Skip to main content

Full text of "Corpus nummorus Hungariae. Magyar egyetemes éremtár"

See other formats


CORPUS NUMMORUM 
HUNGÁRIÁÉ 

MAGYAR EGYETEMES ÉREMTÁR 

I. KÖTET 

ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYOK KORA 



A M. TUD. AKADÉMIA ARCHAEOL. BIZOTTSÁGA MEGBÍZÁSÁBÓL 

IRTA 

D" RÉTHY LÁSZLÓ 





L. TAG 




I. FÜZET. 


' 





BUDAPEST, 1899 

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADÁSA. 






?^-. 



.;l 



Homyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája. 



AM. Tud. Akadémia archeológiai bizottsága 1881-ben elhatározta volt, 
hogy Magyarország érmészetét egy összegező nagy munkában 
— Corpus Nummorum Hungáriáé — mely a magyar pénzverés 
és pénzforgalom teljes anyagát úgy leíró és történeti, mint pénztudo- 
mányi szempontból adja elő : Íratja meg. 

Tekintve, hogy Rupp Jakab érdemes munkája (Magyarország ekkorig 
ismeretes pénzei, I — II. Buda, 1841 — 46.). mely Magyarország érmeit a 
királyság megalakulásától a Habsburg-ház trónraléptéig írja le, az azóta 
ismertté lett éremanyag nagy arányaival s a belőlük vont kritikai követ- 
keztetésekkel szemben szinte csak mint becses kezdeményezés tekintendő 
s a mennyiben Weszerle József érmészeti táblái, melyek a m. n. múzeum 
kiadásában (1873.) jelentek meg, a szöveg hiánya* s az anyag hézagos- 
sága miatt, szintén nem elégíti ki többé a szaktudomány igén3^eit: szük- 
séggé vált egy modern alapon megírandó munka, mely ismereteink mai 
terjedelmének feleljen meg. 

A bizottság alulírottat bízta meg, hogy az anyaggyűjtést megkezdje 
s az árpádkori részt megírja. Ez időben történt, hogy Hess Adolf majna- 
frankfurti éremkereskedő, ki Montenuovo berezeg nagy éremgyűjtemé- 
nyét megvásárolta ; e gyűjtemény magyar részének leírására a nemzeti 
múzeumból egy szakértőt kért s Pülszky F'erencz akkori igazgató és 
dr. Hampel József érem- és régiségtan őr engem küldöttek ki a munka 
végrehajtására. 

* Weszerle jegyzetei, melyek különösen pénztudományi tartalmúak s kevés leírást tartalmaznak, 
a m. n. múzeum birtokában vannak. 



E munkálattal, mely az árpád- és vegyesházi, úgyszintén a habsburg- 
házi királyok érmeire terjedt ki, a Corpus számára való anyaggyűjtést 
is megkezdtem.^ 

Következő években az osztrák múzeumokban (Bécs, Linz, Prága, 
Innsbruck, Triest stb.) írtam le az árpádkori és vegyesházi anyagot, ha- 
sonló czélból felkerestem Németország nevezetesebb múzeumait (Berlin, 
Drezda, Lipcse, München, Gótba, Stuttgart, Carlsruhe, Nürnberg, Mainz, 
Boroszló, Posen, Stettin, Danzig), utat tettem Skandináviában s onnan is 
jelentékeny anyagot hoztam (Kopenhága, Christiania, Stockholm), hasonló- 
képen a párisi Bibliothéque National éremgyűjteményéből, a British 
Museumból s a milanói Brera-gyűjteményből. 

E közben a hazai nyilvános és magángyűjtemények anyagát dol- 
goztam fel (Nemzeti Múzeum, kolozsvári Eszterházy-gyűjt., nagyszebeni 
Bruckenthal-múzeum, gyulafehérvári Batthyanaeum, pozsonyi Schimkó- 
gyűjt., zágrábi múzeum, keszthelyi gróf Festetich-gyűjt. stb.), különös 
súlyt fektetve az Árpádkorra, a mire eredeti megbízatásom szolt. 

Az anyaggyűjtés és rendezés jelenleg olyan stádiumban van, hogv 
az árpádkori rész kiadását megkezdhetjük. 

Az anyag, melyet másfél évtized alatt gyűjtöttem, oly terjedelmes, 
hogy az a Ruppnál ismert anyagot tízszer-tizenötször múlja felül, e kö- 
rülmény s az, hogy az egyes korok betűkaraktereinek s a szerfelett nagy- 
számú bélyegváltozatoknak feltüntetése, melyeket különösen az érmek 
előlapján a köriratba vagy más helyen alkalmazott siglák (pénzverő- 
jegyek) jellemeznek, a mi csak grafikai eszközökkel oldható meg, előre- 
láthatólag annyi technikai nehézségbe fog ütközni, hogy a Corpus Num- 
morum Hungáriáé, ha hivatásának meg akar felelni, több időtt s több 
anyagi áldozatot fog igényelni, mint más kiadványok, melyek kompli- 
káltabb nyomdászati eszközökre nem szorultak. 

Budapest, 1898., deczember hó. 

Réthy László, 

1. tag. 



' Az én készítettem catalogus alapján, melj^ az egyes darabok pontos leírását tartalmazza, 
Hess Adolf egy rövidebb áttekintő catalogust készített, mely e czím alatt jelent meg : Die ungarischcn 
Münzen des fürstl. Montenuovo'schen Münzcabinets etc. Mit 2 Tafeln. Frankfurt a M., 1886. X. és 88. 1. 
A gyűjtemény vegyesházi és habsburgkori része az 1886. novemberi árverésen adadott el, az árpád- 
kori részt azonban a tulajdonos egészben való eladásra tartotta vissza, melyet később a zágrábi 
horvát nemzeti múzeum vásárolt meg s e vétellel a gyűjtemény kéziratban levő catalogusa is tulaj- 
donába ment át. 



lYl! 



BEVEZETÉS. 



1. A magyar érmészet köre. 



Az archeológiának egy ága sincs, mely a história folyamatát olyan közvetlenül 
kisérné s olyan összefüggő képben illustrálná, mint a numismatika. Talán nem 
^ becsüljük nagyon túl szaktudományunkat, ha azt mondjuk, hogy a numisma- 
tikai emlékek, minden írásbeli emlék hiján, maguk képesek volnának egy állam tör- 
ténetének fővonásait előállítani. Az uralkodók sorrendjén kívül feltünteti a korok 
műveltségét, ízlését, észjárását ; a typus-rokonságok feltüntetik a forrást, melyből egy 
nép kultúráját merítette s azt minő alakban dolgozta fel, másrészt, hogy hatott ő más 
népek kultúrájára ; a leletek biztos útmutatást nyújtanak a forgalom irányára, keres- 
kedelmi összeköttetésekre ; a pénzek anyaga kézzelfogható alakban bizonyítja egy 
ország szegénységét, jóllétét vagy gazdagságát, beállt zavarokat ipar, kereskedelem, 
bányaművelés lendületét vagy hanyatlását ; íiz érmek felirataiban, czímereiben s egyéb 
vonatkozásaiban nyomon követhetjük a közjogi viszonyok fejlődését és változásait; 
száz és száz szempont, mely a történetíró munkáját megkönnyíti s kiegészíti. 

Hogy a hazai numismatika minő helyet foglal el az európai államok numisma- 
tikájában, vagyis, hogy a Corpus Nummorum Hungáriáé minő hivatást óhajt teljesí- 
teni, ennek jelzésére nagy vonásokban tüntetjük fel az anyagcsoportot, melyet a 
munkának fel kell ölelnie. 

A Corpus Nummorum Hungáriáé, mint teljes munka, ezt az anyagot fogja ma- 
gában foglalni : 

A) Leíró rész. 

I. Árpádkori királyok (vezérek) érmei. 
II. Vegyesházi királyok érmei 

III. Habsburg és habsburg-lotringeni királyok magyar érmei. 

IV. Erdélyi fejedelemség, János Zsigmond — Mária Terézia. 



V. Magyar tartományok: 

1. Bosznia (Ráma). III. Béla, Ujlaky Miklós. 

2. Szlavónia (a mai Horvátország) királyi, vezéri s báni pénzei. 

3. Dalmáczia. In genere (11. Endre), Spalato, Raguza, Cattaro, 

Zára, Sebenico. 

4. Szerbia. Róbert Károly, Hunyady János és Brankovics György. 

5. Szörényi bánság. Redwitz Miklós szörényi bán. 

6. Havaselvi és moldvai vajdák, mint magyar hűbéresek, a török 

hódoltságig. 

7. Styria, mint magyar tartomány (V. István). 

8. I. (Anjou) Lajos, mint lengyel király. 

9. Hunyady Mátyás, mint cseh király (Jágerndorf, Boroszló, Mün- 

sterberg). 

10. Horvát -szlavon-dalmát háromegy királyság (1849. évi zágrábi 

rézpénz). 

11. Erdélyi fejedelmek, oláh-moldvai fejedelmi czímmel 

YI. Külföldi, magyar mintára vert érmek: 

1 Balt-tengermelléki vend berezegek (1. István, I. Béla érmeinek 
utánzatai). 

2. Hunyady Mátyás aranyának nyugateurópai és orosz utánzatai. 

3. Overyssel hollandi tartomány aranyai (Yaloris Hungáriáé). 

4. Batenburg grófság aranyai. 

5. Embden város aranyai 

6. Livorno, Retegno, Macagno, Correggio olasz városok és tarto- 

mányok aranyai, ú. n. ongaro-k. 

7. Pico di Mirandola és Gonzaga berezegek denárai, magyar 

mintára. 

8. Alexander Lapusnean és Johannes Heraklides moldvai hoszpo- 

dárok magyar mintájú denárai. 

9. Gráczi aranyforint Szt. Lászlóval. 

10. Magyar és erdélyi aranyak Danzig és Riga város contremarque- 

jával. 

11. Körmöczi tallér orosz ellenjegy gyei (1655). 

12. Slézia számára vert porosz poltúrák. 

VII. Magyar pénz verőjoggal felruházott város: Buda. 

VIII. Magyar pénzverdékben készült külföldi pénznemek (Báthory István nagy- 

bányai lengyel aranyai és tallérai stb.) 
IX. Magyar származású róm szent birod berezegek [Esterházy, Batthiány) for- 
galmi pénzei. 
X. Magyar és erdélyi városi szükségpénzek (Lipótvár, Eperjes, Nagy-Várad, 

Brassó, Nagy-Szeben). 
XI. Magyar s erdélyi bányapénzek. 
XII. Magyar s erdélyi magán pénzértékű jegyek. 



XIII. Magyarországi és tartományi pai)irpénzek : 

1. állami papírpénzek, 

2. városok és hatóságok papírpénzei, 

3. magán papírpénzek. 

XIV. Magyarország területén forgalomban volt Idegen pénzfajok: 

Szamanidák, bardusok (lombardusok), frizachiak és bécsi fillérek, 
byzanti aranyak, velenczei zecchinók, prágai garasok, hollandi 
aranyak és tallérok (ú. n. oroszlámosok), lengyel és porosz gara- 
sok, török szultánok hódoltság alatti pénznemei stb. 

A Corpus az utóbbi csoportnak csak leletek szerint való ismertetésére és 
okleveles vonatkozásaira szorítkozhatik, a mi tulajdonképen a munka II. részébe 
tartozik. 



B) Pénztudományi rész. 

Pénzsúlyok és értékek. Pénzláb. Pénzverő jog. Pénzveréssel foglalkozó hatóságok; 
pénzverésre vonatkozó törvények és gyakorlat. 

Függelék: 

A magyar numismatika hazai és külföldi irodalma. 

Hazai és külföldi magyar és magyar vonatkozású éremleletek, különös tekin- 
tettel a m. n. múzeum éremtárából feldolgozott éremlelet-sorozatokra. 
Hazai és külföldi gyűjtemények és gyűjtők. 

A forgalmi, érmeken kívül más éremcsoportok is a Corpus keretébe tartoznak 
ugyan, ilyenek az emlékérmek, kegyérmek s bárczák, ezek azonban, mint más szem- 
pontok alá eső numismatikai emlékek, a Corpus köteteinek folytatását képezhetik, de 
a forgalmi pénzeket tárgyaló jelen programmunkkal nincsenek összefüggésben. 



2. A magyar pénzverés kezdete. 

A magyar pénzverés kezdete összeesik a magyar királyság megalapításával. 
A vezérek korából hazai pénzverésnek még kísérletét sem ismerjük. Leletekben elő- 
fordulnak ugyan egyes pénznemek, főkép szamanida dirhemek, lombardi (Berengarius- 
féle) s pápai dénárok (v. ö. Hampel József: A honfoglalási kor hazai emlékei. Buda- 
pest, 1896.), ilyenek a csornai, verebi sírleletekben s egyebütt fordultak elő, ezek 
azonban két szélükön rendszerint ki vannak lyukasztva, mint ilyenek, csak ékítményül 
szolgáltak a hajba fonva, vagy az öltözeten csüngőül alkalmazva. A mit kereskedelem 
alatt a vezérek korában képzelhetünk, az alig volt több az Urai-hegység körül lakó 
vadász és halász rokonaink gyakorlatánál, a cserekereskedésnél. A mai vogul közön- 



8 

ségesen puskaport, sót, dohányt, lisztet, bőröket használ pénz gyanánt ; a vogulok, 
cseremiszek, zűrjének és votjákok a köztük is forgalomba jött orosz kopeket lin, ur, 
koni néven nevezik, a minek eredeti értelme : evet, evetbőr ; a vogul ilyenformán 
set-lin-nek (száz evet) nevezi a rubelt, melyben 100 kopek van. Mint Ahlquist írja: 
Kulturwörter der westfinnischen Sprachen (Helsingfors, 1875.) ez. munkájában, a régi 
finnek is az állatbőr fogalmát vitték át a vert pénzre s a raha (állatbőr) szót Agricola 
1642. évi finn bibliafordításában használja pénz-értelemben 

A régi magyar nyelvben a marha vagy morha szó fejezi ki az értéket képviselő 
dolog fogalmát, például arany marha (= aurum caelatum), ezüst marha, szarvas marha, 
ajándék marha, egyházi marha (= peculium ecclesiasticum, egyházi kincs) ; eredetileg 
állatot jelent s az ó-felnémetből (marcha) került a magyarba, oda pedig a keltából 
(marka -- ló) ; v. ö. goth faihu (Vieh) --=■ barom és pénz, latin pecus, pecunia. (Nyelvt. 
Közi. XXVII. 475. Melich-Lunczer fejt). 

A mi a magyar pénz szót illeti, nyilvánvaló, hogy szláv eredetű, a pen^z-ből 
(új-szl. peníze), ez pedig a germán penning-re vezethető vissza. 

Az ér, megér szók a régi cserekereskedésben találják magyarázatukat, mikor az 
adott s vett tárgyakat összemérték, = megéri, fölér vele. 

Az első pénzverő mestereket I. István hozatta Bajorországból, melynek uralkodó 
dynasliájához feleségével, Gizellával, rokoni összeköttetés fűzte. Nem kell azonban 
képzelni, hogy a cziviHzáczió új eszköze, a vert pénz, mindjárt új állapotokat hozott 
létre, hisz tudjuk, hogy a nyest-adó (mardurina) Szlavóniában még Albert király 
korában is dívott, vagy legalább névleg még akkor is élt. (Innen vette Szlavónia 
czímerét). 

A mi I. István érmeit illeti, a kor szellemének megfelelőleg a latin kereszténység 
symbolumával jelennek meg s előlapjukon a király nevét és czímét viselik, hátlapjuk 
pedig a verőhely nevének van szánva, a mi szintén általános európai gyakorlat volt. 

A hátlapi körirat; >h Regia Civitas, kezdetleges eszközökkel rótt barát-írással, 
a miben könnyen fehsmerhetjük, hogy a pénzverők a regensburgi bajor dénárok 
köriratára — Regina Civitas — gondolva, mintegy a magyar királyi székhelyt, mely 
alkalmasint a pénzverőhely is volt, akarták megnevezni. 

E szokatlan jelenség kapcsán, midőn tudniilhk első pénzeiken egy idegen hely- 
névből költött név jelenik meg, mely a király székhelyének vagy a pénzverőnek 
megjelölésére a magyar diplomaticában sohasem fordul elő, az a kérdés merül fel, 
minő közelebbi adatokra találhatunk e pénzek keletkezésére s pénzverők kilétére 
vonatkozólag. Itt természetesen a regensburgi pénzverés története nyújthat fölvilá- 
gosítást. 

A regensburgi pénzverés (1. Münzgeschichte Baierns im Zeitalter der vor-Wel- 
fischen Herzöge 919—1055. : H. Grote : Münzstudien, VIII. köt. Lipcse, 1877., 27—230.) 
Konrád német királylyal kezdődik (917—918.), kinek Regensburgban vert pénzein 
először jelenik meg a Regina Civitas név. De a városnak ez ősrégi római neve egy- 
korú németországi oklevelekben már soha nem fordul elő, ezek a várost vagy Rega- 
nesburg, Regenesburg, Reginesburch, Regensperg, Regenspurg néven, vagy középkori 
latinsággal Radespona, Radaspona, Ratisbona néven írják mindig. 



A Regina Civitas megnevezés e szerint nem a nemet gyakorlatból veszi eredetét. 
Giote (idézett munkája 141 — 142. lapján) úgy vélekedik, hogy tekintve a regensburgi, 
augsburgi, chami, naal)lmrgi s salzburgi éremsorozatokon előforduló pénzveró'-neveket 
(a mely uziis egészen szokatlan Németországban s egyedül a bajor j)énzeken találjuk), 
minők : Enc, Enci, Enco, Azzo, Ecco, Eccho, Eccio, Wol, Sigi, Veccho, Acizo, Qual, 
Canno stb., melyek közül Gual (terus), Azzo, Eccho germán eredetű, de olaszos for- 
májú, az Acizo, Canno, Enci, Veccho nevek pedig bizonyára csak olaszok: a bajor 
pénzverők származásra nézve olaszok (lombardok) voltak, a mi megérteti azt, hogy 
Regensburg megnevezésére miért használják a Regina Civitas nevet, melyet Német- 
országban ekkor már nem ismertek, de ismertek Itáliában. A regensburgi pénzverők 
olasz származására vall egy más körülmény is, az t. i, hogy a regensburgi pénz- 
verőknek a milanói Christiana Religio köriratú s templomot ábrázoló érmek szolgáltak 
előképül, a mi, tekintve azt a szoros viszonyt, mely Arnulf császár korában Lombardia 
és Bajorország között fennállt, világosan érthető (Grote: 146). 

Az olasz Regina Civitas, a német-latin Ratisbonának később tényleg ki is tér 
A mennyiben e változás ideje a magyar érmészetre nézve is fontossággal bír, közlöm 
a regensburgi sorozatokat a hátlapi feliratokkal : 



Konrád német király 917— 918. REGINA CIVITAS 

(vagy változatni) 

Arnulf bajor berezeg 909— 937. „ „ 

Eberhard , „ 937— 938. 

Berthold „ • , 938— 947. , 

Ludolf „ . „ 953- 955. 

I. Henrik „ „ 948- 955. 

II. Henrik „ „ 955— 976.* 

Sváb Ottó „ „ 977— 982 „ „ 

III. Henrik „ „ 983— 985. 

IV. Henrik „ „ 995—1002. 

„ (mint király lí.) 1002—1004. 

V. Henrik (der Moseler b. hg.) 1004—1009. 

II. Henrik király (újból) 1009-1014. RATISBONA 

V. Henrik (der Moseler, újból) 1017-1026. RCGNA CIVIT 

(s más, többnj-ire zavaros változat.) 

Konrád császár 1027 - 1039. RAÜASPONA stb. 

VI. Henrik b. hg. (mint kir. III.) 1027—1040. RADISPONA , 

VII. Henrik (lützelburgi) b. hg. 1040—1047. RATISPONA „ 

• t 995-ben; leánya Gizella, Szent István neje. 

íme tehát, a német érmészetből nyerhető adatok alapján, szinte bizonyosra vehetjük, 
hogy az olasz hatás, mely művelődésünk és közéletünk sokféle ágában érvényesült 
Magyarország alakulásakor (a keresztény vallás, az írás ismerete, ipar, kereskedelem, 
bányászat, városi élet), a magyar pénzverés első feltűnésénél szintén azon tényezők 

RÉTUY L.: CORPU8 NÜMMOHIIM lIlINGAUtAK. I. KÖT. 2 



10 

közt volt, melyek hazánkat az európaiasodás útjain támogatták, eszméket s eszközöket 
nyújtva a nyugati világhoz való csatlakozáshoz. 

Ez első magyar pénznemekkel, melyek egy új európai állam, a magyar királyság 
alakulását hirdették a Nyugaton, kezdődik meg a pénzverés hosszú, immár 900 évre 
terjedő, soha meg nem szakadt folyamata, a mihez fogható kort csak a nyugati nagy 
nemzetek érmészete mutat föl. 

A Szent Istvánt követő királyok érmei, Pétertől I. Endréig, a mi az érmek külső 
alakját és tartalmát illeti, egy nyomon haladnak első királyunk denáraival, de már 
Péternél eltűnik az idegen keletű Regia Civitas felirat s a hátlapon verőhelyül 
* PANNÓNIA jő elő. 

Vájjon Pannónia verőhelyet jelent-e, mely esetben azt keíl feltennünk, hogy 
Pannonhalmán (Mons Pannóniáé) királyi pénzverő műhely volt, vagy archaizáló 
modorban a dunántúli Magyarországot jelentette-e? — e helyütt nem kutatjuk, elég 
legyen itt annyit tudnunk, hogy ez az új hátlapi körirat Aba Sámuel érmein ismét- 
lődik, de PANONEIA alakban; 1. Endre egyik denárfaján azonban ismét a régi szent- 
istvánkori Regia Civitas-t találjuk. 

Ha ez érmek technikáját összehasonHtjuk, az tűnik ki, hogy a Regia Civitas fel- 
iratú I. István- és I. Endre-féle dénárok sokkal közelebb állanak egymáshoz, mint a 
közbeeső Pannónia fehratúak, a miből alkalmasint azt lehet következtetnünk, hogy 
már első királyunk korában két pénzverő működött hazánkban, egy régibb, mely 
I. István és I. Endre érmeit verte, s egy újabb, melyből a Péter- és Aba Sámuel-félék 
származnak. 

A következő éremfajokon a Pannónia felirat állandósul s I. László koráig tart. 
Ez éremfajokon a pénzverőhely vagy ország nevét PANONEIA, PANONIA, PAN- 
NÓNIA "vagy PANONIA TERA alakban találjuk. 

Az árpádházi érmek beosztásánál Rupp és Weszerle munkáinak nyomán elfo- 
gadott elv volt, minden éremfajt királyok szerint sorozni egymás mellé. Ezt az elvet 
az árpádházi királyok érmeinél keresztülvinni lehetetlen ; érmeink II. Istvánig kivétel 
nélkül feliratosak, a királyok szerint való csoportosítás tehát egészen egyszerű; Kálmán 
alatt azonban megkezdődnek az íratlan érmek sorozatai, melyek két, három, négy, egy- 
más után következő király korában, láthatólag ugyanazon pénzverdébeu, annyira 
azonos modorban verettek, hogy a feliratlan bélyegűek királyok szerint való csopor- 
tosítása előttem egészen önkényes kísérletnek látszik. Ilyen éremsorozatokai felfogásom 
szerint leghelyesebb typologiai szempontokból osztályozni, melylyel az egyes korok ka- 
rakterét élesebben tüntethetjük fel, másrészt az egyes pénzverdék működésének korát 
is körvonalozhatjuk, mert ez eljárásból határozottan ki fog tűnni az, hogy az egész 
Árpádkorban egy időben két, három vagy több helyen is működött egy-egy pénzverő- 
műhely, melyeknek veretei elütnek egymástól. 

Ilyenformán a helyett, hogy egy-egy király neve alatt különböző stylű éremfajt 
jól-rosszul csoportosítanánk, typologiai alapra helyezkedve, az árpádkori éremverésnek 
pénzverők szerint való elágazódását (ha néven nem is tudjuk megnevezni a helyeket) 
a csoportok megállapításával elég biztosan körvonalozhatjuk. 

Az alábbiakban igyekezem azokat a numismatikai jelenségeket kiemelni, melyek 
az egyes korok s pénzverő helyek megállapítására szolgálnak. 



11 



3. Árpádkori Eremsorozatok. 

/. sorosat. 

F'rank-német mintára vert deiiárfajok. Főtypus : előlapok (Av. = Avers) a király 
neve és czíme, hátlapon (Rev. == Revers) a pénzverő hely neve. 

Meg kell jegyeznünk, hogy e sorozatok súlyra nézve felét képezik a német 
dénároknak ; míg ugyanis az egykorú l)ajor dénárokból 30 darab nyom 45 giammot, 
a mi egy arany solidusnak felel meg, addig I. István és utódainak érmeiből 30 drb 
csak 23 30 grammot nyom, 45 grammra pedig 00 drb. esik. Ez alapon F'inály Henrik 
az « Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyvei* 1868. évi folyamában közölt. «A régi magyai* 
súlymérték»-ről szóló tanulmányában az első magyar királyok érmeit féldenároknak 
nevezi. Mi e helyen, a hol az érmek külső, typologiai sajátságaira fektetjük a fősúlyt 
s ez alapon igyekszünk a kormeghatározó jelenségeket megállapítani, ez értékviszonyok 
tárgyalását mellőzzük s ezek beható előadását akkorra hagyjuk, ha az egész korszak 
érmeinek részletes" leírását s_ az^ezzel járó mérések eredményeit összegezhetjük. Ez 
azonban csak a kötet végén történhetik, a mikor néh. Finály becses tanulmányát is 
felhasználhatjuk. 

E korszak érmei : 

1. /. István (1000 — 1038). Av. Kettős szemcsés körben egyenkarú kereszt, ágai a 

legendakezdő keresztkével s a körirat egyes betűivel kapcsolódnak; a kereszt 
sarkaiban egy-egy háromszögű ék, körirat: >i> stephanus rex.^ Rev. Kettős 
kereszt, mint az Av. és -h regia civitas+. 

2. U. a. Rev. Visszás felirattal. 

3. U. a. Av. Rev. A kereszt karjaiban háromszögek helyett egy-egy levélidomú jegy. 

Köriratok mint 1. sz. 

4. U. a. Av. A király neve, mint 1. sz. Rev. Újból a király neve, de visszás hely- 

zetben. 

5. és 6, U. a. Egykorú — valószínűleg németoi-szági — utánzatok, zavart, olvashatlan 

köriratokkal. 

7. Kivételt képez e sorozatban egy nagyobb átmérőjű és súlyosabb utánzat vagy 

próbaveret, a preraui (morvaországi) leletből, mely jelenleg Windisch-Grátz 
Ernő hg. gyűjteményében van. 

8. Péter (1038— 1041.; ismét 1044—1046). Av. Kettős gyöngykörben : * petrvs rex. 

A belső körben egyenkarú kereszt, karjaiban négy ékkel. Rev. Kettős vonal- 
körben : "i" PANNÓNIA, a belső körben egyenkarú kereszt, négy ékkel. 

9. U. a. Av. PETVS REX. 

1 Az egyes köriratok betűkaraktereit illetőleg az 1—18. táblára utalunk, a bevezető szö- 
vegben, tipográfiai okokból, néhány belűfajra lévén kénytelenek szorítkozni. Az érmek részletes 
leírásánál (lásd ott) a korról-korra változó betűkarakterek más technikai eszközökkel lesznek fel- 
tüntethetők. 



12 



10. Aba Sámuel (1011—44). Av. Kettős gyöní»ykörben : * rex samuhel. a belső körben, 

mint előbb. Rev. Kettős vonalkörben : ^ panoneia stb. 

11. /. Endre (1046 — 1061). Av. Kettős gyöngykörben : <i> . rex andreas • Rev. <i' regia 

CIVITAS+, egyébként mint 1. sz. 



//. sorosat. 

E sorozat I. Endre második fajta denárával kezdődik. Az előállítás változato- 
sabb : egyszerű és díszesebb kereszt, az előlapon gyöngy vagy négyszer megszakgatott 
vonalkörben a király térd- és mellképe v. koronás feje szemközt. E sorozatok főjellem- 
vonása, mely ly el az első sorozattól különböznek, hogy a keresztek karjaiban vagy a 
király képe mellett változó mellékjegyek vannak alkalmazva, melyek, tekintve a veretek 
szoros rokonságát és nagy változatosságát, pénzverő-jegyeknek tekintendők, melyekkel 
a pénzverő-műhelyben alkalmazott munkások bélyegeit megkülönböztették. Köriratok : 
Av. a király (vezér) neve; Rev. >i> fannonia, ^ panonia, <i> danonia, <i> panonia vagy 

>i> PANONIA TERA. 



12. /. Endre (1046 — 1061). Avers. Négyszer megszakított gyöngy- és vonalkörbcn : 

<i> REX • ANDREAS, belül vonalkörben, karikából kiágazó háromsugarú kereszt, 
a sugárcsomók közt változó pénzverőjegyek. Revers kettős vonalkörben: 
•i« PANONEIA, belül karikából kiágazó kereszt, melynek felső ága a legenda- 
kezdő keresztkével kapcsolódik, sarkaiban egy-egy háromszög. 

13. U. a. Kisebb. 

14. U. a Még kisebb. 

15. /. Béla vezér (1048 — 1060). Av. Reczés vagy gyöngykörben: •!< bela dvx. belül 

a legendakezdő keresztkével kapcsolódó kereszt, karjaiban pénzverőjegyekkel; 
Rev. kettős vonalkörben: >i> pannonia, belül kereszt, mint az előlapon, de 
karjai közt a rendes négy háromszög. 

16. I. Béla király (1060 — 1063). Av. bela rex, egyébként mint 15. Rev. mint 7. 

17. U. a. Av. mint előbb. Rev. lí* moneta, egyébként mint 16, 

18. U. a. Egykorú utánzat. Av. Visszás helyzetben 'h bela dvx, belől a kereszt kar- 

jaiban pénzverőjegyek. Rev. I. István érmének előlapját utánzó zavart kör- 
irat. (Németországi lelet.) 

19. Salamon (1063 — 1074). Av. Reczés körben két kezét felemelő koronás király térd- 

képe, szemben. Oldalt: 4" salom-oni rex. A király feje vagy oldala mellett 
pénzverőjegyek. Rev Kifelé forduló visszás irányú betűkkel : * pannoneia, 
középen vonalkörben a legendakezdő keresztkével kapcsolódó nagyobb kereszt 
karjaiban ékek 

20. U. a. Kisebb Av. mint 1^- Rev. Kettős vonalkörben: »í< panonia tera. Kereszt. 

négy háromszöggel. 



13 

21. r. i\. Av. Kfüös oyöiiííykörlRMi ; <i» ui:x salamoni, ht'lül koronás fő, oldalt f^y-e^y 

hosszabb alsó szárú kereszttel. Pénzverőjegyek a körirat betűi közt. Rev. mint 
20, de <i> PANONAi. 

22. U a. Av. Kettős gyöngykörben : * rex salomoni, belül a király arczképe, jobbját 

felemelve s baljában keresztes aranyalmát tartva, oldalt pénzverőjegyek. Rev. 
Vonalkörben három vízszintes sorban : »i« pa | non | ia. 

23. /. Géza vezér (1064 — 1074). Av. Kettős reczés körben : -í* dvx magnvs, belül a szo- 

kásos kereszt, pénzverőjegyekkel. Rev. ►!« panonai stb. 

24. /. Géza király (1074—1077). Av. Kettős reczés körben : •!« gevca rex, belül kereszt, 

pvjegyekkel. Rev. 4< panoneia stb. 

25. /. László (1077 — 1095). Av. Kettős gyöngy- vagy reczés körben: ladislavs rex. 

belül a szokásos kereszt, pvjegyekkel. Rev. mint Géza pénzeinél. 



///. sorosat. 

E sorozat, az érmek nagyságát s Av.-typiisait illetőleg, az előbbi sorozathoz kap- 
csolódik, Rev.-typusát illetőleg azonban külön^^új sorozatot képez, a mennyiben itta 
pénzverőhely (vagy ország?) neve nem fordul többé elő, hanem a •!< ladislavs re 
körirat ismétlődik, gyengébb, többnyire hiányos veretben. Ábrázolások : kereszt négy 
ékkel, a király szembenéző koronás feje, az érem sziéléig kifutó nagyobb keresztek, 
karjaik közt kisebb X alakú keresztkék, három egymás mellett álló magas kereszt 
(kálvária), sugaras kerék (nap?) stb. Pénzverőjegyek az előlapon, a köriratban vagy 
máshol elhelyezve. 



26. /. László (1077—1095). Av. Kettős gyöngy- vagy reczés körben a király neve: 

4* ladislavs rex. Belülről kapcsolódó kereszt, ékekkel. Rev. mint Av., de 
középen a kereszt zárt körben, karjaiban a szokásos ékekkel. 

27. U. a. Av. Négyszer megtört vonal- és gyöngykörben: 'h ladisclavs rex, középen 

koronás fő szemközt. Rev. Mint 2b. 

28. U a. Av. Kettős reczés körben : "í* ladisclavs rex középen koronás fő szemben 

Rev. mint 26. 

29. U a. Kisebb. 

30. U. a. Még. kisebb. 

31. U. a. Av. Kettős reczés körben a szélig érő nagy kereszt, végein ugyanannyiszor 

keresztezve, középen diszítményül négy X. A király neve négyszer megsza- 
kítva : LAD I iSL I Avs I REX. Rcv. mijit 26. 

32. U. a. Av Mint előbb, de a kereszt végei két-két befelé hajló holdban. Rev. mint 26. 

33. U. a. Av. Kettős gyöngykörben a király neve. egy-egy félholddal négyszer meg- 

szakítva, középen három egyenesen álló bütykös keresztlel (kálvária). Rev. 
mint 26. 



14 ' 

34. U. a. Av Reczés kőiben két kisebb kereszt közt álló nagyobb, gyöngyözötten 

tagolt kereszt, íelső végén oldalt egy-egy karika s 4- ladis | lavs he. Rev. 
mint 2(). 

35. U. a. Av. mint 24. Rev. veret nélkül (bracteát?). 

36. U. a. Av. kettős reczés körben : •!« ladisclavs he Belől kisugárzó nyolczági'i nap. 

Rev. mint 26 

37. U. a. Av. Gyöngykörben a szélekig érő egyenkarii kereszt karjail)an a kiiály 

négyfelé osztott neve : lad | isl | avs | hex, pontok és ékek közölt. Rev. 
mint 26. 

38. Kálmán (1095—1114). Av. Kettős reczés körben: •!< calman ue, belül egyenkarú, 

végein tetézett kereszt, karjaiban egy-egy ék. Rev. mint az I. László-féle soro- 
zaton, 26 — 37. 

39. //. István (1114 — 1131). Avers Kettős reczés körben visszásán futó betűkkel: 

•i» STEFANVS KX. Bclől szcmbc néző királvi fő. Rev. mint I. László, 26 — 37. 



/F. sorosat. 

II. István 39. számú denárával a nagyobb fajta érmek, melyek kivételesen 
(II. Endre, I. László) fél- és barmadnagyságban is verettek, megszűnnek. E sorozat 
csak kisebi) alakú fajokat mutat föl. A közös jellemvonás, hogy a Rev. körirata 
»b Ladisclaus Re tovább is fenmaradt, illetőleg az érmek kis méreteinél fogva e kör- 
iratot vonalkák, kercsztkék s félholdakból alkotott értelmetlen legenda helyettesíti, 
melyen belül a III. sorozatot is jellemző keresztke foglal helyet, négy ékkel. Pénzverő- 
jegyek az Av. köriratában vagy másutt elhelyezve. 



40. Kálmán (1094-1114). Av. Gyöngykörben : ^ calman he; szembe néző királyi fő. 

41. U. a. Av. Kettős gyöngykörben : * calman he ; belül négy keresztkével körül- 

vett pont. 

42. U. a. Av. Kálvária, oldalt megszakítva: <i> cal-man. 

43. U. a. Av. Kettős gyöngykörben egyenkarú, kétszer tetézett kereszt, a király neve 

négyszer megszakítva : ca | la | ma | ke. 

44. U. a. Av. mint 33., a király neve helyett vonások s végül e. 

45. U. a. Av. Kettős gyöngykörben: ^ colvmbanvs ke. Belül szélesedő végű, egyen- 

karú kereszt. 

46. U. a. Kettős gyöngykörben a szélekig érő, felül tetézett kereszt, a király neve 

négyszer megszakítva : * ca | lm | an | he. Belül a kereszt karjaiban rézsút 
álló négy vonalka. 

47. U. a. Av. Gyöngykörben : * calma, belül kereszt, ágai közt egy-egv kifelé hajló 

félhold. 

48. U. a. Av. Egyenkarú kereszt, karjaiban egy-eg}' pont és i« c | al | m | n. 



15 

49. U. a. Av. Gyöngykörhen : •!« caí.man re, belül négy félholdba foglalt kereszt, 

vonások és pontokból képzett diszítmény. 

50. U a mint 49., de a király neve helyett értelmetlen sor. 

51. //. István (1114 — 1131). Kettős győngykörben : •£< cehanvs rex. Középen kereszt, 

mely felül a legendakezdő keresztkével, oldalt az R betű szárával kapcso- 
lódik, karjai közt négy ék. 

52. U. a. mint 51, szélesebb lapra vert példány. Hátlap: ábrázolás kettős vonalközben. 

53. U. a. Kálvária, a középkereszt mellett felül két pontozott hegyű félhold. A ke- 

resztek közt két S betű egy-egy háromszög felett, oldalt kétszer te(ste[phanvs]). 

54. U. a. Kisebb alakú. 

55. U. a. mint 54., négyszögű csegely 

56. U. a. Kálvária, az oldalkeresztek helyett félholdakkal borított oszlopok, oldalt 

kétszer e betű. 

57. //. Béla (1131 — 1141). Av. Reczés körben koronás fő, oldalt egy-egy hliommal és 

M B R E (Moneta Belae Regis). 

58. U a. mint 57., de kisebb. 

59. U. a. Reczés körben háromszög alakú koronás fő, és rex bel a. 

60. U. a. mint 59, négyszögű csegely. 

61. U. a. Reczés körben három keresztes oszlop (kálvária) ^ bela rx. 

62. //. Géza (1141 — 1145). Reczés körben háromszög alakú koronás fő és ^ geica rex (?). 

63. U. a. Reczés körben egyenkarú keresztből s négy összekötő vonalból alkotott 

diszítmény, belül négy ponttal és ^ g | ei | ca [ re. 

64. E csoport technikájával rokon faj, egylapú (bracteát). Reczés körbe kelyezett 

kisebb körben királyi fő, kívül értelmetlen körirat. Kálmán ? Béla ? 



V. sorosat. 

E sorozatba tartoznak azok a fajok, melyek a IV. sorozat ábrázolásaival teljesen 
azonosak, tehát azokkal egy korban s ugyanazon pénzverőhelyen készültek, de felirat 
hiján, királyok sora szerint (Kálmán, II. István, II. Béla, II. Géza) nem osztályozhatók. 
A Rev. mindig ugyanaz. Jegyek különböző helyen. 



65. Av. Reczés körben végein tetézett egyenkarú kereszt, közbül négy apróbb kereszt, 

belül egy-egy pont. 

66. Mint 65., egykorú vastag próba vert. 

67. T alakú kereszt, oldalt befelé forduló két S alakú diszítmény (Rupp St[ephanus] 

monogrammjának nézte), belül két apró kereszttel. 

68. U. a., de két kifelé forduló S alakú diszítménynyel. 

69. Reczés körben kél kis álló oszlop, közbül pont két keresztke közt, oldalt egy-eg\' 

vízirányos vonallal, az ábrázolást hat félhold és négy keresztke veszi körül. 



16 

70. Nagyobb alakú és durvábban vésett bélyeg. 

71. Reczés körben kereszt négy ponttal, melyet négy befelé forduló félhold és keresztke 

vesz körül. 

72. Négyszögű csegely. 

73. Nagyobb alakú és durvábban vésett bélyeg. 

74. Reczés körben kereszt négy ponttal, körülötte négy kifelé forduló félhold és 

keresztke. 

75. Reczés körben három kifelé forduló félholdból alkotott diszítmény, középen ponttal 

a félholdakban három kereszttel. 

76. Reczés körben az érem széléig érő kereszt, ágaiban egy-egy ponttal, ágai közt 

négy kifelé forduló félholddal s egy-egy kereszttel. 

77. Mint 76., de nagyobb alakú, durvábban vésett bélyeg. 

78. Reczés körben nagy kereszt, végei két-két befelé forduló félholdba foglalva, 

közbül egy-egy keresztkével s belül egy-egy ponttal. 

79. Reczés körben az érem széléig erő nagyobb kereszt, sarkaiban egy-egy pont, ágai 

közt két-két félholdba foglalt ékkel 

80. Reczés körben az érem széléig erő nagyobb kereszt, ágai közt két-két V alakba 

fektetett pontozott végű ék, felül keresztkével, alul egy-egy ponttal. 

81. Reczés körben + o o 4 o o + o o 4/^0 és a 80. számúhoz hasonló kisebb 

ékítmény. 

82. Mint 81., nagyobb, durvábban vésett bélyeg. 

83. Két ki- és befelé forduló, félhold alakú diszítményben két, középen ponttal össze- 

kapcsolt kereszt, a félholdakban kisebb keresztek. 

84. Mint 83., nagyobb, durvábban vésett bélyeg; az érem előlapja más helyzetben 

tüntetve fel. 

85. Reczés körben az érem széléig érő nagyobb kereszt, ágai közt kereszt-alakba 

fektetett ékek és pontok. 

86. Reczés körben egyenkarú, végein tetézett kereszt, sarkaiban egy-egy pont, négy 

befelé fordított félholddal és négy keresztecskével körülvéve. 



kz V. sorozathoz csatlakozó éremfajok. 

Az alábbi éremfajok, az Av. ábrázolását tekintve, teljesen az utóbbi sorozathoz 
tartoznak, mindössze"lrRev. vereté mutat némi eltérést. 



87. Av. Az érem széléig terjedő kereszt, karjai közt egy-egy kifelé hajló félhold, bennök 

egy-egy ponttal. Rev. mint az V. sorozatnál. 

88. U. a. A Rev. kettős vonalkörben vonáskák, belül egyenkarú kereszt, ékek nélkül. 

89. U. a. a Rev. kettős vonalkörben négy ék, belül ékekből alkotott keresztke. 



17 

90. Av. Hcczés körl)(.Mi kisebb köriT fekteteti, tetézett vcgíi kereszt, belül |)ontok ; 

a király neve belyett négyszer megszakított értelmetlen sor: k Némely 

példányon a Rev. mint 88. 

91. Av., Rev. mint ÍK)., egykorú négyszögletű csegely. 

92. Av. kis kereszt négy ponttal, körül értelmetlen, pontok- és vonásokból álló legenda. 

Rev. Kereszt, négy ponttal. 

93. Av, mint 92. Rev. az előlaphoz hasonló veret. 



VI. sorosat. 

K sorozat átmenetet képez az V. sorozatból a Vll.-be. II. László (11 ül — 1162.) 
ez érmecskéinek egyik példányán az V. sorozatnál jellemző conservativ Rev. veretet 
találjuk még, más példányokon a Rev. átalakul s új, láthatólag az előbbi typusból 
fejlett motivumokat tüntet fel. 



94. A király koronás feje szemközt. Körirat: ladislavs-e vagy értelmetlen betűk? 

Rev. mint az Y. sorozaton. 

95. U. a. Rev. keresztke négy ponttal, négy befelé hajló félhold között, ezek egyi- 

kénél háromszög. 

96. U. a. Rev. Végein pontozott kereszt, négy befelé forduló félholdban. 

97. U. a. Rev. Egyenkarú kereszt, négy befelé forduló, pontokkal összekapcsolt fél- 

holdban. 



VII. sorosat. 

Míg az 1 — Yl. sorozatok alatt leírt éremfajok, egymással szoros összefüggésben, 
a nyugati érmelés egy külön nagy csoportját képezik, mely I. László apró érmeivel 
záródik le. a XII. század második felében minden előzmény nélkül új typus merül fel, 
melyen első tekintetre a byzanti pénzverés minden jellemvonását feHsmerjük. Az atya- 
s a fiúkirály szembenéző alakja, a szent szűz képe, a veret modora s az anyag (vörös- 
réz), olyan jelenségek, melyek rendkívüli viszonyok beálltára mutatnak. Ez érmekkel 
együtt találjuk a keleti feliratú kisebb rézpénzeket, melyek technikájokat tekintve, azok- 
kal egy időből, illetőleg egy kézből, mondjuk ugyanazon pénzverőműhelyből szár- 
maznak. 

Ez éremfajokat a régibb numismatikai munkák lY. Réla és V. István korába 
teszik s a mongol hadjárat után következő idők nyomorúságával hozzák kapcsolatba, 
feltételezve, hogy a király az általános pangás közepette külföldi pénzverőket hívott 
be s nemes érezek híján, szükségből, ideiglenes eszköz gyanánt rézpénzeket veretett. 

Rupp e felfogást így fejezi ki: « Figyelemreméltó, hogy a király szinte első s úgy 
látszik e korszakban egyetlen, ki rézpénzt veretett, mely mint a tatárjárás gyászos 

3 



18 

emléke, kétségtelenül nagy mennyiségben veretett, mivel jelenleg is mindig nagy szám- 
ban találtatik*. 

Végh Ödön -^A nyugati és keleti érmészet befolyása Magyarország érmészetére* 
czímű munkájában még többet akar tudni, midőn ezeket írja : «A XVllI. nemű vörös- 
réz pénzek a tatárjárás okozta nagy inség és minden tekintetbeni fogyatkozás gyászos 
emlékei. A tűzzel-vassal pusztító tatár nép elvonulta után ugyanis nem találtatott az 
egész feldúlt országban ezüst, melyből pénz verettetett volna ; Béla tehát a nagy szük- 
ségen segítendő, Görögországból úgynevezett cziprusi rezet hozatott, melyből szintén 
Görögországból behívott érmészei által nagymennyiségű, nálunk addig szokatlan réz- 
pénzt veretett*. 

Hogy ez éremfajok nem IV. Béla korából származnak, azt az «Archaeologiai 
Értesítő* 1895. évi folyamában (15S — 166. l.) bőven kifejtettem, az elmondottakat mind- 
azonáltal röviden ismétlem e helyült is. 

Ez éremfajok nem a XIII. század második felében, de épen egy századdal előbb 
készültek. Bizonyítják ezt a pont- és vonaltechnika, a betűk karaktere, továbbá a 
mellékjegyeknek következetes szerepe, mely II. Endre korán túl már rendszeresen 
kevésbbé szerepel, s olyan hivatása már semmiesetre sincs, mint ezen éremfajoknál, 
hol a mellékjegyek alapján négy-ötszáz külön változatot különböztethetünk meg. 

S azt, a mit numismatikai érzékünk lát, megerősíti a történelem. Megérteti, miért 
vannak egyáltalán byzanti veretű érmeink. Lássuk tehát hazánk történelének képét 
a XII. század közepén. 

II. Bélának, 1141-ben történt halála után, három fia maradt.' Géza, László és 
István, mindannyi kiskorú. II. Géza, az elsőszülött, még csak tíz éves volt, midőn atyja 
temetése után megkoronáztatott. Húsz évi uralkodásának főeseményei Boricsnak, Kál- 
mán király hűtlen felesége, Predslava fiának trónkövetelésével függnek össze. 

Miután Boleszlav lengyel király meghalt, Borics Németországban keresett támo- 
gatást a magyar trón elfoglalására. Egy osztrák haddal Pozsonyt és környékét bir- 
tokába is kerítette, de a magyar kormányzók az osztrák herczeget visszaverték. Géza, 
hogy Borics ellen magát orosz segítséggel védelmezze, Izaszláv orosz nagyfejedelem 
testvérét, Fruzsinát vette nőül és sógora érdekében öt éven át háborúskodott, míg- 
nem annak ellenségét legyőzte. 

Még az orosz háború folyamán, Géza egy másik bonyodalomba keveredett a 
görögökkel. Csudomil szerb fejedelem, Géza anyai nagybátyja, birtokát a görög fön- 
hatóság alól kiszabadítani igyekezvén, Gézát hívja segítségül. 

A byzanti császári széken ekkor a nagy I. Comnen Emánuel (1143 — 1180) ült, 
kinek politikája oda sarkallt, hogy a hajdani nyugati császárság tartományait is hatalma 
alá hajtsa s magát a mohamedán kézre került ázsiai tartományokért Magyarország 
birtokával kárpótolja. A császár czéljai elérésére a zavaros magyar viszonyokat is 
felhasználta, a hozzá menekült Boricsot nemcsak támogatta, de egyik rokonával is 
összeházasítá. 

A szerb fejedelemnek adott segítség alkalmul szolgált Manuelnek Magyarország 
ellen nyíltan fellépnie. Csudomilt hódolásra kényszerítette (1152), Géza oroszországi 
távollétét pedig felhasználta arra, hogy Magyarországba törjön s Zimonyt megszállja. 



19 

Erre Géza sietve hazaérkezett s Manuel ellen indult,* a ki azonban a király érke- 
zését be nem várva, seregével a niacsói l)ánságol végig puszlílva. Boricscsal Konstanti- 
nápolyba tért vissza. Erre Géza az aldunai tartományokba tört s Manuelt békére 
kényszerítette, de a következő esztendőben Borics érdekében új hadat küldött a 
magyar határokra. 

E háború idején történt, hogy István vezér összeesküvést szőtt királyi bátyja ellen, 
a mely lolfedeztetvén, Manuelhez menekült s őt a háború folytatására ösztönözte, 
Manuel haddal nem segítette ugyan a herczeget, de tervei kivitelére őt is felhaszná- 
landó, egyik rokonát, Mária herczegnőt adta neki feleségül. 

II. Géza 1161-ben 1^2 éves korában hirtelen meghalt, István, Béla, Árpád és Géza 
fiakat hagyva maga után. 

Az elsőszülött III. István szintén gyermek volt, midőn atyja trónját örökölte. 
Manuel elérkezettnek látta az időt, hogy terveit Magyarország bírására végrehajtsa. 
Nagy sereget vezetett Szerbiába s követelte, hogy a régi példák szerint, melyeknél 
fogva a királyi széket az elhunyt király testvére örökölje, a magyarok Istvánt (IV.) 
feladják királyokul. A császár sikert nem ért, de később akadt egy párt. mely a 
törvényes királytól elpártolt s István öcscsét, Lászlót (II.) választotta meg királylyá, 
ő maga pedig az ország egyharmadát kapta. II. László félévi uralkodás után 1162-ben 
elhalván, Istvánnak görög segítséggel sikerült a trónt elfoglalnia s ezért hálából a 
Szerémséget ígérte Manuelnek. A rendek látván IV. István nemzetellenes politikáját, 
mindnyájan III. István pártjára állottak, a trónbitorlót pedig visszaűzték Görögországba. 

Később Manuel tapasztalva az ország ellenszenvét IV. István iránt, védenczét 
cserben hagyta, elismerte III. István törvényes uralmát, de Béla herczeget, a király 
öcscsét kívánta magával vinni Konstantinápolyba, a kit a byzanti trón örökévé tenni 
s leányával összeházasítani ígért. A császár ajánlatát elfogadták s Bélát átadták a görög 
követeknek. 

íme tehát nem esetlegességről van szó, midőn a byzanti styl pénzverésünkben 
megjelenik. Ez érmeket csak II. Béla fia, IV. István, Comnen Manuel vazallusa veret- 
hette, a kinek pénzverői a byzanti pénzverés szokásaihoz alkalmazkodtak. 

A mi ez érmekkel együtt találtatni szokott keleti feliratú rézpénzeket illeti, azokról 
Karabacek József a bécsi «Numismatische Zeitschrift* VI — VII. kötetében (1876., 49 — 57.) 
írt s azokat a mongol hadjárattal összefüggésben hazánkba jutott turkesztáni pénzek 
utánzásának tekinti. 

Szerinte ez érmekhez az Ilek-khánok (szamarkandi) pénzei szolgáltak mintául 
(E dynastia 1000 — 1140 közt virágzott), de keleti hatás tűnik fel a máriás rézpénzeken 
is; itt a két király alakja alatt a szelvényen egy félholdalakú vonással leborított három 
függő vonal látható, melyben az arab lillahi = az Istenért jelszó rejlik. Nyilvánvaló 
ennélfogva, hogy mind a két éremfajt keleti befolyásra kell visszavezetnünk. 

• E hadjiírat idejéből írja Kinnaniosz, hogy Géza lovas hadseregének egy részét a mózes-vallású 
kalizek alkották (kazárféle nép). E népnév Kálmán király idejében jő elő először (a zobori apátság 
javait megerősítő oklevélben), hol az mondatik, hogy a közönségesen kalizcknek nevezettek (kik a 
nyitrai várjobbágyokhoz tartoztak) «institorcs regii lisci* voltak. 

3* 



20 

Az azonban, hogy mikép került magyar érmekre keleti felirat ? — olyan kérdés, 
a mit Karabacek nem magyarázott meg. Az ő következtetése, hogy a mintául szolgáló 
turkesztáni érmek a mongol hadjárattal kerüllek Magyarországba, túlhaladott állás- 
pont. Ezek a mongol hadjárat előtt száz évvel veretvén, azok származását más keleti 
népelemek szereplésére kell visszavezetnünk. 

A magyarázat közelfekvő. Kálmán király óta szerepeltek hazánkban az izmaeliták 
(mohamedán kereskedők), kik mint a pénzkamarák bérlői, a királyok bankárai, nagy 
befolyással voltak a hazai pénzügyekre. Ezek kezelték IV. István pénzügyeit, esetleg 
ő is hozott magával Byzanczból arab pénzügynököket, a kik a zavaros viszonyokat 
ki tudták a maguk javára használni. Utóbbi föltevést tartom elfogadhatónak, hogy t. i. 
a byzanti pénzverésben már jártas arab pénzverők műveivel van dolgunk. 

A bécsi császári éremtárban, a kisebb, keleti feliratú éremfajok egy aranyveretű 
példánya van. Eddig azt hittük, hogy ez valami numizmatikai curiosum, próba, aján- 
dék vagy ékesség gyanánt veretett, s mint ilyennek, a magyar aranyverés történetében 
nincs jelentősége. A dolog azonban nem így áll. A szóban levő érem 128 gramm 
súlyú, tehát a byzanti triensnek felel meg. A M. Nemzeti Múzeum byzanti trienseinek 
súlya 105, 107, 112, 1-38, 1 40, 142, 144, 145, 1-46, 148. Az egész byzanti arany 
pedig 3'6 — 4 grammot nyom. 

Tekintve a súlyt, nyilvánvaló, hogy ez az arany a byzanti pénzláb szerint van 
verve, s bár ma csak egy példányát ismerjük, valószínű, hogy a maga korában a 
szükségnek megfelelő mennyiségben veretett, sőt föltehetjük, hogy a másik éremfaj, 
a két király képével, szintén ki volt verve aranyban is, mely Comnen Manuel aranyai 
mellett a IV. István bírta területeken mint egész arany volt forgalomban. 

Ez adat is elég arra, hogy IV. István éremverésében a magyar pénzverés egy 
külön korszakát tekintsük, mely nemcsak külsőleg, de pénztudományi szempontból is 
a byzanti souverainitásban leli magyarázatát. 

Az érmek leírása: 

98. IV. István (1162—1163). Av. gyöngykörben kettős, fönt három kereszttel díszített 

trón, egyiken (jobbról) II. Béla, másikon (balról) IV. István ülő alakja liliomos 
kormánypálczával és keresztes aranyalmával; a két trónt elválasztó oszlopon 
kereszt, alatta jobbra és balra hajló mennyezet. Köriratok, jobbról visszásán 
futó betűkkel : rex bela, balról rex sts.. Alul félhold alatt | | | (lillahi = az 
Istenért !). Rev. Liliomos kormánypálczát tartó fénykörös fejű Mária szemben, 
mellére hajló kezével a kis Jézust öleli (karikákkal jelezve), fejénél jobbról, vagy 
jobbról és balról kereszt. Körirat: Sancta Maria. Pénzverőjegyek az előlapon. 

99. U. a. zavart köriratokkal, 
a. kisebb; köriratok mint 98. 

a. keleti feliratú rézérem, jobbról a körben futóírás közepén pénzverőjegyek. 
Nagysága mint 100. 
a. arany példány (triens). 
a. rézveret, vonások és karikákból álló (arab írást utánzó) fehrat. 



100. 


U, 


101. 


U. 


102. 


u. 


103. 


u. 



21 



VIII. sorosat. 

K sorozatba taiiozó éremíajok vc'kony lapon, az előbbi csoportok ezüsti)énzeitől 
eltérő modorban verettek. Vésetésüket illetőleg, a byzanti modorú rézpénzekkel egy 
pénzverőműhelyből látszanak származni. Körirataik szerint IV. István és III. Béla 
kormányévci alatt készültek E csoportnál kezdődik a Rev. veret állandó változatos- 
sága, mely Av.-nél jelentékenyen kisebb körbe van foglalva. 

104. IV. István (1102 — 1163). Av. kettős gyöngykörben, a rézpénzek feliratával egyező 

betűkkel : rex bela (visszás irányban) és hex sts,, középen a 79. számú elő- 
lapjához hasonló diszítmény, Rev. Végein tetézett kereszt karjai közt egy-egy 
pont és háromszögű ék, 

105. lll. Béla (1173 — 1196.). Ay. Kettős gyöngykörben: moneta bele regis. Közepén 

jobbra néző sas, alatta és felette : aq-ila Rev. Jobbra lépő és szembe néző 
oroszlány nyílvégű farkkal. 

106. U. a Av. Kettős gj'öngykörben az éremlapot négyfelé szelő két két keresztvonal; 

a külső keretben R"í<m | onett | bele | regis {= Moneta Bele Regis R(amae?) 
A belső mezőkben egy-egy T (tertii). Rev. keresztalakú kampós diszítmény, 
hat ponttal. 

107. íratlan. Av. Középen nyolcz befelé fordult félholddal körülvett kereszt, karjaiban 

három-három pont. Kívül négy kisebb kereszt és nyolcz horgonyalakú diszít- 
mény. Rev. négyes ívekből álló, középen összekötött ékítmény, felül és alul 
két-két L vagy V betűalakkal és mellékjegyekkel. 

108. Király neve nélkül. Av. ^ s marcus. Középen kereszt négy ponttal Rev. Horgony? 

109. IV. István V. III. Béla (?) Av. Gyöngykörben, értelmetlen körirat, betfíjelleget v. ö. 

105. Középen arab írás. Rev. Öt, négy pont között szabályosan elhelyezett 
kereszt 



IX. sorosat. 

III. Bélával, kienk néhány érmét a rézpénzekkel egy műhelyből származtattuk 
(lásd 105., 106., 109.?), a magyar pénzverésben új modor állandósul, melynek fővo- 
násait már a VIII. sorozatban láttuk. 

Vékony, finomabb veretű éremfajok, részben a királyok nevével, részben a nélkül. 
E sorozat III. Béla, Imre és II. Endre királyok korában működött pénzverő azonos 
stylű vereteit foglalja magában. Pénz verőjegyek az előlapi ábrázolásban. 

Egyik főjellemvonása e csoportnak, hogy itt jelentkezik először a kettős kereszt 
mint királyi jelvény (vért nélkül). 

110. ///. Béla. (1173 — 1196.). Av. Gyöngykör ben az éremlapot négyfelé osztó pontozott 
kereszt végein keresztkékkel tetézve, a négy mezőben : B | B | L | A. Rev. Rx. 
betűkből képzett monogramm. 



22 

111. U. a. A király neve vízirányosan, felül és alul horgonyalakú jegyek, pontok között. 

Rev. Rx monogramm fordítva. 

112. U. a. A király neve és Rx monogramm, kis kettős kereszt körül. Rev. kettős kereszt. 

113. Imre (1196 — 1204). Av. Három sorban he | nric | vs (a he és nr betűk össze- 

vonva). Rev, A 111 — 112. sz. monogramm. 

114. U. a. -h NER (Henricus Rex) négy kereszt között, körben, középen csillag. Rev. Ke- 

reszt négy pont és négy kifelé hajló félhold között. 

115. //. Endre (1205 — 1235.). Av. Gyöngykörben, kettős kereszt két csillag között, körül: 

>í* DEN REG A (DenaHus Regis Andreáé). Rev. mint 114. 

116. U. a. Rv. Gyöngykörben: andreas, utána félhold, középen 111 — 112. sz. mono- 

gramm fordított helyzetben. Rev. Koronából kiemelkedő kettős kereszt, oldalt 
egy-egy kifelé hajló félhold. 



X. sorosat. 

E sorozatban foglalt érmek veretei minden tekintetben az előbbi sorozat typusál 
viselik magukon ; bizonyosan abban a pénzverő-műhelyben verettek, mely mint az 
előbbi datáU éremsorozatból kitűnik, III, Réla, Imre és 11. P^ndre korában (meghatá- 
rozhatatlan helyen) működött. 

E sorozatot négy csoportra osztjuk: aj olyan fajokra, melyeken arab (kuíikus) 
feliratok utánzatait (v. ö. 74. számmal), vagy ezekből fejlett ornamentikát találunk, 
melynek főjellemvonása a kufikus vízirányos vonal; b) fajokra, a kettős kereszttel, 
felírás nélkül; c) fajokra, egyes betűkkel, melyek vonatkozhatnak a királyok neveire, 
de biztossággal egyiknek sem tulajdoníthatjuk; (// olyan fajokra, melyeken csak orna- 
■ mentális ábrázolásokat találunk; végre ej kisebb éremfajokra, melyek e sorozat kere- 
tébe tartoznak. 

A pénzverőjegyek, melyek az Árpád-házi királyok eddigi éremsorozatait különösen 

jellemzik, következetesen megtaláljuk ezen éremsorozatokon is, mindig az előlapon. 
Az érmek leírása csoportok szerint: 



a) Kufikus feliratok utánzataival: 

117. Av. Középen kampós kereszt, karjai közt (J alakú betétekkel, kívül négy kisebb 

keresztke. Rev. Kufikus írás értelmetlen utánzata. 

118. Av. Kufikus írást utánzó ornamentika, felül kereszttel. Rev. Kis kereszt, négy 

pont és háromszög közt. 

119. Av. A kufikus felírásból még tovább fejlett értelmetlen ábrázolás, felül s oldalt 

keresztekkel. Rev. A betű négy pont közt. 

120. Av. U. a. mint 119. Rev. pont, két kifelé forduló félhold és kél ék között. 

121. Av. U. a. mint 119 Rev. 5 betű, illetőleg jegy. 



23 

122. Av. Kufikus írást utánzó ornamentika, a vízirányos vonalhoz csatlakozó két 

S betűvel, mikben Rui)p III. István nevének kezdőbetűjét látja. Rev. Kufikus 
ornamentika, 

123. Av. A kufikus vízirányos vonal, felül patkón álló kereszt, oldalt kifelé forduló 

félhold és S betű, a vonal alatt ugyanaz. Rupp ez éremfajt szintén III. István 
neve alatt sorolja fel Rev. Három ponttal tetézett vonal, két-két összekap- 
csolódó félhold között. 

124. Av. Az érem széléig érő kampós kereszt, ágai közt kereszt alakú diszítmények. 

Rev. Kufikus ornamentika. 

125. Av. Középen kis kereszt, körülötte négy görög Sí-nak látszó betű, közbül egy-egy 

pontban végződő ékkel. Rev. Kufikus ornamentika. 

126. Av. Középen pontokban végződő kis kereszt, körülötte pontokból alkotott négy 

félkör, bennök egy-egy keresztke, a félkörök-alkotta nyilasokban egy-egy pont. 
Rev. Kufikus ornamentika. 



b) A kettős kereszttel: 

127. Av. Kettős kereszt ívhez hasonló talapzaton, oldalt a kereszt felső ágánál két 

csillagot magába záró félhold, alsó ágánál egy-egy pont s pontokból alkotott 
függőleges vonal. Rev. Négy félholdba zárt kis kereszt. 

128. Av. U. a. mint 127., de a félholdakban ékek, az állvány alatt szintén ék. Rev, 

mint 127. 



c) Egyes betűkkel vagy betű alakú jegyekkel : 

129. .\v. az érem széléig érő tetézett kereszt, a négy mezőben egy-egy H betű (Hen- 

rikus?) Rev. Kereszt, négy pont között. 

130. Av. mint 129. Rev. 5 betű. 

131. Av. Kisebb, mint 129., a kereszt-alkolta mezőkben H N és N H- Rev. Kereszt 

nyolcz pont között. 

132. Av. Kettős körben kereszt, karjai közt rézsút álló vonások, az így alakult négyzet 

peremén N betűk. Rev. Kereszt, karjai közt három-három pont. 

133. Av. Középen keresztezett vízirányos vonal, a keresztezés körül négy pont, a felső 

mezőben két € betű (Emericus?) oldalt egy-egy ponttal, felül kis kereszt, az alsó 
mezőben ugyanez. Rev. nagyobb kereszt, karjai közt egy-egy ponttal. 

134. X\ Vízirányos vonal, háromszor keresztezve, rajta két félholdszerű alak, felül 

és alul egy-egy N két pont között. Rev. Kettős kereszt alakú diszítmény, 
oldalt egy-egy pontot magába záró félhold-idom. 

135. Av. Az érem széléig érő nagy kereszt, a mezőkben egy-egy négyszirmú rózsa és 

M-hez hasonló betű. Rev. Vízirányos vonal, felül N, alul V D betűk. 



24 

136. Av. Vízirányos, középen keresztezett vonal, a keresztezésnél négy karika, leiül 

és alul egy-egy görög í2-nak látszó betű. Rev. Kereszt négy pont között. 

137. A — O betűk, fölöttük két íí-nak látszó betű, mely rövidítő jel is lehet (Alfa- 

Omega?), ezek felett lefelé forduló 6 betű, alul kereszt. Revers 5. Ru|)p 
az érmet III. Istvánnak tulajdonítja, a Rev.-en St betűket lát, az Av.-en eppa-t 
(steppa). Alig hihető, hogy a pénzverő a király nevét jelző első betűket a 
Rev.-re véste volna. Különben az 5-t cölni s egyéb német pénzeken szerte 
találjuk a «sancta» (Colonia) rövidítéséül. 

138. Av. mint 137. Rev. Az 5 fordítva. 

139. Av. mint 137. Rev. A betű két pont között. 

140. Av. mint 138. Rev. Két összekapcsolódó kereszt, oldalt egy-egy ponttal, 

141. Av. mint 137, Rev. mint 123. 

142. Av. mint 137. Rev. mint 120., de a két holdkában egy-egy pont. — Utóbbi öt 

változat rosszul vert s silány érczből késztilt egykorú utánzat. 

143. Av. Kettős gyöngykörben kapu alakú alkotvány. oldalt egy-egy és alul két ponttal, 

körül ^ PAPHA (Parmai dénár utánzata). Rev. X és | alakú diszítmény pontok 
és csillagok között. 



d) Csak ornamentális alakokkal: 

144. Av, Az érem feléig érő nagy kereszt, mely végein kisebb keresztkébe végződik; 

a mezőkben egy-egy ponttal s felette háromszögű ékkel. Rev. Kereszt, karjai 
közt egy-egy ékkel. 

145. Av. Kereszt, mint 144., de a kisebb keresztkék egy-egy pontozott vonallal össze- 

kötve, a mezőkben egy-egy pont, kívül egy-egy ék, Rev Négy keresztből és 
öt pontból alkotott diszítmény. 

146. Av. vízirányos vonal, háromszor keresztezve, felette és alatta két-két kereszt, 

azok vége felett egy-egy pont. Rev. Kis kereszt, sarkaiban egy-egy pont. 

147. Av. Nagy, középen négyszögű nyitású kereszt, melyre két oszlop van fek- 

tetve (H?); a kereszt felső és alsó vége tetézve, jobb és bal ága keresztezve, 
ott két-két karika, itt két-két félhold, a kereszt közepén levő nyilt négyszögben 
pont, Rev. Kis kereszt négy pont és négy félhold között. 

148. Av. Három függőleges vonal, a középső két végén keresztezve, a két szélső fél- 

holdakkal borítva, ezeken kívül egy-egy kereszt két pont között. Rev. Nagyobb 
kereszt, a két felső mezőben egy-egy háromszög, a két alsóban egy-egy 
félhold. 

149. Av. Nagy kereszt, végein négyszer keresztezve, a mezőben egy-egy ponton nyugvó 

ék, melyet két-két befelé forduló félhold foglal be. Rev. Kereszt, karjai közt 
egy-egy ponttal. 

150. Av. A 147.-hez hasonló diszítmény, de a két oszlop keresztezve, a diszitményt 

négy befelé forduló félhold veszi körül. Rev. Kis kereszt négy pont és négy 
befelé forduló félholddal négyszög alakban befoglalva. 



25 

151. Av. Középen H alakú, középvonalán keresztezett alak, végein vízirányosan álló 

keresztek, felül s alul ismét kereszt négy-négy pont között. Rev. Pontra szö- 
gellő két függőleges ék, oldalt egy-egy kifelé forduló félhold. 

152. Av. u. a. Az előlap máskép állítva. Rev. A jegy (betű) öt pont között. 

153. Av. Középen tetézett kereszt négy kisebb kereszt és kifelé forduló félhold között. 

Rev. Pontból kiágazó két kisebb kereszt, oldalt egy-egy ponttal. 

154. Av. u. Rev. A jegy (betű) pontok között. 

155. Av. u. a. Rev. 5 (mint 121., 130., 137.). 

156. Av. u. a. Rev. mint 123., 141. 

157. Av. Három függő vonás, közbül két pont, oldalt egy-egy kereszt, felül és alul 

három-három kifelé forduló félhold, a középsők végei pontozva s nyilasukban 
egy-egy pont. Rev. Horgony alakú jegy három ponttal. 

158. Av. u. a., de a középső félholdak pontok nélkül. Rev. mint 123, 141. és 156. 

159. Av. Három függő vonal, végeiken keresztezve, belől és szélről négy kereszt víz- 

irányosan, a külsők két-két pont között. Rev. Kereszt, karjai végén karikák, 
közbül egy-egy pont. 

160. Av. u. a. Rev. Kis kereszt végeire boruló egy-egy félhold, közbül egy-egj' pont. 

161. Av. u. a. Rev. Kereszt, mint 149, de végeire boruló négy kis félholddal. 



e) E sorozatba tartozó obiilusok: 

162. Av. Közepén X négy pont között, melyet négy kifelé hajló, végeiken vízirányos 

vonalkával összekötött ív foglal be, az ívekben egy-egy X. Rev, Sima kereszt 
négy pont között. 

163. Av. Kettős kereszt, oldalt négy csillag és két félhold, karjai közt négy ponttal. 

Rev. mint 162., de kisebb (v. ö. 127.). 

164. Av. u. a. A csillagok helyett háromszögek (v. ö. 128.). 

165. Av. Két alacsony oszlop három vízirányos vonalka közt, előbbiek végeire két-két 

félhold borul, a felső és alsó félhold-pár között egy-egy pont, azok felett 
kereszt. Rev. mint 162 — 164. 

166. Av. Kufikus írást utánzó ornamentika (v. ö. 119. sz.) Rev. mint 162 — 164. 

167. Av. mint 166. Rev. Kereszt, karjaiban pontokkal, azok felett egy-egy kifelé for- 

duló, pontozott végű félhold. 

168. Av. Középen keresztke négy csillag között, felül, alul s két oldalt két-két kifelé 

forduló félholdon álló keresztke, a keresztke mellett vagy félholdak végén 
egy egy pont. Rev. Kereszt alakú diszítmény. 

169. Av. Tetézett végű kereszt, karjai közt három-három pont, a kereszt végeire 

boruló félholdak, közbül rézsút álló szögek (v. ö. 107. számmal). Rev. Négy 
befelé forduló félholdba foglalt gömbös végű kereszt. 

170. Av Függőleges tetézett végű kis oszlop, felül és alul befelé forduló félholddal, 

oldalt apró háromszögekből és pontokból álló függőleges idom. Rev. Kis 
kereszt, felső és alsó karján karika, oldalt egy-egy pont. 

4 



26 



XI. sorsat. 

Az előbbi sorozatok éremfajait — leszámítva nébány régibb éremfajt, a byzan- 
tinusokat s velük rokon véreteket — általában ornamentális diszítésmód jellemzi, 
melynek fő alakja a latin kereszt. II. Endre alatt új typiis az uralkodó, mely szembe- 
néző királyi főket s egész alakokat, oszlopos és íves épületeket, tornyokat, kettős 
keresztekkel díszített templomokat, néha állatalakokat alkalmaz az érmek elő- és 
hátlapján. E typust alkalmasint a hazánkban forgalomban volt úgynevezett frizachi 
érmek forgalmára lehet visszavezetnünk, mely név alatt az aquilejai patriarchák, 
karinthiai berezegek, salzburgi érsekek XII — XIII. századbeli érmeit értjük. Befolyással 
voltak e typus kifejlődésére a kölni, trieri dénárok és obulusok is, melyek frizachi 
leleteinkben szinte következetesen előfordulnak. 

Ha megfigyeljük az előbbi két (IX — X.) sorozatot, mely együtt egy typuskört 
képez és látjuk, hogy az II. Endre korába nyúlik be, kinek nevével ott két denárfajt 
találunk (115 — 116.) s összehasonlítjuk e sorozattal, melyből két faj van datálva 
II. Endre nevével, azt a következtetést vonhatjuk, hogy ez éremsorozat, azzal pár- 
huzamosan, egy más pénzverőműhely termékeinek tekintendő. Az érmek nagysága, 
különösen a nagyobb és kisebb veret, mely több éremfajnál előfordul — dénár, 
obulus — szintén más, attól eltérő gyakorlatra mutat. Meglehet, hogy pénzverésünk 
ez újabb iránya már előbbi királyok, III. Béla, Imre korában vette kezdetét, mint- 
hogy azonban datált érmünk csakis a két II. Endre-féle, e nemű éremfajainkat e 
király neve alatt foglaltuk össze egy sorozatba. 

Az érmek leírása: 

171. Av Kettős gyöngy- és vonalkörben 12 — 19 karika, középen háromtornyú vár; 

a középső két emeletes háromszögű fedéllel, alatta kapu. Rev. (Feliratánál 
fogva Aversnek tekinthető). Vonalkörben -f- andreas rex, középen háromszög 
alakba fektetve ABC betűk. 

172. Av. Kettős vonalkörben: *> andreas, belül szembenéző királyi alak, jobbbjában 

kardot, baljában keresztet tartva. Rev. Vonalkörben két tornyú vár, szélein 
karikás czölöpök, alul kerek boltozatban szembenéző királyi fő, a tornyok 
között karika és kereszt. 

173. Av. Erkély, két szélén kettős kereszt, félette kupolaszerű építmény, alul kapu, 

két karika között. Rev. Négy vonalból szerkesztett tetézett kereszt, karjai közt 
egy-egy pont és karika, középen pont. 

174. U. a. kisebb, a Rev a karikák hiányzanak. 

175. Av. a 118-hoz hasonló, de a kupola felett három pont, az erkély mellett egy-egy 

csillag. Rev. Magas lábas kereszt mellett két befelé forduló madár. 

176. Av. erkélylyel összekötött két bástya, felette karikák között szembenéző koronás 

fő, alul csúcsos orom, benne karika. Rev. Kettős gyöngykörben 14 — 24 három- 
szög, belül háromtornyú vár. 



l 27 

177. U a. kisebb Rev. A karimán háromszögek helyett karikák. 

178. Av. Két gyengén szemcsézett körl)en az előbbihez hasonló orom, karikával, 

felette erkélyen szembenéző koronás íő, oldalt egy-egy pontozott végű félhold 
és csillag, Rev. Az előbbihez hasonló háromtornyú vár. Karima üres. 

179. Av. Erkély, keresztezett rácscsal. . oldalt két magas gömbbe végződő oszloppal, 

felül kettős kereszt, karjai közt hat pont, oldalt egy-egy karika, Rev. Kettős 
kereszt, mellékjegyek mint az Av.-en. 

180. U. a. kisebb, a Rev. oldalt a két karika hiányzik. 

181. Av. Gyengén szemcsézett körben, oldalt két oszloppal díszített, alul négyszer 

ívezett erkély^ felette szembenéző koronás fő, alul karika egyenes vonal és 
csillag közt. Rev. Vonalkörben templom homlokzata, felül háromszögű oromból 
kiemelkedő kereszttel s két sarokdíszszel, alul kettős ajtó és lépcső, a templom- 
hoz kapcsolódó két mellékszárny saroktornyokkal. Az ábrázolás alatt karika 
csillagok között. 

182. U. a. Az Av.-en alul a karika négyágú csillagok közt 

183. Av. Apró karikákkal díszített ív, benne kereszt, oldalt egy-egy ferde torony, kö- 

zépen toronyszerű alak, mely a koronás királyi főben végződik. Rev. Két 
rézsút hajló oszlopos erkély felett, magasabb két oszloppal díszített torony, 
oldalt egy-egy csillaggal : alul karika. 

184. Av, íven nyugvó épület két mellékívvel, melyek egy-egy torony fölé borulnak, 

fent koronás fővel két karika között Rev. Talapzaton nyugvó torony, oldalt 
két táblához hasonló alakokkal, felettük egy-egy rózsa. 

185. U. a. kisebb. Rev, Alul karika. 

186. Av, Vonalkörben két magas, felül karikában és pontban végződő czölöp, közbül 

hegyes süvegű, szembenéző fő, felül két félhold között csillag. Rev. Hármas 
virágdíszből kiemelkedő háromtornyú vár. 

187. U. a. kisebb. T alakú állványon torony, oldalt gömböcscsel és kerekfejű szeggel. 

188. Av. Szívalakú, alul kettős nyúlványú diszítmény, oldalt eg}'-egy fejnek látszó s 

alul karikában végződő ábrázolás, felül két karika és félhold között nagyobb 
csillag. Rev. Két kifelé forduló félhold között kereszt, felül $R, alul K (Moneta 
Andreáé '?) 

189. Av. Vonalkörben két torony közt álló kettős kereszt. Rev, Gyöngykörben kiter- 

jesztett szárnyú, jobbra néző sas. 

190. Av. magas torony mellett két szembenéző fej, felettük félhold, illetőleg csillag. 

Rev. Torony, oldalt egy-egy félholddal s hatágú csillaggal. 

191. Av. Oldalt két oszlophoz csatlakozó ívezet, felül a kettős kereszttel, oldalt hatágú 

csillagok (?), alul három karika. Rev. Hármas ívezett felé helyezet erkély, 
felette hatágú csillag két karika közt. 

192. Av. Torony, magas kereszttel, oldalt két karika és két karikás fejű kúp, alattuk 

egy-egy félhold. Rev, Hármas épületormot jelző ábrázolás. 

193. Av, Bábúhoz hasonló alak, koronás fővel, oldalt négy oszlop és csillagok, Rev. 

Kettős gyöngykörben ívezeten nyugvó templom-orom oldaldíszszel. felül csillag, 
a karimán csillagok. 

i*' 



28 

194. U. a. szabatosabb ábrázolásokkal. ' 

195. Av. ívezeten nyugvó négyoszlopos éj)ület, fent szembenéző fővel. Rev. Magas 

templomhomlokzat, az orom felett liliommal, belül ^ alakú jegy. 

196. U. a. kisebb veret. 



XII. sorosat. 

Míg a fentebbi sorozatot, a vésés modorát illetőleg, a pont- és vonaltechnika 
jellemzi, melynél az ábrázolások szinte csak be vannak karczolva a verőbélyegbe, e 
sorozaton fejlettebb technikát találunk, mely az ábrázolásoknak némi felületet tud 
adni; e sorozat különben más tekintetben is különbözik az előbbitől; az alakok 
szabályosabbak, a metszés öntudatosabb, az élő ábrázolások, királyi fők, oroszlán ter- 
mészetesebbek, s végül hogy e sorozatban találjuk először a magyar nemzeti czímert, 
a csíkokat paizson. Láthatólag más kéz, talán más pénzverde művei, mint a XI. soro- 
zatban leírt éremfajok. 

E sorozatba tartozó éremfajok között kettő van jelezve II. Endre nevével, e név 
alatt foglaljuk össze a többit is. 

197. Av. Kettős vonalban vagy gyöngén szemcsézett körben : «í* andreas • d • gr • 

vagy DAL • R • (Dalmatiae Rex). Középen félhold, felette csillag. Rev. Két, 
tornyú templom, középen háromszögű orommal, három gömböcsből álló 
oromdíszszel s felette csillaggal (aquilejai dénárok utánzata). 

198. Av. Kettős körben «í< andreas rex, szembenéző királyi fő Rev. Háromtornyú 

épület, a középső torony mellett két karika. 

199. Av, Trónon ülő király, jobbjában keresztes aranyalma, baljában liliomos (?) kor- 

mány pálcza, oldalt egy-egy karika. Rev. Tornyos épület, a torony mellett két 
zászlóval. (Egykorú német érmekről vett motívum.) 

200. Av. Aquilejai modorú templom (v ö. 197.) a háromszögű orom felett királyi fő* 

Rev. Karima, körül patkó alakú diszítményekkel, belől kettős vonalkörben 
jobbra lépdelő oroszlán, felette pont. 

201. Av. Hármas tornyú épület, alatta szárnyas fej, kerek kalappal. Rev. Keret, fel- 

ismerhetlen díszítéssel, belül a magyar czímerpaizs, oldalt csillag és félhold. 

202. Av. az előbbi éremhez hasonló ábrázolás, alig felismerhető emberfő, oldalt 

egy-egy karikával. Rev. A magyar czímerpajzs, jobbról csillaggal, balról két 
karika közé foglalt félholddal (kisebb veret). 

203. Av. Kettős gyöngykörben, jobbról fönt betűknek látszó vonások, belül körbe 

zárt királyi fő, felül háromtornyú vár. Rev. Kettős vonalkörben belül pon- 
tokkal díszített négyes félkörű keretben a magyar czímerpaizs. Körül, Rupp 
szerint ;* and* sd- (= Andreas Dux). 

204. Av. Gyöngén szemcsézett körben kettős ív, a felett két szembenéző koronás 

mellkép, köztük faág. Rev. Falazat, alul félkörű kapuval, fent a magyar 
czímerpaizs, oldalt egy-egy hétágú fa. 



29 

205. U. a. Revers-ábrázolás, másik oldala veretlen. 

206. Av. Kettős vonalkörben szembenéző királyi mellkép, jobbjában egyenes kard, 

baljában keresztes aranyalma. Rev. Kettős vonalkörben pontok; belül a magyar 
czímerpaizs a csilagok felett gömböcscsel, oldalt őt vagy hat pont. 

207. Av, Vonalkörben szembenéző királyi mellkép, mellére hajtott jobbkezében 

egyenes kard, baljában kormánypálcza csillaggal. Rev. Épület, alul kettős 
ívvel, felette a magyar czímerpaizs, oldalt két oszlop, fent háromszögű 
gömbös fejjel. 



XIII. sorosat. 

íratlan éremfajok, királyi főkkel, építményekkel állat- és omamentális alakokkal. 
Némileg a frizachi véretekkel rokonok, de kétségtelen hazai veretek, a minek bizo- 
nyítéka a nagyobb és kisebb veret (dénár, obulus) s a kettős kereszt gyakori alkal- 
mazása. Veretesükre nézve külön zárt csoportot képeznek s alkalmasint II. Endre 
korába tartoznak. 

208. Av. Hármas félkörű keretben (v. ö. 203. sz.) királyi fő szemközt, fenn három torony 

Rev. Ralra lépdelő, első ballábával hosszú keresztet tartó szarvas ; előtte csillag. 

209. Av. kereszt, felette két szárnyon nyugvó királyi korona. Rev. Nyolcz ívből szer- 

kesztett és négyszer hliommal díszített keretben egyenkarú kereszt. 

210. U. a. Kisebb veret, a Rev. diszítménye egyszerűbb. 

211. Av. Kettős keresztre visszanéző álló párducz. Rev. Virágokból alkotott keretben 

nyolczágú csillag. 

212. Av. Mint 211., a kettős kereszt s a párducz közt csillag Rev. Jobbra lépdelő 

szárnyas griff, felette csillag. 

213. U. a. mint 212. Kisebb veret. Av. Rev. Csillag nélkül 

214. Av. Két torony között szembenéző mellkép. Rev, Torony lövőrésekkel, oldalt 

rézsút emelkedő falakkal, fent kereszt két rózsa közt. 

215. U, a. mint 214, Kisebb veret, 

216. Av. Templomhomlokzat kereszttel két pont között, oldalt két zászló. Rev. az érem 

széléig érő kereszt, karjaiban egy-egy liliommal. 

217. U, a. mint 216, Kisebb veret, 

218. Av, Torony, oldalt egy-egy kereszttel és ötágú csillaggal. Rev. Kettős gyöngykör- 

ben négy-négy váltakozó karika és ötágú csilíag, belül kisebb kereszt. 

219. Av. ívezet alatt szembenéző királyi fő, két csillag között, fent hármas templom- 

homlokzat, a középső tornyon kereszt. Rev. Nagy kereszt, karjaiban egy-egy 
csillag. 

220. Av. Két torony között szembenéző királyi fő, a tornyok felül összekötve. Rev. 

V. ö. 219, 



30 

221. Av. Két kettős kereszt közt királyi mellkép szemközt, felette félhold. Rev. Lom- 

bokkal díszített, nyolcz kifelé forduló félholdból szerkesztett keretben kereszt, 
karjaiban egy-egy ponttal. 

222. U. a. mint 221. Kisebb veret. 

223. Av. Két kezével sárkány nyakát és farkát szorító király alakja. Rev. Kivont kardot 

tartó király, előtte viszanéző párduez. 

224. Av. Párduczczal küzdő királyi alak balra. Rev. Lombdíszből alkotott keretben 

kettős kereszt. 

225. mint 224., kisebb veret. 

226. Av. Félhold alatt nyolczágú csillag, felül torony, oldalt egy-egy emberi fejnek 

látszó alak, kifelé nézve. Rev. Jobbra lépdelő párduez, felette lombos fa. 

227. mint 362. Kisebb veret. 



XIV. sorosai. 

Az árpádkori éremverés IV. Béla uralkodása idején (1235 — 1270.) s a következő 
sorozatokban érte el legmagasabb kifejlődését. Az előállítások szabatosak és változa- 
tosak ; a feliratok, melyek részben capitális, részben pedig unciális latin betűsök, gya- 
koriabbak, mint előbb s csínnal, néhol feltűnőbb ügyességgel is vannak metszve. 
Czímerképűl a kettős kereszt paizs nélkül vagy paizsban többször előfordul, két érem- 
fajon pedig a byzanti kétfejű sas, mint a királynénak családi jelvénye. Az anyag, 
melyből e sorozat ezüst denárai és obulusai verettek, jó minőségűek s egyáltalán nem 
igazolják azt a felfogást, hogy a mongol hadjárat e korszak pénzverésére a hanyatlás 
bélyegét nyomta volna rá. Kiemelendő, hogy a liliom, mint díszítő motívum, e korban 
mindinkább előtérbe lép. Az ide tartozó éremfajok: 

228. Av. Gyöngykörben ívezet felett ülő király, ölében tartott jobbjában egyenes 

kard, mellére hajtott baljában keresztes aranyalma ; oldalt BQ — L7Í. Rev. 
Gyöngy- és vonalkörben egyenkarú kereszt, körülötte RSX betűk, a betűk 
közt egy-egy szembenéző emberfő, felettük egy-egy ponttal. 

229. Av. Gyengén szemcsézett kettős körben >i< rex bela qvartvs, belül jobbra lép- 

delő s visszatekintő húsvéti bárány, egyik első lábával keresztet tartva. Rev. 
Trónon ülő király, nyakában lánczon függő medaillon, magasan felemelt 
jobbjában keresztes aranyalma, ölében tartott baljában kormánypálcza, végén 
köröcskékből képzett kereszttel ; oldalt VNGA-RIQ. 

230. Av. Gyengén szemcsézett körben húsvéti bárány, mint 229. körül RQX • VNGARI6 

Rev. A király mellképe, a 229. modorában oldatt három karika. Obulus. 

231. Av. Gyöngy- és vonalkörben balra nyargaló lovon a koronás király, hátra nyújtott 

kezében liliomos kormánypálcza, mögötte és a ló alatt virág-gally. Rev. Trónon 
ülő király, jobbjában virág-gallyát tartva, balválla fölött ugyanazon alakú 
virág; oldaU VNGK • -Ria • két karika között. 



31 

232. Av. Gyöngykörben jobbra néző királyi alak, baljában keresztes kormánypálcza, 

oldalt : BELE QVARTi. Rev. Két szembenéző oroszlán, testükön keresztül víz- 
szintesen : OBVLVS. 

233. Av. Kettős vonalkörben szembenéző királyi fő. Rev. Kettős vonalkörben a kö- 

zépen kis karikában R négy pont között. 

234. Av. mint 233. Rev. Kettős vonalkörben karikál)ól kiágazó kereszt, a karikában 

R, a kereszt karjaiban e | e | l | a. 

235. Av. mint 233. Rev. mint 234., de a karikában M. 

236. Av. Gyöngykörben szembenéző királyi fő. Rev. Gyöngykörben kereszt, karjai 

közt a király neve, mint 234. A 233 — 235. sz.-hoz tartozó obulus. 

237. Av. Trónon ülő király, jobbjában liliomos kormánypálcza, felemelt baljában 

keresztes-aranyaima. Rev. Gyöngykörben vízirányosan három részre szelt lapon, 
mely szeletek közül a felső cs alsó függőlegesen ismét két-két részre van osztva : 

B . a I Lmi I ex. 

238. U. a. mint 237., kisebb veret; obulus. 

239. Av. Gyöngykörben két heraldikai liliom közt félholddal borított csillag, felettűk 

bástyatorony. Rev. mint 234. 

240. Av. Félholddal borított csillag, felettük szembenéző királyi fő, oldalt egj'-egy 

torony. Rev. Félholdon álló bástya, két heraldikai liliom közt. 

241. Av. Háromlevelű virágokból szerkesztett körben betűnek látszó jegy. Revers 

mint 239. 

242. U. a mint 241. Obulus. 

243. Av. Gyöngykörben a király neve szabálytalan betűkkel, középen hatágú csillag. 

Rev. Sárkányt leszúró angyal. 

244. Av. mint 243., a király neve szabályos betűkkel ; középen héber (?) betűnek 

látszó jegy. Rev. mint 243. 

245. Av. mint 244., de a középen egyenkarú kereszt. Rev. mint 244. 

246. Av. Szembenéző királyi fő, körül * BBLK RQX. 

247. Mint 246. Obulus. 

248. Av. Szembenéző királyi mellkép, oldalt • rex --bela. Rev. Kettős lépcsőn álló 

patriarchális kereszt, felső ágainál csillag és félhold, benne foglalt karikával, 
ágai közt és alsó ágánál egy-egy karika, lent két szembenéző koronás fő. 

249. Av. Szembenéző királyi térdkép, jobbjában aranyalma, baljában keresztes kor 

mánypálcza. Rev. Koronás kétfejű sas, mellig; a királyné, Mária görög her- 
czegnő czímere. 

250. Ugyanaz, kisebb. 

251. Av. Patriarchális kereszt, felső ágánál két hatágú csillag, karjai közt karikák, 

alul két szembenéző fej. Rev. Krisztus mellképe dicsfény nvel, körül: MO]>ETA 
VNGARia. 

252. Av. és Rev, mint 251., körirat nélkül, a patriarchális kereszt mellett rozettek 

253. Av. Trónon ülő király, jobbját térdén tartva, baljában keresztes kormánypálcza, 

oldalt: REX »- BELE. Rev. Végein kiszélesedő kereszt, középen ráfektetett, 
gyöngysorral, karjaiban csillagok; körirat: ^ MOPGTA REGIS P HVNGARIA 
p alul áthúzva [pro]). 



32 

254. Mint 253.; kisebb. 

255. Av. V. ö. 253. Rev. Kereszt, karjaiban egy-egy liliom, körül: 'í* moneta regis 4« 

Nagysága mint 254. 

256. Av. Körül: * MO^TA BeLQ • RaGIS. Középen hatágú csillag és félhold 

közt • iin • (quartij. Rev. Balra lépdelő griff. 

257. Av. Balra lovagló koronás király, hátranyujtott kezén sólyom. Rev. Madártestű 

emberi alak, sarkantyús lábakkal. 

258. Av. Trónon ülő király. Rev. Balra lovagló király, hátranyujtott kezében liliom, 

a ló alatt ugyanaz. 

259. Av. Balra lovagló király, kezében kereszt, a ló mögött és alatt liliomok. Rev. 

Három kereszttel díszített ívezet alatt koronás fő, a középső keresztben csillag, 
oldalt egy-egy pont. 

260. Av. Kettős vonal- és gyöngykörben jobbra néző királyi mellkép, kezében ke- 

reszttel. Rev. Nyúlra csapó sólyom. 

261. Ugyanaz, kisebb. 

262. Ugyanaz,- még kisebb. 

263. Av. Czímerpaizs a patriarcháUs kereszttel, körül : B | QLÍI | R9X. Rev. Öt lábon 

álló állvány (?), keresztkék, karikák, félholddal és csillagokkal körülvéve, belül 
egy pontsorral. 

264. Ugyanaz, kisebb. 

265. Mint 263., négyszögű csegely. 

266. Av. mint 263. Rev. Kettős gyöngykörben négy-négy váltakozó karika és csillag, 

középen rozett. 

267. Szembenéző királyi alak, jobbjában lándzsával, baljában paizs a kettős ke- 

reszttel. 

268. Trónon ülő király (v. ö. 230., 254. sz.) Rev. Jobbra álló s visszanéző sas, fény- 

körös fővel. 



XV. sorosat. 

Egylapon vert érmek, ú. n. bracteátok. E sorozatot Rupp III. Bélának tulajdo- 
nítja, de úgy az ábrázolások, mint a körirati betű-typusok alapján ezen éremfajokat 
IV. Béla koránál régiebbeknek nem tarthatjuk. A pénzverőjegyeket, melyek utóbbi 
sorozatokon ritkulnak, itt ismét felújulni látjuk. 

269. Av Gyöngykörben kezdetleges művű királyi alak, jobbjában kereszt bal- 

jában lomb. 

270. Ugyanaz, négyszögű lapra vert csegely. 

271. Trónon ülő király, jobbjában liUomos kormánypálcza, baljában keresztes arany- 

alma. Oldalt : • B • I • i\ • 

272. Szemcsés körben jobbra néző ifjú fő, hajában rózsakoszorú. 

273. Ugyanaz, néger arczú fej jobbra. 



33 

274. Balra néző torzfŐ. 

275. Balra lovagló király, sólyommal. (V. ö. 257. sz.) 

276. Ugyanaz, négyszögű lapra vert csegely, az ábrázolás körül szélesebb s magas 

keret. 

277. Hármas emberarcz, oldalt . r | • b • 

278. Négy kereszt alakba fektetett L, végén pontokkal, belül egy-egy koronás fej s 

négy gömböcsben végződő kereszt. 

279. Állvány, felül kettős kereszttel, két pont között alul egy-egy rózsa, belül víz- 

szintes pontsor. 

280. Kettős gyöngykörben : BG LÍT R6X, belül hármas emberarcz. 

281. Ugyanaz, szabálytalan betűkkel. 

282. Két torony között egymás fölé helyezett csillag, félhold és kereszt. 

283. Ugyanaz, kisebb. 



XVI. sorosat. 

V. István érmei (1270—1272.), typusukat illetőleg IV. Béla érmeihez hasonlók, 
azzal a különbséggel, hogy egy csoport az eddigi érmek alakjától elüt (301., 303., 
305., 307.) s az egykorú styriai dénárok nagyságának felel meg, de mindenik faj 
kisebb alakban (obulus) is van verve. 

284. Av. ívezeten ülő király, baljában keresztes kormánypálcza, oldalt kettős gyöngy- 

körben: RQGIS — STQFSIi. Bev. Patriarchális kereszt, ágai végén egy-egy 
gömb, karjai közt oldalt s alul keresztkék, a kereszt felső és alsó végén oldalt : 
M — 1 NQ I TA. Nagyságát és ábrázolását illetőleg IV. Béla 228 sz. érmével 
együtt egy kéz művének látszik lenni. 

285. Av. Gyöngykörben és vonalkörben vízirányosan három mezőre osztott lapon: 

* S * I TÖPli 1 AN I RQ I 4< X 4* . Bev. Szembenéző királyi térdkép, felül 
két csillaggal, oldalt M -|- ií» 

286. Av. Szembenéző királyi térdkép, oldalt *> — <^ Bev. Vízirányosan három részre 

osztott lapon : ffiO | NQT ] BG. 

287. Av. Gyöngykörben : * RÖX • STHBPHANVS, belül balra lépdelő sfuix. Bev. 

Szembenéző királyi mellkép, karjai helyett két keresztes torony. 

288. Av. Gyöngykörben: MOPET • R • STPHAN. Középen asztronómiai kép (fogyó 

nap). Bev. Velenczei Szt. Márk oroszlánját utánzó ábrázolás. 

289. Av. Gyöngykörben szembenéző koronás fő, körül: * RQX • STQPíiANVS. Bev 

Jobbra ugró állat hármas farkkal. 

290. Av. Két kezét felemelő királyi mellkép, szemközt. Bev Kettős körben •!• RQX 

STePANVS, középen hliom két gally között. 

291. Mint 290., kisebb Bev. RSX STÖHTÍNV, középen magánosan álló liliom; belső 

kör nélkül. 



34 

292. Av. Gyöngykörben jobbra néző királyi mellkép és R€X ST6PNS. Rev. Két 

ágaskodó, egymásra visszanéző állat, középen héber betűnek (?) látszó jegy. 

293. Ugyanaz, kisebb; a két állat közt rozett. 

294. Av. Kettős gyöngykörben: 'i> MOI^TA • VNGARI€. Középen félholdban hatágú 

csillag, gömböcsös végekkel. Rev. Balralépdelő s szájában virágot tartó szarvas, 
lábai alatt szintén virágok. 

295. Av. Kettős gyöngykörben : körirat, mint 294., de a középen kereszt, karjaiban 

egy-egy karikával. Rev. Balratartó sfinx, jobbjában egyenes kard, balkarján 
paizs. 

296. Av. Szembenéző királyi térdkép, jobbjában egyenes kard, baljában kereszt. Rev. 

Két egymással szemben álló s összefogódzkodó állat (róka és farkas ?), a róka 
j mögött karika, feje előtt pont. 

297. Av. Kettős gyöngykörben : körirat mint 294., 295. sz., belül királyi fő jobbra, 

előtte karika. Rev. Két egymásra visszanéző madár, köztük K (héber aleph) 
pénz verőjegy. 

298. Ugyanaz, kisebb, de Av. csak HVNGARie. 

299. Av. Szemcsés körben királyi fő szemközt, oldalt összefüggéstelen függő vonás és 

háromszögek, melyek együtt két kiterjesztett kart jeleznek. Rev. Két egymásra 
visszanéző álló oroszlány. 

300. Ugyanaz, kisebb. 

301. Av. Gyöngy- és kettős vonalkörben, királyi széken ülő király, jobbjában liliomos 

kormánypálcza, baljában keresztes aranyalma, a szék oldalain egy-egy csillag 
Rev. Gyöngy- és vonalkörben körülfutó csillagok, belül háromtornyú vár. 

302. Ugyanaz kisebb. 

303. Av. Szélesebb karimában szembenéző királyi fő, oldalt két csillag, a korona felett 

csillag és félhold. Rev. Széles karimában karikákat alkotott ív, alatta rozett, 
felette két torony között a magyar czímerpaizs (pólyák). 

304. Ugyanaz, kisebb veret. 

305. Av. Szélesebb karimában szembenéző királyi fő, két hegyes és gömbben végződő 

torony között; a korona felett csillag, félhold és karika. Rev. Kettős karimá- 
ban körülfutó karikák, belül ívezeten álló két oldaltorony s közbül bástya, 
mely felett háromágú lomb látszik, e mellett oldalt egy-egy karika ; az ív alatt 
háromlevelű lóhere (?). 

306. Ugyanaz, kisebb; a Rev. a körülfutó karikák nélkül. 

307. Av. Szembenülő király, jobbján sólyom, baljában liliomos kormánypálcza. Rev. 

Körfutó karikák és vonalkörben két alacsony torony, közöttük emelkedő ma- 
gyar czímerpaizs, oldalán egy-egy csillaggal, felette csillaggal és félholddal 

308. Ugyanaz, kisebb ; a Rev. a körfutó karika nélkül. 

309. Av. Gyöngykörben két szembenéző királyi fő, felettük félhold karika és csillag. 

Rev. Halmon emelkedő bástya, felette csillag, oldalt a királyi czímerpajzs 
kétszer, két karikáról függve. 



35 



XVII. sorozat. 

E sorozat éremfajai szorosan kapcsolódnak előbbi két király érmeihez. A főkü- 
lömbség, hpgy az V. Istvánnál felsorolt nagyobb éremfajok nem fordulnak elŐ s mint 
czímerkép, paizs nélkül a kettős kereszt van használva. 

310. Av. Gyöngykörben jobbra néző királyi fő körül : rex • ladislai. Rev. Sárkányt 

leszúró angyal, előtte r. 

311. Av. mint 310. Rev. A megváltó trónon ülve, kiterjesztett karokkal, feje körül dics- 

fény, oldalt egy-egy karika. 

312. Av. Gyöngykörben, négyfelé osztott lapon: m • h | egh. | adiz | lai. Rev. Kettős 

' ívezet alatt két szembenéző királyi fő, az ívezeten lövőrések s középen bástya 
két csillag között. 

313. Av. mint 312. Rev. Szembenéző királyi térdkép, jobbjában keresztes aranyalma, 

balkarja derekához hajtva. 

314. Av. Trónon ülő király jobbjában keresztes aranyalma, fejénél jobbra s baloldalánál 

egy-egy csillag. Rev. négysoros felirat, mint a 312., 313., némi betűeltéréssel. 

315. Av. Szembenéző királyi térdkép, jobbjában egyenes kard, balkarján paizs a kettős 

kereszttel, e felett csillag. Rev. Három sorban: .R • | ladi | slai s alul két 
csillag közt madár. 

316. Av. Két lomb között szembenéző királyi mellkép. Rev. A vonalkörig érő kereszt 

ráfektetett kisebb körrel és ^ la | di | sl | ai. 

317. Av. Gyöngykörben talapzaton álló kettős kereszt, körül: rex ladislai. Rev. Lilio- 

mokkal díszített trónon szemben ülő király, jobbjában keresztes aranyalma, 
befelé hajtott baljában liliomos kormány pálcza. 

318. Av. mint 317., értelmetlen körirattal. Rev. Két csúcsos süvegű fő, közbül kettős 

kereszt és bástya, két-két pont között. 

319. Av. Szembenéző két koronás fő, közbül karika, alattuk liliom, felül ívezeten Q — li 

(Elisabetha, Ladislaus), az ív belsejében csillag. Rev. mint a 311. sz. a. 

320. Av. Két, alul befelé hajló bástya, közbül hatágú csillag s félholdra helyezett liliom, 

e mellett li — 7Í Rev. Jobbralépő s visszatekintő leopárd. 

321. Av. Szembenéző királyi mellkép, jobbjában melléhez szorított kampós bot, baljá- 

ban kereszt, ágain gömböcsökkel. Rev. a 320. sz. Av. ábrázolása. 

322. Av. Jobbra lépdelő páva és r . ladislai Rev. Jobbra futó leopárd, szája előtt 

karika, alatta liliom. 

323. Av. mint 317., Rev. mint 322. 

324. Av. Csőrében liliomot tartó madár, jobbfelé ; körül ^ és LAZLA a betűk között 

^gy"6gy liliommal. Rev. Jobbfelé futó csodaállat hosszú ludfejben végződő 
süveggel. 

325. Av. Szembenéző koronás mellkép, körülötte ^ LAZLA * Rev. mint 329, az állat- 

alak alatt A betű. 



36 . 

326. Av. Kettős gyöngykörben koronás fő, körül: * ladislai. Rev. mint 324., 325. 

327. mint 326., szabálytalan kisérletszerű veret. Rev, a csodaállat balfelé. 

328. Av. Királyi térdkép, fején karimás kalappal, felemelt jobbjában liliom, baljában 

liliomos kormánypálcza, arcza előtt B. Rev. Kéttornyú templom, középen 
keresztes orommal, felül és alul egy-egy karika, oldalt B — C betűk, felettük 
rövidítő jellel. 

329. Av. A 312. sz. éremhez hasonló ívezet alatt két hajadon fő. Rev. Balra tekintő 

madár. V. ö. IV. Béla 246, 247. 

330. Av. Várfal kapuval, bástyával és két oldaltoronynyal ; a bástya felett kereszt, a 

tornyokon befelé néző madarak. Rev. Jobbra néző madár. 

331. Av. Kéttornyú várfalon királyi térdkép, felemelt karokkal. Rev. Jobbra futó és hátát 

felgörbítő állat hátraálló nagy fülekkel. 

332. Av. Szemben ülő király, jobbján sólyommal. Rev. Jobbra néző, eslő jobblábát 

felemelő sárkány. 

333. Av. Kettős ívezetből kiemelkedő keresztes orom alatt szembenéző koronás fő, 

oldalt egy-egy rozettel, az íveken szélről bástyatornyok, közbül egy-egy karika. 
Rev. Farkát befelé hajtó csodaállat hosszú süveggel, alul rozetta. 

334. Av. A 333. sz. érem Rev. oldalán leírt állatalak. Rev. ívezet és tornyok mint 

333, de a koronás fő helyett háromlevelű lóher két lomb között. 

335. Av. Jobbra lovagló király, hátrafelé tartott kereszttel, ágain gömböcsökkel. Rev. 

Kettős vonalkörben jobbra lépdelő griff. 

336. Av. mint 329. Rev. Kunkorodó farkú sárkány. 

337. Ugyanaz, kisebb veret. 

338. Av. Vonalkörben érthetetlen körirat, belül emberarcz. Rev. Balra lépő madár 

(sas) felette kereszt és csillag. 

339. Av. Jobbra néző királyi fő, olvashatatlan körirattal. Rev. Karjait szétvető emberi 

alak, oldalt egy-egy rozettával. 

340. Ugyanaz, a rozetták helyett keresztek. 

341. Szemben álló király jobbjában lihom kormánypálcza, oldalt B— 6, felettük rövi- 

dítő jelekkel (?). Rev. Kunkorodott farkú sárkány álló helyzetben, oldalt pontok 
és rozettek. 

342. Av. Koronás királyi fő. Rev. Kentaurus balra. 

343. Av. Két torony között kereszt, a felett koronás fő. Rev. A 318. sz. érem Rev.-nek 

megfelelő ábrázolás, alul kettős kereszt helyett küllős kerék vagy csillag. 

344. Av. Két, alul befelé hajló bástyatorony közt kettős kereszt, a felett szembenéző 

királyi fő. Rev. Koronás fejű szárnyas oroszlán. 

345. Ugyanaz, kisebb. 

346. Ugyanaz, még kisebb veret. 



37 



XVIII. sorosat 

A XIII. század folyamán, különösen IV. Béla, V. István és Kún László korában, 
a politikai összeköttetések folytán is, nagymennyiségű ausztriai kis pénz, ú. n. bécsi 
fillér özönlött az országba, a mint azt leletek tanúsítják. Ez éremfajok többnyire négy vagy 
többszögű szabálytalan lapkákra vannak verve s hátlapjukon az üllő nyoma látható 
(quadratum incusum), a mi a Rev. ábrázolást ritkán engedi kellőleg érvényesülni. 
A II. Endre korától fogva, midőn a képies ábrázolások jelennek meg érmeinken, az 
Árpádkor végéig gyakorta találkozunk azonos vagy rokon motívumokkal a magyar 
dénárok s a bécsi filléreknek nevezett éremfajokon. E sorozat azonban veret tekin- 
tetében is a bécsi fillérekhez csatlakozik. Egész sorozat a bécsi fillérek modorában 
verve, azok bélyegével s olyan bélyegekkel, melyeknek motívumai magyar érmeknek 
felelnek meg, szakasztott azonos ábrázolásban, néhány tisztán osztrák motivumú s 
modorú darabokon pedig a magyar királyok nevével is találkozunk. Kétségtelen, hogy 
ez éremfajok közös forrásból származnak, vagyis ugyanazon műhely verte, melyből az 
osztrák veretek kerültek ki. Hol volt ez a verőműhely, arra semmi választ nem adha- 
tunk. (A bécsi fillérekről lásd: Luschin v, Ebengreuth tanulmányát a bécsi Numism. 
Zeitschr. 1874 — 75. évf. A rokon magyar véretekről; Posta Béla értekezését: Hazai 
érmészetünk s a bécsi dénárok. Archaeol. Értesítő 1885. évi folyamában.) 

Maguk a kérdéses érmek a következők : 

347. Av. Zászlós, emberarczú «Agnus Dei». Rev. Lombkoszorúban *í alakú jegy. Az 

Av. ábrázolás a Luschin tanulmányában V. tábla 239. sz. speciessel azonos, a 
Rev. IV. Béla 241., 242. számú érmén is látható (koszorúj, a középső jegy a 
244. szám a. leírt érem pénzverőjegyének felel meg. Szabálytalan négyszögű, 
egyik oldalon bevájt szélű példány. 

348. Ugyanaz, kerek lapon verve. 

349. Av. Sima arczú koronás emberfő, két oldalt fürtökkel. Luschin VII. 133. Rev. 

mint a két előbbi számon. 

350. Av. A fent leírt lombkoszorú s a benne foglalt pénzverőjegy IV. Béla 241. érme 

előlapjának mása. Rev. Két függőlegesen felezett heraldikai madáralak. V. ö. 
Luschin: Tab. III. 201., 202. 

351. Av. Szembenéző királyi mellkép, felemelt karokkal. Rev, Két befelé forduló s 

egymásra néző madár, középen X betűvel ; körül kettős vonalkörben : í« rex 
STEPHANVS. V. ö. V. István 297. sz. 

352. Av. Az előbbi faj Rev. bélyege gyengébb veretben. Rev. A 350. sz. érmen látható 

kettős madáralak változata. 

353. Av. Fa mellett (?) balra ugró kutya. Luschin: Tab. VII. 148. Rev. Vonalkörben: 

• EX • LADis képverete kivehetetlen. 

354. Av. Heraldikai liliom, körülötte : rex ladiill . a • a • Rev. Szárnyait kiterjesztő 

félsas, feje fölött félholdban hatágú csillag. 



38 

Ezeken kívül két éremfajnak kell még e sorozat végén helyt adnunk : V. István 
styriai király denárainak. Mindkettő styriai veretnek látszik s a király 301., 303., 305. 
307. sz. magyar veretű érmeihez áll legközelebb. 

355. Av. Széles keretben két bástyatorony közt; szembenéző királyi mellkép, körül: 

•i< REX STHGPHNVS. Rev. Az előlap nyomai. Bracteát-szerű veret. 

356. Av. Kettős gyöngy- és vonalkörben koronás fő szemközt, felette liliom, melynek 

szára kétfelé válik s mindkét oldalán ív alatt hajlik az érem belső keretéig; 
az így támadt két oldalmezőben kissé ferdén álló czímerpaizsok, a jobboldali- 
ban a magyar kettős kereszt, a másikban Gutkeled nembeli István bán, Dragun 
fia, országbíró és nádor, mint Styria kormányzójának családi czímere. Rev. 
Szembenéző heraldikai sas, keretén kereszlkék nyomával. 



XIX. sorosat. 

III. Endre alatt (1290 — 1301) vert éremfajok. Gyakori a czímermotivum, koronás 
M betűből kiemelkedő kereszt, alkalmasint a király anyjára, Morosini Tomasinára 
vonatkozó jelvény. Szent Márk oroszlánja pedig velenczei származásának emléke; 
gyakori a patriarchális kereszt paizsban s a nélkül. A királylyal az Árpádok egyenes 
férfiága kihalt, de két leányági rokon a cseh Venczel (1301 — 1305) s a bajor Ottó 
(1305^1307) követik a magyar trónon. Ezeknek érmeit is e sorozathoz kell még szá- 
mítanunk, mert az árpádkori valuta-rendszerbe tartoznak, s veretük technikája és 
motívumaik szerint is e korszak typusát viselik magukon. Ezekkel az árpádházi kirá- 
lyok háromszázados érmészete bezárul. Meg kell itt még jegyezni, hogy a Venczelnek 
tulajdonított érmek mind íratlanok, de Jankovich Miklós véleményét (Tudományos 
Gyűjt. 1827. yil. 42 — 68.), hogy t. í. ez érmek a nevezett királynak tulajdoníthatók, 
támogatta az a körülmény, hogy a Szent-Gellért-hegy tövében 1827-ben talált nagy 
leletben,^ mely 2800 darabból állott, néhány IV. Béla, IV. László és III. Endre-féle 
dénáron kívül csupán az alább 382 — 386. szám alatt leírt éremfajok voltak, velük 
240 darab prágai garassal II. (IV.) Venczel cseh király, királyunk atyjának nevével. 



///. Endre érmei: 

357. Av. Kettős gyöngykörben: •& rex andreas, belül szembenéző koronás fő. Rev. 

fodros kendővel bekötött női fej. 

358. Av. Az előbbihez hasonló, de a középen királyi mellkép a szokásos attribútu- 

mokkal. Rev. Koronás M betűből kiemelkedő kereszt, oldalt egy-egy befelé 
néző koronás fővel. 



39 

359. Av. Az előbbi faj Rev. képverete. Rev. Jobbfelé lépő hárpia. 

360. Av. Félholdon álló kereszt, karjai alatt karikával, oldalt egy-egy szembenéző 

koronás fő. Rev. Balra ugró párducz. 

361. Ugyanaz, kisebb veret. 

362. Av. Gyöngykörben jobbra néző koronás fő. Rev. Szent Márk oroszlánja. 

363. Av. Szemben álló király, jobbjában egyenes kard, balja paizson a patriarchális 

kereszttel. Rev. Szent Márk oroszlánja. 

364. Av. Szembenéző királyi mellkép, oldalt "K — R. Rev. Húsvéti bárány balra, zászlós 

kereszttel, a zászló alatt csillag. 

365. Av. Gyöngykörben trónon ülő király, jobbjában keresztes aranyalma, baljában 

egyenes kard. Rev. Húsvéti bárány jobbra. 

366. Av. Királyi mellkép, melléhez emelt jobbjában az aranyalma, baljában liliomos 

kormánypálcza ; a király feje mellett jobbra 7t. Rev. Húsvéti bárány előteste 
lábával tartott zászlós kereszttel, alul karikák. 

367. Mint 366., de az 7Í helyett karika. Rev. jegyek nélkül. 

368. Av. Szembenéző királyi mellkép, rézsút tartott karddal és kormánypálczával. 

Rev. Húsvéti bárány jobbra. 

369. Av. mint az előbbi érmen. Rev. Jobbra lépdelő szarvas, alatta kis kereszt. 

370. Av. mint előbb. Rev. Hármas bástyatorony, alul a nyílásban s a két oldaltorony 

felett egy-egy rozetta. 

371. Av. mint 362. Rev. Elefánt, hátán hadi sátor. 

372. Av. Szembenéző koronás fő, oldalt II — D. Rev. Málnagally levelekkel s lefüggő 

gyümölcsökkel. 

373. Av. mint 372., de betűk nélkül. Rev. Kettős kereszt, karjai közt félhold és csillag 

alul karikákkal. 

374. Av. Gyöngykörben két behajtó hosszúszárú levél közt nagyobb koronás M betű 

(Morosini). Rev. Koronából kiemelkedő kettős kereszt, végein apró pontokkal, 
karjai közt karikákkal. 

375. Av. mint 374. Rev. Kettős kereszt talapzaton, mellékjelek nélkül. 

376. Av{ Trónon ülő király, az ülés oldalain karikák, a király jobbkezében keresztes 

alma, baljában lihomos kormánypálcza. Rev. Csúcsos paizsban talapzaton álló 
kettős kereszt. 

377. Av. Királyi mellkép. (V. ö. Kún László 313. sz.) Rev. Czímerpaizs mint előbb. 

378. Av. Királyi fő mint 362. stb. Rev. Jobbra néző heraldikai sas. 

379. Av. Trónon ülő király, jobbjában keresztke, baljában kormánypálcza, a trón 

karjai madárfejekben végződnek. Rev. Gyöngykörre fektetett nagy kereszt, 
szélről A I N I R I B. 



40 

380. Av. Balfelé lépdelő lovas, felemelt jobbkezében kard. Rev. Hármas ívben végződő 

kereszt egy-egy ponttal s a kereszt karjaiban kisebb keresztkékkel. 

381. Av. Liliomos végű kereszt, karjaiban: | R 1 V | X. Rev. Tornasisaknak látszó 

ábrázolás. 

Venczel érmei: 

382. Av. Gyengén szemcsézett körben lovon ülő király, balra, jobbjában hegyes kard. 

Rev. Kiterjesztett szárnyú álló sas jobbra. 

383. Av. Trónon ülő király, jobbjában liliomos kormánypálcza, baljában aranyalma 

kettős kereszttel. Rev. Hárpia. 

384. Av. mint előbb. Rev. Emberi arcz, levelekből alkotott keretbe foglalva. 

385. Av. A király térdképe, mellére hajtott jobbjában egyenes kard, baljában kereszt. 

386. Av. Koronás fő, szemközt. Rev. Evet, előtte gömböcs. 

Ottó érme : 

387. Az kettős vonalkörben: reg ottonis; középen liliomos nyilt korona. Rev. Két 

kifelé álló, de visszanző madáralak. 



Megjegyzés. Az éremrajzok nagyobb része Weszerle táblái után készült, az ott 
hiányzó fajok rajzait az «Archeologiai Értesítő-bői s más szakfolyóiratok s munkákból 
vettük át. 



1. TÁBLA. 



I. SOROZAT. 

Előlapon a király neve. Háti. Regia Civitas, Pannónia, Pannoneia. Mindkél oldalon egyenkaiú 
kereszt, sarkaiban rendszerint egy-egy háromszöggel. 



/. István 1000—38. 







/. István (egykorú ntánzatok). 





Péter 1038—41. ismét 1044—46. 





Aba Sámuel 1041—1044. 




/. Endre 1046—1061. 




11 



2. TÁBLA. 



11. SOROZAT. 

Előlapon a király neve vagy képe, háti. Pannónia, Pannoneia, Panonia ter(r)a, Pannonai vaj^y 
Moneta. Előlapon a kereszt sarkaiban, vagy a király képe mellett változó jegyek. 



/. Endre 1040-1061. 




12 




13 




14 



/. Béla (vezér) 1048—1060. 



/. Béla (király) 1060—1063. 



/. Béla (egykorú) utánzat. 





Salamon 1063—1064. 




20 




21 




/. Géza (vezér) 1064—1074. 



/. Géza (király) 1074—1077. 



/. László 1077-1095. 





28 



24 




3. TÁBLA. 



III. SOROZAT. 

I^:iőla|)oii a király neve, közepén változó ábrázolás. Háti. í. LADISLAVSRE. Jegyek az előlapi 

köriratban. 




/. László 1077—1095. 



26 











84 






Kálmán 1095—1114. 






II. István 1114—1131. 





4. TÁBLA. 



IV. SOROZAT. 

Kisebb fajok. Klőlapon a király neve, középen változó ábrázolás. Háti. Szt. László neve, vagy 

azt jelző vonások. Jegyek az előlapon. 

Kálmán 1095—1114. 




40 



48 




45 








■2^)Mi^m; 



42 





46 




49 
//. István 1114—1131. 





47 




50 




Sl— i 



51 







53 






-te 



54 



//. Béla 1131—1141. 



•<é2:».. 




60 61 

Bracteát. Kálmán ? II. Béla ? 








63 




5. TÁBLA. 



V. SOROZAT. 

Kisebb fajok. Az előbbi sorozattal egykorú veretek, a király neve nélkül. 
Kálmán (1095-1113.) //. Isíuán (1114-1131.) //. Béla (1131—1141.) //. Géza (1 141— 1 101). 





65 



66 







69 



70 



71 



72 







(m 



75 



76 






77 



78 



79 



80 






81 






Az V. sorozathoz csatlakozó éremfajok, eltérő hátlappal. 





87 



88 






90 




(Sm® 



92 



98 



VI. SOROZAT. 



//. László 1161—1162. 



fi. TÁBLA. 




94 



95 



96 



m\-/m>) 




97 



VII. SOROZAT. 
Byzanti modorú s arab feliratot utánzó rézpénzek. Arany triens (102). 



IV. István 1162—1163. 








100 



101 



102 





108 




7. TÁBLA. 



VIII. SOROZAT. 
Az utóbbi sorozattal rokon veretű ezüst éremfajok. 




104 




105 




106 




107 




108 




109 



IX. SOROZAT. 

Vékony lapra vert, finomabb vésetű éremfajok. (Lásd VIII. sor.) 





110 



///. Béla 1173—1196. 






111 



112 



Imre 1196-1204. 



:>1-S 



113 




114 





//. Endre 1205—1235. 






115 



116 



8. TÁBLA. 




117 



íS^ 



^7 




121 




129 




X. SOROZAT. 

aj Mohamedán írással s abból fejlett ornamentikával. 



119 





M 







118 



120 




122 






125 126 

bj A kettős kereszttel. 





^ fej 



j^^ 



127 128 

cj Egyes betűkkel, vagy betűk nélkül. 









130 



181 





133 



184 



135 



124 





132 




(^ 



186 




187 




138 




141 






142 




139 







140 




148 



X. SOROZAT (folytatás). 



9. TÁBLA. 




144 



dj Csak ornamentális alakokkal. 




145 




146 







147 




148 




149 




150 




151 




152 





158 




154 




155 





156 




157 





158 






159 




160 





161 



ej E sorozatba tartozó obuliisok. 




162 




163 




164 




165 




166 




167 





168 



169 




170 



10. TÁBLA. 



XI. SOROZAT. 

Tárgyak, épületek, királyi fők, kettős keresztekből alkotott ábrázolások, a király nevével vag>' 

anélkül. A király fején byzanti alakú korona. 




171 



//. Endre 1205-1235. 




172 





178 




174 




175 



176 




177 




178 




183 



184 



185 



186 




187 




188 



189 



190 





191 



192 





195 



193 






196 





194 




11. TÁBLA. 

XII. SOROZAT. 
Mint előbb, fejlettebb technika. A király fején byzanli korona. Magyarország czímere (pólyák). 

//. Endre (1205-1235). 




197 




198 




199 




200 




201 



(r^ ^ 




202 




203 




204 




205 




206 




207 



12. TÁBLA. 



XIII. SOROZAT. 

íratlan éremfajok, királyi fők, ékítmények, állat- s ornamentális alakok. 





308 



//. Endre (1205—1235.) 






209 



210 




211 





212 







213 



214 





215 










216 



217 



218 




219 





220 





221 



222 





228 







224 






225 



226 




227 




13. TÁBLA. 



XIV. SOROZAT. 

A király neve s képe, czímerek, állatalakok. 

IV. Béla (1235—1270). 




246 



251 



247 



248 



249 



250 






252 



253 



254 



255 




265 



266 



267 



268 



XV. SOROZAT. 



Bracteátok: IV. Béla (1225—1270). 



14. TÁBLA. 



m~é 



269 





270 




^^«jt-. 



ij'in^Jr- 



^Í3^ 



271 





272 



i 





273 




274 





275 




276 





277 




278 




279 





280 





281 




282 




283 



15. TÁBLA. 




284 



XVI. SOROZAT. 
V. István (1270—1272). 





285 




286 




287 




288 





292 




296 




300 






804 




'289 





298 




297 





801 




805 






290 






294 





298 




802 



'®fr^A ///j*?* 





306 




291 





295 





299 






SOS 




307 



808 



309 



1 



16. TÁBLA. 



XVII. SOROZAT. 



IV. Kim László (1272—1290). 





310 




314 




818 




322 




826 





880 




311 



f^i^ 




fJJ — íilSí^ff jl 
315 




819 




323 



íS— (O 



827 





331 






312 



^ ^^^ 




816 





320 




324 




328 




332 




í^^ 



313 





317 




321 




325 




329 



«í M 



333 




17. TÁBLA. 




889 




848 





840 



844 





841 




845 




842 





843 



XVIII. SOROZAT. 
aj Bécsi fillérekkel rokon magyar veretek. 

lY. Béla, V. István és Kán László kora. 




847 





848 




849 









850 




851 






852 




858 

bj Styria számára vert magyar pénzek. 
V. István kora. 




865 





854 



856 



18. TÁBLA. 





857 



870 




874 




378 



XIX. SOROZAT. 

///. Endre (1290—1301). 






858 



859 



871 



872 





875 



876 







879 880 

Venczel (1301-1305). 





860 




373 




877 





881 




Ottó (1305-1307). 





387 



POTLEK 

A 

CORPUS NUMMORUM HUNGÁRIÁÉ 

MAGYAR EGYETEMES ÉREMTÁR 

I. FÜZETÉHEZ. 



r f f 



ARPADHAZI KIRÁLYOK PÉNZEL 



IRTA: 

Dr. ZIMMERMANN LAJOS. 



BUDAPEST, 1907. 

HORNYÁNSZKY VIKTOR CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA 



Rupp művének s Weszerle érmészeti tábláinak megjelenése után a numizmatikai 
irodalom terén hazánkban évtizedeken át az Archaeologiai Értesítőben meg-megjelenő 
numizmatikai közleményeken kívül jóformán más működést észlelni sem lehetett, míg 
az éremgyűjtők s az érmekkel tudományosan is foglalkozók igaz örömére megjelent 
1898-ban dr. Réthy Lászlónak, Corpus Nummorum Hungáriáé czímű műve, illetve 
annak az Árpád-házi királyok pénzeit tartalmazó s egyelőre csak típusokat nyújtó 
első füzete. E füzetnek megjelenésével alkalom nyílolt arra, hogy az érdeklődők a 
már elavult s nehezen megszerezhető művekkel szemben egy modern s kritikai alapra 
fektetett munkában keressenek s leljenek utasítást a hazai érmészettel való foglalko- 
zásra s nem túlzunk, midőn azt állítjuk, hogy a numizmatikának hazánkban az utolsó 
években észlelt nagyfokú fejlődése, egy a numizmatikával tudományosan foglalkozó 
társulat s egy kizárólag éremtudomány nyal foglalkozó folyóirat megalapításának első 
impulzusát a C. N. H. első füzetének megjelenésében kell keresnünk. 

Az érdeklődők óhaja természetesen ezen első füzet megjelenésével még távolról 
sem talált teljes kielégítésre s az anyaggyűjtés nagy és fáradságos munkáját nem 
ismerő közönségünk türelmetlenül követelte a vegyesházi királyok érmeit tartalmazó 
második füzetet. Hogy a C. N. H. érdemes szerzője ezen óhajnak minél előbb meg- 
felelhessen, teljes erejét a vegyesházi pénzekre vonatkozó igen nagy anyag össze- 
gyűjtésére, rendezésére s feldolgozására kellett fordítania, minélfogva az első füzet fej- 
lesztésére s kiegészítésére időt már nem szentelhetett. Midőn azonban éppen ezen 
első füzet megjelenésével járó nagyfokú fellendülés újabb és újabb anyagot hozott 
felszínre, midőn az eddig elrejtve maradt gyűjtemények, majd újabb leletek ontani 
kezdték a „kiadatlan" kincseket s ezek ismertetése s közzététele, az első füzet pótlása 
szükségesnek mutatkozott, dr. Réthy László bizalma folytán én jutottam azon kitün- 
tető megbízatáshoz, hogy az Árpád-házi királyok pénzei terén összegyűjtött s részben 
már közzétett^ anyagomat egy rendszeresebb egészbe öntve a C. N. H. első füzetének 
pótlékaként megírhassam. 

E pótlékban 57 éremmel egészítem ki az első füzetet és pedig legnagj'obbrészt 
a C. N. H. megjelenése óta ismeretessé vált egészen új éremfajokkal, vagy a már 

* Numizmatikai Közlöny II. évfolyam (1903.) 25. oldal: „Árpádházi magyar pénzek", egy képes 
táblán 27 érem rajzával; — Num. Közi. III. évf. (1904.) 38. oldal: „Árpádházi magyar pénzek II. 
közlemény' 3 éremábrával. 



IV 

ismert és közzétett éremfajok oly jellegzetes változataival, hogy azokat mint alfajokat 
e pótlékba felvenni el nem mulaszthattam. Ezen érmek leírását a következőkben adom : 

1. A C. N. H. első füzetének I. sorozatába tartozó dénár; a C. N. H. 1. előlapjá- 
val és a 3. számú hátlapjával bíró I. István dénár a Magyar Nemzeti Múzeumban. 

Av. Kettős szemcsés körben egyenkarú kereszt, ágai a legendakezdő keresztkével 
s a körirat egyes betűivel kapcsolódnak; a kereszt sarkaiban egy-egy háromszögű ék; 
körirat; <i' STEPHANVS • REX • Rev. Egyenkarú kereszt, mint az előlapon, de annak 
sarkaiban háromszögek helyett egy-egy levélalakú jegy; körirat: »í« REGrlACIVlTAS •!« 

2. A C. N. H. IV. sorozatába tartozó Kálmán királynak tulajdonított pénz, mely- 
nek előlapja a C. N. H. 50. számú darabbal azonos, hátlapján a kereszt sarkaiban 
ékek helyett pontok. Igen sok gyűjteményben előfordul, sőt gyakoribb az ékekkel 
díszített C. N. H. 50. számú darabnál. 

Av. Gyöngykörben értelmetlen felírás pontokból és vonalkákból alkotva, belül 
négy felholdba foglalt kereszt, vonások és pontokból képzett diszítmény. Rev. Kettős 
vonalkörben vonalkák, középen kereszt, sarkaiban pontocskák. 

3. A C, N. H. IV. sorozatába tartozó pénz; a C N. H. 51. számú II, István-féle 
dénárnak változata. Kiadatott első ízben Ruppnál 300. .szám alatt, majd a Numiz- 
matikai Közlöny II. évfolyamában (25. oldal) dr. Zimmermann Lajos „Árpádházi 
magyar pénzek" czímű közleményében és az ahhoz mellékelt képes táblán 1. szám 
alatt. Több gyűjteményben előforduló darab. 

Av. Kettős gyöngykörben 'i> STEOHANVS REX. Középen kereszt, mely felül a 
legendakezdő keresztkével, oldalt az R betű szárával kapcsolódik, karjai közt négy 
ék. Rev. Kettős vk. vonalkák, keresztkék és félholdakból alkotott értelmetlen legenda, 
melyen belül keresztke, sarkaiban négy ékkel. 

4. A. C. N. H. IV. sorozatába tartozó lí. Béla dénár ; a C. N, H. 59. számú darab 
változata a M. N. M. 

Av. Reczés körben háromszögalakú koronás fő körirat: REX BÉLA. Rev. Kettős 
vk., közepén keresztke, a vk. közti felírás és a kereszt sarkaiban az ékek hiányoznak. 

5. A C. N. H. V. sorozatába (Kálmán, II. István, II. Béla, II. Géza kora) tartozó 
csegely. Úgy az elő- mint hátlap megegyez a C. N. H. 05. számú darabbal. M. N. M. 
gyűjteménye. 

Av. Reczés körben, végein tetézett egyenkarú kereszt, közbül négy apróbb kereszt, 
belül egy-egy pont, Rev. Kettős vk. vonalkák, középen kereszt, sarkaiban ékecskék. 

6. A C. N. H. V. sorozatába tartozó a 05. szám alatt kiadott dénár előlapjával 
s ugyanazon sorozat 88. számú dénárjának hátlapjával bíró újabb változat Sziklay 
Jenő gyűjteménye útján a M. N. M. Közölve a Numizm. Közlöny. III. évfolyamának 
38. oldalán 1. szám alatt. 

Av. Reczés körben, végein tetézett egyenkarú kereszt, közbül négy apróbb kereszt, 
belül egy-egy pont. Rv. Kettős vonalkörben ékecskék, belül egyenkarú kereszt, ékek nélkül. 

7. A C. N. H. V. sorozatába tartozó pénz Jeszenszky Géza (Patvarócz) és dr. Zimmer- 
mann Lajos gyűjteményében Előlapja teljesen megegyez a C. N. H. 71. számú darabjának 
előlapjával, hátlapja a 88. sz. alatti hátlapjának felel meg. (Num. Közi. II. évf, I. tábla 2.) 

Av. Reczés körben kereszt négy ponttal, melyet négy befelé forduló félhold és 
keresztke vesz körül. Rev. Kettős vk. ékecskék, belül egyenkarú kereszt, ékek nélkül. 



8. A C. N. H. V. sorozatába tartozó csegely. Úgy elő- mint hátlapja azonos a 
C. N. H. 74. számú pénz elő- és hátlapjával. A M. N. M. gyűjteményében. 

Av. Reczés körben kereszt négy ponttal, körülötte négy kifelé forduló félhold 
és kereszlke. Rev. Kettős vonalkörben vonalkák, középen keresztke, sarkaiban pontok, 

9. A C. N. H. V. sorozatába tartozó csegely. Úgy elő-, mint hátlapja megegyez 
a C. N. H. 76. sz. a. kiadott pénzzel. — A C. H. N. me^elenését megelőzőleg két helyen 
publikállatott. Először a ritkaságánál fogva csaknem ismeretlen Egger-féle „Die Münzen 
des Königreiches Ungarn" czimű s a Wiener Numismatische Monatshefte (1865 — 67.) 
mellékleteként kiadott katalógusban (III. tábla, 10. szám), aztán Montenuovo szövegében 
49. szám alatt van felemlítve („1 Var. ist eine Klippé.") (Num. Közi. II. évf. I. tábla 3.) 

Av. Reczés körben az érem széléig érő kereszt, ágaiban egy-egy ponttal, ágai közt 
négy pontból alkotott kifelé forduló félholddal s egy-egy kereszttel. Rev. Kettős vk. 
vonáskák és keresztek, belül a kereszt sarkaiban négy ékkel. 

10. A C. N. H. V. sorozatához tartozó s a 81. sz. a. kiadott pénz előlapjával, de 
eltérő hátlappal bíró darab Sziklay Jenő gyűjteménye útján a M. N. M. (Num. Közi. 
II. évf. I. tábla 4.) 

Av. Reczés körben -|-^^-|-^^-[-^^-[-^-., középen gyöngykörbe kerített 
kereszt, melynek mindegyik karja három, két holdacskába foglalt és egymásután 
hosszába helyezett gömböcskéből van alkotva. Rev. Kettős vk. vonalkák és félholdacs- 
kák, középen kereszt, sarkaiban egy-egy a kereszt közepére vízszintesen fekvő pálczácska. 

11. A C. N. H. V. sorozatába tartozó dénár, melynek elő- mint hátlapja meg- 
egyez a C. N. H. 87. számú darabbal, csakhogy a hátlap keresztképének ágai közt 
nincsenek ékek. Dr. Zimmermann Lajos gyűjteményében. 

Av. Az érem széléig terjedő kereszt, karjai közt egy-egy kifelé hajló félhold, 
bennök egy-egy ponttal. Rev. Kettős vk. vonalkák, középen kereszt. 

12. A C. N. H. V. sorozatába tartozó darab, mely a C. N. H. szövegében már 
publikálva van, s mint nem ritka pénz sok gyűjteményben található. Előlapja a C. 
N. H. 90. számú előlapjával, hátlapja a C. N. H. 88. számú pénzével azonos. (Num. 
Közi. II. évf. I. tábla 5.) 

Av. Reczés körben kisebb körre fektetelt, tetézett végű kereszt, belül pontok, 

négyszer megszakítva E - — Rev. Kettős vk. vonáskák, belül egyenkarú 

kereszt ékek nélkül. 

13. A G. N. H. V. sorozatába tartozó s az előbbivel rokonveretű darab Sziklay 
Jenő gyűjteménye útján a M. N. M. és dr. Zimmermann Lajos gyűjteményében. Elő- 
lapja a C. N. H. 90. előlapjával megegyez. Hátlapja eltérő. (Num. Közi. II. évf. I. tábla 6.) 

Av. Reczés körben kisebb körre fektetett, tetézett végű kereszt, belül pontokkal, 

négyszer megszakítva E Rev. Kettős vk. vonáskák, belül két, hegyeikkel 

a középen érintkező ék, jobbra és balra egy-egy függőleges helyzetű, hegyével lefelé 
álló ék. 

14. A C. N. H. V. sorozatába tartozó újabb species Kováts Ede (Kolozsvár) útján 
az Erdélyi Nemz. Múzeum gyűjteményében. A C. N. H. 90. sz. alattinak jellegzetes 
változata, a mennyiben a kereszt sarkában nem pontok, hanem befelé álló ékek 
vannak. (Num. Közi. II. évf. I. tábla 7.) 

Av. Reczés körben kisebb körre fektetett, tetézett végű kereszt, belül ékekkel. 



VI 

négyszer megszakítva. E Rev Kettős vk. vonáskák s kereszlkék, belül 

egyenkarú kereszt ékekkel. 

15. A C. N. H. VII. sorozatába (IV. István) tartozó rézpénz a C. N. H. 98. számú 
pénznek jellegzetes változata, a mennyiben a hátlap Szűz-Máriájának bal kezében van 
a liliomos kormánypálcza, sjobb keze hajlik a mellére. A M. N. M. Dr. Konkoly Thege 
Balázs (Komárom) és dr Zimmermann Lajos gyűjteményében. 

Av. Gyk. kettős Irón, egyikén II. Béla, másikán IV. István ülő alakja. Körirat: 
REX BÉLA — REX STS. Rev. Liliomos kormánypálczát tartó fénykörös Mária, mellére 
hajló jobb kezével Jézust (karikákkal jelezve) öleli. Körirat: SANCTA — MARIA. 

1(>. A C. N, H. VII. sorozatába tartozó s az ott kiadott 101. és 103. számú réz- 
pénzeknek kombinácziójából származó harmadik (nem számítva a 102. sz. alatt közölt 
arany példányt) species. Előlapjának a belső gykörben foglalt része teljesen megegyez a 
C. N. H. 101. számú megfelelő részével, a gykörön kívül eső rész azonban, tehát a középső 
részt körülövező keret a 103. számú pénz keretének felel meg, fő karakterisztikuma 
pedig az, hogy a 101. alattira annyira jellemző pénzverőjegyekkel nem bír. Hátlapja 
megegyez a C. N. H. 101. és 103. pénzek közös hátlapjával. Több gyűjteményben 
előfordul. (Num. Közi. II. évf. I. tábla 8.) 

Av. Kettős gyk. keleti írást utánzó felirat, középen hasonlóképen. Rev, ugyancsak 
keleti írást utánzó jelek gyk, belül. 

17. A C. N. H, VIII. sorozatába tartozó líL Béla vagy IV. Istvánnak tulajdonított 
éremfaj. Előlapja megegyez a C. N. H. 107, számú dénárral, hátlapja ennél sokkal 
díszesebb s pontokkal és karikákkal van ékítve. Dr. Zimmermann Lajos gyűjteményében. 

Av. Középen nyolcz befelé fordult félholddal körülvett kereszt, karjaiban három- 
három pont. Kívül négy kisebb kereszt és nyolcz horgonyalakú díszítmény. Rev, Gyk. 
karikákkal tetézett kereszt, sarkaiban pontokkal, L alakú ékítményekkel, melyeken 
karikák vannak, ezt lezárja két-két összesen nyolcz félívből alkotott diszítmény, 

18. A C. N, H, VIII. sorozatába tartozó IIL Béla vagy IV. Istvánnak tulajdonított 
s a C. N. H, 108 számú éremnek válfajaként jelentkező, de retrográd felírással bíró 
dénár a M. N. M. 

Av. * S fflARCVS. Középen kereszt négy ponttal. Rev, Horgony alakú díszítmény 
felette karika s két pont. 

19. A C N. H. IX. sorozatába felvett 111. szám alatti III. Béla-féle dénárnak válto- 
zata s mint ilyen nem vétetett fel a C. N. H.-ba, noha már előzőleg Rupp 107., Weszerle 
XIII, 3., Széchenyi Tab. 2. XI. 2, Mont, 83. publikáltatott s több gyűjteményben talál- 
ható Előlapja azonos a C. N. H. 111. számú előlapjával, hátlapja megfordított képet 
mutat s a C N. H. 110. szám alatti hátlapjának felel meg. Több gyűjteményben talál- 
ható. (Num. Közi. II. évf I, tábla 9.) 

Av. Gyk. a király neve BE • L'R vízirányosan, felül és alul horgonyalakú jegyek, 
pontok közt. Rev, Rx betűkből összeállított monogramra, 

20. A C N, H. IX. sorozatába tartozó s a C. N. H, megjelenése óta napfényre 
került III. Béla-féle dénár. Ezen újabb speciest dr. Réthy László egy a M, N. M.- 
birtokában levő gödöllői leletben talált három darabkából állította össze s rekonstruált 
rajzát Forster Gyula: 111. Béla magyar király emlékezete 1900. czímű művében publi- 
kálta. (Num. Közi. II, évf. I, tábla 10.) 



VII 

Av. Gyk. B6L7Í RtX • körirat, helOl kisebb gyk. cgyt-nszárií kereszt kíirjíii közt 
^'ííy-^"Sy P""^ l^^v. Kettős keresztszerű díszítmcny, oldnlt egy-egy T betűvel (lertius?). 

21. A C. N. H. IX sorozatába tartozó s hasonlóképen teljesen új III. Béla dénár 
a M. N. M. gyűjteményében. 

Av. Gyk. B betű fölötte j^ alakú betű vagy rövidítőjel, alatta vonalka, jobbra 
és balra egy-egy kereszt, melyek szárai felett és alatt egy-egy pont van. Rev. Vk. 
kettős kereszt, melynek alsó szárán derékszögben két ponttal tetézett szár van, körü- 
lötte két-két pont. 

22. A C. N. H. IX. sorozatába tartozó II. Endre érem a M. N. M., a mely a C. 
N. H. 116. számú éremnek válfaja ellenkező irányú felirattal. 

Av. Gyk. TÍNDREÍÍS « körirat, középen Rx monogramm. Rev. Koronából kiemel- 
kedő kettős kereszt, oldalt egy-egy kifelé hajló félhold. 

23. A C. N. H. X. sorozat (111. Béla, Imre, II. Endre kora) 119. sz. darabjának 
előlapjával s ugyanazon sorozat 133. sz. pénzének hátlapjával biró új species a M. 
N M. éremgyűjteményében (Num, Közi. II. évf. 1. tábla 11.) 

Av. Gyk. kuíjkns írás értelmetlen ábrázolása, felül s oldalt keresztkékkel. Rev. 
nagyobb kereszt karjai közt egy-egy ponttal. 

24. A C. N. H. X. sorozat 123. számú pénzének egy már régebben publikált vál- 
faja. Előlapja a C N. H 123. számú előlapjával azonos, hátlapja a C. N. H. 153. sz. 
hátlapjával. — Közzétéve Egger fentidézelt katalógusának IV. tábláján 16. szám alatt. 
rXum. Közi. II. évf. 1 tábla 12.) 

Av. Kufikus vízirányos vonal, felül patkón álló kereszt, oldalt kifelé forduló 
félhold és S betű, a vonal alatt ugyav,az. Rev. Pontból kiágazó két kisebb kereszt, 
oldalt egy-egy ponttal. 

26. A C. N. H. X. sorozat 125. számú dénárjának válfaja, teljesen megegyező 
előlappal s rajzban eltérő hátlappal, a mennyiben a kufikus ornamentikát szétválasztó 
vízszintes vonal felett s alatt egy-egy teljesen szabadon álló négy ékből alkotott keresztke 
van, s nem háiom ékből s egy a vízszintes vonalból kiemelkedő száron alkalmazott 
kere.szt, mint a C. N. H. 125. számú pénzen; több gyűjteményben található. 

Av. Középen kis kereszt, körülötte négy görög í2-nak látszó betű közbül egy-egy 
pontban végződő ékkel. Rev. Kufikus ornamentika. 

26. A C. X. H. X. sorozat 125. számú dénár változata a M. N. M. Előlapja azonos 
a 125. számú előlapjával, hátlapja a C. N. H. 132. számú hátlapjával. (Num. Közi. II. 
évf. 1. tábla 13 ) 

Av. Középen kis kereszt, körülötte négy görög í>-nak látszó betű, közbül egy-egy 
pontban végződő ékkel. Rev. Kereszt, karjai közt három-három ponttal. 

27. A C. N. H. X. sorozat 125. számú pénznek egy másik változata hasonlóképen 
a M. N. M. gyűjteményében Pllőlapja azonos a fentivel, hátlapja megfelel a C. N. H. 
145. számú darab hátlapjának. (Num. Közi. 11. évf. 1. tábla 14.) 

Av. Középen kis kereszt, körülötte négy görög fí-nak látszó betű, közbül egy-egy 
pontban végződő ékkel. Rev. Négy keresztből és öt pontból alkotott diszítmény. 

28. A C. N. H X. sorozat 129. számú pénzre támaszkodó új species. Előlapja 
teljesen megfelel a C. N. H. 129. számú előlapjának, hátlapja a C. N. H. 141. számú 



VIII 

háthipjának^ Sziklay Jenő gyűjteménye útján a M. N. M. továbbá dr. Zimmermann Lajos 
gyűjteményében is, (Num, Közi. II. évf, I. tábla 15.) 

Av. Az érem gyk. széléig érő tetézett kereszt, a négy mezőben egy-egy H betű. 
Rev. Három ponttal tetézett vonal, két-két összekapcsolódó félhold között. 

29. A C. N. H. X. sorozat 135. számú pénz alfaja a M. N. M. gyűjteményében, 
melynek előlapján az egyes mezők fel vannalt cserélve. 

Av. Az érem széléig érő kereszt, az első és harmadik mezőben egy-egy négy- 
szirmú rózsa, a második és negyedik mezőben egy M alakú betű. Rev. Vízirányos 
vonal, felette egy fordított N, alatta fordított V és D, 

30. A C. N. H. X. sorozat 137. számú pénz előlapjával s a C. N. H. 136. számú 
hátlapjával bíró új species Szililay Jenő gyűjteménye útján a M. N. M. (Num. Közi. 
II. évf^. I. tábla 16.) 

Av. A — betűk, fölöttük két í2-nak látszó betű, mely rövidítő jel is lehet, ezek 
felett lefelé fordított € betű, alul kereszt. Rev. Kereszt négy pont közt; 

31. A C. N. H. X. sorozat 145. számú pénz előlapjával s a C. N. H. 135, számú 
hátlapjával bíró új species az Erdélyi Nemz, Múz. érem- és régiségtárában Kolozs- 
várt. (Num. Közi. II. évf. I. tábla 17.) 

Av. Az érem feléig érő nagy kereszt, mely végein kisebb keresztkékben végződik ; 
ez utóbbiak egy-egy pontozott vonallal összekötve, a mezőkben egy-egy pont, kívül 
egy-egy ék. Rev. Kufikus ornamentika. 

32. A C. N. H. X. sorozat 145. számú pénz előlapjával s a C. N. H. 160. számú 
hátlapjával bíró új species a M N. M, 

Av. Az érem feléig érő nagy kereszt, mely végein kisebb keresztkékben végződik; 
ez utóbbiak egy-egy pontozott vonallal összekötve, — a mezőkben egy-egy pont, 
kívül egy-egy ék, Rev, Kis kereszt végeire boruló félholdakkal, köztük pontok. 

33. A C. N. H. X. sorozat 151. számú pénz előlapjával s a 146. szám alatti hát- 
lapjával bíró új species a M. N. M. (Num. Közi. II. évf. I. tábla 18.) 

Av. Középen H alakú, középvonalán keresztet viselő alak, végein vízirányosan 
álló keresztkék, felül s alul ismét kereszt 4 — 4 pont között. Rev, Kis kereszt sarkaiban 
1 — 1 pont. 

34. A C. N. H. X. sorozat 153. számú pénznek egy új válfaja Sziklay Jenő gyűj- 
teménye útján a M. N. M. Előlapja egyenlő a C. N. H. 153. számú előlapjával, hát- 
lapja a C. N. H. 157. szám alatti hátlapjával. (Num. Közi. II. évf. I. tábla 19.) 

Av. Középen tetézett kereszt négy kisebb kereszt és kifelé fordított félhold között. 
Rev, Horgony alakú jegy három ponttal. 

35. A C. N. H. X. sorozat 153. pénz előlapjával s a 133. számú hátlapjával bíró 
új válfaj a pozsonyi ág. ev. líceum dr. Schimkó Dániel-féle éremgyűjteményében. 

Av. Középen tetézett kereszt négy kisebb kereszt és kifelé fordított félhold közölt. 
Rev. Nagyobb kereszt, karjai közt egy-egy pont. 

36. A C. N. H. X. sorozatába tartozó újfajú dénár dr. Zimmermann Lajos gyűjte- 
ményében. (Num. Közi. III. évf. 38. oldal 2.) 

Av. Gyk. vízirányos, középen keresztezett, két végén két-két függőleges ékecs- 
kével lezárt pontozott vonal; felette és alatta egy-egy alján vonallal tetézett kereszt. 
A központ körül négy pontocska és négy kifelé forduló félhold. Rev. Kisebb vk. a 



IX 

központból kifelé áí»nzó három egyeiikarií vonalka, n felső keresztezve, az alsó kettő 
ponttal tetézve. A két lefelé nyúló vonal által képezett szakaszban karika, a két 
másik szakaszban egy-egy pont. 

37. A C. N. H. X. sorozatába tartozó s a 157. számű pénz előlapjához némileg 
hasonló előlappal, ugyanennek hátlapjával bíró pénz a Magyar Nemzeti Múzeumban. 

Av. Kgy kis kereszt, jobbra s balra egy-egy függőleges vonás, oldalt egy-egy 
keresztke; leiette és alatta három-három kifelé forduló félhold, a középsők végei 
poulozva s nyilasukban egy-egy pont. Rev. Horgonyalakú jegy három ponttal. 

3s. A C. X. H. X sorozatába tartozó s a 163. és 164. obolusra támaszkodó új 
alfaj (Ír Zimmermann Lajos gyűjteményében. 

Av. Kettős kereszt, oldalt négy keresztke és két félhold, karjai közt négy ponttal 
Rev. Sima kereszt négy pont között. 

39. A C. N. H. X. sorozatába tartozó s a C. N. H. 169. fajra támaszkodó új 
alfaj a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. 

Av. Tetézett végű kereszt, végeire bomló félholdakkal; karjai közt rézsut álló 
pálczikák, a kereszt négy sarkában egy egy pont, a pálczikák külső vége mellett két- 
két pont. Rev. Négy befelé forduló félholdba foglalt gömbösvégű kereszt. 

40. A C. N. H. XI. sorozatába tartozó 189. számú II. Endre dénárnak obolusa 
a Magyar Nemzeti Múzeumban. 

Av. Vk. két torony közt álló kellős kereszt. Rev. Gyk. kiterjesztett szárnyú 
jobbra néző sas. 

41. A C. N. H. XI. sorozatába tartozó 191. számú II. Endre obolusa a Magyar 
Nemzeti Múzeumban. 

Av. Oldalt két oszlophoz csatlakozó ivezett, felül a kettős kereszttel, oldalt hatágú 
csillagok, alul három karika. Rev. Hármas ivezett felé helyezett erkély, felette hatágú 
csillag két karika közt. 

42. A C. N. H. XIII. sorozatában 208. szám alatt felvett II. Endre-féle dénárnak 
eddig ismeretlen obolusa a Magyar Nemzeti Múzeumban és dr. Zimmermann Lajos 
gyűjteményében. (Num. Közi. II évf. I. tábla 20.) 

Av. Hármas félkörű keretben királyi fő szemközt, fenn három torony. Rev. 
Balfelé lépdelő, első bal lábával hosszú keresztet tartó szarvas; előtte csillag. 

43. A C. N. H. XIII. sorozatába sorozható II. Endre-féle dénár, ismertetve eddig 
Ruppnál 310. szám alatt; több gyűjteményben. 

Av. Szemközt néző koronás király mellképe, jobbjában kard, baljában kereszt. 
Rev. Kéttornyú templom homlokzata, a tornyok közt kereszt. 

44. A C. N. K. XIII. sorozatába tartozó 219. számú II. Endre dénár obolusa a 
a Magyar Nemzeti Múzeumban és dr. Zimmermann Lajos gyűjteményében. 

Av. ívezet alatt szembe néző királyi fő két csillag között, fent hármas templom 
homlokzat, a középső tornyon kereszt. Rev. Nagy kereszt, karjaiban egy-egy csillag. 

45. A C. N. H. Xlll. sorozatába felvett 226. számú II. Endre dénár alfaja több 
gyűjteményben. 

Av. Félhold alatt nyolcágú csillag, felül torony, oldalt egy-egy emberi fejnek 
látszó alak kifelé nézve. Rev. Jobbra lépdelő párducz. felette lombos fa, a felsőág 
jobb oldalán héber betűnek látszó jegy, bal oldalán csillag. 

U 



X 

46. A C. N. H. XIV. sorozatába felvett 244. számú IV. Béla dénár eddig isme- 
retlen obolusa Sziklay Jenő gyűjteménye útján a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Num. 
Közi. II. évf I. tábla 21.) 

Av. Gyk. a király neve B6L7Í R€X, középen héber (?) betűnek látszó jegy. Rev. 
Sárkányt leszúró angyal. 

47. A C. N. H. XIV. sorozat 253. számú IV. Béla pénzének egy már a C. N. H. 
megjelenése előtt is ismert és publikált válfaja. Publikálva : Rupp 179. Weszerle XVl- 
7. Mont 133. szám alatt. A C. N. H. 253. számú pénzzel úgy előlapra, mint hátlapra 
azonos, kivévén, hogy a hátlapon lévő s koszorú nélküli kereszt sarkában nem négv 
csillag, hanem négy fejecske van. A Magyar Nemzeti Múzeumban és több gvűjte- 
ményben. (Num. Közi. II. évf. I. tábla 22.) 

Av. Trónon ülő király, jobbját térdén tartva, baljában keresztes kormánypálcza, 
REX ^ — BEL2Í + Rev. Végein kiszélesedő kereszt, karjaiban fejecskék ; körirat : 
MONLTA REGIS P HVNGARIA + (P alul áthúzva). 

48. A C. N. H. XIV. sorozatában 268 szám alatt kiadott IV. Béla denárának 
obolusa a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának tulajdonában. Lelőhelye állítólag 
Szerb-Mitrovicza. (Num. Közi. III. évf. 38. oldal 3) 

Av. Ülő király, jobbjában kereszt, baljában keresztes kormánypálcza. Rev. Jobbra 
álló és visszanéző kiterjesztett szárnyú sas fénykörös fővel. 

49. A C. N. H. XV. sorozat 269. szám alatt felvett s eddig IV. Bélának tulajdo- 
nított kis brakteáta karakterisztikus s eddig még nem publikált válfaja felcserélt 
karokkal, illetőleg a királyi alak jobbjában lomb, baljában kereszt. Több gyűjtemény- 
ben található. (Num. Közi. II. évf. I. tábla 23.) 

Av. Gyk. kezdetleges művű királyi alak, jobbjában lomb, baljában kereszt. 

50. A C. N. H. XV. sorozatába tartozó s annak megjelenése óta napfényre került 
s publikált IV. Bélának tulajdonított elefántos brakteáta. Emlékeztet a C. N. H. 
371. szám alatti dénár hátlapjára. Pubhkáltatott a horvát arch. társulat által kiadott 
«Vjesnik»-ben, IV. kötet. 1900. 151. old. 7. sor végén. Egy-egy példánya található a Magyar 
Nemzeti Múzeumban és a zágrábi Nemzeti Múzeumban. (Num. Közi. II. évf. I. tábla 24.) 

Av. Jobb felé fordult elefánt, hátán hadisátor, lecsüngő takaróval. 

51. A C. N. H. XVI. sorozatába sorolt 309. számú IV. Béla obolusának megfelelő 
eddig ismeretlen dénár Sziklay Jenő gyűjteménye útján a Magyar Nemzeti Múzeumban 
továbbá dr. Zimmermann Lajos gyűjteményében. (Num. Közi. II. évf. I. tábla 25.) 

Av Gyk. két szembenéző királyi fő, felettük félhold, karika és csillag. Rev. Halmon 
emelkedő csillag, oldalt a királyi czimerpajzs kétszer, két karikáról függve. 

52. A C. N. H. XVII. sorozatában 317. szám alatt felvett V. István-féle dénár 
trónon ülő királyt feltüntető előlapjával (a C. N. H.-ban e darabnál az előlap és a 
hátlap a rajzon fel vannak cserélve) s a C. N. H. 322. hátlapjával bíró pénz a Magyar 
Nemzeti Múzeumban. (Num. Közi. II. évf. I. tábla 26.) 

Av. Liliomokkal díszített trónon szemben ülő király, jobbjában keresztes arany- 
alma, befelé hajtott baljában liliomos kormánypálcza. Rev. Jobbra futó leopárd. 

53. A C. N. H. XVIII. sorozatába tartozó IV. László-féle dénár előlapján ezen 
király nevével, hátlapja egy ismert bécsi fillér A Magyar Nemzeti Múzeumban. 



XI 

Av. Zavaros rajz LTIDISLKVS REX • köriratlal Rev. Jobbra fordult nagy lépdelő 
madár kilerjesztelt szárnyakkal. 

54. A C. N. H. XVIII. sorozatába tarlozó s IV. BtMa király slyriai verelei közé 
sorozható nagy brakteátszerű pénz, a M. N. M. gyűjteményében. 

Av. Kettős vk. M0NET2Í • ReGlS • B • felirat, középen jobbra fordult heraldikai sas. 

65. A C. N. H. XIX. sorozatába tartozó llí. Endrének tulajdonított 360. számú 
dénár alfaja, ennek hátlapi képét megfordítva mutatva. Barbarikus veret a Magyar 
Nemzeti Múzeumban. 

Av. Félholdon álló kereszt, karjai alatt a hosszú száron karikával, oldalt egy- 
egy szembenéző koronás fő. Rev. Jobbra ugró párducz. 

56. A C. N. H. XIX. sorozatába tartozó Venczelnek tulajdonítható Rupp 322. szám 
alatt rossz példány után készült igen rossz rajzban és Mont. 221. szám alatt téves 
leírással közölt dénár. Előlapja megegyez a C. N. H 383. számú dénár előlapjával, 
hátlapja ehhez hasonló, de a hárpiát fordított képpel tünteti fel. Sziklay Jenő gyűj- 
teménye útján a Magyar Nemzeti Múzeumb:in; valamint «Egger: Auctions-Catalog 
einer altén Sammlung aus aristokrntiscliem Besitz 1906.^ czímű árjegyzékében 203. sz. 
alatt kiadva s árverési vétel útján a Magyar Nemzeti Múzeumban. 

Av. Trónon ülő király, jobbjában liliomos kormánypálcza, baljában aranyalma 
kettős kereszttel. Rev. Jobbra fordult hárpia hosszú szakálas fejjel, egyik szárnyszerű 
kezében liliomot tartva. 

57. A C. N. H. XIX. sorozatához tartozó 386. szám alatt felvett Venczel-féle 
dénárnak eddig ismeretlen obolusa a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. 
Először kiadva az Arch. Ért. új folyam XI. kötetében 41. oldal, 15. szám alatt 
(Num. Közi. II. évf. I. tábla 27.) 

Av. Gyk. szemközt néző koronás lő. Rev. Evet, előtte gömböcs. 

Jelen pótléknak feladata a most felsorolt éremfajok leírásában, ismertetésében, 
meghatározásában s azon sorrendnek megjelölésében, a hol e fajok a C. N. H. első 
füzetének érmei közt helyet foglalhatnak, teljesen kimerült. Feladatom nem az volt, 
hogy az utolsó éveknek az árpádházi királyok pénzei terén szerzett tudományos 
tapasztalatait ismertessem s ezzel esetleg a C. N. H. első füzetének egységes egészét 
érintsem. E tapasztalatok közzététele más lapra tartozik. Czélom a száraz ismertetés 
volt s midőn ennek a fentiekben megfeleltem, legfeljebb azon kéréssel fordulok még 
az érdeklődő közönséghez, hogy ne zárják el közreműködésüket egy újabb pótlék 
mielőbbi kiadásától, a melyhez szolgáló anyagot, értesítéseket, leírásokat a legnagyobb 
örömmel fogadok és kérek. 

Dr. ZlMMERMANN LaJOS. 

A pótlékokhoz tartozó három éremtáblán minden egyes érem két számmal van jelölve: az 
egyes éremrajzok a!all kitett folyó.szánimaI, mely megfelel a leírásuknál használt számozásnak, s a 
feleltük alkalmazott számokkal, a melyek hivatkozás természetével bírnak a C. N. H. első füzeiének 
érenisorozatára. Ezen utóbbi számozásnak más czélja nincsí n. mint megjelölni azt a sorrendel, hogy 
hol s mely érem után sorozandók be ezen pótlékba felveit érmek a C. N. H. első füzetének érmei 
közé. A póllckban levő éremfajokra való hivatkozás (czilálás) kizárólag az érmek alatti folyó- 
szánjokkal történik s miután közönségünk már megszokta, hogy a Corpus Numorum Hungáriáé első 
füzelének éremfajait rövidítve pl. «C. N. H. 20.» jelöli meg, e pótlék egyönletö megjelölésére a 
«C. N. H. P.» rövidítést (pl. C. N. H. F. 48.) ajánlom. 

11* 



ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYOK PÉNZEI. 

PÓTLÉK A CORPUS NÜMMORUM HUNGÁRIÁÉ I. FÜZETÉHEZ. 



I. TÁBLA. 



2A 




50A 




61 A 




59 A 




65 A 




66 A 




73 A 




74 A 




76 A 





10 



87 A 




11 



90 A 



90B 



91 A 





13 





14 



100 A 



102 A 





16 



n. TÁBLA. 



107 A 



108 A 





111 A 



112 A 



118 B 



116 A 





20 




21 




22 



119 A 



123 A 



125 A 



125 B 







26 



125 C 



130 A 



185 A 








80 



145 A 



145 B 



151 A 



156 A 




81 






33 




1&6 6 



156 C 



157 A 






86 




87 



164 A 



169 A 





III. tAbla. 



189 A 



191 A 



208 A 



215 A 




40 




41 





42 




219 A 



226 A 




44 





244 A 



46 



254 A 





268 A 



48 




269 A 



281 A 




49 




308 A 




317 A 




52 



354 A 







58 



354 B 




54 



360 A 



383 A 



386 A 






57 



CORPUS NUMMORUM HUNGÁRIÁÉ 



M\G\m EGYETEMES ÉREMTÁR 



II. KÖTET 



VEGYESHÁZI KIRÁLYOK KORA 



A M. TUD. AKADÉMIA ARCHAEOL. BIZOTTSÁGA MEGBÍZÁSÁBÓL 

Irta 

D« RÉTHY LÁSZLÓ 



L. TAG 



BUDAPEST, 1907 



HORNYÁNSZKY VIKTOR CSÁSZ. ÉS KIRÁLYI UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA 









■iTi 



ELOSZO. 



Nyolczadik éve már, hogy a Corpus Nummorum Hungáriáé első 
része, mely az Árpád-házi királyok korának eszméit tárgyalja álta- 
lános típusaik szerint, megjelent. Hogy a második rész csak most 
oly hosszú idő múlva jelent meg, annak többféle oka volt. Az első ok 
az, hogy az első rész megjelenése után az volt a szándékom, hogy az 
Árpád-házi királyok érmeinek részletes, darab és bélyegváltozat szerint 
való leírását adjam, melyhez az anyagot hosszú múzeumi gyakorlatom 
alatt folyton gyűjtöttem s gyűjtötték többen szaktársaim közül, így : 
Sziklay Jenő, Zimmermann Lajos, Fehér József s mások, a mely anyag 
nyomtatás alá rendezését munkába is vettem. 

Elkészítettem 1. (szent) István érmeinek részletes leírását, a bélyeg- 
változatok százaival, a mi kéziratban érdekes és tanulságos képet nyújtott. 
Ennek nyomdai reprodukcziója azonban a köriratok s betűalakok tömérdek 
változata miatt kérdőjel gyanánt állt előttem. Én úgy igyekeztem e kérdést 
megoldani, hogy szent István érmeinek avers és revers köriratait hasá- 
bosán rajzoltattam meg, melyek clichéihez járult volna a rendes nyomdai 
szedés. E komplikált munka azonban költséges voltánál fogva alig lett 
volna folvtatható, a többi királv érmeinél, különösen azoknál, melveken a 
köriratokon kívül még a mellékjegyek nagyszámú változatait is pontosan 
fel kellett volna tüntetni. E czélt újra csak rajzoltatással lehetett volna 
elérni, mely eljárás mellett az Árpád-házi királyok érmeinek legelső 
sorozatait azóta talán közzé tehettem volna, de történt valami, a mi e 
munkámban megakasztott. F'elmerült a nagy richardpusztai lelet, mely 
több, mint 30,000 darab érmet tartalmazott. Köztudomású, hogy ez érem- 
lelet rendezése és feldolgozása maga több mint egy évet vett igénybe.^ 

* Dr. Éber Lászlóné : A richardpusztai éremlelet. Numizm. Közi. III. 87. 



Számbavéve azt, hogy Árpád-kori éremí'ajok 1 — 170 speciese mind olyan, 
melyek pontos leírását csak körülményes és rendkívül fárasztó munkával 

— és csakis többek közreműködésével lehetett volna — sajtó alá ren- 
deznem, felhagytam azzal a gondolattal, hogy e munkálatot folytassam. 

E helyett egy szükségesebb és keresztülvihető munkába fogtam, a 
vegyesházi éremsorozatok typológiai ismertetésébe, melyet itt nyújtok 
át a magyar érmészet barátainak. E csoportnál ugyanazon elveket követtem, 
mint az első résznél, az éremfajok hovatartozásának meghatározását, az 
alfajok feltüntetését, a változatok mellőzésével. 

A „Magyar Numizmatikai Társulat", mely munkámban sok irányban 
támogatott, a jövőben megerősödve, remélhetőleg módot fog találni arra, 
hogy e vázlatból kiindulva, melyet én adhattam, a magyar numizmatika 
történetének s nemzetgazdasági jelentőségének elágazó köreit specziális 
tanulmányokkal ki fogja bővíteni s meg fogja oldhatni azt a czélt, mely 
egy ember erejét messze túlszárnyalja. A magyar numizmatika története 

— igaz — még nincs megírva, s az én szerény munkásságom is csak 
egyoldalú eredmény, keret, mely mindössze az anyag képét mutatja 
be; a magyar numizmatika pragmatikus történetét ma még nem tudjuk 
megírni. 

Budapest 1907 január hó. 

Réthy László, 

I. tag. 



VEGYESHÁZI KIRÁLYOK ÉRMEI. 



Róbert Károly. (1308-1342.) 

Az Anjou-ház uralmával a magyar pénzverés történetében minden átmenet 
nélkül egyszerre új korszak veszi kezdetét. Az olasz renaissance átalakító befolyása 
liozta létre a hazai nemzetgazdasági viszonyok: földművelés, ipar, kereskedelem, hajózás, 
bányaművelés fellendülését, a városi élet sokoldalú kifejlődését. Az európaiasodás főténye- 
zője a dinasztia volt, melynek támogatása mellett indul meg egy nagy kultur-munka, 
melyből a dicsőített Anjou-korszak bontakozott ki. 

E korban lép fel a rendszeres magyar aranyverés, e mellett az eddigieknél nagyobb 
ezüstpénzek, a garasok (grossi) jönnek forgalomba. Előbbiek a flórenczi aranyak min- 
tájára vezetnek a stylisált liliommal (florenus == forint), mely typns keresztelő szent 
János képével mint nemzetközi forma Európa-szerte el volt fogadva. 

Róbert Károly érmeinek más fajai, a dénárok és obulusok, többnyire a király 
képével s heraldikailag szabatos czímerekkel vannak díszítve s anyagukat illetőleg 
mind jó ezüstből verettek. 

Róbert Károly érmeit verőhelyek szerint nem tudjuk csoportosítani, csak annyit 
látunk bizonyosan, hogy az ú. n. pénzverő-jegyek rendszeres alkalmazása az ő korában 
veszi kezdetét s hogy az aranyforintokat két pénzverő-helyen verték, az egyik azokat 
archaikus flórenczi mintára készítette, a másik az olasz typust már magyar nemzeti 
jelleggel ruházta fel. 

E külömbséget az éremsorozatok 1. és 2. száma állítja elénk. Az első számú, 
sok példányban ismert aranyforint mellett 2. szám alatt látunk egy más aranyforintot, 
mely pénzdarab eredetiben nem ismeretes, de lenyomata a bécsi császári „fidei comiss- 
bibliothek" iratai közt van, a hol én azt 1898-ban Schwandtner János György hagya- 
tékában ily czímű csomóban találtam: „Joannes Georgius Schwandnerus A.S. ab 
agendis causis ad üicasteria aulica Caes. Reg. Vindobonnensis" 1769-ből. 

A papírlapon, melybe a pénzdarab be van nyomvas gondosan utána rajzolva", 
Schwandtner (a kinek iratai egy készülendő magyar numizmatikai munka töredékének 
látszanak), mitsem említ annak eredetijéről, anyagáról, azt sem említi, hogy honnan 
ismeri? Én e lappangó, vagy talán elveszett éremdarabról az „Archaeologiai Értesítő"-ben 
(1898. 286,J.) rövid értesítést adtam volt s azt helytelenül Kis Károlynak tulajdoní- 
tottam, de csakhamar meggyőződtem, hogy az is Róbert Károly érmei közé tartozik, 
a mit I. Lajos aranyai bizonyítanak, miről alább lesz szó. 



8 

A czikk megjelenése iilán vettem észre, hogy a szóbanlevő aranyforintot, leírás 
után Rupp is ismerte (11. 6. lap) s idézi Kölilert (Dücaten-Cabinet 1. 661. sz.), a hol e 
darab le van írva, s annyi van róla mondva, hogy egykor a hamburgi Dude-féle 
gyűjteményben volt. Rupp szerint a pénzdarab 1750-ben nyilvános árverésen adatott 
el. Kinek? s hol van ma? — máig minden utánjárásom mellett sem tudhattam meg. 

Róbert Károly érmeinek gazdag sorozatát, Buda városa antonom érmei s egy 
szerb typusú éremfaj zárja be. Buda városának Róbert Károly erősítette meg, régibb 
szabadalmát, melyben mint az öt változatban ismert érmek mutatják, a dénárverés 
joga is bennfoglaltatott. A szerb matapan mintájára vert királyi éremfajról pedig azt 
gyanítjuk, hogy az macsói hódítása alkalmával 1319-ben, vagy szerbországi második 
hadjárata idején 1334-ben veretett szerb területen s minden valószínűség szerint szerb 
pénzverő műve. 

Az érmek áttekintése: 



A) Aranyforintok. 

1. Av. Gyöngykörben a stylisáltflórenczi liliom, oldalt; >h KAROLY • REX. Rev. gyöngy- 

körben keresztelő szt. János dicskörösfejű álló alakja, szemben, mezítláb teve- 
szőrköpenyben, bal kezében hosszúnyelű kereszttel ; oldalt: S • lOHANNES • B 
(aptista) és liliomos nyilt korona. 

2. Av. Kettős gyk.^ trónon ülő koronás király,^ jobbjában országalma, baljában lihomos 

kormánypálcza, lábai alatt trónzsámoly, a trón könyöklőin madáralakú diszítmé- 
nyek (strucz?); oldalt: KARVLVS - DEI • 6RA • REX Rev. kettős gyk.két mezőre 
osztott olasz paizs, jobbról az Anjou-lihomokkal, balról 6 vörös-fehér pólyával 
vagy csíkokkal; a paizs felett nyilt korona, oldalt S — E; körirat: IiVNGARIE • 
Ift NOMINE -IliV • XPI (Jesu Christi). 



B) Garasok. 

3. Av. Kettős gyk. oioszlános trónon ülő koronás király, jobbjában liliomos kormány- 
pálcza, baljában orsz. alma, körül: * K2ÍRVLVS *Dei ^tíRTíaiTÍ Rev. kettős 
gyk. olasz paizs, jobbról anjou-liliomok, balról s fent két csillaggal s magyar 
csíkokkal, körül : * 6R0SI * RBGIS * VJftGTÍRia. 

é. Av. Kettős gyk. trónon ülő kor. kir. j. orsz. almával, b. liliomos kp. lábai alatt két 
kifelé néző nyugvó oroszlán, oldalt: MOÖETADO — Mlftl • K7CR0LI. Rev. kettős 
keretben az anjou-magyar czimerpajzs, körül a belső keretben karikákba 
foglalt liliomok, a külső keretben; * DEI6RATI7Í • R86IS • HVRGHTÍRIE. 

^ Állandó rövidítések: gyk. = gyöngykörben, vk. = vohalkörben. 

» Az irány megjelölése nélkül az alak helyzete mindig szemben értendő. 



9 

5. Av. kettős gyk. trónon ülő kir. (mint előbb), de a trónkönyöklők oroszlán alak okkal, 
lába alatt zsámoly; körül: * KÍÍROLVS • RGG • hVNGIiKRlE. Rev. Mint 4 sz. 
de a czímerpajzs mellett oldalt két gránátalma, a külső keretben: GKKTIK 
PLENA DNS . TECUM. 

0. Av. kettős gyk. trónon ülő kir. jb. feje felé tartott kormp,, baljában orsz. alma a 
trónkönyöklők oroszlánfejekkel; körül: * MORETA KKRVLI RE6IS IíVfí- 
6KRIE. Rev. kettős keretben az anjou-magyar ez. p., felül s oldalt pénzverő- 
jegyekkel, a belső keretben * IVS • DAT • PKCEM • PKX SKLUTEM; a 
külső keretben * hOttOR • REGIS IVDITIV • DILIöIT (utóbbi jelmondat a 
nápolyi garasok után.) 

7. Av. kettős gyk. trónon ülő kir. jb. vállára hajtott kp. b. orsz. alma, trónja könyök- 
lőin szőlőlevelekhez hasonló diszítmények ; körül * MOKÖTK • KKRVLI • 
RQGIS • IíVJftGTÍRIÖ, Rev. kettős gyk., dűlt olasz paizs, a rendes czímerala- 
kokkal, a paizs bal csúcsán tornasisak, lobogó sisakborítóval és kettős szalaggal; 
a sisak koronájából kiemelkedő két strucztoll között a csőrével patkót tartó 
struezfej, oldalt éremverő jegyek; körül: mint 6. sz. 



C) Kisebb éremfajok (dénárok és obulusok). 

8. Av. vk. Trónon ülő kir. j. orsz. almával, b. 1 kp. oldalt jegyek; Rev. czímerpajzs, 

körül: * KAR0LVS:RGX:íiVftGIi7ÍRie. 

9. Av. Rev. Az előbbi fajhoz hasonló előállítás és körirat. (Arch. É. r. f. XIII. 292. 4. 

M. N. M. Mont. 270.) 

10. Av. vk. Trónon ülő kir. j. kormp. b. orsz. alma. Rev. ez. pajzs két liliommal s a 

magy. csíkokkal, körül: K7ÍRVLVS DEL (Arch. Ért. u. VI. 143, 3.) M. N. M. 

11. Av. Többszörös vk. tr. ü. kir. jb. kormp, b. orsz. alma. Rev. kettős vk. és gyk. 

czímerpajzs, oldalt madarakhoz hasonló diszítményekkel, a ez. felett liliom, 
körül * MORETA REGIS KKRVLI. 

12. Av. Mint előbb ; rev. mint előbb, de 4* M. REGIS KKRVLI. 

13. Av. Trónon ülő kir. j. kormp. b. orsz. alma. Rev. kettős gyk. szemben álló kiter- 

jesztett szárnyú sólyom, körül: * MOfíeTA RHGIS K3ÍRVLI. 

14. Av. Mint előbb. Rev. Mint előbb, körirat nélkül. 

15. Av. Trónon ülő kir. kormp. és orsz. almával. Rev. Sisakdísz czímerpajzs nélkül, 

körirat (belső kör nélkül) * ffi • ROGIS • IíVfiGARie. 

16. Av. Az előbbi fajhoz hasonló előállítás. Rev. Sisakdísz. (Arch. É. u. f. VI. 143. 2.) 

M. N. M. 

17. Av. Trónon ülő kir. kormp. és orsz. almával. Rev. Kettős gyk., a húsvéti bárány 

keresztes zászlócskával, körül: í« M • REGIS KARVLI- 

18. Av. Királyi mellkép, szemben kormp. és orsz. almával. Rev. czímerpajzs, felette 

verőbélyeg, körül (belső vk. nélkül) * flí • RQGIS • íiVRGARIB. 

19. Av. Kir. mellkép karok nélkül, ezek helyett oldalt két-két liliom között R — V. 

Rev. czímerpajzs b. kör nélkül: * M RHGIS KKROLI. 

2 



10 

20. Av. Kir. mellkép kormp. és orsz. almával. Rev. kettős vk. a czímerpajzs és 

* KKROLVS Rax íiVNGTÍRie. 

21. Av. Kir. mellkép, karok nélkül, és vk. nélkül: REX. K2ÍR0LVS. Rev. Stylisált 

liliom. 

22. Av. Rev. mint előbb (kisebb). 

•23. Av. Kir. mellkép. orsz. almával és kormánypálczával, oldalt jobbra a fej mellett 
K. Rev. kettős vk. : stylizált liliom és * M RSGIS • KKROLL 

24. Av. Kir. mellkép (derékig), kormp. és befele fordított kezében orsz. alma. Rev. 

Mint előbb. (Num. Közi. IV. évf. 14. 1.) 

25. Av. Királyi -mellkép (derékig), befelé hajlott jobbjában kormánypálcza, baljában (9) 

Rev. vk. nélkül nyilt korona és *h M . . . . KAROLI. 

26. Av. Királyi mellkép, karok nélkül, oldalt M • — • K. Rev. Czímerpajzs két liliommal 

és a magyar csíkokkal, a czímer felelt R, a czímer oldalaival alul növény- 
lombok. (Arch. É. u. f. XI. 41. 16.) M. N. M. (Mont. 267. Győri tört. és rég. füz. 
III. 1865. 363—65.) 

27. Av. Királyi mellkép, karok nélkül, oldalt R — R Rev. Jobbra néző s kiterjesztett 

szárnyú, álló sólyom, lábai előtt K jegy. 

28. Av. Kettős gyk., koronás kir. fő, körül : * K7ÍRVLV • RGX • Rev. Jobbra lépő 

koronás oroszlán. 

29. Av. Kettős gyk. koronás kalapú kir. mellkép, mely alul az érem széléig ér és 

<h M REGIS — K7ÍRVLI. Rev. Stylizált liliom éremverő betűk között. 
SO. Av. Kettős vk., koronás kir. fő és ^ M • RGGIS K7ÍR0LI. Rev. Sisakdísz. 

31. Av. 28. sz. fajhoz hasonló előállítás és körirat. Rev. Jobbra néző álló strucz 

patkóval, oldalt éremverő betűk. 

32. Av. Kettős gyk. melyet liliomokkal díszített ötös keret tölt be, koronás kir. fő. 

Rev. Jobbfelé térdelő és imádkozó szárnyas angyal, dicskörrel. 

33. Av. Gyk. szembenéző kir. fő, oldalt betűkkel. Rev. Négyeit olasz paizs az 1 — 3 

mezőben, liliomokkal, a 2 — 4 mezőben 6 — 6 magyar pólyával, a czímer mel- 
lett oldalt két-két pont. (Arch. É. r. f. XIII. 392. 3.) M. n"! M. 

34. Av. Koronás kir. fő. Rev. Szárnyakból alkotott diszítmény, alul hatágú csillaggal. 

35. Av. Kettős gyk. jobbra néző királyi fő, körül: KARVL'RSX Rev. Jobbra-balra 

álló s befelé néző két madáralak ágas fa között. (Arch. É. u. f. VI. 143. 1.) 
M. N. M. 

36. Av. Jobbra néző királyi fő, és KARÓ .... RQX. Rev. Háromtornyú vár, középen 

kapuval, oldalt balra liliom. 

37. Av. Jobbra néző királyi mellkép és KAROLV — SPRIMVS. Rev. Czímerpajzs és 

* Rex IiVNGKRie. 

38. Av. A király s a királyné szembenéző koronás fejei, felettük K • B. Rev. Sisakdísz. 

39. Av. Trónon ülő királyné és király, szemben. Rev. Háromtornyú vár, kapuzattal. 

40. Av. Szemben álló Krisztus-kép, ovál keretben (mandorla), oldalt IQSVS? Rev. 

A 32. sz. revershez hasonló angyal, egyik kezében kereszttel. (Arch. É. u. f. 
VI. 143. 7. V. ö. Nagy Lajos, Caltaro.) M. N. M. 

41. Av. Kettős gyk. nyilt korona : 5R RÖGISKTÍRVLI. Rev. Jobbfelé térdelő angyal, 

előtte K. 



11 

42. Av. Gyk. nyílt korona, oldali egj'-egy kis madáralak, felül fr;ikliir betűkkel Karúit, 

alul re<3ií. Rev. Jobbfelé álló visszanéző oroszlán felhajló farkkal. (Arch. É. r. f. 
XIII. 392. 1. Mont. 269.) M. N. M. 

43. Av. vk. czímerpajzs, oldalt s felül jegyekkel, körül : * K2ÍR0LVS PMUS Rax JtiVN- 

GAR Rev. álló húsvéti bárány dicskörrel és keresztes zászlóval. 

44. Av. Kettős vk. czímerpajzs, oldalt karikákkal, körül * M RSGIS KKROLI. Rev. 

Balfelé néző sárkány, felette keresztke. 

45. Av. Czímerpajzs a jobb mezőben a magyar pólyákkal, a bal mezőben az Anjou- 

liliomokkal (!) és * M RQGIS KAROLI. Rev. Tojásaira hajló álló strucz. 

46. Av. Kettős vk. a belső kört kitöltő ovális czímer öt liliommal s két kiemelkedő 

pólyával. Körirat: * • M • REGIS K7ÍRVI. Rev. Sisakdísz balfelé (!) oldalt 
egy-egy liliom. 

47. Av. Kettős vk. olasz paizs a kettős kereszttel ; körül : <i> KKROLVS R8X IiVN- 

G2ÍRIS. Rev. Hármas] keretben, három, fejeikben egyesülő halalak, a keret 
szögeiben egy-egy liliom. 

48. Av. Nagy K betű, körül MOR GIS. Rev. Magyar-Anjou czímerpajzs, körül 

alig kivehető körirat : . . . GTÍR (?) 

49. Av. Kettős gyk. díszes K betű két korona és két rozett között, körül : "fr MORETA 

REGIS K2ÍRVLI. Rev. Talapzaton álló kettős kereszt, oldalt: két liliom, két 
karika, két korona s alul ismét két liliom. 

50. Av. Kettős vk. díszes K betű, oldalt I— A, körül: * M • REGIS KARVLI. Rev. 

Talapzaton álló kettős kereszt, oldalt két liliom és rozett, ^ — A betűk s alul 
újból két liliom. (Rupp: szöveg II. k 22. XLII. 5. Num. Közi. IV. évf. 14. 2.) 
M. N. M. 

51. Av. V. és gyk. szembenéző királyi mellkép, körül : * MORETK REGIS KARVLI. 

Rev. Talapzaton álló kettős kereszt, oldalt két liliom, két madár s alul két 
szembenéző királyi fő. 

52. Av. Mint 51. sz., de a körirat : * M • REGIS • KKRVLI. Rev. Mint 51. sz. 

53. Av. Gyk. négyes keretben, szembe néző kir. mellkép, körülötte apró diszítmények. 

Rev. Talapzaton álló kettős kereszt két szőlőlevél R — K betűk s két szembe- 
néző kir. fő között. 

54 A Av. Gyk. Magyar-anjou czímerpajzs, körül mint 51. sz. Rev. a kettős kereszt, 
mint 51. sz., de csillag, félhold és karika, két kis liliom, két madáralak s 
két kir. fő között. 

54 B Av. Kettős gyk. Anjou-magyar czímerpajzs, körirat, mint 51 sz. Rev., mint 54 A). 

55. Av. Gyk. jobbra néző királyi fő, oldalt csillag, félhold és karika g" — ^ betűk, 

alattuk egy-egy apró liliom. Rev. Kettős kereszt (mint fent), oldalt karikák, 
madarak és liliomok, ismét karikák, végül lent újra liliomok. (Truhelka: 120 
old. sziavon bagatino.) 



2* 



12 



Buda város autonóm érmei. 



56. Av. Gyk., királyi mellkép. Rev. gyk., díszes K betű, körül : * CIVITKS • BVOeNSI. 

57. Av. Vk. az Anjou-sisakdísz ; körül : * LIBQRTAS BVOaRSIV. Rev. Háromlornyú 

vár, ékes kapuzattal, a középső alacsonyabb torony felett úszó delfinalak. 

58. Av. Vk. kis talapon a kettős kereszt, körül: M • BVDQNSI .... Rev. az Anjou- 

sisakdisz. 

59. Av. Kettős vk. a kettős kereszt, körül : <i> flROHÖTA BV Rev. Jobbra lépő kos. 

60. Av. Vk. országalma, körül: -i* 5R0IÍQTA BVD Rev. az Anjou-sisakdísz. 



Szerb mintára vert garas. 

61. Av. Dícskőrös fejű szent (Szerbia védszentje), a mint a zászlót a koronás fejede- 
lemnek nyújtja át, oldalt balról: S • STBEANV, jobbról: KARVLVS • 

R 
a király előtt a zászlórúd irányában függélyesen Q 

X 



I. Lajos. (1342—1383.) 

I. (Nagy) Lajos aranyainak sorozatán a régi fíórenczi typusnak fokozatos átala- 
kulását látjuk a magyar typushoz, mely végleg uralkodó marad úgy az ő, mint utódai 
érmelésében. Míg az első typus (62. sz.) liliommal és ker. szt. Jánossal van verve, a 
második typus előlapján már magyar-anjou czímerpajzsot találunk, hátlapján azonban 
még az idegen szent alakja van megtartva ; a szent lábánál látható emberfő (szerecsen- 
fej) pedig a mesztegnyei Szerecsen (Saracenus)-család czimere, melyről oklevelesen 
tudjuk, hogy Magyarországban s Erdélyben a sókamarák és harminczadok bérlői 
vohak, kiknek származását illetőleg az Árpád-korban szerepelt mohamedán kalmárokra 
és nagy bankárokra utaltam egyik régibb munkámban.^ — A király harmadik arany- 
forint typusán (64, 65, 66) már a magyar védszent László képe jelenik meg s annak 
alkalmazása aranyakon s más éremfaj okon lenyúlik a Habsburg-királyok korába. Azt 
hiszem, hogy ker. szent János képének alkalmazása az első két aranyfajon megerő- 
síti Róbert Károly aranyainál kifejezett feltevésemet, hogy e gyakorlat két parallel 
működő pénzverőhelyre enged következtetni. 

I. Lajos érem sorozata inak áttekintésével magunk előtt láljuk a hatalmas király 
nagy birodalmát, mely Magyarországon kívül a dalmát partokra, vörös Oroszországra 
s Lengyelországra terjedt ki. 



' Magyar pénzverő izmaeliták és Besszarábia. Arad 1880. 



13 

A) Aranyforintok. 

62. Av. Rev. mint 1. szám, de: * LODOV— IClí REX- 

63. Av. Kettős gyk. hat tagból álló s mellékjegyekkel díszített keretben a raagyar-anjou 

czímerpajzs, körül : * LODOVICVS : DQI : GRKCIK : REX. Rev. mint 62. de a 

szent bal lába alatt jobbra néző szerecsenfej. 
64 A Av. Az előbbinek megfelelő előállítás, körül: 4< LODOVIQl • D • G • R • VJft- 

G1TRI6. Rev. Kettős gyk. Magyarország védszentjének álló alakja, jobbjában 

hosszúnyelű alabárddal, baljában melle felé tartott országalmával, oldalt 

pénzverőjegyek: körül: SARTVS • LADISLAVSR. 
64 B Av. Az előbbi fajtól főleg a czimerkeret díszítésében eltérő változat. M. N. M. 

65. Rev. a szent jobb kezében egyenesen tartott hosszú alabárd, kifelé hajlított baljá- 

ban országalma. M. N. M. 

66. Rev. a szent jobb kezében vállára helyezett rövid harczi csákány, kifelé hajlított 

baljában országalma. (Weszerle III. 3. Széchenyi Tab. 4. XXVIII. 7.) M. N. M. 



B) Garasok. 

67. Av. Kettős gyk. hattagú, mellékjegyekkel díszített keretben magyar-anjou czímer, 

körül: 4. LODOYIOI • DÖI • GRKTIK • R VttGARIÖ- Rev. Magas, ormokkal 
díszített trónuson ülő Szt. László király, jobbjában egyenesen tartott hosszú 
alabárddal, baljában melle felé tartott országalmával, szélről pénzverőjegy; 
körül: SHttTVS LÍTDISLÍIVS • R • 

68. Av. Kettős gyk. az uralkodó, széles ívű s oldalt tornyocskákkal s liliomokkal díszített 

trónon ülve, jobbjában liliomos korraánypálcza, baljában országalma, körül 
4« LODOViavS DÖI GRÍiaiTÍ Rex IiVIÍGARie Rev. Czímerpajzs hatos keret- 
ben, körül * DSLiRSaití l aROflüIÖ * ÖTU. Péuzverőjegyek vagy az elő- 
vagy a hátlapon (némely példány jegy nélkül). 
69. Av. Alacsony, növénylevelekkel díszített trónuson az ülő király (jelvényei mint 
68 sz.), körül : MOI^ÜTÜ LODOVIGI RÖGIS IiVKGHRIÖ. Rev. Csúcsára állított 
négyszögű czímerpajzs, jobbról a magyar csíkok (a négy emelkedett dömöcz- 
. köIve), az oldaltéren pénzverőjegyek s kisebb diszítmények. 

70 A Av. Mint 69. sz. Rev. Kettős gyk., dűlt paizs, bal csúcsára helyezett sisak díszszel, 
oldalt pénzverőjegyek; körül: IiOJROR . RSGIS . IVDiaíVffi DILIGIT. 

70 B Mint előbb, de a király szakállas (!) fővel. M. N. M. 



C) Kisebb éremfajok. 

71. Av. Madárfejekkel díszített alacsony trónon ülő király, egyenesen tartott kormány- 
pálczával és országalmával. Rev. Sisakdísz és * RGGIS LODOVIOI. Eszék sz. 
kir. város múz. 



14 

72. Av. A király álló alakja liliomos kormánypálczával és országalmával, oldalt pénz- 

verőjegy. Rev. Stylizált liliom és SH ■ RaGIS • LODOVICI. 

73. Av. A király mellképe, vállára hajtott kormánypálczával s kifelé tartott ország- 

almával, és RQXLODOVIQI. Rev. Magyar-anjou czímerpajzs, körül: "í* ÍRRÖGIS 
LODOViai. 

74. Av. Koronás királyi fő, oldalt pénzverőjegyek. Rev. Nyilt korona, körül: 4* ffi 

RaGIS • IíVftGKRia. 

75. Av. Rev. Mint 74. sz. (kisebb) pénzverőjegy nélkül. M. N. M. 

76. Av. Koronás királyi fő, körül: ^ ffiOUaTTÍ LODOViai. Rev. Jobbra lépő strucz, 

csőrében patkóval, oldalt pénzveroj egyek. 

77. Av. Koronás királyi fő, körül : ^ Rax LODOViavS Rev. Jobb felé néző ülő orosz- 

lán felhajló farkkal. 

78. Av. Jobbra néző koronás fő, körül: RaGIS IiVWGííRia, Rev. magyar-anjou czímer- 

pajzs, körül : * 5ROttaT7í LODOVIGI. 

79. Av. Kettős vagy (csak külső) vk. nyilt korona, körül: ^ 5R RGGIS LODOVIGI. Rev. 

Jobbra néző térdelő angyal, előtte L 

80. Av. A király mellképe, körül: ^ SV. RaGIS LODOVIGI. Rev. Olasz paizs apró 

elhintett liliomokkal, keresztül fektetett harántcsik három struczfővel. A czímer 
felelt pénzverőjegy. 

81. Av. Nyilt korona, körül: * 5R RaGIS LODOVIGI. Rev. Mint cSO. sz. (Arch. É. u. f. 

VI. 143. 6. és XI. 41. 22.) M. N. M. 

82. Av. Magyar-anjon czímer, körül: ^ ittORGTTÍ LÓDOVIGL Rev. Nyilt korona, körül: 

* RGGIS IíVJftGTÍRia. 

83. Av. Középen nagy L, körül ODOVIGI, a kezdőbetű oldalain S^ — S. Rev. Magyar- 

anjou czímer, körül: ^ ffiORGTÍI RaGIS. (Arch. É. u. f. XI. 41. 21.) 
Sziklay Jenő gy. 
81. Av. Gyk. Stylizált liliom, körül: ^ WOIiaTTÍ LODOVIGI. Rev. magyar-anjou 
czímer, körül: ^ RGGIS IiVRGKRia. 

85. Av. Gyk. a magyar-anjou czímer, oldalt és felül egy-egy karikával; Rev. Stylizált 

liliom. 

86. Av. Mint 85, de a czímer körül R^ — a - X. 

87. Av. Kettős vk. magyar-anjou czimer, körül : ^ SQ.OUQT'R LODOVIGI. Rev. Kettős 

gyk. a kis talapzaton álló kettős kereszt, mely felül és alul a belső gyk. túl 
ér; a kereszt alsó ágai alatt két négyszögletes (?) jegy. 

88. Av. Vk. mankós végű kettős kereszt ászárak csúcsain bogyókkal, körül: •!- flÖORGTS 

LODOVIGI. Rev. Magyar-anjou czímer, körül: * DGI GR7ÍTIK R VttGTÍRI 
(VGKRia. VGTÍRa) ; az fl R betűk összevonva. 

89 A Av. Gyk. jobbra néző szerecsenfej, átkötött szalaggal, körül: •!« fflORaTK 
LODOVIGL Rev. Sima vagy mankós kettős kereszt bogyókkal, körül: <^ RGGIS 
IiVRGARia; a kereszt ágai alatt pénzverőjegyek. 

89 B Av. Mint az előbbi darab. Rev. Nyilt koronából kiemelkedő mankós kettős 
kereszt bogyókkal; körirat ugyanaz. 

9(). Av. Gyk. sima vagy mankós kettős kereszt bogyókkal, körirat : * RaGIS LODO- 
VIGI. Rev. Gyk. Jobbra néző szerecsenyfő. 



15 

91. Av. Gyk. és vk. balra néző szerecsenfej, köriraf mint 89 A, különböző betűhibák- 

kal. Rev. Sima vagy mankós kereszt bogyókkal, körirat betűhibákkal. 

92. Av. Gyk. mankós kereszt bogyókkal, körül: -h RGGIS LODOVIOI. Rev. Gyk. és 

vk. balra néző szerecsenfej. (Arch. É. u. f. XI. 41. 20.) M. N. M. 

93. Av. és Rev. Gyk. jobbra néző szerecsenfő, az egyik oldalon e körirattal: 4» 5ttO- 

neTa LODOVIGI, a másikon REGTTT . . . lö (^RÖGIS és ffiORÖTff). Veret- 
hibából származó darab. (Arch. É. u. f. XI. 41. 13.) M. N. M. 

94 A Av. Kettős gyk. magyar-anjou czímerpajzs három kis liliom között, körül: 
* LODOViai . R VftGTCRai. Rev. Szemben álló védszent koronás és dics- 
körös fővel, jobbjában egyenesen tartott alabárddal, melle felé hajlított, baljá- 
ban országalma, körül: • S L7CDIS — L7ÍVSR • a mezőben pénzverőjegyek. 

94 B Mint előbb, de a czímerpajzs egy csillag és két liliom között. Sziklay. 

94 C Mint előbb, de a czímerpajzs rozettek között. (Széchenyi Táb. 5. XXVII. 11.) 
M. N. M. 

94 D Av. Mint előbb, de a czímerpajzs felett nyilt korona, oldalt egy-egy liliom. 
(Rupp-szöveg II. k. 35. XXI. 23. Weszerle IV. 18.) M. N. M. 

94 E Kettős gyk. anjou(l)-magyar czímerpajzs, három liliom között, a szent alakja 

mint előbb. A körirat mindkét oldalon zavart. M. N. M. 

95 A Kettős gyk. a magyar-anjou czímerpajzs, három liliom között, körirat mint 

94 A számnál. Rev. Szemben álló védszent, mint 94 A, de kifelé hajtolt kézzel 
tartott országalmával; körirat mint ott. (Weszerle IV. 14.) M. N. M. 
95 B Av. Rev. Mint előbb, de a czímerpajzs üres mezőben s képkeretébe nyomott 
egyenkarú csúcsos kereszttel. M. N. M. 

96. Av. Kettős gyk. magyar-anjou czímerpajzs üres mezőben, körül : í« flft LODO- 

VIGI • R • YftGÍIRItí. Rev. Balra néző védszent, jobbjában egyenesen tartolt 

alabárddal, s kifelé hajtott kezében országalma; körül: <i> S LÍIDIS — LSVS • 
R • p mezőben pénzverőjegyek. 

97. Av. Gyk. Stylizált liliom, oldalt: • ^ LODO— VIGIR • Rev. Gyk. a védszent koronás, 

dicskörös mellképe, körül: S • LflD(?)LAVS • R. M. N\ M. 



Buda város autonomérmei. 

98. Av. Nyilt korona, körül: * flRORGTír BVDettSIVSft. Rev. Gyk. magyar-anjou 

czímerpajzs, (Arch. É. u. f. VI. 143. 5. és XI. 41. 17.) M. N. M. 

99. Av. Gyk. Jobbra néző királyi fő, körül : 4. WORGTÍÍ BVDeftSlVW. Rev. Térdelő 

angyal, mint 79. sz. de az L betű nélkül. (Arch. É u. f VI. 143. 8.) M. N. M. 

100. Av. Bogyókkal díszített nagy L betű, körirat, mely alul kezdődik: * 5R0fíSTÍI 

(Budensi)V5R. Rev. Gyk. Három tagból álló s íveik találkozásánál liliomokkal 
tűzdelt keretben a magyar-anjou czímerpajzs. 

101. Av. Gyk. élére állított négyszögű magyar-anjou czímerpajzs, körül: * VftOHGTA 

BVDGHan'flR. Rev. Balra néző szarvas. 



1() 

Tartományi éremfajok. 

Cattaro. 

lOá A Av. Gyk, ülő király jobbjában vállára fektetett kormánypálczával, baljában 
kereszttel, körirat: • LODOVIÜVS . — • RBX • VliGÍTRIÖ. Rev. A város véd- 
szentjének álló alakja, jobbjában pálmaág, baljában a kereszt, körirat : STRI- 
PliONI. — CJft7ÍTR0ft • • 

102 B Av. Mint előbb, de baljában keresztes aranyalma, körirat : LODOViavS * — • RtíX • 
VR6KRI • Rev. A védszent gyöngyös mandorlában; körirat: • S • TRAIPIiOW- 
aííTIÍRÖK • (Egger: Wiener Niimism. Monatsh. 11. B. Taf. 10. 9.) M. N. M. 

102 C Av. mint előbb, de a király oldalán a mezőben jobbról három, balról négy 
liliom; körirat: • LODOVIQVS — • R • VJftGJtRIÖ. Rev. a védszent mandorlá- 
ban, balkeze elverve (?), körirat: STRIFOft.-. — .-. — .-. ÜKTKRajft • (Egger: 
II. B. Taf. 10. 11.) 

102 D Av, mint előbb, de a király oldalán jobbról s balról három-három liliom, 
körirat • LODOVIQVS — R • VfíGíIRItí. Rev. A védszent álló alakja (kezei 
elverve) oldalán jobbról-balról három-három csillag ; körirat : • S • TRIMOft— 
rozett— GÍITÍÍReJft. Eszék v. múz. 

103. Rézpénz. Av. Magyar-anjou czimerpajzs; körirat: ^í. • AJK • aATARÖXiSlS • Rev. a 
védszent álló alakja és • S7ÍWTVS • — TRIFOtt • (Egger : 11. B. Taf. 10. 
12.) M. N. M. 



Zára. 

104. Rézpénz. Av. vk. az érem közepén nagy 6 = Giadera (Jadra), körül: ^ MORBTÍí • 

lííDRÖ. Rev. Szent László mellképe alabárddal s mellére hajtott keresztes 
aranyalmával, körül : S • LÍI • R • V1Í6ÍIRI • — : oldalt balról a mezőben 
határozatlan jegy. (Mont. 301.) M. N. M. 

105. Ugyanaz. Av. középen gyk. nagy 6, körül: három rozett és ISDRÖ. Rev. kettős 

gyk. kettős kereszt, körül: rozett-kereszt-rozett és ISDRÖ Bécsi csász. kab. 



Russia. (Vörös-Oroszország.) 

106. Av. Karikákkal összekötött négytagú íves keretben koronás L betű, oldalt három- 

három s alul egy karikával, körirat: * LODViai o RVR6ARIÖV- Rev. gyk. 
jobbra néző oroszlán (Lemberg =- Lwow czímere), körirat : * 5H0RQTA RVS- 
'Sia,\ (dénár) (Egger II. B. Taf 11. 6—7.) M. N. M. 

107. Av. Négytagú íves keretben, koronás L, oldalt s alul hét karikával. Rev. Ugyan- 

olyan keretben nyilt korona hét karikával, (obolus) (Egger: II. B. Taf. 11. 
8-9.) M. N. M. 



17 



Lengyelország. 



108. Av. Kettős vk. stylizált liliom, körül : LODOVICI • R (?). Rev. Gyk. balra néző 

lengyel sas. 

109. Av. gyk. magyar-anjou czímerpajzs. Rev. Jobbra néző lengyel sas. (Arch. É. 

11. f. XI. 43. 23.) M. N. M. 

110. Av. gyk. magyar-anjou czímerpajzs. Rev. Keresztbe helyezett két kulcs, felül P 

(Posen város czímere.) 



Mária (1382-1385). 

E királynőtől aranyakat, dénárokat és obulusokat ismerünk. Uralkodása alatt 
magyar garasokat nem vernek többé, helyettük a cseh garasok (grossi pragenses) 
jönnek forgalomba. A magyar garasok verése újból csak Hunyadi Mátyás korában 
kezdődik. 

Aranyforintok : 

111. Av. Kettős gyk. több tagú íves keretben magyar-anjou czímer, körül: * 5R2ÍRIQ 

DÖI -GR- VttGTÍRIÖ. Rev. Kettős gyk. szt. László álló alakja jobbkezében 
egyenesen tartott csatabárd, kifelé hajlított baljában ker. aranyalma, körül: 
S • L2ÍDISL— HVS • Rö oldalt pénz verőjegyek. 

112. Av. mint 111. szám. Rev. a szent vállára hajtott csatabárddal, RÖX oldalt pénz- 

verőjegyek. (Weszerle V. 2 — 4.) 



Dénárok és obolusok. 

113. Av. Rev. I. Lajos 94 A-nak megfelelő ellőállítás ; köriratok : Av. * 5IÜÍRI2Í beíR 

VG2ÍRia. Rev. mint 111. sz. (Arch. É. u. f. VI. 189. szöveg és XI. 41. 24. 

(Mont. 305.) 
lU. Av. Kettős gyk. széles kettős kereszt, körül: * 5R0RQTH • fiftSRie. Rev. kettős 

gyk. koronás flR betű, körül: * RGGIftÖ VRGKRia. A monogramm mellett 

jobbról apró liliom. 

115. Av. Kettős gyk. Kettős kereszt: fliOfiÖTK • 5R2ÍRie. Rev. gyk. koronás 5R, körül: 

* ReGIRÖ • YXiKRia M. N. M. 

116. Av. Kettős gyk. nyilaságú kettős kereszt pontokkal: * 5R0IÍ9TK. flíKRia • R • V. 

Rev. Kettős gyk. liliomos nyílt korona, alatta pénzverőjegy; körül : 4< SRTÍRia • 
D • R • VttGKRia. 

117. Av. Gyk. Kettős kereszt, körül : * fiftORaTS • 5RÍIRia • R. Rev. liliomos nyílt 
korona alatta pv-jegy; körül: * 5RHRia • D : G • IiVNGAR. 



18 

Zsigmond (1386-1437). 

Mária királynő férje, a luxemburgi házból származó Zsigmond érmei sok tekin- 
tetben különböznek elődei vereteitől. Pénzein a czímerpajzs négyelve jelenik meg a 
váltakozó magyar csíkok és a luxemburgi sas, illetőleg a magyar csíkok s a cseh 
oroszlánnal. Aranyainak egy sorozatán szent László lábai alatt arab számjegyeket 
találunk s pedig az 5-, 6-, 7- és 13-as számokat, melyeket — bár hivatásukat biztosan 
nem határozhatjuk meg — a pénzverésnél alkalmazott ellenőrző-jegyeknek kell tekin- 
tenünk. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek az első arab számjegyek, melyek a keresztény 
pénzverésben először fordulnak elő. A mi a pénzfajokat illeti, uralkodása alatt veretnek 
az úgynevezett quartingok (viertling, magyar íitying) név alatt forgalomban volt apió 
lossz ezüstből vert aprópénzek. Ugyancsak e korból származnak az első úgynevezett 
piéfort-ok (vastag veretű érmek), melyek próbaveretek gyanánt készültek. A mi a 
pajzsformát illeti, e korban lép fel a kerek-aljú német paizs, az olasz csúcsos-aljú 
paizs helyett s a magyar csíkok külön paizson az érem egyik oldalán, míg a másik 
oldalon a mezőt a kettős kereszt tölti be. 

A mi az éremanyagot illeti^ Zsigmond király érmei közt találkozunk először a 
vegyesházi királyok korában az első rézveretekkel. Ilyen a 129-ik faj. 



Aranyforintok: 

118. Av. Kettős gyk. czímerpajzs a váltakozó magyar csíkok s a jobbranéző luxem- 

burgi sas, körül: * SIG1S5HVRDI • D • G • R VftGTÍRie. Rev. gyk. és vk. 
szt. László álló képe, jobbjában csatabárddal, baljában ker. aranyalmával, 
körül: S • L7ÍDISL— KVS • RÖX. A szent oldalainál pénzverőjegyek. 

119. Av. Kettős gyk. czímerpajzs a váltakozó magyar-cseh czímerekkel, körirat mint 

118. sz. Rev. mint 118. sz. 

120. Av. Rev. megfelel a 119. sz. aranyforintnak; a szent lábai alatt arab számjegyek. 

(Weszerle Y. 7.) M. N. M. 



Dénárok, obulusok és quartingok. 

121. Av. Gyk. horgasvégfí kettős kereszt a mezőben, körül: * SRONGT SIGISflRVftDI 
Rev. gyk. a mezőben a négyeit magyar-luxemburgi czímerpajzs, körül: 
* RÖGIS VftGTÍRia. 

122 A Av. vk. felül és alul az érem széléig érő kettős kereszt (jegyekkel v. a nélkül;, 
körül : Smil • SIGIS5ttVttDL Rev. vk. czímerpajzs, mint 121. és * RÖGIS • 
VttGKRia aTÜ. 

122 B Av. mint 122 A. Rev. A czímerpajzsban a 4-ik mező üres. Előbb Zimmermann 
Lajosnál, most Sziklay J. gy. 

122 C Av. mint 122 A Rev. A czímerpajzsban a magyar-luxemburgi jelvények, fel- 
cserélve. 



19 

183 A Av. gy. és vk. kettős kereszt, mint 122. a kereszt vízszintes ágai közt pcnz- 
verőjegyekkel, körül: 5H0R SIG— ISffiVftDI. Rev. gy. és vk. német pajzs a 
magyar' csíkokkal, körül : * • RaGIS • VfiGKRIÖ • ÖT Q. 

123 B Vastag veret; mint 123 A. Rev. * RaGIS VRGHRiaaT • Oa. Bécsi csász. 

kab. gy. 1044 gramm. 

124 A Av. Gyk. magyar-luxemburgi ez. p. felül v. oldalt pverőj egyekkel ; Rev. a mezőt 

négyfelé osztó horgonykereszt, egyik ágában ÍK betű, a többiben liliomos 
nyílt korona. 

125 A Av. mint előbb. Rev. a kereszt alkotta négy mezőben egy-egy nyílt korona. 

126 B Mint 125 A felcserélt magyar-luxemburgi jelvényekkel. Előbb Zimmermann, 

most Sziklay gy. 

126. Mint 125 B, a luxemburgi sasok helyett cseh oroszlánok. 

127. Av. Mint 125., 126. hátlapja. Rev. gyk. Szt. László alakja a szokott attribútumokkal. 

128. Av. Kettős horgonykereszt, ágai közt pv. -jegyekkel. Rev. Szt. László, mint előbb, 

de csatabárdját vállára hajtva. 

129. Av. gyk. kettős horgonykereszt, ágai közi pv.-j egyekkel. Rev. gyk. liliomos nyílt 

korona. 

Durazzói vag}^ Anjou László (1386—1414). 

Durazzói (Kis) Károly fia László, mint trónkövetelő, nápoly-siciliai király egy 
éremfaján a magj'ar király czímét is használta, ez okból azt is sorozatunkba foglaljuk. 

130. Av. Kettős gy. és lánczos keretben négy Anjou-liUom, körül : -í* LHDlSLflüS • 

Dei GRÍIDm. Rev. Kettős gyk. egyenágú kereszt, körül : * IíVGSRia laRLe 
(Jerosolime) SIOIL (billon) Müncheni kir. éremtár, M N. M. 



Albert (1437—1439). 

A habsburgházi Albert aranyforintjai a Zsigmond-félék typusát tartják meg, mely 
e kortól fogva Hunyadi Mátyásig csak a heraldikai jelvényekben változik. Denárai 
három sorozatán hármas keretbe foglalt kis czimerpajzsokat látunk a keretalkotta 
mélyedésbe helyezve, középen a magyar csíkú pajzszsal, vagy ugyanezen előállítást a 
középső czímer nélkül. E typussal fogunk találkozni még I. Ulászló és V. László 
érmein is. A 134. számú sorozat több példánya vörösréz. 

Éremsorozatok : 

Aranyforintok : 

131. Av. Kettős gyk. czímerpajzs a váltakozó magyar csíkok s a cseh oroszlánokkal, 

körül: * HLBaRTVS D • G • R • VHGJIRia. Rev. Szent László álló alakja 
s a körirat mint Zsigmond aranyain. 

132. mint 131. sz. magyar csíkok, morva sas, osztrák pólya, cseh oroszlán, egyébként 

mint fent. 

3* 



20 

Dénárok és obulusok: 

133. Av. Kettős gyk, a király szembenéző mellképe, oldalt pénzverőjegyek ; körül : 

•h RQGIS VRGHRIQQT Q. Rev. Kettős gyk. czímerpajzs a magyar csíkokkal, 
a morva sassal s 3 — 4 mezőben cseh oroszlánokkal (a 3-ik mezőben lévő 
oroszlán balra. Körirat : * fliOftöTS SLBeRTI. 

134. Av. Rev. azonos Zsigmond 123. sz. typusával. Köriratok : Av. WORQTÍI ÍÍLBGRTl. 

Rev. * RaGIS VRGSRie (az S betű fordítva). 
135 A Av. gyk. Kettős kereszt, ágai közt pénzverő-jegyekkel, körül: flft • ÍILBSRTl 

R • VRGSRIQ. Rev. Kihajlásokkal megtört hármas keretben, középen a magyar, 

körülötte a morva, cseh s az osztrák pajzsokkal. Előbb Zimmermann, most 

Sziklay gy. 
135 R Av. mint előbb. Rev. mint előbb, de a czímerpajzsok más rendben : osztrák, 

morva, cseh. 

135 C Av. mint előbb, de a czímerpajzsok rendje : osztrák s két sasos czímerpajzs. 

Előbb Zimmermann, most Sziklay gy. 

136 A Av. mint előbb tökéletlen körirattal. Rev. hármas keretben magyar, cseh és 

morva czímerpajzs, középen keresztke. Előbb Zimmermann, most Sziklay gy. 
136 B Mint 136 A, de a cseh és morva czímerpajzs felcserélve. Mály .lános gy. 

137. Av. * Egyszerű gyk. nagy K • R betűk (az R felett kereszt) Rev. mint 135 B. 

138. Av. mint 137. Rev. Czímerpajzs: magyar csíkok, morva sas, osztrák pólya, cseh 

oroszlán, 

139. Av. Gyk, egyenkarú horgas kereszt, ágai közt két koronával s pénzverőjegyekkel. 

Rev, czímerpajzs, mint 138. sz. 



I. Ulászló (1440-1444). 

A Jagello-házi l, Ulászló érmein egy heraldikai jelenséget kell kiemelnünk, azt 
tudniillik, hogy azok egy sorozatán látjuk először a magyar csíkokat s a patriarchális 
keresztet a kétmezejű czíiiierpajzsban. A veretek egy része vörösréz vagy silány 
ezüst, melyek technikai tekintetben is a legrosszabb éremfajokat képezik (141, 142, 
143, 145 a!^ R, 146 a, B, 148, 149 A, 152, 153). 

Éremsorozatok: 

Aranyforint: 

140. Av. Kettős gyk. négyeit pajzs magyar csíkok és a patriarchális kereszttel, illetőleg 
a lengyel sassal s a litván lovaggal; körül: * WLSDISLÍTVS • D • G • R • 
VHGSRia. Rev. mint 131. sz. 

* A K. B betűk csak pénzveröjegyek, ezt az oldalt csak azért veszszük Av. számba, hogy a czímer- 
pajzsok áttekinthetését megkönnyítsük.' 



21 



Dénárok és obulusok 



141. Av. Gy. cs vk. jobbranéző lengvel sas, körül: 4. SROX/eTÍI • WLflDISLBl • 

DÖI • GRA. Rev. gy. és vk. kétmezejű magyar czímerpajzs, iiyilt koronával, 

oldalt pénzv. jegyek; körül: * RÖGIS • VRGÍÍRie ÖT CltíTeReRír. 
li'i. Av. Gyk. magyar czímerpajzs, mint előbb. Rev. Gyk. lengyel sas, mindkét oldal 

körírás nélkül. 
143 A Av. Gyk. és vk. jobbranéző lengyel sas, körül: * ffiORÖTír WLÍÍDISLin • 

DtlI. Rev. gyk. és vk. magyar czímerpajzs korona nélkül, körül : * RÖGIS • 

VRGHRIÖ • ÖT ÖÖTÖ. 
143 B Av. Mint előbb, de DÖIGR. Rev. A czímerpajzsban a jelvények felcserélve, 

oldalt pv -jegyek és ÖTÖÖTÖR. 
144. Av. Gyk. kétmezejű magyar czímerpajzs, oldalt pv.-jegyek. Rev. Gyk. lengyel sas. 
146 A Av. Gyk. és vk. koronás magyar czímerpajzs, oldalt pvj., körül: 5R WL2Í- 

DISLSI DÖI. Rev. gyk. és vk. pajzs a litván lovaggal, körül: 4. RÖGIS VRGÍÍ- 

RIÖ • ÖG. 
145 B Av. Rev. mint előbb, nagyobb lapú vastag rézveret, a czímerek belső kör 

nélkül. 

145 C Av. Szabálytalan, egykorú iitánveret, a czímerpajzsban felcserélt jelvények, 

felette keresztkc és flRWLÍIDISL . . . Rev. a litván lovas, mint előbb, négy-öt 
betűnyi zavaros körirat. 

146 A Av. Gyk. és vk. nyilt korona, oldalt pvj, körül: í- 5RORÖT2Í WLÍÍDISLÍtl. Rev. 

gyk. és vk. koronátlan magyar czímerpajzs, és : ^ RÖGIS • VJRGÍÍRIÖ • ÖGTG. 

146 B Av. Előállítás és betűk szabálytalanok és elmosódottak, alig látható körökkel: 
RÖGIS VttGSÍRIÖ eO. Rev. körirata: •i> SUOUQT ÍR és olvashatlan szabály- 
talan betűk, vastagabb rézveret. (Rupp, szöveg II. k. 59. YI. 10.) 

146 C Av. A 146A-hoz hasonló (jegyek nélkül). Rev. a pajzsban felcserélt jelvények, 
a körirat vége ÖT (Rupp, szöveg II. k. 59. VI. 11.) Előbb Zimmermann, 
most Sziklay gyk. 

146 D Av. Rev. hiányos előállításban, olvashatlan köriratokkal, a czímerpajzsban 
jobbról a kettős kereszt helyett két egymás felé helyezett keresztke. (Arch. É. 
új f. VI. 143. 12.) M. N. M. 

147. Av. gyk. és vk. felül s alul az érem széléig érő kettős kereszt, karjai közt pv.- 

j egy ékkel; körirat: 5R WLSDIS— LÍÍI RÖGIS. Rev. gyk. és vk. Szt. László 
szembenéző alakja, szokásos altribulumokkal, körül; S LJÍDISL — SVRÖX. 

148. Előbbinél kisebb. Av. Rev. hasonló előállítással, Szt. László képe, körül: 

S L3IDISL— YS RÖX. (Széchenyi Tab. 7. XXXIII. 8.) Eszéki v. m. 
149 A Av. Az előbbinek megfelelő előállítás és körirat ; Rev. Hármas keretben a 

magyar csíkokat, lengyel sast és a litván lovagot tartalmazó pajzs, felettük 

keresztke. 
149 B Mint az előbbi, de a Rev. a czímerpajzsok között 5R betű. (Rupp, szöveg, 

IL k. 59. VIII. 10.) ^ : 

HOC Mint 149 A, de a Rev. a lengyel s a litván pajzs felcserélt helyzetben. Széchenvi 

Tab. 7. XXXlll. 6. és 7.) 



22 

150. Av. mint a 149. sorozat. Rev, Hármas keretben középen a magyar czímerpajzs 

csíkokkal, körülötte osztrák, morva és cseh czímerpajzs. (V. ö. osztrák 
Albert 137. sz. érmével.) Mály János gy. 

151. Av. *gyk. Horgas kettős kereszt, ágai közt balról csillag; körirat: flft WLADI — 

SLAIR. Rev. gyk. czímerpajzs a magyar csíkokkal ; körirat: •i- RŰCIS VttGARIÖG. 



Kormányköz (1444—1446). 

Dénár és obulus. 

152. Av. Gyk. és vk. czímerpajzs a magyar csíkokkal; körül •!< flftOHÖTTÍ • RÖGftI • 

VRG3ÍRIG- Rev. gyk. és vk. horgas kettős kereszt, ágai közt pvj., körül: 

« DTíLflöKaie öROsaie • ötq. 

153. Av. Gyk. Az előbbi czímerpajzs, körirat nélkül. Rev. Gyk, kettős kereszt, karjai 

közt pvj. körirat nélkül. 



Hunyadi János kormányzó (1446—1453). 

Hunyadi János érmeit több csoportba foglaltuk ; az első csoport, melyeken neve 
és kormányzói czíme olvasható és azon Íratlan éremfajok, melyek előállításuknál 
fogva ezekhez kapcsolódnak ; a második és harmadik csoport, melyekre I. Ulászló, 
illetőleg V. László nevén kívül az ő neve és czíme is verve van, a negyedik csoport, 
melynek előlapját a Hunyadiak családi és a magyar állami czímerek díszítik, hát- 
lapjukon pedig a Hunyadi Jánosnak meghódolt Rrankovics György szerb deszpota 
trónon ülő alakja a megfelelő körirattal látható. 

Rézpénzek a 157A,B,C, 158 A, B, 160, 161, 162, 164 számú fajok. 

Éremsorozatok : 



Aranyforintok : 

154 A Av Kettős gyk. czímerpajzs kétszer a magyar csíkokkal, a kettős kereszttel s 
a Hunyadiak gyűrűt tartó hollójával; körül: * I0h3IKeS • D • hWR • VKGÍÍ- 
RIQ • GV. Rev. Gyk. és vk. Szt. László szokásos alakja és a megfelelő kör- 
irat. Oldalt pv.-jegyek. 

154 B. Mint előbb, de a hoUó más alakban előállítva. (Weszerle VIII. 2.) M. N. M. 

156. Mint 154 A, de a patriarchális kereszt helyett a cseh oroszlán. (Arch. É. u. f. 
VL 143. 18.) M. N. M. 



23 



Dénárok és obulusok: 

156. Av. Kettős gyk. kettős kereszt, karjai közt pvj., körül: TeflRPORe — 10 • GVBBR. 

Rev. gyk. és vk. pajzs a magyar csíkokkal; körül: 4« 5RR6GNI • VliGÜRIH. 
167 A Av. Gyk. és vk Jobbra néző koronás, kétfarkú oroszlán (Csehország) ; körül : 

TÖSttPORÖ • 10 • GVBÖRIÖITOR Rev. gyk. és vk. kettős kereszt, ágai közt 

pvj., körül: * ffiONeTÍI • RGGNI • VKGSíRie. 

157 B Mint az előbbi, vastag veretben. M. N. M. 

157C Mint 157 A, de más kéz műve, koronátlan, rosszul stylizált oroszlánnal. M. N. M. 

158 A Av, Kettős kereszt, pv.-j egyekkel. Rev. Jobbra néző cseh oroszlán. 
158 B Mint az előbbi, de koronátlan oroszlán. M. N. M. 

15í>. Av. Egyenkarú horgas kereszt, ágai közt két nyílt koronával s pénzverőjegyekkel. 
Rev. koronátlan kétfarkú oroszlán. 

160. Av. mint 159, de a hátlapon czímerpajzs a magyar csíkokkal. 

161. Av. Vk. czímerpajzs magyar csíkokkal. Rev. egyenkarú horgas kereszt, ágai közt 

négy nyílt koronával. 

162. Av. Gyk. és vk. czímerpajzs a négy magyar csíkkal s felibük helyezett nyilt 

koronával (Jelentése?) körirat: * 5R WLSDISLÍII • RQGIS : G. Rev. gyk.~ és 
vk. hármas ívű talapzaton álló horgas kettős kereszt, pv.-jegyekkel ; körül : 

loiiíiftftas DGiivnmD. 

163. Av. Horgas kettős kereszt és pvj., körül : lOIiSífíQ — SDliVRffl. Rev. czímerpajzs 

a magyar csíkokkal, körül: í 5R WLSDISLai RGG. (Arch. É. u. f. XV. 431.) 
M N. M. 

164. Av. Kétmezejű czímerpajzs, jobbról a magyar csíkokkal, balról a patriarchális 

kereszttel, körül : lOíiSttRQS Rev. liliomos nyilt korona, oldalt pvj., 

körül (tökéletlenül): WLÍIDI (Arch. É. u. f. XV. 431. szöv.) 

165. Av. Gyk. és vk. horgas kettős kereszt, körül: « flaOttöTa: • LÍÍDISLÍÍI • DÖl G • 

Rev. gyk. és vonalk. a cseh oroszlán körül: * TGfflPORG • 10 • G2IRGRRH. 
TORI. (Arch. É. u. f. VI. 143. 16. 351. 1.) M. N. M. 

166. Av. Gyk. és vk. kétmezejű czímerpajzs, csíkokkal és kettős kereszttel, körül : 

* SU ■ LSDISL3II • R • VliGSRlG G. Rev. gyk. és vk. ágon álló, gyűrűt tartó 
holló ; körül : * lOIiHftI • GVBQR (Arch. É. u. f. VI. 143. 17. M. N. M. 

167 Av. Kettős gyk. Hunyadi János 1453-ban kapott négyeit czímerpajzsa az első és 
negyedik mezőben koronát tartó oroszlánnal, a második és harmadikban a 
gyűrűs hollóval; körül: * lORaRGS • G • IiW - R • VIÍGÍTRI Rev. gyk. Bran 
kovics György szembenéző alakja, jobbjában karddal, baljában keresztes 
arany almával, oldalt: • DGSPO • és GVRGS • 

168. .\v. Kettős gyk, czímerpajzs, első és második mezejében a magyar csíkokkal, a 
harmadikban a patriarchális kereszttel, a negyedikben a gyűrűs hollóval ; 
körirat mint 1(37. Rev, Brankovics György trónon ülő alakja a fenti jelvé- 
nyekkel, oldalt : • DGSPO • és GVRS • (Arch. É. u. f. XIV. 87.) M. N. M. 



24 



V. László. (1453—1457). 

E királyunk érmelésében új gyakorlat lép előtérbe, az eddigi egyszerű aranyak 
mellett tudniillik többszörös aranyakat is kezdenek verni s ugyancsak aranyban bírjuk 
egy ezüstéremfaj bélyegét is határozott aranysúlyban. Később ilyen bélyegekkel negyed 
aranyforintok is veretnek, melyek, bár igen ritkák, a pontos súlyviszonynál fogva 
rendes forgalmi érmeknek tekinthetők. 

A mai magyar czímer fejlődésében V. László érmelése szintén új stádiumot 
jelez ; az eddigi éremfajokon ugyanis a magyar csíkokat a patriarchális kereszttel 
gyakran találjuk már kétmezejű (hasábozott^ pajzsban s míg a kettős kereszt csak 
Hunyadi Jáuos 162. sz. érmén van hármas diszítményre helyezve: V. László 180. 
sz. éremfaján e diszítmény naturalisztikus hármas hatommá alakul. Rézpénzek a 179, 
182, 183, 192, 194, 196, 201. számú fajok. 

Éremsorozatok : 



Hármas aranyforint : 

169. Av. Kettős gyk. czímerpajzs, a magyar csíkok, az osztrák pólya, cseh oroszlán és 
morva sassal: ^ L3lDISLaVS • D • 6 • R • VRGÍÍflie. Rev. Szt. László alakja 
s körirat, mint az előző királyok aranyain. Szt. Pétervár: Eremitage. 



Aranyforintok: 

170. Av. és Rev. mint 169. sz. 

171. Mint az előbbi szám, de a czímerpajzsban magyar csíkok, morva sas, cseh 

oroszlán, osztrák pólya. 

172. Mint az előbbi szám, de a czímerpajzsban magyar csíkok, patriarchális kereszt, 

morva sas, osztrák pólya. M. N. M. 

173. Mint az előbbi szám, de a czímerpajzsban két mezőben a magyar csíkok, morva 

sas s a patriarchális kereszt. 

174. Mint az előbbi szám, de a czímerpajzsban két mezőben a magyar csíkok, pat- 

riarchális kereszt s az osztrák pólya. (Arch. É. u. f. VI. 143. 15.) M. N. M. 

175. Mint az előbbi szám, de a czímerpajzsban kétszer a magyar csíkok s a patriar- 

chális kereszt. 

176. Av. Gyk. és vk. négyeit pajzs a magyar csikók, az osztrák pólya, a cseh oroszlán 

s a morva sassal ; körül : * rófieTS • LSDISLSI Dei • GRÍl. Rev. Gyk. 
és vk. kiterjesztett szárnyú egyfejű sas, mellén kis pajzs az osztrák pólyával, 
körül : * RÖGIS • VRGHRia • ÖTaöTGRa. 



25 

Dénárok és obulusok: 

177. Av. Gyk. és vk. Szent László álló alakja, oldalt pvj., körül : flROR • LÍÍDIS — 

LSI • DQL Rev. {lyk. és vk. kétmezejű czímerpajzs a magyar csikókkal s a 
patriarchális kereszttel; körül: * G • ReOIS ' VílGITRie BT • Q. 

178. Av. Gyk. Szt. László mellképe, keresztes vagy liliomos kormánypálczával, és 

keresztes aranyalmával, oldalt pvj. Rev. Czímer mint az előbbi fajon, felirat 
nélkül. 

179. Av. Gyk. és vk. horgos kettős kereszt, karjaiban pvj. körül: •!« LUDISLSVS • 

DÖI 6R2I R6X* Rev. Szt. László álló alakja a szokott attribútumokkal ; 
szokásos körirat. 

180. Av, Gyk. és vk. hármashalmon álló horgos kettős kereszt ; körül : 5R • LÍIDISL 

— Sí RVttGS. Rev. gyk. és vk, Szl. László alakja és a körirat mint rendesen. 

181. Av. Gyk. és vk. czímerpajzs a magyar csíkokkal, körirat : «i« SttOKBTS • LflDIS- 

L3II • D • 6RS. Rev. Gyk. és vk. horgos kettős kereszt, karjaiban pvj. körül: 
-h RHGIS • VttOSRIÖ GT OaTR. 

182. Av. Gyk. és vk. horgos kettős kereszt, karjai közt pvj. flttOtt • LSÍD — SLUI • 

DQI • G. Rev. Gyk. és vk. czímerpajzs a magyar csíkokkal, körül: 'h RQGIS • 
VRGSÍRia • ÖT • a. 

183. Av. Gyk. és vk. horgos kettős kereszt s pvj. körül: * flZOJfteTS: • LaDISLÍTl • 

Dai • G. Rev. Gyk. és vk. a cseh oroszlán, körül : * RBGIS • 2IftGÍÍRIÖ • 
ÖT • aeTÖRH. 

184. Av. Gyk. és vk. horgos kettős kereszt, pvj. és flaO«aT7í • — LKDISLTÍI. Rev. 

Gyk. és vk. kétmezejű czímerpajzs a magyar csíkokkal s a cseh oroszlánnal, 
körül : * RBGIS • VRGJTRia • eTG. 

185. Av. Gyk. és vk. hármas halmon álló kettős kereszt s pvj. körül : flftOR • LííD — 

ISL7ÍI • RB. Rev. Gyk. és vk. koronás czímerpajzs a magyar csíkokkal, 
morva sassal, cseh oroszlánnal s a dalmát leopárdfőkkel, oldalt: VRGKR — 
laöTQ. 

186. Av. Mint 185, Rev mint 185, de a czímerpajzsban magyar csikók, morva sas, 

cseh oroszlán, osztrák pólya. 

187. Av. Gyk. és vk. horgas kettős kereszt és pvj., körül: fflona • LÍTDISLÍII • DBI • 

ÖRS. Rev. Négyeit czímerpajzs (korona nélkül) a magyar csíkok, morva sas, 
cseh oroszlán s az osztrák pólyával; körül: 4. RBGIS VttGKRia BT • 
öBTaRK. 

188. Av. Gyk. és vk. felül s alul az érem széléig érő horgos kereszt, pvj., körül: 

Smna ■ LSíDISLSÍI • DBI • gr. Rev. vk. négyeit pajzs, a magyar csíkokkal, 
az osztrák pólyával, a cseh oroszlánnal s- a morva sassal. A körirat mint az 
előbbin, de kezdőjegy kereszt helyett rozetta. (Weszerle IX. 10.) 

189. Av. Rev. előállítása mint 188. sz., de annál valamivel kisebb, köriratok: SttOOBTÍt — 

LílDISLai és 4. ^BGIS • VöGTÍRia • BT B. 
190AGy. ésvk. czímerpajzs a kettős kereszttel, körirat : fliOWBTÍI LÍIDISLiíI • DBI • G 
Rev. gyk. és vk. Czímerpajzs mint 188. sz. körirat : R VOGÜRIB BT BBTBRB. 
(Rupp szöv. II. k. 71. X. 5.) M N. M. 

4 



26 

190 B Av. vk. czímerpajzs, mint 190 A. Hev. körirat : * SftOttÖTír LÍTDISLÍTI • D. Hev. 
czimerpajzs, mint 190 A. Av. oldalt pvj. körül: ^ R • VttGARItí ÖT aaTaRÍT. 
(Arch. É. u. f. VI. 143. 14.) M. N. M. 

191. Av. Gyk. és vk. nyilt koronából kiemelkedő kettős kereszt, oldalt pvj, körül: 

* 5H0RÖTÍÍ * LSDISLSI Rev. Gyk. és vk. hasábozott czimerpajzs, jobbról a 
magyar csíkokkal, balról a mező rézsút metszve, felül a cseh oroszlánnal, 
alul az osztrák pólyával ; körirat : ^ RBGIS VRGHRIQ • aTQ 

192. Av Rev. előállítása mint 191, de annál kisebb, a köriratban némi eltérés. Sziklay gy. 

193. Av. Gyk. és vk. hasábozott czímer, jobbról a magyar csíkok, balról a mező 

rézsút metszve, a cseh oroszlánnal s a patriarchális kereszttel, oldalt pvj. körirat : 
í. VnORaT3r • LSDISLÍÍI • Oai • GRA. Rev. Gyk. és vk. kiterjesztett szárnyú 
egyfejű sas, mellén, kis pajzsban az osztrák pólya, körirat : 4« RaGlS • Vft- 

GüRia aT aaTaRíí. 

194 A Av. Gyk. és vk. hasábozott czimerpajzs a magyar csíkokkal s a kettős keresztlel, 

oldalt pvj., körirat: ^ ittOIíaTS: LaoISLÍII DaiGR. Rev. mint 193. 
194 B Av. A czímerpajzsban a kettős kereszt s a csíkok felcserélve, körirat mint előbb. 

Rev. Sas, körirat mint előbb. 
194 C Av. Czimerpajzs mint 194 A. Körirat u. a. Rev. Kiterjesztett szárnyú sas, 

melle czimerpajzs nélkül, körirat némi eltéréssel. M. N. M. 
195. Av. Vk. Kettős kereszt, körül: LSDISLSI • D G • R • VttG3í. Rev. hármas keretben 

hegyes aljú czimerpajzs s a magyar csíkokkal. A keret behajlásaiban betűk. 
19(5 Av. horgos kettős kereszt és pvj., körül: 5R • LSDISL— SÍI • R • VRG3ÍR. Rev. 

Hármas keretben czimerpajzs, a magy. csíkokkal, osztrák pólyával, cseh 

oroszlánnal s a morva sassal. 

197. Av. Kettős vk. Szt. László mellképe, alatta K G • ; körül : 5R • LKDISL2ÍIR- 

VttGTT. Rev. liliomos hármas keretben nyilt korona alatt egymásnak dűtött 
két czimerpajzs a csíkokkal s a kettős kereszttel. 

198. Av. Kettős kereszt és pvj., körül: 5R • LÍÍDIS— LÍÍIRaGia. Rev. hármas keretben 

három czimerpajzs, a magy. csíkokkal, morva sassal s a cseh oroszlánnal, 
közöltük csillag. 

199. Av. mint előbb; körirat: SHOH LÍÍDIS— LSI • ReGIS. Rev. hármas keretben, a 

pajzsok az osztrák pólyával, magyar csíkokkal s a cseh oroszlánnal, középen 
csillag; a keret külső behajlásainál: VR — GS— Ria. 

200. Av. gy. és vk. Szt. László álló alakja, jobbjában kettős kereszt, baljában keresztes 

aranyalma, old. pvj. és SU ■ LÍIDISLai— R • VttGHRI. Rev. Hármas keretben 
négy czimerpajzs, középen a magyar csíkokkal, körül az osztrák pólyával, 
morva sassal és a cseh oroszlánnal, a czímerek között három rozetta. 

201 A Av. horgos kettős kereszt és pvj. körirat: 5R • LHDISL3II-R • VKGflRia. Rev. 
mint 200. sz., de rozetták nélkül. 

201 B Av. mint 201, de szabálytalan körirat. Rev. mint 200., 201., de a czímerek más 
sorrendben. Sziklay gy. 

202. Av. Egyenkarú horgos kereszt, két koronácskával s pv.-jegyekkel. Rev. czimer- 
pajzs a magyar csíkokkal s a kettős kereszttel. M. N. M. 



27 



Hunyadi Mátyás (1458—1490). 

I. Mátyás korával a magyar érmészet világ^jelen tőségre emelkedik. Aranyai oly 
számosak, hogy Európa minden gyűjteménye bővelkedik bennök. Kettős aranya 
azonban csak egy példányban ismeretes (a keszthelyi gróf Festetich-gyűjteményben). 
Mátyás érmein jelenik meg először a bold. szűz képe, ölében tartott Jézussal, a mely 
motivum uralkodóvá lesz a magyar aranyokon 1849-ig. 

Mátyás korában újul meg a magyar garas-verés, mely I. Lajossal szűnt meg, 
ezek verése eredeti alakban a czímerpajzszsal s a bold. szűzzel, szintén a habsburg- 
házi királyok korába nyúlik be. Ugyanez áll a Mária-képet viselő, czímeres denárok- 
és obulusokról is, melyek e kortól kezdve Mária Terézia uralkodása végéig verettek. 

Mátyás király hódításaival bővül ki újra, nyugat felé a magyar befolyás, a minek 
numizmatikai emlékei, a nagj' királyunk nevével és czímereivel jelzett csehországi és 
sziléziai éremsorozatok. 

Mátyás érmészetében mennek át a köriratok az eddigi barátírásból a renaissance-ba 
vagy más szóval az ú. n. classicus antiquába. 

Mátyás korában is verettek silány tartalmú réz-éremfajok, ilyenek a 217-, 222- 
és 227-es számúak. 

Éremsorozatok:; 

Kettős aranyforint. 

203. Av. Kettős vk. négyeit czímerpajzs első mezejében a négy csíkkal, a másodikban 
a Hunyadiak koronát tartó oroszlánjával, a harmadikban a kettős kereszttel, 
negyedikben a dalmát leopárdfejekkel, a pajzs közepére fektetett ú. n. szív- 
pajzsban a gyűrűt tartó hollóval. Körirat: * ffiORBTSÍ • 5BaTíiie • RSGIS 
VRGHRI. Rev. Kettős vk. a bold. Szűz, fején fátyollal, jobbján tartott kis 
Jézussal, ülő-helyzetben, oldalt pénzverőjegyek, körirat, balról: • PSÍTROKÜ • 
jobbról: VRGflRIQ, utána csillagalakban elhelyezett nyolcz pont. Keszthelyi gróf 
Festetich gy. 

Aranyforintok. 

204 A Av. Kettős gyk. Czímerpajzs a csíkokkal, a Hunyadik oroszlánjával a kettős 
kereszttel s a Hunyadiak hollójával. Körirat: * flöITíiIÍÍS o D ° G o R o VK- 
GSRIG (illetőleg ennek vállozatai).* Rev. Szent László alakja, mint az előző 
királyok aranyain, köriratát lásd a rajzon. 

204 B mint 204 A, de a védszent jobb oldalán kardmarkolat. Erdélyi múz. Kolozsvár. 

205. Kettős gyk. a czímerpajzs magyar csikókkal, a kettős kereszttel, cseh oroszlánnal 
s a hollóval, körirat: *fliO • TS • flftíITia D • G • R VRGÍÍRie.Rev.mint204A. 

• Mátyás aranyainak s más érmeinek köriratai végtelen számú variációt tüntetnek fel, a mit 
minden gyűjtő tud. Az egyes fajok bemutatásánál, csakis a lerajzolt példányra reflektálhatunk. 



28 

á06. Av. Vk. és gyk. czímerpajzs a kettős kereszttel, a Hunyadiak oroszlánjával, a 
magyar csíkokkal s a hollóval ; körirat : iftíITíiiaö • D • G • R • viiGSRItí 
csillagalakba helyezett 7 pont. Rev. mint 205. Mindkét oldal rajza s betű- 
formái a rendes vésettó'l eltérő. 

207. Av. Kettős gyk. czímerpajzs a magyar csíkokkal, a morva sassal, a cseh orosz- 
lánnal s a hollóval (a holló feje mögött kis félhold), körirat : mint 205. sz. Rev. u. a. 

208 A Av. A bold. szűz, feién nyílt koronával, jobb karján tartott kis Jézussal, lábainál 
jobbra néző gyűrűt tartó holló. Oldalt az ülésnél egy-egy bogáncsvirág. (Belső 
kör nélkül.) A köriratot lásd a rajzon. Rev. Szt. László, mint rendesen. (Belső 
kör nélkül.) 

208 B U. a. de az ülés mellett egy-egy rozetta (belső kör nélkül). M. N. M. 

208 C U. a. „ „ „ „ nagyobb s apróbb karikák (belső körrel). M. N. M. 

208 D U. a. „ „ „ „ 4—5 apró karika (belső körrel). M. N. M. 

208 E U. a. „ „ „ „ két oszlop, felül gömbbel (belső körrel). M. N. M. 

208 F U. a. „ „ „ „ jobbról virágedényben három szál virág, balról a 

kerevet egy része (belső körrel). M. N. M. 

208 G U. a. „ „ „ „ jb. virágedényben három szál virág, bl. a kerevet 

keresztes diszítménynyel (belső körrel). (Weszerle 
XI. 10) M. N. M. 

208 H U. a. „ „ „ „ jb. virágedényben három szál virág, bl. góthikus trón- 

oszlopok (belső körrel). M. N M. 

208 I U. a. ,, „ „ „ a bold. szűz fején magas zárt korona, oldalt jb., bl. 

góthikus trónoszlopok (belső körrel) M. N. M. 

209 A Av, A bold. szűz fátyolos fejjel, jobb karján tartott kis Jézussal, jobbról, balról 

a trón széle (?) Szt. László belső körrel. (Weszerle XI. 9.) M. N. M. 
209 B U. a. de jb. fenyőtoboz, balról edényben háromágú virág M. N. M. 

209 C U. a. de jobbról, balról egy-egy virágedény. 

210 Av. A bold. szűz nyílt koronával, bal karján tartott kis Jézussal, előtte virág- 

edény. Rev. Szt. László belső gyöngykörrel. 

Negyed aranyforintok. 

211. Av. Czímerpajzs a magyar csíkokkal, a Hunyadiak oroszlánjával, a kettős kereszttel 

s a dalmát leopárdfejekkel. Rev. Kis Jézust tartó Mária jobbra, koronás fővel 
és glóriával; oldalt pénzverőjegyek. 

212. Av. mint előbb. Rev. a kis Jézust tartó Mária, balra fátyolos fővel; oldalt pénz- 

verőjegyek. 

Garasok. 

213 A Av. Gyk. és vk. Négyeit czímerpajzs a magyar csíkokkal,, a Hunyadiak oros?T 

lánjával, a kettős sima keresztlel s a dalmát leopárdfejekkel, a szívpajzsban 

a gyűrűt tartó holló, körirat: ^ WOtíöTÍT WHTIilö • RÖGIS • VRGflI. Rev. 

Kettős gyk. a bold. szűz jobbján tartott kis Jézussal, fátyolos fővel, old. pvj. 

. körül: • PSTROU — VUGSRIÖ.-. ' 



2d 

213 B Vastart veret. Súlya 15-40 ^r. Rajz és kéziratkOlönbséggel. (Barátbetűk.) M. \. M. 

213 (^ mint 113 A, de horgas kettős kereszt. Mária fejével a kis Jézusra hajlik. (Barát- 
betűk.; (Weszerle XI. 13.) M. N. M, 

213 D mint 213 C, de a rev. a bold. szűz mellett a mezőben két-két rózsa, (Barátbetűk). 
(Rupp szöv. II. k. 83. VII. 19. és 20.) Kopenhágai kir. múz. 

213 E mint 213 C, de a bold. szűz s a kis Jézus feje körül glória (Barátbetűk.) (Rupp 
szöv. II. k. 83. VII. 4.) M. N. M. 

213 F mint 213 A, de a bold. szűz, alacsony üléssel. (Barátbetűk.) Előbb Zimmermann, 
most Sziklay gy. 

213 G A bold. szűz koronával díszes ülésen a kis Jézus glóriával (a körirat antiqua- 
betűkkel). M. N. M. 

Dénárok és obulusok. 

214. Av. Gyk. és vk. négyeit czimerpajzs, az első és harmadik mezőben a magyar 

csíkokkal, a másodikban a cseh oroszlánnal s a negyedikben a hollóval, 
körül: -h flftOIíeTS • SRHTliia • DB. Rev. Gyk. és vk. horgos kereszt, karjaiban 
pénzverőjegyek, körül: * ESGIS • Ii - VRGHRia. 

215. Av. Gyk. horgos kereszt, karjaiban pvj. Rev. Gyk. czimerpajzs, mint 214. sz. 

(körirat nélkül). 

216. Mint 215, de kisebb. M. N. M. 

217. Av-. Kettős gyk. czimerpajzs a magyar csíkokkal, körül : « 5R0RÖTÍI • fliSTlQ 

DQQ. Rev. Gyk. és vk. horgos kettős kereszt, pvj., körül : RGGIS * Ii — VRGflRlG. 

218. Av. Gyk. és vk. hasábozott czimerpajzs, jobbról a magyar csíkokkal, balról 

horgos kettős kereszttel, körirat : ^ 5HÓRQTÍI • ffiSTlií GDQ. Rev. Gyk. és 
vk. horgos kettős kereszt, karj. pvj. körül: RGGIS Ii — VKGJIEie. 

219. Av. Gyk. és vk. hasábozott czimerpajzs, jobbról a magyar csíkok, balról a 

Hunyadiak oroszlánja, körül: * ffiORGTa • SRJTTliie De. Rev. Gyk. és vk. 
nyílt koronából kiemelkedő kettős kereszt, oldalt pvj. körirat, mely jobbról 
lennt kezdődik: • RGGIS • IiYftGHRie 

220. Av. vk. nyílt koronából kiemelkedő horgos kereszt, old. pvj. Rev. Czimerpajzs, 

mint 219. sz. körirat nélkül. 

221. Av. Gyk. egyenkorú horgos kereszt, ágai közt két kis nyílt korona s két pénz- 

verőjegy. Rev. Czimerpajzs, a magyar csíkokkal s a cseh. oroszlánnal. 

222. Av. Gyk. és vk. koronás párduczfő; körül: * 5BOKGT2Í ffiKTIiie • DG. Rev. 

Kettős vk. horgos kettős kereszt, karjai közt pvj. körül: R6UIS » Ii — VWGÍÍRIG. 

223. Av. Gyk. koronás párduczfő ; Rev. Gyk. egyenkarú horgos kereszt, karjai közt 

két nyílt korona és K — íí betűk (Arch. É. u. f. XI. 435. 5.) Brenner Ferencz 
gy. (Esztergom.) 

224. Av. Gyk. és vk. hármas keretben czimerpajzs a gyűrűt tartó hollóval, oldalt 

pvj. felette rozetta, oldalt körül: ^ SÜOllÜTn SRÜhlü D • 6 • R. Rev. Gyk. 
és vk. hármas keretben, czimerpajzs a magyar csíkokkal, felül ötágú rozettával 
körül: <h VftGÍIRie o DHUW(0«aTe o R) = HL5nHüie • Q helyett (elvert 
példány). 



30 

225. Av. Gyk. és vk. czímerpajzs a hollóval, felül liliomos nyílt korona, körirat : 

flaoneTíi 

ÍRÍÍTIiI. Hev. Gyk. és vk. horgos kettős kereszt, pvj. körül: KÖGIS • Ii — VJftG2Rl. 

226. Av. gyk. egyenkarú horgos kereszt, karjai közt két kis koronával és pvj. Rev. 

czímerpajzs, mint 225. sz. körirat nélkül. 

227. Av. gy. és vk. gallyon álló holló, old. pvj., körül: * iRORÖTÍÍ • flaSTIiie DOia. 

Rev. gy. és vk. hasábozott czímerpajzs a magyar csíkok- s a kellős kereszttel, 
felette nyílt korona, körül : ReGIS • íiVÖGÍIRie. 

228. Av. gy. és vk. hasábozott czímerpajzs a magyar csíkokkal s a hollóval, körül : 

* flaonöTS • fíiflTIiia • D ei. Rev. gy. és vk. horgos kettős kereszt, karjai 
közt pvj., körül : ReGIS • IiV— RGHRia. 

229. Av. gyk. egyenkarú horgos kereszt, karjai közt két kis koronával s pénzverő- 

jegyekkel. Rev. Czímerpajzs, mint 228. sz. körirat nélkül. 

230. Av. mint 229. sz. Rev. gyk. liliomos nyílt korona. 

231. Av. mint 229, sz., de a koronák helyett rozetták. Rev. gyk, czímerpajzs a magyar 

csíkokkal. 

232. Av. Gy. és vk. Négyeit pajzs a magyar csíkokkal, a cseh oroszlánnal, a kettős 

kereszttel s a dalmát párduczfőkkel, középen szívpajzs a hollóval; körirat: 

* M • MKTHIE • R • VNGARIE : '. Rev. gy. és vk. jobb felé ülő koronás Mária 
dicskörrel, ölében a kis Jézussal, körül : PÍÍTRON— VNGKRIE, oldalt pénzverő- 
jegyek (Weszerie XII. 14.) M. N. M. 

233 A Av. A 232. számhoz hasonló. Rev. Mária koronás fővel, dicskör nélkül, oldalt 
pvj. (A köriratokat, melyek a 232 — 241. sz. denárfajokon tömérdek változatot 
adnak, az áttekinthetőség okából mellőzzük). (Weszerie XII. 13.) M. N. M. 

233 B Av. Rev. mint az előbbi változat, piéfort. M. N M. 

234. Av. mint előbb, de a cseh oroszlán helyett a Hunyadiak oroszlánja. Rev. Mária 
jobbra, fátyolos fővel. (Weszerie XII. 10.) M, N. M, 

235 Av. mint előbb, de cseh oroszlánnal. Rev. ugyanaz. 

235 B Rev. az előbbihez hasonló, de a második mező üres. M. N, M. 

236. Rev. Mária fátyolos fővel, körülötte gyöngyökből alkotott dicskör, M, N. M. 

237. Av. mint előbb, de a czímerpajzs alatt kisebb pajzs egyszarvúval, Rev. Mária 

jobbra fátyolos fővel, 

238. Rev. mint 237. Mária koronás fővel és dicskörrel. 

239 A Rev. Balfelé ülő s a kis Jézust tartó Mária, koronás fővel, 

239 R Av. Mint előbb, de a czímerpajzs szívpajzsocskája üres. (Weszerie XII. 15,) M. N. M. 

240. Av. A szívpajzsocskában cseh oroszlán. Rev. Mária mint 233. sz. M, N. M. 

241. Av. A czímerpajzs első és harmadik mezejében a magyar csíkok, a második és 

harmadikban horgos kettős kereszt. Rev. mint 233. M. N. M. 

242. Av. Czímerpajzs. Rev. Mária jobb felé koronás fővel, dicskörrel. 

243. Av. Czímerpajzs. Rev. Mária jobb felé, fátyolos fővel. 

244. Av. Czímerpajzs. Rev. Mária balfelé, fátyolos fővel. 



31 

Tartományi érmek. 

245. Csehország. Egylapon vert fillér. Gyk hasábozott czímerpajzs, a magyar csíkokkal 

s a cseh oroszlánnal. (Rupp. szöveg II. k. 89. XXI. 3. Árch. É. u. f. XI. 41. 26.) 
M. N. M. 

246. Szilézia. Münsterberg város. Av. Hasábozott czímerpajzs a magyar csíkokkal s a 

cseh oroszlánnal ; felül 5K, oldalt pvj. Rev. Szent Venczel mellképe dicskörös 
fővel, zászlóval s kardra akasztott pajzszsal. 

247. U. a. Av. mint 246. Rev. Czímerpajzs a sziléziai sassal, felül SR betűvel. 

248. Boroszló város. Garas. Av. Kettős gyk. négyeit pajzs a magyar csíkokkal s a 

sziléziai sassal, a cseh oroszlánnal s a lausitzi bikával, a szívpajzsban a gyűrűt 
tartó holló; körirat: >h fliTITlilTÍS • PRIffiVS • D • 6 • R BOíieSHlö. Rev. 
Kettős gyk. Keresztelő Szt. János bal felé kerek pajzsocskán tartolt húsvéti 
báránynyal. Körirat: GROSSVS • WRA— TISLKVieRSIS, 

249. Mint 248. szám ; kisebb. 

250. Av. gyk. czímerpajzs a magyar csíkokkal s a cseh oroszlánnal, felül $R, oldalt 

H (Bohemiae) R (Rex) Rev. gyk. Keresztelő Szt. János mellképe. (Arch. É. u. f. 
143. 19. Saurma XXXXI. 10. Stadt Breslau.) 

251. Jágerndorf. Av. Kettős gyk. czímerpajzs, mint a 248. sz. Rev. Mária fátyolos 

fővel, jobbra, ölében a kis Jézussal; körül: GROSSVSQA— • RNOVIÖJftSlS, 
oldalt I— S. 

252. Mint 251, kisebb. 



II. Ulászló (1490—1516). 

A magyar középkori érmelés tulajdonképen Hunyadi Mátyás korával záródik le. 
Amerika felfedezésével Európába özönlött roppant mennyiségű arany- és ezüst-anyag, 
földrészünk minden államának pénzverésére átalakító befolyást gyakorolt. E korral 
kezdődik a nagy éremfajok (többszörös aranyak, tallérok, forintok) verése. II. Ulászló 
uralkodása korából bírjuk az első tallérsorozatokat, melyek már datálva is vannak. 
A legrégibb évszám 1499., utána 1500., 1504. és 1506. évszámok jelzik az emissziókat. 
Talléroknak nevezzük e sorozatokat, mert bélyegeik láthatólag tallérverés czéljából 
készültek, de ez éremfajok (beleértve a 285. és 286. számú specieseket is) voltaképen 
mégsem tallérok, melyek a forgalom számára készültek, csak mutatványok, vagy 
kísérletek, melyeknek hivatását, tekintve a gondosan, sőt keresett művészettel készült 
bélyegek négyévi kibocsátását, nem tudjuk kellőleg megmagyarázni. Feltűnő ugyanis 
hogy e tallérszerű érmek, — aranyak és ezüstök — a legkülönbözőbb súlyban vannak 
kiverve s ha például a M. N. Múzeum sorozatait veszszük számba, ilyen képet kapunk : 

A) 1499. évi bélyeg (ezüstben), 3470 gramm. 

B) 1500. évi bélyeg (aranyban): 4210 gramm, (ezüslben): 1150, 1180 19-50. 

26-50, 27-20, 5850 gramm. 

C) 1504. évi bélyeg (ezüstben): 22 80, 40-70, 4350 gramm. 



32 

D) 1506. évi bélyeg (aranyban): 1670, 17-10, 27-40, 3440, 3450, 34-80, 68-20 gr., 

(ezüstben): 1010, 12-10, 12*30, 1320, 1380, 1400, 1420, 14-40, 1450, 1490, 

1500, 15-60, 1600, 17-60, 2050, 2070, 2250, 35 50, 3940, 4010. 4150, 

4290 gramm. 

A legkönnyebb ezüstpéldány a gráczi Johannaeum gyűjteményében van, súlya 

906 gramm. 

A mi 11. Ulászló egyéb érmeit illeti, aranyait kell kiemelnünk, melyek szerfelett 
sok tipus- és bélyegváltozatban verettek, úgyannyira, hogy szinte minden kezünkbe 
akadó darabban változatot találunk. 
Éremsorozatok : 

Ötszörös aranyforint. 

253. Av. Kettős gyk. négyeit pajzs, czímeralkatrészek abban a sorban, mint Mátyás 
kettős aranyforintjain s garasain, de szívpajzs helyett pajzstalan lengyel sassal ; 
a főpajzs felett s oldalainál lombdíszítés. Körirat: 5R WLADISLAI :D :G:R: 
YNGARIE • Rev. Kettős gyk. koronás Madonna a kis Jézussal jobb felé, előtte 
virágos gally, oldalt pénzverőjegyek^ körül : ;PATKONA — HVNGARIE 4* Súlya 
17-95 gr. Bécsi csász. kab. 



Kettős aranyforint. 

254. Av. Kettős gyk. koronás Madonna glóriával, ölében a kis Jézussal jobbra, oldalt 
kél renaissance-oszlop, alatta a lengyel sas pajzs nélkül, körirat : WLADIS- 
LAVS — R ^ VNGARE i^ Rev. Kettős gyk. Szent László alakja rövid köpenyben, 
jobbjában rövidnyelű csatabárd, baljában keresztes aranyalma, oldalt pvj., 
körül: S • LADISLAVS— REX • 1512. 



Aranyforintok évszám nélkül. 

255 A Av. Kettős gyk. A bold. szűz fején nyílt koronával, jobbján tartott kis Jézussal, 
lábainál lengyel sas (mint 254) oldalainál bogáncsvirág. Rev. Szent László 
alakja (mint 254).* 

255 BU. a. de az ülés mellett balról renaissance-oszlop. 

255 C „ „ „ „ „ két oldalról egy-egy renaissance-oszlop. 

255 D „ „ „ „ „ két alacsony góthikus oszlop. 

255 E „ „ • „ „ „ két magas góthikus oszlop. 

255 F „ „ „ „ « két oszlop gömbfejjel. 

255 „ „ „ „ „ elől virág, hátul oszlop. 

255 H „ „ „ „ „ elől egy, hátul két vékony oszlop. (Kilényi Hugó gy.) 

255 J „ „ „ „ „ elől s hátul két-két vékony oszlop. 

* A köriratokat ill is mellőzzük. 



33 

255 K U. az de az ülés melleit elől s hátul kétféle oszlop. 

255 L „ „ „ „ „ kétfelől összekapcsolt góth trónoszlop. 

255 M a bold. szűz nyíll koronával, félholdon feje körül glória, egyébként mint 255 A. 

255 N a bold. szfíz magas koronával, egyébként mint 255 A. 

255 „ „ „ „ „ old. oszlopok gömbfejjel. 

255 P n „ „ V y, old. két-két vékony oszlop. 

255 R „ „ „ . „ old. kétféle oszlopok. 

255 S „ „ ^ V „ old. két-két összekapcsolt trónoszlop. 

256. Av. Ktttős gyk. a bold. szűz félholdon, nyílt koronával, jobbján tartott kis Jézussal, 

lábainál lengyel sas (mint fent). Rev. Szent László szembenéző alakja, vérte- 
zetteu, hosszú köpenyben, jobbjában hosszúnyelű alabárd, baljában ker. alma. 
(Weszerle XIV. I.) 

257. Av. Kettős gyk. a bold. szűz magas koronával stb. oldalt két-két góthikus trón- 

oszlop. Rev. Szent László szemben álló alakja vértezetten, köpeny nélkül stb. 
258 A Av. Kettős gyk. a bold. szűz alacsony koronával lábainál a cseh oroszlán kis 
pajzsban, ülőhelye szélei mindkét oldalról láthatók. Rev. Szt. László, mint 
255 sorozat, 

258 B Ugyanaz mint az előbbi, de az ülőhely előtt jobbról virágedény. 



Aranyforintok évszámmal. 

259 A Av. Kettős gyk. a bold. szűz alacsony koronával és glóriával, oldalt bogáncs- 
virág, alatta a lengyel sas pajzs nélkül. Rev. Szt. László mint 255 sorozat. 
259 8 mint előbb, de a lengyel sas pajzsban. 

259 C mint 259 A, de a bold. szűz koronás feje glória nélkül. 

260 A Av. Kettős gyk. a bold. szűz, magas koronával, oldalt két-két góthikus oszlop, 

alul a sas pajzs nélkül. Rev. Szt. László hosszú alabárddal^ vértezve, hosszú 
köpenyben. 

260 B Mint előbb, de a bold. szűz alacsony koronával, oldalt bogáncsvirágnak látszó 

díszítés. 

261 A Av. V. és gyk. a bold. szűz félholdon, alacsony koronával, lábai alatt a lengye. 

sas pajzsban. Rev. Szt. László hosszú alabárddal, vértezve hosszú köpenyben 
261 B mint előbb, de a félhold csúcsain rozetták. 
261 C mint 261 A, de a félhold mellett folyondár rozettákkal. Bécsi csász. kab. 

261 D mint 261 A, de a félhold csúcsainál egy-egy renaissance- oszlop. 

262 A Av. V. és gyk. a bold. szűz, balról tartott kis Jézussal, félholdon, lábai alatt a 

lengyel sas pajzsban. Rev. Szt. László mint 261 sorozat. 

262 B Mint előbb, de a bold. koronás feje glóriával, jobbjában kormánypálcza. 

263. Av. Kettős gyk. a négyeit czímerpajzs (mint 253), de középen a lengyel sas 
pajzsocskában, körül: WLADISLAI • R* VNGARI ♦ 1506. Rev. kettős gyk. a 
bold. szűz nyílt koronával, jobbra tartott kis Jézussal; körül: :PATRONA.— 
.-. VNGARIE : (Rupp szöveg 102. old. II. 2—7. Weszerle XIV. 9.) Bécsi csász. 
kab. m. Súlya 345 gramm. 

5 



34 

Negyed forintok. 

264. Av. Gy. és vk. a négyeit pajzs, középen a kis szívpajzsban lengyel sas, körül: 
M • WLADISLAI • R VNGAR • Rev. vk. a szent szűz nyílt koronával, jobbján 
tartott kis Jézussal/ old pvj., körül: PATRON— VNGARI. 

266. Av. Gyk. a négyeit czímerpajzs, a szívpajzsban a lengyel sas. Rev. gyk. a bold. 
szűz, jobbra glóriás fővel, félholdon, old. pvj. 

Tallérbélyegek arany és ezüst veretben. 

266. Av. Kettős gyk. négyeit czímerpajzs, a szívpajzsban balra néző lengyel sas; a 
czímerpajzs felett s oldalainál lombdísz. Körül : *5H0RQTA* WLADISLAI* 
RQGIS * VttG'ÜRlQ és lomb. Rev. Kettős gyk. Szent László lóháton, jobbra, 
jobbjában rövidnyelű csatabárddal, glóriás fővel, oldalt egyenes karddal. 
Alattta • 1 • >í • 99 • Körül: * LflDISLSVS * RHX (lomb) * SSNQTVS* Arany- 
ban és ezüstben kiverve, 

267 A Ismétlődő gy. és vk. a négyeit czímerpajzs, a kis szívpajzsban jobbra néző 
lengyel sassal ; a czímer oldalán, jobbról: KR6MITZ, balról: TVRSO ( = Turzó 
János körmöczi kamaragróf), a czímer felett liliomos keretrészlet. Körirat : 
*M0HeT7í * WLIÍDISLKl * D i^ 6 * RGGlS * VNGKRie * 1500. Rev. Ismétlődő 
gyöngy-, vonal- és hliomkeretben Szt, László lovas alakja, baljában tartott 
hosszú alabárddal, oldalán görbe karddal, felette a keretre helyezve a bold. 
szűz és a kis Jézus képe félholdon. Az ugró paripa hátsó két lába az érem 
külső gyöngykeretéig ér; körirat: * SÍÍHQTVS * — * — LKDISLKVS * Rex * 
V1IG2ÍRI6 * Aranyban és ezüstben kiverve. 

267 B Rev. Az ügető lovas védszent, eltérő rajzban ; körirat : SJÍHQTVS * L7ÍDISLK— 
VS * RGX 1^ VMGIÍRie * * Ezüstben kiverve. 

268. Av. Kettős gyk. nagy, sokmezejű czímerpajzs liliomos koronával; a pajzs ké- 
oldalán lombdísz. A pajzs első főmezejében a magyar csíkok s a kettős 
kereszt, a második mezőben a luzsiczai ökrök s franczia liliomok, a gascogni 
létrával, a harmadik mezőben a navarrai és arragoniai czímcrek, a negyedik 
mezőben a dalmát párduczfejek s a cseh oroszlán. Középen a szivpajzsban, 
a jobbra néző lengyel sas és a királyné Foix Anna családi czimere ; körül 
MONETA 8 WLADISLAI 8 D 8 G 8 REGIS 8 VNGARIE. Rev. Vonal, gyöngy és 
liliomos keretben a lovas védszent, jobbjában tartott alabárddal, oldalán 
egyenes karddal, felette a keretre helyezett kis Mária-kép ; körirat : 8 SÁNC 
TVS 8 LADIS— LAVS 8 REX 8 VNGARIE 8 1504. (Széchenyi Tab. 13. XXXVII. 22.) 
Ezüstben kiverve. 

269 A Av. Kettős gyk. a czímerpajzs mint 2Ö8. sz., de oldalt KREMNICZ • és : TVRZO : .. 
Körirat: MONETA 8 WLADISLAI 8 D 8 G 8 REX 8 VNGARl • Rev. kettős gyöngy 
és liliomos keretben a védszent vértezett lovon, feje felett dobásra tartott 
alabárddal, oldalán görbe karddal, előtte a keretre helyezett kis Mária-kép; 
körirat: 8 SANCTVS 8 LADISLAVS 8 REX 8 VNGARIE 8 1506. Ezüstben kiverve. 

269 R Rev. mint előbb, de a ló vért nélkül, a védszent oldalán görbe kard, a kör- 
iratban jegy különbség. Aranyban és ezüstben kiverve. 



35 

269 C Rev. mint előbb, de Szent László fején magyar korona, a lószerszám más rajzban 

s a védszent oldalán egyenes kard, alul a ló lábai alatt a liliomok közt S betű. 
A köriratban máskép metszett elválasztó jelek. Aranyban és ezüstben kiverve. 

Garasok. 

270 A Av. Kettős gyk. négyeit czímerpajzs a magyar csíkokkal, a koronát tartó orosz- 

lánnal, a kettős kereszttel s a dalmát párduczfőkkel, a szívpajzsban jobbra 
néző lengyel sas ; körül : * 5R : WLKDISLKI : RGGIS : VNG3IRI : Rev. Kettős 
gyk. a koronás Madonna a kis Jézussal, oldalt pvj ., körül : PATRONK — 
VNGTÍRia- (Rupp: szöveg II. k. 108. old. IX. 2—4. 

270 B Piéfort. Av. Kettős gyk. a négyeit czímerpajzs, a középen a tengyet sas pajzs 
nélkül, a czímer felett s oldalainál lombdísz, körirat: 5R WLADISLÁI : D :G: 
R:VNGARIE • Rev. a koronás Madonna kereszten, előtte virágedény, oldalt 
pvj., körirat: : PATRONA— HVNGARIE ; ; 

271. Av. Kettős gyk. a négyeit czímerpajzs, középen a szívpajzsban a cseh oroszlán, 
körül: : M : WLADISLÁI : RSGIS • VNGARia lomb. Rev. koronás Madonna 
kereveten, előtte alacsony virágrajz, oldalt pvj., körül: PATRONA — HVNGARIE. 

Dénárok évszám nélkül. 

272 A A Av. Kettős gyk. négyeit czímerpajzs a magyar csíkokkal, cseh oroszlánnal, a 
kettős kereszttel s a dalmát leopárdfőkkel, középen leeresztett szárnyú lengyel 
sas; körül: ffl WLÍlDISLSl • R • VNGÍIRie- (vagy ennek változata.) Rev. a 
bold. szűz koronás fővel, oldalt pvj., körül : PSTROR— VRGaRlG ■ (vagy 
ennek változata.) 

272 B Mint 273 A, de a majd kisebb, majd nagyobb lengyel sas kiterjesztett szárnyakkal. 

272 C Mint 273 A, de a czímer közepén a lengyel sas szívpajzsban. 

272 D Mint előbb, piéfort. Szentpétervár, Eremitage. 

273. Mint 272 A, de a bold. szűz és a kis Jézus feje glóriával. 

274. Mint előbb, de glória csak a bold. szűz feje körül. 

275. Av. mint 272 A. Rev. az övig érő Mária-kép csak az érem belső részét foglalja 

el, körirat megszakítás nélkül : PATRONA ; ; VNGARIE • 

276. Av. a négyeit czímer mint előbb, de a szívpajzsban cseh oroszlán. Rev. a bold. 

szűz s a kis Jézus glóriával. 

Dénárok évszámmal. 

277. Av. Czímer mint 272 C, de koronát tartó oroszlán; körirat: WLIÍDISLKI » R » 

VNGK • vagy ennek változata és az évszám. Rev. Mária-kép, pvj. szokott 

körirat. 
278 A Av. Czímer mint 272 C. 
278 B Av. mint előbb, de a negyedik mező üres. 
278 C Piéfort. Av. Rev. mint 278 A. M. N. M. példányai: 1506, 1510, 1511, 1515, 

1515 = 4-50, 500, 4-40, 760, 420 gramm. 



36 



Obulusok. 



279. Av. négyeit czímerpajzs, középen lengyel sas, pajzs nélkül, Rev, A bold. szűz s 

s a kis Jézus glóriás fővel; pvj. 

280. Av. mint előbb, de a bold. szűz s a kis Jézus félholdon, glória nélkül. 

281. Av. mint előbb. Rev. a bold. szűz glóriás fővel. 

282. Av. a lengyel sas a szívpajzsban. Rev. Mária-kép félholdon. 

283. Mint 282, de Mária félholdon és glóriás fővel. 

284. Mint 279, de a szívpajzsban a cseh oroszlán. 

Próbaveretek. 

Hármas aranyforint és tallér. 

285. Av. Kettős gyk. góthikus trónon ülő király, jobbjában kormánypálczával, bal- 

jában keresztes országalmával; oldalt egy-egy befelé forduló griff. Ezek felett 
jobbról a magyar, balról a cseh czímerpajzs, alul jobbról a lengyel sas, balról 
a luxemburgi oroszlános czímer, a király lábainál pedig nagyobb pajzskában 
a morva sas. Körirat: WLTÍDISLKVS * VNG-Tíme * BOCMie * RGX * Rev. 
kettős gyk. lombok között középen a koronás cseh czímer, oldalt Szent 
László és Szent Venczel álló vértezett képe a szokásos attribútumokkal; a 
lombdíszben körül hat czímerpajzs, felülről balra, ilyen sorrendben : a sziléziai 
sas, luzsiczai ökör, — ? — , alsó-luzsiczai várfal, balra néző oroszlán és a 
lengyel sas, körirat: 4" [ WeNCeSLKVS j DVX \ BOGMie : S [ L2ÍD1SLKVS [ 
RGX : VNGKRie \ M. N. M. arany 990 gr., ezüst 3070 gr. 

Ezüstforint. 

286. Av. Kettős gyk. félholdon álló koronás Madonna balkarján tartott kis Jézussal, 

oldalt a két teret betöltő napsugarakkal, lábainál kiterjesztett szárnyú lengyel 
sas; körül: WL2ÍD1SL2ÍVS D • G • RGX • VNGKRie • eT • BOHeMlG. Rev. kettős 
gyk. a védszent vértezett álló alakja, jobbjában csákánynyal, baljában keresztes 
országalmával, feje körül levélalakú glória, oldalt a mezőkben a magyar 
csíkokat s a cseh oroszlánt tartalmazó czímerpajzsok, felettük ir — 00 (=1500), 
a szent lábai alatt meg nem fejtett körirat: "STÍNCTVS • LADIS— L2ÍVS • 
R€X ••: M. N. M. 1480 gr. 



II. Lajos (1516-1526). 

E királyunk éremverése egy nyomon jár atyjáéval ; a tallér és ezüstforint az ő 
uralma alatt is csak próbakép veretett; aranyai pedig szintén nagyon sok változatban 
kerültek ki a pénzverőműhelyekből. Uralkodó vonás II. Lajos érmein, hogy azokon az 
évszám — leszámítva a legapróbb obulusfajok egy részét — következetesen fel van 
tüntetve. 



37 



Hármas aranyforint. 



287. Av. Kettős gyk. félholdon ülő koronás Mária, jobbján tartott kis Jézussal, oldalt 
egy-egy rozettával, lábai alatt a lengyel sas pajzsban, körirat: LVDOVICI • 
D ♦ G — ♦ R • VNGARIE *• Rev. gyk. és vk. Szent László álló alakja jobbjá- 
val egyenesen tartott csatabárddal, baljában aranyalma, oldalt pvj., körül: 
• SLADISL AVS » — » — REX « 1519 » — « (Weszcrle XVI. 8:) 



Kettős aranyforint. 

288. Av. 287, apró eltérésekkel. Rev. a védszent jobbjában a csatabárd kissé kifelé 
hajolva, a körirat némi eltérésekkel. Súlya 71 gramm. Bécsi csász. kab. m. 



Aranyforintok. 

289. Av. a hold. szűz koronás fővel, oldalt két renaissance-oszlop, lábainál pajzsba 

foglalt lengyel sas. Rev. Szent László glóriás fővel, rövid köpenyben, feje felé 
tartott rövid csata bárddal. 

290. Av. a bold. szűz glóriás fővel, oldalt egy-egy bogáncsvirág, lábainál a lengyel 

sas pajzs nélkül. Rev. Szent László mint 289. 

291. Av. a bold. szűz félholdon, old. rozetták, lábainál pajzs a lengyel sassal. Rev. 

Szent László egyenesen tartott rövid csatabárddal, koronás fővel, köpenyben, 
glória nélkül 

292. Av. Mária-kép a 291. sz.-hoz hasonló, de zárt koronával. Rev. Szent László, egész 

testét betakaró palástban, hosszú, ferdén tartott alabárddal. 
293 A Av. a Mária-kép, mint 291. Rev. Szent László vértezve, hosszú köpenyben, 

egyenesen tartott, hosszú alabárddal. 
293 B Av. a Mária kép mint 293 A. de szélesebb rajzban. Rev. Szent László vértezett 

alakja köpenyben, rövid egyenesen tartott csatabárddal. 

294. Av. a szent szűz lábai alatt a lengyel sas, pajzs nélkül. Rev. Szent László vér- 

tezett alakja, köpeny nélkül, hosszú egyenesen tartott alabárddal, melle felé 
hajló baljában a ker. országalma. 

295. Av. Mária-kép a félhold nélkül, lábainál a lengyel sas pajzsban. Rev. Szent László 

vértezett álló alakja hosszú egyenesen tartott alabárddal, kifelé hajló baljában 

a ker. országalma. 
296 A A bold. szűz félholdon, a jobbján tartott kis Jézus feje glóriával. Rev. Szent 

László vértezett alakja, hosszú egyenesen tartott alabárddal. 
296 B Rev. Szent László egyenesen tartott hosszú alabárddal, melyről hosszú szíj 

függ alá. 
297. Av. Kettős vk. a szent szűz, félholdon glóriás fővel, balján tartott kis Jézussal, 

jobbjában kormánypálcza. Rev. Szent László mint 289 — 290. sz. 
298 A Av. a 297. sz.-hoz hasonló. Rev. Szent László képe mint 293. sz. 
298 B Av. a szent szűz jobbjában négyvirágú gally. 



38 

Garas. 

299. Av. vonal és reczés körben a szent szűz fátyolos fővel, jobbján tartott kis Jézussal, 

oldalt pvj. körül : * LVDOVICVS * D * G * R * VNGARIE ; • * Rev. Kettős 
vk, hasábozott czímerpajzs a magyar csíkokkal s a kettős kereszttel halmon, 
körül: * MONETA • NOVA * ANNO * DOMINÍ ♦ (^évszám). 

Arany és ezüst próbaveretek. 

300. Av. Vk. felül ívalakú, oldalt behajlott s alul szívalakú pajzs, négyelve a magyar 

csíkokkal, a cseh oroszlánnal, a kettős kereszttel s a dalmát leopárdfej ékkel, 
a szívpajzsban a lengyel sassal. A czímer felett 1524, oldalt B — M. Rev. vk. 
fátyolos fejű Mária a kis Jézussal bal felé, oldalt jobbról S • MA • balról 

• * EIA • A szelvényben • LV • arany, súlya: 1 gramm. 

301. Piéfort. Av. az előbbihez hasonló czímer (a lengyel sas jobbra vagy balra néz) 

pvj. és évszám. Rev. Mária s a kis Jézus feje körül glória, oldalt: S • M A • 
— • * R • I • A A szelvényben • L • V • M. N. M. 500, 5*90, 700 gramm. 

302. Av. Kettős gyk. és vk. jobb felé, díszesen takart és vértezett lovon a király koronás 

sisakkal, teljes vértezetben, oldalán egyenes karddal, alul félkörben apró betűk- 
kel: * KREMNICZ * BERNHART * BECHEM ♦ körirat: 8 LVDOVICVS 8 DEI 
8 GRÁCIA 8 HVNGARIE 8 DALMÁCIA 2 CROACIA 8 EC : 8 REX : Rev. Kettős 
gyk. nyolcztagú keret közepén egymás felé dűtött két nagyobb pajzs, felettük 
Hliomos korona. A jobboldali pajzsban váltakozva a magyar csíkok s a cseh 
oroszlánok, a szívpajzsban a lengyel sas foglalnak helyet. A baloldali pajzsban 
a királyné Mária spanyol-burgundi czímerei foglalvák. A két czímer alen 
egyesített L (Ludovicus) M (Mária) monogramm. A kerettel bezárt két mezőbat 
kisebb pajzsok, jobbról számítva, a kettős kereszttel, a horvát ostábla val, a 
sléziai sassal, a luzsiczai ökörrel, a morva sassal, a ráczországi kardot tartó 
karral s a dalmát leopárdfejekkel. A második, hatodik és hetedik pajzs felett 
korona, körirat : * MARCHIO 8 MORAVIA 8 DVX 8 LVCENBVRGENSIS 8 ET 
8 SLESIA 8 M 8 D 8 XXV. M. N. M. példányai: 3510, 3960, 4551 és 
6532 gramm. 

303. Av. Gyk. és vk. jobbranéző babérkoszorús, szakállas, királyi mellkép, palástban, 

az aranygyapjas rend jelvényével; oldalt 15 — 25. Körirat, mely alulról jobb 
felé indul : • LVDOVICVS * DEI ♦ GRA * HVNGARIE * BOEMIE * EC * REX 
Rev. némi eltéréssel mint 302, de a monogramm mellett K — B Körmöcz- 
bánya, az első, második, hatodik és hetedik czímer koronázva, körirat: 

* DVX ♦ LVCEN : • SLESIA * MAR » * MORAVIE * ET ♦ LVSAGie ] 21. A M. 
N. M. példányai 3360, 4593, 5140 gramm. 

304. Av. Gyk. és vk. a király jobbra néző koronás mellképe az aranygyapjas rend 

jelvényével, mely a köriratba függ le. A körirat alulról jobbfelé tart: o LVDO- 
VICVS DG- HVNGARIE • BOHEMIE REX. Rev. gyk. és vk. nagy oldalt 
bevágott pajzs, jobbról a király, balról a királyné czímereivel, a pajzs felett 
\Zzz (=- 1525), körirat, alulról jobbfelé : MARCH : MÓRA : E • DALMACIE • 
CRÓaCIE • e • C a M. N. M. példányai 1510, 5340 gramm. 



39 



Dénárok. 



305, Av. Gyk. négyeit pajzs a magyar csíkokkal, a dalmát leopárdfőkkel, a cseh orosz- 
lánnal s a lengyel sassal, körül: * LVDOVICVS * R * VNGARIE » 1511. Rev. 
Gyk. hármas halmon álló kettős kereszt alsó karjai alatt L — B; körirat: 
í. MONETA « NOVA « VNGARIE. 

306 A Vk. és gyk. négyeit pajzs, közepén szívpajzszsal, mint II. Ulászló 277, de » LV- 
DOVICVS * R * VNGARI (vagy ennek változata) és az évszám. Rev. mint 277. 

306 B Piéforl, mint 306 A. Súlya: 670 gramm. (K— (? 1517): — Piéfort legújabb szer- 
zemény : M « LVDOVICI : R : VN : Z » BO : 151«. Pénzverőjegy nélkül, súlya 
10 gramm. M N. M. 

307. Av. Rev. 306. sz. fajhoz hasonló, de a czímerpajzs, oldalt behajló a Madonna- 
kép alatt apró pajzsban két sasszárny (Zrinyi-czímer). Évszám 1526. 

308 A Av. Gyk. czímerpajzs, mint 306 A, oldalt pontok és csillagok, felül évszám. Rev. 
a hold. szűz jobbján tartott kis Jézussal, oldalt pvj. 

308 B mint előbb, piéfort. M. N. M. 660, 750 gramm. 

308 C mint előbb, négyszögletű, piéfort 570, 600 gramm. 

309. mint a 308. csoport, de Av. czímernél jobboldalt pénzverő betű és jegy. 

310. mint a 308. csoport, de Av. a czímernél jobbról-balról pvj. 

311. mint a 308. csoport, de Rev. a hold. szűz baljával nagy gömböt tart. 

312. mint az előbbiek, de Av. Rev. más rajz; a czímer oldalain lombdísz, a hold. 

szűz feje körül nagy glória, baljában virágos gally. M. N. M. 7 gramm. 

313. mint a 308. csoport, de a czímer körül elosztott évszám. 

Obulusok. 

314 A Vk. czímerpajzs, mint előbb, oldalt rozetták. Rev. A hold. szűz glóriával, jobb- 
jában tartott kis Jézussal; oldalt pvj. 
314 B Piéfort, mint előbb, de a czímer három rozetta közt. M. N. M. Súlya 4 gramm. 

315. Av. négyeit czímerpajzs (v. ö. 305. sz.) három rozetta között. Mária félholdon, 

glóriás fővel. 

316. Av. czímerpajzs, mint 315, oldalt pontok és rozetták, felül évszám. Rev. Mária 

félholdon, glóriával, oldalt pvj. Pozsonyi kir. kath. főgymn. 

317. Av. Czímerpajzs, mint előbb, de az évszám oldalt és felül elosztva apró karikák 

közt. Rev. mint 315. 

318. Av. négyeit czímerpajzs a magyar csíkokkal, az osztrák pólyával a kettős kereszttel 

s a leopárdfőkkel. Rev. Fátyolos Madonna balfelől tartott kis Jézussal. 



Zápolya János (1526—1538). 

Utolsó vegyesházi királyunk érmelésében fordul elő az e korszakban egyetlen 
tízszeres aranyforint, egy kettős aranyforint a király arczképével. Tallér és forint 
kísérletekkel többé nem találkozunk; egy garas faját ismerjük, mely a legritkább 



40 

éremfajok közé tartozik. Midőn e munka már sajtókészen áll, veszszük tudomásul, 
hogy egy Bécsben Egger testvéreknél 1906 decz. 12. stb. napokon elárverezendő nagy 
gyűjteményben és garasfaj mint piéfort is előfordul, melynek súlya 1652 gramm. 



Tízszeres aranyforint. 

319. Av. Vk. és gyk. félholdon ülő koronás Madonna, jobbján tartott kis Jézussal, 
lábai alatt kis pajzs a Zápolya-czímerrel. Körirat : lOANNES ♦D* Gc * — R* 
HVNGÁRIE • Rev. Szt. László szemben álló vértezett alakja, jobbjában egye- 
nesen tartott alabárddal, baljában dereka felé tartott országalmával, oldalt 
jegyek (nagyszebeni veret) ; körirat : S * LADISLAVS * — * REX * 1540 ♦ 
M. N. M. 



Hármas aranyforint. 

320. Av. Kettős gyk. a király jobbra néző koronás mellképe ; körirat lOHANNES * I * 
REX * VNGrARIE Rev. kettős gyk. hármas halomból kiemelkedő farkas előre 
tartott lábakkal, előtte a kettős kereszt, mögötte kis czímerpajzson a magyar 
csíkok. 



Aranyforintok. 

321 A Av. Kettős gyk. félholdon ülő koronás Madonna stb., alatta a király családi 
czímere ; körirat mint 319. Rev. Szt. László vértezett alakja köpenyben, vállára 
hajtott csatabárddal s válla felé emelt országalmával; oldalt pvj. 

321 B Av. Rev. mint az előbbi, de a szent lábai alatt kis kettészelt czímerpajzs felül 
keresztkével, alul koronás emberfővel. 

322. Av. mint az előbbiek. Rev. Szt. László földig érő alabárddal (v. ö. 319. sz.). 

223. Av. mint előbb, de alul a családi czímer pajzsa más alakú. Rev. a szent kezében 
ferdén tartott hosszú alabárd. 

324. Av. Gyk. a Madonna belső kör nélkül félholdon, baljában liliomos kormány- 

pálcza, alul a kir. cs. czímere, körirat : lOHANES * — * D • Gr • R * VNGA 
Rev. Szt. László nagy bajuszszal és hosszú szakállal, old. jegyek, belső kör 
nélkül. A rajz a 322., 323. számokhoz hasonló. 

325. Av. A Madonna félholdon, baljában mellére hajlított kis országalmával, alul rendes 

alakú czímerpajzsban ágaskodó egyszarvú, Martinuzzi György kincstartó családi 
czímere. Rev. Szent László jobbfelé nézve maga előtt tartott hosszú alabárddal, 
old. pvj. 

326. Av. Kettős gyk. bevágott oldalú koronás czímerpajzs a magyar csíkokkal s a 

kettős kereszttel kétszer-kétszer, a szívpajzsban a váltakozó farkas és egyszarvú 
szintén kétszer-kétszer, old. pvj. ; körül : * lOANNES * DEI • G ♦ REX • 
HVNGÁRIE Rev. a Madonna 321—324. sz., de PATRONA • HV— NGARIE • és 
évszám, alul kivágott oldalú pajzskában a farkas. 



41 

327. Av. mint 326. Rev. mint 323. 

328. Av. Vk. és gyk. czímerpajzs az 1 — 3. mezőben a magyar csíkokkal, a 3-ik mezőben 

a kettős kereszttel, a negyedikben a dalmát leopárdfőkkel ; körül: lOANNES • 
DGRVNGAR 1530. Rev. Vk. és gyk. a madonna, old. pvj. ; körül : PATRONA • 
VNGARIE Reichel. Rupp 620. 



Negyed aranyforint. 

329. Av. gyk. négyeit pajzs a magyar csíkokkal, a dalmát leopárdfőkkel, a kettős 
keresztlel s a Zápolya-farkassal oldalt apró X — X. Rev. Madonna félig, fél- 
holdon, feje körül dicsfénnyel, oldalt pénzverőjegyek N — G. 



Garas. 

330. Av. kettős gyk. fátyolos Madonna, jobbján a kis Jézussal, oldalt pvj. körül; 
* lOHANNES * D * G * R * VNGARIE ♦ Rev. kettős gyk. négyeit pajzs, az 
első és harmadik mezőben a magyar csíkokkal, a harmadikban a kettős 
kereszttel s a negyedikben a dalmát leopárdfőkkel, középen a szívpajzsban a 
Zápolya-farkas; körül * MONETA * NOVA * ANNO * DOMINI : 15^7 M. N. M. 
Ugyanez mint piéfort az Egger-testvéreknél (Bécsben, 1906 decz. 12 — 15.) elár- 
verezett gyűjteményben 367. szám, 16 — 12 gramm súlyban. Jelenleg Nuber K. F. 
birtokában. 

Dénárok. 

331 A Av. V. és gyk. a négyeit czímerpajzs, mint 330. körirat: * lOHANNES * R* VNGAR* 

1527. Rev. kettős gyk. a koronás fejű Madonna jobbjára a kis Jézussal; old. pvj. 

PATRONA * — * VNGARIE. 
331 B Av. Mint előbb, a köriratban némi eltérés, a czímer felett s oldalainál apró 

karikák. Ugyanezen évszám. Rev. Mint előbb, de a Madonna ruháján apró 

betűkkel vésett 1527 (!) 
331 C Rev. Mint előbb, de az ismétlődő évszám a Madonna lábai alatt az érem alsó 

szélén. 

332. Av. V. és gyk. különféle alakú bevágott oldalú czímerpajzs, ugyanazon jelvé- 

nyekkel, mint előbb. 

333. Av. mint a 331. sz. Rev. a Madonna lábai alatt kettős iv. 

334. Piéfort. Av. V. és gyk. kanyargós alakú czímerpajzs a rendes jelvényekkel. Rev. 

a Madonna lábai alatt iv. Rupp 601. 

335. Av. Gy. és vk. szivalakú pajzs hullámos alakú koronával. Rev. mint 331 A. 

336. Av. A czímer második mezejében oroszlán. 

337. Av. A czímerpajzs második mezejében oroszlán, a szívpajzsban lengyel sas. 

338. Av. Négyeit pajzs az első mezőben a magyar csíkok, a másodikban a dalmát 

leopárdfők, a harmadikban a kettős kereszt, a negyedikben a Zápolya-czímer, 
körül három csillag. 

6 



42 

339. Av, a czímerben ugyanazon alkatrészek, kívül csillagok nélkül, Rev. a Madonna 

lábai alatt apró pajzs kereszttel és koronás fejjel. 

340. Av, A czímer alkatrészei mint előbb, a köriratban: VNDAR. Rev. a Madonna 

térdig, koronás feje körül dicsfény, alul kis czímerpajzs, mint 339. sz. 

341. Piéfort, Rev. mint 340, de a Madonna dicsfény nélkül. Rupp 603. 

342. Av. Négyeit czímerpajzs az első mezőben a Zápolya-czímer, a másodikban 

oroszlán, a harmadikban kettős kereszt, a negj'edikben a magyar csíkok ; a 
czímer felett ötágú korona, a Madonna oldalán s lábai alatt pvj. 



Obulusok. 

343 A Av. Négyeit czímer, szívpajzszsal, mint 331, felül s oldalt rozetták, Rev. a 
Madonna mellképe koronás feje körül glóriával, old. pvj, 

343 B Av. gyk. négyeit czímerpajzs, szívpajzszsal, mint előbb, de a pajzs felett évszám: 
• 1527 • Rev. A Madonna térdképe félholdon ; koronás feje glóriával, oldalt a 
pvj. felett egy-egy rozetta. M. N. M. 



Kontramárkás aranyforintok. 

Ősidők óta ismétlődő gyakorlat, hogy államok, vagy bizonyos kereskedelmi köz- 
pontok, a beözönlő idegen pénzfajok forgalmát valami próbával, vagy jeggyel ellen- 
őrzik, illetőleg azon éremfaj helyi érvényét biztosítják, E korszak magyar érmei között 
csak aranyforintokat ismerünk, melyek ellenjegyekkel (kontra márka, contre marque) 
vannak ellátva. Régóta ismeretesek a Riga és Danzig bélyegeivel felülvert aranyak s 
csak újabban kerültek felszínre az alább bemutatott példányok, egyik egy A betűvel, 
a másik egy török írású ellenjeggyel. 

344. I. Mátyás aranya; v. ö. 13. tábla 208 G számmal, Riga város ovális bélyegével 

(két keresztbe helyezett kulcs) a hátlapon szent László feje alatt. M. N. M. 

345. I. Mátyás aranya ; v. ö. 13. tábla 208 G számmal, Danzig város ovális bélyegével 

(korona alatt két egymásfölé helyezett keresztke) a hátlápon szent László jobb- 
keze alatt. M, N. M. 

346. II. Ulászló aranya ; v. ö. 17. tábla 260. A számmal, Danzig város ovális bélyege 

szent László baltérde mellett. M, N. M. 

347. Zápolya János aranya ; v. ö. 24. tábla 323. számmal, Danzig város ovális bélyege 

szent László lábai alatt. M. N, M. 

348. L Mátyás aranya ; v. ö. 13. tábla 210, számmal. Kerek bélyeg A betűvel, fejére 

állított helyzetben az előlapra verve a hold. szűk jobb karján. (A jegy jelen- 
tése ismeretlen) Héderváry-gyűjtemény. 

349. I. Mátyás aranya : v. ö. 13. tábla 205. számmal. Török betűs ellenjegy, az elő- 

lapon a hollós czímerképre verve. Jelentése alkalmasint : raidzs = érvényes. 
M, N. M. 



43 



Utánzatok. 

E sorozatban nem az egykorú rossz anyagú hamisítványokat soroljuk fel, melyek 
ismertetése nem ide tartozik, de olyan utánzatokat, melyek a melleit, hogy a rendes 
veretek anyagának felelnek meg, vagy megközelítő ötvözettel bírnak, alakjuk, körira- 
taik és képvereteiket illetőleg az utánzatok jellegét árulják el s alkalmasint idegen 
területeken készültek a rendes forgalom számára. Hogy hol verték e csodálatos után- 
zatokat, arra nézve, egyelőre csak néhány momentumot emelhetünk ki. Ha végig néz- 
zük e véreteket, azt látjuk, hogy az éremvéső a magyar tipust igyekezett visszaadni, 
úgy a czímerképben s a szent alakjában, mint a köriratokban. így például szent 
László öltözete s fegyverzete, egy példányt kivéve (357. sz.) mindenütt megfelel a 
magyar stílusnak, amennyiben a szent jobb kezében a szokott csatabárd, vagy a 
hosszú nyelű, földig érő alabárd van, baljában pedig mindig keresztes országalmát tart. 
Csak egy példányon, az idézett 357. számú példánynál, mely Londonban a British 
Museum gyűjteményében van, látjuk a szent jobbjában az egyenes kardot, mely nyil- 
ván olyan területen készült, a hol a fejedelmet karddal ábrázolták (Németalföld, 
Skandinávia?), az ezután következő darab mindkét oldalon utánozni igyekszik az 
eredetit, de körirata megnevezi a fejedelmet, melynek korában készült (Oroszország.) 
Ez, éremsorozatok az orosz utánzatot kivéve, Zsigmond, I. Ulászló, V. László, I. Mátyás, 
II. Ulászló és II. Lajos nevével készültek, de a köriratok némely darabon olyan zava- 
rosak és kezdetlegesek, mintha valamely analfabéta területen (a Balkán valamelyik 
országa?) lettek volna forgalomban. 

Minthogy e darabok leírása nyomdai nehézségekbe ütköznék, a szaktársakat 
csak a rajzokra utalom s röviden jelzem az utánzatok s az eredetiek közötti össze- 
függést. 

360. Zsigmond király nevével ; v. ö. 8. tábla 131. sz. 
351. I. Ulászló király nevével; v. ö. 9. tábla 140. sz. 

358. V. László király nevével. E czímerpajzsot a király rendes aranyforintjain nem 
ismerjük. 

353 A és B Ugyanannak nevével; v. ö. 11. tábla 171. sz. 
354 A és B I. Mátyás nevével; v. ö. 13. tábla 204 B sz. 

355. Ugyanannak nevével; v. ö. 13. tábla 209. sz. 

356. Ugyanannak nevével; v. ö. 13. tábla 208 A sz. 

357. Ugyanannak nevével. Előlapja 13. tábla 208 A sz. 

358. Av. kettős gyk. a czár szemben álló képe, oldalt balról egy ismert magyar pénz- 

verőjegy; a czirill-betűs körirat: 

.i!t.KMZbBtAK} IBíMB<CiA>€• 
/?«.. K M Z A- RAKÓ r I a <Í1 á t B <M B t\^a/«>X<: 

6* 



44 . 

Átírás: Kii(ja)z' vel(i)ki-Ivan Vaszilje(vics) = Iván Vasziljevics nagyfejedelem 
(uralkodott 1462 — 1505) Rev. kettős gyk. czímerpajzs (v. ö. I. Mátyás 204 A és B); a 
czirill-betűs körirat átírása: Kn(ja)zja v(e)l(i)kog(oj Ivana Ivanovics(a) vszeja Ruszi(i) = 
Iván Ivanovics egész Oroszország nagyfejedelméé (t. i. a veret; uralkodott 1505 — 1533). 
Az érem e szerint nem Mátyás király életében veretett. Egyetlen ismert példány 
(lyukas) a szentpétervári Eremitazsban.* 

359. II. Ulászló nevével; v. ö. 18. tábla 261 B sz.. de oldalt kettős virágdísszel. 

360. Ugyanannak nevével ; v. ö. 18. tábla 261 A, de a Madonna lábai alatt czímer, 

mint 262 B. 

361. II. Lajos nevével; talán 21. tábla 292. sz. 

362. Ugyanannak nevével; v. ö. 21. tábla 294. sz.** 



Zsetonok. 

A vegyesházi királyok érerasorozataihoz kapcsolódik még egy csoport, mely réz- 
zsetonokat tartalmaz (bányajegyek?) Ezeket I. Lajos és Zsigmond királyok korába 
helyezhetjük, kettő kivételével, melyek korát nem határozhatjuk meg (Hunyadiak 
kora?) 

363 A Av. kettős gyk. a magyar anjou-czímerpajzs, felül karika két pont között, körül 
német legenda : * íiaii * GOT » VI * SÖR * * * Rev. kettős gyk. kettős kereszt, 
ágai közt négy karikával, körül : 6aT * KVT * VOR * : ÖR * ♦ 

363 B Ugyanazon előállítás, de a körírás retrográd irányban. 

364. Av. kettős gyk. az anjou-magyar czímerpajzs, felül karikával, körirat : 3ÍV9 három- 

szor rozetták között. Rev. kettős gyk. a kettős kereszt, karjaiban hat karikával,, 
körül váltakozó rozetták és 8-as jegyek hatszor. 

365. Av. kettős v. körben a magyar czímerpajzs, körül : SIGISflftVRDI • RBX • ROÍRS. 

ttORV : Rev. kettős vk. kettős kereszt, körül: >i> ffiORaTS • VRGSRIQ • ÖT • 

aaxaR 

366. Av. kettős gyk. jobbra néző ágaskodó cseh oroszlán, körül: í< SIGISfiftVttDI • R • 

VRGSÍRia Rev. kettős gyk. kettős kereszt, körül : >h flttORaTlí • D • 6 • R • 
VRGÍÍRia 

367. Av. kisebb mint 365. sz. Rev. mint 364. sz. 

* Először ismertettem a Numizmatikai Közlöny II. 1903. évf. 86. 1. 

•* Kiegészítésül a magyar aranyak főalakja szent László ikonográfiájára vonatkozólag a követ- 
kező rövid áttekintést foglaljuk még össze. Mária aranyain a dolmány gombsorral vagy anélkül 
ábrázoltatik, a vállon két gomb mintegy fibula gyanánt szolgál. Zsigmondoknál a sasos fajon a mell 
gombsorral vagy simán, az oroszlános fajon mindig gombok nélkül (a derékon pont.) I. Ulászlókon 
balról kardmarkolat, mell sima vagy gombsorral ; Alberteken mell gombsor nélkül, derékon fúrás- 
hoz hasonló köröcske ponttal (a bélyegvésés nyoma). Hunyady Jánosokon mell mindig gombos, 
néha kardmarkolat; V. Lászlókon sima mell, a dolmány alja egyenes vonallal jelezve, vagy gombos 
mell s kétsoros gyönggyel díszített öv, kardmarkolat. Mátyásokon sima és gombos mell (mélyített 
gombsor) kardmarkolat, elő- vagy hátlap közepén pont, néha jobbról keresztalakú kardmarkolat; 
II. Ulászlókon sima vagy gombos mell, gombsor mélyítve, kardmarkolat Zápolyáig soha. 



45 

368. Kettős vk. magyar czímerpajzs három karika között, körűi : váltakozó rozetták 

és karikák. Piéfort, súlya : 1570 gr. 

369. Av. kettős vk. hasábozott czímerpajzs a magyar csíkokkal s a halmokon álló 

kettős kereszttel; körül 17 rozetla. Rev. 10 rozetta között jobbra néző emberfő 
(szerecsenfő ?) 

370. Av. 17 rozetta, a magyar czímer, mint 3{)9. sz. Rev. jobbra néző, ágaskodó cseh 

oroszlán. 



SAJTÓHIBÁK ÉS PÓTLÁSOK. 



3. oldal, 10. sor. «Fehér» helyett olvasd : Fejér. 

8. oldal, 6. sor «antonom» helyett olvasd: autonóm. 
14. oldal, 29. sor «karikával» helyett olvasd : csillaggal. 
18. és 19. oldalon a számozás nem felel meg a táblák helyes számozásának. Olvasd tehát 

119. helyett 119 A. 

120. » 119 B. 

121. » 120. 
122 A. » 121. 

122 8. » 122. 
122 C. » 123. 

123 A. » 124 A. 

123 B. » 124 B. 

124 A. » 125 B. 
125 B. » 125 C. 

21. oldal, ő. sor alulról; pótlandó: ismeretes egy réz piefort : Mont. 332 k. 

26. » 5. » » » ismeretes egy rossz ezüstből vert piefort : Mont. 356 a. 

31, » 20. » felülről » ismeretes egy ezüst piefort : Mont. 383 b. 



1. TÁBLA. 



Róbert Károly (1308—1342). 
Arany forintok. 





Garasok. 






Dénárok és obulusok. 




10 



11 



12 



Róbert Károly (folytatás). 
Dénárok és obulusok. 



2. TÁBLA. 




18 • 



14 



15 



16 



17 







25 




26 



27 





-^S' ^ 




88 




^■l^ 



LCr^^M^^'' 



-mm 



35 



^ílh 



86 




87 




OT"K(*"^ 



40 






Róbert Károly (folytatás). 
Dénárok és obulusok. 



3. TÁBLA. 




48 





54 A 



54 B 



^mmm' 



55 




Buda város érmei. 




56 




57 




k%Ű 



-KlJc-íC Jl 



58 




59 



60 



Szerbia. 




61 



4. TÁBLA. 



7. Lajos (1342—1382). 

Aranyforintok. 




5. TÁBLA. 





I. Lajos (folytatás). 
Dénárok és obulusok. 



84 



85 








92 





94 A 




94 B 




94 C 




94 D 




94 E 




95 A 




95 B 







Buda város érmei 






99 




100 




101 



/. Lojos (folytatás). 
Tartományi érmek: 
Cattaro. 



6. TÁBLA. 




102 A 



102 C 



102 D 



Rézpénz. 




Zára. 
Rézpénzek. 




104 




105 



Russia. 



Ezüstgaras. 




106 



Rézpénz. 




107 




108 



Lengyelország. 




109 




110 



7. TÁBLA. 



113 



111 




Mária (1382-1385). 
Aranyforintok. 





Dénárok és obulusok. 




114 




112 





116 



117 




118 




120 



Zsigmond (1386—1437). 

Aranyforintok. 




119 A 
Dénárok, obulusok és kvartin^ok. 





119 1} 





121 



122 



123 




124 A 



124 B 



125 A 



125 B 



125 C 




mm 







126 



127 



128 



129 



8. TÁBLA. 



Durazzói vagy Anjou — László (1386 — 1414). 




180 



Alhert (1437—1439). 
Aranjrforintok. 





131 



132 



Dénárok és obulusok. 





138 



134 






135 A 



135 B 



135 C 




136 A 



MWM\Js 




w 




186 B 





137 





138 



189 



/. Ulászló (1440—1444). 
Aranyforint. 




140 



9. TÁBLA. 



Dénárok és obulusok. 



141 



142 




143 A 



T^m 



148 B 




144 




145 A 




145 B 




145 C 




146 A 



146 B 



146 C 




146 D 




147 




148 




149 A 




149 B 




149 C 




150 




151 



10. TÁBLA. 



Kormány-Tcöz (1444 — 1446). 
Dénár és obulus. 





152 



158 



Hunyadi János kormányzó (1446 — 1453). 

Aranyforintok. 




154 A 



154 B 
Dénárok és obulusok. 



155 




156 



157 A 



157 B 



157 C 






158 A 



158 B 159 

Hunyadi János és I. Ulászló nevével. 



160 





161 






162 



Hunyadi János és V. László nevével 



168 164 

Hunyadi János és Brankovics György nevével. 





165 



166 



167 



168 




170 




173 



V. László (1453-1457). 

Hármas aranyforint. 




169 



Aranyforintok. 




171 




174 




11. TÁBLA. 




172 




175 



176 



Dénárok és obulusok. 




177 



181 



178 




182 



179 




183 



180 




184 



12. TÁBLA. 




185 



V. László (folytatás). 
Dénárok és obulusok. 




186 




189 




187 




190 A 



190 B 





188 





191 



192 




195 



196 



197 





198 



199 




200 




201 A 




202 




201 B 



I. MáUjás (1458—1490). 
Kettős aranyforint. 




203 



la. TAÜLA. 



Aranyforintok. 




204 A 



204 B 



205 




209 A 



209 B 



Negyed aranyforintok. 



fí^CTJ 







211 




m)Mi 



212 



14, TÁBLA. 



1. Mátyás (folytatás). 
Garasok. 




213 A 



213 B 




213 D 




218 C 




213 E 




213 F 



213 G 




214 




Dénárok és obulusok. 




215 





216 



217 




218 



219 




220 





221 




222 







m 





223 



/. Mátyás (folytatás.) 
Dénárok ós obulusok. 



ir>. TÁBLA. 




224 



885 






226 





227 




288 




229 






Mk 



230 




231 




232 




233 A 



233 B 



284 





235 A 





235 B 



286 




237 




238 





239 B 





240 



241 





248 




244 



16. TÁBLA. 



I. Mátyás (folytatás). 



Tartományi érmek 



Csehország és tartományai. 




245 



Szilézia. 





247 




248 



Boroszló. 




249 




250 



Jasrerndorf. 





251 



252 



17. TÁBLA. 




255 A 




255 G 




11. Ulászló (1490- 
Ötszörös aranvforiut. 



■1516). 




Kettős aranyforint. 




258 




255 B 




25511 




Aranyforintok évszám nélkül. 




255 C 




255 J 





255 D 




255 K 




254 




255 L 



255 M 




255 N 



255 



255 P 



255 K 



255 S 




258 A 



258 B 



18. TÁBLA. 




II. Ulászló (folytatás). 
Aranyforintok évszámmal. 





259 A 



259 B 



259 C 





260 A 



260 B 







261 A 



261 B 



261 C 



261 D 




262ÍA 




262 B 




263 



Negyed aranyforintok. 





264 



265 



19. TÁBLA. 



//. Ulászló (folytatás). 
Tallérbélyegek arany és ezüst véreiben. 




266 




267 A 



267 B 




268 




20. TÁBLA. 



11. Ulászló (folytatás). 
Garasok. 




270 A 



270 B 

Dénárok évszám nélkül. 



271 





272 A 



272 B 



272 C 



272 D 





273 



274 275 

Dénárok évszámmal. 



276 





277 



278 A 278 B 

Obulusok. 



278 C 




279 



280 



Hármas aranjíorint és tallér. 



281 282 

PróbavereteJc: 



288 



Ezüstforint. 



284 




285 



286 



21. TÁBLA. 



//. Lajos (1516-1526). 
Hármas aranyforint. Kettős aranyforint és aranyforint. 





287 



2S8 



Aranyforintok. 






289 



290 



291 






292 



298 A 



293 B 






294 



295 



296 A 




296 B 



297 



298 A 



298 B 



Garas. 




299 



22. TÁBLA. 



11. Lajos (folytatás). 
Arany és ezüst próbaveretek. 




300 




801 




802 




808 




804 



23. TÁBLA. 




IL Lajos (folytatás). 
Dénárok. 





305 



806 A 



806 B 




807 




308 A 




308 B 




808 C 




309 




310 




311 





312 



813 



Obulusok. 




314 A 




814 B 





315 



316 




msi 



817 




318 



24. TÁBLA. 



Zápolya János (1526 — 1538), 
Tizes aranyforint. Hármas aranyforint. 





819 



320 




321 A 




Aranyforintok. 




321 B 





822 




323 



324 



325 





326 



327 




Negyed aranyforint. 




829 



Zápolya János (folytatás). 
Garas. 




330 



25. TÁBLA. 




881 A 



Dénárok. 




881 6 




831 C 




882 




333 




884 




335 




886 




887 




888 




889 




840 




841 




342 



Obulnsok. 




343 A 



26. TÁBLA. 



Kontramárkás aranyforintok. 



Riga város kontramárkájával: 



I. Mátyás aranyforintja. 




844 



Danzig város kontraraárkájával: 



I. Mátyás aranyforintja. 



II. Ulászló aranyforintja. 



Zápolya János aranyforintja. 






845 



846 



847 



„A" betűs bizonytalan kontramárkával. Török kontramárkával. 



I. Mátyás aranyforintja. 



I. Mátyás aranjrforintja. 





848 



849 



27. TÁBLA. 



Zsigmond. 



Utánzatok. 
Aranyforintok. 



I. Ulászló. 





350 



851 



V. László. 




352 






858 B 




854 A 



354 B 



855 






356 



857 

IL Ulászló. 



358 





859 



II. Lajos. 



360 





861 



868 



28. TÁBLA. 



Zsetonok. 
I. Lajos. 




868 A 



868 B 



864 




865 



Zsigmond. 




366 




867 




368 



Bizonytalanok. 




869 




370 



rí 2oii 



Ff6 - 2 1969 




Bobarts'-*^'^ -