Full text of "Dictionnaire complet des langues françaises et hongroises: Français-Hongrois"

Google 



This is a digital copy of a book that was preserved for generations on Hbrary shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 

to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other maiginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the 

publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we liave taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 
We also ask that you: 

+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrain fivm automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 

at |http : //books . google . com/| 



DICTIONMIRE COMPLET 



DES 



LANGUES FMNCAISES ET HONGROISES 



PAR 



fe]i:deeic mAetonffy. 



-♦♦*- 



TOME PREMIER: PARTIE FRANgAISE-HONaROISE. 



TELJES 



^ r 



FRANCIA ES MAGYAR SZOTAR 

IRTA 

MAETONFFY FEIGYES. 



-«^^ 



ELSd KdTET: FRANCIA. MAOTAR R£S7. 



BUDAPEST. 

FRANKLIN- TARSUL AT 

HAOTAR XROD. INTEZET ES kONYVNYOUDA. 

1879. 




FRANKLIN- Ti(R8ULAT NYOMDXjA. 



PREFACE. 

C*est line verite indisputable que, si les bons dictionnaires 
ont leur utilite, ils ont aussi leur commune destinee, savoir : que 
les meilleurs devifenent avec le temps insuffisants et defeetueux. 

Une autre verite banale est, que les langues des peuples 
civilises, parvenant a la maturite, n'y restent pas immuablement 
fixees, et continuent a se modifier en prenant, par un penchant 
irresistible, la forme et la couleur des idees qu' elabore Tincessante 
activite de Fesprit humaih. 

De la pour le lexicographe, le grand et perilleux devoir 
d'observer et d'etudier ce travail avec patience et sagacite. II ne lui 
suffit pas d'avoir constate Tavenement de la plupart des mots 
nouveaux, indispensables ou reputes tels. II faut qu*il satisfasse, en 
outre, au besoin non moins important de tenir compte, pour le 
fond meme de la langue, de ces combinaisons heureuse, de ces 
alliances justes et hardies, et de ces applications, imprevues autant 
que naturelles, au moyen desquelles d'habiles contemporains ont 
su rajeunir beaucoup de vocables tombes en desuetude, et leur 
imprimer un sens plus energique et plus etendu. 

Voila, sans doute, des difficultes bien grandes pour tout 
lexicographe consciencieux ; mais elles devienent presquo insurmon- 
table pour celui qu'enchaine une etendue' limitee. 



'tr 
/ / 



Nous avons bravement combattu centre cet obstacle, et nous 
croyons de Tavoir surmonte, du moins nous esperons que ceux, 
qui en sont des juges competants, nous verifieront. 

Notre ouvrage renferme dans ses deux parties la nomen- 
clature de tons les mots usuels des deux langues, puisee pour la 
partie frangaise dans les meilleurs ouvrages anciens et modernes, 
et surtout dans le Dictionnaire de VAcademie et celui des difficultes 
de la langue frangaise ; et pour la partie hongroise dans les oeuv- 
res de M. Dr. Maurice Ballagi. Nous avons marque tous les 
termes anciens ou nouveaux, a fin que nos lecteurs puissent s'orienter 
plus facilement ; nous avons, en outre, pris soin de distingjBr les 
verbes actifs des verbes neutres, reciproques, reflechis et imperson- 
nels, de noter le genre de tous les substantifs, les termes de sciences, 
d'arts et de metiers, le sens figure de mots usuels, et surtout les 
proverbes, les gallicismes et les expressions proverbiales et enfin la 
I)rononciation des mots difficiles. 

Qu'il nous soit permis, enfin, d'ajouter encore quelques mots 
a M. Dr. Maurice Ballagi, le celebre lexicographe, le plus lettre 
des philologues et le plus aimable des gens de lettres, qui nous a 
guide dans notre travail penible. Qu'il daigne d'agreer notre recon- 
naissance devouee et les assurances de notre respect eternel, car 
tout ce qu'il y a du bon dans cet oeuvre, n'est que le fruit de ses 
conseils savants. 

Budapest, Janvier, 1879. 

Fr. MArtonffy. 



Abreviations. — Rbviditeseh. 



A. 

a adjectiv, meUekniv. 

abs absolument, dltaldnosan. 

adv adverbe, igehatdrozd. 

adt adverbialement , mint ige- 
hatdrozd, 

a. f adjectif f^minin , nSnemii 

meVeknev. 

agr agriculture, ybWmtJel^«. 

alch alchimie, aranyMmles. 

alg algebre, betii-mennyisSgtan. 

a. m adjectif masculin, himnemii 

meUikniv, 

am ameublement, hutorzat. 

an auatomie, honctan. 

auc anclennement, ha j dan. 

ant antiquity, 6kor. 

arch architecture, ipitiszet. 

ard ardoisier, paZa/eyf 5. 

arg argot, tolvajnyelv. 

arith arithm^tique, szdmtan. 

arm armurier,/<?.^2/t;erc«m<Jr. 

arp arpenteur,.jfeWwi^r5. 

arq snquehnBier, pttskamiives. 

artif artificier, tilzmuvisz. 

artill artillerie, tiizirsig. 

astrol astrologie, csillagoetSs. 

astr astronomle, csiUagdszat. 

auj aujourd*hui, most. 

aun aunage, rdfmertik. 

autr autrefois, azelott. 

aux auxiliaire, segSdige. 

B. 

h bas, a^'o^. 

hanq banquier, hankdr. 

h&t bdtisse, Spitiszet. 

hatel batelier, hajds. 

hatt batteur d*or. aranyverd. 

] hiiouUer, ikszeresz. 

>^ill billai'd, tekejdtik. 



bl blason, cimertan. 

blanch blanchisseur, /«/i^r/tcf. 

hot hoianiqne ffdviszet. 

boiss boisselier, vikacsindlo^ szi- 

. ids. 

bonn bonnetier, harisnyasz'ovli. 

bouch boucher,7?i^«zdro«. 

boul boulanger, siitd, 

bout boutonnier, gombcaindld. 

brass brasserie, sorfdzde. 

briq briquetier, idglavetd. 

brod broderie, himzSs. 

bftch bdcheron, favapo. 

burl style burlesque , torz boko 

irdly. 

C. 

card cardier, kdrtkiszitd. 

carr earner, kdvdgd. 

can-oss . . . • carrossier, kocsigydros. 
earton c'artonnier , kiregpapirk4- 

szitd. 
cath culte catholique, kathol. 

szertartds. 

eeint. ceinturier, ovcsindld. 

ch chasse, vaddszat. 

oham chamoiseur, irhagydrtd. 

chanc style de chancellerie, irodai 

irdly. 

chaud chandelier, gyertyamdrtd. 

chap. ..... chapelier, kalapos. 

chant chantier, dcshely. 

char charron, kerikgydrtd. 

charb charbonnier, 8zen6get6. 

chare charcutier, hentes. 

charp charpentier, dcs. 

chaudr chaudronnier, iistmUves. 

chi chimie, vegy€8zet. 

chir chirurgie, sebiszet. 

cir cirier, via^ztekercs-eresztd, 

clout cloutier, szegmilves. 

coll coUectif, ffyiijtd. 



VI 



com commerce, hereshedelem. ' 

conch conchyliologie, kagyldtan. 

eonf confiseur, cukrdsz. 

coni conjoaction, kotszd. 

cord cordier, kotilverd. 

cordon cordonnier, cipSsz. 

cou^ coutumier (droit), szokda 

Jog- 

coutur couturiere, varrdnd. 

cou^l coutelier, Mses. 

couv couvrenr, hdzfedd. 

crist oristallographie , kristdly 

rajz. 
cuis cuisine, szakdcssdg. 



dans danse, tdncolds. 

dent dentiste, fogorvos. 

dess desein, rojzmiiveszet. 

dev devotion, dhitat. 

did didactique, tanmSd^ tand- 

8zat. 

dim diminutif, kicsinyitH. 

diplom diplomatie, diplomacia. 

dog dogmatique, hittudomdny. 

dor. ' doreur, aranyozd. 

drap dTSL\)iei\ posztdgydros. 

B. 

ecol 6cole, iskola. 

econ ^conomie, gazddszat. 

econ. rur. . . . economic rurale, mezei gaz- 
ddszat. 

e. f eaux et forets, erdeszet. 

6gl 6gli8e, egyhdz. 

em ^mailleur, zomdncozd. 

^moul 6mouleur, koszorils. 

ent - entomologie, r ovarian. 

6peron ^peronn'ier, sarkantydmii- 

ves. 

6pingl 6pinglier, tUmUves. 

escr escrime, vivds. 

6t 6tain (potier d' — ), dn-ontd. 

6tam 6tameur, dnozd. 

exl exclusif, kizdrdlag. 

expl exploition des mines,&dn^a- 

szat. 

ext6r ext^rieur, kiihd. 

P. 

f f6minin, nonem. 

fabr fabrique, gydrtds. 

fa'ienc faiencerie, kded4ngydr. 

fam familier, bizalmas szdlds- 

mdd. 
fauc fauconnerie, sdlymdszat. 



f6o f6odalite, huherndks^g. 

ferbl ferblantier, hddogos. 

fig figur6, kepleteB^ ' 

fil fileur, fond. 

fin finance, penziigy. 

fleur fleuriste, virdgkertesz. 

fond fondeur, bntd. 

foud. d. c. . . fondeur de canon, dgyunnto. 
fond. d. car. . fondeur de caract^res, hetu- 

dntd. 
fond. d. cl. . . fondeur de cloches, harang- 

dntd. 

forg forge, kohd. 

fort fortification. vdrSpitSszet. 

fourb forbisseur, kardcsiszdr. 

O. 

gant gantier, keztyus. 

g6n . g^nealogie, szdnnazat-rend. 

g6o g6ographie, /oZrfro/z. 

g6ol geologic, ./riWtan. 

g6om geometric, mertan. 

glac glacerie, tifkorgydr. 

g. p genre plaisant, trefds mdd, 

gr grammaire, nyelvian. 

grav graveur, vesn'dk. 

guer gueiTC, haddszat. 

g5'mu gymnastique, testgyakorlat, 

H. 

h histoire, t'di-tSnelem. 

h. a histoire ancicnne, ostorte- 

nelem, 
h. d. Fr histoire de France, francia 

Vdrtinelem. 
h. eccl histoire ecclesiastique, egy- 

hdzi tortineieni. 
h. m histoire modeme,M;A;ori ttir- 

tenelem. 
h. n histoire naturelle , tentie- 

szetrajz. 

horl horloger, drds. 

hyd: hydraulique, vizvezetek. 

1. 

i interjection, indnlatszd. 

icht ichtyologie, halian. 

id idem, mint az eldhhi. 

imp impel sonnel, szeiiielytelen. 

impr imprimeur, nyoinddsz. 

injur injuiieux (terme), szitok. 

instr instiniment, miiszer. 

inus inusite, szokdson kiviili. 

I iron ii'oniquemcnt, gunyosan. 

ir irr6gulicr, rendhagyd. 



VII 



J. 

jard jardinage, herteszet. 

jeu jevL.jdtSk. 

joail joaillier, ikszeresz. 

li. 

lap lapidaiie, kov^no. 

libr libraire, kiinyvkereskedd. 

ling Ung^TefohimemH kereskedd. 

lit litiirgie, egyhdzi szertartds. 

litt litt^ratuie, irodalom. 

log logique, ebniszet. 

lun lunetier, pdpaszemkeszitd. 

liith luthier, harigszerkeszitd. 

M. 

m masculin, himnem. 

ma9 ma<;ou, kdmives. 

man manage, lovarda. 

manuf manufacture, kSzmuzet. 

mar marine, tengereszet. 

marb mai-brier, mdrvdnymiives. 

mai'6ch marechal,*or(;osA:ovac«, pat- 

kol6 kovdcs. 
math mathematique, mennyiseg- 

tan. 

m6can m^canique, gipiszet, 

m6d m6decine, orvostudomdny. 

m^g m^gisBier, Idgyvarga. 

men menuisier, asztalos. 

m^t m^taphysique , aiapb'dlcse- 

lent. 

mMal m^talnrgie, kohdszat. 

mett metteur en oeuvre,(7r(f^aAc^- 

foglcUd. 

meun meumer,'nioi?iar. 

milit militaire, hadi, katonai. 

min mine, mineur, bdnydsz. 

min^r min6ralogie, dsvdnytan. 

mir miroirier, tiikdrgydrtd. 

mod mode, divat. 

mon monnaie, penzverisi iigy. 

mor morale, erkblcstan. 

mufi musique, zene. 

myth mythologie, hitrege. 

N. 
uayig navigation, hajdzds. 

O. 

ocnl oculiste, sz^mesz. 

oisel oiseleur, madardsz. 

upt optiqtie, Idttan, 



ord. ordinairement, rendesen. 

orf orf^vrre, aranymvves, 

org organiste, orgondsz. 

om ornithologie, maddrrajz. 

P. 

p proverbe, kiizmondds. 

pal palais, tbrvenykez€«i szdlds- 

mod, 
pap. . ^ . . . . papetier, /japir^'yartf^. 
parch parcheminier , pergament- 

gydrtd. 

part partioipe, i^enev^ riszesuld, 

pass. ...... pa68ementi^r,j}as;zo7iuin^o8. 

p&t patissier, j7(l8tetom«ttt<9f. 

path pathologie, kdrtan. 

paum paume (jeu de— ), lahdajd- 

Uk. 

pav paveur, kdvezd. 

pech pScheur, hoLdsz. 

peign .peignier, finugydrtd. 

peint peintme, feateszet. 

pellet pelletier, «2mc«. 

perr perruquier, pardkds. 

pharm pharmaoie, gydgyszeriszet. 

philos ■ philosophie, holcsiszet. 

phys physique, termeszettan. 

physiol physiologie, iUttudomdny, 

pi pluiiel, tohbes. 

plom plombier, dlom'dntd. 

plum plumassier, toUpiperezO. 

po6t po6tiquement, kdltSiesen. 

pomp pompier, sziuattyugydrtd. 

pop populaire, pdrias. 

pot potier, /a2<'/fa«. 

prat ^vB,iiq}iQ^tdrvenykezi8igya- 

korlat. 

pr6p pr6position,«?c(yarrf, niveld. 

pron pronome, nevmds. 

psych psychologie, Wektan. 

p. u peu usit6, kevisse szokdsos. 

Q. 

q quelqu'un, valaki. 

q. ch quelque chose, valami. 

q. f ^ quelque fois, nSha, 

R. 

r r^gulier, r€nd€«. 

rel relieur, kdnyvkdtd. 

relig religion, vallds. 

rh6t rh^torique, szdnoklattan. 

rub rubanier, szalagszovd. 



VIII 



S. 

s substantif , /cfnct;. 

s. a sabstantif et adjeotif,/ci^- is 

melUkniv. 
sal salines, sdbdnydszat^ sdfd- 

z4n. 

salp salpetrier, saUtromfozd. 

saun saunier, sdfdzd. 

sa'v savonuier, szappanos. 

sculpt sculpture, szobrdszat, 

sell. sellier, nyereggydrto. 

serr «eiTurier, lakatos, 

soier soieiie, selyemkezmilzet. 

st style, irdsmdd 

st. s style soutenu , fblleng6s 

irdsmdd. 
sucr sucrerie, cukorfSzde. 

T. 

tabl tabletier, szarumiives. 

taill tailleur, ^2;a6(^. 

tan tanneur, timdr. 

tap. ...... tapissier, kdrpitos. 

techn technologie, mutan. 

teint teinturier, /(?«<6f. 

th theatre, szinhdz. 

th6o th6ologie, hittan, 

tiss tisserand, takdcs. 

tond tondeur , posztdnyird. 

tonn tonnelier, kdddr. 

tourn toumeur, esztergdlyos. 

tr^fil trefileur, sodrovyhiizd. 



trig ii'igonom^iriefJidromszbgtan. 

t. t terme technique, milszd. 

V. 

V voyez, Idsd. 

V. a verbe actif, cselekvo ige. 

van vannier, kosdrfond. 

V. aux verbe auxiliaier, segedige. 

v6n v6nerie, vaddszat. 

vern vemisseur, /enyifd'. 

verr verrier, uoeggydrtd. 

v6ter v^terinaire, barom-orvos. 

vign vigneron, vinczeller. 

V. imp verbe imper8onnel,i>««m^/i/- 

telen ige. 
V. ir verbe irreguUer, rendhagyd 

ige. 

vitr vitrier, Uveges. 

vki valaki, quelqu'un. 

vmi valami, quelque chose. 

V. n verbe neutre, kozepige. 

voit voiturier, fuvaros. 

V. r verbe r6flechi, vi^szahatd 

ige. 
V. r6c verbe r6cipoque, viszonlagos 

ige. 

Z. 

z zoologie, dllattan. 

* n6ologisme, uj szd. 

t vieux mot, elaviilt szd. 



A. 

A (a) m. ^ betu ; pv. prendre 
les a pour les h^^megU- 
vedni ; fam. bakot Idni. 

A (a.) V. aux v. avoir, ^tre. 

A (a) pr6p. 1. -waft, -riek^ a 
Pierre, PSternek ; 2. apres 
helyett; hrmkhTm^szdlan- 
kint ; 3, avec h. a I'aiguille, 
tUvel; *4. d*apres, selon, 
suivaut h.; a votre avis, 
velemenye szerint ; 5. pour 
h. ; k vrai dire, az igazat 
megvallva; 6. sur h. ; a la 
priire de . . ., k^risdre ; 7. 
dans h, ; que vous jouez 
au monde un petit per- 
sonnage ! mily csekily sze- 
repet jdtszik on a fdlddn! 
8. envers h. ; 6tre aux m6- 
chants complaisant, a go- 
noszak irdnt elnSzdnek len- 
ni ; 9. chez h. ; il veut aux 
mortels trop de perfection, 
tulsdgos tok€lyt Mvdn a 
halanddktdl; 10. helyzet ; 
etre a r6troit, kelepcSbe 
jutni; fig. szUksSget szen- 
vedni ; 11. jelz6 ; au cygne 
blanc, a feMr hattyuhoz. 

Abaissant, e, a. fig. lealdzd. 

Abai8se,f. pdt. t^sztaiiledik. 

Abaiss^, e, a. leereaztett^ ala- 
C9<myahbd tett; fig. meg- 
aldzott. 

Abaissementt m. leeresztis^ 
lebocsdtds ; — de la voix, 
hanglebocsdtds ; 2. lehor- 
ddSf lebontds; 3. apadds; 
4. supped^s ; fig. hanyat- 
UUf siUyed^s ; megaldzds ; 
an. — de la matrice, 
m6k»4rv. 

Abaisser, v. a. leereszteni, 

hAbtomfft : Franczia^magyar 



aliKsonyabbd tenni ; leron- 

tani; fig. megaldzni ; ki- 

sebbitni; megtorm ; 2. — 

une barriere, un obstacle, 

akaddlyt elhdrltani ; po6t. 

— son front, fejet lehor- 

gasztani ; (math.) — une 

Equation , egyerdetet a leg- 

alsdbb hatvdnyra vonni; 

(g^om.) — une ligne, vo- 

nalat lejteni ; (mus.) le- 

jebb hangolni ; (pAt.) — la 

pate, a tesztdt vikonyra 

nyujtani ; s'— , v. r. apad- 

ni ; ereszkedni ; silppedni ; 

csillapodni ; fig. magdt 

megaldzni ; leereszkedni ; 

le brouillard s'— e, a kbd 

ereszkedik. 

Abaisseur, m. an. 1'—, le 

muscle—, tdvoztatd-izom. 

Abajoue, f. (z.) pofatomld. 

Abalourdir, v. a. fam. elbu- 

titni; s'— , v. r. elbutnlni, 

*Abalourdissement, m. el- 

butitds. 
Abandon, m. 1. eUiagyatott- 
sdg ; kipusztidds ; 2. elJia- 
gyds ; lemondds ; elhanya- 
golds ; — de soi-mdme, on- 
feledes ; fig. foltitlen biza- 
loni : odaadds ; fesztelen- 
seg; k 1'—, dsszevissza ; 
(com.) faire— , eldllni ; 
(dr.) dtruhdzni ; se laisser 
aller a 1'—, magdt elha- 
nyagolni. 
Abandonn^, e, s. a. elha- 
gyott ; 2. puszta, lakatlan ; 
fig. korhely,fektelen^ 
fAbandonnement, m. elha- 
gyds, elhagyottsdg ; il est 
dans un en tier — de ses 
amis, bardtjai teljesen el- 
hagytdk; 2. lemondds; — de 
hieuSy jdszdgrdli lemondds; 
3. feslettseg, elvetemi'dtsig; 

8z6ttir. 1 



vivre dans le dernier — , 

gyaldzatos eletmddot foly- 

tatni. 
Abandonner, v. a. elhagif- 

ni ; 2. martalikul adm ; 

3. dtengedniy lemondnni ; 

— a la publicity, a nyilvd- 

nossdgnak dtadni ; — les 

r^nes, a kantdrszdrat meg- 

ereszteni ; s'— , v. r. magdt 

odaadni ; s'— a la fortune, 

magdt a szerencsere bizni; 

cette femme s'— e, v. se 

prostituer. 
Abannation (-ci-), f. dr. 

egy eves szdmiizSs. 
Abaque , f . pohdrszek ; 2. 

homokkal fodott rajzasz- 

tal ; 3. arch, oszloptetdlap 

(abakns). 
Abasourdi , e, a. eldmult, 

elhi'dt. 
Abasourdir, v. a. fam. za- 

varba hozni, elkdbitni. 
Abat, m. bouch. levdgds. 
Ab^tardi, e. a. fig. elfajult. 
Abatardir, v. a. megrontani ; 

fig. gyongiteni ; s'— , v. r. 

elfajulni; v. d^g6n6rer. 
Ab&tardissement, m. elfa- 

julds ; 2. elerdtlened^s. 
Abat-chauv6e, f. com. gyap- 

ju 8 elejtje. 
Abat6e, f. mar. megdblis (ha- 

jdrdl). 
Abat-faim, m. f&m.nagy da- 

rab hus. 
Abat-jour, m. bolt-ablfik. 
Abat-reluit, m. d'arg. nezoke. 
Abat-vent, m. ereszke. [zet. 
Abat-voix, m..8z68z6kmennye- 
Abattage, m. favdgds; 2. 

vdgdbSr ; 3. oMs, levdgds ; 

charp. faire un— , em^W 

ruddal megforditani. 
Abattant, abatant, m. csapd- 

ajtd ; szdmyasasztal. 



a 



Abattement 

Abattement, m. bdgyadiadg; 
fig. leverUSgt kUhitUseg ; 
*tomber dans T— , etcsUg- 
gedni. 

Abatteur, m. vdgd, vagdalS- 
z6 ; — de bois, favdgd ; un 
gr. — de gibler, ilgyes vadd- 
szd ; fam. — de besogne, 
gyors munkds; fig. hazu- 
dozdf kerkedd. 

Abattis , abatis , m. lim- 
lom ; 2. nyesed^kf golyfa ; 
rdzee ; —d'arbres, /atoriat, 
fazuz faire un — de gi- 
bier, vaAat pusztitani ; 
cuis. les — d'oie, ludaprd- 
I6k ; ch. farkas csapa ; 
bouch. vdgdszin. 

Abattoir, m. bouch. vdgd- 
8zin ; hydr. ziigd. 

Abattre, v. a. leiitnij le- 
vdgni ; lekaszabolni : le- 
vemi ; vdgni^ kivdgni ; ka- 
szdlni; Idni; letomi^ le- 
Hzakitani ; fig. gyongite- 
ni; lesujtani; — I'orgueil, 
a gdgbt miegaldzni; ch. 

— un li^vre, nyxdat Idni ; 
chap. — les bords d'un 
chapeau, kalap szSlet le- 
vasalni; j. — du bois, 
8ok tekSt donteni ; fam. — 
bien du bois, gyorsan dol- 
gozni ; mar. — un vaisseau, 
hajdt superezni ; s'— , v. r. 
heddlni ; leroskadni ; elddl- 
ni ; le cheval s'abatti, a Id 
kiddlt; Toiseau s'abatsur 
sa proie, a maddr lecsap 
pr4ddjdra ; le vent s'— t, a 
Kzel csillapodik; fig. el- 
csuggedni. 

Abatture, f. toredek^ letort 

dgak ; ch. pi. szarvas 

nyoma ; htaposott cserje 

(szarvas dltaX). 
Abbatial, e, a. (a-ba-ci-) apdt- 

sdgi ; droits — tiaux, apdt- 

sdgijogok. 
Abbaye (a-b6-ie), f. apdt- 

sdg ; — princiere, hercege- 

sitett apdtsdg. 
Abb6, m. vildgi pap ; apdt ; 

— r6gulier, rendi apdt; 
fig. table d'— , dus asztal ; 
conch, hengercsiga. 

Abesse, f. apdinS^ fejede- 
lemasszony,; fam. la mere 



ABC 

— , bordSlyosnd ; rimdk 

anyja, 
ABC (a-b6-o6), m. dh^ce ; fig. 

eU& eleniek. 
Abc^der, v. n. meggyiilni, 

genyedni, evedni ; path. 

faire—, genyeszteni, 
Abcds, m. path, genyfekily ; 

— froid, hideg tdlyog; — 

chaud, lobbos tdlyog. 
Abdication, (-ci-) f. lenwndds 

(trdnrdl) ; lek'dszdn^s (hi- 

vatalrdl); (dr.) — d'un 

fils, ^fiu megtagadds : jd- 
'szdgrdli lemondda ; v. 

abandonnement . 
Abdiquer, v. a. et n. lemon- 

dani; lekdszdnni ; (dr.) — 

son fils, Jidt megtagadni. 
Abdomen (m^-ne) an. 7kz«, 

altest ; fam. pohy potrok. 
Abdominal, e, a. altesti ; an. 

artere— e, Jias-iiter ; icht. 

nageiores— es, has-pardk. 
Abducteur, s. a. an. 1'—, ou 

muscle — , tdvoztatd izom. 
Abduction, f. chir. iztar^s. 
Ab^c^daire, m. abecitamUd; 

abeceskonyv ; a. ordre — , 

V. alphabetique. 
Abechement, m. fauc. etetis. 
Ab^cher, ou ab^cquer, v. 

ab^quer. 
Abeillage, abeilage, m. cout. 

niiMszjog. 
Abeille, f. imh; m^re — , 

mehkirdlyn^ ; — commu- 
ne, ouvriere, gyujtdmSh; 

— male, here;^ perce-bois, 
vadmeh ; — terrestre, posz- 
meh. 

Ab61anier, v. av^linier. 
Ab61ir, v. plaire. 
Abelmosc, ou — muse, m. v. 

ambrette. 
tAb6n6vis (-vi-ce), m. f6od. 

vlzvezetisi jog ; — er, v. a. 

vizvezet^si jogot adni. 
Ab6quer, v. a. maddrjiakat 

itetni. 
Aberrant, e, a. ast. eUird. 
Aberration (a-b6r-ra-ci), f. 

astr. irdnyferdules ; phys. 

— de refrangibilit^, 9uga- 
rak szitmenise; fig. tevely- 
gSs. 

Ab^tir, V. a. butitni ; v. n. 
elbutdlni; s'— , v. r. s'— 

2 



Able 

par Texc^s du vin, ivds 
dltal eUmtulni. 

AbStissant, e, a. eUmtitd. 

Abhorrer, (a-b6r-r6) vs a. 
utdlnif megutdlni. 

Abietin^e, a. f. bot. tUded^ 
tHalaku; — s, f. pi. bot. 
tobzoa niiv^nyek. 

Abi^tique, m. chi. fenyil- 
sav. 

fAbigeat, (— ja) m. jur. mar- 
halopds. 

Abime, m. drveny ; 2. hegy- 
torok ; 3. garad (folyd- 
ban) ; Ecr. les — s, poklok 
feneke; fig. megfejthetlen- 
seg ; pusztulds, enySszet; 

r pv. un — en appeile un 
— , a szerencsetlensSg kar- 
dUve jdr; chand. fagy- 
gyiiteknO. 

Abtmer, v* a. drvSnybe vetni; 
fig. tdnkre tenni ; v. n. el- 
siilyedni ; fig. tohkrejutni; 
s'— , V. r. mMysigbe rohan- 
ni; fig. elmerulni; s' — 
dans ses pens^es, gondo- 
lataiba meriilni ; s'— dans 
la douleur, magdt afdjda- 
lomnak dtengedni. 

Ab-intestat, adt. v. intestat. 

Ab-irato, adt. testament — , 
haragban irt vigrendelet. 

Abject, e, (-j^, -jekte) a. el- 
vetemiUtf aljas^ gyaldza- 

t08. 

Abjection (ab-jek-ci), f. rom- 
lottsdg^ feslettsig^ elvete- 
medetts6g ; fig. vivre dans 
1'—, aldzatban ilni. 

Abjurable, a. eleskudhetd. 

Abjuration (-ci-), f. eleskii- 
veSj eskUveli jnegtagadds. 

Abjurer, v. a. eleskiidni^ 
megtagadni ; fig. lemon- 
dani ; — toute la pudeur, 
minden Bzemirmet levet- 
kezni ; s'— , v. r. tiszttdni, 
nemesedni. 

Ablactation (-ta-ci>), f. m6d. 
elvdlasztds (gyermeki az 
emldtdl). 

Ablaqu^ation (ab-la-cu4-a- 
ci-), f. agr. felkapdlds (fdk 
karulifoldrdl). 

Able, m. ablette, f. icht. fe- 
jer keszeg^ feh€r hal ; — de 
mer, tengeri siigir. 



Ablegat 

Ablegat, m. Icovethelyettea 
(rdmai pdpdS), 

Abl^gation, (-ci-), dr. egy 
Svea szdmilz^s, 

Ablepsie, f. elme-gyongesSg. 

Ableret (-r^) ou abierat (-ra), 
m. p^h. varsa. 

Abloc, ablot (a-blo) m. ma<?. 
tdvifal. 

Ablution, (-ci-) f. cath. kiz- 
mosas ; phar. v. ^dolcora- 
tion. 

Abnegation, (-ci-) f. th6o. 
tagaddSf megtagadds ; — 
de soi m§m*e, dnmegtaga- 
ddt. 

Aboi, aboiement (a-boa- 
ment), m. ugatds. 

Abois, pi. m. ch. le cerf est 
aux — , a szarvas vonaglik; 
fig. le malade est aux — , 
« beteg haldoklik ; kiU4g- 
heejtS dllapot; la forte- 
lesse est aux — , a vdr neni 
tarthatja magdt; mettre 
aux -— , veszelybe sodorni 
(v. kit.). 

Abolir, V. a. eltdrdlni, meg- 
szUntetni ; loi abolie, elto- 
rolt torviny ; abus aboli, 
megsziintetett szokds ; s'— , 
V. r. megsziinni ; elSvulni. 

Abolissable, a. megszuntet- 
hetd ; eltordlhetd. 

Abolissement, m. megsziinte- 
tis ; eUviilis. 

Abolition, (-ci-) f. eltorUs ; 
meg9zuntet4s ; biintetSs el- 
engedSse ; cbir. — de I'ouie, 
sukeUSg. 

*Abolitioni8nie, m. pol. rab- 
szolgtudg eltdrUse. 

Abomasns, (-suce) m. v. cai- 
lette. 

Abominable , a. utdlatos ; 
megvetSgremiltd ; fig. rosz^ 
ocsmdny ; — ment, adv. 
utdlatosaUt rettenetesen. 

Abomination, (-ci-) f. utdlat^ 
irtdzat : gyaldzatossdg ; 
avoir en — , utdlni. 

Abominer, v. a. t;. d^tester. 

Abondamment, adv. fdlosle- 
gcseUf bdsigesen. 

Abondance, f. fUldsleg^ bd- 
iig ; fig. parler d'—, rdg- 
tdnHzni (beszidben) ; il 
parle avec — , bdbeszMH; 



Aboadant 

myth, come d'— , bdsig 
szarva ; — du coeor, sziv- 
omledez^s; fam. de 1'— , 
tiUsdgosan vizezett bar ; 

Ev. de r — du coeur la 
oucbe parle, szive teljes- 
sig^bdl szdl a szdj. 

Abondant, e, a. foWsleges^ 
bd86ge8;bd; moisson — e, 
bd aratds ; fig. style—, /o- 
lyikany ifdly; d'— , adt. 
pal. azonkiviilf azonfelul. 

Abonder, v. n. bdvelkedni; 
ce pays, abonde en or, ez 
orszdg bdvelkedik arany- 
ban ; fig. — -en son sens, 
akaratoskodni. 

*Abonnage, m. eWfizetes. 

Abound, e, a. f^b. becsiilt; 
b€relt; eldfizetett ; — , m. 

— e, f . eWfizeto ; birld. 
Abonnement, m. b^rlet ; ald- 

irds V. eWfizetia; — sus- 
pendu, birlet szUnct; re- 
cuellir des — s, eldfizetdket 
gyUjteni. 
Abonnir, v. a. megjavitni ; 

— les vins, borokat neme- 
siteni; s'— , v. r. javiilni. 

fAbonnissement, v. ameli- 
oration. 

Abord (a-bor), bejdrds ; fig. 
fogadds^ elfogadds; 2. ki- 
kbUs^ partraszdllds ; 3. 
cs&diil48 ; 4. Tnegtdmadds ; 
5. d'— , du premier — , de 
prime — , eldszoTy mind- 
jdrt kezdet^n, az elsd pil- 
natban ; fd'— que, v. abs- 
que. 

Abordable, a. a hoi kikotni 
lehet ; fig. hozzdfirhetd. - 

Abordage, m. mar. csdklyd- 
zds ; sauter k 1'—, a csdk- 
lydzott hajdra ugrani; ki- 
kdt^s; 088zeutkdzS8(liajdS). 

d'Abord^e, adv. v. abord 6. 

Aborder, v. a. et n. mar. 
kikotni ; csdklydzni ; 2. 
mil. — une place, vdrat 
megtdmadni ; 3. fig. — 
qch. kozeledni ; — q. meg- 
8zdlitani ; 4. 088zeiUkdzni ; 
5. tdrgydlni. 

Abordeur,m. mar. C8dklydzd. 

Aborigines, v. indigene. 

fAbornement, m. hatdrsza- 
bd8. 

3 



Aboyer 

Aborner, v. a. hatdrt szabni 
V. vonni ; — avec des pienx, 

- elkardzni. 

Abortif, ve. a. m6d. id6tlen; 
un — , korasziUdtt ! re- 
mede — , magzathajtd ; 
bot. semence — ve, Ures- 
jtiag ; pistil — , meddS nS- 
8zdr. 

Abot, m. econ. ugrdszij. 

Abouohement, m. szdbeli er- 
tekez^s* 

Aboucher, v. a. 8z6beli irte- 
kezist elrendezni ; charp. 

— des tuyaux, C8'dveket 
egynUUba ere8zteni; pol. 
szenibesUeni ; s'— , v. erte- 
kezni (vvel). 

Abouement o. aboument, m. 
mar. Mrakds (fdval). 

tAbouffer, v. a. et n. filla- 
dozni. 

Abougri, v. rabougri. 

Abouquement, m. sal. fris 
8d feltoltSse. 

Abouquer, v. a. uj sdt a re- 
gire tolteni. 

About, m. charp. hardntSkos 
vig V. 8zil (dcsfdn)^ prat, 
les —s, pi. iiatdrok. 

Aboutir, v. n. hatdrosnak 
lenni ; terjedni (valanied- 
dig) ; le champ aboutit a 
un bois, e mez6 erdovel ha- 
tdro8; 2. vigz&dni; cette 
tour— t en pomie^ e tor ony 
C8uc808an vigz&dik ; fig. 
celozni ; son dessein — t a 
la paix, 8zdnMka bSkere 
vezet; 3. hort. rilgyezni^ 
bimhdzni; 4. chir. kifa- 
kadni. 

Aboutissant, e, a. liatdros, 
8zom8z4do8 ; — s, m. pi. cs. 
is; dr. les tenants et les 

— d'un champ, szdntdfdld- 
del hatdro8 mezdk ; fig. 
savoir les tenants et les — 
d'une affaire , valamely 
Hgyben jdrtasnak lenni. 

Aboutissemet, m. chir. 4rett' 
84g ; kifakadds (tdlyoge). 

Ab-ovo, adv. elej^tdljogva. 

Aboyer, v. a. ugatniy rdu- 
gatni ; pv. tout chien qui 
aboie ne mord pas, min^l 
tobbet ttgat az eb^ anndl 
kev€8ehbet drt; fig. Z8im- 



Abojrenx 

beskednif — apres* qch., 
torekedni (me) ; — apres 
q., megszdlni (vkit), 

Aboyeur, m. ch. disznofUr- 
kisz ; fig. un — , zaklatd ; 
2. 1'—, ou aboyeuse orn. 
sdrszalonka ; fam. hirlap- 
kikidlt6. 

Abranches, m. pi. icht. ko- 
pdtyutlanok. 

Abras, v. br6e. 

Abrasion, f. path, belcsika- 
rds, 

Abr6g6, m. rovidiet, kivonat ; 
r6duire un ouvrage en — , 
munkdbdl kivonatot kiszi- 
teni ; en — , kivonatilag ; 
f. d\ V — , billentyu (orgo- 
ndn) ; — , e, a. rbviditett. 

fAbr^gement, m. roviditis. 

Abr6ger, v. a. rdviditni^ meg- 
roviditni ; — un ouvrage, 
niunkdi 'daszevonni ; 2. fSo. 

— un fief, urhert sz^tdara- 
holni; 3. fig. vous etes 
trop longue, abr^gez, on 
nagyon hosszadalmas, fog- 
ja rovidre ; s'— , v. r. meg- 
rovidiilni. 

Abreuvage, v. breuvage. 

Abreuvement, v. breuvage. 

Abreuver, v. a. itatni (rnar- 
hdt); 2. — les pres, reteket 
meg'ontbzni ; fig. q. de fiel, 
de chagrins, vkinek iletit 
megkeseriteni ; il est —6 
de pr6jug68, telve van eW- 
itSletekkel : — q. d'une 
opinion, vkivel vmi vSle- 
menyt elfogadtatni; 3.vem. 
alapozni ; s'— , v. r. fig. 
s'— de larmes, konyekben 
uszni. 

Abreuvoir, m. itatd ; mener 
k V—j itatdlioz hajtani; 
ma^. ragcLsz-hasadek; jard. 
rev-hasadek ; fam. path. 

— a mouehes, genyedd, 
inily seb. 

t Abr6veter, v. a. q. bolonddd 
tenni^ cmfolniy gunyolni. 

Abr6viateur, m. kivonat-ki- 
szitd. 

Abr^viatif, ve, a. roviditd. 

Abr^viation, (-ci-) gr. rovidi- 

Abr^viativement, adv. r'ovi- 
ditve. 



Alir^vier 

t Abr6vier, v. abr^ger. 

Abreyer, v. abriter. 

Abri, m. hajlik^ fehzer , 

emy6 ; fig. v. refuge; 2. 

grr. vid; fam. et pop. 

mettre un criminel k 1'— , 

buiibst zdr aid tenni; 3. 

k T— , adt. fodve^ vidve ; 

fig. etre k V— de la faveur, 

kegy dltal biztositva lenni, 
Abrieonner, v. a. d'arg. rd- 

szedni. 
Abricot, m. kajszibarack. 
Abricot6, abricoti6 (thi6) m. 

conf. becukrozoU barack- 

mag. 
Abricot^e, abrieotine, v. ab- 
ricot. 
Abricotier (thi6), m. sdrga- 

barackfa. 
Abricotin, m. koraero ba- 
rackfa. 
Abritant, e, a. (bot.) feuilles 

— es, fdddk; fig. v^rfJ, oltal- 

mazd, 
Abriter, abrier v. a. bot. fo- 

d4l aid helyezni (ndvirrye- 

ket); fig. dtalmazni. 
Abrivent, v. abat-vent. 
fAbriver, v. a. mar. partfele 

hajozm, kikotni ; abrive ! 

elbre ! 
Abrogation, (-ci-) f. dr. meg- 

szunteteSj elUfrles, vissza- 

vonds. 
•Abrogeable, adj. dr. iddsit- 

heio. 
Abroger, v. a. — un loi, tor- 

vinyt eltoriilni ; — une 

coutume, szokdst megsziin- 

tetni; 2. eUvHtni; s'— , v. 

r. eliviilni; megszUnni. 
Abrotone, f. bot. abnitiif&m^ 

seproruta. 
Abrotonide, m. 6con. urmds- 

bor. 
Abrouti, e, a. lelegelt (dlla- 

tok—); elpusztitott (her- 

nydk dltal). 
Abroutissement, m. e. f. le- 

legelis, levdgdSy elpuszti- 

tds. 
Abrupt, e, a. szaggatottj osz- 

szefUggetlen (irdly); 2. go- 

rongyos ; meredek (talaj) ; 

3. toredezett (hang) ; bot. 

feuille — e, letort levil. 
Abruption, v. Abduction. 



Ab»oltt 

Abrupto, ab-, ex-, (lat.) adt. 
vdratlanul^ hirtelen; parler 
ex—, hevenyiben beszilni ; 
donner un souflet ab — , 
h irtelen pofon iitni ( vkit ) . 

Abruti , e, a. elbarmosult ; 
bot. elfajult ; 2. — , — e, s, 
barom (emberrdl). 

Abrutir, v. a, elbamlUni ; 
elaljasitni ; v. ab§tir , bot. 
V. abatardir : 2. s'— , v. r. 
elbarmUlni. 

Abrutissant, e, a. elbutitd, 
elbarmositd ; lel£k-dld. 

Abrutissement, m. baromi 
dllapotf baromi butasdg ; 
tomber dans un grand — , 
vegkepen elbutulni^ v. s'ab- 
rutir. 

Abrutisseur, m. butitd. 

Absence, f. tdvollet ; les pei- 
nes de 1'—, az elvdlds fdj- 
d<ilmai ; V— des lois, des. 
vertus, torvSnyek, erenyek 
Many a ; 2. fig. szorakozott- 
sdg; avoir souventdes — s, 
gyakran szdrakozottnak 
lenni ; 3. pvi 1'— est Ten- 
nemie de Tamour, mil a 
8zem nem Idt, a sziv hamar 
feledi. 

Absent, e, s. a. tdvollevo ;: 
fig. szdrakozott. 

s'Absenter, v. r. eltdvozni ; 
V. s'61oigner ; pop. kereket 
oldani. 

Absinthe, f. bot. ur'dm ; — 
romaine, vulgaire ou 
grande, bdrdny-Ur'tm ; — 
marine bdrsony-iirom ; — 
de Jud6e , gilisztamag ; 
m. vin d'— , i/rmiis; v. 
abrotonide. 

Absinth6, e, a. chi. Uroni- 
8zer&. 

Absinthine, f. chi. iiromUl. 

Absinthique, a. chi. acide — ,. 
iirbmsav. 

Absolu, m. m6t. egydXtald" 
nossdgj epensig. 

Absolu, e, a. korldtlan, ha- 
tdrtalan ; pouvoir — , kor- 
ldtlan hatalom ; parler 
d'un ton — , hatdrozott 
hangon beszilni ; did. 
terme — , viazonytalan ki- 
fejezes ; «h o m m e« est 
un terme — , *ember» vi- 



Absolnment 



Absorptif 



Abnsif 



szomjtalan 8z6; gr. pro- 
nom — , fiiggetlen n^vmds; 
phys. mouvement — , dl- 
taldnm mozgds; alg. 
nombre — , viszonytalan 
szdm; ehi. tiszta; 6gl. 
le jeudi — , nagycsutdr- 
tok. 

Absolument, adv. fblUtle- 
nUl; korldtlanvlf JuUdrta- 
lanul; merdhen^ voltake- 
pen; dltaldn^ dltaldnoHan; 
epenseggel ; viszonyzatla- 
niU ; gouverner — , Korldt- 
lanvl kormdnyozni ; dispo- 
ser — de toux chez q., 
egydltaldban mindennel 
rendelkezni vkinel ; vou- 
loir — , SpensSggel dkarni; 
— parlant, dltaldnosan 
mondva; ce dictionnaire 
a des d^fauts, mais il est 
bon — , e szdtdmak van- 
nah ugyan hihdi^ de dlta- 
Idnvivejd ; did. rhomme 
considere — . . ., viszony- 
zatlanul tekintve az em- 
bert . . . 

Absolution (-ci-), f. pal./o/- 
mentes^ feloldds ; 2. cath. 
hfin-oldds; donner, refu- 
ser, recevoir 1'—, bilnol- 
ddst adni , megtagadni, 
kaprd; d'arg. mrndd-tdl. 

*Absolutisme, m. korldtlan 
hatalom^ keny-uraiom. 

•Absolutiste, m. korldtlan 
Jiatalom Mve. 

Absolutoire, 8L.fdlnientd,fdl' 
oldd ; cath. bref — , Imcsu- 
lev€l; pal. avoir une sen- 
tence — , fdlmento iteletet 
kapni. 

Absorbable, a. chi. feUzi- 
v6f szivdnk ; m^d. un — , 
un remMe — , felazivd 
*zer; chi. les alcalis sont 
des —8, az igvinyek szi- 
vdnk anyagok ; an. vais- 
seaux —8, szivd edinyek. 

Absorbanter, v. a. pharm. 
feUzivd szereket hasz- 
ndlni. 

Absorber, v. a. fdlsziniy he- 
szinij elnyelni; fig. kime- 
rttent, elnyelni^ ^ I'atten- 
tion, a Jigyelmet magdra 
vanni; 8 — , v. r. fig. se- 



dans r^tude, tanulmd- 

nyokba milyedni. 
Absorptif, ve, a. absor- 

bant. 
Absorption, (-ci-) f. folszi- 

vds y beszivds y chi. fdl- 

em^sztis. 
Absorptivity, f. elnyeW-te- 
, hetsSg. 
Absoudre, v. a. ir. fdlmen- 

teniy fdlszdbaditniy felol- 

dozni (vmi aZul) ; 2. meg- 

bocsdtani ; cath. bUn-bo- 

csdnatot adni; s'-— , v. r. 

onmagdt folszahaditni (v.- 

mely kdtelezettseg alul). 
Absoute, f. cath. dUaldnos 

bdcsu nagycsUtortdkon. 
s'Abstenir, v. r. ir. tar- 

tdztatrri magdt (valami- 

tdl); megtagadni magdtdl; 

il ne put s' — de rire, nem 

dllhatta meg a nevetSst; 

pal. lem^mdani (irmirdl) ; 

eldllni. 
Abstention(-ci-),f. pal.— d'un 

heritage, dr'oksegrdli U- 

mondds. 
Abstergent, e, a. -m6d. un 

remede — , hasJiajtd szer. 
Absterger, v. a. chir. — une 

plaie, sebet tisztitniy ki- 

mosni. 
Abstersif, ve, a. m6d. tisz- 

titd. 
Abstersion, f. chir. — d'une 

plate, »eb kimosdsa. 
Abstinence, f. onmegtartdz- 

tatds, turtdzkodSs; med. 

etrend , etmersik ; fig.- 

m4rtektartd8y m^rtekletes- 

84g ; cath. jours d'— , bdjt- 

napok. 
Abstinent, e, s. a. mirtSkle- 

teSy 'onmegtartdztatd. 
Abstractif, ve. a. elvont. 
Abstraction, (-ci-), f. did. el- 

vonds ; elvontsdg ; 2. rai- 

sonner sur des — s, elvont 

tdrgyakrdl vitatkozni; 3. 

pi. szdrakozdsok ; il est 

dans des — s continuelles, 

8oha sines eszin. 
Abstractivement, adv. elvon- 

tan^ m^gdhan vive, 
Abstraire, v. a. ir. elvonni ; 

elvonva gondolni; eVmel- 

Wzni ; JuUlgatni (vmirdl) ; 

5 



— qch. de qch. vmit vmi- 
bdl kivonni. 

Abstrait, e, a. did. elvont; 
terme — , dltaldnos ki/eje- 
zis; log. id6e — e, elvont 
fogalom; 2. homdlyos, hatd- 
rozatlan ; c'est un homme 
— , mely gondolkozdsd f€r- 
fiu ; math^matique — e, 
elmeleti mennyis^gtan ; 3. 
m. 1'— et le concret, el- 
vontsdg is egyiittessig. 

Abstraitement, adv. elvon- 
tan. 

Abstrus, e, a. neMz irteVnm^ 
elrejtett, homdlyos ; ce 
qu'il dit Ik est fort — , a 
mit mondy neh6z felfogni; 
phil. des id6es — es, za- 
vart fogalmak. 

Absurde, 'a. keptelen^ izet- 
len, isz-ellenes; fam. cet 
homme e^t — , ez emher 
kidHhaUan ; 2. nevetseges^ 
szemtelen. 

Absiirdement, adv. keptele- 
nillf izetleniily isz-ellenesen. 

Absurdit6, f. kiptelenseg^ 
izetlensig, balgasdg; fam. 
cet homme est d'une "rare 
— , ez ember nagyon os- 
toba. 

fAbuissonner, v. a. elcsdbi- 
tani. 

Abus, m. visszaeUs ; 2.felre- 
ertis, hiba^ t^vedSs; 3. 
rendetlenseg, hanyagsdg ; 
4. csaldSy dmitds; 6. P— 
de soi-m^me, 'dnfertdzte- 
tes ; V. onanisme. 

Abuser, v. a. megcsalni^ dmi- 
tani, rdszedni; nos pas- 
sions nous abusent, szen- 
vedelyeink tevutra vezet- 
nek ; 2. elcsdbUani ; 3. — 
de qch. visszailni (vmi- 
vel) ; il abuse de son 
temps, roszvl haszndlja 
idejit ; 4. — (d'une fille), 
dgyaskodni; 6. s'— , v. r. 
megtSvednif csalatkozni ; 
roszvl szdmolni. 

Abuseur, m. fam. csald^ csd- 
Mtd. 

Abusif , ve, a. visszaSld^ csa- 
Idrd; pal. jugement — ^ 
jogtalan it^let ; gr. terme 
— , sajdtlan kifejez^s. 



Jk.hn ■I'veatent 

Abusivement, adv. vissza- 

eUshipen; gr. sajdtlanul, 

nyelveUenesen ; pal. jogta- 

lantil. 
Abuter, v. a. jeu. cSl/elS 

dobni ; s'— , v. r. magdt 

mdshoz alkaZmazni. 
Abutilon (-thi-), m. bot. se- 

lyem-sdrda. 
Abyme, abymer, v. abime, 

abimer. 
Acabit (-bi), m. mindsSg ; 

pjire d'un bon — , jd m. 

liorte ; legumes d'un mau- 

vais — , sildny m. fdzelek ; 

fam. il sont d'un — sem- 

blable, egy borddban 8z6t- 

tek. 
Acacalis, m. hot. feher md- 

morka, 
Acacalotf v. acalot. 
Acacia, m. acacie, f. akdsz^ 

koronafa. 
Acad6micien, m. tuddatdr- 

sasdgi tag. 
Acad^mie, i . tuddstdrsasdg ; 

fam. -de jeu, jdtikhdz ; 

2. fSiskola. 
Acad^mique, a. tuddstdrsa- 

sdgi; — ment, adv. tudds- 

tdrsasdgilag. 
Academiser, v. a. peint. 

minta utdn rajzolni^ fes- 

teni. 
Acad^miste, m. tuddstdrsa- 

sdgi tag ; f&tanodai Jiall- 

gatd. 
Acaene, f. bot. virzdke ; v. 

sanguis orbe. 
Acagnarder, v. a. fam. lom- 

Mtnif tunyitni ; s'— , v. r. 

fam. lomhulni. 
Acajou, m. bot. mahagoni 

fa; — k planches, illatos 

cedrus. 
Acumacu , m. om. bdbitds 

Ugykapd, 
Acane, m. bot. hamvas-^ fdl- 

diszeder ; szederjcserje. 
Acanga, acangue, m. om. 

braz. bdbos kakuk. 
Acanth'abole, m. med. csi- 

pdfogd ; — ac6, e, adj bot. 

bogdcmemU, ; ac^es, — 6e8, 

acantboides, akdntok; — e, 

f . bot. barcs-akdnt ; (arch.) 

lombdisz ; — e sauvage, v. 

onopprde ; — opode m. 



Aoarifttre 

icht. focskendezd furt/ogu; 
— opt^rigien, m. icht. tv»- 
kes uszonyu. 

Acari&tre, a. mogorva^ dur- 
cds; konokf civakodd, 

t Acari4tret^, f . mogorva^sdg ; 
konoksdg. 

Acarides, m. pi. ent. athdk. 

Acarima, m. n. n. sdrenyes 
majom, oroszldn-majom. 

Acame, acaman, icht. ten- 
geri spdr ; bot. bdrcsa. 

Acarus (-ruce), m. ent. sajt- 
kuka^. 

Acatalepsie, f. phil. kMe- 
ddseg ; k^telgdsSg-lan; — 
leptique, s. a. phil. k^tke- 
dd, ketelgd. [lee. 

Acatopose, f . m6d. nehiznye- 

Acaule, a. bot. szdratlan ; 2. 
leveletlen szdru ; . 3. r'ovid 
szdru. 

Accablant, e, a. nyanmsztd^ 

. terhes ; leverd ; alkalmat- 
lan. 

Accablement, m. elgydngii- 
les ; tulterheUs; fig. levert- 
seg, csiiggedtsig ; hu. 

Accablery v. a. leverni; la 
muraille est tomb6e et les 
a tous — ^es, afal leomlott 
68 mindnydjdt agyoniitdt- 
te; 2. lenyomni ; 3. ter- 
helnit tulterhelni ; fig. §tre 
accabl^ de dettes, addssd- 
gokkal terhelve Unni ; s'— , 
V. r. magdt tulterhelni. 

Accalmie, f. mar. riwid 8z6l- 
csijnd. 

Accaparement, m. com. osz- 
szevdsdrlds (uzsords cSl- 
bdl) ; — des bl6s, gahona- 
uz8ora. 

Accaparer, v. a. '688zevd8d' 
rolni;—les bl6s, les lai- 
nes, gabona-f gyapju-uzso- 
rdt ibzni; fam. uzsords- 
kodni. 

*Accapareur, m. — de bl6s, 
gabona-uzsords. 

Acc^der (ak-c6 )i v* &• hozzd- 
jdnUni, beleegyezni ; — k 
la demande ae q. vkinek 
kirisit teljesvteni. 

Acc^lerateur, — trice, s. a. 
eldmozditdf siettetd; phys. 
force —trice, gyormtd erd. 

Acceleration, (-ci-) f. gyorsi- 

6 



Aoeession 

tdSf eldmozdttds ; phys. 
gyorsulds. 

Acoel^rer, v. a. gyortitani^ 
aiettetni. 

Accense (-(^an-se), f. jur. tar- 
tozik; ce pr6 est une — 
de ma ferme, e ret majo- 
romkoz tartozik ; 2. m. pi. 
h. r. tdrv€ny8zolga. 

Accenser (-ak-^an), v. a. 
econ. telket a oirtokhoz 
csatolni. 

Accent (ak-pan), m. hangej- 
t68 ; 2> kiejtis ; 3. — s, pi. 
poet, doux, tendres, tris- 
tes — s, 8zelidt gyonged^ 
szomoru liangok ; 4. gr. 
Jiangjel. 

Accentuation (-ci-), f. hang- 
jelzSs. 

Accentuer, v. a^ Jiangjelezni ; 
hangsulyozni. 

Acceptable, a. elfogadhatd. 

Acceptant, m. — e, f. elfo- 
gadd ; com. v. acceptenr. 

Acceptation (-ci-), f. — d'une 
donation, adonidny elfoga- 
ddsa ; 2. beleegyezis (szer- 
zddesbe) ; 3. elfogadds (vdl- 
tdt-^ aldirds dXtal). 

Accepter, v. a. elfogadni; 2. 
beleegyezni; jur. 3. — un ju- 
gement, itiletet elismemi. 

Accepteur, m. com. elfogadd 
(vdUdrdl). 

Acceptilation (-thi-la-ci-), f. 
dr. r. elengedSsi nyugtat- 
vdny ; 2. dl-nyugta. 

Acception (-ci-), f. m^Uatds, 
Hgyelembe vitel; sans — 
de personnes, szemelyvd- 
logatds n^lkiil ; 2. jelentes 
(8zde). 

Acc^s (ak-ce), m. b^drds; 

** avoir un ubre — aupr^s 
deq., 8zabad bejdrdsdnak 
lenni vkihez; 2. — de 
fidvre, Idzroham. 

Aecessibilite , f . hozzdfer- 
hetSs. 

Accessible, a. hozzdfSrhetSf 
kdzelithetd ; fig. 11 est — a 
tout le monde, mindenki 
belephet Jiozzd. 

Accession, f. hozzdjdrulds ; 
2. — au trdne, trdnraju- 
tds; 3. prat, hivatalos 
megszemWSs ; 4. nUhje- 



Aooegdit 

dek; 5. m6d. v. paro- 
zysme. 

Accessit (-oe-ci-te),m.md«od- 
dij, mdsodjvtalom, 

Accessoire, a,.jdnd4kijdru- 
Ukos, melMkes ; — , m. tol- 
dalekf hozzdtet; 2. tarto- 
zik^ hozzdvcUd; 3. melle- 
kes dolog ; gr. id^es — s, 
meUekfogalmak ; mots — s, 
alakszavak, 

Accessoirement, adv. jdru- 
ISkilag, jdrvZekosan; 2. 
kdnUbelUlf TneUikesen, 

Accidence, f. phil. esetleg, 
esetUgesmivolta (vminek); 
2.jdrulek; melMkes jove- 
delem. 

Accident, m. esetf tdrtenet ; 
ii est arrive tCn grand — , 
nq,gy sztrencsitlensSg tor- 
tent; 2. phil. viletlen, 
esetlege8s€g ; 3. peint. vfiel- 
lek vildg ; 4. mus. meJUk- 
lekjegyzSs; 6. g6ol. — s de 
terrain , talaj _ egyenetlen- 
sege ; par — , adt. v^letle- 
niil^ tortenetesen. 

Accidentalit6, f. phU. esetle- 
gessig. 

Accidents, e, a. g6ol. egye- 
n^tleUt szakadozott ; ng. 
*vie — e, viharos €let. 

Accidentel, le, a. viletlen ; 
phil. esetlegesy lenyegtelen; 
geom. lignes — , melUkes 
vonalok; persp. point — , 
esetpont. 

Accidentellement, adv. v^- 
UtleniU^ esetlegesen ; jel'ai 
appris — , veletUniil tud- 
tarn meg ; phil. la mnraille 
n'est blanche qu'— , a fal 
csupdn esetleg feMr. 

t Acciper, v. a. lopni. 

Accipitres, m. pi. om. orvma- 
darakf ragadozdk. 

Accise, f. fogtfosztdsi add^ 
ilelmi add ; druvdm. 

*Acclamateur, m. tapsold. 

Acclamation, f. dromkidltds^ 
ujjongcUdSt kmjongatds ; 
par — unanime, kdzfdlki- 

dltd88Q,L 

•Acclamer, v. a. ujjongatni^ 
orvetidve fdlkidltani. 

*Aoclimatation, v. aoclima- 
tement. 



Aoolimatenient 

*Acclimatement, m. honosi- 

tds. 
* Acclimater, v. a. honoaitani; 

s'— , V. r. fumomlnij ^galj- 

hoz azokni. 
Accoinpon (a-k), m. oouv. 

szogelW szarufa. 
fAccoint (a-k), m. testi-lelki 

bardt. 
fAccointable (a-k), a. tdraas, 

nydjas^ bardtsdgos- 
f Accointance, (a-k). f. bizal- 

mas viszony ; tiltott vi- 

szony. 
fs'Accointer, v. r. v. hanter, 

frequenter. 
Accoisement (a-koa-ze-), m. 

m6d. csillapulds. 
Accoiser , (a-koa-) , v. * a. 

m6d. esillapitniy csonde- 

sitni. 
Accolade, accolee, f. fam. 

olelSs ; chev. lovaggd ava- 

tds ; impr. zdrjel, kapocB- 

vonds ; mus. iitenyzdrd. 
Accolage, m. vign. kardzds ; 

kbtozis. 
Accolement, m. orszdgut mel- 

letti dsveny. 
Accoler, v. a. megblelni^ nya- 

kdba borulni ; mily aldzat- 

tal fogadni ; sUndBrkodni ; 

vign. kardzni ; kotni ; 

charp. illesztenit osszefog- 

lalni ; s'— , v. r. dlelkezni ; 

}a.Td,felftitni. 
Accolure , f . szalmakotil^ 

guz8. 
Accommodable,a. kiegyenlit- 

hetd. 
Accommodage, m. cuis. elke- 

szitis; 2. ennek dija; 3. 

hajfodoritds, 
Accommodant, e, s. a. alkal- 

mazikony, sziveSf k€sz^ 

hajlandd. 
Accommodation, f. prat, ki- 

egyezked^Sf elintiz^s. 
Accommodement, m. elinte- 

z48, elrendezes; 2. kiegyez- 

kedia ; — k I'amiable, ba- 

rdtadgoa egyezia ; en venir 

k un — , egyeziare kelni ; 

pv. un m^chant -- vaut 

mieux que le meilleur 

proems, aovdny egvez^a 

jobb mint klhjirper; o. un 

homme d*— facile, enge- 

7 



Aoooiaplir 

d€keny ember; peint. re- 
ddzet. 

Accommoder, v. a. kSnyelme- 
aen elrendezni ; — sa mai- 
son, hdztartdadt rendezni ; 
2. tetazeni ; 3. megadni; 
— q. d'une somme d'ar- 
gent , vkinek egy dsazeg 
pinzzel aegiteni; 4. — le 
leu, tUzet azitni^piazkdlni; 
5. elkiaziteni ; kieligiteni; 
perr. fodoritani ; 6. iron.- 
elbdnni (vkwel)^megrakni 
(vkit) ; p. u. lehordani 
(vkit) ; Y. kiegyenliteni, 
elintizni ; 8. alkalmazni 
(-hoz -hez) ; s'— , v. r. al- 
kalmazkodni ; il s'— e a 
tout, mindenre rdadja ma- 
gdt; il ne s'— e de rien, 
mindennel eUgedetUn; 2. 
kenyelmeaen elhelyezked- 
ni; 3. cifrdlkodni; 4. bi- 
tangolniy bitorolni (vmit); 
5. kiegyezni; 6. etre mal 
—6 des biens de la fortune, 
szegSnyiil ilni. 

Accompagnage, m. soier. bel- 
fondl; V. trame. 

AcGompagnateur, m. —trice, 
f. mus. kiaerd (zeiiiben). 

Accompagnement, m. kiae- 
rSa ; — des morts au tom- 
beau, gydazkisiret^ gydaz- 
menet ; 2. mus. kiairet ; 3. 
tartozik ; 4. peintr. — s, 
pL meUekdbrdk. 

Accompagner, v. a. kiaerni 
(vkit) ; 2. elkiaimit kiki- 
a€mi; 3. fig. uldozni; le 
malheur 1'— e, a azeren- 
caitlenaig uldozi ; 4. mel- 
lekelni; il — gna cette 
somme d'un present, ez 
baazeghez ajdndSkot mel- 
Ukelt; 5. illeni; cette 
doublure n*— e pas cette 
couleur, e bSMa nem illik 
e azinhez ; s'— , v. r. q. va- 
lakit magdval vinni. 

Accompli, e, a. tokHetes ; un 
jeune homme — , t'okiUtes 
ifju; betdUottf beftjezett ; 
u a 24 ans accompUs, hu- 
8zonnigy4ve8 mtUt. 

Accomphr, v. a. teljeaiteni ; 
bev4gezni ; — sa promesse, 
igeretit teljeaiteni; — un 



Aooomplissement 

dessein, rajzot hevigezni; 
s'— , V. r. teljemUni^ Ute- 
siilni. 

Accomplissement, m. telje- 
sites^ bevSgzSs ; teljegules : 
dr. hetelia. 

Accord (a-kor), m. cdhu^ 
egyez^Sf egyezkedes ; faire 
un — , alkut kiitni ; 2. pi. 
signer les— s, a hdzdssdgi 
8zerz6d^8t aldimi ; 3. 
egyet^rtes, oszhangzds ; 4. 
j'en demeure d'— , helyben 
kagyom; 5. gr. az egyezis 
Jielyes viszonya ; 1'— logi- 
que, elmeszeti ardny ; 
mus. hangzat, zengzet; 
frapper un — , hqngzatot 
adnitfogni ; 6. ardny ^ dssz- 
hangzat; 7. 6tre d'— , 
egyeterteni ; 8. d'— ! int. 
nem hdnom ! jdl van ! 

Accordable, a. megengedhetdj 
megadhatd ; kiegyeztetJie- 
td ; v. accommodable, 
mus. hangolhatd. 

Accordailles, f. pi. pop. kez- 
fogd. 

Accordant, e, a. mus. 'ossz- 
hangzd. 

Accora6, m. — e, f. v&legeny^ 
menyasszony . 

AGCorder, \.A.d88zeegyeztetniy 
osszhangzdsba hozni; mus. 
Jiangolni ; mar. — e ! egyen- 
I6n evezz !- pr. — sesfliites, 
egy guekenyen drulni^ 
egyiittfuni a Mvet ; 2. meg- 
engedni, megadni, helyben- 
hagyni ; — une demande, 
kerist teljeinteni ; 3. s'— , v. 
r. megegyezni, nos hu- 
meurs s'accordent, kede- 
lyiink niegegyez ; 2. egyet- 
erteni; egyesiilnif osszeil- 
leni ; mus. dsszhangzani. 

Accordeur, m. mus. han- 
gold ; salaire de 1'—, han- 
gold dija. 

Accordoir, m. hangoUS koLa- 
pdc8 , hangold-ktUcs ; 2. 
orgue hangcsd, 

Accore, s. a. mar. mere- 
dek; tdmasZf due; 2. zd- 
tor, sziklahdt ; 3. e szikla 
fekvise. 

Accorer, v. a. mar. megtd- 
masztani ; 2. kereket kdtni. 



Accorn^ 

Accom^, e, a. bl. szarvazott ; 
fort, fort — , fecskefarkf 
szarva* vdmv&. 

Accort, e, a. fam. iidvarias, 
aziveSy eldzekeny ; 2. ra- 
vasz, fortelyos. 

Accort ise, accortesse, f . fam. 
udvariassdg, szivexa^g^ eld- 
zekeny seg. 

Accostaole, a. fam. tdrsas, 
bardtsdgosy nydjas; 2. fam. 
elvezfieto. 

Accoster, v. a. kdzeledni (va- 
lakihez) ; megazdlitni (va- 
lakit) ; fam. k(')riildtte 
lenni (vkinek) ; fdya- 
modni (vkihez) ; 2. mar. 
parthoz kidllani, s'— de 
q.*, fam. tdrsalkodni (vki- 
vel) ; je ne sais de quelles 
gens il s'— e, nem tudom 
kikkel bardtkozik. 

Accotar, faccotard, m. mar. 
ek(fdbdl). 

Accoter, v. a. megtdnuisztani 
(vmit) ; fam. — sa tete 
contre le mur, fejet a fal- 
lioz tdmasztani ; s'— , s. v. 
r. tdmaszkodni. 

Aocotoir, m. kartdm, 8z€k- 
kar ; oldalpdrna; fig. fam. 
faire de q. son — , nya- 
kdba varmi magdt vkinek ; 
mar. v. accore. 

Accouch6e, f . gyermekdgyas; 
fam. faire 1'—, heveriszni. 

Accouchement, m. azUUa, le- 
beteged^s; 2. sziiltetSa. 

Accoucher, v. n. lebetegedni, 
azUlni; fam. gyermekdgyba 
jutni ; 2. v. a« sziil^szkedni, 
aziiltetni; elle — e bien, 
Ugyea bdba ; pop. accouche 
done ! ki a medvevel ! 

Accoucheur, m. aziileaz ; 
t— se, f. V. sage-femme. 

s'Accouder , v. r. konyo- 
kdlni, konydkSre tdmaaz- 
kodni. 

Accoudoir, m. konydkld-pdr- 
na; — de fen§tre, ahlak- 
pdma. 

Accouer, v. a. ch. — le cerf, 
a azarvast tarkdn tdmi. 

Accoulins, m. pi. folyam- 
iazap, 

Accouple, f . ch. ebazij, eresztd 

8Zij. 

8 



Aoorediter 

Accouplement, m. pdroau- 
Ids ; jdrombafogds ; 2. pd- 
roaoddi ; arch. oazUmok 
oaszedllitdsa ; fig. — bar- 
bare de mots, hibdahangu 
azdkotia. 

Accoupler, v. a. pdroaitm; 
jdrombafogni; oaazef&zni ; 
arch, oazlopokat pdronkint 
dllitani ; s'— , v. r. pdro- 
»idni. 

Accourcir, v. a. roviditni, 
megroviditni ; fig. — son 
chemin, rovidebb utat vd- 
laaztani ; s'— , v. r. rovi- 
diilni; 2. osazemenni (kel- 
merdl). 

Accourcissement, m. rdvidi- 
tia ; rbvidiilea. 

Accoures, accourres, f. pi. 
ch. leahely (ebek€). 

Accourir, v. a. irr. eMaietni ; 
— au secours de q., vki- 
nek segitaigere aietni: v. 
courir. 

Accourse, f. arch. kUlad fo- 
lyoad. 

Accoutrement, m. oltozet, 
pipere, pompa; v. ajuste- 
ment, costume. 

Accoutrer, v. a. fam. dltoz- 
tetni, fnlcicomdzni ; pop. 
rneffdongetni , megnadrd- 
golni , megpdholni , meg- 
pdntolni. 

Accoutreur, m. huzvaa kSazU 
idje. 

t Accoutumance, v. habitude. 

\k TAccoutum^e, adt. fam. 
azokda azerint. 

Accoutumer, v. a. (6tre), 
azoktatni; v. n. (avoir), 
azokni, azokva lenni ; s'— , 
V. r. azokni. 

Accouvaison, v. couvaison. 

tAccouv6, m. — e, f. fam. 
henyiW, naplopd. 

fAccouver, v. n. kotlani, 

4>ccredit6, e, a. tekintilybe 
hozni; dip. un ambassadeur 
— , hiteleaitett kovet. 

Accreditor, »y. a. tekintilybe , 
jdhirbe hozni ; fig. —une 
calomnie , rdgalmat ter- 
jeazteni ; 2. hiteleHteni ; 
com. hiteU nyitni ; 3. s'— , 
V. r. tekinUlyt, kiteU aze- 
rezni magdnak ; cette mai- 



Aooresoent 

son s'est — ^, e c6g hitelt 
szerzett magdnak. 

Accrescent, e, a. hot. foly- 
vdst ni^S. 

Accroc (a-kro), m. 1. horog, 
szdg^ tiiskejSzdlkastb. (me- 
lyen ruhdvaZ megakadlmt- 
ni); prenez garde a cet 
— » vigydzzon e sz.-re, h.- 
ra; 2. repediSy szakadda 
(ruhdn) ; il y a un vilain- 
k voire robe, csunya repe- 
dit van azoknydjdn; fig. 
ak oddly ; fam. 11 y a qe. 

— a cette affaire, bibeje 
van a dolognak. 

-fAccroche, f. fam. akaddly. 

Accrochement, m. p. vi.fdl- 
akasztds (vre); megakadds 
(vmiben); hoi. megakadds 
i dra4) ; mar. szigonyozds. 

Accrocher, y. a. akasztani 
(szdgre^ liorogra stb.) ; fig. 

— q. megcsipni; 2, meg- 
akaddly ozni ; mar. — un 
vaisseau, hajdt szigony oz- 
ni ; 3. s'— , V. r. megakad- 
ni ; kapaszkodni ( vmihez); 
(bot.) kuszni; planteaccro- 
chante, hiszd ndveny. 

Accroire, v. n. ir.; faire — qc. 
k q. vmit vkivel elhitetni ; 
en faire — a q., vkit eld- 
mitni ; s'en faire — , kipze- 
Iddni; 11 a qs. talents, 
mais 11 s'en fait trop —jvan 
ugyan nimi teJietsige^ de 
igen nagyra tartja magdt, 

Accroissement, m. nJ&vedek ; 
gyarapodds , 8zaporodds ; 
n&vSs ; dradds. 

Accroit, m. v. acroissement. 

Accroftre, v.a. etn.ir. nagyob- 
bUniy szaporitniy tdgitani ; 
nagyobbodni, nSnij gyara- 
podnif szaporodni ; s'— , v. 
r. novekedniy dradni. 

8*Accrouplr, v. r. leguggol- 
ni; hdUd Idbakon iilni: 
fig. — derri^re un rideau, 
fUgg'ony mJ&gi bUvni ; (bl.) 
lion —i, iilQ oroszldn, 

Accroupissement, m. Jievere- 
dis (dllatokrdl). 

Accru, e, a. nOvekedettt dradt. 

Accrue, f. n&ved4k; usza- 
d6k f'dld; pSch. felkdtdtt 
JuUdszem; eh. sovknyhdld. 



Aooneil 

Accueil, m. fogadds^ elfoga- 

dds ; faire bon — a q., va- 

lakitjdl fogadni; fig. r^- 

server un bon — a q. vkit 

sziddssal vdrni. 
Accueillant, e, a. eWz^keny, 

vendigszeretd. 
Accueillir, v. a. ir. Udvoziilni; 

fogadni, elfogadni vkit ; 

fig. la tempdte nous a— is, 

a viJmr meglepett minket ; 

— des renseignements, tu- 

ddattdsokat szerezni. 
Accul, m. zsdkutca ; 2. ten- 

gerobol milysige ; artil. 

tdmaszc'dVop ; — s, pi. Ug- 

aU6 lyukafc rdkabarlang- 

ban ; erdd benseje, 
Accul^, e, a. artil. canons 

— s, farolt dgyuk ; fig. — 

dans un impasse, zsdkut- 

cdba szontott. 
Acculement, m. mar. kara- 

jossdg hajoreszeken. 
Acculer, v. a. sarokba szo- 

ritni vkit ; s'— , v. r. Mtdt 

megvetni; bl. cheval —6, 

dg ash odd Id. 
Accumulateur, m. —trice, f. 

p. u. zsugariy fukar. 
Accumulation , f . halmo- 

zds ; — de droit, jog^rvek 

halmozata, 
Accumuler, v. a. halmozni, 

rakdsra gyiijteni; fig. — 

crime sur crime, Mnt bUn- 

nel tet&zni; 2. gy&jteni; 

s'— , V. r. szaporodni J gyiil- 

m, gyarapodni. 
Accurbitaire, a. m6d. ver — , 

galand-fereg ; v. solitaire. 
Accusable, a. p. u. vddolhatd. 
Accusataire, — toire, a. pal. 

vddold* 
Accusateur, m. —trice, f. 

vddld ; prat, —public, kdz- 

vddld. 
Accusatif, m. gr. tdrgyazd, 

tdrgyeset. 
Accusation, f. vdd; pal. — 

capitale, fdbenjdrd vdd; 

chef d'— , f&vddpont; 2. 

vddolds; — calomnieuse, 

rdgalnuu vddolds. 
Accus6, m. — 6e, f . vddlott ; 

com. — de reception, v6t' 
jelentis. 
Accuser, v. a. vddolnif bevd- 

9 



Aoesoenoe 

dolni ; — qn. d'assassinat, 
vkit gyilkoldssal vddoLni; 
2. bejelenteni ; com. — la 
reception, a vitelt bejelen- 
teni ; prat. — un testa- 
ment, v^grendeletet meg- 
tdniadni ; 3. — ses p^ch^s, 
biineit bevaUani; j. — son 

jeu, jdtikdt bemondani; 

s'— , V. r. dnmagdt vddolni ; 

2. vUkeit bevaXlani; 3. 

magdt eldrulni. 
Ac61uiphe, a. bot. kiregtelen. 
Acene, f. bot. hamvas szeder, 

gyalogszeder. 
tAoense, acens, m. ordkber- 

jdszdg. 
fAcensement, m. orok Jia- 

szonbir. 
fAcenser, v. a.' orokberbe 

adni. 
Ac^phale, a. v. mollusques ; 

— lo brache, a. h. n. ka- 

ratlan; — locyste, f^et- 

ten belgiliszta ; viidombik. 
Ac6rac6es, f. pi. bot. jdvor- 

felek. 
Acerain, a. ac^lnemii. 
Acerbe, a. fanyar; fig. ke- 

seril; des paroles — s, ke- 

serii szavak ; — m. kese- 

r&sig. 
Acerbity, f. p. n. fanyarsdg. 
Ac^re, a. h. n. gerinctelen; 

les — s, m. gerinctelen dl- 

latok. 
Ac6r6, e, a. acilozott; 2. 

€les ; fig. plume — e, ckpHs 

toll ; bot. tM>ed ; m6d. une 

saveur — e, fanyar izu. 
Ac6rer, v. a. ac^lozni ; 2. €le- 

^tni. 
Ac^reux, — se, adj. bot. v. 

ac6r6 ; po^t. la feuUle — se 

du c^dre, a cidrus pozdor- 

jds levele. 
Ac^ride, m. mM. viaszn^l- 

kali tapasz. [hal. 

Ac^rine, f. icht. sigirfile 
Ac^rique, a. chi. aclde — , al- 

masav. 
Acerre, f. arch^. filstold ser- 

penyd. 
Acertalner, acertener, v. a. 

p. u. V. assurer. 
Ac^rure, f. ac€lozds ; a^Ue- 

mezke. [d4s, 

Acescence, f. path, ecetese- 



Aceaoent 

Acescent, e, a4j. path, sava- 
nyds. 

Ac^sis, f. path. gydgyvMs, 

Ac^tabule,m. arch, ecettartd; 
an. C8ukld-iz; hot. v. cotyle- 
don ;h.n. tengeri habarc. 

Ac^tale, m. chi. ecetily. 

Acetate, m. chi. ecetenc. 

Ac^te, e, ac^teux, — se, a. 
ecetes. 

Ac^tification, acitification, f. 
chi. ecetesedis. 

Ac6tiqne, acitique, a. ecet- 
savas. 

Ac^tite, v. acetate. 

Acetum(-om),m.chi. ecetony. 

Achalandage, m. com. vevok 
szerzese. 

Achaland^, e, a. vevdkkel el- 
Idtva; Idiogatva. 

Achalander, v. a. vevdket 
szerezni ; s'— , v. r. vevdket 
kapni, 

Acham^, e, a. diikoSj elkese- 
redett ; 2. sdvdr^ leledez6 ; 
un combat — , elkeseredett 
hare; un ennemi — , hald- 
lo8 ellen; un joueur — , 
bdszUlt jdt4ko8. 

Achamement, m. ragadozd 
vdgy ; fig. elkeseredis^ 
diih; heves vdgy; pour- 
suivre q. avec — , vkit ko- 
noktil uldbzni. 

Achamer, v. a. elkeseriteni^ 
folingerelni; 2. Uledz&vi 
tenni; s'— , v. r. duhos- 
kodni^ elkeseredni ; bele- 
bdszillni; 3. s'— au jeu, 
szenvedilyeaen kdrtydzni. 

Achat, m. vdsdrhU ; megvett 
tdrgyt v6tel; com. vdsdr- 
Idsi kdnyv ; faire — , vdsd- 
rolni ; prv. achat passe 
louage, eWbb val6 a vevd a 
b^rl&n^l. 

Achate (a-ka-), m.h.n. lepke- 

faj- 
Ache, f . hot. zeller ; couronne 

d'— , repk^ny^ koszoru; 2. 

petrezselyem. 
Ach6e, f. f&ldigiliszta, 
jAchements, m. pi. bl. si- 

saklomb, 
Achemin^, e, a. man. kuai 

idomitott. 
Acheminement, m. fig. beve- 

zeUs ; eldmozditdn eszj^z. 



Aoheminer 

Acheminer, v. a. bevezetni^ 
meginditani ; fig. — la 
paix, a b€ket elokisziteni ; 
man. kiss^ idomitani ; 
s'— , V. r. utra kelni ; ut- 
ban lenni; fig. folyamai' 
ban lenni ; Faffaire s'— e, 
az ugy halad. 

Acheron (a-ch6 ; th^. a-k^), 
m. myth, folyd a pokol- 
ban; po^t. haUUfpokol. 

Achate, m. h. n. hdzitUcsdk. 

Acheter, v. a. vdsdrolni^ be- 
vdsdrolni^ venni; — argent 
comptant, kisz pSnzzel Ji- 
zetni ; fig. megvdltani ; — 
au prix de sa vie, ilete 
drdn megvdltani ; s'— , v. 
r. magdt megvdltani. 

*Acheteresse, f. vev&nd. 

Acheteur, m. — euse, f. vev5^ 
vdsdrld. 

Achev6, e, a. bevigzett ; fig. 
t'okeletes, kitund ; c'est un 
fou — , na^gy bolond ; man. 
idomitott. 

Ach^vement, m. v^gzes, el- 
v4gz48 ; fig. tdk^letessig ; 
man. teljes idomitds; t. 
kifestis ; dr. — d'un terme, 
hatdridd lefolydsa. 

Achever, v. a. elvigezni, be- 
v^.gezni ; fam. elMszUeni ; 
2. nyakdra hdgni^ megron- 
tani, megolni (vkit) ; cette 
bouteille va 1'—, e palack 
vegkepen leveri l<wdrdl; 
teint. — retoffe, a kelm€t 
kifesteni ; man. — un che- 
val, lovat teljesen idomi- 
tani; s'— , V. r. vigzddnif 
UtesUlni, elkesziilni; fig. 
onmagdt tonkretenni. 

Achevoir, m. man. la pi5ce 
est a P— , a darab kisziiW 
filben van. 

Achill6e, f. hot. egerfarku 
cick&rd ; — mille-fueille, 
vizi cickdrd. 

Achirante, achyrante, —the, 
m. hot. polyvarqjt. 

Achire, m. h. n. hat bibir- 
csds fiUzegiiszd, 

Achoppement, m. fig. pierre 
d'— , akaddly^ botrdnykd. 

Achores (a-ko-), m. pi. path. 
dtvar. 

Achras, v. sapotillier. 

10 



Acoquiner 

Aciculaire, a. hot, tUded, tU- 
alaku, 

Acide, a. savanyii^ csipds ; 2. 
m. 8av; — carbonique, 
azinsav; — sulphurique, 
kinsav ; — de tartre, 6ar- 
kdsav ; — hydrochloriqne, 
sdsav ; — prussiqne, kSn- 
keksav. 

Acidi'f^re, a. chi. savors ; — 
fiable, a. chi. base-, sav- 
gybk ; — fier, v. a. 9ava- 
nyitni; s'-, v. r. sava- 
nyodni: — t6, f. savanyu- 
sdg. 

Acidule, a. savanyus ; eaux 
— s, f . pi. savanyu viz ; 2. 
hideg. 

Aciduie, e, a. savanyus.^ 

Aciduler, v. a. ph. savanyi- 
tani. 

Acier, m. acil : — naturel 
ou d'allemagne, termeaze- 
tesv, nemet a£€l; — fac- 
tice, edzett acil ; — fondu, 
'diMit acSl; — corroy6, 
salkdzott a£il ; — de Da- 
mas, sdvolyos V. dibtnocki 
a^il ; fig. tSr^ kard^ vas. 

Aci^ration, f. acilkSszites. 

Aci6rer, v. a. ac€lozniy ed- 
zeni. 

^Aci^rie, f. a>c4lhuta. 

Acinaci'foh^, e, a. bot. kar- 
daMevelH; — forme, a. bot; 
kardad. 

Acin6sie, f. m^d. erverisszii- 
neteUse. 

Acmastique, a. path, fidvre 
— , lobbos Idz. 

Acm6, m. path, betegseg leg- 
magasbb foka. 

Acmelle, v. alchimille, pi6- 
de-hon. 

Acocat, m. irdnyUc. 

Acolytat,m. ^g.papsegedseg. 

Acolyte, m. 6g. papsegid; 
fig. cinibora ; cinkos. 

A-oompte, m. com. lerovd- 
stdt vminek fejiben. 

Aconit, m. bot. sisakvirdg ; 
— napel, katika^ kihsi- 
sakfil. 

Acope, m. m6d. izkendca. 

t Acoquinant, e, a. fam. lorn- 
hasdgra v. ledirsigre csd- 
bitd. 

fAcoquiner, v. a. fam. hmi- 



Aoore 



Aoqulsitif 



Action 



Mtnif elMnyesztetni , s'— , 
Y. r. lomhtdnit elkSnyesed- 
ni; 8*— a qch. led^rsSgnekf 
lomhasdgndk adni magdt. 

Acore, acorns, m. bot. moca- 
ko8 kontyvirdg ; — v6ri- 
table, odorant, illatos sds- 
nd8zirom ; kdlmos ; — asia- 

• tique, indiai kdlmos ; — 
faux, hamis kdlmos. 

Acotf m. hort. hdnyadek 
fold, 

Acoter, acotter, v. a. hort. 
ganaj hdnyadikot csiruUni. 

AcotylSdon, e, a. bot. plante 
— e, magtanydtlan v^v^ny. 

Aconp, m. man. durva sar- 
kantyuzds. 

Acoupi, m. V. cocu. 

Acousmatef m. fiUztigds. 

Acousmatique, a. hangtani 
csalddds. 

Acousticien, m. Jiangtannal 
foglaZkozd. 

Acoustique, m. hangtan; — , 
a. halltani ; comet — , 
hallcsd ; maladie — , hall' 
betegs^g ; nerf — , hallideg. 

Acqu^reur, m. szerzd, kere- 
8d ; — de biens uationaux, 
nemzeti jdszdgok vevdje. 

Acqu6rir, v. a. ir. szerezni ; 
2. megnyemif hozzdjutni ; 
^. magdivdtenni^ elnyemi, 
megvenni; prv. bien mal 
acquis ne profit pas, ehiil 
gyilt vagyonnak ehiU kell 
elvesznie ; s'— , v. r. sze- 
rezni. 

fAcqadt, m. pr. szerzeminy; 
fam. nyeresig^ eWny^ viv- 
mdny. 

fAcqueter, v. a. pr. szerezni 
(vagy(mtf jdszdgot) . 

Acquiescement (a-ki-6-ce-), 
m. beleegyezis, 

Acquiescer (a-ki-d-c6), v. n. 
a qch. inegnyugodni (vala- 
mibe) ; 2. beleegyezni ; 
megeUgedni (vmivel) ; — 
k la demande de q., vki- 
nek kirelm^t teljeHteni. 

Acquis (a-ki), m. i87neret, ta- 
pasztalaifmUk^pessSg ; fig. 
6tre — H q., vkihez ragasz- 
kodni. 

Acquisition (a-ki-si-ci-on), 
f. szerzem^ny^ vitel ; 2. 



izerzett jdszdg ; faire — , 
venni. 

t Acquisitif , ive, a. elfogadott 
(szokdsbdl). 

Acquit (a-ki), m. nyugta^ 
elumerviny ; com. — a 
caution, dtviteljegy ; — k 
douane, vdmlevSl ; 2. fize- 
tes ; pour — , nyugtatvd- 
nyul; f— patent, kinc8- 
tdri utalvdny ; pour T— 
de ma conscience, lelkiis- 
meretem megnyugtatdsdtU; 
fam. par mani^re d'— , 
szinbdl; biU. eWWk^ ; 
jouer k 1'—, az. egisz ti- 
telre jdtszani. 

*Acquittement, m. lerovds^ 
fizeteSf megfizetis ; 2. dr. 
f'dlmenUs. 

Acquitter (a-ki-), v. a. meg- 
fizetnif lerdvni; 2. kiji- 
zetnif kieligiteni ; 3. fol- 
meiiteni; le juge — e, le 
pr§tre ^absout, a bird fol- 
mentf a lelkisz felold ; 4. 
megnyugtatni ; s'— , v. r. 
megfizetnif lerdvni ; fig. 
s'— de son devoir, khteles- 
sigit teljesiteni ; s'— de sa 
promesse, szavdt bevdlta- 
ni; fam. s'— de boire, de- 
rekasan inni. 

Acratie (-ci), f. path, gy'dn- 

^ ge84g. 

Acre, m. }u)ld (fold) ; — , a. 
fanyar; csipos, mard ; —8, 
m. pi. path, c^p68 8zerek. 

Acrete, f . fanyar 8dg ; cUpda- 
84g ; fig. il a de 1'— dans 
rhumeur, caipdeked^lyH. 

Acrimonie, f. 4ly ; 8avanyu- 
8dg ; *fig. keaeriisig ; epS8- 
8ig. 

Acrimonieux, se , a. Hye8^ 
mard ; sels — ,war(f 8avak. 

Acrisie, f . path, vdlsdg elma- 
raddsa. 

Acrobate, m. erdmiiviaz; fig. 
—8 politiques , politikai 
kotSltdnco8ok, 

Acrobatique, a. arch, ma- 
chine — , emeld gep. 

Acrocholie (-ko-), f. hirtelen 
harag. 

Acro'matique, achromati- 
que, a. opt. 8zintelen; — 
matisme, m. opt. 8zino8Z- 

11 



lat ; — mial, e, a. an. vdll- 
hegyhez tartozd ; — mion, 
m. an. vdllhegy ; hdtgerifw 
feUd ri8ze, 

Acromphale, —lion, m. an. 
kdlddk k'ozepe. 

Acro'stiche, m. niwers, — 
teres, m. pi. disztalap ; 
kipszSk. 

Acte, m. tiny ; mU ; cselek- 
v€ny ; — d'autorit^, hata- 
lonuzd ; — de folic, balga 
csiny ; — de presence, sze- 
milye8 megjelenia ; faire 
un — d'apparition, megje- 
lenni; 2. log. holds; 3. 
prat, okmdny ; passer un 
— , okmdnyt kiadni ; — 
d'accusation, vddlev€l ; 4. 
th6o. — de foi, hitvaUds ; 
faire un — de contrition, 
veazekelni; les Actes des 
Ap6tres, apostolok C8eleke- 
detei ; 5. mil. — d'hostilit^, 
eUen8^ge8ked48 ; 6. a. d. 
fblvonds; 7. mus. — de 
cadence, hanglejtSsi jel. 

Actee, f. bot. naddlytd. 

Acteur, m., — trice, f. 8zi- 
nj68z ; fig. cselekvd egyen ; 
c'est un des principaux 
— s dans cette affaire, f6- 
szerepet jdtszik ez iigyben. 

Actif, ve, a. hatd ; 2. teve- 
keny ; fig. Slenk^ eleveUy 
fiirge ; gr. r. le service — , 
tinyleges azolgdlat; com. 
dettes — ives, k'dveteUaek; 
gr. verbe — , cselekvd ige ; 
pol. voix — ive, vdlasztd ; 
voix — ive et passive, vd- 
lasztd is vdUisztfiatd. 

Actin^e, actinelle, f. bot. 
rojtdrok. 

Actinic, f . h. n. tengeri/ireg. 

Action (ak-ci-), f. holds; — 
du soleil sur les plantes, 
a nap hatdsa a ndoinyek- 
re; 2. tett^ cselekedet; 
mozgds ; la bouche de ce 
cheval est toujours en—, 
e Id folyvdst mozgatja szd- 
jdt; mil. iitkdzet; 3. lettr. 
iUnksig, hevessig; parler 
d'— , hSvvel beszilni; 4. 
pal. vd-df kereset; — au 
civil, magdn kereset; — 
au criminel, bUnvddi ke- 



Aotionlste 



Adalmonie 



Adieu 



reset ; 6. com. r€8zv6ny ; 

— de banque, bankrSsz- 
veny ; — d'une mine, 6a- 
nyarisz ; fondre des — s, 
riszvSnyeket eladni ; 7. 

. peintr. kifejezis^ tartds; a. 
d. fdcselekv^ny ; f eWadds ; 
8. th6o. — de grdces, hdla- 
koszdnet ; 9. dr. —8, pi. in- 
gdsdg, ingo vagyon, 

Actioniste, m. r€szvSnyke- 
reskedd, r^szvinydrus. 

Actionnaire, m. riszvinyes. 

Actioimer, v. a. hevddolnij 
hepordlni (vkit) ; s'il ne 
pale pas, 11 faudra le faire 
— , ha nem fizet, he kell 
pdrolni ; 2. s'— , v. r. fdra- 
dozni. 

Activement , adv. tevike- 
nyen ; gr. employ^ — , cse- 
lekvo igekSnt haizndlni. 

Activer, v. a. meginditani ; 
siettetni; — le recouvre- 
ment d'un imp6t, addt be- 
Jiajtani; s'— , v. r. teve- 
kenvnye lenni. 

Activity, f. hatdly^ hatdlyos- 
sdg ; 2. tevekenyseg, mun- 
kdesdg, serinysig ; 3. fig. 

— de Tesprit, fUrgesSg ; 4. 
chi. erd ; 6. phys. sphere 
d* — d'un aimant, delej 
hatdskore ; 6. mil. en non 

— de service , nyugdij- 
ban. 

*Actualisation, f. jelenvcUd- 

tMds. 
*Actuflli8er, v. a. jelenvald- 

8ltni,i 
*Actualit6, f. phi. valdsdg. 
Actael, le, a. valdsdgos ; je- 

lenlevdf mostani, 
Aotuellement, adv. mostf Je- 

lenleg ; f valdban. 
Acndie, acudia, f. ent. vil- 

lonc. 
Acuity, f. iless^g, 41 (mil- 

8zer€); 2. — d'un son, 

hang magassdga, 
Acnponcture, f . QYLU.tHhoket, 
Acut, V. aigu. 
Acutangles, — gnlaire, a. 

g6om. C8UCS08 szogii. 
Acysie, f . m^d. magtalansdg. 
Adage, m. p4ldabesz€d ; un 

vieil — , rigi jelmondat. 
Adagio, adv. mus. csdnde- 



serif lassan; un — , m. 

csondeSf lassU. 
Adaimonie , ad^monie , f . 

path, aggodalom^ nyugta- 

lansdg. 
Adacodien, m. hot. orvosi 

szigordil. 
Adali , m. hot. sdrkdny- 

kontyvirdg. 
Adam (a-dan), Addm; an. 

pomme d'— , Addm csut- 

kdja; it. (jard.),ci trow/a;. 
Adamantin, e, a. min6., gye- 

mdntszerii. 
Adtunaram, m. hot. szuhar. 
Adaptation (-oi-), f, p. u. U- 

legetes, illesztes. 
Adapter, v. a. illeszteni (-hoz 

-liez -ra -re) ; discours —6 

a la circonstance, a ko- 

riilmSnyekhez alkalmazott 

beszed. 
Adarce, i.jegedd sohab. 
Adatais, adatis {-ice), m. ben- 

gdliai csaldmzovet. 
fAddiction, v. adjudication. 
Addition, f. ar. osszeadds ; 

2. hozzdtetel; il a fait 

plusieurs — sL sa maison, 

sokat ipitett hdzdhoz ; 3. 

imp. oldaljegyzek ; 4. pal. 

— d'enqu§te, utdlagos vizs- 

gdlat. 
Additionnel, le , a. hozzd- 

adottf Iwzzdjdrult ; 2. cen- 
times — s, pdtadd; pr6«- 

sent — , mellekes ajdndSk ; 

— lement, adv. melUkesen, 
Additionner, v. a. ar. ossze- 

cbdni. 
Ad61obranche, m. h. n. ko- 

pdtyutlan fiasacs. 
Ademption, v. revocation. 
Ad^n^gie, f. path, mirigy- 

fdjdalom. 
Aa6nanth6re, f . hot. porhon- 

ikra^ — a graines noires, 

sarlS/a, 
Ad^nite, f. path, mirigyloh. 
Ad6no'graphie, f . an. mirigy- 

leirds ; — ide, a. an. mi- 

rigyes ; — logic, f . mirigy- 

tan ; — m^ning^e, a. path. 

fiSvre — m^ning^e, nydl- 

kaldz; — tomie, f. an. mi- 

rigyboncolds. 
Adent, m. men. fogazds, 

csapkotSs, 

12 



Adenter, v. a. men. fogazni, 
csapolni. 

Ad^pnage, a. h. u. nagyShes, 
faldnk. 

Ad6phagle, path, farkaseh. 

Adepte, m. beavatottj ava- 
tott; alch. aranykinif 
aranycsindld, 

Ad^quat, e, (-koua, -e), a. 
6col. tokSleteSf megfeUld ; 
id6e — e, legtokeletesebb 
eszme. 

Ad^s, adv. legottj azonnal. 

Adherence, f . hozzdragadds ; 
il y a — des poumons aux 
c6tes, a tiidd a borddkhoz 
ndtt ; fig. ragaszkodds ; 2. 
phys. tapadds ; — s, pi. an. 
forraddsok. 

Adherent, e, a. hozzdtapadt; 
hot. — au tronc, a tdrzs- 
hez ndtt ; fig. egyetSrto ; 
— , m. pdrthiv. 

Adherer, v. a. hozzdragadni. 
tapadni ; fig. ragaszkodni, 
szitni (-hoz -hez); — d, une 
opinion, velem^nyhez jd- 
nilni ; dr. — k une accu- 
sation, vdd meUett megma- 
radni. 

Adh^slf, ive, a. path, tapa- 
d/S ; emplatre — , ragta- 
pasz. 

Adhesion, f. tapadds ; phys. 
V. adherence; fig. egyet- 
ertes ; donner son — , 6«- 
leegyezni. 

Adhonores (ad-o-no-r6ce), 
adv. tiszteletbeli. 

Adiante, m. hot. fodorka. 

Adiaphane, v. opaque. 

Adiaphore, m. bork&szesz ; 
— s. et a. kdzonyos; les 
— s, pi. kdzipUnyek, 

Adiapneustie, f . path, a bdr 
kipdrolgdsdnak megakadd- 
lyozdsa, 

Adiarrh^e, f. path, hasre- 
kedSs. 

Adieu ! int. Isten veUd ! fig. 
dire — au vin, lemondani 
a borivdsrdl ; si la fi^vre 
redouble — le malade, ha 
a Idz fii&vekedikf vige a 
betegnek ; sans — ! a vi- 
szontldtdsra ; 2. — m., 
faire ses — x, eVbuesuzni; 
le dernier — , vSgbtlcsu, 



Adipenx 



Adminionle 



Adopter 



Adipenx, se, a. an. hdja8\ 

membrane — se, hdj-hdr- 

tya. 
Adirer, v. a. pal. elveszteni ; 

piece — 6es, elveszett^ hi- 

dnyzd okmdnyok. 
Adition, f. pal. — d'h6r6- 

dit6, drokseg dtvitele. 
Adive, m. sakdly torokr&ka. 
Adjacent, e, a. hatdros^ szovi- 

8z€d; rue — e, melUk utca. 
Adjectif, m. gr. melUkniv ; 

2. chi. foganatlan szin; 

3. — , ve, a. melMknSvi; 
— ment , adv. viellekne- 
viileg, 

fAdjection, f. did. hozzdte- 
telf rdadds. 

Adjoindre, v. a. ir. hozzd-, 
mell^adni, segidiil rendel- 
ni ; fl'— , V. r. mag a nielle 
venni (vkit); — a qch., 
hozzddllani. 

Adjoint, m. seged, mellettes; 
nommer qn. pour — , se- 
gedbirdvd kinevezni; 2.pal. 
melUk korillmeny. 

Adjonction (ad-jonk-ci-), f. 
pal. TtielUrendeUs ; prat. 
melUkUx. 

Adjudant, v. aide-de-camp. 

Adjudicataire, m. birdilag 
odaiUlve-; il est — decette 
maison, neki itSltek oda e 
fidzat. 

Adjudicateur, m. pal. oda- 
itm. 

Adjudicatif, ve, a. pal. birdi- 
lag odaitilt. 

Adjudication (-ci-), f. biroi 
odaiteUs. 

Adjuger, v. a. pal. birdilag 
odaiUlni. 

Adjuration, f . meghitelteUs ; 
2. drdHgilzis. 

Adjurer, v. a. drdogot uzni 
V. idSzni; fig. unnepHye- 
sen fdlszdlitani ; igenk^r- 
ni; je vous — e par le 
Dieu vivant de dire la v6- 
rit6, az €15 Istenre kerenij 
hogy igazat szdljon. 

Adjuvant, e, a. path. segSd- 
eszkdZf segidszer. 

Ad libitum (-tome), adv. 
tetszis szerint. 

Admettre, v. a. ir. bcfogadni, 
bocsdtani ; 2. elfogadni^ 



fdlvenni ; 8. megengedni ; 

4. bevezetni ; 5. helyeselni. 
Adminicule, m. pal. segid- 

€rv ; path, seg^dszer ; v. 

adjuvant. 
Administrateur, m., —trice, 

f . gondviselOy igazgatd ; 2. 

kormdnyzd . v. regent ; 3. 

esprit — , vidszelUm. 
Administratif , ve, a. kdz- 

igazgatdsi; comit^ — , igaz- 

gold bizotU.dg ; — vement, 

kozigazgatdMlag. 
Administration (-ci-), f. igaz- 

gatdsdg ; 2. cath. — des 

sacrements, szenUegek ki- 

szolgdltatd^a ; 3. pal. — 

de la justice, igazsdgszol- 

gdltatds, tdrvenyldtds ; 4. 

mil. biztossdgybiztosi tiszt- 

seg. 
^Administrationaliser (-ci-), 

V. a. k'ozigazgatdsi szabd- 

lyok aid vetni. 
Administr6, m. chanc. le 

pr6fet et ses — s, az igaz- 

gatd 68 kozegei. 
Administrer, v. a. igazgatni; 

2. cath. —des sacrements, 
szentsegeket kiszolgdltat- 
ni; — un malade,' &«t«(/- 
nek az utolsd kenetet adni; 

3. pal. — des t6moins, ta- 
nukat dllitani ; fig. — une 
vol6e de bois vert, jdl el- 
vemi (vkit). 

Admirable, a. csuddlatos ; 2. 
kitiivd ; 3. chi. le sel — de 
Glauber, csiidasd ; —ment, 
adv. csuddlatosan , kitU- 
nden. 

Admirateur, m., —trice, f. 
csuddld. 

Admiratif, ive, adj. csuddl- 
kozdst kifegezo ; gr. point, 
signe — , fdlkidltd jel ; 
fam. csattand hatdst eld- 
idSzd. 

Admiration, f. csiiddlkozds ; 
bdmvlat; Stre transport^ 
de 1'—, a bdmulattdl elra- 
gadtatni. 

Admirer , v. a. csuddlni ; 
csuddlkozni; iron, j'— e la 
folie des hommes, bdmu- 
lom aa emberek balgasdgdt; 
s'— soi-mSme , onmagdt 
csuddlni, 

13 



Admissibility, f. megenged- 

hetdsSg , helybenhagyha- 

tdsdg. 
Admissible, a. megengedhet^t 

helybenhagyhatd ; Srvi- 

nyes. 
Admission, i.folv^tel; elfo- 

gadds^ v, ri^ception, pal. 

ilUtlietdsig. 
fAdmittatur, m. kipesHUsi 

bizonyiUk. 
Admonest^, — n6t6, m. meg- 

intett, feddett. 
Admonestement , — n^te- 

ment, m. pal. intes^ fed- 

dSs ; V. Admonition. 
Admon^ter, v. a. pal. megin- 

teni, feddeni (titokban). 
Admonitenr, m., —trice, in- 

td; la conscience est un 

s6vere — , lelkiismeret^ 

szigoru into. 
Admoiiitif, ive, a. h. eccl. 

cousistoire — , intd egyhdzi 

tandcs. 
Admonition, f. intes, megin- 

tes.feddes; h. eccl. egy- 
hdzi fenyitek. 
Adn^, V. adherent. 
Adnotation, f. h. eccl. pdpai 

vdlasz kervinyre. 
Adolescence (-le-<?an-ce), f. 

ifjusdg^ ifjiikor. 
Adolescent, ((?an.) m. — te, 

f. p. u. ifjn ; fig. vigne — te, 

jiatal szoUdiUtetveny . 
Adolorer, v. affliger, navrer. 
Adonide, f. bot. Mrics; 2. 

UveghdZf nov^nyhdz. 
Adonis, m. mytn. Adonin ; 

fig. piper kdc ; bot. v. ado- 
nide. 
*Adoniser, v. a. fam. pipe- 

rizni; s'— , v. r. tiikr'ddzniy 

piperizkedni. 
Aaoniste, m. bot. kertifU- 

r€8z. 
Adonner, adoner, v. a. mar. 

kedvezhvi lenni (szilrdl) ; 

s'— , V. r. odxLodni^ rdadni^ 

szentelni magdt; 2. Idto- 

gatni. 
Adoptable, a. elfogadhatd. 
Adoptant, e,s. drokbefogadd. 
Adopter, v. a. orokbe-t gyer- 

mekul fogadni ; fig. — un 

usage , szokdst magdSvd 

tenni. 



Adoptif 

Adoptif, ive, a. orokbe foga- 
dott ; p^re — , neveld atya; 
eidajit—ffogadottigyemiek. 

Adoption (-ci-), f. 'drokbefo- 
ffodds ; 2. iXetrmSd vdlasz- 
tdaa. 

Adorable, a; imddanddy imd- 
ddsra milto ; fig. fam. sze- 
retetrem€lt6 ; une femme 
— , angyali nd. 

Adorateur, m. —trice, f. 
iniddd ; fig. fam. szeretd^ 
kedveSf udvarld. 

Adoration, f. imddds ; tiszte- 
Us; 2. Jiddolat (papa eWtt), 

Adorer, v. a. ividdni ; 2. tisz- 
telni; fig. szenvedelyesen 
szeretni. 

Ados, m. hort. melegdgy, 

Adoss^, e, a. Iidttal tdmasz- 
tott. 

AdoBser, v. a. lidttal tdmasz- 
tani ; fig. iiltetni ; s'— , v, 
r. contra, a qch., tdmasz- 
kodni (vmihez). 

Adot, m. chi. acilmz. 

Adouber, v. radouber. 

Adouci, m. simasdg ; mdzla. 

Adoucir, v. a. edesiteni; m6d. 
enyMteni ; 2. fig. — la 
voix, Imngjdt mirsekelni; 
3. kimnyebhiteni ; — la 
douleur, fdjdalmat eny- 
hiteni; — I'air du visage, 
arcdt viddmitni ; la pluie 
a— i le temps, az esd 
enyhite az iddt ; 4. 
X^eintr. -- les traits, a vo- 
ndsokat Jdgyahbd csindl- 
ni ; gr. — une expression, 
kifejezist enyhUeni; 6pl. 
idmitaniy simdvd reszelni; 
mir. — une glace, tiikrot 
csiszolni; s'— , v. r. ^de- 
siilni; csillaptdni ; eny- 
hiilni; tous les maux 
s'— ssent avec le temps, 
iddvel minden baj enyhiil. 

Adoucissage, m. pntr. Id- 
gyitd vegyitik (festikhez). 

Adoucissant, e, a. m^d. eny- 
hitdj csillapitd. 

Adoucissement, m. edesites ; 
fig. eny kites; mirsekUs ; 
il y a un — sensible dans 
le temps, az idd iszrevefie- 
tdleg enykUlt; arch, ho- 
rony ; pntr. vigdlyitds. 



Adonoissenx 

Adoucisseur, m. mir. sima- 
koszoriU. 

tAdou6, e, a. ch. pdros,. 

Adouloir, v. se chagriner. 

Ad patres (ad-patr6-ce), adt. 
fam. meghalt, 

Adragant, v. tragacante. 

Adresse, f. cim ; cimirat ; 
voici mon adresse, itt van 
lakdsatn dme ; mettre 1'— 
a une lettre, levelet cimez- 
ni ; fig. cela ya k notre — , 
ez rednJc ciloz ; 2. ajdnlds^ 
ajdrdd-levil ; com. endos- 
sez cette lettre de change 
a mon adresse, forgoMa e 
vdltdt nevemre ; 3. folya- 
modvdny ; folirat; 4. bu- 
reau d'— , tudakozd inte- 
zet ; 5. ugyessegyjdrtassdg; 

— d'esprit, elm4884g; 6. 
ravaszsdg , fort6lyo8sdg ; 
tour d'— , szemfenyvesztes; 
fig. fam. furfang ; il lui a 
jou^ un tour d'— , furfan- 
go8 csinyt ejtett rajta. 

Adresser, v. a. cimezni^ utal- 
ni ; irdnyozni ; 2. — la 
parole a q., vaXakit meg- 
szdlitani ; 3. — se pas 
vers un lieu, valahovd 
menni ; 4. — v. n. celozni; 

— an but, a cilt megiitni ; 
s'— , V. r., fordulni (vki- 
hez) ; je suis sans le sou 
il s'— e mal, egyetlen gara- 
8om siricSf rosz helyenjdr; 
ceci s'— e k nous, ez min- 
ket illet ; oii pensez-vous 
vous — ? kinek tekint ? 

Adrogation (ad-ro-ga-ci-), f. 
orokbe fogadd8(atyai hata- 
lom alatt nem alio egy4nS). 

Adroit, e, (a-droa, — te), adj. 
iigyes, jdratos ; 2. ravasZj 
fort4lyo8; un coquin — , 
agg ravasz ; un esprit — , 
fiirtfejil. 

Adroitement, adv. ugyesen; 
fortelyosan, ravasztd. 

Adulaire, f. (min6.), napkd 
(opdlfaj) ; mezdpat. 

Adulateur, m. —trice, f. hi- 
zelkedd; fam. tdnyimyahS; 
un vil — , aljas csuszo- 
mdszo ; adj. hizelgd; Ian- 
gage — , c8U8zd-mdszd ma- 
gasztalds. 

14 



Aegylopa 

Adulation, f . alj€i8 hizelgis ; 

fam. tdnyimyalds. 
Aduler, v. a. borura-deriire 

dic84mi. 
Adulte, a. embernyiy ser- 

duLt; s. felndtt; le bap- 

t^me des — s, felndttek ke- 

re8ztele8e. 
Adulteration, v. alteration, 

falsification. 
Adultere, m. hdzassdgtd-rSs ; 

Adj. et s. hdzassdgiord ; 

fig. hamisitott. [fier. 

Adulterer, v. alt^rer, falsi- 
Adulterin, e, a. enfant — , 

hdzassdgtorSs szi'dte gyer- 

mek. 
Adurant, adurent, a. p. n. 

egetdf mard, 
Aduste, a. path. p. u. lo- 

bo8j gytdadt. 
Adustiou, f. path, lob, gyu- 

lad&s (csupdn virrdl). 
Advenir, v. n. imp. irr. meg- 

esnij tortinni. 
Adventice , a. log. id6es 

—SfVeletlen eszmek; bot. 

plante— ,radwZwoD6'; phys. 

mati^re — , kuWnnem^ 

anyag; prat, biens — , hdr- 

ranUott vagyon. 
Adventif, ve, a. v. adven- 
tice. 
Advenu, e, a. th. megjelejit. 
Adverbe, m. gr. igehatdrozd. 
Adverbial, e, a. gr. igeha- 

tdrozdi; — ment, adv. ige- 

hatdrozdilag. 
Adversaire, m. et f. eUenfel, 

ellen; 2. elleiwetS ; v. 

antagoniste. 
Adversatif, ve, a. gr. ellen- 

titjelzd. 
Adverse', a. ellenkezd; pal. 

partie — , eUenfel; fig. for- 
tune — , bal8zerenc8e. 
Adversite, f. baj, 8zerenc8it- 

lensig ; tomber dans 1'—, 

szerencsitlenul jdrni ; 2. 

i7i8Sgj nyomor. [avis. 

Advertance, v. attention, 
Advou6, m. h. eccl. kegyiir. 
Adynamie, e, f. path, bd- 

gyadt8dg, gyongesig ; — 

que, a. path, fi^vre — , 

po8ldz, 
Aegylops, ^gilops (lop-ce), 

m. path, drpa (szemen). 



A^ras« 



AlliaiblisseiiLent 



Affermir 



A^rage, m. szeUdzSa, 

A6r6, e, a. v. szeU&s^ Uges. 

Aerer, v. a. szelldztetni ; — 
V. n. V. airer. 

A6rien, ne, a. levegdheli; 
Ug... ; corps — s, Ugitea- 
tek; hot. vaisseaux — s, 
Ug-edinyeh ; fig. une 
tallle — ne, angyali termet. 

A6ri'tere, a^rophore, a. an. 
conduits — s, Ugcs'dvek ; 
— fication (-ca-ci-), f. Ugg€ 
vdUozds; —forme, adj. Ug- 
nemii ; — ser, v. a. Ughez 
httsonldvd tenni. 

Aero'graphe, m. UgUird ; 
— graphie, f. Lleirds; — 
lithe, f . l.hd ; — logic, f . 
l.tan ; — logue, m. l.tudds; 
— mancie, f . l.jtMat; — mel, 
m. mSzharmat; — mMre, 
m. LmSrd; — m6trie, f. 
l.miris ; — naute, v. — sta- 
teur, m. l.hcnds. 

Aerosis, f. path, virhigulds. 

Aerostat, m. l4ghajo ; — ier, 
V. a^ronaute ; —ion, f. Mg- 
hajSzds ; — ique, a. l.hajd- 
zdsi; — , f. Lsulytan; 2. 
I.hajdzd8tan. 

Affability, f. nydjassdg ; 2. 
heszidessig. 

Affable, a. nydjas^ bardtsd- 
gos; — -ment, adv. nydja- 
xan^ hardtsdgosan. 

Affabulation, f . mes^ben rejW 
tanusdg. 

Affadire, v. a. undaritni, 
izetlemtni ; fig. les pen- 
s6es affect^es affadissent 
iin discouTB^azenvelgdgon- 
dolatok unalmassdteszik a 
szdnoklatot ; 2. cela m' 
affadit le coeur, roszvl le- 
Hzek idle. 

Affadissement , m. izetlen- 
s^g ; — de coeur, gyomor- 
cmelygSs ; fig. loner jus- 
qu* a 1'—, az utdlatig ma- 
gaaztalni. 

Affaiblir, v. a. gybngitni^ 
erdtleriitni ; fig. csorbitani; 
2. charp. — une poutre, 
gerenddt v4konyabbra fa- 
ragni; s'- , v. r. gyon- 
giUnif fogyni^ erStlenedni ; 
entfhiUni. 

Afifaiblissant, e, a. gy'&figitd. 



Affaiblissement, m. gydngil- 
1^8 i fogy atkozds; gybngiUa; 
fig. csorbitdg. 

Affaire, f. foglalkodds ; do- 
log ; Ugy ; — importante, 
fontos ugy; — f&cheuse, 
kellemetlen dolcg ; 2. tor- 
tinet, eset^ eseminy ; triste 
— , szomoru eset ; 3. jog- 
^ffVt P'or; — criminelle, 
bunugy ; fdbenjdrd pdr; 
— d'nonnenr, becsuLetbeli 
f'fffy ; jene veux point d'— , 
nem akarok porlekedni; 
4. jnW. utkozet ; 5. — s, pi. 
ugyek, korubiiSnyek ; — s 
domestiques, hdzi k'driil- 
m4nyek; — s 6trang^res, 
kUlilgyek ; il est mal dans 
ses —8, roszul dllnak 
iigyei ; 6. iizlet ; faire de 
bonnes — s, jo uzletet csi- 
ndlni; fam. faire ses — s, 
sziiksig^t vegezni; fam. 
chaise d'— s, gyalog dr- 
nyekszSk ; cette femme a 
ses — s, e minek Jiavi tisz- 
tuldsa van; 7. (diverses 
signification) faire — , al- 
kut kotni ; iron, vous avez 
fait une belle — , szSp dol- 
got csindlt ; ce chapeau 
seravotre — , e kalapjdl 
fog onnek dllani ; il a — 
d'argent, p€nzre van sziik- 
8^g6 ; j*ai — de vous, sziik- 
segem van anre; iron, 
j 'avals bien — de cet 
homme-la, ez is elniarad- 
hatott volna ; c'est pas 
k lui que j'ai — , semmi 
kozom hozzd; p. prends 
gafde a qui tu as — , higyj, 
de Idsd kinek. 

Affair^, e, a. elfoglaZt ; faire 
1'—, siirg'dWdni. 

Affaisement , m. silly ediSy 
supped^s ; fig. elgy'dngiiUs; 
anat. osszezsugorodds. 

Afifaiser, v. a. sulyeszteni; 
fig. elgyongiterii ; elerdtle- 
niteni; 2. (fam.) idomitani ; 
s'— , V. r. siUyedni; siip- 
pedni ; fig. g'&rnyedni ; le- 
roskadni. 

AJfaitage, afifaitement, m. 
fajn. idomitds. 

Afifaiter, v. a. fam. v. affai- 

15 



ser 2 ; 2. tan. — des peaux, 

bdriiket csdvdlni. 
Affaler, v. a. mar. lebocsd- 

tani (kotelet stb.) ; s'— ,v. 

r. leereszkedni (kotelen), 
Affam6, e, a. kiihezett ; fig. 

nagyon sovdny ; . hirvd- 

gy^' 

Affamer, v. a. kUheztetni; 
talll. fam. sziikre szdbni. 

Affectation, f . szenvelgis ; 2. 
tisztsSgek lUdnni vdgy ; 
path, szenvedes; prat, cet 
heritage a plus — s, ez drdk- 
seget tdbbfele addssdg ter- 
heli. 

Affecter, v. a. szenvelegni ; 
il — e de paraitre savant, 
tuddsnak akar IdUzani ; 
2. — une dignity, miltd- 
sdg utdn vdgyni ; 3. kiiVd- 
nds vonzalmat €rezni va- 
lami utdn; 4. — une rente 

Sour le payement d'une 
ette, jovedelmet addssdg 

torlesztesere szentelni; 6. 

parties — 6es, szcnvedb re- 

szek; 6. tig. megilletni^ 

meghatniy elirzikenyltni ; 

7. s'— , V. I. elerz^kenyiil- 

ni ; il est prompt k s'— , 

mindent szivere vesz. 
Affectif, ive, a. megindttd ; 

th. devotion — ive, bensd 

dhitat. 
Affection, f. vonzalom^ szere- 

tet; — patemelle, atyai 

szeretet ; jd indulat, kegy; 

2. path. — de poitrine, 

inelibetegseg ; 3. phys. be- 

nyomds. 
Affectionner, v. a. eldszere- 

tettel, vonzalonimal visel- 

tetni vmihez ; 2. — qch. 

vmi meUett buzgdlkodni; 

s'-, V. r. megszeretni va- 

lamit. 
Affectueusement, adv. ineg- 

inditdlag ; gyong^den^ sze- 

retetteljesen, 
Affectueux, se, a. meginditd; 

vonzd ; szives. 
Aff6rence, f . prat, jdrulik. 
Afferent, e, a. prat, jdruld. 
Affermable, a. b^relhetd. 
Aflfermer, v. a. b€relni. 
Affermir, v. a. megerdsiteni ; 

szildrddd tenni ; it, fig. ; 



Affermissemeiit 

s'— , V. r. meger&sddni ; 
fig. tartdsabbd lenni. 
Affermissement, m. megszi- 

Idrditds ; it. fig. 
Aff6ron, m. yBJBS.fiiz6heffy. 
Aff6t6» e, a. neg^lyzett^ tet- 

tetett, mesterkelt, 
A£f6terie, f. negelyessig, mes- 
terk^lSs ; — du style, mes- 
terkilt irdly. 
Affiche, f. falragaaz ; les — s, 
^rtesito (lap) ; nav. csdk- 
Iva ; pch. hdldnid. 
Afficher, v. a. kiragasztani ; 
hirdeini : 2. kozhirre ten- 
ni ; — sa honte, gycddza- 
t088dgdt fitogtatni ; 3. vig. 
—les ^chalas , kardzni ; 
s' — , V. f. fitogtatni magdt, 
pelengerre dUitani. 
Afficheur, m. hird^tm^ny' 

kiragasztd. 
Affid6, e, a. meghitt ; — s. ; 

ses— 8, cimhordi, 
Af filer, Y.tk.koszoriUni^ fenni; 
fig. fam. elle a la ikngne 
bien — 6e, jd kerepldje van. 
fAffiliation, f. ih-okbe foga- 
dds ; 2. hefogadds (reridhe 
sth.) : fig. tdrsuldSy szovet- 
kezSs. 
fAf filler, V. a. finsitani ; 2. 
rendhe (sth. ) fogadni ; fig. 
tdrsulni. 
Affiloir, m. men. fenkd; 

parch, harapdfogd. 
Affinage , afiinement , m. 
finomitds ; agr. — du lin, 
len-ecseUs ; drap. tondre d' 
— , finom nyires ; t&S. cn- 
kortisztdzds ; fond. Src- 
iizis. 
Affiner, v. a. fond. 4rcet Hz- 
ni; — le snciey cukrot fino- 
mitani ; clout. Jiegyenteni; 
tir. sodronyt huzni; rel. 
simitani ; — v. n. mar. le 
temps - e, az id6 kiderill; 
s'— , V. r. finomulni, tisz- 
tulni. 
Affinerie, f. hajta; — de fer, 
tUztdld ; — de Sucre, cu- 
korfinomitd; 2. sodronyma- 
lom ; 3. aodronytekercs. 
Affineur, m. sodronykdzd ; 
kolompdr; cukorfinomitd ; 
posztdnyird; mai&e —;az6. 
Affinity, I. jur. sdgorsdg^ ro- 



Afgnoir 

konsdg ; — spirituelle, ko- 

masdg ; fig. — des langues, 

nyelvrokonsdg; it. kozbssig. 

Affinoir, jn.finomitd-gereben. 

Affiquet, m. kotdtu-tok ; — s, 

pi. fam. encsenbencs. 
Affirmatif , ive, a. igenld; log. 
proposition — ive, igenld 
titel ; 2. hatdrozott. 
Affirmation, f. pal. eskiivel 
megerdsitett vallomds ; log. 
igenles. 
Affirmative; f. igenld vele- 
miny ; log. r6pondre par 1' 
— igenWleg felelni. 
Affirmativement, adv. igen- 

l&kep ; dllitdlag. 
Affirmer, v. a. igenlenij dlli- 
tani, megerdateni ; pal. ««- 
kiivel bizonyitani ; log. 
toute proposition — e ou 
nie, mindenik titel dllit v. 
tagad. 
Affixe, m. gr. mot — , tolda- 

Uk-szd. 
Affleurer, v. arch, vtzszintes 
irdnyba hozni ; 2. fig. 
kbzelrdl erintkezni. 
Afflictif , ive, a. pal. peine — 

ive, testi bUntetis. 
Affliction, f. szomorusdg, bu- 
bdnat ; szivfdjdalom ^ — s, 
pi. baieset. 
Afflige, e, a..8zomorUj levert ; 
szenveddf beteg (testresz); 
—8, pi. szenveddk. 
Affligeant, e, adj. szonioritd. 
Affliger, v. a. szomoritnij ke- 
seritni ; g. p. il est —6 de 
cent mille francs de rente, 
szdzezer fr. jbvedelemmel 
van inegverve ; s — ,^v. r. 
szomorkodm. 
Affluence, f. bsszefolyds; 
m6d. tolulds ; fig. bsszese- 
reglis; phys. — 61ectri- 
que, villanyfolyam. 
Affluent, e, a. befolyd^ bmld 
(folydkrdl) ; — , m. tor- 
kolat. 
Affluer, V. a. dmleniy ossze- 

folyni; fig. tolulni. 
Affol6, e, a. fam. — de, beU- 
bolondult; mar. une ai- 
guille — ^e, eltSrd delejtH. 
Affoler, V. a. bolonddd tenni^ 
elbolonditni ; s'— de, bele- 
bolondulni. 

IG 



AflCronterie 

Affourge, f. mar. ancre d' — ,. 
kitdgu horgony; cable d* — , 
ehliez void kotel. 
Affourcher, v. a. mar. ket 
horgony t kivetni; man. 
villaalakban szalulni. 
Affourragement, m. abrako- 
Ids; mil. takarmdnyazdl- 
litds. 
Afifourrager, v. a. etetni. 
Afifraichir, v. fraichir. 
Affranchi, e, a. kiszabadi- 

tott ; 2. bdmientett. 
Affranchir, v. a. szabaddd 
tenni ; fig. megszahadvlrn 
(veszilytdl) ; 2. birmente- 
siteni ; mar. — la ponape, 
a vizet kiszivattyHzni; s' — , 
v.r. magdt szahaddd tenni. 
Affranchissemen t , m . folsza - 
baditds ; 2. — des ani- 
maux, v. castration ; 3. 
fblmentes (add alvl) ; 4. 
birmentesites ; 5. polgdri 
jog adomdnyozdsa. 
Affre, f. ijedtseg, remiiles^^ 
borzaddly ; les — s de la 
mort, a haldl rimei. 
Affr^tement, m. hajdrako- 

dds ; prix d'— , bSrcdj. 
Aflfr6ter, v. noliser. 
Aflfr6teur, m. hajdberW, ra- 

kodd. 
Affreusement, adv. rettene- 

tesen^ borzasztdan. 
Affreux, se, a. retteneteSy bor- 

zasztdy rimitdy ocsmdny. 
Affriander, v. a. nyaldnkkd 
tenni ; 2. elkirryeztetni ; 
flg. 1. csalogatni; 2. elcsd- 
bitani. 
Affricher, v. n. agr. — une 
terre, fbldet ugarban he- 
vertetni. 
tAffrider, v. a. fam. csalo- 
gatni ; edesgetni. 
Affront, m. sirtes ; 2.- gyald- 
zat , essuyer un — , becsu- 
Utsirtist szenvedni. 
Affrontailles,v.abouti8sants. 
Affrontation (-cion), f. prat. 

szembe^tds. 
Affronter, v. a. dacolni; 2. 
fizembeszdllni ; 3. durvdn 
megserteni; fam. megcsal- 
ni ; 4. prat, szembesiteni. 
Affronterie, f. p. u. kijdt- 
szdSf csalda. 



Afllronte nr 

Afirontenr, se, s. csalo. 
Affublement, m. . dlruhdba 

hur holds. 
Afiubler, v. a. kdmzsdba bitj- 

ni ; s'— , V. r. hehwrholdz • 

ni ; s' — d'une femme, nobe 

bolondulni. 
Affusion, f. phax . ontet. 
Affdt , m. art. dgyutalp ; 

charp. furesz-dllvdny ; 3. 

chass. Us ; fig. §tre a T— , 

lesben dllni. 
ivffiitage, m. art. folmozdo- 

nyozds^ dgyu irdnyzdsa; 

chap, dcska kalapok tisz- 

titdsa ; men. asztalos mu- 

szerei. 
Afifiiter, v. a. elesttni ; art. 

folmozdonyozni ; fond, csb- 

vehet egybeilleszteni ; — un 

crayon, rajzdnt hegyezni. 
A fin que, conj., hogy^ miatt^ 

vegett. 
Afistoler, fam. v. orner, em- 

bellir. 
Aga^aht, e, a. ingerlo^ csa- 

logatd ; 2. irdez6^ c^lzatos. 
Agacemont, m. fogvdsulds ; 

ui6d. iaeginger. 
Agacer, v. a. les dents, fogat 

elvdaitni ; fig. ingerkedni ; 

enyelegni. 
Agaeerie, f. enyelgis; inger- 

kedis ; 2. k<icer edesgeHs. 
AgaiUardir, v. a. viddmitni^ 

viggd tenni, 
Aganter, v. a. mar. utdlemi; 

— e 1 ha meg fogtad^ huzd 

rd ! 
Agaric, m. bot. — d'aune, 

tiszafagoniba ; — de chSne, 

cserfatapld; — cotonneux, 

nyirgalSca. 
Agate, f. agdtkd; — arbori- 

B6e, lombagdt; —blanche, 

fecskekd. 
Agatiser, v. a. agattd vdl- 

toztatni. 
Agatoide, agato'ique, a. agdt- 

nemu. 
Age, m. I. kor. — tendre, 

gyermekkor; entre deux 

—8, kdzipkoru ; d'— , ele- 

medett; 2. nagykorusdg; 

il n'a pas encore — , nUg 

nem nagykord ; 3. quel — 

avez-vouB ? hdny ives ? 

Y6t. ce cheval est hors 

mIbtonffy : Franczia-magyar 



d'— , e 16 elvesztette csikd- 
fogdt ; II. iddkor ; — d'or, 
ar any kor; le moyen — , 
koz€pkor ; astr. — de la 
lune, holdkor; d'— en— , 
ivadekrdl-ivad€kra ; 2. — 
de la charrue, v. fl^che ; 
physiol. quel — a son lait, 

^ midta betegedett le ? 

Ag6, e, a. koroSf vin; — de 
60 ans, 50 eves. 

Ag^laste; adj. erz^ketlen^ 
szenvtelen. 

Agence, m. iigynoksig. 

Agencement, m. iigyes el- 
rendezes ; peintr. csopor- 
tositds ; Miat. — d'os, cson- 
tok IziUSse ; 1'— des plis, 
redOzet. 

Agencer, v. a. fam. csinosan 
elrendezni ; 2. csinosttni^ 
diszUni; b'— , v. r. fam. 
piperkezni. 

Agenda (-gin-), la.szerkonyvj 
napld, tdrcajeqyzik. [sdg. 

Ag^nisie, f. m6d. magtalan- 

Agenouiller, v. a. leUrdel- 
tetni ; s'— , v. r. letirdelni. 

Agenouilloir, m. tirdvdnkos. 

Agent, m. iigynok ; com. 
— de change, vdltdUgynok ; 
alkusz; 2. phys. }wi6-^ 
mukodb-erd ; phil. — libre, 
szabadon mukdd6 leny. 

Ag6rate, m. bot. sdrga cic- 
k6r6. [gyHlet. 

Agglomerate, m. g6ol. tor- 

Agglom^ration, f. halmozdSt 
halmozat. 

Agglom6rer, v. a. halmozni ; 
s'— , V. r. osszegyiilni. 

Ag^lutinant, e, agglutlnatif, 
ve, a. chir. hegesztd. 

Agglutination, f. chir. he- 
gesztSs. 

Agglutiner, v. a. chir. lie- 
geszteni; s'— , v. r. he- 
gedni. 

Aggravant, e, a. circonstan- 
ces — es, stUyositd k'driil- 
mSnyek. 

Aggravation, f. 6gl. sulyos- 
bitott fenyegetis az egyhd- 
zi dtokkal; m^d. betegsSg 
sulyosboddsa. 

Aggrave, m. v6t. seb^ fmsa- 
dik. [dds. 

Aggravement, m. svlyosbo- 

sz6t&r. 17 



AgiteT 

Aggraver, v. a. sulyosbitani; 
megnehezitni ; s— , v. r. 
sulyosbiilni. 

Aggredir, v. a. pal. megtd- 
madni ; veszkddni^ bojtor- 
kodm, 

Agile, A.furgetUgyes. 

Agilement, adv. furgenj 
iigyesen. 

AgiHTO, f. ilgyesseg^ gyorsa- 
sdg.fiirgesig. 

Agio (a-gi-o), m. com. rd- 
adds; iulfoiyam. 

Agiographe, — phi6, v. ha- 
giographe. 

Agiotage, m. tozide-^ vdlto- 
uzsora. 

Agioter, V. a. tdzsde-, i)dlt4- 
uzsordt iizni. 

Agioteur, m. tdzsde-j vdltd- 
uzsords. 

Agir, V. a. cselekedni, tenni; 
ici il faut— , itt tenni keU ; 
—en homme d'honneur, 
becsUletes emberkent csele- 
kedni ; 2. cet agent a tout 
pouvoir d'— , ez ugyndknek 
teljhatalma van az alkn- 
dozdsra ; 3. — contre I'en- 
nemi, az eU^nt megtdmad- 
ni ; —contre q., vkit pdrbe 
vonni; 4. hatni; phys. le 
feu agit sur les m^taux, 
a tUz hat az Srcekre ; s'— , 
V. imp., il s'agit de lui, 
rdla van szd ; Q s'agit de 
votre honneur, becsiilete 
forog kockdn. 

Agissant, e, a. tev€keny ; 
m6d. remade—, hathatos 
szer. 

Agitable, a. mozgekony. 

Agitateur, m. izgatd. 

Agitation, m. mozgds ; — de 
la mer, tenger hulldmzdsa; 
2. renges ; fig. izgatottsdg; 
forrongds;iX y a de 1' -parmi 
le peuple, a nip forrong. 

Agiter, v. a. mozgatni; la 
mer s*— e, a tenger hul- 
Idmzik ; fig. nyugtaZanita- 
ni, forrongdaba hozni; 2. 
— une question, kirdist 
szdnyegre hozni; v. trai- 
ter ; — une affaire, Ugyet 
megvitatni ; s'— , v. r. mo- 
zogni; fig. nyugtalankod- 
ni ; forro7igani. 

b 



Agr^ble 



Agnan (arxiian), m. riv. szeg- 

csiptetS. 
Agnat (ag-na), m. mellekro- 

kon apai dgrdl. 
Agnation (ag-na-ci-), f. mel- 

ISkrohonsdg; ^con. bdrdny- 

elUs. 
Agnatique, a. mellekrokon- 

sdgi. 
Agnean (a-ny6), m. hdrdny ; 

— de lait, szopds hdrdny ; 

— pascal, htisv^ti hdrdny ; 
hg.jdmhor; — chaste, v. 
agnus-castus. 

Agn^lement (a-niai-), m. bd- 

rdnyozds. [nyozni, 

Agneler (a-nieu-), v. a. hdrd- 
Agnelet (a-nieu-1^), m. hd- 
rdny ka. 
Agneline (a-nien-), a. f. 

laine— , hdrdny gyapju, 
Agnelins (a-nieu-) , m. pL hd- 

rdnyhdr ; 2. eUb nyiretu 

hdrdny gyavju. 
Agn^s (a-nie-ce), f. pi. fig. 

drtatlan^ tapasztalatlan 

lednyka. 
Agnus (ag-nu-ce) , — Dei, m. 

cath. viaszhdrdnyka ; 2. 

szent kepecskik ; 3. — cas- 

tus (cas-tu-ce), m. hot. 

szilzfa. " 
Agonie, f . haldoklds^ vegvo- 

naglds ; 6tre k 1'—, haldo- 

kolni; fig. v. angoisse. 
Agonir, v. a. pop. goromha- 

sdgokkal elhalmozni ; v. 

accabler. 
Agonisant, e, a. haldokld; 

6gl. —8, m, pi. la priere 

des Agonisants, haldokldk 

imdja. 
Agoniser, v. n. haldokolni. 
Agrafe, m. hogldr^ kapocs ; 

arch^. kapocsdisz ; ser. ho- 

rog ; van. kosdrfule. 
Agraier, v. a. bekapcsolni 

(ruhdt).' 
Agraire, a. dr. loi— , telek- 

ti>rv4ny ; taille— , telekadd. 
Agrandir, V. a. nagyitniy 

tdgitni ; fig. p. u. — q. vkit 

nagygyd tenni ; s*— , v. r. 

nagycbbodni ; fig. emel- 

kedni. 
Agrandissement, m. nagyoh- 

bUdSf nagychhulds; fig. 

ndvekediSf gyarapodds. 



Agr^able, a. kellemes^ bdjos; 
fig. 8ziv€lye8f nydjat; 2. 
avoir qoh. pour-—, megen- 
gedni; 8. il fait T— , nyd- 
jcLskodik ; 4. — ment, aidv. 
keUemesen, 

Agr^6, m. iigyvSd kereske- 
delmi torv^nyszSknil. 

Agr^er, v. a. megegyezni^ j6- 
vdhagynif helyhenhagyni ; 
il n'a pas —<k nos services, 
nem fogadta el szolgdla- 
tunktU ; 2. udvariaa 
kifejez€8 : agr^ez les 
assurances de mon re- 
spect, fogadja tUzteletem 
nyilvdnitdsdt ; 3. — v. n. 
q. teUzeni (vkinek) ; mar. 
— un vaisseau, Juijdt fdl- 
szerelni. 

Agr^eur, m. hajSgazda^ — 
szerelS; kl&Ulmester^ 

Agr^gat, m. phys. halmaz. 

Agr^gation, f . folvitel ; hefo- 
gadds ; 2. phys. hcdmozd- 
dds; 3. cni. ha^onnemii 
tomegek. 

Agr^g^, m. professeur— , 
rendkiviUi tandr.' 

Agr6ger, v. a. —dans un 
corps, testiUetbe folvenni ; 
fdlhcdmozni, 

Agr^ment , - m. keUemessSg^ 
keUem; ellen'est pas belle, 
mais elle a beauc. d*— , 
nem szSp^ de nagyon keUe- 
mes ; jardin d'— , mulatdsi 
kert ; 2. mod. pi. disziti- 
kek ; ^perr. fUrtok ; 3. orom^ 
vigalom; 4. jdvdhagydSj 
beleegyezis ; 6. f p. u. al- 
Wvet. 

Agr^nas v. prunier. 

Agr^nei^ v. a. mar. kuzi- 
vattyuzni. 

Agr^a (-gr6), m. pi. mar. ha- 
jdkiszlet ; alattsdg. 

Agresseur, m. tdmaddj meg- 
tdmadd. 

Agressif, ive, a. tdmado. 

Agression, f. megtdmadds. 

Agreste, a. mezeit parlag ; 
2. frmi—^fanyargyUnidlcs; 
vackor ; 3. fleurs — s, me- 
zei virdgok ; fig. parasztos^ 
durva ; il est devenu 
tout-sl-fait — , eg€8zen elva- 
dult. 

18 



Agr^yeur, m. tr^fil. sodrony- 

kdzd. 
Agricole, a. fdldmiveW ; pro- 

duits — s, foldterminyek. 
Agriculteur, v. 6conome. 
Agriculture, f . fdldmiveUs. 
Agrie, f. path, sonwr. 
Agrier, agri^re, f. cout.^W- 

6^r, dizsma, 
s'AgrifEer, v. r. kormeivel 

helekapasz kodni. 
Agrimensation (-<?a-ci-), v. 

arpentage. 
Agrimenser, agrimenseur, v. 

arpenter, arpenteur. 
Agriministe, m. hutordiszUd; 

pi-perekereskedd. 
Agrion, m. ent. szitakdtS, 

acsa. 
Agriote, v. griotte. 
Agripaume, f. bot. szurds 

gydngyhinif szivfU. 
Agripper, v. a. pop. elra- 

gadnif elkapni. 
Agrolle, f . om. fekete varju. 
♦Agro'logie, f. gazddszattan; 

—jname,{.g.8zenv; — nome, 

m. mezei gazda ; — nomie, 

f . gazdd8zat ; — nomique, 

adj. gazddszati ; —pile, m. 

h. n. V. ^gagropile; — 

agrost^me, f. bot. kon- 

koly, 
Agrouper, v. grouper. 
Agrunelle, v. prunier sau- 

vage. 
Agrypnie, f. path, dlmatlan- 

sdg. 
Aguerrir (a-gh6-), v. a. hd- 

borukoz 8zoktatni ; edzeni; 

fig. il est tr^s sensible 4 

la raillerie, il faut I'y — , 

nagyon 4rz€kenyen veszi a 

trifdtf 8zoktatni keU red; 

s'— , V. r. derik kaUmdvd 

lenni; fig. edzddni. 
Aguets, (-gh^), m. pi. les- 

hely ; §tre, se tenir aux— , 

lesben dUani ; mettre 

aux—', le8he dUUani, 
Aguigner (a-ghi-ny6), v. a. 

fam. hunyorgatnu 
Agnimper f-glun-), v. guim- 

per. 
Agul, m. bot, mannafch 
Ah ! int. oh ! ah ; no Idm ! 
Ahaler, v. a. lihegni. 
t Ahan, m. pop,8iUyo8 munk<i. 



Ahaner 

-fAhaher, v. a. sUlyos munkdt 
vigezni. 

-fAhenrtement, v. entSte- 
ment. 

ts'Aheurter, v. r. k qch. 
makacsul ragaszkodni (va- 
lamiJiez), 

Ahi ! V. aie. 

Ahurir,v. a. meghdlekenteni; 
b'— , v., r. fam, rnegrdko- 
nyodni, 

AI, m. z. lajhdr. 

Aide, f . sefiuig^ tdmogatds ; 
int. k V — ! segitsig ! ; k 
V— adt. segedelmivel ; 2. 
— , m. segid; — de cui- 
sine, 8eg4d8zakdc8 ; -r- k 
ma^on, napszdmos ; — de 
camp, segidtiszt; 3. — s, 
pi. fogyasztdsi add; la 
cour des — , fdaddhivatal ; 
fam, aJler k la conr des — , 
az erszenyhez folyamodni. 

Aideau, m. dszokfa. 

Aider, v. a. segitni^ tdmogat- 
ni ; segltsigiil lenni ; Dieu 
aidant, IstensegedelmSvel; 
s'— , V. r. egymdst segiteni; 
haszndZni (vmit) ; il ne 
s'aide pas du bras droit. 
Item haszndlhatjajobh kar- 
jdt. 

ATe ! int. jaj I 

Aieul, m. nagyapa ; — s, pi. 
nreg sziUdk ; 2. les aieux, 
dsok, eWdok. 

Aigade, f . mar. Sdesviz-rako- 
dd ; ivdviz-kiszlet ; faire 
— , ivdvizet rakodni. 

Aigail, m. aigaille, f. reggeli 
harmat ; 2. vadnyom har- 
maton. 

Aigayer (6-gh6-i6), v. a. iisz- 
tatni (lovat) ; oblogetni 
(rahdt). 

Aige, f. m6d. feMrfolt a 
szemgolydn, 

AiglCfin. sas; — d'or, ki- 
rdlysas ; — marin, haldsz- 
SCL8 ; it. icht. raja ; 2. fig. 
c'est un — , Id/ngisz ; crier 
comma un — , teli torok- 
bdl kiahdlni ; 3. Tordre 
de r — blanc, fehSr sas- 
rend; 4. bl. — , f. «a«; — s 
romaines, rdmai sas; — 
celeste, szalamia, 

Aiglon, m. sasfi; aiglette. f. 



Ai gre 

bl. sasfi^ csdr is karmok 
nilkul. 

Aigre, a. savanyu ; fruit — , 
fanyar gyUmJdlcs; fig. kelle- 
metlen, voix — , rikdcsold 
hang; humeur — , mogorva; 
2. fond, du fer — , kemSny- 
vas ; 3. — m. «av, sava- 
nyusdg; ce vin tire sur 1'—, 
e bor ecetesedni kezd ; 4. — 
de c^dre» cidrusM; — 
douz, ce, a. savany-kdes ; 
—fin, m. icht. kerikhal; 
it. fam. ravaszdi; —let, 
lette, a. savanyds; — ment, 
adv. fig. keserufif cUpSsen; 
— moine, f. bot. pdrld; 
—more, m. pyr. szinpor 
tiizijdtikhoz. 

Aigrette, f . om. feMr gSm ; 
2. bot. hosszunyaku mSh- 
pilis ; bdbita ; 8. mod. kd- 
csagforgd; gySmdntos rezgd 
tii ; phys. — Inmineuse, 
sugdrkive ; — 61ectrique, 
villanyszikra. 

Aigrette, e, a. bot. tollagos. 

Aigreur, f . v. aigre ; fig. v. 
aigrement ; m^tal. — , f . td- 
rdss^g; m6d. gyomorsav; 
il a des — s, foWufog. 

Aigrir, v. a. savanyUni ; ece- 
tesitni; fig. —q. elkeseHtni 
(vkit); V. irriter; forg. — le 
fer, vasat merewi tenni ; 
s'— , V. r. megsavanyodni ; 
fig. eon mal s'— it, baja 
roszabbvl, v. empirer. 

Aigu, e, a. hegyes, iles ; 
g6om. angle — , csUcsos- 
szog ; gr. accent — , (') iles 
ekjel; mus. son — , iles 
hang ; fig. dthatd^ fdjdaZ- 

TTMS. 

Aigue-manne, f . idU^ tenge- 
rikS. 

Aigui^re (6-gbi-), f. vizes- 
kanta. 

Aigui6r6e, f . egy kanta viz, 

Aiguillade (6-gui-lya-de), f. 
dsztdke. 

Aiguille (6-gui-lj'), tU; -k 
coudre, varrdtu; le chas 
d'lme — , t&foka ; — d'em- 
ballage, mdlha/td; — trem- 
blante, rezgd t&; — k bro- 
der, himzdtu; — k lacer, 
f&zdtH; —k tricoter, kd- 

19 



Ail© 

tdta; — de tSe, hajtU; 

— d'horloge, dramutatd ; 

— de graveur, karcti^; — 
de marin, v. bouBsole; 
chand. — de m^che, gyer- 
tyab€l ; charp. — de cbar- 
riot, nyujtd ; 2. icht. he- 
gyes orru csuka; bot. — 
de berg^re, tihmagu turho- 
lya; p. disputer sur la 
pointe d'une — , didhijon 
kocddni. 

Aiguille, e, a. (6-gui-ly^), 
min^r. t&ded. 

Aiguill6, f . fondl, szdl. 

Aiguiller, v. a. chir. hdlyo- 
got levenni. [fUzis. 

Aiguilletage (^-gui-l'j-), m. 

Aiguilleter, v. a. et r. be- 
filzni. 

Aiguilletier {6-guil-j-e-thi^), 
m. f&zdcsindld. 

Aiguillette (6-gui-ly6-te), f. 
f&zdzsinor; vdllzsinor ; 2. 
lacher 1'—, b. sziiksigit v4- 
gezni; courir 1'—, pardz- 
ruUkodni. [tiltok. 

AiguiUier (6-gui-ly6).m. tits; 

Aignillon (6-gui-lyon), m. 
^con. bsztdke; n. n. fitr 
Idnk; 2. bot. tovis; fig. 
dszt&n; — de la chaire, 
testi kivdnsdg. 

Aiguillonner (6-gui-lyo-n6), 
V. a. dszt&Mlni ; fig. osztd- 
nlozniy serkenteni. 

Aiguillonneux, se, a. tUskis. 

Aiguisement (6-ghi-ze-man), 
m. ilesitiSj kdsz'driilSSf fe- 
n4s, 

Aiguiser (6-ghi-z6), v. a. ko- 
szdrillni, fenni; 2. hegy€- 
siteni ; fig. — I'ap^tit, 4t- 
vdgyat gerjeszteni; inge- 
relni; fam. — ses cou- 
taux, harcra MszUlni, 

Aiguiserie, f. kdszdr&gSp. 

Aiguiseur, v. 6mouleur. 

Ail (F) pi. aulx (6) p. u., ails ; 
foghagyma; — d'ours, vad- 
foghagyma; — serpentin, 
kigyds hagyma; — jon- 
coide, metSld hagyma ; 
une gousse d*— , foghagy- 
magerezd, 

Aile, f. szdmy ; fig. oUalom; 
baisser ses — s, csUggedni ; 
p. ne battre plus que 

b* 



d'une — , csak aludnijdr a 
lilek benne; 2. — b, 8z€l- 
malom vitarldi; jard. mel- 
Ukszdr ; conchyl. — de 
cbauve-souris, tiUkis est- 
ga; an. — s du nez, ofr- 
cimpa; — s de la vulve, 
szemSrem-ajkak ; gouv. — 
de monohe, szegecs. 

Ail6, e, a. szdmycts ; bot. 
toUagos. 

Aileron, m. szdmyhegy ; 2. 
para, uszony ; fort. oldcC- 
Uk, szdmySk; cl^irp. la- 
pdh malom-ker^ken. 

Auette, f. cord, feltdk ; it. 

Aillade (a-lya-), f. fokhagy- 

mds mdrtds ; foghagymds 

DvriXSs 
Ailler (a-iy6), m.fUrjhdld. 
Aillerotte (a-ly6-), f. bot. ha- 
jttszos ha^yma , kutya- 

hagyma. 
AiUeurs (a-Ueur), adv. mds- 

holj mdsfele; d'— , mdahon- 

nan; 2. azonkiviil, kiilon- 

ben; par—, egyebiinnen. 
Aimable, a. 8zeretetrem€lto , 

megnyerd; 2. iron, pip^r- 

kdc; — ment, adv. p. u. 

kedvesen. 
Aimant, m. delej. 
Aimant, e, a. szeretd ; ked- 

ves, nydjas. 
Aimanter, v. a. — du fer, 

vasat delej ezni. 
Aimer, v.a.«2eretm; — mieux, 

inkdS>b szeretni; se faire 

— , megszerettetni magdt ; 

2. kedvelni ; — la cbasse, 

a vaddazatot kedvelni ; 

b'— , V. r. magdt szeret- 

ni. 
Ainard, m. pcb. rececsokor. 
Aine, f. an. vSkony, Id- 

gyikt 8zem4remgdt. 
Ain6, e, a. eUd aziUbtt; 2. 

jesnis son — de deux anB, 

kit Swel vagyok idosb 

mint 6. 
AinesBe, f. elsd sziilottsSg; 

pal. le droit d'— , eUdszU- 

Wttaigijog. 
AinBi, adv. et conj. igy, ily 

mddon, tehdt, kdvetkezo- 

Ug ; —que, ugy, ipendgy ; 

— Dieu me soit en aide ! 



Aiophylle 

Isten ugy segiljen ! ; pour 
—dire, ugyszdlvdn. 

Aiopbylle, a. bot. orokzdld. 

Air, m. ISg, levego ; le grand 
— , szabadlig ; 2. prendre 
1'—, szelldzni ; cbanger 
d'— , levegdt vdltoztatni; 

3. cet oiBeau fend 1'—, e 
maddr sebesen rdpiil; fig. 
il fend 1'—, fonnen besz€l ; 

4. prendre un .— de feu, 
kiase jnelegedni ; p. parler 
en 1'—, falra borsdt hdny- 
ni ; 5. mil. §tre en 1'—, 
T08Z dlldsban lenni; 6. 
8z6l ; ISgkuzam ; 7. kiil85y 
arc; avoir noble — , neme8 
kUUejil ; 8. modor ; Idtszat; 
9. avoir im faux — de q., 
valakihez kasmditani; 10. 
mus. daUam ; livre des 
—8, dalkonyv ; un — a 
boire, bordal. 

Airage, m. min. puits d'— , 
8z6lakna. 

Airain, m. ire; can. dgyu 
fern ; mytb. ire-, vaskor ; 
tig. kem/iny, irgalmatlan. 

Aire, f. szirU; 2. — d'un ba- 
timent, bensd 8zabad tir ; 
matb. — d'une figure, ti- 
reg ; mar. szilirdny ; ois. 
fe8zek ; astr. napudvar. 

Air^e, f. telt szirii, 

Airelle, f. bot. — rouge, 
vbr'os afonya; — rein^e, 
hamvas af. ; 2. af. bokar. 

Airer, v. o,. fe8zkelni, fiszket 
rakni. 

Airure, f. min. — de veine 
de bouille, keskeny k&szin 
iUepveny. 

Ais, m. de8zka, padld ; d'— , 
d^eszka . . . , — de carton, 
vcutag keregpapir ; typ. — 
^ tremper, nyomdeszka , 
boucb. vdgdtdke ; rel. — si 
rogner, met8zd-d£8zka, 

AiBance, f. fesztelenseg ; 2. 
§tre dans 1'—, kenyelme- 
sen elni ; 3. hatdskor ; 4. 
lieu d'— , drny€k8zik; 6. 
prat. —8 d'une maiBon, 
vmely hdz tartozika. 

Aisceau, v. AiBseau 1. 

AiBe, f . jdlStf drom ; 2. vivre 
paix et — , nyugodtan ilni; 
6tre fit son — , j6l ilni; 

20 



Ajnster 

§tre bien — de . .' . , na- 
gyan orvendeni ; k 1'—, adt. 
kSnyelmeaen. 

Aise, e, a. kdnnyii ; cela est 
— k faire, kdnnyU megten- 
ni; 2. kinyelme8 ; ^.fesz- 
telen ; 4. TeBp'rit — , fogi- 
kony elme ; 6. gens — , jd- 
mdau emberek. 

Aisement, m. kinyelem, 

AiB^ment, adv. kSnyelrnesen. 

AisBade, f . agr. kitdgu kapa. 

Aissaugue (e88ogbe),m.p6ch. 
pendelheUd. 

Aisseau (essd), bodndrkes : 

2. baUa; kerti kapa. 
AiBselier, m. cbarp. gydmfa, 

abronc8fa, 
Aisseli^re, f. tonn. fenikfa, 
Aisselle, f. hdnallj; bot. 

C8ukld. 
Aissette, v. AisBeau 1. 
AiBBon, m. mskr.negydgu kis 

horgony. 
AitreB, m. pi. meUekipUle- 

tek. 
Ajonc, m. bot. magyal. 
TAjourn^, m. pal. idizett. 
Ajournement , m. idizis ; 

comparaitre a 1'—, iMzes- 

re megjelenni ; 2. elnapo- 

Ids. 
Ajoumer, v. a. idezni ; 2. el- 

napolni; 3. elhalasztani. 
Ajout6e, f. g^om. meghosz- 

szabbltott vonal. 
Aj outer, v. a. fiozzd tenni, 

mellikeVni ; 2. halmozni ; 

3. elhinni, hitelt adni vki- 
nek, vminek ; fam. hozzd- 
kolteni. 

Ajoutoir, m. fond, vegyitek. 
Ajoux, m. pi. tr6f. soarony- 

huzd-pad. 
Ajustage, m. mon. sulyegyi- 

teSj 
Ajustement, m. 8zerinte- 

zis; 2. igazitds; ilieaziis ; 

^.pipere ; 4. egyeznUny. 
AjuBter, V. a. 8zeriiiJbezm, ; 2. 

8zabdlyozni ; 3. ille8zteni ; 

igazitni; 4. celozni ; 5. 

man. idomitni ; 6. mon. 

sulyegyltni ; 7. elrendezniy 

el1cS8zitni; 8. eligazodni; 

ajuBtez VOB flftteB,' intiz- 

kedjik ; 9. megegyeztetni ; 

kibikiteni; 10, folruhdzni; 



AJustenr 

fam. le voilibien— 6, 8z4' 
pen elbdntak vele; 11. s'— , 
V. r. 'dUozkodni; 12. fc^- 
sziilni ; 13. effyezkedni ; 
egyeUrteni ; s'— an temps, 
az id&hez alhalmazkodni. 

Ajusteur, m. mon. siily- 
egyitd. 

Ajustoir, m. mon. %gazU6 
m4rleg. 

Ajusture, f . inar^. patkd oh- 
lozise. 

Alabastrin, a. alabdstrom- 
szeril. 

Alachir, v. n. gyongiUni. 

•Alacrity, f. furgeseg^ zajos 
orom. 

Alaire, a.- an. szdrnyalaku ; 
muscles — s, ropizmok. 

Alalie, f. path, neiruudg. 

Alambic, m. lomhik; passer 
par 1'—, lombikolni^ lepd- 
rolni; fig. faire passer 
par 1'—, pentosan megvizs- 
gdlni. 

Alambiqner (-bik6), v. a. 
lombikolni ; fig. aller an 
fait sans — , teketoria nil- 
kiU a dologra Umi ; dis- 
cours — 6, mesterkilt he- 
sz6d ; pop. — q. vkit rd- 
szedni ; s'— , v. r. fej4t tdr- 
ni (vmin). 

Alan, m. szelindek. 

Alangoori, e, a. epedd, el- 
gydngiiU. 

Alangourir, v. a. elgyongit- 
ni ; s' — , v» r. elgydngiilni^ 
epedni. 

Alangnissement, m. an. el- 
gyonguUs. 

Alargner, v. a. mar. tengerre 
bocsdtkozni. 

Alarmant, e, a. nyugtala- 

Alarme, f. Idrma; donner 
1'—, Idrmdzni ; poste d*— , 
zajhely ; 2. riadd ; sonner 
1'—, riaddt fiini ; fig. mmg- 
talansdg; ijedelem; don- 
ner des —8, ijedelmeket 
okozni, 

Alarmer, y. a. ijeszteni^ 
nyugtalanitni ; s'— , v. r. 
megijedni; iron, megszep- 
penni. 

Alarmiste, m. fam. zenebo- 
ndzd, Idrmdzd. 



Alateme 

Alateme, m. bot. sziklai szd- 

d^kfa. 
Albfitre, m . alabastrom; po^t. 

une gorge d'— , hdfeher 

kebel. 
Albatros (-occ), m. om. ro- 

piiUi ditmSd. 
Albergeage, Albergement,m. 

'or'dkiis haszonb^r. 
Alberger, v. a', drokos ha- 

szonbirbe adni. 
Albicore, m. icht. nagy ma- 

kdr. 
Albinos, m. feMrenc. 
Albran, m. orn. teleld-^ 

makkrice. 
Albr6n6, e, halbi^n^, e, a. 

szegett szdmyu; tig. §tre 

tout — , rongyos, ronda. 
Albr^ner, v. a. vadrucdkat 

vaddszni. 
Album (-o-me), m. emlSk- 

kbnyv ; m6d. — graecum-, 

feMr kutyasdr. 
Albumine, f. chi. fekemye. 
Albumineux, se, a. chi. fe- 

Mmyetartalmu ; sang — , 

path, mjdlkds ver. 
Alcalescence, f. path, rot- 

hadd erjedes. 
Alcali, m. chi. igviny^ lugad. 
Alcanna, f. Dot. alcanna; 2. 

vizahMyag. 
Alcanxiette, bot. festd atra- 

Alc^, alc^e, f. dszi rdzsa ; — 

rose, mdlyvardzsa. 
Ak}6, m. jdvorszarvas. 
Alcbata, angel, m. om. ke- 

leti galamb. 
Alch^ron, m. min6. belgecs. 
fAlchimie, f. aranykimlet. 
Alchimille, f. bot. karajos 

bokal. 
Alchiminier, v. n6flier. 
Alcool, m. chi. lang. 
Alcornaque, f. bot. dugasz- 

caer ; ennek heja ; pharm. 

aszkdrt gydgyitd szer, 
Alcdve, f. vakszoba. 
Alcdviste, m. melUkferj, 

halUrj. 
Alcyon, m. om. jegily. 
Alcyonien, ne, a. mar. jours 

— s, 7 napos tengercsond. 
Al^atoire, a. pal. tortSnetes ; 

contrat — , szerzddis eset- 

leges dologrdl. 

n 



_ Algorithme 

Alebrenne, f. h. n. tuzgyik^ 

gate. 
Alectrides, m. pi. baromfiak, 
Al^gre,al^grement, alegresse 

al^gro, V. all^gre ect. 
Alene, f. cord. drr. 
Al^n^, e, a, bot. drr alaku. 
Al^nier, m. drrkovdcs. 
Al^nois, y. cresson. 
Alentir, alentissement, y. 

ralentir, ect. 
Alentour, k Tentour, ady. 

kdrdskdrill; d'-, korUl; 

— s, pi. m. k'&my^k; fig. 

komyezet. 
Alerte, ady. et int. vigydzz ! 

2. a. ridor, eleven^ €ber ; 

3. s. f . Idrma^ zaj ; riadd ; 
fausse — , vakldrma. 

Al^sage , m. art. kifwrds 

(dgyttcsovekS) ; mon. ki- 

kerekitis (pinzszilei). 
A16ser, y. a. mon. kikere- 

kiteni (pinzt) ; art. ki- 

fiimi (dgyut). 
A16soir, m. dgyu-y puska- 

furd. 
Alestir, y. a. mar. kiiiritni, 
Al^sure, f . furdhullad^k. 
Aleyin, aleyinage, m. icht. 

JuUivadik. 
Aleyiner, y. a. — un 6tang, 

halajitdt ivaMkkal elldtni, 
Aleyinier, m. halivadik-td. 
Alezan, e, a. man. rdtsdrga ; 

— brul6, barnapej ; — clair, 

fakdpej ; — dor6, vildgos- 

sdrga ; — moreau, sotStpej 

(lovakrdl). [Idta. 

Alfange, f. hort. k'otott sa- 
Alf^nic, alph^nic, m. conf . 

feMr drpacukor. 
Alfonsin, alphonsin, m. chir, 

golydhuzacs, [j^gy* 

Alfos (-o-ce), m. fekete anya- 
Algalie, y. catheter. 
Algarade, f. fam. csiny, bo- 

fidakodds; 2. durua bdn- 

talom. 
Alg^bre, f. betumennyiseg- 

tan ; tout cela est de 1'— 

pour lui, mind ez gdrog irds 

red n£zve. 
Alg^brique, a. betUvet^si. 
Alg^briste, m. betUvetd. 
Algide, a. path, fi^yre — , 

hidegldz. [tee. 

Algorithme, m. did. azdmve- 



Algae, f. bot. hindr, omboly. 

Alibiforain, m. p. u. szahad- 
kozds; fam. henceg^s; dou- 
ner des — , hencegni. 

Aliboron, m. fam. hencegd^ 
Bzilpdl ; fig. C8tic8i. 

Aliboufier, m. bot. henzoefa, 

Alicante , m. mean, lapdt 
(malomkereken) ; 2. spa- 
Ttyol bor neme. 

Alichon, m. lapdtfog ; 2. csa- 
pdlapdt. 

Alidre, m. z. feherhasu vi- 
pera. 

Alienable, a. eladhato, 

Alienataire, m. et f. vevd^ 
8zerz6. 

Ali^natear, m. -trice, f. el- 
add. 

Alienation, f. eladds^ elide- 
gemtis; —des esprits.eZid^- 
genedis ; — d'esprit, e%ze- 
veszetta^g. 

Ali^n^, m. e, f . driilt ; —hos- 
pice d'— s, t€bolyda. 

Aligner, v. a. eladni^ elide- 
gemtni ; it. fig. — Tesprit, 
(&q.) 6ruUte tenni ; s'- , 
V. li elidegenedni ; kiiWn 
vdlni. 

Alignement, m. zsrndrra ve- 
tel ; arp. cordon d'— , csa- 
pozsinSr; — ! comd. iga- 
zodj ! 

Aligner, v. a. zsinSrra ven- 
ni; 2. igazUni; ven. 
uzekedni; s'— , v. r. iga- 
zodni. 

Alignoir, m. ard. pahUk. 

Alignole, f. p^ch. huzdhdld. 

Aliment, m. Sleleni^ €tel; 
— s, pi. pal. tartdSf ilelme- 
zes; V. adjuger. 

Alimentaire, a. elelmezSshez 
tartozd ; frais — , tdppenz; 
pension —^€lelmez68ipenz'; 
Dot. plante — , ehetb nd- 
viny; it. tdpUild noviny ; 
m6a. mirtSktartdH szabd- 
lyok; an. vais. — , bdr- 
zsing^ nyelcsd. 

Alimentation, f . tdpldlik ; 
tdpldlds, 

Alimenter, v. a. tdpldlni ; it. 

fig. 
Alimenteax, se, a. tdpldld^ 

tdpldUkony. 

Alinea, adv. bekezdve; 6orire 



Aliner 

— , bekezdeni; 2. m. ind^cl. 

bekezdSs ; — ! kezdjen uj 

sortl 
Aliner, v. a. mai.fdUzerelni. 
Alise, f. bot. berkenye. 
Alisier, m. bot. berkenyefa ; 

— comman, lisztes galago- 

nya, 
Alisme, m. bot. hidor ; -de 

matbiole, hegyi kappan- 

6r ; — a, grappe, hunyor ; 

— doablefeaille, bangd ; — 

marin, vizi hid&r. 
Alite, e, a. dgybanfekvd. 
Aliter, v. a. fekvd beteggi 

tenni ; s*- , v. r. fekvd b, 

lenni. 
Alivrer, v. a. fontonkint osz- 

szerakni. 
Alizer, alizier v. alise ect. 
Alk^kenge, m. hot. piros pd- 

panya; — commun, masz- 

lagos nadragvlya. 
Alkerm^s (-^-oe), m. dlker- 

mes; confection — , pliar. 

cU.-nyalat. 
Allaitement (a-1-6), m. szop- 

tatds. 
Allaiter, v. a. szoptatni. 
Allant (a-lan), m. jdrd-kelo ; 

— , e, a. futkoidy kdizdld. 
Alldcbement, m. csaletek; 

csalogatds. 
All^cher, v. a. csalogatni-; 

csaletket rakni. 
A116e, i.fasor; 2.pitvar. 
A116gatear , m. idezo (te- 

tele). 
Allegation, f. idizes (titeli) ; 

idizet. 
Allege (-le-) m. mar. kira- 

kd sajka ; arch, gydvikd. 
All^geance (-le-jen), f. enyhU- 

Usy enylMis; serment d' 

— , Mdolat-eskU (angolo- 

ke). 
All^gement, m. konnyebbiUs; 

k'&nnyebbseg ; mar. kira- 

kds ;'&g. enyhules. 
A116ger, v. a. Konnyebbitni ; 

it. fig. ; 2. mar. kirakni ; 

s'— , V. r. kdnnvebbiilni ; 

it. fig. ma doalear s'est 

un pea — 6e, fdjdalmam 

enyhiilt kissi. 
A116gir (-16-), V. a. veko- 

nydbbdf keskenyebbe ten- 
ni. 



AUer 

Allegoric (al-16-) f . kSpes be- 
8Z(Sdf himb.; peint. k€p- 
let. 

All^goriqae, a. jelkSpes ; 
pSlddzati; — ^ment adv. 
jelkipesen^ jelkipleg. 

AU^goriser y. a. pSlddz- 
gatni; kiplegetni. 

All^gorisme , m. kipletes 
beszidmod. 

All^goriste, m. jelkepma- 
gyardzd. 

Allegre (al-1^-) a. fam. vlddnif. 
/urge; — ment, adv. vido- 
ran, jdkedviUeg. 

All^gresse, f. viddmsdg, fUr- 
geaeg^ jdkedv; crie d'— , uj- 
jongds. 

AU^guer (a-16-gh6), v. a. hi- 
vatkozni; —pom- excuse ,. 
ment8€giU fblhozni ; 2. 
idezni ; v. citer. 

Allemand (aU-man), e, a. 
neinet;i&in. quereUed' — , 
oknSlkiili civddd8. 

AUer (a-16), V. a. ir. menni; -r- 
st ^pied^gyalogolni; — a che- 
val, lovagolni ; en Yoitxae, 
koc8izni ; 2. a. q. fordulni 
vkihez; v. s'adresser ; —a 
qch. v.mire celozni; v. 
tendre; — avec pradence, 
dvaiosan eljdmi ; aUonst 
nosza ! rajta ! fam. sies- 
sen ! allez done ! iigydn 
menjen! fam. hovd gondol! 
hogyis ne I ce chemin va a 
Paris, ez lit Pdrisba vezet; 
3. ^mi, kiterjedni ; cette 
all6e va j'usqu' d. B., e se- 
tdny B.-ig ir ; 4. kerVdni ; 
cela va a 6 francs, ez hat 
frankba keriil ; 5.— a la 
selle, 8zUkseget tenni; 6. 
— aux voix, szavazni ; jeu^ 
de combien allez-vous T 
mennyit te8z ? va ! all ! 7. 
eljdmi; ily va avec pru- 
dence, dvatosan jdr el : 
je vais lai 6crire, legott irok 
neki; voyons ce qa'il va 
diie, haUjuky mit mond; 
—voir q. vkit megldtogatni ; 
n'allez pas croire, kordnt- 
8e higyje; 8. ilyva demon 
honneur, becsUletem forog 
kockdn ; 9. cet habit vous 
va bien, ez oltdzet jdl all 



AUiao^ 

onnek; ces objetBYont en- 
semble, e tdrgyak osszeH- 
lenek ; 10. 11 en ira autre- 
ment qu'il ne pense, mds- 
hintfogjdmi hogyse hiszi ; 
ILse Ifusser— St qQh.^magdt 
dragadtatni engedni:^ sur 
line chaisefSzSkre roe kadni; 
l^.s^en—^eltdvozni; vat*en! 
tdkarodjdl! hordd el ma- 
gad 1 fig. meghalni ; se ma- 
lade s'en va, ses forces s'en 
vont, il s'en ira avec les 
f6tiilles, a beteg fogy^ ereje 
tUnikf Uissan fog elkdk- 
kadni ; cet habit s'en va, 
ez olUmy kopik ; s'en— fli. 
tout vent, ingadozni ; 
pv. el force de mal — tout 
ira bien, derilre boru ; cela 
va sans dire, magdtdl 4rt6- 
dik ; 14. il s'en va 2 heu- 
res, kit drafeUjdr; com- 
ment vous va? mint erzi 
magdt ? cela va bien, jol ; 
15.— par dessus le march^, 
az alkuba foglalva lenni; — 
selon le vent, <iz dramlat- 
tal uszni ; allez-vous par 
terre ou par mer? Mst 
eszik V. nem ? 16. — m. jd- 
rds ; V— et le venir, jd/rds- 
keles; le pis — , legroszabb 
eset ; fig. il n'est que notre 
pis—, csak kisegitdnk. 

Alliac6, e, (a-lya-) a,.foghagy- 
maszagtl.; odeur— e, fog- 
hagymaszag, 

Alliage, m. vegyUes, elegyi- 
tes ; mon. otvozis. 

Alliaire, (a-lyai-) f. bot. 
hagymaszagii szegecs. 

Alliance (a-lyan-) f. sdgoro- 
sodds ; 2. szbvetsig ; 3. orf . 
kett68 gyuHi; it. jegygyurii. 

Allie, e, a. sdgoros ; szovet- 
kezett ; or — , karatos 
arany, 

Allier, v. a. elegyiteni ; mon. 
otvezni ; 2. rokonitni ; 3. 
s'— , V. r. a une bonne fa- 
mille, jd csalddha hdza- 
sodni; sz'dvetkezni ; ossze- 
vegyUhii. [Mid, 

Allier, m. chass. soviny- 

Alliteration (al-1-), f. r6th. 
szdhangegyen^ betuegyen ; 
betHrim. 



— Allobro ge 

Allobroge (al-1-) m. fam. 

goromba ember. 
Allocation (al-lo-), f. jdvd- 

hagyds ; szdmaadsba v€tel. 
Allocution (al-lo-), tmegszd- 

lUds ; 2. a pdpa beszide a 

bibomokokhoz. 
Allodial, e, a. Mbiradd- 

mentes ; terre — e, sajdt- 

fold. 
Allodialit^, f. hUbiradd-meri' 

tessig. 
AUonge,— ement, v. alonge 

etc. 
Allouable, a. irvinyee^ hely- 

ben hagyhatd, 
Allou^, m. meghatalmazott ; 

com. kitanult. 
AUouer, v. a. helybenfmgy- 

ni ; m^gdllapitni. 
Alluchon, m. /o^ (keriken). 
Alluder, v. allusion. 
Allamer (a-lu-) v. a. meggyuj- 

tani; ng. szUni^ izgatni ; 

p.— la lampe, it;a«ra fc^ny- 

szeritni ; s*— v. r. meggyu- 

ladni; kitorni; gerjedni. 
Allumetier, m. gyufakeszUd; 

gy. drus. 
AUumette, f. gyufa. 
Allumeur, m. — de reverbe- 

res, Idmpa-gyujtogatd. 
Allumi^re, f. gyufatartd. 
Allure (a-lu-), f. vienes^jdrds, 
^epis; je connais ses — s, is- 

merem fortelyait ; chass. 

nyom. 
Allurer, v. a. megigizm. 
Allusion, f . cilzds ; — ing^ni- 

euse, UUrmnyes celzds. 
Alluvion (al-lu-), f. drad- 

vdny , iszap - lerakodds ; 

tLSzoMkfdld, 
Almanach (— na) m. naptdr, 

zsebkdnyv ; utasitd naptdr ; 

composer des — s, tilnddniy 

toprengeni. 
Almandine, f. karbunku- 

ltl8. 

Alods (^ce), m. bot. dloe ; — 

caballin, dloe-nedv. 
Alo^tique, a, ph. aloe tartal- 

mu. 
Alogie, f. izetlensig; badar- 

sdg. 
Alogne, f . rivkotel ; 2. mar. 

V. bou^e. 
Aloi, m. mon. de bon— , de 

23 



Al-pitt 

bas— ,y<f — , csekely beUr- 

tikd. 
Aloides, f. bot. iTner. 
Aloine, a. bot. aloe nemii. 
Alonge, f . toldds ; com. tol- 

dat (vdltdkon) ; perr. dlfo- 

nat; bouch. horog. 
Aloiigeahle,B,.ho88zabbU1iatd, 
Alongement, m. meghosszah- 

bitds^ toldds ; fig. halasz- 

tds. 
Alonger, v. a. meghosszabbit- 

ni; kinyujtani; fig. huM- 

m, kalasztani ; s'— , v. r. 

meghosffzabbulni, kiterjed- 

ni; an. v. moelle. 
Alongeresse, f. h. n. zold 

hemyd. 
Alop6cie, V. pelade. 
Alop6cure, v. queue de re- 

nard. 
Alors, adv. akkor ; erre ; az- 

utdn ; p.— comme — , az idd 

m^gtanit ; — que, mihelyt ; 

d'— , akkori; j'usqu'— ad- 
dig. \banc8. 
Alose f.. icht. szdlkds dur- 
Alosier, m. pch. gardakdld, 
Alouette, f , pa^isirta ; — des 

champs, szdntdka; — cuje- 

lier, erdei-, bdbos-pacsirta; 

— de mer, parti Vile; se 

lever au chant de 1'— kordn 

kelni. 
Alourdir, v. a. fam. elkdbit- 

ni, lomhitni ; s'— , v. r. el- 

kdbulnif lomhulni. 
Alouvi, V. affam^. 
Aloyage v. alliage. 
Aloyau (a-loa-iO-), m. vese- 

pecsenye. 
Aloyer v. a. mon. elegyitni^ 

'otv'ozni. 
Alpaco, m. h. n. lakmateve. 
Alpage, m. ugarfold. 
*Alpestre, a. hava^i. 
Alpna, m. g'or'og a ; fig. kez- 

det. 
Alphabet (— b^), m. ab4ce; 

fig. V. abc. 
Alphab^tique, a. betHsoros, 
Alphange, m. jard. y'or'ds fe- 

jessaldta. 
Alpine a. f. bot. plante— , 

havasi rwviny. 
Al-piu (-i-ou) m. jeu. faire 

un— , a nyert titelt meg- 

kettdztetni. 



Alpi »te 

Alpiste, f. kandri polyva- 

csukk. 
Alquifonx, v. gal^ne. 
Alsine, f. bot. csirizes ma- 

ddrhur. 
Alterable, a. vdltozd. 
Alterant, e, a. szomjgerjesz- 

t6. 
Alteration, f. m^d. roHzahhu- 

Ids; it. egetd szomjusdg ; 

fig. TnegdobbenSs ; megin- 

dtdds ; hamisitds; — d'un 

acte, okmdnykamisitds. 
Altercation, f . szdvita, cziva- 

kodds. 
Alterer, v. a. vdltoztatni 

(roszabhd) ; gyongiteni ; 

tig. — q. megadhbenteni^ 

elrSmiteni (vkit) ; d'une 

voix — ^e, megindult han- 

gon; meghamisitani ; les 

esprit, a kedilyeket foliz- 

gatni ; m6d. erjeszteni ; 

2. szomjat gerjeszteni ; fig. 

— 6 de sang, verszomjas ; 

— e de la soif des richesses, 

petizsdvdr : s'— , v. r. fol- 

fordulni (borrdl) ; roszab- 

buLni; elfajulni. 
Altemat, m. vdltozds ; meg- 

vdltoztatds. 
Altematif-, ive, a. vdltozd; 

log. proposition — ve, 

szarvas — , ketilH eszlet. 
Alternation, v. permutation. 
Alternative, f. vagylagossdg ; 

2. vdltozds; &g. szerencse- 

fordvlat. 
Aitemativement, adv. fol- 

vdltva. 
Alteme, a. viszontagos ; g^o. 

angle — , vdltd szog; math. 

en raison — , kolcsdnos 

viszonyban. 
Altemer, v. a. folvdltva hasz- 

ndlni ; v. n. vdltozni. 
Altesse, f . fonsig 
Alth^e, alth^a, f. bot. ziHz. 
Altier, ^re, (tlii6, — ti^re), a. 

g^gos. 
Alti^rement, adv. p. u. g6- 

gbsen. 
Altise, f . ent. mardka ; orn. 

fUzike. 
Altitude, f. g6o. magcusdg 

(tengerszine fdWtt). 
Alnde f . com. festett juhbdr. 
Aluco, m. om. fnlesbagoly. 



_ Alnmel le 

Ahimelle, f . kSspenge ; peign. 

nemezfa ; arq. gytijtd, 
Aluminaire, a. min^r. ti- 

manytartalmu. 
Aluminate, m. chi. timele- 

ges sd. 
Alumine, f. chi. timany ; 

sulfate d' — , timsd, 
Alumineux, se, a. timsds. 
Aluminite, min^r. timkd. 
Alun, m. timsd ; — de roche, 
kdtimsd.; — brM6, €getett 

ts. ; — ^natii. termes ts, ; — 

factice, mesterseges ts. ; — 

de plume, hajsd ; — de 

Sucre, kuptim. 
Alunage, m. teint. timsdzds. 
Aluner, v. a. timsdzni. 
Alunier, m. timsd-fdzd ; ts. 

fdzde. 
Alv6olaire, a. fogiireghez tar- 

tozd ; bot. sejtes. 
Alveole, m. livsejt ; an. ^l- 

csont ; — d'oreille, fiilil' 

reg ; bot. sejt. 
Alv6ol6, e, a. bot. sejtes. 
Alvi6, alviez, v. cimbre. 
Alvin, e, a. an. altesti; has- 

hoz tartozd. 
Alype.alypum (—6m) m. bot. 

gubdvirdg. 
Allysse, f. bot. ternye. 
Amabilite f. szeretetre vriil- 

tdsdg. 
Amadis (-di-ze) m. c'est un-*^, 

lovagias jellem ; cout. 

manche en—, sz'&k ujj. 
Amadou, m. tapld. 
Amadouement, m. pop. cird- 

gatds, hizelges. 
Amadouer, v. a. pop. cird- 

gatnif Imelegni. 
Amadoueur, m. tapldgydrtd; 

fam. hizelgd. 
Amadouvier, m. cserfatapld. 
Amaigrir, v. a. elsovdnyitni^ 

kiaszalni fig. faragni (kd- 

vet, fdt) ; kicsigdzni (fol- 

det); V. n. sovdnyodni; s'— , 

V. r. fogyni ; elsovdnyodni. 
Amaigrissement.m. sovdnyo- 

dds. 
Amaladir, v. n. csekelys6g 

miatt dgyban fekildni. 
Amalgamation, f. foncsoro- 

Ids. [habarcs. 

Amalgame, m. foncsor^ f. 
Amalgamer, v. a. foncsorol- 

24 



Amba saade 

Tii, higanyozni ; fig. et fam. 

osszekavarni; s'— , v. r. fon- 

csorodni ; fig. ossieve- 

gyulni. • 
Amande, f. mandola; bot. 

m^g^ csontdr : huille d' — , 

m. tej^ m. olaj ; pAte d' — , 

tiszta ; liss^e, cukrozott m. 
Amanda, m. mandolatej. 
Amandier, m. bot. mandola- 

fa ; — ^nain, hanga m. 
Amanite f. szdraz galdca; 

— rouge, hdnytatd g. ; — 

mouchet^e, ^gyold §f. — 

poivreuse, vargdnya g. 
Amant, e, a. szeretd ; — s, 

pi. szerelmesek. 
Amaranthe, amarante, f. 

bot. bdrling ; —passe-ve- 
lours, szdzszorszip riikerc ; 

2. a. biborszinO,. 
Amaranthine, f. bot. bdr- 

sonyvirdg ; 2. koromfu. 
Amarine, f . chi. kesredSk. 
Amariner, v. a. tengerhez 

szoktatni. 
Amarque v. bou^e. 
Amarrage (— ma-ra-) m. mar. 

korgonyozds. 
Amarre, f . mar. horgony ; 2. 

alattsdg. 
Amarrer, v. a. mar. hargo- 

nyozni; 2. kik'dtni. 
Amaryllis (— ri-H-ce), f. bot. 

ndrcis-liliom ; — ^carlate, 

piros ndrcis. 
Amas (a-ma), m. rakds ; — 

d'argent, rakdspinz ; — de 

peuple, nSptomeg: — d'hn- 

meurs, nedvrekedSs. 
Amasser, v. a. Iwlm^zni^ fol- 

JuUmozni; fam. nyuzni;2. 

— des troupes, katonasdgot 

bsszevonni ; s' — , v. r. meg- 

gyiilni ; dsszej&ni. 
Amassette, f. 'peini. festek- 

lapocka. 
Amasseur, m. gyiijtd. 
Amateur, m. bardt. . . ; mu- 

kedveld. 
Amaurose, f. path, farkas- 

hdlyog. 
Amazone, f . hdsnd ; fig. fer- 

find ; 2. lovamd. 
Ambages, f. pi. teketdria; 

faire des — , nagy feneket 

keriteni (vminek). 
Ambassade, f. kovetsig; ko- 



Ambasaadenr 



Ambnlatoire 



Ameublir 



vetsegi dllomas; kovetsSgi 

szemelyzet ; k. hivatal; 

fig. uzenet. 
Ambassadeor, m. kovet. 
Ambassadrice, f. kovetnd; 

fig. il m'a eiivoye nne jolie 

— , 8zep kozhenjdrot kill' 

dott hozzdm. 
Ambattage, m. vascUds (ke- 

rike). 
Ambiant, e, a, phys. air — , 

kSmyezd levegd. 
Ambidextre a. jobb es halog 

egyardnt; fig. ket kula- 

0908. 

Ambigu, e, a. ketertelviU ; 

fig. keverik. 
Ambiguity (-gu-i-t6), f, ket- 

ertelmHsSg, 
Ambigument, adv. ket^rtel- 

muleg. 

Ambitieusement, adv. nagy- 

ravdgydlag. 
Ambitieux, se, a. nagyravd- 

gyS ; fig. caractere— , nagy- 

ratord jellem ; style — , fel- 

lengd irdly. 
Ambition (-ci-) f. nagyravd- 

gyds, 
Ambitionner (ci-o-) v. a. tore- 

kednif buzogni^ fcivdnni. 
Amble m. man. poroszkd- 

IdSf porocka ; p. mettre q. 

aux —8, vkit rendre uta- ' 

»itni. 
Ambler, v. a. man. porosz- 

kdlni. 
Amblygone, a. g6om. tompa- 

szogil. 
Amboutir, v. emboutir. 
Ambre, m. amhragyanta ; — 

Jaune, horostydnkd ; p. il 

est fiincomme — , jd orra 

van. 
Ambr6ade, f. dl-anibra. 
Ambrer, v. a. ambrdval fUa- 

tdlni. 
Ambresin, a. amhranemil ; 

jaone — , horostydnkd sztn. 
Ambrette, f. bot. pizsma- 

csukUlld; poire d'— , am- 

brakdrte. 
Ambrosie, f. po^t. istenek 

eledele ; bot. mezei urom. 
Ambulance, f . tdbori kdrhdz. 
Ambulant, e, a, vdndorld^ 

kdborgd; musioiens —B^kd- 

borld zenSszek ; fig. vie 



forte — e, nyugtalan €let- 
mdd, 

Ambulatoire, a. vdndorld ; 
fig. vdltozd^ vdZtozSkony. 

Ambuler, v. promener. 

Ame, f. lelek ; — raispnable, 
eniberi Ulek; vegetative, 
ndvenyelet ; — sensitive, 
€rz6 ilet ; 2. ««iv, kediilet : 
fig.avoir 1'— sur lewre jSzivet 
ajakdn hordani; il a 1'— 
sur les l^vres, a haldl sze- 
mSbdl kandikiU ki ; S. /(?, 
fej, milles — s, ezerfd, fig. 
cette 6toffe n'a que 1'—, e 
kelme nagyon Idgy ; 4. le- 
nyeg ; le silence est 1'— d' 
un diplomate, a titoktar- 
ids Unyeges tulajdon dip- 
lomatdrUU; 5. bl. jelmon- 
dat ; art. 1'— d'un canon, 
dgyu por-urege; luth. han- 
gold fa; sculp, fdszminta; 
— d'une plume, toll b6le ; 
c'est son — damn6e, testi 
lelki hive. 

Am^lanche, f. bot. hava^i 
naxzpolya. 

Am^lanchier, m. bot. havasi 
naszpolyafa. 

Amelioration, i.javltds ; chi. 
€rc nemesUese. 

Am61iorer, v. &. javltani ; it. 
fig. ; s'— , V. r. javulni. 

Amelle, f. bot. gerepcsin; 
sdrma. 

Amen (— ene), int. Anun ! 
iigy legyen ! dije — a qch., 
igent mondani (vmire); de- 
puis Pater jusqu' a — , ele- 
jStdl v€gig. 

Am6nage, m. hozatal, szdl- 
litds ; 2. berakodds ; 3. 
fuvarber ; 4. rakomdny. 

Am^nagement, m. e. f. er- 
ddk celszeru kezelese; ki- 
melis. 

Am6nager, v. a. celszerilen 
kezelni; kinUlni. 

Amendable, a. pal. bilntetist 
irdemlett; agr. terre — , 
javithatd fold. 

Amende, f. penzbirsdg; — 
honorable, nyilvdnos meg- 
kdvetSs; it. eccl. bUjibd- 
nat ; 6tre mis k 1'—, pinz- 
birsdg aid esni. 

Amendement, m. javHtds; 

25 



trdgydzds ; — de conduii'e, 
javulda ; megvdltoztatds. 

Amender, v. a. pSnzMrsdgra 
itilni; 2.javitni; 3. trd- 
gydzni ; 4. —v. n. jamdni; 
la maladie n*a point — e, a 
betegseg nemjavult ; s'— , 
V. r. megjavvlni. 

Amen^, — sans scandale, m. 
6gl. idezes (csondhen^ ti- 
tokban). 

Amener, v. a. magdval hozni^ 
vezetni ; 2. amenez-moi 
cette chaise, tolja kozelebb 
e 8z€ket ; mar. — le pavil- 
ion, megadni magdt ; p. un 
malheur en am^ne un 
autre, azerencsitlenseg kar- 
oltvejdr; 3. — q. & qch.- 
vkit vmire birni ; 4. — un 
incident, eseminyt eldke- 
szUeni; 5. pal. — des 
preuves , bizonyvtikokat 
eWhozni; 6. j'ai — 6 plus 
de points que lui, t'obb sze- 
met vetettem, mint 6 (koc- 
kajdtekhan). 

Am^nie, f. m6d. tiszttUds- 
hidny. 

Am^nite, f. kellem. 

Amentac^, e, a. bot. barkds. 

Am^nuiser, v. a. v^konyabb- 
ra gyalulni. 

Amer (-ere), ^re, a. keseril ; 
it. fig. ; csipds ; 2. m. 1'—, 
keser&sig ; 3. h. n. epe 
(halake). 

Am^.rement, adv. keser&en; 
fig. keservesen. 

Amertume, f . keser&seg ; fig. 
keserv, buhdnai ; cette nou- 
velle a rempli son coeur 
d'— , e hir bdnattal tdU4 el 
szivet. 

Amesurement, m. pal. dr- 
becslis. 

Amesurer, v. a. pal. megbe- 
csiUni ; —son sujet, kdr- 
pdtldst kovetelni. 

Am^te, amette, f. lelkecske ; 
kislelkii. 

Am^thyste, f . min^. violag ; 
bot. zomdncfU. 

Am^trie, f. m^d.rendetlen' 
sig. 

Ameublement, m. butorzat, 

Ameublir, v. a. pal. ingdsi- 
tani ; agr. forgatni. 



Amenblissement 



se 



Ampliibologie 



AmeubliBsement, m. pal. in- 

gdAtds; s^gr, forgatda. 
Ameulonner, v. a. hoglydba 

rakni, 
Amentement, m. ch. dsaze- 

fuzSs ; fig. csoportosulds. 
Ameuter, y. a. ch. dsszefilz- 

ni; fig. bujtogatni; b' — , 

V. r. csoportovulni. 
Ami, m. bardt ; fam. nos — s, 

pdrtJdveink ; p. tel nous 

fait beau semblant, qui 

n'est pas notre — , nem 

mind hardtod hi redd mo- 

solyog ; 2. iizlettdrs ; 3. — e, 

f. bardtnS; jdgyas; p. 

nous verronB qui aura 

belle—, megldtjuk kinek 
• kedvez a szerencse ; m'— , 

fam. bahdm, galambom ; it. 

mie ; 4. — , e, a. po6t. ked- 

vez6 ; peint. osszeilW. 
Amiable, a. szivSlyes^ bardt- 

sdgos; 2. k 1'—, adv. bardt- 

sdgosan. 
Amiablement, adv. bardtsd- 

gosaUf kedvezdn. 
Amiante, —the, f. fdldlen, 

kdlen, 
Amical, e, a. bardtsdgos. 
Amicalement, adv. bardtsd- 

gosan. 
Amidon, m. keminyitd; liszt- 

Idng. 
Amidonerie , f . keminylto- 

gydr. 
Amidonier, m. kemSnyitd- 

gydros; k.-drus ; 2. szdr- 

szita. 
Amidonner, v. a. kemenyU 

tdt k^sziteni ; s'— , v. r. v. 

se poudrer. 
Amignarder (-ny-ar-), v..mi- 

gnarder. 
Amincir, v. amenuiser ; 2. v. 

n. irr. s' — , vekonyulni. 
Amincissement, m. vekonyi- 

ids; vekanyulds. 
Amiral, m. tengemagy ; 2. 

conch, fiir^csiga. 
Amiraut6, f. tengernagysdg. 
Ami88ihle,9,.ih^o.elve8zthet&. 
Amission, f. jur. veszte- 

sSg ; it. elitiUs ; kivigzis. 
Amitie (-thie-), f . bardUdg ; 

faire — avec q., vkivel b. 

kdtni ; 2. vonzalom ; 3. szi- 

vessig ; faire — a q., vkU 



nek 8z.-et tenni ; 4. p. T— 

passe le gant, bardtok 

k'dzt nines teketdria ; il est 

de bonne — , j6 bohd ; 6. 

peint. ~ des couleurs, bsz- 

szeilld azinek. 
Ammochryse (a-mo-crise), f. 

aranyfoveny, gosztdny. 
Ammodyte (a-mo-), m. icht. 

fovenybuvdr. 
Ammoniac, — que (am-mo-), 

a. sel— , szcUamiasd. 
Ammoniacal, e, a. chi. leg- 

felkoneges. 
Ammonium (-om), m. chi. 

leg/elkoneg. 
Amnesie, f. path, emlek- 

gyongeaig. 
Amnistie, (-thie), f. kdzbo- 

cadnat ; — g6n6rale, dlta- 

Idnoa b. 
Amnistier, v. a. kdzbocadna- 

tot adni. 
Amobile, v. amovible. 
Amoindrir, v. a. et n. m^g- 

kiaebMtni^ megkisebbedni ; 

keakenyedni; fogyni; 2. 

s'— , V. r. keveabedni. 
Amoindrissement, m. ke- 

veabedeay keveabitea. 
Amoise, f. charp. kereaztge- 

renda. 
Amollir (mo-lir), v. a. meg- 

Idgyitnif puhitni; fig. el- 

gyongitni ; s' — , v. r. meg- 

Idgyulni ; fig. elpuhulni. 
AmoUisement , m. megld- 

gyulda ; fig. elpuhulda. 
Amome, m. hot. zizony ; — 

sauvage, gydmb€r. 
Amoncellement, m. folhal- 

mozda. 
Amonceler, v. amasser. 
Amont, adv. riv. folfele; 

mar. vent d'— , azdrazfol- 

di szel. 
Amorce, f . caalitek ; 2. gyu- 

por; art. kandc ; 3. caalo- 

gatda, inger ; 6viter 1'—, a 

cadbitdat kikeriilni ; pyr. 

roppentyiltolteUk. 
Amorcer, v. a. caalogatni; 

ideagetni ; it. fig. ; charp. 

eWre megfumi; forg. la- 

pitani (vaxat). 
Amorpoir, m. charp. vid- 

furd. 
Amortir, v. a. caillapitanit 

26 



gyongitni ; 2. — une dette, 
addaadgot torleazteni; 3. 
mar. — un vaisseau, hajd 
menetSt megakaddlyozni ; 
4. V. n. mar. megfeneked- 
ni ; s'— , V. r. caillapulnif 
engedni. 

Amortissable, a. pat. meg- 
aemmiaithetd. 

Amortissement, ^m. elfqjtds, 
eloltda; 2. gydngiUa ; 3. 
leforrdzda ; 4. peint. homd- 
lyoaitda ; 5. enyhitea ; 6. 
I^rleaztia ; megvdltda ; 
caisse d'— , tdrleazUai pinz - 
tdr. 

Amour, m. azeretet ; par — 
de la paix, a bike kedve- 
irt ; p. tout par — et rieu 
par force, tdbbet eazazel, 
minterdvel; 2. azerelem ; 
avoir de 1'—, azerelmeanek 
lenni ; fam. filer le parfait 
— , rajongd azerelmet tdp- 
Idlni ; p. — aveugle raison, 
vak a azerelmeay azemkotdt 
viael; chass. 6tre en amour, 
V. chaleur; 3. — propre, an- 
azeretet; 4. — s, pi. me& 
1-ers — s, ela6 azerelmem; 
it. f ; de folles — s, balga aze- 
relem; 5. — , m. Amor; 6. 
m— ! kincaem ! 

s'Amouracher, v. a. fam. de 
q., qch. abolonduldaig meg- 
azeretni. 

Amourette, i.azerelmeakedea; 
se marier par — , azereUm- 
bdl ndaiitni; bot. — trem- 
blante, rezge ; —des pres, 
azurkoa mecavirdg. 

Amoureusement, adv. aze- 
relmeaen. 

Amorureux, se, a. azerelmea ; 
agr. termekenyj jdl mivelt, 
2. les — , azerelmeaek. 

Amovibilit^, f. viaazavonha- 

tda; elmozdithatda, 
^Amovible, a. viaazavonhatd : 
elmozdithatd. 

Ampasteler, v. gu6der. 

Amp61ite , f . Jiegyi turfa ; 
gyantdr. 

Amphibie, a., animal -, 
Mild ; fig. ketktUacaoa. 

Amphibole, v. hornblende. 

Amphibologie, f. ketirtelmu- 
a€g ; phil. fogalom-titova ; 



Amphid^on 



Amnsette 



Anatomie 



— gique, a. kStertelmH ; = 

ment, adv. hitirtelmHen. 
Amphid^on, m. an. mShszdj, 
Amphigdne, f. kettos eredetu 

liny ; ihmk. feMr grdndt. 
Ampnigouri, m. fam. badar- 

sdg. 
Amphigourique, a. style — , 

homdlyos irdly ; —ment, 

adv. homdlyosan. 
Ampisb^ne, m. h. n. gyikus 

higyd. 
Ampnitheatrale, a. szinkoriif 

felkorii. 
Amphith^dtre, m. szinkor; 

an. boncterem. 
Ample, a. tdgas^ terjedelmes; 

bd; fig. hosszasy kdriilmi- 

nyes ; —ment, adv. terje- 

delmesen; dusan. 
Ampleur, f. bdseg^ azilesseg, 
Ampliatif, ve, a. bdvitd^ ki- 

terjesztd. 
Ampliation, f. h. eccl. kiter- 

jesztes: fin. mdsodlat; pour 

— , 'osszhangzd mdsodlatul. 
Amplier, v. a. pal. p. u. meg- 

ho88zabbitni (hatdriddt). 
Amplificateur, m. p. u. bd- 

vitd; fig. k€rkeddyfillent6. 
Amplification, f. rh^t./ej'te- 

getes; phys. nagyitds. 
Amplifier, v. a. bdvitni ; fig. 

nagyitni ; iron, tulozni. 
Amplitude, f. tdgassdg; art. 

— du jet, Idtdv; mar. — 

magnMique, delejtil elhaj- 

Idsa. 
Ampoule, f. h. anc. olajos- 

kancsd; 2. h. n. hdlyagdc. 
Ampoule, e, v. enfl6, tig. 
Ampoulette, f. mar. foveny- 

6ra; artil. gyucsdte. 
AmpuBser, v. a. path, genye- 

dest siettetni. 
Amputation, f. chir. csonld- 

tdSf taglevitel. 
Amputer, v. a. chir. cson- 

kitniy levdgni, 
Amurgue, I. olajsonkoly. 
Amusant, e, a. mulattatdy 

szdrakoztatd. 
Amusement, m. iddtoltis; 

muLatds; toutes ses pro- 
messes ne sont qu'un — , 

mindenigSrete csakkecseg- 

tetis, 
Amuser, v. a. mulattatniy 



viddmitni; 2, tartdztatni ; 
hitegetni; il I'a — 6e long- 
temps par une promesse 
de mariage, sokdig kecseg- 
tette hdzcLssdgi igirettel; 
p. — le tapis, kopaszt be- 
retvdlni; 3. jard. — la 
seve, sarju-dgakat leszed- 
ni ; i. s'— , V. r. mulatni ; 
— de q., megtrifdlni vkit; 
— «lla moutarde, v. mou- 
tarde. 

Amusette, f . fam. jdtikszer ; 
artil. egy fontos dgydA 

Amuseur, m. fam. kecsegtet&y 
hitegeti, 

AmuBoir, m. fam. enyclgis, 
idSmiUs. 

An,, m. iv ; apr^s un — r6- 
volu, egy iv eltelte utdn; 
il y a un — , ez elStt egy 
evvel; le jour de 1' — , uj 
iv napja; bon jour et 
bon — , szerencsis uj ivet ; 
2. par — , ivenkint ; bon—, 
mal— , V. ann6e ; pal. — et 
jour, V. bissextile. 

Anachor^te, m. remete. 

Anachronisme (-cro-), m. 
kortivesztis. 

AnagaUis (-ice), v. mouron. 

Anagrammatiser, v. a. botU- 
jdtekot csindlni; — tisme, 
m. szdviszdzds ; — tiste, m. 
szdviszdzd. 

Anagramme, f. szdviszdzds, 
bdtucsere. 

Anagraphe, f. m6d. arvosi 
rendelviny. 

Anal, e, a. an. alfilhez tar- 
tozd. 

Analectes, m. pi. phil. jegy- 
zeminyekj szemelvenyek. 

Analecteur, m. phil. szemel- 
viny-gy&jtd. 

Analepsie, f. m6d. iiduliSy 
jawXds ; — tique, a. erd- 
Slid ; — f., iptan. 

Analogie, f. phil. hasony, ha- 
sonysdg ; math, mennyi- 
sig-ardny. 

Analogique, a. phil. hasony 
hasorUag ; —ment, adv. 
luisonositva. 

Analogisme, m. phil. haso- 
nositd bizonyitds. 

Analogue, a. hasonos. 

Analyse, f. phil. taglaldSj 

27 



elemzis ; log. kivonat ; 

math, megfejtis ; chi. 

vegybontds. 
Analyser, v. a. taglalni; 

math, megfejteni ; chi. 

bontakbztatni ; phil. eU- 

mezni. 
Analyste, m. taglald, meg- 

fejt6. 
Analytique, &.fejtegetd. 
Ananas (-nS,), m. hot. ki- 

rdlygyiimdlcs , anandsz ; 

pomme, poire, fraise d'— , 

an.almay -korte, -eper. 
Anandrine, f. hot. szattyu; 

2. s. a. poroddktalan vi- 

rdg. 
Ananthe, a. hot. virdgtalan, 
Anaphore, f. rh6t. szdismit- 

lis ; — rique, a. szdismitld. 
Anaphrodisie, f. path, ndsz- 

hetlensig. 
Anaphrodite, a. path, ndsz- 

hetlen. 
Anapl^rose, f. path, husrw- 

vesztd; —ro tique, a. path. 

un remade — , husriJdvesztd 

szer. 
Anapose, f. path, gyomorfd- 

jds. 
Anarchic, f. fejetlensig, kor- 

Idtlansdg; zavar, rendet- 

lensig ; — chique, a. fejeU 

len, fiktelen. 
Anas (ana), m. mezei ga- 

lamb. 
Anaspare, f. path, gyomor- 

gbrcs. 
Anartomose, f. an. 'osszeob- 

lozis, az erek bsszefolydsa, 
Anastrophe, f. rh6t. szo- 

csere. 
Anastrophie, f . chir. — de la 

vessie, hdlyag-iszam. 
Anath6matiser, v. a. egyhdzi 

dtok aid venni; fig. eldt- 

kozni. 
Anath^matisme, m. p. u. 

egyhdz nyila. 
Anath^me, m. szeyit dtok; 

frapper d'— , v. anath^ma- 

tiser ; 2. un — , kikozositett. 
Anatif^re, a. conch, conque 

— , dfU. 
Anatine, f. docdgis. 
Anatocisme, f. kamatok ka- 

matja; kamatuzsora. 
Anatomic, f. v. dissection ; 



Anatomiser 

2. — chirurgicale, eebeszeti 
bonctan; —g^n^rale, dlta- 
Idrws b. ; — compar^e, ha- 
sorditd b.; cabinet d'— , 
boncterem; fig. — d'un 
dlscours, szdnoklat tagla- 
Idsa. 

Anatomiser, v. diss^quer. 

Anatomifite, m. boncold, 

Anatron, v. natron. 

Anoelle, f. szolgdld lednyka. 

Anc^tres, m. pi. 3sdk ; 2. el6- 
doh ; marcher sur les tra- 
ces de ses — , eWdjeinek 
nyomdn jdmi. 

Anche f mus. fuvdka ; — d'or- 
gue, orgonasip nyelve ; — 
de moulin, garactfidk. 

Ancheau, m. m^g. meszoUd- 
kddy — verem. 

Ancher, v. a. — un instru- 
ment, hangszerre fuvdkdt 
Uleszteni. 

Anchiflure, f. tonn. szuette 
lyuk. 

Anchilops, m. path, szemdag. 

Anchois, m. djok; salade 
d'— , djoksaldta. 

Anchue (tiss.), v. trame. 

Ancien, m. dreg ; ouvrages 
des — s, regiek muvei; 
fam. salut 1'—, ! iidvozligy 
dreg ; cath. — ne, perjelnd ; 

2. — , ne, a. rigi ; hajdani; 

3. d^s les — s temps, regi 
idSktdl fogva. 

Anciennement, adv. v. au- 
trefois. 

Anciennet6, f. dk&r; kar- 
rang; 2. szolgdlati kor; 
3. adt. de toute — , r€gi 
idSktdl fogva. 

Ancierre, f. cord, vontatd 
koUl. 

Ancistre, m. hot. kajmacs. 

Ancolie, f. hot. csengetyiike. 

Ancrage, m. horgonyozds ; 
Kfenek ; droit d'— , h.jog ; 
h.dij. 

Ancre, f . horgony ; mouiller 
1'—, h. kivetni; lever 1'— , 
h. folkdzni; 2. arch., ka- 
pocs; 3. h. n. V. b^card; 
fig. menhely. 

Ancrer, v. a. horgonyozni ; 
korgonyt vetni ; fig. il est 
bien — ^ dans cette mai- 
BOUfjdl befiszkelte magdt 



Anerare 

e hdzban; 2. s'— , v. r. 

megfeszkelni magdt. 
Ancrure, f. manuf. tiiret. 
Ancyroide, a, an. horgony- 

dad. 
Andaillot (an - da - lio) , m. 

mar. mtorlakarika. 
Andain, m. agr. rend; en 

— s, rendenkint. 
Andouille, f. hurka; — s 

fum6es, fUstolt h.; fig. 

— de tabac, dohdnyte- 
kercs. 

AndouiUer , m. szembog 
(agancson). 

Andrienne, f. mod. uszdly- 
ruha. 

Andromane, a. ferfivdgyd. 

Andromanie, f. path, ferji- 
vdgy. 

Androphobe, a. ferfigyHWld. 

Androphobie, f.ferfigyulolis. 

Ane, m. szamdr ; bat d'un 
— , szamdr - nyereg ; fig. 
oktondi ; p. 1'— du com- 
mun est touj. le plus mal 
bat^, kozbs Idnak turds a 
hdta; coq k 1'—, badar 
beszed ; des contes a peau 
d'— . gyermek regek ; un 

— bdt(^, ostoba ember; un 

— d6bAt6, korhely ; peign. 
fogazd filresz. 

An^antir, v. a. megsemmi- 
^teni , m^gsemmitni ; — 
une coutume, szokdst el- 
tdr'dlni; — un famille, 
csalddot kiirtani; — une 
viUe, vdrost elpusztitani ; 
fig. lesujtani; s'— , v. r. 
niegsemmisiUniy ionkre jut- 
ni; fig. — devant Dieu, 
Isten eWtt a porba bo- 
rulni. 

An^antissement, m.megsem- 
misiiUs ; eltdrles ; kiirtds ; 
toredel^m. 

Anecdote, f. adoma. 

Anecdotier (tbi6), m. ado- 
Tndzd. 

An6e, f. szamdrrakomdny . 

An^mie, f. path. v4rhidny, 

An^mographe, m. sz^l-leird; 
— phie, f. sz.-leirds. 

Anemom^tre, m. azilmird; 
mar. sz.merleg; —trie, f. 
8Z.niSr€8. 

Anemone, f . hot. kakoi'csin ; 

28 



Angler 

— sauvage, erdei k. ; —des 

Alpes, hdvirdg. 
Anemoscope, m. sz^lmutatd; 
^ 8z.-vitorlat velence. 
Anerie, f. szanvdrsdg. 
Anesie, f . path. javuUis. 
Anesse, f. kanca-szamdr. 
Anest^sie, -th^zie, f. path. 

irzektelenseg. 
Anet, aneth (-n6), m. bot 

kapor ; — des champs 

vcuikapor. 
Anfractueux, se, a. tekerve 

nyes, g'orbe; chemin — 

rogm ut. 
Anfractueu8it6, f. tekerve ny 

csavargdssdLg ; gorbesig, 
Angar, v. hangar. 
Angarie, f. mar. szdlUtdsi 

J^telesseg ; — r, v. a. fam. 

zaklatni ; kinyszeritni. 
Ange, m. angyal ; — s rebel- 

les, hukott angyal; — gar- 

dievi,v4da.; — extermina- 

teur, 'dldokid a. ; fig. beau 

comme un — , gyonyoru; 

p. rire aux anges, fam. 

rohogni; il a vu des — s 

violets, az eget is bdgdnek 

nezte ; am. Ut d'— , ine- 

nyezetes dgy ; icht. szdr- 

nyajs cdpa; h. n. musz- 

lika. 
Angel, m. kel£ti galamb. 
Angelet, m. angyalka. 
Ang^lique, v. a. angyali ; la 

salutation — , dve Mdria ; 

6ccl. habit — , papi ruha; 

h. couronne — , magyar 

szt. korona ; 2. bot. dngye- 

lika ; — ment, adv. angya- 

lila>g. 
Ang^hser, v. a. angyalozni. 
Angelus (-lu-ce), m. cath. 

kony'&rgis. 
Angiglosse, a. neMznyelvu. 
Angine, v. esquinancie. 
Angineu^, se, a. gigelobos. 
Angio, m. path. v4rediny ; 

— graphie, f. path, drtan; 

— tomie, f . path. veredSny- 

boncolds. 
Anglais, se, angol ; s. a. 2. 

kegyetlen hitelezd. 
Angle, m. szdg; — aigu, lie- 

gyes sz.; an. szemzug ; 2. 

szogUt. 
Angler, v. a. szogUtezni, 



Anglet 

Anglet, m. arch, ereszszog. 
Angleux, se, a. sz'dgletes ; 

noix — se, fds did, 
Anglican, e, a. angol egyhdz- 

hoz tartozd, 
Anglicanisme, m. angol egy- 

hdzszerkezet. 
Anglicisme, m. angol nyelv- 

sajdUdg. 
Angliser, v. a. kuszdzni. 
Angloir (-lo-are), m. lun. 

szogletmSrd. 
Anglois (-lo-a), m. -pkLszil' 

vapite. 
Anglomane, m. angolhardt; 

— manie, f. angolkdrsdg. 
Angoisse, f. path, szorongds^ 

szivszorulds ; a^godalom^ 

o-ggdly ; mettre q. dans 

1*—, valakit ijeszteni ; hot. 

poire d' — , fqjtds korte ; it. 

szdjpecek ; p. faire avaler 

des poires d'— s, vkivel ke- 

serU falatokat nyeletni. 
Angoisser, v. a. agga^ztani ; 

path. -h6, szarongatott. 
Angora, s. a. chlvre d*— , an- 

gdra-kecske. 
Angoure dej lin, f. fiinyiig. 
Angourie, f. gdrogdinnye. 
Angrois (-grofi), m. zdr-ek- 

cse. 
Angmchure (-ghi-), f. kiirt- 

8Zij. 

Anguillade (-ghi-lia-), f. os- 
tor angolncLbdrbdl ; 2. fam. 
utleg. 

Anguille (-ghil-ye), f. h. n. 
angolna; -de sable, fo- 
venybUvdr ; — tremblante, 
eajgdc; p. il y a qe. — 
sous ropne, kutya van a 
kertben ; 6corcher V— par 
la queue, fondkul tenni v.- 
mit; 2. manuf. duz ; rdnc, 

Anguiller (-ghil-y6r),m. hajd- 
csorga. 

Anguflli^re, f . angolnatd. 

Anguilliforme (-ghil-y), a. 
angolna alakii. 

Anguin6, e, a. g6om. ligne 
— , kigyd-voTwl. 

Anguis (-ghi-ce), m. h. n. 
kigyd ; 2. — orvet, kuazma. 

Angulaire, a. tzogletes ; co- 
lonne — , szdglet-oszlop ; 
dents —B^emfogak; — ment, 
ady. szdgUtesen, 



Ang^sti^ 

Angu8ti6, e, (thi6), a. che- 

min — , keskeny ut. 
Anh61ation, f. m6d. lihegis. 
Anh61er, v. n. verr. egyenWn 

fUteni. 
Anh^leux, se, a. m6d. Uhegd. 
Anier, m. szamdrhajcsdr. 
Anil, V. indigo. 
Anille (-ill-ye), f. korongvas ; 

2. hot. inda. 
Animadversion, f. pal. szd- 

beli feddes ; — lettr. bird- 

latos megjegyzSs. 
Animal, m. dUat ; fam. ba- 

rom, ostoba; — , e, a. dl- 

lati ; fig. erziki, testi. 
Animalcule, m. dUatocska ; 

— spermatique, ondd-dl- 

latka. 
Animaliser, v. a. chi. dllati 

anyaggd vdltoztatni; fig. 

elbarmUni; s'— , v. r. el- 

barmulni. 
Animalit6, f. did. dUatisdg. 
Anlmateur, se, a. lelkesitdf 

Sltet add. 
Animation, f. did. lelkesites. 
Animer, v. a. lelkesitni; fig. 

buzditni; ingerelni; peintr. 

iletet adni ; s'— , v. r. bd- 

torsdgot venni ; fdlheviilni^ 

haragra gyuladni ; fig. lel- 

kesiilni. 
Animosity, f . ingerilltsSg, in- 

dulatossdg ; dans un mo- 
ment d'— , a piUanat hev4- 

ben. 
Anis(ani),m.<fni2:«;grain d'— , 

dnizsmag ; — 6toil6, csilla- 

go8 badidn; bois d'— , or- 

sdfa. [rezni. 

Aniser, v. a. dnizazsal /iisze- 
Anisette, f . dnizspdlinka. 
Anisyle, f. chi. anizsany. 
Annal, e, (an'-n), a. ives. 
Annales (an'-na-), f. pi. h. r. 

€vkdnyvek. 
Annaliste, m. Strirdf korird. 
Annate (tch'-n), f. eUd ivi 

javadaXom ; — s, pi. Svpen- 

zek. 
Anneau (a-n6),m. fcariA;a; — x 

d'une ch&ine, Idncszemei ; 

2. gyilril ; —nuptial, jegy- 

gyurU; bl. fcoszoru ; perr. 

fodofitott flirt. 
Ann6e, f . €v ; €vfolyam ; 1'— 

demiSre, taval ; — d'exer- 

29 



Annotine 

cice, szolgdlati 4v ; — so- 

laire, nap-iv ; — scolaire 

iskola-ev ; d'— en—, Svrdl- 

€vr€ , les belles — s, fiatal- 

kor. 
Anneler (an'-16), v. a. p. u 

fodoritni ; 2. karikdt vetni. 
Annelet (an'16), m. karikdca- 

ka; bl. koazorucska. 
Ann61ides, v. s6tipode8. 
Annexe (an-nek-ce), f. dr. 

tartozek ; toldal€k ; dipl. 

meUiklet; 2. —d'une ^gUse, 

fidk; gr. rag. 
Annexer (an-nek-c6), v. a. 

hozzdadni, hozzdragaszta- 

ni ; dsszek'dtni. 
Annexion, f. hozzdkapcsolds^ 

bekeblezes. [sement. 

Annihilation , v. an^antis- 
Annihiler, v. aneantir. 
Aniversaire (a-ni-), a. 4ven- 

kinti, evfordulati; 2. — m. 

— de naissance, sziiletes- 

nap. 
Annoise, v. armoise. 
Annomination, f. rh6. szd- 

jdtek. 
Annonce, f. hirdetmeny ; 2. 

kihirdetSs. 
Annoncer, v. a. hirdetni ; be- 

jelenteni ; 2. — une chose 

iuiwiQ^jovendolni; 3. ce- 

la n'— e rien de bon, nem 

jdt jelent ; s'— , v. r. jelent- 

kezni ; mutatkozni. 
Annonceur, m. kikidltd. 
Annonciatif, ve, a. hirdetd^ 

jelentd. 
Annone (an'-none), f. h. anc. 

eles^g, tdpgyiijtelek egy 

evre. 
Annotateur (a-no-), m. fol- 

jegyz6, jeWW, magyardzd. 
Annotation (a-no-), f. fol- 

jegyziSf magyardzds ; h. 

csdszdri aldirds ; pal. bi- 

rdi jegyzik. 
Annoter (a-no), v. a. pal. 

faire saisir et — , foglal- 

tatni is foljegyezni ; — un 

livre, konyvrdl jegyzeteket 

csindlni. 
Annotine, f. et a. h. eccl. 

p&que — , emUknap ; ke- 

reszteles ivnapja ; hot. 

plante — , ielentes n6v4ny 

(kordtjelzo). . 



Annuaire 



Anqnitranade 



Antt'oiviqiie 



Annnaire (an-nn), m. nap- 

tdr; 2. com. napld ; a. 

Svenhinti. 
Aimnel, de, a. (an'nn-), ^ves; 

bot. plante — le, ives wcJ- 

v€ny ; — m. v. axmiver- 

saire. 
Annnellement (an-nn), adv. 

ivenkint, 
Annnir, y. acceder. 
Annnit^ (an-nn-i-t(&), f. €vi 

torleszUSh, 
Annulaire (an'n), a. gyuril- 

dedj doigt — , ndvendSk 

ujj ; chenille — , ent. gyii- 

ru8 pohdk. 
Ammlabilit^, f . megsemmint- 

heUs. 
Annnlable, a. megsenvmiiit- 

hetd. 
Anuulatif, ve, a. pal. sem- 

Annulation (-ci-), f. pal. sem- 

miMtSs, 
Annnle, e, a. bot. gyUrUs. 
Annuller, v. a. pal. megsem- 

misitni, semmisnek nyilat' 

koztatni. 
Anobli, e, a. nemeHtett, 
Anoblir, v. a. nemei^ni. 
Anoblissement, m. neme^- 

tSs ; lettre d'— , nemes- 

levSl. 
Aiioche, V. belle-dame. 
Anodin, e, a. fdjdalom-eny- 

hUd; — ie, f. path. SrzS- 

ketlenaSg, 
Anomal, e, a. gr. rendhagyd. 
Anomahe, f. did. szdbdlyta- 

lansdg ; art. elUris. 
Anomie, f. conch, furdkagr^ 

16 ; — oreill6e, fiUcsiga, 
Anomien, ne, a. torv^nyet- 

Anon, m. szamdrcsikd. 
Anonnement, m. kancasza- 
^ mdr eUise ; fam. dadogds, 
Anonner, v. a. k.8zamarat el- 

lent; fam. dadogrd. 
Anonyme, b. a. n^vtden; 

lettre — , aldirds n^lkiUi le- 

v€l; — ment, adv. nivte- 

lenM. 
Anorganiqne, a. szervtelen. 
Anorganisme , m. szervte- 

lens€g, 
Anormal, e, v. anomal. 
Anonre, a. h. n. farkaUan ; 



m. — «, pi. farkaUan hiU' 

Idk, 
Anqnitranade (— ki— ), f. 

mar. kdtrdnyolt vitorlavd- 

szon, 
Anse, f . fill ; pot k deux — s, 

kStftUes fazik ; pop. faire 

le pot k deux — s, kezU 

csipdre iUeszteni ; V— du 

panier, dugpSnz ; faire 

danser V— du panier, 

p€nzt eldugni; serr. — b 

de panier, cikomya dUsz; 

mar. obol, 
Anser, v. a. flUet csindlni. 
Anserine, f. bot. lihatopp; 

— maritime, savar ; med. 

horsoehdr. 
AuBette f. fiUecske, 
Anspect, m. mar. emelcso, 
Anspessade (-p^-^ade), m. 

mil. drvezetd. 
Anta, m. damasz tapir. ^ 
AntagoniBme, m. an. eUen- 

hatds ; phil. elleneasig, 
AntagoniBte, m. eUenmds ; 

eUenes. 
Antalgique, v. calmant. 
Antan, m. tavdl; d'— , ta- 

vali. 
Antanaclase, f . rh6. szdismSt- 

Us (mds-mds irtelemben), 
Antanagoge, f. rh6. vUzon- 

vdd, 
Antarctique, a. dili ; p61e — , 

dMi sark. 
Ante, f. loganyfa; 2. arch. 

kidUd sarokSHc, 
Ant6c6demment, adv. v. an- 

t^rieurement; thM.— f^uz 

m^ritcB, tekintet nSlkUl az 

irdemekre, 
Ant^cedense, f. eldzSs; aBt. 

mouvement en —Jegyelle- 

lus mozgds. 
Antecedents e, v. ant^rieur; 

2. m. petda ; log. el6tit ; 

math, eldtag. 
Ant^oesBeur, m. eWd ; ^ool. 

jogtandr. 
Ant^-christ (-kri), m. th^ol. 

antikriszttu ; — diluvien, 

ne, a. ozdnvizeldtti 
Antenne, f. mar. vitorlariid , 

h. V. csdp, 
Antenois, s. a. 6con. egy iv- 

nil iddsb, 
Ani^'nuptiale, a. pal. hd- 

30 



zdusdgeldtti; — p^nultie- 

me, a. gr. vSgharmad; f . gr. 

vigharmadtiig. 
Antdrieur, e, a. «2J6&t, kordb- 

hi; eld , , . ; partie — e, 

el6r68z, 
Ant^rieurement, adv. eWhby 

kordbban; eWtt. 
Ant^ririote f. eWbbsig, 
Antestature, f. mil. pozs- 

sdnc, 
Anthelmintique , v. vermi- 
fuge. 
Anth^mide, f. bot. montika, 
Anth^re, f. bot. portok. 
Anthore, anthora, m. bot. 

mSregold sisakvirdg, 
AnthoB, m. pha,Tm.rozmaHn- 

virdg. 
AnthoBperme, m. bot. am- 

bra-cserje. 
Anthracite, min^r. szinle. 
Anthrax, v. carie. 
Anthr^ne, m. ent. mardka. 
Antropophage, H.a. emberevd, 
Antichambre, f . eldszoha ; 

propoB d'— , nemtelenplety- 



Antichameau, m. zergeteve. 

Anticipant, e, a. pal. megeld- 
zd. 

Anticipation, f. — de paie- 
ment, eWrefizetis; fin. eld- 
legezes ; par — , adv. eW- 
legesen. 

Anticiper, v. a. et n. idd- 
eWtt tenni ; — ses gageB, 
fizetiaU eWre fdlvenni ; 2. 

— Bur leB droits de q. vki- 
Tiek jogaiba avatkozni ; 
pal. — un appel, f . fdlleh- 
bezdt megeWzni. 

Anti'civique,a.|7o2^<lr eUenes; 

— coeur, m. mar6. szikgy- 
dag; — colique a. hasrd- 
gda elleni ; — constitution- 
nel, le, a, alkotmdny el- 
lenes; — ==ment adv. oZ- 
koimdny eUeneaen; — cour, 
f. eWudvar; — critique, f. 
ellenbirdlat; m. elleMrdld 

— date, f. vxBzszakeltezis ; 
— dater, v. a. visszakel- 
tezni; — dote, m. eUen- 
mSreg ; fig. dvszer ; — dys- 
sent^rique , a. virhasel- 
leni ; remMe=, vhoMlleni 
8zer; plante=, etikos kecs- 



Aatilop« 



Antique 



kerdgd; — enne, f, eW- 
enek ; fig. annoncer une 
tri8te=, szomoru hlrt hoz- 
ni ; fam. chanter one =k 
q., vliit lehordani ; — 6pi- 
l^ptique, a. nehSzkdr ell. ; 
— 6tique, a. aszkdr ellenes ; 
— farcineux,8e,a.v6t./(^r«^- 
ell. ; — ^f^brile, a. Idz ell. ; 
— gorium (— ome) m. iiveg- 
mdz; — gontteux, se, a. 
k'dszviny «W.;— h6morrhoi- 
dale, a. aranySr ell.; — 
hydrophobique, a. vizi- 
szony ell.; — nydropique, a. 
vHzkdrsdg ell.; — nypnoti- 
qae,a.<!Uom eW.;— hypocon- 
driaqne, a. path. Mpkdr 
ell. ; — hyst^riqiie, a. path. 
mihkdr ell.; — inoculiste, 
m. himldoltds eUene ; — 
laiteax, se, a. tejoszlatd ; 
— logie, t. eUenszdlds. 

Antilope, f. zema. 

Anti'mMancolique, a. hukdr 
ell. ; — mense f . lit. oltdr- 
teritS. 

Antimoine, m. min^r. ddr- 
dany; sulfure d' — , ddr- 
danyfinyle. 

Anti'monacal, s. SL.papeUe- 
lies ; — morveux, se, a. v6t. 
takony ell. ; —national, e, 
a. nemzeteUenies ; — n6- 
phr6tiqne, a. path. Mgy- 
kdellenes. 

Antnomie, f . phil. ellenkezet ; 
2. tdrv^nygyuWUs. 

Anti'pape, m. h. eccl. eUen- 
pdpa; — paralytique, a. 
med. binulds ellmi; — 
pathie i.ellenszenv^—i^BXhi' 
que, a. ellenszenves ; — 
phlogistique, a. m6d. lob 
ell.; — ^phrase, f . rh6. eUen- 
kez6 irteminy ; szdjdUk; 
—physique, a, termSszet 
ell.; — podale, a. g6o. el- 
lenldbas; — ^pode, m. Idh- 
ellenes ; p. je voudrais qu* 
il f^t aux =8, nem bdnndm 
ha akkor Idtndmy mikor a 
kdtam kdzepit ; — ^putride, 
a. rothaddi elleni. 

Antiquaille (— ka-ly-e) , f . 
lifU'lom; pop. v4n banya. 

AntiquaiTe ( — ^kai-re) m. 



ddonddsz; 2. v. arch^olo- 
gue. 

Antique, a. <^, ddon; — m. 
ddon mil ; 2. oregirds. 

Antiquity, f. dsdg^ r€gisig ; 
hajdankor. 

Anti'r^volutionnaire, a. for- 
radalom ell.; — salle, m. 
eldterem; — scorbutique, a. 
m6d. silly ell. ; — scrophu- 
leux, se, a, m6d. g'drv4ly 
ell.; —social, e, a. tdrsa- 
dalom ell. ; — sparmodique 
a. m6d. gores ell. ; — th^se, 
f. rh6. ellenUt; — th^tique, 
a. rh6. eUent^tes; — thyre, 
m. litt. elUnkip ; — vario- 
Hque, a. m6d. himldell. ; — 
v6n6rien, ne, a. bujasenyv 
ell.; — vermineux, se, v. 
vermifuge. 

Antoeciens, m. pi. g6o. ellen- 
dmvasak. 

Antone. m. magszegfU. 

Antoiser, (toa-z^) v. a. 6con. 
halomra hdnyni. 

Antoxa, y. Antnor^. 

Antre, m. barlang; fig. veszS- 
lyes hely. 

Anuer, v. a. oh. meglesni. 

s'Anuiter, v. i. elkSsni. 

Anus (a-nu-ce), m. an. alfel. 

Anxi6t6, f. aggodalom; szo- 
rongdSf szivszorulds. 

Anxieux, se, a. aggoddlmas. 

Anxieusement, adv. aggo- 
dalmasan. 

Aorte, f. an. filgg-ir. 

AoM (oft), nydrutdf kuasz- 
szonyhava ; 2. faire 1'—, v. 
moissonner ; 3. aratdsi dij. 

Aofttement, m. ^r^s. 

Aoftter (a-oii) v. a. jard. p. u. 
irlelni; 2. v. n. imi^ meg- 
4mi. 

Aoftteron (oft-) m. aratd. 

Apaiser. v. a. megnyugtatni; 
kieHgiteni; enyhiteni; s'— , 
V. r. csillapulni ; megnyu- 
godni; enyhulni. 

Apaiseur, m. fam. vigasz- 
tald. 

Apanage, m. fejedelem iv- 
p€nze; fig. tartoz€k. 

Apanager, v. a. €vp€nzt, tar- 
tdst kiszabni ; — un fille, 
lednynak hozomdnyt adm. 

Apanager, ^re, a. tourtdii. 

ai 



Apito yer 

A part, V. part. 

Apart^, m. s. p., magdhan. 

Apathie, f . azenvtelensig ; 

egykedviisig ; irziketlen- 

84g. 
Apatique, a. szenvtelen ; er- 

ziketlen. 
Apatite, m. min^. viUdsavas 

misz-ileg. 
Ap^deute, a. tudatlaUf ta- 

nulatlan. 
Aperception, f. psych, meg- 

irzeUs. 
Apercevable, a. eszrevehetd; 

irezhetd. 
Apercevance, f . psych, iszre- 

vev6 teheUig. 
Apercevoir, v. a. ir. eszre- 

vennif megldtni ; s'— ,v. r. 

de qch. eszrevenni^ megje- 

gyezni n^agdnak ; psych. 

megSrzelni. 
Apercher, v. a. oiss. az Sji 

koltdzia hely4t megjeVolni. 
Aper^u, m. dttekintis; 2. vdz- 

lat;3. kdlt8igvet€8 ; ^. —a, 

pi. rUzctek. 
Aperitif, ve, a. mM. olvasz- 

td ; remade-, hcuihajtd' 

8zer. 
Apertement, v. ^videmment. 
Apertice, v. dext^rit6. 
Ap^tale, a. hot. eziromtalan. 
Apetissement, v. diminu- 
tion. 
Apetisser, v. rapetisser. 
A-peu-prSs, adv. majdnem^ 

kdriUbelUl; v. prfes. 
Aphone, a. hangtalan. 
Aphonic, f. path, hangta' 

lansdg. 
Aphorisme, m. tanmondat. 
Aphoristique a. tanmondatos. 
Aphrodite, f . ent. vizildhal ; 

— ^h6riss6e, pompa-bogdr. 
Aphronitre, m. saUtromhah. 
Aphthe, aphte (af-te), m. 

m^d. silly. 
Aphteux, se, a. m6d. fi^vre 

— se, sillyldz. 
Aphye, f. icht. okle, tejhal. 
AphyUe, a hot. leveletlen. 
Api^cer, v. a. bsszerakni. 
Api6ceur, m. a ki darab 

szdmra dolgozik, 
Api^trir, v. n. et r. elromlanii 

elc8enyev€szni. 
Apitoyer, v. a. szdnalomra 



Aplaiqner 



Apodlotlqne 



Appar«noe 



indUni ; s' — , v. r. szdnal- 
mat irezni. 

Aplaiguer, aplauer, v. lainer. 

Aplaigneur, aplaneur, v. lai- 
neur. 

Aplanir, v. a. egyenitnij 
egyerddzni; tig. kiegyen- 
litni; — les difificult6s, 
akaddlyokat elhdritani ; 
s'— , V. r, egyeneffUlni ^ 
egyenlddni ; fi^. ces diffi- 
ciilt6s s'aplanisseut d'el- 
les-m^mes, e nehezsegek 
eloszlanak. 

Aplanlssement, m. egyenli- 
tes; fig. eloszlds, elhdri- 
tds. 

Aplatir, v. a. lapitnij lapos- 
ra verni ; chap, levasalni ; 
s'— , V. r. lapulnif lapo- 
sodni. [lapuMs. 

Aplatissement, la.lapositds; 

Aplatissenr, m. lapitd. 

Aplatissoire, m. forg. nyujtd- 
mii; 2. pdroly. 

Aplester, v. appareiller. 

Apl^ter, V. a. agr. haladni. 

Aplets, pi. m. Jieringhdld. 

Aplomb (— plon), m. fUgg- 
Irdnyossdg; fig. hiztamdg^ 
szildrdsdg ; cet homme a 
de 1' — dans son caract^re, 
€Z ember jellemszildrd ; 
quel — I mily mereszseg! 2. 
d'a-plomb, adt. fiiggilye- 
sen; fig. un peu plus 
d'— » kisse hdtrahhan. 

Apocalypse, f. Idtvdnyok 
konyve; pop. cheval — , v, 
handelle. 

Apocaljptique, a. titkoSy 
7'ejtetty Srthetlen (mint a 
Idtvdnyok kdnyve). 

Apochylisme, m. szorp ; nye- 
let. 

A-poco, m. ugyetleriy egyii- 
gyii ember; 2. adt. a-poco, 
a-poco, lassankint. 

Apocope, f. gr. vigcsonkitds; 
chir. elvdgds. 

Apocryphe, a. dl, becsuszta- 
tott ; auteur — , gyanm 
szerzd. 

Apode, a. h. n. Idbatlan; ro- 
vidldbu; poissons — s, has- 
pardtlanok ; bot. plantes 
— s, szdratlan nJovenyek ; 
— m. falfocske. 



Apodictique, a. did. kitelhet- 
len, ellenmondhutlan, ok- 
vetleniU bizonyos. 

Apodose, f. gr. utdmondat. 

Apogee, m. ast. foldtdv ; fig. 
legmagasabb fok. 

Apointisser, v. a. hegyezni. 

Apolog^tique, a. vSdirati, 
vidszdnoki; 2. — , m. hit- 
vidtan. 

Apologie, f. v4dbe8z4dt v4d- 
irat ; fig. sa condulte fait 
son—, viselete igazdlja 6t. 

Apologiste, m. v^dirdy ved- 
szdnok. 

Apologue, m. m£8e; hason- 
laty pelddzat. 

Apoltronner, v. a. ptdydvd 
tenni. 

Apo'plectique, a. path, guta- 
iltbtt; — plexie, f. szilhii- 
d€8 ; — stasie, f . th. hitha- 
gyds ; fig. ehzakaddspdrt- 
tdl ; — stasier, v. a. th. M- 
tSt hagyni; — stat, m. th. 
hitehagyott ; — steme, m. 
kel^veny.. 

Aposter, v. a. lesbe dllitani ; 
— de faux t^moins, hamis 
tanukat dllitani. 

Apostill'ateur (-ti-lya-), m. 
jur. oldaljegyzSk-keszitd ; 
— e, f . oldaljegyzek ; prat. 
civddds szdmla-dtvizsgdld- 
sdndl; — er, v. a. oldaljegy- 
zekeket imi. 

Apo'stolat, m. apostolsdg ; 
— stolicit6, f. apostoli mi- 
nHsig ; — stolique, a. apos- 
toli ; — stoliquement, adv. 
apostolilag. 

Apostroph'e, m. gr. hidny- 
jel; rh6. megszdlUds ; fig. 
feddis ; — er, v. a. rh6. 
megszdlitani ; fig. megtd- 
madniy megfeddeni; iron. 
— q. d'un souffler, valakit 
arculcsapni ; 2. gr. hidnyt 
jelezni. , 

Apostume, v. apost^me. 

fApostumer, v. n. genyedniy 
evedni. 

Apo'th^ose, f. isteneUSy iste- 
nitis ; fig. le public a fait 
son=, a iMzdnsig egekig 
emelte ; — th^oser, v. a. 
istemtni ; — th^se, f . chir. 
helyretev€8 ; — thicaire, m. 

32 



gy6gy8zer€8z ; — thicaire- 
ne, f . gydgyszertdr ; —to- 
me, m. alg. maradvdny. 

Apdtre , m. apostol ; p. 
faire le bon — , a becsiile- 
test jdtszani; iron, c'est 
un bon — , vig kdpS. 

s'Appaillardir, v. r. pardz- 
ndvd lenni. 

s'Apparager, v. r. magdt 
osszehasonlUani (vkivel). 

Apparaitre, v. n. irr. megje- 
lenni; 2. imp. Idtszani; 3. 
dipl. faire — son pouvoir, 
meghatalmazdsdt eWmu- 
tatni ; 3. prat, il m*appa- 
rait que . . ., iigy tetsziky 
liogy . . . 

Apparat (a-pa-ra), m. potn- 
pa; faire grand—, pom- 
pdzni ; 2. pal. cause d' — , 
fdltilnd iigy ; 3. diner d' — , 
diszebed ; 4. kesziilek. 

Apparaux, pi. m. mar. ha- 
jdszer ; kotelzet. 

Appareil, m. kesziilet ; — de- 
guerre, hadikSszUlet ; 2. 
pompa; 3. m6d. kotelek ; 
k'otSs ; it. tapasZy kenbcs ; 
it. kesziilek; 4. phys. t.- 
eszkbzok; 5. cuis. liozzd- 
vald ; 6. hydr. szivaityit- 
ntd. 

Appareillement, m. pdrosl- 
tds ; bsszefogds. 

Appareiller, v. a. pdrositni ; 
arch, lielyes mirtikit m^g- 
adni ; manuf . c^nezni; 
charp. osszeilleszteni; mar. 
vitorldkat folhdzni ; 6con. 
sdrhitni; 2. s'— , Y.r.pd- 
rosulni ; v. n. mar. vitorla- 
kiszen lenni. 

Appareilleur, m. arch, mu- 
mester ; manuf. folkiszitd; 
soier, selyemkSszito ; — se, 
f. keritdnS. 

Apparemment(a-pa-ra-maD) 
adv. alkalmasinty valdszi- 
niUeg. 

Apparence (-ran-), f. IdUzat ; 
kiiUzin; 2. nyomy j'el; 3. 
valdszinilsig ; il y a — de 
pluie, ugyldtsziky esidfog; 
cela est hors d'— , ez nem 
vaZdszinil ; il y a toute — 
que, minden oda mutaty 
hogy . ..; opt. — directe. 



Apparen t 

kozvetlen Mtds; astr. — s, 
egi tunemSnyek ; -pBl. — s, 
mi a vddlott mellett vagy 
ellene szdl ; en — , adt. IdU 
szdlag. . 

Apparent, e,-a. Idlsz^t^ szem- 
betUnd.; 2. Idtszdlagos; 3. 
uriaSy tekintelyes, 

Apparenter, v. a. sdgorositni;. 
il est bien —6, gazdag ro- 
konai varmdk ; s'— , v. r. 
(togorosodnit rokonvlni. 

Apparesser, s'— , v. a. et r. 
fam. eltunyitni ; lienye- 
fiegre adni magdt, 

Appariement, appartment, 
m. pdrositds ; osszerakds, 
egyesitis. 

Apparier, v. a. pdrositniy pa- 
ronkint osszerakni ; 2. s'— , 
V. r. pdrosxilni. 

Appariteur, m. szentszeki 
tdrviny-szolga ; egyetemi 
idisz. 

Apparition, f. tilneminy ; je- 
lenet; flg. il n'a fait qu' 
une courte — , csak mutat- 
ta magdt. 

Apparoir, v. n. ir. nyilvdn 
lenni^ kitiinni ; il appert 
par cette lettre, que . ., e 
levSlbdl kitiiniky hogy . . . 

Apparonner, v. j auger. 

Appartement (-man), m. lak- 
asztdly ; emelet ; tig. jdtek^ 
tdrsasdg (udvarndl). 

Appartenance, f. tartoz€k. 

Appartenant, e, a. hozzdtar- 
tozd. 

Appartenir, v. n. ir. tartozni 
(-hoZf -hez) ; cette maison 
ne peux lui — , e hdz nem 
lehet az due; 2. szolgdlat- 
ban dXlni (vkinil) ; rokon- 
sdgban lenni (tykivel) ; 3. 
imp. illeni; il appartient 
a lui, €LZ 6 kdtelessSge ; 
prat, a tous ceux qu'il ap- 
partient, mindnydjdnak^ 
kiket illet. 

Appas (a-p&)« m. pi. kellem ; 
inger ; cseUogatde. 

App&t (a-p&), m. csalitek; 
6con. Iudtdm6 c^k. 

App&ter, appateler, v. a. 
csalogatni ; 2. etetni ; 
tomni, 

Appauvrir, v. a. 8zeg€nyitni; 

ukBTOvm : Franczia-magyar 



Appanvrigsement 

fig. csorbitni; s'— , v. r. el- 
szegSnyedni. 

Appauvrissement, m. elsze- 
genyedes ; fig. csorhitds ; 
2. m6d. — du sang, ver- 
gydngiiX48. [csalmaddr. 

Appeau, m. csalsip; 2. un — , 

Appel (a-p61), m. ttzdlUds, 
kidltds, Hvds ; paY.fdleb- 
bezes ; amende pour fol 
— , szdjbirsdg ; com. foUzd- 
litds fizet^itre ; mil. sonner 
V—, gyulekezSt funi ; 2. — 
nominal, nevszerinti folhi- 
vds ; escr. toppantds ; fig. 
kihivds; it, folyamodds ; 
faire un — «l la g6n6ro- 
sit6 de q., vnek nagylelkii- 
segehez folyamodni. 

Appelant, e, s. b.. fbUebbez6 ; 
tig. il a un visage d'— , 
olyan area van^ mint ki 
porit vesztette. 

Appeler, v. a. nevezni ; je 
ne sais comment — cet 
homme, nem tudom^ mi- 
kent nevezzem az embert; 
szdlltani; it. fig. ; mil. fol- 
olvasni : pal. el&szdlitdni ; 
idezni ; fbUehbezni ; 2. ki- 
dltani; tig. — sur q. les 
b6n6diction8 du ciel, vkire 
az ig dlddsdt kivdnni ; it. 
— sur q. le m'^pris public, 
vkit gyillbltte tenni ; 3. 
faire — , hivatni : fig. Dieu 
I'a —6 k lui, meghalt ; 4. 
tiltakozni; j'en — e, kike- 
rem magamnak; fig. il en 
a -*-6, ki bujt a baj aldl; 
6. arq. faire — , a sdrkdnyt 
csattantani ; s'— , v. r. ma- 
gdt nevezni ; comment 
vous appelez-vous ? mi a 
neve? cela s'— e folie en 
l)on fran^ais, ez'magyardn 
mondva ostobasdg; th6ol. 
il y a beauc. d'appelds et 
pen d'^lus, sok a kivdlasz- 
tott, de kevSs a hivatott. 

Appelet (-16), m. p§ch. 1w- 
rogzsineg. 

Appellatif, ve, a. gr. nome 
— , koznev. 

Apellation, f. hivds^ szdlUds; 
paJ. folehbezia. 

Appendice (-pein-), m. /Ug- 
gelSk, toldalek. 

8z6t4r. 33 



Applique 

Appendicule, m. dim. bot. 

karajka. 
Appendre, v. a. folfiiggesz- 

teni (falra). \ny5. 

Appentis (-thi), m. eresz, e'r- 
Appesantir, v. a. tunyitni^ 

nehSzkissi tenni ; 2. nehe- 

zitni ; Dieu a appesanti sa 

main sur ce peuple, Isten 
' keze nehezedett e nSpre ; 

fig. tompitni, gydngitni ; 

s'— , V. r. tunyuini ; fig. 

gybngiUni. 
Appesantissement, m. ne- 

hezkdrsdg^ rostsSg ; tompu- 

Ids. 
Appetence (ap-p6), f. oszton; 

vdgy. 
Appeter (ap-p6), v. a. vdgy- 

ni; kivdnni. 
App^tibilit^, f. 6col. vdgyte- 

JietsSg. 
App6tible, v. desirable. 
AppMissant, e, a. izletes ; 

fig. kindlkozd, kecsegteto. 
App^tit (a-p6-ti),m. €tvdgy ; 

exciter 1'—, itvdgyat ger- 

jeszteni ; fig. kieUgitten 

vdgy; v. envie , p. pain 

d^rob^ reveille 1'—, tiltott 

gyUmolcs idesebb ; il n'est 

cn^re ou sauce que d'— , 

legjobb fiiszer az €h6€g ; 2. 

vdgy, testi vdgy; sdvdr- 

sdg; 3. cuis. f&szerek; com. 

flistdlt heringek ; 4. k P— , 

adt. fam. fdsvinysegbdl. 
App6titif, ve, (ap-p6) a. phil. 

vdayddd. 
Appetition, f. phU. vdgyds. 
Appiecemeut, appi^cer, v. 

rapi6cetage, rapi6cer. 
Applaudir, v. a. tapsolni, 

tetszisit nyilvdnitani ; fig. 

dicserni ; s'— , v. r. brven- 

deni, v. se louer. 
Applaudissement, m. t2p8. 
Applaudisseur, m. tapsold ; 

magasztcUd. 
Applicable, a. alkcUmazhatdf 

haszndlhatd. 
Application , f . ragasztds 

(sebre tap.) ; szinezis ; rd- 

nyomds (pecs.) , alkalma- 

zds, viszonylds ; 2. szorga- 

lom ; fam. figyelem. 
Applique, m. men. rakrftii ; 

orf. or d'— , lev4l-arany. 



Appliq»er 

Appliquer (a-pli-k6), v. a. rd- 
tenni, rdragasztard ; f6l- 
rakni (8iineket)j rdnyom- 
ni (pecs.); — T^peron, 
aar'ka'ntyuzni ; fig. f am. — 
un soufflet, pofot adni ; 
pal. — a la questiou, kin- 
pcLdra vonni ; 2. alkalmaz- 
«i ; 3. kaszndlni ; s'-— , v. r. 
adni maydt (vmire) ; neki 
fekUnni (vminek); szoro- 
san hozzddUnij simulni. 
-Appoint, m. com. marad^k 
tartozds ; 2. p6tUk, 

Appointement, m. pal. hirdi 
hatdrozat ; melUk-itelet ; 
2.fizeti8, hir; fig. char- 
ger q. d'— 8, vkit jdl el- 
vemi, 

Appointer, v. a. pal. meUik- 
it€Utet mondani; 2. fin. 
fizetni; 3. corr. — des 
cuirs, kalldzni ; drap. tHz- 
ni. 

Apport (a-por), m. prat, vd- 
sdrtir ; osszesereglSs e he- 
lyen; 2. pal. hirdi letet; 
les —8, jar. hozamdny ; 
r^p^ter 868 —8, a hozo- 
mdnyt vissza kdvetelni. 

Apportage, m. hozds ; 2. vi- 
telbir, 

Apporter, v. a. hoznif elhoz- 
ni ; fig. hozzdjdrulni; com. 
hasznot hajtani; 2. okozni; 
la guerre n'apporte que du 
dommage, a h, csak kdrt 
okoz ; 3. idizni ; 4. alk(ilr 
mazni ; haszndlni ; — de8 
dif ficult^s , neMzsegeket 
csindlni, 

Appo8er, T. a. prat. rdte.nniy 
rdnyomni ; — le8 8cell68, 
lefoglalni; 2. hozzdcsatol- 
ni, melUkelni ; — sa signa- 
ture, aldimi. 

Apposition, f . hozzdteves^ rd- 
mfomds ; lepecsiteUs ; 2. 
ru6. meU€t4iel. 

Appr^bender, y. a. dr. ca- 
non. jdrcLdkkozni. 

Appreciable, a. hec9Ulhet6. 

Appr6oiateur, m. hecsldj be- 

C8(U, 

Appr^ciatif , ve, a. note — ve, 

becsleH jegyz€k. 
Appreciation, f. becsUs ; 2. 

miltdnylds ; 3. drszabds. 



Ap pr^ eiw 

Appr^der, v. a. beesUlnif 

megbecsiilni ; drt szabni; 

fig. nagyrabecsUlni. 
Apprehender(a-pre-an-), v. a. 

prat, elfognif letartdztatni; 

2. iir&kftSget eJfogadni; 3. 

Y. craindre. 
Apprehensibility, f. did. le- 

tartdztathatds. 
Apprehensif, ve, v. craintif. 
Apprehension, f . fSlelem^ ag- 

godalom; 2. pid. letartdz- 

ttUds ; 3. log. fdlfogd$, 
Apprendre, v. a. irr. tamdrd; 

2. liaUanif irteguini; 3. 

tanitani ; 4. tudatni^ 4rte- 

^m, bejelenteni, 
Apprenti, m. tanonc^ iruu ; 

fig. kezdH, 
Apprentissage, m. iruuko- 

dds ; inassdg ; fig. kis^rlis; 

2. eU6 kisMet. 

Appr§t (a-pr6), m. eldkSszi- 
tiSf kisziilet ; cuis. elkSszi- 
Us; 2. kallds ; fig. mester- 
k6Utig; 3. peindre d'— , 
iivegre fetteni; peinture 
d'— , UvegfestmSny, 

Appr§ter, y. a. elkiszUni; 
eWkiszUni; fig. nevetisre 
alkalmat adni ; 2. kaUani; 

3. mil. appretez armes ! k^- 
sziUj ! 4. s'— , y. r. k^- 
sziilni. 

ApprSteur, m. kSszUd; 2. 

UvegfestiSsz. 
Apprise, f. prat, hatdsdgi 

szabdly albird szdmdra ; 2. 

beesU$. [t€9. 

Appriyoisement, m. sielidi- 
Appriyoiser, y. a. szelidttni; 

fig. nydjassd tenni; 2. s'— , 

y. r. szelidulni ; fig. ottho- 

nossd lenni. 
Approbateur, -trice, s. he- 

lyesld. 
Approbatif, ye, a. helyesld ; 

* — ment, ady. helyesldUg. 
Approbation, f . helyeBUs^ jd- 

vdhagyds ; 2. theol. enge- 

dily. 
Approchant, e, a. megkoze- 

lUd, hasonld ; 2. fam. prep. 

majdnenit k&riilbeliU. 
Approche, f. kdzeledSs ; 2. 

mil. —8, futddrkok ; 3. opt. 

lunette d'— , tdvcsd ; imp. 

t4rz6, 

34 



App nyr 

Approcher, y. a. kldzelUni; 

szaheidon bejdrni (vkihez); 

2. man. les eperons, meg- 

aarkantyuzni ; 3. mon. 

sttlyegyUni; 4. y. n. kdze- 

ledni ; rarement la y^rit^ 

— e les princes, az igaztdg 

ritkdn jut fejedelmek fit- 

leig ; fig. inegkdzelUni ; 2. 

pdroBodni; 5, s*— , v. r. 

kozeledni ; mar. sz€l tmU 

lett vitorldzni. 
Approfondir, y. a. m€lyitni ; 

fig. kutatni. 
Approfondissement, m. mS- 

lyitis ; fig. kifUrkSszSSj Jfct- 

kutatds. 
Appropriation, f. eUajdtUds. 
Appropriement , m. cout. 

hirtokba vitel. 
Approprier, y. a. alkalmaz- 

ni ; 2. berendezni, csino- 

6ttni ; 3. s'— , y. r. nuigd- 

nak ttdajdoTdtni, 
Approuyer, y. a. helyben- 

hagyni ; 2. dicsSmi, 
Approyisionnement, m. ^lel- 

mez€8. 
Approyisionner, y. a. ilel- 

ftiezni, 
Approyisionneur , m. ilel- 

mez6, 
Approximatif, ye, a. megka- 

zelitd ; —ment, ady. meg- 

kdzelUdUg, 
Approximation, f .math, meg- 

kozelitit. 
Approximer, y. a. p. n. kdze- 

ledni, hatdrosnak lenni, 
Appui, m. tdmasz^; mec. 

tdmpont ; charp. karfa; ce 

cheyal a 1'— fin, e Idnak 

Idgy szdja van; gram. 

hangsulyozds ; fig. segtt- 

8€g ; 2. pi^es si 1'—, tdm- 

irat, 
Appui-main, m. peint. fe8- 

tisi pdXca, 
Appuyer, y. a. tdma8Ztani; 

rdtdnuutzkodni ; nyomni ; 

rdnehezedni ; 2. — le pisto- 

let a q., pisztdyt szegezni 

vki eUen; man. — reperon, 

8arkantyut bevdgni ; 3. 

gram, hangsulyozni; 4. fig. 

segitni ; 6. s'— , y. r. td- 

maszkodni ; fig. bUzni va- 

lakiben. 



Apre 

Apre, a. fanyar; fojtds ; zor- 
dan; gdrongyos; fig. ko- 
7U>k ; sivdr ; tzigorH, 

Apr^le, V. pr^le. 

Aprement, ddv. durvdn^ szi- 
goruan; f any and; fqjtd- 
san ; fig. buzgon. 

AprdSfConj .miutdn^inthogy; 
fam. — boire, ivds utdn ; 
2. adv. oj^dn^ tovdbbad; 
11 dit qa'il vous connalt ; 
— ? azt mondjdf ismeri 'dnt; 
Mt aztdn ? it. adt. — quoi, 
mire ; —tout, kiUonben ; 3. 
pi'6p. utdn; p. —la pluie 
vient le beau temps, bo- 
rura derii; 4. Stre — q., 
vkit iUdozni ; 5. 6tre — qcn. 
wel foglalkozni ; avez 
vous relu cette feuille? 
je Buis — , elelvoiSta e la- 
pot f most olvasom; 5. §tre 
— un emploi,. kivatalt 
hajhdszni; 6. n'avoir qu'un 
en — q., tiirebnetlenul 
vdrni vkire ; 7. a'—, sze- 

^ rintf utdn. 

Apret^, f. fanyarsdOf csi- 
pdssig ; — de la cnaleur, 
tikkasztd hdsig ; fig. sovdr- 
sdg^ pinzvdgy ; it. durva- 
sdg^ konoksdg, 

Apte, a. pal. kipes^ alkaZ- 
mas ; — et idoine, kipea is 
ugyes. 

Apt^re, a. szd/myatlan ;h.,n. 
insectes —8, szdmyatlan 
rovarok. 

Aptitude, f. tehetikt ugyes- 
sig^ alkalmaxsdg ; prat. v. 
capacity. [zdrlat. 

Apurement, m. com. szdnUa- 

Apurer, v. a. com. leszd- 
molni ; dor. mosnu 

Aquarelle (a-koua-), f. peint. 
vHzfestnUny ; * — liste, m. 
xHzfestisz, 

Aquatile (a-coua-thi-), a. bot. 
plante — , vizi ndviny. 

Aquatique(a-coua-thi-),a.mo- 
csdrosy vizes ; bot. plante 
— , inoesdros ndv€ny. 

Aqueduc (a-ke-duk), m. viz- 
vezetSk. [nyds. 

Aqueuz, se, (a-keu), a. vize- 

AquiUure, t. garo. 

Aquilin (a-ki-lein), a. nez— , 
tasorr. 



Aquilon 

Aquilon (a-ki-), m^feUzil, 
Arabesques, m. pi. lombdisz. 
Arable, v. labourable. 
Atachide, arachis, f. bot. 

fdldi mogyord, 
Aradayine, v. tarin. 
Araigne, f. ois. rigdhdld. 
Araign6e, f . h. n,pdk ; — rti- 

rale, hdzi p6k ; — aqua- 

tique, vizi p.; — porte- 

croiz, keresztesp,; ■—'patte- 

Mendue, kaszds p.; — avi- 

culaire, madardsz p.; — 

enrag^e, torontdlp, ; toile 

d'— , p.hdld ; fig. pattes d' 

— , hosszUf gdrbe Hjjak; 

p. les lois sont des toiles 

d*— 8, a nagy tolvaj az ab- 

lakbdl nizif middn a kis 

tolvajt akasztjdk. 
Aramer, arramer, v. a. ma- 

uuf .^ rdmdzni, 
Arang, m. imp. tunya szedS. 
Arasement, m. h&i. egyeni- 

t€s, 
Araser, v. a. b&t. egyenitni, 
Arases, f . pi. b&t. feddkovek, 
ArbalestriUe, f. astr. foMv. 
Arbal'^te, f. kizij ; anat. 

belne ; man. cheval en =, 

kisefds 16; — 6ter, v. a. 

cYi.9xp.f6d4l8zikkel eUdtni; 

— 6trier, m. Ijdsz; 2. charp. 

szikgerenda. 
Arbenne, f. om. hdfajd. 
Arbitrage, m. vdlasztott b, 

itilete ; com. vdltdkimlet ; 

vdLk.leti szdmolut. 
Arbitraire, a. onkinyes; — , 

m. dnk€ny ; — ment, adv. 

'dnkenyesen. 
Arbitrale, a. vdlasztott bi- 

rdi ; —ment, adv. v.birdi- 

lag. 
Arbitrateur, v. arbitre. 
Arbitration, f. pal. becsUs, 
Arbitre, m. vdlasztott bird ; 

fig. korldtlan Hr; th^ol. 

Ubre ou franc — , szabad 

akarat. 
Arbitrer, v. v. pBl,k4nye sze- 

rint itilni; com. becsUlni. 
Arborer, v. a. kitHzni ; mar. 

folhuzni. [nemU. 

Arborescent, e, a. bot. fa- 
Arborisation, f. lambkd. 
Arboris^, e, a. fdhoz hasonld; 

agate —6, lombagdu 

35 



Arehange 

Arboriste, v. p^pinidriste. 

Arbouse, f. bot. fanyal ku- 
kqjca, 

Arbre, m. f<i; e. f. — s de 
haute futaie, magas suda- 
ru fdk; jard. — fruitier, 
gyiimJdlesfa ; — de basse- 
tige, tdrpefa ; th^ol. — de 
la science du bien et du 
mal, ajd is rosz tuddsfd- 
ja; m6c. — de mouiin, 
Jorgdtengely ; agr. — d'une 
charrue, gerendely ; horl. 

— d'une roue, forgdfa; 
impr. — de la presse, saj- 
tdgerenda; mar. — de 
mestre, fddrboc ; pap. — 
des bachots, vdjt tdke ; fig. 

— g^n^alogique, nemzet- 
sigfa. 

Arbret, m. ois. lipvesszds fa, 
Arbrisseau, m. cserje^ bokot. 
Arbuste, m. csemete^ fa- 

csdk. 
Arc (ark), m. ij ; tireur dV, 

ijdsz ; arch, ti;, boltiv; 

ast. — diume, napi %v; 

phys. — conducteur, vil- 

lanyforgatd; guer. ,— de 

triomphe, diaaaHv. 
Arcade, f . arch. boUhajtds ; 

oszlopbolt ; jard. — d« 

verdure, lugos; anat. — 

sourdli^re , szemJdld - iv ; 

aun. — de lunettes, kdva. 
Arcane, m. aloh. titkosszer ; 

min^r. — ou arcan^e, vd- 

ros irag. 
Arcanson, m. mar. szurok; 

2. gyanta, 
Arcasse, f . mar. tar ; m^c. 

g'orgds csiga. 
Arc-boutant, m. arch, tdm- 

oszlop ; mar. szdlfa ; fig. 

kolompos ; — bouter, v. a. 

arch. tdrtULSztani; — dou- 

bleau, m. arch, oszlopiv; 

— droit, m. ard. donga- 
bolt, 

Arceau, m. ivecske. 
Arc-en-ciel (ark-an-), m. szi- 

vdrvdny, 
Archiusme (ar-ka-), m. litt. 

dszeriisig. 
Archal, m. fil d'— . sdrgariz 

sodrony, 
Archange (ar-kan-), m. ar^ 

kangyal. 



AroliaJiKeliqiie 

Archangelique, a. arkan- 

gyali ; bot. T— , f . angyal- 

fu. 
Arche, f . hid-iv ; 2. V— de 

No6, Noe bdrkdja ; = fam. 

eUgyes tdrsasdg ; conch. 

=, odrkacsiga; h. j. — d' 

alliance, frigyazekriny. 
Archie, f . alch. kozponti tiiz; 

. m6d. eleterd. 
Aroh^o'graphe, (-k^-), m. rS- 

gisigUird ; — grapbie, Jf. 

r.leirds ; — logie, f . r€g6- 

8zet ; — logique, a. dszerU; 

— logue, m. regeaz. 
Arcbet, m. ijdsz ; — du guet, 

j^oroftzld; — des pauvres, 
Koldusbird. 

Arcber (<Jb5-), m. nyirettyu ; 
2. m6d. Iiekdd; mec. per- 
gdfurd. 

Archetype (-k6-), m. dskep ; 
mon. eredeti belyeg^ 

Arcbev6cb6, m. ersekseg, 

Arcbev§que, m. ersek. 

Arcbi, dans la comp., fd-; 
— abb6, m. fdapdt ; — ca- 
m^rier, m. fdkamards ; — 
cbancellierf m. fdkancel- 
Idr; — cbapelain, m. fd- 
kdpldn ; — coeur, m. ne- 
mes I4lek ; — diaconat, m. 
fdespereas^g ; — diacon6, 
m. f deeper €8 keriUete; — 
diacre, m. fdesperei; — 
due, m. fdherceg ; —ducal, 
e, Q.." filiercegi ; — ducb6, 
m. jfdhercegseg ; — du- 
cbesse, f. fShercegnd ; — 
6cbanson, m. fdpohdmok ; 

— trancbant, m. fdasztal' 
nok; — Episcopal (-ki-), 
e, a. Srseki ; — ^piscopat, 
m. ersekseg ; — 6tarque, 
jn.fdpap; — fou, m. fam. 
fdboloTia; — mar6cbal, m. 
'fdtdbomagy ; — prieur, m. 
fdperjel ; — tecte, m. ipi- 
tSsz ; — tectonique, a. epi- 
Uszeti; — tecture, f. epi- 
teszet; — tecturer, v. a. 
epiteni; — toux, m. patb. 
Iieves kdhogSs ; — trave, f . 
oszloppdc ; — tr^sorier, m. 
fdtdrnok; — tricbin, m. 
arch6. konyhamester ; — 
trdne, m. trdnoktrdnja. 

Arcbives, f. pi. leviUdr. 



Arohlvilain 

Arcbivilain, m. fam. nagy 

Z8ugori. 
Arcbiviste, m. levSltdrnok. 
Arcbivolte, f. arcb. szalag- 

karima. 
Arcbures, f. pi. malomkd- 

kdva. 
Arcine du St. Esprit, f. bot. 

altatd nadragulya. 
Ar<?on, m. seU. nyeregfa; 

man. @tre ferme sur'les 

— B, jdl megiUni a nyerget; 

fig. szildrdul niegmaradni 

v€lem4nye melleit; cbap. 

tilfa. 
Ar^onnage, m. cbap. tiloldg. 
Ar<?onner, v. a. cbap. tilolni. 
Ar^onneuT, m. chap, tilold, 
Arctique (arc-ti-), a. ijszaki; 

p61e — , €j. sark. 
Arctium (-ci-ome), m. bot. 

lapu. 
Arctope, v. pieds-d'ours. 
Ard61ion, m. p. u. rabUlku. 
Ardelle, eau d'— , f. szegfu- 

viz. 
Ardemment (-da-man), adv. 

fig. btizgdriy hevesen^ for- 

rdn. 
Ardent, e, a. eg6 ; lampe — e, 

Sgdldmpa ; fer — , izzdvas ; 

cbaleur — e, tikkasztd h6- 

sig; fig. d^sir — , forrd- 

vdgy ; amour — , heves sze- 

relem; soif — e, ^getd 

szomj ; 2. cheveux — s, r5t- 

haj ; 3. miroir — , gyvjtd- 

tiikdr ; verre — , gyulencse; 

4. — s, m. pi. bolygdtuz; 

m^d. mal des — s, orbdnc. 
Arder, ardre, v. a. irr. fam. 

et pop. le feu St. Antoine 

vous arde! vigyen el az 

drdog ! 
Ardeur, f . hdeSg^ forrdsdg ; 

fig. buzgdsdg; m6d. — d' 

urine, neh6z vizeUa ; po^t. 

premiere — , eUd szerelem. 
Ardillon, m. csat-pecek ; imp. 

iv9z'6g. 
Ardoise f. min^r. palakd ; 

carriere d'— , pcUabdnya; 

— alumineuse, timpala. 
Ardois^, e, a. palattzinu. 
Ardoisier, m. palafejtd. 
Ardoisitre, f . palafejtis. 
Ardu, e, a, meredek ; fig. 

bajos. 

36 



ArsUe. 



*Arduo8it6, f . nehezs^g. 
Ardure, f. duh, kSUegbeeses ; 

2. buja Mviig. 
Ar6a, V. d^pUation. 
Arenace, 6e, a. fovenynemH. 
Arene, f. po^t. homok ; h. 

anc. kiizdter ; min. vizhd- 

ritd drok. 
Ar6ner, v. n. it. s'— , v. r- 

arcb. iUepedni. 
Areneux, se, v. sablonneux. 
Ar^niforme, adj. f&venyala- 

ku. 
Ar6ole, f . kis terseg; an.==da 

mam^lon , csecshomtUy ; 

astr. udvar; — ^m^tre, m. 

mzmird ; esmSrS ; — tique, 

a. patb. izzasztd. 
Ar^re, m. m6c. malomkerek 

tengelye. 
Ar^te, f. halszdlka ; arcb. el; 

keresztboltozat ; g^ogr. 

orom; bot. kaidsz-azdlka ; 

v6t. bikavar. 
ArSteui;, se, a. szdlkds ; fig. 

bajos. 
Ar^tier (— thi6), m. szelemen, 
Ar^tologie, f. erenytan. 
Argent (ar-jan), m. ezUst ; 

monnaie d'— , e. p€nz ; 

chim. — natif, «2in e.; — an- 

timoni6, piskole. ; — noir, 

sziirkeirc ; — vif , higany j 

fulminant, durr-e. ; fig. c' 

est de 1'— en barre, ez olyan 

mint a keszpSnz; 2. pern; 

p. T— gouvemele monde, 

jnindent meggydz a p^.nz ; 

prendre ce qu'on ditpour 

de 1'— comptant, bolondjd- 

ban mindent elhinni. 
Argents, m. icht. ezusthal. 
Argenter, V. a. ezustozni. 
Argenterie, f. eziistnemii. 
Argenteur, m. ezmtozd. 
Argenteux,8e, a. pop. pinzes. 
Argentif^re, adj. min^r. 

ezusttartalmu. 
Argentin, e, a. eziisUzeru; 

couleur — , ezmUzin. 
Argentine, f . bot. libapimpf) ; 

2. V. argents. 
Argenture, f. eziistozes. 
Argile, f. agyag ; — a poti- 

ers, fazekas agyag; — 

savonneuse, csapdfold; 2. 

foldpala ; 3. szdmpala ; 4. 

palakr4ta ; 5. kbszdrilkd^ 



Arcileuz 

Argilenx, se, a. agyagos ; 

Gouche —8, e, agyagriteg. 
Argot (-g6), m. tolvajok nyel- 

ve ; 2. fig. 6tre sur ses — s, 

fortilyos ; jard. les — s, hi- 

szdradt galyak i^ige. 
Argoter, v. a. tolvajnyelven 

beszeJni ; jard. szdraz ga- 

lyakat nyesni. 
Argouler, m. un panvre — , 

izeg€mj ordog. 
Argiie, f . tir. sodronypad ; 2. 

wdronyhuzds. 
Arguer (-gh6), v. a. sodronyt 

htizni. ^ 

Argner (-gu-6), v. a. vddolni. 
Argument, m. Srv ; hizonyi- 

tek; okoekodds; 2. litt. 

tartalont. 
Aigumentaiit, m. ellenvetd. 
Argnmentateur, m. vitdzd. 
Argomeiitation, f. irvelis; 

2. hizonyltds. 
Argnmenter, v. a. ervelni; 

kovetheztetni ; okoskodni. 
Argutie (-oie), f. agyaskodds; 

sopJiistai bizonyit4k. 
*Argutieux, se, a. agyaskodd, 

dl-bdlc8. 
Aride, a. szdraz^ kiszdradt; 

fig. 4rzeketlenyineddS, 
Aridity, f . szdrazsdg, aszdly ; 

fig. irziketlemeg ; fagyos- 

sdg. 
Aridure, v. atropie. 
Arille, f . hot. magtok ; — , e, 

a. magtokkal elldtott. 
Ariste, f. bot. kaldszszdlka ; 

— ^, e, a. kaldszoa. 
Aristocrate, m. f6rendil, dr- 

rendu ; —tie, f . f6rend-or- 

Hzdglds; — tique, a. ur- 

rendi; — ment, adv. urren- 

diesen. 
Aristoloche, f. bot. gegevi- 

rdg; — cl^matide, b^cse; 

- — 8, — 6e8, g4gevirdg-fi' 

Uk. 
Arithmanoie, f. szdmjdslds ; 

— cien, ne, s. a. szdmjds, 
Arithm^ticien, m. szdmvetd, 
Ariihm6tiqae, f . szdmtan : 

- a. azdmtani ; -ment, 

adv. gzdmtanilag. 
Arlequin, m. hohdc, ugrdc. 
Arlequinade, f. bohdskodds, 
Arlequine, f. ugrdctdnc. 
Arlet, m. k&vfi4ny. 



Armadille 



Arpentage 



Armadille, f. hqjdrajocska ; 
— m. h. n. dvand. 

Armateur, m. mar. kaldz- 
hajds ; it. hajdszereld ; 2. 
kaldzkapitdny. 

Armature, f . vaaalda ; 2. vir- 
tezet; 3. pi. hadikiszu- 
Uk. 

Arme, f . fegyver ; — k feu, 
Idfegyver ; — blanche , 
puszta fegyver; aux — s! 
fegyverre ! escr. salle d'— , 
viterem; guerr. prise d' — b, 
Idzadds ; fig. pette dame 
est sous les —B.fdlcicomdz- 
v'a . . . ; baisser les — s, 
meghunydezkodni ; 2. le 
ciel a b6ni nos — s, Isten 
megdldd fegyvereinket ; 
les — s sont joumali^res, 
a hadiszerencse vdltozd ; 
it. fig. ; 3. faire — de tout, 
mindent elkovetni ; ^.fegy- 
verzet; 5. dllatok vidsze- 
rei ; 6. katonasdg ; — du 
g6nie, mirn'dki kar ; — de 
la cavallerie, lovaasdg ; 7. 
bl. cinier ; blasonner des 
— s, cimert festeni ; 8. 
luth. — ft main, kizi 
fdrisz. 

Arm^e, f. hadsereg ; — de 
reserve, tartalikh4id ; le 
Dieu des — s, seregeknek 
Ura; — navale, v. flotte. 

Armeline, pell, f . hblgyprSm. 

Armement, m. folfeffyveries; 
arch. iv-dUds. 

Arm^uien, ne, s. a. lettr., 
dmiSny nyelv ; 2. drminy ; 
min^r. pierre — ne, lazvi- 
kd. 

Armentaire, a. csorddhoz tar- 
tozd ; 2. f . pi. ent. baroni- 
bogdr. 

Armer, Y.n.fdlfegyverkezni; 
les Busses arment contre 
les Turcs, oz oroszokfegy- 
verkeznek a t&rbkok eUen ; 
2. V. a. fdlfegyverezni ; fig. 
il est —6 de toutes pieces, 
mindenre el van kisziUve ; 
artil. — un canon, dgyiit 
onieni ; 3. megvasalni ; — 
un aimant, delejt vasalni ; 
4. s'— , V. r. fegyverkeznif 
harcra k^sziUni; fig. dva- 
kodni ; man. ce oheval 

37 



s'— e contre son cavalierr 
csokonbs, 

Armet (-m6), m. sisak. 

Armistice, f. fegyverszunet. 

Armoire, f . szekrSny ; p. fai- 
re son — , szerencset kis€r- 
leni ; it. elesiget beszerezni. 

Armoiries, f . pi. cimer ; livre 
d'— , dmerko-nyv. 

Armoise, f. hot. fekete ur'dm ; 

— glom^rul^e , liavasi 
Ur'dm ; — des champs, fo- 
dorka ; — maritime, bdr- 
8(my Ur'dm. 

Armon, m. rudszdmy ; an- 
neau des — s, rudkarika. 

Armorial, m. cimerjegyzSk ; 
2. — , e^B,.cimertudojndnyi. 

Armorier, v. a. <Amert festeni. 

Armoriste, m. cimertudds. 

Armure, f. fegyrerzet; serr. 
vaaalds ; phys. — de I'ai- 
mant, delej vasaldsa ; fig. 
la patience est une — con- 
tre les maux, a tUrelem ol- 
talom a fdjdalniak ellen. 

Armurerie, f. fegyver-gydr- 
tds. 

Armurier, m. fegyvercsUzdr. 

Arnique, f. bot. kappandr ; 

— de montagne, hegyi k. 
Aromate, m./i^i«zdr; V. par- 

fum. 
Aromatique, a. fiiszeres, sza- 

matos. 
Aromatisation, f. pharm./n- 

szerezis^ szamatozds. 
Aromatiser, v. a. filszerezni ; 

szamatozni. 
Aromatite, f. mirhakd. 
Arome, m. chi. zamat^ sza- 

mat. 
Aronde, f. charp. kitliegyu 

furd ; fort, fecskegdt ; orn. 

t fecske. 
Arondeli^re, v. ch^lidoine. 
Arondelie, f. om. v. hiron- 

delle ; pech. gyaloghdld. 
Arounier,* m. bot. kontyvi- 

rdg. 
Ai-pculleur (-pa-lyeiir), m. 

aranymosd ; 2. ^pl. akna- 

cserkisz. 
Arpent, m. hold fdld; fij?. 

un — de vie, r'dvid €letkor. 
An)entage, m. fdldmeres : 

J... tan; U. entendl'— , ert a 

f...m4r48hez. 



Arpenter, v. a. fblmemi ; 

mm. tzaiadni. 
Arpenteur, m. fdldmSrd; — 

des mines, bdnyamSmok, 
Arquebusade (-ke), f. pus- 

kaioves; m6d. eau d*— , 

sebmz. 
fArquebuse (-ke-), tpuska; 

— de chasse, vaddsz p. ; 
tirer de T— , puskdzni ; — 
ray6e, vorUcs&vu p.; jeu 
d'-, c4Vbal&v€9p it. lb- 
mde. 

Arquebnser, v. a. agyoidoni. 

Arquebuserie, f . puskamiives- 
8€g. 

Arquebusier, m. puskamii- 
ves; ceUov6. 

Arquer (-k6), v. a. ivalakra 
hajlUni; v. n. it. 

Arquet, m. mannf . szdlfogd ; 
pop. 8zur6kdd. 

Arqiire, f . jard. ivg'drbiilet. 

Arrachage, m. agr. irtds. 

Arracbement, m. kitepSs ; 
arcb. fogazda ; — tfune 
Yoiite, bdt-ivfelsd Jiajldsa, 

d'Arracbe — pied, adv. fam. 
folyvdst. 

Arracber, v. a. kitSpni; 2. 
koppoMztani; fig. kicsikar- 
ni; 3. kicsalni; son dis- 
coors nous a —6 des larmes, 
8z6nokUUa kl&nyekre inM- 
tott ; 4. — la vie k q., vkit 
€leUt6l megfoaztani; B.b'—^ 
V. r. q. qcb. on se V — e, kap- 
nak rajta ; fig. il sout prets 
a 8*— les yeux, ifiajd kivdj- 
jdk egymds szenUt ; cbap. 

— le Jarre, nydri szdrt ki- 
t4pni. 

Arracbeor, m. euse, f. kihu- 
z6 ; — dents, v. dentiste; 

— de cors, v. pr^dicnre ; 
fam. cegires hazug. 

Arraisonner, v. a. it^ s'— , v. 

r. rdbesz€lni (vkit); tisz- 

tdbajdni (vkiveL), 
Arramer, v. a. drap. kalld- 

fdra feszltni. 
Arrangement, m.rendezSs^ elr 

rendezis; 2. kiegyenliUs ; 

kiegyezis ; 3. intSzkedSs ; 

gr. — des mots, azdrende- 

z48. 
Arranger, v. a. qcb. rendezni^ 

elrendeznifrendbehoznijfig. 



ses affaires, ugyeit rendez- 
ni; iron, megrakni, elpd' 
Jiolni ; 2. — bien les paro- 
les, azSpen rakni a $zava- 
kat ; 3. megelSgedni ; cela 
m'— e bien, megelegszem 
ewel; 4 kiegyerditni ; 5. 
s*— , V. r. kiegyezkedni ; 6. 
megegyezni ; 7. elhelyez- 
kedni; 8. nyilatkozni; — ez 
vous Mr., nyilaikozzik^ 
uram. 

Arr6rager, v. a. laisser — ses 
int^r^ts, a kamatokat fdl- 
szaporitni. 

Arr^rages, f. pi. payer le 
principale et les — , a tdkit 
is kamatokat megfizetni, 

Arrestation (-cion), f. elfo- 
gdSf elfogatds ; hezdrds. 

Arr§t (a-r6), m. itSletf vSgzis; 
.— de mort, haldlos i, ; fig. 
hatdrozatt szdndik; 2. te- 
tartdztaids; lefoglaXds; — s, 
pi. mil. fogsdg; 3. man. 
megdUds; 4. cb. cbien 
d'— , visla; cbir. sirtarto ; 
Be\l.farhdmtfar8zij ; 5. fig. 
e'est un esprit sans — , in- 
gadozd ember. 

Arrets, m. eltdkeles.hatdro- 
zat ; com. zdrszdmadds ; 2. 
—, e, a. szUdrdt hatdro- 
zott : on esprit — , 8zildrd 
jellem. 

ArrSte-boeuf, m. bot. iglic. 

An^ter, v. a. megdUitm; 
je ne vous arrdterai pas 
plus long temps, nem fo- 
gam tovdiib tartdztatni ; 2. 
gdtolni ; eldUUni ; 3. eljfog- 
nif letartdztatni ; 4. meg- 
aka4dlyozni ; 5. fogadni^ 
m^gfogadni; 6. hatdrozni; 
7. — sur qcb. fUggeszteni 
(szemit vre) ; 8. v. n. meg- 
dllni ; aretez I megdUj ! 
9. s'— , V. r. iddzni; fig. 
megdllapodni; 10. megszUn- 
ni; 11. eltokilni. 

Arrbement (fi.-r6-), m. fel- 
pSnz. 

Anrher (&-rer), v. a. felpenzt 
adrU. 

Arrbes, f. pi. foglaXd ; fig. 
bizto^tik, 

Arri5re, m. mar. tat, hajd 
fara ; 2. en — , adt. hdtul, 

38 



mdgott ; regarder en. — * 
hdtra n4zni ; 3. — ! i. Tktt- 
ra ! vUzsza ! 
Ani6r6, m. fin. hdtrdl€h ; 
fig. hdtrdUko8 munka ; — , 

e, a. hdtrdliko8, 
Arridrel>an, V. ban; — bee. m. 

•pilUr ; — boncbe, v. phar- 
ynx; — caution, f. cUhe- 
zeasig; — cbange, m. ha- 
matok kamatja ; — corps, 
m. arcb. hdtsd 8zdmy ; — 
conr, f. hdtsd udvar ; — 
faix, m. patb. szUlep ; — 
fermier, m. al-haszonb^r- 
16 ; — fief, m. f6od. alhU- 
b4r; — fie£f6, m. f^od. aZ- 
h&beres; — garant* m. 
alkezes ; — garantle, f . cU- 
kezessig ; — garde, m. ut6^ 
v6d ; — goftt, m. vtdxz : 

— guet, m. mil. utddr ; — 
investiture, f. v. fief ; — 
ligne, f . hdtsor ; — maiii, 

f . viszszds UUs a lahda-re- 
civel; Id fara; —neYevL^ m. 
— ni^ce, i.unokaf.; u.led.rty; 
nos = neveux, kisb iUdcUMr- 
ink; — pens^e, f. tarta- 
Uk gondolat ; — point, m. 
cout. tHzSoUis; — poin- 
teuse, i. cout. tiizdel&nS ; 

— rang, m. IvdUd 8or ; — 
saisou, vi668z ; — vassal, 
m. f6od. aXhUbires; — vas* 
selage, m. f6od. alMbSres- 
84g; — voussure, f. arch. 
hdtsd bdtiv, 

Arri6rer, v. a. kisleltetrvi / 
halasztani; elkisni; s' — ,. 
V. r. hdtramaradni, hdtrcL- 
Ukban Unni, 

Arrimage, m. mar. rakocUis ; 
r.ber. 

Arrimer, v. a. mar. rakodni. 

Arriipeur, m. mar. rakado^ 

Arrivage, m. kikdtes ; meg- 
Srkezis (tdrgyi) ; lieu 
d'— , kirakoddsi hely. 

Arriv6e, f. megirkezSs (sze- 
milyi). 

Arriver, v. a. mar. kikotni ; 
2. megirkezni ; 3. tortertnii 
4. eUmi; si vous contina- 
ez ainsi vous aurez peine 
k — , ha ekint folytatja^ 
cUig fogja elimi ciljdt. 

Arrocbe, f. bot. maglap^l ; 



— poupiSre, jporti m. ; — 
k fruits entete, libatopp / 

— de jardin, k^i m. 
Arrogamment , adv. ddly- 

fdsen. 
Arrogance, f. dnhitUig ; 

d&h/f. 
Arrogant, e, a. onhiit ; ddly- 

fds. ' 

B^Arroger, v. r. meriizelrd; 

hitorolni. 
Arroi (a-roi), m. fogat, 
Arrondir, v. a. kerekUni ; 

fig. -9 sa fortune, vagyont 

szerezni; 2. gr. kikerekitni; 

— peint. kidoTiiboritni; b'— , 

y. r. kerekedni; fig. gya- 

rapodni, 
Arrondissement, m. kereH- 

tSs; 2. g&mb&ly'6d€8; 3, ki- 

terjesztis ; 4. g^og. keriilet. 
Arrosage, m. dntbzis ; 2. viz- 

eresztd drok; 3. nedvesi- 

Us, 
Arrosement, m. megdntozSa^ 

locsolds ; jeu. jdtszdtdraak 

kifizetiae. 
Arroser, v. a. meg&ntdznit 

locsolni; cxus.becsiipdgtet' 

ni ; 2. nedveHteni ; — des 

lannes, kdnyekkel dztatni; 

fig. riazletet fizetni; ayez 

soin de T— , igyekezzik ez 

ember markdt megkermi ; 3. 

jeu. kifizetni; 4. fig. t>€ri' 

velf verit4k€vel dztatni. 
Arrosoir, m. antozQ kanna. 
s'Arrouter, v. r. iitra- 

kelni. 
Arrow-root (a-r6-routt), m. 

tdTZ$gy'dk6r, 
Arrudir, v. a. vaditni ; s'— , 

V. r. vadvlni. 
Arrugie, f. miner, viztdrna. 
Ais, Y. arsi. 
Ars (&r), f. pi. vdt. szUgv-erek; 

2. tagok; 3. marten, sai- 

gner des quatre — , mind a 

nSgyldbdn eret vdgni. 
Arsenal, in. fegyvertdr. 
Arsenic, m. mireny ; — na- 

turel, mirenyfim. 
Arsenical, e, a. mirenyfile. 
Ars^nite, m. chim. mireny- 

$av. 
Arsi, a. kozmds. 
Arsin (-cein), a.bois — .meg- 

gyuladt erdd. 



Art 

Art (&r), m. m-Hv^azet; 2. 

Ugye88€g ; 3. tudomdny ; 4. 

alch. le grand — , a hdlcsek 

k&ve. 
Artdre, f. OtSr. 
Art6ri'aque, m. path. gSge- 

csd'Szer; — ographie, f. 

an. iUirleirds ; — le, f . an. 

Uterecske ; — ologie , f . 

iit€r-tan ; — otomie, f . an. 

iUSr-vdgds. 
Art6sien, ne, y. puits. 
Arthrite, — tis (thi-ce) , f. 

path. Jgdszveny ;■ — tique, 

1. hot. ezerjd ; — a. k'dszvi- 
nyes. 

Artichaut, m. oUlsz lapu ; — 
sauyage, tarka bogdcs. 

Article, m. iz ; tag ; 2. sza- 
kasz; — par — , pontrdl 
pontra; mettre tout en un 
— , mindent egy kaptdra 
iitni ; 3. cikk ; 4. — de la 
mort, a haldl piUanata; 
c'est un autre — , ez mds 
diUd; 5. th6o. Mtdgazat; 
6. gr. nemszd ; 7. com. dru- 
cikk. 

Artioulaire, a. an. iziUetes. 

Articulation, f . csontiziiUa ; 

2. pal. szaka^zszerinti kije- 
IdUs ; 3. gr. tagolds. 

Articul^ment, adv. irthetden 

kiejtve. 
Articuler, v. a. pontonkint 

eWadni ; 2. gr. szdtagolni ; 

fig. voilA qui est —6, ez 

aztdn Srtelmesen van mond- 

va; s'— , V. r. an. izUlni. 
Artifice, f. Uggess^g ; fig. dl- 

noksdg; fortSly ; 2. feu 

d'— , t&zjdtSk ; 3. — s ; pi. 

vizm&vek. 
Artificiel, le, a. mestersiges ; 

mefterk^lt ; — ment , adv. 

•mestersegeaen. 
Artificier, m. tHzmUvisz. 
Artifioieusement, adv. rava- 

8zul\ dlnokul. 
Artificieux, se, a. dlnok^ ra- 

vasz. 
Artillerie, f . guer. Idveg ; 2. 

tuz^rsig ; 3. — electrique, 

viUanytelep. 
Artilleur, m. tHzer. 
Artillier, m. dgyubntd. 
Artisan, m. k4zmuve8 ; 2. tig. 

alapitd ; inditd. 

39 



A — iod^e 

Artison, artuson,' artoison, 
arte, m. ent. hSrmoly ; 2. 
8zd ; —6, e, a. 8Ziiette. 

Artiste, m. f. mHv^z, -nS. 

Artistement, adv. mivStzie- 
sen. 

Artistique, a. m^vSszi. 

Artre, m. om. jegily. 

Arum (-ome), m. bot. konty- 
virdg. 

Arundinac^, e, a. bot. ndd- 
nemu. \csiga. 

Aryan, m. conch, szdmyas 

As (a-ce), m. jeu. egyszem, 

Asaphie, v. enrouement. 

Asaret, v. cabaret. 

Asanne, f. bot. dl-kapor- 
nyak. 

Asarum ^-rome), v. asaret. 

Asbeste (az-bes-), m. kdlen. 

Ascaride, m. vigb€l-kukac. 

Ascendant, e, a. emelkedd ; 
2. le mariage est def^ndu 
entre les — s et descen- 
dants en ligne direct, n^m- 
z6' i8 nemzett dgd rokonok 
k'dzt a hdza88dg tilos ; 3. 
— ^g^om. Tidvekedd ; 4. astr. 
latitude, — e, ijszaki 8z6' 
le884g ; 5. fig. m. hatalom^ 
hefolyds ; 6. phil. m. f6- 
hajlanddsdg ; 80T8y vegzet ; 
fig. csillag. 

Ascension, f. emelkedi8 ; 2. 
th6o. — de I. C, K.Urunk 
m£7myhemenetele ; jour de 
r— , dldozdsi csutartdk. 

Ascertainer, v. assurer. 

Aso^te (a-c^), m. 8zigor- 
kodd. 

Asc^tique, s. a. 8zigorkodd ; 
2. — , f . erinytan ; 3. — s, 
m. hitrejtelme8 iratok. 

Ascidie, f. ent. f6c8ege ; — 
massue, ^kes focsege; — 
piquante, tUvesf. . . . 

Ascite (a-ci-), f. path, hasviz- 
kdr ; 2. h. eccl. bortdndd, 

Aselle (a-z51e), m. ent. vizi 
szdzldbu, 

Asex, v. insex6. 

Asile, asyle, m. menhely ; 
fig. dtalom; salle d'— , kis- 
dedovoda. 

Asine, f. prat, b^te — , aza- 
mar. 

Asitie, f. path, ^tvdgyhidny. 

Asmod^e, m. 'drdog ; fig. M- 



Aiipe 

zassdflzavard ; 2. h. n. go- 

lidtkigyd, 
Aspe, m. motdla. 
Aspect (ft6-pd, -pek), m. 14- 

tdSf megldtds ; 2. UUvdny ; 

3. kildtds ; 4. astr. jel. 
Aspercette, f. bot. tdkar- 

mdny haltacim. 
Asp^relle, f. bot. ponyva- 

C8Ukk. 

Asperge, f. bot. gpdrga; 

botte d'— , sp.dgy; — mon- 

t6e, fblmagzott sp. ; 2. ro- 

vid halcsont. 
Asperger, v. a. lit. befocs- 

kendezni. 
Aspergis (-ge-ce), m. th^ol. 

befocskendezes ; fam. v. 

aspersoir. 
Aspergoute, v. spexgiile. 
Asperity, f . egyenetlemeg^ da- 

rahoisidg^ 
Aspersion, f. lit. befocskende- 

Aspersoir, m. {a.<iad.f.),8zen- 

tel6ec»et. 
Asperule, f. bot. szagosmiige. 
Asphalite , f. asphalt, m. 

foldszurok. 
Asphod^le, m. bot. sdrga 

magzat-ing. 
Asphy'xie f. path. teUzlmldl; 

— xier,. V. a. tetszfialottd 

tenni; s'=^, v. r. szengdz 

dltcd megfcjtani m. ; — c- 

tique, a. tetszhalott. 
Aspic, m. sikldkigyd ; fig. 

gonosz nyelvii ; 2. cais. ko- 

csonya; 3. bot. levendula. 
Aspirant, m. kerd^ hivatal- 

keresd ; 2. v. aspirer. 
Aspiratif, ve, a. hehentd ; 

lettre — ve, Uhbetu. 
Aspiration, f. lelekzis^ le- 

iielee; 2. gr. Uhhang ; 3. 

fig. diy. vdgyddds, 
Aspirer, v. a. besztni ; tnyau 

aspirant, szivdcsS; 2. gr. 

hehezni ; 3. fig. vdgyddni^ 

torekedni. 
Aspl^nie, f. bot. veselke. 
Asprelle, v. prSle. 
Assa, m. bot. — dulcis, ben- 

ze ; — foetida, b&z^s azat. 
Assablement, assabler, v. 

ensablement. 
Assagir, v. a. et n. p. u. 

bolescsi tenni ; b. lenni. 



AssalUant 

Assaillant, n. tdmado. 
Assaillir, v. a. ir. ostromolni ; 

fig. megrohamm ; it. keriil- 

getni. 
Ansainir, v. a. eg^szsegesb- 

b4 tenni. [titdi. 

Assainissement, m. legtisz- 
Assaisonnement, m. fusze- 

rezis; fiitzer ; fig. kellem. 
Assaisonner (a-c^.'Zonn6), v. 

&. fiiszerezni ; fig. ede^tni. 
Assaliment, m. cuis. sozda; 2. 

itatds tiltd»a sdstavakbdl. 
Assalir, v. a. sds izt adni. 
Assassin (a-^a-cein), m. gyil- 

kos; orrgyilkos. 
Assassinat, m. gyilkossdg. 
Assassiner, v. a. gyilkolni, 

meggyilkolni ; 2. agyba- 

fdbe vemi ; fig. zaklatni ; 

ocsmdnyul rdgalmazni. 
Assation (-ci-), f. cuis. piri- 

tds ; par olds. 
Assaut, m. ostrom; tdmadds; 

it. fig. 2. escr. faire — , 

vivni; 3. verseny. 
Assavonrer^ v. n. v. assai- 
sonner; 2. s'— , V. n. V. 

sav-ourer. 
Asseau (a-90), y. assette. 
Ass^cher, v. s^cher. 
Ass^it^, f. ^col. dndlldsdg. 
Assemblage, m. osszefogla- 

Ids ;■ eharp. 'dsszekbtes ; rel. 

osszehordds ; imp. kil6v€s. 
Assembl^e, f. tdrsaadg, 'dsz- 

azejovetel; 2. gyiiUs; 3. 

ch. gyUlhely. 
Assembler, v. a. gyHjteni; 

2. egybehivni; 3. charp. 

d88zekdt7ii ; rel. dgszehor- 

dani; imp. kil6ni; 3. s'— , 

V. r. egybegyiilni ; pr. qui 

se ressemble s'— e, ki mi- 

csodds, olyannal tart. 
Assembleur, m. imp. kU'ovti; 

pop. retegezd. 
Ass^ner (a-ce-), v. a. — un 

coup, megiitni vkit; fig. 

bien —6, j6l alkaXmazott. 
Assentiment, m. beleegyezis; 

2. helyesles. 
Assentir, v. n, ir. pal. bele- 

egyezni ; 2. ch. szimatolni. 
Asseoir (a-^oir), v. a. ir. le- 

illtetnif iUtetni; fig. aUi- 

pUni; arch, lerakni; 2. 

com. befektetni; kiadni; 

40 



Assignation 

mil. — un camp, tdbort 
• Utni; fin. kivetni; 3. s— , 

V. r. leiitni; restez assis, 

niaradjon Hive. 
Assermenter, y. a. meges- 

ketni , —6, a. s. eskUdt. 
Asserter, y. a. 6. l.forgatni. 
Assertion, f. did. dllitdJs; 

pal. Y. affirmation. 
Asservii*, v. a. ir. leigdzni; 

fig. lekiizdeni ; 2. lebilin- 

cselni ; it. fig. 3. s'— , y. r. 

meghddolni ; fig. alkalmaz- 

kodni. 
*AsserYi88able, a. vieghddU- 

hatd. 
AsserYissant, e, a. lecUdzd. 
Assen'issement, m. rabszol- 

gcLsdg, szolgasdg. 
Asses seur, m. iilnok. 
Assessorial, e, a. iilndki. 
Assette, f. kdddrbdrd. 
Asseuler, y. a. elhagyni; ma- 

gdra hagyni. 
Assez, adY. eleg, eUgge; 2. 

nieglehetdsen. 
Assidu, e, a. ser^y ; ki- 

tartd ; szakadatlan. 
Assiduity, f. aer^nysSg ; ki- 

tartd szorgaloni; 2. gyon- 

gSdfigyelem. 
AssidAment, adv. ser€nyen; 

szorgaZmasan ; figyelem- 

mel. 
Assi^ger, y. a. ostromolni; 

fig. kbriilvenni. 
Assiette, f. Jielyzet^ dllds, dl- 

lapot ; arch, alj ; man. tar- 

tds; tig. hangulat; e. f. 

erd&vdgds; fin. dddkivetes; 

2. tdnyer ; — blanche, tisz- 

ta tdnyer; — Yolante, cse- 

mege; fig. et fam. eWs- 

kodo. {ral. 

Assiette, f. fam. teU tdnyer- 
Assignable, a. meghaidroz' 

hatd. 
Assignant, m. com. utalvd- 

nyozd. 
Assignat, m. prat. y. consti- 
tution de Yente ; 2. fig. dl- 

lam-utalvdny ; 3. utal- 

vdny-jegy (1798'bdl). 
Assignation, f . tUalvdnyozds; 

2. ozvegypSnz ; 3. ps3. ide- 

zit; fig. il a manqu^ si 

1'—, nemjelent meg a kije- 

Wit helyen. 



Assi^ner 



Asflonnanoe 



Astriotion 



Assigner, v. a. utalvdnyozni; 

2. megismertetni ; 3. pal. 
faire — , idSzni; 1'— 6, m. 
idizett ; 4. kijeWlni. 

Assimilable, a. hasonulhato; 
— lateur , m. — latrice, 
f. hasonitd ; — lation , f. 
chi. phys. hasonitds ; ha- 
sonutds; 2. phil. hasonli- 
tds; — ler, v. a. hasoviitni; 

3. s' — , V. r. kasonulni; 
dthasonulni, \Jartely. 

Assimnlation, f. rh6. cael, 
Assis, m. V. asseoir ; 2. mil. 

fegyverjiova feM lapja. 
Assise, f. arch, kdriteg ; 

alapkd; bonn. fogds ; 2. 

—8, pi. h. — de Jerusa- 
lem, J. torvinykonyve ; 3. 

cour d'— B, eskiidtszek. 
Assis'tance, f. aegily ; 2. je- 

lenlevdk ; 3. prat. jelenUt ; 

— tant, e. sl. jelenlevd ; — 

m.seg€d; — ter, v. a. se- 

gitni; 2. reli. Dieu vous 

— e I kedves egiszsegSre ! 

3. pal. se faire — , kuertet- 

ni ; 4. v. n. jelen lenni. 
Association, f. tdrsulat; 2. 

phil. tdrsulds; — d'id6es, 

eszmetdrsiLlds. 
Associ^, m. tdrs; 2. tag, 
Associer, v. a. tdrml venni ; 

t.adni; 2.b'— , v. r. tdr- 

sulni ; tdrsalkadni. 
Assolement, m. agr. legeld- 

gazdaadg, 
Assolej, V. sole. 
Assombrir, v. a. elkomoritni; 

s'—, V. t, elkomorodni, 
Assommemeut, m. agyon- 

uiis. 
Assommer, v. a. agyoniitni; 

nagyon elverni ; fig. lever- 

ni ; s'-— , V. r. — a force de 

travail, magdt agyondol- 

gozni, 
Assommeur, m. gyilkm, 
Assommoir (apo-moar), m. 

csapda ; 2. olmos hot ; fig. 

coup d*— , kenUny csapds ; 

quel — ! mily kidllhatlan 

feesegd ! 
Assomption (a-^onp-cion), f. 

Mdrta m&rmybemenetele ; 

jour d'— , Nagyholdogasz- 

szimy napja; log. y. mi- 

neur. 



Assonnance, f. hangrim. 
Assonnant, e, a. hangrimes. 
Assortiment, m. megvdloga- 

ids; 2. vdlasztek; 3. lib. 

livres d'— , bizomdnytdr. 
Assortir, v. a. osszevdlogat- 

ni; fig. kivdlasztani ; 2. 

osztdlyozni ; druval elldt- 

ni ; 3. chap, sdmra kuzni ; 

V. n. et s'— V. r. osszeille- 

ni; it. fig. 
Assoter, v. aflfoler; s'— , v. 

s'engouer. 
Assoupir, V. a. elcUtatni ; fig. 

elnyomni; enyMtni; — i, 

e, dlmos ; fig. hanyag; pop. 

dlomszuszik ; s'— , v. r. el- 

szenderedni ; fig. csilla- 

pulni. 
Assoupissant, e, a. cUtatd ; 

hot. v. narcotique. 
AsBOupissement, m. szender; 

szendergis ; fig. alusze- 

konysdg ; tespedSs ; 2. eny- 

hiUs; enyhuUs. 
Assouplir, V. a. hajlekony- 

nyd tenni ; it. fig.; s'— , v. 

r. Idgyulni ; fig. alkalmaz- 

kodni. 
Assourdir, v. a. elkdbitni; 

peint. elvekonyitni ; s'— , 

V. r. megsiketiUni. 
Assouvir, v. a. jollakatni; 

2. — la Boif , 8z, oUani ; fig. 

kieUgitni; s'— , v. r. j6l- 

lakni ; it. fig. 
Assouvissement, m. jolla- 

kds ; jdUaktdt ; fig, kUle- 

gites. 
Assujettir, v. a. aldvetni^ le- 

igdzni ; fig. megzaboldzni ; 

2. megerdsltni ; 3. s'— , v. 

r. alkalmazkodni ; aldvetni 

magdt. 
Assujettisant, e, a. kenysze- 

ritb ; rabazolgai, 
Assujettissement, m. kSny- 

azer; kdtelezettseg ; meg- 

igdzds; alattvaldsdg. 
Ajssumer, v. a. magdra vdl- 

lalni. 
Assurance, f . biztositds ; ke- 

zessSg ; 2. biztonsdg ; com'. 

biztosUds; v. assurer; 3. 

bizcdom; bdtoradg; van. 

fiil.fogantyu, 
Assur6, e, a. bdtor, mer^sz ; 

szildrd ; biztos ; it. man. ; 

41 



— , m. meresz, vakmerd ; 2. 

biztoHtott; — ment, adv. 

bizonyosan. 
Assurer, v. a. bizonyitani ; 

dllltani ; 2. m^gerdsitniy 

tdmogatni; fig. bdtarsdgot 

mutatni; 3. bizto^tni; — 

de vivres a une place, vd- 

rat eles^ggel elldtni; 4. 

bdtoritni ; 5. com. bizto- 

ntni ; 6. megnyugtatni ; 7. 

pal. Ufoglalni; 8. s'— , v. 

r. biztositni magdt (vrdl) ; 

bizni (vkiben) ; pal. s'— 

de q. elfogni vkit. 
Assureur, m. com. bizto- 

sitd. 
Astacite, f. h. n. rdkkihiUet ; 

koviUt rdk. 
Ast^isme. m..r\ik.jinomguny; 

gy'6ng€d dicseret. 
Astelle, v. atelle. 
Aster (-6re) v. oeil-de-Christ. 
Ast^rie, f . lap. csUlkova ; 2. 

csiUagkd ; 3. v. 6toile de 

mer; 4. path, gydngesig, 

erdhidny. 
Ast^risque, m. imp. csilla- 

gocaka; 2. bot. gerepcsin. 
Ast^rite, v. ast^rie 2. 
Asteroi'de, f. bot. v. art^ris- 

que 2. ; astr.. bolygddok. 
Asth^rie, v. ast^rie 4.; — 

ique, a. erdhidnyi. 
Asthmatique (az-ma-), a. fu- 

ladozd. [zds. 

Astbme (az-me), m. fulado- 
Astic (-ik), m. cord, simitd. 
Asticot, m. y ech, esaletek ; 

2. nyH. 
Asticoter, v. a. fam. faggat- 

ni^ boszantani. 
Asticoteur, m. fam. boszan- 

td^ cioakodd ember, 
Astiquer, v. a. cord, simitni. 
Astragale, m. arch, kari- 

kdcska; 2. an. cs&d; 

jeu d'— , vulg. — d'osseler, 

kockdzds ; 3. f . bot. bdka, 
Astragaloi'de, f. bot. Idborsd, 
Astre, m. csiUagzat; €gitest, 
Astreindre, v. a. ir. kenysze- 

ritni ; k'dtelezni ; 2. s'— , v. 

r. aldvetni (m.) ; kotelezni 

(m. ore). 
Astriction, f. szoritds; szo- 

ritd gydgysz, haidsa; — 

de I'estomac, gyomorfdjds. 



Aatro'cnosie 



Ato'iie 



Attendant 



Astro'gnosie, f. enUag-Ume ; 

— graphe, m. csiUagleirS ; 

— graphie, f , ^sXeirds ; 
— ite, f. cs.hurdny ; — labe, 
m. cs.tdvmSrd; g6o. szdg- 
mSr6; — logie, f. (w.wtc*; 
— logue, m. cs.jds ; pr. ce 
n'est pas nn gr. =, nem 
taUUta fol a puskaport ; 
— nome, m. csiUagdsz ; 
— nomie, f. ciillagdszat; 
— nomiqne, A.C8iUagd8zati, 

Astu'ce, f . dlnoksdg ; *— ier, 

V. a. ravaszkodni ; — cieux, 

se, a. dlnoik; — sement, 

adv. dlnohvl. 
Asym^trie (a-oi-), f. ardny- 

tcblansdg. 
As^nutoxe (a-cemp-), f.math. 

irintetlen (vonaZ). 
Ataraxie, f. lelkinyugalom. 
Atelier, m. m&hely ; festesz- 

terem ; h. m. dologhdz. 
Atermoiement (moa-man), 

m. com. hcdasztdSf haJia- 

d4h, 
Atermoyer (-moi-i6), v. a. 

com. halasztanij megkosz- 

szablntni (vdltdt, fizeUst ); 

s'— , V. r. iiahisztiliot kbtni^ 

kiegyezni (hitelezdivel). 
Athamante, m. bot. tikszem. 
Ath^e, 8, a., istentagadd; 

— Isme, m. istentagadds. 
Ath^rine, f. icht. foldkozi 

kcUdszhal. 
Ath^rome, m. path, tdmld- 

dag. 
Athllte, m. bajnok ; fig. 

dridsi erejil f€rfiu. 
Athloth^te, m. arch^. ver- 

senymester. 
Athon, m. ioht. timhal, 
Atinter, v. a. et s'— , v. r. 

pop. cicomdzni, 
Atlante, m. arch, vdrkdny- 

tartd (drids alakoan). 
Atlas (-ace), m. tirkepfiizet ; 

2. an. fejgydm; com. at- 

lac. 
Atmo'sphdre, f. Ugkor ; — 

sph^rique, a. ISgkori ; — 

sph^rographie, f . phys. Ik. 

rajz ; — sph6rolog^e, f . Ik, 

tan, 
Atole, f . kukoTicakdsa, 
Ato'me, m..pardny; ^g.jelen- 

tiktelen vmi ; — mique, a. 



pardnyi ; — misme, m. p. 
a. p.tan ; — miste, m. pa- 
rdnyosdi; — mistique, a. 
pardnyosdi, 

Ato'ne, a. path, lankadt; 
des yenx =», meredt szem ; 
— nie, f. path, lankadt- 
sdg ; — nique, a. lankasztd. 

Atour, m. ord. pi. nSipompa, 
dl8z ; 2. dame d'— , udvar- 
hdlgy. 

Atoumance, f . pipere. 

Atout, m. cart, tromf. 

Atrabilaire, s. a. mM. epe- 
kdros; fig. komor; kajdn. 

Atrabile, f . y. bile noire ; fig. 
kajdnsdg; komorsdg, 

Atragdne, f. bot. baling, 

Atramentaire, f. gdlic fim, 

Atraphace, f. bot. sokmagu 
libatop, 

Atre, m. tHzhely ; kemence, 

Atriplette, f . om. f&zike, 

Atroce, a. kegyetlen; — ment, 
adv. kegyetleniil. 

Atrocity, f. kegyetlenseg^ go- 
noszsdg, 

Atropa, f. bot. v^idragulya. 

Atrophic (-fi), f. path, asz- 
kdr, ^ 

Atrophia, e, a. aszkdros. 

Atropine, f. chi. nadragu- 
lyad^k, 

Attabler, v. a. megvendi- 
gelni ; s'—, v. r. asztalhoz 
ulni, 

Attachant, e, a. vonzd ; 2. 
p. u. sulyoff terhes. 

Attache, m. koteUk; chien 
d'— , Idnc-eb ; 2. prendre 
V— de q., vkinek par an- 
csdt kik4mi ; 3. bij. — de 
diamants , gyimdnt cso- 
kor; charp. — d'un mon- 
lin, malom-dszok ; jard. 
kdtSs ; 4. fig. hajlam; ra- 
gaszkodds. 

Attachement, m. ragaszko- 
dds ; vonzalom. 

Attacher, v. a. megkbtni^ 
hozzdkotni; fig. — ses 
yeux sur qch., szemitfiig- 
geszteni v.re; sUlyt fek- 
tetni (vre) ; 2. ldneoln% 
Idncra vemi; fig. lekote- 
leznit lekdtni; 3. meUe 
adni; — 6 de Tambassade, 
kdvetsegi mellettes ; ^. fd- 

42 



raxztani ; fig. vonzani ; 5* 
s'— , Y. r. hozzd ragaidni, 
tapadm ; fig. ravaszkodni; 
6. nyomdban Unni (vki- 
nek) ; b'— au char de 1& 
pnissance, a hatalmasok- 
nak hddolni, 

Attaqoable , a. megtdmad- 
hatd. 

Attaqnant, m. tdmadd; 2. 
~~, e, a. IX. 

Attaque, f . tdmadds ; 2. os- 
trom ; 3. kiil-erdd ; fig. cSl- 
zd8 ; tapogatdzds ; 4. m^d. 
roham ; 5. escr. kitorSs. 

Attaquer, v. a. megtdmadni ; 
fig. kihivni ; ingerelni ; 
gyamuitni; 2. megszegni 
(Kenyeret) ; fig. szdba- 
hozni; 3. jur. k€ts€gbe 
vonni; it. bevddolni; 4. 
man. sarkantydzni ; 5. be- 
szSdbe ereszkedni ; fig. 
ingerkedni; 6. s' — , v. 
r. civdddst kezdeni (vki- 
vel), 

Attarder, v. a. tartdztatni ; 
s'— , V. r. elkesni, 

Atteindre, v. a. ir. utderni, 
eUmi; it. fig.; 2. ^'tam; 
3. v. n. jutni torekedni. 

Atteint, e, a.m6d. esett s'paX, 
vddolt, 

Atteinte, f. erintSs (Utes stb. 
dltal) ; 2. horzsWvis ; 3. 
fig. m^d. roham; it. csa- 
pds;^. bdntdSy sirt^s ; 5. 
beavatkozds ; 6. adv. hors 
d' — , elSrhetlen, 

Attel, m. sell. Idjdromszarv, 

Attelabe, m. ent. mq0yor<^- 
bogdr. 

Attelage, m. fogat ; — de 4 
chevaux, 4 lovas fogat. 

Atteler, v. a. befogni ; fig. 
fam. c'est une charette 
mal — 6e, nem femek meg 
egymds mellett. 

AtteUe, f . chir. IdbkiiUd ; 2. 
kapocsvas. 

Atteloire, m. rddszog. 

At tenant, e, a. tdszomszid, 
hatdros ; — , pr6. ou adv. 
Spen meUette. 

Attendant, e, a. vdrva ; 2. 
— adt. ajsonban; egyeb- 
irdnt ; 3. en — , conj. ad- 
dig ; addig is. 



Atten dre 

Attendre, v. a. vdmi ; atten- 
dez ! megdUj ! ; elvdmi ; 
fig. lesni; pr. attendez- 
moisous rorme, holnap- 
utdn kiskeddeni borjunyii- 
zd pinteken ; tont vient k 
point qui peut — , vdrt 
ledny vdrat nyer; 2. re- 
mSlni ; 3. s' — , v. r. szdr 
mot tartanH ; je ne m'y at- 
tendais, nem voltam rd el- 
k4sziilve ; 4t, s'— si q., ma- 
gdt vkire bizni; pr. ne 
{'attends qu' k toi seul, 
gazda azeme hizlalja ajd- 
szdgot, 

Attendrir, v. a. megldgyitni; 
fig. elerzSkenyitni ; ses 
larmes m'ont — i le coeur, 
kdnyei meginditottdk szi- 
vemet; s' — , v. r. megld- 
gyulni; fig. el€rz4kenyed- 
ni. 

Attendrissement, m. megil- 
Iet6d48f elSrzSkenyiilis. 

Aitendu, pr6p. tekintve ; 2. 
conj. — que, minthogy^ 
mivel. 

Attentat (a-tan-ta), m. me- 
rinylet. 

Attentatoire, a..jog84rtd. 

Attente, f. vdrakozds; vdrds; 

2. reminy ; 3. chir. liga- 
ture d'— , ideiglenes kbte- 
I6k ; grav. pierre d'— , ures 
kS; peint. aljazott vdszon; 
arch, pierre d' — , fogaz- 
mdny ; it. fig. reminyteljes 
ifju. 

Attenter, v. n. merenyletet 
elkovetni; — a la vie de 
q., vki ilete eUen t'drni. 

Attentii, ve, a. figyelmes) 
udvarias. 

Attention, f . figyelem ; faites 
— ! figyelem ; faites done 
— I ugyan figyeljen ; ! fai- 
tes — que, jegyezze meg, 
fiogy . . . ; 2. eWz^kenyseg ; 

3. tn^ol. dhitatossdg. 
Attentionn6, e, a. eldzekeny. 
Attentivement; adv. figyel- 

mesen; div. dhitatosan, 
Att^nnant, e, a. m6d. higitd ; 

pal. enyMtd. 
Attenuation, tritkitds; m^d. 

fogyatkozds ; pal. enyhitis. 
Att<&nuer, v. a. gydngitni; 



Att^rer 

in6d. higitni; pal. eny- 

hitni. 
Att6rer, atterrer, v. a. le- 

vemi; 2. fig. lesujtanij 3. 

mar. kikdtni. 
Att^rir, atterrir, v. att^- 

rer 3. 
Att^rissage, att^rrissage, m. 

mar. kikotis. 
Atterrissement, m. uazaMk; 

fdldszaporodSk ; v. allu- 
vion. 
Attestation (a-tess-ta-ci-), f. 

hizonyitvdny, 
Attester (a-tess-t^), v. a. hi- 

zonyitni, tanusltni ; 2. hi- 

zonyadgvl kivni. 
Atti^dir (a-thi6-), v. a. lany- 

hitni; 2. ellankitni; 3. 

s'— , v. r. lanyhulni; it. fig. 
Atti^dissement, m. langyu- 

Ids; fig. lanyhulds. 
Attifer, v. a. et r. piperezni ; 

piperkizni. 
Attifet (a-thi-f6), m. f^-4k, 
Attirail, m. szerszdm, szer ; 

kSszUlet ; 2. mdlha, motyd. 
Attirant, e, a. fig. vonzd, ke- 

cses. 
Attirer, v. a. vonzani ; vertu 

d'— , vonzerd ; fig. csalo- 

gatni ; magdra vonni; s'— , 

V. r. szerezni ; okozni ; p. 

un malheur en — e un 

autre, ezerencsitlemeg kar- 

oltve jdr. 
Attisage, m. szUds. 
Attise, f. brass, szitdfa. 
Attiser, v. a. szltni ; fig. — 

le feu, olajat dnteni a 

tHzre. 
Attiseur, m. szitd; fig. iz- 

gatd. 
Attisoir, attisonnoir,m.fond. 

piszkavas ; ?er. szUd rud. 
Attitrer, v. a. megMzni, kine- 

vezni ; 2. m^gvesztegetni. 
Attitude, f. Ipeint. sculp. 

tartdSf dllds ; fig. vUelet. 
Attouchement, m. €rinti8, 

megSrintis , megtapintds ; 

theol. — illicite, illetlen 

irintis ; g6om. point d'— , 

Srpont. 
Attouoher, v. a. SrirUeni, 

megSrinteni ; 2. — de pa- 
rents k q., vhez tartozni, 
Attractif, ve, a. vonzd; 2. 

43 



Attlwde 

— s, pi. path, hdlyaghuzd- 

szer. 
Attraction (a-trac-cion), f. 

phys. vonzda, vonzerd, 
Attraire, v. all^cher. 
Attrait, m. hajlam, vonza- 

lorn ; 2. inger, gy'dnydr ; 3. 

b&t. k^szUlet bdZ'ipitSS' 

hez, 
Attrape, f. fam. kelepce ; — 

nigaud, durva csel; mar. 

gydmkdtSl ; fond, orros- 

fogd ; 2. — s, pi. hot. azur- 

koa m4cavirdg; om. zaa- 

roly. 
Attraper, v. a. megfogni ; 2. 

rajtakapni; 3. rdazedni; 

4. kapni; 5. utoUrni; meg- 

caipni ; — e I neaze neked ! 

fig. elvdUalni. 
Attrapette, f. fam. cainy, 
Attrapoire, f . p. u. kelepce ; 

fig. cael ; tolvajcainy. 
Attrayant, e, a. vonzd', cad- 

Mtd. 
Attremper, v. a. verr. fokon- 

kint filteni ; kUgetni ; fig. 

meraikelni. 
Attribuer, v. a. oaazekdtni; 

engedni; 2. ttUajdonitni ; 

s'— , V. r. magdnak tulay 

donitni. 
Attribut , m. tulajdonadg ; 

gram, tulajdonitindny ; 2. 

jelezviny. 
Attributif, ve, a. pal. tulaj- 

donitd. 
Attribution, f. tulajdonitda ; 

oaazekotia; eWjog ; 2. — s, 

pi. jogoaitvdny ; cela n'est 

pas dans ses — s, jogkdren 

till eaik ; fig. nem tartozik 

azakmdjdhoz. 
Attristant, e, a. azomoritd, 

leverd. 
Attrister, v. a. azomoritni, 

megazomoritni ; 2. s*— , v, 

r. huavMi, elazomorodni. 
Attrition (-cion), f. phys. 

aurlddda; chir. karcolda; 

div. tdredelem, 
Attroupement, m. caoporto- 

aulda; caddiilea. 
Attrouper, v. a. 'daazecaodit- 

ni; s'— , V. r. caoporto- 

aulni. 
Aubade, f . reggeli zene ; fig. 

fam. azidda. 



Au bain, 

Aubain, m. pal. kiUfoldi. 
Aubaine, 1 pal. esenddseg ; 

fig. szerencse ; vdratlan 

'ordJcsig. 
Aube, f . hajnalha8add8;hy6i. 

hajtdlapdt ; 2. catb. mise- 

ing, 
Aiibel, m. bot. fehir ngdrfa. 
Anb^pine, f. aub^pin, m. 

bot. galagonya. 
Aub^re, a..fakd (Id). 
Auberge, m.fogadd. 
Aubergine, f. bot. tojdscsu- 

c8or. 
Aubergiste, m. fogadds. 
Auberon, m. serr. zdrhorog. 
Auberormi^re, f . serr. horog- 

leniez. 
Aubier, m. hdntSf belhej ; 2. 

bot. kdnyabangita. 
Aubifoin, m. bot. buzavi- 

rdg. 
Aubin, m. man. poroszkdlds; 

2. fehernye; — ner, v. n. 

poroszkdlni ; agr. hmrUitni. 
Aubour, albour, m. bot. le- 

penfa. 
Aucun, e, a. egyse, senki ; 2. 

§1. pal. par — s, nehdny; 
'— B, nemelyik, 
Aucunement, v. nullement. 
Audace, f. elbizottsdg^ orcdt- 

lansdg; 2. bdtorsdg. 
Audacieux, ee, a. elbizako- 

dott^ meresz ; bdtor^ vak- 

merd; — ment, adv. bdt- 

ran J vakmerden; — , m. 

arcdtlan ember. 
Au-de9a , au-dela , au-des- 

sons, aa-dessu8;y.de9aect. 
Audience (an-ce), f. meghall- 

gatds; 2. kihallgatds; 3. 

torvenyszeki uUs; 4. trv, 

terem. 
Audiencier, a. et m. buis- 

sier — , torv. szolga, 
Auditeur, m. hallgatd ; 2. 

tcmitvdny ; 3. tmv. iilnok ; 

4." mil. hadbird. 
Auditif , ve, a. an. canal — , 

haUjdrat, 
Audition, f. pbys. haUds ; 

pal. vallatds, 
Auditoire, m. haUgatdsdg ; 

2. pal. torv. terem. 
Auge, f . jdszol ; vdlu ; 1. 1. 

vakolat-hordd ; pap. — de 

trempis, dztatd kdd ; serr. 



Angelot _ 

oltd kdd; — de moiilin, »ia- 

lom-zsilip. 
Augelot, m. sal. Iwhszedd. 
Auger, V. a. 1. 1. kivdjni. 
Auget (6-j6), m. maddrvdlu ; 

2. aaratvdlu. 
Augite, f. ragyla. 
Augment, m. pal. — de dot, 

viszonhagyomdny ; gr. rio- 

ved4k. 
Augmentateur, m. sokasitd. 
Augmentatif, ve, a. gr. 

gyak&ritd. 
Augmentation, f. szaporitds, 

nagyobbitds; novedek; fize- 

t€si pdtlek. 
Augmenter, v. a. szaporitni ; 

novelni; javitni.; 2. v. n. 

nagyobbodni : riovekedni ; 

drdgulni ; szdkkenni., 
Augure, m. eWjel; eWjelen- 

tes ; 2. maddrjds; oiseau 

de mauvais — , viszmaddr; 

fig. szerencsetlen ember. 
Augurer, v. a. gyanitni ; aej- 

ditni ; jdsolni. 
Ajourd'hui, adv. ma; d'— , 

mai; p. un bon — vaut 

mieux que deux demain, 

jobb ma egy vereb^ mint 

holnap egy tuzok. 
Au-lof , V. lof. [kcUd. 

Aumaillade, f. p6ch. keszeg- 
Aumaille, f. a. 6. f. b^tes 

—8, szarvasmarha. 
Aum6ne, f . alamizsna; tronc 

des — s, alamizsnatbke ; 2. 

pal. birsdg; 3. — fieff^es, 

Mr. aZapitvdny az egyhdz 

szdmdra, 
Aum6n6e, f. alamizsnake- 

nyer. 
Aumdner, v. a. pal. birsd- 

got fizetni sz. szdmdra. 
Aumdnier, ere, a. jdtikony ; 

2. — m., alamizsnamsster ; 

3. — d'un regiment, tdhori 
lelkesz; 4. perz8elyhord<^. 

Aumussier, v. bonnetier. 
Aunage, m. rdfmirtek ; rdf- 

fel void meris ; b6n6fice 

d'— , rdadds. 
Aunaie, aulnaie, f . eger-erdd^ 

egeres. 
Aune, aulne, m. egerfa. 
Aune, f. rdf; s'en donner 

tout du long de T— , tor- 

kig lakni. 

44 



Autant 

Aun6e, f . bot. 'drvenygydkir. 

Auner, v. a. rdffel merni; 
— bois a bois, sz'&ken 
merni. 

Annette, f . egercserje. 

Auparavant, adv. eldbb^ min- 
den eldtt. 

AuprSs, pr6p. mellette, kb- 
zel ; 2. meUettf -ndl -nel ; 
il n'est plus -^ du minis- 
tre, nines tobbe a min. 
szolgdlatdban ; 3. kepest; 
la vie n'est rien — ' de 
I'honneur, az €let semmi a 
becsiilethez kepest. 

Aur61ie, v. chrysalide. 

Aur61iere, v. perce-oreille. 

Aur6ole, f. peint. fSnykor, 
sugdrkor; 2. dicsdsig. 

Auriculaire, a. t^moin — , 
fiiltanu ; confession — , 
fiil-gydnds ; 2. an. nerf — , 
hallideg. 

Auricule, V. oreille exter- 
ne: 2. bot. v. oreille 
d'ours. 

Aurif^re, a. aranytartalmu. 

Aurone, 1 boij. ahruturom. 

Aurore, f. hajnal; 2. com. 

, couleur d'— , hajnalszin; 
po6t. les pleurs d'— , liar- 
mat ; 3. pbys. — australe, 
bor6ale, delij Sjszaki f€ny. 

Auspice, V. augure. 

Aussi, adv. i«, szinten; 2. 
ugyanazdrt ; 3. pr6p. ugy ; 
4. — bien que, 4p ugy 
mint .,.; 5. — bien, kuldn- 
ben is ; 6. — peu que, ^p- 
oly kevesse. 

xiussitdt, adv. oonj. a^onnal, 
legott ; p. — dit, — fait, 

' alig mondta^ mar jnegtette. 

Auster(-er), m. d^liszil. 

Austere, a. szigoru ; 2. bardt- 
sdgtalan; pbys. Janyar ; 
—ment, adv. szigorun ; 
komohU. 

Aust6rit6, f. szigorusdg, zor- 
donsdg. 

Austral, e, a. deli; aurore 
— , d4lifeny. 

Autant, adv. annyi, ugyan- 
annyiy €p ugy ; 2. conj. 
am^nnyire annyira ; p. — 
de tStes, — d'avis, a hdny 
/J, annyi gondolat ; 3. gal- 
lic. aZf ugyan az^ — en 



A ntel 

emporte le vent, /aira bor- 
sdt hdnyni ; — comme — , 
egyre megy; 4. — ,v. aussi 3; 
6. d'— adt. il parle beau- 
coup mais il mange d'— , 
foiat heszily dt €p any- 
nyit eszik ; 6. d'— mieux, 
minU — anndl; 7. d'— 
moins , anndl kevesbhi ; 

8. d*— plus V. pljis, 6 ; 

9. — que, a mennyihen; 

10. annyival inkdbb ; 11. 
et d'— que, conj. prat. 
minek utdnna. 

Aatel, m. oltdr ; cath. mai- 
tre — , nagyoltdr; 61ever — 
contre — , szakaddst eW- 
idiznX. 

Antelage, m. oltdrjog ; 2. 
papiUet€k. 

Anteur, m. alapitS ; 2. szer- 
z6f ird ; f emme — , irdnd ; 
3. szavatos ; 4. eldd. 

Authenticity, f. hitelesseg, 

Authentique (6-tan-), a. va- 
Udi; 2. hiteleSf jogirvS- 
nyes ; 3. fontoi ; 4. — , s, 
pi. pat. tbrv€nyc%kk^ — 
ment, adv. hitelesen. 

Authentiquer, V. a. hitele- 
siteni. 

•Auto'biographe, m. on-ilet- 
ird ; — biographie; f . on-i, 
rajz; — chthone, m. 68- 
lakos ; — crat, m. on Hr ; 
— cratie , f . 'dmiralom ; — 
da-f6, m, eretnek-igetis ; 
— didaot, m. bntanuU ; — 
graphe, m. hasonmdsu k€z' 
irat; —mate, m. bnmoz- 
dony ; fig. t'dkfilkd ; — ma- 
tique, a. gipies ; — matis- 
me, m. gipiessig. 

Antomnar(tom-nal), a. 68zi. 

Automne (tone), s. 6iz. 

Auto'nome, a. dnhatdsdgi ; 
— uomie, f. onhatdsdg : — 
psie, f . dnszemlilet ; an. 
tialott'boncolds. 

Autorisation, f. folhatalma- 
zds ; 2. jdvdhagyds. 

Autoriser, v. a. fAhatalmaz- 
ni; 2.jdvdhagyni ; fig. jo- 
goMni ; 3. s'— , v. r. ie- 
kintilyt nyemi; it. adni 
magdnak ; 4. hivatkozni. 

Autorit^, f . tekintily ; liata- 
lorn; 2. faire — , irdnyt ad- 



Antonr 

ni; 3. hatdsdg ; 4. d'— , 

adt. erdszakkal ; d' — pri- 

y6e, onhatalmdlag. 
Autour, adv. et pr6p. k'&riilt 

koTosk^ri'd ; — m. olyv. 
Autre, a. md8 ; mddk ; — s, 

fam. m?; nous — s hom- 

mes, mi firfiak ; 2. egSszen 

mds;. 3. mdsodik ; un — 

C^sar, mdsodik Cesdr; 4. 

m. ou pron. rel. tout — 

que lui, mindenki mds — ; 

qui voit Tun, voit 1' — , 

egyik olyan mint ajndsik; 

ni I'un ni 1'—, egyik se ; 

— s pays, —8 moeurs, a 

mennyi hdz, annyi szokds ; 

fam. il en salt bi^n d' — s, 

mig kilVmbeket is tud; 

I'un portant 1'—, egyre 

mdsra. 
Autrefois, adv. hajdan^ va- 

laha. 
Autrement, adv. mdsk^nt ; 2. 

kiUonben ; 3. fam. pas — , 

nem ipen, 
Autre-part, adv. mdsholf 

mdshovd; 2. d'— , egyib- 

irdnt. 
Antruche, f. om. nyarga^ 

szaladdr. 
Autrui, m. on pron. ind. mds^ 

mdsok ; il faut respecter 

le droit d'— , tisztelni kell 

mdsok jogdt. 
Auvent, m. eresz. 
Auxiliaire, a. segid^ segitd ; 

gr. verbe — , segidige. 
s'Avachir, v. r. tdgtUnif pu- 

hvlni; pop. elhlzni. 
Aval, m. com. vdLtdkezess^g ; 

riv. d'— , vizmentSben ; 

vent d'— , esti szil. 
Avalage, m. riv. hajdzds viz- 

mentiben ; it. fuvarbSr ; 

ton. pincibe eresztSs ; fo- 

lyds (horddi). 
Avalaison, avalasse, m. es6- 

dradds. 
Avalange, — che, f. hdgdrge- 

teg. 
Avalant, te, v. avaler. 
Aval6, e, a. csUggd, fUggd; 

— e, f. manuf. foszldny. 
Avalement, m. m^d. nyelv- 

iszam. 
Avaler, v. a. nyelni^ elnyelni ; 

fig. — des couleuvres, s€' 

45 



ATantager 

relmeket eltumi ; faire — 
qc. tlq. vmit vkivel elhitjet- 
ni ; jard. — un branche, 
dgat levdgni; — du vin 
dans la cave, pincibe kor- 
csoldzni ; com. kezeskedni; 

2. V. n. riv. mzmentiben 
hajdzni ; 3. v. r. man. le- 
csuggni ; fig. — sans corde 
et poulie, kdnnyH szerrel 
vigezni vmit. 

Avaleur, m. lenyeld; fam. — 

de pois gris, nagybHil ; it. 

— de charettes ferries, 

szdjhbs. 
Avalies, f. com. dog-gyapju. 
Avalois, m. pop. tdgtorok; 

chap. nyujtdvcLs ; sell, far- 

matring. 
Avanoe, f. eWbbseg ; arch. 

nytUddSk; 2. eldleg ; 3. 

d'— , par — , pr6p. eldzete- 

sen ; eJore. 
Avanc^e, f. mil. eWdrs. 
Avancement, m. eldUptetis ; 

kaladds; 2. gyarapodds ; S. 

eldleg. 
Avancer, v. a. eldbbretenni ; 

kinyujtani ; 2. siettetni ; 3. 

eWiSptetni ; eldmozditni ; 

4. eWlegezni; 5. kdlcsonoz- 

ni; 6. v. n. eldhaladni ; p. 

plus on se h&te, moirs on 

— e, ham^arjdrd^ hamarfd- 

radd ; horl. sietni ; 7. s'— , 

V. r. kdzeledni, fdlvergdd- 

ni • bocsdtkozni (vbe). 
Avanie, f. pinzzsarolds ; fig. 

szdndekos bdntalom. 
Avant, m. mar. v. proue ; fig, 

aller de 1'—, bdtran eldre 

hcUadni ; 2. — , pr6p. eldtt ; 

3. — , adv. mSlyen; le fer 
penetra si — qu*il en mou- 
rut, a vas oly mSlyen be- 
hatoltj Iwgy belehalt ; 4. en 
— , adv. nul. eWre ! 5. en — , 
pr6p. en — de I'escalier, 
a Upcsd eldtt ; 6. en — ; de 
l«l en—, attdl kezdve ; 7. — 
de, mieldtt; 8. — que, conj. 
nv6g mieldtt. . . 

Avantage, m. eldny ; fd- 

Uny ; eldjog. 
Avantager, v. a. kegyelni ; 

gondoskodni ; 2. eUdbbsi- 

get adni ; 3. s'— , v. r. el- 

sdbbsSget kik&tni. 



ATantaseiueateiit 



Ayantagensement, adv. eld- 
nydsen. 

Avantageux, se, a. eWnyos ; 
2. urias; 8. kedvezd; 4. 
fenhSjdzS, 

Avantn^ec, m. j€gtor6 ; — 
blanc, m. jard. }wra 4r6 
cseresznye ; — bras, m. al- 
har; — ohemin oouvert, 
m. fort. kiUgd, fod&tt ut; 

— coeur, m. an. szivg&dUr; 

— corps, m. arch, eldtor- 
ndc ; — cour, f . e. udvar ; 

— coureur, m. Mrmondd, e, 
posta ; — dernier, 6re, s. a. 
utoUd eldtti; — due, m. 
parthid; — faire-droit, v. 
interloculoire ; — foss^, 
m. fort, e, drok ; — garde, 
f . e, sereg ; — go^t, m. c. 
iz; —met (-thi^re), adv. 
tegnapeldtt; — jour, m. 
hajnal ; — logis, m. e, la- 
has ; — main, m. tenySr ; 
— mur, m. fort. e. fal ; — 
part, f . pal. eUdhbsig ; — 
p§che, f. kora-ird dszi- 
baraek; — pied, pi^, m. 
Idbfej ; fejbdr ; — pieu, m. 
jard. lyuk-dsd va»; — poi- 
gnet, y. m^tacarpe ; — poi- 
trine, f . «. wwW ; — -port, m. 
kiiUd kikdtd; — portail, 
m. e. kapu; — poste, y. 
avanc^e; — propos, y. 
preface; fig. hevezetis; — 
sc^ne, m. e. azln ; — seuil, 
m. kuszobUpcsd; — toit, 
m. arch, eszterha; — train, 
m. dUds eleje ; artil. hdr'dc ; 
6ter, amener 1*= d'une pi- 
^ce, dgyHt lebdr&ckozni ; 
felh&rbcKdzni ; — yeille, y. 
suryeille. 

Ayantin, y. crossette. 
Ayare, s. a. fdvoiny^ zsugori. 
Ayarement, ady. f6sv4nyen. 
Ayarice, f . fdsvinysig^ kap- 

znsdg, 
Ayaricieux, se, s. a. y. ayare. 
Ayarie, f. com. hajSkdr^ hor- 

gonyber, 
Avarie, e, a. megrongdU ( ha- 

jd) ; megromlott (druk). 
s'Avarier, y. r. hajdhdrt 

szenvedni. 
Ayaste, i. mar. huja ! 
A-yau-l'eau, ady. vizmenti- 



ben ; fig. aller — , meghiu- 

Avec (ayek), pr6p. -voZ, -vet ; 
2. -tdlf -til; B^parer Tor 
d'— largent, aranyt ezUst- 
tdl elv/Uasztani ; 3. awal ; 
il a pris mon manteau et 
B'en est all6 — , elvette kd- 
penyemet €8 elment awal;4, 
tarn, la montre et Targent 
— , drdt 48 rdaddetU p€nzt; 
— tout cela, mindezek elle- 
nSre. 

Ayeindre, y. a. ir. fam. eU- 
hozni, 

Ayeline, f . spanyol mogyord, 

Ayelinier, m. «p. mogyordfa. 

Ayenage, m. zabtized, 

Ayenant, e, a. megnyer6, kel- 
lemes; pal. y. ayenir; 2. 

, k 1*—, y. si proportion. 

Ay^nement, m. trdnrajutds. 

Ayenir, adyenir, y. a. ir. tdr- 
Unnij esni ; s'il ayenait 
que, ha megesnSk, hogy ; 
ayenant le d^cds de I'un 
des deux, kett^uk kdzM 
az egyiknek haldl eset^re; 
pal. il faut regarder la 
chose comme non ayenue, 
a dolgot meg nem tdrtint- 
nek keUtekinteni, 

Ayenir, m. I'ovd; po^t. utd- 
k<yr ; 2. k 1'—, adt. j'dv&re, 

Ayent, m. advent. 

Ayenture, f. eset^ eseminy^ 
kaland; 2. viUtlen szeren- 
ese ; 3. dire la bonne — , 
jd8olni; 4. k 1'—, ady. 
vaktdba; 5. d'— , par — , 
adt. tdrUneteserif esetleg ; 
k toute — , y. cas. 

Ayenturer, y. a. memi,koc- 
kdztatni; 2. s'— , y. r. 
ve8zSlynek tenni ki magdt. 

Ayentureux, se, a. meri8Z^ 
vakmerdt kalando8. 

Ayenturier, m. h. portydzd^ 
8zdgvZdozd '; fig. — , 6re, 
kalandor; k.-nd; 2. mar. 
y. flibustier. 

Ayenue, f . fasor ; kapualjaj 
2. ^sugdrdt; 3. com. vdm, 

kvkiret^ y. a. igazolnit bebi- 
zonyitani, 

Ayeron, y. haveron. 

Ayers, m. pi. hdzi dUatok ; 
juhok. 

46 



Averse, f. zdpor. 

Aversion, f . eUenszenv ; utd- 
lat ; fam. et fig. c'est ma 
b^te d^—,hdldlbagyuldtom. 

Avertin, v. toumis ; 2.y.fr6- 
n^sie. 

Avertir, v. a. tudd8Uni;beje- 
lenteni; inteni; 2. — en 
ami, bardtilag meginteni, 

Avertissement, m. inti8f em" 
Ukezt€t6i, intdem ; 2. je- 
lerUiSt hirdetiSt kSzMrrS 
tStel; 3. litt. tuddAtds ; 
el68z6 ; eldleges tudni void. 

Aveu, m. vailomds, vaUdstS- 
tel; 2. beleegyez^Sf hely- 
benhagyds; 3. vilenUny ; 
4. homme sans — , csavar- 
gdf kdbarld. 

Aveugle, s. a. vak; un — n6, 
pakon szuletett ; c*est nn 
— sans b&ton, tnindentdl 
meg vanfoeztva; po^t. 1* — 
enfant, dmor; 2. ob^issan- 
ce — jfbltStlenengedelmes- 
8ig; 3. k 1'—, en — , v. 
aveugl6ment, 4. an. intes- 
tin — , vakbil, 

Aveuglement, m. v. c6cit6; 
fig. tudatlarudg; 8zemf€ny- 
ve8zte8. 

Aveuglement, adv. fig. va- 
kon ; vaktdban ; meggondo- 
laUanvl. 

Aveugler, v. a. m^gvakitani ; 
2. mUamCtm, kdprd-ztatni; 
fig. elvakitni ; 3. s'—, v. r. 
megvakitni ma^dt; fig. el- 
vaktUni. 

k TAveuglette, adt. fam. ta- 
pogatva^ vaktdban, 

Avictuaillement, v. avitaille- 
ment. 

Avide, a. vdgyd ; sdvdr ; kap- 
zsi ; — ment, adv. 8dvdrg- 
va, kapzgin^ vdgyakodva. 

Avidity, f. vdgyakodds; sd- 
vdr 8dg ; heves vdgy. 

Avilir, V. a. €rt€ktelewn£ ten- 
ni ; fig. Ieala4i8(myitam, 
gyaldzni; megbecgtelevat- 
ni; 2. s'— , v. r. irtikSt 
veszteni; fig. elaljaaodni, 

Avilissement, m. Iealac80- 
nuitds; elaljasodda. 

Aviusseur, m. lealacsonyitd, 

Aviner, v. a. borba dztatni ; 
futaiUe -^, sidUdzdld 



AToiaarie 



Babiole 



hordd; fig. nnhomme —6, 
riszegemher. 

Ayiron, m. evezd; e. rUd, 

Ayiroimer, v. a. mar. evezni, 

Aviroimerie,f. evezd-kSszitis. 

AYironnier, m. ev. kiazitd. 

Avis, m. vilemSnyt nizet; 
pal. szavazat; aller anx 
— , 8zav€usni; 2. tandcs^ja- 
vaslat ; fig. 11 y a jonr 
d'— , m€g van idd a gondol- 
kozdsra; 3. ttiddsltda; in- 
Ui ; com. lettre d*— , tudd- 
<it(^ lev6l; donneur d'— , 
tandcs ad&. 

AtIs^, e, a. okos^ ovatos; 
mal — , f£lrevezetett. 

Aviser, v. a. v. avertir ; 2. q. 
fam. iszrevenni vkit ; 3. 
V. n. gondoekodni vrSl. 
b'— , V. r. de qc. kigandolni 
vmit; 2. merSszelni; de 
quoi B'avise -t-il? mit me- 
ritzel f 

Avissnre, avisnre, f. hajtSk. 

Avitaillement, m. iUlmezis. 

Avitailler, v. a. 4lelmezni. 

Avitalllear, m. €lelmez6, 

Avivage, m. cUtzdrolds, 

Aviver, v. a. sikdrolni; — 
des conlenrs, azineket ele- 
venUni ; b'— , v. r. SUn- 
kulni. 

Avives, f. pi. v6t. nyakmiri- 
gigek. 

Avivoir, m. dor. aranyozd 
k€s, 

Avocagser, v. n. fam. zugilgy- 
vidkedni. 

Avocasserie, m. fam. jogcsa- 
vards. 

Avocassier, m. fam. jogcsa- 
var6, 

Avooat (-ka), m. Ugyv€d ; — 
fiscal, iigyisz ; — g6n6ral, 
dUamUgyiaz ; fig. — , e, szd- 
8zdl6, sz,8z,'n5. 

Avocatoire , a. lettres ~s, 
vUszahivd levil (kUlfdJMn 
levd alattvaldhoz), 

Avocette, f. iclit. kardorru 
hal, 

Avoine (a-vofi-ne), f . bot. zdb; 
— folette y. haveron; 
paille^ d*— , z,$zalma; — 
des pr^s, Urezah ; — jau- 
n&tre, idrgaz, ; — noir, 6o* 
roitdt z, ; fig. oet homme 



a re^u de T— , kikosaraz- 
tdk ; 2. agr. les — s, pi. Id- 
bdn dU6 z, 

Avoinerie, f. zabfiild. 

Avoir, V. a. ir. Mrni, lenni 
(-nakt-nek); chaud, meleg- 
nek lenni; — pour agr<^- 
able, helybenhagyni ; — 
pour but, szdndSkozni ; 2. 
— d,, j'ai si lui dire, meg 
keU neki mondanom ; 3. p. 
11 n'est rien telle que d*en 
— , mindent meggySz a 
pinz ; en — , contre qui 
en avez-vous? kire harcLg- 
szik f en — , gazdagnak 
lenni ; tant y a, annyi hi- 
zonyos; vous en aurez, 
megkapja rSszit ; 4. v. Imp. 
y — , ily a deux ans, ez 
elStt kit €wel ; 11 y en a, 
vannak emberek ; 5. v. aux. 
11 a aim6, szeretett ; la let- 
tre qu'll a eu , a lev€l , 
melyet kapott; 6. — , m. 
birtok; cette maison est 
une belle — , e hdz szip bir- 
tok ; com. adott, fizetett ; 
veulllez examiner mon — , 
vizsgdlja meg kdvetelise- 
met ; le dolt et 1'—, tarto- 
ziltf kijvetel. 

Avoisinement, m. v. avolsi- 
ner ; 2. fig. kdzeledis. 

Avoisiner, v. n. hatdrosnak 
Unni; po^t. un arbre qui 
-~e les cleux, egekig irdfa. 
2. s'— , V. r. kdzeUdni. 

Avortement, m. y. fausse 
oouche ; v^t. elvetiUs, 

Avorter v. n. idStUnt szUl- 
ni; v6t. elvetilni; fig. son 
dessein avorta, cilja nem 
siker&U. 

Avorton, m. gyermekvesztis, 

Avouable, a. bevallhatd. 

Avou6, m. ilgyviv6; h. temp- 
lomvid. 

Avouer, v. a. megvaUani^ be- 
vaJlani; elismemi; p. — 
la deite^ hibdjdteli8m£mi; 
2. jdvdhagyni ; 3. s'— , v. r. 
V. se r^clamer. 

Avoyer, v. a. mar. tdmadni 
(»zilr6l). 

Avril, m. dprilhd; Icht. pois- 
son d'— , k&zmakdr ; pr. 
poifison d'— , kerUd; don- 

47 



ner un poisson d*— &q. 

bolonddd tenni vkit ; po6t. 

r~ de mes jours, €ltem ta- 

v(uza. 
Axe, m. tengely, 
AxiUaire, a. nerf, velne -, 

hdnalj-ideg , €r ; glandes 

— s, h. mtri^y. 
Axinite, v. 6pidote. 
Axiome, m. aarkelv, 
Axonge, m. hdj ; yerr. ~ de 

verre, ilvegtajt. 
Aze, m. g. p. szamdr, 
AzMe, f. ent. k€trdp&, 
Az6role, f. naspoiya. 
Azimuth, azlmut (-ute), m. 

tetdk^r. 
Azote, s. a. chin. Ugeny ; 

— 16, e, a. Ugenytartalmid, 
Azoth, m. alch. 6rcek alap- 

szere ; dltaldnos gydgyszer. 
Azur, m. szinelet ; — mail, 

halvdnykSk; — de roohe, 

lazurpat ; fig. T— de del, 

azurk€k. 
Azyme, s. a. kovdsztalan; 

pain — , k, kenyir. 



B, m. b beta ; ne parler que 
par F et par — , fdlyvdst 
kdromkodni ; pop. il est 
marqu6 au — , megjeWUe 
a termSszet (az az pupos, 
sdnta 8tb.) ; fig. gonosz 
ember. 

Babeurre, m. ird. 

Bablche, v. blchonne. 

BabU, m. fecsegSa ; ch. nyo- 
mot vesztett eb esaholdsa. 

Babillage, m, fecaegis. 

Babillard, e, s. a. feceegd ; 
v6n. csahold ; 2. le — , om. 
zoldrigd; 3. la — e, bardz- 
ddbiUegetd, 

Babiller, v. a. fam. fecugni, 
locsogni ; ch. caalwlni 
(nyomot veaztve), 

Babine, f. gamba, ajak; U 
s'en est donn6 par les — s, 
mindennek nyakdra hd- 
gott, 

Bablole, f. jdtSkazer; fig. U 
ne s'amuse qu' k des — s^ 
csekeiyUgekkel b^elMik 



Babonoard 

Baboucard, m. oiu. haldsz- 

maddr. 
Babouche, f. papucs. 
Babouin, m. kbz'&miges eh- 
faj; 2. torzkep; pv. faire 

baiser le — a q. vkit heUe- 

metleri dolopra kinyszerit- 

ni; 3. fam. m. — e, f. mdli- 

szdju, bdmeaz. 
Bac (bak), m. komp; jard. 

dntozSsi medence ; brass. 

erj-ed^ny ; sucr. dztatd 

kdd ; — k cboux, meszinz- 

godjdr. 
Bacaliau, m. szdritott toke- 

hal. 
Baccalaur^at (ba-ka-16 -re -A) , 

m. ko8zoru8. 
Bacchanal (ba-ka), la.ldrma; 

faire du — , pokoli Idrmdt 

csapni. 
Baccnanale, f. haeckus iinne- 

pe ; fig. tivomya. 
Bacchanaliser, v. n. g. p. d5- 

zsolni. 
Bacchant, e,s.a. hacchuspap- 

ja ; — noje ; fig. ddzsonc ; 

kicsapongo nd, 
Bacchie (bak-), f. path, hor- 

hinUd. 
Bacchique (ba-ki-ke), m. to- 

borzd (vers) ; 2. a. v. bachi- 

que. 
Bacchus (ba-kus), m^horis- 

tene ; fig. hor. 
BaccifSre (bac-si), a. hot. ho- 

gyds. 
Bacciforme, a. hot. bogyd 

alakH. 
Baccivore, s. a. bogydevdk. 
Bacelle, v. bachelette. 
Bachasse, f. ^. mi. to toltese. 
Bachasson, m. pap. csege. 
Bachat, m. pap. kolyiUik ; it. 

kolyU; 2. — , ange si co- 

chon, disznSvdlu. 
Bache, t.ponyva;koc8i-emy&; 

drap. cseveldda ; pech. hu- 

zdhdld. 
Bachelette, f. g. p. cavira^ 

cevere. 
Bachelier, m. tandrjeVolt ; 2. 

autrf . apr6d;ii.jiatal kird; 
3. ceh ifjabbika. 
Bacher, v. bSche. 
Bachique, a. f^te — , bacchus- 
iinnepely ; liqueur — , szdl- 
Idnedv. 



Baolion 

Bachpn, m. vign. boros put- 
tan. 
Bachot, bache, m. komp; 

rSvlctdik. 
Bachotage, f. kompon dtjd- 

rds ; 2. rSvbSr. 
Bachoteur, m. rSvisz. 
Bachotte. f. hcUasbdrka. 
Bachou, m. vign. v. bachon; 

2. bouch. — ou bachoue, 

beles putton. 
Bacile, m. hot. c»impaj. 
B^lage, m. mar. kikot^s; 2. 

rSvpenz; 3. kikotd elzd- 

rdsa. 
Bacler , v. a. bereteszelni ; 

mar. kik'otni ; — un port, 

kikotdt elzdmi ; fam. tU- 

tiil vSgezni vmit. 
Bacleur, m. mar. rivzdrd. 
Bacovier, m. hot. pizangfa. 
Bacule, v. croupi^re. 
Badail, m. pdch. hdzdhdld. 
Badaud, e, s. a. mdliszdju. 
Badauder, v. a. bdmiezkod- 

ni ; — erie, f . bdmiszkodds; 

ne faire que — s, tricselni, 
Badiane, v. anis. 
Badigeon, m. kdragasz ; 

sculp, szohrdsz-tapasz. 
Badin, e, s. a. irefds, enyelgd. 
Badinage, m . trSfttf enyelges ; 

2. kacsavaddszat. 
Badinant^ m. man. Idgds. 
Badine, f . 86tapdlca ; lovag- 

veszszd ; ser. — s, tUzfogd. 
Badiuer, v. n. v. plaisanter ; 

fam. il ne — e pas, erz4- 

kenVt ingerUkeny ; 2. v. 

tailler ; mod. l^bogni. 
Badinerie, v. bouffonnerie. 
Bafouer, v. a. lehordani^ szid- 

ni. 
B&fre, f. pop. zabdlds; 
B&frer, v. a. pop. zahdlni. 
Bafreur, m. pop. zahdld. 
Bagage, m. mdlha; tdbori 

Bzer; fig. et fam. il n'a 

qu'un mince — , keveset 

irt. 
Bagarre,^. fam. Idmuij zaj, 

zsihongm; fig. se tirer de 

la — , kivergddni a bajbdl. 
Bagasse, bagace, f. sajtolt 

cukorndd ; coutur. ocska 

rqjtok ; 6con. olajsonkoly. 

Bagatelle, f. csekelyseg ; fig. 

pi. hasztalansdgokf aprd- 

48 



Baigpaer 

sdgok ; fig. ostobdsdg, bal- 
gasdg ; s'amuser k la — , 
hasztcUansdgokkal bibelod- 
ni ; 2. aimer la — , szeret- 
kdzissel foglalkozni ; 3. 
— ! hidbavcUdsdg ! 

Bagne, m. rdbszolgahdz ; 2. 
gdlyabortdn. 

Bagnolet, m. -— lette, l.fel- 
lepel ; 2. mar. kdtrdnyozott 
vitorla, 

Bague, f. gydrii ; fig. ekszer; 
it. V. sinecure ; prat. — et 
joyeux, ingd vagyon (no 
haldla utdn) ; fig. sortir 
vie et — s sauves, baj nel- 
kiil menekulni ; man. jeu 
de — , karikajdtek. 

Baguenaude, f. hot. puk- 
kantd dudafiirt. 

Baguenauder, v. a. bohos- 
kodni. 

Baguenaudier, m. fam. bo- 
hdc; 2. hot. hdlyagos bor- 
sdfa. 

Bagner (ba-gh^), v. a. cout. 
redSzni ; fercelni ; 2. — sa 
future, ardjdnak ekazere- 
ket ajdndSkozni. 

Baguette (ba-gh^t), f. v. ba- 
dine ; 2. biivdsveszazd ; 3. 

— de fusil, puskaveszszo ; 

— de tambour, dobverd; 
4.arch. v.astragale; chand. 
gyertyaveszszd ;^ .mil. pas- 
ser par les — , veszszdtfut- 
ni ; fig. obeir k la — , szi- 
goruan engedelmeskedni. 

Baguetter, v. a. chap, pdl- 
cdzni. 

Baguier, m. ekszertok. 

Bahut (-hu), m. Idda; arch, 
pierre en — , domborko; 
]ard. plate-bande en dos 
de — , domboru dgy. 

Bahurier, m. IddakSszttd. 

Bai, e, a. man. p^. 

Bale, f. hot. bogyd ; — de 
oaf6, kdvibab ; — genievre, 
fenyiimag ; fam. il m'a 
donne la — , rdszedett; 
arch, ablak-^ ajtdnyUds; 
g^og. tenger'ob'dl. 

Baigner (be-ni6), v. a. fii- 
roszteni ; usztatni ; fig. la 
rividre baigne les murs de 
la ville, a folyd locsolja a 
vdros falait; —sou visage 



B algneur 

des pleurs, aredt kbnyek- 
I'el dztaini ; 2. se— , v. r. 
fUrdevi; — dans les lar- 
mes des malheureux, a 
boldofftalanok honyeingy'fi- 
nyorhodni ; 3. v. n. dzni ; 
fig. — dans son sang, v^- 
rkhen uszni ; izzadni. 
Baiprnenr, se, s. a. fiirdd ; 
fiirdd-vendig ; furddft ; fiir- 
d5-hdpeny. 
Baignoir, m. fam. furddhely; 
-e, f. fiirdis-kdd ; 2. th. 
pdhaly. 
Bail. m. pi. baux. hasz&nhir^ 
haszonbSrbe adds : 2. pv. 
cela n'est pas de mon — , 
vem az 4n dolpom : fig. — 
d'amonr, szerehni ig6ret. 
B<>,»llarge (ba-lyar-), m. agr. 

fnnaszi drpa. 
Bn'llement, m. dsntds. 
Bailler (ba-lyi6), v. a. fisUni: 

flff. tdtogni. 
Bailler, v. a. herhe adni ; pv. 
vous la lui baillez, elhi- 
ieti vele. 
Baillet (ba-ly5), a. teeUzin ; 

man. cbeval — , kese. 
Bailleiir, m. dfn,*ozn ; pv. nn 
bon — en fait bfiiller deux, 
eqy boland »zdzat csindl. 
Bailleur, m. bailleresse, f. 

haszonb^rhe add. 
BaUU (ba-ly), m. baillive, f. 
tisztartd ; t.-ni ; 2, tarto- 
mdnynagy : 3. t.-hird. 
Baillon (ba-lyon), m. szdj- 
pecek ; fig. mettre un — «l 
q.. elhaUgattatni vkit. 
Baillonner (ba-lvo-n6), v. a. 
folpeckelni ; kiviilrdl el- 
zdrni. 
Bailloque (ba-lyo-), f. plum. 

tarka structoll. 
Bain, m. fiirdS ; 2. v. bai- 
Rnoire ; fiir.-szoba ; furdd- 
hdz; —s russes, izzasztd 
f. ; — de pieds, Idbvlz ; 3. 
fond, le m6tal est en — , 
az ere olvaddsban all: 
arch. — de cbaux, oltott 
m^8z ; teint. mettre au — , 
kddba tenni. 
BaTonnete, f . ezurony ; croi- 
ser la — , szuronyt sze- 
ftezni; fig. katanasdg. 
Bai-rouge, f. z. gydriiskigyd, 

mAbtonfft: Fmnczia-niagyar 



Bafsemain 

Baisemain, m. f^od. k^zcsdk; 
fig. a belles — s, hdkoloa. 

Baisement, m. Idbcsdk (zold- 
caiit'drtokon). 

Baiser, v. a. csdkolni ; 2. je 
vous — e les mains ! iron. 
kdszdnom sz^pen ! pv. — 
le cul de la vieille, makkot 
siltni (tetlemil dUni) ; 2. 
se — , V. r. csdkoldzni ; fig. 
(rintkezni ; 3. noszni ; 4. 
— , m. csdk ; cath. — de 
paix, bekecsdk. 

Baiseur, — se, s. a. csdko- 
Idzd. 

Baisotter, v. a. fam. csdkoU 
gatni^ nyalakodni. 

Baisse, f. com. csokkenSs ; 2. 
apadds (vni). 

Baisser, v. a. l/'ereszteni ; — 
la t^te, fejet lehorganzta- 
ni ; — fes yeux, szemH le- 
sdltni ; — la voix, hangjdt 
mirnikelni ; — le ton, aid- 
zatosan^ ovatosan benziJni; 
fig. — le prix d'une mar- 
chandise, dmt olrpdbban 
eladni ; 2. v. n. apadni; 
le jour — e, alkonyodik ; 
eom. csokkenni; riv. viz- 
mentSben hajdzni; 3. se — , 
V. r. lehajolni; pv. il n'a 
que se — et en pendre, a 
galambok niilve rnpiilnek 
szdjdba ; tete baiss^e, vak- 
tdhan. 

BaiFsier, m. com. csokke- 
v^are vyeriazkedd. 

Baissirre, f. marad^k ; boiro 
la — du vin, maradSkbort 
kiini. 

BaiFSoir, m. sal. vizi arid. 

Bajou, m. riv. emelnrud. 

Bajoue, f. disznd dU. 

Bajule, m. kormdnyzd ; 2. 
b. eccl. kpreszt es gyertya- 
hordozd (korme'neieknSi). 

Bal, m. tdncvigalom; jeu. 
mettre une carte au — , 
egy kdrtydra rakni ; fig. 
donner le — si q., tykit jdl 
lehordani. 

Baladin, e, m. f. bohdc. 

Baladinage, m. p. u. — d'es- 
prit, hitvdny Sic. 

Baladoire, m. bdcsu. 

Balafre, f. sebhely, forradds 
(arcon). 

Bz6t&r. 49 



Baloon 

Balafrer, v. a. megsebesitni 
(arcon). 

Balai (-16),m.««pr5; mancbe 
h -, seiyrSnySl ; pv. il n'est 
rien tel qu'un — neuf, uj 
xzita szegen fugg ; ch. 
fark. 

Balais, a. nibis — , halvdny 
rubin. 

Balance, f . nUrleg ; t. t. — 
d'essai, kisSrld m. ; — k 
bascule, hidm. ; — s fines, 
aranym. ; — d, peson, c%a- 
pdw. ; pbys. — hydrostati- 
que, mzm.; com. d'un 
compte, v. solde ; fig. suly- 
egyen; fin. faire la — , le- 
szdmolni egymdtsal ; fig. 
etre en — , habozni ; 2. 
fig. osszehasonlitds, 

Balancement, m. ingds ; in- 
gadozds ; it. fig. 

Balancer , v. a. ord. fig. 
egyensulyban tartani; — 
une affaire, ugyet megfon- 
tolni; elle fut longtemps 
— 6e, ftokdig habozoit; 2. 
se — , V. r. lebegni ; lenge- 
ni ; egyetisulyt tartani. 

Balancier, m. mirlegkeszitd; 
m6c. — d'horloge, dra- 
inga ; mon. p^nz verdvai ; 
h. n. billegdk. 

Balan<;oire, f. hinta. 

Balandran, m. esdkdpeny. 

Balanite, f . balanus (-ce), m. 
megkooesult siivencs. 

Balasse, f. szecskazsdk. 

Balaste, m. mar. alteher. 

Balastri, m. com. arany- 
kelme. 

Balayage, m. siiprSg. 

Balayer, v. a. sQp'fJrni ; fig. 
le vent du nord — e I'air, 
afeUzel tisziitja a levegdt. 

Balayette, f . seprdcsket 

Balayeur, se, s. utcaaepro, 
seprd. 

Balayeures, f. pi. s'dpredikt 
szemSt. 

Balbutiement (-ciment), m. 
hebegSs^ dadogds. 

Balbutier (-ci6), v. n. he- 
begni, dadogni; 2. v. a. 
fecgegni, locsogni. 

Balbusard,,m. om. rdrd. 

Balcon, m. erkily ; ablak- 
karfa. 

d 



Baldaquin 

Baldaquin (— kein), m. me- 

nyezet ; lit k — , v. dais. 
Baleine (-l^ne), f. cet^ hdlna; 

IwXcsont ; btanc de — , h.- 

vel6 ; huile de — , h,zm ; 

pSche des — s, cethdldszaU 
Balein6, e, a< halctontos, 
Baleineau, m. Jiatal cet. 
Baleinier, m. cethaldsz; vais- 

seau — , cethajd; com. hal- 

csonthereskedd, 
Bal^nas (-n&), m. hdln(ic8dk, 
Baleston, m. mar. vitorlamd. 
Bal^vre, f . aUd ajak. 
Baling, f. mdlha-dardc. 
BaUse, f. mar. horgonyjel. 
Baliser, v. a. mar. horgany- 

jeleket rdkni. 
Balisenr, m. riv. parti dr. 
Baliste, m. icht. hegyes orru 

csuka. 
Balivage, m. e. f. utdfdk 

megjeWlese. 
Baliveau, m. e. f. utdfa ; — 

d'^chaufandage, dlldsfa. 
Baliveme, f. fam. hohdsdg. 
BaUyemer, v. n. fam. hohds- 

kodni. 
Ballade (ba-la-), f. regedal. 
Ballad^re, f. tdnchely, 
Balle, f . Idbda ; fig. k vous 

la — , onon a sor ; it. 'ont 

illeti ; fam. renvoyer la — , 

mds nyakdba hdntani (v.- 

mit); 2. golyd ; pv. ce 

sont — 8 perdues, kdrba- 

veszett; 3. bot. polyva; 

hej, Mm; 4. com. k^teg ; 

imp. et pap. hdl; fig. ri- 

meur de — , rosz k'oltd. 
Bailer, v. danser. 
Ballet (balS), m. szintdiic ; 

p. faire une entree de — , 

hirtelen jbnni es hirtelen 

tdvozni. 
Ballon (ba-lon), m. szil-lah- 

da; tig. V. enfler; chi. 

lombik ; phys. leghajd; fig. 

et fam.' irodalmi kUirUt ; 

2. pot. agyaggorbngy. 
Ballonner, v. a. m6d. duz- 

zadni ; 2. se — , v. r. folfu- 

valkodni. 
Ballot (ba-lo), m. com. kd- 

tegcse ; fam. voilA ton — , 

nesze batyud, 
Ballote, f. bot. holt csaldn; 

—noire, peviet. 



Ballottage 

Ballottage, m. golydvali sza- 

szavazds. 
Ballotte (ba-lo-te), f. szava- 

zati golyd. 
Ballotter, v. a. ide-oda lokni, 

rdzniy ingani ; fig. meg- 

fontolnif ineghdnynUvetni; 

2. — q. bolonddd tenni (v.- 

kit) ; V. n. labddzniy go- 

lydzni. 
Ballottine, f . cuis. fuszerezett 

huedarah. 
Baln^able, a. fiirdesre void. 
'Balocher, v. a. p. u. kocsi- 

kdzni. 
Balourd, e, b. a. oktondi, 

pimasz. 
Balourdise , f. oktondisdg^ 

pimaszsdg. 
Balsamier, v. baumier. 
Balsamine, f. hoi. papucsvi- 

rdg; — ne me touchez pas, 

ne nyulj hozzdm ; — m&le, 

vMigrugd. 
Balsamique, a. balzanios, b. 

illatu. 
Balsamite, v. menthe coq. 
Balustrade, f. oszlopos kor- 

Idt; kartdmasz. 
Balustre , m. dUzkorldt ; 

arch, duzadek. 
Balustrer, v. a. dUzkorldttaX 

elldtni. 
Balzan, a. man. feMrldbu 

kese. 
Balzane, f. man. fehirfoU 

(Id Idbdn). 
Bambin, m. fam. kUfiu. 
Bambochade, f. aljasfestS- 

8zet. 
Bamboche, f. sodronybdb ; 

&g.pdttdn; 2. com. bam- 

btuizpdlca; 3. pop. pi. dd- 

zsblisek ; — er, v. a. pop. 

ddzsolni; — cheur, m. pop. 

korcsmahds. 
Bambochon, m. sodrony-bd- 

bocska. 
Bambou, m. bambtuszndd. 
Ban, m. kihirdetes (jegye- 

seknel) ; hirdetmeny ; had- 

fdlhivds ; 2. szdmkivetis; 
. 3. h. bdn ; 4. com. csaldn- 

szdvet. 
Banal, e, a. f^o. kenyszeritd; 

moulin — , zsarmaloni ; fig. 

elcsepelty kopott^ mlnden- 

napi ; coeur — , v. trivial. 

50 



Baadoaliire 

Banality, f. f^o. kenyszeritd 
Jog ; — des mouUns, driest 
kenyszer; fig. mindetma' 
piassdg. 

Banana, f. pizdng-fuge. 

Bananier, m. pizdn^a. 

Banc (ban), m. pad; mar. 

— de gall^re, evezd pad; 

— de sable, zdtony; — des 
poissons, koltbzd haldk; 
car. — de pierre, kdriteg. 

Bancal^ e, s. a. pop. gbrbe- 

IdM. 
Bancasse, f. mar. hajd-szek- 

riny (dgy^ asztal stb. szq- 

•indra). 
Bancelle, f. Idea. 
Bancroche, s. a. pop. I6cs- 

Idbu. 
Bandage, m. hoteUk; cliir. 

serkotd ; 2. kereksin. 
Bandagiste, m. serkotd-csi- 

ndld ; sersebSsz. 
Bande, f. k'dtd, koteUh; — 

d'une saign^e, irpdlya ; 

— de papier, papirszelet ; 
sous — , keresztkotes; arch. 
pdrkdny ; astr. — de Ju- 
piter, Jupiter karikdi ; 2. 
sereg^ esapat ; fair — k 
part, kiUonvdlni; vitr. — 
de plomb, ablakdlom. 

Bandeau , m. homlokkotd^ 

szemk. : fig. faire tomber 

le — de dessus les yeux 

de q., vkit fdlvildgosUni. 

Bandelette , f . kotszalag ; 

csik. 

Bander, v. a. bekbtni ; 2. fe- 

szitni ; v. tendre ; fig. fol- 

Idzitni ; 3. v. n. fesziUni ; 

4. se — , V. r. fdlldzadni ; 

ellenszegUlui. [nor. 

Bandereau, m. trombita-zsi- 

Banderole, f. lobogd ; trom- 

bita-bqjt ; kardszij. 
Banderoler, v. a. foUobo- 
. gdzni. [niere. 

Bandi^re, f. mar. v. ban- 
Bandit, m. rabid, haramia; 
2. csavargd ; fam. il est 
fait comme un — , gyanus 
kiilsej^. 
Bandoulier, m. utondUd, sze- 
genylegeny ; pop. gajs, sem- 
mirekelW. 
Bandouli^re, f. vdUsallang ; 
icht. filrtfogd. 



Bane, f. baneau, m. azatyor^ 

gyikinykosdr. 
Bang, m. bot. borpdlma. 
Banlieti, f. hatdr, tilhatdr. 
Bannasse, f. hamuhordo. 
Banne (ba-ne), f. vdszonda- 

rab (kirakatban); charr. 

kas; it. takard^panyva; v. 

b&che ; charb. 8z4nKA8. 
Banneau, m. pttUon. 
Banner, v. a. ponyvdval be- 

fUni, 
Banneret (ba-n'r6), m. sei- 
gneur — , zdszUsHr. 
Bannetou (ban-n'ton) , m. 

halasbdrka ; boul. — s, sza- 

kOBZtd, 

Bannette (ba-n^-te), f. charr. 

Y. banne ; — al bouchons, 

dugagzkoedr, 
Banni, m. szdmUzdtt; 2. — , e, 
• y. bannir. 
Banni^re (ba-nie-re), f. mar. 

lohogd ; fig. se ranger sous 

la — deq., vki pdrtjdJioz 

ftzegddni. 
Bannir (ba-nir'), v. a. azdm- 

Uzni ; fig. kirekeszteni ; el- 

iizni; — toute pudear, 

minden szemirmet levet- 

kezni ; se — , v. r. 'dnkinyt 

lemondani ; tdvozni ; — el- 

vdlni. 
Bannissable, a. szdmuzendd. 
Bannissement, v. exU. 
Banque, f. vdltd-Hzlet ; 2. 

jegybank ; jeu. jdtikbank; 

imp. faire la — , munkdso- 

kat kifizetni ; it. fig. bo- 

londdd termi. 
Banqueroute, f. tonk ; fig. 

faire — , azavdt megszegni. 
Banqaeroutier, m., -iSre, f. 

bukott. 
Banquet (-k^), m. lakoma; 

d6v. le sacr6 — , Ur vacso- 

rdja. 
Banqueter, v. n. lakmd- 

rozni. 
Banquette, f. pdmdspad; 

hydr. emelkedett bsviny ; 

jard. €15 soviny ; fort. 

meUv€d. 
Banquier, m. bankdr, 
Banquise, f. max. jegzdUony, 
Banquiste, m.javos. 
Bans, m. pi. ch. vacok. 
Banse, f. drilkosdr. 



Baptl^ine 

Bapt^me (ba-tdme),m. th6o. 

keresztelis; beszenteUs, 
Baptiser (ba-tbi)-, y. a. ke- 

resztelni ; fam. — q., c^uf- 

nevet adni (vkinek). 
Baptismal, e, (bap-tis-mal), 

a. kereszUigL 
Baptiste (ba-ti8-te),m. Saint- 
Jean — , ker, 8zt. Jdno8, 
Baptistere (ba-tis-), s. a. 

anc. kereszteUsi kdpolna. 
Baquet (-ke), m. c«o6or, kdd; 

6c. rur. fejdrocska, 
Baqueter, y. a. bdt. lepdrolni 

(vizet). 
Baquette, f . tir. fogd, 
Baquier, y. colonnier. 
Bar, bard, m. b&t. hordszik ; 

riv. csdnak. 
Baragouin, m. badar beszSd. 
Baragouiner, y. n. ertJietle- 

n&l beazilni ; 2. y. a. ha- 

dami. 
Barandage, m. cout. tilos 

Jialdszat. 
Barange, f. sal. vdldszfal, 
Baraque, f. deszkasdtor ; 2. 

kunyhd, 
Baraquille, f. cuis. vagdalt- 

hu8 'pdstitom. 
Baratte, f. kopiM, 
Baratter, y. a. kopulni; 2. 

com. cserevdsdri iizni. 
Barbacane, f. fort. I6r€8 ; 

arch. pdce. 
Barbare, a. embertelen; gr. 

idegeruzerii ; 2. m. vad. 
Barbaricaire, m. t. t. 8z6- 

nyegaz&vd. 
Barbarie, f . kegyetlem^g ; 

kegyetlen tett. 
Barbarisme, f. gr. idegenaze- 

rUsig. 
Barbe, f. szakdl; faire sa — , 

borotvdlkozni ; p. — bien 

etuy^e est a demi ras^e, a 

ki vieVf az nyer ; fam. 

jeune — , iretlenjickd ; 2. 

aerte t tajdkt taraj ^ toll' 

zdazld ; 3. man. barbdriai 

Id. 
Barbeau, m. icht. mdma; 2. 

bot. y. bluet. 
Barbell, e, a. dgcu^ kampda. 
Barberie, f. borotvdlda mea- 

tera^ge ; borbHymUhely . 
Barberot, m. g. p. roaz bor- 

bily. 

51 



Barder 



Barbet, te, s. a. uazkdr. 
Barbette, s. a fort. y. ban- 
quette ; 2. y. guimpe. 
Barbier, m. borbily, 
Barbifier, g. p. y. raser. 
Barbillon, m. kia mdma ; ba^ 

ju8Z8zdl (Judakndl) ; y^t. 

nvelvfekily ; ois. pip. 
Baroon, m. iron, vinember ; 

bot. tevekdka. 
fBarbonnage, m. mogorva- 

adg. 
Barbot, m. mar. gdiyarabok 

borb4lya. 
Barbote, f. icht. folyami 

menyUg. 
Barboter, y. a. gdgogni; 

cadrrel turkdlni az iazapot; 

fam. adrban botorkdlm. 
Barboteur, y. canard priye. 
Barboteuse, y. coureuse. 
Barbotine, f. giliazta-mag ; 

pot. agyagiazap. 
Barbouillage, m. mdzolda; 

azdzavarSk. 
Barbouiller, y. a. vidzolni ; 

maazatolni ; 2. hadami ; 

3. bepiazkitni; 4. se — , y. 

r. bepiazkitni magdt ; bebo- 

rtUni ; pop. se moquer de 

la — 6e, mivel ae tdrddni. 
Barbouilleur , m. mdzold ; 

maazatold ; hadard ; cin- 

cogd. 
Barbouquet, y6t. y. bouquet. 
Barbout, f. sue. rbgcukor. 
Barbu, m. icht. bajuazoa or- 

adhal ; — , e, a. azakdloa ; 

bot. fanodd; 2. — e, f . y. ca- 

nelet ; jard. bujtovdny. 
Barbuquet, m. path. var. 
Barcade, f. man. egy tereh 

Id (liajdra azdllitandd). 
Barcelonnette , f. gyermek- 

dgy. 
Bard, y. bar. 
Bardane, y. glouteron. 
Barde, f. ldpdnc€l; cuis. 

— de lard, azcdonnaazeUt ; 

sel. — , bardelle, «ima nye- 

reg ; 2. caatadalnok. 
Bardeau, m. zaindely ; 2. y. 

mulct. 
Barder, y. a. pdne4lozni (lo- 

vaft) ; b&t. rakni (kdve- 

ket) : cuis. spikelni ; fig. 

il est —6 des ordres, rend- 

jelekkel van megrakva. 

d* 



Bardenr 



B arosan^iiie 



Bardeur, m. saroglyaJwrdd. 
Bardin, m. agr. imishataXy- 

alma. 
Bardit (-dite), m. h. aiic. 

csatadal. 
Bardot, m. dszverke ; fig. 

kfytekedSs cellar gy a. 
Baret (-,r^), m. harcagds 

(elefdntrdl) ; — er, v. a. 

barcagni. 
Barge, f. om. mocsdri sza- 

lanka; 2. szena-, farakds ; 

3. mar. bdrka. 
Barguette (-ghete), f. komp. 
Bargoignage (-ghi-nia-), v. 

irresolution. 
Bargnigner (-ghi-ni6), v. a. 

fam. habozni,kSsedelniezni. 
Bargnigneur, se, s. a. kese- 

delmezd. 
Barigue, f. pech. varsa. 
Baril (bari), m. Iwrdocska ; 

com. hoaony ; mil. pi. — s 

h, bourse, erszenyhordd. 
Barillage (-ril-ya), m. mar. 

Iwrddk ; 2. com. faire le 

— , hort palackokha fej- 

teni. 
Barillar, — d, m. mar. pince- 

niester. 
Barillet, m. horddcska; an. 

— , caisse , fuldobUreg ; 

horl. dradob ; hydr. kopii ; 

luth. henger. 
Bariolage, ect. v. bigarure 

ect. 
Baritel, m. expl. emeWcsiga. 
Barium (-ome) , m. chi. 

sulyany. 
Barjelade , f. agr. elegy ta- 

karmdny. 
Barlong , ue , a. csiicsos ; 

arch. csUcsbs negyszog. 
Bamache, barnaque, barna- 
cle, bamicle, f. orn. orves 

lud. 
Baro'macromfetre, m. svly- 

viird ; — mMre, m. ligm.; 

—metric, f. legmerestan ; 

— m6trique, a. legmerdi. 
Baron, ne, s. bdrd^ -nS; — 

nage, m. bdrdi miltdgdg ; 

—net, m. angol bdrd ; — 

nial, e, a. bdrdi; — nie, f. 

bdrdsdg. 
Baroque, a. kajsza (gyongy); 

fig. kUlonds , cMiddlatoSf 

vadfurcfta. 



Barosaneme, m. phys. 8z4l- 

rn^rd. 
Baroscope, v. barom^tre. 
Barot, V. bau. 

Barotte, f. gyumolca-putton. 
Barque, f . sajka ; teint. kdd; 

fig. conduire la — , dolgait 

inUzni ; po6t. passer la — 

de Charon, meghalni. 
Barquerolle, m. mar. parti 

csdnak. 
Barquette, f. riv. lelekveszto; 

cuis. fdnk. 
Barrage, m. sorompd ; com. 

himes vdszon ; vdmpinz. 
Barrager, m. vdmszedd. 
Barras, v. galipot. 
Barre, f . nH ; fig. cet homme 

est une — , ez ember 8zi- 

Idrd; kereszt/a; arch, kor- 

Idt ; ch. armes de la — , 

agi/ar ; imp. Mzag ; man. 

rekeszrud ; mar. faretesz ; 

mus. iitenyvonal; 2. toll- 

vonds; jeu. buvdsdi ; fig. 

partir de — s, hirtelen el- 

utazni. 
Barreau (ba-r6), m. rostely- 

rud; prat. torv. terem; 

iigyvedseg ; imp. sajtdfor- 

ditdja. 
Barrer, v. a. elzdrni ; keresz- 

tiil huzni ; fig. — le che- 

min k q., vkinek utjdban 

dllani; v6t. bekotni; pal. 

megoszlani; 2. ch. inga- 

dozni (nyonuyii). 
Barrette , f. bir€tom ; fig. 

parler d la — de q., vmit 

vkinek orra aid dorzsolni ; 

horl. tolltd. 
Barreur, m. ch. kopd (dzek- 

re). 
Barricade (ba-ri-), f. torlasz. 
Barricader, v. a. torlaszolni; 

2. se — , V. r., magdt eUor- 
laszolni ; fig. elzdrkdzni. 

Barri^re (b«l-riere), f. vedros- 
tely ; sorompd ; 2. korldt ; 

3. vedfal ; ng. akaddly^ vd- 
laszfal ; 4. com, vdm ; vdm- 
penz ; vdros kapuja. 

Barriquaut, m. horddcska. 
Barrique (h&-n-)4-^eghordd. 
Barrolement, m. prat. p. u. 

hala^ztds. 
Bas, (ba), m. harisnya; — 

d'homme, de femme,/<^r^, 

52 



Basi'fioation 

noi h. ; cela lui va comme 
un — de feoie, mintha rd- 
fzaJbtdk volna; cuis. — de 
soie, kocsonya ; 2. alsdr^sz, 
aUj; le — du ventre, alhas; 
le — de la robe, szeg^ly ; 
au — deia montagne, a 
hegy alljdban ; 3. adv. 

— les armes ! le a fegyver- 
rel ! mettre pavUlon — , 
megadni magdt ^ it. fig ; le 
malade est bien — , a be- 
teg nagyon roszid van ; fig. 
il est bien — , a dolog vege- 
rejutott; il faut le tenir 
— , knrtdn kell foghi; 4. 
a(Jt. a —\el vele ! mettre 
k — , lebontani; en — , 
alant ; allez en — , menjen 
le ; commencez par en — , 
kezdje ahdrdl ; d'en — , 
alulrnl folfele. 

Bas, se, a., alacsony ; le 
temps est — , az id6 boridt; 
les eaux sont — ses v. bas- 
se; fig. les eaux sont — 
ses chez lui, ersz^nye la- 
po8 ; la vue — se, r'ouidld- 
td ; pv. faire parler q. d'un 
ton plus—, beJjebbszedetni 
a gyepldt vkivel; 2. also; 

— clerg^, alpapsdg ; le — 
kiQ%e,fdld8zinl;gko leBas- 
Pays, NSvietaf/dld ; 3. se- 
kely ; 4. aJja^ ; pdrias. 

Basalte, basaltine, f. mi- 

n6r. smnla ; — tique, a. 

somlatartalmu . 
Basane, f. kikeszitettjtdibdr, 
Basan^, e, a. napbamltotta^ 
Basanite, m. kemkd. 
Bascule, f. sadarfa; csapd- 

deszka; — de chaleur,. 

kdlyha - csappantyu ; — 

d'un puits, kutgem; jouer 

si la — , V. balancer ; 2. Md- 

merleg. 
Base, f . arch, talap ; — d'une 

colonne^ oszlop tooe ; alap; 

it. fig ; m6d. alkairisz ; 

fort. alapt€r ; g6om. alap- 

vonal; opt. gyutSr. 
Baser, v. a. fig. alapUni; se 

— V. r. dlaptUni. 
Bas-fond, m. lapdly ; mar. 

cseke^ sekily. 
Basi'fication, f . chi. aljUds ; 
— gyne, m. hot. termetar- 



Basile 

td ; — laire, a. an. os ==, 
ihcaont. 

Sasile, m. Vaz7il ; lig. szen- 
teskedSk ^s rdgcUmazdkjd- 
lege; les Basiles de I'ln- 
struction publique, a je- 
zsuitdk, 

Basilic, n;. bot. bazsalikoni ; 
2. h. n. tokdr. 

Basilicon, m. bot. kertizsd- 
lya ; ph. sehkendcs. 

Baffllique, f. szSkesegyhdz. 

Basque, f . lehheiiy ; g6o. m. 
hiskdji ; mus. tambour de 
— , cs'orgd doh. 

Basquine, f. halMjas szok- 
nya. 

Bas-relief (-lief), m.feldom- 
horm'&. 

Basse', f. mus. milyliang ; 
bdgii ; — continue, 8zdm- 
zott alhang ; p. c'est la — 
continue de son disoours, 
mindig egy hakot nyUz; 
hydr. pi. — s, aekelyek ; — 
conr, f . haromji - udvar ; 
kocsi-udvar ; fam. nouvel- 
les de =, pletyka-hirek ; 

— eau, f . mar. apdly ; — 
enceinte, v. fausse-braie ; 

— 6tofFe, f. dlommal ve- 
gyitett on ; — fosse, v. fos- 
se ; — lisse, v. lice ; — Us- 
sier, V. licier. 

Bassement, m. fig. aljas^pd- 

rias. 
Bassesse, f. iig. aljassdg, 

aldvaldsdg; alacaonysdg. 
Basset (ba-v^), m. horzeb ; 

fig. pdtton. 
Basse-taille, f. kiizephang ; 

sculp. V. bas-relief. 
Bassier, m. riv. zdtony. 
Bassin (ba-cein), m. cs^sze ; 

— k laver, mosdd tdl ; — de 
garderobe, iji eddny ; 2. 
medence ; 3. meder; an. v. 
bassinet ; chir. — oculaire, 
szemszilke ; chap, nemez- 
tdbla. 

Bassine, f. oblitii ust; imp. 

dztatd-medence. 
Bassiner, v. a. melengetni 

(dgymelegttdvel) ; chir. bo- 

rogatni ; jard. nedves^t- 

ni. 
Bassinet (ba-ci-n6), m. ser- 

peny ; an. — des reins, ve- 



Bassinoire 

semedence; bot. des pres, 

V. renoncule , ^vasf&veg. 
Bassinoire, f. dgymelegitd ; 

— anglaise, v. chauff«- 

rette. 
Bassinot^ v. diablotin. 
Bagson, m. mus. bugdeip; b. 

8. fuvd. 
Bastant, e, a. fam. elegendd ; 

etre — pour qch. vminek 

megfeleihetni. 
Baste, f. agr. tejeakanna; 

vig. mtistkdd; com. hdrs- 

selyeni. 
fBaster , v. n. v. suffire ; 

baste pour cela ! eleg ! neni 

bdnoni ! 
Bastinguage, m. mar. gdtna. 
Bastingue, f. mar. gdtnavd- 

8wn. 
Bastion (bas'-thion), m. fort. 

bdatya, 
Bastionner, v. a. sdncolni. 
Bastir, bastissage, v. b&tir. 
Bastonnade, f. botozds. 
Bastringue, m. fam. caap- 

HzSktdnc; 2. cincogd (ze- 

nSsz); 3. csapszek; bordisiy- 

hdz; boire un — , egy po- 

hdr bort folhajtani. 
Bastringuer, v. n. pop. gya- 

nu8,helyekre jdrni. 
Bas-ventre, v. abdomen. 
Bat (bate), m. half ark. 
Bat(ba), m. hidnyereg ; che- 

val de — , mdllialo ; it. fig. 

tokfilkd; p. chacun sait oil 

le — le blesse, kinek kinek 

az d bibijefdj. 
Bat-a-beurre, m. econ. kopii- 

W; sell. tdiH8z&r-porold, 
Bataclan, m. fam. zsibdni, 

ringyrongy . 
Batade, v. patade. 
Batadoir, m. mososzik. 
Batage, v. p^age. 
Batail, v. battant de clo- 
che. 
Bataille, f. csata; fig. ndd- 

paripa; it. il a fallu don- 

ner bien des — s pour ar- 

river a ce but, sokat kelle 

fdradnia , mig cilt ert ; 

peint. csatakep. 
Batailier, v. n. fig. civa- 

kodni. 
Battullere, f. kavardbot Z8i- 

negje. 

53 



BdtiMage 

Batailleur, se, s. a. veeze- 
kedd. 

Bataillon, m. zdszldalj; fam. 
eiles a un — d'enfants, 
^ffy egeaz aereg gyermeke 
van. 

B&tard, e, s. a. fattyu ; fig. 
new valddi, hanm ; 2. 
korcs: plante — e, korc8- 
■n'dvSny ; porte — e, meUek- 
ajtd ; ran. Sucre — , alja- 
cukor. 

Batarde, f. sell, hintd. 

Batardeau, m. 8arkantyugdt; 
fort. it. 

Batardier, v. crible. 

B&tardiere, f. jard. faiskola. 

B&tardise, v. b&tard. 

Batate, v. patate. 

B&te, f . karima^ 8zil. 

Bateau, m. liajd ; naszddt 
cadnak ; — k vapeur, gdz- 
hajd; pont de — x, hajd- 
hld; fig. il est encore 6tour- 
die du — , nieg nem pi- 
hente ki az tUfdradalmait. 

Batelage, m. szemfinyvesz- 
ti»; 2. nav. hajdbir. 

Bateler, v. a. komidnyozni ; 
liajdt megrakni. 

Bateler, m.» csdnak. 

Bateleur, m. azemfenyvesztd; 
fig. bohdc. 

Batelier, ere, s. a. hajds. 

Batellement, v. battelle? 
ment. 

Bater, v. a. dazvirt nyergelni. 

B&ti, m. coiitui. f4rc ; men. 
keretfoglalds. 

B&tier, m. pop. otromha^ pi- 
masz ; agr. baromhizlald. 

Batifodage , m. agyagbori- 
t4k. 

Batifolage, m. fam. enyelges. 

Batifoler, v. n. enyelegni. 

Batifoleur, m. gyemiekes em- 
ber. 

Batiment, m. SpiUet ; sal. — 
de graduation, pdrld. 

Batine, f. vdszonnyereg, 

Batir, v. a. ipiteni ; p. — des 
ch&teaux d'Espagne, Ug- 
vdrakat ipUni; fam. — 
sur le devant, pocafcouodnt; 
coutur. f^rcelni ; chap, ne- 
mezt kaUani. 

B&tissage, m. chap, nemeze- 

148. 



BAtiMe 

Batisse, f. hdmivea-munJca ; 
Spulet ; ipitiszet. 

Batisseur, m. Spitist ked- 
veld. 

B&tissoir, m. tonn. donga- 
csavar. 

Batiste, f. hatisztvdszon^ pa- 
tyolat. 

Baton, m. hot; — de cire 
d'Espagne , pdes^tviasz- 
rud ; fig. gydmol; arch. — 
de colonne, colop ; mar. — 
k m^che, Ttanoctartd; mus. 
sziinetjel ; se retirer le — 
blanc k la main, koMus- 
hotraiutni; jeter des — s 
dans les roues,' akaddlyo- 
kat az utba gordxtni. 

Batonner, v. a. botozni, meg- 
hotozni ; pal. kitdrolni. 

B&tonnet, m. hotocska. 

Batonnier, m. hotvivd; pal. 

— des avocats, Ugyvedel- 
nok. 

Batrachite,! .h.n. varangykd. 
Batrachoi'de (-ko-), m. icht. 

Mkahal. 
Battage, m. 6con. cseplis; 

csipldhir ; manuf . — de la 

laine, gyapju-veregetes. 
Battant, m. harangutd; arch. 

ajtdszdmy ; serr. — de lo- 

quet, ajtdkilincs ; mod. 
fam — I'oeil, hdzifdk'otd. 
Battant, e, a. iitd ; pluie — e, 

zdporesd ; habit tout — 

neuf, pop. ujdon-uj ruha. 
Batte, f . sulyok, lapocka ; — 

k beurre, kopilld ; sell. — s 

de la selle, nyeregpdma. 
Battee, f. rel. rSteg. 
Battefeu, m. ac^l (csiho- 

Idsra). 
Batteler, v. n. trecselni^ csa- 

csogni. 
Battelement, m. arch, eresz- 

csatorna. 
Batte-mar6e, f. om. parti 

fecske. 
Battement, m. verSSy iitis ; 

— de coeur, szivdobogds 

— de mains, tapsolds; 
arch, gdncsheveder ; horl. 
ketyeges. 

Batte-queue, f . orn. bardzda- 

billegeto. 
Batterie, f. verekedes, dtUa- 

kodds; artill. dgyutelep; 



>f 



Battevr 

d. itteg; fig. changer de—, 
m&6 eszkdzkez folyamodni; 
2. arch, utdkos ; phyfl. — 
■ 61ectrique, villany-telep. 

Batteur, m. verekedS^ oklisz; 
1. 1. — en grange, csSpW ; 
ch. hajto; fig. — de pav6, 
naplopiS. 

Battoir, m. stUyok. 

Battoire, v. baratte. 

Battologie, f. trecseles^ tere- 
tura. 

Battre, v. a. ir. vemi^ iitni ; 
p. — q. comme un chien, 
j6l elvemi ; caipelni ; — 
la lessive, stUykolni ; — 
le lin, tilolni; — les cartes, 
kdrtydt kevemi ; — le der- 
nier, takaroddt vemi ; fig. 
— le pave, csavarogni ; — 
I'eau, kopaszt beretvdlni; 
m6g. — le peau, pufogatni; 

2. V. n. le coeur bat, a sziv 
dobog; fig. le coeur lui bat, 
szepeg ; — le tambour, do- 
6oim;--<les mains.top^o^ni; 
man, — la main,v.begayer; 

3. se — , V. r. verekedni ; 
se — en retraite, harcolva 
hdtrdlni; fig. se — ^ la 
perche, hasztalanUl kin- 
Iddni. 

Battu, e, a. chemin — , jdrt 
at; fig. les routes — es, vak 
szokds ; vert^ iitdtt, legyd- 
z'ott; manuf. — d'or, arany- 
hiffies; tir. m. du -r-, arany- 
lemez. 

Battue f . ch. hajtdvaddszat ; 
Iwjtdk ; p§ch. tilifeazek. 

Batture, f. aranyozds; ara- 
ny ozdsi mSzga ; 2. mar. v. 
basses. 

Bau, m. mar. keresztgerenda. 

Baubis, m. ch. disznd-fur- 
kisz. 

Baudet, m. v. ane ; fig. ok- 
tondi ; 2. fiiriszldb ; 3. td- 
bori dgy. 

Baudir, v. a. ch. ttszitni ; 2. 
V. n. orvendeni. 

Baudouiner, v. n. sdrhitni 
(kanca^zamarat ) . 

Baudrier, m. kardsallang. 

Baudroie, v. crapaud de mer. 

Baudroyer, v. corroyer. 

Baudruche , f . aranyverd 
hdrtya. 

54 



B^ajit 

Bauffe, f. pdch. horogznneg. 

Bauffrer, v. bslfrer. 

Bauge, f. vadkan fertdje; 
fig. et fam. ronda fiszek ; 
ch. ev€tf€8zek ; hki, tapasz- 
tdagyag; pop. anroir de 
toute I, — , bdviben lenni 
vminek. 

Baume, m. bot. v. menthe; 
2. pharm. balzsam; chi. 

— de souffre, k€nbcdz9am; 
fam. je n'ai pas de foi k 
son — , nem adok hitelt sza- 
vainak, 

Bi^umier, m. bot. balzsamfa ; 

— tacamaque , b, termd 
nydrfa. 

Bauque (b6k), f. bot. cguhu. 
Bauquin, m. Yen.fuvdka. 
Bavard, v. babi lard. 
Bavardage; m. fam. locsogds; 

sortons du — ! hagyjuk el 

a fecsegist ! 
Bavarder, v. n. fam. locsog- 

ni; kifeesegni; il — e tou- 

jours, folyvdst trecsel. 
Bavarderie, f. csacskasdg, 
Bavardin, v. babillard. 
Bavardise, v. bavardage. 
Bavasser, v. bavarder. 
Bave, f. nydlf tajtek ; — d'un 

lima<?on, esiganydlka. 
Baver, v. n. tajtekozni. 
Bavette, f. dllazd; fig.tailler 

des —8, pletykdlni ; chir. 

karkdtdcske. 
Baveuse, f. icht. tintafereg. 
Baveux, se, a. nydlazd ; fam. 

fig. locskos szdju ; cuis. 

ragaszos. 
Bavocher, v. n. imp. masza- 

tosan nyomni; grav. tisz- 

tdtlandl rajzolni. 
Bavochure, f . impr. maszatos 

lenyomat. 
BavQis (-oa), m. ert^kszabdsi 

jegyzek. 
Bayart, m. riv. saraglya, 
Bayer (b6-y6), v. a. bdmulni, 

megbdmvlni ; p. — aux 

comeilles, szdjdt tdtni. 
Bayette, v. revgche. 
Bayeur, se, s. a. bdmuU. 
Bayonnette, v. baionnette. 
Bazar, m. druhdz ; ' 2. rab- 

szolgahdz. 
Beant, e, a. tdtongd ; fig. 

demeurer — , eldrmdni. 



B^oabnBKa 



Bellingen 



H^at, e, 8.^. szenteskedd. 

Beatification, f . th^o. holdog- 
gd nevezSs. 

B^atifier, y. a. th6o. boldog- 
gd nevezni ; fig. hcldoggd 
tenni. 

B^atifiqne, a. iidvozitd. 

Beatitude, f. dev. Udvessig, 
hcldogsdg. 

Beau, bel, belle, a. szip ; — 
enfiEtnt, sz^p gyemiek; mar. 
la mer est belle, a tenger 
csondes ; Be faire — , belle, 
piperkSzni ; voir le — mon- 
de, m&velt tdracudghan 
megfordulni ; 2. faire — 
feu, nagy tiizet rakni ; il y 
a — temps, regen tortSnt ; 
3. oe n'est pas — , nem il- 
lik ; 4. — m. belle f. litt. 
szSp; Charles le bel, 8z€p 
Kdroly ; 5. beau, gallicis- 
mes : il fera — quand j'i- 
rai le voir, sohaae fog 
Idtni ; avoir — faire, hasz- 
talanvlfdradni; vous nous 
la donnez belle, rdszedni 
akama minket; il me re- 
fusa bien et — , kereken 
megtagadta ; de plus belle, 
niindig jobban; 6. en — , 
adt. voir tout en — , min- 
dent 8z€p szinben Idtni ; 7. 
tout-beau ! lassan ! 8. ch. 
— Ifekiidj! 

Beaucoup, adv. sok ; il sait 
— ^kat tud; 2.se r6jouir — , 
nagy on orvendeni; a — pr6s 
adt. tdvolrdl se. 

Beau-'fils, m. mostoha fid; 
2. V. gendre ; — fr^re, m. 
gdgor; — p^re, m. mostoha 
apa; apds ; — pr6, m. mar. 
elddrboc; — semblante, v. 
pr^tezte. 

Beaut6, f . szSpsig ; fig. 8z6p; 
c'est une grande — -, igen 
8z6p nd. 

Beauveau, b^veau, biveau, 
beuveau, m. gdom. 8zdg' 
mSrtSk. 

Beauvote, f. agr. Z8iz8ik. 

Bee (b^o), m. C86r ; g. p. se 
prendre de^avec q. ; vki- 
vel koiekedni ; elle a le — 
bien affile, per eg a nyelve; 
faire le — i q., vkit betanit- 
ni;. riy. foldnyelv ; 2. 1. 1. — 



d'ane (b^), lyukv486; chir. 

— de lidvre, nyuLajak, 
B6cabunga, m. bot. device 

8zigordll. 
B^carre (-k&re), m. mus./«^ 

olddjeL 
B^casse, f. om. 8zalonk'a; 

2. icht. gaddc; p. brider 

la -', rdszedni. 
B^oassine, f . orn. bdrdny8za- 

lonka ; p. tirer la — , alat- 

tomoskodni. 
Bec-'b&tard, om. m. tantal- 

maddr; — courb6 , m. om. 

pdling ; — orois6, m. om. 

Kere8zt-orru; — de cigogne, 

— de grux, — de h^ron, — 
de pigeon, v. g6ranibn ; — 
de figue, m. om. fiigema- 
ddr. 

B^charu, m. om. Idngmaddr, 
Bdche, f. jard. dsd; 2. ent. 

V. liset. 
B§oben,ben, m. bot. kukuba, 
Bdcher, v. &./dld8ni(fdldet). 
BSoher, m. h. n. ketpiipo8 

teve. 
B^chotage, m. jard. gyomld- 

Ids ; —ter, v. a. gyomldlni, 
Becmares, m. pi. ent. ormd- 

nyo8ok. 
B6conquille, f. bot. Mny- 

tatd ayokir. 
Bec'quee, f. 'teli C8drrel; — 

quebo, m. om. magtord 

holld ; — quefleur, m. orn. 

delice ; — queter, v. a. C8ip' 

kedni ; se =, v. r. c8dko- 

Idzni ; — queteur, m. om. 

C86rdnd. 
B6cune, f. icht. gaddc, 
Bedaine , f . g. p. pair oh ; 

remplir sa — , benddjit 

megtdmni. 
B6daude, f. orn. szaricsdka. 
Bedeau, m. id^sz (egyete- 

mi). 
B^degar, m. bot. C8ipker6z8a- 

bokor ; 2.m(i8zlago8nadra- 

gulya ; 3. c8ipkegomba. 
B^douide, f. om. ritike. 
B^e, a. tdrva^ nyitva. 
B^^'merle, m. om. loc8ka 8e- 

lyemfarku : — nel, m. bot. 

kacskaring. 
B6er, V. bayer. 
Beffroi, m. drtorony ; vS8z- 

harang ; harangldb. 

55 



B^gaiemment, m. dadogds. 
B6gayer (b6-gh6-i6) , v. a. 

dadogni ; man./«;Vt rdzni, 
B^gue, 8. a. kebegd, dadogd. 
Baguettes, f . pi. serr. harapd- 

fogdc8ka. 
B6gueule (b6gheule),f. fam. 

cifrdlkodd ; rdtartd. 
B^gueulerie, f. cifrdlkodds. 
B^guin (b6*ghein), m. gyer- 

mekfdkdtd. 
Beige, bSohe, s. a. festetlen 

gyapju ; ennek azlwete. 
Beignet (bei-ni6), m, fdnk; 

— de pommes, cUmda pite. 
B^jaune, m. maddrfi; fig. 

ostoba; payer son — , be- 

kd8z&ntd lakomdt adni. 
B616e, f. p^h. horogz8ineg, 
BSlement, m. bSg^f 
B^lemnite (b6-lt^m),f./«'i#2^J. 
B§ler, V. n. bigni. 
Belette, f . h. n. menyit. 
B^her, m. ko8 ; h. anc. faU 

tdrdko8. 
B61i6vre, f. pot. fazeka8- 

agyag. 
B^liner, v. D; v6t. pdrosodni ;- 

pop. ndszni. 
B61i'traille, f. pop. koldm- 

/ojjzaf ; —tre, V. gueux. 
Bella-done , belle-dame, f . 

bot. maszlagos nadragu- 

lya. 
Bellatre (bela-), m. szepenc ,- 

2. a. me8terk4lt. 
Belle, V. beau. 
Belle'-A-voir , bot. v. belv6- 

d6re; — dame,v.belladone; 

— des Italicus, f. hot. piros 
amarilla; — de-jour, f. 
bot. turbdn-liliom ; — de 
nuit, f. bot. ho88zu nyaku 
mihpilis ; om. vddi rigd ; 

— fille, f . mostoha lediny ; 
2. V. bru. 

Bellement, v. doucement. 

Belle'-mer, f. mar C8dndes~ 
tenger; — m^re, f. mos- 
toha anya ; napa ; — pu- 
celle , V. renoncule des 
champs ; •— soeur, f. mos- 
toha n6v€r ; dngy. 

Bellie, f. bot. szdzszorszSp 
riikerc. 

Belligerant, e, a. liadakozd. 

Bellingen, f. oom.. fH-gyap$u 
szbvet. 



Belliqnenz 

Belliqueux, se, a. harcias. 
BellisBime , a. fam. nagyon 

8z4p ; 2, f . bot. dUztiilipdn. 
Bellon, m. path, olomkdr. 
Bellot, te, a. csinos. 
Belluge, V. estnrgeon. 
Belnau, m. halmaztaliga, 
B61one, V. orphie. 
Belonze, f. 6tam. cinlemez. 
Belv6der, belvedere, m. szSp- 

lak ; bot. seprdjeneszter. 
Belz^buth, m. 6cr. dreg or- 

dog. 
B6natage, m. sal. sokasfo- 

nds; ftdkas megtoltise. 
B6nate, b6naton, m. adkas ; 

kosdrsd. 
Benatier, m. sdkas-fond ; sd- 

kastoltd. 
B6n6dicit^, m. c^ztcUi ima. 
Benediction , f . megdldds ; 

j'bUzenteUa; iron, donner 

sa — «l q.^ vkit elutasitni ; 

2. dicSf dicsiret : 3. dldds. 
B^nedictionnaire, m.fohzen- 

telisi imakdnyv. 
Benefice, m. haszon, nyere- 
, i€g ; th. representation k 

— , jutalomjdtek ; m^d. — 

de ventre, szekeUs ; 2. eW- 

jog^ el&ny ; 3. egyhdzija- 

vadcUom ; Hg. hivatal. 
Beneficence, v. bienfaisance. 
Bene^clable, a. com. jove- 

delmezd. 
Beneficiaire , s. a. egyhdzi 

javadalnias. 
Beneficial, e, a. jdradSki. 
Beneficier, m. — 6re, i.jdra- 

dikos. 
Beneficier, v. a. expl. nyere- 

siggel kibdnydszni ; com. 

hasznot huzni. 
Benet, V. badaud. 
Benevolo, a. kedvezd;. Iwj- 

landd ; Jecteur — , nydjas 

olvasd ; — ment, adv. orbm- 

meh 
Benevolence, f. hajlanddsdg. 
Beni, e, a. dldott. 
Benigne, v. benin; —ment, 

adv. nydjasaUj kegyesen. 
Benignite, f. kegyesseg, jd- 

sdg, nydjassdg. 
Benin, benigne, a. nydjas^ 

kegyeSf szives ; fig. lanyha. 
Benir, v. a. foUzentelni ; 2. 

dicaditni, dics^rni ; 3. dl- 



B^nit 



^ — - 



dani : Bieu vous benisse ! 

kedoes eg^szsigire ! 
Benit, e, a. szentelt ; p. eau 

— e de cour, udvari bdkok. 
Benitier (-thie) , m. cath. 

szentelt inztartd ; 2. conch. 

gdrone^ 
Ben join (bein-), m. h. n. 

henzegyanta; chi. benze- 

dik; 2. bot. benzefa ; 3. 

— sauvage, mesterlapu. 
Benne (be-ne), f. fontkosdr^ 

kaska; 2. — , bane, put- 
ton. 
Benoit, e, a. szentj dldott; 

iron. — personnage, szen- 

teskedd ; — ement, adv. 

szehteskedd mddon. 
Benolte, f. bot. cikldsz. 
Benzine, f. chi. benzeg. 
Benzoine, f. chi. benzedik, 
Benzoi'qne , a. chi. acide 

— , benzesav. 
Bequarre, v. becarre. 
Bequet (-ke), m. bequette, 

f . sodronyfogd. 
Bequillard (-ki-liar), m. fam. 

mankdnjdrd. 
Bequille, f. mankd ; couteau 

a — , ketpengejii kis; jard. 

kettds kapa. 
Bequiller, v. n. mankdnjdr- 

ni; 2. v. a. jard. folporha- 

nyozni. 
Bequillon, m. csiralev€lke, 
Berberis (-rice), v. epine- 

vinette. 
Bercail, m. jnh-ckol; fig. 

ramener au — , megtiri- 

teni. 
Berce, f. bot. medvetapsir. 
Berceau , m, b'dlcsS; fig. 

etouffer dans son — , cu- 

rdjdban elfojtani ; jard. 

lugas ; arch, boltiv. 
Bercelle, f. cHpeszke. 
Bercer,,v. a ringatni ; fig. 

dmitni , hitegetni ; p. le 

diable le — e, az drdogszdUt 

bele ; 2. se — , V. r. kipze- 

Wdni. 
Berceuse, f . ringatd ; 2. b'61- 

csddal. 
Bergamotte, f. bot. berga- 

mut-kbrte ; — ier, m. ber- 

gamutfa. 
Berge, f. meredekpart; mar. 

8ziklapart;TiY. Ulekvesztd. 

56 



Be sogne 

Berger, m. — ^re, f. juhdsz ; 

poet, rheure du — , pdsz- 

tor-dra. 
Bergi're, f. zselyeszik; 2. 

egyszeril fejdisz. 
Bergerette, f . mehsbr ; 2. ju- 

hdszn&cske. 
Bergerie, f . juMszat ; akol ; 

2. —8, pi. pdsztorkolteme- 

nyek. 
Bergot, m. pech. varsa, 
Berle, f. bot. torzsika ; — 

aromatiqne, zizon, 
Berline, f. utikocsi. 
Berloque, v. breloque. 
Berlue, f . fam. kdprdzds ; fig. 

avoir la — , elvakxdt. 
Berm er , m. —ere, f. sal. 

ment6. 
Bemacle, v. anatif^re ; 2. 

om. V. macreuse. 
Bernaudoir, m. bonn. tisztd- 

zd kosdr^ 
Berne, f. ch. rdkacsaptatds ; 

amid. Jiordd ; fig. fam. 

megtr4fdld>i. 
Berner, v. a. pattantani; fig. 

megtrefdlni. 
Be nique, adv. g. p. tdvolrdl 

se, kordntse ; 2. f. jeu. or- 

ronveres ; orronverdsdi. 
Berniquet, m. pop. §tre au 

— , koldiigbotra jutni; 2. 

t. t. korpdsldda. 
Berret (be-re), f. ndi bire- 

tom. 
Berubleau, m. aranyenyv. 
Besace, f. kolduHtarisznya; 

p. une — bien promenee 

noiurit son maltre, sze- 

mesnek a vildg ^ vaknak 

alamizsna. 
Besacier, m. koldtis. 
Besaigre, a. ecetes. 
Besaigue, bisaigue, f. charp. 

lyukvdgd. 
Besial, e, a. cout. champ — , 

szabaiUegelo. 
Besides, f. pi. szemiioeg ; 

fig. prenez vos — , nezze 

meg jobban. 
Besier, m. jard. vackorfa. 
Besoche, f. agr. dsdkapa. 
Besogne (b'so-nye), f. fam. 

munka ; mii ; foglalkozds ; 

p. selon I'argent la — , mi- 

lyen a munka olyan a ber; 

plus de bruit que de — 



Beeogner 

heharangozni senki sines; 

f aire de la — , dolgozni, 
Besogner, v. a. v. besogue ; 

pop. ndszni. 
Besoin, m. szuksegy Many ; 

faire ses — s, sziiksegH v4- 

(fezni; 2. inseg^ nyomor; 

3. sziiksSglet; 4. szUks^ges; 

5. an — , adt. szukseg ese- 

teben. 
Besoii, V. jumeaux. 
Bestial, e, a. dUatias ; baro- 

wf ;,— ment, adv. baromi- 

lag. 
Bestialite, f . baromisdg; faj- 

talansdg. 
Bestiasse, f. pop. barom. 
Bestiaax, v. Detail. 
Bestiole, f. dllatka ; fam. 

libdcska. 
Bestion, m. mar. hajdorr. 
Bestorner, v. troubler. 
B6ta, m. tig. barom. 
B^tail, m. szarvasmarlia. 
Bete, f . dUat^ marha ; — de 

voitnre, igdsmarha ; — s 

fauves, rotvad ; tig. la — 

est dans dos tilets, hd- 

Idnkba keriUt ; — noire, 
feketevad ; tig. c'est ma 

— noire , lialdlba gyiUii- 
lom ; it. la — du hon Dieu, 
Isten lova ; faire la — , os- 
tobdnak tetetni magdt ; 2. 
a. ostoba ; 3. — ment, adv. 
ontobdul. 

Betise, f. ostobasdg, 
B^toine, f. bot. betdnika. 
B^ton, m. ma<?. cementvako- 

lat, 
Bette, f. bot. fejer cikla. 
Betterave, f. v&rbs ripa; un 

nez de — , voros orr, 
B^tnne, v. demi-fortune. 
Beuglement, m. bdges. 
Beugler, v. n. bOgni ; fig. or- 

ditni. 
Beurre, m. vaj ; — fondu, 

olvasztott V, ; — fort, avas 

V. ;laitde — , ird ; h. n. 

— de roche, v. p6trole ; 
chi. — de zinc, v. cnlorure. 

Beurr6, m. jard. vajkorte; 

— e, f , vajaskeny€r. 
Beiirrer, v. a. vajat keny^r- 

re kenni; cuifi. vajjal ki- 

sziteni. 
Beurrier, 6re, s. a. vajdrus. 



Benvailler 

Beuvailler, v. n. pop. uzd- 

koskodni. 
Beuvante, f. mar. borrako- 

ddsi jog; it. foglald ; it. 

borr avoid. 
Beuveau, v. beauveau. 
B6vue, f. tived^s^ balfogds; 

fam. il a fait une — , bakot 

Wtt. 
B^zoard, m. bilgecs. 
B6zocbe, V. b^soche. 
Biais (biS), m.felszog.csapi- 

Tidssdg ; maQ. — gras, tom- 

pa sz'dglet ; fig. prendre 

une affaire de — , gbrbe 

utonjdmi ; regarderq. de 

— , feludllrol n7,zni vkit. 
Biaisement (bi^-ze-), m. fer- 

desig ; fig. himez^s-hdmo- 

zds. 
Biaiser, v. n. ferd6nek lenni; 

fig. hiniezni-hdmozni. 
Biaiseur, m. keselgd; hime- 

zo-hdmozd. 
Bibacit^, f. did. boriszasdg. 
Biberon, m. szoptatd edSny ; 

2. — , ne, s. fam. iszdkos. 
Bible, f. biblia. 
Biblio'gnosie, f. kdnyvisnie; 

— graphe , m. k&nyv^sz ; 

— graphie, f. kbnyveszet ; 

— graphique, a. konyvSsze- 

ti; —logic, f. konyvtan; 

—mane, m. kdnyvbohd i 2. 

biblia-kiaddsok tdrtenete ; 

— manie, f. k.8zenv; — phi- 

le, m. k.bardt ; — th6caire, 

m. k.tdrnok; — th^que, f. 

k.tdr ; fig. = vivante, ele- 
ven kbnyvtdr. 
BibUque, a. th6o. bibliai. 
Bibus (-bu-ce), m. fam. cse- 

kilysig^ semmisig. 
Bicetre, bicStreux, v. mal- 

heur, ect. 
Bicbe, f. szarvastelien. 
Bichet (-cbe), m. negyed- 

vika. 
Bicbetage, m. gdbonaadd ; 

2. merop€nz. 
Bichette, f. pdch. mentQMld. 
Bichon, ne, a. bleb , — ner, 

V. a. fiirtbzniy fodoritni^ 

—6, e, a. bodor. 
Bicoq (-cok), m. arch, dllds- 

tdm. 
BiGoqae ji.nyomorult kunyhd. 
Bident, m. bot. villamag. 

57 



Biens^amment 

Bidet (-d6), m. poroszka; 
fig. il a bien pouss6 son 
— , gyorsan hatolt fol; 
ameuol. mosddkddacska ; 
menJiordozhatd gyalypad. 

Bidon, m. tdbori kiUacs ; 
artil. hosszukds dlomgolyd. 

Bief, V. biez. 

Bieffe, f . *agr. medd& fbld. 

Bien, m.^*<^; —public, kbz- 
jd ; -p. nul — Bans peine, 
nines brbm bii nilkiil ; 
grand — vous fasse 1 vdl- 
j6k javdra! venir k — , gya- 
rapodni ; 2. jdszdg, birtok^ 
vagyon; — s meubles et 
immeubles, ingd es ingat- 
Ian v. ; — s du corps, testi 
eWnybk ; 3. homme de — , 
beesUletes ferjiu ; fftm. en 
tout — et tout honneur, 
tisztelettel legyen mondva; 
4. adv. jdl; allez, je le 
veux — , inenjen^ beleegye- 
zem ; nous voiltl — , 8z€pen 
jdrtunk , imp. il est — , 
illik, illd ; il y a — un an, 
kbriUbeliU egy 4ve ; 5. sok; 
voilA, — de Targent, ez sok 
penz ; il se 16ve — matin, 
igen kordn kel ; il est — 
malade, nagyon beteg ; il 
est — entendu que ,mapdito2 
ertetddik ; 6. h6 — , eh — , 
int. nos ? legyen tehdt 1 7. 
— que, conj. dmbdr^ Jia- 
bdr ; 8. j^i — que, ugy any- 
nyiraj kogy. 

Bien'aim6, e, s. a. igen ked- 
velt; kedvenc ; 2. parlez 
tout votre =, besz€ljen a 
meddig tetszik; — dire, m. 
iron. €kesszdlds; — disant, 
e, a. ikesszdld ; — §tre, m. 
jdU^t ; — faire , v. n. ii*. 
jdt tenni ; — faisance, f . 
jdiekonysdg ; — faisant, e, 
a. jdtekony ; — fait, m. jd- 
t4t, eWny ; 2. a. jdl ter- 
mett ; — faiteur, trice, s. 
jdltevd ; — fonds, v. im- 
meubles ; — heureux, se, s. 
a. boldog. 

Bienjoint, v. ben join. 

Biennal, e, (-6n-), a. k€tevi. 

Bienne (bi-ene), v. bisanuel. 

Biens^amment, adv. iUede- 
lemniel. 



Bien's^ane* 



Bigot 



Biaor 



Bien's^apce, f . iUedelem ; il- 
lenddsig ; 2. kinyelem ; 
— s^ant, Of a. illedelmea^ 
iU6 ; — tenantf e, s. a. prat. 
tulajdonos , birtokos ; — 
tenue, v. possession, — t6t, 
ady. nemsokdra; legkdze- 
lebb ; fam. qela est = dit, 
ezt kdnrtyii mondani; k ^^ 
elllpt. kora viszontldtdura; 
t — veigner , v. f^liciter ; 
— veillance, f. jdakarat^ 
liajlanddsdg ; — veillant, e, 
a. jdakard ; — venu, e, s. 
a. szivesen Idtott ; soyez 
le =, laten hozta; — venue, 
f. szerencses megerkezSs ; 
2. bek'dsz'&ntd lakoma; — 
vouloir, V. n. ir. v. bien 
voulu ; — voulu, e, a. szi- 
vesen Idtott ^ kedvelt. 

BiSre, bierre, f. «5r ; — de 
mars, mdrciusi «. ; petite 
— , kdfic 8.;- fam. et pop. 
ce n'est pas de la petite 
— , ez nem csekilyseg ; 2. 
V. cercaeil. 

Bi^vre, v. castor. 

Biez, m. malomzsilip. 

Bifeuille, f. bot. bangd. 

Biffage, m. kitorMs, 

Biffe, f . csaldka Idtszat. 

Bififer, v. a. kitordlni. 

Bi'fide, a. bot. ketszelet^i; 
— foli6, e, a. bot. ketlevelU; 
—furcation, f. an., bot. 
kettidgazds ; se — furquer, 
V. V. an. bot. kett^dgaz- 
ni. 

Bigaille, f. Ugyszar. 

Bigame, s. a jur. kitnejil; 
dr. can. mdsodik hdzassdg- 
ban 416. 

Bigamie, i* jur. kitnejiiseg; 
2. dr. can. mdsodik M- 
zassda. 

Bigarr'e, e, a. tarkabarka; 
— eau, m. ropogds cseresz- 
nye; — eautier, m. ropo- 
gds cseresznyefa ; — er, v. 
a. tarkdzni ; — ure, f . tar- 
kasdgt zagyvMk, 

Bigle, s. a. kancsal; 2. ch. 
angol agdr, 

Bigler, v. n. kanaalxini, 

fBigne, f. kelevSny, 

Bignone, f. bot. bigebecO. 

Bigorn'e, f . 8zarvas-iH6; — er, 



V. a mard. gdmbblyiivS ko- 

vdcsolni. 
Bigot , e , s. a. vakbuzgd ; 

8zente8ked6 ; agr. kStdgu 

kapa ; f— elle, f . ersz^ny ; 

— erie , f . vakbuzgd8dg ; 

8zente8ked€8 ; --isme, m. 

8zente8ked€8i hajlam, 
Bigomeau, m. conch, parti 

8zdmya8 C8iga, 
Bigue, I. mar. tdmfa (drbo- 

cokhoz). 
Biguer, v. &. jeu. kic8erilni ; 

it. man. 
Bihoreau, m. om. 6ji vagy 

tarkagim. 
Bijou, m. 4k8zer ; fig. mon 

— , ki7ic8eni ; — terie, f . ek- 

8zerkere8kedi8 ; ekszer ; — 

tier, m. Sre, f. ekszerke- 

reskedd. 
Bilan, m. com. mirleg ; — 

de cldture, zdr^zdmadds ; 

d^poser son — , megbukni; 

fam. a kulc80t beadni. 
Bilateral, e, a. ketoldal feU 

dlld ; fig. kdlc8dni)8 ; con- 

trat — , kdlce. szerzddes. 
Biiboquet (-ke), m. tekefogd; 

2. 8zemfSnuve8zt6 bdb ; p. 

se tenir droit comme un 

— , pecke8en dllni ; dor. 

aranyozd pdca ; imp. mel- 

ISkes munka; perr. fodo- 

ritdfa. 
BUe, f . epe ; fig. harag; tem- 

p^rer la — , haragjdt mer- 

sSkelni. [kdvec8, 

Biliaire, a. an. pierre — , epe- 
Bilieux, se, s. a. ep48: tig. 

homme — , fekete vSrU em- 
ber. 
Bilingue, a. ouvrage — , kit 

nyelven irt munka. 
BiUard (bi-lyar), m. tekeasz- 

tal ; t.jdtek ; 2. allons au 

— , mevjiink a t.8zobdba. 
Billarder, v. n. a tekelabddt 

kit8zer irintenilokis eldtt. 
Bille, f. tekelabda ; pop. il 

faut des — s pour cela, 

ehez p€nz kell ; — de oha- 

moiseur , rndlhadorong ; 

agr. tdhajtd8. 
Billebarrer, v. a. tarkdra 

fe8teni. 
Billebaude, f. fam. zavar; k 

la — , nyakrafdre ; manage 

58 



k la — , rendetlen hdztar- 
tds; ch. tirer k la — , pufo- 
gatni. 

Biller, y. a. mdlJiadoronggaZ 
d88zehuzni ; riy. — on ba- 
teau, hajdt vontatni. 

Billet (bi-ly6), m. levilke ; 

— doux, szerelmes levil ; 
2. jelentis; — d'enterre- 
ment, halotti jelenti8 ; 3. 

— de banque, bankjegy ; 
com. — , assignation, utal- 
vdny ; 4. jegy ; — d'entrer, 
beUptijegy; — de lotterie, 
80T8Jegy ; — de confession, 
gydnlevil ; tirer au — , sor- 
80t huzni. 

Billeter, y. 6tiqueter ; 2. bl. 
—6, szelminyezett. 

Billette, f. bl. szelm^ny : 
fuen. mdngorldfa; verr. 
faradek; adm. vdmjegy. 

Billeyes^e, f. szillabda; fig. 
fam. C8iric8dri , rti^nde- 
monda. 

Billon (bi-lyon), m. rizpenz; 
2. nyirbdlt pinz ; — d'ar- 
gent , csekily tartalmd 
eziist ; mettre au — , becsit 
le8zdUitam ; 3. agr. bardz- 
da; — nage, m. nyirbdlt 
pinzzel vald iizelem ; — ne- 
ment, m. p. u. pSnznytrbd- 
Ids ; uzsordskodds ewel ; 
— ner, y. n. megnyirbdlni ; 
— neur, m. pinznyirbdld ; 
uz8ord8. 

Billot (bi-'yo), m. t&kej tus- 
kd; artil. toU&rud; tail. 
ujjsdm. 

Bimbelot (bein-), m. gyer- 
mekjdtek; --erie, f. jdtik- 
8zergydr; j.kereskedd; j.- 
8zer; — ier, m. jdtekszer 
ki8zitd. 

Binage, m. agr. ketszer uga- 
rold8 ; kitszer misezis. 

Binaire, a. kettds, pdros. 

Binard, m. tdrszekir. 

Bine, f. a^. foldmivelesi esz- 
kdzok. 

fBlnement, y. binage. 

Biner, y. a. kitszer megka- 
pdlni; kitszer ugar^ni ; 
cath. ket plebdnidt elldtni; 
oe pretre est oblig6 de — , 
e lelkisznek naponkint kH 
kozsegben kell misiznie. 



Bluet 

Binet, m. gyertyavSgtarto ; 

agr. kdnnyU eke. 
Binette, v. serfonette. 
Binocle, m. le — , telescope 

binoculaire, kettds tdv- 

esd ; zsebiiveg. 
Bindme, m. alg. kSt tag. 
Binot, m. agr. forgatd eke. 
Bio'graphe , m. iletleird ; 

— phie, f . ^.Zeirtfg;— graphi- 

que, a. i.leirdsi ; — logie, 

f. an. 4.i8me; — lychine, f. 

m6d. i.elv ; — sophie, f. 

€.bi5lc8e8s6g. 
Bi'parti, -t, e, a. hot. kitri- 

szil ; — p6dal, e,' a. k.ldh- 

nyi ; — pMe, s. a. k.ldhu ; 

— quadratique (-kona-), a. 
puissance =, 4. hatvdny. 

Bique, v. chSvre. 

Biquet (k6), v. chevreau ; 2. 

aranymirleg. 
Biqueter, v. chevroter; 2. 

aranymSrleggel memi. 
Bire, f. p^ch. baritdkas. 
Birette, f. gyermekf6kbt6 ; 

agr. fagerehen. 
Bis (bi-oe), adv. kitszer. 
Bis, e (bi, bise), a. s&tithar- 

na; "^te—Q^fekete teszta; 

— blanc, f^lfeMr. 
Bisage, m. mdskip festes. 
Bisaieul, e, s. dsapa, dsanya. 
Bisaigne, v. besaigue. 
Bisaille, f . boul. derceliszt ; 

— r, V. n. sznrkulni. 
Bisannuel, le, a. (bi-an-nu- 

el), bot. kStSves. 
Bisbille (bi-ce-bi-lye),f. fam. 

ingerkediSy ellenkedis. 
Bis-blanc, v. bis (a). 
Biscaien (bice-ka), s.- a. cil- 

feffyver; 2. tas vagy dlyom- 

golyd. 
Bisch^ (bi-ch6), a. oeuf — , 

repedezettf kotyogds tqjds. 
Biscomu (bi-), e, a. alakta- 

lan ; fig. csuddlatos. 
Biscotte (bice-), f. cuis. piri- 

tott kenyirszelet. . 
Biscuit (bice-cui), m. kiUzer- 

siilt ; cuis. piskdta ; faien. 

mdzcUlan ed£ny; b&t. misz- 

foveny ; tuil. — s, egyiiv^ 

Sgett tigldk. 
Bise, f. felsz^l; po6t. til; 

fig. 6tre du vent de — , sze- 

rencsitleniil jdmi. 



Biieau 

Biseau, m. Jidtlap ; — de 

tourneur, esztergdzd v<u. 
Bisaigle (biz^gle), v.bisaigue. 
Biser, v. n. agr. megfeketed- 

ni; 2. v. a. t. t. mdskSp 

festeni. 
Biset, m. om. vadgalamb; 

2. V. bis-blanc; 3. nem- 

zet&r. 
Bisette, f. cimacsipke ; 2. v. 

macreuse. 
Biseur, m. feketefestd. 
Bisexe (bi-c6cs), v. herma- 
phrodite. 
Bishop, m. cuis. filszerea^ 

meleg bar. 
Bis-mori (bice-), m. fam. 

boszusdg. 
Bismuth ( bis - mute ) , m. 

chi. keneny. 
Bison, m. z. vadbival. 
Bisouard, v. porte-balle 
Bisque, f. paum. donner un 

— , tizendtot eldre adni; fig. 

prendre sa — , elni az 

eWnynyel; cuis. tdplale- 

ves ; — d'6crevisse, rdk- 

leves. 
Bisquer (bice-k6), v. n. pop. 

duzzogni. 
Bissac (bi^ak), v. besace. 
Bisse, f. bl. barna kigyd ; 

orn. V. rouge-gorge ; 2. 

sdrgacsikoa pacsirta ; — 

morelle, kenderike. 
Bissection, f . g6om. felezis, 
Bissexte (bi-ceks-te), m. sz'd- 

kdnap. 
Bissextil, e, a. an —, ann^e 

— e, sz'dk&ev. 
Bissourdet, m. om. okor- 

8zem. 
Bistorte, f. bot. alacsonypoz- 

dor. 
Bistouri, m. chir. metszdkSs. 
Bistoumage, m. v6t. herilis. 
Bistourner (bis-), v. a. kite- 

kerni ; v6t. herSlni ; se — , 

V. r. meggdrbiilni. 
Bistre, f. s'dtitbama festik. 
Bistrer, v. a. barrdtni ; teint 

—6, napbarnitotta arc. 
Bisulque, a. h. n. csulkos. 
Bitter^, m. sal. anyalug. 
Bitum'e, m. gyantdr ; =glu- 

tineux, ftdtr<?7iy ; =solide, 

fdldszurok ; — ineux, se, a. 

gyantdrnemu. 

59 



Blanchet 

Bivac (-ak), m. gr. tdbordr ; 
2. fektanya, 

Bi'valve, f. z. p\ihdny ; a. 
bot. kitMju ; — vaquer, v. 
n. tanydzni; — veau, m. 
math. 8zdgmSrtSk:—\ia.iief 
a. e. f . route ==, vdl-ut ; 
— voie, i. ut-oszlds. 

Bivouac, V. bivac. 

Bizaam, chat — , m. z. pezs- 
mamacska. 

Bizarre, a. cmddlatos^ kuLo- 
ndSy furcsa ; 2. m. kiUonc ; 
— ment, eAv.csuddlatosan. 

Bizarrerie, f. csuddlatossdg^ 
furcsasdg ; pop. bajos do- 
tog. 

Blafard, e,.a. sdpadt^ hal- 
vdny ; couleur — e, bd- 
gyadt ssAn, 

Blague , f . doJidnyzacskd ; 
pop. fillentes. 

Blaguer, v. n. ]^p. JUlenteni; 
fam. nagyologni. 

Blaireau, m. z. barz; dor. 
tisztdld ecset. 

Blairier, m. om. vadkacsa. 

Blaisement, m. hibds kiejtes. 

Blamable, a. feddelmes. 

Blame, m. feddis, dcsdrlds. 

Bl&mer, v. a. roszallani ; pal. 
megfeddeni. 

Blanc (blan), blanche, a. fe- 
tter ; fig. du vin — , feher 
bor ; litt. vers — , rimetlen 
vers; page — , ureslap; p , 
6tre entre — et claireti 
bekapva lenni; 2. tiszta; 
eau blanche, korpdsviz ; 
fer — , bddog ; 3. — , m. 
feher sig ; mettre q. au — , 
vkit tdnkre tenni; faire— , 
c€lt tiveszteni; tirer au— , 
cilba I6ni ; — de c6ruse, 
dlomhd ; imp. — s , ritkitds; 

BlancTjec, m. fam. iritlen 
fickd; — bourgeois, m. da- 
raliszt. 

Blanchfitre, a. fehires. 

Blanche, v. blanc; mus. no- 
te —t filhangjegy ; icht.— 
raie, fehirrdja 

Blanchement, adv. p. u. 
tUztdn. 

Blancher, m. irhdsz, Idgy- 
varga. 

Blancherie, v blanchisserie. 

Blanchet, m. paraszt itjas ; 



Blanokette 

imp. nemezaUj ; com. szi- 

taszdvet. 
Blanchette, f. bot. keszegsa- 

Idta. 
Blancheur, f . fehirsig. 
Blanchiment, m. feMritis ; 

6pmg. onozds; orf. eziistfe- 

Mrites. 
Blanchir, v. a. feMritni^ me- 

szelni ; — du linge, niosni; 

— de I'argent, eziistdt tisz- 
titni ; — la cire, viaszt fe- 
Mritni ; fig. — q. igazolni 
t;Wt;chaud. sikdrolni; aerr. 
reszelni ; cuis. leforrdzni; 
dor. aljazni; ^^mg.dnozni; 
2. V. n. megfeheriilni ; 
dsziUni; tout uos efforts 
n'ont fait que —^fdradtsd- 
gunk mitae haszndlt ; 3. se 
— , V. T.feJierfoltot kayni; 
fig. mentegetdzni. 

Blanchissage, m. niosds. 
Blanchissant, e, a. tajtikzd. 
Blanchisserie, i. fehSritd- 

liely. 
Blanchisseur, se, s. a. feM- 

ritd; mosd ; feMrfestd. 
Blanchoeuvrier, m. szerko- 

vdcs. 
Blanchoyer, v. n. feJiemek 

Idtszani. 
Blanc' jaune.m. icht. sdrgda 

lazac ; — manteau, m. fe- 

Mrhardt ; — seigne, m. 

iires lap meghatalmazdsra. 
Blandir, v. caresser. 
Blanque, f. szerencseveder ; 

hasard alia — ! jo szeren- 

csire I 
Blanquette , f . eukorkbrte ; 

fakdhor. 
Blaque, v. blague. 
Blaser, v. a. eltompitni.; se 

— , V. r. eltompulni. 
Blaser (-^r), m. iGht.fecsken' 

dezd hal. 
Blason, m. cimer; 2.cimertan; 

jeu. ludasdi. 
Blasonner, v. a. ciinereket 

festeni ; it. magyardzni ; 

fig. — q., megszdlani vkit ; 

— ueur, m. cimertudds. 
Blasph^'mateur, m. trice, f. 

Isten kdrondd ; — matoire, 
a. istenkdromld. 
Blaspheme, m. Utenkdrom- 
Ids. 



Blasphemer 

Blasphemer, v. a. szitko- 
zddni. 

Blassonner, v. blandir. 

Blasto'derme, m. an. nrngzat- 
csira; — graphie, f. csira- 
leirds. 

Blatier, m. gabonakereskedd, 

Blatrer, v. a. rosz gahondnak 
szint adni. 

Blattaire, f. bot. molyfu; h. 
n. egyenes r'dpuk. 

Blatte, f. moly* 

Blaude, blouse, t. poring. 

Blazir, v. a. et n. hervaszta- 
ni-; hervadni. 

B16, bled, m. rozs ; du vert 
'— , zoldvetes; — s, gabona- 
neniek ; grands — s, Imza 
68 rozs; petits — s, drpa 
is zah ; — de vache, mu- 
har; — sarassin, — noir, 
haricska; 2. com. gahTta^ 
ilet; fig. manger son — 
enheihe, jo oedelmit eWre 
elkolteni. 

Bleche, s. a. fam. elpuhult ; 
jellemtelen. 

fBl^chir, V. n. elpuhidni.. 

B16er, v. ensemencer. 

Bleime, f. vet. talpverfolt. 

Bleme, a. sdpadt. 

Blemir, v. palir. 

B16missement, v. paleur. 

Blende, f. mine, tiinle. 

Blenne, m. blennie, f. icht. 
nydlkahal ; — vivipare 
takrdsz ; — galerite, parti 
lile. 

Blenn'61ytrie, f. path, nieh- 
Mvely -folyds ; — ent^rie, 
f . tejfolyds ; — isthmie, f . 
nydXkaJoh ; — ophtalmie, f . 
oc. szemloh ; — orrh^e, f. 
path, hugy-dr. 

B16ser, v. a. selypitni. 

B16site, f. path, selypeges. 

Blesser, v. a. megsebesitni ; 
fig. megszomoritni ; il a le 
cerveau — 6, bogara van; 

2. szoritni ; ces souliers 
me blessent, e cipd szorit ; 
fig. un son aigu — e I'o- 
xe'iXiQ^elesliang serti a fillet; 
megbdntani ; megserteni ; 

3. kdrositni ; cela ne blesse 
que moi, ez csupdn nekeni 
drt ; 4. se — , v. r. megse- 
besitnif sertve irezni (ma- 

60 



Be Blossir 

gdt) ; il se — e trop prom- 
ptement, nagyon €rze- 
keny. 

Blessure, f . seb ; fig. sirelem. 

Blestrisme, m. path, hdny- 
kolddds (dgyban). 

Blet, te, a. kdsds, 

Blette, f. bot. tarejfu; — 
rouge, bdrsonyka. 

Bletton, V. b^ton. 

Bleu, e, a. k4k ; fig. conte — , 
mese ; it. mesebeszed ; cms. 
cordon — , v. cordon ; 2. m. 
kek^ keksig; teinture en 
— , kikfestes ; — de Prusse, 
biborkSk; -^ mourant, hal- 
vdnykik ; crysocolle — , 
rSziazur ; — pour Hnge, ke- 
kit&. 

Bleuatre, a. kekes. 

Bleueur, m. 1. 1. tuliegyesitd. 

Bleuir, v. a. kekitni ; — I'a- 
cier, acelt kekre futatni; 

2. V. n. kekiilni. 
Blenissement, m. kekiiles. 
BUn, m. mar. cotdnk. 
Blindage, m. fort. IdteUenzd; 

vakltd. 

Blinder, v. a. vaJdtdval fo- 
dozni. 

Bloc (ok), m. tuskd ; com. 
en — , dltaldban ; — de 
marchandises, dru-rakds. 

Blocage, m. blocaille, f. 
bat. hezagtoltS k6. 

Blochet, m. charp. fiokge- 
renda. 

Blocus (-cu-ce), m. zdrlds, 
ostromzdr. 

Blond, e, a sz&ke; fig. piri- 
tott ; 2. m. szdke ; — de ti- 
laese, szoszke ; iron, cour- 
tiser la brune et lA, — , 
minden ndnek udvarolni ; 

3. — e, f. sely. csipke; 4. — 
ier, m. sely. cs. keszito; 5. 
—in, e, s. a. szdke^ szoszke; 
fam. piperkdc ; — ir, v. n. 
szdkiilni ; po6t. les ^pis 
commencent k — , a kald- 
szok ernek. 

Bloquer, v. a. k'or&l venni ; 
zdrolni ; bdt. hizagkoveh- 
kel megtdlteiii ; mar. kde- 
cat es kdtrdnynyai betom- 
ni. 

se Blossir, v. r. jard. kdsdsod- 
nif tulerni. 



Blouse 

Blouse, f. lyuk (tekepadon); 

ennek zacskdja ; fig. met- 

tre q. dans la — , hezdrni 

vkit; it. holonddd tenni ; 

2. V. blande. 
Blouser, v. a. bi. lyukba 

jdtszni ; fig. niegesalm ; 2. 

se — , V. r. bi. elv'eszteni ; 

fig. tivedni ; fam. hakot 

lord. 
Blonsse, f. man. rooidszdru 

gyapiu. 
Bluet (blu-6), m. bot. huza- 

vird^. 
Bluette, f. szikra fig. pat- 

togd Sic. 
Blutage, m. szitdlds. 
Blnteau, blutoir, m. pitli ; 

batons du — , szitabuHi. 
Bluter, V. a. pitlizni. 
Bluterie, f . pitlUzekriny ; 2. 

lisztes kamra. 
Boa, m. h. n. — devin, drids 

zuzdr. 
Bobeche, f . gyertyavigtartd. 
fBobelin, v. brodequin. 
fBobelineur, m. cipesz ; orsd- 

keszito. 
Bol)in, m. com. pamut hdld- 

szbvet. 
Bobine, f . c«^t'^ ; kiting, jdrd 

hdh ; — er, v. a. folcsiviz- 

ni; — ette, f. orsd; fa- 

kilincs; — euse, f. csevelo- 

nS; — i^re, f. cseve-orsd. 
Bocage, m. po6t. cserje^ bo- 

kor. 
Bocager, Sre, a. po6t. nym- 

phe — e, erddnympha. 
Bocal, m. serleg ; kanta ; 2. 

kristdlygomb (vizzel telt, 

gyertya ele) ; B. v. embou- 
chure. 
Bocard, Bocambre, m. expl. 

kolyH. maiom. 
Bocardage, m. min. erc-zti- 

zds. 
Bocarder, v. a. kdlyiizni. 
Bodine, v. quille. 
Bodinerie, Bod6merie, bo- 

m^rie, v. gros, 4. 
Bodruche, v. baudruche. 
Boesse, boesser, v. gratte- 

bosse. 
Boeuf, m. pi. (beu), okor; — 

gras (beu), farsangi okor 

Pdrisban;.. servir le — , 

marhakdst tdlalni; — a la 



fBoffnmer 

mode, pdrolt marhahus / 
p.. c*est la pi^ce de — , 
ez a mindennapi kenySr; 
fig. un — , marhaybarom; 
donner un oeuf, pour 
avoir un — , verebet adni^ 
tuzokot vdmi; mar. na- 
8zdd. 

jBoffumer, v. n. boszankod- 
ni. 

Bogue, f. tmkdsbiirok. 

Boheme, boh6mien, — ne, 
B. a. cseh; 2. cigdny ; fig. 
kicsapongd nd. 

Boire, v. a. ir. inni ; donner 
k — , csapszeket tartani ; — 
sec yderekasan inni; donner 
pour — , borravaldt ad/ni ; 
le papier boit, apapiritat; 
fig. lakolni ; 2. v. n. iszd- 
koskodni ; 3. se — , v. r. 
inni; le punch se boit 
chaud, a puncsot melegen 
szokd^ inni; 4. le —,in.ital; 
ivds. 

Bois, m. tUzifa ; epiiletfa ; 

— de h^tre, bilkkfa ; — 16- 
ger , puhafa ; p. c'est la 
force du — , ifjukori csiny; 
2. com. — volant, tisztatott 
fa ; — de remontage, kd- 
ddrfa; men. — de lit, dgy- 
fa; p. charger de — q. 
vkit jdl elvernif megdon- 
getni ; 3. bot. eld/a ; — 
d'alo^s, aloe ; 4. (miisze- 
rek ; alkatreszek) ; ar^l. 

— de fusil , puskaagy ; 
men. — debout, cdtop' 
fa; — de lit, dgyfa; — 
d'eventail , legyezdszdr ; 
mil. dzsidanydl ; fig. por- 
ter bien son — , egyenesen 
dllni ; 5. erddy liget, cserje; 
lisi^re d'un — , erdS szele ; 
p. la faim chasse le loup 
hors du — , legjobb szakdcs 
az SlisSg. 

Boisage, m. padlddetzka ; 2. 

pa^dzds. 
Boiser, v. a. palldzni ; mon- 

tagne — 6e, erdds hegy. 
Boiserie, f . padolat. 
Boiseux, se, v. ligneux. 
BoisgentU, m. bot. tetUfa. 
Boisilier, m. mar. favdgd. 
Boisseau, m. vSka ; pass. 

csipkeverd pdma ; pot. — 

61 



Bon 

de poterie ; vezetSkcsd cse- 

rSpbdt. 
Boisselerie, f . veka-y szitake- 

szites. 
Boisselier, m. vekacsindld ; 

szitds. 
Boisson, f. ital ; 2. Idre, csi- 

ger; 3. mar. ecetes viz. 
Botte, f. szelencCy doboz ; 2. 

szekrSny ; — de la poste, 

levehzekreny; — des pau - 

WBBfperzsely; 3. serpenyd ; 

an. — , vdpa; artil. tor- 

Idbunkd ; chir. — , csont- 

kiilld ; 4. tok. 
Boite, f. ce vin n'est pas en- 
core dans sa — , e bor meg 

nem ihatd. 
Boiter, v. n. sdntitni. 
Boiteux, se, s. a. sdnta ; 

chaise — se, inogd szek. 
Boltier, m. chir. ir-szelence. 
Boitillon, m. man. rekesz, 
Boitout, m. talpatlan poMr. 
fBoiture, f. pop. iszdkosko- 

dds. 
Bol, bolus (bo-luce), m. v. 

pilule ; 2. — , terre bolaire, 

pdcsitfdld ; 3. 6oon. szilke. 
Bolaire, v. bol. 2. 
Bolet, m. bot. — oranger,. 

sdrga peszerke ; — pied de 

boeuf , tdvi8-alj-gaJ^ca. 
Bombance, f. fam. ddridd ; 

faire — , vigan ilni. 
Boqibarde, f. dgyu^ mozsdr ; 

2. mar. roncsahajd ; S.'gor- 

dondp. 
Bombardement, m. bombd- 

zds. 
Bombarder, v. a. bombdzni. 
Bombardier, m. roncsavetd. 
Bombasin, m. bombaszin 

(gydszszovet). 
Bombe, f. roncsa; fig. gare 

la — ! vigydzz ! 
Bombement. m. boltozat; 2. 

m6d. fiilzugds. 
Bomber, v. a. arch. Jiomorit- 

ni ; iv Ini. 
Bombiler, v. n. dongani. 
Bome, f. mar. sajkavitorla. 
Bomerie, v. bodinerie. 
Bon, ne, a. jd ; impr. — ne 

feuiUe, prdbaiv ; 2. jdsd- 

go8f kegyes ; — homme, 

becsiiletes ember ; iron. 

egyiigyiif jdmbor ; 3. hasz- 



Bonac» 

no8 ; alkalmas ; fam. il est 

— in, megdllja helyet ; it. 
il est — Id, \ hogyisne I p. 
il fait — vivre, on apprend 
touj. qch. Iwltig tanul a 
j6 pap ; trouver — , jdvd- 
hagyni ; 4. der€k ; 6. 8z€p ; 

— temps, 8z€p id5; 6. i. — ! 
nem bdnom ! ugy I — oela I 
ezt mdr lielyeslem; 7. — , 
ra.j6; com. jdny ; utal- 
vdny ; fig. il met son — k 
tout, mindenre igent mond; 
8. — adt. coi^ter — , sokba 
keriilni. 

Bonace, f. mar. sz^lcsdnd, 
Bonare, m. b'oleny, 
Bonasse, a. fam. jdsziviL 
Bonbon, m. ctikorka. 
Bonbonui^re, f. cukorkasze- 

lence. 
Bond, m. viszszapattands ; 

sz'nk^s, ugrds ; p. prendre 

la balle au — , jdkor tenni 

rnnit ; il nous a fait faux 

— , cserben hagyott. 
Bonde, f . zugd ; fig. lacher 

la — , szabad folydst enged- 

ni ; ton. — d'un tonneau, 

szdd, 
Bondieu, m. 4k. 
Bondir, v. n. ugraidy viszaza- 

pattanni; le coeur me 

bondit, undorodom, 
Bondissement, m. szokdScse- 

Us , ugrdndozds ; -de 

coeur, undor. 
Bondon, m. dugasz, szddld- 

fa; V. bonde (ton). 
Bondonner, y. a. beszddolni; 

2. — une fntaille, szddot 
fiimi. 

Bondonnidre, f. tonn. szdd- 
furd. 

BonHenri, m. bot. par4j li- 
batopp ; — heur, m. szeren- 
cse ; 2. szerencaiSs eseminy; 

3. par =, adt. v. heureu- 
sement ; — homie, f . fam. 
jdszivUsig ; =8, pL iires 
be8z6d ; — homme, m. 
fam. jdmbor dreg; bot. 
dk&rfarkkdrd ; — i, m. fin. 
foWsleg ; fig. liaszon; — 
icbon, m. verr. szelelolyuk; 
— ier, m. arp. hold (fold); 
—ifi cation, f. v. ameliora- 
tion; — ifier, V. a. agr. 



Bonn » 

javUni; com. megUntni; 

2. se =, V. r. javulni ; — 

jeau, m. 6con. lenkeve; 

—jour, V. jour ; —mot, v. 

mot. 
Bonne, f. fam./o vigydzdnd; 

szdrazdajka, 
Bonneau, y. bou^e ; it. y. 

prox^n^e. 
Bonne'ayenture, f . jdslat ; 

— dame, v. arroche : une — 
fois, adt. egyszersminden- 
korra; — fortune, v. for- 
tune ; — gr&ce , y. grjl- 
ce. 

Bonnement, ady. becsulete- 
sen ; dszint^n ; 2. y. pr6ci- 
sement. 

Bonnet, (bo-n5), m. sapka^ 
fdkoto; — de police, ka- 
tona^. ; — 81 poil, grdnd- 
tos-silveg; le gros — , elS- 
kel6 ; 6col. — , tudorsilveg; 
prendre, porter, le — yert, 
Wnkrejutni ;il apiis cette 
chose sous son — , sajdt 
agydbdl kerillt ki ; mettre 
son — de trayers, roszked- 
vUnek lenni ; il a touj. le 

— d, la main, teketoridzd ; 
c'est — blanc et blanc — , 
egyik 19 a mdsik egy hidn 
20; 1. 1. fedd; an. — du 
boeuf , bendd. 

Bonnetade, y. courbette. 
Bonnetage, m. kalaplevitel ; 

artUl. gyutacsfbdd. 
Bonneter, y. a. udvarolni; 

aldzatoskodni ; 2. gyuta- 

C80t befodni. 
Bonneterie, f. harisnyaszo- 

vSs ; szovott dm. 
Bonneteur, m. bdkold ; 2. 

udvarius csald. 
Bonnetier, m. fiarisnyaszd- 

vd. 
Bonnette, f. iort.fodil; mar. 

meUek vitorla. 
Bon-sens, y. sens. 
Bonsoir, m.jdestSt! pop. di- 
re — d. la compagnie, el- 

patkolni. 
Bont^, i.jdsdg; 2. szivessig; 

8. (udvarias szdldsmdd) ; 
\ yous ayez trop de — , on 

nagyon szives ; iron, ayez 

la — de sortir, Ugy en oly 

ftzives es hordja el magdt ; 

62 



Bosq uet 

4. gy'onges^g ; 5. i. — de 
Dieu 1 jdsdgos Isten ! 

Boquillon, y. b^oheron. 

Borboiygme, borborlsme, m. 
path, haskorgds. 

Bord, m. karima^ iz€l ; sze- 
gely ; fodilzet ; part ; fig. 
courk le bon — , kicsapon- 
gd Sltet folytatni ; §tre du 
mdme — , egyet erteni (v. 
kivel) ; j'ai ce mot sur le 

— des Ifeyres, e azd nyelve- 
menforog. 

Bordage, m. hajddeszkdzat. 
Bord^, m. paszomdny ; 2. y. 

border; 3. icht. c^kos ga- 

ddc. 
Bord6e, f. mar. dgyu-sortHz ; 

2. cirkdlds. 
Bordel, m. bord^ly. 
Bordelier, y. debauche. 
Bordeli^re, f. ioht.fehir ke- 

8zeg ; — k deux rangs de 

points noirs, lezec. 
Border, y. a. beszegni ; 2. ko- 

1 id venni; mil. — la haie, 

sorfalat kSpezni; mar. — 

les c6tee, part kdHll cir- 

kdlni. 
Bordigue, f. halrekesz. 
Bordure, f. szegely ; keret ; 

— d'un bois, erd5 szile. 
Boreal, e, ijszaki ; feu — , ej. 

finy. 
Borgne, s. a. fSlszemil; p. 

changer son cheyal — con- 

tre un ayeugle, esd elM 

csurgd aid menek&lni , fig. 

maison — , sdtet hdz ; 

compte — , zavart szdmla. 
Borgner (-ni-6), y. n. jard. 

folsarjadni. 
Borgnesse, y. borgne. 
Borin, m. kdtzinhdnydsz. 
Bomage, m. pol. hatdrzds. 
Borne, m. hatdrkd ; —domb; 

2. s. pi. hatdr; — s milli- 
aires, hatdrkd ; fig. passer 
les — s, kiUpni a Mmfd- 
bdl, 

Bomer, y. a. bekeritni ; 2. 
Jiatdrolni; fig. korldtolni; 

3. se — , y. r. szoritkozni 
(mnire), 

Bomoyer, y. a. arch, szem- 

nezni, 
Bomoyeur, m.^ szemnSzS. 
Bosquet (bos-k^), m. liget. 



BoMage 

Bossage, m. aroh. kdnyul- 

vdny, 
IBosse, f. an. pup; keU- 

viny ; gordngy ; scnlp. 

dotnborm'&; serr. serrure 

k — , lakat ; fig. hajlam, 
BosBelage, m. vert mu; 2. ku- 

pozds, 
Bosseler, v. a. kupozni ; 2. se 

— , V. se bossuer. 
Bossetier (-thi6). m. rSzdntd; 

2. verr. siivd. 
Bossoir, bosseiir, m. mar. 

cstuztatd/a, 
Bossu, 6, 8. a,.pupos. 
BoBsner, v. a. kupozni ; se — , 

V. r. honwrodni, 
Bostriche, — tryche, m. icht. 

tolcsirhal ; 2. ent. azu. 
Bot (bo), a. pied — , fam. 

Idcsldb. 
Botan'iqne, f. fiiveszet; 2. 

a. f&viszeti; —iBei^—isenif 

V. herboiiser ; — iste, 

m. fHvisz ; — ographe, f . 

niivinyleird ; — ographie, 

f . n. leirds ; — ologie, f . 

?i. tan; — ologique, a. n. ta- 

ni; — ologue, m. n. tandr; 

— omancieiif ne, 8. a. n.jds. 
Botean, m. nyaldb. 
Botte, {. csizma; oil va la 

— ? merre megy ? p. grais- 
sez les — d'un vilain, il 
dira qu'on les lui hrtle^adj 
a tdtnak szdUdst^ 8 kitdr 
bel6U; 2. kdteg ; csomd ; 
motring ; esc. dJofis ; — se- 
crHe, vlcsel; tig. porter 
una — A q., vkitdlpSfizt ki- 
csdlni. 

Bottelage, m. kdt^s ; kotes- 

dij. 
Botteler, v. a. kdtni (szindt 

8tb). 
Botter V. a. et n., csizmdt 
^ cnndlni; fig. il est tr^s 

mal —6 szeginyesen van 

dltdzve ; se — , v. r. kolon- 

cosodnu 
Botterie, f. vargamiihely. 
Bottler, m. varga, 
Bottine, f. topdn, 
Bonard, m. mon. pinz-utd; 

— er, y. a. kalapdlni. 
Bono (-c), m. kecskehak; 

barbe de — , kecskeszakdl ; 

— ^missaire, bUnhak. 



Bonoan 

Boucan, m. husfiistdlSs; 2. 
pop. rimahdz ; quel — ! 
mily feslett ilet ! 

Boncaner, v. a. szdritni^ fUs- 
t'dlni; 2. v. n. bdUnyt va- 
ddszni. 

Boncanier. m. b'dUnyvaddaz*, 
2. vaddaz vontcsS, 

Boucassin, m. ooutur. saja- 
parket. 

Boucant, m. — de tabao, do- 
hdnyoshord/), 

Bouche, f . 8zdj ; faire la — , 
8zdjdt c8uc8oritni ; faire la 
petite — , titoktartdt szin- 
Ulni ; ue faites point la 
petite — \ki a medv^vel ! 
c'est un Saint- Jean — 
d'or, fecsegd ; 2. traiter q. 
fit — que veux-tu, vkit min- 
dennel eUdtni ; fig. laisser 
q. sur la bonne — , vkitjd 
remSnynyel kecsegtetni; 3. 
V. gueule ; 4. t. t. nyUds ; 
an. — de la matrice, 
ToShszdj ; g^ogr. torkolat. 

Bouch^e, f. falat; fam. il 
n'en ferait qu'une — , ha- 
mar elbdnnik vele. 

Boucher, v. a. bedugni ; be- 
tenni ; befalazni ; esprit 
—6, buta. 

B ucher, m. m^szdros, 

Boucherie, f. vdgdhld; m6- 
8zdr8zik ; fig. miazdrlda. 

Bouche-trou, mTth. Idgd8, 

Bouche ture, f. sdviny. 

Boachoir, fermoir, m. ke- 
mencetold. 

Bouchon, m. dugaaz ; — de 
paille, azalnuicsutak ; — 
de cabaret, cSgSr; faire 
valoir le — ; derekasan in- 
ni ; p. mon petit — , ga- 
lambom ; jard. hemydf4- 
8zek. 

Bouchonner,v. a. un cheval, 
szalmacsutakkal d&rzsbl- 
ni ; — du linge, fehSme- 
miit 'osszegyUrni ; fam. — 
un enfant, gyermeket ge- 
dilni. 

Bouchonnier, m. dugdcsi- 
ndld. 

Bouchot, m. halrek€8z. 

Boucle ; f. — d'oreilles, fill- 
bevald ; karika; perr. — s, 
f'drt ; 2. C8att, 

63 



Bongon _ 

Boucl^e, f. icht. tUskSs rdja, 
Bouclem^nt, m. v6t. karika- 

veti8. 
Bonder, v. a. c8atolni ; — 

un cheval, karikdzni ; fUr- 

tdzni; 2. se — ,v. T.fiirt&zni. 
Bouclier, m. paiz8 ; fig. 

vid; ent. temetdbogdr. 
Bonder, v. n. duzzogni ; v. a. 

dacolni. 
Bouderie, f. duzzogde. 
Boudeur, euse, s. a. duzzogo. 
Boudin, m. vSreahurka ; 

arch, duzzadik ; sell, batii; 

p. souffleur de— , pofdk, 
Boudinade, m. UHlhurlca. 
Boudinier, m. hurkacsindld ; 

h. drus; — Sre, f. h. tiildk. 
Boudoir, m. bUozde. 
Bone, f . sdr ; fig. &me de — , 

szar-ember; m6d. —B^Uzap- 

fUrdd. 
Bou6, f. mar. uszdny. 
Boueur, m. ganajtargoncds, 
Boueux, se, a. sdros; mar. la 

— se, liajitd horgony. 
Bouffant, e, a. ddzos. 
Bouff^e, f . — de vent, azSlro- 

ham; — defum6e, fustgo- 

moly ; fig. — de vin, bor- 

bbfdgea; par — , n6ha- 

n€ha, 
Bouffer, v. n. — de col&re, 

dulni -fulni ; duzzadni ; 

pop. falni ; nyelni, 
Bounette, f . bojt ; 2. sdllang. 
Bouffir, V. enfler, enflure. 
Bouffon, ne, s. bohdskoddf 

csSlcsap ; 2. a. bohdkdSf 

tr^fds. 
Bouffonner, v.n. bohdakodni, 
Bouffonnerie , f . bohdsdg^ 

tr€fa. 
Bouffron , m. icht. tenta- 

f^reg. 
Bouge, m. benyild ; fig. c'est 

un vrai — , val68dgo8 lyuk; 

2. dudorodds. 
Bougeoir, m. gyertyatartd ; 

via8ztekerc8. 
Bouger, v. n. fam. mozdulni; 

2.f'dUdzadni. 
Bougette, |. utitdskat nye- 

regt. 
Bougie, f. viaszgyertya ; aux 

— s , gyertyafSnynSl. 
Bougon, ne, s. pop. komor^ 

domiogd. 



Bonsonner 



Boulllotte 



Bourdalone 



Bongonner, v. n. fam. diir- 
mdgni. 

Bougran, — , boiigassin, m. 
enyves vdtzrni. 

Bougraner, v. a. kemSnyitni ; 
toile — 6e, hem. vdszon. 

Boagre, — resse, s. jiufertdz- 
tetd ; it. semmirekelld ; szi- 
pay kurva. 

Bouillaison, f. erjedes. 

Bouillant, e, a. forro ; fig. 
heves ; 2. m. M ; cuis. — s, 
pi. husg&lodSny. 

Bouille, f. botl(^ ; com. kel- 
mehilyeg ; b^lyegiUetek ; 
sal. 8zenm€rt4k ; 6coii. fa- 
putt <m. 

Bouiller, v. a. hotldval pisz- 
kdlni ; kelmet b^lyegezni. 

Bouillerie, f. pdlinkafdzde. 

Bouillerot, v. gobie, goujon. 

Bouilleur, m. om. nyuv€sz ; 
distil, pdlinkafdzd; in6c. 
— s, pi. forrald csovek. 

Bouilli, m. fdtt marlmhus. 

Bouillie, f. pep ; p. fairc de 
la — pour les chats, ha- 
szontalansdggal hibel&dni. 

Bouillir, v. n. ir. formi ; fig. 
le sang me bout, virem 
forrong ; 2. faire — , for- 
ralni ; fig. faire — la mar- 
mite, a hdztartdst elldtni ; 
3. V. a. p. — du lait a q., 
vkit luddd tenni ; it. vki- 
vel szives^iget tenni. 

Bouilloir, m. mon. fejerit6 
list. 

Bouillon , m. hiUleves ; 
prendre un — , egif csSsze 
hjlevest inni ; 2. hnborik ; 
fig. dans le premier — de 
sa colore, haragjdnak elsd 
hev^ben; hydr. vizsugdr ; 
6con. ganajl4 ; boul. szii- 
rdzsdk ; sal. sdsvlz elpdrol- 
tatdsa; fam. boire un — , 
hibds nyereszkedSsn^l sok 
pinzt veszteni ; 3. — blanc, 
bot. kirdlygyertya. 

Bouillonnement, m. du vin, 
forrds; de la source, bugyo- 
gds ; du sang, pezsg^s ; it. 
fdllievuUs, 

Bouillonner (bou-lio-), v. n. 
formi ; bugyogni ; pezseg- 
ni; coutur. szalagcsokrok- 
kal diszitni. 



Bouillotte, f. iut. 
Bonin, m. 1. 1. k'dteg. 
Boujon, m. bSlyegzd : — ner, 

V. a. dlmozni ; — neur, m. 

SlomzS. 
Boulaie, f. nyires. 
Boulanger, v. a. kenyeret 

autni ; bien —tjdl dagasz- 

tani ; — , dre, s. siltd ; — ie, 

f . sUtdlidz ; s.miihely ; siltd- 

mestersig. 
Boule, f. gdlyd ; teke ; fig. 

tenir pied si — , fdradhat- 

lanul dolgozni ; faire qch. 

a — vue, meggondolatlantd 

cselekedni : ghaud. Hid; 

carr. gdrgd. 
Bouleau, m. nyirfa : balai 

de — , nyirfaseprd. 
Boule-de-neige, f. bot. kd- 

nyabangita ; — dogue, m. 

szelindek. 
Boul^e, f. chand. uledek. 
Boulejou, m. pech. ajakhdld. 
Bouler, v. n. begyet folfuni. 
Boulereau, bouleron, m.icht. 

tolcs^rhal. 
Boulet (-1^), m. golyd ; — 

rouge , tUzei golyd ; fig. 

tirer £t — rouge sur q., ki- 

mSletlenul bdnni vkivel; 

man. cmWkcsvkld ; mil. 

trainer le — , g. vontatni ; 

tig. ^letet tengetni. 
Boulette, f. cuis. v. bouil- 

lants ; 2T bot. labdaborz ; 

fam. faire ime — , bakot 

Idni. 
Bouleux, m. man. taligdsld. 
fBoulevard , boulevart , m. 

bdetya ; *kortit. 
Bouleversement, m. folfor- 

gatds ; fig. rongdU dllapot. 
Bouleverser, v. B,.f6lforgatniy 

luHomra di'mteni ; fig. meg- 

rongdlni ; megzavarni ; le- 

sujtani. 
Boulevue, v. boule vue. 
Bouli^che, v. trahine. 
Boulimie, f. ehldz. 
Boulin, m. galambfeszek ; 

bat. dlldslyuk. 
Boulinage, m. mar. oldal- 

szSUeli vitorldzds. 
Bouline, t. mar. uszdnyko- 

t€l; Mle — , tapasztalat- 

lan matrdz. 
Bouliner, v. n. mar. szelol- 

64 



daXt vitorldzni ; 2. v. a. il 

a —6, tdborban lopott. 
Boulineur, m. tdbori tolvaj, 
Bou'ingrin, m. gyepesJiely. 
Boulingue, f. mar. oromvi- 

torla. 
Bouloii*. m. keverdrud; orf. 

sikdrld ed€ny. 
Boulon, m. vegszeg. 
Boulonner, v. a. vegszogget 

er&^teni. 
Bouque, v. embouquer. 
Bouquer, v. n. kenyszeriilve 

csdkolni ; 2. v. a. bouquex 

cela. csdkold m^g ezt ; fig. 

m^gJntnydszkodni. 
Bouquet (-k6), m. virdgcso- 

kor ; p. 4 vous le — , dnon 

a 8or ; elle a le — sur 

I'oreille, eladd ; — de bois, 

facsoportozat ; — de paille, 

8zalmac»utak ; — de cbe- 

veux, csombok ; com. illat; 

po^t un — , sziiletSs vag^y 

nevnapi kolteminy ; v6t. 

ri'ih. 
Bouque tier, m. virdgcserep^ 

v.tartd ; rirdgdrus ; — ^re,. 

f . v.drusnd. 
Bouqiietin, m. vadkecske. 
Bouquin, m. vSnkog; 2. kan- 

nyul ; fig. fajtalan ember ; 

myth. — s, pi. liget-isten ; 

litt. irkafirka. 
Bouquiner, v. n. dcaka kony- 

veket kutatni ; ch. v. cou- 

vrir. 
Bouquinerie , f. konyvta- 

rattyu. 
Bouquineur, m. dcska kony- 

vek gyajtogetdje. 
Bouquiniste, m. ddonddsz. 
Bourbe, f . iszap ; 2. v. ma- 

temite ; 3. v. bourbillon. 
Bourbelier, m. ch. vadkan 

szUgye. 
Bourbeux, se, a. iszapos ; 

poisson — , iszapkal. 
Bourbier, m. pocsolya; fig. 

se mettre dans un — , go- 

no8Z dologba elegy edni. 
Bourbillon, m. genybil. 
Bourcette, t. m&che. 
Bonrdaigne, bourdaine, y. 

bourgSne. 
Bourdaloue, f. hdrom nyiis- 

tos vdszon ; 2. — m. ho9z- 

szukds ^jiediny. 



Bonrde 



Bonrrasqne 



Bonteille 



Bonrde, f. pop. hazugsdgy 
szdfia; donneur des — s, 
hetvenJcedd ; chi. hamu- 
zsir. 

Bonrder, v. n. pop. hetven- 
kedni. 

Bourdenr, m. pop. hetven- 
kedd. 

Bonrdillon, m. dongafa. 

Bourdin, m. conoh. fUlcsiga, 

Bonrdine, i.foghagymds le- 
ves ; jard. Sszibarack nenie. 

Bourdon, m. ent. poazmSh ; 
2. vdndorhot; planter le — , 
letelepedni ; mus. — d' 
orgue, z^gdfsip ; imp. te- 
metes. 

Bonrdonnement, m. dongds^ 
zugds. 

Bonrdonner, v. n. dongani; 
fig. mormogni. 

Bourdonnet, m. tipaodrat. 

Bourdonneur , m. om. Jco- 
libri. 

Boordonnier, m. zardndok : 
charp. malomgerenda td- 
masza ; serr. kapusarok- 
vas. 

Bourg (bourk), m. mezdvd- 
ros ; — ade , f. kis mezd- 
vdros. 

Bourgeois, e, s. Si.polgdr; 
fam. urasdg ; it. hdzigaz- 
da; 2. mar, hajdtulajdo- 
nos; 3, polgdremher ; iron. 
nydrsp.; 4. le — , polgdr- 
sdg; 5. a. ordinairej— , egy- 
szerii SUsmdd ; 6. polgdri ; 
^-ement, adv. polgdria- 
»an; — sie, f. polgdradg ; 
droit de — , polgdrjog. 

Bourgeon, m. bimbd ; fig. 
porsenis ; 2. com. nyire- 
d6kgyapju; — ^nement, m. 
hajtds; — ^ner, v. n. bim- 
hdzni; levelezni ; fig. kii- 
teget kapni. 

6oiirg-6pine, f. bot. varju 
tovUbenge, 

Bourgmestre (bourghe-m^s- 
trej, m. polgdrmester. 

Bonnquet, v. boorriqaet. 

Boorlet, y. bourrelet. 

Bourleur, m. csdJbHtd, 

Bonrrache, f. bot. bordgd ; 
terjdke, 

Bourrade, f. ch. harapds ; 
mil.* VokSs piuka tusdvcU ; 

KXbtonfft : Franoia*magyar 



fig. fam. vagdalkozds (sza- 

vakkal). 
Bourraaque ( bou-ras- ) , f. 

8z€lrohani; fig. zajongds ; 

csetepate. 
Bourrasqueax, se, a. viha- 

ro8 ; fig. V. capricieux. 
Bourre , f. tomszdr ; bot. 

bolyh ; bonn. — lanice, v. 

bourgeon 2. ; mil. fojtds ; 

fig. Mzagtbltd. 
Bourreau, m. bakd ; p. un 

— d'argent, fecsSrW; fig. 

kinzd, gyotrb ; bot. csut- 

kalom. 
Bourr^e, f. rdzsekoteg ; p. 

fagot cherche — , ki micso- 

ddSf olyannal tart, 
Bourreler, v. a. fig. kinozni, 
Bourrelerie, f. p. u. hdmiga- 

kSszUis ; 2. fig. kinzds. 
BourrMement, m. kin. 
Bourrelet, m. fejmentd; duz; 

chir. dob ; sell, hdmiga. 
Bourrelier,m. ^mi^a kiszltd. 
Bourrelle, f . pop. bakd neje ; 

fig. kegyetlen anya, 
Bourrer, v. a. fojtdst a csdbe 

vemi; fig. et fam. tomni; 

ch. harapni; 2. Wkni; fig. 

vagdalkozni ; 3. v. n. man. 

ugrdndozni ; 4. se — , v. r. 

pop. megzabdlni : soier. 

hssze kuszdlddni. 
Bourrette, f. t. t. nyersse- 

lyem ; h. n. mzQ. 
Bourrier, m. polyva. 
Bourrique, m. kancaszamdr; 

fig. gebe; pop. ce n'est 

qu*un — , nem egy€b sza- 

mdmdl. 
Bourriquet, m. szamdrka; 

2. emeWcsiga, 
Bourrir, v. n. ch. kurranni. 
Bourroir, m. min. k'dlyu, 
Bourru , e , s. a. zsimbes ; 

vin — , fqjtott bar ; moine 

— , mumus. 
Bourse, f . erszSny ; fig. ma- 

nier la — , a p€nzt kezelni ; 

p. au plus larron la — , 

ebre blzni a hdjat ; 6col. 

bszt^ndij; com. tdzsde; 

an. tokzacskd ; bot. gyii- 

mdlcsbinibd ; perr. haj- 

tdska. 
Bourse £l pasteur, f. bot. 

pdsztortaradka, 

8z6t&r. 65 



Bourseron, bourson, v. gous- 
set. 

Boursier, m. 'oszt&ndijas ; 2. 
kincstdmok ; 3. p. u. kez- 
tyUs ; 4. orus. — , crabe — , 
tolvajrdk ; it. —ere, oUdt- 
Ian parti rdk. 

Boursiller (-ci-), v. n. ada- 
kozni ; 2. megtakaritni 
(p€nzt). 

BoursiUeur, v. liardeur. 

Boursoufflage, boursouffler, 
boursouffiure, v. enflure. 

Bousculer, v. a. pop. taszi- 
gdlni^ Wkddsni. 

Bousier, m. ent. ganajtii- 
rony. 

Bousillage, m. tapasz ; fig. 
kontdrsdg ; 2. tapa^ztds, 

Bousiller, v. n. tapasztani ; 
2. V. a. fig. kontdrkodni. 

Bousilleur, m. tapasztd ; fig. 
kontdrkodd, 

Bousin, m. bat. carr. k5ke- 
reg. 

Boussole , f . irdnytil ; fig. 
utmutatd. 

Bout, m. v6g ; — du nez, 
orrhegye ; — d'oreille, orr- 
cimpa ; — de la mamelle, 
csecsbinibd ; p. nous ne 
sommes pas encore au — 
de la pi^ce, nyugtdval di- 
csird a napot ; 2. csucs; 
szdrny ; 31 darab; fam. 
pdttdn ; 4. H — , adt. pous- 
ser — , szilsQsigig vinni ; 
ma patience, est k — , tii- 
relmemnek vige szakadt ; 
venir A — de q. elbdnni v. 
kivel ; 5. A — portant, ege- 
8zen kdzel ; d'un — k Tau- 
tre, elejitdl vSgig, 

Boutade, f . szeszhy ; par — , 
n4ha nSJia, 

Bout-dehors, m. max.szdlfa. 

Boute-en-train^ m. orn. ze- 
n6r ; fig. mulattatd ; 2. 
k^mlecsddQr, 

Boute-feu, v. incendiaire ; 
fig. bujtopatd; artil. kandc- 
bot ; — hors, m. jdtikne- 
me ; fig. i!s jouent au — , 
egymdst akarjdk kitumi;, 
11 a du —,jd kerepldje van, 

Bouteillage, m. boradd ; pa- 
lackpSnz. 

Bouteille, f. palack ; p. §tre 



e 



Bouteiller 



Bouvet 



Branler 



dans la — , ismerni a titkot; 

2. — de vin, palaik bor; 

il aime la — . szereti a bort; 

tig. buborek ; bot. kobak ; 

mar. pervdta. 
BouteilIer,v. goder; 2. v. bou- 

tillier. 
Bouter, v. a. etn. pop. tenni, 

dllitni ; ch. v. lancer ; mar. 

— au large, tengerre bocsdt- 
kozni. 

BouteroUe, f. kardhuvelyv4g: 
orf. gomJbk'dlH. 

BoutilHer, m. fdpoMrnok. 

Boutiquage, pi. szatdcskodds. 

Boutique , f . drubolt ; fig. 
se mettre en —,boltot nyit- 
ni ; sdtor, fahod^ ; miiszer; 
drutdr ; pcch. bdrka; 2. 
niuhely ; fig. cela vient 
de ma — , az en agyambdl 
szdrmazott ; p. adieu la 
— ! vege mindennek ; iron. 

— d'honneur, v. bordel. 
Boutiquier, m. szatdcs. 
Boutoir. m. mar^. patahdn- 

td ; ch. vadkan agyara; 
fig. coup de boutoir, vd- 
gds. 

Bouton, m. bimbo; riigy ; 
fig. pdrsenes ; an. csecs- 
bimbd ; 2. gonib ; p. il n'a 
tenu qu'sl un — , csak egy 
kajszdlon mvlt ; 1. 1. irdny- 
z6 ; se mettre le — Men 
haute, aranykegyeket igir- 
ni magdnak. 

Boutonnement,m. bimbdzds. 

Boutonner, v. n. jard. bim- 
bdzni; 2. v. a. begombolni; 
p. c'est un homme tou- 
jour s — , elzdrkozott ; fig. 
—6, himldhelyes . . . 

Boutonnerie, f. gombgydr. 

Boutonnet, m. bot. serfd. 

Boutonnier, m. gonibcsindld; 
—ere, f. gomblyuk. 

Bouture, f. iUtetvSny, bujtd- 
dg ; — r, v. n. jard. haj- 
tani. 

Bouvard, v. bouard. 

Bouvart, m. fiatal bika. 

Bouveau, bouvillon, m. tu- 
lok. 

feouvement, m. men. aj- 
gyalu. 

Bouveret , Bouvreuil, m. 
om. sUvdUo, 



Bouvet, m. men. szelgyahi. 

Bouvier, dre, s. okdrpdsztor; 
fig. gros — , goromba em- 
ber; orn. Ugykapd ; — 
d'Afrique , marhavdgd ; 2. 
— ^re, V. ver. 

Boviste, m. bot. p'dfeteg. 

Boxer, v. n. 'dkWzddni. 

Boxeur, m. oklozo, 

Boyau (boa-io), m. bel; bdr- 
tomlo ; mu6. corde k — , 
bSlhur ; — du diable, v. 
salsepareille. 

Boyauderie, f. belhurk^szi- 
tes. 

Boyaudier, m. b.hurkeszitd. 

Brae, Brachet, v. braque. 

Bracelet, m. karperec. 

Bracher, v. bra*- ser. 

Brachial (-ki-) , e, a. an. 
kar . . . 

Brachio (-ki-), m. bocs. 

Bracounage, m. vad-drzds. 

Braconner, v. n. vadorzdst 
'&zni. 

Braconnier, m. vadtolvaj. 

Bract6'e, f. bot. murva; 
— iforme, a. bot. murva 
alaku ; — ole, f. arany- 
filM. 

Brad/pe , m. z. lajhdr ; 
— pepsie, f. path, gy'onge 
emisztes ; — pode, m. path. 
nehezjdrdsu. 

fBragot, V. pendeur. 

Brague, f. mar. tartal4kk'd- 
tel ; 2. f — 8, pi. vig elet ; 
3. V. hablerie ; 4. b& bu- 
gyogd. 

fBraguer, v. n. vigan elni ; 
'2. V. habler. 

Brai, m. kdtrdny ; —sec, 
gyanta ; brass. dardU dr- 
pa ch. maddrhurok. 

Braie, f . polya ; pop. sortir 
les —8 nettes, szerencsS- 
sen menekiilni ; t. t. — -du 
cirier, lapitd minta. 

Braillard (bra-lyar), e, Brail- 
leur, se, s. kidltozd ; man. 
nyeritd. 

Braille, f. p6ch. sdzdlapdt ; 
6con. polyva. 

Braillement, m. kiabdlde. 

Brailler, v. n. fam. kiahdlni. 

Braiment, braire, m. szamdr- 
orditds. 

Braire, v. n. ir. idnozni. 

6h 



Braise, f. pardzs; fig. avoir 

les pieds sur la — , nyug- 

talankodni; — r. v. a. 

cnis. pdrolni. 
Braisier, m. azinkas ; —ere, 

f . pardzsserpenyd ; oltd- 

kdd. 
Bramer, raire, r6er, v. n. ch. 

riikolni. 
Bran, m. pop. embersdr ; — 

de son, alja korpa ; — de 

scie, fureszpor ; s— de Ju- 
das, szepWk. 
Brancard, m. kdlya; sarag- 

lya; — s, ketdgd rud; 

— ier, m. saraglyds. 
Branchage, m. galvazat. 
Branche, f. dg ; gen. nemze- 

dik ; fig. 8zak ; 2. 1. 1. — s 

d'un mors, dll<iz6 ; min. 

toredik; — de r6p6e, 

nyakld ; chandelier k — s, 

karos gyertyatartd. 
Brancher, v. a. fam. dgra 

akasztani ; 2. v. se per- 

cher. 
Branchette, f. dim. dgacska. 
Branchial, e, a. kopoltyu...; 

2. — e, f. icht. t'oveshal. 
Branchier, s. a. fam. Jidk- 

olyv. 
Brauohies, f. pi. kopoltyuk. 
Branchu, e, a. dgas. 
Brandif, ve, a. vig^ vidor. 
Brandillement, m. Idgdzds, 

hintdlda. 
Brandiller, v. a. Idgdzni ; 

2. V. r. V. se balancer. 
Brandilloire, f. p. u. hinta. 
Brandir, v. a. forgatni, 
Brandon, m. iiszok; ^con. 

szalmacsutak. 
Brandonner, v. a. 8zalm4i- 

csutakkal m^gjeVolm. 
Branlaut, e, a. inogd ; fig. 

c'est une chose — e, bizony- 

talan dolog. 
Branle, m. ingds ; rezgSs ; 

fig. etre en — , habozni ; 2. 

kbrtdnc ; p. faire danser 

un — de sortie k q., ki- 

tenni a szUret vkinek; 3. 

— queue, v. hoche-queue. 
Branlement, m. bdlintgatds ; 

rdzds. 
Branler, v. a. bdlintani; 

mozgatni ; ingatni ; 2. v. 

n. inogni ; 3. v. nn moz- 



\ 



Brajilenr 



Bride 



dulni; ne branlez pas de 
lA, meg ne mozduljatok in- 
net. 

Branlenr, se, s. ingatd^ moz- 
gatS, 

Branloire, v. balan<?oire. 

Braque, 8. 2. g. ch. visla; 
tig. fou comme un — , igen 
holondos ; — s, f. rdkolUS, 

Braquer, v. a. irdnyozni. 

Bras (bra), m. kar ; moulin 
a — , dardld ; tig. avoir les 
— rompus, ktmeriUve len- 
ni; it. liatalom; erd ; p. 
si on Ini en donne long 
com. le doigt, il en prend 
long com. le — , kinek vj- 
jdt kapjd, annak karjdt is 
keri ; 2. dg ; t. t. chaise k 
— , tdmldsszek ; jard. inda^ 
kacs; 3. loc. adv. A tour 
de — , teljes erdvel ; — des- 
suB, — dessouH, karon- 
fogva. 

Braser, v. souder. 

Brasier, m. pardzs ; 2. tHz- 
serpenyd; fig. Idzhiv. 

Brasillement, m. mar. ten- 
ger viUogdsa. 

Brasiller, v. a. piritani ; 2. 
mar. villogni. 

Brasque, f. szinpor. 

Brasquer, v. a. szinporral 
betapasztani. 

Brassage, m. sorfdzis; 2. 
mon. hdnyoldbir. 

Brassard, m. karvas; verr. 
karlemez. 

Brasse, f. 'oL 

Bras86e, f. nyaldb. 

Brasser, v. a. kevemi ; — de 
la bi^re, sdrt fdzni ; fig. v. 
tr&mer. 

Brasserie, f . sdrfdzde. 

Brassieres, f. pi. kurtka, uj- 
jas ; on le tient en — , 
rdvid pordzon tartjdk. 

Brassin, m. fdzet (adr) : 2. 
9&rf6z6katlan ; 3. szalad, 
maldta. 

Brassoir, m. br. maldta-ke- 
veru ; mon. erckeverd. 

Brassoor, m. sal. vizvezetd 
c^vecske. 

Brassure, i, forrasztds. 

Bravade, f. dacolds. 

Brave, a. vitiz j bdtor; 2. 
derek ; hecsUletes ; 3. cico- 



mdzott ; — ment, adv. viU- 

ziilj bdtran; 4. ilgyesen; 

derekasan. 
Braver, v. a. dacolni ; v. 

affronter. 
Braverie, f. pompa. 
Bravoure, f. vitezseg^ hdtor- 

sdg ; 2. mus. pl^ce de — , 

mutatvdnydardb. 
Brayer, v. a. mar. kdtrd- 

nyolni. 
Brayer (bra-i6), m. serkotd; 

bdt. cngak'oUl; tarn, f ark. 
Brayette (bra-), ' f. nadrdg- 

ellenzd. 
Brayon (bre-), m. ch. hdd- 

vas. 
Bryant j v. bruaut. 
Brebiage, m. coxit.juh-add. 
Brebiette, f. dim. juliocska. 
Brebis, i.juh^ anyajuh. 
Breche, f. r^s; fig. csorba; 

min6r. tormeny. 
Br^che-dent , s. a. csorba- 

fogu. 
Brechet, v. sternum ; bouch. 

— de mouton, Urii szUgye. 
Bredi-breda, adt. fam. ha- 

marjdban. 
Br6dir, v. a sell, szijacskdk- 

kdl fircelni; al^ne k — , 

ferC'drr. 
Br6dissage, jn.f^rcelSs. 
Bredissure, f. path, szdj- 

gores ; sell, szijferc. 
Bredouillement, m. hebeg^s. 
Bredouiller, v. n. hebegni^ 

dadogni ; discours — 6, ert- 

hetlen beszed. 
Bredouillbur, se, s. dadogd. 
Bref , m. pdpaUvel ; 2. tem- 

ploM-naptdr ; mar. menle- 

v4l. 
Bref, 6ve, a. rdvid; 2. ki- 

csiny ; 3. — , adt. roviden^ 

egyszdval ; fam. nagyon 

gyorsan; en — , eleg az 

hozzd. 
Br6haigne (br6-^-nye) , a. 

meddd. 
Brel^e, f. 6con. t€U takar- 

nidny. 
Brelic , brelique-breloque , 

adv. pop. nyakrafdre. 
Brelle, f . flott. tutajfa. 
Breloque, f . drafityelek; pop. 

battre la—, UresszavaJckal 

mentegetdzni. 

67 



Breme, brame de' mer, f. 

icht. tengeri spdr. 
Br^sil, m. bois de — , ber- 

zsenfa. 
Bresiller, v. a. tdrdelni; 

teint. berzsennel festeni. 
Bresse, f. v'olgy ; sikfold. 
Bressin , m. mar. folhuzo 

hotel. 
Bretauder, v. a. man. fiilet 

kurti'ni; g. pi. kopaszra 

nyimi; drap. egyenetlendl 

nyimi. 
Bretelle, f. karpdnt; 2. — s, 

pi. nadrdgtartd ; p. en 

avoir jusqu' aux — s, nya- 

kig meriilni a bajba ; riv. 

vontatdkotel. 
Brette, f. vikard. 
BretWer, bretter, v. a. fo- 

gcLs pdrolylyel vagdalni; 

outil bretfo, fogas vesii. 
Bretteur, m. verekedd. 
Brettures, f. •phfogazat. 
Breuil, m. e. f . bozdt ; mar. 

— s, pi. vitorlakdtelek. 
Breuiller, brouiller, v.a. mar. 

vitorldkat lekotni. 
Breuilles, f. pi. heringbelek. 
Breuvage, m. ital; gydgy- 

ital. 
Brevet, m. nyiltparancs, ren- 

delviny ; szabadalmi levil. 
Br6viaire, m. cat. papi ima- 

konyv; p. il sait plus que 

son — , nem oly ostoba^ 

mint min&nek Idtszik. 
Br6vit6, v. bri^vet6. 
Bribe, f. karajkenyir ; fig. 

—8 de latin, latin kifeje- 

zisek. 
Briber, v. brifer. 
Bric-^-brac, m. zsibdru. 
Bricole, f . hdm ; expl. hor- 

ddkotel; paum. v. brico- 

ler ; p. il a voulu me don- 

ner une — , Idvd akart ten- 

ni ; de — , par — , fortily- 

lyal. 
Bricoler, v. a. bill. paum. 

visszapattanni ; ch. baran- 

golni; fam. gbrbe utakon 

jdrni. 
Bricolier, m. kisafds Id. 
Bricon, m. kaniasZy goromha. 
Bride, f. zabla; partir si 

toute — , elvdgtatni ; fig. 

tenir q. en — , pdrdzon 



Brider 

tartani ; p. k cheval donn6 

on ne regarde pas k la — , 

ajdndSkldnak nem nisik a 
fogdt ; 1. 1. — d*un b6guin, 

hotszalag ; charp. kaj^ocs. 
Brider, v. a. kantdrozm ; 2. 

szorosan bekotni; iig. U- 

kotni; p. — I'oie, luddd 

tenni vkit; juge — e, tudat- 

lan bird. 
Bridoire, v. mentonniere. 
Bridon, m. cnkdzabla; 2. 

dlkendS. 
Brief, 6ve, a. prat, rovid tar- 

tamti. 
Brifevement, adv. roviden; 

— et nettement, rouiden 

es Srthetden, 
Brievete, f r'dvidseg. 
Brifauder, v. a. diap.*pya- 

ratni. 
Brifaut, m. ch. vaddszeb ; 2. 

i. — ! eldre ! 3. pop. b'om- 

lieCy feneketlen gyomor. 
Brife, v. bribe. 
Brifer, v. a. pop. zabdlni. 
Brifeur, m. nagybelfi. 
Brifier, m. plomb. dlompdr- 

kdny Mztetdn. 
Brigade, f. danddr. 
Brigadier, m. danddrnok^ve- 

zir&magy. 
Brigand, m. utondlld^ Imra- 

mia ; fig. pSnzzsarold. 
Brigandage, m. utoruUlds. 
Brigandeau, m. csald prdkd- 

tor; it. haramidcska. 
Brigander, y. a. liaramids- 

kodni. 
Brigandine, f . pdncel-ing. 
Brigantin, m. hadi ruuzdd^ 

gyorshajd ; 2. tdbori dgy. 
Brignole, I. com. aszalt 16- 

szemszilva. 
Brigue, f. hivatalhajJidszds ; 

il y a des — s let d -ssoos, 

ez alattfondorkodds rejlik; 

2. pdrt, 
Briguer, v. a. hivatalt liaj- 

hdszni ; 2. fondorkodni, 
Briguenr, v. aspirant. 
Brijeau, m. agr. elegytakar- 

indny. 
Brillamment, adv. fenyesen. 
Brillant, m. fSny ; csuldm; 

fig. faux — , ro8z Sic; 2. 

gyemdnt; faux — , straas. 
Brillant, e, a. fSnyes^ cril- 



Brillanter 

Idndd ; fig. pompds ; hatd- 

808 ; voix — e, csengd 

hang. 
BriUanter, v. a. ragyogo^tni. 
Briller, v. n. ragyogm, csil- 

Idmlani; fig. kitHnni. 
Brillotter, v. n. fam. kissi 

fenyleni. 
Brimoale, bringneballe, f. 

8zivattyurud. 
Brimbaler, v. a. caorgetni^ 

pengetni. 
Brimbalier, m. bimbelle, f . 

bot. dfonya. 
Brimborion, m. aprdadg^ 

ringyrongy. 
Brimboter, v. n. mormogni, 
Brin, m. szdUicaka ; hajtda- 

ka, 8arjad4koc8ka ; tdr- 

zs'oky tiukd ; 8zdl ; dardb ; 

un beau — de fille, szep- 

temietU ledny ; 2. — k — , 

adt. szdlunkint. 
Brinde, f. boire des — s, kdr- 

ben inni ; Stre dans les — s, 

riszegnek lenni. 
Brindille, f. g'&rbegaly. 
Bringue, f. man. sovdny ge- 

be; 2. ezdraz nS ; 3. en — s, 

adt. darabonkint ; rendet- 

len&l. 
Brioche, f. vajas lep4ny ; 

fam. quel — I mUy iigyet- 

len ! 
Brion, m. bot. tdlgymoh. 
Brionne, f. bot. gonye. 
Briquaillou, s, m. pi. fond. 

tegladaraboky kdtdrmelek. 
Brique, f . tSgla ; fig. — de 

savon, szappandarab. 
Briquet, m. acH (tuziiUsre); 

battre le — , tiizet kiiitni ; 

mil. g'&rbe kard. 
Briquetage, m. tiglafal. 
Briqueter, V. a. Ugla alak- 

ban befesteni ; — 6e, tSgla- 

8zinu. 
Briqueterie, f.- teglaSgetS8, 

tig^avetd. 
Briqueteur, se, briquetier, 

5re, s. tSglavetd. / 
Bris (brt), m. pal. zdrtoris ; 

mar. hajdtdredSk ; droit 

de — et de naufrage, part- 
jog. 
Brisable, a. idrikeny. 
Brisant, m. mar. hulldmtd- 

ris ; 8zikldk. 

68 



Broeard 

Brise, f. mar. gybnge 8z6l. 
Brise-cou, V. casse-cou. 
Bris^es, f. pi. ch. letdrt dgak 

nyom jel^Us'ire ; fig. suivre 

les — de q., vkinek nyo- 

mdba lipni. 
Brise-glace, m. jSgtiird. 
Brisement, m. tdrSs; fig.— 

de coeur, snvfdjdalom. 
Brise'motte, m. pi. agr. hen- 

ger; 2. om. hontmaddr; 

— noix, m. didtord ; — os, 

m. bot. csontldgyitd fH ; 2. 

orn. C80nttdr6 sas; — pierre 

f. chir. hdlyagkdt&rd. 
Briser, v. a. tdmi, szettdmi; 

8zitzuzni; fam. brisons la- 

dessus, hagyjuk el ; 2. ki- 

meritni ; t. t. la laine, v. 

carder ; 3. v. n. megiorni ; 

4. se — , V. r. megtomi; 

la mer se brise contre les 

^cueils, v. briser, 3. fig. 

mon coeur se — , megha- 

sad a 8zivem. 
Brise-'raison, m. fam. eszte- 

len fecsegd ; — scell6, m. 

lakat-, pbc8it' (stb.) t^o 

tolvaj ; —tout, m. zuzo- 

tdrS. 
Briseur, m. tdrd / sal. — de 

sel, 8dtdr& ; — chanvre, 

kendertiloUS. 
Brise-vent, m. szil-emyd. 
Brisis (-ice), m. arch, tort 

fddel ; il loge dans les — , 

padld88Zobdban lakik. 
Brisoir, m. tild, kendert&ro. 
Brissure, f. bl. tnellikjegy ; 

turet ; torSs, hasadSk ; fort. 

— d'une courtiue,v^(2f707i/i/ 

meghmazahbitdsa. 
Brize, f. bot. rezge. 
Brizomancie, f. dlomfejte*; 

—en, ne, s. djejtd. 
Broc (bro ; en vers : brok), m. 

kupa ; brio et broc (bri-ke- 

brok), mindenilnnen. 
Brocantage, m. com. zsibd- 

rulds (rigi mUtdrgyah 

kal). 
Brocante, f. com, rud^ zsib- 

druk aggatdsdra. 
Brocanter, v. n. zsibdrtikkal 

kereskedni, 
Brocanteur, m. zsibdrus. 
Broeard, m. kdtekedSs; di- 

seur de — s, kotekedd. 



BocMtrder 

Brocarder, y. a. kdtekedni. 

Brocardenr , v. disenr de 
brocardes. 

Brocart, m. himazdvet, 

Brocatelle, f. gyapot him- 
sz'avet; min^r. tarka mdr- 
vdny. 

BrochcLge, m. reLfUzia. 

Broche, f . kopja; cuis. nydrs; 
p. fair un tour de — , tHz 
melli iilni ; 2. — d'un ton- 
nean, esap ; 0fn6 ; kotdtii ; 
lakat-pecek; sz'dgecs (cil- 
tdbldn) ; man. drap d. 
double — , kStszer vdnyolt 
posztS ; cord, dr ; ven. — s 
du sanglier) ag-yar ; — du 
cerf, agancs. 

Broch6, m. hlmessz'dvet. 

Broch^e, f. tele nydrssal. 

Brocher , v. a. dUz&ni ; 
bonn. kdtni; cord, fdlsze- 
gecselni ; mar^. sz'dget he- 
vemi ; rel. f&zni; fig. — 
une chose, futdlag tenni 
vmit ; 2. v. n. jard. haj- 
tani. 

Brochet, m. icht. csuka; 
grand — , sds csuka. 

Brocheter, v. a. kipeckelni; 
k ifesziteni ; megcdvekelni . 

Brochette, f . pecek^ facdvek; 
fig. un enfant 61ev6&la— , 
gondosan nevelt gyermek ; 
t d. cl. harangnUrt^k. 

Brocheur, se, 8. rel. f'&z6 ; 2. 
— se, harisnyakdtdnd. 

Brochoir, m. szdgezd kala- 
pdcs. 

Brochure, f. rel. f&zis; fU- 
zet ; 2. rdpirat, 

Brochurer, v. a. m, p. rop- 
iratokat imi, firkdlni, 

Brochurier, m. ropArd, 

BrocoU, m. bot. csirakdposz- 
ta ; jard. kdposzta haj- 
tdsa. 

Brodquin, m. topdn; fig. 
chauBser le — , mgjdUkot 
imi; vigjdt€khan fdlUpni; 
2.f&z6topdn. 

Broder, v. a. himezni; fig. — 
un conte, regit fdlcifrdzni; 
chap, heszegni. 

Broderie, f. kimzis; habit 
en—, Mmzett ruha; 2. esip- 
kehimz48 ; fig. il y a de la 
— 4 ce que vous dites, on 



Brodenr 

kissi f'dlcifrdzta a dolgot; 

jard. szegilydUz ; javLB. ci- 

konvya, 
Brodeur, se, s. himzd ; p. 

autant pour le — , hiszi a 

piszi. 
Brodoir, m. selyemcsev. 
Broie, m. macque, f. 6con. 

tild ; bl. gyiirnolcsfAzir, 
Broiement, brotment, m. 

fSr^«, zuzds; — des cou- 

leurs, festiktdres. 
Brome, bromos, bromot, m. 

bot. rozsnok; 2. brome, 

chim. buzeny. 
Brom^lie, v. ananas. 
Bronchade, f. man. botlds. 
Broncher, v. n. man. hotlani; 

fig. tivedni^ hibdzni; il 

n'y a si bon cheval qui ne 

— e, Idnak n6gy Idba^ mig 

is botlik. 
Bronchement, v. bronchade. 
Bronchocfile (-ko-), m. m6d. 

golyva. 
Bront^e, bront6on, m. th. 

menydorgd g€p. 
Bronze, airain, m. bronsz, 

harangvegy, dgyuvegy ; 2. 

bronsz szohor; fig. coeur 

de — , kegyetlen ember. 
Bronzer, v. a. 4rcszint adni ; 

teint. feket4re festeni. 
Broquart, brocart, m. ch. 

csapos gim. 
Broque, a. dent — , — dent, 

gbrbefog ; 2. jard. y. bro- 

coli. 
Broquer, v. a. p6ch. horogra 

tilzni, 
Broquette, f. clout, sz'dgecs ; 

fam. p'dcs. 
Brossaules, v. broussailles. 
Brosse, f. kefe; — k dent,/o^- 

kefe ; 1. 1. k Tappr^t, poez- 

tdsimitdkefe; imp. 6preuve 

k la — , kefe-nyomat ; bot. 

en — , borostds, 
Brosser, v. a. kefSlni ; imp. 

betuket mosni ; ch. — dans 

les hois, erddben barangol- 

ni; fig. gyorsan elvigezni ; 

2. se — , V. r. lekef€lni 

(magdt). 
Brosserie, f. kefekbtis; k. 

druk. 
Brosseur, m. ruha-^ csizma- 

tisztitd, 

69 



Brouter 

Brossier, m. ke/ekdtd ; kefe- 
drus. 

Brou, m. zolddid Mja ; du — 
de noix, diopdlinka. 

Brouailles, m. pi. cuis. »ia- 
ddr-^ fidlbel. 

Brou6e, f. permeteg ; kod- 
szakadds, 

Brouet, (-6), m. tdplcUeves ; 
p. tout 8 en est all6 en — 
d'andouilles, minden filst- 
be ment. 

Brouette, f. targonca; 2. v. 
vinaigrette ; iron, c'est 
une — , nyonwruU kor^ 
dHy. 

Brouetter, v. a. targoncdzni. 

Brouetteur, m. kordHyos. 

Brouettier, m. targoncds. 

Brougn6e, f. pgch. varsa. 

Broui, brouhi, m. em. ol- 
vasztdcsS. 

Brouillard, m. kod; je n'y 
vois que du — , mitse irtek 
belSle ; com. napU ; 2. a. 
papier — , itatds papir. 

Brouille, v. brouillene. 

Brouillement, m. zagyva- 
Uk. 

Brouiller, v. a. bsszekevemi ; 
bsszevegyitni ; zavarni ; 
fam. — du papier, papirt 
befirkdlni ; fig. osszeku- 
szdlni; 'dsz. veszitni; il ne 
fait que — , zUrzavart csi- 
ndl ; cuis. des oeufs —6s, 
rdntotta; 2. se — , v. r. bo- 
rulni^ beborulni; megzava- 
rodni; meghasonlani. 

Brouillerie, f. viszdly^ civa- 
kodds. 

Brouillon, m. vdzlatt fogal- 
mazvdny ; — , ne, s. a. 
nyugtalanitdf hdhorgatd^ 
civakoddf zavargd. 

Brouillonner, v. a. fam. vd- 
zolni^ firkdlni. 

Brouir, v. a. agr. elperzselni^ 
hervasztanif ragydiitni. 

Brouissure, f. ragydUds. 

Broussailles, f. pi. bokor^ 
cserje^ haraszt. 

Brouter, v. a. lelegelni; le- 
rdgni ; jard. megnyesni ; 
2. v. n, p. oii la chdvre est 
attachie, il faut qu'elle 
broute, addig nyvjtdzni^ 
meddig a takard 6r. 



Brontilles 

Broutilles, f. pi. riizse; fig. 

lim-lom. 
Broyage, broye, v. brcrie- 

ment, broie. 
Broyer, v. a. I'&mi^ zuzni ; 

kemSnyre dagcuztani; tig. 
• — du noir, koholm(vmit). 
Broyeur, m. festSkt'drd; p. 

— d'ocre, rndzold. 
Broyon, m. mozsdrtdrd ; 2. 

vastdr, 
Bru, f. meny. 
Bruant, m. ofd. adi-mdny, 
Bruc, V. bryere. 
Brucelles, f. pi. horl. mgd- 

fogd. 
Bruche, milabre, f. ent. mag- 

fiird ; — de pois, boradkdr. 
Brugnon , m, virbilU ha- 

rack. 
Bruine, f . hideg permeteg. 
Bruiner, v. imp. permetezni. 
Bniir, v. a. — des ^toffes, 

kelmit dtpdrologtatni, 
Bruire, v. n. ir. zugni, dii- 

fidngni ; diibdrogni. 
Bruisiuer, v. a. brass, da- 

rdlni. 
Bruisement, m. zdgds. 
Brnit, m. Idrma, zaj^ mora^ ; 

— du canon^ dgyddrirgis ; 

— des misseaux, a patak 
csorog^se; sans — , nesz nil- 
kUl; il ne s'^tonne pas 
du — , nem egy konnyen 
ijed meg; 2. /ifr, monda; 
foltunis ; 3. csddiUSSt zene- 
bona ; 4. hirnSv ; f aire ses 
affaires k petit — , cs'ond- 
ben vigezni dolgait. 

Billable, a. ighet6 ; megS- 

gethetd. 
Brblage, v. 6cobuage. 
BrMant, e, a. ^gd; forrd; 

fig. 6lSnk, forrd, keves. 
BrCJ6, m. il sent ici le — , 

porzsszag van itt ; 2. v. 

brtller 2. 
Brftle'gueule, m. pi. -— pop. 

kurtaszdrd pipa ; — ment, 

m. SgetSs. 
Brdler^Y. Sk.egetni, megigetni; 

kozmddini; cuis. vin — 6, 

fuszeres bor ; pass. kiSget- 

ni ; 2. tUzelni ; fiistdlni ; 3. 

megperzselni ; igetni fig. 

elmulasztani ; pop. — la 

politesse aq., bttcstizds nil- 



Br^lerie 

km tdvozni; — le pav6, 

vdgtatni ; — le papier, he- 

veskedni; 4. v. n. €gni ; 

tig. forrd vdgyat tdpldini ; 

les pieds lui —ent, pard- 

z8on dll ; 6. se — , v. r. ma- 

gdt megigetni. 
Briilerie, f. pdlinkafdzSa. 
Brftle-tout, m. pi. — , 6con. 

gyertyavSgtartd. 
Briileur, m. g^jujtogatd. 
Briilot, m. gyujtdhajd ; cuis. 

gds falat ; fig. hevesiedd; 

glac. csUzoldkd. 
Briilure, f. igit-jel; jard. 

ragya. 
Bnima're, m. h. a francia 

k'6ztdr4asdg 2-ik lidnapja^ 

okt. 15-tdl nov. 15-ig. 
Brumal, e, a. bot. tili. 
Brume, f. mar. k'dd, 
Brumeux, se, a. kddos. 
Brun, e, a. bama; man. bai 

— , sbtitpej ; 2. — , e, s. bar- 

na; aller de la — e, k la 

blonde, dUhatlan ; il arri- 

va sur la — e, szUrkilletkor 

^rkezett. 
Brunatre, a. bot. bamdn. 
Brunelle, f. bot. villahim, 
Brunet, te, s. a. bama. 
Brunir, v. a. barnitni ; rel. 

(fimitni ; orf . fenyentni ; 2. 

V. n. barnului. 
Brunissage, m. csiszolds.fe- 

nyentis. 
Brunisseur, se, s. a. csiszold. 
Brunissoir, m. simitd ; grav. 

finyesUd vas. 
Brunissure, f. barndsttds. 
Brusc, m. bot. egirt&vU. 
Brusque, a. indulatos ; mo- 

gorva ; —ment, adv. indu- 

latosan, heveaen^ m>ogor- 

vdn. 
Brusquer, v. a. kim^letlen&l 

bdnni vkivel ; heveskedni ; 

m£grohanni ; erdszakolni ; 

siettetni. 
Brusquerie, f. kimSletlen bd- 

ndgmdd; lieveskedis, 
Brusquet, brusquin, ady. 

pop. k brusquin brusquet, 

kemSny fat kemSny ikkel 

hasitjdk. 
Brut, e, a. nyers ; fig. bevi- 

gezetlen ; mHveletlen ; dur- 

va ; ostoba, barom ; agr. | 

70 



Baffeter 

teljes jdvedelem ; h. n. szer- 

vetlen. 
Brutal, e, a. baromi ; durva ; 

—ment, adv. baromilag - 

durvdn. 
Brutaliser, v. a. gorombda- 

kodni. 
Brutality, f. durvasdg, go- 

rombasdg ; baromi vdgy. 
Brute, f. barom^ dllat. 
Bruyamment, adv. Idrmd- 

san. 
Bruyaut, e, a. Idrmdx, zajox, 
Bruy^re, f . avarfU ; 2. pusz- 

ta, avar ; 3. hanga. 
Bry, bryon, m. brye, f. bot. 

brioTif Wlgymoh; — ome.f. 

bot. gonye ; — blanche, 

bUdds gimye. 
Buanderie, f. mosdda. 
Buandier, (Ve, s. szaptdd^ 2. 

—ere, f . fdmosdftS. 
Bubale, boeuf-cerf, m. h. n. 

torpe bivaiy, 
Bube, f . pattands. 
Bubo, m. h. n. huhogd ba- 

goly. 
Bubon, m. mirigydag, guga; 

bot. zizon. 
Bubonocele, m. IdgySkserv. 
Bubuler, v. a. huhogni. 
Bucail, m. bot. tatdrka. 
Buccin (-c-cein), m. conch. 

kilrtcsiga. 
Buccine, f. tdrogatd; — r, v. 

n. tdr,fdni; fig. kikiirtol- 

ni. 
Buc^phale, m. 'okorfo ; h. 

nagy Sdridor lova; fig. ^z- 

Id ; iron, gebe ; orn. buksi 

nica. 
Bflche, f. hasdb ; c'est une 

grosse — , fig. tu$h6 (em- 
ber) ; 1. 1. t6ke ; mus. cim- 
balom. 
B^cher, m. fakamra ; 2. h. 

mdglya. 
Bficher, v. a. luisdbolni , fig. 

jdl elvemi. 
B&cheron, m. favdgd. 
Biichette, f. galyfa. 
Budget, m. k&lts^gvetes. 
Buer, V. a. mosni. 
Buffet, m. pohdrszSk ; 2. 

ezitstnemU ; 3. eziisttartd- 

szekriny. 
Buffeter, v. a. horddt meg- 

fumi (borlopds vigett). 



Bnffetenr 

Biiffeteur, m. hortolvaj. 
Bu£fle, m. hivaly ; 2. hivaly- 

bor ; bdr-ing; 3. moulin k 

— , hal16malom. 
Bufifleterie, f. hiv. bdr-dru; 

mil. fegyverszijazat. 
Bulletin, m. bivalyborju ; 

ennek bdre. 
BafTlonne, f. bivalyteMn. 
Bnfle, m. fam. pqfleves. 
Bufone, bufonie, f. bot. hSt- 

dgu szittyd. 
Bufonite, f. varangykd. 
Bngardier, m. parfum. ol- 

vasztd edSny. 
Bugardiere, f. sav. lugzd- 

teknd. 
Bugle f. bot. kalinca. 
Buglose, — Bse, f. bot. festd 

atracSl. 
Bnire, f. mSrdkupa. 
Bais, m. puszpdng ; cord, si- 

mitdfa; pop. donner le — A 

qch., vmit bevigezni. 
Buisserie, f. dongafa. 
Biiisson, m. bokor ; jard. 

i'&rpefa; — ner, v. a. tdrul 

hajtani ; —net, m. bok- 

rocska ; — neux, se, a. bok- 

ros ; — iiier, m. riv. haj6- 

zdsi folUgyeW; — ^re, a. 

bokros ; plantes, — s, b. 

vwvinyek. 
Biilbe, I. bot. hagyma (rib- 

v6nyeki) ; an. m. — des 

polls, liaj tdve ; v. oeil. 
Biilbenx, se, a. hagymanemii, 
Bulbi'fSre, a bot. plante— , 

hagymds im^iny ; —forme, 

a. /{. alaku. 
Bulimie, v. bonlimie. 
Bnlle, f. bulla ; 2. m6d. €g€8- 

hdlyag ; phys. bvhorik. 
Bull6, e, a. pal. kelld pecsSt- 

tel eUdtott ; bot. hdlya- 

908. 

Bulletin, m. szavazati jegy ; 

2. jelerUes ; napi parancs ; 

napld. 
Bullicame, m. biizgdr. 
Bonias (-a-oe), v. roquette. 
Buplevre, bupleuvre , v. 

oreille-de-liSvre. 
Bapreste, f. ent. pompabo- 

gdr. 
Buraliste, m. — d'lmx)6ts, 

addszedd. 
Bure, f . bureau, m. com. dur- 



Bureau 

va gyapju-szdvet ; expl. 
akna. 
Bureau, m. v. bure; 2. v. 
comptoir; 3. irdasztal ; 4. 

— d'adresse, tndakozd in- 
tizet ; 5. hivatcd ; iroda ; 
6. bizottmdny. 

Buret (-rt'), m. conch, bdr- 

sonycaiga. 
Burette, f. kanndcska; om. 

ijszaki pacsirta. 
fBurettler (thi^), m. catb. 

miseszolga, 
Burgau, m. conch, gyongy- 

csiga. 
Burin, m. kvpdA vesd ; 2. r^z- 

metszis ; fig. erelges Ird. 
Buriner, v. a. vegni, metsze- 

ni; fig. erSlyegenirui. 
Burlesque, s. a. torzbolw ; 

— raent, adv. bohdi<an. 
Busard, v. buse. 
Busc (busk), m. vdlUuhdng. 
Buse, f . om. egereszo kdnya ; 

tig. oktoTidi; forg. meun. 

miumeder ; expl. legcsd. 
Busquer, v. a. vdllsuhdngot 

a vdllfiizdbe illeszteni ; fig. 

— fortune, szerencsit prd- 
bdlni ; 2. se — , v. r. vdll- 
auhdngot hordani. 

BusquiSre, f . vdlUuhdng-tok, 
Buste, m. sculp, mellszobor; 

2. test felsdrisze. 

But, m. cHf szdndek ; 2. — 
en blanc, m. artil. dereU 
Vdvis; fig. adt. de — en 
blanc, meggondolatlanul ; 

3. — ^ — adt. egyenWen. 
Bute, f. mar6ch. kdr'dm- 

hdntd, 

Buteau, m. pimasz. 

But6e, f. boltszSk. 

Buter, V. n. bill. paum. elta- 
Mini ; fig. — k qch. vmire 
t'drekedni ; man. v. bron- 
cher; 2. se — , v. r. ra- 
gaszkodni, makacsul r. (v, 
hez) ; je me — e d. cela, 
ragaszkodom ehez. 

fButidre, f. celpuska. 

Butin, m. zsdkindny: v. proie. 

Butiner, v. n. zsdkmdnyolni. 

Butirate, butireux, v. buty- 
rate, butyreux. 

Butoir, V. boutoir. 

Butome, m. bot. fUlemiilefu. 

Butonie, m. bot. orsdfa, 

71 



Caberer 

Butor, m. om. dohosg€m; fig. 
fajankd ; it. butorde. 

Butte, f . fdldhdnyda ; domb ; 
2. celfal ; poudre de — , 
c&l&por ; fig. se mettre en 

— aux soupQon, gyanunak 
lenni ki magdt ; arch, ei- 
lentdmasz. 

Butter, V. a. ma<?. tdmaaz- 

8zal elldtnij ducolni ; jard. 

foldet tdlteni. 
Buture, f. ch. IdbcsukM-da- 

ganat. 
Buty'rac^, e, a. chi. vajsavas; 

—rate, m. chi. vajs. sd ; 

— reux, se, a. vajtartalmu; 

— rine, f. chi. vajaMk. 
Buyable, v. potable. 
Buvande, m. Wre. 
Buveau, v. beauveau. 
Buv6e, f. 6con. lisztpip. 
fBuvetier, m. csapldr. 
Buvette, f. ivdszoba; aller 

si la — , k'drvendiigsegbe 

menni. 
Buveur,m. (-se f. p. u.) iszd- 

kos; — <VeaM,born€mi8Z8za; 

— se d'eau, iszdkoand. 
Buvotter, v. a. fam. 8zUr- 

csdlni. 
By, m. lec8apold drok, 
Byssus (-uce), m. bot. zd- 

kdny. 



C. 

C (c^,ce), m. c betu. 
Cll,adv.vient— ,.7*5;; ide;— et 

U, itt-ott; 2. i. nohdt; no- 

Jm; or — , most tehdt. 
Cabale, f. h. j. titoktan; 2. 

dmidny ; fig. petite — , vig 

tdrsasdg. 
Cabaler, v. n. drmdnykodni. 
Cabaleur, m. cselszovd. 
Cabaliste, m. rejtmSnyfejtd ; 

com. titko8 tdr8. 
Caban, m. mar. esdkopeny. 
Cabane, f. kunyhd ; mar. 

riv. hdldrekesz. 
Cabaner, v. n. kunyMt dllit- 

ni; 2. v. a. liajdt folfor- 

ditni. 
Cabanon, m. kunyhdcska ; 

sdtStbdrtdn. 
Cabarer, v. n. brass, a keve- 



Cabaret 

r4ket egyik kddbdl a md- 

sikba tmteni. 
Cabaret (-r^), m. csapszSk; 

2. kdvisedkny ; bot. kapor- 

nyak. 
Cabaroter, v. n. g. p. kocs- 

mdkhan tanydzni. 
Cabaretier, ere, s. csapldr^ 

-nS. 
Oabarre, m. mar. kirakd 

sajka. 
Cabas, cabat, jn.fagekas ; 2. 

ka808 kocsi; 3. dcska n&i 

kalap ; it. szatyor. 
fCabasser, v. macbiner; it. 

panier. 
Cabestan, m. mar. hajdcsiga. 
Cabillaud, m. icbt. tdkega- 

ddc. 
Cabillots, m. pi. mar. faco- 

vekek, 
Cabine, v. cabane, mar. 
Cabinet, m. dolpozdszoba ; 

henyild ; 2. gyujtemeny ; 

fig. homme de — , szobatu- 

d68 ; dipl. kormdny ; 3. al- 

mdriom ; 4. — d'aisance, v. 

latrines. 
C&ble, m. mar. dlattsdg ; fig. 

filer le — , iddt nyemi. 
Cableau, m. sajkakotSl ; riv. 

vontatd k'oUl. 
Cabler, v. a. kotelet vemL 
Cabochard, cabocheux , a. 

nagyfejH ; fig. fejea. 
Caboche, f. fam. fej; fig./e- 

je884g ; grosse — , nagy'fej; 

&g. honne —Jd fej ; icht. 

nagy-agyii hal; clout, sark- 

8zeg. 
Cabochon, s. a. kd8zdrUletl€n 

drdgakd ; clout, talpszeg, 
Cabotache, m. mar. parti ha- 

jdzds ; p. kereskedSs ; 2. 

part i8mer€8e. 
Caboter, v. n. parti kereske- 

di8t iizni. 
Caboteur, m. parti hajds ; 2. 

— , cabotier, parti hajd. 
Cabotin, e, s. th. vdndorszi- 

n48z ; — ner, v. n. vdndor- 

szinSszkedni ; —age, m. 

ro8Z 8zindarah. 
Cabre, m. arcb. emeW csiga. 
Cabrer, v. a. megharagitni ; 

2. se — , V. r. man. dgas- 

kodni ; fig. megJuiragud- 

ni. 



Cabri 

Cabri, V. chevreau ; 2. v. ca- 

bron. 
Cabrillet, m. bot. 8zigordU. 
Cabrillon, m. juhsajt. 
Cabriole, f . man. haksz'dkes. 
Cabrioler, v. n. ugrani. 
Cabriolet (-16), m. kord€ly. 
Cabrioleur, m. ugrd. 
Cabron, m. godolye b6r. 
Cabus, a. ohou — , fejes kd- 

poszta. 
Cabuser, v. tromper. 
Cacaber, v. n. kajdd8zni. 
Cacade, f. pop. hoMiriiUs ; 

fig. il a fait une vilaine — , 

hdtorsdga iTidba 8zdllt. 
Cacarder, v. n. gdgogni. 
Cachalot, cachelotet, m. ca- 

chelotte, f. icht. bttsaszo- 

ketd. 
Cache, f . buvdhely ; — cache, 

buvdsdi; —col, — cou, v, 

fichu. 
Cache'fohe, m. dl-furtdk ; 

—mire, m. kdz8mir8dl ; 

— nez, m. tHi vyakkendd ; 

— peigne, m. hajdudor ; 

—pot, V. muche-pot. 
Cacher, v. a. elrejteni; — 

— son nom, n€v4t elhaU- 

gatni; fig. eltitkolni; 2. 

se — , V. r. elrejt&zni ; tit- 

kolddni ; se — au monde, 

visszavonultan 4lni. 
Cacheron, m. znneg ; — k 

voiles, vitorlafondl. 
Cachet, m. pec8etnyomd ; 2. 

pec8€t ; 3. jegy ; fam. cou- 

rir le —,jegyre leckH adni; 

^g.jelleg. 
Cacheter, v. a. pec8^telni. 
Cachette, f. buvdhely; fig. 

bbkkend ; 2. en — , adt. ti- 

tokbatL 
Cachexie (ka-k^-), f. path. 

senyv. 
Cachot, m. bortdn. 
Cachotterie, f. fam. titkold- 

dd8. 
Cachotier, 6re, s. titkolddd. 
Cacte, cactier, m. bot. poz8- 

gdr. 
Cadastral, a. telekkonyvi. 
Cadastre, m. telekkonyv, 
Cadastrer, v. a. t. konyvbe 

imi. 
Cadav^reux, se, a. huUasze- 

rU ; odeur — se, htdlasza^g; 

72 



CM 

fig. &me — se, irziketlen 

8ziv, 
Cadavre, m. hiUla; fig. et. 

fam. c'est un — ambulant, 

ild hulla. 
Cadeau, m. ajdndek ; fig. se 

faire un grand — de qch., 

orvendeni vminek ; 2. la- 

koma; 3. cikomya (betu- 

k'on). 
Cad^dis, i. patvarban, 
Cadeler, v. a. betHket cifrdz- 

ni. 
Cadelle, v. trogossite. 
Cadenas, m. lakat ; 2. evdesz- 

koz ; ennek toklata. 
Cadenasser, v. a. lakatolni. 
Cadence, f . dans, iitem ; lett. 

zdrhang ; mus. hanglejtes. 
Cadencer, v. a. iitem szerint 

Upni; iddmSrtiket tarta- 

ni. 
Cad^ne, m. rabldnc. 
Cadenette, f. perr. hajfonat. 
Cadet, te, s. a. i/jjbb, legif- 

jahb ; mon fr^re — , 'dcs4m; 

fig. vous 6tes mon — , on 

jiatalahb ndlamndl; mil. 

hadaprdd; fig. jeune — , 

tapasztalatlan ifju. 
Cadette, f. arch, kockakd; 

— r, V. a. k. kovekkel kd- 

vezni. 
Cadmie, v. tuthie; — arse^ 

nicale, egerkd. 
Cadole, f. serr. kilincs. 
Cadran, m. 8zdndap (drdn) ; 

lap. ko8U. 
Cadrat, m. imp. ilrpdt. 
Cadre, m. keret; fig. terv, 

vdzlat ; mil. tdrz8. 
Cadrer, v. a. vjigysz'ogUve 

tenni ; 2. v. r. iUeni, 
CaduG, que, a. hullatag ; ro8- 

katag ; fig. muUkony ; 

m6d. mal — , nehSzkdr ; 

pal. eliviUt; voix — que, 

ervenytelen 8zavajsat, 
Caducite, f . gyarldsdg ; roz- 

zartUdg ; pal. eUviiUsig, 
Caecilie, f. z. kuszma. 
Cafard, e, s. a. 8zente8ked5 ; 

com. 8dvo8 kelme. 
Cafardage, m. 8zente8kedS8. 
Cafardev, y. a. 8zente8kedni ; 

— ie, f. 8zente8kedi8. 
Cafardise, f. kipmutatds, 
Caf6, m. kdv€bab;2. kdvi; 



Caf^'ier 



CaiUer 



Cal^faotion 



prendre du — , kdvit inni; 

prendre son — , vkit bo- 

londdd tenni; 3. kdv€' 

hdz. 
Gaf^'ier, ^re, s. kdviiiltetd; 

2. V. cafier ; — irie^ f . k. ter- 

meiztis; —tier, 4re, s. v. 

limonadier; — i^re, f. k, 

kanna. 
Caff^ts, f. pi. artill. dcska 

nntott v€u. 
Cafier, m. bot. kdvSfa, 
Cagarelle, f. bot. diszndpa- 

rej. 
Cage, f. kalitka; fig. etre 

en — , hdrt'dnben lenni; 

arch. UpcsdUr; horl. dra- 

tok ; mar. drbockosdr; orf. 

kirakat, 
Cagier, m. fam. maddrdrus. 
Cagnard, e, 8. a. fam. nap- 

lop6; 2. un —^pulya; une 

— e, rima. 
Cagnarder, v. n. tunydlkod- 

ni. 
Cagnardise, f. henyeseg, 
Cagne, f. szuka; 2. v. ca- 
gnard (2). 
Cagnenx, se, a. gdrheldhd, 
Cagot, V. cafard, — erie, v. 

cafardise; — isme v. ca- 

farderie. 
Cagou, m. pop. zsugori* 
Cahier, (ca-i6), m. irka ; fin. 

— defrais, kdltsSgjegyzSk. 
Cahin-caha, adv. imigy- 

amugy, 
Cahot, m. zdkkenis (koc8i6); 

2. gorongy'ds dt ; fig. aka- 

ddly. 
Cabotage, m. rdzd8(koc8ii). 
Cahotant, e, a. g'&r'ongyds ; 

z(ikkenS. 
Cahoter, v. a. rdznif zokken- 

ni ; fig. 6tre — ^ par la for- 
tune, a szerencse dltal hd- 

mfotni, 
Gabontchou, — o, m. rugd- 

gyanta, 
Cabnte, f. kunyhd, 
Caien, cayeu, m. bot. hagy- 

Magunid, 
Caille,f./aw. 

Caill6, 8. a lait — , aludttej, 
CaaieT)otte, f. aludttej-da- 

rah; 2. bot. kdnya-han- 

gita ; — bott4, e, a. meg- 

aludt ; — botter, v. cail- 



ler ; — lait, m. bot. tejol- 

id galaj ; — ment, m. meg- 

aluvds. 
Cailler, v. a. aliidttd tenni; 

2. se — , V. r. megcUudni; 

dsszefutni. 
Caille'tage , m. terefere ; 

— teau , m. fiirjecske ; 

— ter V. n. tereferelni ; 

—tte, f . 6con. oltd gyomar; 

2. csacska ; = du quartier, 

vdros hirharangja. 
Caillot, m. aludtv4r-dardb ; 

— rozat, m. rdzaakdrte. 
Oaillou, m. k'dvecs ; — k feu, 

kova ; — tage, m. k'dvecse- 
zi8 ; finom porceUdn ; 
—ter, V. a. liovecsezni ; 
— teur , ^ m. ' kovavdgd ; 
— teux, se, a. k'dvecstartal- 
mu; — tis, m. kovecs-ra- 
kds. 
Caisse, f. com. Idda; chir. 
miUzertok ; fin. pinztdr ; 
livre de —^p6nztdri napld; 

— militaire, hadi pSnztdr; 

— d'escompte, leszdmitold 
pt. ; on . hUdob-Ureg ; 
charp. kcLs; norl. dratok; 
mil — de tambour, dob; 
mus. grosse — , 'dregdob., 

Oaissetin, m. com. Idddcska; 
manuf. szekrinyke, 

Caissier, -ni.pinztdmok. 

Caisson, m. Idazer-szekir, 

Cajoler, v. a. fam. cirdgatni; 
mar. az d/rral 8z4l ellen- 
hajdzni ; 2. v. n. csdrbgnL 

Cajolerie, f. HzelgSs. 

Cajoleur, se, s. hizelgd. 

Cajute, f . mar. hajdszoba. 

Cal,m. bdrkSreg; chir. c8ont- 
forradds. 

Calam'ba, — bac, — bouc, 
m. bot, aloefa; — bour, 
m. bot. zdldea paradicafa ; 

— cuthe, f . bot. hegyi me- 
liszsza ; — ine, f . chi. gdl- 
ma; f— istrer, v. friser; 
— ite, f. delejtU; 2. lom- 
bdsz ; — it6, f . nyomoVt ^ze- 
rencs^tlemtig ; — iteux, se, 
a. nuomoni ; —part, v. ca- 
lamoa. 

Calandr'age, m. mdngorlda ; 
— €,f. om. liprigd ; 2. ent. 
zHzsik ; ^con. mdngorld ; 
— er, V. a. mdngorolni ; 

73 



— ette, f. om. seregSly ; 
— eur, m. mdngorld ; —ine, 
f . svmUdkd ; — otte, f . om. 
fenyHmaddr, 

Calcaire, a. minev. chi. 
raeszei. 

Calca'neum (-n^-ome) , m. 
an. bokacsont; — nthe, m. 
mine, rizkovand ; rifSre, v. 
calcif^re. 

Calc6'doine, f . Quartz-Agate, 
m. min6. kalcedon; — doni- 
eux, se, a. min6. feher- 
pettyes ; — olaire, f. bot. 
papitcska, 

Calcifcre, a. viisztartalmu, 

Calcin, m. iivegfonal. 

Caloin'able, a. chi. m^fzit- 
hetd; — ation, f. chi. m4- 
szUis; — e, f. iivegmdz; 
— er, V. a. igetni; 2. m^- 
szUni ; 3. se = v. r. m€8Z- 
8z€ vdZtozni. 

Calcium (-ome) , m. chi. 
mSszeny. 

Calcul, m. szdmUds ; szdmve-- 
Us; erreur de — , tzdmi- 
tdsi hiba ; path. v. pierre ; 
—able, a. szdmithatd ; — 
at eur, m. szdmitd ; szdm- 
vivd; — atoire, a. azdmo- 
Idsi ; — er, v. a. et. n. »zd- 
mitnif tzdmolni; — eux, 
se, s. a. path, f&venyes. 

Cald6ron, m. icht. busaszd' 
ketd. 

Cale, f . g^og. 'db'dl ; arch, alj- 
zat; mar. hajdda, hajd- 
gydr ; 2. buntetSs neme Im- 
jdkon, melyszerint azelUil- 
tet a kdzip drboc tetejSre 
huzzdk^ is hirtelen a ten- 
gerbe bocsdtjdk; 3. hajd 
feneke; pv. §tre Afond de 
— , tdnkrejutni. 

CM, e, a. pop. gazdag. * 

Calebasse, f . bot. lopdtdk. 

Calebassier, m. bot. lopd- 
t&kfa. 

Caliche, f . hintd ; mod. cmk- 
lya. 

Cale^on, m. gatya. 

fCale^onnier, m. gatyakdszi- 
td;2, bdrfestd. 

Cal6facteur, m. cuis. serpe- 
nyd. 

Cal^faction, f. chi. mele- 
gitis. 



Calef^eter 

Calefreter, v. piller, em- 

prunter. 
Calemar, y. calmar. 
Calembour, — bourg, m. szo- 

csere^ szdjdtSk. 
Calembonriste , — dier , m. 

szdcsere-csindld. 
Calembredaine, f. pop. hasz- 

talan. fecsegSs ; kqpasz 

ments^g. 
Calendaire, m. egyhdzijegy- 

zik. 
Calendes, f. pi. h. r. a h6 

elso napja ; p. renvoyer q. 

aux — greqnes, holnap 

utdn his kedden^ horju 

nyiizd pinteken. 
Calendrier, m. naptdr ; — 

perp^tael, szdz Sves napt.; 

— rustique, mezei naptdr, 
Calendale, v. souci. 
Caler, v. a. mar. lehocsdtani: 

fig. — la voile, beljebb tzed- 

ni a gyeplot ; arch, dljctz- 

ni; 2. v. n. aldmerulni; 

pop. lustdlkodni. 
Cideur, m. pop. naplapd. 
Calf at, —ear, m. mar. hajd- 

iszkdhdld ; 2. iszkdbdlds ; 

3. iszkdba. 
Calfatage, m. kdCy moha^ isz- 

kdbdidshoz. 
Calfater, v. a. iszkdbdlni. 
Calfatin m. mojiozd suhanc. 
Calfeutrage, m. bet'omes ; be- 

dugulds. 
Calfentrer, v. a. bedugni^ be- 

tiimni. 
Calib6, e, a. pharm. acilos; 

eau — e, acelviz. 
Calibrage, m. artil. iiregye- 

zis. 
Calibre, m. Hr-egy ; 2. UrmS- 

rd ; arch. dtmSrd ; fig. ir- 

t€k ; font, torok ; mar. 

minta. 
Calibrer, v. a. Uregyezni. 
Calic'e, m. kehely ; 6cr. et 

fig. keserU pohdr ; bot. c«^- 

8ze ; —6, e, a. csisz^e. 
Oalicot, m. com. kartan ; 

iron, rofds vitiz. 
Calicnl6, e, a. bot. murvako- 

zfis. 
Califonrchon, k — , adt. Id- 

Jidtudst ; 2. m. nddparipa. 
C&lin, e, 8. a. fam. lomha; 

it. alattomos. 



CAlin er 

C&liner, v. a. v. cajoler ; 2. 

86 — , V. r. henyilni. 
Calinerie, v. cajolerie. 
Calais, Y. angite. 
Calle, f. charp. pole; mar. 

emeldcsiga; bot. sdrkdny- 

fu : — de marais, mocsdri 

gdlyaMr. 
Calleux, 86, a. kSrges. 
Callosity, f. k€rge99€g ; vad- 

hus; 2. b6rk€reg. 
Callot, m. ard. palatuskd. 
Calmant, m. csillapitdszer ; 

2. v. calmer. 
Calmar, cornet, icht. tinta- 

f^reg ; 2. v. 6critoire, 3. 

tolltok. 
Calme, a. csSndes, nyugodt ; 

2. m. szelcsond-; fig. nyu- 
galom. 

Calmer, v. a. megnyngtaini^ 
enyhitni ; 2. v. n. v. se — ; 

3. 86 — , V. r. csillapulni ; 
megnyugodni. 

*Calmir, v. n. csillaptilni. 
Calomel, calom61a8, m. 

chi. ides higany. 
Calomniateiir, trice, 8. rdgal- 

mazd. 
Calomnie (calom-nie), f. rd- 

galom. 
Calomnier, v. a rdgalmazni. 
Calomnieusement, adv.. rd- 

galmazdlag. 
CaIomni6Ux,8e,a. rdgalmazd. 
Caloni^re, v. canonni^re. 
Calori'cit6, f . hdkipesseg ; 

*— fftre, f. melegUdldmpa ; 

— fique*, a. melegitd ; — m^- 

tre, m. hdmSrd ; — mStrie, 

f. hdmSrSs; — moteur, m. 

phy8. Mvmozdltd ; —que,, 

m. chi. Mvany ; = 8p6- 

cifique, ardnyos Mvany. 
Calotiu, m. v. calotte ; 2. 

pop. iron. pap. 
/Dalotte, f . piliifedd ; le pape 

lai a donn6 la — , a pdpa 

bibomokkd tette ; — k 

oreille, hdldsipka ; pop. 

fejlegyintis. 
Calotter, v. a. fejire legyin- 

teni (vkinek). 
Calottier, m. sipkds ; s. drus. 
Caique, m. lekipezis; fig. 

mdsolat ; utdnzds, 
Calquer, v. a. lekipezni ; 2. 

fig. utdiwzni. 

1\ 



Cam^rist 

Calus (-uce) m. chir. v. cal * 

fig. szivtelensig ; bot. bfi- 

ty'dk. 
CahriUe (-vil), m. eperalma. 
Calvitie (-cie), f. kopaszsdg^ 
Calybite, 8. 2. remete. 
Camaieu, m. domborkipuko; 

peint. Uismodorbanfestett 

k4p. 
Camail, m. pUapdki palds- 

tocska. 
Camarade, s. 2. cimbora ; 

fig. bajtdrs. 
Camaraderie, f. g. p.pa/t^w- 

kodds. 
Camard, e, s. a. v. camns ; 

fig. et po6t. la —6, a ha- 

Idl. 
Camare, m. man. tuskes dl- 

lazd. 
Camajeu, v. camaieu. 
Cambage, m. cout. sor-adS. 
Cambarle8, f. pi. agr. kuko- 

ricaszdr. 
Cambiste.v.agent de change. 
Cambouis, m. szekirkenocs. 
Cambrement,v. ^boulement. 
Canibrer, v. a. kanyaritni ; 

2. 86 —J V. r. homorodni. 
Cambr6sihe, f. com. pamut- 

gyoles, 
Cambreur, m. homoritd. 
Cambrure, f . ivg'drbiilet ; gor- 

bites. 
Came, chame, f. conch, kd- 

ma; forg. — , camme,. 

emeles. 
Cam^ade, f. bot. farka^-ho- 

roszldn. 
Cam616on, m. z. szinbu ; fig. 

kfipenyforgatd. 
Cam61ia, f. bot. kamilia. 
Cam^lopard, v. giraffe. 
Camelot, m. tevesz&r-szovet ; 

— te , f . selejt , avadik ; 

libraire en ', tskolakJonyv- 

kereskedd ; reliures i la — » 

olcsd kotSs ; — er, v. a. te- 

veszdrbdl sz&ni ; — ier, m. 

roszpapir ; 2. csempisz. 
Cam6ral, e, a. chanc. kincs- 

tdri; — istique, f. penz- 

iigyi tudomdny. 
fCam^rier, m. kamards. 
Cam^rine, f. conch, lencse- 

k'&vecs. 
Cam^riste, cam^ri&re, f. ka- 

jnardsnd. 



Camion 

Camion, m. kis gombostU; 

mar. targortda ; — ner, v. 

a. mar. targoncdt huzni; 

— neur, m. targoncavezetd. 
Camisole, f. nieiltyii; — de 

force, kSnyszering. 
Camomille, f. bot. szekfu. 
Cnmouflet, m.papirfust, me- 

lyet csinhdl vki orra aid 

fwmk; tig. meggyaldzds ; 

mil. pattogd akna. 
Camourlot, m. hajdragasz. 
Camp, m. tabor; tig. Talarme 

est au — , egyszerihen fel- 

lohban ; 2. tdborozd sereg ; 

3. kifzdter ; jiige du — , 

viadalhird, 
Campagnard, e, s. A.falusi. 
Campagne, f. mezd, tirs^g ; 

2. falu ; mezei jdszdg ; mil. 

hadjdrat. 
Campagnole, m. z. g'dzil. 
Campan'aire, a. fond, echelle 

— , harangmertik ; — e, f. 

hojt; soulp. harang-cikor- 

rtya; sav. szappanos-mt ; 

— elle, — ette, f . bot. csen- 

getyuke; — ier, m. haran- 

gozd ; — ul6, e, a. bot. ha- 

rangdad. 
Campement, m. tdborozds. 
Camper, v. n. mil. tdboroz- 

ni : 2. v. a. tdborba szdll- 

ni ; 3. se — , v. r. eUielyez- 

k€dni, 
Camphr'e, m. kdnfor; — 6e, 

f . kdnforfii ; eau-de-vie 

=*^6e, kdnforUl ; — er, v. a. 

kdnforral kiszitni ; se — er, 

V. r. pop. leinni magdt ; 

—ier, m. bot. kdnfor fa. 
Campine, f. hizlalt csirke. 
Campos, m. sziindra. 
Camus (ca-mu-ze), e, s. a. 

pisze ; tig. hi'dedezett ; 

—ette, f . pisze orrocska. 
Canaille, f. coll. rongynip. 
Canal, m. caatoma ; fig. esz- 

koZf at; 2. g6og. tenger- 

8zoro8 ; an. csd; mar. faire 

— , tengerre bocsdtkozni. 
Canalisation, f . csatomdzds, 
Canaliser, v. a. csatomdzni, 
Canamelle, v. canne k sucre. 
Canapd, m. pamlag. 
Canapsa, m. uti tarisznya. 
Canard, m. z. kacsa ; k.gu- 

ndr; pop. donner des — s 



Ganardean 

A q., vkit bolonddd, tenni; 

2. uszkdr. 
Canardeau , m. dim. ka- 

csdcska. 
Canarder, v. a. q., lesbdl 

loni (vkire) ; mar. le vais- 

seau — e, a liajd orra mi- 

lyenjdr. 
Canaroerle, f. 6cou. kacsadl. 
Canardi^re, f . kacsafogd ; 2. 

kacsapuska ; mil. jfldr^s, 
Canari, m. kandri maddr; 

2. XJdluciska ; 3. bot. kelet- 
indiai didfa. 

Canass^, canastre, m. kacs- 
dohdny ; 2. dolidmjkosdr ; 

3. tealdda. 

Cancan, m. dans, kankdn ; 

2. Idrma ; 3. terefere ; 4. 

gdgogni. 
Cancan er, v. n fam. kankdnt 

jdrni ; 2. pop. v. bavarder, 

caqueter. 
Cancel, m. 6g. rdcs, oltdrrdcs. 
Cancellation, f. kitorUs, ki- 

huzds (rofttelyvondsokkal) 
Canceller (cel-l6), v. a. ki- 

huzni^ kitdrolni. 
Cancer (-Sre), m.path. rdk- 

fekily ; astr. rdk. 
Canc^reux, se, a. path, rdk- 

nemiL 
Canche, f. bot. ndpic. 
Cancre, crabe, m. botrog ; 

fam. un pauvre — , szeginy 

ordog ; vilain — , v. ladre. 
Cancri'forme, a. botrogalaku; 

— te, f. min^. kdvesiilt 

botrog. 
Cand^labre, m. karos gyer- 

tyatartd. 
Candeur , f . nyiltsziviisig^ 

dszintesSg. 
Candi, a. m. cukrozatt; 

Sucre — , sdrga cukor. 
Candidat, m. jeldlt. 
Candidature, f. kijeldUs. 
Candide, a. nyiltszivH^ dszin- 

te; — ment, adv. dszin- 

tSn. 
Cahdir, v. n. faire — du 

Sucre, cukrot jegecezni; 

2. se — , V. r. jegecesedni. 
Candisaticm, f. jegecezese- 

dis. 
Cane, f . kacsa^ ruca ; — sau- 

vage, vadruca ; faire la — , 

nyulsziviinek mutatkozni. 

75 



Cannetiller 

Caneberge, v. canneberge. 
Canefas, v. canevas. 
Can6tice, can^ticier, v. cas- 

sie, cassier. 
Can6pMi^re, f. orn. reznek. 
Canepin, m. keztyiibdr; bot. 

— du tilleul, MrskSreg. 
Caner, v. n. kereket oldanL 
Caneter, v. n. doc'dgni. 
Caneton, m. kacsafi. 
Canette, f. dim. kacsdcska; 

2. V. cannette. 

Canevas, m. kanavdsz ; fig. ^ 
vdzlat. 

Canevassier, ^re, s. kana- 
vdsz szdvd. 

Canevette, f. pincetok. 

Cang6, m. sHril rizsle. 

Caniard, v. grisard. 

Caniche, v. bachet. 

Canichon, m. pelyhes ka- 
csdcska. 

Caniculaire, a. jours — , kd- 
nikula. 

Canicnle, f. astr. Sirius ; 2. 
kdnikula ; ebhd. 

Canif, m. tollkSs. 

Canill6e, v. lentille d'eau. 

Canin, e, a. ord. f. faim — e, 
farkas-^h; ris — , guny- 
kacaj. 

Canina, m. z. ebkigyd. 

Canitie (-cie), f. dsznaj. 

Caniveau, m. utca-csatoma. 

Canivet, m. kis tollkis. 

Cannage, m. com. kimerSs. 

Cannaie, f. nddas. 

Cannamelle, v. canamelle. 

Canne, f. nddbot; 2. ndd; 

— k Sucre, cukomdd; verr. 
— , fuvdcs6. 

Canneberge, f. hamvas dfo- 
nya. 

Canneler, v. a. arch, hor- 
ny olni. 

Cannelle, canelle, f. faMj ; 
esprit de —^fahej-viz; fig. 
mettre q. en — , vkit jdl 
elvemi ; 1. 1. csap. 

Cannel6, e, a. faMjszinH. 

Cannelier, canelier, m. fa- 
Mj fa; drap. horog. 

Cannelure, f. Jwrony ; bot. 
vdlu. 

Canner (ca-n6), v. a. rdffel 
mimi. 

Cannetile, f. Idnna. [ni. 

Cannetiller, v. a. folcsipkiz- 



Cannette 



Cantibai 



Oannette, f. nddpdca ; — de 
bi^re,/<^Z kupa zor; manuf. 
cs6ve ndd. ' 

Cannibale (can-ni-), m. em- 
berevd; fig. kegyetlen em- 
ber. 

Cannibalisme , m. ember- 
eves ; tig. keffiietlenseg. 

Cannier, m. nddfand ; ndd- 
pdlcaffydros. 

Canon, m. dgyu ; le bruit du 
— , dgyuddrges; mar. — s 
de mer, fiajddgyu ; arq. 
puskacsd ; 1. 1. csd ; 2. egy- 
kdzi torveny ; ecol. droit 
— • ^9y' jog ; — des Ventu- 
res, a szent konyoek soro- 
zata ; t. t. fUrd vas ; ma- 
nuf. — k devider, fanal- 
cseve ; serr. — de la clef, 
kidcsszdr. 

Canonial, e, a. cath. egy- 
hdzi; kanonoki. 

Canonicat (-ca), m.' kano- 
noksdg. 

Ganonique, a. cikkezetes, so- 
rozatbeli ; fig. Hid; — ment, 
adv. egyhdziasan. 

Canonisation, v. beatifica- 
tion. 

Canoniser, v. bVatifier; fig. 
magasztalni. 

Oanoniste, m. egyhdzi jog- 
tandr. 

Canonn'ade , f . dgyuzds ; 
—age, m. tuzermestersig ; 
— er, V. a. dgydzni ; —ier, 
m. tiizSr; 2. csdkovdcs ; 
— iere, f. mil. Wres; kato- 
nasdtor; 2. bodzapmka; 
3. mar. dgyuncuszdd; — iste, 
m. dgyuordd. 

Canore, a. hangzatos^ csengd; 
les oiseaux — s, €nekld 
madarak, 

Canot, m. sajka; mar. na- 
szdd; —ier, m. sajkde. 

Canqueter, v. n. sdpogni. 

Cantalabre, m. pdrkdnyzat. 

Cantarelle, f. ent. cserebo- 
gdr ; 2. v6t. duhodt disznd 
tajtika. 

Canta'te, f. kantdte; —trice, 
f. enekesnd, 

Cantharid'e, f. ent. kdrisbo- 
gdr ; — ine, f . chi. karosdSk. 

Canthus (-uce), m. an. szem- 
8Zdg, 



Capot 



Cantibai, cantibau, m.charp. 

hasadikoa epitSHfa. 
Cantine, f . pincetok ; 2. ka- 

tona C8apiz4k. 
Cantinier, ere, s. csapldr; 

markotdnyosnd. 
Cantique , m. dies - inek ; 

livre de — s, inekes-konyv. 
Canton, m. keriilet; — ade, f . 

th. szinfalak mogotti tir; 

— nement, m. katonaszdl- 

Idaolds ; k. tanydzds ; — al, 

e, a. keriiletftez tartozd ; 
— ner, v. a. mil. szdildsol- 
ni; — nier, m. utmester ; 
— niSre, f . dgyldbfiiggdny ; 
2. szogvasazat, 

Canule, f . fecskendezS, 
Caout-chouc, v. cahout-chou. 
Cap, m. fd ; de pied en — , 

tet&tdl talpig ; parler — k 

— , nigyszemkozt beszilni ; 

g6o. hegyfok; mar. hajd 

orra; man. — de more, 

feketefejii; orn. — noir, 

bardtka. 
Capable, a. kipes; —ment, 

adv. ugyesen. 
Capacity, f.- Mpessig ; 2. de- 

rikseg ; 3. terbeliseg. 
Capage, v. capitation. 
CapaiaQon, m. csdtdr. 
Cape, f. csuklyds kopeny ; 2. 

csuklya ; p. v. rire ; mar. 

Stre a la — , f aroint, 
Capelan, m. szeginy pap ; 2. 

beteg selymir; —ier, m. 

gaddciialdsz. 
Capelet, m. v6t. talpverfolt ; 

bot. szegfuhej. 
Capeline , f . szalmakalap ; 

mil. sisak ; plum, forgo, 
Caperon, v. capron. 
Caperon, v. capre. 
Capette, f. bot. kakukfosz- 

Idr. 
Capharnatim (-na-ome) , • m. 

bordelyhdz. 
Capillaire, a. bot. rostos ; 2. 

m. le — cheveu de V6nus, 

Vinus fodorka; 3. ent. 

— s, sz&irfireg. 
Capillament, m. capillature, 

f . an. haj ; szdr ; bot. rost. 
Capillariste, m. dszfejii. 
Capillarity, f. phys. hajcso- 

vessig, 
Capilotade, f. siilthus^vagda- 

76 



lek; p. mettre q. en — , 
jdl elvemii^t. m^grostdlni 
(vkit). 
Capistre, m. path, szdjcsu- 

KUldg. 

Capitaine, m. mil. szdzados ; 

mar. — devaieseau, hajdS' 

kapitdny ; fig. grand — , 

nagy hadvezir; 2. vdr- 

nagy ; com. — de navire, 

hajdttilajdonos, 
Capitaineric, f . vdrnagysdg ; 

— des chasses, vaddszke- 

riilet. 
Capitainesse, v. capitane. 
Capital, e, a. fd, d^rik, jeles; 

gr. lettres — s, kezddbetuk; 

imp. cikkbetU; 2. com. 

tdke ; le — , fddolog ; 3. 

fort, fdvonal. 
Capitalement, adv. fdleg, fd- 

kepen. 
Capitalisation, f. tdkesites, 
Capitaliser, v. a. tdkesitni. 
Capitaliste, m. tdkepenzes. 
CapitalitV, f. fdtulajdon. 
Capitan, v. fanfaron. 
Capitane, galore — , f. v. 

r6ale. 
Capi'tation, f. fej-add : — 16, 

a. bot. bugds ; — teux, se, 

a. r€8zegit6; —ton, m. 

fdtyoUelyem; it. v. cocon; 

— tulaire, a. kdptalanbeli ; 

2. bot. zuzmd'ile; — tu- 

lant, 8. a. v. — laire (i.) ; 

— tulation ^ f. megadJds^ 

vdrfeladds; 2. alku, szer- 

zodes ; — tule, m. bot. 

gombocske; — tuler, v. n. 

megadni magdt ; fig. alku- 

dozni. 
Caplan, v. CApelanier. 
Capoc, m. selyemgyapot. 
Capon, m. fam. ravaszdi; 2. 

ravasz jdtikos ; 3. pop. v. 

poltron ; mar. horgonyga- 

md ; —ner, v. a. jdtikban 

csalni; gydvdnak mutat- 

kozni ; — ni^re, f . mil. 16- 

drok, 
Capoquier, m. bot. selyem- 

gyapotfm. 
Caporal, m. tizedes; 2. du 

— , kapadohdny. 
Capot (-po), a. jeu. mews; 

fig. demeurer — , meghdk- 

kenni ; 2. m. v. capote. 



Capote _ 

Capote, f. ndi kopeny ; 2. 

mod. csuklyds fokotd; 3. 

mil. katonakopeny ; 4. 

csuklyds kopeny. 
Cappe, f. virdg (boron stb.). 
Cdpre, m. mar. kaldzlmjd ; 

bot. kapoma. 
Gapr^olaire, a. jard. indds. 
Capri'ce, m. szeszilu; 2. dtlet; 

se — cier, v. s engouer ; 

— cieusement, adv. szeszS- 

lyesen ; maka^aul; — cieux. 

se, a. szeizilyes; makran- 

COS. 

Capricome, ou bone, m. ast. 

bak ; 2. ent. hdscincir. 
Gaprier , m. bot. kaporna 

hokor. 
Capri'fication , f . fugegubd 

dUali temUkenyitis ; —fi- 

gue, m. bot. vad fligefa ; 

— foliac6, e, a. szuldkfiUk; 

— mulgue, V. tette-ch^vre ; 

— ole, V. cabriole ; 2. f. 

bot. holldldb utifU ; —que, 

m. chi. gedediksav; — sant, 

a. m. m6d. pouls — , egye- 

netlen utirverSs. 
Capron, m. jard. dreg sza- 

mdca; — ier, m. bot. 'dreg 

szamdcabokor. 
Ca,pricum (-ome), m. bot. 

kerti bora. 
CapBule, f. bot. magrejtd; 

arm. gytitacs ; — lifaire, a. 

bot. toktermS. 
Captateur, m. pal. drdksSg- 

vculdszd. 
Captation, f. pal. oroksSg- 

vaddszds. 
Capter, v. a. kicsalni. 
Capteur, v. captureur. 
Captieu'sement, adv.furfan- 

gosan; — eux, se, a. /o- 

gdrdy furfangos, 
Captif, ve, B. 9,.fogoly. 
Captiver, v. a. fig. lebilin- 

cselni; 2. megzaboldzni ; 

Be — , V. r. nSlkiildzhetlen' 

nS tenni (magdt) ; er6t 

venni (magdn). 
Captivity, f, fogadg^ rah- 

szolgeudg; fig. erdltetSs. 
Capture, v. prise (2) ; 2. fo- 

gds^ preda ; pal. v. prise. 
Capturer, v. a. mar. zsdk- 

mdnyolni ; pal. letartdz- 

tatnif elfogni. 



Captnrenr. 

Captureur, m. mar. kaldz. 
Capuoe, capuchon, m. kdm- 

zsa; fig. prendre le — , szer- 

zeteasS lenni. 
Capuchonn6, e, a. cmklyds. 
Capuoin, e, s. kdpdsbardt ; 

fig. 8zenteBked6. 
Capucinade, f. ostoba be- 

8zid. 
Capucine, f . bot. papsUveg. 
CapucinicNre, f. iron, kapuci- 

nu8-zdrda. 
Caquage (-ca-ge), m. p@ch. 

horddba rakds (heringe- 

ket). 
Caque, f. com. Iiorddcska; 

cnaud. fagygyUb'dddn; — 

denier, v. ladre ; — er, v. 

a. hordfSba rakni (heringe- 

ket) ; — rolle, hdromldbn 

8erpeny6;\—8a.ngae, v.dys- 

sentene. 
Caquet, m..fec8egi8; ierefere^ 

piety k a8dg ; elle a le — 

Dien affile, pereg a nyel- 

ve ; p. rabattre le — de q., 

elhallgattatni (vkit) ; 2. 

—8, pi. rdgalmazds; — tage, 

m. piety kdlkodd8. 
Caquete, f. halaskdd. 
Caqueter, v. n. gdgogni; fig. 

C8ac8ognit fecsegni. 
Caqueterie, v. caquet (2). 
Caqueteur, v. babillard. 
Caquetoire, f. karatlan tdm- 

Id88z4k. 
Caqueur, m. p§cli. hering- 

berakd. 
Caquille, v. coquillier. 
Caquillier, m. bot. szumcsd. 
Car, conj. mert. 
Carabe, — b6, m. ent. fut- 

rinka. 
Carab6, v. succin. 
Carabin, m. v. carabinier; 

fig. f^lSnk jdt€ko8 ; 2. gu- 

nyolddd / 3. borbilyleginy; 

iron. orvo8tanhaUgatd. 
Carabinade , f . karabSlyld- 

v€8 ; k. sortUz; fig. gunyo- 

IdddSf vagdaldzds. 
Carabine, f. karabHy. 
Carabiner, v. n. mil. v. ti- 

railler; fig.f Slink mddon 

jdt8zani ; mar. brise — 6e, 

heve8 8zil ; 2. v. a. arq., 

puakacsdt csindlni. 
Carabineur, m. ptukamUves. 

77 



_ Car«mdoire . 

Carabinier, m. kardbelyos. 
Caracole, m. escalier en — , 

csigaldpcsd. 
Caracole, f. man. k'drUs ; 

mil. kanyarodds. 
Caracoler, v. n. man. ko- 

r&lni. 
Caracouler, v. n. bugnU tur- 

bikolni. 
Caractdre, m. vond8, jel ; fig. 

—8, ismertetdjel ; 2. irds, 

kez^rds; betii; 3. jeUeg ; 

8ajdt8dg : 4. cCm, m4ltd8dg; 

5. jeUem ; gcmdolkozds- 

mdd; lelkiilet; math, jegy- 

betil ; 6. kifejezis. 
Caract^riser, v. a. jellemezni. 
Caract^ristique , a. it. fig. 

jeUemzd; gr.jelzd; g6om. 

jellemzd ismerv ; math. 

vdljegy. 
Carafe, f. karajina. 
Carafon, m. k&tdedSny ; 2. 

palackocska. 
Caragan, caragogne, m. bot. ^ 

bokro8 akdsz. 
Carambolage, m. bill, iitkb- 

zS8. 
Caramboler, v. n. bill, ilt- 

k'dzni. 
Caramel, m. nyers cukor ; 

chi. p'drkid. 
Caram^lisation, f. cukorpor- 

k'dlSs. 
CaramMiser, v. a. cukrot 

p&rkolni. 
Caranguer (-gh6), v. n. mar. 

kHzdeni (huUdmok ellen). 
Carangueur, v. actif . 
Carapace, f. tajok. 
Carassin, ▼. corassin. 
Carat, m. karat ; p. un sot 

sL 24 — s, 8uUbolond. • 
Carature, f. karatozds. 
Caravane, f. karavdn; fig. 

faire ses — s, vigan ilni. 
Caravanier , m. tevevezetd 

karavdnokndl. 
Carbo'nage, m. cout. 8z4n- 

Sgeti8 ; — nate, m. chi. 

8z4nlet; — ncle, v. char- 

bon, escarboncle ; — ne, m. 

chi. 8z€neny ; — nique, a. 

8z4n8ava8 ; acide = 8z6n- 

8aVy — nisation, f. szini- 

tS8; — niser, v. a. 8z4rdtni; 

— nnade, f . cuis. roBtilyos. 
Carcadoire, f. sell, fikldnc. 



Garoailler 

Carcailler, v. n. ch. piiypa- 
latyolni, 

Carcaison, v. cargaison. 

CarcaD, m. vyakvas; mod. 
nyakldnc, 

Carcasse, f . csontvdz ; fig. 
elle n'a que la — , emmi €9 
hdr; artif. lohgolyd ; mar. 
hajdvdz ; mod. — d'un 
bonnet, fejkotd sodrony- 
bUhja. 

Carcassi^re, f. dgyunatzdd; 
ver. aszMd. 

Carcinaumateux, se, a. m^d. 
rdk/enis. 

Carcinome, v. cancer. 

Carda'ge, m. kdrtolds; —line, 
f. om. tengelic; —mine, f. 
hot. foizldr ; — mome, m. 
paradicsmag ; -see, ra- 
quette, v. nopal ; 2. soier. 
selyemkdrt. 

Card'e, f. gyapjugyaratold ; 
man. Idkefe; — er, v. a. 
kdrtolni ; — dre, f. bot. ho- 
gdc8 ; = de bois, takdcs- 
mdcsonya; —ear, se, s. a. 
gyaratd, 

Cardi'a, m. an. gyomorszdj ; 
— agraphie, f. szlvleirds; 
—aire, a. ver — , szUpdfe- 
teg ; — algie, f . path, gyo- 
morgorcs; — aque, s. a. 
pharm. sziverositd ; bot. f . 
szurds gyongyhim; — e, v. 
cardia; — er, m. kdrtke- 
szitd ; — nal, m. bihomok ; 
om. bubospirdk ; 2. =, e, 
a. aarkalatos ; — nalat (-la), 
m. bib, miltdsdg ; — nale, 
f . bot. porhonrcjt ; — naU- 
ser, V. a. teint. vdrdsre 
festeni; — ogme, m. m6d. 
gyomorMv ; — o-sperme, 
m. bot. dMottfH ; —tie, f. 
path, szivlob. 

Cardon, m. jard. spanvol ar- 
ticsdka ; 2. v. civud6. 

Carelet, m. icht. fiUzeg- 

U8Zd. 

Cardme, m. bdjt ; mettre le 
— bien haut, sokdig el- 
halasztani; p. 11 arrive 
eomme mar6e en — , Spen 
jdkor j6 ; face de — , ki- 
ihezett arc. 

Car^me-prenant, m. farsang 
utolso napjai; des car§- 



mes-prenants , farsangi 
bohdcok ; fig. c'est un vrai 
— , vdldadgos paprika Jan- 

€81. 

Car^nage, m. mar. supero- 
zds ; hajdgydr^ 

Gardner, v. a. supereeni, 

Caressant, e, a. edelgd^ cvrd- 
gatd. 

Caresse , f . idelg€s^ cirSga- 
ids ; fig. ne te fies par aux 
— s de la fortune, ne higyj 
a szerencse szeszilyeiitek. 

Caresser, v. a. Sdelegni, ci- 
rdgatni ; fig. j6l fogadni. 

Caret (-r6), m. z. cserepes 
tajkonc ; 2. bot. — ,' ca- 
reiche, sds ; — paniset, pi- 
rokmohar; — des sables, 
omboly. 

Cargador, m. hajd-alkusz. 

Cargaison, f. mar. rako- 
mdny ; 2. rakodds ; 3. rak- 
levil. 

Cargilie, f . bot. celtis. 

Cargue, f. vitorlakbUl ; — r, 
V. a. — les voiles, vit. fe- 
ssiteni; — ras, v. h&le-bas ; 
— eur, m. mar. vitorlafe- 
8zUd. 

Cariatide, f. arch, gydmszo- 
bor. 

Caricature, f . torzkip ; — rer, 
V. a. torzolni ; — riste, m. 
torzkiprajzold. 

Carie, f . chir. csontszd ; agr. 
iis^g; jard. szurdgds; — er, 
V. a. rotliasztani ; 2. se — , 
V. r. rothadni; — eux, se, 
a. path, rothadt; szuvas. 

Carillon, m. harangjdUk ; 

2. ennek dallama ; fig. Idr- 
ma : fouetter, el double — , 
megnadrdgolni ; forg. fer 
de — , szegvas; phys. 
— 61ectrique, viUanyos ha- 
rangj.: — nement, m. ha- 
rangjdtszda; — ner, v. n. 
imp. harangj, hangoztat- 
ni ; f^te — ^e, nagy iinnep; 
— neur , m. harangjdti- 
kos. 

Caristade, v. aumdne. 
Carlet, v. carrelet. 
Carline, v. Caroline. 
Carmagnole,m.v.marqui8; 2. 
azahadsdg utdn dbrdndozd; 

3. szahadadgdal ; fig. faire 

78 



Carpe 

danser la — & q., nyak- 

tildzni. 
Carme, carmelite, m. kamie- 

lita; 2. k'dlteminy. 
Carmin, m. karmazsin; fig. 

l^vres de — , eperajak; — o, 

f. chi. pirik; — er, v. a. 

karmazsinnal festenL 
Carnage, v. massacre. 
Camassier, ere, s. a. hus- 

evd; ragadozd. 
Carnassi^re, f. ch. vaddgz- 

tarisznya. 
Carnation, f. peint. testszi- 

nezSs. 
Camavale, m. farsang. 
Came, f. szdglet. 
CarnMe, f. mon. karima, 
Carneler, v. a. mon. kari- 

mdzni. 
se Camer, v. r. fleur, hus- 

8zinuv4 lenni, 
Carnet, m. com. napld^ jegy- 

z4kek konyve. 
Carnier, v. camassi^re. 
Carni'fication, f. path, hiuo- 

8odd8 ; se — fier , v. r. 

path, husosodni; -forme, 

huahoz hasoTdd ; — llet, 

— olet, m. bot. kukuba; 

—on, m. kU gombostH ; 

— vore, m. kusevd. 
Carobe, v. caroube. 
Carogne, f. v. charogne ; fig. 

vielle — , ven csoroszlya. 
Caroline, f. bot. korfeny. 
Caron, m. cuis. azalonnasze- 

let. 
Caroncule, f. szomdlcs ; — 

lacrymale, kdnymirigy. 
Carotte, f . jard. sdrgarepa ; 

p. tirer une — 8l q., kicsaZ- 

ni vmit vkitdl ; com. — de 

tabac , dohdny - tekercs ; 

— r, V. n. pop. 8zilkkeziien 

jdt8zani; —eur, se, s. 

sz&kkezu jdtiko8. 
Carottine, f. chi. murokdek. 
Carou'be, carouge, m. hii- 

velykenyer, szent Jdnm k.; 

—bier, m. bot. 8Z. j. ke- 

nyirfa ; — ge, m. om. pa- 

radicHommaddr ; bot. v. 

caroube ; — sse, f . icht. kd- 

rdaz. 
Carpe, f. icht. ponty; p. 

faire la — pfimee, djuldst 

8zinlelni ; 2. an. v. poignet. 



Garpean 

Carpean, m. carpette, f . icht. 

potyka; com. csikos bori- 

tekvdszon. 
€arp6rie, f. bot. tiirempikk. 
Carpier, m. ^re, f . pontyos id. 
Carpillon, v. carpeau. 
Oarpin, v. charme. 
Carqudse (-Isdse) , f . glac. 

igetd kemence. 
Carqnois, m. tegez, 
Canable, a. math, rdgyez- 

hetd. 
Carre (cA-re), f. f'olrisz ; fig. 

pop. il a une bonne — , 

voikos. 
Carr6 (ca-r6), m. nigyszog ; 

— de parterre, virdgdgy ; 

g6om. — g^ometrique, ma- 

gassdgmird. 
Carre, e, a. nigysz'ogil ; arith. 

nombre — , negyzeUzdm; 

eharp. bois — , gerendafa ; 

p. raisonner juste et — 

comme une n^te, szdjdt 

huteni, 
Carreau (ca-r6), m. kSlap ; 

fig. coucher sur le -^-^ pad- 
Ion Mini; it. leteHtni ; 

Jeter sur le — , az utcdra 

dohni; 2. jeu. tc)&; valet 

de ~, t'dhfilko ; fig. un 

valet de — , g^zenguz ; 3. 

— , V. vitre ; 4. — de tail- 

leur, viMoid ; 5. pdrna ; 6. 

po6t. mennykdf isteimyila; 

arch. — de ref end, foglald- 

kd ; — de pierre, kockakd; 

m6d. hasazorulds ; pot. — 

de poterie, csempe; vitr. 

— , V. vitre (2) ; serr. oreg- 

rdgpoly. 
Carrefour, m. keresztut. 
Carr^ger, v. louvo^er. 
Carrelage, m. kovez^s; 2. 

kockakiivezet. 
Carreler, v*. a. kovezni; — 

dee souliers, talpalni. 
Carrelet (-16), m. icht. tar- 

8ony ; chap, vakardkis ; 

cord, sell., drr. 
Carrelette, f. simitd rdspoly. 
Carreleur, m. kdvezd ; fol- 

tozd varga. 
Carrelier, m. kdlapvdgd; 

Ugla-Sgetd. 
Carrelure, f . talpdlds ; p. se 

donner une — de ventre, 

derekasan ehSdelni, 



Carr^ment 

Carr^ment, adv. n^gyzete- 

sen, 
Carrer, v. a. nSgysz'dgitni ; 

2. se — , V. r. fam. poffesz- 

kedfii. 
Garret, v. caret (bot.) 
Carrier, m. kdbdnya-tulaj- 

donos; kdodgd. 
Carriere, f . k&bdnya ; 2. pd- 

/|/a.;it. fig. 
Carrillon, v. Carillon. 
Cairiole (ka-), f. laptika. 
Carrosse (k&-), m. fcocsi ; ila 

de quoi faire rouler un — , 

eUgg€ guzdag ; pv. c'est un 

vrai cheval de — , valdsd- 

go8 barom. 
Carross6e, f . fam. tele hintd. 
Carrosser, v. a. valamennyi 

vitorldt kifeazitni. 
Cairossier, m. kocsigydros; 

2. koesild. 
Carrousel, m. lovagjdtik. 
Carrousse, f. p. u. faire — , 

dSzsdlni. 
Carroy, v. rue. 
Carrure. f. vdlszSlesaig. 
Cartahu, m. mar. fdlhuzdko- 

Ul. 
Cartame, v. carthame. 
Cartaux, f. mar. tengeri t4r- 

kipek. 
Carte, f . vikony keregpapir ; 

kdrtyapapir; 2. kdrtya; 
' payer les — s, kdrtyapinzt 

jizetni; tirer les — s, kdr- 

tydt vetni; fig. perdre la 

— , megzavarodni; 3. etlap; 

la — I Jizetni ! 4. terkip ; 

— g^n^alogique, azdrma- 

zdsi tdbla. 
Cartel, m. pdrbajra kihivd- 

levSlf gixer.fogolycsere. 
Cartelage, m. hidvdm. 
Cartelette, a. f. couv. — , ar- 

doise — , kis palakd. 
Cartelle, f. charp. malomkd- 

gerenda. 
Cartero, v. porte-feuille. 
Cartham'e, m. bot. tdt-8d;f- 

rdn ; szeklice ; — ine, f . chi. 

szekliced^k. 
Cartier, m. kdrtyagydros ; 2. 

k. papir. 
Cartiilage, m. an. pore. 
Cartillagineux, se, a. porco- 

gds ; icht. — , poissons — , 

poTCOsak. 

79 



Cascade 

se Cartillaginifier, v. r.por- 

cosodni. 
Cartomancie, f. kdrtyavetis; 

— cien, ne, s. kdrtyavetd. 
Carton, m. keregpapir ; com. 

doboz; mintala . 
Caitonage, m, rel. kotesy ke- 

m€nykoti9* 
Cartonner, v. a. imp. kony- 

vet uj lappaleUdtni; 2. rel. 

kemeny tdbldba kotni. 
Cartonnerie, f. keregpapir' 

gydr ; k- P- k^szites, 
Cartonnier, — neur, m. ke- 

regpapir-kSszitd. 
Cartouche, m. arch, point. 

sculpt. dUzvakolat ; d.fog- 

lalat ; d. keret ; artil. toU 

t48tok ; }2kxdi. virdgdgy dU 

szitSke ; 2. fig. zaebmetszd 

tolvaj; 3. — f . tolt^ny; kar- 

tdcs; 4. bucitUevel. 
Cartouchier, v. gibeme. 
Cartulaire, m. eccl. levil- 

tdr. 
fCarus (-u-ce), m. path, ha- 

Idlos dlom. 
Carvelle, f. mar. nSgy drbo- 

€08 hajd. 
fCarvi, m. hot. k'dmeny ; — 

feuille, m. bot. zsindros 

bordamag. 
Caryatide, v. cariatide. 
Cario'catactes, v. casse-noix, 

— phyllac^e, a. bot. szeg- 
f&nemU. 

Cas, m. eset ; — fortuit, ve- 
leilen e. ; 2. tdrtSnet ; 3. 
tett ; iigy ; buntiny ; th^o. 

— de conscience, lelkiis- 
mereti kirdis; 4. faire — de 
q. de qch. vkit becsiilni, 
vmit nagyra tartani ; pop. 
il a fait son — , sziiksigit 
vigezte ; 6. gr. e«€t, ejtis. 

Cas, se, a. kongd ; voix — se, 

rekedty tompa Jiang. 
Casanier, 5re, s. a. hon gug- 

gold. 
Casaque, f. otthonka ; p. 

toumer — , kdpenytforgat- 

ni. 
Casaquin, m. rdvid szoknya; 

p. donner sur le — & q., 

megnadrdgolni vkit. 
Casan, m. Mzikd ; pop. 

kert. 
Cascade, f. zuhatag; fig. dis- 



Caaoalote 



Ca«Ber 



CaU'oh^M 



corns plein de — , dsszefug- 

ges nilkOU heszid. 
Cascalote, v. casoarille, f. 

pharm. kcakaril^ 
Caseatelle, f. dim. zuhata- 

gocska. 
Case, f. lam. hdzigazda; 2. 

kunyho ; S. ]evL. kocka; 4. 

fidk.rekesz. 
Caseation, caillement. 
Cas^eux, se, a. turds. 
Gas^iforme, a. sajtnemfi. 
Caserne, f. ohi. sa^taMk. 
Casemate, f. fort, bdstyaiir, 
Caser, v. a. osztdlyozni ; 2. 

• se — , V. r. letelepedni. 
Caserette, f . sajtkdva. 
Caserne, f. laktanya. 
Casemement, m. laktanya- 

zds. 
Caserner, v. a. laktanydzni ; 

Y. n. laktanydhan lenni. 
Casender, m. laktanya-azdl- 

litd. 
Caseux, v. cas6eux. 
easier, m. pdrmai sajt ki- 

8zU&; men. asztaljidk. 
Casilleux, se, a. tor€keny. 
Casimir, m. com. felposztd. 
Casoar, m. om. szalagdsz. 
Casque, heanme, m. sisak. 
Casqu6, e, a. sisakos. 
Casquette (-kete), m. sipka, 
Cassade, f. fam. kinytelen 

hazugsdg, 
Cassaille, f. agr. gyep aid 

szdntds. 
Cassant, e, a. toredSkeny ; 2. 

tdrds; b.fqjtds. 
Cassation, f . pal. semmiiitSs; 

2. letipetis. 
Casse, f . bot. kdszfa ; com. 

tores ; econ. Tnerit6 kanta; 

imp. betUldda; mil. kicsa- 

pds; verr. habszedd. 
Caseau, m. imp. feJheta szek- 

riny ; mar^ch. csipdfo- 

gd. 
Casse'cou, m. nyaktord ; 2. 

vakmerd ember; 3. — ! i. 

vigydzz ! ; — cul (-ku), m. 

pop. segreesis; — ment, m. 

jard. dgtoris ; fig. =s= de 

tdte,/(e;tc>r^« ; — motte, m. 

agr. rdgtdrd ; — museau, 

m. pop. fricska; — noix, 

—noisette, m. didtord; orn. 

favdgd ; magtord hoUd ; 



— nole, V. noix de galle ; 
— pierre, v. pari^taire. 

Casser, v. a. tomi; sz6ttomi; 
fig. — le bras, elcsUggesz- 
teni; pop. je t'en— e, sem- 
mi se lesz belole ; mU. ki- 
csapni ; pol. megsenimUite- 
ni ; eltdrdlni ; 2. erdHemt- 
ni ; megviselni ; jard. le- 
tomi ; 3. se — , v. r. beidr- 
ni (fej€t) ; 4. eltomi. 

Casserole, f. serpenyd, kon- 
der ; — 16e, f . fam. tele ser- 
penyiivel. 

Casse-t3te, m. furkdsbot : 2. 
fejrantd (bar); 3. ^g.f^td- 
rS munka; 4. quel — ! mily 
zsibongds! 6. min6r. vese- 
kd ; 6. pech. csapdrece. 

Cassetin, m. imp. osztdly. 

Cassette, f. szekrinyke; 6k' 
szekrinyke. 

Casseur, m. pop. vasgyurd ; 
— d'assiettes, v. tapageur. 

Cassi'de, f . ent. paizsbogdr ; 
— er, V. casse (bot.) ; keser- 
fa ; — ne, f. k6jlak ; iron, 
une m^chante — , nymno- 
rult viskd; mil. drhdz; — s, 
(-ice), m. fekete ribiszke- 
bokor. 

Cassolette, f. fustold serpe- 
nyd; 2. illatmillye ; iron, 
quelle — ! mily bUz ! 

Cassole, f . pop. szenserpenyd'. 

Cassonade, f. daracukor. 

Cassotes, cassoude, f. pi. 
com. festd hamu, 

Cassure, f. toris^ repedds. 

Castagnette, (-ni-^te), f. kez- 
csorgetyU. 

Castagnon, v. chataignier. 

Caste, f. tdrzs; fig. kiUon 
osztdly. 

Castel, y. chdteau. 

Castelane, f. jard. zold kotyd. 

Castelan, m. vdmagy ; — ie, 
f . vdmagysdg. 

Castelogne , catalogue , f . 
finom gyapjuteritd. 

Castille, f. fam. viszdly. 

Castine, f. min6r. folyd ko- 
va>c8. 

Castor, m. hdd^ com. kasz- 
torkalap ; fig. gyanus em- 
ber. 

Castor^um ( -ome ) , m. 
pharm. hddony. 

80 



Castorique, m. chi. hddony- 
sav. 

Castram^tation, f. tdbortan. 

Castrat (-tra), m. herelt. 

Castration, f. heriles; bot. 
csonHtds, 

Casualit6, f. esetlegessdg. 

Casuar, v. casoar. 

Casual, e, a. esetUges; pop. 
t'dreddkeny ; 2. m. mellek- 
fdvedelem; — lement,adv. 
esetlegesen. 

Casuis'me, m. esettan; — te, 
m. esetfejtd; 2. lelkiisme- 
ret-oldd; *— tiquer, v. n. 
lelkiismeret olddssalfoglal- 
kozni. 

Cata'chrete, f. rh6t. viszds 
kepmdslat ; — clysme, v. 
deluge; —combes, pi. f . sir- 
bolt ; — coustique, f . visz- 
hangtan ; — falque , m. 
gydsz-alkotmdny ; — gra- 
pne, m. arc dl-festd. 

Cataire, f. bot. m>acska-csip- 
kepitty. 

Cata'^ecte, a. po6t. csonka 
(vers); 2. — s, pi. tdrede- 
kek; — lepsie, f. path. 
Tnerevedsdg ; — logue, m. 
lajstrom ; — m^nes , v. 
menstrues ; —nance, ca- 
tanche, f. bot. korbdcsfu; 
— plasme, m. borongat- 
mdny ; iron. = de Venise, 
nyakleves; — plexie, f. 
m^d.tagmerevUlds; — puce, 
f . bot. nenyulj hozzdm ; — 
pulte, f. But.hajUdldvecs ; 
— racte, f. zuhatag ; p. 
l&cher ses =s, harayjdnak 
szabad ^folydst engedni ; 
phys. IV ; m^d. kUlsd hd- 
lyog; — ract6, e, a. merd- 
vak; — rhal, e, a. Jmru- 
tos ; —The m. hurut ; 
— rheux, se, ^. csuzos. 

Catastrophe, f.fordulat ; fig. 
borzasztd esemdny. 

Cat^'ch^se, v. catechisme ; 
— chete , V. cat^chiste ; 
— ch6tique (-che-), f. hit- 
elemezestan; — chiser (-ki-), 
y. a. vaUdst tariAtani; fig. 
intent; — chisme (-chime), 
m. Jiitkonyv; fig. faire le 
== kq. , betanitni ( vkit ) ; 
— chiste, m. hitelemezd ; 



Cat^nipore 

— chistiane, a. hitelemezd ; 
— chumdnat (-knin^na), m. 
hittamUdsi idd ; — chu- 
m^ne (-ku-), m. kereszte- 
lends hittaniUdk ; — gorie, 
f . phil. 8orz4k ; rh^. mon- 
datsor ; fig. de meme =, 
e ffy Huron pendulnek ; — go- 
riqae, a. kerek, hatdro- 
zott ; =zment , adv. kere- 
k«w, hatdrozottan ; —go- 
riser, y. a. osztdXyozni ; 
— goriseur, m. osztdlyozd. 

Cat^nipore, m. min6. balti 
burdny. 

Gatharsie, f. path. kiurOlis. 

Cathartique, v. purgatif . 

Gatb6'drale, f . szikesegyhdz ; 
— drant, m. 6col. elnok (vi- 
tatkozdmdl) ; — drer, v. n. 
6col. elnbkolni; — rdse, v. 
purgation ; — r6tique, a. 
m6d. mard; — ser, v. cathe- 
ter ; — te, f . g^om. hefogd ; 
— ter (-t^re), m. chi. ku- 
tasz ; sidvdrcsd ; — t^risme, 
m. kdffycaapolds. 

Gatholicisme, m. kdzkeresz- 
tenysig ; — licit6, f . igazhi- 
tmlg; — licon.m.pharm.d/- 
taldnos gydfly8zer;]ii. egye- 
temes tzdtdr ; pap. vaHag 
k^regpapir ; — lique , a. 
kdzhitU ; — ment, adv. 
kdzhitiien; — lis^r, v. a. 
katholikussd tenni; v. n. 
kath. lenni; 2, katholiku- 
sokkal tdrsalkodni. 

Cati, m.finmajtS. 

Catiche, f. en. vidralyuk. 

Catimini, en — , adt. fam. ti- 
tokban, 

Catin, m. fond, gyujte ; 2. 
pop. lotyd^ cafra, 

Catir, V. a. — une 6tofife, 
kelmit sajtolni. 

Gatissage, m. sajtolds. 

Gatissenr, m. sajtold. 

Catopes, f. pi. icht. haspa- 
rdtok. 

Catoprique, f. et a. ttikor- 
tan ; tUk. tanu 

Gattiche, v. catiche. 

Gattare, m. hot. partiiurld. 

Gatns, m. fam. caiklandds 
«et. 

Caucalide, f. hot. turbolya, 

Gauchemar, m. nyamag. 

MJLBTOXFrT : Fnnoia-magyar 



Canoher 

Gaucher, m. dor. lapUd 

minta, 
Gaud6, e, a. farkkal eUdtva, 
Caudex, m. hot. torma. 
Caulescent, e, a. hot. kocsd- 

no8, 
Cauliforme, a. hot. szdr- 

alaku. 
Cauriole, f . arch, csigavonal. 
Cauris, m. conch, anhinga, 
Gaurude, m. om. haris, 
Causage, v. b^hil. 
Causal, V. causatif. 
Causality, f. okszerus^g. 
Causant, e, a. csevegd; phil. 

inditd, 
Causatif, ve, a. gr. okmu- 

tato. 
Cause, f . ok ; 2. indok ; erv ; 

3. iigy ; — commune, ho- 

zosUgy ; — pie, kegyes ala- 

^tvdny ; 4. por, jogiigy ; 

donner gain de — aq. 

mdsnak engedni a gydzel- 

met; 6. & — de, pr6p. 

miatt ; 6. St — que, v. par- 

ceque. 
Causer, v. a. okozni ; 2. v. n. 

beszilgetni, csevegni; fam. 

fecsegni, kifecsegni. 
Causerie, f. beszSlgetSs ; fam. 

fecsegis. 
Causeur, se, s. a. csevegd ; 

fam. tricseW; csacska; 2. 

— se, f . kis pamlag. 
Causticity, f . felmentd erd ; 

fig. roszindidat ; it. mard 

guny. 
Gaustique, s, a. chi. m^d. 

4gei6t mard; fig. gunyo- 

ros; 2. f. phys. gyu-vo- 

nal. 
CauBus (-uce), m. m^d./orrd- 

Idz, 
Caut, e, a. furfangos ; dva- 

t08, 

Cauteie, f. ravaszsdg^ fur- 
fang ; dr. dvatf dvadSk. 

Cautel^, e, v. ru86. 

Cauteleusement, adv. fur- 
fangosan, dXnokul. 

Cauteleux, se, a. ravasz^ dl- 
nok. 

Cautement, adv. dvatosan, 

Caut^re, m. genykutacs ; 2. 
mardszer; pierre —^pokol- 
kd, 
, Caut^r^tique , v. caustique. 

8z6t&r. 81 



Caviar 

Cauterisation, i. genykutacs- 

nyitds. 
Caut^riser, v. a. genykuta- 

C80t nyitni ; maratni ; 

igetni, 
Cautihan, v. cantibai. 
Caution, f. keze88Sg ; ke- 

ze8 ; fig. il est sujet k — , 

nem 8zabad hitelt adni sza- 

vainak, 
Cautionnage, cautionnement 

m. keze8ked68y keze88^g, 
Cautionner, v. a. kezeskedni. 
Cavage, m. pincdbe rakds ; 

pincebSr. 
Cavalage, m. man. bdgatds. 
Cavalcade, f. di8zmenet Id- 

hdton; fig. sitdlovaglds. 
Cavalcadour, a. 6cuyer —, 

f8lovd8zme8ter. 
Cavale, v. jument. 
Cavalerie, f . lova88dg ; autr. 

csatldsok ; 2. com. 4de8 

mandvla. ^ 
Cavaher, m. lovar; 2.lovas 

katona ; 3. autr. lovag ; 2. 

— 6re, a. lovagias; fig. 

fesztelen ; it. bmzke^ dacos; 

3. k la — ^re, adt. uriasan; 

fe8ztelenul ; 4. — ^rement, 

adv. illedelemmel ; daco- 

8an; bii8zk4n. 
Cavatine, f. mus. dalka. 
Cave, f. -pince; pincetok; 

jeu. titel; m^tal. — k air, 

8zSlgSp. 
Cave, a. ure8 ; oeil — , bee8ett 

8zem ; anat. veine — , Ureg- 

€r, [6oIt. 

Caveau, m. pincic8ke ; sir- 
Cavec^, e, a. man. vasderei. 
Cave<?on, m. ajazd, 
Cav6e, f. v6n. mSlyut. 
Caver, v. a. kivdjni ; t. t. ki- 

pohitni ; jeu. foltenni ; fig. 

cavons au plus fort, tegyilk 

fol a legro8Z(ibb e8etet. 
Cav^rage, m. tdltis-vdm. 
Caverne , f . barlang : fig. 

bUnharlang. 
Cavemeux, se, a. barlango8; 

an. tapld8. 
Gavemoslte, f. urege88ig. 
Cavesson, v. oave<;on. 
Cavet, m. arch. men. horony. 
Cavette, f. csempe. 
Caviar, cavial, m. hal-ikra^ 

kajvdr. 



Gavloomes 

Cavicomefl, b. a. v. z. iirea- 
szarvuk, 

Cavillation (-vil-la-cion), f. 
6col. agyarhodds^ fogdr- 
dossdg ; it. csHfolddds. 

Cavillement, v. ruse. 

Cavillon, m. icht. kdmard 
TtoUy. 

Cavin, m. guer. mSlyut. 

Oaviste, m. pincemester. 

Cavitaire, m. m^d. bilgi- 
liszta. 

Cavit6/ f. ureg ; an. — de 
coeur, szivgddSr. 

Cavoir, m. vitr. metszdkia. 

Cayenne, f. mar. konyha ; 
laktanya. 

Gayes, f. pi. zdtony. 

Cayeu, v. caien. 

Ce, cet, cette, pron. ez^ az^ 
amaz; 2. — , m. az a mi;. 
ce que je vols, az, amit Id- 
tok ; ce dont vous doutez, 
az^ amiben on ketelkedik. 

Ceans, adY. itt e hdzban. 

C6brion, m. ent. selym^r. 

Ceci, m. ou pron. ez itt^ 
emez. 

C6cit^, f. vaksdg ; fig. v. 
aveuglement. 

C^dant, a. pal. engedd; le — 
et le cessionnaire, az en- 
gedd 48 engedmenyes. 

C6der, v. a. dtengedni; it. 
fig. 2. V. n. engedni; 3. 
aldbb dllanit utdnna kd- 
vetkezni; je lui c6de en 
tout, mindenben alatta dl- 
lok. 

Cedille, f . szidilj^ c betu alat- 
ti jel, 

06don, s^don, y. joabarbe. 

C^dre, m. c4drw. 

C^drie, f. cidrus-gyanta. 

tC6dule, f. V. billet. 

Ceindre, v. a. it. korHlvenni; 
2. dvezni: 3. se — , v. r. 
megkoszoruzni magdt. 

Ceintre, v. cintre. 

Geinture, f. 6v ; korc ; p. il 
est ton jours pendu d, la — 
d'un tel, mindig a nyakdn 
van ; 1. 1. — de murailles, 
fcU koszoruzata. 

Geinturette, f. szij a vaddsz- 
kiirt'dn. 

Geniturier, m. ovcsindld. 

Genituron, m. kardszij. 



Oela 

Gela, pron. d^m. ez^ az, emez, 

amaz ; c'est — , ugy van ; 

c'est bien — 1 helyesen I 

comme — , tigy ugy ; meg- 

lehetdsen. 
Celadon, s. a. tengerzold; fig. 

nn — , epedd szerelmes. 
C^lastre, en. bot. csutkalom. 
GMation, f . jur. eltitkolds. 
Celebrant, m. cath. misemon- 

dd pap. 
Calibration, f. iinnepUs ; 

cath. — de la messe, mUe- 

monads. 
G^15bre, a. unnepelt, hires; 

it. hirhedt. 
G616brer, v. a. magasztaZni, 

dics^mi ; 2. unnepelni, tar- 

tani ; — une messe, misit 

mandani ; — la c^ne, dldoz- 

ni. 
C616brit6, f. Mr, Hm4v ; 2. 

V. solennit^ ; 3. *hires. 
C61er, V. a. titkolni, elrejte- 

ni; se faire — , eltitkol- 

tatni magdt. 
C6l6re, a. furge, gyors. 
C^leri, m. bot. zeller. 
Cel^rit^, f. gyorsa^dg. 
Celeste, a. menynyei; les 

corps —8, 4gi teatek ; ph6- 

nomenes — s, ligtUneme- 

nyek ; fig. dicsd, f'dU€ges ; 

bleu — , igtzin, 
C^lestin, m. Celesztin szer- 

zetes ; p. c'est un plaisant 

— , nines hely^n az esze. 
C^lestine, f. min^r. menyle. 
G^liaque, f. a. m^d. le flux 

— , hasm^nSs ; an. I'art^e 

— , hasiitSr. 
G61ibat (-ba), m. notlenseg. 
C^libataire, in. nStlen; un 

vieux — , agglegSny, 
Gelle,v.celui. 
fCell^rage, m. cout. dszok- 

pinz. 
Cellererie^ f. kulcsdrsdg. 
Gellerier, ^re, s. kidcsdr. 
Cellier (c5-), m. iUspince. 
Gellulaire, celluleux, se, a. 

anat. bot. sejtes. 
Cellule, f. ceUa; anat. bot. 

sejt. 
CelloBie,f.bot. barling ; bdr- 

sonyvirdg, 
Gelui, ceux, celle, — s, pron. 

d6m. az, ez ; celui — ci, 

82 



Ccnaal 

celle — ci, emez ; celui — 

celle — Ifl, amaz. 
Gembro, m. bot. eirbolya- 

fenyil. 
Cement, m. homokos mesz ; 

chi. cement. 
Cementation, f. chi. edzes. 
C^mentatoire, a. chi. edzo; 

poudre — , anyitd por: 

cuivre — , ejtriz ; eaux — s, 

resHtSoiz. 
C^menter, v. a. cemen- 

tezni ; — Tor, aa^anyitani ; 

— le fer, edzeni; — le 

cuivre, renteni. 
G^mentier, m. cem^ivtezd. 
Cem6t6rial, e, a. temetdi. 
C6nacle, m. ecr. iUterem. 
Cenchr6e (-kr^), cenchcrus 

(-kruce), m. Dot. f&nyug. 
Cenchrite, f. min^. ikra- 

cseppkd. 
Cendal, m. com. cindeltafo- 

ta; 2.fdtyol. 
Cendr'e, f. hamu; mettre 

une viUe en — , vdrost ha- 

muba donteni ; fig. r^duire 

en — s, tHzzel vassal pusz- 

tttani/prendre la — et le ci- 

lice,t;«<2;^A:«Zm;2.cath.mer- 

credi des — s, liamvazdsi 

szerda; —6, e, a. hamvas; 

om. monnette =«e, mol- 

ndr cinege; — 6e, f. chi. 

maddrgobecs: plom. dlom- 

tajt ; — er, v. a. peint. 

hamvas szUrkerefesteni ; 2. 

hamuval vegyitni; — eux, 

se, a. hamvas; — ier, m. 

hamuLyuk ; 2. fiamuhordd; 

3. h. kereskedd ; — illon, f. 

hamupipdke ; 2. ronda cse- 

Ud. 
G^ne, f. Urvacsardja ; jour 

de la — , nagycsiltortok ; 

cath. faire la — , Idbm^ds; 

prot. c^l^brer la — , urva- 

csordjdhoz jdrulni. 
C^nelle, f. bot. farkasbo- 

roszldn. 
Ceno^bie, f. zdrda; — ^bite, 

m. szerzetes ; — ^pt^re, ha- 

raszt ; — ^taphe, m. sirUreg, 

ravatal. 
Gens (san-ce), m. f6o. fold- 

bir ; 2. aM ; r6duire le — , 

oz addt leszdUUani. 
Censal, v. courtier. 



Cenge 

Cense, v. ferme. 
Cens^, e, a. tekintett^ tartott. 
Cengerie, V. courtage. 
Censenr, m. birdld ; fig. 

6c8drl45, gdncsold ; 2. mH- 

birdld; 3. konyvhirdld ; 4. 

folugyeld. 
Censier, fire, a. seigneur — , 

hUb^rtulajdonos ; livre — , 

huMi^egyz^k ; — Sre, s. v. 

fermier. 
Censiste, v. censier. 
Censitaire, censlte, m. f6o. 

hUbires. 
Censive, f. f6o. h&bSr; 2. h. 

keriilet ; 3. v. cens. 
Censuel, le, a. rente — le, 

hub^rjovedelem ; terres — 

les, h.jdszdg. 
Censurable, a. hibdSy fed- 

dendd. 
Censure, f . Mrdlds ; fig. fed- 

dis ; 2. elvetisi h. eccl. egy- 

hdzi fenyitSk. 
Censurer, v. a. feddeni; 2. 

elvetni ; 3. megMrdlni, 
Cent, 6. a. szdz; 2. le — , m. 

szdza, 
Centaine, f . szdz ; ^l.pdszma- 

kdtd. 
Centaur^e, f. bot. ezerjdfu. 
Centenaire, s. a. szdzives; 

nombre — , szdzasszdm. 
Centenier, m. nemzetdri szd- 

zados. 
CenteniUe, f. bot. centike. 
Centinode, bot. v. renou6e. 
Centon, m.Utt./i^rcmtl. [ni. 
Ceniomser fY.n.f€rcmfwet ir- 
Centotcque, f. bot. funyilg. 
Central, e, a. kdzponti ; feu 

— , kozpontituz; *— isatemr, 

m. Jdizpontositd ; — isa- 

tion, f. kozpontonitds ; 

— iser, V. a. kdzpontositni ; 

*— it6, f. kdzpont. 
Centre, m. kdzpont ; 2. nyug- 

pont ; fig. U n'est pas dans 

son —,ninci helySn; m6c.— 

de conversion, forgdapont; 

— de gravity, sdlypont ; 

mil. kdziphad, 
Centrer, v. a. lim. kdzippont- 

ra vonni. 
Centri'fuge,a. phys. force— , 

Idk-erd; — ne, f. icht. fcS- 

zdnsiges delfin ; — p6te, a. 

phys. force =, sulyerd ; 



Centnple , 

— sque, m. icht. buska- 

hal. 
Centuple, a. szdzszaros ; — r, 

T. a. szdzszorozni. 
Cep (sepe), m. szdlWvesszd ; 

2. pi. — 8, bikd. 
Cependaut, adv. on eonj. 

aeohban , mindazdltal , 

mSgis ; 2. ekozben, 
Cepha'lagraphie, f. an.agy- 

leirds ; —lalgie, f. m6d. 

heves f5fdjd8 ; — lalogie, f. 

an. agytan ; —Ian the, f. 

bot. cserebiSh; — 16e, f . m6d. 

idUlt fbfdjds; — lique, a. 

jn^d.fdhdz tartozd ; —lithe, 

—litis, f. ni6d. agygyuta- 

dds; — lopode, m. h. n. 

fejldbu, — lote, f. ent. bics- 

kd, 
C6pole, m. icht. le — ruban, 

csikos gaddc ; — serpent, 

sugdr szdrfarku. 
C^ra'iste, m. bot. maddrhur; 

— mbycin, m. ent. dncin- 

bogdr ; — mion, m. bot. 

vdrdskldris ; — ste, m. h. 

n. azarvas kigyd ; — t, m. 

m6d. viaxzlr ; — tophylle, 

m. bot. loc8€Lgaz. 
C^raunias, m. h. n. villdm- 

kd. 
Cerceau, m. tonn. abroncs. 
Cercelle, f. om. makkriee, 
Cerc^ris, m. pi. ent. virdgvd- 

gyiak. 
Cerclage, m. tonn. nbroncso- 

Ids ; 2. ahroncsfa ; 3. bod- 

ndrdij. 
Cerde, m. g^om. kor; k'&r- 

lap ; korvonal ; — A ton- 

neau, hordd-abroncs ; 2. 

artill. BzurokfUzir ; 3. ke- 

rulet; 4. tdrsaskor. 
Cercler, v. a. abroncsolni. 
Cerclier, m. dbroncsk^szUd, 
Cercopith^que, s. a. fark- 

majjnok. 
Cercueil, m. koporsd ; fig. 

descendre au — , meghalni. 
C^r^ale, f. a. semences — s, 

vetdmagok. 
C6r6monial, m. szertartds; 

lit. le — romain, egyhdzi 

szertartdsok k'onyve. 
C^r^monie, f . iinnepily; szer^ 

tartd8;2.udvaria88dg; sans 

— , teketdria nSlkiil. 

83 



Oei^tifler 

— - . -- — > 

C^r^monieux, se, a. szertav' 

tdsos ; iron, il n'est pas — , 

nem sokat teketoridzik. 
Cerf (c6r), m. z. szarvas. 
Cerfeuil, m. jard. turbolya- 

baraboly. 
Cerf- volant, m. ent. szarvas- 

bogdr ; 2. papirsdrkdny. 
CerifSre, a. bot. viasztermd. 
Cerinthe, v. m^linet. 
Cerisaie, f. csereszny€s. 
Cerise, f. bot. cseresznye. 
Cerisette, f. bot. kokSnyszil- 

va. 
Cerisier, m, cseresznyefa. 
C6rite, c^rithe, m. conch. 

kiirtcsiga. 
Ceme, m. bdjknr; 2. k4k 

patkd (szem kdrUl), 
Oemeau, m. didbil. 
Cemer, v. a. kdr^Jdsni; 2. 

k&rHluermi , k. keriteni ; 

3. se — , V. r. ses yeux se 

cement, szeme elhonid- 

lyosodik, 
Cemoir, m. jr rd. sarld ; ka- 

cor. 
C6rofle, m. bot. erdei bara- 
boly, 
C6ro'graphe, m. h. anc. pe- 

csHgyibrii ; — ide, a. min^r. 

viasznemfi ; — phyte, m. 

ent. g'drdncs4r hemydsz ; 

— pisse, f. pharm. via^sz- 

tapasz; — stome, m. ent. 

ijlepe. 
Cerque, m. ent. cingoldn; 

— manement,v.arpentage ; 

— maner, v. arpenter ; 

— maneur, v. arpenteur. 
Oerre, m. cirbolafenyu ; 

makkcsisze. 
Certain, e, a. bizonyos, biz- 

tos; 2. mcghatdrozott ; 3. 

V. quidam ; 4. s. biztos, 
Certainement, adv. bizonyo- 

san; 2. bizonydra. 
Certainet^, v. certitude. 
Certes, adv. bizony^ vald- 

ban. 
Certificat, tti. bizonyitvdny ; 

iga^olvdny ; tanvlevSL 
CeAificateur, m. pal. alke- 

zes; bizonyitd. 
Certification, f. pal. tantud- 

tds; la, — de caution, al- 

kezessig. 
Certifier, v. a. bizonyitani ; 

1* 



CTti tmd> 

pnl. kezeikedni; hiteUH' 

teni. 
Certitude, f. hizonyomdg, 

biztossdg. 
C^nunen (-mdneh m. cire 

des oreilles, f.^wzair, fiU- 

sdr, 
C^nimineux, se , a. viasz- 

8zerii. 
Ceruse, blano de — , f. dlam- 

hd ; — d'antimoinef izzasz- 

tdddrdany, 
Ceryaison, f. szarvatvadd- 

szati idd. 
Cerveau, m. agy, agyveld; 

fig. — brul6, agyfUrt; il 

n'a pas tiT6 oela ae son — , 

nem suit hi az dffjStSl. 
Cervelas, m. diszndsajt ; 

sculp, tarhamdrvdny, 
Cervelet (-le), m. an. agyacs. 
Cervelle, f. agy^ agyveW; fig. 

bonne — , okos j6 ; p. 

mettre q. en — , vhit nyug- 

talamtni. 
Cervical, e, a. an. tarhdhoz 

tartozd ; muscle — , tarkd- 

izom. 
Cervicorne, v. pivoine. 
Cervier, v. loup-cervier. 
Cervoise, f.f'&szeree s'or. 
fCervoisier, m. sdrfdzd. 
C^sarienne, a. f. chir. ope- 
ration — , remek vdgds. - 
Cessation, 1 szUn^s^ szunet. 
desse, f . nyugalonif sziinet ; 

sans — , sziinet nSlkill ; 

fam. il n'a point de — , 

nines nyugta; 2. v. ceste 

(2.). 
Cesser, v. a. megszuntetni, 

filheszdkasztani; 2. v. n. 

megszunni: il a cess6 de 

pleuYoir, az es6 eUUlt. 
Cessible, a. pal. dtengedhetd; 

elidegenithetd ; non — , el- 

idegenithetlen. 
Cession, f. dtengedis^ dtru- 

hdzds, 
Cessionnaire, m. pal. com. 

en^edminyes. ' 
C'est, V. etre. 
Ceste, m. kiizd-keztyH; myth. 

— de V6nufl, Venus ove ; 2. 

csalma-kendS, 
ensure, f. po6t. versnyug, 
Cet, V. ce. 
Cetao^, s. a. hdlnafile. 



C^^rac 

Cet^rac, -ach (-ak), m. bot. 

veselke. 
C^tine, f. chi. cetSny. 
Cetique, a. m. chi. izorsav, 
Cetocine, f. conch, hiuzkd. 
C^toine, m. ent. aranyos ese- 

rebiUy. 
Cette, ceux, v. ce. 
Chabl'age, m. mar. r^t^&alati- 

zolds ; — e, m. csigakdt^l; 

— eau, m. vontatd kotSl; 

— er, V. n. felcsigdzni ; 

— eur, m. rivkalauz. 
Chablis, m. sziUdris. 
Chablot, chabot, m. icht. 

putrafejes kolty ; b&t. dl- 

Ids kdm. 
Chabotte, f. forg. vas zuz- 

UUp, 
Chabraque, f. sell, csdtdr. 
Chabrillon, m. kecskesajt. 
Chacal, tq.. z. sakdl, 
Chacun, e, pron. mindenki, 

mindegyik; 2. mindnydjan, 
Chafouin, e, s. a. szikdr^vSz- 

na, 
Chafouin, m. z. szagos g'o- 

r€ny. 
Chagrin, m. hu, gond, bdhd- 

nat ; 2. harag, boszszusdg ; 

3. manuf. rip6s bdr; fig. 
cette femme a une peau 
de — , e nSnek borsds bdre 
van; 4. — , e, a. boszus^ 
mogorva. 

Chagrinant. e, a. boszantd. 

Chagriner, v. a. boszszantani; 
megszomoritni ; com. ma- 
nuf. — une peau, bdrt sze- 
mitni ; 2. se — , v. r. bflmU- 
ni; boszankodni,, ~ 

Chahut, f. iUemtelen tdnc; 
— er, V. n. ill, tdncolni. 

Chatne, f. Mnc; 2. gdlyara- 
bok ; 3. fig. et. po6t. b€kd; 

4. — de montagnje, hegy- 
Idncolat ; 5. g6om. — d'ar- 
pentage, mirdldnc; dans. 
Idnc. 

Chaineau, v. ch^neau. 
Chatnetier, m. sdrgarizmH- 

ves. 
Chainette, f . Idncocska ; cou- 

tur. point de — , Idnc-dl- 

tis ; com. bordda selyem. 
Chainon, m. Idncszem. 
Chair, f. hds ; — baveuse, 

vadhus ; etre en — , jd hus- 

84 



Cli»lnnfa n 

ban lenni ; le p^ch^ de la 
— , testi bUn; 2. bdr ; peint. 
b6rs:An; 3. v. yiande; p. 
il n'est ni — ni poisson, 
s€ hideg se meleg ; 1. 1. — 
de la peau, bdrbelseje. 

Chaircutier, v. charcutier. 

Chaire, f . szdsz4k ; tanszik ; 
§tre assis dans la — de 
mensonge , eretneksiget 
hirdetni. 

Chairelle.Y. oroton. 

Chaise, f. szik; — percee^ 
UrszSk ; — A porteur, hard- 
szik; csiza; — 4 accou- 
cher, sziUszik^ bdbaszek. 

Chaland, e, s. rendes vevd ; 
riv. bdrka. 

Chalandeau, m. navig. hajds, 

fChalandise, v. chaland. 

Chalastique, s. a. Idgyitd. 

Chalaze, chalase, f. bot. csir- 
folt. 

Chaloo'graphe, m. Srcmetszd ; 
— graphie, f, Srcmetszes. 

Chfile, m. sdlkendd. 

Chale, f. sal. farakds. 

Chalef, m. bot. k€t anyd» 
f&z. 

Chal^mie, f. mus. tdrogatd. 

Chalet, -m. pdsztorkardm. 

Chaleur, f . melegs^g, hdsig ; 

— de la fifevre, Idzliiv; fig. 
buzgalom; parler avec — y. 
h4wel beszilni ; 2. dans la 

— du combat, a hare heve- 
ben ; 3. bagzds, rUhetes. 

Chaleureusement, adv. hSv- 

vel. 
Chaleureux, se, a. p. u. he- 

ves, tiizes. 
Chalib^, V. calib^. . 
ChMit, V. bois (4). 
Challer, challir, v. dcorcer. 
Chaloir, y. imp. csupdn e 

mondatban fordnl eld : H 

ne m'en chaut, nem toro- 

dJ&m awal; que cela ne 

Yous chaille, ne tdrddjetek 

vele. 
Chalon, m. pech. keritdhdld; 

Qom..bizonyo8 gyapjuszovet. 
Chaloupe, f . sajka ; mar. — 

double, fodeles dereglye ; 

conch. — cannel6e, rivisz, 
Chalumeau, m./fi — , gabo- 

na — , szalmaszdr; mua. 

pdsztoTiipt furulya ; 1. 1. — 



C]ialiuiL«r 



Cbambrillon 



Changeant 



tuyau k soud^e, forrasz- 

cso. 
Ch^omer, v. n. csdvel irmi ; 

2. V. a. — le vin, lopva inni. 
Ghalnmet, m. csovec^ke; szd- 

racska, 
Chalnt, m. -p^h.-zedkhdld. 
Ghamade, f . mil. megaddsjel, 
Chamae-drys, m» bot. tar- 

orja. 
Chamailler, v. n. et se — , v. 

r. hirkdznij dulakodni; fig. 

veszekednif civakodm. 
Chamaillis, m. fam. dvlako- 

dds. 
Chamarrer, y. a. autrf . meg- 

primezni ; auj . izlistelenill 

dUozkddni; fig. — un dis- 

cours, szdnoklatot fdlcif- 

rdzni. 
Chamarrure, f. primzet; 

fig. folcifrdzds ; cifrdzat. 
Chambellage (-b6-), m. Mo. 

hiiberpenz. 
Chambellan, m. kamards. 
Chamberlan, v. chambrelan. 
Chambourin, m. kavics ; 

com. sildny ilveg. 
Chambranle, m. arch, pdr- 

kdnyzat; ajtdszegily. 
Chambre, f. szoba; faire la 

— , takarttani ; valet de — , 

komomok ; robe de — •, hd- 

Id-k'dntds; opt. — noire, 

kandi 8zekr€ny ; p. il a 

des — s vides, nines helySn 

az esze ; 2. kamara, parUi' 

ment; itildszek; — ardente, 

vSrbirdsdg ; 3, henyiUS ; 

an. iireg; artil. — de 

canon, dgyu-ilreg. 
Ghambr^, e, a. fond, likacsos, 
Ghambr^e, f. pajtdssdg ; 

th. bonne — , jdbevitel; 

ard. riteg. 
Ghambrelan, m. kontdr; 2. 

pop. 8zobab4rld. 
Ghambrelant, e, a. presse — , 

zugnyomda. 
Ghambrer, v. n. pajtdskodni; 

2. V. a. bezdmi ; fam. fel- 

re tiZdlUani (vkit). 
Ghambrette, f. azobdcska. 
Ghambreule, f. bot. tarka 

foganott. 
Gnambrie, v. chanote. 
Ghambti^re, f. pop. szobale- 

dny ; man. korbdcs. 



Ghambrillon, m. pop. szol- 
gdl6 lednyka, 

Ohame, y. came. 

Ghameau, m. teve. 

Gham^cisse (-ka-), f. hot. fdl- 
di borostydn. 

Gham^drys (ka-m6-dri-ce), 
m. bot. kalinca, 

Ghamel^e, m. bot. borosz- 
Idn, 

GhamM6on, y. cam616on. 

Gham^lier, m. tevehajcsdr, 

Ghamelle, f. 2. ndsUnyteve. 

Ghamesyx^e (ka-), i.hot.f'&te^. 

Ghamois, m. zerge ; peaa de 
— , z. bdr; it. irha; peint. 
couleur — , hajnaUzin. 

-Ghamoi^er, y. a.m6g. irhdt 
gydrtani, 

Ghamoiserie, f. irhagydrtds. 

Ghamoiseur, m. irhagydrtd. 

Ghamp (chan), m. mezo; 2.pl. 
—8, szdntdfdld; maisonde 
— s, Toezei. lak ; fig. il se 
sauve fll trayers les — s, dt'ol 
hatol ; pr. courir les — s, 
6rUUnek lenni ; prendre la 
clef des — s, szabadonjdr- 
hatni ; it. arg. megszdkni; 
se mettre aux — s, tiizbe 
jdni ; fig. mezo, tir ; bl. rne- 
z6; mil. — de bataille, csa- 
tatir; 2. sur le— .adt.itfoott, 
azonnal ; k tout bout de — , 
mindenpillanatban. 

Gbampagne, m. yin de — , 
pezsgdbor. 

Gnampay .(-p6), m. cout. le- 
geWjog ; — er y. a. legel- 
tetni. 

Ghampeaux, m. pi: legeld, 
marhajdrds. 

Ghamper, y. n. s&Lfdtrakni 
arostSlyra. 

Ghamp^tre, a. mezei ; 2. m. 
mezdsig. 

Ghampeur, m. sal. szitd. 

Ghampfrain, y. chanfrein. 

Ghampignon, m bot. veres- 
gaZdca; p. cela ne vient 
comme un — , idS keU 
ehez. 

Ghampion, m. bajnok ; — de 
la foi, vertanu ; 2. — ne, f . 
bdtor nS ; it. hirhedt nd. 

Ghamplure, f. ^con.ragya. 

Ghance, f. kockajdtSk; fig. 
livrer — «l q., kStekedni 

86 



vkivel ; 2* esily ; 3. mer4ny, 

merSszlet ; i*en veux courir 

la — , kockdztatom ; c'est 

une petite — , nem soktU 

€r. 
Ghancel, y. cancel. 
Ghancelant, e, a. ingd^ len- 

g6 ; fig. ingadozdj vdUo- 

zikony. 
Ghanceler, y. n. inogni ; tdn- 

torogni; fig. habozni; ingor 

dozni. 
Ghancelier, m. kancelldr; 2. 

Idbzsdk. 
Ghancellement, m. ingadch 

zda tdntorgds. 
Ghancellerie, f . kaneeUdrsdg. 
Ghancdux, se, a, pop. szeren- 

€868 ; iron, yoil^ un 

homme bien — , ez em- 
ber nagyon szerencsitlen ; 

2. bizonytalan. 
Chancir, y. j).. et se — , y. r. 

pen68Zedni. 
Ghancissure, f. penisz ; 2. 

borvirdg. 
Ghancre, m. rdkfene ; 2. M- 

pdrs; y^t. — volant, cau- 

ma. 
Ghancreux, se, a. rdkfenes ; 

bot, iUzokds. 
Ghandeleur, f. f§te de la — , 

cath. gyertyaszenteW bol- 

dog (i8Z8zony. 
Ghandelier, m. gyertyamdr' 

td ; gy. drus; 2. gyertya- 

tartd. 
Ghandelle (-dMe), f. gyertya; 

p. se br^er el la ~, pdnd 

jdmi ; brfiler la — par 

les deux bouts, pazarolni ; 

la — brftle, az idd mulik ; 

§tre r^duit Jlla — b^nite, 

nyomorban lenni. 
Ghandellerie, f. com. gyer- 

tyQ>gydr. 
Ghanee, f . pap. caatorna. 
Ghanfrein, m. man. hdka; 

— er, v. a. charp. csapi- 

ndzni. 
Ghange, m. caere; ch. gar- 

der le — , nyomon marad- 

ni ; fig. donner le — ^ q. 

vkit Uvutra vezetni ; 2. 

vdltdiizlet ; libr. kiadvdny- 

csere. 
Ghangeant, e, a. vdltozekony; 

jdtszd szinii. 



Cl&angemont 



Changement, m. vdltozds ; 
nieg'vdltoztatds. 

Changeoter, v. a. pop. gyak- 
ran vdUoztatni, 

Changer, v. a. caerilni^ hi- 
cserilni ; vdLtani; megvdl- 
toztatni; 2. v. n. vdUoz- 
tatni ; vdltani (ruhdt) ; 
megvdltozni ; 3. se — , v. r. 
megvdltoznit dtalalculni, 

Changeur, m. penzvdltd, 

Chanlatte, f. horogfa. 

Channe, f. kupcu 

Chanoine, m. kanonok. 

Chanoin^sse, f. sz^kesapdca. 

Ghauoinie, v. canouicat. 

Chanson, f . dal ; fig. — que 
tout cela! csupa esekily- 

. sig ! p. 11 ne salt qu'une 
— , mindig egy hurt pen- 
get, 

Chansonnaire, y. chanson- 
nier. 

Chansonner, v. a. q. guny- 
dalt k&lteni (vkire). 

Chansonette, f. dalocska, . 

Chansonnier, ^re, s. dalkbl- 
td ; 2. dalkbnyv. 

Chant, m. enek; daUam; 2. 
madarak daloldsa. 

Chantable, m. a. dallhatd, 

*Chaniage, m. titokleses (ki 
valamely titkot kites is el- 
hallgatasaert zsarol). 

Chantant, e, a. enekelhetd. 

Chanteau, m. karaj ; coutiu*. 
eresztSkf pdlha ; — x d'une 
roue, kerektalp. 

Chantelage, m. chantelle, f. 
akoldsber. 

Chantepleure, f. jard. v. ar- 
rosoir ; tonn . sziiro. 

Chanter, v. a. dalolni ; po^t. 
dicsditni ; I'alouette — e, 
a pacsirta dalol ; la cigale 
— e, a tiic^kcirpeg; lecoq 
a —6, a kakas kukorikolt ; 
p. on le fera bien — , majd 
iszre hozzdk ; c'est bien 
—6 ! j6l volt mondva I 2. 
hirdetni; que me — ez vous 
\k ? mit fecseg on ? 

Chanterelle, f. mus. bt&d- 
hang; hot. keaerU galdca; 
ch. csalmaddr. 

Chanterille, f. orsocska. 

Chanteur, se, s. inekes; — de 
foire, vdsdri enekes. 



Chantier 

Chantier, m. fds-udvar ; fds- 
kert ; dcshely ; mar. hajo- 
da ; fam. 11 est but le — , 
■munkdban van; 6oon. — s 
d'une cave, dszokfa. 

Chantignole, f. bat. per^gd 
tegla. 

Chantonn6, e, a. coin, folios. 

Chantouner, v. a. dudolgat- 
ni. 

Chantonnerie, f. dudolds. 

Chantoumage, v. ohantour- 
nement, m.men. kilvelis. 

Chantoumer,y.a.men.it7e2fti. 

Chantre, m. kdntor ; OTn.fH- 
zike. 

Chantrerle, f. kdntorsdg, 

Chanvier, v. chanvrier. 

Chanvre, m. kender. 

Chanvrier, ere, s. kenderki- 
szUdf k. kereskedd. 

Chaomancie, f. legjdslat ; 
— cien, ne, s. legjds. 

Chaos (kao), m. zurzavar; 
it. fig. 

Chape, f . papkdntos ; 1. 1. — 
d'un alambic, lomhikfddil; 
cuis.fodd; orn. bub; org. 
szelvezetd^ pr. disputer de 
la — A r^vlque, dioMjon 
kocodni ; —chute, f . botlds^ 
hiba ; It. vdratlan haszon; 
chercher — chute , mas kd- 
rdn hasznot kuzni. 

Chapeau, m. kalap; — has, 
tapos kalap ; mettf e — bas, 
kalapot levenni; fig, en- 
foncer son — , eltdkelni 
magdt ; frSre — , vildgi 
szerzetes; fig. elle s'est 
donn^ un mauvais — , rosz 
hirbe keveredett ; arch. — 
d*escaher, ISpcsd-korldt ; 
om. — roux, csicserke. 

Chapelain, m. segedlelkesz. 

Chapeler, v. a. — du pain, 
kenyir Mjdt levakami. 

Chapelet, m. olvasd ; p. de- 
filer son — , mirgit kiadni; 
hydr. — des pieux, meritd 
gSp ; v6t. taZpverfolt. 

Chapelier, m. kalapos; ka- 
lapkereskedd. 

Chapeline, f. f^o. sisak. 

Chapelle, f. kdpolna; zene- 
kar; cith. templom-iksze- 
rek ; chi. lombik ; luth. — 
d'un violon, markolatfa. 

86 



Chapellenle, f . kdpldnsdg. 
Chapellerle, f. kalapkereske- 

dSs ; 2, k. gydr. 
Chapelure, f. kenyir-vaka- 

rek. 
Chaperon, m. sUveg ; 2. -- en 

pointe, fejgaland ; fig. 

holgy&r; arch, falorom ; — 
' de pistole, pisztolykdpa ; 

hot. — de moine, sisakvi- 

rdg ; imp. szerzelek-nyo- 

mat. 
Chaperonner, v. a. tetdzni; 

fam. — I'oiseau, sdlyomkd- 

pdt kotni ; — une jeune 

personne, /atoZ ndt kiser- 

ni. 
Chaperonni^re, f . bot. gdlga. 
Chapier, m. papkontost hor- 

dd ; p. k. szekriny. 
Chapifou, m. szembekbtdsdi. 
Chapiteau, m. oszlcpko; artil. 

dgyusUveg ; bot. viram. 
Chapitre, m. fejezet; fig. on 

est sur votre — , dnrdl 

vanszd; 2. kdptalan; fig. 

11 n'a pas voix en — , nines 

beleszoldsa. 
Chapi^rer, v. a. megpiran- 

gatni, 
Chapier, v. a. agr. kalajtdt- 

ni. 
Chaploir, m. agr. kaszauUo. 
Chapon, m. happan; vign. 

szdUdhajtomdny. 
Chaponneau, m. kis kappan. 
Chaponner, v. a. Jterelni ; 

vign. hajtomdnyokat nyes- 

ni. 
Chapoter, v. a.szStvagdalni; 

megnyesni. 
Chaput, m. ard. tdke. 
Chaque, a. s. p. mindegyik, 

minden. 
Char, m. h. anc. kitkereku 

kocsi ; fig. s'attacher au — 

deq., vkinek sorsdban osz- 

takozni ; 2. szeker ; — fu- 

n^bre, halottas kocsi. 
Chara, f. bot. vizaly. 
Charade, f. betUre^tveny. 
Charadrille, v. pluvler. 
CharanQon, — son, m. ent. 

zsizsik; — de noisettes, 

mogyordbogdr ; — de pom- 

mier, almafurd; — n6, e, a. 

ferges. 
Charax, m. icht. kdrdsz. 



Charbon 

Chaxbon, m. s^r^n;— ardent, 

pardzs ; 2. — de bois, fa- 

izin; — animal, dllati 

szin; it. csontszSn; 8. v. 

houille, agr. v. carie ; chi. 

V. carbone ; v6t. diigvar. 
Charbonn^e , f. rostilyos ; 

briq. 8z4nr6teg. 
Charbonner, v. a. szinnelfe- 

l(etUni ; fig. vdzolni; 2. 

se — , V. r. szenesedni. 
Charbonnette, f. aprdszSn. 
Charbonneux, se, a. m^d. 

dogvaras, 
Charbonnier, ere, s. szin- 

igeto; 2.-6con. szentartd, 

szeneskamra ; p. la foi du 

—J, vakhit. 
Cbarbonniere, f . szinigetis ; 

szenhuta ; om. hardtci- 

nege. 
Charboniller, v. a. agr. ra- 

gydsitni. 
Charbucle, charbole, f. ra- 

gya, iisz'dk. 
Charcuter, v. a. aprdra vag- 

dalni; fig. rifolni. 
Charcuterie, f. hentessSg. 
Charcntier, ^re, s. hentes. 
Cbardon, m. hogdcs; — k 

carder , takdcintdcsonya ; 

— b6nrt, tarkahogdcs; — cir- 

sium, zabtdvU; arch. — s, 

gdttovis. 
Chardonner, v. a. kdrtolni. 
Cbardonneret, m. om. ten- 

gelic. 
Chardonnerette, car — , f. 

cois. olaszlapuleves. 
Chardonnette , car — , f. 

olaszlapu. 
Chardonni^re, f. bogdcsmezd. 
Charge, f . teher ; 2. etre si — 

at q., terhere lenni vkinek ; 

3. —8, add ; 4. hivatal ; 5. 

megbizdst meghagyds ; 6. 

1. 1. arch, riteg ; artil. tdl- 

Us; mar. rakomdny ; mil. 

tdmadds ; 7. d, la — , adt. 

fdlUtel mellett. 
Charg^-d'afifaires , m. dipl. 

iigyvivo. 
Chargeant, e, a. sulyos. 
Chargement, m. cargaison, 

f. Jiajdteker ; fuvarlevel ; 

2. rakodds; 3. ajdnlds (le- 
vel^). 
Chargeon, m. hajtd inda. 



Charger 

Charger, v. a. terhelni, meg- 
terhelni ; fig. tulterheini ; 
2. megMzni ; 3. artil. tbl- 
teni ; fig. le temps est —6, 
az id6 bonilt; 4. mil. meg- 
tdmadni ; peint. tulozni; 
se-,v. r. magdt megter- 
helni ; magdra vdllalni. 

Chargeur, b. rakodd ; artil. 
dgyutoltd; forest, fa-rakd; 
commissionnaire — , szdl- 
litd. 

Chariage, charier, v. char- 
rikge. 

Chariot, m. 8zek€r; — d'en- 
fants, gyermekkocsi ; coins 
de— s, kocsi-verseny. 

Charitable, a. kegyes, jdte- 
kony ; 2. adakozd; — ment, 
adv. szeretetteljesen. 

Charitatif (ka-), a. dr. can. 
don — , dnkSnutes ajdndek. 

Charity, f. feleoardti szere- 
tet ; la — fraternel, testve- 
ri 8Z. ; 2. alatnizsna ; th6o. 
la foi, resp6rance et la — , 
Wt, rem^ny is szeretet ; 3. 
azeginyek hdza; dame de 
la — , jotikony egyletbeli 
n6 ; les frores de la — , ir- 
gcUmasok ; les soeurs de la 
— , irgalmas nSn4k ; p. v. 
pr§ter. 

Charivari , m. siratd este ; 
fig. ektelen Idmia ; civako- 
dds ; 2. macskazene; 3. 
seUavdri; 4. n&i kendd; 
-ser, V. a. et n. Idrmdzni; 
mcLcskazen^t adni ; — seur, 
8. Idrmdzd ; mdcskazenSsz. 

Charlatan, m. kuruzsold ; 
fig. nyegle ; — er, v. a. 
rdbeszilni, bolonddd ten- 
ni; — erie, f. kuruzsolds ; 
2. rvyeglesig ; — esque, a. 
nyegle^ kerkedi; — isme, 
m. nyeglesig. 

Charmant, e, a. kecses^ bd- 

J08, 

Charme, In. vardz8, v,8zer ; 

fig' ^<0i vardz8; 2. hot. 

gyertydnfa. 
Charmer, v. a. v. fasciner ; 

fig. bdjolni ; 2. eluzniy el- 

08zlatni ; 3. 'drvendeni ; 4. 

meghdntani, 
Charmeur, m. p. u. bHvisz ; 

— se, f. p. u. dgycu. 

87 



Charron 

Charmille, f. coll. ki8 gyer- 
tydnfa ; 2. gyertydno8 hely. 
Charmoie, f. gyertydnfali- 

get. 
Charnage , m. pop. htUevea 

ideje; 2. cout. dime de 

lainage et — , gyapju ^s 

}m8dSz8ma. 
Charnaigre, m. ch. filrkiaz- 

eb. 
Chamel, le, a. fig. testi, er- 

z€ki ; — lement, adv. te8ti- 

kip. irzikileg. 
Charneux, v. charnu. 
Chamier, m. huskamra ; 2. 

tetemhdz ; 3. vign. kdteg 

8zdUdkard. 
Chamir-re; f . aarkazat, csuk- 

lat ; ch. vaddszhdld ; 

conch, kagyldsark ; grav. 

volgyeW vim. 
Charnu, e, a. husos; it. bot. 
Chamure, f. hus. 
Charogne, f. ddghus; 'pop. 

8evvmire keUdy ddgember. 
Charpente, f. Spuletfa; ge- 

renddzat ; 2. — d'un corps, 

csontvdz; expl. bdnyako- 

tis. 
Charpenter, v. a. dc8olni; 

fig. 8zetkoncolniy rifolni, 
Charpenterie, f. dcamester- 

8ig ; 2. gerenddzat; 3. 

dcsmiihely. 
Charpentier, m. dcs. 
Charpi, m. tonn. tvskd. 
Charpie, f. tipet. 
*Charpir, v. a. tipetet C8i- 

ndlni. 
Charr6e (-&re), f. lughamu; 

ent. agyagfurd. 
Charret^e, f. tele taliga. 
Charretier, 5re, m. tcUigdSj 

kordilyo8; 2. a. jdrhatd ; 

voie —ere, ker^kvdgds. 
Charretin, m. taligdc8ka. 
Charrette, f. kord^ly. 
Charriage, m. taligdzds ; fu- 

var ; fuvarb^r. 
Charrier, v. a. fuvarozni; 

expl. elhordani ; 2. v. n. 

la rividre — e, a folyd zaj- 

lik ; fig. — droit, az egye- 

ne8 uton jdmi. 
Charriot, v. chariot. 
Charroi (-roa), m. fuvar ; 

fuvarbir; artil. 8zekeri8Z, 
Charron, m. kerikgydrtd. 



Cliarronase 

Chaxronage, m. herikgydrtd 

raunka. 
Charroyer, v. oharrier. 
Gharroyeur, v. voiturier. 
Charruage, — aige, m. agr. 

jobhdgytelek ; 2. telekhir, 
Charrue, f . eke : p. tirer la 

— , neh^z munkdt vigezni ; 

it. — k chiens, zenebona, 
Chartagne, f. mil. fdddtt 

Oharte, v. chartre (2). 

Charte-partie, f. com. hajd- 
Mrlev€l, 

Chartil, m. szekSr-al; 2. 
nydri szek^r ; 3. kocsiszin. 

Chartre, f. Wridn; pal. — 
priv6e, iitkos bdrt&n ; 2. — , 
charte, okirat ; okmdny- 
level. [zdrda. 

Chartreuse , f. karthausi 

Chartrenx, se, s. karthausi; 

2. szilrke kandur. 
Chartrier, m. leviltdr ; 2. le- 

vSUdmok. 
Chartulaire, m. h. eccl. egy- 

hdzi levSltdmok ; 2. v. 

cartolaire. 
Chas (&), m. tUfok ; amid. 

keminyitd csiriz; math. 

8zintez6. 
Chaseret, v. caserette. 
Ch&Bse, f . ereklye-szekrSny ; 

1. 1. — de lunette, szem- 

uvegkdva. 
Chasse, f . vaddszat ; 2. vad ; 

3. vadd8ztdr»asdg ; fig. 
donner la — , iUdozni; 4. 
vaddszkerulet ; t. t. moz- 
tir; charr. nyujtd pdr'dly ; 
mar6. lyukdsd vas ; serr. 
met8z6-v48^. 

ChaEse'avant , m. munkds- 
folugyeW ; — bon-dieu, m. 
charp. ikcbvek; — bosee, 
V. comeille ; -chien, pop. 
V. portier ; —clous, m. serr. 
dtverd ; — coquin, m. kol- 
dusbird ; —cousin, m. fam. 
torokreszeld (bor) ; it. me- 
rev vU&r; fig. emherijesz- 
td ; — crapaud, m. om. 
lappaiUyH; — lats, m. feMr 
szip 8z6l& ; — mar^e, m. 
haltargoncds ; p. aller un 
train de ==, gyors lepteket 
tenni; 2. djoksajka; — 
mouche, m. Ugyverd; 



Cliasser 

azunyogkdld ; — mulet, m. 
szamdrhajtd (mdUnaban) ; 

— partie, f . osztozds tengeri 
rabldk kdzt ; — pointe, f . 
szegezd kalapdcs ; — pu- 
naise, v. cimicaire. 

Chasser, v. a. el&ziii, elker- 
getnij elriasztani; 2. ki- 
hajtani ; szeUdzni ; 3. haj- 
tani; kergetni; bevetni; 

— Tor, laj^tni ; 4. vaddsz- 
ni ; fig. tiloBban jdmi ; — 
bien au plat, dereka^an 
enni ; 6. 1. 1. — bien, kbivy- 
nyen forogni. 

Chasse-rivet, m. chaud. zu- 
zdvas. 

Chasseur, se, s. vaddsz ; 2. 
vaddszleginy ; 3. hering- 
haldsz; p. il est affam6 
comme un — , Skes mint a 
farkas. 

Chassie, f. csipa. 

Chassieux, se, a. csipds sze- 
mu. 

Ch&ssis (chaci), m, keret ; 
le — d'un taoleau, vakke- 
ret ; arch. — d'une maison, 
gerenddzat, 

Chassoir, m. 1. 1. Uzdfa, 

Chaste, a. szUz; 2. tiszta^ 
szereny ; — ment, szUzen. 

Chastet^, f. tz&zesseg. 

Chasuble, f. cath. miseruha; 
— blier, m. miseruhaki- 
szitS. 

Chat, chatte, s. macska; 
fam, mon — I cicdm ! au 
— ! au — I OTc, ki ! p. em- 
porter le — , buesuzds n^l- 
kul tdvozni ; il n'y a pas 
\k de quoi fouetter un — , 
szdra se ir denies ; charp. 
szinmird; z. — bizaam, 
p€zsma mucska ; — civette, 
cibit-petymeg ; — pard, on- 
kamacska ; min6r. argent 
de — , feher csilldmkd; 
m6tal. — vaskorom ; p€ch. 
vasmacska. 

Chfitaigne, f. gesztenye; — 
d'eau, svlyom. 

Chataign6, e, a. gesztenye- 
szinii. 

Chataigneraie (t^-nieure), f. 
gesztenyis. 

Ch&taignier (t^-ni6), vcL.gesz- 
tenyefa. 

88 



C hattom 

Ch&tain, a.' m. gesztenye 

Bzinii, 
Chataire, v. cataire. 
Chftteau, m. kaxtily ; arch. 

— dleau, vizvdr; fig. 
faii'e des — x en Espagne, 
lAgvdrakat epiteni. 

ChAti6e, f. macska kolykezis. 
ChAtelain, s. a. vdmagy. 
Ch&telet, m. vdra/xka, 
fChatellenie, f. vdmagysdg, 
Chat-huant (cha-u-an), m. 

kuvik. 
Ch&tiable, a. bUrUetfyre- 

mSltd. 
Ch&tier, v. a. bUatetni; fig. 

kisimogatni, 
Chati^re, f. macskatdr ; m, 

lyuk ; hydr. csapolya. 
Chatieur, m. bUntetS, 
Ch&timent, m. bUntetis. 
Chatoiement, m. szimdtszds. 
Chaton, m. kis macska; bot. 

barka ; it. magtok, 
Chatonner, v. chatter. 
Chatouille, f. pSch. orsdhal 

(csaUtekUl). 
Chatouillement, m. csiklan- 

dozds ; 2. — de sens, er- 

zSkmdmor, 
Chatouiller, v. a. csiklan- 

dozni ; 2. hizelegni ; mon. 

— un cheval,. konnyed€n 
sarkaTityuzni. 

Chatouilleux, se, a. csiklan- 
dds ; fig. Srzikeny ; kS- 
nyes. 

Chatoyement , v. chatoie- 
ment. 

Chatoyer , v. n. szinekkel 
jdtszani; min^r. la cha- 
toyante, csiUkova, 

Ch&trer, v. a. herihd; un 
—6, hermit; pop. cocbon 
—6, apdcza ; fig. csonkttni; 
jard. megnyesni, 

Ch&treur, m. herild, 

Ch&trice, f. brebis — , wrfi. 

Chatrure, f. herilis. 

Chatte, v. chat. 

Chattement, adv. Tnacsko' 
mddra ; fig. hizelgden, 

Chattemite, — mitte, f. fam. 
kSpmutatd, 

Chatte-peleuse, f. ent. pin- 
cerinye. 

Chatter, v. a. megk'olykezni. 

Chatton, v. chaton. 



Cbanohidre, f. mSszkemence. 

Chaud, m. melegsig^ forrd- 
sdg; fig. cela fait ni 
froid ni —ffnire se vald ; 
2. adv. melegeUf forr6n; 
fig. melegiben. 

Ghaud, e, a. meleg^ forrd ; 
enfant tout — des a m^e, 
most sziUetett 'csecsemS; p. 
il a les pieds — s, rendin 
van a 8z4ndja ; m^d. 
fifivre — e, forrd Idz ; fig. 
tilzes^ heves; il nous I'a 
donn6 bien — , ugyan csak 
rdnk ijesztett ; 6con. cette 
chienne est — e, koslat; 
cette oavale est — e, sdrlik; 

2. hevitdf heves ; fig. buz- 
gd; tout — , egeszen uj ; 

3. k la— e, adt. fam. legott^ 
hirteleUy hevenyiben, 

Ghaude, f . fond, izzds ; — 
grasse, oivasztd hev, 

Ghaudeau, m. cuis. borleves^ 
kaddc. 

Ghaude'branche, v. levier, 

— cbasseV — suite, f. jur. 
uldiizis; — boie, f. expl. 
fSnyes kdszin ; — ment, 

adv. melegen ; fig. Mwel^ 

buzgdn ; — pisse, i. pop. 

kankd ; — r, v. chauler'(2). 
Gbaudier, v. n. ch. kosldtni. 
Gbaudi^re, f. katlaUf iist; 

mil. faire — , egyiitt fdzni ; 

— k vapeur, gdzkatlan, 
Gbandron, m. kis katlan. 
Gbaudronnerie , f . rSzedS- 

nyek ; ust miivek, 
Gbaudronnier, 6re, s. iistmU' 

veSy kazdngydrtd ; — au 

siffler, iistfoltozd ; — fai- 

seur d*instrument, szer- 

Kovdcs. 
Gbauffage, m. f'&tis^ tuzeUs; 

bois de — , tUzifa; 2. mar. 

r6zse. 
Gbauffe, f . fond, szitdlyuk ; 

kemence. 
Gbauffe'aBsiette, f. tdnyer- 

melegitd; — chemise, — 

linge, f. melegitd kosdr; 

—cire, V. scelleur ; — doux, 

m. Idbpdma; —lit, m. 

dgymelegitd; —pause, m. 

fam. alacsony kandalld ; 

—pied, V. chaufiferette. 
GhaufFer, v. a..futeni ; mele- 



Chanfferette 

giteni ; fond. kitUzesiteni ; 
mil. — un poste, drdUo- 
mdsra l&v'dld'dzni ; ton. — 
une faraille mont^e, hor- 
ddt kildngolni; 2. v. n. 
megmelegedni ; p. c'est 
pour vous que le four — e, 
bnre ciloznak ; 3. se — , v. 
r. meUgszeni ; p. on voit 
de quel bois il se — e, Idtni 
vald ki apja fia ; nous ne 
nous chauffons pas du 
m§me bois, nem egy pdrt- 
hoz tartozunk. 

Cbaufferette, f. Idbmelegitd ; 
2. tUztartd. 

Chaufferie, f. koh, 

Chauflfeur; m. forg. fdvd- 
huzd , briq. f'&td ; 6con . — 
des ponies, kdlyhafiitd. 

Chauffiere, f. mil. tilzeW- 
lyuk. 

Chauffoir, m, melegedd szo- 
ba; 2. szdritd kemence. 

Cbauffure, f . forg. igett vas. 

Ohaufour, v. four k chaux. 

Chaufournier, m. mSszigetS. 

Chaulage, m. agr. meszezis. 

Cbauler, v. a. meszezni; 2. 
m^szszel behinteni. 

Chaulier, v. chaufournier. 

Chaumage, m. bongizis. 

Chaume, m. tarld ; 2. — du 
seigle, rozsszalma; botte 
de — , szalma-zstip. 

Chaumer, v. a. letarldzniy 
tarldt szedni ; bongSszni. 

Chaumet, chaumon, m. agr. 
tarldkasza. 

Chaumier, m. agr. p. u. 
tarldrakds ; tarldzd. 

Chaumi^re, f. 8zalinakvm.yhd. 

Chaumine, f . szalmavityild. 

Chaussagej, m. harisnydk; 
Idbbeli. 

Ohaussant, e, a. testhez 
dlld. 

Chausse, f. harisnya; bdt. 
— d'aisance, dmySkszSk- 
cs6 ; pharm. — d'Hippo- 
crate, sz'&rdzsdk; 2. pi. 
pantalldj bugyogd ; p. ti- 
rer ses — s, kereket oldani; 
prendre son cul pour ses 
— s, az eget bdg&nek n4zni. 

Ohauss^age, m. utpinz, 

Chauss^e, f. toltds; 2. csi- 
ndlt lit, 

89 



Chef 

Chausse-pied, chaussepi^ 
m. cipdhdzd. 

Chausser, v. a. fdlkdzni (ci-. 
pSt stb.); cecordonnierme 
— &, ez a cipisz szdmomra 
dolgozik; vous @tes tou- 
jours bien —6, mindi^r sz^p 
Idbbelije van; p. il n'est 
pas ais^ k — , nehezen Uhet 
hozzdfirni; cheval. — les 
^perons, sarkantyutfelk'dt- 
ni ; fig. — de pr^s les 6pe- 
rons k q., vkit nyomban 
iizni; p. chausser mieux 

, vos lunettes, jobban nyissa 
ki szemSt ; jard. kdHUtdl- 
teni ; 2. v. n. jdl dllani, 
simulni; une femme de 
mieux — 6e, igen sz€p n6; 
sortir un pied —6 et 
I'autre nu, nyakrafdre me- 
nekulni. 

Ohaussetier, — bonnetier, 
m. harisnyaszovd ; h.dru8. 

Chausse-trape, f . guer. nyug- 
vas ; 2. rdkavas ; hot. la — 
6toiI^e, csillagbogdcs. 

Chaussette, f . r'omdszdru ha- 
risnya. 

Ohausson, m. botos^ kapca ; 
estr. nemezsarku vi-cipd ; 
cord. — de bal, bdli cipd^ 
p&t. almds lepSny. 

Ohaussure, f. Idbbeli; p. 
trouver — k son pied, em- 
berire akadni. 

Chauve, a. kopasz. 

Chauve-souris, f . bdreger. 

Ohauvet^, f. kopaszsdg. 

Chauvir, v. n. kopaszodni; 
man. fUlelni, 

Chaux, f . m4sz ; — vive, 4ge- 
tett m. ; — 6teinte «l I'air, 
szitmdllott m. ; — 6teinte 
k Teau, oltott m. ; — hy- 
drauUque, vi^/ia£2anm.; 2. 
min6r. — sulfat6e terreuse, 
fdszm.; — fluat6e, foly- 
pat. [fordulas. 

Chavirement, m. mar. fol- 

Chavirer, v. a. mar. fdlfor- 
didnif oldalra ddlni. 

Ch6able, a. huUatag ; dille- 
dezd. 

fCh^ance, f . haszon ; elony. 

Ch6ant, e, a. pal. lejdrd. 

Chef (M), m;/g;,/5;le-de 
St. Jean, szt. Jdnos feje; 



Chef-oens 



Chemineaii 



Ch^iron 



6con. darab; 2,f&ndk; ve- 
zer ; fdparancsnok ; mar. 
hajd el^e ; 3. f6 ; admin. 
igazgatd ; mus. — d'or- 
chestre, zenekarvezetd ; 4. 

— adt. reszerdl ; bndUo- 
lag; S.pantf fok; 6. 1. 1. 
aid. fdfal; boul. kovdsz; 
mar. kot^l vege. 

Chef-cens (chM-), m.feo.fd- 

k&beradd. 
Chef-d'oeuvre (ch6-), m. re- 

mek; fig. tokSletes mu; 

iron. VOU8 avez fait \k un 

beau — ! megadta neki ! 
Chefecier, v. ch^vecier. 
Chef -lieu (chef), m. fdJiely; 

2. szekhely. 
Chef -seigneur, m. ieo.f6hu- 

Mrnok. 
Ch6gros, m. cord. sell, var- 

gqfonal. 
Ch6i'hne, m. icht. durda; 

—lion, m. icht. pdva-ajak; 

— lodiprSse, m. icht. sza- 

kdlos fecskehal; — ranthe, 

m. hot. sdrga iholya; 

— roptere, m. z. kizszdr- 

nyuak. 
Ch^li'doine, f. hot. — grande, 

gddirc ; —petite , galamb- 

begy ; — douine, f. chi. go- 

dircadik. 
Ch61one, — n6e, f. h. n. csere- 

pes tekndsbeka; — nite, f. 

mine, fecskekd. 
fCh^mage, m. Uo. utp^nz. 
Chdmer, v. n. "fet i.sovdnyod- 

ni.fogyni. 
fCh6merage, m. cout. fokU- 

berjog. 
fChemier, m. cont. fdhUber- 

drokos. 
Chemin, m. ut ; faux — , csal- 

ut; grand — , orszdg-ut; 

— de fer, vasut ; 2. §tre, 
se mettre en — , Htkbzben 
lennif utra kelni ; avancer 
— , el&re sietni ; 3. cei, esz- 
k'oZf osviny ; pop. suivre 
le grand — des vaches, 
vakszokdst kovetni; pren- 
dre le — de r6cole, kervldt 
csindlni ; 4. faire son — , 
folhatolni; montrer le — , 
pelddt adni ; vieux comme 
les —8, osregi ; 5. aller le 
droit — , nyiltan eljdmi; 



pop. il ne va pas par 

trente six — s, nem sokat 

teketdridzik. 
Chemineau, m. hordozhatd 

kandalld. 
Chemin6e, f. kandalld ; tu- 

yau de la — , keminycad ; 

2. — de marbre, mdrvdny 

k. ; 3. kimeny ; p. se ma- 

rier sous la — , titkon nd- 

siUni. 
Cheminer, v. n. menni ; ut- 

ban lenni ; Idtni futni ; fig. 

fam. — dxoii^egyenes uton 

haladni ; cet ouvrage — e 

bien, ez a munka folye- 

kony. 
Chemise, f. ing ; 2. ^tre en 

— , egy ingben; fig. mettre 

q. en — , koldvsbotra jut- 

tatni (vkit) ; com. — , bo- 

i-itik ; cuis. fruits en — , 

hdmozatlan gyiimolcs. 
Chemisette, f. eWing ; 2. 

alsding, 
Ch^mosis, f. path, szemlob, 
Ch^naie, f. tolgyes. 
Chenal, m. mar. csatorna; 

riv. hajdzhatd viz. 
Chenaler, v. n. mar. mSly 

vizet keresni. 
Chenapan, v. bandit. 
Chene, m. cser; t'olgy ; p. 

payer en feuilles de — , 

lindommal fizetni. 
Ch^neau, m. p. u. Jiaial 

tolgy. 
Ch^neau, m. arch, eresz-csa- 

torna. 
Chen^re, f. vadlud. 
Chenet, m. vasniacska (tiiz- 

helyen). 
Ch§neteau, v. chdneau. 
Ch6nette, v. dryade.. 
Ch§ne-vert, v. yeuse. 
Ch^nevi^re, f. agr. kender- 

fold. 
Ch^nevit, m. kendermag, 
Chene votte, f. pozdorja. 
Ch^nevotter, v. n. agr. vesz- 

sz&cskiket hajtani. 
Ch6nier, m. hot. csertapld. 
Chenil, m. vaddszlak ; 2. va- 

cok ; fig. ronda lakds. 
Chenille, f. ent. hemyd; pa- 

quet de — s, hemydboly ; 

2. — marte, ent. cdja szin- 

disz; — , bot. v. chenil- 

90 



lette ; brod. bdrsonyga- 

land ; fig. c'est une — , al- 

kalmatlan ember ; laid 

com. une — , rut ; conch. 

kUrtcsiga; mod. pongyola. 
Chenilette, f. bot. kacska- 

ring. 
Ch^nopode, — dium (diome)^ 

m. bot. libatopp ; — ees, f. 

bot. libatoppfSlek. 
Chenu , e, a. galamb dsz ; 

po6t. hdfddte ; pop. du — , 

ajavdhdl. 
Chenure, f. dszhaj. 
Cher, Tre, a. kedves^ drdga ; 

2. drdga; adv. drdgdn. 
Cherche , cerchc , cerce, f . 

arch, ivesz ; rakmetBzveny ; 

pop. kereses. 
Cherche-fiche, — pointe, m. 

serr. fard drr. 
Chercher, v. a. keresni; — 

femme, fam. hdztHz n€zni; 

felesiget keresni ; /dike- 

resni ; 2. aller — , v. qu6- 

rir. 
Chercheur, m. ast. kutatd. 
Chercheur, se, s. keresd. 
Chdre, f. eb6d; vacsora; 

faire mauvaise — k q., 

roszvl megvendSgelni (v.- 

kit); ^g.jdfogadds. 
Ch( rement, adv. gydng€den: 

drdgdn. 
Ch^TeTjY.gi.jdlfogadni; 2. 

V. se r^jouir. 
Gh6rir, v. a. gybngiden sze- 

retni. 
Ch6ris (-ri), f. dltatd mezga. 
Ch6rissable , a. szeretetre- 

meltd. 
Cherlerie, f. bot. alszirom. 
Cherte, f. drdga^dg ; fair^la 

— , drdgitani. 
Ch6rubin, m. theo. kerub : 

peint. szdrnyas angyalfo. 
Ch^rubique, a. mennyei. 
Chervis, chervi,.m. jard. cu- 

korripa. 
Ch6tif, ve, a. nyomoru^ nyo- 

tnorusdgos ; 2. csek€ly, sze- 

genyes; mine — ve, bete- 

ges kUlsd ; — ment, adv. 

nyomorultan. 
Ch6tivet6 , f . nyomor^ sze- 

ginyseg. 
Ch6tron, m. fidk (bSr'dnd- 

ben). 



Cheval 



fClievetaiii 



Chiff« 



Cheval, m. Id ; fig. barom; 

2.— de bois, tornald ; 3. 

t. t. — d'artifice, faltord 

ko8 ; — marin, z. vizild; 

m6c. Iderd. 
Cheval6e, f. p. u. Idteher, 
Chevalement , m. bdt. td- 

masz. 
Chevaler, v. a. aldtdmaszta' 

ni ; fig. V. n. Idtni futni. 
CheyalereBque, a. lovagias ; 

— ment, adv. lovagiasan. 
Chevalerie, f. lovagsdg; lo- 

vagrend. 
Chevalet (-le), m. dUdsbak ; 

h. anc. kinpad ; ard. yala- 

metszdtdke ; arq. serr. /m- 

rdmilszer; Inth. hegedii- 

sdm ; • peint. festdpolc ; 

tann. timdrhak. 
Chevalier, m. lovag; 2. rend- 

vitez; 3. — d'industrie, 

iparlovag, cscUd ; 4. — de 

gaet, poroszldk kapitdnya; 

5. om. — vain^, libuc ; — 

de sable, 8z4lkidltd po- 

rondlakd, 
ChevaliDe, a. prat. bSte — , 

kanca, 
fChevance, f. vagyon, 
Chevane, f. icht. Uzec, 
Chevauchable , a. lovagoU 

hatd. 
tChevauch6e, f. pat. koriU- 

lovaglds. 
tChevaucher, v. n. lovagol- 

ni; V. a. burl. — une 

femme, kozosiilni, 
Chevaucher, m. lovas^ lovar. 
Chevauchons, si — adv. v. 

ealifourchon. 
Chevau-leger, m. mil. kdny- 

nyii lovas ; — s, k. lovassdg, 
Chevec, m. harapdfogd. 
Chevecerie, f. kanonoksdg. 
Chevtohe, f. orn. kanakuc, 
Chevdchette," f. om. torpe 

C8umk. 
Chevecier, m. h. eccl. fdka- 

nonok. 
Chevelu, e, a. hosszuhaju; 

agr. jard. rostos. 
Chevelure, f. hajzat; po6t. 

lomhozat ; bot. hub, 
Chever, v. bij. laposra csi- 

szolni; chaud. homoritni. 
Chevet, m. pdrna ; pr. il a 

trouv6 cela sous son — , a 



legbdl kapta ; artil. irdny- 

4k. 
fChevetain, chevetaigne, m. 

kapitdny. 
Chevetre, m. v. lioou ; arch. 

Jidkgerenda; serr. karpdnt, 
Cheveu, m. hajszdl; haj ; 

faire les — x, haj at nyimi. 
Chevillage, m. mar. elcdve- 

keles. 
Cheville, f. cbvek; — du 

pied, boka; po^t. hSzag- 

tdltd ; charp. — de lien, 

pdnUzeg. 
Cheviller, v. a. megc'dvekelni; 

fig. ame — 6e, szlvds elet ; 

1. 1. kifacsami. 
Ohevillure, v. andouiUer. 
Chevir, v. n. pop. vegezni 

(vkivel) ; prat, kiegyezni. 
Chevissanoe, chevissement, 

V. accord. 
Chevre, f. kecske ; pr. 

prendre la — , ok nSlkiU 

tilzbejonni ; charp. f&resz- 

Idb ; m6c. emeld csiga. 
Chevreau, cabri, m. gdddlye. 
Ch^vre-feuiUe, m. bot. szu- 

Idk. 
Ch6vre-pied, s. a. kecskeld- 

bu. 
Chevreter, v. n. dobogni. 
Chevrette, f. dzteken; art. 

kolostya; pharm. szorpfa- 

zik ; serr. hdramb. 
ChevreuU, m. 6z, bakdz. 
Chevrier, m. kecskepdsztor. 
Chevrillard, m. 5zborju. 
Chevron, m. arch, szamfa; 

com. kecskeszdr; hi. cimer- 

gerenda. 
Chevronnage, m. charp. sza- 

rufa rakdsa. 
Chevronn^, e, a. bl. cincer- 

gerendds. 
Chevronner, v. a. szarufd- 

kat rakni. 
Ohevrotage, m. kecskeadd. 
Chevrotement, m. mus. me- 

kegis. 
Chevroter, v. n. meggddo- 

lyizni ; fig. boszankodni ; 

2. ugrdndozni; 3. mus. 

mekegni. 
Chevrotin, m. kecskeb&r ; p. 

tirer au — , versenyt inni ; 

— ner, v. chevroter (2). 
Chevrotine, f. dzposta. 

91 



Chez, pr6p. honn; je sors de 

— lui, tolej'dv'ok ; com. ott, 
amott ; 2. Jcozt ; 3. -ndl^ 
-nil ; 4. il a un — soi, tu- 
lajdon hdza van. 

Chiasse, f. vulg. v. scorie , 

— de fer, vaaszar : — de 
mouche, ligyszar ; fig. sa- 
lak. 

Chiboul, m. jdszagu gyanta. 

Chic, m. pop. fortily. 

Chicane, f . t'drvinycsavards ; 
forteXy, fondm'lat. 

Chicaner, v. a. fondorkodni^ 
furfangoskodni ; fig. — sa 
vie, eletit videni ; csUmi 
csavami. 

Chicanerie, f. fam. torviny- 
csavards ; fondorkodds. 

Chicaneur, m. torvenycsava- 
rd ; furfangos. 

Chicanier, ^re, s. a. fam. 
szdrszdlhasogatd ; cela est 
— , csiklandds. 

Chiche, a. fam. zsugori; fig. 
il est — de ses paroles, szd- 
resteW ; un — face, sovdny 
arcu; 2. bot. pois — , ba- 
golcsa ; —ment, adv. zsu- 
gorilag ; cigdnykodva. 

Chichet6, f. zmgorUdg^ ci- 
gdnykodds. 

Chicorac6, e, a. bot. katdng- 
nemil. 

Chicor6e, f . bot. katdng ; — 
endive, cikoria. 

Chicot, m. e. f. facsonk ; 2. 
faszdlka. 

Chicoter, v. a. pop. zsort'o- 
Wdni. 

Chicotin , m. keser-ugorkale. 

Chien, ne, s. c6, kutya; 
szuka ; ch. une meute de 
—8, ebfalka; fig. fam. 
nyomorult; p. un — re- 
garde bien un 6v6que, a 
kirdlynak is szemebe n£z a 
inucska; entre — et loup, 
alkonyatkor ; 2. arq. sdr- 
kdny ; tonn. abroncshuzd. 

Chiendent, m. bot. ebfil. 

Chienner, v. n. kolykezni. 

Chier, v. n. pop. szami; — 
du poivre, pop. kereket 61- 
dani. 

Chieur, se, s. b. szard. 

Chiffe, m. ringyrongy ; fig. 
homme — , ezar-ember. 



ChiaL9r 

Chiffler.v. n.v.giffler; 2. pop. 

dobzddni ; it. sziircsdlni. 
Chiffon, m. rongy^ condra; 

pop. feslett Udny. 
Chiffon, ne, a. v. foranohe. 
Chiffoner, v. a. dsszegy&mi ; 

fig. cela le — e, ez furja 

agydt ; mine — 6e, f am. 

szabdlytalauy de csinos arc. 
Chiffonnier, fere, s. rongysze- 

dd ; fig. hirhordd ; it. ve- 

szekedd. 
Chiffratnre, f. lapszdmozds. 
Chiffre, m. szdm; 2. irdsjelek; 

com. jel ; 3. nSwonds. 
Chiffrer, v. a. lapszdmozni; 

2. y. n. szdmolni, 
ChiffreuT, m. szdmold. 
Chignon, m. an. tarhd; mod. 

honty. 
ChigTos, V. ch^gros. 
Chiliade (ki-), f. ezer ; une 

— d'ann^es, 6vezred. 
Chilone(ki-),'a. duzzadt ajku. 
Chilopodes (ki-), v. nulle- 

pieds. 
Chimera, f. myth. Chimera; 

fig. agyreMf dbrdndkSp ; 

2. poiBson — , icht. hinUra' 

haX; — antarctique, icht. 

eszaki karakatna. 
Chim6rique, a. dbrdndos, 

kipzelgd ; — ment, adv. 

dordvidosan. 
Chimie, f. vegytan. 
Chimification, f . vegytani el- 

jdrds. 
Chimique , a. vegytani ; 

—ment, adv. v. tanUag, 
Chinriste, m. vegyisz. 
Chinche, chincilla, m. z. sza- 

go8 gorSny. 
Chiner, v. a. manuf . hdbossd 

tenni. 
Chinfreneau, m. pop. seh- 

hely. 
Chinoidine, f. chi. sinoidSn. 
Chinquer, v. n. pop. ddzsol- 

ni. 
Chionanthe, m. hot. tavaszi 

tdzike; h6fa. 
Chiourme, f. gdlyardbok. 
Chipeau, m. om. kerce raca. 
Chiper, v. a. dan mddra cser- 

zeni ; 2. pop. v. voler. 
Chipoter, v. n. fam. serikdl- 

ni, tekeregni; 2. v. chica- 
ner. 



C Mpotier 

Chipotier, fere, a. kesedelme- 

zo ; 2. V. chicanenr. 
Chippolin, Ta..f4nymidzoUviZ' 

festminy. 
Chique, m. huvd bolha; 2. 

hagd ; 3. agyaggolyd. 
Chiquenande, tfricska; ^r, 

V. &. fricskdzni. 
Chiquer, v. a. dohdnyt rdg- 

nif hagdzni ; fig. il n*a pas 

de quoi — , nines harapni 

valdja, 
Chiquet (-k^), m. fam. da- 

rahkay szikra; — de vin, 

kortypcska bor ; — si — , 

adt. Uissankint; darabon- 

kinb. 
Chiqueter, v. a. tipni^ tip- 

delni. 
Chiqueteur , m. gyapjutepd. 
Chiqueur, m. pop. dohdny- 

rdgd ; it. zabdld. 
Chiragre, (ki-), f. m6d. kez- 

ho8zv4ny ; — , m. kSzkosz- 

vinyes, 
Chiro^aphaire, a. kizirati; 

—logic, f . ujjbeszSd ; — lo- 

gue, m. ujjbeszild ; — man- 

cie, f. kezjdalat ; — man- 

cien, ne, s. kizjos. 
Chironie, chirone, f. hot. 

ezerjdf'H, 
Chirurgi'cal , e, a. sebiszi ; 

— e, f. seb^szet; —en, m. 

sebesz; —que, v. — cal. 
Chitine, f. chi. tiilkedSk, 
Chiton, oscabrion, m. conch. 

tengerifereg. 
Chiure, f. Ugyszar. 
Chlor'ate, (Uo-), m. chi. 

haZvsd ; — e, m. chi. hal- 

vany ; 2. hot. nddrafd; 

— 6tique, v. chloritique ; 

— ique, a. chi. haZvsavas; 

—is (clorice), f. myth, vi- 

rdgkirdlynd ; hot. v. 

chlore (2.); om. z&ldike; 

— ite, f. min6r. halvanykd. 
Chloro'mfetre, m. chi. hal- 

vanymerd ; — phylle, f . chi. 

lev€lzdld; — se, f. m6d. 

sdpkdr ; — tique, a. m6d. 

sdpkdros. 
Choc (-ok), m. Utkozis (vmi- 

be) ; 2. roham ; fig. az er- 

dekek osszeUtkozese. 
Chocailler, v. n. b. beeaipni. 
Chocaillon, v. ivrognesse. 

92 



Chop per 

Chocard, m. orn. csdka, 
Chocola't, (-la), m. csokoldd; 

coulenr — , vordsbama; 

—tier, m. cs. kiszitd; 

— tifere, f. C8. ibrik, 
Choeur (keor), m. enekkar; 

2. karinek; arch, templom- 

karzat, 
Chogramme, m. serr. titkos 

zdr. 
fChoir, V. n. irr. esni ; pr. il 

est chu, megsovdnyodoU. 
Choisir, v. a. vdlasztani; 

mil. — son homme, c6lba 

venni ; c'est du — i, a leg- 

jobb fajtdhdl void. 
Cnoislssable, a. vdlaszthaid. 
Choison, v. dessein. 
Choix, m. vdlasztds. 
Cholagogue (ko-), s. a. med. 

epehajtd. 
Chol^do'graphie, f . epeleirds; 

—logic, f. epetan ; — logi- 

que, &,.epetani. 
Chol^oUthe, f . epekd, 
Chol6ra-morbus, (ko-), m. 

epemirigy. 
Chol6rique (ko-), a. m6d. 

epemirigyes. [sav. 

ChoUque (ko-), m. chi. epe- 
Ch6mable, a. megiinnepe- 

lend&, 
Ch6mage, m. UrmepMs; 2. 

munka^szUnet, 
Chdmer, v. a. iinnepelni ; 2. 

V. n. sziinetelni ; agr. iLgar- 

ban hevemi ; 3. — de qch. 

hidnyt szenvedni. 
Chomet, m. om. retike. 
Chondrille (kon-), m. hot. 

kakics. 
Chondro'graphe (kon-), m. 

porcleird ; -graphic, f. p* 

leirds ; — logie, f. an. p. 

tan ; — pt^rygien, m. icht. 

porcoshal. 
Chopine, f . kania ; p. mettre 

pinte sur — , egymdmtdn 

inni. 
Chopiner, v. n. pop. kJdpplo- 

getni. 
Chopinette, f . fam. iccecske ; 

hydr. — de pompe, sziva- 

tyU-koldok. 
Chopler, v. faux. 
Choppement, m. botlds. 
Chopper, v. n. megbotlani ; 

fig. bakot Idni, 



Chop penr 

Choppenr, m. botlo. 
Choqaant, e, a. v. choquer. 
Choquart, v. chocard. 
Choquer, v. a. qch. megWh- 

nif taszUani ; — k table, 

koccintani; 2. q., megsir- 

terdy meghdntani ; la r6p6- 

tition de ces mots est — te, 

€ szavak ismetUse 86rt6 ; 

mar. — une corde, kdtelet 

legorgetni; 3. se — , v. r. 

fig. egymdst megtdmadni ; 

magdt strive irezni. 
Choral (ko-), a. karhoztarto- 

z6 ; 2. m. kar€nek. 
Chor6'graphe, m. tdncrajzo- 

W;— graphie, f. t. rajz ; 

— graphique, a. tdncrajzi. 
Chori8te(ko-), m. kar-enekes. 
Choro'graphe, m. tdjrajzold; 

—graphic, f . t. rajz ; — gra- 

pmque, a. t. rajzi. 
Chorus (ko-ruce), m. kardal. 
Chose, f. dolog ; jur. — pu- 

blique, koziigy ; 2. izi ; 3. 

quelque — , valamL 
Choser, v. a. et n. enyelegni. 
Chou, m. kdpoazta ; — blanc, 

kdposztafej ; — x frifi6s,/o- 

dorkdposzta ; — de chien, 

apocin ; — fleur, viragos 

k.; — navet, rSpakdposzta. 

—rave, kalardo; p. —pour 

— , szeget szeggel; fam. 

mon chou — , kincsem; 

ch. — pille I rajta ! 
Chouan, m. h. d. F. Bourbon 

part; hot. g'dr'og szSna 

viagva; — nier, m. Bour- 

bon parti. 
Chouc, V. choucas. 
Choucalle, v. oalle. (hot.) 
Choucas, V. chocard. 
Chouchement, m. bagolyhu- 

Jiogds. 
Choucroute, f. savanyiiott 

kdposzta. 
Chouer, v. tromper. 
Chouette, f. orn. bagoly ;fgim. 

hUnbak. 
Chou-fleur, m. hot. v. chou ; 

2. ohir. husany, 
Chouguet (-gh6), m. m6tal. 

iUWtdke, 
Choupille, m. ch. kopd. 
Chouquet, m. mar. drboc-fog- 

lald. 
Choupille, m. ch. vizsla. 



Choyer 

Choyer, v. a. qch. gondot vi- 
selni; kinyesztetni ; 2. — 
q. kimSlni ; 3. se -— , v. r. 
magdt kimelni,^ 

Chrome (kr^-), m. ord. le 
saint — , szent olaj. 

Chr^meau, m. keresztelisi 
fdkdtdcske. 

Chr6tien, ne, s. a. keresz-, 
t€ny ; parlez — , besziljen 
4rthet6en ; pop. cela n est 
pas — , pogdny dolog; 
— nement, adv. keresztiny 
mddon. 

Chr6tient6 , f. keresztiny- 
8€g. 

Christ (kris-te), m. megvdl- 
td ; peint. — , fesziilet ; 2. 
— , Jesus-Ohrist (J6su-kri), 
J€zu8-Kri8ztU8, 

Christianiser, v. a. keresz- 
tinynyi tenni. 

Christianisme, m. keresz- 
tenyseg. 

Chrom'ate (kro-), m. chi. 
festaavas sd ; — at6, e. a. 
thi.festsavas ; — atique, s. 
a. mus. filhangu ; peint. 
szintan ; — atiquement, 
sAy. felhangokonjdrd ; — e, 
m. min6r. festeny ; — ique, 
a. festsavas; acide =, feet- 
sav. 

Chroni'cit6 (kro-), f. path. 
idUltsig ; —que, f . iddrajz; 
= scandaleuse, Mr, szd sze- 
le; 2. a. m6d. idUlt; — quer, 
V. n. id&rajzot imi ; 
— queur, m. ivk'onyvird, 

Chrono'graphe, m. lett. 4v- 
8zdmo8 mondat ; 2. v. chro- 
nologue; — graphie, — lo- 
gie, f. idStan; iddleirda; 
— logique, a. iddtani ; 
— logiquement, adv. kor- 
tanUag ; —logiste^ — logue, 
m. kortudds ; — m^tre, m. 
iddmSr6 ; mar. tengeri dra; 
mus. Utenymird; — me- 
tric, f. id6m4r48. 

Chrysalide (kri-), f. hemyd- 
bdb. 

Chrysalider, v. n. se — , v. r. 
bdbuvd lenni. 

Chrysanth'feme, f. — 6mon, 
— <&mum (-ome), m. hot. 
aranyvirdg ; — emoides, f. 
hot. ar. V. feUk, 

93 



Cibe 

Chrysis (kri-sice), m. ent. 

aranybogdr. 
ChrysoTj^nl, (kri-), m. mi- 

njr. arany herill; — colle, f . 

jmnki.araTvyenyv; —come, 

f . hot. arany fiirt ; — gra- 

phe, m. aranybet'SArd ; 

—graphie, f. ar. b. irds; 

— Uthe, f. min^r. aranykd; 

—logue, a. Skesen szdld ; 

— manie, f. aranykdrsdg ; 

— mele, f. ent. ddgligy ; 

aranyoscsereb&ly; —prase, 

f. aranyagdt; — Bpl6nium, 

m. hot. aranyveselke. 
Chu, V. choir. 

Chucheter, v. n. csicseregni. 
Chuchotement, v. chucho- 

terie. 
Chuchoter, v. n. suttogni ; 

8ti8ogni ; 2. v. a. sugdosni. 
Chuchoterie, f . suttogds ; szi- 

8zege8. 
Chuchoteur, m. suttogd^ su- 

8ogd. 
Chuinter, v. n. bagoly huho- 

gdsdt utdnozni. 
Churle, v. ornithogale. 
Chut ! i. fam. csitt ! 
Chute, f . eaiSy omlds ; kikul- 

ld8 ; Ulmllds ; fig. bukd8 ; 

rh6. bereke8zt68 ; fig. la — 

du premier homme, az el- 

8d pdr ember esete; jard. 

lejtdsig ; hydr. esSs ; mar. 

— de voile, vitorla ko88za ; 
m^d. 'dmU8. 

Chuter, v. n. th. bukni ; 2. 
V. a. kifiityolni. 

Chyl'e, m. an. tdpnedv ; 
— eux, se, a. tejnyes; 
— ifSre, a. an. tejnye tar- 
talmu ; — ification, chy- 
lose (la-), f. tdpkSpz48. 

Chym'e, m. an. emv ; —ifica- 
tion, f. emvkipzi8 ; — ose, 
m. azemhejlob. 

Ci, adv. itt ; ci-joint, melM- 
kelt ; — devant, ezeldtt ; 

— apr^s, azutdn ; 2. cet 
homme — , ez ember ; ceux 
— , azok; par—, erre ; par 

— par-1^, itt ott. 
Ciacale, v. chacal. 
Cibation, f. chi. szildrditds. 
Cibaudi^re, f . mar. zsdkMld. 
Cibe, cible, f. celtdbla ; mil. 

c6lldv68. 



Cilioire 

Ciboire, m. oath, szentelt os- 

ty at arts. 
Ciboule, f. 7nogyor6hagyma. 
Ciboulette, v. civette. 
Oicadelles, f. pi. ent. szdcs- 
. kefelSk, 
Cicatrice, f. sehhely ; fig. 

szenyfolt. 
Cicatricule, f. sehhely ecske. 
Oicatrisaut, e, — satif, ve, a. 

hehegesztd. 
Cicatrisation, f. hehegesztis. 
Cicatriser, y. a. sebhelyeket 

csindlni ; 2. behegeszteni ; 

fig. gydgyUani; 3. se — , 

V. r. behegedni. 
CicendMe, v. cicindele. 
Cic^role, f. hagolcsa. 
Cicerone (-tchi-tch6-ro-n6), 

m. mUkalauz. 
Ciche, V. cic6role. 
Cicinddle, f. ent. cingoldny. 
Cicisb^e, v. sigisb^e. 
Ciclamor, v. orle. 
Cicutaire, cigiie aqnatique, 

f .bot. vizibdsdvSny; — odo- 

rante, hubujicska. 
Ci-devant, y.jadis; it. v. ci. 
Cidre, m. aXmctbor. 
Ciel, m. ^g ; 2. po^t. oi- 

seaux du — , harmat;S. Sg- 

aljf e. hajlat ; 4. 6cr. d^v. 

menny ; le royaume des 
. cieuxy mennyorszdg ; S.Is- 

ten^ Eg; t. t. le — d'un 

lit, dgy-mennyezet ; peint. 

levegd ; 6. fig. cela nous 

est tomb^ du — , afelhdk- 

b&l potty ant le; vdrailanul 

jbtt. 
Cierge, m. viaxzgyertya, 
Ciergier, v. cirier. 
CigaJe, f . kahoca ; — r, v. n. 

cirpogni. 
Cigare, Cigarre, m. szivar; 

— tte, f . papirtzivar, 
Cigogne; f. gdlya, 
Clgogneau, m. fiatal gdlya, 
Cigiie, f . bot. biir'dk ; — aqua- 

tique, V. cicutaire. 
Cil, m. szemszdr ; pilla. 
Ciliaire, a. ligament — , sti- 

gdrszdlag. 
Cilice, m. szdring ; mil. Id- 

8z6r derekalj, 
Cili6, e, a. bot. sortSs. 
Cillement, m. hunyorgds^pU- 

logds. 



_^^er 

Ciller, V. a. pislogni ; 2. v. n. 

kunyoritni; fig. moccanni. 
Cimbre, m. bot. cirbolya- 

fenyU, , 
Cime, m. cmcs^ orom ; jard. 

— , fauBse ombrelle, bog- 

emyd. 
Ciment, m. homokos mSsz ; 

ragasz; — hydraulique, 

vizdlld ra^asz. 
Cimenter, t. a. ra^aszszaZ ki- 

tomni ; fig. megerdiiteni. 
Cimentier, m. ragaazcsindld, 
Cimeterre, m. kard, paUos. 
Cimetidre, m. temetd ; fig. 

8ir. 
Cimette, f. jard. kdposzta 

hajtdsa, 
Cimeux, se, a. bot. bog^ er- 

nyd alaku, 
Cimicaire, f . hoi.poloskavisz. 
Cimicides, f. pi. ent. Ttiezei 

poloska. 
Cimier, m. mil. sisakdUz ; 

bouch. feUdr ; v6n. — du 

cerf, szarvoM farid. 
Cimolit,cimol6e, f . csapdfdld; 

2. — , fenpor. 
Cinabarin, e, a. higpirszinO,, 
Cinabre, m. higpir, 
Cinanome, v. cinnamome. 
CinceneUe, f. riv. v. cableau; 

mar. csigakdtil. 
Cincle, m. om. viztengely. 
Cin^fier, cin^riser, v. a. 

chi. hamvaaztani, 
Cincle, V. cincle. 
Cin^raire, a. ume — , hamv- 

veder ; bot. la — , dugajfor. 
Cin^ration, v. incineration. 
Cingle, m. icht. kolc, 
Cinglau, m. mSrozHnor. 
Cinglement, m. mar. vitor- 

Idzds ; 2. csipes (szSlrdl). 
Cingler, v. n. mar. vitorldz- 

ni; 2. v. a. ostorral stb, 

iitni; 3. csipni (szilr6l);4^. 

charp. zsindrra venni. 
Cinnamome, -mum (mo- 

me), hot. faMjf a. 
Cinq, a. dt; — fois, dtszor; 

page — , 'ot'ddik lap ; — ta- 

ches, icht. dt ujjas hal, 
Cinquantaine, f . 'dtven darab; 

aranylakodalom. 
Cinquante, a. dtven, 
Cinquanti^me, a. otvenedik. 
Cinqui^me, a. otodik; 2. 6col. 

94 



Circn it 

la — , dtddik wztdLy ; 8. -, 
m. dtddr€8z ; — ment, adv. 
oiddsz^, 

Cintrage, m. mar. kotSlzet, 

Cintre, m. arch, ivezet; 2. 
iv-dllds, 

Cintrer, v. a. boLtozni. 

Ciocoque, f. bot. pirosito hu- 
z4r, 

Cion, m. m6d. nyelvcsapdcg. 

Cippe, m. arch, igndekoszlop; 
2.bSkd;S. sirko. 

Cirage, m./^nyeiitis; 2.finy- 
mdz. 

Circle, f. bot. vardzs szirom- 
par; altatd nadragtdya. 

Circompolaire, a. foldsark 
kdriili, 

Circon'cire, v. a. ir. lidriil- 
metelni ; — cis, m. k^rul- 
met^lt ; — ciseur, m. ko- 
HUmetild ; — cision, f. k. 
metilSs; pierre de =, ama- 
zonkd ; — ferance, f . kerii- 
let^ szelkdr ; — flexe, a. gr. 
hajlott 4k ; — jacent, e, a. 
kdrulfekvd ; —locution, f. 
koriiiirds ; — scription, f. 
korldtozds ; — scrire, v. a. 
it. korldtozni; koHllimi; 
— spect, e, a. dvatos ; sze- 
riny ; — spection, f. ova- 
tossdg ; — spectissime, a. 
nagyon ovatos; — stance, 
f . koriUmSny ; = delicate, 
kSnyes helyzet ; de =, al- 
kalmi; paJ. tartozik; — 
stanciel, le, a. korfUme- 
nyes ; — stancier, v. a. ho- 
riilmSnyesen eldadni ; — 
vallation, f. mil. Mrul- 
gdtlds ; ligne de =, gdtvo- 
nal ; — venir, v. a. ir. rd- 
szedni, koriUhdldzni ; — 
vention, f. rdszedesj ko- 
riUhdldzds ; — voisin, e, a. 
korUlfekvd, szomszedos; 
— volant, e, a. ide s tova 
ropkodo; — voler, v. n. 
ide 8 tova rdpkddni: — 
volution , f . forgatds ; 
arch. =s, tekervenyek ; 
m6d. =8 c^r^brales, agy- 
belc8Sk ; *— voyance, f . he- 
ldtd8. 

Circuire, v. environner. 

Circuit, m. k'driUet; faire un 
grand — , nagy keriUot 



Cironl'aire 



Ciselenr 



Clarier 



tenni ; fig. himezes Mmo- 
zds. 

Oircul'aire, a. korded; astr. 
mouvement — , kormozgds; 
com. lettre — , k'6rlev4l; 
=ment, adv. kbrhen; — 
ant, e, a. keringo : — ateur, 
m. kdhorU ; — ation, f. 
kereng^s, forgalom ; faire 
de I'ftrgent par =, vdltd- 
nyargaldst iizni; — atoire, 
8. a. m6c. Vitesse ==, kor- 
viozgds ; — er, v. a. fcrrog- 
ni, forgalomhan lenni ; ke- 
ringeni; faire =, fcyrga- 
lomba hozni; chi. lombi- 
kolni, 

Circum-circa, v. environ. 

Circus (-ku-ce), m. om. kd- 
nya. 

Cire, f. viasz ; — vierge, raj- 
viasz ; viaszgyertya ; droit 
de — , pecsUdij ; 2. an. v. 
cerumen ; h. n. viaszhdr- 
tya; m6d. beurre de — , 
viasz-olaj ; — d'Espagne, 
pecs^tviasz, 

Cirer, v. a. viaszolni ; finye- 
sitni. 

Cirier, m. viasztekercs-eresz- 
td ; 2. hot. via8%ura. 

Ciro^ne, m. viasz-tapasz. 

Ciron, m. ent. atka; lapos- 
tetti. 

Cirque, m. k'orszin ; lovarda, 

CirquinQon, m. z. dvily. 

Cirrhe, v. vrille. 

Cirrheux, se, a. bot. indds. 

Cirrhistome, m. icht. mama. 

Cirure, f . viaszh<yrU€k ;finy- 
mdz. 

Cisaillement, m. hevdgds. 
CisaiUer, v. a. mon. bevdgni. 
CisaiUes, f . pi. bddog-metszd 

olid; 2. — .de billon, i^^nz- 

hulladik. 
Ciseau, m. visS ; — «l 6colter, 

volgyeW v, ; — de lumiere, 

lyuk V. ; forg. — k chaud, 

ere V,; — k froid, vdgv. ; 

2. —X, m. pi. oU6 ; — k 

tondre, juh-olld; posztd- 

nyird o. 
Ciseler, v. a. vMzni; man. 

velours —6, himes bdrsony; 

— une 6toffe, kelmet va- 

salni. 
Ciselet, m. kopdcs. 



Ciseleur, m. vesnok. 
Ciselure, f. vesdzis ; vert- 

munka. 
Cisoir, m . 4rc-olld. 
Cisoires , f . orf . tdke-olld ; 

mon. belyegmetszd vesd. 
Ciste, m. bot. szuhar ; — 

h61ianthdme, sziklai sz. ., 
Cisterne, v. citerne. . 
Oisteroc^le, a. m6d. hemie 

— , hdlyagsirv. 
Cistrole, m. bot- gum6. 
Citadelle, f . ^iier. fellegvdr. 
Citateur, m. idSzd. 
Citation, f. pal. idiz^s; it. 

lett. hivatkozds. 
Citatoire, a. id^zesi. 
Cit6 , f . h. a. vdro8 ; la 

sainte — , Jirusdlem; droit 

de — , polgdrjog. 
Citer, V. a. pal. idezni ; it. 

litt. 2. megnevezni ; 3. hi- 

vatkozni, 
Citerne, f. viztartd. 
Citise, cytise, m. bot. zandt. 
Citoyen, ne, s. dllampolgdr. 
Citr'agon, m. bot. citromfii ; 

—ate, m. chi. csavassd ; 

—in, e, a. csdrga ; chi. 

citrdny ; t. phar. c.olaj ; 

— inelie, f. orn. olasz 

pinty ; — ique, a. acide =, 

csav. 
Citron, m. citrom; jns de— , 

cM; — ate, m. cukros c- 

hej ; — n6, e, a. c.szagu; 

— nelle, f . c.pdlinka; — ner, 

V. a. citromlevel vegyitni; 

— nier, m. bot. c.fa. 
CitrouiUe, f. tdk; fig. pop. 

une grosse — , tqkmag- 

zacskd. 
Civade, f. h. n. oUdtlan ten- 

geri rdk. 
Give, f . meiiW hagyma; vitr. 

iiveg karika. 
Civet, m. borsporos nyulap- 

rdUk. 
Civette, f. v. cive ; h. n. an- 

golndcska ; 2. cibit-pety- 

meg, 
Civi^re, f. saraglya; pop. 

szUrdkdd. 
Civil, e, a. polgdri ; 2. em- 

ploi — , magdnhivatal ; 

droit — , polgdri jog ; liste 

— e, udvari kdlts€g ; 3. 

proems — , polgdri por ; 4. 

95 



udvarias ; 6. — ment, adv. 

polgdria^an ; udvariasan, 
Civilisable, a. polgdrisod- 

hatd. 
Civilisation, f . polgdrisodds ; 

muvelUig. 
Civiliser, v. a. polgdri pdrr6 

vdltoztatni ; 2. polgdro- 

sitni ; 3. se — , v. r. polgd- 

rosodni ; mHvelddni. 
Civility, f. udvariassdg ; 2. 

— s, pi. bdkok. 
Civique, a. polgdri. 
Civisme, m. polgdri irziilet. 
Clabaud, m. ch. csahold; fig. 

fecaegd ; fam. ce cha- 

peau est — , e kalap leko- 

nyvl. 
Clabaudage, m. ch. csaholds; 

fig. V. clabauderie. 
Clabauder, v. n. ch. csa- 

holni ; fig. fam. nyefegni ; 

zsSmbelni. 
Clabauderie , f. nyefegis^ 

zsimbelis. 
Clabaudeur, se, s. fam. nye- 

fegd^ zsimbeskedd ; szd- 

csapldr. 
Claie, f. Iwddly. 
fClaim, V. clameur. 
fClaimer, v. n. segitsSg^rt 

kidUani. 
Clain, m. ton. eresztek. 
Claine, v. clame. 
Clair, m. vildgossdg ; au — 

de la lune, holdvildgndl ; 

2. — , e, a. vildgitd , f4ny- 

16 ; la lune est — , a hold 

fSnylik ; 3. vildgos ; 4. fi- 
fty es^ tiszta : 5. vildgos 

(szin); 6. dtldtszd ; fig. 

tirer au — , tisztdba liozni; 

eligazitni ; 7. ritka ; 8. 

tiszta^ csengd (hang) ; 9. 

nyiU, irtelmes: 10. elvi- 

tdzhatlan; 11. — , adv. 

ord. fig. vildgosan ; ertel- 

mesen ; csengdn ; elvitdz- 

hatlanul. 
Clairan, v. clarine. 
Clairement, adv. €rthet5en; 

mldgosaut tisztdn. 
Clairet, te, a. vin — , fiiszeres 

bor ; it. szinbor. 
Claire-voie, f. arch, rdcsfal; 

2. k — , adt. dtldtszdan. 
Clarier, m. bout. tajHkos 

kovdsz. 



CUiri^re 



Gla^ueter 



Cli sne-miisette 



Clairiere, f. e. f . tisztds. 
Clairon, m. po^t. tdrogatd ; 

ent. — des ruches, miMsz 

attaldb. 
Glairones, — nnes, f. pi. ent. 

hangya-paz6r. 
ClairYoir, m. sculpt, dtt&rt 

faragvdny, 
Ciayrvoyance, f . eleselme ; 2. 

alvaldtd. [2. alvaldtds. 
GlaiiTayant, e, a. eles elmSjH; 
Clamart, m. fig. cinterem. 
Glame,'iu. zardndokkdpeny, 
Glameur, f. Idrma^ kiabdlds. 
Olameux, se. a. Idrmds. 
Olampin, v. clanpin (2). 
Clanaestin, e, a. titkos ; 

commerce — , dtigdrkodds ; 

2. — e, f. — ^cailleuse, ol- 

mdr; — ment , adv. titkon. 
Olandestinitd, f. titkolds^ tit- 

kolozds, 
Clanpin, e, s. a. v. boiteux ; 

2. pop. un — , une — e, he- 

nyild. 
Clapet, m. biUentyil. 
Clapier, m. ch. 6con. tengeri 

nyul lyuka ; chi. geny- 

t'&mld, 
Clapir, V. n. nyivdkolni ; se 

— , V. r. elbuni. 
Glapotage, m. z'drombdles ; 

mar. pocsogds. 
Glapoter, v. n. mar. pocsogni. 
Glappement, m. csettenes. 
Glapper, v. n. csettenni. 
Glaquade, f. tapsolds. 
Glaque-, f . csapds (tenySrrel); 

6con. felcipd ; om. fenyii- 

maddr; th, taps; chap. m. 

— , lapos kaZap. 
Claquedent, m. szeginy or- 

ddg ; fig. csacska. 
Glaquement , m. vacogds ; 

— de mains, tapsolds. 
Glaquamurer, v. a. fam. he- 

zdmi ; 2. se — , v. r. fig. 

osszehuzni (magdt) ; sa- 

rokha huzddni. [Zap. 

Glaque-oieille, m. konya ka- 
Glaquer, v. n. — des mains, 

tapsolni ; — des dents, va- 

cogni; — avec le langue, 

csettenni; faire — son 

fouet, cserditni; fig. ker- 

kedni ; 2. v. a. fam. — q., 

megcsapkodni. 
Glaquet, m. rdztSfa, 



Glaqueter, criser, v. n. cir- 

pelni, 
Glaquette, f. v. caillette ; 2. 

nSvjegytdrca. 
Glaqueur, m. tapsonc; fig. 

siindorgd, 
Glarification, f. tisztdlds. 
Glarifier, v. a. tisztdlni; 2. 

se — , V. r. tisztulni, 
Glarine, f . kolomp ; com. pa- 

tyolatfdtyoL 
Glarinette, f. mus. sipola; 

sipoldsz. 
Glart^, f. vildgossdg^ finy; 

2. dtldtszdsdg^ tisztasdg ; 

fig. Srtelmesseg. 
Clas, m. V. glas ; — clas, re- 

cseges ; fig. faire un grand 

— — , 8ok bajt csiTUUni 

semmUrt, 
Classe, f . osztdly ; fig. de la 

premiere — , elsd rendu. 
Glassement, m. osztdlyzat. 
Glasser, v. a. rendezni. 
Glassicisme, m. litt. remek- 

irdsdg. 
Glassificatenr, m. osztdlyozd. 
Glassification, f . osztdly ozds. 
Glassifier, y. a. osztdlyozni. 
Classique, a. litt. muremeki; 

*m. remekird. 
Clathre, m. hot. reds gomha. 
Clatir, y. n. ch. csaholni. 
Clatule, f. h. n. puhdny. 
Glaude, s. a. fam. bdrgyu^ 

huta. 
Glaudicant, y. boiteux. 
Claudication, f. m^d. sdnti' 

tds. 
Clause, f . zdradik ; kikotis. 
Clausoir, m. b&t. zdrkd. 
Claustral, e, a. zdrdai. 
Clayaire, m. leviltdmok ; f. 

bot. kordll-gomba. 
Clay^, e, a. bot. bunkos. 
Clayeau, m. clayel6e, f. bd- 

rdnyhindS; arch, ikalaku 

zdrkd. 
Clayecin, m. mus. zongora. 
Clayeciniste, m. zongordzd. 
Clayel6, e, a. hinU&s ; — 16e, 

V. clayeau; — leux, se, a. 

bdrdnyhindSs ; — lisation, 

f. b. h. oltds; —User, y. a. 

b.himldt oltani. 
Clayette, f. akasztdszeg. 
Clavi'cord, monocorde, m. 

mus. egyhuroSf zendm4r6; 

96 



-•oulaire, a. an. vdUperec- 

hez tartozd; — cule, f. an. 

vdUperec; — er, m. kvics- 

kanka; luth. mus. biUen- 

ty&zet ; — ^re, f . icht. tar- 

ka szddla; —forme, v. 

clay6. 
Glayer (cl6-i6), m. durva 

cserSny. 
Glayon, m. sajtcser4ny. 
Glayonnage, m. rdzsegdt. 
G16, clef (cl6), f. kulcs; §tre 

sous la — , zdr alatt lenni; 

fig. la — d*or, pinz; 2. 

kulcs (milszer) ; — de lit, 

csavarkulcs; — demontie, 

drak. ; — k tirer, k.puska ; 

mar. €k ; 3. fig. nyitja (v. 

minek) ; 4. arch. 6kM; 

bat. — d'un poutre, lant- 

sdm ; ch. — de meute, a 

legjobb eb egy falkdban; 

fig. koUmpos ; men. csa]^. 
Clematis, y. pervenche. 
Cl^matite, f. bot. bercse. 
Cl^mence, f. kegy^ kegyelem, 

kegyessig, 
Clement, e, a. kegyes^ he- 

gyelmes ; eln4zd. 
Clenche, cUnche, f. serr. ^*- 

lincs. • 
Cldonie, f. bot. Usz'dg-dr. 
Glepsydre, t.viz-dra; foveny- 

dra; viz-orgona. 
Clerc (cl6re), m. pap; pap- 

novendik ; 2. imok; — 

d'ayocat, iigyvid-segid; 

yice de — «l m^tre (kl^r- 

ka-m5tr), toUhiba, 
Clerg^, m. papsdg. 
Clergicole, m. papszolga. 
Clerical, e, a. papi ; —ment, 

ady. papilag. 
Cl^ricature, f. papirend. 
Clarion, m. papnovend^k. 
Clichage, m. mintordntes. 
Cliche, m. minta bntviny. 
Clichement, m. selypitis. 
Clicher, y. a. mintdba on- 

teni. 
Glicheur, m. minta-ontd. 
Client, e, (-an, -ante), s. ve- 

denc ; com. y. pratique. 
Clientele, f. videncseg. 
Glifoire, t: bodzapuska. 
Clignement,m. kacsintgatdi. 
Cligne-musette, f. szembeko- 

tdsdi. 



Cligii«r 



Clooh«r 



Coalitionner 



Cligner, v. a. hunyorffatni. 
Glignotement, m^pislogatds. 
Glignoter, v. a. hunyoHtnij 

pislofffii. 
Climat, m. ighajlatf Sgallj. 
Climat^rique, a. astr. an- 

n6e — , fok-iv. 
Climax (mac-se), v. grada- 
tion. 
Clin-d'oeil, m. pislantds ; fig. 

en un — , piUanatban. 
Glinche, v. denche. 
Cliniqne, a. m^decin — , szu- 

I6sz ; — , f . 8ziU, kdroda. 
Clinopodium (-ome), m.bot. 

pereszlen. 
GDnqnont, m. Idrma^ glk ; 

fig. Urespompa. 
Glinquanter, v. a. nkhal ter- 

helni. 
Clique, f. drikos tdrsasdg ; 

filrepdrt. 
Ciiqaet (-k6), m. borl. m^- 

can. zdrkup ; mett. iit&ru- 

g6 ; — d'un moulin, v. 

claquet. 
Cliqueter, v. n. csordgni. 
Cliquetis (clik'-ti), m. csor- 

gSs; ni6d. — des os, ropo- 

gds. 
Cliquette, f. csorgetyH. 
Clisse, f . sajtrdcs ; ohir. v. 

6cliB8e. 
Clisser, v. a. koriilfonni. 
Clisson, m. com. len-vdszon. 
Clistere, v. clystdre. 
Clitoris, m. an. csikld lin- 

dik. 
Clivage, m. lap. hasUds. 
Cliver, v. a. un diamant, lap. 

hasitani, 
Cloaqne, f . v. 6gout ; 2. — , 

m. szemStgddSr : fig. un- 

dofc ember v. hely ; a.n. far. 
Cloche, f . harang ; p. fondre 

la — , eltdkilni magdt ; fig. 

paUands ; mar. — k plon- 

ger, huvdrharang. 
Clocheman, m. ^n. vezir- 

iirU. 
Clocbement, v. claudication. 
Cloche-pied, m. com. sodrotl 

felyem; 2. k — adt. f€l- 

Wxm. 
Clocher, m. templomtorony ; 

pUbdnia; p. tirer du — , 

a vSgsC etzkdzhez folya- 

modfU. 



Clocher, v. n. sdntitni; fig. 

hidnyoanak lenni; t. a. 

jard. uvegharanggal be- 

fddni. 
Clocheron, m./ harangocska. 
Glochette, f. csdngetyii. 
Cloison, f. arch, vdlaszfal, 

kdzfal; 2. deszka-kefitis ; 

— k jour, Uerdcs. 
Cloisonnage, m. rekeszt^k, 
Cloifionner, v. a. elrekesz- 

teni. 
Cloitre, m. keresztfolyosd ; 2. 

zdrda. 
Cloltrer, v. a. zdrddba tenni; 

2. se — , V. r. zdrddba 

fnenni. 
Cloltrier, m. szerzetes; — 6re, 

f. apdca, 
Olonique, v. spasmodique. 
Clonisme, m. m6d. rdngds. 
Clonisse, f. conch, kdma. . 
Cloper, V. clocher. 
Clopin-Clopant, adt. sdnti- 

kdlva; bicegve. 
Clopiner, v. n. bicegni. 
Cloporte, m. ent. rinya ; — 

de la baleine, cetfalangya, 
Cloque, f. jard. dsszezsugoro- 

dds. 
Clore, V. a. irr. zdmi, bezdr- 

ni ; — les yeux d*un mort, 

halott tzemit befogni; — 

I'oeil, szemSt behunyni ; 2. 

bekeritni ; 3. bevegezni ; 

— un march^, alkut kotni; 
4. V. n. cette porte ne 
cl6t pas bien, ez ajtd ro- 
8ZuL csukddik. 

Clos, m. tilalmaSf tilos; — , 
se, a. elzdrt ; fig. se tenir 

— et couvert, elrejtdzni; 
it. haUgatni. 

Closeau, m. bekeritett telek. 

Closerie, f . cour. keritett ma- 
jor, 

GloBsement, closser, v.glous- 
sement, glousser. 

Cldture, f. keriUs; soviny ; 
fig. zdrlat; 2. zdrdai k^ny- 
szer ; fogadalom. 

Cldturer, v. clore, former. 

Gldturier, m. van. kosdrfo- 
nS ; 2. leviltdmok; 3.*»2a- 
va,zd8t sUrgetd, 

Clou, m. 8zeg ; — k planche, 
deszkaszeg ; — k cheval, 
patkdszeg; — k crochet. 



Mabt xrr : Franoia-magjar 8z6i&r. ^ ' 



horogszeg ; p. compter les 

— s d'une vpTtQf sokdig vd- 

rakozni vkire; un — chasse 

Tautre, kiz kezet mos ; 

man. forgdnzeg, 
Clouage, m. szegezSs, 
Clouer, y. a. szegezniffoUze- 

gezni. 
Clouet, m. tonn. Umdkis, 
Cloui^re, f. szegvas. 
Clouter, V. a. aprd szegekkel 

boritni. 
Cloutine, f. szegkeresked^s ; 

szegmUhely. 
Clouier, m. szegmlves, 
Cloutidre, v. clouiSre. 
Cloy^re, f. halszatyor. 
CluD, m. kdry tdrsaskor. 
Clubiste, m. gyiildetag, 
Clupe, m. icht. aprd hering. 
Cluppement, m. koddcsolds, 
Olupper, Y. n. koddcsolni. 
Cluteau, m. hot. pereces ga- 

Idca. 
Clym^ne, f. hot. vaddcer- 

oorsd. 
Clyp^'iforme, a. astr. pot^^- 

dad; — ole, f. hot. c«t- 

kdka. 
Clysoir, m. aUovd. 
Clyst'ftre, m. altdvet ; — 6ri- 

sation, f. csdrezis ; — 6ri- 

ser, V. a. cs&rSzni. 
Cnesme, v. d^mangeaison. 
Co'accus^, m. pal. vddlott 

tdrs ; — actif, ve, a. k4ny- 

szeritd ; —action, f . kiny- 

8zer, 
Coad'juteur , m. 8eg4dpu8- 

pok ; — jutorerie, f . 8eg^d 

puspdki mSltdsdg; — n6, e, 

a. Dot. 'd88zendtt. 
Coagulation, f . megalvds ; 

—ler, V. a. oltani ; h^^eaz- 

teni; se =, v. r. megalun- 

ni; — lum (-ome), m. chi. 

aludik, 
Coailler, v. n. farkdt csdvdU 

va 8zimatolni. 
Coak, coke, m. pirkd8zen. 
Coalescence, f. an. beforra- 

dd8, 
se Coaliser, ▼. r. 8zovetkezni. 
Coalition , f. 8zovetkezet ; 

phys. egyillet. 
Coalitionner, v. n. frigyet 

kdtni ; 2. se — , v. x,frigye- 

8Ulni, 

e 



Coaptation 



Cooo 



Cogmrtife 



Coaptation, f. chir. osszeil- 

lesztis. 
Coarctation, f. m6d. hugycad 

szukiiUse, 
Coaesement, m. hrekeges. 
Coasser, v. n. brekegni. 
Coassoci^, 8. a. com. riszes- 

tdrs. 
Cobalt, m. k4kleny, 
Cobite, m. icht. bajuszos ter- 

gelye; 2. c«ifc. 
Cocagne, f. mat de — , k%Uz- 

pozna ; com. csiiUengszak ; 

p. pays de — , Jdnos pap 

orszdga. 
Cocarde, f. tarajka. 
Cocasse, a. fam. bohdkds. 
Cccatre, m. ^con. felkappan. 
Coccinelle, f . ent. b6de. 
Coccix, coccyx (kok-ci-ce), 

m. an. farcsikcsont. 
Coccoloba, f. bot. bogy6pik. 
Coccus (kok-kuce), v. ker- 

mf s. 
Cochard, m. diszndfeju Id. 
Coche, m.vidSkitdrsaskocsi; 

— d'eau, vdsdri hajd ; 2. 

a tar. kocaiban uWk ; 3. — , 

f . horony ; pop. hizott enue; 

tig. la vilaine — ! vin disz- 

nd! 
Coch6, e. a. point, pli — , sd- 

tetredd; mM. kashajtd. 
Cochemar, v. caucliemar. 
Cochene, m. bot. vadberke- 

nyefa. 
Cocnenil'lage, m. teint. bi- 

borfestSk ; — le, f . ent. bi- 

borbogdr; 2.= de Pologne, 

bodonc ; — ler, v. a. bibor- 

kdval fesleni ; 3. v. n. bi- 

borkdkat szedni ; — lier, v. 

cactier. 
Cocber, v. a. megtojdzni. 
Cocher, m. kocsu. 
Cocbere, v. port6-cochdre. 
Cocbet, m. kakaska. 
Cochevis, m. orn. pipuke. 
Cochel6aria, m. bot. torma. 
Cochlite, f. conch, csigakd. 
C( choir, m. tann. homycld- 

kes. 
Cochois, m. cir. verdfa. 
Cochon, m. disznd ; — de 

lait, malac; — n6e, f. ina- 

la^-elUs; — ner, v. n. eUe- 

ni; V. a. fig. mdzolni^ el- 

kcntdrozni ; — nerie, f. 



{&m. diazndsdg ; — net, m. 

kettds kocka. 
Coco, m. kdkusdid ; iron, et 

pop. c'est un fameux — 1 

ugyancsak nagyra van ! 
Cocon, m. selyemgubd. 
Coconille, f. soi. nyers se- 

lyem. 
Coconnier, v. a. et n. gubdvd 

lenni. 
Coconniere , f . selyemte- 

ny^szde. 
Cocote, f. m6d. azemlob. 
Cocotier, m. kdknsfa. 
Cocr^te, V. rhinante. 
Coc-sigrue, m. ent. meriily ; 

tig. V. coquecigrue. 
Coction, f. did. fdlforralda^ 

fdzis ; m6d. emisztes. 
Cocu, m. g. p. gydva^ rdsze- 

dett firj. 
Cocuage, m. iron, gydvasdg. 
Cocuer, v. a. pop. oocufier, 

vkinek nejit elcsdMtani. 
Code , m. tfirv^nykonyv ; 

pharm. v. dispensaire ; tig. 

szabdly -gy lijtemeny . 
Co'd6biteur, m. jur. addstdrs; 

— d6ine, f. chi. mdkaly ; 

— d6ique, a. chi. acide = , 

m. sav ; — d^tenteur, m. 

jur. zdrtdrs. 
Codex, V. code (pharm.). 
Codicil'laire, A.fidkrendeleti; 

— lant, m. toldatird ; — le, 

m. v4grendeleti toldat. 
Codifi'cateur, m. torvinyttzer- 

kesztd; —cation, f. t. szer- 

keszUs ; — er v. a. torvinyt 

szerkeszteni. 
Coe'cal,e,(c6-),a. an.artSre— , 

vakbU-ir ; —cum , (c6- 

come), m. an. vakbel. 
Coeffe, coeffure, v. coiffe, 

coiffure. 
Co'efficient, m. alg. egyiitt- 

hatd ; — 6gal, e, th6o. 

egyenld; — 6gaiit6, f. egyen- 

WsSg ; — emption (amp'-), 

f. pal. kpzosvetel. 
Coercin^ilit^ , f. f^kezhetis ; 

— ble, a. phys. fikezhetd ; 

— tif, ve, a. pal. kenysze- 

ritd ; — tion, f. pal. kSny- 

szeritdjog; kenyszerites. 
Coeur, m. an. sziv; 2. gyo- 

mor ; le — lui bondit, oil- 
fog ; 3. kedily ; indulat; 

98 



c'est un — endourci, ke- 
gyetlen ember ; 4. hajlam ; 
U a le — franc, dszinte ; 5. 
vanzaJom; szeretet: moa 
— , kincsem; 6. bensdseg 7. 
par—, adt. konyvnelkiU; 
p. faire diner q. — , kop- 
UUtatni; 8. kozpont; bel- 
seje, veleje vminek ; an — 
de I'hiver, tilkozepin. 

Co'6veque, m. cimzetes piis- 
pdk; —existence, f. egyiitt- 
letezSs; — exister, v. n. 
egyiittUtezni. 

Coffin, m. kerek kezikosdr. 

Coftine, f . hxymorii pcUakd. 

se Coffiner, v. v. bot. zsu- 
gorodni; men. megvete- 
medni. 

Coffrage, m*. kideszkdzds. 

Coffre, m. Idda; bdrond; 
—fort, pdnzszekriny ; — 
du carosse, kocsi-ldda ; p. 
elle est laide, mais elle eet 
belle au — , rwt, ds sokpen- 
ze van; chir. meUka*; fam. 
il a le bon — , egiszsSges 
teste van ; ch. ha^ ; artill. 
— d'une mine, akna-kam- 
ra ; icht. csonlpikkelyil. 

Coffrer, v. a. fig. bezdrni; 
min. kideszkdzni. 

Coffret, m. Idddcska; szeh- 
rinyke. 

Coffretier, m. bdr'ondds. 

Cofidejusseur, cogarant, m. 
kezestdn. 

Cogitation, v. meditation. 

Cognae, m. com. rozsszesz. 

Cognasse, f. vadbirs. 

Cognassier, m. vadbirsfa. 

Cognat , m. anyarokon ; 
—ion, f . anyarokonsdg ; 
— ique, n. succession lin6- 
ale — , ndi drdkdsddisi 
rend. 

Cogn6e, f. fejsze; bdrd ; p. 
il a mis la — d. I'arbre, 
nagy fdba vdgta a fejszet. 

Cogne-f6tu, m. pop. bdbrdld. 

Cogner, v. a. bevemi ; v. n. 
kopogtatni; se — , v. r. 
utddni ; fig. se — la tete 
contre le mur,, falnak ro- 
hanni. 

Cognet, m. dohdnytekercs. 

Cogneux, m. fond, mlyok. 

Cogni'tife, ve, a. phil. isme- 



Cohaliitation 



Coignassier 



retkSpes; — tion, f. phil. 
umerStehetsSg. 

Coliabitation, f. dr. elhdlds ; 
— habiter, v. a. dr. elhdlni; 
—habitude, f. kSlcsonosszo- 
kds ; — hercion, v. coer- 
tion; —h^remment, adv. 
osszefUggdleg ; — h6rence, 
f. osszefugges ; phys. egy- 
beragadds ; — h^rent, e, a. 
osizefUggd ; — h^riter, v. n. 
egyilttor'dkolm ; — h^ritier, 
^XQ.^.'dr'dkdstdrs; — h^sion, 
f. phys. 'dsszetart^ era; 
— h^sionner, v. a. dsszefiig- 
geszUni ; o.tartdvd tenni ; 
— hibition, f. phil. vissza- 
tart6ztatd8 ; elvonds; — ho- 
bation, f. cbi. ismetelt le- 
pdrlds ; — hoher, v. a. chi. 
mdsodszor pdrolni. 

Cohorte, f. h. r. sereg ; fig. 
csoport, 

Oohuage , m. cout. hely- 
penz. 

Conue, f. tartomdnyi t'dr- 
v^nyszik ; fig. zajos gyille- 
kezet. 

Coi, te, a. cs'dndes^ nyugodt ; 
en chambre —iQ.j6l elzdrt^ 
meleg tzohdhan; se tenir 
— , nyygodtan maradni. 

Coiffe (koaf), f. f5kdt6; - 
d'un chapeau, kalaphilis; 
artil. agyfddil ; an. fejhu- 
rok. 

Coiffer (koa-f6), v. a. fej^t 
hepidni ; fodoritni ; enfant 
nfe —6, fejhurokkal sziile- 
tett gyermek ; fig. il est n6 
—6, hurokban szuletett ; 
caille — 6e, fajtdlan no; 
vin —6, vegyitett hor ; — q. 
leitaini (vkit); pop. szarva- 
kat rakni (vkinek) ; p. — 
Bainte Catherine, jpartd&an 
maradni; perr. fer fit — , 
fodoritd vas; 2. v. n. j6l 
dllani, illeni ; 3. se — , v. r. 
kalapjdt fdltenni; fesiil- 
kndni ; diszitni (magdt) ; 
se — de q., bolondvl heli 
szeretni (vkibe) ; iron, il 
se coiffe souvent, gyak- 
ran leUsza magdt. 

Coiflfeur, se, s. fodrdsz; fej- 
k'dtd'Varrdnd. 

Coiffure, f . fejdUz ; fdveg. 



Coignassier, coignier,v. cogn- 

assier. 
Coign6e, v. cogn^e. 
Coin, m. az'dglet; tarok, zug; 

— de Toeil, szemzug ; 2. 
ik ; arch, iktigla ; ajrtil. 

— d'arrdt, tdmasz-^k ;honn. 
le —fpdlha; mai-^ch. — s, 
szemfogak ; man. sarok- 
szekriny; mon.p4nzbSlyeg; 
iron, il est frapp6 de ce — 
ia, ez a bogara ; perr. dl- 
fonat; 3. hot. — , coing, 
birsalma. 

Coin'cidence, f. g6om. ossze- 
ilUs; fig. imzetHUs; — ^ci- 
dent, e, a. bsszeilld ; ossze- 
taXdlkozS ; — cider, v. n. 
g6om. egymdgra illeni; fig. 
imzedtleni ; — dicant, e, a. 
m6d. egyilttjelentd ; — di- 
cation, f. m6d. kiaSrd^je- 
lens^g; — quination (-km-), 
f. inus. fertdztetes; fig. rd- 
galmazds; — quiner (-kui-), 
V. a. inus. fertSztetni ; fig. 
rdgalmazni ; — specteur, 
—trice, s. fdliigyeldtdra ; 
— spection, f. egyiittes fol- 
iigyeles. 

Co'int e, a. eldzSkeny ; pipe- 
rizett ; — interie, — intie, 
— intise, v. omement, it. 
gentillesse ; —intelligence, 
f. egyetirtea; — interess^, 
e, a. riszeSy erdekelt ; — in- 
tiser, V. a. se =, v. r. csi- 
nositni; cifrdlkodni; —ion, 
m. pop. heny6l6, heverd; 
— ionner, v. a. gyaldzato- 
san bdnni (vkivel); 2. v. n. 
pop. durvdlkodni ; — lon- 
nerie, f. lienyiJkedis; dur- 
vdlkodds; — irau, m. kizott 
okor ; — iste, f. ni6can. 
csap-dgy ; —it (co-ite), bak- 
zds ; 2. did. m^d. noszis^ 
elhdlds; — ition, v. attra- 
yement ; — justicier, m. bi- 
rdtdrs. 

Col, m. V. cou ; 2. nyakra- 
vald ; gaUir ; g6o. hegy- 
szoros, 

Colage, V. comage. 

Colaphiser, v. souffleter. 

Colas, m. oktondi ; z. csdka, 

Colature, f . pharm. dtszuria. 

Colbac, m. kalpag. 

99 



Collation 

Colchique, m. hot. kikerics ; 
— des prSs, dszike ; — des 
montagnes, azalea leveliik. 

Col^gataire, s. orokostdra. 

Col4optere, a. eiB.ia.tihely- 
ri^il. 

Col^re, f . liarag; diih^ dddzat; 
tig. hdborgd ; 2. a. il est 
fort — , nagyon haragoa, 

se Col6rer, v. se facher. 

Coleret, — te, v. coUeret. 

Col6i'ique, a. Jiaragoa ; — 
ment, adv. haragoaan. 

Coliart, m. icht. aimardja. 

Colias, m. om. citromadr- 
mdny. 

CoHbri, m. orn. delice;* fig. 
fam. cailcaap. 

Colifichet (-e), m. aprdcaep- 
rd ; 2. cikomya; caecae- 
becae. 

Colima(,'on, v. limaQon. 

Colin, m. icht. azinhal; — 
grisart, m. orn. kerceruca; 
— maillard (ma-liar), 
azembekfitdadi ; — noir, m. 
oin. fekete hdda; — tam- 
pon, aveici doboa induld; 
fig. fam. s'en moque 
comme de =, mitae tordd- 
nivele. 

Colique, f . bilgbrca ; — ven- 
teuse, az^lkin. 

Colis, m. com. mdlhadarab. 

CollaTwrateur, m. dolgozd- 
tdra ; 2. tanXtd-aegid ; — 
boration, f. egyUttdolgo- 
zda , — borer, v. n. egyiitt 
dolgozni. 

Collage, m. pop. enyvezia; it. 
azdnyegek folragaaztdaa. 

OoUant, e, a. ragaaztd ; 2. 
teatliez dll6. 

CoUataire, m. b6n. jdra4€- 
koa. 

Collat6'ral, e, a. oldal-^ 
melUk-; h6ritier =, m. 
orokba ; 2. m. melUkrokon ; 
— aux, pi. arch. m. €pUle- 
tek ; geo. points — aux, 
oldalazelek. 

Collateur (col-la-), m. ado- 
mdnyozd ; 2. oaazevetd. 

Collation, f. adomdnyozda ; 
2. prat, daazevetea ; 3. (co- 
la-) , vacaora • ozaonna ; 
— nage, m. daazeolvasda 
—neTy{co\-)ty.Si.(ia8zev€tni ; 



g 



OoUc 

libr. imp. dtnSzni; 2. v. 
n. estelizni ; ozsonfUUnL 

CoUe, f. enyv; cnriz ; — 
d'amidon, konyvJcdtd-csi- 
Hz; — de poisson, vizahd- 
^yo^g ; — A bouche, mza- 
enyv; 2. pop. hcuxigsdg; 
il lui adonne une — , I6vd 
tette. 

Collecte (co-)p f . p^nzszedSs ; 
2. gy^jtii (segilyre) ; 3. 
lith. kbzima. 

Collecteur, m. gyujtd ; 2. 
addszedd ; vdnutzedd ; 8. 
phys. villanygyujtd. 

Collectif, ve, a. gr. gy&jtdy 
osszito. 

Collection, I. gyujtem€ny. 

Oollectivement, adv. gyHjtve, 

College (co-lS-), tdrmuat ; 2. 
anyaiskola ; kollegium. 

Coll^gial, e, a. tdrsas : ^glise 
— e, kdptalcmi templom; 2. 
ukolai; — lement, adv. 
tdrsasan; iskolailag. 

Coll6giat (co-16-gia), v. col- 
legue. 

Coll^gien, m. tanidd. 

Collogue (co-), m. tiszttdrs. 

CoUer (co-J, v. a. ragasztani, 
enyvezni ; — du vin, bort 
tUztdlni'; fig. testhez dlla- 
ni; 2. se — , v. r. rdtapadni; 
tdmaszhodni. 

Collerage, m. couti boradd. 

CoUeret, m. pech. huzdhdld. 

Collerette, f. ingvdl. 

Collet (co-1^), m. gallSr ; 2. 
hajtdka; petit — , ntdzes 
tdbldcskdi ; fig. peckes em- 
ber ; saisir au — , nyakon- 
csipni, 

CoUeter (col-t6), v. a. megra- 
gadni ; 2. v. n. eh. tdr'dket 
vetni. 

Colletenr, m. tdrvetS. 

Colletier, m. gaUircsindld. 

Colletin, v. collet. 

Colleur, m. pop. enyvezd ; 2. 
csirizeld ; 3. szdnyegrakd. 

Collier (co-li6), m. nyakldnc; 
2. nyakvas ; orv ; 3. kari- 
ka; pigeon k — , orves ga- 
lamb; p. c'est un chien 
au grand — , tekirUilyes 
ember; — d'un ordre, rend- 
Idnc; — de cheval, hdmiga; 
cheval de — , igdsld ; fig. 



CoUi^re 

il est franc du — , szolgd- 

UUkisz ; fam. donner nn 

coup de — , neki fekiirmi 

vminek ; -— , om. iWves ri- 

gd; — rouge, om. rotnya- 

ku libuc. 
Colliere, f. dszokfa. 
Colliger (co-), v. a. gyikjteni. 
CoUimation (col-), f. astr. 

irdnyzds ; ligne de— ,irany- 

zdsi vonaL 
Colline (co-), f. domh; il a 

gagn^ la — , elillant. 
Colliquatif , ve, a. (col-li- 

koua-), m6d. oldd. 
Colliquation (col - li - koua- 

cion), f. jn^df fdloldds. 
Collision (col-), f. phys. 'ossze- 

iiikdzis; fig. villongds. 
Collocation (col-), f. prat.— 

de cr^anciers, hitelezdk 

OsztMyozdsa. 
Colloque(col-), jn, pdrbeszSd; 

2. ord. fig. beszilgetes. 
Colloquer, v. a. (col-), prat. 

osztcUyozni. 
Colluder (col-), v. a. prat. 

titkon egyeterteni ; fam. 

egy Huron pendiilni. 
Collusion, f. egyetertis. 
Collusoire, a . alattomos ; 

— ment, adv. alattomosan, 
Collettoire, v. gargarisme. 
Collyre (co-), •phsam.,szemv%z, 
Colomb'ac6, e, a. om. ga- 

lambnemU;—tLS8e v. litome; 

— e, f. po^t. galamb ; — elle, 

f . — eau, m. galamhocska ; 

— ier, m. galamhddc ; p. at- 

tirer les pigeons au =, ve- 

vdket csalogatni ; — in, m. 

min^r. dUmUrc; — ine, a. 

galamb8zin'& ; —ine, f . jard. 

gcUambganSj, 
Colon, m. gyarmaios ; fig. v. 

cultivateur ; 2. gr. kettds- 

pont. 
Colon, m. an. hurkabU. 
Colonage, m. inus. telepHt- 

v4ny. 
Colonel, m. ezredea. 
Colonial, e, a. gyarmati; 

denr^es — eSfgyarmatdruk, 
Colonie, f. gyarmat. 
Colonisable, m. gyarmatoiit- 

hatd. 
Colonisation, f. gyarmatosi- 

tds, 

100 



Comble 

Coloniser, v. a. gyarmato- 

atni. 
Colonnade, f. col. oszlopzat. 
Colonne, f. oszlop ; impr. 

hasdb; mil. hwddb; fig. 

tdmasz; phys. — d'ean, m- 

gugdr. 
Colophane, — , phone, f. 

gyanta. 
Coloquinte, f. keser^orha. 
Colorant, e, a. szinezd. 
Coloration, f . festis. 
Colorer, v." a. festeni; fig. 

elsimitni.Mmezni-hdmozni. 
Colorier, v. a. szinezni. 
Coloris, m. 8zinez6s; fig- 

arci^n. 
Coloijiste, m. peint. szinezo; 

manuf. szinkiszitd. 
Colossal, e, a. nagyszeru, 

roppant, 
Collose, m. dridai mU; fig< 

drids, 
Colpite4Joa^^-fnShhuvely-lob. 
Colpoc^le, f. m6d. meiuerr. 
Colportage, m. hdzcUds. 
Colporter, v. n. hdzalni; fig. 

furesztelni. 
Colporteur, m. hdzald, 
Colubrin, m. z. sikld. 
Columelle, f. hot. oszlopha- 
Colza, m. repce ; pain de — , 

olajo8lep€ny. 
Coma, m. m^. dlamkdr. 
Combat, Utkdzet ; 2. pdrhaj ; 

fig. verseny, 
*Combattable, a. vitathato, 
Combattant, m. harcos; 2. 

om. harcos libuc. 
Combattre, v. a. harcolni; 

fig. lekiizdeni; 2. v. n.nr- 

m, dtdakodni; fig. verse- 

nyeznL 
t Combe, f. barlang. 
Combien, adv. mennyi ? wj- 

kint, hogyan ; — de fois, 

hdnyszor ; 2. — que, conj. 

V. quoi-que. 
Combinaison, f. 'dsszevetis ; 

fig. fontdlgatds, 
Combinatoire , a. 'dsszeveth^- 

id ; art — , dsszeveies mes- 

tersSge, 
Combiner, v. a. bsszevetni; 

fontolgatni ; fig. Tannee 

— ^«f egyeHtett sereg; 2. 

se — , V. r. egyenUni. 
Comble,m. Ao^mo^; pourle-» 



Comlileiiieiit 



Gomuanderie 



Commissariat 



rdaddsul ; b&t. tetd^ csUca ; 
charp. MztetS; fig. il est 
ruinJ de fond en—, teljesen 
tihikrejutott; 2.polc; tUl- 
mSrt^k; 3. pour — , azonfe- 
liil ; 4. a. halmozott^ telve, 

Comblement, m. betdltes. 

Combler, v. a. halmozni^ te- 
Uzni ; hetdlteni ; fig. tetiz- 
ni ; 2. elhalmozni 

Combri^re , f. p§ch. tinn- 
hcU-hdld. 

€ombu8tibilit6,f.^fli/i6t^«, fig. 
V. combustion. 

Combustible, a. 4ghetd. 

Combustion, f . meg^ges ; fig. 

nagy zavcvr; zenebona. 
Com6die, f. vigjdtik; 2. vig- 

jdtekxrds; 3. eWadds ; fig. 

bohdsdg ; il donne la — , ne- 

vets^gessi teszi magdt ; 4. 

szinhdz ; 5, szinleMs. 
Com6dien, ne, s. szinSsz; 

troupe de — s, szvntdrsu- 

lat ; fig. szineskedd. 
^Comessation, f. ddzsdUs. 
Comesseur, m. nagyevd; pop. 

nagybsm. 
Comestible, a. megehetd ; 2. 

pi. ilelmi szerek, 
Com^te, f. ilstdk'ds, bot. /o- 

dorka. 
Comique, a. furcsa^ trefds; 

2. m. le — , komikus; — 

ment, adv. vigan. 
Comity, m. vdlasztmdny ; th. 

— de lecture, birdld bizott- 

sdg ; fig. bizalmas kdr. 
Comma (co-), m. mus. pa- 

rdny hangkoz ; gr. imp. v. 

virgole ; 2. kettdspont. 
Commandant, m. parancs- 

Kofc; — en chef, fdpa- 

rancsnok, 
Commande, f . com. -megren- 

deUg; fig. maladie de — , 

nxnleU betegs^g. 
Commandement, m. pa- 

rancs; mil. vez^nylet; 2. 

rendelkez^s; 3. les dix— s, 

tizparancsolat. 
Commander, v. a. parancsol- 

ni ; commandez k vos va- 
lets, mondja meg szolgdi- 

nak ; 2. megrendelni; 3. 

vezinyelni; guer. tt/ralni; 

^. y. n, uralkodni ; fig./f- 



kezni ; 6. se — , v. r. '&nma- 

gdn uralkodni. 
Commanderie, f. c. kom- 

thursdg ; 2. gyarmatfol- 

UgyeWisig. 
Commandeur, m. kommm- 

ddtor ; 2. gyarmatfol- 

ilgyeW. 
Commenditaire, s. a. com. 

kiiltdrs. [sulat. 

Commandite, f. com. kiUtdr- 
Comme, adv. Spugy; 2. mint: 

3. middn ; 4. v. autre, (3) ; 

6. ugymint; 6. majdnem; 

7. mintegy ; 8. mikint ; 9. 
dgy mint ; 10. csakugy; 11. 
— si, mintha ; 12. — quoi, 
melyszerint ; 13. — en effet, 
a mint ; 14. — atlssique, 
8zint4n mint ; 16. tout — , 
ugyanolyan; 11 — , conj. 
mivel ; 2. mivtdn. 

Comm^moraison, comme- 
moration, f. cath. megem- 
UkezSSf emlikiinnep. 

*Comm6morer, v. a. megem- 
Ukezni; megemUtni. 

Commen<;ani, e, s. kezdS. 

Commencement, m. kezdet ; 
p. heureux — est la moiti6 
de I'oeuvre, a ki mer^ az 
nyer ; prendre — , kezddd- 
ni ; 2. pi. eU6 elem^k ; 3. 
au — , kezdeiben. 

Commencer, v. a. kezdeni ; 
2. — A, megkezdeni; 3. — de, 
hozzdfogni ; 4. — par, kez- 
deni vmivel ; 6. — q. tani- 
tani vkit ; man. — un che- 
val, lovat idomttani ; .6. il 
a mal — e, rosztd kezdte ; 
7. V. n. kezdddni, 

Commende, f. egyhdzi ado- 
mdny. 

Commensal (co-man-), m. 
evdtdra; 2. asztaltdrs. 

Commensurabilite (co-man), 
f. mirhetdxig. 

Commensurable, a. math. 
m£rhet6. 

Comment, adv. mint^ mi- 
kSnt ; 2. mi€rt ; 3. hogyan! 

4. m. il s'agit du — , a mdd- 
rdl van szd. 

Commentaire (co-man-), m. 
irtelmezSs ; ng. roszakara- 
td irtelm£z48; faire des — s, 
megjegyz^seket tenni. 

101 



Commentateur, m.fejtegetd* 

Commcnter, v. h. fejtegetni ; 
megjegyzSseket tenni ; 2. v. 
n. — sur qch. roszakaratu 
iszreviteleket tenni, 

Commer, v. n. haxonlitni. 

Comm^rage, m. nSfecseges^ 
mendemonda. 

Commer<;abl6, v. n^gociable. 

Commer^ant, m. nagykeres- 
kedd ; 2. — , e, a. kereskedd. 

Commerce, m. kereskedSs ; 
mai9on de — , c^g ; — de 
lettres, levelszSs ; fig. il 
fait un mauvais — , gonosz 
mestersSget Hz; -2. kereske- 
delem ; 3. forgidom ; 4. kbz- 
Uked^s, 

Commercer, v. n^gocier. 

Commercial, e, a. kereskedel- 
mi. 

Commdre, f. koma asszony ; 
fig. fam. vdros hlrharang- 
ja; it. une mattresse — , 
kdrmJonfont axszony. 

Comm^rer, v. n. tricselni. 

Commettant (co-), m. com. 
megrendeW. 

Commettre (co-), v. a. ir. el- 
kdvetni ; 2. ktrendelni ; 3. 
rdbizni ; 4. kockdra tenni ^ 
kompromittdlni ; 5. megka- 
sohlitni ; 6. com. meghagy- 
ni; 7. cord, sodomi; 8. se 
— , V. r. kompromittdlni 
(magdt) ; — avec q., meg- 
mirk6zni (v.kivel). 

Commier, v. gommier. 

Commination (co-), f. rh^t. 
ijeaztgetSs, fenyegetdz^s. 

Comminatoire, a. prat, ijeszt- 
getd, fenyegetd. 

Comminutif , ve, a. chir. sz^t- 
zuzd. 

Comminution , f . chi. et 
pharm. szitt^ris ; aprdzds, 

Commis (co-), m. irnok; com. 
— nSgociant, kereekedd se- 
g€d ; — aux portes, eles^g- 
vdmi aegid ; — de la dou- 
ane, vdmtiszt. 

Commiseration, f. szdhalom; 
kdnypHilet. 

Commissaire, (co-), m. biz- 

t08. 

Commissariat (-ria), m. biz- 
tossdg ; — desguerres,^i«2- 
mezisi hivatal. 



Commission 

CommissioD, f. meghizds; 2. 
hizoitmdny ; megrendeUs ; 

3. meghagydi^ parancs ; 
mil. nyiltrendeUt ; mar. — 
en guerre, kaldzlev^l ; th6- 

01. pech^s de — , tetbiin. 
Com mission naire, m. com. 

hizomdnyos ; 2. liorddr. 
Commisslonner, v. a. meg- 

bizni ; wegrendelid ; meg- 

liagyni. 
Commissoire, a. jur. hizo- 

nidnyos. 
Commissure, f. an. szdlag ; 

2. arch. Mzag. 
Commode, f. almdrimt; 2. — , 

a. hSnyelmes ; tig. tdrsas, 
nydjas ; — 6ment, adv. lii- 
nyelmesen. 
Commodite, f. Viiiyelem; 2. 
alkalom; 3. szomszedsdg ; 

4. aZkalmatossdg ; 5. pi. dr- 
mjekszih. 

Commotion, f. m6d. megrdz- 

kddtatds ; tig. mozgalom; 

2. renges; tig. meginduldA. 
Commuable, a. chi. dtvdltoz- 

tathatd. 
Commuer, v. a. pal. megvdl- 

toztatni^ enyhitni. 
Commun, e, a. k'dz'ds ; 2. dl- 

taldnos ; opinion — e, k'dz- 

velemeny ; 3, kozonseges ; 

4. aljas ; 5. sildny ; min- 

dennapi ; gr. nom — , koz- 

nSv ; 6. — , m. kozosseg ; 7. 

en — , adv. kozosen; egyen- 

16 reszben. 
Communal, e, a. kozsegi; 

— ment, v. ensemble. 
Communaut^, f. koz8€g ; it- 

terem (zdrddban) ; 2. cih ; 

testiilet ; 3. vagifonkozai- 

sig ; tdzsirtestiUet. 
Communaux , m. pi. k'ozle- 

geld ; 2. ^falusi kozseg ; fal. 

nep. 
Commune, f . kozseg ; it. eWl- 

jdrd; it. kbzsig hdza; prat. 

k.-i vagyon; jur. ragyon- 

kdzosgegben ild; — n6ment, 

adv. knz'dns^geseiif rend- 

szerint, tobbnyire. 
Communiant, m. dldozd. 
Communibus locis (bu-ce lo- 

cice), adt. phys. dtlag^ 

egyremdsra. 
Communi'cabilit6, f. kdz'ol- 



Communier 

lietdsig; —cable, a. kbzol- 
hetd; —cant, e, a. m6d. 
oggzekStd ; — catif, ve, a. 
kbz'ikeny; — cativement, 
adv. fr. j/i<yd<m; —cation, f. 
k'dzlis; 2. kdzlekedes ; 3. 
osszekottet^s ; viszony, 

Communier, v. a. dldoztatni; 
2. V. n. dldozni. 

Communion, f . hitkdzseg ; 2. 
tirvacsora. 

Communiqner, v. a. kozolni; 
fig. r^szetntni ; 2. felfedez- 
m, tudtdra adni ; 3. v. n. 
Srtekezni ; kdzlekedni ; tit- 
kon egyetirteni; egymdsba 
. nyilni : 5. se — , v. r. k'dz- 
lekedni ; eDiatni ; nyilat- 
kozni. 

Communicatif, ve, a. csere 
. . .; contrat — , cserekb- 
tes. 

Commutation, f. pal. dtvdl- 
toztatds : enyhites. 

Compacit^, f. mrHseg. 

Compacte (pac-te), 'm. azer- 
zndes; egyezes ; 2. — , a. 
«7W(, tomJ&tt. 

Compaction, f. osszekdt^s, 
egyesitSs. 

Compagne, f . tdrsnd ; 2. hit- 
ves ; 3. mar. ilestdr. 

Compagnie, f. tdrsasdg; p. 
prendre cong6 de la — , el- 
bucsuzni; il est — , ritka 
vendeg ; il se croix — , azt 
hiszi, magdhoz hasonldval 
van dolga ; 2. testiilet; 
com. tdrsfidat ; cb. csopoH, 
falka ; p. bete de — , jdbo- 
lond; mil. szdzad; 3. h. 
eccl. — de J6sus, jezsuita 
rend. 

Compagnon, m. tdrs, cimbO' 
ra : mar. — s, hajdsleginy- 
sig ; com. tdzstdrs ; 2. ha- 
sontdrs ; 3. gallic, un bon 
— , vig cimbora ; il fait le 
— , okosdit jdtszik; petit 
— , szegSjiy orddg ; 4. mes- 
terlegeny ; maitre — , dreg- 
leginy ; pCre des — s, atya- 
mester ; — de riviere, mdl- 
hakotd. 

Compagnonnage, m. leginy- 
sig ; leginyegyUt. 

Compair, a. mus. ton — , ki- 
8€r6 hang. 

102 



Compassiounaire 

Comparabilit6, f. hasonlitha- 

tdxdg. 
Comparable, a. hasonlitha- 

16; —ment, adv. fimonU 

mddqn- 
Comparager, v. comparer. 
Comparaison, f. hasorditds; 

prat, osszehasonlitds ; 2. 

nors de — , hojtonlUhatlan ; 

3. rh6t. hasonlat ; 4. adt. 

en — de, kepest : par — , 

hasonlag ; 5. gr. degres 

de — , fokragozds. 
Comparaitre, v. n. ir. vxegje- 

lenni ;, pal. — par avoiie, 

magdt ilgyvid dltal kipvi- 

geltetni. 
Comparatif , ve, a. hasonlit^ ; 

2. m. kbzipfok ; — vement, 

adv. ha^oniitdlag. 
Comparer, v. a. lias&nlltani; 

dsszeJiasonlitani ; 2.pdrhu- 

zamot vonni. 
fComparoir, v. n. birdsdg 

eldtt megjelenni. 
Comparse, f . menet ; th. nima 

Hzemely. 
Compartiment, m. osztdly,. 

fidk ; k'oz ; jard. virdgdgy: 

faire des — s, osztdly ozni, 
Compartiteur, m. jur. szava- 

zat osztd. 
Comparuit (-uite), m. pal 

megjelenisi bizonyitvdmj. 
Comparution, f. pal. megje- 

lenes; jour de — , megjele- 

nSid hatdridd. 
Compas (con-pa), m. korzo; 

tig. avoir le — dans I'oeil, 

jd 8zemmirt6k ; 2. mar. v. 

boussole. 
Compassement, m. k'orzes; 

tig. mesterkiiis. 
Compasser, v. a. k'drezni ; 2. 

kimemi ; ^g.jdl beosztani; 

it. megfontolni ; latolgatni. 
Compasseur, m. korezd. 
Compassion, f. szdnalom, AvJ- 

nyoriilet ; riszvet ; il leur 

porte — , szdnja dket ; fig- 

voila une raisonnement 

qui fait — , nyomondt okos- 

kodds ; lit. la — de la St. 

Vierge, a Sz. Szuzfdjdal- 

mai. 
Compassiounaire, compassi- 

onner, v. compatissant, 

compatir. 



Gompaternit^ 

Gompatemit6, f. kojnasdg ; 

szeUemi rokonsdg. 
Compatibility, f. 'oaszefirhe- 

tds^ff. 
Compatible, a. osszeferhetd^ 

mepferhetd, oeazeilid, meg- 

egyezd. 
Gompatir, v. n. megszdnni^ 

Ji'dnyoriilni ; 2. elnezni ; 3. 

mepferni; 4. coeur compa- 

tissant, kdnydriiJetes lelek. 
Compatissance, v. compas- 
sion. 
Compatriote, B.foldi^ honfi. 
Compellatift ve, a. gr. hivd. 
Compendiaire (con-pan-), v. 

abr^viateur. 
Compendiensement, adv. ^i- 

vonatilag. 
Compendieux, se, a. ossze- 

vont, r'doiditett. 
Compendium (con-pain-dio- 

me), m. 6col. r'dvidlet ; 2. 

k€zikdnyv; vezirfcmdl. 
Comp^n^tration, f. Heselmii- 

teg ; 2. titel kozos megvizs- 

gdldsa. 
Comp6n6tTer, v. a. alaposat\ 

kinyomozni (vmit) ; 2. fig. 

rendszev^ kutatni* 
Compensable, a. pdtolJiatd. 
Compen6ateur,-trice, s. pdt- 

W, kiegyenlitd ; 2. horl. 

pdtinga. 
Compensation (con-pan-), f. 

pdtlds; kiegyenlit^s ; betu- 

dds ; rh^t. szembedllitds. 
Compensatoire, a. kiegyen- 
litd. 
Compenser, v. a. lerdni^ be- 

tudni ; 2. kiegyenliteni ; 3. 

88 — , V- n. kolcsdnoaen le- 

rdni. 
Comp^rage, m. komasdg ; 2. 

pal. Y. comptabilit6 ; 3. fig. 

cinkosok egyetSrtSse ; it. 

bUnriszess^g. 
Compere, m. koma; il est 

mon — , koma tdrsam ; 

coutur.m6Z2tt/ii;fam.d^fiez- 

vous de C8 — , ne higyjen e 

ravasz rdkdnak ; cVst un 

bon — , vigcimbora; it. cin- 

kostdrs. 
Compersonnier, m. jur. tdrs- 

tulajdonos. 
tComp^temment, adv. illo- 

leg, kelWleg. 



Competence 



Completer 



Competence, f. illetek : illet- 
miny ; 2. versenyezSs. 

Competent, e, a. prat, kello: 
2. illetSkes, jogositott ; H. 
en temps — , kell6 idSben ; 
Bziik^ige*. 

Competer, v. n. prat. iUetni. 

Comp6titenr, m. vetilytdrs^ 
ver^enytdrs. 

Competition, v. rivalit6. 

Compilateur, m. toliozdy 
bongisz-ird ; cet auteur 
n'est qu'un simple — , ez a 
szerzd nem egyeb gdny- 
Idifidl. 

Compilation, f. osszeszedege- 
fes, 'osHzelopogatds ; toldo- 
zatf szedeUk. 

Compiler, v. a. 'osszehoi'dani, 
bsiizegdmjolni. 

Compisser, v. n. b. lehu- 
gyozni. 

Complaignant, e, s. a. prat. 
vddld ; bevddold^ bedruld. 

Complaindre, v. plaindre.- 

Complainte, f. prat, vdd, pa- 
nasz ; gydszdal ; 2. pi. 
fam. jajgatds, jaj anasz. 

Complaire, v. u. ir. — & q,, 
elozikenyvek lenni; 2. se 
— , V. r. 'orbmit lelni ; tet- 
szeni (onmagdnak). 

Complaisammeut, adv. eW- 
zikenyen; jetez — les 
yeux sur son beiceau, tes- 
84k bblcsdjere nizni. 

Complaisance, f. mjdjassdg, 
szolgdlatossdg ; fausse — ,' 
szolga lelkiisig ; 2. tetszen, 
gy'dnydrkodes; 3. szivess^ij, 
eldzekenyseg. 

Complaisant, e, a. szives^ eld- 
zekeny^ szolgdlatkSsz, el- 
nSzd ; 2. m. szeinlesi . szol- 
galelek ; 3. m. keritd, 

Complanir, v. aplanir. 

fComplant, m. iiltetviny ; 
c'ebt un mauvais — , rosz 
telek ; 2. iiltetviny add, ' 

fComplanter, v. a. csemetik- 
kel beiUtetni ; 2. v. n. iil- 
tetviny -addt szedni. 

fComplanterie, f. com. iiltet- 
viny-add. 

Complement, m. egiszltik ; 
g^om. — d'un angle, pdt- 
Hzog ; gr. pdtlik ; — objec- 
tif, hatdrozd. 

103 



Complementaire, a. kiegi- 

8ZUd. 

Complet (-^), m. mil. teljes; 

oeuvres — es de Voltaire, 

V. 'dsszea munkdi. 
Compirtement, adv. teljesen, 

tbkiletesen; il est — fou, 

egeazen bolond ; 2. m. ki- 

egiszUes. 
Completer, v. a. kiegiszitni ; 

teljezni. 
Compietif, ve, a. gr. potld, 

kiegiszitd. 
Complexe, a. did.dsszetett. 
Complexion, f. mivolt^ testal- 

kat; 2. lelkiilet, Iwjlam; 

il est de — joviale, vidor 

termiszetU. 
*Complexionner, v. a. med. 

a testalkatot kipezni ; il 

est bien — e, jd testaJkatu^ 

egeszsiges testU. 
Complexite, f. did. foglalik, 

foglalmdny. 
Complication, f. bonyodalom^ 

szbceveny ; it. fig. 
Complice, a. bUnreczes; 2. s. 

bUntdrs, Hnko^tdrs. 
Complicite, f. bUnrSszessig. 
Complies, f. pi. lit. zdrzso- 

losma. 
Compliment, m. iidrdzlet, 

koszbntis, bdk;— de condo - 

leance, sajndlat jelentis ; 

lettre de — , illemlevil ; 

faites lui bien des — s de 

ma part , adja dt neki 

tiszteletemet ; 2. sans — , 

point de — , teketdria nil- 

kiil ; tr^ve de — s, hagyjuk 

a bdkokat. 
Complimentaire , m. com. 

nevadd^ cigadd. 
Complimenter, v. a. q. iid- 

vbzleni; 2. bdkolgatni^ bd- 

kolni. 
Complimenteur, se, • s. bn- 

kolgatd. 
Compliquer, v. a. bonyolitni, 

bsszebonyolitni ; pal. af- 
faire — ee, bonyoUdotl iigy; 

litt. szbvevinyes. 
Complot (-plo), m. bsszees- 

kiiveSf pdrtUtes; titkos ifzb- 

vetkezes. 
Comploter, V. a. cinkoskodni, 

bifazeszbvetkezniy vesztire 

tbmi (vkinek) ; 2. v. n. 



Complotenr 



Compotatenr 



Compter 



pdrtot iltnif Idzaddst in- 

ditni. 
Complotenr, m. dsszeeskiivo. 
Compon, m. bl. nigygzogU 

Componction, f. th6o. tore- 

delem, 
tOomportement, m. magavi- 

selet; iletmdd. 
Comporter, v. a. megengedniy 

eltumi ; 2. se — , v. r. ma- 

got viselni ; se — bien aveo 

q., vkivel megferni , cbi. 

hatni, 
Composant, e, a. cbi. partie 

—6, alkatrisz; principe — , 

alapelem. 
Compost, m. 'osszetitj ossze- 

tetel ; cbi. elegy ; gr. ossze- 

tett 8z6, 
Composer, v. a. dsszetenni^ 

alkotni ; pbarm. vegyitni ; 

2. irni, szerzeni ; 6col. ki- 
dolgozni ; mus. szerezni; 
impr. szedni ; 3. alkaXmaz- 
kodni; bomme —6, erdlte- 
tett kUlsejU ember; visage 
—6, mesterkilt arc; 4. v. 
n. megegyezni ; kiegyezni ; 
5. se — , V. r. tartalmazni ; 
it. V. composer (3). 

Composeur, m. rimfaragd, 
rimeld; fig. — d'almanacbs, 
toprenkedd. 

Composite, e, compost, e. a. 
arcb. 088zetett; 2. vegyitett; 

3. m. vegyuUk, 
Compositeur, m. mus. zene- 

szerzd ; impr. szedd ; prat. 
V. amiable. 

Composition, f. dazetit ; 
vegyiUek ; artif . iiledik ; 2. 
szerkesztmenVt kidolgozds; 
mus. zenemu; gr. osszetett 
8z6 ; impr. szed^s ; 3. ki- 
egyezis; egyezkedes ; c'est 
un bomme de difficile — , 
nem lehet vele megferni; 
elle est de facile — , k'dny- 
nyil vele boldogulni, 

Composoir, m. impr. szedd- 
de»zka. 

Compost, y. comput ; 2. agr. 
vegytrdgya; it. telek ren- 
des dllapota; — er, v. a. 
trdgydzni. 

Composteur, m. impr. sor- 
merde. 



Compotateur, m. ddzstdrs. 

Compote, f. befott gyumolcs; 
2. becsindlt; pr. yeux en 
— , megk€kilU szem (iltleg- 
tSl). 

Compotier, m. gyUmolcs pSp- 
C868ze. 

Compr6bensibilit6, f. erthe- 
tds^g. 

Compr^bensible, a. megfog- 
hatd, irthetd. 

Compr6bensif, ve, a. id6e — 
— ve, terjedelmes eszme. 

Compr6bensivit6 , compr6- 
bension, f. ertelem^ felfo- 
go tehetseg ; tb6o. 8zemle' 
les ; log. fogalom terjedel- 
m£. 

Comprendre, v. a. ir. tartal- 
maznif m^gdban foglcUni ; 
sans y — , non compris, 
oda nem szdmitva ; y com- 
pris, oda €rtve ; fig. erteni^ 
fblfogni; je ne comprends 
pas cet bomme, nem oko- 
8odom ki ez emberbdl; je 
commence si — , mx)8t vild- 
go8odik ki eWttem a dolqg; 
compnenez — vous le 
franpais ? tud francidul ? 
2. se — , V. r. se — soi- 
meme, tisztdban lenni on- 
magdval, 

Compresse, f. sebkotd. 

Compressibility, f. osaze- 
nyomhatd8dg. 

Compressible, a. 'osszenyom- 
hato. [ritd, 

Compressif, ve, a. cbir. szo- 

Compression, f . dsszenyornds, 
szontds. 

Comprimable , v. compres- 
sible. 

Comprimer, v. a. osszenyom- 
ni, —sajtolni; fig. elnyom- 
m, zaholdzni. 

Compris, e, v. comprendre. 

Compromettre, v. a. ir. k6- 
tesitni, veszedelmeztetnif 
beledrtani ; 2. v. n. prat. 
vkit blrdul vdlasztani ; 3. 
se — , V. r. becsiiletet koc- 
kdztatnij magdt kitenni. 

Compromis, e, v. compro- 
mettre ; 2. mettre en — , v. 
compromettre ( 2 ) ; m. vd- 
lasztott birdsdgi kiegyen- 



lites. 



Compromissaire, compro- 
missionnaire, v. arbitre. 

Comptabilit^ (con-ta-), tazd- 
maddsi kotelezettsSg ; szdm- 
tartds , az ewel jdrd fele- 
I688€g, 

Comptable (con-ta), a. 8z&- 
maddsra koteles; fig. fe- 
lelds; 2. m. szdmvevd; 
szdmtartd. 

Comptant (con-tan), a. m. 
ke8zp€nzi ; il est riche en 
argent — , sok k,pinze van ; 
p. prendre qcb. pour ar- 
gent — , bolondjdban elhiw^ 
ni vmit; 2. adt. acheter, 
vendre-— , kSszpSnzzel ven- 
ni, adni ; pr. il l*a pay6 — , 
kereken kimondta az iga- 
zat ; 3. m. fam. il a du — , 
van Kri8ztu8a. 

Compte (con-te), m. szdmo- 
Ids ; mszeg ; venir k — , v. 
kivel leszdmolni ; sans — 
ni mesure,««?n rnddot^se ha- 
tdrt nem tartani ; — fait, 
szdmtdbla; 2. szdmadds; 
szdmla ; - rovds ; cette 
partie est employ^ dans 
le — , e tetel azdmaddsba 
van hozva ; pour men — , 
rovdsomra; pr. les bons 
— s font les bons amis, sze- 
gddiott bSr, osztott konc ; il 
est de bon — , oszinte es 
bec8ul£te8; com. — courant, 
folyd szdmla ; 3. — rond, 
kerekszdm; 4. rendre — , 
szdmot adni ; prendre sur 
son — , magdra vdUalrd; 
je lui al donn6 son — , 
megadtam neki ; 5. donner 
le — , a szdmldt kifizetni ; 
6. faire — sur q. bizni vki- 
ben ; 7. acbeter si bon — , 
olcson vdsdrolni; 8. trouver 
son — , ha^zndt lelni ; il 
fait bien son — , ert a nye- 
resigliez ; 9. faire, tenir — 
de, becsMni; 10. au boat 
du — , v€gre, tekintve ; 11. 
k — , eldleg. 

Compte-fils, m. Uveglencse; 
— pas, V. odomMre. 

Compter (com-t6), v. a. szam- 
Idlni ; 2. szdmolni ; 3. biz- 
ni (vkiben^ vmiben) ; 4. 
szdnd4kozni ; 5. tekinteni 



104 



Compte-rendn 



Concept 



Gonolnsif 



Oompte-rendu, m. jelentSs. 
Oomptenr , m . szdmold; szdm- 

laid. 
Comptoir (con-toar), m. ird- 

asztal; iroda; com. iigy- 

szoba. 
Oomptoriste, m. konywezetS, 
Gompnlsation, v. compul- 
sion. 
Compulser, v. a. lapozni/ku- 

tatni. 
Compulseur, m. jar. el&mu- 

tatdsi parancs vigrehaj- 

tdja. 
Compulsion, f. jur. birdi 

kenyszer. 
Compulsoir, m. jur. el&mu- 

tatdsi paranca; 2. les actes 

— s, Mnyszeritdparancs. 
Computation, f. J^lszdmolds, 
Computiste, m. naptdrki- 

szitd, 
Comtal, e, a. grdji. 
Comtat, y. comt6. 
Comte, m. grdf; — de Lyon, 

lyoni kanonok. 
Comt6, m. grdfsdg, 
Comtesse, f. grdfnd; grdfn4. 
Comtor, m. grdji johbdgy ; 

—at, m. grdji johhdgysdg. 
Concassation, f. dsszetiir^Sf 

zuzds. 
ConcBflser, v. a. t'dmi^ zUznL 
Concatenation, f . 'dsszefiiggesy 

Idncolat. 
Concavation, f. m^d. mell- 

csont kindvSse. 
Concave, a. obWs; convexe 

—, homor domboru. 
Concavity, f. dbWssSg, ho- 

morUsdg. 
Conc6der, v. a. engedilyezni ; 

IpTAt.jogot engedni. 
Conc616br©r, v. egyutt iln- 

nepelni. 
Concentration (-cion), f. did. 

hozpontosUds ; chi. tdmS- 

nyiUi ; m6d. — des pouls, 

gydnge irverSs; fig. — des 

id^es, eszmdk egyesvlise. 
Concentrer, v. a. did. bssz- 

pontosUni; fig. egjfeHtni; 

nomme —6 en lui-m@me, 

magdba zdrt ember ; chi. 

tonUnyitni ; 2. se — , v. n. 

kdzpantostdni ; fig. magdba 

zdrkdznL 
Concentrique, a. did. kdz- 



pontogitott; chi. tdmdritett; 

— ment, adv. kbzepl&leg. 
Concept (-cep^te-), m. did. 

fogalom, 
Conceptacle, m. hot. Ui8z6, 
*Concepteur, m. did. fogal- 

mazd. 
Conceptibilit6, f. megerthe- 

tdsig. 
Conceptible, a. megerthetd, 
Conceptif, ve, a. folfoghatd ; 

faculty —\Q^f'6lfogd tehet- 

sSg, 
Conception, f. fogamzds ; 

cath. — , Boldogasszony 

fogantatdsa ; fig. fogalom; 

plaisante — , furcsa otlet; 

it. esz^fdlfogd tehetsig ; \i 

a la — dure, neMz esze van. 
Conceptionnaire, s. h. eccl. 

a szepldtlen fogantatds 

hive. 
Concemant, pr6p. iUetdleg^ 

vonatkozdlag. 
Concerner, v. a. illetni^ rd- 

tartozni ; cela vous — e, ez 

bnt iUeti. 
Concert (con-c^re), m. hang- 

verseny ; fig. osszhangzds ; 

2. hangversenyzd ; 3. le — 

d'opinions , v€lem£nyek 

egyetirtise; 4. adt. de — , 

megegyezdleg ; ils 6taient 

de — , egyetirtettek. 
Concertant, e, s. hangverse- 

nyekben mUkodd. 
Concerter, v. a. p. u. beta- 

nvlni ; fig. osszebeszilni ; 

— secr^tement, koholni ; 

il est —6, mesterkelt; 2. v. 

n. hangversenyt adni; 3. 

se — , V. r. irtehezni. 
Concessif, ve, a. rdhagyd^ 

megengedd. 
Concession, f. engedis; en- 

gedely ; 2. 6con. dtenge- 

dis ; tig. kelybenhagydSf 

megvallds ; par — , helyben 

hagydlag. 
Concessionnaire, m. enged- 

menyes ; expl. folkSrd. * 
Concetti (conn-tch4-tiJ, m. 

pi. mssterkilt He. 
Concevable, a. megfoghatd^ 

Srthetd. 
Concevoir, v. a. et. n. fogan- 

ni; hasasodni ; 2. m£g€r- 

teniy folfogni ; abs. je con- 

105 



9ois, ertem ; it — un beau 

plan, V. inventor ; 3. — de 

resp6rance, remSlni ; — de 

la haine, gyUldletet tdpldl- 

ni: 4.kifejezni;8zerke8Zteni. 
Conche, f . tartds ; rukdzat ; 

dllapot. 
Conch'oide (-ko-), conchide 

(-ki-^, f. g6om. porgevonal; 

— yle (-ki-), m. bdrsonycsi- 

ga; — ylifere (-ki-), s. a. 

moll. Mjas puhdnyok ; 

— ylioide (-ki-) a. kagyld ' 

alaku ; — yliologie (-ki-), f. 

kagyldtan. 
Concierge, s. vdrnagy ; hdz- 

feliigyeld ; kaptis. 
Conciergerie, f. vdm^gysdg ; 

hdzfelugyeldseg ; 2. fegy- 

hdz Pdrisban. 
Concile, m. h. anc. nepgyH- 

Us ; 2. h. eccl. zsinat. 
Conciliable, a. megegyezteU 

held. 
Conciliabule, m. tdrv€nyte- 

len zsinat; iron, zuggyu- 

les. 
Conciliant, e, a. bikes^ beke- 

szeretd. 
Conciliateur, —trice, s. k'oz- 

benjdrd; kibikitd. 
Conciliation, f . kibekiUs ; 

2. — de lois, kiegyenlitis. 
Conciliatoire, a. kibikltd ; 

m^gegyeztetd. 
Cencilier, v. a. kiegyeztetni, 

egyetntni ; kibikUeni ; 2. 

megszerezni^ kivivni; 3. se 

— , V. r. szerezni (magd- 

nak) ; magdra vonni; meg- 

egyezni; kib^kiilni. 
Concis, e, a. tom/itt r'dvid. 
Concision, f. iimuyrseg, veWs 

rdvids4g. 
Concitoyen, ne, s. polgdrtdrs. 
Conclave , m. pdpavdlasz- 

tdk gyillise; 2. zdrlak. 
Concluant, e, a. did. log. 

hathatds ; tbnior, velds. 
Conclure, v. a. ir. bevigezni, 

befejezni ; megkbtni; 2. kb- 

vetkeztetni ; ces raisons 

ne concluent rien, ez okok 

mitse bizonyitanak; 3. pal. 

inditvdnyozni; v^gzist hcz- 

nt, itilni. 
Conclusif, ve, a. kbvetkez- 

tet&. 



Conolmslon 



Conor^tionner 



Condnotion 



Conclusion, f. hefejezes ; 2. 

kovetkeztetes ; 3. pal. mel- 

liklet ; v^^z^s ; inditvdny ; 

k^relem ; 4. adt. rbviden. 
Gonclusum (-zome), m. zd- 

rad^k, v€gzet. 
Concoction, v. coction. 
Concombre, m. vgorka; — 

— d'ane, hot. ugork As mag- 

rugd. 
Concomitance, f. v. coexis- 

tance. 
Concomitant, e, a. egyiitt- 

hatd. 
Concordance, f . osszeegyezis ; 

2. egyezetessegi szdtdr ; gr. 

egyezminy. 
Concordant, m. mus. kbzip- 

Jiang ; 2. — , a. v. con- 

corder. 
Concordantiel, le, a. imze- 

egyezd. 
Concordat (-da), m. egyez- 

meny ; com. hitel-egyez- 

mSny; 2. alku-kot^s (a 

pdpa is v.fejedelmek kozt). 
Concorde, f. egyetertes, ossz- 

hangzds. 
Concorder, v. n.megegyezni; 

carateres conco: dants, bsz- 

szeegyezd jellemek. 
Concourant, e. a. osszehatd. 
Concourir, v. n. ir. kozzdjd- 

rulni ; eldsegiteni ; 2. ver- 

senyezni, pdlydzni ; pal. 

egyiitt kovetelni. 
Conconrs, m. hozzdjdrulds, 

eldsegites ; 2. versenyzes^ 

pdlydzds ; 3. csddiUes ; 

g6om. taldlkozdsipo^; jur. 

csdd. 
Concr6er, v. a. egyiitt terem- 

teni ; 2. se — , v. r. egyiitt- 

tdmadni. 
Concr6fier, v. a. egyesiteni. 
Concrescible, a. egyesithetd. 
Concret, m. phil. bsszetessSg; 

chi. — naturel, termdsze- 

tes vegyillek dltal tdmadt 

szildrd test; 2. —, ^te, a. 

did. bsszetes, valdsdgos ; 

chi. szildrd, sUriisddbtt. 
Concr6tation, f. silrilsodis, 

megalvds. 
Concretion, f. chi. szildrd 

test ; chir. bsszerwvis ; 

jard. kdmag ; min6r. phys. 

keminyedes, megalvds. 



Concretionner, v. a. min^r. 

btszehalmozni ; 2. se — , v. 

r. bsszendni." 
Congu, V. concevoir. 
Concubinage, m. dgycusdg, 

dgyaskodds. 
Concubine, f. dgyas, dgyas- 

tdrs. 
Conculquer, v. a. taposni. 
Concupiscence (-pi-<?ance), f. 

testiseg, hujavdgy ; th6o. 

hajlam tiltott doJgokra. 
Concupiscent, e, a. bnja. 
Concupiscible, a. ^col. ap- 

p^tit — , vdgybszt'dn. 
Concurremment (-ra-man) 

adv. k'dzdseUy versenyez- 

ve. 
Concurrence, f. versenyzis, 

pdlydzds ; com. verseny ; 

— de fetes, kStiinnep bssze- 
taldlkozdsa ; abs. jusqu' k 
due —, erejiig. 

Concurrent, e, s. pdlydzd, 

verseny z6 ; astr. jour — , 

szokd nap. 
Concussion, f. zsarolds, zak- 

latds. 
Concussionnalre, m. zsarold, 

zaklatd ; — public, nep- 

nyuzd. 
Con damnable (-d&-nable), a. 

kdrhoztathatd , elitilhetd ; 

hUntetisre miltd. 
Condamnation (-dsl-na-), f. 

eliteles ; kdrhoztatds ; fig. 

hiba bevaUdsa; 2. itelet; 

— par contumace, elma- 
rasztalds. 

Condamnatoire, a. elitild. 

Condamner, v. a. elitilni; 
fig. elhaUgattatni ; — un 
inalade, iletirdl lemonda- 
ni : 2. kdrhoztatni ; fig. — 
une porte, ajtdt elrekesz- 
teni ; 3. se — , v. r. bnma- 
gdt biintetni ; hibdjdt el- 
ismemi. 

Condensability, f. phys. sii- 
rithetdseg. 

Condensable, a. phys. sUrit- 
lietd. 

Condensateur, m. phys. sU- 
ritd ; villanysiirUd. 

Condensation, f. phys. sUri- 
tis. 

Condenser, v. a. siiritni ; 2. 
se — , V. r. sUriisodni. 

106 



Condescendance, f. engede- 
kenysig. 

Condescendant. e, A.engede- 
keny ; leereszkedd. 

Condescendre, v. n. enged- 
ni ; 2. elnizdnek lenni; 
prat. p. u. — sur le pa- 
rent le plus proche, a 
gydmsdgot a legkdzelehbi 
rhkonra hdritani. 

Condiction, f. pal. visszako- 
veteles. 

Condigne, a. th^o. hozzdillS; 
— ment, adv. alkalmazva, 
megegyezdleg. 

Condignite, f. hozzdoalmdg. 

Condiment, v. assaisoune- 
ment. 

Condire, v. confire. 

Condisciple, m. tarmldtdn. 

Colidit (-di), m. pharm. he- 
csindlt. 

Condition, f. dllapot ; hely- 
zet ; 2. rang ; szdrmazds ; 
3. szolgdlat; szolgdlathan 
letel ; 4l. fbltet ; pal. kiU- 
tis. 

Conditionnel, m. gr. kotmod. 

Conditionnel, le, a. foltete- 
les : —ment, adv. foltete- 
lesen. 

Conditionner, v. a. minSsit- 
ni; mal— 6, roszminHsigu; 
iron, le voilA bien — e, de- 
rekasan leitta magdt ; 2. 
zdradikkal elldtni. 

Condol^ance, f. reszvitnyil- 
vdnitds. 

Condor, contur, contour, 
gryps, m. om. grif-ke- 
seluu. 

Condormition, f . th6o. elhd- 
Ids. 

Condottiere (-thie-r6), m. or- 
gy iljcos; 2. dszvSrhajcsdr ; 
berkocsis. 

fse Condouloir, v. r. r^z- 
vitit nyilvdnitani. 

Conducteur, —trice, s. veze- 
t6,fdliig\jel&; — de la di- 
ligence, kocsivezetd; fig- 
tanitd ; phys. viUanyve- 
zet6. 

Conductibilite, f. chi. vezei- 
het&seg ; vezetekenysig. 

Conductible, a. vezetd; veze- 
tikeny. 

Conduction, v. louage. 



Condnire 



Gonf^rer 



Conflttent 



Conduire, v. a. ir. — q. qch., 
vezetni ; tig. — d la perte, 
veszelybe ejteni ; 2. vez^^rel- 
ni^ igazgatni ; fig. intSzni ; 
3. kormdnyozni ; pr. — sa 
barque, niagdrdl meg 7iem 
feledkezni; 4. kuimi ; 6. 
se — , V. r. magdt viielni. 

Conduit, m. C86, csatoma; 
arch. — a vent, leghuzam ; 
expl. — de mine, dkna- 
tomdc. 

Conduite, f. vezetes; "kisi- 
ret ; 2. fblugyeUi ; 3. ve- 
zSnylet ; 4. onviselet : il 
manque de — , nem tud 
emberseget ; 5. faire la — , 
elkisirni; pr. faire la— de 
Grenoble, elkergetni; hydr. 
— d'eau, vizvezeUk; peini. 
fblosztds. 

Condurdum (-dome),bot.<f€- 

Cone, m. math, kiip ; hot. — 
fruit, fenyUtoboz; conch. 
hengercsiga ; opt. feny- 
kup. 

C6ne, e, a. kupos, 

Confabulateur, m. g. p. fe- 
csegd; kerkedd f— lation, 
f. fecseges ; f— ler, v. n. 
fecsegni, csevegni^ v. cau- 
ser. 

Confaitement, v. parfaite- 
ment. 

Confanon, v. coquelicot. 

Confection, f . a,TGh..fdlepiti3; 
prat, szerkesztes ; 2. Oevig- 
zis; 3. pharm. nyelet, 

Confectionner, v. a. elkiszi- 
teni. 

Confectionneur, — naire, m. 
elkiszitd. 

Conf^derateur, —trice, a. 
szovetkezd. 

Conf^d6ratif , ve, a. szbveUeg 
szerinti. 

Confederation, f. szovetseg ; 

2. szovetkezet. 
Confed6rer, v. a. et r. szo- 

vetkezni. 
Conference, f. jur. Iitt6r. osz- 
szehasonlitds ; 2. tandcsko- 
zds, irtekezis ; ertekezlet ; 

3. maitre de — , kepezdei 
tandr. 

Conferencier, m. Ertekezlet 
elnoke. 



Conf^rer, v. a. osszehasonlit- 
ni ; imp. 'osszevetni ; 2. 
adomdnyozni ; 3. v. n. er- 
iekezm ; tandcskozni. 

Conferve, conferva, m. nyd- 
kony. 

Conf5s, V. confesser. 

Confesse, f. cath. gydnds; 
fig. parlez moi franche- 
ment vou8 etes k — , be- 
szeljen dszinten, bizhatik 
titoktartdsomban. 

Confesser, v. a. megvallani 
prat, elismerni ; h. eccl. — 
J6aus Chi'st,Kri8ztu»t val- 
iant ; 2. gydnni ; 3. q., 
gyontatni; pr. c'est le di- 
able fit — , nag yon bajos do- 
log; 4. se — , V. r. gydnni; 
pr. se — au renard, magdt 
ravasz emberre bizni. 

Confesseur, m. gydntatd ; h. 
eccl. hitvalld ; vertanu. 

Confession, f. vallornds-; — 
de foi, hitvallds; 2. gyd- 
nds ; ouii- en — , gydntaini; 
fam. confier qch. si q. sous 
le sceau de la — , vkinek 
titoktartds foltitele mellett 
mondani vmit ; pr. on lui 
donnerait le bon Dieu 
sans — , lasm viz partot 
mo8. 

Confessional, m. gydntatd 
8zek ; ameub. kdr-szek. 

Confiance, f. bizalom^ bizo- 
dalom ; homme de — , meg- 
hitt ; 2. prendre — en q., 
vkiben bizni ; 3. dszinteseg^ 
nyilt8dg ; 4. bizt088dg, bd- 
torsdg ; 6. onhittseg^ elbi- 
zakodd8. 

Confiant, e, a. bizalmas; 2. 
onhitt, kepzeWdd. 

Confidemment ( -da-man ), 
bizdlTnasan. 

Confidence, f. bizalmassdg^ 
meghitts^g ; en — , bizal- 
maaan. 

Confidente, e, s. meghitt. 

Confidentiel, le, a. dipl. meg- 
hitt ; — lement, adv. titok- 
6aw, meghitten. 

Confier, v. a. qch. «lq., vmit 
vkire bizni ; 2. kdzUni; 3. 
se — , V. r. bizni. 

Configuration, f . idomzat ; 
chi. phys. k€pzi8, 

107 



Configurer, v. a. idamitni, 
alaJntni. 

Confiner, v. n. hatdro8nak 
lenni; 2. v. a. q. bezdrni; 
bellebbezni; szamUzni; jur. 
— un territoire, hatdrolni ; 
3. se — , V. r. visszavonulni. 

*Confinit6, f. 1iatdr8zom8zSd- 
8dg. 

Confins, m. pi. hatdr; veg- 
hely. 

Confire, v. a. ir. befdzni; fig. 
elle est toute confite en 
devotion, m£rd dhitat088dg: 
it. —en malice, mero go- 
no8Z8dg ; cham. C8dvdzni. 

Confirmatif, ve, a. jdudha- 
gyd ; megerddtd. 

Confirmation, f. megerddtes; 
jdvdhagyds ; rh6t. bizo- 
ny%td8 ; 2. theo, cath. 6^?'- 
mdlds; prot. beavatds, 

Confirmer, v. a. megerdsite- 
ni ; jdvdhagyni ; cath. ber- 
mdlni ; prot. beavatni ; 
fig. pop. — q. pofon nyal- 
ni ; 2. se — , v. r. vald8ulni. 

Confiscable, a. elkobozhatdy 
lefoglalhatd. 

Confiscation, f. lefoglalds. 

Confiserie, f. cukrd8zat. 

Confiseur, m. cukrdsz ; 2. 
gyiinuihsbefdzd . 

Confisquer, v. a. lefoglalni, 
elkobozni; fig. c'est un 
homme — e, nagyon rosz 
Idbon dU. 

Confit, m. cham. csdvakdd ; 
2. C8dva ; 3. — , a. v. con- 
fire. 

C nfiteor, m. gydnds-ima ; 
fig. magdt l8lennek ajdn- 
lani (ve8zelyben). 

Confiturfe, f. befhzott gyu- 
mblc8 ; — sdciies, aszalt 
gyiimdlc8 ; — k mi-sucre, 
cukrozott aszalt gyUmolcs, 

Confiturerie, v. confiserie. 

Confiturier, 6re, s. cukrdsz. 

Conflagration, f. did. egis^ 
eUges; ^g./orradalom^ zen- 
dilUs, 

Confiant, v. confluent. 

Conflit, m. dsszeiitkbzis ; 2. 
vita. 

Confluent (-an), m. osszefo- 
lyds. 

Confluent, e, a. med. petite 



CoBflner 

v6role — e, otszefolyd him- 
16; bot. feuilles --es, egy- 
mdst irintd levelek. 

Confluer, v. n. dsszefotyni; 2. 
y. ser^onir. 

Confondre, y. a. 'dsszekever- 
niy osszevegyitenif dsszeza- 
vami; 2. oaszet^veszteni ; 
3. megsz^gyenitenif meg- 
zavami ; megh'dkkenteni ; 
elhallgattatni ; 6cr. meg- 
hilntetni; 4. se — , -y. r. 
'dsszevegyiilni ; dsszezava- 
rodni; megzavarodni; fam. 
se — en excuse, vdltig 
mentegetdzni. 

Conformation, f. alakzat ; 
au d6f anx de — , Mbdi test- 
aZkat; chir. JielyreteviSf 
heliigazitds. 

Conforme, a. egyezd^ mege- 
gyezd ; com. etre — , rend- 
ben Unni. 

Conform6ment, ady. egyzd- 
legj szerint. 

Conformer, y. a. k^pezni, 
egyenldvi tenni ; szerirdez- 
ni; alkalmazni ; 2. se — , 
y. r. alkalmazkodni ; se — 
k la yolont6 de Dieu, ma- 
gdt Isten akaratdnak aid 
vetni. 

Conformiste, y. kdzvaUdssze- 
rilek (Anglidban). 

Conformity, f. szerintemig^ 
egyezdseg ; 2. adt. en — , 
szerint. 

Confort, m. segits^g; vigasz ; 
2. kinyelem^ jSUit. 

*Confortable, a. kenyelmes; 
2. m. y. confort. 

fConfortatif, ye, s. a. erddtd. 

Confortation, f. m^d. erdsi- 

t€8. 

fConforter, y. a. m6d. erdn- 

teni^ erot adni; fig. vigasz- 

talni ; bdtoritni. 
Confrateinel, le, a. pal. em- 

berbardti; tiszttdrsi. 
*Confrate niser, y. a. bardt- 

koztatni; 2. se — , y. r. 

bardtkoznif szdvetkezni. 
Confraternity, f. bardtkozdSy 

atyajisodds; bardtisz&vet- 

sSg. 
Confrere, m. bajtdrst tiszt- 

tdrs ; felebardt ; fig. — s de 

commerce, Uzlettdrsak, 



Confr^rie 

Confr6rie, f . szerzetrend; cSh, 

Confrication, f. pharm. szSt- 
d&rzsol^s. 

Confrontation, f . szembesltSs; 
2. dtszehasonlUds. 

Confronter, y. a. izemheaitni; 
2. dsazehasonlitani. 

Confus, e, a. zavart; kevert^ 
dsszekevert ; fig. il court 
un bruit — , rebesgetik^ a 
hir szdllong ; 2. sdtett ho- 
mdlyos ; 3. megddbbent , 
megzavarodott. 

Confns^ment, ady. rendet- 
lenHlj homdlyosan^ 'dssze- 
vissza. 

Confusiblement, y. honteu- 
sement. 

Confusion, f. zavar, zurza- 
var ; 2. megzavarodds ; 3. 
megszigyenitis ; szigyen; 
^.foldsUg^ nagymevnyisig; 
chi. osszevegyulSs ; m6d. 
szemkdprdzds ; 6. en — , 
adt. zavarban ; rendet- 
leniil; it. en — , nagymeny- 
nyisegben ; foWslegesen. 

Confutation, confuser, y. re- 
futation etc. 

Cong6, m. engedily ; szabad- 
adg (tdvozhatdsra) ; elbo- 
csdtds (katondS^ caeUdi 
atb.) ; ^co\. aziinidS ; 2.fdl- 
mondda; elutaaitda; tekd- 
azonSa ; 3. elbucauzda ; 
prendre — de q., etbucauz- 
ni vkitdl ; lettre de — , bu- 
C8ulev€l; men. pdrkdny- 
gyalu ; com. — d'entr^e, 
behozatali engedily; it. dt- 
viteljegy. 

Cong6able, a. tko. kegybir, 

Cong^dier, y. a. elbocadtani; 
azabadadgolni ; azolgdlat- 
bdl elkuldeni ; elutaaUani. 

Cong^lable, a. megfagyhatd ; 
megaludhatd. 

Cong^lant, e, a. megfagyd ; 
megalvd. 

Congelation, f. megfagyda; 
megalvda ; terme de la — , 
fagypont ; h. n. — s pier- 
reuses, eaepklovek. 

Cong^ler, y. B,.fagylalni, fa- 
gyaaztani ; 2. se — , y. r. 
megfagyni ; megalunni, 

Cong^nere, a. h. n. egynem- 
hez tartozd. 

108 



Conigl obe 

Congenial, e, cong6nital, e, 

a. m^d. veleaziileUtt. 
Congestion, f . m6d. torhddt, 

tolulda. 
Conglobation, f. rli6t. hi- 

zonylatok dsazehalmozc^a. 
Conglobe, e, a. an. caomdso- 

dott ; bot. gbngy'olt ; ihkX. 

halmozott, 
Conglom6rat, m. min^r. gor- 
, gyiilet. 
Conglomeration, f. gorgyii- 

ISa^ torlddda. 
Conglom^rer, y. a. torlddni, 

gorgyiilni. 
Conglutinant, e, a. ra^d.osz- 

azeragasztd. 
Conglutinatif, ye, a. raga- 
, dda : ailrUd, 
Conglutination, f. daazera- 

gaaztda; d, ragadda ; 'phjs. 

'oaazeenyvezia. ' 
Conglutiner, y. a. aiiritni; 

phys. oaazeragaaztani. 
Congratulation,' y. felicita- 
tion. 
Congratulatoire, a. koazonto, 
Congratuler, y. feiiciter. 
Congre, m. icht. bajuazoa an- 

golna ; — serpent, tengeri 

kigyd. 
Congre ganiste, ra. jezauita. 
Congregation, f. gyiilekezet; 

2. rendf azerzetrend; d.je- 

zauita-egylet, 
Congres, m. gydl^a^ fejedel- 

mek gyMiae; fpal. ndsz- 

prdba. 
Congr^ye, m. fusees 4 la — , 

gyurdppenty&k. 
Congru, e, a. jur. helyea, iU3; 

gr. daazevdgd. 
Congruaire, m. papi iUetik. 
Congruence, f. geom. egye- 

z€a^ egybetaUUda. 
Congruent, e, a. med. di- 
gestion — e, keUd emiaztis ; 

geom. egyenW. 
Congruite, f . y. conyenance ; 

theol. daazhangzda. 
Conf^ment, ady. kelldleg, 

iUdleg ; fig. alapoaan. 
Conicine, f . chi. oiirbdSk. 
Conie, f. bot. zdkdny. 
C6nier, m. conch. kUrtcaiga. 
Conifere, a. bot. dobozterrnd. 
Coniglobe, m. astr. caillag- 

kiip. 



Coni'qne 



Conjuration 



Conscience 



Coni'qne, a. bot. kupdad; 

g^om. miroir := , homortii- 

kor ; — ae, — ze, f . bot. cik- 

szdr ; = vulgaire, csikos 

kecfkerdgd. " 
Conjecta'ral, e, U. gyaidtha- 

tS; — ralement, adv. hozzd- 

vetdleg; —re, f. gyanUds^ 

sejtis ; — rer, v. a. gyanU 

tanif sejteni ; — reur, m. 

gyanitd, seQtd, 
Gonjoindre, v. a. ir. bsszefog- 

lalnif egyesitni. 
Conjoint, m. hitestdrs; 2.—, 

e. a. bot. 'osszendtt ; gr. tu- 

lajdcnAtd ; — ement, adv. 

egyUtty kdz'dsen. 
Conjonctiff m.v. snbjonctif ; 

2. -, ve, a. gr. particule 

— ve, k'dtszd ; 3. — ve, f . an. 

kozos tulokhdrtya, 
Conjonction, f. egyeaUiSt daz- 

izek&Us; astr. egyiUtdUds; 

gr. kSUzd. 
Conjonctionnel, lev &• gr. 

fo^lald. 
Conjonctivit^, f. chir. tiildk- 

hdrtyalob. 
Conjoncture, f. viszonylat ; 

kdrMm^nyezSs ; com. vi- 

szonyitds, 
86 Conjouir, v. f^liciter. 
Conjooissance, v. felicita- 
tion. 
Re Conjoyer , v. r. v. r6- 

jouir. 
Ck>njugable, a. gr. hajtogat- 

katd. 
Gonjngaison, f. gr. hajtoga- 

tds ; an. — des nerfs, ideg- 

pdrostdds. 
Gonjngal, e, a. hdzoMdgi; 

—ement, adv. hdzassd- 

gilag, 
GoDJugatif, ve, a. gr. hajto- 

gatdsi, 
Gonjugicide, 8. hitves-gyil- 

kos, 
GonJQga6, e, a. an. bot. pd- 

ro8 ; g6om. diam^tres — b, 

pdrhazamos dtmSrd. 
Gonjngner, v. a; hajtogatni; 

2. se —, V. r. hajtogatddni. 
Gonjungo (con-jon-), m. be- 

kezdSa nSlkiUi irds; 2. iam. 

nSsftUs. 
Gonjurateor, m. dsszeeakuvd; 

2. igizd; orddgTizd. 



Conjuration, f. baszeeskuvis ; 
h. r. eakii ; b. eccl. v. exor- 
cisme; mag. igizia; 2. 
eaedezea, 

Coiijnr6, m. 'oaazeeakiidt ; 2. 
a. V. conjurer. 

Conjurer, v. a. eaedezni; cout. 
j&lazdlitani ; lit. Hzni^ idSz- 
ni ; rdolvaani; fig. eloazlat- 
m, elhdritani; 2. oaazeea- 
kUnni; fig. veaztere tomi 
(vkinek). 

Connaissable, a. megiamer- 
heto ; iazrevehetd, 

Connaissance, f . megiamerSa^ 
azendiUt ; tudomda; 2. eaz- 
milet ; 3. iameretaig ; 4. 
6tre en pays de — , iame- 
rdadk kHzt lenni ; ottho- 
noanak lenni ; avoir bien 
des —8, aok iameretet 
bimi ; 5. prendre — de 
, qcb., vmi utdn tudakozdd- 
ni; 6. parler en — de cau- 
se, tdrgyiamerettel beazil- 
ni; astr. la — , iddazdmU 
tda ; prat. — cbarnelle, 
n6az€8; v6n. 4vkm (IdfO' 
gakon). 

Connaissement, m. mar. 
fuvarlevil. 

Connaisseur, se, s. m&Srtd ; 
2. a. oiel — , jdrtcte azem, 

Connaitre, v. a. ir. iamerni; 
megiamemi ; tudatni ; 2. 
irteni ; 3. f aire — , megia- 
mertetni ; 4. ndazni, elhdl- 
ni ; 5. megiamemi ; megku- 
lonb&ztetni; ^,6rezni; tud- 
ni vmirdl, iamerni ; 7. 6«- 
caiilni ; 8. tekintetbe venni; 
11 ne connait ni Dieu, ni 
diable, nem tekint ae laten- 
re, ae ordogre; 8. jur. itSl- 
ni; 10. se — , v. r. onmcbgdt 
iamerni ; Srteni vmihez. 

Connecter, v. a. baazekotni ; 
2. se — , V. r. 'daazefUggni. 

Connexe, a. pal. oaazefiiggd. 

Connexion, f. 'daazekdtieUa ; 
baazejuggia ; an. caont- 
izOlSa. 

Connexite. f. eazmerokonadg. 

Connil (co-ni-ly*), m. hdzi- 
nyiU. 

Conniller (co-ni-li6), v. n. 
pop. himezni-hdmozni ; 
btdl/ni-hatolni, 

109 



Connilli^re, f . garenne ; fig. 

kopaaz mentaig. 
Conni, v. connil ; 2. — e, nda- 

tSny nyiU; fig. kia ledny. 
Conmvence, f. engetega^.g ; 

elhanyagolda ; 2. egyet- 

irtia. 
Connivent, «, a. bot. tekere- 

dett ; an. v. valvule. 
Conniver, v. n. eVnjSzni; 

egyetSrteni, 
Connotation, f. gr. m^lUkir- 

temSny, 
Connu, V. Connaitre. 
Cono'be, f . bot. kSt anydafuz; 

— caipe, m. bot. cirbolya 

fenyu; — idal. e, a. bot. 

g6om. dl-kiipoa ; — ide, m. 

bot. g^om. dXkup ; — p6e, 

f. azUnyoghdld ; — ps, m. 

ent. bbkcae. 
Conquassant, e, (-koua-), a. 

m6d. leaujtd (aziiliai fdj- 

dahnakrdl), 
Conquassation, f. pharm. 

azitd&rzabUa ; m6d. leauj- 

tda (aziil^aifdjdalmakrdl). 
Conque, f . kagylS, caigdhdz ; 

— anatifere, btH ; — spb6- 

rique, kdrbaz; 2. kUrtcaiga. 
Conqu^rant, m. hdditd; 2. 

— , e, a. hdditd ; fam. elle 

a Fair—, kicaipte magdt. 
Conqu6rir, v. a. ir. hdditani; 

ville conquise, elfoglaU 

vdroa. 
Conqu§t, m. azerzemSny ; 2. 

inus. hereaet, 
Conqu§te, f. hddUda ; hddiU 

mdny ; it. fig. 
fConqugter, v. conqu6rir. 
Conquis, v. conqu6rir. 
fConroi, m. gondoaadg ; 2. 

kermd (at), 
fConroyer, v. a. megvendSgel- 

ni (vkit). 
Consacrant, s. a. fblavatd ; 

le — , 6veque — , eimzetea 

pilapbk. 
Consaorer, v. A^fiHazentelni; 

fblavatni; 2. dldozni, fdU 

dldozni ; 3. se — , v. r. ma- 

gdtfoUUdozni, 
Consanguin, e, (-ghein- ghi- 

ne), a. atyafi. 
Consanguinite ( -ghi- ) , f . 

atyafiadg ; 2. v. parents. 
Conscience, f. lelkiiafmeret ; 



Gonsoienoieiise]ii.ent 



Consentir 



Console 



remords de — , lelkifurda- 
Ids ; 2. fam. c'est on 
homme de — , lelkiismere- 
tes fer fin ; 'po^t. mettez la 
main sur la — , tegye kez6t 
szivere ; legyen Sszinte ; 3. 
fam. faire — d'une chose, 
vmit lelkiisineretes dolog- 
nak tartani; phil. bniudat; 
4. en — , igazUlekkel; 
imp. composeur en — , he- 
tibires szedd. 

Consciencieusement , adv. 
lelkiiameretesen. 

Consciencieux, se, a. lelki- 
ismeretes. 

Conscript, v. conscrit. 

Conscription, f. katona-dlli- 
tdSf ujoncozds ; loi de la — , 
ujoncozdsi tbrviny. 

Conscrit, m, katonakoteles ; 
ujonc; fam. c'est un vrai 
— , iigyetlen ember. 

Cons6crateur, v. consecrant. 

Consecration, f . foUzerdelis^ 
folavatds; cath. megszen- 
telSs : num. istenitis. 

Cons6ction, f. inus. szitda- 
rdbolds. 

Cons6cutif, ve, a. egymds- 
iitdn kovetkezd ; — tive- 
ment, adv. egymdsutdn. 

Conseigle, m. kiUzeres. 

Conseil, m. tandcs ; prendre 
— ^ tandcsot kemi; fig. 
prendre — des 6v6ne- 
ments, az esemenyekhez 
alkalmazkodni ; p* k nou- 
velles affaires nouveaux 
—8, az id& megtanit ; 2. el- 
katdrozds ; 3. tandcsadd ; 
pal. tigyved; — d'etat, dl- 
lamtandcs ; — priv6, titkm 
tandcs; mil. - de guerre, 
hadi tandcs. 

Conseiller (-c5-ly6), v. a. ta- 
ndcsolni ; 2. se — , v. r. ta- 
ndcskozni. 

Conseiller (concS-ly6), — 6re, 
s. V. conseil (3.) ; 2. tand- 
C808 ; p. ici les — s n'ont 
point de gages, nem keU 
tandcsadd. 

fConseilleur, m. tandcsadd. 

Consentant, e, a. prat, bele- 
egyezd. 

Consentement, m. heUegye- 
zes. 



Consentir, v. n. ir. beleegyez- 
ni ; jdvdhagyni, megen- 
gedni. 

Consequemment (-ka-man), 
adv. kdvetkezdleg, tehdt ; 
kbvetkezetesen. 

Consequence (-kan-se), f. 
log. kovetkeztetis; 2. kovet- 
kezmSny ; 3. nyomossdg, 
fontossdg ; homme de — , 
eldkeld ember; c'est un 
homme sans — , jelente^- 
telen emher ; it. h. p. ez em- 
bertol nines mit tartani ; 4. 
en — , adt. aszerint ; com. 
de — , kiterjedt. 

Consequent (-kan), m. log. 
befezeSj zdrt€tel ; math. 
utdtag ; 2. par — , conj. 
azert, eszerint, anndlfog- 
va; 3. — , e. a. kovetke- 
zetes. 

Conservateur, —trice, s.^n- 
tartd ; oltalmazd ; pol. — s, 
konzervativ ; 2. — d'un 
bibliotheque, fdkdnyvtdr- 
nok. 

Conservation, f. megtartds, 
fontartds ; veillez «i la — 
de son honneur, drkodjik 
becsiiletire; t. t. d'une 
belle — , jol megdrzbtU 

Conservatoire, m. zenede — ; 
des arts et metiers, ipar- 
tanoda (Pdrishan). 

Conserve, f. arch. v. r6ser- 
v(Hr ; conf . befdtt ; hot. — 
fourchue, ndpic; pharm. 
tartvdny ; 2. pi. szemkim4- 
16 ilveg. 

Conserver, v. a. megkim^lni, 
gondviselni ; bien —6, jdl 
megdrzdtt; 2. megtartani; 
mar. szemmel tartani; 3. 
se — , V. r. eltartani ; meg- 
orizni ; fentartani. 

Considence, f. did. lesiilye- 
des. 

Considerable, a. tetemes;ne- 
vezetes ; fontos ; — ment, 
adv. tetem£sen^ nevezete- 
sen. 

Consid^rant m. indok ; 2. — , 
e, a. V. circonspecte. 

Consid6ration,f. m^p/ontoMs; 
2. V. circonspection ; 3. in- 
dok; 4. tekintet; 5. pi. 
meggondolds ; 6. mettre en 

110 



— , tekintetbe venni ; 7. te- 

kintSly ; tisztelet. 
*Con8iderement, adv. meg- 

gondolva^ megfontolva. 
Considerer, y. a. n^zni^ meg- 

tekinteni ; meggondolni ; 2. . 

tekinteni ; tekintethe ven- 
ni ; 3. tisztelni, becsiUni. 
Consignataire, m. letitemi- 

nyes ; - com. fuvaroztato; 

it. bizomdnyos. 
Consignation, f. letet; com. 

marchandises en —Jegy- 

zemenydruk. 
Consigne, f. mil. drsegipa- 

rancs ; it. parancs ; 2. vdr- 

imok ; 3. v. parole ; it. ti- 

UUom. 
Consigner, v. a. leteteme- 

nyezni ; fig. idezni, folevv- 

liteni ; it. fbljegyezni; mil. 

drparancsot kiadni ; it. le- 

tartdztutni ; fig. eltiltani ; 

com. dtszolgdltatni. 
ConsimiHtude, f. hasonlatos- 

sdg ; osszehangzds. 
Consistance , f . tdmbttseg, 

sUreg ; 2. cUlap ; 3. tartos- 

sdg, dllanddsdg; jard. meg- 

dllapodds. 
Consistant, a. m. phys. corps 

— , szildrd test ; 2. — , e, a. 

a. prat, dlld (-hdl, -bdlj. 
Consister, v. n. dllani (-hdl, 

-bdl,) ; 2. alapulni. 
Consistoire, m. szentszek ; 

egyhdzi tandcs ; it. tandcs- 

terem. 
Consistorial, e, a. jur. szent- 

szeki; — lement, adv. szent- 

szikileg. 
Consistorier, v. n. a szent- 

szikben tandcskozni. 
Consolable, a. vigasztal- 

hatd. 
Consolant, e, a. vigasztald- 
Consolateur, —trice, s. vi- 

gasztald ; 2. a. m. espoir 

— , remenydus. 
Consolatif, ve, a. vigasztald; 

kellemes. 
Consolation, 'i. vigasztalds ; 

2. megnyugvds ; 3. viga^z ; 

p. debit de — , pdlinka- 

hdz. 
fConsolatoire, a. vigasztald. 
Console, f. arch. gydmkS; 

—8 des chambres, pole; 



Consoler 



Constance 



Consultant 



char. — s d*un carosse, 

gydmfa. 
'Consoler, v. a. vigasztalni; 

2. se — , V. r. vigasztalddni, 
fConsoleur, m. vigcLsztald. 
Oonsolidant, e, a. hegesztd^ 

gydgyitS. 
Consolidation, szildrdUds ; 

fig. dUdgitdn ; chir. behe- 

gesztSs; jard. heforraddSy 

beTiovSs ; prat, egyesitis. 
ConBolider, v. a. megszUd/r- 

ditni ; — line plaie, sehet 

behegeszteni ; baume con- 

solidant, gydgy-ir ; prat. 

dllositani ; it. egybesitni, 
Consommant, e, a..fogyasztd. 
Consommatenr, m. fogyasz- 

td. 
Consommation, f. fogyasz- 

tds ; com. kelendds^g ; for- 

galom; 2. bevSgz^.8; jur. 

vegrehajtds, teljesitSs, 
Consomm6, m. cuis. husle. 
'Consommer, v. a. fogycusz- 

tani, elhaszndlni ; 2. bevi- 

gezni ; homme —6, v^g- 

zett ember; jur. teljesi- 

teni. 
Consomptif, ve, (sonp-), s. 

a., mod. emisztd, - mard. 
Oonsomption (sonp-), f. fo- 

ffyasztdt; med. sorvadds; 

2. elhagzndldSy kopds. 
Oonsonnance, f. gr. rh6t. 

egybehangzds ; mus. osz- 

hang. 
Consonnant, e, B..'dszhangzd; 

2. — te, f. mus. hdrfdcska. 
Oonsonne, f. gr. mdssal- 

ho/ngzd. 
Consonner, v. n. mus. osz- 

hangzani. 
Consorts, m. pi. prat, tdrsak. 
Oonsoude.f . bot. naddlytS; — 

of^ciaeile^fekete naddlytd. 
Conspirant, e, a. m^can. 

phil. ottszehatd. 
Conspirateur, —trice, s. bsz- 

szeeskiivd. 
Conspiration, f. dsezeeekii- 

vSs. 
Conspirer, v. a. dsszeskunni ; 

2. szovetkezni 
Conspuer, v. a. inus. lepok- 

ni ; fig. fam. megvetni. 
Gonstamment (a-man), adv. 

szildrdvl ; dllhatatosan ; 2. 



bizonyosan; 3. midhatla- 
nul. 

Constance, f. dllanddsdg; it. 
szildrdsdg ; 2. dllhatatos- 
adg. 

Constant, e, a. dllandd ; 2. 
dllhatatos ; 3. biztos^ bizo- 
nyo8 ; 4. szildrd; maradan- 
dd ; g6om. vdltozhatlan. 

Constant, pr6p. prat, mikoz- 
ben. 

Constatation, f. bebizonyitds; 
megdllapUds. 

Constater, v. a. bebizonyita- 
ni : 2. megdilapitani, ki- 
mutatni ; 3. tammtani^ 
megmutatni. 

Constellation, f. astr. csil- 
lagzat ; fig. il est n6 sous 
une heureuse — , azeren- 
cses sziiletisH, 

Conster, v. n. imp. pal. kivi- 
Idglani; il — e par les pieces 
que . . \ az okmdnyokbdl 
kitetszik, hogy . . . 

Consternation, f . rimiMs , 
zavaTy megdobben^s. 

Constemer, v. a. megzavar- 
ni^ megdJobbenteni^ elrimi- 
teni. 

Constipant, e, a. m6d. haa- 
szoritd. 

C6nstipation, f . dugtilds, has- 
azontlds. 

Constip6, e, kelletlen; mo- 
gorva. 

Constiper, v. a. duguldst 
okozni; il est —6, rekedt 
ham. 

Constituant, e, a. rendeW; 
pal. le — , hatalmazdy uta- 
Ld; phys. les parties — es, 
aXkatriszek; 2. — , m. al- 
kotmdnyozd gyHlis tagja. 

Constituer, v. a. tenni, k4- 
pezni (mindossze); homme 
bien —6, jdltermett fSrfiu ; 
2. did. alapitani; 3. rendel- 
niy kinevezni ; — q. en 
frais, vkit kdltsigbe vend ; 
pal. — q. prisonnier, vkit 
elfogni; — une rente, ^v- 
pinzt kiszabni; 4. se — , v. 
r. alakulni ; magdt foltol- 
ni ; se — prisonnier, letar- 
tdztatdsa vigett jelent- 
kezni. 

Constitutif, ve, a. les pa: ties 

111 



— ves, alkatriszek ; jur. 

titre — , jogcim. 
Constitution, f. alkat, »zer- 

vezet; 2. m^d. testal- 

kat; phil. vildgrendszer ; 

pal. rendelviny ; contrat 

de — , jdraddki szerzSdSs ; 

2. alkotmdny. 
Constitutiounaire, m. prat. 

jdradek-aZapitd. 
•Const it utionnaliser, v. a. 

alkotmdnyt adni ; 2. se — , 

V. r. magdt alkotmdnynak 

aldvetni. 
*Constitutionnalit6, f. alkot- 

menyossdg. 
*Constitutionnel, le, a. alkot- 
^mdnyoSy a Ikotmdnyszerii ; 

2. — , m. alkotmdny hive ; 

— lement, ady. alkotmd- 

nyosan. 
Constricteur, m. an. zdr- 

izom. 
Constrictif , ve, constringent, 

e, a. med. osszehuzd. 
Constructeur, m. arch. €pii- 

td, epitesz. 
Construction, f. 4pit^8, fol- 

ipitis ; atelier de — , dcs- 

tir; bois de — , epUletfa ; 

fig. rendez^s ; g6om. szer- 

kezet ; gr. szdkotia. 
■Construire, v. a. ir. ipiteni; 

folMlitani; — une digue, 

tMtist lidnyni; fig. — une 

phrase, mondatot szerkesz- 

teni ; g6om. — une figui*e, 

dbrdt alkotni. 
Consubstanti'alite, f. th6o. 

lenyegyseg ; — ateur, 

—trice, s. th6o. Urvyeg- 

^gyseg hive; — el, le, a. 

th6o. egylSnyszerU; — elle- 

ment, adv. voltak^peaen. 
Consult udinaire, m. inus. 

szokds embere. 
Consul, m. h. r. konzul; 

dipl. iigynok, ugyvivd. 
Consulaire, a. h. r. konzuli ; 

dipl. iigynoki ; fam. il a la 

goutte — , nem mer td- 

vozni lakd8dbdl( addssdgok 

miatt). 
Consulat, m. konzulsdg; dipl. 

ilgyrfoksSg ; 2. iigynoki hi- 

vatal. 
Consultant, s. a. tandcs- 

add. 



CoBBultat _ 

Consultat, m. chanc. pdpai 

biztos. 
Consultatif, ve, a. tandct- 

add^ tandcsld ; avoir voix 

— ve , szavazatjogot Mr- 

ni. 
Consultation, f. gySgytana- 

kodds ; 2. velemSny ; 3. tS- 

lemSnyezis. 
Gonsnlter, v. a. q. tandcsot 

k^mi; fig. — sa consci- 
ence, lelkiiftmeret^t meg- 

vizsgdlni; p. — son chevet, 

erett megfontolds vSgett 

Tndsnapra halasztani; 2. 

V. n. tandcskozni ; 3. se — , 

V. r. megfontolni. 
Consnltenr du s. office, m. 

pdpai tandcsadd ; 2. rendi 

tandcs. 
Consultrice, f. inus. tarUlcs- 

ad6n6, 
Oonsuiner, v. n. folemesz- 

tent; — son temps, idejit 

eltolteni (vmivel) ; — son 

bien, vagyondt eltekozolni; 

2. se, y. r. magdt tonkre 

tenni ; se — d'ennui, ele- 

peszteni Tnagdt, epekedni. 
Contact (-tac-te), m. did. 

^rint48 ; g6om. point de — , 

€rp<mt. 
Contadin, m. fahisi ember;- 

vidSki. 
Contagi^, e, a. p. a. nieg- 

rontottf ragdlyos, 
Contagieux, se, a. m6d. ra- 

gaddSj ragdlyos; maladie 

— se, ragdly ; fig. veszilyeSf 

drtiUmajf. 
Contagion, f. ragdly; fig. 

mitely, 
Contagium (-gi-ome), m. 

m6d. ragadvdny. 
Contailles, strasse, f. kiuz- 

ma selyem. 
fContamination, contami- 

ner, v. souillure, souiller. 
Conte, m. rege^ mese ; elhe- 

sziUi ; 2. fam. — de viel- 

les, aggrege, 
Contemplant, e, a. azemliW. 
Contemplatenr, trice, s. szem- 

Wddd. 
Comtemplatif, ye, a. szem- 

Ulkezdf nSzdleges, 
Contemplation, f. szemUW- 

d£8 ; 2. en — , adt. tekinU 



Contempler 

ve ; 3. tli^o. elm^lyedSSt 

elineriiUs. 
Contempler, v. a. HzemUlni ; 

nizni ; 2. v. n. elmilkednu 
Contempondn, e^ a. egyko- 

ri2, egyidefH; 2. s. kartdrs. 
Contemporaneity, f. egyide- 

jilseg, egykorusdg. 
Cont empteur ( -tanp-teor ) , 

m. megvetd. 
Contemptible, a. megveten- 

d8. 
Contenance, f. tartalom; 2. 

magatartds; iUsm; 3. Sn- 

mersiklet; perdre la — , 

megzavarodni ; 4. par — , 

illembdl. 
Contenant, e, a. tartalmazd. 
Contendant, e, s. a. vitdrst 

harctdrs ; les parties — es, 

vitatkozd felek. 
Contendre, v. n. perlekedni, 

vitatkoznif vetSlykedni, 
Contenir, v. a. ir. tartalmaz' 

m, magdhan foglalni; tout 

ce qui est ^ontenu sous 

le cieux, minden a mi ojn 

€g alatt litezik ; 2. vissza- 

tartani; fig. korldtozni^ fi- 

kentartani; 3. se — , v. r. 

tartdzkodnif magdt mSrse- 

kelni ; it. fig. 
fContens, m. porlekedSs, 
Content, e, a. megeUgedett ; 

2. 6tre — de q. qch. vkivel^ 

vmivel megelegedni ; 3. 

6tre — de, beleegyezni, 
Contentement, m. m^geUge- 

dSs ; 2. vous aurez — , ki- 

lesz elegitve ; ce n'est pas 

— , ez nem eUg. 
Contenter, t. a. kieligitni; 

eleget tenni; 2. megnyug- 

tatni ; 3. gy'dnyorkddtetni; 

4. se — , V. r. megelSgedni, 
Contentieusement, adv. vi- 

szdlkodva. 
Contentieux, se, a. kStsSges^ 

poros, p&r alatt levd; 2. 

veszekedSf pdrlekedd. 
Contentif, a. m. chir. ban- 
dage — , letartd h&teUk. 
Contention (-ci-), f. civako- 

dds, porpatvar ; 2. erdlJ^ 

dSs, 
Contenu, m. tartaUmif fog- 

lalatf foglalom. 
Conteor, v. jongleur. 

112 



Coiitis«noe 

Conter, v. a. elbeszilni; el- 
mesilni ; — des fagots, 
hetvenkedni; en — J q., 
vkit feUUtetni ; elle s'en 
laisse ~, szivesen udvarol- 
tat magdnak. 

Conterie, f. com. ilvegmu. 

Contestable, a. p<jrd«, k^rde- 
ses ; — ment, adv. pims 
mddon. 

Contestant, e, a. pdrUke- 

dd. 

Contestation, f. j^rUkedii, 

veszekedii ; il 'airne la — , 

szereti a p&rpatvart; pal. 

ordonner une plus ample 

— , bdvebb vizsgdlaiot ren- 

delni. 
Contest e, m. par; pal. les 

juges sont en — , a birdk 

nincsenek egyv6lem6nyen. 
Contester, v. a. kStsSgbe von- 

m, megtdmadm; 2. v. n. 

porlekednif veszekedni. 
Conteur, se, s. eVbetzild; 

c'est un —tfec8eg5; — de 

soriiettes, hencegd; — de 

fleuretes, idelgd. ^ 
Contexte, m. gr. tzovegzet, 

szdkapcsalat. 
Contexture, f . did. IdncoUU ; 

phys. szdv^ny ; an. — 

des nerfs, idegalkat ; fig. 

szerkezet. 
fConticinie, f. iiicsdnd. 
Contignation (-tni-nia-cion), 

f. charp. gerenddzat; 2. 

emelet, 
Contigu, e, a. szomszidoif 

hatdros; g6om. angles— s, 

kdzos szdgek ; phys. egy- 

mdat SrirU6. 
Contiguity, f. toszomszididg; 

Srintkezisf 'dsszeiris. 
Continence, f. dnmegtartdz- 

tatds, tHrkdzSs, 
Continent (-nan), m. g^og. 

szdrazfdld. 
Continent, e, a. onmegtar- 

tdztatd, tHrkdzddd; m6d. 

fiftvre —e,folytono8 Idz. 
Continental, e, a. szdrazfol- 

di; syst^me — , szdraz /. 

zdrrendszer, 
Contingemment, adv. v^t- 

lendlt iSrtSnetesen. 
Contingence (-tein-jance),f. 

fordnUU ; did. etetUgei- 



Contlng^ent 



Contraoter 



Contre'all^e 



sig; g6om. angle de — , 

irintkezSsszdg. 
Contingent f-tein-jan), m. 

tartozSkf resz ; 2. — , e, a. 

v£leilen; 6col. futur — , 

etetlegei jdv6; pal. portion 

— e, illetd risz, 
Oontinu, e, a. folytonos^ szii- 

net Ti^lkiili ; arch, pi^de- 

stal — , oszlopzat aUJa ; 2. 

egymdsutdni ; dssze/Uggd ; 

phys. parties — es, tago- 

latlan riszek ; 3. — m. le 

— est le divisible k Tin — 
fini, az egiiz a vSghetlen- 
Hgig oszthatd ; 4. A la — e, 
adt. iddvelf elvigne. 

Gontinnateux, m. folytatd. 

Continuation, f . folytatda. 

Continuel, le, a. folytatd- 
lagoSf tzakadatlan^ tartds ; 
— lement, dydiY.folyUmosan^ 
szakadatlaniU^ folyvdst . 

Continner, v. a. folytatni ; 

— nn b&timent, epUletet 
ho88zdbbitani ; 2. conti- 
nuez k 6crire, irjon tovdbb; 
3. V. n.tartam, megmarad- 
m, terjedni ; 4. se — , v. r. 
V. oontinner (3.). 

Continuity, f. folytonossdg ; 

phys. sohition de — , a ta- 

golatlansdg szitvdlasztdsa; 

tig. dsszefUgges. 
ContinClment, adv. /oiytono- 

9an, szunetleniil. 
Contondant, e, a. chir. zuzS. 
Contondre, v. a. zdzni, 
Contorsion, f. elcsavards ; 

fig. fintorgatds ; 2. eltor- 

sitds; 3. g'drheseg. 
Contour, m. point, sculp. 

korvonal ; 2. kdrnyiilety ke- 

rUlet. 
Confoumable, a. elcsavarha- 

t6^ csavarhato. 
Contoumement,m.c8ai7ar<l8; 

forgatds ; fargds, 
Contoumer, v. a. kdrvona- 

lozni ; 2. elferditeni; fig. 

— q. jirtafm (vkit) ; 3. se 

—, V. r. gdrhiilni. 
Contra, m. bot. gilisztamag; 

gilUztafS,. 
Contract, v. oontrat. 
Contraotant, e, s. a. szerzd- 

d6f 8z. fil, [gzevont. 

Contracte, a. gr. grecq., 'osz- 

MArtomfft : Francia-magyar 



Contractor, v. a. szerzSdni ; 

2. — avec q., megalkunni; 

3. — des dettes, addsdgo- 
kat crindlni; — une ma- 
ladie, hetegsiget kapni ; 
— amiti6, bardtsdgot kdt- 
ni ; 4: phys. dsszehdzni; 
5. gr. rdviditni. 

Oontracteur, m. cuis. nydrs- 

tartd. 
Contractif , ve, a. m6d. dssze- 

huzd. 
Contractile, a. phys. ossze- 

hdzhatd. 
Contractility, f. dsszhdzha- 

tdsdg. 
Contraction, f. dsszehuzda ; 

gr. r'dvidHUs. 
Contractuel, le, a. szerzddS- 

8i ; — lement, adv. szerzd- 

d£nleg. 
Contracture, f. arch, viko- 

nyitds; chir. merevensSg. 
Contra'dicteur, m. ellenmon- 

dd ; jur. legitime —,jogo8 

ellermoTidd ;— diction, f. el- 

mondds ; phil. eUenkezis ; 

— dictoire, a. ellenkezd ; 

-dictoirement, adv. ellen- 

kezdleg. 
Contraignable, a. birdilag 

kinyszerithetd. 
Contraignant, e, a. alkal- 

matlan. 
Contraindre, v. a. ir. keny- 

szeriteni ; rderdszakolni ; 

p. la n^cessit6 contraint 

la loi, szuksig tdrv^nyt 

ront ; 2. erdltetni; fig. kor- 

Idtolni ; szoritni ; 3. se — , 

V. r. erdlkUdni. 
Contraint, e, a. erd'tetett ; 2. 

szorult ; azoritott ; i g. fe- 
ezes. 
Coutrainte, f. kinyszer; 2. 

tartdzkodds; 3. szoritds ; 

prat. — par corps, szemi- 

lyes let arid zt aids. 
Contraire, a. ellenkezd, el- 

lenes ; 2. drtalmas; 3. m. 

ellentit^ ellenkezet; fam. 

aller au — d'une chose, 

vmi ellen kifogdst tenni; 

phil. — s, eUenes tulajdo- 

nok ; 4. au — , adt. ellenke- 

zdleg, elleriben, sdt inkdbb; 

— ment, adv. ellen. 
Contrariant, e, a. ellenkezd, 

i)z6t4r. 113 



ellenmondd ; esprit — , ci- 
vakodd, 

Contrarier, v. a. q. ellenmon- 
dani ; 2. akaddlyozni ; Ht- 
ban lenni. 

Contrariety, f. . eUenmondds ; 
2. akaddly ; neMzsSg. 

Contrastant, e, a. ellenkeze- 
tes. 

Contraste, m. ellentSt, ellen- 
kezet ; litter, ellenes szem- 
bet6t. 

Contraster, v. n. eUent€tben 
dllanif etiltni (egymdstdl); 
2. V. a. ellenesen szembe 
dllitni. 

Contrat, m. szerzdd^s ; — de 
donation, adomdnylevSl ; 
dresser un — , szerzddSst 
kidllitani. 

Contraventeur, m. inus. dt- 
hdgd. 

Contravention, f. dthdgds, 
8€rtS8. 

Centre, pr6p. eUen ; aller — 
vents et marSe, akadd- 
lyokkdl dacolni; p. .c'est 
le pot de teiTe — le pot 
de fer, 'oszt'dn ellen rugda- 
Idzni; 2. -ra, -re, -hoz, -hez; 
il s*appuie — la table, az 
asztalra tdmaszkodik; tout 
— , meUette ; 3. ellenire ; 
4. m. ok; jeu. eUenjdtS- 
ko8. 

Contre'all^e, f . melMks^tdny; 
m. folyosd , — amiral, m. 
(dtengemagy ; — appel, m. 
escr. ellencsel ; — appro- 
ches, f . pi. mil. el. vi-drok: 
—balance, m. el.8uly; —ba- 
lancer, V. a. el'ensiUyozni; 
— bande, f. dugdru ; faire 
la =, C8empi8zetet iizni; 
fam. c'est un homme de 
=, gyanu8 ember ; —han- 
dier, m. C8empi8z; —has, 
adv. b&t. alulrdl folfele ; 
—basse, f. mus. bdgd ; 2. 
milyhang ; — batteri6, f. 
guer. eUeniiteg ; tig. ellen- 
int^zkedds; — biais, k ==, 
adt. fondkul it. m. fondk- 
oldal; —billet, m. ellen- 
j^ffy : — boutant, m. arch. 
tdnwszlop; — bouter, v. a. 
a . ch. megtdmasztani; — cal- 
quer, v. a. grav. ellennyo- 

h 



Contr^e 



Contremandament 



Costre'soel 



matot csmdlni : — carrer, 
V. a. ellene milkodni ; — c6- 
dule, f . pat. ellenkezirat ; 
— changement, m. man. 
fordulat ellenkezd irdny- 
han;— chant, Ta, ellenpon- 
tozds ; —charge, f. rub. 
ellensuly ; — charme, m. 
viszonhdj ; —chassis, m. 
teliablak ; —clef, f. arch. 
mellikzdrkd; — coeur, m. 
kandaUd hdtlapja ; a =, 
adt. helletlenul ; —coup, 
m. visszapattands ; tig. 
visszahatds; — courant,m. 

' riv. ellendr : — danse, f. 
sortdnc ; f— dater, v. a. el- 
lenkeltezni ; —declaration, 
f. el. nyilatkozat — dia- 
metre, m. geom. el. dtmi- 
rd ; — digue, f. cl. gdt ; 
— dire,v.a.ir. eUenmondani; 
ellenkezni; — disant, e, a. 
ellenmandd ; ellenkezd / 
— dit, m. el mondds; pal.pl. 
=s, cdfoloirat ; 2. sans =», 
adv. vagyigen^ csakugyan. 

C6ntf6e, f. videk; 2. idj ; par 
— , tdjankint. 

Contre'6change, m. jur. vi- 
szoncsere ; — 6crou, m. csa- 
vartok ; —effort, m. el. to- 
rekvis; — enqu§te, f. el. 
vizsgdlat ; —Epaulette, f . 
mil. vdllzsindr; — 6preuve, 
f . el. nyomat ; tig. utdnzat; 
faire une =, el. nyomatot 
lekuzni. 

Oontrefa^on, f. utdnzat; 2. 
titdnnyomat. 

Oontrefacteur, m. utdnzd ; 
2. utdnnyomo. 

Oontrefaction, f. utdnzds^ ha- 
misitds. 

Contrefaire, v. a. ii*. tttdnoz- 
ni; it. majmolni; 2. te- 
tetnif azinlelni ; 3. hamin- 
tani; utdnnyomni; 4. el- 
torzUani. 

Contrefaiseur, m. utdnzd j 
majmold. 

Contre-fen§tre, f . tSliablak ; 
— feu, m. tuzellenzd ; — 
fiche, f. charp. tdmasz; 
—finesse, f . el. csel ; — for- 
ces, f. pi. el. erd; — forger, 
V. a. mindket cidalt egye- 
nesre kovdcsolni ; — fort 



m. bat. sarokfal; cord. 
huUadekhor ; g6om. hegy- 
oldal; — foss^, m. elddrok; 
hydr. el. nyomds; — fra- 
sage, m. boul. harmadgyu- 
rds; — faser, v. a. boul. 
harmordszor gyurni; — fuge, 
f. miis. kettdsfutam ; — 
gage, m. el. zdlog ; — ga- 
ger, V. a triszonbiztositani ; 
—garde, f . fort, bdstyaved; 
— garder, v. a. gondosan 
drizni; 2. se =, v. r. driz- 
kedni ; — hacher, v. a. 
dess. vonalokkal dmyazni; 
— hachures , f . pi. grav. 
keresztvises ; — haut (en) 
adt. ma<?. lefele; — indi- 
cation, f. m6d. ellenjel ; 

— jet, m. el. sugdr ; —jour, 
m. el. feny ; oldalfeny ; 2. 
a =, adt. dlfinyben ; — ju- 
melle, m. pav. mosleknye- 
Id; — Jettre, f . el. nyugta ; 

— ligue, f. el. sz'ovetsig ; 

— mattre, m. mar. fdha- 
jds; 2. manuf. miirnester. 

Contremandement, m. le- 
nionddSf visszahuzds ; 2. 
el. parancs. 

Contremander, v. a. lemon- 
dani; visszaMzni. 

Contre'manoeuvre, f . mil. el. 
mp^palom;- marche, f .mil. 
el. jnozdulat ; arch, lepcsd- 
fok magassdga; — mar6e, 
f . el. dr ; —marque, f . el. 
jegy ; th. tertijegy ; orf . 
jel; — marquer, v. a. el. 
jelezni ; orf. megjelolni ; 
— min^, f. el. tHzakna; fig. 
el, csel; —miner, v. a. el. 
akndzni ; 2. alddmi; fig. 
el. csellel €lni ; — mineur, 
m. el. akndsz ; 2. com. el. 
kSmld ; — mont, adv. fol- 
fele ; riv. vizelleneben : 
—mot. m. mil. el. jelazd; 
— moule, m. fond. el. nyo- 
mat; — mur, m. ellenzd/al; 
— murer, v. a. gydmfalat 
vonni ; —obligation, f . vi- 
szonkotelezviny ; — ordre, 
m. el. parancs ; —pan, m. 
el zdlog; — panner, v. a. 
jur. kiegyenlUni; — ^partie, 
f. mus. mdsodhang; banq. 
el, drkdnyv ; fig. el. pdrt ; 

114 



— passation, f. com. = 
d'ordre, vdltd vUzondten- 
gedese; —passer, v. a. com. 
el.tetelezni; — penser, v. n. 
vSlemenyt vdUoztatni ; 
— pente, f. el. lejtd; — ^per- 
cer, V. a. el. furni; — pe- 
ser, V. a. ord. fig. el. m- 
lyozni; —pied, m. ch. vuz- 
nyom; fig. eUenkezet; il 
prend touj. le =,mi7idig az 
ellenkezdt teszi ; — pilastre, 
m. el, tdmasz; -piper, v. 
a. megcsalni ; — planche, f. 
manuf. el. minta ; — pleige, 
m. prat, alkezes ; — poids, 
m. el. jnily ; — poil, m. el. 
csapds ; 2. k =, adt. faire 
la barbe k ==, szdrmente 
ellen borotvdikozni ; fig. 
fondkul ; — poin<jon, m. 
el. furd ; — point, m. mus. 
el.pontozds; —pointer, v. 
a. el. tUzdelni; artil. egy- 
mds ellen irdnyozni; lig- 
ellenkezni ; —poison, m. 
el. mereg ; — porte, f. el 
mtd ; — porteur, m. hdza- 
id; 2. kontdr; -poser, y. 
a. com. kibdsan beimi; 
—position, f. com. helyte- 
len beirds ; — pouce, m. 
m6c, emeld rud ; — projet, 
m. el, terv ; — promesse, f. 
viszonig^ret ; — propos, m. 
el. beszed; -proposition, 
f. el. inditvdny ; — prot^t, 
m. el. dvat ; —revolution, 
f . ellen forradalom : — r6- 
volutionnaire, s. a. Jorra- 
daZom eUeni ; — revoluti- 
onner, v. a. forradalom el- 
len m-dkodni; —ruse, f. el 
csel ; — saison, f. jard. tUo- 
sarjadek ; — salut, m. mar. 
viszon ildvozlet (dgyuOJ- 
vesekkel). 

Contrescarpe, f. ellenUjte. 

Contrescarper, v. a. ellenpar- 
tot dUitni. 

Contre'scel (cM), m. el. pe- 
cset ; — sceller, v. a. el. pe- 
csitelni ; — seing, m. el 
jegyz^s; —sens, m. ellen- 
kezd SrtemSny ; ooutur. fo- 
ndk oldal; 2. k ==, adt. 
fondktil ; 3. en =, adt. el 
titben ; —signal , m. el 



Contrevallation 



Contrdlenr 



Convertisflement 



jel; — signataire, m. el. 
jegyzd; —signer, v. a. el. 
jegyezni ; — signeur, m. el. 
jegyzd; — sommation, f. 
viszonfoUzdlUds ; — som- 
mer, v. a. viszon foUzdli- 
tani ; —stimulant, — sti- 
mulus (-u.ee), m. m^d. el. 
inger ; — taille, f . grav. ke- 
resztviaes; —temps, m. 
veletlen akaddly; tomber 
dans un =, iclej^t ronzvl 
vdUuztani; 2. k =, adt. 
roszkor; — tirer, v. — cal- 
quer ; — ^val, m. lejtd ; 2. 
a = adt. lefele; — valeur, 
f. com. has nbecs. 

Contrevallation, f. eHensdn- 
colat. [colni. 

Contrevaller, v. n. eUensdn- 

Gontrevenant, e, s. a. prat. 
dthdgd. 

Contrevenir, v. n. ir. dt- 
hdgni. 

Con^event, m. ablaktdhla : 
charp. sarkkot^s. 

Contre'visite, f. pal. mdsod- 
vizsgdlat ; —volte, f . man. 
el. kanyarulat. 

Contrevue, f. rege^ mese. 

Contrin^uable, s. a. adoko- 
teles ; — ^buer, v. n. hozzd- 
jdrulni ; kdzremUkodni ; 
2. addzni; 3. dbs. sarcot 
Jizetni; — butif, ve, &.add- 
hoz tartozd ; — bution, f. 
ado ; guer. 6arc ; fig. 
mettre k =, hcuzndlni; 
— butoire, a. addhoz tar- 
tozd ; — butoirement, adv. 
addgzeruleg. 

Contrister, v. a. megszomo- 
ritrn, hdsitnL 

Contrit, e, a. th6o. tdredel- 
meSf hdnkddd ; fig. iam. il 
est bien — de cette action, 
na^on sajndlja tett4t. 

Contntion, f. th6o. torede- 

lem. [kodes. 

Gontr61age, m. adm. tUendr- 

Gontrdle, m. ellendrkdnyv ; 

dUnrkodes; 2. elUn&n 

hivatal; orf. Mlyeg. 

Contr61er, v. a. ellendrizni ; 

orf. faire — , hilyegeztetni ; 

fig. hirdlgatni^becsmSrelni; 

abg. il contrdle but tout, 

mindent dcedrol. 



Contrdleur, m. ellendr ; fdl- 
vigydzd ; ttdyegyenitd ; fig. 
hirdlgato. 

Controuver, v. a. koholni ; 
ce sont des faits — ^s, ko- 
holt esemSnyek. 

Gontroversable, a. kiU^ghe 
vonhatd. 

Controverse, f. vetekedSs, vi- 
takodds; vita; 2. tli6o. 
hitvita. 

Controversy, e, a. kerd^ses; 
poros. 

Controverser, v. a. et n. in- 
taikozni. 

Contumace, f. pal. makacs- 
sdg^ megdtalkodds; 2. s. W* 
mara^ztalt. 

Contumacer, v. a. makacs- 
sdgbdl elit^lni. 

fContum^lie, f . gyaldzat , 
sirUs. 

fContum^lieusement, adv. 
sertdleg. 

Contus, e, a. cbir. ziizott. 

Contusif, ve, a. zuz6. 

Contusion, f. cbir. zuzds ; 
— ner, v. a. zuzni. 

Convaincant, e, a. meggydzd. 

Convaincre, v. a. ir. meg- 
gyoziti ; pal. — un accus6, 
vddlottat eimaraszUdm ; 
il a ^t6 convaincu de son 
<i ime, hH/ne rd MzonytUt. 

Convalescence, f . Idhadozds. 

Convalescent, e. a. Idbadozd. 

Convallaire, f . bot. sokbdty- 
kU gy'&ngyvirdg. 

Convenable, a. illdy alkaU 
nms: 2. ardnyos^ ardny- 
szerU; 3. illemes, iUedel- 
mes ; 4. m. alkalma*; 
— ment, adv. ilWleg ; ille- 
delmesen; ardnyosan. 

Convenance, f . megdUapodds^ 
megegyez€8 ; 2. Ulem^ ille- 
delem; peint. ardny ; 3. 
raisons de — , ilWseg. 

Convenir, v. a. ir. helyben 
hagynit megengedni ; meg- 
egyezni; bevallani;2. 'ossz- 
hangzani; 3. (avoir) tlZ^m, 
teUzeni; 4. imp. iUdnek-^ 
tandcsosnak lenni ; cela 
me convient, ez inyemre 
van. 

Conventicule, m.zugoly'gyU- 
Us. 

115 



Convention, f . egyeziv^ egyez- 

miny ; tzerzHdis ; fam. il 

est de difficile — , neh€z 

veU meg^imi ; 2. h. de Fr. 

7iemzetgyHl^8(]792.) ; jur. 

— B, pi. hdzassdgi izerzddis. 
Conventionnel, le, a. eg yes- 

siai^ szerzdd^si- ; — lement, 

adv. 8zerz6d4sileg. 
Conventualit^, f. zdrda^let. 
Conventuel, le, a. zdrdai ; 2. 

m. rendi tag; —lement, 

adv. zdrdailag. 
Convergence, f . g6om. egyii- 

v€ tartd'i ; alg. fogyds. ke- 

vesbedis. 
Convergent, e, a. g^om. osz' 

szehajld, osszetird; alg. ke- 

vesbedS^ 
Converger, v. n. p. u. 'dssze- 

hajlanif osszetemi. 
Convers, e, a. cath. vildgi; 

2. m. azerelemiigy. 
fConversable, a. beszSdeSf 

tdrsas. 
Conversation, f. tdrsalgds ; 

par forme de — , beszilge- 

tiakipen. 
Converser, v. n. tdrsalgani^ 

besz^lgetni ; tdraalkodni ; 

fig. — avec les livres, so- 

kat olvasni; mil. kanya- 

rodni. 
Conversible, a. megtinthetd; 

2. dtvdUoztathatd. 
Conversion, f. vdltozds^ dt- 

vdUozds; — des esp^ces, 

ujra vemi (p€nzt) ; lor. 

megforditds ; mil. kanycfi 

rodds ; th6o. megtSris ; 

megtSritSs. 
Convertible, a. megforditha- 

td ; com. elcserelhetd. 
Conveitir , v. a. meg-^ dtvdl- 

toztatni ; un bon estomac 

convertit tout, jd gyomor 

mindent megemSazt ; fig. 

vdltoztatni ; com. elcserel- 

ni; Srtikesiteni ; log. rneg- 

fordUani ; mar. foldolgoz- 

ni; th6o. megtiriteni ; les 

oonvertis, a megtirtek ; 

2. se — . V. r. megtimi; fig. 

megvdltozni. 
Convertissable, a. megtint- 

hetd. 
Convertissement, m. com. 

dtvdltoztatds. 



Convertigt^nr 

GonveFtissear, m. fam. meg' 

tSrUd ; javitd, 
Convexe, a. dombani, 
Conyexit^, f. don^>or. 
Conviction, f. eljnareuztds ; 

2. meggydz6d4$. 
Conyictionnel, le, a. meggyd- 

z6dt^!td. 
Convier, v. a. iHegMvni; le 

COUYi^, vendSg; ^g./'dUzd- 

lUani. 
Convis, m. pi. lakoma. 
Convive, m. vendeg, asztaZ- 

tdrs. 
Convocable, a. 'dsszehivhato. 
Convocation, f. 'dsazeJwvds. 
Convoi, m. gydszkisSret ; 

mar. hisirdhajo ; menU- 

vU ; mil. 6rkU6reU 
Convoitable, a. kivdnatoe.' 
•Convoiter, v. a. megkivdnni 

(vmitj ; sdvdrogni. 
fConvoiteux, se, s. stSvdr. 
Convoitise, f . sdvdrsdg; buja- 

vdgy. 
Convoi, m. jur. mdsodik hd- 

zassdg. 
Conyoler, v. n. jur. rndsod- 

8zor hdzdsodni ; fam. elle 

a —6, Umit f^rjhez ment, 
Convolvulac6, e, a. bot. fdl- 

futd. 
Convolvulus (-luce), m. bot. 

izuldk. 
Convoquer, v. a. osszehivni, 
Gonvoyement, m. kiseret, 
Convoyer, v. a. kisimi ; ve- 

zetni. 
Convoyeur, m. mar. kisird- 

hajd. 
Convuls^, e, a. m^d. vonaglo^ 

rdngatdzd, 
Convulser, v. a. inus. rdn- 

gdgt okozni ; 2. se — , v. r. 

rdngatdzni. 
Convulsif, ve, a. m6d. rdn- 

gddd ; gorcsds. 
Convulsion, f. vonaglds, 

rdngds. 
Convulsionnaire, a. m6d. 

rdngdsos, 
Convulsionner. v. a. m^d. 

rdngdst okozni, 
Convulsivement, adv. rdn- 

gtUdzva, 
Co'obligation, f. kozos kdte- 

UzetUig ; — oblig^, m. 

egyiitt kdtelezett; — op6- 



rateur, —trice, s. munka' 

' tdrz ; tegididrt ; — pSratif , 
ve, a. kdzremunkdld; —ope- 
ration, f. k&zremunkdlds, 
kozrem&kddis ; — op^rer, 
V. n. kdzremukodni ; — op- 
tation, i. rendkivUli vd' 
laszidSt r. kinevezii ; — op- 
ter, V. a. reiid. vdlasztani ; 
— ordonation, f . vnelUkren- 
deU$ ; — ordonn6e, f. 
math. Bzegviny ; — ordon- 
ner, v. a. egyherendezni. 

Copage, m. cout. fejaM, 

Copal, m. — le, f. com. kopdl 
(nUzga), 

Co'partage, m, jur. r^szesi- 
tis ; — partageant, e, s. a. 
rStzes; — partager, v. a. 
reszeiitni ; — partageur, m. 
reszetntd. 

Copeau, m. cbarp. men. for- 
gdc9 ; ard. palahtdltidSk. 

Copel, m. f6o. v4ka-add, 

Copermutant, m. ini. jdra- 
dik-C8er€l6. 

Copermuter, v. a. jdradSkot 
cserilni. 

Cophose, f. m6d. eukets^g, 

Copiate, m. h. eccl. sirdid, 

Copie, f . mdsolat; dess. utdn- 
rajz ; imp. kezirat; fam. 
c'est un original sans — , 
nagy bolond; 2. com. — de 
lettres, mdsold l^nyv. 

Copier, v. a. leirni, lemdsol- 
ni ; fig. utdnozni ; 2. se — , 
V. r. mcLgdt ismStelni. 

Copieusement, adv. bdverif 
dusan. 

Copieux, se, a. &J, dus. 

Copiste, m. mdsold^ leird ; 
mauvais — , mdzold ; 2. 
utdnzd, 

Coporistique, a. tyukszemet 
gydgyitd, 

Co-preneur, m. bSrldtdrs. 

Copro^^mdse, f. m6d. bSlhd- 
nyds; —phage, m. ent. 
galacsdr; — phorie, f . m6d. 
kiuriUes. 

Co'propri^taire, s. birtoktdrs; 
—propriety, f. kdzdsttdaj' 
dan, 

Copro'rrh^e, f. m6d. hasfo- 
lyds ; — stasie, f . m^d. kas- 
dugylds, [kdtd, 

Copulatif, ve, a. gr. dssze- 

116 



Coqtte<lgree 

Copulation, f. pal. kdz&giUiSf 
elhdlds, 

Copule, f. gr. numdatkapocs: 
paT. — chamelle, kozoiii- 
14; 

Coq (ook), m. %ak€u; — 
d'Inde (co-d'-) pdka^ puly- 
ka ; 2. him ; p. Stre rouge- 
comme un — , v'&rb$ mint a 
pvlpka ; arch, le — d'une 
6ghse, izilkakas; bot. — 
des, jardins, tarSjos bdr- 
sonyvirdg; poisson — , 
icht. feeskehal; mar. — du 
vaisseau, hajdszakdcs, 

Coq-sL-Pane, m. badarbeszed. 

Coquard(-kar) ^Ta..korcsfdcdn; 
2. badar fecsegd ; it. vSn 
csapoddr, 

Coquardie, f. rimdlkoddSf 
bujdlkodds, 

Coquatre, m.,fMappan. 

Coque, f. hSj ; bot. magtok; 
p. il ne fait que sortir de 
la — , m6g nem ndtt be a 
fejeldgya; 2, hajdvdz. 

Coquecigrue, v. coqudsigrue. 

Coquelicot (kokli-j, bot. pi- 
pac8 ; com. couleor de — , 
Idngpiros. 

CoqueUner, v. n. ois. kuko- 
rikolni; pop. lednyok tttdn 
futkosni, 

Coquelourde, f. bot. ledny- 
kokHrctin, 

Coqueluche, f . bardtcsuklya; 
fig. kedvenc ; fam. elle en 
fait sa — , beleboUmdult : 
om. nddiverib; m4d. k!oh- 
hurut, 

fCoquelucher, v. n. kohhu- 
nitban dzenvedni. 

Coqueluchon, m. fam. csuh- 
lya; mod. csuklyds bur- 
kony, 

Coquereau, m. hajdcska. 

Coqueret, m. bot. moharc. 

Coquericot , m. kukoriko- 
Ids. 

Coqueriquer, v. n. kukori- 
kolni. 

Goqueron (ko-kron), m. ha- 
jdkonyha, 

Coquesigrue (kok-8i-),f. fam. 
csekSlysig, dibddbsdg; p. 
k la venue de — s, holnap 
utdn kiskedden, borjunyu- 
zd pinteken; hot, ecetf a. 



Coquet 



Oorail 



Cordomiter 



Coquet, te, s. a. ikoc^r, iet- 

izelgd. 
Goqneter (kok-t6), v. n. ka- 

^rkodm, 
Goquetier (kok-thi6), m. to- 

jdsdrHs; tojdstartd, 
Coquetteiie (-k6-), f. tetszel- 

gia^ tetazvdgy. 
C(>qaillade, Loubospacsirta; 

icht. partilile. 
Coquillage, m. puhdny ; 

kagyldf csiga; 2. kagyUf- 

mn; 8. oonoh. bdrsony- 

csiga, 
Coquillart, m. carr. cHga- 

riUg, 
Coquille, f. kagyld^ cnga- 

hdZf C8. teknd ; — d*oeiif , 

tojdfMj; p. il vend bieu 

868 —8, jdl megfizeiteti 

magdt ; qni a de Targent, 

a des — s, p€nz€rt fnennyor- 

ndgot U vehetni ; an. fUl- 

csiga ; arch. kagyUSdUz ; 

com. selejtf avoMk. 
Coquiller, v. n. boul. hdlya- 

gosodni (kervyir hijdrdl). 
Coqnilleux, se, a. kagylds. 
Coquillier, m. kagyldtdr, — 

gy&jteminy ; peint. festik- 

doboz. 
Coquilliftre, f .'pierre — , kagy- 

I6k6. 
Coquillon, m. csigdcska ; 

fond, keverdgamd. 
Coquin, e, s. gaz^ semmire 

kelld ; 2. gydva^ heny^lS ; 

fam. k6p€ ; 3. rtma, szaj- 

ha ; 4. metier — , henyesSg. 
Coquinaille, f. ringyrongy^ 

gaznip, 
Coquiner. v. n. lustdlkodnit 

gazvl ilni, 
Coquinerie, f. gazsdg. 
Coquinet, m. kU kdpS. 
Coquinisme, m. gazsdg. 
Coquiole, f . bot. cigdnyzab ; 

2. kecskedisz. 
Cor, m. cMr. tyUkszem; 2. 

muB. vaddszkiirt; sonner 

du — , kiirtdlni; conch. 

— de mer, kiirtcsiga. 
Coraces, m. pi. orn. Iwlldfaj. 
Coracias, m. cm. holU ; le 

-- hupp6, drva szajkd. 
Coradte, f. hoadk6. 
Coraignes, m. pi. peint. szd- 

razfesUk-golydcskdk, 



Oorail, m. hurdnyt kldris; 
po6t. bouche de —, eper- 
ajak. 

Gorailler, v. n. kdrogni, 

Corailler, corailleur, m. hu- 
rdnyfogd, 

CorailUdre, f. hurdnyfogd 
hajd. 

Corall'aire, m. burdnyha- 
barc; — e, f. vUiMgyd ; 
— iforme, a. burdnyalaku ; 
—in, e, a. b. szlnH; — ine, 
£. bot. kdraUmok ; — oden- 
dron, m. bot. kldrisf&; 
— ographe, m. burdnyle- 
ird ; — ographie, f. b. le- 
irds ; — orhiza, f . bot. ko- 
raUbangd, 

Oorassinj carassin, m. icht. 
kdrdsz. 

Corbeau, m. hoUd ; p. nonr- 
rifl un — , et il te crSvera 
VoeTl^jdtit helyibe Jdt ne 
vdrj ; arch, gydmgerenda ; 
mar. csdhlya- 

Corbeille, f. kosdr ; bot. — 
d*or, ternye ; mod. ndsz- 
kosdr. 

Corbeill6e, f. kosdrral tele. 

Corbillard, m. cselidkocsi ; 
2. ImUM kocsi ; 3. Jiaial 
holld. 

Corbillat, m. fiatal hoUd. 

CorbiQon, m. kosdrka ; p. 
jouer le — et lea oublies, 
mindent kockdztatni. 

jCorbin, m. hoUd. 

Corbine, f. holld-varju. 

Corbiner, corbineur, v. voler, 
voleur. 

Corbleu, in. ezer orddg ! 

Ooroeron, m. p6ch. parafa. 

Cordage, m. nlattsdg^ kotSl- 
zet ; 2. kdUl; com. le — 
du bois, dllel mir^s; dlmir- 
Uk. 

Cordager, v. a. kdtelet gydr- 
tani. 

Cordat, m. borit^kvdszon. 

Corde, f. kot^l; zsineg; — 
de remorque, vonbatd kd- 
Ul ; 2. akasztdfa ; gens de 
sac et de — , akasztdfa d- 
mere; 3. hur; — boyau, 
bSlMr ; — de m^tal, rSzh ; 
fig. vous avez toaoh6 la 
groBse — , eltaldlta a do- 
log bibejit ; 3. t. t. an. — | 

117 



du tympan, fuldob-ideg ; 
artif . kande ; com. du bois 
de -r, dl fa ; deux — s de 
bois, k€t 'olfa ; drap. szdl ; 
g6om. ivszeW; ploh. ho- 
roazsineg. 
Coroeau, m. mirdzsineg ; 

charp. esapdzsindr. 
Cordeler, v. &.fonni(hajai). 
Cordelette, f. dim. kdtilke, 

zsindrka. 
Cordelier, 6re, B.ferencrendi; 
minorita ; pop. aller sur 
. la mule de — , apostolok 
lovain jdmi ; 11 est gris 
com. un — , holtriszeg. 
Cordelle, f. zsineg; mSrdzsi- 
ndr; fig. attirer q. k sa — , 
magdhoz idesgetni. 
Corder, v. a. kdtelet sodomi; 
— du tabac, dohdnyt csa- 
vami ; com. kMni ; Ulezni; 
2. se — , V. r. miretni. 
Corderie, f. k6tilver4s; it. 

kdt^lverde. 
Cordial, e, 6. a. sziverdeUd ; 
fig. szives ; bizalmas ; 
— ement,adv.«^i«<?«dn; hair 
q. — , szivbdl gyHWlni. 
Cordiality, f. azivesseg. 
Cordier, -Sre, s. kdtelverS ; 

k. drus. 
Cordi'^rite, m. min6. hahos 
zafir; —forme, a. bot. szlv- 
ded. 
Cordon, m. zsindr; szala- 
gocska ; — sonnette, csion' 
getyu'Szdr ; fig. tenir le — 
de la bourse, a pinzt ke- 
£^Zm;demander le — , be- 
bocsdtatdst kSmi ; chev. 
rendszalag ; an. koldok- 
zsindr ; arch, falpdrta ; 
bot. kdtod€k ; guer. zdrvo- 
nal ; cuis. — bleu, g. 'pl.jd 
szakdcsnd ; jard. — de ga- 
zon, pdzsitkeritSs ; mon. 
karima. 
Cordonn6, m. msuaxLtszalma- 

zsindr. 
Cordonner, v. a. sodomi. • 
Cordonnerie, f. cip€szs4g ; 

vargabolt ; cipSszgydr. 
Cordonnet, m. zsindrka ; 
szalagocska; 6ping. fiizd- 
ke; mon. p^nz karimdja. 
Cordonnier, m. cipesz ; csiz-^ 
madia. 



Gordonan 



Corner 



Correotif 



Cordouaiif m. kordovdny, 
fCordouanier, m. kordovdny- 

Co-r6gence, f. kozhormdny ; 

— r^gente, m. tdrsuralKo- 

d^ ; ~r61igionnaire, m. 

}iitf6l, 
Cor6ope, — pse, f . bot. mag- 

szigony. 
Cori'ace, a. szlvds ; fig. fam. 

il est — , fukar ; bot. ca- 
pos ; —aire, a. csemySs ; 

substance =^, csemye ; 

— andre, f. bot. zergefu. . 
Cone, f . dogbdr, 
Corinde, corindum, m. bot. 

holyagborsd. 
Coris, cauris f. hot. gaman- 

dor. 
Corisperme, m. palaazka- 

jnag. 
Corlieu, v. courlis. 
Corme, sorbe, f."" bot. har- 

kdca. 
Corm^, m. barkdcamust. 
Cormier, sorbier, m. bot. 

berkenyefa. 
Cormoran, m. om. kormo- 

rdn; fam. hosszu, sovdny 

ember. 
Comae, m, elefdntvezetd. 
Comage, m. aaui. szarvasr 

marha-add. 
Comaline, f. min6r. kamiol. 
Comard, v. cocu. 
Come,/, szarv ; b§tes k — s, 

szarvas-marhdk ; 2. csdp ; 

fam. faire les— s k q., vkU 

luddd tenni ; mar6. pat a ; 

3. C8UC8 ; 1. 1. fort, ouvrage 

k — , szaruvdrmil ; tan. 

b&rkereg. 
Com6, e, a. szarunemU; ar- 
gent —6, obi. ezUsthalvag. 
Corneau, m. ch. korcs. 
Comee, f. ocul. szaruhdr- 

tya; artil. toltdkandl. 
Comeillard, m. kis varju. 
Coraeille, f. varju; bot. cso- 

virics, 
Comement, m. fulzugds. 
Comemuse, f . duda; p. qnand 

la — est pleine on en 

cbante mieux, tele gyomor 

k&nnyen okvl. 
Comemuseur, m. dndds. 
Corn6ole, f. bot. nyulrekety- 

tye. 



Comer, v. n. kurt'olni ; cuis. 

la viande— e, a.hdM por- 

hddt ; v6t. ce cheval — e, 

ez a Id keheg ; les oreilles 
. me coment,/Ml«m cseng ; 

2. V. a. fiallcsovdn dtbeszfl- 

ni ; fig. fam. il a —k c6tte 

nouvelle par toutela ville, 

az egesz vdrosban kikiir- 

tolte e hlrt. 
Comet (-5), m. kiakiirt ; — 

de vacher, tUldk ; 2. — si 

ecrire, tentatartd ; 3. pa- 

pir tol-cser ; chir. — k ven- 

toiise, kopoly ; cuis. — k 

boudin, hurkatUlok ; jeu. 

kockavetd. 
Cornetier, m. szarumilves. 
Cornette, f . fdkdt& ; fmil. to- 

bogd ; bot. szarkaldb ; forg. 

de la — , lapvas. 
Comeur, m. kiirtos; man. 

cheval — , kehes Id. 
Comeux, se, a. szarunemd. 
Corniche, f . arch, pdrkdny- 

zat. 
Comdchon, m. szarvacska ; 

bot. jard. ecetes vborha; 

pop. bSte comme un — , 

r'ogzbti buta. 
Cornier, Sre, a. szoglet . . *, 

sarok . . ., arch, pilastre — , 

sarokddc. 
Cornier e, f. bat. ereszcaa- 

torna. 
Cornifle, f . bot. locsagdz ; — 

d'eau, szarvas locsagdz. 
Comillas, m. kisvarjii. 
Comiole, f . bot. som ; 2. su- 

lyom. 
Comion, m. p§ch. varsa. 
Corniste, m. mus. kiirtos; 

kiirttanitd. 
Cornouille, f . som. 
Cornouiller, cornier, m. bot. 

somfa; — sanguin, kusos 

somfa: 
Comu, e, a. szarvas ; fig. 

szogletes; p. k mal en- 

fourner,onfait le pain — s, 
ki hogy igyekszik ugy veszi 
haszndt; fam. avis — , 

ugyetlen ; coutur. hajlS- 

kony. 
Comu, m. Icht, fecskendezJS 

furtfogu. 
Comude, f. sav. kupa. 
Comue, f. chi. goreb, 

118 



Comuelle, f , vulg. suLyom. 

Coroll'aire, m. did. folyo- 
mdny ; — e, f . bot. pdrta. 

Coro'naire, a. an. koszoru- 
aiaku ; — nal, e, an, I'os— , 
honUokcsont; — nille, f . bot. 
koronds komilla ; — noide, 
a. an. koszorudad ; —nop, 
f. bot. csiUag gerepcsin; 
— y^re, f . bot. ecefa. 

Corporal, m. cath. fdlszentelt 
misekendd. 

Corpo'ralit6, f. dog. testiseg; 
—ranee, f. testdllds; *— ra- 
tion, f. testiilet — reit6, 
f, m6d. te8tess^.g ; — rel, 
le, a, testi; 2. 6rzeki; 
— rellement, adv. testiUg; 
rifieation, f. chi, megteste- 
siiUs; — rifier, —riser, v. 
a. chir. megtestesitni ; 2. 
se =, a. V. megtestesulni. 

Corps (c6r), m. phys. test; 
2. torzs ; alkat ; prendre 
du — , testesedni ; fig. le 
pauyre — ! szeginy drdog ! 
jnsi. le vaisseau a peri — 
et biens, a hajd mind egy 
szdlig elsulyedt ; cout. 
homme, femme de — , job- 
bdgy ; 3. fig. f&risz ; ruha- 
derik; 4. hulla; cath. — 
saiiit, szent tetem ; p. c'est 
un = , hasszortddsban 
szenved; 5. testiilet , tdrsa- 
sdg ; csapat ; garde du — , 
test6rs€g; — de garde, 6r; 
Srtanya; 6. — de bati- 
ment, fiiipiilet ; fig. gyiij- 
temeny;l.t6motts4g^anyag- 
zatossdg ; 8. adt. — k —, 
dulakodva; —. pour — , 
egyenkint ; k — perdu, 
vaktdban. 

Corpulence, f. iestesseg. 

Corpulent, e, a. testes, 

Corpuscule, m. ^hye.pardny- 
test. 

Corradoux, m. max.fdd^lkdz. 

Correct, e, (co-r6c), a. szaba- 
tos; hibdtlan ; — ement, 
adv. szabatosaUf hibdtla- 
nfU. 

Correcteur, trice, s. feddd, 
dorgdld ; impr. javitnok ; 
fin. szdmvizsgdld. 

Correctif, (co-rec-), pharm. 
enyhitS. 



Correotion 

Coirection (co-rek-cion), f. 

javitds ; feddei ; 2. igazi- 

tds ; imp. hibaigazUds ; 

3. buntetes; maiRon de — , 

fegyhdz ; 4. ftelyesseg ; 

phaim. enyhitSs. 
Correctionnel, le, a. javitd ; 

bilntetd ; — lement, adv. 

biintetoleg. 
Correctivement, adv. javitd- 

lag. 
Corr^latif, ve, a. did. vt- 

8z<mylago8. 
Correlation, f. did. viszony- 

zat; viszanylagossdg. 
Correspondauce (co-res-), f. 

oMzehangzdn ; 2. megfele- 

ISs; 3. levelezis; hozlehe- 

dis. 
Correspondant, m. com. ilz- 

lettdrs ; leveleio. 
Correspondant, e, a. ossz- 

hangzd ; megfeleld ; g6om. 

Correspondre, v. n. megfe- 
lelni ; megegyezni ; 2. ossz- 
hangzani; S. leoelezni. 

Corridor (co-), m. arch, tor- 
ndCf pitvar ; fort, rekesz. 

Corrigeant, e, a..javUd. 

Corriger (co-), v. a. javitni, 
igazitani ; tig. jdvdtenni ; 
2. buntetni,fenyiteni;fedd' 
ni ; m^d. enyhiteni ; p. — 
son plaidoyer, beljebb szed- 
ni a gyeplot ; 3. se — , v. r. 
megjawlni. 

Conigible, a. javithatd. 

CoiTigiole, f. bot. torzon. 

Corrobo'rant, e, s. a. pharm. 
erdtHid ; er. szer; — ratif, 
ve, erositii ; '—ration, f. 
m6d. erd^tis ; — rer, v. a. 
erdnteni ; fig. hitelesiteni. 

Corrodant, e, a. med. mard. 

Corroder, v. a. maratniy fol- 
etetni, 

Corroi, m. kik48ziteni (b&rt); 
hydr. agyag. 

Corrompre, v. a. ir. elron- 
tani ; rothcuztani ; fig. 
megrontani ; elgydngttni ; 
elcsdlntani ; megveszteget- 
ni ; litt. meghamisitani ; 
2. cir. elegyitni; corr. bar- 
kdsitni; forg. kipordlyozni. 

Gorrossif, ve, a. m^d. mard. 

Corrosion, f. rharatds. 



Corrosflivet^ 



Cote 



Gorrosivete, f. mard era. 
CoiToyer (co-ro-), v. a. ki- 

kSszUeni ; agyagot tapos- 

ni; frdrolni ; forrasiztani. 
Con-oydre, f. bot. ecet szo- 

morce. 
Corroyerie, f. bdrkeszites. 
Corroyeur, m. cserzd ; varga. 
Corrude, f. bot. vadspdrga. 
Corrugateur, m. an. szemdld- 

reditd. 
Connigation, f. an. rdncolds. 
Corniptenr, trice,* s. a. ron- 

td, c^dbltd ; hamisitd ; 

megvesztegeto. 
Corruptibilit6, f. romUkony- 

sdg. 
Corruptible, a. roitdekony ; 

fig. megvesztegetheto. 
Corruptif, ve, a. rorUd ; dr- 

t almost. 
Corruption, f. rorrUds ; enye- 

8zet ; 2. rotliaddi; fig. rom- 

lotUdg ; hamisitds ; meg- 

veszteget^s. 
Cors. m. pi. ch. bl. azarvas- 

tiildk dgai. 
Corsage, m. foltest ; man. 

alkat. 
Corsaire, m. kaldzhajd ; 2. 

kaldz ; fig. c'est un vrai — , 

valdsdgos embemytizd ; pr. 

si — » — et demi, szeget 

szeggel. 
fCorsairiser, v. a. kegyetlen- 

kedni. 
Cors^, e, aw fuzStt; drap. 

drap —6, vastag posztd. 
Corselet, m. h. n. holdacs. 
Corset, m. vdllf&zd ; 2. ott- 

honka. 
Cortege, m. kisiret. 
Corteger, v. a. kiserni. 
Cortical, e, kerges, keregne- 

mu ; — queux, se, a. bot. 

kerges. 
Comscant, e. a, cgilldmld. 
CoiTiscation, f. csiUdmlds, 
Corv6able, a. robotkoteles. 
Corv6e, f . f6o. robot ; fig. te- 

/ler, terhes munka. 
Corv6ieur, m. robotos. 
Corvette, f. gyorshajd. 
Cory'dale, f. bot. csukdka; 

— daliue, f. chi. likazsir- 

dek. 
Corym'be, m. bot. csomdka ; 

— beux, se, a. bot. csomd- 

119 



tda ; — bifSre, s. a. bot. 

csotndtahozd ; — biole, f. 

hot. farhkdrd. 
Cory'nete, f. ent. hangyales; 

— pli6e, m. karvezetd ; 

pdrtvezer. 
Co's^cante, f . g^om. pdtvdgd; 

—seigneur, m. urtdrif ; 

— sinus, 'm. g6om. pdtke- 

beU 
Cosm6tique (koss-), s. a 

pharm. kendeszer ; bor- 

8z€pito. 
Cosmique, a. astr. egyete- 

W£8 ; — ment, adv. egye- 

temeaen, 
*Co8mo'crate, s. a. a vildg- 

uralom /live;*— cratie, f. 

vildgvralom ; *— cratique, 

a. vildguralmi ; — gonie, f. 

phys. teremUstan ; — go- 

nique, a. teremtistani ; 

— gi-aphe, m. vildgleird ; 

—graphic, f. vildgleird^; " 

— graphique, a. vildgrajz ; 

— labe, m. astr. math, vi- 

Idgmerd ; -logic, f. vildg- 

tan; — logique, a. vildg 

tani ; — politain, e, a. vi- 

Idg polgdri ; — polite, m. 

vUdgpolgdr ; — politisme, 

m. vildgpolgdrisdg; — ra- 

ma, m. vildgfestvSny ; 

—Sophie, f. vil. bolcseaseg. 
Cosse, f. hiively ; 2. zold 

borsd. 
Cosser, v. n. et se — v. r6- 

cipr. oklelni. 
Cossi, m. fecakeJicserelSs, 
Cosson, eussou, m. Z8iz8ik ; 

agr. szdlWrilgy. 
Cossu, e, a. vastaghilvelyU ; 

fig. vagyonos; p. il en conte 

de bien — es, hazud mintha 

olvasnd. 
Costal, e, a. an. borda . . . ; 

chair e — e, bordahus. 
Costalgie, f. m6d. bordabaj. 
Costume, m. jelmez ; ruha^ 

viselet. 
Costumer, v. &. jelmezelni ; 

ruhdztatni ; 2. se — , v. r. 

dlWzkodni. 
Costumier, m. jelmez-drus ; 

jelmezke8zitd, 
Cotangente, f. g6om. pdt- 

erintd. 
Cote (cott), f. iigyiraUzdm-, 



G6t« 



Cotonae 



Coudre 



jel; 2. — ^mal taill6e, dt- 

lag ; 3. —part, hdnyad ; 4. 

fin. fdyamjegyzik. 
Cdte, f . an. horda; p,. mesur^r 

les — B k q.jjdl elpdholni; 

fig. serrer les — s aq.,zaA;- 

latni ; — & — , egymds mel- 

lett ; — k mel6n, dinnye- 

szelet ; 2. hegyoldal; 8. 

tengerpart; 4. t. t. bot. 

gerinc ; bond, hurkahil. 
C6t^, m. oldal ; §tre sur les 

— s, hetegenfekiinni; it. fig. 

rosz helyzetben lenni; 2. 

oldalresz; fig. fam. mettre 

q. at — de l'6p6e, eltenni 

Idhalul ; 3. o2(2a2 ; de ce — 
- Isl, €z oldalrdl ; com. bon 

— , szinoldal ; 4. 2><^^* .' 5. 

d. — , adt. oldalt ; meiie ; 6. 

de — ,adt.oZdait;dwt;mettre 

de — , felretenni. 
Coteau, m. domb, 
Cdtelette, f . cuis. olddUzeUt. 
Coter, V. a jur. szdmozni. 
Coteraux, m. pi. portydzd ; 

pech. hdldkbtelek. 
Coterie, f. zdrtkor. 
Cothui'ne, m. szekemye ; fig. 

chausser le — , szomoru 

jdUkot irni ; it. poffesz- 

kedni. 
C6tier, m. mai*. parti kalauz. 
Cdti^re, f. partvidSk. 
tC6tiSrement, adv. cout. k'o- 

zosen. 
Cotignac, m. conf. birsnya- 

lat. 
Cotillon, m. alsd szoknya ; 

fig. aimer le — , ndk utdn 

bolondulni ; 2. filzertdnc. 
Cotir, V. a. pop. tomij zuzni. 
Cotisation, f. add dtlag. 
Cotiser, v. a. folvenni, meg- 

becsiilni ; 2. se — , v. r. be- 

vaUanif onkenytesen hoz- 

zdjdrulni. 
Cotissure, f. iitddes^ zuzds 

(gyunwlcsdn). 
Coton, m. gyapot; bot. bolyh; 

p. il jette un vilain — , 

rosz hirben dll ; 61ever 

dans dn — , elkenyesztetni. 
Cotonnade, f. com. kartan. 
se Cotonner, v. r. gyapad- 

zanL 
Cotonnerie, f. gyapotfold ; 

gyapotgydr. 



Cotonneux, se, a. bot. boly- 
ho8 ; jard. bundds. 

Cotonnier, m. gyapotcserje. 

Cotonnidre, f. Dot. csikos 
kecskerdgd. 

Cotonine, f. com. vitorlavd- 
szon. 

Cdtoyer, v. a. halad/ni, men- 
ni vki ddala mellett; mar. 
parthosazdban vitorldzni. 

Cotret, m. rdzsekoteg ; fam. 
11 est sec comme un — , 
szdraz mint a gereben^-po^, 
huile de — , iitleg. 

Cottage, m. nyarald,^ 

Cotte, f. alsdszoknya ; pr. 
donner la — verte, f&ben 
hencseregni; 2. — d'axmes, 
katonakabdt ; — de mail- 
les, pdnc^ling ; jur. 
— morte, szerzetes hagyo- 
mdnya ; 3. m. icht. kurro- 
gd kolty. 

Cottle, f. orn. bukruca, 

Cotteron, m. dim. alsdszok- 
nydcska. 

Cotfere, m. forg. vojtdorong. 

Cotyledon, m. bot. szik ; 2. 
kdldokfa, 

Cou, m. nyak ; fig. se jeter 
au — de q., magdt vkinek a 
nyakdba varrni; se rendre 
la corde au — , foltitleniU 
megadni magdt ; bot. — de 
chameau, pdfrdny. 

Couard, e^&.gydva; — ement, 
adv. gydvdn. 

Couardise, f. gydva&dg. 

Couchage, m. drap. gyara* 
ids; 2. mil. katona-dgy- 
nem&. 

Couchant, m. nyugat ; fig. le 
— , az elet alkonya ; 2. a. le 
soleil — , lenyugvd nap ; k 
soleil — , naplementekor ; 
ch. chien — , fUrjesz-eb ; 
pv. faire le chien — , meg- 
hunydszkodni. 

Couche, f . fekhely ; nyoszo- 
lya ; 2. lebetegedes; f ausse 
— , kora sziiles ; gyermek- 
dgy ; pelenka ; 3. jard. 
melegdgy ; fig. r^teg ; t. t. 
arch. poU ; boul. szakajtd 
ruha; jeu. t^tel; peint. 
alagy. 

Couchee, f. hdldJiely. 

Coucher, v. a. lefektetni ; le- 

120 



vetkeztetni; 2. letenm; 
hajlitani ; simdn levarmi ; 
aljazni ; beimi ; fig. — snr 
le c6t6, kiUriteni ; 3. — en- 
joue, celba venni; 4. U- 
verni; 6. jeu. tenni^ rakni; 
fam. — gros, na^zdni; 
6. V. n. lefekUnni; — dans 
son fourreau, ruhdttdl 
alurmi ; 7. meghdlni (va- 
lahol) ; — ouverte, nyitva 
maradni; 9. elhdlni; pv.qui 
— e avec les chiens, sel^ve 
avec les puces, a ki szur- 
kot forgot y megmocskolja 
kezet ; 8. [se — , v. r. l^e- 
kiinni ; testhez dUni; pv. 
com. on fait son lit, on se 
— , ki mint vet^ ugv arat; 
pop. allez vous — 1 hagy- 
jon b^kSvel ! 9. — m., he- 
fekv€i ; hdldhely ; dgyne- 
m'&. 

Coucherie, f. iron, szerel- 
meskedes. 

Couchette, f. pad-dgy^ fek- 
pad. 

Coucheur, m. pap. sajtold; 
2. — se, s. hdldtdrs. 

Couchis, m. arch, aljzat ; 2. 
hajtds; 3. hydr. homok- 
reteg. 

Couchoir, m. rel. rakdkandL 

Couci-couci, adt. imigy- 
amugy, 

Coucou, m. om. kakuk. 

Coucourde, f. bot. kobak, 

Coude, m. an. kdnybk ; 2. 
kanyarodds ; 3. arch, torn- 
pa izoglet. 

Coud6e, f. karhossza; fig. 
avoir ses — s tranches, 
szabadon mozogni, 

Cou-de-pied, m. IdbcsukU. 

Couder, v. a. hajlitni; — une 
manche, konybkot szabni; 
2. keverni, 

Coudoyer, v. a. konyokkel 
erinteni; 2. se — , v. r. 
irintkezni. 

Coudi'an, m. kdtrdny. 

Coudianner, v. a. nv. kdt- 
rdnyolni. 

Coudranneur, m. kdtrd- 
nyold. 

Coudre, v. coudrier. 

Coudre, v. a. ir. varrni; vign. 
kbt'ozni ; — la bouche k q-i 



Condrement 

vkit elihaUgattatni ; joue 
coussu, beetett arc, 
Coudrement, m. csdvdzds, 
Coudrer, y. a. tann. csdvdz- 

ni. 
Oondrier, m. bot. mogyord- 
fa. \hordd, 

Coudroir, m. tann. csdva- 

Couenne (koua-ne), f. 8za- 
lonnabdr; m6d. bdrke, 

Oouennenx, se, a. m6d. hdr- 
kSs. 

fConette, f. tollas-dgy. 

Ooulllaud, m. i>lg cimbora. 

Oouille, m. himresszdt pdcs. 

Oouillon, m. pop. tdk^ here, 

Oonin, covin, m. ano. kilzd- 
kdcsi, 

Coulage, m. com. csurgaMk; 
vign. szoUdhullds, 

Conlamment, adv. konnye- 
dSfif folyikonyan. 

Conlant, m. fityelik ; told- 
karika. 

CoTilant, e, a. fclyikony ; 
noeud — , csokor ; 1. 1. ta- 
kdcskbtis ; fig. un homme 
— , el5z€keny firfiu. 

Coulee, f. cal. fekv6 irda; 
pbys. olda. 

Coulemelle, f. bot. mShszS- 
ditd pdfeteg; — des arbres, 
tapld. 

CoDiement, m. folyds. 

Couler, V. n. folyni ; 2. szi- 
vdrogni ; 3. kicsuszni ; — 
k fond, eUiUyedni; le- 
huUani, leperegni^ ( €retlen 
gyumdlcsrdl) ; fig. eUur- 
ranni ; 4. v. a. szivdrog- 
tatnif szUmi ; fig. bectusz- 
tatni ; 5. eUiUyeszteni; fig. 
elhallgattatni ; — q, k 
fond, vkit tonkre tenni; 
— des jours heureux, 
boldog napokai €lni; fond. 
dnteni ; 6con. szapvlni ; 6. 
Be — , v. r. elsampolyog- 
ni, 

Couleur, f . szin ; habit de — , 
6z\ne9 ruha ; 2. fest4k ; 3. 
arcszwr; szinezet ; fig. Idt- 
8zat ; irdny ; jeu. prendre 
— , emelni; fig. elhatdroz- 
ni magdt ; fam. reprendre 
— , im4t mutatkozni. 

Conlenvre, f. Hkldkigyd, 

Couleuvr^ , e, a. kigydzott. 



Gonleu vr ^e 

Conleuvr^e, f. g'onye; — 

blanche, biiddsgdnye, 
Gouleuvrin, e, a. kigydnemU, 
Coulevrine, f. sugdrdgyu ; 

fig. §tre sous la — de q., 

valaki hataZmdban lermi. 
Couli^e, f. dttdres, 
Conlis (-11), m. cuis. dtszUrt 

huiU ; hki. hig vakolat; 

2. vent — , szHvonat ; I4g- 

?w,zam. 
Coulisse, f. horony ; ablak- 

fidk ; — de theatre, szin- 

fal, 
Coulisseau, m. men. dllds. 
Coulisseur, m. szilgyalu, 
.Coulissier, m. banq. folyam- 

k€m. 
Couloir, m. 6con. zziird ; an. 

epeed^ny ; b&t. rejtekUp- 

csd; th.folyosd, 
Couloire, f. szUrdkas ; 6p. 

huzdvas, 
Coulombe, f. charp. oszlopfa, 
Coulpe, f. th^o. v^tek ; fam. 

j'en dis ma — , bevcUlom 

hibdmat, 
Coulper, V. accuser. 
Coulure, f. jard. lehuUds ; 

fond, olvasztott 4rc folyd- 

aa. 
Coumarine, f. chi. zsongor- 

vdny. 
Coumene, f. bot. vizi pe- 

8z€rc. 
Coup (kou ; koup), m. UtiSt 

d'dfiSy vdgdSf szHrds, WkSs; 

I'ovSs ; mH. — de main, 

megrohands ; — de ba- 

gaettefdobveris; — de vent, 

8z4lroham ; — de dent, ha- 

rapds ; it. fig. vagdaldzds; 

— de foudre, viUdmcsapds; 
2. sebf szurds; — tfair, 
orbdnc ; 3. (gallicis.) — de 
^eigneJisU'Vonds; — de sif- 
flet,/u«y ; — de filet, M- 
Idvetis ; — de marteau, 
kalapdcsUtis ; fig. il a un 
s=, bogara van ; — de par- 
tie, ddnt& csapds; peint. 

— d'oeil, 8zemm6rt€k;UyDix, 

— de poing, caapfurd ; 
4. c^ny ; csapds ; — d'ami, 
bordti szivessig ; — d'etat, 
dUamcsiny ; pv. f aire d'une 
pierre deux — s, egy csa- 
pdssal kit legyet iitni ; 5, 

121 



ConpT 

. . . szoTf , , , 8zer ; un — , 
egyszer ; boire k petits — s, 
kortyonkint inni ; 6. adt. 
k — sfir, mvlhatlanul; tout 
k — , rbgtdnf legott ; tout 
d*un — , egyszerre ; — sur 
— . egymdmtdn; k tous — s, 
minden piUanatban ; tout 

— vaille ! legyen tehdt I k 

— perdu, vaktdban; en- 
core un — , mSgegyszer^ 
pour le — , ezuttal. . . 

Coupable, a. vitkes^ bimte- 

tisre miltd ; 2. m. bilnbs, 
Coupage, m. vdgda, metszes, 
*Coupant (c6u-) m. 41 ; 2. — , 

Coupe, f. vdgdSt metszSs ; — 
des cheveux, hajnyirds; 2. 
szelis; vendre k la — , 
rOfezdmra eladni ; 3. 8Za- 
bds ; jeu. emeUs ; fig. s'il 
tombe jamais sous ma — , 
ha valaha kezem k'ozi ke- 
rUl ; 4. csSszCf serleg; theo. 
kehely ; cham. kblyH. 

Coup6, m. filfodelu hintd, 

fCoupeau, m. ormn, csiics. 

Coupe'bourgeon, m. ent. 
rUgyev6 bogdr ; — cors, m. 
tyukszemkis ; — gorge, m. 
zsivdnytanya; — jarret, m. 
orgyilKos ; — 16gumes, m. 
cuis. vdgdkis. 

Coupellation, f. chi. kohd- 
zds, 

Coupelle, f. chi. kohdca ; 
aiiil. tdUdkandl. 

Coupeller, v. a. chi. kohdz- 
ni ; tisztdlni. 

Coupe'paille, m. 6con. szecs- 
kavdgd ; —papier, m. pa- 
pirvdgd kSs ; simitdcsont ; 
— p&te, m. p&t. cifravas..., 

Couper, V. a. vdgm^ elvdgni, 
metszenij k'driUmetszeni ; 
— du pain, kenyeret szeg- 
ni ; — avec les dents, le- 
harapni ; fig. — bras et 
jambes k q., vkivel igaz- 
talanvl bdnni ; it. elcsiig- 
geszteni ; 2. dtszelni ; 3. 
vegyiteni ; lait —6, vizzel 
vegyitett t«;; elzdmit el- 
vdgni (tUjdt vkinek); — q. 
vkit megeldzni; 4. — la 
bourse k q., eUopni; fig. 
zsarolni ; — la gorge si q.. 



Comp eret 

meggyilkolni ; fig. tdnkre 
tenni; 6. 1. 1. ch. — la bdte, 
a vad eU Jceriilni ; corr. — 
legrain, 8z6r4t szedni ; jeu. 

— les cartes, kdrtydt emel- 
ni ; mar6oh. — on cheval, 
lovat herilni ; 6. v. n^ — 
par le plus court, a legrovi- 
debb utat venni; fig., — 
court, riJviden felelni ; jeu. 
iltni ; 7. se — , v. r. — au 
dpigt, ujjdt megvdgni; ma- 
nuf. megtorddni; fig. on- 
magdnak client mondani. 

Couperet, m. vdadkes, 
fCouperose, f. cni. — blan- 
che, horggdlic. 
Couperos6, e, a. rezes. 
Coupeur, m. vdgd^ meUzd^ 

nyird ; szabd ; fig. zseb- 

mejszd. 
Couple, f. pdr; ch. une — 

de chiens, egyf&zer eb ; 2. 

fuzir8z%j;pdr (hitvesstb.). 
Coupler, V. a. ch. osszefUzni ; 

fig. egyuvi helyezni. 
Couplet, m. verstzak ; serr. 

csukldpdnt, 
Coupleter, v. a. q. versben 

kigunyolni. 
Coupli^re, f. riv. tutajguzs. 
Coupoir, m. bddogvieUzd 

olid ; — de relieur, metszd 

deszka. 
Coupole, f . b&t. kupfodil ; 2. 

kup ; 3. Idmpa-ellenzo. 
Coupon, m. kelme-maradik; 

com. banq. szelveny ; th. 

— de loge, pdholyjegy. 
Coupui'e, f. vdgdSf bemetszes; 

litt.. kihuzds. 

Coquet, m. jard. erdei bara- 
boly. 

Cour, f . arch, udvar; 2. ural- 
kodd lakdsa ; udvar ; 
homme de — , udvaronc ; 
3. esprit de — , udvari 
szellem ; p. c'est la — de 
roi P6taud, zurzavar ; 4. 
tUztelges, udvarlds ; 5. t'&r- 
venyszek ; — d'assises, es- 
kudtszik, 

Courable, a. ch. vaddszhatd. 

Courage, m. bdtorsdg ; — ci- 
vil, ferfiassdg ; 2. buzga- 
lorn; il a vaincu son — , 
lekiizdS azenvedelySt ; 3. 
keminysziviUig; 4.i. raj tat 



ConragensemeBt 

Coui-ageusement, adv. bdt- 

ran. 
Couragetix, se, a. bdtor. 
Courailler, v. n. pop. baran- 

golni ; it. gyanus helyekre 

jdmi. 
Couramment, adv. folyiko- 

nyan. 
Courant, m. folyam ; fig. le 

— du march6, folyddr ; 
com. folyd id& ; mettre q. 
au — , tuddHtani (vkit) ; le 

— du monde, a vildgrend- 
je ; mar. dr ; phys. — 61ec- 
trique, viUanyfolyam ; — 
d'air, leghuzam; 2. tout — , 
adt. konnyH ezerrel ; 3. — , 

e, a. folyd ; fig. forgdy ke- 
lendd ; com. compte— ,/o- 
lyd szdmla. 

Courante, f. call, folydirds ; 

2. pop. nimethax. 
Coui'bable, a. hajlithatd, 
Cgurbage, m. did. hajlitds^ 

gorbites. 
Courbater, e, a. zihdlos. 
Courbature, f. zihdlds, keh; 

fig. merevsig ; — er, v. a. 

merevsSget okozni; 2. se — , 

V. r. megmerevedni. 
Courbe, a. g'drbe^ Kajlott ; 2. 

f . g6om. g'orbe vonal ; v6t. 
inpok. 

Courbement, m. p. u. g'dr- 

bites ; gorbesig. 
•Courb6ment, adv. gorbin, 
Courber, v. a. gdrbtterri; 

gorbeszteni ; jard. Jiajlita- 

ni ; 2. v. n. g'&myedni ; 3. 

se — , V. r. g'drbiUni ; fig. 

megadni magdt. 
Courbette, f. man. ivszdkis ; 

fig. il fait des — s, bdkol- 

gat. 
Courbetter, v. n. man. ivazb- 

kiseket tenni. 
Courbotte, f. forg. kankar. 
Courbure, f. gdrbVXet. 
CourcaiQer, v. n. h. n. pity- 

palatyolni. 
CourcaiUet, m. h. n. pitypa- 

latyolds ; 2. fUrjsip. 
Courcdle, — elle, f . kertecske^ 

udvarka. 
Courcet, m. jard. kertisz- 

kis. 
Courette, f. udvarocska. 
Couieuif m.futd ; 2. kdbor- 



CoUggJT 

Id; — des fiUes, kurafi; 

3. kengyelfutd ; man. ver- 
senyld ; om. bihic; ent, 
futonc. 

Couveuse, f. kdszaszajha. 

Courge, f. hot. tok; — de 
p^l6rin, lopdtok ; h&t.fu8t- 
fogd; 6con. pdzna. 

Courg6e, f. vign. folfutd 
8z6ld. 

Courir, v. n. ir./wtni, szalad- 
ni ; 2. sietni ; — aprSs des 
fantdmes, agyrStneket kaj- 
hdszni ; 3. megrolianni ; 

4. barangolni^ kdborogni; 

5. faire — , terjeszteni ; 6. 
forgdsban^ forgcUomhan 
lenni; 7. folyni, elfolyni; 
8. vitorldznif evezni ; 9. v. 
a. — la post e,2>09tan vtaz- 
ni ; — le cerf, szarvast 
hajtani; fig. kockdztatni. 

Oourlis, courUeu, m. om. -;- 
commun, pdling ; le petit 
— , csHszalonka. 

Couroir, m. veraenyter. 

Couronne, f. korona ; — de 
fleurs, virdgkoszoru; — de 
rayons, f^nysugdr ; — de 
gloire, dicsdsig ; h. eccl. — 
cl^ricale, pilii ; 2. uralko' 
dds ; hatcUom ; discoitrs 
de la — , trdnbeszSd; 3. 
arch. — d'une comiche, 
pdrta ; — imp6riale, csdsz- 
na ; charp. — d'un pieu, 
kardfej ; com. koronds tal- 
Ur ; fort, ouvrage k — , 
OTomgdt. 

Couronnement, m. korond- 
zds ; arch, tet&zis ; koszo- 
ruzat ; fig. tok^ly. 

Couronner, v. a. korondzni ; 
koszoruzni ; fig. megjutal- 
mazni ; p. la tin couronne 
Toeuvre, vegin ctattan az 
ostor; korUlfoglalni ; telje- 
siteni ; 2. se — , v. r. ma- 
gdt megkorondzni ; fig- 
diszUeni. 

Couronnure, f. oh. lombar- 
szarv. 

fCourre, v. a. ir. ch. hajtani; 
chasse k — , hajtdvaddszat. 

Courre, f. ch. dogkunyhd. 

Courrier (kou-ri6), m. futdr; 
levilposta ; fig. — de ma- 
Iheur, szerencaitlenseg Mr- 



Conritoe 

ndke ; om. vorosldb ; egy- 
hdzi tUzttartd. 

Couriftre (cou-), f. po^t. hold. 

€oiirroi, m. teint. henger. 

Courroie (cou-), 1 szij ; al- 
longer la — , elheszHSst 
koltott dolgokkal folcico- 
mdzni ; fig. seiTer la — «l 
q., vkit rovidebb pdrdzra 
fogni. ■ 

Courroucer (cou-), v. a. 60- 
Bzantani^ megkaragitni ; 
fig. la mer est — 6e, a ten- 
ger hdborog ; 2. se —, v. r. 
haragudni, boszankodni. 

Courroux (cou-), m. harag^ 
elfqjtott dUh ; fig. flots en 
— , dUhongd huUdmok. 

Courroyer (cou-), v. a. teint. 
kifesziteni, 

Coui's (cotir), m. folyds; le 

— de ventre, haimenis ; 
fig. folyamat; fordvlat; 
ai'ch. sitdny ; &atr,pdlya ; 
com. kelet ; forgalom ; fig. 
cette chanson eut — , e 
dalt folkaptdk ; donner — , 
elszdllUani ; le — du mar- 
chetpiaci dr; — du change, 
vdltdfolyam ; 6col. tan- 
folyam ; it. fololvaads. 

Course, f. futds^ szaladds; 

— des chevaux, Idjuttatds; 
fig. jdrat, menet; Sletpd- 
lya ; guerr. portydzd$. 

Coursier, m. versenyld; hydr. 

malomdrok. 
Coursi^re , f . mar. burii ; 

gyaloghid; arch, 'jnozter, 
Coui-soire, f. tyuk-udvar. 
Courson, crochet, m. jard. 

hajtds. 
Court, e, a. r'dvid; fam. ke- 

ves, eligteUn ; f aire la — e 

6chelle, egymds hdtdra 

mdszni ; fig. faii'e d. q. la 

=, vcdakinek segid hezet 

nyujtani ; 2. alacsony ; 

fig. korldtolt ; 3. — aov. 

roviden ; hirtelen ; demeu- 

rer — , megakadni. 
Courtage, m. com. alkusz- 

idg; al. dij. 
Courtaille, f. 6pingl. hulla- 

d£k r€z, 
Courtaud, e, s. a. vaskoSf 

zomdk ; pop. boltoBlegSny; 

chien — , vdgottfill&, kur- 



Conrtander 

ta farku eb ; p. frotter q. 

en .chien — , megnadrd- 

golni, 
Courtauder, v. a. kurtitni 

(Idfarkdt). 
Coui't'baton, m. mar. bd- 

kony ; p. tirer au =, aka- 

d€koskodni ; — bouillon, 

m. cuis. mdrtdUk ; — bou- 

ton^m.. jdromszeg; — caill6, 

m. bot. rozsnok. 
Courte'botte, f. g. p. potton; 

— haleine, f. szHk inelM. 
Ooui*tement, adv. roviden, 
Courte'pointe, f. tUzdeltpap- 

Ian ; — pointier, m. pap- 

lanos. 
Courter, v. a. et n. com. al- 

kuszkodni, 
Gonrtie, courtil, m. agr. ken- 

derfold; sovinynyel keri- 

tett kert. 
Courtier, m. com. alkusz ; — 

de mariage, hdzassdgszev' 

z8 ; — marron, zugcU- 

kU8Z. 

CourtilliSre, v. taupe-gril- 

lon. 
Courtine, f. dgyel&zd ; fort. 

koz^psdnc ; arch. kHzip 

ipiUet. 
Courtis, m. iiMdkerty kony- 

hakert. 
Courtisan, m.. ndvaronc; fig. 

udvarld ; azolgalelek. 
CourtisannCr f. uri kejluilgy. 
Courtiser, v. a. vdvarolniy 

sz^pelegni. 
Court'joint6, e, a. v6t. r'ovid- 

csHlkH; — manoher, v. a. 

bouch. kipeckezni. 
Courtois, e, (oa, — se), a. ud- 

variaSf nydjas; — ement, 

adv. udvaridsan. 
Courtoisie, f. udvariassdg. 
Courton, m. 6con. r'&vid 

kender. 
Couru, e, a. uldozott^ hajtott; 

fig. il est — , kedvelt, 
Cous, m. fenko. 
Couseuse, f. YeLfilzdnS. 
Cousin, m. ent. tipoly. 
Cousin, e, s. unokavir ; fig. 

si vous faites telle chose 

nous ne serous pas — s, 

ha igy vUeli magdty nem 

lesziink j6 bardtok ; bot. 

bojtOTJdn. 

123 



^oatujaier 

Cousinage, m. atyafisdg ; 2. 

bardtsdg, 
Cousiner, v. a. rokonnak ne- 

vezni ; 2. v. n. rokonokndl 

eWskodni ; p. elles ne cou- 

sinentpas ensemble, 7ifm 

femek meg. 
CousiniSre, f. szunyoghdld ; 

2. rokonsdg. 
Cousinisme, v. n^potisme. 
Cousoir, m. rel. f&zdszek- 

riny. 
Coussin (-cein), TD..pdma. 
Coussinet, m. pdmdcska ; 

arch, duzadek. 
Cousson, m. inggomb. 
Cousu, e, a. varrott ; v. 

coudre. 
Go&t, m. prat, k'dltsig. 
Cofttant, a. prix — , vitel- 

dr. 
Couteau, m. kis; fig. mettre 

— sur table, enni adni ; 

jouer des — x, verekedni ; 

p. se couper de son — , 'on 

magdnak eUent mondani ; 

c'est un — de tripiSre, 

ketsziivH ember; 2. — de 

chasse, vaddazkis. 
Coutelas, m. sziles^ r'dvid 

kard. 
Coutelier, m. kSsmives^ ke- 

ses. 
fCouteliSre, f. kistok. 
Coutellerie, f. kesmivesseg ; 

kSses dru. 
Coiiter, v. n. kerulni (penz- 

be) ; 2. k'oltsiget-^ fdradt- 

sdgot okozni ; fig. I'argent 

ne lui — e gu&re, kevisre 

becsiUi a penzt. 
Coflteux, se, a. k'olUeges. 
Coutier, im. sdvolytakdcs^ 
Coutil (-ti), m. csinvat. 
fCoutillade, m. vdgds^ szu- 

rds. 
fCoutille, f. hdromM kard. 
*Coutre, m. agr. ekevas ; 

\egyhdzfi. 
Coulrier, m. a,gr. forgatdeke. 
fCoutumat, m. addhivatal. 
Coutume, f. szokds ; de — , 

adt. szokds szerint ; p. une 

fois n'est pas — , egyszer 

nem a vildg ; 2. hagyo- 

mdny ; jur. szokdsjog. 
Coutumier, m. tartomdnyi 

jog ; 2. — . ^re, a. szokdsos^ 



C ontny 

hagyomdnyo8 ; — ^rement, 

adv. szokdsosan. 
Couture, f . varrat ifonaMa^ 

sebhely ; 2. varrds; fig. 

battre i'ennemie, 4 plate 

— , az eUent Wnkre vemi. 
Coutui'6, e, a. heavatott; 

habit — , foltozott ruha; 

fig. sebkelyes ; himldhe- 

lyes, 
Couturer, v. a. hevarmi ; la 

petite v6role — e le visage, 

a himld rifolja az arcot. 
Couturier, m. varrd ; an. 

szabd izom. 
Couturi^re, f . varrdnd. 
Couvain, m. m^hivadek ; 

— de punaises, poloska- 

fiszek. 
Couvaison, couvage, m. agr. 

k'oltes 17. fiszkeUs ideje. 
Couv6e, f . kotldSf kdltSs; iva- 

dSk; fig. ord. m. fajzat^ 

csaldd. 
Couvent (-van), m. zdrda; 2. 

iron, bordilyhdz. 
Couver, v. a. koltenit kikol- 

teni ; kotlani; fig. — q. 

des yeux, szerelmes szemet 

vetni (vkire) ; 2. koholni ; 

3. V. n. lappangva tenyisz- 

teni ; fig. c'est un feu qui 

— e sous la cendre, hamu 

alatt lappangd pardza ; 4. 

se -^, V. r. rejtekben te- 

nyeszni. 
Couvercle, m. fodb^ f'ddil; 

p. il n'y a si m^chant pot 
' qui ne trouve son — , ,a 

vak is taldl neha egy ga- 

rast. 
Couversau, m. chsucp.padld- 

deszka. 
Convert, m. asztalteritik ; 

2. evheszkoz; 3. dmyas 

hely ; it. hajlek ; 4. Uvil- 

boritek ; 6. a — , adt. rejt- 

vCy f'ddel alatt; fig. biz- 

tonsdgban; com. §tre si — , 

bizt<mtva lenni; sous, par 

— , melUkelve; — blanc, 

Ures boritek. 
Convert, e, v. couvrir. 
Couverte, f. mdz; 2. pop. 

takard ; pop. keret ; mar. 

fodih 
fCouvertement, adv. titok- 

baUy alaitomban. 



Couverture, f. takard^ boH- 
tik ; fddei ; tetd ; 2. . — de 
lit, dgytakard; 3. — de cha- 
riot, kocHfodSl; fig. ilrilgy; 
com. b{ztosit€k. 

Couverturier, m. paplanos, 
Couveuse, f. kotldstyHk ; 2. 
kdltd kemence, 

Couvi, a. koOott. 

Couvre'chef, m. fejtakard ; 
fam. f'oveg ; ohir. Jwmlok- 
szoritd ; — face, f. fort. 
bdstyavM; — feu, m. zsa- 
ratfodS ; 2. szUncsdngetyH. 
8. puskagdc ; — pied, m. 
Idbtakard; — plat, m.Mveg- 
harang; — poules, m.tvt»L 
iOd. 

Couvreur, m. hdzfedd, zHn- 
delyezo; — en ardoise, pa- 
lafedd. 

Couvreuse, f. — de chaises, 
szekfondni^. 

Couvrir, V. a. ir. /ddni^ befdd- 
m, betakamit beboritani; 
p.servir q.st plats converts, 
vkinek titkon kdrt okozni; 
e. f . — de f ange, beiszapol- 
ni ; 2. Jisziteni ; 3. eUep- 
ni ; 4. oltoztetni ; fig. — q. 
de honte, gyaldzattal el- 
halmozni; 5. fig. eltitkol- 
ni, elrejteni ; paroles cou- 
vertes, k€t6rtelmil szavak; 
guerr. oltalmazni ; com. 
vin convert, 8dt€t vordsbor; 
6. t. t. man. sdrhitni; 
prat, tuligimi ; 7. se — , 
V. r. beburkolozni ; se — 
de son ^p6e, rruigdt kard- 
dal videni; fig. — de gloire, 
dicsdsiggel elhalmozni ; se 
— . kalapjdt foltenni ; se — 
d'un sac mouill6, kopasz 
mentsiget el&adni ; le ciel 
se — e, az eg bond ; fig. 
I'horizon se — e, a rem4ny 
cs'okken. 

Covendeur, m. eladdtdrs. 

Coxal, e, a. an. os — , csipo- 
csont ; — gie, f. tompor- 
senyv. 

Coyau (coiau), m. charp. ^o- 
rogfa. [zatfa. 

Coyer (coi6), m. charp. /ara- 

Crabe, m. oUdtlan rdk, 

Crabotage, m. ai*d. palafej- 
t€8 megkezdise. 

124 



Crac (crak), m. reescseneSf 
ropogdSt durrands ; 2. i. 
fam. puf neki ! 

Crachat, m. kopis^ turha; 2.' 
pop. rendcsillag. 

Crachement, m. fcdp^«, — de 
sang, virk^pes, 

Cracher, v. a. k^pni ; — le 
sang, vert hdnyni ; p. c'est 
son p^re —6, szakasztott 
az apja; — des injures, 
szidcUmaani ; — du latin, 
szdmi a kUin kifejezese- 
ket ; 2. (sans r6g.) — sur 
q., vkit lekopni; — oontre 
le ciel, latent Jedromolni; 

— an bassin, penzzel Jd- 
rulni vhez. 

Cracheur, m. kopkodS. 
Crachoii", m. pokdoce, kop- 

Idda. 
Crachotement, m. kopdoses. 
Crachoter, v. n. k'opkodni, 

kdpdosni, 
Cra-cra, m. hot. medveszdld. 
Craffe, f. expl. fdld-, kS- 

riteg. 
Craie, f. min6r. krita; 2. 

mil. katonaszdildsoldnjel 

a hdzfaldn. 
CraiUement, crailler, v. cro- 

assement, croasser. 
Craindre, v. a. ir. fSlrU; 11 

craint d'ltre decouvert, 

attdl tart hogy fdlfedezik ; 

2. (sans r6g.) je orains 
pour lui, aggddom miatta; 

3. tisztelni; il craint sa 
m^re, tiszteli anyjdt. 

Crainte, f . filelem ; aggoda- 
lorn ; theo. — filiale, gyer- 
meki tisztelet ; 2. — de, de 

— de, de — que, conj. ag- 
godalombdl; attdl tartva. . 

Craintif, ve, a. felenk, tar- 
tdzkoddf aggodaliMJu. 

Craintivement, adv. felen- 
kerit aggddva. * 

Cram, m. jard. retek. 

CrambS, m. bot. parti szUn- 
csd. [cor. 

Crambus (-buce),m. ent. cin- 

Cramoisi, m. karmazsin ; 2. 
— , e, a. k, 8zin&; pv. rimer 
eu — , ro8z rimeket imi; 
fig. fam. devenir tout — , 
elpirulni, _ [karte. 

Cramoisifire, f. jard. piros 



Cgrtmpe 

Crampe, 1 m^d. gdrcs ; mar. 
csdkdny. 

se Grampiller, v. r. fil. 'osz- 
szekuszdlddni. 

Crampon, m. kapoc8 ; mar. 
y. crampe; mar^oh. 8om- 
szeg ; seiT. zdrszem; bot. 
azigony. 
Grampomier, y. a. kapcsol- 
nif eszkdholni ; fam. il a 
Tame — 6e dans le corps, 
szivds €lete van ; 2. se — , 
y. r. kapiuzkodni. 
Cramponnet, m. kis kapocs. 

Cran, m. horony ; imp. betH- 
rovdtk. 

Crfiue, m. an. koponya ; 2. 
f axn.. 'szeleburdi ; faire»le 
— , kerkedni. 

fOranequin, m. ijnok. 

fOranequinier, m. ijdsz. 

Gr&nerie, f. szeUhurdUdg ; 
k^rkedSkenysSg. 

Craniche, m. bot. kakuk- 
foszldr. 

Gribiien, ne,a. an. koponya. . 

Gr&no'graphe, m. koponya- 
leird ; — graphie, m. kopo- 
nyaleirds; — logie, f. k, 
tan; — logue, m. kopo- 
nydsz ; — mancie, |. kopo- 
nya-jdslds; — mancien, ne, 
8. k, jds; — m^trie, f. 
k. mirks ; — scopie, f. k. 
fUrkiszet, 

Cranquillier, m. bot. bubos 
lone. 

Granson, m. bot. ~ officinal, 
kaldcstorma; — rastique, 
vad torma. 

Crapaud, m. varangyik; fig. 
c'est un vilain — , fdrtel- 
mes ember ; avaler un — , 
reminyt veszteni; —volant, 
h. n. tarka hasu varangy ; 
— ail6, conch, forgone ; 
mar6cb. tdlyog. 

GrapandaiUe, f. manuf. fo- 
kdtd-fdtyol. 

Grapaudidre, f. b4kafi»zek. 

Grapandine, f. varangyko ; 
bot. bibetyH ; icht. farkas- 
hal; mar6oli. pata^csorba. 

Grapelet, m. kiabSka. 

Grapon. f . horl. nagyold rds- 
poly. 
' Graponssin, m. fam. pdtWn. 

Grapnle, f. pop. ddzadl^a. 



Grapuler, v. n. pop. ddzs'dU 

ni. 
Grapuleusement, adv. kiesa- 

pongva. 
Grapuleux, se, a. kicsapongd^ 

d&zam. 
Graque, f. pop. hazug$dg. 
Graquelin, m. peree; 2. v. 

craquelot (1.) 
Graquelot, m. pSch. fiiitdlt 

hering; 2.botrog. 
Graqueloti^re, f. pSch. fiia- 

tdU hering kiszitd. 
Graquement, m. reesegis ; 

— des doigts, ujjropogta^ 
Ida; — de dents, fogcsi- 
korgatds. 

Graquer, v. n. ropogni; f aire 

— ses doigts, djjait ropog- 
tatni; pop. hazudozni. 

Graquerie, f . pop. luizudozds^ 

aziltolds. 
Graqn^tement, m./ogcsikor- 

gds. 
Graqueter, v. n. nyikorognij 

csikorognif suatorogni; ch. 

la cigogne craqu^te, a gd- 

lya kelepel. 
Graquetis, v. craquement. 
Graqueur, se, s. pop. szSlto- 

16^ hazudozo. 
Gra8e„ f. gr. hangegyit^s. 
Grasse, f . i Uzok ; peint. aa- 

lak ; fig. — de T^cole, tu- 

ddkkdradg ; 2. alja^ azdr- 
. mazda; 3. — s, pi. vajaalak; 

4. — , a. f . nyirkoa fig. dur- 

va. 
Grassement, m. bepiazkolda, 
Grasser, v. a. bepiazkitni; 

se — , V. r. bepiazkulni. 
Grassenx, se, &. piazkoa; 2. 

—8, cafra ; fig. zaugori. 
Grassule, f . bot. pozaga. 
Grassol^es, crassulac^es, f. 

pi. bot. kdv4rfaik. 
Gratdre, m. anc. ivdes^aze; 

2. tAzhdnyd hegy kaU 

lana. 
Cratioulatidn, f. dess. beroa- 

tSlyozda. 
Graticule, f. dess. peint. roa- 

tily. 
Graticule^, v. a. dess. roati- 

lyozni. 
Gravache, f . man. lovagkor- 

bdca. 
Gravan, f. om. drv'oa Idd. 

125 



Gravate, f. nyakravald; mil. 

zdazldazalag. 
*Gravater, v. n. nyakravaldt 

k'dtni. 
Gravatier, m. nyakravald- 

kSazitd. 
Grayeux, se, a. kritda. 
Grayon, m. rajzdn; — de 

pastel, azinkrSta ; 2. irdn- 

nal rajzolt arekSp; 3. vdz- 

lat. 
Grayonner, v. a. rajzolni; it. 

fig.; 2. vdzolni. 
Grayonneur, m. rajzold ; 2. 

kontdr featiaz, 
Grayonneux, se, a. krita- 

nemil. 
Gr6ance, f. hit: hiteleaa€g ; 

2. dipl. titkoa megbizda ; 

3. com. kdueteUa ; ch. 
chien de bonne —Jdl ido- 
mltott eb. 

tGr6anoer, v. a. eakUvel fo- 

gadnij kezeaelni^ igemi. 
Gr^ancier, ^re, s. hitelezd. 
Gr^anter, v. creancer. 
Gr6at, m. man. aUidomdaz. 
Gr6ateur, m. teremtd, alko- 

td ; 2. — , trice,a. teremtd ; 

fig. Ulemenyea. 
Gr6ation, f. teremt€a ; 2. ala- 

pitdSf jfoldUitds. 
Gr6ature, f . teremtmSnv ; 2. 

Uny ; fam. azajha ; 3. ke- 

gyenc. 
Gr^celle, f. kerepld ; 2. — , 

quercerelle, om. vireae. 
GrSche, f. jdszol ; hydr. 

.zahld. 
Gr^dence, f. eaem^getdr; 2. 

cath. oltdr melletti kis 

a*ztal. 
jGr^dencier, m. konyhamea- 

t6r 
Gr6di*biHt6, f. th6o. hitelea- 

a€a. 
Gr6dit, m. com. hitei ; 2. kb- 

vetel (eUentiteae : tarto- 

zik) ; 3. £l — , adt. hitelbe ; 

hidba^ haaztalanul ; 3. te- 

kintelyt befolyda. 
Gr^diter, v. a. com. hitelez- 

ni. 
Gr^diteur, v. cr6ancier. 
Gr6do, m. r61ig. hiazekegy. 
Gr^dule , a. hiazekeny ; 

— ment, adv. hiazekenyen. 
.Cr^dulit6, f. hiazekeny 8^g, 



Cr6er, v. a. teremteni, alkot- 

ni; 2. foldUitani ; Hnevez- 

ni ; 3. fdltaldlni. 
Cr^maill^re, f. cuis. kazdn- 

horog. 
Cremaillon, m. cuis. his ka- 

zdnhorog. 
Clamant, a. m. com. pezsgd. 
Cr#me, f . 6con. tejf'ol ; 2. U; 

— d'orge, drpaZe ; fig., fo- 

le,java; com. — de tar- 

tre, borkdsav. 
Cr^ment, m. gr. szdrmazeki 

8z6tag. 
Cramer, v. n. 6con. foWs'dd- 

niffoletfoladni. 
Crdmeux, se, a. tejfdlos. 
Grimier, 6re, s. tejf'dldrus. 
Crenan, m. putraszekcsd. 
Cr6n6, e, a. imp. metszett. 
Cr6neau , m. foi-t. ISrSs ; 

mil. —X, hezagok. 
Or6nelage , m. mon. szelf 

karima ; szelezis, 
Cr^neler, v. a. Wresekkel 

elldtni ; rovdtkolni ; mon. 

karimdzni; bot. —6, e, 

caipkes. 
Cr6nelure, f. kicsipkSzett 

munka ; a — , en — , kicsip- 

kizve. 
Cr^ner, v. a. fond, de J5ar. 

8z4lezni. 
Cr^nerie, f . fond, de car. aid- 

meUzes ; 2. gerinc. 
Or^page, m. manuf. fodo- 

ritds. 
Cr6pe, m. mod. fdtyolszovet; 

2. f . cuis. fodros tiszta. 
CrSper, v. a. manuf. fodroz- 

ni ; perr. fodovitni ; 2. se 

— , V. r. gdnddrddni. 
€r6pi, m. maQ. vakolat. 
Cr^pin, m. pop. porter son 

saint — , mindenit magd- 

val hordani. 
Or^pir, y. a. ma<;. bevakolni ; 

tonn. harkdzni. 
Cr^pis, m. bot. aszdsz. 
Or^pissure, f. bodros vako- 
lat. 
Crepitation, f . sustorgdSf ser- 

ceg€8 ; m6d. lihegiSj zihd- 

Ids. 
Cr^potaille, y. Crapaudaille. 
Crepon, m. com. fdtyolszd- 

vet. 
Cr6pu, e, a. bodros^ gdnddr,. 



Cr 6piisonlair e 

Crepusculaire, a. phys. sziir- 

kiildf homdXyos. 
Cr6puscule, m. phys. sziir- 

kiilet, esthajnal. 
Cresse, f. hot. fodorka. 
Cresserelle, y. cr6celle (2.). 
Cresson, m. bot. zsdzsa ; — 

de fontaine, vizi torma ; 

— des jardins, torma-sa- 
Idta. 

Cressonni^re, f. agr. zadzsa- 

term&hely ; 2. zsdzsa dms 

nd. 
Cr6tac6, e, a. kritds. 
Cr§te, f. taraj ; 2. bdbita; 

bot. — de coq, tetHfu; g6o. 

hegy gerinc ; fig. fam. le- 

yer la — , poffeszkedni; 

baisser la — , meghunydsz- 

kodni. 
Crdt6, e, a. tarajos. 
Cr^teler, crateler, y. n. ko- 

ddcsolni ; y. a. tond. szele- 

tezni. 
Cr^telle, f. bot. cincor. 
Or6tin, m. hiilye. 
Cr^tinisme, m. hiilyeaig. 
Cr^tonnier, 'm. topdrtd-drus. 
Or^tons, pi. topdrtd ; chaud. 

faggytUalak. 
Creusage. m. gray, kivdjds. 
Creusement, m. dsds. 
Creiiser, y. a. kivdjni ; — un 

puits, kutai dsni ; fig. — 

son tombeau, haldldt si- 

ettetni; 2. (sans r^g.) expl. 

— un puits, akndt me- 
lyeszteni ; fig. kutatni ; 3. 
se — , y. r. homorodni; fig. 
se — le ceryeau, fejit t'dr- 
ni (vmin). 

Creuset, m. chi. olvasztd 14- 

gely ; fig. mettre au — , 

prdbdra tenni. 
Creusiste, m. tigelygydros. 
Creusoir, m. luth. homori- 

td. 
Creux, m. iireg, verem ; — de 

la main, marok; pop. mely: 

hang; fond, ontd minta, 
Creux, se, a. UroSt ureges ; 

fig. dlmadozd ; ioprengd ; 

2. mely; beesett. 
Creyaille, f. pop. evis-ivds^ 

vendegeskedes. 
Creyasse, f. hasadSk, repe- 

dSk ; gray, vdjolat, 
Creyasser y. a. folJuisUni; 

126 



Crier 

repeszteni ; 2. se — , v. r. 

hasadnit repedni. 
Crey6, e, s. gros — , grosse 

— e, pop. potrohos. 
Cr^ye'chassis, m. orn. hardt- 

cineg6 ; — chien, m. bot. 

fekete csucsor ; — coeur, 

m. fam. szivfdjdalom. 
Greyer, y. a. repeszteni, szet- 

pattantani ; — un oeil a 

q^, szemSt kiutni (vkinek); 

it. kiszumi ; 2. pop. meg- 

terhelni^ tulterhelni ; 3. v. 

n. repedni y hasadni; I'o- 

rage creyera bientot, am- 

har nem sokdra kitor; 

fam. megpukkadni; elvesz- 

ni ; pop. inegd&glefii. 
Gri, m. kidltds ; jeter un — , 

folkidltani ; 2. guerr. — 

d'armes, tdbori jeUzd ; 3. 

— public, hirdetes, kikicU- 

ids ; fig. k'ozvilemeny. 
Grialler, y. n. fam. zsembe- 

lOdni. 
Griallerie, f . fam. zsimbeske- 

d4s ; kiabdlds. 
Giialleur, se, s. kidbdlo, 

zsembeakedS. 
Griant, e, a. egbekidltd. 
Griardj.e, s. a. kiabdld^ Idr- 

mdzd; zsimbeW^ civakodo; 

peint. kirivd ; 6con. det- 

tes — es, csip-csup-addsdg. 
Griarder, y. n. folyvdst civa- 

kodniy kiab(Unu 
Griblage, m. agr. rostdldi. 
Grible, m. rosta, szita. 
fGriblement, y. criblage. 
Cribler, y. a. szitdlnij rostdl- 

ni ; fig. il est — 6 de det- 

tes, flUig adds. 
Gribleur, m. szitdld^ rostalS. 
Gribleux, a. m. an. lyukas; 

OS — , rostaxxont. 
Giiblier, m. szitds, 
Gribration, criblation, f . chi. 

megszitdlnif megrostdlni. 
Gribriforme, a. bot. szitaala- 

ku; an. y. cribleux. 
Gric (cri), m. szekeremeld. 
Gric-crac (krik-krak), m- 

recscseneSy ropogds. 
Gricri, m. ent. hdzUiiesok, 
Grier, y. n. kidltani ; les bo- 

yaux lui crient, korog a 

ha^a ; fig. nyikorogni ; ch. 

csaholni; 2. kiabdlni; 3. 



Crierie 

panaszkodni ; 4. civakod- 
ni, zgirnbeWdni ; 6. szdli- 
tani ; 6. v. a. kihiresztelni; 
— qch. k q., vkit folyvdst 
Jigyelmeztetni vmivel ; 7» 
kikidltani; pal. hirdetni. 

•Crierie, f. fam. kidltds, Idr- 
ma^ zaj. 

Crieur, se, s. Idmidzd, kiki- 
dlto, hirdetd. 

Crime, m. Mnteny, bUn; 
2. faire un — 8l q. de qch., 
Mnul folrdni ; oi&v. vitek, 

Criminaliser, y. a. una af- 
faire, pal. polgdri ngyet 

. b&nugygyi tenni ; 2. fig. 
bUnkSnt tekirUeni. 

Crimlnaliste, m. bUntorviny- 
tudd. 

OriminaliU, f . biintiny; bUn- 
tettess^g^ 

Crimination, f. bUnpdd. 

Criminatoire, a. b&nvddi, 

Criminel, le, a. bAnds^ bun- 
tetendo ; pal. buntetS^ fe- 
nyitd; 2. gonosztevd; bU- 
no8, Mmtettes ; fig. aller 
d'abord au — , mindent 
roszra magyardzhi ; — le- 
ment, adv. biindsen ;fenyi- 
tdleg. 

Crin, m. 8z5r, Uszdr; faire 
le — , sorSnyt nyirni ; 
fam. ils 86 sont pris au — , 
hajba kaptak. 

Crin-crin, m. rosz JiegedU. 

Crin-de-cheval, m. bot. Idk'd- 
meny. 

Crinier, m. Idsz&rkSszitd, 

CriniSre, f . adreny ; fig. b(yr- 
zas haj. 

Crinole, f . bot. feh^r ndrcis. 

Crinoline, f. com. Idezdrszo- 
vet; mod. ddzas aUdszok- 
nua, 

Cri£on. V. dragonneau. 

Oripart, m. om. favdgd ku- 
rukuru. 

Crique, f. mar. kis obol; 
gaerr. kereaztdrok. 

Oriquer, v. n. a. craqner ; 2. 
ch. bakogni. 

Grise, f. m6d. vdlsdg; fig. 
viszonysdg. 

Griser, v. claqueter. 

Grispation, f. dsszezaugoro- 
dde; m6d. 'dsszehuzddds ; 
fig. sa lenteur me donne 



Crisper 

des —8, laMusdga tUrel- 

metlennk tesz. 
Crisper, v. a. 'dsszezmgoritni; 

fig. tUrelmetlenne tenni; 

2. se — , V. r. dsizezsugo- 

rodni. 
Crissement, m. fogcsikorga- 

tds, 
Crisser, v. n. csikomgni. 
Crissure, f. tr6fil. redd; 

rdnc. 
Cristal, m. min6r. jegdc^ je- 

gec ; 2.jegecuv€g. 
Cristal'lerie, f . jegecgydrtds; 

— lier, m. grav. j. metszS ; 

j- gy&jtemeny ; — li^re, f. 

expl. J. bdnya; — talin, e, 

a. jegeces ; tiszta ; bot. la 

riccie =eJSgvirdg; —line, 

f . path, jegechdrtya ; — li- 

sation, f. chi. jegeaztis; 

min^r. jegedis ; — liser, v. 

a. jegeceiiteni ; 2. se =, v. 

r. jegecesedni ; — lisoir, m. 

chi. jeaecesitd ed^ny ; 

— lographie, f. jegectan; 

— loide, v. cristalline. 
Crit, m. tdr, 

Crithe, m. drpa (szemen). 
Criterium (— ome), m. did. 

ismirv. 
Critiquable^ a. hibds^ feddel- 

mes. 
Critique, m. birdld, mubird- 

Id ; 2. a. it^szeti^ birdlati; 

fig. becsmirldf gdncsolddd ; 

m6d. vdUdgos ; jour — , 

tisztuUU napjq; moment 

— , donto pillanat ; 3. f. 

birdlatf mUbirdlat; 2. gdn- 

csolddds. 
Cirtiqner, v. a. gdncsolnif bi- 

rdlni; 2. v. n. il — e sur 

tout, mindent dcsdrol. 
Critiqueur, m. gdncsoakodd. 
Croassement, m. kdrogda; it. 

fig. 
Croasser, V. n. kdrogni ; it. 

fig- 

Croc (kr6), m. horog ; fig. 
mettre qch. au —tfolhagy- 
ni vmivel ; — de batelier, 
csdklya ; — de basse-cour, 
ganajgamd ; expl. kova- 
bdnya ; fig. fam. csald ; 2. 
-- (krok) fam. ropp ! 

Croc-en-jambe (krok-), m. 
fig. dlnok csiny, 

127 



Croiser 

Croche, a. p. u. g'drbe, gdr- 

biilt; 2. f. mus. nyolcad 

(hangjegy) ; double — , 

tizenhdtod ; forg. orros 

fogd. 
Crocher, v. a. mus. farkaz- 

ni ( hangjegy eket). 
Crochet, m. horog , kampd ; 

fig. etre sur les — s de q., 

mda rovdsdra kdlteni ; 1. 1. 

csapd mirleg ; men. — d'6- 

tabli, szoritd szeg ; serr. 

nyitdvas ; tond. nyird 

horog 
Crochetage,m.— dfUne porte, 

ajtdnyitds lakatos dltal; 

com. droit de — , horddr- 

jog ; it. h. dij. 
Crocheter, v. a. ajtdt nyitni 

nyitd vassal tolvaj dltal ; 

2. se — , V. r. durva mddra 

verekedni, 
Crocheteur, m. horddr, te- 

herJiordd ; fig. sant^ de 

— , Sp eg^szsSg ; c'est un 

— , durva ember ; 2. — des 

portes, tolvaj. 
Crochetier, m. hotogmives. 
Crocheton, m. horgacs. 
Crochetoral, e, a. pop. neve- 

letlen^ durva. 
Crochu, e, a. g'drbe; bot. 

horgois. 
Crochuer, v. a. card, megg&r- 

biteni. 
Crocodil, m. h. u. gyil. 
Crocus (-ku-ce), v. safran. 
Croire, v. a. irr. hinni, hitelt 

adni; fam. si vous ne le 

croyez pas, allez — y voir, 

ha mm hiszi hagyja abba ; 

2. vSlni; szdnd^kozni; 3. 

meghinni ; bizni ; 4. v. n. 

hinni; je crois en Dieu, 

hiszek egy Istenben ; 5. se 

— , V. r. v^lni (magdt). 
Croisade, f. keresztes hdboiii. 
Crois6, m. keresztes vitSz, 
Crois^e, f . ablak ; 2. ablak- 

kereszt. 
Croisement, m. p u. kaso- 

Ids ; 6con. vegyitis; ma- 

nuf. sodrds, 
Croiser, v. a. keresztbe tenni; 

fig. — les bras, henvilni ; 

bande — 6e, keresztk&tis ; 

chemin --^, keresztut ; 

mil. — les baionnettes. 



Croiserie 



Croqmer 



OrojmMC^ 



szuronyt szegezni; fig. — q., 
uthan dUni; akaddlyozni 
(vkit) ; 2. dtmenni ; — nn 
pont, hid alatt elmenni ; 3. 
KvtldHilfii ; jur. kereszttel 
jetblni ; 4. v. n. meghorit- 
ni; mar. cirkdlni; 5. se 
— , V. r. kereszthe vdgni, 
tcddlkozni (egymdssal). 

Oroiserie, f. van. keresztfo- 
nadSk, 

Croisette, f. bot. aggSfH; 
escr. vitdr ; bl. keresztees- 
ke. 

Croiseur, jin. mar. cirkdld 
hajd. 

fCroisie, f . kereszt ; 2. —6, e. 
a. keresztalaku. 

Oroisi^re, f . mar. cirkdlds ; 

2. cirkdlds tdja. 
Groisillon, m. keresztfa^ dt- 

fa; men. — s, dblakkereszt- 
fa, 

Croissance, f. niSvSs. 

Croissant, m. astr. hcldsza- 
ru; fig. po^t. torok biroda^ 
torn ; jard. kerteszoUd ; 
— , e, a.n&vekedd. 

Crott, m. marhan&vedSk. 

Crottre, v. n. irr. ndni ; p. 
mauvaise herbe crott ton j . , 
ebcsont oaszeforr; fig. te- 
nyeszni , virdgzani ; 2. 
szaporodnif gyarapodni ; 

3. dradni; telni ; hossza- 
bodni ; 4. ruhekedni, ndni; 
5. v. a. po^t. nagyobbitni ; 
szaporitni. 

Croix, f . kereszt ; fig. keresz- 
t^ny vallds; bajy szenvedSs ; 
faire la — , keresztet vetni ; 
bot. — de Jerusalem, cdl- 
lag-mic8virdg ; litt. la — 
de par Dieu, abc-^s kdnyv ; 
fig. nous renvoit-on k la 
— de par Dieu? ujra kez- 
detik veliink ? mon. kSp- 
lap , V. pile. 

Croler, v. n. fauc. kurranni. 

Cron, m. mar. caigafoveny ; 
2. — , crone, mar. emeW 
csiga; pech. szurdok. 

Croquade, f. peint. vdzlat, 

Croquant, m. gSzenguz; 2. 
— , e, a. ropogd (fog alatt); 
ropogds. 

Croque'abeilles, m. om. ba- 
rdtcinege ; — au-sel, adt. 



manger qch. & la =, csu- 
pan sdvcU behintve enni; 
pop. 11 YouB mangerait k 
la =, $z6rd8tia bSrostiU 
jnegennS dnt; — lardon, m. 
fam. tdnySmyald ; — mi- 
taine, m.mumus; — mort, 
m. halottvivd ; — noisette, 
m. rr^gyordtord : z. mo- 
gyordpolyH; — note, m. 
mus. hangjegyfald. 

Croquer, v. n. ropogni, por- 
cogni ; 2. v. a. ropogtatni^ 
porcogtatni ; p. — le mar- 
mot, bdmSszkodni ; vous 
n'en croquerez que d'nne 
dent, attdl ugyan el nem 
vdsik a foga; 3. peint. 
vdzolni. 

Croquet, m. p&t. ropogds 
m^zes kaldcs; 2. — te, f. 
cuis. tqjda kolbdsz. 

Croqueur, m. nyaldnk^ kaj- 
tdr. 

Croquignole, i.fricska; cuis. 
ropogdakaldcs, 

Croquignoler, v. a. frieskdZ' 
ni. 

Croquis, m. peint. vdzlat. 

Crosse, f. ca,ih. piispokpdlca; 
arq. puskaagy. 

Crosser, v. a. 'tnegvetdleg 
bdnni vkivel ; 2. se — , v. 
r.' pop. dtUakodnif vere- 
kedni. 

Crosette, f . agr. hajtds; arch. 
kidblitSs. 

Crotalaire, f. bot. Mmorja, 

Crotale, m. csorgetyu ; 2. h. 
n. csdrgd kigyd. 

Croton, m. bot. ka^skaring, 

Crotte, f. sdr ; p. les ohiens 
ont mang6 la — , a fagy 
fdUzdntotta a sarat; fig. 
et pop. tomber dans la — , 
nyomorba ^utni ; 2. ganSj; 
— de souns, egerszar ; 3. 
1. 1. fUrtds gyapju. 

Crotter, v. a. beadrozni ; 
habit — ^, adrosruha; 2. 
se — , V. r. bemocskolddni. 

Crottin, m. mar^ch. Idganaj; 
6con. juhganij. 

Crotu, e, ar pop. ripacsos, 

Croulant, e, a. dUledezd. 

Croulement, m. bedulis. 

Crouler, V. n. bedulni; gUp- 
pedni ; fig. tdnkre menni ; 

128 



mar. — on b&timent, ha- 
jdt vizre ereszteni, 

Cronlier, ^re, a. aupnedd. 

Croup (-pe), m. mea. toroi- 
gyik. 

Croupade, f . man. ugrds. 

Croupe, f. far; fig. il est 
chatouilleux sur la — , 
nem €rti a trifdt ; 2. hegy- 
orom ; com. jutaiUk. 

Croupetons, k — , adt. gug- 
golva. 

Croupier, m. jeu. banksegSd; 
2. com. titkos tdrs. 

Croupi^re, f . sell, farszij ; p. 
tailler des — k q., terM- 
re lenni (vkinek) ; mar. — , 
croupiat, farkStel ; riv. 
guzs. 

Croupion, m. fareaont; 2. 
farcaika. 

Croupir.v. n. poakadni 2. 
piazokban fetrengeni. 

Croupissaht, e, a. dUd, poi- 
hadd. 

Croupissement, m. m6d. 
poahadda, 

Croupon, m. tann. kikeszi- 
tett tdlpbdr, 

Crousille, f. p^h. Mldzat, 

Croustille, f. fam. kenyerhi- 
jacaka. 

Croustiller, v. n. ivdakozben 
keny&rMjat enni. 

Croustilleusement, adv. ho- 
hdkdaan. 

Croustilleux, se, a. bohdkds, 
furcaa ; 2. contes — , trd- 
gdr beszid. 

Crofite, f . kenyirhij ; p. ne 
manger que des — s, »ztl- 
ken elni; pop. casser la — 
avec q., egy tdlbdl enni 
vkivel; 2. kSreg; med. 
var; koazmd^ dtvar ; peint. 
mdzdlda. 

se Crofiter, v. r, dtvaroasd-, 
kSrgeaaS lenni. . 

Crotttelette, v. croustille. 

Crofitier, crouton, m. peint. 
mdzold. 

Crouton, V. croustille. 

Groyable, a. hihetd ; 2. kite- 
lea. 

Croyance, f. vilemSny, ben- 
ad meggy6z6dia; donner 
— & q. hitelt adni vkinek ; 
2. hit. 



Croyant 

Groyant, e, b. relig. hivd. 

Crft, m. termdfdld; it. term^s; 
fig. oela est de votre — , 
az dn agydbdl eredt ; 2. nd- 
t;^«, hajtds; 3. v. crottre 
(4) ; 4. ch. fogolyfiszeh. 

Cm, e, a. nyers; com. hi- 
dolgozatlan; m^d. excre- 
ments — s, emSszteiUn 
uriUik ; peint. coulenr — e, 
rildtd 8zin: fig. diirva^ 
goromba^ kimeletlen ; 2. 
k — , adt. monter un che- 
val k — , szorSn lovagolni. 

Gruante, f. kegyetlensSg; ke- 
mSnyszivuseg ; 2. kegyet- 
len tett; 3. mo8toh€udg ; 
4. p. n. keUemetlensig, 

Gruchade, f. cnis. kukorica- 
kdsa. 

Gruche, f . ^con. korsd ; — at 
I'huile, olajos korsd; — 
d'hnile, egy korsd olaj ; 
p. tant va la — d, I'eau 
qu' & la fin elle se casse, 
addigjdr a korsd a kutraj 
mig nyaka szakad; fam. 
c'est une — , ostoba ember. 

Grnch^e, f . p. u. tele korsd- 
val. 

Grncherie, f. pop. ostobcudg, 

Grachette, f. cruchon, m. 
korsdcska ; fig. t&kjilkd. 

fGraciade, f. cath. kereszt- 
buUa. 

Grncial, e, a. chir. incision 
— e, keresztvdgdSf 

Grncianelle, f. bot. szdlka- 
nyak. 

Graci'fdre, a. bot. plantes 
—8, keresztesek; — fiement, 
— fiment, m. keresztre fe- 
szitis ; fig. onsanyargatds ; 
—fier, V. a. keresztre feszi- 
teni ; —fix (-fi), m. feszu- 
let; fig. mangeur de =, 
szetUeskedd ; *— fixion, f. 
keresztre feszitis; —forme, 
a. bot. keresztalaku, 

Omdii^, Lnyersesig; emSszt- 
hetiensig ; fig. — s, durva 
heszidek, 

Grue, f. nHvekedeSt dradds ; 
2. emelSs (addi) ; 3. hj6v€s. 

Grael, le, a. kegyetlen^ klmS- 
letlen; it. fig. 2. kidllhat- 
Ian ; fdjdalnuu ; 3. s. fam. 
il fait le — , irzikeilent 

HiRTORFFT : Fnuieift-magyar 



Cn&eliser 

jdtszik; elle passe pour 

n*dtre pas — le, nem dll 

er^nyhdsnd hiriben. 
Crueliser, v. a. kegyetlen- 

kedni, 
Crnellement, adv. kegyet- 

lenOl^ irgcUmatlanul. 
Crilment, adv. durva mdd- 

ra. 
Cruor, m. m6d. aludtvir ; 2. 

v^rpir. 
Crustacd, 6e, s. a. h. n. Mj- 

jasok. 
Crustacite, m. h. n. kdvesiUt 

hejjas. 
Crypside, f . bot. bajtuzfU. 
Cripte, f. sirbolt. 
Crypto'calvinisme, m. h. 

eccl. Kalvin rejtett hive; 

— c^phale, m. ent. hul- 

lany ; —game, a. bot. lop- 

va ndszS ; — gamie, f . bot. 

lopvandsz^s ; — graphe, 

-graphie, -graphique, v. 

stSganographte, etc 
Cu, V. oul. 
Cubage, m. — ture, f. — tion, 

kbbhzis. 
Cube, m. kdb; 2. kobszdm; 

3. a. — , oubique, arith. 

racine — , kobgyok. 
Cubebe, f . bot. mazsola. 
Cuber, v. a. g^om. kdbozni. 
Cuceron, m. ent. borsdzsi- 

zsik, 
Cucubale, f . bot. nyulrekety- 

tye. 
Cuculle, f. utisapka; vdll- 

ruha, 
Cucurbitac^, e, a. bot. kaba- 

kos ; 2. f . kahakosfelek. 
Cucurbite, f. chi. Umbik. 
Cueillage, m. szedSs. 
Cueille, f. mar. szSl^ vdszon 

szSle ; 2. v. cueillage. 
Cueillette, f. y. r^colte; 2. 

gyUjtdtt p4nz. 
Cueilleur, se, s. szeddj sza- 

kasztd. 
Cueillir, v. a. ir. szakaszta- 

m, szedni, fig. gyHjterd, 
Cueilloir, m. jard. gguniMcs- 

kosdr. 
Cuider, m. hosszu gyilmMcs- 

kosdr; 2. — , v. n. velni^ 

hinni. 
Cuilldre, cuiller (-^re), f. ka- 

ndl ; — k pot, fdzdkandl ; 

tuAikr. 129 



Coivrer 

— de sabotier, vdjfurd ; 
b&t. csatomakd, 

Cuiller^e, f. tele kandllal. 
Cuilleron, m. kandlf^, 
CuiUier , m. om. kandlos- 

g€m, 
Cuir, m. bdr; p. jurer entre 

— et choir, titokban dU- 
hongeni ; an. — chevelu, 
koponyakdrtya. 

Cuirasse, f. mellvert ; fig. 

endosser la — , katondvd 

lenni. 
Cuirasser, v. a. mellvirttel 

elldtni (vkit) ; —6, e, vir- 

tezett ; fig. edzett ; 2. m. 

icht. Mcskahal. 
Cuirassier, m. virtes. 
Cuire, v. a. ir. fdzni ; sUtni ; 

— du pain, kenyeret sUtni; 
com. vin cuit, megsava- 
nyodctt bor ; pop. il est 
cuit, vigs&re jutott ; p. 
vous viendrez — k mon 
tonrjesz mig szdlS Idgy ke- 
nyir; 2.y.ii, fdni;8iilni; fig. 
Sgetnij mami ; p. il vous 
en cuira, majd meg bdnja 
mig. 

Cuir6, e, a. b&rbdl vald. 
Cuirer, v. a. bdrdznif bdrol- 

ni. 
Cuisant, e, a. mard^ csipd^ 

Sgetd^ fdjd. 
Cuiseur, m. t6glaiget6. 
Cuisine, f. konyha; aide de 

— , kukta ; 2. szakdcssdg ; 

fbzis; se tuer en — , /ia«<f- 

nak €lni. 
Cuisiner, v. n. fam. fdzniy 

itelt kiszUeni. 
Cnisinler, 6re, s. szakdcs^ — 

nJ ; 2. —ere, f. hoon.pecse- 

nyesutd. 
Cuisse, f. comb ; — de noix, 

didhej. 
Cuisson, f. Jdzis^ siitis; 2. 

igetis. 
Cuissot, m. ch. lidtsd cimer. 
Cuistre, m. tuddkkdros. 
Cuite, f. igetes; sUtis; sUtet; 

fdzet. 
Cuivre, m. min^r. riz; — 

gris, fakond ; — noir, r€z- 

salak ; — natif , temUsriz. 
Cuivr6, e, a. rSzszinu. 
Cuivrer, v. a. rizaranynyal 

beoonni. 



CuiTrette 

Cuivrette, f. luth. billentyil. 

Ciiivreux, se, a. rezes; min^r. 
reznenvH; 2. riztartalmti. 

Cujelier, m. om. erddke. 

Cul (ku), m. alfel, segOffar; 
renverser — par dessus- 
tete, mindent folforgatni ; 
ce sont deux — s, une che- 
mise, testi lelki bardtok; 
fig. montrer le - dans q. 
affaire, kereket oldani ; 
f aire le — de poule, szdjdt 
csticsoritni ; 2. aUdrisz^ 
alja vminek ; fen€k ; — de 
sac, zsdkutca ; — de jatte, 
csipertes ; — delampe, m. 
Idmpa alja. 

Culasse, f. aim. tdcsavar. 

Culbute, f. buk/enc ; 2. eses. 

Culbuter, v. a. fdlforditni ; 
fig. tonkretenni; 2. hanyatt 
bukni ; lebukni ; fig. meg-' 
bukni. 

Culbutis, (thi), m. fam. zagy- 
val6k, 

Oul^e, f. arch, gydmpadka. 

Culer, V. n. mar. farolni ; 2. 
hdtra maradni. 

Culier, boyau — , m. an. veg- 
bil. 

Culi^re, f. man. farmatring. 

Calinaire, a. konyhai. 

Culminant, e, a. astr. point 
— , delpont ; g6o. point — , 
tetdpont ; fig. point — , /J- 
pont. 

Culmination, f. astr. deletes. 

Culminer, v. n. astr. tetdzni^ 
delelni; fig. a legmagasabb 
ponton dUni. 

Cmot, m. fiszekfentd ; bot. 
kehely ; chand. faggyutol- 
cser ; expl. alj ; mon. — 
d'argent, ezustany ; — de 
plomb, dlomhamu. 

Culotte, f. bngyogd ; cette 
femme porte les — s, asz- 
szony fej6n a siiveg ; cuis. 
— de Doeuf, /arto. 

Culotter, V. a. bugyogdba 
bujtatni; 2. v. n. bugyo- 
gdt varrni ; 3. se — , v. r. 
bugyogdt kdzni. 

Culottier, ere, s. bugyogd- 
k^szitd ; b. dru8. 

Culottin, m. sziik is r'dvid 
nadrdg. 

Culpability, f. feddelmessig. \ 



Colte 

Culte, m. relig. uteni tiszte- 
let'; 2. szertartds; fig. 

changer de — , valldst vdl- 

toztatni; ministre de —, 

kdzoktatdsi minister. 
Cultellation, f. g6om. szin- 

teznit fokmirlegezni. 
Cultivable, a. mivelketo. 
Cultivateur, m. fdldmivelo ; 

2. a. peuple — trice, fold- 

miveld n€p. 
•Cultivation, f . fAldmivelii. 
Cultiver, v. a. mivelni, iUtet- 

ni ; fig. mivelnif kipezni ; 

gyakorolnif becsben tarta- 

ni. 
Culture, f. agr. fdldmiveles; 

vetes ; tenyisztitt ; fig. m%- 

veUs; esprit sans — , mx- 

veletl£n szellem. 
Cumin, m. bot. komeny. 
Cumul, m. jur. halmozds. 
Cumulatif, ve, a. jur. ossze- 

sitett. 
Cumulativement,adv. egyiitt 

egyszersmind ; jur. ossze- 

iitve. 
Cumuler, v. a. halmozni. 
Cunctateur, — tation, — ter, 

V. temporiseur, ect. 
Cunei-forme,a. bot. ikalaku. 
Cunette, cuvette, f . fort, csa- 

polya. 
Cupide, a. sdvdv, vdgyd. 
Cupidity, f. udgyalom.sdvdr- 

sdg. 
Cupressin^, e, a. bot. cipnis- 

fiU. 
CuprifSre, a. min^r. reztar- 

talmu. 
Cuprification, f. chi. rizzi 

vdUozds. 
Cupulaire, a. bot. kehely- 

idomu. 
Cupule, f. bot. kehelyke. 
Curability, f. m6d. gydgyit- 

hatdsdg. 
Curable, a. gydgyiiliatd. 
Curage, m. tisztogatds^ to- 

rdlgeteSj sHrolds; 2. bot. 

borsos csikszdr. 
Curandier, m. fekeritd. 
Curatelle, f. gondnoksdg ; il 

f aut le mettre en — , gond- 

noksdg aid kell helyezni. 
Curateur, m. ^ondnok. 
Curatif, ve, a. gydgyitd ; 

m^thode — ve, gydgymdd. 

130 



Cnrtaiion 

Curation, f. orvoslds, gydgy- 
kezeles. 

Curatrice, f . gondnoknd. 

Cuicuma, m. bot. festo 
gyombir. 

Cure, f. fam. j'ai beau loi 
dire de bons avis, il n'en 
a — , hidba adok neki je 
tandcsokat, mitse torddik 
avval; 2. gydgyitds; 3. 
plebdnia ; plebdnia-lak. 

Cm 6, m. pHbdnos ; p. c'est 
Gros-Jean qui veut iastru- 
ire son — , csirke akar 
okosb lenni atyukncU. 

Cure-dent, m. fogvdjd. 

Cur^e, f. ch. vaddszjog ; fig. 
mettre en — , IndtdaUmd 
tenni. 

Cure'feu, m..f org. salaklapdt; 

— langue, m. chir. nyelv- 
tisztitd. 

Curement, v. curage. 
Cure'mdle, m. kotrdgip ; 

— oreille, m.fulvdjd; 2. 
ent. fiilbemdszd ; — pied, 
m. patavakard ; — pipe, 
m. pipatisztitd. 

Curer, v. a. kotrani, kotomi, 
kitisztitni ; 2. se — , v. r. 
fogdt vdjni. 

Curette, f . chir. hdlyagtisz- 
titd ; expl. furdvakard ; 
mar. szivattyu-tisziUd. 

Cureur, m. tisztitn, kotrd. 

Curial , e, a. pUbdidai ; 
maison — e, pUbdnialdk ; 
2. jur. torvinysziki. 

fCurialiste, m. udvaronc. 

Cnrieusement, adv. kivdn- 
csian ; 2. gondosan, pen- 
tosan; 3. negSdesen. 

Curieux, se, a. kivdncd, 
tudnivdgyd ; kotnyeles ; 2. 
ritka^ nevezetes; 3. s. ki- 
vdncsi. 

Curiosity, f . kivdncsisdg ; 2. 
ritkasdg, kUWndssSg ; il 
donne dans la — , ritkam- 
gok kedveldje. 

Curie, V. molette. 

Curoir, m. agr. dsztdke. 

Curricule, f . k€tkerek& kocsi. 

Cursif, ve,'a. v. courante; 
2. imp. lettre — ve, Mlt 
beta,; — ment, adv. gyof- 
san. 

Curtation, f. astr. rdviditis. 



Gnn&res 

Cm ores, f. pi. saradik. 
Cui-vi'ligne, a. g^om. g'drhe 

vonaUi; — nerve, a. bot. 

gorbebordds ; — rostre, s. 

a. om. gdrbecsdrd, 
Curvit^, V. conrbe. 
Cuscute, f. hot. fUnyiig, 
Cuspid^, e, a. bot. tdrhegyU. 
€ii86omi6, e, a. e. f. szuette. 
Oustilles, f. pi. sovenyeJt 

ritek. 
Custode, f. dgyfugg'dny ; p. 

donner le fouet sous la — . 

vhit titokban biintetni ; 2. 

m€UekjUgg'6ny afdoltdron ; 

3. oityafddS; ^eVL^piaztoly- 
tdkfodil ; It. hintdpdma ; 

4. h. eccl. drzd. 
Custodial, e, a. folUgyeldi. 
Cufitodie, f. f&liigyeUs (zdr- 

Cntambnle, a. ver —, Wfr- 

fereg. 
Cutan6, e, a, bSr ... ; glandes 

— 6e8, hdrmirigyek. 
Cuticule, f. an. hdm^ felbdr. 
Cutidure, f. sell, hdmiga. 
Cutite, f. m6d. b&rlob. 
Cutter (cotr*), m. mar. hadi 

gyorskajd. 
Cuvage. m. vign.forrds ideje, 
Cuve, f. kdd, csdbdr; fort. 

k fond de — , egyensziigU ; 

p. diner k fond de — , de- 

rekasan ebMelni ; 2. teint. 

i'tst. 
Cuveau, m. veder, rocska. 
Cuve^, f . tele csob'or; fig. c'est 

d'une m§me — , egyfajta. 
Cuvelage, m. expl. hdnya- 

kdUs. 
Cuveler, v. a. kideszkdzni, 
Cuvelier, m. bodndr, 
Cuver, V. n. formic erjedni ; 

2. V. a. fig. — son vin, 

rSszegs^get kiaJunni. 
CmeiieJ,dbldget6u8t; horl. 

(iratok. 
Cuvier, m. szapuld. 
Cya'me, m. ent. dszka ; — na, 

f. bot. komisfH; — nate, 

m. chi. kikleny. 
Cyano'gSne, m. chi. k€keny ; 

— se, f. m6d. kikkdr. 
Cycle, m. iddkdr; — eolaire, 

napkdr; litt. sorzat. 
('yclique, a. kdrk&rU ; 2. po- 

feme — , alkalmi koltemSny. 



CyoWgde 

Cyclo'ide, f. g6om. kdrvonal; 

— ni6trie, f. kdrmiria ; 

— m6trique, a. k&rm^rdi; 

— pe, m. myth, dridsi 

szHmy ; — p6en, ne, a. aut. 

sz'dmyeteges ; — pt^re, m. 

icht. tasza. 
Cydne, m. ent. poloska. 
Cygne, m. om. hattyu; fig. 

dalnok. 
Cylindr'ac6, e. a. bot. hen- 

gerded; — e, m. henger; 

2. g6o. hengerorom ; — er, 

V. a. hengerezni; — icit^, f. 

phys. hengeralak; — ique, 

a. hengeres ; — ite, f. h. n. 

kovesiUt hengercsiga. 
Cymaise, f. arch, vblgyes 

pdrkdny, 
Cymbaire, f. bot. godirc. 
Cymbalaire, f. bot. kdldok- 

fH; — le, f. muB. cimbalom ; 

— lier, m. cinibalmos ; 

f— ler, V. n. cimbcHmozni ; 

— liste, m. cimbalmos. 
Cyme, f. bot. bog-eryyU. 
Cymo'phane, m. min6r. 

aranyberiU; — th6e, f . ent. 

viziszdzldbH. 
Cynanque, f. bot. einka. 
Cynips, m. ent. gubanc, 
Cynique, s. a. dancsos ; 2. 

tisztdUan ; fajtalan. 
Cynisme, m. J)hil. dancsos- 

sdg ; 2. fajtalansdg; arcdt- 

lansdg. 
Cyno'crambe, m. bot. apo- 

cin ; —don, m. bot. v'&r'ds- 

tavaszika ; — glosse, f . bot. 

drm6 : — rexie, f. m6d. 

farkdaih. 
Cynosure, f. astr. kismedve. 
Cypr6e, f. conch, babos csUl- 

Wr. 
Cyprus (-§),m. bot. cipnisfa. 
Cypri^re, f . agr. cipruserdd. 
Cystalgie, f. m6d Mlyagfd- 

jda. 



D. 



D (de, d6), m. D. 

D4, i. oui — ! val6ban ! 

nenni — , nemUgy ! 
Dacryode, dacroioe, a. chir. 



genyedd. 



Damasquiniire 

Dactyle, m. po6t. lengedi; 

bot. ebfil. 
Dactyli'on, m. an. vigbil; 

— otSque, f. gyiiril-szek- 

riny ; gy, gyujtem4ny ; 

—que, a. po6t. lengedime- 

retii. 
Dactylo'talie, — logie, f . ujj- 

beszid; — nomie. f. Hjjszd' 

molds; — pt^i;e, f. icht. 

cerkd, 
Dada, m. pdlcald ; fig. et 

fam. c*est son — , ezt sze- 

reti pengetni. 
Dadais (-d#), fam. oktondi. 
Dagome, f . felszarvu tehSn ; 

fig. pop. vieille — , v4n cso- 

roszlya. 
Dague, f. gyilok ; ch. — s du 

cerf , agancs ; rel. — si ra- 

tisset, vakardkis. 
Dagner, v. a. gyilkolni; 2. 

V. n. v6n. ilzekedni, 
Daguet (-gh6), m. ch. csapos 

gim. 
Dahlia, f . bot. georgina. 
Daign^e, f. expl. k&szinri- 

teg, 
Daigner, v. n. mSltdztatni. 
Daim (dain), m. h. n. ddm- 

vad. 
Daine, f . ndsUny ddmvad. 
Pais (d6), m. menyezet. 
Dal^me, f. fitsthdritd. 
Dalle, dale, f . arch, kdlap ; 

6con. fenkd ; fond, talp- 

kd, 
Daller, v. a. kdlapokkal ki- 

rakni. 
Dalot, m. mar. vizUk. 
Dam (dan), m. kdr ; 2. adt. 

k son — , kdrdra. 
Damage, m. dmigblis. 
Damas, m. com. Juibos szb- 

vet ; acier de — , sdv-ac^L 
Damasonie, f. bot. hid&r. 
Damasquinage, m. sdvolyo- 

zds, 
Damasquine, v. damasqni- 

nure. 
Damasquiner, v. a. d&mdc- 

kozni. 
Damasquinerie, f. dbmockd- 

zis. 
Damasqnineur, m. domdcko- 

z6. 
Damasquinure, f. domdcki 

munka. 



131 



•er 



Dansant 



B^amlivlatioii 



Damasser, v. a. sdvolyozni; 
linge —6, habos vdszon. 

Damasserie, f. damtuzgydr. 

Damasseur , m. damasz- 
szduo. 

Damassin, m. feldamasz. 

Damassure, f. damaszszdvis. 

Dame, f . hdlgy ; faire la — , 
elhinyeszkedni ; 2. hdzi- 
asszany ; — de charity, ir- 
galmas nSne: 3. noszemSly; 
4. n6; 5. ostdbla; jouer 
aux —8, ostdbldzni; kdr- 
tyddbra ; 6. adt. patvar- 
6an, teringettit ; 7. Notre 
dame, cath. holdog sagos 
Szuz; pav. kotu. 

Dame'd'onze-heures, f. bot. 
sdrma ; — des serpents, f. 
h. n. fekete farku csorgd- 
^igy^f — jeamie, tmatrdz- 
palcmk. 

Damer, v. a. ddmdzni (os- 
tdbla-jdt^kban ; p. — le 
pion a q:, vkit megel&zni. 

Dameret, damoiseau , m. 
szepelgo; vieux — , ven csa- 
poddr. 

Damier, m. oBtdhla. 

Damnable (d&-na-), a. kdr- 
Iwzatos ; 2. megvetendd^ 
ocsmdny; pop. gyaldzatos. 

Damnation (dfi-na-), f . th^o. 
kdrhozat. 

Damner (da-n^), v. a. th6o. 
kdrhoztatni : fam. souftrir 
com. on —6, pokoli kino- 
kat szenvedni; c'est son 
ame — 6e, testi lelki hive ; 
2. se — , V. r. elkdrhozni, 

fDamoiseau, damoisel, m. 
fegyvemldk ; fam. urfi. 

fDamoiselle, f. pal. nemes 
holgy. 

Dancni, e, a. bl. csipkes. 

Dandin, m. bangd. 

Dandinement, m. hintdlda. 

Dandiner, v. n. hintdldzni ; 
se — , V. r. ddcdgni^ od^- 
geni. 

Danger, m. vesz^ly ; 2. kdr; 
alkalmatlansdg ; f 6o. — , 
erdS-dSzsma ; mar. pi. rej- 
tett szikldk, 

Dangereusement, adv. veszS- 
lyesen. 

Dangerenx, se, a. veszilyes, 

Dans, pr6p. . . . &an, . . . 



ben ; . . . &a, ... be; 2. 

■ . • nCllf ... fldi t t m f o. 

Bzerint ; il prend cela — le 

sens littoral, szd szerint 

vette. 
Dansant, e, a. p. u. tdncra 

kSsz; soiree — e, tdncest4ly. 
Danse, f . tdnc^ 2. tdnczene ; 

3. idncolds; mM. — de S. 

Gni, Vidatdnc. 
Danser, v. a. et n. tdncolni ; 

fig. faire — q., bajt szerez- 

ni vkinek; pop. — sur 

rien, akasztdjdn ISgni. 
Danseur, se, s. tdncos; — de 

corde, koteltdncos, 
Danso'mane, s. et a. tdnc 

bolondja ; — manie, f . tdnc- 

diih. 
Dansotter, v. n. tipegni. 
Dansoyer, v. n. roszul tdncol- 
ni, 
Dante, m. h. n. tapir. 
Daphn6, m. hot. farkashdrs. 
Daphnie, f. ent. bolhakan- 

dies. 
Dapifer (-5re), m. asztalnok. 
Daraise, f . e. f . td medre ; 2. 

tdgereblye. 
Dard, m. gerely ; 2. fuldnk ; 

it. fig. 
Darder, v. a. hajitni ; fig. 

— les yeux sur q., szemit 

szegezni ; 2. szigonydszni. 
Dardeur, m. gerely hajitd ; 

2. pech. szigonydsZf 
Dardille, f. szegfu szdra. 
Dardiller, v. n. szdrosodni ; 

fig. ilcelnit megszdlni vkit. 
Darins, m. pi. com. kender- 

vdszon. 
Dariole, f. pdt. irdsvajas 

sUteminy; pop. donner des 

— s a q., elpdholni vkit. 
Darivette, f . flot. tvtajguzs. 
Damagasse, f. om. drgebics. 
Dame, f. haUzelet. 
Daron, m. ravasz dreg ; 2. 

pop. hdzi dr. 
Darse d'un port, f. mar. riv- 

meder. 
Daiire, f . m6d. s'dinor ; ma- 

r^oh. bSlpokd. 
Dartrenx, se, a. m6d. sdmo- 

ros. 
Dary^-m^tre, phys. m. Ug- 

sulymerd ; — m^trie, f . leg- 

8uiymer€8, 

132 



Date, f. kelte (vmely irat- 
nak) ; hatdridd; fig. pren- 
dre — , bizonyos iddt ki- 
tUzni. 

Dater, v. a. keltezni; 2. v. n. 
keletkezni; fig. il — e de 
loin, mdr nem jiatal ; it. 
nagy feneket kerit. 

Daterie, f . pdpai iroda. 

Datif, m. gr. tuiajdomtd ; 
prat, tuteur — , biro dltal 
kirendelt gydm. 

Dation (-ci-), f. pal. kdtele- 
zett akonidny ; — de tu- 
teur, gydm iinevezSse. 

Datisca, m. hoi. fogasrezeda. 

Datte, f. bot. * t'ordkszilva ; 
conch, kdfurdcsiga. 

Dattier, m. bot. datolya. 

Datura, m. bot. reddszirom. 

Daturine, f. chi. maszlagdek. 

Daube, f . cuis. pdrolds. 

Dauber, v. a. pop. pufolni ; 
fig. kotekedni, ingerelni; 
cuis. hiist pdrolni. 

Daubeur, m. fig. kdtekedS. 

Daubi^re, f. cuis. pdrold 
ediny. 

Dauphin, m. icht. cselle ; 
bot. szarkaldb ; 2. h. de 
F. francia koronaiirdkds ; 
— e, f. kirdlyi herceg^no ; 
— elle, f. bot. szarkaldb. 

Davantage, adv. t&bb. 

Davier, m. dent, foghizd ; 
imp. kapocs ; men. tann. 
kapocsva^. 

De, pr^p. bdl, bdl, tdl, tol, 
ra^ re ; 2. de jour, nappal: 
3. nakf nek ; je suis char- 
ms de son arrive, &rvendek 
megirkeztinek ; 4. d*un air 
fier, biiszke arccal ; 5. 11 ne 
oonnait de loi que ...» 
nem ismer mds tdrv{pyt, 
mint . . . ; 6. de ces ouvr- 
agelB, e mfwek koziil; 7. 
mennyisiget jelentS hatd- 
rozdk utdn; jai peu d'amis, 
kevis bardtom van. 

D6, m. kocka; fig. flatter 
le — , himezgetni; faire 
quitter le — , kSnyszeritni 
vkit vmire ; a vous le — , 
'dnon a sor; 2. gyuszii; bot. 
ayHszUvirdg. 

D6ambulation, f. burl, s^td- 
UU. 



D^mbvlatoire 



Dibaroadire 



D^1ilat«ration 



D^ambulatoire, a. bizonyta- 

lafiy ingadozo, 
D^ambnler, v. n. kdricdlni, 
D^bficher, v. a. ponyvdt le- 

venni. 
Deb&clage, f . mar. d'nn port, 

kikdtd kiUntise. 
D^b^le, d^bfidement, m. 

jigzajlds ; mar. v. d6b&- 

clage ; fig. zavar, 
Debacler, v. a. mar. — un 

port, kikdtdt kiiiriteni ; 

les marchands d^bdclent, 

a kereskeddk takarodnuk ; 

2. y. n. olvadni (j^gdllda- 

rdl). 
Beb&cleur, m. rivmester. 
D^bagonler, v. n. pop. okdd- 

ni; it. fig. kitdUuni (va- 

lamit). 
D6bagonleur, m. b. ceacska^ 

tr^cseld, 
D6ballage, m. kirakodds, 
D6baller (-ba-), v. a. kira- 

kodni, 
D^balleur, m. kirakodd. 
D^bandade, m. fdloszlda, za- 
var ; & la — , a legna- 

gydbh rendeUensSgben; fig. 

mettre tout k la — , min- 

dent dssze-vissza hdnyni. 
D^bandement, m. megeresz- 

iH (ijji) ; 2. mil. szitosz- 

Ids. 
D6bander, v. a. Uereszteni 

(Wfegyver sdrkdnydt) ; 

k'dteUket leoldani; 2. se 

— , V. r. eUiilni; lecsat- 

tanni ; mil. szitoszUmi. 
D^banquer, v. a. jeu. bankot 

megbuktatni ; mar. zdto- 

nyok kdzdl menekiilni. 
D^baptiser (-ba-ti-), v. a. a 

keresztsig Mnyeitdl meg- 

fosztani; it. — q., vjra 

keresztelni ; 2. se — , v. r. 

Tievit megviutoztatni. 
Debarbariser, ▼. a. megazeli- 

diteni; 2. se — , v. r. meg- 

szelidiUni. 
D^barbomller, v. a. megmos- 

niy tisztUani ; 2. se — , v. 

mosakodni ; fig. kievickSl- 

ni (bajbdl), 
Debarbouillenr, m. tisztitd, 

mosd. 
I)6barbouilloir , m. t'&rdlkd- 

z6. 



D^barcad^re, —dour, m. 

mar. kirakoddai hely. 
B^bli^dage, m. kirakodds. 
D^barder, v. a. le bois, e, f. 

fdt az erddbdl kitakaritni, 
Debardeur, m. kirakodd, 
D6barqu6, e, s. il a Pair d'un 

nouveau — j hasordit olyan- 

hoz, ki most j'dtt videkrdl 

afdvdrosba, 
D^barquement, m. kik'otia ; 

partraszdUitds. 
Debarquer, v. n. partra 

szdUni ; 2.v. a. partra szdl- 

litani; 3. m. kikdtSs, 
D^baiTas (-ba-ra), m. fam. 

menekUUs (vmely teher- 

tdl), 
D^barrassement (-ba-ra), m. 

elhdritdSf Tnegszabaditds 

(vmitdl). 
D^barrasser, y. a. (-ba-ra-) 

megszabaditani ; elhdrita- 

ni^ fig. son esprit, gond- 

tdl menekulni ; 2. se — , 

V. r. menekulni (vkitdl) ; 

tiszttUni, 
D6barrer (-ba-r6), v. a. fol- 

zdrolni ; pal. egyenld sza- 

vaaat k'dzt hatdrozni. 
D6bat, m. vita; prat, kifo- 

gds; p. entre eux le — , 

vigezzik el 6k maguk ; 

jur. tdrgyalds, 
Deb&ter, v. a. lenyergelni; 

fam. c^est un vrai fine —6, 

valdsdgos istenlova. 
DSbfitiment, m. lebontds. 
D^bfitir, y. a. lebontani; 

coutur. f^rcet kikdzni. 
fD^battable, 2. vitds^ vitd- 

lyos. 
D^battre, y. a. ir. vitatni; 

kifogdsolni ; 2. se — , y. r. 

vevgddnif evickilni ; fig. 

kirdddni. 
D^bauohe, f . tobzddds, kicsa- 

pongds ; 2. tivomya ; lieu 

de — , bordSlyhdz ; fig. 

tuUsapongds ; mar. rend- 

hagyd apdly Ss dagdly. 
Debauchee, f. mar. munka- 

szilneteUs. 
D^baucher, y. a. elcsdbitani ; 

yieux —6, vSn k€jenc ; b. 

p. agr^able — ^, keUemes 

asztaltdrs ; 2. elidegenite- 

ni ; 3. k'dtelesB^gitdl elvon- 

133 



wi ; je yiens yous — , Sn^rt 
jdttem; 4. se — , y. r. ki- 
csapongdvd lenni ; magdt 
kivomii (k'dtelessSge dhU), 

D^bauoheur, se, s. csdMtd ; 
keHtd, 

D6beller, y. yaincre. 

D6bet (bMe), m. fin. tarto- 
zik. 

tD6b^ter, y. a. szeliddi-, er- 
kblcsdssS tenni, 

D6biff6, e, a. fam. gy'ongl- 
tett; zildlt ; fdloszlott. 

D6biffer, y. a. m^ggydngUe- 
m, megrontani, tonkre ten- 
ni. 

D^bile, a. erdtlen, gy'dnge; 
fig. ceryeau — , htg veleju; 
— ment, ady. gy'&nain, 

D^bilitant, e, a. m^d. gyon- 

Debilitation, f. m^d. gy'dn- 

git€8. 
Debility, f. m^d. gy'dnge- 

seg. 
D^biliter, y. a. m6d. gy'dn- 

gitni, 
D^billardement, m. csapind- 

sitds. 
D6billarder, v. a. charp. 

csapindsan elvdgni. 
D6biller, y. n. riy. vontatd 

lovakat kifogni. 
D^bine^ f . pop. nyomor, 
D6biner, y. a. agr. gyomldl- 

ni. 
D6bit, m. kelet^ drukeUt; 

com. tartozik ; e. f . — du 

bois, erdei haszonv^tel ; 

com. tdzs, 
D^bitant, e, s. szatdcs^ kis- 

kereskedd. 
D6biter, y. a. eladni ; eldru- 

sUani; fig. el&adni; M- 

resztelni ; mus. szavalni ; 

com. tartozikba jegyezni ; 

megterhelni ; men. fUre- 

szelni. 
D6biteur, se, s. fig. hireszte- 

15; 2. —trice, s, oMs, 
D6blai, m. elhordds ; 2. dsar 

dikt tdrmeUk; fort. — s, 

fdldmunka ; fig. yoil& un 

beau — , orvendek^ hogy 

lerdztam nyakamrdl. 
•D6blater, y. d^blaterer. 
D^blateration , f . kikele$ 

(vkif vmi ellen). 



D^blat^rer 



D6blat6rer, v. a. kikelni 

(vkif vmi elUn). 
D^blaver, v. desbl6er. 
Deblayer, v. a. elhordani, el- 

takarltam ; kitakaritani. 
D6blayeur, m. expl. lyuktd- 

altd. 
Deblocage, m. imp. teljites. 
D^blocuB, d6bloqueme.it, 

mil. ostromzdr megszunte- 

tese. 
D6bloquer, v. a. impr. tel- 

jiteni ; guer. ostromzdrt 

megszuntetni. 
D6boire, m. kellenietlen ut6- 

%z ; undor ; it. fig. 
D^boisement, m. e. f. irtda. 
D6boiser, v. a. e. f. irtani. 
Debq^tementf m. ohir. fica- 

modds. 
D6bo!ter, v. a. chir. ficamit- 

ni ; hydr. kicserelni; men. 

8zStvdla8ztani ; 2. se — , v. 

r. kificamodni; ereszteke- 

hdl elvdlni. 
D^bonder, v. a. kUzddolni ; 

— un 6tang, 16 vizSt lecsa- 

polni; m6d. meghajtatni; 

2. V. n. kitomi ; 3. se — , 

V. r. kidmleni. 
D6bondonnement, m. tonn. 

kiszddolds. 
D^bondoDner, v. d^bonder. 
D^bonnaire, s. a. szelid^ 

jdmbor; g. p. egpiigyii; 

t— ment, adv. szeliden. 
D6bonnairet6, f. szelidseg^ 

jdmbor sdg. 
D6boqueter, v. a. b&t. cdWp- 

zetet lebontani. 
Debord, m. m6d. v. d6bor- 

dement ; mon. karima ; 

pav. mellekut. 
Debord^, e, a. kidradt ; fig. 

korhely^ feslett, 
Ddbordement, m. dradds; 

m6d. kiomles ; fig. szddr ; 

2. betoris; 3. fajtalansdg^ 
kicaapongds ; 4. *— 6ment, 
adv. rervdetlenill ; erk'dlcs- 
telenul. 

D6border, v. n. dradnii cou- 
tur. megboritni ; ma^. ki- 
dUani ; mar. eltdvozni ; 
— e I tdvozz ! 2. v. a. sze- 
gelyt lefejteni ; guer. tuL- 
szdmyalni ; fig. tiiUepni; 

3. se — , V. r. a) kidmleni; 



"Dilhovdoir 

fig. kitomi; b) eldrasztani; 

betorni ; c) kicaapongani. 
D^bordoir, m. cnarp. v. 

plane ; Iud. kiinzdrUtdl ; 
. iojin. faragdkSs. 
D6botter, v. a. q. csizmdt 

lelmzni vkinek ; 2. se — , 

V. r. csizmdt lehdzni (on- 

magdnak) ; 3. — , m. levet- 

keztetii. 
D6bouche, m. kijdrat ; nyi- 

Ids; fig. ut-mdd; eszk'dz 

az eluddsra. 
D^bouchement, m. kitaka- 

ritds ; fig. nyUds. 
Deboucher, v. a. dugdt ki- 

huzni ; 2. tisztitanU kiko- 

torni; m6d. szekelest eld- 

id6zni ; 3. v. n. keresztiil 

hatolni; kiindulni. 
D^boucler, v. a. kicsatolni ; 

bsszekuszdlni ; 2. se — , v. 

r. folbomlani. 
D6bouillage, m. Idgozds^ 
D^bouilli, m. teint. szinkSm- 

le. 
D^bouilllr, v. n. ir. teint. 

szin^t k^niUlni ( kelmi- 

nek). 
D^bouillissage, m.szinkimle. 
D^bouquemeut, m. mar. 

elindulds ; dOiajdzds; dt- 

jdrat. 
Debouquer, v. n. mar. kiha- 

jdzni ; kijutni. 
D^bourbage, deboui'bement, 

m. expl. kitisztitds (iszap- 

tdl), 
Ddbourber, v. a. kitisztUni, 

mosacsolni; 2. iszapbdl ki- 

huzni; 3. lecsapolni^lehuz- 

ni (bort). 
D^bourgeoiser, v. a. kimi- 

velni (vkit) ; 2. se — , v. r. 

kimivelodni, 
D6bourrer, v. a. megkop- 

pasztani ; fojtdst kihuzni ; 

fig. fam. kimivelni, palU- 

rozni ; 2. se — , v. r. dur- 

va szokdstlevetkezni^mive- 

Wdni. 
D6bour8, —6, m. com. el&le- 

gezis. 
D^boursement, m. kijizeUs; 

eldleg ; il est dur'au — , 

nem szeret kdlteni. 
D^bourser, v. a. jHzetm^ ki- 

Jizetni. 

134 



Debout, adv. dUva ; se tenir 

— , dllni; 11 est — , fonn 

van ; p. il ne peut tomber 

que — , foltaldlja magdt ; 

2. - 1 fdl ! 
D6bout6, m. elutasitd itSlet. 
D^boutement, m. pal. eluta- 

sUds. 
D^bouter, v. a. pal. elutasi' 

tani. 
D^boutonner, v. a. kigom- 

bolni ; 2. se — , v. r. ki- 

gomboldzni; fig. fam. szl- 

v4t kitdmi, 
se Debrailler, v. r. une 

fe'mme toute — 6e, mezte- 

len meU-& n5. 
D^braisage, m. verr. tiszti- 

tds (szin is hamutdl). 
D^braiser, v. a. verr. tiszti- 

tani (sz6n is hamutol). 
D6bredouiller, v. a. jeu. 

m€u:sot megakaddlyozni ; 

2. V. n. fig. elle est revenue 

du bal sans — , petrezsely- 

met drult a bdlban ; 3. se 

— , V. r. helyzetit javUni. 
D^brid^e, f. abrakpinz. 
Debridement, m. man. le- 

kantdrozds. 
D6brider, v. a. lekantdrozni; 

2. sans — , adv. egyhuzom- 

ban; 3. comme il — e, 

mennyire siet I 
Debrillanter, v. a. finytSl 

m£gfo8ztani. 
Debris, m. rom, omladik ; 

fig. maradvdny ; 2. kdro- 

sitds ; fond, pesttapadik. 
D^brouillement, m. elinte- 

ziSf rendbe Iwzds, 
D6brouiller, v. a. elintizni, 

rendheJiozni. 
D^bruler, v. a. chi. savany- 

talanitni. 
D6brutaliser, v. a. megszeli- 

diteni, 
D6brutir, v. d^giossir. 
D^brutissement, m. kisimi- 

tds. 
D^bucher, v. n. ch. huvfie- 

lyiben hagyni; 2. v. a. 

folverni. 
D6busquement, m. elUzis. 
D^busquer, v. a. eluzni ; fig. 

kiszoritani. 
D6but, m. jeu. elsd Vokis; fig. 

kezdet ; th. elso foUipis. 



Debutant 

D^bntant, e, s. kezdci szi- 

nesz. ^ 
D^bnter, v. n. hezdeni ; fig. 

fdllipni. 
D^Qa, pr6p. innen ; 2. par — , 

ez oldalrdl ; 3. adv. — et 

deist, ide 8 tova. 
D^cacher, v. a. felfdd&zni. 
D6caclieter, v. a. feltbmi 

(levelet). 
I>kii&'coi'de,Tn.tizhuru hang- 

szer : f— daire, a. tiznapi ; 

-de, f . tized. 
D^cadenasser, v. a. lakatot 

levenni. 
Decadence, f. romlds; fig. 

hanyatlds. 
D^ca'gone , m. g6om. tiz- 

8zbg ; 2. =, a. tizszdgii ; 

*— gramme, m. tizgramm. 
Decaisser, v. a. kirakni ; 

jard. virdgedenybSl kiven- 

ni. 
D6ca;lobe, e, a, hoi. tizkfira- 

jos; — logue, m. tizparan- 

csolat. 
B^calotter, v. a. meghotolniy 

lecsonkdzni. 
D6calquer, v. a. ellennyoma- 

tot csindlni, 
*D6cam&tre, m. tizmiter, 
Becampement, m. indulds 

(tdhorh6l). 
D6camper, v. n. indulni (td- 

borbol) ; hontani (tdbort); 

fig. kereket oldani. 
D6caii, m. h. eccl. esperes; 

2. kar-ugyribk ; — nat,* m. 

esperesseg ; 2. kar-Ugynok- 

iig; — niser, v. n. jiir. kar- 

Ugynbksiget viselni. 
Decanoniser, v. a. a szentek 

Bordhdl kitorulni. 
D^cantation, f. chi. megtisz- 

tdlds, 
Decanter, v. a. chi. megtisz- 

tdlni, lefejteni. 
B^capage, m. ferbl. megtisz- 

titds. 
B^capelage, m. mar. leszer- 

szdmozds. 
B^capeler, v. a. mar. leszer- 

szdmozni. 
Cheaper, v. a. chi. avalni; 

ferbl. tUztUani; 2. v. n. 

mar. /ofcot kdrulhajdzni. 
B^capeur.m. tisztitd, avald. 
decapitation, f. lefejezSs. 



D^oapiter 

D^capiter, v. a. lefejezni. 
D^capode, m. h. n. tizldbd. 
D6captiver, v. a. kiszabadi- 

tani (fogsdgbdl). 
D^caract^riser, v. a. et r. 
- jellemit megvdltoztatni. 
Decarrelage, m. k'doezetfdl- 

s^edese. 
D^caiTeler, v. a. kdvezetet 

foUzedni. 
D^ca'sperme, a. hot. tizma- 

gn; —style, g. a. arch. t. 

oszlopu ; — syllabe, — syl- 

labique, a. gr. tiz szdfagv. 
D^catir, v. a. drap. f4nyet 

venni. 
D^catissage, m. drap. feny- 

vHel. 
D^catoniser, v. a. viddmmd 

tenni. 
D6caver, v. a. jeu. a tStelt 

megnyemi ; etre —6, a t. 

elveszteni. 
D6c^d6, e, 8. elhunytf meg- 

boldogult. 
D6c6der, v. n. pal. elhunyni. 
fDeceindre, v. a. ir. leovezni. 
I)6c&lement, m. folfedezes. 
D6celer, v. a. fdlfedezni^ el- 

dnilni ; 2. se — , v. r. ch. 

mutatkozni ; fig. magdt el- 

drulni. 
D^cemment, ( dessa-man ), 

adv. illedelmeaen. 
D6cence, f. illdsig, illem, 

tisztesseg. 
D6ceunaire (-Sn-), a. tizedes 

rendszer. 
D^cennal (-c!in-nale), a. tlz- 

€vi. 
D^cennales, f. pi. evtizedes 

unnepek. 
Decent, e, a. illedelmea; tisz- 

tes. 
D6centoir, m. bjit. kovezd 

kalapdcs. 
D^cepteur, etc. v. trompeur, 

etc. 
De ce que, conj. amiirt, 

azirt . . . mert. [ni. 

Decercler, v. a. leabroncsol- 
D6cerner, v. a. hatdrozni^ 

vigzest hozni. 
*D6cerveler, v. a. agyoriWni. 
D^c^s, m. pal. Jialdlozds. 
tD6cesser, v. n. megsziinni. 
JDecevable, a. kbnnyenmeg- 
csalJiatd' 

135 



D^oharner 

D6cevance, f. rdizedes. 

D6cevant, e, a. csalfa, csald- 
ka. 

D^ceveur, v. trompeur. 

D6cevoir, v. a. ir. csalni, rd- 
szedni. 

D6chagriner, v. a. bdnatot 
eluzni; fdloiditani. 

D^chatnement, m. fig. dilh ; 
tomholds^ duhongSs. 

D^chatner, v. a. leldncolni ; 
fig. folbujtani; meghara- 
gitani ; 2. se — , v. r. dii- 
lumgni ; kikelni. 

Declialander, v. deschalan- 
der. 

Dechalasser, v. a. vign. szo- 
Idkarokat kUzedni. 

D6chanter, v. n. fam. aldbb 
hagyni ; je le ferai bien — , 
majd beljebb szedHem vele 
a gyeplot. 

D6charge, f. com. lerakodds; 
mar. kiilritis ; mil. tilze' 
lis ; fam. — de coups de 
bd,toii, egy rakds veris ; 
Tpal.fdlmentSs; com. nyug- 
tatvdny ; arch, tdmasziv ; 
it. zsibkamra ; zug; charp. 
gydmfa ; hydr. lefolyds ; 
2. fig. konnyebbulis. 

D6chargement, m. lerakd.^, 
kiuritis. 

D6chargeoir, m. hydr. csa- 
polya. 

Decharger, v. a. kirakni, le- 
rakni ; mar. kiiiriteni ; 
konnyiteni ; it. fig. ; p. ~ 
le plancher, elkotrddni ; 
com. torleszteni ; mil. el- 
siitnt; fam. — un coup de 
poing k q., meg'okWzni v.- 
kit ; fig. — sa colere sur 
q., vkin haragjdt kitolte- 
ni ; paX. folmenteni ; phys. 
kisiltni ; 2. se — , v. r. te- 
hertOl menekulni ; kiUrill' 
ni ; tisztulni ; fam. nyakd- 
rdl lerdzni; hydr. 'dmleni ; 
manuf. szinet hagyni ; 
kopni. 
D6chargeur, m. com. kira- 
kd ; kirakodiS ; mar. rev- 
mester. 
D6charmer, v. a. biivoMstdl 
megszabaditni ; kidbrdn- 
ditni. 
D^chamer, v. a. husdt le- 



D^ekarpMiter 



'DMhUte^uT 



Dtelin 



fosztani ; 2. megsovdnyod- 

ni; il est — ^, kiaszott; 

fig. style — ^, d&azUlen 

irdly. 
D^charpenter, v. a. dctolni^ 

megfaragni. 
D^charpir, v. a.pop.«2^tt^2i- 

ni, 
D^ohasser, v. a. ^tVemt, ki- 

titni, 
D^chanmage, m. tarldfdld 

^fblszdntdsa, 
DJ^chaumer, y. a. agr. tarld- 

foldet fdUzdntani, 
D^chanss^, e, a. h. eccl. re- 

ligieux — , sarutlan bardt. 
Ddchaussement , m. jard. 

folkapdldg fa kortU, 
D^chausser, v. a. cipdt Jut- 

rimy at (lehdzni vkinek) ; 

p. fam. il n'est pas fait 

pour le — , arra se erde- 

meSt )u)gy saruszijdtfdlold- 

ja ; dent. — une dent, az 

inyt fog koriU lef^teni ; 

jard. — un arbre, fa tovet 

megkapdlni ; 2. se — , v. r. 

cipdt, harisnydt lehuzni, 
D^cnanssi^re, —sure, f. ch. 

farkastanya, 
D^chauz, a. sarutlan; fig. 

c'est un pied — , fontosko- 

dik. 
D^ch^ance, f. jur. veaztesig^ 

kdrvdUds ; 2. h. de F. el- 

torles. 
D^chet (-cM), m. elvesztes ; 

kdrvaUds; m6t., fond, tuz- 

mar; fig. il y a bien du — 

sur la filasse, sok kdrtval- 

lotU 
D^cheveler, v. a. szetktuzdl- 

ni (vkit) ; elle est toute 

— 6e, nagyon borzaa ; 2. 

se — , V. r. megtipdzni 

(egynuUt). 
Ddcnev^trer, v. a. lekantd- 

rozni ; 2. se — , v. r. kiaza^ 

haduini ; fig. il s'est assez 

bien — e de cette affaire, 

eUgge Ugyesen menekiUt 

e tdrb&L 
D^chiffrable, a. kibetUzhetd. 
D^chiffrement, m. kibetUzes. 
D^chiffrer, v. a. kibet&znit 

megfejteni ; tig. ecsetelni ; 

mus. Idt utdn enekelni v. 

idtszani. 



D6chiffreur, m. megfejtd. 
D6chiqueter, v. a. bevagdal- 

ni, kiesipkizni; bot. f euiUe 

— 6e, C8xpk€$ levSL 
D^chiqueture, f. rovdtkdUU, 

kicnpk€z€8. 
D^chirage, m. szitt&r^s. 
D6chirant, e, a. azivsza^gatd, 
D^chirement, m. szittip^s ; 

fig. szaggatds; — de coeur, 

8ziv8zaggaid fdjdalom, 
D^chirer, v. a. szittSpni; 

fam. elle n'est pas tant 

— ^e, nemoly rut; fig. szag- 

gatni ; 2. fig. rdgainuizm ; 

3. se — , y. r. szStszakadni: 
D^chimre, f. fiasadSk^ repe- 

dek. 
D^ehoir, y. n. ir. cs&kkenni, 

hanyatlani ; il commence 

a — , oregszik ; mar. iUrdl 

eU4mi, 
D^cbouer, y. a. mar.. — un 

yaisseau, megfeneklett ha- 

idt elinditni. 
Ded — , m. tized ...;*— 

gramme, t. gramm. 
D^cid^, e, a. szildrd, hatdro- 

zott, 
D6cid6ment, ady. hatdro- 

zottan. 
Decider, y. a. elhatdrozni 

(vmit) ; elhatdrozdsra bir- 

ni (vkit); 2. y.n. hatdroz- 

ni; 8. se — , y. r. magdt 

elhatdrozni, 
D^cideur, s. a. fennyez6, 
D6cidu, e, a. bot. lehuUd. 
D^ciUer, y. dessiller. 
D^oimable, a. tizedelhet6. 
Decimal, e, s. a. arch, tize- 

des; jur. droit — , dSzsma- 

Jog. 
D^cimateur, m. dezsmatu- 

lajdonos. 
Decimation, f . tizedeles. 
D^cime, f. h. eccl. papidizs- 

nuL. [ni. 

D^cimer, y. a. mil. tizedel- 
D6cintrement, m. ma^. le- 

hordds, eltakaritds. 
D^cintrer, y. a. ma<?. lehor- 

dani, eltakaritani. 
D^cintroir, m. ma^. csdkdny. 
D^ciper, y. tromper. 
D^cii'concire, y. a. ir. fam. 

megtiriteni ; 2. se — , y. r. 

megtemi (zsiddrdl). 

136 



D^cirer, y. a. viaazt levdjni, 
D^cisif , ye, a. hatdrozd, dan- 

td. 
Decision, f . hatdrozda, eldon- 

t£8. 

D^cisiyement , ady. haidrO' 

zottan* 
D^cisoire, a. prat, serment 

—,dj&nUi eskii. 
D^clamateur , m. azavald ; 

fig. azdszdtydr ; 2. style — , 

dagdlyos irdly. 
Declamation, f. szavaldt; 2. 

8zdnoklati gyakorlat ; 3. 

8z6pompa^ dagdly ; 4. gzi- 

dalmazda. 
Declamatoire, a. azavalaii. 
Declamer,y. a. litt. szaval- 

ni ; 2. nyilvdnosan eldadr 

ni; 8. kikelniy szidaJmaz- 

ni, 
*Declarateur, —trice; s. ma- 

gyardzd. 
D^K^aratif , ye, a. pal. nuigya- 

rdzdf megfejtd. 
Declaration, f . nyiUUkozds ; 

nyilvdnitds ; nyilatkozat ; 

— de guerre, haduzenet ; 

— du roi, kirdlyiparancs; 
com. jegyzik, 

Declaratoire, a. prat, magya- 

rdzd, fdtvildgodtd. 
Declare, e, a. kdztudomdsu ; 

coquin — , or8zdgo8 gcusem- 

ber. 
Declarer, y. a. nyilvdmitnif 

kijelenteni ; 2. se — , y. r. 

nyilatkozni ; bevaUani ; 

med. mutatkozni. 
*Declassement, m. kitdrles 

(osztdlybdl) ; 2. kevere- 

deSf zavarodds. 
Declasser, y. n. kitJorblni; 

mar. elbocadtani ; 2. baaze- 

zavami. 
Declencher, y. a. fblkUin- 

cselni. 
Declic (-clik), m. hydr. iitd- 

ko8. 
Declimater, y. bot. mds eg- 

aljhoz 8zoktatni. 
Declin, m. fogyds; fogyat- 

kozds, hanyailda ; com^ 

C8dkken48; sur le — de 

ses jours, £lte alkonydn ; 

— abilite, f. ejtegethetia ; 

—able, a. gr. ^tegethetd ; 

— aison, f. gr. ejtegetea; 



astr. elhajlds; g6om. -r 

d'nn plan vertical, elhajld- 

si Idtkdr; — ateur, in.g6om. 

eltSrisi eszkoz; —nation, 

f . elhdritds ; 2. vi9szautajn>' 

td8;B. lejtds^g; — atoire, 

B.&,jxir. fbllebbezi; 2. g^om. 

V. —ateur ; —6, e, a. bot. 

lekonyuld; — er, v. n. fogy- 

ni ; hanyatlani; astr. el- 

liajlani ; 2* v. a. gr. ejte- 

getni; p. il ne salt pas — 

sonnom, mig imi se tud; 

iam. megdt megnevezni ; 

pal. elutasUani; kifogdst 

tenni, 
D^clive, a. l^idi, 
*D6cliver, v. n. fokonkint 

cUacsonyodni. 
*D6cUvit^, f . lejtSseig. 
Decloitrer, v. a. zdrddbdl ki- 

hoeni ; 2. se — , v. r. zdr- 

ddt elhagyni, 
D^clorre, v. a. ir. sdvSnyt el- 

szedni. 
D6cloB, e, a. vyilt, 
B^cloner, y. a. szegeket ki- 

kdzni; 2. se — , v. r. td- 

gvlni, lazulni. 
D6cochement, m. p. u. — 

d'une fl^che, nyil elWvise, 
B^cocher, v. a. elldni (nyi- 

lat), 
B6coction, f . fdzeU 
B6cognolr, m. imp. zdrszeg. 
B^coiffer, v. a. fej-eket le- 

venni; hajat szHhontani; 

2. dsazekuszdlni ; 3. — line 

bouteille, valackot fdlbon- 

tani ; fig. Hiiiriteni, 
Becollation, I. — de St. Jean, 

«z. Jdnos fejvitele, 
B^collement, m. charp. csap 

faragdsa ; 2. enyvtdli elvd- 

Imztdi, 
B^coller (-co-), v. a. enyvt&l 

elvdlasztani ; 2. se — , v. r. 

elvdlni^ szStvdlni. 
B^ooUeter, v. a. et n. nya- 

kdt 8 vdlldt meztelenitni ; 

habit —6, kivdgott ruha ; 

2. se — , V. r. puszta nyak- 

kal jdmi. 
B6color6, e, a. szintelen ; 

halvdny; fig. style— ,|>on- 

ayola irdly. 
Becolorer, v. a. szintelerdtni; 
halvdnyitni ; 2. se — , v. r. 



D ^comlirenieiits 

szinH hagyni ; hdlvdnyul- 

ni. 
D^combrements, m. pi. om- 

ladik, 
D6combrer, v. a. omladSkot 

eltakaritni, 
D^combres, f. pi. b&t. tdr- 

melik. 
D6commander, v. a. com. 

visszavonni,- 
Decomposable, a. chi. old- 

hatd. 
Decomposer, v. a. chi. olda- 

ni; fig. taglcUnif fejteget- 

ni; m6c. szitbontani ; 2. 

se — , V. r. fdloszlani ; el- 

torzulni. 
Decomposition, f. chi. oldds; 

fig. taglaUU ; math, fej- 

tegetis ; m^c. szitbontds ; 

m^d. folosztds; imp. osz- 

tds, 
Decompoter, v. a. agr. trd- 

gydzdst vdltoztatni. 
Decompte (-con-te), m. com. 

lerovat ; fig. il a trouve 

du — , csalatkozott ; 2. vi- 

8Z07i8zdmla, 
D^compter (-con-), v. a. com. 

levonni; fig. csalatkoznL 
*Deconcert, m. meghcuonldSf 

viszdly, 
Deconoerter, v. a. megzavar- 

ni , zavarba hozni ; fig. 

sodrdbdl kihozni ; 2. se — , 

V. r. megzavarodni. 
Deconfds, a. cath.moorir— , 

gydnds nilkiil megkalni; 

it. jur. vegrendelkezis nil- 

kul. 
D^confiancer, v. a. q.^vkit 
" a bizalomtdl megfosztani. 
Deconfire, v. a. ir. t&nkre 

vemi; fam. sodrdbdl ki- 

hozni. 
Deconfiture, t.teljesveresig; 

burl, on en fit une belle 

— , derekasan ettek; jur. 

fizetiskiptelensig. 
Deconfort, m. vigasztalhat- 

lansdg. 
Deconforter, v. a. bdtortala- 

nitni ; 2. se — , v. r. elcsUg- 

gedni. 
Deconsacrer, v. a. szenUig- 

telenitni. 
Deconseiller,. v. q. de qch. 

lebeszelni vkit vmirdl, 

137 



D^ooulement 

Deconsideration, f. tekin- 
tilyvesztis ; esekilylis. 

Deconsiderer, v. a. j6 hime- 
vit^l megfosztani, 

^Deconstruction, f. szitbon- 
tds. 

Deconstruire, v. a. ir. tzit- 
bontani; fig. taglalni, 

Decontenance, f. megddb- 
beniSf zavar. 

Decontenancement, m. za- 
varodds. 

D6contenancer, v. a. zavar- 
ba hozni ; 2. se — , v. r. 
megzavarodni. 

D^con venue, f. baXeset; baj ; 
viszdly. 

Deconvertir, v. a. ismit te- 
vedisbe hozni ; se — , v. r. 
balhitire visszatimi. 

D6cor, m. ekitm^ny. 

Decorateur, m. diszUd; it. 
Bzobafesth. 

Decoration, f. diszUmeny ; 
arch, ikitminy ; 3. rend- 
iel. 

Decorder, v. a. fdlbontani 
(kotelet). 

Decore, e, a. rendjelleldiszi- 
tett. 

Decorer, v. a. diszitni; 2. eki- 
teni ; fig. szint adni. 

Decortification, f . pharm. le- 
hdmozds. 

Decorum (-ome), m. illem. 

Decoucher, v. n. mdshol 
alunni; 2. v. a. q. fam. vkit 
dgydbSl folvemi ; 3. se — , 
V. r. mda dgyba fekilnni. 

Decoudre, v. a. u.fdlfejteni ; 
ch. fdlha^tani; mar. le- 
bontani ; 2. en — , v. n. 
fig. il en veut — , dsszetilzni 
akar ; il veut plaider, il 
en faut — , minden dron 
pdrdlni akar^ el keU vdmi, 
mi lesz beldle ; apportez 
nous deux fleurets, que 
nous en decousions, hoz- 
zatok k4t vitdrt, hadd fog- 
junk hozzd ; 3. se — , v. r. 
kifesleni; fig. ses affaires 
se decousent, iigyei rosz 
Idbon dUanak; leur ami- 
tie commence H se — , 6a- 
rdUdgok csdkkenni kezd. 

Decoulant, e, a. lefolyd. 

Decoulement, m. lefolyds. 



D^oonler 

D^couler, v. n. lefolyni ; le- 

csopogrti; fig. azdrmazni. 
Decoupage, m. kivdgdg. 
D6coupe, m. jard. virdgdgy. 
D6couper, v. a. darabokra 

vaffdalni ; fblvac;dalni ; 2. 

kivagdcUni; jard. virdg- 

dgyakra osztani. 
Decoupeur, m. szboetmintd- 

z6 ; pech. cetvdgd ; 2. — se, 

s. kivagdalo no. 
Decouple, —pier, m. ch. 

szitfUzes. 
Decouplement, m. agr. kifo- 

gds (jdrambdl). 
Decoupler, v. a. ch. — des 

chiens, ebeket eloldani ; 

kifogni (jdrombdl) ; fam. 

un homme bien —6, jdl 

termett ferfiu ; fig. uszita- 

ni; riv. eloldani. 
D6coupoir, m. gaz. kivdgd 

olid. 
Decoupure, f. kivdgds. 
D^courageant, e, a..bdtorta- 

lanitdf leuerd. 
Decouragement, m. bdtorta- 

lansdg, kishitiiseg^ csugge- 

des. 
D6courager, v. a. bdtortala- 

nitni , elcsuggeszteni ; 2. 

elijeszteni , kedvet szegni ; 

3. se — , V. r. elcmggedni^ 

kedvet veszteni. 
D6courant, e, a. bot. lefutd. 
D6courber, v. a. kiegyenesi- 

teni. 
*Decouronner, v. a. korond- 

tdl megfosztani. 
Decours, m. astr. fogyds. 
D6cousu, m. litt. osszefUg- 

getlensig ; 2. — , e, a. o«z- 

szefiiggetlen; rosz dllapot- 

ban levd. 
Decousure, i.fesUs. 
D^couvert, e, a. fodetlen^ 

nyilt; prat, payer d, de- 
nier s — 8, kiszpSnzzel fi- 

zetni ; 2. 4 — , adt. szctbad- 

ban/fodetUnul ; fig. kere- 

ken ; 3. d. visage — , nyil- 

tan; com. §tre a — , bizto- 

sitek nelkiil; credit a — , 

nyilt hitel. 
D6couverte, f. folfedezes; 

escr. fodetlen resz ; mil. 

Hzemrev^tel. 
Decouvreur, m. fblfedezd. 



D^oonvrir 

D6couvrir, v. a. iv.fdltakar' 
ni ; meztelenre kitakami ; 
2. jeu. eldrulni; guer. fb- 
detleniU hagyni ; 3. fdlfe- 
dezni ; p. — le pot aux 
roses, a fortelyt kitanul- 
ni ; 4. megpillantani ; fig. 
Sszrevenni ; &. fig. kipuha- 
tolnij kikutatni ; 6. nyil- 
vdnitani ; ahtiMd. finyt ad- 
ni ; 7. se — , v. r. fdveg€t 
leemelni; fig. magdt el- 
drulni. 

D6crampiller, v. a. la soie, 
1. 1. selymet kibontani. 

D^cramponner, v. a. kikap- 
csolni. 

D6crasser, v. a. tisztitni ; — 
du linge, mhdt dztatni ; 
2. se — , V. r. magdt tisz- 
titni ; fig. mivel&dni. 

Decr^ditement, m. kisebbi- 
tis; hitelvesztis. 

D6cr6diter, v. a. hiteltdl 
megfosztdni ; rosz hirbe 
Jiozni; il est tout-£L-fait 
—6, nines hitele; it. fig. 
2. se — , V. r. tekintelySt 
elveszteni ; aldszdllni. 

D6cr6pit, e, a. elaggotty ele- 
miilt. 

D6cr6pitation, f . chi. elserce- 
ges ; 2. meszesedes. 

D6cr6piter, v. n. elstistorog- 
niy elporcogni ; 2. v. a. el- 
p'&rcbgtetni. 

Decrepitude, f. elaggotsdg ; 
gy'6nges6g ; 2. roskadott- 
sdg, dUUkenyseg. 

D6cret, m. rendeUt, hatdro- 
zat; pal. vegzeminy. 

D^cr^tale, f. h. eccl. Ugyle- 
v4l. ' 

D6cr6ter, v. a., n. rendelni^ 
megrendelni ; pal. — q. de 
prise de corps, elfogatdsi 
parancsot kiadni ; — une 
terrefjdszdg eladdsdt hir- 
detni. 

D6cr6toire, v. critique. 

D6creusage etc., v. d6cru- 
sage etc. 

D^cri, m. druletiltds; kivi- 
tel a forgal^mbdl ; fig. 6tre 
dans le — , rosz hirbe keve- 
redni. 

D6cri6, e, a. roszliirii^ hire 
veszett. 

138 



D6crier, v. a. forgalombdl ki- 

venni ; drut eltiltani ; fig. 

rosz hirbe kevemi^ kihire- 

nteni ; 2. se — , v. r. rosz- 

hirbe keveredni. 
D6crire, v. a. ir. leirni, rqj- 

zolnif irdsban eldadni. 
D6crochement , m. kikap- 

csolds. 
D6crocher, v. a. kikapcsolni; 

horogrdl levenni ; pop. — 

un entajit.magzatot elhaj- 

tani : 2. se — , v. r. kikap- 

csolddni. 
D^croire, v. a. ir. fam. nem 

hinnif tagadni. 
D6croiser, v. a. reddket vcU- 

toztatni. 
D^croissement, m. apadds, 

csdkken£s. [(holde). 

D^crott, m. art. fogyds 
D6croitre, v. n. ir. apadniy 

csokkenni ; rbvidiilni. 
D6crotter, v. a. sdrtdl meg- 

tisztitniy lekefelni. 
D6crottenr, m. csizmatisz- 

titd. 
D^crottoir, m. vakardvcLS ; 

IdbtisztUd. 
D6crottoire, f. csizmakefe ; 

fam. elle a la peau rude 

com. des — s, olyan a bdre 

mint a reszeld. 
Decro(iter, v. a. ven. dor- 

zsblni ; 2. lehdmozni. 
Decrue, f. apadds. 
D^cruer, *v. a. manuf. lii- 

gozni. 
D^criiment, m. 1. 1. lugozd<. 
De<?u, V. decevoir. 
D6cuire, v. a. ir. econ. hi- 

gitni; chi. kifdzui; 2. se 

— , V. r. higulni. 
D6cupeler, v. decanter, etc. 
Decuple, a. tizszeres. 
D6cupler, v. a. tizszerezni. 
Decussation, f. g^om. vona- 

lok taldlkozdsa; point de 

— , dtmetsz€si pont. 
Decusse, e, bot. bsztdrns. 
D6cuvaison, m. lehuzds (bo- 

ri). 
D6cuver, v. a. lekuzni (bort). 
Dedaignable, a. megvetendd. 
D^daigner, v. a. megvetni ; 

2. V. n. il a — 6 de nous 

r6pondre, nem meltato't 
feleletre. 



D^daicnensenieiit 

Dedaigneusement, adv. meg- 
vetdleg; regarder q. —tfil- 
vdllrdl nSzni. 

D^daigneux, se, a. megvetd^ 
JUymdld; 3. s. faire le — , 
urat jdtszani, 

Dedain, m. inegvetis^ fity- 
mdlds. 

D^dale, m. poet, tomkeleg. 

D^daller, y. a. kockakovet 
foUzedni, 

Dedans, adv. dbha^ bent ; 
en — , heUil; par — , 
belulrdl ; p. il n'est encore 
ni — ni dehors, se kiin se 
hen mint az ad2a&/a;mettre 
— , rdszedni; donner — , 
kelepcibe keriilni ; par — , 
pr^p. keresztiil; 2. m. le 
— d'une maison, Mz bel- 
seje. 

D^ddcace, f. foUzenteUa ; 2. 
fete de la — , bucsu ; 3. 
ajdnlds. 

D^dicacer, v. a. hniLfdlszen' 
telni ; it. ajdnlani. 

Dedicatoire , a. 6pitre — , 
aidnld irat. 

D6dier, v. a. beszentelni ; 2. 
szentelni ; 3. ajdnlani. 

D^dtre, v. a. ir. ervinytele- 
nitni; meghazudtolni ; 2. 
86 — , V. r. szavdt vissza- 
vonni ; se — de ses princi- 
pes, elveitdl elterni. 

Bedit, m. visszahuzds^ meg- 
mdsolds; il a son dit et 
son — , egyazer igy egyazer 
ugy beazel ; 2. bdnatp^nz. 

D^dolation, f. chir. tizen- 
nyolc fejU pdlya. 

Dedommagement (-do-ma-), 
m. kdrpStlds. 

D^dommager, v. a. kdrpd- 
tolni ; 2. se — , v. r. magdt 
hdrmentesitni, 

D^dorer, v. a. aranyozdst le- 
vakami. 

D^dortoir, m. ostomy el. 

D6do8ser, Vv. a. charp. meg- 
bdrdolni. 

D^doubler, v. a. bel^st lefej- 
teni; 2. se — , v. r. ha- 
Kadni. 

Deduction, f . Uvonds ; com. 
kdrbatudds ; 2. fejteget€s ; 
phil. leszdrmaztatds. 

Deduire, v. a. ir. levonni ; 



D^duit 

com. lerovatolni ; 2. kimu- 
tatni ; phil. leszdrmaz- 
tatni, 

D^duit, m. gyimyoTf ilvez- 
miny ; faire le — , not 61- 
vezni. 

D6f&cher, v. a. kiengesztelni; 
2. se — , V. r. meghekulni. 

Defaillance, f. djulds; 2. 
gyongesSg ; chi. v. deli- 
quescence. 

D^faillant, e, (-fa'.iand, e,), 
s. a. makacafel ; 2. gyonge. 

D6faillir, v. a. ir. hidnyoz- 
ni ; kihalni ; 2. gyongiilni, 
fogyni. 

Defaire , v. a. ir. leoldani, 
megsemmititeniy fdlbonta- 
ni ; 2. — son fruit, mag- 
zatjdt elhajtani; 3. — 
Tennemi, az ellent meg- 
vemi ; fig. foWlmvlni ; 4. 
elsovdnyitni ; 6. m^gszaba- 
ditni, megmenteni; 6. se 
— , V. r. folbomlani ; fam. 
magdt iletStdl megfoszta- 
ni ; megszabadulni ; Idb 
alitl eltenni ; eladni; el- 
szokni ; megzavarodni. 

D6fait, e, a. megsovdnyodott^ 
beesett. 

D6f aite, f . guer. vereseg ; 2. 
ravasz mentseg ; 3. com. 
kelenddsig. 

Defalcation, f . levonds ; com. 
leengedis. 

D6falquer, v. a. levonni; 
com. lerovatolni. 

D6faut, m. hiba^ hidny ; fig. 
trouver le — de q., v.ki- 
nek gy'dnge oldaldt kilesni; 
an. — des c6tes, ldgy€k ; 
prat. m^akoAsa elmaradds; 
2. au — , 8l — de, adv. hi- 
dnydban, 

D6faveur, m. kegyvesztes. 

D^favorable, a. idegenkedb ; 
m^stoha ; — ment, adv. ide- 
genkedve ; mostohdn. 

Defavoriser, v. a. p. u. kegy- 
tdl megfosztani. 

Defecation, f. chi. megtisz- 
tdlds. 

Defectif, ve, a. gr. hidnyos. 

Defection , f. elpdrtoLds^ el- 
szakadda ; astr. v. eclipse. 

*Defectionner, v. n. elpdr- 
tolni. 

139 



D^fermer 

Defectivite, f. gr. hidny os- 
sdg. [nyosan. 

Defeotueusement, adv. hid- 

Defectueux, se, a. hibds. 

Defectueusite , f. hidnyos- 
sdg^ tdk€letlens4g ; hiha ; 
hidny. 

Defedation, f. bepiszkitds. 

Defendable, a. vedJietd ; mil. 
tarthatd. 

Defendeur, m. defenderesse, 
f. pa', bevddolt. 

Defendre, v. a. v^delmezni, 
oltalmazni ; il le tua fit son 
corps defendant, viszvide- 
lembdl olte meg ; fig. faire 
qch. k son corps defen- 
dant, keUetleniU tenni v.- 
mit ; 2. megtiltani ; 3. se 
— , V. r. nuigdt videni ; it. 
oltalmazni ; prat, tiltakoz- 
ni; fig. tagadni ; tartda* 
kodni. 

Defends, defens, m. e, f. 
tihs. 

Defensable, a. cout. bekerit- 
hetd ; 2. mil. vedhetd. 

Defense, f. videlem ; olta- 
lom; ch. agyar ; tilalani; 
pal. eltiltds. 

Defenseur, m. vid6^ oltal- 
mMzd ; h. ecd. viddr. 

Defensif, ve, a. v€delmi ; 
m6d. remMes — s, vid- 
szer ; 2. — , m. chir. v€d- 
k'dteUk ; 3. — ve, f. se te- 
nir sur la — , magdt vid6- 
leg tartani. 

Defequer, v. a. chi. tisz- 
tdlni. 

Deferant, e, a. p. u. engede- 
keny. 

Deference, f . engedikenysig; 
tiszteUt. 

Deferant,e,a.a8tr.cercles — s, 
korpdlya ; 2. m. penzver- 
deiel. 

Deferer, v. n. engedni, ked- 
vire jdmi; 2. v. a. ado- 
mdnyozni; odaitelni; dt- 
adni ; pal. — le serment a 
q., eskiire kinyszeriteni ; 
— q. enjustioe; bevddolni. 

Deferler, v. a. mar. leoldani; 
2. V. n. mar. megtomi 
(hulldmrdl). 

Defermer, v. a. riv. eloldxini 
(haj6t). 



B^ferrer 



DMagration 



B^eler 



D6ferrer, v. a. patkdt leven- 

ni; pop. 6tre —6 d*un 

oeiXyfiUzemil ; fig. elhall- 

gattatni ; 2. se — , v. r. 

patkdt elveszteni. 
D/fet (-6), m. ord. pi. hid- 

nyos ivek. 
*D6feuillaison, f. levelek U' 

hulldsa. 
D^feuiller, v. effeuiller. 
Deffais, m. f6o. tilos. 
D6fi, m. kiMvds. 
Defiance, f . gyanu^ bizcUmat- 

luvsdg ; p. — est m^re de 

snrete, higyj, de Idsd ki- 

nek ; 2. k€tely. 
Defiant, e, a. gyanakvd. 
Deficient, v. d6fectiv. 
Deficit (-ite), m. hidny ; 

combler un — , hidnyt fe- 

dezni. 
D^fier, y. a. kiMni ; 2. da- 

colni ; fig. je vous — e de 

deviner ce qu'il m* a dit, 

fogadokj Jiogy nem taldlja 

elf mit mondott nekem; 3. 

se — , V. r. gyanakodni ; 4. 

drizkedni ; 6. sejteni ; kiy- 

zelni. 
D6figiirement , m. elcsufi- 

tdSt torzUds. 
D^figurer, v. a. eltorzitni; 

fig. elrontani. 
D6fil6, m. 8zoro8 ; pop. rongy- 

p^p ; fig. zavar. 
Defilement, m. fort, fekzis, 
D6filer, V. a. kif&zni ; lefuz- 

ni; 2. v. n. mH. eUiptetni. 
Definer, v. n. inus. elhalni. 
D^fini, e, a. hatdrozott^ v€g- 

leges. 
D6nnir, v. a. meghatdrozni ; 

2. ertemenyezni ; fig. le- 

irni ; ecsetelni ; 3. elhatd- 

rozni. 
D^finissable, a. meghatdroz- 

hatd. 
Definitif , ve, a. pal. ddntd ; 

2. en — ve, adt. vigUg ; 

3. en — , vigUre; 4. en — , 
ttilajdonkiven. 

Definition, f. log. 4rtem6' 

nyezes; fogalom; 2. elha- 

tdrozds. 
D6finitivement, adv. elhatd- 

rozdlag. 
D^flagrateur, m. phys. el- 

igetd. 



Deflagration, f. ehi. eUgeUs. 
D^flechi, 6, a. an. kampds; 

bot. konya, 
Defleohir, v. a. filolddlra 

liajlUni; fig. elijeszteni; 

2. se — , v. r. bot. ko- 

nyulni. 
Defleuraison, f. defleurisse- 

ment, m. bot. elvirdgzds. 
Defleurir, v. n. elviritni ; 2. 

V. a. virdgdtdl megfosz- 

tani. 
Deflexion, f . phys. eltiris. 
Defloration, f. megnzepldn- 

tSs. 
Deflorer, v. a. pal. megszep- 

WsUeni. 
Defoncement , m. hetores 

(hordd fenekee) ; miner. 

ereszke. 
Defoncer, v. a. bevemi (hor- 
dd fenekit) ; jard. fdldsni. 
Deformation, f. med. idom- 

tcUamdg. 
Deformer, v. a. idomtalaivit- 

ni; 2. se — , v. r. idamdt 

veszteni. 
Defortune, f. balsors. 
Defouetter, v. a. rel. ki- 
f&zni. 
Defouir, V. a. kidsni. 
fDefouler, v. a. letaposni. 
Defoumer, v. a. kemencibdl 

kivenni (kenyeret). 
Defrai, m. szahud elldtda, 
*Defranciser, v. a. francia 

jellegtSl megfosztani. 
Defraudation, f. csalds; com. 

sikkasztds. 
fse Defrauder, v. r. kidb- 

rdndvlni. 
Defrayer, v. a. kitariani 

(vkit) ; fig. mulattatni. 
Defrichage, defrichement, 

m. termdsitSs, 
Defricher, v. a. termdsiteni; 

fig. utat torni ; it. tisztdba 

hozni. 
Defricheur, m. termSsitd. 
Defrisement, m. osszekuszd- 

Ids. 
Defriser, v. a. osszekuszdlni; 

fig. pop. megzavami. 
Defroncer, v. a. kisimitani. 
Defroque, f. d'un moine, 

szerzetes hagyomdnya; 2. 

dcska ruha. 
Defroquer, v. a. un moine, 

140 



szerzetest kivetkeztetni ; nn 

moine — e, szdkevinyba- 

rdt ; fam. kizsebelni ; 2. se 

— , v. r. zdrddhdl kilepni., 
Defroiter, v. a. jard. gyU- 

mJblestdl megfosztani ; 2. 

se ~, V. r. gy. lekuUatni. 
Defuner, v. a. mar. lesz^- 

relni. 
Defunt, e, s. megboldogult ; 

2. a. elhunyt. 
Degage, e, a. szabad ; degrS 

— , titkos Upcsd ; 2. feszte- 

len. 
Degagement , m. fdloldds, 

folazabaditds ; kdnnyebbi- 

tes; kivdltds; fig. feszte- 

lensSg. 
Degager, v. a. fololdani ; it. 

fig. ; kUzcibadxtani ; kony- 

nyebbitni; — sa parole, 

szavdt visszavenni; it. meg- 

tartani ; 2. se — , v. r. hi- 

szdbadulni ; kdnnyebbUlni ; 

chi. elpdrologni. 
Degatne , m. magaviselet ; 

quelle — ! mily ugyetlen- 

8€gl 
Degatner, v. a. g. p. kardot 

rdntani; pop. il n'aime 

pas k — , nem szeret Ji- 

zetni. 
Degaineur, m. pop. veu- 

gyurdJ 
Deganter, v. a. keztyHt le- 

hiizni ; 2. se — , v. r. kez- ' 

tyUjit lekuzni. 
Degamir, v. a. disziUket U- 

szedni ; jard. — un arbre, 

fdt megnyesni ; 2. se — , v. 

r. lassankint kiurulni; sa 

t^te se — it, kopaszodik ; 

com. kifogyni. 
Degat, m. pusztitds, rontds, 

puszttdds ; fig. fogyasz- 

tds. 
Degauohir, v. a. elkiszUeni, 

megfaragniy meggyaluLni ; 

fig. gydmoltalanadgrdl le- 

szoktatni; 2. se — , v. r. 

feszessiget l^vetkezni. 
Degauchissage , — sement. 

m. elkisziUSf megfaragdi^ 

gyalulds. 
Degel, m. olvadds, Idgy idS, 
D6geler, v.a. fololvasztani; 2. 

V. n.fblolvadnif cngedni; 3. 

y. imp. il degelait ce ma- 



tin, ma reggel engedett ; 4. 

se — , V. r. V. (2). 
Degeneration, f. elfajuldSj 

elkarcsosodds ; mid. ha- 

nyatlds. 
Deg6nerer, v. n., elfajulni^ 

elkorcsosodni ; 2. eltimi^ 

fajtdni. 
D^generescence, f. eifaju- 

Idsi hajlam. 
D^gingande, e, a. bicegd^ 

csipertea ; fig. ingadozd, 
fDegingandement, m. csi- 

perteaseg. 
Deglacer, v. a. p. u. jeget ol- 

vasztani; 2. se — , v. r. 

megengeHztelddni. . 
D6gluer, v. a. leprdl levenni; 

2. se — , V. r. liprdl szaba- 

dtdni. 
Deglutition, f. m^d. nyeUa, 
Degobiller, v. a. hdnyni^ 

okddni. 
DegobiUis (-bi-ly-), m. b. 

okddek, 
Degoiser, v. a. csiripolni; 

fig. fam. fecsegni ; 2. v. n. 

fecsegtetni ; 3. se — , v. r. 

pop. V. degourdir (3), 
Degommer, v. a. selyembdl 

amezgdt kifdzni; pop. et 

fig. letenni (hivatalbdl) ; 

t&m.pusztitani. 
Degonder, v. a. sarkdhdl ki- 

emelni. 
Degonflement, m. felpdffe- 

dis megsziinteUse. 
Degonfler, v. a. felpoffedSst 

megszUiUetni. 
Degorgement, m. kitakari- 

UUy kikotrds ; 1. 1. dblitSs. 
D6gorgeoir, m. artil. ilrtil; 

hydr. vfzetekcsatoma. 
D6gorger, v. a. tisztitni^ ko- 

tomi; 1. 1. 'oblitni ; 2. v. r. 

tuztvlnit kiUriUni; 3. se 

— , V. r. lefolyni ; fam. 

okddni. 
Dfegosiller, v. a. megfcjtani, 
Degoter, V. a. fam. kitumi, 

kUzoritni. 
Degourdi, e, s. fam. ravasz ; 

2. a. viddmt eUnk. 
Degourdir, v. a. folmelegiU 

ni ; fig. jfeszessegrdl leszok- 
tatni; 2. v. n. enykulni; 

3. se — , V. r. fdlmelegedni; 
fig. iUnkUlni, 



D6 gonrdi»»ein.eiit 

Degourdissement, m. folme- 

legedSs, 
DSgofit, m. undor; ^g.eUen- 

szenv ; jeu. JizetSs ; 2. pi. 

boszuadg ; unalom. 
D^gofttant, e, a. csornorletes, 

undoritd ; fig. kidZlhatlan; 

2. boszHs. 

D^goute, e, s. a. faire le — , 

kinyezkedni ; e'est un — , 

iJig cimbora. 
D^goMer, V. a. undort ger- 

jeszteni; fig. ellenszenvet 

okozni ; kedvet szegni ; 2. 

se — , V. r. undoTodni; 

megunni, 
Degouttant, e, a. csopdgd. 
Degouttement, m. csdpdges. 
D^goutter, v. n. csopdgni; 

szivdrogni; p. s'il n'y 

pleat 11 y — e, ha nem csor- 

dul, csoppen. 
Degradation, f . lejebbitis^ le- 

tetel ; 2. kdr^ pusztitds ; 3. 

ronddi^ lianyatlds ; fig. le- 

aXacsonyitds. 
Degrader, v. a. letenni^ le- 

jebMtni ; 2. lealacsanyitni; 

3. kdroffitni; mar. kiten- 
ni ; 4. se — , v. r. elronUa- 
ni ; fig. lealacsonyodni. 

Degrafer, v. a. kikapcsolni. 
Degraissage, — sement, m. 

zsirtdli megtUztitds. 
Degraisser, v. a. zsirtdl meg- 

tiaztitni ; zsirt leszedni ; 

znrtalamtni ; fam. meg- 

koppasztani, 
Degraisseur, m. folttUztUd ; 

2. mosdszik, 
Degravance, f. kdr. 
D6graveler, v. a. hydr. ho- 

vesiUt uledSket eltaka- 

fitni. 
D6gravoiement, — volment, 

m. hydr. aldmosds ; torme- 

lek elhorddsa. 
Degravoyer, v. a. hydr. ald- 

dsnif aluL kivdjni. 
Degre, m. Upcsd ; fok; it. 

fig. ; 2. fokozat ; astr. fok ; 

gr. fokozds ; jur. rokonsdgi 

fok; math, equation du 

second — , mdsodfoku 

egyenUt ; phys. — du cha- 

leur, hdfoK. 
Degreage, degreement, m. 
I mar. leszerelis. 

Ul 



D ^hont^ 

Degreer, v. a. mar. lesze- 

relni. 
D6gr6vement, m. fin. add- 

dengedis. 
Degr6ver, v. a. fin. addt el- 

engedni. 
Degnngolade, f. bukfenc. 
Degringolando, adv. bukfen- 

cezve. 
Degringoler, v. a. fam. le- 

bukfencezni. [dds. 

Degrisement, m. kijdzano- 
Degriser, v. a. kijdzanitni; 

fig. kidbrdnditani. 
Degrossage, m. tir. kinyuj- 

ids, 
Degrosser, v. a. nyujtani, 
Degrosseur, m. tir. sodrony- 

nyujto. 
Degrossi, m. tir. nyujtd mu. 
Degrossir, v. a. nagyolni ; 2. 

nyujtani. 
Deguenilie, e, a. rongyoSy ca- 

fatos. 
Degueniller, v. a. rongyolni: 

fig. pop. kigunyolni. 
Deguerpir (-gher-), v. a. prat. 

dtengedni ; fig. v. n. kere- 

ket oldani. 
Deguerpissement , m. pal. 

dtenged€8, elhagyds. 
Degueuler (-gheu-), v. n. b. 

okddni ; fig. pop. szidal- 

mazni. 
Deguignonner, v. a. fam. 

szorultsdgbdl kisegiteni. 
Deguisement, m. dloltdzet ; 

fig. tettetis. 
Degulser, v. a. dlruhdba ol- 

toztetni ; tettetni^ szinleni; 

fig. eltitkolni ; 2. se — , v. 

r. dlruhdba oltdzkddni ; 

fig. szineskedni. 
Degustateur, m. adm. izleld. 
Degustation, f . adm. izleles. 
Deguster, v. a. izlelni. 
Deh&'er, v. a. naptdlibarnu- 

Idst megszUntetni. 
Dehanche, e, a. csipertes. 
Deharder, v. a. ch. szet- 

fUzni. 
Deharnachement, m. leszer- 

szdmozds. 
Dehamacher, v. a. leszer- 

szdmozni. 
Dehiscence, f . bot. fesles. 
Dehiscent, e, a. hot. fesld. 
Dehonte, e, a. arcdtlan. 



D^honter 



D^latement 



D^honter, v. a. arcdtlannd 
tenni ; 2. se — , v. r. arcdt- 
lannd lenni. 

Dehors, m. kiiloldal^ kUlsS ; 
fig. 8zin, Idtszat; 2. adv. 
kunn^ kifele, ki ; on le mit 
— , kitettSk a azUrit ; fig. 
dtre en — , kdzlikenynek 
lenni ; com. mettre en — , 
forgalomha hozni ; 3. adt. 
en — , kiiUdleg ; de — , ki- 
viUrdl. 

D^hortatoire, a. dipl. lettre 
— , intd-levil. 

D^houser, v. d^puceler. 

D6i'cide, m. th6o. istengyil- 
kolds ; Ut. gyilkos ; —cole, 
m. istentiszteld ; — fication, 
f. uteniHs ; — fier, v. a. 
istenitni ; — fique, a. iste- 
ni^ dicsd. 

D6is'me , m. isz-utenlet ; 
— te, m. isz'istenitd. 

D6J£l, adv. mar, immdr. 

Dejection, f. JuuUrUles ; 2. 
m6d. MUdr; 3. astr. hul- 
Ids. 

86 D^jeter, v. r. men. meg- 
vetemedni; 2. an. meggor- 
billni. 

Dejeftner, v. n. reggelizni; 
— si la fourchette, jd it- 
vdgygyal reggelizni ; 2. 
d^jeftner, d^je&n6, n. reg- 
geli ; — a la fourchette, 
vHld8 reggeli; p. — a 
clerc, Bovdny reggeli. 

D^joindre, v. a. ir. szetvenni, 
szittOmi, szetvdlasztani ; 
2. se — , V. r. szitvdlni. 

D6jouer, v. a. meghiiisitani ; 
2. jeu. rosztd jdUzani; 
mar. lohogni. 

D6jncher, v. n. ill5 rudrdl 
leszdXlani; 2. v. a. fig. Uker- 
getni. 

De-IA, V. lA. 

Delabr^, e, a. rongyos ; elha- 
gyott ; tonkrement. 

Dembrement, m. romlds ; 
hanyatlds ; bomladozds. 

D61abrer, v. a. szSttSpni, 
rongyolni ; megrongdlni ; 
fig. megzavami ; 2. se — , 
V. r. Bzakadni ; fogyni. 

Delaoer, v. a. kifizni. 

D^lai, m. haladek, halasz- 
tik ; prat, hatdridd. 



D^ldiement, m. higitns. 
D^laissement, m. gydmolta- 

lansdg ; elhagyatottsdg ; 

prat, odaenged^s. 
Delaisser, v. a. elhagyni ; 

prat, dtengedni. 
Delardement, m. kig'dmbo- 

lyitis ; chact. szalonnu 

kivdgdsa. 
D^lassement, m. kipihende ; 

szdrakozds. 
D^lasser, v. a. kipihentetni ; 

2. se — , V. r. kipihenni; 

inagdhoz t^mi ; szdra- 

kozni. 
Delateur, m. —trice, f. p. n. 

drulkodd, fdladd. 
Delation, f. drulkodds, he- 

vddolds. 
D61atter, v. a. leceket le- 

szedni. 
D^lavage, m. elvSkonyitds. 
Delayer, v. a. t. t. elv^.ko- 

nyitni, 
D^layant, e, a. m^d. higitd 

szer. 
D61ayement, m. higitds. 
Delayer, v. a. higitni; t. t. 

v^konyitni. 
D616bUe, a. kitordlhetd. 
Delectable, a. kellemes, gyo- 

nydrkodtetd. 
Delectation, f. gybnyorkbd- 

tetis. 
Deiecter, v. a. gy&nybrkbd- 

tetni ; 2. se — , v. r. gyb- 

nybrkbdni. 
Deiegant, m. megbizd. 
Del^gataire, m. prat, megbi- 

zott. 
Delegation, f. prat, bizott- 

sdg ; 2. megbizda ; 3. dtru- 

hdzds. 
Deiegue, m. prat. kiUdbtt; 

it. k^pviseld ; 2. elnbk. 
Deieguer, V. a. kikiildeni ; 

birdt rendelni ; 2. dtru- 

hdzni. 
Deiestage, m. mar. alteher 

kihdnydsa. 
Deiester, v. a. alterhet ki- 

hdnyni, kirakni. 
Deiesteur, m. alteher fbl- 

ugyeW; 2. a. b&teau — , 

alteher-naezdd. 
*Deiet^re, a. med. drtabnas; 

haldlosy mSrges. 
Deiiable, a. fbloldhatd. 

142 



*D^ltn6ateiir 

Deliaison, m. mar. szithon- 

tds. 
Deiibation, f. izlelSs. 
Deiiberant, e, a. tanakodd. 
Deiiberatif, ve, a. tanako- 

ddsi. 
Deliberation, f. tanakodds; 

2. hatdrozat.- 
Deiiberatoire, a. prat., hatd- 
rozat i. 
Deiibere, m. prat, titkos ta- 
nakodds ; vizxgdlati hatd- 
rozat. 
Deiibere, e, a. elhatdrozott, 

bdtor ; — ment, adv. hatd- 

rozottan^ bdtran. 
Deiiberer, v. n. tanakodni; 

2. hatdrozni. 
Deiicat, e, a. Jinom, gyon- 

ged ; it. fig. 2. tbrikeny ; 

fig. ctdklandds^ kinyet ; 3. 

gybnge, kinyes ; 4. k€jel- 

nies, kedves, jdizu ; 5. Sr- 
. zikeny. 
Deiicatement, adv. Jinomul, 

gybngiden, kSjesen stb. 
Deiicater, v. a. elkinyeztet- 

ni; 2. se — , v. r. elke- 

nyeszkedni. 
Deiicatesse, f. kijelmesseg, 

izletessig; finomsdg ; esin; 

gybngidsig ; 4rz4keny8€g; 

gybngesig^ kinyessig ; 2. 

pi. nyaldnksdgok. 
Deiice, m. an sing, et f. an 

pliir. kijelem, gybnybr. 
Deiiciensement, adv. kijel- 

mesen, k€jdman. 
Deiicieux, se, a. kijdeletes^ 

kijdiis ; 2. p. u. nyaldhk. 
Deiicoter, v. a. lef€kezni ; 2. 

se — , V. r. kMdf^ket le- 

rdzni. 
Delie, m. call, hajszdlvonds ; 

2. — , e, a. vikony ; kar- 

csu; fig. Jinom, ravtuz ; 

fam. furfangos ; litt. rf- 

metlen. 
Deiiement, m. eloldds. 
Deiier, v. a. kioldani; fig. 

megoldani ; 2. fblmenteni ; 

ecr. eltbrblni. 
Deiigation, f. chir. kbtel€k. 
fDeiimitateur, m. hatdrrond. 
Delimitation, f. hatdrvonds. 
Delimiter, v. a. hatdrolni, 

hat. vonni. 
*Deiineateur, m. vdzold. 



Delineation 



Deioyalement 



D^m^ie 



Delineation, f. vdzlat. 
Delinquant, e, s. bUndSt go- 

nosztevS ; vddlott. 
Beiinqne , f . — ment , m. 

prat, bihitett. 
Deiinquer, v. n. prat. bUn- 

tettet elkovetni. 
Deliot, deiit, m. t. t. hdr- 

ffyuszU, 
Deliquescence, f. chi. szitfo- 

lyds. 
DeUquescent, e, a. chi. szit- 

folyd. 
Delirant, e, a. elmeMboro- 

dott. 
Deiire, m. m6d. hagyindz; 

2. Uholy^ eszeldss^g. 
Deiirer, v. n. m6d. filrehe- 

szelni. 
Deiissage, m. pop. kivdlo- 

gatds. ^ 

Deiiflser, v. a. pop. kivdlo- 

gatni. 
Deiit, m. prat. viUig ; bUn- 

tett ; corps du — , Mnjel ; 

aid. r^teghezag, 
DeUter, V. a. carr. — une 

pierre, kovet ritege szerint 

haiitani ; 2. se — , v. r. 

hasadni. 
Delitescence, f. med. vissza- 

huzdddg. 
Deiivrance, f. megBzabadi- 

tds; 2. med. szulis; 3. 

com. dt-^ kiadds ; it. pal. 
Deiivre, m. chir. sziilep. 
Deiivrer, v. a. megszabadi- 

tani, megmenteni ; 2. m^d. 

sziiltetni; 3. com. fci-, dt- 

adni ; 4. pal. kizbeHteni; 

d. mar. hajdoldaldt le- 

szedni ; 6. se — , v. r. meg- 

Bzahadvlni ; m^d. sziilni. 
Deiivreur, m. com. kiadd ; 

diadd, 
Deiogement, m. lakvdltozta- 

tds- kdlidzkddis ; mil. el- 

szdlldsolds ; guer. elUz^s, 
Deiojger, V. n. koltdzkodni; 

mil. elazdlldsolni ; 2. guer. 

elvontUni ; fig. — sans 

tambour ni trompette, 

elmonni ; 3. v. a. elkerget- 

ni^ lakdsbdl kiUzni, kiten- 

ni ; guer. ellent eliizni. 
Deioi, m. prat, dthdgds. 
Deioyal, e, a. k&tlen; bees- 

UUn, 



D61oyalement, adv. hiltleniiL 

Deioyaute, f. hUtlenseg. 

Delphine, f. chi. sarkadSk. 

Deluge, m. vizozdrtt vizdr; 
fig. dr; — de larmes, 
k'dnyzdpor ; p. passons au 
— , a dologra I 

Deiustrer, v. a. manuf . finy- 
telenitni, 

DemaQonnage, m. b&t. le- 
rontdSt bontds. 

DemaQonner, v. a. bfi.t. le- 
bontani. 

Demago'gie, f. nipvez€rlet ; 
— gique, a. n^pizgatd ; 
— gisme, m. nepizgatds ; 
— gue, m. n6pizgatd ; nSp- 
bardt. 

Demaigrir, v. n. isinit Mzni; 
2. V. a. charp. hegyedtni. 

Demaigrissement, m. charp. 
hegyesites ; liegyesedis. 

Demailler, v. a. fdl/ejteni 
(hqrisnydt). 

Demaillonner, v. a. agr. meg- 
oldani (szdlduesszSt). 

Demailloter, v. a. kipdlydz- 
ni. 

Demain, adv. holnap ; p. — 
les prisonniers, sohanap- 
jdn.; 2. m. holnapi nap. ' 

fDemainer, v. a. cdkudozni. 

Demanche, e, a. erdtlen^ bd- 
tortalan. 

Demanchement, m. leoldds; 
eloldddzds. 

Demancher, v. a. eloldani^ 
nyeUt levenni ; 2. se — , v. 
r. nyelrdl levdlni; fig. 11 
y a qch. qui se — e dans 
cette affaire, akadoz a do- 
log menetele. 

Demande, f. koveteles; ki- 
ris ; 2. k4relem ; 3. kirdSs; 
p. i folle — point de re- 
ponse, milyen a kirdSs 
olyan a felelet ; com. ke- 
reslet ; jur. panasz ; kere- 
set. 

Demander, v. a. kivdnni^ 
k&vetelni; 2. megkivdnni, 
iginyleni ; f am. son habit 
en — e un autre, 'olt&nye 
kUzolgdlt ; 3. kSrdezni ; it. 
keresni ; 4. kSmi, megke- 
resni ; 5. v. n. akami ; kol- 
dvlni. {re»n6. 

Demanderesse, f . pal. folpe- 

143 



Demandeur, euse, s. kere- 

getd ; 2. pal. vddld ; com. 

vev6. 
D^mangeaison, f. viszketis^ 

viszketeg ; fig. testi kivdn- 

sdg, vdgy. 
Demanger, v. n. viszketni ; 

2. V. imp. il me — e, vuz- 

ket; p. le dos lui — e, 

nem nyugszik, mig meg 

nem kenik a hdtdt. 
DemantMement, m. leron- 

tds^ lebontds. 
Demanteler, v. a. lebontani 

(kdrfalat). 
Demantibuler, v. a. dllkap- 

cdt oiszezuzniy kificamitni; 

fig. fam. elrontani. 
Demarcation, f. jeWleSt ha- 

tdrolds : 2. hatdrvonal. 
Demarche, f . jdrds ; fig. el- 

jdrds ; Upis; magavUelet. 
Demarcher, v. n! jdrni kez- 

deni 
Demarger, v. a. t. t. 8z€lt 

tisztitni ; verr. — le four, 

kemence szdjdt kinyitni. 
Demariage, v. divorce. 
Demarier, v. a. prat. fam. 

elvditosztani ; 2. se — ,v. r. 

elvdlni. 
Demarquer, v. a. jelt kitd- 

riUni ; it. kivenni. 
Demarrage, m. mar. leoldds 

(horgonykdtilrdl) ; com. 

vesztegMs. 
Demarrer, v. a. mar. leolda- 

ni ; fam. ne demarrez pas 

de U, ne mozduljon imtit ; 

2. V. n. mar. elindtUni, 
Demasquer, v. a. ledlcdzni ; 

it. fig. 2. se — , V. r. dlcdt 

levenni; fig. magdt el- 

drtUni. 
Demastiquer, v. a. arch, ra- 

gcufztSkot levenni. 
Demdtage, — ^tement, m. le- 

drbocozds, 
Dem&ter, v. a. mar. ledrbo- 

cozni; 2. v. n. drbocot 

veszteni. 
Dematerialiser , v. a. chi. 

anyagtalardtni ; fig. szel- 

lemiteni. 
Dem^lage, m. manuf. bon- 

tds. 
pem§ie, m. p&rpatvar^ civa- 

kodds. 



D^mdlement _ 

D^melement, m. manuf. ki- 
hontds ; 2. fig. megoldds. 

D^meler, v. a. hibontanif 
rendbe hozni ; fig. Tnegkii- 
Wnbdztetni ; 2. iszreuenni ; 
fig. folfedezni; foul, forrd 
vizben dbliteni ; 3. megfej- 
tenif tUztdba hozni ; 4. el- 
intSzni ; pbrpatvarkodni ; 
5. Be — , V. r. kibontakoz- 
ni; fig. szabadtdnif mene- 
kUlni. 

D6m61enr, m. briq. tegta- 
vetd ; manuf. bonto. 

D6meloir, m. motola; 2. 
bantdfisu. 

D^membrement, m. f^o. fig. 
fdldaraboldSf elosztds. 

D6membrer, v. a. foldara- 
bolni; szHdaraholni ; fig. 
elmztani. 

D^menagemeut, m. kdltdz- 
kddes ; fig. et fam. eltdvo- 
zds. 

D6m6nager, v.a. kdltozkodni; 
fig. et fam. sa.raison — e, 
gyermekessi lesz ; fam. el- 
kotrddni ; allons, allons, 
d^m^nagez, si non . . ., ta- 
karodjSk, mert kulonben. . 

D6mence, f. driiltsig ; tom- 
ber en — •, megdriUni. 

se D6mener, v. r. fam. Wp- 
renkedni; hdnykolddni; fd- 
radoznu [it. sdhajtozni. 

fD^menter, v. n. megdriUni ; 

Dementi, m. meghAzudtolds ; 
fig. kudarc. 

D^mentir, v. a. meghazud- 
tolni ; megcdfolni ; eUa- 
gadni; megtagadni; 2. se 
— , V. r. 'dnmagdnak ellent- 
mondani; bat. roskataggd 
lenni. 

D^m^rite, m. hiba^ vitseg. 

D6m6riter, v. n. vitni^ hi- 
bdzni, 

B6mesure, f. szertelens^g ; 2. 
si — , adv. szerfdlott. 

D^mesur^, e, a. tuUdgos^ 
mertMelen ; hatdrtcUan ; 
— ment, adv. tulsdgosan. 

D^mettre, v. a. ir. kijicamit- 
ni; 2. letenni, eVbocsd- 
tani ; 3. se — , v. r. lemon- 
dani; an. kijicamodni. 

D6meublement , m. kiilri' 
tes. 



D^B&eubler 

D^meubler, v. a. kiiiriteni, 
kihordani (butort), 

Demeurant, e, a. lakd; 2. 
au — , adv. egySbirdnt, 
kiUdnben. 

Demeure, f. lakds; ch. buv- 
hely ; 2. prat. 6tre en — , 
hdtralikban lenni; 3. k — , 
maradandd, 

Demeurer, V. n. lakniy tar- 
tdzkodni ; 2. maradni ; 3. 
megmaradni ; — en arriere, 
hdtramaradni ; 4. elma- 
radni, k€mi; idozni; 6. 
megakadni. 

Demi, e, sl./^I; p. d. fourbe, 
fourbe et — , szeget szeg- 
gel ; 2. si — , adv. fSlig ; 
3. demi . . ., /<?i . . . ; — fou, 
m. f^lbolond; — aune, f. 
fSlrdf; une aune et — e, 
mdsfSlrdf. 

Demi'botte, f . topdn ; —che- 
mise, f. elding; — dia- 
m^tre, m. kdrsugdr. 

Demie, f. f€l6ra. 

D^mieller, v. a. Scon, mizet 
a sejtbdl kivenni ; it. csd- 
pbgtetni. 

Demi'femme, f . elpuhult fer- 
jiu : — fortune, i.egyfoga- 
tii ; — frdre, m. mostoha 
jivir ; — homme, m. er6' 
szegett; — jour, m. komdly; 
— lune, f . om. csiilW ; — 
rond, m. tan. husold-kis. 

Demis, e, a. jicamodott ; 2. 
— e, f. ficamodds^JicainUds. 

D6mi-saison, f. pi. mod. ta- 
vaszi dlt'dzek. 

Demission, f . lekoszonis ; el- 
bocsdtds, 

*D6missionner, v. a. elbocsd- 
tani ; lela^szonni. 

Demi'soeur, f . mostohandvir; 
— soupir, m. mus. nyolcad 
azUnet. 

DSmobiliser, V. a. jvir.ingat- 
lannd tenni, 

•D6mo'crate, m. nSpbardt; 
•— cratie, f . nepurasdg ; 
-raiaw; *— cratique, a. 
nSpurit -uralmi; =ment, 
adv. rUpuralrailag ; *— ora- 
tiseri V. a. ripbardttd 
tenni- 

Demoiselle, f . kisasszony ; 
hajadon; 2. icht. szivdr- 



D^moralisatenr 

hah; — monRtrueuse, pd- 

r&lyhal ; 3. ent. — aqua- 

tique , acta , azitakdtd ; 

fausse ^, ent. hangyales; 

Spingl. kis gombostu. 
DSmolir, V. a. lerontani^ U- 

bontani ; pop. fdldhoz 

vdgni, 
DSmolissenr, m. lebontd; fig. 

pusztitdt duUS. 
Demolition, f . lerombolds^ le- 

bontds ; 2. tdrmelek ; min. 

robbantds. 
D6mon, m. drddg ; ro8z szel- 

leM, 
D6monarchiser, v. a. egyed- 

uraJmat megszUntetni. 
Demonetisation, f. ertih- 

csdkkentSs. 
TDSmonetiser, v. a. hecset 

leszdllitani. 
D6moniaque, a. relig. ordon- 



DSmono'cratie, f. relig. or- 
dfingdss^g ; — l&tre, m. or- 
dogimddd; — Mtrie, f. dr.- 
imddds ; — logie, f . 'dr.tan : 
— logique, a. 'or.tani. 

Demonstrabilite, f. bebizo- 
nyithettdsdg, 

D6monstrateur, m. bebizo- 
nyitd. 

D6monstratif, ve, a. bizo- 
nyitd; gr. pronom — 
mutatdnevmds. 

Demonstration, f. bebizonyi- 
tds; 2. bizonyitikf jel; 3. 
eldadds ; 4. tUntetis. 

Demonstrativement , adv. 
bebizonyitdldg, 

Demontage, m. 1. 1. szetsze- 
dSs. 

Demonter, v. a. tetovdzni; 
2. sz^tszedni; foglalatbol 
kivenni; guer. — la fcat- 
terie, dgyuUteget haszon- 
vehetUmU tenni; it. fig. 
vkit megzavami ; mar. — 
un capitaine, hajdparancs- 
nokot letenni ; 4. se — , v. 
r. 8z4tizelm; fig. beteges- 
kedni ; sodrdbdl kijdni. 

DSmontrable, a. megmutat- 
hatd; bebizonyithatd. 

Demontrer, v. a. megmutat- 
ni; bebizonyitni. 

*Demoralisateur, —trice, a. 
erkolcstelenito. 



Demoralisation 



Dtoiohenr 



D^paqneter 



*D^mora]isation, f. erk'olcs- 

teUmt€8 ; erkdlcstelens^g. 
*D6moraliBer, v. a. erkdtcs- 

ieLenitni, 
*D6inoraliseurf m. erkblcs- 

rontd. 
Demordre, v. n. elbocsdtani^ 

elereszteni ; fig. eldUani, 
Demouler, v. a. 1. 1. mintdt 

eUdvolitani. 
D^mour^e, f. kes^s; iddzes; 

tdvoUet. 
D^mourer, v. n. iddzni ; td- 

vdUenni. 
D6mouvoir, v. a. ir. q. pal. 

leheszSlni. 
Demunir, v. a. Id-, Slelmi- 

szerektSl megfosztani; 2. 

se — , V. r., se — d' argent, 

penzebdl kifogyni. 
Demurer, v. a. une porte, 

befalazoit ajtdt ismet fel- 

tomi. 
D6nantir, v. a. jur. biztosi- 

tiktdl megfosztani; 2. se 

— , V. r. biztositikot keze- 

bdl kiadni, 
'Denationaliser, v. a. wem- 

zetleniteni, 
D^natter, v. a. fonadekot ki- 

bontani ; 2. se — , v. r. 

szetbomlani. 
I)6iiaturali'sation, f. polgdri 

jog elvesztSse ; — ser, v. a. 

jionUdatdl megfosztajii. 
Denature, e, a. elfajnlt. 
Denaturer, v. a. eltorzitni ; 

elfajitni ; 2. se — , v. r. el- 

fajulni. 
Dendrite, f. Umbkd. 
fD^n^antise, f . megaldztatds. 
D6n6gateur, m. tagadd. 
D6n6gation, f. pal. tagadds. 
D6n6ral, m. mon. prdba- 

lemez. 
Deni, m. pal, megtagadds. 
Denials^, m. ravaszdi. 
Deniaiser, v. a. okosabbd 

tenni^ megtanitni ; 2. meg- 

csalni, rdszedni ; 3. se — , 

V. r. okvlni. 
D^nichement, m. kiszedis 

(fiszekbdl). 
Denicher, v. a. kiszedni (fe- 

8zekb6l); fig. elkergetni ; 
Hfiirk^szni; 2. v. n. kire- 

Piilni (fiszekbdl); it. fig. 
elillanni; 



D6nichenr, m. p. u. maddr- 

Jiakat ehzedd; fig. — de 

merles, iparlovag. 
Denier (d'ni6), m. h. anc. 

eziistpknz ; J. C. fut ven- 

du trente — s, Krisztus 

urunkat SO pinzirt adtdk 

el; — k Dieu, foglald ; 2. 

kamat ; 3. terecs ; — Saint- 
Pierre, PSterfilUr ; 4. pi. 

p^nz ; — s comptants, k^sz- 

p€nz ; fig. vendre q. k =, 

vkit eldrulni; — s oisifs, 

kolttdke. 
Denier, v. a. pal. tagadni, 

eltagadni ; 2. megtagadni; 

megvonni. 
D6nigrant, e, a. lealdzd; 

becstelenitd. 
D^nigrement, m. rdgalma- 

zds ; Ieala>c8(myitd8j meg- 

veUs. 
D6nigrer, v. a. rdgalmazniy 

ro8zhir€t kolteni. 
D^nombrement, m. szdmld- 

Ids. 
D6nombrer, v. a. szdmldlni ; 

eWsorolni. 
D^nominateur, m. arith. ne- 

vez6. 
D6nominatif, ve, a. nevezd. 
Denomination , f. nevezis^ 

elnevezea, 
D^nommer, v. a. prat, meg- 

nevezni, 
Denoncer, V. a. —la guerre, 

hadat iizenni ; 2. fdladniy 

bevddolni ; 3. hirdetni. 
D^nonciateur, —trice, s.fdl- 

addf bevddld. 
D^nonciation , f. MrdeHs^ 

kijelentSs; — de guerre, 

hadiizenet ; 2. fdladds^ be- 

vddolds ; prat, vdd. 
Denotation, £. jeWUSf megje- 

IdUs. 
D^noter, v. a. jelezni ; ismer- 

hetdvS tenni, 
D^nouable, a,.fdloldhatd. 
Denouement , denoiiment, 

m. megolddSf kifejWdis ; 2. 

eldontis. 
Denouer, v. a. fdloldani, ki- 

bontani; fig. kifejleszteni ; 

2. se — , V. r. kifejWdni; 

megoldddzni. 
Denr^e, f. ord. pi. ilelmi- 

szerek ; fig. dru. 



Dense, a. phys. siirii, tomdr, 
Densite, f. phys. siirUsig, td- 

mJdrs^g, 
Dent (dan), f. Bn.fog; faire 

des — s, fogazni ; p. rire 

du bout d6s — s, erdlk'odve 

nevetni; prendre le frein 

aux —8, komolyan liozzd- 

fogni ; d^chlrer q. k belles 

— s, vkit rdgalmazni; 1. 1. 

charp. — de loup, akasztd 

szdg; pap. =, simitdfog ; 

— de cnien, m. bot. piros 

tavaszika; — de lion, m. 

bot. pitypang. 
Dentaire, f. bot. fogasir; 2. 

— , a. med. fog . .". 
Dental, e, a. gr. lettres — es^ 

foghangok; 2. — e, f . conch. 

tenaeri fog. 
Dente, e, Si.fogas; hot. csip- 

kis. 
Dentee, f. ch. harapds. 
Dentelaire, f . bot. dlmonc. 
Denteie, e, a. homyolt ; bot. 

caipkes; coutur. kicsipk^- 

zett. [homyolni, 

Denteler, v. a. kicsipkSzni ; 
Dentelle, f. manuf. csipke, 
Dentelier, m. — ^re, f. csip- 

keverd; cs.drus. 
Dentelure, f. sculpt, fogas- 

Iwrony. 
Dentex, m. icht. fogas. 
Denti'er, m.fogsor; — forme » 

a. an. fogdad; — frice, a. 

poudre —^fogpor: — rostre,. 

m. pi. fogcsdriik; — ste, 

m. fogorvos ; — tion, f . fog- 

zds. 
Denture, f. fogsor; fogazat. 
Denudation, f. chir. meztele- 

nites. 
Denuder, v. a. chir. meztele- 

rMni. 
Denue, e, a. kifogyott, ki- 

pusztult. 
Denuement, den^ment, m. 

kipuazttdds ; hidny. 
Denuer, v. a. kifosztanif ki- 

pusztitani ; 2. se — , v. r. 

kifogynif kipusztuini, 
Depaissir, v* a. higitni. 
Depattre, v. a. ir. lelegelni, 
Depanser, v. a. chir. kote- 

Uket levenni. 
Depaqueter, v. a. kirakol- 

ni. 



MAbtohpfy : FnmciA-magyar sz6t&r. \ 4S 



De par 

De par, pi6p. v. par ; — le 

roi, a kirdly nev4ben. 
D6pareiller, v. a. egyenkin- 

tezni ; gant — ^, felenids 

keztyii. 
D^parer, v. a. disztelenitni ; 

fig. elcmfitni. 
D^parier, v. d6pareiller. 
D^parler, v. n. eliwllgatni. 
Depart (p&r), m. elutazds ; 

elindu ds ; chi. elvdlasztds. 
D^pai tement , m. elosztds ; 

£g.8zakma ; adm. osztdly; 

g6ogr. ken'Uet. 
B^partamental, e, a. kerii- 

leti. 
Depaitir, v. a. elosztani, ki- 

ouztani ; chi. elvdlasztani ; 

2. V. n. V. s'en aller ; 3. 

se — , V. r. eldllani; el- 

terni. 
D^passer, v. a. elebe erni^ 

megeWzni ; fig, v. outre- 
passer. 
P^patisser, v. a. imp. hetii- 

ket rendezni. 
D6paver, v. a. kovezetet fol- 

szaggatni. 
*D6payseinent, m. fig. teve- 

lyites. 
D^payser, v. a. idegenfoldre 

kiUdeni ; fig. eltevelyitni ; 

2. eWnyetdl megfosztani ; 

3. 86 — , V. r. kivdndorolni ; 
szokdsdt elhagyni. 

D^pe^age, d6p4cemeut, m. 

ftzetdarabolds. 
D^pecer, v. a. 8z€tdara- 

bolni. 
D6peche, f. adm. sUrgony ; 

pop. c'est une belle — , 

szerencses utat a mdsvi- 

Idgra. 
D6p6cher, v. a. surgdnyozni; 

fig. q., vkit mdsvildgra 

kiildeni ; 2. sieltetni ; 3. 

se — , V. r. sietni. 
Depeiudre, v. a. ir. ecsetelni. 
D^peuaire, e, a. pop. ron- 

gyo8 ; cafatos ; fig. ^i- 

aszott. 
D6penaiUement, m. rongyos- 

sdg, lompossdg. 
D^pendamment, adv. fug- 

adleg. 
Dependance, f. fiigges ; imp. 

nyomattyu ; 2. f6o. tarto- 

zek; phil. viszonhatds. 



Dependant 

Dependant, e, a. fiiggd ; f6o. 
tartozd. 

D6pendre, v a. levenni; 2. 
\. n.fUggeni; f^o. tartoz- 
ni ; 3. kdlteni. 

D^penner, v. a. megkopasz- 
tani, 

Depens (-pan), m. pi. prat. 
pdrkdltseaek ; pr. plus de 
la moitie de ses — • sont 
pay^s, mdr megette kenye- 
re javdt : devenir sage 
aux — d'autrui, mds kd- 
rdn okulni. 

D6pfnse, f. koltsig ; se 
mettre en — , magdt k'olt- 
sSgbe vemi ; 6con. eles- 
kamara ; hydi*. lefolyds. 

D6penser, v. a. hdlteni ; fig. 
fecsirelni. 

Depensier, -iere, a. tekozld ; 
pazar; 2. —iere d'un con- 
vent, konyhamefter. 

Deperdition, f . did. fogyds. 

D6p6rir, v. n, bediUni, beros- 
kadni; 2. fogyni; rnegso- 
vdnyodni ; 3. rondani ; 
pal. eleviUni. 

D^p^rissement, m. roskatag- 
sdg; fogi/ds ; pal. elevU- 

148. 

Depetrer, v. a. kiszabadita- 

ni ; it. fig. 2. se — , v. r. 

kievickilni ; fig. megmene- 

kulni. 
D6peuplement, m. nipteU- 

nites ; neptelenedes. 
D6peupler, v. a. niptelenitni; 

kipitsztUani ; 2. se — , v. 

r. neptelenedni, pusztvlni. 
D6picage, m. econ. kitdre8. 
D6piecer, v. d^membrer. 
D^pilant, e, depilatif, ve, a. 

Jiajat huVaszto. 
D6pilation, f. kopasztda; ko- 

pa8zodd8. 
Depilatoire , m. kopasztij- 

8zer. 
Depiler, v. a. kopasztani ; 2. 

se — , V. r. kopaszodni. 
D6piquer, v. a. manuf. tiiz- 

delt munkdt el/ejteni ; fig. 

— q., vigasztalni ; agr. ki- 

tdrni, kizuzni ; 2. se — , v. 

r. vigasztalddni. 
D^pister, v. a. ch. nyomoz- 

ni ; fam. kikutatni. 
D6pit, m. bo8ZU8dg; en — du 

146 ^ 



D^plo yer 

bons sens ajdzanesz elle- 

nSre. 
D6piter, v. a. q. bo8zantani ; 

2. se — , V. r. bo8zankodni. 
fD^piteusement, adv. boszu- 

san. 
tD6piteux, se, a. boszus. 
I)6plac6, e, a. elmozditott, 

felremozditott. 
D6placement, m. elmozdi- 

tds. 
D6placer, v. a. elnwzdUni; 

eltenni ; fig. letenni; pal. 

elhordani ; 2. se — , v. r. 

elmozdulni. 
D^plaire, v. n. ir. visszatet- 

szeni ; 2. boszantani ; 3. v. 

imp. nem tetszik; fam. ne 

vous en deplaise, engedel- 

mivel ; 4. se — , v. r. eU- 

gedetlennek lenni. 
D^plaisamment, adv. ked- 

vetleniil. 
D^plaisanoe, f. elegedetlen- 

8ig^ kedvetleiweg. 
D6plaisant, e, a. tetszetl^n, 

kedvetlen. 
Deplaisir, m. kedvetlens^g, 

elegilletUnseg ; 2. boszu- 

sdg. 
Deplantage, m. agr. eliiUe- 

tes. 
D6planter, v. a. eliiltetni. 
Deplantoir, m. jard. iiltetd- 

/«' . 
Deplatrer, v. a. ma<?. foszt 

levenni ; fig. folfedezni. 
D^player, v. a. sebekhel bo- 

ritni. 
Depletion, f. m6d. ver-vrl- 

tes ; ervdgds. 
D^pliage, m. kiterites. 
Deplier, v. a. kiteritnii hi- 

rakni. 
D6pKs8er, v. a. kirdneolni; 

2. se — , V. r. fesleni. 
D6ploiement , 'deploiment , 

m. kirakds; mil. ki ejld- 

des. 
Deplorable, a. siralmas ; 

— ment, adv. siralmasan. 
Deploration, f. megsiratds- 
D6plorer, v. a. megsiratni. 
D6ployer, v. a. kibontam; 

tig. — toute sa force, min- 

den erejet rdtenni ; p. rire 

a gorge — 6e, teletoroHal 

kacagni ; 2. se — , v. r. 



JO^plumer 



'fD^pot^ier 



D^pnt^ 



diuzadni ; mil. kibonta- 

kozni. 
Deplnmer, v. a. megkopasz- 

tani ; 2. se — , v. r. vedle- 

ni. 
Depocher, v. a. pop. v. d6- 

bourser. 
DepoiDter, v. Sk.fdlvdgni. 
B^poIarFsatioB^ f . phys. gim- 

cdltelenites ; — ser, v. a. 

phys. gdncoltelenitni. 
Depoli, e, a. fenytelen, 
Depolir, v. a. fenytelenitni ; 

2. se — , V. r. fenytelened- 

ni. 
Deponent, s. et a. m. gi*. 

verbe — , kozepige. 
Deponible, a. letetemenyez- 

•Depopularisation, f . nSpsze- 

riitlenxUs. 
*Depopulariser, v. a. n^psze- 

f&tleniteni. 
Depopulation, f. neppuszti- 

tdi. 

Deport, m. pal. haladik; 

sans — , adt. legott, azon- 

nal. 
Deportation, f. szdmkiviteL, 
Deports, e, s. szdmkivetett, 
Deportement, m. onviselet. 
Deporter, v. a. szdmkivetni ;' 
,2. se — , V. r. eldUdni. 
Deposant, m. letHenUnyezd; 

2. — , e, a. pal. tanuskodd. 
Deposer, v. a. letenni ; it. 

ng. 2. elmozditani ; 8. 

serr. levenni ; 4. lete- 

temenyezni ; 6. pal. tami- 

vaUomdst tenni; 6. v. n. le- 

csapddm. 
D6po8itaire, m. letSteme," 

nyes ; 2. kincstdmok. 
fD^positer, v. u. zdlogot 

adni. 

D6positeur, m. letetemSnye- 
z5. 

Deposition, f . pal. letetel, el- 

mozditds; 2. tanuvallomds; 

eltenieUs. 

D6po886der, V. a. kisajdtit- 
ni. 

^epoBsesion, f. kisajdtitdit. 
D^poster, v. a. helyerdl elilz- 
ni. 

Dep6t, m. letitem^ny ; com. 
Danquede — , letiibank; 
^- leUt, drzem^ny ; S, t. t. 



com. raktdr ; mil. pdtse- 

reg ; ^con. seprii ; — de 

vinaigre, ecetdgy. 
tD6pot6ier, v. a. kimimi. 
Depoter, v. a. jard. virdg- 

edenybdl kivenni. 
D6poiiille, f. Jefejtett bdr; 

fig. huUa ; 2. zsdkrndny ; 

3. termSs; 4. hagyatek; 

deska ntha. 
B^pouillement, m. megfosz- 

tds ; tartdzkodds^ megta- 

gadds ; com. kivonat. 
Depouiller, v. a. kifosztani, 

megrabolni; 2.bdretlehiiz- 

ni : leszedni ; 3. fig. levet- 

keztetni ; 4. aratni^ learat- 

ni; p. jouer au roi —6, 

vkit vagyondtdlniegfoszta- 

ni ; 6. se — , v. r. vedleni ; 

magdt megfosztani. 
D6poiirvoir, v. &. ir. meg ""osz- 

tani ; 2. se — , v. r. kifogy- 

ni (penzibdl), 
D6pourvu, e. a. ki/'ogyott ; 

au — , adt. veletlen&l. 
*D6pravateur, m. rontd, vesz- 

tegetd. 
Depravation, f. romlds; fig. 

romlottsdg. 
Depraver, v. a. elrontani^ 

megrontani ; fig. elveszni ; 

2. se — , V. r. megromlani. 
D6pr6catif, ve, a. theo. ki- 

vdnd. 
Deprecation, f. relig. megko- 

vetes : rhet. kivdnsdg. 
Depreciation, f. kissebbites^ 

kevesbitis ; lealacsonyitds ; 

com. irtikteleniUs ; cs'ok- 

kent48; csokkenes, 
Depreoier, v. a. kissebbiteni ; 

lealacsonyitani ; csokken- 

teni, 
Depredateiir, trice, s. pusz- 

titd^ duld ; sikhisztd. 
Depredation, f. jur. piiszti- 

tds, diilds ; sikkasztds. 
Depreder, v. a. jur. rabolni, 

pusztitni ; sikktisztani. 
Deprendre, v. a. eloldani; 

2. se — , V. r. szdbadulni ; 

it, fig. 
Depreoccuper, v. deprevenir. 
Depressor, v. a. imp. sajtS- 

bol kivenni ; manuf . feny- 

telenitni. 
Depression, f. phys. nyomds; 

147 



4)ot. mMyediSf'&str.leirdny- 

Ids ; com. csokkenes ; fig. 

elnyomds ; it. dcsdrlds. 
Deprevenir, v. a. ir. eWiti- 

lettdl fdlszabadUani ; 2. 

se — , V. r. eWiteleteirSl 

lemondani. 
Depri, m. jur. anc. hub^r 

penz eUngedise ; 2. kivite- 

li vdm aid esd druk bejelen- 

tese. 
Deprier, v. a. visszamondaU 

ni ; feo. hiiberpenzt elen- 

gedni;Qoin. kiviteli dru- 

kat a vdnihivatalndl'beje- 

lenteni. 
Deprime, e, a. bot. lelapult ; 

2. behorpadt; med. gy'dn- 

ge. 
Deprimer, v. a. chir. be- 

nyomni ; 2. agr. fagyott 

fuvet lelegeltetni ; fig. U- 

szdllitani ; dcsdrolni ; 3. 

se — , V. r. lapulni. 
*Depris, m. lealacsonyitds. 
Deprisable, a. lealacsonyit- 

liatd. 
*Deprisement, m. lealacso- 
nyitds. 
Depriser, v. a. leszdllitani^ 

cshkkenteni ; csekilyleni, 
*Deprisonner, v. a. fogsdg- 

bdl kibocsdtani. 
Deprofundis (-fon-di-ce), m. 

oath, halotti ima. 
*Deprohiber, v. a. tilalmat 

megszuntetni. 
*Deprohibition, f. tilalom 

megsziintetese. 
Depromettre, v. a. igeretet 

visszayonni. 
Depucelage, etc. v. deflora- 
tion, etc. 
Depuis, adv. ota, azdta ; 2. 

—que, midta. 
Depurateur, m. pharm. tisz- 

tdld. 
Depuratif, ve, a. med. tisz- 

titd ; remede — , vertisz- 

lltd. 
Depuration, f. pharm. tisz- 

tolas. 
Depuratoire, a. tisztitd. 
Depure.-, V. a. pharm. tisz- 

tdlni : med. tisztitni ; 2. 

se — , V. r. tisztulni. 
Deputation, f. kulddttseg. 
Depute, m. kuldott^ kovet. 



D^pnter 

Deputer, v. a. kikiildenif kd- 

veUeghe kiUdeni. 
*Deqiialification, f. cfm, tu- 

lajdon elveszteae. 
*D6qualifier, v. a. cimtdl, 

tulajdoTisdgtol megfosz- 

tani. 
Deracinement, m. jard. gy'6- 

kirbdl kiforgatds. 
D^raciner, v. a. jard. gyoke- 

restdl kitipni; chir. kivdg- 

ni ; fig. kiirtani. 
D^raillement, m. ch. f. sin- 

bol kisiklds. 
D^railler, v. n. ch. f. sinbdl 

kisiklani. 
Deraison, f, oktalansdg. 
D^iaisonuaJl)le, a. oktalan; 

— ment, adv. oktalanul. 
*D6raisomieinent, m. hadar 
, heazid. 
D6raisonner, v. n. oktalanul 

beszelni. 
Deramer, v. a. t. t. selyem 

gubdkat az dgakrol leszed- 

n'l. 
Derangement, m. rendetlen- 

seg^ ziirzavar , zildltsdg. 
D6ranger, v. a. osszezavami ; 

fig. hdhorgatni; zildXni; 

2. se — , V. r. rendetlenne 

lenni ; fig. kicsapongani. 
Derate, e, a. an. liptelen; 

fig. vidor^fiirgey k'&nnyel- 

mU. 
Derater, v. a. an. l^pit ki- 

vdgni. 
D^rayer, v. a. agr. bardzddt 

vonni. 
Derayure, f. agr. elvdlasztd 

bardzda. 
fDerechef, adv. ismit. 
I)6r6gle, e, a. rendetlen; 

temps — , szokatlan id& ; 

fig. botrdnyos, kicsapongd. 
Dereglement, m. reridetlen- 

seg^ zildltsdg ; eltirea. 
D6regl6ment, adv. rendetle- 

niil. 
Der6gler, v. a. vfiegzavami ; 

fig. megrontanij elcsdbitni ; 

p. 11 ne f ant qu'un mauvais 

moine pour — tout le con- 
vent, egy riihes juh az 

egSsz nydjat megvesztegeti; 

2. V. r. V. se deranger. 
D6rider, v. a. kired&zni; fig. 

folviditni; 2. se — , v. r. 



^D^rigenr 



reddket elveszteni; fig. f'ol- 

vidulni. 
*D6ri8eur, m. giinyolddd. 
Derision, f. giinyt kigunyo- 

UU. 
D^risoire, a. gunyos. 
D6rivatif, ve, a. m6d. elhd- 

ritd ; gr. leszdrmoztatd. 
Derivation, f. gr. szdrmazds ; 

szdrmaztatds ; hydr. eldr- 

kolda; m^d. elhdritds. 
Derive, f. mar. elhajlds 

(irdnytdl). 
Derive, m. gr. szdrmazSk. 
D6river, v. n. mar. partrdl 

tdvozni; irdnyt veszteni ; 

2. szdrmazni ; 3. v. a. gr. 

szdrmaztatni ; hydr. eldr- 

kolni. 
Derme, m. m6d. bdr (em- 

bere). 
Dermeste, m. ent. porva; 

— de larde, szalonnaho- 

gdr ; — des pelletiers, 

sziicsbogdr. 
Dernier, ^re, s. a* utohd^ 

vegsd ; 2. elmult ; 3. 

nagyon, fototte ; 4. alja^ 

selejtje ; fig. il ne veux 

jamais avoir le — , nem 

dll meg bemve a szd. 
Demi^rement, adv. a minap^ 

multkor, nemreg. 
D6rob6, e, a. titkosj rejtett ; 

6con. f^ves — ees, hdmo- 

zott babj k la — 6e, adt. ti- 

tokban. 
D6rober, v. a. eUopni^ elcsen- 

ni ; p. est bien larron, 

qui larron — , nehiz ott 

lopni, hoi a gazda is tol- 

vaj ; 2. elvonniy eltitkolni ; 

3. 1. 1. 6con. hdmozni ; 4. 

se — , V. r. ellopdzni; eltiin- 

ni. 
D^rochage, m. dor. ere tisz- 

titdsa. 
D6rocher, v. a. szikldrdl le- 

taszitni ; dor . — le m^tal, 

Srcet vwsni. 
Derogation, {.rovidsegt kdr ; 

megsziintetes ; irvenytele- 

nit€8. 
D6rogatoire, a. ervSnytele- 

nitd. 
D^rogeance. f. chanc. leaZa- 

csonyitds ; kdr^ csffkkenSs. 
D^rogeant, e, a. irvSnytele- 

148 



D^saooointer 

~^"-^ — « — 

nito ; drtalmoM ; ledaav- 

nyitd, 
D^roger, v. a. Srv^nytdenit- 

m\ megszUntetni ; 2. leala- 

csonyitni ; 3. v. u. magdt 

lealdzni, 
D6roidir, v. a. renyliedte ten- 

ni; 2. se— , v. r. renyhed- 

ni ; fig. hajlekonyabbd len- 
ni. 
D^rompoir, m. pop. rangy- 

vdgd kis. 
D^rompre, v. a. ir. fauc. 

lecsapni; 2. pop. rongyot 

vdgni. 
D6roquer, v. d^rocher. 
D6rougir, v. a. pirtdl meg- 

fosztani; 2. se — , v. r. hal- 

vdnyodni. 
Derouillement, m. rozsddtol 

megtisztitds. 
D^rouiller, v. a. rozsddtol 

megtisztitani; fig. csino^ft- 

nij pallerozni; 2. se — , v. 

r. rozsddt elveszteni; fig. 

Jinomodni. 
Deroulement, m. kibontaho- 

kozds; tlss. letekergetes. 
p6rouler, v. a. legombolyitni: 

letekemi ; fig. kifejteni : 

2. se — , V. r. lehengeredni, 

' legurulni; fig. kifejlddni. 

D^Tonte^.veresegjbomlds, z<j^- 

var; fig. aldszdUdSj rondm. 
D6router, v. a. eltevelyitni : 

2. fig. megrontani, tonhre 

ienni; 3. megzavami ; ^^ 

se — , V. r. eltivedni ; fig. 

megzavarodni. 
Derri^re, pr6p. mog'dtt; 2. 

adv. Mtulrdl ; 3. m. hdi^o 

r€8Z ; fam. alfel: montre 

le — , segget mutatni; fig- 

szavdt szegni 
Des Jd§) art. . . nak, . .nek: 

2. bien — , sok ; 3. nehdny. 
D^s, pr6p. dta, fogva; 2. 

mindjdrt; 3. — que, mi- 

helyt. 
Disabuse , e, s. kidbrdn- 

dult. 
*Desabusement, m. kidbrdn- 

ditds; kidbrdndylds. 
D^sabuser, v. a. kidbrdndU- 

ni ; il est —6, most war at- 

Idtja; 2. se — , v. r. kiah- 

rdndulni : oktdni. 
Desaccointer, v. desunir. 



D^saooord 



S^sandlner 



Desoendre 



Disaccord, m. mus. elhan- 

gttlds ; fig. egyenetlensig. 
Desaccorder, v. a. mus. el- 

hangolni; fig. osszeveszlt- 

ni ; 2. se — , v. r. elhan- 

golni. 
D^sacconpler, v. a. azitfiiz- 

ni; pdrjdtdl elvdlasztani. 
fD^saccoutumance, f . leszok- 

tatds; leszohds. 
tD^ssaccoutumer, v. a. le- 

nzoktatni ; 2. se — , v. r. le- 

szokni, 
D^sachalander, v. a. vevdk- 

tdl megfosztani. 
+De8affainer, v. a. ihs^git 

csillapitni. 
'Disaffection, f. elidegene- 

dis ; — n6, n6e, a. elidege- 

nedett. 
D^saffectionner, v. a. et r. 

elidegenltni ; elidegenedni. 
D^sagencer, v. a. elrontani. 
D^sagreable, a. keUemetlen; 

— ment, adv. kellemetleniil. 
D6sagr6er, v. n. visszatetsze- 

ni. 
D^sagr^gatiou, f. phys. meg- 

semmisttes. 
D6sagr6ger, v. a. phys. meg- 

semmisiteni. 
Desagr^ment, m. kellemet- 

lensig ; 2. hidny. 
D^saigri, e, a. chi. savanyta- 

lanitott. 
Besaigrir, v. a. chi. savany- 

talanitni ; 2. v. n. savany- 

talanodni. 
B^saisine, f. f6o. Mb^r-dt- 

adds. 
Desais nner, v. a. — un 

champ, szdntdfdldet kaszd- 

Idvd hagyni. 
D^sajuster, v. a,.fdlforgatni; 

filre tenni; fig. tneghiusi- 

tani. 
"B^saltdrant, e, a. szomjat 

olM. 
Desalt^rer, v. a. szomjat 61- 

tani ; fig. nedvesUni; 2. 

se — , V. r. szonijdt oltani. 
*De8amasser, v. a. vagyondt 

elfeea^relni. 
*B68amour, m. elidegenedis. 
D^s^ncher, v. a. fuvdkdt le- 

venni. 
D68ancrer,v.ii.mar. horgonyt 
fUs'zedni. 



D^sandiner, v. n. 8z6ndt hog- 

lydba rakni. 
D6sappareiller, v. d^pareil- 

ler. 
D^sapparier, v. a. pdrjdtdl 

elvdlasztani. 
D^sapp^tisser, v. a. etvdgyd- 

tdl megfo'sztani. 
*D6sapplication, i.figyelem- 

hidny. 
D6sappliquer, v. a. szorga- 

lomtdl elvonni. 
D^ssappointement, v. m^- 

compte. 
D6sappointer, v. a. kitdrolni 

(lajstromhol); fig. vdrako- 

zdshan megcsalni^ rem^- 

nyet semmivi tenni. 
D6sapprendre, v. a. elfeled- 

ni^ kitanulni. 
D6sapprobateur, trice, s. a. 

rosszald. 
Disapprobation, f. rosszalds^ 

helytelenit^s. 
Disappropriation, f. pal. 

tuladds ; tidajdonjogrdli 

lemondds. 
D^sapproprier, v. a. megfosz- 

tani; 2. se — , v. r. tnlaj- 

don jogdrdl leniondani. 
D6ssapprouver, v. a. rosszal- 

ni, helytelenitni. 
D68approvisionner, v. a. ilel- 

mi szerektdl megfosztani. 
D6sarborer, v. a. mar. drbo- 

cot csonkitani ; lobogdt le- 

bocsdtani. 
D6sar<?onner, v. a. nyeregbol 

kivetni, kiemelni; fig. — q., 

megzavarni ; elkergetni. 
D6sargenter, v. a. ezihUhist 

levenni, levakarni ; fam. 

— q., kizsebelni. 
D^sarm^, e, a. lefegyverzett^ 

vedtelen. 
D6sarmement, m. lefegyver- 

zes ; mar. leszereles. 
D6sarmer, v. a. lefegyverez- 

ni ; mar. leszerelni ; fig. 

engesztelni; 2. v. n. had- 

sereget elbocsdtani ; 3. 
fegyverzetet levetni; 4. se 

— , V. r. lefegyverkezni. 
D6sarranger, v. a. rendetlen- 

8€gbe hozni. 
D^sarroi, m. rendetlem^g, 

zaoar. 
D^sarticuler, v. a. an. 8z6t- 

149 



szedni (csontvdzat) ; chir. 

tagot izinil levenni. 
Desassembler, v. a. charp. 

8z€tbontani ; fig. elvdlni ; 

2. se — , V. r. 8z4tvdlni. 
tD6sassi6ger, v. a. f'dUzaba- 

ditani. 
D6sas8ortir, v. a. szethdny- 

ni. 
D^sastre^ m. baleset; csapds. 
D^sastreusement, adv. sze- 

rencsetleniU. 
D6sastreux, se, a. szerencset- 

len. 
Desattrister, v. a. folviditni; 

2. se — , V. x.fdlvidutni. 
D6savantage, m. hdtrdny ; 

2. kdr, veszteseg. 
D68avantager, v. a. megrovi- 

ditni; kdrositni. 
D6savantageusement, adv. 

kdrosan, kedvezdtlenill. 
D6savantageux, se, a. kdros, 

kedvezdtlen ; mil. alkal- 

matlan. 
D6savenant, e, a. illetlen. 
D6saveu, m. tagadds, vi$z- 

8zavonds. 
D^saveugler, v. a. q. fig. ki- 

dbrdnditni. 
D6savouable, a, jiir. tagad- 

hatdy tagadandd. 
D6savouer, v* a. tagadni^ 

eltagadni ; 2. viegtagadni ; 

3. erv^nytelenitni ; 4. fig. 
kdrhoztatni. 

D6sbl6er. v. a. learatni. 

D6sceller, v. a. pecsetet fel- 
torni ; bdt. szetvdlasztani. 

Descendance, f. szdrmazds ; 
jur. ivadek. 

Descendant, e, s. ivadek^ 
sarjadek, utdd ; 2. — , e, a. 
leszdlld, ejto ; ligne, — e, 
nemzet-dg; m6d. lianyatld* 

Descendre, v. n. leszdllni; 
lemenni ; lejoni ; leeresz- 
kedni; leUpni ; phys. le- 
esni ; ereszkedni ; fig. — en 
soi-meme, magdbaszdUni; 
— chez q., megszdllni vala- 
kinel ; 2. partraszdXlni ; 3. 
fig. kanyatlani ; 4. niagdt 
megaldzni ; szdba dllni ; 
5. szdrmazni ; 6. v. a. Z^- 
tenni^ lerakni^ leemelni^ 
levenni, leereszteni; mil. 
folvdltani. 



l>e«eente 

Descente, f. lemen^s, lejoves; 

lerakds, letevis ; am. — de 

lit, dgyiz&nyeg ; mil. beto- 

res ; hydr. ereazcsatoma ; 

2. l^td. 
•Descripteur, m. Uiro. 
Descriptif, ve, a. leird, ecse- 

teld. 
Description r f. leirds^ ecae- 

teles ; pal. jegyzik. 
D^samballage, etc. v. d^bal- 

lage. 
D^sambargo, m. com. haj6- 

zdr eltorUse. 
D^sambarrass^, e, a. zavar- 

talan. 
D^sembourber, v. a. iszap- 

hdl kisegiteni. 
D^samparer, y. a., elhcigyni, 

elvonulni ; mar. vaisseau 

—^j csonkitott hajo ; 2. v. 

n. eltakarodni. 
Desempemi^, e, a. tollatlan ; 

p. il va comme un trait — , 

hH, heU Baldzs ! 
D^sempeser, v. a. kemSnyitdt 

kimosni; 2. se — ,v. r. meg- 

Idgyulni. 
Desemplir, v. a. kiuriteni; 

2. y. n. kiuriUnif kiszivd- 

rogni. 
*D6semprisonnement , m. 

kibocsdtds (bdrtonbdl), 
*D6sempri8onner, y. a. ki- 

bocsdtani (bortonbdl). 
D^sencaster, y. a. fazekas 

nemUt disziteni, 
*D68enchalner, y. a. Idncot 

levenni. 
D6senchantement, m. ih-dbg- 

uzis ; 2. kidbrdnditds. 
D6senchanter, y. a. biivdles- 

tdl megszabaditni ; fig. ki- 

dbrdnditani. 
*D6sench6rir, y. n. keveseb- 

bet igemi, 
D^sencloner, y. szoget kikuz- 

ni. 
D^sencombrer, y. a. t'ormele- 

ket eltdvolUni. 
D6sendormi, e, a. mdmoros, 
fD^sendormir, y. a. foleb- 

reszteni. 
D^senfiler, y. d6filer. 
D^senflammer, y. a. Idngot 

kioltani; 2. se — , y. r. fig. 

szerelmMl kidbrdnduLni. 
D^senflement, y. d^senflure. 



D^enller 

Desenfier, y. a. daganatot 

eloszlatni ; 2. y. n. et le- 

lohadni. 
D^senflure, f. lohudds (dn- 

ganate). 
Disengagement, d^senga- 

ger, y. d^senrdlement, d^- 

senrdler. 
D^senger, y. a. firegtol tiaz- 

titani. 
Deseniyrement, m. kijdza- 

ntids. 
D^seniyrer, y. a. kijozarnta- 

ni; it. fig. 2. se — , y. r. 

kijdzanodni. 
D^senlacement, m. kibontds 

(pdrdzrdl). 
*Desenlacer, y. a. kibontani; 

2. se — , V. r. kibofUakoz- 

ni ; fig. hlndrbdl menekitl- 

vi. 
D6senlaidir, y. a. rutsdgot 

mersSkelni, 
D6sennuyer, y. a. szdrakoz- 

tatni ; 2. se — , y. r. szora- 

kozni. 
Desenrayement, m. kerSk- 

oldds. [dani. 

D^senrayer, y. a. kereket d- 
Desenrhumer, y. a. ndthdt 

elilzni ; 2. se — , y. r. ndt- 

lidtol szabadulni. 
Desenrolement, m. mil. el- 

bocsdtds. 
D6senr61er, y. a. mil. elbo- 

csdtani ; 2. se — , y. r. 

szolgdlatbdl tdvozni. 
Desenrouer, y. a. rekedts^g- 

t&l megszabaditni ; 2. se — , 

y. r. rekedtsegtdl menekiU' 

ni. 
fD^senseignement, m. kio- 

kds. 
D^senseigner, y. a. kiokni. 
D^senseyelir, y. a. halotti 

lepelbdl kivenni. 
Desensorceler, y. a. bHvolis- 

tdl megszabaditani ; fig. 

szenvedilybdl kigydgyi- 

tani, 
DdsensoTcellement, m. igi- 

zetszuntetes. 
D6senterxer, y. d6terrer. 
Desent^ter, y. a. konoksdgot 

elilzni ; 2. se — , v. r. ko- 

noksdggal folhagyni, 
D6sentortiller, y. a. szetg'dn-- 

gy'dlni; fig. irthet6ve tenni. 

150 



D^sentrayer, y. a. Itihe- 

kdzni. 
D6senyeuimer, y. a. merget 

venni (ebnek). 
D6B^peronner, y. a. sarkan- 

tyiit levenni. 
D^s^quiper, y. a. mar. lesze- 

relni. 
Desergoter, y. a. mftr6ch. 

pdkot kivdgni; 6oon. — im 

coq, kakas sarkarUyvjat 

levdgni. 
Desert, m. sivatag ; 2. — , e, 

6,.pti9Zta, tires; jur. sem- 

mis. 
D^sertable, a. y. detestable. 
Deserts, e, a. elhagyatott, 

puszta. 
Deserter, y. a. eUmgyniy ott- 
. hagyni ; mar. lakatlan 

lielyre kitenni; mil. elszok- 

ni; 2. y. n. elilzni; — a 

I'ennemi, az ellenhez dt- 

szokni. 
D6serteur, m. mil. szoke- 

viny ; fig. elpdrtolt ; hite- 

szegett. 
Desertion, f. mil. szoke^; 

fig. elpdrtolds ; pal. elmu- 

lasztds. 
Desesp^rade (k la), adt. 6r- 

jongve. 
D^sesperant, e, a. ketseghe 

ejt6. 
D^sesp6r^, ni. duhos; 2. en 

— , adt. ketsegbeesve^ du- 

hosen ; 3. a. y . d^sesp^rer. 
D^sesp^r^ment, ady. y. en- 

desesp6r6; 2. fig. ketseghe- 

esetten. 
D6sesp6rer, y. n. ketseabe- 

esni; il est —6 des mede- 

cins, az orvosok lemondtak 

rdla; homme —-6, javU- 

hatlan; fig. 6tre -4, vi- 

gasztalhatlan ; 2. y. a. het- 

sigbeejteni ; 3. se — , y. r. 

ketsigbeesni. 
D^sespoir, m. k^tsSgbees^s ; 

2. vigasztalhatlansdg. 
D^sestimer, y. a. nem he- 

csiilni ; se faire -', becsu- 

letet elveszteni. 
D^s^tourdir, y. a. szediUisi 

elUzni ; fig. meggonddo^' 

lansdgtdl elszoktatni. 
D686trier, y. n. kengyelbSl 

kijdni. 



YD^VTver 



D^sinfeotor 



D^sorienter 



fD^sevrer, v. Sk.f^lheszakita- 

ni. 
D^shabill^, m. pongyola ; 2. 

hdzik»ntd8. 
D^shftbiller, v. a. levetkSz- 

tetni ; 2. se — , v. r. levet- 

hdzni. 
fD^shabit^, e, a. lakatlan, 

elhagyatott. 
D^shabiter, v. a. elhagyni. 
Ddshabituer, v. a. leszoktat- 

ni : 2. se — , v. r. leszokni. 
Desh&ler, v. d^Mler. 
D^sharnacher , v. d^har- 

nacher. 
Desh^rence, f. jar. droit-de 

— , esendds^g. 
Desh^riter, v. a. drdkbdl ki- 

tagadni. 
Deshomm^, a. erejeszegett. 
Deshoimete, a. ilUtlen^ sze- 

mimLetlen^ erkdlcstelen. 
tD^shonnStet^, f . illetlenseg^ 

Bzemirmetleju^g. 
D^shonnenr, m. szigyen^ 

gyaldzat ; il tieut It — . 

szigyennek veszi; il fait — k 

868 parents, sz^gyent hoz 

8ziUeire;gyaldzatdra vdlik. 
Dishonorable, deshonorant, 

e, a. becstelemtd. 
Dishonorer, v. a. hecstele- 

vnJtni ; meggyaldzni ; — sa 

famille , csalddjdra sze- 

gyent hozni ; elle est — ee, 

megesett ; 2. se — , v. r. 

megesni ; ' magdt meggya- 
ldzni, 
D^shumaniser, v. a. ember- 

telenitni^ elvaditni; 2. se 

— , V. r. minden emberi Sr- 

zist levetkezni. 
D^signatif, ve, Si.jellemz&. 
Designation, f . kijeWUs ; 

meghatdrozds ; jeWUs ; ki- 

nevezes. 
Designer, v. a. kijelolnif 

tnegjeUilni; 2. meghatdroz' 

ni; 3. kineuezni; i, gyiUolt- 

t€ tenni. 
"D^sillusionnement, m. ki- 

dbrdndulds. 
D^sillasionner, v. a! kidbrdn- 

dStni, 
Dfisimbriquer, v. a. jnr. jel- 

zdlog alulfdlmenteni. 
D^sinenoe, t. gr. vigzet. 
D^Binfatner, v. a. balgasdg- 



tdl elvonni ; 2. se — , v. r. 

bal.-rdl lemondani. 
D^sinfeoter, v. a. fertezett 

anyagtdl megtisztitni. 
Disinfection, f. fertezett 

anyaatdli megtisztUds. 
D6sinteress6, e, &.dnzS8telen; 

2. riszrehajlatlan. 
D^sint^ressement, m. onzet- 

lens^g ; 2. rSszrehajlatlan- 

sdg. 
tD^sint^ress^ment, adv. on- 

zetlenUL 
D6sint6resser, v. a. kdrtala- 

nitni. 
tD6sinvolte, a. nyilt. 
*D6sinvolture, t.fesztelensig. 
D^&ir, m. vdgy^ dhaj. 
Desirable, a. kivdnatos. 
D^sirer v. a. vdgyniy dhujta- 

ni ; kivdnni. 
D^sireux, se, a. vagyd^ sdvdr- 

ffd. 
D6sistemeut, m. pal. eldllda. 
se D6siSter, v. v. eldllni ; 

lemondani. 
D6s lors (de lOr), adv. azdta; 

akkor mindjdrt. 
Desman, m. z.pSzsma-vidra. 
Desmo'graphie, f. an. szdlag- 

rajz ; — graphique, a. szdi. 

rajzi ; — logie, f. szdl. tan; 

— logique, a. szdl. tani ; 

— phlogie, f. 8zdX. lob. 
D^Bob^ir, V. n. engedetlen- 

kedni. 
D^sob^issance, f. engedetlen- 

8ig : 2. pi. engedetlen vi- 

8elet. 
D6sob6issant, e, a. engedet- 
len. 
D§sobligeamment (-j a-man) , 

adv. bardt8dgtalanul. 
D^sobligeance, f. udvariat- 

lansdg : embertelemeg. 
D6sobligeant, e, a. vdvariat- 

lan^ neveletlen-y 2. — e, f. 

egyil148u koc8i. 
D6sobliger, v. a. — q., m£g- 

bdntani (vkit). 
D^sobstmant, d^sobstructif , 

s. a. m6d. Juuhajtd. 
D^sobstruer, v. a. uriiUst 

okozni ; fig. utat nyitni. 
D6soccupation, f. munkdt- 

lansdg. 
Dasoocup^, e, a. dologtalan. 
D^soccuper, v. a. foglalko- 

151 



zdatdl elvonni ; 2. se — , v. 

r. foglalkozd88al fdlhdgy- 

ni. 
D6soeuvr6, e, a. heverd^ do- 
logtalan, 2. m. un — , he- 

nye. 
D^soeuvrement, m. dologta- 

lansdg, Jiever^B. 
D^soenvrer, v. a. pap. iveket 

elkUVmitni ; 2. se — . v. r. 

elkUWnbdni. 
D6solant, e, a. leverd, bus, 

szomoru; 2. homme — , 

unalmas ember. 
D6solateur, m. rombold. 
D6solatif, ve, a. boldogtalan, 

sajndlatra miltd. 
Desolation, f. romholds^pusz- 

titds ; 2. viga^ztalhatlan- 

8dg. 
D^soie, e, a. rombolt ; pu8z- 

tult ; 2. vigasztalhatlan ; 

se suis — de . . ., 8ajndlom 

hogy . . . 
D^soler, v. &. rombolni, pusz- 

titani ; 2. meg8zomoiritni ; 

3. bo8ZU8dgot okozni.; 4. 

se — , V. r. 8zomorkodni. 
D^sopilatif, ve, a. mAd. itri- 

t6. 
D6sopilation, f. m^d. Uritis. 
D6sopiler, v. a. m6d. iiritni ; 

fam. cela loi — e la rate, ez 

derekasan megnevetteti. 
D^sordonne, e, a. rendetlen, 

rendezetlen ; 2. mirtekte- 

len, tul8dgo8. 
D^sordonnement, adv. ren- 

detlenUl ; 2. tuUdgosan. 
D^sordpnner, v. a. dsszeku- 

Bzdlni , bsBzebonyolvtni ; 

2. se — , V. r. rendbdl ki- 

jdni. 
Desordre, m. rendetlensSg, 

zavar ; 2. feslettB^g, er- 

kdlcstelenseg ; 3. rabUU, 

rombolds ; kilidgdB ; 4. ci- 

vakodds ; elmehdborodd8. 
D^sorganisateur, trice, s. a. 

rendzavard ; 8zervtelenit6 ; 

esprit — , pu8ztitd 8zel- 

lem. 
Disorganisation, f. szitbomr 

ld8. 
D^sorganiser, v. a. 8zerveze- 

tet folbontani ; 2. se — , v. 

T.fdlbomlani. 
D^sorienter, v. a. irdnyt 



]>^«oniials 

ve8Zteni;2. — q., megza- 

vami (vkit); 3. se — , v. r. 

tnegzavarodni. 
D^sormais, adv. ezentul ; 

mostmdr. 
D^sorner, v. a. ektelenitni. 
D^sossement, m. c«cmt, azdl- 

ka kUzedese. 
D^sosser, v. a. csontokat ki- 

szedni. 
Desouci, etc. v. dessonci etc. 
D680urdir, V. a. iiBB.feUz6ni; 

van. fonatot fblbontani. 
D^soxy'dation, {. chi. eleny- 

telenitis ; ilenytelemiUs ; 

— der, — g6ner, v. a. €leny- 

telenltni. 
*BeBpect (d6-8pek), m. tisz- 

teletlenseg: 
Despectueux, se, a. tisztelet- 

len. 
Desponsatiou, v. iinan<;ail- 

les. 
Despote, m. kenyur. 
Despotiqne, a. kenyuri ; 

— ment, adv. kenyurilag. 
Despotieer, v. a. kSnyuras- 

kodni. 
Despotisme, m.keny-urasdg; 

fig. uralkodd hatalam, 
Despumation, f. chi. lehab- 

zdi. 
Despumer, v. ^cumer. 
Desquamation (-koua-), f. 

levakards ; chir. h&rkor- 

pdzds. 
Desquamer (-koua-), v. a. 

levakami ; 2. se — , v. r. 

m6d. hdntani. 
Desrene, m. pal. tagadds. 
Desreiner, v. a. pal. tagad- 

ni, 
Dessabler, v. a. homoktdl 

niegtisztitnl. 
Dessacrer, v. a. szentsigtele- 

nUni. 
Dessaigner, v. a. v4rt&l meg- 

tisztUni. 
Dessaisine, f. jiir. kiUtel. 
Dessaisir, v. a. prat, kitenni 

(birtokbdl) ; 2. se — , v. r. 

kiadiii. 
Dessaisissement, m. kiadds^ 

kiszolgdltatds. 
Dessaisonner, v. a. agr. al- 

kaZmatlan iddben megmun- 

kdlni. 
Dessaler v. a. kidztatni ; 



Dessangler 

fig, c'est un —6, ravasz 

ember. 
Dessangler, v. a. megeresz- 

teni (}ievedert). 
Dess^chant, e, a. szdritd. 
De88echement,m. kiszdtitds, 

kiszdradds; m^d. osszezsu- 

gorodds. 
Dessecher, v. a. kiszdritani ; 

fig. eltompitani ; bot. szd- 

ritni ; 2. se — , v. r. eUzd- 

radni. 
Dessein, m. szdndek terv ; 

c€l ; 2. k — , adt. szdnde- 

kosan ; sans — , meggondo- 

latlantd ; de — ferme, 

szildrdul. 
Desseller, v. a. lenyergelni. 
Desserre, i.tdgitds; iam. il 

est dur A la — , zsugori. 
Desserrer, v. a. tdgitani; fig. 

fam. il n'apas —6 les dents 

tout le jour, egSsz nap 

JuUlgatott; fam. — un 

soufflet k q., pofan iitni 

vkit ; 2. se — , v. r. tdgidni. 
Dessert (d6-c^re), m. cseme- 

ge ; arriver au — , kesdn 

j&ni. 
Desserte, L maradek etel. 
Dessertir, v. arfoglalvdnyt 

levenni. 
Des servant, m. helyettes lel- 

k€8z. [fat. 

Desservice, m. rosz szolgd- 
Deeservir, v. a. ir. leszedni 

(asztalt) ; 2. drtani (vala- 

kinek); 3. — une cure, 

helyettes szolgdlatot telje- 

siteni. 
Dessicateur, m. econ. axzalo. 
Dessicatif, ve, a. m^d. szd- 

ritd; 2. m. szdritd szer. 
Dessiccation, f. chi. kiezdri- 

ids. 
Dessiller v. a. kinyitni (sze- 

mSt); fig. — les yeux a 

q., kijtSzanitni. 
Dessin, m. rajz ; vdzlat ; 2. 

rajzmilveszet ; 3. — colori6, 

szlnezett rajzolat. 
Deseinateur, m. rajzold. 
Dessiner, v. a. rajzolni; vd- 

zolni; 2. se — , v. r. ido- 

mulni. 
*Dessouci, m. gondtalansdg, 
*se Dessoucier, v. r. mivel se 

t&rddni. 

152 



H^ndation 

Desfiouder, v. a. forrasztdst 
leolvasztani. 

Dessoufrer, v. a. chi. kSnet- 
lenitni. 

DessoMer, v. a. pop. kijdza- 
nitni; 2. v. n. kijdzanodni. 

Dessous, m. alj ; fig. il y a 
un — dans cette affaire, 
titok rejlik e dologban ; 2. 
fig. avoir le — en qch., 
valamiben veszteni; 3. advl 
alattf alalia ; vetement 
de — , ahd ruha; en — , 
ahd ; il a la mine =, gya- 
nu8 arcu; 4. pr^p. atul; 
alatt ; au — de Paris, Pa- 
rison alul. 

Dessus, Ta.,fel86 resz; mus. 
felhang ; th. les — , pi. zH- 
ndrpadids ; fig. prendre le 
— , feliil kerekedni; 2. adv. 
ra, . . re ; mettez le — , 
tegye rd ; la — , fbnn, fo- 
Vott ; 3. pr^p. ni — , ni des- 
sous, se foWtte^ se alatta ; 
par — , azonkimil; pr. il 
payera par — T^paule, 
^9y fiUert se fog fizetni; 
il est au — du vent, ren- 
den van a szendja. 

Destin, m. sors, vegzet ; on 
ne peut fuir son — , sorsdt 
senki se kerUlheti el. 

Destination, f. rendeltetis; 
2. rendeltetis helye. 

Destin6e, f. v. destin ; 2. 
po6t. ^letpcUya. 

Destiner, v. a. rendelni, 
szdnni ; 2. v. n. elhatdroz- 
ni, szdnd4kozni ; 3. se — , 
V. r. magdt eltdk4lni. 

De8titu6, e, a. kifogyotty ki- 
pusztult ; hatdlytalan. 

Destituer, v. a. letenni (hi- 
vatdlbdl). 

Destitution, f. letitel. 

fDestrier (des-tri-6), m. csa- 
tald. 

fDestroussement, adv. nyil- 
vdnosan, vildgosan. 

Destructeur, —trice, s. a. 
ptisztitd, duld. 

DestrucfibilitS, f . pusztUka- 
tdsdg. [pusztU4. 

Destructif, v. a. romboldf 

Destruction, f . pusztidds. 

D^sudation (d6-<?u-) f. mM. 
Mpors. 



D^n^nde 



D^tenir 



D^su^tiide (d6-vu-), f . elivU- 

les. 
D^snltatenr, trice, s. mil- 

ugrd, 
DesunioD, L im, elvdlds ; el- 

vdlasztds ; fig! egyenetlen- 

sSg^ viazdly. 
D^snnir, v. a. jur. elvdUasz- 

tani; fig. dsszeveszHni ; 2. 

se, — , V. r. elvdlnif szit- 

vdlni : fig. osszeveszni . 
Detach^, e, a. fort, pieces 

— 6e8, hiilmUvek; litt. pen- 

B^es — ^es, imzefilggetlen 

gondolatok. 
D^tachement, m. leoldds, el- 

cldds; mil. oaztag ; fig. el- 

fogulatlansdg ; elvonult- 

sdg. 
Detacher, v. a. leoldaniy el- 

oldani ; leszedni ; lemar- 

zsdlni; 2. levenni^ kiJiuz- 

ni ; giier. hikiildeni ; fig. 

elvonni; kiszabaditni; jur. 

n€tvdla8Ztani ; peint. ki- 

emelni ; 2. se — , v. r. el- 

vdlniy szMvdlni; fig. elvo- 

nulni; menekulni. 
D^tacheur, m,folt-ti8ZtlUS. 
Detail, m. riszlet^ aprdzat ; 

com. commerce de — , ap- 

rd tozs; en — , adt. kicsiny- 

hen; rtSszletesen. 
B^taiUant, e, s. a. com. 

marchand — , f4lk6z kal- 

mdr, szatdcs. .^ 
D^tailler, v. a. riszletezni; 

•- la viaude, hvH kivdgni; 

2. com. r^szenkint adni ; 3. 

korulmSnyesen eWadni. 
D^taillenr, v. d^tdillant. 
B^talage, m. berakds, csoma- 

polds. 
Dfetaler, v. a. iam^t berakni; 

2. V. n. pop. elkotrddni; 

man. gyorsan futni, 
D^talinguer, v. a. mar. hor- 

gonykotelet leoldani. 
D6teindre, v. a. ir. szinit 

venni; 2. v. n. et se — , v. 

r. 8zln£t hagyni. 
B^telage, m. leszerszdmozda. 
D^teller, v. A. kifogni, le- 

szerszdmozni, 
B^tendoir, m. tisa, jdrgdny- 

fa. 

B^tendre, v. a. megereszteni ; 
fig. megpihenni ; 2. leszed- 



nit lebontani ; 3. se — , v. r. 

renyhedni, emyedni. 
Detenir, v. a. ir. letartdztat- 

ni ; — Stve detenu an lit, 

fekvdbetegnek lenni. 
Detente, d'nn fnsil, f. ra- 

vasz ; 2. eUutis. 
fD^tenter, v. a. visazatarta- 

fiif elkuzni ; 2. *vi88zataszl- 

tdvd tenni. 
D6tentenr, m. letartdztatd. 
Detention, f. letartoztatds, 

fogvatartd8 ; 2. lefoglaids. 
Detenu, jn,fogely. 
Detergent, v. d^tersif. 
D6terger, v. a. m6d. tisztit- 

ni. 
Deterioration,!, roszabbvlds; 

roszabbitds. 
D6teriorer, v. a. pal. com. 

roszabbitniy elhanyagolni ; 

2.- se — , V. r. elromlani. 
Determinant, e, a. d'dntd. 
Deteiminatif, ve, a. gr. ha- 

tdrozd. 
Determination, t. elhatdro- 

zds ; liatdrozat ; phys. 

irdny. 
Determine, m. gonosz^agya- 

filrt ember. 
Determine, e, a. hatdrozott ; 

8zenved€lye8 ; 2. vakmerd^ 

eUzdnt. 
Deteiminement, adv. bizo- 

nyo8an^ mvlhatlanul; 2. 

Spen, teljessSggel ; 3. vild- 

goaarif ^rthetden; 4. ha- 

tdrozottan^ bdtran. 
Determiner, v. a. elhatd- 

rozni - 2. meghatdrozni ; 

eldonteni ; 3. hatdrozni ; 

kitUzni ; gr. leirni; philos. 

kijelolni ; 4. jur. ddnteniy 

eldMteni; 6. v. n.elvegez- 

ni ; 6. se — , v. r. eltokil- 

ni, eUzdnni. 
Deterrer (-t^-re), V. a. ki48- 

ni; fig. folfedezni; fam. 

kipuhatolni. 
Deterreui', m. kidsd. 
Detersif, ve, s. a. med. tUz- 

iitd ; iuuhajtd. 
Detestable, a. mor. megvetia- 

re mihd^ ocsmdny; — ment, 

adv. utdlatoaan. 
Detestation, f. viegvet^8; 

utdlat. 
Detester, v. a. mor. megvet- 

153 



Detraction 

n/, utdlni ; 2. v. n. kdro- 

niolni, 
Detignonner, v. a. pop. fd& 

ket lerdatani. 
Detirer, v. a. manuf. nyuj- 

tani. 
Detiser, v. a. szetpiszkdlni. 
Detisser, v. a. manuf. szSt- 

fejteni, kibontani. 
*Detitrer, v. a. cimtdl meg- 

fo8ztani. 
Detonation, f. cbi. dttrrands. 
Detoner, v. a. chi. dnrranni. 
Detonuation, f. mu8. hamis 

liangozdi. 
Detonuer, v. n. mus. hami- 

8an hangozni ; fig. elter- 

ni. 
Detordre, v. a. ir. kicsavar- 

ni, elcsavanii. 
Detorquer, v. a. f4lremdgya- 

rdzni. , 
Detors, e, a,, folbomlott. 
Detorse, f . ch. Jicamodda. 
Detortiller, v. a. szitbonta- 

ni. 
Detoucher, v. a. mar. Uniit 

lengQoe tenni. 
Detour, m. kanyarodds ; 2. 

fordulat; 3. keriiW; fig. 

8zab€Ldkozd8 ; 4. foods ^ 
. mentseg; fam. donner a*un 

— «t q., rdszedni vkit, 
Detourber v. emp^cher. 
Detourne, e, Si.fHree86; ma- 

gdnyo8 ; fam. prendre des 

chemins — es, tekerviny 

utakon jdrni; mot — e, 

rejtett 8zd. 
Detournement, m. p. u. el- 

hdritds ; faYn. velemSny- 

vdltoztatds ; com. eUik- 

kasztds ; pal. elidegenitis^ 

elc8dbitd8. 
Detoumer, v. a. eltiritni (ut- 

rdl) ; fig. tartdztatni ; fel- 

re'vezetni; 2. elteritni(vi- 

zet) : eidrkolni; 3. eUidri- 

tani; fig. elcsavami; com. 

eUikkcuztani ; 4. v. n.for- 

dulni ; 5. se — , v. r. keriil- 

ni ; eltirni ; elfordulni. 
Detracter, v. a. et n. rdgal- 

mazni, 
Detracteur, s. a. rdgcHmazd. 
Detraction, *detractation, f. 

rdgalmazds ; pal. le droit 

de— , la — , levonmijog. 



D^tranoliomeiit 



DeitU 



D^ToUer 



D^tranchement, etc. v. dis- 
section etc. 
D^tranger, v. a. kiirtani. 
D^traper, v. d^barrasser. 
D^traquer, v. >a. elrontani; 

fig. elcsdbitani ; 2. v. n. 

et se — , V, r. megronilani; 

it. fig. 
D^trempe, f. peint. vizfes- 

tih ; p. un mariage en — , 

tdrv6nytelen hdzassdg. 
D^tremper, v. a. higitni; 

elegyltni ; Idgygyd tenni; 

fig. elpuhitni. 
D6tresse, f. aggdly^ aggoda- 

lom ; sziiksig ; mar. signal 

de — , viszjel. 
D^tresser, v. a. kifonni. . 
D6tret, m. serr. csavarfogd ; 

forg. ciipd vas. 
Detriment, m. kdr, hdtrdny, 
D6tritage, m. olajbogySk 

szitzuzdsa. 
D6triter, v. a. zuzni, drdlni. 
D^ritoir, m. olajsajtd. 
Detroit, m. g6ogr. tengerszo- 

ro8 ; 2. szoros ; an. medence 
D^trompement , hidJbrdndi- 

tds*: kidhrdndtilds. 
D6tromper, v. a. kidhrdn- 

ditni ; 2. se — , v. r. kidh- 

rdndvlni. 
Detrdnement, m. trdntdl 

megfosztds ; trdnvesztis. 
D6tr6ner, v. a. trdntdl meg- 

fosztani. 
D^trouss^ment, adv. nyil- 

tan^ kereken, 
D^troussement, m. leoldds ; 

2. rabldSf zsdkmdnyolds. 
D6troasser, v. a. leoldani : 

leereszteni ; fig. — q., vHt 

kirabolni. 
D6trousseur, m. haraszti 

zsivdnyt rabid. 
D6truire, v. a. ir. lerombol- 

nif lerontani^megsemfnisit- 

ni ; fig. tonkre tenni; meg- 

cdfolni; semmivi tenni; 2. 

se — , V. r. elromlanif el- 

pusztulni, semmive lenni ; 

magdt 6letet5l megfoszta- 

ni. 
Dette, f . addssdg ; fam. il est 

cribi^ des — s, fiUig adds ; 

—active, kdvetelSs; — pub- 

lique, dUamaddssdg ; p. 

qui Spouse la veuve, Spouse 



les —8, ha elkezdtedy 

folytasd ; fig. il nie la .— , 

nem akarjabevaUani hibd- 

jdt, 
Deuil, m. gydsz ; szomoru- 

^o>g ; 2. gydszruha; iaire 

son — de qch. vmirdl le- 

mondani; 8. gifdszkisSret. 
Deux, a. kettd ; 2. m. un — , 

kettos szdm; fig. §tre entre 

7-, habozni. 
Deuxi^me, a. mdaodik. 
Deuxi^mement, a. mdsod- 

szor. 
D6valer, v. a. leereszteni 

( bort pincSbe); lejdni (Up- 

csdn) ; 2. v. n, tdvozni 

(szobdbdl). 
D^valiser, v. a. kirabolni^ 

fosztogatni. 
Devancer, v. a. q. megelozni 

(vkit) ; fig. felVdmidni. 
D6vancier, ere, s. el6d; 2. pi. 

68dk. 
Devant, m. eldriaz^ eWtSr ; 

fig. prendre les — s, vkit 

megeldzni; 2. adv. eWtt; 

les premiers vont — , a ki 

hamarabb jd ^ hamardbb 

6rdl ; 2. ci — , adt. Jiajdan^ 

nSha napjdn ; 3. pr6p. eli^ 

eUbe^ eWtt; fam. il est 

— Dieu, meghalt ; 4. eldl ; 

par — , eWlrdl ; —que, mi- 

eldtt. 
Devantier, m. pop. J^tiny, 
Devftnti^re, f. nSi lovagld 

dltdny. 
Devanture, f. Mt. eldrisz; 

com. kirakat. 
D6vastateur, m. pusztUd, 
Devastation, f. pusztitds. 
D^ vaster, v. a. pusztitni. 
DSveloppable, a. kifejthetd. 
D6veloppement, m. kigdn- 

gy'dles ; fig. kifejWdes. 
Ddvelopper, v. a. legdngyd- 

lUni, kig'dngyolgetni ; 2. 

kifejteni; megmagyardzni; 

3. se — , V. r. kifejlddni, 
Devenir, v. n. ir. lenni (vmi- 

ve); — k rien, elpdrolog- 

ni. 
D^vergondage, m. erk'olcste- 

len iletmdd ; kicsapongds. 
D6vergond6, e, a. szenUr- 

metlen ; 2. — e, f . ringyd. 
se D^vergonder, v. r. kor- 

154 



helykedni ; minden izemr- 

met levetni. 
D6verguer, v. a. vitorlaru- 

dakat leszedni. 
D6verrouiller, v. a. folzdrol- 

ni. 
Devers, v. vers. 
D6vers, m. va^horog;2.—,(i, 

a. 1. 1. gorbey hardnt^kos; S, 

— ement, hardnUkosan. 
D^verser, v. n. b&t. gorhm 

dllni ; 2. V. a. gorbin beil- 

leszteni ; —6, megveteme- 

dett ; fig. — le mepris sur 

q., vkit megvetesaeleldrm- 

tani. 
D6versoir, m. vtzcmpdan; 

hydr. gdt. 
Devetir, v. a. levetkeztetni ; 

2. se — , V- r. levetkezni ; 

jur. lemondani. 
Dlv^tissement, m. jur. le- 

monddSf dtengedes. 
*D6viable, a. elterUhetd. 
D^viatif, ve, a. eltSrd. 
Deviation, f. eltires ; it. fig. 
D^vidage, m. legomholyitdi. 
Divider, v. a. legombolyitni- 
D6vldeur, se, s. gojnbolyito, 

cseveW. 
D^vidoir, m. inotdla. 
D6vier, v. n. fig. elMmi ; 2. 

V. a. p. u. f^re magyardz- 

ni. 
Devin, devineresse, s. j6s; 

pop. je ne suis pas — , 

nem szagolhattam. 
Deviner, v. a. jdsolni ; 2. el- 

taldlni ; fig. o'est une 

^nigme si — , irthetlen. 
D6virginer, v. d6florer. 
DevirHiser, v. ^ff^miner. 
Devis (-vice), m. kdltsigve- 

tis ; 2. cseveg^s. 
D6visager, v. a. q. 'osszekar- 

colni, megkarmolni. 
Devise, f . jelv€ny ; com. jeh 

vdXtd ; 2.jelige. 
fDeviser, v. a. csevegni; 2. 

k^ltsfgvetist cHndlni. 
D6visser, v. a. lecsavarni. 
D6voiement, m. m6d. ^- 

folydi ; bAt. le/arolds. 
D6voilement, m. lefdXyolo- 

zds; fig. fblfedezes. 
D6voiler, v. a. lefdtyolozni ; 

fig. Uleplezni; 2. se — , ▼• ^' 

arcdt leleplezni. 



P^Toi^ 

Devoir, v. a. ir. tartozni; fig. 
koszonhetni ; 2. lekotelezve 
lermi; 3. (sanB r^gl) il 
doit Stre riche, hell^ hogy 
gazdag legyen; il doit 
faire froid» hideg lehet . . . ; 
4. kellem ; il doit parti, 
el hell utaznia ; vous ne 
devez pas rester, nem sza- 
bad maradnia ; 5. se — , v. 
r. je me dois a ma fa- 
mille, csalddomnak tarto- 
zom ilni. 

Devoir, m. kdUlessig; rendre 
ses — 8, tuztelkedni ; se 
mettre en — de faire qch., 
vmUiez fogni , kSsziilni ; 
keo\. foladat. 

D6vole, f. jeu. mats. 

D6volu , e, a. Jidromlott ; 
droit — , hdramlanddsdg. 

Devolu, m» jur. hdramlat; 
fig. Jeter un — sur qch., 
iginyt tartani vmire. 

Devolation, f. rdszdilds ; 2. 
esenddseg, . 

D^vorant, e, a. ragadozd ; 
Ag.fahS; emSsztd. 

D^vorateur, m. fald; fam. 

— de livres, konyvmoly. 
D6vorer, v. a. szittipni^ 8z€t- 

marcangolni ; falni, nyel- 

ni ; fig. emeszteni^ kinoznit 

zaJdatni ; elnyelni. 
D6vot, e, 8. reug. dhitatoa ; 

faux — , szenteskedd; 2. 

jdmbor^ Utenfiia. 
D6votement, adv. dldtato- 

san. 
Devotion , f. dhUatossdg ; 

izenteskedes ; pr. il n'est 

— que de jeune pr6tre„ 
uj szita szegen fiigg; 2. 
dJntat ; faire ses — s, cU- 
dozni; fig. engedelmessig. 

D^vouement, devoAment, m. 

hdddat^ kSszsig. 
D6vouer, v. a. szentelni, 

ojdtdani ; 2. . se — , v. a. 

vmgdt foldldozni. 
D^voyer, v. a. tivelyitni ; t." 

t. ferde irdnyt adni ; m6d. 

hasmen^st okozni; 2. se 

— , V. r. elievedni; fig. el- 

tivelyedni. 
D^voyes, m. pi. th6o. Hvely- 

gdk. [kdrdsz. 

Dexamisse, f. crust, vizen- 



Dext^rit^ etc. v. adresse. La- 
bility etc. 

Dia, i. tiiUd ! p. il n'entend 
ni A — ni sL hubau, se hi 
se be mint az ajtdfilfa, 

Diab^t^s (-t^-ce), m. m6d. 
hdqydr. 

Diable, m. th^o. ordog ; 2. 
pr. le — n'y perdrien, a 
Idtszat csal ; faire le — A 
quatre, poftoh' Idrmdt csap- 
ni ; se aonner au — , k^t- 
segbeesni ; que le — I'em- 
porte, vigye a mand ; tirer 
le — par la queue, nyo- 
morogni ; c'est \k le — , itt 
a bokkend ; c*est un bon 
— , vig cimbora; — de che- 
min, dtkozott ut ; k la — . 
adt. roszul ; 3. t. t. artil. 
g'&rkocsi ; 4. i. fam." pat- 
varban. 

Diablement, adv. orddgileg. 

Diablerie, f. ordi'mgosseg, bo- 
szorkdnysdg ; fig. gonosz- 
sdg, 

Diablesse, f. sdtdn asszony ; 
b. p. bonne — , jdmbor nd. 

fDiablezot, i. fam. Iiogyis 
ne ; jut eszembe ; majd ha 
fagy. ^ 

Diabliculer , v. a. ragal- 
mazni. 

Diablotin, m. orddgocske. 

Diabolique, a. th6o. orddgi ; 
it. fig. ; — ment, adv. drdd- 
gileg, 

Diabotanum (-nome), m. 
pharm. novinytayasz. 

DiaHbrose, f. med. maratds ; 
— brotique , a. mard ; 
— conal, e, a. cath. szer- 
papi; — conat, m. cath. 
szerpapsdg ; — conesse, f. 
h. ecci. sz.papnd ; —ere, m. 
sz.pap; — delphie, f. bot. 
kitfalkds ; — dfeme , m. 
h mlokdUz ; — gnose , f . 
m6d. kdr-isme; — gnosti- 
que, s. a. m6d. kdr-isme" 
tan; kdr-ism^i; — gonal, 
e, a. g^om. szdgirdnyos ; 
2. — , f . szdgirdnyos vonal ; 
— gonalement, adv. sz^g* 
irdnyosan. 

Diaire, a. m6d. egynapi. 

Dialec'te, m. litt. szdjdrds ; 
— tique, f . isztan ; vitdly- 

155 



Di ction 

tan ; — tiquement , adv. 

4sztanilag. 
Dialo'gique, a. pdrheszidi ; 

— gue, m. pdrbeszSd, 
Diamant, m. min^r. ^e- 

mdnt; donnerunepoign6e 

de — s, dusan megjutal- 

mojuni ; Edition — , pardny 

kiadds. 
Diamautaire, m. gyimdnt- 

met8z6. 
Diamanter, v. a. gyimdnt'al 

kirakni. 
Diametral, e, a. g^om. dt- 

mir&i. 
Diam^tralement, adv. dtm>i- 

r&ileg ; fig. elUnkezSleg, 
Diam^tre, m. g6om. dttn^rd, 
Diandre, a. bot. k^lMmes. 
Diane , f . myth. Didna ; 

mil. viadal ; aloh. eziUt. 
Diantre, m. ordidg ; allez au 

— , menjen a pokolba. 
Dia'pasou , m. mus. )uing- 

mirv ; 2. hangvilla; fig. 

lendiUet ; — phane, a. phys. 

dtldtszd; — phan6ite , f. 

phys. dtldtszdsdg ; — pho- 

r^se ,' f . m6d. izzadds ; 

— phor6tique, a. m6d. iz- 

zasztd ; — phragme, m. an. 

rekesz-izonn ; — apr6, e, a. 

tarka; — prun, m. pharm. 

szilvanyalat ; — prure, f . 

tarkasdg ; — py6tique, v. 

suppuratif ; — iTh6e , f . 

m6d. Jiasfolyds ; — 8t4me, 

V. intervalle ; —stole, f. 

an. tdgulds ; — th^se, f. 

m6d. testalkotds; —tribe, 

f. gunyirat. 
Dicast^re, m. kormdnyszik. 
Dico'que, a. bot. Mthilvelyu; 

— tyle, m. z. tatdr pezsma; 

— tyl6done, m. bot. kit- 

szikii. 
Dicta'me, m. bot. ezerjd ; 

—men (-6ne), m. dog. su- 

gaUds ; — teur, m.paran- 

csdr ; fig. ton =, paran- 

csold liang ; — torial, e, a. 

paraneslagos ; — ture, f . 

parancsdrsdg, 
Dlct^e, f. mondatolds. 
Dieter, v. a. mondatolni ; 2. 

nyeMre adni ; 3. rendelni. 
Diction, f. beszid; mon- 

ddka. 



Diotionnaire 

Dictioonaire, m. 9z6tdr. 
DictoD, m. tB3n..pildabeszid; 

2. celzdSt vagdaldzds. 
Dictum (-ome), m. jiir. ha- 

t4rozat. 
Didactique, a. oktatdlagos; 

2. m. oktato eldaddi ; 3. 

tanmdd. 
Didas'cal, m. h. eccl. tudor ; 

— calie, f. tanUds ; =8, pi. 

hizonylatok ; f— calique, 

a. tuaomdmjos. 
Didelphe, m. z. csecs-iszd- 

ko8. 
Didynam'e, a. bot. kStfSbb 

himes ; — ie; f. bot. ket 

fdbb himesseg. 
Di^rese, f. chir. vdgds, fol- 

vdgds ; 2. gr. szetvdlasztds. 
Dieretique, v. corrosif. 
Diese, diesis (-ice), in. mus. 

keresztjegy ; 2. kereszte- 

zett hangjegy ; 3. a. keresz- 

tezett. 
Di^ser, v. a. mus. kereszttel 

jelolni. 
Di5te, f. elet-t itrend; 2. 

mSrtektartds ; 3. h. m. 
■ orszdggyiiUs; 4. napijdra- 

dek: 
Diet^tique, a. m6d. 6trendi ; 

2. f. eptan. 
Dieu, m. Isten. 
Dieutelet, m. g. p. istenke. 
Diffamant, e, a. becsiUet- 

84rt&. 
Diffamateur, m. rdgulmazd. 
Diffamation, f. rdgalmazds ; 

rdgalom. 
Diffamatoire, a. becsiUetser- 

t6 ; 6crit — , gunyirat. 
Diffamer, v. a. rdgcUmazniy 

szidalmazni; 2. se — , v. r. 

jd himevit elveszteni, 
Differemment (di-f6-ra-), 

adv. kUWnbdzdleg. 
Difference, f. kiiWnbseg ; 2. 

kiildnbfeleseg ; 3. arith. 

kuVonbozek; log. kiUonboz- 

tetes. 
Diflf^rencier, v. a. ktildnbdz- 

tetni; math. kiUzelni. 
Diff^rend, m. viszdly^ egye- 

netlenseg ; 2. pdros ugy. 
Diflf^rent, e, a. kuWnbdzd, 

elterd ; 2. kUWnfSle. 
DifF^rentatioD, f. math, kii- 

Idnbzikelis. 



Diff^rentiel , le, a. kiUzeU- 

kes ; calcul — i kiilzel^k- 

hdnylds, 
Diff6rer, v. a. kiiWnbdzni; 

2. elhahisztani ; p. ce qui 

est — e, n'est pas perdu, 

ami halad nem viarad. 
DifUcile, a. bajos^ iieMz ; 2. 

k4nyes ; 3. onfeju; 4. kid- 

veteld; faire le — , kinyes- 

kedni; — ment, adv. bajo- 

mn, neltezen sib. 
Difficulte, f. neMzsig ; 2. 

bdkkend, kerdiibe vitel ; 3. 

faire — , magdt vonogatni ; 
"4. ellenvetis; p. c'est le 

p^re des — s, szdrszdlhdso- 

gato ; 5. fam. |jSrpatvar ; 

6. sans — , adt. ketsig- 

kiviil. 
Diffitfultueux, se, adj. nehez- 

kis. 
Difformation , f. pal. elfer- 

ditSs. 
Difforme, a. idomtalan ; fig. 

ocsmdny. 
Difformer, v. a. pal. elferdi- 

teni , 2. dtaiakitani ; 3. 

idomtcdanitni. 
Difformite, f. idomtalansdg, 

riitsdg ; fig. ocsmdnyadg. 
Diffraction, f. opt. »ugdrtd- 

rSs. 
Diffus, e, a. terjedelmes. 
Diffus^ment, adv. terjedel- 

mesen. 
Diffusion, f. phys. terjedis; 

2. htt. terjedelmessig. 
Digame, etc. v. bigame, etc. 
Dig^rer, v. a. emeszteni; fig. 

megfontolni ; eltiimi ; 2. 

chi. pdUitni. 
Digesteur, m. haon.pdllitd. 
Digestif, ve, a. emisztd ; ap- 

pareil — , emesztSszerv. 
Digestion, f. emesztes ; fig. 

une affaire de dure — , fd- 

radsdgos ugy ; 2. chi. pdL- 

litds. 
Digitaire, f. bot. pimpd. 
Digital, e, a. ujjas. 
Digitale, f . bot. gyiiszUvirdg. 
Digits, e, a. ujjas. 
Digne, a. meltdf erdemes; 

—ment, adv. m^ltdn ; mel- 

tdlag ; illedelmesen. 
Dignitaire, m. fdur ; fdhiva- 

talnok. 

156 



Dilisenoe 

Dignity, f . fdrangjdhivatal; 

2. m^ltdsdg ; 3. fontmsdg. 
Digon, V. diguon. 
Digone, a. keUzogU. 
Digressif, ve, a. fttcsaponpo. 
Digression, f. elUris; astr. 

UlvoUdg, 
Digressivement, adv. elUrii' 

leg. 
Digue, f. mar. gdt^ tolUs. 
Diguer, v. a. man. sarkan- 

tyuzni ; 2. gdtot emelni. 
Diguon, m. mar. lobogo- 

nyel. 
Digyne, a. bot. ket-anyds. 
Dilac^ration, f. chii.szeUza- 

kasztds'. 
Dilac^rer, v. a. chir. szetsza- 

Jntni. 
Dilaniateur, trice, a. min. 

robbantd. 
Dilapidateur, trice, s. &./€- 

csirld, pazarld. 
Dilapidation, f. fec8erlSs,pa- 

zarlds. 
Dilapider, v. 4. pazardni; 

elhardcsolni. 
Dilatabilite, f . phys. terjedA- 

kenyseg. 
Dilatable, a. phys. terjede- 

keny . 
Dilatateui', m. an. tdgitd; 

chir. mSktuk&r. 
Dilatation, f. phys. nyujtds ; 

chir. tdgitds ; m6d. tdgu- 

Ids; astr. terjedes. 
Dilater, v. a. nyujtani, ter- 

jeszteni ; chir. tdgitni ; 2. 

se — , \. r. tdgulni; ter- 

jedni; fig. mon coeur se 

— e , szabadahban lelek- 

zem. 
Dilation, f. jur. halasztds. 
Dilatoire, a. jur. halaszto; 

—ment, oAy.hdlasztdlag- 
fDilayer, v. a. Iialasztani; 

2. V. n. hdbozni. 
Dileetion, f. ezeretet. 
Dilemme (-j^me), m. log. 

szarvas eszlet ; kelepee. 
Diligemment (-ja-man), adv. 

szorgalmasan^ serSnyen; 2. 

gondosan. 
Diligence, f . serenysig, gyor- 

sasdg^ szorgalmasiAg ; 2. 

faire — , sietni^ siettetni; 

com. halad€ktalan ovatol- 

tatds ; prat. ^ la — de . . ., 



Diligent 

...megkeresSsSre; 3. fd- 

radgdg , mwikdssdg ; 4. 

gyorskoan ; postakocsi. 
DUigent, e, a. gyora, serinUt 

szorgalmas ; 2. munkas^ 

gondoa; 3. m. ir. arany 

motola ; 4. — e, f . bot. ta- 

vaszi tnlipdn. 
Diligenter, v. u. diligentez, 

siessen; 2. v. a. siettet- 

ni ; 3. se — , v. r. sietni. 
Diluer, v. a. chi. vizezni. 
Dilution, f. chi. vizez^s. 
•Diluvien, ne, a. oz'dnvizi. 
Diluvier, v. inonder. 
Dimanche, m. vcLsdmap ; — 

gras, faraang vaadmapja ; 

fam. air de ==, vig arc. 
Dime, f. tized^ d6z«ma. 
Dimension, f. terjedelem; fig. 

prendre des — s, int^zked- 

ni ; alg. hatvdny ; tinyezd. 
Dimer, v. n. cout. dizs- 

mdlni. 
Dimerie, f. d^zsnia mezd. 
Dimenr, m. dSzsmdld. 
Diminner, v. a. kevesbitni ; 

arch, vekonyitni ; 2. v. n. 

kevSsbednit fogyni ; gy'dn- 

giilni ; com. cshkkenni. 
Diminutif, ve, s. a. gr. kicsi- 

nyitd. 
Diminution, f. kicsinyitis: 

fogyds; csokken^s. 
Dimissoire, jur. m. elbocsdt- 

vdny. 
Dimissorial, e, elbocsdtd. 
Diuandine, f . sdrgarSzmH. 
Diuandier, m. sdrgarSzontd. 
Dinatoire, a. heure — , eb^d 

ideje. 
Din-dan, m. csengSs, 
Dinde, f. ndttiny ptdyka; 

fig. ostoba nd. 
Dindon, m. kanpidyka ; fig. 

gafder les — s, visszavo- 

nnltan 4lni (falun) ; il est 

bete come un — , oatoba 

mint a lud, 
Dindonnade, f. v^t. pulyka- 

hindd; 2. cuis. pulyka- 

yagdaU. 
Dindonneau, m. pulyk4c8- 

ka, 
Dindonnier, 6re, s, pulyka- 

pdiztor; iron, falusi ri- 

pdk. 
Dm^, V. diner. 



J^in^B 

Din6e, f . dili szdUds ; eb^d- 

k^Usig, 
Diner, dtn6, m. ebid ; 2. id- 

laXt €tel ; 3. v. n. ebidelni; 

donner k — , ebidet adni. 
Dinette, f. aovdny ebid. 
Dlneur, m. ebMeld ; 2. td- 

nydmyald ; 3. un beau — , 

nagyHkii., 
Dinique, s. a. m^d. les — s, 

.8z4diU48 elleni szerek. 
Dintrir, v. n. cincogni. 
Dioc^sain, e, s. a. cath. egy- 

hdzmegyei ; le — , megy^a 

puapok. 
Diocese, m. oath, egyhdzme- 

gye. 

Diodon, m. icht. caepuhal. 
Dioecie, f. bot. kitlaki. 
Dioptre, m. opt. irdnyozd. 
Dioptrique, f. finytbreatan; 

2. a. finytdriai. 
DiosGor^es, f. pi. bot. jdm- 

gy'oMrfmk, 
Dioscures, m. pi. astr. ikrek. 
Dio8m6es, f. pi. bot. erda il- 

latuak. 
Diospyre, f. bot. kdbogydfa. 
Dipht^rite, f. m6d. roncaold 

toroklob. 
Diph'thongue, f. gr. iker- 

hangzd ; — ylle, a. bot. kit- 

levelfi ; — yllum (-ome), m. 

bot. bangd. 
Diplol^pe, m. ent. gubonc. 
Diplomat'e, m. orazdgnok ; 

•— ie, f. .orazdgnokadg ; 

— ique, a. orazdgnoki; ok- 

leveli ; 2. f. okleviUan ; 

— iquement, adv. okJeve- 

lekkel ; iigyeaen ; — iste, 

m. okleveUaz ; orazdgnok. 
Dipldme, m. oklev4l; 2. nyilt- 

levil, rendelviny ; 3. kine- 

vez€ai lev6l, 
Diplopie, f. m^d. kettdzdtt 

jdtda. 
Diplopteres, m. pi. h. n. k6t- 

rdpiiek. 
Dips^tique, s. a. m6d. azomj- 

gerjeaztd. 
Dipt^re, m. arch, kettda oaz- 

lopzat; 3. a. ent. kStr'dpti. 
DipuB, m. z. ugrdny. 
Dire, m. prat. dUitda^ vallda- 

titel ; 2. mondda ; bien — , 

helyeaazdlda. 
I Dire, v. a. ir. mondani ; ki- 

157 



Disoaler 

fecaegni ; po6t. magaaz- 
talni; p. — le diable de 
q.^ megazdlani vkit ; 2. el- 
Tfiimdam; 3., it^lni; 4. 
ajdrUani ; 6. fig. jelenteni; 
que veulent — ces paro- 
les? mit jelentaenek e aza- 
vak ? c'est-a — , azaz ; 6. 
fig. fam. le coeur me le dit, 
azivem augalja ; si le coeur 
vous en dit , ha kedve 
tartja ; 7. Idtazani ; on 
dirait , ugy Idtazik ; 8. 
trouver a — , hidnyozni ; . 
it. dcadrolni ; 9. faire — , 
k'dlteni^ azdjdba adni ; 10. 
il pretend que je lui donne 
de I'argent, cela lui platt 
a — , azt dllitja^ hogyp4nzt 
adjak neki, hogyia ne I 11. 
il y a bien a — entre ces 
deux personnes, nagy a. 
kUUhibaSg e k€t egy^n Icdzt; 
cela va sans --, ez magd- 
tdl irtet&dik; k vrai — , 
nyiltan mondva ; j'ai dit, 
Mb azavam ninca ; 12. paU 
soi-disant, dllitdlagoa; 13. 
dit, e, nevezett ; pal. emli- 
tett ; 14. se — , v. r. magdt 
nevezni ; ma^dban mon- 
dani. 

Direct, e, a. egyenea ; 2. kbz- 
vetlen. 

Directement, adv. egyeneaen: 
2. kdzvetleniil. 

Directeur, trice, s. igazgatd. 

Directif, ve, a. vezetS. 

Direction, f. igazgatda, veze- 
tia ; irdny; fig. d6v. azdn- 
dSk ; bot. dUda ; m^c. moz- 
gda. 

Directoire, m. igazgatdadg ; 
h. de F., vegrehajtd hata- 
lorn. 

Directorat, m. igazgatdi mel- 
tdadg. 

Directorial, e, a. igazgatdi : 
igazgatdadgi. 

Diriger, v. a. igazgatni^ ve- 
zetni; 2. irdnyozni; 3. se * 
— , V. r. ird)ryidni, for- 
dulni. 

Dirimant, v. empSchement. 

Disable, a. mondhatd. 

Discale, f. com. aulyhidny. 

Discaler, v. n. com. ailiyt 
veazteni. 



B iftoeptateiar 



-t-Dlsoourtois 



]>isp«roitre 



Disceptateur, m. did. vitat- 

kozo. 
D.'sceptation, f. did. vitat- 

kozds. 
Digcepter, v. d. did. vitat- 

kozni. 
Disceinement, m. megkiitdri' 

h'dztetis ; fi^. iWdtefietsSg. 
Discemer (di-i^-), v. a. meg- 

kiitSfmzfetni. 
Disciple (di-ci-), m. tanU- 

vdny. 
Disciplinable (di-ci ), a. ta- 

mUikony. 
Discipline (di-ci-), m. fegy^ 

fegyelem ; 2. fenyitek^ biin- 

tetes ; 3. sanyargatds. 
Discipliner (di-ci-<), v.. a. fe- 

flifelmeenif rendben tarta- 

ni ; 2. ostorozni ; 3. se — , 

V. r. magdt rendben tarta- 

ni ; sanyargatni. 
Discoide, a. bot. tdrcsa- 

alakd. 
Discoloije , a. egyenWtlen 

aziml. 
I^scompte , m. leszdmitoUit. 
Discontinu, e, a. felbesza- 

kadt ; osszefiiggetlen. 
Disccntinuation, f . felbesza- 

kasztds ; pangds. 
Discontinuer, v. a^felbesza- 

kasztani; 2. v. n.felbesza- 

kadni. 
Disconvena\)le, a. illetlen; 

— ment, adv. illetlenul. 
Disconvenance, f. kiiUmfi' 

leseg ; ardmjtalanadg ; gr. 

nyelvellenesseg . 
Disconvenir, v. n. ir. ta- 

gadni. 
fDiscord, v. discorde. 
fDiscordamment, adv. dssze- 

ferhetleniU. 
Discordance, f. dl-hang ; 2. 

egyenetlenseg. 
Discordant, e, a. elhangolt ; 

fig. osszejferlietlen. 
Discorde, f. viszdly ; pomme 

de — , civddds oka. 
Discorder, v. n. mus. elhan- 

gulni; fig. elkedvetlenit- 

ni. 
Discoureur, se, s. fecsegd ; 2. 

sziybeszedii. 
Discourir, v. n. fecsegni ; er- 

tekezni, 
Discours, m. szdnoklat; tdr- 



salgds; fecseg^s; gr. be- 
8Z€dr€8z, 

fDiscourtois, e, a. ttdvariat- 
Ian. 

fDisconrtoisie, f. ndoariat- 
lansdg. 

Discredit, m. hkteUei«a$Sg. 

Disex^dite, e, a. hitelvetztett; 
roszhirH. 

Di8cr6diter, v. a. rosz hirbe 
hozni , keverni. 

Discret, ete, a. kimilyetes, 
miltalmas; szereny, ildo- 
mo8 : titoktartd , dvatos ; 
math, quantity — , szako- 
zott mennyiBig. 

Discretement, adv. ovatosan^ 
okosan stb. 

Discretion, f. miltdnyossdg, 
szerenyseg, ovatossdg; meg- 
^ondolUdg ; I'age de — , 
erett kor ; 2. titoktartds ; 
3. fit — , adt. kSny^ kegy; se 
rendre k discretion, kegye- 
lemre adni meg magdt. 

Discr^tionnaire, a. jur. tet- 

■ szes szerinti. 

Discr6toire, m. h. eccl. ta- 
ndcsterem. 

Discrimen (-ene), -m. chir. 
hamlok-ervdgd kotelek. 

Disculpation^ f. igazolds. 

Disculper, v. a. q., igazolni 
(vkit) ; 2. se — , v. r. ma- 
gdt kitisztitani. 

Discursif , ve, a. log. eszleld ; 
2. elterd. 

Discursion,^ f. elteres. 

Discussif , ve, a. m6d. elosz- 
latd. 

Discussion , f . megvitatds, 
meghdnyds ; 2. szdvdltds, 
vitatkozds ; osszekapds; 
jur. kereset ; m^gzdlogolds; 
med. 8zeto8zlatds. 

Discuter, v. a. megoitatni^ 
meghdnyni ; jur. m^gpe- 
relni ; viegzdlogolni ; m6a. 
eloszlatni. 

Disert (di-z^r), e, a. besz^- 
des ; il est plutdt — qu'il 
n'est Eloquent, inkdbb bd- 
beszidii mint ekesszdld 
— ement, adv. beazedesen. 

Disette, f. szukseg, hidny ; 
fin. — d'argent, pinzszuke; 
— de mots, szd hidny. 

fDisetteux, se, a. sziikdlkodd. 

158 



Diseur, se, s. — de nouvel- 
les, ujdonddsz ; — de ba- 
gatelles, hasztalanfecsegd. 

Distractif, ve, a. opt. sugar- 
tord. 

Distraetion, f. c^t. »v§Ar- 

Disgrace, f. kegyvesztes; 

tomber en — , kiesni a he- 

gyelembdl ; 2. baleset^ sze- 

renetiUenseg ; 3. illemte- 

lenseg. 
Disgracie, e, s. a. kegyvetz- 

tett. 
Disgracier, v. a. kegyet el- 

vormi (vkitdl); fig. homme 

— 6, idomttUan ember; 

quelle personne — ee ! mily 

rut egyin ! 
Disgracieusement, adv. kel- 

lemetlenul^ kedvetiemil. 
Disgracieux, se,- a. keUemet- 

len, kedvetlen; 2. vissza- 

taszitd^ nndoros. 
Disgi6gation, f. phys. szet- 

szdrds ; szetszdrddds ; 2. 

vakitds. 
Disgreger, v. a. opt. szet- 

szdrni. 
Disharmonie, f. mus. hang- 

zavar. 
Disjoindre, v. a. ir. szitvd- 

loAztani ; pal. elodlaszta- 

ni ; 2. se — , v. r. szitodlfd, 

elvdlni. 
Disjonctif, ve, a. gr. elvd- 

lasztd, vagylagos. 
Disjonction, f. pal. szetvd- 

lasztds. 
Dislocation, f. menuUs ; 

2. mil. szetlielyezes. 
Disloquer, v. a. kifkamitni ; 

fig. meghdboritni ; 2. se 

— , v. r. kificamodni ; m6c. 

szetvdlni. 
Dispache, f. mar. kdrlevel. 
Dispacheur, m. com. kdr- 

biro. 
Dlsparaitre, v. n. ir. eltUnni; 

fig, eliUanni, megszdkni. 
Disparate, f. litt. keptelen- 

seg, visszdssdg ; 2. a. elku- 

Wnltett ; k^ptelen. 
Dispaiite, f. egyerd8tlen»eg ; 

— d'^e, korkiUonbseg. 
Dispaiition, disparade, f. el- 

tiinis. 
Disparoitre, v. disparaitre* 



Bispaste 



Disproportion 



Dissoluble 



Dispaste, disp&te, m. m^c. 

kettds hengerii emeWcsiga. 
Dispendieusement , adv. 

Itoltsigesen. 
Dispendieux, se, a. koltsi- 

ges. 
Dispensaire, m. gydgyszer- 

drszahdiy ; 2. szeginyeJt 

gydgyszertdra. 
Dispensateur, trice, s. oseto- 

gatd. 
Dispensatif, ve, a. folmentd. 
Dispensation , f . kiosztds ; 

phann. gydgyszerk^szlUs. 
Dispense, f. jur. eccl. fdlmen- 

tes.f^loldds;' 2. enged^l'g. 
Dispense*, v. a. folmenteni, 

fdloldani ; 2. eUngedni ; 3. 

kiosztani ; phaim. gydgy- 

nereket kisziteni; 4. se 

— , V. r. magdt fdlmenteni. 
Dispepsie, v. indigestion. 
Disperser, v. a. sziUzdrni, 

elszdmi ; 2. szHhelyezni; 

3. izitkergetni ; 4. se — , 

V. r. eloszlam; 8z4t08z- 

lani. 
Dispersion , f . szHszords ; 

izHkergetis. 
Disponibilit^ , f. rendelkez- 

hetdsSg. 
Disponible , a. rendelkez- 

heto. 
Dispos (-p6), a. m. vidar^ 

dink; frois et — , 6p a 

egiszBigea. 
Diaposant, e, s. pral. rendel- 

hezd. 
Dispose, e, a. ^rzelvi&t szdn- 

diku^ indulatu; bien — , 

j6 kedvU. 
Disposer, v. a. rendezni^ el- 

rendezni, berendezni; 2. 

Juijlandovd tenni ; 3. elb- 

k€8z%ieni ; 4. v. n. rendel- 

kezni ; haszndlni ; fig. 

D6v. Dien a —6 de lui, 

Uten magdhoz szdlitotta; 

5. se — , V. r. kisziilni; 

le temps se — e & la pluie, 

« idJ& es&re dll. 
Dispositif, ve, a. m6d. eld- 

keszito. 
Dispcaition , f . elrendezis^ 

berendezis ; mil. q^lds^ csa- 

tarend ; rendelkez^s ; 2. 

dokiazUlet; 3. hangulat ; 
kedv; m6d. egiszsigi dl- 



lapot; hajlam^ hajlandd- 

8dg ; 4. hatalom^ onkeny ; 

6. jur. rendelkezmSny^ ren- 

delkesi^s ; 6. teheUig^ rd- 

valdsdg, hajlam. 
Disproportion , f . ardnyta- 

lansdg, 
Disproportionn^, e, a. fia- 

sonlatlan, kUldnhdzo. 
Disproportionnel, le, a. d^. 

ardnytalan ; — leraent, 

adv. ardnytalanul. 
Disproportionn^ment, adv. 

hasonlatlamU. 
Disproportionner.v. a,.ardny- 

talanitni. [Iiatd. 

Disputable, a. kitsSgbevon- 
Disputailler, v. n. fam. pat- 

varkodni. 
Dispntaillerie, f. fam. pat- 

varkoddSy pdrpatvarkodda. 
Disputailleur , m. patvar- 

kodd. 
'Disputant, e, a. veszekedd. 
Disputateur, m. vitdzd. 
Disputation, f. vitatkozds; 

vitdzat. 
Dispute, f. vita, veszeked^s; 

2. szdvdltds ; 6col. vitat- 

kezds. 
Disputer, v. a. elvitatni, el- 

pdrdlni: fig. vedelmezni ; 

versenyezni ; 2. v. n. vi- 

tdzni, veszekedni ; 2. fdl- 

imi, egyenld lenni ; 3. vi- 

tatkozni; 4. se — , v. r. 

versenyezni. 
Disputeur, se, s. veszekedd, 

civakodd. 
Disque, m. ant. hajitd ko- 

rong ; astr. — du soleil, 

napkorong ; litt. kehelyfo- 

dd ; bot. tdnyir. 
Disquisition, v. recherche. 
Dissecteur (-di-), m. chir. 

honcold. 
Dissection, f. an. boncolds, 
Dissemblable, a. hasonlat- 

lan; — ment, adv. hason- 

latlanul. 
Dissemblance (di.), f. Jiason- 

latlansdg. 
Dissemination (di-), f. bot. 

eUzdrddds (magi). 
Diss^miner (di-), v. a. elszdr- 

ni, elvetni; fig. terjeszte- 

ni ; 2. se — , v. r. eUzordd- 

ni ; elterjedni. 

159 



Dissension (di-), f. egyenet- 

lentfig. 
Dissenter (di8-8aiue-t(^re),m. 

kuUinhitu. 
'Dissentiment, m. v4leminy- 

kiiWnbsig. 
Diss^qner (di-c^-k^), v. a. 

bancolni; fig. taglalni, 
Diss^ueur, m. chir. bonedld; 

^. bonck48. 
Dissertateur, m. irtekezd, 
'Dissertatif , ve, a. tudda; 

irtekezo. 
Dissertation (di-c^re-), f. er- 

tekez48. 
Disserter (di-cSr-), v. n. €r- 

tekezni. 
*Dissidence (di-ci-) f. szaka- 

dd8. 
Dissident (di-ci-dan), m. h. 

eceL szakaddr. 
Dissimilaire (di-), a. did. kU- 

I'dnnemu. 
Dissimilitude , f. kiildnne- 

mu8ig. 
Dissimulateur, trice, s. kep- 

mutatd. 
Dissimulation, f. kipmuta- 

tds, 
Dissimuie, e, s. a. 8zine8ke- 

ked6, kSpmutatd ; fam. un 

— , alamuszi. 
Dissimuler (di-ci-), v. a. et 

n. 8zinlelni, tettetni; 2. 

elretjteni: 8. ne pas — , 

bevallani; 4. se — , v. r. 

dnmagdt dmitani, 
Dissipateur, trice, s. U- 

kozld. 
Dissipation, f. tSkozlda; chi. 

oldHis ; pbys. elpdrolgds ; 2. 

8z6ra,kozd8. 
Dissiper (di-ci-), v. a. elte- 

kozclni; mil. 8z4t8zdmi; 

fig. megsziintetni, elo8zlat- 

ni ; megaemmisiteni ; phys, 

elpdrologtatni ; 2. 8zdra- 

koztatni; 3. se — , v. r. 

8z4lbomlani ; 8zit08zlani ; 

fig. 8zdrakozni. 
*Dis80cial, e, a. tdrsasdgta' 

Ian. 
Dissociation, v. dissolution. 
Dissolu, e, a. feslett, kicaa- 

pongd ; 2. pardzna. 
Dissoluble, a. chi. folold- 

fiatd; 2. jur. elvdla^zt- 

hatd. 



Disaolttment 

Dissolument , adv. kicsa- 

pongva, fesUtten. 
DiBsolutit, ve, a. chi. m^d. 

oszlato. 
Dissolution, f . chi. fdloszlds; 

fig. elvdlasztdB ; imp. osz- 

tds ; \uv, vdld8 ; xxkMi. o»z- 

Ids ; mor. kicsapongds ; 2. 

chi. oldat. 
Dissolvant, m. chi. oldoszer; 

2. — , e, a. chi. oldo. 
Dissonance, f. mus. visszdn- 

hangzat ; fig. egyenetUn- 

sSg. 
Dissonant, e, a. visszdn- 

hangzo ; fig. egyenetlen. 
Dissoner, v. n. mus. visszdn- 

hangzani. 
Dissoudre, v. a. ir.fololda- 

ni ; jur. folbontani ; m6d. 

oszlatni, 
Dlssuader (di-). v. a. q. de 

qch., lebeszilni. 
Dissuasif, ve, a. Iehe»z€l6. 
Dissuasion, f. leheiziUs. 
Dissyllahe (di-ci-la-be), s. a. 

gr. kittag^i. 
Distance, f. tdvoUdg ; fig. 

kvl'&iihseg ; g6om. point de 

— , tdvpont. 
Distant, e, a. tdvol^ tdvol- 

levd. 
Distendre, v. a. chir. kife- 

szitni ; 2. se — , v. r. fe- 

sziilni. 
Distension, f. chii*. feszil- 

les. 
Distillable, a. chi. lepdrol- 

hato. 
Distillateur (ti-la-), m. chi. 

lepdrolo; szeszSgetd. 
Distillation, f. pdrlds ; 2. 

pdrlat. 
Distillatoire, a. chi. appa- 

reil — , lepdrlo kesziilet ; 

2. m. pdrld-edSny. 
Distiller, v. a. chi. lepdrolni^ 

lombikolni ; tig. — sa rage, 

dilMt kiimteni ; 2. v. n. 

lecsopogni ; dtszwdrogni. 
Distillerie, f. chi. lepdrld- 

muhely ; 2. pdrlds mester- 

sege. 
Distinct, e, (dis-tein; dis- 

teink'), a. kiildnWzo, ku- 

V&nftle ; 2. vildgos, drthe- 

id ; — ement, adv. rildgo- 

gaiit erthetdeii. 



Bistiaotif 



Distinctif, ve, a. kiilUnboZ' 

tetd.' 
Distinction, f. elvdleuztds; 

2. megkiiidnbdztetis ; ku- 
Ibnbs^g ; hot. osztdlyozds ; 

3. kituntetSs ; 4. Srdem; 
it. rang^ meltdsdg. 

Distinguer, v. nt. megkulon- 
hoztetni; 2. kitUntetni ; 3. 
§6 — , v. r. kiUlrmif jeles- 
kedni. 

Distique, m. po6t. pdrvers ; 

2. a. hot. k^toldali. 
Distors, e, a. did. elcsavart. 
Dis torsion, f. m6d. elcsava- 

rds, eltorzitd*. 
Distraction , f. szeUzdrds^ 

szetdaraboldif ; chir. elt^d' 

lasztds ; fig. szdrakozott- 

sdg ; 3. szdrakozds. 
Distraire, v. a. u*. elvdlasz- 

tani ; jur. elkuldnitni ; 2. 

fig. elvonni^ luShorgalni ; 

3. elidegeniteni. lebeszilni; 

4. szdrakoztatni^ mulattat- 
ni; 5. se — , v. r. szdrakoz- 
ni, mvlatni. 

Distrait, e, a. szdrakozott. 
Distribuer, v. a. qch. szitosz- 

taiii ; po6t. adakozva ki- 

oiztani ; imp. osztami ; 2. 

se — , v. r. elvdlniy elosz- 

lani. 
Distributeur, trice, s. osztd^ 

osztogatd. 
Distributif, ve, a. osztd; gr. 

kiUdnitd. 
Distribution, f. elosztds^/ol- 

osztds; litt. osztdlyozd^. 
Distributivement , adv. 

egyenkinty kiU&nveve. 
District (-trik), m. kervlet ; 

fig. cela n'est pas de mon 

— , nem szakmdmhoz tarto- 

zik. 
Dit, m. mondat. 
Dit, e, a. hatdrozott hizo- 

nyos; le — , la — e, emli- 

tetty fdnemlitett. 
Ditel6e, m. milvecske. 
Dito, m. com. ugyanaz ; 

ugyanott. 
Dinretique, a. med. Itugy- 

hajtd. 
Diurnal, m. cath. ima- 

napld. 
Diume, a. astr. naponkinti ; 

bot. egynapos. 

160 



Dirin 

Divagateur, trice, s. a. el- 

Ur6. 
Divagation, f. elterit, el4^a- 

pongdi; prat, baran^o- 

ld8, 
Divaguer, v. n. prat, baran- 

golni ; 2. did. elUrni, el- 

csapoiigani. 
Divarication, f. kinyujta^, 

kiterjeszt^s ; .terjedek^ ki- 

terjedSs. 
Divariquer, v. a. mM. kiter- 

jeszteni. 
fDive, a. f. isteni. 
Divergence, f. geom. opt. 

Bzithajlds ; fig. kiUdnfele- 

sig. 
Divergent, e, a. geom. szei- 

hajld; fig. kiildnfele, el- 

tiro. 
Diverger, v. n. g^om. szet- 

hajlani ; bot. eldgazni; fig. 

eltimi. 
Divers, e, a. kiUdnbdz5, kii- 

lonfiU; 2. tdbbfele, soh 

file; 3. autem* — , iokol- 

dalu ird. 
Diversement, adv. kutonfele- 

kipen. 
Divei*sifiable, a. vdltoztat- 

)iatd, 
Diversifier, v. a. vdltoztatni: 

2. se — , V. r. vdltozni. 
Diversion, i.elvonds.eltirh: 

szdrakozds; mil. melleke^ 

68 vdratlan megtdmadds. 
Diversity, f. vdltozatosadg, 

kimribf€lesSg. 
fDiveraoire, m. tanya, szdl- 

loda. 
Diverti, e, a. fin. elsikkas:- 

tott. 
Diverti r, v. a. elvonni^vissza- 

tartdztatni; tin. elsikkas:- 

tani; 2. mulattatnU »^o- 

rakoztatni ; 3. se — , v. r. 

mulatniy szdrakozni ; tre- 

fdt Hzni. 
Divertissant, e, a. mulattato, 

trifds. 
Divertissement, m. mulat- 

sdg^ gand&zis; fin. tikkasz- 

tds. 
Dividends (-dande), m.arith. 

osztandd; com. osztalek. 
Divin, e, (-vein, -vine), a. 

relig. isteni; fig. termeszet- 

fdmtti; it, dicsd. 



Divinateai* 



Divinatenr, trice, a. sejtd ; 

josUi. 
DisinBXion^ i. jSslds ; 2.jd8- 

lat. 
Divinatoire, a. jdsld, jdven- 

dim. 
DiTinement, adv. utenileg ; 

fig. dicson. 
Diviniser, v. a. Utenitni. 
Divinity, f . istenaSg ; iste^n- 

seg. 
Divig, par — , ad\,fdlo8ztva; 

prat, poss^der par — , r^- 

izenkint blmi. 
Divis6, e, a. rSszelt, oazlott ; 

tig. megoszlott. 
*Divi86ment, adv. egyenkint, 

kuWn. 
Diviser, v. a. osztani^ elosz- 

tani ; fig. dsszeveazitni ; 2. 

se — , V. r. oszlani ; fig. 

megluuofdani. 
Diviseur, s. a. arith. oszto ; 

arm. osztdkorong. 
Divisibility, f. did^osztltaUS- 

sdg. 
Divisible, a. oszthato. 
Divisif, ve, a. osztd. 
Division, f . osztds^ elosztds ; 

mil. hadosztdly ; 2. fig. 

egyenetleruSgt viszdly. 
DiviBionnaire,m.mil.o8;zt{l2}/- 

tdbomok. 
Divorce, f. elvdlds; fig. le- 

niondd8. 
Divorcer, v. n. elvdlni ; elle 

a —6 d'avec lui, elvdlt idle, 
Divulgateur, trice, s. hiresz- 

m. 

Divulgation, f. hireszteMs. 
Divulguer, v. a. hiresztelni. 
Divulsion, f . chir. eUzaldtds ; 

Bz^tszakadds. 
Dix, 8. a. tiz ; — A — , tizen- 

kint : 2. tizedik ; Louis X. 

tizedik Lajos ; le — avril, 

5'prii tizedike, 
Dixain, v. dizain. 
Dixi^me (diziSme), a. tize- 
dik; — ment, adv. tized- 

fzer. 
Dixme, v. dime. 
Dizain, m. cath. olvaso. 
Dizaine, f . tiz, 
Dizeau, m. 6con. tiz keve. 
D-la-r6 (d6-la-r6), mus. D 

hang. 
Dohcire, f. bot. nemezfa. 

MIbtohtft : Francla-maeyar 



Dobnle 

Dobule, f. icht. dobdncs. 
Docile, a. engedelmes^ tanu- 

Ukony; —ment, adv. enge- 

d^keny&l, engedelmesen. 
Docility, f. engedelviessig^ 

tanulSkonysdg , engedi- 

kenysig. 
Docte, a. tudSs ; —ment, 

adv. tvddsan. 
Docteur, m. tudor ; —en 

droit, jogtudor ; abs. — , 

orvos ; passer — , ttidorrd 

lenni; faire le — , tvdort 

jdtszani. 
Doctifique, a. burl, tudds. 
Doctilogue, a. burl, ikes 

8z6ld. 
DoctoraF, e, a. tudori. 
Doctorat (-ra), m. tudorsdg. 
Doctorerie, f. tudorsdgra ig- 

tatds. 
Doctoresse, f. iron, tiidds nd. 
Doctrinaire, m. h. eccl. ke- 

resztiny lanitd. 
Doctrinal, e, a. th^o. hitta- 

ni vilelmezis ; 2. phil. ta- 

nitmdnywf. 
Doctrine, f. tttdomdnyossdg ; 

2. tanitmdny^ tan. 
Document, m. prat, oklevil. 
fDodeliner, y. a. ekUtatni; 2. 

elkinyeztetni. [pitle. 

Dodinage, m. boul. derce 
Dodine, f. cuis. kacsaU. 
Dodiner, v. a. elkinyesztetni; 

2. v. n. horl. rezegni ; 3. 

se — , V. r. magdt elki- 

nuesztetni. 
Dodo, m. (t. enfantin), faire 

— , alunni ; 2. om. hobitds 

hattyu. 
Dodu, e, a. fam. pohos, pot- 

rohos ; iron. — com. une 

latte ,82ara2 mintagereben. 
Dogmati'que , a. hittudo- 

mdnyi ; pbilosophie — , 

tanelvU bdlcselet ; =ment, 

adv. hittanilag ; — ser, v. 

a. tanszeruskfidni ; dltano- 

kat hirdetni; — seur, m. 

Uvtanito ; — sme, m. pbil. 

dilitd elvHsig ; — ste, m. 

tanbdlc8€ld. [zat. 

Dogme, m. hitcikkt hitdga- 
Dogue, m. szelindek. 
se Doguer, v. r. tUrkdlni, 
Doguet, m. icht. tokeha- 

lacska. 

8t6t4r. 161 



Domesticity 



Doguin, e, (-ghein,— ghine), 

8. kis szelindek. 
Doigt (doa), m. an. ujj; Idb- 

ujj; pr.il a mis le — aessus; 

eltaldlta a dclog bib4j4t; 

cette montre va au — et 4 

l'oeil,«2; azdra roszvljdr; 

2. un — , egy korty. 
Doigter,y.n.mus. biUegtetni; 

2. m. — , doigt^, tijjrakds. 
Doigtier, m. njjantyji. 
Doit, m. com. tartozik ; Stre 

sur le — , tartozni, 
Doite, f. tiss. vastagsdg. 
Doit6e, f . tiss. mintafondl. 
Dol, m. pal. csalds ; sans — 

ni fraude, becsuletesen ; 2. 

nagydob. [csiga. 

Dolabelle, f. conch, bdrka- 
Dolage, m. 1. 1. gyalttlds. 
Dol^ance, f . fam. panasz. 
Doleau, m. ard. verdvas. 
Dolemment (-la-man), adv. 

fam. sirdnkozva. 
Dolent, e, a. fam. panaszost 

sirdnkozd. 
se Dolenter, v. r.panaszkod- 

ni, sirdnkozni. 
Doler, V. a. oharp. gyalulni ; 

gant. szSlezni ; couteau 4 

— , 8zilez6 kis; plomb. 

nyirbdlni ; tabl. megfa- 

ragni ; tonn. egyengetni. 
Dolic, dolique, dolichos 

(-coce), m. bot. babuga. 
Dolman, m. dolmdny. 
Doloire, m. tonn. bodndr- 

kes ; bot. feuille en — , 

bdrdalakd lev€l; chir. gya- 

lupdlya ; bandage en — & 

dix-huit chefs, tizennyolc 

fejU pdlya. 
Dolomede, m. ent. fvtdpdk. 
Dojnsdne,' m..jdszdg, birtok ; 

fig. k&r, tirk'or. 
Domanial, e, a. adm. dllam- 

birtoki. 
*Domanialiser, v. a. dllam- 

birtokhoz csatolni. 
Dome, m. arch, htp ; kup- 

tetd; 2. szAkesegyhdz ; 

techn. dobozfodSl ; ng. — 

de verdure, galytetd. 
Domes ticat, m. cseUdsig. 
Domestication, f. szeliditis ; 

2. szelidilUs. 
Domesticity, f. hdznep ; 2. 

szelidiilUig. 



Doateitique 

Domes tiqne, a. hdzi ; bot. 

plantes — s , kerti f0vS' 

nyeh ; 2. a. cseUd ; 3. ete- 

lids^g ; 4. hdztartdi ; 

— ment, adv. Ji^ziatan ; 

meghitten. 
DomeBtiqner, ▼. a. izoJcni; 

2. T. n. azelidiilni. 
Domicile, m. jur. lakhely^ 

tartdzJtodds ; 2. a — , adv. 

com. lettre de change =», 

vdU6-telep. 
Domiciliaire, a. visite — , 

hdzkiitatds. 
Be Domicilier, v. r. jur. le- 

telepedni; com. telepitni 

(vdltdt). 
Dominant, e, a. divd ; ural- 

kodd ; fig. id6e — e, f5- 

eszme. 
Dominateur, trice, b. paran- 

cfcidy nralkodd. 
Domination, f. uralom. 
Dominer, v. n. nralkodni; 

fig. kivdlnt ; 2. fig. v. a. 

et. n. beUUni : meggydzni^ 

erdt venni (rajta). 
Dominical, e, a. oraison — e, 

miatydnk; lettre — e, vn- 

sdrnapi hetH ; 2. m. dldo- 

zdsi fdtyol, 
Dominicale, f. vasdrnapi 

hitszdnoklat. 
Dominicalier, m. vasdrnapi 

hitazdnok. 
Domino, m. cath. teli pap- 

kontoit 2. domirid (dlar- 

cds kopeny) : 3. damind 

(jdUk) ; 4. pop. indrvd- 

nyozott cifra papir. 
Dominoterie, f. cifra papir 

kereskedif. 
Domino tier m. cifra papir 

ke8zitd;\i. drus; 2. domind- 

jdtek-k4ffzitd. 
Dommage, m. kdr ; kdroai- 

tds ; p. — rend sage, kdrdn 

tanul az ember. 
Dommageable, a. kdros, hdt- 

rdnym; —ment adv. kd- 

rosan. 
Domptable, a. »zeIidUhetd ; 

fekezlieiO. 
Dompter, v. a. szeliditni^ fe- 

kezni ; 2. se — v. r. szeli- 

diilni; erdt venni ( ma gdn). 
Dompteur, m.p. u. szeliditd; 

f^kezd. 



]>ompte«TenIa 

Dompte-venin, m. bot. gd- 

dire. 
Don, m. ajdndik; 2. ado- 

mdny ; 3. tehet^g ; 4. ur ; 

5. com. rdadds. 
Donataire, m. jur. adcmd- 

nyo8. 
Donateur, trice, b. adomd- 

nyozd. 
Donation, f. adomdnyozds. 
Done (don), conj. tehdtf hdt ; 

2. je pense, — (donk*) 

j.'existe, gondolkozom^ s e 

szerint €lek ; 3. oil — est- 

il ? valjon hoi van f 
Dondaine, f. kdhajitd g^p; 

2. pop. ostoba tett. 
Donaon, f. fam. pirog pozs- 

gdtt nd. 
Donjon, m. arch, tomyocs- 

ka (hdztetdn) ; fort, drto- 

rony. 
Donnant, e, a. adakozd. 
Donne, f. jen. kioxzidn ; kdr- 

tyapiSnz. 
Donn6, e, a. math, neves; 

qua»tit^B — eB, neves meny- 

nyisigek ; p. c'est marcL^ 

— , potom dr ; 2. adat. 
Donner, v. a. adni^ ajdnde- 

kozni ; 2. abB. — lib^rale- 

ment, dusan adni; — un 

bal, tdncvigalmat tartani ; 

p. donnant donnant, ad- 

sztty nesze ; 3. Be — , v. r. 

&q., szentelni, adni (mag.); 

megadni (ma^dt) ; odaad- 

ni (magdt) : II. dtadni ; 

— le braB, karjdt nyujta- 
ni; — line poign^e demain, 
kezet szoritani (vkivel); 
jeu. osztani ; 2. — il boire, 
itatni ; 3. jizttni ; III. 
okozni; — du courage, 
bdtorsdgot Sbreszteni ; — 
du crMit, hirbe hozni ; 
ce vent nous donnera de 
la pluie, e szHesdtfog lioz- 
ni ; — de I'occupation, 
foglalkoztatni ; IV. meg- 
engedni, engedni; 2. tulaj- 
dmiUani ; se — , megszerez- 
ni, szerezni ; 3. ae — , v. r. 
onmagdnak tulajdonUni ; 
V. — la loi, Urrv^nyt hozni; 

— le bonjoiy, fam. jo na- 
pot kivdnni; — beau, alkal- 
mat adni ; i. t. — I'eau a la 

1G2 



Dorloter 

cnve, a kddat megtoJieni; 

— a penser, gondnlkozovd 
tenni • VI. v. n. iitkozni, 
hozzd iitddni; — I'epec 
dans le ventre, )uudt ke- 
resitiil diifni ; fig. — dans 
Voeil a q., szemet tzurm: 

— Bur les ennemis, az el- 
lent megrohanni ; — dans 
les ennemis , eUeruigre 
bukkanni; fig. — k tont, 
mindent elkdcetni ; com. 
la vente a bien — ^, az el- 
adds jdl sikeriilt ; VII. se 
— , V. r. ; Be — le soin, fa- 
radni ; se — en spectacle, 
magdt Jitogtatni ; Vm. 
imp. il ne lui est pas — e 
de Be taire, a hallgatds rum 
termeszete; p. il n'est pas 
—6 & tont le monde d'al- 
lerd, Gorinthe, kinek atze- 
rencse kedvez, az nyerUi. 

Donnenr, se, s. add ; com.. 

— d*une lettre de change, 
kidllitd; — d'ordre, for- 
gatd. 

Dont, pron. kinek^ mineh, 

melynek stb. 
Donzelle, f. kura^ kurva; 2. 

icht. orsdfark. 
Dorade, f. icht. aranyholdas 

spar ; astr. v. xiphias. 
Doradille, f. bot. veselke. 
Doradon, m. icht. petiya 

sUgir. 
Dorage, m. aranyozds: chap. 

boritds (finom szdrreh; 

pat. megken€s (tqjds sdr- 

gdjdoal). 
Dorche, m. ich. dorsgaddc. 
Do: 6,e,a. aranysdrga; 2. ara- 

vyozott. 
Dor6e, f. icht. ragyogd tUn- 

k&r ; 2. vajas kenyer. 
Dorelot, m. kinyenc. 
Dor^navant, adv. j'6v5re,jo- 

vdben. 
Dorer, v. a. aranyozni ; fam. 

cet homme est fin a — , e- 

nagyon ravasz ember; 2. 

se — , y. r. le cuivre se — e 

au feu, a rezet tuzben ara- 

nyozzdk ; les ^pis com- 

mencent a se — , a kaJd- 

szok sdrgtdni kezdenek. 
Doreur, se, s. aranyozd. 
Dorloter, v. a. fam. elke- 



Dormant 

nyesztetni ; 2. se — , v. r. 

elkenyesedni. 
Dormant, e, a. alvo; eau — e, 

dlld viz ; en — adt. dlom- 

ban. 
Dormant, m. men. ajt6b€l ; 

ablakkeret ; cuis. asztal- 

dUz. 
Dormeur, se, s. szitnydta. 
Doimense, f. caros. uti ko- 

esi ; 2. hdhS fdkdtd. 
Dormir, v. n. ir. alunni ; — 

ab&ton rompus, nyugta- 

}amd alunni; 2. elhdlni; 

fig. — dessus, megfontolni; 

3. pr. il n'y a pire eau que 

ceUe qui doii;, lasitu vHz 

partot mo8. 
Dormir, m. dlom ; alvds. 
tDoimitif , ve, s. a. altatd. 
Dormition (-ci-). f. cath. a 

Szent SzHz haldla. 
Doroir, m. dor. aranyozd 

ecset. 
Doronic, m. doronice, f . bot. 

zergefU. 
Dorsal, e, a. an. 6pine — e, 

hdtgerinc ; h. n. nagoire 

— e, hdtpara ; m^d. phthy- 

aie — e, gerincagy-aszkdr. 
Dortoir, m. zdrda-folyosd ; 

2. hdid terem. 
Dorure, f. aranyozds; pAt. 

»drgitd8. 
1>08 (d6), m. an. hdt ; faire 

le groB — , siind'drkodni ; 

fig. dolyfdskddni ;2. fig. se 

mettr^ q. k — , vkit ellene- 

ci tenni ; 3. — du pied, 

^dhfej; — d'une chaise, 

nilitdmla ; 4. adt. — 8t — , 

hdtat forditva ; fig. 11 sont 

— a — , nemjd bardtok. 
Dose, f. adag, 
Doser, v. a. az adagot meg- 

hatdrozni. 
Dosnoi (do-noa), m. szere- 

lm;kegy. 
Dosse, f. cbarp. szSldeszka; 

expl. padldgerenda. 
Do88eret,m^arcli.fc?dH<f kis 

oxzhp. 

Dossier (do.c'6), m. tdmla; 

jur. percsomd. 
{><»S8i^re, f. seU. hordszij. 
Dot (-te), f. hozomdny ; ke- 

lengye. 
Dotal, e, a. hozomdnyi. 



Dotation 

Dotation, f,javadalmazds. 
Doter, V. a. jegvadomdnyoz- 

ni ; 2. javadiumazni, 
D*a^, V. oii. 

Douaire, m. ozvegytartds. 
Donairifere (-ft-rifere), f. /o- 

rangu 'Azvegy ; pop. vin 

csoroszlya. 
Douane, t, vdmhdz ; 2. vdm- 

hivatal; 3. vdm. 
Douaner, v. plomber. 
Douanier, m. vdniszedd. 
Double, a. kettdn ; bot. fleur 

— , teljes virdg ; 2. m. kit- 

fzer annyi ; jur. mdsodlat; 

3. — , adv. kettdsen; 4. an 

— , adv. kiUzeresen. 
Double, m. bill. kettdsVdkis. 
Doubleau, m. charp. Jidkge- 

renda-tartd. 
Double-cloche, f. bot. tava- 

8zi kavkalin. 
Doublement, adv. kHszere- 

aen; 2. m. jur. kiUzerezis. 
Doubler, v. a. megkettdztet- 

ni ; com. Mlelni ; mar. kd- 

rCil hajdzni ; 2. se — , v. r. 

megkettds'ddni. 
Doublerie, f. mannf. h^mes 

vdszon. 
Doubleur, se, s. manuf. sod- 

rd ; 2. phys. viUanyozd. 
Doubloir, doublois, m. soier. 

sodorfa. 
Doublure, f . hfUs ; mil. haj- 

tdka. [fa. 

DouQaine, m. bot. mez-alma- 
Douce, V. doux. 
Douce-amere, f. bot. keser- 

€des csucsor. [gds. 

Douceatre, a. edeskis; emely- 
Doucement , adv. halkan^ 

gy'dngideu; csinjdn; nyu- 

godtan; kenyelmesen; com- 
ment vous portez-vous? 

tont — , mint irzi magdt ? 

csakvgy lasaan. 
Doucerette, f. fam. csicsdit. 
Doucereux, se, a. imelygda ; 

fig. edeskis ; 2. m. iaelgd. 
Doucet, te, s. a. cincijinciy 

szigyenket ; faire le — , la 

— te, begyeskedni. 
Doucette, f. sUdny sziksd ; 

conf. cukornz'drp. 
Doucettement, auv. f&jn.hal- 

kalj csondesen. 
Douceur, f. idessig ; keUe- 

163 



9 Donteuac 

messig ; gy'dngidsig ; 2. 

szelidsig^ jdmhondg ; 3. 

borravaid ; kedveskedd 

ajdndSk; 4. conter des — s, 

idelegni; 5. en — , adt. 

csinjdn. 
Douche, douge, f. m^d. zu- 

liany. 
Doucher, v. a. m^d. megzu- 

hanyozni; se faire — , c^ep- 

pes furddt haszndlni. 
Douci, m. tiikdrrsiszolds. 
Doucin, m.roszitaluSdesviz. 
Doucine, f. arch, csorgalj ; 

men. pdrkdny-pyalu. 
Doucir, V. a. glac. csiszolni. 
Dou^^e, V. duogne. 
Douelle, f. arch. lvgdmb<ilyu- 

seg; tonn. v. douve. 
Doner, v. a. sa femme, prat. 

megadomdnyozni ; fig. fbl- 

ruhdzni. 
Douillage, m. manuf. bilfo- 

naJak hidnyossdga. 
Douille. f. bi'lcad. 
Douillet, te, a. Idgy, gyon- 

g4d; 2. elpuhvlt, keriyes; 

3. s. kenyenc ; 4. — te, f. 

selyembnrkony. 
Douillettement, adv. gyon- 

gideUf puhdn, Idgyan. 
Douilleux,fee, a. manuf. egye- 

netlen azilessigd. 
Douleur, f.fdjdalom ; szomo- 

ntsdg^ bubdnat. 
Douloir, m. tonn. bodndrkis; 

2. fse — . V. r.panaszkodni. 
Douloureusement, adv. fdj- 

dalmasan; keservesen. 
Douloureux, se, a. fdjdal' 

ma*; 2.fdjdf4rzikeny ;it.fig. 
Doulous^, e, a. biU, szomoruy 

nyugtalan. 
fDourder, v. a. Wkd'osni. 
JDoutance, f. aggodalom. 
Doute, m. ketely ; gyamtds ; 

2. sans — , aidt. kitgegki- 

viil; 3. aggodalom. 
Douter, v. n. kitelkedni ; 

fam. 11 ne doute de rien, 

neni j6 zavarba ; 2. se — , v. 

r. sejteni ; kSpzetni. 
*Douteur, m. kHkedd. 
Douteusement, adv. ketse- 

ges^. 
Douteux, se, a. ketsiges^ bi- 

zonytalan ; 2. kitirtelm^ ; 

gyanus ; 2. m. risquer le 



Douvain 

^ _ ■ 

certain pour le — , bizo- 
nyost a hizonytalanert 
kochdztatni, 
Douvain, m. tonn. dongafa, 
Douve, f. tonn. donga; bot. 
tavi szirontdk ; hydr. csa- 
poly a; h.n. metely. 

Douve, e, a. bouch. mitelyes. 
Douvelle, f . fam. dotigdcska. 
Doux, ce, a. ides ; 2. kedves, 
gy'ongSdf ides; faire les 
yeux — , kacsintgatni ; 
pluie — ce, lassu eso ; 3. 
kellemes^ ides; 4. gybnged^ 
szelid ; style — , folyekony 
irdly : fig. il est — et trat- 
tre, hizelgd^ de hamis ; 6. 
nyugodtj csondes; 6. t. t. 
peint. pinceau — . Idgy 
ecset ; 7. m. Idgysdg ; 8. 
adv. V. filer. 

Douzaine, f. tucat; fam. a 

■ la — , mindennapiy kozdn- 
seges. 

Douze, a. n. tizenkettS ; 2. 
m. Louis Xn., tizenkette- 
dik Lajos ; le — du mois, 
tizenkettedike. 

Douzi^me, a. tizenkettedik ; 
2. m. le — , a tizenkettedik ; 
a tizenkettedrisz. 

Douziomement, adv. tizen- 
kettedszer. 

Douzil, m. tonn. csa'p. 

Doyen, m. legiddsb^ legko- 
rosabb ; dikdn; je suis 
votre — , korosabb vagyok 
onnil, 

Doyenn6, m. dekdnsdg ; 
isLid.vajk&rte; vajk^rtefa. 

Drac, m. myth. mand. 

Drac^ne, i. bot. bodros- 
nszdly ; 2. barkdca^ gala- 
go ny a. 

Draconcule, m. icht. sdr- 
kdnyhal. 

Dracontie, f . bot. sdrkdnyfU. 

Dragante, m. bot. baktovis- 
viezga. 

Drag6e, f. conf . cukorcseme- 
ge ; fig. la — est am^re, 
nehezSre fog esni &gr.kit' 
szeres ; elegytakarmdny ; 
ch. gbbecs; menue — , kd- 
sagbbecs , p. 11 a aval6 la 
— , kelepcebe keriilt.' 

Drageoir, m. csemege-tartd. 

Drageon, m. bot. Idhajtds. 



Drageonner 

Drageonner, v. n. bot. torol 

sarjazni. 
Drager, drageoire, v. drayer 

etc. 
Dragoman, v. drogman. 
Dragon, m. myth, sdrkdny ; 

fig. se faire des — s, okiUl- 

kiil nyugtalankodni; ocul. 

szemfolt ; mil. knrtdlyos; 

phys. — d'eau, vizforgatag. 
Dragonne, f. mil. kardbojt. 
Dragonneau, m. ent. bor- 

atka : 2. icht. kimerahal. 
se Dragonner, v. r. gybt- 

rddni. 
Dragonnier, v. dracene. 
Drague, f. kutfurd; homok- 

lapdt ; brass, mcddta; tor- 

kbly ; pech. hdz6 halo. 
Draguer, v. a. horgonyt ha- 

Idszni ; hydr. kotorni. 
Dragueur, m. hydr. kotrd ; 

p6ch. sajka. 
Draine, m. om. leprigd. 
Drainette,f. p§ch. ■uszdhdlo. 
Dramatique, s. a. litt. szin- 

m&i ; szinmu-ird ; — ment, 

adv. szinmiiileg. 
Dramatiser, v. a. litt. szin- 

mUlegezni. 
Dramatiste, m. szinkbltd. 
Dramaturge, m. v. drama- 
tiste ; — turgie, f . szinkbl- 

tiszet. 
Drame, m. litt. szinmU ; fig. 

eseminy. 
Dranet, m. pech. keritd 

Jidld. 
Drap, m. posztd ; fig. com- 

battre contre ses — s, az 

dlom ellen kUzdeni ; 2. 

6con. — de lit, lepedd ; p. 

le voilfil dans de beaux — s, 

ugyancsak benne van a 

leben ! 
Drap^, e, a. caros. posztdval 

boritott; bot. szdrbs;'bonii. 

vdnyolt. 
Drapeau, m. mil. zdszld; 

6con. —X, poly a ; pop. 

rangy, cafat. 
Drapelet, m. gyapjurongy. 
Drapelier, ^te,s.rongyszed6. 
Draper, v. a. posztdval bo- 

ritani; bonn. vdnyolni; 

peint. reddzni; fig. fam. 

— q., megszdlni, megros- 

tdlni (vkit), 

164 



Pro gner 

Draperie, f. posztdgydrtds : 

peint. redozet. 
Drapier, m. manuf. posztS^. 
Drapi^re, f. drap. poszto-c'o- 

vek. 
Drastique, a. m6d. gyorsha- 

tdsii. 
Drave, f. bot. vetesi arany- 

virdg; 2. daravirdg. 
Drayage, m. corr. kurnydzds. 
Drayer, v. a. corr. hurnydz- 

ni. 
Drayoire, f. corr. vargakes. 
Draynres, f. pi. corr. vaka- 

rik ; it. sing, humydzds. 
Dreche, f. brass, mcddta. 
Dr^ge, f. fil. bugagereben ; 

pech. huzd hdld. 
Dr6ger, v. a. fil. lent bugdz- 

ni. 
Di-enne, f. orn. leprigd. 
Drefis6e, f. ^pmghegyemtett 

sodrony. 
Dressement, m. epingl. egye- 

nit 68. 
Dresser, v. a. folegyenesitni: 

2. foldllitni; 3. igazitni, 

irdnyozni ; 4. elkeszitni : 

cuis. tdLalni; vasalni; fig. 

intezkedni ; 5. tervezni ; 

com. — un inventaire, lei- 

tdrozni ; 6. kipezni^ hike- 

pezni ; ch. idomitni ; 7. t. 

t. kikSszitni ; t. d. p. meq- 

faragni; aig. simltni ; 11. 

V. n. fig. fblborzadni (haj- 

rdl) ; in. se — , v. r. fol- 

egyenesedni; man. dga^- 

kodni- 
Dresseur, m. tii*. sodrony- 

egyenitd ; gant. elkSszUo. 
Dressoir, m. cuis. mosogal' 

pad ; tdlald ajtztal ; pohdr 

szik. 
Drille, m. un bon — , derek 

Jickd; un vieux — , vasgyu- 

rd; vin kijenc ; horl. pergo 

furd ; pop.rongy. 
Driller, v. n. sebesen futni: 

2. kellemeskedni. 
Drilleux, se, a. rongyas. 
Drillier, m. pop. rangtj- 

szedd. 
Drisse, f. mar. huzd hotel. 
Drogman, m. tolmdcs. 
Drogue, f . gydgyszerdru ; 2. 

fam. selejtf avadik. 
Droguer, v* a. q. gydgyszert 



Dro8;nerie 

rendelni ; 2. v. n. hidban 

vdrakozni, 
Droguerie, f. gy^gyszerdni ; 

2. gydgyszer-y fiUzerkerea- 

kedes ; 3. filszerbolt, 
Droguer (-gh6), m. manuf. 

f^lffyapju ; — eu soie, fil- 

selyem. 
Droguiet (-ghi6), m. gyUjte- 

niinyszekrSny ; — porta- 

tif, k^zi gydgyszertdr, 
Droguiste, m. f&szer^sz. 
Droit, m. egyenes ut ; ch. 

helyea nyom; 2. igaZt igoz- 

idg ; it. jog ; de — , adt. 

jogosan; 3. jogtudorndny ; 

4. hatalom ; iUet^k ; jogo- 

sitvdny ; p. oil 11 n'y a rien 

le roi perd ses — s, a hoi 

nincs^ ott ne keress : fin. 

ado ; vdnij iUetik ; II. — , 

adv. egyenesen; fam. il 

ne va pas — , Tiem dszin- 

te ; III. — , e, a. egyenes ; 

2. tig. dszinte, derik^ be- 

csUletes; 3. jobb;IV. — e, 

f. jahbkez; jobboldal; 

i. a — , adt. jobbra ; tig. 

prendre a — et a gauche, 

niindent elfogadni. 
Droitement, adv. egyenesen; 

helyesen. 
Droiture, f. dszintesig, be- 

csUletessig ; 2. en — , adt. 

egyenese^i. 
Droiturier m. dszinte ember; 

2. huvid-ur. 
Drolatiqne, a. bohdkds. 
Drole, 2L. fura^ furcsa ; 2. m. 

ravasz kdp6; semmirekello; 

— ment, adv. furcsdn^ imi- 

lattatdn, 
Dr61erie, f. furcfta otlet, ho- 

hosdg, trefa. 
Drolesse, f. rima. 
Dromadaire, m. egynyergu 

teve, 
Dronte, m. om. lepcses dudu. 
Drosere, f. bot. Jiarmatfil. 
BroBometre, m. phys. har- 

matmird. 
Drosse, f. mar. dgyukotil. 
Drouille, f. com. dldomds. 
Drouine, f. chand. iUtfoldozu 

tarisznya. 
Diouineur, m. iist/oldozd. 
Droupe, v. drupe. 
DrouBsage, m. gyapjti kenSse. 



Dronsser 

Drousser, v.a. gyapjut kenni, 
Droussette , f . gyapjugya- 

ratd. 
Drousseur, m. gyaratold, 
Dru, e, a. szdUds ; fig. vidor; 

2. siiru; 8. m. pop. c'est 

un — , vig cimbora ; II. — , 

adv. suriien. 
fDruemeut, adv. Mven. 
jDruerie, druiderie, f. bardt- 

sdg ; bardti jog ; tiri jog. 
Druge f. jard. byja hajtds. 
Drugeon, m. jard. riigy, 

bimbd, 
Drupac^, e, a. bot. csontd- 

ro8 ; 2. — es, f. bot. cson- 

tdrgyilmdlcftdk. 
Drupe, m. jard. csontdrgyii- 

m&lcs. 
Dryade, f. myth, erddnirhfa; 

2. bot. ezUstos emreke. 
Dryas, m. bot. magcsdkd. 
Dft, m. k'dveteUs, illetek ; 2. 

kotelessig. 
Dualisme, m. phW. . k€telvi- 

seg. 
Dubitateur, m. k^tkedd. 
Dubitatif , ve, a. gr. k^tes. 
Dubitation, f. kitely. 
*Duliitativement, adv. ket- 

kedve. 
Due, m. herceg ; orn. fiUes- 

bagoly. 
Ducal, e, a. hercegi. 
Duc-duc, m. bot. kenycrfa. 
Duch6, m. hercegseg. 
Duchesse, f. Iiercegnb. 
Ductile, a. min6r. nyiijt- 

hatd ; fig. simulSkony. 
Ductility, f. phys. nyiijtha- 

tdsdg. 
DuSgne, f. komoma; 2..ki- 

8^rdn6;S, kentdnd. 
Duel (-61), m. pdrbaj; gr. 

kette8. 
Duelliste (-^-liste), m. pdr- 

vivd; 2. verekedSt vesze- 

ked6. 
Dugon, dugong, m. rozmdr. 
fDuire, v. n. ir. imp. tetsze- 

nif kelleni; 2. v. a. ido- 

mitni, 
Duit, m. pSeh. keresztgdt. 
Duite, f. manuf. belfondl. 
Dulcificatif, ve, a. edesitd. 
Dnlcificatlon, f. idesdtes. 
Dulcitier, v. a. chi. idesiteni, 
Dulcinde, f. burl, szereto. 

165 



Dure 

DClmeut, adv. prat, kelloleg. 
Dumeteux, se, a. hokros. 
Dumioole, a. bokrok kdzt 

tartdzkodd. 
Dune, f. fovenyhalom, ho- 

mokbucka. 
Duo, m. mus. pdrdal; fig. 

— d'injuries , kdlcsdnds 

szidalmazds ; — d^cinal, e, 

a. math, tizenkitosztdlyos; 

— d^nal, e, a. m6d. nyom- 

hUhez tartozd ; — d6nite, 

f. m6d. nyombiUob ; — d6- 

num (-nome), m. an. nyom- 

b4l. 
Dupade, f . csalds. 
Dupe, f. ostoha^ hxita; rd- 

szedett. 
Duper, V. a. rdszedni^ bo- 

londdd tenni. [tds, 

Duperie, f. csalds; 2. dmi- 
Dupeur, se, s. csald^ dmitd, 
Duplicaire, m. kettds zsol- 

dot huzd. 
Duplicata, m. kettds oklev4l; 

2. jur. mdsodlat ; 8. fam. 

mdsodszor. [szerezd, 

Duplicateur, m. phys. ket- 
Duplicatif, ve, a. kettoz- 

tetd. {szerez€s. 

Duplication, f. kettSz^s, k4t- 
Duplicit^, f. kettQssig; tig. 

kitszlniisig. 
Duplique, f. pal. viszvdlasz. 
Dupliquer, v. n. pal. viszvd- 

laszt benyujtaiii. 
Dur, e, a. kemeny ; 2. rdgds ; 

p. il a I'oreiUe — e, nagyot 

hall; 3. durva, goroniha; 

sulyos^ terhes ; 4. jieMz ; 

fig. keUemetlen; t. t. vin 

— , karcos bor ; temps — , 

zord idd. 
Durability, f. did. tartdssdg. 
Durable, a. tartds. 
Duracine, f. jard. durdnci 

barack. 
Dur-sl-mire, m. pop. tapa^z- 

tali ember. 
Durant , pr6p. k'dzhen ; six 

ans — , ?iat ivig. [rdk. 
Dur-bec, m. orn. siivdUSy pi- 
Durcir, v. a. megkemSnyitni; 

2. V. n. et se — , v. r. meg- 

keminyedni. 
*Durcis8ement, m. keminye- 

dis ; keminyit^s. 
Dure, f. kem€ny fold; cou- 



Dnr^e _ _ _ 

cher 8ur la — , puszta fol- 
donfekUdni. 

Dur6e, f. tartam : tartfSsgdg. 

Durement, adv. kemenyen; 
durvdn. 

Durer, v. a. tartani, fdnma- 
radni ; 2. abs. une 6tofiFe 
k ~, tartds kelme ; p. f aire 
vie qui — e, gazddlkodni ; 
it. fecsirelni; 3. tig. ne 
pouvoir — en place, nem 
maradhnt veszteg ; il ne 
pouvait — dans Ba peau, 
ordm^ben majd kihtijt b6- 
rebdl. 

Doret, te, a. kemSnyes. 

Duret^, f. keminysig ; fig. 
ridegsSg ; 2. irzeketlen»4g^ 
durvasdg ; 3. pi. goromba- 
sdgok. 

Donllon, m. bCrkereg. 

Durillonner, v. u. et se — , 
V. r. megkergesedni. 

Durissime , a. nagyon ke- 
mSny. 

DurisGole, a. g. p. kemSnyes, 

Dasil, dusi, v. fausset. 

Duvet, m. pehely ; fig. pihe- 
s'zakdl ; bot. bolyh^ molyh. 

Duveteux, se, a. pelyhes. 

Dynam'^tre, — omStre, m. 
ast. erdmird; — ique, f. 
phys. fnoztan. 

Dyna'ste, m. uralkodo ; 
— stie, f. uralkodds; — sti- 
que, a. uraLkod6u 

Dys'cole, a. m. kiilonc (vol- 
Idsban) ; — craaie, f. m^d. 
vemek ro8z vegyUUte; — 6- 
cie, f . rosz hailds ; — elcie, 
f. roszfajusdg; — enterie, 
— senterie, f . virhas ; — en- 
terique, — senterique, a. 
v^rluicnemu ; — esth^sie, 
f . m6d. gyongesig ; — opie, 
f . kettdsldtds ; — pepsie, f . 
rosz emeszUi ; — phagie, f . 
TieMz nyeUs; — pnee, f. 
sz&kmellUs^g ; — thymie, £. 
levertsig ; — urie, f . hugy- 
rekedds. 

Dytisque, m. ent. meriily, 

£. 

E, m. a betUsorozatban did- 
dik ; 11, r'dviditisek : 1. a 



thlonimamat 



vegyeszetben : 6tberine ; 2. 
az irdnytUn : Est ; 3. Ex- 
cellence vagy Eminence ; 
4. zeniben a Juingrovat 
harmeuiik zengdje : mi. 5. 
r^gi szertartds szerint : 
jeudi; 6. a rdmaiakndl; 
40;<r«E. 4000. 

Eau, f. pbys. viz ; fig. c'est 
un m^decin d' — douce, 

' ilgyetlen orvos ; pr. mettre 
de r — dans son vin, bel- 
jebb szedni a gyeplSt ; al- 
ler a la bonne — , sokdig 
k48ni ; 2. esd; le temps est 
a T— , az idd esore all ; 3. 
tenger, folyo, t6y t6c»a ; fig. 
etre k veau-l'— , meghi- 
usulni ; pr. il est revenu 
BUT 1'—, ism^t foUegitette 
magdt; k fleur d'— , adt. 
vizirdnyos ; 4. mai*. faire 
de 1'—, ivd vizet beszedni ; 
—X d'un navire, hajdnyoni; 
— montante, dagdly ; — 
vive, 'szokddr ; 5. m6d. ds- 
vdnyviz ; gydgyforrdi ; 6. 
nedv, nedvessig; fig. fondre 
en — , k'dnyekre olvadni; 
7. izzadsdg ; pop. Jmgy ; 
faire de 1'—, hugyozni ; 8. 
mesterseges viz ; -^ de vie, 
pdlinka; — de la reine 
d'Hongrie , magyar viz 
(sz^pito 8zer) ; — forte, vd-^ 
loMztd viz; manuf. cnno- 
san ; salp. — m^re, tiszta 
lug; 9. iiedv^ U; lap. 
finy; serr. couleur d'— , 
ctcilkek. 

Eautognosie, f . phil. anisme- 
ret. 

Eaux-et-f6rets, f. pi. erd^- 
szetf vaddszat es haldszat ; 
grande-mattre des =, fd- 
^ddmester, 

s'Ebahir (-ba-ir), v. r. bd- 
mulni. 

Ebahissement (e-ba-i-ce), m. 

, bdmulds, 

Ebarber, v. a. koriilvdgni; 
megnyesni ; leszedni; le- 
reszelni ; megnyimi, 

Ebarboir, m. vdgdkes ; 6rc- 
vesd. 

Ebat, m. ord. pi. fam. idd- 
toltis : prendre ses — s, mu- 
latni; ch. mener les 

166 



chiens a 1'—, eheket jdr- 

tatni. 
Ebattement, m. g. p. orom, 

qyonydrkodet. 
s'Ebattre, v. r. mulatni. 
Ebaubi, e, a. pop. g. p. 6d- 
, muld ; it. luUedezo. 
Ebauchage, m. vdzold8;TpT. 

gyurds ; Spingl. csiizddf. 
Ebauche, f . point, vdzlat. 
Ebaucher, v. a. tech. vdzd- 

ni; coutel. reszelni; ^mi. 

dmyalni ; form, nagydni: 

pot. gyumi. 
Ebauchoir, m. charp. topor : 

fil. gereben; pore, sculp. 

kipnyofmd eszkdz. 
Ebaudu:, v. a. g. p. midat- 

tatni; 2. se — , v. r. mu- 
latni. 
Ebaudise, f. vig kedely. 
Ebaudissement, m. vigaddi: 

ujongds' 
Ebe, ebbe, f. apdly ; p. ce 

qui vient de flot, 8*en re- 

toume d'— , ebiU gyuU 

mnrhdnak ebiil kell vesz- 

nie. ^ 

Eb^nace, e, a. bot. ibenfa- 

nemii. 
Eb6ne, f. 6benfa; fig. che- 

veux di'—%ykoromfekete hay 
feben'er, v. a. ebenfehetere 

edzeni; — ier, m. bot. 

ibenfa (ild); —iste, m. 

muasztalos ; — isterie, f. 
. mHasztalossdg ; 4benmu. 
Eberlu6, e, a. eldmult. 
fEberluer, v. a. dlmilko- 

ddsbaegteni. 
Ebertander, v. a. drap. eUo 

nyir^st adni. 
Ebgt6, 6bStement, 6betir, 
^b^tude, V. h6bSt6 etc. 
*Ebiber, v. a. be)iorpdlni. 
Ebie, f. tdcsatoma. 
Ebis4lement, m. 1. 1. tolcsir- 

alakufdrds. 
Ebiseler, v. a. tour. tdUsir- 

dlakban furni. 
Eblouir, v. a. kdprdztani;'^' 

fig. eldmitni; 3.fig. elcsdbit- 

ni; 4. il est — i de sa for- 
tune, bUszke vagyondra; 

6. s'— , V. r. konnyen lelke- 

sedni. 
Eblouissant, e, a. vakito; 

fig. dmitd. 



EblonissoBient 

^jblouissement, m. kdprd- 

zds; fig. dmitds ; csdbi- 

ids. 
Kborgner, v. a. fSlszemUv^ 
, termi ; fig. elhomdlyositnu 
Ebotter, v. a. jard. meg- 

nyetni. 
Ebouffei, V. n. et s' — , v. r. 

pop. s* — de rire, megpuk- 

kanni nevettSben. 
Kbouillanter, v. a. t. t. gu- 

hSkat forrd vizhe mdrtani. 
Kbouiller, v. n. it. bef6ni. 
Eboolement, m. heomlds. 
Eboaler, v. n. beszakadni, 
Ebonleux, se, a. ondadozd, 
Eboulis, m. omladik. 
Ebouquer, etc. v. ^pinceler, 

etc. 
Ebonrgeonnement, m. jard. 
, levagdalds, 
Eboorgeonneur, m.ent.r^^- 

rlbonrgeounoir , m. jarof. 

nyesi-k^s. 
•Ebouriffant, e, a. vdra'lan^ 

foltund. 
Ebouriff6, e, a. kuszdlt ; fig. 

zildU, 
•Ebouriffer, v. a. meglepni; 

sodrdhdl kiliozrii. 
Ebourrer, v. a. corr. meg- 

kopp€uztani. , 

Ebraisoir, m. 1. 1. szSrUapdt; 

2. 9z€lfog6, 
$brauch6» e, a. agr. dgatlan, 
Ebranchement, m. jard. le- 
, galyazds. 
Ebrancher, v. a. jard. lega- 

lyazni, 
^branchoir, m. jard. kdcor, 
Ebranlement, m. megrendU- 

i^«;it.fig. 
Ebranler, v. a. megrendXtni ; 

fig. megingatni / 2. s'— , v. 

r. inogni ; m^grendulni ; 
, guer. megindulni. 
Kbrasement, m. arch, tdgi- 

tds. 
Eibraser, v. a. arch, tdgitni. 
Ebr6cher, v. a. csorbitni ; 2. 
.^ 8'—, V. r. csorbulni. 
Ebrener, v. a. (un enfant), 
.pUzoktdl megtisztitni. 
Ebrillade, f. man. rdntds 
. kantdrszdrral, 
Ebrosser, v. a. vign. ka- 

csdni. 



^broudeur, m. tir. huzalki- 

8zit6, 
Ebrouement, m. man. Jior- 

kands. 
Ebrouer, v. a. teint. dblite- 

ni ; 2. v. n. et s*— , v. r. 

man. horkanni. 
Ebroiter, v. a. kifecsegni; 

elMresztelni ; 2. s*— , v. r. 

elhiresedni. 
^bron, m.'agr. Hszdg'dsbuza, 

ibuard, m. Skszeg. 
i^budes, f. pi. agr. ugar- 

Ebulition. f. folfarrds; 2. 

m6d. kiiteg. 
£oach6, e, a. zuzatt. 
Ecachement, m. t. t. zuzds ; 

lapuUU. 
Ecacher, v. a. zuzni ; lapit- 

ni ; cir. gyumi ; pap. saj- 

tolni, 
Ecaoheur, m. tir. lapitd ; 

— d*or, aranyverd. 
EcafFer, deafer, v. a. fuzfa- 

i, vesszdt hasogatni. 
j^cafignon, m. pop. b&z. 
i^cagne, league, f . rub. pdsz- 

ma. 
Ecaillage, m. sal. lehdntds. 
Eoaille, f. h. n. pikkely ; fig. 

enfin les — s lai tombent, 

vigre kinyilt a szeme ; 2. 

Mj ; com. tajok ; icht. 

furtfogd ; ent. — marbr6e, 

szilfalepke ; conch. — de 

rocher, csSszecsiga ; m6tal. 

— B, vassalak. [(fuU). 

Eoaill6 , e , a. megvakart 
Ecailler, t. a. megvakarni 

(Jialat); Mjdbdl kivenni 

(kagyldt) ; ta^okkal ki- 

rakni ; 2. s'— , v. r. hdm- 

lanif foszlani. 
Ecailler, ^re, s. osztriga- 

dru8. 
Ecailleux, se, a. pikkelyes; 

com. uveges. [jo^. 

Ecaillon, m. man. horgas- 
Ecaillure, f. plomb. hdr- 

tydcska. 
Ecale, f . Mj ; hiively ; mar. 

kikdtd; faire — , kik^tni. 
Ecaler, v. a. hdmozni ; fej- 

teni. 
t^^alot, m. did. 
Ecang, m. 6con. tild. 
Ecanguer, v. a. 6con. tilolni. 

167 



ioerbeau 

^cangueur, m. kendertdrd. 
Ecarbouiller, v. a. b. szit- 

zuzni ; betHmi. 
Ecardonneor, m. om. ken- 

derike. 
EcarisBoir, in. bij. szurkdld ; 

dor. mdyitfi ; van. haso- 

gatdkis. 
Ecarlate, f. skarldt ; 2. skar- 

Idtszdoet ; fig. java^ szine. 
Ecarlatine, v. scarlatine. 
Ecarquillement , m. kiter- 

pesztiSt meres ztis. 
Ecarquiller, v. a. kiterpesz- 

teni ; kimereszteni. 
Ecarrir, etc. v. ^quarrir, etc. 
l^cart, m. kitSrSs; mar^ch. 

izrokkands ; fig. elUris; 

an. — d'os, Jicamodds; jeu. 

letett kdrtya; jur. pdt- 

add ; 2. k *F— , adt. f€lre ; 

mettre ft 1'—, meUdzni. 
Ecart^, m. jeu. kdrtyajdtik 

neme; 2.—, e, a. tdvoly 

filreesd. 
Ecart^lement, m. rUgyeUs. 
Ecarteler, v. a. fdlrvigyelni. 
Ecartement, m. eltdoolitds ; 

eltiris ; elkiUonit^s ; an. 

elodlasztds. 
Ecarter, v. a. eltdvolltni; 

8z4tkergetni ; aziUzdmi ; 

2. szdrni (fegyverrdl) ; 3. 

eltSritni ; fig. elhdritni ; 4. 

jeu. letenni ; 6. s'— , v. r. 

eltdvozni ; fig. elUmi. 
EcartUlement, etc. v. 6car- 
, quillement, etc. 
Ecaud^, e, a. farkatlan. 
Ecave^ade, f. man. fam. 

rdntda az dUazdval. 
Ecbolique, a. m6d. mSh- 

hajtd. 
Eccat^artiques (6-ca-), a. a. 

pi. mM. hashajtd. 
Ecchymose (6-ki-), f. chir. 

vSrakadmdny ; kikfolt. 
Eccl^si'arque, m. h. eccl. 

templom-atya ; — astiqne, 

a. egyhdzi ; 2. papi ; 3. m. 

lelkSsZf pap ; I. th6o. Si- 

rdk J6zu8 konyue ; — asti- 

quem^nt, adv. egyhdzilag; 

— e, i. hitkdz8€g. 
Ecc'oprotique, b. a. pharm. 

gy'&ngSnhajtd ; — r6mo- 

carpe, m. Dot. bigebecd. 
Ecerneau, m. didbil. 



£oeriier 

fojemer, v. a. kivenni f wo- 

, got). 

Ecervele, e, a. ostoha, meg- 

gondolatlan. 
tEcerveler, v. a. agyonldni. 
^chafand, m. dUvdny ; 2. 

nSzdllvdny ; 3. vSrpad ; 4. 

riv. hdgcsd. 
Echafaudage, m. bdt. epitd- 

dllvdny ; fig. kiszviletek ; 
, riv. c'dWpzet. 
Kcbafauder, v. n. dilvdnyt 

foldUitani; 2. fig. b'— , v. 

r. kesziiWdni. 
Echalas, m. vign. szdWkaro; 

p. il a aval6 un — , pecke- 

sen tartja magdt. 
Echalassement, m. vign. ka- 

rdzds. 
^halasser, v. a. kardzni. 
iChalier, m. porgoldt. 
^chalotte, f. hot. mogyoro- 

hagyma ; om. zugdsip. 
Echampeau, m. p6ch. ho- 
, rogzsineg. 

Echamper, ^champir, v. a. 
, peint. kiemelni. 
Echancr^, e, a. bot. csipkSs ; 

an. kiivelt. 
Ecbancrer, v. a. kiivelni^ ka- 

nyaritani ; cord, megfa- 
, ragni. 

Ecbancrure, f . kiiveles; cord. 
, megfaragds. • 
Ecbandole, f. zsindely. 
^cbange, m. csere ; 2. en — , 

adt. cserShen ; helyette ; 

ellenihen. 
*Echangeable, a. cserelhetd. 
Ecbangeage, m. tecbn. dbld- 

getes. 
Ecbanger, v. a. cserelni, ki- 

cserelni ; dipl. kozolni ; 

pap. simitani. 
*EchangL8te, m. pal. cse- 

rel&, 
Ecbanson, m. anc. poMr- 

nok. 
Ecbansonnerie , f . pohdr- 

noksdg. 
EcbantUler, v. ecbantillon- 

ner. 
Ecbantillon, m. minta; com. 

any amerce; cont. mirUa- 
, konyv. 
EcbantUlonnage, m. minta- 

vetel. 
Ecbantillonner, v. a. prd- 



£o1ianTrer 

bdlni , osszehasonlitani ; 
com. mintdt levdgni. 

Ecbanvrer, v. a. fil. tomi. 

Echanvroir, m. fil. kender- 
tdrd. 

Ecbappade, f. grav. hibds 

, metszSs. 

Ecbappatoire, f . fam. iiriigy. 

Echapp6, m. fig. et fam. bo- 
londoi ember ; un jeune — , 
vadone ; un — de la corde, 
akasztdfa cimere. 

Echappement, m. borl. ke- 
tyegh ; m6can. tuyau -d'— , 
gdzcsd. 

Echapper, v. n. megszokni^ 
eliUanni ; fig. kikeruLni; 
2. kiamsznif kuurranni ; 
kiesni ; fig. elfelejteni; ce 
mot m'a —6, e szdt elfe- 
lejtettem; ce mot m'est 
— ^, e 8zd kisurrant ajka- 
man; la patience m'— e, 
turelm^mfogy; 11 laissa — 
un profond soupir, mily 
sdhaj tdrt ki keblebdl ; it. 
V. a. elkeriilni, kikeriilni ; 
pr. V— belle, konnyen me- 
nekiilni; III. s'— , v. r. 
megszokni ; coutur. kisza- 
kadnif fesleni ; jard. sar- 
jadni, ha^tani; 2. kiorn- 
leni ; fig. il s'— e souvent, 
gyakran megfeledkezik ma- 
gdrdl. 

Echarbot, m. bot. sulyom. 

Echard, v. ladre. 

Ecbarde, f. szdlka. 

^cbardonnage, m. Sigr.gyom- 

, Was. 

Echardonner, v. a. agr. ki- 

, gyomldlni, kitepni. 

Echardonnoir, m. agr. bo- 
gdcs-sarld. 

Ecbamement, m. corr. hur- 
nydzds. 

Echarner, v. a. corr. hur- 
nydzni ; tann. levakarni. 

Echamoir, m. corr. "varga- 

, kis. 

Echamure, f. corr. lehuso- 
Ids; 2. vakarek. 

Echarpe, f . sallang : ti8ztov>; 
fig. cbanger — , vilemi- 
ny4t vdltoztatni ; 2. chir. 
karpdlya ; guer. kereszt- 
vdgds ; fig. 11 a I'esprit en 
— , bogara van; 3. vdll- 

168 



£e]&aiiSer 

ruha : 4. t. t. bat. ^rgos 

csiga ; hydr. —6, pl. gyuj- 

id drkok ; ma^. kormdmj- 

kdtel; pont. szoritd Isotel. 
Ecbarp6, c, a. sallangm. 
Echarper , v. a. keresztci- 

gdst adni ; mai;. v. cha- 

bler. 
Ecbarplllerie, v. brigandage. 
Ecbars, e, a. fukar; mar. 

vents — , vdltozd szelek; 
, mon. csekily ertiku. 
Ecbarser, v. n. mar. le vent 

— e, a szil vdltozd. 
Echarsete, f. fukarsdg; mon. 

csekelyertikiisig, 
Ecbarseter, v. a. men. cse- 

kily ertekben verni. 
Ecbasse, f . faldb ; fig. mon- 

ter sur des — s, dvzzogni; 

begyeskedni ; bat. merle ; 

om. csigdszverldbu. 
Ecbassier, m. om. Mbic. 
l^bauboule, e, a. med.pdr- 
, seneses. 

Ecbauboulure, f . pdrsenei. 
Ecbaudage, m. t. t.dztatds; 

maQ. TiUszli. 
Ecbaud^, m. p&t. toldfdnk; 

2. tdhori szek ; 3. jard. hd- 

romszogii szegily-dgy. 
Ecbaude, e, a. agr. ritka; 

topdrodbtt. 
Echander, v. a. cuis. ohlfi- 

getni ; 2. leforrdzni ; 3. 

megSgetni: pr. cbien -e 

ne revient pas en cuisine, 

kdrdn tanul az emher; 4. 

s**— , V. r. megigetni, meg- 

forrdzni m^gdt; fig. s'- 

, les doigts, rajta veszteni. 

Echaudolr, m. drap. /ofT(f2') 

tekno. 
Ecbaudoire, f. bouch. vdgo- 

hid. 
t^chaudole, v. bardeaa. 
Echaudure, f. m6d. igesfdj- 

dalom. [US' 

EcbaufPalson, f. mM. hevii- 
^cbauffant, e, a. hevitd. 
Ecbauffe, f . cbam. izzasztds; 

2. tan. izzasztd. 
Ecbau£F6, m. 6con. iiszdg- 

8zag ; 2. — , e, a. iiszogos. 
Echaufifement, m. m6d.^'' 

meUgedis ; folhevvUi. 
Ecbauffer, v. a. melegitah 

futeni ; ^g, folheviteni ; 2. 



s'— , V. r. megmelegedni ; 

jolheviilniy; fig. meghara- 

gudni; fam. il s— e dans 
, son haruais, tHzbejd. 
Echaaflfour6e, f. fam. baZ- 

gasdg, ostoba tett; 2. cse- 

, tepati. * 

l;}chanffure, f. m6d. hdpors. 

Kchaugiiette (-gh^te), f. foit. 

, drtorony. 

>x3hanx, m. p.. 6con. csa- 

polya. 
l>cheable, a. com. lejdrd. 
];]ch6ance, f. com. lejdrat. 
Echec (6-cheke), m. jeu. 

sakk; fig. il est — et mat, 

oda van ; 2. kudarc^ vesz- 

tesig'; 3. — s, pi. jeu. (6- 

ch6), sakhjdtszma; sakk- 
,dbrdk. 

Ech^e, V. ^chevean. 
Echelage , m. cout. Idbtd- 
,Jog, 

Echeler, v. a. cout. peleng€- 
, rezni. 
Echelette, f. Idbtdka; sze- 

kSroldal; om. falmdszd 
, fahlsz. 

l;Jchelier, v. rancher. 
Echelle, f. lajtorja; pr. v. 

sentir; — double, szedd 

lajtorja; — de corde, ko- 

tilhdgcsd ; arith. fokozat; 

~ sociale, rangsor ; g^om. 

fokasz , fokmird ; mug. 

hangsar ; t. t. — de cou- 
,^ leurs, szinfokozat. 
l^chelon, m. fok; fig. pole. 
Echelonner, v. a. mil. lip- 

csd alakhan fdldllitani. 
Kchenal, 6cheneau, 6chenet, 

m. ereszcsatoma (csak fd- 
, hdl), 

Ech^ne, f. 6ch6nei8, 6ch6- 
, neide, m. icht. bicskahaZ. 
EcheniUage, m. jard. her- 
.nydszds, 

Ecneniller, v. a. jard. her- 
,^ nydszni. 
Echenilleur, m. agr. her- 

nydszd; om. hernydaz-fut- 
, rinka. 

Echenilloir , m. jard. lier- 
.nydtz-oUd, 
Iticherpiller, v. a. rabolni; 

— ie, f. rablds. 
+ Echete, ^chette, f. cout. 

f>riik84g. 



Eobets 

^2chets, m. pi. j'dvedek. 
Echeveau, m. motring ; fig. 

d6m§ler un — , kuszdit 
, iigyet rendbe hozni. 
Echevel6, e, a. kuszdlty kd- 

C08 (haj). 
fEchever, v. n. szokni, me- 

nekiilni. [ka. 

t>!hevette, f . com. m. bdbocs- 
tfohevin, m. vdrosi tandcs- 

nok. 
fEchevinage, m. tandcs-hi- 

vatal. 
Echif, ve, a. ven. nagy^lies. 
Echiffre, m. arch. Upcsd- 

Echignole, f. passem. orsd. 
Echillon, m. viz/orgatag (ke- 

leten). 
Echinac^e, f. hot. csutka- 

kup. 
Echine, f. an. hdtgerinc; 

— n6, e, a. hot. tmkes; 

— n6e, f. cuis. felsdr; — ner, 

V. a. derekdt leverni; fig. 

= q. des coups, vkit jdl 

elvemi ; fam. agyonvenii ; 

8'=, V. r. derekdt tomi ; 

fig. magdt agyondolgozni ; 

— nides, m. pi. z. tihk^s 

firgek; — nite, f. h. n. k6- 

kagyld ; -non, m. 6con. 

aludttej-kdcftog ; —nope, f . 

— nopode, f., — nops, m. 

hot. laptaborz ; — oides (6- 

chlo-i-dece), f. hot. festd 

atracH. 
Echiquet6, e, a. bl. kockds. 
Echiquier, m. jeu. sakk- 

tdbla ; en — , adt. kereszt- 

ben. 
Echium (-c»ne), m. hot. ki- 

gydszUz. 
Echo (6ko), m. viazhang. 
Eohoir, v. n. ir. hdraildani^ 

jutni: 2. lejdmi ; pal. 

esni (burUetSsbe) ; 3. bien 

ou mal — , jdl vagy roszul 

jdrni. 
Echome, f. mar. evezoszog, 
^ohomMre (-ko-), m. mus. 

Jiangmird. 
Echoneler, y. a. agr. zabot 

gyHjieni, 
Eohoppe, m. bddi^ faadtor; 
, aff. bdkesz; grav. karctU, 
Echopper, v. a. grav. karc- 

tuoel dolgozni, 

169 



ifeolat 

Echoppier, Are, s. szaidcs. 

Echouage, ^chouement, m. 
mai. partrahdnyatds, 

Echouer, v. n. mar. zdtonyra 
jutni ; 2. hajdtbrist szen- 
'vedni; fig. kudarcot val- 
iant; 3. V. a. zdtonyra 
juitatni. 

Echymose, f. chir. kekfolt. 

Ecimable, a. jard. botolhatd. 

Ecimage, m. jard. botolds. 

Ecimer, v. a. jard. botolni. 

EclabouBser, v. a. sdrral be- 
fecscsenteni ; fig. lenezni. 

Eclaboussure, f . sdrfolt ; fig. 
et fam. kudarc. 

Eolaffer, v. 6clater. 

Eclair, m. villdm ; fenyvilla- 
nds; fig. passer comme 
un — , villdnisebess^ggel 

, hajtani stb, ; chi. pill. 

Eclairage, m. kioildgitds. 

l^jclairci, m, e. f. tisztds. 

Eelaircir, v. a. megvildgitni. 
folderitni; Jenyesitni ; 2. 
tisztdlni; 3. vigdlyitni, gye- 
ritni; ritkitni ; 4. fig. rneg- 
magyardzni, folderitni ; t. 
t. bonn. bolyliozni ; corr. 
fenyitni ; 6. s' — , v. r. tisz- 
tulnif deriilni; ritkulni; 
fig. fogyni ; tisztdba jdni. 

Eclaircissement, m.fdlvild- 
gositdjf; 2. nyilatkozat. 

6clairci8seur , m. sodrony'- 
citiszold. 

Eclaire, f. hot. gddirc. 

Eclairement, m. vildgltds. 

Eclairer, v. a. megvildgmit- 
ni; 2. fig. fdlvildgosH- 
ni ; 3. kidbrdnditni ; 4. vi- 
Idgitni; fig. — q. vigydzni 
(vaiakire) ; lesni (vkit); 
mil. kutatni ; jeu. — le ta- 
pis,, a tStelt muga elS tenni; 
5. V n. vildgitni ; csillog- 
ni ; chi. pillogni ; 6. imp. 
villdmlani, 

t^'^clairette, f. hot. ekes cHlla. 

liclaireur, m. folvildgositd ; 
mil. —8, csatdr; mar. ve- 
zSrhajd. 

Eclam^, e, a. h. n. szdrnya- 
szegett, [comb. 

Eolanche, f. bouch. iirfi- 

^clancher, v. ^crancher. 

Eclat, m. szdlka ; forgdcs ; 
2. f^ny ; it. fig.; 3. tig. 



Eolataat 



fEolopper 



^eoroknre 



nagyszerfisig, pompa; 4. 

csattandSf ropogds ; hang ; 

fig. folti'mis ; 5. Idrnia, 

zaj ; botrdny ; 6. min^r. — 

de cuivre, rizfeny, 
Eclatant, e, a.. /Snyes^fenyldy 

ragyogd ; csattano ; fig. 

foltund; szembeszokd; 2. m. 

bij. mesters^ges gyemdnt ; 

om. kunikurti. 
Eclatante, f. artif. finyrop- 

pentyU. 
Eclats, e, a. hasadt^ repedt. 
Kclater, v. n. 8z€tpattanni^ 

sziUzakadni^ robhanni ; 

repedni; hasadni; kit'dr- 

m ; 2. ragyogni ; it. fig. 3. 

ropogni, csattannif hang- 

zani; fig. kifakadni; ki- 

tdmi; 4. nyilvdnulni ; 6. 

mett. lepattanni ; 6. v. a. 

jard. hasogatni ; 7. s' — , v. 

r. hasadnif szitrohhanni. 
Kd^che, m. f6o. szitdarabo- 
. Ids, 
Eclectique, s. a. phil. elv- 

gyujtd ; vdlogatd; — ment, 

adv. vdlogatva. 
Eclectisme, m. phil. elvgyHj- 

tiSt v(Uogatdiidg. 
Eclic, TO., faszdlka. 

il^clichement, v. ^cleche. 
i^clicher, v. d^membrer ; 2. 

V. ^clipser. 
Eclipse, f. phys. fogyatko- 

zda ; fig. eltUnis ; it. elho- 

mdlyosodds. 
Eclipsement, m. eltiines; el- 

tdrUs. 
Eclipser, v. a. astr. elhomd- 

lyontni^ eUdtStUni ; it. fig. 

feo. szetdarabolni ; 2. s'— , 

V. r. elsoUtedni ; fig. el- 

tUnni. [2. a. naputi. 

Ediptique, f . astr. pdlyakor; 
Eclisse, f. chir. csontkiUlS; 

axtil. — des bombes, roncsa 

darab ; bois. szelminy ; 

van. hasogatott f&zfavesz- 

8z6; gyikinykas. 
Eclisser, v. a. chir. csont- 

kiUld kfizS illeszteni ; 2. 

szetosztani, tdmi; 3. v. 

6clabou8ser. 
Ecloge, m. ant. pdsztordal, 
]^lopp6, e, 8. a. bSnav4ko- 

nyu, nyomorSk; fain, il 

est toujours — , gothds. 



tEclopper, v. a. binitni. 
Eclore, v. n. ir. kikelni, ki- 

buvni (tqjdsbdl) ; jard. fa- 

kadni, fealerUt nyilni; fig. 

virradni ; it. napfenyre 

jutni. 
Eclosion, f. kikeles, kibuvds 

(tqjdsbdl) ; jard. kifaka- 

ddSf kinyilds. 
Ednse, f. nydr. zsilip, 
Edus^e, f. navig. zsilipvlz. 
Eduser, v. a. navig. zsilipen 

dthajozni ; 2. zsilippel el- 

Idtni. 
Edusette, f. bot. bolond- 

gomba. 
Edusier, m. zsilipmester. 
Ecobnage, m. agr. tarldper- 

zseles ; erdd^getes. 
Ecobue, — bure, f. ' agr. pd- 

zsitszeW. 
Ecobuer, v. a. &gi,perz8elni; 

igetni. 
Ecochelage, m. agr. rend. 
Ecocheler, v. a. agr. rendet 

vdgni. 
Ecocher, v. a. boul. dagasz 

tani. 
Ecofrai, — roi, —ret, m. 1. 1. 

szabddeszka. 
Ecoinson, m. arch, sarokkd; 

am. 8arok8zekr<^ny . 
Ecoisson, m. agr. rovid ba- 

rdzda. 
Ecolage, m. oskolapinz. 
Ecolatre, m. cath. hittandr. 
Ecole, f . oskola; — militaire, 

katonai nlrvelde ; — pri- 

maire, elemi oskola; — 

normale, tanitd-kepezde ; 

p. faire 1'— buissonni^re, 

iskoldt keriilni ; dire les 

nouvelle de 1'—, kifecsegni 

vmit ; bot. — de botani- 

que, fuv^szkert ; mar. gya- 

korld hajd ; 2. peint. ino- 
■ dor. [vdjds. 

Ecoletage, 6colletage, m. ki- 
Ecolite, f. orf. nyiik. 
Eooleter, 6colleter, v. a. ar- 

til. kivdjni. 
Ecolier, ^re, s. tanitvdny ; 

fig. kezdd ; pap. papier — , 

hitvdny papir. 
Ecollage, m. corr. kdsdlds, 
Ecoudoire, v. a. ir. kiutasx- 

tani^ kivezetni; 2. elutcui- 

tani, 

170 



Econdoisement, m. kiutan- 
ids; elittasitdi. 

Economat, m. igazgatdsng; 
igazgatdi lak. 

Econome, a. gazddlkodo, ta- 
karikos ; 2. s. gazda ; gaz- 
daasszony ; 3. gazddiz ; i. 
sf. gybkeri8z-egSr. 

Economie, f. gazdasdg ; ta- 
kar6ko88dg ; fig. — politi- 

' que, dllamgazddszat; arch. 
beo8ztd8: lettr. fUlosztdi. 

Economique, a. gazddizati; 
takareko8; 2. f. gazddlho- 
dds mestersige ; 3. vigren- 
deleti v€grehajt6 ; —ment, 
adv. gazdasdgosan ; taka- 
r6ko8an. 

Economiser, v. a. gazddl- 
kodni ; takarSkoskodm. 

Economiste, m. dllamgaz- 
ddsz. 

Ecope, f. mar. vizlapdt; jard. 
jeleld-vas. 

Ecoperche, f. arch, csuszta- 

, 16 fa ; 2. dlldsgerenda. 

Ecorce, f. jard. kireg, hej; 
fig. kul8zin ; pr. il pe faut 
pas mettre le doigt entre 
le bois et T- , ne bdntsd 
ami nem iget ; tan. csdoa, 

Ecorcement, m. 6con. meg- 
hdntds, 

Ecorcer, v. a. hdmozni; 2. 
s'— , V. r. hdmlani. 

Ecorch^, m. peint. bdbu. 

Ecorche-cul, k — , adt. seg- 
gen cstHszva ; fig. kinysze- 
ritve; illemetlenUl. 

Ecorcher, v. a. lenyuzni, 
megnyuzni ; fejteni ; 2. 
korz8olni; jari. megsSrte- 
ni ; sculp, levakami ; kar- 
colni ; fig. etcsufitnit elron- 
tani ; pr. autaiit vaut ce- 
lui qui tient que celui 
qui — e, egyutt kapotU 
egyUUfUgg; — le renard, 
okddni ; 3. fig. nyuzni — 
fosztani; C8alni-lcpni ; 4. 
s'— , V. r. vSrig vakardzni; 
kisebesedni. 

Ecorcherie, f . nydzgyep;fam. 
rabldbarlang. 

Echorcheur, m. dSgnyuzd ; 
fig. csaldf embemyuzd. 

Ecorchure, f. karcolds; 2. 
karc. 



Eeoroier 



Eoourter 



'ifcoronler 




Kcoroier, m. tann. caerpajta. 
Koore, f. mar. meredek part, 
Eoomer, v. a. azarvdt Utdr- 

ni ; 2. 8zdgletit6l megfosz- 

tani; legyalulni; fig. le- 

csipni ; megnyirbdini ; 3. 

mil. megrofianni. 
>riiifler, v. a. eWskodni. 
>miflerie, f. eldskodis, 
>niiflear, se, s. tdny€r- 

nyald. 
Eoomure, f. arch, csonka 

szdglet. 
Ecossais, se, s. skdt ; pr. fier 

comme on — , biiszke mint 

apdva: 
Kcosser, v. a. jard. kifej- 

teni. 
KcoBseur, se, s. kdpesztd. 
Ecot (6-ko), m. koltsig (Hel- 

italra) ; fig. 11 a bien pay6 

son — , megtette a magd4t; 

2. tdrscudg; p. allez par- 

ler a votre — , otthon pa- 

raneaoljon, 
Kcotage, m. agr. leinddzds. 
Ecotard, v. porte-hauban. 
Ecdter, v. a. agr. leinddzni 
, (dohdnyt). 
Eoouage, m. cout. Jialott- 

k€mlet (erdszakos haJdl- 

ndl) ; 2. atak, folydk stb. 

vizsgdldsa, 
Ecoaane, — dne, — enne, f. 

mon. pSfizrdspoly. 
Ecouaner, v. a. mon. p^nzt 

megreszelni. 
Ecouanette, f. tab. fogas- 

lemez. 
Eooaer, v. a. farkd;t r'ovidre 

vdgni; chien —6, kmza 

eb, 
Ecouffle, m. om. kdnya ; 2. 

V. cerf-Tolaut. 
Ecoulement, m. lefolyds ; 

m6d. — de semence, ondd- 

folvda; com. kelet. 
Eooiuer, v. n. lefolyni ; 2. v. 

a. — le ctiir, corr. vizes bdrt 

kuimUani; 3. s'— , v. r. 

kifolyni; fig. mtdni; el- 

»z€lean%; mil. vUszavo- 

nulni. 
£conpe, 6coup^e, f. mar. 

hajdseprd; 2. min. do- 

roszld ; 3. agr. viulapdt. 
>tirg6e, y. escourg6e. 
>iirgeon, v. escourgeon. 




^courier, v. a. kurtitni ; tig. 

—6, megjfiyirbdlt. 
^coussage, m. faienc. felt, 

tcoutant, e, v. auditeur. 

icoate, f. rdcsszek; fort. 

szeleldlyuk; mar. vitorla- 

kdt€l; fig. Stre aux — s, 

leselkedni, 
Ecouter, v. a. hallgatdzni; 

Jiallgatni ;figyelni; 2. meg- 

haUgatni ; 3. s'— , v.^ r. 

magdt elkinyeztetni ; pr. 

— e s'il pleut, lesheted, 
Ecouteur, se, s. fam. hallga- 

tdzd, 
Ecouteux, a. m. man. hi)k- 

kenb, 
Ecoutille, f. mar. hajdahlak. 
Ecoutillou, f. mar. ablak- 

fddS, 
Ecoutoir, m. Jiallcsd, 
Eoouvette, i.aevrd; fig. che- 

vauchense a*— s, boszor- 

kdny, 
Ecouvillon, m. boul. pemet ; 

artil. dgyutorlS, 
Ecouvillouner, v. a. kitd- 

r'olni. 
Ecraigne, f. fondgyiilde. 
Ecran, m. eUenzd ; fig. ser- 

vir d'— A q., vkit oltal- 

mazni ; verr. tHzellenzd, 
Ecrancher, v. a. drap. rdn- 

cokat kisimitani, 
Ecrasant, e, ti,8z^tzuzdt8Z^t' 

tdrd ; fig. lesujtdy Ualdzd, 
Ecrasement , m, szitzHzdSy 

romboldi ; fig. lealdzdt. 
Ecraser, v. a. szitzuznit $zit- 

rombolni ; fig. lesujtani ; 

megsemmisUeni, 
Eoiemage, m. verr. lehab- 

zds ; 6oon. fdWz^s, 
Ecr^mer, v. a. 6con. fdtdzni ; 

Yen. Uhabozni; tig. aja- 

vdt eUzedni, 
Eor^moire, m. hQon,fdlez6' 

kaiuU. 
£or6nage, 6or6ner, v. cra- 
nage etc. 
Eor^noir, m. fond. d. car. 

met8zd'k€8, 
Ecrdter, v. a. lebontani; 

6con. — an coq., kakcu ta- 

r£jdt levdgni, 
Ecrevisse, f. h. n. rdk ; p. 11 

ya k reculons comme les 

— s, rdkparipdn jdr ; 6plu- 

171 



cher des — s, aprdsdgok- 

kal bibelddni; 2. v'&rdsre 

igetett kd. 
Eerier, y. a. tir. tisztitni. 
s'Ecrier, v. r. fdlkidlta- 

ni, 
Ecrieur, m. tir. sodronytisz- 

titd, 
^Icrille, f. pech. halrekesz. 
^rln, m. iKszekrinyke. 
:i^crinler, m. ikszekrSny-kS- 

8Zitd, 

Ecrlre, v. a. ir. tmi ; 2. be- 

imi; leimi; S.leveletimi; 

hlrt adni; 4. magdt vrds- 

ban lekdtelezni ; tig. U est 

6cht, el van hatdrozva ; 5. 

fogalmazni, 
Ecris^e, f . lap. gyemdntpor. 
Ecrit, m. irda; 2. kizirds ; 

3. kSzirat; 4. pi. fiizet ; 

6. en — , par — , adv. irds- 

ban, 
Ecritean, m. fdlirat ; raglap. 
Ecritoire, f. irdszer; juiv 

gref tier de 1'—, tdrvinysz^- 

ki imok, 
Ecriture, f . ird8 ; 2. k^zirds ; 

p. 11 entend les — s, oko» 

ember; 6. irat; 4. 8zent 

ird8; 6. t. t. com. pi. tdzs- 

konyvek; tenir les — s, 

konyveket vezetni; prat> 

pdriratok, 
Ecritu. er, v. a. nuUolni, 
Ecriturier, m. mdsold, 
•Ecrlvailler, v. n. firkdlni; 

— ie, Lfirkdlds, 
Icrivalllenr, se, s. mdzold, 
^orivaln, m. ird ; 2. imok, 
Icrlyassier, etc. v. 6crival- 

lier, etc. 
pcrive, f . manuf. cadforta, 
^criveur, se, s. irvdgyd, 
^crou, m. m6c. caavartok ; 

iux.foglyok lajstroma, 
Ecrouelles , scrophules , f . 

m6d. gdrv€ly, 
EcroueUeux, y. scrophuleus. 
Ecrouer, v. a. jur. foglyok 

laJ8tromdha beimi, 
Ecrouir, v. a. chi. edzeni, 
Ecroaissage, toouissement» 

m. edz€8, 
Ecroulement, m. beomlds; 

fig. hanyatlda, 
s'Ecrouler, v. r. beomla- 

ni; fig. megaemmistUni, 



' iSorodter 

Kcrodter, v. a le pain, meg- 
, hdmozni. 

Ecni, e, a. manuf. nyers; 
toile — e, kallatlan vdszon: 
2. nyersesig. 

Ecnier de bois, f. pi. e. f. 
cserje. 

Ecsaicome, m. ecsarcose, f. 
chir. husang, 

Ectype, f. num. pemlenyo- 
mat. 

Ecu, m. paizs; bl. cinier- 
paiz8:2. toiler; pr. c'est 
le pere aux — s, annyi a 
p€nze^ mint apolyva. 

fEcuage, m. f6o. rohotp^nz ; 
^ 2. chev. dmerjog. 

Ecueil, m. szikla ; fig. aka- 

, ddly ; veszely. 

Ecuelie (kue-le), f. C8i8ze;2. 
pi. edeny; pr. il a bien 
plu dans son — , dlmdban 
jott a szerencs^je ; bot. 

— d'eau, kdlddkfil. 
Ecuell^e, f. — de bouillon, 

,^gy csisze teves. 

Ecuisser, v. a. e. f. haso- 

, gatni. 

Eculer, v. a. filretaposni. 

Eculon, m. cir. meritd kazdn. 

Ecumage , m. hahszedis ; 
fond, plomb d'— , felzek- 

, olom, 

l^cumant, e, a. habzd. 

Ecume, f . hab, tajtek ; 2. 
nydl ; chi. salak ; econ. ~ 
printani^re, bkomydl; — 
de mer, tajt ; jeu. hamis 

^ kocka. 

Ecumer, v. n. hahzani, taj- 
t€kzani; 2. v. a. Imbot 
szedni ; fig. — le pot, eltd- 
volitni (amialkalmatlan); 
aller — les maimites, 
il6«kddni ; — les mere, ka- 

, idzkodni. 

Ecumeresse, f. raff, hab- 

, azedd. 
mmette, f. habszedd szita. 
5umeur, m. hableszedd; tig. 

— de marmite, tdnyir- 
nyald. 

Ecumenx, se, a. po6t. hab- 

z6^ tqjtekzd. 
l^cumoire, f. cuis. habszedS. 
Ecurage, m. sHrolds. 
Ecurer, v. a. sdrolni. 
Ecureuil, m. z. evet; — vo- 



Eonrenr 

lant, repaid mokua; icbt. 

kSk csikos %vger, 
Ecureur, se, s. surold. 
Ecurie, f . istdllo^ 61 ; fig. et 

fam. piitzkos odu. 
Ecusson, m. bl. dmerpaizs; 

m^d. fUtilszd ; bot. greffer 

a — , szemre oltani, 
Ecussonnable , a. tzem^z- 

Jietd. 
EcuBsonner, v. a. jard. sze- 

mezni. 
^cussonnoir, in. izemzdkSs. 
Ecuyage, m. paizshordozds. 
Ecuyer (-kui-6), m. chev. 

csatlds ; 2. lovag ; 3. lo- 
• vdszmester ; 4. idomdr ; lo- 

var ; 5. iidvari lovag; 6. 

— tranchant, szetdelS; — 
de bouche, tdtrtok ; — de 
cuisine , konyhamester ; 
jard. fakard ; agr. mellek- 
sarjadek. 

Ecuyere, f. man. lovamd. 
*Edacit6, f . po6t. — du temps, 

az idd eineszt5 ereje. 
&dent6, e, a. h. n. fogatlan ; 

peigne — , csorba f^su ; 2. 

— s, m. pi. h. n. kSrddzdk. 
Edenter, v. a. fogat huzni ; 

csorbitani. 
Edictal, e, a. felsdsegi. 
Edifiant, e, a. mar. SpVZe- 

tes. 
Edificateur, m. epitkezd. 
Edification, f. ^piUs ; 2. mor. 

Spuletess^g, dhitat. 
Edifice, m. 4pillet. 
Edifier, v. a. epiteni ; fig. 

alkotni ; 2. inor. Spulni ; 

3. fig. kielSgiteni, megor- 

vendeztetni; 4. tuddsttni, 

hiriil adni. 
£dit, m. rendeUt^ rendel- 

miny. 
*Editer, v. a. kibocsdtani ; 2. 

— un livre, konyvet ki- 
adni. 

Editeur, m. kiadd ; libraire 

— , k^yvkiadd. 
Edition, f. kiadds. 
Edosser, v. a. levakarni. 
Edredon , m. com. ddnpe- 

hely. 
Educateur, trice, s. neveW ; 

6con. — d'abeilles , me- 

hisz. 
*Educable, a. nevelhetd. 

172 



Effeotner 

Education, f. neveles; ^on. 

— d'abeilles, miMtzet. 
Edulcoration, f. chi. ideil- 

tSs. 
Edulcorer, v. a. chi. megede- 

aitni. 
Edule, a. bot. megehetd. 
Eduquer, v. a. pop. nevelni. 
Efaufiler, etc. v. effiler, etc. 
Effa^able, a. eltorolhetd. 
Effacement, m. kiirtds. 
Effacer, v. a. kitorolni; ki- 

hiizni ; fig. megsemmiHtni; 

2. fig. elhomdlyositni ;ch&ip. 

vegyitni ; 3. s*— , v. r.el- 

enyeszni ; megfahdni. 
Effa<?ure, f. kitorl^s. 
Effanage, m. legalya^ds. 
Effaner, v. a. legalyazni ; 2. 

leaarolni. 
Effar6, e, a. megzavarodoit, 

megremiUt. 
Effarer, v. a. megr€mUni, 

megzavarni; 2. s'— , v. r. 

megrimiilni ; megzavarod- 

ni. [bentd. 

Effarouchant, e, a. megdob- 
Effarouch^, e, a. man. bok- 

roa. 
Effaroucher, v. a. elriaszta- 

nif elijeszteni ; pr. — les 

pigeons, a vevdket elriasz- 

tani ; fig. elidegeniteni ; 2. 

s'— , V. r. megijednij meg- 

riadni. 
Effai-vatte, — vette, f. orn. 

fUzike. 
Effaucheter, v. a. agr. zabot 

gytyteni. 
Effautage, m. tonn. dcsl'a 

donga. 
Effectif, ve, a. vald^ valddi; 

com. paiement — , kisz- 

Jizetes; c'est un homme 

— , hiteles ferfiii ; 2. m. — , 

dUadek. 
Effection, m. math, megje- 

V6U8. 
Effectivement, adv. valdsag- 

gal ; csakugyan. 
Effeclrice, a. f. liatdsos. 
•Effectuation, f. fogamtds, 

valdsitds. 
Effectuer, v. a. foganaUmt- 

ni, eszkozdlni; com. — une 

commission, megrendeUst 

teljentni ; 2. s*— , v. r. va- 

Idsulni, 



Eff^lures 

-\ — - -■ - - -■ — ■ ■ ■-- ■ 

Effelures, f. pi. gant. hul- 

ladekok. 
Eff^mination, f. elgyongfUis; 

elgydngitUs ; fig. elpuhu- 

Ids. 
Eff^mine, e, a. elpukult; 

ndies ; 2. m. Id^ ember ; 

— ment, adv. elpuhiUtan, 
Eff^miner, v. a. elpuhitni; 

elgyongiteni ; 2. s'— , v. r. 

elpukiilni ; elgyongulni. 
Efifervescence, f. cni. peza- 

ges; &g.fdl1ievjlU8. 
Effervescent, e, a. chi. pezs- 

g6 ; fig. tete — e, szeles, 

szeleburdi. 
Effet (6-f^), m. hatds; 2. 

jur. foganat, kovetkez- 

m€ny ; 3. teljesitis ; pr. 

X)lus de paroles que d*— s, 

vugyobb fiistje^ mint Idng- 

ja; a quel — ? mivigre} 

4. ingosdg ; com. irtikpa- 

pirok; — commuu, kdzva- 

gyon; — s, butorzat; 5. en 

— , adt. valdban. 
Effeiullage, m. effeuillaison, 

f. jard. lelevelezis. 
Effeuiller, v. a. jard. 2«2«i;«- 

lezni ; 2. s'— , v. r. leveleit 

hullatni. 
Efficace, a. miikMd ; th6o. 

hatfiatds ; 2. f . hathatdsdg^ 

ero ; — ment, adv. hatha- 

tdsan, erosen. 
Efticacit^, f . hathatoidg^ erd. 
Efficient, e, a. did.Jiaf(^. 
Eftigie, f. kep ; num. fej ; en 

— , adt. hipleg. 
Effigier, v. a. kipleg kive- 

gezni. 
Ef filage, m. 1. 1. foszlds. 
Effile, m. rqjt; 2. — , e, a. 

rnjtos; fig. nyiddnkt kar- 

ca-u; jard. v^kony. 
Eftiler, v. a. kifoszUitni^ ki- 

tepni ; 2. s'— , v. r. fosz- 

Jani. 
Efnloche, effiloque, f. t. t. 

nyilt selyem. 
Eftuoquer, v. a. kitepni. 
Eftilures, f. pi. foszUk, fosz- 

ladek, 
Eftioler, V. effaner. 
Efflanqn6, e, a. man. elsa- 

margatott. 
Efnanquer, v. a. elcsigdzni; 
borl. vikonyra reazelni. 



EfftenraKe 

Effleurage, m. cham. «^dr- 

tdl megtisztitds. 
Effleurer, v. a. horzsolnit 

kArcolni ; fig. irinteni ; 

fdlhozni ; cham. 8z8r6t 

szedni ; flour, leszakitni. 
Effleurir, v. a. chi. kivird- 

gozni. 
Efflorer, v. effleurer. 
Efflorescence, f. chi. kivi- 
rdgzds ; hot. virdgzds ; m6d. 

kiiteg. 
Effluence, f. phys. kiomles. 
Effluent, e, a. phys. omld, 
Effluer, V. n. phys. omleni, 
Effleuve, f. phys. g6z^ para. 
Efflux, effluxion, f. m6d. 

m4igzatve«zti8. 
Effondrement, m. agr. for- 

gatds. 
Effondrer, v. a. jard./or(3fa^ 

ni ; 2. betomi^ benyomni ; 

cuis. bSlit kivenni; 2. s'— , 

V. r. suppedni ; beszakadni. 
Effondiilles, f. pi. 6con. ule- 

dek ; cuis. tiiportd. 
Efforc^ment, adv. erdlkodve. 
s'Efforcer, v. r. a, erdkodni; 

2. s'— de^fdradni. 
Efformier, v. n. kifakadni, 

kibnzogni. 
Effort, m. erdkodes; 2. re- 

mek ; 3. dldozat ; 4. dans 

1'— dud61at, a hare heveben. 
Effouil, m. cout. ndved4k. 
Effracteur, m. jur. betOrS. 
Effraction, f. jur. betores. 
Effraie, v. fr^saie. 
Effrayant, e, a. rettentdt 

iszonytl, remitd, 
Effrayer, v. a. megrimiteni^ 

niegijenzteni ; 2. s'— , v. r. 

megremiilni^ megijedni, 
Effr6n6, e, a. zaboldtlan; 

szilaj. 
*Effr^nement, m. zaboldtlan- 

sdg^ fiktelensig. 
Effr6n6ment, adv. zaboldt- 

lanuly f^ktelenUl. 
Eff liter, v. a. agr. termeket- 

lenitni ; 2. s' — , v. r. ter- 

mSketlenedni. 
Effroi, m. elszornyedSs^ el- 

borzadda. 
Effront^rC, a. arcdtlan, sze- 

memietlen ; 2. s. une — e, 

szajha; —ment, adv. ar- 

cdtlamd. 

173 



fgarer 

Effronterie, f. arcdtlansdgy 
szemtelenseg. 

Effroyable, a. remitl)^ rette- 
netes; 2. szornyu ; —ment, 
adv. rettenetesen , szor- 
nyen. 

Bffroyer, v. frotter. 

Effruiter, v. a. jard. leszed- 
ni; 2. a. gyUmdlca kifejldde- 
sit akaddlyozni. 

Effus, e, a. hot. elomldtt. 

Effusion, f. omles; — du 
sang, verontds ; fig. — du 
QxyGXM^z%v-'6mledezi8;\i)iiy9>, 
, dry dzimles. 

Efourceau, m. tdkeazdnkd. 

Egal, e, a. egyenld ; 2. mind' 
egy ; hot. hasonlS ; 3. ma- 
radanddy nem vdltozd ; 4. 
8ik, egyenes ; fig. egyenle- 
tes ; II. — , e, s. il est mon 
— , veUm egysorsu: 2. a 
V— de, adt, epugy .... 
mint. 

Egal6, e, a. fam. feh€r pety- 
tyes. 

Egalement, adv. egyenWeriy 
egyirdnty ugymint ; 2. prat. 
kiegyenlites, 

Egaler, v. a. kiegyenliteni ; 
math, egyenlitni ; 2. egye- 
nitni ; 3. fdlerni ; 4. osHze- 
hasonlitni ; 6. s'— , v. r. 
egysorba dllani vkivel. 

^galisation, f. prat, kiegyen- 
litis. 

Egaliser, v. a. prat, kiegyen- 
liteni. 

Egalisoir, m. t. t, Wpor- 
szita. 

Egalit6, f. egyenlosig; 2. 
ha4torddsdgy egyidomusdg. 

Egalures, f. pi. fauc. felier 
pettyek. 

Egard, m. figyelem, tisz- 
telet; 2. avoir — k qch., 
tekintetbe venni ; 3. en — , 
amennyiben ; 3. k V— de, 
arra nizvey illetve ; it. a 
T— de, hasonlitva. 

Egarde, e, a. megvizsgdlt. 
Egarement, m. eltevedSs : 2. 
— d'esprit, tivelyg6s;5riilt' 
sig. 
Egarer, v. a. eUSvelyitni ; 
fig. eltdntoritni ; elcsdbit- 
ni ; 2. megzavarni; Mlt- 
ti tenni ; 3. eltenni (tS- 



ZSgandl] 



*£sotiste 



±1 



ved4tbdl) : pal. papiers 
—68, hidnyz^ iratok ; 4. 
8'—, V. r. elUvedni; fig. 
eltdntorodni ; s'— dans 
son discoTir s, kicsapon- 

Egandir, v. a. gyiHiyiyrkdd- 
tetni; 2. s'— , v. r. gyd- 
ny'&rkMm ; it. erddben va- 
, ddnzni, 

IKgayement, v. galt^. 

Kgayer, V. a./oiWdUfii; fig. 

keUemess6 tenni ; 2. s'— , 

V. r. fdlvidulni ; — son 

deuil, a m€ly gydszt leten- 

, ni. 

Kgdle, f. 6gelo, m. bot. har- 
, kdcafa ; vdrbs berkenye. 

Egide, f. myth. Minerva 
■ paiTtsa ; fig. 4talom, 

Eglander, v. a. man. miri- 
gyet kivdgni (Id nyelve 
alul). 

T'^glanduleux, se, a. an. mi- 
, rigyUlen. 

Eglantier, m. bot. cgipkero- 
, zsahokor ; 2. csipkegomba. 

Eglantine, f. cn'pkerdzsa. 

Eglise, f. egyhdz ; — catho 
lique, katholiktis egyhdz ; 
2. templom ; balayer 1'— , 
vtoUdnak tdvozni a temp- 
Unnbdl ; 3. papsdg, egyhd- 
zi rend. 

Eglisier, m. b. pap. 

Kglogue, f. pdsztori kdlte- 
miny. 

Egobine, f. g'drbe rdspoly. 

Egoger, V. a. un pean, meg- 

, nyesni. 

Egonine, f. aitil. filk^zfU- 

, r€8z. 

h^goiser, v. n. onzeni. 

l^^igoiBme, m. 'onzis. 

^^goTste, s. a. '&nz6. 

*EgoT8tiqae, a. onzdleges ; 
— ment, adv. onz&leg. 

l^vgorger, v. a. torkdt szegni ; 
— un pore, diszndt dint ; 
2. megfojtani, meggyilkol- 
ni ; fig. megbuktatni; tdnk- 
re tenni. 

*fegorgeur, m. blddkld, gyil- 

, ko8. 

Egosiller, v. a. v. 6gorger ; 2. 
s*— , V. r. torokszakadva 
kiahdlni. 

Egostime, m. ens^g. 



*!^goti8te, m. dnzd. 
Egongeoir, m. pdce. 
Egout, m. arch, csorgd ;^ 

droit d*— , ereszjog ; 2. 

pdcecsatorna ; fig. sdpre- 

d4k gyiilhe^ye; sue. sz'dr- 

pm viz. 
Egouttage, h. lecsopbgteUs. 
Egontter, t. a. lecff&pdgtetni ; 

2. V. n. et r. lecsbpbgni. 
Egouttoir, m. cuis. csSpbg- 

tetd deszka ; szilrd. 
Egontture, f. lecsdpbgis ; fig. 

utoUd ma. 
Egraffigner, v. 6gratigner. 
Egrappage, m. bogydzds. 
Egrapper, v. a. lebogydzni. 
6grappoir, m. vign. bogydzd 

rdipoly; expl. f'dvenytisz- 

titd rostely. 
Egratigner, v. a. karcolni\ 

karmolni; call. Jirkdlni; 

manuf . bolylwzni ; s*— , v. 

r. megkarcolni. 
Egratigneur, se, s. mannf. 

bolyhozd. 
Egratignoir, m. bolyhdzd 

V€U. 

Egratignure, f . karcolds ; 

soier. bolyJiozds. 
Egravillonner, v. a. jard. 

gy'dkereket megnyesni €8 

tisztogatni. 
Egretin, m. icht. kerikhal; 

fig. ravasz kdpi. 
Egrenage, m. lebogydzds. 
Egi'^ne, f. charp. kapocs. 
I^^igren^, e, a. orn. magevd. 
Egrener, v. A.szemetszedni; 

lebogydzni ; coutel. ra- 

soii" —6, iles borotva; 2. 

s*— ,v. r. agr. kihuUani, ki- 

peregni ; fig. szetmorzsd- 

Mdni. [magtartd. 

Egreuoixe, f . ois. fakalit : 2. 
Egrillard, e, a. fUnk, vidor ; 

2. — , e, s. pajkos kdpe. 
Egrilloir, m. iszapgereblye. 
li^grisage, m. lap. koszorU- 
, Ms. 

Egris^e, f . lap. gySmdntpor. 
Egriser, v. a. k'dszdriilni 

(gy4mdntot). 
Egrisoir, m. lap. gyemdnt 

mozsdr. 
Egrugeoir, m. famozsdr; 

6con. bugagereben. 
Egruger, v. a. megtorni; da- 

174 



rdlni; 6con. lenbugdt ge- 

rebezni. 
Egmgenre (-grujure), f. to- 

ret, ztlzat. 
Egueiil6, e, 8. pop. otromba^ 

durva; 6con. pot — , csar- 

ba faziSk. 
Egueuler (-gheu-), v. a. un 

vaisseau de terre, de verre, 

cser^Pt iivegediny nyakdi, 

jiUit nrni; 2. 8*—, v. r. 

rekedisig kiabdini ; artil. 

ce canon s'est —6, kiWvdtt 

(kopott) dgyii. 
Eguillette, f. mar. drbocduc; 

2. —8, pi. mar. vitorlako- 

telek ; mil. vdllbojt. 
Egypte, f. g6o. Egyiptom; 

pr. Rortir de T— , pappd 

lenni; retoumer en — , 

regi hibdiba viasza etni. 
Eh ! i. ejnye ! 2. — bien ! 

no8 tehdt. 
Eherber, v. a. jar J. gyomldl- 

ni. 
Ehont^, V. impudent. 
Ehonper, v. a. jard. lebotol- 

ni. 
Ehr^tie (-cle), f. bot. dicsofu. 
Eider (r-d*r), m. om. dun- 

neUud. 
Eisen-Glanz ( ai-zenne- 

glannts'), m. min^r. vas- 

finyle; —glimmer, m. vcu- 

kovand; —ram, m. wa«- 

por. 
Eis-spath*(a-Tss-chep&te), m. 

min6r. vaspat. 
Ejaculation, f. physio, ki- 

fecekendezes ; d6v. fblfo- 

hdszkodds; pbys. kiozdn- 

Us. 
Ejamber, v. a. le tabac, agr. 

leinddzni. 
Ejard, v. Arable. 
Ejarrer, v. a. chap. kiUpni. 
Ejection, v. dejection. 
Ejouir, V. r^jouh". 
Elaboration, f . mM. k€pzd- 
, d4s. 
Elaborer, v. a. m6d. kipez- 

ni; fig. tbk^letesUni; 2. s'— , 

V. r. m^d. kepzddm ; fig. 

tok^letesedni. 
Eleagnns (-gnuce), m. bot. 

vtid olajfa. 
Elagage, m. jard. nyesis, 

nyesi'tUk. 



£lsci^er 



^leotro'ohimle 



Elose 



ifelagner, v. a. jard. nyesni ; 

fig. megrHividVem. 
Klaguenr, m. jard. nyesd. 
Klais, m. bot. olajpdlma, 
Elaznbication, f. oni. dsvdny- 

vizek vegybonUita. 
Elan, m. szdkis^ tigrds, neki 

rugaszkoddi; fig. gerjelem ; 

2. z.jdoorg^m. 
I^lanc^, e, a. man. sugdr, 

stidar ; iron, c^est nne cre- 
ature — 6e, ciyan mint a 

komldrud. 
^lancexnent, m. nyilalds; 

d6v. emelkedis, 
IClancer, y. n. nyiJalni: 2. 

8* — , V. r. rohanni, rdro- 

hanni: 8*— sur son cheval, 

nyereghe pattanni ; d^v. 

fdlemelkedni. 
Klancenr, m. om. kirdlyka, 
filaphre, m. en tr arvas- 

hogdr, 
Elargir, v. a. tdgitni, sz^les- 

bitni ; fig. bdviteni ; 2. sza- 

badon hocsdtani ; 3. kio^z- 

tani ; 11. v. n. et s'— , v. r. 

tdguini, terjedni ; it. fig. 

2. majr. menekiilni ; iiz&be 

venni, 
Elargissement, m. tdgttda^ 

szflesbitis ; 2. szahadon 

bocsdtds. 
KlargiFBure, f. bet^t. 
Elasticity, f. rugikonysdg. 
t^lastiqne, a. rug^kony. 
Elat'6, m. hoi. feny&pdlma ; 

— 6rie, f. bot. pattang ; 

— 6rine, f. chi. rugony ; 

— 6iium (-iome), m. bot. 

vgorkds magrugd ; — ine, 

f. bot. Idtonya. 
Electeiir, m. vdla8zt(i. 
Electif, ve, a. vdlaszthatd. 
Election, f. vdlanztds; 2. 

addtdrv^nyszSk ; th^o. ki- 

vdlcLsztds : V— a la grdce, 

rendeltetis. 
Electivite, f. vdlaszthatdsdg 
Electoral, e, a. vdlasztd fe- 

jedelmi; bonnet — , vdlasz- 

tdfej. kalap. 
Electorat, m. vdlasztd fej. 

miltdtdg ; vdlasztd fejede- 

Jems^g; 2.vdla9ztdijog. 
Electrice, f. vdlasztd feje- 

delemni. 
]^21ec1ri'cisme, m. phys. vil- 



lany-rendszer ; — cit6, f . 

villanyossdg ; —que , a. 

viUanyos; —sable, a. vil' 

lanyozhatd ; — sant, e, a. 

villanyozd ; fig. buzdxtS ; 

— sation, f. viVa/nyozds ; 

— ser, V. a. villanyozni ; 

fig. bdtoritani; — seur, m. 

viUanyoz6, 
Electro'chimie, f. did. vil- 

lanyvegy^szet ; —graphic, 

f. vil. leirdg ; — logie, f. 

vil. tan ; — lysation, f . vil. 

bontds ; — lyte, m. vdlan- 

d4k ; — magn^tique, a. vil- 

lamdelejes — magn^tisme, 

m. vil. delejess^g ; — m^- 

tre, m. vil. mird ; — nfD- 

teur, trice, s. vil. mozditd: 

— j.'hore, m. vil. tarto ; 

—scope, m. vil. mutatd. 
Electuaire, m. pLarm. nye- 

let. 
El^gamment, adv. diszesen. 
Elegance, f. c»in ; 2. diszes- 

aeg^ ikessig. 
Elegant, e, a. Skes ; csinos ; 

dUzes ; 2. s. piperkdc. 
El^gi'aque, a. pdroersi ; — e, 

f. gydszk'6ltem€ny ; — igra- 

phe, m. budal'ird. 
Element, m. phys. el^nn ; 2. 

pi. eUd eleniek ; relig. ke- 

nyir is bor. 
El^mentaire , a. elemi ; 

le feu — , elemtiiz. 
El^mi, m. jdszagu gyanta. 
Elephant, e, s. elefdnt ; pr. 

faire d'une mouche un — , 

a szdlkdt gerenddnak nez- 

ni. 
Elephantiasis ( -tlii-a-zice ) , 

f. -mkd.. fenerilh. 
Elevation, f. emeUs ; 2. ma- 

gtulat^ halom ;^aAiT. emel- 

ked€8 ; cath. Vr fdlmvta' 

tdsa ; II. fig. emelkedett- 

sig ; 2. magasztossdg ; fon- 

seg : 4. hanglejtSs. 
El6vatoire, ei^vateur, m. 

chir. fenikvcmo. 
^Idve, s. tanitvdny. 
Elever, v. a. fdlemelni : — sa 

voix, hangosabban beszil- 

ni ; fig. — sa voix contre 

q., vki ellen fohszolalni ; 

it. fig. magasztalni ; com. 

fdlrvgtatni (drt) ; 2. fdl- 

175 



ipitni (hdzat); fblrakni 
(fcUat) ; 9. fdlTievelni ; fig. 
nevelni ; 4. s'— , v. r. fdl- 
emelkedni; tdmadni; votre 
compte s'61^ve, d, 400 fr., 
szdmldja 400frankra rdg ; 

6. — contre q., vki ellen 
tdmadni; 6. elhizakodni ; 

7. kipattogzanit kifl^rsen- 
ni. 

Eleveur, m. agr. rur. marha- 

tenyisztd. 
Elevure, f. hdpdrs. 
Glider, v. a. gr. kil&knit ki- 

hagi/ni. 
Eligibility, f. vdlaazthatdsdg. 
Eligible, a. vdlaszthatd. 
Elimer, a. elkoptatni ; fig. 

gydngiteni; 2. s'— ,v. r. 

elkopni. 
Elimination, f. alg. kikUizd- 

bdUs. 
£^liminer, v. a. alg. kikiUzd- 

b'dlni ; fig. nyakdrdl lerdz- 

ni ■ 2. kitdrdlnni (jegy- 

zikbdl). 
Elire, v. a. ir. vdlaaztani; 

d6v. kivdlnsztani. 
Elisant, e. a. vdlasztra. 
Elision, f . kildkis^ kilmgyds. 
Elite, f. Java, ezine (vala- 

minek). 
Eliter, v. a. com. kivdlcuz- 

tani. 
Elixation, f. pharm. lassan- 

kintifdzia. 
Eliiir, m. pharm. gydgy- 

ital; fig. Java (vminek). 
EUe, pron. f . 6 ; elle n*a pas 

d'argent sur — , nines pSnz 

ndla ; elle n'est pas ohez 

— , nines honn. 
Ellebore, m. pharm. hunyor; 

pr. il a besoin d*— , bogara 

van; 2. — blanc, fehir 

zdszpa. 
E116borine, {. bot. tavi bibak. 
Elhrs'e (M-), f. gi*. bencson- 

kitds ; g6o. k'drk'dr; — oide 

m. g^om. pet4nd. 
Elliptique, a. g6om. k'&rkd- 

r'ds ; gr. kihagydsos ; 

— ment, adv. kdrkHrdsen ; 

kihagydsilag. 
Elocher, v. a. un arbre, 

gy'Akeritdl nifgfosztanix. 
Elocution, f. rh^t. eldadds. 
Eloge, m. dicsbeszid;- — fu- 



*Elosiaste 



^a&anoipateur 



Embauokenr 



*V 



uebre, gydszbeszed ; 2. 

dicsSretf dicseris. 
Elogiaste, elogiste m. derii- 

re boniradicserS. 
Elogier, v. a. magasztaJni. 
'^logieux, se, a. dicsteljes. 
Eloign^, e, a. messze^ tdvol ; 

it. fig. 
Eloigneme'nt, m.eltdvozds; 

eltdvolitds ; 2. ellenszenv ; 

3. feledekenyseg, elhanya- 
golds ; 4. tdvollet ; 6. M- 
zag f koz ; 6. tdvolsdg , 
mesazeseg. 

Eloigner, v. a. eltenni, fSl- 

re tenni; eltdvolitani ; 2. 

kesleltetni , elhalasztani ; 

' 3. elidegenitni ; elvonni ; 

4. s'— , V. r. eltdvozni; ki- 
keriilni ; 5. elhanyagolni ; 

, eltemi. 

l^loDgation, f. astr. idvszog. 
Elope, 61ops, m. icht. ko- 

csoge. 
Elophore, m. ent. orsony, 
Eloquemment ( -ka-man ) , 

adv. ekesen szdlva. 
Eloquence, f. ekesszdlds. 
Eloquent, e, a. Skesszdlo ; 

fig. sokat mo7id(>. 
Elu, m. relig. kivdlasztott ; 

2. viegvdlasztott ; h. d. F. 

ado)iivatalnok. 
Elucidation, f. did. folvild- 

gositds. 
Elncider, v. a./dlvildgo^tni. 
*Elucubrateur, m. ^jjel dol- 

ffoz^f.' 
Elucubration, f. did. Sjjel 
, dolgozds ; ejjelimunka. 
Eluder, v. a. kitSmi ; — la 

loi, torvenyt kijdtszani, 
Elusif , ve, a. kitSrd ; siker- 
, telenitd. 

J^lytre, m.et f . azdmytakard. 
"Emaciation, etc. v. amaig- 

grissement etc. 
Email, m. zomdnc; 2. zo' 

vidncmQ,. 
ICmailler, v. a. zomdncolni ; 

tig. disziteni. 
Emailleur, m. zomdncozd. 
Emaillure, f . zomdncolda ; 2. 

zomdncmii. 
Emanation, f . kCdzdnUs ; fig. 

klfolyds ; keletkezSs; phys. 

— 61ectrique, vUtanyfclya- 

mok. 



^mancipateur, trice, a. foU 

szabaditd. 
Emancipation, f. fohzaba- 

ditds ; polgdrositds. 
Emanciper, v. a. fdlszaba- 

dUni ; polgdrotitni ; 2. fig. 

s' — , V. r. nagyon elbiza- 

kodni : merSsznekf vakme- 

rdnek lenni ; magdt tulten- 

ni (vmin), 
Emaner, v. a. kifolyni, ered- 

m\ 
Emargement, m. oldaljegy- 

Z€8. 

Emarger, v. a. szilit levdg- 

ni ; 2. com. rovatolni ; 3. 

fig. et abs. jegyzikbeveit 

penzt fblvenni. 
Emargen^, e. a. bot. csipk^s; 

crist. metszett 8z4l'&. 
^Emasculation, f. kihereles. 
Emascoler, v. a. kiherilni. 
Emayer, v. n. bdimdni. 
Emayoler, v. a. nyirlombok- 

kal Skiteni, 
Embabill^, e, a. pop. locska. 
Embabouiner, v. a. fam. rd- 

beszilni. 
Embacle, m. jegtorlat. 
Em^adumoser, y. a. zavar- 

ba hozni; 2. s'— , v. r. 

drtani (onmagdnak). 
Embaillonner v. bailloner. 
Emballage, m. gongyoles ; 

csomagolds; boritikvdszon ; 

csomagoldsi dij ; ficelle 

d'— , mdlka/ondl. 
Emballer, v. a. csomagolni ; 

it. abs. utra kisziilni. 
Emballeur, m. csomagolo ; 

2. pop. szdjhds. 
Emband6, e, a. enfant — , 

pdlyds gyermejc. 
*Embander, v. a. bepdlydzni. 
Embarbe, e, a.burl. azakdlos, 
Embarber, v. a. riv. — le 

pont, hid alatt elhajdzni, 
Embarcad^re, embarcadour, 

m. mar. rakodd hely. 
Embarcation, f. mar. vizi 

jdrmu. 
Emb&rer, v. a. riv. zdtonyra 

akadni. 
Embargo, m. mar. hajdzdr. 
Embarillage, m. com. ?iordd- 

ba rakds. 
Embariller, v. a. horddba 

rakni. 

176 



Embarquement, m. hajdra 

szdUds ; h. gzdUUds ; com. 

szdllitdsi koUsSg. 
Embarquer,- v. a. hajdra 

szdUitni ; rakni; 2. fig. be- 

bonyolUni; 3. s'— , v. r. 

Jtajdra szdilni^ iUni; fig. 

belS elegyedni^ beUfogni. 
Embarras (an-ba-), m. aka- 

ddly ; nehSzseg ; 2. fig. za- 

var ; 3. fig. teher : 4. fig. 

szonUtsdg ; — d'esprit , 

habozds ; m^d. szorulds. 
Embarrassant, e, a. akadd- 

lyo«t lidtrdltatd ; zavarha 

ejtd. 
Embarrasser, v. a. elrekesz- 

teni, elzdrni ; 2. akadd- 

lyozni ; 3. fig. osszezavar- 

ni ; 4. fig. zavarba hozni ; 

6. s'— , V. r. belekeveredni ; 

nyugtalankodni ; aggddni ; 

megzavarodni ; zavarba 

jdni. 
EmbaiTer, v. a. csipSva^sal 

megfogni;2. s'— , v. r. man. 

rekeszrudon dthdgni. 
Embarrure, f . chir. koponya- 

serv ; man. rekeszrud dt- 

hdgdsa. 
Embasement, m. arch, alaj)- 

fal. 
Embatage, m. nyergeles. 
Embatailler, v. a. mil. csa- 

tarendbe iUlitni; 2. s'— , 

V. r. C8, rendbe dllni. 
Emb&ter, v. a. sel. h^dnyer- 

get kiizUeni ; nyergelni ; . 

fig. megterhelni nyakdba 

varrni. 
Embatonner, v. a. fam. bot- 

tal eUdtni; arch, colonne 

— 6e, vesszds oszlop. 
Embattage, m. mare, meg- 

vasalds. 
Embattoir, m. mar6. nyiW 

(kerSkvasaldshoz). 
Embattre, v. a. mare, meg- 

vasalni (kereket). 
Embauchage , embauche- 

ment, m. fogadni (mun- 

kdse) ; leiekvdsdrlds ; 2. 

szegSdSai lakoma. 
Embaucher, v. a. folfogadni 

(munkdst) ; mil. ravaszuJ 

toborzani ; it. szokesre cm- 

bitant, 
Embaucheur, m. szegodieto 



Eafcbauol&oir 



Emlioiser 



Embrocation 



oregleginy ; mil. tohorzd ; 

lelekdrus. 
Embaachoir, m. oord. sdm- 

fa 
Embaumement, m. bebal- 

zsamozda. 
Embanmer, v. a. behalzsa- 

mozni; 2. illatonitni. 
Embaumeur, m. bebalzsa' 

moztS, 
Emb^guiner (-ghi-), v. a. fd- 

kotdt fdltenni ; 2, pop. fe- 

jet beh^tni ; 3. q. fam. 

vhivel vmit elhitetni ; 6tre 

— ^ d'one femme, n6be bo- 

londulni. 
Embellir, v. a. szSpitni ; fol- 

cifrdzni; 2. v. n. et v. r. 

b'— , szipulni. 
^Embellissant, e, a. szSpitdt 

diszitd, 
EmbelliBsement, m. dUzUis^ 

szSpltis, 
Emb^rize, f . om. sdrmdny ; 

— verdier, citrcm sdr- 
mdny. 
s'Emberlucoquer, v. r. fam. 

erdien foltenni magdban 

vmit. 
Embesoguer, v. a. q. mun- 

kdt szerezni vkinek ; §tre 

—6, munkdval ttUterhelve 

lenni. 
Emb§terv. a. elbutitni ; 2. 

pop. unatkozni. 
Embeurrer, v. a. vajjal be- 

kenni. 
Emblaison, f. agr. vetis 

ideje. 
Emblaver, v. a. gabondval 

bevetni. 
Emblaves, f. pi. cout. beve- 

tett fold, 
Emblavure, f. gabonavetSs. 
d'Embl6e, adv. rohammal. 
Embl^matiqne, Si.jelkSpes. 
Embl^me, Tn.jelkip. 
tEmbler, v. a. lopni. 
Embloquer, v. a. tabl. sza- 

rut lapitni; fig. Iialomra 

hdnyni. 
Embobiner, embobeliner, v. 

enj61er. 
Emboche, f. makkoltatds ; 

—r, V. a. makkoltatni. 
Emboire, v. a. de cire, 
d'huile, vi€i8Z8zalf olajjcd 
beitatni. 



MArtonppt : Franoia-ma^ar 826t&r. 



Emboiser, "v. a. pop. rdbe- 

szilni. 
Emboiseur, se, s.pop.(i?nlf(^. 
Embottement, m. osszefog- 

lalds. 
Embotter, v. a. 'dsszefoglcUni; 

2. B*— , V. r. egyTndsba il- 

leni. 
Embottnre, f. eresztik; 2. 

egymdsba illesztes. 
Embonpoint, m. testesaig ; 

2. fig. ^leterd. 
Embordurer, v. a. keretbe 

foglalni. 
EmboBsage, m. mar. kereszt- 

ben horgonyozds. 
EmboBBer, v. mar. kereszt- 

ben horgonyozni. 
EmboBBnre, i. mar. embos- 

.sage ; 2. k€t kdtelet ossze- 

foglald bog. 
Embouch^, e, a. mal. fam. 

locskos szdjU. 
Embonchement , m. muB. 

ajaklat. 
Emboucher, y. a. mus. aja- 

kolni ; fig. — latrompette, 

hdskolteminyt imi ; 2. be- 

tanitani ; 3. s'— , v. r. t(yr- 

kallani. 
Embouohoir, m. fuvdka ; 

cord, sdmfa. 
Embouchure, f. g^o. torko- 

Ictt; artill. csdfizdj ; muB. 

fuvdka; ajaklat; pot. kdly- 

ha-lyuk ; verr. palack 

szdja. 
Emboucler, v. a. csatolni. 
Embouer, v. a. besdrozni. 
Embouffeter, v. a. man. dsz- 

8ze iUeszteni. 
Embouquement , m. mar. 

csatoma nyUdsa. 
Embouquer, v. n. mar. csa- 

tomdba hajdzni. 
Embourber.v. ek.8drba vinni; 

fig. bebonyolitni ; 2. s'— , 

V. r. sdrbajutni ; fig. baj- 

ba keveredni. 
Embouner, v. rembouirer. 
Embourrure, f. tap. kitom^s; 

tdmW. 
EmbourBement, m. erszeny- 

be dugds. 
Embourser, v. a. bezsebelni ; 

f€lre rakni. 
EmbourBUi'e, v. emboBsure. 
Embonti, m. orf . vert munka. 

177 



Emboutir, v. a. orf. kipo- 

hUfU ; brod. broderie — ie, 

domboT himzSs ; mar6ch. 

meghdntani (Id patdjdt) ; 

Berr. domborUni. 
EmboutisBoir, m. szegvas. 
Embranchement, m. charp. 

gerenddk is farazatfdk 

dssze illesztise ; font, fof- 

rasztds ; adm. melUkdt^ 
Embranoher, v. a. galyak- 

kal dtfonni ; arch, csapol- 

ni ; 2. B*— , v. r. egyegfdni 

'(ntakrdl), 
Embraquer, v. a. mar. be- 

kiUni (kdtelet). 
EmbraBement, m. tuzvisz ; 

fig. Idzadds. 
Embraser, v. a. fdlgyujtam; 

fig. Idngba boHtni : 2. s'— , 

y. r. meggyula4ni. 
EmbrasBade, f. olelkezes. 
EmbrasBement, m.' 'dlelis ; 

2. ndszis. 
EmbraBBer , v. a. dlelni ; 

man. szorltni ; 2. fig. kdrul 

venni ; elfoqlalni ; 3. fig. 

magdban foglalni ; 4. vdl- 

lalni ; vdUalkozni ; 5. 

pdlydt vdlasztani ; — un 

parti, vmely pdrtlioz dUa- 

ni. [gdcska. 

EmbraBBoires, f. pi. orf. fo- 
EmbraBBure, f. lantnyereg. 
Embrasure, f. fort. ISris ; 

2. arch, ablakmilyedis; 3. 

— de fourneau, lombik 

nyaka. 
Embrelage, m. artil. anneau 

d'— , bdrbc karika. 
Embreler, v.a.artil. — Taflfiit 

Bur Tavant-train , az 

dgyHtalpat a bdrikkdz 

kapcsolni. 
Embrener, y. a. b. leszarni ; 

2. 8*—, y. r. fig. il s'est —6, 

ro8z ilgybe elegy edett. 
fEmbreuyer, v. a. itatni. 
Embr^yement, m. charp. 

horony. 
Embr^ver, y. a. charp. ho- 

ronyba illeszteni. 
*Embrigadement, m. dan- 

ddrozds. 
*Embrigader, y. a. dandd- 

rokra osztani. 
Embrocation, f. csepfUrdd ; 

chir. ddrz8&U8 olajjal. 



EmbroolieBieiit 

Embrochement , m. cois. 

nydrsra huzds, 
Embrocher, v. a. cuis. nydr»- 

ra hdzni; —q.^folnydrsol- 

ni vhit. 
Embrouilleinent, m. zavar. 
Embroiiiller, v. a. zavami, 

dsszezavarni ; 2. 8*—, v. r. 
• s'otitUlni; ioig. megzavarod- 

ni : sodrdhdl kijdni ; keve- 

redni (vhe). 
Embrouilleur, se, 6. honyo- 

litd. 
Embruiii6, e, a. agi*. bl6 — , 

hideg permetegtSl megcsi- 

pett gahona. 
Embrume, e, a. hddos, 
s'Embiiimer , v. r. k'od- 

Uni. 
Embrnncher, v. a. couv. fod- 

ni. 
Embrunir, v. a. peint. har- 

nltni; s'— , v. r. bamulnL 
Embryon, m. an. inehmag- 

zat ; fig. torpe; hot. helce- 

hel. 
Embu, V. emboii-e. 
Embiiche, f. kelepce^ tdr. 
Embuch6, e, a. lesben dlld. 
Embflchement, v. embCicbe. 
Embdcher, v. a. y^n. erddbe 

visszailzni ; s'— , v. r. erd6- 

he vonulni. 
Embuscade, f. leshely. 
Embusquer, v. a. tort vetni ; 

2. s'— , V. r. leshe dllni. 
Em^cher, v. a. -perT.furt'ok- 

re oszlani. 
Emendation, f. "pdl. javitds^ 

ujitds. 
Emender, v. a. pal. jamtni ; 

ujitni. 
Emeraude, f. min^r. sma- 

ragd. 
Emeraudin, e, a. smaragd 

nemU ; mi. szinn. 
Emeraudine, f. ent. aranyos 

cserebiily. 
Emergence, f. pbys. point 

d'— , kimerulisi pont. 
Emergent, e, a. chron. ann^e 

— e, iddszdmoldsi ev ; phys. 

kiMp6. 
Emeri, m. min^r. csiszcHo. 
Emerillon, m. om. pacsirta 

vaddszo sdlyom. [furge 
Emerillonn^, e, a. vidor, 
Emerite, a. m. irdeniult. 



Emersion 

Emersion, f. astr. kibukka- 

nda (csillage); phys. ki- 

meriiUs. 
Emei'veillement, m. csuddl- 

kozds. 
Emerveiller, v. a. csuddlko- 

zdsra inditani ; s'— , v. r. 

csuddlkozni. 
^m6ticit^, f. m6d. hdnytatd 
,erd. 

Emetine, f. chi. hdnytadek. 
Em^tique, s. a. m6d. hdny- 

tato. 
Em^tiser, v. a. hdnytatdval 

vegyitni; 2. hdny. kitisz- 
, titni. 
Emettre, v. a. kibocsdtani; 

forgalomba hozni ; pal. be- 

adni ; com. intezni. 
Emeu, m. fauc. maddrganej; 

2. om. szalagdz. 
Emeut, V. 6meu 1. 
Emente, f. Idzongda. 
•Emeuter, v. a. Idzitani. 
*■*^meutier, m. Idzitd. 

Leutir, Emeuter, v. n. ga- 

najlani. 
Emier, ^mietter, v. a. wior- 

zsdlni ; 2. s'— , v. r. 8z€t- 

morzsdlddni. 
Emiettement, m. did. szet- 

morzsdlds. 
Emigrant, e, s. a. menekiild. 
Emigration, f. menekiiUs. 
Kmigr^, e, b. a. menekiilt. 
Emigrer, v. a. menekulnif 

kivdndorolni. 
Eminc6, m. — 6e, f. cuis. 

hdsszeletke. 
Emincer, v. a. cms.aprd sze- 

letekre vagdalni. 
Eminemment ( -na-man ) , 

adv. kitiindleg ; voltasze- 

rirtt. 
Eminence , f. magaslat ; 

domb ; an. 1'— de V^nus, 

gyonyordomb ; 2. eminen- 

cia. 
Eminente, e, a. kidllo, ma- 
gas ; fig. kitiind ; 2. fenye- 

gets (vesz4ly). 
Eminentifier, v. a. *Eminen- 

cia* dmet adni. 
Emissaire, m. k€m; 2. ti- 

fitd. 
Emission, f. kibocsdtds; dr. 

&. fogaddst^tel ; phys. ki- 

folyds. 

178 



E nunenottT 

Emmagasinage, (an-), m. 

betakaritds ; com. terber. 
Emmagasiner, (an-), v. a. 

betakaritani. 
Emmaillotter, (an-), Y.&.he- 

pdlydzni. 
Emmaladir (an-), v. a. mg- 

betegedni. 
Emmaller (an—), v. a. wo- 

magolni. 
Emmancher (an-), v. a. meg- 

nyelezni ; fig. intezni^ el- 

intizni; peint. mal —6, 

rosztd tagositott; 2. y. n. 

a csatorndba hajdzni; 3. 

s*— , V. r. elintezve lenni. 
Emmancheur.(an-), m. nyel- 

k€8zitd. 
Emmanchure, f. coutnr. lijj- 

lyuK. 
Emmannequiner (an-ma-ne- 

ki-), Y. a. jard. a tovestSl 

kivett Twvinyt dtUltetet 

vigett koHdrba rakni. 
*£mmantel6, e, (an-), a. ko- 

penybe burkolt ; fort, fal- 
lal keritett ;2. f. om. car- 

neille — e, varju. 
*Emmanteler (an-), v. a. io- 

penybe burkolni ; ioii. fal- 
lal KdriU venni. 
*£mmarchement (an-), m. 

charp. bevdgds ; 2. lepcso- 

fokok rendezixe. 
Emmarcher (an-), v. a. he- 

vdgni. 
*Emmai-er (an-), v. n. mo- 

csdrba siUyedni. 
Emmariner, V. amariner. 
EmmScher (an-), v. a. t. t. 

gyutacscsal elldtni. 
*Emm6daill6, e, (an-), ft- 

iremmel dUszUett. 
Emm61^, e, (an-), a. bonyo- 

Iddottj kuszdld. 
Emmdler (an-), v. a. pecb. 

osszektuzdlni, 
Emm^nagement (an-), m- 

folszerelSs. 
Emm^nager (an-), y. n. et 

s'— , V. r. bekoltozni; »w- 

gdt berendezni. 
Emm^nagogue, (an-), s. a. 

havi tisztuldst eldmoztRto. 
Emmener (an-), v. a. elvinni, 

elvezetni. 
Emmenotter (an-), y. a. &<* 

lincselni. 



Emmenniser 

EmmeDuiser (an-), v. a. ap- 

rora vagdalni. 
Emmeablement , etc. v. 

ameublement , etc. 
Emmenlage (an-), ip. agr. 

hoglydzds. 
Emmeuler (an-), y. a. agr. 

ho§l^dzni. 
Emmi (an-mi), pr6p. kdze- 

pette. 
Emmieller (an-mfd-), y. a. 

m^zzel hehenni ; vegyitni; 

fig. paroles — ^es, m^zes 

mdzos ftzavak. 
Emmiellure , (an-mi6-), f. 

mar^ch. miztapasz. 
Emmitouffler, v. a. fam. he- 

hunydlni; 2. s'— , v. r. he- 

hurkoldzni. 
Emmortaiser (an-), v. a. 

ehap. Usszecsapolni. 
Emmott^, e, (an-), a. jard. 

sabre— .foldestdl Hvettfa. 
Emmurer (an-), v. a. be/a- 

lazni. 
Emmtiseler (an-), v. a. szdj- 

Jcosarat rdtenni. 
tEmmnsqner (an-), v. a. 

pizsmdval balzsamozni. 
Emoeller (6-mo^-), v. a. ve- 

Idt kivenni. 
Kmoi, m. aggodalom, gond. 
Emollient, e, m6d. Idgyitd ; 

2. —8, m. Idgyitd szer. 
Emollitif , V. Emollient. 
Emolnment, m. ha^zon^ nye- 

resSg ; 2. JizetiSf dif; mel- 

Uk j'dvedeleni. 
Emolumenter , v. n. jur. 

htuznot huzni. 
Emolnmentenx, se, a. jdve- 

delmezd. [utak. 

$inonctoire, m. an. ilritd 
Emondage, m. jard. tiszti- 
, ids; 6con. didszedSs. 
Emonde, f. ch. maddrganij, 
Emonder, v. a. jard. tUztO' 
,gtUni; heon. didt szedni, 
Emondenr, m. jard. fatisz- 

t\t6 ; 6oon. didszedS ; agr. 

rorta. 
Emorceler, v. a. szHdara- 
,^ hdni. 

EmorfiUer, v. a. coutel. el- 
.fenni. 
Emotion, (. v. ^meute; 2. 

meginduUU; heviUet ; 3. 

med. horzongds. I 



Emotionner 

!^motionner, v. a. megindU- 



ni. 



6motter, v. a. agr. rogdket 

tordelni. 
Emotteiir, m. agr. szdrd la- 

pdt. 
Emottoir, m. agr. holdnc. 
Emoucher, v. a. legyeket el- 

hajtani ; agr. szemet szed- 

m*. 
Emonchet, mouohet, m.om. 

him karvaly. 
Emonehette,v. ^mouchoir 2. 
Emonchoir, m. ligyverd ; 2. 

szunyoghdtd, 
Emoudre, v. a. ir. koszdriil- 

ni; fig. combattre a fer 

6moulu, heveaen kilzdeni; 

f rais — u du college, most 

jott az egyetemrdl. 
Emoulerie, f. t. t. kdszoru- 

Us. 
jgmouleur, m. kdszdHis. 
EmouBsage, m. agr. lemoho- 
,zds. 
EmonsBer, y. a. tompHtani : 

fig. elgy'&ngitni ; jard. le- 

mohozni. 
Emonstiller. y. a. SUnkitni. 
Emouyoir, y. a. ir. fdlindit- 

ni; ingerelni; megincMni; 

2.f6lvemi (port); pr. sa 

bile est aisfie k — , kony- 

nyenf'dlhdhorodik az epije; 

3. — & sedition, Idzaddsra 

ingerelni ; 4. s'— , y. r. mo- 

zognif lidborogni ; elirz^- 

kenyedni ; forrongni. 
Empaffer, y. a. pop. m^gza- 

bdltatni ; 2. s*— , y. r. meg- 

zahdlni. 
Empaillage,m. kiUime8(szal- 

mdval ; 2. fonds. 
Empaillement , m. ^con. 

szalmakSszleU 
Empailler, y. a. fonni (szal- 

mdvcd) ; jard.'fteftStni; 2. 

begongy'dlni ; 3. kitdmni. 
Empailleur, m. tdmd ; fond ; 

kdtd (szalm/Lval). 
Empfdement, m. kardzds. 
Empaler, y. a. kardzni. 
s'Empaletoquer, y. r. bebur- 

koldzni. 
Empan, m. arasz. 
Empanacher, y. a.forgdval 

elldtni. 
Empan^, e^ a. hegyes^ 4le8, 

179 



Emperenr ^ 

Empanner, y. a. mar. m^g- 

dUitni. 
Empanon, m. charp. gydm- 

fa; cbarr. — s, rddszdr- 

nyak ; sell, nyeregfa, 
Empaqueter, v. a. csoma^ol- 

ni ; fl'— , y. r. beburko- 

Idzni. 
s'Emparer, y. r. elfoglalni; 

fig. meggydzniy megzabo- 

Idzni. 
fEmparlier, m. iigyvid, 
Empasme, m. illatos hintd 

por. 
Empasteler, y. a. izacscsal 

festeni. 
Empatement, m. arch, alap- 

fal ; alapzat ; 2. lejtik. 
Emp&tement,m.rapa(M«sa^, 

sikeress^g ; nydlkdssdg ; 

Itidtdmis ( tSsztdoal ) ; 

point, fest^ktapaszolds. 
Emp&ter, y. a. ragaddssd^ 

tSsztdssd tenni ; 2. nydlkd- 

sitni; 3. 6con. ludat tdm- 

ni ; peint. tapaszolni. 
Empatronner, y. a. pdrtfo- 

gdt adni ; s*— , y. r. pdrt. 

venni. 
Empaiimer, y. a. jeu. lapddt 

fdlfogni 48 vissza Utni ; fig. 

— nn affaire, iigyesen b'dn- 

ni (vmivel); —la parole, 

8zdt emelni ; — q., kdrmei 

kdzS keriteni ; lis ont — e, 

boUmddd tettSk; y^n. — la 

yoie, nyomra akadni. 
Empaumnre, f. keztyU belse 

je ; y6n. szarvkoszoru. 
^Empeau, m. jard. oltds ; olt 

vdny. 
Emp^chement, m. akaddly ^ 

akaddlyozds. 
Emp^cher,y.a. akaddlyozni , 

tartdztatni ; 2. s'— , y. r 

tartdzkodni. 
Empeigne, f. cord, felh&r, 
Empellement, m. hydr. re 

kesz, 
Empenn6, e, a. fdltoUazott 

bot. tollagos, 
Empennelaige, m. mar. mel 

I4k horgonyozds. 
Empennelle (-nd-le), m.mar 

mellSk horgony. 
Empenner, y. a. fdltollazni 
Emperenr, m. csdszdr ; icht 

kardhal; 2. du Japon, icht 



£mperl«r 

csdszdrfurtfogu ; 3. z. go- 

lidt kigyd. 
Emperler, v. a. gy'ongybkkel 

ikltni. 
Empesage, m. kemenyites; 

ennek dija. 
Empeser, v. a. keminyiteni ; 

fig. homme —6, peckes 

ember; style —6, nehizkis 

irdly. 
Empeseur, se, s. kemenyitd. 
Empester, v. a. ragdlyositni; 

fig. V. infecter. 
EmpStrer, v. a. une bdte, 

hikdzni fig. fam. honyoli- 

tani (vkit vmibe) ; je lui ai 

—6 cette femme, a nyakd- 

ha varrtam e ndt ; il est 

— e, zavart; 2. s'— , v. r. 

man. istrdngha bonyolod- 

ni; fig. lidhSba keriJilni. 
Empetrum (-ome), m. bot. 

mdmorka; 2. — noii^fekete 

dfonya. 
Emphase, f . nyomdsadg, nyo- 

matossdg ; rn6t. style —6, 

dagdlyos irdly. 
Emphatique, a. nyomatekos; 

— ment, adv. nyomateko- 

san, 
Empieger, v. a. kelepcebe 

keriteni. 
Empidner, v. a. jdrdsra 

kenyszeriteni, 
Empierrement , m. pav. 

alapzat ; 2. porondozds^ 

mintdzds. 
Empi^tement, m. beavatko- 

zds. 
Empi^ter, v. a. beleavatkoz- 

ni ; fig. jogdba vdgni. 
Empiffrer, v. a. pop. tomni ; 

2. fam. meghizlalni ; 2. 

s'— , V. r. tele tomni mugdt; 

elhizni. 
Empiger, v. a. szurokkal be- 

kenni. 
Empignon, m. apr. kdrtkdc. 
Empilement, m.folkupozds; 

fdlhalm^zds. 
Empiler, v. a. ritegezni; ku- 

pozni. 
Empirance, f. com. v. avarie ; 

2. mon. becsleszdUitds. 
Empire, m. uralom^ hatalam; 

2. uralkodds ; birodalom; 

3. karmdny; 4. csdszdrsdg; 
5. orszdg ; tout — se sou- 



Empirement 

leva, az eg4»z orszdg fol- 

Idzadt. [Ids, 

Empirement, m. roszabbu- 
Empirer, v. a. roszabbitni ; 

2. V. n. roszabbuLni, 
Empirique , s. a. tapaazta- 

lati ; —ment, adv. tapasz- 

talatilag, 
Empiriflme, m. phil. tapasz- 

talatisdg. 
Emplacemant,m. dcs-udvar; 

2. elhelyezSs, 
Emplacer, v. a. elhelyezni ; 

sel. feltoUeni. 
Emplaigner etc. v. lainer 

etc. 
Emplastration, f . tapaszolds; 

jard. szemzSs. 
Emplastrer, v. a. jard. szem- 

zeni. 
Empl&tre, m. ^haun.tapctsz; 

jard. — d'ente, faviasz; 

tig. fam. mettre un — 4 q., 

vmit elsimitani ; p. mettre 

un — sur one jambe de 

bois, /flira borsdt kdnyni. 
Emplatrer, v. a. dor. tala- 

jozni. 
Empld,trier, m. pharm. ta- 

paszszekriny . 
Emplette, f. vdsdrlds^ bevd- 

sdrlds ; vetel. 
Emplir, v. a. tdltenif meg- 

tolteni; 2. s'— , v. r. meg- 

telni. 
Emploi, m. haszndlat ; al- 

kalmuzds ; fin. elhelyezes ; 

com. szdmbavitel; fig. fo- 

Wsleges ism^tles ; 2. hiva- 

tal, tisztsig ; th. szerep. 
' Employable, a. Jiaszndl- 

hatd. 
Employ^, m. hivatalnok^ 

tisztviselo. 
Employer, v. a. hasziidlni ; 

alkcUmazni ; forditani (v.- 

mire; 2. com. beszdmUa- 

nif betudni ; pr. c'est bien 

—6 I ugy kell neki ! 3. hi- 

vatalt adni ; 4. s'— , v. r. 

foglalkodni ; fdradozni ; 

alkalmazkodni. 
Emplumer, v. b., foltoUazni ; 

2. s'— , V. r. megtoUasodni ; 

fig. il s'est bien — e, dere- 

kasan megszedte magdt. 
EmpocSses, empo^ses, f. pi. 

m^c. tengelyfiazek, 

180 



Emporter 

Empocher, v. a. bezsehelni, 
zsebre rakni.; com. zm- 
kolni. 

Empoignement , m. pop. 
megragaddSf nyakon csi- 
pes ; letartdztatds, 

Empoigner, v. a. megragad- 
nif megfogni; 2. pop. U- 
tartdztatnif elfogni» 

Empointer, v. a. manaf. v. 
pointer; 2. 6pingl. kegyc- 
ni. 

Empointeur, m. epingl. hf- 
gyezd ; mannf. tOzdeld. 

Empois, m. kemenyitd. 

Empoisonnement, m. meg- 
mirgezis; meregkeverh. 

Empoisonner, v. a. mirget 
adni (vkinek); megetetni 
(vkit) ; 2. megmergezni 
(vmit); 3. la belle-dame 
— e, a nadragvlya 1iaWa< 
mereg ; 4. fig. megrontani; 
elcsdhitani; megmergesH- 
ni ; megkeseritni ; 6. eksa- 
vamiy felrem^igyardztti. 

Empoisonnenr, se, B,mere^- 
keverd ; ext. kotyvaszto; 
fig. csdbitd. 

Empoisser, v. a. beszurkolni; 
2. bepiszkolni. 

Empoissonner, v. a. p^cb. 
JialivadekkaZ megrakni. 

Empor^tique, a. pharm. pa- 
pier — , szurd papiros. 

Emport^, e, a. heves, indiiUi- 
. tos ; 2. s. c'est un — , hir- 
telendi ; feslett ember. 

Emportenient, m. kitarhj 
folindiUds; heveskedes^erb- 
szak ; b. p. noble —,nemi 
buzgdlom. 

Emporte-pidoe, m. t. t. at- 
verd vas; ceint. kariko- 
vdgd ; corr. dikis; fig- 
cela est un =, ez irv ellen 
mit se lehet fblhozni ; mar- 
dosd gtinylrd. 

Emporter, v. a. elvimii, el- 
hordaniy elrakm ; 2. magd- 
vol viimi; 3. elragadni;^- 
eluzni ; eltiintetnl; 5. fig- 
elragadni^ magdoal ragad- 
ni; 6. kieszkiizolni, vegkz- 
vinni ; 7. 1'—, feUUhalad- 
ni.feMmidni; 8. le poids 
— e la balance, a suly meo- 
billenti a niirUget; fig- 



Empoter 

— la blance, eldonteni; 
9. mil. elfoglalnij bevenni; 
fig. cela — e la pi^e, ez 
mar tiUsdgos ; c'eBt un 
homme qui =, kegyetlen 
rdgalm<izd ; 10. magdval 
vonni; la condamnation 
a mort — e la confiscation 
des biens, hoMlos itilet 
magdval vonja a birtok el- 
kobzdsdt; pr. antant en 
— e le vent, falra bondt 
hdnyni ; vous ne I'empor- 
terez point en paradis, 
lesz m^g szdld Idgy kenyir; 
11. s'— , V. r. folindulnij 
folgerjednif megharagud- 
ni ; man. megvadvlni. 

Empoter, v. a. jard. edinybe 
rakni; cuis. sittt kdst lebe 
tenni. 

Empoudre", v. a. beporozni, 
bekinteni. 

Emponille, f. pal. Idbdn dlld 
gabona. [szinii. 

Emponrpr^, e, a. po6t. bibor- 

Empontrerie, f. cnarp. pad- 
Idgerenda. 

Empreindre, v. a. ir. ki- 
nyomni; mon. vemij bd- 
nyolni ; fig. visszatukmzni. 

Empreinte, f. Unyomat; 
p€nzveret ; fig. kSpmd^ 

Empress^, e, a. szorgalmast 
seriny ; 2. szolgdlatkSsz ; 
3. bvzgd ; 4. elfoglalt; 5. 
faire T— , buzgdlkodni. 

Empressement, m. buzga- 
lam, szorgalam ; sietsig ; 
8zolgdlatk€sz8€g. 

s'Empresger, v. r. buzgdl- 
kodnit tdrekedni ; iparkod- 
ni. \kdd. 

Emprimerie, f. tan. csdva- 

Emprisonnement, m. beb'&r- 
i'&n6z68; fogsdg, 

Emprisonner, v. a. bebdrtdr 
n6zni ; elfogni , letartdz- 
taXni. 

Empmnt (an-prenn), m. kdl- 
cs'on; kolcsonzis; fig. vi- 
sage d'— , mesterkSlt arc, 

Emprunter, v. a. kolcsdndz- 
ni, kdlcsdnvenni; fig. venni. 

Empmnteur, se, s. kdlcaon- 
vevd. 

Empsycose, i. physiol. lelke- 
sitiSf btizditds. 



Empnantir 

Empuantir, v. a. bebudostt- 
ni, bebUzdlni ; 2. s*— , v. r. 
megbiidosodni. 

^mpnantissement, m. meg- 
biiddsodis, poshadds. 

Empy'feme, m. m6d. mell- 
genygyiilem ; — reumati- 
que,a.chi.A;ojzm^;— reume, 
m. chi. kozmdssdg. 

Emulateur, trice, s. vetSl- 
kedd. 

Emulation, f . vetUkedis^ 

^mule, m. versenytdrs. 

Kmuler, v. a. vetSlkedni. 

Emulgent, e, a. an. szivd. 

Emulsif, ve, a. pharm. sue 
— , tejnye. 

Emulsine, f . chi. fejedik. 

Emulsion, f. pharm. fejet. 

Emyde, f . z. folyami tekndc. 

En, pr6p. 6a, be, ban, ben, 
ra, re; — haut, fonn; — 
avant, eldl ; — denors, ki- 
vUl ; 2. §tre — bonne hu- 
meur, jdkedviinek lenni ; 
3. Stre — deuil, gydszolni ; 
perles — poire, Wrte ala- 
ku gy'&ngyok ; 4. — con- 
science, j^ Ulekkel; 11. — , 
pron. abbdl, rdla, hozzd, 
8tb.; 2. sans relation, k 
qui — avez-voi.'S? kire ha- 
ragazik ? il ne sait oii il — 
est, nem tudja hdnyaddn 
van; oii — voulez-vous 
venir, kovd c€loz evvel ? 

Ensilage (-na-), f. gr. idS v. 
beszMmdd kihagydsa. 

Enaigrir (an-), v. a. megsa- 
vanyitni ; 2. s'— , v. r. m^g- 
savanyodni. 

Enam6rer (an-), v. a. Tnegke- 
seriteni. 

fEnamour^, e, (an-), a. sze- 
jrelmes. 

•Enarrer, v. a. hosszasan el- 
beszSlni. 

fEnaser, v. a. orrdt levdgni. 

En belle, adv. mai-. tirer — , 
kdzepSbe Wni. 

Encadenasser, v. a. lakattal 
bezdmi. 

Encadrement, m. keretbe- 
foglalds. 

Encadrer, v. a. keretbe fog- 
lalni; fig. beosztani. 

Encager, v. a. kalitba zdr- 
ni ; fig. bebdrtdndzni ; 

181 



Ene elade 

jard. tdvisekkel kdriU ke- 
ritni. [let, 

*Encaisse, m. fin. pinzkisz- 

Encaissement , m. Idddba 
rakds. com. pinzbehajtds. 

Encaisser, v. a. Idddba 
rakni; com. pinzt behaj- 
tani ; fig. valine — 6e, 
vUlgykatlah. 

EncaJypte, f. bbt. szUkfogas, 

Encan, m. drverSs; vendre 
a 1*—, drverezni. 

Encanailler (-na-li6) , v. a. 
sopredSk nSppel 'dsazehoz- 
ni ; 2. s'— , v. r. csUrhe 
nippel tdrsalogni, 

Encapuchonnement, m. be- 
burkolds. 

Encapuchonner, v. a. ala- 
kozni; 2. s*— , v. r. bebur- 
kolddzni ; man. ce cheval 
s*— , e 16 behuzza fej€t. 

Encaquer, v. a. horddba 
rakni ; fig. dsszeszorulni, 

Encaquenr, m. heringrakold, 

Encarter, encartonner, v. a. 
rel. hajtogatni. 

Encassure, f. charp. roudtk, 

Encastel^, e, a. keskeny ko- 
ponydju; man. szorogpa- 
tdju; fig. Uresagyu. 

s'Encasteler, v. r. man. pa- 
taszorvidst kapni. 

Encastelure, f. man. pata- 
szorulds. 

Enca8tiller,v.a. bsszefoglaZni, 

Encastrement, m. osszefog- 
lalds, [ereszteni, 

Encastrer, v. a. arch. &«- 

Encaume, m. m6d. igisfolt, 

Encaustique, a. peint. be- 
6gett; tableau — , viasz- 
festminy ; 2. 1'—, szinmdz, 

Encavement, m. pincSbe ra- 
kds, korcsolydzds. 

Encaver, v. a. pinc^be eresz- 
teni. 

Encaveur, m. korcsolyds. 

Enceindre, v. a. ir. bekeri- 
teni, 

Enceint, e, a. bekeritett ; 2. 
femme — e, viselds ; elle 
est — e, tefierben jdr. 

Enceinte, f . fort, bdstya ; 2. 
keritis; v6n. elkdrdzes. 

Enceinturer, v. engrosser. 

Encelade, m. ent. vorbsldbu 
futonc. 



Eno<61ite 

Eucelite, f. med. biUob. 
*£ncellale, e, a. celldba 

zdrt. 
^Encellulement, m. celldba 

zdrdi. 
*Encelluler, v. a. celldba 

zdmi. 
£ucens (an-^aii)* nu tomjin; 

fig. il aime 1*—, szereti a 

magasztaldst ; pr. selon 

les gens V— , inilyen a 

vendSg, olyan a vendegsig. 
Encensement, m. cath./iCM- 

tolis. 
Enceuser, v. a. fiigtdlni ; fig. 

tomjenezniy magasztalni; 2. 

V. n. masx. fejet folvetni. 
Enceuseur, m. fig. magasz- 

tald, dicsoito. 
Encensier, v. romarin. 
Encensoir, m. Gtkih. fiisiold ; 

fig. egyhdai hatalom. 
Enc^per, v. a. bikdba vemi ; 

fig. zavarba ejteni ; 2. s'— , 
, V. r. akaddlyokba keve- 

redni. 
Encephal'e, s. a. m6d. agy...; 

vers — s, agygilisztdk ; 

— ique, a. Torgane =, agy- 

veld ; — ite, f . med. agylob. 
Enchaiaement, m. Idncolds; 

fig. Idncolat, dsszefuggis. 
Encbainer, v. a. Idncolni; 

Idncravemi; fig. leldncol- 

ni, lekotve tartani ; 2. s'— , 

V. r. bsszefUggni. 
Euchalnure, f. Idncolat. 
Enchalage, m. sal. folrete- 

gezes (fdi). 
Enchaler, v. a. sal. folrete- 

gezni (fdt). 
Enchanteler, v. a. (du vin), 

dszokfdra rakni ; (da bois) 

folrakdsolni. 
Encbantement, m. vardzs- 

Ids; bubdj ; formule de 

1'—, vardzsige ; 2. vardzs- 

lat ; 3. viegigezes ; fig. el- 

ragadtatdSy gyony'or; dr'dm. 
Encbanter, v. a. megigezni^ 

megbabondzni ; fig. maison 

— ee, bdjos hdz ; 2. fig. el- 

hdjolni; elragadtatni. 
Eucbanterie, v.* encbante- 

ment. 
Encbanteur , — teresse , s. 

bUvesZy vardzsld ; 2. a. ige- 

zO ; bdjold. 



£no]iapeler 

Encbapeler, v. a. kalapot 

fbltenni. 
Eucbaperonner, v. a. becsuk- 

lydzni; fauc. — I'oiseau, 

kdydi, kotni (sdlyom feje- 

re), [gyenitett, 

fEucbarbot^, e, a. megsze- 
Encbarger, v. a. Mvvel ajdn- 

lani. 
Encbamer, v. a. pdntolni ; 

2. V. n. V. incarner. 
fEnchartrer, v. a. bebdrto- 

nbzni. 
Encbasser, v. a. dobozba ten- 

ni ; 2. foglalni ; fig. bele- 

szdnif becsusztatni . 
Encb&ssure, f . foglalds ; fog- 

lalvdny ; fig. kdzbet€tel, 

kozbeszurds. 
Encbaussenage, m. m^g. me- 

8zez€8, [meszezni. 

Encbaussener, v. a. iu6g. 
Encbaussenuoir, m. cbam. 

meszezdkdd. 
Encbausser, v. a. jard. szal- 

mdval vagy ganejjal be- 

fbdni. 
Encbaussumer, encbaussa- 

moir, V. encbaussener, 

etc. 
Encbaux, m. meg. meszle, 
Encbemiser, v. a. rel. bori- 

t€kba tenni. 
Encbdre, f. dr-igeret; 2. 

foUe — , bdnatvdsdr; p. il 

payera la — , majd meguz- 

8za a levet, 
Encb6rir, v. a. tbbbetigerni; 

folvemi ; fig. felUlmulni : 

2. drdgitni; 3. v. n, drd- 

gulni. 
Encberissement , m. drfol- 

emeles; drdgulds. 
Encb^risseur, m. legtobbet 

igerd. 
Encbevalement , m. bdt. 

gydmdllvdny. 
EncbevStrement, m. man. 

folkantdrozds. 
Encbevltrer, v. a. mBJX.fol- 

kantdrozni; arcb. Jidkge- 

renddoaJ. osszekotni ; 2. s' 

— , V. r. man. kotdfekbe ke- 

veredni; fig. affaire — 6e, 

bonyoWdott iigy. 
Encbifr^nement, m. rekedd 

ndtha. [okozni, 

Encliifrener, v. a. ndtkdt 

182 



£noontre 

Eucbiiidion (-ki-), m, kezi- 

konyv. 
Encbymose (-ki-), med. ver- 

akadmdny. 
Encirer, v. a. inaszolni. 
Enclave, f. teriilet ; 2. ben- 

videk. 
Enclaver, v. at berekeszteni : 

arcb. csapra ereszteni. 
Enclin, e, a. hajlandd, 
Enclitique, f. gr. simul^ 

szdcska. 
Enclore , enclorre , v. a. ir. 

bekeriteni ; berekeszteni. 
Enclos, m. keritett hely ; 2. 

keriteSf soveny ; 3. — , e, a. 

keritett. 
Encl6tir, v. n. ven. elbuvni. 
EnclOture, f. brod. himzes 

szile. 
Enclouage, m. beszogezes. 
Enclouer, v. a. man. meg- 

nyilazni; ,2. mil. be$zi)- 

geznu 
Enclouure, f. marecb. vieg- 

nyilalda; fig. akaddly, 

gdncs. 
Enclume, f. forg. iUd; fig. il 

a le coeiir dur com. ime 

— , koszive van. 
EnAmeau, —mot, m. kizi- 

iUo. 
Enclumette, f. kis uld. 
Enc^cbe, f. horony. 
Encocbement, m. rovds. 
Encocber, v. a. horonyba ten- 
ni; com. rovdst csindlni. 
Encoffrer, v. a. bdrondbe 

zdmi; zsebrerakni; 2. v. 

emprisonner. 
Encognure, — coignure, f. 

zug; 2. aarokszekreny. 
Encollage, m. enyvezes; dor. 

— blanCf feMr talaj. 
EncoUer, v. a. manuf. eny- 

vezni; dor. talajozni; ma- 
recb. forrasztani. 
EncoUeur, m. t. t. enuvezo. 
Encolure, f . man. nyak ; fig. 

kiilsd; coutur. gaUer; 

forg. — , encollure, /orra«2. 
Encombre, m. omladSk ; fig- 

fam. akaddly. 
Encombrement, m. eUorla- 

szoldSt akaddlyozds. 
Encombrer, v. a. elrekesz- 

teni ; bet&lteni. 
Encontre, m. esenUny; 2. a 



Encop^ 

T— de, pr6p. eUen; fig. aller 

al'— de qch., 17711/ eUen hi- 

fogdst tenni. 
Encop6, f. chir. hevdgds, 
Encorbellement , m. arch. 

nyuladek. 
Encore, adv. meg; 2. m^g 

egyszer; ismet; tovdhhd ; 

II. conj. mind a mellett; 

2. csak, legcddbb ; 3. —que, 

dmbdr. 
B'Encomailler , v. r. burl. 

oly not vennij ki M- 

telen. 
Encom6, e, a. fam. azarva- 

zott ; man. javart —6, sza- 

rufek€lg. 
Encomer, v. a. szarvcal ddf- 

ni ; 2. ftzaruval kirakni. 
Encometer, v. a. papirtol- 

cs^rbe tenni ; 2. s'— , v. r. 

fejkotdt foltenni. 
Encouardir, v. a. gydvdvd 

tenni. 
Encouder, v. a. agr. Jiajli- 

iani. 
Eucouloir, m. — e, f. drap. 

zugolyfa. 
Enoourageant, e, a. hdto- 

rito. 
Encouragement, m. bd^ari- 

tds, ^ 

Encourager, v. a. buzditni^ 

hdtoritni ; serkenteni. 
Encouiement, m. jur. biin- 

tet^ibe esSs. 
Encourir, v. a. ir. magdra 

vonni. 
Encourtiner, v. Sk.fugg'dnydk- 

kel elldtni ; fig. fallal ke- 

riteni; 2. B^—,\,T.afiig- 

g'&nyoket maga koriil be- 

huzni. 
Encrasser, v. a. bepiszkitni ; 

2. 8*—, V. r. bepiszkdlni ; 

fig. leala^sonyodnL 
Encre, f. tinta; p. c'est la 

bouteille k T— , homdlyos 

doiog ; il n*y a plus d'— au 

cornet, a ISlek csak hdlni 

jdr bele ; 2. — k impri- 

inhTfnyomtatd-fe8t^k;de8B. 

— de Chine, tus-fest^k. 
Encreto6e, f. et a. f. forg. 

kit8zer hegitett vas, 
8'Encr§per, ' v. r. gydszfd- 

tyoUfbleenni, 
Encrer, v. a. imp. featSkkel 



Enorier 

bekenni ; 2, v. n. afesti- 

ket bevenni. 
Encrier, m. tintatartd; impr. 

festikdeszka. 
Encroiser, v. a. keresztbe 

tenni. 
Encroiit6, e, a. kSrgesult. 
Encro{iter, v. a. bekirgezni ; 

maQ. vakolattal behdnyni; 

2. 8*—, V. r. kSrgeseani ; 

fig. butulni. 
Encuirasser, v. a. folfegyve- 

rezni ; 2. s'— , v. r. retege- 

sedni; Tordure s'est fort 

—66 sur sa chemise, a pi- 

8Zok ujjnyi vastagon dll 

ingin. 
Encuvage, encuvement, m. 

taun. erjesztes. 
Encuver, v. a. tann. erjesz- 

teni ; brass, maldtdt ke- 

vemi. 
Encycli'e, f. phys. gyUr&z^s 

(vizben) ; —que, a. com. 

lettre — , kbrlevil. 
Encyclop6di'e, f. did. isnie- 

rettdr; —que, a. tankori ; 

— ste, m. tankdr-ird. 
Endauber, v. a. cuie. por- 

k'dlni. 
En-de<;a, v. depa. 
Endemique, a. m6d. honos ; 

maladie — , honi kdr. 
Endente, endentement, m. 

charp. fogazds. 
Endenter, v. a. charp. fo- 

gazni. 
Endenture, f. m6c. fogazat. 
Endetter, v. a. addssdggal 

terhelni; 2. s'— , v. r. el- 

addsodni. 
Enddv6, e, s. a. mogorva^ 

makacSf nyakas^ csdk'&nds. 
End^ver, v. n. boszankodnif 

megharagudni. 
Endiabl6, e, a. 'drdiingos, dt- 

kozott^ pogdny ; c'est une 

— 6e, sdtdn egy asszony. 
Endiabler, v. n. felbdsziilni^ 

diUidssS lenni; 2. faire — 

q., vkit dilhJdssi tenni. 
Endioter, v. a. bevddolni. 
s'Endimancher , v. r. fam. 

kicsinositni magdt. 
Endive, f. jard. cihSria. 
Eudoctriner, v. a. g. p. ok- 

tatnif tanitni ; fig. betani- 

tani. 

183 



Endroit _ 

Endoctrineur, m. iron, ta- 

nitd. 
Endolorer, v. a. megszomo- 

ritni. 
Endolori, e, a. m6d. fdjdal- 

mas. 
*Endolorir, v. a. fdjni. 
*Endolorissement, m.fdjds; 

6rzikenysig. 
*Endommagement, m. kd- 

rositds ; kdrosodds. 
Endommager, v. a. kdro- 

sitni. . 
Endormaut, e, a. altatd;G.g. 

unalmas. 
Endormeur, se, s. fig. hi- 

zelg6. 
Endormi, e, a. tunya^ lusta. 
Endormie, f. hot. csucsor; 

jard. maszlagos reddszi- 

rom ; p. il a mange de 1*—, 

ahzik mint a gbzu. 
Endormir, v. a. ir. elaltatni; 

fig. eldmitni; 2. elkdbitni; 

irzeketlenni tenni; elzsib- 

basztani ; 3. fig. untatni ; 

4. s'— , V. r. elalunni ; fig. 

s'— dans levice, elaljasod- 

ni ; s'— au Seigneur, meg- 

halni ; s*— sur le r6ti, 

iigyeit elhanyagolni. 
Endormissement, m. elkd- 

bitds ; elkdbulds. 
Endos, V. endossement. 
Endosmose, f. phys. beszi- 

vdrgds. 
Endo-sperme, m. bot. bel- 

magv. 
Endosse (-d6ce), f. fam. te- 
. her, baj. 
Endossement, m. com. /or- 

gatds. 
Endosser, v. a. hdtdra ven- 

ni ; — le harnais, katondvd 

lenni; fig. — q. de qch., 

vkinek valamit a nyakdba 

varrni ; 2. com. — une 

lettre de change^ vdltdt 

forgatni. 
Endosseur, m. com. forgatd. 
Endouairer, v. a jur. bzvegy- 

penzt utalvdnyozni. 
Endouzainer, endouziner, 

V. a. tucatankint dssze- 

kotni, 
Endoyer, v. a. ttjjal mutatjii 

vkire. 
Endroit, m. hely ; 2. k quel 



*a*Eadneailler 



— est il blesfl^? hoi sehe- 

suit? 3. pop. fdldi; qu*il 

est bien de son — ! mily 

egyUgyU! 4. donnez lui 

de oet — 1ft, adjon neki e 

dardbbdl ; 5. com. 1*— 

d'nne ^toffe, sziruddal; fig. 

je lui ai prit par son — 

sensible, gy'dnge oldaldn 

tapintottam; 7. prat, en 

mon — , ellenem. 
*s'£ndacailler, v. r. g. p., 

hercegeket Idtogatni. 
Enduire, v. a. ir. betapasz- 

tani; bekenni; 2. v. n. 

fane. Toisseau enduit bien, 

jdl emeszt. 
Enduisson, f. bekenis, vdko- 

Ids. 
Enduit, m. bat. vakolat ; 

miszle. 
Endurant, e, a. turelmes. 
Endurci, e, s. relig. megr'dg- 

zdtt. 
Endurcir, v. a. megkenUnyi- 

tenit edzeni; it. fig. 2. 

megkem€nyedni ; megke- 

TtUnyUinu 
Endurcissement, m. chir. v. 

induration ; fig. relig. meg- 

dtalkodotUdg^ konoksdg. 
Endurer, v. a. szenvednit el- 

tUrni ; 2. eltumi^ elviselnif 

eUzenvedni. 
Energie, f. er€ly ; hatdlVt 

erdteljess^g ; m^d. — de 

Tame, Ulekerd. 
Energique, a. erilyes ; nyo- 

maJUkos ; — ment, adv. 

erelyesen^ hatdlyosan. 
•Energiser, v. a. erilyessi 

tenni. 
Energum^ne, s. th^.'^rddn- 

g'68. 
Enervation, f. elgydngites ; 

elgydngiiUs. 
Enerv^, e, a. bot. borddtlan; 

fig. style — , gy'dnge irdly. 
Enerver, v. a. elgyongitni ; 

fig. elpuhulni; 2. s'— , v. r. 

elgy'&ngulni. 
Eneyer, v. a. t. butykoket le- 

vdgni, 
Enfagoter, t. fagoter. 
Enfatteau , m. bat. orom- 

tegla. 
Enfattement, m. plomb. or- 

mozat. 



Enfaiter, v. a. plomb. or- 

mozni. 
Enfance, f . gyermekkor ; fig. 

kezdet ; 2. gyermeksig. 
EnfanQon, m. gyermekcse. 
Enfant, s. gyermek ; etre un 

— , tudatlannak maradni; 

— de la messe de minuit, 

ismeretlen apa gyermeke ; 

2. t. de flatterie, mon — , 
gyermekem ; c'est on bon 
— , jd bdUmd; pr. c*est 
1'— de sa m^re, szakaaz- 
tott az anyja ; 3. b. d. F. 
les — s de France, kirdltf- 
fiak; il est — de Paris, 
pdrisi sziildtt ; mil. — 
perdu, dnkinytes ; 4. a. il 
est bien — , nagyon gyer- 
mekes. 

Enfanteau, v. enfan<^on. 

Enfantement, m. sziUes; fig. 
vajudds. 

Enfanter, v. a. ezUlni; fig. 
szerezni^ okozni. 

Enfantillage, m. gyermek- 
sSg ; gyermekeskedks. 

Enfantiller, v. n. gyermekes- 
kedni. 

Enfantin, e, a. gyermekes. 

Enfariner, v. a. belisztezni ; 
fig. fam. il est —^ de chi- 
mie, konyit a vegyiszet- 
hez ; 2. s'— , v. r. belisz- 
tezni magdt ; fig. il s^est 
— ^ de q. connaissance, a 
tuddkossdg szinSt viseli. 

Enf6er, m. megb&vdlni, 

Enfer (-ere), m. relig. po- 
kol; it. fig. ; mytb. — s, al- 
vildg ; t. t. bleu d'— , sd- 
t6tkek. 

Enfermer, v. a. bezdmi (va- 
lakitt vmit) ; 2. letartdz- 
tatni ; 3. kdrul venni^ ke- 
riteni; 4. fig. tartalmazni; 
5. s'— , V. r. bezdrkdzni ; 
s'— dans un cloltre, zdr- 
ddba vonvZni. 

Enferrer (-f6-), v. a. keresz- 
tiil szumi ; 2. vasra verni ; 

3. s'— , V. n. kardjdba ddl- 
ni ; fig. magdt megfogni 
(szdban), gondatlanulszdl- 
ni. 

s'Enfeuiller, v. r. jard. lom- 

bosodni. 
Enficeler, v. a. cbap. formd- 

184 



ra vonni ; 2. — le tabac, 
dohdnyleveleket fUfikni. 

fEnfieller, v. a. epivelfeste- 
ni; fig. megkeseriteni. 

fEnfi^rlr, v. a. biiszkevi 
tetmi; 2. s*— , v. r. busz- 
kivi lenni. 

tEnfi6vrer, v. a. IdzeU okoz- 
ni ; fig. megrontani. 

Enfilade, f. sor; fig. longue 

— de disoours , unUUd ft- 
csegis; art. batterle d'-, 
hosszant WoS telep. 

Enfilement, m. mar. — da 
cfible, horganykotil folcsi' 
gdzdsa. 

Enfiler, v. a. beUolteni (cer- 
ndt a tube) ; fdlf&zni ; utat 
venni ; — le degr^, Upc86n 
leszaladni ; — un disoours, 
beszedbe ereszkedni ; — q. 
d'un coup d'^p^e, hard- 
dal keresztiil szumi; 2. 
s'— , V. r. pr. cela ne s'— e 
pas com. des perles, ez 
nem gyermekjdtik ; s'— , 
magdnak kdrt okozni. 

Enfileur, m. 6pingl. tUszurd. 

Enfin, adv.valahdratvegre; 
2. conj. szdval, 

En^mmer, v. a. meggyuj- 
tani; fig. folhevitni; 2. 
fig. ldm.gr a Zo55antani;3. 
s'— , V. r. meggyulni ; fig. 
fdlheviilni. 

Enflement, v. enflure. 

Enfler, v. a. fdlfuni, fdlduz- 
zasztani; fig. bdtotritani; 
feszUeni ; 2. s'— , v. r. da- 
gadni^ puffadni; dradni; 
fig. folfuvalkodni. 

Enflure, f. m6d. dagamt; 
rb6t. dagdly ; fig. p^Jfeu- 
kedSs; drap. b€lfondl. 

Enfon^age, m. tonn. feneie- 
zis ; 2. bemdrtds. 

Enfonc^, e, a. mily^ melyefi 
fekvd, 

Enfoncement, m. betorliil- 
dtt&res; hdtt4r; m£lyedet; 
arcb. ffUlysig. 

Enfonoer, v. a. elcsVggesz- 
teni ; mily en szdntani; he- 
verni; mSlyeszteni; he- 
nyomni; &g. pqffeszkedni ; 

— les portes ouvertes, 
kirkedni ; orf . kivolgyelni; 
tonn. fenekezni ; 2. jelior- 



/ 



Enfoaceu r _ 

ni; betdmi; mil. keresz- 

ua tdmi; 3. v. n. et s'— , 

V. r. elsiUyednif aldmeriil- 

ni; takard aid Mvni; fig. 

elmelyedni ; esprit —6, ne- 

hez fhlfogdsii. 
Enfoncenr, m. betord; p. — 

de portes ouvertes, kSr- 

kedi. 
Enfonc^ure, f . melyedis; ohir. 

lyuk; van. — d'un cor- 

lieille, kosdrfeneke; 2. bois 

d'— ; fenikfa; — de lit, 

fenikdeszka. 
Enfondrer, v. effondrer. 
Enforcir, v. a. megerdsUeni ; 

2. V. n. et b'— , v. r. man. 

erdsodni. 
Enforg^, e, a. vatra vert, 
Enf ormer, v. a. 1. 1. formdra 

vonni, 
Enfoiur, v. a. ir. eldsni; agr. 

bedsni ; fig. il ne f aut pas 

— le talent, tehetsegitnem 

szabad elkanyagolni ; 2. 

s'— , V. r. eldsni^ bedsni 

(magdt) ; fold aid buvni ; 

fig. elreytdzni. 
Enfonisement, m. eldsds. 
Enfonissenr, m. eldsd. 
Enfonichement, ua.^' arch. 

bcitfeszek ; jard. oltds (ha- 

sadikba) ; charp. kirakott 

munka, 
Enfourcher, v. a. Idhdtvdst 

iilni. 
Enfourchure, f. v6n. viUa- 

szarv ; taQ. kivdgds (ruha 

derekdn). 
Enfonmage, m., — n6e, f. 

bonl. bevetis. 
Enfoumer, v. a. boul. bevet- 

ni;pelle & — , sUtdlapdt; 

p. AT—, eUintin; 2. fig. 

V. n. il a mal —6, roszul 

kezdte ; 3. s'— , v. r. bele- 

bonyolddni. 
Enfoumenr, m.honl.bevetd. 
Enfourrer, v. a. tokba tennL 
Enfrasqn^, e, a. eldmult. 
Enfreindre, v. a. dthdgm\ 

megszegni, 
Enfri&ner, v. a. man. fdlkan- 

tdrozni. 
Enfroquer, v. a. g. p. zdrdd- 

ba dugni ; 2. s'— , v. r. s'zer- 

^ zete984 lenni. 
B'Enfuir, v. r. ir. megszbk- 



' Enf^mier 

ni; fig. le temps s'en- 
f ait, az idd mulik ; kifoly- 
ni; csorogni, 

Enfun^r, v. a. fiistdlni, fol- 
fUstmni; 2. kifOstdlni '; 3. 
agr. V. fumer. 

^Enfunester; v. a. vSsztho- 
zdvd tenni. 

Enfutailler, v. a. com. hor- 
ddba rakni. 

Engage, m. mil. ujonc. 

Engageant , e, a. keUem^s^ 
kedveltetd; 2. — s, m. pi, 
mod. szahigcsokor ; 3. — s, 
if. pi. mod. nSi kezeld. 

Engagement, m. elzdhgosi- 
tds; 2. h&telezetUig ; 3. 
hadfogadds ; folpinz ; sze- 
gddtetSs ; mil. k^ztusa ; 4. 
szerelmi viszony. 

Engager, v. a. elzdlogositni ; 
biztositekot adni; fig. — 
sa foi, szavdt adni ; — son 
coeur, szerelmessi lenni; 
2. rdbirni, rdvenni ; mil. 
— le combat, harcot kez- 
deni ; tobqrzani ; folfogad- 
ni; lekdtelezve lenni; 3. 
s'— . V. r. igirkezni ; k'ote- 
lezkedni ; szolgdlatba dl- 
lani, eUzegddni ; com. 
addssdgba merVilni ; kezes- 
kedni; megakadni (vbe); 
fig. beliereszkedni, beleele- 
gyedni. [zdlogos. 

tEngagiste, m. zdlogtartd, 

Engatnant, e, a. bot. sarus, 

Engainer, v. a. huvelybe 
tenni; 2. bot. — ees, bu- 
rokba rejtett ; — 6es, f . pi. 
sarus n&vSnyek. 

Engaller, v. a. teint. guba^s- 
csalfesteni. 

Enganner, v. a. elcadbitani. 

Engarant, m. mar. rakodd 
kdt4L 

Engarder, v. a. megtiltani ; 
2. elvonnif visszatartdztat- 
ni; 3. s'— , v. r. tartdz- 
kodni. 

Engarrott6, e, a. mar^ch. 
marjdn sebesUlt. 

Engastriloqiie , m. hasbe- 
szild. \8z€U8. 

Engastrimysme , m. hasbe- 

Engaver, v. a. itetni ; 2. v. 
• empater (3) ; 3. s'— , v. r. 
pop. megzabdlni. 

185 



Engor ger 

Engeance, f . faj ; hg,fajzat; 

it. firgek^ tetvek: 
Engeancer, v. enger. 
Engelure, l.fagydag. 
Engenc^, e, a. peint. plis 

bien — s, jdl fektetett re- 

ddk, 
Engencement, m. peint. re- 

d6z68. 
Engendrer, v. a. nemzeni; 

fig. termeszteni ; 2. okozni^ 

szerezni ; p. un loiip n*-— e 

point de moutons, nem 

messze esik az almafdjd- 

tdl; 3. s'— , V. r. eredni; 

vdt kapni. 
Engens, y. engin. 
Enger, v. a. v. embarrasser ; 

it. megterhelni ; fig. nya- 

kdba varmi, 
Engerbage, m. agr. kivizis. 
Engerber, v. a. agr. kSv^zni; 

2. folhalmozni. 
Engigner, v. enger. 
Engin, m. axGh. emelcsd ; ch. 

vaddszeszkdz ; expl. jdr- 

gdny ; pop. pocs ; fig. ra- 

vaszsdg. 
Enginer, v. tromper. 
Engingnier, t. ing^nieur ; 

ch. vaddsz es haldsz esz- 

kdz kiszitd. 
Englober, v. a. egybegyiijte- 

ni; egyesiteni; 2. dssze- 

huzni. 
Engloutir, v. a. elnyelni^ le- 

nyelni; 2. elpazarolni; 3. 

oaoar engloutissante, foj- 

tdbiiz. 
*Englouti8sement, m. elnye- 

Engine, e, a. ch. lipen ra- 
gadt ; fig. lipre kerUlt. 

Englaement, m. faken&cs. 

Engluer, v. a. maddrlSppel 
bekenni ; 2. s*— , v. r. Mpre 
akadni. 

Engoncer, v. a. ektelenitni 
(ruha dltal). 

Engorgement, m. hydr. re- 
kedis ; m^d. dugiilds; com. 
pangds, 

Engorger, v. a. beledugni ; 
coff. vdszonnal bevonni; 
m^d. nydlkdsitni ; 2. s'— , 
V. r. bedugulni ; mM. nydl- 
kdsodni; la fum6e s*— e, 
a fil8t visszaverddik. 



Enflfonemeiit 



Enlev^r 



Engouement (-goum-an), m. 

m^d. fuladozda ; fig. meg- 

dtalkodotUdg ; m6d. du- 

gulds. 
Engouer, v. a. fojtogatni; 

Hre —6 de qch., vmi irdnt 

elfogitltnak lenni ; 2. s'— , 

V. T, fiildohlani ; m6d. du- 

gulni ; fig. helebolondvlni. 
s'EDgouffrer, v. r. megreked' 

ni ; 2. orv^nybe roJianni. 
Engouler, engueuler, v. a. 

pop. elnyelni ; folfalni. 
Engouleveut, m. oru. lap- 

pantyu. 
Engourdir, v. a. elzsibhasz- 

tani ; fig. eltompitni ; ame 

— ie, irziketlen lelek; 2. 

s'— , V. r. megmerevedni ; 

elzsibbadni ; fig. eltompul- 

ni; elgyongulni, 
EngourdisBement, m. meg- 

mereved^s ; megmerevillia ; 

fig. eUankadds ; lankadt- 

sdg, 
Engrainer, v. engrener. 
Engrais (-gre), m. agr. hiz- 

laldi; 2. ludWmd cHk; 

agr. trdgya, 
Engraissage, angreBsement, 

m. hizlalds. 
Engraisser, v. a. hizlalni ; 

t'dmni; agr. trdgydzni; 2. 

V. graisser; 3. v. n. it. 

b'— , V. r. hizni ; fig. il s'est 

—6, megszedte magdt; com. 

nyuLdsodni. 
Engraisseur, m. hizlald. 
Engrangement, m. agr. he- 

takaritds. 
Engranger, y. a. agr. beta- 

karitni. 
Engravement, m. megfenek- 

Hi, 
Engraver , v. a. zdtonyra 

vinni ; 2. visniy meUzeni ; 

3. V. n. it. s'— , V. r. meg- 

fenekleni. 
Engrgler, v. a. ooutur. ki- 

C8ipk4zni. 
Eugrdlure, f. szeldUzUSk; 

C8Up08 8Zil. 

Engrenage, m. m6c. fogaz- 
mdny; horl. machine k 
— , osztdkorong. 

Engr^nement , m. mean. 
feWnUa, 

Engrener, v. a. menu, fel- 



onteni ; fig. int^zni ; 2. 

maggal etetni ; 3. v. n. et 

b'— , V. r. m6c. belefo- 

gSdizni. ^ 

Engrenui'e, f. horlrbelefo- 

gddzds. 
EngroiB, m. carr. ekecske. 
Engrosser, v. a. fam. telierbe 

ejteni. 
Engrosseur^ m. pop. teherbe 

ejtd. 
EngroBsir, v. grossir. 
Engmmeler, v. n. et s'— , v. 

r. csomdaodni ; megaludni. 
Engueniller, v; a. rongyokba 

burkolni ; — 6, rongyos, 
Engueuler, y. engouler. 
Engueuser, v. a. pop. — une 

femme, ndt elcsdbitani. 
Enguichure, f. ch. vaddsz- 

kiirt fuvdkdja; 2. kiirt- 

szij. 
Enhardir (an-'h-), v. a. bd- 

toritni ; 2. b'— , v. r. bdto- 

rodni. 
Enhamachement(an-'h-) ,m . 

fdlhdmozni; Idszerszdm. 
Enhamacher (an-'h-) , v. 

hamacher ; fig. furesdn '61- 

tdzni, 
Enhayer, v. haie. 
Enherber (an-erb6), v. a. be- 

fuvesUni ; 2. v. empoi- 

sonner. 
Enholier , enhuiler , v. a. 

utoUd kenetet adni. 
Enhydre, f. z. vizikigyd. 
Enig'matique, a. rejtilyes; 

=ment, adv. rejtelyesen; 

*— matiser, v. n. taldnyok- 

ban beszelni ; —me, f. ta- 

Idny. 
Enivrant, e (an-), a. r^sze- 

gitd ; fig. kdbttd. 
Enivrement (an-), m. itteu- 

sdg; fig. mdmor. 
Enivrer (an-), v. a. megrS- 

szegitni ; tig. eUzeditni ; 

2. s'— , V. r. megriszegedni; 

fig. elkdbulni; p. il s*— e 

de son vin, titokban issza 

le magdt ; it. nagyra tart- 

?'a magdt. 
Enixe, a. nyomds^ hathatds ; 

— ment, adv. hathatdsan. 
Enjabler, v. a. tonn. fene- 

kelni. 
Enjalouser, v. a. f^Uekeny- 

186 



ny4 tenni ; 2. s'— , v. r fel- 

tikenynyi lenni, 
Enjamb^, e, a. v. enjamber; 

fam. il est haut — , hori- 

Jiorgas. 
Enjamb^e, f. lepit ; ugrds. 
Enjamber, v. n. iiagyokai 

Upni; fam. voyez com.il 

— e, nezzStek mint viszi a 

levelet ; 2. benyulni. 
Enjauger, v. a. jard. befodni. 
Enjaveler, v. javeler. 
Enjeu, m. jeu. tetel; fig. 

retirer son — , visszavo- 

nulni. 
Enjoindre, v. a. ir. rdparan- 

caoini; fej€be vemi; pa- 

rancsolni, 
Enjoler, v. a. fam. rdszedni; 

rdbesz^lni. 
EujCleur, se, s. fam. hizelgo, 

aiinddrgd, 
Enjolivement, m. diszites; 

az^pitSs, 
Enjoliver, v. a. disziteni ; 

8z4mteni, 
Enjoliveur, se, s. ditzito. 
Enjolivure, f. cifrcudg. 
Enjonquer, v. a. une voile, 

mar. kdkdoal beboritani. 
Enjou6, e, a. vig, jd kedo&t 

vidor, 
Enjouement, enjofiment, m. 

vigsdg^ jdkedousig^ viddm- 

9dg, 
Enjouer, v. a. viditani. 
Enlacement, m. fonds, fo- 

nat ; bonyolitds ; bonyo- 

dalom, 
Enlacer, v. a. fonni, ossze- 

fonni ; fdlfiizni ; charp. 

caaplyukai fdrni. 
Enla^ure, f. charp. csay- 

lyuk. 
Enlaidir, v. a. elnititni; 2. 

V. n. elrHtvlni, 
Enlaidissement, m. elrvti- 

tds ; elrutuldg, 
Enlangour^, e, a. epedd. 
Enlarme, m. p§ch. abroncs 

(huzdhdldi); — r, v. a. 

p^oh. abroncsolni. 
Enlevement, m. elszdktete*, 

elrablds ; com. '688zevd»dr- 

Ids ; prat, elvitel, 
Enlever, v. a. fSlemslni ; p- 

cela enl5ve la paille, ez 

dihitd; 2. elragadni^ elra- 



bolnif elszoktetni; berak- 
ni, hehordani; guer. el- 
fogni; 3. elvinni^ elhorda- 
m; osszevdsdrolm ; 4. el- 
tuntetni ; 5. fig. elbdiolni, 
elragadtatni; 6. 1. 1. cnaud. 
kivolgyelni ; 7. s'— , v. r. 
folemelkedni ; com. ^i&«i- 
ni : m^d. lehdmlani ; pop. 

Enleve-tartre, m. dent, fog- 

tUztUd. 
Enlevure, f. forg. UiMtt da- 

rah (vas rudrol) : gaut. 

b&rhulladek ; brod. dom- 

borodds. 
Enlier, v. a. mac;, osszefog- 

lalni. 
Enlignement, v. alignement. 
Enligner, v. a. arch, zsindr 

szerint dolgozni. 
Enluminer, v. a. peiut. szi- 

nezni ; 2. pirositni; ki- 

gyujtani; fig. style —6, 

cikomyds ir^Uy ; 2. s'— , v. 

r. pop . — la trogne, iszd- 

koskodni ; it.,v. se farder. 
Enlumluure, f. peint. szine- 

zes ; fig. litt. cikornya. 
Ennemi, e, (ene-mi) B,ellen- 

seg ; eUen; 2. — , e, a. ^i- 

lenes^ ellensSges. 
Emioblir (an-Do-), v. a. meg- 

nemesitni. ' 
Ennoie (an-uoa), m. z. kiUz- 

ma. 
Ennui (au-noi), m. unalom; 

2. goTid, 
'Ennuyant, e, (an-nui-) a. 

untatd, 
Ennuyer (an-nui-), v. a. un- 

tatni ; 2. s'— , v. r. unaU 

kozni ; 3. imp. unni. 
Ennuyeusement, adv. unal- 

fMuan. 
^nnuyeux, se, a. unalmas. 
Enombrer, v. a. « dmyikot 

vetni. 
Enonc^, m. kifejezis ; prat. 

dUitds. 
Knoncer, v. a. kifejezni^ el6- 

adni; prat. dUitnif valla- 

ni; 2. s'— , V. r. nyilat- 

kozni. 
Enonciatif, ye, a. pal. meg- 

emlitd. 
Knonciation, f. nyilatkozat ; 

kifejezes ; log. eldadds. 



Enordir 

Enordir, v. a. sdrral bepisz- 

kitni. 
EnorgueiUir, v. a. kev6lyUni; 

2. s'— , V. r. kevelykedni. 
Enorme, a. tiiUdgos ; szerte- 

len; fig. hallatlan. 
Enorm^ipent, adv. ezomyen; 

roppantul; tulsdgosan. 
Enormit6, f. tuhdg^ szerfd- 

lotting ; fig. borzasztdsdg. 
Enouer, ^noueur, v. noper, 

nopeur. 
Enquerant, e, a. fam. kandi^ 

kotnyeles. 
s'Enqu6rir, v. r. tudakozdd- 

ni; kirdezdskodni ; kutat- 

ni. 
Enquerre, m. nyomozds. 
Enquete , f . vizsgdlat ; — 

part^moins, tamivallatds. 
s'Enqueter, v. r. tudakozni; 

2. gondolnij torddni vmi- 

vel ; il ne s*— e de rien, 

mivel se tSrodik. 
Enraciner, v. n. et s'— , v. t~ 

meggyokerezni , gyokeret 

verni; it. fig. 
Enrag6, e, s. diihos, bdszvlt. 
Enrageant, e, a. boszantd. 
Enrag6ment, adv. boszan- 

tdan. 
Enrager, v. n. folbdszvlni ; 

diihbe j6ni ; passion — 6e, 

duhJos szenvedily ; 2. dtre 

— e, dUhoskddni. 
Enraser, v. araser. 
Enrayement, — raiement, m. 

kerekkotes. 
Enrayer, v. a. kereket kotni ; 

2. fig. V. n. fdlhagyni; 

agr. megszdntani . 
Enrayoir, -m, charr. Idcs, 
Enrayure, f. charr. kerikko- 

t&l&nc ; agr. elsd bardzda ; 

charp. fekmentes fodel- 

8zik. 
Enr^gimenter, v. a. mil. ez- 

redbe osztani. [hatd, 

Enregistrable , a. beigtat- 
Enregistrement, enregltre- 

ment, m. beigtatds ; 2. be- 

igtatdsi dij ; 3. igtatd-hi- 

vatal. 
Enregistrer, enregitrer, v. a. 

beigtatnif beimi. 
Enregistreur, m. igtatd. 
EnrSner, v. a. un cheval,2;a- 

boldzni. 

187 



£]isa]ig;lanter 

Enrhumer, v. a. ndthdt okoz- 
ni ; fig* pop. c'est ce qui 
vous — e, on nagyon csa- 
latkozik ; il m'— e, terhem- 
re van ; 2. s'— , v. r. ndt- 
hdt kapni. 

Enrhuner, v. entSter. 

Enrichir, v. a. meggazda- 
gitni; 2. disziteni; m^tal. 
dusitni ; 4. s'— , v. r. meg- 
gazdagodni. 

Enrichissement, m. meggaz- 
dagitds : diszUis ; diszitek; 
m6tal. dusitds. 

Enrochemeut, m. arch, kd- 
fenik. 

Enr61ement, m. toborzdi ; 
toborzdsi jegyzik. 

Enrdler, v. a. tdborzani ; 2. 
s'— , V. r. katondvd lenni. 

fEnrdleur, m. toborzd. 

Enronc6, e, a. tiisk^s, tdvises; 
fig. biU, 

Enrou6, e, a. rekedt. 

Enrouement, m. rekedtsig. 

Enrouer, v. a. rekedttS tenni; 

2. s'— , V. r. elrekedni. 
Enrouiller, v. a. megrozsdd- 

sitni; fig. eltompltni ; 2. 

s'— , V. r. megrozsddsodni ; 

fig. eUompiUni. 
Enroulement, m. osszeg'dn- 

gyoUs ; arch, cikornya. 
Enrouler, v. a. 'dsszegon- 

gydlni. 
*Enrubaner, v. a. folszala- 

golni. 
Enrue, f. agi-. szeles ba- 
rdzda. 
Ensablement, m. behomoko- 

sodds. 
Ensabler, v. a. riv. zdtonyra 

tenni ; 3. elfovemjesitni ; 

3. s'— , V. r. homokban 
megfenekleni, 

Ensacher, v. a. zsdkolni. 
Ensacheur, m. zsdkold. 
Ensafraner, v. a. sdfrdnyr 

nyalfesteni. 
fEnsaisinement, m. f6o. bir- 

tokba igtatds. 
Ensaisiner, v. a. pal. birtok- 

ba vezetni. 
Ensanglanter, v. a. beverez- 

ni; mains — 6es, vSrtdl 

szennyezett kiz; fig. il a 

—6 son regne, kegyetlenUl 

uralkodott. 



Enseigne 

EnBcigne, f. jel^ Umertetd- 

jel ; p. ne te fis qu* a bon- 
nes — s, higyj t de Idsd 

hinek ; 2. cigir^ c€g ; p. k 

bon vin point d'— , j6 bor- 

nak neni keU cigSr ; dipl. 

pecset; mil. lobogd ; fig. 

marcher sous les — s de 

q., vki pdrtjdhoz szegddni; 

mod. — de diamants, gyS- 

mdnt rdzsa; 3. — , m. 

zdszldtartd. 
Enseignement , m. oktatds : 

tardtds ; prat. bizonyltSk ; 

2. eWadds. 
Enseigner, v. a. tanitni^ ok- 

tatni ; 2. eWadni; kije- 

Idlni. 
Enseigneur, — eresse, s. ta- 

v&td. 
Enselle, e, a. man. hajlott 

hdtti. 
Enseller, v. seller. 
Ensemble adv. egyiitt ; egy- 

mdssal; 2. egyszerre ; 3. 

— , m. az egesz ; dess. 

peint. oszhangzat ; mil. 

dsszefiiggis. 
Ensemencement , m. agr. 

bevetes. 
Ensemer, v. a. agr. bevetni. 
fEnserrer, v. a. elzdrni; 

jard. n6v€ny'hdzba rakni; 

2. rabszolgdvd tenni. 
Enseuillement, m. arch, ab- 

lakkonyoklo magassdga. 
EnseveUr, v. a. szemfodSUel 

betakami ; 2. eltemetni ; 

fig. elmeriUni; 6tre — ^i 

dans la crapule, magdt a 

kicsapongdsra adni ; eltit- 

kolnif elrejteni; 3. s'— , v. 

r. fig. s'— dans la retraite, 

magdnyba vonulni. 
Ensevelissement , m. beta- 

kards (szemfodiUel) ; el- 

temetis. 
Ensi'fere, s. a. kardhordd ; 

— foli6, e, a. hot. kardad- 

levelii ; —forme , a. hot. 

kardad. 
Ensimage, m. manuf. beita- 

tds^ beszivatds. 
Ensimer, v. a. manuf. be- 

itatniy beszivatni. 
Ensorceler, v. a. megbUvdlni , 

megigezni ; fig. hdldba ke- 

riteni. 



Ensoroelenr 

Ensorceleur, se, s. a. bU- 

visz ; igiz6. 
Ensorcellement, m. h&vdUs^ 

igizis ; bHv&let ; fig. d61iv- 

rer d'un — , vhit balv^le- 

ked^sSbdl kivenni, 
Ensouaille, f. riv. timonkd- 

m. 

Ensoufrage, m. 1. 1. kenezis. 
Ensoufrer, v. a. kSnezni. 
Ensoufroir, m. kenkamara. 
Ensonple , ensonplean , v. 

ensnple. 
Ensourdir, v. a. megmke- 

titni. 
Ensoyer, v. a. le fil, cord. 

a dratvdt sdrtivel elldtni. 
Ensuble, v. ensnple. 
Ensucrer, v. a. becukrozni. 
Ensnifer, v. a. fagygyHval 

bekenni. 
Ensuite, adv. azutdn^ erre : 

2. — de, pr6p. mire. 
Ensuivant, v. soivant. 
s'Ensuivre, v. r. imp. ir. k'o- 

vetkezni ; 2. eredni, td- 

madni. 
Ensuple, f. i\^%.-8ugolyfa. 
Entablement, m. arch, pdr- 

kdnyzat; koszorupdrkdny. 
Entacage, m. manof. vesz- 

8z6k bdrsonyszovishez. 
Entach6, e, a. ragdlyos ; fig. 

Ieledez6. 
Entacher, v. a. ragdlyo- 

sitni, 
Entaillage, m. bemetszis. 
Entaille, f. bevdgds; 2. ho- 

rony ; org. nyilds. 
Entailler, v. a. bemetszeni; 

rovdtkolni. 
Entailloir, m. luth. korony- 

vesd. 
Entaillure, v. entaille. 
Entalenter, v. a. kedvet ger- 

jeszteni. 
Entamer, v. a. megsirteni^ 

karcolniy horzsolni; meg- 

szegni ; fig. — un discours; 

beszSdbe ereszkedni ; irin- 

teni^ megenditeni; guer. 

dttdmi ; 2. fig. megengesz- 

telnif meginditni, elragad- 

m; je ne puis — cet homme, 

nem ferhetek ez emberhez ; 

— la reputation de q., v.- 

kinek j6 hirnev€t megtd- 

madni. 

188 



Ent »r 

Entamure, f. karcoldt; hor- 
zsolt seb ; szeges ; szelet. 

Entassement , m. haUm ; 

' halmozds ; fig. haJImaz. 

Entasser, v. a. halmozni; 
fudomra gyUjteni ; it. fig. ; 
homme — e, zomdk. 

Entasseur , m. halmozd, 
gyUjto. 

Ente, f. jard. oUd-dg ; 2. 61- 
tds, 8zemz€8; 3. oUvdny; 
4. arch. nSgysz'ogu piU4r ; 
ch. pi. kitomdtt cscdmada- 
rak ; peint. ecsetnySl. 

Ent^es, f. pi. v6n. rdtvad 
hulloidika. 

Entement, v. ente 2. 

Entendement, m. isz; 2. 
itiWtehetsig. 

Entendeur, m. haUgaio;v- 
k bon — salut, a ki ludai 
vegye magdra; k bon — 
pen de paroles, kj&rmyii, az 
okosnak beszilni. 

Entendre, v. a. haUani^meg- 
hallani; 2. meghallgatni ; 
3. irteni, megSrtem; 4. 
tudni; 6. megirteni; 6. 
s'— , V. r. ertekezni; en- 
tendons — nous, erUiils 
wtf^r egymdst ; 7. je m'en- 
tends bien, 7*<JZ tudom, mit 
akarok ; cela, s'entend, ez 
magdtdl irtetddik ; Jp. il 
s'y entend com. k faire 
un coffre, irti, mint tyuk 
az ahicet ; egyetSrUni ; 8. 
— k qch., beleegyezni ; 9. 
donner k — , irtSsre adni; 
10. k r— , adv. szerinte. 

Entendu, e, a. v. entendre ; 
2. a. oko8, irtelmeSf tapasz- 
tait; 3. b&timent — , jol 
berendezett epHlet ; 4. bien 
— , sdy.mindenesetre; ket- 
sSgkiviil; 6. bien —que, 
conj. oiy foltetel mellett, 
hogy. 

Entente, f. jnagyardzds, er- 
tem^ny ; mots k double 
— , kit erteminyu szo: 2. 
litt. ismeret ; b. a. beren^- 

. zSs; *— cordiale, sziv^lye* 
egyetertis. 

E niter, v. a. oltani ; fig. tor- 
vinytelervlil nemzeni; 2. 
fig. pdrontni; il a beau- 
coup de vices —6s sur de 



Enteradtoes 

bonnes qualit^s, sok hiba 
pdrostd j6 tulajdonaival ; 
oharp. kapc8olni. 

Enterad^nes , f. pi. m^d. 
hilmirigyek. 

Entire, m. m6d. nydlka- 
hdrtya, 

Ent^rinal, e, a. jur. jdvd- 
hagyd. 

Ent^nnement, m. pal. elfo- 
gadds^ 

Ent^riner, v. a. pal. jdvd- 
hagyni; 2. igazolni. 

Entente, f. med. hilloh, 

Entero'cMe, f. m6d. heUirv; 
— graphie, f . belrajz ; —lo- 
gic, f. beltan; — mphale, 
f. koldbks^rv ; — rapnie, f. 
bilvarrat ; — scneoc^le 
(-sk^o-), f. bilbcnreksirv. 

Enterrage, m. fond, minta- 
fdld. 

Enterrement, m. temetis ; 2. 
gydszkisSret. 

Enterrer , v. a. eUemetni ; 
fig. elfeledtetni; 2. eldani; 
fig. fam. on y a — e beauc. 
d'argent, ez sok penzbe ke- 
riUt ; it. — ses talents, te- 
heUeget elhanyagolni ; 3. 
8'—, V. r. vUszavonulni ; 
man. fejet Idgatni. 

Entete, m. felsd risz ; Idm- 
patartd ; fejezet. 

Entgtement, m. konoksdg, 
makacssdg. 

Enteter, v. a. kdhitni; fig. 
les louanges entetent, di- 
Ciiret hiuvd tesz ; 2. meg- 
nyemi; elle est — 6e de 
sa beauts , nagyra van 
8zSp84givel; vieliard —6, 
konokt /<;«< ; 3. s'— , v. r. 
makacakodni ; elfogulni. 

EntSteuT, m. ^pingl. g'&m- 
bozd, 

Enthousiasme, m. lelkese' 
detUSg ; Ulkesedes fig. ih- 
let; 2. rajongds ; 3. tiiz, 
hSv ; 4. dromrivalgds. 

Enthousiasmer, v. a. lelke- 
sitni, folbuzdUiu ; 2. s'— , 
V. r. fdUmzdulnit tilzbe 
joni. 

Enthousiaste, s. a. dbrdn- 
dozd ; busongd. 

Enticher, v. a. rothadni, to- 
rddni; fig. fam. qui vous 



Entier 

a —6 de cette opinion? ki 
verte fejibe e viUminytt 

Entier, dre, a. egSsz; 2. tel- 
jes ; man. cheval — , cad- 
dor ; 3. konok, elfogult ; 4. 
pal. les choses ne sont 
pas — es, a dolgok dUdsa 
vdltozoit ; 5. en — , adv. 
egiszen. 

Entiercement, v. entiercer. 

Entieroer, v. a. cont. faire 
un entiercement, harmad- 
k€zbe dtszolgdltatni. 

Enti^rement, adv. eginzen^ 
teljesen. 

Entity, f. did. lenyeg. 

Entoilage, m. betet; 2. betit- 
varrat, 

Entoiler, v. a. betetet fdl- 
varmi; 2. rel. vdszonra 
feszltni. 

Entoir, m. jard. oltdkes. 

Entoiser, v. a. dUzni. 

Entomb^, e, a. girba zdrt. 

Entomo'bies, f. pi. ent. csip- 
derek ; — grapnie, f . rovar- 
rajz ; — logie, f . rovartan ; 
— logique , a. rovartani ; 
— logiste, m. rovardsz. 

Entonnage , entonnement, 
m. horddba t'oltes. 

Entonner, v. a. horddba tol- 
teni ; 2. mus. hangot ad- 
ni ; it. — le Te Deum, a 
Tedeumot kezdeni ; 3..— q. 
vkit megenekelniy magasz- 
talni : 4; s*— , v. r. megre- 
kedni (8ziU6l), 

Entonnoir, m. tolcser. 

Entorse, f. chir. Jicamodds ; 
fig. fam. on hii a doun6 
une terrible — , ugyancsak 
befizettek neki ; it. szdza- 
vards, 

Entortillage, m. litt. bonyo- 
Iddds, bonyodalom, 

Entortillement, m. tekere- 
des; tekeriilet; fig. v. en- 
tortillage. 

Entortiller, v. a. bebonyolni^ 
begongydlni ; fig. bonyo- 
litni; 2. s'— , v. r. belmr- 
koldzni; tekergdzni; fol- 
futni; fig. bonyolddni. 

Entour, m. kdmyik; fig. 
kdmyezet. 

Entourage, m. foglalvdny. 

Entourer, v. a.* kdriil venni ; 

189 



Entreliailler 

fig. dpolni ; raeti.foglalni; 

2. s'— , V. r. maga k&rUl 

gy&jtenu 
Entournure, f. coutur. t^- 

kivdgds, 
Entourtiner. v. encourtiner. 
8'Entr"accoler, v. r6c. dlel- 

kezni ; — accorder, v. s'ac- 

corder ; — accuver, v. r6c. 

egymdst vddolni; — aote, 

m. jdtSkkoz, fdlvondskdz ; 

—admirer, v. r6c. egy. bd- 

mulni ; —aider, v. r6c. egy . 

tegiteni, 
Entrailles, f . pi. belek ; fig. 

dans les — de la terre, a 

fold belsejiben ; 2. sziv ; — 

de la misiricorde deDieu, 

isteni irgalom; fam. cet 

homme a des — , ez jd Sr- 

zelmu firfiu. 
s*Entr'-aimer, v. r6c. egy- 

mdst szeretni. 
*Entraln, m. viddmsdg. 
Entralnable, a. elragadtat- 

hatd^ 
*Entrainant, e, a. elragad- 

tatd, vonzd. 
Entratnement, m. ord. fig. 

elraga^tatds. 
Entrainer, v. a. elragadni ; 

fig. elragadtatni; jur. maga 

titdn vonni, 
Entrait, m. charp. feszltd- 

k'otis. 
Entrant, e, a. megnyerd ; 2. 

m. pi. les — s et les sor- 

tants, a ki- 8 bejdrdk. 
s'Entr*-appeler, v. r6c. egy- 

mdst szdlitni. 
Entrave •, v. a. un cheval, 

bikdzni; fig. tartdztatni, 

akaddlyozni. 
8'Entr"avertir, v. r6c. egy- 

md8t tuddsitni ; — avertis- 

sement, m. kolcsonos tu- 

dd8%td8. 
Entraves, f. pi. b^kd ; fig. 

akaddly. 
Entre, pr^p. kdzUtt ; —nous 

koztiink ; it. fig. ; 2. -ban, 

-ben; je le tient — mes 

mains, kezemben tartom. 
Entre'bailler, v. a. filig ki- 

nyitni ; s'— baiser, v. r6e. 

C8dkoldzni; — bandes, f. 

pi. manuf . posztdszil ; 

— bas, m. egyenetlen 8zo- 



Entree 



ves ; — battes, v. — bandes ; 
B*— boUre, T. r&c. ImzkSd- 
ni; — bienfaire, v. r6c. 
egymdsial j6t tenni; s'— 
blesser, v. rec. egy. megse- 
besitni ; s'— chamailler, v. 
r6c. civddni; s'— chasser, 
V. r6c. egymdst kergetni ; 
—chat, m. dans, kereszt- 
ugrds ; s'— chercher, v. r6c. 
egy. keresni ; — choque- 
ment , m. osszeiitkoz^s ; 
s'— choquer, v. r6c. egy- 
mdsba Utkozni ; fig. egy.- 
nak eUentmondani ; — co- 
lonne, — colonnement, m. 
arch, oszlopkoz ; s'— con- 
naltre, v. r6c. egy. ismer- 
ni; —coupe, f. arch, met- 
szett sarok; — couper, v. 
a. keresztHl metszeni; fig. 
voix=6e, megtdrt hang; 
style =6 , osszejiiggetlen 
irdly; — cours, coiitur. sza- 
had kdltozhetSs ; — croise- 
ment, m. dtmetszes : at- 
metszet ; s'— croiser, v. rec. 
egy. dtszelni (Utrdl stb.) ; 
— cuisser, m. pi. an. comh- 

sSrv; s'— d^chirer, v. r6c. 

egy. marcangolni ; fig. egy. 

rdgalmazni ; s'- d^faire, v. 

r6c. egymdsi lekaszabolni ; 

s'— d^rober, v. r^c. egy. 

meglopni ; b'— d^truire, v. 

r6c. egymdst tonkre tenni ; 

— deux, m. Mzag ; rel. 

konyvk'dtd deszka; mod. 

betitszelet ; mar. hidldm- 

ureg ; s'— devoir, v. r6c. 

egy.ndk tartozni ; s'— d6- 

vorer, v. r6c. egymdst fol- 

fdlni ; s'— diffamer, v. r6c. 

egy. rdgalmazni ; s'- dire, 

V. r6c. egy.nak megmonda- 

ni; s'— disputer, v. r6c. 

egymdakozt civakodni ; s'— 

donner, v. r6c. egy.nak 

adni. 
Entree, f. bejdrds, nyiUU; 

2. belipSs ; fig. tit ; it. be- 

vonulds ; th. foUep^s; 3. 

eldjdrulhatds ; megnyitds ; 

th. belipti dij ; 4. fig. ok ; 

6. fig. kezdet; cuis. eW- 

etel; 6. beviteli vdm; 7. 

com. dthozat ; mar. avoir 

1'—, szabad kikotis; serr. 



s'£ntr"^crire 

ktiledyuk ; 8. d'— , adt. 

s'Entr*'^-crire, v. r6c. egy.naJt 
%rni ; s*- embarasser, v. 
r6c. egymdxt akaddlyozni ; 
s'— embrasser, v. r6c. egy. 
megolelni ; s'— empScher, 
V. r6c. egymdst m^gakadd- 
lyozni. 
s'Entre'-fAcher, v. rec. egy- 
mdst boszantani. 
s'Entr'-entendre, v. r6c. egy. 
mdst meghallgatni; egyet- 
erteni. 
Entrefaites, f. pi. dans — , 

sur ces — , 6 k'dzben. 
Entre'fermer, v. a. felig be- 
zdrni; — fesson, m. ma- 
xech.. fell^res; s*— festoyer, 
V. r^c. egy. 7negvend€gelni ; 
s' — fier, V. r6c. egymdsban 
bizni. 
Entrefin, e, a. com. filfi- 

nom. 
s'Entre'fouetter, v. r6c. egy. 
ostorozni; s*— frapper, v. 
• rec. egymdst megiltni. 
Entregent (an-tre-jan), m. 

ilgyessig. 
s'Entre-glosser, v. r6c. egy- 
mdst dcsdrolni. 
s'Entr'-6gorger, v. r6c. egy- 
mdst m£g'dlni. 
s'Entre'gronder, v. r6c. egy. 
tnegszidni ; s*- hair, v. r^c. 
egy. gyiUdlni; s*— harce- 
ler, V. r^c. egy. nyugtala- 
nitni ; s'— heurter, v. r6c. 
egy.ba utkozni; — hiver- 
nage, m. agr. teli szdntds; 
— jeu, m. com. hizag viz 
lecsapoldsdhoz ; — lace- 
ment, m. egy.ba fonddds ; 
— lacer, v. a. osszefonni; 
dtfonni ; tig. kdzbeszdni ; 
2. s'— , V. r6c. egym4sba 
fonddni ; —lacs (-la), m. 
arch. ldne-ik%t€k ; serr. dt- 
tort cikomyadisz ; — lai'de- 
meut, m. sp4keUs (tilzde- 
Us szalonndval) ; —larder, 
V. a. spekelnij megszalon- 
ndzni ; fig. == de senten- 
ces, mondatokkal megrak- 
ni ; — ligne, m. sorkoz ; it. 
kdz^psor; — hre, v. a. ir. 
folvdltva olvasni; s'— loner, 
V. r^c. egymdst dicserni ; 

190 



Entreprendre 

— luire, V. n. ir. dtcsiUdm- 
lani ; -main, m. mns. G 
hoittg dutt&aM; s'— man- 
ger, V. He. egif^fS^hu; 
— m#ler , v. a. vegy^i; 
fig. kdzbeszdni; 8'=, v. 
s'— mettre ; — mets, m. 
csemege ; — metteur, m. 
kdzbenjdnS ; — metteuse, f. 
m. p. kerit&nd; s'— mettre, 
V. r. ir. kdzbenjdmi; it. 
avatkozni ; — mise, f. koz- 
ben jdrds ; mar. faik ; 
— modillon. m. arch, sza- 
rufd k'oz ; s'— moquer, v. 
rkc. egy. gunyolni; s'— 
mordre, v. r6c. egymdst 
harapni; — noeud, m.bot. 
bdtyokserv; s'— nuire, v. 
r6c. egymdsnak drtani; 
s'— pardonner, v. r^c. egy. 
megbocsdtani ; s'— parler, 
V. r^c. egymdssal beszilni; 
4rtekezni ; —pas, m. man. 
kdzeplipSs ; —passer, v. a. 
pbarm. vegyHni; 8'=, v. 
r6c. egy.nak odanydjtani ; 
s'- percer, v. r6c. egymdst 
keresztHl sziirni : s'— per- 
s6cuter, v. r6c. egymdst 
ulddzni ; s'— picoter, v. r6c. 
egy. sal kotekedni; — pi- 
lastre, m. arch, gydmosz- 
lopkoz; s*— piller, v. r^c. 
egy. megrabolni; —plant, 
m. agr. fiatal szdWtd : 
—planter, v. a. agr. kozhe 
iUtetni ; — pont, m. mar. 
fodilzet koz ; —poser, v. a. 
tdrba rakni ; —poseur, m. 
com. raktdr -foliigyeU ; 
— positeur, m. com. szal- 
Utmdnyos : — pdt, m. com. 
raktdr; Ueu d'==. dni- 
hely ; s'— pousser, v. r6c. 
egymdst ta^szigdlni. 
Entreprenant, e, a. vdUal- 

kozd ; 2. mer^sz. 
Entreprendre, v. a. ir. vdl- 
lalkozni ; elvdilalni ; 2. dt- 
venni; 3. — q., iildiizni; 
fam. kdtekedni; 4. bitdtni; 
il est entrepris du bras 
gauche, balkarjdt nem 
haszndlhatja ; 5. v. n. be- 
leavatkozni ; megtdmadni; 
6. s'— , V. r.pop. civakodni; 
egymds ha^dba kapni. 



Entrepreneur 



Entretenn 



Envie 



Entrepreneur, se, s. vdllal- 
kozd ; mil. szdUitd ; 2. m. 
ipitesz. 

Entrepris, e, a. rtiegzavaro- 
dott, megdSbbent. 

Entreprise , f . vdllalat ; 2. 
bitorlds ; 3. formet des — s 
contra la vie de q., valaki 
elete ellen tomi. 

s'Entre-quereller , v. i^c. 
egymdssal civakodni. 

Entrer, v. n. bemenni^ beko- 
csizniy bevonulni; belepni; 
rdfSrni ; 2. szolgdlatba 
lepni; th. fdlUpni ; 3. be- 
katolni ; fig. fdfogni; 4. 
folvennif kbzbevetni ; fig. 
vegyiUni ; 6. — en, dans 
qch., bebocsdtkozm ; eld- 
adni; kezdeni; — en co- 
lere , haragra lobbanni ; 

— en defiance, gyanakod- 
ni ; — dans la douleur de 
q., vki fdjdalmdban riszt- 
venni. 

Entre'regarder, v. a. kiniz- 
ni; 2. kandikdlni ; 3. 8'=, 
V. i6c. egymdsra nizni; 
8'— regretter, v. r6c. egy. 
dhajtani; s'— r^pondre, v. 
r6c. egymdsnak felelni; 

— sabords, m. pi. mar. bil- 
Usdeszkdk ; s'— saluer, v. 
r6c. egymdst koszonteni; 
s'— secourir, v. r6c. egy, 
segiteni; —sol, ra.fileme' 
let; — souroils (-ci), m. 
szemdldkdz ; s*— soutenir, 
V. r6c. egy, gydmolUni; 
a'— souvenir, v. r. homd- 
lyosan emlikezni; —suite, 
i. k'dzip ipiilet; s'— suivre, 
V. r6c. egymdit kdvetni; 
8— surprendre, v. r6c. egy. 
meglepni ; s'— tailler, v. 
s'entre-conper ; — taillure, 
f . man. h&rzsolt seb ; s'— 
talonner, v. r6c. egymdst 
sorban kdvetni: —temps, 
m. iddk'dz ; 2. adv. k'dzben, 

Entret^nement , v. entre- 
tien. 

Entretenir, v, a. ir.fdntarta- 
ni, 'dsszetartani ; 2. fdy- 
tatnif tartani; — q. d'es- 
p6rance, vkit remSnynyel 
biztatni ; 8. fdntartani, 
ilelmezni ; tdpldlni ; 4. mu- 



lattatni ; 5. s'— , v.,r. tdr- 
salogni ; irtekezni ; s'— de 
Dieu, latenrdl beazHni ; 
s'— avec Dieu, Istenhez 
fohdszkodni : tdpldlkozni^ 
ilni ; maradniy magdt fdn- 
tartani, 

Entreteuu, e, a. nyugalma- 
zott; 2. — e, f. kitartott 
ndszeniSly. 

Entretien, m. tartds; Hel- 
mezis; iUlem; 2.f'6ntar' 
tds, ipentartds ; 3. tdrsaX- 
gdSf ertekezis ; beszelget^s. 

Entre'tisser, v. a. manuf. 
beszdni^ kdzbeszdni; — tis- 
sure, f. sz'ovedek ; — toise, 
f. eharp. fidkgeren da ; s'— 
toucher, v. r6c. e. Srinteni; 
s'— tuer, V. r6c. egy. meg- 
blni ; s'— vicher, v. r. 'dsz- 
szebonyolddni ; s'— vendre, 
V. r6c. egy. eladni; 2. egy. 
eldrulni ; s'— visiter, v. r^c. 
egy. Idtogatni; —voir, v. a. 
ir. filig Idtni ; fig. sejteni; 
2. 8'=, V. r6c. egymdssal 
ertekezni ; it. egy. megld- 
togatni; — tous, m. ma<?. 
kUdltes ; — vue, f . taldlko- 
zds ; osszejovetel. 

s'Entr"exciter, v. r6e. egy. 
ingerelni ; s'— exhorter, v. 
r6c. egy. inteni: — 'hiver, ou 
=hivernage, m. agr. tili 
szdntds; s'— immoler,v.r6c. 
e. foldldozni ; s'— injurier, 
V. r6c. egy. szidalmazni ; 
s'— obliger, v. r6c. egy. le- 
kdtelezni ; s'- oeillader, v. 
r^c. egymdsra kacsintgat- 
ni; — ouir, v. n. ir. fill- 
hegygyel hallani ; — ouver- 
ture, I. v6t. vdllmemilis : 
— ouvrir, v. a. ir. fSlig ki- 
nyitni ; 2. s'=, v. r. filig 
kinyilni ; la terre s'=e, a 
f'dla repedezik ; bot. nyil- 
nif fakadni; s'— user, v. 
rec. egy, elnyuni, 

Enture, f. jard. oltdhasadik; 
carr. pi. dtfdk. 

Enucleation, f. chim. mag- 
kivitel ; rh6t. megoldds. 

Enum^rateur, trice, s.folso- 
rold. 

Enum^ratif, ve, a. eWszdm- 
Idld. 

191 



Enumeration , f. eldszdm- 
IdXds. 

*Enum6rer, v. a. fdlszdmldl- 
ni ; eldszdmldlni. 

Enur^sie, f. m^d. hugydr, 

Envahir, v. a. magdhoz ra- 
gadni ; 2. megrohanni. 

EnvahisBement, m. megro- 

hands ; elragadds. 
•Envahisseur, s. a. orszdg- 
rabid. 

Envasement, m. mar. be- 
iszajwsodds. 

Enveillotter^ env^liotter, v. 
a. agr. kalangydlni. 

Enveloppe, m. horitek ; bot. 
hij^ burok ; fort, elobds- 
tya; fig. hitszat, killszin. 

Enveloppement, m. com. be- 
gongyoUs. 

Envelopper, v. a. beg'dngybl- 
ni ; boritSkba tenni ; beta- 
karni; 2. fig. elrejteni ; 
discours — 6, szQoevinyes 
beszid ; esprit -6, zavart 
elme; 3. fig. bekeriteni ; 4. 
bebonyolitni ; 5. s'- , v. r. 
bebnrkolddzni. 

Envenimer, v. a. megm^rge- 
sitni ; fig. gonoszul irtel- 
mezni; langue — 6e, dddz 
nyeluii ; 2. s'— , v. r. meg- 
viSrgesedni ; fig. elkese- 
redni. 

Enverger, v. a. vesszdvel 
fonnif befonni. 

Enverguer (-gh^), v. a. mar. 
rudhoz k'dtni. 

Eavergure, f. mar. vitorldk 
€s nidjai ; h. n. kit szdmy- 
csUcs k'dzti sz4le884g, 

Enverjure, f. soie. kereszt- 
szovis. 

Enverrer, v. a. ilvegitni, 

Envers (an-ver), m. fondk- 
oldal; 2. pr^p. irdnt, ird- 
nydban ; 3. a 1'—, adv. /o- 
Ttdkul; tomber a 1'—, ha- 
nyatt esni ; fig. style k 1*—, 
cs&rcsavart irdly. 

Enverser, v. a. drap. csip- 
kedni (csomdkat). 

Envi, a 1'—, adt. vetSlkedve, 

Envider, v. a. cord, rdteker- 
getni. 

JEnvie, f. irigysig^ kajdnsdg; 
porter — & q., vkit meg- 
irigyelni ; 2. sdvdrsdg; 



EnTi«iUi 



EpaMipreaieiit 



kedv ; il a — de ce tableau, 
kedve van e festminyhez ; 
megkivdnda ; 3. anyajegy ; 
4. k»r&mszdlka, 
Envieilli, e, a. megr'dgzdtt, 

Envieillir, v. vieillir. 
Envier, v. a. irigyelni; 2. 

8dvdrogni ; 8. megkivdnni; 

t4. txibhet igirni (v. en- 

ch^rir). 
Envieax, se, s. a. irigy. 
Envm6. e, a. szdldz&ld; 2. 

borral elldtott. 
Environ , adv. kdrulbeluly 

mintegy ; 2. — B, m. pi. 

kdmySk. 
*Environnant, e, a. hatdros, 

korulfekvd. 
Environner, v. a. k'driilvenni; 

fig. kiWnyezni. 
Envis, a. eUgedetlen; 2. k 

— , adv. keUetleniil, 
Envisager, v. a. megnezni; 

fig. megtekinieniy megvizs- 

gdlni. 
Envoi, m. kiUdemeny ; kiil- 

dis. 
Envoie I mar. szebiek ! 
8*Envoiler, v. r. serr. meg- 

gorbulni. 
Envoisin6, e, a. fam. il est 

mal — , ro8z szomszidjai 

vannak. 
s'Envoler, v. r. elropiilni; fig. 

hirtelen elmulni. 
Envoys, m. kdvet, kiUdbtt. 
Envoyer, v. a. kiildeni, el- 

kuldeni ; 2. — qu6rir, elho- 

zatni; fig. adni ; Dieu 

nous a —k un beau temps, 

Isten 8zip iddt adoiU 
Eolipyle, m. phys. szelgo- 

lyi ; bdt. szelbillentyu. 
Epacte, f. chrou. holdkulcs. 
Epagneul, m. furjisz-eb. 
Epais, se, a. vnstag; fig. 

durva ; 2. gilrii ; 3. m. vas- 

tagsdg ; 4. adv. sUriien, 
Epaisseur, f. sUHls^g ; vas- 

tagsdg. 
Epaissir, v. a. suritni ; 2. v. 

n. sfiriUodni ; 3. s'— , v. r. 

g&riUni; kovSredni; fig. 

bimdni. 
Epaississement, m. sHru^i' 

dis. [nage» ect. 

Epalemeut, ect. v. ^talon- 



Epamprement, m. leindd- 
.zd». 
Epamprer, v. a. jard. ga- 

lyaznif leinddzni, 
Epanohement, m. m^d. ki- 

dmles ; fig. '6ndedez€t. 
Epancher, v. a. kionteni ; 

fig. — son coeur, szivH 

kitdmi; 2. s'— , v. r. ki- 

'omleni ; torkollani ; fig. 

dmledezni, 
Epanchoir, m. ereszcsatoma. 
Epandre, v. a. kiterjeszteni ; 

kidnteni; fig. terjeszteni ; 

2. s'— , V. r. terjedni ; fig. 
, terjedzeni. 

Epanneler, v. a. sculp, nagy- 
i4bdl faragnL 

s'Epanouir, v. r. nyilnif fa- 
kadni; fig. deriilni ; vi- 
sage — i, deru7t arc ; 2. v. 
a. fig. — la rate, fam. 
megrdzni (nevetUhen) ; 
^panouissez votre coeur, 
tdgitson szivin. 

Epanouissement, m. kifaka- 
ddsy kinyilds ; fig. — de 
coeur, sziv-omledezes. 

^parcet, v. esparcet. 

s'tlparer, v. r. man. ki- 
rugni. 

Epargne, f . takar^kossdg ; 
takaritmdny ; 2. \kirdlyi 
kincs ; fig. kimSlSs ; grav. 
taille d'— , karcmodor. 

Epargner, v. a. tartogatni ; 
kim^lni ; 2. megtakaritni ; 

3. megkimelni ; pr. il n'— e 
ni Gautier, ni Garguille, 
iiem kimel meg aenkit is ; 

4. s'— , V. r. magdt kimSl- 
ni ; magdtdl megvonni ; 5. 
s'— , V. r6c. egymdst ki- 
milni. 

Eparpillement , m. sz6tsz6- 

rds, elszdrds. 
Eparpiller, v. a. szitszdmi, 

elszdmi ; fig. paxarolni ; 

2. s*— , V. r. 8z€toszlani, 
Epars, m. pi. mar. szdlfdk 

(vitorlarddftoz stb.) ; 2. 

— , e, a. sziUzdrt ; che- 

veux — , ktuzdlt haj. 
Eparselle, f . mar. lohogdrdd; 

serr. ajtdfilfa. 
Epart, m. van. kaskotd kdka; 

mar. lobogdriid ; phys. vil- 

lands. 

192 



fepentheae 

^parvin, m. v6t. inp6k. 
£pat6, e, a. verre — , talpat- 

lan pohdr; nez — , tompa 

orr, 
Epater, v. a. — un verre, 

pohdr talpdt let'^mi; 2. 

s'— , V. r. mar. talajt vesz- 

teni (horgonyrdl). 
Spaniard, dauphin orque, m. 

icht. orku delfin. 
Epaule, f. an. vdll; hdn;&g. 

I»r§ter 1'—, segiteni ; 2. fig. 

il n'a pas les — s assez for- 
tes pour cet emploi, nem 

felel meg e hivatalnak; 

pop. faire qcb. par-dessos 

les — s, abba hagyni; 

charp. — de mouton, sze- 

kerce; hydr. — d'etang, 

tdgdt. 
^aul6e, f. vdllal tolas; fig. 

faire qcb. par — s, immel- 

dmmal vegezni tmtit. 
^panlement, m. fort, mell- 

v€d; embrasures d'un— , 

mellvSd Idrisei. 
Epauler, v. a. rokkanttd ten- 
,ni; fig. h^ie—^e^ megesett 

ledny ; 2. fig. — q., valakit 

gydmciitni; mil. fedesni ; 

3. s'— , V. r. rokkanid 

lenni. 
Epaulette, f. eoutur. vdll- 

r€sz ; taill. vdllvarrat ; 2. 

vdllbojt. 
Epauliere, f. vdllvas; con- 

tur. vdUaao. 
Epaure, f. fddldzet-gerenda. 
Epautier, v. a. drap. tiszti- 

tani. 
Epave, a. jur. bitang ; 2. f. 

gazddtlan jdszdg ; abs. 

— s, pctrtra vetett holmi ; 

droit d'— , partjog. 
Epautre, m. agr. tonkoly. 
Ep6e, f. mil. kard; fig. il 

veut tout avoir A la 

pointo de 1'—, mindent erd- 

szakkal akar kivvoni; 2. 

katona-rend ; abs. et fig. 

bdtorsdg. 
Epeiche (-pS-che), f. cm. 

tarka harkdly. 

Ipeignd, e, tonn. csinolt. 
^peler, v. a. bet&zni. 

ipellation, f . betiizes. 
j^penth^se, f. gr. kdzheszv- 

rds. 



Eperdu, e, a. megddbbent; 
megrimUU ; eszeveszett ; 
— ment, adv. eazeveszetten^ 

i, a bolonduldHg, drillten. 
i^perlan, m. icht. dJde. 
^peron, m. sarkantyu ; fig. 
donner de 1'— k q., dsztd- 
nozni vkit ; h. n. fatty u- 
korom ; hydr. jSgtdrd. 
Eperonner, v. a. sarkan- 

tyuzni. 

Eperonnier, m. sarkantyu- 

m&ves; pidch. pendelhdld. 

Epervier, m. om. karvaly. 

Epervifere, f. bot. holgyo- 

mdly. 

Sph^ore, f. bot. bogydpikk. 

|!ph61ide, f . mdjfolt ; szepW. 

ilph^m^re, a. egynapi ; fig. 

tunSkeny , mvlSkony ; 2. 

—8, m. an. kSr€8z, 

Epi, m. bot. Italdsz; bot. — 

d'ean, uszdny. 
Epiaire, f . hoi.erdei huny- 

nydsz. 
Epial, e, a. fiSvre — e, forrd- 

Epicaiser, y. a. tekintetbe 

venni. 
Epicarpe, m. pharm. iitSr- 

tapasz. 
Epioe, f. cuis. fiiszer ; fig. 

c'est une fine — , ravasz 

k6pi ; pop. ch^re — , bijr- 

908 dru; prat. — s d'un 

proems, perdijaJc. 
Epic^a, 6pic^e, m. bot. liic- 

fenyH. 
Epicer, v. a. cuis. fiiszerezni; 

fig. prat. zsarolnL 
Epicerie, f . eom.. f&szer druk. 
Epi'chantide (-kan-), m. an. 

izemzug ; — chole (-k-), a. 

Epicier, 6re, s. fiUzerdrus ; 

fig. oktondi. 
Epi'or&ne, m. an. koponya- 

lidrtya; — curisme, m.pnil. 

kijeiem; —cycle, m. astr. 

jidkkor ; — demie, f. m6d. 

jdrvdny ; — d6mique, a. 

m^d.jdrvdnyo8 ; — derme, 

m. an. hdmbdr ; —dote, f . 

min^r. pisztdcla. 
gpie, e. a. bot. f&zSres. 
Epier, y. n. agr. kcUdszosod- 

ni; 2. y. a. kikSnUelni, 

meglesni. 

HiBTONFFT: FranoU-magyar 



iSpier 



rer 



iSpi'thalame 



^pieiTer, y. a. agr. kdvektdl 

megtUztitnif 
Epiette, f . bot. hajka. 
Epieu, m. oh. vaadszgerely ; 

medvek€8. 
5Jpi©^ir» se, s. k4m, 

pigastre, m. an. f'dlhas. 

Ipigeonner, v. pigeonner. 

ipf gonate, i, an. tirdkaldcs; 

— grammatique,a. vUlany- 

kds ; — grammatiser, y. a. 

villanykdt irni;— gramme j 

f. viuanyka ; — graphe, f. 

\eii, folir at; emlikmondat; 

— gyne, a. bot. n6fdli ; — 

latoire, a. pharm. szdrhul- 

Uuztd ; — lepsie, f. m6d. 

nehizkdr; — leptique, a. 

m6d. nehSz kdros. 

Ipiler, y. d^piler. 

pillet, m. bot. kaldszka, 

ipilo'be, m. bot. csdvirics ; 

— gue, m. rh6t. zdr8zd ; 

— guer, y. a. fig. fam. ro8- 

tdlgatni ; — gueur, m. gdn- 

C808kod6. 
Epi'mane, a. et m. du1i!&8 ; 

— manie , f . duhongis ; 

— m^de, f. bot. pdtallj. 
Epinaie, i. bot. tovUbokor. 
Epinards, m. pi. jard. labo- 

Epinceler, ^pincer, y . a. drap. 

csipkedni. 
Epincette, f. drap. C8ipkedd 

tvas. 
pin^ou*, m. pay. csdkdny. 
pine, 1. bot. tovisbokar ; % 
tUske^ tdvis ; fig. c'est une 
— au pied, ez boszantd ; 
3. fig. pi. neMzsegek ; pr. 
11 n'est point de roses 
sans— s, rdzsaezedSstiivis- 
seljdr ; an. — du dos, hdt- 
gerinc. 

Epineux, se, a. bot. tUskis, 
tovi8e8; fig. affaire — se, 

, bajos iigy : it. esprit — , 
8Zor8zdlha8ogat6 ; 2. m. 

, icht. tUskes szarva^hal, 

Epine-yinette, f. bot. borbo- 
l^ahogyd. 

Epingle, f. gombostH ; pr. ti- 
rer son — du jeu, a tdrbdl 
kimenekedni ; je n'en dou- 
nerais pasune— ,/a&atftdt 
8e adn€k Srte; 2. 'pl.tHp^nz; 
blanch, kapocsfa. 

8z6t&r. 193 



Epingler, v. a. cart, tiivel 

feUzurni. 

Ipinglette, f. artil. Urta. 

Ipinglier, m. tUmlves, 

Ipinidre, a.< f . an. moelle — , 

gerincagy. 
Epiniers, m. pi. ch. tdvisbo- 
,kor. 
Epinoohe, f. icht. szdlkds 

durbancs. 
Epinocher, y. a. pop. babrdl- 

ni; 2. fig. aprSsdgokkal 

bibelodni. 
Epi'nomiqtte, a. szabdlyelle- 

nes ; — pactis, m. hot. bi- 

bak ; — phanie, vizkereszt ; 

— phore, f. m6d. kdnyfo- 

lyds; — ploc^le, f. mJbd. 

c8€ple8Z8€rv ; — ploon, m. 

an. recehdrtya. 
Epique, a. litt. elbesziW ; 

poeme — , hdsk'dlteminy. 
Epi'scopal, e, a. piisp'oki; 

— scopat, m. pUspdksig; 

— scopiser, y. n. fam. 

piisp&ksSg utdn vdgyni ; 

— sode, m. lett. kdzbet€t; 

— sodier, y. a. kdzbeszo- 

ni; — sodique, a. kozbe- 

8z6tt; — sperme, m. bot. 

magtok. 
Epissidre, f. man. szunyog- 

Epis taxis (-ice), f. m6d. orr- 

v€rzi8. 
Epister, y. a. pharm. p6ppe 

vdltoztatni. 
Epistolaire, a. lett. level . . ; 

style—, levilirdly ; 2. m. 

levelezisi k'onyv ; — lette, 

f. levSlke ; — stome, m. an. 

nyild8; — 8tomium(-ome), 

m. hydr. szdd^ csap. 
Epi'strophe, f. rh6t. ismSt- 

148; med. kdrtiret; —style, 

m. arch. f6gerenda ; 

— taphe , f . Utt. sir-irat ; 

— tase, f . litt. bonyoliids ; 

m6d. Idzroham kezdete. 
^pite, f . mar. fa^k. 
Epi'thalame, m. litt. itdsz- 

koltem^ny ; — th^me, m. 

pharm. borogatmdny ; 

— th^te, f.jelzd ; —thyme, 

m. hot. f&nyiig : — toir, 

m. TCL9X, ikv48d ; —tome, 

m. rovidlet ; — tomer, y. a. 

d88zefoglalni. 



m 



£piire 



£poiill< 



£qni'aiifl;le 



Epttre, m. horlevil ; 2. level ; 
, 3. ajdnlat. 
liipi'trope, f. rh6t. helyben- 

Jwgyds; — zootie, f. v6t. 

marhav^sz ; — zootique, a. 

ragdlyos, 
Eplaigner, etc. v. lainer, etc. 
Kplore, e, a. sirdnkozd, 
Epluchage.^plucheiuent, m. 

t. t. tisztitds ; charp. sze- 

des, 
Eplucber, v. a. cuis. szedni^ 

tisztitni^ vdlogatni ; agr. 

kivenni (inagot) ; drap. 

csipkedni; 2. b. kitetvezni ; 

tig. dtvizsgdlni ; 3. s'— , v. 

r. b. tetvezni ; bolhdszkod- 



nt. 



l^!^plucheur, se, 6. vdlogato, 
tiaztogatd ; cbap. Up6; tig. 
sz&rszdlhasogatd. 

Epluchoir, m. csipkedd vas ; 
van. faragd k68. 

fipluchure, f. ord. pi. huUa- 

, d€k ; szemet ; ganaj. 

Eplumer, v. plumer. 

Epoin<?onner, v. stimuler. 

Epoindre, v. a. ir. szumi. 

Epointage, m. tompitds; tmn- 

^ puJds. 

Epoint^, G, a. ch. cmpertes; 

, 2. tompa, 

Epointer, v. a. tompitani ; 
Tel. kirqjtozni ; 2. s'— , v. 
r. tompulni. 

l[i^pois, m. pi. cb. agancs 
vige. 

Eponge, f . 8zivac8 ; fig. pres- 
ser r— , megteritesre kiny- 
szeritni; v6t. patkd tort 
tomlo; b. n. Idbizom. 

liponger, v. a. szivacscsal 
let&rdlni. 

Epongier, m. szivacsdrus. 

Epopee, f . litt. hbskbltemeny . 

Epoque, f. korszak, iddszak; 
faire — , foltHnest okozni. 

lilpoudrer, v. a. leporozni. 

s'^^pouffer, V. a. pop. kereket 
oldaniy elUlanni. 

Epouiller, v. a. pop. b. tet- 
vezni^ tet&t kerenni ; 2. se 
— , V. r. tetoiizkedni. 

Epoularder, v. a. le tabac, 
dohdnycsomdkat kibonta- 
ni. 

Epoulin, espoulin, m. drap. 
cs^ve. 



£pouUe, f. drap. J'dlcsiv^zett 

fonal. 
Epoullenr, m. drap. csiveld. 
^poumonner, v. a. ehzalasz- 

tani ; 2. s*— , v. r. elfulad- 

ni. 
^pousailles, f. pi. eskiivd. 
Epouse, V. ^poux. 
^pons^, e, B. v6leg4ny;meny- 

asszony. 
Eponser, v. a. ndsiUni; fer- 

jesulni ; 2. fig. dllani ; jd- 

rulni vhez ; pdrtjdt fogni 

vkinek, 
Eponsenr, m. kird. 
Epoussettage, m. kefelis, 

poroldSy sbpris. 
^pousseter, v. a. porolni^ 

kefelni ; fig. megvemi. 
Epoussetoiz, m. mett. porld 

ecaet ; 6coii. tollseprd. 
^^jpouBsette, f . V. yergette. 
^poutj, m. drap. csomdcska. 
Epoutier, etc. v. noper etc. 
Epouvantable , a. r^mitd^ 

szornyiljborzasztd; — ment, 

adv. remitden^ rettentden^ 

rettenetesen. 
Epouvantail, m. madarijesz- 

td ; it. fig. 
Epouvante, {.rimiilet^iazony ^ 

ijedelem. 
Epouvantement, m. ijedis^ 

rimiiles. 
Epouvanter, v. a. megijesz- 

tenif megremtteni ; 2. b'— , 

V. r. niegijednit megrimiil- 

Epoux, se, s. hitestdrs. 
ftpreindre, v. a. kinyomni. 
Epreintes, f. pi. szSkerdlte- 

tSs : cb. huUadek ; fig. nyo- 

jnds, teller. 
s'Eprendre, v. r. ir. magdt 

megsziditeiniy lelkesedni ; 

il est 6pris, szerelvies. 
fipreuve, f. kiserlet ; k 1'—, 

prdbds ; dess. contre — , 

ellennyomat ; grav. lenyo- 

niat ; imp. prdbaiv. 
tprouver, v. a. kisirteni ; 2. 

tapasztalni ; irezni. 
Eprouvette, f . cbir. kutasz ; 

com. akold pdlca. 
Epucer, v. a. bolhdszni ; 2. 

s'— , v. r. bolMzkodni. 
^pucbe, ^pucbette, f. expl. 

tdzeglapdt. 

194 



Epnisable, a. kimerithetd. 
Epuisemeut, m. kimerites; 

kimeriiUs ; hanyatUU. 
Epuiser, v. a. kimeritni; ki- 

iiritni ; 2. elgy'&ngitni ; ki- 
meritni ; fig. kifogyaszta- 

ni ; agr. kiszivni ; 3. s'— , 

v. r. kimeriilnii elerdtle- 

nedni. 
EpuiBette, f. maddrhdld; 

p€cb. zsdkhdld. 
Epuise-volante, f. bydr. me- 

ritd g4p. 
Epulide, 6pulie, f. chir. 

Inyfekely. 
Epulotique, a. pbarm. hs- 

gesztd. 
Epurateur, m. tisztitd. 
Epuration, f. ^isztitds; fig. 

nemesU^s. 
^Eptiratoire, a. tisztUd. 
Eparement, m. tisztvlds. 
Epurer, v. a. tisztitni; kivd- 

logatni ; 2. s'— , v. r. tisz- 

tvlni. 
Epurge, f. bot. hashajtd szu- 

Idk. 
Equanimity (-koua-), f. resz- 

rehajlatlansdg. 
Equarrier (-ka-), v. a. parch. 

kdrHlvdgni. 
Equal rir (-ka-), v. a. lUgy- 

stMgitni. 
Equarrissage ( -ka- ) , m. 

cbarp. liSgysz'dg ; bonch. 

ftjteni. 
Equarrissement (- ka-), m. 

negyszdgitis. 
^quarnsseur , m. bouch. 

fejtd. 
EquarrisBoir, m. horl. lynk- 

tdgitd. 
Equateur (-koua-), m. astr. 

egyenlitS. 
Equation (-koua-), f. a^- 

egyenlet; — biquadratiqne, 

negyedfoka e.; — simple, 

elsdfoku e. 
Equerre (-kfere), i. szogmer- 

tek; serr. szdgletvas; men. 

szogletpdnt. 
Equestre (-ku^B-), a. statue 

— , lovdsszobor. 
Equi'angle (-kui-), a. g6om. 

egyen8z'dg&; —distant, e, 

a. egyentdvolsdgu ; —late- 
ral, e. a. g6om. egyen ol- 

dalii. 



Eqnilboquet 

lilqnilhoquet (^kilbok6), m. 

charp. vondmirUk, 
Eqnilibre (-ki-), m. egyen- 

Equilibrer (-ki-), v. a. egyen- 

siUvozni. 
Equille (-kil*-), f . b^. kireg. 
Equilleur (-ki-leur), m. sal. 
, tisztvtd. 
Equipage, (-ki-), m. mdlha^ 

podgydsz ; 2. fogat ; 3. ol- 

tozet; fig. pop. il est en 

mauvais — , csehill van; 

arch. SpitSsi szerek ; cb. 

— de cnasse, vaddsz esz- 

koz; mar. hajd leginyiig, 
Equip6e (-ki-), f. vakmerd 

vdllalat ; meggondolatlan- 

8dg. 
Equipement (-ki-), m. foUze- 
, reles. 
Equiper (-ki-), v. a. f'dUze- 

relni ; fig. il a 6t6 mal —6, 
, megraktdk; 2. fdlruhdzni. 
Equipet (-ki-), m. mar. izer-. 

szdmszekriny. 
Equipeur-monteur (-ki-), m. 

BiJn. puskadpy-muves. 
EquipoUence (-ki-), f. did. 

ertikegyerUdsig, 
Equipollent, e, (-ki-), a. 

egyenmirtSkii; 2. m. egyen- 

ert^k ; 3. k T— , adv. ardny- 

lag. 
EquipoUer (-ki-), v. a. egy en- 
Ad ertikUnek lenni. 
Equiponderance ( -ki- ) , f . 

phys. sUlyegyenldsig ; 2. 

tig. egyenertek. 
Equiponderant, e, a. phys. 
, egyenld svlyu. 
Equitable (-Ki-), a. miltd- 

nyos; — ment, adv. meltd- 

nyosan, 
£)quitation (-kui-), f. lovag- 
, Ids meatersige ; lovaglds. 
Equity (-^•)» ^' miltdnyos- 

l^uivalemment ( ^kivala- 

ment ), adv. egyenW er- 

Ukhen. 
Equivalence (-ki-), f. egyen- 

erUk, 
Equivalent (-ki-), a. kason- 
. ^rtikH, ; 2. m. hasonert€k. 
Equivaloir (-ki-j, v. n. ir. 

fuuon^rtikilnek lenni ; fig. 

foUmi, 



l^Squivoque 

Equivoque (-ki-), a. kitSrtel- 

mH ; 2. gyanm ; II. f . k€t- 

SrtelmUsig, 
Equivoquer (-ki-), v. n. k^t- 

irtelmilleg heszilni ; 2. s' 

— , V. r. szavdban megbot- 

lani. 
Erable, m. bot. jdvor-, ju- 

harfa, 
Eradicatif, v. radical. 
Eradication, f. agr. gyoke- 

rest&l kitepis ; 2. teljes ki- 

irtds. 
Erafler, v. a. kamiolnij kar- 

colni. 
Eraflure, f. fam. karcolds. 
fcailler, V. a. elhasitni^ el- 

repeszteni ; 2. s'— , v. r. el- 

repedni, 

raillure, f. repedis. 

ranth^me, m. bot. fark- 

kdrd. 

rater, v. a. q. chir. ISpit 

kivdgni ; fig. il est bien 

—6, nagyon vidor, 
Erbin, m. bot. ndpic. 
Ere, f . Chron. evszdmlat ; 2. 

korszak. 
Erection, f . foldllUds. 
foeinter, v. a. Mna viknyii- 

vd tenni. 
Er^sipMe, f. ni6d. orhdnc. 
Ergo, conj. fam. tehdt^esze- 

rint ; 2. m. fig. kdvetkez- 

teti». 
Ergot, m. h. n. sarkantyu; 

fattyu k'drom ; fig. se lever 

sur ses —s^pdffeszkedni; 

agr. iiszog. 
Ergots, e, a. h. n. sarkan- 
tyu*; agr. iiszogos; fig. fam. 

il est bien — , Srti magdt. 
Ergoter, v. a. bizonygani; 

fig. akadekoskodni. 
Ergoterie, f. bizanygds. 
Ergoteur, se, s. bizonygd ; 

akudSkoskodd. ' 
Ergotisme, m. karicsdlds^ 

szdbadar. 
^feriger, v. a. foldllUani ; 2. 

s'— , Y.Y. magdt feltolni. 

rinace, f. bot. gerben. 
jiriox, m. icht. sziirke lazac, 

risson, v. risson. 

rmin, m. druvdm (keleten). 
Erminette, f. tonn. kdddr- 

bdrd. 
Ermitage, v. hermitage. 

195 



Emeute, ernote, v. terre- 

noix. 
Emodie, f. bot. gerely. 
Erosion, f. chir. afogak zo- 

mdncdnak egyenetlensege. 
6rotique , a. szerelmi ; 

—ment , adv. szerelmes- 
, kedve. 
Eroto'mane, m. m6d. szere- 

lemkdros ; — manie, f . 

m6d. szerelemkdr, 
Errandonner, v. r. sebesen 

futni. 
Errant, e, a. t^velygd, boly- 

gd ; 2. relig. tivhitH. 
Errata, m. sajtdhibdk, 
Erratique, a. m6d. szdbaly- 

talan. 
Erre, f. jdrds ; aller belle — , 

gyorsan menni; it. fig. 

f^nyt ilzni ; 2. — s, pi. csa- 

pa, nyom. fig. suivre les 

—8 de q., vkinek nyomdba 

lipni. 
Errements, m. pi. pal. el- 

jdrds. 
Errer, v. n. tivelyegni; 2. 

tSvedni. 
Erreur, f. tevedis; pr. 1'— 

— est le partage de la 

condition humaine, emhe- 

ren szokott ojh megtort^nni ; 

2. hiba ; 3. astr. elteris; 4. 

csalddds ; 6. po6t. f. pi. 

kanyarulatok. 
Errone, e, a. tSves ; —ment, 

adv. tevesen. 
Ers, f. bot. kakukborsd. 
Erubescence, f. arcapirvlds. 
Erucage, f. bot. nyiifil. 
Eructation, f. m6a. biifoges. 
fcucter, V. a. bufogni ; fig. 

szidalmazni. 
fonidit, e. s, a. tvdds^ tanult, 
Erudition, f. tudomdnyos- 

sdg^ tanultsdg; 2. tud^Ss 

megjegyzis. 
Erugineux, se, a. m6d. re- 

zagos. 
Eruptif, ve, a. m6d. kiiteges. 
!^ruption, f. kitoris ; m6d. 

kiiteg. 
Er/nge, m. bot. iringd ; 

—sine, m. bot. szegecs; 

— sip^lateux, se, a. m6d. 

orbdncos ; — thtoe, v. 6r6- 

sip^le ; — thrSme, m. bol- 

hacsipes ; — thrin, m. icht. 



,. s*£sbano70r 

piros szdmyu keszeg ; 

— thrine, f . hot. kldrisfa. 
s'Esbanoyer, v. r. kicaapong- 

ni. 
Escabeau, m. zsdmoly. 
Escab^cher, v. a. ajdkot eU 

kisziteni. 
Escabelle, f . zsdmoly ; fig. et 

fam. d^ranger les — s k q., 

vkit foltSteUben megza- 

vami ; remner les — s, kol- 

tozkodni. 
Escadre, f. mar. hajdcsa- 

pat. 
Escadron, m. mil. lovasszd- 

zad. 
Escadromxer, v. n. mil. szd- 

zadonkint foUUlani. 
Esoafe, f. jeu. rugds (lahda- 
jdt^kndl) ; —r, v. a. meg- 

rugni a labddt. 
Escalade,!, megrndszas ost- 

romUntorjdn, 
Escalader, v. a. ostrommal 

hevenni, 
Escaladon, m. csSveW. 
Escale, f. kikdtd. 
Escalier, m. arch. Upcsd. 
Escamotage, m. szemfiny- 

veszUs ; 2. csalds, 
Escamote, m. szemfertyvesz- 

t6k golyoja, 
Escamoter, v. a. eltuntetni ; 

fig. elcsenni. 
Escamotenr , m. szemfiny 

vesztS ; fig. zsebnietazd. 
Escamper, y. n. pop. kere- 

ket oldani ; elillanni. 
Escampette, f. pop. il a pris 

1'—, indba szdUott a bd- 

torsdg. 
Escapade, f. — d'^coUer, 

didkcsiny ; man. hdmisug- 

rds. 
Escape, f. arch, oszlopka- 

nyarek. 
Escarbillard, e, s. a. fam. 

vip, jdkedvU. 
Escarbot, m. ent.rovar. 
Escarboucle, f. lap. karbun- 

kulus. 
Escarcelle, f. g. p. ersz^ny. 
Escare, v. escarre. 
Escargot, m. csiga-biga. 
Escargoule, f. hot. ehetd 

gornba, 
Escarmouche, f . guer. csatd- 

rozds. 



£soamo«io]&er 

Escarmoucher, v. n. gner. 

csatdrozni, 
Escarmoucheur , m. guer. 

csatdr. 
Escame, f. bdrzacskd. 
Escamer, v. a. dor. aranyoz- 

ni (bdrt). 
Escamison, v. moquerie. 
Escarole, v. scariole. 
Escarotique, v. escarrotique. 
Escarpe, f. fort, gdt-eresz, 

drok lejUke. 
Escarp^, e, a. meredek, 
Escarpement, m. fort, mere- 

dek eresz. 
Escarper, v. a. fort, mere- 

deklU tenni, 
Escarpin, m. cord, tdnccipd ; 

fam. jouer de 1'—, tdnkre 

jutni; 2. pi. kinvallatd 

eipd. 
Escarpine, f. mar. azakdLl- 

vcu. 
Escarpolette, f. hinta; fig. 

tSte k 1'—, meggondolat- 

lan, 
Escarre, f . chir. dtvar ; fig. 

r^«, repedSs, 
Escarrotique, &,dtvar-okozd. 
Escaude, f. riv. csdnak, 
Escave^ade, f., mar. dllazd 

megrdntdsa, 
Escaville, v. escargonle. 
Eschamer, y. a. elfdjni, 
Escharbot, m. hot. stdyom. 
Esohamir, y. blamer. 
Escient (6-cian), m. k son — , 

tudva^ szdndikosan; 2. k 

bon — , adv. komolyan, 
Esclandre, m. botrdny. 
Esclavage, m. rahszolgasdg ; 

bij. nyakik, 
Esclave, s. rabszolga ; 2. a. 

rahszolgai, 
Esclaver, v. a. rabszolgdvd 

tenni. 
Esclavon, ne, a. szldv, tot, 
Escobarder, v. r. szinesked- 

ni, 
Escobarderie, — dise, f. for- 

tely. 
Escocher, v. a. boul. tenyer- 

rel verdesni (tesztdt), 
Escoffier, y. a. pop. lopni ; 

elveszteni ; agyoniitni. 
Escoffion, m. pop. fokdtd ; 

fig. il a re<?u son — , jdl 

vnegdOngettik. 

196 



E»p>denr 

Escogriffe, m.^ utonalU; 

grand — , kanuuz. 
Escompte, m. Uszdmitoldn, 
Escompter (es-oon^er), y. a. 

leszdmitolni ; 2. *— sa vie, 

tobzddni. 
Escope^^cope, f. mar. izd- 

poly. 
Escopette, f. karahely. 
Escorte, f. SrkisSret ; 2. ^i- 

siret. 
Escorter, v. a. kUimi. 
fEscouade, f. mil. szdkau ; 

2. munkdscsapat. 
Escouane, v. ^cooane. 
Escoup, y. escope ; 2. m. agr. 

lapdt, 
Escoupeler, y. a. jard. he- 

gyezni. 
Esconrg^e, f. korbdcs. 
Escourgeon, m. agr. kora- 

erd drpa. 
Escousse, y. 61an. 
Escousser, y. ^chanvrer. 
Escrime, f . vivds ; vtmester- 

9^g: fig* on I'a mis hors 

d'— , sarokba azoritottdk. 
Escrimer, y. n. t;itmi;2.s'-, 

y. r. fdradni ; il s' — e bien 

de la mitchoire, derekagan 

eszik, 
Escrimenr, m. vivo, 
Escroc, m. zsebeld ; csald, 
Escroquer, y. a. rdszedni. 
Escroquerie, f. csalds, ra- 

szedes, 
Escroqueur, se, s. csald. 
Escolus (-luce), m. hot. vad- 

gesztenyefa. 
Escuper, y. a. arcul kopni. 
Esguiller, y. a. y. enfiler; 

fig. fam. — un chemin, 

Ugyesen elillanni. 
Esmilier, y. a. ma<;. esdkdny- 

kalapdcscsal faragni. 
Ksoce, esox, m. icht. csuha. 
Esot^rique, a. phil. avatott. 
Espace, m. t^r, hely ; 2. 

iddkdz; g6om. tSrseg : H- 

f . impr. tSrzd. 
Espacement, m. arch, he- 

zag ; impr. ritkitds. 
Espaoer, y. a. h^zagorikint 

elhelyezni. 
E spade, f. cord, verdfa. 
Espader, y. a. cord, tdrni. 
Espadeur, m. cord, kender- 

t'drd. 



Espadon 

EspadoD, m. pallos; icht. 

d'dg&nyhal, 
Espadonner, y. a. pallossal 

vivni. 
Espadot, m. pSch. haldtz- 

gamd. 
E spagnolette, f. kalantyH. 
E Bpalement, v. jaugeage. 
Espalier, m. jard. lickorldt; 

2. Y. a. des arbres, sorba 

irdnyozni. 
E.dpaJme, m. masztiksz-mSz- 

ga ; — r, v. a. hdtrdnyozni ; 

— eur, m. mar. kdtrdnyozd. 
Esparcet, m. esparcette, f. 

bot. lucemamag, 
Espargoutte, f. bot. anya- 

Espanre, v. ^panre. 
Esp^ce, f. log. /a;, nem ; 2. 

fajta ; 3. pi. k€szp€'nz^pe'n- 

gdpSnz ; fam. 11 a dee — s, 

ran krisztusa; 4. 1. 1. jur. 

esem€ny ; phaim. pi. fu- 

8zer ; rn6t. tiny. 
Esp^rance, f. reminy. 
Espere, f. p^ch. ch. AT—, 

szerencsire hizva. 
E sparer, v. a. remilni. 
E sperlucat, m. pop. furfan- 

go8 ember, 
Espi^gle, 8. a. fam. cstrUa- 

10% hamiSf pajzdn ; kdpi. 
Espieglerie,^. csintalansdg. 
Espigon d'une galore, m. 

mar. elddrboc. 
Espingole, lie, f. arm. kur- 

tdly. 
Espion, m. mil. kSm ; p6ch. 

ajdkhdlo. 
Espiomiage, m. kimkedis; 

K^mlelis. 
Espionner, v. a. kimlelni; 

2. kemkedni. 
Esplanade, f. fort. vdrtSr^ 

sikam. 
Espoir, m. reminy; mar. 

kis tengeri dgyu. 
Espcleiir, m. manuf . csiveld. 
Espoulette, f . artil. gyiicsdte. 
Espringalle, f . parittya. 
Esprit, m. szellem; — fami- 

Uer, vedszellem ; 6cr. le 
Saint — , Szent Lilek : 2. 

lelek ; 3. eszme, gondolat ; 

4. itz, teheUig; 6. kedily ; 
hlkiilet; 6. kdzszellem ; 7. 
eszm^let ; fig. reprenez 



Espriter 

voB —8, tifjen magdhoz ; 

8. 1. 1. aloh. — de vie, €let- 

8ze8z ; chi. szesz; mod. 

forgd, 
Espriter, v. a. lelkesitni. 
E8qnain, m. mar. keriUs- 

deszka. 
Esqnicher, v. n. et s'— , v. r. 

jeu. a leggydngSbb kdrtydt 

kiadni ; fig. magyardzat 

el6l kitimi, 
Esquif (-kif), m. mar. aajka. 
Esqnille, f. csontszdlka. 
Esquinancie, f. m^d. gige- 

lob. 
E8quine, f. man. h&tgerinc, 
Esquisse, f . vdzlat ; it. fig. 
Esquisser, v. a. vdzolni. 
Esquivaille, f. mentsSg. 
Esquiver, v. a. kiUrni ; 2. v. 

n. faire — q., vkit meg- 

szdktetni; 3. s'— , v. r» fam. 

elillanni. 
Essade, f. agr. kapa. 
E88ai, m. kUirlet ; 2. irc- 

k€mlet; 3. mutatvdny ; 

mint a ; 4. coup d'— , re- 

mek. 
Essaierie, f. mon. kimlelde. 
E88aim (6-cein), m. 6con. raj; 

fig. sereg. 
E8saimage, m. 6oon. rajzds. 
E88aimer, v. n. 6con. rajza- 

ni. 
E88anger, v. a. bedztatni ; 2. 

svlykolni. 
Es8arder, v. a. szdrUni. 
E8sart, jn.^bokoT ; 2. irto- 

vdny. 
E88artage, e8sartement, m. 

kigyomldlds. 
E88arter, — tir, v. a. agr. ki- 

gyomldlnit irtani. 
E8sayer, v. a. megkUirleni ; 

&g. prdbdra tenni, 
Essayerie, v. essaierie. 
Essayeur, m. pinzbecs-dr. 
Esse, f . carr. cadkdny ; car- 

ros. tengelyszeg; clout. 

huzal-egyenit6. 
Esseau, m. tonn. kdddrbdrd; 

couv. zsindely. 
Esselier, m. chai'p. karpdnt. 
Essemer, v. a. p^ch. JuUdt 

kiilritni. 
EsBeminer, v. a. szitszdmi. 
Essence, f . liny eg ; chi. lil ; 

e. f. fajta. 

197 



E stafett e 

Essentiel, le, a. linyeges ; 2. 

m. liny eg ; — ment, adv. 

Unyegesen; 2. kUVMsen, 
Esser, v. a. 6pingl. filk'dr- 

alakban hajlitani, 
Essdre (6c^re), essera, f. 

m^d. csaldnkUteg, 
Esseret (d-ceret), m. charp. 

nyerges-drr. 
E8sem6, e, a. papier — , ««- 

lejt papir. 
Essette, f. balta. 
Esseul^, e, a. fam. elhagya- 

tatt. 
•Esseuler, v. a. magdra 

hagyni. 
Essieu, m. charr. tengely. 
Essimer, v. a. fam. eUovd- 

nyitni; agr. kicsigdzni. 
Essogne, m. f6o. kettds hH- 

birado. 
Essogner, v. a. cout. kettds 

Mbiraddt fizetni. 
Essor (6-Qor),m./8ZropMM«; 

fig. lendiilet. 
Essorer (6<?o-), v. a. szdritni 

(levegon) ; 2. s'— , v. r. 

folemelkedni. 
Essoriller (690-), v. a. kicrtit- 

ni (fulit) ; fig. fam. r'dvid- 

re nyimi. 
Essoucher (6<?ou-), v. a. agr. 

irtani. 
Essouffl^, e, a. lelkesza- 

kadva. 
Essouflement, m. mM. nehiz 

lilegzis. 
Essouffler, v. a. m6d. elfu- 

lasztani ; 2. s'— , v. r. elfu- 

ludni. 
Essui, m. 6con. szdritd ; 2. 

homdlyos zomdnc. 
Essuie-main, m. kQon.torill- 

k'dz6; —plumes, m. toll- 

seprd. 
Essuyer, v. a. letdr&lni ; fig. 

— le platres, uj hdzba kdl- 

t&zni; it. vdUalatndl az 

elsd kdrt szenvedni ; 2. fig. 

vigasztalni ; 8. szdritni; 

4. fig. tiimi, szenvedni; 

6. b'— , V. r. tdrUXkbzni. 
Est (^ste), m. kelet. 
Estacade, f. kardzat^ cdUip- 

zet. 
Estaches, m. pi. hidkardk, 
Estafette, f. fiitdr ; 2. silr- 

gony. 



EataflT 

Estafier, m. hirruhds szolga; 

2. bordSlygazda. 
Estafilade, f. sebftely ; sza- 

kadds, 
Estafilader, v. a. pop. meg- 

vagdalni. 
Estagenterie, t.fbldlcunyht). 
Estame, f. com. 8odrott 

gyapju. 
Estaminet, v. tabagie. 
Estampage, m. bilyegez^s. 
Estampe, f. r€zmeUzet ; 

grav, pone; orf. karika- 

vdgS. 
Estamper, v. a. hilyegezni ; 

lenyomtatni ; marten, lyti- 

kat vemi. 
Estampeur, m. sur. kdlyu; 

zuzd. 
Estampillage, m. hilyegezia, 
Estampille, f . hilyeg ; 2. he- 

lyegzd. 
Estampiller, v. a. belyegezni. 
Estampoir, m. orf. lapos 

fogd. 
Estampure, f. mar^ch. pat- 

kdlyukak. 
Estanc, a. mar. vizmentes, 
Estangues, v. -^tangues. 
Estant, m. e. f. bois en — , 

fdnndlld erdd. 
Estape, y. ^tape. 
Estaquet , m. pech. hdld- 

k'dtel. 
Estateur, m. com^ engedmi- 

nyezd, 
Estavillon, m. gan. kisza- 

bott b&r. 
Estelaire, a. oh. szelid. 
Ester (-ere), m. gyikiny ; 

mar. kikotd. 
Ester, V. a. pal. — en juge- 

ment, birdsdg eldtt megje- 

lenni ; 2.1 habozni, 
Esterlet, m. orn. sdreg. 
Esterre, v. ester, (m.) 
Esthesie, f. phil. erzekeny- 

sig. 
Esthetique, f . szeptan ; 2. a. 

szeptani ; — ment, adv. 

szeptanilag. 
Estier, v. 6tier. 
Estiflet, m. pop. cela ne vaut 

pas un — , fabatkdt sc er. 
Estille, f. manuf. szovdszik. 
Estimable, a. tiszteletre mel- 

td; cela est — , ez tiszteletet 

erdemel. 



Estimateiir 

Estimateur, m. becms ; iig. 

urn. 

Estimatif, ye, a. jur. becsu- 

16 ; k 1'— ye, adt. szemnUr- 

tik szerin. 
Estimation, f . becslis ; 2. y. 

estime ; 3. phil. ideiglenes 

nSzet, 
Estime, f . tUzUlet ; mar. ki- 

szdmitds. 
Estimer, y. a. becsleni ; 2. 

tisztelnU becsulni; 3. velni; 

it. y. n. j'— e que . . . , ugy 

tartom hogy . . . ; 4. 8*—, 

y» r. magdt tisztelni. 
Estioler, y. ^tioler. 
Estiom^ne, a. m6d. mard ; 

2. m. koszmd ; it. fene. 
EstiyaJ, e, a. bot. nydri. 
Estiye, f. mar. sulyegyen, 
Estoc, m. koszperg ; 2. kard 

hegye ; e. f . t'orzs; fig. ^tre 

r6dmt k blanc — , tonkre 

jutni ; 3. tdrzs, nemzetseg ; 

pop. il n'a point de -, 

nines esze ; jeu. fogds. 
fEstocade, f. ddkm; 2. kard- 

ddfes ; J^g. csalds ; vdrat- 

lan tdmadds, 
Estocader, y. n. dofni ; fig. 

fam. vitatkozni. 
Estomac, m. an. gyomor ; 2. 

creux de 1'—, szivgodior; 

cuis. mellhus. , 
s'Estommaquer, v. r. fam. 

boszankodni. 
Estommir, y. troubler. 
Estompe, f . dess. ibrld ; 2. 

torolt rajz. • 
Estomper, v. a. dess. tdrdl- 

ni. 
Estouffade, y. etouffade. 
Estrac, y. 6troit. 
Estrade, f. ^;or8zdgut ; battre 

1'—, portydzni;2. emelviny; 

jard. pdzsitfokozat. 
Estragale , f. tour, pd'ca- 

vesd. 
Estragon, m. cuis. daragant. 
E strain, m. tiss. cerna bel- 

fondl. 
fEstramaQon , m. pallos ; 

fam. kardvdgds ; — ner, y. 

a. megvagdcdni. 
Estran, m. stk part. 
Estrapade, f. kards akasztd- 

fa; corde de 1'—, torviny- 

fa kdtel ; fig. donner 1'— 

198 



iita gcre 

k son esprit, fej4t tomi ; 
2. man. felre-ugrds. 

Estrapader, y. a. Uggatni. 

Estrapasser, y. a. man. elfa- 
rasztam. 

Estraper, y. 6traper. 

Estrapontin, y. strapontin. 

Estrelage, m. cout. sdvdm. 

Estrigue, f. yerr. hiitd pest. 

E^riqneiu:; m. sno. csapdfa, 

Estroffe, f.man. f&zSrkotel. 

Estropiat, m. fam. nyomo- 
rik. 

Estropier, y. a. bSnitni, cson- 
kitni; agr. — un arbre, 
fdt megcsonHtni ; fig. fam. 
il est —6 de la cervelle, ho- 
gara van. 

Esturgeon, m. icht. tok. 

Esule, f . bot. filtej. 

Et (e), conj. 4s. 

fEtablage, m. istdlldp^nz ; 
cout. Jielypenz. 

Etable, f. econ. istdUd, 61; 
pr. fermer T— quand les 
cheyaux n'y sont plus, 
es6 utdn koponyeg ; il leur 
faut une — k part, nem 
le)iet veliik boldogulni. 

Etabler, y. a. dlba dllitni. 

Ktablerie, f. dlak. 

Etabli, m. muhely; man. 
gyalupad. 

Etablir, v. a. alapUni ; lete- 
lepitni ; 2. alkalmazni, el- 
helyezni ; — une fille,/cr/- 
hez adni; S.fdldllitnhszo- 
kduba Jiozni ; 4, megdlla- 
pitni ; — des jUges, Wo- 
sdgot rendelni ; 5. arch. 
megjeldlni ; mar. — une 
voile, vitorldt kifesziteni ; 
6. s'— , V.' r. letelepedni: 
, hdzasodni ; szokdsba joni. 

Etablissement, m. alapitds ; 
elldtds ; 2. letelepedes ; 3. 
intizet ; uzUt ; jur. rerde- 
let ; mar. fekves ; dagdhj 
ideje. 

Etablisseur, m. olapitd. 

Etage, m. emelet; — engale- 
tas, /odetezin ; fig. — fri- 
^on^ fdcsald ; sorozat, oaz- 
tdly; 2. ^g.fok^fokozat. 

Etager, v. a. perr. fokozato- 
san nyirni. 

Etagere, f . am. * konyvpdc ; 
2. — s, briq., tiglatarto. 



ifctagne 

^tagne, f . h. n. ndstSny vad- 

kecske. 
Etai, m. mar. drhock^til ; 

expl. due; 2. — 6taie, f. 

bat. gydmgerenda. 
Etaiement (6-td-jnan) , m. 

megtdinasztds. 
Etaillissage, m. SLgr.kacaolds. 
Etailler, v. a. agr. kacaolni. 
Etaim , f . manuf . kdrtolt 

Etain, in. min6r. dn ; chi. 
, beurre d*— , dnvaj. 
Ktal, m. bouch. mSszdrszek. 
Etalage, m. kirakat ; sdtor- 

penz ; 2. cigir ; fig. fitog- 

tatds, 
Etalagiste, m. com. sdtoros, 
Efcale, a. mar. dlld. 
Ktaler, v. a. com. kirakni ; 

fig. jitogtatni ; 2. s'— , v. r. 

kinyujtdzni^ terjedni. 
Etalear, v. 6talagi8te. 
Etalier, m. bouch. 8z4kvdg6; 

agr. rdzsekeriUa, 
Etalingue, f. mar. horgony- 

hurok, 
Etalinguer, y. a. mar. Jior- 

gonykarikdkoz hurkolni. 
Etalon, m. man. csddor ; 2. 

akoid ; e. f . hajjeoltfa. 
Etalonnage, 6talonnement, 

m. akolds. 
Etalonner, v. a. akolrd ; sze- 

rintezni; mil. egyenW ko- 

zokre beosztam. 
Etalonnenr, m. akold ; sze- 

rintezd'. 
Etamage, m. dnozds. 
Stamer, v. a. dnozni. 
itameur, m. dnozd. 
itamine, f.hcou. pitleszovet; 

fig. il a pas86 k 1'—, a sze- 

rencsitleruSg kemeny prd- 

bdra iette ; bot. poroda ; 

com. szitaszdoet ; conf . 

Bzilrd. 
Etamineux, se, a. bot. por- 

ciSkos. 
l^taminier, m. szitakotO. 
Etamoir, m. et. vitr. forrasz- 

td deszka. 
Etampe, f. serr. domboritd. 
Etamper, v. estamper. 
Etamare,f. dnozat. 
Etanchement, m. megdllitds, 

csillapitds, akaddlyozds. 
Etancher, v. a. eldllUni ; 



Etanolioir 

csillapUnif hedugni ; fig. 

— la soif, szomjdtoltani. 
Etanchoir, m. tann. Uimd- 

kes. 
EtanQon, m. oldaltdmasz; 
, mar. fddSlgerenda-tdmasz. 
Etau<?onner, v. a. tdmaszta- 

i, niy megtdviMztani. 
jitancot, tuskd, toke. 
Ctang, m. p6ch. halastd; pr. 
ne voir plus qu' un — , aod- 
rdhdl kij6ni;ia,hT. — d'en- 

^ clume, oltdvdUi. 

Etant, Y. estant. 

Etape, f. forgcUmi piac; mil. 
elesigtdr; tdphely. 

Etapier, m. mil. ilelmezd. 

Etarquure, f. mar. vitorla 
magassdga, 

^]tat, m. dllapot ; tenir qch. 
en — , kiszen tartani ; Itre 
en — de» kipesnek lenni ; 

2. jegyzSk ; letszdm ; com. 
folvetes ; szdmbavitel ; 
guerr. — major> tdborkar ; 

— d'un regiment, Vdrzs ; 

3. k'dlts^g, hdztartds; 4. 
dllds, kar ; szdrmazds ; on 
lui disput J son — , kStsSg- 
be vonjdk szdrmazdidt ; 
5. dllam^ diladalom; coup 
d'— , dUamcidny ; &. ese- 
miny ; 7. — s, pi. karok^ 
rendek ; 8. f aire — , nagyra 
becsillni ; it. »zdnd€kozni ; 
szdmttni vre ; je n'en fais 
nul — , nem tartok szdmot 
arra. 

Etater, y. a. pal. nyilvdiUar- 
tani (hitelezdkpinzet). 

Etau, m. serr. csavarfogd ; 
2. kalmdrbddS ; bouch. y. 
6tal. 

Etaupiner, y. a. vakandok- 
turd6t egyenldzni. 

Etaupinier, m. vakonddsz. 

Etavillon, v. estaYillou. 

Etayement, v. 6taiement. 

fetayer, y. a. tdmasztani ; 
expl. tdmogatni ; mon. 
pSnzitni; fig. segiteni ; 2. 
s'— , Y. r6c. egymdtit tdmo- 
gatni. [tdbbi. 

Et caetera (ett-c6- t-ra) es a 

fite, m. nydr; fig. dans T— 
de sa Yie, ilte virdgjdban; 
dans, egy dbra a franc ia 
iiegyesben. 

199 



Eterflillon 

!^teignoir, m. oltd kiip ; fig.' 
kelletlen ember; — s, jl- 
zstdtdk, 

Eteindre, v. a. ir. elottani ; 
peint. homdlyoatni; 2,mir' 
sSkelni, csillapitni ; fig. — 
la soif, szomjat ditani ; 3. 
meg8€mmiiitni;TW(se ^teiut, 
kihalt faj; Yoix ^teinte, 
gy'dnge Jiang ; fin. t'drlesz- 
teni ; 4. s'— , y. r. elalud- 
ni ; kihalni ; ^g.fogyni. 

Etelles, ^tMes, f. pi. charp. 
forgdcs. 

Etendage, m. imp. pap. szd- 
rasztd zsinegek ; drap. szd- 
rasztd padlds. 

Etendard, m. mil. zdizl&; 
bot. vitorla ; mar. lobogd. 

Etendeur, y. extenseur. « 

Etendoir, m. imp. akasztd- 
rud ; m6g. szdrasztd. 

Etendre, y. a. kiteritnl ; 
teregetni ; kifesziteni ; 2. 
nyujtani; — du beurre 
sur du pain, vajat kenySr- 
re kenni ; peint. vigdlyit- 
ni ; fig. tdgitni ; 8. nagyit- 
ni ; kiterjeszteni ; 4. s'— , 
Y. r. kiterjedni ; elterjed- 
ni ; fig. terjeszkedni. 

Etendu, e, a. terjedelmes. 

Etendue, f. kiterjesztes ; 2. 
teriilet ; t4r ; 3. id&kbz, 
tartam ; 4. fig. terjedelem. 

Eteutes, f. pi. tann. szdritd 
dllvdny. 

Etemel, m. Isten. 

Eternel, le, a. orok^ ordkos^ 
orbkkS vald ; 2. ext. mara- 
dandd ; 3. f. bot. y. im- 
mortelle, — lement, adv. 
mindenkor; 2. vSghetlenUl; 
szUnet nelkVl. 

Eterniser, y. a. drokitni; 
hosszura nyujtarii^ halo- 
gatni; 2. s* — , y. r. sokdig 
tartani; hosszura nyulni. 

Eternity, f. ofdkUt ; 2. orok- 
ke valdsdg ; 3. regi^ emle- 
kezetet haladd idd. 

Eternue, f. bot. tippan. 

Eternuer, y. n. tiisszenteni^ 
iUszkdlni ; I'herbe a — , 
kenyirbel cickord. 

Eternueur, se, s. tuszkold. 

Eternument, m. tiiszkolos. 

Etersillou, v. ^tresillon. 



l^t^flien 



iStoffer 



±t 



ifet^sien, a. m. vents — s, 

pdsztds fzelek. ^ 
Et^t^ment, m. mcgnyes^s. 
Et^ter, V. a. megnyesni ; le- 

hegyezni. 
Eteuble, f. agr. tarl6. 
Eteuf (-6teu), m. lahda; pr. 

renvoyer 1'—, szeget szeg- 
, gel. 
Ether (6-ter), m. phys. fon- 

l€g ; chi. eginy, 
Etb6r6, e, a. phys. Ugies. 
Eth^rifier, v. a. chi. iginy- 
, nye vdltoztatni. 
Eth^ro-snlfurique, m. chi. 

Mn-igeny. 
l^^thique, f. did. erhdlcstan. 
^thmoi'de, s. a. an. rost/i- 

csont. 
EtJtinique, &.pogdny. 
Ethno'graphie, f. neprajz ; 

— graphiqiie, a. niprajzi; 

— logie, f. nepisme. 
!1^3thnse, i. hot. mirges addz. 
Etiage, m. hydr. alacsony 

vizdllds. 
Etier, m. p^ch. tengerparti 
, JialdsZ'drok; vezetd drok. 
Etincelant, e, a. szikrdzd ; 2. 

ragyogd. 
Etinceler, v. n. szikrdzni ; 

ragyogni ; it. fig. % fig. cet 

ouvrage 6tincelle d'esprit, 
, ez szellemdus munka. 
Etincelette, f . szikrdcska. 
Etincelle, f. szikra. 
Etjncellement, m. szikrdzds. 
s'Etioler, v. r, vekony szdrt 

haftani. 
Etique, a. aszkdros; 2. 80- 

vdny. 
Etiqueter, v. prat. megjegy£z- 

ni ; com. cimkSzni. 
Etiquette, f . cimke; pr. juger 

sur 1'—, Idtszat tUdn itel- 

ni; 2. disz-illem; diner 

d'— , di8z-eh4d; 3. p§ch. 

kagyldkes. 
Etirage, m. nyujtds. 
Etire, f. con-, simitd vas. 
Etirer, v. a. nyujtani ; corr. 

simitani ; 2. s'— , v. r. nyuj- 
, tdzliodni. 

Etisie, f. m^d. aszkdr. 
fitoc (-ok), m. hot. kiszdradt 

t6ke. 
Etocage, m. card, kdrtolds. 
Etoflfe, f . kelme ; fam. don- 



ner dans 1'—, sokat k'dlte- 
ni a kiiUzinre ; 2. anyag ; 
fig. 1'— me manque qf. 
szukseget szenvedek; il a 
de 1'—, tehetsige van ; riv. 
tutajszer; 2. fig.fam.8zar- 
mazds; ce sont des gens 
de m^me — » egy borddra 
szdtt emberek. 

Etoffer, V. a. folkeszitni ; 2. 
berendeznij j6l elldini ; 
man. cheval— 6, c8on<08Z(^. 

Etoffure, f. 6t. forrasztds. 

Etoile, f. astr. caiUag; astrol. 
csillagzat ; fig. et fam. 
M.***, n, n. ur ; hot. — 
janue, sdrma; fort, csillag- 
sdnc; moll. — de mer, kiil- 
Idny, 

Etoile, e, a. csillagoe ; hot. 
csillagdad ; chardon — , 
csiUagbogdcs ; 2. — , m. 
ehii. vdllkotd ; 3. -6e, f. 
bot. gerepcsin. 

s'Etoiler, v. r. csillag alak- 
ban repedni (uvegeken). 

Etole, f. cath. lebeny; 2. am. 
nddlt'&ny, 

Etonnamment ( 6-to-na- ) , 
adv. bdmulatosan. 

Etonnant, e, a. bdmidatos ; 
homme, — , rendkiviilif^r- 
jiu. 

Etonnement, m. bdmulat, 
dlnielkodds; 2. csuddlko- 
zds ; 3. fig. megrezzenis ; 
m6d. megrdzkddtatds. 

Etonner, v. a. elbdmitni; pr. 
il est — 6 comme nn fon- 
deur de cloches, bdmul^ 
mintha €gb6l pottyant 
volna le ; 2. fig. megren- 
getniy megrezzenteni^ meg- 
rdzkddtatni; — le diamant, 
gyemdntot megrepeszteni ; 
3. b'— , V. r. elbdmulni; 
csuddlkozni. 

Etoquereese, f. card, kdrtd. 

Etoqueteau, ^toquiau, m. 
serr. zdrkiip. 

Eton, V. 6tal. 

^touffade, f. cuis. pdrolds. 

Etonffant, e, a. fojtd ; nyo- 
masztd ; chaleur — e, rek- 
kend meleg ; 2. fuldokld, 

Etoufi^ement, m. m6d. ful- 
doklds. 

Etouffer, v. a. megfcQtani ; 

200 



elfu lasztani ; elfqjtani ; 

card. — la colle, enyvet 

higltni; 2. fig. elfqjtam; 

csiUapitni ; 3. v. n. fula- 

dozni ; fig. — de rire, meg- 

szakadni nevett^ben. 
Etouffeur, v. giboyer. 
Etoiififoir, m.houl. szinoUo ; 

mus. tompitd, 
Etonpade, f. chir. csepiUod- 
,rat. 
Etoupe, f .' kdc ; fig. mettre 

le feu aux — s, hiwel fog- 

ni vmihez. 
Etouper, v. a. csepUvel M-, 

betomni ; chap. kifoUoz- 

ni ; 2. s'— , v. r. bedugvl- 

ni ; fig. il s'— e les oreil- 

les, nem ha^lgat az okos 

szdra. 
Etouperie, f. dardc. 
Etoupille, f. artill. kande; 

— r, V. a. kandccal elldtni. 
Etoupin, m. mar. dgyH/qj- 

ids. [pan. 

Etourdeau, m. fiatal kap- 
Etourderie, f. meggondolat- 

lansdg. 
Etourdi, e^ s. a. meggondo- 

latlan; szeleburdi; 2. i 

1'—, ^tourdiment, adv. 

meggondolatlamil. 
Etourdir, v. a. elkdbitni; tig. 

elfqjtani; 2. fig. megdSh- 

bentenif megremiteni ; 3. 

s'— , V. r. fejibe . venni 

vmit ; tipeWdni. 
Etourdissant, e, a. kdhitd; 

fig. csuddtatos^ rendkiviUi. 
Etourdissement, m. megsi- 

ketitiSy elbddulds; mM. 

szidiiUs^ kdbulds ; fig. ri- 

miiUs. 
Etourneau, m. om. seregely; 

man. — , cheval — , szurke. 
Etram^es, f. pi. com. zsdk- 

t^dazon. 
Etrange, a. kUl^nlos, cmdd- 

lafos ; — ment, adv. rend- 

kiviili. 
Etranger, dre, a. kiilfoldi; 

idegen ; fig. ismeretlen, 

jdratlan ; 2. idegen^ nem a 

dologhoz tartozd ; II. s. 

kiilfoldi, idegen; 2.idegen 

(nem rokon) ; 3. abs. kiil- 

fold. 
Etranger, v. a. elUzni, elri- 



^tranget^ 



Etr^siUon 



]&vaiis;61iaire 



asztani; 2. s'— , v. r. el- 
, szokni. 

Ktranget^, f. csoddlaiossdg. 
Etrangl^, e, a. szoros^ sz^k; 

fig. litt. osszevont. 
Ktrangle-chieiif m. bot. tdk- 

ajak ; 2. cinka. 
Ktranglexnent, m. m6d. meg- 

fqjtds ; it. osszehiizddds ; 2. 

8Z0T066dg. 

Etrangler, v. a. megfcjtani ; 
2. sziikitni ; fig. — une 
affaire, iigyet feliiUtesen 
vigezni ; 2. v. n. megfulni; 
fig. eltikkadni. 

Etranglnre, f. drap. gyuret. 

Etranguillon, m. v^t. torok- 
gyik; jard. poire d'— ,/q;- 
tds h'drte. 

Etrape, f. agr. tarldzd sarld. 

Etraper, v. a. agr. tarldt 
vdgnu 

Etrapoire', f. agr. tarldka- 

^sza, 

Eire, v. n. aux. ir. lenni v.- 
nek ; p. onne peu pas — et 
avoir 6t6, az ember nem le- 
het mindig fiatal 11. — 
de, (szdrmazds) ; il est de 
Paris, Pdrishdl vald ; 2. 
(foglalkozds) il est de 
robe, jogdsz ; 3. (tvlajdon) 
il est d'un caract^re diffi- 
cile, neh^z term^szetU III. 
— a, cette maison est k 
mo;, e hdz enyim; — k 
faire qch., vmivel foglal- 

, kozni. 

Etre, m. Uny ; 2. litel. 

Etr^cir, v. a. sziikitni; 2. 
s'— , V. r. sznkiUni. 

Etr^cissement , m. 6tr6cis- 
snre, f. keskenyed£»^ szU- 
kilUs ; sz&kiUs ; m^d. szo- 
rongds. 

Etreignoir, m. mon. szority- 
tyu. 

Etrein, m. pop. alom. 

Etreindre, v. a. ir. szorosan 
'deszekdtnij — kuzni. 

Etreinte, f . dsszehuzds, —k'o- 
tes ; dlelSs. 

Etrenne, f. vjivi ajdndSk; 
2. hevitel, vdsdr; 3. eUd 
haszjuUata vnek ; beava- 
tds. 

Etrenner, v. a. ujivi ajdn- 
dikot cidni ; 2. je n'ai en- 1 



core rien veudii, vous m' 

— ez, m€g mit se adtam eZ, 

'dn adja az elsd p€nzt ; 3. 

beavatni, 
Etr^sUlon, m. gydmk'dtis; 

— ner, v. a. megtdmasz- 

tanu 
Etrier, m. kengyel ; fig. il a 

le pied k 1'—, a szerencse 

feUjdr; coup de 1'—, bd- 

caupohdr ; bas k — s, Idb- 

tyU. 
lEtri^re, f. kengyehzdr, 
Etrif, m. civakoddSt szdvita. 
^trille, f. Idvakard ; p. cela 

ne yant pas un manche 

d'— , fabatkdt se er. 
Etriller, v. a. megvakami 

(lovat) ; fig. — q., megdon- 

gftni vkit. 
Striper, v. a. bouch. beleket 

kivenni ; 2. b'— , v. r. cord. 

foszlani. [fig. tokeletlen. 
Itriqu^, e, a. szilk^ szoros; 

triquer, v. a. szukreszabni. 
Itrist^ , e , a. ch. v€kony 

Idbu. 

6trivi^re, f. kengyelszij. 
Etroit, e, a. szHk^ keskeny ; 

fig. korldtoU esz-Si; 2. szi- 

goru ; 3. bensd, szivbeli; 

II. k 1'—, 6troitement, adv. 

sz&kerif szorosan ; it. fig. 2. 

szigoruan, 
Etron, m. b. szar. 
l^tronQonnement, m. jard. 

botolds. [tolni. 

]^tron(jonner, v. a. jard. bo- 
Itrousser, v. a. odaitelni. 

tmfF6, e, a. ch. sdnta. 
Itruffure, f. ch. sdntltds. 
;tuailles, f. pi. sal. sdrak- 

tdr. 
Etnde, f . tarmlmdny ; tanu- 

Ids ; homme d'— , tudds ; 

2. mesterkiUs ; mesterkSlt- 

8€g ; prat, iroda; irattdr. 
l^tudiant, m. tanuld. 
Etudi^, e, a. mesterkilt ; it. 

b. p. szorgalmas. 
l^tudier, v. n. tamdni; II. 

v. a. tanvlmdnyozni ; ku- 

tatni; 2. betanulni; III. 

s'— , V. r. gondolkozni; 

magdha szdllni, 

Jltudiole, f. irdszekrSnyke. 
tui, m. tok; m6c. — dema- 
th^matique, rajzeszkdz. 

201 



6tuve, f. arch. mM,fUrdd' 
szoba; — humide, gdzfiir' 
,d6; 6con. szdritd. 
itVLV^^ f, cniB. porkdlSs ; 2. 

!, — de veau, borju-pdrkolt, 
j^tuvement, m. piritds. 
iltuver, v. a. piritani; cir. 

fnelegitni. 
Etuviste, m. fUrdds. 
Etymologie, f. szdszdrmor 

zds ; — logique, a. szdszdr- 

mazati; — giste, m. szdbu- 

vdr, [lir va^isordja, 

Eucharistie (-ka-), f. cath. 
Eu, e (u, ue), f. cath. hrva- 

csordja. 
Eu'chrasie, f. m^d. egiszs^- 

ges tespalkat ; — diom^tre, 

m. chi. phys. SlenymM ; 

— diomrfrie, f. chi. phys. 

ilenynUres ; — fraise, f . 

bot. 8zemf& ; — pathie, f. 

tUrelmess^g ; — pepsie, f. 

m6d. jd em^sztSs ; — ph6- 

mique, a. rhet. szSpitett ; 

— pn^misme , m. rh^t. 

gydngSditis ; — phonie, f. 

gr. sziphangzat ; — phoni- 

que, a. gr. jdhangzatu; 

-phorbe. -phorbier, m. 

bot. fijLtej; — phrasie, f. 

bot. szSlkacsSk; — rythmie, 

f . ardnyszerilsig ; — stache, 

m. coutel. kacor, —style, 

m. arch, oszlopkoz. 
l^vactiant, ^vacuatif, ve, a. 

in6d. hashajtd. 
Evacuation, f . m6d. urilUs ; 

ilriiUk ; 2. guer. odaha- 

Evacuer, v. a. m6d. wtHni ; 

guer. odahagyni; 2. v. n. 

Jiriilni. 
s'Evader, v. r. megsz'dkni. 
^vagation, f. div. szdrako- 

jottsdg. 
s'Evaltonner, v. r. fam. het- 

venkedni; erejin tdl fd- 

radni. 
Evaluation, f . becslSs ; mon. 

Mikszabds. 
^valuer, v. a. becsleni ; mon. 

Srt^ket meghatdrozni. 
6vang6'liaire, m. evangye- 

Horn ; — lique, a. e.mi ; 2. 

m. protestdns ; -^ment, 

adv. evangyeliomilag; — li- 

ser, V. a. et n. e,mot hir 



silo 



^▼antaiUer 



Exalter 



detni; — liste, m. evan- 
gyeluta ; 2. szavazatszedd; 
pal. okiratvizsgdld. 

Evangile, m. evangyeliom; 
udv-ige; p. c'est 1' — du 
jour, a verehek is errdl csi- 
ripeinek. [eltunni. 

B'Evanouir, v. r. eldjulni ; 2. 

Evanouissement, m. djtUds. 

Evapo'rabilit6, f. phys. ki- 
gdziblbghetis ; *— rable, a. 
phys. kigdzdlegheto ; — ra- 
tif, ve, a. phys. kigdz'oWg- 
tetd; —ration, f. phys. le-, 
gdz'olgis ; — r6, e, a. kMy- 
nyelmH^cselcsap. 

Evaporer, v. a. — sa bile, 
haragjdt kionteni; 2. s' — , 
V. r. chi. elpdrohogni ; fig. 
cet homme s'— e en chi- 
meres, ez ember agyrimek- 
kel tori magdt ; it. cselcsa- 
pqskodni. 

Evasement, m. tdgitds ; to- 
gulds. 

Evaser, v. a. tdgitni ; 2. s'— . 
V. r. bot. terjeszkedni. 

Evasif, ve, a. kHerd, 

Evasion, f. szokes; fig. — s, 
pi. szahadkozds, kifogda. 

Evasivement, adv. kiterd- 
leg. 

Evasure, v. evasement. 

Evech6, m. egyhdzmegye ; 
2. piispoki rtikUosdg ; 3. 
pUspoki szekJiely ; 4. piis- 
p'oki palota. 

Eveil, m. hiradds^ intes. 

Eveill6, e, s. a. fig. fur- 
gey vidor ; figyehneSy gon- 
dm. 

Eveiller, v. a. felkolteni ; fig. 
fdlviditni ; 2. tdmasztaniy 
gerjeazteni. 

Evenement, m. veg^ ered- 
miny ; p. il ne faut pas 
s'applaudir du succes 
avant 1'—, nyugtdval di- 
cserd a napot ; 2. esemeny; 
it. cselekveny ; faire — , 
fdltiinist okozni. 

Event, m. rothadds; 2. sza- 
badlevegd ; lighuzam ; fig. 
tete k — , szeleverdiy szSl- 
hdzi; com. szerzes^ rd- 
adds ; fort, szeleldlyuk. 

Eventail, m. legyezd ; 6m. 
tuzellenzd. 



^vantailler,6vantailliste, m. 

legyezd-kSszitd. 
Evantain^ m. lapos kosdr. 
Evente, f. chand. gyertya- 

szekrSny. 
Events, e, s. a. fig. konnyel- 

TOM, szeles, 
Eventement, m. legyezSs ; 

2. izetlenedis. 
Eventer, v. a. legyezni; 2. 

szeVSztetni ; 8. fig. kiku- 

tatni, kipuhatolni : 4. s'— , 

V. r. zamatjdty tzit vesz- 

teni ; magdt legyezni. 

ventif, V. 6ventuel. 
Jventiler, v. ventiler. 
i^ventoir, m. cuis. t&zlegye- 

z6 ; expl. g&zU. 
Eventouse, f. szeleldlyuk. 
Eventrer, v. a. ch. — un 

cerf , kizsengeni ; bouch. 

un boeuf, fejteni; cuis. 

un pat6, folvdgni ; un 

portefeuille, feltorni ; une 

voile, dtszumi; 2. s'— , v. 

r. kasdt fdlvdgni; magdt 

megerdltetni; fig. pop. min- 

dent elkovetni. 
Eventuality, f. eshetdsig. 
Eventuel, le, a. esetleges ; 

— lement, adv. tdrtenete- 

sen. 
Eventure, f. repedes, hasa- 

dds. 
Eveque, m. piispok ; faire 

un — des champs, valakit 

fdlakasztani. 
Everdillonner , v. a. pop. 

folviditni. 
Evergeter, v. a. g. p. meglas- 

nakolni. 
Eversif, ve, a. pusztitd, fol- 

forgato. 
Eversion, f. pusztitds, fol- 

forgatds. 
s'^vertuer, v. r. folbdto- 

rodni. 
Eveux , a. m. posvdnyos ; 

mar. hasadt. 
Eviction, f. pal. kivetes (bir- 

tokbdl). 
Evidemment, adv. szemldto- 

mdsty vildgosan. 
Evidence, f. szembeszokes. 
Evident, e, a. vildgos, szem- 

beszokii. 
Evider, v. a. ,aig. reszelni; 

arch, kifaragni; blanch. 

202 



kemsnyitdt kinwmi ; serr. 

kihomyolni. 
gvidoir, m. vdjfdro. 
Evier, m. moslSkcsatoma. 
fevincer, v. a. pal. birtokbol 

kivetni. 
Evit^le, a. elkeriUhetd. 
Evitement, m. vdltd (^ne- 

ken), 
Eviter, v. a. kerUlni, elke- 

riUni ; pop. vkit vmitSl 

megkimelni ; 2. mar. lior- 

gonyonfordulni. 
Evitemit6, v. 6ternit6. 
^vocable, a. pal. mds hird- 

sdg eU idSzhetd. 
Evocation, f. (irddgidizes : 

pal. mds birdsdg eU ide- 

zis. 
Evolage, m. halastd. 
Evoli, V. etoiirdi. 
6voluer, V. a. guer. bmvta- 

kozni. [kozds. 

Evolution, f. guer. honta- 
fevoquer, v. a. idSzni, rd- 

olvasni ; pal. mds birdsdg 

eU idSzni. 
Evulsif, ve, a. ohir. kihuz- 

hatd. 
Evulsion, f. chir. kihuzds. 
Ex, pr6p. hajdani, volt ; ex- 

ministre, volt minister. 
Exacerbant, e, a. m6d. no- 

vekedb. 
Exacerbation, f. novekedes, 

svlyosbulds. 
Exact, e, a. pontos ; it. 9za- 

batos; phil. «zoro«; — ment, 

adv. pontosan, szabatosan. 
Exaxjteur, m. ant. jdoedek- 

szedo ; 2. zsarold. 
Exactif , ve, a. - jogtalanul 

koveteW. 
Exaction, f. zsarolds. 
Exactitude, f. pontossdg. 
Exag6rateur, m. tulzd; /w- 

ziidozd. 
Exag6ratif, ve, a. tulzd. 
Exag^ration, f. tulzds. 
Exag6r6, e, a. tulzott : 2. s. 

tulsdgos gondolkozdsii. 
Exag^rer, v. a. ttUozni. 
Exaltant, e, a. fenkblt^lelhe- 

suit. 
Exaltation, f. fdlmagaszta- 

Ids ; astr. magaslat ; fig- 

follengesy tulzds. 
Exalter, v. a. magasztalni ; 



Ezoflillentitsiine 



Ez^oration 



alch. nemesitni ; fig. lelke- 

sitni; chir. tisztUni; 2. 

s'— , V. r. lelkesUlni, 
Exalumineux, se, a. ragyo- 

gd, csillogd. 
Examen (eg-za-m^ne), m. 

vizsgdldSf kutatds ; 2. vizs- 

ga. 
Examinaiear, trice, b. vizs- 

gdHd. 
Examination, v. examen (1). 
Examine, e, a. csekSly ; ma 

bourse est bien — 6e, pin- 

zemfogytdn van. 
Examiner, v. a. vizsgdlni^ 

dtvixsgdlni; 2. figyelme- 

sen megnizni; 3. s'— , v. 

r. dnmagdt megvizsgdlni ; 

fam. elkopni, 
Exanimation, f. haldl; dju- 

Ids. 
Exan'th^matenx, se, a. med. 

kuteges; — th^me, m. m6d. 

kuteg. 
Exantlation, f. phys. kiszi- 

vattguzds. 
Exasperation, f. elkeseritSs ; 

elkeseredis. 
Exasp^rer, v. a. elkeseriteni; 

m6d. roazabhitni. 
Exancement, m. meghallga- 

tds. 
Exaucer, v. a. meghaUgatni; 

teljesitni. 
Excal^factif, ve, a. inus. me- 

legitd, igetd, 
Excamer, v. a. an. Ivusdt le- 

foiztani. 
Excavation, f. kivdjds; go- 
dor. 
Excaver, v. a. kivdjni. 
Excedant, e, a. fdlosleges ; 

fig. alkalmatlan ; 2. m. fo- 

losleg. 
tExcedation, f. dthdgds, ki- 

Jidgds. 
tExceder, v. a. dthdgni, szet- 

tipni ; 2. fam. tvlterhelni; 

prat, bdntalmazni ; 3. ki- 

meritni; 4. s'— , v. r. ki- 

merulni ; fektelenkedni. 
Exi;^liHQi;Qent (la-man), adv. 

jeleaeHi kitunSleg. 
Exoelleace, f. jelesseg^ de- 
rikiSg ; 2. par — , adt. je- 
le»en ; 3. nagyntiltdsdg. 
Excellent, e, a. kitiinv, je- 
les. 



Excellentissime, a. igen je 

les. 
^xceller, v. n. kitunni^ je 

leikednu 
Excentricite (ek-^an), Lustr. 

korkivulisSg ; 2. tulzdSy 

tdlcsa^ongdf. 
Excentrique (ek-<;an), a. 

g^om. kuWnk&zepU^ korki- 

viili; fig. ttilzd, tulcBapd. 
Excepts, pr6p. kivive, kivS- 

vin. 
Excepter, v. a. kivenni^ ki- 

zdrni. 
Exception, f. kivetel; pal. 

kifogdi ; 2. k V— de, adt. 

kivivin. 
Exceptionnel, le, a. kivite- 

les; — lement, adv. kiv€- 

telesen. 
Exc^s {^)t m. szerfoVottiseg ; 

pr. 1'— en tout est un de- 

faut, a mi sok, kdros ; 

louer avec — , tulsdgosan 

dicsimi; — de pouvoir, 

visszaelis ; 2. kihdgdSy ki- 

csapongds ; prat, bdntal- 

mazdBy eroszak; 3. avec 

— , fil.r— , jusqu' k 1'—, 

adt. tdUdgoaan^ mertekte- 

lenHl. 
Excessif , ve, a. tuUdgos^ szo- 

katlan, mertiktelen ; 2. 

tulzottt kicsapongd. 
Excessivement , adv. tulsd- 

gosan. 
Excesstvit^, f. szertelenseg^ 

szerfdldttisig. 
Exciper, v. n. pal. kifogdstt 

tenniy ellenvetni. 
Excipient, m. pharm. kot- 

szer. 
Excise, f . italadd. 
Excitability , excitable , v. 

incitabilit^, ect. 
Excitant, e, a. m6d. izgatd. 
Excitateur, trice, 8. oszt&n- 

zd ; bSkehdboritd : *^hys. 

viUamfolyatd. 
Excitatif, v. excitant. 
Excitation, f. dsztonzis ; osz- 

t'on ; izgatds ; izgalom. 
Exciter, v. a. izgatni ; 2. 

osztdnozni, buzditni ; 3. 

inditani , tdmasztani ; 4. 

s'— , V. r. buzdulni ; ger- 

jedni. 
Exclamatif , ve, a. folkidltd. 

203 



Exclamation, f. folkidltds; 

point d'-.fdlkidltd jel, 
Exclamer, v. n. folkidUani, 
Exdure, v. a. ir. kizdmi^ ki- 

rekesztefii ; 2. nem tUmi ; 

3. s*— , v. ret. egymdst ki- 

zdrni. 
Exclusif, ve, a. kizdrdlagos. 
Exclusion, f. kizdrds^ kire- 

kesztSs. 
Exclusivement, adv. kizd- 

rdlag. 
Excommunication » f. th6ol. 

egyhdzi dtok^ kidtkolds. 
Excommuni6, m. th6ol. ki- 

dtkolt ; it. megr'ogzott go- 

nosztevd ; fig. fam. Adpadty 

zildlt; it. rongyos, 
Excommunier, v. a. th^ol. 

kidtkolni, dtok aid vetni. 
Excoriation, f. chir. sebese- 

dSs. 
Excorier, v. a. chir. folkar- 

colni. 
Excortication, f. pharm. le- 

hdntds. 
Excr^ation, f. m6d. hurdko- 

Ida ; kbpf turha. 
Excrement, m. iiritik, nril- 

Uk; fig. emberek sepreje. 
Excretion, f. m6d. kiiiritis ; 

elvdUuztds, 
Excr^toire, a. an. elvdlasztd. 
Excroissance, f. chir. kijui- 

vis ; hot. biity'dk. 
Excrucier, v. a. zaklatni. 
Excursion, f . portydzds ; fig. 

kirdndulds. 
Excusable, a. megbocsdthatd^ 

mentJietS ; — ment, adv. 

menthetdleg. 
Excusation, f. jur. nientseg. 
Excuse, f. mentseg ; 2. bo- 

csdnat. 
Excuser, v. a. menteni, ki- 

menteni ; 2. megbocsdtani; 

eln^zdnek lenni; 3. f'ol- 

nienteni ; 4. s'— , v. r. vien- 

tegetddzni ; mentekezni. 
Excuseur, m. fam. mente- 

geto. 
Excursion, v. secousse. 
Exeat (-ate), m. kilepesi en- 

gedily. 
Execrable, a. fortelmesy ttn- 

dok ; —ment, adv. fortel- 

mesen ; szomyen. 
Execration, f. undoksdg^for- 



Ez^oratoire 

telenit utdUU ; 2. pi. dtho- 

zdft^ kdromlds, 
Ex^cratoire, a. th^o. dtko- 

zdsi, 
Ex6crer, y. a. megdthozni^ 

eldtkozni ; vtdlni , gyH- 

IdlnL [hatd. 

Executable , a. vigrehajt- 
Ex^cutaut, m. mus. eWadd. 
Ex^cuter, v. a. vSgrehajtani, 

teljeaiteni; 2. mus. elSad- 

ni; 3. prat. fogl^Uni; 4. 

kiv^gezni. 
Ex^cuteur, trice, s. vSgre- 

hajtd; 2. eUadd ; 3. hakd. 
Ex^cutif, ve, a. vigrehajld. 
Execution, f. teljeHUSj esz- 

kbzUs; mus. eWddds; 2. 

kivigezis ; prat, vigrehaj- 

tds. 
Ex^cutoire, a. prat, vigre- 

hajtdi ; 2. vegrehajtdsi pa- 

rancs ; — ment, adv. vigre- 

hajtdilag, 
Ex^g^se, f. magyardzat. 
Ex^gete, m. th^o. magya- 

rdzd. 
Ex^g^tique, a. th6o. magya- 

rdzati ; 2. f . alg* magyard- 

zattan. 
Exemplaire, a. pSldds ; phil. 

cause — , dskep ; 2. m. 

pilddny ; —ment, dA^.pil- 

ddsan, 
Exemple, m. pilda ; f aire un 

— , p^lddt adni ; 2. par — , 

adv.jp^W^fttZ; fam. =! hogy 

is ne ! ah =1 lehetsSges-e! 

3. k V— de, pr6p. szerint ; 

II. f. minta, 
s'Exempler, v. r. magdt al- 

kalmaztatni. 
Exempt (exan), m. drvezetd; 

renddr ; 2. — , e, a. mentes^ 

szabad. 
Exempter (exant6), v. a../'dl- 

menteni ; mentesUni ; 2. 

s'— , V. r. magdt kivenni. 
Exemption (-anp-cion), f. 

mentesitSs ; kivitel ; — de 

tallies, addmentessig. 
Ex^quature (ec-z^-koua- 

ture), m. pal. vegrehajtdsi 

parancs. 
Exercer, v. a. gyakorolni ; 2. 

mozgdst tenni ; fig. alkal- 

mazni; 3. {izni; — une 

charge, hivatalt viselni; 



Exeroioe 

SrvSnyesiteni ; 4. s'— , v. r. 
magdt gyakorolni, 

Exercice, m. gyakorlat;g^eT. 
1'—, hadgyakorlat ; 2./o- 
ganatba vhel ; 3. mozgds^ 
testgyakorlds ; 4. hivata- 
loskodds ; fin. kdzigazga- 
tdsi iv ; B.fdradsdg, mun- 
ka ; b. 6col. fbladat ; d6v. 
—8 spirituels, kegyes el- 
mSlkedSaek. 

Exercitation, f. vetilked^s, 

Exercitatoire, a. phil. gya- 
korlati. 

Exerciter, v. a. gyakorol- 
tatni. 

Exercitoire, a. mar. kereseti 

jog^ 

Exert, e, a. hot. kinyiild. 
Exfoli'atif, ve, a. chir. le- 

foszlatd ; — ation, f. chir. 

lefoszlatds ; bot. tomber 

en =, leveleit hullatni; 

s'— er, V. r. chir. /oszlani. 
Exhalaison, f. pdra; pdrol- 

gds. 
Exhalation, f. chi. elpdrolog- 

tatds. 
Exhaler, v. a. elpdrologtat- 

ni; kig&z'oltetni ; fig. ki- 

adni^ kiimteni (haragjdt); 

2. s' — , V. r. el—y kipdro- 

logni, 
Exhausement, m. arch, ma- 

gassdg ; 2. feldisz. 
Exhausser, v. a. arch. TTia- 

ga^Mtni. 
Exh^r^dation, f . ki'drokitSs ; 

2. kitagaddsi okirat ; 3. 

kitagadottnak dUapota. 
Exh6r6der, v. d^sh^riter. 
Exhiber, v. a. jur. eWmu- 

tatni. 
Exhibition, f. jur. eldmuta- 

tdSf henyujtds. 
Exhilarant, e, a. m6d. fdlvi- 

diUS. 
Exhortatif, ve, a. intd. 
Exhortation, f. int^s. 
Exhorter, v. a. inteni^ biiz- 

ditani ; eldk^sziteni. 
Exhumation, f. prat, kidsa- 

tds (huUd€). 
Exhumer, v. a. kidsni (hvl- 

Idt) ; fig, fdlfedezni ; meg- 

ujitani ; jfbleUveniteni. 
Exigeant, e, a. koveteW^ 

iginyteljes. 

204 



Expansible 

Exigence, f. jur. kivdnaUm, 

kelUk ; 2. kdveteUs^ iginy. 
Exiger, v. a. k'dvetelni, ki- 

vdnni; 2. hehajtani, he- 

szedni; 3. iginyelni. 
Exigible, a. k'dvetelhetd ; he- 

hajthatd. 
Exigu, e, a. fam. szeginyes, 

csekily ; sovdny. 
Exiguite, f. szeginyessig.ese- 

kelysig. 
Exil, m. szdmUzis; fig. M- 

lemetlen tartdzkoddsi My. 
Exil6, e, 8. szdmuzott. 
Exiler, v. a. szdm&zni; 2. 

fig. s'— , V. r. visszavo- 

nulni. 
Exilite, f. csekilysig. 
Exinette, v. taillis. 
Existant, e, a. litezd ; prat. 

meglevd. 
Existence, f . ISt, ilet ; hiztos 

jovedelem ; prat.' megUvd. 
Existencialite, f . phil. mii\&- 

8€g ; dllapdt' 
Exister, v. n. Utezni; elni; 

prat, meglesni. 
ExitiaJ, e, a. haldlos^ old. 
Exoculation, f. m6d. megva- 

ktdds fiUzenire. 
Exode, m. 6cri. Mdzes im- 

sodik konyve ; litt. kijey 

I6d€8 ; utdjdtSk, 
Exog^nes, m. pi. bot. kill- 

gyarapuak. 
Exo'm^tre, m. m6d. meh- 

s^rv ; — mphale, f. m6d. 

kolddksSrv. 
Exorable, a. megkerlelhetd. 
Exorbitamment, adv. rend- 

kiviU, borza^ztdn. 
Exorciser, v. a. Hzni^ idezni 

(drdogot, lelket); fig. kiny- 

szeritni. 
Exorcisme, m. drddffRzis, U- 

lekid4z€8. 
Exorciste, m. orddgHzd. 
Exorde, m. rh6t. bevezete». 
Exosmose , m. m6d. phy^. 

ki'&ml€8, 
Exo'stose, f. chir. cBontio- 

boly ; — tferique, a. pW- 

nyilvdnos ; — tique, a. bot. 

kiilfdldi ; gr. idegen. 
Expansibility, f. phys. nyujt- 

hatdsdg. 
Expansible, a. phys. nyvjt- 
hatd. 



Expansif 

Expansif, ve, a. phys. nyule- 
kony; fig. ame — ve, k'dzli- 
heny Ulek. 

Expansion, f. phys. feszu- 
Us ; feszites ; fig. kdzl4' 
kenysSg ; an. terjedSs. 

Expatriation, f. szdmiizea ; 
kivdndorlds. 

Expatiier, v. a. szdmUzni; 

2. s' — t V. r. kivdndorolni. 
Expectant, e, a. s. vdrd^ vd- 

romdnyos. 

Expectation, v. attente. 

Expectative , f. alapos re- 
miny ; jur. vdromdny. 

Expectorant , e , a. m^d. 
nydlkahajtd. 

Expectoration, f. m^d. nydl- 
kahdnyds. 

Expectorer, v. a. m6d. 
nydlkdt hdnyni^ — k'dpni. 

Expedient, m. segltmeny^ se- 
gSdeszkdz ; 2. — , e, a. ta- 
ndc808f JiasznoSf helyes, 

Exp^dler, v. a. siettetni^ eld- 
mozdltani ; com. BzdUitni^ 
elszdUitnit eligazUni^ el- 
titasitani ; jur- kiadni ; 
fam. il fut — e bref, 
nem sokat teketdridztak 
vele. 

Exp^diteur, m. com. szdl- 
litd. 

Exp^ditif, ve, a. gfors^ kisz, 
iigyes. 

Expedition, f. eldmozditds, 
siettetes ; szorgaloniy gyor- 
sasdg ; il est homme d*— , 
tevSkeny firjiu ; com. el- 
szdllitds ; szitkuldes; com- 
merce d' — , dtviteli keres- 
kedds ; 2. mil. hadkuldis ; 

3. hitelesitett mdsolat; 4. 
kiadmdny. 

Exp^ditionnaire, m. szdUitd; 

kiadd. 
Exp^ditivement, adv. gyor- 

san. 
Expeller, v. cha^ser, ren- 

vover. 
Experience, f. tapasztaMs; 

phys. kUirlet; 2. tapasz- 

talmdny. 
Experimental, e, a. kis&r- 

Uti; — ement, adv. kisiSr- 

letesen. 
Experimentation t kiser- 

U9. 



Experiments 

Experiments, e, a. tapasz- 

talt. 
Experimenter, v. a. kUir- 

leni ; mutatvdnyozni. 
Expert, e, a. ilgyes^ gyakor- 

lott ; 2. m. szakirtd ; 

—ement, adv. ugyesen. 
Expertise, f. jur. megszemle- 

Us (szakirtdk dltal), 
Expertiser, v. a. megszem- 

Ulni. 
Expiable , a. megengesztel- 

hetd. 
Expiation , f. engesztelSs ; 

bunhodes; fete d'— , en- 

geszteW unnep. 
Expiatoire, a. engeszteW ; 

sacrifice — , engeszteld-dl- 

dozat. 
Expier, v. a. lakolni^ biin- 

hodni; 2. engesztelni, ki- 

Mkitni. 
Expilation, f. jur. lopds^ el- 

idegenites. 
Expirant, e, r. haldokld; fig. 

voix — e, gyonge hang. 
Expiration, f. lejdrat; 2. 

v4g; k V— du car^me, a 

h&jt vegivel; chi. kigdzdl- 

g€8 ; physiol. lehelis. 
Expirer, v. n. meghalni ; fig. 

megszunni ; it. kiahidni ; 

elhangzani ; viget 4mi ; 

lejdmi; 2. did. kilehelni. 
Expietif, ve, a. gr. mot — , 

pdUzd. 
Explicabilite, f. magyardz- 

hatdsdg. 
Explicable, a. megf^thetd. 
Explicateur, m. magyardzd. 
Explicatif, ve, a. magyard- 
zd, megfejtd. 
Explication , f . megfejtSSj 

megmagyardzds ; 2. nyilat- 

kozat. 
Explicite, a. ecol. theo. vild- 

go8f tiszta; — ment, adv. 

did. nyilvdn, kifejtetten. 
Expliquer, v. a. megfejteni, 

TnegiJKigyardzni ; 2. irtel- 

mezni ; jejtegetni ; 3. el6- 

ad/ni ; 4. kifejezni, tudat- 

ni ; 6. s'— , v. r. nyilatkoz- 

ni; nyilvdnulni. 
Exploit, m. hds tett; fig. 

vous avez fait 14 un bel 

— , megadta neki ; jur. hi- 

rdi parancs ; — de saisie, 

205 



Expdser 

zdlogolds; fig. et fam. 

souffler un bel — , hirdi 

idSziat a felek eWtt eltit- 

kolni. 
Exploitable, a. haszndlhatd; 

agr. terre — , term6fdld; 

jur. zdlogolhatd. 
Exploitant, m. prat, vigre- 

hajtd, 
fExploitatif, v. exploitable. 
Exploitation, f. haszndlds ; 

agr. telkentis ; miner, hd- 

nydszat; jur. birdi el- 
adds. 
Exploiter, v. a. haszndlni ; 

mivelni ; expl. kiakndzni ; 

e. V. kivdgni; jur. lefog- 

lalni ; 2. v. n. zdlogolni, 
Exploiteur, m. haszonvevd; 

— des mines, bdnydsz ; 2. 

zsarold. 
Explorateur, m. kem; ku- 

tatd: 2. a. —, -trice, sonde 

—trice, kutasz. 
Exploration, f. kimUs, ku- 

tatds ; chir. megvizsgdlds ; 

med. iitir tapogatdsa. 
Explorativement, adv. vizs- 

gdlvOf kutatva. 
Explorer, v. a. mar. vizs- 

gdlni, kem lelni; folfedezni . 
Explosif, ve, a. durrand, 

robhand. 
Explosion, f . robbands ; fig. 

kiVoris. 
Expoliation, f. jard. nyesis; 

tUztitds. 
Expolier, v. a. bot. nyemi f 

tigztitni. 
Exponentiel, le, a. alg. gran- 
deur — le, hatvdnyjeles 

nagysdg. 
Exportateur, m. com. kivi- 

teli szdUUd, 
Exportation, f. com. kivitel. 
Exporter, v. a. com. kivinni. 
Exports, m. pi. com. kivi- 

tel-druk. 
Exposant, m. arith. gy'dk- 

mutatd ; 2. hatvdnyjel; 3. 

prat. — , e, s. felperes. 
Expose, xa.Uirdn.elbeszelis; 

jur. eWadda ; fejtegetSs. 
Exposer, v. a. kidllitJii; ki* 

rakni ; 2. kitenni (veazely- 

nek) ; 3. irdnyt adni ; 4. 

eldadni, fejtegetni ; 5. 

kockdztatni ; 6. s'— , v. r. 



Expositenr 

magdt kitenni^ vesztlyez- 

tetni, 
^xpositenr, trice, s. hamis- 

penz terjesztd, 
ExpoBitif, ve, a. jur. fejte- 

getd, magyardzd. . 
Exposition, f. kidllitds ; 2. 

fekvis; 3. eVbesziUs; litt. 

eWterjeszt^s ; 4. fejtegetis, 

magyardzat ; 5. prat, kidl- 
litds (hitdra). 
Expr^s, expresse, a. hatdro- 

zott^ vildgos ; 2. m. futdr ; 

3. adv. szdntszdndikkal ; 

kuWnosen. 
Express6ment, adv. vildgo- 

sarif hatdrozottan. 
Expressif , ve, a. kifejezb^ 

nyomaUkos. 
Expression, f. pharm. kisaj- 

folds; kisajtolt nedii; 2. 

kif^ezes ; arith. kitetel ; 

mus. €rz4s, 
Expressivement, adv. erzis- 

sely nyomatekosan. 
Exprimable, a. kifejezhetS. 
Exprimer, v. a. kisajtolni: 

2. kifejezni ; 3. s'— , v. r. 

magdt kifejezni. 
flExprimitif, ve, a. kifejezd. 
Exprobation , f . gdncsolds^ 

szemrehdnyds. 
Ex-prof esso, adv. szorgalom- 

mal. 
Expropriation, f . jur. kisajd- 

titds. 
Exproprier, v. a. jur. kisa- 

jdtitni. 
Expugnable (-pug-), a. ostro- 

inolhatd. 
Expugner (-pug-), v. a. os- 

trommal bevenni. 
Expulser, v. a. m6d. meg- 

hajtani ; prat, ki'&zni, 
Expulsif, ve, a. m6d. has- 

hajtd. 
Expulsion, f. elUzes; prat. 

kitetel (birtokbdl) ; m6d. 

hashajtds; hajtds. 
Expurgade, v. eclaircisse- 

ment. 
Expurgation, v. ^m^rsion. 
Exquis, e, a. kitilnd^ vdloga- 

tott; — ement, adv. kitU- 

nden. 
Exsanguin, e, a. m^d. vSr- 

telen, [kiszdradds. 

Exsiccation, f. kiszdritds ; 



Ezsuooion 

Exsuccion (-6uk-cion),f.m6d. 

phys. kiszivds. 
Exsudation, f. phys. izza- 

dds. 
Exsuder, v. n. mM. phys. 

izzadni. 
Extant, e, a. prat. Utezd. 
Extase, f. ihlettsig ; fig. el- 

ragadtatdSf gy'dnydr. 
s'Extasier, v. r. elragad- 

tatni; 2. v. a. elragadni, 

elbdjolni. 
Extatique, a. elragadtatd. 
Extemporaner, v. n. heve- 

nyeszni. 
Extenseur, m. an. nyujtd 

izom. 
Extensibility, f. did. nydjt- 

hatdsdg. 
Extensible , a. did. nyujtd 

Jiatd. 
*Extensif, ve, a. terjedt; 

— vement, adv. terjedelme- 

sen. 
Extension, f. did. kiterfedes; 

2. kinyujtds ; fig. kiterjesz- 

tes; gr. par — , adt. .td- 

gasb ertem6nyben. 
Extenuation, f. gyongiUSs ; 

pal. enyhltis. 
Ext^nu^, e, a. elgyongiilt. 
Ext^nuer, v. a. elerdtlenitni; 

prat, enyhitni ; 2. s'— , v. 

r. gyongiilni, 
Ext^neur, m. kiiLsd ; fig. ne 

voir que 1'— d'une chose, 

csupdn feliilegesen tekinte- 

ni nmit ; 2. szin, kUlsd, 

alak; 3. kulfold; 4. si 1'— , 

adt. kiilsdleg ; 5. — , e, a. 

kUlsd ; — iement, adv. kiil- 
sdleg. 
Ext6riorit6, f. 6col. kiilrSsz^ 

felUlet. 
Exterminateur, trie?, s. a. 

pusztitdj irtd; ange — , dl- 

dokld angyal. 
Extermination, f. irtds. 
Exterminer, v. a. irtaniy el- 

pusztitni ; it. fig. 2. s'— , v. 

r. fam. kimeriUni. 
Exteme, a. kiHsd. 
Extincteur, m. irtdt pusz- 

titd. 
Extinctif, ve, a. eloltd. 
Extinction, f. eloltds; fig. 

kihalds ; chi. oltds ; m6d. 

enyeszet : sovdnysdg ; prat. 

206 



niegsziintet^s ; it. tSrleisz- 

tis. 
fExtirpateur, v. extincteur. 
Extirpation, f. chir. e2-, h- 

vdgds ; fig. irtds. 
Extirper, v. a. irtani : chir. 

le-, kivdgni; fig. irtani, 

megsemmisiteni. 
Extorquer, v. a. zsarolni, 

kicsikami. 
Extorsion, f. zsarolds. 
Extozoaire, 8. a. h. n. csip- 

direk. 
Extra, m. pal. rendkiviili 

tdrvinynap ; 2. m. pi. ki- 

rdndulds. 
Extracteur, s. et a. m. sze- 

meld. 
Extractif, ve, a. gr. kivono; 

2. chi. m. V. extrait. 
Extraction, f . arlth. kivorm; 

chi. lepdrolds; chir. h- 

huzds ; 2. szdrmazds. 
Extracto'r^sine, m. chi. 

gyantavonat ; — sucre, m. 

cukorvonat. 
*Extrader, v. a. kiadni. 
Extradition, f. pal. fci-, at- 

adds. 
Extraire, v. a. ir. kivonni; 

chir. kibuvni; 2. kivona- 

tot kiszUni. 
Extrait, «m. pharm. vonat; 

chi. vonat-anyag ; 2. hi- 

vonat; — de sepulture, 

halotti bizonyitvdny. 
Extrajudiciaire, a. prat, tor- 

vinysziken kiviili; — ment, 

adv. t.sz. kivUl. 
Extra-muros (-roce), adv. 

vdroson kiviU. 
Extraordinaire, a. rendkivii- 
li ; kitWnos; prat, proce- 
dure — , fenyitd eljdrds; 

2. csuddlatoSy tulzott, w- 
vetsiges; II. — , m. c'est 
un — , ritka esemeny ; rit- 
kasdg; 2. kiUonos koUseg; 

3. meUSklap ; 4. drap. -s 
fins, igen finom ; 6. prat, 
jug^ment k 1'—, fenyitd 
itilet ; —ment, aidv. rend- 
kivUl ; prat. proc6der -, 
fenyitoleg eljdmi; 2. n^- 
vetsegesen^ csuddlatosan. 

Extrapasse, v. strapasser. 
Extravagamment, adv. bo- 
londosant ttUsdgosan, 



oe 



Ex-Toto 



Fa^n 



Extravagance, f. tlUcsapon- 

gds, tulsdg. 
Extravagant, e, a. tulcsa- 

pongd, tulsdgos; 2. — , e, s. 

oolondf hotor. 
Extravaguer, v. n. eszelos- 

kodni ; fSlre heszilni. 
Extravasation, extravasion, 

f. m6d. kiimUs, 
s'Extravaser, v. r. bot. m6d. 

Momleni. 
Extraversion, f. chi. elvd- 

lasztds. 
Extreme, a. legszelsd ; ki- 

vcUd ; legv^gsdfVSgsd; 8zer- 

folotti ; 2. m. tiUzatf tul- 

sag, viglet ; — ment, adv. 

szilsosegig ; tiilsdgosan, 
Extreme-onction , f. cath. 

utohd-ken^t. 
in Extremis (m-6k8-tr6-niice) 

ftdv. jur. haldlos- dgyon. 
Extr^miser, v. a. utoUd ke- 

netet adni; szentsigekkel 

elldtni. 
Extr^mit6, f. veg ; — s, pi. 

vigtagok; 2: attendre k 

1'—, az vtolsd pillanatig 

vdmi ; 3. §tre k 1'—, licd- 

dokolni; 4. viginsig ; 5. 

szelsdsig , tulzat ; 6. k 

toute — , adt. v^gsd eset- 

hen. 
Extrins^qiie , a. did. kill, 

kiilsd ; valenr — , n€v4rtek; 

—ment, adv. kiUsdleg. 
Extumescence, v. tumefac- 
tion. 
Exuberance, i. folosLeg ; — 

de mots, liosszadalmassdg; 

dradozds. 
Exuberant, e, a. m6d. foVos- 

leges. 
Exub^re, a. m^d. enfant — , 

emldtdl elvdlasztott gyer- 

mek, 
Exidc6ration, f. m6d. evese- 

d^s, genyedes ; 2. keles. 
Exulc6rer, v. a. m6d. ge- 

nyeszteniy genyedist okoz- 

ni. 

Exultation, f. 6cr. rivalgds^ 

kurjongatds, 
Exulter, v. n. 6cr. ujongat- 

ni, orvendezni. 
Exustion, V. brfilure. 
Exutoire, m. m6d. genyku- 

tac8. 



Ex-voto (^ks-v6t6), m.foga- 

ddsbdli ajdnd^k, 
Ezteri, m. min^r. v^rle. 



T. 

F (fe, on df), m. a betusoro- 
zaiban 6. 

Fa, m. mus. JP, a hangrovat 
4. z'dngijfi. 

Fabagelle, m. bot. vadka- 
poma. 

Fabalie, f. bot. babszdr. 

Fable, f . mese ; 2. cselekvSny; 
3. regetan ; 4. il sert de — 
k tout le monde, minden- 
ki gunytdrgyavl szolgdl. 

Fabler, v. a. mesilni ; 2. ha- 
zudozni. 

Fablier, m. mesek'dnyv ; 2. 
meseird. 

Fabr^gue, f. bot. kakukfU. 

Fabricant, m. gydros. 

Fabricateur, m. gydrtd ; — 
de fausse monnaie, pinz- 
hamisitd ; fig. — de men- 
songes, hazugsdgkohold. 

Fabrication, f . gydrtds ; fig. 
— d'un faux acte, okmdny- 
hamisUds. 

Fabrique, f. jur. templom- 
ipitis ; 2. egyhdzi vagyon ; 
peint. epUleiek, romok ; 3. 
gydrtds; gydrtmdny ; fig. 
egyontetii ; 4. gydr. 

Fabriquer, v. a. gydrtani; 
fig. koholni. 

Fabuleusement, adv. mesS- 
sen. 

Fabuleux, se, a. inesis, 

Fabuliser, v. a. mes^lni, 

Fabuliste, m. meseird. 

Fabulosity, f. meseszerils^g. 

Facade, f. IwmLokzaU 

Face, f . fam. arc ; — enlu- 
min6e, rezes arc ; 2. foUi- 
letyfolszin; 3. b&t. hom- 
lokvonal ; fort. arcUk ; 
faire — k, dtellenben lenni ; 
com. »» k ses engagements, 
kdtelezettsigeinek eleget 
tenni ; 4. fig. helyzet^ dlla- 
pot; par toutes les — s, 
minden oldalrdl; 5. t. t. 
an. foliilet; mon. fej; 
peint. arcvondl ; horl. ko- 
rongtdny€r; 6. k la — , 

207 



adt. szemeldttdra ; it. en 
— , adt. szemben; de — , 
adt. szemtdl-szembe. 

Face, e, a. homme bien — , 
deli termetU firfiu, 

Facetie (-cie), f. bohdsdg. 

Facetieusement (-ci-), adv. 
bohdkdsaUj furcsdn. 

Facetieux, se, (-ci-), a. bohd- 
kdSf furcsa. 

Facette, f. metszett lap ; — 
oldal : an. csukldlap. 

Facetter, v. a. lap. metszeni^ 
csiszolni. 

Fache, e, a. boszus^ haragos; 
je suis bien — , nagyon 
samdlom. 

Fdcner, v. a. megharagttni^ 
boszantani ; 2. biUitni ; 
fam. soit dit sans vous — , 
sirt€s ri4lkul legyen mond- 
va ; 3. se— , v. r. boszan- 
kodni ; 4. imp. il me — e, 
saJTidlom. 

Fficherie, f. boszdsdg, harag. 

F^heusement, adv. boszH- 
san; kellemetlenul. 

Facheux, se, a. boszus ; kel- 
lemetlen ; 2. fdradtsdgoSy 
alkalmatlan; S. nehSzkeSf 
szdrszdlhasogatd ; 4. m. 
alkalmatlan ember ; it. al- 
kaZmatlansdg. 

Facial, e, a. 1. 1. an. nerf — , 
arcideg. 

Faciende, f. drmdny. 

Facile, a. konnyii ; g^nie — , 
fogekony elme ; 2. engede- 
keny^ tdrsas^ nydja^s ; 3. m. 
tulengedekeny ; it. kony- 
nyelmil ; 4. m. fam. kony- 
riyilseg; —ment, adv. kdny- 
nyen. 

Facilite, f. konnyuseg ; com. 
konnyebbites ; 2. eWz4- 
kenysig ; 3. folfogds; 4. 
engedikenyseg. 

Faciiiter, v. a. konnyitni ; 
eWm^zditni, 

FaQon , f. alaky alakzatf 
minta; d'une etrange — , 
csvddlatos mddon ; 2. mun- 
ka; murikabir; agr. mive- 
les, munkdlds ; if faut trois 
— s si la vigne, a szdldt fid- 
romazor kell megkapdlni; 
pal. mdsoldsi dij ; 3. vise- 
let, mdd ; chacun a sa — 



fFaoonde 

mindenki a maga mddja 
szerint ; gr. — de parler, 
kifejezSs; ce u'est qu' 
une— , ez csvpdn szdlds- 
mod; 4. fam. de bonne — , 
illedielmes ; pr. cela n'a ni 
mine ni — , sefiiU iefa/r- 
ka; 5. ord. ipl. teketoria ; 
szertartdsok ; neMzs^g; it. 
dvatossdg; cifrdlkodds ; 6. 
fajta ; 7. aidt. en toutes — s, 
minden tekintetben ; 11. de 
—que, conj. ugyannyira ; 
2. de —que, adv. ily md- 
don; 3. en aucune — , 
adt. 8emmik£pen. 

tFaconde, f. ^kesszolds. 

Fa<?onnage, m. t. t. mintd- 
zd», 

Fa<?onner, v. a. mintdznit 
alakUni; agr. mivelnif meg- 
munkdlni; fig. kepezni;2. 
szoktatni ; 3. v. n. teketd- 
ridzni ; 4. se— , v. r. kip- 
zddni ; it. szoknL 

Fac^ionnier^ 6re, a. szertartd- 
808 ; Uketdrids ; 2. s. ma- 
nuf. mintd8z, 

Fac'similaire, a. utdnzott ; 
— 8imil6, m. kizmds ; *— si- 
miler, v. a. utdnozni. 

Facteur, m. luth. hang8zer- 
gydrtd; com. uzletvezetd ; 
levilhordd; alg. Unyezd ; 
aiith. 8Z0T0Z6 ; ^con. — 8- 
couvoirs, pi. kdUdkemence. 

Factice, a. utdnzott^ mester- 
84ge8 ; fig. vie8t€rk€U ; 
— ment, adv. mesterkelten. 

Factieux (-ci-). m. IdzUd, 
bujtogatd; 2. — , se, a. ze- 
nehonds^ pdrt08. 

Faction, f. pdrtoskodds, moz- 
galom ; it. pdrt ; mil. szol- 
gdlat; drdlllds; it. Ie8el- 
kedis. 

Factionnaire, m. guer. 6r ; 
2. szolgdiattevd tUzt. 

Factorage, m. com. mHveze- 
t8fizeti8e ; hizomdnydij. 

Factorerie, factorife, f. com. 
ugyviselMg ; it. drurak- 
tdr. 

Factotum (-tome), m. min- 
denes. 

Factum (-tome), m. t^ny. 

Facture f. com. dniszdnda ; 
2. 1. 1. kidotgozds. 



Faotnyer 

Facturer, v. a. com. drujegy- 

zikhe imi, 
Facultatif, ve, a. jnr. meg- 

engedhetd, fdlhatalmazd. 
Faculty, f. tehetsSg, kipea- 

8ig ; it. UUajdonsdg ; — vi- 

tale, ileterd; 2. jog ; 3. tan- 

kar ; 4. pi. vagyan, 
Fadaise, f. izetleruigj siUet- 

lensig, 
Fadasse, a. p. u. bdrgyu^ 

Fade, a. izeveszett^ izetlen; 

fig. izetlen, bdrgyu ; siUet- 

len (beszed); '—ment, adv. 

izetlenul. 
Fadeur , f . iztelensig ; fig. 

izetlens^g, bdrgyusdg, kel- 

lemtelens^g, 
Fagone, f. an. meU-mirigy, 
Fagot, m. r6z8enyaZdb ; pr. 

vous diriez qu'il ne s'agit 

que de — s, polyvakint 

8z6rja p€nz€t ; conter des 

—8, k€rkedni; brftler le 

— , korcsmdzni; mus. bu- 

gdsip; ton. har d4f nvH^ 'poip. 

motyd. 
Fagotage, m. rdz8ekdti8 ; 2. 

p. u. rdzse ; fig. sUletlensig. 
Fagoter, v. a. r6z86t kotni ; 

fig. dssze-vissza hdnyni ; 

izl€8teleni\l dltdzkddni; 2. 

8e— , V. r. nevetaiges md- 

don dUozkodni. 
Fagoteur, m. rdzsekotd ; fig. 

gdnyld8Z ; firceld. 
Fagotier, m. ddre ember. 
Fagotin, m. boMc ; .fig. 8ziU 

csap. 
Faguenas, m. dokos 8zag. 
Fahlerz (fa-lertse), m. mi- 

n6r. fakond. 
Faible, a. gy'dnge, erdtlen; 

peint. jelentSkteien ; com. 

Tiem kapd8; 2. fig. inga- 

tag; II. m. gyonge ; gy'dn- 

geseg ; 2. gyonge oldal ; 

—ment, adv. gyongen ; 

gyarldn ; v€konyan. 
Faiblesse, f. gybngesig, erdt- 

lens^g ; 2. djuUU ; tomber 

en — , eldjulni ; 3. gyarld- 

8dg ; t&k€letlem€g ; 4. cse- 

kilysig, 
Faiblir, v. n. gydngiilni ; in- 

gadoznif bdtorsdgdt ve8Z- 

teni. 

908 



Faire 

— »- 

Faide, m. jur. verboszd. 

Fuence, f. com. kdedeny ; 
— rie, f. kded£nygydr. 

Faiencier, dre, s. k6edeny- 
gydros. 

FaiUance, f . gydvcudg. 

Faille, f . com. selyemkelme ; 
it. fejk^ndd. 

Failli, e, a. elhibdzott; k 
jour — , alkonyatkor; 2. m. 
com. bukott. 

FaaiibiUt^, f. Uvedhetdsig. 

Faillible, a. hibdzhatd. 

Faillir, v. n. ir. tivedni ; hi- 
bdzni; 2. csalatkozni; 3. 
megszunni ; elgy'dngiilni ; 
kihalni ; le coeur me fsnt, 
fdj a gyomrom; 4. elhi- 
bdzni ; ^ — , ou i — , fam. 
j'ai — i mourif, majd meg- 
haltam; com. megbukni. 

Faillite, f. com. 6t**a«, torik. 

Faim (fain), f. ihsdg; €tvdgy; 
pr. k qui a — tout est bon, 
legjobb fuszer az ikseg. 

Faim-calle, — valle, f. v6t. 
ehkdr. 

Fatne, f. bot. bikkmakk. 

Faineant, e, s. a. henye, 
rdst. 

Fain^anter, v. a. fam. )U' 
nyilni. 

Fain^antise, f . henySseg. 

Faire, v-. a. ir. csindlnU k^- 
pezni; 2. k^azUeni, elhi- 
8ziteni ; — du pain,'fc«ny<f- 
ret sUtni; — du beurre, 
kdpiUni ; 3. hatni, tenni ; 
com. — traite 8urq.,t7kir^ 
vdUdt inUzni ; p. qui bien 
fera, bien trouvera, h 
hogy igyekszik ugy veszi 
haszndt ; 4. vigezni, telje- 
8iteni; elkooetni; 6. teljf- 
sitenit megtartanU kovet- 
ni ; — son droit, jogot ta- 
nulni ; 6. — un tour de 
promenade, sStdlni ; 7. — 
la barbe, borotvdlkozni : 
— un jardin, kertet mu- 
velni ; 8. — de, haszndlni, 
rendelkezni (vmivel, vhi- 
vel) ; mivelni ; meg—, dt- 
vdUoztatni; 9. idomUni, 
kipezni , szoktatni; 10. 
n'avoir, que — de qch., 
nem haszndlni, nilkiUoz- 
hetni, nem kivdnni ; il n*a 



'•JKr 



pins que — de maitre, 
nine* tdbb^ szuksege tarn- 
tora ; 11. foglalkozni ; je 
n'ai rien k — , ninct dol- 
gem ; 12. tlzm, gydkorolni, 
hetolteni; — la banque, 
penzvdltdnah lennit ban- 
kdndgot ikzni; il fait la 
cuisine, szakdcskodik ; 13. 
dhrdzolni^ k^pviselm^ 8ze- 
milyentni ; — le malade, 
magdt hetegnek tetetni ; — 
I'enfant, gyermekeskedni ; 
14, hirdetni, mondanif el- 
hiresztelni; on le faisait 
mort, azt viondtdk rdla^ 
hogy meghalt ; — savoir, 
tudatni; — circuler, ko- 
roztetni; 15. okoznit al- 
halmat adni ; gerjeszteni ; 
16. —tatni , —tetni ; — 
faire, csindltatni : — im- 
primer, nyomtatni ; — at- 
iendre, vdrakoztatni ; 17. 

— I'eau, hugyozni ; — son 
cas, szuks^git vigezni ; 16. 
izerezni^ keritni ; bevenni 
(pSnzt) ; mar. — couler k 
fond, eUiilyeszteni; — eau, 
meghasadni; — d^^Peau, 
ivdvizet beszerezni ; 19. 
helyettesitni ; — bon pour 
q., vkiert jdtdUni ; 20. — 
des recrues, ujoncokal to- 
horzani ; 21. com. combien 
faites — vous ce chapeau ? 
mennyire tartja e kalapot? 

— ^lix, drtszahni ; 22. se- 
giteni, haszndlniy javdra 
izolgd,lni; 23. — don, ajdn- 
dekozni; —des caresses, 
hizelegni; 24. (rdvitele- 
^n) il n*aime pas tant le 
jeu qu'il faisait jadis, nem 
nereti annyira a jdtikot^ 
^ird hajdan ; 26. jeu. ki- 
adni : je viens de — , mo ft 
adtam hi ; 26. v. a. et n. 
dolgozni^ foglalatoskodnif 
ctelekedni ; laifiser le done 
— , c»dk hagyja 6t ; hatni ; 
p. comme if t'a fait, fais- 
lui, szeget szeggel; 27. 
nwndani; je ne le veiix 
pas, fit-il, nem akarom^ 
mondd; fam. — dans sa 
culotte, magdt osszeszar- 
ni; 28. v, n. dsszeiUeni; 



FaisaUe 

illefii ; 29. v. imp. il fait 
nuit, 6j van ; il fait froid, 
hidegvan; II. se— , v. r. 
t&rtSnni, megesni ; se — 
riche, meggazdagodni ; 2. 
k€pzddni ; lenni vmivi ; 
8. magdt tetetni; 4. se — 
peindre, magdt meg/Still- 
tetni; v. faire (16); p. 
tout se fait avec le temps, 
tiirelem rdzsdt terem; 5t 
se — , javulni ; 6. il se fait 
nuit, alkonyodik ; HI. — , 
m. tett, cselekedet ; 2. 
peint. modxyr, 
Faisable, a. lehettSges^ e$z- 
k'ozdlhetd ; it. szabad^ meg- 
engedett. 
Faisan, m. om. fdcdn; — e, 
— de, i.fdcdnjirce; — deau, 
m. kis fdcdn. 
Faisander, v. n. et se— , v. r. 

vadizagdnak lenni. 
Faisanderie, f. fdcdnkert. 
Faisandior, m. fdcdndr. 
Faisceau, m. kiiteg, nyaldb ; 
opt. — optique, sugdmya- 
Idb. 
Faiseur, se, s. k^szitd ; — 
d*esprit, elmSnc ; p. les 
grands discurs ne sont 
pas les grands — s, a mely 
tyuk sokat kdrdl, keveset 
tqjik; 2. keritd; ^con. ha- 
muigetd. 
Faiselle, f. 6cou. sajtkdva. 
Faisserie, f. kosdrfonds. 
Faissier, van. kosdrfcmd. 
Fait, m. cselekedet^ tett ; je 
sais les — s et les gestes 
^e cet ho'mme, ism^rem ez 
ember viselt dolgait; jur. 
voies de — , tettleges bdn- 
talom ; 2. teny ; au — , a 
dologra; §tre au — , jdl 
6rteiiilve lenni ; 3. ce n'est 
point votre — , ez nem on- 
nek val6 ; 4. re«z, osztdly- 
rSsz ; iron, donner le — & 
q., vkit jdl lehordani ; 5. 
de — , adt. vaZdban; 6. en 
— , adv. vonatkozdlag ; 7. 
si — , adv. oh igen ; 8. tout 
k — , teljessSggelf merSben; 
9. dans le — , par le — , 
valdjdban^ voltakipen. 
Fait, e, a. csindlU kiszitett ; 
cela vaut — , bevegzettnek 



Falun 

tekintketd ; bien —Jdl ter- 
mett; fiUe — e, eladd ledny; 
fig. il a la t@te mal — e, 
nines helyen az esze; 2. 
e'en est — , vige van ; vin 
— , iliatd bor ; mar. vent 
— , tartds 8z^l; com. pa- 
pier — , forgatott vdltd. 
Faltage, m. charp. fddSlszik. 
Faitard, v. faineant. 
Faite , m. bat. tetd^l , ge- 
rinc ; 2. g6o. vizvdlxuzt€k ; 
orom, C8UC8; manuf. /o- 
ndkoldal ; fig. Ieg0bb 
pole. 

Faitidre, f. gerinc-cserip ; — 
d'une tente, sdtorfa ; 2. a. 
f. vue — , dkfirszem. (pad- 
Ids ahlak). 

Faix, m. teher ; it. fig. 

Falaise, f. mar. meredekpart; 
huUdmverddSs ; sziklahdt. 

Falbala, m. mod. rakott 
rdnc. 

Falbalasser, v. a. coutur. ra- 
kott rdnccal diszitni. 

Falci'foli6, e, a. bot. sarld- 
dadlevelii ; — nelle, f. orn. 
batla. 

Falcorde, f. om. cerk4S. 

Faligoterie, v. sottise. 

Fallace, f. csalds. 

Fallacieusement, adv. csal- 
fdn. 

Fallacieux, se, a. cscdfa^ dl- 
nok. 

Falloir, v. imp. ir. kelleni ; 
comme il faut, ^7/^ ; 2. si 
faut-il que, bdrmint le- 
gyen is ; kell hogy . . . ; II. 
— , sziiksigelni ; III. — , 
hidnyzani ; tant s'en faut, 
kordnt se. 

Fallourder, v. duper. 

Falot, m. nyeles-ldmpa ; szu- 
rokserpeny ; 2. ostoba; 3. 
— , e, a. ostoba ; nevetsi- 
ges; — ement, adv. osto- 
bdul. 

Falotier , m. Idmpagyujto- 
gatd. 

Falourde, f . gallykoteg ; orn. 
V. falcorde. 

Falsiflable, a. haminthatd. 

Falsificateur, m. hamisitd. 

Falsification, f. hamisitds. 

Falsifier, v. a. hamisitni. 

Falun, m. csigahijfold. 



HArtojifft : Fnnoia-magyar sz6tdr. 



209 



Falnat^re 

Falnniere, f. expl. kagylofe- 

8zek. 
Fame, f. hirfi^v. [hirhedt. 
Pam^, e, a. hXmeves; mal — , 
Famelique, a. UlheUen ; ki- 

ihezett ; .2. — , m. telhet- 

len, 
Fameueement, adv. Mresen; 

fam. derekasan. 
Fameux, se, a. hires; m. p. 

hirhedt. 
Familiariser, v. a. azoktatni; 

2. se— , V. r. megbardt- 

kozni ; 3. hizalmaskodni ; 

4. ftzokni (vhez). 
Familiarite, f. meghitU^g^ 

bizalniatfsdg. 
Familier, ire, a. hizalmas^ 

meghitt ; fesztelen ; szelid ; 

2. kdzdmiges ; 3. gyakor- 

lott,folyd, 
Famili^remeiit, adv. bizal- 

masan. 
Famille, f. csaJdd; 2. nein- 

zettseg ; h. n. dllatnem. 
Famine, f . ehs^g; fig. prendre 

q. par — , rdvidebb pordzra 

fogni vkit. 
*Famosit6, f . hXresseg ; hir- 

hedis^g. 
Fanage, m. agr. szinagyilj' 

i^8 ; it. kaszdsber. 
Fauai&on, fenaison, f . kaazd- 

Ids ideje. 
Fanal, m. hajnldmpa ; 2. v. 

phare ; 3. ng. tudomdnyos 

utmutato. 
Fauatique, a. vahb«zg6^ ra- 

joskodd. 
*Fanati8er, v. a. bosziteni ; 

2. V. u. rajongani ; 3. se— , 

v. r. rajongdvd lenni. 
•Fanatiseur, m. rajongd. 
Fanatisme, m. raj osk odds; 

2. hit-f vaUdsdiih. 

Fane, f. jard. lev^l (murok€ 
sib,) ; 2. szdraz level. 

Faner, v. a. agr. gyHjteni 
(szendt ) ; 2. hervasztam ; 

3. se— , V. r. liervadni ; fo- 
nyadni ; it. fig. 

Fanenr, se, s. agr. szena- 

gyujto. 
Fanfau , m. mon petit — , 

babdm; iron, c'est un 

grand — , nagy mihaszna. 
Fanfare, f. mus. harsomja- 

szd. 



Fascine 



Fanfai'er, v. n. trombitdt 
harsogtatni ; ugrdndozni ; 
bUszkelkedni. 

Fanfaron, a. m. fitogtatd ; 

2. — , ne, B. kirkedi^ nyeg- 
le : hebehurgya, szeleburdi. 

Faufaronnade, fanfaronne- 
lie, f. dicsekedis^ k^rke- 
dSB : hebehiirgyasdg. 

*Fanfreluche, f. hiu pompa. 

Fange, f. sdr; it. szennyes 
Slet; tUjassdg, 

Fangeux, se, a. sdros, isza- 
pos. 

Fauisse, f. V6msz6r. 

Fanon, m. lebemyeg; hal- 
Jiej ( bdlmU) ; man. csbmb, 

Fantaisie, f. kipzelet; kipze- 
lSte)iet84g ; 2. kepzelodes ; 

3. szeszely ; 4. eszme ; 5. 
dbrdnd ; 6. mus. andalgd. 

fFantasier, v. f&cher. 

Fautasque, a. dbrdndos^ db- 
rdndszeru ; szeizilyes; aka- 
ratos ; 2. csuddlatos ; 3. — , 
m. dbrdndozd : — ment, 
adv. dbrdndosan; csudd- 
latosan. 

Fantassin, m. mil. gyalog- 
katotia. 

Fantastiqne , v. fantasque 

(1). 

*Fantastiquer , v. n. szesz^- 

lyeskedni. 
Fant6me, m. kin^rtet ; 2. 

dbrdny, dbrdnykep. 
Faon (fan), m. ven. szarvas- 

borju. 
Faonner (fa-ne), v. n. v6n. 

borjazni. 
Faquiu, m. gazember ; pop. 

faire le —yfenJiejdzni. 
Faquinerie, f. fam. gaztett ; 

pop. kerked^s. 
Faraillou, m. mar. rneUek- 

zdtony ; parti torony. 
Farais, m. pech. burdny- 

hdld. 
Farce, f. cuis. t'dlteUk ; 2. 

bohdzat; fig. bolondozds. 
Farcer, v. n. pop. bohds- 

kodni. 
Farcesque, a. bohds^ bohn- 

do8. 
Farceur, m. bohdc. 
Farcin, m. v6t. fireg. 
Farcineux, se, a. v6t. fereg- 

kdros. 

210 



Farcinii^re, f . bot. pimpo. 
Farcir, v. a. cuis. tdlteni ; 2. 

se— , V. r. gyomrdt megter- 

helni. 
Farc'ssnre, f. cuis. tolteUk. 
Fard (far), m. arcfegtek; 

— rouge f jpirosUd ; fig. szo- 

bdsig ; it. szinles, dlnok- 

sdff ; sans — , dszinten. 
Fardeau, m. teher ; it. fig. 
Fardeler, v. a. mdlhdzm. 
Fardement, m. kenddzes. 
Farder, v. a. kendozni; fig. 

csinozni ; elpaJd»tolni ; 2. 

V. n. ma<?. siilyedni; 3. 

s'— , V. r. magdt kendozni. 
*Fardeur, m. himezd-hdmozd. 
Fardier, m. tiike-szdnkd. 
Farfadet, m. myth, mano^ 

bdnyarim; fig. virgonc^ 

ugrdfules. 
Farfara, f. bot. szattyu. 
Farf6uiller , v. n. motozni, 

furkeszni; 2. v. a. ossze- 

hdnyni. 
Faribole, f. balgasdg, ddre- 

sig. 
Farinac^, e, a. bot. liszine- 

mil. 
Farine, f . liszt ; — folle, ma- 

lompor; p. ils sont de 

meme — , egyborddhan 

szottek ; min^r. — empoi- 

sonn^e, egerkd. 
Fariner, v. a. belisztezni. 
Farineux, se, a. lisztes; 2. 

jard. pardzB ; kdsds ; 3. m. 

tesztds'^tel. 
Farinier, ore, s. fisztdrus; 

2. —ere, f. ^con. lisztes- 

kamra. 
Fario, m. icht. pisztrdng. 
Farlouse, f. om. retike. 
Farouche, a. vad; 2. man. 

bokros ; ext. emberkeriiW ; 

rideg ; fig. szigoru. 
Farrage, m. ^con. ketszeref. 
Farr^age, m. aratdrisz ; fig. 

et fam. kever€k^ zagyva- 

lek. 
Fascies (fa-cie), f. pi. conch. 

csikok. 
Fascinage (fa-ci), m. rozte- 

gdt. 
Fascinateur, trice, a. igezo. 
Fascination (fa-ci-), f. meg- 

igSzes. [zsekeve. 

Fascine (faci-), f. hydr. ru- 



ITasoiner 

Fasciuer (iaci-), v. a. megbU- 

vdlni; megbahondzni; 2. iig. 

dmitnif eldmitfU. 
Fasciole, m. mitely, 
Pas^ole, f. bot. baouga. 
Fasier, v. n. mar. lobognu 
Fasque, f. 6con. kereszt, 
Faate, m. pompa^ feny ; fig. 

gdg ; 2. — s, pi. ivki'myvek. 
Fastidieusement, adv. unal- 

masan^ Jwsazadalmasan, 
Fastidieux, se, a. unalmas; 

alkalmatldh, 
Fastigiaire, f. bot. omboly. 
Fastuensement, adv. pompd- 

san; gdgosen. 
Fastueux, euse, &,p(mipd8; 

gSgos. 

Fat (fate), a. m. izetlen, kac- 
kias; eszeWs; 2. m.balgdc; 
kamasZy pimasz. 

Fatal, e, a. viszteljes, vesz- 
hozS ; 2. dont6; 3. szeren- 
csetlen; V€8zilye8;~eiaent^ 
adv. szerencsetlenill: 

Fataliser, v. a. gzerencsit v. 
szei'encsetlens^get eloidez- 
ni ; 2. v. n. sorsra bizni. 

Fatalisme, m. vegzethivis ; 
vegzetessSg. 

Fataliste, m. vigzet hivd. 

Fatality, f. vegzet; baUdg^ 
baleset. 

Fatidique, a..jd8ld. 

Fatigant, e, tL.fdra^ztd ; ter- 
hes ; 2. unalmas^ alkalmat- 
lan. 

Fatigue, f . fdradsdg ; fdra- 
dalom, baj. 

Fatiguer, v. a. fdrasztani^ 
kimeritni ; fig. zaklatni, 
hdborgatni ; agr. elcsigdz- 
ni ; 2. v. n. fdradni ; 3. 
se— , V. r. elfdradnif khne- 
riilni. 

Fatrafl, m. lorn, limlom ; fig. 
— de paroles, iires szofial- 
maz. 

*Fatra88er, v. n. pop. enye- 
legni ; hasztalansdgokkal 
bibel&dvi. 

Fatuity, f. balgatdg^ izetlen- 
^ ffeg. 

Fatum (-ome), m. sors^ veg- 
zet. 
Fauber (-^r), m. mar. kizi 
^ seprd. [rolni. 

Fauberter, v. a. mar. «u- 



Fanbertenr 

Fauberteur, m. mar. surold, 
Faubloyer, v. n. ostobasdgo- 

kat fecsegni. 
Faubourg (-bour), m. kiilvd- 

ro8, 
Faucbage, m. 6con. kaszd- 

Ids ; 2. kaszdsbSr. 
Faucbaisou, m. agr. kaszd- 

Ids ideje. 
Fauchard, m. agr. hosszu- 

nyelii sarld. 
Faucb6e, f. agr. rend. 
Faucher, v. a. kaszdlni ; fig. 

elptuztitni ; pop. — le 

giaud pr^, gdlyarahsdgra 

keriilni, 
Fauchet, m. agr. szenage- 

reblye ; — ette, f . jard. ker- 

teszkSs. 
Faucheur, m. agi*. kaszds; 

2. icbt. sarld gzdmyashal ; 

z. — , faucbeux, kaszds- 

pdk, 
Fauchou, V. ^trape. 
Faucille, f. sarld ; bot. — 

d'espagne, vadlencse, 
FauciUon, m. dim. kacor, 

bicsak ; bois k — , galyfa. 
Faucon, m. sdlyom, 
Fauconneau, m. sdlyomfi; 

2. jfalkony (dgyu). 
Fauconuerie, f. sdlymdszat. 
Fauconnier, m. sdlymdsz. 
Fauconniere , f. sdlymdsz- 

tarisznya, 
Faudage , m. drap. tiiret- 

8zdl. 
Fauder, v. a. drap. ho88zdban 

dsszehajtani. 
Faufiler, v. a. fercelni ; etre 

—h avec q., vkivel szoros 

'd88zekbtteti8ben lenni; 2. 

se — , V. r. megismerkedni. 
Faufilure, f . coutur. ferceles. 
Faulde, faude, f. e. f. mile- 

Jieiy. 
Faultrage, m. cout. legelte- 

t^ni jog. 
Faulx, V. faux (m.) 
Faune, m. myth, fanemto ; 

2. — , f. dllatleirds. 
Fauperdrieu, m. om. C8irke- 

8zd kdnya. 
Fauque, m. sav. kis gerenda. 
Faussaire, m. hami8itd. 
Fausse,- v. faux (a.). 
Fausse'alarme, f. vakldrma ; 

— braie, f. arch, laposfodel; 

211 



_^ Faux 

fort, ahdfaiga;— brancbe, 
f. jard. fattyu'dg; — fe- 
netre, f. arch, vakablak. 

Faussement, adv. hamisan; 
jogtalanul. 

Fansser, v. a. elgorbitni; el- 
C8avami; fig. — sa foi, 
8zavdt megszegni ; — com- 
paguie, eIo8onni ; 2. v. n. 
gorben maradni ; 3. se — , 
V. r. meggorbi'dni. 

Fausset, m. mus. fattyu- 
hang. 

Fausset^, f. hami88dg, valdt- 
lavsdg ; 2. Juimis hir-; 3. 
kit8zinu8Sg. 

Faussure, f. fond. ivele8. 

fFaut, m. f6o. engedetlemSg. 

Faute, f. vetseg ; vetek ; 2. 
hiba; botlds ;' 3. hidny ; 
faii'e — , hidnyozni ; II. — , 
adt. — d'argent, pinzszil- 
ke miatt ; — pai* lui, ha 
elmulasztja ; 2. sans — , 
adt. mulhatatlanul ; bizo- 
nyo8an. 

Fauteau, v. b6Uer. 

Fauteuil, m. karo88zek ; fig. 
c6der le — , az elndk8iget 
md8nak dtadni. 

Fauteur, trice, s. pdrtfogd^ 
oltalmazd. 

Fautif, ve, a. hibds; 2. rtieg- 
bizhatlan. 

Faut age, v. faultrage. 

Fauve, v. fakd ; ch. betes 
—8, rdtvad. 

Fauvette, f. orn. papfiilmile; 

— de roseaux, xiizike. 
Faux (f6), f. agr. kasza. 
Faux, fausse, a. Iiami8^ va- 

Idtlan; 2. hQUtisitott; C8a- 
Id ; 3. utdnzott ; dl; 4. el- 
hibdzott ; fig. ciltalan; 
Mtlen ; dlnok ; 5. hibds ; 
6. m. hamissdg ; hami8i- 
ids ;1. adv. hibdsan ; ha- 
misan; helyteleniil; 8. k 
— , adv. jogtalanul; 9. 
faux, a. m. (fdnevekkel) : 

— accord, m. mus. hamis 
hangzat ; —argent, m. mi- 
n6r. csiUdmko ; —bour- 
geon, m. jard. tdkajtds ; 
— chamaiTas, m. bot. vad- 
zsdlya; — 6tui, m. tokbo- 
ritek ; —feu, m. ch. elcset- 
tenes; — frSre, m. druUS ; 



F^d^^ 



F^odal 



— fruyant, m. mellekut ; 

fig. kifogds ; hopasz ment- 

sig ; — narcisse, m. bot. 

kikerics ; —or, m. mm6r. 

sdrga csilldinkd; — teint, 

m. hamis szin. 
Faveur, f . kegy ; jtSakarat ; 

th. tour de — , kedvezis ; 

2. kegymutatds ; 3. helyes- 

les ; lettres de — , ajdnld 

levil ; com. kereslet. 
Favorable, a. kedvezd; — 

ment, adv. kedvezdleg. 
Favori, te. a. kedvenc ; 2. — , 

te, 8. kegyenc ; 3. — s, m. 

perr. pofaszakdl. 
Favoriser, v. a. kedvezni; 

2. el&mozdUani ; 3. segx- 

teni. 
F6age, m. jur. huMrlevel ; 

—noble, kiiberjdszdg. 
jF^al, a. m. hii ; k nos am6s 

et f6aux, szeretett hiveink- 

nek ; fam. c'est son — , ke- 

heU)ardtja. 
tF6aut^, I. huseg. 
F^bricitant, e, a. m6d. hi- 

degleWs. 
Febrifuge, s. et a. ni6d. Idz- 

elleni ; 2. — , f. bot. epefii^ 

ezerjd. 
Febrile, a. ni6d. Idzas, 
F6c£d, V. mati^re. > 
F^ces, f. pi. chi. iiledek. 
Fechon, m. agr. kapa He. 
Fecond, e, a. szapora ; 2. ter- 

mSkeny ; fig. dus. 
*F6condance, f. termikenyi- 

td erd. 
F6condant , e, a. termeke- 

nyitd. 
F6condation» f. termekenyi- 

tis, 
F6conder, v. a. phys. fogan- 

tatni ; 2. termekenyitni. 
F6condit6, f. termekenysig. 
F6cule, f. pbarm. iUedek- 

por. [iiledSk. 

Feculence , f. m^d. hugy- 
Feculent, e, a. m^d. zavaros. 
F6culerie, f. derceliszt-gydr. 
F6culeux, se, a. derces. 
Fed6rale , a. szovetseges ; 

—User, V. a. frigyesitni ; 

2. se =, V. r. frigyemlni ; 

— lisme, m. szovetsigrend- 

8zer ; *— tif , ve, a. szovet- 

seg szerinti ; etat =, sz'o- 



vets^ges dUam ; — tion, f. 

9zovet8€g. 
F6d^r6, e, s. a. szovetseges. 
F6dererz (f^-dre-airtse), m. 

min6r. ddrdany-ezUst. 
F6e, f. myth. tUndSr; fam. 

c'est nne — , bdjold. 
F6er, v. a. meghilvdlni. 
F6erie, f. tundirzet. 
F6erique, a. tunderies. 
Feindre, v. a. ir. hazvdni ; 

tettetnif szinlelni: 2. kdl- 

tenif kigondolni ; 3. |v. n. 

dtallani^ kiteskedni; ha- 

bozni ; 4. sdntikdlni. 
Feinte, f . tettetes, szinUUs ; 

escr. vicsel ; v^n. sdntitds. 
F61atier, m. verr. iivegfuvd. 
Feldspath (felde-chepate), 

m. min6r. Urpat. 
FMe, V. felle. 
Feler, v. a. repeszteni ; fig. 

cet homme a la tdte — ^e, 

ez embernek bogara van; 

2. se — , V. r. megrepedni. 
Felicitation, f. koszontes. 
F61icite, f. boldogsdg. 
F61iciter, v. a. koszonteni, 

fdlkoszonteni ; 2. se — , v. 

r. drvendenif magdt boldog- 

nak erezni. 
Felin, e, a. race — e, macska- 



' elir, V. n. 



FeiU", V. n. nyavogm. 
Felle, f . venr. fuvocsd. 
F61on, ne, s. a. hiltlen^ hit- 

8zeg6 ; 2. kegyetlen. 
F61ongSne, f. bot. gddirc. 
F^lonie, f. luitlemigy hiiberi 

vetseg. 
F61onnement , adv. Mile- 

nUl. 
Felouque, f . mar. nyilsajka. 
F^lure, f. hasaddsy repedes. 
Femelle, f. h. n. ndsteny ; 

2. pi. mar. kormdnyrud 

horogkarikdi. 
Feminin, e, a. ndnemit ; 2. 

noies ; 3. m. gr. ndnem. 
Femme ( fame ) , f . n6; — 

marine, ferjes nd^ asszony; 

bonne — , anydka ; — de 

chambre, komoma ; — de 

charge, kulcsdmd; — de 

manage, gazdasszony ; 2. 

hitves. 
Femmelette (fa-), {.egyiigyU 

nb ; 2. elpuhult ferfiu. 

212 



Femoral, e, a. m6d. comb . .; 

art^re — e, comb-uter. 
F^mur (-mure), m. an. comb- 

csont. 
Fenaison, f. agr. szenagyuj- 

tis ; 2. kciszdlds ideje. 
F^nasse, f. 6con. dbrak. 
Fendage, m. ^con. Jumtds. 
Fendant, m. kardvdgdsfelul- 

rdl lefeU ; 2. fam. faire le 

— , vasgyurdt szenvelegni. 
Fenderie, f. forg. rudazdg; 

2. rudhdmor. 
Fendeur, m. Jiasogato ; — de 

hois, favdgd ; p. — de na- 

seaux, vcLsgyurdy kerkedd; 

forg. rudazd, 
Fendillage , m. porcel. kar- 

colds. 
Fendiller, v. a. karcolni ; 2. 

se — , V. r. megrepedezni. 
Fendoir, m. card, hajtdvas ; 

tonn. bodndrkSs ; bouch. 

V. fentoir; jard. oltdkes; 

-vann. hasogatdkis. 
Fendre, v. a. hasitani ; kette 

hasitani; fig. szaggatni; 

spectacle k — le coeur, 

szivszaggatd Idtvdny; 2. 

repeszteni; dtszelni; fig. he- 

resztUl t'omi ; 3. v. n. fig. 

meghasadni ; 4. se — , v. r. 

hascLdnit repedezni ; 6con. 

magbavdlni; escr. kitdr- 

ni. 
Fenestra, e, a. bot. ablah- 

csds. 
Fenestrer, v. n. ablakozni. 
Fenetrage, m. ablakzat ; 

cout. ablakadd. 
Fenetre, f . ablak ; p. il faut 

en passer par 1^ ou par 

la—, meg kell lennie mint 

az egyhaldlnak. 
Fen§trer, v. a. ablakokkal 

elldtni, 
Fenil, m. ^con. szinapajta. 
Fenouil, m. dnizs kapor; 

dnizsmag. 
FenouiQet, m. fenouillette, 

f. anizspor. 
Fente, f. hasadSk, repedek, 
Fentoir, m. bouch. vdgdkSs. 
Fenton, fanton, m. ma<?. fo- 

gas kdldok fvasbdl) ; Co- 

vekf csap (fdbdl). 
Fenu-gr6c, m. bot. fenogrik. 
F^odal, e, a. hiiberi. 



F^odallsme 

F^odalisme, m. Mihirisig, 
F6odalit6, f. Mb^mdksig, 
Fer (f^re). m. vas; il faut 
battre le — quand il est 
chand, ha szikrdzika tej, 
rajta a kSpUvel ; fig. le — , 
penge ; 2. — de cheval, 
paikd; bot. - a cheval, pat- 
kocim;. — blanc, bddog ; 

— chand, m6d. gyomor- 
hiv; 3. g. pi. hikSk ; Idnc, 
bilincs, 

F6ratier, v. f61atier. 
Fer-blanc, v. fer. 
Ferblanterie, f. bddogdru. 
Ferblantier, m. bddogos. 
Fer-chaud, v. fer (m6dj. 
F6ret, V. ferret; miD^r. 

— d'Espagne, m. ver/e. 
Ferial, e. a. litt. hitkoznapi. 
F^rie, f . litt. hitkdznap ; 2. 

pi. Bziinnapok. 

F^rl6, a. m. jour — , iinnep- 
nap. 

F^rin, e, a. m6d. roszfaju; 
boul. pain —^fejSr kenySr; 
iorcdtlaUf neveletlen. 

fFerir, v. a. iitni; csupdn e 
mondatban : sans coup — , 
kuzdelem nelkUl ; fig. ilest 
f 6ru contremoi, neheztel re- 
am; 11 estf . de cette femme, 
haldlbdl szereti e nbt. 

Ferlage, m. mar. behuzds. 

Ferler, ferrer, v. a. mar. be- 
huzni (vitorldkat). 

Ferlet, m. pap. iv-aggatd. 

Fermage, m. haszor&er; bir- 
p€nz, 

Fermant, e, a. k jour — , al- 
konyatkor ; d. nuit — e, Sj 
bedUtdval; k portes — es, 
kaptizdrdskar. 

'FeTme4'hSrlettjd8zdg;major; 
2. hcuzonbSriis ; charp.fd- 
dil8z6k;'n.,a,.er68f ingatlan; 
2. szildrd ; it. fig. 3. dUan- 
dd ; nyomatikos ; 4. izmos; 
6. VSnt/rr ; IH. adv. szildr- 
dul; erdsen; nyomatSko- 
san ; IV. i. bdtran ! 

Ferme-bourse, m. ersziny- 
zdr. 

Fermement, v. ferme HI. 

Ferment, m. did. erj, iUsztd. 

Fermentable, a. kelhetd, 

Fermentatif , ve, a. did. er- 
jesztd. 



Fermentation 

Fermentation, f. chi. erje- 

dSs; &g. forrongds. 
Fermenter, v. n. did. erjed- 

ni; fig. forronganu 
Fermer, v. a. bezdmi ; fig. il 

ferme sa porte, nem fo- 

gad; 2. elzdmi^ elrekesz- 

teni; fig. — le chemin, k q., 

ii^dt dllni vkinek; 3. beke- 

riteni ; 4. v. n. et se — , v. 

r. becsfiikddni^ bezdrddni, 
Fermet^, f. keniinysSg ; 2. 

t'dmiitt84gf tartdssdg; 3. szi- 

Idrdsdg^ erd. 
Fermette, f. arch, kis fddil- 

8z4k. 
Fermeture, f. bezdrds^ elzd- 

rd8 ; com. zdrlat. 
Fermier, t^re, s. b^rlS ; majo- 

ro8. 
Fermoir, m. zdrkapoc8 ; 

charp. zdrvisd ; men. vM ; 

sculp. — k dents, fogasvM. 
Femambouc, m. com. ber- 

Z8enfa, 
F6roce, a. vad, vir8zomja8 ; 
' fig. kegyetlen, durva. 
F6rocit6, f. vadsdg, durva- 

8dg ; tig. kegyetlens^g. 
Ferrage, m. dnozdsi dij ; 2. 

bilincseMs^ bSkdba veri8 ; 

3. patkold8, 
Ferraillage, m. p. u. vagda- 

ldzd8, verekedSs. 
Ferraille, f. coll. dc8kavax. 
Ferrailler, v. n. vagdaldzni, 

verekedni : fig. fam. ve8ze- 

kedni. 
Ferrailleur, m. vagdaldzd^ 

verekedd ; 2. v. ferretier 

(2). 
Ferrant (f6-), a. v. mar6- 

chal. 

Ferre, f. vitr. olid; 2. — d'6- 
mouleur, fenpor. 

Ferrement , m. va98zerek ; 
vaxmii; 2. — s, pi. ferre- 
mente, f. mar. vaxazat. 

Ferrer, v. a. vaxazni^ megva- 
8alni; 2. patkolni; fig. 
c'est un homme — ^, ala- 
po8 Umeretei vannak ; p. 
u av^erait des charrettes 
— 6es , a patkd8zeget is meg- 
ein£8ZtenS ; eau — 6e, edz6 

viz. , 
Ferret, f6ret, m. dim. fuzo- 
hegy, 

913 



Fei se ' 

Ferreterie, f. kovdcsolt vas- 

mH. 
Ferretier, m. mtLr^ch.pdrdly; 

2. va88zatdc8. 
Ferreur, se (f^-), s. vasazd ; 

com. V. plombeur. 
Ferreux, v. ferrugineux. 
Ferriere, f. patkold8i tarisz- 

nya ; serr. 8zer8zdmtd8ka- 
FerrifSre, ferrique, v. ferru- 
gineux. 
Ferrocyanique, a. m. chi. va- 

8agk€kleny. 
Ferron, m. com. vasrud- 

dros, 
Ferronnerie, f . vasMmor ; 2. 

Vttsdru. 
Ferronnier, 6re, s. kovdc8 ; 

it. va8dru8, 
Ferrotier, m. verr. iiveggy ar- 
id 8eg€d. 
Ferrugineux, se, a. vastar- 

talmti. 
Ferrugo, m. p. u. va^roz8da, 
Ferrumination, f. t. t. va^- 

forra^ztds. 
Ferruminatrix ( -trikse ) , f . 

bot. anc. 8ebfU; 2. auj. bl- 

betyilf 
Ferrure, f. megvasalds ; 2. 

patkolds ; 3. vasazat. 
Fert6, v. forteresse. 
Fertile, a. termSkeny ; fig. 

esprit — , teremtd Ulek ; 

— ment, adv. termSkenyen, 
•Fertilisation, f. termekenyi- 

ti8. 
Fertiliser, v. a. termikenyit- 

ni. 
Fertility, f. temUkenyseg. 
F6ru, V. f6rir. 
F^iiilac^, e, a. bot. abrut 

nrdmfSle. 
F6rule, f. vesszd^ virgdcs; 

bot. abrut-Urom; — de 

Perse, bUz-a8zat. 
Fervemment^ ( -va- ) , adv; 

buzgdn. 
Fervent, e, (-van), a. buzgd^ 

dlntato8. 
Fervour, f. buzgd8dg^ dhita- 

t088dg. 
Fervidor, v. thermidor. 
Fesable, v. faisable. 
Fescelle, v. fiscelle. 
F6sour, m. sal. dsd. 
Fesse, f . far ; pop. il n'y va 

que d'une—, immtl-dmmaL 



Fesse-oaliier 



F^tide 



FiaUe 



Fesse-cahier , m. m. p. ir- 
kdsz. 

Fess^ef f. Utes az iilepre. 

Fe8se'mathiea,m.2;«u^on; it. 
uzsords ; — pinte, m. iszd- 
ko8. 

Fesser, v. a. virgdcsolni ; 
pop. il f esse bien son vin, 
derekasan iszik. 

Fesseur, se, s. fam. segg pu- 
kold. 

Fessier, m. pop. seggj illep ; 
an. ^dinyizmn ; 2. v. fais- 
sier ; 3. — , ere, a. artdre 
—ere, edSmjer. 

Fessoir, m. agr. pdzsit-dsS^ 
kapa, 

Fessor6e, f. agr. kapds nap- 
8zdm. 

Fessu, e, a. fenn. faros. 

Festal, e, a. unnepelyes. 

Festin, m. lakoma. 

Festiner, v. a. lakomdt adni; 
2. V. u. lakmdrozni. 

Festival, e, a. lakomdhoz 
tartozd. 

Festivity, f. iinnepisegy tin- 
nepily. 

Feston, m. virdgfuzer. 

Festonner, v. a. kanyari- 
tani, ivelni ; bot. feuilles 
— ees, C8ipkes levelek. 

Festoyer, v. f6tbyer. 

Festuque, v. f^tuque. 

F§tage, V. faitage. 

Fetard, m. henySlo. 

F^tardise, f. henyesSg, lom- 
liasdg. 

Fete, f. iinnep; cath. — Dieu, 
Kjrnapja ; 2. n4vnap ; p. il 
n'est pas tons les jours—, 
tobb nap mint kolhdsz ; 3. 
ilnnepSly ; valet de — , 
menyegz6i szolga ; f aire — k 
q., udvarolni. 

Feter, v. a. iinnepelni ; p. 
c'est un sain^ qu'on ne — e 
point, senki se t'orddik ve- 
le ; 2. — q., vaZakinek sze- 
rencset kivdnni ; udvarol- 
ni; fig. c'est un homme 
—6, kedvelt ember. 

F6teur, v. (odeur), f^tide. 

Fetiche, m. myth, bdlvdny. 

F6tichisme, m. termiszeti 
tdrgy bdlvdnyzdsa. 

F^tichiste, m. bdlvdny-imd- 
dd. 



F^tide , a. m6d. biidos; 
odeur — , bUz. 

F6tidier, m. bot. biidos dog- 
fa. 

F6tidit^, f . m^d. bVdbsseg. 

F6toyer, v. a. fam. megven- 

. degelni. 

F6ttstein ( faite-cheta-ine ) , 
m. min^r. zsirla. 

F6tu,m. szalmaszdb'p.je n'en 
donnerais pas un — , egufa- 
batkdt se adnek 4rte;Dot. 
rosz nok ;— panache , tippan . 

F6tuque, f. bot. csenkesz ; 

— flottante, harmat cs. 
Feu, m. phys. tiiz ; p. faire 

— des quatre pieds, min- 
dent megkisirleni ; 11 n'y 
voit que du — , nem irt 6 
ahJioz ; 2. t'&zvesz ; fig. 
faire mourir un homme d. 
petit — , eletet m^gkeserite- 
ni vkinek ; 3. kcUyha-, 
kandalld tilz ; am. un — , 
kandalldszerek ; th. jdtek- 
dij; 4. »zovetnek, Idmpa stb. 
fenye ; mar. hajdldmpa ; 
guer. iilzeUs; — d'artitice, 
tiizjdtek ; 6. villdm; fig. 
iUnksig^ hev ; m6d. gyul- 
ladds ; lob ; 6. Idzadds ; p. 
le — se met dans ses af- 
faires, csehUl van; 7. ele- 
vensegy tiizesseg ; 8. t. t. 
bot. — ardent, bUdoi go- 
nye ; com. couleur de — , 
Idngszin ; II. — , e, a. bol- 
dogult ; — mon pere, bol- 
dogvlt apdm. 

Feuage, v. fouage. 

Feudal, v. f6odale. 

Feudataire, s. hUbSrndk. 

fFeudiste, m. hiiber jogtu- 
dds. 

Feuillade, f. bot. levil, ha- 
rasztjomb. 

Feuillage, m. bot. lombozat. 

Feuillaison, f. bot. lombo- 
sodds. 

Feuillard, m. bl. v. lambre- 
quin; ton,, abroncsfa ; 

— de fer, vasabroncs. 
Feuille, f. bot. levil ; 6oon. 

vin de deux — s, kStioes 
bor ; 2. iv ; — en train, ja- 
vitott iv ; 3. lemez ; 6tam. 
tiil^rlemez. 
Feuille, m. peint. lombozat ; 

214 



2. — , e, a. bot. lombos ; 3. 

— e, f. lugos, 
Feuillemorte, a. sdtetsdrga, 
Feuiller,v.n.bot./ow6o«odwi ; 

peint. lombozatot festeni. 
FeuillSre, f . expl. fold-er. 
Feuilleret, m. men. horony- 

gyalu. 
Feuillet, m. iolap : h. n. ke- 

rd gyomor ; pich. haliva- 

dSk. 
Feuilletage, m. p4t. leveled 

tiszta. 
Feuilleter, v. a. lapozni ; 2. 

kikeresni ; p&t. gateau — e, 

leveles sUteminy ; cuis. — 

du lard, szalonndt szelet- 

kekre vagdalni. 
Feuilleton, m. lib, tdrca; 

impr. 8zed5vonasz;*—istey 

m. tdrcaird. 
Feuillette, f. dtalag. 
FeuilUr, v. n. bot. lombo- 

sodni. 
Feuillu, e, a. bot. lombdm. 
Feuillure, f . forgdtir; charp. 

v'dlgyes pdrkdny. 
Feurre, \ioaire, m. alom- 

szalma. 
fFeurs, m. pi. jur. trdgyd- 

zdsi koltteg. 
Feutier , m. adm. f&tomes- 

ter. 
Feutrage, m. charp. neme- 

zeles. 
Feutraite, f. cont. tdrnaado. 
Feutre, m. charp. nemez ; 2, 

nem^zkalap ; 6, v. bourre. 
Feutr6, e, a. nemeznemii. 
Feutrement , m. chap, ne- 

mezeles. 
Feutrer, v. a. sell, kitomni ; 

chap. w>m£zelni. 
Feutrier, m. chap, nemezelo. 
Feutri^'re, f. chap, nemez- 

posztd. 
F6ve, f. jard.&afe; —de hari- 
cot, babuga; fig. roi de h 

— , dl-kirdiy. 
FeveroUe, f. dim. mezei 

bah. 
Fevier, m. bot. fai zandc. 
F^vre, m. sal. iistmester. 
F6vrier, m./ebrudr. 
Fi, i. piha ! faire — d'une 

chose, vmit megvetni ; 2. 

m. v6t. belpokol. 
Fiable, a. megbizhatd. 



Fiaore 

Fiacre, m. herhocH ; 2. h^r- 

kocsis. 
Fiamette , fiam^te, f. Idng- 

szin. 
Fiangailles, f. pi. eljegyzes, 

kezfog6. 
Fiance, v. confiance. 
Fianc6, e, s. jegye». 
Fiancer, v. a. eljegyezni; 2. 

88 — , V. r. jegyben jdrni. 
Fiasque, m. szalmafonatu 

palack. 
Fiat (-ate), i. legyen! jur. — 

du pape, a pdpa sajdt hezH 

aldirdsa. 
Fibiche, f. hot. viuhar. 
Fibre, f. an. roat^ szdlag ; 

min^r. ir, 
Fibreux, se, a. bot. szdlagos^ 

r08t08. 

Fibrille (-bri-le), f. an. ros- 

tocifka. 
Fibrine, f. chi. rostany. 
Fibule, f. GhiT.sehkapocs ; 2. 

gombj kapocs; 3. an. szdr- 

csont. 
Fie, m. mhdi, f'dgbly ; vet. v. 

crapaud. 
Ficaire, f. bot. tdk-ajak. 
Ficeler,v. a. hekotni^befuzni 

(zsineggel). 
Ficelle, f . zsineg ; chap, min- 

tazsineg. 
Ficelier, m. com. zsineghen- 

ger. 
Fichant, e, a. fort. v. rasant ; 

2. pop. boszantd. 
Fiohe, f. serr. levelessark- 

vas; agr. bot. kaldszszdlka; 

jeu. jdtekbdrca ; Luth. 

hegedUszeg ; ma<?. vakold 

kandl ; mil. jeleUi c'dvek. 
Ficher, v. a. beverni ; fig. — 

les yeux, szemit lesiitm; 

2. V. n. V. raser; II. — , 

pop. — e ! hordd el maga f / 

2. Be — , V. r. je m'en — e, 

nem bdnom. 
Fichet, m. ostdblakarika ; 

\papir8zelet levil pecsi- 

teleseJiez. 
Ficheur, m. ma(?. vakold; 

serr. sarkvaa-csindld. 
Fichoir, m. kapocsfa. 
Fichon, m. ddko8. 
Fichtre, i. pdtvarban 1 
FicKu, m. nyakkendd ; 2. — , 
©I a, pop. ebhendi; gaz, 



Fic lmre 

cudar; — ment, adv. gaznl, 

nyomoniltan. 
Fichure, f. p6ch. szigotiy. 
Ficoide. m. bot. bojtvirdg. 
Ficteur, m. viasz-ontd. 
Fictice, a. phil. p. u. kipzelt. 
Fictif, ve, a. kohoUy kolt'ott^ 

tettetett; poids — s, kemle- 

nehez€k. 
Fictil, e, a. agyaghdl kSsziUt. 
Fiction, f. k^pzelmeny; 2. ko- 

holmdny ; agyrem. 
Fictivement, adv. kepzelmi- 

Ug. 
FidMcommis, m. jur. hitbi- 

zomdny ; — saire, m. jur. 

liitbizomdny birtokosa ; 2. 

a. hitbizomdnyi ; — saire- 

ment, adv. hitbizomdnyi- 

lag. 
Fideijusseur , v. caution. 
Fid^ijussion, v. cautionne- 

ment. 
Fidele, a. hit ; 2. hmiges ; 

3. hiteles ; —ment, adv. hi- 

ven; hiisegesen. 
Fid6Iit6, f. hiiseg ; 2. igaz- 

lelkmeg. 
Fief (fief), m. hfiber. 
Fieffal, e, a. hiiberi. 
Fieffant, m. jur. hiivSd-iir. 
Fiefifataire, s. cout. hiiberes. 
Fieff6, e, a. cout. hiiberes; 

2. fig, — e, a. fripon — , 

nagy gazemher. 
Fieffer, v. a. kSheriil adni. 
Fiel{4l), m. an. epe ; tig. 

kesermig ; gyiilolet. 
Fiente (fian-te), f. ganaj. 
Fienter (fian-) v* n. ganaj- 

lani. 
Fienteux, se, a. ganaj os. 
Fier (66), v. a. rdbizni ; 2. 

ord. V. r. se — , bizni. 
Fier, 6re, a. biiszke ; 2. vak- 

merd^ bdtor ; pop. dsrik, 

tekintilyes ; 3. dacos. 
Fier-4-bras, m. pop. kerkedi. 
Fierement, adv. biiszken; 

erdteljesen, bdtran; pop. 

il s'est — tromp^, nagyon 

csalatkozott. 
Fierliage, m. sal. megt'oltes. 
FierUer, v. a. sal. megtbl- 

teni. 
Fiert6, f. kevelyseg, gdg ; 2. 

bUszkeaeg ; 3. begyesseg. 
Fierter, v. frapper. 

215 



Pll 

Fievre, f. m6d. Idz ; fig. le- 

lekhdboj'gds. 
Fievreux, se, a. mM. Idzas ; 

2. s. Idzbeteg. 
Fievrotte, f. dim. csekelyldz. 
Fifre, m. mus. hardntsip ;.2. 

hardntdpos. 

Figement, m. megalvds. 

Figer, v. a. megaJvtni ; 2. se 
— , V. r. megaludni. 

Fignoler, finioler, v. n. pop. 
ci/rdlkodni. 

Figue, f. hot. filge ; fam. cet 
homme n'est ni — , ni 
raisin, se hideg^ se meleg ; 
faire la — , fittyet hdnyni. 

Figuerie (fighe-j, f. ffiges- 
kert. 

Figuier, m. bot. fugefa. 

Figule, f . ent. f'drkek. 

Figulin, e, a. pot. gyilrhatd. 

Figurabilit6, f. phys. alaki- 
t6 telietseg. 

Figurant, e, a. tli. Mzagpnt- 
16^ nema szemely. 

Figuratif, ve, a. kepleges. 

Figurativement , adv. theo. 
keplegessn. 

Figure, f. alak ; arc; 2. tar- 
tde ; S. dbra; mus. alak- 
zat ; rh6t. «z6virdg. 

Figure, m. kepleges erte- 
m€ny ; 2. a. v. figurer ( 2 ). 

Figur6ment, adv. kSplege- 
sen, kipleg. 

Figurer, v. a. kSpmdsolni, db- 
rdzolni; 2.jelkipezni; com. 
6toffe — 6e, himes kelme ; 
rh6t. discours — 6, virdgos 
beszid ; 3. se — , v. r. ki^p- 
zelni; II. v. n. 'dsszeille- 
ni ; mus. cikornydzni : 2. 
szerepelni ; com. jegyzek- 
ben dllni. 

Figurine, f. peint. mellikab- 
ra ; it. dbrdcska. 

Fil (file), m. roit, kanaf; 2. 
szdl ; fondl ; fig. la vie de 
rhomme ne tient qu' a un 
— , az ember ilete csak haj- 
szdlon fiigg; pop. il ale—, 
4rtl magdi ; bat. 4r ; bot. 
— d'araign6c,/MZ/"«; tiss. — 
de chainette, melUkfondl ; 

3. — de metal, sodrony; — 
de perles, gybngyfiizer ; 4. 
el ; 6. irdmj ; csapdi ; fig. 
beszedfonal. 



rUadi^e 

Filadi^ie, f. riv. hompt de- 

refflye. 
Filage, m. fonds ; grav. ed- 

zes ; 2.fonat. 
Filagramme, v. fib'giaue. 
Filaire, s. a. ent, — b, vers 

— 8, godorkdk. 
Filament, m. bot. an. rott, 

8zdL 
Filamenteux, Be, a. bot. ros- 

t08, 

Filandit* re, f. fondnd. 

FJIandres, f.]p\.dkdrnydl; 2. 
v^t. genyrostok ; 3. mar. 
omboly. 

Filandreux, se, a. rostos; 
fig. "hosszadalmas. 

Filardeau, m. icht. rdntani 
vald kiscxuka; jaid.Jiatal 
szdlfa, 

Filardeux, Be, a. expl. ere$, 

FilaBse, f. de la — delin,5f«- 
rebenelt len ; — de mon- 
tagne, foldlen; fig. lam. 
ce n'eBt que de la — , olyan 
mint a csepU (husrdl). 

Filassier, ("^re, s. kender-, 
lenkeszitd ; it. kereikedd. 

Filateur, m. fondda-tvlajdo- 
no8 ; fond-mester. 

Filatier, m. p. u. cSmadrus, 

Filatrice , f . selyemgombolyi- 
td n& ; com. fdtyohelyem. 

Filature , f . selyemmolna ; 2. 
fonds; 3. fond da. 

File, f. 8or; guer. c8apat8or; 
hydr. kardzat. 

Fil6, m. — d'or, aranysod- 
rony. 

Filer, v. a. fonni ; fig. — une 
intrigue, drmdnyt koholni; 
card. 8odomi; muB. nyuj- 
tani ; tonn. — du vin, hort 
korcsolydzni; 11. v. n. nyu- 
ld8odni ; fig. — doux , dva- 
t08an he8z€lnl; 2. 8orban 
menni ; h. n. fonni (mint 
a mac8ka); pop. kereket 
oldanit eliUanni. 

Filerie, f. fondda. 

Filet, m. ^im. 8zdlac8ka ; 2. 
an. nuelvfek ; p. il a le — 
coupe, j<^ kerepldje van; 3. 
bot. 8zdlc8a; it. himszdl ; 4. 
vesepecsenye ; 6. c»opp; ke- 
ve8; 6. hdid; it. fig. 7. man. 
csikdzabia; fig. tenir au 

— q., vkit 8okdig vdrakoz- 



^^^ter 

tatni ; 8. t. t. Berr. csavar- 

jdrat ; brod. rece ; rel. vo- 

nal. 
Fileter, v. n. rel. arany vona- 

lakat C9indlni. 
Fileur, Be, b. fcmd. 
Fil-groB, m. cxyrdi.szurkosfo- 

nal, dratva. 
Filial, e, a. gyermeki; 
— ement, adv. gyermekileg. 
*FmaMt^, tfiusdg. 
Filiation, f. szdrmazds; fig. 

d88zefUggi8 ; Idncolat ; 2. 

'drbkbe fogadds. 
Filicoines, b. a. ent. fonal- 

dad csdpiiak. 
Filicule, f . bot. ^des gydkerU 

pdfrdn. 
Filiere, f. m^tal. nyujid vas; 

cbarp., seir. metszdvas; fig. 

faire paBser q. par touteB 

leB —8, vki utjdba minden- 

;,ile akaddlyokat gdrdite- 

ni ; cbarp. — de comble, 

8zarutdmfa, 
Filiforme, a,.fonaIdad. 
Fib'grane, m. orf. sodrony- 

mH ; grav. vizjel. 
FiliuB ante patrem (f i-li-uce 

ant^ pa-tr^me), m. bot. 

8zattyu. 
Fillage, m. Jiajadonsdg. 
fFilla re, m. mmtohafiu. 
Fille, f. ledny ; fig. ma — , 

gyermekem; 2. hajadon; 

p. de la vigne et de la —la 

garde est difficile, Srett 8z8- 

ISt €8 ledny t nehkz drizni; 

abB. kijhdlgy ; — de bouti- 
. que, boltos ledny ; apdca; 

eglise — , fidk egyhdz. 
Fillette, f. ledny ka. 
Filleule, b. keresztgyermek, 
Filocbe, m. meun. malom 

kotSl. 
Filon, m. expl. ircteUr. 
Filoselle (-z^le), f. com. ktuz- 

maselyem. 
Filotier, ^re, b. fonaldnu, 
Filou, m. csaldt gazember. 
Filoutage, v. filouterie. 
Filouter, v. a. fam. csalniy 

lopni, csenni. 
Filouterie, f. gaz8dg^ csalds, 
Fils (fi, ou fice), m. fiu ; 

petit filB, unoka ; p. il est 

— de son pere, 8zakasztott 

az apja. 

216 



Filtration, f. cbi. szHres; 

pbysiol. elvdUuztdi. 
Filtre m. chi. azUrd; an.elvd- 

lasztd ediny, 
Filtrer, v. a. chi.8ziimi; 

pbysiol. elvdiasztatii ; 2. 

T. n. et se — , v. r. dUzivd- 

rogni. 
Filure, f . fil. fonat. 
Fimbriere, f. agr. ganaj-ud- 

var. 
Fin, f . vig ; faire une — , le- 

telepedni ; 2. haldl ; 3. eel, 

8zdndik ; 4. a la — , adv. 

vegre. 
Fin, e, a. finom ;fig. il aime 

le linge — , szereti a noket; 

mar. vaisseau — , gyort 

hajd ; pop. c'est une —e 

lame, ravasz nd; 2. kit&nS; 

valddi ; 3. gydng€d ; 4. ra- 
vasz^ dUnokf furfango8; 5. 

m. mon. latos; fig. fddo- 

logt fdpont. 
fFinage, m. pal. teriilet^ ke- 

riUet. 
Final, e, a. utd, vdgso ; gr. 

lettre — e, vdgbetil ; 2. m. 

mus. berekesztd; —ement, 

adv. prat, vegre ; vegHl. 
Finance, f . keszpenz; 2. ado; 

3. pi. pinzugy ; 4. kozjo- 

vedelem. 
Financer, v. a. addt fizet,ii; 

fam. p4nzt adni, dldozni. 
*Financiel, le, &.penzUgyi. 
Financier, m. bankdr; fig* 

c*est un gros — , annyi a 

penze mint a polyva; 2. 

kincstdri hivatalnok;nem- 

zetgazdd8Z ; 3. — , Sre, a. 

kincstdri ; v. lettre ; — ^re- 

ment, adv. penziigyileg. 
fFinasser, v. n. fam. ravoMZ- 

kodni. 
fFinasserie, f. fam. csehfur- 

fo^ng, 
fFinasseur , se, s. fam. esflr 

sz'dvd, csempes. 
Fin&tre, f. com. selejt m- 

lyem. 
Finaud, e, a. furfangos^ ra- 
vasz. 
Finement, adv.^«o»i«Z , ofc<>- 

san; elmisen. 
Fineri, v. a. v. financer ; 2. v. 

n. V. mourir. 
Finesse, f. finomsdg; 2, izlet; 



rin^t 

szellem; iigyetsig ; 3. ra- 

VMZsdg ; cseiyfortilyossdg^ 

cselszdv^ny, fondorkodds ; 

pop. — coussue de til blanc, 

duTva csel; faire — de qch., 

vmit eltitkolni. 
Finet, te, s. a. p. u. rava*z^ 

dlnok ; hizelgd. 
Fiugard, e, a. man. hokros. 
Fini, e, part. v. tinir ; 2. a. 

tdkiltteSf hevigzett ; 3. ve- 

ges ; gr. hatdrozott ; 4. m. 

vSg. 
Finiment, m. peint. finom- 

sdg^ pontossdg. 
Finir, v. a. hevigezni ; 2. el- 

vegezni, vtgrehajtani ; 3. 

cegezni ; 4. v. n. megszun- 

ni ; fig. c'estun homme — 

i, vige van ;5. se — , v. r. 

yegzddni. 
FiniBsage, fiDissemeut, m. 

elyigzes^ hefejezis. 
Finjsseur , m. horl. egye- 

nitd; 6piiigl. v. repasseur ; 

2. fig. iszdkos, nagyivd, 
Finitenr, m. astr. cercle — , 

Finito, m. jur. zdrszdmadds. 

Finot, V. finet. 

Finoterie, f. cselecske. 

Fiocchi, (fiok-ki), m. pi. boj- 
tok ; fig. etre en — , dUz- 
ruhdban megjelenni. 

Fiole, f. palicka, uvegcse. 

Fioler, v. a. pop. iszdkotkod- 
ni. 

Fioleur, v. buvetir. 

Fion, m. pop. modor, tartds; 

il a le — , irti magdt, 
Fioritnres, f. pi. mus. cikor- 

nydk. 
Kquette (-ket), fique, f. pop. 

par ma — 1 bechUletemre t 
Firmament, m. astr. ^g- 

bolt. 
FiBc (fisk), m. adm. kdzkincs- 

tdr ; iigyiszs^g. 
Fisc^, e, a. adm. kdzkincs- 

tdri ; procureur — , kincs- 

tdri Ugy^sz. 
Fiflcalat, m. Ugyiszs^g, 
Fiscalit^, f. iigyiszet, 
^FisceUe, f. kosdrka, 
FischicBome (-kio-), m. ent. 

hdlyagdc. ' 
iJissi'culation, f. chir. ban- 
colds ; — pMe, a. h. n. ha- 



Fissnre 

sadtldbu ; — rostre, a. h. n. 

8zeU csdrU. 
Fissure, f. chir. csontrepe- 

dis ; g6ol. recedes. 
Fiston, m. 'pop. jiuc»ka, 
Fistul'aire, a. sipolyos ; — e, 

f. chir. sipoly ; —6, e, ou 

— eux, se, a. chir. sipo- 

lyos ; hot. csSalaku. 
Fixatif, ve, a. meghatdrozd. 
Fixation, f. chi. meghatdro- 

zds; gr. megdllapitds. 
Fixe, a. mozdulatlan; doulenr 

— e , dllandd fdjdalom ; 

vue — e, biztos tekivtet; 

regard — , merev tekintet ; 

idee — e, r'dgeszme ; chi. 

tHzdlld; jour — , megJiatd' 

rozott nap ; 2. megdllapi- 

tott ; prix — , szaJbott dr ; 

3. — , m. dllandd jizetis ; 

— ment , adv. merevUl^ 

mozdulatlanuL 
Fixer, v. a. megszildrdltni ; 

meghatdrozni ; azemiigyre 

venni ; fig. — Tattention, 

figyelmet gerjeszteni ; chi. 

tilzdlldvd tenni ; 2. se — , 

V. r. megfiszkelni magdt; 

irdnyt venni ; elhatdrozni 

magdt; megtelepedni. 
Fixit6, f. szildrdsdg ; chi. 

t&zdlldsdg ; astr. mozdu- 

latlansdg, 
Flabeli'ation, f . chir. szelViz- 

tetSs ; — er, v. a. szeMzni; 

— iforme, a. hot. legyezd 

alaku, 
Fla ! i. lotty ! 
Flaccidit6, f. jn^d.petyhildt- 

8€g. 
Flache, f. kdtyu, 
Flacon, m. palack, 
Flaconner, v. n. pop. dereka- 

san inni, 
Flagell'ation, f . h. anc. osto- 

rozds ; — er, v. a. ostoroz- 

ni ; 2. se — , v. r6c. egymdst 

ostorozni. 
Flageol'er (-jo-), v. n. man. 

remegni ; — et, m. mus. fu- 

volka ; p. il est mont6 sur 

des «— s, pipaszdr Idbavan ; 

org. tuyau de — , fojtott 

Up; =eur, m. jnua.fuvol- 

kdzd; 2. hazxidozdy me- 

sefi. 
Flaget, m. agr. csipU, 

217 



Flammer 

Fl&gner, v. fl&ner. 
Flagom'er, v. a. et n. drul- 

kodni ; sundjdrkddni ; hize- 

legni ; — erie, f . hirsugds ; 

ffiindorges ; — eur, se, s. M- 

zelg6, siinddrgd; hirmgd, 
•Flagrance, f. heveny tetU 
Flagrant, e , a. en — d^lit, 

hevenyeben. 
Flair, m. ch. szimat. 
Flairable, v. odorif^rant. 
Flairer, v. a. ch. szimatolni ; 

fig. fam. il a — 6 cela de 

loin, messzirdl irezi a adf- 

rdnynzagot. 
Flaireur, m. — de table, td- 

nyirnyaU. 
Flamand, flammant, m. 

om. Idngmaddr. 
Flamangel, m. lednycsdbitd, 
Flambant, e, a. Idngold. 
Flambart, m.^ariJzs; chare. 
. ustzsir; mar. tengeri H- 

d€rc. 
Flambe, f. hot. ndszirom; 

sdsliliom 
Flambeau, m. szovHnek ; p. 

il a port6 le — , szolga volt ; 

alumer les — x de I'hymen, 

megndsulni ; 2. faggyu v. 

viaszgyertya ; it. karos 

gyertyatartd ; sucr. tisz- 

tdid iitit. 
Flamber, v. a. du Unge, fe- 

himemUt tUz foU tartani ; 

cxiiB. pdrkolni ; fig. il est 

—6, vSge van ; artil. kie- 

getni ; chap, pdrzsdlni ; 2. 

V. n. Idngolni. 
Flamberge, m. polios. 
Flambergeant, m. om. ten- 
geri szalonka. 
Flambeur, a. m. tuyau —, t. 

t. Idngcsd. 
Flambo, m. icht. csikos ga- 

ddc. 
Flamboyant, e, a. villogd^ 

Idngold. 
Flamboyer, v. n. viUogni^ 

csilldmlanif Idngolni. 
Flamme (fl&-), f. Idng; ne 

voir ni feu, ni — , sdtit bdr- 

tonben lenni ; 2. fig. poet. 

szerelem ; mar. lobogd ; 

mar^ch. 4rvdg6. 
Flammeche (fl&-), f. szikra. 
Flamm^gue, f. keringJidld. 
Flammer, v. n. Idngot vetni. 



Flammerole 

Flammerole, f. bolyg()tHz. 
Flammette, f. bot. nddi szi- 

rontdk; chir. kiipdlyvas. 
Flan, m. pat. lepiny '; mou. 

vdgadek. 
Flanc, m. (flan; flank), Id- 
gySk ; 2. — b, pi. m4hamja; 

fig. se battre le — pour 

qch., tuUdgosan fdradni ; 

pop. il se bat le — , nem 

tudja, mit tegyen unalmd- 

han ; 3. oldal ; fort, ved- 

vonal. 
Flanchet, m. oldal remek 

(okore sth.) ; pop. §tre sur 

le — , neJtez sebet kapni. 
Flan<?oi8, m. oldalvirt (lo- 

vake). 
Flanconade, f . escr. oldal dii- 

fes. 
Flandre, v. a. faire — , t'onk- 

re jutni s megszokni. 
Flandrelet, m. p&t. lepenyke. 
Flandnn, m. pop. horilior- 

gas. 
Flanelle, l.flanel; gla(;. 82;//- 

r& Tiiha. 
Fl&ner, v. n. •pop.-dgyelegni, 

kdszdlni; aprdsdgokkal bi- 

belddni. 
Flanerie, f, dgyelgSs, koszd- 

Ids. 
Fl&neur, se, s. pop. naplesi^ 

jdrdakoptato; om. rdkdsz- 

gem. 
Flanquant, e. a. fort, angle 

— , oldaUzog. 
Flanquement, m. mil. szdr- 

nyikoJm. 
Flanquer, v. a. fort. 8zdmy6- 

kolni ; 2. fedezni ; 3. pop. 

— un bon soufflet a q., 

vkit pofon iitni ; 4. se — , 

V. r. oda dllani ; elesni ; 

betolakodni . 
Flanqueur, m. mil. csatdr. 
Flaque, f. pocsolya. 
Flaquee, f. fam. dntes, lebn- 

tes (vizzel stb.) 
Flaquer, v. a. le'&nteni vkit, 
Flaquiere, f . sell, szemfedezd^ 

vendegszem. 
Flasque, a. petyhildt^ Ian- 

kadi ; fig. erdtlen ; 2. artil. 

—8 d'afFM, dgyutalp oldal; 

4. ch. f. loportUldk. 
Flatin, m. bicsak. 
Flatir, v. a. mon. karimdzni. 



Flatoir 

Flatoir, m. mon. si mit d ka- 
lapdcs. 

Fl&trer, v. a. diihlDdt eb horn- 
lokdt Sgetni ; 2. se — , v. r. 
ven. meglapulni. 

Flatrure, f. ven. buvhely. 

Flatter, (fla-), v. a. hizeleg- 
ni ; 2. szepiteni, himezni- 
hdmozni ; 3. cirdgatni ; 4. 
kecsegtetni ; 5. gy'dnyor- 
kodtetni ; 6. se — , V. r. ma- 
gdt kecsegtetni. 

Flatteiie, f. hizelgis ; kecseg- 
teteit, 

Flatteur, se, s. a. hizelgo. 

Flatteusemeut, adv. hizelgo- 
leg. [faaztd. 

Flatueux, se, a. m6(i. puj- 

Flatulence, f. m6d. sz^lkor. 

Flatulent, e, v. flatueux. 

Flatuosite, f. med. folpuffa- 
dds, 

Flave, a. sdrgds. 

Flaveole, f. orn. citromsdr- 
mdny ; it. pacsirta. 

Fleau, m. 6con. csipld ; fig. 
ostoTy csapds ; t. t. mon. 
sajtonld ; merleg-iga. 

F16bile, a. szdnandd, szdna- 
lomra miltd. 

Fleche, f . nyil ; p. faire — 
de tout bois, mindent el- 
k'ovetni; agr. — de la char- 
rue, gerendely ; arch. — 
d'un clocher , torony cm- 
csa; bouch. — de lard, 
oldalszalonna; eh&rr.nyuj- 
to ; icht. — de mer, 
cseUe ; m6c. — de grue, 
csusztatd fa ; — d'une 
lance, dzsida hegye. 

Flecher, v. pulluler. 

F16chi, e, a. hajlott , gor- 
nyedt ; 2. fig. megindult^ 
elirzikenyuU. 

tF16chier, m. nyilgydroa, 

F16chidre, f. bot. nyilfu. 

Flechir, v. a. hajlitni^ gor- 
bitni ; fig. meginditni^ el- 
irzekenyitni ; 2. v. n. haj- 
lani, gdrbiUni ; fig. enged- 
nif simulni ; megJiajolni ; 
com. csdkkenteni. 

Fl^chissable, a. hajUkony. 

Fl^chissement, m. hajlds. 

Fl^cbissure, f. an. csukld, 

F16gart, — gard, m. cout. 
kbzhely^ orszdgut. 

218 



Fleuraison 

Flegmagogue, a. m6d. nydl- 
kahajtd. 

Flegmasie, f. m^d. lob. 

Flegmatique, a. m6d. nydl- 
kds vi'ru ; tig. s. a. hid^g- 
viru^ lomha, 

Flegme (fldg-me), m. med, 
nydlka; it. tnrha; tig. 
hideyvSrUseg^ lomhasdg. 

Flegmon, m. m6d. verke- 
lis. 

fFlegmoneux, se, a. med. 
verdagos. 

Fl^ole, f . bot. komdcnn. 

Flertoir, flestoir, m. ves6z5 
kalapdcSk 

Flet, netelet, fl6tan,m.iclit. 
feUzegxiszd. 

Fietrir, v. a. hervasztani : 
fig. elJionidlyofntni ; 2. fig. 
megbecatelenitni ftnegbelye- 
gezni ; 3. se — , v. r. her- 
vadni^ fonyadni ; it. fig. 

F16trissant, e, a. becstele- 
nito. 

Fletrissure, f. hsruadds: her- 
vadtidg ; fig. becsiiletser- 
tea; gyaldzat ; pal. meghe- 
lyegzes. 

Flette, f. riv. komp. 

Fleur, f. virdg ; virdgzai; 
it. fig. ; — de farine, lUzi- 
Idng ; 2. java^ fole vmineh 
fam. elle a perdu sa — , e\- 
vesztette szuzessiget ; 3- 
eUd kaszndlat ; rh^t. szo- 
virdg ; 4. — cardinale, f. 
skdridt perkdta ; — d'a- 
mour, f . bdrling ; — de ca- 
nelle, f . faJiej virdg ; — de 
careme, f . kukorics ; — de 
chair, f. csormolya Jintor; 

— de coucou, f. sziirhos 
miesvirdg ; — d'eaa, f. 
nimfa; — de Jupiter, f. 
ernyos konkoly ; 6. chi. 

— de fer, vatrilgu ; de 
soufre, kenvirdg : o. med. 
— s,f. pi. tisztulds; it. — s 
blanches, f. pi. feMrfo- 
lyds ; 6con. — s du vin, 
bor virdg ; 7. k^, adv. v'lz- 
irdnyoSf fekmentes ; «t — 
de corde, alig, 

Fleaurage, m. boul. dara- 
- korpa. 

Fleuraison, floraison, f. bot. 
virdgzds. 



Flenrdeliser 



Fleiirdeliser, v. liliomokkal 
^Mtni ; \meghelyegezni. 

FleuMr, V. n. szaglani, bilz- 
leniy illatozni ; fig. sa re- 
putation ne — e pas, rosz 
hirben dll. 

Fleuret, m. escr. vitor; com. 
— , ou filoselle, kuszma 
selyem ; expl. hdnydsz 
furd. 

Fleurette, f. dim. po6t.vira- 
gocska; 2.^g.hiz€lgS8; con- 
ter des — s, szepelegni. 

Fleureur, m. v. fleurette (2) ; 
2. — de cuisine, v. flaireur. 

Fleuri, e, a. virdgzS, tide, 
elink; fig. kipletes, vird- 
go8; cath. Paques — es, 
virdg vasdmap. 

Fleurir, v. n.virdgzani ; fig. 
sa barbe va bientdt — , 
szakdla nem sokdra kiiit- 
kozik; 2. fig. diszleni, te- 
nyeszni : 3. v. a. vird- 
gokkal disziteni ; 4. se — , 
V. r. magdt virdgokkal di- 
sziteni, 

Fleurisme, m. virdgkedve- 
Us ; fig. litt. f^ny. 

Fleurissant, e, a. virdgzo ; 
fig. V. florlssant. 

Fleuriste, m. a. virdgkedve- 
16 ; abs. — , f . virdgcsindld 
nd. 

Fleuron, m. virdgdUz ; dm- 
kep. 

Fleuronner, v. fleurir. 

Fleuve, m.folyam; poet, le 
— de la vie, eletpdlya. 

Flexibility, f. hajlekonysdg ; 
fig. simulekonysdg. 

Flexible, a. hajlekony ; fig. 
simuUkony, engedelmes. 

Flexion, f. liajlds. 

Flexueux, se, a. bot. hiity- 
kdSf csuklds. 

Flexuosit6, f. konyulat. 

Flibot, m. gyorshajd. 

Flibustier, m. mar. kaldz, 

Flic-flac, m. et. i. pocs ! 
pac8 ! 

Flie, f . men. gyaluforgdcs. 

Flimonse, f. pop. pqfdk. 
Flin, m. fourb. sikdrkQ. 
Flint-glas (fline-t-glase), m. 

dlomilveg, 
Flocon, m. pehely ; — de 
neige, hdpihe ; — ner, v. n. 



Floflottement 

med. tapogatdzni (1ml- 

dokldkrdl) ; — neux, se, a. 

bot. bolyhos. 
Floflottement, m. cuis. bu- 

gyogds ; 2. hulldmzds. 
Floflotter, v. n. mar. hulldm- 

zani; cuis. v. bouillonner. 
Flonflon, m. vig dal. 
Floraison, f. fig. virdgzds. 
Floral, e, a. bot. bouton — , 

bimbo. 
Flore, f. bot. ndvenyrajz ; 

mar. faggyii. 
Florence, f. com. fenyse- 

lyem. 
Florentine, f. soie. Jiorenci 

alloc ; marech. dszver- 

patkd ; p. escrimer k la 

— , drmdnykodni. 
Florer, v. a. mar. Jiajdfene- 

kStfaggyuval bekenni. 
Flores (-^ce), fam. faire — , 

tobzddni ; it. tetszSst arat- 

ni. 
Floreur, m. ikfesUsz, fol- 

kiszito. 
Floriculture, f. bot. virdg- 

tenuisztes. 
*Floride, a. virdgos ; fig. p . 

u. mesterkilt. 
Flori'16ge, m. bot. virdgsze- 

dea; —mane, m. virdg bo- 

londja. 
Florissant; e, a. bot. fig. vi- 

rdgzd. 
Floriste, m. novenyrajz-ird ; 

2. virdgkedveW. 
Floscule, f. bot. virdgocska. 
Flossade, f . icht. Jiegyes orru 

cdpa. 
Flossolis, m. bot. orveny- 

gydkir. 
Flot (flo), m. mar. hulldm; 2. 

riv. tutaj ; sell. pi. bojtok ; 

3. fig. tdmeg^ sokasdg ; ses 
larmes lui cou erent a 
grands — s des yeux, 
konyei zdpork€nt hullot- 
tak ; des — s fume6, fiist- 
felhdk. 

Flottable, a. usztathatd. 
Plottage, m.fausztatds; oout. 

droit de — , fausztatdsi 

jog, 
Flottaison, f. mar. vlzfolotti 

risz (hajde). 
Flottant, e, a. vszd^ lebegd ; 

lobogd ; fig. habozd^ inga- 

219 



Fldte 

tag ; fin. dette — e, fiiggd 

addssdg; peint. hnlldmzd, 
Flotte, f. hajdraj. 
Flott6, e, a. tisztatott ; pop. 

c'est un visage de bois — , 

savokipii. 
Flottement, m. mil. ingado- 

zds. 
Flotter, V. n. uszni, lebegni ; 

riv. — , faire — du bois, 

fdt 7i8ztatni ; 2. htdldmza- 

m', lobogni, lengeni ; gner. 

ingadozni ; 3. hg.habozni. 
Flotteur, m. tisztatd ; 2.fek' 

mirUg. 
Flottille, f. dim. kis hajdraj. 
Flou, s. a. peint. Idgy, gyon- 

ged ; 2. adv. peindre — » 

Idgyan festeni. 
Flouer, v. a. pop. csalni. 
Flouerie, f. pop. csalds. 
Flouet, te, v. fluet. 
Floueur, m. pop. csald. 
Flouve, f. bot. kSthimpdzsit. 
Fluant, e, a. papier — , itatd 

papir. 
Fluctuation, f. hydr. ingds; 

fig. ingadozdSj habozds. 
Fluctuer, v. n. drkint foly- 

ni; fig. ingadozniy habozni. 
Fluctueux, se, a. hulldmzo ; 

fig. ingadozd, ingatag, 
*Fluence, f. iddmulds^ id5, 

teles. 
Fluent, e, a. m6d. folyd. 
Fluer, V. n. folynl ; 2. chi r. 

futnif folyni. 
Fluet, te, a. gyonge, beteges; 

vizna. 
Flueurs, v. fleurs. (6.) 
Fluide, a. folyd, folyekony r 

2. m. phys. folyadek ; 

physio. —8, nedvek 
Fluidiiication, f. med. higi- 

tds. 
Fluidifier, v. a. med. higit- 

ni ; 2. se — , v. r. higulni^ 
Fluidit6, f. phys. foly€kony- 

sdg. 
Flustre, f. h. n. tengeri ke- 

reg ; sejtkorall. 
Flftte, mvLB.fuvola; fig. ajus- 
ter ses —b/ eldk^szUlete- 
ket tenni ; p. ce qui vient 
par la — , s'en retourne au 
tambour, ebiU gyiilt va- 
gyonnak, ebUlkellvesznie; 
icht. petty es angolna ; 



TKM 

mar. gr'dnlandi lapos hajo ; 
6con. vajszedd; org. jeu de 
—BtfuvolamU; tap. 8zd- 
nyeges csSve ; boul. cipd. 

Fliit6, e, a. voix — e, fuvola 
hang. 

Fluteau, m. gyenneksip; bot. 
Mddr. 

Fliitencul, m. pop. gydgy- 
szerisz. 

Filter, V. n. iron. fam. fu- 
voldzni; pop. ddzsolni ; v. 
a. vajat szedni. 

Fliiteur, se, s. mns. iron. 
fuvoldzd ; pop. c'est un 
bon — , Uzdhos. 

Fliitiaii , m. pop. pdsztorsipj 
furulya. 

Ffetiste, s. mus. fuvolds. 

Fluvial, e, fluviatile , a. fo- 
lyami. 

Flux {M), flot, m. dagdly ; 
— et reflux, dagdly is 
apdly ; m6d. folyds, dm- 
les ; fig. fam. szdhalmaz ; 
2. olda. 

Fluxion, f. m^d. cmz. 

Fluxionnaire, a. csuzos. 

Foarre, foerre, m. szdlszal- 
ma^ zsupszcdma. 

Focale, m. csuklyds fdkotd; 
2. f. g^om. g'&rhe vanal. 

Focarieur , m. inus. sza- 
kdc8. 

fFocile, m. — du bras, k'6- 
nyok-orsd ; — de la jambe, 
Idbszdr. [pmboly. 

Folne, f. — marisque, bot. 

Foene, foene, fouane, fouine, 
f. p6ch. angolna-horog. 

Foetus, f6tus (f6-tuce), m. 
chir. m€h-magzat, ibriny; 
bot. — Y6g6tal, noveny- 
csira, 

Foi, f . th6o. hit ; — , I'esp^- 
rance, la charity, hit, re- 
mSny, szeretet; 2. vaUds; 
profession de — , hitvallds; 
par ma — , hitemre ! 3. M- 
seg^ bec8iUet€88eg ; laisser 
q. sur sa — , vkit magdra 
hagyni; 4. hiedelem; hitel ; 
auteur digne de — , hiteles 
ird; 6 igazolds^ bizanyitds; 
f6o. — et hommage, k&ber- 
eskii; 6. en bonne — , a 
la bonne — ; de bonne — , 
B,dLi.68zint6nj becaiUetesen. 



roible 

Foible, etc. v. faible, etc. 

Foie, m. an. mdj; p. le coeur 
leur deyient — , megszep- 
pennek. [etc. 

Foi-menteur, etc. v. f6con, 

Foin (fouein), m. 6con. szS- 
na ; 2. — s, fH ; — de Par- 
riere saison, sarju ; p. il a 
du — dans ses bottes, 
renden van a szindja; 
p€nze8 ember; H. —I i., 
mi a m£Ln6 1 — de lui I el 
vele! [villa. 

Foinette, f. agr. 8z€nahdny6 

Foinier, m. agr. 8z4nadru8. 

Foirande, v. mercuriale. 

Foire, f. vdsdr^ sokadalom; 
p. la — n'est sur le pont, 
nem sietds ; 2. vdsdrfia ; 3. 
pop. hasmeni8. 

Foireux, se, s. a. pop. b. 
8zaro8y fosos; jeu. coupe 
— se, Ugyetlen kdrtya^me- 
lis. 

Fois, f . iZy -szeTy -8zor, ^kor ; 
une — , egy izben ; par — , 
nSha; a la — , egyszerre ; 

2. lorsqu' une — , mihelyt; 

3. y regarder a deux — , 
jdl vigydzni ; 4. autant de 
— , valafidnyszor ; 5. 
prendre q. a — de corps, 
vkit kdrill nyaldbolni. 

Foison, f . sans art. fam. 66'- 

8eg ; 2. a — , adv. boven. 
Foisonnement, m. bat. da- 

gadds (meszrol), szapora- 

sdg. 
Foisonner, v. n. bdvelkedni; 

2. 8zaporodni. 
Foissiere (-ciSre), f. pSch. td- 

kehal'lwrdd. 
Foitable, a. hiteles. 
Fol, V. fou. 
Fol&tre, a,.c8intalan,pajzdn, 

enyelgd. [zdnkodni. 

Folatrer, v. n. enyelegni^paj- 
Folatrerie, f. pajzdnsdg^ 

enyelgis. 
Foli'ac6, e, a. bot. leveles; 

—aire, a. bot. leveUntermd; 

— ation, f. bot. hajtds. 
Folichon, ne, s. a. pajkos^ 

divaj ; — ner, v. fol&trer. 
Folic, f. dn'Utseg ; 2. bolond- 

sdg, esztelenseg ; 3. rdgesz- 

me; 4. pi. trdfasdgok ; 5. 

balgasdgf baZgatagsdg. 

220 



Foneer 

Foli6, e, a. r^tepe«; cM. terre 

— e mercurielle , ecetsa- 

vas hamag. 
Folio'laire, a. bot. levelfele ; 

— le, f. bot. levelke; ni- 

rom ; —16, e, bot. leveUi ; 

— leux, se, a. bot. lombm; 

— lifSre, a. bot. cseszele- 

vele$. 
Folio'tage, m. imp. lapszd- 

mozds; — ter, v. a. imp. lo]^- 

szdmozni. 
FoUe', f. p6ch, Z8dkhdl6; 

— 8, pi. expl. kdtomegek; 

— 6e, f. pScb. zsdkhdlo 

za^skdja; — femelle, f . bot. 

agdrkosbor ; — femme, f. 

kejholgy. [telenSl. 

Follement, adv. balgdn, esz- 
FoUer, v. n. bolondoskodni. 
FoUet, te, a. dim. fam. ho- 

hdkds, gyermekes ; feu — , 

bolygdtiiz; poil — , j)t7«! 

szakdl; fig. il n* y a que 

du =, nem egyib szalma- 

tUznel ; — , esprit — , zorgd 

mand. 
Follicu'laire, a. an. bot. tU- 

8z6 fele; 2. m. Jirkdsz; 

— le, m. bot. tUszd ; mag- 

tok ; %. an. bdrmirigy; 

chir. genyfeszek ; —16, e, 

a. bot. levelalaku ; —leux, 

se, an. hdlyagos ; —line, f. 

ent. orvenyke ; — ^lit^, f. 

chir. hdlyaglob. 
Follier, m. p^ch. csSnak 

zsdkhdldhaldszathoz. 
Folliner, folloyer, v. folAtrer. 
Fomentateur, trice, s. a. be- 

ke hdboritd. 
Fomentatif, ve, a. m6d. bo- 

rongatdsi ; 2. m. meltnge- 

td eszkbz. 
Fomentation, f. m6d. boron- 

gatds^ melengetS9. 
Fomenter, v. a. m6d. me- 

lengetniy borongatni : 2. 

tdpldlni^fdntartanit eWse- 

gitni; it. fig. 
Fon(;age, m. tonn. feneke- 

Zi8. 

Foni^ailles, f . pi. — d'un lit, 
dgydeszkdk ; ton. fen^kfa. 

Fonc6, e, a. tehetdsjdmddu; 
fig. il y est bien —Jdl irt 
hozzd ; 2. com. 8btet. 

Foncer, v. n.j^nzt adni, elo- 



ronce t ^ 

legezni; 2. — sur q., vkit 

megrohanni ; 3. v. a. teint. 

9dt€tUni ; tono. fenekelni. 
Foncet, s. et a. m. riv. ■*-, 

biitean — , iolgyfahajd ; 

serr. zdrlemez. 
Foncier, 6re, a. fdld,,., 

seigneur — , fdldea Hr; ban- 

que — ^re , foldhitelbank ; 

2. alapos, 

Fonci^re, f. ard. palariteg. 
Fonci^rement, adv. alapo- 

san; 2. valdjdhan^ volta- 

kepen. 
FoDction, f. hivatalos muko- 

des, eljdrds ; fig. cela fait 

— de . . ., ez .. . gyandnt 

szolgdl. 
Fonctionnaire, m. hivatcd- 

nok. 
*Fonctionnement, m. muk'6- 

des (giprdl). 
Fonctionner, v. n. m6d. mu' 

hodni. 
Fond (fon), m. alap, fenik; 

faire — sur q., szdmot tar- 

tani vkire ; 2. linyeg ; fig. 

belseje (vminek) ; du — de 

son coeur, szive melyehdl ; 

3. 1. 1. foldf tcUaj ; peint. 

hdtUr; sell. — du carrosse, 

hdtuUd iiUs ; 4. k — , adv. 

alaposan; au — , dans le 

— , adt. voltakipen, 
Fondage, m. m^t. olvasztds. 
Fondalit^, f . foldemri jog. 
Fondamental, e, a. alap ... ; 

pierre — e, alapkd ; fig. 

/tJ . . . ; an. OS — , kereszt- 

C9ont ; mus. son — , cdap- 

hang ; — ement, adv. did. 

alaposan. 
Fondant, e, a. leves; 6m. 

iivegpor; m6d. s. a. — s, 

oltdszerek. 
Fondateur, trice, s. alapittS. 
Fondation, f . alapitds ; abs. 

alaptetel; 2. alapltmdny. 
Fonde, f. mar. fenSk. 
Fond6, e, a. alapos ; jogos. 
Fondement, m. alapzat ; 2. 

ord. pi. alapfal ; tig. jeter 

leg — 8 d'un empire, hiro- 

d/Uom ' alapjdt megvetni ; 

3. fig. alap; 4. fig. ok ; an. 
alfel. 

Fonder, v. a. alapjdt meg- 
vetni ; fig. alapUanij meg- 



Fonderie 

alapUani . 2. alapUni ; 3. 

se — , V. r. alapulni ; fig. 

tdmaszkodni. 
Fonderie, f. ontode ; kohd ; 

cir. dniSs: 
Fondenr, m. dntd ; — de ca- 

ract^res, betiWntU. 
Eondic, m. —que, f. com. ko- 

zds raktdr. 
Fondis, fontis, m. fonte, f. 

ureg ; foldszakadds. 
Fondoir, m. bouch. olvda; 

olvasztd-iUt. 
Fondre, v. a. olvasztani ; 2. 

bnteni ; fer fondu, fonte, 

ontottvas; beurre — u, ol- 

vasztott vaj ; fig. egyesit- 

ni; chand. — en abime, 

mdrtani ; 3. v. n. et se — , 

V. r. olvadni; fig. — en 

larmes, kdnyekre olvadni ; 

it. elsovdnyodnif csappan- 

ni; jard. elszdradni ; 4. el- 

siUyedni ; fig. eltUmi; tout 

fond entre ses mains, min- 

dennek nyakdra hdg ; 5. 

lezuhanni ; kitdmi ; fig. 

torni, rohanni. 
Fondrier, m. sal. tuzfal. 
Fondriere, f. hegyseg ; m€ly 

at ; 2. mocsdr^ posvdny. 
Fondrilles, f. pi. v. effon- 

drilles ; mar. moslek (hajd 

fenekin). 
Fonds, m. jdszdg , telek ; 

biens — s, fekvdsegek; 2. 

osszeg ; it. forgdtoke ; fin. 

ertekek ; jevL. t€tel; 3. id- 

ke ; it. drutdr ; 4. fig. te- 

hetsig. 
Fonge, m. bot. goniba. 
Fonger, v. n. pap. itatni. 
Fongible, a. jur. sulyszerint 

eladd. 
Fongi'e, f. h. n. kordllgomba; 

—forme, a. gombaMakii; 

— neux, se, a. gombds; — te, 

f. h. n. sejtkordll; conch. 

bokros paldnka. 
Fongosite, f. tapldssdg. 
Fongueux , se (-gheu), a. 

mid. taplddad. 
Fongus (-guce), m. chir.ta^- 

tapldisdg. 
Fontaine, f . forrds ; hit ; 2. 

vlzimil ; 3. medence^ kdd ; 

4. csap ; 5. — de mer, h. n. 

virdgfireg. 

221 



Foroeps 

Fontanier, fontenier, m. knt- 
mester; 2. kutcsindHd. 

Fontanelle, f . kutacska / an. 
genyktUacs. 

Fontange, f . fdkdtdcsokor.^ 

Fonte, f . olvasztds ; 2. 'dntSs ; 
dntet; — de fer, ou: — 
noire, ontottvas: — verte, 
harangvegy ; sell. — s, pi. 
pisztoly-tok. 

Fontinal, e, a. forrds ... ; 
kut . . . ; 2. — e, f . fontina- 
lis (-lice), m. bot. recefog. 

Fonts (fon), m. pi. relig. ke- 
resztelSsi ko ; — medence ; 
fig. tenir q. sur les — , va- 
lakit emlegetni ; it. vkit 
jirtongatni. 

For, m. cout. 'tdrv^nyszik^ 
birdsdg. 

Forage, m. /7ira« ; ftxA.akna. 

Forain, e, a. kulfdldi^ ide- 
gen ; chemin - , orszdgut. 

Forban , m. mar. tengeri 
rabid ; fcout. szdmuzis. 

ForQage, m. mon. tulsuly. 

Forcjat (-sa), m. gdlyarah. 

Force, f. erd; la — de I'Age, 
a legjobb kor ; fig. fdliny ; 
Ugyessig ; 2. haderd; 3. 
hatalom ; 4. erdhatalom; 5. 
szildrdsdg; ^.erdszak; kiny- 
szer; maison de — , fegy- 
hdz ; mar. faire — de ra- 
mes, teljes erdvel evezni; it. 
fig. mindent elkovetni : 7. 
hathatdssdg; 8. lelkier&; 9. 
St — , de — , par — ; adt. 
travailler ^ — , megerdUet- 
ni niagdt; enlever une 
fille de — , erdvel elragad- 
ni ; prendre une ville de 
— , ostrommal bevenni; d 
toute — , mindendron ; 10. 
— , adv. 8ok . . . 

Force, e, a. erdszakolt ; 2. 
mester kelt. 

Forcement , m. kenyszeri- 
tis. 

Forcement, adv. erdszakkal. 

Foroen6, e, s. a. dUkos, bdsz, 
eszeveszett; — ment, adv. 
diihosen. 

Forcener, v. a. diikiidtti ten- 
ni ; 2. v. n. et se — , v. r. 
duJiongeni. 

Forceps (-cepse), m. chir. 
fogd. 



Forcer 

Forcer, v. a. erbltetni^ keny- 

szeritni ; 2. megzaboldzni; 

csikami, kicsikarni ; 3. 

ostromolni, megrohanni ; 

erdszakot tenni; 4.Jeltor- 

ni ; meg»zegni ; elcsavami; 

6. se — , V. r. erdlkodni. 
Forces, f. pi. tdkeolld. 
Forcet, m. zdneg. 
Forcettes, f. pi. karosoUd. 
Forcine, f. bdch. biityok. 
Forclore, v. a. ir. pal. kizdr- 

ni, elutasitni. 
Forclusion, f. pal. kizdrds^ 

elutaHtds. 
Fordrain, m. vizdlldst jnu- 

tatd fokmertek. 
Forer, v. a. fiimi. 
Forerie (for'rie), f. dgyufu- 

ratds. [seg. 

-Foresterie (-6s-), f. erdesz- 

Forestier (-6s-thi6), m. er- 

d^sz ; 2. — , ere, s. a. erdei; 

arbre — , vadonfa. 
Foret, m. furo ; tonn. csap- 

furo. 
For^t, f. erdd, erdbsig ; fig. 

c'est une — , rabldbarlang. 
Forfaii-e, v. n. pal. veteni; 

2. jur. eloeszteni^ eljdt- 

szani. 
Forfait, m. vetek^ gonosztett; 

2. alkUf egyezminy ; k — , 

adt. egyre-mdsra. 
Forfaiteiir, m. gonosztevd. 
Forfaiture, f. pal. kotelesseg- 

rmdasztdn; e. f. erddron- 

tds, 
Forfante (-fann-te), m. szSl- 

told, kerkedi. 
Forfantene, f . kirkedis ; he- 

behurgyasdg. 
Forfex (-fSkse), m. chir. olid; 

foghuzd. 
Forgage, forgagement, for- 

gas, m. com. zdlogvwsza- 

vdltd4n jog. 
Fovg&f-er, v. a. cout. zdlogot 

visszavdltani. 
Forge, f. Mmor ; 2. kohd, 

vinnye; kovdcsmilhely. 
Forgeable, a. kovdcsolhatd. 
Forgeage, m. kovdcsolds; k. 

mestersig. 
Forger, v. a. kovdcsolni; fig. 

koholni ; p. a force de — 

on devient forgeron, gya- 

korlds teszi a mestert ; 2. 



Forgeron 

V. r. se — des chim^res, 

merengenif tiin&dni. 
Forgeron, m. kovdcs. 
Forgeur, m. kovdcs; — de 

couteaux, ki^m&ves ; fig. 

c'est un — de mensonges, 

hazugsdg kohold. 
Forgis, m. tir. sodronyvas. 
Forhuir, v. n. ch. osszekiir- 

tolni (kopdkat). 
Forhus, m. ch. osszekiirtd- 

les; 2. aprd belek. 
For jet, m. arch, hibds nyul- 

vdny ; — er, v. n. kidllni, 

kinyulni. 
Forjugement, m. igazsdgta- 

l^n itelet. 
Forjuger , v. a. igaztala- 

mU itelni. \ni. 

Forjurer, v. a. cout. eUiagy- 
Forlancer, v. a. ch. fdlvemi. 
Forlignement, m. elfajvids. 
Forligner, v. n. elfajulni; 

iron, elle a — e, megesett. 
Formaire, m. pap. mintdsz. 
se Formaliser, v. r. rosz n^- 

ven venni (vmit), megilt- 

kozni (vmiben). 
Formalisme, m. philos. kiil- 

szeriiskodes. 
Foi-maliste, m. a. szertartd- 

808y kulszerUskodd: 
Formalite, f. kulszeriisSg, be- 

vett szokds; 2. 'pl.szertartda. 
For'mariage, m. jur. tbrv. 

elleni kdzassdg ; balhdzas- 

sdg ; — marier, v. a. et se 

— , V. r. V5rv. ellen hdza- 

sodni. 
Format (-ma), m.libr. impr. 

rit, r.-nagysdg. 
Formateur, trice, a. alakitd, 

teremtS. 
Formation, f. cdakitds, kep- 

zes; alaktdds; alakitmdny. 
Forme, f. diak; idomzat; 

chap, kalapsdm ; cord. 

kaptafa; fauc. ndsteny ; 2. 

kiilalak ; nidd ; abs. iUede- 

lem; 3. pour la — , adt. 

tiszteletbdl. 
Form^es, v. fumees. 
Formel, le, a. alakszeHi, 

mddszeres ; vildgos^ hatd- 

rozott ; — lement, adv. 

mddszeresen^ annak mddja 

68 rendje szerint, vildgo- 

8an, hatdrozottan. 

222 



Fort 

Former, v. a. dlakitni, te- 
remteni ; 2. kipezni; elo- 
idezni; 3. mintdzni; he- 
• sziteni ; com. — un article, 
tetelt beimi ; — une traite, 
vdltdt kidllitni; — une 
question, kerdS»t folvetni ; 
— une plainte, panmzt 
eldadni ; 4. dilitni, foldl- 
litni ; alapitni ; 5. viivel- 
ni, kepezni ; 6. se — , v. r. 
kepzddni ; alakulni ; ered- 
ni, tdmadniy alakulni. 

Formi'ate, m. chi. hangya- 
savas 8d ; — caht, e, a. 
pouls — , gyonge es sebes 
irveres ; —cation, v. foiir- 

• millement, — dable, a. ret- 
tehtd, iszonyatos ; — er, m. 
kaptds ; —que, m. mar. 
rejtett szikldk; *— que, a. 
clii. acide =, hangyasav. 

Fonnulaire, m. mtnta, pel- 
ddny. 

Formule, f. minta; — de 
serment, eskU-m. ; med. 
veuy, gydgyirat ; jur. he- 
lyegpapir. 

Formuler, v. a. m6d. venyt 
irni ; fig. irthetden eld- 
adni. 

*Formuliste, v. formaliste. 

Fornicateur, trice, s. theo. 
pardznMkodd. 

Fornication, f. th6o. pardz- 
ndlkodds. 

Fomiquer, v. n. th6o. pardz- 
ndXkodni. 

Fornites, f. pi. hot. vadfiige. 

For 8, pr6p. kiveve. 

Forsenant, a. m. ch. chien 
— , nagyon heves eb. 

Fort, e, a. erds, er6teljes; it. 
iznws ; 2. tartds, sziUird ; 
tdmor; 3. sole — e, nehez 
selyem; cuir — , vagtag 
bor ; com. prater son ar- 
gent fit denier — , vuig<^* 
kamatra kdlcadnozni; gaer. 
place — e, vdr; man. 
Douche — e, kem4ny szdjti; 
4.siirii; dut; egSmige*; 
' fig. orAinaire — , jdl elld- 
tott a8ztal ; 5. neMz ; szi- 
Idrd ; 6. — e gelee, kemeny 
hideg ; —vent, nagy »z^[ • 
— e fievre, lieves Idz ; voix 
—€ erds, Itarsdny hung ; 



_ Fortement 

vinaigfe — , csipds ecet; 
7. avas ; 8. hatalmas ; etre 
— en gueule, sokatfecseg- 
ni; 9. fig. JieveSy forrd; 
dlendllhatlan ; durva; 
sertd ; 10. Ugyes^ tapasz- 
talt ; hdtor^ merisz; se 
faire — de . . ., jdtdUani ; 
n. — , m. erhs; 2. er6 ; 
legerdsebb oldal ; 3. surii- 
iig; ch. fekhely ; tanya; 

4. fig. szdkma^ jdrtassdg ; 

5. Ugfelsdbb foh; guer. 
erod^ vdracsi riv. com. 
(a Paris), tefierhordd ; HI. 
— , adv. erosen^ szildrdtd, 
nagyonjdl^ nyomateltosan. 

Fortement, adv. v. fort (III.) 
Forteresse, f. vdr. 
Fortifiant, e, a. mM. ero- 

ntd. 
Fortificateur, m. vdrepHi- 

izeti ird ; jvdripitSsz. 
Fortification , f . erddites ; 

erdd, vdracs ; 2. vdripi- 

teszet. 
Foitifier, v. a. er&ditni; 2 

erdtHtni ; szildrditni; 3.. 

86 — , V. r. er&sodni ; szi- 

Idrdulni. 
Fortin, m. fort, csillagsdnc. 
Fortitude, f. ISlekerd. 
+Fortraire, v. a. ir. lopni. 
Fortrait, e, a. mai^ch. elcsi- 

gdzott. 
Portraiture, f . mar^ch. elcsi- 

gdzds; m^d. nddragbrcs, 
Fortuit, e, a. v^letlen, vdrat- 

Um. 
Fortuity, f. vSletlenseg^ eset- 

legessig. 
Fortuitement, adv. viletU- 

ni'd, esetleg. 
Fortunal, — nat, m. mai*. 

forgoszil; vihar. 
Fortune, f. szerencse; torte- 

net, viletlen eset ; 2. sors ; 

nous courons m§me — , 

mindkett&nk sorsa egyenW; 

3. vagyon ; 4. helyzet, dl- 

lapot ; 6. biens de la — , 

gazdaggdg ; 6. myth. »ze- 

rencse-intennd : 7. de — , 

adt. viletleniil ; de bonne 

— , szerencsire. 
Fortune, e, a. szerencses. 
Fortuner, v. a. boldogitni ; 

2. V. n. v. prosp^rer. 



Forvdtn 

fForv^tu, m. rangjdn felul 

'dltdzkodott. 
Forure, f . serr. furtlyuk ; — 

d'tine clef, kulcsureg. 
FoBsaire, m. li. eccl. sirdsd. 
Fosse, f. gdddr ; verem ; — 

d'un mort, airg'ddar ; an. 

— du co6ur, szivgoddr; it. 

tarkd ; expl. akna ; tan. 

csdoa; 2. basse — , aiitH 

bivrtdn. 
Foss6, m. drok ; p. il faut 

sauter le — , a ki mer^ az 

nyer. 
Fosserage, m. agr. els6 ka- 

pdlds, 
Fossette, f. dim. godrocske. 
Fossile, s. a. dsla ; 2. *fam. 

dszabdsu, ddonsdgos. 
se Fossiliser , v. n. kdvi 

vdlni. 
Fossoir, m. agr. szdldkapa. 
Fossoyage, m. drkolds ; hol- 

tak eldsdta. 
Fossoyer, v. a. koriil dr- 

kolni. 
Fossoyenr, m. sirdsd; 2. ent. 

temetd bogdr. 
Fou, fol, a. m. foUe, a. f. 

driilty bolondt eszeveszett ; 

p. faire d'un — son mes- 

sa^er, ebre bizni a hdjat ; 

2. bolondoSf pajzdn ; 3. 

hiszikeny ; esztelen ; 4. 

etre — de qch., belebolon- 

dulni vmibe ; 11. fou, folle, 

s. bolond, driilt ; p. un — 

en fait d'autres, egy bolond 

szdzat csindl ; trefdldzd^ 

bolondozd ; faire le — , bo- 

hdskodni ; ^ch.futd. 
Fouace, f. pat. pardzsban 

siilt pogdcsa. 
fFouage, m. cout. tuzhely- 

add, kiminypinz. 
Fouaille, f. ven. vaddszjog. 
Fouailler, v. a. f am. folyvdst 

ostorozni, 
Foudre, f. phys. viUdm^ 

mennykd; 2. m. un — d'61o- 

quence, hatalmas szdnok. 
Foudr6, e, a. agr. megddlt. 
Foudroiement, m. viUdm- 

csapds, 
FouOToyant, e, a. dorgd, vil- 

IdnUd ; lesfiijtd. 
Foudroyante, f. vilidmrdp- 

pentyii ; guer. roncsa. 

223 



Fouissenr 

Foudroyer, v. a. lediirdgni; 

fig. halomra Idni ; 2. v. n. 

fig. d'drdgni, szidalmazni, 
fFoue, f. nydj, 
Fou6e, f. ch. fdklydsvadd- 

szat. 
Fouet (foua), m. ostor ; 2. 

sulwgd ; 3. virgdcs; h. n. 

— de I'aile, szdrnyhegy ; 

rel. fere ; w^n.fark. 
Fouett^, e, a. jard. ciikos, 
Fouetter (foua-ter), v. a. os- 

tarozni ; cuis. habot vemi; 

Tel. fircelni ; mac;, vakol- 

ni ; 2. v. n. iitodni^ ve- 

rddni. 
Fouetteur, m. ostorozd, kor- 

bdcsold. 
Fougade, f. erdlkodes, 
Fougasse , f. min. pattogd 

akna. 
Fouge, f. ch. vadkanturds. 
Fouger, v. n. ch. tumi. 
Foug^re, f. bot. haraszt. 
Fougon, m. mar. hajdkony- 

ha. 
Fougue (fou-ghe), f. hirtelen- 

harag ; 1ievess4g ; ihlett- 

sig. 
Fougette, f. artif. rajka. 
Fougueux, se, a. hirtelen- 

haragu, heveskedd, indu- 

latoskodd ; tuzes^ vad. 
Fouie, m. bot. ecetfa. 
Fouillant, e, a. med. dou- 

leur — e, mardosd fdjda- 

lom. [dads, 

Fouille, f. arch. korul-,fdl- 
Fouille-au-pot, m.fam.M^- 

ta ; — merde, m. ent. ga- 

lacsdr. 
Fouiller, v. a. foldsni ; ku- 

tatnij motozni; 2. v. n. 

tumi. 
Fouilleur, m. mil. sdncdsd. 
Fouillis, m. zavar^ ziirzavar. 
Fouillouse, f . pop. zseb ; ta- 

risznya. 
Fouine, f. z. nyesttnenyet ; 

agr. szenahdnyd villa;p^Gh, 

angolna-horog. 
Fouiner, v. n. pop. elillanni. 
Fouinetier, m. en. nyestnie- 

nyit'Vaddsz. 
Fouir, V. a. dsni^ foldsni. 
Fouissement, m. dsds. 
Fouisseur, m. ent. gor'dn^ 

csirhernydsz. 



Fonlage ___ 

Foulage, m. heringek hor- 

ddba rakdsa ; 2. kcUldzds ; 

3. f^o. malompinz; imp. 

dmyazds. 
Fonlardf m. com. tarha tafo- 

ta^ ind tafota ; it. tarka- 

kendd. 
Foule, f. tomeg, tolongds ; 

fig. ^tre confondu dans 

la — , a iomeg k'dzt eltunni; 

2. chap. drap. kaUd ; kalld- 

malom; fig. zaklatds; el- 

nyomds; 3. en — , k la—, adt. 

tomegben, tomegesen. 
Foul6e, f. ch. nyom^ csajjds. 
Fouler, v. a. nyomni^ le- 

nyomni^ letaposni ; fig. — 

aux pieds, tdbbal taposni ; 

chap, kallani ; 2. fig. — le 

peuple, leigdzni; 3. meg- 

rdntani (Idbdt) ; szimatol- 

ni ; 4. se — , v. r. megrdn- 

dulni. 
Foulerie, f. kaUd-malom. 
Fouleur , m. vign. szdldta- 

posd ; chap., drap. kaUd, 

csapo, 
Fouloir, m. artil. tdrWbun- 

k6 ; torldrud ; chap. kaUo- 

rud. 
Fouloire, f. bon. kalldteknd; 

chap, kalldpad. 
Foulon, foulonnier, m. kcU- 

Ids ; moulin k — , kalld- 

malom; terre a — , csapd- 

f'dld. 
Foulque, f . om. h^da, 
Foulure, f. chir. zuzds, fica- 

modda; mar^ch. tur ; 2. 

kallds ; 3. — s, pi. v. f oul6e. 
Four, m. boul. kemence; 

gueule du — , kemence szd- 

ja; pi^ce de — , siiteminy ; 

2. sutdhdz; 3. egeto- Ke- 
mence. 
Fourage, v. fouiTage. 
Fourbe, f. csalds; gazsdg ; 

2. a. csaldj gaz, dlnok. 
Fourber, v. a. gyaldzatosan 

megcsalni. 
Fourlerie, v. fourbe (1.). 
Foiu'bir, v. a. tisztitni, fe- 

nyesitni. 
Fourbissage, m. fourbisse- 

rie, f. tiszti'ds, csiszoldSy 

reszeles. 
Fourbisseur, m. kardcsUzdr; 

p. se battre de r6p6e qui 



Fonrbisture 

est chez le — , semmisigen 

p&rlekedni. 
Fourbissure, f . sikdrlds^ est- 

azdrolds ; 2. fegyvergydr, 
Fonrbu, e, a. v6t. rokkant. 
Fourbure, f. v6t. rokkant- 

8dg. 
Fourcals , fourats , fours, 

fourques, m. pi. mar. bo- 

kony, 
Fourche, f. nagy villa ; — k 

bois, faviUa ; — k fer, vas- 

viUa ; 2. «lla — , adv. felU- 

letesen^ hangagul. 
Fourchement , adv. viUa- 

alakban. 
Fourcher, v. n. et se — , v. 

r. dgaznif eldgazni; che- 

min qui — e, vdlaszut ; 

agr. pied —6, hasadt k'o- 

ro/ii, csiilok ; it. =, marha- 

ado ; fig. la langue luf a 

—6, megbotlott a nyelve ; 

2. hasadni. 
Fourchet, m. chir. tdlyog az 

ujjak kbzt ; v6t. csontto- 

boly. 
Fom'chet^, e, a. villddzott. 
Foui'chette, f . villa ; pop. — 

de Testomac, mellcsont ; 

char, alahor; chir. nyelv- 

tartd ; cuis. villa^sont ; 

mar^ch. patakbze. 
Fouichon, m. dg (villdn); 

jard. kac8. 
Fourchu, e, a. villddad; 

faire I'arbre — , tdtdgast 

dllni. 
Fouichure, f. hasadek. 
Fourgon, m. mil. tdrazeker ; 

boul. f&tdvilla. 
Fourgoniier, v. a. boul. til- 

zet szitni; fam. turkdlni. 
Fourmi, f . hangya ; pop. il 

a mang6 des oeufs de — , 

fingik mint a Id, 
Fourmilier, fourmillier, m. 

z. hangydsz. 
Fourmiliere, f. hangyaboly. 
Fourmilion, m. ent. fuingya- 

pazir; demoiselle — , han- 

gyalcs. 
Fourmillant, e, a. m6d. v. 

formicant ; 2. nepes. 
Fourmillement, m. viszke- 

tegseg. 
Fourmilier, v. n. hemzsegni ; 

it. fig. viszketni. 

224 



Fonrrer 

Foumage, m. cout. kemence- 
add ; 2. siUdpSnz ; —dij. 

Foumaise, f. koh^ olvaszto- 
pest. 

Foumeau, m. kemence; min. 
tHz-akna. 

Foum^e, f . boul. giitet ; fig. 
et fam. tomeges kineveze- 
sek, 

Foumette, f. kis kemence. 

Foumier, dre, s. kenyer- 
siltd. 

Fournil (-ni), m. sUtdde; su- 
tdhdz. 

Foumiment, m. artil. ISpor- 
tUlok; mil. fegyverszijazat. 

Foumir, v. a. elldtni, szdl- 
litni, szolgdltatni, szerez- 
ni; 2. bevegezni; pdtolni; 
3. hozzdjdrulni ; 4. v. n. 
fedezni; viselni. 

Fournissement, m. com. he- 
t4t^ tit ; 2. szdllitds. 

Foumisseur, m. szdlUtd. 

Foumiture, f. szdUitda, szdl- 
litmdny ; szUkseglet ; 2. 
hozzdvald. 

Fourquet, m. brass, szalad- 
keverd. 

Fourrage (fou-), m. agr. ah- 
rak; 2. takarmdny ; 3. ia- 
karmdnyozds. 

Fourrager, v. n. takarmd- 
nyozni; 2. v. a. elpmztit- 
m, elemeszteni. 

Fourrag^re, a. f. agr. plante 
— , takarmdnyfU. 

Fourrageur, m. takarmdny- 

* szdUitd. 

Fourrageux, se, a. agr. takar- 
mdny dus; takarmdny fele. 

Fourre, m. mriiseg. 

Fourr6, e, a. guer. bokros, 
faduSf erdds ; fig. il est — 
de malice, telve van go- 
noszsdggaZ ; orf . bijoux 
—6s, hamis ekszer. 

Fourreau, m. tok, huvely; 
boritek ; fig. coucher dans 
son — com. T^p^e du roi, 
ruhditdl aludni ; v6n. va- 
dak bele. 

Fourrelier (fou-), m. tokcsi- 
ndld. 

Fourrer (fou-), v. a. bedugni, 
beletdlni; 2. tidni (alat- 
tomban) ; 3. becsusztatni, 
kdzbeszumi ; fig. fejehe 



Toiarmur 



FvagiUt^ 



*Fri 




on 



verni; 4. — q. dans une 

affaire, vmely Uffybekever- 

ni'f 5. bSlelni; 6. se — , v. 

r. elhujnit eirejtdzni; be- 

tolakoani ; beavatjcozni ; 

heburholdzni. 
Fourreur, m. sziies. 
Fourrier, m. szdUdsold ; mil. 

hadimok. 
Fourriere (fou-), l.fdtudvar; 

jar. zdlog-^. 
Founrire, h szSrme ; it. bun- 

da, kddmdn. 
Fourvoi, m. elt^vedee; boly- 

g6-ut, 
Fourvoiement (-voa-), m. el- 

Uvelyedis, 
Fourvoyer, v. a. tSvutra ve- 

zetni; fig. elcsdbitni; 2. 

se — , V. r. eltivedmj tiv- 

iHra keriilni ; it. fig. 
Fouteau, m. bot. bikkfa. 
Fontelaie, f. bikkes, ' 
Foutre, v. a. b. nSszni ; pop. 

va te foire — ! vigyen el 

az &rddg ! - 
Foutu, e, a. b. elveszett; 2. 

dtkozott. 
Foyer, m. tUzhely ; fig. pi. 

csaldd, haza^ hdz ; ahii. — 

purulent, genyfiszek; min. 

hdd; fig. kSzpont; opt. 

g(fc ; th. tdT8c3,gd»i terem, 
Frac, m. tail. /rdWc. 
Fracas, m. szitzdzdi ; 2. ro- 

baj; recseg^s;. csorrenesy 

zorej ; Mmia^ zaj; ^g.fdl- 

tunis. 
Fracasser, v. a. szitzuzniy 

sz4ttdmi ; 2. se — , v. r. el- 

tomi. 
Fraction, f. tdr^s ; arith. 

torUzdm, 
Fractionnaire, a. arith'. tort, 
Fractionner, v. a. aprd r4- 

szekre otztani; 2. se — , v. 

r. r^szekre oszlani ; fig. 

szitotzlani. 
Fracturant, e, a. chir. tard^ 

zuzd. 
Fracture, f. betoris; felt'd- 

rit; chir. tor^s. 
Fracturer, v. a. chir. elt&mi, 

tomi. 
Fragile, a. tdrSkeny ; fig. mu- 

lands ; ame — , dUhatat- 

Idn Ulek ; le sexe — , gydn- 

genem. 

HAkt.mfft : Franoia-magyar 



Fragility, f. toredSkenyseg ; 
fig. dUhatlansdg, miUan- 
ddsdg ; gyarUtdg ; p6oh68 
de -—» gynrld bun^ ' 

Fragment, m. toredik ; chir. 
Bzdlka. 

Fragmentable, a. toredikre 
oszthatd, 

Fragmentaire , a. tdredikes, 

^Fragmentation, f. gzHfor- 
gdcsolds. 

Fragments, e, a. hasadt^ 
sz€ttdrt» 

*Fragmenter, v. a. sz4tforgd' 
csolni; fig. 8zito»zlatni. 

Fragmenteux, se, a. toredS- 
kes. 

Fragon, m. bot. tSli magyal. 

^Fragrance, f. illat, 

'Fragrant, e, a. chi. er&s- 
szagu. 

Frai, m. Ivds ; 2. ivadik^ 
hal-ikra ; — des grenouil- 
les, b^kaporcnd; 3. haU 
ivadik ; mon. koptatds, 

Fralche, f. arg. jUUr; 2. k 
la — ! frU vizei ! 3. a. v. 
frais (n.). 

Fratchement, adv. Mv'd^en, 
hUv&iben ; fig. fam. fagyo- 
san ; 2. intent ^ kevissetez 
d6tt\ 

Fraicheur, f . MvdssSg ; ude- 
sig; fig. elevensig ; bdj ; 
2,fagy. 

Fratchie, f. mar. h&s szeUd, 

Fralchir, v^ n. mar. hiivQ- 
s'ddni. 

Fraie, v. frai (1). 

Frairie, f. kirdndulds; vig 
tdrscUdg. 

Frais, m. hussig ; 2. pi. kolt- 
sig ; com. kiadds ; fig. re- 
commencer sur nouveaux 
— , ujra kezdeni ; it. k 
moins de — , csekely fd- 
radtsdggal ; II. — , fraiche, 
a. Mvds, hds ; 2. fris ; j6 ; 
3. eleven, €Unk, viddm ; 4. 
vj, ujdon ; 5. adt. im€nt, 
kevissel ez el5tt, 

Fraisage, v. frasage. 

Fraise, f. jard. eper ; — s de 
bois, szamdca; 2. b4lfo- 
dor; serr. — pointue, to- 
tony furd ; fort, ostromka- 
rdk ; mod. nyakbodor. 

Fraisement,m.arch. kardzat, 

8z6t4r. 225 



Fraiser, y. 4 i^^^^^^'t reddz- 
getni; cifts, leh&zni (65- 
r€t) ; foi|. hardzni ; pAt. 
dagcisztatk ;':serr. fumL 

Fraisette, f .{nipd. his gallir; 
k^zfodor. ^ ''- 

Fraisier, m^ £K>t. szamdca' 
rdsza, ' S '- 

FraisiSre, f^ jaid^ szamdca- 

dgy» Ih' 

Fraisil (fr6-:f )4tn. forg. va«- 
poT, 8zinp^.%' 

Fraisoir, m. fioar. v^fdrd, 

Fraisse, v. fi»iip.. : 

Fraissine, f . «^.. kSriscsefje, 

Framboise, ^ji^rd; mdlna. 

Framboiser, k, f.'mJfilnal4vel 
bec8indilni.y:\: 

Framboisier.fliSi; jard. jndl- 
nabokor, i *. 

Franc, — che, ffran, et frank), 
a. 8zabad; 'Aliment, men- 
te8 ; 3. d8ziiUey niyiltszivu ; 
4. igazi, valddi ; 5. telje8, 
ege8Z ; 6. m-'-fnagbdl lett 
fa; mon. frank;. 7. adv. 
szabadon, nyiUan, dszin- 
Un: kereken'/:^&jxi.k'dny- 
nyedSn; %, e08zen, telje- 
sen. ' i .". .' 

Fran^ais, e, a.?- franeia ; fig. 
cela n'est, pjta — , ez nem 
ilW ; p. k :pr6sent voos 
parlez — , niost magyardn 
be8z€l; 2. $ la -^e, adt. 
francidsan. 

Franc'alleu, m. ^zabadjd- 
8zdg ; >-arbitrei m. 8z.aka- 
rat ; —archer, m. sz.ldvesz; 
—bourgeois, m, sz.polgdr ; 
arg. uri koldus ; —devoir, 
m. hiibiradd ; —fief, m. 
8zahadhiiib€r. 

Franche-ma<?onnerie, f. sza- 
badkdmivessig. 

Franchement , adv. prat. 
mente8en, menten; 2. dszin- 
tin, nyiltan. 

Franchir, v. a. dtlSpni^ dt- 
ugrdni ; 2. dthd'gni ; it. fig. 
mar. dt8zelni. 

Franchise , f . szabadsdg ; 
mente884g ; 2. menhely, 
menedik; 3. ^zinteseg, 
nyiltsdg. 

Francin, m. tiazta perga- 
men. 

*Francisation, f.francidsitds 



o 



Fvanoisoain 

Franciscain, m. h. ecel. Fe- 

renc-rendi. 
Franciser, v. a. francidsUni; 

2. se — , V. r. franddsodni. 
Franc'jnge, m. titkos Wrv. 

birdja ; — maQon, m. sza- 

hadkdmives; — ma^onne- 

rie, f. 8zabadk6mivest4g ; 

— mitou, m. aiig. dl-heteg, 
Franoolin , m. om. hegyi 

csdszdr-fajd. 
Franc'parier, m. szdbadszd' 

Ids ; — picard, m. bot. fe- 

Mmydnr ; — Bal6, m. sdadd- 

mentessig ; — taupin, v. 

taupin; — tillac, m. mar. 

dUfifMilzet; — tireur, m. 

8zdbaMdv€sz, 
Frange, f. rojt, 
Frangeon, m. rqjtocaka. 
Franger, v. a. rqjtozni ; U, 

— , ^re, frangier, iSre, s. 

rojtkotd, 
Frangibilit^, f. t'&rikenys4g. 
FraDgible, a. torikeny, 
Frangin, m. ai^. Uatvir, 
Frangipane, f. mandolake- 

ny€r ; iUatos kendcs ; chi. 

tejkivonat; jard. dszi kdrte, 
Frangir, t. a. arg. bet'omi. 
Frangule, f. barkdca. 
Franqnet, f. cout. soradd. 
Franquette, f. d, la — , d, la 

bonne — , fam. teketdria 

nilkuU 
Franquettier, m. arg. hamis 

jdtikos. 
Frappage, m. uUs-veres; 

^pingl. g&mbdzis, 
Frappant, e, a. fdltund; ta- 

Imdf szakasztoit. 
Frappart, m. agr. pSrdly ; 

2. — , a. m. kicsapongd. 
Frappe, f . mon. nyomat^ ve- 

ret. 
Frapp6, m. mns. utenycsa- 

pds. 
Frappement, m. csapds^ iitis. 
Frapper. v. a. iitnif vemi ; 

vin — ^ de glace, jegbe kii- 

tott bor ; 6pingl. g'dmb&z- 

ni ; mon. p4nzt vemi ; 2. 

fdltunni^ szembetunni ; 3. 

sejieni ; 4. se — , v. r. du- 

lakodni; fig. vmit fej^be 

vemi ; II. v. n. — des 

mains, tapaolni; — si la 

porte, kopogtatni. 



Frappenr 

Frappeur, se, b. utd, verd; 

^pingl. gomb'dzd, 
Fraqae, y. frac. 
Frasage, m. bonl. dagasz- 

tds. 
Fraser, v. a. serr. fumi; 

boul. dagasztani. 
Frasque, f. fam. csiny. 
Frater (-^re), m. ohir. bor- 

b4lyleg4ny ; it. hajdbor- 

bily ; 2. vildgi (zdrddban), 
Fratemel, le, a. testviri; 

— lement, adv. testv^rileg. 
Fratemisant, e, a. bardtko- 

z6^ rokoruzenvezd. 
'Fraternisation, f. bardt