. 

i4) Az államot, mint ma>;án regáletulajdonost illető kártalanítási kötvények eladásából befolyó összesek- 
nek az 1889. évi állam költségvetésben mutatkozó hiány fedezésére fordításáról v. ö. 1889: XXÍ. t. ez. 4. §. 
V. ö. 1880: XXXIII. t. ez. 3. §. Az ezen t. ez. értelmében az állam, mint magántulajdonos részére megálla- 
pított kártalanítási tokéknek a pénztári készletekbe bevonásáról v. ö. 1895: XV. t. ez. 1. §. 

15) E §. rendelkezéseit módosítotu az 1888: XXXVI. t. ezikk alapján nyújtandó előlegekről szóló 1889: 




26^ 



404 i888 : XXX VL t ez. Kártalanitás az Í888 : XXX V. t ez. folytán. 

25. §. Az előző 19. és áO. §-ok értelmében foganalosilandó kötvény-kibo- 
csátásokról s egyéb intézkedésekről az országgyűlésnek a kötvények kibocsá- 
tásának befejezéséig évenkint jelentés teendő. 

ÍV. FEJEZET. 
Zdrhatározatok. 

26. §. Utasittatík a pénzügyi és a belügyminister, hogy a mennyiben ezt 
az erre vonatkozó összes viszonyok tanulmányozása után lehetségesnek talál- 
ják, egy év leforgása alatt a törvényhozás elé terjesztendő töi*vényjavaslattal 
állapitsák meg a módozatokat, melyek mellett a községek a kártalanitási ösz- 
szegek erejéig nekik jutó kötvényekel olyan hitelszövetkezetek alaptőkéjére 
fordíthatják, melyek 

1. ezen összegek után a községeknek évi 4o/o kamatot biztositanak, a me- 
lyeknek 

2. ügykezelése és alapszabályai olyanok, hogy náluk a község tulajdonát 
képező összegek biztonsága veszélyeztetve nincs, a melyek végre 

3. a tartalékalap iránt alapszabályszerüleg ugy intézkednek, miszerint 
remélhető, hogy a községek e tőkéik felett a rendelkezési jogot mihamarább 
visszanyerik. 

Ha a községekre jutó kártalanitási összegeknek ily czélra leendő fordítása 
lehetségesnek nem mutatkoznék, erről, ugyancsak egy év leforgása alatt, a 
(örvényhozásnak jelentés teendő. 

27. §. A jelen törvény alapján eszközlendő kártalanitási eljárásra vonat- 
kozó összes iratok, nyilatkozatok, nyugták, beadványok és azok minden mel- 
léklete, a hozott határozatok és felebbezések s az állam tulajdonába kerülő 
ingatlanok átruházásai bélyeg- és illetékmentesek. 

28. §. Az 1889-ik évi április 1-ső napjátóF^^ kezdve az állami kártalani- 
tás tárgyát képező jogok, a mennyiben előbb ingatlanok tartozékát képezték 
is, megszűnnek az ingatlan tartozékai lenni, s az ezen jogok helyébe lépő 
kártalanitási igény engedményezése s zálogul adása a kincstárral és harma- 
dik személyekkel szemben csak akkor énényes, ha a jogügylet közjegyzői 
okiratba vagy pedig biróilag avagy közjegyzőileg hitelesitett, vagy gyámható- 
ságilag jóváhagyott magánokiratba foglaltatik s az átruházásról, illetőleg 
zálogba-adásról a kir. adófelügyelő értesittetik. Ilyen értesités eszközlendő 
akkor is, ha a kártalanitási igényre végrehajtás vezettetik. 

Ezen értesitésről, valamint a kártalanitási összegre vonatkozó tulajdoni és 
zálogjogi igénybejelentésekről a kir. adófelügyelő állal községenkint (pontos) 
napló vezetendő, a mely napló, valamint az érlesitések és igénybejelenlések 
a hivatalos órákban mindenki által megtekinthetők és azokról bélyeges hiteles 
ki\onatok és kiadványok vehetők. 

A napló vezetésének módozatát a pénzügyminister az igazságűgyniinis- 
lerrel egyetértőleg rendeletileg szabályozza. 

Az i889-ik évi márczius 31- ik napjáig a kártalanitás tárgyát képező 
jogokra szerzett és a !21. §. szerint bejelentendő dologi és elsőbbségi jogok 
a fennálló jogszabályok szerint itélendők meg.^^^ 

(1) E haUrnapol május 1-ével pólolla: 1889: V. i. ez. á. §. 
{2} V. ö. írni: XXXUI. l. ez. 5. §. 



i888: XXXVII. t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 405 

29. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a közigazgatási ható- 
ságok által végleg megállapított s a felmerült magánjogi igények miatt jelen 
törvény értelmében birói letétbe helyezett kártalanítási összegekre vonatkozó 
igények eldöntését, ide értve a részesedési arány megállapítását is és a kár- 
talanítási összegnek kiutalását tárgyazó bírói eljárást, a bírói illetőség meg- 
állapításával kapcsolatosan, rendeleti utón szabályozza/^^ 

30. §. Ezen tönény végrehajtásával a pénzűéi, a belügyi és az igazság- 
ügyi mínister bizatík meg/^^ 



. TÖRVÉNY-CZIKK 

a Sváiczczíil 1888. évi november 2^án kötött kereskedelmi szer- 
ződés beczikkelyezéséről.<3) 

(Szentesítést nyert 1888. évi deczember :29-én. Kihirdettetett az ftOrszájcos Törvénytár »-ban 1888. évi 
derzember 31-én. A me|rerősitési okmányok kicseréltetlek Bécsben 1888. évi deczember 28-án.) 

A Svájczczal 1888. évi november hó 23-án Marich László urat, valóságos belsó titkos 
kötött kereskedelmi szerződés ezennel az | tanácsosát és kamarását, a császári ház és 
ország törvényei közé iktatlatik. i a külügyek ministeriumának első osztályíőnö- 

Szövege a következő : két ; 

I a svájczi szövetség szövetségtanácsa: 
Aepli A. 0. urat, rendkívüli követét és 
(Hivatalos fordítás.) | teljhatalmú minisierét ö császári és apostoli 

I királyi Felségénél, 
Felsége Ausztria császárja, Csehország ' Cramer-Frey Konrád urat, a svájczi nem- 
királya stb., és Magyarország apostoli királya zeli tanács tagját, és 



Blumer Ede urat, Glarus canton Landam- 
manját : 

kik, jó és kellő alakban talált meghatal- 
mazásaik kölcsönös közlése után, a következő 



I. CZIKK. 



egyrészről 

és 

a svájczi szövetség szőve Iségtan ácsa más- 
részről, 

azon óhajtól vezéreltetve, hogy államaik | czikkekben állapodtak meg : 
közölt a kereskedést fejleszszék és előmoz- ' 
ditsák, uj szerződés kötésére határozták el 
magukat és e czélból meghatalmazottaikká 
kinevezték, még pedig: 

ö Felsége Ausztria császárja, Csehország | A beviteli és kiviteli illetékeknek összegére, 
királya stb. és Magyarország apostoli királya : biztosítására és beszedésére, valamint az át- 

Kőröspatakí gróf Kálnoky Gusztáv urat, az vitelre nézve is, a szerződő felek mindegyike 
aranygyapjas-rend vitézét, valóságos belső arra kötelezi magát, hogy a másik felet mind- 
titkos tanácsosát és kamarását, altábornagyot, ! azon kedvezményekben fogja részesíteni, a 

császári ház és a külügyek ministerét, és melyeket valamely harmadik hatalomnak enge- 

Magyar-szögyéni és szolgaegyházi Szögyény- délyez. Más államoknak e tekintetben jövő- 



dj V. ö. 189() márcz. 12. 8811. sz. igazs. min. rend. az 1888: XXXVI. t. ez. 29. §-a értelmében igazs. 
min. rendelettel szabályozott eljárás folyamában eszközlendő postai kézbesítésekről, hirdetményekről, alkal- 
mazott bélye;;- és illetékszabályokról és bírói letétbe helyezett kártalanítási tőkeösszegek lefoglalásáról 
(1890. R. T. 254.); 1889 decz. 17. 45,896. sz. i^azs. min. rend. az 1888: XXXVI. t. ez. értelmében bírói 
letétbe helyezett kártalanítási összegekre vonatkozó magánjogi ügyek eldöntésénéi s a kártalanítási összegek 
kiotalásánál követendő eljárás lárj^ában (1889. R. T. 2485.); 1890 márcz. 5. 366/P. M. sz. pénziigymin. 
rend. n 1888: XXXVI. i. ez. érteimében birói letétbe helyezett kártalanítási összegekre vonatkozó magán- 
jogi igények eldöntése és azok kiutalványozásánál a bélyeg és illeték szempontjából felmerülő kérdések 
szabályozása tárgyában (1890. R. T. 198.). 

(2) V. ö. 1889jan. 31. 8368. sz. pénziigymin. rend. az állami italmérési jövedék behozatala folytán 
adandó kártalanításról szóló 1888- XXXV. C ez. végrehajtása Urgyában (1889. R. T. 93.). 

(3) E szerződést — a melyei megelőzött az 1869: X. t. czikkbe iktatott szerződés — píótolja a Svájczczal 
1891 decz. 10-én kötött és az 1892: Vn. t. czikkbe iktatott kereskedelmi szerződés. 



406 



Í888: XXXVIL t. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



ben nyújtott minden kedvezmény vagy men- 
tesség a másik szerződő félre azonnal, ellen - 
kedvezmény nélkül és már e ténynél fogva 
kiierjed. 

Az imént emiilett intézkedések mindazáltal 
ki nem terjednek : 

1. azon kedvezményekre, melyek valamely 
szomszéd államnak a határszéli forgalom 
könnyítésére engedélyeztettek vagy utóbb enge- 
délyeztetni fognak, — sem azon vámkedvez- 
ményekre vagy vámmentességekre, melyek 
csak bizonyos határvonalakra nézve vagy 
bizonyos kerületek lakosai számára engedé- 
lyeztetnek ; 

± azon kötelezettségekre, melyeket az egyik 
szerződő fél már létesített vagy jövőben 
létesítendő vámegylet alapján elvállalt 

A szerződő felek továbbá kötelezik magu- 
kat, hogy a kölcsönös forgalmat semmiféle 
beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalom által 
nem fogják gátolni. 

Ez alól kivételnek helye lehet csupán: 

a) a jelenleg fennálló vagy jövőben netán 
létesitendő állami egyedáruságok tárgyainál; 

b) köz- és állatcgészségrendőri tekintetek- 
ből, különösen a közegészségügy érdekében 
és az e részben elfogadott nemzetközi elvek- 
nek megfelelően: 

c) hadi szükségleteknél, rendkívüli körül- 
mények közi. 

Az iménti b) kikezdésben említett fentar- 
tás kiterjed azon tilalmi rendszabályokra is, i 
melyek a mezőgazdaság érdekében, a kárté-! 
kony rovarok és szervezetek elteijedésének 
meggátlása czéljából foganatosíttatnak. 

A szerződő felek a köz- és állategészség- 
rendőri szempontból elrendelt minden for- 
galmi megszorítást egymással kölcsönösen 
közölni fognak. 



U. GZIKIC 

Azon osztrák vagy magyar eredetű vagy 
gyártású tárgyak, melyek a jelen szerződés- 
hez csatolt ÁJ tarifában vannak fölsorolva, 
Svájczba való bevitelüknél, az említett tari- 
fában megállapított vámdijak mellett fognak 
bebocsáttalní. 

Az osztrák vagy magyar eredetű vagy 
gyártású bármely nemű árúk — legyenek 
azok felsorolva az A) tarifában vagy nem — 
Svájczba való bevitelüknél, a legnagyobb ked- 
vezményt élvező nemzet irányában alkalma- 
zott bánásmódban fognak részesülni. 

Azon svájczi eredetű vagy gyártású tár- 
gyak, melyek a jelen szerződéshez csatolt 
JD) tarifában vannak felsorolva, az osztrák- 
magyar monarchiába való bevitelüknél az em- 
lített tarifában megállapított vámdíjak mellett 
fognak bebocsáttatni. 



A svájczi eredetű vagy gyártású bármily 
nemű áruk -^ legyenek azok felsorolva a 
B) tarifában vagy nem — az osztrák-magyar 
monarchiába való bevitelüknél, a legnagyobb 
kedvezményt élvező nemzet irányában alkal- 
mazott bánásmódban fognak részesülni. 

Az árúknak a szerződésszerű bánásmódban 
leendő részesítése végett az áru-bevallásnak 
magában kell foglalnia származásuk megjelö- 
lését is. 

A svájczi, valamint az osztrák vagy a ma- 
gyar árúk bevívői rendesen kölcsönösen fel 
lesznek mentve azon kötelezettség alól, hogy 
származási bizonyítványokat mutassanak föl. 

A mennyiben azonban az osztrák-magyar 
monarchiába vagy a Svájczba való bevitel- 
nél a vámok magasságában az árúk szárma- 
zásához képest különbség tétetnék, szárma- 
zási bizonyítványok fölmutatása kivételesen 
követelhető. 

Ily bizonyítvány kiállítható vagy az elkül- 
dési hely helyhatósága által, vagy a kiviteli 
eljárást teljesítő — akár az ország belsejében, 
akár a határon levő — vámhivatal által, vagy 
végre consuli ügynök által: szűkség esetén 
ez okiratot az áruszanila is pótolhatja, ha az 
illető kormányok ezt elegendőnek találják. 

A helyhatóságok vagy a vámhivatalok által 
kiállított származási bizonyítványok consuli 
láttamozási nem igénylenek. De ha ily látta- 
mozás kíállittatik, akkor az, szintúgy mint a 
szóban levő bizonyítvány kiállítása, díjmentes. 



III. CZIKK 

Mindazon árúk, a melyek az eg>'ik fél 
területén át a másik szerződő fél területéből 
kivitetnek, vagy abba bevitetnek, minden át- 
viteli illeték alól mentesek lesznek, történjék 
az átvitel akár közvetlenül, akár lerakás, be- 
rakás és ismét felrakás uljin. 



IV. CZIKK. 

A kétrészbeli szomszéd országok közt és 
különösen az illető határkerületeík közt kifej- 
lett külön forgalom előmozdítása czéjjából, 
az alább felsorolt án'ik, a visszaszállítás fel- 
tétele mellett, és a szerződő felek által közös 
egyetértéssel megállapítandó rendszabályoknak 
megfelelően, a bevitelnél és kivilelnél időle- 
ges vámmentességet fognak élvezni : 

a) mindazon árúk, melyek az egyik szer- 
ződő fél területeinek szabad forgalmából, a 
másik szerződő fél területeinek vásáraira, vagy 
sokadalmaira vitetnek, vagy a vásári és soka- 
dalmi forgalmon kívül is a végeit szállíttatnak a 
másik fél területeire, hogy ott közraktárakban 
vagy vámraktárakban lerakassanak, valamint t 



i888: XXXV IL í. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal, 



407 



sv^ezi, az osztrák vagy a magyar kereskedők 
utazói által kölcsönösen bevitt mastrák, ha 
előre meghatározandó idö alatt a nélkal, hogy 
eladattak volna, visszavitelnek azon országba, 
melyből kikerültek; 

használatban volt mindennemű üres, jegyes 
zsákok és üres, jegyes hordók, melyek a 
másik szerződő fél területéből behozatnak, 
hogy megtöltve visszavitessenek, vagy a me- 
lyek visszahozatta tnak, miután előbb meg- 
töltött állapotban kivitettek volt, a mennyiben 
ezen tartályok hal hónapon belül hozatnak 
vissza ; 

b) az egyik területről a másikra, mezei 
munkára, vásárokra, telelésre vagy legeltetésre 
hajtott marhák; 

c) újraöntés végett átvitt harangok és 
nyomdabelük, szalma fonásra, viasz fehérítésre, 
selyemhulladék gerebenezésre ; bőrök (szőrös- 
tül vagy a nélkül) Engadinból, a samnauni- 
és a Múnsiervölgyből, osztrák területen való 
csenés végett; 

d) tárgyak kijavításra. 

A c) alatt emlilett esetekben a súly min- 
dig számba veendő, levonván azonban a fel- 
dolgozással járó természetes vagy törvényes 
súly hiányt. 

A többi esetben a kivitt és ismét vissza- 
hozott tárgyak azonos volta igazolandó és az 
illetékes hatóságok ezen czélból fel lesznek 
jogosítva arra, hogy ezen tárgyakat, az érde- 
kelt fél költségére, bizonyos ismertető jelek- 
kel elláthassák. 

A mi a hímzések kikészitési eljárását illeti, 
az Vorarlberg és Liechtenstein herczegség 
részére a jelen szerződés tartamára, újból 
biztosíttatik. Ezen kikészitési eljárás alá kizá- 
rólag a magában Vorarlbergben és Liechten- 
stein herczegségben hímzett áru esik. 

Ezen kedvezményt a Svájczban, Vorarl- 
bergben vagy Liechtenstein herczegségben 
letelepült vagy tartózkodó czcgek és szemé- 
lyek a teljes egyenlőség alapján élvezik, a 
nélkül, hogy átalában, avagy különösen a 
vámhivatali bevalláshoz való bocsátás tekin- 
tetében, különbség volna tehető; nevezetesen a 
szerint, a mint az illető egyén az egyik vagy 
a másik szerződő fél alattvalója, vagy a sze- 
rint, a mint a Svájczban, Vorarlbergben vagy 
Liechtenstein herczegségben letelepült meg- 
bízó meghatalmazottja gyanánt jár el. 

A kikészitési eljárás alapján himzés czél- 
jából Svájczból kivitt és felhasználatlanul visz- 
szahozott fonalak a svájczi vámhivataloknál 
vámmentesen bocsáttatnak be. Hímzéshez való 
fonalakból külön pólszállilmányok. szükség 
esetén, mindkét fél részéről meg vannak en- 
gedve. 

A hímzésre rendelt egész vagy fél szövet- 
darabok, melyek a munka hibás kivitele követ- 
keztében újra himzés végett, újból Vorarl- 



bergbe vagy Liechtenstein herczegségbe kül- 
detnek, ezen kikészitési eljárás alól kizárva 
nincsenek. 

A szövetek hímzéséhez szükséges és az ezen 
kikészitési forgalomban behozott és ismét 
kivitt mintalapok (carton) kölcsönös vám- 
mentességben részesülnek. 



V. CZIKK. 

A kísérő jegy melletti eljárás alá eső árúk, 
ha a szerződő felek egyikének területéről a 
másik fél területére közvetlenül átmennek, 
nem fognak kirakatni és záraik nem fognak 
levétetni vagy másokkal lielyettesittetni, föl- 
téve, hogy az e tekintetben közös egyettértés- 
sel megállapított vámszolgálati követelmények- 
nek elég tétetett. 

Átalában, a mennyire lehet, a vámügyi 
szolgálat alakszerűségei egyszerüsittetni fognak 
és a vámkezelés g>'orsittatni fog. 

Az előzőkben megállapított könnyítések a 
következő feltételekhez vannak kötve : 

a) az árúk a beviteli vámhivatalnál, tovább- 
otalás végett, kisérvényi jegyen bevallandók, 
ehhez hivatalos bizonylat csatolandó, mely 
az árúknak az elküldés helyén a vámhivatal 
által történt zárolását s a zárolás móc^át 
igazolja ; 

b) a vizsgálatnál megállapítandó, vajon 
ezen elzárolások sértetlenek maradtak-e és 
vajon elégséges biztonságot nyujtanak-e; 

c) a bevallásnak szabályszerűen kell tör- 
ténnie, mellőzvén minden oly szabálytalansá- 
got vagy mulasztást, a mely a küldemény 
részletes megvizsgálását tenné szükségessé, 
vagy csalárdsági kísérletek gyanújára okul 
szolgálhatna. 

Az árúk lerakása és megmázsálása mellőz- 
hető, ha lerakás nélkül is határozottan kive- 
hető, hogy a másik fél által alkalmazott záro- 
lás sértetlen és elégséges biztosítékot nyújt. 



VL CZIKK. 

Azon belső adók, melyek akár az állam, 
vagy cantonok, akár a tartományok, közsé- 
gek és testületek javára, az ország termé- 
keinek előállítását, gyártását, vagy fogyasztá- 
sát terhelik vagy terhelni fogják, semmi szín 
alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben, sem 
terhelőbb módon a másik fél területeiről szár- 
mazó hasonló termékeket. 

Oly termékek, a melyek az egyik szerződő 
fél területén állami egyedáruság tárgyát képe- 
zik, valamint oly tárgyak, a melyek, ily 
monopolizált árúk előállítására szolgálnak, az 
egyedáruság biztosítása czéljából, a behozatal- 
nál, pótilletékkel terhelhetők, még az eset- 



408 



i888 : XXX VIL t ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczcU, 



ben is, ha a hasonló belföldi termékek vagy 
tárgyak ily illetéknek alávetve nincsenek. 

A szerződő felek egyike sem sujthalja, 
belső adó ürügye alatt, a behozatalnál, uj 
vagy magasabb vámmal azokat az árúkat, a 
melyek magában az országban nem termel- 
tetnek és a melyek a jelen szerződéshez tar- 
tozó tarifákban felsorolva vannak. 

Ha a szerződő felek egyike szükségesnek 
találná azt, hogy a jelen szerződéshez csatolt 
tarifákban foglalt valamely belföldi termelésű 
vagy gyártású árura uj fogyasztási adó vagy 
adópótlék vettessék, a hasonló külföldi áru a 
be\itelnél azonnal egyenlő adóval vagy adó- 
pótlékkal terhelhető. 

A szerződő felek fen tartják maguknak a 
jogot, hogy azon termékeket, a melyek elő- 
állítására szesz használtatott, oly illetékkel 
terhelhessék, a mely a felhasznált szeszre 
eső belső adónak megfelel. 



Vll. CZIKK. 

Kereskedők, gyárosok és iparosok átalában, 
kik ki tudják mutatni, hogy azon államban, 
melyben laknak, az általuk űzött kereskedés 
és ipar után a törvényes adót fizetik, a má- 
sik fél területein, akkor, midőn csupán 
kereskedésük vagy iparüzletük érdekében, 
mustrákkal vagy ezek nélkül, akár személye- 
sen, akár szolgálatukban álló utazók által 
vásárlásokat tesznek, vagy megrendeléseket 
keresnek, adó- és illetékmentesség tekinteté- 
ben ugyanazon bánásmódban fognak része- 
sülni, mint a legnagyobb kedvezésben része- 
sülő nemzet alattvalói, de semmi esetre sem 
kedvezőbben, mint a saját nemzetbeliek. 

A svájczi kereskedelmi utazók az osztrák- 
magyar monarchiában s az osztrák vagy a 
magyar kereskedelmi utazók Svájczban az 
emiitett kedvezményt csak akkor élvezendik, 
ha iparigazolván yi jegygyei el vannak látva. 

A szerződő felek alattvalói, kik kereske- 
désük üzése és termékeik ciárusitása végett 
az egyik fél területéről a másikéra vásárokra 
és sokadalniakra mennek, ott kölcsönösen 
ugyanazon bánásmód alá esnek és nem vet- 
hetők magasabb illetékeknek alá, mint a saját 
alattvalók. 

A szerződő felek egyikének alattvalói, kik 
a kétrészbeli területek különböző helyei közt 
fuvarozást vagy hajózást űznek, ezen iparuk 
üzéseért a másik fél területén semmiféle 
iparadó alá nem vethetők. 



Vlll. C7JKK. 

A szerződő felek egyikének területén az 
illető törvények értelmében megalakult rész- 



vénytársaságok, részvényekre alakult betéti 
társaságok és bármily nemű biztosítási ággal 
foglalkozó társaságok a másik fél területén^ 
ha az e részben ott fennálló törvényeknek 
és szabályoknak megfelelnek, iparukat űzhe- 
tik és jogaikat a biróság előtt kereshetik. 



IX. CZIKK. 

Ánimegállitás és átrakás czimén a szer- 
ződő felek területein dijak nem szcKihetők és 
egy áruszállitó sem kényszeríthető arra, hogy 
bizonyos helyen megállapodjék és hogy áruit 
ki- vagy átrakja. Mindazonáltal az egészség- 
rendőri, a hajózási, vagy az adók beszedé- 
sének biztosítására megkívántató szabályok 
fen tartatnak. 



X. CZIKK. 

A szerződő felek területein levő minden 
természetes és mesterséges vizi utakon a 
hajózás a másik szerződő félhez tartozó hajók 
és bárkák vezetőinek ugyanazon feltételek 
alatt s a hajótól vagy rakományától fizetendő 
ugyanazon illetékek mellett fog megenged- 
tetni, mint a nemzetbeli bárka- vagy hajó- 
vezetőknek. 



XI. CZIKK. 

Az országutaknak és egyéb utaknak, csa- 
tornáknak, zsilipeknek, kompoknak, hidaknak 
és hidnyilásoknak, kikötőknek és kiszálló 
helyeknek, a hajózható viz megjelölésének és 
világításának, a darucsigáknak és nyilvános 
mérlegintczeteknek, a raktáraknak, a hajóárúk 
és egyéb tárgyak megmentésére és raktáro- 
zására szolgáló berendezéseknek használata, 
a mennyiben e berendezések vagy intézetek 
közhasználatra rendelvék, akár az állam, akár 
magános jogosítottak által kezeltessenek, a 
másik szerződő fél alattvalóinak hasonló fel- 
tételek és ugyanazon illetékek mellett enge- 
dendő meg, mint a saját nemzetbelieknek. 

Illetékek, a világításra vonatkozó külön 
határozatok fentartása mellett, az ily beren- 
dezéseknek vagy intézeteknek csak tényleges 
használatánál szedethetnek. 

Az ország határán áthaladó forgalomra 
vetett utvámok oly utakon, melyek közvetle- 
nül vagy közvetve a szerződő felek államainak 
egymás közti, vagy a külfölddel való össze- 
köttetésére szolgálnak, az ut hosszához mérve, 
a saját állami területre szorítkozó forgalomén 
járóknál magasabbak nem lehetnek. 



iH88: XXXVIL t, ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



409 



MI. CZIKK. 

A szerződő felek ott, a hol határszéleiken 
közvetlen vasúti vágányösszeköttetések van- 
nak és a hol a waggonok áthaladnak, mind- 
azon árúkat, melyek szabályszerúleg lezár- 
ható vasúti kocsikban érkeznek és ugyan- 
azon kocsikon az ország belsejében oly 
helyre szállíttatnak, hol a kezelésre jogosított 
vám- vagy adóhivatal létezik, a határszélen 
való lerakástól és átvizsgálástól, valamint a 
csomózártól felmenlendík, a mennyiben az 
iUető árúk a bevallási lap, rakjegyzékek és 
fuvarlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek. 

Oly árúk, melyek szabályszerüleg lezár- 
ható vasúti kocsikban, az egyik szerződő fél 
területén keresztül, átrakodás nélkül, a má- 
siknak területéről hozatnak, vagy oda való ren- 
deltetéssel átvltetnek : a lerakás és átvizsgálás 
valamint a csomózár alól az ország belsejé- 
ben ép ugy, mint a határszéleken felmenlen- 
dők, a mennyiben a bevallási lap, a rakjegy- 
zékek és fuvarlevelek átadása által átvi- 
telre bejelentetnek. 

Ezen határozatok alkalmazása azonban altóI 
tétetik függővé, hogy az érdeklett vasúti igaz- 
gatóságok felelősséget vállaljanak az iránt, 
hogy a vasúti koc>ik a/, ország belsejében 
levő elintéző hivatalnál, vagy a kiviteli hiva- 
talnál kellő időben és sértetlen zárral meg- 
érkeznek. 

A mennyiben a szerződő felek egyike a 
vámkezelés tekintetében más államokkal az 
itt említetteknél nagyobb könnyítéseket álla- 
pított volna meg, e könnyítések a másik fél- 
lel való forgalomban is, a kölcsönösség fel- 
tétele mellett, alkalmaztatnak. 



XIII. CZIKK. 

Mindkét szerződő félnek jogában áll, hogy 
a másik fél területein való székhciylyel fő- 
consulokat, consulokat, aiconsulokat vagy con- 
sulí ügynököket kinevezhessenek. Mielőtt azon- 
ban valamely consuli tisztviselő, e minősé- 
géhen, működését megkezdhetné, szükséges, 
hogy azon fél részéről, a melynek területére 
kineveztetett, szokásos módon elismertessék 
és elfogadtassék. 

A szerződő felek egyikének consuli hiva- 
talnokai, a másik fél területein ugyanazon 
kedvezményeket, jogosítványokat és mentes- 
ségeket élvezendík, a melyekkel olt a legtöbb 
kedvezésben részesülő nemzet hasonló jellegű 
és rangú consulaí bírnak vagy bimí fognak. 



A szerződő felek mindegyikének jogában 
áll azon helyeket kijelölni, a hol a consuli 
hivatalnokok működésének megengedését ezél- 
szerúnek nem találja: ezen megszorítás a 
szerződő felek valamelyikére csak akkor alkal- 
mazható, ha az harmadik államok irányá- 
ban szintén alkalmaztatik. 



XIV. CZIKK. 

A jelen szerződés, az 1. czikk ± száma alatt 
foglalt határozat kivételével, Liechtenstein her- 
czegségre (az osztrák-magyar monarchia és 
Liechtenstein közt 1876. évi deczember 3-án 
kötött vám- és adó-egyesülési szerződés XXVIL 
czikke értelmében), valamint átalában azon 
országokra is kiterjed, melyek a szerzödó 
felek vámterületeivel jelenleg egyesiive van- 
nak, vagy jövőben egyesítve lesznek. 



\V. CZIKK. 

Jelen szerződés 1880. évi január 1-én lép 
életbe és 4892. évi február 4-ig érvényben 
marad. Ha azonban. a szerződő felek egyike 
sem nyilvánítaná 42 hónappal az említett 
időszak lejárta előtt a szerződés hatályának 
megszüntetése iránti szándokát, az érvényben 
marad egy év lefolytáig azon naptól számítva, 
a melyen a szerződő felek egyike azt felmon- 
dandja. 

A szerződő felek fentartják maguknak a jogot, 
hogy ezen szerződésben közös egyetértéssel 
bármily változtatást megtehessenek, a mely 
szellemével és alapelveivel ellenkezésben nem 
áll és a mélynek szükségét a tapasztalás netán 
kitüntetné. 



XVI. CZIKK. 

Jelen szerződés jóváhagyandó, és a jóvá- 
hagyási okmányok Bécsben minél előbb Űcse- 
rélendők. 

Minek hiteléül a meghatalmazottak a Jelen 
szerződési aláirtak és pecsétjeikkel ellátták. 

Kelt Bécsben, kél példányban, 4888. évi 
november hó 28. napján. 

(P. H.) Kálnoky s. k. 
(P. H.) Szögyény s. k. 
(P. H.) Aepli A, 0. s. k. 
(P. H.) Cramer-Frey s. k. 
ÍP. H.) Blumer R s. k. 



410 



i888: XXX VIL U ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 



A) TarUa. 

A Svájczba való bevitelnél. 



1. 5-ből. Kürpa, olajpojrácsa-iiszi, 
takarmányliszt, malátacsira és 
e^yéb takarmánynak alkalmas, 
külön meg nem nevezett hulladék 

^. 10 és 9-bÍ5l. Természetes és mes- 
terséges ásványvíz; forrás- és 
ffirdősók és lápsó-kívonatok, lá- 
dácskákban vagy üvegekben ... 

3. 16-ból. Gélét 

4. 17-böl. N^ers- és pörkölt kemé- 
nyítő, kemenyitő-mézga (dextrin) 

5.28. Élesztő 

6. 49 és 50-ből. Foncsoros vagy 
foncson)zatlan tükörüve?, 18 
né$!Yszögdecímélernél kisebb ... 

7. 52. TOzifa, gaJyak, faszén, fa- 
kéreg, tőzeg, cserpogáesa, cser- 
zőhéj . ... 

8. 53. Közönséges épület- és szer- 
szám fa: 

nyers állapotban vagv csak fej> 
szével kinagyolva; kötofűz, nyers 
állapotban, nem hámozva, hordó- 
fa, nyers állapotban; abroncsfa; 
szőlőkaró 

hosszában fűrészelve vagy ha- 
sítva (fűrészáru, zsindely stb.): 

9. 54. tölgyfából 

10. 54ay másnemű fából 

11. 55. kötésre előkészítve 

12. 62. Faáruk, előkészítve, gya- 
lulva, de nem összeillesztve; 
gyufagyártásra való faszálak; ugy 
nevezett amerikai parketta, vagy 
össze nem enyvezett parketta- 
részek 

13. 65 és 66-ból. Közönséges haj- 
lított fából való bútorok és ílyféle 
kész vagy nyers butorrészek, nem 
párnázva 

Jegyzet. Ezen bútorok kisebb 
részben nem hailitott közönséges 
fából való részekkel, szalma, nád 
és elTéle fonadékkal kapcsolatban 
is lehetnek. 

14. 77. OIajmag>ak és olajos gyü- 
mölcs 

15. 88. Czipészárúk, másféle mint 
selyemből, félseiyeniből vagy 
bársonyból való szabott szöve- 
tekből,'bőrtalppal 

16. 188. Fris. folt. sózott \aj . . 
17. 194-ből. Czu korba berakott vagy 

kandirozotl };)'ümölcs, palaczkok- 
ban, üvegektlen, szelenczéki»en s 
eflelékben is 

18. 198. Fris hús 

19. 199. Sózott, füstölt, szelenczék- 
ben befőtt hús; szikkadt sza- 
lonna 

SO. 203. Fris gyümölcs és enni való 
bo^ók 



Vám- 
egység 



100 kg. 
100 kg. 
100 kg. 



100 kg. 
1(K) kg. 



100 kg. 
100 kg. 



100 kg. 



Vám 
frank 



vm. 



100 kg. 
100 kg. 


1-50 
—•30 


100 kg. 
100 kg. 


•60 
16 — 


KM) kg. 


14 — 


100 kjr. 


•02 



100 kg. —15 



—•40 

—•70 

120 



100 kg. 3 — 



100 kg. 12 — 1 



KM) kg. —-30 



45 — 

1 — 



3 — 



4 — 
vm. 



21 . 206. Aszalt vagy szárított gyü- 
mölcs, magvától el nem választva: 
alma, körte, cseresznye, szilva 
stb.; szeszfőzésre való összezúzott 
gyümölcs és bogyó 

Jegyzet a 20. és 21. folyó 
számokhoz: A szeszmonopolíiím 
biztosítására szükséges intézke- 
dések fentartatnak. 

22. 215-ből. Gal)ona, tengeri hüve- 
lyesek: nem törve, nem hántva... 

23. 216-ból. Törött, hántott vagy 
hasított szemek, kása, dara (a ke- 
mény buziból való dara kivéte- 
lével), apródara; liszt gabonából, 
tengeriből, rizsből vagy hüve- 
lyesekből 

24. 216. Dara kemény búzából... 

25. 226. Maláta 

26. 247-ből. Sör hordókban ... 

27. 252 és 253. Természetes bor 
hordókban, palaczkokban vagy 
korsókban 

28. 266-ból. Papírgyártásra való 
száraz roslanyag 

29. 271-ből. Levélpapíros és borí- 
tékok (díszítményekkel is) egy- 
szerű vagy díszített cartonokban, 
a mennyiben az egyenként mér- 
sékeltebb vámok aí^ eső részek 
súlya külön nincs bejelentve 

30. 360. Ruházat, fehérnemű és 
egyéb kész árúk varrással, se- 
lyemből vagy félselyemből, vala- 
mint prémeléssei ellátott, min- 
dennemű kelméből készült ily 
árúk; kész vagy szabott prém- 
árúk. szegélyek és elTélék 

31.362. Mindennemű férfi-kalap, 

felszerelve 

45-ös számon felül 

32. 370-böl. Lovak 

33. 372-ből. Csikók 

34. 373. ökör és bika, fogat váltott 

35. 373. Tehén és üsző, fogat váltott 

36. 374. Fiatal marha, fogat nem 
válU)tt 

37. 374. Borjú, hat hétnél nem idő- 
sebb vagy 60 kíh)gramninál nem 
nehezebb 

38. 376. Sertés, 25 kilogramm vagy 
ennél nagyobb sulyn 

39. 377. Malacz, 2^ kilogrammnál 
kisebb sulyu 

40. 378. Juh és kecske 

41. 383. Kfilön meg nem nevezett 
állati szőr 

42. 384. Sörte, válogatva és köte- 
gekbe kötve 

43. 385. Ló- és bivalyszőr, nyers 
állapotban 



Vám- 
egység 



1(K) kg. 
190 kg. 
100 kg. 
100 kg. 



1(K) kg. 
100 kg. 



Vám 
frank 



100 kg. 150 



l(K)kff. —-30 



2- 

í-25 
1-— 
4 — 



3-50 
1-25 



llM)kg. 20- 



l(K)kg. 150- 



100 kg. 


125 — 


1(K) kg. 


14 — 


darab 


3 — 


darab 


1 — 


darab 


15-— 


darab 


12 — 



darab 5^ — 



darab 


3 — 


darab 


5 — 


darab 
darab 


3 — 
—•50 


100 kg. 


— ÖO 


100 kg. 


2 — 


100 kg. 


l — 



1888 : XXXVII. U ez. Kere$kedehni szerződés Svájczczal. 



411 



Vám- Vám 

ejrység frank 

44. 380. Lk'í- és bívalvszőr. tisztítva, 

eiőkészilve 100 kg. 7* — 

45. 3íK)és391. Af^U)Iiak; dunna, 

pehely 100 kg. 7 — 

4(). 393. Hóiyagok, belek tejoltó i(K) kg. — -tíO 
47. 3í)tt. Szanak, nyers állapotban 



Vám- 
egység 
és egyéb külön meg nem neve- 
zett áílalí nyers anyaguk 100 kg. 

48. 397. Szarvak, előkészítve és 
bármi nagyságú szaru-lapok és 
szaru -szeletek; csontlapok 100 kg. 



Vám 
frank 

-•30 



•60 



B) Tarifa. 

Az osztrák-magyar monarchiába való bevitelnél. 



1. 73-ból. Hicínusolaj, hivatalos 
ellenőrzés mellett denaturálva ... 

^. 91. öriölt kákáo, kákáo-tészta; 
csokoládé, csokoládé-pótló és 
csoküládé-gvárlmáiivok 

3. 9á és íö-b'ól. Sűríietl tej, gyer- 
mekliszt, lej és czukor hozzáadá- 
sával vagy a nélkül, szelenczékbe, 
l'alaczko^ba és eíTélékbe légmen- 
tesen becsinálva is .. 

-i. iKVból. L(*\eslíszt, szilárd álla- 
potban, használatra készen, sűrí- 
tett húsleves és só hozzáadásával 
vMg^' a nélkül, csomagoklMin, táb- 
lákBan vagy tekercsekben 

■í). Há-ből. Gesztenyefa-kivonat 

41. \±\c) és d) ramutfonalak: 
eg}-es fonalak, nyers álla|>otban: 
HZ angol számozási mód szerint 
a !^). számon feliil egész a 00. 

számig 

a 00. számon feliil 

"7. \t\b)c) és ő) l'amulfonalak: 
kettős fonalak, nyers állapotban: 
az angol számozási mód szerint 
a Í9. számon felül egész a 00. 

számig 

a 00. számon felül 

K 128 c) és d) Pamntárúk. kö- 
zönségei sima. azaz50-es száoiu 
és annál dunább fonálból készült 
sima, vagy egyszerűen sávolyos 
szöv(*iek. melyeknél 5 milliméter 
oldalú négyszögn' 38 vagy annál 
kevesebb fonál esik: 

festve 

tarkán szőve 

szinnyomatosan, az alapszínnel 
együtt hatnál több szint fel nem 

tüntetve 

szinnyomatosan. az alapsrinnel 
együtt hatnál több színt feltüntetve 

1). 131 a)k%h) Finom. azaz 50-es 
számúnál linomabb. de a 1(K)-as 
számúnál bezárólag nem lino- 
mabb fonálból készült pamut- 
szövetek : 

nyers állapotban 

fehérítve, festve, tarkán szőve 
vagY szinnyomatosan 

10. i3i. Legfinomabb, vagyis 
100-as számúnál linomabb fo- 
nálból készült pamutszövetek; 
tüll (bobbinet, pétinél és az 
elTéle fuggönykelmék és butor- 
bálók), fémszálakkal vegyes áriík 



Vám- 
egység 

100 kg. 
100 kg. 



Vám 
frt 

—•80 
50 — 



l(K»kg. 20 — 



1(N) kg. 
100 kg. 



100 kg. 
Km kg. 



100 kg. 
KM) kg. 



100 kg. 
100 kg. 



100 kg. 
100 kg. 



100 kg. 
KM) kg. 



15- 

150 



14 — 
12 — 



16 — 
12 — 



55^ 
65^ 



60-- 
70-- 



70^ 
100- 



100 kg. 140- 



11. 133. Hímzett pamulszövetek; 
pamulcsipkék 

12. i32-ből. MűgyapJH 

13. 154 c; 2-ből. Külön meg nem 
nevezeti fésűs fonál gyapjúból, 
egyes fonalak, nyers állapotban, 
a metrikus számozási mód sze- 
rint a 45-ös számon felül 

14. 15i d) 2-ből. Külön meg nem 
nevezeti fésűs fonál gvapjuból, 
kettős vagy többesével sodrolt 
fonalak, nyers állapotban, a me- 
trikus számozási mód szerint a 
45-ös számon felül 

15. 105 a) és b) Selyem (motoláll 
vagy sodrott), czérnázva is: 

nyers állapotban 

fe'hérítve vagy festve, vagy 
egvéb fon ') anvaggal vegyesen ... 
10. ÍOOn; és ft/Floret-selyem (f(H 
noit selyem hnlladék), czérnázva is 
nyers állapotban, vagy fehérítve 
festve, vagy egyéb fonóanyag- 
gal vegyesen 

17. 107. Varróselvem gomblyukak 
kivarrására vali s más elTele se- 
lyem, fehérilve vagy festve; a 
kisebb forgalom számára kiszerelt 
mindennemű czémázotl selyem .. 
18. 168-ból. SzitaszöveU'k selyemből 
19. 108-ból. Hímzett vagy fémszá- 
lakkal vegyes selyemárúk; IQII, 
gazé; csipkék (csipkekendők) ... 

20. 109 6;-ből. Az osztrák-magyar 
általános vámtarífa 1096^ sz*. a. 
foglalt árúk tiszta selyemből (a 
21. folyószám alatt foglaltak ki- 
vételével), kötött árúk is tiszta 
selyemből 

21. 1096y-ből. Sima és nyfistös 
selyemánik 

Ily szövetekként kezelendők az 
osztrák-magyar monarchia és 
Olaszország közt 1887. évi de- 
czember hó 7-én kötött keres- 
kedelmi szerződés alapján a 100 
kilogrammonkinl 2lM) foríntos 
szerződéses vám alá eső selyem- 
árúkon ki^ül még a tisztán se- 
lyemből való simaszövetek akkor 
is, ha különböző színű vetőlékek 
alkalmazása folytán koczkázottak 
vagy harántcsíkosak, nemkülön- 
ben, ha azokon az alapszövettől 
eltérő kötéssel, illetőleg kötésekkel 
ellátolt szövetrészek csak szegély- 



Vám- 
egység 

100 kg. 



Vám 

frt 

225 — 
vm. 



100 kg. «•— 



100 kg. 14-— 



100 kg. 



100 kg. 



vm. 
35 — 

▼m. 
35^— 



100 kg. 
100 kg. 



35 — 

200*— 



100 kg. 400 — 



100 kg. 
100 kg. 



400-— 
200-— 



412 



i888 : XXX VII. t ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 



diszt képeznek, mint ez az erinő- 
szövetiiél és kendőknél előfordnl. 

22. 183-ból. Szalmaszalagok (sza- 
lagnemü mindenféle fünadékok)^ 
más anvagok nélkül 

23. 215. Pinom bőr, azaz fekete bőr, 
az osztr.-magyar általános >áni- 
tarifa 213. sz. a. megnevezett 
marha- és lóbör kivételével; kez- 
lyiibőr, kordován, niaroqnin, 
szattyán, valamint minden festett, 
fénymázos és bronzolt \agy raj- 
zosra préselt bőr; pergament 

24. Í71-DŐ1. Gyaratoló borítékok 

25. 28ia>l és hj Fonóanyagokat 
előmnnkáló és feldolgozó* gépek; 
fonógépek; czérnázó gépek: 

f»aniut vagy gyapjúból való 
ladékoknak, vagy posztófonál 

fonására 

minden másféle fonásra ... 

26. ÍlMbJ-h6\. A selyemszövéshez 
való szövőszékek és segédgépek; 
gyaratoló készítő gépek 

27. 287-ből. A lulaidonképení pa- 
pirosgép, a száritokészulékekkel; 
téglavetőgépek (az agyag porrá 
törésére, préselésére vag>' egyéb 
átalakítására való gépek); tészta- 
gépek; gyümölcs és főzelék asza- 
lására való gépek; mindennemű 
kalander HM) <{. vag>' ennél na- 



Vám- 
egység 



100 kg. 



1(K) kg. 
100 kg. 



KM) kg. 
100 kg. 



Vám 
frt 



->. 



18- 
20 — 



i.25 
3 — 



100 kg. i-25 



gyobb súlyban; heugerszékek és 
más maiomgépek ; eíectro-dyna- 
mogépek; szerszámgépek 2(M) q. 
va^ ennél nagyobb súlyban; 

haio-gözgépek ... 

28. 2Í98. Tudományos czélokra szánt 
pontos műszerek 

29. 301 a) b) és c) Zsebórák: 

arany vagy nagyobbrészt arany, 
vagy aranifozott tokokban ... *. 

kisebbrészt arany, vagy ara- 
nyozott tokokban 

' ezüst, vagy ezüstözött tokokban 

eg\'éb tokokban 

30. 302 a; és b) Óratokok (zseb- 
órákhoz) 

egészen vagy nag}'obbrészt 
aranyból, vagy aranyozottak 

kisebbrészt aranyból vagy ara- 
nyozottak ". 

* ezüstből vag\' e^Qstözöttek. . 
31. 303. Zsebórákhoz való óramüvek 

32. 300. Toronyórák és azok alkat- 
részei 

33. 308-ból. Drót és pléh valódi 
nemes fémből ... 

34. ^í30-ból. Alizarin 

35. 330. Kátrány festő-anyagok és 
mesterségesen gyártott szerves 
festő-anyagok 

3(). 33($-bol. Sebészi kötésszerek 
37. 342 a;-ból. Törökvörös-olaj .. 



Vám- 
egység 



100 kg. 



darab 

darab 
darab 
darab 



darab 
darab 
darab 



Vám 
fn 



^nt. 



1 — 

—•75 
—•30 
— 30 



dtrab — -70 



—•45 
—•20 
—•30 



100 kg. 10-— 



100 kg. 
100 kg. 



100 kg. 
100 kg. 
100 kg. 



100-— 
1-50 



10-— 
24^— 

2-50 



Pót-czikk. 



Hogy a határkerűletck kereskedelme szá- 
mára a mindennapi forgalom szükségletei 
által igényeli könnyítések nyújtassanak, a 
szerződő felek megegyeztek a következőkben : 

1. Mind a be\iteli és kiviteli vám, mind a 
vámnyugtáért járó bélyegillcték alól mentesek 
lesznek, az osztrák-svájczi határon való bevi- 
telnél és kivitelnél, a következő czikkek : 

a) mindazon árumennyiségek, melyek után 
a beszedendő vám ^ osztrák értékű krajczár- 
nál, vagy öt cenlime-nél kevesebb; 

h) takarmánynak való fü, széna, szalma,! 
alom, csomagolásra és tatarozásra való moh ; 
takarmány, káka és közönséges nád, élőnö- 
vények (ültetvények és szőlővesszők); gabna 
kévékben, hüvelyesek szárastul, áztatatlan ken- 
der és len, fris gyümölcs (fris szőlő is), 
bargon} a : 

c) áílatok vére : 

d) mindenféle tojás : 

ej fris és aludt tej (túró) : 

f) faszén, kőszén, barnaszén, turfa és tur- 
faszén : 

g) épitő- és bányakő, kövező kŐ és ter- 
mészetes malomkő ; salak, kavics, homok, 
mész és gipsz, márga, agyag és átaiában tégla, 
fazekak, pipák és konyhaedények készítésére 
való mindenféle közönséges agyag; 



h) közönséges téglák és fedélcserepek (a 
hornyolt fedélcserepek kivételével) : 

i) korpa, sansa (kisajtolt, egészen száraz 
olajbogyóhéj hulladékai), olajpogácsa és kisaj- 
tolt vagy kifőzött gyümölcsök és olajos mag- 
vak másféle hulladékai ; 

k) kilugzott növényi hamu éi kőszénhamu, 
trágya (ideértve a guanót és a mesterséges 
trágyát is), moslék, sepredék, kő- és agyag- 
cserepek, arany- és ezüsttajt. iszap ; 

l) kenyér és liszt, legfeljebb 10 kilogramm 
mennyiségben ; 

fris hus, legfeljebb 4 kilogramm mennyi- 
ségben ; 

sajt, legfeljebb 2 kilogramm mennyiségben ; 

fris vaj, legfeljebb "1 kilogramm mennyi- 
ségben. 

Az itt elősorolt mentességek nem terjed- 
nek ki oly czikkekre, a melyek a szenődő 
felek egyikének területein állami egyedániság 
tárgyát képezik vagy monopolizált termékek 
előállítására szánvák, e czikkekre nézve a 
reájok vonatkozó külön intézkedések tartat- 
nak fenn. 

2. A beviteli és kiviteli vám alól szintén 
mentesek lesznek és a vámulakon kivdl is 
szabadon szállíthatók : az igásmarha, a me- 
zőgazdasági eszközök, azon házi szerek és 



Í88S: XXXVII, t ez, Kereskedehni szerződés Svájezczal. 



413 



másféle holmi, melyeket a legvégső halárszé- 
len lakó íöldmivelők, mezei munkájuk végett, 
vagy lakhelyük változtatása folytán, a vám- 
határon át behoznak vagy kivisznek. 

Mindkét fél azon alattvalói, a kik az osztrák 
vagy a liechtensteini, illetőleg a svájczi terü- 
leten földbirtokkal birnak és mezei munkájuk 
végett azokra átmennek, saját maguk és mun- 
kásaik számára a személyek és napok szá- 
mához mért mennyiségű élelmi szert és italt 
a határon át vámmentesen magukkal vihetik. 

Vámmentes továbbá a Svájczba való bevi- 
telnél és az osztrák területre való visszahoza- 
lalnál azon marha (ökör és tehén), mely meg- 
határozott, de egy évet tul nem haladható 
iflőtartamra, mtnt igásmarha, osztrák terűiéi- 
ről a sanmauni és a Münster-völgybe vitetik. 

3. A visszahozatal feltétele és a két fél 
állal közös egyetértéssel megállapítandó vám- 
5zabályok megtartása mellett, a beviteli és 
kiviteli vám alól ideiglenesen mentesek lesz- 
nek: fa, cser (héj), gabona, olaj-magvak, 
kender, len és más efféle mezőgazdasági tár- 
gyak, melyek őrlés, felapritás, törés, ráspo- 
lyozás stb. végeit az egyik vámteriiletről a 
másikra bevitetnek és őrlőit, felaprított, meg- 
törött, ráspolyozolt stb. állapotban ismét visz- 
szahozatnak. 

4. Azon mezei termények, melyek a szer- 
ződő felek alattvalóinak a határ által lakásaik- 
tól vagy gazdasági épületeiktől elválasztott 
birtokain aratlatnak, mind a beviteli, mind a 
kiviteli vám alól mentesek lesznek, ha ezen 
lakásokba vagy gazdasági épületekbe vitetnek. 

5. Az 1., ±. :i. és 4. szám alatt foglalt 
kedvezmények azonban azon határmenti öv 
lakóira és termékeire szorítkoznak, a mely 
Ausztriában és Liechtenstein herczegségben a 
határkerülelet foglalja magában, Svnjczban pe- 
dig a halártól 10 kilométernél messzebbre 
nem terjed. 

Megegyezés létesült az iránt, hogy az egész 
Münster-völgy, Cierfs községgel együtt, ezen 
határövhöz tartozik. 

A szerződő felek meg fognak egyezni azon 
rendszabályok iránt, melyek mellett bizonyos 
vidékeken, a hol szükségesnek fog találtatni, 
az osztrák-magyar monarchiában és Svájczban 
mind a bevitelnél, mind a kivitelnél vám- 
mentes árúk a határon, a vámutakon kivül 
is, esetről-eselre átbocsáthatók lesznek. 

6. Közönséges agyagból való közönséges 
cserépedény, ideérlve a gyermekjátékszerül 
használt cserépedényt is, a sz.-galli rajna- 
völgyből, virágokkal és efféle ékítményekkel 
egy vagy többszínűén durván festve is, külön 
határszéli kedvezmény czimén, az osztrák 
magyar átalános vámtarifa ^[i2 h) száma 
szerint 100 kilogrammonkint üO kijával vá- 
moztatik. Ez a kedvezmény csak akkor enged- 
tetik meg, ha a szóban álló ám származása 



az illetékes svájczi hatóság által igazoltatik, 
és ha a bevitel a mustrákkal ellátott vám- 
hivatalokon ál az (ez idő szerint Bregenz, 
Szt-Margaretben, Rheindorf, Lustenau, Schmik- 
ker-Rheinbrücke, Feldkirch, Buchs) történik. 
Tyroli durva harisnyakötő-árúk (harisnyák, 
félharisnyák, keztyük és egyéb ilynemű czík- 
kek) a pasnauni és stansi völgyből, ha a 
mustrákkal ellátott st-margarelheni, bucbsi 
és martinsbrucki vámhivatalokon át az cllá- 
llitási hely hatósága által kiállított szárma- 
zási bizonylattal Svájczba hozatnak be, éven- 
kint ^0 q. erejéig koríátolt mennyiség- 
ben, határszéli kedvezmény czimén, 100 
kilogrammonkint lü franknyi mérsékelt vám 
alá esnek. A kedvezményes vám alá eső 
évenkint 2.'i0 q. erejéig korlátolt mennyiség- 
ből a st.-margaretheni és buchsi vámhiva- 
talokra egyenként 115 q. és a maríinsbruckira 
"20 q. esik. Ha kereskedők vagy házalók hoz- 
zák magukkal az emiitett árúkat, akkor a min- 
denkor bevitt mennyiség részére külön szár- 
mazási bizonyítvány nem fog követeltetni. 
Az árúk jellemző sajátságainak a vámhivatal- 
nál elhelyezett mustrákkal való megegyezése 
esetén, a kereskedő vagy házaló által az elő- 
állítási helyekről hozott árúk összmennyisé- 
gének a helyhatóság részéről történt igazolása 
elégségesnek fog tekintetni. 

7. Az összes rajnai hidakon és kompokon 
a személyforgalom akkép lesz szabályozva, 
hogy az átjárás, illetőleg az átkelés az első 
vasúti vonat előtt egy órával lesz lehetséges 
és az utolsó vonat után egy órával szűnik 
meg. 

8. Az állatok és árúk átvitele Svájczból 
osztrák területen át a samnauni völgybe, 
valamint Ausztriából svájczi területen keresz- 
tül a samnauni völgyön át a patznauni völgybe 
és mind a két részről megfordított irányban 
is meg van engedve. 

9. A taufersi, martinsbrucki, spissermühii 
és ischgli osztrák mellék-vámhivatalok min- 
dennemű árura és állatra nézve átviteli vám- 
kezelésre felhatalmaztatnak. 

10. A Münstervölgy és Alsó-Engadin közt 
az A vigna völgyön át való közlekedés árúkra 
ép ugy, mint állatokra nézve meg van engedve. 

A 8., 9. és 10. pontokban megállapított 
könnyítések mindkét részről azon fentartással 
engedélyeztetnek, hogy a csempészet meg- 
akadályozása czéljábói szükségeseknek mutat- 
kozó megszorítások elrendelhetők. 

11. A martinsbrucki li-od osztályú osztrák 
mellék-vámhi\atal, Il-od osztályú fővámhiva- 
tal jogosítványaival felruházott I. osztáKii 
mellékvámhivatallá fog átváltoztatni. 

12. Az 1885. évi október 29-iki eg>ez- 
mény szerint a határkerűletekben gyógykeze- 
lésre felhatalmazott személyek által, az illető 
kerületben érvényben álló egészsé|;ügyi sza- 



414 



i888 : XXX VIL t. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



bályokban foglalt engedélyhez képest, maguk- 
kal hozott, vagy betegeiknek magángyógyszer- 
tárukból, receptekkel eg\útt kiszolgáltatott 
gyógyszerek a beviteli vám alól mentesek. 

Bécs, 1888. évi november hó 23-án. 

ÍP. H.) Kálnoky s. k. 
(P. H.) Szögyény s. k. 
(P. H.) Aepli A, 0. s. k, 
(P. H.) Cramer-Frey s. k. 
(P. H.) Blumei^ E. s. k. 



Zár|egyzőköiiyv. 

Az osztrák-magyar monarchia és a svájczi 
szövetség közt a mai napon kötött keres- 
kedelmi szerződésnek aláírásánál az alulírott 
meghatalmazottak a következő nyilatkozatokat 
tették, melyek magának a szerződésnek kiegé- 
szítő részét képezcndik : 

I. A kereskedelmi szerződés szö- 
vegéhez. 

A IV\ czikkhez. 

Megállapodás létesült az iránt, hogy a keres- 
kedésnek és a forgalomnak a IV. czikk értel- 
mében nyújtott könnyiU'sóre vonatkozó feltéte- 
lek és alakszerűségek az érdekelt kormányok 
közt váltandó közvetlen levelezés utján fog- 
nak megállapíttatni. E részben, a mennyiben 
a szerződő felek bármelyike saját szántából 
nagyobb könnyítéseket nem engedélyezne, a 
következő elvek lesznek mérvadók: 

1. §. Azon tárgyak, melyekért vámmentes- 
ség vétetik igénybe, a vámhivataloknál nem és 
mennyiség szerint bevallandók és vizsgálat 
alá bocsátandók. 

2. §. A kivitt és ismét behozott, valamint 
a behozott és ismét kivitt tárgyaknak vámke- 
zelése ugyanazon vámhivataloknál eszközlendő, 
akár a határon, akár az ország belsejében 
legyenek is azok. 

3. §. Az ísmét-kívitel és ismét-behozalal 
alkalmas határidőhöz köthető, melynek meg 
nem tartása esetében a törvényes vámok szed- 
hetők. 

4. §. A vámösszeg biztosítása akár a vám- 
összeg letétbe helyezése utján, akár más alkal- 
mas módon követelhető. 

5. §. Sulykúlönhségek, melyek a tárgyak 
kijavítása vagy megmunkálása által keletkez- 
nek, méltányosság szerint tekintetbe veendők 
és csekély különbségek vámfizetést nem von- 
nak maguk után. 

6. §. A szerződő felek gondoskodni fognak 
arról, hogy a vámkezelés minél kevésbbé ter- 
hes legyen. 

7. ti. A szerződő felek mindegyike meg- 



jelölendi a maga területén azon várohivatalo- 
kat, melyek a kereskedelmi utazók áltaC 
mustraképen behozott vámköteles tárgyak vám- 
hivataü kezelésére, a behozatalnál és a kivi- 
telnél, jogosítvák. 

Az ísmétkivitel más vámhivatalnál is tör- 
ténhetik, mint a melynél a behozatal eszkö- 
zöltetett. 

A behozatal alkalmával a mustrák után jár6 
vám megállapíttatik. Ezen összeg az e|jir6 
vámhivatalnál vagy készpénzben letétbe helye- 
zendő, vagy kellőleg biztosítandó. Az azo- 
nosság kellő ígazolhatása végett a mus- 
trák lehetőleg f>ecséttel vagy ólombélyeggel, 
minden költség nélkül, megjelölendők. 

Az ezen mustrákról felvett vámkezelési 
jegyzék, melyre nézve a közelebbi utasítások 
a szerződő felek mindegyike által külön fog- 
nak kiadatni, magában kell hogy foglalja : 

a) a bevitt mustrák számszerintí fölsoro- 
lását, azok nemét s az azonosságuk felis- 
merhetésére szolgáló megjelölést; 

b) a mustrák után járó vámot, annak meg- 
említése mellett, hogy a vámösszeg készpénz- 
ben letétbe helyeztetett vagy biztosíttatott; 

c) megjelölését annak, mily módon jelez- 
tettek meg a mustrák; 

d) azon határidőt, melynek elteltével a 
kincstár az előre tízetett vámot végkép meg- 
tartja, vagy ha ezen összeg biztosítva volt, 
a letett biztosítékból magát kielégíti, feltéve, 
hogy a mustráknak ismét kivitele vagy köz- 
raktárban történt elhelyezése előbb nem 
igazoltatik. Ezen határidő egy esztendőnél 
hosszabb nem lehet; 

e) ha a kiszabott határidő (d) eltelte előtt 
a mustrák az elintézésre illetékes hivatalnál 
ísméti kivitel vagy közraktárakban való elhe- 
lyezés végett felmutattalnak, ezen hivatal 
meggyőződést szerez magának arról, hogy a 
kiviendő tárgyak csakugyan ugyanazok, me- 
lyek a behozatalnál fel lettek mutatva. Ha 
e részben semmi kétség fenn nem forog, a 
hivatal bízonyítni fogja a kivitelt vagy a köz- 
raktárban történt elhelyezést s a behozatal- 
kor készpénzben letett behozatali vámot visz- 
szaadni, vagy a biztosíték kiadása végett a 
szükséges lépéseket megtenni fogja. 

8. §. Hogy a legeltetésre, telelésre, vagy 
vásárokra és földmívelési munkákra rendelt 
marha a határokon lehetőleg gyorsan és 
könnyen átmehessen, a szerződő felek a kö- 
vetkező intézkedésekben állapodtak meg: 

I. A vásárokra, legeltetésre, földmívelési 
munkákra és telelésre rendelt marhának a 
határon való egészségrendőrí kezelése azon 
állam belső törvényhozása szerint történik, a 
mely államba a bevitel legeltetésre, földmí- 
velési munkákra, telelésre vagy vásárokra 
eszközöltetik. 

Ezen fentartás mellett és a mennyiben a 



Í888: XXXVIÍ, t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal, 



415 



bevitel megszorílása oz által nem válik szűk- ! 
ségessc, a legeltetésre vagy a földmivelési 
munkákra hajtolt marha, az egész vámhatár- 
vonal mentén, bármely vámhivatalnál beléphet. 

II. Ha helyi körülményeknél fogva a legel- 
tetésre vagy földmivelési munkákra rendelt 
marhának a határvámhivatalon át való haj- 
tása a tulajdonosokra nézve nagyon terhes 
volna, a behajtás és kilépés előtt ezen hiva- 
talnál teendő bevallás elégséges: a pénzügy- 
őrségi közegek mindazáltal a határvámhiva- 
taltól nyert bevallás alapján a be- és kilépést 
ellenőrizni fogják. 

A pénzügyőrség ezen bevallásokat — a 
történtek kellő igazolásával ellátva — a határ- ! 
vámhivatalnak visszaadja. 

Ili. Ha a határvámhivatal azon ponttól, 
melynél a kérdéses marha be- vagy kihaj tátik, 
nagyon távol volna, vagy ha a közlekedés 
elégtelen lenne s ezért a II. alatt emiitett 
bevallás csak nehezen volna eszközölhető: a 
be- és kiviteli bevallás az e végből a marha- 
áthajtás helyére kiküldött pénzügyőri közeg- 
nél teljesíthető, ki az illető esetekről jegyzé- 
ket fog vezetni. 

Az osztrák vagy svájczí vámhivatal által a 
be- és kiviteli bevallás felvételére és állomá- 
sukon kivül fekvő helyen való vizsgálatra 
kirendelt közegek hivatalos utazásaik után csu- 
pán az állami szolgálati szabályzatukban előirt 
dijakat és költségeket igényelhetik és tekintet 
nélkül a bevallások vagy a marha számára, 
minden nap után csak egyszer tizettelnek. 

Ezen közegek kötelesek lesznek a bevallás 
bemutatójának átvételi elismervényt kiadni. 

Ha több tulajdonos marháit együttes vizs- 
gálat végeit egyesitette volna, az emiitett átvé- 
teli elismervény azok egyikének adandó ki. 

IV. A legeltetésre vagy a földmivelési mun- 
kára a határvámvonalon áthajtott és ugyan- 
azon napon visszahjgtott marha vámhivatali 
kezelésnek nem fog alávettetni. Kellő mérvű 
felügyeleti szabályok fognak azonban az ezen 
áthajtásnál történhető visszaélések mcggállása 
czéljából hozatni. 

V. A vámhatárhoz való visszaérkezéskor 
a marha azonossága és darabszáma meg fog 
állapiltatni. Ha ezen vizsgálatnál a marha 
minőségében különbség mutatkoznék, akkor 
az isméti kivitelnél a helyettesi tett marha 
után s az isméti behozatalnál a helyettesítő 
marha után az előirt beviteli vám fizetendő. 

Ha a darabszámban mutatkozik különbség, 
akkor az isméti kivitelnél a hiányzó darabok 
után, az isméti behozatalnál pedig a feles dara- 
bok után, a beviteli vám Ozetendő. 

Mindazáltal nem kell vámot fizetni a vám- 
hivatalnál újra be nem mutatott azon marháért, 
melynek hiánya törvényszerűen be lett vallva 
és hatóságilag igazoltatik, hogy a hiány baleset 
következménye. 



VI. Ha visszahajtás vagy a vissz-kívitel a 
kilépés vagy a behajtás alkalmával tett beval- 
láskor kiszabolt határidőn tul késik, akkor a 
bevitel az álalános vámkezelés alá esik, hacsak 
ilynemű elkésések a községi elöljáróság által 
kellőleg igazolt véletlen körülmények folytán 
ki nem menthetők. 

VII. Az V. és VI. ponl alatt felsorolt intéz- 
kedések a határ-kerületekből a vásárokra, vagy 
a határvonalon át telelésre hajtott marhára is 
hasonlókép alkalmazandók. 

VUl. A vámvonalon át legeltetésre, földmi- 
velési munkákra, vásárokra vagy telelésre haj- 
tott marha számára engedélyezett vámmentes- 
ség arányos mértékben az illető termékekre is 
alkalmazandó. Ennélfogva vámmentesek : 

a) a legeltetésre, földmivelési munkákra, 
vásárokra vagy telelésre hajtott tehenek borjai, 
kecskék gödölyéi, juhok bárányai és kanczák 
csikai : és pedig annyi darab, a hány a kihaj- 
láskor feljegyzett hasas állatoknak megfelel, 
tekintetbe véve az időt is, melyet az anyaálla- 
tok a vámterületen kivül töltöttek ; 

h) a legeltetésről vagy telelésről visszatérd 
marha után nyert sajt és vaj és pedig egy-egy 
napra : 

minden tehén. után 0*29 kilogramm, min- 
den kecske után 0058 kilogramm, minden juh 
után 0*0^ kilogramm sajtot, minden tehén 
után O'iO kilogramm, minden kecske után 0*033 
kilogramm vajat számítva. 

Meg van engedve az is, hogy a másik vám- 
területen történt legeltetésről vagy telelésről 
visszajövő marha után a visszatértéig nyert 
sajt és vaj, a marha visszaérkezésének napjától 
számítandó négy hét alatt is még vámmente- 
sen visszahozassék. 

IX. A határon levő vámhivatalnokok s a pénz- 
ügyőrség közegei kötelesek^ azokat, kik a mar- 
hál legeltetésre, a földmivelési munkára, vá- 
sárokra és telelésre a szomszédos határkerü- 
letbe áthajtják, flgyelmeztetni arra, hogy t 
bevallást vagy a bebocsátást igazoló okmány- 
nak másodlatát, valamint a hitelezett vám 
fejében letett biztosítékokról szóló bárczákat 
jól megőrizzék, miután ezen okiratok a marha 
visszaérkezésekor ismét felmntatandók. Az 
emiitett tisztviselők hasonlókép kötelesek ezen 
személyeket a csalárd eljárás következmé- 
nyeiről is felvUágositani. 

X. A marha egészségi állapotáról vagy azon 
körülményről netán megkivántató bizonyítvá- 
nyok, hogy a határkerületek minden ragadós 
állati betegségtől mentesek, csak eredetiben, 
nem pedig fordításban fognak követeltetni. 



A VL czikkhez, 

A VI. czikk 2. kikezdésében a szerződő felek 
által az állami egyedáruságok biztosítása végett 



416 



i888: XXXVIL t. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



beszedetni fentarlolt behozatali illeték az eset- 1 
ben vissza fog téríttetni, lia az ezen illetékkel | 
terhelt tárgy monopolizált ezikk előállitására fel 
Dem használtatott. 

Megállapodás létesült az iránt, hogy a szesz 
használása nélkül előállított glycerín-szappan 
szcszmonopol ezimén pólillelék alá nem esik. 
A svájczi vámhivatalok a bécsi vagy a buda- 
pesti műegyetem, akár a bécsi cs. k. mezőgaz- 
dasági vegykisérleti állomás vagy a budapesti 
magyar kir. vegykisérleti állomás által a/, ily 
szappan clőállilási módja iránt kiállított bizo- 
nyítványokat lehetőleg tekintetbe fogják venni. ! 
Ez az intézkedés mindazáltal nem érinti a 
svájczi vámhivatalok azon jogát, hogy a beho- 
zott szappan analysisát megvizsgálhassák. 



II. Az A) tarifához ísvájczi beviteli 

vámok). 

i. Azon természetes borok, melyek, csak 
csekély mérvben, szeszszel vegyittettek és a 
melyeknek összes szesztartalma nem haladja 
meg a 15 volumen fokot, a 27. sorszám (252. 
és 25;i svájczi tarifaszámok) szerint csak 3*50 
franknyi vámdij alá esnek. A i5 foknál több 
szeszt tartalmazó természetes borok a 3*50 
franknyi vámdijon felül az emiitett határi meg- 
haladó minden szeszfok után a szeszegyed- 
árusági illeték alá esnek. 

A szerződő felek közös egyetértéssel meg; 
fogják állapítani a természetes bor fogalmát 
és ismertető jelelt. Addig is a svájczi vámhiva- 
talok vitás esetekben a kérdéses borok vegyi 
elemzése iránt a budapesti, görzí, klosterneu- 
bnrgi és szt. michele-i önologiai intézetek vagy 
vegykisérleti állomások által kiállilott bizony- 
latokat lehetőleg figyelembe fogják venni. Ez az 
Intézkedés mindazáltal nem érínti Svájcz azon 
Jogát, hogy a behozott hor analysisát megvizs- 
gállassa. 

2. Megállapodás létesült az iránt, hogy a i3. 
sorszámhoz (a svájczi Náuitarifa 05. és 06. szá- 
maiból) tartozó jegyzetben foglalt azon iw^- 
határoznsnak, mely szerint hajlított fából való 
bútorok csekélyebb részhen közönséges, nem ; 
hajlított fából is állhatnak, czélja nem az, hogy 
ezen részek aránya akár sul\, akár mennyi- 
ség szerint korlátoztassék, íianem csak azt 
kívánja, hogy ezen hulorok minden esetre haj- 
lított fából való hulorok jellegét tüntessék föl. 



111. A H) tarifálioz (osztráli-niagyar 
l>eviteli vámok). 

i. A következő svájczi sajtfajták : Emmeo- 
thali, Gruyére és Sbrinz, Svájciból való szár- 
mazásuk kellő igazolása mellett, iOO kilogram- 
monkint 5 forintnyi vám mellett fognak bebo- 
csáttatni. 

2. A 9. sorszám (az osztrák-magyar átalános 
vámtarifa i3i. a) száma) alatt foglalt nyers 
pamutszövetek, valamint a iO. sorszám (az osz- 
trák-magyar átalános vámtarifa 132. számából) 
alatti nyers mustrátlan tüll, ha hímzésre szán- 
vák, külön engedély-igazolványok alapján és a 
rendeleti utón megállapitandó feltételek és 
ellenőrzés mellett, 100 kílogrammonkint 40 
frtnyi mérsékelt vám mellett bocsáthatók be. 

3. Az aranyozott vagy ezüstözött kárpitos 
szögek az osztrák-magyar monarchiába való 
be\itelnél nem fognak magasabb vámok alá 
esni, mint az ilyféle nem aranyozott vagy 
nem ezüstözött szögek. 

-i. A 25., 26. és 27. sorszám (az osztrák- 
magyar átalános vámtarifa 28i. száma, 284. h) 
és 287. számából) alatt felsorolt gépek és készü- 
lékek csak az esetben fognak az ott megállapí- 
tott vámok alá esni, ha te|jes egészükben (fel- 
szerelve avagy szélszedve) hozatnak be. 

5. A 28. sorszám alatt foglalt, tudományos 
czélokra szánt pontos műszerek (az oszti^k- 
magyar átalános vámtarifa 298. száma) és a 
36. sorszám alatti sebészeti kötésszerek (az 
osztrák-magyar átalános vámtarifa 336. számá- 
hól) fogalmának teijedelmére, valamint az ezek 
behozatala tekintetében érvényes részletesebb 
módozatokra nézve az osztrák-magyar átalános 
vámtarifához tartozó hivatalos beíüsoros áru- 
lajstrom jelenleg érvényben álló ide vonatkozó 
határozatai mérvadók. 

Jelen jegyzőkönyv — mely minden különös 
jóváhagyás nélkül is a két szerződő fél által jpvá- 
hagyottnak és szentesíttetnek fog tekintetni azon 
tény folytán, hogy magának a szei-ződésnek, 
melyhez tartozik, jóváhagyási okmányai ki let- 
tek cserélve, két példányban állíttatott ki, Bécs- 
ben, 1888. évi november hó 23. napján. 

(P. H.) Kálnoky s. k. 

(P. H.) Szöqyény s. k. 

(W H.) Aepli A. 0. s. k. 

(P. H.) Cramer-Frey s. k. 

(P. H.) BJumer E. s. k. 



{ 



= - K 
- H937 

Bcea 

1 1887-a 



HMwuI 


DATE DUE 




!^^|^ 








íx^Ík 








^H^H 








S^nH 








MímB 








■^gJEg 








SmmS 








^P^w 








IniXual 








mI^^ 






' 


^^^-=1 


É 




Ifc— 



STANFORD UNIVERSITY UBRARIES 

STANFORD, CALIFORNIA 

94505 



r- 



^