See other formats

Full text of "Dictionnaire complet des langues françaises et hongroises: Français-Hongrois"

Google 



This is a digital copy of a book that was preserved for generations on Hbrary shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 

to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other maiginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the 

publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we liave taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 
We also ask that you: 

+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrain fivm automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 

at |http : //books . google . com/| 



DICTIONMIRE COMPLET 



DES 



LANGUES FMNCAISES ET HONGROISES 



PAR 



fe]i:deeic mAetonffy. 



-♦♦*- 



TOME PREMIER: PARTIE FRANgAISE-HONaROISE. 



TELJES 



^ r 



FRANCIA ES MAGYAR SZOTAR 

IRTA 

MAETONFFY FEIGYES. 



-«^^ 



ELSd KdTET: FRANCIA. MAOTAR R£S7. 



BUDAPEST. 

FRANKLIN- TARSUL AT 

HAOTAR XROD. INTEZET ES kONYVNYOUDA. 

1879. 




FRANKLIN- Ti(R8ULAT NYOMDXjA. 



PREFACE. 

C*est line verite indisputable que, si les bons dictionnaires 
ont leur utilite, ils ont aussi leur commune destinee, savoir : que 
les meilleurs devifenent avec le temps insuffisants et defeetueux. 

Une autre verite banale est, que les langues des peuples 
civilises, parvenant a la maturite, n'y restent pas immuablement 
fixees, et continuent a se modifier en prenant, par un penchant 
irresistible, la forme et la couleur des idees qu' elabore Tincessante 
activite de Fesprit humaih. 

De la pour le lexicographe, le grand et perilleux devoir 
d'observer et d'etudier ce travail avec patience et sagacite. II ne lui 
suffit pas d'avoir constate Tavenement de la plupart des mots 
nouveaux, indispensables ou reputes tels. II faut qu*il satisfasse, en 
outre, au besoin non moins important de tenir compte, pour le 
fond meme de la langue, de ces combinaisons heureuse, de ces 
alliances justes et hardies, et de ces applications, imprevues autant 
que naturelles, au moyen desquelles d'habiles contemporains ont 
su rajeunir beaucoup de vocables tombes en desuetude, et leur 
imprimer un sens plus energique et plus etendu. 

Voila, sans doute, des difficultes bien grandes pour tout 
lexicographe consciencieux ; mais elles devienent presquo insurmon- 
table pour celui qu'enchaine une etendue' limitee. 



'tr 
/ / 



Nous avons bravement combattu centre cet obstacle, et nous 
croyons de Tavoir surmonte, du moins nous esperons que ceux, 
qui en sont des juges competants, nous verifieront. 

Notre ouvrage renferme dans ses deux parties la nomen- 
clature de tons les mots usuels des deux langues, puisee pour la 
partie frangaise dans les meilleurs ouvrages anciens et modernes, 
et surtout dans le Dictionnaire de VAcademie et celui des difficultes 
de la langue frangaise ; et pour la partie hongroise dans les oeuv- 
res de M. Dr. Maurice Ballagi. Nous avons marque tous les 
termes anciens ou nouveaux, a fin que nos lecteurs puissent s'orienter 
plus facilement ; nous avons, en outre, pris soin de distingjBr les 
verbes actifs des verbes neutres, reciproques, reflechis et imperson- 
nels, de noter le genre de tous les substantifs, les termes de sciences, 
d'arts et de metiers, le sens figure de mots usuels, et surtout les 
proverbes, les gallicismes et les expressions proverbiales et enfin la 
I)rononciation des mots difficiles. 

Qu'il nous soit permis, enfin, d'ajouter encore quelques mots 
a M. Dr. Maurice Ballagi, le celebre lexicographe, le plus lettre 
des philologues et le plus aimable des gens de lettres, qui nous a 
guide dans notre travail penible. Qu'il daigne d'agreer notre recon- 
naissance devouee et les assurances de notre respect eternel, car 
tout ce qu'il y a du bon dans cet oeuvre, n'est que le fruit de ses 
conseils savants. 

Budapest, Janvier, 1879. 

Fr. MArtonffy. 



Abreviations. — Rbviditeseh. 



A. 

a adjectiv, meUekniv. 

abs absolument, dltaldnosan. 

adv adverbe, igehatdrozd. 

adt adverbialement , mint ige- 
hatdrozd, 

a. f adjectif f^minin , nSnemii 

meVeknev. 

agr agriculture, ybWmtJel^«. 

alch alchimie, aranyMmles. 

alg algebre, betii-mennyisSgtan. 

a. m adjectif masculin, himnemii 

meUikniv, 

am ameublement, hutorzat. 

an auatomie, honctan. 

auc anclennement, ha j dan. 

ant antiquity, 6kor. 

arch architecture, ipitiszet. 

ard ardoisier, paZa/eyf 5. 

arg argot, tolvajnyelv. 

arith arithm^tique, szdmtan. 

arm armurier,/<?.^2/t;erc«m<Jr. 

arp arpenteur,.jfeWwi^r5. 

arq snquehnBier, pttskamiives. 

artif artificier, tilzmuvisz. 

artill artillerie, tiizirsig. 

astrol astrologie, csillagoetSs. 

astr astronomle, csiUagdszat. 

auj aujourd*hui, most. 

aun aunage, rdfmertik. 

autr autrefois, azelott. 

aux auxiliaire, segSdige. 

B. 

h bas, a^'o^. 

hanq banquier, hankdr. 

h&t bdtisse, Spitiszet. 

hatel batelier, hajds. 

hatt batteur d*or. aranyverd. 

] hiiouUer, ikszeresz. 

>^ill billai'd, tekejdtik. 



bl blason, cimertan. 

blanch blanchisseur, /«/i^r/tcf. 

hot hoianiqne ffdviszet. 

boiss boisselier, vikacsindlo^ szi- 

. ids. 

bonn bonnetier, harisnyasz'ovli. 

bouch boucher,7?i^«zdro«. 

boul boulanger, siitd, 

bout boutonnier, gombcaindld. 

brass brasserie, sorfdzde. 

briq briquetier, idglavetd. 

brod broderie, himzSs. 

bftch bdcheron, favapo. 

burl style burlesque , torz boko 

irdly. 

C. 

card cardier, kdrtkiszitd. 

carr earner, kdvdgd. 

can-oss . . . • carrossier, kocsigydros. 
earton c'artonnier , kiregpapirk4- 

szitd. 
cath culte catholique, kathol. 

szertartds. 

eeint. ceinturier, ovcsindld. 

ch chasse, vaddszat. 

oham chamoiseur, irhagydrtd. 

chanc style de chancellerie, irodai 

irdly. 

chaud chandelier, gyertyamdrtd. 

chap. ..... chapelier, kalapos. 

chant chantier, dcshely. 

char charron, kerikgydrtd. 

charb charbonnier, 8zen6get6. 

chare charcutier, hentes. 

charp charpentier, dcs. 

chaudr chaudronnier, iistmUves. 

chi chimie, vegy€8zet. 

chir chirurgie, sebiszet. 

cir cirier, via^ztekercs-eresztd, 

clout cloutier, szegmilves. 

coll coUectif, ffyiijtd. 



VI 



com commerce, hereshedelem. ' 

conch conchyliologie, kagyldtan. 

eonf confiseur, cukrdsz. 

coni conjoaction, kotszd. 

cord cordier, kotilverd. 

cordon cordonnier, cipSsz. 

cou^ coutumier (droit), szokda 

Jog- 

coutur couturiere, varrdnd. 

cou^l coutelier, Mses. 

couv couvrenr, hdzfedd. 

crist oristallographie , kristdly 

rajz. 
cuis cuisine, szakdcssdg. 



dans danse, tdncolds. 

dent dentiste, fogorvos. 

dess desein, rojzmiiveszet. 

dev devotion, dhitat. 

did didactique, tanmSd^ tand- 

8zat. 

dim diminutif, kicsinyitH. 

diplom diplomatie, diplomacia. 

dog dogmatique, hittudomdny. 

dor. ' doreur, aranyozd. 

drap dTSL\)iei\ posztdgydros. 

B. 

ecol 6cole, iskola. 

econ ^conomie, gazddszat. 

econ. rur. . . . economic rurale, mezei gaz- 
ddszat. 

e. f eaux et forets, erdeszet. 

6gl 6gli8e, egyhdz. 

em ^mailleur, zomdncozd. 

^moul 6mouleur, koszorils. 

ent - entomologie, r ovarian. 

6peron ^peronn'ier, sarkantydmii- 

ves. 

6pingl 6pinglier, tUmUves. 

escr escrime, vivds. 

6t 6tain (potier d' — ), dn-ontd. 

6tam 6tameur, dnozd. 

exl exclusif, kizdrdlag. 

expl exploition des mines,&dn^a- 

szat. 

ext6r ext^rieur, kiihd. 

P. 

f f6minin, nonem. 

fabr fabrique, gydrtds. 

fa'ienc faiencerie, kded4ngydr. 

fam familier, bizalmas szdlds- 

mdd. 
fauc fauconnerie, sdlymdszat. 



f6o f6odalite, huherndks^g. 

ferbl ferblantier, hddogos. 

fig figur6, kepleteB^ ' 

fil fileur, fond. 

fin finance, penziigy. 

fleur fleuriste, virdgkertesz. 

fond fondeur, bntd. 

foud. d. c. . . fondeur de canon, dgyunnto. 
fond. d. car. . fondeur de caract^res, hetu- 

dntd. 
fond. d. cl. . . fondeur de cloches, harang- 

dntd. 

forg forge, kohd. 

fort fortification. vdrSpitSszet. 

fourb forbisseur, kardcsiszdr. 

O. 

gant gantier, keztyus. 

g6n . g^nealogie, szdnnazat-rend. 

g6o g6ographie, /oZrfro/z. 

g6ol geologic, ./riWtan. 

g6om geometric, mertan. 

glac glacerie, tifkorgydr. 

g. p genre plaisant, trefds mdd, 

gr grammaire, nyelvian. 

grav graveur, vesn'dk. 

guer gueiTC, haddszat. 

g5'mu gymnastique, testgyakorlat, 

H. 

h histoire, t'di-tSnelem. 

h. a histoire ancicnne, ostorte- 

nelem, 
h. d. Fr histoire de France, francia 

Vdrtinelem. 
h. eccl histoire ecclesiastique, egy- 

hdzi tortineieni. 
h. m histoire modeme,M;A;ori ttir- 

tenelem. 
h. n histoire naturelle , tentie- 

szetrajz. 

horl horloger, drds. 

hyd: hydraulique, vizvezetek. 

1. 

i interjection, indnlatszd. 

icht ichtyologie, halian. 

id idem, mint az eldhhi. 

imp impel sonnel, szeiiielytelen. 

impr imprimeur, nyoinddsz. 

injur injuiieux (terme), szitok. 

instr instiniment, miiszer. 

inus inusite, szokdson kiviili. 

I iron ii'oniquemcnt, gunyosan. 

ir irr6gulicr, rendhagyd. 



VII 



J. 

jard jardinage, herteszet. 

jeu jevL.jdtSk. 

joail joaillier, ikszeresz. 

li. 

lap lapidaiie, kov^no. 

libr libraire, kiinyvkereskedd. 

ling Ung^TefohimemH kereskedd. 

lit litiirgie, egyhdzi szertartds. 

litt litt^ratuie, irodalom. 

log logique, ebniszet. 

lun lunetier, pdpaszemkeszitd. 

liith luthier, harigszerkeszitd. 

M. 

m masculin, himnem. 

ma9 ma<;ou, kdmives. 

man manage, lovarda. 

manuf manufacture, kSzmuzet. 

mar marine, tengereszet. 

marb mai-brier, mdrvdnymiives. 

mai'6ch marechal,*or(;osA:ovac«, pat- 

kol6 kovdcs. 
math mathematique, mennyiseg- 

tan. 

m6can m^canique, gipiszet, 

m6d m6decine, orvostudomdny. 

m^g m^gisBier, Idgyvarga. 

men menuisier, asztalos. 

m^t m^taphysique , aiapb'dlcse- 

lent. 

mMal m^talnrgie, kohdszat. 

mett metteur en oeuvre,(7r(f^aAc^- 

foglcUd. 

meun meumer,'nioi?iar. 

milit militaire, hadi, katonai. 

min mine, mineur, bdnydsz. 

min^r min6ralogie, dsvdnytan. 

mir miroirier, tiikdrgydrtd. 

mod mode, divat. 

mon monnaie, penzverisi iigy. 

mor morale, erkblcstan. 

mufi musique, zene. 

myth mythologie, hitrege. 

N. 
uayig navigation, hajdzds. 

O. 

ocnl oculiste, sz^mesz. 

oisel oiseleur, madardsz. 

upt optiqtie, Idttan, 



ord. ordinairement, rendesen. 

orf orf^vrre, aranymvves, 

org organiste, orgondsz. 

om ornithologie, maddrrajz. 

P. 

p proverbe, kiizmondds. 

pal palais, tbrvenykez€«i szdlds- 

mod, 
pap. . ^ . . . . papetier, /japir^'yartf^. 
parch parcheminier , pergament- 

gydrtd. 

part partioipe, i^enev^ riszesuld, 

pass. ...... pa68ementi^r,j}as;zo7iuin^o8. 

p&t patissier, j7(l8tetom«ttt<9f. 

path pathologie, kdrtan. 

paum paume (jeu de— ), lahdajd- 

Uk. 

pav paveur, kdvezd. 

pech pScheur, hoLdsz. 

peign .peignier, finugydrtd. 

peint peintme, feateszet. 

pellet pelletier, «2mc«. 

perr perruquier, pardkds. 

pharm pharmaoie, gydgyszeriszet. 

philos â–  philosophie, holcsiszet. 

phys physique, termeszettan. 

physiol physiologie, iUttudomdny, 

pi pluiiel, tohbes. 

plom plombier, dlom'dntd. 

plum plumassier, toUpiperezO. 

po6t po6tiquement, kdltSiesen. 

pomp pompier, sziuattyugydrtd. 

pop populaire, pdrias. 

pot potier, /a2<'/fa«. 

prat ^vB,iiq}iQ^tdrvenykezi8igya- 

korlat. 

pr6p pr6position,«?c(yarrf, niveld. 

pron pronome, nevmds. 

psych psychologie, Wektan. 

p. u peu usit6, kevisse szokdsos. 

Q. 

q quelqu'un, valaki. 

q. ch quelque chose, valami. 

q. f ^ quelque fois, nSha, 

R. 

r r^gulier, r€nd€«. 

rel relieur, kdnyvkdtd. 

relig religion, vallds. 

rh6t rh^torique, szdnoklattan. 

rub rubanier, szalagszovd. 



VIII 



S. 

s substantif , /cfnct;. 

s. a sabstantif et adjeotif,/ci^- is 

melUkniv. 
sal salines, sdbdnydszat^ sdfd- 

z4n. 

salp salpetrier, saUtromfozd. 

saun saunier, sdfdzd. 

sa'v savonuier, szappanos. 

sculpt sculpture, szobrdszat, 

sell. sellier, nyereggydrto. 

serr «eiTurier, lakatos, 

soier soieiie, selyemkezmilzet. 

st style, irdsmdd 

st. s style soutenu , fblleng6s 

irdsmdd. 
sucr sucrerie, cukorfSzde. 

T. 

tabl tabletier, szarumiives. 

taill tailleur, ^2;a6(^. 

tan tanneur, timdr. 

tap. ...... tapissier, kdrpitos. 

techn technologie, mutan. 

teint teinturier, /(?«<6f. 

th theatre, szinhdz. 

th6o th6ologie, hittan, 

tiss tisserand, takdcs. 

tond tondeur , posztdnyird. 

tonn tonnelier, kdddr. 

tourn toumeur, esztergdlyos. 

tr^fil trefileur, sodrovyhiizd. 



trig ii'igonom^iriefJidromszbgtan. 

t. t terme technique, milszd. 

V. 

V voyez, Idsd. 

V. a verbe actif, cselekvo ige. 

van vannier, kosdrfond. 

V. aux verbe auxiliaier, segedige. 

v6n v6nerie, vaddszat. 

vern vemisseur, /enyifd'. 

verr verrier, uoeggydrtd. 

v6ter v^terinaire, barom-orvos. 

vign vigneron, vinczeller. 

V. imp verbe imper8onnel,i>««m^/i/- 

telen ige. 
V. ir verbe irreguUer, rendhagyd 

ige. 

vitr vitrier, Uveges. 

vki valaki, quelqu'un. 

vmi valami, quelque chose. 

V. n verbe neutre, kozepige. 

voit voiturier, fuvaros. 

V. r verbe r6flechi, vi^szahatd 

ige. 
V. r6c verbe r6cipoque, viszonlagos 

ige. 

Z. 

z zoologie, dllattan. 

* n6ologisme, uj szd. 

t vieux mot, elaviilt szd. 



A. 

A (a) m. ^ betu ; pv. prendre 
les a pour les h^^megU- 
vedni ; fam. bakot Idni. 

A (a.) V. aux v. avoir, ^tre. 

A (a) pr6p. 1. -waft, -riek^ a 
Pierre, PSternek ; 2. apres 
helyett; hrmkhTm^szdlan- 
kint ; 3, avec h. a I'aiguille, 
tUvel; *4. d*apres, selon, 
suivaut h.; a votre avis, 
velemenye szerint ; 5. pour 
h. ; k vrai dire, az igazat 
megvallva; 6. sur h. ; a la 
priire de . . ., k^risdre ; 7. 
dans h, ; que vous jouez 
au monde un petit per- 
sonnage ! mily csekily sze- 
repet jdtszik on a fdlddn! 
8. envers h. ; 6tre aux m6- 
chants complaisant, a go- 
noszak irdnt elnSzdnek len- 
ni ; 9. chez h. ; il veut aux 
mortels trop de perfection, 
tulsdgos tok€lyt Mvdn a 
halanddktdl; 10. helyzet ; 
etre a r6troit, kelepcSbe 
jutni; fig. szUksSget szen- 
vedni ; 11. jelz6 ; au cygne 
blanc, a feMr hattyuhoz. 

Abaissant, e, a. fig. lealdzd. 

Abai8se,f. pdt. t^sztaiiledik. 

Abaiss^, e, a. leereaztett^ ala- 
C9<myahbd tett; fig. meg- 
aldzott. 

Abaissementt m. leeresztis^ 
lebocsdtds ; — de la voix, 
hanglebocsdtds ; 2. lehor- 
ddSf lebontds; 3. apadds; 
4. supped^s ; fig. hanyat- 
UUf siUyed^s ; megaldzds ; 
an. — de la matrice, 
m6k»4rv. 

Abaisser, v. a. leereszteni, 

hAbtomfft : Franczia^magyar 



aliKsonyabbd tenni ; leron- 

tani; fig. megaldzni ; ki- 

sebbitni; megtorm ; 2. — 

une barriere, un obstacle, 

akaddlyt elhdrltani ; po6t. 

— son front, fejet lehor- 

gasztani ; (math.) — une 

Equation , egyerdetet a leg- 

alsdbb hatvdnyra vonni; 

(g^om.) — une ligne, vo- 

nalat lejteni ; (mus.) le- 

jebb hangolni ; (pAt.) — la 

pate, a tesztdt vikonyra 

nyujtani ; s'— , v. r. apad- 

ni ; ereszkedni ; silppedni ; 

csillapodni ; fig. magdt 

megaldzni ; leereszkedni ; 

le brouillard s'— e, a kbd 

ereszkedik. 

Abaisseur, m. an. 1'—, le 

muscle—, tdvoztatd-izom. 

Abajoue, f. (z.) pofatomld. 

Abalourdir, v. a. fam. elbu- 

titni; s'— , v. r. elbutnlni, 

*Abalourdissement, m. el- 

butitds. 
Abandon, m. 1. eUiagyatott- 
sdg ; kipusztidds ; 2. elJia- 
gyds ; lemondds ; elhanya- 
golds ; — de soi-mdme, on- 
feledes ; fig. foltitlen biza- 
loni : odaadds ; fesztelen- 
seg; k 1'—, dsszevissza ; 
(com.) faire— , eldllni ; 
(dr.) dtruhdzni ; se laisser 
aller a 1'—, magdt elha- 
nyagolni. 
Abandonn^, e, s. a. elha- 
gyott ; 2. puszta, lakatlan ; 
fig. korhely,fektelen^ 
fAbandonnement, m. elha- 
gyds, elhagyottsdg ; il est 
dans un en tier — de ses 
amis, bardtjai teljesen el- 
hagytdk; 2. lemondds; — de 
hieuSy jdszdgrdli lemondds; 
3. feslettseg, elvetemi'dtsig; 

8z6ttir. 1 



vivre dans le dernier — , 

gyaldzatos eletmddot foly- 

tatni. 
Abandonner, v. a. elhagif- 

ni ; 2. martalikul adm ; 

3. dtengedniy lemondnni ; 

— a la publicity, a nyilvd- 

nossdgnak dtadni ; — les 

r^nes, a kantdrszdrat meg- 

ereszteni ; s'— , v. r. magdt 

odaadni ; s'— a la fortune, 

magdt a szerencsere bizni; 

cette femme s'— e, v. se 

prostituer. 
Abannation (-ci-), f. dr. 

egy eves szdmiizSs. 
Abaque , f . pohdrszek ; 2. 

homokkal fodott rajzasz- 

tal ; 3. arch, oszloptetdlap 

(abakns). 
Abasourdi , e, a. eldmult, 

elhi'dt. 
Abasourdir, v. a. fam. za- 

varba hozni, elkdbitni. 
Abat, m. bouch. levdgds. 
Ab^tardi, e. a. fig. elfajult. 
Abatardir, v. a. megrontani ; 

fig. gyongiteni ; s'— , v. r. 

elfajulni; v. d^g6n6rer. 
Ab&tardissement, m. elfa- 

julds ; 2. elerdtlened^s. 
Abat-chauv6e, f. com. gyap- 

ju 8 elejtje. 
Abat6e, f. mar. megdblis (ha- 

jdrdl). 
Abat-faim, m. f&m.nagy da- 

rab hus. 
Abat-jour, m. bolt-ablfik. 
Abat-reluit, m. d'arg. nezoke. 
Abat-vent, m. ereszke. [zet. 
Abat-voix, m..8z68z6kmennye- 
Abattage, m. favdgds; 2. 

vdgdbSr ; 3. oMs, levdgds ; 

charp. faire un— , em^W 

ruddal megforditani. 
Abattant, abatant, m. csapd- 

ajtd ; szdmyasasztal. 



a 



Abattement 

Abattement, m. bdgyadiadg; 
fig. leverUSgt kUhitUseg ; 
*tomber dans T— , etcsUg- 
gedni. 

Abatteur, m. vdgd, vagdalS- 
z6 ; — de bois, favdgd ; un 
gr. — de gibler, ilgyes vadd- 
szd ; fam. — de besogne, 
gyors munkds; fig. hazu- 
dozdf kerkedd. 

Abattis , abatis , m. lim- 
lom ; 2. nyesed^kf golyfa ; 
rdzee ; —d'arbres, /atoriat, 
fazuz faire un — de gi- 
bier, vaAat pusztitani ; 
cuis. les — d'oie, ludaprd- 
I6k ; ch. farkas csapa ; 
bouch. vdgdszin. 

Abattoir, m. bouch. vdgd- 
8zin ; hydr. ziigd. 

Abattre, v. a. leiitnij le- 
vdgni ; lekaszabolni : le- 
vemi ; vdgni^ kivdgni ; ka- 
szdlni; Idni; letomi^ le- 
Hzakitani ; fig. gyongite- 
ni; lesujtani; — I'orgueil, 
a gdgbt miegaldzni; ch. 

— un li^vre, nyxdat Idni ; 
chap. — les bords d'un 
chapeau, kalap szSlet le- 
vasalni; j. — du bois, 
8ok tekSt donteni ; fam. — 
bien du bois, gyorsan dol- 
gozni ; mar. — un vaisseau, 
hajdt superezni ; s'— , v. r. 
heddlni ; leroskadni ; elddl- 
ni ; le cheval s'abatti, a Id 
kiddlt; Toiseau s'abatsur 
sa proie, a maddr lecsap 
pr4ddjdra ; le vent s'— t, a 
Kzel csillapodik; fig. el- 
csuggedni. 

Abatture, f. toredek^ letort 

dgak ; ch. pi. szarvas 

nyoma ; htaposott cserje 

(szarvas dltaX). 
Abbatial, e, a. (a-ba-ci-) apdt- 

sdgi ; droits — tiaux, apdt- 

sdgijogok. 
Abbaye (a-b6-ie), f. apdt- 

sdg ; — princiere, hercege- 

sitett apdtsdg. 
Abb6, m. vildgi pap ; apdt ; 

— r6gulier, rendi apdt; 
fig. table d'— , dus asztal ; 
conch, hengercsiga. 

Abesse, f. apdinS^ fejede- 
lemasszony,; fam. la mere 



ABC 

— , bordSlyosnd ; rimdk 

anyja, 
ABC (a-b6-o6), m. dh^ce ; fig. 

eU& eleniek. 
Abc^der, v. n. meggyiilni, 

genyedni, evedni ; path. 

faire—, genyeszteni, 
Abcds, m. path, genyfekily ; 

— froid, hideg tdlyog; — 

chaud, lobbos tdlyog. 
Abdication, (-ci-) f. lenwndds 

(trdnrdl) ; lek'dszdn^s (hi- 

vatalrdl); (dr.) — d'un 

fils, ^fiu megtagadds : jd- 
'szdgrdli lemondda ; v. 

abandonnement . 
Abdiquer, v. a. et n. lemon- 

dani; lekdszdnni ; (dr.) — 

son fils, Jidt megtagadni. 
Abdomen (m^-ne) an. 7kz«, 

altest ; fam. pohy potrok. 
Abdominal, e, a. altesti ; an. 

artere— e, Jias-iiter ; icht. 

nageiores— es, has-pardk. 
Abducteur, s. a. an. 1'—, ou 

muscle — , tdvoztatd izom. 
Abduction, f. chir. iztar^s. 
Ab^c^daire, m. abecitamUd; 

abeceskonyv ; a. ordre — , 

V. alphabetique. 
Abechement, m. fauc. etetis. 
Ab^cher, ou ab^cquer, v. 

ab^quer. 
Abeillage, abeilage, m. cout. 

niiMszjog. 
Abeille, f. imh; m^re — , 

mehkirdlyn^ ; — commu- 
ne, ouvriere, gyujtdmSh; 

— male, here;^ perce-bois, 
vadmeh ; — terrestre, posz- 
meh. 

Ab61anier, v. av^linier. 
Ab61ir, v. plaire. 
Abelmosc, ou — muse, m. v. 

ambrette. 
tAb6n6vis (-vi-ce), m. f6od. 

vlzvezetisi jog ; — er, v. a. 

vizvezet^si jogot adni. 
Ab6quer, v. a. maddrjiakat 

itetni. 
Aberrant, e, a. ast. eUird. 
Aberration (a-b6r-ra-ci), f. 

astr. irdnyferdules ; phys. 

— de refrangibilit^, 9uga- 
rak szitmenise; fig. tevely- 
gSs. 

Ab^tir, V. a. butitni ; v. n. 
elbutdlni; s'— , v. r. s'— 

2 



Able 

par Texc^s du vin, ivds 
dltal eUmtulni. 

AbStissant, e, a. eUmtitd. 

Abhorrer, (a-b6r-r6) vs a. 
utdlnif megutdlni. 

Abietin^e, a. f. bot. tUded^ 
tHalaku; — s, f. pi. bot. 
tobzoa niiv^nyek. 

Abi^tique, m. chi. fenyil- 
sav. 

fAbigeat, (— ja) m. jur. mar- 
halopds. 

Abime, m. drveny ; 2. hegy- 
torok ; 3. garad (folyd- 
ban) ; Ecr. les — s, poklok 
feneke; fig. megfejthetlen- 
seg ; pusztulds, enySszet; 

r pv. un — en appeile un 
— , a szerencsetlensSg kar- 
dUve jdr; chand. fagy- 
gyiiteknO. 

Abtmer, v* a. drvSnybe vetni; 
fig. tdnkre tenni ; v. n. el- 
siilyedni ; fig. tohkrejutni; 
s'— , V. r. mMysigbe rohan- 
ni; fig. elmerulni; s' — 
dans ses pens^es, gondo- 
lataiba meriilni ; s'— dans 
la douleur, magdt afdjda- 
lomnak dtengedni. 

Ab-intestat, adt. v. intestat. 

Ab-irato, adt. testament — , 
haragban irt vigrendelet. 

Abject, e, (-j^, -jekte) a. el- 
vetemiUtf aljas^ gyaldza- 

t08. 

Abjection (ab-jek-ci), f. rom- 
lottsdg^ feslettsig^ elvete- 
medetts6g ; fig. vivre dans 
1'—, aldzatban ilni. 

Abjurable, a. eleskudhetd. 

Abjuration (-ci-), f. eleskii- 
veSj eskUveli jnegtagadds. 

Abjurer, v. a. eleskiidni^ 
megtagadni ; fig. lemon- 
dani ; — toute la pudeur, 
minden Bzemirmet levet- 
kezni ; s'— , v. r. tiszttdni, 
nemesedni. 

Ablactation (-ta-ci>), f. m6d. 
elvdlasztds (gyermeki az 
emldtdl). 

Ablaqu^ation (ab-la-cu4-a- 
ci-), f. agr. felkapdlds (fdk 
karulifoldrdl). 

Able, m. ablette, f. icht. fe- 
jer keszeg^ feh€r hal ; — de 
mer, tengeri siigir. 



Ablegat 

Ablegat, m. Icovethelyettea 
(rdmai pdpdS), 

Abl^gation, (-ci-), dr. egy 
Svea szdmilz^s, 

Ablepsie, f. elme-gyongesSg. 

Ableret (-r^) ou abierat (-ra), 
m. p^h. varsa. 

Abloc, ablot (a-blo) m. ma<?. 
tdvifal. 

Ablution, (-ci-) f. cath. kiz- 
mosas ; phar. v. ^dolcora- 
tion. 

Abnegation, (-ci-) f. th6o. 
tagaddSf megtagadds ; — 
de soi m§m*e, dnmegtaga- 
ddt. 

Aboi, aboiement (a-boa- 
ment), m. ugatds. 

Abois, pi. m. ch. le cerf est 
aux — , a szarvas vonaglik; 
fig. le malade est aux — , 
« beteg haldoklik ; kiU4g- 
heejtS dllapot; la forte- 
lesse est aux — , a vdr neni 
tarthatja magdt; mettre 
aux -— , veszelybe sodorni 
(v. kit.). 

Abolir, V. a. eltdrdlni, meg- 
szUntetni ; loi abolie, elto- 
rolt torviny ; abus aboli, 
megsziintetett szokds ; s'— , 
V. r. megsziinni ; elSvulni. 

Abolissable, a. megszuntet- 
hetd ; eltordlhetd. 

Abolissement, m. megsziinte- 
tis ; eUviilis. 

Abolition, (-ci-) f. eltorUs ; 
meg9zuntet4s ; biintetSs el- 
engedSse ; cbir. — de I'ouie, 
sukeUSg. 

*Abolitioni8nie, m. pol. rab- 
szolgtudg eltdrUse. 

Abomasns, (-suce) m. v. cai- 
lette. 

Abominable , a. utdlatos ; 
megvetSgremiltd ; fig. rosz^ 
ocsmdny ; — ment, adv. 
utdlatosaUt rettenetesen. 

Abomination, (-ci-) f. utdlat^ 
irtdzat : gyaldzatossdg ; 
avoir en — , utdlni. 

Abominer, v. a. t;. d^tester. 

Abondamment, adv. fdlosle- 
gcseUf bdsigesen. 

Abondance, f. fUldsleg^ bd- 
iig ; fig. parler d'—, rdg- 
tdnHzni (beszidben) ; il 
parle avec — , bdbeszMH; 



Aboadant 

myth, come d'— , bdsig 
szarva ; — du coeor, sziv- 
omledez^s; fam. de 1'— , 
tiUsdgosan vizezett bar ; 

Ev. de r — du coeur la 
oucbe parle, szive teljes- 
sig^bdl szdl a szdj. 

Abondant, e, a. foWsleges^ 
bd86ge8;bd; moisson — e, 
bd aratds ; fig. style—, /o- 
lyikany ifdly; d'— , adt. 
pal. azonkiviilf azonfelul. 

Abonder, v. n. bdvelkedni; 
ce pays, abonde en or, ez 
orszdg bdvelkedik arany- 
ban ; fig. — -en son sens, 
akaratoskodni. 

*Abonnage, m. eWfizetes. 

Abound, e, a. f^b. becsiilt; 
b€relt; eldfizetett ; — , m. 

— e, f . eWfizeto ; birld. 
Abonnement, m. b^rlet ; ald- 

irds V. eWfizetia; — sus- 
pendu, birlet szUnct; re- 
cuellir des — s, eldfizetdket 
gyUjteni. 
Abonnir, v. a. megjavitni ; 

— les vins, borokat neme- 
siteni; s'— , v. r. javiilni. 

fAbonnissement, v. ameli- 
oration. 

Abord (a-bor), bejdrds ; fig. 
fogadds^ elfogadds; 2. ki- 
kbUs^ partraszdllds ; 3. 
cs&diil48 ; 4. Tnegtdmadds ; 
5. d'— , du premier — , de 
prime — , eldszoTy mind- 
jdrt kezdet^n, az elsd pil- 
natban ; fd'— que, v. abs- 
que. 

Abordable, a. a hoi kikotni 
lehet ; fig. hozzdfirhetd. - 

Abordage, m. mar. csdklyd- 
zds ; sauter k 1'—, a csdk- 
lydzott hajdra ugrani; ki- 
kdt^s; 088zeutkdzS8(liajdS). 

d'Abord^e, adv. v. abord 6. 

Aborder, v. a. et n. mar. 
kikotni ; csdklydzni ; 2. 
mil. — une place, vdrat 
megtdmadni ; 3. fig. — 
qch. kozeledni ; — q. meg- 
8zdlitani ; 4. 088zeiUkdzni ; 
5. tdrgydlni. 

Abordeur,m. mar. C8dklydzd. 

Aborigines, v. indigene. 

fAbornement, m. hatdrsza- 
bd8. 

3 



Aboyer 

Aborner, v. a. hatdrt szabni 
V. vonni ; — avec des pienx, 

- elkardzni. 

Abortif, ve. a. m6d. id6tlen; 
un — , korasziUdtt ! re- 
mede — , magzathajtd ; 
bot. semence — ve, Ures- 
jtiag ; pistil — , meddS nS- 
8zdr. 

Abot, m. econ. ugrdszij. 

Abouohement, m. szdbeli er- 
tekez^s* 

Aboucher, v. a. 8z6beli irte- 
kezist elrendezni ; charp. 

— des tuyaux, C8'dveket 
egynUUba ere8zteni; pol. 
szenibesUeni ; s'— , v. erte- 
kezni (vvel). 

Abouement o. aboument, m. 
mar. Mrakds (fdval). 

tAbouffer, v. a. et n. filla- 
dozni. 

Abougri, v. rabougri. 

Abouquement, m. sal. fris 
8d feltoltSse. 

Abouquer, v. a. uj sdt a re- 
gire tolteni. 

About, m. charp. hardntSkos 
vig V. 8zil (dcsfdn)^ prat, 
les —s, pi. iiatdrok. 

Aboutir, v. n. hatdrosnak 
lenni ; terjedni (valanied- 
dig) ; le champ aboutit a 
un bois, e mez6 erdovel ha- 
tdro8; 2. vigz&dni; cette 
tour— t en pomie^ e tor ony 
C8uc808an vigz&dik ; fig. 
celozni ; son dessein — t a 
la paix, 8zdnMka bSkere 
vezet; 3. hort. rilgyezni^ 
bimhdzni; 4. chir. kifa- 
kadni. 

Aboutissant, e, a. liatdros, 
8zom8z4do8 ; — s, m. pi. cs. 
is; dr. les tenants et les 

— d'un champ, szdntdfdld- 
del hatdro8 mezdk ; fig. 
savoir les tenants et les — 
d'une affaire , valamely 
Hgyben jdrtasnak lenni. 

Aboutissemet, m. chir. 4rett' 
84g ; kifakadds (tdlyoge). 

Ab-ovo, adv. elej^tdljogva. 

Aboyer, v. a. ugatniy rdu- 
gatni ; pv. tout chien qui 
aboie ne mord pas, min^l 
tobbet ttgat az eb^ anndl 
kev€8ehbet drt; fig. Z8im- 



Abojrenx 

beskednif — apres* qch., 
torekedni (me) ; — apres 
q., megszdlni (vkit), 

Aboyeur, m. ch. disznofUr- 
kisz ; fig. un — , zaklatd ; 
2. 1'—, ou aboyeuse orn. 
sdrszalonka ; fam. hirlap- 
kikidlt6. 

Abranches, m. pi. icht. ko- 
pdtyutlanok. 

Abras, v. br6e. 

Abrasion, f. path, belcsika- 
rds, 

Abr6g6, m. rovidiet, kivonat ; 
r6duire un ouvrage en — , 
munkdbdl kivonatot kiszi- 
teni ; en — , kivonatilag ; 
f. d\ V — , billentyu (orgo- 
ndn) ; — , e, a. rbviditett. 

fAbr^gement, m. roviditis. 

Abr6ger, v. a. rdviditni^ meg- 
roviditni ; — un ouvrage, 
niunkdi 'daszevonni ; 2. fSo. 

— un fief, urhert sz^tdara- 
holni; 3. fig. vous etes 
trop longue, abr^gez, on 
nagyon hosszadalmas, fog- 
ja rovidre ; s'— , v. r. meg- 
rovidiilni. 

Abreuvage, v. breuvage. 

Abreuvement, v. breuvage. 

Abreuver, v. a. itatni (rnar- 
hdt); 2. — les pres, reteket 
meg'ontbzni ; fig. q. de fiel, 
de chagrins, vkinek iletit 
megkeseriteni ; il est —6 
de pr6jug68, telve van eW- 
itSletekkel : — q. d'une 
opinion, vkivel vmi vSle- 
menyt elfogadtatni; 3.vem. 
alapozni ; s'— , v. r. fig. 
s'— de larmes, konyekben 
uszni. 

Abreuvoir, m. itatd ; mener 
k V—j itatdlioz hajtani; 
ma^. ragcLsz-hasadek; jard. 
rev-hasadek ; fam. path. 

— a mouehes, genyedd, 
inily seb. 

t Abr6veter, v. a. q. bolonddd 
tenni^ cmfolniy gunyolni. 

Abr6viateur, m. kivonat-ki- 
szitd. 

Abr^viatif, ve, a. roviditd. 

Abr^viation, (-ci-) gr. rovidi- 

Abr^viativement, adv. r'ovi- 
ditve. 



Alir^vier 

t Abr6vier, v. abr^ger. 

Abreyer, v. abriter. 

Abri, m. hajlik^ fehzer , 

emy6 ; fig. v. refuge; 2. 

grr. vid; fam. et pop. 

mettre un criminel k 1'— , 

buiibst zdr aid tenni; 3. 

k T— , adt. fodve^ vidve ; 

fig. etre k V— de la faveur, 

kegy dltal biztositva lenni, 
Abrieonner, v. a. d'arg. rd- 

szedni. 
Abricot, m. kajszibarack. 
Abricot6, abricoti6 (thi6) m. 

conf. becukrozoU barack- 

mag. 
Abricot^e, abrieotine, v. ab- 
ricot. 
Abricotier (thi6), m. sdrga- 

barackfa. 
Abricotin, m. koraero ba- 
rackfa. 
Abritant, e, a. (bot.) feuilles 

— es, fdddk; fig. v^rfJ, oltal- 

mazd, 
Abriter, abrier v. a. bot. fo- 

d4l aid helyezni (ndvirrye- 

ket); fig. dtalmazni. 
Abrivent, v. abat-vent. 
fAbriver, v. a. mar. partfele 

hajozm, kikotni ; abrive ! 

elbre ! 
Abrogation, (-ci-) f. dr. meg- 

szunteteSj elUfrles, vissza- 

vonds. 
•Abrogeable, adj. dr. iddsit- 

heio. 
Abroger, v. a. — un loi, tor- 

vinyt eltoriilni ; — une 

coutume, szokdst megsziin- 

tetni; 2. eUvHtni; s'— , v. 

r. eliviilni; megszUnni. 
Abrotone, f. bot. abnitiif&m^ 

seproruta. 
Abrotonide, m. 6con. urmds- 

bor. 
Abrouti, e, a. lelegelt (dlla- 

tok—); elpusztitott (her- 

nydk dltal). 
Abroutissement, m. e. f. le- 

legelis, levdgdSy elpuszti- 

tds. 
Abrupt, e, a. szaggatottj osz- 

szefUggetlen (irdly); 2. go- 

rongyos ; meredek (talaj) ; 

3. toredezett (hang) ; bot. 

feuille — e, letort levil. 
Abruption, v. Abduction. 



Ab»oltt 

Abrupto, ab-, ex-, (lat.) adt. 
vdratlanul^ hirtelen; parler 
ex—, hevenyiben beszilni ; 
donner un souflet ab — , 
h irtelen pofon iitni ( vkit ) . 

Abruti , e, a. elbarmosult ; 
bot. elfajult ; 2. — , — e, s, 
barom (emberrdl). 

Abrutir, v. a, elbamlUni ; 
elaljasitni ; v. ab§tir , bot. 
V. abatardir : 2. s'— , v. r. 
elbarmUlni. 

Abrutissant, e, a. elbutitd, 
elbarmositd ; lel£k-dld. 

Abrutissement, m. baromi 
dllapotf baromi butasdg ; 
tomber dans un grand — , 
vegkepen elbutulni^ v. s'ab- 
rutir. 

Abrutisseur, m. butitd. 

Absence, f. tdvollet ; les pei- 
nes de 1'—, az elvdlds fdj- 
d<ilmai ; V— des lois, des. 
vertus, torvSnyek, erenyek 
Many a ; 2. fig. szorakozott- 
sdg; avoir souventdes — s, 
gyakran szdrakozottnak 
lenni ; 3. pvi 1'— est Ten- 
nemie de Tamour, mil a 
8zem nem Idt, a sziv hamar 
feledi. 

Absent, e, s. a. tdvollevo ;: 
fig. szdrakozott. 

s'Absenter, v. r. eltdvozni ; 
V. s'61oigner ; pop. kereket 
oldani. 

Absinthe, f. bot. ur'dm ; — 
romaine, vulgaire ou 
grande, bdrdny-Ur'tm ; — 
marine bdrsony-iirom ; — 
de Jud6e , gilisztamag ; 
m. vin d'— , i/rmiis; v. 
abrotonide. 

Absinth6, e, a. chi. Uroni- 
8zer&. 

Absinthine, f. chi. iiromUl. 

Absinthique, a. chi. acide — ,. 
iirbmsav. 

Absolu, m. m6t. egydXtald" 
nossdgj epensig. 

Absolu, e, a. korldtlan, ha- 
tdrtalan ; pouvoir — , kor- 
ldtlan hatalom ; parler 
d'un ton — , hatdrozott 
hangon beszilni ; did. 
terme — , viazonytalan ki- 
fejezes ; «h o m m e« est 
un terme — , *ember» vi- 



Absolnment 



Absorptif 



Abnsif 



szomjtalan 8z6; gr. pro- 
nom — , fiiggetlen n^vmds; 
phys. mouvement — , dl- 
taldnm mozgds; alg. 
nombre — , viszonytalan 
szdm; ehi. tiszta; 6gl. 
le jeudi — , nagycsutdr- 
tok. 

Absolument, adv. fblUtle- 
nUl; korldtlanvlf JuUdrta- 
lanul; merdhen^ voltake- 
pen; dltaldn^ dltaldnoHan; 
epenseggel ; viszonyzatla- 
niU ; gouverner — , Korldt- 
lanvl kormdnyozni ; dispo- 
ser — de toux chez q., 
egydltaldban mindennel 
rendelkezni vkinel ; vou- 
loir — , SpensSggel dkarni; 
— parlant, dltaldnosan 
mondva; ce dictionnaire 
a des d^fauts, mais il est 
bon — , e szdtdmak van- 
nah ugyan hihdi^ de dlta- 
Idnvivejd ; did. rhomme 
considere — . . ., viszony- 
zatlanul tekintve az em- 
bert . . . 

Absolution (-ci-), f. pal./o/- 
mentes^ feloldds ; 2. cath. 
hfin-oldds; donner, refu- 
ser, recevoir 1'—, bilnol- 
ddst adni , megtagadni, 
kaprd; d'arg. mrndd-tdl. 

*Absolutisme, m. korldtlan 
hatalom^ keny-uraiom. 

•Absolutiste, m. korldtlan 
Jiatalom Mve. 

Absolutoire, 8L.fdlnientd,fdl' 
oldd ; cath. bref — , Imcsu- 
lev€l; pal. avoir une sen- 
tence — , fdlmento iteletet 
kapni. 

Absorbable, a. chi. feUzi- 
v6f szivdnk ; m^d. un — , 
un remMe — , felazivd 
*zer; chi. les alcalis sont 
des —8, az igvinyek szi- 
vdnk anyagok ; an. vais- 
seaux —8, szivd edinyek. 

Absorbanter, v. a. pharm. 
feUzivd szereket hasz- 
ndlni. 

Absorber, v. a. fdlsziniy he- 
szinij elnyelni; fig. kime- 
rttent, elnyelni^ ^ I'atten- 
tion, a Jigyelmet magdra 
vanni; 8 — , v. r. fig. se- 



dans r^tude, tanulmd- 

nyokba milyedni. 
Absorptif, ve, a. absor- 

bant. 
Absorption, (-ci-) f. folszi- 

vds y beszivds y chi. fdl- 

em^sztis. 
Absorptivity, f. elnyeW-te- 
, hetsSg. 
Absoudre, v. a. ir. fdlmen- 

teniy fdlszdbaditniy felol- 

dozni (vmi aZul) ; 2. meg- 

bocsdtani ; cath. bUn-bo- 

csdnatot adni; s'-— , v. r. 

onmagdt folszahaditni (v.- 

mely kdtelezettseg alul). 
Absoute, f. cath. dUaldnos 

bdcsu nagycsUtortdkon. 
s'Abstenir, v. r. ir. tar- 

tdztatrri magdt (valami- 

tdl); megtagadni magdtdl; 

il ne put s' — de rire, nem 

dllhatta meg a nevetSst; 

pal. lem^mdani (irmirdl) ; 

eldllni. 
Abstention(-ci-),f. pal.— d'un 

heritage, dr'oksegrdli U- 

mondds. 
Abstergent, e, a. -m6d. un 

remede — , hasJiajtd szer. 
Absterger, v. a. chir. — une 

plaie, sebet tisztitniy ki- 

mosni. 
Abstersif, ve, a. m6d. tisz- 

titd. 
Abstersion, f. chir. — d'une 

plate, »eb kimosdsa. 
Abstinence, f. onmegtartdz- 

tatds, turtdzkodSs; med. 

etrend , etmersik ; fig.- 

m4rtektartd8y m^rtekletes- 

84g ; cath. jours d'— , bdjt- 

napok. 
Abstinent, e, s. a. mirtSkle- 

teSy 'onmegtartdztatd. 
Abstractif, ve. a. elvont. 
Abstraction, (-ci-), f. did. el- 

vonds ; elvontsdg ; 2. rai- 

sonner sur des — s, elvont 

tdrgyakrdl vitatkozni; 3. 

pi. szdrakozdsok ; il est 

dans des — s continuelles, 

8oha sines eszin. 
Abstractivement, adv. elvon- 

tan^ m^gdhan vive, 
Abstraire, v. a. ir. elvonni ; 

elvonva gondolni; eVmel- 

Wzni ; JuUlgatni (vmirdl) ; 

5 



— qch. de qch. vmit vmi- 
bdl kivonni. 

Abstrait, e, a. did. elvont; 
terme — , dltaldnos ki/eje- 
zis; log. id6e — e, elvont 
fogalom; 2. homdlyos, hatd- 
rozatlan ; c'est un homme 
— , mely gondolkozdsd f€r- 
fiu ; math^matique — e, 
elmeleti mennyis^gtan ; 3. 
m. 1'— et le concret, el- 
vontsdg is egyiittessig. 

Abstraitement, adv. elvon- 
tan. 

Abstrus, e, a. neMz irteVnm^ 
elrejtett, homdlyos ; ce 
qu'il dit Ik est fort — , a 
mit mondy neh6z felfogni; 
phil. des id6es — es, za- 
vart fogalmak. 

Absurde, 'a. keptelen^ izet- 
len, isz-ellenes; fam. cet 
homme e^t — , ez emher 
kidHhaUan ; 2. nevetseges^ 
szemtelen. 

Absiirdement, adv. keptele- 
nillf izetleniily isz-ellenesen. 

Absurdit6, f. kiptelenseg^ 
izetlensig, balgasdg; fam. 
cet homme est d'une "rare 
— , ez ember nagyon os- 
toba. 

fAbuissonner, v. a. elcsdbi- 
tani. 

Abus, m. visszaeUs ; 2.felre- 
ertis, hiba^ t^vedSs; 3. 
rendetlenseg, hanyagsdg ; 
4. csaldSy dmitds; 6. P— 
de soi-m^me, 'dnfertdzte- 
tes ; V. onanisme. 

Abuser, v. a. megcsalni^ dmi- 
tani, rdszedni; nos pas- 
sions nous abusent, szen- 
vedelyeink tevutra vezet- 
nek ; 2. elcsdbUani ; 3. — 
de qch. visszailni (vmi- 
vel) ; il abuse de son 
temps, roszvl haszndlja 
idejit ; 4. — (d'une fille), 
dgyaskodni; 6. s'— , v. r. 
megtSvednif csalatkozni ; 
roszvl szdmolni. 

Abuseur, m. fam. csald^ csd- 
Mtd. 

Abusif , ve, a. visszaSld^ csa- 
Idrd; pal. jugement — ^ 
jogtalan it^let ; gr. terme 
— , sajdtlan kifejez^s. 



Jk.hn â– I'veatent 

Abusivement, adv. vissza- 

eUshipen; gr. sajdtlanul, 

nyelveUenesen ; pal. jogta- 

lantil. 
Abuter, v. a. jeu. cSl/elS 

dobni ; s'— , v. r. magdt 

mdshoz alkaZmazni. 
Abutilon (-thi-), m. bot. se- 

lyem-sdrda. 
Abyme, abymer, v. abime, 

abimer. 
Acabit (-bi), m. mindsSg ; 

pjire d'un bon — , jd m. 

liorte ; legumes d'un mau- 

vais — , sildny m. fdzelek ; 

fam. il sont d'un — sem- 

blable, egy borddban 8z6t- 

tek. 
Acacalis, m. hot. feher md- 

morka, 
Acacalotf v. acalot. 
Acacia, m. acacie, f. akdsz^ 

koronafa. 
Acad6micien, m. tuddatdr- 

sasdgi tag. 
Acad^mie, i . tuddstdrsasdg ; 

fam. -de jeu, jdtikhdz ; 

2. fSiskola. 
Acad^mique, a. tuddstdrsa- 

sdgi; — ment, adv. tudds- 

tdrsasdgilag. 
Academiser, v. a. peint. 

minta utdn rajzolni^ fes- 

teni. 
Acad^miste, m. tuddstdrsa- 

sdgi tag ; f&tanodai Jiall- 

gatd. 
Acaene, f. bot. virzdke ; v. 

sanguis orbe. 
Acagnarder, v. a. fam. lom- 

Mtnif tunyitni ; s'— , v. r. 

fam. lomhulni. 
Acajou, m. bot. mahagoni 

fa; — k planches, illatos 

cedrus. 
Acumacu , m. om. bdbitds 

Ugykapd, 
Acane, m. bot. hamvas-^ fdl- 

diszeder ; szederjcserje. 
Acanga, acangue, m. om. 

braz. bdbos kakuk. 
Acanth'abole, m. med. csi- 

pdfogd ; — ac6, e, adj bot. 

bogdcmemU, ; ac^es, — 6e8, 

acantboides, akdntok; — e, 

f . bot. barcs-akdnt ; (arch.) 

lombdisz ; — e sauvage, v. 

onopprde ; — opode m. 



Aoarifttre 

icht. focskendezd furt/ogu; 
— opt^rigien, m. icht. tv»- 
kes uszonyu. 

Acari&tre, a. mogorva^ dur- 
cds; konokf civakodd, 

t Acari4tret^, f . mogorva^sdg ; 
konoksdg. 

Acarides, m. pi. ent. athdk. 

Acarima, m. n. n. sdrenyes 
majom, oroszldn-majom. 

Acame, acaman, icht. ten- 
geri spdr ; bot. bdrcsa. 

Acarus (-ruce), m. ent. sajt- 
kuka^. 

Acatalepsie, f. phil. kMe- 
ddseg ; k^telgdsSg-lan; — 
leptique, s. a. phil. k^tke- 
dd, ketelgd. [lee. 

Acatopose, f . m6d. nehiznye- 

Acaule, a. bot. szdratlan ; 2. 
leveletlen szdru ; . 3. r'ovid 
szdru. 

Accablant, e, a. nyanmsztd^ 

. terhes ; leverd ; alkalmat- 
lan. 

Accablement, m. elgydngii- 
les ; tulterheUs; fig. levert- 
seg, csiiggedtsig ; hu. 

Accablery v. a. leverni; la 
muraille est tomb6e et les 
a tous — ^es, afal leomlott 
68 mindnydjdt agyoniitdt- 
te; 2. lenyomni ; 3. ter- 
helnit tulterhelni ; fig. §tre 
accabl^ de dettes, addssd- 
gokkal terhelve Unni ; s'— , 
V. r. magdt tulterhelni. 

Accalmie, f. mar. riwid 8z6l- 
csijnd. 

Accaparement, m. com. osz- 
szevdsdrlds (uzsords cSl- 
bdl) ; — des bl6s, gahona- 
uz8ora. 

Accaparer, v. a. '688zevd8d' 
rolni;—les bl6s, les lai- 
nes, gabona-f gyapju-uzso- 
rdt ibzni; fam. uzsords- 
kodni. 

*Accapareur, m. — de bl6s, 
gabona-uzsords. 

Acc^der (ak-c6 )i v* &• hozzd- 
jdnUni, beleegyezni ; — k 
la demande ae q. vkinek 
kirisit teljesvteni. 

Acc^lerateur, — trice, s. a. 
eldmozditdf siettetd; phys. 
force —trice, gyormtd erd. 

Acceleration, (-ci-) f. gyorsi- 

6 



Aoeession 

tdSf eldmozdttds ; phys. 
gyorsulds. 

Acoel^rer, v. a. gyortitani^ 
aiettetni. 

Accense (-(^an-se), f. jur. tar- 
tozik; ce pr6 est une — 
de ma ferme, e ret majo- 
romkoz tartozik ; 2. m. pi. 
h. r. tdrv€ny8zolga. 

Accenser (-ak-^an), v. a. 
econ. telket a oirtokhoz 
csatolni. 

Accent (ak-pan), m. hangej- 
t68 ; 2> kiejtis ; 3. — s, pi. 
poet, doux, tendres, tris- 
tes — s, 8zelidt gyonged^ 
szomoru liangok ; 4. gr. 
Jiangjel. 

Accentuation (-ci-), f. hang- 
jelzSs. 

Accentuer, v. a^ Jiangjelezni ; 
hangsulyozni. 

Acceptable, a. elfogadhatd. 

Acceptant, m. — e, f. elfo- 
gadd ; com. v. acceptenr. 

Acceptation (-ci-), f. — d'une 
donation, adonidny elfoga- 
ddsa ; 2. beleegyezis (szer- 
zddesbe) ; 3. elfogadds (vdl- 
tdt-^ aldirds dXtal). 

Accepter, v. a. elfogadni; 2. 
beleegyezni; jur. 3. — un ju- 
gement, itiletet elismemi. 

Accepteur, m. com. elfogadd 
(vdUdrdl). 

Acceptilation (-thi-la-ci-), f. 
dr. r. elengedSsi nyugtat- 
vdny ; 2. dl-nyugta. 

Acception (-ci-), f. m^Uatds, 
Hgyelembe vitel; sans — 
de personnes, szemelyvd- 
logatds n^lkiil ; 2. jelentes 
(8zde). 

Acc^s (ak-ce), m. b^drds; 

** avoir un ubre — aupr^s 
deq., 8zabad bejdrdsdnak 
lenni vkihez; 2. — de 
fidvre, Idzroham. 

Aecessibilite , f . hozzdfer- 
hetSs. 

Accessible, a. hozzdfSrhetSf 
kdzelithetd ; fig. 11 est — a 
tout le monde, mindenki 
belephet Jiozzd. 

Accession, f. hozzdjdrulds ; 
2. — au trdne, trdnraju- 
tds; 3. prat, hivatalos 
megszemWSs ; 4. nUhje- 



Aooegdit 

dek; 5. m6d. v. paro- 
zysme. 

Accessit (-oe-ci-te),m.md«od- 
dij, mdsodjvtalom, 

Accessoire, a,.jdnd4kijdru- 
Ukos, melMkes ; — , m. tol- 
dalekf hozzdtet; 2. tarto- 
zik^ hozzdvcUd; 3. melle- 
kes dolog ; gr. id^es — s, 
meUekfogalmak ; mots — s, 
alakszavak, 

Accessoirement, adv. jdru- 
ISkilag, jdrvZekosan; 2. 
kdnUbelUlf TneUikesen, 

Accidence, f. phil. esetleg, 
esetUgesmivolta (vminek); 
2.jdrulek; melMkes jove- 
delem. 

Accident, m. esetf tdrtenet ; 
ii est arrive tCn grand — , 
nq,gy sztrencsitlensSg tor- 
tent; 2. phil. viletlen, 
esetlege8s€g ; 3. peint. vfiel- 
lek vildg ; 4. mus. meJUk- 
lekjegyzSs; 6. g6ol. — s de 
terrain , talaj _ egyenetlen- 
sege ; par — , adt. v^letle- 
niil^ tortenetesen. 

Accidentalit6, f. phU. esetle- 
gessig. 

Accidents, e, a. g6ol. egye- 
n^tleUt szakadozott ; ng. 
*vie — e, viharos €let. 

Accidentel, le, a. viletlen ; 
phil. esetlegesy lenyegtelen; 
geom. lignes — , melUkes 
vonalok; persp. point — , 
esetpont. 

Accidentellement, adv. v^- 
UtleniU^ esetlegesen ; jel'ai 
appris — , veletUniil tud- 
tarn meg ; phil. la mnraille 
n'est blanche qu'— , a fal 
csupdn esetleg feMr. 

t Acciper, v. a. lopni. 

Accipitres, m. pi. om. orvma- 
darakf ragadozdk. 

Accise, f. fogtfosztdsi add^ 
ilelmi add ; druvdm. 

*Acclamateur, m. tapsold. 

Acclamation, f. dromkidltds^ 
ujjongcUdSt kmjongatds ; 
par — unanime, kdzfdlki- 

dltd88Q,L 

•Acclamer, v. a. ujjongatni^ 
orvetidve fdlkidltani. 

*Aoclimatation, v. aoclima- 
tement. 



Aoolimatenient 

*Acclimatement, m. honosi- 

tds. 
* Acclimater, v. a. honoaitani; 

s'— , V. r. fumomlnij ^galj- 

hoz azokni. 
Accoinpon (a-k), m. oouv. 

szogelW szarufa. 
fAccoint (a-k), m. testi-lelki 

bardt. 
fAccointable (a-k), a. tdraas, 

nydjas^ bardtsdgos- 
f Accointance, (a-k). f. bizal- 

mas viszony ; tiltott vi- 

szony. 
fs'Accointer, v. r. v. hanter, 

frequenter. 
Accoisement (a-koa-ze-), m. 

m6d. csillapulds. 
Accoiser , (a-koa-) , v. * a. 

m6d. esillapitniy csonde- 

sitni. 
Accolade, accolee, f. fam. 

olelSs ; chev. lovaggd ava- 

tds ; impr. zdrjel, kapocB- 

vonds ; mus. iitenyzdrd. 
Accolage, m. vign. kardzds ; 

kbtozis. 
Accolement, m. orszdgut mel- 

letti dsveny. 
Accoler, v. a. megblelni^ nya- 

kdba borulni ; mily aldzat- 

tal fogadni ; sUndBrkodni ; 

vign. kardzni ; kotni ; 

charp. illesztenit osszefog- 

lalni ; s'— , v. r. dlelkezni ; 

}a.Td,felftitni. 
Accolure , f . szalmakotil^ 

guz8. 
Accommodable,a. kiegyenlit- 

hetd. 
Accommodage, m. cuis. elke- 

szitis; 2. ennek dija; 3. 

hajfodoritds, 
Accommodant, e, s. a. alkal- 

mazikony, sziveSf k€sz^ 

hajlandd. 
Accommodation, f. prat, ki- 

egyezked^Sf elintiz^s. 
Accommodement, m. elinte- 

z48, elrendezes; 2. kiegyez- 

kedia ; — k I'amiable, ba- 

rdtadgoa egyezia ; en venir 

k un — , egyeziare kelni ; 

pv. un m^chant -- vaut 

mieux que le meilleur 

proems, aovdny egvez^a 

jobb mint klhjirper; o. un 

homme d*— facile, enge- 

7 



Aoooiaplir 

d€keny ember; peint. re- 
ddzet. 

Accommoder, v. a. kSnyelme- 
aen elrendezni ; — sa mai- 
son, hdztartdadt rendezni ; 
2. tetazeni ; 3. megadni; 
— q. d'une somme d'ar- 
gent , vkinek egy dsazeg 
pinzzel aegiteni; 4. — le 
leu, tUzet azitni^piazkdlni; 
5. elkiaziteni ; kieligiteni; 
perr. fodoritani ; 6. iron.- 
elbdnni (vkwel)^megrakni 
(vkit) ; p. u. lehordani 
(vkit) ; Y. kiegyenliteni, 
elintizni ; 8. alkalmazni 
(-hoz -hez) ; s'— , v. r. al- 
kalmazkodni ; il s'— e a 
tout, mindenre rdadja ma- 
gdt; il ne s'— e de rien, 
mindennel eUgedetUn; 2. 
kenyelmeaen elhelyezked- 
ni; 3. cifrdlkodni; 4. bi- 
tangolniy bitorolni (vmit); 
5. kiegyezni; 6. etre mal 
—6 des biens de la fortune, 
szegSnyiil ilni. 

Accompagnage, m. soier. bel- 
fondl; V. trame. 

AcGompagnateur, m. —trice, 
f. mus. kiaerd (zeiiiben). 

Accompagnement, m. kiae- 
rSa ; — des morts au tom- 
beau, gydazkisiret^ gydaz- 
menet ; 2. mus. kiairet ; 3. 
tartozik ; 4. peintr. — s, 
pL meUekdbrdk. 

Accompagner, v. a. kiaerni 
(vkit) ; 2. elkiaimit kiki- 
a€mi; 3. fig. uldozni; le 
malheur 1'— e, a azeren- 
caitlenaig uldozi ; 4. mel- 
lekelni; il — gna cette 
somme d'un present, ez 
baazeghez ajdndSkot mel- 
Ukelt; 5. illeni; cette 
doublure n*— e pas cette 
couleur, e bSMa nem illik 
e azinhez ; s'— , v. r. q. va- 
lakit magdval vinni. 

Accompli, e, a. tokHetes ; un 
jeune homme — , t'okiUtes 
ifju; betdUottf beftjezett ; 
u a 24 ans accompUs, hu- 
8zonnigy4ve8 mtUt. 

Accomphr, v. a. teljeaiteni ; 
bev4gezni ; — sa promesse, 
igeretit teljeaiteni; — un 



Aooomplissement 

dessein, rajzot hevigezni; 
s'— , V. r. teljemUni^ Ute- 
siilni. 

Accomplissement, m. telje- 
sites^ bevSgzSs ; teljegules : 
dr. hetelia. 

Accord (a-kor), m. cdhu^ 
egyez^Sf egyezkedes ; faire 
un — , alkut kiitni ; 2. pi. 
signer les— s, a hdzdssdgi 
8zerz6d^8t aldimi ; 3. 
egyet^rtes, oszhangzds ; 4. 
j'en demeure d'— , helyben 
kagyom; 5. gr. az egyezis 
Jielyes viszonya ; 1'— logi- 
que, elmeszeti ardny ; 
mus. hangzat, zengzet; 
frapper un — , hqngzatot 
adnitfogni ; 6. ardny ^ dssz- 
hangzat; 7. 6tre d'— , 
egyeterteni ; 8. d'— ! int. 
nem hdnom ! jdl van ! 

Accordable, a. megengedhetdj 
megadhatd ; kiegyeztetJie- 
td ; v. accommodable, 
mus. hangolhatd. 

Accordailles, f. pi. pop. kez- 
fogd. 

Accordant, e, a. mus. 'ossz- 
hangzd. 

Accora6, m. — e, f. v&legeny^ 
menyasszony . 

AGCorder, \.A.d88zeegyeztetniy 
osszhangzdsba hozni; mus. 
Jiangolni ; mar. — e ! egyen- 
I6n evezz !- pr. — sesfliites, 
egy guekenyen drulni^ 
egyiittfuni a Mvet ; 2. meg- 
engedni, megadni, helyben- 
hagyni ; — une demande, 
kerist teljeinteni ; 3. s'— , v. 
r. megegyezni, nos hu- 
meurs s'accordent, kede- 
lyiink niegegyez ; 2. egyet- 
erteni; egyesiilnif osszeil- 
leni ; mus. dsszhangzani. 

Accordeur, m. mus. han- 
gold ; salaire de 1'—, han- 
gold dija. 

Accordoir, m. hangoUS koLa- 
pdc8 , hangold-ktUcs ; 2. 
orgue hangcsd, 

Accore, s. a. mar. mere- 
dek; tdmasZf due; 2. zd- 
tor, sziklahdt ; 3. e szikla 
fekvise. 

Accorer, v. a. mar. megtd- 
masztani ; 2. kereket kdtni. 



Accorn^ 

Accom^, e, a. bl. szarvazott ; 
fort, fort — , fecskefarkf 
szarva* vdmv&. 

Accort, e, a. fam. iidvarias, 
aziveSy eldzekeny ; 2. ra- 
vasz, fortelyos. 

Accort ise, accortesse, f . fam. 
udvariassdg, szivexa^g^ eld- 
zekeny seg. 

Accostaole, a. fam. tdrsas, 
bardtsdgosy nydjas; 2. fam. 
elvezfieto. 

Accoster, v. a. kdzeledni (va- 
lakihez) ; megazdlitni (va- 
lakit) ; fam. k(')riildtte 
lenni (vkinek) ; fdya- 
modni (vkihez) ; 2. mar. 
parthoz kidllani, s'— de 
q.*, fam. tdrsalkodni (vki- 
vel) ; je ne sais de quelles 
gens il s'— e, nem tudom 
kikkel bardtkozik. 

Accotar, faccotard, m. mar. 
ek(fdbdl). 

Accoter, v. a. megtdnuisztani 
(vmit) ; fam. — sa tete 
contre le mur, fejet a fal- 
lioz tdmasztani ; s'— , s. v. 
r. tdmaszkodni. 

Aocotoir, m. kartdm, 8z€k- 
kar ; oldalpdrna; fig. fam. 
faire de q. son — , nya- 
kdba varmi magdt vkinek ; 
mar. v. accore. 

Accouch6e, f . gyermekdgyas; 
fam. faire 1'—, heveriszni. 

Accouchement, m. azUUa, le- 
beteged^s; 2. sziiltetSa. 

Accoucher, v. n. lebetegedni, 
azUlni; fam. gyermekdgyba 
jutni ; 2. v. a« sziil^szkedni, 
aziiltetni; elle — e bien, 
Ugyea bdba ; pop. accouche 
done ! ki a medvevel ! 

Accoucheur, m. aziileaz ; 
t— se, f. V. sage-femme. 

s'Accouder , v. r. konyo- 
kdlni, konydkSre tdmaaz- 
kodni. 

Accoudoir, m. konydkld-pdr- 
na; — de fen§tre, ahlak- 
pdma. 

Accouer, v. a. ch. — le cerf, 
a azarvast tarkdn tdmi. 

Accoulins, m. pi. folyam- 
iazap, 

Accouple, f . ch. ebazij, eresztd 

8Zij. 

8 



Aoorediter 

Accouplement, m. pdroau- 
Ids ; jdrombafogds ; 2. pd- 
roaoddi ; arch. oazUmok 
oaszedllitdsa ; fig. — bar- 
bare de mots, hibdahangu 
azdkotia. 

Accoupler, v. a. pdroaitm; 
jdrombafogni; oaazef&zni ; 
arch, oazlopokat pdronkint 
dllitani ; s'— , v. r. pdro- 
»idni. 

Accourcir, v. a. roviditni, 
megroviditni ; fig. — son 
chemin, rovidebb utat vd- 
laaztani ; s'— , v. r. rovi- 
diilni; 2. osazemenni (kel- 
merdl). 

Accourcissement, m. rdvidi- 
tia ; rbvidiilea. 

Accoures, accourres, f. pi. 
ch. leahely (ebek€). 

Accourir, v. a. irr. eMaietni ; 
— au secours de q., vki- 
nek segitaigere aietni: v. 
courir. 

Accourse, f. arch. kUlad fo- 
lyoad. 

Accoutrement, m. oltozet, 
pipere, pompa; v. ajuste- 
ment, costume. 

Accoutrer, v. a. fam. dltoz- 
tetni, fnlcicomdzni ; pop. 
rneffdongetni , megnadrd- 
golni , megpdholni , meg- 
pdntolni. 

Accoutreur, m. huzvaa kSazU 
idje. 

t Accoutumance, v. habitude. 

\k TAccoutum^e, adt. fam. 
azokda azerint. 

Accoutumer, v. a. (6tre), 
azoktatni; v. n. (avoir), 
azokni, azokva lenni ; s'— , 
V. r. azokni. 

Accouvaison, v. couvaison. 

tAccouv6, m. — e, f. fam. 
henyiW, naplopd. 

fAccouver, v. n. kotlani, 

4>ccredit6, e, a. tekintilybe 
hozni; dip. un ambassadeur 
— , hiteleaitett kovet. 

Accreditor, »y. a. tekintilybe , 
jdhirbe hozni ; fig. —une 
calomnie , rdgalmat ter- 
jeazteni ; 2. hiteleHteni ; 
com. hiteU nyitni ; 3. s'— , 
V. r. tekinUlyt, kiteU aze- 
rezni magdnak ; cette mai- 



Aooresoent 

son s'est — ^, e c6g hitelt 
szerzett magdnak. 

Accrescent, e, a. hot. foly- 
vdst ni^S. 

Accroc (a-kro), m. 1. horog, 
szdg^ tiiskejSzdlkastb. (me- 
lyen ruhdvaZ megakadlmt- 
ni); prenez garde a cet 
— » vigydzzon e sz.-re, h.- 
ra; 2. repediSy szakadda 
(ruhdn) ; il y a un vilain- 
k voire robe, csunya repe- 
dit van azoknydjdn; fig. 
ak oddly ; fam. 11 y a qe. 

— a cette affaire, bibeje 
van a dolognak. 

-fAccroche, f. fam. akaddly. 

Accrochement, m. p. vi.fdl- 
akasztds (vre); megakadds 
(vmiben); hoi. megakadds 
i dra4) ; mar. szigonyozds. 

Accrocher, y. a. akasztani 
(szdgre^ liorogra stb.) ; fig. 

— q. megcsipni; 2, meg- 
akaddly ozni ; mar. — un 
vaisseau, hajdt szigony oz- 
ni ; 3. s'— , V. r. megakad- 
ni ; kapaszkodni ( vmihez); 
(bot.) kuszni; planteaccro- 
chante, hiszd ndveny. 

Accroire, v. n. ir.; faire — qc. 
k q. vmit vkivel elhitetni ; 
en faire — a q., vkit eld- 
mitni ; s'en faire — , kipze- 
Iddni; 11 a qs. talents, 
mais 11 s'en fait trop —jvan 
ugyan nimi teJietsige^ de 
igen nagyra tartja magdt, 

Accroissement, m. nJ&vedek ; 
gyarapodds , 8zaporodds ; 
n&vSs ; dradds. 

Accroit, m. v. acroissement. 

Accroftre, v.a. etn.ir. nagyob- 
bUniy szaporitniy tdgitani ; 
nagyobbodni, nSnij gyara- 
podnif szaporodni ; s'— , v. 
r. novekedniy dradni. 

8*Accrouplr, v. r. leguggol- 
ni; hdUd Idbakon iilni: 
fig. — derri^re un rideau, 
fUgg'ony mJ&gi bUvni ; (bl.) 
lion —i, iilQ oroszldn, 

Accroupissement, m. Jievere- 
dis (dllatokrdl). 

Accru, e, a. nOvekedettt dradt. 

Accrue, f. n&ved4k; usza- 
d6k f'dld; pSch. felkdtdtt 
JuUdszem; eh. sovknyhdld. 



Aooneil 

Accueil, m. fogadds^ elfoga- 

dds ; faire bon — a q., va- 

lakitjdl fogadni; fig. r^- 

server un bon — a q. vkit 

sziddssal vdrni. 
Accueillant, e, a. eWz^keny, 

vendigszeretd. 
Accueillir, v. a. ir. Udvoziilni; 

fogadni, elfogadni vkit ; 

fig. la tempdte nous a— is, 

a viJmr meglepett minket ; 

— des renseignements, tu- 

ddattdsokat szerezni. 
Accul, m. zsdkutca ; 2. ten- 

gerobol milysige ; artil. 

tdmaszc'dVop ; — s, pi. Ug- 

aU6 lyukafc rdkabarlang- 

ban ; erdd benseje, 
Accul^, e, a. artil. canons 

— s, farolt dgyuk ; fig. — 

dans un impasse, zsdkut- 

cdba szontott. 
Acculement, m. mar. kara- 

jossdg hajoreszeken. 
Acculer, v. a. sarokba szo- 

ritni vkit ; s'— , v. r. Mtdt 

megvetni; bl. cheval —6, 

dg ash odd Id. 
Accumulateur, m. —trice, f. 

p. u. zsugariy fukar. 
Accumulation , f . halmo- 

zds ; — de droit, jog^rvek 

halmozata, 
Accumuler, v. a. halmozni, 

rakdsra gyiijteni; fig. — 

crime sur crime, Mnt bUn- 

nel tet&zni; 2. gy&jteni; 

s'— , V. r. szaporodni J gyiil- 

m, gyarapodni. 
Accurbitaire, a. m6d. ver — , 

galand-fereg ; v. solitaire. 
Accusable, a. p. u. vddolhatd. 
Accusataire, — toire, a. pal. 

vddold* 
Accusateur, m. —trice, f. 

vddld ; prat, —public, kdz- 

vddld. 
Accusatif, m. gr. tdrgyazd, 

tdrgyeset. 
Accusation, f. vdd; pal. — 

capitale, fdbenjdrd vdd; 

chef d'— , f&vddpont; 2. 

vddolds; — calomnieuse, 

rdgalnuu vddolds. 
Accus6, m. — 6e, f . vddlott ; 

com. — de reception, v6t' 
jelentis. 
Accuser, v. a. vddolnif bevd- 

9 



Aoesoenoe 

dolni ; — qn. d'assassinat, 
vkit gyilkoldssal vddoLni; 
2. bejelenteni ; com. — la 
reception, a vitelt bejelen- 
teni ; prat. — un testa- 
ment, v^grendeletet meg- 
tdniadni ; 3. — ses p^ch^s, 
biineit bevaUani; j. — son 

jeu, jdtikdt bemondani; 

s'— , V. r. dnmagdt vddolni ; 

2. vUkeit bevaXlani; 3. 

magdt eldrulni. 
Ac61uiphe, a. bot. kiregtelen. 
Acene, f. bot. hamvas szeder, 

gyalogszeder. 
tAoense, acens, m. ordkber- 

jdszdg. 
fAcensement, m. orok Jia- 

szonbir. 
fAcenser, v. a.' orokberbe 

adni. 
Ac^phale, a. v. mollusques ; 

— lo brache, a. h. n. ka- 

ratlan; — locyste, f^et- 

ten belgiliszta ; viidombik. 
Ac6rac6es, f. pi. bot. jdvor- 

felek. 
Acerain, a. ac^lnemii. 
Acerbe, a. fanyar; fig. ke- 

seril; des paroles — s, ke- 

serii szavak ; — m. kese- 

r&sig. 
Acerbity, f. p. n. fanyarsdg. 
Ac^re, a. h. n. gerinctelen; 

les — s, m. gerinctelen dl- 

latok. 
Ac6r6, e, a. acilozott; 2. 

€les ; fig. plume — e, ckpHs 

toll ; bot. tM>ed ; m6d. une 

saveur — e, fanyar izu. 
Ac6rer, v. a. ac^lozni ; 2. €le- 

^tni. 
Ac^reux, — se, adj. bot. v. 

ac6r6 ; po^t. la feuUle — se 

du c^dre, a cidrus pozdor- 

jds levele. 
Ac^ride, m. mM. viaszn^l- 

kali tapasz. [hal. 

Ac^rine, f. icht. sigirfile 
Ac^rique, a. chi. aclde — , al- 

masav. 
Acerre, f. arch^. filstold ser- 

penyd. 
Acertalner, acertener, v. a. 

p. u. V. assurer. 
Ac^rure, f. ac€lozds ; a^Ue- 

mezke. [d4s, 

Acescence, f. path, ecetese- 



Aceaoent 

Acescent, e, a4j. path, sava- 
nyds. 

Ac^sis, f. path. gydgyvMs, 

Ac^tabule,m. arch, ecettartd; 
an. C8ukld-iz; hot. v. cotyle- 
don ;h.n. tengeri habarc. 

Ac^tale, m. chi. ecetily. 

Acetate, m. chi. ecetenc. 

Ac^te, e, ac^teux, — se, a. 
ecetes. 

Ac^tification, acitification, f. 
chi. ecetesedis. 

Ac6tiqne, acitique, a. ecet- 
savas. 

Ac^tite, v. acetate. 

Acetum(-om),m.chi. ecetony. 

Achalandage, m. com. vevok 
szerzese. 

Achaland^, e, a. vevdkkel el- 
Idtva; Idiogatva. 

Achalander, v. a. vevdket 
szerezni ; s'— , v. r. vevdket 
kapni, 

Acham^, e, a. diikoSj elkese- 
redett ; 2. sdvdr^ leledez6 ; 
un combat — , elkeseredett 
hare; un ennemi — , hald- 
lo8 ellen; un joueur — , 
bdszUlt jdt4ko8. 

Achamement, m. ragadozd 
vdgy ; fig. elkeseredis^ 
diih; heves vdgy; pour- 
suivre q. avec — , vkit ko- 
noktil uldbzni. 

Achamer, v. a. elkeseriteni^ 
folingerelni; 2. Uledz&vi 
tenni; s'— , v. r. duhos- 
kodni^ elkeseredni ; bele- 
bdszillni; 3. s'— au jeu, 
szenvedilyeaen kdrtydzni. 

Achat, m. vdsdrhU ; megvett 
tdrgyt v6tel; com. vdsdr- 
Idsi kdnyv ; faire — , vdsd- 
rolni ; prv. achat passe 
louage, eWbb val6 a vevd a 
b^rl&n^l. 

Achate (a-ka-), m.h.n. lepke- 

faj- 
Ache, f . hot. zeller ; couronne 

d'— , repk^ny^ koszoru; 2. 

petrezselyem. 
Ach6e, f. f&ldigiliszta, 
jAchements, m. pi. bl. si- 

saklomb, 
Achemin^, e, a. man. kuai 

idomitott. 
Acheminement, m. fig. beve- 

zeUs ; eldmozditdn eszj^z. 



Aoheminer 

Acheminer, v. a. bevezetni^ 
meginditani ; fig. — la 
paix, a b€ket elokisziteni ; 
man. kiss^ idomitani ; 
s'— , V. r. utra kelni ; ut- 
ban lenni; fig. folyamai' 
ban lenni ; Faffaire s'— e, 
az ugy halad. 

Acheron (a-ch6 ; th^. a-k^), 
m. myth, folyd a pokol- 
ban; po^t. haUUfpokol. 

Achate, m. h. n. hdzitUcsdk. 

Acheter, v. a. vdsdrolni^ be- 
vdsdrolni^ venni; — argent 
comptant, kisz pSnzzel Ji- 
zetni ; fig. megvdltani ; — 
au prix de sa vie, ilete 
drdn megvdltani ; s'— , v. 
r. magdt megvdltani. 

*Acheteresse, f. vev&nd. 

Acheteur, m. — euse, f. vev5^ 
vdsdrld. 

Achev6, e, a. bevigzett ; fig. 
t'okeletes, kitund ; c'est un 
fou — , na^gy bolond ; man. 
idomitott. 

Ach^vement, m. v^gzes, el- 
v4gz48 ; fig. tdk^letessig ; 
man. teljes idomitds; t. 
kifestis ; dr. — d'un terme, 
hatdridd lefolydsa. 

Achever, v. a. elvigezni, be- 
v^.gezni ; fam. elMszUeni ; 
2. nyakdra hdgni^ megron- 
tani, megolni (vkit) ; cette 
bouteille va 1'—, e palack 
vegkepen leveri l<wdrdl; 
teint. — retoffe, a kelm€t 
kifesteni ; man. — un che- 
val, lovat teljesen idomi- 
tani; s'— , V. r. vigzddnif 
UtesUlni, elkesziilni; fig. 
onmagdt tonkretenni. 

Achevoir, m. man. la pi5ce 
est a P— , a darab kisziiW 
filben van. 

Achill6e, f. hot. egerfarku 
cick&rd ; — mille-fueille, 
vizi cickdrd. 

Achirante, achyrante, —the, 
m. hot. polyvarqjt. 

Achire, m. h. n. hat bibir- 
csds fiUzegiiszd, 

Achoppement, m. fig. pierre 
d'— , akaddly^ botrdnykd. 

Achores (a-ko-), m. pi. path. 
dtvar. 

Achras, v. sapotillier. 

10 



Acoquiner 

Aciculaire, a. hot, tUded, tU- 
alaku, 

Acide, a. savanyii^ csipds ; 2. 
m. 8av; — carbonique, 
azinsav; — sulphurique, 
kinsav ; — de tartre, 6ar- 
kdsav ; — hydrochloriqne, 
sdsav ; — prussiqne, kSn- 
keksav. 

Acidi'f^re, a. chi. savors ; — 
fiable, a. chi. base-, sav- 
gybk ; — fier, v. a. 9ava- 
nyitni; s'-, v. r. sava- 
nyodni: — t6, f. savanyu- 
sdg. 

Acidule, a. savanyus ; eaux 
— s, f . pi. savanyu viz ; 2. 
hideg. 

Aciduie, e, a. savanyus.^ 

Aciduler, v. a. ph. savanyi- 
tani. 

Acier, m. acil : — naturel 
ou d'allemagne, termeaze- 
tesv, nemet a£€l; — fac- 
tice, edzett acil ; — fondu, 
'diMit acSl; — corroy6, 
salkdzott a£il ; — de Da- 
mas, sdvolyos V. dibtnocki 
a^il ; fig. tSr^ kard^ vas. 

Aci^ration, f. acilkSszites. 

Aci6rer, v. a. ac€lozniy ed- 
zeni. 

^Aci^rie, f. a>c4lhuta. 

Acinaci'foh^, e, a. bot. kar- 
daMevelH; — forme, a. bot; 
kardad. 

Acin6sie, f. m^d. erverisszii- 
neteUse. 

Acmastique, a. path, fidvre 
— , lobbos Idz. 

Acm6, m. path, betegseg leg- 
magasbb foka. 

Acmelle, v. alchimille, pi6- 
de-hon. 

Acocat, m. irdnyUc. 

Acolytat,m. ^g.papsegedseg. 

Acolyte, m. 6g. papsegid; 
fig. cinibora ; cinkos. 

A-oompte, m. com. lerovd- 
stdt vminek fejiben. 

Aconit, m. bot. sisakvirdg ; 
— napel, katika^ kihsi- 
sakfil. 

Acope, m. m6d. izkendca. 

t Acoquinant, e, a. fam. lorn- 
hasdgra v. ledirsigre csd- 
bitd. 

fAcoquiner, v. a. fam. hmi- 



Aoore 



Aoqulsitif 



Action 



Mtnif elMnyesztetni , s'— , 
Y. r. lomhtdnit elkSnyesed- 
ni; 8*— a qch. led^rsSgnekf 
lomhasdgndk adni magdt. 

Acore, acorns, m. bot. moca- 
ko8 kontyvirdg ; — v6ri- 
table, odorant, illatos sds- 
nd8zirom ; kdlmos ; — asia- 

• tique, indiai kdlmos ; — 
faux, hamis kdlmos. 

Acotf m. hort. hdnyadek 
fold, 

Acoter, acotter, v. a. hort. 
ganaj hdnyadikot csiruUni. 

AcotylSdon, e, a. bot. plante 
— e, magtanydtlan v^v^ny. 

Aconp, m. man. durva sar- 
kantyuzds. 

Acoupi, m. V. cocu. 

Acousmatef m. fiUztigds. 

Acousmatique, a. hangtani 
csalddds. 

Acousticien, m. Jiangtannal 
foglaZkozd. 

Acoustique, m. hangtan; — , 
a. halltani ; comet — , 
hallcsd ; maladie — , hall' 
betegs^g ; nerf — , hallideg. 

Acqu^reur, m. szerzd, kere- 
8d ; — de biens uationaux, 
nemzeti jdszdgok vevdje. 

Acqu6rir, v. a. ir. szerezni ; 
2. megnyemif hozzdjutni ; 
^. magdivdtenni^ elnyemi, 
megvenni; prv. bien mal 
acquis ne profit pas, ehiil 
gyilt vagyonnak ehiU kell 
elvesznie ; s'— , v. r. sze- 
rezni. 

fAcqadt, m. pr. szerzeminy; 
fam. nyeresig^ eWny^ viv- 
mdny. 

fAcqueter, v. a. pr. szerezni 
(vagy(mtf jdszdgot) . 

Acquiescement (a-ki-6-ce-), 
m. beleegyezis, 

Acquiescer (a-ki-d-c6), v. n. 
a qch. inegnyugodni (vala- 
mibe) ; 2. beleegyezni ; 
megeUgedni (vmivel) ; — 
k la demande de q., vki- 
nek kirelm^t teljeHteni. 

Acquis (a-ki), m. i87neret, ta- 
pasztalaifmUk^pessSg ; fig. 
6tre — H q., vkihez ragasz- 
kodni. 

Acquisition (a-ki-si-ci-on), 
f. szerzem^ny^ vitel ; 2. 



izerzett jdszdg ; faire — , 
venni. 

t Acquisitif , ive, a. elfogadott 
(szokdsbdl). 

Acquit (a-ki), m. nyugta^ 
elumerviny ; com. — a 
caution, dtviteljegy ; — k 
douane, vdmlevSl ; 2. fize- 
tes ; pour — , nyugtatvd- 
nyul; f— patent, kinc8- 
tdri utalvdny ; pour T— 
de ma conscience, lelkiis- 
meretem megnyugtatdsdtU; 
fam. par mani^re d'— , 
szinbdl; biU. eWWk^ ; 
jouer k 1'—, az. egisz ti- 
telre jdtszani. 

*Acquittement, m. lerovds^ 
fizeteSf megfizetis ; 2. dr. 
f'dlmenUs. 

Acquitter (a-ki-), v. a. meg- 
fizetnif lerdvni; 2. kiji- 
zetnif kieligiteni ; 3. fol- 
meiiteni; le juge — e, le 
pr§tre ^absout, a bird fol- 
mentf a lelkisz felold ; 4. 
megnyugtatni ; s'— , v. r. 
megfizetnif lerdvni ; fig. 
s'— de son devoir, khteles- 
sigit teljesiteni ; s'— de sa 
promesse, szavdt bevdlta- 
ni; fam. s'— de boire, de- 
rekasan inni. 

Acratie (-ci), f. path, gy'dn- 

^ ge84g. 

Acre, m. }u)ld (fold) ; — , a. 
fanyar; csipos, mard ; —8, 
m. pi. path, c^p68 8zerek. 

Acrete, f . fanyar 8dg ; cUpda- 
84g ; fig. il a de 1'— dans 
rhumeur, caipdeked^lyH. 

Acrimonie, f. 4ly ; 8avanyu- 
8dg ; *fig. keaeriisig ; epS8- 
8ig. 

Acrimonieux, se , a. Hye8^ 
mard ; sels — ,war(f 8avak. 

Acrisie, f . path, vdlsdg elma- 
raddsa. 

Acrobate, m. erdmiiviaz; fig. 
—8 politiques , politikai 
kotSltdnco8ok, 

Acrobatique, a. arch, ma- 
chine — , emeld gep. 

Acrocholie (-ko-), f. hirtelen 
harag. 

Acro'matique, achromati- 
que, a. opt. 8zintelen; — 
matisme, m. opt. 8zino8Z- 

11 



lat ; — mial, e, a. an. vdll- 
hegyhez tartozd ; — mion, 
m. an. vdllhegy ; hdtgerifw 
feUd ri8ze, 

Acromphale, —lion, m. an. 
kdlddk k'ozepe. 

Acro'stiche, m. niwers, — 
teres, m. pi. disztalap ; 
kipszSk. 

Acte, m. tiny ; mU ; cselek- 
v€ny ; — d'autorit^, hata- 
lonuzd ; — de folic, balga 
csiny ; — de presence, sze- 
milye8 megjelenia ; faire 
un — d'apparition, megje- 
lenni; 2. log. holds; 3. 
prat, okmdny ; passer un 
— , okmdnyt kiadni ; — 
d'accusation, vddlev€l ; 4. 
th6o. — de foi, hitvaUds ; 
faire un — de contrition, 
veazekelni; les Actes des 
Ap6tres, apostolok C8eleke- 
detei ; 5. mil. — d'hostilit^, 
eUen8^ge8ked48 ; 6. a. d. 
fblvonds; 7. mus. — de 
cadence, hanglejtSsi jel. 

Actee, f. bot. naddlytd. 

Acteur, m., — trice, f. 8zi- 
nj68z ; fig. cselekvd egyen ; 
c'est un des principaux 
— s dans cette affaire, f6- 
szerepet jdtszik ez iigyben. 

Actif, ve, a. hatd ; 2. teve- 
keny ; fig. Slenk^ eleveUy 
fiirge ; gr. r. le service — , 
tinyleges azolgdlat; com. 
dettes — ives, k'dveteUaek; 
gr. verbe — , cselekvd ige ; 
pol. voix — ive, vdlasztd ; 
voix — ive et passive, vd- 
lasztd is vdUisztfiatd. 

Actin^e, actinelle, f. bot. 
rojtdrok. 

Actinic, f . h. n. tengeri/ireg. 

Action (ak-ci-), f. holds; — 
du soleil sur les plantes, 
a nap hatdsa a ndoinyek- 
re; 2. tett^ cselekedet; 
mozgds ; la bouche de ce 
cheval est toujours en—, 
e Id folyvdst mozgatja szd- 
jdt; mil. iitkdzet; 3. lettr. 
iUnksig, hevessig; parler 
d'— , hSvvel beszilni; 4. 
pal. vd-df kereset; — au 
civil, magdn kereset; — 
au criminel, bUnvddi ke- 



Aotionlste 



Adalmonie 



Adieu 



reset ; 6. com. r€8zv6ny ; 

— de banque, bankrSsz- 
veny ; — d'une mine, 6a- 
nyarisz ; fondre des — s, 
riszvSnyeket eladni ; 7. 

. peintr. kifejezis^ tartds; a. 
d. fdcselekv^ny ; f eWadds ; 
8. th6o. — de grdces, hdla- 
koszdnet ; 9. dr. —8, pi. in- 
gdsdg, ingo vagyon, 

Actioniste, m. r€szvSnyke- 
reskedd, r^szvinydrus. 

Actionnaire, m. riszvinyes. 

Actioimer, v. a. hevddolnij 
hepordlni (vkit) ; s'il ne 
pale pas, 11 faudra le faire 
— , ha nem fizet, he kell 
pdrolni ; 2. s'— , v. r. fdra- 
dozni. 

Activement , adv. tevike- 
nyen ; gr. employ^ — , cse- 
lekvo igekSnt haizndlni. 

Activer, v. a. meginditani ; 
siettetni; — le recouvre- 
ment d'un imp6t, addt be- 
Jiajtani; s'— , v. r. teve- 
kenvnye lenni. 

Activity, f. hatdly^ hatdlyos- 
sdg ; 2. tevekenyseg, mun- 
kdesdg, serinysig ; 3. fig. 

— de Tesprit, fUrgesSg ; 4. 
chi. erd ; 6. phys. sphere 
d* — d'un aimant, delej 
hatdskore ; 6. mil. en non 

— de service , nyugdij- 
ban. 

*Actualisation, f. jelenvcUd- 

tMds. 
*Actuflli8er, v. a. jelenvald- 

8ltni,i 
*Actualit6, f. phi. valdsdg. 
Actael, le, a. valdsdgos ; je- 

lenlevdf mostani, 
Aotuellement, adv. mostf Je- 

lenleg ; f valdban. 
Acndie, acudia, f. ent. vil- 

lonc. 
Acuity, f. iless^g, 41 (mil- 

8zer€); 2. — d'un son, 

hang magassdga, 
Acnponcture, f . QYLU.tHhoket, 
Acut, V. aigu. 
Acutangles, — gnlaire, a. 

g6om. C8UCS08 szogii. 
Acysie, f . m^d. magtalansdg. 
Adage, m. p4ldabesz€d ; un 

vieil — , rigi jelmondat. 
Adagio, adv. mus. csdnde- 



serif lassan; un — , m. 

csondeSf lassU. 
Adaimonie , ad^monie , f . 

path, aggodalom^ nyugta- 

lansdg. 
Adacodien, m. hot. orvosi 

szigordil. 
Adali , m. hot. sdrkdny- 

kontyvirdg. 
Adam (a-dan), Addm; an. 

pomme d'— , Addm csut- 

kdja; it. (jard.),ci trow/a;. 
Adamantin, e, a. min6., gye- 

mdntszerii. 
Adtunaram, m. hot. szuhar. 
Adaptation (-oi-), f, p. u. U- 

legetes, illesztes. 
Adapter, v. a. illeszteni (-hoz 

-liez -ra -re) ; discours —6 

a la circonstance, a ko- 

riilmSnyekhez alkalmazott 

beszed. 
Adarce, i.jegedd sohab. 
Adatais, adatis {-ice), m. ben- 

gdliai csaldmzovet. 
fAddiction, v. adjudication. 
Addition, f. ar. osszeadds ; 

2. hozzdtetel; il a fait 

plusieurs — sL sa maison, 

sokat ipitett hdzdhoz ; 3. 

imp. oldaljegyzek ; 4. pal. 

— d'enqu§te, utdlagos vizs- 

gdlat. 
Additionnel, le , a. hozzd- 

adottf Iwzzdjdrult ; 2. cen- 
times — s, pdtadd; pr6«- 

sent — , mellekes ajdndSk ; 

— lement, adv. melUkesen, 
Additionner, v. a. ar. ossze- 

cbdni. 
Ad61obranche, m. h. n. ko- 

pdtyutlan fiasacs. 
Ademption, v. revocation. 
Ad^n^gie, f. path, mirigy- 

fdjdalom. 
Aa6nanth6re, f . hot. porhon- 

ikra^ — a graines noires, 

sarlS/a, 
Ad^nite, f. path, mirigyloh. 
Ad6no'graphie, f . an. mirigy- 

leirds ; — ide, a. an. mi- 

rigyes ; — logic, f . mirigy- 

tan ; — m^ning^e, a. path. 

fiSvre — m^ning^e, nydl- 

kaldz; — tomie, f. an. mi- 

rigyboncolds. 
Adent, m. men. fogazds, 

csapkotSs, 

12 



Adenter, v. a. men. fogazni, 
csapolni. 

Ad^pnage, a. h. u. nagyShes, 
faldnk. 

Ad6phagle, path, farkaseh. 

Adepte, m. beavatottj ava- 
tott; alch. aranykinif 
aranycsindld, 

Ad^quat, e, (-koua, -e), a. 
6col. tokSleteSf megfeUld ; 
id6e — e, legtokeletesebb 
eszme. 

Ad^s, adv. legottj azonnal. 

Adherence, f . hozzdragadds ; 
il y a — des poumons aux 
c6tes, a tiidd a borddkhoz 
ndtt ; fig. ragaszkodds ; 2. 
phys. tapadds ; — s, pi. an. 
forraddsok. 

Adherent, e, a. hozzdtapadt; 
hot. — au tronc, a tdrzs- 
hez ndtt ; fig. egyetSrto ; 
— , m. pdrthiv. 

Adherer, v. a. hozzdragadni. 
tapadni ; fig. ragaszkodni, 
szitni (-hoz -hez); — d, une 
opinion, velem^nyhez jd- 
nilni ; dr. — k une accu- 
sation, vdd meUett megma- 
radni. 

Adh^slf, ive, a. path, tapa- 
d/S ; emplatre — , ragta- 
pasz. 

Adhesion, f. tapadds ; phys. 
V. adherence; fig. egyet- 
ertes ; donner son — , 6«- 
leegyezni. 

Adhonores (ad-o-no-r6ce), 
adv. tiszteletbeli. 

Adiante, m. hot. fodorka. 

Adiaphane, v. opaque. 

Adiaphore, m. bork&szesz ; 
— s. et a. kdzonyos; les 
— s, pi. kdzipUnyek, 

Adiapneustie, f . path, a bdr 
kipdrolgdsdnak megakadd- 
lyozdsa, 

Adiarrh^e, f. path, hasre- 
kedSs. 

Adieu ! int. Isten veUd ! fig. 
dire — au vin, lemondani 
a borivdsrdl ; si la fi^vre 
redouble — le malade, ha 
a Idz fii&vekedikf vige a 
betegnek ; sans — ! a vi- 
szontldtdsra ; 2. — m., 
faire ses — x, eVbuesuzni; 
le dernier — , vSgbtlcsu, 



Adipenx 



Adminionle 



Adopter 



Adipenx, se, a. an. hdja8\ 

membrane — se, hdj-hdr- 

tya. 
Adirer, v. a. pal. elveszteni ; 

piece — 6es, elveszett^ hi- 

dnyzd okmdnyok. 
Adition, f. pal. — d'h6r6- 

dit6, drokseg dtvitele. 
Adive, m. sakdly torokr&ka. 
Adjacent, e, a. hatdros^ szovi- 

8z€d; rue — e, melUk utca. 
Adjectif, m. gr. melUkniv ; 

2. chi. foganatlan szin; 

3. — , ve, a. melMknSvi; 
— ment , adv. viellekne- 
viileg, 

fAdjection, f. did. hozzdte- 
telf rdadds. 

Adjoindre, v. a. ir. hozzd-, 
mell^adni, segidiil rendel- 
ni ; fl'— , V. r. mag a nielle 
venni (vkit); — a qch., 
hozzddllani. 

Adjoint, m. seged, mellettes; 
nommer qn. pour — , se- 
gedbirdvd kinevezni; 2.pal. 
melUk korillmeny. 

Adjonction (ad-jonk-ci-), f. 
pal. TtielUrendeUs ; prat. 
melUkUx. 

Adjudant, v. aide-de-camp. 

Adjudicataire, m. birdilag 
odaiUlve-; il est — decette 
maison, neki itSltek oda e 
fidzat. 

Adjudicateur, m. pal. oda- 
itm. 

Adjudicatif, ve, a. pal. birdi- 
lag odaitilt. 

Adjudication (-ci-), f. biroi 
odaiteUs. 

Adjuger, v. a. pal. birdilag 
odaiUlni. 

Adjuration, f . meghitelteUs ; 
2. drdHgilzis. 

Adjurer, v. a. drdogot uzni 
V. idSzni; fig. unnepHye- 
sen fdlszdlitani ; igenk^r- 
ni; je vous — e par le 
Dieu vivant de dire la v6- 
rit6, az €15 Istenre kerenij 
hogy igazat szdljon. 

Adjuvant, e, a. path. segSd- 
eszkdZf segidszer. 

Ad libitum (-tome), adv. 
tetszis szerint. 

Admettre, v. a. ir. bcfogadni, 
bocsdtani ; 2. elfogadni^ 



fdlvenni ; 8. megengedni ; 

4. bevezetni ; 5. helyeselni. 
Adminicule, m. pal. segid- 

€rv ; path, seg^dszer ; v. 

adjuvant. 
Administrateur, m., —trice, 

f . gondviselOy igazgatd ; 2. 

kormdnyzd . v. regent ; 3. 

esprit — , vidszelUm. 
Administratif , ve, a. kdz- 

igazgatdsi; comit^ — , igaz- 

gold bizotU.dg ; — vement, 

kozigazgatdMlag. 
Administration (-ci-), f. igaz- 

gatdsdg ; 2. cath. — des 

sacrements, szenUegek ki- 

szolgdltatd^a ; 3. pal. — 

de la justice, igazsdgszol- 

gdltatds, tdrvenyldtds ; 4. 

mil. biztossdgybiztosi tiszt- 

seg. 
^Administrationaliser (-ci-), 

V. a. k'ozigazgatdsi szabd- 

lyok aid vetni. 
Administr6, m. chanc. le 

pr6fet et ses — s, az igaz- 

gatd 68 kozegei. 
Administrer, v. a. igazgatni; 

2. cath. —des sacrements, 
szentsegeket kiszolgdltat- 
ni; — un malade,' &«t«(/- 
nek az utolsd kenetet adni; 

3. pal. — des t6moins, ta- 
nukat dllitani ; fig. — une 
vol6e de bois vert, jdl el- 
vemi (vkit). 

Admirable, a. csuddlatos ; 2. 
kitiivd ; 3. chi. le sel — de 
Glauber, csiidasd ; —ment, 
adv. csuddlatosan , kitU- 
nden. 

Admirateur, m., —trice, f. 
csuddld. 

Admiratif, ive, adj. csuddl- 
kozdst kifegezo ; gr. point, 
signe — , fdlkidltd jel ; 
fam. csattand hatdst eld- 
idSzd. 

Admiration, f. csiiddlkozds ; 
bdmvlat; Stre transport^ 
de 1'—, a bdmulattdl elra- 
gadtatni. 

Admirer , v. a. csuddlni ; 
csuddlkozni; iron, j'— e la 
folie des hommes, bdmu- 
lom aa emberek balgasdgdt; 
s'— soi-mSme , onmagdt 
csuddlni, 

13 



Admissibility, f. megenged- 

hetdsSg , helybenhagyha- 

tdsdg. 
Admissible, a. megengedhet^t 

helybenhagyhatd ; Srvi- 

nyes. 
Admission, i.folv^tel; elfo- 

gadds^ v, ri^ception, pal. 

ilUtlietdsig. 
fAdmittatur, m. kipesHUsi 

bizonyiUk. 
Admonest^, — n6t6, m. meg- 

intett, feddett. 
Admonestement , — n^te- 

ment, m. pal. intes^ fed- 

dSs ; V. Admonition. 
Admon^ter, v. a. pal. megin- 

teni, feddeni (titokban). 
Admonitenr, m., —trice, in- 

td; la conscience est un 

s6vere — , lelkiismeret^ 

szigoru into. 
Admoiiitif, ive, a. h. eccl. 

cousistoire — , intd egyhdzi 

tandcs. 
Admonition, f. intes, megin- 

tes.feddes; h. eccl. egy- 
hdzi fenyitek. 
Adn^, V. adherent. 
Adnotation, f. h. eccl. pdpai 

vdlasz kervinyre. 
Adolescence (-le-<?an-ce), f. 

ifjusdg^ ifjiikor. 
Adolescent, ((?an.) m. — te, 

f. p. u. ifjn ; fig. vigne — te, 

jiatal szoUdiUtetveny . 
Adolorer, v. affliger, navrer. 
Adonide, f. bot. Mrics; 2. 

UveghdZf nov^nyhdz. 
Adonis, m. mytn. Adonin ; 

fig. piper kdc ; bot. v. ado- 
nide. 
*Adoniser, v. a. fam. pipe- 

rizni; s'— , v. r. tiikr'ddzniy 

piperizkedni. 
Aaoniste, m. bot. kertifU- 

r€8z. 
Adonner, adoner, v. a. mar. 

kedvezhvi lenni (szilrdl) ; 

s'— , V. r. odxLodni^ rdadni^ 

szentelni magdt; 2. Idto- 

gatni. 
Adoptable, a. elfogadhatd. 
Adoptant, e,s. drokbefogadd. 
Adopter, v. a. orokbe-t gyer- 

mekul fogadni ; fig. — un 

usage , szokdst magdSvd 

tenni. 



Adoptif 

Adoptif, ive, a. orokbe foga- 
dott ; p^re — , neveld atya; 
eidajit—ffogadottigyemiek. 

Adoption (-ci-), f. 'drokbefo- 
ffodds ; 2. iXetrmSd vdlasz- 
tdaa. 

Adorable, a; imddanddy imd- 
ddsra milto ; fig. fam. sze- 
retetrem€lt6 ; une femme 
— , angyali nd. 

Adorateur, m. —trice, f. 
iniddd ; fig. fam. szeretd^ 
kedveSf udvarld. 

Adoration, f. imddds ; tiszte- 
Us; 2. Jiddolat (papa eWtt), 

Adorer, v. a. ividdni ; 2. tisz- 
telni; fig. szenvedelyesen 
szeretni. 

Ados, m. hort. melegdgy, 

Adoss^, e, a. Iidttal tdmasz- 
tott. 

AdoBser, v. a. lidttal tdmasz- 
tani ; fig. iiltetni ; s'— , v, 
r. contra, a qch., tdmasz- 
kodni (vmihez). 

Adot, m. chi. acilmz. 

Adouber, v. radouber. 

Adouci, m. simasdg ; mdzla. 

Adoucir, v. a. edesiteni; m6d. 
enyMteni ; 2. fig. — la 
voix, Imngjdt mirsekelni; 
3. kimnyebhiteni ; — la 
douleur, fdjdalmat eny- 
hiteni; — I'air du visage, 
arcdt viddmitni ; la pluie 
a— i le temps, az esd 
enyhite az iddt ; 4. 
X^eintr. -- les traits, a vo- 
ndsokat Jdgyahbd csindl- 
ni ; gr. — une expression, 
kifejezist enyhUeni; 6pl. 
idmitaniy simdvd reszelni; 
mir. — une glace, tiikrot 
csiszolni; s'— , v. r. ^de- 
siilni; csillaptdni ; eny- 
hiilni; tous les maux 
s'— ssent avec le temps, 
iddvel minden baj enyhiil. 

Adoucissage, m. pntr. Id- 
gyitd vegyitik (festikhez). 

Adoucissant, e, a. m^d. eny- 
hitdj csillapitd. 

Adoucissement, m. edesites ; 
fig. eny kites; mirsekUs ; 
il y a un — sensible dans 
le temps, az idd iszrevefie- 
tdleg enykUlt; arch, ho- 
rony ; pntr. vigdlyitds. 



Adonoissenx 

Adoucisseur, m. mir. sima- 
koszoriU. 

tAdou6, e, a. ch. pdros,. 

Adouloir, v. se chagriner. 

Ad patres (ad-patr6-ce), adt. 
fam. meghalt, 

Adragant, v. tragacante. 

Adresse, f. cim ; cimirat ; 
voici mon adresse, itt van 
lakdsatn dme ; mettre 1'— 
a une lettre, levelet cimez- 
ni ; fig. cela ya k notre — , 
ez rednJc ciloz ; 2. ajdnlds^ 
ajdrdd-levil ; com. endos- 
sez cette lettre de change 
a mon adresse, forgoMa e 
vdltdt nevemre ; 3. folya- 
modvdny ; folirat; 4. bu- 
reau d'— , tudakozd inte- 
zet ; 5. ugyessegyjdrtassdg; 

— d'esprit, elm4884g; 6. 
ravaszsdg , fort6lyo8sdg ; 
tour d'— , szemfenyvesztes; 
fig. fam. furfang ; il lui a 
jou^ un tour d'— , furfan- 
go8 csinyt ejtett rajta. 

Adresser, v. a. cimezni^ utal- 
ni ; irdnyozni ; 2. — la 
parole a q., vaXakit meg- 
szdlitani ; 3. — se pas 
vers un lieu, valahovd 
menni ; 4. — v. n. celozni; 

— an but, a cilt megiitni ; 
s'— , V. r., fordulni (vki- 
hez) ; je suis sans le sou 
il s'— e mal, egyetlen gara- 
8om siricSf rosz helyenjdr; 
ceci s'— e k nous, ez min- 
ket illet ; oii pensez-vous 
vous — ? kinek tekint ? 

Adrogation (ad-ro-ga-ci-), f. 
orokbe fogadd8(atyai hata- 
lom alatt nem alio egy4nS). 

Adroit, e, (a-droa, — te), adj. 
iigyes, jdratos ; 2. ravasZj 
fort4lyo8; un coquin — , 
agg ravasz ; un esprit — , 
fiirtfejil. 

Adroitement, adv. ugyesen; 
fortelyosan, ravasztd. 

Adulaire, f. (min6.), napkd 
(opdlfaj) ; mezdpat. 

Adulateur, m. —trice, f. hi- 
zelkedd; fam. tdnyimyahS; 
un vil — , aljas csuszo- 
mdszo ; adj. hizelgd; Ian- 
gage — , c8U8zd-mdszd ma- 
gasztalds. 

14 



Aegylopa 

Adulation, f . alj€i8 hizelgis ; 

fam. tdnyimyalds. 
Aduler, v. a. borura-deriire 

dic84mi. 
Adulte, a. embernyiy ser- 

duLt; s. felndtt; le bap- 

t^me des — s, felndttek ke- 

re8ztele8e. 
Adulteration, v. alteration, 

falsification. 
Adultere, m. hdzassdgtd-rSs ; 

Adj. et s. hdzassdgiord ; 

fig. hamisitott. [fier. 

Adulterer, v. alt^rer, falsi- 
Adulterin, e, a. enfant — , 

hdzassdgtorSs szi'dte gyer- 

mek. 
Adurant, adurent, a. p. n. 

egetdf mard, 
Aduste, a. path. p. u. lo- 

bo8j gytdadt. 
Adustiou, f. path, lob, gyu- 

lad&s (csupdn virrdl). 
Advenir, v. n. imp. irr. meg- 

esnij tortinni. 
Adventice , a. log. id6es 

—SfVeletlen eszmek; bot. 

plante— ,radwZwoD6'; phys. 

mati^re — , kuWnnem^ 

anyag; prat, biens — , hdr- 

ranUott vagyon. 
Adventif, ve, a. v. adven- 
tice. 
Advenu, e, a. th. megjelejit. 
Adverbe, m. gr. igehatdrozd. 
Adverbial, e, a. gr. igeha- 

tdrozdi; — ment, adv. ige- 

hatdrozdilag. 
Adversaire, m. et f. eUenfel, 

ellen; 2. elleiwetS ; v. 

antagoniste. 
Adversatif, ve, a. gr. ellen- 

titjelzd. 
Adverse', a. ellenkezd; pal. 

partie — , eUenfel; fig. for- 
tune — , bal8zerenc8e. 
Adversite, f. baj, 8zerenc8it- 

lensig ; tomber dans 1'—, 

szerencsitlenul jdrni ; 2. 

i7i8Sgj nyomor. [avis. 

Advertance, v. attention, 
Advou6, m. h. eccl. kegyiir. 
Adynamie, e, f. path, bd- 

gyadt8dg, gyongesig ; — 

que, a. path, fi^vre — , 

po8ldz, 
Aegylops, ^gilops (lop-ce), 

m. path, drpa (szemen). 



A^ras« 



AlliaiblisseiiLent 



Affermir 



A^rage, m. szeUdzSa, 

A6r6, e, a. v. szeU&s^ Uges. 

Aerer, v. a. szelldztetni ; — 
V. n. V. airer. 

A6rien, ne, a. levegdheli; 
Ug... ; corps — s, Ugitea- 
tek; hot. vaisseaux — s, 
Ug-edinyeh ; fig. une 
tallle — ne, angyali termet. 

A6ri'tere, a^rophore, a. an. 
conduits — s, Ugcs'dvek ; 
— fication (-ca-ci-), f. Ugg€ 
vdUozds; —forme, adj. Ug- 
nemii ; — ser, v. a. Ughez 
httsonldvd tenni. 

Aero'graphe, m. UgUird ; 
— graphie, f. Lleirds; — 
lithe, f . l.hd ; — logic, f . 
l.tan ; — logue, m. l.tudds; 
— mancie, f . l.jtMat; — mel, 
m. mSzharmat; — mMre, 
m. LmSrd; — m6trie, f. 
l.miris ; — naute, v. — sta- 
teur, m. l.hcnds. 

Aerosis, f. path, virhigulds. 

Aerostat, m. l4ghajo ; — ier, 
V. a^ronaute ; —ion, f. Mg- 
hajSzds ; — ique, a. l.hajd- 
zdsi; — , f. Lsulytan; 2. 
I.hajdzd8tan. 

Affability, f. nydjassdg ; 2. 
heszidessig. 

Affable, a. nydjas^ bardtsd- 
gos; — -ment, adv. nydja- 
xan^ hardtsdgosan. 

Affabulation, f . mes^ben rejW 
tanusdg. 

Affadire, v. a. undaritni, 
izetlemtni ; fig. les pen- 
s6es affect^es affadissent 
iin discouTB^azenvelgdgon- 
dolatok unalmassdteszik a 
szdnoklatot ; 2. cela m' 
affadit le coeur, roszvl le- 
Hzek idle. 

Affadissement , m. izetlen- 
s^g ; — de coeur, gyomor- 
cmelygSs ; fig. loner jus- 
qu* a 1'—, az utdlatig ma- 
gaaztalni. 

Affaiblir, v. a. gybngitni^ 
erdtleriitni ; fig. csorbitani; 
2. charp. — une poutre, 
gerenddt v4konyabbra fa- 
ragni; s'- , v. r. gyon- 
giUnif fogyni^ erStlenedni ; 
entfhiUni. 

Afifaiblissant, e, a. gy'&figitd. 



Affaiblissement, m. gydngil- 
1^8 i fogy atkozds; gybngiUa; 
fig. csorbitdg. 

Affaire, f. foglalkodds ; do- 
log ; Ugy ; — importante, 
fontos ugy; — f&cheuse, 
kellemetlen dolcg ; 2. tor- 
tinet, eset^ eseminy ; triste 
— , szomoru eset ; 3. jog- 
^ffVt P'or; — criminelle, 
bunugy ; fdbenjdrd pdr; 
— d'nonnenr, becsuLetbeli 
f'fffy ; jene veux point d'— , 
nem akarok porlekedni; 
4. jnW. utkozet ; 5. — s, pi. 
ugyek, korubiiSnyek ; — s 
domestiques, hdzi k'driil- 
m4nyek; — s 6trang^res, 
kUlilgyek ; il est mal dans 
ses —8, roszul dllnak 
iigyei ; 6. iizlet ; faire de 
bonnes — s, jo uzletet csi- 
ndlni; fam. faire ses — s, 
sziiksig^t vegezni; fam. 
chaise d'— s, gyalog dr- 
nyekszSk ; cette femme a 
ses — s, e minek Jiavi tisz- 
tuldsa van; 7. (diverses 
signification) faire — , al- 
kut kotni ; iron, vous avez 
fait une belle — , szSp dol- 
got csindlt ; ce chapeau 
seravotre — , e kalapjdl 
fog onnek dllani ; il a — 
d'argent, p€nzre van sziik- 
8^g6 ; j*ai — de vous, sziik- 
segem van anre; iron, 
j 'avals bien — de cet 
homme-la, ez is elniarad- 
hatott volna ; c'est pas 
k lui que j'ai — , semmi 
kozom hozzd; p. prends 
gafde a qui tu as — , higyj, 
de Idsd kinek. 

Affair^, e, a. elfoglaZt ; faire 
1'—, siirg'dWdni. 

Affaisement , m. silly ediSy 
supped^s ; fig. elgy'dngiiUs; 
anat. osszezsugorodds. 

Afifaiser, v. a. sulyeszteni; 
fig. elgyongiterii ; elerdtle- 
niteni; 2. (fam.) idomitani ; 
s'— , V. r. siUyedni; siip- 
pedni ; fig. g'&rnyedni ; le- 
roskadni. 

AJfaitage, afifaitement, m. 
fajn. idomitds. 

Afifaiter, v. a. fam. v. affai- 

15 



ser 2 ; 2. tan. — des peaux, 

bdriiket csdvdlni. 
Affaler, v. a. mar. lebocsd- 

tani (kotelet stb.) ; s'— ,v. 

r. leereszkedni (kotelen), 
Affam6, e, a. kiihezett ; fig. 

nagyon sovdny ; . hirvd- 

gy^' 

Affamer, v. a. kUheztetni; 
talll. fam. sziikre szdbni. 

Affectation, f . szenvelgis ; 2. 
tisztsSgek lUdnni vdgy ; 
path, szenvedes; prat, cet 
heritage a plus — s, ez drdk- 
seget tdbbfele addssdg ter- 
heli. 

Affecter, v. a. szenvelegni ; 
il — e de paraitre savant, 
tuddsnak akar IdUzani ; 
2. — une dignity, miltd- 
sdg utdn vdgyni ; 3. kiiVd- 
nds vonzalmat €rezni va- 
lami utdn; 4. — une rente 

Sour le payement d'une 
ette, jovedelmet addssdg 

torlesztesere szentelni; 6. 

parties — 6es, szcnvedb re- 

szek; 6. tig. megilletni^ 

meghatniy elirzikenyltni ; 

7. s'— , V. I. elerz^kenyiil- 

ni ; il est prompt k s'— , 

mindent szivere vesz. 
Affectif, ive, a. megindttd ; 

th. devotion — ive, bensd 

dhitat. 
Affection, f. vonzalom^ szere- 

tet; — patemelle, atyai 

szeretet ; jd indulat, kegy; 

2. path. — de poitrine, 

inelibetegseg ; 3. phys. be- 

nyomds. 
Affectionner, v. a. eldszere- 

tettel, vonzalonimal visel- 

tetni vmihez ; 2. — qch. 

vmi meUett buzgdlkodni; 

s'-, V. r. megszeretni va- 

lamit. 
Affectueusement, adv. ineg- 

inditdlag ; gyong^den^ sze- 

retetteljesen, 
Affectueux, se, a. meginditd; 

vonzd ; szives. 
Aff6rence, f . prat, jdrulik. 
Afferent, e, a. prat, jdruld. 
Affermable, a. b^relhetd. 
Aflfermer, v. a. b€relni. 
Affermir, v. a. megerdsiteni ; 

szildrddd tenni ; it, fig. ; 



Affermissemeiit 

s'— , V. r. meger&sddni ; 
fig. tartdsabbd lenni. 
Affermissement, m. megszi- 

Idrditds ; it. fig. 
Aff6ron, m. yBJBS.fiiz6heffy. 
Aff6t6» e, a. neg^lyzett^ tet- 

tetett, mesterkelt, 
A£f6terie, f. negelyessig, mes- 
terk^lSs ; — du style, mes- 
terkilt irdly. 
Affiche, f. falragaaz ; les — s, 
^rtesito (lap) ; nav. csdk- 
Iva ; pch. hdldnid. 
Afficher, v. a. kiragasztani ; 
hirdeini : 2. kozhirre ten- 
ni ; — sa honte, gycddza- 
t088dgdt fitogtatni ; 3. vig. 
—les ^chalas , kardzni ; 
s' — , V. f. fitogtatni magdt, 
pelengerre dUitani. 
Afficheur, m. hird^tm^ny' 

kiragasztd. 
Affid6, e, a. meghitt ; — s. ; 

ses— 8, cimhordi, 
Af filer, Y.tk.koszoriUni^ fenni; 
fig. fam. elle a la ikngne 
bien — 6e, jd kerepldje van. 
fAffiliation, f. ih-okbe foga- 
dds ; 2. hefogadds (reridhe 
sth.) : fig. tdrsuldSy szovet- 
kezSs. 
fAf filler, V. a. finsitani ; 2. 
rendhe (sth. ) fogadni ; fig. 
tdrsulni. 
Affiloir, m. men. fenkd; 

parch, harapdfogd. 
Affinage , afiinement , m. 
finomitds ; agr. — du lin, 
len-ecseUs ; drap. tondre d' 
— , finom nyires ; t&S. cn- 
kortisztdzds ; fond. Src- 
iizis. 
Affiner, v. a. fond. 4rcet Hz- 
ni; — le snciey cukrot fino- 
mitani ; clout. Jiegyenteni; 
tir. sodronyt huzni; rel. 
simitani ; — v. n. mar. le 
temps - e, az id6 kiderill; 
s'— , V. r. finomulni, tisz- 
tulni. 
Affinerie, f. hajta; — de fer, 
tUztdld ; — de Sucre, cu- 
korfinomitd; 2. sodronyma- 
lom ; 3. aodronytekercs. 
Affineur, m. sodronykdzd ; 
kolompdr; cukorfinomitd ; 
posztdnyird; mai&e —;az6. 
Affinity, I. jur. sdgorsdg^ ro- 



Afgnoir 

konsdg ; — spirituelle, ko- 

masdg ; fig. — des langues, 

nyelvrokonsdg; it. kozbssig. 

Affinoir, jn.finomitd-gereben. 

Affiquet, m. kotdtu-tok ; — s, 

pi. fam. encsenbencs. 
Affirmatif , ive, a. igenld; log. 
proposition — ive, igenld 
titel ; 2. hatdrozott. 
Affirmation, f. pal. eskiivel 
megerdsitett vallomds ; log. 
igenles. 
Affirmative; f. igenld vele- 
miny ; log. r6pondre par 1' 
— igenWleg felelni. 
Affirmativement, adv. igen- 

l&kep ; dllitdlag. 
Affirmer, v. a. igenlenij dlli- 
tani, megerdateni ; pal. ««- 
kiivel bizonyitani ; log. 
toute proposition — e ou 
nie, mindenik titel dllit v. 
tagad. 
Affixe, m. gr. mot — , tolda- 

Uk-szd. 
Affleurer, v. arch, vtzszintes 
irdnyba hozni ; 2. fig. 
kbzelrdl erintkezni. 
Afflictif , ive, a. pal. peine — 

ive, testi bUntetis. 
Affliction, f. szomorusdg, bu- 
bdnat ; szivfdjdalom ^ — s, 
pi. baieset. 
Afflige, e, a..8zomorUj levert ; 
szenveddf beteg (testresz); 
—8, pi. szenveddk. 
Affligeant, e, adj. szonioritd. 
Affliger, v. a. szomoritnij ke- 
seritni ; g. p. il est —6 de 
cent mille francs de rente, 
szdzezer fr. jbvedelemmel 
van inegverve ; s — ,^v. r. 
szomorkodm. 
Affluence, f. bsszefolyds; 
m6d. tolulds ; fig. bsszese- 
reglis; phys. — 61ectri- 
que, villanyfolyam. 
Affluent, e, a. befolyd^ bmld 
(folydkrdl) ; — , m. tor- 
kolat. 
Affluer, V. a. dmleniy ossze- 

folyni; fig. tolulni. 
Affol6, e, a. fam. — de, beU- 
bolondult; mar. une ai- 
guille — ^e, eltSrd delejtH. 
Affoler, V. a. bolonddd tenni^ 
elbolonditni ; s'— de, bele- 
bolondulni. 

IG 



AflCronterie 

Affourge, f. mar. ancre d' — ,. 
kitdgu horgony; cable d* — , 
ehliez void kotel. 
Affourcher, v. a. mar. ket 
horgony t kivetni; man. 
villaalakban szalulni. 
Affourragement, m. abrako- 
Ids; mil. takarmdnyazdl- 
litds. 
Afifourrager, v. a. etetni. 
Afifraichir, v. fraichir. 
Affranchi, e, a. kiszabadi- 

tott ; 2. bdmientett. 
Affranchir, v. a. szabaddd 
tenni ; fig. megszahadvlrn 
(veszilytdl) ; 2. birmente- 
siteni ; mar. — la ponape, 
a vizet kiszivattyHzni; s' — , 
v.r. magdt szahaddd tenni. 
Affranchissemen t , m . folsza - 
baditds ; 2. — des ani- 
maux, v. castration ; 3. 
fblmentes (add alvl) ; 4. 
birmentesites ; 5. polgdri 
jog adomdnyozdsa. 
Affre, f. ijedtseg, remiiles^^ 
borzaddly ; les — s de la 
mort, a haldl rimei. 
Affr^tement, m. hajdrako- 

dds ; prix d'— , bSrcdj. 
Aflfr6ter, v. noliser. 
Aflfr6teur, m. hajdberW, ra- 

kodd. 
Affreusement, adv. rettene- 

tesen^ borzasztdan. 
Affreux, se, a. retteneteSy bor- 

zasztdy rimitdy ocsmdny. 
Affriander, v. a. nyaldnkkd 
tenni ; 2. elkirryeztetni ; 
flg. 1. csalogatni; 2. elcsd- 
bitani. 
Affricher, v. n. agr. — une 
terre, fbldet ugarban he- 
vertetni. 
tAffrider, v. a. fam. csalo- 
gatni ; edesgetni. 
Affront, m. sirtes ; 2.- gyald- 
zat , essuyer un — , becsu- 
Utsirtist szenvedni. 
Affrontailles,v.abouti8sants. 
Affrontation (-cion), f. prat. 

szembe^tds. 
Affronter, v. a. dacolni; 2. 
fizembeszdllni ; 3. durvdn 
megserteni; fam. megcsal- 
ni ; 4. prat, szembesiteni. 
Affronterie, f. p. u. kijdt- 
szdSf csalda. 



Afllronte nr 

Afirontenr, se, s. csalo. 
Affublement, m. . dlruhdba 

hur holds. 
Afiubler, v. a. kdmzsdba bitj- 

ni ; s'— , V. r. hehwrholdz • 

ni ; s' — d'une femme, nobe 

bolondulni. 
Affusion, f. phax . ontet. 
Affdt , m. art. dgyutalp ; 

charp. furesz-dllvdny ; 3. 

chass. Us ; fig. §tre a T— , 

lesben dllni. 
ivffiitage, m. art. folmozdo- 

nyozds^ dgyu irdnyzdsa; 

chap, dcska kalapok tisz- 

titdsa ; men. asztalos mu- 

szerei. 
Afifiiter, v. a. elesttni ; art. 

folmozdonyozni ; fond, csb- 

vehet egybeilleszteni ; — un 

crayon, rajzdnt hegyezni. 
A fin que, conj., hogy^ miatt^ 

vegett. 
Afistoler, fam. v. orner, em- 

bellir. 
Aga^aht, e, a. ingerlo^ csa- 

logatd ; 2. irdez6^ c^lzatos. 
Agacemont, m. fogvdsulds ; 

ui6d. iaeginger. 
Agacer, v. a. les dents, fogat 

elvdaitni ; fig. ingerkedni ; 

enyelegni. 
Agaeerie, f. enyelgis; inger- 

kedis ; 2. k<icer edesgeHs. 
AgaiUardir, v. a. viddmitni^ 

viggd tenni, 
Aganter, v. a. mar. utdlemi; 

— e 1 ha meg fogtad^ huzd 

rd ! 
Agaric, m. bot. — d'aune, 

tiszafagoniba ; — de chSne, 

cserfatapld; — cotonneux, 

nyirgalSca. 
Agate, f. agdtkd; — arbori- 

B6e, lombagdt; —blanche, 

fecskekd. 
Agatiser, v. a. agattd vdl- 

toztatni. 
Agatoide, agato'ique, a. agdt- 

nemu. 
Age, m. I. kor. — tendre, 

gyermekkor; entre deux 

—8, kdzipkoru ; d'— , ele- 

medett; 2. nagykorusdg; 

il n'a pas encore — , nUg 

nem nagykord ; 3. quel — 

avez-vouB ? hdny ives ? 

Y6t. ce cheval est hors 

mIbtonffy : Franczia-magyar 



d'— , e 16 elvesztette csikd- 
fogdt ; II. iddkor ; — d'or, 
ar any kor; le moyen — , 
koz€pkor ; astr. — de la 
lune, holdkor; d'— en— , 
ivadekrdl-ivad€kra ; 2. — 
de la charrue, v. fl^che ; 
physiol. quel — a son lait, 

^ midta betegedett le ? 

Ag6, e, a. koroSf vin; — de 
60 ans, 50 eves. 

Ag^laste; adj. erz^ketlen^ 
szenvtelen. 

Agence, m. iigynoksig. 

Agencement, m. iigyes el- 
rendezes ; peintr. csopor- 
tositds ; Miat. — d'os, cson- 
tok IziUSse ; 1'— des plis, 
redOzet. 

Agencer, v. a. fam. csinosan 
elrendezni ; 2. csinosttni^ 
diszUni; b'— , v. r. fam. 
piperkezni. 

Agenda (-gin-), la.szerkonyvj 
napld, tdrcajeqyzik. [sdg. 

Ag^nisie, f. m6d. magtalan- 

Agenouiller, v. a. leUrdel- 
tetni ; s'— , v. r. letirdelni. 

Agenouilloir, m. tirdvdnkos. 

Agent, m. iigynok ; com. 
— de change, vdltdUgynok ; 
alkusz; 2. phys. }wi6-^ 
mukodb-erd ; phil. — libre, 
szabadon mukdd6 leny. 

Ag6rate, m. bot. sdrga cic- 
k6r6. [gyHlet. 

Agglomerate, m. g6ol. tor- 

Agglom^ration, f. halmozdSt 
halmozat. 

Agglom6rer, v. a. halmozni ; 
s'— , V. r. osszegyiilni. 

Ag^lutinant, e, agglutlnatif, 
ve, a. chir. hegesztd. 

Agglutination, f. chir. he- 
gesztSs. 

Agglutiner, v. a. chir. lie- 
geszteni; s'— , v. r. he- 
gedni. 

Aggravant, e, a. circonstan- 
ces — es, stUyositd k'driil- 
mSnyek. 

Aggravation, f. 6gl. sulyos- 
bitott fenyegetis az egyhd- 
zi dtokkal; m^d. betegsSg 
sulyosboddsa. 

Aggrave, m. v6t. seb^ fmsa- 
dik. [dds. 

Aggravement, m. svlyosbo- 

sz6t&r. 17 



AgiteT 

Aggraver, v. a. sulyosbitani; 
megnehezitni ; s— , v. r. 
sulyosbiilni. 

Aggredir, v. a. pal. megtd- 
madni ; veszkddni^ bojtor- 
kodm, 

Agile, A.furgetUgyes. 

Agilement, adv. furgenj 
iigyesen. 

AgiHTO, f. ilgyesseg^ gyorsa- 
sdg.fiirgesig. 

Agio (a-gi-o), m. com. rd- 
adds; iulfoiyam. 

Agiographe, — phi6, v. ha- 
giographe. 

Agiotage, m. tozide-^ vdlto- 
uzsora. 

Agioter, V. a. tdzsde-, i)dlt4- 
uzsordt iizni. 

Agioteur, m. tdzsde-j vdltd- 
uzsords. 

Agir, V. a. cselekedni, tenni; 
ici il faut— , itt tenni keU ; 
—en homme d'honneur, 
becsUletes emberkent csele- 
kedni ; 2. cet agent a tout 
pouvoir d'— , ez ugyndknek 
teljhatalma van az alkn- 
dozdsra ; 3. — contre I'en- 
nemi, az eU^nt megtdmad- 
ni ; —contre q., vkit pdrbe 
vonni; 4. hatni; phys. le 
feu agit sur les m^taux, 
a tUz hat az Srcekre ; s'— , 
V. imp., il s'agit de lui, 
rdla van szd ; Q s'agit de 
votre honneur, becsiilete 
forog kockdn. 

Agissant, e, a. tev€keny ; 
m6d. remade—, hathatos 
szer. 

Agitable, a. mozgekony. 

Agitateur, m. izgatd. 

Agitation, m. mozgds ; — de 
la mer, tenger hulldmzdsa; 
2. renges ; fig. izgatottsdg; 
forrongds;iX y a de 1' -parmi 
le peuple, a nip forrong. 

Agiter, v. a. mozgatni; la 
mer s*— e, a tenger hul- 
Idmzik ; fig. nyugtaZanita- 
ni, forrongdaba hozni; 2. 
— une question, kirdist 
szdnyegre hozni; v. trai- 
ter ; — une affaire, Ugyet 
megvitatni ; s'— , v. r. mo- 
zogni; fig. nyugtalankod- 
ni ; forro7igani. 

b 



Agr^ble 



Agnan (arxiian), m. riv. szeg- 

csiptetS. 
Agnat (ag-na), m. mellekro- 

kon apai dgrdl. 
Agnation (ag-na-ci-), f. mel- 

ISkrohonsdg; ^con. bdrdny- 

elUs. 
Agnatique, a. mellekrokon- 

sdgi. 
Agnean (a-ny6), m. hdrdny ; 

— de lait, szopds hdrdny ; 

— pascal, htisv^ti hdrdny ; 
hg.jdmhor; — chaste, v. 
agnus-castus. 

Agn^lement (a-niai-), m. bd- 

rdnyozds. [nyozni, 

Agneler (a-nieu-), v. a. hdrd- 
Agnelet (a-nieu-1^), m. hd- 
rdny ka. 
Agneline (a-nien-), a. f. 

laine— , hdrdny gyapju, 
Agnelins (a-nieu-) , m. pL hd- 

rdnyhdr ; 2. eUb nyiretu 

hdrdny gyavju. 
Agn^s (a-nie-ce), f. pi. fig. 

drtatlan^ tapasztalatlan 

lednyka. 
Agnus (ag-nu-ce) , — Dei, m. 

cath. viaszhdrdnyka ; 2. 

szent kepecskik ; 3. — cas- 

tus (cas-tu-ce), m. hot. 

szilzfa. " 
Agonie, f . haldoklds^ vegvo- 

naglds ; 6tre k 1'—, haldo- 

kolni; fig. v. angoisse. 
Agonir, v. a. pop. goromha- 

sdgokkal elhalmozni ; v. 

accabler. 
Agonisant, e, a. haldokld; 

6gl. —8, m, pi. la priere 

des Agonisants, haldokldk 

imdja. 
Agoniser, v. n. haldokolni. 
Agrafe, m. hogldr^ kapocs ; 

arch^. kapocsdisz ; ser. ho- 

rog ; van. kosdrfule. 
Agraier, v. a. bekapcsolni 

(ruhdt).' 
Agraire, a. dr. loi— , telek- 

ti>rv4ny ; taille— , telekadd. 
Agrandir, V. a. nagyitniy 

tdgitni ; fig. p. u. — q. vkit 

nagygyd tenni ; s*— , v. r. 

nagycbbodni ; fig. emel- 

kedni. 
Agrandissement, m. nagyoh- 

bUdSf nagychhulds; fig. 

ndvekediSf gyarapodds. 



Agr^able, a. kellemes^ bdjos; 
fig. 8ziv€lye8f nydjat; 2. 
avoir qoh. pour-—, megen- 
gedni; 8. il fait T— , nyd- 
jcLskodik ; 4. — ment, aidv. 
keUemesen, 

Agr^6, m. iigyvSd kereske- 
delmi torv^nyszSknil. 

Agr^er, v. a. megegyezni^ j6- 
vdhagynif helyhenhagyni ; 
il n'a pas —<k nos services, 
nem fogadta el szolgdla- 
tunktU ; 2. udvariaa 
kifejez€8 : agr^ez les 
assurances de mon re- 
spect, fogadja tUzteletem 
nyilvdnitdsdt ; 3. — v. n. 
q. teUzeni (vkinek) ; mar. 
— un vaisseau, Juijdt fdl- 
szerelni. 

Agr^eur, m. hajSgazda^ — 
szerelS; kl&Ulmester^ 

Agr^gat, m. phys. halmaz. 

Agr^gation, f . folvitel ; hefo- 
gadds ; 2. phys. hcdmozd- 
dds; 3. cni. ha^onnemii 
tomegek. 

Agr^g^, m. professeur— , 
rendkiviUi tandr.' 

Agr6ger, v. a. —dans un 
corps, testiUetbe folvenni ; 
fdlhcdmozni, 

Agr^ment , - m. keUemessSg^ 
keUem; ellen'est pas belle, 
mais elle a beauc. d*— , 
nem szSp^ de nagyon keUe- 
mes ; jardin d'— , mulatdsi 
kert ; 2. mod. pi. disziti- 
kek ; ^perr. fUrtok ; 3. orom^ 
vigalom; 4. jdvdhagydSj 
beleegyezis ; 6. f p. u. al- 
Wvet. 

Agr^nas v. prunier. 

Agr^nei^ v. a. mar. kuzi- 
vattyuzni. 

Agr^a (-gr6), m. pi. mar. ha- 
jdkiszlet ; alattsdg. 

Agresseur, m. tdmaddj meg- 
tdmadd. 

Agressif, ive, a. tdmado. 

Agression, f. megtdmadds. 

Agreste, a. mezeit parlag ; 
2. frmi—^fanyargyUnidlcs; 
vackor ; 3. fleurs — s, me- 
zei virdgok ; fig. parasztos^ 
durva ; il est devenu 
tout-sl-fait — , eg€8zen elva- 
dult. 

18 



Agr^yeur, m. tr^fil. sodrony- 

kdzd. 
Agricole, a. fdldmiveW ; pro- 

duits — s, foldterminyek. 
Agriculteur, v. 6conome. 
Agriculture, f . fdldmiveUs. 
Agrie, f. path, sonwr. 
Agrier, agri^re, f. cout.^W- 

6^r, dizsma, 
s'AgrifEer, v. r. kormeivel 

helekapasz kodni. 
Agrimensation (-<?a-ci-), v. 

arpentage. 
Agrimenser, agrimenseur, v. 

arpenter, arpenteur. 
Agriministe, m. hutordiszUd; 

pi-perekereskedd. 
Agrion, m. ent. szitakdtS, 

acsa. 
Agriote, v. griotte. 
Agripaume, f. bot. szurds 

gydngyhinif szivfU. 
Agripper, v. a. pop. elra- 

gadnif elkapni. 
Agrolle, f . om. fekete varju. 
♦Agro'logie, f. gazddszattan; 

—jname,{.g.8zenv; — nome, 

m. mezei gazda ; — nomie, 

f . gazdd8zat ; — nomique, 

adj. gazddszati ; —pile, m. 

h. n. V. ^gagropile; — 

agrost^me, f. bot. kon- 

koly, 
Agrouper, v. grouper. 
Agrunelle, v. prunier sau- 

vage. 
Agrypnie, f. path, dlmatlan- 

sdg. 
Aguerrir (a-gh6-), v. a. hd- 

borukoz 8zoktatni ; edzeni; 

fig. il est tr^s sensible 4 

la raillerie, il faut I'y — , 

nagyon 4rz€kenyen veszi a 

trifdtf 8zoktatni keU red; 

s'— , V. r. derik kaUmdvd 

lenni; fig. edzddni. 
Aguets, (-gh^), m. pi. les- 

hely ; §tre, se tenir aux— , 

lesben dUani ; mettre 

aux—', le8he dUUani, 
Aguigner (a-ghi-ny6), v. a. 

fam. hunyorgatnu 
Agnimper f-glun-), v. guim- 

per. 
Agul, m. bot, mannafch 
Ah ! int. oh ! ah ; no Idm ! 
Ahaler, v. a. lihegni. 
t Ahan, m. pop,8iUyo8 munk<i. 



Ahaner 

-fAhaher, v. a. sUlyos munkdt 
vigezni. 

-fAhenrtement, v. entSte- 
ment. 

ts'Aheurter, v. r. k qch. 
makacsul ragaszkodni (va- 
lamiJiez), 

Ahi ! V. aie. 

Ahurir,v. a. meghdlekenteni; 
b'— , v., r. fam, rnegrdko- 
nyodni, 

AI, m. z. lajhdr. 

Aide, f . sefiuig^ tdmogatds ; 
int. k V — ! segitsig ! ; k 
V— adt. segedelmivel ; 2. 
— , m. segid; — de cui- 
sine, 8eg4d8zakdc8 ; -r- k 
ma^on, napszdmos ; — de 
camp, segidtiszt; 3. — s, 
pi. fogyasztdsi add; la 
cour des — , fdaddhivatal ; 
fam, aJler k la conr des — , 
az erszenyhez folyamodni. 

Aideau, m. dszokfa. 

Aider, v. a. segitni^ tdmogat- 
ni ; segltsigiil lenni ; Dieu 
aidant, IstensegedelmSvel; 
s'— , V. r. egymdst segiteni; 
haszndZni (vmit) ; il ne 
s'aide pas du bras droit. 
Item haszndlhatjajobh kar- 
jdt. 

ATe ! int. jaj I 

Aieul, m. nagyapa ; — s, pi. 
nreg sziUdk ; 2. les aieux, 
dsok, eWdok. 

Aigade, f . mar. Sdesviz-rako- 
dd ; ivdviz-kiszlet ; faire 
— , ivdvizet rakodni. 

Aigail, m. aigaille, f. reggeli 
harmat ; 2. vadnyom har- 
maton. 

Aigayer (6-gh6-i6), v. a. iisz- 
tatni (lovat) ; oblogetni 
(rahdt). 

Aige, f. m6d. feMrfolt a 
szemgolydn, 

AiglCfin. sas; — d'or, ki- 
rdlysas ; — marin, haldsz- 
SCL8 ; it. icht. raja ; 2. fig. 
c'est un — , Id/ngisz ; crier 
comma un — , teli torok- 
bdl kiahdlni ; 3. Tordre 
de r — blanc, fehSr sas- 
rend; 4. bl. — , f. «a«; — s 
romaines, rdmai sas; — 
celeste, szalamia, 

Aiglon, m. sasfi; aiglette. f. 



Ai gre 

bl. sasfi^ csdr is karmok 
nilkul. 

Aigre, a. savanyu ; fruit — , 
fanyar gyUmJdlcs; fig. kelle- 
metlen, voix — , rikdcsold 
hang; humeur — , mogorva; 
2. fond, du fer — , kemSny- 
vas ; 3. — m. «av, sava- 
nyusdg; ce vin tire sur 1'—, 
e bor ecetesedni kezd ; 4. — 
de c^dre» cidrusM; — 
douz, ce, a. savany-kdes ; 
—fin, m. icht. kerikhal; 
it. fam. ravaszdi; —let, 
lette, a. savanyds; — ment, 
adv. fig. keserufif cUpSsen; 
— moine, f. bot. pdrld; 
—more, m. pyr. szinpor 
tiizijdtikhoz. 

Aigrette, f . om. feMr gSm ; 
2. bot. hosszunyaku mSh- 
pilis ; bdbita ; 8. mod. kd- 
csagforgd; gySmdntos rezgd 
tii ; phys. — Inmineuse, 
sugdrkive ; — 61ectrique, 
villanyszikra. 

Aigrette, e, a. bot. tollagos. 

Aigreur, f . v. aigre ; fig. v. 
aigrement ; m^tal. — , f . td- 
rdss^g; m6d. gyomorsav; 
il a des — s, foWufog. 

Aigrir, v. a. savanyUni ; ece- 
tesitni; fig. —q. elkeseHtni 
(vkit); V. irriter; forg. — le 
fer, vasat merewi tenni ; 
s'— , V. r. megsavanyodni ; 
fig. eon mal s'— it, baja 
roszabbvl, v. empirer. 

Aigu, e, a. hegyes, iles ; 
g6om. angle — , csUcsos- 
szog ; gr. accent — , (') iles 
ekjel; mus. son — , iles 
hang ; fig. dthatd^ fdjdaZ- 

TTMS. 

Aigue-manne, f . idU^ tenge- 
rikS. 

Aigui^re (6-gbi-), f. vizes- 
kanta. 

Aigui6r6e, f . egy kanta viz, 

Aiguillade (6-gui-lya-de), f. 
dsztdke. 

Aiguille (6-gui-lj'), tU; -k 
coudre, varrdtu; le chas 
d'lme — , t&foka ; — d'em- 
ballage, mdlha/td; — trem- 
blante, rezgd t&; — k bro- 
der, himzdtu; — k lacer, 
f&zdtH; —k tricoter, kd- 

19 



Ail© 

tdta; — de tSe, hajtU; 

— d'horloge, dramutatd ; 

— de graveur, karcti^; — 
de marin, v. bouBsole; 
chand. — de m^che, gyer- 
tyab€l ; charp. — de cbar- 
riot, nyujtd ; 2. icht. he- 
gyes orru csuka; bot. — 
de berg^re, tihmagu turho- 
lya; p. disputer sur la 
pointe d'une — , didhijon 
kocddni. 

Aiguille, e, a. (6-gui-ly^), 
min^r. t&ded. 

Aiguill6, f . fondl, szdl. 

Aiguiller, v. a. chir. hdlyo- 
got levenni. [fUzis. 

Aiguilletage (^-gui-l'j-), m. 

Aiguilleter, v. a. et r. be- 
filzni. 

Aiguilletier {6-guil-j-e-thi^), 
m. f&zdcsindld. 

Aiguillette (6-gui-ly6-te), f. 
f&zdzsinor; vdllzsinor ; 2. 
lacher 1'—, b. sziiksigit v4- 
gezni; courir 1'—, pardz- 
ruUkodni. [tiltok. 

AiguiUier (6-gui-ly6).m. tits; 

Aignillon (6-gui-lyon), m. 
^con. bsztdke; n. n. fitr 
Idnk; 2. bot. tovis; fig. 
dszt&n; — de la chaire, 
testi kivdnsdg. 

Aiguillonner (6-gui-lyo-n6), 
V. a. dszt&Mlni ; fig. osztd- 
nlozniy serkenteni. 

Aiguillonneux, se, a. tUskis. 

Aiguisement (6-ghi-ze-man), 
m. ilesitiSj kdsz'driilSSf fe- 
n4s, 

Aiguiser (6-ghi-z6), v. a. ko- 
szdrillni, fenni; 2. hegy€- 
siteni ; fig. — I'ap^tit, 4t- 
vdgyat gerjeszteni; inge- 
relni; fam. — ses cou- 
taux, harcra MszUlni, 

Aiguiserie, f. kdszdr&gSp. 

Aiguiseur, v. 6mouleur. 

Ail (F) pi. aulx (6) p. u., ails ; 
foghagyma; — d'ours, vad- 
foghagyma; — serpentin, 
kigyds hagyma; — jon- 
coide, metSld hagyma ; 
une gousse d*— , foghagy- 
magerezd, 

Aile, f. szdmy ; fig. oUalom; 
baisser ses — s, csUggedni ; 
p. ne battre plus que 

b* 



d'une — , csak aludnijdr a 
lilek benne; 2. — b, 8z€l- 
malom vitarldi; jard. mel- 
Ukszdr ; conchyl. — de 
cbauve-souris, tiUkis est- 
ga; an. — s du nez, ofr- 
cimpa; — s de la vulve, 
szemSrem-ajkak ; gouv. — 
de monohe, szegecs. 

Ail6, e, a. szdmycts ; bot. 
toUagos. 

Aileron, m. szdmyhegy ; 2. 
para, uszony ; fort. oldcC- 
Uk, szdmySk; cl^irp. la- 
pdh malom-ker^ken. 

Auette, f. cord, feltdk ; it. 

Aillade (a-lya-), f. fokhagy- 

mds mdrtds ; foghagymds 

DvriXSs 
Ailler (a-iy6), m.fUrjhdld. 
Aillerotte (a-ly6-), f. bot. ha- 
jttszos ha^yma , kutya- 

hagyma. 
AiUeurs (a-Ueur), adv. mds- 

holj mdsfele; d'— , mdahon- 

nan; 2. azonkiviil, kiilon- 

ben; par—, egyebiinnen. 
Aimable, a. 8zeretetrem€lto , 

megnyerd; 2. iron, pip^r- 

kdc; — ment, adv. p. u. 

kedvesen. 
Aimant, m. delej. 
Aimant, e, a. szeretd ; ked- 

ves, nydjas. 
Aimanter, v. a. — du fer, 

vasat delej ezni. 
Aimer, v.a.«2eretm; — mieux, 

inkdS>b szeretni; se faire 

— , megszerettetni magdt ; 

2. kedvelni ; — la cbasse, 

a vaddazatot kedvelni ; 

b'— , V. r. magdt szeret- 

ni. 
Ainard, m. pcb. rececsokor. 
Aine, f. an. vSkony, Id- 

gyikt 8zem4remgdt. 
Ain6, e, a. eUd aziUbtt; 2. 

jesnis son — de deux anB, 

kit Swel vagyok idosb 

mint 6. 
AinesBe, f. elsd sziilottsSg; 

pal. le droit d'— , eUdszU- 

Wttaigijog. 
AinBi, adv. et conj. igy, ily 

mddon, tehdt, kdvetkezo- 

Ug ; —que, ugy, ipendgy ; 

— Dieu me soit en aide ! 



Aiophylle 

Isten ugy segiljen ! ; pour 
—dire, ugyszdlvdn. 

Aiopbylle, a. bot. orokzdld. 

Air, m. ISg, levego ; le grand 
— , szabadlig ; 2. prendre 
1'—, szelldzni ; cbanger 
d'— , levegdt vdltoztatni; 

3. cet oiBeau fend 1'—, e 
maddr sebesen rdpiil; fig. 
il fend 1'—, fonnen besz€l ; 

4. prendre un .— de feu, 
kiase jnelegedni ; p. parler 
en 1'—, falra borsdt hdny- 
ni ; 5. mil. §tre en 1'—, 
T08Z dlldsban lenni; 6. 
8z6l ; ISgkuzam ; 7. kiil85y 
arc; avoir noble — , neme8 
kUUejil ; 8. modor ; Idtszat; 
9. avoir im faux — de q., 
valakihez kasmditani; 10. 
mus. daUam ; livre des 
—8, dalkonyv ; un — a 
boire, bordal. 

Airage, m. min. puits d'— , 
8z6lakna. 

Airain, m. ire; can. dgyu 
fern ; mytb. ire-, vaskor ; 
tig. kem/iny, irgalmatlan. 

Aire, f. szirU; 2. — d'un ba- 
timent, bensd 8zabad tir ; 
matb. — d'une figure, ti- 
reg ; mar. szilirdny ; ois. 
fe8zek ; astr. napudvar. 

Air^e, f. telt szirii, 

Airelle, f. bot. — rouge, 
vbr'os afonya; — rein^e, 
hamvas af. ; 2. af. bokar. 

Airer, v. o,. fe8zkelni, fiszket 
rakni. 

Airure, f. min. — de veine 
de bouille, keskeny k&szin 
iUepveny. 

Ais, m. de8zka, padld ; d'— , 
d^eszka . . . , — de carton, 
vcutag keregpapir ; typ. — 
^ tremper, nyomdeszka , 
boucb. vdgdtdke ; rel. — si 
rogner, met8zd-d£8zka, 

AiBance, f. fesztelenseg ; 2. 
§tre dans 1'—, kenyelme- 
sen elni ; 3. hatdskor ; 4. 
lieu d'— , drny€k8zik; 6. 
prat. —8 d'une maiBon, 
vmely hdz tartozika. 

Aisceau, v. AiBseau 1. 

AiBe, f . jdlStf drom ; 2. vivre 
paix et — , nyugodtan ilni; 
6tre fit son — , j6l ilni; 

20 



Ajnster 

§tre bien — de . .' . , na- 
gyan orvendeni ; k 1'—, adt. 
kSnyelmeaen. 

Aise, e, a. kdnnyii ; cela est 
— k faire, kdnnyU megten- 
ni; 2. kinyelme8 ; ^.fesz- 
telen ; 4. TeBp'rit — , fogi- 
kony elme ; 6. gens — , jd- 
mdau emberek. 

Aisement, m. kinyelem, 

AiB^ment, adv. kSnyelrnesen. 

AisBade, f . agr. kitdgu kapa. 

Aissaugue (e88ogbe),m.p6ch. 
pendelheUd. 

Aisseau (essd), bodndrkes : 

2. baUa; kerti kapa. 
AiBselier, m. cbarp. gydmfa, 

abronc8fa, 
Aisseli^re, f. tonn. fenikfa, 
Aisselle, f. hdnallj; bot. 

C8ukld. 
Aissette, v. AisBeau 1. 
AiBBon, m. mskr.negydgu kis 

horgony. 
AitreB, m. pi. meUekipUle- 

tek. 
Ajonc, m. bot. magyal. 
TAjourn^, m. pal. idizett. 
Ajournement , m. idizis ; 

comparaitre a 1'—, iMzes- 

re megjelenni ; 2. elnapo- 

Ids. 
Ajoumer, v. a. idezni ; 2. el- 

napolni; 3. elhalasztani. 
Ajout6e, f. g^om. meghosz- 

szabbltott vonal. 
Aj outer, v. a. fiozzd tenni, 

mellikeVni ; 2. halmozni ; 

3. elhinni, hitelt adni vki- 
nek, vminek ; fam. hozzd- 
kolteni. 

Ajoutoir, m. fond, vegyitek. 
Ajoux, m. pi. tr6f. soarony- 

huzd-pad. 
Ajustage, m. mon. sulyegyi- 

teSj 
Ajustement, m. 8zerinte- 

zis; 2. igazitds; ilieaziis ; 

^.pipere ; 4. egyeznUny. 
AjuBter, V. a. 8zeriiiJbezm, ; 2. 

8zabdlyozni ; 3. ille8zteni ; 

igazitni; 4. celozni ; 5. 

man. idomitni ; 6. mon. 

sulyegyltni ; 7. elrendezniy 

el1cS8zitni; 8. eligazodni; 

ajuBtez VOB flftteB,' intiz- 

kedjik ; 9. megegyeztetni ; 

kibikiteni; 10, folruhdzni; 



AJustenr 

fam. le voilibien— 6, 8z4' 
pen elbdntak vele; 11. s'— , 
V. r. 'dUozkodni; 12. fc^- 
sziilni ; 13. effyezkedni ; 
egyeUrteni ; s'— an temps, 
az id&hez alhalmazkodni. 

Ajusteur, m. mon. siily- 
egyitd. 

Ajustoir, m. mon. %gazU6 
m4rleg. 

Ajusture, f . inar^. patkd oh- 
lozise. 

Alabastrin, a. alabdstrom- 
szeril. 

Alachir, v. n. gyongiUni. 

•Alacrity, f. furgeseg^ zajos 
orom. 

Alaire, a.- an. szdrnyalaku ; 
muscles — s, ropizmok. 

Alalie, f. path, neiruudg. 

Alambic, m. lomhik; passer 
par 1'—, lombikolni^ lepd- 
rolni; fig. faire passer 
par 1'—, pentosan megvizs- 
gdlni. 

Alambiqner (-bik6), v. a. 
lombikolni ; fig. aller an 
fait sans — , teketoria nil- 
kiU a dologra Umi ; dis- 
cours — 6, mesterkilt he- 
sz6d ; pop. — q. vkit rd- 
szedni ; s'— , v. r. fej4t tdr- 
ni (vmin). 

Alan, m. szelindek. 

Alangoori, e, a. epedd, el- 
gydngiiU. 

Alangourir, v. a. elgyongit- 
ni ; s' — , v» r. elgydngiilni^ 
epedni. 

Alangnissement, m. an. el- 
gyonguUs. 

Alargner, v. a. mar. tengerre 
bocsdtkozni. 

Alarmant, e, a. nyugtala- 

Alarme, f. Idrma; donner 
1'—, Idrmdzni ; poste d*— , 
zajhely ; 2. riadd ; sonner 
1'—, riaddt fiini ; fig. mmg- 
talansdg; ijedelem; don- 
ner des —8, ijedelmeket 
okozni, 

Alarmer, y. a. ijeszteni^ 
nyugtalanitni ; s'— , v. r. 
megijedni; iron, megszep- 
penni. 

Alarmiste, m. fam. zenebo- 
ndzd, Idrmdzd. 



Alateme 

Alateme, m. bot. sziklai szd- 

d^kfa. 
Albfitre, m . alabastrom; po^t. 

une gorge d'— , hdfeher 

kebel. 
Albatros (-occ), m. om. ro- 

piiUi ditmSd. 
Albergeage, Albergement,m. 

'or'dkiis haszonb^r. 
Alberger, v. a', drokos ha- 

szonbirbe adni. 
Albicore, m. icht. nagy ma- 

kdr. 
Albinos, m. feMrenc. 
Albran, m. orn. teleld-^ 

makkrice. 
Albr6n6, e, halbi^n^, e, a. 

szegett szdmyu; tig. §tre 

tout — , rongyos, ronda. 
Albr^ner, v. a. vadrucdkat 

vaddszni. 
Album (-o-me), m. emlSk- 

kbnyv ; m6d. — graecum-, 

feMr kutyasdr. 
Albumine, f. chi. fekemye. 
Albumineux, se, a. chi. fe- 

Mmyetartalmu ; sang — , 

path, mjdlkds ver. 
Alcalescence, f. path, rot- 

hadd erjedes. 
Alcali, m. chi. igviny^ lugad. 
Alcanna, f. Dot. alcanna; 2. 

vizahMyag. 
Alcanxiette, bot. festd atra- 

Alc^, alc^e, f. dszi rdzsa ; — 

rose, mdlyvardzsa. 
Ak}6, m. jdvorszarvas. 
Alcbata, angel, m. om. ke- 

leti galamb. 
Alch^ron, m. min6. belgecs. 
fAlchimie, f. aranykimlet. 
Alchimille, f. bot. karajos 

bokal. 
Alchiminier, v. n6flier. 
Alcool, m. chi. lang. 
Alcornaque, f. bot. dugasz- 

caer ; ennek heja ; pharm. 

aszkdrt gydgyitd szer, 
Alcdve, f. vakszoba. 
Alcdviste, m. melUkferj, 

halUrj. 
Alcyon, m. om. jegily. 
Alcyonien, ne, a. mar. jours 

— s, 7 napos tengercsond. 
Al^atoire, a. pal. tortSnetes ; 

contrat — , szerzddis eset- 

leges dologrdl. 

n 



_ Algorithme 

Alebrenne, f. h. n. tuzgyik^ 

gate. 
Alectrides, m. pi. baromfiak, 
Al^gre,al^grement, alegresse 

al^gro, V. all^gre ect. 
Alene, f. cord. drr. 
Al^n^, e, a, bot. drr alaku. 
Al^nier, m. drrkovdcs. 
Al^nois, y. cresson. 
Alentir, alentissement, y. 

ralentir, ect. 
Alentour, k Tentour, ady. 

kdrdskdrill; d'-, korUl; 

— s, pi. m. k'&my^k; fig. 

komyezet. 
Alerte, ady. et int. vigydzz ! 

2. a. ridor, eleven^ €ber ; 

3. s. f . Idrma^ zaj ; riadd ; 
fausse — , vakldrma. 

Al^sage , m. art. kifwrds 

(dgyttcsovekS) ; mon. ki- 

kerekitis (pinzszilei). 
A16ser, y. a. mon. kikere- 

kiteni (pinzt) ; art. ki- 

fiimi (dgyut). 
A16soir, m. dgyu-y puska- 

furd. 
Alestir, y. a. mar. kiiiritni, 
Al^sure, f . furdhullad^k. 
Aleyin, aleyinage, m. icht. 

JuUivadik. 
Aleyiner, y. a. — un 6tang, 

halajitdt ivaMkkal elldtni, 
Aleyinier, m. halivadik-td. 
Alezan, e, a. man. rdtsdrga ; 

— brul6, barnapej ; — clair, 

fakdpej ; — dor6, vildgos- 

sdrga ; — moreau, sotStpej 

(lovakrdl). [Idta. 

Alfange, f. hort. k'otott sa- 
Alf^nic, alph^nic, m. conf . 

feMr drpacukor. 
Alfonsin, alphonsin, m. chir, 

golydhuzacs, [j^gy* 

Alfos (-o-ce), m. fekete anya- 
Algalie, y. catheter. 
Algarade, f. fam. csiny, bo- 

fidakodds; 2. durua bdn- 

talom. 
Alg^bre, f. betumennyiseg- 

tan ; tout cela est de 1'— 

pour lui, mind ez gdrog irds 

red n£zve. 
Alg^brique, a. betUvet^si. 
Alg^briste, m. betUvetd. 
Algide, a. path, fi^yre — , 

hidegldz. [tee. 

Algorithme, m. did. azdmve- 



Algae, f. bot. hindr, omboly. 

Alibiforain, m. p. u. szahad- 
kozds; fam. henceg^s; dou- 
ner des — , hencegni. 

Aliboron, m. fam. hencegd^ 
Bzilpdl ; fig. C8tic8i. 

Aliboufier, m. bot. henzoefa, 

Alicante , m. mean, lapdt 
(malomkereken) ; 2. spa- 
Ttyol bor neme. 

Alichon, m. lapdtfog ; 2. csa- 
pdlapdt. 

Alidre, m. z. feherhasu vi- 
pera. 

Alienable, a. eladhato, 

Alienataire, m. et f. vevd^ 
8zerz6. 

Ali^natear, m. -trice, f. el- 
add. 

Alienation, f. eladds^ elide- 
gemtis; —des esprits.eZid^- 
genedis ; — d'esprit, e%ze- 
veszetta^g. 

Ali^n^, m. e, f . driilt ; —hos- 
pice d'— s, t€bolyda. 

Aligner, v. a. eladni^ elide- 
gemtni ; it. fig. — Tesprit, 
(&q.) 6ruUte tenni ; s'- , 
V. li elidegenedni ; kiiWn 
vdlni. 

Alignement, m. zsrndrra ve- 
tel ; arp. cordon d'— , csa- 
pozsinSr; — ! comd. iga- 
zodj ! 

Aligner, v. a. zsinSrra ven- 
ni; 2. igazUni; ven. 
uzekedni; s'— , v. r. iga- 
zodni. 

Alignoir, m. ard. pahUk. 

Alignole, f. p^ch. huzdhdld. 

Aliment, m. Sleleni^ €tel; 
— s, pi. pal. tartdSf ilelme- 
zes; V. adjuger. 

Alimentaire, a. elelmezSshez 
tartozd ; frais — , tdppenz; 
pension —^€lelmez68ipenz'; 
Dot. plante — , ehetb nd- 
viny; it. tdpUild noviny ; 
m6a. mirtSktartdH szabd- 
lyok; an. vais. — , bdr- 
zsing^ nyelcsd. 

Alimentation, f . tdpldlik ; 
tdpldlds, 

Alimenter, v. a. tdpldlni ; it. 

fig. 
Alimenteax, se, a. tdpldld^ 

tdpldUkony. 

Alinea, adv. bekezdve; 6orire 



Aliner 

— , bekezdeni; 2. m. ind^cl. 

bekezdSs ; — ! kezdjen uj 

sortl 
Aliner, v. a. mai.fdUzerelni. 
Alise, f. bot. berkenye. 
Alisier, m. bot. berkenyefa ; 

— comman, lisztes galago- 

nya, 
Alisme, m. bot. hidor ; -de 

matbiole, hegyi kappan- 

6r ; — a, grappe, hunyor ; 

— doablefeaille, bangd ; — 

marin, vizi hid&r. 
Alite, e, a. dgybanfekvd. 
Aliter, v. a. fekvd beteggi 

tenni ; s*- , v. r. fekvd b, 

lenni. 
Alivrer, v. a. fontonkint osz- 

szerakni. 
Alizer, alizier v. alise ect. 
Alk^kenge, m. hot. piros pd- 

panya; — commun, masz- 

lagos nadragvlya. 
Alkerm^s (-^-oe), m. dlker- 

mes; confection — , pliar. 

cU.-nyalat. 
Allaitement (a-1-6), m. szop- 

tatds. 
Allaiter, v. a. szoptatni. 
Allant (a-lan), m. jdrd-kelo ; 

— , e, a. futkoidy kdizdld. 
Alldcbement, m. csaletek; 

csalogatds. 
All^cher, v. a. csalogatni-; 

csaletket rakni. 
A116e, i.fasor; 2.pitvar. 
A116gatear , m. idezo (te- 

tele). 
Allegation, f. idizes (titeli) ; 

idizet. 
Allege (-le-) m. mar. kira- 

kd sajka ; arch, gydvikd. 
All^geance (-le-jen), f. enyhU- 

Usy enylMis; serment d' 

— , Mdolat-eskU (angolo- 

ke). 
All^gement, m. konnyebbiUs; 

k'&nnyebbseg ; mar. kira- 

kds ;'&g. enyhules. 
A116ger, v. a. Konnyebbitni ; 

it. fig. ; 2. mar. kirakni ; 

s'— , V. r. kdnnvebbiilni ; 

it. fig. ma doalear s'est 

un pea — 6e, fdjdalmam 

enyhiilt kissi. 
A116gir (-16-), V. a. veko- 

nydbbdf keskenyebbe ten- 
ni. 



AUer 

Allegoric (al-16-) f . kSpes be- 
8Z(Sdf himb.; peint. k€p- 
let. 

All^goriqae, a. jelkSpes ; 
pSlddzati; — ^ment adv. 
jelkipesen^ jelkipleg. 

AU^goriser y. a. pSlddz- 
gatni; kiplegetni. 

All^gorisme , m. kipletes 
beszidmod. 

All^goriste, m. jelkepma- 
gyardzd. 

Allegre (al-1^-) a. fam. vlddnif. 
/urge; — ment, adv. vido- 
ran, jdkedviUeg. 

All^gresse, f. viddmsdg, fUr- 
geaeg^ jdkedv; crie d'— , uj- 
jongds. 

AU^guer (a-16-gh6), v. a. hi- 
vatkozni; —pom- excuse ,. 
ment8€giU fblhozni ; 2. 
idezni ; v. citer. 

Allemand (aU-man), e, a. 
neinet;i&in. quereUed' — , 
oknSlkiili civddd8. 

AUer (a-16), V. a. ir. menni; -r- 
st ^pied^gyalogolni; — a che- 
val, lovagolni ; en Yoitxae, 
koc8izni ; 2. a. q. fordulni 
vkihez; v. s'adresser ; —a 
qch. v.mire celozni; v. 
tendre; — avec pradence, 
dvaiosan eljdmi ; aUonst 
nosza ! rajta ! fam. sies- 
sen ! allez done ! iigydn 
menjen! fam. hovd gondol! 
hogyis ne I ce chemin va a 
Paris, ez lit Pdrisba vezet; 
3. ^mi, kiterjedni ; cette 
all6e va j'usqu' d. B., e se- 
tdny B.-ig ir ; 4. kerVdni ; 
cela va a 6 francs, ez hat 
frankba keriil ; 5.— a la 
selle, 8zUkseget tenni; 6. 
— aux voix, szavazni ; jeu^ 
de combien allez-vous T 
mennyit te8z ? va ! all ! 7. 
eljdmi; ily va avec pru- 
dence, dvatosan jdr el : 
je vais lai 6crire, legott irok 
neki; voyons ce qa'il va 
diie, haUjuky mit mond; 
—voir q. vkit megldtogatni ; 
n'allez pas croire, kordnt- 
8e higyje; 8. ilyva demon 
honneur, becsUletem forog 
kockdn ; 9. cet habit vous 
va bien, ez oltdzet jdl all 



AUiao^ 

onnek; ces objetBYont en- 
semble, e tdrgyak osszeH- 
lenek ; 10. 11 en ira autre- 
ment qu'il ne pense, mds- 
hintfogjdmi hogyse hiszi ; 
ILse Ifusser— St qQh.^magdt 
dragadtatni engedni:^ sur 
line chaisefSzSkre roe kadni; 
l^.s^en—^eltdvozni; vat*en! 
tdkarodjdl! hordd el ma- 
gad 1 fig. meghalni ; se ma- 
lade s'en va, ses forces s'en 
vont, il s'en ira avec les 
f6tiilles, a beteg fogy^ ereje 
tUnikf Uissan fog elkdk- 
kadni ; cet habit s'en va, 
ez olUmy kopik ; s'en— fli. 
tout vent, ingadozni ; 
pv. el force de mal — tout 
ira bien, derilre boru ; cela 
va sans dire, magdtdl 4rt6- 
dik ; 14. il s'en va 2 heu- 
res, kit drafeUjdr; com- 
ment vous va? mint erzi 
magdt ? cela va bien, jol ; 
15.— par dessus le march^, 
az alkuba foglalva lenni; — 
selon le vent, <iz dramlat- 
tal uszni ; allez-vous par 
terre ou par mer? Mst 
eszik V. nem ? 16. — m. jd- 
rds ; V— et le venir, jd/rds- 
keles; le pis — , legroszabb 
eset ; fig. il n'est que notre 
pis—, csak kisegitdnk. 

Alliac6, e, (a-lya-) a,.foghagy- 
maszagtl.; odeur— e, fog- 
hagymaszag, 

Alliage, m. vegyUes, elegyi- 
tes ; mon. otvozis. 

Alliaire, (a-lyai-) f. bot. 
hagymaszagii szegecs. 

Alliance (a-lyan-) f. sdgoro- 
sodds ; 2. szbvetsig ; 3. orf . 
kett68 gyuHi; it. jegygyurii. 

Allie, e, a. sdgoros ; szovet- 
kezett ; or — , karatos 
arany, 

Allier, v. a. elegyiteni ; mon. 
otvezni ; 2. rokonitni ; 3. 
s'— , V. r. a une bonne fa- 
mille, jd csalddha hdza- 
sodni; sz'dvetkezni ; ossze- 
vegyUhii. [Mid, 

Allier, m. chass. soviny- 

Alliteration (al-1-), f. r6th. 
szdhangegyen^ betuegyen ; 
betHrim. 



— Allobro ge 

Allobroge (al-1-) m. fam. 

goromba ember. 
Allocation (al-lo-), f. jdvd- 

hagyds ; szdmaadsba v€tel. 
Allocution (al-lo-), tmegszd- 

lUds ; 2. a pdpa beszide a 

bibomokokhoz. 
Allodial, e, a. Mbiradd- 

mentes ; terre — e, sajdt- 

fold. 
Allodialit^, f. hUbiradd-meri' 

tessig. 
AUonge,— ement, v. alonge 

etc. 
Allouable, a. irvinyee^ hely- 

ben hagyhatd, 
Allou^, m. meghatalmazott ; 

com. kitanult. 
AUouer, v. a. helybenfmgy- 

ni ; m^gdllapitni. 
Alluchon, m. /o^ (keriken). 
Alluder, v. allusion. 
Allamer (a-lu-) v. a. meggyuj- 

tani; ng. szUni^ izgatni ; 

p.— la lampe, it;a«ra fc^ny- 

szeritni ; s*— v. r. meggyu- 

ladni; kitorni; gerjedni. 
Allumetier, m. gyufakeszUd; 

gy. drus. 
AUumette, f. gyufa. 
Allumeur, m. — de reverbe- 

res, Idmpa-gyujtogatd. 
Allumi^re, f. gyufatartd. 
Allure (a-lu-), f. vienes^jdrds, 
^epis; je connais ses — s, is- 

merem fortelyait ; chass. 

nyom. 
Allurer, v. a. megigizm. 
Allusion, f . cilzds ; — ing^ni- 

euse, UUrmnyes celzds. 
Alluvion (al-lu-), f. drad- 

vdny , iszap - lerakodds ; 

tLSzoMkfdld, 
Almanach (— na) m. naptdr, 

zsebkdnyv ; utasitd naptdr ; 

composer des — s, tilnddniy 

toprengeni. 
Almandine, f. karbunku- 

ltl8. 

Alods (^ce), m. bot. dloe ; — 

caballin, dloe-nedv. 
Alo^tique, a, ph. aloe tartal- 

mu. 
Alogie, f. izetlensig; badar- 

sdg. 
Alogne, f . rivkotel ; 2. mar. 

V. bou^e. 
Aloi, m. mon. de bon— , de 

23 



Al-pitt 

bas— ,y<f — , csekely beUr- 

tikd. 
Aloides, f. bot. iTner. 
Aloine, a. bot. aloe nemii. 
Alonge, f . toldds ; com. tol- 

dat (vdltdkon) ; perr. dlfo- 

nat; bouch. horog. 
Aloiigeahle,B,.ho88zabbU1iatd, 
Alongement, m. meghosszah- 

bitds^ toldds ; fig. halasz- 

tds. 
Alonger, v. a. meghosszabbit- 

ni; kinyujtani; fig. huM- 

m, kalasztani ; s'— , v. r. 

meghosffzabbulni, kiterjed- 

ni; an. v. moelle. 
Alongeresse, f. h. n. zold 

hemyd. 
Alop6cie, V. pelade. 
Alop6cure, v. queue de re- 

nard. 
Alors, adv. akkor ; erre ; az- 

utdn ; p.— comme — , az idd 

m^gtanit ; — que, mihelyt ; 

d'— , akkori; j'usqu'— ad- 
dig. \banc8. 
Alose f.. icht. szdlkds dur- 
Alosier, m. pch. gardakdld, 
Alouette, f , pa^isirta ; — des 

champs, szdntdka; — cuje- 

lier, erdei-, bdbos-pacsirta; 

— de mer, parti Vile; se 

lever au chant de 1'— kordn 

kelni. 
Alourdir, v. a. fam. elkdbit- 

ni, lomhitni ; s'— , v. r. el- 

kdbulnif lomhulni. 
Alouvi, V. affam^. 
Aloyage v. alliage. 
Aloyau (a-loa-iO-), m. vese- 

pecsenye. 
Aloyer v. a. mon. elegyitni^ 

'otv'ozni. 
Alpaco, m. h. n. lakmateve. 
Alpage, m. ugarfold. 
*Alpestre, a. hava^i. 
Alpna, m. g'or'og a ; fig. kez- 

det. 
Alphabet (— b^), m. ab4ce; 

fig. V. abc. 
Alphab^tique, a. betHsoros, 
Alphange, m. jard. y'or'ds fe- 

jessaldta. 
Alpine a. f. bot. plante— , 

havasi rwviny. 
Al-piu (-i-ou) m. jeu. faire 

un— , a nyert titelt meg- 

kettdztetni. 



Alpi »te 

Alpiste, f. kandri polyva- 

csukk. 
Alquifonx, v. gal^ne. 
Alsine, f. bot. csirizes ma- 

ddrhur. 
Alterable, a. vdltozd. 
Alterant, e, a. szomjgerjesz- 

t6. 
Alteration, f. m^d. roHzahhu- 

Ids; it. egetd szomjusdg ; 

fig. TnegdobbenSs ; megin- 

dtdds ; hamisitds; — d'un 

acte, okmdnykamisitds. 
Altercation, f . szdvita, cziva- 

kodds. 
Alterer, v. a. vdltoztatni 

(roszabhd) ; gyongiteni ; 

tig. — q. megadhbenteni^ 

elrSmiteni (vkit) ; d'une 

voix — ^e, megindult han- 

gon; meghamisitani ; les 

esprit, a kedilyeket foliz- 

gatni ; m6d. erjeszteni ; 

2. szomjat gerjeszteni ; fig. 

— 6 de sang, verszomjas ; 

— e de la soif des richesses, 

petizsdvdr : s'— , v. r. fol- 

fordulni (borrdl) ; roszab- 

buLni; elfajulni. 
Altemat, m. vdltozds ; meg- 

vdltoztatds. 
Altematif-, ive, a. vdltozd; 

log. proposition — ve, 

szarvas — , ketilH eszlet. 
Alternation, v. permutation. 
Alternative, f. vagylagossdg ; 

2. vdltozds; &g. szerencse- 

fordvlat. 
Aitemativement, adv. fol- 

vdltva. 
Alteme, a. viszontagos ; g^o. 

angle — , vdltd szog; math. 

en raison — , kolcsdnos 

viszonyban. 
Altemer, v. a. folvdltva hasz- 

ndlni ; v. n. vdltozni. 
Altesse, f . fonsig 
Alth^e, alth^a, f. bot. ziHz. 
Altier, ^re, (tlii6, — ti^re), a. 

g^gos. 
Alti^rement, adv. p. u. g6- 

gbsen. 
Altise, f . ent. mardka ; orn. 

fUzike. 
Altitude, f. g6o. magcusdg 

(tengerszine fdWtt). 
Alnde f . com. festett juhbdr. 
Aluco, m. om. fnlesbagoly. 



_ Alnmel le 

Ahimelle, f . kSspenge ; peign. 

nemezfa ; arq. gytijtd, 
Aluminaire, a. min^r. ti- 

manytartalmu. 
Aluminate, m. chi. timele- 

ges sd. 
Alumine, f. chi. timany ; 

sulfate d' — , timsd, 
Alumineux, se, a. timsds. 
Aluminite, min^r. timkd. 
Alun, m. timsd ; — de roche, 
kdtimsd.; — brM6, €getett 

ts. ; — ^natii. termes ts, ; — 

factice, mesterseges ts. ; — 

de plume, hajsd ; — de 

Sucre, kuptim. 
Alunage, m. teint. timsdzds. 
Aluner, v. a. timsdzni. 
Alunier, m. timsd-fdzd ; ts. 

fdzde. 
Alv6olaire, a. fogiireghez tar- 

tozd ; bot. sejtes. 
Alveole, m. livsejt ; an. ^l- 

csont ; — d'oreille, fiilil' 

reg ; bot. sejt. 
Alv6ol6, e, a. bot. sejtes. 
Alvi6, alviez, v. cimbre. 
Alvin, e, a. an. altesti; has- 

hoz tartozd. 
Alype.alypum (—6m) m. bot. 

gubdvirdg. 
Allysse, f. bot. ternye. 
Amabilite f. szeretetre vriil- 

tdsdg. 
Amadis (-di-ze) m. c'est un-*^, 

lovagias jellem ; cout. 

manche en—, sz'&k ujj. 
Amadou, m. tapld. 
Amadouement, m. pop. cird- 

gatds, hizelges. 
Amadouer, v. a. pop. cird- 

gatnif Imelegni. 
Amadoueur, m. tapldgydrtd; 

fam. hizelgd. 
Amadouvier, m. cserfatapld. 
Amaigrir, v. a. elsovdnyitni^ 

kiaszalni fig. faragni (kd- 

vet, fdt) ; kicsigdzni (fol- 

det); V. n. sovdnyodni; s'— , 

V. r. fogyni ; elsovdnyodni. 
Amaigrissement.m. sovdnyo- 

dds. 
Amaladir, v. n. csekelys6g 

miatt dgyban fekildni. 
Amalgamation, f. foncsoro- 

Ids. [habarcs. 

Amalgame, m. foncsor^ f. 
Amalgamer, v. a. foncsorol- 

24 



Amba saade 

Tii, higanyozni ; fig. et fam. 

osszekavarni; s'— , v. r. fon- 

csorodni ; fig. ossieve- 

gyulni. • 
Amande, f. mandola; bot. 

m^g^ csontdr : huille d' — , 

m. tej^ m. olaj ; pAte d' — , 

tiszta ; liss^e, cukrozott m. 
Amanda, m. mandolatej. 
Amandier, m. bot. mandola- 

fa ; — ^nain, hanga m. 
Amanite f. szdraz galdca; 

— rouge, hdnytatd g. ; — 

mouchet^e, ^gyold §f. — 

poivreuse, vargdnya g. 
Amant, e, a. szeretd ; — s, 

pi. szerelmesek. 
Amaranthe, amarante, f. 

bot. bdrling ; —passe-ve- 
lours, szdzszorszip riikerc ; 

2. a. biborszinO,. 
Amaranthine, f. bot. bdr- 

sonyvirdg ; 2. koromfu. 
Amarine, f . chi. kesredSk. 
Amariner, v. a. tengerhez 

szoktatni. 
Amarque v. bou^e. 
Amarrage (— ma-ra-) m. mar. 

korgonyozds. 
Amarre, f . mar. horgony ; 2. 

alattsdg. 
Amarrer, v. a. mar. hargo- 

nyozni; 2. kik'dtni. 
Amaryllis (— ri-H-ce), f. bot. 

ndrcis-liliom ; — ^carlate, 

piros ndrcis. 
Amas (a-ma), m. rakds ; — 

d'argent, rakdspinz ; — de 

peuple, nSptomeg: — d'hn- 

meurs, nedvrekedSs. 
Amasser, v. a. Iwlm^zni^ fol- 

JuUmozni; fam. nyuzni;2. 

— des troupes, katonasdgot 

bsszevonni ; s' — , v. r. meg- 

gyiilni ; dsszej&ni. 
Amassette, f. 'peini. festek- 

lapocka. 
Amasseur, m. gyiijtd. 
Amateur, m. bardt. . . ; mu- 

kedveld. 
Amaurose, f. path, farkas- 

hdlyog. 
Amazone, f . hdsnd ; fig. fer- 

find ; 2. lovamd. 
Ambages, f. pi. teketdria; 

faire des — , nagy feneket 

keriteni (vminek). 
Ambassade, f. kovetsig; ko- 



Ambasaadenr 



Ambnlatoire 



Ameublir 



vetsegi dllomas; kovetsSgi 

szemelyzet ; k. hivatal; 

fig. uzenet. 
Ambassadeor, m. kovet. 
Ambassadrice, f. kovetnd; 

fig. il m'a eiivoye nne jolie 

— , 8zep kozhenjdrot kill' 

dott hozzdm. 
Ambattage, m. vascUds (ke- 

rike). 
Ambiant, e, a, phys. air — , 

kSmyezd levegd. 
Ambidextre a. jobb es halog 

egyardnt; fig. ket kula- 

0908. 

Ambigu, e, a. ketertelviU ; 

fig. keverik. 
Ambiguity (-gu-i-t6), f, ket- 

ertelmHsSg, 
Ambigument, adv. ket^rtel- 

muleg. 

Ambitieusement, adv. nagy- 

ravdgydlag. 
Ambitieux, se, a. nagyravd- 

gyS ; fig. caractere— , nagy- 

ratord jellem ; style — , fel- 

lengd irdly. 
Ambition (-ci-) f. nagyravd- 

gyds, 
Ambitionner (ci-o-) v. a. tore- 

kednif buzogni^ fcivdnni. 
Amble m. man. poroszkd- 

IdSf porocka ; p. mettre q. 

aux —8, vkit rendre uta- ' 

»itni. 
Ambler, v. a. man. porosz- 

kdlni. 
Amblygone, a. g6om. tompa- 

szogil. 
Amboutir, v. emboutir. 
Ambre, m. amhragyanta ; — 

Jaune, horostydnkd ; p. il 

est fiincomme — , jd orra 

van. 
Ambr6ade, f. dl-anibra. 
Ambrer, v. a. ambrdval fUa- 

tdlni. 
Ambresin, a. amhranemil ; 

jaone — , horostydnkd sztn. 
Ambrette, f. bot. pizsma- 

csukUlld; poire d'— , am- 

brakdrte. 
Ambrosie, f. po^t. istenek 

eledele ; bot. mezei urom. 
Ambulance, f . tdbori kdrhdz. 
Ambulant, e, a, vdndorld^ 

kdborgd; musioiens —B^kd- 

borld zenSszek ; fig. vie 



forte — e, nyugtalan €let- 
mdd, 

Ambulatoire, a. vdndorld ; 
fig. vdltozd^ vdZtozSkony. 

Ambuler, v. promener. 

Ame, f. lelek ; — raispnable, 
eniberi Ulek; vegetative, 
ndvenyelet ; — sensitive, 
€rz6 ilet ; 2. ««iv, kediilet : 
fig.avoir 1'— sur lewre jSzivet 
ajakdn hordani; il a 1'— 
sur les l^vres, a haldl sze- 
mSbdl kandikiU ki ; S. /(?, 
fej, milles — s, ezerfd, fig. 
cette 6toffe n'a que 1'—, e 
kelme nagyon Idgy ; 4. le- 
nyeg ; le silence est 1'— d' 
un diplomate, a titoktar- 
ids Unyeges tulajdon dip- 
lomatdrUU; 5. bl. jelmon- 
dat ; art. 1'— d'un canon, 
dgyu por-urege; luth. han- 
gold fa; sculp, fdszminta; 
— d'une plume, toll b6le ; 
c'est son — damn6e, testi 
lelki hive. 

Am^lanche, f. bot. hava^i 
naxzpolya. 

Am^lanchier, m. bot. havasi 
naszpolyafa. 

Amelioration, i.javltds ; chi. 
€rc nemesUese. 

Am61iorer, v. &. javltani ; it. 
fig. ; s'— , V. r. javulni. 

Amelle, f. bot. gerepcsin; 
sdrma. 

Amen (— ene), int. Anun ! 
iigy legyen ! dije — a qch., 
igent mondani (vmire); de- 
puis Pater jusqu' a — , ele- 
jStdl v€gig. 

Am6nage, m. hozatal, szdl- 
litds ; 2. berakodds ; 3. 
fuvarber ; 4. rakomdny. 

Am^nagement, m. e. f. er- 
ddk celszeru kezelese; ki- 
melis. 

Am6nager, v. a. celszerilen 
kezelni; kinUlni. 

Amendable, a. pal. bilntetist 
irdemlett; agr. terre — , 
javithatd fold. 

Amende, f. penzbirsdg; — 
honorable, nyilvdnos meg- 
kdvetSs; it. eccl. bUjibd- 
nat ; 6tre mis k 1'—, pinz- 
birsdg aid esni. 

Amendement, m. javHtds; 

25 



trdgydzds ; — de conduii'e, 
javulda ; megvdltoztatds. 

Amender, v. a. pSnzMrsdgra 
itilni; 2.javitni; 3. trd- 
gydzni ; 4. —v. n. jamdni; 
la maladie n*a point — e, a 
betegseg nemjavult ; s'— , 
V. r. megjavvlni. 

Amen^, — sans scandale, m. 
6gl. idezes (csondhen^ ti- 
tokban). 

Amener, v. a. magdval hozni^ 
vezetni ; 2. amenez-moi 
cette chaise, tolja kozelebb 
e 8z€ket ; mar. — le pavil- 
ion, megadni magdt ; p. un 
malheur en am^ne un 
autre, azerencsitlenseg kar- 
oltvejdr; 3. — q. & qch.- 
vkit vmire birni ; 4. — un 
incident, eseminyt eldke- 
szUeni; 5. pal. — des 
preuves , bizonyvtikokat 
eWhozni; 6. j'ai — 6 plus 
de points que lui, t'obb sze- 
met vetettem, mint 6 (koc- 
kajdtekhan). 

Am^nie, f. m6d. tiszttUds- 
hidny. 

Am^nite, f. kellem. 

Amentac^, e, a. bot. barkds. 

Am^nuiser, v. a. v^konyabb- 
ra gyalulni. 

Amer (-ere), ^re, a. keseril ; 
it. fig. ; csipds ; 2. m. 1'—, 
keser&sig ; 3. h. n. epe 
(halake). 

Am^.rement, adv. keser&en; 
fig. keservesen. 

Amertume, f . keser&seg ; fig. 
keserv, buhdnai ; cette nou- 
velle a rempli son coeur 
d'— , e hir bdnattal tdU4 el 
szivet. 

Amesurement, m. pal. dr- 
becslis. 

Amesurer, v. a. pal. megbe- 
csiUni ; —son sujet, kdr- 
pdtldst kovetelni. 

Am^te, amette, f. lelkecske ; 
kislelkii. 

Am^thyste, f . min^. violag ; 
bot. zomdncfU. 

Am^trie, f. m^d.rendetlen' 
sig. 

Ameublement, m. butorzat, 

Ameublir, v. a. pal. ingdsi- 
tani ; agr. forgatni. 



Amenblissement 



se 



Ampliibologie 



AmeubliBsement, m. pal. in- 

gdAtds; s^gr, forgatda. 
Ameulonner, v. a. hoglydba 

rakni, 
Amentement, m. ch. dsaze- 

fuzSs ; fig. csoportosulds. 
Ameuter, y. a. ch. dsszefilz- 

ni; fig. bujtogatni; b' — , 

V. r. csoportovulni. 
Ami, m. bardt ; fam. nos — s, 

pdrtJdveink ; p. tel nous 

fait beau semblant, qui 

n'est pas notre — , nem 

mind hardtod hi redd mo- 

solyog ; 2. iizlettdrs ; 3. — e, 

f. bardtnS; jdgyas; p. 

nous verronB qui aura 

belle—, megldtjuk kinek 
• kedvez a szerencse ; m'— , 

fam. bahdm, galambom ; it. 

mie ; 4. — , e, a. po6t. ked- 

vez6 ; peint. osszeilW. 
Amiable, a. szivSlyes^ bardt- 

sdgos; 2. k 1'—, adv. bardt- 

sdgosan. 
Amiablement, adv. bardtsd- 

gosaUf kedvezdn. 
Amiante, —the, f. fdldlen, 

kdlen, 
Amical, e, a. bardtsdgos. 
Amicalement, adv. bardtsd- 

gosan. 
Amidon, m. keminyitd; liszt- 

Idng. 
Amidonerie , f . keminylto- 

gydr. 
Amidonier, m. kemSnyitd- 

gydros; k.-drus ; 2. szdr- 

szita. 
Amidonner, v. a. kemenyU 

tdt k^sziteni ; s'— , v. r. v. 

se poudrer. 
Amignarder (-ny-ar-), v..mi- 

gnarder. 
Amincir, v. amenuiser ; 2. v. 

n. irr. s' — , vekonyulni. 
Amincissement, m. vekonyi- 

ids; vekanyulds. 
Amiral, m. tengemagy ; 2. 

conch, fiir^csiga. 
Amiraut6, f. tengernagysdg. 
Ami88ihle,9,.ih^o.elve8zthet&. 
Amission, f. jur. veszte- 

sSg ; it. elitiUs ; kivigzis. 
Amitie (-thie-), f . bardUdg ; 

faire — avec q., vkivel b. 

kdtni ; 2. vonzalom ; 3. szi- 

vessig ; faire — a q., vkU 



nek 8z.-et tenni ; 4. p. T— 

passe le gant, bardtok 

k'dzt nines teketdria ; il est 

de bonne — , j6 bohd ; 6. 

peint. ~ des couleurs, bsz- 

szeilld azinek. 
Ammochryse (a-mo-crise), f. 

aranyfoveny, gosztdny. 
Ammodyte (a-mo-), m. icht. 

fovenybuvdr. 
Ammoniac, — que (am-mo-), 

a. sel— , szcUamiasd. 
Ammoniacal, e, a. chi. leg- 

felkoneges. 
Ammonium (-om), m. chi. 

leg/elkoneg. 
Amnesie, f. path, emlek- 

gyongeaig. 
Amnistie, (-thie), f. kdzbo- 

cadnat ; — g6n6rale, dlta- 

Idnoa b. 
Amnistier, v. a. kdzbocadna- 

tot adni. 
Amobile, v. amovible. 
Amoindrir, v. a. et n. m^g- 

kiaebMtni^ megkisebbedni ; 

keakenyedni; fogyni; 2. 

s'— , V. r. keveabedni. 
Amoindrissement, m. ke- 

veabedeay keveabitea. 
Amoise, f. charp. kereaztge- 

renda. 
Amollir (mo-lir), v. a. meg- 

Idgyitnif puhitni; fig. el- 

gyongitni ; s' — , v. r. meg- 

Idgyulni ; fig. elpuhulni. 
AmoUisement , m. megld- 

gyulda ; fig. elpuhulda. 
Amome, m. hot. zizony ; — 

sauvage, gydmb€r. 
Amoncellement, m. folhal- 

mozda. 
Amonceler, v. amasser. 
Amont, adv. riv. folfele; 

mar. vent d'— , azdrazfol- 

di szel. 
Amorce, f . caalitek ; 2. gyu- 

por; art. kandc ; 3. caalo- 

gatda, inger ; 6viter 1'—, a 

cadbitdat kikeriilni ; pyr. 

roppentyiltolteUk. 
Amorcer, v. a. caalogatni; 

ideagetni ; it. fig. ; charp. 

eWre megfumi; forg. la- 

pitani (vaxat). 
Amorpoir, m. charp. vid- 

furd. 
Amortir, v. a. caillapitanit 

26 



gyongitni ; 2. — une dette, 
addaadgot torleazteni; 3. 
mar. — un vaisseau, hajd 
menetSt megakaddlyozni ; 
4. V. n. mar. megfeneked- 
ni ; s'— , V. r. caillapulnif 
engedni. 

Amortissable, a. pat. meg- 
aemmiaithetd. 

Amortissement, ^m. elfqjtds, 
eloltda; 2. gydngiUa ; 3. 
leforrdzda ; 4. peint. homd- 
lyoaitda ; 5. enyhitea ; 6. 
I^rleaztia ; megvdltda ; 
caisse d'— , tdrleazUai pinz - 
tdr. 

Amour, m. azeretet ; par — 
de la paix, a bike kedve- 
irt ; p. tout par — et rieu 
par force, tdbbet eazazel, 
minterdvel; 2. azerelem ; 
avoir de 1'—, azerelmeanek 
lenni ; fam. filer le parfait 
— , rajongd azerelmet tdp- 
Idlni ; p. — aveugle raison, 
vak a azerelmeay azemkotdt 
viael; chass. 6tre en amour, 
V. chaleur; 3. — propre, an- 
azeretet; 4. — s, pi. me& 
1-ers — s, ela6 azerelmem; 
it. f ; de folles — s, balga aze- 
relem; 5. — , m. Amor; 6. 
m— ! kincaem ! 

s'Amouracher, v. a. fam. de 
q., qch. abolonduldaig meg- 
azeretni. 

Amourette, i.azerelmeakedea; 
se marier par — , azereUm- 
bdl ndaiitni; bot. — trem- 
blante, rezge ; —des pres, 
azurkoa mecavirdg. 

Amoureusement, adv. aze- 
relmeaen. 

Amorureux, se, a. azerelmea ; 
agr. termekenyj jdl mivelt, 
2. les — , azerelmeaek. 

Amovibilit^, f. viaazavonha- 

tda; elmozdithatda, 
^Amovible, a. viaazavonhatd : 
elmozdithatd. 

Ampasteler, v. gu6der. 

Amp61ite , f . Jiegyi turfa ; 
gyantdr. 

Amphibie, a., animal -, 
Mild ; fig. ketktUacaoa. 

Amphibole, v. hornblende. 

Amphibologie, f. ketirtelmu- 
a€g ; phil. fogalom-titova ; 



Amphid^on 



Amnsette 



Anatomie 



— gique, a. kStertelmH ; = 

ment, adv. hitirtelmHen. 
Amphid^on, m. an. mShszdj, 
Amphigdne, f. kettos eredetu 

liny ; ihmk. feMr grdndt. 
Ampnigouri, m. fam. badar- 

sdg. 
Amphigourique, a. style — , 

homdlyos irdly ; —ment, 

adv. homdlyosan. 
Ampisb^ne, m. h. n. gyikus 

higyd. 
Ampnitheatrale, a. szinkoriif 

felkorii. 
Amphith^dtre, m. szinkor; 

an. boncterem. 
Ample, a. tdgas^ terjedelmes; 

bd; fig. hosszasy kdriilmi- 

nyes ; —ment, adv. terje- 

delmesen; dusan. 
Ampleur, f. bdseg^ azilesseg, 
Ampliatif, ve, a. bdvitd^ ki- 

terjesztd. 
Ampliation, f. h. eccl. kiter- 

jesztes: fin. mdsodlat; pour 

— , 'osszhangzd mdsodlatul. 
Amplier, v. a. pal. p. u. meg- 

ho88zabbitni (hatdriddt). 
Amplificateur, m. p. u. bd- 

vitd; fig. k€rkeddyfillent6. 
Amplification, f. rh^t./ej'te- 

getes; phys. nagyitds. 
Amplifier, v. a. bdvitni ; fig. 

nagyitni ; iron, tulozni. 
Amplitude, f. tdgassdg; art. 

— du jet, Idtdv; mar. — 

magnMique, delejtil elhaj- 

Idsa. 
Ampoule, f. h. anc. olajos- 

kancsd; 2. h. n. hdlyagdc. 
Ampoule, e, v. enfl6, tig. 
Ampoulette, f. mar. foveny- 

6ra; artil. gyucsdte. 
AmpuBser, v. a. path, genye- 

dest siettetni. 
Amputation, f. chir. csonld- 

tdSf taglevitel. 
Amputer, v. a. chir. cson- 

kitniy levdgni, 
Amurgue, I. olajsonkoly. 
Amusant, e, a. mulattatdy 

szdrakoztatd. 
Amusement, m. iddtoltis; 

muLatds; toutes ses pro- 
messes ne sont qu'un — , 

mindenigSrete csakkecseg- 

tetis, 
Amuser, v. a. mulattatniy 



viddmitni; 2, tartdztatni ; 
hitegetni; il I'a — 6e long- 
temps par une promesse 
de mariage, sokdig kecseg- 
tette hdzcLssdgi igirettel; 
p. — le tapis, kopaszt be- 
retvdlni; 3. jard. — la 
seve, sarju-dgakat leszed- 
ni ; i. s'— , V. r. mulatni ; 
— de q., megtrifdlni vkit; 
— «lla moutarde, v. mou- 
tarde. 

Amusette, f . fam. jdtikszer ; 
artil. egy fontos dgydA 

Amuseur, m. fam. kecsegtet&y 
hitegeti, 

AmuBoir, m. fam. enyclgis, 
idSmiUs. 

An,, m. iv ; apr^s un — r6- 
volu, egy iv eltelte utdn; 
il y a un — , ez elStt egy 
evvel; le jour de 1' — , uj 
iv napja; bon jour et 
bon — , szerencsis uj ivet ; 
2. par — , ivenkint ; bon—, 
mal— , V. ann6e ; pal. — et 
jour, V. bissextile. 

Anachor^te, m. remete. 

Anachronisme (-cro-), m. 
kortivesztis. 

AnagaUis (-ice), v. mouron. 

Anagrammatiser, v. a. botU- 
jdtekot csindlni; — tisme, 
m. szdviszdzds ; — tiste, m. 
szdviszdzd. 

Anagramme, f. szdviszdzds, 
bdtucsere. 

Anagraphe, f. m6d. arvosi 
rendelviny. 

Anal, e, a. an. alfilhez tar- 
tozd. 

Analectes, m. pi. phil. jegy- 
zeminyekj szemelvenyek. 

Analecteur, m. phil. szemel- 
viny-gy&jtd. 

Analepsie, f. m6d. iiduliSy 
jawXds ; — tique, a. erd- 
Slid ; — f., iptan. 

Analogie, f. phil. hasony, ha- 
sonysdg ; math, mennyi- 
sig-ardny. 

Analogique, a. phil. hasony 
hasorUag ; —ment, adv. 
luisonositva. 

Analogisme, m. phil. haso- 
nositd bizonyitds. 

Analogue, a. hasonos. 

Analyse, f. phil. taglaldSj 

27 



elemzis ; log. kivonat ; 

math, megfejtis ; chi. 

vegybontds. 
Analyser, v. a. taglalni; 

math, megfejteni ; chi. 

bontakbztatni ; phil. eU- 

mezni. 
Analyste, m. taglald, meg- 

fejt6. 
Analytique, &.fejtegetd. 
Ananas (-nS,), m. hot. ki- 

rdlygyiimdlcs , anandsz ; 

pomme, poire, fraise d'— , 

an.almay -korte, -eper. 
Anandrine, f. hot. szattyu; 

2. s. a. poroddktalan vi- 

rdg. 
Ananthe, a. hot. virdgtalan, 
Anaphore, f. rh6t. szdismit- 

lis ; — rique, a. szdismitld. 
Anaphrodisie, f. path, ndsz- 

hetlensig. 
Anaphrodite, a. path, ndsz- 

hetlen. 
Anapl^rose, f. path, husrw- 

vesztd; —ro tique, a. path. 

un remade — , husriJdvesztd 

szer. 
Anapose, f. path, gyomorfd- 

jds. 
Anarchic, f. fejetlensig, kor- 

Idtlansdg; zavar, rendet- 

lensig ; — chique, a. fejeU 

len, fiktelen. 
Anas (ana), m. mezei ga- 

lamb. 
Anaspare, f. path, gyomor- 

gbrcs. 
Anartomose, f. an. 'osszeob- 

lozis, az erek bsszefolydsa, 
Anastrophe, f. rh6t. szo- 

csere. 
Anastrophie, f . chir. — de la 

vessie, hdlyag-iszam. 
Anath6matiser, v. a. egyhdzi 

dtok aid venni; fig. eldt- 

kozni. 
Anath^matisme, m. p. u. 

egyhdz nyila. 
Anath^me, m. szeyit dtok; 

frapper d'— , v. anath^ma- 

tiser ; 2. un — , kikozositett. 
Anatif^re, a. conch, conque 

— , dfU. 
Anatine, f. docdgis. 
Anatocisme, f. kamatok ka- 

matja; kamatuzsora. 
Anatomic, f. v. dissection ; 



Anatomiser 

2. — chirurgicale, eebeszeti 
bonctan; —g^n^rale, dlta- 
Idrws b. ; — compar^e, ha- 
sorditd b.; cabinet d'— , 
boncterem; fig. — d'un 
dlscours, szdnoklat tagla- 
Idsa. 

Anatomiser, v. diss^quer. 

Anatomifite, m. boncold, 

Anatron, v. natron. 

Anoelle, f. szolgdld lednyka. 

Anc^tres, m. pi. 3sdk ; 2. el6- 
doh ; marcher sur les tra- 
ces de ses — , eWdjeinek 
nyomdn jdmi. 

Anche f mus. fuvdka ; — d'or- 
gue, orgonasip nyelve ; — 
de moulin, garactfidk. 

Ancheau, m. m^g. meszoUd- 
kddy — verem. 

Ancher, v. a. — un instru- 
ment, hangszerre fuvdkdt 
Uleszteni. 

Anchiflure, f. tonn. szuette 
lyuk. 

Anchilops, m. path, szemdag. 

Anchois, m. djok; salade 
d'— , djoksaldta. 

Anchue (tiss.), v. trame. 

Ancien, m. dreg ; ouvrages 
des — s, regiek muvei; 
fam. salut 1'—, ! iidvozligy 
dreg ; cath. — ne, perjelnd ; 

2. — , ne, a. rigi ; hajdani; 

3. d^s les — s temps, regi 
idSktdl fogva. 

Anciennement, adv. v. au- 
trefois. 

Anciennet6, f. dk&r; kar- 
rang; 2. szolgdlati kor; 
3. adt. de toute — , r€gi 
idSktdl fogva. 

Ancierre, f. cord, vontatd 
koUl. 

Ancistre, m. hot. kajmacs. 

Ancolie, f. hot. csengetyiike. 

Ancrage, m. horgonyozds ; 
Kfenek ; droit d'— , h.jog ; 
h.dij. 

Ancre, f . horgony ; mouiller 
1'—, h. kivetni; lever 1'— , 
h. folkdzni; 2. arch., ka- 
pocs; 3. h. n. V. b^card; 
fig. menhely. 

Ancrer, v. a. horgonyozni ; 
korgonyt vetni ; fig. il est 
bien — ^ dans cette mai- 
BOUfjdl befiszkelte magdt 



Anerare 

e hdzban; 2. s'— , v. r. 

megfeszkelni magdt. 
Ancrure, f. manuf. tiiret. 
Ancyroide, a, an. horgony- 

dad. 
Andaillot (an - da - lio) , m. 

mar. mtorlakarika. 
Andain, m. agr. rend; en 

— s, rendenkint. 
Andouille, f. hurka; — s 

fum6es, fUstolt h.; fig. 

— de tabac, dohdnyte- 
kercs. 

AndouiUer , m. szembog 
(agancson). 

Andrienne, f. mod. uszdly- 
ruha. 

Andromane, a. ferfivdgyd. 

Andromanie, f. path, ferji- 
vdgy. 

Androphobe, a. ferfigyHWld. 

Androphobie, f.ferfigyulolis. 

Ane, m. szamdr ; bat d'un 
— , szamdr - nyereg ; fig. 
oktondi ; p. 1'— du com- 
mun est touj. le plus mal 
bat^, kozbs Idnak turds a 
hdta; coq k 1'—, badar 
beszed ; des contes a peau 
d'— . gyermek regek ; un 

— bdt(^, ostoba ember; un 

— d6bAt6, korhely ; peign. 
fogazd filresz. 

An^antir, v. a. megsemmi- 
^teni , m^gsemmitni ; — 
une coutume, szokdst el- 
tdr'dlni; — un famille, 
csalddot kiirtani; — une 
viUe, vdrost elpusztitani ; 
fig. lesujtani; s'— , v. r. 
niegsemmisiUniy ionkre jut- 
ni; fig. — devant Dieu, 
Isten eWtt a porba bo- 
rulni. 

An^antissement, m.megsem- 
misiiUs ; eltdrles ; kiirtds ; 
toredel^m. 

Anecdote, f. adoma. 

Anecdotier (tbi6), m. ado- 
Tndzd. 

An6e, f. szamdrrakomdny . 

An^mie, f. path. v4rhidny, 

An^mographe, m. sz^l-leird; 
— phie, f. sz.-leirds. 

Anemom^tre, m. azilmird; 
mar. sz.merleg; —trie, f. 
8Z.niSr€8. 

Anemone, f . hot. kakoi'csin ; 

28 



Angler 

— sauvage, erdei k. ; —des 

Alpes, hdvirdg. 
Anemoscope, m. sz^lmutatd; 
^ 8z.-vitorlat velence. 
Anerie, f. szanvdrsdg. 
Anesie, f . path. javuUis. 
Anesse, f. kanca-szamdr. 
Anest^sie, -th^zie, f. path. 

irzektelenseg. 
Anet, aneth (-n6), m. bot 

kapor ; — des champs 

vcuikapor. 
Anfractueux, se, a. tekerve 

nyes, g'orbe; chemin — 

rogm ut. 
Anfractueu8it6, f. tekerve ny 

csavargdssdLg ; gorbesig, 
Angar, v. hangar. 
Angarie, f. mar. szdlUtdsi 

J^telesseg ; — r, v. a. fam. 

zaklatni ; kinyszeritni. 
Ange, m. angyal ; — s rebel- 

les, hukott angyal; — gar- 

dievi,v4da.; — extermina- 

teur, 'dldokid a. ; fig. beau 

comme un — , gyonyoru; 

p. rire aux anges, fam. 

rohogni; il a vu des — s 

violets, az eget is bdgdnek 

nezte ; am. Ut d'— , ine- 

nyezetes dgy ; icht. szdr- 

nyajs cdpa; h. n. musz- 

lika. 
Angel, m. kel£ti galamb. 
Angelet, m. angyalka. 
Ang^lique, v. a. angyali ; la 

salutation — , dve Mdria ; 

6ccl. habit — , papi ruha; 

h. couronne — , magyar 

szt. korona ; 2. bot. dngye- 

lika ; — ment, adv. angya- 

lila>g. 
Ang^hser, v. a. angyalozni. 
Angelus (-lu-ce), m. cath. 

kony'&rgis. 
Angiglosse, a. neMznyelvu. 
Angine, v. esquinancie. 
Angineu^, se, a. gigelobos. 
Angio, m. path. v4rediny ; 

— graphie, f. path, drtan; 

— tomie, f . path. veredSny- 

boncolds. 
Anglais, se, angol ; s. a. 2. 

kegyetlen hitelezd. 
Angle, m. szdg; — aigu, lie- 

gyes sz.; an. szemzug ; 2. 

szogUt. 
Angler, v. a. szogUtezni, 



Anglet 

Anglet, m. arch, ereszszog. 
Angleux, se, a. sz'dgletes ; 

noix — se, fds did, 
Anglican, e, a. angol egyhdz- 

hoz tartozd, 
Anglicanisme, m. angol egy- 

hdzszerkezet. 
Anglicisme, m. angol nyelv- 

sajdUdg. 
Angliser, v. a. kuszdzni. 
Angloir (-lo-are), m. lun. 

szogletmSrd. 
Anglois (-lo-a), m. -pkLszil' 

vapite. 
Anglomane, m. angolhardt; 

— manie, f. angolkdrsdg. 
Angoisse, f. path, szorongds^ 

szivszorulds ; a^godalom^ 

o-ggdly ; mettre q. dans 

1*—, valakit ijeszteni ; hot. 

poire d' — , fqjtds korte ; it. 

szdjpecek ; p. faire avaler 

des poires d'— s, vkivel ke- 

serU falatokat nyeletni. 
Angoisser, v. a. agga^ztani ; 

path. -h6, szarongatott. 
Angora, s. a. chlvre d*— , an- 

gdra-kecske. 
Angoure dej lin, f. fiinyiig. 
Angourie, f. gdrogdinnye. 
Angrois (-grofi), m. zdr-ek- 

cse. 
Angmchure (-ghi-), f. kiirt- 

8Zij. 

Anguillade (-ghi-lia-), f. os- 
tor angolncLbdrbdl ; 2. fam. 
utleg. 

Anguille (-ghil-ye), f. h. n. 
angolna; -de sable, fo- 
venybUvdr ; — tremblante, 
eajgdc; p. il y a qe. — 
sous ropne, kutya van a 
kertben ; 6corcher V— par 
la queue, fondkul tenni v.- 
mit; 2. manuf. duz ; rdnc, 

Anguiller (-ghil-y6r),m. hajd- 
csorga. 

Anguflli^re, f . angolnatd. 

Anguilliforme (-ghil-y), a. 
angolna alakii. 

Anguin6, e, a. g6om. ligne 
— , kigyd-voTwl. 

Anguis (-ghi-ce), m. h. n. 
kigyd ; 2. — orvet, kuazma. 

Angulaire, a. tzogletes ; co- 
lonne — , szdglet-oszlop ; 
dents —B^emfogak; — ment, 
ady. szdgUtesen, 



Ang^sti^ 

Angu8ti6, e, (thi6), a. che- 

min — , keskeny ut. 
Anh61ation, f. m6d. lihegis. 
Anh61er, v. n. verr. egyenWn 

fUteni. 
Anh^leux, se, a. m6d. Uhegd. 
Anier, m. szamdrhajcsdr. 
Anil, V. indigo. 
Anille (-ill-ye), f. korongvas ; 

2. hot. inda. 
Animadversion, f. pal. szd- 

beli feddes ; — lettr. bird- 

latos megjegyzSs. 
Animal, m. dUat ; fam. ba- 

rom, ostoba; — , e, a. dl- 

lati ; fig. erziki, testi. 
Animalcule, m. dUatocska ; 

— spermatique, ondd-dl- 

latka. 
Animaliser, v. a. chi. dllati 

anyaggd vdltoztatni; fig. 

elbarmUni; s'— , v. r. el- 

barmulni. 
Animalit6, f. did. dUatisdg. 
Anlmateur, se, a. lelkesitdf 

Sltet add. 
Animation, f. did. lelkesites. 
Animer, v. a. lelkesitni; fig. 

buzditni; ingerelni; peintr. 

iletet adni ; s'— , v. r. bd- 

torsdgot venni ; fdlheviilni^ 

haragra gyuladni ; fig. lel- 

kesiilni. 
Animosity, f . ingerilltsSg, in- 

dulatossdg ; dans un mo- 
ment d'— , a piUanat hev4- 

ben. 
Anis(ani),m.<fni2:«;grain d'— , 

dnizsmag ; — 6toil6, csilla- 

go8 badidn; bois d'— , or- 

sdfa. [rezni. 

Aniser, v. a. dnizazsal /iisze- 
Anisette, f . dnizspdlinka. 
Anisyle, f. chi. anizsany. 
Annal, e, (an'-n), a. ives. 
Annales (an'-na-), f. pi. h. r. 

€vkdnyvek. 
Annaliste, m. Strirdf korird. 
Annate (tch'-n), f. eUd ivi 

javadaXom ; — s, pi. Svpen- 

zek. 
Anneau (a-n6),m. fcariA;a; — x 

d'une ch&ine, Idncszemei ; 

2. gyilril ; —nuptial, jegy- 

gyurU; bl. fcoszoru ; perr. 

fodofitott flirt. 
Ann6e, f . €v ; €vfolyam ; 1'— 

demiSre, taval ; — d'exer- 

29 



Annotine 

cice, szolgdlati 4v ; — so- 

laire, nap-iv ; — scolaire 

iskola-ev ; d'— en—, Svrdl- 

€vr€ , les belles — s, fiatal- 

kor. 
Anneler (an'-16), v. a. p. u 

fodoritni ; 2. karikdt vetni. 
Annelet (an'16), m. karikdca- 

ka; bl. koazorucska. 
Ann61ides, v. s6tipode8. 
Annexe (an-nek-ce), f. dr. 

tartozek ; toldal€k ; dipl. 

meUiklet; 2. —d'une ^gUse, 

fidk; gr. rag. 
Annexer (an-nek-c6), v. a. 

hozzdadni, hozzdragaszta- 

ni ; dsszek'dtni. 
Annexion, f. hozzdkapcsolds^ 

bekeblezes. [sement. 

Annihilation , v. an^antis- 
Annihiler, v. aneantir. 
Aniversaire (a-ni-), a. 4ven- 

kinti, evfordulati; 2. — m. 

— de naissance, sziiletes- 

nap. 
Annoise, v. armoise. 
Annomination, f. rh6. szd- 

jdtek. 
Annonce, f. hirdetmeny ; 2. 

kihirdetSs. 
Annoncer, v. a. hirdetni ; be- 

jelenteni ; 2. — une chose 

iuiwiQ^jovendolni; 3. ce- 

la n'— e rien de bon, nem 

jdt jelent ; s'— , v. r. jelent- 

kezni ; mutatkozni. 
Annonceur, m. kikidltd. 
Annonciatif, ve, a. hirdetd^ 

jelentd. 
Annone (an'-none), f. h. anc. 

eles^g, tdpgyiijtelek egy 

evre. 
Annotateur (a-no-), m. fol- 

jegyz6, jeWW, magyardzd. 
Annotation (a-no-), f. fol- 

jegyziSf magyardzds ; h. 

csdszdri aldirds ; pal. bi- 

rdi jegyzik. 
Annoter (a-no), v. a. pal. 

faire saisir et — , foglal- 

tatni is foljegyezni ; — un 

livre, konyvrdl jegyzeteket 

csindlni. 
Annotine, f. et a. h. eccl. 

p&que — , emUknap ; ke- 

reszteles ivnapja ; hot. 

plante — , ielentes n6v4ny 

(kordtjelzo). . 



Annuaire 



Anqnitranade 



Antt'oiviqiie 



Annnaire (an-nn), m. nap- 

tdr; 2. com. napld ; a. 

Svenhinti. 
Aimnel, de, a. (an'nn-), ^ves; 

bot. plante — le, ives wcJ- 

v€ny ; — m. v. axmiver- 

saire. 
Annnellement (an-nn), adv. 

ivenkint, 
Annnir, y. acceder. 
Annnit^ (an-nn-i-t(&), f. €vi 

torleszUSh, 
Annulaire (an'n), a. gyuril- 

dedj doigt — , ndvendSk 

ujj ; chenille — , ent. gyii- 

ru8 pohdk. 
Ammlabilit^, f . megsemmint- 

heUs. 
Annnlable, a. megsenvmiiit- 

hetd. 
Anuulatif, ve, a. pal. sem- 

Annulation (-ci-), f. pal. sem- 

miMtSs, 
Annnle, e, a. bot. gyUrUs. 
Annuller, v. a. pal. megsem- 

misitni, semmisnek nyilat' 

koztatni. 
Anobli, e, a. nemeHtett, 
Anoblir, v. a. nemei^ni. 
Anoblissement, m. neme^- 

tSs ; lettre d'— , nemes- 

levSl. 
Aiioche, V. belle-dame. 
Anodin, e, a. fdjdalom-eny- 

hUd; — ie, f. path. SrzS- 

ketlenaSg, 
Anomal, e, a. gr. rendhagyd. 
Anomahe, f. did. szdbdlyta- 

lansdg ; art. elUris. 
Anomie, f. conch, furdkagr^ 

16 ; — oreill6e, fiUcsiga, 
Anomien, ne, a. torv^nyet- 

Anon, m. szamdrcsikd. 
Anonnement, m. kancasza- 
^ mdr eUise ; fam. dadogds, 
Anonner, v. a. k.8zamarat el- 

lent; fam. dadogrd. 
Anonyme, b. a. n^vtden; 

lettre — , aldirds n^lkiUi le- 

v€l; — ment, adv. nivte- 

lenM. 
Anorganiqne, a. szervtelen. 
Anorganisme , m. szervte- 

lens€g, 
Anormal, e, v. anomal. 
Anonre, a. h. n. farkaUan ; 



m. — «, pi. farkaUan hiU' 

Idk, 
Anqnitranade (— ki— ), f. 

mar. kdtrdnyolt vitorlavd- 

szon, 
Anse, f . fill ; pot k deux — s, 

kStftUes fazik ; pop. faire 

le pot k deux — s, kezU 

csipdre iUeszteni ; V— du 

panier, dugpSnz ; faire 

danser V— du panier, 

p€nzt eldugni; serr. — b 

de panier, cikomya dUsz; 

mar. obol, 
Anser, v. a. flUet csindlni. 
Anserine, f. bot. lihatopp; 

— maritime, savar ; med. 

horsoehdr. 
AuBette f. fiUecske, 
Anspect, m. mar. emelcso, 
Anspessade (-p^-^ade), m. 

mil. drvezetd. 
Anta, m. damasz tapir. ^ 
AntagoniBme, m. an. eUen- 

hatds ; phil. elleneasig, 
AntagoniBte, m. eUenmds ; 

eUenes. 
Antalgique, v. calmant. 
Antan, m. tavdl; d'— , ta- 

vali. 
Antanaclase, f . rh6. szdismSt- 

Us (mds-mds irtelemben), 
Antanagoge, f. rh6. vUzon- 

vdd, 
Antarctique, a. dili ; p61e — , 

dMi sark. 
Ante, f. loganyfa; 2. arch. 

kidUd sarokSHc, 
Ant6c6demment, adv. v. an- 

t^rieurement; thM.— f^uz 

m^ritcB, tekintet nSlkUl az 

irdemekre, 
Ant^cedense, f. eldzSs; aBt. 

mouvement en —Jegyelle- 

lus mozgds. 
Antecedents e, v. ant^rieur; 

2. m. petda ; log. el6tit ; 

math, eldtag. 
Ant^oesBeur, m. eWd ; ^ool. 

jogtandr. 
Ant^-christ (-kri), m. th^ol. 

antikriszttu ; — diluvien, 

ne, a. ozdnvizeldtti 
Antenne, f. mar. vitorlariid , 

h. V. csdp, 
Antenois, s. a. 6con. egy iv- 

nil iddsb, 
Ani^'nuptiale, a. pal. hd- 

30 



zdusdgeldtti; — p^nultie- 

me, a. gr. vSgharmad; f . gr. 

vigharmadtiig. 
Antdrieur, e, a. «2J6&t, kordb- 

hi; eld , , . ; partie — e, 

el6r68z, 
Ant^rieurement, adv. eWhby 

kordbban; eWtt. 
Ant^ririote f. eWbbsig, 
Antestature, f. mil. pozs- 

sdnc, 
Anthelmintique , v. vermi- 
fuge. 
Anth^mide, f. bot. montika, 
Anth^re, f. bot. portok. 
Anthore, anthora, m. bot. 

mSregold sisakvirdg, 
AnthoB, m. pha,Tm.rozmaHn- 

virdg. 
AnthoBperme, m. bot. am- 

bra-cserje. 
Anthracite, min^r. szinle. 
Anthrax, v. carie. 
Anthr^ne, m. ent. mardka. 
Antropophage, H.a. emberevd, 
Antichambre, f . eldszoha ; 

propoB d'— , nemtelenplety- 



Antichameau, m. zergeteve. 

Anticipant, e, a. pal. megeld- 
zd. 

Anticipation, f. — de paie- 
ment, eWrefizetis; fin. eld- 
legezes ; par — , adv. eW- 
legesen. 

Anticiper, v. a. et n. idd- 
eWtt tenni ; — ses gageB, 
fizetiaU eWre fdlvenni ; 2. 

— Bur leB droits de q. vki- 
Tiek jogaiba avatkozni ; 
pal. — un appel, f . fdlleh- 
bezdt megeWzni. 

Anti'civique,a.|7o2^<lr eUenes; 

— coeur, m. mar6. szikgy- 
dag; — colique a. hasrd- 
gda elleni ; — constitution- 
nel, le, a, alkotmdny el- 
lenes; — ==ment adv. oZ- 
koimdny eUeneaen; — cour, 
f. eWudvar; — critique, f. 
ellenbirdlat; m. elleMrdld 

— date, f. vxBzszakeltezis ; 
— dater, v. a. visszakel- 
tezni; — dote, m. eUen- 
mSreg ; fig. dvszer ; — dys- 
sent^rique , a. virhasel- 
leni ; remMe=, vhoMlleni 
8zer; plante=, etikos kecs- 



Aatilop« 



Antique 



kerdgd; — enne, f, eW- 
enek ; fig. annoncer une 
tri8te=, szomoru hlrt hoz- 
ni ; fam. chanter one =k 
q., vliit lehordani ; — 6pi- 
l^ptique, a. nehSzkdr ell. ; 
— 6tique, a. aszkdr ellenes ; 
— farcineux,8e,a.v6t./(^r«^- 
ell. ; — ^f^brile, a. Idz ell. ; 
— gorium (— ome) m. iiveg- 
mdz; — gontteux, se, a. 
k'dszviny «W.;— h6morrhoi- 
dale, a. aranySr ell.; — 
hydrophobique, a. vizi- 
szony ell.; — nydropique, a. 
vHzkdrsdg ell.; — nypnoti- 
qae,a.<!Uom eW.;— hypocon- 
driaqne, a. path. Mpkdr 
ell. ; — hyst^riqiie, a. path. 
mihkdr ell.; — inoculiste, 
m. himldoltds eUene ; — 
laiteax, se, a. tejoszlatd ; 
— logie, t. eUenszdlds. 

Antilope, f. zema. 

Anti'mMancolique, a. hukdr 
ell. ; — mense f . lit. oltdr- 
teritS. 

Antimoine, m. min^r. ddr- 
dany; sulfure d' — , ddr- 
danyfinyle. 

Anti'monacal, s. SL.papeUe- 
lies ; — morveux, se, a. v6t. 
takony ell. ; —national, e, 
a. nemzeteUenies ; — n6- 
phr6tiqne, a. path. Mgy- 
kdellenes. 

Antnomie, f . phil. ellenkezet ; 
2. tdrv^nygyuWUs. 

Anti'pape, m. h. eccl. eUen- 
pdpa; — paralytique, a. 
med. binulds ellmi; — 
pathie i.ellenszenv^—i^BXhi' 
que, a. ellenszenves ; — 
phlogistique, a. m6d. lob 
ell.; — ^phrase, f . rh6. eUen- 
kez6 irteminy ; szdjdUk; 
—physique, a, termSszet 
ell.; — podale, a. g6o. el- 
lenldbas; — ^pode, m. Idh- 
ellenes ; p. je voudrais qu* 
il f^t aux =8, nem bdnndm 
ha akkor Idtndmy mikor a 
kdtam kdzepit ; — ^putride, 
a. rothaddi elleni. 

Antiquaille (— ka-ly-e) , f . 
lifU'lom; pop. v4n banya. 

AntiquaiTe ( — ^kai-re) m. 



ddonddsz; 2. v. arch^olo- 
gue. 

Antique, a. <^, ddon; — m. 
ddon mil ; 2. oregirds. 

Antiquity, f. dsdg^ r€gisig ; 
hajdankor. 

Anti'r^volutionnaire, a. for- 
radalom ell.; — salle, m. 
eldterem; — scorbutique, a. 
m6d. silly ell. ; — scrophu- 
leux, se, a, m6d. g'drv4ly 
ell.; —social, e, a. tdrsa- 
dalom ell. ; — sparmodique 
a. m6d. gores ell. ; — th^se, 
f. rh6. ellenUt; — th^tique, 
a. rh6. eUent^tes; — thyre, 
m. litt. elUnkip ; — vario- 
Hque, a. m6d. himldell. ; — 
v6n6rien, ne, a. bujasenyv 
ell.; — vermineux, se, v. 
vermifuge. 

Antoeciens, m. pi. g6o. ellen- 
dmvasak. 

Antone. m. magszegfU. 

Antoiser, (toa-z^) v. a. 6con. 
halomra hdnyni. 

Antoxa, y. Antnor^. 

Antre, m. barlang; fig. veszS- 
lyes hely. 

Anuer, v. a. oh. meglesni. 

s'Anuiter, v. i. elkSsni. 

Anus (a-nu-ce), m. an. alfel. 

Anxi6t6, f. aggodalom; szo- 
rongdSf szivszorulds. 

Anxieux, se, a. aggoddlmas. 

Anxieusement, adv. aggo- 
dalmasan. 

Aorte, f. an. filgg-ir. 

AoM (oft), nydrutdf kuasz- 
szonyhava ; 2. faire 1'—, v. 
moissonner ; 3. aratdsi dij. 

Aofttement, m. ^r^s. 

Aoftter (a-oii) v. a. jard. p. u. 
irlelni; 2. v. n. imi^ meg- 
4mi. 

Aoftteron (oft-) m. aratd. 

Apaiser. v. a. megnyugtatni; 
kieHgiteni; enyhiteni; s'— , 
V. r. csillapulni ; megnyu- 
godni; enyhulni. 

Apaiseur, m. fam. vigasz- 
tald. 

Apanage, m. fejedelem iv- 
p€nze; fig. tartoz€k. 

Apanager, v. a. €vp€nzt, tar- 
tdst kiszabni ; — un fille, 
lednynak hozomdnyt adm. 

Apanager, ^re, a. tourtdii. 

ai 



Apito yer 

A part, V. part. 

Apart^, m. s. p., magdhan. 

Apathie, f . azenvtelensig ; 

egykedviisig ; irziketlen- 

84g. 
Apatique, a. szenvtelen ; er- 

ziketlen. 
Apatite, m. min^. viUdsavas 

misz-ileg. 
Ap^deute, a. tudatlaUf ta- 

nulatlan. 
Aperception, f. psych, meg- 

irzeUs. 
Apercevable, a. eszrevehetd; 

irezhetd. 
Apercevance, f . psych, iszre- 

vev6 teheUig. 
Apercevoir, v. a. ir. eszre- 

vennif megldtni ; s'— ,v. r. 

de qch. eszrevenni^ megje- 

gyezni n^agdnak ; psych. 

megSrzelni. 
Apercher, v. a. oiss. az Sji 

koltdzia hely4t megjeVolni. 
Aper^u, m. dttekintis; 2. vdz- 

lat;3. kdlt8igvet€8 ; ^. —a, 

pi. rUzctek. 
Aperitif, ve, a. mM. olvasz- 

td ; remade-, hcuihajtd' 

8zer. 
Apertement, v. ^videmment. 
Apertice, v. dext^rit6. 
Ap^tale, a. hot. eziromtalan. 
Apetissement, v. diminu- 
tion. 
Apetisser, v. rapetisser. 
A-peu-prSs, adv. majdnem^ 

kdriUbelUl; v. prfes. 
Aphone, a. hangtalan. 
Aphonic, f. path, hangta' 

lansdg. 
Aphorisme, m. tanmondat. 
Aphoristique a. tanmondatos. 
Aphrodite, f . ent. vizildhal ; 

— ^h6riss6e, pompa-bogdr. 
Aphronitre, m. saUtromhah. 
Aphthe, aphte (af-te), m. 

m^d. silly. 
Aphteux, se, a. m6d. fi^vre 

— se, sillyldz. 
Aphye, f. icht. okle, tejhal. 
AphyUe, a hot. leveletlen. 
Api^cer, v. a. bsszerakni. 
Api6ceur, m. a ki darab 

szdmra dolgozik, 
Api^trir, v. n. et r. elromlanii 

elc8enyev€szni. 
Apitoyer, v. a. szdnalomra 



Aplaiqner 



Apodlotlqne 



Appar«noe 



indUni ; s' — , v. r. szdnal- 
mat irezni. 

Aplaiguer, aplauer, v. lainer. 

Aplaigneur, aplaneur, v. lai- 
neur. 

Aplanir, v. a. egyenitnij 
egyerddzni; tig. kiegyen- 
litni; — les difificult6s, 
akaddlyokat elhdritani ; 
s'— , V. r, egyeneffUlni ^ 
egyenlddni ; fi^. ces diffi- 
ciilt6s s'aplanisseut d'el- 
les-m^mes, e nehezsegek 
eloszlanak. 

Aplanlssement, m. egyenli- 
tes; fig. eloszlds, elhdri- 
tds. 

Aplatir, v. a. lapitnij lapos- 
ra verni ; chap, levasalni ; 
s'— , V. r. lapulnif lapo- 
sodni. [lapuMs. 

Aplatissement, la.lapositds; 

Aplatissenr, m. lapitd. 

Aplatissoire, m. forg. nyujtd- 
mii; 2. pdroly. 

Aplester, v. appareiller. 

Apl^ter, V. a. agr. haladni. 

Aplets, pi. m. Jieringhdld. 

Aplomb (— plon), m. fUgg- 
Irdnyossdg; fig. hiztamdg^ 
szildrdsdg ; cet homme a 
de 1' — dans son caract^re, 
€Z ember jellemszildrd ; 
quel — I mily mereszseg! 2. 
d'a-plomb, adt. fiiggilye- 
sen; fig. un peu plus 
d'— » kisse hdtrahhan. 

Apocalypse, f. Idtvdnyok 
konyve; pop. cheval — , v, 
handelle. 

Apocaljptique, a. titkoSy 
7'ejtetty Srthetlen (mint a 
Idtvdnyok kdnyve). 

Apochylisme, m. szorp ; nye- 
let. 

A-poco, m. ugyetleriy egyii- 
gyii ember; 2. adt. a-poco, 
a-poco, lassankint. 

Apocope, f. gr. vigcsonkitds; 
chir. elvdgds. 

Apocryphe, a. dl, becsuszta- 
tott ; auteur — , gyanm 
szerzd. 

Apode, a. h. n. Idbatlan; ro- 
vidldbu; poissons — s, has- 
pardtlanok ; bot. plantes 
— s, szdratlan nJovenyek ; 
— m. falfocske. 



Apodictique, a. did. kitelhet- 
len, ellenmondhutlan, ok- 
vetleniU bizonyos. 

Apodose, f. gr. utdmondat. 

Apogee, m. ast. foldtdv ; fig. 
legmagasabb fok. 

Apointisser, v. a. hegyezni. 

Apolog^tique, a. vSdirati, 
vidszdnoki; 2. — , m. hit- 
vidtan. 

Apologie, f. v4dbe8z4dt v4d- 
irat ; fig. sa condulte fait 
son—, viselete igazdlja 6t. 

Apologiste, m. v^dirdy ved- 
szdnok. 

Apologue, m. m£8e; hason- 
laty pelddzat. 

Apoltronner, v. a. ptdydvd 
tenni. 

Apo'plectique, a. path, guta- 
iltbtt; — plexie, f. szilhii- 
d€8 ; — stasie, f . th. hitha- 
gyds ; fig. ehzakaddspdrt- 
tdl ; — stasier, v. a. th. M- 
tSt hagyni; — stat, m. th. 
hitehagyott ; — steme, m. 
kel^veny.. 

Aposter, v. a. lesbe dllitani ; 
— de faux t^moins, hamis 
tanukat dllitani. 

Apostill'ateur (-ti-lya-), m. 
jur. oldaljegyzSk-keszitd ; 
— e, f . oldaljegyzek ; prat. 
civddds szdmla-dtvizsgdld- 
sdndl; — er, v. a. oldaljegy- 
zekeket imi. 

Apo'stolat, m. apostolsdg ; 
— stolicit6, f. apostoli mi- 
nHsig ; — stolique, a. apos- 
toli ; — stoliquement, adv. 
apostolilag. 

Apostroph'e, m. gr. hidny- 
jel; rh6. megszdlUds ; fig. 
feddis ; — er, v. a. rh6. 
megszdlitani ; fig. megtd- 
madniy megfeddeni; iron. 
— q. d'un souffler, valakit 
arculcsapni ; 2. gr. hidnyt 
jelezni. , 

Apostume, v. apost^me. 

fApostumer, v. n. genyedniy 
evedni. 

Apo'th^ose, f. isteneUSy iste- 
nitis ; fig. le public a fait 
son=, a iMzdnsig egekig 
emelte ; — th^oser, v. a. 
istemtni ; — th^se, f . chir. 
helyretev€8 ; — thicaire, m. 

32 



gy6gy8zer€8z ; — thicaire- 
ne, f . gydgyszertdr ; —to- 
me, m. alg. maradvdny. 

Apdtre , m. apostol ; p. 
faire le bon — , a becsiile- 
test jdtszani; iron, c'est 
un bon — , vig kdpS. 

s'Appaillardir, v. r. pardz- 
ndvd lenni. 

s'Apparager, v. r. magdt 
osszehasonlUani (vkivel). 

Apparaitre, v. n. irr. megje- 
lenni; 2. imp. Idtszani; 3. 
dipl. faire — son pouvoir, 
meghatalmazdsdt eWmu- 
tatni ; 3. prat, il m*appa- 
rait que . . ., iigy tetsziky 
liogy . . . 

Apparat (a-pa-ra), m. potn- 
pa; faire grand—, pom- 
pdzni ; 2. pal. cause d' — , 
fdltilnd iigy ; 3. diner d' — , 
diszebed ; 4. kesziilek. 

Apparaux, pi. m. mar. ha- 
jdszer ; kotelzet. 

Appareil, m. kesziilet ; — de- 
guerre, hadikSszUlet ; 2. 
pompa; 3. m6d. kotelek ; 
k'otSs ; it. tapasZy kenbcs ; 
it. kesziilek; 4. phys. t.- 
eszkbzok; 5. cuis. liozzd- 
vald ; 6. hydr. szivaityit- 
ntd. 

Appareillement, m. pdrosl- 
tds ; bsszefogds. 

Appareiller, v. a. pdrositni ; 
arch, lielyes mirtikit m^g- 
adni ; manuf . c^nezni; 
charp. osszeilleszteni; mar. 
vitorldkat folhdzni ; 6con. 
sdrhitni; 2. s'— , Y.r.pd- 
rosulni ; v. n. mar. vitorla- 
kiszen lenni. 

Appareilleur, m. arch, mu- 
mester ; manuf. folkiszitd; 
soier, selyemkSszito ; — se, 
f. keritdnS. 

Apparemment(a-pa-ra-maD) 
adv. alkalmasinty valdszi- 
niUeg. 

Apparence (-ran-), f. IdUzat ; 
kiiUzin; 2. nyomy j'el; 3. 
valdszinilsig ; il y a — de 
pluie, ugyldtsziky esidfog; 
cela est hors d'— , ez nem 
vaZdszinil ; il y a toute — 
que, minden oda mutaty 
hogy . ..; opt. — directe. 



Apparen t 

kozvetlen Mtds; astr. — s, 
egi tunemSnyek ; -pBl. — s, 
mi a vddlott mellett vagy 
ellene szdl ; en — , adt. IdU 
szdlag. . 

Apparent, e,-a. Idlsz^t^ szem- 
betUnd.; 2. Idtszdlagos; 3. 
uriaSy tekintelyes, 

Apparenter, v. a. sdgorositni;. 
il est bien —6, gazdag ro- 
konai varmdk ; s'— , v. r. 
(togorosodnit rokonvlni. 

Apparesser, s'— , v. a. et r. 
fam. eltunyitni ; lienye- 
fiegre adni magdt, 

Appariement, appartment, 
m. pdrositds ; osszerakds, 
egyesitis. 

Apparier, v. a. pdrositniy pa- 
ronkint osszerakni ; 2. s'— , 
V. r. pdrosxilni. 

Appariteur, m. szentszeki 
tdrviny-szolga ; egyetemi 
idisz. 

Apparition, f. tilneminy ; je- 
lenet; flg. il n'a fait qu' 
une courte — , csak mutat- 
ta magdt. 

Apparoir, v. n. ir. nyilvdn 
lenni^ kitiinni ; il appert 
par cette lettre, que . ., e 
levSlbdl kitiiniky hogy . . . 

Apparonner, v. j auger. 

Appartement (-man), m. lak- 
asztdly ; emelet ; tig. jdtek^ 
tdrsasdg (udvarndl). 

Appartenance, f. tartoz€k. 

Appartenant, e, a. hozzdtar- 
tozd. 

Appartenir, v. n. ir. tartozni 
(-hoZf -hez) ; cette maison 
ne peux lui — , e hdz nem 
lehet az due; 2. szolgdlat- 
ban dXlni (vkinil) ; rokon- 
sdgban lenni (tykivel) ; 3. 
imp. illeni; il appartient 
a lui, €LZ 6 kdtelessSge ; 
prat, a tous ceux qu'il ap- 
partient, mindnydjdnak^ 
kiket illet. 

Appas (a-p&)« m. pi. kellem ; 
inger ; cseUogatde. 

App&t (a-p&), m. csalitek; 
6con. Iudtdm6 c^k. 

App&ter, appateler, v. a. 
csalogatni ; 2. etetni ; 
tomni, 

Appauvrir, v. a. 8zeg€nyitni; 

ukBTOvm : Franczia-magyar 



Appanvrigsement 

fig. csorbitni; s'— , v. r. el- 
szegSnyedni. 

Appauvrissement, m. elsze- 
genyedes ; fig. csorhitds ; 
2. m6d. — du sang, ver- 
gydngiiX48. [csalmaddr. 

Appeau, m. csalsip; 2. un — , 

Appel (a-p61), m. ttzdlUds, 
kidltds, Hvds ; paY.fdleb- 
bezes ; amende pour fol 
— , szdjbirsdg ; com. foUzd- 
litds fizet^itre ; mil. sonner 
V—, gyulekezSt funi ; 2. — 
nominal, nevszerinti folhi- 
vds ; escr. toppantds ; fig. 
kihivds; it, folyamodds ; 
faire un — «l la g6n6ro- 
sit6 de q., vnek nagylelkii- 
segehez folyamodni. 

Appelant, e, s. b.. fbUebbez6 ; 
tig. il a un visage d'— , 
olyan area van^ mint ki 
porit vesztette. 

Appeler, v. a. nevezni ; je 
ne sais comment — cet 
homme, nem tudom^ mi- 
kent nevezzem az embert; 
szdlltani; it. fig. ; mil. fol- 
olvasni : pal. el&szdlitdni ; 
idezni ; fbUehbezni ; 2. ki- 
dltani; tig. — sur q. les 
b6n6diction8 du ciel, vkire 
az ig dlddsdt kivdnni ; it. 
— sur q. le m'^pris public, 
vkit gyillbltte tenni ; 3. 
faire — , hivatni : fig. Dieu 
I'a —6 k lui, meghalt ; 4. 
tiltakozni; j'en — e, kike- 
rem magamnak; fig. il en 
a -*-6, ki bujt a baj aldl; 
6. arq. faire — , a sdrkdnyt 
csattantani ; s'— , v. r. ma- 
gdt nevezni ; comment 
vous appelez-vous ? mi a 
neve? cela s'— e folie en 
l)on fran^ais, ez'magyardn 
mondva ostobasdg; th6ol. 
il y a beauc. d'appelds et 
pen d'^lus, sok a kivdlasz- 
tott, de kevSs a hivatott. 

Appelet (-16), m. p§ch. 1w- 
rogzsineg. 

Appellatif, ve, a. gr. nome 
— , koznev. 

Apellation, f. hivds^ szdlUds; 
paJ. folehbezia. 

Appendice (-pein-), m. /Ug- 
gelSk, toldalek. 

8z6t4r. 33 



Applique 

Appendicule, m. dim. bot. 

karajka. 
Appendre, v. a. folfiiggesz- 

teni (falra). \ny5. 

Appentis (-thi), m. eresz, e'r- 
Appesantir, v. a. tunyitni^ 

nehSzkissi tenni ; 2. nehe- 

zitni ; Dieu a appesanti sa 

main sur ce peuple, Isten 
' keze nehezedett e nSpre ; 

fig. tompitni, gydngitni ; 

s'— , V. r. tunyuini ; fig. 

gybngiUni. 
Appesantissement, m. ne- 

hezkdrsdg^ rostsSg ; tompu- 

Ids. 
Appetence (ap-p6), f. oszton; 

vdgy. 
Appeter (ap-p6), v. a. vdgy- 

ni; kivdnni. 
App^tibilit^, f. 6col. vdgyte- 

JietsSg. 
App6tible, v. desirable. 
AppMissant, e, a. izletes ; 

fig. kindlkozd, kecsegteto. 
App^tit (a-p6-ti),m. €tvdgy ; 

exciter 1'—, itvdgyat ger- 

jeszteni ; fig. kieUgitten 

vdgy; v. envie , p. pain 

d^rob^ reveille 1'—, tiltott 

gyUmolcs idesebb ; il n'est 

cn^re ou sauce que d'— , 

legjobb fiiszer az €h6€g ; 2. 

vdgy, testi vdgy; sdvdr- 

sdg; 3. cuis. f&szerek; com. 

flistdlt heringek ; 4. k P— , 

adt. fam. fdsvinysegbdl. 
App6titif, ve, (ap-p6) a. phil. 

vdayddd. 
Appetition, f. phU. vdgyds. 
Appiecemeut, appi^cer, v. 

rapi6cetage, rapi6cer. 
Applaudir, v. a. tapsolni, 

tetszisit nyilvdnitani ; fig. 

dicserni ; s'— , v. r. brven- 

deni, v. se louer. 
Applaudissement, m. t2p8. 
Applaudisseur, m. tapsold ; 

magasztcUd. 
Applicable, a. alkcUmazhatdf 

haszndlhatd. 
Application , f . ragasztds 

(sebre tap.) ; szinezis ; rd- 

nyomds (pecs.) , alkalma- 

zds, viszonylds ; 2. szorga- 

lom ; fam. figyelem. 
Applique, m. men. rakrftii ; 

orf. or d'— , lev4l-arany. 



Appliq»er 

Appliquer (a-pli-k6), v. a. rd- 
tenni, rdragasztard ; f6l- 
rakni (8iineket)j rdnyom- 
ni (pecs.); — T^peron, 
aar'ka'ntyuzni ; fig. f am. — 
un soufflet, pofot adni ; 
pal. — a la questiou, kin- 
pcLdra vonni ; 2. alkalmaz- 
«i ; 3. kaszndlni ; s'-— , v. r. 
adni maydt (vmire) ; neki 
fekUnni (vminek); szoro- 
san hozzddUnij simulni. 
-Appoint, m. com. marad^k 
tartozds ; 2. p6tUk, 

Appointement, m. pal. hirdi 
hatdrozat ; melUk-itelet ; 
2.fizeti8, hir; fig. char- 
ger q. d'— 8, vkit jdl el- 
vemi, 

Appointer, v. a. pal. meUik- 
it€Utet mondani; 2. fin. 
fizetni; 3. corr. — des 
cuirs, kalldzni ; drap. tHz- 
ni. 

Apport (a-por), m. prat, vd- 
sdrtir ; osszesereglSs e he- 
lyen; 2. pal. hirdi letet; 
les —8, jar. hozamdny ; 
r^p^ter 868 —8, a hozo- 
mdnyt vissza kdvetelni. 

Apportage, m. hozds ; 2. vi- 
telbir, 

Apporter, v. a. hoznif elhoz- 
ni ; fig. hozzdjdrulni; com. 
hasznot hajtani; 2. okozni; 
la guerre n'apporte que du 
dommage, a h, csak kdrt 
okoz ; 3. idizni ; 4. alk(ilr 
mazni ; haszndlni ; — de8 
dif ficult^s , neMzsegeket 
csindlni, 

Appo8er, T. a. prat. rdte.nniy 
rdnyomni ; — le8 8cell68, 
lefoglalni; 2. hozzdcsatol- 
ni, melUkelni ; — sa signa- 
ture, aldimi. 

Apposition, f . hozzdteves^ rd- 
mfomds ; lepecsiteUs ; 2. 
ru6. meU€t4iel. 

Appr^bender, y. a. dr. ca- 
non. jdrcLdkkozni. 

Appreciable, a. hec9Ulhet6. 

Appr6oiateur, m. hecsldj be- 

C8(U, 

Appr^ciatif , ve, a. note — ve, 

becsleH jegyz€k. 
Appreciation, f. becsUs ; 2. 

miltdnylds ; 3. drszabds. 



Ap pr^ eiw 

Appr^der, v. a. beesUlnif 

megbecsiilni ; drt szabni; 

fig. nagyrabecsUlni. 
Apprehender(a-pre-an-), v. a. 

prat, elfognif letartdztatni; 

2. iir&kftSget eJfogadni; 3. 

Y. craindre. 
Apprehensibility, f. did. le- 

tartdztathatds. 
Apprehensif, ve, v. craintif. 
Apprehension, f . fSlelem^ ag- 

godalom; 2. pid. letartdz- 

ttUds ; 3. log. fdlfogd$, 
Apprendre, v. a. irr. tamdrd; 

2. liaUanif irteguini; 3. 

tanitani ; 4. tudatni^ 4rte- 

^m, bejelenteni, 
Apprenti, m. tanonc^ iruu ; 

fig. kezdH, 
Apprentissage, m. iruuko- 

dds ; inassdg ; fig. kis^rlis; 

2. eU6 kisMet. 

Appr§t (a-pr6), m. eldkSszi- 
tiSf kisziilet ; cuis. elkSszi- 
Us; 2. kallds ; fig. mester- 
k6Utig; 3. peindre d'— , 
iivegre fetteni; peinture 
d'— , UvegfestmSny, 

Appr§ter, y. a. elkiszUni; 
eWkiszUni; fig. nevetisre 
alkalmat adni ; 2. kaUani; 

3. mil. appretez armes ! k^- 
sziUj ! 4. s'— , y. r. k^- 
sziilni. 

ApprSteur, m. kSszUd; 2. 

UvegfestiSsz. 
Apprise, f. prat, hatdsdgi 

szabdly albird szdmdra ; 2. 

beesU$. [t€9. 

Appriyoisement, m. sielidi- 
Appriyoiser, y. a. szelidttni; 

fig. nydjassd tenni; 2. s'— , 

y. r. szelidulni ; fig. ottho- 

nossd lenni. 
Approbateur, -trice, s. he- 

lyesld. 
Approbatif, ye, a. helyesld ; 

* — ment, ady. helyesldUg. 
Approbation, f . helyeBUs^ jd- 

vdhagyds ; 2. theol. enge- 

dily. 
Approchant, e, a. megkoze- 

lUd, hasonld ; 2. fam. prep. 

majdnenit k&riilbeliU. 
Approche, f. kdzeledSs ; 2. 

mil. —8, futddrkok ; 3. opt. 

lunette d'— , tdvcsd ; imp. 

t4rz6, 

34 



App nyr 

Approcher, y. a. kldzelUni; 

szaheidon bejdrni (vkihez); 

2. man. les eperons, meg- 

aarkantyuzni ; 3. mon. 

sttlyegyUni; 4. y. n. kdze- 

ledni ; rarement la y^rit^ 

— e les princes, az igaztdg 

ritkdn jut fejedelmek fit- 

leig ; fig. inegkdzelUni ; 2. 

pdroBodni; 5, s*— , v. r. 

kozeledni ; mar. sz€l tmU 

lett vitorldzni. 
Approfondir, y. a. m€lyitni ; 

fig. kutatni. 
Approfondissement, m. mS- 

lyitis ; fig. kifUrkSszSSj Jfct- 

kutatds. 
Appropriation, f. eUajdtUds. 
Appropriement , m. cout. 

hirtokba vitel. 
Approprier, y. a. alkalmaz- 

ni ; 2. berendezni, csino- 

6ttni ; 3. s'— , y. r. nuigd- 

nak ttdajdoTdtni, 
Approuyer, y. a. helyben- 

hagyni ; 2. dicsSmi, 
Approyisionnement, m. ^lel- 

mez€8. 
Approyisionner, y. a. ilel- 

ftiezni, 
Approyisionneur , m. ilel- 

mez6, 
Approximatif, ye, a. megka- 

zelitd ; —ment, ady. meg- 

kdzelUdUg, 
Approximation, f .math, meg- 

kozelitit. 
Approximer, y. a. p. n. kdze- 

ledni, hatdrosnak lenni, 
Appui, m. tdmasz^; mec. 

tdmpont ; charp. karfa; ce 

cheyal a 1'— fin, e Idnak 

Idgy szdja van; gram. 

hangsulyozds ; fig. segtt- 

8€g ; 2. pi^es si 1'—, tdm- 

irat, 
Appui-main, m. peint. fe8- 

tisi pdXca, 
Appuyer, y. a. tdma8Ztani; 

rdtdnuutzkodni ; nyomni ; 

rdnehezedni ; 2. — le pisto- 

let a q., pisztdyt szegezni 

vki eUen; man. — reperon, 

8arkantyut bevdgni ; 3. 

gram, hangsulyozni; 4. fig. 

segitni ; 6. s'— , y. r. td- 

maszkodni ; fig. bUzni va- 

lakiben. 



Apre 

Apre, a. fanyar; fojtds ; zor- 
dan; gdrongyos; fig. ko- 
7U>k ; sivdr ; tzigorH, 

Apr^le, V. pr^le. 

Aprement, ddv. durvdn^ szi- 
goruan; f any and; fqjtd- 
san ; fig. buzgon. 

AprdSfConj .miutdn^inthogy; 
fam. — boire, ivds utdn ; 
2. adv. oj^dn^ tovdbbad; 
11 dit qa'il vous connalt ; 
— ? azt mondjdf ismeri 'dnt; 
Mt aztdn ? it. adt. — quoi, 
mire ; —tout, kiUonben ; 3. 
pi'6p. utdn; p. —la pluie 
vient le beau temps, bo- 
rura derii; 4. Stre — q., 
vkit iUdozni ; 5. 6tre — qcn. 
wel foglalkozni ; avez 
vous relu cette feuille? 
je Buis — , elelvoiSta e la- 
pot f most olvasom; 5. §tre 
— un emploi,. kivatalt 
hajhdszni; 6. n'avoir qu'un 
en — q., tiirebnetlenul 
vdrni vkire ; 7. a'—, sze- 

^ rintf utdn. 

Apret^, f. fanyarsdOf csi- 
pdssig ; — de la cnaleur, 
tikkasztd hdsig ; fig. sovdr- 
sdg^ pinzvdgy ; it. durva- 
sdg^ konoksdg, 

Apte, a. pal. kipes^ alkaZ- 
mas ; — et idoine, kipea is 
ugyes. 

Apt^re, a. szd/myatlan ;h.,n. 
insectes —8, szdmyatlan 
rovarok. 

Aptitude, f. tehetikt ugyes- 
sig^ alkalmaxsdg ; prat. v. 
capacity. [zdrlat. 

Apurement, m. com. szdnUa- 

Apurer, v. a. com. leszd- 
molni ; dor. mosnu 

Aquarelle (a-koua-), f. peint. 
vHzfestnUny ; * — liste, m. 
xHzfestisz, 

Aquatile (a-coua-thi-), a. bot. 
plante — , vizi ndviny. 

Aquatique(a-coua-thi-),a.mo- 
csdrosy vizes ; bot. plante 
— , inoesdros ndv€ny. 

Aqueduc (a-ke-duk), m. viz- 
vezetSk. [nyds. 

Aqueuz, se, (a-keu), a. vize- 

AquiUure, t. garo. 

Aquilin (a-ki-lein), a. nez— , 
tasorr. 



Aquilon 

Aquilon (a-ki-), m^feUzil, 
Arabesques, m. pi. lombdisz. 
Arable, v. labourable. 
Atachide, arachis, f. bot. 

fdldi mogyord, 
Aradayine, v. tarin. 
Araigne, f. ois. rigdhdld. 
Araign6e, f . h. n,pdk ; — rti- 

rale, hdzi p6k ; — aqua- 

tique, vizi p.; — porte- 

croiz, keresztesp,; ■—'patte- 

Mendue, kaszds p.; — avi- 

culaire, madardsz p.; — 

enrag^e, torontdlp, ; toile 

d'— , p.hdld ; fig. pattes d' 

— , hosszUf gdrbe Hjjak; 

p. les lois sont des toiles 

d*— 8, a nagy tolvaj az ab- 

lakbdl nizif middn a kis 

tolvajt akasztjdk. 
Aramer, arramer, v. a. ma- 

uuf .^ rdmdzni, 
Arang, m. imp. tunya szedS. 
Arasement, m. h&i. egyeni- 

t€s, 
Araser, v. a. b&t. egyenitni, 
Arases, f . pi. b&t. feddkovek, 
ArbalestriUe, f. astr. foMv. 
Arbal'^te, f. kizij ; anat. 

belne ; man. cheval en =, 

kisefds 16; — 6ter, v. a. 

cYi.9xp.f6d4l8zikkel eUdtni; 

— 6trier, m. Ijdsz; 2. charp. 

szikgerenda. 
Arbenne, f. om. hdfajd. 
Arbitrage, m. vdlasztott b, 

itilete ; com. vdltdkimlet ; 

vdLk.leti szdmolut. 
Arbitraire, a. onkinyes; — , 

m. dnk€ny ; — ment, adv. 

'dnkenyesen. 
Arbitrale, a. vdlasztott bi- 

rdi ; —ment, adv. v.birdi- 

lag. 
Arbitrateur, v. arbitre. 
Arbitration, f. pal. becsUs, 
Arbitre, m. vdlasztott bird ; 

fig. korldtlan Hr; th^ol. 

Ubre ou franc — , szabad 

akarat. 
Arbitrer, v. v. pBl,k4nye sze- 

rint itilni; com. becsUlni. 
Arborer, v. a. kitHzni ; mar. 

folhuzni. [nemU. 

Arborescent, e, a. bot. fa- 
Arborisation, f. lambkd. 
Arboris^, e, a. fdhoz hasonld; 

agate —6, lombagdu 

35 



Arehange 

Arboriste, v. p^pinidriste. 

Arbouse, f. bot. fanyal ku- 
kqjca, 

Arbre, m. f<i; e. f. — s de 
haute futaie, magas suda- 
ru fdk; jard. — fruitier, 
gyiimJdlesfa ; — de basse- 
tige, tdrpefa ; th^ol. — de 
la science du bien et du 
mal, ajd is rosz tuddsfd- 
ja; m6c. — de mouiin, 
Jorgdtengely ; agr. — d'une 
charrue, gerendely ; horl. 

— d'une roue, forgdfa; 
impr. — de la presse, saj- 
tdgerenda; mar. — de 
mestre, fddrboc ; pap. — 
des bachots, vdjt tdke ; fig. 

— g^n^alogique, nemzet- 
sigfa. 

Arbret, m. ois. lipvesszds fa, 
Arbrisseau, m. cserje^ bokot. 
Arbuste, m. csemete^ fa- 

csdk. 
Arc (ark), m. ij ; tireur dV, 

ijdsz ; arch, ti;, boltiv; 

ast. — diume, napi %v; 

phys. — conducteur, vil- 

lanyforgatd; guer. ,— de 

triomphe, diaaaHv. 
Arcade, f . arch. boUhajtds ; 

oszlopbolt ; jard. — d« 

verdure, lugos; anat. — 

sourdli^re , szemJdld - iv ; 

aun. — de lunettes, kdva. 
Arcane, m. aloh. titkosszer ; 

min^r. — ou arcan^e, vd- 

ros irag. 
Arcanson, m. mar. szurok; 

2. gyanta, 
Arcasse, f . mar. tar ; m^c. 

g'orgds csiga. 
Arc-boutant, m. arch, tdm- 

oszlop ; mar. szdlfa ; fig. 

kolompos ; — bouter, v. a. 

arch. tdrtULSztani; — dou- 

bleau, m. arch, oszlopiv; 

— droit, m. ard. donga- 
bolt, 

Arceau, m. ivecske. 
Arc-en-ciel (ark-an-), m. szi- 

vdrvdny, 
Archiusme (ar-ka-), m. litt. 

dszeriisig. 
Archal, m. fil d'— . sdrgariz 

sodrony, 
Archange (ar-kan-), m. ar^ 

kangyal. 



AroliaJiKeliqiie 

Archangelique, a. arkan- 

gyali ; bot. T— , f . angyal- 

fu. 
Arche, f . hid-iv ; 2. V— de 

No6, Noe bdrkdja ; = fam. 

eUgyes tdrsasdg ; conch. 

=, odrkacsiga; h. j. — d' 

alliance, frigyazekriny. 
Archie, f . alch. kozponti tiiz; 

. m6d. eleterd. 
Aroh^o'graphe, (-k^-), m. rS- 

gisigUird ; — grapbie, Jf. 

r.leirds ; — logie, f . r€g6- 

8zet ; — logique, a. dszerU; 

— logue, m. regeaz. 
Arcbet, m. ijdsz ; — du guet, 

j^oroftzld; — des pauvres, 
Koldusbird. 

Arcber (<Jb5-), m. nyirettyu ; 
2. m6d. Iiekdd; mec. per- 
gdfurd. 

Archetype (-k6-), m. dskep ; 
mon. eredeti belyeg^ 

Arcbev6cb6, m. ersekseg, 

Arcbev§que, m. ersek. 

Arcbi, dans la comp., fd-; 
— abb6, m. fdapdt ; — ca- 
m^rier, m. fdkamards ; — 
cbancellierf m. fdkancel- 
Idr; — cbapelain, m. fd- 
kdpldn ; — coeur, m. ne- 
mes I4lek ; — diaconat, m. 
fdespereas^g ; — diacon6, 
m. f deeper €8 keriUete; — 
diacre, m. fdesperei; — 
due, m. fdherceg ; —ducal, 
e, Q.." filiercegi ; — ducb6, 
m. jfdhercegseg ; — du- 
cbesse, f. fShercegnd ; — 
6cbanson, m. fdpohdmok ; 

— trancbant, m. fdasztal' 
nok; — Episcopal (-ki-), 
e, a. Srseki ; — ^piscopat, 
m. ersekseg ; — 6tarque, 
jn.fdpap; — fou, m. fam. 
fdboloTia; — mar6cbal, m. 
'fdtdbomagy ; — prieur, m. 
fdperjel ; — tecte, m. ipi- 
tSsz ; — tectonique, a. epi- 
Uszeti; — tecture, f. epi- 
teszet; — tecturer, v. a. 
epiteni; — toux, m. patb. 
Iieves kdhogSs ; — trave, f . 
oszloppdc ; — tr^sorier, m. 
fdtdrnok; — tricbin, m. 
arch6. konyhamester ; — 
trdne, m. trdnoktrdnja. 

Arcbives, f. pi. leviUdr. 



Arohlvilain 

Arcbivilain, m. fam. nagy 

Z8ugori. 
Arcbiviste, m. levSltdrnok. 
Arcbivolte, f. arcb. szalag- 

karima. 
Arcbures, f. pi. malomkd- 

kdva. 
Arcine du St. Esprit, f. bot. 

altatd nadragulya. 
Ar<?on, m. seU. nyeregfa; 

man. @tre ferme sur'les 

— B, jdl megiUni a nyerget; 

fig. szildrdul niegmaradni 

v€lem4nye melleit; cbap. 

tilfa. 
Ar^onnage, m. cbap. tiloldg. 
Ar<?onner, v. a. cbap. tilolni. 
Ar^onneuT, m. chap, tilold, 
Arctique (arc-ti-), a. ijszaki; 

p61e — , €j. sark. 
Arctium (-ci-ome), m. bot. 

lapu. 
Arctope, v. pieds-d'ours. 
Ard61ion, m. p. u. rabUlku. 
Ardelle, eau d'— , f. szegfu- 

viz. 
Ardemment (-da-man), adv. 

fig. btizgdriy hevesen^ for- 

rdn. 
Ardent, e, a. eg6 ; lampe — e, 

Sgdldmpa ; fer — , izzdvas ; 

cbaleur — e, tikkasztd h6- 

sig; fig. d^sir — , forrd- 

vdgy ; amour — , heves sze- 

relem; soif — e, ^getd 

szomj ; 2. cheveux — s, r5t- 

haj ; 3. miroir — , gyvjtd- 

tiikdr ; verre — , gyulencse; 

4. — s, m. pi. bolygdtuz; 

m^d. mal des — s, orbdnc. 
Arder, ardre, v. a. irr. fam. 

et pop. le feu St. Antoine 

vous arde! vigyen el az 

drdog ! 
Ardeur, f . hdeSg^ forrdsdg ; 

fig. buzgdsdg; m6d. — d' 

urine, neh6z vizeUa ; po^t. 

premiere — , eUd szerelem. 
Ardillon, m. csat-pecek ; imp. 

iv9z'6g. 
Ardoise f. min^r. palakd ; 

carriere d'— , pcUabdnya; 

— alumineuse, timpala. 
Ardois^, e, a. palattzinu. 
Ardoisier, m. palafejtd. 
Ardoisitre, f . palafejtis. 
Ardu, e, a, meredek ; fig. 

bajos. 

36 



ArsUe. 



*Arduo8it6, f . nehezs^g. 
Ardure, f. duh, kSUegbeeses ; 

2. buja Mviig. 
Ar6a, V. d^pUation. 
Arenace, 6e, a. fovenynemH. 
Arene, f. po^t. homok ; h. 

anc. kiizdter ; min. vizhd- 

ritd drok. 
Ar6ner, v. n. it. s'— , v. r- 

arcb. iUepedni. 
Areneux, se, v. sablonneux. 
Ar^niforme, adj. f&venyala- 

ku. 
Ar6ole, f . kis terseg; an.==da 

mam^lon , csecshomtUy ; 

astr. udvar; — ^m^tre, m. 

mzmird ; esmSrS ; — tique, 

a. patb. izzasztd. 
Ar^re, m. m6c. malomkerek 

tengelye. 
Ar^te, f. halszdlka ; arcb. el; 

keresztboltozat ; g^ogr. 

orom; bot. kaidsz-azdlka ; 

v6t. bikavar. 
ArSteui;, se, a. szdlkds ; fig. 

bajos. 
Ar^tier (— thi6), m. szelemen, 
Ar^tologie, f. erenytan. 
Argent (ar-jan), m. ezUst ; 

monnaie d'— , e. p€nz ; 

chim. — natif, «2in e.; — an- 

timoni6, piskole. ; — noir, 

sziirkeirc ; — vif , higany j 

fulminant, durr-e. ; fig. c' 

est de 1'— en barre, ez olyan 

mint a keszpSnz; 2. pern; 

p. T— gouvemele monde, 

jnindent meggydz a p^.nz ; 

prendre ce qu'on ditpour 

de 1'— comptant, bolondjd- 

ban mindent elhinni. 
Argents, m. icht. ezusthal. 
Argenter, V. a. ezustozni. 
Argenterie, f. eziistnemii. 
Argenteur, m. ezmtozd. 
Argenteux,8e, a. pop. pinzes. 
Argentif^re, adj. min^r. 

ezusttartalmu. 
Argentin, e, a. eziisUzeru; 

couleur — , ezmUzin. 
Argentine, f . bot. libapimpf) ; 

2. V. argents. 
Argenture, f. eziistozes. 
Argile, f. agyag ; — a poti- 

ers, fazekas agyag; — 

savonneuse, csapdfold; 2. 

foldpala ; 3. szdmpala ; 4. 

palakr4ta ; 5. kbszdrilkd^ 



Arcileuz 

Argilenx, se, a. agyagos ; 

Gouche —8, e, agyagriteg. 
Argot (-g6), m. tolvajok nyel- 

ve ; 2. fig. 6tre sur ses — s, 

fortilyos ; jard. les — s, hi- 

szdradt galyak i^ige. 
Argoter, v. a. tolvajnyelven 

beszeJni ; jard. szdraz ga- 

lyakat nyesni. 
Argouler, m. un panvre — , 

izeg€mj ordog. 
Argiie, f . tir. sodronypad ; 2. 

wdronyhuzds. 
Arguer (-gh6), v. a. sodronyt 

htizni. ^ 

Argner (-gu-6), v. a. vddolni. 
Argument, m. Srv ; hizonyi- 

tek; okoekodds; 2. litt. 

tartalont. 
Aigumentaiit, m. ellenvetd. 
Argnmentateur, m. vitdzd. 
Argomeiitation, f. irvelis; 

2. hizonyltds. 
Argnmenter, v. a. ervelni; 

kovetheztetni ; okoskodni. 
Argutie (-oie), f. agyaskodds; 

sopJiistai bizonyit4k. 
*Argutieux, se, a. agyaskodd, 

dl-bdlc8. 
Aride, a. szdraz^ kiszdradt; 

fig. 4rzeketlenyineddS, 
Aridity, f . szdrazsdg, aszdly ; 

fig. irziketlemeg ; fagyos- 

sdg. 
Aridure, v. atropie. 
Arille, f . hot. magtok ; — , e, 

a. magtokkal elldtott. 
Ariste, f. bot. kaldszszdlka ; 

— ^, e, a. kaldszoa. 
Aristocrate, m. f6rendil, dr- 

rendu ; —tie, f . f6rend-or- 

Hzdglds; — tique, a. ur- 

rendi; — ment, adv. urren- 

diesen. 
Aristoloche, f. bot. gegevi- 

rdg; — cl^matide, b^cse; 

- — 8, — 6e8, g4gevirdg-fi' 

Uk. 
Arithmanoie, f. szdmjdslds ; 

— cien, ne, s. a. szdmjds, 
Arithm^ticien, m. szdmvetd, 
Ariihm6tiqae, f . szdmtan : 

- a. azdmtani ; -ment, 

adv. gzdmtanilag. 
Arlequin, m. hohdc, ugrdc. 
Arlequinade, f. bohdskodds, 
Arlequine, f. ugrdctdnc. 
Arlet, m. k&vfi4ny. 



Armadille 



Arpentage 



Armadille, f. hqjdrajocska ; 
— m. h. n. dvand. 

Armateur, m. mar. kaldz- 
hajds ; it. hajdszereld ; 2. 
kaldzkapitdny. 

Armature, f . vaaalda ; 2. vir- 
tezet; 3. pi. hadikiszu- 
Uk. 

Arme, f . fegyver ; — k feu, 
Idfegyver ; — blanche , 
puszta fegyver; aux — s! 
fegyverre ! escr. salle d'— , 
viterem; guerr. prise d' — b, 
Idzadds ; fig. pette dame 
est sous les —B.fdlcicomdz- 
v'a . . . ; baisser les — s, 
meghunydezkodni ; 2. le 
ciel a b6ni nos — s, Isten 
megdldd fegyvereinket ; 
les — s sont joumali^res, 
a hadiszerencse vdltozd ; 
it. fig. ; 3. faire — de tout, 
mindent elkovetni ; ^.fegy- 
verzet; 5. dllatok vidsze- 
rei ; 6. katonasdg ; — du 
g6nie, mirn'dki kar ; — de 
la cavallerie, lovaasdg ; 7. 
bl. cinier ; blasonner des 
— s, cimert festeni ; 8. 
luth. — ft main, kizi 
fdrisz. 

Arm^e, f. hadsereg ; — de 
reserve, tartalikh4id ; le 
Dieu des — s, seregeknek 
Ura; — navale, v. flotte. 

Armeline, pell, f . hblgyprSm. 

Armement, m. folfeffyveries; 
arch. iv-dUds. 

Arm^uien, ne, s. a. lettr., 
dmiSny nyelv ; 2. drminy ; 
min^r. pierre — ne, lazvi- 
kd. 

Armentaire, a. csorddhoz tar- 
tozd ; 2. f . pi. ent. baroni- 
bogdr. 

Armer, Y.n.fdlfegyverkezni; 
les Busses arment contre 
les Turcs, oz oroszokfegy- 
verkeznek a t&rbkok eUen ; 
2. V. a. fdlfegyverezni ; fig. 
il est —6 de toutes pieces, 
mindenre el van kisziUve ; 
artil. — un canon, dgyiit 
onieni ; 3. megvasalni ; — 
un aimant, delejt vasalni ; 
4. s'— , V. r. fegyverkeznif 
harcra k^sziUni; fig. dva- 
kodni ; man. ce oheval 

37 



s'— e contre son cavalierr 
csokonbs, 

Armet (-m6), m. sisak. 

Armistice, f. fegyverszunet. 

Armoire, f . szekrSny ; p. fai- 
re son — , szerencset kis€r- 
leni ; it. elesiget beszerezni. 

Armoiries, f . pi. cimer ; livre 
d'— , dmerko-nyv. 

Armoise, f. hot. fekete ur'dm ; 

— glom^rul^e , liavasi 
Ur'dm ; — des champs, fo- 
dorka ; — maritime, bdr- 
8(my Ur'dm. 

Armon, m. rudszdmy ; an- 
neau des — s, rudkarika. 

Armorial, m. cimerjegyzSk ; 
2. — , e^B,.cimertudojndnyi. 

Armorier, v. a. <Amert festeni. 

Armoriste, m. cimertudds. 

Armure, f. fegyrerzet; serr. 
vaaalds ; phys. — de I'ai- 
mant, delej vasaldsa ; fig. 
la patience est une — con- 
tre les maux, a tUrelem ol- 
talom a fdjdalniak ellen. 

Armurerie, f. fegyver-gydr- 
tds. 

Armurier, m. fegyvercsUzdr. 

Arnique, f. bot. kappandr ; 

— de montagne, hegyi k. 
Aromate, m./i^i«zdr; V. par- 

fum. 
Aromatique, a. fiiszeres, sza- 

matos. 
Aromatisation, f. pharm./n- 

szerezis^ szamatozds. 
Aromatiser, v. a. filszerezni ; 

szamatozni. 
Aromatite, f. mirhakd. 
Arome, m. chi. zamat^ sza- 

mat. 
Aronde, f. charp. kitliegyu 

furd ; fort, fecskegdt ; orn. 

t fecske. 
Arondeli^re, v. ch^lidoine. 
Arondelie, f. om. v. hiron- 

delle ; pech. gyaloghdld. 
Arounier,* m. bot. kontyvi- 

rdg. 
Ai-pculleur (-pa-lyeiir), m. 

aranymosd ; 2. ^pl. akna- 

cserkisz. 
Arpent, m. hold fdld; fij?. 

un — de vie, r'dvid €letkor. 
An)entage, m. fdldmeres : 

J... tan; U. entendl'— , ert a 

f...m4r48hez. 



Arpenter, v. a. fblmemi ; 

mm. tzaiadni. 
Arpenteur, m. fdldmSrd; — 

des mines, bdnyamSmok, 
Arquebusade (-ke), f. pus- 

kaioves; m6d. eau d*— , 

sebmz. 
fArquebuse (-ke-), tpuska; 

— de chasse, vaddsz p. ; 
tirer de T— , puskdzni ; — 
ray6e, vorUcs&vu p.; jeu 
d'-, c4Vbal&v€9p it. lb- 
mde. 

Arquebnser, v. a. agyoidoni. 

Arquebuserie, f . puskamiives- 
8€g. 

Arquebusier, m. puskamii- 
ves; ceUov6. 

Arquer (-k6), v. a. ivalakra 
hajlUni; v. n. it. 

Arquet, m. mannf . szdlfogd ; 
pop. 8zur6kdd. 

Arqiire, f . jard. ivg'drbiilet. 

Arrachage, m. agr. irtds. 

Arracbement, m. kitepSs ; 
arcb. fogazda ; — tfune 
Yoiite, bdt-ivfelsd Jiajldsa, 

d'Arracbe — pied, adv. fam. 
folyvdst. 

Arracber, v. a. kitSpni; 2. 
koppoMztani; fig. kicsikar- 
ni; 3. kicsalni; son dis- 
coors nous a —6 des larmes, 
8z6nokUUa kl&nyekre inM- 
tott ; 4. — la vie k q., vkit 
€leUt6l megfoaztani; B.b'—^ 
V. r. q. qcb. on se V — e, kap- 
nak rajta ; fig. il sout prets 
a 8*— les yeux, ifiajd kivdj- 
jdk egymds szenUt ; cbap. 

— le Jarre, nydri szdrt ki- 
t4pni. 

Arracbeor, m. euse, f. kihu- 
z6 ; — dents, v. dentiste; 

— de cors, v. pr^dicnre ; 
fam. cegires hazug. 

Arraisonner, v. a. it^ s'— , v. 

r. rdbesz€lni (vkit); tisz- 

tdbajdni (vkiveL), 
Arramer, v. a. drap. kalld- 

fdra feszltni. 
Arrangement, m.rendezSs^ elr 

rendezis; 2. kiegyenliUs ; 

kiegyezis ; 3. intSzkedSs ; 

gr. — des mots, azdrende- 

z48. 
Arranger, v. a. qcb. rendezni^ 

elrendeznifrendbehoznijfig. 



ses affaires, ugyeit rendez- 
ni; iron, megrakni, elpd' 
Jiolni ; 2. — bien les paro- 
les, azSpen rakni a $zava- 
kat ; 3. megelSgedni ; cela 
m'— e bien, megelegszem 
ewel; 4 kiegyerditni ; 5. 
s*— , V. r. kiegyezkedni ; 6. 
megegyezni ; 7. elhelyez- 
kedni; 8. nyilatkozni; — ez 
vous Mr., nyilaikozzik^ 
uram. 

Arr6rager, v. a. laisser — ses 
int^r^ts, a kamatokat fdl- 
szaporitni. 

Arr^rages, f. pi. payer le 
principale et les — , a tdkit 
is kamatokat megfizetni, 

Arrestation (-cion), f. elfo- 
gdSf elfogatds ; hezdrds. 

Arr§t (a-r6), m. itSletf vSgzis; 
.— de mort, haldlos i, ; fig. 
hatdrozatt szdndik; 2. te- 
tartdztaids; lefoglaXds; — s, 
pi. mil. fogsdg; 3. man. 
megdUds; 4. cb. cbien 
d'— , visla; cbir. sirtarto ; 
Be\l.farhdmtfar8zij ; 5. fig. 
e'est un esprit sans — , in- 
gadozd ember. 

Arrets, m. eltdkeles.hatdro- 
zat ; com. zdrszdmadds ; 2. 
—, e, a. szUdrdt hatdro- 
zott : on esprit — , 8zildrd 
jellem. 

ArrSte-boeuf, m. bot. iglic. 

An^ter, v. a. megdUitm; 
je ne vous arrdterai pas 
plus long temps, nem fo- 
gam tovdiib tartdztatni ; 2. 
gdtolni ; eldUUni ; 3. eljfog- 
nif letartdztatni ; 4. meg- 
aka4dlyozni ; 5. fogadni^ 
m^gfogadni; 6. hatdrozni; 
7. — sur qcb. fUggeszteni 
(szemit vre) ; 8. v. n. meg- 
dllni ; aretez I megdUj ! 
9. s'— , V. r. iddzni; fig. 
megdllapodni; 10. megszUn- 
ni; 11. eltokilni. 

Arrbement (fi.-r6-), m. fel- 
pSnz. 

Anrher (&-rer), v. a. felpenzt 
adrU. 

Arrbes, f. pi. foglaXd ; fig. 
bizto^tik, 

Arri5re, m. mar. tat, hajd 
fara ; 2. en — , adt. hdtul, 

38 



mdgott ; regarder en. — * 
hdtra n4zni ; 3. — ! i. Tktt- 
ra ! vUzsza ! 
Ani6r6, m. fin. hdtrdl€h ; 
fig. hdtrdUko8 munka ; — , 

e, a. hdtrdliko8, 
Arridrel>an, V. ban; — bee. m. 

•pilUr ; — boncbe, v. phar- 
ynx; — caution, f. cUhe- 
zeasig; — cbange, m. ha- 
matok kamatja ; — corps, 
m. arcb. hdtsd 8zdmy ; — 
conr, f. hdtsd udvar ; — 
faix, m. patb. szUlep ; — 
fermier, m. al-haszonb^r- 
16 ; — fief, m. f6od. alhU- 
b4r; — fie£f6, m. f^od. aZ- 
h&beres; — garant* m. 
alkezes ; — garantle, f . cU- 
kezessig ; — garde, m. ut6^ 
v6d ; — goftt, m. vtdxz : 

— guet, m. mil. utddr ; — 
investiture, f. v. fief ; — 
ligne, f . hdtsor ; — maiii, 

f . viszszds UUs a lahda-re- 
civel; Id fara; —neYevL^ m. 
— ni^ce, i.unokaf.; u.led.rty; 
nos = neveux, kisb iUdcUMr- 
ink; — pens^e, f. tarta- 
Uk gondolat ; — point, m. 
cout. tHzSoUis; — poin- 
teuse, i. cout. tiizdel&nS ; 

— rang, m. IvdUd 8or ; — 
saisou, vi668z ; — vassal, 
m. f6od. aXhUbires; — vas* 
selage, m. f6od. alMbSres- 
84g; — voussure, f. arch. 
hdtsd bdtiv, 

Arri6rer, v. a. kisleltetrvi / 
halasztani; elkisni; s' — ,. 
V. r. hdtramaradni, hdtrcL- 
Ukban Unni, 

Arrimage, m. mar. rakocUis ; 
r.ber. 

Arrimer, v. a. mar. rakodni. 

Arriipeur, m. mar. rakado^ 

Arrivage, m. kikdtes ; meg- 
Srkezis (tdrgyi) ; lieu 
d'— , kirakoddsi hely. 

Arriv6e, f. megirkezSs (sze- 
milyi). 

Arriver, v. a. mar. kikotni ; 
2. megirkezni ; 3. tortertnii 
4. eUmi; si vous contina- 
ez ainsi vous aurez peine 
k — , ha ekint folytatja^ 
cUig fogja elimi ciljdt. 

Arrocbe, f. bot. maglap^l ; 



— poupiSre, jporti m. ; — 
k fruits entete, libatopp / 

— de jardin, k^i m. 
Arrogamment , adv. ddly- 

fdsen. 
Arrogance, f. dnhitUig ; 

d&h/f. 
Arrogant, e, a. onhiit ; ddly- 

fds. ' 

B^Arroger, v. r. meriizelrd; 

hitorolni. 
Arroi (a-roi), m. fogat, 
Arrondir, v. a. kerekUni ; 

fig. -9 sa fortune, vagyont 

szerezni; 2. gr. kikerekitni; 

— peint. kidoTiiboritni; b'— , 

y. r. kerekedni; fig. gya- 

rapodni, 
Arrondissement, m. kereH- 

tSs; 2. g&mb&ly'6d€8; 3, ki- 

terjesztis ; 4. g^og. keriilet. 
Arrosage, m. dntbzis ; 2. viz- 

eresztd drok; 3. nedvesi- 

Us, 
Arrosement, m. megdntozSa^ 

locsolds ; jeu. jdtszdtdraak 

kifizetiae. 
Arroser, v. a. meg&ntdznit 

locsolni; cxus.becsiipdgtet' 

ni ; 2. nedveHteni ; — des 

lannes, kdnyekkel dztatni; 

fig. riazletet fizetni; ayez 

soin de T— , igyekezzik ez 

ember markdt megkermi ; 3. 

jeu. kifizetni; 4. fig. t>€ri' 

velf verit4k€vel dztatni. 
Arrosoir, m. antozQ kanna. 
s'Arrouter, v. r. iitra- 

kelni. 
Arrow-root (a-r6-routt), m. 

tdTZ$gy'dk6r, 
Arrudir, v. a. vaditni ; s'— , 

V. r. vadvlni. 
Arrugie, f. miner, viztdrna. 
Ais, Y. arsi. 
Ars (&r), f. pi. vdt. szUgv-erek; 

2. tagok; 3. marten, sai- 

gner des quatre — , mind a 

nSgyldbdn eret vdgni. 
Arsenal, in. fegyvertdr. 
Arsenic, m. mireny ; — na- 

turel, mirenyfim. 
Arsenical, e, a. mirenyfile. 
Ars^nite, m. chim. mireny- 

$av. 
Arsi, a. kozmds. 
Arsin (-cein), a.bois — .meg- 

gyuladt erdd. 



Art 

Art (&r), m. m-Hv^azet; 2. 

Ugye88€g ; 3. tudomdny ; 4. 

alch. le grand — , a hdlcsek 

k&ve. 
Artdre, f. OtSr. 
Art6ri'aque, m. path. gSge- 

csd'Szer; — ographie, f. 

an. iUirleirds ; — le, f . an. 

Uterecske ; — ologie , f . 

iit€r-tan ; — otomie, f . an. 

iUSr-vdgds. 
Art6sien, ne, y. puits. 
Arthrite, — tis (thi-ce) , f. 

path. Jgdszveny ;■ — tique, 

1. hot. ezerjd ; — a. k'dszvi- 
nyes. 

Artichaut, m. oUlsz lapu ; — 
sauyage, tarka bogdcs. 

Article, m. iz ; tag ; 2. sza- 
kasz; — par — , pontrdl 
pontra; mettre tout en un 
— , mindent egy kaptdra 
iitni ; 3. cikk ; 4. — de la 
mort, a haldl piUanata; 
c'est un autre — , ez mds 
diUd; 5. th6o. Mtdgazat; 
6. gr. nemszd ; 7. com. dru- 
cikk. 

Artioulaire, a. an. iziUetes. 

Articulation, f . csontiziiUa ; 

2. pal. szaka^zszerinti kije- 
IdUs ; 3. gr. tagolds. 

Articul^ment, adv. irthetden 

kiejtve. 
Articuler, v. a. pontonkint 

eWadni ; 2. gr. szdtagolni ; 

fig. voilA qui est —6, ez 

aztdn Srtelmesen van mond- 

va; s'— , V. r. an. izUlni. 
Artifice, f. Uggess^g ; fig. dl- 

noksdg; fortSly ; 2. feu 

d'— , t&zjdtSk ; 3. — s ; pi. 

vizm&vek. 
Artificiel, le, a. mestersiges ; 

mefterk^lt ; — ment , adv. 

•mestersegeaen. 
Artificier, m. tHzmUvisz. 
Artifioieusement, adv. rava- 

8zul\ dlnokul. 
Artificieux, se, a. dlnok^ ra- 

vasz. 
Artillerie, f . guer. Idveg ; 2. 

tuz^rsig ; 3. — electrique, 

viUanytelep. 
Artilleur, m. tHzer. 
Artillier, m. dgyubntd. 
Artisan, m. k4zmuve8 ; 2. tig. 

alapitd ; inditd. 

39 



A — iod^e 

Artison, artuson,' artoison, 
arte, m. ent. hSrmoly ; 2. 
8zd ; —6, e, a. 8Ziiette. 

Artiste, m. f. mHv^z, -nS. 

Artistement, adv. mivStzie- 
sen. 

Artistique, a. m^vSszi. 

Artre, m. om. jegily. 

Arum (-ome), m. bot. konty- 
virdg. 

Arundinac^, e, a. bot. ndd- 
nemu. \csiga. 

Aryan, m. conch, szdmyas 

As (a-ce), m. jeu. egyszem, 

Asaphie, v. enrouement. 

Asaret, v. cabaret. 

Asanne, f. bot. dl-kapor- 
nyak. 

Asarum ^-rome), v. asaret. 

Asbeste (az-bes-), m. kdlen. 

Ascaride, m. vigb€l-kukac. 

Ascendant, e, a. emelkedd ; 
2. le mariage est def^ndu 
entre les — s et descen- 
dants en ligne direct, n^m- 
z6' i8 nemzett dgd rokonok 
k'dzt a hdza88dg tilos ; 3. 
— ^g^om. Tidvekedd ; 4. astr. 
latitude, — e, ijszaki 8z6' 
le884g ; 5. fig. m. hatalom^ 
hefolyds ; 6. phil. m. f6- 
hajlanddsdg ; 80T8y vegzet ; 
fig. csillag. 

Ascension, f. emelkedi8 ; 2. 
th6o. — de I. C, K.Urunk 
m£7myhemenetele ; jour de 
r— , dldozdsi csutartdk. 

Ascertainer, v. assurer. 

Aso^te (a-c^), m. 8zigor- 
kodd. 

Asc^tique, s. a. 8zigorkodd ; 
2. — , f . erinytan ; 3. — s, 
m. hitrejtelme8 iratok. 

Ascidie, f. ent. f6c8ege ; — 
massue, ^kes focsege; — 
piquante, tUvesf. . . . 

Ascite (a-ci-), f. path, hasviz- 
kdr ; 2. h. eccl. bortdndd, 

Aselle (a-z51e), m. ent. vizi 
szdzldbu, 

Asex, v. insex6. 

Asile, asyle, m. menhely ; 
fig. dtalom; salle d'— , kis- 
dedovoda. 

Asine, f. prat, b^te — , aza- 
mar. 

Asitie, f. path, ^tvdgyhidny. 

Asmod^e, m. 'drdog ; fig. M- 



Aiipe 

zassdflzavard ; 2. h. n. go- 

lidtkigyd, 
Aspe, m. motdla. 
Aspect (ft6-pd, -pek), m. 14- 

tdSf megldtds ; 2. UUvdny ; 

3. kildtds ; 4. astr. jel. 
Aspercette, f. bot. tdkar- 

mdny haltacim. 
Asp^relle, f. bot. ponyva- 

C8Ukk. 

Asperge, f. bot. gpdrga; 

botte d'— , sp.dgy; — mon- 

t6e, fblmagzott sp. ; 2. ro- 

vid halcsont. 
Asperger, v. a. lit. befocs- 

kendezni. 
Aspergis (-ge-ce), m. th^ol. 

befocskendezes ; fam. v. 

aspersoir. 
Aspergoute, v. spexgiile. 
Asperity, f . egyenetlemeg^ da- 

rahoisidg^ 
Aspersion, f. lit. befocskende- 

Aspersoir, m. {a.<iad.f.),8zen- 

tel6ec»et. 
Asperule, f. bot. szagosmiige. 
Asphalite , f. asphalt, m. 

foldszurok. 
Asphod^le, m. bot. sdrga 

magzat-ing. 
Asphy'xie f. path. teUzlmldl; 

— xier,. V. a. tetszfialottd 

tenni; s'=^, v. r. szengdz 

dltcd megfcjtani m. ; — c- 

tique, a. tetszhalott. 
Aspic, m. sikldkigyd ; fig. 

gonosz nyelvii ; 2. cais. ko- 

csonya; 3. bot. levendula. 
Aspirant, m. kerd^ hivatal- 

keresd ; 2. v. aspirer. 
Aspiratif, ve, a. hehentd ; 

lettre — ve, Uhbetu. 
Aspiration, f. lelekzis^ le- 

iielee; 2. gr. Uhhang ; 3. 

fig. diy. vdgyddds, 
Aspirer, v. a. besztni ; tnyau 

aspirant, szivdcsS; 2. gr. 

hehezni ; 3. fig. vdgyddni^ 

torekedni. 
Aspl^nie, f. bot. veselke. 
Asprelle, v. prSle. 
Assa, m. bot. — dulcis, ben- 

ze ; — foetida, b&z^s azat. 
Assablement, assabler, v. 

ensablement. 
Assagir, v. a. et n. p. u. 

bolescsi tenni ; b. lenni. 



AssalUant 

Assaillant, n. tdmado. 
Assaillir, v. a. ir. ostromolni ; 

fig. megrohamm ; it. keriil- 

getni. 
Ansainir, v. a. eg^szsegesb- 

b4 tenni. [titdi. 

Assainissement, m. legtisz- 
Assaisonnement, m. fusze- 

rezis; fiitzer ; fig. kellem. 
Assaisonner (a-c^.'Zonn6), v. 

&. fiiszerezni ; fig. ede^tni. 
Assaliment, m. cuis. sozda; 2. 

itatds tiltd»a sdstavakbdl. 
Assalir, v. a. sds izt adni. 
Assassin (a-^a-cein), m. gyil- 

kos; orrgyilkos. 
Assassinat, m. gyilkossdg. 
Assassiner, v. a. gyilkolni, 

meggyilkolni ; 2. agyba- 

fdbe vemi ; fig. zaklatni ; 

ocsmdnyul rdgalmazni. 
Assation (-ci-), f. cuis. piri- 

tds ; par olds. 
Assaut, m. ostrom; tdmadds; 

it. fig. 2. escr. faire — , 

vivni; 3. verseny. 
Assavonrer^ v. n. v. assai- 
sonner; 2. s'— , V. n. V. 

sav-ourer. 
Asseau (a-90), y. assette. 
Ass^cher, v. s^cher. 
Ass^it^, f. ^col. dndlldsdg. 
Assemblage, m. osszefogla- 

Ids ;â–  eharp. 'dsszekbtes ; rel. 

osszehordds ; imp. kil6v€s. 
Assembl^e, f. tdrsaadg, 'dsz- 

azejovetel; 2. gyiiUs; 3. 

ch. gyUlhely. 
Assembler, v. a. gyHjteni; 

2. egybehivni; 3. charp. 

d88zekdt7ii ; rel. dgszehor- 

dani; imp. kil6ni; 3. s'— , 

V. r. egybegyiilni ; pr. qui 

se ressemble s'— e, ki mi- 

csodds, olyannal tart. 
Assembleur, m. imp. kU'ovti; 

pop. retegezd. 
Ass^ner (a-ce-), v. a. — un 

coup, megiitni vkit; fig. 

bien —6, j6l alkaXmazott. 
Assentiment, m. beleegyezis; 

2. helyesles. 
Assentir, v. n, ir. pal. bele- 

egyezni ; 2. ch. szimatolni. 
Asseoir (a-^oir), v. a. ir. le- 

illtetnif iUtetni; fig. aUi- 

pUni; arch, lerakni; 2. 

com. befektetni; kiadni; 

40 



Assignation 

mil. — un camp, tdbort 
• Utni; fin. kivetni; 3. s— , 

V. r. leiitni; restez assis, 

niaradjon Hive. 
Assermenter, y. a. meges- 

ketni , —6, a. s. eskUdt. 
Asserter, y. a. 6. l.forgatni. 
Assertion, f. did. dllitdJs; 

pal. Y. affirmation. 
Asservii*, v. a. ir. leigdzni; 

fig. lekiizdeni ; 2. lebilin- 

cselni ; it. fig. 3. s'— , y. r. 

meghddolni ; fig. alkalmaz- 

kodni. 
*AsserYi88able, a. vieghddU- 

hatd. 
AsserYissant, e, a. lecUdzd. 
Assen'issement, m. rabszol- 

gcLsdg, szolgasdg. 
Asses seur, m. iilnok. 
Assessorial, e, a. iilndki. 
Assette, f. kdddrbdrd. 
Asseuler, y. a. elhagyni; ma- 

gdra hagyni. 
Assez, adY. eleg, eUgge; 2. 

nieglehetdsen. 
Assidu, e, a. ser^y ; ki- 

tartd ; szakadatlan. 
Assiduity, f. aer^nysSg ; ki- 

tartd szorgaloni; 2. gyon- 

gSdfigyelem. 
AssidAment, adv. ser€nyen; 

szorgaZmasan ; figyelem- 

mel. 
Assi^ger, y. a. ostromolni; 

fig. kbriilvenni. 
Assiette, f. Jielyzet^ dllds, dl- 

lapot ; arch, alj ; man. tar- 

tds; tig. hangulat; e. f. 

erd&vdgds; fin. dddkivetes; 

2. tdnyer ; — blanche, tisz- 

ta tdnyer; — Yolante, cse- 

mege; fig. et fam. eWs- 

kodo. {ral. 

Assiette, f. fam. teU tdnyer- 
Assignable, a. meghaidroz' 

hatd. 
Assignant, m. com. utalvd- 

nyozd. 
Assignat, m. prat. y. consti- 
tution de Yente ; 2. fig. dl- 

lam-utalvdny ; 3. utal- 

vdny-jegy (1798'bdl). 
Assignation, f . tUalvdnyozds; 

2. ozvegypSnz ; 3. ps3. ide- 

zit; fig. il a manqu^ si 

1'—, nemjelent meg a kije- 

Wit helyen. 



Assi^ner 



Asflonnanoe 



Astriotion 



Assigner, v. a. utalvdnyozni; 

2. megismertetni ; 3. pal. 
faire — , idSzni; 1'— 6, m. 
idizett ; 4. kijeWlni. 

Assimilable, a. hasonulhato; 
— lateur , m. — latrice, 
f. hasonitd ; — lation , f. 
chi. phys. hasonitds ; ha- 
sonutds; 2. phil. hasonli- 
tds; — ler, v. a. hasoviitni; 

3. s' — , V. r. kasonulni; 
dthasonulni, \Jartely. 

Assimnlation, f. rh6. cael, 
Assis, m. V. asseoir ; 2. mil. 

fegyverjiova feM lapja. 
Assise, f. arch, kdriteg ; 

alapkd; bonn. fogds ; 2. 

—8, pi. h. — de Jerusa- 
lem, J. torvinykonyve ; 3. 

cour d'— B, eskiidtszek. 
Assis'tance, f. aegily ; 2. je- 

lenlevdk ; 3. prat. jelenUt ; 

— tant, e. sl. jelenlevd ; — 

m.seg€d; — ter, v. a. se- 

gitni; 2. reli. Dieu vous 

— e I kedves egiszsegSre ! 

3. pal. se faire — , kuertet- 

ni ; 4. v. n. jelen lenni. 
Association, f. tdrsulat; 2. 

phil. tdrsulds; — d'id6es, 

eszmetdrsiLlds. 
Associ^, m. tdrs; 2. tag, 
Associer, v. a. tdrml venni ; 

t.adni; 2.b'— , v. r. tdr- 

sulni ; tdrsalkadni. 
Assolement, m. agr. legeld- 

gazdaadg, 
Assolej, V. sole. 
Assombrir, v. a. elkomoritni; 

s'—, V. t, elkomorodni, 
Assommemeut, m. agyon- 

uiis. 
Assommer, v. a. agyoniitni; 

nagyon elverni ; fig. lever- 

ni ; s'-— , V. r. — a force de 

travail, magdt agyondol- 

gozni, 
Assommeur, m. gyilkm, 
Assommoir (apo-moar), m. 

csapda ; 2. olmos hot ; fig. 

coup d*— , kenUny csapds ; 

quel — ! mily kidllhatlan 

feesegd ! 
Assomption (a-^onp-cion), f. 

Mdrta m&rmybemenetele ; 

jour d'— , Nagyholdogasz- 

szimy napja; log. y. mi- 

neur. 



Assonnance, f. hangrim. 
Assonnant, e, a. hangrimes. 
Assortiment, m. megvdloga- 

ids; 2. vdlasztek; 3. lib. 

livres d'— , bizomdnytdr. 
Assortir, v. a. osszevdlogat- 

ni; fig. kivdlasztani ; 2. 

osztdlyozni ; druval elldt- 

ni ; 3. chap, sdmra kuzni ; 

V. n. et s'— V. r. osszeille- 

ni; it. fig. 
Assoter, v. aflfoler; s'— , v. 

s'engouer. 
Assoupir, V. a. elcUtatni ; fig. 

elnyomni; enyMtni; — i, 

e, dlmos ; fig. hanyag; pop. 

dlomszuszik ; s'— , v. r. el- 

szenderedni ; fig. csilla- 

pulni. 
Assoupissant, e, a. cUtatd ; 

hot. v. narcotique. 
AsBOupissement, m. szender; 

szendergis ; fig. alusze- 

konysdg ; tespedSs ; 2. eny- 

hiUs; enyhuUs. 
Assouplir, V. a. hajlekony- 

nyd tenni ; it. fig.; s'— , v. 

r. Idgyulni ; fig. alkalmaz- 

kodni. 
Assourdir, v. a. elkdbitni; 

peint. elvekonyitni ; s'— , 

V. r. megsiketiUni. 
Assouvir, v. a. jollakatni; 

2. — la Boif , 8z, oUani ; fig. 

kieUgitni; s'— , v. r. j6l- 

lakni ; it. fig. 
Assouvissement, m. jolla- 

kds ; jdUaktdt ; fig, kUle- 

gites. 
Assujettir, v. a. aldvetni^ le- 

igdzni ; fig. megzaboldzni ; 

2. megerdsltni ; 3. s'— , v. 

r. alkalmazkodni ; aldvetni 

magdt. 
Assujettisant, e, a. kenysze- 

ritb ; rabazolgai, 
Assujettissement, m. kSny- 

azer; kdtelezettseg ; meg- 

igdzds; alattvaldsdg. 
Ajssumer, v. a. magdra vdl- 

lalni. 
Assurance, f . biztositds ; ke- 

zessSg ; 2. biztonsdg ; com'. 

biztosUds; v. assurer; 3. 

bizcdom; bdtoradg; van. 

fiil.fogantyu, 
Assur6, e, a. bdtor, mer^sz ; 

szildrd ; biztos ; it. man. ; 

41 



— , m. meresz, vakmerd ; 2. 

biztoHtott; — ment, adv. 

bizonyosan. 
Assurer, v. a. bizonyitani ; 

dllltani ; 2. m^gerdsitniy 

tdmogatni; fig. bdtarsdgot 

mutatni; 3. bizto^tni; — 

de vivres a une place, vd- 

rat eles^ggel elldtni; 4. 

bdtoritni ; 5. com. bizto- 

ntni ; 6. megnyugtatni ; 7. 

pal. Ufoglalni; 8. s'— , v. 

r. biztositni magdt (vrdl) ; 

bizni (vkiben) ; pal. s'— 

de q. elfogni vkit. 
Assureur, m. com. bizto- 

sitd. 
Astacite, f. h. n. rdkkihiUet ; 

koviUt rdk. 
Ast^isme. m..r\ik.jinomguny; 

gy'6ng€d dicseret. 
Astelle, v. atelle. 
Aster (-6re) v. oeil-de-Christ. 
Ast^rie, f . lap. csUlkova ; 2. 

csiUagkd ; 3. v. 6toile de 

mer; 4. path, gydngesig, 

erdhidny. 
Ast^risque, m. imp. csilla- 

gocaka; 2. bot. gerepcsin. 
Ast^rite, v. ast^rie 2. 
Asteroi'de, f. bot. v. art^ris- 

que 2. ; astr.. bolygddok. 
Asth^rie, v. ast^rie 4.; — 

ique, a. erdhidnyi. 
Asthmatique (az-ma-), a. fu- 

ladozd. [zds. 

Astbme (az-me), m. fulado- 
Astic (-ik), m. cord, simitd. 
Asticot, m. y ech, esaletek ; 

2. nyH. 
Asticoter, v. a. fam. faggat- 

ni^ boszantani. 
Asticoteur, m. fam. boszan- 

td^ cioakodd ember, 
Astiquer, v. a. cord, simitni. 
Astragale, m. arch, kari- 

kdcska; 2. an. cs&d; 

jeu d'— , vulg. — d'osseler, 

kockdzds ; 3. f . bot. bdka, 
Astragaloi'de, f. bot. Idborsd, 
Astre, m. csiUagzat; €gitest, 
Astreindre, v. a. ir. kenysze- 

ritni ; k'dtelezni ; 2. s'— , v. 

r. aldvetni (m.) ; kotelezni 

(m. ore). 
Astriction, f. szoritds; szo- 

ritd gydgysz, haidsa; — 

de I'estomac, gyomorfdjds. 



Aatro'cnosie 



Ato'iie 



Attendant 



Astro'gnosie, f. enUag-Ume ; 

— graphe, m. csiUagleirS ; 

— graphie, f , ^sXeirds ; 
— ite, f. cs.hurdny ; — labe, 
m. cs.tdvmSrd; g6o. szdg- 
mSr6; — logie, f. (w.wtc*; 
— logue, m. cs.jds ; pr. ce 
n'est pas nn gr. =, nem 
taUUta fol a puskaport ; 
— nome, m. csiUagdsz ; 
— nomie, f. ciillagdszat; 
— nomiqne, A.C8iUagd8zati, 

Astu'ce, f . dlnoksdg ; *— ier, 

V. a. ravaszkodni ; — cieux, 

se, a. dlnoik; — sement, 

adv. dlnohvl. 
Asym^trie (a-oi-), f. ardny- 

tcblansdg. 
As^nutoxe (a-cemp-), f.math. 

irintetlen (vonaZ). 
Ataraxie, f. lelkinyugalom. 
Atelier, m. m&hely ; festesz- 

terem ; h. m. dologhdz. 
Atermoiement (moa-man), 

m. com. hcdasztdSf haJia- 

d4h, 
Atermoyer (-moi-i6), v. a. 

com. halasztanij megkosz- 

szablntni (vdltdt, fizeUst ); 

s'— , V. r. iiahisztiliot kbtni^ 

kiegyezni (hitelezdivel). 
Athamante, m. bot. tikszem. 
Ath^e, 8, a., istentagadd; 

— Isme, m. istentagadds. 
Ath^rine, f. icht. foldkozi 

kcUdszhal. 
Ath^rome, m. path, tdmld- 

dag. 
Athllte, m. bajnok ; fig. 

dridsi erejil f€rfiu. 
Athloth^te, m. arch^. ver- 

senymester. 
Athon, m. ioht. timhal, 
Atinter, v. a. et s'— , v. r. 

pop. cicomdzni, 
Atlante, m. arch, vdrkdny- 

tartd (drids alakoan). 
Atlas (-ace), m. tirkepfiizet ; 

2. an. fejgydm; com. at- 

lac. 
Atmo'sphdre, f. Ugkor ; — 

sph^rique, a. ISgkori ; — 

sph^rographie, f . phys. Ik. 

rajz ; — sph6rolog^e, f . Ik, 

tan, 
Atole, f . kukoTicakdsa, 
Ato'me, m..pardny; ^g.jelen- 

tiktelen vmi ; — mique, a. 



pardnyi ; — misme, m. p. 
a. p.tan ; — miste, m. pa- 
rdnyosdi; — mistique, a. 
pardnyosdi, 

Ato'ne, a. path, lankadt; 
des yenx =», meredt szem ; 
— nie, f. path, lankadt- 
sdg ; — nique, a. lankasztd. 

Atour, m. ord. pi. nSipompa, 
dl8z ; 2. dame d'— , udvar- 
hdlgy. 

Atoumance, f . pipere. 

Atout, m. cart, tromf. 

Atrabilaire, s. a. mM. epe- 
kdros; fig. komor; kajdn. 

Atrabile, f . y. bile noire ; fig. 
kajdnsdg; komorsdg, 

Atragdne, f. bot. baling, 

Atramentaire, f. gdlic fim, 

Atraphace, f. bot. sokmagu 
libatop, 

Atre, m. tHzhely ; kemence, 

Atriplette, f . om. f&zike, 

Atroce, a. kegyetlen; — ment, 
adv. kegyetleniil. 

Atrocity, f. kegyetlenseg^ go- 
noszsdg, 

Atropa, f. bot. v^idragulya. 

Atrophic (-fi), f. path, asz- 
kdr, ^ 

Atrophia, e, a. aszkdros. 

Atropine, f. chi. nadragu- 
lyad^k, 

Attabler, v. a. megvendi- 
gelni ; s'—, v. r. asztalhoz 
ulni, 

Attachant, e, a. vonzd ; 2. 
p. u. sulyoff terhes. 

Attache, m. koteUk; chien 
d'— , Idnc-eb ; 2. prendre 
V— de q., vkinek par an- 
csdt kik4mi ; 3. bij. — de 
diamants , gyimdnt cso- 
kor; charp. — d'un mon- 
lin, malom-dszok ; jard. 
kdtSs ; 4. fig. hajlam; ra- 
gaszkodds. 

Attachement, m. ragaszko- 
dds ; vonzalom. 

Attacher, v. a. megkbtni^ 
hozzdkotni; fig. — ses 
yeux sur qch., szemitfiig- 
geszteni v.re; sUlyt fek- 
tetni (vre) ; 2. ldneoln% 
Idncra vemi; fig. lekote- 
leznit lekdtni; 3. meUe 
adni; — 6 de Tambassade, 
kdvetsegi mellettes ; ^. fd- 

42 



raxztani ; fig. vonzani ; 5* 
s'— , Y. r. hozzd ragaidni, 
tapadm ; fig. ravaszkodni; 
6. nyomdban Unni (vki- 
nek) ; b'— au char de 1& 
pnissance, a hatalmasok- 
nak hddolni, 

Attaqoable , a. megtdmad- 
hatd. 

Attaqnant, m. tdmadd; 2. 
~~, e, a. IX. 

Attaque, f . tdmadds ; 2. os- 
trom ; 3. kiil-erdd ; fig. cSl- 
zd8 ; tapogatdzds ; 4. m^d. 
roham ; 5. escr. kitorSs. 

Attaquer, v. a. megtdmadni ; 
fig. kihivni ; ingerelni ; 
gyamuitni; 2. megszegni 
(Kenyeret) ; fig. szdba- 
hozni; 3. jur. k€ts€gbe 
vonni; it. bevddolni; 4. 
man. sarkantydzni ; 5. be- 
szSdbe ereszkedni ; fig. 
ingerkedni; 6. s' — , v. 
r. civdddst kezdeni (vki- 
vel), 

Attarder, v. a. tartdztatni ; 
s'— , V. r. elkesni, 

Atteindre, v. a. ir. utderni, 
eUmi; it. fig.; 2. ^'tam; 
3. v. n. jutni torekedni. 

Atteint, e, a.m6d. esett s'paX, 
vddolt, 

Atteinte, f. erintSs (Utes stb. 
dltal) ; 2. horzsWvis ; 3. 
fig. m^d. roham; it. csa- 
pds;^. bdntdSy sirt^s ; 5. 
beavatkozds ; 6. adv. hors 
d' — , elSrhetlen, 

Attel, m. sell. Idjdromszarv, 

Attelabe, m. ent. mq0yor<^- 
bogdr. 

Attelage, m. fogat ; — de 4 
chevaux, 4 lovas fogat. 

Atteler, v. a. befogni ; fig. 
fam. c'est une charette 
mal — 6e, nem femek meg 
egymds mellett. 

AtteUe, f . chir. IdbkiiUd ; 2. 
kapocsvas. 

Atteloire, m. rddszog. 

At tenant, e, a. tdszomszid, 
hatdros ; — , pr6. ou adv. 
Spen meUette. 

Attendant, e, a. vdrva ; 2. 
— adt. ajsonban; egyeb- 
irdnt ; 3. en — , conj. ad- 
dig ; addig is. 



Atten dre 

Attendre, v. a. vdmi ; atten- 
dez ! megdUj ! ; elvdmi ; 
fig. lesni; pr. attendez- 
moisous rorme, holnap- 
utdn kiskeddeni borjunyii- 
zd pinteken ; tont vient k 
point qui peut — , vdrt 
ledny vdrat nyer; 2. re- 
mSlni ; 3. s' — , v. r. szdr 
mot tartanH ; je ne m'y at- 
tendais, nem voltam rd el- 
k4sziilve ; 4t, s'— si q., ma- 
gdt vkire bizni; pr. ne 
{'attends qu' k toi seul, 
gazda azeme hizlalja ajd- 
szdgot, 

Attendrir, v. a. megldgyitni; 
fig. elerzSkenyitni ; ses 
larmes m'ont — i le coeur, 
kdnyei meginditottdk szi- 
vemet; s' — , v. r. megld- 
gyulni; fig. el€rz4kenyed- 
ni. 

Attendrissement, m. megil- 
Iet6d48f elSrzSkenyiilis. 

Aitendu, pr6p. tekintve ; 2. 
conj. — que, minthogy^ 
mivel. 

Attentat (a-tan-ta), m. me- 
rinylet. 

Attentatoire, a..jog84rtd. 

Attente, f. vdrakozds; vdrds; 

2. reminy ; 3. chir. liga- 
ture d'— , ideiglenes kbte- 
I6k ; grav. pierre d'— , ures 
kS; peint. aljazott vdszon; 
arch, pierre d' — , fogaz- 
mdny ; it. fig. reminyteljes 
ifju. 

Attenter, v. n. merenyletet 
elkovetni; — a la vie de 
q., vki ilete eUen t'drni. 

Attentii, ve, a. figyelmes) 
udvarias. 

Attention, f . figyelem ; faites 
— ! figyelem ; faites done 
— I ugyan figyeljen ; ! fai- 
tes — que, jegyezze meg, 
fiogy . . . ; 2. eWz^kenyseg ; 

3. tn^ol. dhitatossdg. 
Attentionn6, e, a. eldzekeny. 
Attentivement; adv. figyel- 

mesen; div. dhitatosan, 
Att^nnant, e, a. m6d. higitd ; 

pal. enyMtd. 
Attenuation, tritkitds; m^d. 

fogyatkozds ; pal. enyhitis. 
Att<&nuer, v. a. gydngitni; 



Att^rer 

in6d. higitni; pal. eny- 

hitni. 
Att6rer, atterrer, v. a. le- 

vemi; 2. fig. lesujtanij 3. 

mar. kikdtni. 
Att^rir, atterrir, v. att^- 

rer 3. 
Att^rissage, att^rrissage, m. 

mar. kikotis. 
Atterrissement, m. uazaMk; 

fdldszaporodSk ; v. allu- 
vion. 
Attestation (a-tess-ta-ci-), f. 

hizonyitvdny, 
Attester (a-tess-t^), v. a. hi- 

zonyitni, tanusltni ; 2. hi- 

zonyadgvl kivni. 
Atti^dir (a-thi6-), v. a. lany- 

hitni; 2. ellankitni; 3. 

s'— , v. r. lanyhulni; it. fig. 
Atti^dissement, m. langyu- 

Ids; fig. lanyhulds. 
Attifer, v. a. et r. piperezni ; 

piperkizni. 
Attifet (a-thi-f6), m. f^-4k, 
Attirail, m. szerszdm, szer ; 

kSszUlet ; 2. mdlha, motyd. 
Attirant, e, a. fig. vonzd, ke- 

cses. 
Attirer, v. a. vonzani ; vertu 

d'— , vonzerd ; fig. csalo- 

gatni ; magdra vonni; s'— , 

V. r. szerezni ; okozni ; p. 

un malheur en — e un 

autre, ezerencsitlemeg kar- 

oltve jdr. 
Attisage, m. szUds. 
Attise, f. brass, szitdfa. 
Attiser, v. a. szltni ; fig. — 

le feu, olajat dnteni a 

tHzre. 
Attiseur, m. szitd; fig. iz- 

gatd. 
Attisoir, attisonnoir,m.fond. 

piszkavas ; ?er. szUd rud. 
Attitrer, v. a. megMzni, kine- 

vezni ; 2. m^gvesztegetni. 
Attitude, f. Ipeint. sculp. 

tartdSf dllds ; fig. vUelet. 
Attouchement, m. €rinti8, 

megSrintis , megtapintds ; 

theol. — illicite, illetlen 

irintis ; g6om. point d'— , 

Srpont. 
Attouoher, v. a. SrirUeni, 

megSrinteni ; 2. — de pa- 
rents k q., vhez tartozni, 
Attractif, ve, a. vonzd; 2. 

43 



Attlwde 

— s, pi. path, hdlyaghuzd- 

szer. 
Attraction (a-trac-cion), f. 

phys. vonzda, vonzerd, 
Attraire, v. all^cher. 
Attrait, m. hajlam, vonza- 

lorn ; 2. inger, gy'dnydr ; 3. 

b&t. k^szUlet bdZ'ipitSS' 

hez, 
Attrape, f. fam. kelepce ; — 

nigaud, durva csel; mar. 

gydmkdtSl ; fond, orros- 

fogd ; 2. — s, pi. hot. azur- 

koa m4cavirdg; om. zaa- 

roly. 
Attraper, v. a. megfogni ; 2. 

rajtakapni; 3. rdazedni; 

4. kapni; 5. utoUrni; meg- 

caipni ; — e I neaze neked ! 

fig. elvdUalni. 
Attrapette, f. fam. cainy, 
Attrapoire, f . p. u. kelepce ; 

fig. cael ; tolvajcainy. 
Attrayant, e, a. vonzd', cad- 

Mtd. 
Attremper, v. a. verr. fokon- 

kint filteni ; kUgetni ; fig. 

meraikelni. 
Attribuer, v. a. oaazekdtni; 

engedni; 2. ttUajdonitni ; 

s'— , V. r. magdnak tulay 

donitni. 
Attribut , m. tulajdonadg ; 

gram, tulajdonitindny ; 2. 

jelezviny. 
Attributif, ve, a. pal. tulaj- 

donitd. 
Attribution, f. tulajdonitda ; 

oaazekotia; eWjog ; 2. — s, 

pi. jogoaitvdny ; cela n'est 

pas dans ses — s, jogkdren 

till eaik ; fig. nem tartozik 

azakmdjdhoz. 
Attristant, e, a. azomoritd, 

leverd. 
Attrister, v. a. azomoritni, 

megazomoritni ; 2. s*— , v, 

r. huavMi, elazomorodni. 
Attrition (-cion), f. phys. 

aurlddda; chir. karcolda; 

div. tdredelem, 
Attroupement, m. caoporto- 

aulda; caddiilea. 
Attrouper, v. a. 'daazecaodit- 

ni; s'— , V. r. caoporto- 

aulni. 
Aubade, f . reggeli zene ; fig. 

fam. azidda. 



Au bain, 

Aubain, m. pal. kiUfoldi. 
Aubaine, 1 pal. esenddseg ; 

fig. szerencse ; vdratlan 

'ordJcsig. 
Aube, f . hajnalha8add8;hy6i. 

hajtdlapdt ; 2. catb. mise- 

ing, 
Aiibel, m. bot. fehir ngdrfa. 
Anb^pine, f. aub^pin, m. 

bot. galagonya. 
Aub^re, a..fakd (Id). 
Auberge, m.fogadd. 
Aubergine, f. bot. tojdscsu- 

c8or. 
Aubergiste, m. fogadds. 
Auberon, m. serr. zdrhorog. 
Auberormi^re, f . serr. horog- 

leniez. 
Aubier, m. hdntSf belhej ; 2. 

bot. kdnyabangita. 
Aubifoin, m. bot. buzavi- 

rdg. 
Aubin, m. man. poroszkdlds; 

2. fehernye; — ner, v. n. 

poroszkdlni ; agr. hmrUitni. 
Aubour, albour, m. bot. le- 

penfa. 
Aucun, e, a. egyse, senki ; 2. 

§1. pal. par — s, nehdny; 
'— B, nemelyik, 
Aucunement, v. nullement. 
Audace, f. elbizottsdg^ orcdt- 

lansdg; 2. bdtorsdg. 
Audacieux, ee, a. elbizako- 

dott^ meresz ; bdtor^ vak- 

merd; — ment, adv. bdt- 

ran J vakmerden; — , m. 

arcdtlan ember. 
Au-de9a , au-dela , au-des- 

sons, aa-dessu8;y.de9aect. 
Audience (an-ce), f. meghall- 

gatds; 2. kihallgatds; 3. 

torvenyszeki uUs; 4. trv, 

terem. 
Audiencier, a. et m. buis- 

sier — , torv. szolga, 
Auditeur, m. hallgatd ; 2. 

tcmitvdny ; 3. tmv. iilnok ; 

4." mil. hadbird. 
Auditif , ve, a. an. canal — , 

haUjdrat, 
Audition, f. pbys. haUds ; 

pal. vallatds, 
Auditoire, m. haUgatdsdg ; 

2. pal. torv. terem. 
Auge, f . jdszol ; vdlu ; 1. 1. 

vakolat-hordd ; pap. — de 

trempis, dztatd kdd ; serr. 



Angelot _ 

oltd kdd; — de moiilin, »ia- 

lom-zsilip. 
Augelot, m. sal. Iwhszedd. 
Auger, V. a. 1. 1. kivdjni. 
Auget (6-j6), m. maddrvdlu ; 

2. aaratvdlu. 
Augite, f. ragyla. 
Augment, m. pal. — de dot, 

viszonhagyomdny ; gr. rio- 

ved4k. 
Augmentateur, m. sokasitd. 
Augmentatif, ve, a. gr. 

gyak&ritd. 
Augmentation, f. szaporitds, 

nagyobbitds; novedek; fize- 

t€si pdtlek. 
Augmenter, v. a. szaporitni ; 

novelni; javitni.; 2. v. n. 

nagyobbodni : riovekedni ; 

drdgulni ; szdkkenni., 
Augure, m. eWjel; eWjelen- 

tes ; 2. maddrjds; oiseau 

de mauvais — , viszmaddr; 

fig. szerencsetlen ember. 
Augurer, v. a. gyanitni ; aej- 

ditni ; jdsolni. 
Ajourd'hui, adv. ma; d'— , 

mai; p. un bon — vaut 

mieux que deux demain, 

jobb ma egy vereb^ mint 

holnap egy tuzok. 
Au-lof , V. lof. [kcUd. 

Aumaillade, f. p6ch. keszeg- 
Aumaille, f. a. 6. f. b^tes 

—8, szarvasmarha. 
Aum6ne, f . alamizsna; tronc 

des — s, alamizsnatbke ; 2. 

pal. birsdg; 3. — fieff^es, 

Mr. aZapitvdny az egyhdz 

szdmdra, 
Aum6n6e, f. alamizsnake- 

nyer. 
Aumdner, v. a. pal. birsd- 

got fizetni sz. szdmdra. 
Aumdnier, ere, a. jdtikony ; 

2. — m., alamizsnamsster ; 

3. — d'un regiment, tdhori 
lelkesz; 4. perz8elyhord<^. 

Aumussier, v. bonnetier. 
Aunage, m. rdfmirtek ; rdf- 

fel void meris ; b6n6fice 

d'— , rdadds. 
Aunaie, aulnaie, f . eger-erdd^ 

egeres. 
Aune, aulne, m. egerfa. 
Aune, f. rdf; s'en donner 

tout du long de T— , tor- 

kig lakni. 

44 



Autant 

Aun6e, f . bot. 'drvenygydkir. 

Auner, v. a. rdffel merni; 
— bois a bois, sz'&ken 
merni. 

Annette, f . egercserje. 

Auparavant, adv. eldbb^ min- 
den eldtt. 

AuprSs, pr6p. mellette, kb- 
zel ; 2. meUettf -ndl -nel ; 
il n'est plus -^ du minis- 
tre, nines tobbe a min. 
szolgdlatdban ; 3. kepest; 
la vie n'est rien — ' de 
I'honneur, az €let semmi a 
becsiilethez kepest. 

Aur61ie, v. chrysalide. 

Aur61iere, v. perce-oreille. 

Aur6ole, f. peint. fSnykor, 
sugdrkor; 2. dicsdsig. 

Auriculaire, a. t^moin — , 
fiiltanu ; confession — , 
fiil-gydnds ; 2. an. nerf — , 
hallideg. 

Auricule, V. oreille exter- 
ne: 2. bot. v. oreille 
d'ours. 

Aurif^re, a. aranytartalmu. 

Aurone, 1 boij. ahruturom. 

Aurore, f. hajnal; 2. com. 

, couleur d'— , hajnalszin; 
po6t. les pleurs d'— , liar- 
mat ; 3. pbys. — australe, 
bor6ale, delij Sjszaki f€ny. 

Auspice, V. augure. 

Aussi, adv. i«, szinten; 2. 
ugyanazdrt ; 3. pr6p. ugy ; 
4. — bien que, 4p ugy 
mint .,.; 5. — bien, kuldn- 
ben is ; 6. — peu que, ^p- 
oly kevesse. 

xiussitdt, adv. oonj. a^onnal, 
legott ; p. — dit, — fait, 

' alig mondta^ mar jnegtette. 

Auster(-er), m. d^liszil. 

Austere, a. szigoru ; 2. bardt- 
sdgtalan; pbys. Janyar ; 
—ment, adv. szigorun ; 
komohU. 

Aust6rit6, f. szigorusdg, zor- 
donsdg. 

Austral, e, a. deli; aurore 
— , d4lifeny. 

Autant, adv. annyi, ugyan- 
annyiy €p ugy ; 2. conj. 
am^nnyire annyira ; p. — 
de tStes, — d'avis, a hdny 
/J, annyi gondolat ; 3. gal- 
lic. aZf ugyan az^ — en 



A ntel 

emporte le vent, /aira bor- 
sdt hdnyni ; — comme — , 
egyre megy; 4. — ,v. aussi 3; 
6. d'— adt. il parle beau- 
coup mais il mange d'— , 
foiat heszily dt €p any- 
nyit eszik ; 6. d'— mieux, 
minU — anndl; 7. d'— 
moins , anndl kevesbhi ; 

8. d*— plus V. pljis, 6 ; 

9. — que, a mennyihen; 

10. annyival inkdbb ; 11. 
et d'— que, conj. prat. 
minek utdnna. 

Aatel, m. oltdr ; cath. mai- 
tre — , nagyoltdr; 61ever — 
contre — , szakaddst eW- 
idiznX. 

Antelage, m. oltdrjog ; 2. 
papiUet€k. 

Anteur, m. alapitS ; 2. szer- 
z6f ird ; f emme — , irdnd ; 
3. szavatos ; 4. eldd. 

Authenticity, f. hitelesseg, 

Authentique (6-tan-), a. va- 
Udi; 2. hiteleSf jogirvS- 
nyes ; 3. fontoi ; 4. — , s, 
pi. pat. tbrv€nyc%kk^ — 
ment, adv. hitelesen. 

Authentiquer, V. a. hitele- 
siteni. 

•Auto'biographe, m. on-ilet- 
ird ; — biographie; f . on-i, 
rajz; — chthone, m. 68- 
lakos ; — crat, m. on Hr ; 
— cratie , f . 'dmiralom ; — 
da-f6, m, eretnek-igetis ; 
— didaot, m. bntanuU ; — 
graphe, m. hasonmdsu k€z' 
irat; —mate, m. bnmoz- 
dony ; fig. t'dkfilkd ; — ma- 
tique, a. gipies ; — matis- 
me, m. gipiessig. 

Antomnar(tom-nal), a. 68zi. 

Automne (tone), s. 6iz. 

Auto'nome, a. dnhatdsdgi ; 
— uomie, f. onhatdsdg : — 
psie, f . dnszemlilet ; an. 
tialott'boncolds. 

Autorisation, f. folhatalma- 
zds ; 2. jdvdhagyds. 

Autoriser, v. a. fAhatalmaz- 
ni; 2.jdvdhagyni ; fig. jo- 
goMni ; 3. s'— , v. r. ie- 
kintilyt nyemi; it. adni 
magdnak ; 4. hivatkozni. 

Autorit^, f . tekintily ; liata- 
lorn; 2. faire — , irdnyt ad- 



Antonr 

ni; 3. hatdsdg ; 4. d'— , 

adt. erdszakkal ; d' — pri- 

y6e, onhatalmdlag. 
Autour, adv. et pr6p. k'&riilt 

koTosk^ri'd ; — m. olyv. 
Autre, a. md8 ; mddk ; — s, 

fam. m?; nous — s hom- 

mes, mi firfiak ; 2. egSszen 

mds;. 3. mdsodik ; un — 

C^sar, mdsodik Cesdr; 4. 

m. ou pron. rel. tout — 

que lui, mindenki mds — ; 

qui voit Tun, voit 1' — , 

egyik olyan mint ajndsik; 

ni I'un ni 1'—, egyik se ; 

— s pays, —8 moeurs, a 

mennyi hdz, annyi szokds ; 

fam. il en salt bi^n d' — s, 

mig kilVmbeket is tud; 

I'un portant 1'—, egyre 

mdsra. 
Autrefois, adv. hajdan^ va- 

laha. 
Autrement, adv. mdsk^nt ; 2. 

kiUonben ; 3. fam. pas — , 

nem ipen, 
Autre-part, adv. mdsholf 

mdshovd; 2. d'— , egyib- 

irdnt. 
Antruche, f. om. nyarga^ 

szaladdr. 
Autrui, m. on pron. ind. mds^ 

mdsok ; il faut respecter 

le droit d'— , tisztelni kell 

mdsok jogdt. 
Auvent, m. eresz. 
Auxiliaire, a. segid^ segitd ; 

gr. verbe — , segidige. 
s'Avachir, v. r. tdgtUnif pu- 

hvlni; pop. elhlzni. 
Aval, m. com. vdLtdkezess^g ; 

riv. d'— , vizmentSben ; 

vent d'— , esti szil. 
Avalage, m. riv. hajdzds viz- 

mentiben ; it. fuvarbSr ; 

ton. pincibe eresztSs ; fo- 

lyds (horddi). 
Avalaison, avalasse, m. es6- 

dradds. 
Avalange, — che, f. hdgdrge- 

teg. 
Avalant, te, v. avaler. 
Aval6, e, a. csUggd, fUggd; 

— e, f. manuf. foszldny. 
Avalement, m. m^d. nyelv- 

iszam. 
Avaler, v. a. nyelni^ elnyelni ; 

fig. — des couleuvres, s€' 

45 



ATantager 

relmeket eltumi ; faire — 
qc. tlq. vmit vkivel elhitjet- 
ni ; jard. — un branche, 
dgat levdgni; — du vin 
dans la cave, pincibe kor- 
csoldzni ; com. kezeskedni; 

2. V. n. riv. mzmentiben 
hajdzni ; 3. v. r. man. le- 
csuggni ; fig. — sans corde 
et poulie, kdnnyH szerrel 
vigezni vmit. 

Avaleur, m. lenyeld; fam. — 

de pois gris, nagybHil ; it. 

— de charettes ferries, 

szdjhbs. 
Avalies, f. com. dog-gyapju. 
Avalois, m. pop. tdgtorok; 

chap. nyujtdvcLs ; sell, far- 

matring. 
Avanoe, f. eWbbseg ; arch. 

nytUddSk; 2. eldleg ; 3. 

d'— , par — , pr6p. eldzete- 

sen ; eJore. 
Avanc^e, f. mil. eWdrs. 
Avancement, m. eldUptetis ; 

kaladds; 2. gyarapodds ; S. 

eldleg. 
Avancer, v. a. eldbbretenni ; 

kinyujtani ; 2. siettetni ; 3. 

eWiSptetni ; eldmozditni ; 

4. eWlegezni; 5. kdlcsonoz- 

ni; 6. v. n. eldhaladni ; p. 

plus on se h&te, moirs on 

— e, ham^arjdrd^ hamarfd- 

radd ; horl. sietni ; 7. s'— , 

V. r. kdzeledni, fdlvergdd- 

ni • bocsdtkozni (vbe). 
Avanie, f. pinzzsarolds ; fig. 

szdndekos bdntalom. 
Avant, m. mar. v. proue ; fig, 

aller de 1'—, bdtran eldre 

hcUadni ; 2. — , pr6p. eldtt ; 

3. — , adv. mSlyen; le fer 
penetra si — qu*il en mou- 
rut, a vas oly mSlyen be- 
hatoltj Iwgy belehalt ; 4. en 
— , adv. nul. eWre ! 5. en — , 
pr6p. en — de I'escalier, 
a Upcsd eldtt ; 6. en — ; de 
l«l en—, attdl kezdve ; 7. — 
de, mieldtt; 8. — que, conj. 
nv6g mieldtt. . . 

Avantage, m. eldny ; fd- 

Uny ; eldjog. 
Avantager, v. a. kegyelni ; 

gondoskodni ; 2. eUdbbsi- 

get adni ; 3. s'— , v. r. el- 

sdbbsSget kik&tni. 



ATantaseiueateiit 



Ayantagensement, adv. eld- 
nydsen. 

Avantageux, se, a. eWnyos ; 
2. urias; 8. kedvezd; 4. 
fenhSjdzS, 

Avantn^ec, m. j€gtor6 ; — 
blanc, m. jard. }wra 4r6 
cseresznye ; — bras, m. al- 
har; — ohemin oouvert, 
m. fort. kiUgd, fod&tt ut; 

— coeur, m. an. szivg&dUr; 

— corps, m. arch, eldtor- 
ndc ; — cour, f . e. udvar ; 

— coureur, m. Mrmondd, e, 
posta ; — dernier, 6re, s. a. 
utoUd eldtti; — due, m. 
parthid; — faire-droit, v. 
interloculoire ; — foss^, 
m. fort, e, drok ; — garde, 
f . e, sereg ; — go^t, m. c. 
iz; —met (-thi^re), adv. 
tegnapeldtt; — jour, m. 
hajnal ; — logis, m. e, la- 
has ; — main, m. tenySr ; 
— mur, m. fort. e. fal ; — 
part, f . pal. eUdhbsig ; — 
p§che, f. kora-ird dszi- 
baraek; — pied, pi^, m. 
Idbfej ; fejbdr ; — pieu, m. 
jard. lyuk-dsd va»; — poi- 
gnet, y. m^tacarpe ; — poi- 
trine, f . «. wwW ; — -port, m. 
kiiUd kikdtd; — portail, 
m. e. kapu; — poste, y. 
avanc^e; — propos, y. 
preface; fig. hevezetis; — 
sc^ne, m. e. azln ; — seuil, 
m. kuszobUpcsd; — toit, 
m. arch, eszterha; — train, 
m. dUds eleje ; artil. hdr'dc ; 
6ter, amener 1*= d'une pi- 
^ce, dgyHt lebdr&ckozni ; 
felh&rbcKdzni ; — yeille, y. 
suryeille. 

Ayantin, y. crossette. 
Ayare, s. a. fdvoiny^ zsugori. 
Ayarement, ady. f6sv4nyen. 
Ayarice, f . fdsvinysig^ kap- 

znsdg, 
Ayaricieux, se, s. a. y. ayare. 
Ayarie, f. com. hajSkdr^ hor- 

gonyber, 
Avarie, e, a. megrongdU ( ha- 

jd) ; megromlott (druk). 
s'Avarier, y. r. hajdhdrt 

szenvedni. 
Ayaste, i. mar. huja ! 
A-yau-l'eau, ady. vizmenti- 



ben ; fig. aller — , meghiu- 

Avec (ayek), pr6p. -voZ, -vet ; 
2. -tdlf -til; B^parer Tor 
d'— largent, aranyt ezUst- 
tdl elv/Uasztani ; 3. awal ; 
il a pris mon manteau et 
B'en est all6 — , elvette kd- 
penyemet €8 elment awal;4, 
tarn, la montre et Targent 
— , drdt 48 rdaddetU p€nzt; 
— tout cela, mindezek elle- 
nSre. 

Ayeindre, y. a. ir. fam. eU- 
hozni, 

Ayeline, f . spanyol mogyord, 

Ayelinier, m. «p. mogyordfa. 

Ayenage, m. zabtized, 

Ayenant, e, a. megnyer6, kel- 
lemes; pal. y. ayenir; 2. 

, k 1*—, y. si proportion. 

Ay^nement, m. trdnrajutds. 

Ayenir, adyenir, y. a. ir. tdr- 
Unnij esni ; s'il ayenait 
que, ha megesnSk, hogy ; 
ayenant le d^cds de I'un 
des deux, kett^uk kdzM 
az egyiknek haldl eset^re; 
pal. il faut regarder la 
chose comme non ayenue, 
a dolgot meg nem tdrtint- 
nek keUtekinteni, 

Ayenir, m. I'ovd; po^t. utd- 
k<yr ; 2. k 1'—, adt. j'dv&re, 

Ayent, m. advent. 

Ayenture, f. eset^ eseminy^ 
kaland; 2. viUtlen szeren- 
ese ; 3. dire la bonne — , 
jd8olni; 4. k 1'—, ady. 
vaktdba; 5. d'— , par — , 
adt. tdrUneteserif esetleg ; 
k toute — , y. cas. 

Ayenturer, y. a. memi,koc- 
kdztatni; 2. s'— , y. r. 
ve8zSlynek tenni ki magdt. 

Ayentureux, se, a. meri8Z^ 
vakmerdt kalando8. 

Ayenturier, m. h. portydzd^ 
8zdgvZdozd '; fig. — , 6re, 
kalandor; k.-nd; 2. mar. 
y. flibustier. 

Ayenue, f . fasor ; kapualjaj 
2. ^sugdrdt; 3. com. vdm, 

kvkiret^ y. a. igazolnit bebi- 
zonyitani, 

Ayeron, y. haveron. 

Ayers, m. pi. hdzi dUatok ; 
juhok. 

46 



Averse, f. zdpor. 

Aversion, f . eUenszenv ; utd- 
lat ; fam. et fig. c'est ma 
b^te d^—,hdldlbagyuldtom. 

Avertin, v. toumis ; 2.y.fr6- 
n^sie. 

Avertir, v. a. tudd8Uni;beje- 
lenteni; inteni; 2. — en 
ami, bardtilag meginteni, 

Avertissement, m. inti8f em" 
Ukezt€t6i, intdem ; 2. je- 
lerUiSt hirdetiSt kSzMrrS 
tStel; 3. litt. tuddAtds ; 
el68z6 ; eldleges tudni void. 

Aveu, m. vailomds, vaUdstS- 
tel; 2. beleegyez^Sf hely- 
benhagyds; 3. vilenUny ; 
4. homme sans — , csavar- 
gdf kdbarld. 

Aveugle, s. a. vak; un — n6, 
pakon szuletett ; c*est nn 
— sans b&ton, tnindentdl 
meg vanfoeztva; po^t. 1* — 
enfant, dmor; 2. ob^issan- 
ce — jfbltStlenengedelmes- 
8ig; 3. k 1'—, en — , v. 
aveugl6ment, 4. an. intes- 
tin — , vakbil, 

Aveuglement, m. v. c6cit6; 
fig. tudatlarudg; 8zemf€ny- 
ve8zte8. 

Aveuglement, adv. fig. va- 
kon ; vaktdban ; meggondo- 
laUanvl. 

Aveugler, v. a. m^gvakitani ; 
2. mUamCtm, kdprd-ztatni; 
fig. elvakitni ; 3. s'—, v. r. 
megvakitni ma^dt; fig. el- 
vaktUni. 

k TAveuglette, adt. fam. ta- 
pogatva^ vaktdban, 

Avictuaillement, v. avitaille- 
ment. 

Avide, a. vdgyd ; sdvdr ; kap- 
zsi ; — ment, adv. 8dvdrg- 
va, kapzgin^ vdgyakodva. 

Avidity, f. vdgyakodds; sd- 
vdr 8dg ; heves vdgy. 

Avilir, V. a. €rt€ktelewn£ ten- 
ni ; fig. Ieala4i8(myitam, 
gyaldzni; megbecgtelevat- 
ni; 2. s'— , v. r. irtikSt 
veszteni; fig. elaljaaodni, 

Avilissement, m. Iealac80- 
nuitds; elaljasodda. 

Aviusseur, m. lealacsonyitd, 

Aviner, v. a. borba dztatni ; 
futaiUe -^, sidUdzdld 



AToiaarie 



Babiole 



hordd; fig. nnhomme —6, 
riszegemher. 

Ayiron, m. evezd; e. rUd, 

Ayiroimer, v. a. mar. evezni, 

Aviroimerie,f. evezd-kSszitis. 

AYironnier, m. ev. kiazitd. 

Avis, m. vilemSnyt nizet; 
pal. szavazat; aller anx 
— , 8zav€usni; 2. tandcs^ja- 
vaslat ; fig. 11 y a jonr 
d'— , m€g van idd a gondol- 
kozdsra; 3. ttiddsltda; in- 
Ui ; com. lettre d*— , tudd- 
<it(^ lev6l; donneur d'— , 
tandcs ad&. 

AtIs^, e, a. okos^ ovatos; 
mal — , f£lrevezetett. 

Aviser, v. a. v. avertir ; 2. q. 
fam. iszrevenni vkit ; 3. 
V. n. gondoekodni vrSl. 
b'— , V. r. de qc. kigandolni 
vmit; 2. merSszelni; de 
quoi B'avise -t-il? mit me- 
ritzel f 

Avissnre, avisnre, f. hajtSk. 

Avitaillement, m. iUlmezis. 

Avitailler, v. a. 4lelmezni. 

Avitalllear, m. €lelmez6, 

Avivage, m. cUtzdrolds, 

Aviver, v. a. sikdrolni; — 
des conlenrs, azineket ele- 
venUni ; b'— , v. r. SUn- 
kulni. 

Avives, f. pi. v6t. nyakmiri- 
gigek. 

Avivoir, m. dor. aranyozd 
k€s, 

Avocagser, v. n. fam. zugilgy- 
vidkedni. 

Avocasserie, m. fam. jogcsa- 
vards. 

Avocassier, m. fam. jogcsa- 
var6, 

Avooat (-ka), m. Ugyv€d ; — 
fiscal, iigyisz ; — g6n6ral, 
dUamUgyiaz ; fig. — , e, szd- 
8zdl6, sz,8z,'n5. 

Avocatoire , a. lettres ~s, 
vUszahivd levil (kUlfdJMn 
levd alattvaldhoz), 

Avocette, f. iclit. kardorru 
hal, 

Avoine (a-vofi-ne), f . bot. zdb; 
— folette y. haveron; 
paille^ d*— , z,$zalma; — 
des pr^s, Urezah ; — jau- 
n&tre, idrgaz, ; — noir, 6o* 
roitdt z, ; fig. oet homme 



a re^u de T— , kikosaraz- 
tdk ; 2. agr. les — s, pi. Id- 
bdn dU6 z, 

Avoinerie, f. zabfiild. 

Avoir, V. a. ir. Mrni, lenni 
(-nakt-nek); chaud, meleg- 
nek lenni; — pour agr<^- 
able, helybenhagyni ; — 
pour but, szdndSkozni ; 2. 
— d,, j'ai si lui dire, meg 
keU neki mondanom ; 3. p. 
11 n'est rien telle que d*en 
— , mindent meggySz a 
pinz ; en — , contre qui 
en avez-vous? kire harcLg- 
szik f en — , gazdagnak 
lenni ; tant y a, annyi hi- 
zonyos; vous en aurez, 
megkapja rSszit ; 4. v. Imp. 
y — , ily a deux ans, ez 
elStt kit €wel ; 11 y en a, 
vannak emberek ; 5. v. aux. 
11 a aim6, szeretett ; la let- 
tre qu'll a eu , a lev€l , 
melyet kapott; 6. — , m. 
birtok; cette maison est 
une belle — , e hdz szip bir- 
tok ; com. adott, fizetett ; 
veulllez examiner mon — , 
vizsgdlja meg kdvetelise- 
met ; le dolt et 1'—, tarto- 
ziltf kijvetel. 

Avoisinement, m. v. avolsi- 
ner ; 2. fig. kdzeledis. 

Avoisiner, v. n. hatdrosnak 
Unni; po^t. un arbre qui 
-~e les cleux, egekig irdfa. 
2. s'— , V. r. kdzeUdni. 

Avortement, m. y. fausse 
oouche ; v^t. elvetiUs, 

Avorter v. n. idStUnt szUl- 
ni; v6t. elvetilni; fig. son 
dessein avorta, cilja nem 
siker&U. 

Avorton, m. gyermekvesztis, 

Avouable, a. bevallhatd. 

Avou6, m. ilgyviv6; h. temp- 
lomvid. 

Avouer, v. a. megvaUani^ be- 
vaJlani; elismemi; p. — 
la deite^ hibdjdteli8m£mi; 
2. jdvdhagyni ; 3. s'— , v. r. 
V. se r^clamer. 

Avoyer, v. a. mar. tdmadni 
(»zilr6l). 

Avril, m. dprilhd; Icht. pois- 
son d'— , k&zmakdr ; pr. 
poifison d'— , kerUd; don- 

47 



ner un poisson d*— &q. 

bolonddd tenni vkit ; po6t. 

r~ de mes jours, €ltem ta- 

v(uza. 
Axe, m. tengely, 
AxiUaire, a. nerf, velne -, 

hdnalj-ideg , €r ; glandes 

— s, h. mtri^y. 
Axinite, v. 6pidote. 
Axiome, m. aarkelv, 
Axonge, m. hdj ; yerr. ~ de 

verre, ilvegtajt. 
Aze, m. g. p. szamdr, 
AzMe, f. ent. k€trdp&, 
Az6role, f. naspoiya. 
Azimuth, azlmut (-ute), m. 

tetdk^r. 
Azote, s. a. chin. Ugeny ; 

— 16, e, a. Ugenytartalmid, 
Azoth, m. alch. 6rcek alap- 

szere ; dltaldnos gydgyszer. 
Azur, m. szinelet ; — mail, 

halvdnykSk; — de roohe, 

lazurpat ; fig. T— de del, 

azurk€k. 
Azyme, s. a. kovdsztalan; 

pain — , k, kenyir. 



B, m. b beta ; ne parler que 
par F et par — , fdlyvdst 
kdromkodni ; pop. il est 
marqu6 au — , megjeWUe 
a termSszet (az az pupos, 
sdnta 8tb.) ; fig. gonosz 
ember. 

Babeurre, m. ird. 

Bablche, v. blchonne. 

BabU, m. fecsegSa ; ch. nyo- 
mot vesztett eb esaholdsa. 

Babillage, m, fecaegis. 

Babillard, e, s. a. feceegd ; 
v6n. csahold ; 2. le — , om. 
zoldrigd; 3. la — e, bardz- 
ddbiUegetd, 

Babiller, v. a. fam. fecugni, 
locsogni ; ch. caalwlni 
(nyomot veaztve), 

Babine, f. gamba, ajak; U 
s'en est donn6 par les — s, 
mindennek nyakdra hd- 
gott, 

Bablole, f. jdtSkazer; fig. U 
ne s'amuse qu' k des — s^ 
csekeiyUgekkel b^elMik 



Babonoard 

Baboucard, m. oiu. haldsz- 

maddr. 
Babouche, f. papucs. 
Babouin, m. kbz'&miges eh- 
faj; 2. torzkep; pv. faire 

baiser le — a q. vkit heUe- 

metleri dolopra kinyszerit- 

ni; 3. fam. m. — e, f. mdli- 

szdju, bdmeaz. 
Bac (bak), m. komp; jard. 

dntozSsi medence ; brass. 

erj-ed^ny ; sucr. dztatd 

kdd ; — k cboux, meszinz- 

godjdr. 
Bacaliau, m. szdritott toke- 

hal. 
Baccalaur^at (ba-ka-16 -re -A) , 

m. ko8zoru8. 
Bacchanal (ba-ka), la.ldrma; 

faire du — , pokoli Idrmdt 

csapni. 
Baccnanale, f. haeckus iinne- 

pe ; fig. tivomya. 
Bacchanaliser, v. n. g. p. d5- 

zsolni. 
Bacchant, e,s.a. hacchuspap- 

ja ; — noje ; fig. ddzsonc ; 

kicsapongo nd, 
Bacchie (bak-), f. path, hor- 

hinUd. 
Bacchique (ba-ki-ke), m. to- 

borzd (vers) ; 2. a. v. bachi- 

que. 
Bacchus (ba-kus), m^horis- 

tene ; fig. hor. 
BaccifSre (bac-si), a. hot. ho- 

gyds. 
Bacciforme, a. hot. bogyd 

alakH. 
Baccivore, s. a. bogydevdk. 
Bacelle, v. bachelette. 
Bachasse, f. ^. mi. to toltese. 
Bachasson, m. pap. csege. 
Bachat, m. pap. kolyiUik ; it. 

kolyU; 2. — , ange si co- 

chon, disznSvdlu. 
Bache, t.ponyva;koc8i-emy&; 

drap. cseveldda ; pech. hu- 

zdhdld. 
Bachelette, f. g. p. cavira^ 

cevere. 
Bachelier, m. tandrjeVolt ; 2. 

autrf . apr6d;ii.jiatal kird; 
3. ceh ifjabbika. 
Bacher, v. bSche. 
Bachique, a. f^te — , bacchus- 
iinnepely ; liqueur — , szdl- 
Idnedv. 



Baolion 

Bachpn, m. vign. boros put- 
tan. 
Bachot, bache, m. komp; 

rSvlctdik. 
Bachotage, f. kompon dtjd- 

rds ; 2. rSvbSr. 
Bachoteur, m. rSvisz. 
Bachotte. f. hcUasbdrka. 
Bachou, m. vign. v. bachon; 

2. bouch. — ou bachoue, 

beles putton. 
Bacile, m. hot. c»impaj. 
B^lage, m. mar. kikot^s; 2. 

rSvpenz; 3. kikotd elzd- 

rdsa. 
Bacler , v. a. bereteszelni ; 

mar. kik'otni ; — un port, 

kikotdt elzdmi ; fam. tU- 

tiil vSgezni vmit. 
Bacleur, m. mar. rivzdrd. 
Bacovier, m. hot. pizangfa. 
Bacule, v. croupi^re. 
Badail, m. pdch. hdzdhdld. 
Badaud, e, s. a. mdliszdju. 
Badauder, v. a. bdmiezkod- 

ni ; — erie, f . bdmiszkodds; 

ne faire que — s, tricselni, 
Badiane, v. anis. 
Badigeon, m. kdragasz ; 

sculp, szohrdsz-tapasz. 
Badin, e, s. a. irefds, enyelgd. 
Badinage, m . trSfttf enyelges ; 

2. kacsavaddszat. 
Badinant^ m. man. Idgds. 
Badine, f . 86tapdlca ; lovag- 

veszszd ; ser. — s, tUzfogd. 
Badiuer, v. n. v. plaisanter ; 

fam. il ne — e pas, erz4- 

kenVt ingerUkeny ; 2. v. 

tailler ; mod. l^bogni. 
Badinerie, v. bouffonnerie. 
Bafouer, v. a. lehordani^ szid- 

ni. 
B&fre, f. pop. zabdlds; 
B&frer, v. a. pop. zahdlni. 
Bafreur, m. pop. zahdld. 
Bagage, m. mdlha; tdbori 

Bzer; fig. et fam. il n'a 

qu'un mince — , keveset 

irt. 
Bagarre,^. fam. Idmuij zaj, 

zsihongm; fig. se tirer de 

la — , kivergddni a bajbdl. 
Bagasse, bagace, f. sajtolt 

cukorndd ; coutur. ocska 

rqjtok ; 6con. olajsonkoly. 

Bagatelle, f. csekelyseg ; fig. 

pi. hasztalansdgokf aprd- 

48 



Baigpaer 

sdgok ; fig. ostobdsdg, bal- 
gasdg ; s'amuser k la — , 
hasztcUansdgokkal bibelod- 
ni ; 2. aimer la — , szeret- 
kdzissel foglalkozni ; 3. 
— ! hidbavcUdsdg ! 

Bagne, m. rdbszolgahdz ; 2. 
gdlyabortdn. 

Bagnolet, m. -— lette, l.fel- 
lepel ; 2. mar. kdtrdnyozott 
vitorla, 

Bague, f. gydrii ; fig. ekszer; 
it. V. sinecure ; prat. — et 
joyeux, ingd vagyon (no 
haldla utdn) ; fig. sortir 
vie et — s sauves, baj nel- 
kiil menekulni ; man. jeu 
de — , karikajdtek. 

Baguenaude, f. hot. puk- 
kantd dudafiirt. 

Baguenauder, v. a. bohos- 
kodni. 

Baguenaudier, m. fam. bo- 
hdc; 2. hot. hdlyagos bor- 
sdfa. 

Bagner (ba-gh^), v. a. cout. 
redSzni ; fercelni ; 2. — sa 
future, ardjdnak ekazere- 
ket ajdndSkozni. 

Baguette (ba-gh^t), f. v. ba- 
dine ; 2. biivdsveszazd ; 3. 

— de fusil, puskaveszszo ; 

— de tambour, dobverd; 
4.arch. v.astragale; chand. 
gyertyaveszszd ;^ .mil. pas- 
ser par les — , veszszdtfut- 
ni ; fig. obeir k la — , szi- 
goruan engedelmeskedni. 

Baguetter, v. a. chap, pdl- 
cdzni. 

Baguier, m. ekszertok. 

Bahut (-hu), m. Idda; arch, 
pierre en — , domborko; 
]ard. plate-bande en dos 
de — , domboru dgy. 

Bahurier, m. IddakSszttd. 

Bai, e, a. man. p^. 

Bale, f. hot. bogyd ; — de 
oaf6, kdvibab ; — genievre, 
fenyiimag ; fam. il m'a 
donne la — , rdszedett; 
arch, ablak-^ ajtdnyUds; 
g^og. tenger'ob'dl. 

Baigner (be-ni6), v. a. fii- 
roszteni ; usztatni ; fig. la 
rividre baigne les murs de 
la ville, a folyd locsolja a 
vdros falait; —sou visage 



B algneur 

des pleurs, aredt kbnyek- 
I'el dztaini ; 2. se— , v. r. 
fUrdevi; — dans les lar- 
mes des malheureux, a 
boldofftalanok honyeingy'fi- 
nyorhodni ; 3. v. n. dzni ; 
fig. — dans son sang, v^- 
rkhen uszni ; izzadni. 
Baiprnenr, se, s. a. fiirdd ; 
fiirdd-vendig ; furddft ; fiir- 
d5-hdpeny. 
Baignoir, m. fam. furddhely; 
-e, f. fiirdis-kdd ; 2. th. 
pdhaly. 
Bail. m. pi. baux. hasz&nhir^ 
haszonbSrbe adds : 2. pv. 
cela n'est pas de mon — , 
vem az 4n dolpom : fig. — 
d'amonr, szerehni ig6ret. 
B<>,»llarge (ba-lyar-), m. agr. 

fnnaszi drpa. 
Bn'llement, m. dsntds. 
Bailler (ba-lyi6), v. a. fisUni: 

flff. tdtogni. 
Bailler, v. a. herhe adni ; pv. 
vous la lui baillez, elhi- 
ieti vele. 
Baillet (ba-ly5), a. teeUzin ; 

man. cbeval — , kese. 
Bailleiir, m. dfn,*ozn ; pv. nn 
bon — en fait bfiiller deux, 
eqy boland »zdzat csindl. 
Bailleur, m. bailleresse, f. 

haszonb^rhe add. 
BaUU (ba-ly), m. baillive, f. 
tisztartd ; t.-ni ; 2, tarto- 
mdnynagy : 3. t.-hird. 
Baillon (ba-lyon), m. szdj- 
pecek ; fig. mettre un — «l 
q.. elhaUgattatni vkit. 
Baillonner (ba-lvo-n6), v. a. 
folpeckelni ; kiviilrdl el- 
zdrni. 
Bailloque (ba-lyo-), f. plum. 

tarka structoll. 
Bain, m. fiirdS ; 2. v. bai- 
Rnoire ; fiir.-szoba ; furdd- 
hdz; —s russes, izzasztd 
f. ; — de pieds, Idbvlz ; 3. 
fond, le m6tal est en — , 
az ere olvaddsban all: 
arch. — de cbaux, oltott 
m^8z ; teint. mettre au — , 
kddba tenni. 
BaTonnete, f . ezurony ; croi- 
ser la — , szuronyt sze- 
ftezni; fig. katanasdg. 
Bai-rouge, f. z. gydriiskigyd, 

mAbtonfft: Fmnczia-niagyar 



Bafsemain 

Baisemain, m. f^od. k^zcsdk; 
fig. a belles — s, hdkoloa. 

Baisement, m. Idbcsdk (zold- 
caiit'drtokon). 

Baiser, v. a. csdkolni ; 2. je 
vous — e les mains ! iron. 
kdszdnom sz^pen ! pv. — 
le cul de la vieille, makkot 
siltni (tetlemil dUni) ; 2. 
se — , V. r. csdkoldzni ; fig. 
(rintkezni ; 3. noszni ; 4. 
— , m. csdk ; cath. — de 
paix, bekecsdk. 

Baiseur, — se, s. a. csdko- 
Idzd. 

Baisotter, v. a. fam. csdkoU 
gatni^ nyalakodni. 

Baisse, f. com. csokkenSs ; 2. 
apadds (vni). 

Baisser, v. a. l/'ereszteni ; — 
la t^te, fejet lehorganzta- 
ni ; — fes yeux, szemH le- 
sdltni ; — la voix, hangjdt 
mirnikelni ; — le ton, aid- 
zatosan^ ovatosan benziJni; 
fig. — le prix d'une mar- 
chandise, dmt olrpdbban 
eladni ; 2. v. n. apadni; 
le jour — e, alkonyodik ; 
eom. csokkenni; riv. viz- 
mentSben hajdzni; 3. se — , 
V. r. lehajolni; pv. il n'a 
que se — et en pendre, a 
galambok niilve rnpiilnek 
szdjdba ; tete baiss^e, vak- 
tdhan. 

BaiFsier, m. com. csokke- 
v^are vyeriazkedd. 

Baissirre, f. marad^k ; boiro 
la — du vin, maradSkbort 
kiini. 

BaiFSoir, m. sal. vizi arid. 

Bajou, m. riv. emelnrud. 

Bajoue, f. disznd dU. 

Bajule, m. kormdnyzd ; 2. 
b. eccl. kpreszt es gyertya- 
hordozd (korme'neieknSi). 

Bal, m. tdncvigalom; jeu. 
mettre une carte au — , 
egy kdrtydra rakni ; fig. 
donner le — si q., tykit jdl 
lehordani. 

Baladin, e, m. f. bohdc. 

Baladinage, m. p. u. — d'es- 
prit, hitvdny Sic. 

Baladoire, m. bdcsu. 

Balafre, f. sebhely, forradds 
(arcon). 

Bz6t&r. 49 



Baloon 

Balafrer, v. a. megsebesitni 
(arcon). 

Balai (-16),m.««pr5; mancbe 
h -, seiyrSnySl ; pv. il n'est 
rien tel qu'un — neuf, uj 
xzita szegen fugg ; ch. 
fark. 

Balais, a. nibis — , halvdny 
rubin. 

Balance, f . nUrleg ; t. t. — 
d'essai, kisSrld m. ; — k 
bascule, hidm. ; — s fines, 
aranym. ; — d, peson, c%a- 
pdw. ; pbys. — hydrostati- 
que, mzm.; com. d'un 
compte, v. solde ; fig. suly- 
egyen; fin. faire la — , le- 
szdmolni egymdtsal ; fig. 
etre en — , habozni ; 2. 
fig. osszehasonlitds, 

Balancement, m. ingds ; in- 
gadozds ; it. fig. 

Balancer , v. a. ord. fig. 
egyensulyban tartani; — 
une affaire, ugyet megfon- 
tolni; elle fut longtemps 
— 6e, ftokdig habozoit; 2. 
se — , V. r. lebegni ; lenge- 
ni ; egyetisulyt tartani. 

Balancier, m. mirlegkeszitd; 
m6c. — d'horloge, dra- 
inga ; mon. p^nz verdvai ; 
h. n. billegdk. 

Balan<;oire, f. hinta. 

Balandran, m. esdkdpeny. 

Balanite, f . balanus (-ce), m. 
megkooesult siivencs. 

Balasse, f. szecskazsdk. 

Balaste, m. mar. alteher. 

Balastri, m. com. arany- 
kelme. 

Balayage, m. siiprSg. 

Balayer, v. a. sQp'fJrni ; fig. 
le vent du nord — e I'air, 
afeUzel tisziitja a levegdt. 

Balayette, f . seprdcsket 

Balayeur, se, s. utcaaepro, 
seprd. 

Balayeures, f. pi. s'dpredikt 
szemSt. 

Balbutiement (-ciment), m. 
hebegSs^ dadogds. 

Balbutier (-ci6), v. n. he- 
begni, dadogni; 2. v. a. 
fecgegni, locsogni. 

Balbusard,,m. om. rdrd. 

Balcon, m. erkily ; ablak- 
karfa. 

d 



Baldaquin 

Baldaquin (— kein), m. me- 

nyezet ; lit k — , v. dais. 
Baleine (-l^ne), f. cet^ hdlna; 

IwXcsont ; btanc de — , h.- 

vel6 ; huile de — , h,zm ; 

pSche des — s, cethdldszaU 
Balein6, e, a< halctontos, 
Baleineau, m. Jiatal cet. 
Baleinier, m. cethaldsz; vais- 

seau — , cethajd; com. hal- 

csonthereskedd, 
Bal^nas (-n&), m. hdln(ic8dk, 
Baleston, m. mar. vitorlamd. 
Bal^vre, f . aUd ajak. 
Baling, f. mdlha-dardc. 
BaUse, f. mar. horgonyjel. 
Baliser, v. a. mar. horgany- 

jeleket rdkni. 
Balisenr, m. riv. parti dr. 
Baliste, m. icht. hegyes orru 

csuka. 
Balivage, m. e. f. utdfdk 

megjeWlese. 
Baliveau, m. e. f. utdfa ; — 

d'^chaufandage, dlldsfa. 
Baliveme, f. fam. hohdsdg. 
BaUyemer, v. n. fam. hohds- 

kodni. 
Ballade (ba-la-), f. regedal. 
Ballad^re, f. tdnchely, 
Balle, f . Idbda ; fig. k vous 

la — , onon a sor ; it. 'ont 

illeti ; fam. renvoyer la — , 

mds nyakdba hdntani (v.- 

mit); 2. golyd ; pv. ce 

sont — 8 perdues, kdrba- 

veszett; 3. bot. polyva; 

hej, Mm; 4. com. k^teg ; 

imp. et pap. hdl; fig. ri- 

meur de — , rosz k'oltd. 
Bailer, v. danser. 
Ballet (balS), m. szintdiic ; 

p. faire une entree de — , 

hirtelen jbnni es hirtelen 

tdvozni. 
Ballon (ba-lon), m. szil-lah- 

da; tig. V. enfler; chi. 

lombik ; phys. leghajd; fig. 

et fam.' irodalmi kUirUt ; 

2. pot. agyaggorbngy. 
Ballonner, v. a. m6d. duz- 

zadni ; 2. se — , v. r. folfu- 

valkodni. 
Ballot (ba-lo), m. com. kd- 

tegcse ; fam. voilA ton — , 

nesze batyud, 
Ballote, f. bot. holt csaldn; 

—noire, peviet. 



Ballottage 

Ballottage, m. golydvali sza- 

szavazds. 
Ballotte (ba-lo-te), f. szava- 

zati golyd. 
Ballotter, v. a. ide-oda lokni, 

rdzniy ingani ; fig. meg- 

fontolnif ineghdnynUvetni; 

2. — q. bolonddd tenni (v.- 

kit) ; V. n. labddzniy go- 

lydzni. 
Ballottine, f . cuis. fuszerezett 

huedarah. 
Baln^able, a. fiirdesre void. 
'Balocher, v. a. p. u. kocsi- 

kdzni. 
Balourd, e, b. a. oktondi, 

pimasz. 
Balourdise , f. oktondisdg^ 

pimaszsdg. 
Balsamier, v. baumier. 
Balsamine, f. hoi. papucsvi- 

rdg; — ne me touchez pas, 

ne nyulj hozzdm ; — m&le, 

vMigrugd. 
Balsamique, a. balzanios, b. 

illatu. 
Balsamite, v. menthe coq. 
Balustrade, f. oszlopos kor- 

Idt; kartdmasz. 
Balustre , m. dUzkorldt ; 

arch, duzadek. 
Balustrer, v. a. dUzkorldttaX 

elldtni. 
Balzan, a. man. feMrldbu 

kese. 
Balzane, f. man. fehirfoU 

(Id Idbdn). 
Bambin, m. fam. kUfiu. 
Bambochade, f. aljasfestS- 

8zet. 
Bamboche, f. sodronybdb ; 

&g.pdttdn; 2. com. bam- 

btuizpdlca; 3. pop. pi. dd- 

zsblisek ; — er, v. a. pop. 

ddzsolni; — cheur, m. pop. 

korcsmahds. 
Bambochon, m. sodrony-bd- 

bocska. 
Bambou, m. bambtuszndd. 
Ban, m. kihirdetes (jegye- 

seknel) ; hirdetmeny ; had- 

fdlhivds ; 2. szdmkivetis; 
. 3. h. bdn ; 4. com. csaldn- 

szdvet. 
Banal, e, a. f^o. kenyszeritd; 

moulin — , zsarmaloni ; fig. 

elcsepelty kopott^ mlnden- 

napi ; coeur — , v. trivial. 

50 



Baadoaliire 

Banality, f. f^o. kenyszeritd 
Jog ; — des mouUns, driest 
kenyszer; fig. mindetma' 
piassdg. 

Banana, f. pizdng-fuge. 

Bananier, m. pizdn^a. 

Banc (ban), m. pad; mar. 

— de gall^re, evezd pad; 

— de sable, zdtony; — des 
poissons, koltbzd haldk; 
car. — de pierre, kdriteg. 

Bancal^ e, s. a. pop. gbrbe- 

IdM. 
Bancasse, f. mar. hajd-szek- 

riny (dgy^ asztal stb. szq- 

•indra). 
Bancelle, f. Idea. 
Bancroche, s. a. pop. I6cs- 

Idbu. 
Bandage, m. hoteUk; cliir. 

serkotd ; 2. kereksin. 
Bandagiste, m. serkotd-csi- 

ndld ; sersebSsz. 
Bande, f. k'dtd, koteUh; — 

d'une saign^e, irpdlya ; 

— de papier, papirszelet ; 
sous — , keresztkotes; arch. 
pdrkdny ; astr. — de Ju- 
piter, Jupiter karikdi ; 2. 
sereg^ esapat ; fair — k 
part, kiUonvdlni; vitr. — 
de plomb, ablakdlom. 

Bandeau , m. homlokkotd^ 

szemk. : fig. faire tomber 

le — de dessus les yeux 

de q., vkit fdlvildgosUni. 

Bandelette , f . kotszalag ; 

csik. 

Bander, v. a. bekbtni ; 2. fe- 

szitni ; v. tendre ; fig. fol- 

Idzitni ; 3. v. n. fesziUni ; 

4. se — , V. r. fdlldzadni ; 

ellenszegUlui. [nor. 

Bandereau, m. trombita-zsi- 

Banderole, f. lobogd ; trom- 

bita-bqjt ; kardszij. 
Banderoler, v. a. foUobo- 
. gdzni. [niere. 

Bandi^re, f. mar. v. ban- 
Bandit, m. rabid, haramia; 
2. csavargd ; fam. il est 
fait comme un — , gyanus 
kiilsej^. 
Bandoulier, m. utondUd, sze- 
genylegeny ; pop. gajs, sem- 
mirekelW. 
Bandouli^re, f. vdUsallang ; 
icht. filrtfogd. 



Bane, f. baneau, m. azatyor^ 

gyikinykosdr. 
Bang, m. bot. borpdlma. 
Banlieti, f. hatdr, tilhatdr. 
Bannasse, f. hamuhordo. 
Banne (ba-ne), f. vdszonda- 

rab (kirakatban); charr. 

kas; it. takard^panyva; v. 

b&che ; charb. 8z4nKA8. 
Banneau, m. pttUon. 
Banner, v. a. ponyvdval be- 

fUni, 
Banneret (ba-n'r6), m. sei- 
gneur — , zdszUsHr. 
Bannetou (ban-n'ton) , m. 

halasbdrka ; boul. — s, sza- 

kOBZtd, 

Bannette (ba-n^-te), f. charr. 

Y. banne ; — al bouchons, 

dugagzkoedr, 
Banni, m. szdmUzdtt; 2. — , e, 
• y. bannir. 
Banni^re (ba-nie-re), f. mar. 

lohogd ; fig. se ranger sous 

la — deq., vki pdrtjdJioz 

ftzegddni. 
Bannir (ba-nir'), v. a. azdm- 

Uzni ; fig. kirekeszteni ; el- 

iizni; — toute pudear, 

minden szemirmet levet- 

kezni ; se — , v. r. 'dnkinyt 

lemondani ; tdvozni ; — el- 

vdlni. 
Bannissable, a. szdmuzendd. 
Bannissement, v. exU. 
Banque, f. vdltd-Hzlet ; 2. 

jegybank ; jeu. jdtikbank; 

imp. faire la — , munkdso- 

kat kifizetni ; it. fig. bo- 

londdd termi. 
Banqueroute, f. tonk ; fig. 

faire — , azavdt megszegni. 
Banqaeroutier, m., -iSre, f. 

bukott. 
Banquet (-k^), m. lakoma; 

d6v. le sacr6 — , Ur vacso- 

rdja. 
Banqueter, v. n. lakmd- 

rozni. 
Banquette, f. pdmdspad; 

hydr. emelkedett bsviny ; 

jard. €15 soviny ; fort. 

meUv€d. 
Banquier, m. bankdr, 
Banquise, f. max. jegzdUony, 
Banquiste, m.javos. 
Bans, m. pi. ch. vacok. 
Banse, f. drilkosdr. 



Baptl^ine 

Bapt^me (ba-tdme),m. th6o. 

keresztelis; beszenteUs, 
Baptiser (ba-tbi)-, y. a. ke- 

resztelni ; fam. — q., c^uf- 

nevet adni (vkinek). 
Baptismal, e, (bap-tis-mal), 

a. kereszUigL 
Baptiste (ba-ti8-te),m. Saint- 
Jean — , ker, 8zt. Jdno8, 
Baptistere (ba-tis-), s. a. 

anc. kereszteUsi kdpolna. 
Baquet (-ke), m. c«o6or, kdd; 

6c. rur. fejdrocska, 
Baqueter, y. a. bdt. lepdrolni 

(vizet). 
Baquette, f . tir. fogd, 
Baquier, y. colonnier. 
Bar, bard, m. b&t. hordszik ; 

riv. csdnak. 
Baragouin, m. badar beszSd. 
Baragouiner, y. n. ertJietle- 

n&l beazilni ; 2. y. a. ha- 

dami. 
Barandage, m. cout. tilos 

Jialdszat. 
Barange, f. sal. vdldszfal, 
Baraque, f. deszkasdtor ; 2. 

kunyhd, 
Baraquille, f. cuis. vagdalt- 

hu8 'pdstitom. 
Baratte, f. kopiM, 
Baratter, y. a. kopulni; 2. 

com. cserevdsdri iizni. 
Barbacane, f. fort. I6r€8 ; 

arch. pdce. 
Barbare, a. embertelen; gr. 

idegeruzerii ; 2. m. vad. 
Barbaricaire, m. t. t. 8z6- 

nyegaz&vd. 
Barbarie, f . kegyetlem^g ; 

kegyetlen tett. 
Barbarisme, f. gr. idegenaze- 

rUsig. 
Barbe, f. szakdl; faire sa — , 

borotvdlkozni ; p. — bien 

etuy^e est a demi ras^e, a 

ki vieVf az nyer ; fam. 

jeune — , iretlenjickd ; 2. 

aerte t tajdkt taraj ^ toll' 

zdazld ; 3. man. barbdriai 

Id. 
Barbeau, m. icht. mdma; 2. 

bot. y. bluet. 
Barbell, e, a. dgcu^ kampda. 
Barberie, f. borotvdlda mea- 

tera^ge ; borbHymUhely . 
Barberot, m. g. p. roaz bor- 

bily. 

51 



Barder 



Barbet, te, s. a. uazkdr. 
Barbette, s. a fort. y. ban- 
quette ; 2. y. guimpe. 
Barbier, m. borbily, 
Barbifier, g. p. y. raser. 
Barbillon, m. kia mdma ; ba^ 

ju8Z8zdl (Judakndl) ; y^t. 

nvelvfekily ; ois. pip. 
Baroon, m. iron, vinember ; 

bot. tevekdka. 
fBarbonnage, m. mogorva- 

adg. 
Barbot, m. mar. gdiyarabok 

borb4lya. 
Barbote, f. icht. folyami 

menyUg. 
Barboter, y. a. gdgogni; 

cadrrel turkdlni az iazapot; 

fam. adrban botorkdlm. 
Barboteur, y. canard priye. 
Barboteuse, y. coureuse. 
Barbotine, f. giliazta-mag ; 

pot. agyagiazap. 
Barbouillage, m. mdzolda; 

azdzavarSk. 
Barbouiller, y. a. vidzolni ; 

maazatolni ; 2. hadami ; 

3. bepiazkitni; 4. se — , y. 

r. bepiazkitni magdt ; bebo- 

rtUni ; pop. se moquer de 

la — 6e, mivel ae tdrddni. 
Barbouilleur , m. mdzold ; 

maazatold ; hadard ; cin- 

cogd. 
Barbouquet, y6t. y. bouquet. 
Barbout, f. sue. rbgcukor. 
Barbu, m. icht. bajuazoa or- 

adhal ; — , e, a. azakdloa ; 

bot. fanodd; 2. — e, f . y. ca- 

nelet ; jard. bujtovdny. 
Barbuquet, m. path. var. 
Barcade, f. man. egy tereh 

Id (liajdra azdllitandd). 
Barcelonnette , f. gyermek- 

dgy. 
Bard, y. bar. 
Bardane, y. glouteron. 
Barde, f. ldpdnc€l; cuis. 

— de lard, azcdonnaazeUt ; 

sel. — , bardelle, «ima nye- 

reg ; 2. caatadalnok. 
Bardeau, m. zaindely ; 2. y. 

mulct. 
Barder, y. a. pdne4lozni (lo- 

vaft) ; b&t. rakni (kdve- 

ket) : cuis. spikelni ; fig. 

il est —6 des ordres, rend- 

jelekkel van megrakva. 

d* 



Bardenr 



B arosan^iiie 



Bardeur, m. saroglyaJwrdd. 
Bardin, m. agr. imishataXy- 

alma. 
Bardit (-dite), m. h. aiic. 

csatadal. 
Bardot, m. dszverke ; fig. 

kfytekedSs cellar gy a. 
Baret (-,r^), m. harcagds 

(elefdntrdl) ; — er, v. a. 

barcagni. 
Barge, f. om. mocsdri sza- 

lanka; 2. szena-, farakds ; 

3. mar. bdrka. 
Barguette (-ghete), f. komp. 
Bargoignage (-ghi-nia-), v. 

irresolution. 
Bargnigner (-ghi-ni6), v. a. 

fam. habozni,kSsedelniezni. 
Bargnigneur, se, s. a. kese- 

delmezd. 
Barigue, f. pech. varsa. 
Baril (bari), m. Iwrdocska ; 

com. hoaony ; mil. pi. — s 

h, bourse, erszenyhordd. 
Barillage (-ril-ya), m. mar. 

Iwrddk ; 2. com. faire le 

— , hort palackokha fej- 

teni. 
Barillar, — d, m. mar. pince- 

niester. 
Barillet, m. horddcska; an. 

— , caisse , fuldobUreg ; 

horl. dradob ; hydr. kopii ; 

luth. henger. 
Bariolage, ect. v. bigarure 

ect. 
Baritel, m. expl. emeWcsiga. 
Barium (-ome) , m. chi. 

sulyany. 
Barjelade , f. agr. elegy ta- 

karmdny. 
Barlong , ue , a. csiicsos ; 

arch. csUcsbs negyszog. 
Bamache, barnaque, barna- 
cle, bamicle, f. orn. orves 

lud. 
Baro'macromfetre, m. svly- 

viird ; — mMre, m. ligm.; 

—metric, f. legmerestan ; 

— m6trique, a. legmerdi. 
Baron, ne, s. bdrd^ -nS; — 

nage, m. bdrdi miltdgdg ; 

—net, m. angol bdrd ; — 

nial, e, a. bdrdi; — nie, f. 

bdrdsdg. 
Baroque, a. kajsza (gyongy); 

fig. kUlonds , cMiddlatoSf 

vadfurcfta. 



Barosaneme, m. phys. 8z4l- 

rn^rd. 
Baroscope, v. barom^tre. 
Barot, V. bau. 

Barotte, f. gyumolca-putton. 
Barque, f . sajka ; teint. kdd; 

fig. conduire la — , dolgait 

inUzni ; po6t. passer la — 

de Charon, meghalni. 
Barquerolle, m. mar. parti 

csdnak. 
Barquette, f. riv. lelekveszto; 

cuis. fdnk. 
Barrage, m. sorompd ; com. 

himes vdszon ; vdmpinz. 
Barrager, m. vdmszedd. 
Barras, v. galipot. 
Barre, f . nH ; fig. cet homme 

est une — , ez ember 8zi- 

Idrd; kereszt/a; arch, kor- 

Idt ; ch. armes de la — , 

agi/ar ; imp. Mzag ; man. 

rekeszrud ; mar. faretesz ; 

mus. iitenyvonal; 2. toll- 

vonds; jeu. buvdsdi ; fig. 

partir de — s, hirtelen el- 

utazni. 
Barreau (ba-r6), m. rostely- 

rud; prat. torv. terem; 

iigyvedseg ; imp. sajtdfor- 

ditdja. 
Barrer, v. a. elzdrni ; keresz- 

tiil huzni ; fig. — le che- 

min k q., vkinek utjdban 

dllani; v6t. bekotni; pal. 

megoszlani; 2. ch. inga- 

dozni (nyonuyii). 
Barrette , f. bir€tom ; fig. 

parler d la — de q., vmit 

vkinek orra aid dorzsolni ; 

horl. tolltd. 
Barreur, m. ch. kopd (dzek- 

re). 
Barricade (ba-ri-), f. torlasz. 
Barricader, v. a. torlaszolni; 

2. se — , V. r., magdt eUor- 
laszolni ; fig. elzdrkdzni. 

Barri^re (b«l-riere), f. vedros- 
tely ; sorompd ; 2. korldt ; 

3. vedfal ; ng. akaddly^ vd- 
laszfal ; 4. com, vdm ; vdm- 
penz ; vdros kapuja. 

Barriquaut, m. horddcska. 
Barrique (h&-n-)4-^eghordd. 
Barrolement, m. prat. p. u. 

hala^ztds. 
Bas, (ba), m. harisnya; — 

d'homme, de femme,/<^r^, 

52 



Basi'fioation 

noi h. ; cela lui va comme 
un — de feoie, mintha rd- 
fzaJbtdk volna; cuis. — de 
soie, kocsonya ; 2. alsdr^sz, 
aUj; le — du ventre, alhas; 
le — de la robe, szeg^ly ; 
au — deia montagne, a 
hegy alljdban ; 3. adv. 

— les armes ! le a fegyver- 
rel ! mettre pavUlon — , 
megadni magdt ^ it. fig ; le 
malade est bien — , a be- 
teg nagyon roszid van ; fig. 
il est bien — , a dolog vege- 
rejutott; il faut le tenir 
— , knrtdn kell foghi; 4. 
a(Jt. a —\el vele ! mettre 
k — , lebontani; en — , 
alant ; allez en — , menjen 
le ; commencez par en — , 
kezdje ahdrdl ; d'en — , 
alulrnl folfele. 

Bas, se, a., alacsony ; le 
temps est — , az id6 boridt; 
les eaux sont — ses v. bas- 
se; fig. les eaux sont — 
ses chez lui, ersz^nye la- 
po8 ; la vue — se, r'ouidld- 
td ; pv. faire parler q. d'un 
ton plus—, beJjebbszedetni 
a gyepldt vkivel; 2. also; 

— clerg^, alpapsdg ; le — 
kiQ%e,fdld8zinl;gko leBas- 
Pays, NSvietaf/dld ; 3. se- 
kely ; 4. aJja^ ; pdrias. 

Basalte, basaltine, f. mi- 

n6r. smnla ; — tique, a. 

somlatartalmu . 
Basane, f. kikeszitettjtdibdr, 
Basan^, e, a. napbamltotta^ 
Basanite, m. kemkd. 
Bascule, f. sadarfa; csapd- 

deszka; — de chaleur,. 

kdlyha - csappantyu ; — 

d'un puits, kutgem; jouer 

si la — , V. balancer ; 2. Md- 

merleg. 
Base, f . arch, talap ; — d'une 

colonne^ oszlop tooe ; alap; 

it. fig ; m6d. alkairisz ; 

fort. alapt€r ; g6om. alap- 

vonal; opt. gyutSr. 
Baser, v. a. fig. alapUni; se 

— V. r. dlaptUni. 
Bas-fond, m. lapdly ; mar. 

cseke^ sekily. 
Basi'fication, f . chi. aljUds ; 
— gyne, m. hot. termetar- 



Basile 

td ; — laire, a. an. os ==, 
ihcaont. 

Sasile, m. Vaz7il ; lig. szen- 
teskedSk ^s rdgcUmazdkjd- 
lege; les Basiles de I'ln- 
struction publique, a je- 
zsuitdk, 

Basilic, n;. bot. bazsalikoni ; 
2. h. n. tokdr. 

Basilicon, m. bot. kertizsd- 
lya ; ph. sehkendcs. 

Baffllique, f. szSkesegyhdz. 

Basque, f . lehheiiy ; g6o. m. 
hiskdji ; mus. tambour de 
— , cs'orgd doh. 

Basquine, f. halMjas szok- 
nya. 

Bas-relief (-lief), m.feldom- 
horm'&. 

Basse', f. mus. milyliang ; 
bdgii ; — continue, 8zdm- 
zott alhang ; p. c'est la — 
continue de son disoours, 
mindig egy hakot nyUz; 
hydr. pi. — s, aekelyek ; — 
conr, f . haromji - udvar ; 
kocsi-udvar ; fam. nouvel- 
les de =, pletyka-hirek ; 

— eau, f . mar. apdly ; — 
enceinte, v. fausse-braie ; 

— 6tofFe, f. dlommal ve- 
gyitett on ; — fosse, v. fos- 
se ; — lisse, v. lice ; — Us- 
sier, V. licier. 

Bassement, m. fig. aljas^pd- 

rias. 
Bassesse, f. iig. aljassdg, 

aldvaldsdg; alacaonysdg. 
Basset (ba-v^), m. horzeb ; 

fig. pdtton. 
Basse-taille, f. kiizephang ; 

sculp. V. bas-relief. 
Bassier, m. riv. zdtony. 
Bassin (ba-cein), m. cs^sze ; 

— k laver, mosdd tdl ; — de 
garderobe, iji eddny ; 2. 
medence ; 3. meder; an. v. 
bassinet ; chir. — oculaire, 
szemszilke ; chap, nemez- 
tdbla. 

Bassine, f. oblitii ust; imp. 

dztatd-medence. 
Bassiner, v. a. melengetni 

(dgymelegttdvel) ; chir. bo- 

rogatni ; jard. nedves^t- 

ni. 
Bassinet (ba-ci-n6), m. ser- 

peny ; an. — des reins, ve- 



Bassinoire 

semedence; bot. des pres, 

V. renoncule , ^vasf&veg. 
Bassinoire, f. dgymelegitd ; 

— anglaise, v. chauff«- 

rette. 
Bassinot^ v. diablotin. 
Bagson, m. mus. bugdeip; b. 

8. fuvd. 
Bastant, e, a. fam. elegendd ; 

etre — pour qch. vminek 

megfeleihetni. 
Baste, f. agr. tejeakanna; 

vig. mtistkdd; com. hdrs- 

selyeni. 
fBaster , v. n. v. suffire ; 

baste pour cela ! eleg ! neni 

bdnoni ! 
Bastinguage, m. mar. gdtna. 
Bastingue, f. mar. gdtnavd- 

8wn. 
Bastion (bas'-thion), m. fort. 

bdatya, 
Bastionner, v. a. sdncolni. 
Bastir, bastissage, v. b&tir. 
Bastonnade, f. botozds. 
Bastringue, m. fam. caap- 

HzSktdnc; 2. cincogd (ze- 

nSsz); 3. csapszek; bordisiy- 

hdz; boire un — , egy po- 

hdr bort folhajtani. 
Bastringuer, v. n. pop. gya- 

nu8,helyekre jdrni. 
Bas-ventre, v. abdomen. 
Bat (bate), m. half ark. 
Bat(ba), m. hidnyereg ; che- 

val de — , mdllialo ; it. fig. 

tokfilkd; p. chacun sait oil 

le — le blesse, kinek kinek 

az d bibijefdj. 
Bat-a-beurre, m. econ. kopii- 

W; sell. tdiH8z&r-porold, 
Bataclan, m. fam. zsibdni, 

ringyrongy . 
Batade, v. patade. 
Batadoir, m. mososzik. 
Batage, v. p^age. 
Batail, v. battant de clo- 
che. 
Bataille, f. csata; fig. ndd- 

paripa; it. il a fallu don- 

ner bien des — s pour ar- 

river a ce but, sokat kelle 

fdradnia , mig cilt ert ; 

peint. csatakep. 
Batailier, v. n. fig. civa- 

kodni. 
Battullere, f. kavardbot Z8i- 

negje. 

53 



BdtiMage 

Batailleur, se, s. a. veeze- 
kedd. 

Bataillon, m. zdszldalj; fam. 
eiles a un — d'enfants, 
^ffy egeaz aereg gyermeke 
van. 

B&tard, e, s. a. fattyu ; fig. 
new valddi, hanm ; 2. 
korcs: plante — e, korc8- 
■n'dvSny ; porte — e, meUek- 
ajtd ; ran. Sucre — , alja- 
cukor. 

Batarde, f. sell, hintd. 

Batardeau, m. 8arkantyugdt; 
fort. it. 

Batardier, v. crible. 

B&tardiere, f. jard. faiskola. 

B&tardise, v. b&tard. 

Batate, v. patate. 

B&te, f . karima^ 8zil. 

Bateau, m. liajd ; naszddt 
cadnak ; — k vapeur, gdz- 
hajd; pont de — x, hajd- 
hld; fig. il est encore 6tour- 
die du — , nieg nem pi- 
hente ki az tUfdradalmait. 

Batelage, m. szemfinyvesz- 
ti»; 2. nav. hajdbir. 

Bateler, v. a. komidnyozni ; 
liajdt megrakni. 

Bateler, m.» csdnak. 

Bateleur, m. azemfenyvesztd; 
fig. bohdc. 

Batelier, ere, s. a. hajds. 

Batellement, v. battelle? 
ment. 

Bater, v. a. dazvirt nyergelni. 

B&ti, m. coiitui. f4rc ; men. 
keretfoglalds. 

B&tier, m. pop. otromha^ pi- 
masz ; agr. baromhizlald. 

Batifodage , m. agyagbori- 
t4k. 

Batifolage, m. fam. enyelges. 

Batifoler, v. n. enyelegni. 

Batifoleur, m. gyemiekes em- 
ber. 

Batiment, m. SpiUet ; sal. — 
de graduation, pdrld. 

Batine, f. vdszonnyereg, 

Batir, v. a. ipiteni ; p. — des 
ch&teaux d'Espagne, Ug- 
vdrakat ipUni; fam. — 
sur le devant, pocafcouodnt; 
coutur. f^rcelni ; chap, ne- 
mezt kaUani. 

B&tissage, m. chap, nemeze- 

148. 



BAtiMe 

Batisse, f. hdmivea-munJca ; 
Spulet ; ipitiszet. 

Batisseur, m. Spitist ked- 
veld. 

B&tissoir, m. tonn. donga- 
csavar. 

Batiste, f. hatisztvdszon^ pa- 
tyolat. 

Baton, m. hot; — de cire 
d'Espagne , pdes^tviasz- 
rud ; fig. gydmol; arch. — 
de colonne, colop ; mar. — 
k m^che, Ttanoctartd; mus. 
sziinetjel ; se retirer le — 
blanc k la main, koMus- 
hotraiutni; jeter des — s 
dans les roues,' akaddlyo- 
kat az utba gordxtni. 

Batonner, v. a. botozni, meg- 
hotozni ; pal. kitdrolni. 

B&tonnet, m. hotocska. 

Batonnier, m. hotvivd; pal. 

— des avocats, Ugyvedel- 
nok. 

Batrachite,! .h.n. varangykd. 
Batrachoi'de (-ko-), m. icht. 

Mkahal. 
Battage, m. 6con. cseplis; 

csipldhir ; manuf . — de la 

laine, gyapju-veregetes. 
Battant, m. harangutd; arch. 

ajtdszdmy ; serr. — de lo- 

quet, ajtdkilincs ; mod. 
fam — I'oeil, hdzifdk'otd. 
Battant, e, a. iitd ; pluie — e, 

zdporesd ; habit tout — 

neuf, pop. ujdon-uj ruha. 
Batte, f . sulyok, lapocka ; — 

k beurre, kopilld ; sell. — s 

de la selle, nyeregpdma. 
Battee, f. rel. rSteg. 
Battefeu, m. ac^l (csiho- 

Idsra). 
Batteler, v. n. trecselni^ csa- 

csogni. 
Battelement, m. arch, eresz- 

csatorna. 
Batte-mar6e, f. om. parti 

fecske. 
Battement, m. verSSy iitis ; 

— de coeur, szivdobogds 

— de mains, tapsolds; 
arch, gdncsheveder ; horl. 
ketyeges. 

Batte-queue, f . orn. bardzda- 

billegeto. 
Batterie, f. verekedes, dtUa- 

kodds; artill. dgyutelep; 



>f 



Battevr 

d. itteg; fig. changer de—, 
m&6 eszkdzkez folyamodni; 
2. arch, utdkos ; phyfl. — 
â–  61ectrique, villany-telep. 

Batteur, m. verekedS^ oklisz; 
1. 1. — en grange, csSpW ; 
ch. hajto; fig. — de pav6, 
naplopiS. 

Battoir, m. stUyok. 

Battoire, v. baratte. 

Battologie, f. trecseles^ tere- 
tura. 

Battre, v. a. ir. vemi^ iitni ; 
p. — q. comme un chien, 
j6l elvemi ; caipelni ; — 
la lessive, stUykolni ; — 
le lin, tilolni; — les cartes, 
kdrtydt kevemi ; — le der- 
nier, takaroddt vemi ; fig. 
— le pave, csavarogni ; — 
I'eau, kopaszt beretvdlni; 
m6g. — le peau, pufogatni; 

2. V. n. le coeur bat, a sziv 
dobog; fig. le coeur lui bat, 
szepeg ; — le tambour, do- 
6oim;--<les mains.top^o^ni; 
man, — la main,v.begayer; 

3. se — , V. r. verekedni ; 
se — en retraite, harcolva 
hdtrdlni; fig. se — ^ la 
perche, hasztalanUl kin- 
Iddni. 

Battu, e, a. chemin — , jdrt 
at; fig. les routes — es, vak 
szokds ; vert^ iitdtt, legyd- 
z'ott; manuf. — d'or, arany- 
hiffies; tir. m. du -r-, arany- 
lemez. 

Battue f . ch. hajtdvaddszat ; 
Iwjtdk ; p§ch. tilifeazek. 

Batture, f. aranyozds; ara- 
ny ozdsi mSzga ; 2. mar. v. 
basses. 

Bau, m. mar. keresztgerenda. 

Baubis, m. ch. disznd-fur- 
kisz. 

Baudet, m. v. ane ; fig. ok- 
tondi ; 2. fiiriszldb ; 3. td- 
bori dgy. 

Baudir, v. a. ch. ttszitni ; 2. 
V. n. orvendeni. 

Baudouiner, v. n. sdrhitni 
(kanca^zamarat ) . 

Baudrier, m. kardsallang. 

Baudroie, v. crapaud de mer. 

Baudroyer, v. corroyer. 

Baudruche , f . aranyverd 
hdrtya. 

54 



B^ajit 

Bauffe, f. pdch. horogznneg. 

Bauffrer, v. bslfrer. 

Bauge, f. vadkan fertdje; 
fig. et fam. ronda fiszek ; 
ch. ev€tf€8zek ; hki, tapasz- 
tdagyag; pop. anroir de 
toute I, — , bdviben lenni 
vminek. 

Baume, m. bot. v. menthe; 
2. pharm. balzsam; chi. 

— de souffre, k€nbcdz9am; 
fam. je n'ai pas de foi k 
son — , nem adok hitelt sza- 
vainak, 

Bi^umier, m. bot. balzsamfa ; 

— tacamaque , b, termd 
nydrfa. 

Bauque (b6k), f. bot. cguhu. 
Bauquin, m. Yen.fuvdka. 
Bavard, v. babi lard. 
Bavardage; m. fam. locsogds; 

sortons du — ! hagyjuk el 

a fecsegist ! 
Bavarder, v. n. fam. locsog- 

ni; kifeesegni; il — e tou- 

jours, folyvdst trecsel. 
Bavarderie, f. csacskasdg, 
Bavardin, v. babillard. 
Bavardise, v. bavardage. 
Bavasser, v. bavarder. 
Bave, f. nydlf tajtek ; — d'un 

lima<?on, esiganydlka. 
Baver, v. n. tajtekozni. 
Bavette, f. dllazd; fig.tailler 

des —8, pletykdlni ; chir. 

karkdtdcske. 
Baveuse, f. icht. tintafereg. 
Baveux, se, a. nydlazd ; fam. 

fig. locskos szdju ; cuis. 

ragaszos. 
Bavocher, v. n. imp. masza- 

tosan nyomni; grav. tisz- 

tdtlandl rajzolni. 
Bavochure, f . impr. maszatos 

lenyomat. 
BavQis (-oa), m. ert^kszabdsi 

jegyzek. 
Bayart, m. riv. saraglya, 
Bayer (b6-y6), v. a. bdmulni, 

megbdmvlni ; p. — aux 

comeilles, szdjdt tdtni. 
Bayette, v. revgche. 
Bayeur, se, s. a. bdmuU. 
Bayonnette, v. baionnette. 
Bazar, m. druhdz ; ' 2. rab- 

szolgahdz. 
Beant, e, a. tdtongd ; fig. 

demeurer — , eldrmdni. 



B^oabnBKa 



Bellingen 



H^at, e, 8.^. szenteskedd. 

Beatification, f . th^o. holdog- 
gd nevezSs. 

B^atifier, y. a. th6o. boldog- 
gd nevezni ; fig. hcldoggd 
tenni. 

B^atifiqne, a. iidvozitd. 

Beatitude, f. dev. Udvessig, 
hcldogsdg. 

Beau, bel, belle, a. szip ; — 
enfiEtnt, sz^p gyemiek; mar. 
la mer est belle, a tenger 
csondes ; Be faire — , belle, 
piperkSzni ; voir le — mon- 
de, m&velt tdracudghan 
megfordulni ; 2. faire — 
feu, nagy tiizet rakni ; il y 
a — temps, regen tortSnt ; 
3. oe n'est pas — , nem il- 
lik ; 4. — m. belle f. litt. 
szSp; Charles le bel, 8z€p 
Kdroly ; 5. beau, gallicis- 
mes : il fera — quand j'i- 
rai le voir, sohaae fog 
Idtni ; avoir — faire, hasz- 
talanvlfdradni; vous nous 
la donnez belle, rdszedni 
akama minket; il me re- 
fusa bien et — , kereken 
megtagadta ; de plus belle, 
niindig jobban; 6. en — , 
adt. voir tout en — , min- 
dent 8z€p szinben Idtni ; 7. 
tout-beau ! lassan ! 8. ch. 
— Ifekiidj! 

Beaucoup, adv. sok ; il sait 
— ^kat tud; 2.se r6jouir — , 
nagy on orvendeni; a — pr6s 
adt. tdvolrdl se. 

Beau-'fils, m. mostoha fid; 
2. V. gendre ; — fr^re, m. 
gdgor; — p^re, m. mostoha 
apa; apds ; — pr6, m. mar. 
elddrboc; — semblante, v. 
pr^tezte. 

Beaut6, f . szSpsig ; fig. 8z6p; 
c'est une grande — -, igen 
8z6p nd. 

Beauveau, b^veau, biveau, 
beuveau, m. gdom. 8zdg' 
mSrtSk. 

Beauvote, f. agr. Z8iz8ik. 

Bee (b^o), m. C86r ; g. p. se 
prendre de^avec q. ; vki- 
vel koiekedni ; elle a le — 
bien affile, per eg a nyelve; 
faire le — i q., vkit betanit- 
ni;. riy. foldnyelv ; 2. 1. 1. — 



d'ane (b^), lyukv486; chir. 

— de lidvre, nyuLajak, 
B6cabunga, m. bot. device 

8zigordll. 
B^carre (-k&re), m. mus./«^ 

olddjeL 
B^casse, f. om. 8zalonk'a; 

2. icht. gaddc; p. brider 

la -', rdszedni. 
B^oassine, f . orn. bdrdny8za- 

lonka ; p. tirer la — , alat- 

tomoskodni. 
Bec-'b&tard, om. m. tantal- 

maddr; — courb6 , m. om. 

pdling ; — orois6, m. om. 

Kere8zt-orru; — de cigogne, 

— de grux, — de h^ron, — 
de pigeon, v. g6ranibn ; — 
de figue, m. om. fiigema- 
ddr. 

B^charu, m. om. Idngmaddr, 
Bdche, f. jard. dsd; 2. ent. 

V. liset. 
B§oben,ben, m. bot. kukuba, 
Bdcher, v. &./dld8ni(fdldet). 
BSoher, m. h. n. ketpiipo8 

teve. 
B^chotage, m. jard. gyomld- 

Ids ; —ter, v. a. gyomldlni, 
Becmares, m. pi. ent. ormd- 

nyo8ok. 
B6conquille, f. bot. Mny- 

tatd ayokir. 
Bec'quee, f. 'teli C8drrel; — 

quebo, m. om. magtord 

holld ; — quefleur, m. orn. 

delice ; — queter, v. a. C8ip' 

kedni ; se =, v. r. c8dko- 

Idzni ; — queteur, m. om. 

C86rdnd. 
B6cune, f. icht. gaddc, 
Bedaine , f . g. p. pair oh ; 

remplir sa — , benddjit 

megtdmni. 
B6daude, f. orn. szaricsdka. 
Bedeau, m. id^sz (egyete- 

mi). 
B^degar, m. bot. C8ipker6z8a- 

bokor ; 2.m(i8zlago8nadra- 

gulya ; 3. c8ipkegomba. 
B^douide, f. om. ritike. 
B^e, a. tdrva^ nyitva. 
B^^'merle, m. om. loc8ka 8e- 

lyemfarku : — nel, m. bot. 

kacskaring. 
B6er, V. bayer. 
Beffroi, m. drtorony ; vS8z- 

harang ; harangldb. 

55 



B^gaiemment, m. dadogds. 
B6gayer (b6-gh6-i6) , v. a. 

dadogni ; man./«;Vt rdzni, 
B^gue, 8. a. kebegd, dadogd. 
Baguettes, f . pi. serr. harapd- 

fogdc8ka. 
B6gueule (b6gheule),f. fam. 

cifrdlkodd ; rdtartd. 
B^gueulerie, f. cifrdlkodds. 
B^guin (b6*ghein), m. gyer- 

mekfdkdtd. 
Beige, bSohe, s. a. festetlen 

gyapju ; ennek azlwete. 
Beignet (bei-ni6), m, fdnk; 

— de pommes, cUmda pite. 
B^jaune, m. maddrfi; fig. 

ostoba; payer son — , be- 

kd8z&ntd lakomdt adni. 
B616e, f. p^h. horogz8ineg, 
BSlement, m. bSg^f 
B^lemnite (b6-lt^m),f./«'i#2^J. 
B§ler, V. n. bigni. 
Belette, f . h. n. menyit. 
B^her, m. ko8 ; h. anc. faU 

tdrdko8. 
B61i6vre, f. pot. fazeka8- 

agyag. 
B^liner, v. D; v6t. pdrosodni ;- 

pop. ndszni. 
B61i'traille, f. pop. koldm- 

/ojjzaf ; —tre, V. gueux. 
Bella-done , belle-dame, f . 

bot. maszlagos nadragu- 

lya. 
Bellatre (bela-), m. szepenc ,- 

2. a. me8terk4lt. 
Belle, V. beau. 
Belle'-A-voir , bot. v. belv6- 

d6re; — dame,v.belladone; 

— des Italicus, f. hot. piros 
amarilla; — de-jour, f. 
bot. turbdn-liliom ; — de 
nuit, f. bot. ho88zu nyaku 
mihpilis ; om. vddi rigd ; 

— fille, f . mostoha lediny ; 
2. V. bru. 

Bellement, v. doucement. 

Belle'-mer, f. mar C8dndes~ 
tenger; — m^re, f. mos- 
toha anya ; napa ; — pu- 
celle , V. renoncule des 
champs ; •— soeur, f. mos- 
toha n6v€r ; dngy. 

Bellie, f. bot. szdzszorszSp 
riikerc. 

Belligerant, e, a. liadakozd. 

Bellingen, f. oom.. fH-gyap$u 
szbvet. 



Belliqnenz 

Belliqueux, se, a. harcias. 
BellisBime , a. fam. nagyon 

8z4p ; 2, f . bot. dUztiilipdn. 
Bellon, m. path, olomkdr. 
Bellot, te, a. csinos. 
Belluge, V. estnrgeon. 
Belnau, m. halmaztaliga, 
B61one, V. orphie. 
Belonze, f. 6tam. cinlemez. 
Belv6der, belvedere, m. szSp- 

lak ; bot. seprdjeneszter. 
Belz^buth, m. 6cr. dreg or- 

dog. 
B6natage, m. sal. sokasfo- 

nds; ftdkas megtoltise. 
B6nate, b6naton, m. adkas ; 

kosdrsd. 
Benatier, m. sdkas-fond ; sd- 

kastoltd. 
B6n6dicit^, m. c^ztcUi ima. 
Benediction , f . megdldds ; 

j'bUzenteUa; iron, donner 

sa — «l q.^ vkit elutasitni ; 

2. dicSf dicsiret : 3. dldds. 
B^nedictionnaire, m.fohzen- 

telisi imakdnyv. 
Benefice, m. haszon, nyere- 
, i€g ; th. representation k 

— , jutalomjdtek ; m^d. — 

de ventre, szekeUs ; 2. eW- 

jog^ el&ny ; 3. egyhdzija- 

vadcUom ; Hg. hivatal. 
Beneficence, v. bienfaisance. 
Bene^clable, a. com. jove- 

delmezd. 
Beneficiaire , s. a. egyhdzi 

javadalnias. 
Beneficial, e, a. jdradSki. 
Beneficier, m. — 6re, i.jdra- 

dikos. 
Beneficier, v. a. expl. nyere- 

siggel kibdnydszni ; com. 

hasznot huzni. 
Benet, V. badaud. 
Benevolo, a. kedvezd;. Iwj- 

landd ; Jecteur — , nydjas 

olvasd ; — ment, adv. orbm- 

meh 
Benevolence, f. hajlanddsdg. 
Beni, e, a. dldott. 
Benigne, v. benin; —ment, 

adv. nydjasaUj kegyesen. 
Benignite, f. kegyesseg, jd- 

sdg, nydjassdg. 
Benin, benigne, a. nydjas^ 

kegyeSf szives ; fig. lanyha. 
Benir, v. a. foUzentelni ; 2. 

dicaditni, dics^rni ; 3. dl- 



B^nit 



^ — - 



dani : Bieu vous benisse ! 

kedoes eg^szsigire ! 
Benit, e, a. szentelt ; p. eau 

— e de cour, udvari bdkok. 
Benitier (-thie) , m. cath. 

szentelt inztartd ; 2. conch. 

gdrone^ 
Ben join (bein-), m. h. n. 

henzegyanta; chi. benze- 

dik; 2. bot. benzefa ; 3. 

— sauvage, mesterlapu. 
Benne (be-ne), f. fontkosdr^ 

kaska; 2. — , bane, put- 
ton. 
Benoit, e, a. szentj dldott; 

iron. — personnage, szen- 

teskedd ; — ement, adv. 

szehteskedd mddon. 
Benolte, f. bot. cikldsz. 
Benzine, f. chi. benzeg. 
Benzoine, f. chi. benzedik, 
Benzoi'qne , a. chi. acide 

— , benzesav. 
Bequarre, v. becarre. 
Bequet (-ke), m. bequette, 

f . sodronyfogd. 
Bequillard (-ki-liar), m. fam. 

mankdnjdrd. 
Bequille, f. mankd ; couteau 

a — , ketpengejii kis; jard. 

kettds kapa. 
Bequiller, v. n. mankdnjdr- 

ni; 2. v. a. jard. folporha- 

nyozni. 
Bequillon, m. csiralev€lke, 
Berberis (-rice), v. epine- 

vinette. 
Bercail, m. jnh-ckol; fig. 

ramener au — , megtiri- 

teni. 
Berce, f. bot. medvetapsir. 
Berceau , m, b'dlcsS; fig. 

etouffer dans son — , cu- 

rdjdban elfojtani ; jard. 

lugas ; arch, boltiv. 
Bercelle, f. cHpeszke. 
Bercer,,v. a ringatni ; fig. 

dmitni , hitegetni ; p. le 

diable le — e, az drdogszdUt 

bele ; 2. se — , V. r. kipze- 

Wdni. 
Berceuse, f . ringatd ; 2. b'61- 

csddal. 
Bergamotte, f. bot. berga- 

mut-kbrte ; — ier, m. ber- 

gamutfa. 
Berge, f. meredekpart; mar. 

8ziklapart;TiY. Ulekvesztd. 

56 



Be sogne 

Berger, m. — ^re, f. juhdsz ; 

poet, rheure du — , pdsz- 

tor-dra. 
Bergi're, f. zselyeszik; 2. 

egyszeril fejdisz. 
Bergerette, f . mehsbr ; 2. ju- 

hdszn&cske. 
Bergerie, f . juMszat ; akol ; 

2. —8, pi. pdsztorkolteme- 

nyek. 
Bergot, m. pech. varsa, 
Berle, f. bot. torzsika ; — 

aromatiqne, zizon, 
Berline, f. utikocsi. 
Berloque, v. breloque. 
Berlue, f . fam. kdprdzds ; fig. 

avoir la — , elvakxdt. 
Berm er , m. —ere, f. sal. 

ment6. 
Bemacle, v. anatif^re ; 2. 

om. V. macreuse. 
Bernaudoir, m. bonn. tisztd- 

zd kosdr^ 
Berne, f. ch. rdkacsaptatds ; 

amid. Jiordd ; fig. fam. 

megtr4fdld>i. 
Berner, v. a. pattantani; fig. 

megtrefdlni. 
Be nique, adv. g. p. tdvolrdl 

se, kordntse ; 2. f. jeu. or- 

ronveres ; orronverdsdi. 
Berniquet, m. pop. §tre au 

— , koldiigbotra jutni; 2. 

t. t. korpdsldda. 
Berret (be-re), f. ndi bire- 

tom. 
Berubleau, m. aranyenyv. 
Besace, f. kolduHtarisznya; 

p. une — bien promenee 

noiurit son maltre, sze- 

mesnek a vildg ^ vaknak 

alamizsna. 
Besacier, m. koldtis. 
Besaigre, a. ecetes. 
Besaigue, bisaigue, f. charp. 

lyukvdgd. 
Besial, e, a. cout. champ — , 

szabaiUegelo. 
Besides, f. pi. szemiioeg ; 

fig. prenez vos — , nezze 

meg jobban. 
Besier, m. jard. vackorfa. 
Besoche, f. agr. dsdkapa. 
Besogne (b'so-nye), f. fam. 

munka ; mii ; foglalkozds ; 

p. selon I'argent la — , mi- 

lyen a munka olyan a ber; 

plus de bruit que de — 



Beeogner 

heharangozni senki sines; 

f aire de la — , dolgozni, 
Besogner, v. a. v. besogue ; 

pop. ndszni. 
Besoin, m. szuksegy Many ; 

faire ses — s, sziiksegH v4- 

(fezni; 2. inseg^ nyomor; 

3. sziiksSglet; 4. szUks^ges; 

5. an — , adt. szukseg ese- 

teben. 
Besoii, V. jumeaux. 
Bestial, e, a. dUatias ; baro- 

wf ;,— ment, adv. baromi- 

lag. 
Bestialite, f . baromisdg; faj- 

talansdg. 
Bestiasse, f. pop. barom. 
Bestiaax, v. Detail. 
Bestiole, f. dllatka ; fam. 

libdcska. 
Bestion, m. mar. hajdorr. 
Bestorner, v. troubler. 
B6ta, m. tig. barom. 
B^tail, m. szarvasmarlia. 
Bete, f . dUat^ marha ; — de 

voitnre, igdsmarha ; — s 

fauves, rotvad ; tig. la — 

est dans dos tilets, hd- 

Idnkba keriUt ; — noire, 
feketevad ; tig. c'est ma 

— noire , lialdlba gyiUii- 
lom ; it. la — du hon Dieu, 
Isten lova ; faire la — , os- 
tobdnak tetetni magdt ; 2. 
a. ostoba ; 3. — ment, adv. 
ontobdul. 

Betise, f. ostobasdg, 
B^toine, f. bot. betdnika. 
B^ton, m. ma<?. cementvako- 

lat, 
Bette, f. bot. fejer cikla. 
Betterave, f. v&rbs ripa; un 

nez de — , voros orr, 
B^tnne, v. demi-fortune. 
Beuglement, m. bdges. 
Beugler, v. n. bOgni ; fig. or- 

ditni. 
Beurre, m. vaj ; — fondu, 

olvasztott V, ; — fort, avas 

V. ;laitde — , ird ; h. n. 

— de roche, v. p6trole ; 
chi. — de zinc, v. cnlorure. 

Beurr6, m. jard. vajkorte; 

— e, f , vajaskeny€r. 
Beiirrer, v. a. vajat keny^r- 

re kenni; cuifi. vajjal ki- 

sziteni. 
Beurrier, 6re, s. a. vajdrus. 



Benvailler 

Beuvailler, v. n. pop. uzd- 

koskodni. 
Beuvante, f. mar. borrako- 

ddsi jog; it. foglald ; it. 

borr avoid. 
Beuveau, v. beauveau. 
B6vue, f. tived^s^ balfogds; 

fam. il a fait une — , bakot 

Wtt. 
B^zoard, m. bilgecs. 
B6zocbe, V. b^soche. 
Biais (biS), m.felszog.csapi- 

Tidssdg ; maQ. — gras, tom- 

pa sz'dglet ; fig. prendre 

une affaire de — , gbrbe 

utonjdmi ; regarderq. de 

— , feludllrol n7,zni vkit. 
Biaisement (bi^-ze-), m. fer- 

desig ; fig. himez^s-hdmo- 

zds. 
Biaiser, v. n. ferd6nek lenni; 

fig. hiniezni-hdmozni. 
Biaiseur, m. keselgd; hime- 

zo-hdmozd. 
Bibacit^, f. did. boriszasdg. 
Biberon, m. szoptatd edSny ; 

2. — , ne, s. fam. iszdkos. 
Bible, f. biblia. 
Biblio'gnosie, f. kdnyvisnie; 

— graphe , m. k&nyv^sz ; 

— graphie, f. kbnyveszet ; 

— graphique, a. konyvSsze- 

ti; —logic, f. konyvtan; 

—mane, m. kdnyvbohd i 2. 

biblia-kiaddsok tdrtenete ; 

— manie, f. k.8zenv; — phi- 

le, m. k.bardt ; — th6caire, 

m. k.tdrnok; — th^que, f. 

k.tdr ; fig. = vivante, ele- 
ven kbnyvtdr. 
BibUque, a. th6o. bibliai. 
Bibus (-bu-ce), m. fam. cse- 

kilysig^ semmisig. 
Bicetre, bicStreux, v. mal- 

heur, ect. 
Bicbe, f. szarvastelien. 
Bichet (-cbe), m. negyed- 

vika. 
Bicbetage, m. gdbonaadd ; 

2. merop€nz. 
Bichette, f. pdch. mentQMld. 
Bichon, ne, a. bleb , — ner, 

V. a. fiirtbzniy fodoritni^ 

—6, e, a. bodor. 
Bicoq (-cok), m. arch, dllds- 

tdm. 
BiGoqae ji.nyomorult kunyhd. 
Bident, m. bot. villamag. 

57 



Biens^amment 

Bidet (-d6), m. poroszka; 
fig. il a bien pouss6 son 
— , gyorsan hatolt fol; 
ameuol. mosddkddacska ; 
menJiordozhatd gyalypad. 

Bidon, m. tdbori kiUacs ; 
artil. hosszukds dlomgolyd. 

Bief, V. biez. 

Bieffe, f . *agr. medd& fbld. 

Bien, m.^*<^; —public, kbz- 
jd ; -p. nul — Bans peine, 
nines brbm bii nilkiil ; 
grand — vous fasse 1 vdl- 
j6k javdra! venir k — , gya- 
rapodni ; 2. jdszdg, birtok^ 
vagyon; — s meubles et 
immeubles, ingd es ingat- 
Ian v. ; — s du corps, testi 
eWnybk ; 3. homme de — , 
beesUletes ferjiu ; fftm. en 
tout — et tout honneur, 
tisztelettel legyen mondva; 
4. adv. jdl; allez, je le 
veux — , inenjen^ beleegye- 
zem ; nous voiltl — , 8z€pen 
jdrtunk , imp. il est — , 
illik, illd ; il y a — un an, 
kbriUbeliU egy 4ve ; 5. sok; 
voilA, — de Targent, ez sok 
penz ; il se 16ve — matin, 
igen kordn kel ; il est — 
malade, nagyon beteg ; il 
est — entendu que ,mapdito2 
ertetddik ; 6. h6 — , eh — , 
int. nos ? legyen tehdt 1 7. 
— que, conj. dmbdr^ Jia- 
bdr ; 8. j^i — que, ugy any- 
nyiraj kogy. 

Bien'aim6, e, s. a. igen ked- 
velt; kedvenc ; 2. parlez 
tout votre =, besz€ljen a 
meddig tetszik; — dire, m. 
iron. €kesszdlds; — disant, 
e, a. ikesszdld ; — §tre, m. 
jdU^t ; — faire , v. n. ii*. 
jdt tenni ; — faisance, f . 
jdiekonysdg ; — faisant, e, 
a. jdtekony ; — fait, m. jd- 
t4t, eWny ; 2. a. jdl ter- 
mett ; — faiteur, trice, s. 
jdltevd ; — fonds, v. im- 
meubles ; — heureux, se, s. 
a. boldog. 

Bienjoint, v. ben join. 

Biennal, e, (-6n-), a. k€tevi. 

Bienne (bi-ene), v. bisanuel. 

Biens^amment, adv. iUede- 
lemniel. 



Bien's^ane* 



Bigot 



Biaor 



Bien's^apce, f . iUedelem ; il- 
lenddsig ; 2. kinyelem ; 
— s^ant, Of a. illedelmea^ 
iU6 ; — tenantf e, s. a. prat. 
tulajdonos , birtokos ; — 
tenue, v. possession, — t6t, 
ady. nemsokdra; legkdze- 
lebb ; fam. qela est = dit, 
ezt kdnrtyii mondani; k ^^ 
elllpt. kora viszontldtdura; 
t — veigner , v. f^liciter ; 
— veillance, f. jdakarat^ 
liajlanddsdg ; — veillant, e, 
a. jdakard ; — venu, e, s. 
a. szivesen Idtott ; soyez 
le =, laten hozta; — venue, 
f. szerencses megerkezSs ; 
2. bek'dsz'&ntd lakoma; — 
vouloir, V. n. ir. v. bien 
voulu ; — voulu, e, a. szi- 
vesen Idtott ^ kedvelt. 

BiSre, bierre, f. «5r ; — de 
mars, mdrciusi «. ; petite 
— , kdfic 8.;- fam. et pop. 
ce n'est pas de la petite 
— , ez nem csekilyseg ; 2. 
V. cercaeil. 

Bi^vre, v. castor. 

Biez, m. malomzsilip. 

Bifeuille, f. bot. bangd. 

Biffage, m. kitorMs, 

Biffe, f . csaldka Idtszat. 

Bififer, v. a. kitordlni. 

Bi'fide, a. bot. ketszelet^i; 
— foli6, e, a. bot. ketlevelU; 
—furcation, f. an., bot. 
kettidgazds ; se — furquer, 
V. V. an. bot. kett^dgaz- 
ni. 

Bigaille, f. Ugyszar. 

Bigame, s. a jur. kitnejil; 
dr. can. mdsodik hdzassdg- 
ban 416. 

Bigamie, i* jur. kitnejiiseg; 
2. dr. can. mdsodik M- 
zassda. 

Bigarr'e, e, a. tarkabarka; 
— eau, m. ropogds cseresz- 
nye; — eautier, m. ropo- 
gds cseresznyefa ; — er, v. 
a. tarkdzni ; — ure, f . tar- 
kasdgt zagyvMk, 

Bigle, s. a. kancsal; 2. ch. 
angol agdr, 

Bigler, v. n. kanaalxini, 

fBigne, f. kelevSny, 

Bignone, f. bot. bigebecO. 

Bigorn'e, f . 8zarvas-iH6; — er, 



V. a mard. gdmbblyiivS ko- 

vdcsolni. 
Bigot , e , s. a. vakbuzgd ; 

8zente8ked6 ; agr. kStdgu 

kapa ; f— elle, f . ersz^ny ; 

— erie , f . vakbuzgd8dg ; 

8zente8ked€8 ; --isme, m. 

8zente8ked€8i hajlam, 
Bigomeau, m. conch, parti 

8zdmya8 C8iga, 
Bigue, I. mar. tdmfa (drbo- 

cokhoz). 
Biguer, v. &. jeu. kic8erilni ; 

it. man. 
Bihoreau, m. om. 6ji vagy 

tarkagim. 
Bijou, m. 4k8zer ; fig. mon 

— , ki7ic8eni ; — terie, f . ek- 

8zerkere8kedi8 ; ekszer ; — 

tier, m. Sre, f. ekszerke- 

reskedd. 
Bilan, m. com. mirleg ; — 

de cldture, zdr^zdmadds ; 

d^poser son — , megbukni; 

fam. a kulc80t beadni. 
Bilateral, e, a. ketoldal feU 

dlld ; fig. kdlc8dni)8 ; con- 

trat — , kdlce. szerzddes. 
Biiboquet (-ke), m. tekefogd; 

2. 8zemfSnuve8zt6 bdb ; p. 

se tenir droit comme un 

— , pecke8en dllni ; dor. 

aranyozd pdca ; imp. mel- 

ISkes munka; perr. fodo- 

ritdfa. 
BUe, f . epe ; fig. harag; tem- 

p^rer la — , haragjdt mer- 

sSkelni. [kdvec8, 

Biliaire, a. an. pierre — , epe- 
Bilieux, se, s. a. ep48: tig. 

homme — , fekete vSrU em- 
ber. 
Bilingue, a. ouvrage — , kit 

nyelven irt munka. 
BiUard (bi-lyar), m. tekeasz- 

tal ; t.jdtek ; 2. allons au 

— , mevjiink a t.8zobdba. 
Billarder, v. n. a tekelabddt 

kit8zer irintenilokis eldtt. 
Bille, f. tekelabda ; pop. il 

faut des — s pour cela, 

ehez p€nz kell ; — de oha- 

moiseur , rndlhadorong ; 

agr. tdhajtd8. 
Billebarrer, v. a. tarkdra 

fe8teni. 
Billebaude, f. fam. zavar; k 

la — , nyakrafdre ; manage 

58 



k la — , rendetlen hdztar- 
tds; ch. tirer k la — , pufo- 
gatni. 

Biller, y. a. mdlJiadoronggaZ 
d88zehuzni ; riy. — on ba- 
teau, hajdt vontatni. 

Billet (bi-ly6), m. levilke ; 

— doux, szerelmes levil ; 
2. jelentis; — d'enterre- 
ment, halotti jelenti8 ; 3. 

— de banque, bankjegy ; 
com. — , assignation, utal- 
vdny ; 4. jegy ; — d'entrer, 
beUptijegy; — de lotterie, 
80T8Jegy ; — de confession, 
gydnlevil ; tirer au — , sor- 
80t huzni. 

Billeter, y. 6tiqueter ; 2. bl. 
—6, szelminyezett. 

Billette, f. bl. szelm^ny : 
fuen. mdngorldfa; verr. 
faradek; adm. vdmjegy. 

Billeyes^e, f. szillabda; fig. 
fam. C8iric8dri , rti^nde- 
monda. 

Billon (bi-lyon), m. rizpenz; 
2. nyirbdlt pinz ; — d'ar- 
gent , csekily tartalmd 
eziist ; mettre au — , becsit 
le8zdUitam ; 3. agr. bardz- 
da; — nage, m. nyirbdlt 
pinzzel vald iizelem ; — ne- 
ment, m. p. u. pSnznytrbd- 
Ids ; uzsordskodds ewel ; 
— ner, y. n. megnyirbdlni ; 
— neur, m. pinznyirbdld ; 
uz8ord8. 

Billot (bi-'yo), m. t&kej tus- 
kd; artil. toU&rud; tail. 
ujjsdm. 

Bimbelot (bein-), m. gyer- 
mekjdtek; --erie, f. jdtik- 
8zergydr; j.kereskedd; j.- 
8zer; — ier, m. jdtekszer 
ki8zitd. 

Binage, m. agr. ketszer uga- 
rold8 ; kitszer misezis. 

Binaire, a. kettds, pdros. 

Binard, m. tdrszekir. 

Bine, f. a^. foldmivelesi esz- 
kdzok. 

fBlnement, y. binage. 

Biner, y. a. kitszer megka- 
pdlni; kitszer ugar^ni ; 
cath. ket plebdnidt elldtni; 
oe pretre est oblig6 de — , 
e lelkisznek naponkint kH 
kozsegben kell misiznie. 



Bluet 

Binet, m. gyertyavSgtarto ; 

agr. kdnnyU eke. 
Binette, v. serfonette. 
Binocle, m. le — , telescope 

binoculaire, kettds tdv- 

esd ; zsebiiveg. 
Bindme, m. alg. kSt tag. 
Binot, m. agr. forgatd eke. 
Bio'graphe , m. iletleird ; 

— phie, f . ^.Zeirtfg;— graphi- 

que, a. i.leirdsi ; — logie, 

f. an. 4.i8me; — lychine, f. 

m6d. i.elv ; — sophie, f. 

€.bi5lc8e8s6g. 
Bi'parti, -t, e, a. hot. kitri- 

szil ; — p6dal, e,' a. k.ldh- 

nyi ; — pMe, s. a. k.ldhu ; 

— quadratique (-kona-), a. 
puissance =, 4. hatvdny. 

Bique, v. chSvre. 

Biquet (k6), v. chevreau ; 2. 

aranymirleg. 
Biqueter, v. chevroter; 2. 

aranymSrleggel memi. 
Bire, f. p^ch. baritdkas. 
Birette, f. gyermekf6kbt6 ; 

agr. fagerehen. 
Bis (bi-oe), adv. kitszer. 
Bis, e (bi, bise), a. s&tithar- 

na; "^te—Q^fekete teszta; 

— blanc, f^lfeMr. 
Bisage, m. mdskip festes. 
Bisaieul, e, s. dsapa, dsanya. 
Bisaigne, v. besaigue. 
Bisaille, f . boul. derceliszt ; 

— r, V. n. sznrkulni. 
Bisannuel, le, a. (bi-an-nu- 

el), bot. kStSves. 
Bisbille (bi-ce-bi-lye),f. fam. 

ingerkediSy ellenkedis. 
Bis-blanc, v. bis (a). 
Biscaien (bice-ka), s.- a. cil- 

feffyver; 2. tas vagy dlyom- 

golyd. 
Bisch^ (bi-ch6), a. oeuf — , 

repedezettf kotyogds tqjds. 
Biscomu (bi-), e, a. alakta- 

lan ; fig. csuddlatos. 
Biscotte (bice-), f. cuis. piri- 

tott kenyirszelet. . 
Biscuit (bice-cui), m. kiUzer- 

siilt ; cuis. piskdta ; faien. 

mdzcUlan ed£ny; b&t. misz- 

foveny ; tuil. — s, egyiiv^ 

Sgett tigldk. 
Bise, f. felsz^l; po6t. til; 

fig. 6tre du vent de — , sze- 

rencsitleniil jdmi. 



Biieau 

Biseau, m. Jidtlap ; — de 

tourneur, esztergdzd v<u. 
Bisaigle (biz^gle), v.bisaigue. 
Biser, v. n. agr. megfeketed- 

ni; 2. v. a. t. t. mdskSp 

festeni. 
Biset, m. om. vadgalamb; 

2. V. bis-blanc; 3. nem- 

zet&r. 
Bisette, f. cimacsipke ; 2. v. 

macreuse. 
Biseur, m. feketefestd. 
Bisexe (bi-c6cs), v. herma- 
phrodite. 
Bishop, m. cuis. filszerea^ 

meleg bar. 
Bis-mori (bice-), m. fam. 

boszusdg. 
Bismuth ( bis - mute ) , m. 

chi. keneny. 
Bison, m. z. vadbival. 
Bisouard, v. porte-balle 
Bisque, f. paum. donner un 

— , tizendtot eldre adni; fig. 

prendre sa — , elni az 

eWnynyel; cuis. tdplale- 

ves ; — d'6crevisse, rdk- 

leves. 
Bisquer (bice-k6), v. n. pop. 

duzzogni. 
Bissac (bi^ak), v. besace. 
Bisse, f. bl. barna kigyd ; 

orn. V. rouge-gorge ; 2. 

sdrgacsikoa pacsirta ; — 

morelle, kenderike. 
Bissection, f . g6om. felezis, 
Bissexte (bi-ceks-te), m. sz'd- 

kdnap. 
Bissextil, e, a. an —, ann^e 

— e, sz'dk&ev. 
Bissourdet, m. om. okor- 

8zem. 
Bistorte, f. bot. alacsonypoz- 

dor. 
Bistouri, m. chir. metszdkSs. 
Bistoumage, m. v6t. herilis. 
Bistourner (bis-), v. a. kite- 

kerni ; v6t. herSlni ; se — , 

V. r. meggdrbiilni. 
Bistre, f. s'dtitbama festik. 
Bistrer, v. a. barrdtni ; teint 

—6, napbarnitotta arc. 
Bisulque, a. h. n. csulkos. 
Bitter^, m. sal. anyalug. 
Bitum'e, m. gyantdr ; =glu- 

tineux, ftdtr<?7iy ; =solide, 

fdldszurok ; — ineux, se, a. 

gyantdrnemu. 

59 



Blanchet 

Bivac (-ak), m. gr. tdbordr ; 
2. fektanya, 

Bi'valve, f. z. p\ihdny ; a. 
bot. kitMju ; — vaquer, v. 
n. tanydzni; — veau, m. 
math. 8zdgmSrtSk:—\ia.iief 
a. e. f . route ==, vdl-ut ; 
— voie, i. ut-oszlds. 

Bivouac, V. bivac. 

Bizaam, chat — , m. z. pezs- 
mamacska. 

Bizarre, a. cmddlatos^ kuLo- 
ndSy furcsa ; 2. m. kiUonc ; 
— ment, eAv.csuddlatosan. 

Bizarrerie, f. csuddlatossdg^ 
furcsasdg ; pop. bajos do- 
tog. 

Blafard, e,.a. sdpadt^ hal- 
vdny ; couleur — e, bd- 
gyadt ssAn, 

Blague , f . doJidnyzacskd ; 
pop. fillentes. 

Blaguer, v. n. ]^p. JUlenteni; 
fam. nagyologni. 

Blaireau, m. z. barz; dor. 
tisztdld ecset. 

Blairier, m. om. vadkacsa. 

Blaisement, m. hibds kiejtes. 

Blamable, a. feddelmes. 

Blame, m. feddis, dcsdrlds. 

Bl&mer, v. a. roszallani ; pal. 
megfeddeni. 

Blanc (blan), blanche, a. fe- 
tter ; fig. du vin — , feher 
bor ; litt. vers — , rimetlen 
vers; page — , ureslap; p , 
6tre entre — et claireti 
bekapva lenni; 2. tiszta; 
eau blanche, korpdsviz ; 
fer — , bddog ; 3. — , m. 
feher sig ; mettre q. au — , 
vkit tdnkre tenni; faire— , 
c€lt tiveszteni; tirer au— , 
cilba I6ni ; — de c6ruse, 
dlomhd ; imp. — s , ritkitds; 

BlancTjec, m. fam. iritlen 
fickd; — bourgeois, m. da- 
raliszt. 

Blanchfitre, a. fehires. 

Blanche, v. blanc; mus. no- 
te —t filhangjegy ; icht.— 
raie, fehirrdja 

Blanchement, adv. p. u. 
tUztdn. 

Blancher, m. irhdsz, Idgy- 
varga. 

Blancherie, v blanchisserie. 

Blanchet, m. paraszt itjas ; 



Blanokette 

imp. nemezaUj ; com. szi- 

taszdvet. 
Blanchette, f. bot. keszegsa- 

Idta. 
Blancheur, f . fehirsig. 
Blanchiment, m. feMritis ; 

6pmg. onozds; orf. eziistfe- 

Mrites. 
Blanchir, v. a. feMritni^ me- 

szelni ; — du linge, niosni; 

— de I'argent, eziistdt tisz- 
titni ; — la cire, viaszt fe- 
Mritni ; fig. — q. igazolni 
t;Wt;chaud. sikdrolni; aerr. 
reszelni ; cuis. leforrdzni; 
dor. aljazni; ^^mg.dnozni; 
2. V. n. megfeheriilni ; 
dsziUni; tout uos efforts 
n'ont fait que —^fdradtsd- 
gunk mitae haszndlt ; 3. se 
— , V. T.feJierfoltot kayni; 
fig. mentegetdzni. 

Blanchissage, m. niosds. 
Blanchissant, e, a. tajtikzd. 
Blanchisserie, i. fehSritd- 

liely. 
Blanchisseur, se, s. a. feM- 

ritd; mosd ; feMrfestd. 
Blanchoeuvrier, m. szerko- 

vdcs. 
Blanchoyer, v. n. feJiemek 

Idtszani. 
Blanc' jaune.m. icht. sdrgda 

lazac ; — manteau, m. fe- 

Mrhardt ; — seigne, m. 

iires lap meghatalmazdsra. 
Blandir, v. caresser. 
Blanque, f. szerencseveder ; 

hasard alia — ! jo szeren- 

csire I 
Blanquette , f . eukorkbrte ; 

fakdhor. 
Blaque, v. blague. 
Blaser, v. a. eltompitni.; se 

— , V. r. eltompulni. 
Blaser (-^r), m. iGht.fecsken' 

dezd hal. 
Blason, m. cimer; 2.cimertan; 

jeu. ludasdi. 
Blasonner, v. a. ciinereket 

festeni ; it. magyardzni ; 

fig. — q., megszdlani vkit ; 

— ueur, m. cimertudds. 
Blasph^'mateur, m. trice, f. 

Isten kdrondd ; — matoire, 
a. istenkdromld. 
Blaspheme, m. Utenkdrom- 
Ids. 



Blasphemer 

Blasphemer, v. a. szitko- 
zddni. 

Blassonner, v. blandir. 

Blasto'derme, m. an. nrngzat- 
csira; — graphie, f. csira- 
leirds. 

Blatier, m. gabonakereskedd, 

Blatrer, v. a. rosz gahondnak 
szint adni. 

Blattaire, f. bot. molyfu; h. 
n. egyenes r'dpuk. 

Blatte, f. moly* 

Blaude, blouse, t. poring. 

Blazir, v. a. et n. hervaszta- 
ni-; hervadni. 

B16, bled, m. rozs ; du vert 
'— , zoldvetes; — s, gabona- 
neniek ; grands — s, Imza 
68 rozs; petits — s, drpa 
is zah ; — de vache, mu- 
har; — sarassin, — noir, 
haricska; 2. com. gahTta^ 
ilet; fig. manger son — 
enheihe, jo oedelmit eWre 
elkolteni. 

Bleche, s. a. fam. elpuhult ; 
jellemtelen. 

fBl^chir, V. n. elpuhidni.. 

B16er, v. ensemencer. 

Bleime, f. vet. talpverfolt. 

Bleme, a. sdpadt. 

Blemir, v. palir. 

B16missement, v. paleur. 

Blende, f. mine, tiinle. 

Blenne, m. blennie, f. icht. 
nydlkahal ; — vivipare 
takrdsz ; — galerite, parti 
lile. 

Blenn'61ytrie, f. path, nieh- 
Mvely -folyds ; — ent^rie, 
f . tejfolyds ; — isthmie, f . 
nydXkaJoh ; — ophtalmie, f . 
oc. szemloh ; — orrh^e, f. 
path, hugy-dr. 

B16ser, v. a. selypitni. 

B16site, f. path, selypeges. 

Blesser, v. a. megsebesitni ; 
fig. megszomoritni ; il a le 
cerveau — 6, bogara van; 

2. szoritni ; ces souliers 
me blessent, e cipd szorit ; 
fig. un son aigu — e I'o- 
xe'iXiQ^elesliang serti a fillet; 
megbdntani ; megserteni ; 

3. kdrositni ; cela ne blesse 
que moi, ez csupdn nekeni 
drt ; 4. se — , v. r. megse- 
besitnif sertve irezni (ma- 

60 



Be Blossir 

gdt) ; il se — e trop prom- 
ptement, nagyon €rze- 
keny. 

Blessure, f . seb ; fig. sirelem. 

Blestrisme, m. path, hdny- 
kolddds (dgyban). 

Blet, te, a. kdsds, 

Blette, f. bot. tarejfu; — 
rouge, bdrsonyka. 

Bletton, V. b^ton. 

Bleu, e, a. k4k ; fig. conte — , 
mese ; it. mesebeszed ; cms. 
cordon — , v. cordon ; 2. m. 
kek^ keksig; teinture en 
— , kikfestes ; — de Prusse, 
biborkSk; -^ mourant, hal- 
vdnykik ; crysocolle — , 
rSziazur ; — pour Hnge, ke- 
kit&. 

Bleuatre, a. kekes. 

Bleueur, m. 1. 1. tuliegyesitd. 

Bleuir, v. a. kekitni ; — I'a- 
cier, acelt kekre futatni; 

2. V. n. kekiilni. 
Blenissement, m. kekiiles. 
BUn, m. mar. cotdnk. 
Blindage, m. fort. IdteUenzd; 

vakltd. 

Blinder, v. a. vaJdtdval fo- 
dozni. 

Bloc (ok), m. tuskd ; com. 
en — , dltaldban ; — de 
marchandises, dru-rakds. 

Blocage, m. blocaille, f. 
bat. hezagtoltS k6. 

Blochet, m. charp. fiokge- 
renda. 

Blocus (-cu-ce), m. zdrlds, 
ostromzdr. 

Blond, e, a sz&ke; fig. piri- 
tott ; 2. m. szdke ; — de ti- 
laese, szoszke ; iron, cour- 
tiser la brune et lA, — , 
minden ndnek udvarolni ; 

3. — e, f. sely. csipke; 4. — 
ier, m. sely. cs. keszito; 5. 
—in, e, s. a. szdke^ szoszke; 
fam. piperkdc ; — ir, v. n. 
szdkiilni ; po6t. les ^pis 
commencent k — , a kald- 
szok ernek. 

Bloquer, v. a. k'or&l venni ; 
zdrolni ; bdt. hizagkoveh- 
kel megtdlteiii ; mar. kde- 
cat es kdtrdnynyai betom- 
ni. 

se Blossir, v. r. jard. kdsdsod- 
nif tulerni. 



Blouse 

Blouse, f. lyuk (tekepadon); 

ennek zacskdja ; fig. met- 

tre q. dans la — , hezdrni 

vkit; it. holonddd tenni ; 

2. V. blande. 
Blouser, v. a. bi. lyukba 

jdtszni ; fig. niegesalm ; 2. 

se — , V. r. bi. elv'eszteni ; 

fig. tivedni ; fam. hakot 

lord. 
Blonsse, f. man. rooidszdru 

gyapiu. 
Bluet (blu-6), m. bot. huza- 

vird^. 
Bluette, f. szikra fig. pat- 

togd Sic. 
Blutage, m. szitdlds. 
Blnteau, blutoir, m. pitli ; 

batons du — , szitabuHi. 
Bluter, V. a. pitlizni. 
Bluterie, f . pitlUzekriny ; 2. 

lisztes kamra. 
Boa, m. h. n. — devin, drids 

zuzdr. 
Bobeche, f . gyertyavigtartd. 
fBobelin, v. brodequin. 
fBobelineur, m. cipesz ; orsd- 

keszito. 
Bol)in, m. com. pamut hdld- 

szbvet. 
Bobine, f . c«^t'^ ; kiting, jdrd 

hdh ; — er, v. a. folcsiviz- 

ni; — ette, f. orsd; fa- 

kilincs; — euse, f. csevelo- 

nS; — i^re, f. cseve-orsd. 
Bocage, m. po6t. cserje^ bo- 

kor. 
Bocager, Sre, a. po6t. nym- 

phe — e, erddnympha. 
Bocal, m. serleg ; kanta ; 2. 

kristdlygomb (vizzel telt, 

gyertya ele) ; B. v. embou- 
chure. 
Bocard, Bocambre, m. expl. 

kolyH. maiom. 
Bocardage, m. min. erc-zti- 

zds. 
Bocarder, v. a. kdlyiizni. 
Bodine, v. quille. 
Bodinerie, Bod6merie, bo- 

m^rie, v. gros, 4. 
Bodruche, v. baudruche. 
Boesse, boesser, v. gratte- 

bosse. 
Boeuf, m. pi. (beu), okor; — 

gras (beu), farsangi okor 

Pdrisban;.. servir le — , 

marhakdst tdlalni; — a la 



fBoffnmer 

mode, pdrolt marhahus / 
p.. c*est la pi^ce de — , 
ez a mindennapi kenySr; 
fig. un — , marhaybarom; 
donner un oeuf, pour 
avoir un — , verebet adni^ 
tuzokot vdmi; mar. na- 
8zdd. 

jBoffumer, v. n. boszankod- 
ni. 

Bogue, f. tmkdsbiirok. 

Boheme, boh6mien, — ne, 
B. a. cseh; 2. cigdny ; fig. 
kicsapongd nd. 

Boire, v. a. ir. inni ; donner 
k — , csapszeket tartani ; — 
sec yderekasan inni; donner 
pour — , borravaldt ad/ni ; 
le papier boit, apapiritat; 
fig. lakolni ; 2. v. n. iszd- 
koskodni ; 3. se — , v. r. 
inni; le punch se boit 
chaud, a puncsot melegen 
szokd^ inni; 4. le —,in.ital; 
ivds. 

Bois, m. tUzifa ; epiiletfa ; 

— de h^tre, bilkkfa ; — 16- 
ger , puhafa ; p. c'est la 
force du — , ifjukori csiny; 
2. com. — volant, tisztatott 
fa ; — de remontage, kd- 
ddrfa; men. — de lit, dgy- 
fa; p. charger de — q. 
vkit jdl elvernif megdon- 
getni ; 3. bot. eld/a ; — 
d'alo^s, aloe ; 4. (miisze- 
rek ; alkatreszek) ; ar^l. 

— de fusil , puskaagy ; 
men. — debout, cdtop' 
fa; — de lit, dgyfa; — 
d'eventail , legyezdszdr ; 
mil. dzsidanydl ; fig. por- 
ter bien son — , egyenesen 
dllni ; 5. erddy liget, cserje; 
lisi^re d'un — , erdS szele ; 
p. la faim chasse le loup 
hors du — , legjobb szakdcs 
az SlisSg. 

Boisage, m. padlddetzka ; 2. 

pa^dzds. 
Boiser, v. a. palldzni ; mon- 

tagne — 6e, erdds hegy. 
Boiserie, f . padolat. 
Boiseux, se, v. ligneux. 
BoisgentU, m. bot. tetUfa. 
Boisilier, m. mar. favdgd. 
Boisseau, m. vSka ; pass. 

csipkeverd pdma ; pot. — 

61 



Bon 

de poterie ; vezetSkcsd cse- 

rSpbdt. 
Boisselerie, f . veka-y szitake- 

szites. 
Boisselier, m. vekacsindld ; 

szitds. 
Boisson, f. ital ; 2. Idre, csi- 

ger; 3. mar. ecetes viz. 
Botte, f. szelencCy doboz ; 2. 

szekrSny ; — de la poste, 

levehzekreny; — des pau - 

WBBfperzsely; 3. serpenyd ; 

an. — , vdpa; artil. tor- 

Idbunkd ; chir. — , csont- 

kiilld ; 4. tok. 
Boite, f. ce vin n'est pas en- 
core dans sa — , e bor meg 

nem ihatd. 
Boiter, v. n. sdntitni. 
Boiteux, se, s. a. sdnta ; 

chaise — se, inogd szek. 
Boltier, m. chir. ir-szelence. 
Boitillon, m. man. rekesz, 
Boitout, m. talpatlan poMr. 
fBoiture, f. pop. iszdkosko- 

dds. 
Bol, bolus (bo-luce), m. v. 

pilule ; 2. — , terre bolaire, 

pdcsitfdld ; 3. 6oon. szilke. 
Bolaire, v. bol. 2. 
Bolet, m. bot. — oranger,. 

sdrga peszerke ; — pied de 

boeuf , tdvi8-alj-gaJ^ca. 
Bombance, f. fam. ddridd ; 

faire — , vigan ilni. 
Boqibarde, f. dgyu^ mozsdr ; 

2. mar. roncsahajd ; S.'gor- 

dondp. 
Bombardement, m. bombd- 

zds. 
Bombarder, v. a. bombdzni. 
Bombardier, m. roncsavetd. 
Bombasin, m. bombaszin 

(gydszszovet). 
Bombe, f. roncsa; fig. gare 

la — ! vigydzz ! 
Bombement. m. boltozat; 2. 

m6d. fiilzugds. 
Bomber, v. a. arch. Jiomorit- 

ni ; iv Ini. 
Bombiler, v. n. dongani. 
Bome, f. mar. sajkavitorla. 
Bomerie, v. bodinerie. 
Bon, ne, a. jd ; impr. — ne 

feuiUe, prdbaiv ; 2. jdsd- 

go8f kegyes ; — homme, 

becsiiletes ember ; iron. 

egyiigyiif jdmbor ; 3. hasz- 



Bonac» 

no8 ; alkalmas ; fam. il est 

— in, megdllja helyet ; it. 
il est — Id, \ hogyisne I p. 
il fait — vivre, on apprend 
touj. qch. Iwltig tanul a 
j6 pap ; trouver — , jdvd- 
hagyni ; 4. der€k ; 6. 8z€p ; 

— temps, 8z€p id5; 6. i. — ! 
nem bdnom ! ugy I — oela I 
ezt mdr lielyeslem; 7. — , 
ra.j6; com. jdny ; utal- 
vdny ; fig. il met son — k 
tout, mindenre igent mond; 
8. — adt. coi^ter — , sokba 
keriilni. 

Bonace, f. mar. sz^lcsdnd, 
Bonare, m. b'oleny, 
Bonasse, a. fam. jdsziviL 
Bonbon, m. ctikorka. 
Bonbonui^re, f. cukorkasze- 

lence. 
Bond, m. viszszapattands ; 

sz'nk^s, ugrds ; p. prendre 

la balle au — , jdkor tenni 

rnnit ; il nous a fait faux 

— , cserben hagyott. 
Bonde, f . zugd ; fig. lacher 

la — , szabad folydst enged- 

ni ; ton. — d'un tonneau, 

szdd, 
Bondieu, m. 4k. 
Bondir, v. n. ugraidy viszaza- 

pattanni; le coeur me 

bondit, undorodom, 
Bondissement, m. szokdScse- 

Us , ugrdndozds ; -de 

coeur, undor. 
Bondon, m. dugasz, szddld- 

fa; V. bonde (ton). 
Bondonner, y. a. beszddolni; 

2. — une fntaille, szddot 
fiimi. 

Bondonnidre, f. tonn. szdd- 
furd. 

BonHenri, m. bot. par4j li- 
batopp ; — heur, m. szeren- 
cse ; 2. szerencaiSs eseminy; 

3. par =, adt. v. heureu- 
sement ; — homie, f . fam. 
jdszivUsig ; =8, pL iires 
be8z6d ; — homme, m. 
fam. jdmbor dreg; bot. 
dk&rfarkkdrd ; — i, m. fin. 
foWsleg ; fig. liaszon; — 
icbon, m. verr. szelelolyuk; 
— ier, m. arp. hold (fold); 
—ifi cation, f. v. ameliora- 
tion; — ifier, V. a. agr. 



Bonn » 

javUni; com. megUntni; 

2. se =, V. r. javulni ; — 

jeau, m. 6con. lenkeve; 

—jour, V. jour ; —mot, v. 

mot. 
Bonne, f. fam./o vigydzdnd; 

szdrazdajka, 
Bonneau, y. bou^e ; it. y. 

prox^n^e. 
Bonne'ayenture, f . jdslat ; 

— dame, v. arroche : une — 
fois, adt. egyszersminden- 
korra; — fortune, v. for- 
tune ; — gr&ce , y. grjl- 
ce. 

Bonnement, ady. becsulete- 
sen ; dszint^n ; 2. y. pr6ci- 
sement. 

Bonnet, (bo-n5), m. sapka^ 
fdkoto; — de police, ka- 
tona^. ; — 81 poil, grdnd- 
tos-silveg; le gros — , elS- 
kel6 ; 6col. — , tudorsilveg; 
prendre, porter, le — yert, 
Wnkrejutni ;il apiis cette 
chose sous son — , sajdt 
agydbdl kerillt ki ; mettre 
son — de trayers, roszked- 
vUnek lenni ; il a touj. le 

— d, la main, teketoridzd ; 
c'est — blanc et blanc — , 
egyik 19 a mdsik egy hidn 
20; 1. 1. fedd; an. — du 
boeuf , bendd. 

Bonnetade, y. courbette. 
Bonnetage, m. kalaplevitel ; 

artUl. gyutacsfbdd. 
Bonneter, y. a. udvarolni; 

aldzatoskodni ; 2. gyuta- 

C80t befodni. 
Bonneterie, f. harisnyaszo- 

vSs ; szovott dm. 
Bonneteur, m. bdkold ; 2. 

udvarius csald. 
Bonnetier, m. fiarisnyaszd- 

vd. 
Bonnette, f. iort.fodil; mar. 

meUek vitorla. 
Bon-sens, y. sens. 
Bonsoir, m.jdestSt! pop. di- 
re — d. la compagnie, el- 

patkolni. 
Bont^, i.jdsdg; 2. szivessig; 

8. (udvarias szdldsmdd) ; 
\ yous ayez trop de — , on 

nagyon szives ; iron, ayez 

la — de sortir, Ugy en oly 

ftzives es hordja el magdt ; 

62 



Bosq uet 

4. gy'onges^g ; 5. i. — de 
Dieu 1 jdsdgos Isten ! 

Boquillon, y. b^oheron. 

Borboiygme, borborlsme, m. 
path, haskorgds. 

Bord, m. karima^ iz€l ; sze- 
gely ; fodilzet ; part ; fig. 
courk le bon — , kicsapon- 
gd Sltet folytatni ; §tre du 
mdme — , egyet erteni (v. 
kivel) ; j'ai ce mot sur le 

— des Ifeyres, e azd nyelve- 
menforog. 

Bordage, m. hajddeszkdzat. 
Bord^, m. paszomdny ; 2. y. 

border; 3. icht. c^kos ga- 

ddc. 
Bord6e, f. mar. dgyu-sortHz ; 

2. cirkdlds. 
Bordel, m. bord^ly. 
Bordelier, y. debauche. 
Bordeli^re, f. ioht.fehir ke- 

8zeg ; — k deux rangs de 

points noirs, lezec. 
Border, y. a. beszegni ; 2. ko- 

1 id venni; mil. — la haie, 

sorfalat kSpezni; mar. — 

les c6tee, part kdHll cir- 

kdlni. 
Bordigue, f. halrekesz. 
Bordure, f. szegely ; keret ; 

— d'un bois, erd5 szile. 
Boreal, e, ijszaki ; feu — , ej. 

finy. 
Borgne, s. a. fSlszemil; p. 

changer son cheyal — con- 

tre un ayeugle, esd elM 

csurgd aid menek&lni , fig. 

maison — , sdtet hdz ; 

compte — , zavart szdmla. 
Borgner (-ni-6), y. n. jard. 

folsarjadni. 
Borgnesse, y. borgne. 
Borin, m. kdtzinhdnydsz. 
Bomage, m. pol. hatdrzds. 
Borne, m. hatdrkd ; —domb; 

2. s. pi. hatdr; — s milli- 
aires, hatdrkd ; fig. passer 
les — s, kiUpni a Mmfd- 
bdl, 

Bomer, y. a. bekeritni ; 2. 
Jiatdrolni; fig. korldtolni; 

3. se — , y. r. szoritkozni 
(mnire), 

Bomoyer, y. a. arch, szem- 

nezni, 
Bomoyeur, m.^ szemnSzS. 
Bosquet (bos-k^), m. liget. 



BoMage 

Bossage, m. aroh. kdnyul- 

vdny, 
IBosse, f. an. pup; keU- 

viny ; gordngy ; scnlp. 

dotnborm'&; serr. serrure 

k — , lakat ; fig. hajlam, 
BosBelage, m. vert mu; 2. ku- 

pozds, 
Bosseler, v. a. kupozni ; 2. se 

— , V. se bossuer. 
Bossetier (-thi6). m. rSzdntd; 

2. verr. siivd. 
Bossoir, bosseiir, m. mar. 

cstuztatd/a, 
Bossu, 6, 8. a,.pupos. 
BoBsner, v. a. kupozni ; se — , 

V. r. honwrodni, 
Bostriche, — tryche, m. icht. 

tolcsirhal ; 2. ent. azu. 
Bot (bo), a. pied — , fam. 

Idcsldb. 
Botan'iqne, f. fiiveszet; 2. 

a. f&viszeti; —iBei^—isenif 

V. herboiiser ; — iste, 

m. fHvisz ; — ographe, f . 

niivinyleird ; — ographie, 

f . n. leirds ; — ologie, f . 

?i. tan; — ologique, a. n. ta- 

ni; — ologue, m. n. tandr; 

— omancieiif ne, 8. a. n.jds. 
Botean, m. nyaldb. 
Botte, {. csizma; oil va la 

— ? merre megy ? p. grais- 
sez les — d'un vilain, il 
dira qu'on les lui hrtle^adj 
a tdtnak szdUdst^ 8 kitdr 
bel6U; 2. kdteg ; csomd ; 
motring ; esc. dJofis ; — se- 
crHe, vlcsel; tig. porter 
una — A q., vkitdlpSfizt ki- 
csdlni. 

Bottelage, m. kdt^s ; kotes- 

dij. 
Botteler, v. a. kdtni (szindt 

8tb). 
Botter V. a. et n., csizmdt 
^ cnndlni; fig. il est tr^s 

mal —6 szeginyesen van 

dltdzve ; se — , v. r. kolon- 

cosodnu 
Botterie, f. vargamiihely. 
Bottler, m. varga, 
Bottine, f. topdn, 
Bonard, m. mon. pinz-utd; 

— er, y. a. kalapdlni. 
Bono (-c), m. kecskehak; 

barbe de — , kecskeszakdl ; 

— ^missaire, bUnhak. 



Bonoan 

Boucan, m. husfiistdlSs; 2. 
pop. rimahdz ; quel — ! 
mily feslett ilet ! 

Boncaner, v. a. szdritni^ fUs- 
t'dlni; 2. v. n. bdUnyt va- 
ddszni. 

Boncanier. m. b'dUnyvaddaz*, 
2. vaddaz vontcsS, 

Boucassin, m. ooutur. saja- 
parket. 

Boucant, m. — de tabao, do- 
hdnyoshord/), 

Bouche, f . 8zdj ; faire la — , 
8zdjdt c8uc8oritni ; faire la 
petite — , titoktartdt szin- 
Ulni ; ue faites point la 
petite — \ki a medv^vel ! 
c'est un Saint- Jean — 
d'or, fecsegd ; 2. traiter q. 
fit — que veux-tu, vkit min- 
dennel eUdtni ; fig. laisser 
q. sur la bonne — , vkitjd 
remSnynyel kecsegtetni; 3. 
V. gueule ; 4. t. t. nyUds ; 
an. — de la matrice, 
ToShszdj ; g^ogr. torkolat. 

Bouch^e, f. falat; fam. il 
n'en ferait qu'une — , ha- 
mar elbdnnik vele. 

Boucher, v. a. bedugni ; be- 
tenni ; befalazni ; esprit 
—6, buta. 

B ucher, m. m^szdros, 

Boucherie, f. vdgdhld; m6- 
8zdr8zik ; fig. miazdrlda. 

Bouche-trou, mTth. Idgd8, 

Bouche ture, f. sdviny. 

Boachoir, fermoir, m. ke- 
mencetold. 

Bouchon, m. dugaaz ; — de 
paille, azalnuicsutak ; — 
de cabaret, cSgSr; faire 
valoir le — ; derekasan in- 
ni ; p. mon petit — , ga- 
lambom ; jard. hemydf4- 
8zek. 

Bouchonner,v. a. un cheval, 
szalmacsutakkal d&rzsbl- 
ni ; — du linge, fehSme- 
miit 'osszegyUrni ; fam. — 
un enfant, gyermeket ge- 
dilni. 

Bouchonnier, m. dugdcsi- 
ndld. 

Bouchot, m. halrek€8z. 

Boucle ; f. — d'oreilles, fill- 
bevald ; karika; perr. — s, 
f'drt ; 2. C8att, 

63 



Bongon _ 

Boucl^e, f. icht. tUskSs rdja, 
Bouclem^nt, m. v6t. karika- 

veti8. 
Bonder, v. a. c8atolni ; — 

un cheval, karikdzni ; fUr- 

tdzni; 2. se — ,v. T.fiirt&zni. 
Bouclier, m. paiz8 ; fig. 

vid; ent. temetdbogdr. 
Bonder, v. n. duzzogni ; v. a. 

dacolni. 
Bouderie, f. duzzogde. 
Boudeur, euse, s. a. duzzogo. 
Boudin, m. vSreahurka ; 

arch, duzzadik ; sell, batii; 

p. souffleur de— , pofdk, 
Boudinade, m. UHlhurlca. 
Boudinier, m. hurkacsindld ; 

h. drus; — Sre, f. h. tiildk. 
Boudoir, m. bUozde. 
Bone, f . sdr ; fig. &me de — , 

szar-ember; m6d. —B^Uzap- 

fUrdd. 
Bou6, f. mar. uszdny. 
Boueur, m. ganajtargoncds, 
Boueux, se, a. sdros; mar. la 

— se, liajitd horgony. 
Bouffant, e, a. ddzos. 
Bouff^e, f . — de vent, azSlro- 

ham; — defum6e, fustgo- 

moly ; fig. — de vin, bor- 

bbfdgea; par — , n6ha- 

n€ha, 
Bouffer, v. n. — de col&re, 

dulni -fulni ; duzzadni ; 

pop. falni ; nyelni, 
Bounette, f . bojt ; 2. sdllang. 
Bouffir, V. enfler, enflure. 
Bouffon, ne, s. bohdskoddf 

csSlcsap ; 2. a. bohdkdSf 

tr^fds. 
Bouffonner, v.n. bohdakodni, 
Bouffonnerie , f . bohdsdg^ 

tr€fa. 
Bouffron , m. icht. tenta- 

f^reg. 
Bouge, m. benyild ; fig. c'est 

un vrai — , val68dgo8 lyuk; 

2. dudorodds. 
Bougeoir, m. gyertyatartd ; 

via8ztekerc8. 
Bouger, v. n. fam. mozdulni; 

2.f'dUdzadni. 
Bougette, |. utitdskat nye- 

regt. 
Bougie, f. viaszgyertya ; aux 

— s , gyertyafSnynSl. 
Bougon, ne, s. pop. komor^ 

domiogd. 



Bonsonner 



Boulllotte 



Bourdalone 



Bongonner, v. n. fam. diir- 
mdgni. 

Bougran, — , boiigassin, m. 
enyves vdtzrni. 

Bougraner, v. a. kemSnyitni ; 
toile — 6e, hem. vdszon. 

Boagre, — resse, s. jiufertdz- 
tetd ; it. semmirekelld ; szi- 
pay kurva. 

Bouillaison, f. erjedes. 

Bouillant, e, a. forro ; fig. 
heves ; 2. m. M ; cuis. — s, 
pi. husg&lodSny. 

Bouille, f. botl(^ ; com. kel- 
mehilyeg ; b^lyegiUetek ; 
sal. 8zenm€rt4k ; 6coii. fa- 
putt <m. 

Bouiller, v. a. hotldval pisz- 
kdlni ; kelmet b^lyegezni. 

Bouillerie, f. pdlinkafdzde. 

Bouillerot, v. gobie, goujon. 

Bouilleur, m. om. nyuv€sz ; 
distil, pdlinkafdzd; in6c. 
— s, pi. forrald csovek. 

Bouilli, m. fdtt marlmhus. 

Bouillie, f. pep ; p. fairc de 
la — pour les chats, ha- 
szontalansdggal hibel&dni. 

Bouillir, v. n. ir. formi ; fig. 
le sang me bout, virem 
forrong ; 2. faire — , for- 
ralni ; fig. faire — la mar- 
mite, a hdztartdst elldtni ; 
3. V. a. p. — du lait a q., 
vkit luddd tenni ; it. vki- 
vel szives^iget tenni. 

Bouilloir, m. mon. fejerit6 
list. 

Bouillon , m. hiUleves ; 
prendre un — , egif csSsze 
hjlevest inni ; 2. hnborik ; 
fig. dans le premier — de 
sa colore, haragjdnak elsd 
hev^ben; hydr. vizsugdr ; 
6con. ganajl4 ; boul. szii- 
rdzsdk ; sal. sdsvlz elpdrol- 
tatdsa; fam. boire un — , 
hibds nyereszkedSsn^l sok 
pinzt veszteni ; 3. — blanc, 
bot. kirdlygyertya. 

Bouillonnement, m. du vin, 
forrds; de la source, bugyo- 
gds ; du sang, pezsg^s ; it. 
fdllievuUs, 

Bouillonner (bou-lio-), v. n. 
formi ; bugyogni ; pezseg- 
ni; coutur. szalagcsokrok- 
kal diszitni. 



Bouillotte, f. iut. 
Bonin, m. 1. 1. k'dteg. 
Boujon, m. bSlyegzd : — ner, 

V. a. dlmozni ; — neur, m. 

SlomzS. 
Boulaie, f. nyires. 
Boulanger, v. a. kenyeret 

autni ; bien —tjdl dagasz- 

tani ; — , dre, s. siltd ; — ie, 

f . sUtdlidz ; s.miihely ; siltd- 

mestersig. 
Boule, f. gdlyd ; teke ; fig. 

tenir pied si — , fdradhat- 

lanul dolgozni ; faire qch. 

a — vue, meggondolatlantd 

cselekedni : ghaud. Hid; 

carr. gdrgd. 
Bouleau, m. nyirfa : balai 

de — , nyirfaseprd. 
Boule-de-neige, f. bot. kd- 

nyabangita ; — dogue, m. 

szelindek. 
Boul^e, f. chand. uledek. 
Boulejou, m. pech. ajakhdld. 
Bouler, v. n. begyet folfuni. 
Boulereau, bouleron, m.icht. 

tolcs^rhal. 
Boulet (-1^), m. golyd ; — 

rouge , tUzei golyd ; fig. 

tirer £t — rouge sur q., ki- 

mSletlenul bdnni vkivel; 

man. cmWkcsvkld ; mil. 

trainer le — , g. vontatni ; 

tig. ^letet tengetni. 
Boulette, f. cuis. v. bouil- 

lants ; 2T bot. labdaborz ; 

fam. faire ime — , bakot 

Idni. 
Bouleux, m. man. taligdsld. 
fBoulevard , boulevart , m. 

bdetya ; *kortit. 
Bouleversement, m. folfor- 

gatds ; fig. rongdU dllapot. 
Bouleverser, v. B,.f6lforgatniy 

luHomra di'mteni ; fig. meg- 

rongdlni ; megzavarni ; le- 

sujtani. 
Boulevue, v. boule vue. 
Bouli^che, v. trahine. 
Boulimie, f. ehldz. 
Boulin, m. galambfeszek ; 

bat. dlldslyuk. 
Boulinage, m. mar. oldal- 

szSUeli vitorldzds. 
Bouline, t. mar. uszdnyko- 

t€l; Mle — , tapasztalat- 

lan matrdz. 
Bouliner, v. n. mar. szelol- 

64 



daXt vitorldzni ; 2. v. a. il 

a —6, tdborban lopott. 
Boulineur, m. tdbori tolvaj, 
Bou'ingrin, m. gyepesJiely. 
Boulingue, f. mar. oromvi- 

torla. 
Bouloii*. m. keverdrud; orf. 

sikdrld ed€ny. 
Boulon, m. vegszeg. 
Boulonner, v. a. vegszogget 

er&^teni. 
Bouque, v. embouquer. 
Bouquer, v. n. kenyszeriilve 

csdkolni ; 2. v. a. bouquex 

cela. csdkold m^g ezt ; fig. 

m^gJntnydszkodni. 
Bouquet (-k6), m. virdgcso- 

kor ; p. 4 vous le — , dnon 

a 8or ; elle a le — sur 

I'oreille, eladd ; — de bois, 

facsoportozat ; — de paille, 

8zalmac»utak ; — de cbe- 

veux, csombok ; com. illat; 

po^t un — , sziiletSs vag^y 

nevnapi kolteminy ; v6t. 

ri'ih. 
Bouque tier, m. virdgcserep^ 

v.tartd ; rirdgdrus ; — ^re,. 

f . v.drusnd. 
Bouqiietin, m. vadkecske. 
Bouquin, m. vSnkog; 2. kan- 

nyul ; fig. fajtalan ember ; 

myth. — s, pi. liget-isten ; 

litt. irkafirka. 
Bouquiner, v. n. dcaka kony- 

veket kutatni ; ch. v. cou- 

vrir. 
Bouquinerie , f. konyvta- 

rattyu. 
Bouquineur, m. dcska kony- 

vek gyajtogetdje. 
Bouquiniste, m. ddonddsz. 
Bourbe, f . iszap ; 2. v. ma- 

temite ; 3. v. bourbillon. 
Bourbelier, m. ch. vadkan 

szUgye. 
Bourbeux, se, a. iszapos ; 

poisson — , iszapkal. 
Bourbier, m. pocsolya; fig. 

se mettre dans un — , go- 

no8Z dologba elegy edni. 
Bourbillon, m. genybil. 
Bourcette, t. m&che. 
Bonrdaigne, bourdaine, y. 

bourgSne. 
Bourdaloue, f. hdrom nyiis- 

tos vdszon ; 2. — m. ho9z- 

szukds ^jiediny. 



Bonrde 



Bonrrasqne 



Bonteille 



Bonrde, f. pop. hazugsdgy 
szdfia; donneur des — s, 
hetvenJcedd ; chi. hamu- 
zsir. 

Bonrder, v. n. pop. hetven- 
kedni. 

Bourdenr, m. pop. hetven- 
kedd. 

Bonrdillon, m. dongafa. 

Bourdin, m. conoh. fUlcsiga, 

Bonrdine, i.foghagymds le- 
ves ; jard. Sszibarack nenie. 

Bourdon, m. ent. poazmSh ; 
2. vdndorhot; planter le — , 
letelepedni ; mus. — d' 
orgue, z^gdfsip ; imp. te- 
metes. 

Bonrdonnement, m. dongds^ 
zugds. 

Bonrdonner, v. n. dongani; 
fig. mormogni. 

Bourdonnet, m. tipaodrat. 

Bourdonneur , m. om. Jco- 
libri. 

Boordonnier, m. zardndok : 
charp. malomgerenda td- 
masza ; serr. kapusarok- 
vas. 

Bourg (bourk), m. mezdvd- 
ros ; — ade , f. kis mezd- 
vdros. 

Bourgeois, e, s. Si.polgdr; 
fam. urasdg ; it. hdzigaz- 
da; 2. mar, hajdtulajdo- 
nos; 3, polgdremher ; iron. 
nydrsp.; 4. le — , polgdr- 
sdg; 5. a. ordinairej— , egy- 
szerii SUsmdd ; 6. polgdri ; 
^-ement, adv. polgdria- 
»an; — sie, f. polgdradg ; 
droit de — , polgdrjog. 

Bourgeon, m. bimbd ; fig. 
porsenis ; 2. com. nyire- 
d6kgyapju; — ^nement, m. 
hajtds; — ^ner, v. n. bim- 
hdzni; levelezni ; fig. kii- 
teget kapni. 

6oiirg-6pine, f. bot. varju 
tovUbenge, 

Bourgmestre (bourghe-m^s- 
trej, m. polgdrmester. 

Bonnquet, v. boorriqaet. 

Boorlet, y. bourrelet. 

Bourleur, m. csdJbHtd, 

Bonrrache, f. bot. bordgd ; 
terjdke, 

Bourrade, f. ch. harapds ; 
mil.* VokSs piuka tusdvcU ; 

KXbtonfft : Franoia*magyar 



fig. fam. vagdalkozds (sza- 

vakkal). 
Bourraaque ( bou-ras- ) , f. 

8z€lrohani; fig. zajongds ; 

csetepate. 
Bourrasqueax, se, a. viha- 

ro8 ; fig. V. capricieux. 
Bourre , f. tomszdr ; bot. 

bolyh ; bonn. — lanice, v. 

bourgeon 2. ; mil. fojtds ; 

fig. Mzagtbltd. 
Bourreau, m. bakd ; p. un 

— d'argent, fecsSrW; fig. 

kinzd, gyotrb ; bot. csut- 

kalom. 
Bourr^e, f. rdzsekoteg ; p. 

fagot cherche — , ki micso- 

ddSf olyannal tart, 
Bourreler, v. a. fig. kinozni, 
Bourrelerie, f. p. u. hdmiga- 

kSszUis ; 2. fig. kinzds. 
BourrMement, m. kin. 
Bourrelet, m. fejmentd; duz; 

chir. dob ; sell, hdmiga. 
Bourrelier,m. ^mi^a kiszltd. 
Bourrelle, f . pop. bakd neje ; 

fig. kegyetlen anya, 
Bourrer, v. a. fojtdst a csdbe 

vemi; fig. et fam. tomni; 

ch. harapni; 2. Wkni; fig. 

vagdalkozni ; 3. v. n. man. 

ugrdndozni ; 4. se — , v. r. 

pop. megzabdlni : soier. 

hssze kuszdlddni. 
Bourrette, f. t. t. nyersse- 

lyem ; h. n. mzQ. 
Bourrier, m. polyva. 
Bourrique, m. kancaszamdr; 

fig. gebe; pop. ce n'est 

qu*un — , nem egy€b sza- 

mdmdl. 
Bourriquet, m. szamdrka; 

2. emeWcsiga, 
Bourrir, v. n. ch. kurranni. 
Bourroir, m. min. k'dlyu, 
Bourru , e , s. a. zsimbes ; 

vin — , fqjtott bar ; moine 

— , mumus. 
Bourse, f . erszSny ; fig. ma- 

nier la — , a p€nzt kezelni ; 

p. au plus larron la — , 

ebre blzni a hdjat ; 6col. 

bszt^ndij; com. tdzsde; 

an. tokzacskd ; bot. gyii- 

mdlcsbinibd ; perr. haj- 

tdska. 
Bourse £l pasteur, f. bot. 

pdsztortaradka, 

8z6t&r. 65 



Bourseron, bourson, v. gous- 
set. 

Boursier, m. 'oszt&ndijas ; 2. 
kincstdmok ; 3. p. u. kez- 
tyUs ; 4. orus. — , crabe — , 
tolvajrdk ; it. —ere, oUdt- 
Ian parti rdk. 

Boursiller (-ci-), v. n. ada- 
kozni ; 2. megtakaritni 
(p€nzt). 

BoursiUeur, v. liardeur. 

Boursoufflage, boursouffler, 
boursouffiure, v. enflure. 

Bousculer, v. a. pop. taszi- 
gdlni^ Wkddsni. 

Bousier, m. ent. ganajtii- 
rony. 

Bousillage, m. tapasz ; fig. 
kontdrsdg ; 2. tapa^ztds, 

Bousiller, v. n. tapasztani ; 
2. V. a. fig. kontdrkodni. 

Bousilleur, m. tapasztd ; fig. 
kontdrkodd, 

Bousin, m. bat. carr. k5ke- 
reg. 

Boussole , f . irdnytil ; fig. 
utmutatd. 

Bout, m. v6g ; — du nez, 
orrhegye ; — d'oreille, orr- 
cimpa ; — de la mamelle, 
csecsbinibd ; p. nous ne 
sommes pas encore au — 
de la pi^ce, nyugtdval di- 
csird a napot ; 2. csucs; 
szdrny ; 31 darab; fam. 
pdttdn ; 4. H — , adt. pous- 
ser — , szilsQsigig vinni ; 
ma patience, est k — , tii- 
relmemnek vige szakadt ; 
venir A — de q. elbdnni v. 
kivel ; 5. A — portant, ege- 
8zen kdzel ; d'un — k Tau- 
tre, elejitdl vSgig, 

Boutade, f . szeszhy ; par — , 
n4ha nSJia, 

Bout-dehors, m. max.szdlfa. 

Boute-en-train^ m. orn. ze- 
n6r ; fig. mulattatd ; 2. 
k^mlecsddQr, 

Boute-feu, v. incendiaire ; 
fig. bujtopatd; artil. kandc- 
bot ; — hors, m. jdtikne- 
me ; fig. i!s jouent au — , 
egymdst akarjdk kitumi;, 
11 a du —,jd kerepldje van, 

Bouteillage, m. boradd ; pa- 
lackpSnz. 

Bouteille, f. palack ; p. §tre 



e 



Bouteiller 



Bouvet 



Branler 



dans la — , ismerni a titkot; 

2. — de vin, palaik bor; 

il aime la — . szereti a bort; 

tig. buborek ; bot. kobak ; 

mar. pervdta. 
BouteilIer,v. goder; 2. v. bou- 

tillier. 
Bouter, v. a. etn. pop. tenni, 

dllitni ; ch. v. lancer ; mar. 

— au large, tengerre bocsdt- 
kozni. 

BouteroUe, f. kardhuvelyv4g: 
orf. gomJbk'dlH. 

BoutilHer, m. fdpoMrnok. 

Boutiquage, pi. szatdcskodds. 

Boutique , f . drubolt ; fig. 
se mettre en —,boltot nyit- 
ni ; sdtor, fahod^ ; miiszer; 
drutdr ; pcch. bdrka; 2. 
niuhely ; fig. cela vient 
de ma — , az en agyambdl 
szdrmazott ; p. adieu la 
— ! vege mindennek ; iron. 

— d'honneur, v. bordel. 
Boutiquier, m. szatdcs. 
Boutoir. m. mar^. patahdn- 

td ; ch. vadkan agyara; 
fig. coup de boutoir, vd- 
gds. 

Bouton, m. bimbo; riigy ; 
fig. pdrsenes ; an. csecs- 
bimbd ; 2. gonib ; p. il n'a 
tenu qu'sl un — , csak egy 
kajszdlon mvlt ; 1. 1. irdny- 
z6 ; se mettre le — Men 
haute, aranykegyeket igir- 
ni magdnak. 

Boutonnement,m. bimbdzds. 

Boutonner, v. n. jard. bim- 
bdzni; 2. v. a. begombolni; 
p. c'est un homme tou- 
jour s — , elzdrkozott ; fig. 
—6, himldhelyes . . . 

Boutonnerie, f. gombgydr. 

Boutonnet, m. bot. serfd. 

Boutonnier, m. gonibcsindld; 
—ere, f. gomblyuk. 

Bouture, f. iUtetvSny, bujtd- 
dg ; — r, v. n. jard. haj- 
tani. 

Bouvard, v. bouard. 

Bouvart, m. fiatal bika. 

Bouveau, bouvillon, m. tu- 
lok. 

feouvement, m. men. aj- 
gyalu. 

Bouveret , Bouvreuil, m. 
om. sUvdUo, 



Bouvet, m. men. szelgyahi. 

Bouvier, dre, s. okdrpdsztor; 
fig. gros — , goromba em- 
ber; orn. Ugykapd ; — 
d'Afrique , marhavdgd ; 2. 
— ^re, V. ver. 

Boviste, m. bot. p'dfeteg. 

Boxer, v. n. 'dkWzddni. 

Boxeur, m. oklozo, 

Boyau (boa-io), m. bel; bdr- 
tomlo ; mu6. corde k — , 
bSlhur ; — du diable, v. 
salsepareille. 

Boyauderie, f. belhurk^szi- 
tes. 

Boyaudier, m. b.hurkeszitd. 

Brae, Brachet, v. braque. 

Bracelet, m. karperec. 

Bracher, v. bra*- ser. 

Brachial (-ki-) , e, a. an. 
kar . . . 

Brachio (-ki-), m. bocs. 

Bracounage, m. vad-drzds. 

Braconner, v. n. vadorzdst 
'&zni. 

Braconnier, m. vadtolvaj. 

Bract6'e, f. bot. murva; 
— iforme, a. bot. murva 
alaku ; — ole, f. arany- 
filM. 

Brad/pe , m. z. lajhdr ; 
— pepsie, f. path, gy'onge 
emisztes ; — pode, m. path. 
nehezjdrdsu. 

fBragot, V. pendeur. 

Brague, f. mar. tartal4kk'd- 
tel ; 2. f — 8, pi. vig elet ; 
3. V. hablerie ; 4. b& bu- 
gyogd. 

fBraguer, v. n. vigan elni ; 
'2. V. habler. 

Brai, m. kdtrdny ; —sec, 
gyanta ; brass. dardU dr- 
pa ch. maddrhurok. 

Braie, f . polya ; pop. sortir 
les —8 nettes, szerencsS- 
sen menekiilni ; t. t. — -du 
cirier, lapitd minta. 

Braillard (bra-lyar), e, Brail- 
leur, se, s. kidltozd ; man. 
nyeritd. 

Braille, f. p6ch. sdzdlapdt ; 
6con. polyva. 

Braillement, m. kiabdlde. 

Brailler, v. n. fam. kiahdlni. 

Braiment, braire, m. szamdr- 
orditds. 

Braire, v. n. ir. idnozni. 

6h 



Braise, f. pardzs; fig. avoir 

les pieds sur la — , nyug- 

talankodni; — r. v. a. 

cnis. pdrolni. 
Braisier, m. azinkas ; —ere, 

f . pardzsserpenyd ; oltd- 

kdd. 
Bramer, raire, r6er, v. n. ch. 

riikolni. 
Bran, m. pop. embersdr ; — 

de son, alja korpa ; — de 

scie, fureszpor ; s— de Ju- 
das, szepWk. 
Brancard, m. kdlya; sarag- 

lya; — s, ketdgd rud; 

— ier, m. saraglyds. 
Branchage, m. galvazat. 
Branche, f. dg ; gen. nemze- 

dik ; fig. 8zak ; 2. 1. 1. — s 

d'un mors, dll<iz6 ; min. 

toredik; — de r6p6e, 

nyakld ; chandelier k — s, 

karos gyertyatartd. 
Brancher, v. a. fam. dgra 

akasztani ; 2. v. se per- 

cher. 
Branchette, f. dim. dgacska. 
Branchial, e, a. kopoltyu...; 

2. — e, f. icht. t'oveshal. 
Branchier, s. a. fam. Jidk- 

olyv. 
Brauohies, f. pi. kopoltyuk. 
Branchu, e, a. dgas. 
Brandif, ve, a. vig^ vidor. 
Brandillement, m. Idgdzds, 

hintdlda. 
Brandiller, v. a. Idgdzni ; 

2. V. r. V. se balancer. 
Brandilloire, f. p. u. hinta. 
Brandir, v. a. forgatni, 
Brandon, m. iiszok; ^con. 

szalmacsutak. 
Brandonner, v. a. 8zalm4i- 

csutakkal m^gjeVolm. 
Branlaut, e, a. inogd ; fig. 

c'est une chose — e, bizony- 

talan dolog. 
Branle, m. ingds ; rezgSs ; 

fig. etre en — , habozni ; 2. 

kbrtdnc ; p. faire danser 

un — de sortie k q., ki- 

tenni a szUret vkinek; 3. 

— queue, v. hoche-queue. 
Branlement, m. bdlintgatds ; 

rdzds. 
Branler, v. a. bdlintani; 

mozgatni ; ingatni ; 2. v. 

n. inogni ; 3. v. nn moz- 



\ 



Brajilenr 



Bride 



dulni; ne branlez pas de 
lA, meg ne mozduljatok in- 
net. 

Branlenr, se, s. ingatd^ moz- 
gatS, 

Branloire, v. balan<?oire. 

Braque, 8. 2. g. ch. visla; 
tig. fou comme un — , igen 
holondos ; — s, f. rdkolUS, 

Braquer, v. a. irdnyozni. 

Bras (bra), m. kar ; moulin 
a — , dardld ; tig. avoir les 
— rompus, ktmeriUve len- 
ni; it. liatalom; erd ; p. 
si on Ini en donne long 
com. le doigt, il en prend 
long com. le — , kinek vj- 
jdt kapjd, annak karjdt is 
keri ; 2. dg ; t. t. chaise k 
— , tdmldsszek ; jard. inda^ 
kacs; 3. loc. adv. A tour 
de — , teljes erdvel ; — des- 
suB, — dessouH, karon- 
fogva. 

Braser, v. souder. 

Brasier, m. pardzs ; 2. tHz- 
serpenyd; fig. Idzhiv. 

Brasillement, m. mar. ten- 
ger viUogdsa. 

Brasiller, v. a. piritani ; 2. 
mar. villogni. 

Brasque, f. szinpor. 

Brasquer, v. a. szinporral 
betapasztani. 

Brassage, m. sorfdzis; 2. 
mon. hdnyoldbir. 

Brassard, m. karvas; verr. 
karlemez. 

Brasse, f. 'oL 

Bras86e, f. nyaldb. 

Brasser, v. a. kevemi ; — de 
la bi^re, sdrt fdzni ; fig. v. 
tr&mer. 

Brasserie, f . sdrfdzde. 

Brassieres, f. pi. kurtka, uj- 
jas ; on le tient en — , 
rdvid pordzon tartjdk. 

Brassin, m. fdzet (adr) : 2. 
9&rf6z6katlan ; 3. szalad, 
maldta. 

Brassoir, m. br. maldta-ke- 
veru ; mon. erckeverd. 

Brassoor, m. sal. vizvezetd 
c^vecske. 

Brassure, i, forrasztds. 

Bravade, f. dacolds. 

Brave, a. vitiz j bdtor; 2. 
derek ; hecsUletes ; 3. cico- 



mdzott ; — ment, adv. viU- 

ziilj bdtran; 4. ilgyesen; 

derekasan. 
Braver, v. a. dacolni ; v. 

affronter. 
Braverie, f. pompa. 
Bravoure, f. vitezseg^ hdtor- 

sdg ; 2. mus. pl^ce de — , 

mutatvdnydardb. 
Brayer, v. a. mar. kdtrd- 

nyolni. 
Brayer (bra-i6), m. serkotd; 

bdt. cngak'oUl; tarn, f ark. 
Brayette (bra-), ' f. nadrdg- 

ellenzd. 
Brayon (bre-), m. ch. hdd- 

vas. 
Bryant j v. bruaut. 
Brebiage, m. coxit.juh-add. 
Brebiette, f. dim. juliocska. 
Brebis, i.juh^ anyajuh. 
Breche, f. r^s; fig. csorba; 

min6r. tormeny. 
Br^che-dent , s. a. csorba- 

fogu. 
Brechet, v. sternum ; bouch. 

— de mouton, Urii szUgye. 
Bredi-breda, adt. fam. ha- 

marjdban. 
Br6dir, v. a sell, szijacskdk- 

kdl fircelni; al^ne k — , 

ferC'drr. 
Br6dissage, jn.f^rcelSs. 
Bredissure, f. path, szdj- 

gores ; sell, szijferc. 
Bredouillement, m. hebeg^s. 
Bredouiller, v. n. hebegni^ 

dadogni ; discours — 6, ert- 

hetlen beszed. 
Bredouillbur, se, s. dadogd. 
Bref , m. pdpaUvel ; 2. tem- 

ploM-naptdr ; mar. menle- 

v4l. 
Bref, 6ve, a. rdvid; 2. ki- 

csiny ; 3. — , adt. roviden^ 

egyszdval ; fam. nagyon 

gyorsan; en — , eleg az 

hozzd. 
Br6haigne (br6-^-nye) , a. 

meddd. 
Brel^e, f. 6con. t€U takar- 

nidny. 
Brelic , brelique-breloque , 

adv. pop. nyakrafdre. 
Brelle, f . flott. tutajfa. 
Breloque, f . drafityelek; pop. 

battre la—, UresszavaJckal 

mentegetdzni. 

67 



Breme, brame de' mer, f. 

icht. tengeri spdr. 
Br^sil, m. bois de — , ber- 

zsenfa. 
Bresiller, v. a. tdrdelni; 

teint. berzsennel festeni. 
Bresse, f. v'olgy ; sikfold. 
Bressin , m. mar. folhuzo 

hotel. 
Bretauder, v. a. man. fiilet 

kurti'ni; g. pi. kopaszra 

nyimi; drap. egyenetlendl 

nyimi. 
Bretelle, f. karpdnt; 2. — s, 

pi. nadrdgtartd ; p. en 

avoir jusqu' aux — s, nya- 

kig meriilni a bajba ; riv. 

vontatdkotel. 
Brette, f. vikard. 
BretWer, bretter, v. a. fo- 

gcLs pdrolylyel vagdalni; 

outil bretfo, fogas vesii. 
Bretteur, m. verekedd. 
Brettures, f. •phfogazat. 
Breuil, m. e. f . bozdt ; mar. 

— s, pi. vitorlakdtelek. 
Breuiller, brouiller, v.a. mar. 

vitorldkat lekotni. 
Breuilles, f. pi. heringbelek. 
Breuvage, m. ital; gydgy- 

ital. 
Brevet, m. nyiltparancs, ren- 

delviny ; szabadalmi levil. 
Br6viaire, m. cat. papi ima- 

konyv; p. il sait plus que 

son — , nem oly ostoba^ 

mint min&nek Idtszik. 
Br6vit6, v. bri^vet6. 
Bribe, f. karajkenyir ; fig. 

—8 de latin, latin kifeje- 

zisek. 
Briber, v. brifer. 
Bric-^-brac, m. zsibdru. 
Bricole, f . hdm ; expl. hor- 

ddkotel; paum. v. brico- 

ler ; p. il a voulu me don- 

ner une — , Idvd akart ten- 

ni ; de — , par — , fortily- 

lyal. 
Bricoler, v. a. bill. paum. 

visszapattanni ; ch. baran- 

golni; fam. gbrbe utakon 

jdrni. 
Bricolier, m. kisafds Id. 
Bricon, m. kaniasZy goromha. 
Bride, f. zabla; partir si 

toute — , elvdgtatni ; fig. 

tenir q. en — , pdrdzon 



Brider 

tartani ; p. k cheval donn6 

on ne regarde pas k la — , 

ajdndSkldnak nem nisik a 
fogdt ; 1. 1. — d*un b6guin, 

hotszalag ; charp. kaj^ocs. 
Brider, v. a. kantdrozm ; 2. 

szorosan bekotni; iig. U- 

kotni; p. — I'oie, luddd 

tenni vkit; juge — e, tudat- 

lan bird. 
Bridoire, v. mentonniere. 
Bridon, m. cnkdzabla; 2. 

dlkendS. 
Brief, 6ve, a. prat, rovid tar- 

tamti. 
Brifevement, adv. roviden; 

— et nettement, rouiden 

es Srthetden, 
Brievete, f r'dvidseg. 
Brifauder, v. a. diap.*pya- 

ratni. 
Brifaut, m. ch. vaddszeb ; 2. 

i. — ! eldre ! 3. pop. b'om- 

lieCy feneketlen gyomor. 
Brife, v. bribe. 
Brifer, v. a. pop. zabdlni. 
Brifeur, m. nagybelfi. 
Brifier, m. plomb. dlompdr- 

kdny Mztetdn. 
Brigade, f. danddr. 
Brigadier, m. danddrnok^ve- 

zir&magy. 
Brigand, m. utondlld^ Imra- 

mia ; fig. pSnzzsarold. 
Brigandage, m. utoruUlds. 
Brigandeau, m. csald prdkd- 

tor; it. haramidcska. 
Brigander, y. a. liaramids- 

kodni. 
Brigandine, f . pdncel-ing. 
Brigantin, m. hadi ruuzdd^ 

gyorshajd ; 2. tdbori dgy. 
Brignole, I. com. aszalt 16- 

szemszilva. 
Brigue, f. hivatalhajJidszds ; 

il y a des — s let d -ssoos, 

ez alattfondorkodds rejlik; 

2. pdrt, 
Briguer, v. a. hivatalt liaj- 

hdszni ; 2. fondorkodni, 
Briguenr, v. aspirant. 
Brijeau, m. agr. elegytakar- 

indny. 
Brillamment, adv. fenyesen. 
Brillant, m. fSny ; csuldm; 

fig. faux — , ro8z Sic; 2. 

gyemdnt; faux — , straas. 
Brillant, e, a. fSnyes^ cril- 



Brillanter 

Idndd ; fig. pompds ; hatd- 

808 ; voix — e, csengd 

hang. 
BriUanter, v. a. ragyogo^tni. 
Briller, v. n. ragyogm, csil- 

Idmlani; fig. kitHnni. 
Brillotter, v. n. fam. kissi 

fenyleni. 
Brimoale, bringneballe, f. 

8zivattyurud. 
Brimbaler, v. a. caorgetni^ 

pengetni. 
Brimbalier, m. bimbelle, f . 

bot. dfonya. 
Brimborion, m. aprdadg^ 

ringyrongy. 
Brimboter, v. n. mormogni, 
Brin, m. szdUicaka ; hajtda- 

ka, 8arjad4koc8ka ; tdr- 

zs'oky tiukd ; 8zdl ; dardb ; 

un beau — de fille, szep- 

temietU ledny ; 2. — k — , 

adt. szdlunkint. 
Brinde, f. boire des — s, kdr- 

ben inni ; Stre dans les — s, 

riszegnek lenni. 
Brindille, f. g'&rbegaly. 
Bringue, f. man. sovdny ge- 

be; 2. ezdraz nS ; 3. en — s, 

adt. darabonkint ; rendet- 

len&l. 
Brioche, f. vajas lep4ny ; 

fam. quel — I mUy iigyet- 

len ! 
Brion, m. bot. tdlgymoh. 
Brionne, f. bot. gonye. 
Briquaillou, s, m. pi. fond. 

tegladaraboky kdtdrmelek. 
Brique, f . tSgla ; fig. — de 

savon, szappandarab. 
Briquet, m. acH (tuziiUsre); 

battre le — , tiizet kiiitni ; 

mil. g'&rbe kard. 
Briquetage, m. tiglafal. 
Briqueter, V. a. Ugla alak- 

ban befesteni ; — 6e, tSgla- 

8zinu. 
Briqueterie, f.- teglaSgetS8, 

tig^avetd. 
Briqueteur, se, briquetier, 

5re, s. tSglavetd. / 
Bris (brt), m. pal. zdrtoris ; 

mar. hajdtdredSk ; droit 

de — et de naufrage, part- 
jog. 
Brisable, a. idrikeny. 
Brisant, m. mar. hulldmtd- 

ris ; 8zikldk. 

68 



Broeard 

Brise, f. mar. gybnge 8z6l. 
Brise-cou, V. casse-cou. 
Bris^es, f. pi. ch. letdrt dgak 

nyom jel^Us'ire ; fig. suivre 

les — de q., vkinek nyo- 

mdba lipni. 
Brise-glace, m. jSgtiird. 
Brisement, m. tdrSs; fig.— 

de coeur, snvfdjdalom. 
Brise'motte, m. pi. agr. hen- 

ger; 2. om. hontmaddr; 

— noix, m. didtord ; — os, 

m. bot. csontldgyitd fH ; 2. 

orn. C80nttdr6 sas; — pierre 

f. chir. hdlyagkdt&rd. 
Briser, v. a. tdmi, szettdmi; 

8zitzuzni; fam. brisons la- 

dessus, hagyjuk el ; 2. ki- 

meritni ; t. t. la laine, v. 

carder ; 3. v. n. megiorni ; 

4. se — , V. r. megtomi; 

la mer se brise contre les 

^cueils, v. briser, 3. fig. 

mon coeur se — , megha- 

sad a 8zivem. 
Brise-'raison, m. fam. eszte- 

len fecsegd ; — scell6, m. 

lakat-, pbc8it' (stb.) t^o 

tolvaj ; —tout, m. zuzo- 

tdrS. 
Briseur, m. tdrd / sal. — de 

sel, 8dtdr& ; — chanvre, 

kendertiloUS. 
Brise-vent, m. szil-emyd. 
Brisis (-ice), m. arch, tort 

fddel ; il loge dans les — , 

padld88Zobdban lakik. 
Brisoir, m. tild, kendert&ro. 
Brissure, f. bl. tnellikjegy ; 

turet ; torSs, hasadSk ; fort. 

— d'une courtiue,v^(2f707i/i/ 

meghmazahbitdsa. 
Brize, f. bot. rezge. 
Brizomancie, f. dlomfejte*; 

—en, ne, s. djejtd. 
Broc (bro ; en vers : brok), m. 

kupa ; brio et broc (bri-ke- 

brok), mindenilnnen. 
Brocantage, m. com. zsibd- 

rulds (rigi mUtdrgyah 

kal). 
Brocante, f. com, rud^ zsib- 

druk aggatdsdra. 
Brocanter, v. n. zsibdrtikkal 

kereskedni, 
Brocanteur, m. zsibdrus. 
Broeard, m. kdtekedSs; di- 

seur de — s, kotekedd. 



BocMtrder 

Brocarder, y. a. kdtekedni. 

Brocardenr , v. disenr de 
brocardes. 

Brocart, m. himazdvet, 

Brocatelle, f. gyapot him- 
sz'avet; min^r. tarka mdr- 
vdny. 

BrochcLge, m. reLfUzia. 

Broche, f . kopja; cuis. nydrs; 
p. fair un tour de — , tHz 
melli iilni ; 2. — d'un ton- 
nean, esap ; 0fn6 ; kotdtii ; 
lakat-pecek; sz'dgecs (cil- 
tdbldn) ; man. drap d. 
double — , kStszer vdnyolt 
posztS ; cord, dr ; ven. — s 
du sanglier) ag-yar ; — du 
cerf, agancs. 

Broch6, m. hlmessz'dvet. 

Broch^e, f. tele nydrssal. 

Brocher , v. a. dUz&ni ; 
bonn. kdtni; cord, fdlsze- 
gecselni ; mar^. sz'dget he- 
vemi ; rel. f&zni; fig. — 
une chose, futdlag tenni 
vmit ; 2. v. n. jard. haj- 
tani. 

Brochet, m. icht. csuka; 
grand — , sds csuka. 

Brocheter, v. a. kipeckelni; 
k ifesziteni ; megcdvekelni . 

Brochette, f . pecek^ facdvek; 
fig. un enfant 61ev6&la— , 
gondosan nevelt gyermek ; 
t d. cl. harangnUrt^k. 

Brocheur, se, 8. rel. f'&z6 ; 2. 
— se, harisnyakdtdnd. 

Brochoir, m. szdgezd kala- 
pdcs. 

Brochure, f. rel. f&zis; fU- 
zet ; 2. rdpirat, 

Brochurer, v. a. m, p. rop- 
iratokat imi, firkdlni, 

Brochurier, m. ropArd, 

BrocoU, m. bot. csirakdposz- 
ta ; jard. kdposzta haj- 
tdsa. 

Brodquin, m. topdn; fig. 
chauBser le — , mgjdUkot 
imi; vigjdt€khan fdlUpni; 
2.f&z6topdn. 

Broder, v. a. himezni; fig. — 
un conte, regit fdlcifrdzni; 
chap, heszegni. 

Broderie, f. kimzis; habit 
en—, Mmzett ruha; 2. esip- 
kehimz48 ; fig. il y a de la 
— 4 ce que vous dites, on 



Brodenr 

kissi f'dlcifrdzta a dolgot; 

jard. szegilydUz ; javLB. ci- 

konvya, 
Brodeur, se, s. himzd ; p. 

autant pour le — , hiszi a 

piszi. 
Brodoir, m. selyemcsev. 
Broie, m. macque, f. 6con. 

tild ; bl. gyiirnolcsfAzir, 
Broiement, brotment, m. 

fSr^«, zuzds; — des cou- 

leurs, festiktdres. 
Brome, bromos, bromot, m. 

bot. rozsnok; 2. brome, 

chim. buzeny. 
Brom^lie, v. ananas. 
Bronchade, f. man. botlds. 
Broncher, v. n. man. hotlani; 

fig. tivedni^ hibdzni; il 

n'y a si bon cheval qui ne 

— e, Idnak n6gy Idba^ mig 

is botlik. 
Bronchement, v. bronchade. 
Bronchocfile (-ko-), m. m6d. 

golyva. 
Bront^e, bront6on, m. th. 

menydorgd g€p. 
Bronze, airain, m. bronsz, 

harangvegy, dgyuvegy ; 2. 

bronsz szohor; fig. coeur 

de — , kegyetlen ember. 
Bronzer, v. a. 4rcszint adni ; 

teint. feket4re festeni. 
Broquart, brocart, m. ch. 

csapos gim. 
Broque, a. dent — , — dent, 

gbrbefog ; 2. jard. y. bro- 

coli. 
Broquer, v. a. p6ch. horogra 

tilzni, 
Broquette, f. clout, sz'dgecs ; 

fam. p'dcs. 
Brossaules, v. broussailles. 
Brosse, f. kefe; — k dent,/o^- 

kefe ; 1. 1. k Tappr^t, poez- 

tdsimitdkefe; imp. 6preuve 

k la — , kefe-nyomat ; bot. 

en — , borostds, 
Brosser, v. a. kefSlni ; imp. 

betuket mosni ; ch. — dans 

les hois, erddben barangol- 

ni; fig. gyorsan elvigezni ; 

2. se — , V. r. lekef€lni 

(magdt). 
Brosserie, f. kefekbtis; k. 

druk. 
Brosseur, m. ruha-^ csizma- 

tisztitd, 

69 



Brouter 

Brossier, m. ke/ekdtd ; kefe- 
drus. 

Brou, m. zolddid Mja ; du — 
de noix, diopdlinka. 

Brouailles, m. pi. cuis. »ia- 
ddr-^ fidlbel. 

Brou6e, f. permeteg ; kod- 
szakadds, 

Brouet, (-6), m. tdplcUeves ; 
p. tout 8 en est all6 en — 
d'andouilles, minden filst- 
be ment. 

Brouette, f. targonca; 2. v. 
vinaigrette ; iron, c'est 
une — , nyonwruU kor^ 
dHy. 

Brouetter, v. a. targoncdzni. 

Brouetteur, m. kordHyos. 

Brouettier, m. targoncds. 

Brougn6e, f. pgch. varsa. 

Broui, brouhi, m. em. ol- 
vasztdcsS. 

Brouillard, m. kod; je n'y 
vois que du — , mitse irtek 
belSle ; com. napU ; 2. a. 
papier — , itatds papir. 

Brouille, v. brouillene. 

Brouillement, m. zagyva- 
Uk. 

Brouiller, v. a. bsszekevemi ; 
bsszevegyitni ; zavarni ; 
fam. — du papier, papirt 
befirkdlni ; fig. osszeku- 
szdlni; 'dsz. veszitni; il ne 
fait que — , zUrzavart csi- 
ndl ; cuis. des oeufs —6s, 
rdntotta; 2. se — , v. r. bo- 
rulni^ beborulni; megzava- 
rodni; meghasonlani. 

Brouillerie, f. viszdly^ civa- 
kodds. 

Brouillon, m. vdzlatt fogal- 
mazvdny ; — , ne, s. a. 
nyugtalanitdf hdhorgatd^ 
civakoddf zavargd. 

Brouillonner, v. a. fam. vd- 
zolni^ firkdlni. 

Brouir, v. a. agr. elperzselni^ 
hervasztanif ragydiitni. 

Brouissure, f. ragydUds. 

Broussailles, f. pi. bokor^ 
cserje^ haraszt. 

Brouter, v. a. lelegelni; le- 
rdgni ; jard. megnyesni ; 
2. v. n, p. oii la chdvre est 
attachie, il faut qu'elle 
broute, addig nyvjtdzni^ 
meddig a takard 6r. 



Brontilles 

Broutilles, f. pi. riizse; fig. 

lim-lom. 
Broyage, broye, v. brcrie- 

ment, broie. 
Broyer, v. a. I'&mi^ zuzni ; 

kemSnyre dagcuztani; tig. 
• — du noir, koholm(vmit). 
Broyeur, m. festSkt'drd; p. 

— d'ocre, rndzold. 
Broyon, m. mozsdrtdrd ; 2. 

vastdr, 
Bru, f. meny. 
Bruant, m. ofd. adi-mdny, 
Bruc, V. bryere. 
Brucelles, f. pi. horl. mgd- 

fogd. 
Bruche, milabre, f. ent. mag- 

fiird ; — de pois, boradkdr. 
Brugnon , m, virbilU ha- 

rack. 
Bruine, f . hideg permeteg. 
Bruiner, v. imp. permetezni. 
Bniir, v. a. — des ^toffes, 

kelmit dtpdrologtatni, 
Bruire, v. n. ir. zugni, dii- 

fidngni ; diibdrogni. 
Bruisiuer, v. a. brass, da- 

rdlni. 
Bruisement, m. zdgds. 
Brnit, m. Idrma, zaj^ mora^ ; 

— du canon^ dgyddrirgis ; 

— des misseaux, a patak 
csorog^se; sans — , nesz nil- 
kUl; il ne s'^tonne pas 
du — , nem egy konnyen 
ijed meg; 2. /ifr, monda; 
foltunis ; 3. csddiUSSt zene- 
bona ; 4. hirnSv ; f aire ses 
affaires k petit — , cs'ond- 
ben vigezni dolgait. 

Billable, a. ighet6 ; megS- 

gethetd. 
Brblage, v. 6cobuage. 
BrMant, e, a. ^gd; forrd; 

fig. 6lSnk, forrd, keves. 
BrCJ6, m. il sent ici le — , 

porzsszag van itt ; 2. v. 

brtller 2. 
Brftle'gueule, m. pi. -— pop. 

kurtaszdrd pipa ; — ment, 

m. SgetSs. 
Brdler^Y. Sk.egetni, megigetni; 

kozmddini; cuis. vin — 6, 

fuszeres bor ; pass. kiSget- 

ni ; 2. tUzelni ; fiistdlni ; 3. 

megperzselni ; igetni fig. 

elmulasztani ; pop. — la 

politesse aq., bttcstizds nil- 



Br^lerie 

km tdvozni; — le pav6, 

vdgtatni ; — le papier, he- 

veskedni; 4. v. n. €gni ; 

tig. forrd vdgyat tdpldini ; 

les pieds lui —ent, pard- 

z8on dll ; 6. se — , v. r. ma- 

gdt megigetni. 
Briilerie, f. pdlinkafdzSa. 
Brftle-tout, m. pi. — , 6con. 

gyertyavSgtartd. 
Briileur, m. g^jujtogatd. 
Briilot, m. gyujtdhajd ; cuis. 

gds falat ; fig. hevesiedd; 

glac. csUzoldkd. 
Briilure, f. igit-jel; jard. 

ragya. 
Bnima're, m. h. a francia 

k'6ztdr4asdg 2-ik lidnapja^ 

okt. 15-tdl nov. 15-ig. 
Brumal, e, a. bot. tili. 
Brume, f. mar. k'dd, 
Brumeux, se, a. kddos. 
Brun, e, a. bama; man. bai 

— , sbtitpej ; 2. — , e, s. bar- 

na; aller de la — e, k la 

blonde, dUhatlan ; il arri- 

va sur la — e, szUrkilletkor 

^rkezett. 
Brunatre, a. bot. bamdn. 
Brunelle, f. bot. villahim, 
Brunet, te, s. a. bama. 
Brunir, v. a. barnitni ; rel. 

(fimitni ; orf . fenyentni ; 2. 

V. n. barnului. 
Brunissage, m. csiszolds.fe- 

nyentis. 
Brunisseur, se, s. a. csiszold. 
Brunissoir, m. simitd ; grav. 

finyesUd vas. 
Brunissure, f. barndsttds. 
Brusc, m. bot. egirt&vU. 
Brusque, a. indulatos ; mo- 

gorva ; —ment, adv. indu- 

latosan, heveaen^ m>ogor- 

vdn. 
Brusquer, v. a. kim^letlen&l 

bdnni vkivel ; heveskedni ; 

m£grohanni ; erdszakolni ; 

siettetni. 
Brusquerie, f. kimSletlen bd- 

ndgmdd; lieveskedis, 
Brusquet, brusquin, ady. 

pop. k brusquin brusquet, 

kemSny fat kemSny ikkel 

hasitjdk. 
Brut, e, a. nyers ; fig. bevi- 

gezetlen ; mHveletlen ; dur- 

va ; ostoba, barom ; agr. | 

70 



Baffeter 

teljes jdvedelem ; h. n. szer- 

vetlen. 
Brutal, e, a. baromi ; durva ; 

—ment, adv. baromilag - 

durvdn. 
Brutaliser, v. a. gorombda- 

kodni. 
Brutality, f. durvasdg, go- 

rombasdg ; baromi vdgy. 
Brute, f. barom^ dllat. 
Bruyamment, adv. Idrmd- 

san. 
Bruyaut, e, a. Idrmdx, zajox, 
Bruy^re, f . avarfU ; 2. pusz- 

ta, avar ; 3. hanga. 
Bry, bryon, m. brye, f. bot. 

brioTif Wlgymoh; — ome.f. 

bot. gonye ; — blanche, 

bUdds gimye. 
Buanderie, f. mosdda. 
Buandier, (Ve, s. szaptdd^ 2. 

—ere, f . fdmosdftS. 
Bubale, boeuf-cerf, m. h. n. 

torpe bivaiy, 
Bube, f . pattands. 
Bubo, m. h. n. huhogd ba- 

goly. 
Bubon, m. mirigydag, guga; 

bot. zizon. 
Bubonocele, m. IdgySkserv. 
Bubuler, v. a. huhogni. 
Bucail, m. bot. tatdrka. 
Buccin (-c-cein), m. conch. 

kilrtcsiga. 
Buccine, f. tdrogatd; — r, v. 

n. tdr,fdni; fig. kikiirtol- 

ni. 
Buc^phale, m. 'okorfo ; h. 

nagy Sdridor lova; fig. ^z- 

Id ; iron, gebe ; orn. buksi 

nica. 
Bflche, f. hasdb ; c'est une 

grosse — , fig. tu$h6 (em- 
ber) ; 1. 1. t6ke ; mus. cim- 
balom. 
B^cher, m. fakamra ; 2. h. 

mdglya. 
Bficher, v. a. luisdbolni , fig. 

jdl elvemi. 
B&cheron, m. favdgd. 
Biichette, f. galyfa. 
Budget, m. k&lts^gvetes. 
Buer, V. a. mosni. 
Buffet, m. pohdrszSk ; 2. 

ezitstnemU ; 3. eziisttartd- 

szekriny. 
Buffeter, v. a. horddt meg- 

fumi (borlopds vigett). 



Bnffetenr 

Biiffeteur, m. hortolvaj. 
Bu£fle, m. hivaly ; 2. hivaly- 

bor ; bdr-ing; 3. moulin k 

— , hal16malom. 
Bufifleterie, f. hiv. bdr-dru; 

mil. fegyverszijazat. 
Bulletin, m. bivalyborju ; 

ennek bdre. 
BafTlonne, f. bivalyteMn. 
Bnfle, m. fam. pqfleves. 
Bufone, bufonie, f. bot. hSt- 

dgu szittyd. 
Bufonite, f. varangykd. 
Bngardier, m. parfum. ol- 

vasztd edSny. 
Bugardiere, f. sav. lugzd- 

teknd. 
Bugle f. bot. kalinca. 
Buglose, — Bse, f. bot. festd 

atracSl. 
Bnire, f. mSrdkupa. 
Bais, m. puszpdng ; cord, si- 

mitdfa; pop. donner le — A 

qch., vmit bevigezni. 
Buisserie, f. dongafa. 
Biiisson, m. bokor ; jard. 

i'&rpefa; — ner, v. a. tdrul 

hajtani ; —net, m. bok- 

rocska ; — neux, se, a. bok- 

ros ; — iiier, m. riv. haj6- 

zdsi folUgyeW; — ^re, a. 

bokros ; plantes, — s, b. 

vwvinyek. 
Biilbe, I. bot. hagyma (rib- 

v6nyeki) ; an. m. — des 

polls, liaj tdve ; v. oeil. 
Biilbenx, se, a. hagymanemii, 
Bulbi'fSre, a bot. plante— , 

hagymds im^iny ; —forme, 

a. /{. alaku. 
Bulimie, v. bonlimie. 
Bnlle, f. bulla ; 2. m6d. €g€8- 

hdlyag ; phys. bvhorik. 
Bull6, e, a. pal. kelld pecsSt- 

tel eUdtott ; bot. hdlya- 

908. 

Bulletin, m. szavazati jegy ; 

2. jelerUes ; napi parancs ; 

napld. 
Bullicame, m. biizgdr. 
Bonias (-a-oe), v. roquette. 
Buplevre, bupleuvre , v. 

oreille-de-liSvre. 
Bapreste, f. ent. pompabo- 

gdr. 
Buraliste, m. — d'lmx)6ts, 

addszedd. 
Bure, f . bureau, m. com. dur- 



Bureau 

va gyapju-szdvet ; expl. 
akna. 
Bureau, m. v. bure; 2. v. 
comptoir; 3. irdasztal ; 4. 

— d'adresse, tndakozd in- 
tizet ; 5. hivatcd ; iroda ; 
6. bizottmdny. 

Buret (-rt'), m. conch, bdr- 

sonycaiga. 
Burette, f. kanndcska; om. 

ijszaki pacsirta. 
fBurettler (thi^), m. catb. 

miseszolga, 
Burgau, m. conch, gyongy- 

csiga. 
Burin, m. kvpdA vesd ; 2. r^z- 

metszis ; fig. erelges Ird. 
Buriner, v. a. vegni, metsze- 

ni; fig. erSlyegenirui. 
Burlesque, s. a. torzbolw ; 

— raent, adv. bohdi<an. 
Busard, v. buse. 
Busc (busk), m. vdlUuhdng. 
Buse, f . om. egereszo kdnya ; 

tig. oktoTidi; forg. meun. 

miumeder ; expl. legcsd. 
Busquer, v. a. vdllsuhdngot 

a vdllfiizdbe illeszteni ; fig. 

— fortune, szerencsit prd- 
bdlni ; 2. se — , v. r. vdll- 
auhdngot hordani. 

BusquiSre, f . vdlUuhdng-tok, 
Buste, m. sculp, mellszobor; 

2. test felsdrisze. 

But, m. cHf szdndek ; 2. — 
en blanc, m. artil. dereU 
Vdvis; fig. adt. de — en 
blanc, meggondolatlanul ; 

3. — ^ — adt. egyenWen. 
Bute, f. mar6ch. kdr'dm- 

hdntd, 

Buteau, m. pimasz. 

But6e, f. boltszSk. 

Buter, V. n. bill. paum. elta- 
Mini ; fig. — k qch. vmire 
t'drekedni ; man. v. bron- 
cher; 2. se — , v. r. ra- 
gaszkodni, makacsul r. (v, 
hez) ; je me — e d. cela, 
ragaszkodom ehez. 

fButidre, f. celpuska. 

Butin, m. zsdkindny: v. proie. 

Butiner, v. n. zsdkmdnyolni. 

Butirate, butireux, v. buty- 
rate, butyreux. 

Butoir, V. boutoir. 

Butome, m. bot. fUlemiilefu. 

Butonie, m. bot. orsdfa, 

71 



Caberer 

Butor, m. om. dohosg€m; fig. 
fajankd ; it. butorde. 

Butte, f . fdldhdnyda ; domb ; 
2. celfal ; poudre de — , 
c&l&por ; fig. se mettre en 

— aux soupQon, gyanunak 
lenni ki magdt ; arch, ei- 
lentdmasz. 

Butter, V. a. ma<?. tdmaaz- 

8zal elldtnij ducolni ; jard. 

foldet tdlteni. 
Buture, f. ch. IdbcsukM-da- 

ganat. 
Buty'rac^, e, a. chi. vajsavas; 

—rate, m. chi. vajs. sd ; 

— reux, se, a. vajtartalmu; 

— rine, f. chi. vajaMk. 
Buyable, v. potable. 
Buvande, m. Wre. 
Buveau, v. beauveau. 
Buv6e, f. 6con. lisztpip. 
fBuvetier, m. csapldr. 
Buvette, f. ivdszoba; aller 

si la — , k'drvendiigsegbe 

menni. 
Buveur,m. (-se f. p. u.) iszd- 

kos; — <VeaM,born€mi8Z8za; 

— se d'eau, iszdkoand. 
Buvotter, v. a. fam. 8zUr- 

csdlni. 
By, m. lec8apold drok, 
Byssus (-uce), m. bot. zd- 

kdny. 



C. 

C (c^,ce), m. c betu. 
Cll,adv.vient— ,.7*5;; ide;— et 

U, itt-ott; 2. i. nohdt; no- 

Jm; or — , most tehdt. 
Cabale, f. h. j. titoktan; 2. 

dmidny ; fig. petite — , vig 

tdrsasdg. 
Cabaler, v. n. drmdnykodni. 
Cabaleur, m. cselszovd. 
Cabaliste, m. rejtmSnyfejtd ; 

com. titko8 tdr8. 
Caban, m. mar. esdkopeny. 
Cabane, f. kunyhd ; mar. 

riv. hdldrekesz. 
Cabaner, v. n. kunyMt dllit- 

ni; 2. v. a. liajdt folfor- 

ditni. 
Cabanon, m. kunyhdcska ; 

sdtStbdrtdn. 
Cabarer, v. n. brass, a keve- 



Cabaret 

r4ket egyik kddbdl a md- 

sikba tmteni. 
Cabaret (-r^), m. csapszSk; 

2. kdvisedkny ; bot. kapor- 

nyak. 
Cabaroter, v. n. g. p. kocs- 

mdkhan tanydzni. 
Cabaretier, ere, s. csapldr^ 

-nS. 
Oabarre, m. mar. kirakd 

sajka. 
Cabas, cabat, jn.fagekas ; 2. 

ka808 kocsi; 3. dcska n&i 

kalap ; it. szatyor. 
fCabasser, v. macbiner; it. 

panier. 
Cabestan, m. mar. hajdcsiga. 
Cabillaud, m. icbt. tdkega- 

ddc. 
Cabillots, m. pi. mar. faco- 

vekek, 
Cabine, v. cabane, mar. 
Cabinet, m. dolpozdszoba ; 

henyild ; 2. gyujtemeny ; 

fig. homme de — , szobatu- 

d68 ; dipl. kormdny ; 3. al- 

mdriom ; 4. — d'aisance, v. 

latrines. 
C&ble, m. mar. dlattsdg ; fig. 

filer le — , iddt nyemi. 
Cableau, m. sajkakotSl ; riv. 

vontatd k'oUl. 
Cabler, v. a. kotelet vemL 
Cabochard, cabocheux , a. 

nagyfejH ; fig. fejea. 
Caboche, f. fam. fej; fig./e- 

je884g ; grosse — , nagy'fej; 

&g. honne —Jd fej ; icht. 

nagy-agyii hal; clout, sark- 

8zeg. 
Cabochon, s. a. kd8zdrUletl€n 

drdgakd ; clout, talpszeg, 
Cabotache, m. mar. parti ha- 

jdzds ; p. kereskedSs ; 2. 

part i8mer€8e. 
Caboter, v. n. parti kereske- 

di8t iizni. 
Caboteur, m. parti hajds ; 2. 

— , cabotier, parti hajd. 
Cabotin, e, s. th. vdndorszi- 

n48z ; — ner, v. n. vdndor- 

szinSszkedni ; —age, m. 

ro8Z 8zindarah. 
Cabre, m. arcb. emeW csiga. 
Cabrer, v. a. megharagitni ; 

2. se — , V. r. man. dgas- 

kodni ; fig. megJuiragud- 

ni. 



Cabri 

Cabri, V. chevreau ; 2. v. ca- 

bron. 
Cabrillet, m. bot. 8zigordU. 
Cabrillon, m. juhsajt. 
Cabriole, f . man. haksz'dkes. 
Cabrioler, v. n. ugrani. 
Cabriolet (-16), m. kord€ly. 
Cabrioleur, m. ugrd. 
Cabron, m. godolye b6r. 
Cabus, a. ohou — , fejes kd- 

poszta. 
Cabuser, v. tromper. 
Cacaber, v. n. kajdd8zni. 
Cacade, f. pop. hoMiriiUs ; 

fig. il a fait une vilaine — , 

hdtorsdga iTidba 8zdllt. 
Cacarder, v. n. gdgogni. 
Cachalot, cachelotet, m. ca- 

chelotte, f. icht. bttsaszo- 

ketd. 
Cache, f . buvdhely ; — cache, 

buvdsdi; —col, — cou, v, 

fichu. 
Cache'fohe, m. dl-furtdk ; 

—mire, m. kdz8mir8dl ; 

— nez, m. tHi vyakkendd ; 

— peigne, m. hajdudor ; 

—pot, V. muche-pot. 
Cacher, v. a. elrejteni; — 

— son nom, n€v4t elhaU- 

gatni; fig. eltitkolni; 2. 

se — , V. r. elrejt&zni ; tit- 

kolddni ; se — au monde, 

visszavonultan 4lni. 
Cacheron, m. znneg ; — k 

voiles, vitorlafondl. 
Cachet, m. pec8etnyomd ; 2. 

pec8€t ; 3. jegy ; fam. cou- 

rir le —,jegyre leckH adni; 

^g.jelleg. 
Cacheter, v. a. pec8^telni. 
Cachette, f. buvdhely; fig. 

bbkkend ; 2. en — , adt. ti- 

tokbatL 
Cachexie (ka-k^-), f. path. 

senyv. 
Cachot, m. bortdn. 
Cachotterie, f. fam. titkold- 

dd8. 
Cachotier, 6re, s. titkolddd. 
Cacte, cactier, m. bot. poz8- 

gdr. 
Cadastral, a. telekkonyvi. 
Cadastre, m. telekkonyv, 
Cadastrer, v. a. t. konyvbe 

imi. 
Cadav^reux, se, a. huUasze- 

rU ; odeur — se, htdlasza^g; 

72 



CM 

fig. &me — se, irziketlen 

8ziv, 
Cadavre, m. hiUla; fig. et. 

fam. c'est un — ambulant, 

ild hulla. 
Cadeau, m. ajdndek ; fig. se 

faire un grand — de qch., 

orvendeni vminek ; 2. la- 

koma; 3. cikomya (betu- 

k'on). 
Cad^dis, i. patvarban, 
Cadeler, v. a. betHket cifrdz- 

ni. 
Cadelle, v. trogossite. 
Cadenas, m. lakat ; 2. evdesz- 

koz ; ennek toklata. 
Cadenasser, v. a. lakatolni. 
Cadence, f . dans, iitem ; lett. 

zdrhang ; mus. hanglejtes. 
Cadencer, v. a. iitem szerint 

Upni; iddmSrtiket tarta- 

ni. 
Cad^ne, m. rabldnc. 
Cadenette, f. perr. hajfonat. 
Cadet, te, s. a. i/jjbb, legif- 

jahb ; mon fr^re — , 'dcs4m; 

fig. vous 6tes mon — , on 

jiatalahb ndlamndl; mil. 

hadaprdd; fig. jeune — , 

tapasztalatlan ifju. 
Cadette, f. arch, kockakd; 

— r, V. a. k. kovekkel kd- 

vezni. 
Cadmie, v. tuthie; — arse^ 

nicale, egerkd. 
Cadole, f. serr. kilincs. 
Cadran, m. 8zdndap (drdn) ; 

lap. ko8U. 
Cadrat, m. imp. ilrpdt. 
Cadre, m. keret; fig. terv, 

vdzlat ; mil. tdrz8. 
Cadrer, v. a. vjigysz'ogUve 

tenni ; 2. v. r. iUeni, 
CaduG, que, a. hullatag ; ro8- 

katag ; fig. muUkony ; 

m6d. mal — , nehSzkdr ; 

pal. eliviUt; voix — que, 

ervenytelen 8zavajsat, 
Caducite, f . gyarldsdg ; roz- 

zartUdg ; pal. eUviiUsig, 
Caecilie, f. z. kuszma. 
Cafard, e, s. a. 8zente8ked5 ; 

com. 8dvo8 kelme. 
Cafardage, m. 8zente8kedS8. 
Cafardev, y. a. 8zente8kedni ; 

— ie, f. 8zente8kedi8. 
Cafardise, f. kipmutatds, 
Caf6, m. kdv€bab;2. kdvi; 



Caf^'ier 



CaiUer 



Cal^faotion 



prendre du — , kdvit inni; 

prendre son — , vkit bo- 

londdd tenni; 3. kdv€' 

hdz. 
Gaf^'ier, ^re, s. kdviiiltetd; 

2. V. cafier ; — irie^ f . k. ter- 

meiztis; —tier, 4re, s. v. 

limonadier; — i^re, f. k, 

kanna. 
Caff^ts, f. pi. artill. dcska 

nntott v€u. 
Cafier, m. bot. kdvSfa, 
Cagarelle, f. bot. diszndpa- 

rej. 
Cage, f. kalitka; fig. etre 

en — , hdrt'dnben lenni; 

arch. UpcsdUr; horl. dra- 

tok ; mar. drbockosdr; orf. 

kirakat, 
Cagier, m. fam. maddrdrus. 
Cagnard, e, 8. a. fam. nap- 

lop6; 2. un —^pulya; une 

— e, rima. 
Cagnarder, v. n. tunydlkod- 

ni. 
Cagnardise, f. henyeseg, 
Cagne, f. szuka; 2. v. ca- 
gnard (2). 
Cagnenx, se, a. gdrheldhd, 
Cagot, V. cafard, — erie, v. 

cafardise; — isme v. ca- 

farderie. 
Cagou, m. pop. zsugori* 
Cahier, (ca-i6), m. irka ; fin. 

— defrais, kdltsSgjegyzSk. 
Cahin-caha, adv. imigy- 

amugy, 
Cahot, m. zdkkenis (koc8i6); 

2. gorongy'ds dt ; fig. aka- 

ddly. 
Cabotage, m. rdzd8(koc8ii). 
Cahotant, e, a. g'&r'ongyds ; 

z(ikkenS. 
Cahoter, v. a. rdznif zokken- 

ni ; fig. 6tre — ^ par la for- 
tune, a szerencse dltal hd- 

mfotni, 
Gabontchou, — o, m. rugd- 

gyanta, 
Cabnte, f. kunyhd, 
Caien, cayeu, m. bot. hagy- 

Magunid, 
Caille,f./aw. 

Caill6, 8. a lait — , aludttej, 
CaaieT)otte, f. aludttej-da- 

rah; 2. bot. kdnya-han- 

gita ; — bott4, e, a. meg- 

aludt ; — botter, v. cail- 



ler ; — lait, m. bot. tejol- 

id galaj ; — ment, m. meg- 

aluvds. 
Cailler, v. a. aliidttd tenni; 

2. se — , V. r. megcUudni; 

dsszefutni. 
Caille'tage , m. terefere ; 

— teau , m. fiirjecske ; 

— ter V. n. tereferelni ; 

—tte, f . 6con. oltd gyomar; 

2. csacska ; = du quartier, 

vdros hirharangja. 
Caillot, m. aludtv4r-dardb ; 

— rozat, m. rdzaakdrte. 
Oaillou, m. k'dvecs ; — k feu, 

kova ; — tage, m. k'dvecse- 
zi8 ; finom porceUdn ; 
—ter, V. a. liovecsezni ; 
— teur , ^ m. ' kovavdgd ; 
— teux, se, a. k'dvecstartal- 
mu; — tis, m. kovecs-ra- 
kds. 
Caisse, f. com. Idda; chir. 
miUzertok ; fin. pinztdr ; 
livre de —^p6nztdri napld; 

— militaire, hadi pSnztdr; 

— d'escompte, leszdmitold 
pt. ; on . hUdob-Ureg ; 
charp. kcLs; norl. dratok; 
mil — de tambour, dob; 
mus. grosse — , 'dregdob., 

Oaissetin, m. com. Idddcska; 
manuf. szekrinyke, 

Caissier, -ni.pinztdmok. 

Caisson, m. Idazer-szekir, 

Cajoler, v. a. fam. cirdgatni; 
mar. az d/rral 8z4l ellen- 
hajdzni ; 2. v. n. csdrbgnL 

Cajolerie, f. HzelgSs. 

Cajoleur, se, s. hizelgd. 

Cajute, f . mar. hajdszoba. 

Cal,m. bdrkSreg; chir. c8ont- 
forradds. 

Calam'ba, — bac, — bouc, 
m. bot, aloefa; — bour, 
m. bot. zdldea paradicafa ; 

— cuthe, f . bot. hegyi me- 
liszsza ; — ine, f . chi. gdl- 
ma; f— istrer, v. friser; 
— ite, f. delejtU; 2. lom- 
bdsz ; — it6, f . nyomoVt ^ze- 
rencs^tlemtig ; — iteux, se, 
a. nuomoni ; —part, v. ca- 
lamoa. 

Calandr'age, m. mdngorlda ; 
— €,f. om. liprigd ; 2. ent. 
zHzsik ; ^con. mdngorld ; 
— er, V. a. mdngorolni ; 

73 



— ette, f. om. seregSly ; 
— eur, m. mdngorld ; —ine, 
f . svmUdkd ; — otte, f . om. 
fenyHmaddr, 

Calcaire, a. minev. chi. 
raeszei. 

Calca'neum (-n^-ome) , m. 
an. bokacsont; — nthe, m. 
mine, rizkovand ; rifSre, v. 
calcif^re. 

Calc6'doine, f . Quartz-Agate, 
m. min6. kalcedon; — doni- 
eux, se, a. min6. feher- 
pettyes ; — olaire, f. bot. 
papitcska, 

Calcifcre, a. viisztartalmu, 

Calcin, m. iivegfonal. 

Caloin'able, a. chi. m^fzit- 
hetd; — ation, f. chi. m4- 
szUis; — e, f. iivegmdz; 
— er, V. a. igetni; 2. m^- 
szUni ; 3. se = v. r. m€8Z- 
8z€ vdZtozni. 

Calcium (-ome) , m. chi. 
mSszeny. 

Calcul, m. szdmUds ; szdmve-- 
Us; erreur de — , tzdmi- 
tdsi hiba ; path. v. pierre ; 
—able, a. szdmithatd ; — 
at eur, m. szdmitd ; szdm- 
vivd; — atoire, a. azdmo- 
Idsi ; — er, v. a. et. n. »zd- 
mitnif tzdmolni; — eux, 
se, s. a. path, f&venyes. 

Cald6ron, m. icht. busaszd' 
ketd. 

Cale, f . g^og. 'db'dl ; arch, alj- 
zat; mar. hajdda, hajd- 
gydr ; 2. buntetSs neme Im- 
jdkon, melyszerint azelUil- 
tet a kdzip drboc tetejSre 
huzzdk^ is hirtelen a ten- 
gerbe bocsdtjdk; 3. hajd 
feneke; pv. §tre Afond de 
— , tdnkrejutni. 

CM, e, a. pop. gazdag. * 

Calebasse, f . bot. lopdtdk. 

Calebassier, m. bot. lopd- 
t&kfa. 

Caliche, f . hintd ; mod. cmk- 
lya. 

Cale^on, m. gatya. 

fCale^onnier, m. gatyakdszi- 
td;2, bdrfestd. 

Cal6facteur, m. cuis. serpe- 
nyd. 

Cal^faction, f. chi. mele- 
gitis. 



Calef^eter 

Calefreter, v. piller, em- 

prunter. 
Calemar, y. calmar. 
Calembour, — bourg, m. szo- 

csere^ szdjdtSk. 
Calembonriste , — dier , m. 

szdcsere-csindld. 
Calembredaine, f. pop. hasz- 

talan. fecsegSs ; kqpasz 

ments^g. 
Calendaire, m. egyhdzijegy- 

zik. 
Calendes, f. pi. h. r. a h6 

elso napja ; p. renvoyer q. 

aux — greqnes, holnap 

utdn his kedden^ horju 

nyiizd pinteken. 
Calendrier, m. naptdr ; — 

perp^tael, szdz Sves napt.; 

— rustique, mezei naptdr, 
Calendale, v. souci. 
Caler, v. a. mar. lehocsdtani: 

fig. — la voile, beljebb tzed- 

ni a gyeplot ; arch, dljctz- 

ni; 2. v. n. aldmerulni; 

pop. lustdlkodni. 
Cideur, m. pop. naplapd. 
Calf at, —ear, m. mar. hajd- 

iszkdhdld ; 2. iszkdbdlds ; 

3. iszkdba. 
Calfatage, m. kdCy moha^ isz- 

kdbdidshoz. 
Calfater, v. a. iszkdbdlni. 
Calfatin m. mojiozd suhanc. 
Calfeutrage, m. bet'omes ; be- 

dugulds. 
Calfentrer, v. a. bedugni^ be- 

tiimni. 
Calib6, e, a. pharm. acilos; 

eau — e, acelviz. 
Calibrage, m. artil. iiregye- 

zis. 
Calibre, m. Hr-egy ; 2. UrmS- 

rd ; arch. dtmSrd ; fig. ir- 

t€k ; font, torok ; mar. 

minta. 
Calibrer, v. a. Uregyezni. 
Calic'e, m. kehely ; 6cr. et 

fig. keserU pohdr ; bot. c«^- 

8ze ; —6, e, a. csisz^e. 
Oalicot, m. com. kartan ; 

iron, rofds vitiz. 
Calicnl6, e, a. bot. murvako- 

zfis. 
Califonrchon, k — , adt. Id- 

Jidtudst ; 2. m. nddparipa. 
C&lin, e, 8. a. fam. lomha; 

it. alattomos. 



CAlin er 

C&liner, v. a. v. cajoler ; 2. 

86 — , V. r. henyilni. 
Calinerie, v. cajolerie. 
Calais, Y. angite. 
Calle, f. charp. pole; mar. 

emeldcsiga; bot. sdrkdny- 

fu : — de marais, mocsdri 

gdlyaMr. 
Calleux, 86, a. kSrges. 
Callosity, f. k€rge99€g ; vad- 

hus; 2. b6rk€reg. 
Callot, m. ard. palatuskd. 
Calmant, m. csillapitdszer ; 

2. v. calmer. 
Calmar, cornet, icht. tinta- 

f^reg ; 2. v. 6critoire, 3. 

tolltok. 
Calme, a. csSndes, nyugodt ; 

2. m. szelcsond-; fig. nyu- 
galom. 

Calmer, v. a. megnyngtaini^ 
enyhitni ; 2. v. n. v. se — ; 

3. 86 — , V. r. csillapulni ; 
megnyugodni. 

*Calmir, v. n. csillaptilni. 
Calomel, calom61a8, m. 

chi. ides higany. 
Calomniateiir, trice, 8. rdgal- 

mazd. 
Calomnie (calom-nie), f. rd- 

galom. 
Calomnier, v. a rdgalmazni. 
Calomnieusement, adv.. rd- 

galmazdlag. 
CaIomni6Ux,8e,a. rdgalmazd. 
Caloni^re, v. canonni^re. 
Calori'cit6, f . hdkipesseg ; 

*— fftre, f. melegUdldmpa ; 

— fique*, a. melegitd ; — m^- 

tre, m. hdmSrd ; — mStrie, 

f. hdmSrSs; — moteur, m. 

phy8. Mvmozdltd ; —que,, 

m. chi. Mvany ; = 8p6- 

cifique, ardnyos Mvany. 
Calotiu, m. v. calotte ; 2. 

pop. iron. pap. 
/Dalotte, f . piliifedd ; le pape 

lai a donn6 la — , a pdpa 

bibomokkd tette ; — k 

oreille, hdldsipka ; pop. 

fejlegyintis. 
Calotter, v. a. fejire legyin- 

teni (vkinek). 
Calottier, m. sipkds ; s. drus. 
Caique, m. lekipezis; fig. 

mdsolat ; utdnzds, 
Calquer, v. a. lekipezni ; 2. 

fig. utdiwzni. 

1\ 



Cam^rist 

Calus (-uce) m. chir. v. cal * 

fig. szivtelensig ; bot. bfi- 

ty'dk. 
CahriUe (-vil), m. eperalma. 
Calvitie (-cie), f. kopaszsdg^ 
Calybite, 8. 2. remete. 
Camaieu, m. domborkipuko; 

peint. Uismodorbanfestett 

k4p. 
Camail, m. pUapdki palds- 

tocska. 
Camarade, s. 2. cimbora ; 

fig. bajtdrs. 
Camaraderie, f. g. p.pa/t^w- 

kodds. 
Camard, e, s. a. v. camns ; 

fig. et po6t. la —6, a ha- 

Idl. 
Camare, m. man. tuskes dl- 

lazd. 
Camajeu, v. camaieu. 
Cambage, m. cout. sor-adS. 
Cambarle8, f. pi. agr. kuko- 

ricaszdr. 
Cambiste.v.agent de change. 
Cambouis, m. szekirkenocs. 
Cambrement,v. ^boulement. 
Canibrer, v. a. kanyaritni ; 

2. 86 —J V. r. homorodni. 
Cambr6sihe, f. com. pamut- 

gyoles, 
Cambreur, m. homoritd. 
Cambrure, f . ivg'drbiilet ; gor- 

bites. 
Came, chame, f. conch, kd- 

ma; forg. — , camme,. 

emeles. 
Cam^ade, f. bot. farka^-ho- 

roszldn. 
Cam616on, m. z. szinbu ; fig. 

kfipenyforgatd. 
Cam61ia, f. bot. kamilia. 
Cam^lopard, v. giraffe. 
Camelot, m. tevesz&r-szovet ; 

— te , f . selejt , avadik ; 

libraire en ', tskolakJonyv- 

kereskedd ; reliures i la — » 

olcsd kotSs ; — er, v. a. te- 

veszdrbdl sz&ni ; — ier, m. 

roszpapir ; 2. csempisz. 
Cam6ral, e, a. chanc. kincs- 

tdri; — istique, f. penz- 

iigyi tudomdny. 
fCam^rier, m. kamards. 
Cam^rine, f. conch, lencse- 

k'&vecs. 
Cam^riste, cam^ri&re, f. ka- 

jnardsnd. 



Camion 

Camion, m. kis gombostU; 

mar. targortda ; — ner, v. 

a. mar. targoncdt huzni; 

— neur, m. targoncavezetd. 
Camisole, f. nieiltyii; — de 

force, kSnyszering. 
Camomille, f. bot. szekfu. 
Cnmouflet, m.papirfust, me- 

lyet csinhdl vki orra aid 

fwmk; tig. meggyaldzds ; 

mil. pattogd akna. 
Camourlot, m. hajdragasz. 
Camp, m. tabor; tig. Talarme 

est au — , egyszerihen fel- 

lohban ; 2. tdborozd sereg ; 

3. kifzdter ; jiige du — , 

viadalhird, 
Campagnard, e, s. A.falusi. 
Campagne, f. mezd, tirs^g ; 

2. falu ; mezei jdszdg ; mil. 

hadjdrat. 
Campagnole, m. z. g'dzil. 
Campan'aire, a. fond, echelle 

— , harangmertik ; — e, f. 

hojt; soulp. harang-cikor- 

rtya; sav. szappanos-mt ; 

— elle, — ette, f . bot. csen- 

getyuke; — ier, m. haran- 

gozd ; — ul6, e, a. bot. ha- 

rangdad. 
Campement, m. tdborozds. 
Camper, v. n. mil. tdboroz- 

ni : 2. v. a. tdborba szdll- 

ni ; 3. se — , v. r. eUielyez- 

k€dni, 
Camphr'e, m. kdnfor; — 6e, 

f . kdnforfii ; eau-de-vie 

=*^6e, kdnforUl ; — er, v. a. 

kdnforral kiszitni ; se — er, 

V. r. pop. leinni magdt ; 

—ier, m. bot. kdnfor fa. 
Campine, f. hizlalt csirke. 
Campos, m. sziindra. 
Camus (ca-mu-ze), e, s. a. 

pisze ; tig. hi'dedezett ; 

—ette, f . pisze orrocska. 
Canaille, f. coll. rongynip. 
Canal, m. caatoma ; fig. esz- 

koZf at; 2. g6og. tenger- 

8zoro8 ; an. csd; mar. faire 

— , tengerre bocsdtkozni. 
Canalisation, f . csatomdzds, 
Canaliser, v. a. csatomdzni, 
Canamelle, v. canne k sucre. 
Canapd, m. pamlag. 
Canapsa, m. uti tarisznya. 
Canard, m. z. kacsa ; k.gu- 

ndr; pop. donner des — s 



Ganardean 

A q., vkit bolonddd, tenni; 

2. uszkdr. 
Canardeau , m. dim. ka- 

csdcska. 
Canarder, v. a. q., lesbdl 

loni (vkire) ; mar. le vais- 

seau — e, a liajd orra mi- 

lyenjdr. 
Canaroerle, f. 6cou. kacsadl. 
Canardi^re, f . kacsafogd ; 2. 

kacsapuska ; mil. jfldr^s, 
Canari, m. kandri maddr; 

2. XJdluciska ; 3. bot. kelet- 
indiai didfa. 

Canass^, canastre, m. kacs- 
dohdny ; 2. dolidmjkosdr ; 

3. tealdda. 

Cancan, m. dans, kankdn ; 

2. Idrma ; 3. terefere ; 4. 

gdgogni. 
Cancan er, v. n fam. kankdnt 

jdrni ; 2. pop. v. bavarder, 

caqueter. 
Cancel, m. 6g. rdcs, oltdrrdcs. 
Cancellation, f. kitorUs, ki- 

huzds (rofttelyvondsokkal) 
Canceller (cel-l6), v. a. ki- 

huzni^ kitdrolni. 
Cancer (-Sre), m.path. rdk- 

fekily ; astr. rdk. 
Canc^reux, se, a. path, rdk- 

nemiL 
Canche, f. bot. ndpic. 
Cancre, crabe, m. botrog ; 

fam. un pauvre — , szeginy 

ordog ; vilain — , v. ladre. 
Cancri'forme, a. botrogalaku; 

— te, f. min^. kdvesiilt 

botrog. 
Cand^labre, m. karos gyer- 

tyatartd. 
Candeur , f . nyiltsziviisig^ 

dszintesSg. 
Candi, a. m. cukrozatt; 

Sucre — , sdrga cukor. 
Candidat, m. jeldlt. 
Candidature, f. kijeldUs. 
Candide, a. nyiltszivH^ dszin- 

te; — ment, adv. dszin- 

tSn. 
Cahdir, v. n. faire — du 

Sucre, cukrot jegecezni; 

2. se — , V. r. jegecesedni. 
Candisaticm, f. jegecezese- 

dis. 
Cane, f . kacsa^ ruca ; — sau- 

vage, vadruca ; faire la — , 

nyulsziviinek mutatkozni. 

75 



Cannetiller 

Caneberge, v. canneberge. 
Canefas, v. canevas. 
Can6tice, can^ticier, v. cas- 

sie, cassier. 
Can6pMi^re, f. orn. reznek. 
Canepin, m. keztyiibdr; bot. 

— du tilleul, MrskSreg. 
Caner, v. n. kereket oldanL 
Caneter, v. n. doc'dgni. 
Caneton, m. kacsafi. 
Canette, f. dim. kacsdcska; 

2. V. cannette. 

Canevas, m. kanavdsz ; fig. ^ 
vdzlat. 

Canevassier, ^re, s. kana- 
vdsz szdvd. 

Canevette, f. pincetok. 

Cang6, m. sHril rizsle. 

Caniard, v. grisard. 

Caniche, v. bachet. 

Canichon, m. pelyhes ka- 
csdcska. 

Caniculaire, a. jours — , kd- 
nikula. 

Canicnle, f. astr. Sirius ; 2. 
kdnikula ; ebhd. 

Canif, m. tollkSs. 

Canill6e, v. lentille d'eau. 

Canin, e, a. ord. f. faim — e, 
farkas-^h; ris — , guny- 
kacaj. 

Canina, m. z. ebkigyd. 

Canitie (-cie), f. dsznaj. 

Caniveau, m. utca-csatoma. 

Canivet, m. kis tollkis. 

Cannage, m. com. kimerSs. 

Cannaie, f. nddas. 

Cannamelle, v. canamelle. 

Canne, f. nddbot; 2. ndd; 

— k Sucre, cukomdd; verr. 
— , fuvdcs6. 

Canneberge, f. hamvas dfo- 
nya. 

Canneler, v. a. arch, hor- 
ny olni. 

Cannelle, canelle, f. faMj ; 
esprit de —^fahej-viz; fig. 
mettre q. en — , vkit jdl 
elvemi ; 1. 1. csap. 

Cannel6, e, a. faMjszinH. 

Cannelier, canelier, m. fa- 
Mj fa; drap. horog. 

Cannelure, f. Jwrony ; bot. 
vdlu. 

Canner (ca-n6), v. a. rdffel 
mimi. 

Cannetile, f. Idnna. [ni. 

Cannetiller, v. a. folcsipkiz- 



Cannette 



Cantibai 



Oannette, f. nddpdca ; — de 
bi^re,/<^Z kupa zor; manuf. 
cs6ve ndd. ' 

Cannibale (can-ni-), m. em- 
berevd; fig. kegyetlen em- 
ber. 

Cannibalisme , m. ember- 
eves ; tig. keffiietlenseg. 

Cannier, m. nddfand ; ndd- 
pdlcaffydros. 

Canon, m. dgyu ; le bruit du 
— , dgyuddrges; mar. — s 
de mer, fiajddgyu ; arq. 
puskacsd ; 1. 1. csd ; 2. egy- 
kdzi torveny ; ecol. droit 
— • ^9y' jog ; — des Ventu- 
res, a szent konyoek soro- 
zata ; t. t. fUrd vas ; ma- 
nuf. — k devider, fanal- 
cseve ; serr. — de la clef, 
kidcsszdr. 

Canonial, e, a. cath. egy- 
hdzi; kanonoki. 

Canonicat (-ca), m.' kano- 
noksdg. 

Ganonique, a. cikkezetes, so- 
rozatbeli ; fig. Hid; — ment, 
adv. egyhdziasan. 

Canonisation, v. beatifica- 
tion. 

Canoniser, v. bVatifier; fig. 
magasztalni. 

Oanoniste, m. egyhdzi jog- 
tandr. 

Canonn'ade , f . dgyuzds ; 
—age, m. tuzermestersig ; 
— er, V. a. dgydzni ; —ier, 
m. tiizSr; 2. csdkovdcs ; 
— iere, f. mil. Wres; kato- 
nasdtor; 2. bodzapmka; 
3. mar. dgyuncuszdd; — iste, 
m. dgyuordd. 

Canore, a. hangzatos^ csengd; 
les oiseaux — s, €nekld 
madarak, 

Canot, m. sajka; mar. na- 
szdd; —ier, m. sajkde. 

Canqueter, v. n. sdpogni. 

Cantalabre, m. pdrkdnyzat. 

Cantarelle, f. ent. cserebo- 
gdr ; 2. v6t. duhodt disznd 
tajtika. 

Canta'te, f. kantdte; —trice, 
f. enekesnd, 

Cantharid'e, f. ent. kdrisbo- 
gdr ; — ine, f . chi. karosdSk. 

Canthus (-uce), m. an. szem- 
8Zdg, 



Capot 



Cantibai, cantibau, m.charp. 

hasadikoa epitSHfa. 
Cantine, f . pincetok ; 2. ka- 

tona C8apiz4k. 
Cantinier, ere, s. csapldr; 

markotdnyosnd. 
Cantique , m. dies - inek ; 

livre de — s, inekes-konyv. 
Canton, m. keriilet; — ade, f . 

th. szinfalak mogotti tir; 

— nement, m. katonaszdl- 

Idaolds ; k. tanydzds ; — al, 

e, a. keriiletftez tartozd ; 
— ner, v. a. mil. szdildsol- 
ni; — nier, m. utmester ; 
— niSre, f . dgyldbfiiggdny ; 
2. szogvasazat, 

Canule, f . fecskendezS, 
Caout-chouc, v. cahout-chou. 
Cap, m. fd ; de pied en — , 

tet&tdl talpig ; parler — k 

— , nigyszemkozt beszilni ; 

g6o. hegyfok; mar. hajd 

orra; man. — de more, 

feketefejii; orn. — noir, 

bardtka. 
Capable, a. kipes; —ment, 

adv. ugyesen. 
Capacity, f.- Mpessig ; 2. de- 

rikseg ; 3. terbeliseg. 
Capage, v. capitation. 
CapaiaQon, m. csdtdr. 
Cape, f. csuklyds kopeny ; 2. 

csuklya ; p. v. rire ; mar. 

Stre a la — , f aroint, 
Capelan, m. szeginy pap ; 2. 

beteg selymir; —ier, m. 

gaddciialdsz. 
Capelet, m. v6t. talpverfolt ; 

bot. szegfuhej. 
Capeline , f . szalmakalap ; 

mil. sisak ; plum, forgo, 
Caperon, v. capron. 
Caperon, v. capre. 
Capette, f. bot. kakukfosz- 

Idr. 
Capharnatim (-na-ome) , • m. 

bordelyhdz. 
Capillaire, a. bot. rostos ; 2. 

m. le — cheveu de V6nus, 

Vinus fodorka; 3. ent. 

— s, sz&irfireg. 
Capillament, m. capillature, 

f . an. haj ; szdr ; bot. rost. 
Capillariste, m. dszfejii. 
Capillarity, f. phys. hajcso- 

vessig, 
Capilotade, f. siilthus^vagda- 

76 



lek; p. mettre q. en — , 
jdl elvemii^t. m^grostdlni 
(vkit). 
Capistre, m. path, szdjcsu- 

KUldg. 

Capitaine, m. mil. szdzados ; 

mar. — devaieseau, hajdS' 

kapitdny ; fig. grand — , 

nagy hadvezir; 2. vdr- 

nagy ; com. — de navire, 

hajdttilajdonos, 
Capitaineric, f . vdrnagysdg ; 

— des chasses, vaddszke- 

riilet. 
Capitainesse, v. capitane. 
Capital, e, a. fd, d^rik, jeles; 

gr. lettres — s, kezddbetuk; 

imp. cikkbetU; 2. com. 

tdke ; le — , fddolog ; 3. 

fort, fdvonal. 
Capitalement, adv. fdleg, fd- 

kepen. 
Capitalisation, f. tdkesites, 
Capitaliser, v. a. tdkesitni. 
Capitaliste, m. tdkepenzes. 
CapitalitV, f. fdtulajdon. 
Capitan, v. fanfaron. 
Capitane, galore — , f. v. 

r6ale. 
Capi'tation, f. fej-add : — 16, 

a. bot. bugds ; — teux, se, 

a. r€8zegit6; —ton, m. 

fdtyoUelyem; it. v. cocon; 

— tulaire, a. kdptalanbeli ; 

2. bot. zuzmd'ile; — tu- 

lant, 8. a. v. — laire (i.) ; 

— tulation ^ f. megadJds^ 

vdrfeladds; 2. alku, szer- 

zodes ; — tule, m. bot. 

gombocske; — tuler, v. n. 

megadni magdt ; fig. alku- 

dozni. 
Caplan, v. CApelanier. 
Capoc, m. selyemgyapot. 
Capon, m. fam. ravaszdi; 2. 

ravasz jdtikos ; 3. pop. v. 

poltron ; mar. horgonyga- 

md ; —ner, v. a. jdtikban 

csalni; gydvdnak mutat- 

kozni ; — ni^re, f . mil. 16- 

drok, 
Capoquier, m. bot. selyem- 

gyapotfm. 
Caporal, m. tizedes; 2. du 

— , kapadohdny. 
Capot (-po), a. jeu. mews; 

fig. demeurer — , meghdk- 

kenni ; 2. m. v. capote. 



Capote _ 

Capote, f. ndi kopeny ; 2. 

mod. csuklyds fokotd; 3. 

mil. katonakopeny ; 4. 

csuklyds kopeny. 
Cappe, f. virdg (boron stb.). 
Cdpre, m. mar. kaldzlmjd ; 

bot. kapoma. 
Gapr^olaire, a. jard. indds. 
Capri'ce, m. szeszilu; 2. dtlet; 

se — cier, v. s engouer ; 

— cieusement, adv. szeszS- 

lyesen ; maka^aul; — cieux. 

se, a. szeizilyes; makran- 

COS. 

Capricome, ou bone, m. ast. 

bak ; 2. ent. hdscincir. 
Gaprier , m. bot. kaporna 

hokor. 
Capri'fication , f . fugegubd 

dUali temUkenyitis ; —fi- 

gue, m. bot. vad fligefa ; 

— foliac6, e, a. szuldkfiUk; 

— mulgue, V. tette-ch^vre ; 

— ole, V. cabriole ; 2. f. 

bot. holldldb utifU ; —que, 

m. chi. gedediksav; — sant, 

a. m. m6d. pouls — , egye- 

netlen utirverSs. 
Capron, m. jard. dreg sza- 

mdca; — ier, m. bot. 'dreg 

szamdcabokor. 
Ca,pricum (-ome), m. bot. 

kerti bora. 
CapBule, f. bot. magrejtd; 

arm. gytitacs ; — lifaire, a. 

bot. toktermS. 
Captateur, m. pal. drdksSg- 

vculdszd. 
Captation, f. pal. oroksSg- 

vaddszds. 
Capter, v. a. kicsalni. 
Capteur, v. captureur. 
Captieu'sement, adv.furfan- 

gosan; — eux, se, a. /o- 

gdrdy furfangos, 
Captif, ve, B. 9,.fogoly. 
Captiver, v. a. fig. lebilin- 

cselni; 2. megzaboldzni ; 

Be — , V. r. nSlkiildzhetlen' 

nS tenni (magdt) ; er6t 

venni (magdn). 
Captivity, f, fogadg^ rah- 

szolgeudg; fig. erdltetSs. 
Capture, v. prise (2) ; 2. fo- 

gds^ preda ; pal. v. prise. 
Capturer, v. a. mar. zsdk- 

mdnyolni ; pal. letartdz- 

tatnif elfogni. 



Captnrenr. 

Captureur, m. mar. kaldz. 
Capuoe, capuchon, m. kdm- 

zsa; fig. prendre le — , szer- 

zeteasS lenni. 
Capuchonn6, e, a. cmklyds. 
Capuoin, e, s. kdpdsbardt ; 

fig. 8zenteBked6. 
Capucinade, f. ostoba be- 

8zid. 
Capucine, f . bot. papsUveg. 
CapucinicNre, f. iron, kapuci- 

nu8-zdrda. 
Caquage (-ca-ge), m. p@ch. 

horddba rakds (heringe- 

ket). 
Caque, f. com. Iiorddcska; 

cnaud. fagygyUb'dddn; — 

denier, v. ladre ; — er, v. 

a. hordfSba rakni (heringe- 

ket) ; — rolle, hdromldbn 

8erpeny6;\—8a.ngae, v.dys- 

sentene. 
Caquet, m..fec8egi8; ierefere^ 

piety k a8dg ; elle a le — 

Dien affile, pereg a nyel- 

ve ; p. rabattre le — de q., 

elhallgattatni (vkit) ; 2. 

—8, pi. rdgalmazds; — tage, 

m. piety kdlkodd8. 
Caquete, f. halaskdd. 
Caqueter, v. n. gdgogni; fig. 

C8ac8ognit fecsegni. 
Caqueterie, v. caquet (2). 
Caqueteur, v. babillard. 
Caquetoire, f. karatlan tdm- 

Id88z4k. 
Caqueur, m. p§cli. hering- 

berakd. 
Caquille, v. coquillier. 
Caquillier, m. bot. szumcsd. 
Car, conj. mert. 
Carabe, — b6, m. ent. fut- 

rinka. 
Carab6, v. succin. 
Carabin, m. v. carabinier; 

fig. f^lSnk jdt€ko8 ; 2. gu- 

nyolddd / 3. borbilyleginy; 

iron. orvo8tanhaUgatd. 
Carabinade , f . karabSlyld- 

v€8 ; k. sortUz; fig. gunyo- 

IdddSf vagdaldzds. 
Carabine, f. karabHy. 
Carabiner, v. n. mil. v. ti- 

railler; fig.f Slink mddon 

jdt8zani ; mar. brise — 6e, 

heve8 8zil ; 2. v. a. arq., 

puakacsdt csindlni. 
Carabineur, m. ptukamUves. 

77 



_ Car«mdoire . 

Carabinier, m. kardbelyos. 
Caracole, m. escalier en — , 

csigaldpcsd. 
Caracole, f. man. k'drUs ; 

mil. kanyarodds. 
Caracoler, v. n. man. ko- 

r&lni. 
Caracouler, v. n. bugnU tur- 

bikolni. 
Caractdre, m. vond8, jel ; fig. 

—8, ismertetdjel ; 2. irds, 

kez^rds; betii; 3. jeUeg ; 

8ajdt8dg : 4. cCm, m4ltd8dg; 

5. jeUem ; gcmdolkozds- 

mdd; lelkiilet; math, jegy- 

betil ; 6. kifejezis. 
Caract^riser, v. a. jellemezni. 
Caract^ristique , a. it. fig. 

jeUemzd; gr.jelzd; g6om. 

jellemzd ismerv ; math. 

vdljegy. 
Carafe, f. karajina. 
Carafon, m. k&tdedSny ; 2. 

palackocska. 
Caragan, caragogne, m. bot. ^ 

bokro8 akdsz. 
Carambolage, m. bill, iitkb- 

zS8. 
Caramboler, v. n. bill, ilt- 

k'dzni. 
Caramel, m. nyers cukor ; 

chi. p'drkid. 
Caram^lisation, f. cukorpor- 

k'dlSs. 
CaramMiser, v. a. cukrot 

p&rkolni. 
Caranguer (-gh6), v. n. mar. 

kHzdeni (huUdmok ellen). 
Carangueur, v. actif . 
Carapace, f. tajok. 
Carassin, â–¼. corassin. 
Carat, m. karat ; p. un sot 

sL 24 — s, 8uUbolond. • 
Carature, f. karatozds. 
Caravane, f. karavdn; fig. 

faire ses — s, vigan ilni. 
Caravanier , m. tevevezetd 

karavdnokndl. 
Carbo'nage, m. cout. 8z4n- 

Sgeti8 ; — nate, m. chi. 

8z4nlet; — ncle, v. char- 

bon, escarboncle ; — ne, m. 

chi. 8z€neny ; — nique, a. 

8z4n8ava8 ; acide = 8z6n- 

8aVy — nisation, f. szini- 

tS8; — niser, v. a. 8z4rdtni; 

— nnade, f . cuis. roBtilyos. 
Carcadoire, f. sell, fikldnc. 



Garoailler 

Carcailler, v. n. ch. piiypa- 
latyolni, 

Carcaison, v. cargaison. 

CarcaD, m. vyakvas; mod. 
nyakldnc, 

Carcasse, f . csontvdz ; fig. 
elle n'a que la — , emmi €9 
hdr; artif. lohgolyd ; mar. 
hajdvdz ; mod. — d'un 
bonnet, fejkotd sodrony- 
bUhja. 

Carcassi^re, f. dgyunatzdd; 
ver. aszMd. 

Carcinaumateux, se, a. m^d. 
rdk/enis. 

Carcinome, v. cancer. 

Carda'ge, m. kdrtolds; —line, 
f. om. tengelic; —mine, f. 
hot. foizldr ; — mome, m. 
paradicsmag ; -see, ra- 
quette, v. nopal ; 2. soier. 
selyemkdrt. 

Card'e, f. gyapjugyaratold ; 
man. Idkefe; — er, v. a. 
kdrtolni ; — dre, f. bot. ho- 
gdc8 ; = de bois, takdcs- 
mdcsonya; —ear, se, s. a. 
gyaratd, 

Cardi'a, m. an. gyomorszdj ; 
— agraphie, f. szlvleirds; 
—aire, a. ver — , szUpdfe- 
teg ; — algie, f . path, gyo- 
morgorcs; — aque, s. a. 
pharm. sziverositd ; bot. f . 
szurds gyongyhim; — e, v. 
cardia; — er, m. kdrtke- 
szitd ; — nal, m. bihomok ; 
om. bubospirdk ; 2. =, e, 
a. aarkalatos ; — nalat (-la), 
m. bib, miltdsdg ; — nale, 
f . bot. porhonrcjt ; — naU- 
ser, V. a. teint. vdrdsre 
festeni; — ogme, m. m6d. 
gyomorMv ; — o-sperme, 
m. bot. dMottfH ; —tie, f. 
path, szivlob. 

Cardon, m. jard. spanvol ar- 
ticsdka ; 2. v. civud6. 

Carelet, m. icht. fiUzeg- 

U8Zd. 

Cardme, m. bdjt ; mettre le 
— bien haut, sokdig el- 
halasztani; p. 11 arrive 
eomme mar6e en — , Spen 
jdkor j6 ; face de — , ki- 
ihezett arc. 

Car^me-prenant, m. farsang 
utolso napjai; des car§- 



mes-prenants , farsangi 
bohdcok ; fig. c'est un vrai 
— , vdldadgos paprika Jan- 

€81. 

Car^nage, m. mar. supero- 
zds ; hajdgydr^ 

Gardner, v. a. supereeni, 

Caressant, e, a. edelgd^ cvrd- 
gatd. 

Caresse , f . idelg€s^ cirSga- 
ids ; fig. ne te fies par aux 
— s de la fortune, ne higyj 
a szerencse szeszilyeiitek. 

Caresser, v. a. Sdelegni, ci- 
rdgatni ; fig. j6l fogadni. 

Caret (-r6), m. z. cserepes 
tajkonc ; 2. bot. — ,' ca- 
reiche, sds ; — paniset, pi- 
rokmohar; — des sables, 
omboly. 

Cargador, m. hajd-alkusz. 

Cargaison, f. mar. rako- 
mdny ; 2. rakodds ; 3. rak- 
levil. 

Cargilie, f . bot. celtis. 

Cargue, f. vitorlakbUl ; — r, 
V. a. — les voiles, vit. fe- 
ssiteni; — ras, v. h&le-bas ; 
— eur, m. mar. vitorlafe- 
8zUd. 

Cariatide, f. arch, gydmszo- 
bor. 

Caricature, f . torzkip ; — rer, 
V. a. torzolni ; — riste, m. 
torzkiprajzold. 

Carie, f . chir. csontszd ; agr. 
iis^g; jard. szurdgds; — er, 
V. a. rotliasztani ; 2. se — , 
V. r. rothadni; — eux, se, 
a. path, rothadt; szuvas. 

Carillon, m. harangjdUk ; 

2. ennek dallama ; fig. Idr- 
ma : fouetter, el double — , 
megnadrdgolni ; forg. fer 
de — , szegvas; phys. 
— 61ectrique, viUanyos ha- 
rangj.: — nement, m. ha- 
rangjdtszda; — ner, v. n. 
imp. harangj, hangoztat- 
ni ; f^te — ^e, nagy iinnep; 
— neur , m. harangjdti- 
kos. 

Caristade, v. aumdne. 
Carlet, v. carrelet. 
Carline, v. Caroline. 
Carmagnole,m.v.marqui8; 2. 
azahadsdg utdn dbrdndozd; 

3. szahadadgdal ; fig. faire 

78 



Carpe 

danser la — & q., nyak- 

tildzni. 
Carme, carmelite, m. kamie- 

lita; 2. k'dlteminy. 
Carmin, m. karmazsin; fig. 

l^vres de — , eperajak; — o, 

f. chi. pirik; — er, v. a. 

karmazsinnal festenL 
Carnage, v. massacre. 
Camassier, ere, s. a. hus- 

evd; ragadozd. 
Carnassi^re, f. ch. vaddgz- 

tarisznya. 
Carnation, f. peint. testszi- 

nezSs. 
Camavale, m. farsang. 
Came, f. szdglet. 
CarnMe, f. mon. karima, 
Carneler, v. a. mon. kari- 

mdzni. 
se Camer, v. r. fleur, hus- 

8zinuv4 lenni, 
Carnet, m. com. napld^ jegy- 

z4kek konyve. 
Carnier, v. camassi^re. 
Carni'fication, f. path, hiuo- 

8odd8 ; se — fier , v. r. 

path, husosodni; -forme, 

huahoz hasoTdd ; — llet, 

— olet, m. bot. kukuba; 

—on, m. kU gombostH ; 

— vore, m. kusevd. 
Carobe, v. caroube. 
Carogne, f. v. charogne ; fig. 

vielle — , ven csoroszlya. 
Caroline, f. bot. korfeny. 
Caron, m. cuis. azalonnasze- 

let. 
Caroncule, f. szomdlcs ; — 

lacrymale, kdnymirigy. 
Carotte, f . jard. sdrgarepa ; 

p. tirer une — 8l q., kicsaZ- 

ni vmit vkitdl ; com. — de 

tabac , dohdny - tekercs ; 

— r, V. n. pop. 8zilkkeziien 

jdt8zani; —eur, se, s. 

sz&kkezu jdtiko8. 
Carottine, f. chi. murokdek. 
Carou'be, carouge, m. hii- 

velykenyer, szent Jdnm k.; 

—bier, m. bot. 8Z. j. ke- 

nyirfa ; — ge, m. om. pa- 

radicHommaddr ; bot. v. 

caroube ; — sse, f . icht. kd- 

rdaz. 
Carpe, f. icht. ponty; p. 

faire la — pfimee, djuldst 

8zinlelni ; 2. an. v. poignet. 



Garpean 

Carpean, m. carpette, f . icht. 

potyka; com. csikos bori- 

tekvdszon. 
€arp6rie, f. bot. tiirempikk. 
Carpier, m. ^re, f . pontyos id. 
Carpillon, v. carpeau. 
Oarpin, v. charme. 
Carqudse (-Isdse) , f . glac. 

igetd kemence. 
Carqnois, m. tegez, 
Canable, a. math, rdgyez- 

hetd. 
Carre (cA-re), f. f'olrisz ; fig. 

pop. il a une bonne — , 

voikos. 
Carr6 (ca-r6), m. nigyszog ; 

— de parterre, virdgdgy ; 

g6om. — g^ometrique, ma- 

gassdgmird. 
Carre, e, a. nigysz'ogil ; arith. 

nombre — , negyzeUzdm; 

eharp. bois — , gerendafa ; 

p. raisonner juste et — 

comme une n^te, szdjdt 

huteni, 
Carreau (ca-r6), m. kSlap ; 

fig. coucher sur le -^-^ pad- 
Ion Mini; it. leteHtni ; 

Jeter sur le — , az utcdra 

dohni; 2. jeu. tc)&; valet 

de ~, t'dhfilko ; fig. un 

valet de — , g^zenguz ; 3. 

— , V. vitre ; 4. — de tail- 

leur, viMoid ; 5. pdrna ; 6. 

po6t. mennykdf isteimyila; 

arch. — de ref end, foglald- 

kd ; — de pierre, kockakd; 

m6d. hasazorulds ; pot. — 

de poterie, csempe; vitr. 

— , V. vitre (2) ; serr. oreg- 

rdgpoly. 
Carrefour, m. keresztut. 
Carr^ger, v. louvo^er. 
Carrelage, m. kovez^s; 2. 

kockakiivezet. 
Carreler, v*. a. kovezni; — 

dee souliers, talpalni. 
Carrelet (-16), m. icht. tar- 

8ony ; chap, vakardkis ; 

cord, sell., drr. 
Carrelette, f. simitd rdspoly. 
Carreleur, m. kdvezd ; fol- 

tozd varga. 
Carrelier, m. kdlapvdgd; 

Ugla-Sgetd. 
Carrelure, f . talpdlds ; p. se 

donner une — de ventre, 

derekasan ehSdelni, 



Carr^ment 

Carr^ment, adv. n^gyzete- 

sen, 
Carrer, v. a. nSgysz'dgitni ; 

2. se — , V. r. fam. poffesz- 

kedfii. 
Garret, v. caret (bot.) 
Carrier, m. kdbdnya-tulaj- 

donos; kdodgd. 
Carriere, f . k&bdnya ; 2. pd- 

/|/a.;it. fig. 
Carrillon, v. Carillon. 
Cairiole (ka-), f. laptika. 
Carrosse (k&-), m. fcocsi ; ila 

de quoi faire rouler un — , 

eUgg€ guzdag ; pv. c'est un 

vrai cheval de — , valdsd- 

go8 barom. 
Carross6e, f . fam. tele hintd. 
Carrosser, v. a. valamennyi 

vitorldt kifeazitni. 
Cairossier, m. kocsigydros; 

2. koesild. 
Carrousel, m. lovagjdtik. 
Carrousse, f. p. u. faire — , 

dSzsdlni. 
Carroy, v. rue. 
Carrure. f. vdlszSlesaig. 
Cartahu, m. mar. fdlhuzdko- 

Ul. 
Cartame, v. carthame. 
Cartaux, f. mar. tengeri t4r- 

kipek. 
Carte, f . vikony keregpapir ; 

kdrtyapapir; 2. kdrtya; 
' payer les — s, kdrtyapinzt 

jizetni; tirer les — s, kdr- 

tydt vetni; fig. perdre la 

— , megzavarodni; 3. etlap; 

la — I Jizetni ! 4. terkip ; 

— g^n^alogique, azdrma- 

zdsi tdbla. 
Cartel, m. pdrbajra kihivd- 

levSlf gixer.fogolycsere. 
Cartelage, m. hidvdm. 
Cartelette, a. f. couv. — , ar- 

doise — , kis palakd. 
Cartelle, f. charp. malomkd- 

gerenda. 
Cartero, v. porte-feuille. 
Cartham'e, m. bot. tdt-8d;f- 

rdn ; szeklice ; — ine, f . chi. 

szekliced^k. 
Cartier, m. kdrtyagydros ; 2. 

k. papir. 
Cartiilage, m. an. pore. 
Cartillagineux, se, a. porco- 

gds ; icht. — , poissons — , 

poTCOsak. 

79 



Cascade 

se Cartillaginifier, v. r.por- 

cosodni. 
Cartomancie, f. kdrtyavetis; 

— cien, ne, s. kdrtyavetd. 
Carton, m. keregpapir ; com. 

doboz; mintala . 
Caitonage, m, rel. kotesy ke- 

m€nykoti9* 
Cartonner, v. a. imp. kony- 

vet uj lappaleUdtni; 2. rel. 

kemeny tdbldba kotni. 
Cartonnerie, f. keregpapir' 

gydr ; k- P- k^szites, 
Cartonnier, — neur, m. ke- 

regpapir-kSszitd. 
Cartouche, m. arch, point. 

sculpt. dUzvakolat ; d.fog- 

lalat ; d. keret ; artil. toU 

t48tok ; }2kxdi. virdgdgy dU 

szitSke ; 2. fig. zaebmetszd 

tolvaj; 3. — f . tolt^ny; kar- 

tdcs; 4. bucitUevel. 
Cartouchier, v. gibeme. 
Cartulaire, m. eccl. levil- 

tdr. 
fCarus (-u-ce), m. path, ha- 

Idlos dlom. 
Carvelle, f. mar. nSgy drbo- 

€08 hajd. 
fCarvi, m. hot. k'dmeny ; — 

feuille, m. bot. zsindros 

bordamag. 
Caryatide, v. cariatide. 
Cario'catactes, v. casse-noix, 

— phyllac^e, a. bot. szeg- 
f&nemU. 

Cas, m. eset ; — fortuit, ve- 
leilen e. ; 2. tdrtSnet ; 3. 
tett ; iigy ; buntiny ; th^o. 

— de conscience, lelkiis- 
mereti kirdis; 4. faire — de 
q. de qch. vkit becsiilni, 
vmit nagyra tartani ; pop. 
il a fait son — , sziiksigit 
vigezte ; 6. gr. e«€t, ejtis. 

Cas, se, a. kongd ; voix — se, 

rekedty tompa Jiang. 
Casanier, 5re, s. a. hon gug- 

gold. 
Casaque, f. otthonka ; p. 

toumer — , kdpenytforgat- 

ni. 
Casaquin, m. rdvid szoknya; 

p. donner sur le — & q., 

megnadrdgolni vkit. 
Casan, m. Mzikd ; pop. 

kert. 
Cascade, f. zuhatag; fig. dis- 



Caaoalote 



Ca«Ber 



CaU'oh^M 



corns plein de — , dsszefug- 

ges nilkOU heszid. 
Cascalote, v. casoarille, f. 

pharm. kcakaril^ 
Caseatelle, f. dim. zuhata- 

gocska. 
Case, f. lam. hdzigazda; 2. 

kunyho ; S. ]evL. kocka; 4. 

fidk.rekesz. 
Caseation, caillement. 
Cas^eux, se, a. turds. 
Gas^iforme, a. sajtnemfi. 
Caserne, f. ohi. sa^taMk. 
Casemate, f. fort, bdstyaiir, 
Caser, v. a. osztdlyozni ; 2. 

• se — , V. r. letelepedni. 
Caserette, f . sajtkdva. 
Caserne, f. laktanya. 
Casemement, m. laktanya- 

zds. 
Caserner, v. a. laktanydzni ; 

Y. n. laktanydhan lenni. 
Casender, m. laktanya-azdl- 

litd. 
Caseux, v. cas6eux. 
easier, m. pdrmai sajt ki- 

8zU&; men. asztaljidk. 
Casilleux, se, a. tor€keny. 
Casimir, m. com. felposztd. 
Casoar, m. om. szalagdsz. 
Casque, heanme, m. sisak. 
Casqu6, e, a. sisakos. 
Casquette (-kete), m. sipka, 
Cassade, f. fam. kinytelen 

hazugsdg, 
Cassaille, f. agr. gyep aid 

szdntds. 
Cassant, e, a. toredSkeny ; 2. 

tdrds; b.fqjtds. 
Cassation, f . pal. semmiiitSs; 

2. letipetis. 
Casse, f . bot. kdszfa ; com. 

tores ; econ. Tnerit6 kanta; 

imp. betUldda; mil. kicsa- 

pds; verr. habszedd. 
Caseau, m. imp. feJheta szek- 

riny ; mar^ch. csipdfo- 

gd. 
Casse'cou, m. nyaktord ; 2. 

vakmerd ember; 3. — ! i. 

vigydzz ! ; — cul (-ku), m. 

pop. segreesis; — ment, m. 

jard. dgtoris ; fig. =s= de 

tdte,/(e;tc>r^« ; — motte, m. 

agr. rdgtdrd ; — museau, 

m. pop. fricska; — noix, 

—noisette, m. didtord; orn. 

favdgd ; magtord hoUd ; 



— nole, V. noix de galle ; 
— pierre, v. pari^taire. 

Casser, v. a. tomi; sz6ttomi; 
fig. — le bras, elcsUggesz- 
teni; pop. je t'en— e, sem- 
mi se lesz belole ; mU. ki- 
csapni ; pol. megsenimUite- 
ni ; eltdrdlni ; 2. erdHemt- 
ni ; megviselni ; jard. le- 
tomi ; 3. se — , v. r. beidr- 
ni (fej€t) ; 4. eltomi. 

Casserole, f. serpenyd, kon- 
der ; — 16e, f . fam. tele ser- 
penyiivel. 

Casse-t3te, m. furkdsbot : 2. 
fejrantd (bar); 3. ^g.f^td- 
rS munka; 4. quel — ! mily 
zsibongds! 6. min6r. vese- 
kd ; 6. pech. csapdrece. 

Cassetin, m. imp. osztdly. 

Cassette, f. szekrinyke; 6k' 
szekrinyke. 

Casseur, m. pop. vasgyurd ; 
— d'assiettes, v. tapageur. 

Cassi'de, f . ent. paizsbogdr ; 
— er, V. casse (bot.) ; keser- 
fa ; — ne, f. k6jlak ; iron, 
une m^chante — , nymno- 
rult viskd; mil. drhdz; — s, 
(-ice), m. fekete ribiszke- 
bokor. 

Cassolette, f. fustold serpe- 
nyd; 2. illatmillye ; iron, 
quelle — ! mily bUz ! 

Cassole, f . pop. szenserpenyd'. 

Cassonade, f. daracukor. 

Cassotes, cassoude, f. pi. 
com. festd hamu, 

Cassure, f. toris^ repedds. 

Castagnette, (-ni-^te), f. kez- 
csorgetyU. 

Castagnon, v. chataignier. 

Caste, f. tdrzs; fig. kiUon 
osztdly. 

Castel, y. chdteau. 

Castelane, f. jard. zold kotyd. 

Castelan, m. vdmagy ; — ie, 
f . vdmagysdg. 

Castelogne , catalogue , f . 
finom gyapjuteritd. 

Castille, f. fam. viszdly. 

Castine, f. min6r. folyd ko- 
va>c8. 

Castor, m. hdd^ com. kasz- 
torkalap ; fig. gyanus em- 
ber. 

Castor^um ( -ome ) , m. 
pharm. hddony. 

80 



Castorique, m. chi. hddony- 
sav. 

Castram^tation, f. tdbortan. 

Castrat (-tra), m. herelt. 

Castration, f. heriles; bot. 
csonHtds, 

Casualit6, f. esetlegessdg. 

Casuar, v. casoar. 

Casual, e, a. esetUges; pop. 
t'dreddkeny ; 2. m. mellek- 
fdvedelem; — lement,adv. 
esetlegesen. 

Casuis'me, m. esettan; — te, 
m. esetfejtd; 2. lelkiisme- 
ret-oldd; *— tiquer, v. n. 
lelkiismeret olddssalfoglal- 
kozni. 

Cata'chrete, f. rh6t. viszds 
kepmdslat ; — clysme, v. 
deluge; —combes, pi. f . sir- 
bolt ; — coustique, f . visz- 
hangtan ; — falque , m. 
gydsz-alkotmdny ; — gra- 
pne, m. arc dl-festd. 

Cataire, f. bot. m>acska-csip- 
kepitty. 

Cata'^ecte, a. po6t. csonka 
(vers); 2. — s, pi. tdrede- 
kek; — lepsie, f. path. 
Tnerevedsdg ; — logue, m. 
lajstrom ; — m^nes , v. 
menstrues ; —nance, ca- 
tanche, f. bot. korbdcsfu; 
— plasme, m. borongat- 
mdny ; iron. = de Venise, 
nyakleves; — plexie, f. 
m^d.tagmerevUlds; — puce, 
f . bot. nenyulj hozzdm ; — 
pulte, f. But.hajUdldvecs ; 
— racte, f. zuhatag ; p. 
l&cher ses =s, harayjdnak 
szabad ^folydst engedni ; 
phys. IV ; m^d. kUlsd hd- 
lyog; — ract6, e, a. merd- 
vak; — rhal, e, a. Jmru- 
tos ; —The m. hurut ; 
— rheux, se, ^. csuzos. 

Catastrophe, f.fordulat ; fig. 
borzasztd esemdny. 

Cat^'ch^se, v. catechisme ; 
— chete , V. cat^chiste ; 
— ch6tique (-che-), f. hit- 
elemezestan; — chiser (-ki-), 
y. a. vaUdst tariAtani; fig. 
intent; — chisme (-chime), 
m. Jiitkonyv; fig. faire le 
== kq. , betanitni ( vkit ) ; 
— chiste, m. hitelemezd ; 



Cat^nipore 

— chistiane, a. hitelemezd ; 
— chumdnat (-knin^na), m. 
hittamUdsi idd ; — chu- 
m^ne (-ku-), m. kereszte- 
lends hittaniUdk ; — gorie, 
f . phil. 8orz4k ; rh^. mon- 
datsor ; fig. de meme =, 
e ffy Huron pendulnek ; — go- 
riqae, a. kerek, hatdro- 
zott ; =zment , adv. kere- 
k«w, hatdrozottan ; —go- 
riser, y. a. osztdXyozni ; 
— goriseur, m. osztdlyozd. 

Cat^nipore, m. min6. balti 
burdny. 

Gatharsie, f. path. kiurOlis. 

Cathartique, v. purgatif . 

Gatb6'drale, f . szikesegyhdz ; 
— drant, m. 6col. elnok (vi- 
tatkozdmdl) ; — drer, v. n. 
6col. elnbkolni; — rdse, v. 
purgation ; — r6tique, a. 
m6d. mard; — ser, v. cathe- 
ter ; — te, f . g^om. hefogd ; 
— ter (-t^re), m. chi. ku- 
tasz ; sidvdrcsd ; — t^risme, 
m. kdffycaapolds. 

Gatholicisme, m. kdzkeresz- 
tenysig ; — licit6, f . igazhi- 
tmlg; — licon.m.pharm.d/- 
taldnos gydfly8zer;]ii. egye- 
temes tzdtdr ; pap. vaHag 
k^regpapir ; — lique , a. 
kdzhitU ; — ment, adv. 
kdzhitiien; — lis^r, v. a. 
katholikussd tenni; v. n. 
kath. lenni; 2, katholiku- 
sokkal tdrsalkodni. 

Cati, m.finmajtS. 

Catiche, f. en. vidralyuk. 

Catimini, en — , adt. fam. ti- 
tokban, 

Catin, m. fond, gyujte ; 2. 
pop. lotyd^ cafra, 

Catir, V. a. — une 6tofife, 
kelmit sajtolni. 

Gatissage, m. sajtolds. 

Gatissenr, m. sajtold. 

Catopes, f. pi. icht. haspa- 
rdtok. 

Catoprique, f. et a. ttikor- 
tan ; tUk. tanu 

Gattiche, v. catiche. 

Gattare, m. hot. partiiurld. 

Gatns, m. fam. caiklandds 
«et. 

Caucalide, f. hot. turbolya, 

Gauchemar, m. nyamag. 

MJLBTOXFrT : Fnnoia-magyar 



Canoher 

Gaucher, m. dor. lapUd 

minta, 
Gaud6, e, a. farkkal eUdtva, 
Caudex, m. hot. torma. 
Caulescent, e, a. hot. kocsd- 

no8, 
Cauliforme, a. hot. szdr- 

alaku. 
Cauriole, f . arch, csigavonal. 
Cauris, m. conch, anhinga, 
Gaurude, m. om. haris, 
Causage, v. b^hil. 
Causal, V. causatif. 
Causality, f. okszerus^g. 
Causant, e, a. csevegd; phil. 

inditd, 
Causatif, ve, a. gr. okmu- 

tato. 
Cause, f . ok ; 2. indok ; erv ; 

3. iigy ; — commune, ho- 

zosUgy ; — pie, kegyes ala- 

^tvdny ; 4. por, jogiigy ; 

donner gain de — aq. 

mdsnak engedni a gydzel- 

met; 6. & — de, pr6p. 

miatt ; 6. St — que, v. par- 

ceque. 
Causer, v. a. okozni ; 2. v. n. 

beszilgetni, csevegni; fam. 

fecsegni, kifecsegni. 
Causerie, f. beszSlgetSs ; fam. 

fecsegis. 
Causeur, se, s. a. csevegd ; 

fam. tricseW; csacska; 2. 

— se, f . kis pamlag. 
Causticity, f . felmentd erd ; 

fig. roszindidat ; it. mard 

guny. 
Gaustique, s, a. chi. m^d. 

4gei6t mard; fig. gunyo- 

ros; 2. f. phys. gyu-vo- 

nal. 
CauBus (-uce), m. m^d./orrd- 

Idz, 
Caut, e, a. furfangos ; dva- 

t08, 

Cauteie, f. ravaszsdg^ fur- 
fang ; dr. dvatf dvadSk. 

Cautel^, e, v. ru86. 

Cauteleusement, adv. fur- 
fangosan, dXnokul. 

Cauteleux, se, a. ravasz^ dl- 
nok. 

Cautement, adv. dvatosan, 

Caut^re, m. genykutacs ; 2. 
mardszer; pierre —^pokol- 
kd, 
, Caut^r^tique , v. caustique. 

8z6t&r. 81 



Caviar 

Cauterisation, i. genykutacs- 

nyitds. 
Caut^riser, v. a. genykuta- 

C80t nyitni ; maratni ; 

igetni, 
Cautihan, v. cantibai. 
Caution, f. keze88Sg ; ke- 

ze8 ; fig. il est sujet k — , 

nem 8zabad hitelt adni sza- 

vainak, 
Cautionnage, cautionnement 

m. keze8ked68y keze88^g, 
Cautionner, v. a. kezeskedni. 
Cavage, m. pincdbe rakds ; 

pincebSr. 
Cavalage, m. man. bdgatds. 
Cavalcade, f. di8zmenet Id- 

hdton; fig. sitdlovaglds. 
Cavalcadour, a. 6cuyer —, 

f8lovd8zme8ter. 
Cavale, v. jument. 
Cavalerie, f . lova88dg ; autr. 

csatldsok ; 2. com. 4de8 

mandvla. ^ 
Cavaher, m. lovar; 2.lovas 

katona ; 3. autr. lovag ; 2. 

— 6re, a. lovagias; fig. 

fesztelen ; it. bmzke^ dacos; 

3. k la — ^re, adt. uriasan; 

fe8ztelenul ; 4. — ^rement, 

adv. illedelemmel ; daco- 

8an; bii8zk4n. 
Cavatine, f. mus. dalka. 
Cave, f. -pince; pincetok; 

jeu. titel; m^tal. — k air, 

8zSlgSp. 
Cave, a. ure8 ; oeil — , bee8ett 

8zem ; anat. veine — , Ureg- 

€r, [6oIt. 

Caveau, m. pincic8ke ; sir- 
Cavec^, e, a. man. vasderei. 
Cave<?on, m. ajazd, 
Cav6e, f. v6n. mSlyut. 
Caver, v. a. kivdjni ; t. t. ki- 

pohitni ; jeu. foltenni ; fig. 

cavons au plus fort, tegyilk 

fol a legro8Z(ibb e8etet. 
Cav^rage, m. tdltis-vdm. 
Caverne , f . barlang : fig. 

bUnharlang. 
Cavemeux, se, a. barlango8; 

an. tapld8. 
Gavemoslte, f. urege88ig. 
Cavesson, v. oave<;on. 
Cavet, m. arch. men. horony. 
Cavette, f. csempe. 
Caviar, cavial, m. hal-ikra^ 

kajvdr. 



Gavloomes 

Cavicomefl, b. a. v. z. iirea- 
szarvuk, 

Cavillation (-vil-la-cion), f. 
6col. agyarhodds^ fogdr- 
dossdg ; it. csHfolddds. 

Cavillement, v. ruse. 

Cavillon, m. icht. kdmard 
TtoUy. 

Cavin, m. guer. mSlyut. 

Oaviste, m. pincemester. 

Cavitaire, m. m^d. bilgi- 
liszta. 

Cavit6/ f. ureg ; an. — de 
coeur, szivgddSr. 

Cavoir, m. vitr. metszdkia. 

Cayenne, f. mar. konyha ; 
laktanya. 

Gayes, f. pi. zdtony. 

Cayeu, v. caien. 

Ce, cet, cette, pron. ez^ az^ 
amaz; 2. — , m. az a mi;. 
ce que je vols, az, amit Id- 
tok ; ce dont vous doutez, 
az^ amiben on ketelkedik. 

Ceans, adY. itt e hdzban. 

C6brion, m. ent. selym^r. 

Ceci, m. ou pron. ez itt^ 
emez. 

C6cit^, f. vaksdg ; fig. v. 
aveuglement. 

C^dant, a. pal. engedd; le — 
et le cessionnaire, az en- 
gedd 48 engedmenyes. 

C6der, v. a. dtengedni; it. 
fig. 2. V. n. engedni; 3. 
aldbb dllanit utdnna kd- 
vetkezni; je lui c6de en 
tout, mindenben alatta dl- 
lok. 

Cedille, f . szidilj^ c betu alat- 
ti jel, 

06don, s^don, y. joabarbe. 

C^dre, m. c4drw. 

C^drie, f. cidrus-gyanta. 

tC6dule, f. V. billet. 

Ceindre, v. a. it. korHlvenni; 
2. dvezni: 3. se — , v. r. 
megkoszoruzni magdt. 

Ceintre, v. cintre. 

Geinture, f. 6v ; korc ; p. il 
est ton jours pendu d, la — 
d'un tel, mindig a nyakdn 
van ; 1. 1. — de murailles, 
fcU koszoruzata. 

Geinturette, f. szij a vaddsz- 
kiirt'dn. 

Geniturier, m. ovcsindld. 

Genituron, m. kardszij. 



Oela 

Gela, pron. d^m. ez^ az, emez, 

amaz ; c'est — , ugy van ; 

c'est bien — 1 helyesen I 

comme — , tigy ugy ; meg- 

lehetdsen. 
Celadon, s. a. tengerzold; fig. 

nn — , epedd szerelmes. 
C^lastre, en. bot. csutkalom. 
GMation, f . jur. eltitkolds. 
Celebrant, m. cath. misemon- 

dd pap. 
Calibration, f. iinnepUs ; 

cath. — de la messe, mUe- 

monads. 
G^15bre, a. unnepelt, hires; 

it. hirhedt. 
G616brer, v. a. magasztaZni, 

dics^mi ; 2. unnepelni, tar- 

tani ; — une messe, misit 

mandani ; — la c^ne, dldoz- 

ni. 
C616brit6, f. Mr, Hm4v ; 2. 

V. solennit^ ; 3. *hires. 
C61er, V. a. titkolni, elrejte- 

ni; se faire — , eltitkol- 

tatni magdt. 
C6l6re, a. furge, gyors. 
C^leri, m. bot. zeller. 
Cel^rit^, f. gyorsa^dg. 
Celeste, a. menynyei; les 

corps —8, 4gi teatek ; ph6- 

nomenes — s, ligtUneme- 

nyek ; fig. dicsd, f'dU€ges ; 

bleu — , igtzin, 
C^lestin, m. Celesztin szer- 

zetes ; p. c'est un plaisant 

— , nines hely^n az esze. 
C^lestine, f. min^r. menyle. 
G^liaque, f. a. m^d. le flux 

— , hasm^nSs ; an. I'art^e 

— , hasiitSr. 
G61ibat (-ba), m. notlenseg. 
C^libataire, in. nStlen; un 

vieux — , agglegSny, 
Gelle,v.celui. 
fCell^rage, m. cout. dszok- 

pinz. 
Cellererie^ f. kulcsdrsdg. 
Gellerier, ^re, s. kidcsdr. 
Cellier (c5-), m. iUspince. 
Gellulaire, celluleux, se, a. 

anat. bot. sejtes. 
Cellule, f. ceUa; anat. bot. 

sejt. 
CelloBie,f.bot. barling ; bdr- 

sonyvirdg, 
Gelui, ceux, celle, — s, pron. 

d6m. az, ez ; celui — ci, 

82 



Ccnaal 

celle — ci, emez ; celui — 

celle — Ifl, amaz. 
Gembro, m. bot. eirbolya- 

fenyil. 
Cement, m. homokos mesz ; 

chi. cement. 
Cementation, f. chi. edzes. 
C^mentatoire, a. chi. edzo; 

poudre — , anyitd por: 

cuivre — , ejtriz ; eaux — s, 

resHtSoiz. 
C^menter, v. a. cemen- 

tezni ; — Tor, aa^anyitani ; 

— le fer, edzeni; — le 

cuivre, renteni. 
G^mentier, m. cem^ivtezd. 
Cem6t6rial, e, a. temetdi. 
C6nacle, m. ecr. iUterem. 
Cenchr6e (-kr^), cenchcrus 

(-kruce), m. Dot. f&nyug. 
Cenchrite, f. min^. ikra- 

cseppkd. 
Cendal, m. com. cindeltafo- 

ta; 2.fdtyol. 
Cendr'e, f. hamu; mettre 

une viUe en — , vdrost ha- 

muba donteni ; fig. r^duire 

en — s, tHzzel vassal pusz- 

tttani/prendre la — et le ci- 

lice,t;«<2;^A:«Zm;2.cath.mer- 

credi des — s, liamvazdsi 

szerda; —6, e, a. hamvas; 

om. monnette =«e, mol- 

ndr cinege; — 6e, f. chi. 

maddrgobecs: plom. dlom- 

tajt ; — er, v. a. peint. 

hamvas szUrkerefesteni ; 2. 

hamuval vegyitni; — eux, 

se, a. hamvas; — ier, m. 

hamuLyuk ; 2. fiamuhordd; 

3. h. kereskedd ; — illon, f. 

hamupipdke ; 2. ronda cse- 

Ud. 
G^ne, f. Urvacsardja ; jour 

de la — , nagycsiltortok ; 

cath. faire la — , Idbm^ds; 

prot. c^l^brer la — , urva- 

csordjdhoz jdrulni. 
C^nelle, f. bot. farkasbo- 

roszldn. 
Ceno^bie, f. zdrda; — ^bite, 

m. szerzetes ; — ^pt^re, ha- 

raszt ; — ^taphe, m. sirUreg, 

ravatal. 
Gens (san-ce), m. f6o. fold- 

bir ; 2. aM ; r6duire le — , 

oz addt leszdUUani. 
Censal, v. courtier. 



Cenge 

Cense, v. ferme. 
Cens^, e, a. tekintett^ tartott. 
Cengerie, V. courtage. 
Censenr, m. birdld ; fig. 

6c8drl45, gdncsold ; 2. mH- 

birdld; 3. konyvhirdld ; 4. 

folugyeld. 
Censier, fire, a. seigneur — , 

hUb^rtulajdonos ; livre — , 

huMi^egyz^k ; — Sre, s. v. 

fermier. 
Censiste, v. censier. 
Censitaire, censlte, m. f6o. 

hUbires. 
Censive, f. f6o. h&bSr; 2. h. 

keriilet ; 3. v. cens. 
Censuel, le, a. rente — le, 

hub^rjovedelem ; terres — 

les, h.jdszdg. 
Censurable, a. hibdSy fed- 

dendd. 
Censure, f . Mrdlds ; fig. fed- 

dis ; 2. elvetisi h. eccl. egy- 

hdzi fenyitSk. 
Censurer, v. a. feddeni; 2. 

elvetni ; 3. megMrdlni, 
Cent, 6. a. szdz; 2. le — , m. 

szdza, 
Centaine, f . szdz ; ^l.pdszma- 

kdtd. 
Centaur^e, f. bot. ezerjdfu. 
Centenaire, s. a. szdzives; 

nombre — , szdzasszdm. 
Centenier, m. nemzetdri szd- 

zados. 
CenteniUe, f. bot. centike. 
Centinode, bot. v. renou6e. 
Centon, m.Utt./i^rcmtl. [ni. 
Ceniomser fY.n.f€rcmfwet ir- 
Centotcque, f. bot. funyilg. 
Central, e, a. kdzponti ; feu 

— , kozpontituz; *— isatemr, 

m. Jdizpontositd ; — isa- 

tion, f. kozpontonitds ; 

— iser, V. a. kdzpontositni ; 

*— it6, f. kdzpont. 
Centre, m. kdzpont ; 2. nyug- 

pont ; fig. U n'est pas dans 

son —,ninci helySn; m6c.— 

de conversion, forgdapont; 

— de gravity, sdlypont ; 

mil. kdziphad, 
Centrer, v. a. lim. kdzippont- 

ra vonni. 
Centri'fuge,a. phys. force— , 

Idk-erd; — ne, f. icht. fcS- 

zdnsiges delfin ; — p6te, a. 

phys. force =, sulyerd ; 



Centnple , 

— sque, m. icht. buska- 

hal. 
Centuple, a. szdzszaros ; — r, 

T. a. szdzszorozni. 
Cep (sepe), m. szdlWvesszd ; 

2. pi. — 8, bikd. 
Cependaut, adv. on eonj. 

aeohban , mindazdltal , 

mSgis ; 2. ekozben, 
Cepha'lagraphie, f. an.agy- 

leirds ; —lalgie, f. m6d. 

heves f5fdjd8 ; — lalogie, f. 

an. agytan ; —Ian the, f. 

bot. cserebiSh; — 16e, f . m6d. 

idUlt fbfdjds; — lique, a. 

jn^d.fdhdz tartozd ; —lithe, 

—litis, f. ni6d. agygyuta- 

dds; — lopode, m. h. n. 

fejldbu, — lote, f. ent. bics- 

kd, 
C6pole, m. icht. le — ruban, 

csikos gaddc ; — serpent, 

sugdr szdrfarku. 
C^ra'iste, m. bot. maddrhur; 

— mbycin, m. ent. dncin- 

bogdr ; — mion, m. bot. 

vdrdskldris ; — ste, m. h. 

n. azarvas kigyd ; — t, m. 

m6d. viaxzlr ; — tophylle, 

m. bot. loc8€Lgaz. 
C^raunias, m. h. n. villdm- 

kd. 
Cerceau, m. tonn. abroncs. 
Cercelle, f. om. makkriee, 
Cerc^ris, m. pi. ent. virdgvd- 

gyiak. 
Cerclage, m. tonn. nbroncso- 

Ids ; 2. ahroncsfa ; 3. bod- 

ndrdij. 
Cerde, m. g^om. kor; k'&r- 

lap ; korvonal ; — A ton- 

neau, hordd-abroncs ; 2. 

artill. BzurokfUzir ; 3. ke- 

rulet; 4. tdrsaskor. 
Cercler, v. a. abroncsolni. 
Cerclier, m. dbroncsk^szUd, 
Cercopith^que, s. a. fark- 

majjnok. 
Cercueil, m. koporsd ; fig. 

descendre au — , meghalni. 
C^r^ale, f. a. semences — s, 

vetdmagok. 
C6r6monial, m. szertartds; 

lit. le — romain, egyhdzi 

szertartdsok k'onyve. 
C^r^monie, f . iinnepily; szer^ 

tartd8;2.udvaria88dg; sans 

— , teketdria nSlkiil. 

83 



Oei^tifler 

— - . -- — > 

C^r^monieux, se, a. szertav' 

tdsos ; iron, il n'est pas — , 

nem sokat teketoridzik. 
Cerf (c6r), m. z. szarvas. 
Cerfeuil, m. jard. turbolya- 

baraboly. 
Cerf- volant, m. ent. szarvas- 

bogdr ; 2. papirsdrkdny. 
CerifSre, a. bot. viasztermd. 
Cerinthe, v. m^linet. 
Cerisaie, f. csereszny€s. 
Cerise, f. bot. cseresznye. 
Cerisette, f. bot. kokSnyszil- 

va. 
Cerisier, m, cseresznyefa. 
C6rite, c^rithe, m. conch. 

kiirtcsiga. 
Ceme, m. bdjknr; 2. k4k 

patkd (szem kdrUl), 
Oemeau, m. didbil. 
Cemer, v. a. kdr^Jdsni; 2. 

k&rHluermi , k. keriteni ; 

3. se — , V. r. ses yeux se 

cement, szeme elhonid- 

lyosodik, 
Cemoir, m. jr rd. sarld ; ka- 

cor. 
C6rofle, m. bot. erdei bara- 
boly, 
C6ro'graphe, m. h. anc. pe- 

csHgyibrii ; — ide, a. min^r. 

viasznemfi ; — phyte, m. 

ent. g'drdncs4r hemydsz ; 

— pisse, f. pharm. via^sz- 

tapasz; — stome, m. ent. 

ijlepe. 
Cerque, m. ent. cingoldn; 

— manement,v.arpentage ; 

— maner, v. arpenter ; 

— maneur, v. arpenteur. 
Oerre, m. cirbolafenyu ; 

makkcsisze. 
Certain, e, a. bizonyos, biz- 

tos; 2. mcghatdrozott ; 3. 

V. quidam ; 4. s. biztos, 
Certainement, adv. bizonyo- 

san; 2. bizonydra. 
Certainet^, v. certitude. 
Certes, adv. bizony^ vald- 

ban. 
Certificat, tti. bizonyitvdny ; 

iga^olvdny ; tanvlevSL 
CeAificateur, m. pal. alke- 

zes; bizonyitd. 
Certification, f. pal. tantud- 

tds; la, — de caution, al- 

kezessig. 
Certifier, v. a. bizonyitani ; 

1* 



CTti tmd> 

pnl. kezeikedni; hiteUH' 

teni. 
Certitude, f. hizonyomdg, 

biztossdg. 
C^nunen (-mdneh m. cire 

des oreilles, f.^wzair, fiU- 

sdr, 
C^nimineux, se , a. viasz- 

8zerii. 
Ceruse, blano de — , f. dlam- 

hd ; — d'antimoinef izzasz- 

tdddrdany, 
Ceryaison, f. szarvatvadd- 

szati idd. 
Cerveau, m. agy, agyveld; 

fig. — brul6, agyfUrt; il 

n'a pas tiT6 oela ae son — , 

nem suit hi az dffjStSl. 
Cervelas, m. diszndsajt ; 

sculp, tarhamdrvdny, 
Cervelet (-le), m. an. agyacs. 
Cervelle, f. agy^ agyveW; fig. 

bonne — , okos j6 ; p. 

mettre q. en — , vhit nyug- 

talamtni. 
Cervical, e, a. an. tarhdhoz 

tartozd ; muscle — , tarkd- 

izom. 
Cervicorne, v. pivoine. 
Cervier, v. loup-cervier. 
Cervoise, f.f'&szeree s'or. 
fCervoisier, m. sdrfdzd. 
C^sarienne, a. f. chir. ope- 
ration — , remek vdgds. - 
Cessation, 1 szUn^s^ szunet. 
desse, f . nyugalonif sziinet ; 

sans — , sziinet nSlkill ; 

fam. il n'a point de — , 

nines nyugta; 2. v. ceste 

(2.). 
Cesser, v. a. megszuntetni, 

filheszdkasztani; 2. v. n. 

megszunni: il a cess6 de 

pleuYoir, az es6 eUUlt. 
Cessible, a. pal. dtengedhetd; 

elidegenithetd ; non — , el- 

idegenithetlen. 
Cession, f. dtengedis^ dtru- 

hdzds, 
Cessionnaire, m. pal. com. 

en^edminyes. ' 
C'est, V. etre. 
Ceste, m. kiizd-keztyH; myth. 

— de V6nufl, Venus ove ; 2. 

csalma-kendS, 
ensure, f. po6t. versnyug, 
Cet, V. ce. 
Cetao^, s. a. hdlnafile. 



C^^rac 

Cet^rac, -ach (-ak), m. bot. 

veselke. 
C^tine, f. chi. cetSny. 
Cetique, a. m. chi. izorsav, 
Cetocine, f. conch, hiuzkd. 
C^toine, m. ent. aranyos ese- 

rebiUy. 
Cette, ceux, v. ce. 
Chabl'age, m. mar. r^t^&alati- 

zolds ; — e, m. csigakdt^l; 

— eau, m. vontatd kotSl; 

— er, V. n. felcsigdzni ; 

— eur, m. rivkalauz. 
Chablis, m. sziUdris. 
Chablot, chabot, m. icht. 

putrafejes kolty ; b&t. dl- 

Ids kdm. 
Chabotte, f. forg. vas zuz- 

UUp, 
Chabraque, f. sell, csdtdr. 
Chabrillon, m. kecskesajt. 
Chacal, tq.. z. sakdl, 
Chacun, e, pron. mindenki, 

mindegyik; 2. mindnydjan, 
Chafouin, e, s. a. szikdr^vSz- 

na, 
Chafouin, m. z. szagos g'o- 

r€ny. 
Chagrin, m. hu, gond, bdhd- 

nat ; 2. harag, boszszusdg ; 

3. manuf. rip6s bdr; fig. 
cette femme a une peau 
de — , e nSnek borsds bdre 
van; 4. — , e, a. boszus^ 
mogorva. 

Chagrinant. e, a. boszantd. 

Chagriner, v. a. boszszantani; 
megszomoritni ; com. ma- 
nuf. — une peau, bdrt sze- 
mitni ; 2. se — , v. r. bflmU- 
ni; boszankodni,, ~ 

Chahut, f. iUemtelen tdnc; 
— er, V. n. ill, tdncolni. 

Chatne, f. Mnc; 2. gdlyara- 
bok ; 3. fig. et. po6t. b€kd; 

4. — de montagnje, hegy- 
Idncolat ; 5. g6om. — d'ar- 
pentage, mirdldnc; dans. 
Idnc. 

Chaineau, v. ch^neau. 
Chatnetier, m. sdrgarizmH- 

ves. 
Chainette, f . Idncocska ; cou- 

tur. point de — , Idnc-dl- 

tis ; com. bordda selyem. 
Chainon, m. Idncszem. 
Chair, f. hds ; — baveuse, 

vadhus ; etre en — , jd hus- 

84 



Cli»lnnfa n 

ban lenni ; le p^ch^ de la 
— , testi bUn; 2. bdr ; peint. 
b6rs:An; 3. v. yiande; p. 
il n'est ni — ni poisson, 
s€ hideg se meleg ; 1. 1. — 
de la peau, bdrbelseje. 

Chaircutier, v. charcutier. 

Chaire, f . szdsz4k ; tanszik ; 
§tre assis dans la — de 
mensonge , eretneksiget 
hirdetni. 

Chairelle.Y. oroton. 

Chaise, f. szik; — percee^ 
UrszSk ; — A porteur, hard- 
szik; csiza; — 4 accou- 
cher, sziUszik^ bdbaszek. 

Chaland, e, s. rendes vevd ; 
riv. bdrka. 

Chalandeau, m. navig. hajds, 

fChalandise, v. chaland. 

Chalastique, s. a. Idgyitd. 

Chalaze, chalase, f. bot. csir- 
folt. 

Chaloo'graphe, m. Srcmetszd ; 
— graphie, f, Srcmetszes. 

Chfile, m. sdlkendd. 

Chale, f. sal. farakds. 

Chalef, m. bot. k€t anyd» 
f&z. 

Chal^mie, f. mus. tdrogatd. 

Chalet, -m. pdsztorkardm. 

Chaleur, f . melegs^g, hdsig ; 

— de la fifevre, Idzliiv; fig. 
buzgalom; parler avec — y. 
h4wel beszilni ; 2. dans la 

— du combat, a hare heve- 
ben ; 3. bagzds, rUhetes. 

Chaleureusement, adv. hSv- 

vel. 
Chaleureux, se, a. p. u. he- 

ves, tiizes. 
Chalib^, V. calib^. . 
ChMit, V. bois (4). 
Challer, challir, v. dcorcer. 
Chaloir, y. imp. csupdn e 

mondatban fordnl eld : H 

ne m'en chaut, nem toro- 

dJ&m awal; que cela ne 

Yous chaille, ne tdrddjetek 

vele. 
Chalon, m. pech. keritdhdld; 

Qom..bizonyo8 gyapjuszovet. 
Chaloupe, f . sajka ; mar. — 

double, fodeles dereglye ; 

conch. — cannel6e, rivisz, 
Chalumeau, m./fi — , gabo- 

na — , szalmaszdr; mua. 

pdsztoTiipt furulya ; 1. 1. — 



C]ialiuiL«r 



Cbambrillon 



Changeant 



tuyau k soud^e, forrasz- 

cso. 
Ch^omer, v. n. csdvel irmi ; 

2. V. a. — le vin, lopva inni. 
Ghalnmet, m. csovec^ke; szd- 

racska, 
Chalnt, m. -p^h.-zedkhdld. 
Ghamade, f . mil. megaddsjel, 
Chamae-drys, m» bot. tar- 

orja. 
Chamailler, v. n. et se — , v. 

r. hirkdznij dulakodni; fig. 

veszekednif civakodm. 
Chamaillis, m. fam. dvlako- 

dds. 
Chamarrer, y. a. autrf . meg- 

primezni ; auj . izlistelenill 

dUozkddni; fig. — un dis- 

cours, szdnoklatot fdlcif- 

rdzni. 
Chamarrure, f. primzet; 

fig. folcifrdzds ; cifrdzat. 
Chambellage (-b6-), m. Mo. 

hiiberpenz. 
Chambellan, m. kamards. 
Chamberlan, v. chambrelan. 
Chambourin, m. kavics ; 

com. sildny ilveg. 
Chambranle, m. arch, pdr- 

kdnyzat; ajtdszegily. 
Chambre, f. szoba; faire la 

— , takarttani ; valet de — , 

komomok ; robe de — •, hd- 

Id-k'dntds; opt. — noire, 

kandi 8zekr€ny ; p. il a 

des — s vides, nines helySn 

az esze ; 2. kamara, parUi' 

ment; itildszek; — ardente, 

vSrbirdsdg ; 3, henyiUS ; 

an. iireg; artil. — de 

canon, dgyu-ilreg. 
Ghambr^, e, a. fond, likacsos, 
Ghambr^e, f. pajtdssdg ; 

th. bonne — , jdbevitel; 

ard. riteg. 
Ghambrelan, m. kontdr; 2. 

pop. 8zobab4rld. 
Ghambrelant, e, a. presse — , 

zugnyomda. 
Ghambrer, v. n. pajtdskodni; 

2. V. a. bezdmi ; fam. fel- 

re tiZdlUani (vkit). 
Ghambrette, f. azobdcska. 
Ghambreule, f. bot. tarka 

foganott. 
Gnambrie, v. chanote. 
Ghambti^re, f. pop. szobale- 

dny ; man. korbdcs. 



Ghambrillon, m. pop. szol- 
gdl6 lednyka, 

Ohame, y. came. 

Ghameau, m. teve. 

Gham^cisse (-ka-), f. hot. fdl- 
di borostydn. 

Gham^drys (ka-m6-dri-ce), 
m. bot. kalinca, 

Ghamel^e, m. bot. borosz- 
Idn, 

GhamM6on, y. cam616on. 

Gham^lier, m. tevehajcsdr, 

Ghamelle, f. 2. ndsUnyteve. 

Ghamesyx^e (ka-), i.hot.f'&te^. 

Ghamois, m. zerge ; peaa de 
— , z. bdr; it. irha; peint. 
couleur — , hajnaUzin. 

-Ghamoi^er, y. a.m6g. irhdt 
gydrtani, 

Ghamoiserie, f. irhagydrtds. 

Ghamoiseur, m. irhagydrtd. 

Ghamp (chan), m. mezo; 2.pl. 
—8, szdntdfdld; maisonde 
— s, Toezei. lak ; fig. il se 
sauve fll trayers les — s, dt'ol 
hatol ; pr. courir les — s, 
6rUUnek lenni ; prendre la 
clef des — s, szabadonjdr- 
hatni ; it. arg. megszdkni; 
se mettre aux — s, tiizbe 
jdni ; fig. mezo, tir ; bl. rne- 
z6; mil. — de bataille, csa- 
tatir; 2. sur le— .adt.itfoott, 
azonnal ; k tout bout de — , 
mindenpillanatban. 

Gbampagne, m. yin de — , 
pezsgdbor. 

Gnampay .(-p6), m. cout. le- 
geWjog ; — er y. a. legel- 
tetni. 

Ghampeaux, m. pi: legeld, 
marhajdrds. 

Ghamper, y. n. s&Lfdtrakni 
arostSlyra. 

Ghamp^tre, a. mezei ; 2. m. 
mezdsig. 

Ghampeur, m. sal. szitd. 

Ghampfrain, y. chanfrein. 

Ghampignon, m bot. veres- 
gaZdca; p. cela ne vient 
comme un — , idS keU 
ehez. 

Ghampion, m. bajnok ; — de 
la foi, vertanu ; 2. — ne, f . 
bdtor nS ; it. hirhedt nd. 

Ghamplure, f. ^con.ragya. 

Ghance, f. kockajdtSk; fig. 
livrer — «l q., kStekedni 

86 



vkivel ; 2* esily ; 3. mer4ny, 

merSszlet ; i*en veux courir 

la — , kockdztatom ; c'est 

une petite — , nem soktU 

€r. 
Ghancel, y. cancel. 
Ghancelant, e, a. ingd^ len- 

g6 ; fig. ingadozdj vdUo- 

zikony. 
Ghanceler, y. n. inogni ; tdn- 

torogni; fig. habozni; ingor 

dozni. 
Ghancelier, m. kancelldr; 2. 

Idbzsdk. 
Ghancellement, m. ingadch 

zda tdntorgds. 
Ghancellerie, f . kaneeUdrsdg. 
Ghancdux, se, a, pop. szeren- 

€868 ; iron, yoil^ un 

homme bien — , ez em- 
ber nagyon szerencsitlen ; 

2. bizonytalan. 
Chancir, y. j).. et se — , y. r. 

pen68Zedni. 
Ghancissure, f. penisz ; 2. 

borvirdg. 
Ghancre, m. rdkfene ; 2. M- 

pdrs; y^t. — volant, cau- 

ma. 
Ghancreux, se, a. rdkfenes ; 

bot, iUzokds. 
Ghandeleur, f. f§te de la — , 

cath. gyertyaszenteW bol- 

dog (i8Z8zony. 
Ghandelier, m. gyertyamdr' 

td ; gy. drus; 2. gyertya- 

tartd. 
Ghandelle (-dMe), f. gyertya; 

p. se br^er el la ~, pdnd 

jdmi ; brfiler la — par 

les deux bouts, pazarolni ; 

la — brftle, az idd mulik ; 

§tre r^duit Jlla — b^nite, 

nyomorban lenni. 
Ghandellerie, f. com. gyer- 

tyQ>gydr. 
Ghanee, f . pap. caatorna. 
Ghanfrein, m. man. hdka; 

— er, v. a. charp. csapi- 

ndzni. 
Ghange, m. caere; ch. gar- 

der le — , nyomon marad- 

ni ; fig. donner le — ^ q. 

vkit Uvutra vezetni ; 2. 

vdltdiizlet ; libr. kiadvdny- 

csere. 
Ghangeant, e, a. vdltozekony; 

jdtszd szinii. 



Cl&angemont 



Changement, m. vdltozds ; 
nieg'vdltoztatds. 

Changeoter, v. a. pop. gyak- 
ran vdUoztatni, 

Changer, v. a. caerilni^ hi- 
cserilni ; vdLtani; megvdl- 
toztatni; 2. v. n. vdUoz- 
tatni ; vdltani (ruhdt) ; 
megvdltozni ; 3. se — , v. r. 
megvdltoznit dtalalculni, 

Changeur, m. penzvdltd, 

Chanlatte, f. horogfa. 

Channe, f. kupcu 

Chanoine, m. kanonok. 

Chanoin^sse, f. sz^kesapdca. 

Ghauoinie, v. canouicat. 

Chanson, f . dal ; fig. — que 
tout cela! csupa esekily- 

. sig ! p. 11 ne salt qu'une 
— , mindig egy hurt pen- 
get, 

Chansonnaire, y. chanson- 
nier. 

Chansonner, v. a. q. guny- 
dalt k&lteni (vkire). 

Chansonette, f. dalocska, . 

Chansonnier, ^re, s. dalkbl- 
td ; 2. dalkbnyv. 

Chant, m. enek; daUam; 2. 
madarak daloldsa. 

Chantable, m. a. dallhatd, 

*Chaniage, m. titokleses (ki 
valamely titkot kites is el- 
hallgatasaert zsarol). 

Chantant, e, a. enekelhetd. 

Chanteau, m. karaj ; coutiu*. 
eresztSkf pdlha ; — x d'une 
roue, kerektalp. 

Chantelage, m. chantelle, f. 
akoldsber. 

Chantepleure, f. jard. v. ar- 
rosoir ; tonn . sziiro. 

Chanter, v. a. dalolni ; po^t. 
dicsditni ; I'alouette — e, 
a pacsirta dalol ; la cigale 
— e, a tiic^kcirpeg; lecoq 
a —6, a kakas kukorikolt ; 
p. on le fera bien — , majd 
iszre hozzdk ; c'est bien 
—6 ! j6l volt mondva I 2. 
hirdetni; que me — ez vous 
\k ? mit fecseg on ? 

Chanterelle, f. mus. bt&d- 
hang; hot. keaerU galdca; 
ch. csalmaddr. 

Chanterille, f. orsocska. 

Chanteur, se, s. inekes; — de 
foire, vdsdri enekes. 



Chantier 

Chantier, m. fds-udvar ; fds- 
kert ; dcshely ; mar. hajo- 
da ; fam. 11 est but le — , 
■munkdban van; 6oon. — s 
d'une cave, dszokfa. 

Chantignole, f. bat. per^gd 
tegla. 

Chantonn6, e, a. coin, folios. 

Chantouner, v. a. dudolgat- 
ni. 

Chantonnerie, f. dudolds. 

Chantoumage, v. ohantour- 
nement, m.men. kilvelis. 

Chantoumer,y.a.men.it7e2fti. 

Chantre, m. kdntor ; OTn.fH- 
zike. 

Chantrerle, f. kdntorsdg, 

Chanvier, v. chanvrier. 

Chanvre, m. kender. 

Chanvrier, ere, s. kenderki- 
szUdf k. kereskedd. 

Chaomancie, f. legjdslat ; 
— cien, ne, s. legjds. 

Chaos (kao), m. zurzavar; 
it. fig. 

Chape, f . papkdntos ; 1. 1. — 
d'un alambic, lomhikfddil; 
cuis.fodd; orn. bub; org. 
szelvezetd^ pr. disputer de 
la — A r^vlque, dioMjon 
kocodni ; —chute, f . botlds^ 
hiba ; It. vdratlan haszon; 
chercher — chute , mas kd- 
rdn hasznot kuzni. 

Chapeau, m. kalap; — has, 
tapos kalap ; mettf e — bas, 
kalapot levenni; fig, en- 
foncer son — , eltdkelni 
magdt ; frSre — , vildgi 
szerzetes; fig. elle s'est 
donn^ un mauvais — , rosz 
hirbe keveredett ; arch. — 
d*escaher, ISpcsd-korldt ; 
om. — roux, csicserke. 

Chapelain, m. segedlelkesz. 

Chapeler, v. a. — du pain, 
kenyir Mjdt levakami. 

Chapelet, m. olvasd ; p. de- 
filer son — , mirgit kiadni; 
hydr. — des pieux, meritd 
gSp ; v6t. taZpverfolt. 

Chapelier, m. kalapos; ka- 
lapkereskedd. 

Chapeline, f. f^o. sisak. 

Chapelle, f. kdpolna; zene- 
kar; cith. templom-iksze- 
rek ; chi. lombik ; luth. — 
d'un violon, markolatfa. 

86 



Chapellenle, f . kdpldnsdg. 
Chapellerle, f. kalapkereske- 

dSs ; 2, k. gydr. 
Chapelure, f. kenyir-vaka- 

rek. 
Chaperon, m. sUveg ; 2. -- en 

pointe, fejgaland ; fig. 

holgy&r; arch, falorom ; — 
' de pistole, pisztolykdpa ; 

hot. — de moine, sisakvi- 

rdg ; imp. szerzelek-nyo- 

mat. 
Chaperonner, v. a. tetdzni; 

fam. — I'oiseau, sdlyomkd- 

pdt kotni ; — une jeune 

personne, /atoZ ndt kiser- 

ni. 
Chaperonni^re, f . bot. gdlga. 
Chapier, m. papkontost hor- 

dd ; p. k. szekriny. 
Chapifou, m. szembekbtdsdi. 
Chapiteau, m. oszlcpko; artil. 

dgyusUveg ; bot. viram. 
Chapitre, m. fejezet; fig. on 

est sur votre — , dnrdl 

vanszd; 2. kdptalan; fig. 

11 n'a pas voix en — , nines 

beleszoldsa. 
Chapi^rer, v. a. megpiran- 

gatni, 
Chapier, v. a. agr. kalajtdt- 

ni. 
Chaploir, m. agr. kaszauUo. 
Chapon, m. happan; vign. 

szdUdhajtomdny. 
Chaponneau, m. kis kappan. 
Chaponner, v. a. Jterelni ; 

vign. hajtomdnyokat nyes- 

ni. 
Chapoter, v. a.szStvagdalni; 

megnyesni. 
Chaput, m. ard. tdke. 
Chaque, a. s. p. mindegyik, 

minden. 
Char, m. h. anc. kitkereku 

kocsi ; fig. s'attacher au — 

deq., vkinek sorsdban osz- 

takozni ; 2. szeker ; — fu- 

n^bre, halottas kocsi. 
Chara, f. bot. vizaly. 
Charade, f. betUre^tveny. 
Charadrille, v. pluvler. 
CharanQon, — son, m. ent. 

zsizsik; — de noisettes, 

mogyordbogdr ; — de pom- 

mier, almafurd; — n6, e, a. 

ferges. 
Charax, m. icht. kdrdsz. 



Charbon 

Chaxbon, m. s^r^n;— ardent, 

pardzs ; 2. — de bois, fa- 

izin; — animal, dllati 

szin; it. csontszSn; 8. v. 

houille, agr. v. carie ; chi. 

V. carbone ; v6t. diigvar. 
Charbonn^e , f. rostilyos ; 

briq. 8z4nr6teg. 
Charbonner, v. a. szinnelfe- 

l(etUni ; fig. vdzolni; 2. 

se — , V. r. szenesedni. 
Charbonnette, f. aprdszSn. 
Charbonneux, se, a. m^d. 

dogvaras, 
Charbonnier, ere, s. szin- 

igeto; 2.-6con. szentartd, 

szeneskamra ; p. la foi du 

—J, vakhit. 
Cbarbonniere, f . szinigetis ; 

szenhuta ; om. hardtci- 

nege. 
Charboniller, v. a. agr. ra- 

gydsitni. 
Charbucle, charbole, f. ra- 

gya, iisz'dk. 
Charcuter, v. a. aprdra vag- 

dalni; fig. rifolni. 
Charcuterie, f. hentessSg. 
Charcntier, ^re, s. hentes. 
Cbardon, m. hogdcs; — k 

carder , takdcintdcsonya ; 

— b6nrt, tarkahogdcs; — cir- 

sium, zabtdvU; arch. — s, 

gdttovis. 
Chardonner, v. a. kdrtolni. 
Cbardonneret, m. om. ten- 

gelic. 
Chardonnerette, car — , f. 

cois. olaszlapuleves. 
Chardonnette , car — , f. 

olaszlapu. 
Chardonni^re, f. bogdcsmezd. 
Charge, f . teher ; 2. etre si — 

at q., terhere lenni vkinek ; 

3. —8, add ; 4. hivatal ; 5. 

megbizdst meghagyds ; 6. 

1. 1. arch, riteg ; artil. tdl- 

Us; mar. rakomdny ; mil. 

tdmadds ; 7. d, la — , adt. 

fdlUtel mellett. 
Charg^-d'afifaires , m. dipl. 

iigyvivo. 
Chargeant, e, a. sulyos. 
Chargement, m. cargaison, 

f. Jiajdteker ; fuvarlevel ; 

2. rakodds; 3. ajdnlds (le- 
vel^). 
Chargeon, m. hajtd inda. 



Charger 

Charger, v. a. terhelni, meg- 
terhelni ; fig. tulterheini ; 
2. megMzni ; 3. artil. tbl- 
teni ; fig. le temps est —6, 
az id6 bonilt; 4. mil. meg- 
tdmadni ; peint. tulozni; 
se-,v. r. magdt megter- 
helni ; magdra vdllalni. 

Chargeur, b. rakodd ; artil. 
dgyutoltd; forest, fa-rakd; 
commissionnaire — , szdl- 
litd. 

Chariage, charier, v. char- 
rikge. 

Chariot, m. 8zek€r; — d'en- 
fants, gyermekkocsi ; coins 
de— s, kocsi-verseny. 

Charitable, a. kegyes, jdte- 
kony ; 2. adakozd; — ment, 
adv. szeretetteljesen. 

Charitatif (ka-), a. dr. can. 
don — , dnkSnutes ajdndek. 

Charity, f. feleoardti szere- 
tet ; la — fraternel, testve- 
ri 8Z. ; 2. alatnizsna ; th6o. 
la foi, resp6rance et la — , 
Wt, rem^ny is szeretet ; 3. 
azeginyek hdza; dame de 
la — , jotikony egyletbeli 
n6 ; les frores de la — , ir- 
gcUmasok ; les soeurs de la 
— , irgalmas nSn4k ; p. v. 
pr§ter. 

Charivari , m. siratd este ; 
fig. ektelen Idmia ; civako- 
dds ; 2. macskazene; 3. 
seUavdri; 4. n&i kendd; 
-ser, V. a. et n. Idrmdzni; 
mcLcskazen^t adni ; — seur, 
8. Idrmdzd ; mdcskazenSsz. 

Charlatan, m. kuruzsold ; 
fig. nyegle ; — er, v. a. 
rdbeszilni, bolonddd ten- 
ni; — erie, f. kuruzsolds ; 
2. rvyeglesig ; — esque, a. 
nyegle^ kerkedi; — isme, 
m. nyeglesig. 

Charmant, e, a. kecses^ bd- 

J08, 

Charme, In. vardz8, v,8zer ; 

fig' ^<0i vardz8; 2. hot. 

gyertydnfa. 
Charmer, v. a. v. fasciner ; 

fig. bdjolni ; 2. eluzniy el- 

08zlatni ; 3. 'drvendeni ; 4. 

meghdntani, 
Charmeur, m. p. u. bHvisz ; 

— se, f. p. u. dgycu. 

87 



Charron 

Charmille, f. coll. ki8 gyer- 
tydnfa ; 2. gyertydno8 hely. 
Charmoie, f. gyertydnfali- 

get. 
Charnage , m. pop. htUevea 

ideje; 2. cout. dime de 

lainage et — , gyapju ^s 

}m8dSz8ma. 
Charnaigre, m. ch. filrkiaz- 

eb. 
Chamel, le, a. fig. testi, er- 

z€ki ; — lement, adv. te8ti- 

kip. irzikileg. 
Charneux, v. charnu. 
Chamier, m. huskamra ; 2. 

tetemhdz ; 3. vign. kdteg 

8zdUdkard. 
Chamir-re; f . aarkazat, csuk- 

lat ; ch. vaddszhdld ; 

conch, kagyldsark ; grav. 

volgyeW vim. 
Charnu, e, a. husos; it. bot. 
Chamure, f. hus. 
Charogne, f. ddghus; 'pop. 

8evvmire keUdy ddgember. 
Charpente, f. Spuletfa; ge- 

renddzat ; 2. — d'un corps, 

csontvdz; expl. bdnyako- 

tis. 
Charpenter, v. a. dc8olni; 

fig. 8zetkoncolniy rifolni, 
Charpenterie, f. dcamester- 

8ig ; 2. gerenddzat; 3. 

dcsmiihely. 
Charpentier, m. dcs. 
Charpi, m. tonn. tvskd. 
Charpie, f. tipet. 
*Charpir, v. a. tipetet C8i- 

ndlni. 
Charr6e (-&re), f. lughamu; 

ent. agyagfurd. 
Charret^e, f. tele taliga. 
Charretier, 5re, m. tcUigdSj 

kordilyo8; 2. a. jdrhatd ; 

voie —ere, ker^kvdgds. 
Charretin, m. taligdc8ka. 
Charrette, f. kord^ly. 
Charriage, m. taligdzds ; fu- 

var ; fuvarb^r. 
Charrier, v. a. fuvarozni; 

expl. elhordani ; 2. v. n. 

la rividre — e, a folyd zaj- 

lik ; fig. — droit, az egye- 

ne8 uton jdmi. 
Charriot, v. chariot. 
Charroi (-roa), m. fuvar ; 

fuvarbir; artil. 8zekeri8Z, 
Charron, m. kerikgydrtd. 



Cliarronase 

Chaxronage, m. herikgydrtd 

raunka. 
Charroyer, v. oharrier. 
Gharroyeur, v. voiturier. 
Charruage, — aige, m. agr. 

jobhdgytelek ; 2. telekhir, 
Charrue, f . eke : p. tirer la 

— , neh^z munkdt vigezni ; 

it. — k chiens, zenebona, 
Chartagne, f. mil. fdddtt 

Oharte, v. chartre (2). 

Charte-partie, f. com. hajd- 
Mrlev€l, 

Chartil, m. szekSr-al; 2. 
nydri szek^r ; 3. kocsiszin. 

Chartre, f. Wridn; pal. — 
priv6e, iitkos bdrt&n ; 2. — , 
charte, okirat ; okmdny- 
level. [zdrda. 

Chartreuse , f. karthausi 

Chartrenx, se, s. karthausi; 

2. szilrke kandur. 
Chartrier, m. leviltdr ; 2. le- 

vSUdmok. 
Chartulaire, m. h. eccl. egy- 

hdzi levSltdmok ; 2. v. 

cartolaire. 
Chas (&), m. tUfok ; amid. 

keminyitd csiriz; math. 

8zintez6. 
Chaseret, v. caserette. 
Ch&Bse, f . ereklye-szekrSny ; 

1. 1. — de lunette, szem- 

uvegkdva. 
Chasse, f . vaddszat ; 2. vad ; 

3. vadd8ztdr»asdg ; fig. 
donner la — , iUdozni; 4. 
vaddszkerulet ; t. t. moz- 
tir; charr. nyujtd pdr'dly ; 
mar6. lyukdsd vas ; serr. 
met8z6-v48^. 

ChaEse'avant , m. munkds- 
folugyeW ; — bon-dieu, m. 
charp. ikcbvek; — bosee, 
V. comeille ; -chien, pop. 
V. portier ; —clous, m. serr. 
dtverd ; — coquin, m. kol- 
dusbird ; —cousin, m. fam. 
torokreszeld (bor) ; it. me- 
rev vU&r; fig. emherijesz- 
td ; — crapaud, m. om. 
lappaiUyH; — lats, m. feMr 
szip 8z6l& ; — mar^e, m. 
haltargoncds ; p. aller un 
train de ==, gyors lepteket 
tenni; 2. djoksajka; — 
mouche, m. Ugyverd; 



Cliasser 

azunyogkdld ; — mulet, m. 
szamdrhajtd (mdUnaban) ; 

— partie, f . osztozds tengeri 
rabldk kdzt ; — pointe, f . 
szegezd kalapdcs ; — pu- 
naise, v. cimicaire. 

Chasser, v. a. el&ziii, elker- 
getnij elriasztani; 2. ki- 
hajtani ; szeUdzni ; 3. haj- 
tani; kergetni; bevetni; 

— Tor, laj^tni ; 4. vaddsz- 
ni ; fig. tiloBban jdmi ; — 
bien au plat, dereka^an 
enni ; 6. 1. 1. — bien, kbivy- 
nyen forogni. 

Chasse-rivet, m. chaud. zu- 
zdvas. 

Chasseur, se, s. vaddsz ; 2. 
vaddszleginy ; 3. hering- 
haldsz; p. il est affam6 
comme un — , Skes mint a 
farkas. 

Chassie, f. csipa. 

Chassieux, se, a. csipds sze- 
mu. 

Ch&ssis (chaci), m, keret ; 
le — d'un taoleau, vakke- 
ret ; arch. — d'une maison, 
gerenddzat, 

Chassoir, m. 1. 1. Uzdfa, 

Chaste, a. szUz; 2. tiszta^ 
szereny ; — ment, szUzen. 

Chastet^, f. tz&zesseg. 

Chasuble, f. cath. miseruha; 
— blier, m. miseruhaki- 
szitS. 

Chat, chatte, s. macska; 
fam, mon — I cicdm ! au 
— ! au — I OTc, ki ! p. em- 
porter le — , buesuzds n^l- 
kul tdvozni ; il n'y a pas 
\k de quoi fouetter un — , 
szdra se ir denies ; charp. 
szinmird; z. — bizaam, 
p€zsma mucska ; — civette, 
cibit-petymeg ; — pard, on- 
kamacska ; min6r. argent 
de — , feher csilldmkd; 
m6tal. — vaskorom ; p€ch. 
vasmacska. 

Chfitaigne, f. gesztenye; — 
d'eau, svlyom. 

Chataign6, e, a. gesztenye- 
szinii. 

Chataigneraie (t^-nieure), f. 
gesztenyis. 

Ch&taignier (t^-ni6), vcL.gesz- 
tenyefa. 

88 



C hattom 

Ch&tain, a.' m. gesztenye 

Bzinii, 
Chataire, v. cataire. 
Chftteau, m. kaxtily ; arch. 

— dleau, vizvdr; fig. 
faii'e des — x en Espagne, 
lAgvdrakat epiteni. 

ChAti6e, f. macska kolykezis. 
ChAtelain, s. a. vdmagy. 
Ch&telet, m. vdra/xka, 
fChatellenie, f. vdmagysdg, 
Chat-huant (cha-u-an), m. 

kuvik. 
Ch&tiable, a. bUrUetfyre- 

mSltd. 
Ch&tier, v. a. bUatetni; fig. 

kisimogatni, 
Chati^re, f. macskatdr ; m, 

lyuk ; hydr. csapolya. 
Chatieur, m. bUntetS, 
Ch&timent, m. bUntetis. 
Chatoiement, m. szimdtszds. 
Chaton, m. kis macska; bot. 

barka ; it. magtok, 
Chatonner, v. chatter. 
Chatouille, f. pSch. orsdhal 

(csaUtekUl). 
Chatouillement, m. csiklan- 

dozds ; 2. — de sens, er- 

zSkmdmor, 
Chatouiller, v. a. csiklan- 

dozni ; 2. hizelegni ; mon. 

— un cheval,. konnyed€n 
sarkaTityuzni. 

Chatouilleux, se, a. csiklan- 
dds ; fig. Srzikeny ; kS- 
nyes. 

Chatoyement , v. chatoie- 
ment. 

Chatoyer , v. n. szinekkel 
jdtszani; min^r. la cha- 
toyante, csiUkova, 

Ch&trer, v. a. herihd; un 
—6, hermit; pop. cocbon 
—6, apdcza ; fig. csonkttni; 
jard. megnyesni, 

Ch&treur, m. herild, 

Ch&trice, f. brebis — , wrfi. 

Chatrure, f. herilis. 

Chatte, v. chat. 

Chattement, adv. Tnacsko' 
mddra ; fig. hizelgden, 

Chattemite, — mitte, f. fam. 
kSpmutatd, 

Chatte-peleuse, f. ent. pin- 
cerinye. 

Chatter, v. a. megk'olykezni. 

Chatton, v. chaton. 



Cbanohidre, f. mSszkemence. 

Chaud, m. melegsig^ forrd- 
sdg; fig. cela fait ni 
froid ni —ffnire se vald ; 
2. adv. melegeUf forr6n; 
fig. melegiben. 

Ghaud, e, a. meleg^ forrd ; 
enfant tout — des a m^e, 
most sziUetett 'csecsemS; p. 
il a les pieds — s, rendin 
van a 8z4ndja ; m^d. 
fifivre — e, forrd Idz ; fig. 
tilzes^ heves; il nous I'a 
donn6 bien — , ugyan csak 
rdnk ijesztett ; 6con. cette 
chienne est — e, koslat; 
cette oavale est — e, sdrlik; 

2. hevitdf heves ; fig. buz- 
gd; tout — , egeszen uj ; 

3. k la— e, adt. fam. legott^ 
hirteleUy hevenyiben, 

Ghaude, f . fond, izzds ; — 
grasse, oivasztd hev, 

Ghaudeau, m. cuis. borleves^ 
kaddc. 

Ghaude'branche, v. levier, 

— cbasseV — suite, f. jur. 
uldiizis; — boie, f. expl. 
fSnyes kdszin ; — ment, 

adv. melegen ; fig. Mwel^ 

buzgdn ; — pisse, i. pop. 

kankd ; — r, v. chauler'(2). 
Gbaudier, v. n. ch. kosldtni. 
Gbaudi^re, f. katlaUf iist; 

mil. faire — , egyiitt fdzni ; 

— k vapeur, gdzkatlan, 
Gbandron, m. kis katlan. 
Gbaudronnerie , f . rSzedS- 

nyek ; ust miivek, 
Gbaudronnier, 6re, s. iistmU' 

veSy kazdngydrtd ; — au 

siffler, iistfoltozd ; — fai- 

seur d*instrument, szer- 

Kovdcs. 
Gbauffage, m. f'&tis^ tuzeUs; 

bois de — , tUzifa; 2. mar. 

r6zse. 
Gbauffe, f . fond, szitdlyuk ; 

kemence. 
Gbauffe'aBsiette, f. tdnyer- 

melegitd; — chemise, — 

linge, f. melegitd kosdr; 

—cire, V. scelleur ; — doux, 

m. Idbpdma; —lit, m. 

dgymelegitd; —pause, m. 

fam. alacsony kandalld ; 

—pied, V. chaufiferette. 
GhaufFer, v. a..futeni ; mele- 



Chanfferette 

giteni ; fond. kitUzesiteni ; 
mil. — un poste, drdUo- 
mdsra l&v'dld'dzni ; ton. — 
une faraille mont^e, hor- 
ddt kildngolni; 2. v. n. 
megmelegedni ; p. c'est 
pour vous que le four — e, 
bnre ciloznak ; 3. se — , v. 
r. meUgszeni ; p. on voit 
de quel bois il se — e, Idtni 
vald ki apja fia ; nous ne 
nous chauffons pas du 
m§me bois, nem egy pdrt- 
hoz tartozunk. 

Cbaufferette, f. Idbmelegitd ; 
2. tUztartd. 

Chaufferie, f. koh, 

Chauflfeur; m. forg. fdvd- 
huzd , briq. f'&td ; 6con . — 
des ponies, kdlyhafiitd. 

Chauffiere, f. mil. tilzeW- 
lyuk. 

Chauffoir, m, melegedd szo- 
ba; 2. szdritd kemence. 

Cbauffure, f . forg. igett vas. 

Ohaufour, v. four k chaux. 

Chaufournier, m. mSszigetS. 

Chaulage, m. agr. meszezis. 

Cbauler, v. a. meszezni; 2. 
m^szszel behinteni. 

Chaulier, v. chaufournier. 

Chaumage, m. bongizis. 

Chaume, m. tarld ; 2. — du 
seigle, rozsszalma; botte 
de — , szalma-zstip. 

Chaumer, v. a. letarldzniy 
tarldt szedni ; bongSszni. 

Chaumet, chaumon, m. agr. 
tarldkasza. 

Chaumier, m. agr. p. u. 
tarldrakds ; tarldzd. 

Chaumi^re, f. 8zalinakvm.yhd. 

Chaumine, f . szalmavityild. 

Chaussagej, m. harisnydk; 
Idbbeli. 

Ohaussant, e, a. testhez 
dlld. 

Chausse, f. harisnya; bdt. 
— d'aisance, dmySkszSk- 
cs6 ; pharm. — d'Hippo- 
crate, sz'&rdzsdk; 2. pi. 
pantalldj bugyogd ; p. ti- 
rer ses — s, kereket oldani; 
prendre son cul pour ses 
— s, az eget bdg&nek n4zni. 

Ohauss^age, m. utpinz, 

Chauss^e, f. toltds; 2. csi- 
ndlt lit, 

89 



Chef 

Chausse-pied, chaussepi^ 
m. cipdhdzd. 

Chausser, v. a. fdlkdzni (ci-. 
pSt stb.); cecordonnierme 
— &, ez a cipisz szdmomra 
dolgozik; vous @tes tou- 
jours bien —6, mindi^r sz^p 
Idbbelije van; p. il n'est 
pas ais^ k — , nehezen Uhet 
hozzdfirni; cheval. — les 
^perons, sarkantyutfelk'dt- 
ni ; fig. — de pr^s les 6pe- 
rons k q., vkit nyomban 
iizni; p. chausser mieux 

, vos lunettes, jobban nyissa 
ki szemSt ; jard. kdHUtdl- 
teni ; 2. v. n. jdl dllani, 
simulni; une femme de 
mieux — 6e, igen sz€p n6; 
sortir un pied —6 et 
I'autre nu, nyakrafdre me- 
nekulni. 

Ohaussetier, — bonnetier, 
m. harisnyaszovd ; h.dru8. 

Chausse-trape, f . guer. nyug- 
vas ; 2. rdkavas ; hot. la — 
6toiI^e, csillagbogdcs. 

Chaussette, f . r'omdszdru ha- 
risnya. 

Ohausson, m. botos^ kapca ; 
estr. nemezsarku vi-cipd ; 
cord. — de bal, bdli cipd^ 
p&t. almds lepSny. 

Ohaussure, f. Idbbeli; p. 
trouver — k son pied, em- 
berire akadni. 

Chauve, a. kopasz. 

Chauve-souris, f . bdreger. 

Ohauvet^, f. kopaszsdg. 

Chauvir, v. n. kopaszodni; 
man. fUlelni, 

Chaux, f . m4sz ; — vive, 4ge- 
tett m. ; — 6teinte «l I'air, 
szitmdllott m. ; — 6teinte 
k Teau, oltott m. ; — hy- 
drauUque, vi^/ia£2anm.; 2. 
min6r. — sulfat6e terreuse, 
fdszm.; — fluat6e, foly- 
pat. [fordulas. 

Chavirement, m. mar. fol- 

Chavirer, v. a. mar. fdlfor- 
didnif oldalra ddlni. 

Ch6able, a. huUatag ; dille- 
dezd. 

fCh^ance, f . haszon ; elony. 

Ch6ant, e, a. pal. lejdrd. 

Chef (M), m;/g;,/5;le-de 
St. Jean, szt. Jdnos feje; 



Chef-oens 



Chemineaii 



Ch^iron 



6con. darab; 2,f&ndk; ve- 
zer ; fdparancsnok ; mar. 
hajd el^e ; 3. f6 ; admin. 
igazgatd ; mus. — d'or- 
chestre, zenekarvezetd ; 4. 

— adt. reszerdl ; bndUo- 
lag; S.pantf fok; 6. 1. 1. 
aid. fdfal; boul. kovdsz; 
mar. kot^l vege. 

Chef-cens (chM-), m.feo.fd- 

k&beradd. 
Chef-d'oeuvre (ch6-), m. re- 

mek; fig. tokSletes mu; 

iron. VOU8 avez fait \k un 

beau — ! megadta neki ! 
Chefecier, v. ch^vecier. 
Chef -lieu (chef), m. fdJiely; 

2. szekhely. 
Chef -seigneur, m. ieo.f6hu- 

Mrnok. 
Ch6gros, m. cord. sell, var- 

gqfonal. 
Ch6i'hne, m. icht. durda; 

—lion, m. icht. pdva-ajak; 

— lodiprSse, m. icht. sza- 

kdlos fecskehal; — ranthe, 

m. hot. sdrga iholya; 

— roptere, m. z. kizszdr- 

nyuak. 
Ch^li'doine, f. hot. — grande, 

gddirc ; —petite , galamb- 

begy ; — douine, f. chi. go- 

dircadik. 
Ch61one, — n6e, f. h. n. csere- 

pes tekndsbeka; — nite, f. 

mine, fecskekd. 
fCh^mage, m. Uo. utp^nz. 
Chdmer, v. n. "fet i.sovdnyod- 

ni.fogyni. 
fCh6merage, m. cout. fokU- 

berjog. 
fChemier, m. cont. fdhUber- 

drokos. 
Chemin, m. ut ; faux — , csal- 

ut; grand — , orszdg-ut; 

— de fer, vasut ; 2. §tre, 
se mettre en — , Htkbzben 
lennif utra kelni ; avancer 
— , el&re sietni ; 3. cei, esz- 
k'oZf osviny ; pop. suivre 
le grand — des vaches, 
vakszokdst kovetni; pren- 
dre le — de r6cole, kervldt 
csindlni ; 4. faire son — , 
folhatolni; montrer le — , 
pelddt adni ; vieux comme 
les —8, osregi ; 5. aller le 
droit — , nyiltan eljdmi; 



pop. il ne va pas par 

trente six — s, nem sokat 

teketdridzik. 
Chemineau, m. hordozhatd 

kandalld. 
Chemin6e, f. kandalld ; tu- 

yau de la — , keminycad ; 

2. — de marbre, mdrvdny 

k. ; 3. kimeny ; p. se ma- 

rier sous la — , titkon nd- 

siUni. 
Cheminer, v. n. menni ; ut- 

ban lenni ; Idtni futni ; fig. 

fam. — dxoii^egyenes uton 

haladni ; cet ouvrage — e 

bien, ez a munka folye- 

kony. 
Chemise, f. ing ; 2. ^tre en 

— , egy ingben; fig. mettre 

q. en — , koldvsbotra jut- 

tatni (vkit) ; com. — , bo- 

i-itik ; cuis. fruits en — , 

hdmozatlan gyiimolcs. 
Chemisette, f. eWing ; 2. 

alsding, 
Ch^mosis, f. path, szemlob, 
Ch^naie, f. tolgyes. 
Chenal, m. mar. csatorna; 

riv. hajdzhatd viz. 
Chenaler, v. n. mar. mSly 

vizet keresni. 
Chenapan, v. bandit. 
Chene, m. cser; t'olgy ; p. 

payer en feuilles de — , 

lindommal fizetni. 
Ch^neau, m. p. u. Jiaial 

tolgy. 
Ch^neau, m. arch, eresz-csa- 

torna. 
Chen^re, f. vadlud. 
Chenet, m. vasniacska (tiiz- 

helyen). 
Ch§neteau, v. chdneau. 
Ch6nette, v. dryade.. 
Ch§ne-vert, v. yeuse. 
Ch^nevi^re, f. agr. kender- 

fold. 
Ch^nevit, m. kendermag, 
Chene votte, f. pozdorja. 
Ch^nevotter, v. n. agr. vesz- 

sz&cskiket hajtani. 
Ch6nier, m. hot. csertapld. 
Chenil, m. vaddszlak ; 2. va- 

cok ; fig. ronda lakds. 
Chenille, f. ent. hemyd; pa- 

quet de — s, hemydboly ; 

2. — marte, ent. cdja szin- 

disz; — , bot. v. chenil- 

90 



lette ; brod. bdrsonyga- 

land ; fig. c'est une — , al- 

kalmatlan ember ; laid 

com. une — , rut ; conch. 

kUrtcsiga; mod. pongyola. 
Chenilette, f. bot. kacska- 

ring. 
Ch^nopode, — dium (diome)^ 

m. bot. libatopp ; — ees, f. 

bot. libatoppfSlek. 
Chenu , e, a. galamb dsz ; 

po6t. hdfddte ; pop. du — , 

ajavdhdl. 
Chenure, f. dszhaj. 
Cher, Tre, a. kedves^ drdga ; 

2. drdga; adv. drdgdn. 
Cherche , cerchc , cerce, f . 

arch, ivesz ; rakmetBzveny ; 

pop. kereses. 
Cherche-fiche, — pointe, m. 

serr. fard drr. 
Chercher, v. a. keresni; — 

femme, fam. hdztHz n€zni; 

felesiget keresni ; /dike- 

resni ; 2. aller — , v. qu6- 

rir. 
Chercheur, m. ast. kutatd. 
Chercheur, se, s. keresd. 
Chdre, f. eb6d; vacsora; 

faire mauvaise — k q., 

roszvl megvendSgelni (v.- 

kit); ^g.jdfogadds. 
Ch( rement, adv. gydng€den: 

drdgdn. 
Ch^TeTjY.gi.jdlfogadni; 2. 

V. se r^jouir. 
Gh6rir, v. a. gybngiden sze- 

retni. 
Ch6ris (-ri), f. dltatd mezga. 
Ch6rissable , a. szeretetre- 

meltd. 
Cherlerie, f. bot. alszirom. 
Cherte, f. drdga^dg ; fair^la 

— , drdgitani. 
Ch6rubin, m. theo. kerub : 

peint. szdrnyas angyalfo. 
Ch^rubique, a. mennyei. 
Chervis, chervi,.m. jard. cu- 

korripa. 
Ch6tif, ve, a. nyomoru^ nyo- 

tnorusdgos ; 2. csek€ly, sze- 

genyes; mine — ve, bete- 

ges kUlsd ; — ment, adv. 

nyomorultan. 
Ch6tivet6 , f . nyomor^ sze- 

ginyseg. 
Ch6tron, m. fidk (bSr'dnd- 

ben). 



Cheval 



fClievetaiii 



Chiff« 



Cheval, m. Id ; fig. barom; 

2.— de bois, tornald ; 3. 

t. t. — d'artifice, faltord 

ko8 ; — marin, z. vizild; 

m6c. Iderd. 
Cheval6e, f. p. u. Idteher, 
Chevalement , m. bdt. td- 

masz. 
Chevaler, v. a. aldtdmaszta' 

ni ; fig. V. n. Idtni futni. 
CheyalereBque, a. lovagias ; 

— ment, adv. lovagiasan. 
Chevalerie, f. lovagsdg; lo- 

vagrend. 
Chevalet (-le), m. dUdsbak ; 

h. anc. kinpad ; ard. yala- 

metszdtdke ; arq. serr. /m- 

rdmilszer; Inth. hegedii- 

sdm ; • peint. festdpolc ; 

tann. timdrhak. 
Chevalier, m. lovag; 2. rend- 

vitez; 3. — d'industrie, 

iparlovag, cscUd ; 4. — de 

gaet, poroszldk kapitdnya; 

5. om. — vain^, libuc ; — 

de sable, 8z4lkidltd po- 

rondlakd, 
ChevaliDe, a. prat. bSte — , 

kanca, 
fChevance, f. vagyon, 
Chevane, f. icht. Uzec, 
Chevauchable , a. lovagoU 

hatd. 
tChevauch6e, f. pat. koriU- 

lovaglds. 
tChevaucher, v. n. lovagol- 

ni; V. a. burl. — une 

femme, kozosiilni, 
Chevaucher, m. lovas^ lovar. 
Chevauchons, si — adv. v. 

ealifourchon. 
Chevau-leger, m. mil. kdny- 

nyii lovas ; — s, k. lovassdg, 
Chevec, m. harapdfogd. 
Chevecerie, f. kanonoksdg. 
Chevtohe, f. orn. kanakuc, 
Chevdchette," f. om. torpe 

C8umk. 
Chevecier, m. h. eccl. fdka- 

nonok. 
Chevelu, e, a. hosszuhaju; 

agr. jard. rostos. 
Chevelure, f. hajzat; po6t. 

lomhozat ; bot. hub, 
Chever, v. bij. laposra csi- 

szolni; chaud. homoritni. 
Chevet, m. pdrna ; pr. il a 

trouv6 cela sous son — , a 



legbdl kapta ; artil. irdny- 

4k. 
fChevetain, chevetaigne, m. 

kapitdny. 
Chevetre, m. v. lioou ; arch. 

Jidkgerenda; serr. karpdnt, 
Cheveu, m. hajszdl; haj ; 

faire les — x, haj at nyimi. 
Chevillage, m. mar. elcdve- 

keles. 
Cheville, f. cbvek; — du 

pied, boka; po^t. hSzag- 

tdltd ; charp. — de lien, 

pdnUzeg. 
Cheviller, v. a. megc'dvekelni; 

fig. ame — 6e, szlvds elet ; 

1. 1. kifacsami. 
Ohevillure, v. andouiUer. 
Chevir, v. n. pop. vegezni 

(vkivel) ; prat, kiegyezni. 
Chevissanoe, chevissement, 

V. accord. 
Chevre, f. kecske ; pr. 

prendre la — , ok nSlkiU 

tilzbejonni ; charp. f&resz- 

Idb ; m6c. emeld csiga. 
Chevreau, cabri, m. gdddlye. 
Ch^vre-feuiUe, m. bot. szu- 

Idk. 
Ch6vre-pied, s. a. kecskeld- 

bu. 
Chevreter, v. n. dobogni. 
Chevrette, f. dzteken; art. 

kolostya; pharm. szorpfa- 

zik ; serr. hdramb. 
ChevreuU, m. 6z, bakdz. 
Chevrier, m. kecskepdsztor. 
Chevrillard, m. 5zborju. 
Chevron, m. arch, szamfa; 

com. kecskeszdr; hi. cimer- 

gerenda. 
Chevronnage, m. charp. sza- 

rufa rakdsa. 
Chevronn^, e, a. bl. cincer- 

gerendds. 
Chevronner, v. a. szarufd- 

kat rakni. 
Ohevrotage, m. kecskeadd. 
Chevrotement, m. mus. me- 

kegis. 
Chevroter, v. n. meggddo- 

lyizni ; fig. boszankodni ; 

2. ugrdndozni; 3. mus. 

mekegni. 
Chevrotin, m. kecskeb&r ; p. 

tirer au — , versenyt inni ; 

— ner, v. chevroter (2). 
Chevrotine, f. dzposta. 

91 



Chez, pr6p. honn; je sors de 

— lui, tolej'dv'ok ; com. ott, 
amott ; 2. Jcozt ; 3. -ndl^ 
-nil ; 4. il a un — soi, tu- 
lajdon hdza van. 

Chiasse, f. vulg. v. scorie , 

— de fer, vaaszar : — de 
mouche, ligyszar ; fig. sa- 
lak. 

Chiboul, m. jdszagu gyanta. 

Chic, m. pop. fortily. 

Chicane, f . t'drvinycsavards ; 
forteXy, fondm'lat. 

Chicaner, v. a. fondorkodni^ 
furfangoskodni ; fig. — sa 
vie, eletit videni ; csUmi 
csavami. 

Chicanerie, f. fam. torviny- 
csavards ; fondorkodds. 

Chicaneur, m. torvenycsava- 
rd ; furfangos. 

Chicanier, ^re, s. a. fam. 
szdrszdlhasogatd ; cela est 
— , csiklandds. 

Chiche, a. fam. zsugori; fig. 
il est — de ses paroles, szd- 
resteW ; un — face, sovdny 
arcu; 2. bot. pois — , ba- 
golcsa ; —ment, adv. zsu- 
gorilag ; cigdnykodva. 

Chichet6, f. zmgorUdg^ ci- 
gdnykodds. 

Chicorac6, e, a. bot. katdng- 
nemil. 

Chicor6e, f . bot. katdng ; — 
endive, cikoria. 

Chicot, m. e. f. facsonk ; 2. 
faszdlka. 

Chicoter, v. a. pop. zsort'o- 
Wdni. 

Chicotin , m. keser-ugorkale. 

Chien, ne, s. c6, kutya; 
szuka ; ch. une meute de 
—8, ebfalka; fig. fam. 
nyomorult; p. un — re- 
garde bien un 6v6que, a 
kirdlynak is szemebe n£z a 
inucska; entre — et loup, 
alkonyatkor ; 2. arq. sdr- 
kdny ; tonn. abroncshuzd. 

Chiendent, m. bot. ebfil. 

Chienner, v. n. kolykezni. 

Chier, v. n. pop. szami; — 
du poivre, pop. kereket 61- 
dani. 

Chieur, se, s. b. szard. 

Chiffe, m. ringyrongy ; fig. 
homme — , ezar-ember. 



ChiaL9r 

Chiffler.v. n.v.giffler; 2. pop. 

dobzddni ; it. sziircsdlni. 
Chiffon, m. rongy^ condra; 

pop. feslett Udny. 
Chiffon, ne, a. v. foranohe. 
Chiffoner, v. a. dsszegy&mi ; 

fig. cela le — e, ez furja 

agydt ; mine — 6e, f am. 

szabdlytalauy de csinos arc. 
Chiffonnier, fere, s. rongysze- 

dd ; fig. hirhordd ; it. ve- 

szekedd. 
Chiffratnre, f. lapszdmozds. 
Chiffre, m. szdm; 2. irdsjelek; 

com. jel ; 3. nSwonds. 
Chiffrer, v. a. lapszdmozni; 

2. y. n. szdmolni, 
ChiffreuT, m. szdmold. 
Chignon, m. an. tarhd; mod. 

honty. 
ChigTos, V. ch^gros. 
Chiliade (ki-), f. ezer ; une 

— d'ann^es, 6vezred. 
Chilone(ki-),'a. duzzadt ajku. 
Chilopodes (ki-), v. nulle- 

pieds. 
Chimera, f. myth. Chimera; 

fig. agyreMf dbrdndkSp ; 

2. poiBson — , icht. hinUra' 

haX; — antarctique, icht. 

eszaki karakatna. 
Chim6rique, a. dbrdndos, 

kipzelgd ; — ment, adv. 

dordvidosan. 
Chimie, f. vegytan. 
Chimification, f . vegytani el- 

jdrds. 
Chimique , a. vegytani ; 

—ment, adv. v. tanUag, 
Chinriste, m. vegyisz. 
Chinche, chincilla, m. z. sza- 

go8 gorSny. 
Chiner, v. a. manuf . hdbossd 

tenni. 
Chinfreneau, m. pop. seh- 

hely. 
Chinoidine, f. chi. sinoidSn. 
Chinquer, v. n. pop. ddzsol- 

ni. 
Chionanthe, m. hot. tavaszi 

tdzike; h6fa. 
Chiourme, f. gdlyardbok. 
Chipeau, m. om. kerce raca. 
Chiper, v. a. dan mddra cser- 

zeni ; 2. pop. v. voler. 
Chipoter, v. n. fam. serikdl- 

ni, tekeregni; 2. v. chica- 
ner. 



C Mpotier 

Chipotier, fere, a. kesedelme- 

zo ; 2. V. chicanenr. 
Chippolin, Ta..f4nymidzoUviZ' 

festminy. 
Chique, m. huvd bolha; 2. 

hagd ; 3. agyaggolyd. 
Chiquenande, tfricska; ^r, 

V. &. fricskdzni. 
Chiquer, v. a. dohdnyt rdg- 

nif hagdzni ; fig. il n*a pas 

de quoi — , nines harapni 

valdja, 
Chiquet (-k^), m. fam. da- 

rahkay szikra; — de vin, 

kortypcska bor ; — si — , 

adt. Uissankint; darabon- 

kinb. 
Chiqueter, v. a. tipni^ tip- 

delni. 
Chiqueteur , m. gyapjutepd. 
Chiqueur, m. pop. dohdny- 

rdgd ; it. zabdld. 
Chiragre, (ki-), f. m6d. kez- 

ho8zv4ny ; — , m. kSzkosz- 

vinyes, 
Chiro^aphaire, a. kizirati; 

—logic, f . ujjbeszSd ; — lo- 

gue, m. ujjbeszild ; — man- 

cie, f. kezjdalat ; — man- 

cien, ne, s. kizjos. 
Chironie, chirone, f. hot. 

ezerjdf'H, 
Chirurgi'cal , e, a. sebiszi ; 

— e, f. seb^szet; —en, m. 

sebesz; —que, v. — cal. 
Chitine, f. chi. tiilkedSk, 
Chiton, oscabrion, m. conch. 

tengerifereg. 
Chiure, f. Ugyszar. 
Chlor'ate, (Uo-), m. chi. 

haZvsd ; — e, m. chi. hal- 

vany ; 2. hot. nddrafd; 

— 6tique, v. chloritique ; 

— ique, a. chi. haZvsavas; 

—is (clorice), f. myth, vi- 

rdgkirdlynd ; hot. v. 

chlore (2.); om. z&ldike; 

— ite, f. min6r. halvanykd. 
Chloro'mfetre, m. chi. hal- 

vanymerd ; — phylle, f . chi. 

lev€lzdld; — se, f. m6d. 

sdpkdr ; — tique, a. m6d. 

sdpkdros. 
Choc (-ok), m. Utkozis (vmi- 

be) ; 2. roham ; fig. az er- 

dekek osszeUtkozese. 
Chocailler, v. n. b. beeaipni. 
Chocaillon, v. ivrognesse. 

92 



Chop per 

Chocard, m. orn. csdka, 
Chocola't, (-la), m. csokoldd; 

coulenr — , vordsbama; 

—tier, m. cs. kiszitd; 

— tifere, f. C8. ibrik, 
Choeur (keor), m. enekkar; 

2. karinek; arch, templom- 

karzat, 
Chogramme, m. serr. titkos 

zdr. 
fChoir, V. n. irr. esni ; pr. il 

est chu, megsovdnyodoU. 
Choisir, v. a. vdlasztani; 

mil. — son homme, c6lba 

venni ; c'est du — i, a leg- 

jobb fajtdhdl void. 
Cnoislssable, a. vdlaszthaid. 
Choison, v. dessein. 
Choix, m. vdlasztds. 
Cholagogue (ko-), s. a. med. 

epehajtd. 
Chol^do'graphie, f . epeleirds; 

—logic, f. epetan ; — logi- 

que, &,.epetani. 
Chol^oUthe, f . epekd, 
Chol6ra-morbus, (ko-), m. 

epemirigy. 
Chol6rique (ko-), a. m6d. 

epemirigyes. [sav. 

ChoUque (ko-), m. chi. epe- 
Ch6mable, a. megiinnepe- 

lend&, 
Ch6mage, m. UrmepMs; 2. 

munka^szUnet, 
Chdmer, v. a. iinnepelni ; 2. 

V. n. sziinetelni ; agr. iLgar- 

ban hevemi ; 3. — de qch. 

hidnyt szenvedni. 
Chomet, m. om. retike. 
Chondrille (kon-), m. hot. 

kakics. 
Chondro'graphe (kon-), m. 

porcleird ; -graphic, f. p* 

leirds ; — logie, f. an. p. 

tan ; — pt^rygien, m. icht. 

porcoshal. 
Chopine, f . kania ; p. mettre 

pinte sur — , egymdmtdn 

inni. 
Chopiner, v. n. pop. kJdpplo- 

getni. 
Chopinette, f . fam. iccecske ; 

hydr. — de pompe, sziva- 

tyU-koldok. 
Chopler, v. faux. 
Choppement, m. botlds. 
Chopper, v. n. megbotlani ; 

fig. bakot Idni, 



Chop penr 

Choppenr, m. botlo. 
Choqaant, e, a. v. choquer. 
Choquart, v. chocard. 
Choquer, v. a. qch. megWh- 

nif taszUani ; — k table, 

koccintani; 2. q., megsir- 

terdy meghdntani ; la r6p6- 

tition de ces mots est — te, 

€ szavak ismetUse 86rt6 ; 

mar. — une corde, kdtelet 

legorgetni; 3. se — , v. r. 

fig. egymdst megtdmadni ; 

magdt strive irezni. 
Choral (ko-), a. karhoztarto- 

z6 ; 2. m. kar€nek. 
Chor6'graphe, m. tdncrajzo- 

W;— graphie, f. t. rajz ; 

— graphique, a. tdncrajzi. 
Chori8te(ko-), m. kar-enekes. 
Choro'graphe, m. tdjrajzold; 

—graphic, f . t. rajz ; — gra- 

pmque, a. t. rajzi. 
Chorus (ko-ruce), m. kardal. 
Chose, f. dolog ; jur. — pu- 

blique, koziigy ; 2. izi ; 3. 

quelque — , valamL 
Choser, v. a. et n. enyelegni. 
Chou, m. kdpoazta ; — blanc, 

kdposztafej ; — x frifi6s,/o- 

dorkdposzta ; — de chien, 

apocin ; — fleur, viragos 

k.; — navet, rSpakdposzta. 

—rave, kalardo; p. —pour 

— , szeget szeggel; fam. 

mon chou — , kincsem; 

ch. — pille I rajta ! 
Chouan, m. h. d. F. Bourbon 

part; hot. g'dr'og szSna 

viagva; — nier, m. Bour- 

bon parti. 
Chouc, V. choucas. 
Choucalle, v. oalle. (hot.) 
Choucas, V. chocard. 
Chouchement, m. bagolyhu- 

Jiogds. 
Choucroute, f. savanyiiott 

kdposzta. 
Chouer, v. tromper. 
Chouette, f. orn. bagoly ;fgim. 

hUnbak. 
Chou-fleur, m. hot. v. chou ; 

2. ohir. husany, 
Chouguet (-gh6), m. m6tal. 

iUWtdke, 
Choupille, m. ch. kopd. 
Chouquet, m. mar. drboc-fog- 

lald. 
Choupille, m. ch. vizsla. 



Choyer 

Choyer, v. a. qch. gondot vi- 
selni; kinyesztetni ; 2. — 
q. kimSlni ; 3. se -— , v. r. 
magdt kimelni,^ 

Chrome (kr^-), m. ord. le 
saint — , szent olaj. 

Chr^meau, m. keresztelisi 
fdkdtdcske. 

Chr6tien, ne, s. a. keresz-, 
t€ny ; parlez — , besziljen 
4rthet6en ; pop. cela n est 
pas — , pogdny dolog; 
— nement, adv. keresztiny 
mddon. 

Chr6tient6 , f. keresztiny- 
8€g. 

Christ (kris-te), m. megvdl- 
td ; peint. — , fesziilet ; 2. 
— , Jesus-Ohrist (J6su-kri), 
J€zu8-Kri8ztU8, 

Christianiser, v. a. keresz- 
tinynyi tenni. 

Christianisme, m. keresz- 
tenyseg. 

Chrom'ate (kro-), m. chi. 
festaavas sd ; — at6, e. a. 
thi.festsavas ; — atique, s. 
a. mus. filhangu ; peint. 
szintan ; — atiquement, 
sAy. felhangokonjdrd ; — e, 
m. min6r. festeny ; — ique, 
a. festsavas; acide =, feet- 
sav. 

Chroni'cit6 (kro-), f. path. 
idUltsig ; —que, f . iddrajz; 
= scandaleuse, Mr, szd sze- 
le; 2. a. m6d. idUlt; — quer, 
V. n. id&rajzot imi ; 
— queur, m. ivk'onyvird, 

Chrono'graphe, m. lett. 4v- 
8zdmo8 mondat ; 2. v. chro- 
nologue; — graphie, — lo- 
gie, f. idStan; iddleirda; 
— logique, a. iddtani ; 
— logiquement, adv. kor- 
tanUag ; —logiste^ — logue, 
m. kortudds ; — m^tre, m. 
iddmSr6 ; mar. tengeri dra; 
mus. Utenymird; — me- 
tric, f. id6m4r48. 

Chrysalide (kri-), f. hemyd- 
bdb. 

Chrysalider, v. n. se — , v. r. 
bdbuvd lenni. 

Chrysanth'feme, f. — 6mon, 
— <&mum (-ome), m. hot. 
aranyvirdg ; — emoides, f. 
hot. ar. V. feUk, 

93 



Cibe 

Chrysis (kri-sice), m. ent. 

aranybogdr. 
ChrysoTj^nl, (kri-), m. mi- 

njr. arany herill; — colle, f . 

jmnki.araTvyenyv; —come, 

f . hot. arany fiirt ; — gra- 

phe, m. aranybet'SArd ; 

—graphie, f. ar. b. irds; 

— Uthe, f. min^r. aranykd; 

—logue, a. Skesen szdld ; 

— manie, f. aranykdrsdg ; 

— mele, f. ent. ddgligy ; 

aranyoscsereb&ly; —prase, 

f. aranyagdt; — Bpl6nium, 

m. hot. aranyveselke. 
Chu, V. choir. 

Chucheter, v. n. csicseregni. 
Chuchotement, v. chucho- 

terie. 
Chuchoter, v. n. suttogni ; 

8ti8ogni ; 2. v. a. sugdosni. 
Chuchoterie, f . suttogds ; szi- 

8zege8. 
Chuchoteur, m. suttogd^ su- 

8ogd. 
Chuinter, v. n. bagoly huho- 

gdsdt utdnozni. 
Churle, v. ornithogale. 
Chut ! i. fam. csitt ! 
Chute, f . eaiSy omlds ; kikul- 

ld8 ; Ulmllds ; fig. bukd8 ; 

rh6. bereke8zt68 ; fig. la — 

du premier homme, az el- 

8d pdr ember esete; jard. 

lejtdsig ; hydr. esSs ; mar. 

— de voile, vitorla ko88za ; 
m^d. 'dmU8. 

Chuter, v. n. th. bukni ; 2. 
V. a. kifiityolni. 

Chyl'e, m. an. tdpnedv ; 
— eux, se, a. tejnyes; 
— ifSre, a. an. tejnye tar- 
talmu ; — ification, chy- 
lose (la-), f. tdpkSpz48. 

Chym'e, m. an. emv ; —ifica- 
tion, f. emvkipzi8 ; — ose, 
m. azemhejlob. 

Ci, adv. itt ; ci-joint, melM- 
kelt ; — devant, ezeldtt ; 

— apr^s, azutdn ; 2. cet 
homme — , ez ember ; ceux 
— , azok; par—, erre ; par 

— par-1^, itt ott. 
Ciacale, v. chacal. 
Cibation, f. chi. szildrditds. 
Cibaudi^re, f . mar. zsdkMld. 
Cibe, cible, f. celtdbla ; mil. 

c6lldv68. 



Cilioire 

Ciboire, m. oath, szentelt os- 

ty at arts. 
Ciboule, f. 7nogyor6hagyma. 
Ciboulette, v. civette. 
Oicadelles, f. pi. ent. szdcs- 
. kefelSk, 
Cicatrice, f. sehhely ; fig. 

szenyfolt. 
Cicatricule, f. sehhely ecske. 
Oicatrisaut, e, — satif, ve, a. 

hehegesztd. 
Cicatrisation, f. hehegesztis. 
Cicatriser, y. a. sebhelyeket 

csindlni ; 2. behegeszteni ; 

fig. gydgyUani; 3. se — , 

V. r. behegedni. 
CicendMe, v. cicindele. 
Cic^role, f. hagolcsa. 
Cicerone (-tchi-tch6-ro-n6), 

m. mUkalauz. 
Ciche, V. cic6role. 
Cicinddle, f. ent. cingoldny. 
Cicisb^e, v. sigisb^e. 
Ciclamor, v. orle. 
Cicutaire, cigiie aqnatique, 

f .bot. vizibdsdvSny; — odo- 

rante, hubujicska. 
Ci-devant, y.jadis; it. v. ci. 
Cidre, m. aXmctbor. 
Ciel, m. ^g ; 2. po^t. oi- 

seaux du — , harmat;S. Sg- 

aljf e. hajlat ; 4. 6cr. d^v. 

menny ; le royaume des 
. cieuxy mennyorszdg ; S.Is- 

ten^ Eg; t. t. le — d'un 

lit, dgy-mennyezet ; peint. 

levegd ; 6. fig. cela nous 

est tomb^ du — , afelhdk- 

b&l potty ant le; vdrailanul 

jbtt. 
Cierge, m. viaxzgyertya, 
Ciergier, v. cirier. 
CigaJe, f . kahoca ; — r, v. n. 

cirpogni. 
Cigare, Cigarre, m. szivar; 

— tte, f . papirtzivar, 
Cigogne; f. gdlya, 
Clgogneau, m. fiatal gdlya, 
Cigiie, f . bot. biir'dk ; — aqua- 

tique, V. cicutaire. 
Cil, m. szemszdr ; pilla. 
Ciliaire, a. ligament — , sti- 

gdrszdlag. 
Cilice, m. szdring ; mil. Id- 

8z6r derekalj, 
Cili6, e, a. bot. sortSs. 
Cillement, m. hunyorgds^pU- 

logds. 



_^^er 

Ciller, V. a. pislogni ; 2. v. n. 

kunyoritni; fig. moccanni. 
Cimbre, m. bot. cirbolya- 

fenyU, , 
Cime, m. cmcs^ orom ; jard. 

— , fauBse ombrelle, bog- 

emyd. 
Ciment, m. homokos mSsz ; 

ragasz; — hydraulique, 

vizdlld ra^asz. 
Cimenter, t. a. ra^aszszaZ ki- 

tomni ; fig. megerdiiteni. 
Cimentier, m. ragaazcsindld, 
Cimeterre, m. kard, paUos. 
Cimetidre, m. temetd ; fig. 

8ir. 
Cimette, f. jard. kdposzta 

hajtdsa, 
Cimeux, se, a. bot. bog^ er- 

nyd alaku, 
Cimicaire, f . hoi.poloskavisz. 
Cimicides, f. pi. ent. Ttiezei 

poloska. 
Cimier, m. mil. sisakdUz ; 

bouch. feUdr ; v6n. — du 

cerf, szarvoM farid. 
Cimolit,cimol6e, f . csapdfdld; 

2. — , fenpor. 
Cinabarin, e, a. higpirszinO,, 
Cinabre, m. higpir, 
Cinanome, v. cinnamome. 
CinceneUe, f. riv. v. cableau; 

mar. csigakdtil. 
Cincle, m. om. viztengely. 
Cin^fier, cin^riser, v. a. 

chi. hamvaaztani, 
Cincle, V. cincle. 
Cin^raire, a. ume — , hamv- 

veder ; bot. la — , dugajfor. 
Cin^ration, v. incineration. 
Cingle, m. icht. kolc, 
Cinglau, m. mSrozHnor. 
Cinglement, m. mar. vitor- 

Idzds ; 2. csipes (szSlrdl). 
Cingler, v. n. mar. vitorldz- 

ni; 2. v. a. ostorral stb, 

iitni; 3. csipni (szilr6l);4^. 

charp. zsindrra venni. 
Cinnamome, -mum (mo- 

me), hot. faMjf a. 
Cinq, a. dt; — fois, dtszor; 

page — , 'ot'ddik lap ; — ta- 

ches, icht. dt ujjas hal, 
Cinquantaine, f . 'dtven darab; 

aranylakodalom. 
Cinquante, a. dtven, 
Cinquanti^me, a. otvenedik. 
Cinqui^me, a. otodik; 2. 6col. 

94 



Circn it 

la — , dtddik wztdLy ; 8. -, 
m. dtddr€8z ; — ment, adv. 
oiddsz^, 

Cintrage, m. mar. kotSlzet, 

Cintre, m. arch, ivezet; 2. 
iv-dllds, 

Cintrer, v. a. boLtozni. 

Ciocoque, f. bot. pirosito hu- 
z4r, 

Cion, m. m6d. nyelvcsapdcg. 

Cippe, m. arch, igndekoszlop; 
2.bSkd;S. sirko. 

Cirage, m./^nyeiitis; 2.finy- 
mdz. 

Circle, f. bot. vardzs szirom- 
par; altatd nadragtdya. 

Circompolaire, a. foldsark 
kdriili, 

Circon'cire, v. a. ir. lidriil- 
metelni ; — cis, m. k^rul- 
met^lt ; — ciseur, m. ko- 
HUmetild ; — cision, f. k. 
metilSs; pierre de =, ama- 
zonkd ; — ferance, f . kerii- 
let^ szelkdr ; — flexe, a. gr. 
hajlott 4k ; — jacent, e, a. 
kdrulfekvd ; —locution, f. 
koriiiirds ; — scription, f. 
korldtozds ; — scrire, v. a. 
it. korldtozni; koHllimi; 
— spect, e, a. dvatos ; sze- 
riny ; — spection, f. ova- 
tossdg ; — spectissime, a. 
nagyon ovatos; — stance, 
f . koriUmSny ; = delicate, 
kSnyes helyzet ; de =, al- 
kalmi; paJ. tartozik; — 
stanciel, le, a. korfUme- 
nyes ; — stancier, v. a. ho- 
riilmSnyesen eldadni ; — 
vallation, f. mil. Mrul- 
gdtlds ; ligne de =, gdtvo- 
nal ; — venir, v. a. ir. rd- 
szedni, koriUhdldzni ; — 
vention, f. rdszedesj ko- 
riUhdldzds ; — voisin, e, a. 
korUlfekvd, szomszedos; 
— volant, e, a. ide s tova 
ropkodo; — voler, v. n. 
ide 8 tova rdpkddni: — 
volution , f . forgatds ; 
arch. =s, tekervenyek ; 
m6d. =8 c^r^brales, agy- 
belc8Sk ; *— voyance, f . he- 
ldtd8. 

Circuire, v. environner. 

Circuit, m. k'driUet; faire un 
grand — , nagy keriUot 



Cironl'aire 



Ciselenr 



Clarier 



tenni ; fig. himezes Mmo- 
zds. 

Oircul'aire, a. korded; astr. 
mouvement — , kormozgds; 
com. lettre — , k'6rlev4l; 
=ment, adv. kbrhen; — 
ant, e, a. keringo : — ateur, 
m. kdhorU ; — ation, f. 
kereng^s, forgalom ; faire 
de I'ftrgent par =, vdltd- 
nyargaldst iizni; — atoire, 
8. a. m6c. Vitesse ==, kor- 
viozgds ; — er, v. a. fcrrog- 
ni, forgalomhan lenni ; ke- 
ringeni; faire =, fcyrga- 
lomba hozni; chi. lombi- 
kolni, 

Circum-circa, v. environ. 

Circus (-ku-ce), m. om. kd- 
nya. 

Cire, f. viasz ; — vierge, raj- 
viasz ; viaszgyertya ; droit 
de — , pecsUdij ; 2. an. v. 
cerumen ; h. n. viaszhdr- 
tya; m6d. beurre de — , 
viasz-olaj ; — d'Espagne, 
pecs^tviasz, 

Cirer, v. a. viaszolni ; finye- 
sitni. 

Cirier, m. viasztekercs-eresz- 
td ; 2. hot. via8%ura. 

Ciro^ne, m. viasz-tapasz. 

Ciron, m. ent. atka; lapos- 
tetti. 

Cirque, m. k'orszin ; lovarda, 

CirquinQon, m. z. dvily. 

Cirrhe, v. vrille. 

Cirrheux, se, a. bot. indds. 

Cirrhistome, m. icht. mama. 

Cirure, f . viaszh<yrU€k ;finy- 
mdz. 

Cisaillement, m. hevdgds. 
CisaiUer, v. a. mon. bevdgni. 
CisaiUes, f . pi. bddog-metszd 

olid; 2. — .de billon, i^^nz- 

hulladik. 
Ciseau, m. visS ; — «l 6colter, 

volgyeW v, ; — de lumiere, 

lyuk V. ; forg. — k chaud, 

ere V,; — k froid, vdgv. ; 

2. —X, m. pi. oU6 ; — k 

tondre, juh-olld; posztd- 

nyird o. 
Ciseler, v. a. vMzni; man. 

velours —6, himes bdrsony; 

— une 6toffe, kelmet va- 

salni. 
Ciselet, m. kopdcs. 



Ciseleur, m. vesnok. 
Ciselure, f. vesdzis ; vert- 

munka. 
Cisoir, m . 4rc-olld. 
Cisoires , f . orf . tdke-olld ; 

mon. belyegmetszd vesd. 
Ciste, m. bot. szuhar ; — 

h61ianthdme, sziklai sz. ., 
Cisterne, v. citerne. . 
Oisteroc^le, a. m6d. hemie 

— , hdlyagsirv. 
Cistrole, m. bot- gum6. 
Citadelle, f . ^iier. fellegvdr. 
Citateur, m. idSzd. 
Citation, f. pal. idiz^s; it. 

lett. hivatkozds. 
Citatoire, a. id^zesi. 
Cit6 , f . h. a. vdro8 ; la 

sainte — , Jirusdlem; droit 

de — , polgdrjog. 
Citer, V. a. pal. idezni ; it. 

litt. 2. megnevezni ; 3. hi- 

vatkozni, 
Citerne, f. viztartd. 
Citise, cytise, m. bot. zandt. 
Citoyen, ne, s. dllampolgdr. 
Citr'agon, m. bot. citromfii ; 

—ate, m. chi. csavassd ; 

—in, e, a. csdrga ; chi. 

citrdny ; t. phar. c.olaj ; 

— inelie, f. orn. olasz 

pinty ; — ique, a. acide =, 

csav. 
Citron, m. citrom; jns de— , 

cM; — ate, m. cukros c- 

hej ; — n6, e, a. c.szagu; 

— nelle, f . c.pdlinka; — ner, 

V. a. citromlevel vegyitni; 

— nier, m. bot. c.fa. 
CitrouiUe, f. tdk; fig. pop. 

une grosse — , tqkmag- 

zacskd. 
Civade, f. h. n. oUdtlan ten- 

geri rdk. 
Give, f . meiiW hagyma; vitr. 

iiveg karika. 
Civet, m. borsporos nyulap- 

rdUk. 
Civette, f. v. cive ; h. n. an- 

golndcska ; 2. cibit-pety- 

meg, 
Civi^re, f. saraglya; pop. 

szUrdkdd. 
Civil, e, a. polgdri ; 2. em- 

ploi — , magdnhivatal ; 

droit — , polgdri jog ; liste 

— e, udvari kdlts€g ; 3. 

proems — , polgdri por ; 4. 

95 



udvarias ; 6. — ment, adv. 

polgdria^an ; udvariasan, 
Civilisable, a. polgdrisod- 

hatd. 
Civilisation, f . polgdrisodds ; 

muvelUig. 
Civiliser, v. a. polgdri pdrr6 

vdltoztatni ; 2. polgdro- 

sitni ; 3. se — , v. r. polgd- 

rosodni ; mHvelddni. 
Civility, f. udvariassdg ; 2. 

— s, pi. bdkok. 
Civique, a. polgdri. 
Civisme, m. polgdri irziilet. 
Clabaud, m. ch. csahold; fig. 

fecaegd ; fam. ce cha- 

peau est — , e kalap leko- 

nyvl. 
Clabaudage, m. ch. csaholds; 

fig. V. clabauderie. 
Clabauder, v. n. ch. csa- 

holni ; fig. fam. nyefegni ; 

zsSmbelni. 
Clabauderie , f. nyefegis^ 

zsimbelis. 
Clabaudeur, se, s. fam. nye- 

fegd^ zsimbeskedd ; szd- 

csapldr. 
Claie, f. Iwddly. 
fClaim, V. clameur. 
fClaimer, v. n. segitsSg^rt 

kidUani. 
Clain, m. ton. eresztek. 
Claine, v. clame. 
Clair, m. vildgossdg ; au — 

de la lune, holdvildgndl ; 

2. — , e, a. vildgitd , f4ny- 

16 ; la lune est — , a hold 

fSnylik ; 3. vildgos ; 4. fi- 
fty es^ tiszta : 5. vildgos 

(szin); 6. dtldtszd ; fig. 

tirer au — , tisztdba liozni; 

eligazitni ; 7. ritka ; 8. 

tiszta^ csengd (hang) ; 9. 

nyiU, irtelmes: 10. elvi- 

tdzhatlan; 11. — , adv. 

ord. fig. vildgosan ; ertel- 

mesen ; csengdn ; elvitdz- 

hatlanul. 
Clairan, v. clarine. 
Clairement, adv. €rthet5en; 

mldgosaut tisztdn. 
Clairet, te, a. vin — , fiiszeres 

bor ; it. szinbor. 
Claire-voie, f. arch, rdcsfal; 

2. k — , adt. dtldtszdan. 
Clarier, m. bout. tajHkos 

kovdsz. 



CUiri^re 



Gla^ueter 



Cli sne-miisette 



Clairiere, f. e. f . tisztds. 
Clairon, m. po^t. tdrogatd ; 

ent. — des ruches, miMsz 

attaldb. 
Glairones, — nnes, f. pi. ent. 

hangya-paz6r. 
ClairYoir, m. sculpt, dtt&rt 

faragvdny, 
Ciayrvoyance, f . eleselme ; 2. 

alvaldtd. [2. alvaldtds. 
GlaiiTayant, e, a. eles elmSjH; 
Clamart, m. fig. cinterem. 
Glame,'iu. zardndokkdpeny, 
Glameur, f. Idrma^ kiabdlds. 
Olameux, se. a. Idrmds. 
Olampin, v. clanpin (2). 
Clanaestin, e, a. titkos ; 

commerce — , dtigdrkodds ; 

2. — e, f. — ^cailleuse, ol- 

mdr; — ment , adv. titkon. 
Olandestinitd, f. titkolds^ tit- 

kolozds, 
Clanpin, e, s. a. v. boiteux ; 

2. pop. un — , une — e, he- 

nyild. 
Clapet, m. biUentyil. 
Clapier, m. ch. 6con. tengeri 

nyul lyuka ; chi. geny- 

t'&mld, 
Clapir, V. n. nyivdkolni ; se 

— , V. r. elbuni. 
Glapotage, m. z'drombdles ; 

mar. pocsogds. 
Glapoter, v. n. mar. pocsogni. 
Glappement, m. csettenes. 
Glapper, v. n. csettenni. 
Glaquade, f. tapsolds. 
Glaque-, f . csapds (tenySrrel); 

6con. felcipd ; om. fenyii- 

maddr; th, taps; chap. m. 

— , lapos kaZap. 
Claquedent, m. szeginy or- 

ddg ; fig. csacska. 
Glaquement , m. vacogds ; 

— de mains, tapsolds. 
Glaquamurer, v. a. fam. he- 

zdmi ; 2. se — , v. r. fig. 

osszehuzni (magdt) ; sa- 

rokha huzddni. [Zap. 

Glaque-oieille, m. konya ka- 
Glaquer, v. n. — des mains, 

tapsolni ; — des dents, va- 

cogni; — avec le langue, 

csettenni; faire — son 

fouet, cserditni; fig. ker- 

kedni ; 2. v. a. fam. — q., 

megcsapkodni. 
Glaquet, m. rdztSfa, 



Glaqueter, criser, v. n. cir- 

pelni, 
Glaquette, f. v. caillette ; 2. 

nSvjegytdrca. 
Glaqueur, m. tapsonc; fig. 

siindorgd, 
Glarification, f. tisztdlds. 
Glarifier, v. a. tisztdlni; 2. 

se — , V. r. tisztulni, 
Glarine, f . kolomp ; com. pa- 

tyolatfdtyoL 
Glarinette, f. mus. sipola; 

sipoldsz. 
Glart^, f. vildgossdg^ finy; 

2. dtldtszdsdg^ tisztasdg ; 

fig. Srtelmesseg. 
Clas, m. V. glas ; — clas, re- 

cseges ; fig. faire un grand 

— — , 8ok bajt csiTUUni 

semmUrt, 
Classe, f . osztdly ; fig. de la 

premiere — , elsd rendu. 
Glassement, m. osztdlyzat. 
Glasser, v. a. rendezni. 
Glassicisme, m. litt. remek- 

irdsdg. 
Glassificatenr, m. osztdlyozd. 
Glassification, f . osztdly ozds. 
Glassifier, y. a. osztdlyozni. 
Classique, a. litt. muremeki; 

*m. remekird. 
Clathre, m. hot. reds gomha. 
Clatir, y. n. ch. csaholni. 
Clatule, f. h. n. puhdny. 
Glaude, s. a. fam. bdrgyu^ 

huta. 
Glaudicant, y. boiteux. 
Claudication, f. m^d. sdnti' 

tds. 
Clause, f . zdradik ; kikotis. 
Clausoir, m. b&t. zdrkd. 
Claustral, e, a. zdrdai. 
Clayaire, m. leviltdmok ; f. 

bot. kordll-gomba. 
Clay^, e, a. bot. bunkos. 
Clayeau, m. clayel6e, f. bd- 

rdnyhindS; arch, ikalaku 

zdrkd. 
Clayecin, m. mus. zongora. 
Clayeciniste, m. zongordzd. 
Clayel6, e, a. hinU&s ; — 16e, 

V. clayeau; — leux, se, a. 

bdrdnyhindSs ; — lisation, 

f. b. h. oltds; —User, y. a. 

b.himldt oltani. 
Clayette, f. akasztdszeg. 
Clavi'cord, monocorde, m. 

mus. egyhuroSf zendm4r6; 

96 



-•oulaire, a. an. vdUperec- 

hez tartozd; — cule, f. an. 

vdUperec; — er, m. kvics- 

kanka; luth. mus. biUen- 

ty&zet ; — ^re, f . icht. tar- 

ka szddla; —forme, v. 

clay6. 
Glayer (cl6-i6), m. durva 

cserSny. 
Glayon, m. sajtcser4ny. 
Glayonnage, m. rdzsegdt. 
G16, clef (cl6), f. kulcs; §tre 

sous la — , zdr alatt lenni; 

fig. la — d*or, pinz; 2. 

kulcs (milszer) ; — de lit, 

csavarkulcs; — demontie, 

drak. ; — k tirer, k.puska ; 

mar. €k ; 3. fig. nyitja (v. 

minek) ; 4. arch. 6kM; 

bat. — d'un poutre, lant- 

sdm ; ch. — de meute, a 

legjobb eb egy falkdban; 

fig. koUmpos ; men. csa]^. 
Clematis, y. pervenche. 
Cl^matite, f. bot. bercse. 
Cl^mence, f. kegy^ kegyelem, 

kegyessig, 
Clement, e, a. kegyes^ he- 

gyelmes ; eln4zd. 
Clenche, cUnche, f. serr. ^*- 

lincs. • 
Cldonie, f. bot. Usz'dg-dr. 
Glepsydre, t.viz-dra; foveny- 

dra; viz-orgona. 
Clerc (cl6re), m. pap; pap- 

novendik ; 2. imok; — 

d'ayocat, iigyvid-segid; 

yice de — «l m^tre (kl^r- 

ka-m5tr), toUhiba, 
Clerg^, m. papsdg. 
Clergicole, m. papszolga. 
Clerical, e, a. papi ; —ment, 

ady. papilag. 
Cl^ricature, f. papirend. 
Clarion, m. papnovend^k. 
Clichage, m. mintordntes. 
Cliche, m. minta bntviny. 
Clichement, m. selypitis. 
Clicher, y. a. mintdba on- 

teni. 
Glicheur, m. minta-ontd. 
Client, e, (-an, -ante), s. ve- 

denc ; com. y. pratique. 
Clientele, f. videncseg. 
Glifoire, t: bodzapuska. 
Clignement,m. kacsintgatdi. 
Cligne-musette, f. szembeko- 

tdsdi. 



Cligii«r 



Clooh«r 



Coalitionner 



Cligner, v. a. hunyorffatni. 
Glignotement, m^pislogatds. 
Glignoter, v. a. hunyoHtnij 

pislofffii. 
Climat, m. ighajlatf Sgallj. 
Climat^rique, a. astr. an- 

n6e — , fok-iv. 
Climax (mac-se), v. grada- 
tion. 
Clin-d'oeil, m. pislantds ; fig. 

en un — , piUanatban. 
Glinche, v. denche. 
Cliniqne, a. m^decin — , szu- 

I6sz ; — , f . 8ziU, kdroda. 
Clinopodium (-ome), m.bot. 

pereszlen. 
GDnqnont, m. Idrma^ glk ; 

fig. Urespompa. 
Glinquanter, v. a. nkhal ter- 

helni. 
Clique, f. drikos tdrsasdg ; 

filrepdrt. 
Ciiqaet (-k6), m. borl. m^- 

can. zdrkup ; mett. iit&ru- 

g6 ; — d'un moulin, v. 

claquet. 
Cliqueter, v. n. csordgni. 
Cliquetis (clik'-ti), m. csor- 

gSs; ni6d. — des os, ropo- 

gds. 
Cliquette, f. csorgetyH. 
Clisse, f . sajtrdcs ; ohir. v. 

6cliB8e. 
Clisser, v. a. koriilfonni. 
Clisson, m. com. len-vdszon. 
Clistere, v. clystdre. 
Clitoris, m. an. csikld lin- 

dik. 
Clivage, m. lap. hasUds. 
Cliver, v. a. un diamant, lap. 

hasitani, 
Cloaqne, f . v. 6gout ; 2. — , 

m. szemStgddSr : fig. un- 

dofc ember v. hely ; a.n. far. 
Cloche, f . harang ; p. fondre 

la — , eltdkilni magdt ; fig. 

paUands ; mar. — k plon- 

ger, huvdrharang. 
Clocheman, m. ^n. vezir- 

iirU. 
Clocbement, v. claudication. 
Cloche-pied, m. com. sodrotl 

felyem; 2. k — adt. f€l- 

Wxm. 
Clocher, m. templomtorony ; 

pUbdnia; p. tirer du — , 

a vSgsC etzkdzhez folya- 

modfU. 



Clocher, v. n. sdntitni; fig. 

hidnyoanak lenni; t. a. 

jard. uvegharanggal be- 

fddni. 
Clocheron, m./ harangocska. 
Glochette, f. csdngetyii. 
Cloison, f. arch, vdlaszfal, 

kdzfal; 2. deszka-kefitis ; 

— k jour, Uerdcs. 
Cloisonnage, m. rekeszt^k, 
Cloifionner, v. a. elrekesz- 

teni. 
Cloitre, m. keresztfolyosd ; 2. 

zdrda. 
Cloltrer, v. a. zdrddba tenni; 

2. se — , V. r. zdrddba 

fnenni. 
Cloltrier, m. szerzetes; — 6re, 

f. apdca, 
Olonique, v. spasmodique. 
Clonisme, m. m6d. rdngds. 
Clonisse, f. conch, kdma. . 
Cloper, V. clocher. 
Clopin-Clopant, adt. sdnti- 

kdlva; bicegve. 
Clopiner, v. n. bicegni. 
Cloporte, m. ent. rinya ; — 

de la baleine, cetfalangya, 
Cloque, f. jard. dsszezsugoro- 

dds. 
Clore, V. a. irr. zdmi, bezdr- 

ni ; — les yeux d*un mort, 

halott tzemit befogni; — 

I'oeil, szemSt behunyni ; 2. 

bekeritni ; 3. bevegezni ; 

— un march^, alkut kotni; 
4. V. n. cette porte ne 
cl6t pas bien, ez ajtd ro- 
8ZuL csukddik. 

Clos, m. tilalmaSf tilos; — , 
se, a. elzdrt ; fig. se tenir 

— et couvert, elrejtdzni; 
it. haUgatni. 

Closeau, m. bekeritett telek. 

Closerie, f . cour. keritett ma- 
jor, 

GloBsement, closser, v.glous- 
sement, glousser. 

Cldture, f. keriUs; soviny ; 
fig. zdrlat; 2. zdrdai k^ny- 
szer ; fogadalom. 

Cldturer, v. clore, former. 

Gldturier, m. van. kosdrfo- 
nS ; 2. leviltdmok; 3.*»2a- 
va,zd8t sUrgetd, 

Clou, m. 8zeg ; — k planche, 
deszkaszeg ; — k cheval, 
patkdszeg; — k crochet. 



Mabt xrr : Franoia-magjar 8z6i&r. ^ ' 



horogszeg ; p. compter les 

— s d'une vpTtQf sokdig vd- 

rakozni vkire; un — chasse 

Tautre, kiz kezet mos ; 

man. forgdnzeg, 
Clouage, m. szegezSs, 
Clouer, y. a. szegezniffoUze- 

gezni. 
Clouet, m. tonn. Umdkis, 
Cloui^re, f. szegvas. 
Clouter, V. a. aprd szegekkel 

boritni. 
Cloutine, f. szegkeresked^s ; 

szegmUhely. 
Clouier, m. szegmlves, 
Cloutidre, v. clouiSre. 
Cloy^re, f. halszatyor. 
CluD, m. kdry tdrsaskor. 
Clubiste, m. gyiildetag, 
Clupe, m. icht. aprd hering. 
Cluppement, m. koddcsolds, 
Olupper, Y. n. koddcsolni. 
Cluteau, m. hot. pereces ga- 

Idca. 
Clym^ne, f. hot. vaddcer- 

oorsd. 
Clyp^'iforme, a. astr. pot^^- 

dad; — ole, f. hot. c«t- 

kdka. 
Clysoir, m. aUovd. 
Clyst'ftre, m. altdvet ; — 6ri- 

sation, f. csdrezis ; — 6ri- 

ser, V. a. cs&rSzni. 
Cnesme, v. d^mangeaison. 
Co'accus^, m. pal. vddlott 

tdrs ; — actif, ve, a. k4ny- 

szeritd ; —action, f . kiny- 

8zer, 
Coad'juteur , m. 8eg4dpu8- 

pok ; — jutorerie, f . 8eg^d 

puspdki mSltdsdg; — n6, e, 

a. Dot. 'd88zendtt. 
Coagulation, f . megalvds ; 

—ler, V. a. oltani ; h^^eaz- 

teni; se =, v. r. megalun- 

ni; — lum (-ome), m. chi. 

aludik, 
Coailler, v. n. farkdt csdvdU 

va 8zimatolni. 
Coak, coke, m. pirkd8zen. 
Coalescence, f. an. beforra- 

dd8, 
se Coaliser, â–¼. r. 8zovetkezni. 
Coalition , f. 8zovetkezet ; 

phys. egyillet. 
Coalitionner, v. n. frigyet 

kdtni ; 2. se — , v. x,frigye- 

8Ulni, 

e 



Coaptation 



Cooo 



Cogmrtife 



Coaptation, f. chir. osszeil- 

lesztis. 
Coarctation, f. m6d. hugycad 

szukiiUse, 
Coaesement, m. hrekeges. 
Coasser, v. n. brekegni. 
Coassoci^, 8. a. com. riszes- 

tdrs. 
Cobalt, m. k4kleny, 
Cobite, m. icht. bajuszos ter- 

gelye; 2. c«ifc. 
Cocagne, f. mat de — , k%Uz- 

pozna ; com. csiiUengszak ; 

p. pays de — , Jdnos pap 

orszdga. 
Cocarde, f. tarajka. 
Cocasse, a. fam. bohdkds. 
Cccatre, m. ^con. felkappan. 
Coccinelle, f . ent. b6de. 
Coccix, coccyx (kok-ci-ce), 

m. an. farcsikcsont. 
Coccoloba, f. bot. bogy6pik. 
Coccus (kok-kuce), v. ker- 

mf s. 
Cochard, m. diszndfeju Id. 
Coche, m.vidSkitdrsaskocsi; 

— d'eau, vdsdri hajd ; 2. 

a tar. kocaiban uWk ; 3. — , 

f . horony ; pop. hizott enue; 

tig. la vilaine — ! vin disz- 

nd! 
Coch6, e. a. point, pli — , sd- 

tetredd; mM. kashajtd. 
Cochemar, v. caucliemar. 
Cochene, m. bot. vadberke- 

nyefa. 
Cocnenil'lage, m. teint. bi- 

borfestSk ; — le, f . ent. bi- 

borbogdr; 2.= de Pologne, 

bodonc ; — ler, v. a. bibor- 

kdval fesleni ; 3. v. n. bi- 

borkdkat szedni ; — lier, v. 

cactier. 
Cocber, v. a. megtojdzni. 
Cocher, m. kocsu. 
Cocbere, v. port6-cochdre. 
Cocbet, m. kakaska. 
Cochevis, m. orn. pipuke. 
Cochel6aria, m. bot. torma. 
Cochlite, f. conch, csigakd. 
C( choir, m. tann. homycld- 

kes. 
Cochois, m. cir. verdfa. 
Cochon, m. disznd ; — de 

lait, malac; — n6e, f. ina- 

la^-elUs; — ner, v. n. eUe- 

ni; V. a. fig. mdzolni^ el- 

kcntdrozni ; — nerie, f. 



{&m. diazndsdg ; — net, m. 

kettds kocka. 
Coco, m. kdkusdid ; iron, et 

pop. c'est un fameux — 1 

ugyancsak nagyra van ! 
Cocon, m. selyemgubd. 
Coconille, f. soi. nyers se- 

lyem. 
Coconnier, v. a. et n. gubdvd 

lenni. 
Coconniere , f . selyemte- 

ny^szde. 
Cocote, f. m6d. azemlob. 
Cocotier, m. kdknsfa. 
Cocr^te, V. rhinante. 
Coc-sigrue, m. ent. meriily ; 

tig. V. coquecigrue. 
Coction, f. did. fdlforralda^ 

fdzis ; m6d. emisztes. 
Cocu, m. g. p. gydva^ rdsze- 

dett firj. 
Cocuage, m. iron, gydvasdg. 
Cocuer, v. a. pop. oocufier, 

vkinek nejit elcsdMtani. 
Code , m. tfirv^nykonyv ; 

pharm. v. dispensaire ; tig. 

szabdly -gy lijtemeny . 
Co'd6biteur, m. jur. addstdrs; 

— d6ine, f. chi. mdkaly ; 

— d6ique, a. chi. acide = , 

m. sav ; — d^tenteur, m. 

jur. zdrtdrs. 
Codex, V. code (pharm.). 
Codicil'laire, A.fidkrendeleti; 

— lant, m. toldatird ; — le, 

m. v4grendeleti toldat. 
Codifi'cateur, m. torvinyttzer- 

kesztd; —cation, f. t. szer- 

keszUs ; — er v. a. torvinyt 

szerkeszteni. 
Coe'cal,e,(c6-),a. an.artSre— , 

vakbU-ir ; —cum , (c6- 

come), m. an. vakbel. 
Coeffe, coeffure, v. coiffe, 

coiffure. 
Co'efficient, m. alg. egyiitt- 

hatd ; — 6gal, e, th6o. 

egyenld; — 6gaiit6, f. egyen- 

WsSg ; — emption (amp'-), 

f. pal. kpzosvetel. 
Coercin^ilit^ , f. f^kezhetis ; 

— ble, a. phys. fikezhetd ; 

— tif, ve, a. pal. kenysze- 

ritd ; — tion, f. pal. kSny- 

szeritdjog; kenyszerites. 
Coeur, m. an. sziv; 2. gyo- 

mor ; le — lui bondit, oil- 
fog ; 3. kedily ; indulat; 

98 



c'est un — endourci, ke- 
gyetlen ember ; 4. hajlam ; 
U a le — franc, dszinte ; 5. 
vanzaJom; szeretet: moa 
— , kincsem; 6. bensdseg 7. 
par—, adt. konyvnelkiU; 
p. faire diner q. — , kop- 
UUtatni; 8. kozpont; bel- 
seje, veleje vminek ; an — 
de I'hiver, tilkozepin. 

Co'6veque, m. cimzetes piis- 
pdk; —existence, f. egyiitt- 
letezSs; — exister, v. n. 
egyiittUtezni. 

Coffin, m. kerek kezikosdr. 

Coftine, f . hxymorii pcUakd. 

se Coffiner, v. v. bot. zsu- 
gorodni; men. megvete- 
medni. 

Coffrage, m*. kideszkdzds. 

Coffre, m. Idda; bdrond; 
—fort, pdnzszekriny ; — 
du carosse, kocsi-ldda ; p. 
elle est laide, mais elle eet 
belle au — , rwt, ds sokpen- 
ze van; chir. meUka*; fam. 
il a le bon — , egiszsSges 
teste van ; ch. ha^ ; artill. 
— d'une mine, akna-kam- 
ra ; icht. csonlpikkelyil. 

Coffrer, v. a. fig. bezdrni; 
min. kideszkdzni. 

Coffret, m. Idddcska; szeh- 
rinyke. 

Coffretier, m. bdr'ondds. 

Cofidejusseur, cogarant, m. 
kezestdn. 

Cogitation, v. meditation. 

Cognae, m. com. rozsszesz. 

Cognasse, f. vadbirs. 

Cognassier, m. vadbirsfa. 

Cognat , m. anyarokon ; 
—ion, f . anyarokonsdg ; 
— ique, n. succession lin6- 
ale — , ndi drdkdsddisi 
rend. 

Cogn6e, f. fejsze; bdrd ; p. 
il a mis la — d. I'arbre, 
nagy fdba vdgta a fejszet. 

Cogne-f6tu, m. pop. bdbrdld. 

Cogner, v. a. bevemi ; v. n. 
kopogtatni; se — , v. r. 
utddni ; fig. se — la tete 
contre le mur,, falnak ro- 
hanni. 

Cognet, m. dohdnytekercs. 

Cogneux, m. fond, mlyok. 

Cogni'tife, ve, a. phil. isme- 



Cohaliitation 



Coignassier 



retkSpes; — tion, f. phil. 
umerStehetsSg. 

Coliabitation, f. dr. elhdlds ; 
— habiter, v. a. dr. elhdlni; 
—habitude, f. kSlcsonosszo- 
kds ; — hercion, v. coer- 
tion; —h^remment, adv. 
osszefUggdleg ; — h6rence, 
f. osszefugges ; phys. egy- 
beragadds ; — h^rent, e, a. 
osizefUggd ; — h^riter, v. n. 
egyilttor'dkolm ; — h^ritier, 
^XQ.^.'dr'dkdstdrs; — h^sion, 
f. phys. 'dsszetart^ era; 
— h^sionner, v. a. dsszefiig- 
geszUni ; o.tartdvd tenni ; 
— hibition, f. phil. vissza- 
tart6ztatd8 ; elvonds; — ho- 
bation, f. cbi. ismetelt le- 
pdrlds ; — hoher, v. a. chi. 
mdsodszor pdrolni. 

Cohorte, f. h. r. sereg ; fig. 
csoport, 

Oohuage , m. cout. hely- 
penz. 

Conue, f. tartomdnyi t'dr- 
v^nyszik ; fig. zajos gyille- 
kezet. 

Coi, te, a. cs'dndes^ nyugodt ; 
en chambre —iQ.j6l elzdrt^ 
meleg tzohdhan; se tenir 
— , nyygodtan maradni. 

Coiffe (koaf), f. f5kdt6; - 
d'un chapeau, kalaphilis; 
artil. agyfddil ; an. fejhu- 
rok. 

Coiffer (koa-f6), v. a. fej^t 
hepidni ; fodoritni ; enfant 
nfe —6, fejhurokkal sziile- 
tett gyermek ; fig. il est n6 
—6, hurokban szuletett ; 
caille — 6e, fajtdlan no; 
vin —6, vegyitett hor ; — q. 
leitaini (vkit); pop. szarva- 
kat rakni (vkinek) ; p. — 
Bainte Catherine, jpartd&an 
maradni; perr. fer fit — , 
fodoritd vas; 2. v. n. j6l 
dllani, illeni ; 3. se — , v. r. 
kalapjdt fdltenni; fesiil- 
kndni ; diszitni (magdt) ; 
se — de q., bolondvl heli 
szeretni (vkibe) ; iron, il 
se coiffe souvent, gyak- 
ran leUsza magdt. 

Coiflfeur, se, s. fodrdsz; fej- 
k'dtd'Varrdnd. 

Coiffure, f . fejdUz ; fdveg. 



Coignassier, coignier,v. cogn- 

assier. 
Coign6e, v. cogn^e. 
Coin, m. az'dglet; tarok, zug; 

— de Toeil, szemzug ; 2. 
ik ; arch, iktigla ; ajrtil. 

— d'arrdt, tdmasz-^k ;honn. 
le —fpdlha; mai-^ch. — s, 
szemfogak ; man. sarok- 
szekriny; mon.p4nzbSlyeg; 
iron, il est frapp6 de ce — 
ia, ez a bogara ; perr. dl- 
fonat; 3. hot. — , coing, 
birsalma. 

Coin'cidence, f. g6om. ossze- 
ilUs; fig. imzetHUs; — ^ci- 
dent, e, a. bsszeilld ; ossze- 
taXdlkozS ; — cider, v. n. 
g6om. egymdgra illeni; fig. 
imzedtleni ; — dicant, e, a. 
m6d. egyilttjelentd ; — di- 
cation, f. m6d. kiaSrd^je- 
lens^g; — quination (-km-), 
f. inus. fertdztetes; fig. rd- 
galmazds; — quiner (-kui-), 
V. a. inus. fertSztetni ; fig. 
rdgalmazni ; — specteur, 
—trice, s. fdliigyeldtdra ; 
— spection, f. egyiittes fol- 
iigyeles. 

Co'int e, a. eldzSkeny ; pipe- 
rizett ; — interie, — intie, 
— intise, v. omement, it. 
gentillesse ; —intelligence, 
f. egyetirtea; — interess^, 
e, a. riszeSy erdekelt ; — in- 
tiser, V. a. se =, v. r. csi- 
nositni; cifrdlkodni; —ion, 
m. pop. heny6l6, heverd; 
— ionner, v. a. gyaldzato- 
san bdnni (vkivel); 2. v. n. 
pop. durvdlkodni ; — lon- 
nerie, f. lienyiJkedis; dur- 
vdlkodds; — irau, m. kizott 
okor ; — iste, f. ni6can. 
csap-dgy ; —it (co-ite), bak- 
zds ; 2. did. m^d. noszis^ 
elhdlds; — ition, v. attra- 
yement ; — justicier, m. bi- 
rdtdrs. 

Col, m. V. cou ; 2. nyakra- 
vald ; gaUir ; g6o. hegy- 
szoros, 

Colage, V. comage. 

Colaphiser, v. souffleter. 

Colas, m. oktondi ; z. csdka, 

Colature, f . pharm. dtszuria. 

Colbac, m. kalpag. 

99 



Collation 

Colchique, m. hot. kikerics ; 
— des prSs, dszike ; — des 
montagnes, azalea leveliik. 

Col^gataire, s. orokostdra. 

Col4optere, a. eiB.ia.tihely- 
ri^il. 

Col^re, f . liarag; diih^ dddzat; 
tig. hdborgd ; 2. a. il est 
fort — , nagyon haragoa, 

se Col6rer, v. se facher. 

Coleret, — te, v. coUeret. 

Col6i'ique, a. Jiaragoa ; — 
ment, adv. haragoaan. 

Coliart, m. icht. aimardja. 

Colias, m. om. citromadr- 
mdny. 

CoHbri, m. orn. delice;* fig. 
fam. cailcaap. 

Colifichet (-e), m. aprdcaep- 
rd ; 2. cikomya; caecae- 
becae. 

Colima(,'on, v. limaQon. 

Colin, m. icht. azinhal; — 
grisart, m. orn. kerceruca; 
— maillard (ma-liar), 
azembekfitdadi ; — noir, m. 
oin. fekete hdda; — tam- 
pon, aveici doboa induld; 
fig. fam. s'en moque 
comme de =, mitae tordd- 
nivele. 

Colique, f . bilgbrca ; — ven- 
teuse, az^lkin. 

Colis, m. com. mdlhadarab. 

CollaTwrateur, m. dolgozd- 
tdra ; 2. tanXtd-aegid ; — 
boration, f. egyUttdolgo- 
zda , — borer, v. n. egyiitt 
dolgozni. 

Collage, m. pop. enyvezia; it. 
azdnyegek folragaaztdaa. 

OoUant, e, a. ragaaztd ; 2. 
teatliez dll6. 

CoUataire, m. b6n. jdra4€- 
koa. 

Collat6'ral, e, a. oldal-^ 
melUk-; h6ritier =, m. 
orokba ; 2. m. melUkrokon ; 
— aux, pi. arch. m. €pUle- 
tek ; geo. points — aux, 
oldalazelek. 

Collateur (col-la-), m. ado- 
mdnyozd ; 2. oaazevetd. 

Collation, f. adomdnyozda ; 
2. prat, daazevetea ; 3. (co- 
la-) , vacaora • ozaonna ; 
— nage, m. daazeolvasda 
—neTy{co\-)ty.Si.(ia8zev€tni ; 



g 



OoUc 

libr. imp. dtnSzni; 2. v. 
n. estelizni ; ozsonfUUnL 

CoUe, f. enyv; cnriz ; — 
d'amidon, konyvJcdtd-csi- 
Hz; — de poisson, vizahd- 
^yo^g ; — A bouche, mza- 
enyv; 2. pop. hcuxigsdg; 
il lui adonne une — , I6vd 
tette. 

Collecte (co-)p f . p^nzszedSs ; 
2. gy^jtii (segilyre) ; 3. 
lith. kbzima. 

Collecteur, m. gyujtd ; 2. 
addszedd ; vdnutzedd ; 8. 
phys. villanygyujtd. 

Collectif, ve, a. gr. gy&jtdy 
osszito. 

Collection, I. gyujtem€ny. 

Oollectivement, adv. gyHjtve, 

College (co-lS-), tdrmuat ; 2. 
anyaiskola ; kollegium. 

Coll^gial, e, a. tdrsas : ^glise 
— e, kdptalcmi templom; 2. 
ukolai; — lement, adv. 
tdrsasan; iskolailag. 

Coll6giat (co-16-gia), v. col- 
legue. 

Coll^gien, m. tanidd. 

Collogue (co-), m. tiszttdrs. 

CoUer (co-J, v. a. ragasztani, 
enyvezni ; — du vin, bort 
tUztdlni'; fig. testhez dlla- 
ni; 2. se — , v. r. rdtapadni; 
tdmaszhodni. 

Collerage, m. couti boradd. 

CoUeret, m. pech. huzdhdld. 

Collerette, f. ingvdl. 

Collet (co-1^), m. gallSr ; 2. 
hajtdka; petit — , ntdzes 
tdbldcskdi ; fig. peckes em- 
ber ; saisir au — , nyakon- 
csipni, 

CoUeter (col-t6), v. a. megra- 
gadni ; 2. v. n. eh. tdr'dket 
vetni. 

Colletenr, m. tdrvetS. 

Colletier, m. gaUircsindld. 

Colletin, v. collet. 

Colleur, m. pop. enyvezd ; 2. 
csirizeld ; 3. szdnyegrakd. 

Collier (co-li6), m. nyakldnc; 
2. nyakvas ; orv ; 3. kari- 
ka; pigeon k — , orves ga- 
lamb; p. c'est un chien 
au grand — , tekirUilyes 
ember; — d'un ordre, rend- 
Idnc; — de cheval, hdmiga; 
cheval de — , igdsld ; fig. 



CoUi^re 

il est franc du — , szolgd- 

UUkisz ; fam. donner nn 

coup de — , neki fekiirmi 

vminek ; -— , om. iWves ri- 

gd; — rouge, om. rotnya- 

ku libuc. 
Colliere, f. dszokfa. 
Colliger (co-), v. a. gyikjteni. 
CoUimation (col-), f. astr. 

irdnyzds ; ligne de— ,irany- 

zdsi vonaL 
Colline (co-), f. domh; il a 

gagn^ la — , elillant. 
Colliquatif , ve, a. (col-li- 

koua-), m6d. oldd. 
Colliquation (col - li - koua- 

cion), f. jn^df fdloldds. 
Collision (col-), f. phys. 'ossze- 

iiikdzis; fig. villongds. 
Collocation (col-), f. prat.— 

de cr^anciers, hitelezdk 

OsztMyozdsa. 
Colloque(col-), jn, pdrbeszSd; 

2. ord. fig. beszilgetes. 
Colloquer, v. a. (col-), prat. 

osztcUyozni. 
Colluder (col-), v. a. prat. 

titkon egyeterteni ; fam. 

egy Huron pendiilni. 
Collusion, f. egyetertis. 
Collusoire, a . alattomos ; 

— ment, adv. alattomosan, 
Collettoire, v. gargarisme. 
Collyre (co-), •phsam.,szemv%z, 
Colomb'ac6, e, a. om. ga- 

lambnemU;—tLS8e v. litome; 

— e, f. po^t. galamb ; — elle, 

f . — eau, m. galamhocska ; 

— ier, m. galamhddc ; p. at- 

tirer les pigeons au =, ve- 

vdket csalogatni ; — in, m. 

min^r. dUmUrc; — ine, a. 

galamb8zin'& ; —ine, f . jard. 

gcUambganSj, 
Colon, m. gyarmaios ; fig. v. 

cultivateur ; 2. gr. kettds- 

pont. 
Colon, m. an. hurkabU. 
Colonage, m. inus. telepHt- 

v4ny. 
Colonel, m. ezredea. 
Colonial, e, a. gyarmati; 

denr^es — eSfgyarmatdruk, 
Colonie, f. gyarmat. 
Colonisable, m. gyarmatoiit- 

hatd. 
Colonisation, f. gyarmatosi- 

tds, 

100 



Comble 

Coloniser, v. a. gyarmato- 

atni. 
Colonnade, f. col. oszlopzat. 
Colonne, f. oszlop ; impr. 

hasdb; mil. hwddb; fig. 

tdmasz; phys. — d'ean, m- 

gugdr. 
Colophane, — , phone, f. 

gyanta. 
Coloquinte, f. keser^orha. 
Colorant, e, a. szinezd. 
Coloration, f . festis. 
Colorer, v." a. festeni; fig. 

elsimitni.Mmezni-hdmozni. 
Colorier, v. a. szinezni. 
Coloris, m. 8zinez6s; fig- 

arci^n. 
Coloijiste, m. peint. szinezo; 

manuf. szinkiszitd. 
Colossal, e, a. nagyszeru, 

roppant, 
Collose, m. dridai mU; fig< 

drids, 
Colpite4Joa^^-fnShhuvely-lob. 
Colpoc^le, f. m6d. meiuerr. 
Colportage, m. hdzcUds. 
Colporter, v. n. hdzalni; fig. 

furesztelni. 
Colporteur, m. hdzald, 
Colubrin, m. z. sikld. 
Columelle, f. hot. oszlopha- 
Colza, m. repce ; pain de — , 

olajo8lep€ny. 
Coma, m. m^. dlamkdr. 
Combat, Utkdzet ; 2. pdrhaj ; 

fig. verseny, 
*Combattable, a. vitathato, 
Combattant, m. harcos; 2. 

om. harcos libuc. 
Combattre, v. a. harcolni; 

fig. lekiizdeni; 2. v. n.nr- 

m, dtdakodni; fig. verse- 

nyeznL 
t Combe, f. barlang. 
Combien, adv. mennyi ? wj- 

kint, hogyan ; — de fois, 

hdnyszor ; 2. — que, conj. 

V. quoi-que. 
Combinaison, f. 'dsszevetis ; 

fig. fontdlgatds, 
Combinatoire , a. 'dsszeveth^- 

id ; art — , dsszeveies mes- 

tersSge, 
Combiner, v. a. bsszevetni; 

fontolgatni ; fig. Tannee 

— ^«f egyeHtett sereg; 2. 

se — , V. r. egyenUni. 
Comble,m. Ao^mo^; pourle-» 



Comlileiiieiit 



Gomuanderie 



Commissariat 



rdaddsul ; b&t. tetd^ csUca ; 
charp. MztetS; fig. il est 
ruinJ de fond en—, teljesen 
tihikrejutott; 2.polc; tUl- 
mSrt^k; 3. pour — , azonfe- 
liil ; 4. a. halmozott^ telve, 

Comblement, m. betdltes. 

Combler, v. a. halmozni^ te- 
Uzni ; hetdlteni ; fig. tetiz- 
ni ; 2. elhalmozni 

Combri^re , f. p§ch. tinn- 
hcU-hdld. 

€ombu8tibilit6,f.^fli/i6t^«, fig. 
V. combustion. 

Combustible, a. 4ghetd. 

Combustion, f . meg^ges ; fig. 

nagy zavcvr; zenebona. 
Com6die, f. vigjdtik; 2. vig- 

jdtekxrds; 3. eWadds ; fig. 

bohdsdg ; il donne la — , ne- 

vets^gessi teszi magdt ; 4. 

szinhdz ; 5, szinleMs. 
Com6dien, ne, s. szinSsz; 

troupe de — s, szvntdrsu- 

lat ; fig. szineskedd. 
^Comessation, f. ddzsdUs. 
Comesseur, m. nagyevd; pop. 

nagybsm. 
Comestible, a. megehetd ; 2. 

pi. ilelmi szerek, 
Com^te, f. ilstdk'ds, bot. /o- 

dorka. 
Comique, a. furcsa^ trefds; 

2. m. le — , komikus; — 

ment, adv. vigan. 
Comity, m. vdlasztmdny ; th. 

— de lecture, birdld bizott- 

sdg ; fig. bizalmas kdr. 
Comma (co-), m. mus. pa- 

rdny hangkoz ; gr. imp. v. 

virgole ; 2. kettdspont. 
Commandant, m. parancs- 

Kofc; — en chef, fdpa- 

rancsnok, 
Commande, f . com. -megren- 

deUg; fig. maladie de — , 

nxnleU betegs^g. 
Commandement, m. pa- 

rancs; mil. vez^nylet; 2. 

rendelkez^s; 3. les dix— s, 

tizparancsolat. 
Commander, v. a. parancsol- 

ni ; commandez k vos va- 
lets, mondja meg szolgdi- 

nak ; 2. megrendelni; 3. 

vezinyelni; guer. tt/ralni; 

^. y. n, uralkodni ; fig./f- 



kezni ; 6. se — , v. r. '&nma- 

gdn uralkodni. 
Commanderie, f. c. kom- 

thursdg ; 2. gyarmatfol- 

UgyeWisig. 
Commandeur, m. kommm- 

ddtor ; 2. gyarmatfol- 

ilgyeW. 
Commenditaire, s. a. com. 

kiiltdrs. [sulat. 

Commandite, f. com. kiUtdr- 
Comme, adv. Spugy; 2. mint: 

3. middn ; 4. v. autre, (3) ; 

6. ugymint; 6. majdnem; 

7. mintegy ; 8. mikint ; 9. 
dgy mint ; 10. csakugy; 11. 
— si, mintha ; 12. — quoi, 
melyszerint ; 13. — en effet, 
a mint ; 14. — atlssique, 
8zint4n mint ; 16. tout — , 
ugyanolyan; 11 — , conj. 
mivel ; 2. mivtdn. 

Comm^moraison, comme- 
moration, f. cath. megem- 
UkezSSf emlikiinnep. 

*Comm6morer, v. a. megem- 
Ukezni; megemUtni. 

Commen<;ani, e, s. kezdS. 

Commencement, m. kezdet ; 
p. heureux — est la moiti6 
de I'oeuvre, a ki mer^ az 
nyer ; prendre — , kezddd- 
ni ; 2. pi. eU6 elem^k ; 3. 
au — , kezdeiben. 

Commencer, v. a. kezdeni ; 
2. — A, megkezdeni; 3. — de, 
hozzdfogni ; 4. — par, kez- 
deni vmivel ; 6. — q. tani- 
tani vkit ; man. — un che- 
val, lovat idomttani ; .6. il 
a mal — e, rosztd kezdte ; 
7. V. n. kezdddni, 

Commende, f. egyhdzi ado- 
mdny. 

Commensal (co-man-), m. 
evdtdra; 2. asztaltdrs. 

Commensurabilite (co-man), 
f. mirhetdxig. 

Commensurable, a. math. 
m£rhet6. 

Comment, adv. mint^ mi- 
kSnt ; 2. mi€rt ; 3. hogyan! 

4. m. il s'agit du — , a mdd- 
rdl van szd. 

Commentaire (co-man-), m. 
irtelmezSs ; ng. roszakara- 
td irtelm£z48; faire des — s, 
megjegyz^seket tenni. 

101 



Commentateur, m.fejtegetd* 

Commcnter, v. h. fejtegetni ; 
megjegyzSseket tenni ; 2. v. 
n. — sur qch. roszakaratu 
iszreviteleket tenni, 

Commer, v. n. haxonlitni. 

Comm^rage, m. nSfecseges^ 
mendemonda. 

Commer<;abl6, v. n^gociable. 

Commer^ant, m. nagykeres- 
kedd ; 2. — , e, a. kereskedd. 

Commerce, m. kereskedSs ; 
mai9on de — , c^g ; — de 
lettres, levelszSs ; fig. il 
fait un mauvais — , gonosz 
mestersSget Hz; -2. kereske- 
delem ; 3. forgidom ; 4. kbz- 
Uked^s, 

Commercer, v. n^gocier. 

Commercial, e, a. kereskedel- 
mi. 

Commdre, f. koma asszony ; 
fig. fam. vdros hlrharang- 
ja; it. une mattresse — , 
kdrmJonfont axszony. 

Comm^rer, v. n. tricselni. 

Commettant (co-), m. com. 
megrendeW. 

Commettre (co-), v. a. ir. el- 
kdvetni ; 2. ktrendelni ; 3. 
rdbizni ; 4. kockdra tenni ^ 
kompromittdlni ; 5. megka- 
sohlitni ; 6. com. meghagy- 
ni; 7. cord, sodomi; 8. se 
— , V. r. kompromittdlni 
(magdt) ; — avec q., meg- 
mirk6zni (v.kivel). 

Commier, v. gommier. 

Commination (co-), f. rh^t. 
ijeaztgetSs, fenyegetdz^s. 

Comminatoire, a. prat, ijeszt- 
getd, fenyegetd. 

Comminutif , ve, a. chir. sz^t- 
zuzd. 

Comminution , f . chi. et 
pharm. szitt^ris ; aprdzds, 

Commis (co-), m. irnok; com. 
— nSgociant, kereekedd se- 
g€d ; — aux portes, eles^g- 
vdmi aegid ; — de la dou- 
ane, vdmtiszt. 

Commiseration, f. szdhalom; 
kdnypHilet. 

Commissaire, (co-), m. biz- 

t08. 

Commissariat (-ria), m. biz- 
tossdg ; — desguerres,^i«2- 
mezisi hivatal. 



Commission 

CommissioD, f. meghizds; 2. 
hizoitmdny ; megrendeUs ; 

3. meghagydi^ parancs ; 
mil. nyiltrendeUt ; mar. — 
en guerre, kaldzlev^l ; th6- 

01. pech^s de — , tetbiin. 
Com mission naire, m. com. 

hizomdnyos ; 2. liorddr. 
Commisslonner, v. a. meg- 

bizni ; wegrendelid ; meg- 

liagyni. 
Commissoire, a. jur. hizo- 

nidnyos. 
Commissure, f. an. szdlag ; 

2. arch. Mzag. 
Commode, f. almdrimt; 2. — , 

a. hSnyelmes ; tig. tdrsas, 
nydjas ; — 6ment, adv. lii- 
nyelmesen. 
Commodite, f. Viiiyelem; 2. 
alkalom; 3. szomszedsdg ; 

4. aZkalmatossdg ; 5. pi. dr- 
mjekszih. 

Commotion, f. m6d. megrdz- 

kddtatds ; tig. mozgalom; 

2. renges; tig. meginduldA. 
Commuable, a. chi. dtvdltoz- 

tathatd. 
Commuer, v. a. pal. megvdl- 

toztatni^ enyhitni. 
Commun, e, a. k'dz'ds ; 2. dl- 

taldnos ; opinion — e, k'dz- 

velemeny ; 3, kozonseges ; 

4. aljas ; 5. sildny ; min- 

dennapi ; gr. nom — , koz- 

nSv ; 6. — , m. kozosseg ; 7. 

en — , adv. kozosen; egyen- 

16 reszben. 
Communal, e, a. kozsegi; 

— ment, v. ensemble. 
Communaut^, f. koz8€g ; it- 

terem (zdrddban) ; 2. cih ; 

testiilet ; 3. vagifonkozai- 

sig ; tdzsirtestiUet. 
Communaux , m. pi. k'ozle- 

geld ; 2. ^falusi kozseg ; fal. 

nep. 
Commune, f . kozseg ; it. eWl- 

jdrd; it. kbzsig hdza; prat. 

k.-i vagyon; jur. ragyon- 

kdzosgegben ild; — n6ment, 

adv. knz'dns^geseiif rend- 

szerint, tobbnyire. 
Communiant, m. dldozd. 
Communibus locis (bu-ce lo- 

cice), adt. phys. dtlag^ 

egyremdsra. 
Communi'cabilit6, f. kdz'ol- 



Communier 

lietdsig; —cable, a. kbzol- 
hetd; —cant, e, a. m6d. 
oggzekStd ; — catif, ve, a. 
kbz'ikeny; — cativement, 
adv. fr. j/i<yd<m; —cation, f. 
k'dzlis; 2. kdzlekedes ; 3. 
osszekottet^s ; viszony, 

Communier, v. a. dldoztatni; 
2. V. n. dldozni. 

Communion, f . hitkdzseg ; 2. 
tirvacsora. 

Communiqner, v. a. kozolni; 
fig. r^szetntni ; 2. felfedez- 
m, tudtdra adni ; 3. v. n. 
Srtekezni ; kdzlekedni ; tit- 
kon egyetirteni; egymdsba 
. nyilni : 5. se — , v. r. k'dz- 
lekedni ; eDiatni ; nyilat- 
kozni. 

Communicatif, ve, a. csere 
. . .; contrat — , cserekb- 
tes. 

Commutation, f. pal. dtvdl- 
toztatds : enyhites. 

Compacit^, f. mrHseg. 

Compacte (pac-te), 'm. azer- 
zndes; egyezes ; 2. — , a. 
«7W(, tomJ&tt. 

Compaction, f. osszekdt^s, 
egyesitSs. 

Compagne, f . tdrsnd ; 2. hit- 
ves ; 3. mar. ilestdr. 

Compagnie, f. tdrsasdg; p. 
prendre cong6 de la — , el- 
bucsuzni; il est — , ritka 
vendeg ; il se croix — , azt 
hiszi, magdhoz hasonldval 
van dolga ; 2. testiilet; 
com. tdrsfidat ; cb. csopoH, 
falka ; p. bete de — , jdbo- 
lond; mil. szdzad; 3. h. 
eccl. — de J6sus, jezsuita 
rend. 

Compagnon, m. tdrs, cimbO' 
ra : mar. — s, hajdsleginy- 
sig ; com. tdzstdrs ; 2. ha- 
sontdrs ; 3. gallic, un bon 
— , vig cimbora ; il fait le 
— , okosdit jdtszik; petit 
— , szegSjiy orddg ; 4. mes- 
terlegeny ; maitre — , dreg- 
leginy ; pCre des — s, atya- 
mester ; — de riviere, mdl- 
hakotd. 

Compagnonnage, m. leginy- 
sig ; leginyegyUt. 

Compair, a. mus. ton — , ki- 
8€r6 hang. 

102 



Compassiounaire 

Comparabilit6, f. hasonlitha- 

tdxdg. 
Comparable, a. hasonlitha- 

16; —ment, adv. fimonU 

mddqn- 
Comparager, v. comparer. 
Comparaison, f. hasorditds; 

prat, osszehasonlitds ; 2. 

nors de — , hojtonlUhatlan ; 

3. rh6t. hasonlat ; 4. adt. 

en — de, kepest : par — , 

hasonlag ; 5. gr. degres 

de — , fokragozds. 
Comparaitre, v. n. ir. vxegje- 

lenni ;, pal. — par avoiie, 

magdt ilgyvid dltal kipvi- 

geltetni. 
Comparatif , ve, a. hasonlit^ ; 

2. m. kbzipfok ; — vement, 

adv. ha^oniitdlag. 
Comparer, v. a. lias&nlltani; 

dsszeJiasonlitani ; 2.pdrhu- 

zamot vonni. 
fComparoir, v. n. birdsdg 

eldtt megjelenni. 
Comparse, f . menet ; th. nima 

Hzemely. 
Compartiment, m. osztdly,. 

fidk ; k'oz ; jard. virdgdgy: 

faire des — s, osztdly ozni, 
Compartiteur, m. jur. szava- 

zat osztd. 
Comparuit (-uite), m. pal 

megjelenisi bizonyitvdmj. 
Comparution, f. pal. megje- 

lenes; jour de — , megjele- 

nSid hatdridd. 
Compas (con-pa), m. korzo; 

tig. avoir le — dans I'oeil, 

jd 8zemmirt6k ; 2. mar. v. 

boussole. 
Compassement, m. k'orzes; 

tig. mesterkiiis. 
Compasser, v. a. k'drezni ; 2. 

kimemi ; ^g.jdl beosztani; 

it. megfontolni ; latolgatni. 
Compasseur, m. korezd. 
Compassion, f. szdnalom, AvJ- 

nyoriilet ; riszvet ; il leur 

porte — , szdnja dket ; fig- 

voila une raisonnement 

qui fait — , nyomondt okos- 

kodds ; lit. la — de la St. 

Vierge, a Sz. Szuzfdjdal- 

mai. 
Compassiounaire, compassi- 

onner, v. compatissant, 

compatir. 



Gompaternit^ 

Gompatemit6, f. kojnasdg ; 

szeUemi rokonsdg. 
Compatibility, f. 'oaszefirhe- 

tds^ff. 
Compatible, a. osszeferhetd^ 

mepferhetd, oeazeilid, meg- 

egyezd. 
Gompatir, v. n. megszdnni^ 

Ji'dnyoriilni ; 2. elnezni ; 3. 

mepferni; 4. coeur compa- 

tissant, kdnydriiJetes lelek. 
Compatissance, v. compas- 
sion. 
Compatriote, B.foldi^ honfi. 
Compellatift ve, a. gr. hivd. 
Compendiaire (con-pan-), v. 

abr^viateur. 
Compendiensement, adv. ^i- 

vonatilag. 
Compendieux, se, a. ossze- 

vont, r'doiditett. 
Compendium (con-pain-dio- 

me), m. 6col. r'dvidlet ; 2. 

k€zikdnyv; vezirfcmdl. 
Comp^n^tration, f. Heselmii- 

teg ; 2. titel kozos megvizs- 

gdldsa. 
Comp6n6tTer, v. a. alaposat\ 

kinyomozni (vmit) ; 2. fig. 

rendszev^ kutatni* 
Compensable, a. pdtolJiatd. 
Compen6ateur,-trice, s. pdt- 

W, kiegyenlitd ; 2. horl. 

pdtinga. 
Compensation (con-pan-), f. 

pdtlds; kiegyenlit^s ; betu- 

dds ; rh^t. szembedllitds. 
Compensatoire, a. kiegyen- 
litd. 
Compenser, v. a. lerdni^ be- 

tudni ; 2. kiegyenliteni ; 3. 

88 — , V- n. kolcsdnoaen le- 

rdni. 
Comp^rage, m. komasdg ; 2. 

pal. Y. comptabilit6 ; 3. fig. 

cinkosok egyetSrtSse ; it. 

bUnriszess^g. 
Compere, m. koma; il est 

mon — , koma tdrsam ; 

coutur.m6Z2tt/ii;fam.d^fiez- 

vous de C8 — , ne higyjen e 

ravasz rdkdnak ; cVst un 

bon — , vigcimbora; it. cin- 

kostdrs. 
Compersonnier, m. jur. tdrs- 

tulajdonos. 
tComp^temment, adv. illo- 

leg, kelWleg. 



Competence 



Completer 



Competence, f. illetek : illet- 
miny ; 2. versenyezSs. 

Competent, e, a. prat, kello: 
2. illetSkes, jogositott ; H. 
en temps — , kell6 idSben ; 
Bziik^ige*. 

Competer, v. n. prat. iUetni. 

Comp6titenr, m. vetilytdrs^ 
ver^enytdrs. 

Competition, v. rivalit6. 

Compilateur, m. toliozdy 
bongisz-ird ; cet auteur 
n'est qu'un simple — , ez a 
szerzd nem egyeb gdny- 
Idifidl. 

Compilation, f. osszeszedege- 
fes, 'osHzelopogatds ; toldo- 
zatf szedeUk. 

Compiler, v. a. 'osszehoi'dani, 
bsiizegdmjolni. 

Compisser, v. n. b. lehu- 
gyozni. 

Complaignant, e, s. a. prat. 
vddld ; bevddold^ bedruld. 

Complaindre, v. plaindre.- 

Complainte, f. prat, vdd, pa- 
nasz ; gydszdal ; 2. pi. 
fam. jajgatds, jaj anasz. 

Complaire, v. u. ir. — & q,, 
elozikenyvek lenni; 2. se 
— , V. r. 'orbmit lelni ; tet- 
szeni (onmagdnak). 

Complaisammeut, adv. eW- 
zikenyen; jetez — les 
yeux sur son beiceau, tes- 
84k bblcsdjere nizni. 

Complaisance, f. mjdjassdg, 
szolgdlatossdg ; fausse — ,' 
szolga lelkiisig ; 2. tetszen, 
gy'dnydrkodes; 3. szivess^ij, 
eldzekenyseg. 

Complaisant, e, a. szives^ eld- 
zekeny^ szolgdlatkSsz, el- 
nSzd ; 2. m. szeinlesi . szol- 
galelek ; 3. m. keritd, 

Complanir, v. aplanir. 

fComplant, m. iiltetviny ; 
c'ebt un mauvais — , rosz 
telek ; 2. iiltetviny add, ' 

fComplanter, v. a. csemetik- 
kel beiUtetni ; 2. v. n. iil- 
tetviny -addt szedni. 

fComplanterie, f. com. iiltet- 
viny-add. 

Complement, m. egiszltik ; 
g^om. — d'un angle, pdt- 
Hzog ; gr. pdtlik ; — objec- 
tif, hatdrozd. 

103 



Complementaire, a. kiegi- 

8ZUd. 

Complet (-^), m. mil. teljes; 

oeuvres — es de Voltaire, 

V. 'dsszea munkdi. 
Compirtement, adv. teljesen, 

tbkiletesen; il est — fou, 

egeazen bolond ; 2. m. ki- 

egiszUes. 
Completer, v. a. kiegiszitni ; 

teljezni. 
Compietif, ve, a. gr. potld, 

kiegiszitd. 
Complexe, a. did.dsszetett. 
Complexion, f. mivolt^ testal- 

kat; 2. lelkiilet, Iwjlam; 

il est de — joviale, vidor 

termiszetU. 
*Complexionner, v. a. med. 

a testalkatot kipezni ; il 

est bien — e, jd testaJkatu^ 

egeszsiges testU. 
Complexite, f. did. foglalik, 

foglalmdny. 
Complication, f. bonyodalom^ 

szbceveny ; it. fig. 
Complice, a. bUnreczes; 2. s. 

bUntdrs, Hnko^tdrs. 
Complicite, f. bUnrSszessig. 
Complies, f. pi. lit. zdrzso- 

losma. 
Compliment, m. iidrdzlet, 

koszbntis, bdk;— de condo - 

leance, sajndlat jelentis ; 

lettre de — , illemlevil ; 

faites lui bien des — s de 

ma part , adja dt neki 

tiszteletemet ; 2. sans — , 

point de — , teketdria nil- 

kiil ; tr^ve de — s, hagyjuk 

a bdkokat. 
Complimentaire , m. com. 

nevadd^ cigadd. 
Complimenter, v. a. q. iid- 

vbzleni; 2. bdkolgatni^ bd- 

kolni. 
Complimenteur, se, • s. bn- 

kolgatd. 
Compliquer, v. a. bonyolitni, 

bsszebonyolitni ; pal. af- 
faire — ee, bonyoUdotl iigy; 

litt. szbvevinyes. 
Complot (-plo), m. bsszees- 

kiiveSf pdrtUtes; titkos ifzb- 

vetkezes. 
Comploter, V. a. cinkoskodni, 

bifazeszbvetkezniy vesztire 

tbmi (vkinek) ; 2. v. n. 



Complotenr 



Compotatenr 



Compter 



pdrtot iltnif Idzaddst in- 

ditni. 
Complotenr, m. dsszeeskiivo. 
Compon, m. bl. nigygzogU 

Componction, f. th6o. tore- 

delem, 
tOomportement, m. magavi- 

selet; iletmdd. 
Comporter, v. a. megengedniy 

eltumi ; 2. se — , v. r. ma- 

got viselni ; se — bien aveo 

q., vkivel megferni , cbi. 

hatni, 
Composant, e, a. cbi. partie 

—6, alkatrisz; principe — , 

alapelem. 
Compost, m. 'osszetitj ossze- 

tetel ; cbi. elegy ; gr. ossze- 

tett 8z6, 
Composer, v. a. dsszetenni^ 

alkotni ; pbarm. vegyitni ; 

2. irni, szerzeni ; 6col. ki- 
dolgozni ; mus. szerezni; 
impr. szedni ; 3. alkaXmaz- 
kodni; bomme —6, erdlte- 
tett kUlsejU ember; visage 
—6, mesterkilt arc; 4. v. 
n. megegyezni ; kiegyezni ; 
5. se — , V. r. tartalmazni ; 
it. V. composer (3). 

Composeur, m. rimfaragd, 
rimeld; fig. — d'almanacbs, 
toprenkedd. 

Composite, e, compost, e. a. 
arcb. 088zetett; 2. vegyitett; 

3. m. vegyuUk, 
Compositeur, m. mus. zene- 

szerzd ; impr. szedd ; prat. 
V. amiable. 

Composition, f. dazetit ; 
vegyiUek ; artif . iiledik ; 2. 
szerkesztmenVt kidolgozds; 
mus. zenemu; gr. osszetett 
8z6 ; impr. szed^s ; 3. ki- 
egyezis; egyezkedes ; c'est 
un bomme de difficile — , 
nem lehet vele megferni; 
elle est de facile — , k'dny- 
nyil vele boldogulni, 

Composoir, m. impr. szedd- 
de»zka. 

Compost, y. comput ; 2. agr. 
vegytrdgya; it. telek ren- 
des dllapota; — er, v. a. 
trdgydzni. 

Composteur, m. impr. sor- 
merde. 



Compotateur, m. ddzstdrs. 

Compote, f. befott gyumolcs; 
2. becsindlt; pr. yeux en 
— , megk€kilU szem (iltleg- 
tSl). 

Compotier, m. gyUmolcs pSp- 
C868ze. 

Compr6bensibilit6, f. erthe- 
tds^g. 

Compr^bensible, a. megfog- 
hatd, irthetd. 

Compr6bensif, ve, a. id6e — 
— ve, terjedelmes eszme. 

Compr6bensivit6 , compr6- 
bension, f. ertelem^ felfo- 
go tehetseg ; tb6o. 8zemle' 
les ; log. fogalom terjedel- 
m£. 

Comprendre, v. a. ir. tartal- 
maznif m^gdban foglcUni ; 
sans y — , non compris, 
oda nem szdmitva ; y com- 
pris, oda €rtve ; fig. erteni^ 
fblfogni; je ne comprends 
pas cet bomme, nem oko- 
8odom ki ez emberbdl; je 
commence si — , mx)8t vild- 
go8odik ki eWttem a dolqg; 
compnenez — vous le 
franpais ? tud francidul ? 
2. se — , V. r. se — soi- 
meme, tisztdban lenni on- 
magdval, 

Compresse, f. sebkotd. 

Compressibility, f. osaze- 
nyomhatd8dg. 

Compressible, a. 'osszenyom- 
hato. [ritd, 

Compressif, ve, a. cbir. szo- 

Compression, f . dsszenyornds, 
szontds. 

Comprimable , v. compres- 
sible. 

Comprimer, v. a. osszenyom- 
ni, —sajtolni; fig. elnyom- 
m, zaholdzni. 

Compris, e, v. comprendre. 

Compromettre, v. a. ir. k6- 
tesitni, veszedelmeztetnif 
beledrtani ; 2. v. n. prat. 
vkit blrdul vdlasztani ; 3. 
se — , V. r. becsiiletet koc- 
kdztatnij magdt kitenni. 

Compromis, e, v. compro- 
mettre ; 2. mettre en — , v. 
compromettre ( 2 ) ; m. vd- 
lasztott birdsdgi kiegyen- 



lites. 



Compromissaire, compro- 
missionnaire, v. arbitre. 

Comptabilit^ (con-ta-), tazd- 
maddsi kotelezettsSg ; szdm- 
tartds , az ewel jdrd fele- 
I688€g, 

Comptable (con-ta), a. 8z&- 
maddsra koteles; fig. fe- 
lelds; 2. m. szdmvevd; 
szdmtartd. 

Comptant (con-tan), a. m. 
ke8zp€nzi ; il est riche en 
argent — , sok k,pinze van ; 
p. prendre qcb. pour ar- 
gent — , bolondjdban elhiw^ 
ni vmit; 2. adt. acheter, 
vendre-— , kSszpSnzzel ven- 
ni, adni ; pr. il l*a pay6 — , 
kereken kimondta az iga- 
zat ; 3. m. fam. il a du — , 
van Kri8ztu8a. 

Compte (con-te), m. szdmo- 
Ids ; mszeg ; venir k — , v. 
kivel leszdmolni ; sans — 
ni mesure,««?n rnddot^se ha- 
tdrt nem tartani ; — fait, 
szdmtdbla; 2. szdmadds; 
szdmla ; - rovds ; cette 
partie est employ^ dans 
le — , e tetel azdmaddsba 
van hozva ; pour men — , 
rovdsomra; pr. les bons 
— s font les bons amis, sze- 
gddiott bSr, osztott konc ; il 
est de bon — , oszinte es 
bec8ul£te8; com. — courant, 
folyd szdmla ; 3. — rond, 
kerekszdm; 4. rendre — , 
szdmot adni ; prendre sur 
son — , magdra vdUalrd; 
je lui al donn6 son — , 
megadtam neki ; 5. donner 
le — , a szdmldt kifizetni ; 
6. faire — sur q. bizni vki- 
ben ; 7. acbeter si bon — , 
olcson vdsdrolni; 8. trouver 
son — , ha^zndt lelni ; il 
fait bien son — , ert a nye- 
resigliez ; 9. faire, tenir — 
de, becsMni; 10. au boat 
du — , v€gre, tekintve ; 11. 
k — , eldleg. 

Compte-fils, m. Uveglencse; 
— pas, V. odomMre. 

Compter (com-t6), v. a. szam- 
Idlni ; 2. szdmolni ; 3. biz- 
ni (vkiben^ vmiben) ; 4. 
szdnd4kozni ; 5. tekinteni 



104 



Compte-rendn 



Concept 



Gonolnsif 



Oompte-rendu, m. jelentSs. 
Oomptenr , m . szdmold; szdm- 

laid. 
Comptoir (con-toar), m. ird- 

asztal; iroda; com. iigy- 

szoba. 
Oomptoriste, m. konywezetS, 
Gompnlsation, v. compul- 
sion. 
Compulser, v. a. lapozni/ku- 

tatni. 
Compulseur, m. jar. el&mu- 

tatdsi parancs vigrehaj- 

tdja. 
Compulsion, f. jur. birdi 

kenyszer. 
Compulsoir, m. jur. el&mu- 

tatdsi paranca; 2. les actes 

— s, Mnyszeritdparancs. 
Computation, f. J^lszdmolds, 
Computiste, m. naptdrki- 

szitd, 
Comtal, e, a. grdji. 
Comtat, y. comt6. 
Comte, m. grdf; — de Lyon, 

lyoni kanonok. 
Comt6, m. grdfsdg, 
Comtesse, f. grdfnd; grdfn4. 
Comtor, m. grdji johbdgy ; 

—at, m. grdji johhdgysdg. 
Concassation, f. dsszetiir^Sf 

zuzds. 
ConcBflser, v. a. t'dmi^ zUznL 
Concatenation, f . 'dsszefiiggesy 

Idncolat. 
Concavation, f. m^d. mell- 

csont kindvSse. 
Concave, a. obWs; convexe 

—, homor domboru. 
Concavity, f. dbWssSg, ho- 

morUsdg. 
Conc6der, v. a. engedilyezni ; 

IpTAt.jogot engedni. 
Conc616br©r, v. egyutt iln- 

nepelni. 
Concentration (-cion), f. did. 

hozpontosUds ; chi. tdmS- 

nyiUi ; m6d. — des pouls, 

gydnge irverSs; fig. — des 

id^es, eszmdk egyesvlise. 
Concentrer, v. a. did. bssz- 

pontosUni; fig. egjfeHtni; 

nomme —6 en lui-m@me, 

magdba zdrt ember ; chi. 

tonUnyitni ; 2. se — , v. n. 

kdzpantostdni ; fig. magdba 

zdrkdznL 
Concentrique, a. did. kdz- 



pontogitott; chi. tdmdritett; 

— ment, adv. kbzepl&leg. 
Concept (-cep^te-), m. did. 

fogalom, 
Conceptacle, m. hot. Ui8z6, 
*Concepteur, m. did. fogal- 

mazd. 
Conceptibilit6, f. megerthe- 

tdsig. 
Conceptible, a. megerthetd, 
Conceptif, ve, a. folfoghatd ; 

faculty —\Q^f'6lfogd tehet- 

sSg, 
Conception, f. fogamzds ; 

cath. — , Boldogasszony 

fogantatdsa ; fig. fogalom; 

plaisante — , furcsa otlet; 

it. esz^fdlfogd tehetsig ; \i 

a la — dure, neMz esze van. 
Conceptionnaire, s. h. eccl. 

a szepldtlen fogantatds 

hive. 
Concemant, pr6p. iUetdleg^ 

vonatkozdlag. 
Concerner, v. a. illetni^ rd- 

tartozni ; cela vous — e, ez 

bnt iUeti. 
Concert (con-c^re), m. hang- 

verseny ; fig. osszhangzds ; 

2. hangversenyzd ; 3. le — 

d'opinions , v€lem£nyek 

egyetirtise; 4. adt. de — , 

megegyezdleg ; ils 6taient 

de — , egyetirtettek. 
Concertant, e, s. hangverse- 

nyekben mUkodd. 
Concerter, v. a. p. u. beta- 

nvlni ; fig. osszebeszilni ; 

— secr^tement, koholni ; 

il est —6, mesterkelt; 2. v. 

n. hangversenyt adni; 3. 

se — , V. r. irtehezni. 
Concessif, ve, a. rdhagyd^ 

megengedd. 
Concession, f. engedis; en- 

gedely ; 2. 6con. dtenge- 

dis ; tig. kelybenhagydSf 

megvallds ; par — , helyben 

hagydlag. 
Concessionnaire, m. enged- 

menyes ; expl. folkSrd. * 
Concetti (conn-tch4-tiJ, m. 

pi. mssterkilt He. 
Concevable, a. megfoghatd^ 

Srthetd. 
Concevoir, v. a. et. n. fogan- 

ni; hasasodni ; 2. m£g€r- 

teniy folfogni ; abs. je con- 

105 



9ois, ertem ; it — un beau 

plan, V. inventor ; 3. — de 

resp6rance, remSlni ; — de 

la haine, gyUldletet tdpldl- 

ni: 4.kifejezni;8zerke8Zteni. 
Conche, f . tartds ; rukdzat ; 

dllapot. 
Conch'oide (-ko-), conchide 

(-ki-^, f. g6om. porgevonal; 

— yle (-ki-), m. bdrsonycsi- 

ga; — ylifere (-ki-), s. a. 

moll. Mjas puhdnyok ; 

— ylioide (-ki-) a. kagyld ' 

alaku ; — yliologie (-ki-), f. 

kagyldtan. 
Concierge, s. vdrnagy ; hdz- 

feliigyeld ; kaptis. 
Conciergerie, f. vdm^gysdg ; 

hdzfelugyeldseg ; 2. fegy- 

hdz Pdrisban. 
Concile, m. h. anc. nepgyH- 

Us ; 2. h. eccl. zsinat. 
Conciliable, a. megegyezteU 

held. 
Conciliabule, m. tdrv€nyte- 

len zsinat; iron, zuggyu- 

les. 
Conciliant, e, a. bikes^ beke- 

szeretd. 
Conciliateur, —trice, s. k'oz- 

benjdrd; kibikitd. 
Conciliation, f . kibekiUs ; 

2. — de lois, kiegyenlitis. 
Conciliatoire, a. kibikltd ; 

m^gegyeztetd. 
Cencilier, v. a. kiegyeztetni, 

egyetntni ; kibikUeni ; 2. 

megszerezni^ kivivni; 3. se 

— , V. r. szerezni (magd- 

nak) ; magdra vonni; meg- 

egyezni; kib^kiilni. 
Concis, e, a. tom/itt r'dvid. 
Concision, f. iimuyrseg, veWs 

rdvids4g. 
Concitoyen, ne, s. polgdrtdrs. 
Conclave , m. pdpavdlasz- 

tdk gyillise; 2. zdrlak. 
Concluant, e, a. did. log. 

hathatds ; tbnior, velds. 
Conclure, v. a. ir. bevigezni, 

befejezni ; megkbtni; 2. kb- 

vetkeztetni ; ces raisons 

ne concluent rien, ez okok 

mitse bizonyitanak; 3. pal. 

inditvdnyozni; v^gzist hcz- 

nt, itilni. 
Conclusif, ve, a. kbvetkez- 

tet&. 



Conolmslon 



Conor^tionner 



Condnotion 



Conclusion, f. hefejezes ; 2. 

kovetkeztetes ; 3. pal. mel- 

liklet ; v^^z^s ; inditvdny ; 

k^relem ; 4. adt. rbviden. 
Gonclusum (-zome), m. zd- 

rad^k, v€gzet. 
Concoction, v. coction. 
Concombre, m. vgorka; — 

— d'ane, hot. ugork As mag- 

rugd. 
Concomitance, f. v. coexis- 

tance. 
Concomitant, e, a. egyiitt- 

hatd. 
Concordance, f . osszeegyezis ; 

2. egyezetessegi szdtdr ; gr. 

egyezminy. 
Concordant, m. mus. kbzip- 

Jiang ; 2. — , a. v. con- 

corder. 
Concordantiel, le, a. imze- 

egyezd. 
Concordat (-da), m. egyez- 

meny ; com. hitel-egyez- 

mSny; 2. alku-kot^s (a 

pdpa is v.fejedelmek kozt). 
Concorde, f. egyetertes, ossz- 

hangzds. 
Concorder, v. n.megegyezni; 

carateres conco: dants, bsz- 

szeegyezd jellemek. 
Concourant, e. a. osszehatd. 
Concourir, v. n. ir. kozzdjd- 

rulni ; eldsegiteni ; 2. ver- 

senyezni, pdlydzni ; pal. 

egyiitt kovetelni. 
Conconrs, m. hozzdjdrulds, 

eldsegites ; 2. versenyzes^ 

pdlydzds ; 3. csddiUes ; 

g6om. taldlkozdsipo^; jur. 

csdd. 
Concr6er, v. a. egyiitt terem- 

teni ; 2. se — , v. r. egyiitt- 

tdmadni. 
Concr6fier, v. a. egyesiteni. 
Concrescible, a. egyesithetd. 
Concret, m. phil. bsszetessSg; 

chi. — naturel, termdsze- 

tes vegyillek dltal tdmadt 

szildrd test; 2. —, ^te, a. 

did. bsszetes, valdsdgos ; 

chi. szildrd, sUriisddbtt. 
Concr6tation, f. silrilsodis, 

megalvds. 
Concretion, f. chi. szildrd 

test ; chir. bsszerwvis ; 

jard. kdmag ; min6r. phys. 

keminyedes, megalvds. 



Concretionner, v. a. min^r. 

btszehalmozni ; 2. se — , v. 

r. bsszendni." 
Congu, V. concevoir. 
Concubinage, m. dgycusdg, 

dgyaskodds. 
Concubine, f. dgyas, dgyas- 

tdrs. 
Conculquer, v. a. taposni. 
Concupiscence (-pi-<?ance), f. 

testiseg, hujavdgy ; th6o. 

hajlam tiltott doJgokra. 
Concupiscent, e, a. bnja. 
Concupiscible, a. ^col. ap- 

p^tit — , vdgybszt'dn. 
Concurremment (-ra-man) 

adv. k'dzdseUy versenyez- 

ve. 
Concurrence, f. versenyzis, 

pdlydzds ; com. verseny ; 

— de fetes, kStiinnep bssze- 
taldlkozdsa ; abs. jusqu' k 
due —, erejiig. 

Concurrent, e, s. pdlydzd, 

verseny z6 ; astr. jour — , 

szokd nap. 
Concussion, f. zsarolds, zak- 

latds. 
Concussionnalre, m. zsarold, 

zaklatd ; — public, nep- 

nyuzd. 
Con damnable (-d&-nable), a. 

kdrhoztathatd , elitilhetd ; 

hUntetisre miltd. 
Condamnation (-dsl-na-), f. 

eliteles ; kdrhoztatds ; fig. 

hiba bevaUdsa; 2. itelet; 

— par contumace, elma- 
rasztalds. 

Condamnatoire, a. elitild. 

Condamner, v. a. elitilni; 
fig. elhaUgattatni ; — un 
inalade, iletirdl lemonda- 
ni : 2. kdrhoztatni ; fig. — 
une porte, ajtdt elrekesz- 
teni ; 3. se — , v. r. bnma- 
gdt biintetni ; hibdjdt el- 
ismemi. 

Condensability, f. phys. sii- 
rithetdseg. 

Condensable, a. phys. sUrit- 
lietd. 

Condensateur, m. phys. sU- 
ritd ; villanysiirUd. 

Condensation, f. phys. sUri- 
tis. 

Condenser, v. a. siiritni ; 2. 
se — , V. r. sUriisodni. 

106 



Condescendance, f. engede- 
kenysig. 

Condescendant. e, A.engede- 
keny ; leereszkedd. 

Condescendre, v. n. enged- 
ni ; 2. elnizdnek lenni; 
prat. p. u. — sur le pa- 
rent le plus proche, a 
gydmsdgot a legkdzelehbi 
rhkonra hdritani. 

Condiction, f. pal. visszako- 
veteles. 

Condigne, a. th^o. hozzdillS; 
— ment, adv. alkalmazva, 
megegyezdleg. 

Condignite, f. hozzdoalmdg. 

Condiment, v. assaisoune- 
ment. 

Condire, v. confire. 

Condisciple, m. tarmldtdn. 

Colidit (-di), m. pharm. he- 
csindlt. 

Condition, f. dllapot ; hely- 
zet ; 2. rang ; szdrmazds ; 
3. szolgdlat; szolgdlathan 
letel ; 4l. fbltet ; pal. kiU- 
tis. 

Conditionnel, m. gr. kotmod. 

Conditionnel, le, a. foltete- 
les : —ment, adv. foltete- 
lesen. 

Conditionner, v. a. minSsit- 
ni; mal— 6, roszminHsigu; 
iron, le voilA bien — e, de- 
rekasan leitta magdt ; 2. 
zdradikkal elldtni. 

Condol^ance, f. reszvitnyil- 
vdnitds. 

Condor, contur, contour, 
gryps, m. om. grif-ke- 
seluu. 

Condormition, f . th6o. elhd- 
Ids. 

Condottiere (-thie-r6), m. or- 
gy iljcos; 2. dszvSrhajcsdr ; 
berkocsis. 

fse Condouloir, v. r. r^z- 
vitit nyilvdnitani. 

Conducteur, —trice, s. veze- 
t6,fdliig\jel&; — de la di- 
ligence, kocsivezetd; fig- 
tanitd ; phys. viUanyve- 
zet6. 

Conductibilite, f. chi. vezei- 
het&seg ; vezetekenysig. 

Conductible, a. vezetd; veze- 
tikeny. 

Conduction, v. louage. 



Condnire 



Gonf^rer 



Conflttent 



Conduire, v. a. ir. — q. qch., 
vezetni ; tig. — d la perte, 
veszelybe ejteni ; 2. vez^^rel- 
ni^ igazgatni ; fig. intSzni ; 
3. kormdnyozni ; pr. — sa 
barque, niagdrdl meg 7iem 
feledkezni; 4. kuimi ; 6. 
se — , V. r. magdt viielni. 

Conduit, m. C86, csatoma; 
arch. — a vent, leghuzam ; 
expl. — de mine, dkna- 
tomdc. 

Conduite, f. vezetes; "kisi- 
ret ; 2. fblugyeUi ; 3. ve- 
zSnylet ; 4. onviselet : il 
manque de — , nem tud 
emberseget ; 5. faire la — , 
elkisirni; pr. faire la— de 
Grenoble, elkergetni; hydr. 
— d'eau, vizvezeUk; peini. 
fblosztds. 

Condurdum (-dome),bot.<f€- 

Cone, m. math, kiip ; hot. — 
fruit, fenyUtoboz; conch. 
hengercsiga ; opt. feny- 
kup. 

C6ne, e, a. kupos, 

Confabulateur, m. g. p. fe- 
csegd; kerkedd f— lation, 
f. fecseges ; f— ler, v. n. 
fecsegni, csevegni^ v. cau- 
ser. 

Confaitement, v. parfaite- 
ment. 

Confanon, v. coquelicot. 

Confection, f . a,TGh..fdlepiti3; 
prat, szerkesztes ; 2. Oevig- 
zis; 3. pharm. nyelet, 

Confectionner, v. a. elkiszi- 
teni. 

Confectionneur, — naire, m. 
elkiszitd. 

Conf^derateur, —trice, a. 
szovetkezd. 

Conf^d6ratif , ve, a. szbveUeg 
szerinti. 

Confederation, f. szovetseg ; 

2. szovetkezet. 
Confed6rer, v. a. et r. szo- 

vetkezni. 
Conference, f. jur. Iitt6r. osz- 
szehasonlitds ; 2. tandcsko- 
zds, irtekezis ; ertekezlet ; 

3. maitre de — , kepezdei 
tandr. 

Conferencier, m. Ertekezlet 
elnoke. 



Conf^rer, v. a. osszehasonlit- 
ni ; imp. 'osszevetni ; 2. 
adomdnyozni ; 3. v. n. er- 
iekezm ; tandcskozni. 

Conferve, conferva, m. nyd- 
kony. 

Conf5s, V. confesser. 

Confesse, f. cath. gydnds; 
fig. parlez moi franche- 
ment vou8 etes k — , be- 
szeljen dszinten, bizhatik 
titoktartdsomban. 

Confesser, v. a. megvallani 
prat, elismerni ; h. eccl. — 
J6aus Chi'st,Kri8ztu»t val- 
iant ; 2. gydnni ; 3. q., 
gyontatni; pr. c'est le di- 
able fit — , nag yon bajos do- 
log; 4. se — , V. r. gydnni; 
pr. se — au renard, magdt 
ravasz emberre bizni. 

Confesseur, m. gydntatd ; h. 
eccl. hitvalld ; vertanu. 

Confession, f. vallornds-; — 
de foi, hitvallds; 2. gyd- 
nds ; ouii- en — , gydntaini; 
fam. confier qch. si q. sous 
le sceau de la — , vkinek 
titoktartds foltitele mellett 
mondani vmit ; pr. on lui 
donnerait le bon Dieu 
sans — , lasm viz partot 
mo8. 

Confessional, m. gydntatd 
8zek ; ameub. kdr-szek. 

Confiance, f. bizalom^ bizo- 
dalom ; homme de — , meg- 
hitt ; 2. prendre — en q., 
vkiben bizni ; 3. dszinteseg^ 
nyilt8dg ; 4. bizt088dg, bd- 
torsdg ; 6. onhittseg^ elbi- 
zakodd8. 

Confiant, e, a. bizalmas; 2. 
onhitt, kepzeWdd. 

Confidemment ( -da-man ), 
bizdlTnasan. 

Confidence, f. bizalmassdg^ 
meghitts^g ; en — , bizal- 
maaan. 

Confidente, e, s. meghitt. 

Confidentiel, le, a. dipl. meg- 
hitt ; — lement, adv. titok- 
6aw, meghitten. 

Confier, v. a. qch. «lq., vmit 
vkire bizni ; 2. kdzUni; 3. 
se — , V. r. bizni. 

Configuration, f . idomzat ; 
chi. phys. k€pzi8, 

107 



Configurer, v. a. idamitni, 
alaJntni. 

Confiner, v. n. hatdro8nak 
lenni; 2. v. a. q. bezdrni; 
bellebbezni; szamUzni; jur. 
— un territoire, hatdrolni ; 
3. se — , V. r. visszavonulni. 

*Confinit6, f. 1iatdr8zom8zSd- 
8dg. 

Confins, m. pi. hatdr; veg- 
hely. 

Confire, v. a. ir. befdzni; fig. 
elle est toute confite en 
devotion, m£rd dhitat088dg: 
it. —en malice, mero go- 
no8Z8dg ; cham. C8dvdzni. 

Confirmatif, ve, a. jdudha- 
gyd ; megerddtd. 

Confirmation, f. megerddtes; 
jdvdhagyds ; rh6t. bizo- 
ny%td8 ; 2. theo, cath. 6^?'- 
mdlds; prot. beavatds, 

Confirmer, v. a. megerdsite- 
ni ; jdvdhagyni ; cath. ber- 
mdlni ; prot. beavatni ; 
fig. pop. — q. pofon nyal- 
ni ; 2. se — , v. r. vald8ulni. 

Confiscable, a. elkobozhatdy 
lefoglalhatd. 

Confiscation, f. lefoglalds. 

Confiserie, f. cukrd8zat. 

Confiseur, m. cukrdsz ; 2. 
gyiinuihsbefdzd . 

Confisquer, v. a. lefoglalni, 
elkobozni; fig. c'est un 
homme — e, nagyon rosz 
Idbon dU. 

Confit, m. cham. csdvakdd ; 
2. C8dva ; 3. — , a. v. con- 
fire. 

C nfiteor, m. gydnds-ima ; 
fig. magdt l8lennek ajdn- 
lani (ve8zelyben). 

Confiturfe, f. befhzott gyu- 
mblc8 ; — sdciies, aszalt 
gyiimdlc8 ; — k mi-sucre, 
cukrozott aszalt gyUmolcs, 

Confiturerie, v. confiserie. 

Confiturier, 6re, s. cukrdsz. 

Conflagration, f. did. egis^ 
eUges; ^g./orradalom^ zen- 
dilUs, 

Confiant, v. confluent. 

Conflit, m. dsszeiitkbzis ; 2. 
vita. 

Confluent (-an), m. osszefo- 
lyds. 

Confluent, e, a. med. petite 



CoBflner 

v6role — e, otszefolyd him- 
16; bot. feuilles --es, egy- 
mdst irintd levelek. 

Confluer, v. n. dsszefotyni; 2. 
y. ser^onir. 

Confondre, y. a. 'dsszekever- 
niy osszevegyitenif dsszeza- 
vami; 2. oaszet^veszteni ; 
3. megsz^gyenitenif meg- 
zavami ; megh'dkkenteni ; 
elhallgattatni ; 6cr. meg- 
hilntetni; 4. se — , -y. r. 
'dsszevegyiilni ; dsszezava- 
rodni; megzavarodni; fam. 
se — en excuse, vdltig 
mentegetdzni. 

Conformation, f. alakzat ; 
au d6f anx de — , Mbdi test- 
aZkat; chir. JielyreteviSf 
heliigazitds. 

Conforme, a. egyezd^ mege- 
gyezd ; com. etre — , rend- 
ben Unni. 

Conform6ment, ady. egyzd- 
legj szerint. 

Conformer, y. a. k^pezni, 
egyenldvi tenni ; szerirdez- 
ni; alkalmazni ; 2. se — , 
y. r. alkalmazkodni ; se — 
k la yolont6 de Dieu, ma- 
gdt Isten akaratdnak aid 
vetni. 

Conformiste, y. kdzvaUdssze- 
rilek (Anglidban). 

Conformity, f. szerintemig^ 
egyezdseg ; 2. adt. en — , 
szerint. 

Confort, m. segits^g; vigasz ; 
2. kinyelem^ jSUit. 

*Confortable, a. kenyelmes; 
2. m. y. confort. 

fConfortatif, ye, s. a. erddtd. 

Confortation, f. m^d. erdsi- 

t€8. 

fConforter, y. a. m6d. erdn- 

teni^ erot adni; fig. vigasz- 

talni ; bdtoritni. 
Confrateinel, le, a. pal. em- 

berbardti; tiszttdrsi. 
*Confrate niser, y. a. bardt- 

koztatni; 2. se — , y. r. 

bardtkoznif szdvetkezni. 
Confraternity, f. bardtkozdSy 

atyajisodds; bardtisz&vet- 

sSg. 
Confrere, m. bajtdrst tiszt- 

tdrs ; felebardt ; fig. — s de 

commerce, Uzlettdrsak, 



Confr^rie 

Confr6rie, f . szerzetrend; cSh, 

Confrication, f. pharm. szSt- 
d&rzsol^s. 

Confrontation, f . szembesltSs; 
2. dtszehasonlUds. 

Confronter, y. a. izemheaitni; 
2. dsazehasonlitani. 

Confus, e, a. zavart; kevert^ 
dsszekevert ; fig. il court 
un bruit — , rebesgetik^ a 
hir szdllong ; 2. sdtett ho- 
mdlyos ; 3. megddbbent , 
megzavarodott. 

Confns^ment, ady. rendet- 
lenHlj homdlyosan^ 'dssze- 
vissza. 

Confusiblement, y. honteu- 
sement. 

Confusion, f. zavar, zurza- 
var ; 2. megzavarodds ; 3. 
megszigyenitis ; szigyen; 
^.foldsUg^ nagymevnyisig; 
chi. osszevegyulSs ; m6d. 
szemkdprdzds ; 6. en — , 
adt. zavarban ; rendet- 
leniil; it. en — , nagymeny- 
nyisegben ; foWslegesen. 

Confutation, confuser, y. re- 
futation etc. 

Cong6, m. engedily ; szabad- 
adg (tdvozhatdsra) ; elbo- 
csdtds (katondS^ caeUdi 
atb.) ; ^co\. aziinidS ; 2.fdl- 
mondda; elutaaitda; tekd- 
azonSa ; 3. elbucauzda ; 
prendre — de q., etbucauz- 
ni vkitdl ; lettre de — , bu- 
C8ulev€l; men. pdrkdny- 
gyalu ; com. — d'entr^e, 
behozatali engedily; it. dt- 
viteljegy. 

Cong6able, a. tko. kegybir, 

Cong^dier, y. a. elbocadtani; 
azabadadgolni ; azolgdlat- 
bdl elkuldeni ; elutaaUani. 

Cong^lable, a. megfagyhatd ; 
megaludhatd. 

Cong^lant, e, a. megfagyd ; 
megalvd. 

Congelation, f. megfagyda; 
megalvda ; terme de la — , 
fagypont ; h. n. — s pier- 
reuses, eaepklovek. 

Cong^ler, y. B,.fagylalni, fa- 
gyaaztani ; 2. se — , y. r. 
megfagyni ; megalunni, 

Cong^nere, a. h. n. egynem- 
hez tartozd. 

108 



Conigl obe 

Congenial, e, cong6nital, e, 

a. m^d. veleaziileUtt. 
Congestion, f . m6d. torhddt, 

tolulda. 
Conglobation, f. rli6t. hi- 

zonylatok dsazehalmozc^a. 
Conglobe, e, a. an. caomdso- 

dott ; bot. gbngy'olt ; ihkX. 

halmozott, 
Conglom6rat, m. min^r. gor- 
, gyiilet. 
Conglomeration, f. gorgyii- 

ISa^ torlddda. 
Conglom^rer, y. a. torlddni, 

gorgyiilni. 
Conglutinant, e, a. ra^d.osz- 

azeragasztd. 
Conglutinatif, ye, a. raga- 
, dda : ailrUd, 
Conglutination, f. daazera- 

gaaztda; d, ragadda ; 'phjs. 

'oaazeenyvezia. ' 
Conglutiner, y. a. aiiritni; 

phys. oaazeragaaztani. 
Congratulation,' y. felicita- 
tion. 
Congratulatoire, a. koazonto, 
Congratuler, y. feiiciter. 
Congre, m. icht. bajuazoa an- 

golna ; — serpent, tengeri 

kigyd. 
Congre ganiste, ra. jezauita. 
Congregation, f. gyiilekezet; 

2. rendf azerzetrend; d.je- 

zauita-egylet, 
Congres, m. gydl^a^ fejedel- 

mek gyMiae; fpal. ndsz- 

prdba. 
Congr^ye, m. fusees 4 la — , 

gyurdppenty&k. 
Congru, e, a. jur. helyea, iU3; 

gr. daazevdgd. 
Congruaire, m. papi iUetik. 
Congruence, f. geom. egye- 

z€a^ egybetaUUda. 
Congruent, e, a. med. di- 
gestion — e, keUd emiaztis ; 

geom. egyenW. 
Congruite, f . y. conyenance ; 

theol. daazhangzda. 
Conf^ment, ady. kelldleg, 

iUdleg ; fig. alapoaan. 
Conicine, f . chi. oiirbdSk. 
Conie, f. bot. zdkdny. 
C6nier, m. conch. kUrtcaiga. 
Conifere, a. bot. dobozterrnd. 
Coniglobe, m. astr. caillag- 

kiip. 



Coni'qne 



Conjuration 



Conscience 



Coni'qne, a. bot. kupdad; 

g^om. miroir := , homortii- 

kor ; — ae, — ze, f . bot. cik- 

szdr ; = vulgaire, csikos 

kecfkerdgd. " 
Conjecta'ral, e, U. gyaidtha- 

tS; — ralement, adv. hozzd- 

vetdleg; —re, f. gyanUds^ 

sejtis ; — rer, v. a. gyanU 

tanif sejteni ; — reur, m. 

gyanitd, seQtd, 
Gonjoindre, v. a. ir. bsszefog- 

lalnif egyesitni. 
Conjoint, m. hitestdrs; 2.—, 

e. a. bot. 'osszendtt ; gr. tu- 

lajdcnAtd ; — ement, adv. 

egyUtty kdz'dsen. 
Conjonctiff m.v. snbjonctif ; 

2. -, ve, a. gr. particule 

— ve, k'dtszd ; 3. — ve, f . an. 

kozos tulokhdrtya, 
Conjonction, f. egyeaUiSt daz- 

izek&Us; astr. egyiUtdUds; 

gr. kSUzd. 
Conjonctionnel, lev &• gr. 

fo^lald. 
Conjonctivit^, f. chir. tiildk- 

hdrtyalob. 
Conjoncture, f. viszonylat ; 

kdrMm^nyezSs ; com. vi- 

szonyitds, 
86 Conjouir, v. f^liciter. 
Conjooissance, v. felicita- 
tion. 
Re Conjoyer , v. r. v. r6- 

jouir. 
Ck>njugable, a. gr. hajtogat- 

katd. 
Gonjngaison, f. gr. hajtoga- 

tds ; an. — des nerfs, ideg- 

pdrostdds. 
Gonjngal, e, a. hdzoMdgi; 

—ement, adv. hdzassd- 

gilag, 
GoDJugatif, ve, a. gr. hajto- 

gatdsi, 
Gonjugicide, 8. hitves-gyil- 

kos, 
GonJQga6, e, a. an. bot. pd- 

ro8 ; g6om. diam^tres — b, 

pdrhazamos dtmSrd. 
Gonjngner, v. a; hajtogatni; 

2. se —, V. r. hajtogatddni. 
Gonjungo (con-jon-), m. be- 

kezdSa nSlkiUi irds; 2. iam. 

nSsftUs. 
Gonjurateor, m. dsszeeakuvd; 

2. igizd; orddgTizd. 



Conjuration, f. baszeeskuvis ; 
h. r. eakii ; b. eccl. v. exor- 
cisme; mag. igizia; 2. 
eaedezea, 

Coiijnr6, m. 'oaazeeakiidt ; 2. 
a. V. conjurer. 

Conjurer, v. a. eaedezni; cout. 
j&lazdlitani ; lit. Hzni^ idSz- 
ni ; rdolvaani; fig. eloazlat- 
m, elhdritani; 2. oaazeea- 
kUnni; fig. veaztere tomi 
(vkinek). 

Connaissable, a. megiamer- 
heto ; iazrevehetd, 

Connaissance, f . megiamerSa^ 
azendiUt ; tudomda; 2. eaz- 
milet ; 3. iameretaig ; 4. 
6tre en pays de — , iame- 
rdadk kHzt lenni ; ottho- 
noanak lenni ; avoir bien 
des —8, aok iameretet 
bimi ; 5. prendre — de 
, qcb., vmi utdn tudakozdd- 
ni; 6. parler en — de cau- 
se, tdrgyiamerettel beazil- 
ni; astr. la — , iddazdmU 
tda ; prat. — cbarnelle, 
n6az€8; v6n. 4vkm (IdfO' 
gakon). 

Connaissement, m. mar. 
fuvarlevil. 

Connaisseur, se, s. m&Srtd ; 
2. a. oiel — , jdrtcte azem, 

Connaitre, v. a. ir. iamerni; 
megiamemi ; tudatni ; 2. 
irteni ; 3. f aire — , megia- 
mertetni ; 4. ndazni, elhdl- 
ni ; 5. megiamemi ; megku- 
lonb&ztetni; ^,6rezni; tud- 
ni vmirdl, iamerni ; 7. 6«- 
caiilni ; 8. tekintetbe venni; 
11 ne connait ni Dieu, ni 
diable, nem tekint ae laten- 
re, ae ordogre; 8. jur. itSl- 
ni; 10. se — , v. r. onmcbgdt 
iamerni ; Srteni vmihez. 

Connecter, v. a. baazekotni ; 
2. se — , V. r. 'daazefUggni. 

Connexe, a. pal. oaazefiiggd. 

Connexion, f. 'daazekdtieUa ; 
baazejuggia ; an. caont- 
izOlSa. 

Connexite. f. eazmerokonadg. 

Connil (co-ni-ly*), m. hdzi- 
nyiU. 

Conniller (co-ni-li6), v. n. 
pop. himezni-hdmozni ; 
btdl/ni-hatolni, 

109 



Connilli^re, f . garenne ; fig. 

kopaaz mentaig. 
Conni, v. connil ; 2. — e, nda- 

tSny nyiU; fig. kia ledny. 
Conmvence, f. engetega^.g ; 

elhanyagolda ; 2. egyet- 

irtia. 
Connivent, «, a. bot. tekere- 

dett ; an. v. valvule. 
Conniver, v. n. eVnjSzni; 

egyetSrteni, 
Connotation, f. gr. m^lUkir- 

temSny, 
Connu, V. Connaitre. 
Cono'be, f . bot. kSt anydafuz; 

— caipe, m. bot. cirbolya 

fenyu; — idal. e, a. bot. 

g6om. dl-kiipoa ; — ide, m. 

bot. g^om. dXkup ; — p6e, 

f. azUnyoghdld ; — ps, m. 

ent. bbkcae. 
Conquassant, e, (-koua-), a. 

m6d. leaujtd (aziiliai fdj- 

dahnakrdl), 
Conquassation, f. pharm. 

azitd&rzabUa ; m6d. leauj- 

tda (aziil^aifdjdalmakrdl). 
Conque, f . kagylS, caigdhdz ; 

— anatifere, btH ; — spb6- 

rique, kdrbaz; 2. kUrtcaiga. 
Conqu^rant, m. hdditd; 2. 

— , e, a. hdditd ; fam. elle 

a Fair—, kicaipte magdt. 
Conqu6rir, v. a. ir. hdditani; 

ville conquise, elfoglaU 

vdroa. 
Conqu§t, m. azerzemSny ; 2. 

inus. hereaet, 
Conqu§te, f. hddUda ; hddiU 

mdny ; it. fig. 
fConqugter, v. conqu6rir. 
Conquis, v. conqu6rir. 
fConroi, m. gondoaadg ; 2. 

kermd (at), 
fConroyer, v. a. megvendSgel- 

ni (vkit). 
Consacrant, s. a. fblavatd ; 

le — , 6veque — , eimzetea 

pilapbk. 
Consaorer, v. A^fiHazentelni; 

fblavatni; 2. dldozni, fdU 

dldozni ; 3. se — , v. r. ma- 

gdtfoUUdozni, 
Consanguin, e, (-ghein- ghi- 

ne), a. atyafi. 
Consanguinite ( -ghi- ) , f . 

atyafiadg ; 2. v. parents. 
Conscience, f. lelkiiafmeret ; 



Gonsoienoieiise]ii.ent 



Consentir 



Console 



remords de — , lelkifurda- 
Ids ; 2. fam. c'est on 
homme de — , lelkiismere- 
tes fer fin ; 'po^t. mettez la 
main sur la — , tegye kez6t 
szivere ; legyen Sszinte ; 3. 
fam. faire — d'une chose, 
vmit lelkiisineretes dolog- 
nak tartani; phil. bniudat; 
4. en — , igazUlekkel; 
imp. composeur en — , he- 
tibires szedd. 

Consciencieusement , adv. 
lelkiiameretesen. 

Consciencieux, se, a. lelki- 
ismeretes. 

Conscript, v. conscrit. 

Conscription, f. katona-dlli- 
tdSf ujoncozds ; loi de la — , 
ujoncozdsi tbrviny. 

Conscrit, m, katonakoteles ; 
ujonc; fam. c'est un vrai 
— , iigyetlen ember. 

Cons6crateur, v. consecrant. 

Consecration, f . foUzerdelis^ 
folavatds; cath. megszen- 
telSs : num. istenitis. 

Cons6ction, f. inus. szitda- 
rdbolds. 

Cons6cutif, ve, a. egymds- 
iitdn kovetkezd ; — tive- 
ment, adv. egymdsutdn. 

Conseigle, m. kiUzeres. 

Conseil, m. tandcs ; prendre 
— ^ tandcsot kemi; fig. 
prendre — des 6v6ne- 
ments, az esemenyekhez 
alkalmazkodni ; p* k nou- 
velles affaires nouveaux 
—8, az id& megtanit ; 2. el- 
katdrozds ; 3. tandcsadd ; 
pal. tigyved; — d'etat, dl- 
lamtandcs ; — priv6, titkm 
tandcs; mil. - de guerre, 
hadi tan