Skip to main content

Full text of "English-Hungarian dictionary"










*5k 




'Jí 



^^■^M 

£&*!£«£ 





it- 




tft 



Digitized by the Internet Archive 

in 2010 with funding from 

University of Toronto 



http://www.archive.org/details/englishhungarian01bizo 



\iol. \. 






ENGLISH-HUNGARIAN 

DICTIONARY. 

l'.V 

FRANZ DE PAULA BIZONFY. 

FIRST PART. 



r r 



ANGOL-MAGYAR SZOTAR. 



ii;t\ 



DIZONFY FEEENCZ. job 



ELSO KOTET. 



w 



MÁSODIK, SCOTT WALTER, BURNS ROBERT ÉS MÁS SKÓT ÍROK MŰVEIBEN 
ELŐFORDULÓ TÁJSZÓK MAGYARÁZATÁVAL BŐVÍTETT KIADÁS. 



BUDAPEST. 
FKANKLIN-T Á R S U L A T 

MAOYAIS IIÍOhAf.MI INTI/.KT KS KÖNYVNYOMDA. 

1886. 



ELOSZO. 



Igen hetesen jelezték a görögök lóyoq szóval úgy a lélek- 
nek a beszéd alapjául szolgáló erejét, az észt, mint a beszédet 
(nyelvet) is. Az ész ugyanis az elvont gondolkodásnak tehetsége s 
ezen tehetség nyilvánulása a beszéd (nyelv), melynek minden 
szava egy-egy fogalmi jelet képez. Az ész fejlődését nyomban kö- 
veti a nyelvé is, és viszont a nyelv által s a nyelven fejlődik az 
ész is, mely az embert mint £a>ov Xoycx&vt néma testvérei, az 
aloya ?(oa felett oly végtelen magasra emeli. 

Valamint pedig az egyéni emberi ész a nyelv által s annak 
közvetítésével fejlődik: az emberiség mindennemű értelmi fejlő- 
dése is a nyelvhez van kötve, a mennyiben minden tudomány, az 
ismeret és tapasztalás minden kincsei a nyelv által szállanak nem- 
zedékről nemzedékre. 

Kiviláglik ebből, hogy a nyelv nem pusztán egyéb mívelő- 
dési eszközök közé sorozandó, hanem minden más mívelődési esz- 
közök a nyelv által föltételez vék, minél fogva teljes joggal mond- 
hatni : Ev áo'/Vj rp ó lóyoq. 

Ha most már megfontoljuk, hogy minden nyelvnek megvan- 
nak saját és kizárólagos tulajdonát képező fogalmai s ennél fogva 
valamely nyelvnek kitétele által jelzett fogalom csak igen ritka 
esetekben adathatik vissza egész jelentősége és terjedelme szerint 
más nyelvnek egyes kifejezése által ; ha fontolóra veszszük, hogy 
ennek folytán idegen nyelvek elsajátításánál a klek új fogalmak- 



kai nyer gazdagodást s ez által a tárgyak számtalan vonatkozásai- 
nak jön tndatára, melyekről azelőtt sejtelme sem volt, egészben 

tehát a gondolkodó tehetség fokozódik s a gondolatok vilá- 
gossága növekedik, — ha mindezeket megfigyeljük, V. Károly 
azon mondását: « a hány nyelvet valaki tud, annyi ember lakik 
abban», csak helyeselhetni fogjuk. Eg} 7 ébiránt már sokkal V. Ká- 
roly előtt n romai költő Ennius is hasonló irányban nyilatkozott, 
midőn Gellius szerint (Xoct. att. XVII, 17) : «tria corda habere 
sese dicebat, quod loqui Graece et Osce et Latiné sciret.» — Mint- 
hogy pedig a mennyiségtudós urak oly annyira elhitetni kivannak 
velünk, hogy a mennyiségtan lelki tehetségeink fejlődésére legna- 
gyobb befolyást gyakorol (mi egyébként, mint Hamilton W. tanár 
Edinburgh Review, Jan. 1836.1 már rég megczáfolhatlanúl bebi- 
zonyította, határozottan nem igaz), — különös örömömre szolgál 
itt a nyelvészeti tanulmányok érdekében napjaink egyik legszel- 
lemdüsabb csillagásza és mennyiségtudósának nézetére utalhatni. 
Ugyanis Zöllner János mindazon természet- és mennyiségtudóso- 
kat, kik nyelvészetileg kiképezve nincsenek, a míveletlen emberek 
közé sorolja, és a nyelvtanulmányt a bölcsészet nélkülözhetlen 
elöiskolájának tekinti, mivel «idegen nyelv tanulmányozásánál 
első sorban a gondolkodás azon műveleteinek kell öntudatosan 
teljesíttetniük, melyek az anyanyelvnél nem tudva mennek véghez. 
Az elme tehát idegen nyelv tanulása által az öntudatos gondolko- 
dásban gyakoroltatik)) (Natúr der Cometen, XII). 

A mily elvitázhatlan befolyással bir a nyelvtanulmány egy- 
részről a lelki tehetségek fejlődésére, oly természetes másrészről, 
hogy e tekintetben azon nyelv fog hatályosabb befolyást gyako- 
rolni, mely a tökélynek magasabb fokán áll. És valóban Grimm 
Jakabnak igaza volt, midőn az angol nyelvet legtökéletesebbnek 
állította. Ehhez járul még, hogy az angol irodalom is nevezetesen 
a francziát olyannyira felülmúlja, mint a görög a latint. 

Már ennélfogva is különösen sajnálandó tehát, hogy nemzeti 
irodalmunk eddigelé az angol nyelv elsajátítására vezethető segéd- 
eszközök teljes hiányával volt. A Franklin4ársulatnak, mely fenál- 
lása rövid ideje alatt számos, a közművelődést előmozdító iratok 



kiadása és terjesztése által már is nagy érdemeket szerzett, volt 
fentartva az első angol-magyar szótárnak közzététele is. Hogy 
azonban nevezett társulat ildomosán cselekedett-e, midőn annak 
kidolgozásával igénytelen személyemet bízta meg, ez oly kérdés, 
melynek megbirálása másoktól függ. En nyíltan és őszintén meg- 
vallom, hogy 1849-ik év óta magyarul nem irtani és magyar mü- 
vet nem olvastam. — De most jut eszembe, hogy kelleténél töb- 
bet mondottam, mert 1851-dik évben Londonban a fiatalabb 
menekült honvédtisztek részére hadtanoda nyittatott meg, mely- 
ben Rónay püspök a mennyiségtant, Thaly ezredes pedig a hadá- 
szatot és harcztant magyar nyelven adták elő, s mely hadtano- 
dába én is rendeltetve lettem. Miután azonban ezen tanintézet 
már néhány hó múlva bezáratott, tanulmányaimat külföldi egye- 
temeken folytatandó, Angolországot legott elhagytam, s midőn 
oda 5 — 6 év leforgása után ismét visszatértem, csak alig négy-öt 
egykori bajtársra akadtam, kiknek mindegyike életfentartási gon- 
dok által sokkal nagyobb mérvben igénybe volt véve, semhogy 
ideje maradt volna, magyar nyelvgyakorlatok czéljából összejöve- 
teleket tartani. 

Csak 1868-dik évben tértem ismét vissza hazámba, s 
midőn itt minden oldalról fülembe hangzott a szép dal: « itt nincs 
számodra hely», ismét külföldre mentem. Épen nincs czélom ezen 
nyájas fogadtatás miatt, melyben hazámban részesültem, panaszt 
emelni, sőt ellenkezőleg szivemből örvendek, hogy azon czimbo- 
raságban, mely a kiegyezés óta az országon megosztozott s azt 
a pénzügyi végromlás örvényébe sodorta, egy sem találtatik azon 
férfiak sorából, kik 1848/49. években éltüket koczkáztatták s a 
harcztéren vérzettek. Erről itt általában csak azért teszek emlí- 
tést, hogy megmutassam, miszerint hazámba lett visszatértem 
után sem volt módom s alkalmam magyar nyelvgyakorlatokat 
tehetni. 

Midőn a szótár kidolgozásához fogtam, szó sem volt arról, 
hogy szójárások tárát is adjak s minden fontosabb szónak jelenté- 
sét és használatát számos példák által megvilágítva elemezzem. 
Mihelyt azonban a munkát megkezdettem, élénken ereztem, hogy 

v 



a magyar és angol nyelv között fenforgó nagy eltérésnél fogva 
az angol szónak értelmezése igen gyakran csak példák által esz- 
közölhető. Itt egy oly nehézségre akadtam, melyre nem számítot- 
tam s melynek leküzdése a magyar nyelvnek teljes ismeretét fel- 
tételezte, azt nem is említve, hogy az angol kitételeknek mindazon 
esetekben, melyekben szükséges volt, példák általi kimerítő ma- 
gyarázata tízszeres időt és fáradságot vett igénybe. Ha azonban 
lelkiismeretesen akartam eljárni, egyéb út nem maradt számomra 
Mindenekelőtt meggyőződést szerzendő tehát magamnak az iránt 
vájjon ily munkálatra magyar nyelvismeretem kielégítő-e? emun- 
kának kezdetét kidolgozván, azt mutatványkép a Franklin-társulal 
irodalmi bizottsága egyik tagjának, Ballagi Mór tanár úrnak be- 
küldöttem. Őszintén megvallva, nem lett volna épen rám nézvt 
kellemetlen, ha magyarságomat ki nem elégítőnek találandotta s 
ez által kötelezettségem és ezen munka terhe alól felmenteti 
volna. Mig azonban oly emberek, kik maguk legkisebb érdemmé' 
sem birnak a világban, másoknak jeles tulajdonait és érdemeii 
soha el nem ismerik : az érdemteljes férfiú ellenkezőleg az idegei 
érdemeket mindenkor teljes készséggel méltányolni szokta. Igj 
Ballagi tanár úr is teháfc, ki a magyar szótár-irodalom terén na 
gyobb érdemeket szerzett, mint bárki más, dolgozatom áttekintést 
után oda nyilatkozott, hogy az első pillanatra alapos szakembei 
müvének tűnik föl, mely sokoldalú előnyei által a helylyel-közze 
talán nem egészen sikerült magyarítást tízszeresen kipótolja 
Hasonló értelemben nyilatkozott az érdemes férfiú egy hozzán 
intézett későbbi levelében, midőn szótáromból már húsz ívné 
több kinyomatva volt, így szólván : « valóságos szerencsének tar 
torn, hogy oly avatott kézre bíztuk az alapvető munka kidolgozá 
sát, melyet ön úgy végez, hogy irodalmunkra nézve valóságo: 
nyereménynek mondható ». Ballagi tanár úr ezen szives felbátorí 
tásának tulajdonítható leginkább, hogy jelen szótár létesült é 
különös örömömre szolgál ezen érdemteljes férfiúnak becses támo 
gátasáért ezennel nyilvánosan is őszinte hálámat kifejezhetni. 

Sajnálattal érzem magam is, hogy sok helyen sikerültebi 
magyarítás lett volna kívánatos ; ha mindazáltal minden egye 



angol' szó és szólásmódnál addig kívántam volna időzni, míg az 
azoknak legjobban megfelelő magyar kifejezést megtalálnom sike- 
rült, akkor természetesen egy emberélet sem leendett volna elég- 
séges vállalatom befejezésére. Egyébiránt jó lélekkel állíthatom, 
hogy ezen munkára különben is tízszer annyi időt fordítottam, a 
mint arra fordítanom kellé, ha saját érdekemet tekintettem volna. 
S a ki megfontolja, hány tudós főt foglalkoztatott az angol-német 
szótár-írás több mint egy század óta s mily hihetetlen sok teendő 
és hiány maradt még fenn e téren is : az méltányosan bizonyára 
nem követelheti, hogy ezen első angol-magyar szótár, melyhez 
mindennemű előmunkálatok és segédeszközök hiányoztak, s mely- 
nek kidolgozásánál egészen saját erőmre voltam utalva, minden 
tekintetben tökéletes legyen. Hogy mindemellett jelen szótár sok 
oly igen fontos és igen értékes anyagot tartalmaz, mely semmi 
más szótárban nem foglaltatik, azt a szakavatottak oly könnyen 
belátandják, mint azt is, hogy az angol és magyar nyelv között fen- 
forgó eltéréseket és különbségeket mindenütt kellőkép kiemelni és 
kifejteni igyekeztem, mely munkálatnál természetesen angol, angol- 
német, vagy angol-franczia szótárt teljességgel nem használ- 
hattam. 

Az angol kiejtést magyar betűkkel jeleztem, megjegyzendő azonban, 
hogy az a valamivel mélyebben ejtendő ki, mint a magyarban, habár soha oly 
mélyén, mint az ©. Minthogy /ie<li<i a magyar betűk kielégítők m-m voltak, 
kénytelen voltam még más jeleket is használni, k a legtöbb esetben tiszta, azon- 
ban egészen rövid <i-t jelez, mely a magyar <l hosszúságának csak mintáin 
harmadával bir, például ap iá]')> cup (káp), rough (ráfi), sun (szán): csak némely 
esetekben (főkép az o körülírásában \ közeledi]; a magyar a-hoz, mint például 
-un (szán), l> v e (láv), honey (h'{mm)-ban. é oly hangot jelez, mely a magyar fi> 
és e között, azonban az utóbbihoz sokkal közelebb áll, mint az előbbihez. 
. hosszú e, mely a nemet ee-nek M.eer-ben megfelel, e rövid., alia hallható <\ 
mely a nemet v-nek lobén, Ritter-ben megfelel. <'i csaknem úgy hangzik,mimt a 
németben; az áj-nál megfelelőbbnek tartottam, minthogy sem a német fein, 
nem az angol fine (fein) nem ejtendő ki mintfájn. Az a és o ikeresitése által 
csak ezen hangzók nyujtoUságát kívántam jelezni. A: angol th-í és w-í a 
körülírásban is kellé hasznaimon. A w oly önhangzó, mely a szótag kezdetén, 
a mennyiben más önhangzók előtt áll, igen gyönge mássalhangzósági jelleggel 

VII 



bir. — Egyébként a kiejtésre nézve, mely különben csak a fül és nem a szem 
által sajátítható el, még csak azt kívánom megjegyezni, hogy az angolban az 
r betűt soha peregve kiejteni nem szabad, mint a magyarban. 

Egyes sajtóhibákat, melyek a hibaigazításra fordított szorgosság daczára 
fenmar adtak, kegyesen el nézetni kérek. Az angol szövegben eddigelé, eltekintve 
attól, hogy Fathom helyes körülírása fedh'am, egyéb sajtóhibákat nem észlel- 
tem s aniagyarban is csak lényegteleneket. Ellenbeji Admit alatt ^bebocsátani* 
és Dumpy alatt nrenkesz* kimaradt. 

Fölösleges volna a könyv díszes kiállítását esak fölemlíteni 
is, miután köztudomású dolog, bog}- a Franklin-társulat kiadványai 
a legdíszesebb angol kiadványokkal versenyeznek, habár ez angol 
könyvek ára ötszörösen oly magas mint a magyar munkáké. 

írtam Bécsben őszhó 18-án 1S77. 

Bizonfq. 



Abbreviations, — Rövidítések. 



adj . 


adjective 


mii. 


melléknév. 


adv. 


adverb 


ill. 


igekatá.ozó. 


art. 


article 


nve. 


névelő. 


comp. 


comparative 


mf. 


másodfok. 


c< in j . 


conjunction 


ksz. 


köt szó. 


f.e. , 


for example 


P- 


például. 


tig- 


figuratively 


átv. ért. 


átvitt értelemben. 


int. 


interjection 


insz. 


indulatszó. 


n. u. 


not used 


n. h. 


nincs használatban 


part. 


participle 


IB. 


részesülő. 


prp. 


preposition 


ej. 


elöljáró. 


pl. 


plural number 


t. sz. 


többes szám. 


s. 


substantive 


fll. 


főnév. 


superl. 


superlative 


hf. 


harmadfok. 


v. a. 


verb active 


cs. i. 


cselekvő ige. 


v. def. 


defective verb 


h. i. 


hiányos ige. 


V. ÜT. 


irregular verb 


rh. i. 


rendhagyó ige. 


V. 11. 


verb neuter 


k. i. 


közép ige. 


v. reg. 


regular verb 


rk. i. 


rendkövető ige. 


vulg. 


vulgar 


pór. 


pórias. 



A in. -. «; A betil neve. 

A (é), art. v. An. 

Aback (ébékk'), adv. hátra; 
, to be takeu — , meglepetni. 

Abacus (éb'ékasz), s. szám- 
vető tábla ; ezüsttartó szek- 
rény : födeg. 

Abaft (ébéftf), s. a hajó há- 
tulja : ndi-. hátúi. 

Abalienate (ébél'i-en-ét}, v. 
a. elidegerútni, eladni. 

Abandon (ébén'dán), v. a. el- 
hagyni, odahagyni, áten- 
gedni; to — all' hope, le- 
tenni a reményt : to — one's 
self to grief, martát áten- 
gedni a fájdalomnak. 

Abare (éber'), r. a. meztele- 
níteni. 

Abase (ébész'j, v. a. alacso- 
nyabvá tenni; leboc9átani; 
lealacsonyítni ; lealázni ; 
to — the eyes, lesütni sze- 
meit ; — ment, s. leeresztés; 
megalázás; lealacsonyítás ; 
levertség, csűggedtség. 

Abash ii-lnVi, v. a. megszé- 
gyenítni, megpirííni. 

Abate (éblf), v. a. apasztani; 
kevesbíteni , csökkenteni; 
lejehh szállítni (pl. vminek 
árát); lerántani: v. n. 
apadni, apadozni; csök- 
kenni, fogytán lenni, csil- 
lapodni : tin' fever has — d, 
« láz csillapult; —ment, 
s. kevésbítés, kevesebbedé*; 
árlejtés ; let ngi dés; csökke- 
nés : csillapodás : levertség. 

Abb (éb), s. mellékfonal. 

Abbacy (éb'bészi), s. apát- 
ság, apáti rana. 

Abby (ef/bi), t. apát. 

Bizonfy : Angol-magyar szótár 



Abbess (éb'besz), .s. apátasz- 
szony. 

Abbey (éb'bi), s. apátos mo- 
nostor. 

Abbot (éb'bat) , 8. apátur; 
—ship, s. apátur ság. 

Abbreviate (ébbri'viét), v. a. 
rövidítni. 

Abbreviation (ébbrivié'sán), 
s. rövidítés, megkurtítás. 

Abc (ébíszí'), s. abécze. 

Abdicate (ér/dikét), v. a. le- 
köszönni, hivatalát letenni; 
elbocsátni. 

Abdication (ébdiké'sán) , s. 
lemondás : elbocsátás. 

Abdomen (ébdo'men), s. al- 
test, has. 

Abduction (ébdák'sán), s. el- 
vonás, félrehttzás ; elvitel : 
elkülönítés ; íztörés. 

Abece (ébíszí) , s. abécze ; 
— da'rian, .«. ábéczés gyer- 
mek, ábéczétanuló ; —Mary, 
adj. ábéczés ; s. ábéczés 
tábla. 

Abed (éhed'), adv. az ágyban; 
he is—, az ágyban van, le- 
feküdt. 

Abele (ébíl'), s. f eltér nyárfa, 
topoly. 

Aberdevine (éber'divein), s. 

C'sisz. 

Aberrance (éber'rénsz), Aber- 
rancy, s. eltérés (az igaz 
Útról I; eltér, | ijedés; tévéit/. 

Aberration (ebbere'san), .s. 

eltévedés • irányferdülés ; 

tévút. 
Aberuncate (éberan'ke't), v. 

a. kiirtani. 

Abet (ebet'), v. a. feVbizgatni, 
csábítani ; —ment, s. biz- 
gatás ; - ter, s. felbizgató; 
bűntárs, bűnrészes. 

a.b( yance (ébe'énsz), s. vára- 
in ;r; (■ jgü SÍI ijioí 

1 



Abgregate (éb'griget), v. a. a 
nyájtól elszakasztani < av.). 

Abhor (ébhor'), r. a. utálni, 
megvetni ; v. n. to — from, 
irtázni, elirtózni vmitől: 
— reuce, s. irtózás ; irtó- 
zat : —rent, adj. irtóztató ; 
(from, to) ellenkező, nem 
egyező. 

Abide (ebeid') , v. n. irr. 
(abode [ébod'] , abode) tar- 
tózkodni, lakni ; tnarailni : 
he abides by his inten- 
tion, feltétele mellett ma- 
rad v. áll : — , v. a. várni : 
kiállani, eltűrni : to — the 
charge, az ellenség táma- 
dását kiállani; I cannot — 
that man, azt az embert ki 
nem állítatom : to — the 
touch, megállni apróbát. 

Ability (ébü'iti), s. tehetség; 
képessel/. 

Abited(ébeit'ed), adj. üszögös. 

Abject (éb'dzsekt), adj. elve- 
temedett, alávalá; — uess, 
s. elvetemedettség : alá- 
valáság, maim megalázása; 
— , v. a. megvetni; 

Abject'edness, s. elvetemült- 

séij. 

Abjec'tion, v. Ab'jectness. 
Abjudicate (ébdzsu'diki t),v. 

a. elitéint i vkitől vtnit ), 

ítélet által ( vkit vmitől) 

megfosztani. 
Abjure (ébdzsúr'), v. a, 

küdni, esküvel tagadni; 

lemondani < vmiről . 

Ablactate (ébléktét), r. a. a 

csecstől elválasztani. 
Ablative (éVlétiv), adj. el 

B. hatodik 

Ablaze (ébléz'), adv. lobogva, 

lánggal éjre. 
able h'I.'Ii. adj. képes, ügyes, 

rmire váló : — bodied, jó 



Ablegate 

testalkatom, tengeri szol- 
gálatra képes. 

ste (éb'ligétjT, v. a. kö- 
vetségbe küldeni; s.pápa- 
1; ■(■< í. 

Ablen (éb'len), s. fejérkeszeg. 

Ableness (é'b'lnesz), s. ké- 

Ablepsy (éb'lepszi),s. vakság. 

Ablet, v. Ablen. 

Abligate (éb'ligét), o. a. el- 
oldani. 

Abligurition (ébligjuri'san), 
s. pazarlás, tékozlás. 

Ablocate (éblakét), r. a. ha- 
szonbérbe adni v. venni. 

Abluent (ébljuent), adj. mo- 
só, tisztító hashajtó. 

Ablation (éblju'sán), s. ki- 
mosás, mosdás : mosdóviz. 

Ably lé'bli), adv. ügyesen. 

Abnegate (eVnigét), v. a. el- 
tagadni, megtagadni. 

Abnegation (ébnigé'sán), s. 
eUagadás, megtagadás. 

Abnodate (éb'nadét), u. a. 
megnyésni (fát ). 

Abnormity (ébnor'miti), s. 
szabálytalanság, alaksze- 
rütlenség. 

Abnormous (ébnor'inász), 
adj. szabály tói eltérő; alak- 
izerütlen; ferde termetű. 

Aboard (ébaard'i, adv. hajón, 
hajóra : to go — , hajóra 
szállani. [előjel. 

Abodance (ébod'énsz) , s. 

Abode (ébod'),s. lakhely la- 
kos: v. a. jósolni, jöven- 
dölni; v. n. előre jelenteni. 

Aboding, s. elöjelentés. 

Abolete (ébolít'), adj. eltör- 
tött, aráit i av. I. 

Abolish (ébal'is) , v. a. eltó- 
rölni ' p. törvényt i. meg- 
szüntetni, megsemmisítni ; 
—able . adj. eltörölhető, 
semmisíthető; —ment, s. 
eltörlés, megszüntetés. 

Abolition (ébali'sán), s. meg- 
szüntetés ( különösen a rab- 
szolgaság mer/szüntetése ) ; 
megkegyelmezés, a büntetés 
elengedése; — ist, s. a rab- 
szolgaság megszüntetésé nek 
ba rátja . 

Abominable (ébam'inéb'l), 
adj. utálatos, irtózatos. 



Abominate 

Abominate, v. a. utálni. 
Abomina'tion, s. utálat, irtó- 
zat : utálatosság. 
Aboriginal (ébarids'inél),aá?". 

eredeti : s. eredeti lakos, 
őslakő. 

Abort lebart'l. v. n. idétlent 
szülni; —ion, s. idétlen 
szülés, balszülés : éretlen 
szülemény. 

Abortive (ébar't Lv), adj. idét- 
len : magzathajtó; to prove 
— , nem sikerülni, felsülni. 

Abortiveness, s. idétlen szü- 
lés ; felsülés. 

Abound fébáund'), v. n. 
(with, in) bővelkedni vala- 
miben. 

About (ébáut'),j»7J. and adv. 
körül ; -val, -vei: -nól, -nél ; 
-ró], -ről. felől: miatt, -ért ; 
körülbelül : — the moun- 
tain, a hegy körül ; I have 
no money — me, nincs 
nól a m pénz : I enquired — 
him , t ii da kőző dt am felőle ; 
I want to talk to you — a 
very important matter, 
igen fontos dologról kell 
beszélnem önnel : to be — 
any thing, valamivel fog- 
lalatoskodni ; what has he 
been — the whole winter 
through? mit csinált az 
egész télen ót ? to be — 
to do any thing, készü- 
lőben, készülő/élben lenni: 
I was just — to take a 
walk, when . . . , épen sé- 
tálni akartam menni, mi- 
dőn... ; I do not care — it, 
nem törődöm azzal; he is 
angry— it, haragszik azért 
( v. amiatt ) ; — this time, 
ez idő tájban : — evening, 
este felé ; it came — , meg- 
történt : it might come — , 
megeshetnék ; to come — a 
man, vkit rászedni /ra- 
vaszságban fölülmúlni ) ; 
the world is come — , a 
világ sora megfordult ; to 
go —the bush, forgolódni, 
mint a macska a forró 
kása körül: feneket keríteni 
beszédének; neki kerülni 
(a tárgynak ): — twenty 
miles, körülbelől húsz mért- 



Abscind 

föld ; round — , köröskö- 
rül : here — , ifi valahol ; 
to bring — , létrehozni, 
végrehajtani , előidézni, 
véghez vinni: to send one 
— his business, vkit elker- 
getni. 

Above (ébaV), prp. and adv. 
felett, felibe : fen : több 
mint; he lodges — me, 
fölöttem lakik ; — all, min- 
denek előtt; — ten, több 
mint ti: : - twenty, több 
használ; that is — iiis 
strength , az fölülmúlja 
erejét : he is — it, ő azon 
tál emelkedett : is the old 
gentleman still — ground ? 
él még az öreg úr ! to 
be — board, bátorságban 
lenni-: to deal — board, 
nyíltan cselekedni; a good 
name is — wealth, jobb a 
jó hír a nagy gazdagság- 
nál : from — , felülről : — 
cited, — mentioned, fen- 
emlitett ; over and—, azon 
félül, túlfelül. 

Abrade (ébred'), v. a. eldör- 
gölni, levakarni. 

Abrasion (ébré'sán),s. cldör- 
gölés, levakarás ; vakarék. 

Abreast (ébreszt'), adv. egy- 
másmellett , homlokvonal- 
ban. 

Abridge (ébrids'), v. a. rövi- 
dítni. 

Abridgment, s. rövidítés : 
rövidlet ; korlátozás. 

Abroad (ébraad'), adv. kinn, 
h:zonl,i::l külfblá n/hni 
földre : to get — , köztudo- 
mássá lenni, megtudódni ; 
to set — , köztudomássá 
tenni ; to walk — , sétálni. 

Abrogate (ébro'gét), r. a. 
megszüntetni , eltörölni 
(törvényt). 

Abrook (ébrük'), v. a. eltűrni. 

Abrupt (ébrápt'j, adj. várat- 
lan, hirtelen: szaggatóit; 
— ly, adv. hirtelen : 
gatottan; — ness s. hirte- 
lenség : szaggatottság. 

Abscess (éb'szesz), s. tályog, 
kelés. 

Abscind (ébszind'), v. a. el- 
vágni, elmetszeni. 



Absciss 

Absciss (ébszisz'),s. metszek. 

Abscond (ébszkand'), v. n.el- 
rejtőzni, eüopódzani ; v. a. 
elrejteni. 

Absence (éb'szensz), s. tá- 
vollét : szórakozottság. 

Ab'sent, adj. jelen nem lévő, 
távollévő : szórakozott, fi- 
gyelmetlen. 

Absent', r. a. eltávolítni; 
to — one's self, eltávozni; 
i, if g vem jelenni. 

Absentee (ébsentí'), s. távol- 
levő ; meg nem jelenő. 

Absinthian (ébszin'thién), 
adj. ürmös. 

Absin'thiated, adj. ürömmel 
vegyített ; megkeserített. 

Absinthium (ébszin'thiám), 
g, üröm. 

Absist (ébsziszt'), v. n. elál- 
lani. 

Absolute (éb'szaljut), adj. vi- 
■ zony talán, független; álta- 
lános : korlátlan ; — ness, 
8. korlátlan hatalom. 

Absolution (ébszalju'sán), s. 
feloldás, felmentés, bűnol- 
(lás. 

Absolutory, adj. fölmentési. 

Absolvatory (ébszal'vétari), 
adj. fölszabadító, fölmentő. 

Absolve (ébzalv'), v. a. felol- 
dani, felmenteni, felszaba- 
dít ni. 

Absonant (ét/szonént), adj. 
eltérő, ellenkező, meg nem 
egyező. 

Absorb (ébszarb'), v. a. fel- 
szívni, beszívni, elnyelni . 
— ed, adj. elmélyedt; — ent, 
adj. felszívó. [szívás. 

Absorption, s. felszívás, l - 

Abstain (ébsztén') , v. n. 
to— from. - egtartóztatni 

magát ' vmitöl >. 

mious (''bsztí'miász), 
adj. 'önmegtartóztató, mér- 
tékletes, mérsékelt; 
s. önmegtartóztatás, mér- 
tékű t. 

Absterge (ébszterdzs*), v. a. 
kitörölni,eltörölni,tisztítni. 

Abstergent, adj. tisztító, 
hashajtó. 

Abstersion, --. tisztítás. 

Abstinence (éb'sztinensz), «. 
Önmegtartóztatás. 



Abstinent 

Abstinent, adj. 'önmegtartóz- 
tató, mértékletes. 
Abstract' (ébsztrékf), v. a. 

elvonni, szemlélettől el- 
vonva képzelni (vmitj; le- 
párolni, lombikolni. 

Ab'stract ,-•>•. kivonat: fogalom; 
in the — , fogalmilag ; — , 
adj. elvont. 

Abstracted, adj. elvont; szó- 
rakozott. 

Abstraction , s. el vont síig ; 
szórakozottság. 

Abstringe (ébsztrinds'), v. a. 
feloldani, megoldani. 

Abstrude (ébsztrúd'), v. a. 
eltaszítani. 

Abstruse (ébsztrúsz'), adj. 
elrejtett, nehéz értelmű. 

Absurd (ébszörd'l. adj. ész- 
ellenes; képtelen, visszás. 
— ity, 8. képtelenség ; izet- 
lenség. 

Abundance (ebánd'ensz), s. 

fölösleg, bőség. 

Abundant, adj. bőséges, fö- 
lösleges : — ly, adv. bőven. 

Abuse (ebjúsz'), v. a. vissza- 
élni : nőszemélyt elcsábí- 
tani; szüzet megszeplősí- 
ten i ; gga láz n i : 8Z idai- 
ma zni ; kegyetlenül bánni 
i vkivelj ; —, 8. visszaélés ; 
méltatlankodás : bántás, 
szidalmazás. 

Abusive, adj. visszaélés sze- 
rint való, sértő, szidal- 
mas ; — ly, adv. visszaélés- 
képen. 

Abut (ebáf), v. n. határos- 
nak lenni; their garden 
abuts upon ours , ker- 
ti'k határos a mienkkel: 
—ment, s. határ, határjel : 
hídfej. 

Abyss (ébisz'), s. mélység, 
'örvény ; pvkoltorok. 

Acacia (ékessé), s. akácz, ko- 
rona fa. 

Academic (ékédem'ik) , — al, 
ad/ akadémiát i 'ickolat 

tudás társasági ; —ally, 

adv. akadémiai módon, 
Aeademist (éké'dimiszt), s. 
akadémiai tag. 

Academy, S. akadémia, főis- 
kola ; tudót társaság ; had- 

tanoda ; lovagló iskola. 



Accession 

Acaid (éké'id), s. (vegyt.) 
eczet, ( n. h.). 

Acanaceous (ékéne'sász) , 
adj. tüskés. 

Acanthacei »us (ékénthe 7 - 
sász), adj. tövises. 

Acanthus (ékén'thász), s. 
barcs-akómt ; lombdísz. 

Acates (éketsz'), s. pl. enni- 
való, (n. h. t. 

Accede (ékszíd'), v. n. hozzá- 
járulni, hozzáállani. 

Accelerate (ékszellaret), v. 
a. siettetni, előmozdítani. 

Acceleration , s. siettetés, 
gyorsítás, , lőmozdítás. 

Accel'erativt' , adj. gyorsító, 
előmozdító. 

Accend (ékszend'), v. a. meg- 
gyújtani, 'sag. 

Accendibü'ity, ••?. gyúlékony- 

Accension (ekszen'san), s. 
félgyújtás, meggyújtás. 

Accent (éVszent), s. hang- 
súly, hangejtés, hangjel. 

Accent', Accentuate (ékszen'- 
tjuetl, v. a. hangsúlyozni ; 
hangjelezni. 

Accentua'tion , s. hangozta- 
tás, hangsúlyozás; hang- 
jelzés. 

Accept (ékszepf) , v. a. < l- 
fogadni : helybenhagyni ; 
to — a present, ajándékot 
elfogadni; to — a post, 
hivatalt vállalni : 
melykor oi-fál is) to — of 
a five pound note, ötfon- 
tos bank jegyit elfogadni : 
(bibi.) God does not— pri- 
sons, isten előtt egyenlők 
vagyunk ; — able, adj. elfo- 
gadható : — ance, s. elfo- 
gadás, jóváhagyás. 

Acceptation, s. elfogadás • 

elfogadott jelentét v. ér- 
telem. 

Accep'tiou, v. Acceptation. 

Access (ékszesz'), s. bejárás, 
f érkezés, közeledés ; út ; 
elöjárulhatás ; gyarapo- 
dás. 

Ac'cessariness, s. hozzájáru- 
lás, réezvéU l . 

Accessible, adj. közelíthető : 
nyájas. 

Accession, s. közelítési trón- 
ralépés : növei ■ 



Accessorily 

ssorily, "(/c. mellesleg. 
ssoiy, s. bűntárs ; párt- 
ján lévő : járulék : járul- 
vány : ügymelléklet — , 
adj. járulékos, mellékes ; 
b ü n n '.- : ps; to be — to sonie- 
tbing, elősegíteni rmit. 

Ac'cidénoe, s. kis latinnyelv- 
tan, Donatus. 

Accident (ék'szident), s. ese- 
mény ; esetlegesség; vak- 
eset; baleset; szerencsétlen- 
ség : by — , történetesen. 

Accidental, adj. történetes, 
esetleges, lényegetlen : — ly, 
adv. történetesen. 

Accip'ient,s. átvevő, elfogadó. 

Accite (ékszeit'), v.a. felhíni, 
idézni. 

Acclaim (ékklém'), v, n. tet- 
szését kiáltva nyilvánítani, 
éljenezni. 

Acclamation (ekkléine'sán), 
s. ' helyeslő) felkiáltás, él- 
jenzés. 

Acclimate (ékkli'met), Accli- 
matize (— eiz), v. a. éghaj- 
lathoz szoktatni, honosítni. 

Acclive (ékkleiv'), adj. me- 
redek. 

Acclivity (ékkliv'iti), s. mere- 
dekség, dombhát, hajlós, 
magaslat, emelkedés. 

Accliv'ous, adj. meredek. 

Accloy (ékklai'), v. a. túlter- 
helni, megtömni. 

Accolade, s. nyakába bor ilás. 

Accoleut, s. határos szomszéd. 

Acconmiodable (ékkam'mb- 
deb'l), adj. hozzá alkal- 
maztatható; rá illő : alkal- 
mas. 

Accom'modate, v. a. hozzá 
illeszteni, alkalmazni; to — 
one with money, rkit 
pénzzel ellátni , v kinek 
pénzt előlegezni, kölcsön 
adni. 

Accom'modating, adj. enge- 
dékeny, készséges, meg férő. 

Accommoda'tion, s. alkalma- 
zás ; kölesönadás ; kiegyez- 
kedés ; bill of — , költött 
váltólevél. 

Accom'paniment (ékam'péni- 
ruent), s. kisérés, kiséret; 
tartozék ; hang kiséret. 

Accom'pany, v. a. kisérni. 



Accomplice 

Accomplice (ekkam'plisz), s. 
bűntárs, bűnrészes. 

Accomplish (ékkam'plis) , v. 
a. teljesítni, létesítni; vég- 
hezvinni kiképezni; to — 
a promise, Ígéretet telje- 
sítni : it is accomplished ! 
beteljesedett ! —ed , part. 
and adj. tökéletes ; kikép- 
zett : bevégzett. 

Accomplishment, s. teljesí- 
tés, véghezvitel; végrehaj- 
tás : kiképzettség ; this 
lady has many accomplish- 
ments, e hölgy sok jeles- 
seggel bir. 

Accord (ékkard'), s. összhang ; 
egyetértés ; szerződvény ; 
alku ■ to be of — , egyet- 
érteni of his own — , ön- 
szántából , önindultából : 
— , r. n. összhangzani ; meg- 
egyezni v. a. megengedni, 
helybenhagyni ; — ant, adj. 
összhang zó, megegyező. 

According, prp. szerint , -hoz, 
-hez képest amint;— to 
my promise, ígéretem sze- 
rint : — to reason, ész sze- 
rint; — to circumstances, 
körülményekhez képest ,-he 
acts — as he thinks fit, 
ugg cselekszik, a mint jó- 
nak tartja; —\y,adv. meg- 
egyezőleg, megfelelőleg'. 

Accost (ékkaszf), v. a. meg- 
közelíteni , megszólítani : 
he accosted me in the 
street, engem az utczán 
megszólított. 

Account (ékkáunf), s. szám- 
adás, számla ; számtartás : 
jelentés ; értesítés ; válasz ; 
ok ; fontosság ; to carry 
to — , számításba tenni; to 
call one to — , számot kérni 
vkitől, kérdőre vonni rkit ; 
to give an — of, számot 
adni -ról, -röl : vmit elbe- 
szélni : to turn to — , hasz- 
nára fordítani vmit : to lay 
— with, elkészülve lenni 
vmire ; a man of — , nagy 
tekintetű ember : a man of 
no — , jelentéktelen ember ; 
on — of which, a minél 
fogva; on what — ? miért f 
mi okból ? mi czélra ? on 



Accnrse 

(upon) no — , semmi hop 
srm ; — book, S. szánttá; ta- 
kony v: —, v.a. számat tar- 
tani, számolni : —, v. n. to — 
for, számot adni -ról, -röl, 
felelni vmiröl megfejteni, 
magyarázni emit: —able, 
adj. felelős ; — ableness, s. 
felelősség ; —ant, s. szám- 
vivő. 

Accouple (ékkápl'), v. a. pá- 
rosítni; —ment, s. poroso- 
dás páros lás. 

Accourage, v. Encourage. 

Accourt, v. a. megvendégelni. 

Accoutre (ékku'tr) , v. a. 
felszerein i , felez ifin ízni; 
—ments, s. pl. felszerelés, 
ószerü öltözet, nevetséges 
pipere. 

Accoy (ékkai'), v. a. édes- 
getni, czirógatni ; kecseg- 
tetni; csendesítni, csilla- 
pítni. 

Accredit (ekkre'dit), v. a. lii- 
telesítni : felhatalmazni ; 
vmit divatba hozni. 

Accrescent, v. Crescent. 

Accretion (ékkri'sán), s. hal- 
mozódás, növekvés. 

Accretive, adj. szaporodó, tu>- 
vekvő. 

Accroach (ekkraots'), v. a. 
csáklyázni; magához von- 
ni; magáévá tenni (vmit), 
másét sajátján l mag ához 
ragadni; —ment, s. >'ki 
jogaiba való bevágás : jog- 
sérelem. 

Accrue (ékknV), v. n. növe- 
kedni, nagyobbodni ; ered- 
ni. 

Accumb (ékkámb'), v. n. 
tal mellé) dőlni, feküdni ; 
— ent, adj. fekvő, vmiliez 
dűlő. 

Accumulate (ékkju'mulet), 
v. a. halmozni, felhalmoz- 
ni ; v. n. felhalmozódni. 

Accumula'tion, s. hala 
halmazat. 

Accuracy (ék'kjurészi), •-. 
pontosság, szabatosság ; ha- 
tározottság. 

Ac'curate, adj. szorgalmas, 
pontos, szabatos ; — ness, s. 
pontosság, szabatosság. 

Accurse (ékkörsz') , v. a. 



Accusable 

megátkozni: —ed, part. 
and adj. átkozott. 

Accusable (ékkju'szébl), adj. 
vádolható ; hibás, feddésre 
méltó. 

Accusa'tion, .--. vaduló*, vád, 
panasz. 

Accu'sative, adj. Vádló; s. 
tárgyeset. 

Accu'satory, adj. vádoskodó. 

Accuse (ékkjuz') , v. a. vá- 
dolni; to — one of some- 
thing, vádolni vkit vmivél; 
— r, s. vádoló.. 

Accustom (ékkász'tám), v. 
a. szoktatni; to — one's 
self to something, vmiJiez 
szokni ; — , v. n. szokni; el- 
hálni : —able, adj. szoká- 
sai), szokott; — ance, s. 
megszoktatás ; — ary, adj. 
szokásos, szokás szerinti; 
közönséges ; szokott ; —ed, 
adj. szokásban lévő; meg- 
szokott. 

Ace (esz), s. egy szem kár- 
tyában) ; csekélység; not 
;\n — . egy cseppet sem. 

Acerb (észerb'), adj. fojtás, 
fanyar, marós; szigorú; 
—ate, v. a. megkeseríteni; 
— ity, s. fanyarság, fanyar- 
íz : szigorúság. 

Acervate (észerVet), v. a. 
halmozni ; adj. felhalmo- 
zott. 

\c Bcent (észesz'szent), adj. 
soványodó. 

A etat ! (é'szetét), 8. eczetsa- 

08 SÓ. 

• ■ ii szi'tifei), v. a. ecze- 
tni. 
Acetosity, s. savanyúság 
Acetous (észi'tász), adj. sa- 
vanyúé. 
Ac turn (észi't&m), s. bor- 
keh, Ache (ék), s. fájdalom ; 
v. n : ~ : ií; ■ m>. h: *dach< 3 
m fáj : —bone, 8. csipő- 

Achievable, adj. kivih to. 

Achievance, r. Achievement. 

Achieve (étsíV), v. a. 

ni, kivívni, véghez vinni ; 

m< üt . >-. véghezvitel ; 

hőstett ■ - ■:■ rzt meny; —i,s. 

■zerzö. 



Achor 

Achor (e'kar), s. ótvar. 

Acid (ész'szid), .s'. savany ; 
adj, savanyú. 

Acid'ity, s. savanyúság, sava- 
nyúíz. 

Acidulae (észszid'juli), s. sa- 
vanyúvíz. 

Acidulate, v. a. savanyítni. 

Acidulous, adj. savany ús. 

Acknowledge (ekknal'ledzs), 
v. a. elismerni, megismer- 
ni, méltányolni; megval- 
lani; —ment, s. elismerés, 
méltánylat ; haladatosság. 

Acme (ek'mi) , s, tetőpont, 
tető, legmagasabb fok ; vad- 
ság. 

Acolothist (ekal'othiszt), s. 
miseszolga. [virág. 

Aconite (ék'oneit), s. sisak- 

Acop, adv. tetőn, fent. 

Acorn (é'karn), s, makk. 

Acoustic (ékúsz'tik), adj. 
hallástani; — s, .*. pl. hal- 
lottan, hangtan. 

Acquaint (ékkwénf), v. a. 
megismertetni, tudósítni ; 
to — one with a fact, vkit 
vmelij tényről értesíteni; to 
get acquainted with some- 
body, vkivel megismerked- 
ni : he is well acquainted 
with these parts of the 
country, ő jól ismeri e vi- 
déket : —ance, s. ismeret- 
ség, ismeret, ismerős; — 
with the world, világisme- 
ret : he is one of my ac- 
quaintances, ő ismerőseim 
közé tartozik. 

Acquest (ékkweszt'), v. a. 
keresni, szerezni; s. szer- 
zemény : hódít many. 

Acquiesce (ékwiesz'), v. n. 
1 in i, rmiheii megnyugodni, 
emit helybenhagyni : — nee, 
8. ' in ) megnyugvás, hely- 
benhagyás : — út, adj. en- 
gedékeny, beleegyező. 

Acquiet, v. to Quiet. 

Acquirable, adj. megszerez- 
hető. 

Acquire (ekkweir'), v. a. 
megszerezni, megnyerni ; 
—ment. .7 ; ké- 

■</. 

Acquisition (ékkwizi'san), . 
meg ény. 



Action 

Acquit (ekkwitt), v. a. fel- 
menteni, f els zabadítni; ele- 
get tenni (p. kötelességé- 
nek) ; to — the accused 
(or the defendant), a vád- 
lottat felszabaditni ; I — 
myself of my task, felada- 
tomnak eleget teszek ; — tal, 
— tance, s. felmentés, fel- 
szabadítás : nyugta. 

Acre (éTker), •-•■. szántóföld : 
hold (földmértek 1. 

Acrid (ék'rid), adj. csípősízü, 
fanyar ; keserű. 

Acrimony, s. csípősség, fa- 
nyarság héSi i:.s. 7 

Acrimonious (ékrimo'niász), 
adj. csípősízű, mardosó. 

Ac'ritude, Ac'rity, s. csipős- 
ség : szigor. 

Acr< lamatic (ékkroéméf ik), 
adj. titkos, benső ; aratott. 

Acroatics (ékkroét'iksz), s. 
pl. felolvasások az avatot- 
tak számára. 

Acrobate (ek'rahet), s. kötéU 
tánezos. 

Across (ékrasz'), adr. keresz- 
tül, keresztbe: át, által; 
risszás : — the Thames, 
<í Themszen át. 

Acrostic (ékkrasz'tik),s. név- 
vers. 

Act (ékt), v. n. cselekedni, 
hatni; to — upon, behat- 
ni : to — up to a thing, 
megfelelőleg bánni vmivel, 
rmit megbírni, vminekmeg- 
felelni:—, v. a. játszani, sze- 
mélyesítni, indít ni ; to — 
a part, szerepet játszani. 

Act, x. cselekedet, tett : tény, 
valóság; okmány; iromány; 
felvonás (színdarabban 1 : 
to take one in the very — , 
tetten érni vkit : — <>f par- 
liament, országgyűlési vég- 
zés : — of settlement, trón- 
öröklés remije. 

Acting (ék'ting), 8. komédia- 

:á.<, színlelés. 
\.t mu (ck'sán). 8. cselekvés ; 
hatás : indítás ; ütközi t : 
vád. kereset ; sürgt lem : v> 
bring an - against one, 
vádat emelni vki elit n . t<> 
he in — , hatályban lenni ; 
— ahle, adj. In vádolliató ; 



Activate 

büntethető : — ary, 8. rész- 
vényes; részvényárus .•— ta- 
king (Shak.) , oá/, perle- 
kedő. 

Activate lek'tivéti, r. a. meg- 
indítani, hatályba léptetni. 

Active, adj. ható : cselek- 
vő; tevékeny; iparkodó: 
— ness, s. tevékenység. 

Activity (i-ktiv'itii. s. tevé- 
kenység ; cselekvőség. 

Actor, s. cselekvő ; színész. 

Actress (éKtresz), •-•. színész- 
nő. 

Actual (ék'tsjuél), adj. való- 
ságos, tettleges, jelenlegi ; 
— ity, s. valóság, valódi- 
ság; — ly, adv. ténylegesen. 

Actuary, s. irattárnok. 

Actuate (ék'tsjuét), v. a. meg- 
indítani. 

Acuate (ék'juet), v. a. élesít- 
ni. 

Acuition (ékjui'san), s. élesí- 
tés. 

Aculeate (ékju'liet), Aculea- 
ted, adj.fulánkos. 

Acuruen (ékju'inen), s. éles- 
ség, hegy esse g ; é lesel mü- 
ség. 

Acuminate, v. a. hegyezni : 
v. n. kupolákban emelked- 
ni. 

Acute (ékjút'), adj. éles, he- 
gyes p. ár), éleselmü ; 
— ness, s. élesség ; élesel- 
műség. 

Adage (éd'edzs), s. közmon- 
dás : példabeszéd. 

Adagio (éde'dzsio), s. (mus. ) 
lassudadság. 

Adamant íéd'émént), s. gyé- 
mánt : — ine, adj. gyémán- 
tos, gyémántnemű -.kemény, 
felolvaszthatlan. 

Adapt (édéptf), v. a. hozzá- 
illeszteni; —able, adj. il- 
leszthető , alkalmazható. 

Adabtabü'ity. g. alkalmazha- 
tóság. 

Adaptation, g. hozzáillesztés, 
alkalmazó.,. 

Adaption, v. Adaptation. 

Adaptness, Adaptedness, s. 
hozzáillőség. 

Adays (édész'i. adv. now — , 
mai világban, mostani idő- 
ben. 



Add 

Add (éd), v. a. hozzáadni, 
hozzátenni, to — up, össze- 
adni, összeszámolni : v. n. 
hozzájárulni. 

Adder, s. siklókigyó, vipera. 

Addict icddikt'l, v. a. nninek 
v. vmíre adni magát. 

Addition (édis'an), g. hozzá- 
adás, hozzátétel : össze- 
adás ; — al. adj. hozzájá- 
ruló ; hozzáadott : pótló, 
utói ago*. 

Addle (éd'd'l), s. borkő ; adj. 
üres : meddő : — egg, •--. szél- 
tojás ; — brained,— hea- 
ded, adj. gondatlan, szeles ; 
v. a. meddővé tenni : meg- 
rontani. 

Address (édresz'), v. a. vki- 
hez intézni ; irányozni ; 
utalványozni, vkit megszó- 
litni : levelet czímmel el- 
látni ; to — one's suppli- 
cations to some body, v ki- 
hez kérelemmel fordulni : 
he addresses himself to 
his task, feladatára készül. 

Address, s. felülírat, czím, 
levélezím : megszólítás : 
ajánlóirat ; hálairat: fo- 
lyamodvány ; forgottság, 
ügyesség. 

Adduce (éddjúsz'), v. a. fel- 
hozni ' p. példát ). 

Addulce (éddálsz'), v. a. éde- 
sítni. 

Adeling (éd'el-ing),.?. királyfi 
av. 

Ademption, s. elvonás, elvé- 
tel. 

Adept (édepf), adj. tudós, 
műértő : s. avatott, beava- 
tott. 

Adequate (éd'ikwet), adj. 
megfelelő ( p. a fogalomnak 
megfelelő szó) ; hozzá sza- 
bóit. 

Adhere (édhír'), v. n. ragad- 
ni, ragaszkodni : vkihez 
sz'tni.vkivel tartani:— nce, 
s. hozzáragadás, összefüg- 
gés; hozzászít ás, párthív- 
ség ; — nt, adj. ragadó, ta- 
padó ; s. párthív, követő. 

Adhesion (édhí'zsánl, s. hoz- 
zá ragadás, hozzátapadás. 

Adhesive, adj. hozzátapadó. 

Adhibit (édhib'it), v. a. al- 
6 



Admeasurement 

kalmazni (vmíre); for- 
dítni (vmíre); —ion, s. 
alkalmazó* ; alkalmazta- 
tás : ráfordítás. 

Adhortation ledharté'sán), .;. 
megintés, intelem. 

Adhortatory, adj. megintő, 
nógató. 

Adiaphanous (édiéffénász), 
adj. átláthatlan. 

Adiaphorous (édiéf'forász), 
adj 1 inb ■■:■■ l ■::,.■ nyos. 

Adieu (édju'l adv. isten ve- 
led : to bid one — , vkiiől 
elbúcsúzni. 

Adit (éd'dit), s. bejárás be- 
menet : tárna. 

Adition (édis'án) , s. hozzá- 
járuló*. 

Adjacent léddzse'szent), 8. 
töszomszéd : adj. határos, 
szomszédos. 'adni. 

Adject lédzsekt'), v. a. hozzá- 

Ad'jective, g. melléknév. 

Adjoin (édzsajn'), v. a. hozzá- 
csatolni v. n. mellette 
lenni : in the — ing house, 
a szomszédházban. 

Adjourn (édzsörn'), c. a. 
elnapolni , elhalasztani ; 
—ment, s. elnapolás ; ha- 
logatás. 

Adjudge (édzsádzs'), v. a. 
vkinek vmit bíróilag oda- 
ítélni : elitélni. 

Adjudication, g. odaítélés. 

Adjunct (éd'dzsánkt) , adj. 
(to) összekapcsolt , össze- 
kötött : s. hivatalsegéd, se- 
géd ; (to) hozzátét, tolda- 
lék; —ion, g. hozzátétel. 

Adjure (édzsúr'), v. a. meg- 
esketni (vkit); megesküdni 
(vmíre); esedezni; hatha- 
tósan kérni. 

Adjust (édzsászf), v. a. rend- 
behozni, eligazít ni; — ment, 
.5. eligazítás: kiegyezke- 
dés : kipótlás. 

Adjutant (éd'dzsutént) , ••?. 
hadsegéd, segéd. 

Adjutory (éd'dzsutari), A i- 
juvant (éd'dzsuvent), adj". 
segedelmes. 

Adjuvate (ed'dzsuvet), v. a. 
elősegíteni. 

Admeasurement (édmezs'ár- 
ment), s. kimérés .■ kiosztás. 



Adminicular 



Adoption 



Adventurous 



Adniinicular(édminik'julér) , 
adj. segélő, segedelmes. 

Administer, v. a. igazgatni, 
vezetni ; nyújtani, oszto- 
gatni ; to — an occasion of 
complaint, panaszra alkal- 
mat adni. 

Administration (édminisz- 
tré'sán), s. igazgatás, kor- 
mányzás, kezelés. 

Administrator, s. igazgató : 
helytartó ; kormányzó : 
gondviselő ; gyámnak. 

Admirable (éd'mirébl), adj. 
csodálatra méltó. 

Admiral (éd'mirél), s. tenger- 
nagy ; —ship, s. tengerna- 
gyi hivatal — tv, s. ten- 
gernökkar; tengeri törvény- 
szék. 

Admiration (édniire'sán), s. 
csodálás : csodálat. 

Admire (édmeir'), v. a. cso- 
dálni, bámulni: v . n. cso- 
dálkozni; I —at that very 
much, én '/;<</( igen csodál- 
kozom. 

Admis'sible, adj. megenged- 
hető. 

Admis'sion (édmis'án), s. föl- 
vétel : odaeresztés, elöjárul- 
hatás : bebocsátás. 

Admit (édmif), r. a. megen- 
gedni fbl% : am ■ elfogadni; 
—table, adj. megengedhető; 
— tance, 8. felvétel : előjá- 
rulhatás ; engedély ; bebo- 
<■ tatás. 

Admitter, g, beiktató. 

Admix (édnúksz'), v. a. hoz- 
zák* verni, belekeverni. 

Admonish (édman'is), v. a. 
inteni, megintem : —ment, 
i. mtée. 

Admoni'tion, s. intés, tanul- 
ság. 

Adu if'ln'i, s. lárma, hűhó; 

much — about nothing, 

sok hűhó semmiért : I have 

much — to believe it, ba- 

■ iii v. nehezen hiszem. 

A ' 1 ■ • I ■ Si 'lolesz'szensz), 

s. ifjúság, ifjúkor. 
Adonis (édc/nisz), s. hé- 

Adonize (éd'oneiz), v. a. ki- 

vipt ■■ 
Adopt (édapf), v. ". örökbe 



fsgasha fiúsitm slfsgad 

ni ; I — your opinion, elfo- 
gadom kegyed véleményét : 
— edly, adv. elfogadott mó- 
don. 

Adop'tion, 8. örökbe fogadás, 
fiúsítás; elfogadás. 

Adoptive, adj. örökbe foga- 
dott örökbe fogadó. 

Adorable (édo , rébl),ad/. imá- 
dásra méltó. 

Adora'tion (— re'sán), s. imá- 
dás : tiSZteléS. 

Adore (édor'J, V. a. imádni, 
minőének felett szeretni. 

Ado'rer, s. imádó; szerető. 

Adorn (édarn'), v. a. éke- 
sítni; —ment, s. ékesség, 

disz. 

Adown (fi\;im\').ade.le, lenn, 
prp. -ról, -ri'd. 

Adrift (é-driff) , adj. hah- 
űzött; adv. habiizötten; to 
go — , hányattatni, a ha- 
boknak v. a szélnek játékai 
szolgálni: to break— from 
the moorings, horgonyt 
szedni. 

Adroit (édraitf), adj. ügyes, 
gyors, furfangos; — ness. 
s. ügyesség : gyorsaság ; 
furfang. 

Adry (edrei'), adv. kiszárad- 
ra, szomjasan. 

Adscititious (édszitis'ász), 
adj. előrántott, kölcsönzött. 

Adulation (édjule'sán), s. 
hízelgés. 

Adula'tor, s. hízelkedő. 

Ad'ulatory, adj. hízelgő. 

Adulatress, 8, hízelkedő nő. 

Aduit (édálf), s. meglett em- 
ber : adj. megnőtt. 

Adulterate (édal'terét), v. a. 
hamisítni ; v. n. paráznál- 
kodni : adj. parázna : ha- 
misított. 

Adultera'tion, s. hamisítás ,• 
házasságtörés. 

Adul'terer, s. hamisító; há- 
zasságtörő. 

Adulteress, .v. házassá gVírőnő. 

Adul'terine.Adul'teroua, adj. 

házasságtörés-szülte ; be- 

csusztatott : hamis. 
Adumbrate (édáinbret'l, V. 

a. körvonatozni, vázolni ; 

körülárnyalni. 



Adumbration, s, vázlat, elö~ 

rajz. 

Adun'city (edánsziti), s. hor- 
gasság, görbület. 

Adun'cous (édáVkász), adj. 
horgas, görbedt. 

Adust (édaszf), adj. égett; 
— ible, adj. égethető : — ion, 
8. elégetés. 

Advance (édvánsz'), v. a.elö- 
mozditni, elősegíteni; elő- 
re tolni : előlegezni, köl- 
csön adni: r. n. haladni, 
előjönni ; s. előmozdítás . 
haladás ; előlegezés. 

Advancement, 8. előléptetés, 
előmozdítás, haladás. 

Advantage (édván'tédzs), 8. 
előny : haszon ; nyi reség ; 
fortély : to sell something 
to — , nyereséggel emit el- 
adni ; to have the — of 
one, előnyben lenni vki 
irányában : to give — to 
one, vkinek előnyt adni ; 
to take — , használni : t<» 
take — of every thing, 
mindenből hasznot húzni; 
to show something to the 

best — , legjobb oldalára) 
felmutatni vmit : — . v. a. 
hasznot hajtani; előmoz- 
dítani; —able, — ous, adj. 
előnyös; hasznos; jutá- 
nyos : nyereséges ; forté- 
lyos ; — ously, adv. előnyö- 
sen; hasznosan; fortélyosan, 

Advectitious (édvektis'asz), 
adj, beszállított, külföldi. 

Advenient (édvi'nient), adj. 
hozzájárnia : történetes : 
esetleges. 

Adventitious (édventi - 
adj. mellesleges ; történe- 
tes ; lényegetlen. 

Adventive, s. jövevény ; adj. 
esetleg* ■ . 

Adventure (édven'tsér), s. 
rak eset : kaland; m 
let : by — . törtem tből ; 
at all adventures, minden 
esetre; szerencsére 6í 
gross — , hajós köh 
hajózálog; - v. a. és ». 
koczkáztatni. 

Adventurer , 8. kalandor, sze- 
rencsehős, tzt rencsevai 

Adventurous, adj. kalandos ; 



Adverb 

merész, vakmerő; —ness, 
s. kalandosság ; nu részség ; 
vakmerőség. 

Adverb (éd'verb), s. igehatd- 
: — ial. adj. igehatá- 
rozói : — ially. adc. igeha- 
tározó gyanánt. 

Adversable, v. Contrary. 

Adversaria, s. pl. Írólap: 
napló; jegyzetek. 

Adversary (éd'verszéri),s. el- 
lenes, ellenfél; ellenség. 

Adversative (édver'szétiv), 
adj. ellentétes. 

Adverse (éd'versz), adj. cl- 
lenkező ; ellenes ; viszály os. 

Advers'ity; s. viszontagság, 
szerencséth nség, inség, nyo- 
morúság. 

Advert (édvertf), v. n. figyel- 
ni; — ence, s. figyelem; 
— eut, adj. figyelmes. 

Advertise (édverteisz'), r. a. 
úteni : közhírré tenni ; 
hirdetni ; — ment, í. értesí- 
tés : hirdetés ; hirdetmény : 
—I, S. értesítő : hirdető; hir- 
detvény. 

Advice (edveisz'), s. tanács; 
megintés; javaslat; jelen- 
tés, tudósítás : to give — , 
tanácsot adni: to take — , 
tanakodni ; to ask — of 
one. vki tanácsát kikérni: 
letter of — , utasító levél; 
to do nothing without— , 
mindent jól megfontolni és 
■■gondolni. 

Advisable, adj. tanácsos; ta- 
nácsot befogadó, szófogadó. 

Advise (édveiz'), v. a. taná- 
csot adni : értesíteni ; jelen- 
i : to — one to the con- 
trary, az ellenkezőt taná- 
csolni vl lí vmiről leverni, 
lebeszélni; — . v. n. tanács- 
mi; to — with one's 
self, maflában tanakodni : 
he advised with his com- 
panions, társaival tanács- 
kodott; — with your pillow, 
tartson tanácsot vánkasá- 
val), aludjék rá egyet. 

Advi'sed ( — veizd), part. and 
adj. gondos, óvatos ; — ly, 
adv. gondosan ; szántszán- 
dékkal ; — ness. s. meggon- 
doltság. 



Adviser 

Advi'ser, s. tanácsadó. 

Advocacy (éd'voké"szi),s. kóz- 
b: nf&rái oxisi i,;s úgy; s 
ség. 

Ad'vocate, .-•. szószóló, köz- 
benjáró; ügyvéd; v. a. 
védelmezni, közbevetni ma- 
gát vkiért; —ship, s. ügy- 
védség. 

Advow (édvao'), s. fogadás, 
fogadalom : v. a. megval- 
lani, elismerni, védelmezni; 
—ee.s. egyházvéd, védúr; 
—son, ,-'. véduirijog. 

Aegis (í'dzsisz), s. pajzs ( Ju- 
piteré ): oltalom. 

Aera (í'rél,-?. évszámlat; kor- 
szak. 

Aerial (éí'riél), adj. légi : le- 
vegőhez tartozó; levegőben 
levő. 

Aerie (éi'ri), s. ragadozó ma- 
dár fészke. 

Aerify ( — fei), v. a. lómul. 
légszeszszel tölteni : léggé, 
légszeszszé változtatni; el- 
pá mit at ni elgőzöltetni. 

Aemlite (é'aroleit), s. me- 
teorkő. 

Aerology (— rol'adzsi), s. lég- 
tan. 

Aerometry ( — roni'itri),-'. lég- 
mértan. 

A r eronaut (é'áronaot), s. lég- 
hajós, 

A'erostat (— sztéths. léghajó. 

A'erostatics , s. pl. léghajó- 
zástan : légnyugtah. 

Aestival, v. Es'tival. 

Af ar i éf ár' I. adv. messze, távol. 

Afeard (éfírd'l. v. Afraid. 

Afer(é'fer),s. délnyugati szél. 

Affability (éffébü'iti), s. nyá- 
jasság. 

Affable (éffébl), adj. nyájas, 
beszédes; —ness, s. nyá- 
jasság. 

Affair (éffeV), s, ügy, dolog, 

i :il :ll ■'-:! IS :tl .-eí 

Affamish (éffém'is), v. a. ki- 
éheztetni. 

Affect (éffekt), v. a. meg- 
itatni, megmozditni : szi- 
vére hatni (vkinek); érin- 
teni, czáfolni; kedvelni: 
vágyni (vmire); tettetni; 
that does not — him, az 
őt meg nem indítja : your 



Afflict 

objection does not — my 
ortion : «; ön ellenvetése 

állításomat men nem czá- 
folja : he affects the crown, 
ő a koronára vágyik; he 
is not so virtuous as he 
affects to be, nem oly eré- 
nyes, a milyennek látsza- 
ni akar : — . S. szenv, in- 
dalat. 

Affectation ( — té'sáii), s. vá- 
gyás : tettetés, negédelés. 

Affected, part. and adj. il- 
letett : meghatott ; szeri 1- 
mes : negélyzett : tettetett; 
— ness, s. tettetés, negély e- 
zés. 

Affection (éffek'sán), s. szén- 
vedély ; indulat: hajlam; 
megszeretés ; negélyezés : 
—ate, adj. jó indulatú, 
kedvező, szerető, hajlandó .- 
— ately, adv. jó indulattal. 

Affective . adj. megindító, 
szivreható. 

Affectuous(éffek'tsuász), íu/;. 
szenvedélyes, indulatos. 

Affiance leffei'énszi. v. a. el- 
jegyezni : megbízni: s. bi- 
ilom ; hiedelem : eljegy- 
zés. 

Affidavit (éffidé'yit), s. eskü- 
vel erősített Írott nyilat- 
kozat. 

Affied, adj. and part. éljegy- 
zett. 

Affiliate (éffil'iét), v. a. fiu- 
sítni, örökbefogadni. 

Affilia'ticjn. x. örökbefogadás. 

Affined (éffein'd), adj. sá- 
gorságban levő, rokon. 

Affinity (éf&n'iü),s. rokonság, 
vt gy rokonság, sógorság. 

Affirm (éfförm'), v. a. ige- 
nelni, állítani, hitelesítni, 
megbizonyítani : — ;-nt, .?. 
and adj. igenlő, állító. 

Affirmation, s. igenlés, állí- 
tás. 

Aírir'niíitive, •?. igenlés : ndj. 
igenlő, igenlegi : — ly, 
igeidegesen. 

Affix iéffiksz'1, v. a. hozzá 1 - 
■ fűzni, hozzácsatolni; s. rag. 

Afflatus léidé' tász),s. fava- 
lom : ihletés. 

Afflict (éfflikf), v. a. bú- 
sítni;aggasztani; to — one"s 



Afflicted 

self at something, aggódni 
vmin. 

Aiflict'ed , part, and adj. 
(with, at. by) szenvedő, 
aggódó, bús ; to be — with 
the gout, köszvényben szen- 
vedni; — ly, adv. húsait, 
siralmasan ; nyomorúan : 
— ness, .v. bú, keserv, nyo- 
mni, szenvedés. 

Affliction (éfflüVsán), s. bú, 
aggódás, szomorúság. 

Afflictive (éftiik'tiv), adj. bú- 
sító, szomorító. 

Affluence (éffluensz),s. hoz- 
záfolyás ; bőség. 

Afüuent,adj.beleömlő,hozzá- 
folyó; bövölködő, gazdag. 

Afflux (éffláksz'l , s. hozzá- 
folyás ; tóduMs. 

Afflux'ion, r. Afflux. 

Afford (éfford'), v. a. meg- 
t elletni, bírni, győzni ( költ- 
séggel } ; adui ; nyújtani ; 
mni; lie cannot — it, 
nem győzi; to — security, 
biztosságot adni; the tree 
— s fruit, a fa gyümölcsöt 
terem. 

Affranchise (effrén'tsiz), v. 
a. felszabadítni, szabaddá 
termi. 

Affray (éffré') , s. verekedés, 
zenebona: v.a. megijeszteni. 

Affreight (éffretf), v. a. meg- 
rakni, fuvaroztatni : — er, 
-. rah)<I>',, fuvaroztató; 

— ment, s. fuvaroztatás, 
rakomány. [önteni. 

Affright (éffreitf)-, r. a. meg- 
ijeszteni; I was —ed (at), 
megijedtem — e. ijedelem 
rémülés; — fnl, adj. rémítő : 
—fully, adv. rémitően. 

Affront (éörant'L v. ". t<> 

— one,«z< miié. zállani vki- 
r,l, kikelni vki ellen, vki 
becsületét séi teni, vkit gya- 
lázattal illetni : — . 8. sér- 
tés, meggyalázás ; to put 
an — upon ont', vkit dur- 
ván ím <iliénitani, rl.it meg- 
gyalázni. 

Affuse (éffjuz'), v. «. "";/-. 
níi ni . 

Ülj a. (tű) cl je- 

tii ; i . n. tin. apon) 



Afield 

Afield (éííld'), adv. mezőn, 
mi .tire. 

Afloat (éflaot'), adv. vízen 
lebegve : adj. uszú, lengő : 
a rumour is — that etc., 
a //?/• szárnyal, hogy stl>. 

Afoot (éfút'), adv. gyalog; 
mozgásban ; folyamatban. 

Afore (éfoor'), prp. mid adv. 
előtt : azelőtt : előbb : szem- 
közt ; I shall he there — 
you, elébb oda jövök mint 
ön he never drank wine 
— , azelőtt soha bort nem 
ivott ; — going, adj. előbbi : 

— mentioned, adj. előbb 
emiitett : — named, adj. 
fennevezett ; — said, adj. 
fennmondott; előre bocsá- 
tott ; — time, adv. ezelőtt, 
hajdan. 

Afraid (éfréd'), part. félő; 
to be — , félni what are 
you — of? mitől fél 'őn ? I 
am — to get wet, félek 
megázni ; he is — of the 
devil, az ördögtől fői. 

Afresh (éfres'), adv. újra, is- 
mét. 

Afront (efrant'), adv. szem- 
közt elől. 

Aft (áft, eft), s. a hajó há- 
tulja ; adj. hátulsó ; adv. 
hátúi. 

Attn' (after) ,prp. után: sze- 
rint, -n, -on, -en, -an : 
után, -ra, -re; — me, utá- 
nam; — this manner, 
ilyen módon; — the an- 
eient custom , régi szokás 
s ■:• i int : to gape — power, 
hatalomra vágyni; to look 

— one, utána nézni vkinek; 
ügyelni vkire; to go — one, 
Utána menni vkinek, kö- 
ri tui vkit ; one — another, 
egyik a másik után, egy- 
m ísutáii ; — , adj. hátsó ; 
következő : utóbbi', későbbi; 
— , conj. miután, minek- 
után; — , mlv. után, az- 
után, utóbb ; the next day 
— , tlie day — , másnap : - 
ag< >, 8. pl. utóvilág, utii- 
kor; — all, adv. mégis, 
mindazáltal; utoljára, vég- 
tére : — growth, s. utóter- 

. sarjadék ; — p- 

9 



Agg ravate 

utód, unoka : — most, adj. 
hátuhá: utolsó; — noon, 
s. délután ; — taste, s. utó- 
íz ; — thoughts, s. pl. utó- 
gondolatok. 

Afterward, afterwards, adv. 
azután. 

Again (égen'), adv. ismét, 
újra, mégegyszer; vissza, 
viszont; to come — , visz- 
szajönni ; to read — , még- 
egyszer olvasni : as much 
— , mégannyi; — and — , 
t :id»\ : apa ni: 7 u/ra. 

Against (égénszt'), /jí7>. ellen, 
-nak , -nek ; átellenben, 
szemközt — my will, a kií- 
ratom ellen : to strive — 
the current, árnál; úszni ; 
I have nothing — it, semmi 
szólóm nines ellene; over 
— , átellenében. 

Agape (égép') , adv. száj- 
tátva. 

Agape (é'gépi), .••■. szeretet 
vendégsége. 

Agaric (ég'érik), s. galócza, 
tapló. 

Ágast, v. Aghast. 

Agate (ég'ét), s. agát kő. 

Age (édzs), s. életidő, kor: 
of — , teljeskorú, törvé- 
nyeskorú; he is not come 
of — , még nem érte el « 
teljes kort : under — , kis- 
korú : of the same — , egy- 
korú ; old — , vénség, öreg- 
kor'; ripe — érett kor; 
tender — , gyermekkor. 

Aged, adj. öreg, vén, koros. 

Agency (e'dsenszi), 8. hutás, 
Itatásossal/ ; tevékenység ; 
működés ; ügyvivőség. 

A'gent, 8. hatói; működői: 

ügybiztos ; alkusz. 
Ag'gerate (éd'zserét), v. a. 

halmozni. 
Agglom'erate(égglam'mer< t) 

v. a. gombolyítni, göngyö- 

litni : v. n. göngyölődni : 

gömbölyödni. 
Agglutinanl (égglju'tinénl i, 

x. und adj. ragasztó . 

sze foglaló. 

Aggrandize (ég'gréndeiz), v. 
a. nagyobbítni ; v . n. na- 
gyobbodni. 

Aggravate i o. "• 



Aggravating 



Agoing 



Airing 



súlyosbüni ; felindítni, bo- 

szántani. 

Aggravaf ing, part, and adj. 
boszantó. 

Aggravation (éggrévi'san), s. 
súlyosbítás : boszantás. 

Aggregate (ég'griget), 8. hal- 
maz : összlet : r. a. hal- 
mozni ; összlelni. 

Aggregation, s. halmozódás ; 
zefuggés; egybe ragadás. 

Aggress (eggresz'), v. a. meg- 
támadni; —ion, s. megtá- 
madás : —or , g. megtá- 
madó; —ive, adj. támadó, 
megrohanó. 

Aggrieve (éggrív / ), v.a. epesz- 
teni, búsítni : károsítni. 

Aghast (egész t'), adj. megré- 
mült, megdöbbent. 

Agile (éd'zsil), adj. fürge, 
mozgékony, sebe". 

Agü'ity, s. fürgeség, gyorsa- 
ság. 

Agio (éd'zsio), s. ráadás, tál- 
folyam. 

Agist (édsiszt'), v. a. hiz- 
lalni; —ment, s. legelő- 
jéé nz. 

Agitate (éd'zsitét), v. a. moz- 
gatni, rázkódtatni, ren- 
dítni ; felindítni, nyugta- 
lamtni ; izgatni. 

Agita'tion, s. mozgatás, ren- 
dülés ; megindulás, izga- 
tottság; izgatás. 

Ag'itator, s. szószóló ; ügyve- 
zető : izgató. 

Aglet (ég'íet), s. füzőpeczek. 

Agnail (ég'nél), s. körömmé- 
reg. 

Agnate (ég'net), s. aparokon. 

Agni'tion (égnis'án), s. elis- 
merés, merni. 

Agnize (égneiz'), v. a. elis- 

Agojégo'), adv. óta; ezelőtt, 
előtt; some years — , né- 
hány évvel ezelőtt : long — , 
régen ; not long — , kevés- 
sel ezelőtt; but half an 
hour — , csak egy félóra 
előtt ; he died five years 
— , öt esztendeje, hogy meg- 
halt. 

Agog(égag'), adv. sóvárogva .- 
to be — on something, 
vmi titán esengeni; to set 
— , vágyást ébreszteni. 



Agoing (égo'ing), adv. indu- 
lóban, menőfélben. 
Agonism (ég'o'niszm), g. ver- 
seny, versenyzés. 

Ag'onist, g. versenyző. 
Agonize (égoneiz'), v. a. 
gyötörni; v. n. halállal 
küzdeni. 

Ag'ony, g. halálküzdés ; kí- 
nos küzdelem. 

Agood (égúd'), adv. komo- 
lyan, igazán. 

Agrace (égrész'), v. a. ked- 
vezni. 

Agrease (égrísz'), v. a. be- 
zsírozni, bekenni; elmocs- 
kolni. 

Agree (égrí'), v. n. egyezni, 
megegyezni ; egyetérteni, 
egyességben lenni ; bele- 
egyezni, ráállani : to — on, 
upon, megegyezni, megál- 
lapodni -ban, -ben . to — 
to a thing, ráállani vmire, 
beleegyezni vmibe : I can- 
not — to it, nem egyezhe- 
tem bele; to — with some 
one, egyetérteni, egyetér- 
tésben lenni vkivel; wine 
does not — with me, a bor 
nekem árt v. nem tesz jót ; 
to — together, megférni; 
— , v. a. kiegyeztetni ; ösz- 
szebékítni. 

Agreeable (égrí'ébl), adj. kel- 
lemes, kedves, tetszetős ; 
egyező; — ness , s. kelle- 
messég. 

Agree'ably, adv. megegyezö- 
leg, -hoz, -hez képest, sze- 
rint ; kellemesen, kedve- 
sen, kellőleg. 

Agree'ment, s. megegyezés ; 
szerződés; kötés: alku. 

Agrestic (égresz'tik) , — al, 
adj. mezei, parasztos. 

Agricultor (ég'rikálter), s. 
földmivelő, szántóvető. 

Agricultural, adj. földmive- 
lési. 

Agriculture (ég'rikáltsár), s. 
földmivelés, földészet. 

Agricul'turist, v. Agricultor. 

Aground (égráund') , adv. 
meg fenekeivé ; to run — , 
meg fenekelni ; partra vet- 
tetni. 

Ague (é'gju), g. hideglelés, 

10 



váltóláz ; — fit, g. lázro- 
ham, lázborzongás. 

A'guish, adj. lázas ; —ness, 
s. lázasság. 

Ah (éh), int. ah, oh. 

Ahead (éhed') , adv. elől, 
előre; nyakra-főre ; to get 

— of . ., meghaladni. 

Aid (éd), v. a. segitni, gyá- 
molítni ; — , — ance, g, se- 
gítség, segedelem, támoga- 
tás ; — less, adj. gyámol- 
talan. 

Aid-de-camp (éd-di-kang), g. 
hadsegéd, tábornoksegéd. 

Aigret (e'gret), g. kocsi 

Aigulet (é'gjulet), s. fűzősza- 
lag, fűzőzsinór. 

Aü (el), 17. a. fájlalni : what 
ails you? mi baja van ön- 
nek ? mi lelte ? nothing 
ails me, (a v.) I — nothing, 
semmi bajom; to be ailing, 
sinlődni, betegeskedni. 

Ail'ing, Ail'ment, s.sinlődés, 
fájdalom. 

Aim (ém), s. czél; czélzat ; 
irányzat szándék ; to take 
— , czélozni ; to miss one's 
— , czélját elhibázni; — , 
v. n. czélozni, irányozni; 
szándékozni ; törekedni ; 
what does your discourse 

— at ? mire czéloz az ön 
beszéde; that is aimed at 
me, ez reám czéloz. 

Air (ér), s. levegő, lég; to 
take the — , to take some 
fresh — , szabad levegőre 
menni, fris levegőt színi; 
castles in the — , s. pl. lég- 
várak ; — bed, g. felfutt 
kaucsuk-ágy; — gun, g. 
szélpuska ; — poise, s. lég- 
sálymérö ; — pump, g. I ' i- 
szivattyu; — tigh;, adj. 
léghatlan; — , v. a. szel- 
lőzni, szellőztetni; to — 
one's self, szabad levegőre 
menni. 

Air, s. dallam, zengzet ; te- 
kintet, kinézés, maga; ,;■- 
tás ; arczkifejezés ; a drin- 
king — , ivódal; to take 
airs, to give one's self great 
airs, nagy pofát vágni. 

Air'ing, s. szellőztetés ; to 
take an — , szabad levegőre 



Airling 

menni : to give a horse an 
— , kilovagolni. 

Airling, s. szeles ember ; csel- 
es a j). 

AiiA". adj. levegős, szellős ; 
szele--, ledér, lepkéi — ha- 
bit, szellős ruha • — no- 
tions, s. pl. légvárak. 

Aisle (eil, áil), .?. (épület- ) 
szárnyék : oldat-hajó. 

Ajar (édzsár'), adj. and. adv. 
félig nyitva ; the door is 
— , félig nyitni áll az ajtó. 

Ake (ek), v. n. fájni; my 
head ekes, fáj a fejem;— , 
s. fájás : tooth — , s. fogfá- 
jás : belly — , s. hasfájás. 

Akin (ékinn'), adj. rokon. 

Alabaster (él'ébészter) , s. 
alabástrom. 

Alack (élékk') , int. jaj .' — 
a day', jaj bizony .' 

Alacrious (élék'riász), adj. 
eleven, vidám. [ság. 

Alac'rity. s. élénkség, vidám- 

Alarrn (élárrn') , s. vészjel, 
lárma, zenebona ; ébresztő- 
óra : to sound an — , ria- 
dót fúni; to give—, lár- 
mát ütni; to take the — , 
felriadni, aggodalomba es- 
ni : — bell, 8. vészharang ; 
— , v. a. fegyverre hívni, úl- 
riasztani ; nyugtalanítni. 

Alarm'ing, adj. nyugtala- 
nító, aggasztó. 

Alarm'ist, s. riasztó, lár- 
mázó. 

Alas (élész'), int. jaj .' fáj- 
dalom ! 

Alate (élét'), adv. minap. 

AH' (élb), 8. mise-ing. 

Albeit (élbí'it), conj. jóllehet, 
noha, bár. 

Albesceut(élbesz'szent), adj. 
fehéres. 

Albino (élbi'no), s. fejér már, 
petyes faja ember, felié- 
rencz. 

Al'liiuii (él'bian), t. Anglia. 

Album (él'bám) , s. emlék- 
könyv. 

Albumen (élbju'men), s. fe- 
hérnye. 

Alchimy (érkinii), 8. arany- 
kémlet. 

Alcohol (élTcohal), *. láng. 
borszesz. 



Alcove 

Alcove (él'kov), s. vakszoba; 
hálóhajlék. 

Aider (aal'drhs. egér (fa ). 

Alderman (aí'drmén), 8. vá- 
rosi tanácsos; alpolgármes- 
ter. 

Aldern, adj. egerfából való. 

Ale (él), s. fejérsör; — stake, 
s. sörczégér. 

Alehoof (el'húf), s. földi bo- 
rostyán. 

Alembic (élein'bík) , s. lom- 
bik. 

Alength(élength'), adv. liosz- 
szában. 

Alert (élért'), adj. gyors, ébré- 
keny, eleven, vidor : — riess, 
s. éberség, szemesség. 

Alexipharinic (élekszifér'niik), 
s. ellenméreg. 

Alga (él'gé), 8. moszat, hinár. 

Algebra (él'daibré), s. betű- 
számtan.; — ic, adj. betii- 
számtani. 

Algid (él'dsid), adj. jeges, 
fagyos. 

Algiric (éldzsif'ik), adj. fa- 
gyasztó. 

Algor (él'gar), s.fázás. 

Algous (él'gász), adj. hinár os. 

Alias (é'liész), adv. egyéb- 
ként, máskor. 

Alibi (el'ibei), s. máshol-lét. 

Alien (él'jen), 8. külhoni, ide- 
gen ; — bili, fi. iilegenek 
tárvénye: — adj. idegen, 
1 ■! a ." . :.;?: 7/.- erű ; he 
is — from the purpose, 
semmi köze a dologhoz : 
—able, adj. elidegeníthető ; 
eladható. 

Alienate (él'jenétl, v. a. éi- 
idegeiátni, eladni : adj. el- 
idegenített ; s. külhoni, ide- 
gen. 

Aliena'tion, s. elidegen'dés, 

eladás. 

Alight téléit'), r. ?i. aló v. 
leszállani. 

Alike (éleik'), adj. hasonló; 
adr. hasonlóan , liasonló- 
kép. 

Aliment (ériment), .-■. táplá- 
lék, élelem : — arv, adj. táp- 
láló : élelmezési : — a'tion, 
.-•. táplálás : élelmezés : el- 
tartás. 

Alimony (él'imani), 8. tar fás. 

11 



All egoric 

Alive (éleiv'l, adj. élő. ele- 
ven, tevékeny, víg : tőbe—, 
élni: no man — , egy élő 
lélek sem; he is the best 
man — , nincs nálánál jobb 
ember a világ hátán. 

Alkali (él'kéli) , 8. égvény, 

liígsá ; — ze, V. a. égeé- 

nyitni;kilúgozni;—zé,'ti.oú, 
s. égvényítés. 

Ali (aal), adj. minden, mind, 
egész : 8. egé ■. min- 

den, mind: adr. egészen, 
igen, teljesen : — the world, 
«; egész világ : to go up >u 
— four. négykézláb mászni: 
it is — one to me, nekem 
mindegy ; my — , minde- 
nem : his — , niiuái n 
is — right, minden renden 
van: to read a book — over, 
n: egész könyvet átolvasni: 
it is not — a case , m in 
egészen mindegy: — of a 
sudden, hirtehn : — the 
better, annál jobb; not at 
— , épen nem, semmiképen 
nem: once for — , egy- 
szerre mindenkorra : — in 
— , mindenben minden: — 
bounteous, adj. föjóságu ; 
— cheering, adj. minde- 
neket megörvendeztető : — 
hal'lows, s. pl. — saints' 
day, .v. mindenszentek nap- 
ja : — heal, 8. sebfíí : — 
honoured, adj. köztiszte- 
letü ; — know'ing, adj. 
mindentudó; — see'hi'_ r . 
adj. mindenlátó; —wise, 
adj. főbölcs. 

Allay (éllé'), v. a. enyhítni, 
csillapitni, lágyítni : öt- 
vözni ( n. h. / v. Alloy : v. 
n. enyhülni, csillapodni ; s, 
csillapat, enyhiilet : vegyi- 
tek i n. h. i v. Alloy. 

Alledge, v. Aliege. 

Allegation (élhgé's.'ui), s. állí- 
tás : mentekezés. 

Allege (élledzs'), v. a. áll - 
tani : felhozni. 

Allegiance (élli'dsiénsz), s. 
bérhívség : to do — , h '- 
dőlni : oath ni — , s. hű- 
ségi eskü. 

Allegoric (élligar'ik) — a!, 
adj. jelképes, jelves; —ally, 



Allegorize 

adv. jelképesen , jelképi- 
leg. 
Allegorize (érligareiz), v. a. 

jelképezni, j elvezni. 
Allegory, s. jelkép, jelv. 
Alleviate (élli'vié"t),t;.a. köny- 

nyebbitni, enyhíteni. 
Allevia'tion, s. könny ébbités, 

enyh 
Allé; (él'li), s. fasor, utczács- 

ka, köz; a turn again — ; 

vak-utcza, térj meg utcza. 
Alliaceous (éllié'sász), adj. 

foghagymanemű. 
Ailiarice (éllei'énsz), s. egye- 

- ülés : égyesség ; kötés, szö- 
vetkezés, szövetség; rokon- 
ság; to make an — . szö- 
vetkezni : megházasodni, 
egybekelni. 

Alliciency (ellis'ienszi) , s. 
vonzerő. 

Allied (élleid), adj. egyesűit, 
szövetkt zétt, rokon. 

Ali gai-on (ÖJl-gSGán), s. osz- 
szekötés. 

Ad gator (£ll.ge'iier),s lik, 
amerikai gyíl. 

Alliteration ^élliteré'sAn), s. 
mássalhangzós hangegyen. 

Allocation (élloké'sán) , .-;. 
hozzászámítás ; utalvány. 

Allocution (éllokju'san), s. 
megszólitó beszéd. 

Allodial, adj. majorsági; hű- 
béradómentes. 

Allodium (éhWdiám), s, sa- 
játföld, majorság, hubér- 
adáment jószág. 

Alloo (éllú'), int. hajrá : r. n. 
hajrázni. 

Allot (ellatt') , v. a. kisor- 
solni, kiosztani: ré 
ti ni : —ment, — ery, s. fel- 
osztás : osztályrész. 

Allow (élláu'), v. a. engedni, 
megengedni, helybenhagy- 
ni leengedni ; adni : elis- 
merni; to — the charges, a 
költség megtérítését hely- 
benhagyni to — a servant 
two pounds a month, a 
szolgálónak egy hónapra 
két fontot rizctni : I caunot 

— my son more than six 
hundred pounds a year, 
többet hatszáz fontnál éven- 
ként fiamnak nem adha- 



Allowable 

tok : to — of an excuse, 
vki mentségét elfogadni; 
do you — of that reason? 
helyesnek találja-e ez okát ' 

Allowable, adj. megenged- 
!k tö. helybenhagyható. 

Allowance..--, helybenhagyás, 
engedély; leengedés; osz- 
tályrész, adag; to give 

— of something, vkinek 
emit elnézni : to make an 

— for, vmit számba v. te- 
kintetbe renni. 

All, v (ellaa l. c u ■ - . .; t- 
t ; közé keverés ; there 
is no happiness without 
• — , mncsensr: m bú m Ikiil 
— , v. a. ötvözni, nemes er- 
ezet nemtelennel keverni: 
rosszabbítni. 

Allude (élljud'), v. n. példá- 
lódzani, vonatkozni : to — 
to something, vmirc czé- 
lozni (szárai ... 

Allure (élljur'), v.a.csábitni, 
kecsegtetni; —. —ment. s. 
kecsegtetés ; csáb. 

Allu'ring, adj. csábító; — ly, 
adv. csábítálag. 

Allusion (éllju'zsán), s. vo- 
natkozás, czélzás : to make 
an — , példázó dni. 

Allusive (élljú'ziv), adj, czélr 
zatos; —Ív , adv. czéh. '■- 
lag. ' 

Alluvion (éllju'vián),8. árad- 
vány, uszadékföld, iszap- 
lerakodás. 

Ally (éllei') , s. frigytárs, 
pártfél, szövetséges; v. a. 
frigyesítni. 

Aimanaek (al'ménék),s. n \p- 
tár; évkönyv. 

Almightiness (aalmeit'inesz) 
s. mindenhatóság. 

Almighty, adj. and s. min- 
denható. 

Aim, md lá'mand), s. man- 
dolt : török mandola ; — 
tree, s. mandola-fa ; — wil- 
low, s. fehérfűz. 

Almoner (ál'maner), s. ala- 
mizsnamester; — ship, s. 
alamizsnatisztség. 

Almost (aal'moszt) , adv. 

majd.csa knem . ke vés h Íján , 

közel : he is — sixty years 

old, ö közel hatvan éves. 

12 



Altercate 

Alms (ámsz), s. alami 
— fee, .--. péterfillér. 

Alnage (éTnéds), s. rőffel me- 
n's. 

Aloe (él'o), 8. áloe. 

Aloft (élaft'), adv. m igásra, 
magasan : to set — , fel- 
emelni; from — , felülről. 

Alone (éloon'), adv. egyedül : 
to be all — , maijában lenni 
egyedül : to leave one — , 
okit elhagyni ; let me — , 
hagyj bél it nekem ; let 
him — for that, t' tekin- 
tetben bízhatni benne: lét 
that — , hagyd azt ab' a. 

Along (élang i ), prp.and adv. 
hosszában, hosszant; to- 
vább: előre: sorban; will 
you come — with me? 
eljön kegyed velem / — the 
street, utczahosszant : — 
the coast , parthosszant : 
all—, hosszában: minde- 
nütt : itt ind io. 

Aloof (élúf), adv. távol, félre. 

Aloud (éláud'), adv. hánya- 
sán. 

Alp (á'lp, élp), s. pirók; — s. 

•S. pl. havasuk. 

Alpaca (élpék'é), s. lakma- 
tt ve. 

Alphabet (éTfébet), -s. betű- 
rend. 

Alpine (él'pein), adj. alpesi: 
s. eper faj. 

Already (alred'di), adv. már; 
it is — one o'clock, már 
egy az ára. 

Also (al'szo), adv. is, továbbá. 
hasonlag ; my sister has — 
been there, nővérem is ott 
volt : I — wish, that etc, én 
továbbá azt is kívánom, 
hogy stb. 

Altar (aal'tér), s. oltár. 

Alter (aal'ter), v. a. vtiltoz- 
tatni : to — one's mind, 
megváltoztatni szánd 
más értelemre térni: —,V. 
n. változni: to — for the 
worse, rosszabbúlni . 

Al'terable. adj. változékony; 
— ness, s. változékonyság. 

Alteration (alteré'sán),8. vál- 
tozás. 

Altercate (élterkét), v. n. ve- 
szekedni. 



Altercation 



Amateur 



Amicable 



Alterca'tion, s. veszekedés. 

Altti'ii (él'tern), adv. váltva, 
felváltva. 

Al'ternacy, s. váltakozati 

Alternate (éltef'nét) , v. a. 
egymást felváltani ; v. n. 
váltakozni : adj. váltogató; 
kölcsönös, viszontos. 

Altema'tion, s. felváltás , fel- 
cserélés, váltakozás. 

Alternative (elter'nétiv) . 5. 
válté k, vagy -vagylagosság; 
adj. váltogató; — ly, adv. 
egymást váltva, váltakozva. 

Althea (élthi'é), s. ziliz. 

Although (aldho'), conj. jól- 
lehet, ámbár, noha-. 

Altiloguence(éltil'lokwensz), 
s. fenjáró beszéd. 

Altist (él'tiszt), s. mély fél- 
hangos. 

Altimeter (éltini'rniter), s. 
magasságmérő. 

Altitude (él'titjud),s. magas- 
. magasztosság. 

Alto (él'to), í. mély felhang. 

Altogether (altogecíh'er),</dr. 
mmiscs . os. .: >en < 7 ■ 
ezen, teljesen ; they are — 
a bad lot , gazemberek 
mindnyájan ; I mistook 
him — . én tökéletesen félre' 
értettem őtet. 

Alum (él'lám), s. timsó. 

Aluminous (éíju'minasz), s. 

tini nnemű. 

Always (al'wéz), adv. mindig, 
< ■ len : mindenkor. 

Am fém), vagyok, v. to Be. 

Amability (émébil'iti),s. sze- 
retetreméltóság . kelleme- 
tesség. 

Amain (émen'), adv. erővel, 
nyakra főre. 

Amál- ['gém), 8. fon- 

CS. : !:■ >iii:,<rt <{. ; ■ 

Amal'gamate (—met), v. a. 
•sorolni, higanyozni. 

Amanuensis (éménjuen'zisa), 
g. írnok, ina*. 

Amaranth (ém'érenth), s. 
amarant, bársonyvirág. 

Amaran'thine 1 -tnein), adj. 
piros, pirosacska. 

Amass (émész'), v. a. ha- 
lomra gyűjteni, felhalmoz- 
ni, összeszedni .— . —ment, 
8, rakás, halom. 



Amateur (émétőr'), s. mű* 
kedvelő. 

Am'atory, adj. szerelmi. 

Amaze (emez') , v. a. elbá- 
mítni , megzavarni, meg- 
hökkenteni; —ment. s. bá- 
mulni, zavar, Mledezés. 

Amaz'ingly, adv. bámulato- 
san. , [amazon. 

Amazon (ém'ézán), s. hősnő, 

Amazonian (éinézo'nién) , 
adj. amazoni. 

Ambassade (ém'bészéd), s. 
követség. 

Ambassador (émbész'sze- 
der), s. követ. 

Ambassage, Ambassy,r . Am- 
bassade. 

Amber (eru'ber), s. borostyán- 
Iá* : — gris, — grease, s. 
ambragyanta ; — seed, s. 
pézsmaszem. 

Ambidexter ( Imbideksz'ter) , 
s. and. adj. baljobbügyes, 
jobb és balkézzel egyenlően 
ügyes ; két kulacsos: 

Ambient (ém'bieut), adj.kö- 
r.-!i eváj 1 Tiíljsgi 

Ambiguity (émbigju'iti) , s. 
kétértelműség. 

Ambiguous (i'mbig'juász). 
adj. kétértelmű. 

Ambilogy(émbillodsi),s. két- 
értelmű kifejezés. 

Ambit (ém'bit), s. környület, 
kerül ft. 

Ambition (embis'án) , s. 
nagyravágyás ; dicsvágy; 
v. a. vágyni. 

Ambi'ti<ius, náj. nagyravá- 
gyó, becsvágyó. 

Ami 'le (ém'bl), v. ». porosz- 
kálni : 8. poroszkálas ; — r, 
s. poroszkáló. 

Ambrea'da (émbrie'dé),8. bo- 
rostyán-utánzat. 

Ambrosia (émbro'zié), s. is- 
tenek étele; mezei üröm, 
szőlőfü; — 1, — n, adj. am- 
broziás. 

Ambry(émT)ri), s. almáriom; 
alamizsnaosztó -hely . 

Ambulance (ém'bjulensz),*. 
tábori kóroda. 

Am'bulant, adj. vándorló, 
járókelő. 

Ambula'tion, >. vándorlás, 
j írkálás. 

13 



Ambula'tor. s. vándorló; h : - 
pésmérö. 

Am'bulatory, adj. vándorl <; 
s. hinnie:. 

Ambuscade (ém'bászked), •-. 
leshely ; rejtek ; v. n. meg- 
lesni. 

Ambush (ém'bás), s. leshely ; 
leshelyből rabi megtáma- 
dás ; v. n. lesben állani ; 
v. a. meglesni; rajta ütni. 

Ameliorate (émel'ioret), v.a. 
jobbít ni : V. ll. jobbulni. 

Amelioration (émeliore'san), 
s. jobbítás : jobbvlás. 

Ameu (é'men), ugy legyen. 

Amenable (énii'néhl), adj. 
(to) felelős. 

Amend (emend'), v. a. jó- 
vítni ; r. n. javulni, jobbra 
fordulni: —ment, s. javí- 
tás ; javuld* : mődosítvány; 
helyreigazítás. 

Amen'dable, adj. javíthat á ,• 
elmarasztalható. 

Amends, s. pl. kárpótlás, 
elégtétel : to make — , meg- 
téríteni, kipótolni, helyre- 
hozni. 

Amenity (émen'iti), s. kel- 
lem, tetszőség. 

Amerce (émersz'), v. a. bír- 
ságolni; —ment, s. bír- 
ság. 

America (émer'iké), s. Ame- 
rika. 

American, s. and adj. ame- 
rikai; (szűkebb értelmi- 
ben ) éjszak-amerikai egye- 
sűit állambeli; — ísm, s. 
amerikaiasság ; a: ameri- 
kaiak hazaszeretete ; éj- 
szak-amerikai nyelvjárás. 

Amethyst (ém'ithiszt), s. 
violakö. 

Ameuble (rmju'bl), v. a. 
félporhányosUni , feltörni 
(földet I. ' 

Amiabil'ity, s. szeretetremél- 
tóság. 

Amiable (é'miébl), aá\ 
retetreméltó, kedves, nyá 
jas. 

Amianthus (émién'thasz), 8. 
kő-len, föld-len. 

Amicable (ém'ikebl), adj. ba- 
rátságos, jóságos ; 
8. jóság, szívt u 



Amid 

Amid(émid'), \ ,,.„,.,■;., 

Amidst(émiászt'),/ 1 ^' ^' 
közepett, közepén. 

Amiss (rinis/.'l, adv. rOSZÚl, 
balul, helytelenül, helyen- 
kivül, illetlenül; to do — . 
véteni, hibázni : to happen 

— , balál ütni ki : to take 
— , rost néven venni: I 
think it not — , én azt 
jónak tartom : I was some- 
what — yesterday, én teg- 
nap egy kissé roszúl vol- 
tam. 

Amity (("m'ity), s. barátság, 
egyetértés. 

Ammoniac (émnio'niék),fl<7/. 
— salt, 8. szalamisó. 

Ammunition (émmjunis'án), 
8. lőszer, hadikészlet : — 
bread, s. katonakenyér. 

Amnesty (ém'neszti),«. bün- 
f éledés, megkegyelmezés. 

Among (émang'l, 1 

Amongst (érnangszt'),/-' -» ' 
and adv. között, közé ; he 
never mixed — lis, so- 
hasem keveredett közénk 
(sohasem társalkodott ve- 
lünk); — friends, barátok 
közt ; — them ; köz tök : 
from — them, közülök. 

Amorous (ém'arász) , adj. 
szerelmes;, — ness, s. sze- 
r elmésség. 

Amorphous (éinar'fász), adj. 
alaktalan. 

Ámort (émaarf) , adj. szo- 
morú, levert; adv. szomo- 
rúan : elpusztulva. 

Amortization(éniartize'sán) , 
s. törlesztés, megsemmisítés. 

Amortize (émar'teiz), v. a. 
törleszteni : megsemmisí- 
teni, elenyésztem. 

Amortizement, v. Amorti- 
zation. 

Amotion (émo'sán), s. eltá- 
volítás, elmozdítás. 

Amount (hmkaráf), s. összeg ; 
v. n. emelkedni ; annyira, 
ennyire menni, annyit ten- 
ni, mindössze annyira rág- 
ni ; it amounts to two 
hundred pounds, két száz 
fontra megy. 

Amour (émúr'), s. szerelmes- 
kedés. 



Amoval 

Amoval (émú'vél), s. elmoz- 
dítás. 

Amove (émúv r ), v. a. elmoz- 
dít ni. 

Amphibious (émfib'iász),rtd;. 
uszómászó. 

Amphibium (éinfib'iáni) , s. 
hüllő. 

Amphibolog'ical (émfibolad'- 
zsikél) , adj. kétértelmű, 
kétes ; — ly, adv. kétértel- 
müleg, kétesen. 

Amphibology (— bal'adzsi), s. 
kétértelműség. 

Ainphib'oly , v. Amphibology. 

Amphitheatre (émfithi'étr) , 
s. színkör. 

Ainple (ém'pl), adj. bö, tá- 
gas, téres; — ness,s. tágas- 
ság, téresség. 

Ampliate, v. a. kiterjeszteni. 

Ampliation (émplié'sán), s. 
kiterjesztés. 

Amplitica'tion, s. bővítés. 

Amplify (éni'plifei), v. a. bö- 
vitni, tágitni ; teljesebben 
kifejteni: v. n. túlterjesz- 
kedni, hosszan beszélni. 

Amplitude (ém'plitjud), s. 
bőség. 

Ain'ply, adv. bőven, tágan. 

Amputate (ém'pjutét), v. a. 
csonk'ttni. 

Amputa'tion , s. csonkítás, 
taglevétel. 

Amuse (émjuz'), v. a. mulat- 
tatni ; húzni halasztani ; 
to — one's self with some- 
thing, vmivel mulatni; 
—ing,2)art. and adj. mulat- 
tat''!, mulatságos; — ment, 
8. mulatság, mulatozás. 

An, A (én, é), indef. art. más- 
salhangzók és a ju gyanánt 
ejtett u, eu, ew előtt A, a 
hangzók (u, eu, ew [=ju] 
kivételével) és néma H előtt 
An áll; there was once a 
man, egyszer volt egy em- 
ber; he has not got a bit 
of sense, egy csép esze sincs; 
if a man could know it 
beforehand, ha az ember 
azt előre tudhatná ; a good 
man endeavours to etc, .a 
jó ember arra törekszik, 
hogy sib.; London is a very 
big town, London igen 

14 



Ancestor 

nagy város; one seldom 
meets with such a good 
man, ritkán akad ilyen jó 
ember : Brutus is an ho- 
norable man, Bmtus be- 
csületes ember ; there will 
be an occasion for it, lesz 
alkalom arra ; a hundred, 
a thousand pounds a year, 
száz, ezer font évenként ; 
never a man, egy ember 
sem; once a week, heten- 
ként eggszc- : twice a day, 
mindennap kétszer. 

An (én), conj. ha (av). 

Anabaptism (énébép'tiszm), 
s. keresztségismétlők tana. 

Anabaptist, s. keresztségis- 
métlő. 

Anachronism(énék'roniszm) 
s. kortévesztés. 

Anagram (én'égrém), s. betű- 
játék. 

Anagrammatize(— grém'mé- 
teiz), v. n. betűjátékot csi- 
nálni. 

Analects (én'elektsz), •?. pl. 
jeggezmények. 

Analogical, v. Analogous. 

Analogous (énéi'ogász), adj. 
hasonlatos, hasonszerű. 

Analogy (énél'odzsi), s. ha- 
sonla tosság , összetalálás . 

Analysis (énél'iszisz),s. meg- 
fejtés, taglalat; vegybon- 
tás. 

Analytic (énélit'ik),— al, adj. 
fejtegető; bontogató. 

Analyze (én'éleiz), v. a. tag- 
lalni, megfejteni; vegybon- 
tani. 

Ananas (éné'nász), v. Pine- 
apple. 

Anarch'ic (énér'kik) , — al, 
adj. fejetlen, féktelen 

Anarchy (én'árki) , s. kor- 
mányhiány , féktelenség, 
zavar. 

Anathem (én'éthem), s. egy- 
házi átok. 

Anathema (énéth'imé), s. ki- 
átkozott ; egyházi átok. 

Anath'ematize (— teiz), v. a. 
kiátkozni, átokba vetni. 

Anatomy (énét'omi) , s.boncz- 
tan. 

Ancestor (én'szeszter), s. ős, 
előd. 



Ancestral 

Ances'tral, adj. bsi. 
An'cestry, s. eldödök , nem- 
zetség. 

Anchor (éugk'ár), s. horgony ; 
to lie at — , horgonyon ál- 
liui: to cast — , horgonyt 
vetni; to weigh — , hor- 
gonyt szedni; — , v. a. hor- 
gonyt vetni; — v. n. hor- 
gonyon állani. 

Anch'orage, s. horgonyozó- 
hely; horgonypénz, állás- 
pénz, révbér. 

Anchoret, Anachorete (énék'- 
orit), s. remete. 

Anchovy (éntso'vi), s. állók, 
ajak. 

Ancient (en'tsent), adj. régi, 
hajdani ; — ness, s. régiség. 

An'cients, s. pl. a régiek (g'ó- 
rSgclt és r&snatal ). 

And (end), conj.es. 

And'iron (énd'eiárn), s. vas- 
macska, nyárstartó. 

Androgynus'(éndrad'zsinász) 

8. hun nö. 

An'ecdote (én'ekdot), s. ado- 
ma. 

Anend (énend'), adv. fiigg- 
irányosan. 

Anent (enenf), adv. vonatko- 
zólag, illetőleg. 

Anes, v. Awn. 

A'new (énju'),adt7. újból. 

Anfractuous (énfrék'tsás) , 
adj. kanyargós. 

Anfracture, s. tekervény,csa- 
vargósság. 

Angel (én'dsel), 8. ángyul: 
angyaltallér | aranyérme ). 

Angd'ic, — al, adj. angyali. 

An'gelshot, e. lánczos golyó. 

Anger (éng'ger), g. lunar ■ 
botránkozás;—, v. a. hara- 
gítani, bosszantani. 

Angle (éng'gl), .s. szög ; ha- 
lászhorog; v. a. horogra ke- 
ritni : r. n. horgászni ; — r, 

9. horgász. 

Anglicism (éng'glisziszm),s. 
angol nyelvsaját 

Angii' liszeisz), v. 

a. angolosítni. 

Angling, 8. horgászat. 

Anglo-saxon, x. and. adj. an- 
golszász. 

Angrily, adv. haragosan, in- 
gerülten. 



Angry 

Angry, adj. haragos; to he 
— , haragudni ; to be — 
with some one, vkire ha- 
ragudni; to make one — , 
vkit megharagitni ; to get 
— , megharagudni ; to be 
— at a thing, boszankodni 
vmin. 

Anguish (éng'gwis), s. aggo- 
dalom, gyötrelem ; v. a . ag- 
gasztani. 

Angular, Angulated (éng'- 
gjulér, éng'gj uleted), adj. 
szögletes. 

Angustation (éngászté'sán), 
s. SZÜk'ttés : szűk ülés. 

Angust'ness, s. keskenység ; 
szükesség ; szükmellüség. 

Anight (éneit'), adr. éjjel. 

Anility (énil'ity), s. vénasszo- 
ny ossdig. 

Animadversion (énimédver'- 
sán), s. észrevétel ; >-ossza- 

lás. 

Animadvert (—vert'), v. a. 
and n. figyelni ; észrevenni; 

rosszalni, megfeddeni, meg- 
róni, [adj. állati. 

Animal (én'imél), s. állat; 

Animalcule (énhnél'kjul), s. 
állatocska. 

Animal'ity, 8. állatiság. 

Animate (én'imét), v. a. ele- 

Venítni, éles-Jeni ; lelke- 

sítni;—,—d., adj. lelkesí- 
tett, eleven; élénk, vidám. 

Anima'tion , s. elevenítés, 
élesztés; telkesítés; vidám- 
tág, élénkség. 

Animosity (énimasz'iti) , s. 
ingerültség , ellenségeske- 
dés. 

Anise (én'isz), s. ánizs. 

Ankle (éng'kí), s. boka. 

Annalist (én'néliszt), s. év- 
iró, korira. 

Annals (én'néh) , 8. pl. év- 
könyvek, évirátok. 

Anneal íénnú"), r. a. megtü- 

. es.!;;: be: •/.- till I :■! die ). 

Annex(énneksz'), v. a. hozzá- 
csatolni v. kapcsolni; be- 
kebelezni; — , —ment. 8. 
fiiggeh ! melL \ lei 

Annexa'tion, s. hozzákapcso- 
lás : bekebelezés. 

Annihilate (Ynnei'hilet), v.a. 
' mm isit ni. 

\r> 



Another 

Anniliilatiou(énneihilé'sán), 

s. megsemmisítés. 
Annivers'ary (énniver'széri), 

adj. évenkénti : s. évfordu- 

lati nap, évf or dulati ünnep. 

Annotate (én'notét) , v. a. 
feljegyezni. 

Annota'tion, s. megjegyzés, 
jegyzet. 

Announce (énánnsz'), v. a. 
jelenteni, hirdetni;— ment, 
.?. hirdetés, jelentés, nyilat- 
kozat. 

Annoy (énnai'), V. a. untatni : 
boszantani. 

Annoy'ance, 8. iioszósóg, kel- 
lemetlenség, teher. 

Annoy'ing, adj. boszamtó, ter- 
hes. 

Annual (én'njuél), adj. éven- 
kénti, évi: s. évkönyv; 
— ly, adv. évenként. 

Annular (én'njuler), adj. gyü- 
rüded. 

Annuity (énnju'iti), s. évi já- 
radék, évpénz. 

Annumerate (énnju'meret), 
v. a. hozzászámítani. 

Annunciation (énánszié'sán) 
s. hirdetés: gyümölcsoltó 
boldogasszony napja. 

Anodyne (én'odein), adj. fáj- 
dalomenyhítö; s. fájdalom- 
enyhítő szer. 

Anoint (énaiut), v. a. föl? 
kenni; —ed, part. 8. and. 
adj. fölkent, felavatott; 
— ment, 8. fölkenés. 

Anomalou8(énam'élasz),ad;. 
rendhagyó. 

Anom'aly, s. rendhagyás. 

Anomy (én'<imi), 8. törvény- 
sértés. 

Anon (énan'), adv. azonnal, 
nyomban, mindjárt: evei 
and — , újra meg újra, 
helyig el közzel. 

Anonymous (énan'imász), 
adj. névtelen : — ly, adv. 
né et, lenül. 

Another (énadh'er), adj. má- 
sik, más; that is quite — 
affair, at egészen mos do- 
log ■■ it is one thing te pro- 
mise and — to perform, 
a: igére/ szép szó, ha meg- 
adják igen jÓ; —time, más- 
kor; at — place, másutt ; 



Answer 

one after — , egyik a má- 
sik után, egymásután ; one 
from — , egymástői ; I want 
— pound, nekem még egy 
fant kell. 

Answer (án'zer), s. felelet, 
válasz, viszonozás; megol- 
dás; r. ti. and. n. felelni, 
válaszolni : megfelelni ; ele- 
get tenni; illeni; játál- 
lani : számot adni : to — a 
question, kérdésre felelni : 
to — a purpose, czélszerű- 
nek lenni; to — a bill of 
exchange, váltát bevál- 
tani, kifizetni: I will — 
for him , jótállok érte ; 
money answers all things, 
kinek pénze van, mindent 
végbe vihet. 

An'swerable , adj. felelős; 
megfelelő ; — ness, s. fele- 
lösség : megfelelőség. 

Aut (ént), s. hangya. 

Antagonism (éntég'onizm), 
s. ellenzet; ellenesség; el- 
lenhatás. 

Antag'onist, s. ellenes, ellen- 
ható. 

Antagonistic, adj. ellenes, 
ellentörő. 

Antag'onize (— neiz), v. n. 
ellenkezni, ellenkedni, el- 
lentárni. 

Antag'ony, g. ellenkedés, el- 
lentörés ; ellenzet. 

Antarctic (éntárk'tik), adj. 
déli. 

Antarthritic (éntárthrit'ik), 
adj. köszvényeüeni; s. kösz- 
vényszer. 

Antecede (éntiszíd') , v. n. 
előre menni, előzni. 

Antecedence (— szí'densz), s. 
előzmény. 

Antece'dent, adj. előbbi, elöb- 
beni ; s. előtét, előtag. 

Anteces'sor, s. előd. 

Antechamber(én'titséinber), 
s. előszoba. 

Antecursor (éntiköYser), s. 
előfutó : előjel. 

Antedate (én'tidét), v. a. visz- 
szakeltezni; s. hátra tett 
kelte (vmely iratnak). 

Antidiluvial '(— dilju'viél), 1 

Antidiluvian (— dilju'vién),/ 
adj. özönvíz előtti. 



A litem lindane 

Antemundane (— mán'dén), 
adj. teremtés előtti. 

Antemural (— mju'rél), s. ka- 

puvédfal. 
Antepast (én'tipászt), s előíz, 

előebéd. 

Antepoue (én'tipon) , v. a. 
elibe tenni. 

Anterior (énti'riér) , adj. 
előbbi. 

Anthem (én'them), s. kar- 
ének. 

Anther (én'ther), 8. porhon. 

Ant-hill, s. hangyaboly. 

Anthology (éntnal'odai), s. 
kalászai, virág füzér, iro- 
dalmi gyöngyök, 

Antropology (énthropal'odsi) 
s. embertan. 

Anthropomorphous (— ínar'- 
fász), adj. cmberalaku. 

Anthropophagy (— pafédsi) , 
s. emberevés, ember falás. 

Antic (én'tic), s. csélesapó ; 
.szemfényvesztő; adj. ódi- 
vatú. 

Anticipate (éntisz'sziplt), v. 
a. megelőzni : idő előtt 
tenni ( vm it } ; előlegezni ; 
an anticipated old age, idő 
előtti megvéniilés. 

Anticipation (— pe'sán) , s. 
előzés: megelőzés, előlege- 
zés ; előérzés : by — , előre. 

AnticonstitutionaÍ(énti-kan- 
szti-tju'sánél), adj. alkot- 
mány elleni. 

Antidote (én'tidot), s. ellen- 
méreg. 

Antilope (én'tilop), s. zerna, 
zerge. 

Antinomy (éntin'omi),s.tör- 
vény-ütkbzet. 

Antipathetic (— péthet'ik), 
adj. ellenszenves. 

Antipathy (éntip'éthi), s. el- 
lenszenv. 

Antipodes (éntip'odiz), s.pl. 
lábellenesek, eüenlábolók. 

Antiquarian(— kwe'rién),art/'. 
ókori : s. óbuvár. 

Antiquary (én'tikwéri) , s. 
óbuvár. 

Antiquate (én'tikwét), v. a. 
elévítni, avulttá tenni, el- 
törölni : — d, adj. szokásból 
kiment, elavult. 

Antique (éntik'), adj. ódon, 

16 



Apart 

o, régi; s. ódonmii, ódon- 
ság. 
Antiquity(énti'kwiti), s.tfkor; 

(/ n :/:;_ 1 i .,< r :■ 1; fic r 
inaiul: i. 

Antiseptic (— szep'tik), adj. 
rothadás elleni: s. rotha- 
dás elleni szer. 

Antithetic (— thet'ik) , adj. 
ellentételes. 

Antler (ént'ler), s. szarvas- 
szaru i vég i. 

Anvil (én'vü), s. ülővas. 

Anxiety (éngazei'ti), s. bú- 
gond; aggodalom, gyötre- 
lem . 

Anxious(éngs'ász), adj. aggo- 
dalmas, nyugtalan; —ness, 
s. aggódás, nyugtalanság. 

Any (én'ni), adj. akármely. 
akármelyik, valamely, vala- 
melyik ; adv. egy kissé. va- 
lami;— body,— one, a kárk i, 
mindenki : —thing, akár- 
mi, valami: — where, akár- 
hol, mindenütt ; — whith- 
er, akárhová, minden- 
hová; — how, akárhogy, 
mindenesetre; — further, 
még tovább; —more. még 
több; not — thing, semmi: 
not —body, senki; above 
—thing, mindenekelőtt ; at 
—time, akármikor ; are 
you going — further to- 
day? akar ön ínég tovább 
menni ma ? is there —hope? 
van még némi remény ! 
I shall never tell it to 
—body, én soha senkinek 
meg nem mondom ; I can- 
not give — more, többet 
nem adhatok ; he has not 
received — money , but I 
have received some, ö nem 
kapott pénzt, de éi- kap- 
tam : he has not received 
— thing, but I have re- 
ceived something , ö nem 
kapott semmit, de én kaptam 
valamit; without — mi •■ 
ado, minden további 
tária nélkül. 

Aorta (éar'té), s. fiigg-ér. 

Apace(épesz') , adv. - 
rán. 

Apart (épárt'). adv. külön, 
elkülönözve. 



Apartment 

Apart'ment, s. szoba, lakosz- 
tály, [lenség. 

Apathy (ép'éthi), g. érzéket- 

Ape (ép), s. majom; v. a. 
majmolni. 

Apeak (épík'), adv. függőle- 
■ : ponton. 

Apex (é'per), s. majmol'*. 

Aperient (épí'rient), adj. Iias- 
hajtó; s. hashajtószer. 

Aperture (ér/ertsar), g. nyi- 
lán. 

Apery (é'peri), s. majmolás. 

Apex (é'peksz), g. csúcs. 

Aphelion (éfí'lian), g. legna- 
gyobb naptáv. 

Aphorism (ef'oriszm). g. gon- 
dolattöredék : tanmondat. 

Aphoristical (éforisz'tikél), 
adj. tanmondatos, szagga- 
tott. 

Apiary (é'piéri), g. méhes. 

Apiece |épí:-z'i. adr. dara- 
bonként, egyenként. 

Apish (ié'pis), adj. majmoló; 
— ness, •>-. majmolás. 

Apocalypse (epak'elipsz), g. 
Jáms felen, ■■■■ inel h ;;■■/(: . 

Apocalyp'tic, — al, adj. rej- 
telmes. 

Apocrypha (épak'rifé), g. pl. 
j i * ! thn l nyvsí 

Apoc'ryphal, adj. becsúszta- 
tott, kétes. 

Apodictic (épodik'tik), — al, 
iiilj. tagadhatlan. 

Apogee (ép'odzsí), s.földtőli 
legnagyobb táv. 

Apograph (ép'ogréí), g. má- 
solat. 

Apologize (épal'odzseiz), v.n. 
mentegetni, bocsánatot kér- 
ni : védbeszédet tartani. 

Apol'ogy, g. védbeszéd, 
irat. ím ntegt lés; bocsánat- 

Apöplectic ii'-jioplck'tik),— al, 
adj. gutaütéses. [hüdés. 

Ap'oplexy, g. gutaütés, 

Ap'oplexed, adj. gutaütött, 
szélhüdt. 

Apostasy (épasz'tézi), g. hit- 
hagyás. 

Apostate (épasz'tet), s. and 
adj. hittagadó, pribék; ko- 
pt nyforgató. 

(épasz'téteiz), v. 
a. i Ipártolni. 



Eizonfy : Angol-magyar szótár, 



Apostemate 

Aposternate (épaszt'imet), v. 
n. meggyülni, genyedhi. 

Apo6tema'tion, s. meggyü- 
lés, a' nyedés. 

Appsteme (ep'asztim), g. ke- 
lés, hí levény. 

Apos'tle (épasz'szl), s. apos- 
tol; —ship. g. apostolság. 

Apostrophe (épasz'trofi) , g. 
megszólító beszéd, feddés; 
közbeszólás : hiányjel. 

Apos'trophize ( — feiz), r. a. 
megszólitnijeddeni;hiány- 
jeüzni. 

Apothecary (épath'ikéri), g. 
gyógyszerész. 

Apophthegm (ép'othem), s. 
emlékmondat. 

Ap< theosis (ép'ithi'oszisz),.". 
istenítés ; istt nület. 

Appal, v. Appall. 

Appall (eppaaT), v. a. elhala- 
rányulást okozni, megrí t- 
tenteni; v. n. elhalavá- 
nyodni; megrettenni; — ing, 
part, and adj. rémítő, ret- 
U lutes. 

Appall'ment. g. elhalaványo- 
dás; rémülés. 

Appanage (ép'pénédzs) , s. 
évpénz, élelempénz. 

Appan'agist (— dzsiszt) , s. 
évpénzzt l ellátott berezeg. 

Apparatus (éppéré'tászl , g. 
készülék, szer; műszer. 

Appar'el, g. öltözet, ruházat : 
r. a. öltöztetni, ékesíteni, 
fi Iszerelni. 

Apparent (éppé'rent) , adj. 
látható, szembetűnő; lát- 
szó, látszólagos; — ly, adv. 
szemlátomást ; látszólago- 
san : — ness, g. látszat : lát- 
hatóság. 

Appari'tion (éppérfsan), g. 
jelenés, jelenet, tünemény; 
'latsait.' 

Apparitor, s, törvényszolga. 

Appeacfa (éppíts'), V. a. va- 
dulni, megróni; —ment, g. 
vád. panasz. 

Aj'jM-al (éppíl'), g. hivatko- 
zás, ft lebbezés : v. a. and. 
n. hivatkozni, felebbezni. 

Appear (éppír'), v. n. megje- 
lenni , ft Ittinni . Iái 
it ;i]'j" ars to me, nekem 
ugy tatszik; to — in print, 

17 



Appetitive 

( nyomtatási, an mi aj: 
iróvá lenni; to make — , 
( lőállitani, megmutatni,be- 
bizonyítani ; it appeal's 
by that, abból kitetszik. 

Appearance (éppí'rénsz), g, 
látszat, tekintet, t 
jelenet ;megjelenés; külszín; 
at first — . első tekinti tre, 
the — of spirits, lélekjele- 
m's; to make one's first 
— on the stage, a színpa- 
don először fellépni; nnder 
the — of religion, az iste- 
nessé g színe alatt; to all 
— . valószínűleg. 

Appeas'ablé (éppí'zébl), '/'//'. 
lecsendesíthető, • ng< - 
keny. 

Appease (éppiz'), v. a, meg- 
nyugtatni, lecsillapítni, le- 
csendesítni, megengesztelni; 
to — a sedition, lecsende- 
i'ttni a lázadást; to — the 
hunger, «; éhet eWerni; 
to — one by obedience, en- 
gedelmesség által chit meg- 
engesztelni. 

Appellation (épele'sánl,*. el- 
in /■: zés, nevezet, név. 

Appellee (epelí'), g. vt'dö. fe- 
lebbvittfél. 

Appellor, g. vádló, fel* 

Append (éppend'), v. a. füg- 
geszteni; (to) hozzáadni, 
hozzákapcsolni. 

Append'age, g. függi lék. 

Apperceive jepperszív'), v. a. 
megérteni, észrevenni. 

Apperception ( — szep'sán), g. 
megér zelés, ón* szmélet. 

Appertain (éppertén'), v. n. 
(to) tartozni < -lm:. -hí 

Appertain'ment, g. tartozék ; 
jogosultság. 

Apper'tniancf, v. Appertain- 
ment. 

Appetency (ép'pitenszi) , g. 
kíváncsiság, vágyódás,von- 

Zi'ts. 

Ap'petent, adj. kíváncsi, só- 
várgó. 

Appetite (ép'piteit), s. vágy, 
étvágy : kívánat. 

Appetition ( — ti'san), ». kí- 
vánság, vágy. 

Appetitive (éppititiv), adj. 
kívánó ; — power, — facul- 



Applaud 



Appointment 



Approximation 



ty, kivánótehetség , vágy- 
tehetség. 

Applaud (épplaad'), v. a. meg- 
tapsolni, helyeselni. 

Applause (épplaaz'), s. meg- 
tapsolás, tup*: helyeslés. 

Applausive (épplaa'ziv), adj. 
hely 

Apple (ép'pl) . s. alma ; — 
John, s. szent Iván-alma : 

— dumpling, s. almásgom- 
bócz : — parings, s. j>1. 
almahéj; — tree, 8. alma- 
fa : — woman. s, kofa. 

Appliable (épplei'ébí) , adj. 
alkalmazható; — ness, s. 
alkalmazhatóság. 

Appli'ance, s. alkalmazás; 
készülék. 

Applicable, adj. v. Appliable. 

Applicant (ép'pliként), 8. al- 
kalmazó; kérő, folyamodó. 

Application, s. alkalmazás; 
folyamodó* ; szorgalom, fi- 
gyelem ; haszonraj ordítás, 
tanulság; használat; upon 
kis — . megkeresésére. 

Apply (épplei'), v. a. rátenni, 
helyezni, alkalmazni, hasz- 
nálni (vmire); fordulni 
(vkihez), folyamodni; to 
—a plaster to a wound, 
tapaszt rátenni a sebre; to 

— colours on something, 
festéket rákenni vmire; to 

— to somebody with a pe- 
tition, vkihez kérelemmel 
fordulni : I applied t j the 
landlord for information 
in this matter, én e dolog 
felől a házi urnái tudako- 
zódtam : they applied to 
their elder brother for 
help, bátyjoktól segítséget 
kértek: these verses can- 
not be applied to our king, 
c versek királyunkra nem 
alkalmaztathatok ; to — 
one's self to a thing, neki- 
feküdni vminek; to — one's 
mind to study, nekife- 
küdni a tanulásnak, szor- 
galmasan hozzálátni a ta- 
nuláshoz. 

Appoint (éppainf), v. a. ren- 
dehiijiatározni: kinevezni; 
alapítani; to — a day, na- 
pot határozni (vmire); to 



— one to an office, rkit 

. hivatalba tenni ; ke is ap- 
pointed by the govern- 
ment, őt a kormány ne- 
vezte ki : to be ill appoint- 
ed, roszul felkészülve, ro*z 
állapotban lenni. 

Appointment, 8. találka ,■ ki- 
nevezés, hivatal: feUzere- 
h 1 *; rendelet : rendelkezés; 
to-day I have an — with 
my sister, ma találkozóm 
van nővéremmel ; I come 
to you according to your 
— , parancsa szerint jö- 
v'ák önhöz : a govern- 
ment-appointment, állam- 
hivatal. 

Apportion (éppor'sán), v. a. 
felosztani, kijuttatni, osz- 
tályrészül juttatni. 

Appose (épposz'), v. a. vizs- 
gálni, vallatni: hozzátenni; 
— r, s. vizsgáló. 

Apposite (ép'pozit), adj. illő, 
alkalmas. 

Apposition, s. hozzáadás; 
melléktétel. 

Appraise (éppréz'), v. a. be- 
esülni, taksálni ; —ment, 
s. árszabás, becslés, — r, s. 
becslő becsüs. 

Apprecation (éppriké'sán), s. 
esedezés, ima. 

Appreciate (éppri'si-ét), v.a. 
becsülni, megbecsülni, mél- 
tányolni : I fully — his 
kindness towards me, tö- 
kéletesen elismerem az irán- 
tam mutatott szívességét; 
to — the motives of their 
enemies, az ellenségeik in- 
dokait méltányolni. 

Apprehend (épprihend') v. a. 
elfogni: felfogni (megér- 
teni) : félni, tartani ( -tál, 
-tői). 

Apprehen'sible, adj. megért- 
hető, megfogható. 

Apprehen'sion, s. befogatás ; 
felfogás ; féltés: to be quick 
of — , hamarfelfogni (gyors 
felfogásának lenni ) : to my 
— , felfogásom szerint ( a 
mint én azt értem); to 
be under great apprehen- 
sions, aggály oskodni. 

Appreken'sive , adj. sebes 

IS 



j: Ifcgásu : %gqályoskod 
—ness, s. sebes félfogás ; 
aggodalom. 
Apprentice (éppren'tísz), s. 

tauoue: ; — ship, s. ta- 
nenczkodás; — , v.a. tanon- 
czul adni. 

Apprise (éppreiz'), v. a. ér- 
tesít ni, tudósítni; to — one 
of . . , vkit értesíteni -ról, 
-ről. 

Apprize (éppreiz'), v.a. 
leni.árs:, i,ályozni:— ment, 
s. becslés. 

Apprizer (épprei'zer) , 
becslő. 

Approach (eppraots'), v. n. 
közeledni, közelitni, közel- 
getni; v. a. megközelitni, 
közelebb vinni; — , s. kö- 
zeledés; — es, s.pl. ostrom- 
árkok, futóárkok: —ment, 

S. niclíc. : ' i: .;, 1 :. slzjt it s. 

Approachable (épprao'tsébl), 

adj. megközelíthető. 
Approbate (épprobef), adj. 

jónak tapasztalt. 

Approbation, s. helyeslés. 

Ap'probative, Ap'probatorv, 
adj. helyeslő. 

Aimropriate (éppro'priét), v, 
a. (to) ajánlani < könyvet ); 
tuhíjdonítnii vkinek vmit ); 
sajátjává tenni. 

Appropriate, adj. megfelelő: 
sajátos; — ly, adv. megfe- 
lelőiig; —ness, -s. megfe- 
lelőség ; helyesség. 

Approval (éppru'vél), s. he- 
lyeslés : helybenhagyás. 

Approve (épprúv'), v. a. he- 
lyeselni, javulni, helyben- 
hagyni; approved by ex- 
perienceJ^m/A- ( vagy igaz- 
nak) tapasztalt ; \ gyakran 
oí-fal) he approve;- of our 
proceeding, helyesli eljá- 
rásunkat. 

Approvement, s. helyeslés. 

Appro'ver, s. helyeslő; bűn- 
társainak feladója. 

Approximate! éppraksz'i " oat) 
v. a. and n. közelitni; kö- 
zelgetni; adj. közelié vő. 
kz/tlgí; mtgM/.elití ■ — 1\ 
adv. majdnem. 

Approximation, s. közelgés ; 
megközelítés. 



Appulse 

Appulse (éppálsz), s. hozzd- 
ütődés; kikötés; (csillag) 
együttállás. 

Appurtenance , v. Apperte- 
nauce. 

Apricate (ép'riket), v. n. na- 
pon sütkérezni. 

Apricot (ép'rikat), s. baraczk. 

April (é'pril), s. április, ta- 
vaszhó. 

Apron (é'práu),.s-. kötény, elő- 
kötö. 

Apt (épt), adj. illő, alkal- 
mas, képes, ügyes : — 'itude, 
s. liozzáillés, képesség, al- 
kalmatos h't; — 'Ív, adv. he- 
lyesen, alkalmast. 

Aqua (é'kwé), s. viz, — fortis 
( — fartisz), s. választávi:. 

Aquat'ic, adj. vizi, vizbenélő. 

Aqueduct (ek'kwidákt) , s. 
vizvezető hid. 

Aqueous (ék'kwiász) , adj. 
vizes: vízokozta; — ness, 
s. vizessé g : vízeny ősség. 

Aquiline (ékVilin), adj. — 
nose, s. sas-orr. 

Aquose, v. Aqueous. 

Arab (er'éb), 8. arab. 

Arabesque (er'ébeszk) , s. 
arabdísz, lombdísz. 

Arabian (tre'birii), adj. arab, 
arábiai : s. arab. 

Arabic) érV-hik). s. arab nyelv; 
'('// arábiai. 

Arable (er'ébl), adj. szánt- 
ható. 

Arac, v. Arrack. 

Araueons (cré'niász) , adj. 
pókhálószerü. 

Aray, v. Array. 

Arbalist (ér'béliszt), s. kéz- 
íj; — er, 8. ijnök. 

Arbiter, v. Arbitrator. 

Arbitrage, v. Arbitration. 

Arbitrament (ái bitfrément), 
g. akarat ; kény : kényité- 

Irt. 

Ai'ttrarj .-».•// nki nyes. 

Arbitrate (árbitret), v. a. 
atul n. kinyi 8z* i int hatá- 
rozni. 

Arbitra'tion , 8. választott 
lárá i vagy birák I határo- 
zása : váltó -kémlet. 

Arbitrator, s.az illető felek- 
től választott biró. 

Arbifrement, s. kény-itélet, 



Arbor 

választott biró ítélete; bé- 
kés kiegyezés. 

Ar'bor, s. forgó-tengely fa. 

Arbor, v. Arbour. 

Arbour (ár'bár), s. lugas. 

Arbuscle (ár'bászl), s. cserje; 
törpefa. 

Arbus'cul'ar (— kjulér), adj. 

cserje/ele. 

Arbute (er'bjut), s. ősztavasz 
kukojcza. 

Arc (árk), s. ív. 

Arcade (árked'), s. ívsor, íve- 
zet, ívtornácz, oszlop-holt. 

Arcanum (éYkenám), s. tit- 
kos szer. 

Arch (árts), s. ív, boltív, bol- 
tozat ; v. a. boltozni. 

Arch, adj. fő . . . ; an — rogue, 
nagy gazember : an —boy, 
fökópé; an — fool, sült- 
bolond; — angel, s. ark- 
angyal'; — bishop, 8. ér- 
sek; — duchess, s. íőher- 
czegnő; — duke, s. főher- 
czeg; — fiend, s. halált,* 
ellenség. 

Archaism (ár'kéizm), s. avult 
szó, avult szófüzés. 

Archeological(árkiolads'ikél) 
adj. régiségtani. 

Archeol'ogy, s. régiségtan, 
régiség-tudomány. 

Archer (árts'er) , s. nyilas, 

Íjász. 

Archetype (arkiteip), 8. ere- 
deti alak, őskép. 

Archiepis'copacy, s. érsek- 
ség. 

Architect (ár'kitekt) , s. épí- 
ts*: ; — onic, adj. építé- 
szeti; — ure, 8. építészet. 

Architrave (irk'itr 6^), s. '<■■ 
gerenda ; oszloppócz, osz- 
lop ti teji . 

Archives (ár'keivsz) , 8. pl. 
okmánytár, levéltár. 

Archivist, s. okmánytárnok. 

Archly (ártB'li), adv. csin- 
talanul, gazul. 

Arci mess (árts'nesz), 8. dé- 
vajság, kópéság. 

Archwise (arts'veiz) . adv, 
ívdeden. 

Arctic (árk'tik), adj. éjszaki. 

arcuate (áVkjuét), adj. Xves, 
ivezett; v.a. ivelni,boltozni. 

Arcubalist, v. Arbalist. 

19 



Aristocracy 

Ardent (ár'dent), adj. égő, 
tüzes, buzgó. 

Ardor (ár'der), s. hév; buz- 
góság. 

Arduous (ár'djuász) , adj. 
meredek: fáradságos, ne- 
héz. 

Area (e'rié), s. terület: ul- 
szintér, felület. 

Aread (éríd') , v. a. taná- 
csolni. 

Arefy (ér'ifei), v. a. szárítani. 

Arena (érí'ne), s. homok, fö- 
vény, küzdhelg. 

Arena'tion, s. fövényfürdő ; 
fövényhintés. 

Areometer (eriam'ítr), ■?. sűr- 
mérő. 

Argent (ár'dzsent), adj. ezüs- 
tös, ezüstszerű : — ation, s. 
megezüstözés. 

Argil (ár'dzsil), s. agyag, fa- 
zekas agyag; — la'ceous, 
— lous, adj. agyagos. 

Argue (ár'gju), v. n. érvt mi, 
okoskodni; v.a. megvitatni. 
bizonyítgatni. 

Argument (ár'gjument) . s. 
okszer, érv; tartalom; 
— 'al, adj. bizonyító, i/< : lő; 
— a'tion, s. érvezés, bizo- 
nyítás, okoskodás. 

Ar'gumeiitize, :'. a. érvi mi, 
következtetni, okoskodni. 

Argutation (árgjuté'san), s. 
okoskodás. 

Argute (argjuf), adj. éh sel- 
mü; —ness. s. éleselmüség. 

Árul (&fii&), ad] 1 ■'■■■ iraái 
— ity, —ness, s. szárazság; 

Aries (ériesz), s. kos (csil- 
lagzat i. 

Aright (ereit'), adv. egyenest; 
helyesen. 

Arise (éreiz'), v. n. irr. (arose 
[éroz'J arisen ériz'zn ). 
felkelni . felállni ; 
mami. eredni : to — from 
death, feltámadni a halál- 
ból; the day arises, virad; 
his misfortune arises from 
his idleness, szerencsét 
leneége tunyaságából 

mazik; to ' - againsl 

oki ellen feltámadni. 
Aristocracy (ér isztak'kr 
g. nemesi uralom ; fői 
ség. 



Aristocrat 



Arrange 



Arval 



icrat, s. nemesi uralom 
barátja ; aristocrata. 

Arithmetic (érith'metik), .-■. 
mtan : — al, adj. szám- 
tani. 

Ark c'trk), g. frigy szekrény; 
bárka. 

Arm (arm), g. kar; ág; — 
chair, s. karszék; —hole, 
s. It tini/ : h ír '",:_. —less, 
adj. kortalan. 

Arm, r.ii. felfegyverkeztetni, 
felszerelni; to —against, 
magát ellátni; elejét venni 
c minek. 

Armada (árrne'dé) , s. hajú- 
jául, spanyol hajósereg. 

Arm'ament, s. felfegyverke- 
zés : haderő. 

Armature(ár / métsar),g./«gftf- 
verzt t. hadiszi r. 

Armig'erous(ármid'zserász), 
adj. fegyver hordó. 

Armistice (árm'isztisz) , s. 
fegyverszünet. 

Armour lár'már), 8. fegyver- 
zet, vasazat ; — er, s. fegy- 
vergyártó; — y, 8. fegyver- 
tár; fegyverzi l. 

Arms (armsz), s.pl. fegyve- 
rek: ezímer, czímerkép. 

Army (ár'mi), 8. hadsereg. 

Aroma (ero'mé, éVomé), s. 
zamat. 

Aromat'ic, — al , adj. zama- 
tom fűszeres, illatos. 

Aromatize (— teiz), v.a.fü- 
szeri 

Around (éráund'), prp. and 
■ rh . / nil l /■' / roskz 
riil : — him, körüle, körü- 
lötte. 

Arouse (t-ráusz'), v. a. feléb- 
reszteni felkelteni, felser- 
kenteni. 

Arow |érao'), adv. sorban. 

Arquehusade(árkwehászed'), 
.<. löseb, sebviz. 

Ar'quehuse (árTcihász), g. 
puska, karabély. 

Arqueljusier' (— hász-ír'), s. 
puskás, gyors lövő, 

Arrack (éVrék), s. rizspá- 
linka. 

Arraign (érren'), v. a. tör- 
vényszék elé állítani, bé- 
radóin i. rád alá helyezni ; 
elintézni, rendbe hozni. 



Arrange (érréndzs'), v. a. el- 
rendezni, elintézni; felké- 
szítnifkiegyenlítni; — ment, 
s. elrendezés; intézkedés; 
megegyezés. 

Arrant (eVrent), adj. fő . . ., 
címeres; —knave, s. orszá- 
got; gazember. 

Arra- (ér'resz), s. függöny, 
függönyzt t . 

Array (érre"'), s. rend, csata- 
rend, sorakozat : öltözt : .• 
esküdtek névsora : put in 
— , sorban felállítani, sora- 
koztatni : out oí — . rendet- 
lenségben, szétszórtan : — 
v. a. sorakoztatni; öltöz- 
tetni ; esküdteket osztá- 
lyozni. 

Arrear (érír') , s. utósereg, 
hátvéd : adv. hátul. 

Arrearage , Arrearance , s. 
hátralévőség. 

Arrears, s.pl. hátralék, tar- 
tozás, adóság; to he in — 
with the taxes, az adóval 
hátralékban lenni. 

Arrest (érresztf), .<. letartóz- 
tatás, lefoglalás, zár alá- 
tétei: jogsán: v. a. letar- 
tóztatni: fogságba vetni. 

Arret (éiret'), g, végitélet. 

Arriere (érrír'), s. utósereg, 
utóvéd. 

Arrival (érrei'vél), s. megér- 
kezés, eljövet. 

Arrive ('érreiv'), r. n. megér- 
kezni, megjön i : jutni : to 
— in good time, jókor 
jönni : to — at perfection, 
tökéletességre menni. 

Arrogance (ér'rogensz), 8. ön- 
hiúsüg, biíor igény gőg, 

Ar'rogant, adj. önhitt, igény- 
teljes, ka j fos. 

Ar'rogate, v.a. alaptalan igé- 
nyekkel fellépni, bitorolni, 
kajfoskodni. 

Arrow(ér'ro), g, nyil; —grass, 
g. nyilfü; — head, g. nyil 
hegye; —root, g. sz'tnjyö- 
kér; — y, adj. nyilalaku. 

Arse (ársz), s. segg ; — hole, 
s. segglik. [vertár. 

Arsenal (ár'szinél), s. fegy- 

Arsenic (ársz'nik), g. mireny ; 
native — , .*. sárga mir- 
kénle, kénmireny. 

20 



Arson lár'-zúnl. g. gyújto- 
gatás. 

Art (árt), g. művészet, mes- 
terség : iigyt sség : ra vas >. - 
ság. ' 

Artery (ár'teri), g. üt-ér. 

Artful (árt'fuli, adj. mester- 
8égt s : ravasz . est l 
cs< mpes; — ly, adv. mester- 
ségesen, ravaszul; — ness, 
•-. mesterségesség : csempes- 
ség. 

Arthritic (érthrit'ik) , — al, 
adj. csukló . . . •köszvényes. 

Artichoke (ár'titsok), s. arti- 
csóka, tüveskápt 

Article (ár'tikl) , g. névelő, 
névmutató ; csukló . 
czikk, czikkely ; feltétel; 
pont : v. a. czikkelyekben 
feltenni: v. n. megegyezni-. 

Articulate (ártik'julét), v. a. 
tagoltatni : czikkenként fo- 
galmazni; tisztán kifejez- 
ni; adj. tágult, értelmes, 
érthető; —ness, g. érthető- 
ség. 

Articula'tion , g. f tgolás : 
csontizülés; goes. 

Artifice (árt'ifisz), s. mester-. 
fogás, csel. 

Artificial (ártifis'el), adj. csi- 
nált; miivészi; mestersé- 
ges : mesterkélt. 

Artillery (ártil'leri), s. hajító 
fegyverek, lövő fegyverek ; 
nagy lövegek; tüzérség. 

Artisan lár'tiztn), g. gépész, 
kézműves. 

Artist (áx'tiszt), .?. miivész; 
— ic, adj. művészi. 

Artless (árt'lesz), adj. mester- 
kéletlen, természetes , egy- 
szerű bs/intt nytítszivú; 
—ness, g. mesterkéletlen- 
ség, ny ilts : i viiség. 

Artsman (artsz'mén), *. mű- 
értő, rutin',;. 

Arundiíerous, Arundineous 
(erándifirá sz , érán 
iász), adj. nádas. 

Arundina'ceous (— ne's 7 ) , 
adj. nádnemű; nádas. 

Aruspex (érász'peksz), s. bel- 
rée : ■'-lil 1 old 

Aruspicy. s. belrészekbőli jós- 
lás. 

Arval (ár'vél), s. temetés, ha- 



As 

lottkiséret; — supper s. 
halott-tor. 

As (éz), .-■. egyszem (hártyá- 
ban i ; római font. 

As (éz), conj. and adv. mint: 
as black as the devil, fe- 
kete )niitt az ördög; one is 
as nice as the other, az 
egyik olyan szép mint a 
mé'sik ; as for me, a mi 
engem illet; as for my sis- 
ter, a mi nővéremet illeti; 
as soon as I came there, 
they all fell a crying, mi- 
helyest oda jöttem, mind- 
nyájan sírva fakadtak ; as 
soon as I find time, mi- 
helyest ráérek; as far as 
London, egész Londonig; 
as far as the corner, a sa- 
rokig ; as far as I can, 
mennyire tőlem kitelik; &e 
far as I know, mennyire én 
tudom : as far as possible, 
a mennyiben lehetséges ; 
as it were, mintegy; as 
though, mintha; poor as 
he may he, bármily sze- 
gény legyen is ö ; as I hope 
to he saved , isten engem 
ugy segéljen : I met him 
as I went alonj.', útközben 
találkoztam vele: as you 
please, a hogy tetszik; as 
mindeddig, ekkoráig. 

Asafetida(i''szefet'id' ),s. biiz- 
aezat. 

Asbestos, Asbestus (ézbesz- 
tász), 8. költ n , fonalkő, 
foszlány kő. 

Ascalonia (észkélo'nié) , s. 
metélőhagyma. 

Ascaunt, v. Askance. 

Ascend (észend'), v. n. and 
a. emelkedni, felmenni, fel- 
hágni, megm \szni. 

áJ eend int g, falsü&tg, • ■ 
lény, felülhaladás; szüle- 
tés-csillag : felmenő ág, 
nemző ág; to have the — 
over somebody, ukit fölül- 
múlni : -, ad/, fölmenő; 
u Wlhaladő. 

Ascen'dency, s. fölény. 

sion, •-. fölmenés, föl- 
lay, s. iniiiij- 
liriin m U I ünnepe. 

Ascent (észent'),g. felmené ; 



Ascertain 

féljárat, hágó; hágcsó, lép- 
cső. 

Ascertain (észertén'), v. a. 
bizonyossá tenni; megtu- 
dakozni . bizonyossággal, 
megtudni. 

Ascetic (észet'ik), g. szigorú 
erény gyakorló. 

Ascites (észszei'tiz), g. has- 
vízkor. 

Ascititoua (észitis'ász) , adj. 
hoz zátett : esetleges. 

Ascribe (észkreib'), v. a. tu- 
lajdonítni, felróni ( vkinek 
vmit i. 

Ascrip'tion, g. félrovás. 

Ash (és), g. kőrisfa ; v. a. be- 
hamvazni. 

Ashamed (ésemd') , adj. to 
be — , szégyenleni ; to niake 
— , megszégyeníteni ; are 
j'ou not — of yourself ? 
nem szégyenli magát ? 

Ashcoloured (és'kálárd), adj. 
hamuszínű. 

Ashen (és'en), adj. kőrisfá- 
ból való. 

Ashes (és'ez), s. pl. hamu. 

Ashore (ésor*), adv. parton, 
partra; to get — , partra 
szállani. 

Ash Wednesday (éswensz'dé) , 
g. hamvazó szerda. 

Ashy (és'i), adj. hamvas; 
hamuszínű. 

Aside (eszeid'), adv. félre : 
to put — , félretenni: to 
go — . félremenni. 

ks ma-\ {-. Bí'meií), adj, sza- 
maras. 

Ask (ászk. i'szk). v. u. kérni, 
kérdezni követelni ; to — a 
question, kérdé t tenni: to 

— permission, engedelmet 
kérni i mi ire ] : to — one's 
advice, tanácsot kérni vki- 
töl : to — one's pardon, bo- 
csánatot kérni vkitől ; to 

— for bread, kenyeret kér- 
ni : I asked my sister, nő- 
véremet lé nil Jem: I asked 
for my >ister , nővérem 
után kérdezősködtem ; I 
asked my sister to ^'" t"i 
me tiaexe, nővéremét kértem 
hogy menjt n oda helyet- 
tem; tu —people Ln church, 
jegyi tt h t kihirdetni. 

21 



As sati It 

Askance ,Askauut( észkánsz'- 
észkánt'l. adv. oldalvást, 
hu rent : t'i eye — . görbe 
szemmel nézni. 

Askew (észkju'), v. Askance. 

Aslant (észlánt'), adv. rézs- 
uton,félszögesen,félszakra. 

Asleep (észlíp'), adv. aha, 
álomban : to fall — , el- 
aludni, álomba merülni: 
to be — , aludni; to make 
— , elaltatni. 

Aslope (észlop'), adv. sikam- 
lósán, lejtősen. 

Asp (észp), g. nyárfa ; sima 
sikló. 

Asjiaragus (észpér'égász). g. 
spárga, nyulárnyék. 

Aspect (ész'pekt), s. tekin- 
tet, kinézés, látvány, lát- 
szat; a maid of sweet — , 
kellemes arczu leány. 

Aspen (ész'pen), S. nyárfa, 
rezgő nyárfa : adj. nyár- 
fából való. 

Asper (esz'per), adj. zordon, 
durea ; — 'ity, g. zordonság, 
durvaság, bajosság. 

Asperse (észpersz'), v. a. meg- 
locsolni; elmocskolni, rósz 
hírbe keverni, rágalmazni. 

Asper'sion , g. meglocsolős ; 
rágalmazás. 

Asphalt (észfélt'), g. földszu- 
rok. 

Asphyxy (észfik'szi), g, tetsz- 
halál, ütér szünet. 

Aspic (ész'pik), g. sírna sikl >; 
oil of — , lavandulá-plaj. 

Aspiration (észpiré'san) , g. 
hehezés; vágyódás, hivatal- 
keresés. 

Aspire (észpeir 7 ) , v. n. vá- 
gyódni (vmi után), töre- 
kedni < rmire ,. 

Asquint (észkwint') . adv. 
kancsalúl; to look — , kan- 
osaiul nézni, kancsalítni. 

Ass (ászs/.i, g. szamár. 

Assail (észszél') , v. a. meg- 
támadni; in ki esni : 
— er, .--. megtámadó. 

Assart (észszerű), s.erdőron- 
tás. 

Assasin (észszész'in), g. or- 
gyilkos; ate, v. a. orozva 
gyilkolni. 

Assaull I i. v.a. meg- 



Assay 

rohanni: megtámadni; s. 
trohanás : rolnim ; meg- 
támadás : — er . g. megtá- 
ma 

széf), s. próba, kí- 
sérlet; — er, s. pénzvizs- 
gáló, pénzbecs-őr ; — . v.a. 
megkíséri* ni. 

are (t'-szszikjur), r. a. 
biztt ■ 

-zem'blids), 
i. gy&jti's, gyitfiemeny 
gyiíU h z< t ; egylet : társu- 
lás. 

u'blance, s. csoportosu- 
lás, gyülekezet; tekintet; 
látszat. 
A.ssem'ble, v. -/. egybehívni, 
yyújtsm. in. 
gyülekezni. 

ii'ljly. 8. gyülekezet, tár- 
ig . gyülhely , gyülte- 
rem. 
A — iit (észszent'), v. n. (to) 
beleegyezni, egyetérteni; s. 
beleegyezés, helyeslésjává- 
hagyás. 

: i észszert'), v. a. állí- 
tani; igényelni, védelmezni 
p. jogát). 
Assertion, g, állítás. 
A-str'tive. adj. határozott, 
biztos : — ly, adv. állítólag. 
Asser'tory, adj. igenleges, 

állítólagos. 
Assess (észszesz'), v.a. adót 
vetni -ra, -re, becsleni; 
—ment, s. megadóztatás, 

adó. 

A - - rs'sable, adj. megadóztat- 
ható. 

- -or, s. adótiszt; ülnök 

i'szetsz), s. csőd- 
tömeg; hagyaték. 

szszeVer, \ 
AsseveVerate, / v ' "" 

biztosul) állítani. 

^ra'tion, s. ünnepélyes 
állítás. 

sidju'iti), s. 
irgalom, ki- 
tart"*. 
Assidnons (észszid'juász) , 
adj. serem/, kitartó, szor- 
galmas; — ness, s. serény- 
tég, kitartó munkásság, 
szorgalma 



Assiege 

Assiege', v. Besiege. 

Assign (észszein), v.a. utal- 
ványozni; kimutatni (p. 
vkinek az ö foglalatossá- 
gát I : átruházni, kijelelni; 
rendelni; —ment, s. utal- 
vány, kimutatás; átruhá- 
zó*. 

Assignation (észszigné'sán), 
.>•. utalványozás^ megjele- 
zés; összejövetel helye. 

Assignee (észsziní'), s. meg- 
bízott. 

Assimilate (észszim'ilet), v. 
a. hasonláva tenni ; v. n. 
vérré válni; egyesülni. 

Assimüa'tion, s. hasonító s, 
hasonulás, vérré válás ; 
egyesülés. 

Assist (észsziszt'), v. a. se- 
gélni ; — auce, s. segély: 
— ant, adj. and. s. segéd. 

Assize (észszeiz'), s. esküdt- 
széki ülés; törvényszék, 
ítélőszék; törvénynap; v. 
a. kivetni, megszabni ' vá- 
sári árt), rendelni; — r, s. 
vásárbiztos. 

Associate (észszo'siet), s. 
társ; v. a. társul adni; v. 
n. társulni. 

Associa'tion, g. társulás, tár- 
sulat, szövetkézé*. 

Assonance (ész'szonénsz), s. 
önhang zós hangegyen. 

Assort (észszart'), v. a. szét- 
válogatni, osztályozni ; — 
ment, s. válogatott áruk; 
árukészlet. 

Assuage (észszweds'), r. a. 
enyhíteni, csillapítani, le- 
csendesíteni. 

Assua'sive, adj. enyhítő, csil- 
lapító, csendesítő. 

As'suetude, s. szokás, meg- 
szokottság. 

Assume (észszjum'), v. a. 
vállalni ; föltenni, bitorol- 
ni : v. n. vállalkozni; elbi- 
zakodni. 

Assu'ming, part. and adj. 
fennhéjázó ; s. fennhéjázás. 

Assumpsit (észszám'szit), s. 
szóbeli ígéret; kártérítési 
kereset. 

Assumpt (észszámpf), v. a. 
emelni; .?. élMzakodas. 

Assumption, s. magára vál- 

22 



Astrnt 

lalás ; föltét élezés, fóltt 
Má r i a mennybement tele, 

nagy boldogasszony nap' a. 

Assump'tive, adj. fóltétes, 
föltételező. 

Assurance (éssju'rénsz), g. 
bizodalom, bízás ; elbízott- 
ság ; biztosítás; life — , 
életbiztosítás. 

Assure (éssjur'), v. a. bizto- 
sítni; eljegyezni; you may 
rest assured of it, biztos 
lehet benne; to — one's 
self, meggyőződni i ' vmiröl ,. 

Aster (ész'tér), g. gerepesin. 

Asterisk (ész'íírÍBzí),8.jegy- 
zetjel, nyomtatásban* csil- 
layocska. 

Astern(észtern'), adv. a hajó 
hátuljáin. 

Asthma (észt'mé), g. szük- 
meU&ség. 

Asthmat'ic, adj. szükmellii, 
nehézlélekzetS,. 

Astonish (észtan'is), v. a. el- 
barnítani, álmélkodásba ej- 
teni, meglepni; — ment, g. 
bámulás, álmélk 

Astound (észtáunf), v. Asto- 
nish. 

Astraddle (észtréd'dl), adv. 
szétvetett lábbal (mint a 
lovaglásnál ). 

Astral (ész'trél), adj. csil- 
lagos. 

Astray (észtre'), adv. téve- 
lyegve, tévúton; to go — , 
eltévedni ; to lead — , elté- 
velyiteni, félre vezetni. 

Astrict (észtrilit'),«d/. 

vont, rövid; v. a. össze- 
vonni; — ion,s. összevonás, 
-:.-, v ^rii::s.!jsu.:es/oruUis. 

Astride (észtreid') , v. As- 
traddle. 

Astringe (észtrinds'), r. a. 
összeszorítani, összehúzni ; 
— nt adj. szorító ; s. szorító 
szer. 

Astrolabe(észtro'léb), *. s- ög- 
letmérő, csillagmérő. 

Astrologer (észtral'odser) s. 
csillagjós. 

Aatrol'ogy, g. csillagjóslás. 

Astron'omer, s. csillagász. 

Ajstron'omy, g. csillagászat. 

Astrut (észtráf), adv. duz- 
zadtan. 



Astute 

Astute (észtjut'), adj. ra- 
vasz. 

Asunder (észán'der), adv. 
szét, széljel, szanaszét; to 
take — , szétrakni; to go 
— , szétmenni, egymástól 
elválni. 

Asylum (észei'lárn), s. mene- 
dékhely ; lunatic — , s. té- 
bolyda, [hiány. 

Asym'metry, s. arányzat- 

At (ét), jj/jj. -n, -on, -en ; 
-ban, -ben : -nál, -nél : -ra, 
-re: -kor; I have been at 
London, én Londonban 
voltam; tőbe at it, rajta 
huni; my honour is at 
stake, becsületem veszély- 
ben fóron : I am at leisure 
now, szabad idom van most 
i ráérek ) ; at your service, 
Igálatjára ; to be at law, 
perlekedni; to play at 
cards, kártyázni; to play 
at chess, sakkozni ; to play 
at billiards, tekézni; at 
home, itthon, otthon; at 
hand, kéznél ; at riifrl't, éj- 
jel : at first, eleinte : at 
once , i 7 '/••. err: m • ndjái i 
at nine o'clock, kilencz 
órakor; at large, terjedel- 
mesen, hosszasan; szaba- 
don; at this moment, je- 
leni g : e pillanatban ; at 
that time, akkor; at last, 
végtére, utoljára : at full 
speed, t< ■//'. •< gyorsasággal ; 
at least, legalább; to 1"' at 
odds, egyenetVtnkedni ; to 
beat war, hadakozni; at 
your pleasure, tetszése sze- 
rint. 

Atbeism (e'thiizrn), g. isten- 
tagadás. 

A t li.ist (é'thiieat), g. ístén- 
tagadó. 

Athirst (éthörszt) , adv. 
ízomjúan. 

Athlete (étb'lit), s. bajnok, 
edzett tettíi emb* r 

Athlet'ic, adj. testedző; erő- 
teljes. 

Athwart (éthwaart'), adv. ke- 
iül, ót : visszásán fo- 
nákul. 

A tilt', adv. nekii ■ 
■■< zve. 



Atlantides 

Atlantides(étlén'tidisz). s.pl. 
hetevény, jiastyúk. 

Atlan'tíc, adj. atlanti; s. az 
atlanti tenner. 

Atlas (étiész), s. atlasz (se- 
lyemszövet ); aüász{ hegy ); 
térkép gyűjtemény ; fej- 
gyám, legfelső nyakcsigo- 
lya. 

Atmosphere (ét'moszfir), s. 
légkörnyület. 

Atmospber'ic, adj. légkör- 
beli. 

Atom (et'ám), .•>•. tömecs, pa- 
rány. 

Atone (eton'), v. a. eleget 
tenni, helyrehozni, engesz- 
telni : v. n. bűnhődni, la- 
kolni (vmiért) ; —ment, s. 

kii: 1 ní .;. hu nll::li:: , en- 

gesztelés, kárpótlás. 
Atony (étfonihs. lankadtság. 

Atn]i (etapp'), adv. tetején, 

tetejében, fent. 

Atrabüarian (étrébile'rién), 
adj. epesáros ; búskomoly. 

Atrocious (étros'ász), adj. 
iszonyu,szörnyű,kegyetlen. 

Atrocity (étraez'ití), s. ször- 
nyűség. 

Attach (éttéts), v. a. letar- 
tóztatni ; kötni, kapcsolni, 
csatolni: tulaj donítni : von- 
zani; to be attached to 
somebody, vkihez ragasz- 
kodni, vkihez szítni; to — a 
great importance to some- 
thing , miit igen fontos- 
nak tartani; to — one's 
goods, vki vagyonát elko- 
bozni. 

Attachment, s. letartózta- 
tás, lekötés; ragaszkodás; 
court of — , erdőszék. 

Attack (éttéck'), g. megtáma- 
dás ; a false — , színlett tá- 
madás ; v. i. megtámadni. 

Attain (éttel)'), V. a. elérni, 
megnyerni ; to one's end, 
c télját elérni; — , v.n. hoz iá 
jutni i vmihez I ; ment, 
8. elérés, elnyt rés, ■ 
meny tehetsé j, ishi In. 

Attaint (étténv), v. a. be- 
mocskolni,gyalázattal meg- 
bélyegezni ; rábizonyitni 
mán;/ tettet vktre); 
t, gyalázat, kudarc ■ lón- 

23 



Attinge 

kadtság,gyöngélkedés; \ ló | 
lábsérv. 

Attar (ét'tér), S. keletindiai 
rózsaolaj. 

Attem'per, v. a. mérsékelni, 
higitani; illeszteni, alkal- 
mazni. 

Attempt (éttemf), 8. kísér- 
let, értekezés, megtámadás; 
v. a. kísérelni, próbálni; 
v. n. támadni ( vkire ). 

Attend(éttend'), v.n.figyelni, 
figyelemmel viseltetni < vki 
v. vmi iránt i : to — for, 
bevárni; to — to a thing, 
utána látni vminek; to — 
to the preacher's sermon, 
'/ hitszónok beszédét figye- 
lemmel hallgatni; — , v. a. 
figyelembe remii (vmit); 
ápolni ;gondotviselni( vkire 
r. valamire) ; to — one in 
bis illness, rkit betegségé- 
hen ápolni; be does not 

— me, o nem hallgat reám ; 
to — a business, üzletet 
ellátni; all the people at- 
tended the very end of the 
world, mindenki azt tar- 
totta, hogy csakugyan ki- 
esik a világ feneke. 

Attend'ance, s. figyelem; ki- 
séret; ápolás; udvarlás. 
Attend'ant, g. kisérő, követő, 

inas ; i tÖrV. i szolgálni kö- 
teles; modesty is an — 
upon merit, az érdemet sze- 
rénység kiséri. 

Attentates, g. pl. bíród visz- 
szaélés, fonák bíráskodó/s. 

Atten'tion, s. figyelem. 

Atten'tive, adj. figyelmes; 

— ly, adv. figyelmesén. 
Attenuate (étten'juét), v. a. 

higitm i itl ■tan: feleresz- 
teni, felaprózni. 
Attenua'tion, g. hígítás, vé- 

kongitás. 

Atter (ét'ter), g. geny. 

Attest (étt( SZt'), V. a. tanu- 
sitni, bizongitiii ; 8. bizo- 
nyítvány : tanúság. 

Attesta'tion, g. tanúságtétel; 
tanúvallomás. 

Lttic [ét'tík),s. padláskamra, 
padláslak : adj. attikai. 

Attinge (éttindzs'), v.a 
teni. 



Attire 

Attire (rtteir'l, S, öltözet; 
./,.: It :ny s zrvastulst 
v. u. öltöztetni, felékitni. 

Attitude (éftidjud), s. test- 
tartás, szaborzat. 

Attorn (éttaarn'), v. a. másra 
ruházni : v. n. vkinek hii- 
bérese lenni. 

ÁttoiiH < .^ttaarm) >•./. , : : .; 
ügynök, megbízott, felha- 
talmazott; power of — , s. 
meghatalmazó levél , kép- 
viseleti megJiatalmazvány : 
— general, s. államügyész. 

Attract (éttrékf), v. a. von- 
zani; to — the eyes of all 
the world, az egész világ 
figyelmét magára vonni. 

Attraction, s. vonzás; kecs. 

Attractive, adj. vonzó, ke- 
cses. 

Attrahent (et'tréhent), adj. 
vonzalma*. 

Attribute (éttrib'jut), v. a. 
tulaj donit ni ; s. tulajdon, 
sajátság : tulaj donitmány, 
jelez vény. 

Attribution (éttribju'san), s. 
tulaj donítás. 

Attrite (éttreitf), adj. kopott, 
elhasznált; törődött, töre- 
delmes; — ness, s. kopott- 
ság. 

Attrition (éttri'sán), s. súrló- 
dás : favédelem. 

Attune (éttjún'), r. a. han- 
golni, összeilleni. 

Aubade (abed'), .<. korS/ny- 
zene. [tenyebarna. 

Auburn (aa'börn), adj. gesz- 

Auction (aak'sán), s. árverés. 

Auctioneer (— ír'),„s. árverő. 

Audacious (adésász) , adj. 
merész, vakmerő; arczát- 
lan. 

Audacity (adész 7 iti) , s. me- 
részség, vakmerőség ; szem- 
telenség. 

Audible (aa'dibl) , adj. hall- 
ható, hangos. 

Audience (aa'diensz), s. meg- 
hallgatás;ltallgatóság, hall- 
gatók. 

Audit (aa'dit),s. kihallgatás ; 
számvizsgálat; v. a. kiliall- 
<iai:u fs&ih ■ igáim 

Aud'itor, g. hallgató; szám- 
latvizsgáló, ellenszámoló. 



Auditory 

Aud'itory, s. hallgatóság, 

- hullnátok; hallgató terem. 

Auger (aa'ger) . s. ácsfúró, 
szitilafuró. 

Augbt (aat), prn. mi, valami: 
for — I know, menni/ ive én 
tudom ; he may hang him- 
self for — I care, miattam 
akár felakaszthatja maiját. 

Augment (agment'), s. szapo- 
rítás, nagyobbitás, nagyób- 
bodás; növedék ; v. a. sza- 
poritni, öregbitni, nagyob- 
bitni : v. n. szaporodni, na- 
gyobbodni, növekedni. 

Augmentation, s. szaporítás, 
szaporodás, nevekedés; hoz- 
zálát, toldalak. 

Augur (aa'gár), s. jós, ma- 
dárjós; v. a. jasulni, jö- 
vendölni, sejditni. 

Au'gury, s. jóslat; előjel. 

August (aa'gászt), s. Augusz- 
tus; adj. fenséges, dicső, 
magasztos. 

Auk, v. Awk. 

Aulic (aa'lik), adj. udvari. 

Aunt (ánt), ■«. nagy néne. 

Aurelia (arí'lié), s. rovarbáb. 

Auricle (aa'rikl), s. fülkaréj. 

Auricula (arik'julé), s.czifra 
kankálin. 

Auric'ular, adj. fül . . . ; — 
confession, fülgyónás. 

Auriferous (arif'erász), adj. 
aranytartalmú. 

Au'rist, s. fiilorvos. 

Aurora (aaro'ré), .<. hajnal; — 
borealis, éjszaki fény. 

Auscultation (aszkálté'sán) 
•s. hallgatódzás. 

Auspice (aa'szpisz), s. előjel : 
pártolás. 

Auspi'cious, adj. kedvező elő- 
jelentééü. 

Austere (asztír'), adj. szi- 
gorú , zordon: fanyar; 
— ness, .í. szigorúság, zor- 
donság. [donság. 

Auster'ity, s. szigorúság, zor- 

Austin (aa'sztin), s. Ágos- 
ton : — friar, s. Ágoston- 
szerzetes. 

Austral (asz'trél), adj. déli. 

Austrian (aasz'trién), adj. 
and s. osztrák. 

Authentic (athen'tik); — al, 
adj. hiteles. 

24 



Avalanche 

Authenticate, v. a. hitele- 
sitni. [tea. 

Authentication, s. hiteles i- 

Authentic'ity [— tisz'it i ' . s, 
hitelesség. 

Author (aa'thtr). s. szerző, 
író; teremtő; —ship, s. 
szerzőség. 

Authoritative (athárltétiv), 
adj. tekintélyes, paran- 
csoló, döntő, hit, les. 

Author'ity. & tekintély ; hi- 
telessel/ : authorities, pl. 
hatóságok. 

Au'thorize, v. a. felhatal- 
mazni; jóváhagyni. 

Autobiography (áatobei-ag'- 
réfi), s. önéletleirás. 

Autocracy (aatak'részi), s. 
korlátlan uralkodás, ön- 
uralkodás, kény uraság. 

Au'tocrat, s. önur'alkodó. 

Au't< graph, s. sajátkezű irás. 

Autography, .?. saját irás ; 
köre fiuz ot t kéz i ra t . 

Automatic (aatomét'ik),— al, 
adj. gépileges, önmozdonyi. 

Autom'aton, s. önmozdony. 

Autonomy (aatan'omi) : s. 
önkormányzat. 

Autopsy (aa'tapszi), .s. önlá- 
tomós. önszemlélet. 

Autumn (aa'tam), s. ősz; 
— al, adj. őszi. 

Auxiliar, — y (aagszil'jér-i), 
adj. seaitő ; — forces, se- 
gédhad, segédser eg; — verb, 
segédige. 

Avail (ével'), v. a. and n. hasz- 
nálni : igénybe venni, ha- 
8zonrafordítni( vmit),hasz- 
nát venni (vminek); it 
avails nothing, az nem 
használ semmit; it avails 
me not to go there, hiába 
mennék oda; to — ' one's 
self of an opportunity, a: 
alkalmat használni; I — 
myself of your kind offer, 
élni akarok kegyes aj, 
távul ; — , s. haszonhujt s. 
hasznosság, sikeresség; — 
able, adj. hasznos, sikeres. 
haszonhajtó, elősegítő; ér- 
vényes. 

Avalanche (évéléns'), 8. hó- 
görgeteg; hóomlás, hósza- 
kudék. 



Avant-guard 

Avant-guard, v. Van-guard. 

Avaut-peacb, s. koron érő 
barack. 

Avar-ce (e^ei sz),s fsoveny- 
ség. 

Avaricious (évéri'sász), adj. 
fösvény. 

Avast (évészt'), int. megállj. 

Avauut (évaant'), int. el in- 
nen .' takarodj! takarod- 
jatok ! 

Ave-Mary (evi-méri), s. an- 
gyali üdvözlet. 

Avenge lévemls'), v. a. meg- 
bőszülni, boszút állani; 
megbüntetni; to — one's 
self on (upon, of) some- 
body, vkin. boszút állani. 

Avenge'ment, .v. megboszulás; 
büntetés. 

Aveug'er. .^. boszuló. 

Aventure (éven'tsár), s. bal- 
eset, [fasor. 

Avenue (év'eujú), s. bejárat; 

Aver (ever'), v. a. állítni, iga- 
zolni, igaznál:, bizonyitni : 
— ment. s. bizonyítás. 

Average(év'árids), s. átalány; 
'középszám, átlag : upon an 
— , átlag, egyremásra. 

Averruncate (éverán'két), v. 
a. kiirtani. 

Averse (éversz'), adj. idegen- 
kedő, idegen tiki v. vmi 
iránt ; he is — to writing, 
nem szeret irni. 

Aversion (éver'sán), g. ide-, 
genkedés, utálat: natiu'al 
— , ellenszenv; I have an 
— to that girl . <'n azt a 
leányt ki nem álüiatom. 

Avert levert'), v.a. elforditni, 
elhárítani ; eltérítni ; ni y 
heaven — it, isten vri:: en 
attól. 

Avid'ity. 8. lap:*,, ág, sovár- 
ság. sóvárgás. 

Avile lrveü'1, V. a. Iralucso- 

nyitni. 

Aviso (évei'zo), 8. tudósítás; 
tudósitvány. 

Avocation (évoke'san), g. el- 
hívás, visszahívás; vissza- 
tarpíztatás, akadályozta- 
tás, levél. 

Avocato'ria, s.pl. visszahívó 
t'tory, adj. visszahívó. 

Avoid (évaid'), ''. ". kerülni, 



Avoidable 

elkerülni, kikerülni! törv.); 
semmisitni; to — had com- 
pany, rósz társaságot ke- 
rülni : I cannot —mention- 
ing it, nem lehet azt nem 
említenem ; I cannot — 
meeting him, nekem elke- 
rülhetetlenül össze kell ta- 
lálkoznom vele; — my 
presence, ?»<>«/ szemem elöl; 
— , v. n. eltávozni; meg- 
ürülni : satan — , takarodj 
síitán; an avoiding of 
blood, vérvesztés. 

Avoidable, adj. elkerülhető, 
kikerülhető. 

Avoi'dance, .v. elkerülés : üres- 
ség ( hivatalban ) ; kiürü- 
h : , ; semmisítés. 

Avoirdupois (éverdjupaiz'), 
g. kalmármérték. 

Avouch (éváuts'). s. állítás, 
igazoló*; v. a. állítani, 
igazolni; — ment, s. kije- 
lentés, erősítés. 

Avow (éváu'), V. a. vallani, 
megvallani, bevallani, el- 
ismerni; — al, x. vallomás; 
kijelentés; — edly. adv. 
bevallva. 

Avowee, v. Advowee. 

Avulsion (évál'sán), -s. elsza- 
kadás, leszakadás. 

Await (éwltf), v.a. megvárni, 
elvárni. 

Awake (éwek), adj. éber: vi- 
dor; to be — , virasztani, 
ébren lenni ; the noise 
keeps him — , a lárma ébren 
tartja : care keeps him — , 
a gond virasztja. 

Awake', v. a. and n. irr. 
(awoke, awaked), felkel- 

ieni : ■:l< Ire.- trm : /.//- 
mini; my sister awaked 
me yesterday morning at 
seven o'clock, nővérem en- 
gem tegnap reggel hét ára- 
kor keltett fel; I awoke 
this moment, épen most 
ébredtem fél. 

Award (éwoard'), V. a. oda- 
ítélni : s. odaítélés ; ítélet. 

Aware (éwér'), adj. tmlá, is- 

imro, í i. stilt, i bei - ten/i 1- 
mes; I was not -that W 
én nem tudtam, hogy 6 8td.; 
I am well — of it, ''// azt 

2.') 



Azure 

jól tudom ; he is not — of 
that circuinstance , neki 
nincsen tudomása azon kö- 
rülményről. 

Away (éwe'), adv. el, félre; 
to go — , elmenni : to drive 
— , elkergetni, elhajtani: 
— with it, el vele, /élre 
vele; — with these com- 
pliments, hagyjon fel e 
bókokkal ; fire — . tüjn Ij! 
süsd ki ! rajta ! 

Awe (aa), g. rettegő bámulat, 
rettegő tisztelet : félelem : 
v. a. félelemben tartani, 
mégfélemitni. 

Aweary, v. Weary. 

Awful, adj. félelmet gerjt ■ tő, 
rémítő; — ly, adv. rémítően. 

Awhile (éweil'), adv. kis 
ideig, kis időre. 

Awkward (aak'ward) , adj. 
esetlen, alkalmatla u.ügi; ét- 
len, otromba ; — ne;->. 8. 
esetlenség, alkalmatlanság, 
ügyetlenség. 

Awí (áal), 8. árr. 

Awn (aan). g. kalászszálka. 

Awning (aan'ing), s. ponyva- 
tető, hajó eleje. 

A^ork (éwíirk'), adv. mun- 
kára : dologban. 

Awry (erei'), adj. and adv. 
ferde, ferdén; félre; to 
look — , kancsal itni ; to 
talk — t félre beszélni. 

Axe (éksz'), g. fejsze; chop- 
ping — . balta. 

Axilla íékszü'lé), s. hónalj. 

Axiom (ék'sám), g. sarkigaz- 
ság, sarkelv. 

Axiomat'ic (éksziamét'ik), 
— al , adj. alapigazságú, 
kétségtelen, tagadhatlan. 

Axle (ék'szl), ■-'. tengely; — 
box, g. tengelyágy. 

Ay. Aye (ái), adv. igen, bi- 
zony, valábau. 

Ay (éi), int. jaj! 

Ayr (e), adv. örökké; tor , 
örökre; tor evei and — , 
mindörökre. ,. 

Azimuth (éz'imáthl, g. tetö- 
ponti szög : — coin)': 

tetőpontszegü iránytű. 
Azote (ézot'), 8. /''.</' "//• 
Azure (éz'zsar), .-■. and adj. 

égkék. 



Baa 



B (bí), s. a. B betű neve. 

Baa (bá), s. bégetés; v. n. 
bégni. 

Babble (bébT>l),u. ». dadogni, 
isogni, fecsegni; — , — 
ment, s. csacsogás, fecse- 
: — -r, s. fecsegő. 

Babe (beb'i, g. csecsemő, baba. 

Baboon (bébún'), s. pávián, 
ebfejü majom. 

Baby (beTri), r. Babe. 

Bac (bék), s. komp; nagy 
kád, erj-edény. 

Baeeated (bék'kéted), adj. 
bogyós. 

Bacchanal (bék'kéuél), adj. 
dőzsöngő; s. dőzs, tivor- 
nyázó, ivótárs; — s, s. pl. 
tivornya. 

Bachelor (béts'üár), s. le- 
gény, nőtlen ember; babér- 
koszorús( akadémiai rang); 
an old — , agglegény. 

Back (bek), g. hát; hátulja 
vminek; hátfél; hegyge- 
rincz, hegyhát; hátlap; — 
of a knife, g. késfok; — of 
a chair, s. székhát : — of 
the hand, .•>. kéz feje, kéz 
háta : to turn one's — , 
hátat fordítani, megfuta- 
modni , szökni; to turn 
one's — to one, hátat for- 
dítani vkinek: to turn one's 

— on (upon) one, hátat 
fordítani vkinek, elhagyni, 
cserben hagyni vkit; — 
bite, v. a. rágalmazni : — 
bone, s. gerincz; —clouts, 
g. pl. pelenkák; — room, 
g, hátulsó szoba ; — side, .?. 
hátulsó oldal; — sli le, v. 
n. elpártolni, elszakadni; 

— slider, s. pribég; — 
stairs, s. pl. hátsó lépcső; 

— sword, g. egyélű 2>allo$: 

— woodsman, g. uj tele- 
pit vényes, nyugatamerikai 
lakó. 

Back, adv. vissza, hátra: a 
few years — , néhány év- 
vel ezelőtt ; to go — , visz- 
szamenni; to come — , visz- 
szajönni ; to give — , vissza- 
adni ; visszavonulni ; a puli 



Back 

— , akadály, visszatartóz- 
tat ás. 

Back, o, n. hátrálni: v. a. 
fedni < veszély ellen óvni), 
segélni, támogatni : hát- 
irni : megülni; háttal el- 
látni. 

Backgammon (— gém'mán), 
g. angol triktrák (az os- 
táblajátékhoz hasonló já- 
ték,. 

Backward (—ward), Back'- 
wards, adv. hátrafelé, visz- 
szafelé; fonákul: adj. ké- 
sei, elmaradt, fejletlen. 

Bacon (bé'kn), s. szalonna, 
t:!.:t:lí dic.:;i:hus. 

Bad (bed), adj. rósz, gonosz; 
beteges; I had a — night, 
roszúl aludtam; —weather, 
csúnya idő; it is very — 
with him. igen roszul van, 
igen beteg; — ly, adv. ró- 
sz ál. 

Bad'ness, .*. rosszaság, gonosz- 
ság ; — of heart, gonosz- 
szivüség. 

Badge (beds), s. jelvény ; bé- 
lyeg : v. a. jelölni; bélye- 
gezni. 

Badger, s. borz, buzakeres- 
kedő; eleségárus; egyen- 
ruhás hordár; v. a. zak- 
latni. gyötörni; háborgatni. 

Baffle (béf'fl), v. a. zavarba 
hozni ( vkit ) ; megjártatni; 
meghiúsítani < vki terveit i; 
megakasztani; s. bukás, 
vesztés ; kudarez. 

Bag (bég), ■<. zsák, tarisznya, 
táska, zacskó : — and bag- 
gage, ezók-mók: v. a. zsákba 
rakni v. dugni; v. n. da- 
gadni. 

Baggage (bég'geds), s. pod- 
gyász, utiszer ; hadi málha; 
heavy — , nők és gyermekek. 

Bagging, g. zsák-kelme. 

Bagnio (bén'jo), s. fürdőház ; 
bordély. 

Bagpipe (bég'peip), s. duda; 
— r, •<. dudás. 

Bail (bél), s. kezes; kezesség ; 
v. a. kezességet vállalni; 
kezességre szabadon eresz- 
teni ; — able, adj. kezes- 
ségre szabadon eres-zthetö ; 
kezes nek elfogadható. 

26 



Ballast 

Bailiff (bélif), gi tiszttartó, ; 
tartománybiztos ; várnagy; 
törvényszéki szolga, hiva- 
talszolga. 

Bait (bet), g. csalétek; v. a. 
étekkel csalogatni; inge- 
relni ; abajgatni ; utón etet- 
ni ; v. n. repkedni. 

Baize (béz), g. darócz-kelme. 

Bake (bék), v. a. sütni ; v. n. 
sülni. 

Ba'ker, g, sitit}, pék. 

Balance (béllénsz), s. mér- 
leg; egyensúly ; mérlegzés ; 
egyenleg; — sheet. ». vég- 
számadás;--, v.a. n/erlegez- 
ni, egyensúlyozni; kiegyen- 
líteni (számadást) ; egyen- 
legezni ; to — the ledger, a 
számlakönyvet rendbe szt di- 
ni; a számviteleket kiegyen- 
lítni : — v. n. egyensúlyban, 
lenni ; ingadozni. 

Balcony (béTkani), g. erkély. 

Bald (baald), adj. kopasz, 
csupasz ; — ness , s. ko- 
paszság. 

Baldachin (bal'dékin), g. me- 
ny ezét. 

Balderdash (bal'derdés), g. 
zagyvalék, gyülevész; v. a. 
hamisitni ( p. bort i. 

Baldric (bald'rik), g. öv ; kard- 
szíj ; mellszalag; állatkör. 

Bale (bél), g. bátyú, málha ; 
nyomorúság, jaj : v. a. mál- 
házni: hajóhói vizet ve- 
derrel kimeríteni. 

Bale'ful, adj. siralmas : vész- 
hozó; Ínséges. 

Balk (baak), s. gerenda, sze- 
lemen ; barázda; mesgye, 
gyep; meghiúsult remény, 
csalódás, kiábrándulás; v. 
'/. áltatni, csalni, meghiú- 
sítani; elmellőzni; rétegen- 
ként felhalmozni. 

Ball (baal), g. labda; golyó : 
teke; festék labda; táncz- 
vigalom ; the — ol the 
earth, földteke ; the — of 
the knee, térdkalács; eye 
— , s. szemteke; foot — , s. 
lábizom. 

Ballad (belled), •?. regcdal. 

Ballast (bél'lészt), s. holtte- 
her, súlyteher; v. a. súly- 
terhet rakni. 



Ballet 

Ballet (béliét), s.tánczjáték. 

Ballister, v. Arbakst. 

Balloon (belliin'), s. léggömb. 

Ballot (bél'lát), s. szavazati 
golyó; v. n. golyóval sza- 
vazni : — ation, s. gólyózás. 

Balm (bam), 8. balzsam ; méh- 
fií : vigasz : v. a. balzsamoz- 
ni ; enyhítni : — y, adj. bal- 
zsamos ; üdvös : enyhítő. 

Balsam (baal'zám), v. Bakii. 

BalnBter (bél'ászttr), s. kor- 
látoszlop. 

Balustrade (bél'ásztred), s. 
oszlopos korlát. 

Bamboo (bémlm), g. bam- 
busznád. 

Bamboo'zle(— zl), v.aj vulg. ) 
rászedni^ lúddá tenni. 

Ban (bén), s. kitiltás, kikö- 
zösítés; számkivetés; ki- 
átkozás; egyházi átok; ti- 
lalom: jegyesek kihirdet- 
tetése; to proclaim tbe 
bans, jegyeteket kihirdet- 
ni; —, v. a. elátkozni, 

Banana (béná'né), s.pizáng- 
fs&gi — tree s pizángfa. 

Band fbénd),8. kötelék, kötő; 
banda, csapat : Viands of 
iron, s. pl. kerékvas, sin- 
aas; hat —,s..kalapszalag; 
music — , s. zenetársaság. 

Bandage (bénd'its), s. sér- 
kötó, sérszoritó ; kötelék. 

Bandit (bén'dit), g. uti vállá. 

Ban'dog(— daaghs. lánczos t b. 

Bandoleer (béndolír'), s. váll- 
sallang. 

Bandow (bén'do), s. hom- 
lokkötő. 

Bandrol (bénd'roll), s. 
lócska. 

Band; (D^n'di), s. labdaverő 
recze; — l< \, s. lőcsláb; 
— legged, "'//. lőcslábu, 
görbelábú; — , v. a. ütni, 
ide ■-■ tova dobni : váltani : 
megfontolni ; do yon — 

looks with me, you rascal? 
//■ gazember, még pillantá- 
sokat ÍS akar-: Váltani ve- 
lem ' 

Bane (hén), s. mórra, végrom- 
lás : v. a . megétetni ; tönkre 
ti nnifVégromlásra juttatni. 

Bane'ful, '"//. halálos, halál- 
hozó; veszti rhes. 



Bang 

Bang (béng), s. ütés, csapás, 
rugós : v. a. döngetni. 

Ban'gle, s. dorong, furkó. 

Banish (bén'nis), v. a. i /- 
űzni, számkivetni; —"meat, 
s. száműzés. 

Ban'jo,.-'. gitárszerü hangszer. 

Bank (béngk), s. folyópart; 
gát. zátony: pad; játék- 
bank; — of circulation, s. 
forgatói bank — for loans, 
g. kölcsönbank; — stock, 
.*. bankrészvény; — note, 
s. bankó,. 

Ban'ker, •••'. hunkár, pénztő- 
zsér. 

Bank'rupt (— rapt),». vagyon- 
szakadt, tönkre jutott, bu- 
kott, vagyonbukott. 

Bankruptcy, s. tönk, bukás. 

Banner (bén'ner), g. zászló. 

Banns, g. pl. v. Ban. 

Ban'qu e t(bén'ket), n. lakoma: 
v. n. lakomázni; v. a. meg- 
vendégelni. 

Ban'ter, v. a. tréfát v. csú- 
fotűzni vkiből; s. csufo- 
lás, gúnyőlás ; bolonditás. 

Baptism (bép'tizm), s. ke- 
resztség; — al, adj.kereszt- 
ségi. 

Bap'tist. x. keresztelő; ke- 
resztség ismétlő. 

Bap'tize (— teiz), v. a. ke- 
resztelni. . 

Bar (bár), g. gátfa ; korlát: 
korlátolt hely, törvényszék; 
mérőasztal ; sorompó; zá- 
tony, fövénytorlat; aka- 
dály: tactusvonás; —man, 
.v. pinczér; — maid, s.pin- 
czérnő; —keeper, 8. kocs- 
máros; — iron, g. TÚdvas. 

Bar, v. a. elreteszelni, ki- 
zárni, gátolni, korlátozni; 
to — the way, az utat el- 
zárni. 

Barb (barb). ■•-■. szakáll ; nyil 
fide : berberló ; v. a. hor- 
gasitni; borotválni; lovat 
rszámozni. 

Barbaomi (barb'ékan), ■>*. híd- 
. kiilgát : lö-rós. 

Barbarian (bárbé'rien), adj. 
embertelen, durva ; műve- 
letlen, tudatlan : idegi n : 

8. dWVa, kegyetlen i tub. r. 

barbár : idegi n. 
27 



Barley 

Bar'barism (bár'bérizm) , g, 
durvaság ; nyelvszabályel- 
leniség. 

Barbar'ity, s. kegyetlenség, 
embertelenség. 

Bar'barize, v. a. megvadítni. 

Barbarous (bár'bérász), adj. 
kegyetlen ; — ly, adv. ke- 
gyetlenül. 

Barbel (bár'bl), .-•. zsidóhal, 
márna ; békadag. 

Barber (bár'ber), .-•. borbély; 
v. a. borotválni. 

Barbet (bár'bet), s. uszkár. 

Bárd (bárd!, g. lantos, dal- 
nok, költő; csatadalnok. 

Bare (bér), adj. mezítelen, 
csupasz, hajadon, födetU a: 
kcj)utt : szül // Í£ no 
egyedüli: — of money, 
pénzéből kifogyott; —foot, 
adj. and adv. mezítlábas, 
mezítláb: — headed, adj. 
hajadon fö vei : — lacod.a dj . 
áiarcznélküli, nyilt ; szem- 
telen : — faced lie, .-•. merő 
hazugság; — bone, s. igen 
sovány szt mély : — ly, adv. 
csupán : szegényest u ; egy- 
szerűen, egyszerűleg; mezí- 
telenül; — ness, s, mezte- 
lenség: szegénység. 

Bargain (bár'gin), •-•. alku : jó 
elintézés: vásár, vétel; to 
strike a — , megkötni az al- 
kut : more than one go to 
a—, kettőn áll a vásár; to 
sell one a good — , vkinek 
emit jelétté olcsón eladni; 
it is' a — , áyy legyen, a 
mellett maradunk ! into 
the — . azonfelül : —, v. n. 
alkudozni : to — for, alku- 
dozni vmire: will you — 
with me? "/.'"/' vehm al- 
kuba állani : díszhajó. 

Bar-.- (bárds), 8. bárkahajó; 

Bark (bark), g. kéreg : uga- 
tás : hajó; v. a. fát lehán- 
tani : v. n. ugatni, csaholni; 
zsémbelődni, szitkozódni : 
tin- dog barks at bun. at 
eb megugatja. 

Bárk'y, adj. kérgi e. 

Barley (barly), g. árpa: — 
bread, s. árpakenyér; — 
ír, g. árpaezukor; — 
water, s. árp ikásalé. 



Barm 

Barin (bárm), s. czankó, alj. 

Barn (barn), b. csűr, pajta: 
— floor, s. szérű. 

Barometer (bérám'miter), s. 
légsúlymérő. 

Baron (béVran), s. báró; 
törv.jférj, liázas ember; 
Lord chief — . kincstári fő- 
bíró; — of the exchequer, 
kincstári birő; —age, — y, 
.n. báróság; — et, s. angol 
nemes ember. 

Baroness, s. bárónő. 

Barrack (béVrék), s. deszka- 
sátor : — s , g. pl. kaszár- 
nya. 

Bar'ratrv . s. pertámasztás; 
szócsaplárság. 

Barrel (bár'rel, bér'ril), s. 
hordó : puskacső; — organ, 
s. sípláda : —maker, s. ká- 
dár, bodnár. 

Barren (ber'ivn), adj. termé- 
ketlen, kopár, meddő; s. 
puszta, —ess, s. terméket- 
lenség : szellemetlenség. 

Barricade (bérrikéd'), s. tor- 
las;, utczatorladék , elre- 
kesztes. 

Bar'rier, .s. sorompó, határfa, 
korlát: végvár; akadály. 

Barrister (bár'riszter, bér'- 
riszter), s. ügyvéd, véd- 
szónok. 

Barrow (bertro), s. sertés; 
áriáéi sirhalom; wheel — , 
S. taliga, targoncza ; —hog, 
x. ártány. 

Barse (bársz), s. sigér. 

Barter (bár'ter),.?. csereüzlet, 
cserekereskedés, csere ; v. a. 
cserélni: to— away one's 
time, időt vesztegetni. 

Barytone , Baritone, (bér'- 
itonl, g. középhang. 

Basalte (héz'alt, béz'élt), s. 
cserkő, bazal. 

Base (hisz), adj. alacsony; 
alávaló, ezudar; aljas; 
mélyhangú; — action, rát 
tett; — born, adj. házassá- 
gon kiviil született ; —coin, 
rósz pénz ; — minded, adj. 
aljas gondolkozású: — viol, 
s. bőgőhegedű, barabora. 

Base, s. alap, talap ; alaptér; 
alapvonal ; alj.: the — of a 
pedestal, aljkő ; — ment, s. 



Base 

földalatti lakosztály: alag- 
sor. 

Base, r. a. alapratenni; ha- 
misítni; nemes erezet nem- 
telennel keverni. 

Base'ly, adv. alacsonyan, ala- 
csonyul : czudarul. 

Base'ness, s. alacsonyság ; 
ezudarság. 

Bashaw (blsaa'), s. basa. 

Bashful (bés'ful) , adj. sze- 
mérmes ; — ness, s. szemér- 
messég. 

Bash'less, adj. szemérmetlen, 
szemtelen. 

Basil (béz'il), s. kikészített 
juhbör ; bazsilikom. 

Bas'ilie, s. királyi palota, 
törvény terem ; főtemplom : 
kápolna. 

Basil'icon, s. sebkenőcs. 

Bas'ilisk, s. tokár, király- 
gyík; 48 fontos ágya. 

Basin (beszn), s. medencze : 
víztár: tő: tenger medre, 
folyó medre : — of a ba- 
lance, mérlegcsésze. 

Ba'sis, s. v. Base. 

Bask (baszk), v. a. megme- 
legítni a napon; v. n. süt- 
kérezni. 

Basket (bász'ket), s. kosár, 
Kosárka. 

Bass (besz), s. mélyhang, al- 
liang. 

Bass (bész), s. hárs : — ock, 
s. hársgyékény, térdelő sző- 
nyeg, síp. 

Bassoon (bészún'), s. búgó- 

Bassrehef (bészrüíf), s.fél- 
dombormü. 

Bass-viol, s. v. Base-viol. 

Bast (bészt), s. háncs. 

Bastard (btsz'térd),.s. /««?/«, 
édes spanyol bor; korcs; 
adj. utánozott; becsúszta- 
tott; hamisított. 

Baste (beszt), v. a. botozni; 
to — meat on the spit, 
nyárson sülő húsra vajat 
csepegtetni, lisztet, sót 
hinteni; to — flints with 
butter, szalmát csépelni; 
kérkedni. 

Bastinade(bésztined),»\ talp- 
botozás. 

Basting-ladle(be'szting lédl) , 
s. tajtékszedő. 

28 



Battish 

Bastioinbész'tsánK s. bástya. 

Bat (bét), s. bunkó, fütykös; 
labdaverő; szárnyas egér; 
brick — , ■-■. tégladarab {fe- 
lénélkisebb); whirl—, g. 
vivókeztyű. 

Batch (béts), s. sütemény. 

Bate (bet), s. cirádás, per- 
li kedés, vita. 

Bate, v. a. and n. v. Abate. 

Bate'ful, adj. rigolyás, vesze- 
kedő. 

Bate'les^ adj. hajthatlan, 
győzhetetlen. 

Batful (bétfuil), adj. igen 
termékein/. 

Bath (bath), s. fürdő; — fly. 
s. kőrisbogár; — keeper, 
g. fürdős. 

Bathe (bedh), v. a. and n. 
megfüröszteni ; fürdeni ; to 

— one's self, fürdeni ; to 

— with tears, környékkel 
áztatni. 

Bating (beting), prp. kivévi . 
levonva: s. hiány, keves- 
bités. 

Batist (bét'iszt), s. patyolat, 
gyolcs, batiz. 

Batooii (bétún'), g. páleza, 
vezérbot. 

Batrachoid (bét'rékaid), g. 
békaalaku. 'rend. 

Battalia (béttel.jé), s. ^sota- 

Battal'ion (béttéTján) , g. 
zászlóalj. 

Battel (bét'tl), adj. termé- 
keny : v. a. termékenyitni, 
trágyázni, megganaji mi; 
v. n. pnfra élni, italért 
tartozni; — er, s. oxfordi 
deák. 

Batten (bét'tn), v. n. hízni : 
v. a. hizlalni ; s. iránylécz. 

Batter(bét'ter), v. a. ágyúzni; 
döngetni; összezúz, ^elnyo- 
morítani; a battered vete- 
ran, sérvitéz, aggharezos; 
— . v. n. kissé hátra dőlve 
lenni : s. kissé hátra dü- 
lesztettfal ; verttészta, rán- 
totta. 

Battering-ram, s. faltörő kos. 
lökő pőróly. 

Battery (bét'teri), s. üteg: 
megtámadás. 

Battish (bét'tis), adj. dene- 
vér alakú. 



Battle 

Battle (bét'tl), s. csata; üt- 
közet; to offer — . csatára 
kihint: to give — , meg- 
ütközni; in order of — . in 

— array , csatarendben ; 
— ment, s. ormó pártázat, 
löpárkány ; — , v. n. meg- 
ütközni. 

Battling (bét'ling), g. össze- 
kapás, kéztusa ; ütközet'. 

Bauble, v. Bawble. 

Bavaroy (bévérai'), s. palást. 

Baviri (héVin), .«. rőzse; 
pözs; rőzsenyaláb. 

Bawble (baa1:>l), s. játékszer; 
cs< kélység ; buborék. 

Bawd(baad), g. bordélygazda, 
kerítő; v. a. megfertőzni, 
bemocskolni : v. n. kerités- 
s, l foglalkozni. 

Bawd'iness , .y. fajtalanság, 
trágárság. 

Bawd'rick, s. v. Baldric. 

Bawd'ry, g. kerítés, ferti Imes- 
ség, szajhálkodás, paráz- 
naság, trágárság. 

Bawd'y, adj. fajtalan, fertel- 
mes; — bouse, g. bordély- 
ház. 

Bawl (baal), v. n. kiabálni, 
ordítani ; v. a. kikiáltani. 

Bawl'er, g. kiabáló. 

Bawsin (baa'szin), .s. borz. 

Bay (bel, g. öböl : töltés, gát : 
ajtó Üreg, ablaküreg ■ ba- 
bér : — salt, s. tengeri sá : 

— berry, g. babérbogyó; 

— leaf, 8. babérlevél. 

Bay (be), s. várakozás ; meg- 
állítás; kénytelen szembe- 
szállás; to keep at — , meg- 
állítani (vadat): húzni- 
halasztani; to stand at- , 
szembe állani : <:on<lt ál- 
lapotban lenni ■ megzava- 
rodni; — , v. n. ugatni; — 
v, a. megugatni. 

Bayard (be'jérd), ■«. pejló; 

szájtáti. 

Bay-colöuTed, adj. barna, 

■■ nyeszínü. 
Bayonet (bé'janet), -. szu- 
rony; v. a. szaron n' 

<l< \ni. 

Bazar (bézá írhely, 

bazár. 
Be (bí), V. ». irr. ■■ 

been bin |, 1 am tired, 



Beach 

fáradt vagyok, so am I, én 
is ' t. i. fáradt vagyok ) ; 
to be going to, készülőfél- 
ben lenni; be is going to 
depart, indulófélben van ; 
I am going to write now, 
irni akarok most : to be to, 
kelleni: I am to write a 
letter, levelet kill irnom ; 
I am to be at borne at tw< i 
o'clock, két árakor otthon 
kell lennem : what am I to 
do now? mit kell tennem 
most} v. mi térő legy< k 
most t to he to | részesülő- 
vel), hatni, lietni: kelleni; 
my dog is nowhere to be 
found, kutyám sehol sem 
található; there are to be 
seen all sorts of funny 
tilings, ott mindenféle fur- 
csaságot láthatni; be is to 
be esteemed, öt becsülni 
kell ; be is to be punisbed, 
öt meg kell büntetni, v. ő 
me(j te 82 büntetve; tbanks 
be to god, itala istennek; 
be it so, ugy legyen ; our 
kings to be, leendő kirá- 
lyaink; whom are you 
for? kinek részén van ke- 
gyed ? be is no more, Ö 
már nem él. 

Beacb (bits), S. part, toon r- 
jmrt : — ed, adj. lapos | ten- 
germellé]; ). 

Beacon (lu'kn), g. ővjel, rév- 
jel, vészjel, jeltűz : vezér- 
lét: : —age, g. jeltűz-pénz. 

Bead (bid), •■-•. '/; ; v.w ■ <-i ; 
olvasó-szem. 

Bea'dle, g. bedéllus; poroszló. 

Beagle (bí'gl), s. vizsla. 

Beak (bík), g. csőr, madár- 
orr; hajóorr; — ed, adj. 
csőralaku. 

Bea/ker, g. poh V, serleg. 

Beal (bill, g. genyedék, pat- 
tanás : pöre, pörsenés. 

Beam (bím),s. gerenda ; mér- 
legszár; kocsirúd; hor- 
gonyszár : szarvastiilok. 

Beam, v. n. sugárzani : s. su- 
gár ; tin- brains of tin' -un, 
■ t nap sugarai : tbc beams 
of a comet, a csillag üs- 
töke. 

Beam'y, adj. ragyogó. 
29 



Bean 

Bean (bíni, s. bab : running 
— s, Si pl. gyalog paszuly : 
every — bas it^ black, 
senki sincsen fogyatkozás 
nélkül. 

Bear (bér), g. medve; sbe — , 
nőstény medve. 

Bear (bér), v. a. irr. (bore 
boor] . born v. borne 
[boorn]), vinni, viselni, 
hozni, hordani; szülni ; te- 
remni; viseltetni: hatni, 
sikerítni : bírni, elhinti, 
tűrni : to — a burden, ter- 
het vinni : to — a child, 
teherben járni; sbe bas 
born many cbildren, sol; 
gyermeket szült; to — 
fruits, gyümölcsözni; to — 
an office, it ivat alt viselni ; 
to — one good will, jó in- 
dulattal lenni vl;i iránt; 
to — one's self, maflát vi- 
selni ; to — witness, tanú- 
bizonyságot tenni; to — 
resemblance to some one, 
hasonlitm vkihez; to — 
obedience, engedelmesked- 
ni; to — tbe enemy"s onset, 
az ellenség támadását kiál- 
lani : tbere is no bearing 
of him, ö kiállhatatlan < gy 
ember ; to — sway, elsőnek 
Irani, uralkodni; I cannot 

— that any longer, én azt 
többé m-m tűrhetem : to — 
away sometbing, vmit el- 
vinni, megnyerni, kapni: 
to — one out, vkit pártfo- 
gása alá venni, vkit oltal- 
ma .ni, kisegítni ; to — one 
down, vkinek szemébe mon- 
dani vmit, képére mászni 
vita: } i Itt l /;;. ,u. i lit 
megszégyenítni : this fact 
bears down all bis argu- 
ments, i -., it tény minden 
okoskodását semmin' í< .-.:/': 
to — up sometbing, vmit 
támasztani ; I will — the 
girl off, én elragadom a 
irányt: to — back tbe 
flock, visszahajtani " nyá- 
jat ; —a band ! nosza rajta .' 
— , r. v. to — away, elvi- 
torlázni; megfutamodni ; to 

— down, lefelé hajolni, sü- 
lyedni ; to — out, kinyalni: 



Bearance 

to — up, helyt áll mii, áll- 
hatatosnak lenni : to — on, 
upon, támaszkodni, nehéz- 
kedni -ra, -re ; befolyással 
lenni, vonatkozni -ra, -re ; 
to — hard upon one, ne- 
hezére esni; to — off, 
a parttal távozni; to — 
with one, elnézéssel lenni 
vki iránt ; they are kind 
enough to — even with me, 

; ■■ U '/>:. :i llin Wif.y iráfl 

turn is türelemmel visel- 
tetnek. 

Bear'anee, 8. támpont. 

Beául (bírd), s. szakáll; v. a. 
szakállát tépni. 

Beard'ed, adj. szakállas; — 
wheat, ••-'. tönköly. 

Beardless, adj. szakálltalan. 

Bear'er (bér'er), s. vivő .... 
tartó •• gyümölcsöző fa. 

Bear'iug, s. magatartás, tag- 
hordozás, tagjártatás; czí- 
merkép ; befolyás ; — bud, 
s. gyümölcs-bimbó: 

Bear'ish, adj. otromba. 

Bearn (bern), s. gyermek. 

Beast (bíszt), s. barom. 

Beastliness , s. baromiság, 
baromkodás. 

Beastly, adj; baromi. 

Beat (bit), v. a. irr. (beat, 
beaten , [elavult : bate, 
beat]), verni, megverni, ki- 
verni, beverni; törni, ütni; 
felkerget n i , felhajító* : n i ; 
bejárni i vmely hetoet ) ; 
felülmúlni; to — one black 
and blue, vkitjól elverni; 
to — something to pieces, 
vmit darabokra Várni; to 

— something flat, vmit la- 
posra kiverni; to — the 
hemp, kendert tilolr.i; to 

— the drum, dobot verni, 
dobolni; to — the time, 
ütenyt verni; to — the 
enemy, a: ellenséget le- 
győzni ; to — the wood for 
game, vadászva összejárni 
az erdőt; to — the air, a 
levegőt verdesni, hiába fá- 
radozni, időt vesztegetni : 
he cannot — it out of his 
head, azt ö ki nem verheti 
fejéből : he beats me in 
this article, öezen áruczik- 



Beat 

ket olcsóbban adhatja mint 
én ; to — eggs together, 
tojást habarni ; to — down, 
leverni, lerontani; to — 
down the price , árából 
lealkudni ; to — off, vissza- 
verni; to — one out of 
countenance, vkit felindí- 
tani, megzavarni, sodrából 
kivenni ; to — up, hirtelen 
megtámadni ; felkergetni, 
felhajhászni ; — , v. n. 
ütődni, dohogni, kopogni; 
his heart beats, dobog a 
szive; the water beats 
against the rocks, a hul- 
lámok a sziklához ütődnek; 
to — at the door, az ajtón 
kopogni; to— up for sol- 
diers, toborzani ; to — up 
and down, ide s tova sza- 
ladgálni ; to — on, tépe- 
lődni vmin : to — upon, 
sürgetve erőszakolni. 

Beat, 8, ütés, verés; érverés; 
nyom; járás (őré); dob- 
pergés. 

Beaten, part. and adj. vert; 
tört : forgott ; elcsépelt : an 
old — soldier, hadban for- 
gott katona; a — road, 
tört út. 

Beat'er, s. verő ; törövas. 

Beatification (biétifike'sán), 
s. boldoggá nevezés. 

Beatify, v. a. boldognak, üd- 
vözültnek mondani, bol- 
doggá nevezni ; boldogitni, 
üdvözítni. 

Beatitude, s. üdvösség, bol- 
dogság. 

Beau (bao), s. nyalka legény, 
piperkőcz, oroszlán ; ud- 
varló, [szék. 

Beaufet (bo'fet) , 8. pohár- 

Beauteous (bju'tsiász), adj. 
szépséges. 

Beautiful (bju'tifiú) , adj. 
szép. 

Beautify, v. a. szépitni. 

Beau'ty, s. szépség ; the beau- 
ties of nature, a természet 
szépségei. 

Beaver (bí'ver), s. hód, hód- 
bőr, hódkalap ; sisakszem; 
rohamsisak. 

Becalm (bikám'), v: a. le- 

csendesítni , engesztelni. 

30 



Bedim 

Becauae(bikaasz'), co?y. mert, 
mivel, minthogy. 

Bechance (bitsáncz'), v. a. 
érni i történni rajta j ; v. 
n. történni. 

Becharm (bitsárm'), v. a. el- 
bájolni ; megbabonázni. 

Beck (bek), s. intés; patak; 
V. n. inteni (fővel ), 

Become (bikám'), v. n. irr. 
(v. to Come), lenni ; válni; 
what will — of me? mi 
lesz belőlem ? he became a 
king, királylyá lett ; — , v. 
a. illeni ; it does not — you 
to use such expressions, 
oly kifejezésekkel élni ön- 
höz nem illik; this suit 
becomes you very well, ez 
a ruha önnek igen jól áll. 

Becom'ing, part. and adj. 
illő, illendő. 

Bed (bed), s. ágy ; meder, ré- 
teg ; to go to — , lefeküdni ; 
to take to — , betegágyba 
esni ; to be brought to — , 
lebetegedni , szülni: she 
was brought to — with a 
son, figyermeket s:iil f ; of 
the second — , második há- 
zasságból való; hot — , >. 
( kert.) meleg-ágy; —fellow, 
s. hálótárs ; —rid, —ridden, 
adj. fekvő beteg; —room, 
s. hálószoba ; —stead, s. 
noszolya, ágy. 

Bedabble (bideb'bl), v. a. 
meglocsolni, niegnedves'ttni. 

Bedaggle (bidég'gl), v. a. be- 
mocskolni. 

Bedash (bidés), v. a. meglo- 
csolni. 

Bedaub (bedaob), v. a. be- 
szennyezni, bepiszkolni. 

Bedazzle (bidéz'zl). v. a. 
ámítni, vakítni. 

Bedding, s. ágybéli; álom. 

Bedead (bidéd'), v. a. elká- 
b'itni, elgyengitni. [sítni. 

Bedeck (bidek'), v. a. eke- 

Bede'house, s. irgalom táz. 

Bedew (bidju'), v. a. behür- 
m a tozni, nedvesíten i. 

Bedight (bideif), v. a. éke- 
síteni. 

Bedim (bidimm'), v. a. élse- 
tétitni, beárnyékozni, be 
borítani ; elkomoritni. 



Bedlam 

Bedlam (bed'lám), s.egy lon- 
doni téboly dának neve ; 
— ite, 8, tébolyodott ; örült; 
bolond. 

Bedraggle (bidrég'gl), v. a. 
besározni. 

Bedrench (bidrents'), v. a. 
megáztatni ; megbántani. 

Bedrop (bidrap'), v. a. becse- 
pegetni. 

Bedung (bidángQ, r. a. meg- 
trágyázni, [rozni. 

Bedust (hidászt'), r. a. bepo- 

Bedwarf (bidwarf), v. a. el- 
törpítni, megnyirbálni. 

Bee (bí), s. méh; — eater, s. 
gyurgyalag; — flower, s. 
kosbor; — hive, s. méhkas, 
kaptár. 

Beech (bíts),s. bükkfa ; — en, 
adj. bükkfából való. 

Beef (bíf) , s. marhahús; 
— steak, s, rostélyon sült 
i vagy ^Ht ni való ) felsársze- 
let; —tes>,s.marhahúslevél. 

Beer (bér), s.sör; small—, 
table — , gyenge sör : strong 
— , kétszerfőtt sör ; —house, 
8, sörház. 

Beet (bit), s. czékla. 

Beetle (bí'tl), s. bogár : ütö- 
kos; sulyok; — head, s. 
tökfilkó; — headed, adj. 
tompa elméjű. 

Befall (bifaai'l, v. a. and. n. 
irr. (r. to Fall), érni ( tör- 
ténni rajta ), megesni. 

Bélit (bífitf), v. n. illeni. 

Befitting, part. arai adj. illő, 
illedelmes. [tani. 

I ■ Eool (l)iftu'), v. a. bnhind')- 
Before (bifor*), prp. előtt, 

elébe ; előbb ; the day 
yesterday, tegnapelőtt : lie 
stands — the door, a: ajtó 

előtt áll; lie st 1 — me, 

előttt ni állott : I ]>ut it — 
the tire, ,/ tűz elejébe tet- 
tem : — he went away, 
mielőtt elment; — time, 
adv. annakelötte, hajdan. 

I I Ei ire-hand, adv. élőre, előz- 
ve : 1 knew it — , én azt 
előre I adtam : I was — 
with him, én megelőztem 
ötét. 

Befoul (bifátü'), v. a. h 
nyezni. 



Befriend 

Befriend (bifrend*), v. a. 
pártfogolni, barátiágijai vi- 
seltetni vki iránt. 
Befringe (bifrinds'), v. a. 
rojtozni. 

Beg (beg), v. a. and n. kérni, 
könyörögni, koldulni : to — 
pardon, bocsánatot kérni ; 
I — this favour of you. 
tegye meg nekem e szíves- 
séget : tő — about the 
town, a városban koldul- 
gatni: to — the question, 
azt, a mi kérdéses, tagad- 
katlannak tekinteni (peti- 
tio principii). 

Beget (biget), v. a. irr. (v. to 
Get), nemzeni: okozni. 

Beggar (beg'gár), s. koldus; 
—woman, 8. koldusasszony; 
—boy, s. koldusáéi ; — , v. a. 
koldusbotra juttatni : it 
— s all description, az ki- 
mondhatlan, a: leírhatat- 
lan ; — ly , adj. szegény, 
nyomorult. [dúlva. 

Beg'gingly, adv. kérve, kol- 

Begin (bigin'), v. a. and n. 
irr. ( began [bigén'] , began 
[bigán]), kezdeni, megkez- 
deni; kezdődni; I don't 
know what to — , nem tu- 
dom, mi tévő legyek ; as 
soon as he began speaking, 
mihelyest elkezdett beszélni; 
it begins to get dark, se- 
téiül ; he must — with 
that, avval kell kezdenie: 
the concert begins at two 
o'clock, a hangverseny két 
órakor kezdődik. 

Beginner, s. kezdő ; he is but 
a — , ő csak ujoncz még. 

Begin'ning, s. kezdet; —less, 
adj. kezdetnélküli, 

Begird (bigörd'), v. a irr. 
(begirt v. begirded, begirt) 
Övezni : bekeríteni. 

Begnaw (binaa'), v. a. meg- 
rágni. 

Begone (bigoon'), int. el in- 
nen 1 pusztulj '. [rozni. 

I 1 1 iae (bigríz'), v.a. /», >/- 

Begrudge (bigrads'), v. a. 

■; l 11/ :!):■ ki -i Imit !, I>l< I- 

panaszolni; they begrud- 
ged me even that, még azt 
u sajnálták tőlem. 

31 



Belay 

Beguile (bigeil'), v. a. rá- 
szedni , kijátszani , elá- 
mítni. [csaló. 

Beguü'er, s. álnok, ámító, 

Behalf (biháf), érdek, ha- 
szon, rész : in my — , ja- 
vamra, on his — , javára, 
részére, érte. 

Behave (bihéV), v. n. magái 
viselni ; he behaved ill in 
this affair, roszúl cseleke- 
dett ez ügyben : he behaves 
well, jól viseli magát. 

Behaviour (bihe'viár), s. ma- 
gaviselet. 

Behead (bibéd'), v. a. fejét 
venni vkinek ; —ing, s. le- 
fejezés. 

Behest (biheszf), 8. parancs, 
meghagyás. 

Behmd (biheind'l, prp. and. 
adv. mögött, mögé; hátra, 
hátul , vissza ; from — , 
mögül ; —me , hátam mö- 
gött v. hátam mögé; this 
is all he left — him, ez az 
egész hagyománya ; before 
and — , elül hátúi. 

Behind-hand, adv. hátralék- 
ban : to be — in the world, 
egénykedni. 

Behold (bihold'h v. a. irr. 
(v. to Hold) tekinteni, 
nézni, szemlélni, megpil- 
lantani. 

Behold, int. íme ! la! 

Beholden, adj. lekötelezett; 
I am much — to hün,/ö- 
lötte le vagyok neki köte- 
lezve. 
Behoof (bihúf),s. haszon, já, 

jutány. 
Behoove íbihúv'), v. u. il- 
leni; it behooves, illik. 
Being (bí'in^'), s, lény : ma- 
radás, lakhely ; there is no 
— for me here, itt nincs 
maradásom. 
Being, jiart. v. to Be. 
Belabour (bilé'bar), v. a. 

megdolgozni : megverni. 

Belace (bilész), v. a. felcsip- 
kézni, megverni. 

Belated (bibit ed), adj. elké- 
sett : uess, 8. ' lkésettség; 
lassúság ; lomhaság. 

Belay (bilé), v. a. megles 
ni: elrekeszteni, elzárni 



Belch 

(utat i : beborítani, felpa- 
szományozni. 

Belch (fcels) 8 b f. ■;: e i a. 
and u. kihányni; felbő- 
gni. 

Beldam (bel'd&m), s. hantja, 
vén szatyor. 

Beleaguer (büí'ger), v. a. os- 
tromolni, ostrom alá venni, 
körültáborolni. 

Belerunites (büein'neitsz), s. 
liiázkő. 

Belfry (bel'fri), s. harangto- 
rony, harangláb. 

Belie (liílei'i, v. a. megha- 
zudtolni; hazugsággal rá- 
szedni. 

Belief (bilíf), s. hiedelem, hi- 
vés; hit; vélemény : lie is 
light of — , ü igen hiszé- 
keny ember ; it is past all 
— , az hihetetlen : christian 
— , keresztén;/ hit. 

Believe (bilív'í, r. </. and n. 
hinni; you may — it, azt 
ön bátran hiheti; that I — 
you, azt nektek hiszem; 
I — so, azt hiszem, hogy 
igen; I — not, azt hiszem, 
hogy nem ; he is not to he 
believed, neki nem lehet 
hinni; to — in god, istent 
v. istenbe hinni. 

Believer, s. hivő : a blind — , 
vakhitű ember. 

Belike (bileik') , adv. alkal- 
masint, talán, valószínűiéi/. 

Belive (büeiV) , adv. eleve- 
nen, gyorsan, sebesen. 

Bell (bel), s. harang, csen- 
get yü ; please ring the — , 
tí.<sék csengetni. 

Belligerent (billids'erent),a4;. 
hadviselő, hadakozó. 

Bellow (bel'lo), v. n. bőgni; 
■.égni: to — like an ox, 
bőgni mint az ökör; the 
sea bellows, a tenger súg; 
— er, s. bőgő, kiabáló. 

Bellows (bell&sz), s. pl. fúvó, 
fujtató. 

Belly (belli), s. has, alhas; 
poh ; a — hú, jóllakottság ; 
—ache, hasrágás; —worm, 
bélgiliszta. 

Belock (bilak'), v. a. elzárni, 
bezárni. 

Belong (bilang'), v. n. tulaj - 



Beloved 

danának lenni, tartozni 
(-hoz, -hez); illeni, tar- 
tozni i -ra, -re i ; this bock 
belongs to me, ez az én 
könyvem. 
Beloved (bilavd'), adj. szere- 
tett, kedves, édes: he is — 
by all men, őt minden em- 
ber szereti : his — father, 
az é/les atyja ; his dearly 

— wife, kedves neje. 
Below (bilo'), prp. alatt, 

alól : adv. lent ; he lodges 

— me, alattam lakik. 
Belt (beit), s. öv; tüsző; 

karaszíj : v. a. övezni. 

Bernad (biméd'), v. a. őrültté 
tenni. 

Bemaze (bimez'), v. a. za- 
varba, bámulatba ejteni. 

Bernire (binieir'), v. a. besá- 
rozni. 

Bemoan (bimoon), v. a. si- 
ratni, fájlalni, megsóhaj- 
tani. 

Bemock (bimak'), v. a. ki- 
csúfolni, kinevetni. 

Bemourn (bimoorn'), v. a. 
gyászolni. 

Bench (bens), s. pad ; lócza ; 
törvényszék; v. a. padok- 
kal ellátni : — er, g. bíró; 
í rvény& éút SUnsk. 

Bend (bend), v. a. reg. and 
irr. [bent, bent), hajtani, 
hajlítani, görbitni; kinyúj- 
tani; irányozni; to — the 
knee, térelet hajtani; to 

— a bow, íjai feszíteni ; to 

— a net, hálót kiterjesz- 
teni; to — the brow, ránc- 
ba szedni homlokát; our 
course was bent towards 
this region, futásunkat 
ezen táj felé irányoztuk; 
he is bent to war, hada- 
kozásra hajlik; — , v. n. 
hajlani, meghajtani; meg- 
hódolni, magát alávetni; 
to — forward, leguggolni ; 
—ing, .?. Jtajtás ; hajlós; 
görbület : konyulat. 

Bend, s. görbület, hajlós ; bó- 
kony ; czimboraság, banda; 
—able, adj. hajtható, haj- 
lékony. 

Beneath (biníth'), prp. aleitt 
alól; adv. lent ; itt alant ; 

32 



Bequeath 

he deems that — him, 
azt magához méltatlannak 
tartja. 

Benediction (bennidik'sán), 
.s. megoldás, felszentelés. 

Benefaction (bennifék'sán), 
s. jótétemény. 

Benefao'tor, s. jótevő. 

Benefice (ben'niriszi, í. pap- 
járadék, egyházi javada- 
lom : — d, adj. járadékos. 

Beneficence (binne£fiszensz) 
s. jót él onyság. 

Beneficent, adj. jótékony. 

Beneficial (bennifi'sél), adj. 
Üdvös, hasznos; — ív, adv. 
üdvösen. 

Beneficiary (bennifis'iéri) , 
adj. alattvaló; s. jára- 
dékos. 

Benefit (ben'nifit), s. jótét; 
haszon, nyereség; juta- 
lomjáték; v. a. elősegíteni, 
előmozdítani; v. n. hasznot 
húzni ( v miből i. 

Benevolence (binev'olensz), 
S-. jóakarat, jóindulat. 

Benevolent, adj. jóakaratéi, 
jóakaró,. 

Benevolous, adj. v. Bene- 
voleut. 

Benight (bineit'), v. a. éjbe 
bia'ttni : homályba borítni; 
we shall be — ed, ránk es- 
teledik ; elbutulunk. 

Benign (binein'), adj. kegyes, 
szíves, jóindulatú; üdvös- 
- : — ity, s. jóság, ke- 
gyesség, szendeség. 

Benison (ben'nizn), s. áldás. 

Bent, part. hajlott, hajtott ; 
hajlandó; elszánt, elhatá- 
rozott : s. hajlós; hajlam; 
szittyó; káka : feszítés ; — 
of nature, természeti haj- 
lam. 

Benumb (bináni'), v. a. tom- 
pítani ; elkábítni ; érzéket- 
lenítni ; merevítni ; — ed- 
ness, -í. merevedtség y érzé- 
ketlenség. 

Bepiss (bipisz'), v. >>. meg- 
hugyozni. 

Bepowder (bipáu'der), v. a. 
behinteni. 

Bequeath (bikwídk'), v. a. 
hagyományozni; — mei^, 
g. hagyomány, örökség. 



Bequest 

Bequest (bikweszt') , s, ha- 
gyomány, örökség. 

Bereave (biriv'l, v. a. reg. 
and irr. (bereft, bereft), 
megfosztani , kipusztítni; 
bereft of his parents, szü- 
létlen, árva. 

Bergamot (ber'gémat) , s. 
ezitromfaj (Citrus Ber- 
ganiia) ; narancskörte ; es- 
- utial oil of — , czitrom- 
olaj. 

Berhyme (bireim'), v. a. meg- 
verselni. 

Berlin( boriiul ,s. födött hintő. 

Berob (birab'). v. a. kirabolni, 
megfosztani. 

Ber'ricd (bedrid), adj. bogyós. 

Berry (ber'ri), s. bogyó. 

Berth (börth), s.fekhely (ha- 
jón); a snug — , jövedel- 
mes hely v. hivatal. 

Beserawl (biszkraal'), v. a. 
megkarmolni ; befirkálni. 

Bescreen (biszkríu') , v. a. 
megoltalmazni; titkolni.pa- 
lástolni. 

Bescrib'ble, v. a. összefirkálni. 

Beseeclubisíts'), r.a. reg. and. 
irr. (besought, besought), 
/ rtysrcgm esd* '-dia h r- 
ni : s. könyörgés; — er, s. 
könyörgő. 

Beseem (biszím'), v. n. illeni. 

Beseeming, adj, ill"; s. 
illecU lem, illendőség. 

Beset (biszetf), v. a. irr. C • 
to Set) megrakni, megszól- 
Ian!, kísérgetni, nyakára 
járni (vkinek), alkalmat- 
lankodni, körülrajongni ; 
he is always — by peti- 
tioners, a kérelmezők mi - 
dig nyakán vannak neki. 

Beshrew (bisi-.V), p. a. meg- 
átkozni; — thee! jaj ne- 
ked l 

Beside (beszeid'), 1 

szeidsz'), I *"* ' 
■ ' , mellett . kivül, fe- 
lett; azonkívül; nobody 
was there besides these 
three , e hármon kivül 
senki sem volt ott ; he is 
beside himself, magán ki- 
vül van : tilings beside 
I iie, természet feletti 
dolgok; and besides I have 



Bizonfy : Angol-magyar szótál 



Besiege 

no time , azonkívül időm 
sincs. 

Besiege (beszídzs') , v. a. 
ostromolni ; — ment, s. os- 
trom; — er, s. ostromló. 

Besieg'ing, s. ostromlás. 

Beslubber (biszláb.'ber) , v. 
a. elnyálazni, megmocs- 
kolni. 

Besmear (biszmér r ), v. a. be- 
mázolni, elmocskolni. 

Besmoke (biszmok') , v. a. 
befüstölni. 

Besmut (biszmát'), v. a. be- 
kormozni. 

Besnow (biszno'), v. a. be- 
havazni, ráhavazni. 

Besom (bi'zám), s. seprő. 

Besort (biszart'), v. a. rá- 
ilXesi i: ni ; ) ii. SS ./ilhru 
S. társasa fi, 1: isi' ret. 

Besot (biszat'í, v. a. bolonddá 
tenni; — ted, adj. elbolon- 
ditott, botor; — tedly, adv. 
bolondul ; — tedness, s. bo- 
londság. 

Bespangle (biszpéng'gl), v.a. 
felpillangózni. 

Bespatter (biszpét'ter), v. a. 
besározni; becstelenítni, rá- 
galmazni. 

Bespeak (biszpík'l v. a. irr. 
(v. to Speak), megrendelni; 
igénybe venni: fogadni; 
to — a coach, kocsit fo- 
gadni ; to — one's atten- 
tion, vki figyelmét igénybe 

venni V. magára vonni: 
it liespeaks a composed 
mind, nyugodt lélekre mu- 
tat. 
Bespeckle (biszpek'kl), v. a. 
pettyezni. 

\v (biszpjú'), v. a. le- 
köpni, ráköpni <-ra, -re). 
Bespice (biszpeisz') , v. ". 

megfűszeri 
Bespit (biszpit'h ''• a. leköpni. 
Besprinkle (biszprinTd) , v. 

a. befecskendeni. 
Bess (beszsz), 8. vasdorong, 
feszítő rúd ; Bözse | nőnév I. 
(beszt), adj. legjobb; 
s. legjobb, legjava; to do 
■ , mindent megten- 
ni , mindent elkövetni ; to 

- of my knowli i 

mennyire én tudom ; te bi 

33 



Bethink 

all for the — , javára szol- 
gálni, hasznára lenni ; the 
best, s. pl. a legjobbak ; 
a: előkelők ; —. adv. leg- 
jobban : be knows it — , 
ö a:t legjobban tudja: he 
likes that — of all, azl 
mindenek felett szereti ; at 
— , legjobb esetben, legfö- 
lebb. 

Bestain (bisztén'), v. a. be- 
mocskolni. 

Bestead (biszted'), v. n. irr. 
• pnt. bestead , b< sted ; 
part, bestead, bested . 
vendégelni; használni^ -/", 
-re). 

Bestial (besz'tsiél), adj. ha- 
rám i. 

Bestial'ity, >-. baromiság. 

Bes'tialize (— leiz), v. ". el- 
baromítni. 

Bestick (bisztikk'), v. n. irr. 
i v. to Stick) , rátűzni, I" - 
dugdosni. 

Bestir (besztör')i ''• a. in- 
dított, siettetni, éleszteni; 
to — one's self , sürgetőzni, 
sietni, dologhoz látni. 

w (bisztoo'), v. a. adni, 
adományoz ni, megadni: I— 
upon you this watch, i :< » 
zsebórát önnek ajándékul 
adom : I hi stowed all my 
thoughts upon it ; minden 
gondomat arra fon 
tam; —ment, s. adományo- 
zás; 'adomány. 

Bestrew (bisztru', biszi 
v. a. irr. < v. to Strew), be- 
hinteni, meghinteni. 

Bestride (bisztreid') , v. a. 
irr. [v. to Stride), meg- 
hágni, megülni: áthágni, 
átlépni. 

Besure (bisúr 1 ), adv. 

Bet (bet), s. fogadás; v. a. 
adni. 

Betake (bitek'), v. a. irr. (v. 
to Take) átadni, h 
teni ; to — one's self to, 
bevenni magát vitává; vmire 

adni ma mit. 
Bethink íbitbink'), v. a. irr. 
{v. to Think) ; ti 

[, magát meggondolni ; 
to one's self of, rrf< mié- 
ki-: ni. 



Betide 

Betide (biteid'), v. a. and n. 

irr. (jiret. Ik tiJ, part, be- 
tid, betight), elérni, el- 
fogni; megesni, megtör- 
ténni; woe — thee! jaj 
rn ked ! what will — öf me ? 
mi lesz belőlem í 

Bi time. Betimes (biteimsz'), 
adv. jókor, korán, idején. 

Betoken (bito'kti), V. a. je- 
lenteni : előre jelenteni. 

Betoss {bitasz'), v. a. lök- 
dösni, megrázni; hábor- 
gatni, felizgatni. 

Betray (bitre'), v. a. elárulni ; 
tévelyitni, tévútra vezetni, 
abitani; to — one's self, 
önmagát elárulni; önma- 
gát káros it ni: — er, s. el- 
áruló: csábító; hitesze- 
gett. 

Betroth (bitrath'), v. a. elje- 
gyezni ; — al, —ment, s. 
eljegyzés. 

Betrust (bitrászf), v. a. rá- 
bizni, meghízni. 

Belter (bet 'ter), adj. jobb; 
adv. jobban; s. elsőbbség, 
előny ; — s, s.pl. a jobbak ; 
a főbb rangnak ; he is none 
the — for it, az neki mit- 
sem használt; to get the — 
of some one, vkit felül- 
haladni, felülmúlni , le- 
gyözni; vkinek elébe vág- 
ni: vkin tál tenni: ten 
feet high and — , tiz láb 
magas és azonfelül; I am 

— to-day, jobban vagyok 
ma ; I thought — - of it, 
jobb gondolatra jöttem ; to 
grow —, jobbulni. 

Better, v. a. jobbitni,javUni; 
felülmúlni; pártolni; —ing, 
— ment, s. jobbítás, javítás. 

Betting-man, s. fogadások- 
hál élő. 

Bet'tor, .?. fogadó. 

Betty (bet'ti), s. feszítő vas. 

Between (bitwín'), ) 

Betwixt (bitwikszf), / prp ' 
közt; — ourselves, köz- 
tünk; köztünk maradjon; 

— this and to -morrow, 
ma vagy holnap ; — these 
two rivers, ezen két folyó 
közt. 

Bevel (be^il), s. szögmérték; 



Bev el 

— angle, g. minden szög a 

derékszög kivételével. 
Bevel, adj. rézsut, harántos; 

v. v. rézsülni; v. a. fer- 

dítni, félszögesítni. 
Beverage (bev'erids), s. ital. 
Bew (bevi),«. madárszállás, 

fiit, falka. 

Bewail (biwel'), v. a. gyá- 
szolni, siratni : v. n. sirán- 
kozni, keseregni: —able, 
adj. sajnálatos , szánako- 
zó -<r a méltó. 

Beware (biwér'), v. n. óva- 
kodni, őrizkedni, magára 
vigyázni; to — of some- 
body or something, vkitől 
v. vmitől őrizkedni. 

Beweep (biwíp'), v. a. irr. 
{v. to Weep), megsiratni. 

Bewet (biwetf), v. a. meg- 
áztatni, megnedvesítni. 

Bewilder (biwil'der) , v. a. 
megrémíteni, zavarba hoz- 
ni; —ment, s. megzavaro- 
dó s : rémület. 

Bewitch (bewits'), v. a. meg- 
bűvölni ; el-, meghajolni ; 
—ing, adj. bűvösbájos, von- 
zó ; — ment, s. megbiív'ólés, 
megbájolás. 

Bewrap (birép'), v. a. beta- 
karni, hehorítui. 

Bewray (hire 7 ), v. a. elárulni, 
fölfedezni; — er, s. eláruló. 

Bevond (bijand'), prp. tul, 
felett; —sea, a tengeren 
tál; — reach, el nem ér- 
hető ; a question — his 
reach, felfogása n túl menő 
kérdés; — measure, mér- 
ték felett ; — belief, hihe- 
tetlen; — recovery, vissza- 
hozhatatlan, megtéríthet- 
len ; to go — , tulmenni 
(vmin). 

Bezzle (bez'zl), s. tobzódó, 
tékozló ; v. a. elpazarolni. 

Bias (bei'ész), s. hajlós, ha- 
nyatlás; harántéi;: haj- 
lam, vonzalom: to have a 

— towards, hozzáhajlani ; 
to set a — upon one, vkit 
maga részére vonni: — , 
adj. rézsentes, harántos; 

— drawing, g. részrehajlás, 
pártoskodás ; — adv. ke- 
resztben, haránt; — , v. a. 

34 



Biennial 

to — one, vkit magához 
liádítui, vkit a maga ré- 
szére megnyerni: biased 
to a party, részrehajló, 
pártoskodó. 

Bib (bib), g. szakállka, állad- 
zó ; v. n. szürcsölni; iddo- 
gálni. 

Bibacious (bibé'sász), adj. 
iszákos. 

Bib'ber, •--. iszák. 

Bible (beiT>l), s. biblia. 

Biblical ibib'likéll, adj. bib- 
liai. 

Bibliographer (bibliag'ref er ) , 
s. könyvész. 

Bibliography, s. könyvészet. 

Bibliothecary, g, v.' Libra- 
rian. 

Bibliotheke, s. v. Library. 

Bibulous (bib'julsáz) , adj. 
szivacsos. \s-.hi. 

Bice (beisz) , .?. világoskék 

Bicker (bik'ker), v. n. czi- 
vódni, csete-patázni : csa- 
varogni, kígyózni, lobogni; 
— er, -s. csete-patázó, czir 
vakodó; —ing, s. czivódás, 
veszekedés. 

Bid (bid), v. a. irr. (pret. 
bid, bade, bode, part, bid, 
bidden), parancsolni, ki- 
vonni, Ígérni, kérni, kihir- 
detni, ajánlani, kínálni ; 
I bade him go home, pa- 
rancsoltam neki. hogy men- 
jen haza ; to — the enemy 
battle, az ellenséget ütkö- 
zetreunszolni; to —fare- 
well, elbúcsúzni; to — up, 
többet ígérni : to — to, meg- 
hívni (-rá, -re>; he bids 
fair, sok reményt nyújt 
maga felől; — , s. ígéret, 
ár- ígéret. 

Bid'der, s. parancsoló ; meg- 
hívó; ígérő; the best — , 
a legmagasabb Ígéretet tevő 
(árverésen/. 

Bid'ding, s. parancs;, meghí- 
vás, ár-ígéret. 

Bide (beid'), v. n. maradni, 
tartózkodni, lakni; v. a. 
eltűrni. 

Biding (beid'ing), s. tartóz- 
kodási hely, lakáí. 

Biennial (beíen'niél) , 
kétévi. 



B ier 

Bier (bír), s. gyászpad, sz. 
Mihály lova. 

Bifarious (beifé'riász), adj. 
kétértelmű, kétes. 

Bifidate (hifidét), adj. ha- 
sadt, hasított. 

Bifurcated (beifjur'kéted) , 
adj. kétágú, kétfogu (p. 
villa). 

Big (big), adj. nagy, vastag; 

— with child, terhes; — 
with young , jmczos ; to 
grow — , nőni, nevekedni, 
vastagodni ; to go — with 
a project, tervet forgatni 
elméjében : — with pride, 

felfuvalkodott, gőgös-; to 
talk — , kérkedni, dicse- 
kedni ; to look — upon 
one, félvállról nézni vítit; 

— bellied, adj. polio*, pot- 
rohos ; terhes. 

Big'amist, s. kétnejü. 
Bigamy ibig'érni), s. kétne- 

jüség. 
Biejit (beit'), s.dbölke; hajlat. 
Bigness, g. nagyság, vastag- 

Bigot (big'gát) , adj. vak- 
buzgó, vakhitü; álszent; 

— isin, — ry, g. vakbuzgó- 
tág, vakhttüség ; álbusga- 
lom. 

Bilateral (bilét'terél) , adj. 
kétoldalú. 

Bil'beny, s. fekete áfonya, 
kukojcza. 

Billió (l.il'bo), 8. penge; spa- 
nyol kard. 

Bile (beil'l, ». epe; harag; 
keh 1 *. 

Bilingsgate (bü'lingssgget), g. 
londoni halvásár; — lau- 
guage, e. piszkos, fajtalan 

i ; csúfbi V. 

Bilinguons ( biling'guász ), 
adj. kétnylevü. 

Bilious (bü'iasz), adj. epés; 
epekóros ; haragos. 

Bilk, v. a. rászedni, meg- 
csalni. 

Bili (bili, x. csőr, madárorr; 
dárdabárd : kertészkés. 

Bili, s. jegy, lapkő, czédula; 

ény javaslat ; számla ; 

rat : — "f exchange, 

váltólevél ; — of lading, ra- 

'jíodáei le: .-/ / iteíp v/. • / ■ 



Billet 

— of fare, étlap : — of sale, 
alkulevél;— of indictment, 
vádlevél ; to bring a — in 
parliament, törvényjavas- 
latot a képviselőház elé 
terjeszteni ; the — is past, 
' vagy 1 the — was read a 
third time, a javaslat el- 
fogadtatott : the — is sanc- 
tioned, a javaslat törvény- 
erőre emeltetett. 

Bül'et, .v. levélke. 

Billiards (bil'jcárdsz), s. j>Z. 
tekejáték. 

Biliion (bil'ján), .•;. ezermillió, 
billió. 

Billot (billat), 8. hasáb. 

Billow (birio'l, .<. Indiám, 
hah: v. n. felduzzadni, fel- 
dagadni; — y, adj. hullám- 
szerű : hullámos. 

Bin (binn), 8. fiók, rekesz, 
láda. 

Bind (beind), v. a. irr. (botmd 
[bánnd], bound), kötni, 
mer/kötni: beszegni; köte- 
lezni; lekötelezni : to —up, 
bekötni : to — together, 
összekötni; to — in, kor- 
látozni, meggátolni , aka- 
dályozni; to — a book, 
/ .7.7/í ■ f / tin ht is bound 
in duty to do it, köteles 
azt megtenni: to — one's 
self to, kötelezni magát 
vniirc : to — with galloon, 
ruhaszélt paszománynyal 
beszegni; to— the belly, 
hasrekedést okozni; —ing, 
.v. bekötés; kötelék: sze- 
gélyzet ; — , adj. kötő, köte- 
le lő. 

Biographer (beiag'réfer), s. 
élet-író. 

Biography (beiag'réfi), .s. élet- 
leirás. 

Bipartite (bip'párrteit), adj. 
kétrészü. 

Biped (bei'ped), g. két Iáim 

állat : — al, adj. kétlábú. 

Birch (börts), g, nyirfa. 

Birch, Birchen (böYtsn), adj. 
nyírfából való, nyir . . . ; 
- broom, •■••. nyirseprő. 

Bird (bor d), g. madár;— er, 
g. madara 

Birth (börth), g. szülés; szü- 
letés : származás, t rah t ; 

35 



Bitter 

horgonyzóhely : —day, s. 
születésnap : — place, s. 
születéshely : she had two 
children at a — , ikert 
szült ; to give — to a thing, 
vmit létrehozni, életbe lép- 
tetni; the — of our sav- 
iour, Krisztus születése; 
he is a pennán by — , né- 
met születésű. 

Biscuit (bisz'kit), s. kétszer- 
sült. 

Bisect (beiszekf), v. a. ketté- 
vágni, ketté metszeni; 
—ion, g. kettémetszés. 

Bishop (bis'áp), .v. püspök; 
v. a püspökségre emelni: 
— ric, ■'•'. püspökség. 

Bisk (biszk), g. táplaleves. 

Bismuth (biz'mátli), g. ke- 
neny, hátrang. 

Bissex'tile (biszeksz'til), g. 
szökőév, szökőnap. 

Bit (bit),s. falatka, darabka ; 
egg kevés-, zabola; kules- 
toll, kulcstaraj : a — of 
bread, egy falat kenyér : 
give me a — of it, adjon egg 
keveset belőle; wait a — , 
Vi akozz egg kissé: not a 
— , egy cseppet sem, legke- 
vesebbet sem : legkevésbé 
sem : to draw — , lezabo- 
lázni. 

Bitch (bits),.--, nőstény kutya. 

Bite (beit), v.a. irr. (pret. bit, 
part, bitten, bit), harapni, 
mami, megharapni, meg- 
marni; csípni; the dog 
will — me, if I go there, 
megharap a kutya, ha oda 
megyek ; pepper bites the 
tongue, bors csipi a nyel- 
vet : it is frostbitten, meg- 
csípte a fagy; to — one's 
thumb at somebody, bor- 
sot tömi vkinek orra alá, 
vkit kihívni, boszantani; 
— r, s.harapó, csaló. 

Biting (bei'ting) , part, ami 
adj. harapás: csípős; vag- 
dalkozó,sértő ; 8. harapás; 
csípés : viszketés. 

Bitté]- (bit'ter), adj- keserű ; 

elkeseredett : keserves; — 

words , sértő bt szed : — 

enemy, halálos t!!>iiség; 



Bivouac 

— ness, s. keserűség : elke- 
3t recU ttség, búsulás, fáj- 

dohnn. 

Bivouac (bei'vék, biVaak), 8. 

fektanya. 
Blai> (bleb), s. csacska ; v. «. 

fst ■■■■ :í" ' a. kifscs&gm 
— ber, s. fecsegő ; szóhordó. 
Black (blékk), adj. fekete; 
-. ért. i búskomor, mo- 
gorva : •-■. fekete szin ; fe- 
ketefesték : fekete öltözet ; 
feketény : — s, *. pl. csem- 
pészek, vadtolvajok'; to 
put on — , feketébe öltözni; 
she was dressed in — , fe- 
ketébe öltözve volt; to have 
a thing under — and white, 
vmit írásban birni; to 
make— ,feketitrti; — amoor, 
s. szerecsen ; — art, s, va- 
rázslat, bűvészet : — berry, 
s. hamvas szeder, gyalog 
szeder; —bird, *■. fekete 
rigó; — cattle, s. szarvas- 
marha; — chalk, s. fekete 
kréta; — coat, s. pap; 
—day, s. szerencsétlén nap : 
—eved, adj. fekete szemű : 

— guard, s. gézengúz, cza- 
fat; — lead, s. olany fényié; 

— letter, s; barát betli ; 

— pudding, g. véres hurka, 
gömböcz ; — thorn, g. kö- 
ké 'mi. 

Black, Blacken (blék'knl, r. 
a.feketitni; v. n.feketülni. 

Blacking, s. csizma-ír. 

Blaek'ish, adj. fekete*. 

Blackness, s. feketeség ; iszo- 
nyúság. 

Bladder (bléd'der), s. húgy- 
hólyag : hólyag. 

Blade (bled), s. levél, szá- 
racska; penge; késvas; 
élénk fiú; — bone, s. la- 
poczka , váliapoczka ; — , 
v. a. kard- c. késvassal el- 
látni. 

Blain (blinl, s. daganat ; ke- 
levény ; chili — , s. fagyda- 
ganat, 

Blamable (blém'ébl) , adj. 
feddendő, feddelmes. 

Blame (blem), v. a. feddeni, 
gáncsolni, roszalni;s. vád, 
gáncsolás; vétkesség : —fiú, 
adj. hibás, feddendő; —less, 



Blanch 

adj. feddhetetlen, ártatlan: 
— lessness, g. ártatlanság, 
feddhetlenség ; — worthy, 
adj. feddést érdemlő. 

Blanch (blént s), v. a. fehé- 
rítői; mellőzni; lehéjazni, 
lehántani ; himezni-hámoz- 
ni : to — linen-cloth, vász- 
nat fehérítni ; to — silver, 
ezüstöt fehérre főzni ; to — 
a danger, veszedelmet észre 
nem vermi ; — . r. ;;. mente- 
getőd : n i . H rüg yöl n i ; — er , 
s. fehérítő. 

Bland (blénd), adj. nyájas, 
szélid; — a'tion, s. hízel- 
gés. 

Bland'ish , v. a. czirogatni, 
édelegni, hízelegni; — er, 
s. hízelgő; —ing, —ment, 
s. czirógatás, hízelgés. 

Blank (blénk), s. üres utal- 
vány, üres tevéi ; üres szám, 
ii re* sor*, hibancz ; czél- 
tárcsa fehére : adj. fehér, 
sápadt; tiszta; rímetlen; 
megrémült, megzavarodott, 
megdöbbent; v. a. törölni, 
eltörölni, elenyésztem, meg- 
semm isíteni, megszüntetni .; 
zavarba hozni, megdöbben- 
teni. 

Blanket (blénk' et), s. gyapjú 
takaró, flaneltakaró, pok- 
róc:. 

Blare (blér), v. n. bonni, or- 
dít ni : lobogni. 

Blashy (bles'i) , adj. vizes, 
sáros. 

Blaspheme (blészfím'), v. n, 
istenkáromlást tenni; — r, 
s. istenkáromló, \ ember . 

Blasphemous (blész'fímász), 
adj. istenkáromlót be- 

Blasphemy, s. istenkárom- 
lás. 

Blast (blászt, blészt), s. szél- 
roham : trombitahars; vész- 
lehellet ; járványkór , ra- 
gályos léci, döghalál, dög- 
vész : üszög, ragya : v. a. 
elpusitítni : hervasztani : 
megdöbbenteni , rémülésbé 
ejteni: — er, s. pusztító; 
romboló; — ment, >. ra- 
gály. 

Blatter (blét'ter), v. n. bőgni; 
csacsogni; — er, s. csacska. 

36 



Bless 

Blay (blél, s. dévérponty, f< - 
hérki 

Blaze (blez), g. láng, lángsu- 
gár, fénylobogás, lón 
szószele, hir ; c. n. lán- 
golni, fellobogni , lobbanni; 
v. ". elhíresztelni ; minden- 
felé kürtölni; — r, g. kikür- 
tölő. 

Blazon (blézn), g. czimeris- 
meret; czimertudomány ; v. 
a. czimert leinti, magya- 
rázni, festeni, felékesíteni ; 
— ry, g. czimerészet ; — er, 
g. czimerész. 

Blazon, v. a. kikiiríölni ; bo- 
riira derűre dicsérni és ma- 
gasztalni. 

Bleach (blíts), v. a. fehérítni; 
v. n. /elterülni, mei 
redni; — er, g. fehérítő; 
— ery, .s. fehéritőhely. 

Bleak (blík'l, adj. halovány, 
sápadt ; elhagyott, puszta ; 
fagyos; zordon; s. fehér- 
keszeg ; — ness, g. hala- 
ványság , sápadtság; hi- 
degség. 

Blear (blír) , adj. barnít ; 

— eved, adj. tompalátásu, 
csepegőszemű. 

Bleat (blit), v. n. bégetni; s. 
bégetés. 

Bleb (blebb), $. vizbúborék. 

Bleed (blíd), v. a. vért . 
teni, eretvágni, nadályozni, 
köpölyözni; v. n. vérzeni. 

Bleit (blét), adj. félénk, bá- 
tortalan. 

Blemish (blem'is), s. gyalá- 
zat, szégyenfolt; v. a. el- 
rutítni : megbecstt lenítni ; 

— less, adj. mocsoktalan; 

— ment, g. becstélenítés ; 
m eg fertőztetés ; meg - : 
sites. 

Blench (blents), v. n. meg- 
hökkenni, visszariadni; v. 
a. megakadályozni. 

Blend (blend), v. 

verni, összevegyífni ; be- 
mocskolni; vakítni; v. n. 
összevegyülni. 

Bless (bleszsz), v a. áldani, 
dicsérni: megáldani, bol- 
dogítni; üdvözttni'; to — 
one's self at a thin,., pa 
naszolkodni vmi felől; to 



Blessed 

— one's self in a thing, ma- 
gát szerencsésnek tartani 
amely tekintetben ; — me ! 
Lord — me ! Isten ment- 
sen '. God be blessed ! hála 
Istennek ! heaven — him ! 
áldja meg az ég ! 

Bless'ed, part, and adj. meg- 
áldott , hol, Ina, üdvözült; 
the king of — memory, a 
boldog emlékezetű király; 
the —virgin, a boldogságos 
szűz : I never was — with 
the sight of her, soha sem 
volt szerencsém üt látni; 
he is — with a good mem- 
ory , nagy emlékező te- 
hetséggel hír; — ly, adv. 
boldogul : — ness, s. boldog- 
ság, üdvösség. 

Bless'ing, s. oldás, szerencse, 
boldogság. 

Blight (Ideit), s. ragya : v. a. 
ra a i/ásít ni ,elpusztítni, meg- 
rontani, tönkre tenni; — y, 
adj. ragyaütatt. 

Blight'ed, adj. ragyaütött : 
i Ipusztult; romlott ; —ness, 
s. ragyaütöttség ; romlott- 
ság. 

Blind (bleind), adj. rak; he 
is — of one eye, félszemére 
vak ; he is — to the foibles 
i if his wife , feleségének 
gyengeségeit win vesziész- 
re : if we were not — of 
the future, ha a jöven löt 
tudnók : a — alley, oak 
utcza, térj meg utcza ; — 
beetle, s. cserebogár; — 
closet, s. ablaktalan mel- 
lékszoba ; —gut, s. vakbél; 

— man's buff. 8. szembe 
kötösdi, húnyóska (játék); 

— atory, s. dajkarege; — , 
8. görfüggöny. 

Blind, v. a. megvakítni, sze- 
me világát elvenni ;elámit- 
ii i : zavarba hozni ; söté- 
i'itni. 

Blindly, adr. rahniiln. 

Blind'ness, s. vakság, tudat- 
lanság. 

Blind'fold, adj. ami adr. vak- 
tában, behunyt szt mmel ; v. 
a. szemet bekötni. 

Blink (blink), v. n. pislogni, 
pi lógatni ; fényleni ; 



Bliss 

s : emp illa n tás,p islogás; pis- 
logó fény. 

Bliss (hliszsz), s. boldogság ; 
üdvösség; gyönyör; —fői, 
adj. boldog ; gyöjvyörteljes; 
—fulness, 8. boldogság; 
—less, adj. boldogtalan. 

Blissom (blisz'szám), v. n. 
rühetni, koslatni\ bagzani. 

Blister (bíisz'ter), 8. hólyag; 
küteg; hólyaghúzó, hó- 
lyagtapasz : v. a. hólyag- 
húzót alkalmazni; r. n. 
megtelni hólyagokkal. 

Blithe (bleithl, adj. vidám ; 
élénk; — ly, adv. vidámul, 
élénken; —ness, — fulness, 

— someness , s, vidorság, 
rid ímság, élénkség. 

Bloaeh (bloots), s. pattanás, 
persenés. 

Bloat (bloot), adj. duzma, 
pőtyögős; v. a. felduzzasz- 
tani; v. re. felpuffadni, fel- 
duzzadni; —ed, part. and 
adj. puffadt, duzzadt, da- 
gályos ; — edness, s. puf- 
fadtság, duzzadtság. 

BÍobber (blab'ber), s. vizbu- 
borék ; —lip, s. vastag, duz- 
zadt ajak. 

Block (blakk), s. tuskó, tu- 
saik . törzsök ; kalapsám , 
minta/a : v. a. bekerítni : 
elzárni (p. torlaszokkal I ; 
to — up a passage, az utat 
elzárni. 

Blockade (blakked') , s. zár- 
lat, ostromzár; v. a. os- 
tromzár alá fogni. 

Blockhead (blakk'hed),8. ka- 
masz, golyhó, fajankó. 

Blockhouse (blakk'háuszh s. 
tuskókból épült ház ; fa- 
erőd, ágyuház, védház. 

Block'; sli, adj. nehézkes, buta; 
— ness, 8. butaság. 

Blood (blád), 8. vér ; vérro- 
konság, származás ; to Btop 
tlie — , elállítni a vért ; my 

— was ap, feVboszankod- 
tani, felhevültem ; a prince 
df—, királyi vérből szár- 
mazó herczeg ; cold — , in- 
dulatlanság ; —flower, s. 
vérnye; —hound, s. véreb; 
—tea, adj. vérpiros; shed, 
8, vérontás ; - Bhot , adj. 

37 



Blue 

vérrel elfutott : - stained, 
adj. vérfoltos, vérrel fertő- 
zött ; — thirsty, adj. vér- 
szomjas : — Vessel, 8. 'V. 

Blood'y, adj. véres ; vérszom- 
jas, kegyetlen; vérrel fer- 
vj,-.:.tt i n. i i rr: : ft : jc ni 

Bloody-flux (— fláksz), 8. n'r- 
has. 

Bloom (blúm), v. n. virágza- 
ni; s. virágzás, virág ; — y, 
adj. virágos. 

Blossom (blasz'szam), 8. vi- 
ráglevél, virág ; v. re. vi- 
rágozni. 

Blot (blatt), s. mocsokfténta- 
folt : szégyenfolt ; v. a. be- 
mocskolni, hi'tr utazni; iiii/ij- 
becstelenítni : to —out, ki- 
törölni, eltörölni ; — , r. n. 
the paper blots, a papiros 
itat. ros. 

Blotting-paper, s. itató papi- 

Blow (bloo), V. a. and n. 
irr. (blew [blii , blown 
[bloon] ), fújni, lengeni, 
/ //. hu. tilit •/;;.' ■ fi I .//'.■ 
rálehel n i; kih í res ítélni ;the 
wind blows, fúj a szél : to 

— over, megszűnni, elmúlni, 
onulni : to — up, fel- 

' Ijr.i lilrcpiiint fi Ircptt- 
ni, légbe röpítni ; to — up 
a mine, földaknát felvet- 
tetni ; to — ap a rock, szik- 
lát szétvettetni; to— one 
up, jól lehordani vkit ; to 

— in, belefújni ; to — out, 
kifújni, eloltani \ p. gyer- 
tyát); to — the trumpet, 
trombitát fújni, trombitál- 
ni : to — an alarm, fel- 
riasztani, ijeszteni, nyug- 
talauítni : to — one's nose, 
orrát kifújni. 

Blow'er, s.fúvó. 

Blow-pipe( -peip), 8. fúvócső. 

Blowth, 8. v. Blossom. 

Blowzy (blaa'zi), adj. piros- 
pozsgás. 

Blub (blab), v. re. feldagadni. 

Blub'ber, 8. halzsir ; r. n. sír- 
ni ; v. a. felpuffasztani. 

Bludgeon (blad'szan), s. bun- 
kos bot, furkós bot. 

Blue (bljú), adj. kék : ■-'. kék- 
szín : v. a. kékítni , kékre 
festeni. 






Bluff 

Bluff (bláff). (alj. durva, go-, 
romba, ht ves ; s. durvaság, 
hevesség, darabosság. 

Bluish (blju'ia), adj. kékes ; 
— nt ss, .--. kékesszín. 

Blunder (Wander*, s. botlás, 
hiba, tévedés, kontárság; 
v. >i. hibát elkövetni, té- 
vedni, kontárkodni; — er, 
s. kontár, oktondi; — ing, 
8. kontárkodás ; hibásság. 

Blund'erbuss (— basz),s. két- 
csövű puska. 

Bluut (blánnt), adj. tompa: 
baia, otromba, durva : v. a. 
tompít n i : — ness , s. tom- 
paság : butaság, nyerseség. 

Blur (blör) , .x. szenny, folt : 
v. a. beszennyezni; kitö- 
rölni. 

Blurt (blört), v. a. to — out, 
kitálalni, gondatlanul vmit 
kifecsegni, vmit szóján ki- 
szalasztani. 

Blush (bláss), v. n. pirulni, 
elpirulni; elszégyenlenima- 
gát : to — at a thing, vmin 
elpirulni, vmit szégyenleni; 
— , v. a. megpiritni; — , s. 
pír, arczpirulás. 

Blush'less, adj. szemérmet- 
len : szemtelen. 

Bluster (blász'ter), v. n. zúg- 
ni, zajogni: üvölteni; pöf- 
feszkedni, kérkedni; to — 
at a thiug, vmin boszon- 
kodni, dühösködni; — er, s. 
kérkedő, szájaskodó, fitog- 
tató; — ing, adj. zajgó, lár- 
mázó ; s. zajgás, kiáltozás; 
— ous, adj. lármás, zajos. 

Bo (bo), int. pű .' beh ! he 
canuot say — to a goose, 
nyúlszivü ember ő. 

Boa (bo'é) , s. óriáskígyó, 
óriás zuzár. 

Boar (boor), s. kandisznó; 
vadkan : — ishly, adv. disz- 
nóól. 

Board (boord), s. deszka: 
tábla : asztal: lemez, lemez- 
papir : tanács-ülés; igaz- 
gatási tanács : tartás, éle- 
lem, koszt: hajó párkánya 
v. széle : to be ou — , a ha- 
jón lenni: to go ou — a 
ship, hajóra szállani, ha- 
jóba menni ; to put out to 



Board 

— ,élelemrt kosztba > adni: 
a Bide — of a tub, donga ; 
a bed of boards, fékpad, 
deszkaágy, lócza; a chess 

— , sakktábla ; — wages, 
s. pl. asztalpénz : — of 
trade, s. kereskedelmi mi- 
nisterium. 

Board, v. a. deszkázni, pal- 
iózni; hajót csáklyázni; 
kosztba adni; kosztban tar- 
tani : megszálítni, megtá- 
madni, v. n. kosztban len- 
ni, étkezni ; — er, s. étbérlő, 
kos-jos: — ing, s. deszká- 
zás, paliázás: ételhl tar- 
tás : kosztolás. 

Boarding-house , s. magán- 
vendéglő! 

Boast (booszt) , v. ;í. dicse- 
kedni : kérkedni : to— of 
something, vmivel dicse- 
kedni: — , v.a. magasztalni, 
fitogatni; — , s. kérkedés, 
dicsekedés : dics, dicsőség ; 
— er, .?. kérkedő; — * fül, 
adj.fitogató, kérkedékeny ; 
—ing, s. kérkedés, hetven- 
kedés : — ingly, adv. nto- 
gatva, kérkedőleg. 

Boat (boot), s. naszád, hajó; 
steam — , .«. gőzhajó ; pas- 
sage — , s. postahajó ; ship 
— , s. sajka; fény — , s. 
komp ; — swain, s. főhajós. 

Bob (bah), v. n. fityegni, 
lógni: horgászni; v. a. 
kurtítni, elvágni : megérin- 
teni : megverni : rászedni; 
s. fityegő, függelék; lógony- 
lenese ; versismétlet, ismét- 
Icsor ; bs'k&Si í\ ::tés I I eo : 

— royal, s. borókapálinka; 

— stay, s. előárbocztetö ( a 
tengeri hajón ). 

Bob-taü (—tél), s. kusza : ri- 
ma ; tag-rag and — , tömeg, 
nép alja , nép söpredéke, 
rongy és ringyó. 

Bobbin (bab'bin), s. orsó, 
csipkeverő cséve; csipke- 
fonal ; — 'work s. csipke- 
mű. 

Bobbish (babljis), adj. csi- 
nos, félezif rázott. 

Bode (bood), v.a. and n. előre 
jelenteni : —ment, s. előjel. 

Bodge (bodzs), s. férczel- 

38 



Bold 

meny ; pótszó; v. n. fenn- 
akadni; hátrálni. 

Bodice ( bad'disz ), s. mél- 
lényke ; vállfűző ;füzöváll; 
derék ( ruháé \. 

Bod'iless, a<lj. testetlen. 

Bod'ily, adj. testi ; valósá- 
gos ; adv. testileg. 

Bod'kin, s. fiizőtii ; ár. 

Body (bad'di), .s. test ; derék: 
ember, szeméig: testület: 
főrész : fősereg; anyagzat ; 
a dead — , holttest, hulla, 
tetem, dög; a wise—, böla 
ember : a busy — , siirgel- 
meskeilő szeméig: sürgő 
forgó ember; fondorkodó - 
nő : a writ to apprehend 
the — , elfogatási parancs • 
every — , mindenki ; no — , 
senki; some — , valaki: 
any — , akárki, valaki, 
mindenki ; the — of a tree, 
faderék; — of a church, 
(ép. i hajó, középtér ; the 
politic — , államtest, ország- 
test ; — clothes, 8. pl. ló- 
takaró; — guards, •?. pl. 
testőrség; — , v.a. alakítvi. 

Bog (bagg), s. mocsár, fertő, 
posvány. 

Boggle (bag'gl), v. n. meg- 
hökkenni , tétovázni ,hátrál- 
ni ; — r, s. tétovázó, félénk, 
késedelmező. 

Boggy (bag'gl), adj. mocsa- 
ra*, lápos. 

Bogg-trotter, s. láposföld la- 
kosa. 

Bohea (bohí'), s. fekete théa. 

Boil (bail), s. kelés, fékéig, 
vérkelés. 

Boil, 17. n. forrni, főni : my 
blood boils within me, forr 
a vér ereimben: — . V. <•■ 
főzni, megfőzni, forralni : 
boiled meat,/ó'íí hus;—sxj, 
s. sófőzés ; — er, *. üst, kat- 
lan : —ing, adj. forró, s. 
forrás, fövés. 

Boisterous (bajsz'terá'?z),rt(7 / : . 
zajos, viharos; lármás, he- 
ves : — ness , s. zajosság, 
vihar, lárma. 

Bolary (bo'léri), adj. agyag- 
nem a. 

Bold (bold), adj. hátai 
rész : too — , vakmerő : tu 



Bol e 

make — , ( vagy / to be — , 
bátorkodni ; I was so — as 
to say, that etc., bátor vol- 
tam azt mondani, hogystb.; 
— faced, adj. orezátlan ; 
— uess , s. merészség, or- 
czátlanság; bátorság; bi- 
zalom: — ly, adv. bátran, 
rettenthetetlenül. 

Bole (bob, s. pöcsétföld ; fa- 
törzs : pipa. 

Boll (ball), .--. becző, maghü- 
vely : v. n. magba indulni, 
magba menni. 

Bolster (bol'szter) , s. pár- 
na, vánkos, derekalj , fő- 
alj : összehajtogatott ruha 
(sebre ) : v.a. vánkosra fek- 
tetni; összehajtogatott ru- 
hát sebre kötni; — er, s. or- 
gazda. 

Bolt (bolt),s. nyílvessző, nyíl: 
mennykő; ret?*:, zár, bi- 
lincs : to stand — upright, 
állani mint a bálvány; to 
shoot the — , rátolni a 
reteszt. 

Bolt, v. a. elreteszelni, elzá- 
rolni; megszitálni : felhaj- 
tani i vadat i : megvizsgál- 
ni, megfontolni; v. n. to — 
into, berohanni; to —out, 
kirontani. 

Bolt'er, 8. lisztes zacskó ( ma- 
lomban ; pitlik ; szita. 

Bolt'head, s, lombik. 

Bum (hamm), s. amerikai 
kigyófaj. 

Bomb (bámni), 8. roncsa, 
bomba; dördülés, durrogás; 
—ketch, — vessel, s. mozeár- 
galóta ; — proof, adj. ron- 
csaállá : — , v. n. dördülni, 
dörögni. 

Bombard (bam'bard), v. a. 
bombázni ; — ier,#. rum-sár, 
bombavető , bombalövész ; 
— ment. >. bombázás. 

Bombasin (bámbéezín') , s. 
gyászt töve:. 

Bombast (bám'bészt), s. gya- 
pozásra való szövet 
dagály . bet, téddagály. 

Bombilation(bámbilé'san), 8. 
dörgés, ropogás, durrogás. 

Bona-fide (bo'né-fei'di), adj. 
i !:/' rm ■ adi i kis e- 
müleg. 



Bond. 

Bond (band), 8. kötelék : kö- 
tél; bilincs; rab-ipa; kö- 
telezvény : írásbeli lekötés; 
adóslevél ; to enter into a 
— , írásban lekötelezni ma- 
iját : —man, — s-man, s. 
rabszolga ; kezes ; —age, s. 
rabszolgaság; kötelezettség. 

Bone (boon), 8. csont; — of 
a fish, halszálka, halcsont; 
—, v. a. csontot, szálkát ki- 
szedni. 

Boneless (bon'Iesz) , adj. 
csontnélküli. 

Bonification (bannifikésán), 
s. kárpótlás, kártérítés. 

Bonify (ban'nifei), v. a. meg- 
térítni, kipótolni. 

Bonfire (ban'feir), s. öröm- 
tűz. 

Bonnet (ban'net), s. nőkalap; 
mellékvitorla. 

Bonnibei (ban'nibel), s. csi- 
nos leányka. 

Bonny (bau'ni), adj. vidor, 
csinos, kedves. 

Bonus (bon'ász), s. kivált- 
ságdij. 

Bony (boo'ni), adj. csontos. 

Booby (bú'bi), s. kamasz, fa- 
jankó. 

Book (buk), 8. kiáii/ v : — ac- 
count, könyvszámvitel; — 
of accounts, számtartó- 
hcnyv; — binder, s. hcnyv- 
k : '<t>"> ; -case, 8. könyvszek- 
rény ; — keeping, s. könyv- 
vezetés, — keeper, s. könyv- 
tő ; — seller, s. könyv- 
árus;—8ta,nd,8.könyvpolcz; 
—trade, 8. könyvkereske- 
dés ; — , v. ". könyvbe írni, 
könyvbe jegyezni. 

Boom (búm), •-•. révzár, ke- 
resztrúd, sorompó; v. n. 
teli vitorlákkal liajózni. 

Boon (bún), 8. jótét, kegy- 
ajándék, adomány : grant 
me that — , legyen irán- 
tam azon kegygyei} — , a ". 
kegyes, jóságos; derült, Vi- 
dor. 

Boor (búr), s. paraszt, fa- 
ragatlan ember; — isii, 
adj. parasztos, faragatlan; 
— isnness, s. otrombaság, 
faragatlanság. 

Boot (bút), S. martalél;, ha- 

39 



Borrow 

szón, nyereség, előny; to — , 
azonfelül; it is no — , hiába, 
hasztalan ; — , v. a. hasz- 
nálni, hasznot hajtani: 
megajándékozni, gazdagít- 
ni : what boots it us:' mit 
használ a: mi nvkii.uk ' 
—less, adj. előny telen,hasz- 
not nem ígérő, sikeretlen. 

Boot, .s. csizma ; to put on 
the boots, a csíztmi: fel- 
húzni; to pull off the 1 mots, 
a csizmát leltázni: —hook-., 
s. pl. csizmahuzók : —jack. 
s. szolgafa, fajankó ; —top, 
s. csizma feje. 

Booty (bú'ti), 8. zsákmány 
martalék, préda. 

Bopeep (bo'píp) , s. bújosdi 
l játék ) . 

Borachio (baréts'io), s. rugó 
mézga ; bortömlő : iszákos. 

Borage (bár'ids), .s. borágó. 

Borax (bo'réksz), s. bóris. 

Bordel, s. v. Brothel. 

Border (bar/der), 8. szegély, 
szegély zet ; szél, határszél; 
v. a. beszegni, paszomány- 
nyal borítani: határt vetni; 
v. n. határosnak lenni .- 
■•, x. határszéli lakos. 

Bordűré (bar'dár), s. szegély- 
zet. 

Bore (boor), v. a. fúrni, ki- 
fúrni, átfúrni; untatni s. 
fúrüyuk ; the — of a gun. 
csőüregkör. 

Bore, s. untató ember : v.a. 
untatni. 

Boreas (boor'iész), .»•. éjszaki 
szél. 

Borer (boor 'ír), s.furó. 

Born (boorn), part, and adj. 
született; new—, újonnan 
született. 

Borne (boorn), part, and adj. 
vi.<elt. hordott : elviselt. 

Borough (bar'rol, s. mezővá- 
ros; várhübér; rotten—, 
hanyatlásban lévő I 
város. 

Borrow s. v. Borougb. 

Barrow (bar'ro), v. a. kölcsön 
venni; to — money of 
Minn- one, vkitölpén 
csőn venni : -er . ■-. 1 I 
csőn vevő : -ing, t. !■ : 
vétel. 



Borsholder 

Borsholder (baxsz'holder), s. 
gi elöljáró. 
ge (baszk'édzs), -. 
daj, cserje ; liget. 
Bosky (baszk'i), adj. boleros, 

cserjés. 
Bosom (bu'zám), s. kebel; 
mell : öftöl ; child of my 
— , kedvencz gyermekem ; 

— sin, kedvenczbün; — , p. 
í/. titokban tartani. 

basz), s. piíp ; pityke; 
dombor; —age, s. kőnyula- 
dék; domború faldiszít- 
mény ; poczkő; —ed, adj. 
domborított : — y, adj. p«'- 
7/us, domború, pitykés. 

Botanic (botén'ik), — al, adj. 
fűvészeti, növénytani. 

Botanist (bat'téniszt), s.fll- 
vész, növényész. 

Botany (batfténi); s.fűvészet, 
növénytan; dried — , szá- 
ntott növények. 

Botch (bats), s. kelés; folt, 
czafat; toldás-f oldás ; v. a. 
toldozni- foldozni; elkontár- 
kodni; — er, s. foltozó; 
kontár; — ery, s. férczmü; 
kontárság ; — y, adj. fol- 
tos ; kelevény es. 

Both (both), pron. mind a 
kettő, mindkettő, mindkét, 
mindketten ; ép ugy mint 
. . . : mind . . . mind ; from 

— sides, mind a két felöl, 
mind a két részről : — you 
and I, mind ön, mind én ; 
a man — generous and 
just, szint-oly nemeslelkü 
mint igazságos ember. 

Bother (bath'er), s. vesződ- 
ség; kellemetlenség, bo<:an- 
kodás; v. a. háborgatni, 
zaklatni, terhére esni. 

Bottle ibat'tl), g. palaezk, 
üveg; köteg, csomag; v. a. 
palaezkba, üvegbe tölteni ; 

— flower, s. búzavirág, 
imola. 

Bottom (baftam), .?. fenék, 
alj; hajófenék, hajó : ind- 
ok, alap-ok: iilet . alfél; 
üledék : gombolyag ; — of 
a valley, völgy fenék ; to 
get to the — of a thing, 
tininek gyökerére jutni , 
vminek végére járni, vmi- 



Bottoniles 

nek csínját feltalálni; he 
is at the — of this concern, 
ö indította e dolgot és 6 
tartja folyamatban ; he 
got it on his —,jól megsu- 
prálták. 

Bot'tomles, adj. feneketlen. 

Bot'tomry, s. hajózálog. 

Bond (baud), s. zsuzsok. 

Bouge (budzs), s. daganat ; v. 
n. dagadni. 

Bough (bán), s. fa-ág. 

Bought (baat), part, and adj. 
megvásárlóit, megvett. 

Bounce (báunsz), v. n. sii- 
rögni-forogui ; ugrándozni; 
pattanni <-ra, -re), ütődni 
(-ba, -bej; kérkedni; s. 
roppanás; kérkedés. 

Bound (báund), í. határ, ha- 
társzél, vég; to set bounds 
to a thing, vmely dolognak 
határt vetni; to keep with- 
in bounds , önhatárában 
maradni, magát mérsékel- 
ni; — , r. n. határt szabni ; 
— , v. n. to — upon, hatá- 
rosnak lenni -val, -vei. 

Bound, pa rt. and adj. meg- 
kötött; lelánezolt ; leköte- 
lezett ; — in gratitude , 
hálára kötelezett ; to be — 
apprentice to a trade, inas- 
nak adatni vmely üzletbe ; 
we are — to London, mink 
Londonba utazunk. 

Boundless, adj. határtalan, 
korlátlan. 

Bounteous,Bountiful(báunt- 
sász, báun'tiful), adj. jó- 
tékony, bőkezű. 

Boun'teousness, Boim'tifvú- 
ness, s. jótékonyság, bőke- 
zűség. 

Boun'ty, s. jótékonyság, jó- 
ság, kegyelmesség; dij. 

Boucpiet (bu'ke), .<. bokréta. 

Bourd (bórd), s. tréfa ; v. n. 
tréfálni ; — er, s. tréfás em- 
ber; — inglv , adv. tréfá- 
ból. 

Bourgeon (bör'dsán), v. n. 
csírázni, rügyezni, bim- 
bózni. 

Bourn (born), .5. határ; zá- 
porpaták, vadzuhony. 

Bouse (biiz), í;. ni részeges- 
kedni ; dőzsölni. 

40 



Brabble 

Boüsy (búz'i), adj.dözs; it- 
tas. 
Bout (bánt), 8. ütés, csapás; 

íz : for ithis — , most az 
egyszer : do it all at one — , 
tegye meg egy huzamban, 
egy ízben ; to have a — to- 
gether, összeverekedn i. 

Boutade (butéd'), s. szeszély. 

Bow (báu, bau), v. a. haj- 
tani, meghajtani, meghuj- 
lítni ; to — the knees, tér- 
det hajtani;—, v.n. hajolni, 
hajlani ; to — to some one, 
meghajlani vki előtt. 

Bow, s. kézíj ; bók, J óhajtás ,- 
görbület, hajlós; — of a 
ship, hajó eleje; — of a 
violin, hegedüvonó; — man, 
s. íjász ; — shot, 8. nyillö- 
vés ; — window, s. íves ab- 
lak ; — sprit, 8. elöárbocz. 

Bowel (báu'el, haul), v. a. 
beleket kivenni. 

Bowels, s.pl. belek; szánako- 
kozás; to have no — s, ér- 
zéketlennek lenni. 

Bow'elless, adj. érzéketlen. 

Bow'er, s. levelesszín, lugas; 
árboczkas; tango: v. n. 
tanyázni; — y, adj. lom- 
bos, árnyékos. 

Bowge (báudzs), v. a. átférni. 

Bowie-knife (bao'i-neif), s. 
hosszú s széles kés,amerikai 
gyilok. 

Bowl (bool, baol), s. teke; me- 
dencze, szélke ; — , v. 11. kil- 
pozni. 

Bowl'ing, s. tekézés, kúpozás, 
kópjóiték ; — green, s. kúp- 
hely, tekézöpálya. 

Box (baksz), s. szelencze ; 
katulya ; páholy ; pusz- 
páng; pof , pof onütés;sirong 
— , s. pénzesláda j to give 
one a — on the ear, vkit 
pofonütni. 

Box, v. n. öklészkedni ; — er, 
s. öklész ; — ing, *•. "<köl via- 
dal. 

Hox'en,adj.puszpánghálvaló. 

Boy (baaj), •«. fiu, figyelmek, 
suhanc z ; —hood, s. gyer- 
mekkor; — ish, adj. gyer- 
mekes. 

Brabble (bréb'bl), v. n. <■-<'- 
vódni ; — r, s. czivódó. 



Brace 

Brace(bresz), v. a. összefűzni, 
összekötni ; belekapcsolni ; 
s k islSl , ■••■*//; 7 kapocs 
kapocsfa,kapocsvtís. foglár; 
pár; a — of pheasants, 
egy fáczánjércze s egy fá- 
czánkakas. 

Bracelet (brész'let), .?. kar- 
perecz. 

Bracer (bre'szer), s. öv, de- 
rékszorító. 

Brack (bréck) s. rés, hézag ; 
törés, só; v. a. besózni; 
— ish, adj. sós. 

Bracket (brék'kit), s. leess; 
rekesz, rekeszjel; v. a. zár- 
jel közé tenni, zűrjeibe fog- 
lalni. 

Brad (bred), g. foglalószeg, 
léczszeg. 'zabla. 

Bradoon (brSdún'), g. csikó- 

Brag (brég), r. «. kérkedni; 

— ^art, — gadocio, s. feér- 
fcédő ; — , — ging, s. kérke- 
dés. 

Braid (bred), s. szegélysza- 
lag ; vállkötő ; fonat, haj- 
fonat; v. a. fonni; szőni; 
a, Íj. ravasz, csempes. 

Brain (hren),g. agy, agyvelő; 
■'■'. : his brains are crack- 
ed, kificzamodott az esze; 
Xu blow one's brains ont, 
vkitfőbe lőni ; — ish, adj. 
heves, indulatos; — sick, 

adj. örült , táboll/, Ifit ; 

—less, adj. agyatlan, os- 
toba. 

Brake (brék), s. haraszt, csip- 
kebokor; lentilá ; zabla; 
dörzsfék ; v. a. tilolni. 

Braky (bré'ki), adj. tüskés. 

Bramble (brénVbl), s. szeder 
rje. 

Bran (hrén),g. korpa; — new, 
adj. újdonúj. 

Branch (brants, bréni 
ág ; folyamág ; ivadék , 
sarjadék ; szak, szakma, 
kereskedési ág ; boltéi; <'. 
n. áaasodni. 

Branched (brándst), adj. 
ágai ; a ■ - candlestick, ka- 
ros gyertyatartó. 

Brand/]- ss, adj.ágatlan, ko- 

Branchline { - lein), s. mel- 
\( kvasút. 



Branchy 

Branch'y, adj. ágdús. 

Brand (brénd) , s. üszök; 
mennykő ; bélyeg ; kard ; 
—iron, .-■. bélyegző vas ; vas- 
macska ' tűzhelyen , ; v. a. 
megbélyegezni. 

Brand'ish, v. a. hadarászni; 
vagdalózni; to — the swi írd, 
ka rddal hada rász ni. 

Brandle (brén'dl), v. n. tán- 
torogni. 

Brandling, s. orsónya, bél- 
giliszta. 

Brandy (brén'di), s. pálinka. 

Brangle (brén'gl), s. czivó- 
dás, v. n. czivódni; — r, s. 
czivódó. 

Brauk (brénk), s. tatárka. 

Brasier (bré'sör), ■-. sárga- 
rézműves : szénserpenyő. 

Brasil (brézil), s. berzsenfa. 

Brass (brász), s. sárgaréz, 
horgréz ; red — , veres réz : 
a — kettle, rézüst ; — mo- 
ney , rézpénz , verespénz ; 
—wire, rézsodrony ; — y, 
adj. rézből való ; arczátlan. 

Brat (brétt), s. fattyú, kö- 
lyök. 

Bravado (bréve'da), s. két- 
kedés, daczolás. 

Brave (brév), adj. derék, bá- 
tor, merész, becsületes; s. 
merész ember ; vasgyúró ; 
— ry, .v. vitéziéi/, kérkedés. 

Brave, v.a. kihívni; daczol- 

lii ; nekiállani, nekimenni ; 

he dared to — me, relém 
merészelt daczolni; to — a 
danger, a veszedelemmel 
daczolni. 

Bra'vo, s. bérgyilkos. 

Bravura (brévjuré), •<. re- 
meklet ; deréklődal. 

Brawl (braal), r. n. cziva- 
kodni, lármázni, veszeked- 
ni.; s. Veszekedés, lárma; 

—ex, 8. veszekedő, czivako- 

da', lármázó. 

Brawn (braan),«. vaddisznó, 

vaddisznóhús; hdsos test- 

: izmosság, erő ; —ed, 

adj. izmos ; — er, •'••. hízott 

--•,• — y, adj. izmos, ide- 

. ■ rős. 

.n. orditni mint 

amár I, /■ iábálni : v. a. 

porrá a i .ni ; g. 

11 



Break 

szamár- ordítás; kiáltás, 

zaj ; — er, •-•. ordító, kiáltó; 
festéktörő. 

Braze (brez), v. a. forrasz- 
tani, edzeni. 

Brazen (bré'zn), adj. rézből 
való, érczből való ; — fa- 
ced, adj. szemtélen. 

Brazier, s. r. Brasier. 

Breach (bríts), g. törég ; meg- 
gés : rés, rohamrés ; hé- 
zag, szakadék : — of peace, 
béketörés ; to make a — in 
a. wall, rohamrést lőni; — of 
proru: se, szós :er/és. 

Bread (bredb, s. kenyér; to 
get one's — , kenyerét ke- 
resni; it is no — and but- 
ter of mine, az nem tarto- 
zik reám, a; engem nem 
illet. 

Breadtb (bredth),«. szélesség. 

Break (brék), v. a. irr. (broke 
[brökj, broken du-o'kn" i. 
törni, megtörni, össze- v. 
ketté tömi, szegni; félbe- 
szakasztani ; megszeliditni, 
fékezni; tönkre juttatni; 
to — a tumbler, poharat 
törni; to — one's neck, 
■iiikát törni ; to — hemp, 
kendert törni; to — open 
a di mr, ajtót betörni; to 

— off one's work, abban 
hagyni a munkát : to — an 
ill habit, rósz szokást el- 
hagyni : t<> — silence, fél- 
beszakasztania hallgatást; 
to — one's mind to some- 
body, szivét kitárni vki 
előtt ; to — one's oath, eg- 
küjét megszegni ; to — a 
horse, lovat idomítni; to 

— one's brains about a 
thiuK. fejét törni vmin : to 

— up a meeting, gyűlést 

latni; — , v.n. irr. törni, 
töredezni, szakadni; osz- 
lani, eloszlani; hasadni; 
pitymallani ; tönkre jutni; 
the ice breaks, szakad a 
jég ; my heart breaks, meg- 
hasad a szivem ; to - with 

. vkivel szakítani : the 
day breaks, hajnallik ; he 
will — in a little while, 
megbukik nemsokára ; to 

— out, fakadni, támadni. 



Break 

kirontani: to — out into 
tears, sírásra fakadni; to 

— out into laughter, ka- 
asagásra fakadni ; the fire 
broke out at my house, 
ic >'n házamban támadt a 
tűz ; when the war broke 
out . mikor <i háború ki- 
ütött; the river breaks out, 
kiárad a folyam : to — 
through all difficulties, 
minden akadályokat meg- 
győzni; to — m, betörni, 
lerontani: to — in upon 
the enemy, nekirohanni az 
ellenségnek ; to — up. in- 
dulni : megszűnni; let us 

— off. hagyjunk fél vele .' 
Break, s. törés, szeges : rés, 

hézag ; félbeszakadás, fél- 
izakasztás; bukás, buk- 
tatás : pitymaüat ; szünet ; 
vonás . s itiijéí k >ti nal 
ködjei : térzö ; kerékkötő ; 

— of day, viradás, napvi- 
radta ; a — up of school, 
iskolaszünet. 

Breakable, adj. töredékem/. 

Break'age, s. kárbatudás (el- 
tart holmiért/: leengedés. 

Break 'er , g. törő , jégtörő : 
lovász, idomár ; hullámtörő 
aát. 

Break'fast (—feszt), s. fölös- 
tök, reggeli; v. n. regge- 
li. :m fúlcSÜ hllll 

Breast (breszt), .5. mell ; emlő, 
csecs: kebel: szív; hajó- 
oldal: v. a. szembe állani 
vkivel; — high, adj. szügy ig 
érő ; — plate , s. mell vas: 
— work, s. mellvéd. 

Breasted, adj. melles ; broad 
— , adj. széles mellű. 

Breath (breth), s. lehelet, lé- 
lekzet : szellő : I am out of 
— , nem tudok lélekzeni : 
to let a horse take — , a 
lovat kifuvatni, to the last 
— , utolsó leheletig. 

Breathe ibríth), v. n. lélek- 
zeni, lehelni, lélekzetet ven- 
ni : as long as I — , míg 
csak lélekzem, míg élek : 
to — after something, vá- 
gyakozni vmire : — , v. a. 
lehelni: to — a pure air, 
tiszta levegőt szívni ; to — 



Breathing 

vengeance, boszút forralni; 
to — one*s last, lelkét ki- 
adni. 

Breath'ing, s. lehelés, lélek- 
zés. 

Breathless (brethlesz), adj. 
lélekszakadt; halálcsendes. 

Bred (bred), part, and adj. 
nemzett, nevelt : beleoltott, 
beniermett, vele született; 
thorough — , adj. telivér. 

Breech (bríts), s. hátulsó 
rész, far. 

Breeches, s.pl. nadrág; there 
is no thriving, where the 
wife wears the breeches, 
roszulfoly a dolog, hol az 
asszony viseli a gatyát. 

Breed (hríd), v. a. and a. irr. 
(bred, bred), nemzeni; 
szülni; fiadzani; költeni, 
kikölteni ; tenyészni, te- 
nyészteni; fajzani ; ne- 
velni, felnevelni, képezni ; 
keletkezni , származni; to 
— teeth, fogadzami; to — 
cattle, marhát tenyészteni; 
to — discord, viszálkodást 
okozni ; to — worms, meg- 
fér, esedni : she was breed- 
ing at that time , akkor 
teherben járt : he was bred 
a scholar, öt iskoláztatták. 

Breed,-?. iaj t-iizai f.ltes; 
származás, nemzetség. 

Breeder, s. nemző ; tenyésztő; 
nevelő; she is a good—, 
sok gyermeket szül. 

Breeding,*, nemzés; tenyész- 
tés ; nevelés, oktatás; a 
man of good — , müveit, 
udvarias ember. 

Breeze (bríz),8. szellő: —less, 
adj. szélcsendé-. 

Breezy, adj. szellős. 

Brerne (brírn), adj. szigorú; 
kegyetlen. 

Brethren (bredh'ien), s. pl. 
atyának, testvérek 'bibi.). 

Brevet (bri'vet), s. kinevező- 
levél. 

Breviary (brí'viéri), s. zsolos- 
máskönyv; rom. kath. pa- 
pok imakönyve : kivonat. 

Breviate, v. Abbreviate. 

Brevity (brev'iti), s. rövid- 
ség. 

Brew (bru), v. a. sert főzni; 

42 



Brief 

vegyíteni ; to — wine, bort 
h amisít ni : — , g. • 
főzet; —age, 6. főzet ; ve- 
gyitek, ital; — er, 8. ser- 
főző; — ery, -s. serfőzőhíz. 

Briar, s. v. Brier. 

Bribable (breib'ébl), adj. meg- 
vesztegethető. 

Bribe (breib), s. vesztegető 
ajándék ; — , v. a. megvesz- 
tegetni. 

Brib'er, s. megvesztegető. 

Brib'ery, g, megvesztegetés. 

Brick (brikkh g. tégla; szi- 
lárd 'elemű jiu ; a — loaf, 
téglaalaku kenyér; —hat, 
s. tégladarab ; — bur- 
ner, g, téglaégető ; — clay, 
s. vályogföld, vastartalmú 
agyagföld; — dust, s. 
téglapor; — earth, .s. vá- 
lyogmór; — kiln, s. tégla- 
égető kemencze ; — layer. 
s. kőműves: — work, g. 
téglafal, téglamii : —, v. n. 
téglával építeni, téglafalat 
rakni. [kény. 

Brickie (brikTd), .s. t 

Bridal (brei'dél), adj. me- 
nyekzöi ; s. menyékzö, nász; 

— song , -s. nászdal ; — 
dress , s. nászruha . — 
wreath, s. menyasszonyi 
koszorú. 

Bride(breid), .s. menyasszony: 
—bed, g. menyegzői ágy : 
— cake, s. nászkalács; — 
groom , s. vőlegény : — 
maid, g. nászoló leány : 
— man, s. vőfély : — warn, 
.?. nászajándék. 

Bridewell (breid'well), s. fé- 
ny itöház Londonban. 

Bridge (brids), s. híd; he- 
gedünyereg ; draw — . s. 
csapóhid; flying—. *. rep i- 
lőhíd : —, v.a. hidat ép'üni; 
to — over, áthidalni. 

Bridle (brei'dl), s. kantár, 
kötőfék; v. a. felkantá- 
rozni; megzabolázni t 1 

— one's passions, - 
delmeit féken tartani: — 
v. n. fenhordani a fejét : 
pöffeszkedni. 

Brief (bríf), s. pervázolat, fo- 
galmazvány ; — ness, s. rö 
vidség. 



Brier 

Brier (brei'er), s. tövis-bokor; 
szeder-cserje : sweet — , s. 
vadrozsa, borrózsa ; wild 
— , s. szarJtatövis, csipke- 
fózsabokor. 

Brig (brigg) , s. kétárboezos 
tengeri liajő. 

Brigade (briged'), s. dandár, 
sereg-osztály. 

Brigadier (brigédír*), s. dan- 
dám ok, osztály vezér. 

Brigand (brig'génd), s. úton- 
álló, rabló : —age, s. úton- 
állás, rablás. 

Brigandine (brig'endein), s. 
vért-ing, aczél-ing. 

Brigantine (brig'géntein), s. 
kétárboezos hajó. 

Bright (breit), adj. fényes, 
világos, ragyogó : a — star, 
tündöklő csillag ; thorough 
— , átlátszó ; she has the 
brightest eyes, neki a leg- 
szebb szeme van; it is — , 
Világos nappal ran. 

Brighten, v. a. kifényesítni; 
felderítni ; v. n. fényesed- 
ia féldí ; i:'n; 1 :> il&go- 
sodni j felvidulni; his face 
brightened up, derült az 
are:a. 

Bright'ness, s. fény, világos- 
ság; the — of his parts, 
fén>ie< észtehetségei. 

Brilliancy (brüTiénszi) s. ra- 
gyogás, csillogás, fény, 

csillám. 

Btül'iant, s. brilliántkő; adj. 
ragyogó; csillámló, fényes; 
— ly, adv. fénynyel, fénye- 
sen, csillogva , ragyogva : 
•— ness, 8. ragyogó fény : 
csillogás. 

Brim (brimm), 8. szél ; ka- 
rima : párkány ■ to rill up 
a glass to the — , az üve- 
gei esordtdtig megtölteni ; 
the — of a hat, kalapszél, 
kalapkarima ; — , v. a. ka- 
rimázni; megtölteni csor- 
dultig. 

Brimless, adj. karimátlan, 
széletlen. 

Brim'ful, adj. csordultig téli, 
telided teli ; —ness, s. túl- 
teliség. 

Brim'stone (brim'sztonj , s. 
kén, l 



Brimstony 

Brimstony,rt(7/. kéntartalmú. 

Brinded (brind'ed), adj. csí- 
kos, gerezdéit ; tarka. 

Brindle (— dl), s. tarka ; — d, 
adj. tarka. 

Brine (brein), s. sóié : fate. 
ért.) köny, köny-özön; ten- 
gervíz, tenner: v. a. sólébe 
tenni, besózni. 

Bring (bring) , v. a. irr. 
(brought [braat] .brought), 
hozni, vinni : — me my 
slippers, hozd ide papu- 
csaimat; to — to light, 
napfényre Iiözni; to — to 
perfection , tökéletesitni ; 
to — word, választ, felele- 
tet, hírt hozni; to — an 
action against one , pert 
indítani vki ellen: to — 
fruits, gyümölcsözni; to — 
one to reason, vkit eszére 
terítni; to — one to po- 
verty, vkit koldusbotra jut- 
tatni : to — about, létre- 
hozni, kieszközölni; to — 
away, elvinni, elhordani: 
to — forth, világra hozni, 
teremteni, teremni, szülni, 
alkotni: előhozni; to — 
forth a child, gyermeket 
szülni; to — forth young 
ones, elleni, fiadzani, köly- 
kezni; to — forth a priso- 
ner, foglyot a törvényszék 
elibe állítani ; to — in ar- 
guments, okokat félhor- 
dani; to — off, elvinni, 
elhordani, eltakarítni; fel- 
szabadítni; eloldani; to— 
out, kihozni; kivenni; ki- 
hirlelni ; felfedezni; to — 
out a story, mesét koholni; 
to — up, fel lm: a i : felne- 
velni. 

Bring'er, s. hozó. 

Brinish (brein'is), adj. sós, 

SaVOS. 
Brink (brinnk), S.gzéZ :part.: 

— of a precipice, öwény 
széle. 

(breiz), s. ugarföld. 
Brisk (briszk), adj. vi% g 
élénk, tevékeny : v. a. to 

— up, felbátorítni, felvi- 

d.m.in: 1 t/flSClííll ! I h- 

kitni : in ss, g, vii 
ság : tevékenység. 

43 



Broken 

Brisk'et, s. marhaszegy. 

Bristle (bríszl), s. serte; v.a. 
felborzazni | haját ) : meg- 
settézni (mint varga a 
szurkos fonalat i: v. n. ber- 
zenkedni, felborzadni; el- 
iszonyodni : ronakodui: fu- 
valkodni. 

Bristly (briszli), adj. sertés, 
borzas. 

Brittle (brit'tl), adj. mereven, 
törős, töredékem) : —ness, 
s. merevenség, töredékeny- 
ség. 

Broach (broots), v. a. meg- 
nyársalni, nyétrra húzni 
i húst); megcsapolni,csapra 
remi, megkezdene hordói ,• 
kiterjeszteni : s. nyárs ,■ or- 
só : posztóczövek : boglár ; 
fogasz; — er, s. csapfúró; 
nyárs. 

Broad (braad), adj. széles ; 
t&tyís merii ni — da- 
light, vUágos nappal;'-?- 
axe, s. bárd; — brimmed, 
adj. szé!e< karimájú: — 
side, .•;. a hadihajó üteg- 
oldala; hajóoldal; —stone, 

••>'. n: gqSi ■ ■','/ it — W se .'.'<// 

. éltében. 

Broad'en, v. n. szélesedni. 

Broad'ness, s. szélesség; da- 
rabosság, daraboskodás. 

Brocade (brokéd'), s. arany- 
v. ezüstvirágu szövet. 

Brock (brakk), s. borz. 

Brogue [brog),8. az Irhonban 
használatban lévő sólya; 
he speaks irisli — , töri a: 
angol szót mint a: irföl- 
diek. 

Broider (braid'Sr), v. a. — v. 
to Embroider. 

Broil (brail), s, lárma, vita, 
zenebona ; v. a. sütni, rán- 
tani, pörkölni : r. u. p 
lődni, sülni. 

Brokage (broTiéds), s. tö 
kedés. 

Broke (brok), v. n. t, 
kedni, alkuszkodwi; — r, s. 
hajlu'i ■_, alkusz, !■">. iér, sza- 
tócs. 

Broken (broo'kn), part, and 
adj. törött ; bukott ; ■ 
kadi : görbe ; hasadó 
speaks English . töri 



Brokerage 



Brnsh 



Bull 



ax angol szót ; he died of 
a — heart, bujában halt 
•a, g : — winded, adj. szűk 
lélekzetü, fuladoző. 
Brokerage (bro'keréds), s. al- 

kuszdij. 
Brokery, v. Brokage. 
Bronze (bronz), s. barna réz. 
Brooch (broots), s. drága- 
szer; drágakő; ékszer; 
boglár, melltil • fogast : v. 
a. drágaszerrel ékesítni. 
Brood (brúd), g. kotlás, köl- 
tés : madárnak ; ivadék ; 
sereg, falka : v. n. kotlani, 
ül ni i tojáson i: v. u. kitöl- 
teni : — y, adj. kotlős. 
Brook (bruk), v. a. eltűrni, 

elszenvedni, elviselni. 
Brook, s. patak. 
Broom (brum), s. seprő; to 
hang out the — , szalma- 
özvegynek lenni ; — stick, 
-•. seprőnyél. 
Broth (bráth), .?. lé, leves; 
mutton — , g. birkahúsleves. 
Broth'el, s. bordély. 
Brother (bradh'er), s. fivér, 
testvér ; —Íj, adj. testvéri, 
testvéries ; — hood, s. test- 
véridet, társulat. 
Brother-in-law, g. sógor. 
Brought (braat), part. hozott, 

rávett, megindított. 
Brow (brau), s. szemöldök; 
homlok ; v. a. kerüni; sze- 
gélyezhi. 
Brow'less, adj. szemtelen. 
Brow-heat, v. a. daezosan, 

ránézni ; neki ripakodni. 
Brown (bráun), adj. barna; 

— ish, adj. barnás. 
Browse (bráusz), s. sarjadék, 
hajtás, lomb ; v. a. leenni 
i a fiatal hajtásokat ) ; le- 
gelni, enni, legelészni. 
Bruise (brúsz) , s. sérülés, 
repedek, bőrpállás ; ütés, 
törés; zúzott seb; v. a. 
törni, zúzni, szétzúzni, 
megsebesítni ; to — salt, 
sőt törni. 
Bruit (brut), s. lárma (n. h.); 
hir, szászele; v. a. (about) 
h i tesztelni, elhíresztelni. 
Brunt (bránt), s. megütközés, 
roham; zökkenés, lökés: 
-. ecsapás ereje ; the — of 



war, íí harcz dühe, a harcz 

lie ve. 
Brush (brass), s. kefe; pa- 
macs, ecset; < átv. ért. )fark 
(mókusé, nyeste) ; rátáma- 
dás, villongás. 
Brush, v. a. kefélni -el, -ki ; 
megkefélni ; megpamacsol- 
ni ; v. n. korholódul; el- 
sietni. 
Brush-maker, s. kefekötő. 
Brush'ment , .s. cserje , bo- 

kor. 
Brush'wood , s. rőzse, ág-bog. 
Brustle (brász'szl), v. n. su- 
hogni < mint a selyemruha ); 
sustorogni ; ropogni. 
Brutal (bru'tél), adj. baromi, 
embertelen, durva; — 'ity, 
x. embertelenség, botorság, 
durvaság; —ize, v. a. and 
n. elharomítni ,elbaromúlni . 
Brute (brút), s. barom; — ness, 
x. baromiság; oktalanság. 
Brutish (bru'tis), adj. vad, 
embertelen; baromi; —ness, 
s. vadság, embertelenség ; 
baromiság. 
Bubble (báb'bl) , s. vizbubo- 
rék ; álcsillám ; altatás ; v. 
n. buborékolni; to — up, 
felbuzogni, felforrni: pe- 
zsegni, habzani; —, v. a. 
áltatni. 
Bub'bler, s. ámitá, csaló. 
Bub'by, s. emlő. 
Bubo(bju'bo), s. lágyékdob. 
Bucanier (bákénír'), g. ka- 
lóz; v. n. kalázkodni. 
Buck (bkck), s. özbak ; kecs- 
kebak; dámgíni ; lug; — 
skin, s. bakbőr; —thorn, 
g. varju-tövis benge ; — , v. 
n. bakzani; — , v. a. lu- 
go.ui, szapulni. 
Buck-a-boo (— é-bú), .?. mu- 
mus, ijesztő, farkassá vált 
ember. 
Bucket (bákk'et), g. vizvödör. 
Buck'ish, adj. buja. 
Buckle (bák'kl), g. kapocs, 
csat; v. a. összecsatolni, 
becsatolni, peczkelni. 
Buck'ler, s. paizs, hátvért. 
Bud (bád), s. bimbó; rügy; 
v. n. bimbózni; v. a. szem- 
zeni, oltani (fát); '—ding, 
s. bimbózás; oltói. 

44 



Buddie (bád'dl), íj. íí. erezet 

mosni. , 
Budge (bads), g. báránybőr; 

v. n. mozogni, mozdulni. 
Budget (báds'et), .-•. erszény, 

zacskó; pénzügyi állapot; 

költségvetés. 

Buff (barf), g. bival; hival- 
bőr; bőrsárga szín; v. a. 
döfni, ütni. 
Buffalo (báí'félo), g. bival. 
Buffet (bkf fett), s. pohárszék. 
Buffet (bál'íittl, í'. a.piifulni, 
pufogatni, megöklözni; v.n. 
öklészkedni; s. öklészke- 
dés; öklözés, puffanás ;—ei T 
s. verekedő, öklész. 
Buffle (báffl), v. n. hüledezni, 
zavarban lenni ; s. bival. 
Buffoon (báffún), s. bohóc z ; 
— ery, g. bohóskodás; — , v. 
n. bohóskodni. 
Bug (bágg), x. büdös féreg, 
poloska; agyrém; —bear, 
s. mumus, ijesztő. 
Bug'ger, v. n. buzprálni; 
— er , s. buzoráló, fiú-fer- 
tőztetö. 
Bug'gy, adj. poloskás. 
Bugle (bjú'gl), g. üvegburány, 
üvegkláris ; — horn, .s. va- 
dászkürt. 
Build (bild), v. a. and n. irr. 
(built [büt], built), épí- 
teni; építészkedni; to — 
castles in the air, várakat 
építeni a levegőbe ; — er, s. 
építő ; —ing, g. épület. 
Bui (bál), s.féhzegúszó(hal). 
Bulb (bálb), s. virághagyma. 
Bulbous(bálb'ász),(Zí7y. hagy- 
ma.: ; u ; ni/ ; bot /u 
Bulchin (bált'sin), s. bika- 
Bulk (bálk), s. tömeg; zöm; 
egész, általány ; hajóteher; 
— of the people , néptö- 
meg. 
Bulky (bálk'i), adj. tömeges, 
dúzöc p fiidt; tsmsr "it/i/ 
Bull (buli), s. csordabika; 
páparendelet ; irish — . esz- 
szeférhetlen fogalmak ösz- 
szekapcsolása ; to make 
bulls, fonákul beszélni ; — 
calf, s. bikaborju ; — dog, 
s. szélindek; — weed, s. 
vasvirág. 



Bullet 

Bullet (báll'it), s. puskagolyó, 
ágyúgolyó^ 

Bulletin (bállitin), s. napi 
/. levies. 

Bullion (baü'ján) , s. rúd- 
arany, rúd-ezüst. 

Bullock (buU'ak), s. tinó, tu- 
lok. 

Bully (bul'li), s. veszekedő, 
vasgyúró; v. a. letorkolni, 
lekiáltozni { vkit I ; v. n. 
lármázni, dühösködni. 

Bulwark (bul'wárk), s. bás- 
tyafok, védfal : v. a. kö- 
rülbástyázni, erősítni. 

Burn (bám), s.far, segg; v. 
n. zajt ütni. 

Bninkin (bámTrin), s. pimasz, 
kamasz, goromba ember. 

Bump (bamp),s. ütés ; gümő; 
nádi gém kiáltása. 

Bumper (bám'per), s. teli 
kupit, teli kancsó. 

Bumpkin, v. Bumkin. 

Bun (lián), -s. hódol;: cross- 
— ,a. keresztes bodak, nagy- 
pénteki, hotlak. 

Bunch (bants), s. köteg, cso- 
mag;— of hair, csömbök, 
hajfürt; — of feathers, 
tollbokréta ; — of grapes, 
szili ' i ■ — r. n. megpú 
posodni : kinőni ; kinyúlni; 
duzgadozni. 

Bunch y, adj. púpos, szőlő- 
fürtalaku. 

Bundle(bán'dl), s. csomó, kö- 
tet : nyaláb : tekercs : —of 
paper, két rizma v. éflkoncz 
papiros. 

Bundle,, v. o. csomóba kötni. 

Bung (bang), 8. dugasz, szád- 
lőfa : — hole, •-'. szá '. h '/■- 
dószáj. 

Bung. v. it. beszádolni, be- 

dugaszolni. 
1 . le (bán'gl), v. n. elkon- 
tározni, elhányni, elronta- 
ni; v. n. kontárkodni; — r, 
.-.-. kontár. 
ling, ". koni 
Bonn, v. Bon. 
I'.iint (bánt), s. vitorla da- 
gadtsága : v. n. dagadni ; 
■ dőnö. 
i (boi), s. uszány ; h<>r- 

gonyjegy : v. n. úszni, in- 
ni mint o parafa; 



Buoyancy 

o felszínen maradni ; v. a. 
úszóvá tenni, uszolyozni; 
he is buoyed up with ho- 
pes, öt a remény tartja 
fenn. 

Buoyancy (boi'énszi), s. úszó 
erő (átv. ért. ) .- virgoncz- 
ság : — of spirit, élénk ész, 
vidám lélek. 

Buoy'ant, adj. könnyen úszó 
(átv.ért. i: virgoncz, < lénk, 
villám. 

Buoy'anthss, adj. feneketlen. 

Burden (bár'den)", s. teher, 
súly, nyomás; a beast of — , 
teherhordó hamm ; the — 
of a ship, hajóteher, ha- 
jórakomány; life is a - 
to every noble mind, min- 
den nemes lélek tehernek 
tekinti a: élete! : — , V. a. 
terhelni, megterhelni, nyo- 
masztani. 

Bur'densome, adj. terhes, 
súlyos, nyomasztó. 

Burdock (bar'dakk), s. boj- 
torján, lapu. 

Bureau (bju'ro), s. íróasztal, 
írószoba. 

Burg (bárg), s. mezővárosi 

— age, 8. polgári hűbér. 
Burganet (báVgénet), s. ro- 
hamsisak. 

Bur'geois (— dsaisz), s. pol- 
gár : borgiszbetü. 

Bur'gess (-— dzsesz), s. vá- 
lasztó polgár; választott 
polgár ! képviselő). 

Burgher (barg'er), s. polgár. 

Burgh'master, v. Burgomas- 
ter. „ tolvaj. 

Burglar (bárg'lér), •-•. háztörő, 

Burglary, s. éjjeli Jiázbetö- 
rés, háztörési tolvajság. 

Burgomaster, 8. polgármes- 
ter. 

Bur / grave, ■•>•. várg 

Burial (ber'riél), 8. temetés; 

— place, ground, s. te- 
mető, czinterem. 

Burlesk (barleszk), s. torz- 
bohózat ; adj. torzbolió ; r. 
a. bohóká a a. fui • -• 
itilni : gúnymajmolni. 

Burles'ker, s, torzbohócz. 

Burlesque, v. Burlesk. 

Burly (bar'li), adj. vastag, 
tömött, felpuffadt, 

45 



Bnshy 

Burn (born, bárn), v. a. and 
n. reg. ami irr. (burnt 
[börnt] , burnt) , égetni, 
megégetni ; égni ; the coals 

won't — , nem injiii men o 

kőszén : to - ;i candle, 
gyertyát égetni : to — 
wood, ját égetni; to — 
brick, tétllát éltetni : to — 
out, elégni ; a burnt child 
dreads tin- fire, kint / a 
kása megégette száját, más- 
kor tarkáját is megfúja. 

Burn'ing, adj. égő, égető; s. 
égés, égetés; — glass, s. 
gyúlencse, gyujtóüveg. 

Burnish (börn'is), V. a. pálr 
lérozni, sikárolni, csiszá- 
rolni, svmázni; — er,s. pal- 
lérozó; simázó fog, sikár fog. 

Burr (bár),, s.fülczimpa. 

Burrock (báVrakk), .-■. töltés, 
folyamgát. 

Burrow (bár'ro), s. tengeri 
nyúl lyuka : v. a. tárni, 
turkálni.. 

Bursar (bár'szer), .-•. szánu 
tartó, egyetemi pénztár- 
nok (Angliában ■ ; alapít- 
ványi díjt húzó egyetemi 
tanuló i Skóthonban l. 

Burse (börsz), s.tőzsdi . 

Burst (bőrszíj bárszt), v. n. 
irr. (V)urst, burst), szétre- 
pedni Jelpattanni jakadni; 
to — with laughing, meg- 
szakadni nevettében ; to -- 
into laughter, to — out 
laughing, hahotára /akad- 
ni : - -, v. a. felrepeszteni ; 
— , .v. fakadd* ; repedek , 
hasadék. [dás. 

Burst'enness, s. seri?, szaka- 

Burthen, v. Burden 

Bury (ber/ri), v. ". eltemetni, 
elásni. 

Burying-place, s. czinterem, 
t< mető. 

Bush (bus), x. bokor; lut- 
raszt ; tincs ; czégéi 
of hair, egy tincs ha 
ranger, s. haraszti zsivány; 
id wine ueeds no —,jó 
bornak n \ér. 

Bush'el, >'. mérő. 

Bush'ment, s. hai 

Bush'y, adj. bokros, harasz- 
tos. 



Bnsied 

Busied (biz'zid), part, elfog- 
lalt, fürge. 

Busily (biz'sui), adv. siirgel- 
meskedve, sörögve forogva. 
Q< >s (biz'nesz), s. üzlet; 
foglalkozás; ügy, dolog; 
alku : kereskedelem ; he 
has a — of his own, neki 
saját üzlete van : —is very 
slack now, pangás van a 
kereskedelemben ; what — 
had he to come here ? m i- 
nek jött ide ' I wish 1 could 
artange this — , bár csak 
eldönthetném ez ügyet : 
that is 110 — of rniiie, az 
nem a: én dolgom : that is 
your—, a: az ön dolga; 
I will make it my — , le ■: 
rá (/ondóin ; to do one's — , 
szükséget végezni. 

Busk(bászk), s. vállsuháng. 

Busket, s. bokor, haraszt, 
sövény. 

Buskins (bász'kinszh s. pl. 
rövid szánt csizma, topán, 
szekernye. 

Buss (bászsz), s. csak. 

Bust(bászt), s. mellszobor; 
máglya.. 

Bustle (bász'szl),.s. zaj, lár- 
ma, tolongás; sietség; v.n. 
tolongani; sürgelődni, sü- 
rögni forogni. 

Busy (biz'zi), adj. elfoglalt, 
m u n kás, szorgalmas, fii rge : 
he is very — , igen sok 
dolga ran; to be — at 
work, hozzálátni a mun- 
kához; —, r. a.foglalkod- 
tatni ; to — one's self about 
a thing, rajta lenni. 

But (bát), conj. and adv. de, 
hanem ; csak, csupán,egye- 
dül; kivévén; kivül; not 
you, but your father, nem 
Ön, hanem a : atyja : I have 
but one child, csak egy 
gyermekem van; I don't 
doubt but . . , nem kétlem, 
hogy . . ; but for his suf- 
ferings.esfl k ne szt n vedne;& 
man of anything but good 
repute, nem jó hírben állá 
férfiú; but for you, I should 
not be alive any more, 
csdk :nnel. I ■■:■- nh _ urn 
hogy még élek ; the last 



But 

but one, utolsó előtti : all 
but he, öt kivéve mind- 
nyájan ; nobody but he, 
kívüle senki: you cannot 
but know, tudnotok kell : 
it is not impossible but I 
shall come too, meglehet, 
hogy ■ it is slj .-,■■■■/. he ar- 
rived but now, épen must 
érkezett ; good heavens, 
but she is handsome ! In- 
tenem, heh szép ! 

But (bát), >. határ, vég; v.n. 
v. to Abut. 

Butcher (butfslír), s. mészá- 
ros ; v. a. leölni, mészá- 
rolni ; — y, s. mészárszék; 
mészárlás ; — ly, adj. vé- 
rengző, key y étlen. 

Butler (bát'ler) , s. pinoze- 
mester ; —age, s. boradó. 

Butt fbátt), 8. czél ; tárcsa ; 
It ;<l I ■!::; ' ilencz a 1 is 
hordó; —end, s. puska- 
agy ; — , v. a. türkölni ; — , 
v. n. türkölödzeni. 

Butter (bat'ter), s. vaj; v. a. 
megvajazni; köpülni; — fly, 
s. hpke, pillantja ; — milk, 
s. irá : — tub, 8. köpül ; — y, 
adj. vajas. 

Buttock (bát'takk) , s. far, 
segpofa ; the buttocks of a 
horse, Iá keresztcsontja. 

Button (bát'tn) , s. gomb ; 
bimbói — hole, s. gomb- 
lyuk. . [oszlop. 

Buttress (bát'tresz), .?. gyám- 

Butyraeeous (bátiré'sász ), 
adj. vajas, vajszerű, vaj- 
nemit. 

Buxom (bák'szám), adj. tes- 
tes, kecses, vágyébresztő; 
piros-pozsgás , eleven, vi- 
dor: engedékeny, készsé- 
ges ; — ness, s. készség, en- 
gedékenység; elevenség, vi- 
dorság, csintalanság. 

Buy (báj), ». a. irr. (bought 
[baot] , bought), venni, vá- 
sárolni ; to — upon trust, 
hitelre (v. hitelbe/ venni ; 
to — in, visszavásárolni ; 
to — off, megvesztegetni; 
— , v. n. megalkudni ; — er, 
s. vevő, vásárlá. 

Buzz (bázz), v. n. aongani, 
bongani ; zümmögni, sut- 
46 



Byinterest 

toyni ; v. a. besúgni, sug- 
dogálni, sugdogálva <lltir- 
lelni ; s. susogás, snydosás. 

Buzzard (báz'zórd), adj. ok- 
talan ; s. ölyü . egerésző 
kánya ; oktondi. 

Buzzer, s. hirsugó. 

By (bei), prp. -nál, -nél, mel- 
lett; -tói, -tői, által; -val, 
-vei; -hál, -bői; -nál, -nél 
fogva ; -ra, -re ; -ként ; adv. 
közel ; n ■ llesleg : jeleimen; 
külön, félre; I used to 
read by candle - light , 
gyertyánál olvasni szok- 
tam ; to be deceived by 
appearances, a külszíntől 
megcsalatni; by dint of 
perseverance, állhat atos- 
ság által; by virtue of my 
office, hivatalomnál fogva; 
by force, erővel, erőszak- 
kal; by all means, minden 
est tre ; by no means, sem- 
miképen nem; by chance, 
történetesen , történetből; 
side by side, egymásmel- 
leit ; to put a thing by it- 
self, vmit elkülöniözni ; by 
the pound , fontonként, 
fontszámra; one by one, 
egyenként; by far, sokkal; 
by far better, sokkal jobb ; 
by far not, koránsem ; by 
far not so good, koránsem 
oly já ; to be by one's self, 
mayában lenni egyedül ; to 
live by one's seíf. önálló- 
in y élni ; by this time he 
ought to be here , most 
már itt kellene lennie; by 
that time, akkor, akko- 
rára , akkorio ; he lives 
close by the church, igen 
közel lakik a templomhoz ; 
by laud aud by water, vi- 
zén szárazon ; by the bye, 
éjien jut eszembe: hogy el 
ne felejtsem ; a többi közt; 
a mit mondani akaniix : by 
and by, nemsokára, rövid, 
időn ; by the way, mellé- 
kesen, mellesleg. 

By'-design, s. mellékczél. mel- 
lékes szándék. 

By'-gone, adj. elmúlt. 

By'-interest, .í. külön érdek ; 
mayánérdek. 



By-street 

By'-street, s. mellékutcza. 

By'-word, s. közmondás. 

Bye (báj), s. lakhely; good 
— , élj boldog/íl ! Isten ve- 
led! 



C (szí), g. a C betű neve. 

Cab (kéb), s. egyfogatú bér- 
kocsi. 

Cabal (kébél'), g. ármány, 
cselszövény, fondorlat ; v. 
a. ármánykodni. 

Caballer, s, ármányos, ár- 
mánykodó. 

Cabaret (keb'éret), s. csap- 
szék. 

Cabbage (kébbidzs), g, ká- 
poszta; v. n. megfejesedni 
(mint a káposzta). 

Cabin (kéb'bin), s. hajókam- 
ra ; kunyhó; —boy, s. ha- 
jósuhanez; — , v. a. bezárni, 
• Izárni. 

Cabinet (kébTbinet), s. szek- 
rény, irószekrény, rejtény; 
kis magánszóba ; miniszter- 
tanács; — council, 8. feje- 
delmi tanáé--:, kormányta- 
nács; —maker, e. asztalos. 

Cable (ké'bll, g. horgonykö- 
tél, horgonyláncz ; tenger- 
alatti távsodrony. 

Caboose (kébúz'j, g. hajó- 
konyha. 

Cabotage (kéb'otédzs), g. ten- 
gerparti kereskedés. 

Cabriolet (kéb'riolet), g. két- 
kerekű kocsi, kordély. 

Cac'ao, v. Cocoa. 

Cacbinnation (kékineVmi. . 
hangos kaczaj. 

Cackle (kék'kll, t n. kodá- 
csohni, gágogni : fecsegni, 
locsogni ; 8. kodácsolás, gá- 
gogás : csacsogás. 

Cacodemoii (kékodí'man), g, 
gonosz szellőm. 

Cacophyony (kékaföni), g. 
hangzat. 

Cacuminate (kékju'minét) , 
v. a. meghegyezni. 

Cadaver (kéde'ver), g. holt- 
test, hulla, tetem ; dög ,• 
— ous, adj. górhes ; halott- 
szerű ; dögleleti , 



Caddy 

I Caddy (kéd'di), g. théaszelen- 
cze. 

Cade (Ked), g, hordó; kád; 
v. a. megszeliditni. 

Cadet (kédef), g. öcsé ; ifjabb 
fiú; had-apród. 

Cadger (kéd'zser), g. kufár. 

Caducity{kédju'sziti),8.flryar- 
lóság : hullatagság. 

Caduke (kedjvJz?), adj. gyarló, 
hullatag ; dülékeny,romla- 
dékony. 

Cag (kég), g. hordócska. 

Cage (kedzsl, g. kalitka; 
bártan; v. a. kalitkába 
zárni; bebörtönözni. 

Caliaot (kéhoof), g. banda, 
csoport, czimboraság. 

Caitif (ké'tif), g. gazember. 

Cajole (kédzBol'), v. a. cziró- 
gatrri, nyájaskodva ráven- 
ni —i s i:i slgő sünStr- 
' sd£ — it j g. siindsTks- 
dés. 

Cake (kek), g. kalács, lepény, 
sütemény. 

Calamitous (kélém'itász),a<y. 
balságos, mostoha, szeren- 
csétlen. 

Calamity (kélém'iti), g. bal- 
ság, baleset, csapás, szeren- 
csétlenség. 

Calamus (kél'émász),.s. nád; 
kálmos. 

Calcarious (kélke'riasz), adj. 
meszes. 

Calceated (kél'szieted), adj. 
sarát Viselő, 

Calcinate (kél'szinet), v. a. 
kiégetni, mészszé változ- 
tatni. 

Calcina'tion, .9. mészszé vál- 
toztatás. 

Calculate (kéTkjulét), v. a. 
hányolni, számítni, felvet- 
ni : vélni. 

Calcula'tion, s, hánylás, szá- 
mítás, kiszámítás, felvetés. 

Calcule (kél'kjnli, s. hánylat, 
számítás, tzámolás, szám- 
vetés. 

Calculous (kélTijulasz), adj. 
kavicsos , fövenyes. 

Caldron (kaal'dran),g. üst. 

Calefaction (kélifék'san), s. 
melegítés, hevítés. 

Calefao'tive,< lalefac'tory.ad;. 
melegítő, hevítő. 

a 



Callid 

Cal'efy, v. a.fűtni,melegítni, 
hevítni; v. n. meghevülni. 

Calendar (kél'endér), g. nap- 
tár. 

Calender (kél'endér), s.posz- 
tósotú : ZSÚZ ■<>:: : r. a. 90- 
tulni. 

Calf (káfj, .•;. borjú ; lábikra : 
— s'-skin, g, borjúbör. 

Caliber (k£l il : 1, . i-.<i::> .; 
v. golyó átmérője. 

Calibre (kél'ibr), g; emberfaj; 
minőség ; tartálom • súly ; 
zöm. 

Calice (kél'isz), g. kehely ; 
pohár. 

Calico (kél'ikii), g. pamut- 
szövet. 

Calid (kél'id), adj. kő, forró, 
izzá. 

Calid'ity, .>;. hőség, forróság. 

Cal : ginous(kélids'inász),ad;. 
homályos, sötét. 

Caligraphy (kélig'réfi),g. 
irás. 

Calk (kaak), u. a. mohozni, 
iszkábálni | hajót) ; patkó- 
kat meglu gyt :ni ; — < r, s. 
mohozó, hajóiszkábáló. 
(kaal), v. a. hívni, né- 
ni; I am called Jobn, 
engem Jánosnak hínak ; 
what do yen call tbis in 
English? minek hiják ezt 
angolul .' call in that man, 
hívja be azt az embert ; to 

— a thing to mind, vmire 
emlékezni : to — a thing 
in question, vmit kétségbe 
hozni, kérdésbe remii .• to 

— one to account, vkitől 
számat kérni; to — one to 
witness, vkit bizonyságul 
hívni; to —together, 
hívni; to — back, vissza- 
hi mi .- t < • — away, elhívni; 
to— up, felhívni; felkel- 
teni, felébreszteni ; — , v. 
n. to — to one, kiabálni 
vkihez ; to — after, utána 
kiáltani ; to — <») one, vki- 
het befordulni, vkit meglá- 
1 igatni ; -, g. hivás ; hiva- 
tás ; felszólítás : látogatás ; 
to give one a , vkit meg- 
látogatni, látogatást tenni 
vkinél. 

Callid (kéllid), adj. ravasz, 



Callidity 

furfangos; — ness, g. ra- 
vaszság, furfangosság. 

Callid'itv, v. Call: 

og (kaaTing), s. felhí- 
vás : hivatás, állás. 

Callosity (kéllaz'iti), .--. bőr- 
kéreg ; érzéketlenség. 

Callous (kéllász), adj. kér- 
ges : érzéketlen : —ness, 8. 
bőrkeményedés; érzéketlen- 
ség. 

Callow iktTlo), adj. kopasz, 
meztélen. 

Calm (kám) , g. szélcsend : 
Véleknyugalom ; after a 
storm conies a — , borúra 
derű; — , adj. csendes, nyu- 
godt; — ly, adv. csendesen, 
nyugodtan ; —ness, s. csen- 
desség, nyugalom ; indu- 
latlanság; — , v. a. lecsen- 
desít ni, csillapítni; — er, -s. 
csendesítő, csillapító. 

Calorific (kelorifik) , adj. mc- 
legítö. 

Calotte ikéllat), s. sipka ; 
papsapka; (épit.) süveg, 
lull,: sapkafa, homlokfa. 

Caltrop (kél'trap), s. vassu- 
lyom. 

Calumet (kéll'mnet), s. bé- 
kepípa (az amerikai indi- 
ánoknál). 

Calumniate (kelám'niét), v. 
a. rágalmazni. [záa. 

Calumnia'tion, s. rágalma- 

Calum'niator, g. rágalmazó. 

Calum'niatory, Calumnious, 
adj. rágalmas. 

Cal'umny, s. rágalom. 

Calve (káv'i, v. n. borjúzni, 
megelleni. 

Calvinism ikel'vinizm) , s. 
Calvin vallása, Calvintan. 

Cal'vinist, s. kálvinista. 

Calzoons (kélzúnsz'), s. pl. 
gatya. 

Cambric (kem'brik), g. cam- 
brai gyolcs, pamutgyolcs. 

Camel (kém'el), s. teve. 

Canielopard(ké-mer-lo-j)árd) 
s. tevepárducz. 

Camerate (kém'erét), v. n. 
boltozni, ívelni. 

Camisade (kémized') , Ca- 
misa'do, s. éji megrohanás. 

Camomile (kém'omeil) , s: 
fű, szegfűvirág. 



Camons 

Camous (kém'ászl. adj. já- 
rni. 

Camp (kémp), g. tábor; v. 
». táborozni. 

Campaign ikémpén'i. 8. had- 
járat; síkság, róna, tér- 
ség; v. n. hadjáratban részt- 
venni ; — er, g. hadbanfor- 
gott katona. 

Cainpeachy-wood (kéin-pi'- 
tsi-vúd) , g. kék/a, ber- 
zsenfa. 

Campestral (kém-pesztrél), 
Campestrian, adj. mezei, 
mezőn termő, vadon termő. 

Camphor (kém'fár), g. kám- 
for ; — ate, adj. kámfo- 
ros. 

Can (kén), g. kanna, ibrik, 
kanta. 

Can (kén), v. n. irr. [pret. : 
could [knd] |, hatni, hetni, 
tehetni, képesnek lenni: 
he — go now, most mehet ; 
I cannot do it, én azt nem 
tehetem : lie cannot stand 
on his legs, nem birja lá- 
bait; can you read? tud 
ön olvasni > could you 1 mild 
a house? tudna ön házat 
építeni? (prov.) if the 
lion's skin cannot, the 
fox's shall, ahol nem elég 
a: erő, ott a mesterség áll- 
jon elő. 

Canaille (ké-nél'), s. nép alja. 

Canal (ké-nél'), g. csatorna ; 
vízárok. 

Canaliculate (— ik'julet), — d, 
adj. válás. 

Canary (kéne'ri), g. a kanári 
szigetek egyikének neve: 
kanári bor ; egg könnyű, 
élénk táncz ; —bird, g. Ka- 
nári madár; — weed, .<. 
festőzuzmó; — , v. n. ugrán- 
dozni . tánczolni. 

Cancel (kén'szü, kán'szel), v. 
a. körülrácsozni, rácscsal 
bekéi int ; I lí n hu vis- 
szavenni , megsemmisítni ; 
to — a debt, vkinek tarto- 
zását elengedni: — , g. ujlap 
(Carton); — bited, adj. ki- 
tartott, visszahúzott, meg- 
szüntetett. 

Cancer (kán'szer), s. rák- 
fene; —ate, v. n. élfené- 

48 



Canon 

sedni; — oub, adj. few's, 
rákfekélyes. 

Candelaber ikéndelé'ber), s. 
koros gyertyatartó. 

Candent (kén'dent), adj. izzó 
( p. vas). 

Candicant (kén'diként), adj. 
fehéres. 

Candid (kén'did), adj. (fe- 
hér); őszinte, nyiltszivű; 
— ly, adv. őszintén ; —ness, 
g. őszit teség. 

Candidate (kén'didét), g. je- 
lelt, hivatalt kereső. 

Candiiy (kén'difei), <■. a. fe- 
hérítni; v. n. fehérülni. 

Candle (kén'dl), s. gyertya : 
—light, g. gyertyavilág; 
—stick , g. gyertyatartó : 
— mas, g. gyertyaszentelő 
boldogasszony. 

Candour (kén'dar), g. őszin- 
teség, becsületesség. 

Candy ikéu'dii, v. a. beczúk- 
rozni; sugar — , g. jégczu- 
kor. 

Cane (ken), g. nádpá 
nád; sugar — , s. czukor- 
nád;—, v. a. megbotozni. 

Canescent(kéuesz'szenr 
őszülő. 

Canine (kénéin'), adj. kutya 
. . . : kutyanemü, kutya- 
szer:'/. 

Canister (kén'iszter), g. sze- 
lencze, bádogszelencze. 

Canker (kén'ker), g, rákfe- 
kély : ragya (fán); szú; 
v. n. elevŐdm (fekély, ra- 
gya v. szú által i ; v. a. and 
n. elragályozni, rdyályo- 
s'tni : megrozsdásodni. 

Cannabine(kén'nébein), adj. 
kenderből való. 

Cannibal (kén'nibSl), s. em- 
berevő, emberfaló. 

Cannon (kén'nán), t. ágyú : 
—ball, g. ágyúgolyó; — shot, 
•5. ágyúlövés. 

Cannonade (kén'náned), g. 
ágyúzás; v. a. and n. 
ágyúzni. 

Cannoneer (kénnánír') , 8. 
tüzér, ágyús. 

Canoe (kénú'), g. egy fatörzs- 
ből kivágott csanak. 

Canon (kén'án), g. szabály ; 
rendelet ; egyházi törvény; 



Canonization 



Capability- 



Carabine 



kanonok; — 'ical, adj. egy- 
házi törvény szerinti; — ry, 
s. kanonokság. 

Canonization (kénáaiizé'san), 
s. szentek közé iktatás. 

Canonize (kén'áneiz), v. a. 
szentek közé ii;t<itni. 

Canopy (kén'opi), s. tneny- 
nyezet. 

Cant (kint), s. erl les- 1 \l - 
dés, álbuzgalom : nyöször- 
gés, nyögés : est vegés, zsi- 
vány -nyelv ; v. n. erköl- 
csösködni ; szenteskedni : 
nysgm csevsgm lacssgnt, 
zsivány -nyelvvel élni. 

Cant, 8. árverés ; v. a. árve- 
rezni; megfordítani (ha- 
jót) : adj. rézsut. 

Can'table, adj. énekelhető, 
dalható. 

Canteen (kéntín'), s. tábori 
kulacs, Csutora; tábori 
csapszék. 

Can'ter , s. lassú rá (itatás; 
:'. ení '/•/■ .-./■ see) sdö 

Cantnaridea (kénthéYidíz), 
8. pl. kőrisbogarák. 

Canticle (kén'tikl), s. vers- 
szak : egyházi ének. 

Cantle (kén'tl), s. darab ; v. 
a. eldarabolni. 

Cant'let, s. darab, töredék. 

Canto (kén' to), s. ének;fen- 
hang 

Canton (kén'tán), g. kerület, 
kántori, megye ; r. a. me- 
gyékre, kantonokra osz- 
tani : v. n. szállásolni. 

Cantonize ( — eiz), v. a. ke- 
rületekre osztani. 

Canty (kén'ti), adj. vidor, be- 
édes. 

Canvas (kén'vész), s. kana- 
vász, vitorlavást m. 

Canvass (kén'vészsz) , v. n. 
korteskedni; v.a. megvizs- 
gálni; 8. vizsgálat; kor- 
teskedés; — er, 8. kutató; 
kortes, kortt vezér, 

Cany (ke'ni), adj. ndda . 

Canzonet (kén'zonet), s. da- 
locska. 

Cap (kép), s. sapka, süveg, 
fejkötő ; fedő, fedél ; tető ; 
— and Ím 11-, csörgősipka, 
bolondsipka : night — , s. 
hálósipka : -a-pie , adv. 



tetőtől talpig ; — paper, g. 
boritékpapiros ; — , v. a. 
fejkötőt kötni, föveget fel- 
tenni ; felsipkázni, befedni; 
to — a pair of bonts, csiz- 
mát megfejelni; — , v. n. 
föveget leemelni, [pesség. 

Capability (képébü'iti), s. ké- 

Capable (ke'pébl), adj. képes, 
fogékony ; — ness , g. ké- 
pesség. 

Capacity (képész'ifei), v. a. 
képessé tenni. 

Capacious (képé'sás2), adj. 
tágas, téres; — ness, .-■•. tá- 
gasság, téressé g. 

Capacitate (képész'itét), v.a. 
képesítni. 

Capacity (képész'iti), s. tar- 
talom, terjedelem ; hennék; 
képesség ; minőség. 

Caparison (képéVizan), g. ló- 
takaró, csótár; v.a. rátenni 
a csatárt : fólkészítni, föl- 
szerelni. 

Cape (kép), s. köpönyeggal- 
lér; köpönyegese, burkony; 
fok, hegyiül;; —town, s. 
fokváros. 

Caper (ké'per) , s. kaporna, 
kapri; légszökés ; v. n. 
ugrándozni, szökdösni. 

Capillarity (képillér'iti) , s. 
hajcsövesség. 

Capillary (kep'üléri) , adj. 
li ■ j-. a / ii — ai ti :ii a fosj 
csövesség ; — attraction, g. 
nedvesedés ; — veins , — 
vessel;; g. pl. lii.: .- i .. .- í; 
nyel;. 

Capital (kép'itél, kép'itl), 

:::!/ t: f:ll i p: III halon 

tosabb ; fejbenjáró ; — let- 
ter, g. öregbetű, kezdőbetű; 
— crime , g. fejbenjáró 

};i;n — a ■/ dl 08 t / 

tőkepénz; oszlop feje ; — ly, 

nili t- leégésen — ; :>i, s. 

tőkébirtokos. 
Capitular (képit'julér) , s. 

káptalanbeli. 
Capitulate ( -julét), v. a. al- 

KUCzikkeket megírni : fi I- 

adni i várt i. 
Capitula'tion, ■•.feladás, vár- 

fi ladás, hadszegődség. 
Capon (ké'pn), 8. kappan : 

c a. kilierélni. 



BizotOTY : Angol-magyar jzótár. 



V.> 



Caprice (kép'risz), g. szeszély, 
makacsság. 

Capricious (képri'sász), adj. 
szeszélyes ,• ness, s. tz. - 
szélyesség, makacsság. 

Capricorn (kép'rikarn), 8. bak 
• az állatkörben ). 

Capriole (ki p'nfol), g. jsrt 
kái loncz. 

Capriole (kép'riol), g. bak- 
szökés, ugrándozás. 

( 'apsize (képszeiz'), v.a. mi g- 
forditani ; forditóhorog se- 
gítségével más oldalra fi le- 
tetni : v. n. felfordulni ; el- 
dűlni. 

Capsule (kép'szjul), s. mag- 
tok. 

Captain (kép tin), g. vezér; 
kapitány ; hajós-kapitány; 

— of loot, gyalogszázados : 

— ry, g. kerületi kapitány- 
ság ; — ship, g. kapitány- 
ság ; vezénylet : fővezérség. 

Captation (képte'sán) ', g. 
kegyvadászat. 

Caption (kép'san), g. elfogás, 
elfogatási narancs. 

Captious (kép'sasz), adj. fo- 
gára, fogárdos, furfangos ; 
ravasz , álnak ; — n< 
fogárdság; álnokság, 
kedd hajlam. 

Captivate (kép'tivét), v. a. 

elfogni ; meghódít ni , ha- 
talma alá vetni ; elhajolni, 
kötve tartani, vonzani, 
megnyerni. 

Captiva'tion, g. elfogás; meg- 
hódítás ; elbájolás , meg- 
nyerés. 

( lap'tive, g. and adj. fogoly. 

CaptiVity, 8. fogság. 

Capture (kép'tsar), s. elfo- 
gás : zsákmány ; v. a. el- 
fogni : lefoglalni, letartóz- 
tatni, zsákmányolni. 

Capuch (képats'), 8. csuklya, 
barátkámzsa; —ed, adj. 

csuklyás ; - hl , 8. kapái, 

barát, kapuezinus; búbos 
galamb. 

Car (kár), 8. tzi kér, i 
kér ; gönczöl szekere ; fti 
nrral , 8, gyászkocsi, ha- 
lottkocsi. 

Carabine, I larbine (kéYébiu, 
kárbein), 8. karabély. 
.1 



Carabineer 

Carabineer(kérébinír'), s. ka- 
rabélyos. 

Caraco] (kér'ékol), s. csiga- 
lépcső : félkanyarulat. 

('arat (kér' ét), S. karat. 

Caravan (kérévén'), g. utazó 
csoport, karaván : — sarj, 
s. karavánok szállodája. 

Caraway (kér'évé) , s. kö- 
mény. 

Garbón (kariban), s.széneny. 

Carbonade (kár'honéd) , s. 
süli oldalszelet ; v. a. szét- 
vagdalni. 

Carbuncle (kárban'kl),*. kar- 
bunkulus (drágakő); po- 
kolvar. 

Carcanet lkár'kénet), s.nyak- 
ék. 

Carcase (karrész), s. csont- 
váz, holttetem, leölt marha 
teste ; hajóhordák ; épület- 
váz ; lobgolyó. 

Carcinoma (kérszino'mé), s. 
rákfekély. 

Card (kard), s. kártya; láto- 
gatásijegy; térkép; kárt; 
gyapjugyarató ; v. a. gyá- 
rat ni. 

Cardamom (ker'démám), s. 
kardamom (Elatteria Car- 
damomum; Malabar); spu- 
rious — , g, paradicsmag 
(Am. Gr. Paradisi; Gui- 
nea). 

Cardinal (kár'dinél) , adj. 
sarkalatos, fő ; s. bibornok; 
búbos pirók. 

Cardoon (kárdún'), s. takács- 
mácsonya. 

Care (kér), v.n. gondoskodni, 
gondot viselni; gondolni 
(vmivel) ; what do I — ? 
what — I ? mi gondom arra? 
the girl does not — for 
him, a leány nem szereti 
őtet ; I do not — for coffee, 
nem szeretem a kávét; — , 
g. gondoskodás, gond; sze- 
messég, vigyázat, óvatos- 
ság; aggodalom, töpren- 
kedés ; to take — , vigyázni; 
aratásán bánni; to take 
— of something, vmire 
gondot viselni, vmire vi- 
gyázni ; to take — of some- 
body, vkire ügyelni; to 
take — for a thing, vmiröl 



Caress 

gondot viselni, gondoskodni 
vmi felöl; have a — .' vi- 
gyázz magadra '. to cast — 
away, gondjain túladni; 
a pound of — will not pay 
an ounce of debt, nem hii- 
SUlással tizetik meg a: 
adósságot ; — will kill a 

cat, a sok töprekendéstöl 

raw i </ tnatsl a is mtgdt •;- 
lik : — fal, adj. vigyázó, 
gondos, óvatos; aggódó; — 
fulness, g. gondosság, vi- 
gyázat, óvatosság; aggo- 
dalom; — less, adj. gon- 
datlan, hanyag; — less- 
ness, s. gondatlanság, Ha- 
nyagság. 

Caress (kéreszsz'), v.a.czirá- 
gatni, édelegni, simogatni, 
nyájaskodni ; s. ezirógatás, 
édélgés, nyájaskodás. 

Cargason (kér'gézan) , v. 
Cargo. 

Cargo (kár'go), g. hajórako- 
mány, hajóteher. 

Caricature (kér'ikétsjur) , s. 
torzkép; v. a. torzitni. 

Caries (ke'ri-iz) , s. redv, 
csonts:ó. 

Cárion, v. Carrion. 

Carious (ke'riász), adj. red- 
ves, .szuvas. 

Cark (kárk), g. aggodalom, 
bú ; v.n. epekedni, aggódni, 
magát gonddal epeszteni. 

Carle (kari), g. ficzkó, legény; 
sűheder ; kamasz. 

Carmine (kár'mein), s. kár- 
min, kendepír . 

Carnadine (kár'nédein) , g. 
hússzín, testszín. 

Carnage (kár'nids), s. mé- 
szárlás, vérontás. 

Carnal (kár'nél), adj. testi; 
buja; — pleasure, g. testi 
gyönyör; — ity, s. testiség, 

bujaság. 

Carnation (kárne'sán), s. ki- 
rály veres; pompás szegfű. 

Carneous (kár'niász), adj. 
húsos, húsnemü. 

Carnival (kár'nivél) , g. far- 
sang. 

Carnivorous (kámiv'vn vász ) , 
adj. húsevő. 

Carnosity (kárnosz'iti), s. hú- 
sos kinövés. 

50 



Carry 

Carnous (kái'nász), adj. hú- 
sos. 

Caroche ( kérots' ) , s. disz- 
hintó. y 

Carol (kérál), g. ének; Christ- 
mas — , s. karácsoni ének. 

Carousal (kéráu'zél),s.d«gfca, 
tivornya. 

Carouse (kéráuz'), v. n. ti- 
vornyázni, dőzsölni; — r, s. 
tivornyázó ; dőzs. 

Carp (kárp), s. ponty, potyka; 
v. n. to — at, ocsálkodni, 
megszólni. 

Carpenter (kár'penter), s.áes. 

Car'pentry, s. ácsmester séy. 

Carpet (kár'pet), s. talajsző- 
nyeg, lábszőnyeg. 

Carnage (kér'rids), s. kocsi; 
kocsibér : ágyutargoncza ; 
szállítás ; fuvar ; test tar- 
tása ; —and four, négyes- 
fogat ; bill of — , fuvarle- 
vél, viteljegyzék ; a ship 
of — , rakhajó, szállítóhajó. 

Carrier (kér'riár), s. vivő, 
hordó:, fuvaros; letter — , 
g. levélhordó.. 

Carrion (kér'rian), ». dög. 

Carrot (kér'rat),*. sárgarépa. 

Car'roty, adj. vereshaju. 

Carry (kér'ri), v. a. vinni, 
hordani, liordozni ; szál- 
lítni; to — a burden, ter- 
het vinni; to — one to 
goal, vkit tömlöezbe vinni ; 
to— the day, győzni ; to 

— a town, várost bevenni ; 
to — it high, nagyra tar- 
tani az orrát ; to — to the 
ground, eltemetni; to — 
one's self, magát birni; ma- 
gát viselni; to — one's 
head aloft, fenhordani a 
fejét; to — one's aims h,gh, 

nagyra törni, magasra tö- 
rekedni; to — matters too 
far, túlmenni a mértéken; 
kelleténél tovább menni 
vmely dologban • to — it 
cunningly jortélylyal éln i: 
they shall not — it so, el 
nem viszik szárazon ; I will 

— my point, régre aka- 
rom hajtani határozato- 
mat ; to — two faces under 
one hood, kétszinüsl " Ini ; 
he never carries money 



Carrytale 

about him, soha pénzt ma- 
gával nem hordoz ; the 
question was carried, a 
javaslat mer/állott; to — 
away, elcinni, ehzdlUtni ; 
to — to account, számba 
venni, számításba tenni 
( vmit ) ; to — into effect, 
véghez vinni; to — on, 
folytatni, űzni; to — off,, 
elvinni, elragadni; to — 
out, kivinni, kihordani ; 
véghez vinni; elbámítni ; 
to — through, keresztül- 
vinni ; kieszközölni, létre- 
liozni ; to — a good hu- 
mour through, mindig jó 
kedvvel lenni: — , v. n. 
hordani, érni; rajta fe- 
kiidni : my rifle carries far, 
puskám messze hord; — ing 
trade, s. szállítási üzlet. 

Carry-tale, s. város hírha- 
rangja. 

Cart (kárt), s. szekér, taliga; 
to put the — before the 
borsé, hátúi befogni a lo- 
vat, fonákul fogni vlmi- 
hez ; — horse, s. taligás v. 
kordéi Iá ; — jade, s. gebe ; 
— load, s. szekérnyi teher; 
a cart-load of wood, egy 
szekér fa. 

Cartage (kár'tidzs), s. fuvar- 
bér. 

< larte-blanche (kárt'bléns), s. 

teljes hatalom. 

Cartel (kártel'), s. vívásra ki- 
hívó levél : váltsági szerző- 
dés; szökevény -állítási szer- 
dés. 

Carter (kár'ter), s. tzekeres, 
taligás. czogó. 

Cartilage (kár'tiléds) , s. por- 

Cartilaginous (kár-ti-léd'zsi- 
nasz), adj. porczogós. 

Cartoon (kart un'), s. minta- 
rajz. 

Cartridge (kár'trids), 8. tölte, 
töltény : — box, 8. töltés- 
tartó.' 

Cartulary (kár'tjuléri), 8. ok- 
levéUgyüjtemény, levéltár. 

Oartwright (kárfreit), s. bog- 
nár, kerékgyártó. 

Carncate (kérjukét), «. telek, 
mintegy harmincz holdnyi 
Uíföld. 



Caruncle 

Caruncle (kárán'kl), s. szö- 
mörcs. 

Carve (kárv), v. a. szeletelni, 
metélni, felmetélni, ( p. sül- 
tet ), feltagolni, felvagdal- 
ni; vésni, faragni, metsze- 
ni ; — r, s. f elmetélő, szel- 
delö : fa rágó ; kép fa rágó ; 
szobrász ; metélökés. 

Car'ving, s. f elmetélés; képfa- 
ragás, vésmüvészet ; farag- 
vány, metszet ; —knife, s. 
metélökés. 

Cascade (készked'j , s. víz- 
esés, vízomlás, zuhatag. 

Case (kész), s. eset, esemény; 
eset, ejtés : tok, hüvely, bo- 
rít ék ■ ; a strange — , furcsa 
eset ; put the — it be so, 
tegyük az esetet ; tegyük 
fel, hogy ugy van; in—, 
azon esetben, azon esetre ; 
in — of need , szükség 
esetében ; a — in law, tör- 
vénybeli eset, jog-eset ; a 
— to go to law with, tör- 
vényesen elintézendő ügy ; 
I am in — to prove it, ké- 
pes vagyok azt bebizonyít- 
ni : a letter — , betűláda, 
betűszekrény : a watch — , 
óratok, óra fedem; a hat—, 
kalaptok ; a — for a bed, 
vámkoshéj, párnatok; — , 
V. a. tokba tenni. 

Casemate (kész'mét), s. bás- 
tyaür, bástyabőit, várüveg. 

Casement (kéz'ment), s. ab- 
lakszár >ig. . 

Caseous (ke'sasz), adj. saj- 
tos, sajtszerü. 

Cash (késs), 8. készpénz, pénz- 
készlet ; tárpénz ; pénztár; 
to run out of — , kifogyni 
a pénzből ; — book, 8. jiéu:- 
tárkönyv; — 1><>x, 8. pénz- 
szekrény, pénzpersely; — 
keeper, 8. pénztárnok. 

Cash, V. a. beváltani ; be- 
szedni (pénzt); kitenni 
( s.olgólatiiól ) : to — a 

oheque, a: utalványozott 
pénzösszeget felvenni. 

Cashier (késír'), 8. pénztár- 
nok : v. a. kitenni (szolgá- 
latból I. 

Casing (razing), s. tok, hü- 
vely, boríték. 
fii 



Cast 

Cask (kászk), s. hordó; si- 
sak; v. a. hordóba tölteni. 

Casket (kász'ket), s. szek- 
rényke. 

Cass, Cassate, (kész, kész- 
széf), v. a. eltörölni, meg- 
semmisítni ; hivatalból ki- 
csapni. 

Cassa'tion, s. eltörlés, meg- 
szüntetés, hivatalból ki- 
tevés. 

Cassock (kész'szakk), s. pap- 
ruha ; katonaköpeny. 

Cast (kaszt, készt), v. a. irr. 
(cast [kaszt, készt , cast), 
vetni, lökni, tolni, dobni; 
szítni ; elejteni; elvetni: 
kivetni ; fölülhaíadni ; ter- 
vezni; önteni (gyertyát, 
vasat stb.i; mintázni; to 

— lots, sorsot vetni ; to — 
an account, számlát föl- 
tenni , számolni; to — 
anchor, horgonyt vetni; 
to —one's self at one's feet, 
vki lábaihoz borulni ; to — 
a mist before one's eyes, 
vkit megvakítni, elámítui ; 
to — a mist upon a thing, 
valamely ügyet elhomá- 
lyosít ni ; (vrov. i to — wa- 
ter into the Thames, , a 
Themszbe vizet hordani ; 
to — oil into the fire, olajt 
önteni a tűzre; even a 
hair — s its shadow, vé- 
kony a hajszál, mégis van 
árnyéka ; to — care to the 
winds, gondjain túladni; 
to — the feathers, tollait 
hullatni, vedleni: to — 
one's nativity, vki nek szü- 
letéséből jóslani ; to —a 
block in one's way, nehéz- 
ségeket görditni vki elébe : 
to — a look behind, hátra- 
nézni, visszatekinteni; to 

— loose, eloldani, felszaba- 
dítani ; to — aside, félre- 
dobni ; to —away, elvetni: 
to — away one's money, ki- 
dobni pénzét : to — down, 
levetni, leverni: to —down 
one's eyes, lesütni szemeit; 
to be — down, levertnek, 
csüggedtnek lenni, szomor- 
kodni; to - forth beams, 

ragyogni; to — into ;i 



Cas t 

sleep, elaltatni ; to — into 
mie's dish, to — into one's 
teeth, szemére hányni : to 
— out devils, <;: ördögöket 
kiiizni ; to — np a bank, 
gátot felhányni ; — , v. n, 
meggörbülni, megvetemel- 
»i : okádni; olvadni (mint 
a vas) : to — about, meg- 
fordulni ; to — with one's 
self, gondolkozni vmi fe- 
löl , magában elgondolni 
tinit. 

Cast, s. vetés, dobás; öntés, 
öntet, öntvény; minta; pil- 
lantó* ; jelenség ; a — of 
green, zöldbe játszó szín ; 
a — at dice, koczkavetés ; 
to be at the last — , vég- 
söre jutni : végezni; the — 
of periods, körmondatszö- 
vedék; to have a — with 
one's eye, kanesalítni, gör- 
bén nézni; — of mind, lel- 
kület. 

Caste (kaszt), s. várna 'Ke- 
letindiában ,. 

Castaway (kászt'éwé),s. söp- 
redék ember. 

Castellan(kászt' ellen), s, vár- 
nagy. 

Cistellate (kász'tellét), v. a. 
fallal kerítni. 

Castigate (kász'tiget), v. a. 
megbüntetni, megfenyítni. 

Castiga'tion, s. meg fenyítés, 
büntetés. 

Cas'tigatory, adj. megfenyítő. 

Castle (kász'szl), s. kastély, 
várlak ; castles in the air, 
légvárak; — keeper, s. 
kastély-ügyelő : — ry , s. 
kastély-ügy elöség. 

Castling (kászt'ling), s. idét- 
lenszülött ; haltán SZÜle- 
tett. 

Castor (kász'ter), s. hőd; 
hódkalap ; — nut, S. liim- 
báj ; — oil, s. hivibojolaj. 

Castoreum (kász-to'riám), *-. 
hódon;/. 

Castrate (késztrét), v. a. he- 
rélni, kiherélni; meglierél- 
ni ; megcsonkíPni (p. köny- 
vet I. 

Castra'tion, s. herélés; cson- 
kítás. 

Casual (kézs'juél), adj. eset- 



Casnist 

leges : — ly, adv története- 
sen, véletlenül ; —tv, g. fé- 

letlenség, véletlen eset. 

Casuist (kezs'juiszt), g. eset- 
fejtö ; — ry, g. eset fejtés, ké- 
tes s a lélekismeretet nyug- 
talanító kérdések megol- 
dása ; esettan ; esetisme. 

Cat (keit), g. macska : to turn 
— in the pan, véleményét 
változtatni, a köpönyeget 
szél után fordítani ; elpár- 
tolni, elszakadni ; a — may 
look at a king, királynak 
is szemébe né: a macska ; 
that that comes of a — 
will catch mice, marsh-a- 
nal p.a v; ctsmest t'iei s 
when the — is away, the 
mice will play, nines itthon 
a macska, czinczognak az 
egerek : — of nine tails, 
büntetö-ostor ; — fish, s. 
folyóvízi orsóhal; — silver, 
s. feliér csilláink*"*, haméle- 
ges csilla ; — s'eye, g, csiU- 
kova. 

Cataclysm (két'éklizm), s. 
vízözön ; klistély. 

Catacomb (két'ékom), s. sír- 
bolt. 

Catalogue (két'élag), s. laj- 
strom, sorozat, sorjegyzék. 

Cataplasm (két'éplézm), s. 
borogatmány , pép- egyve- 
leg, fűpép. 

Cataract (ket'érékt), s. zuha- 
tag; szemhályog. 

Catarrh (kétár'),s. nátha, hu- 
rut. 

Catastrophe (két'ásztrof), s. 
váleset, főeset, fejlemény. 

Catch (kéts), p. a. irr. (caught 
[kaat] , caught), fogni, el- 
fogni, rajta érni, megkap- 
ni ; the thief was caught, 
a tolvajt elfogták; they 
caught him in the very 
act, tetten érték; to — a 
cold, megnáthásodni, ma- 
gát meghűteni; to — a dis- 
temper, megragályosodni : 
to — a scent, kiszimatolni, 
kineszelni ; to — a Tartar, 
csizmadiát fogni; to — 
hold of something, fogód- 
zani vmibe; to — a person's 
eye, vki figyelmét magára 



Cat holic 

vonni; to — fire, tüzet 
fogni; feltüzesedni; tűzbe 
jönni, felgerjedni; — , v. 
n. akadni < hprgon I ; ka- 
paszkodni (-ba, -bei; a 
drowning man will — at a 
rush, vízbe haló ember 
szalmaszálhoz is kap; this 
disease is catching, c: a 
nyavalya ragad. 

Catch, g. fogás : zsákmány, 
martalék; ötlet: gyanú; 
les, leshely ; nyél ; sarok- 
vas, ajtósark ; megraga- 
dott alkalmit : előny : ra- 
gály ; to he on the — , les- 
ben állani ; — er, s. foglár. 
poroszló ; — word, s. jelszó. 

Catechise (két'ikeiz), v. a. 
kérdezve oktatni; kérdez- 
getni; vallási oktatást adni. 

Catechism (ket'ikizm), s. ka- 
tekizmus, káté. 

Catechumen(két-i-kju'-Tneu) 
g. hittanuló, hitujoncz. 

Categorical(keti^ar'ikél)//'(y'. 
feltétlen ; határozott, sza- 
batos. 

Cat'egory, s. so?-zék, osztály, 
szak; eredeti fogalom, törzs 
fogalom ; fogalomsor. 

Catenarian (kétine'rién), adj. 
láiiczalaká. 

Cat'enary, adj. lánczolatos. 

Catenate (két'mét), v.a. meg- 
lánczulni , összelánczolni : 
összekötni, összekapcsolni. 

Catena'tion, s. lánczozás, lán- 
czolat. 

Cater (ke'ter), s. négyes < kár- 
tyán és koczkán) ; élel- 
mező, élésmester , — er, s. 
élésmester, kifőző. 

Catercousin (ké'terkázn) g; 
távolrokon. 

Caterpillar (két'ferpülér), s. 
hernyó. 

Cat'erwaul (— waal) , v. n. 
miákolni, nyávogta, ; —ing, 
s. macskanyávog4s ; mai- 
ka zene. 

Gates (kétsz), s. pl. élelem- 
szerek, csemegék. 

Cathedral (kéthí'drél), s. fő- 
templom; székesegyház . 
adj. székesegyházi. 

Catholic (kéth'alik), aaj. kö- 
zönséges, egyetemes; ka- 



Catholicism 



Canterisni 



Censor 



tliolikit^ , pápás; katholi- 
kua Ititlwz tartozó; s. pá- 
pista. 

Cath'olicism (— aliszizm), .«. 
katholikus vallás. 

Catling (kétling), s. bélhúr; 
bonczkés ; diója-moh. 

Cattle (két'tl),s. barom, mar- 
ha ; horned — , s. szarvas- 
marha. 

Gatidle (kaa'dl) , s. tápla- 
leves. [tartó. 

Cauí fkaaf), s. halbárka, hal 

Caul (kaal), g. liajreeze ; re- 
czehártya; magzat-ing, bu- 
rok ; to be born with a — , 
hurokban születni. 

Cauliflower (kaal'lifláuei'), s. 
virágos káposzta. 

Cauldron, v. Caldron. 

Caulk, g. Calk. 

Cauponize (kaa'paneiz), v. n. 
korctmároskodni. 

Causal (kaa'zél), adj. okbeli, 
oki, oklagos ; — 'ity, g, ok- 
ság, okszerűség. 

Causative (kaa'zetiv) , adj. 
ok-adó; ok-mutató (p. köt- 
sz,', ,. 

Cause (kaaz), s. ok ; ügy, tör- 
* vényes ügy; párt, párt- 
ügy : be has no — for com- 
plaint, nincs miért panasz- 
kodnia ; to give — of sus- 
picion, gyanússá tewii ma- 
gát ; our — is a righteous 
one, a mi ügyünk igazsá- 
gos ; for that — , azon ok- 
bál ; —, v. a. oka:ni ; to — 
sorrow, megbttsitni; to — 
to be made, csináltatni ; 
— less, adj. okatlan, ok 
nélküli ; alaptalan : — le.-s- 
ness, g. okatlanság , ok- 
hiány ; alaptalanság. 

( an'sf r, g. okozó, szerző, meg- 
kezdő. 

Causeway (kaaz' we), g. csi- 
nált át, töltevény. 

Causid'ical, adj. ügyvédi. 

I aus'tic, adj. égető, mar,', ,■ g. 
mar,',<:.< r, etetőszer. 

< lau'tel, 8. óvat, óvadék ; ra- 
vaszság, csalárdság ; — OUS, 
adj. óvatékos; ravasz; 
alattomos ; — ousnesa, s. 
óvatosság, szemesség, ra- 
ág ; alattam 



Cauterism (kaa'terizm) , .?. 
marószer alkalmazása. 

Cauteriza'tion, g. v. Cau- 
terism. 

Cauterize (kaa'tereiz), v. a. 
égetni, maratni, feletetni 
(p. kinövést). 

Caution (kaa'sán), s. óvatos- 
ság ; intés, tanulság; ke- 
zesség, biztosság; — ary, 
adj. kezességül ; biztossá- 
gul szolgála ; intő. 

Cautious (kaa'sász), adj. óva- 
kodó ; — ness, s. óvatosság. 

Cavalcade (kév'élked), 8. lo- 
vas díszmenet; lovas cso- 
port. 

Cavalier (kevelíV), g. lovag, 
hrcnta, gavallér; — ness, 
s. dace, dölyf. 

Cav'alry, s. lovasság. 

Cavate, v. a. v. to Excavate. 

Cave (kev) , s. üreg , bar- 
lang, piuczc ; v. a. kiürc- 
gitni ; v. n. üregben, bar- 
langban lakni. 

Caveat (ké'viét), e. törvényes 
megintés ,■ ávós. 

Cavern (kév'ern), s. barlang, 
üreg; —ed, adj. kiüregí- 
tett ; üreges; üregben ta- 
nyázó; — ous, adj. üreges. 

Cavil (kéVil), v. n.fogárdos- 
kodni, ócsálkodni; v. a. ros- 
tálgatni, ócsárolni; — la'- 
tion, 8. ácsóriás ; szőrszál- 
hasogatás ; — ler, s. ócsál- 
kodó ; szőrszálhasogató ; 
— Ioub, adj. fogárdos. 

Cavin (kéVin), s. mélyút, öb- 
le,.-! ut ; futóárok. 

Cavity (kév'iti), s. üreg, nyi- 
las, vápa, sziklatótvóiiy. 

Caw (kaa), v. n. károgni, 
krákogni. 

Cease (szísz) , r. n. meg- 
szűnni : tlit wind ceases, 
csillapodik a szél ; — from 
work ! hagyd abban a mun- 
kát ! — , v. a. megszün- 
tetni, abbanhagyni ; —less, 
adj. szüntelen. 

Cecity (sze'sziti), s. vakság. 

Cecutiency (szikju'senszi), s. 
szemgyengeség, hajlam fa- 
kulásra. 

Cedar (szí'dér), 8. czedrusfa; 
— n, adj. czedrusfából való. 

53 



Cede (szid), v. n. engedni; 
v. a. átengedni. , 

Ceduous (szíd'juász), adj; 
lerágható ( -,i ./. 

Ceil (szil), v. a. padolni < a 
szoba mennyezetét > ; —ing, 
s. mennyezet, felső padólat. 

Celature (szel'étsár), s. met- 
szés , rézmetszés ; rézmet- 
szet. 

Celebrate (szel'ibret), v. a. 
ünnepelni, magasztalni, di- 
csőit ni. 

Celebra'tion, .<. ünneplés, ma- 
gasztalás ; dicsbeszéd. 

Celebrious (szüi'briász), adj. 
híres, nevezetes. 

Celeb'rity, g. nagy hírnév, 
nevezetesség • ünnepély. 

Celerity (sziler'iti), s. sebes- 
ség. 

Celery (szel'eri), g. zeller. 

Celestial (szilesz'tsál), adj. 
mennyei. 

Celibacy (szelib'észi), & nő- 
telenség. 

Cell (szeli), s. czella ; sejt, 
lyuk ; kunyhó. 

Cellar (szel'leri, s. pincze. 

Cellular (szel'ljulér), adj. sej- 
tes, sejtalak u ; —tissue, S. 
sejtszövet. 

Celsitude (szel'szitjud) , g. 
magasság, fenség. 

Cement (szem'ent), s. köra- 
gasz, czement ; ( átv. ért) 
kötelék. 

Cement (szimenf), v. a. cze- 
ment ez ni : összeragasztani; 
össze orrasztani : v. u. ösz- 
sze függni ; — a'tion, g. ösz- 
szeragasz tás, ossz e forrás ; - 
tás. 

Cemetery (szem'iterí), s. te- 
mető, sírkert. 

Cenatory (szen'étari) , adj. 
estebédhez tartozó, estebé- 
det illető. 

Cenoby (szen'obi), s. zárda, 

klastrom. 

Cenotaph (szen'otáf), 8. dísz- 
sír, dísz-emlék. 

Cense (szensz), 8. adó; hű- 
béradó : rang, rend : r. a. 
megadóztatni ; tömjénezni 
• vkinek ); -r, 8. füstölő. 

Censor (szensz'er), 8. erkölcs- 
tani; mübiráló ; könyv- 



Censorious 

vizsgáló; — ship, s. cen- 
sori hivatal. 

Censorious ( — o'riasz), adj. 
megrovogatni , bírálgatni 
szerető ; gáncsoskodó. 

Censurable (szen'zsurébl) , 
adj. megrovandó, megro- 
vást érdemlő ; — ness , .s. 
megrovandóság. 

Cen'sural, adj. adót illető; 

— roll, 8. adókönyv'. 
Censure (szen'zsur), s. bírá- 
lat, megfeddés, megrovás ; 
egyházi büntetés ; v.a. meg- 
bírálni, megfeddeni, meg- 
róni : gáncsolni : v. n. vé- 
lekedni ; — r, s. feddő, gán- 
csoló. 

Census (szen'zász), s. nép- 
számítás, adóvetés. 

Cent (szent), .s. rézérme : egy 
amerikai dollár század ré- 
sze ' mintegy 2 kr. o.é.). 

Centenary, adj. százas, szá- 
zados; s. száza vminek. 

Centes'irnal, adj. századrész- 
nyi. 

Centifo'lious, adj. százleveh'i. 

Centinél (szen'tinel), s. &r; 

— box, í. őrház. 
Central (szen'trél), adj. kö- 
zépponti. 

Centre (szen'tr) , s. közép- 
pont; v.a. központ osít ni ; 
v. n. központosulni. 

Cen'tric, — al, adj. középpont- 
ban lévő, közéjiponti. 

Centrifugai (szentrif'jugél), 
adj. központtal távozó. 

Centripetal (szentrip'etél) , 
adj. központhoz siető. 

Centuple (szen'tjupl) , adj. 
százszoros; v. a. százszo- 
rozni. 

Centuriate (szentju'riet) , v. 
a. századokra osztani. 

Centu'rion, s. századjiaraiics- 
nok. 

Century (szen'tsuri szen'- 
tsjuri),s. évszázad, katona- 
század, száza vminek. 

Cerate (sziretf), s. viaszke- 
nőcs. 

Cere (szír) , v. a. megvia- 
szozni. 

Cerebel (szer'ibel), s.agyacs. 

Cerebral (szer'ibreU , adj, 
ágybéli, agyat illető. 



Ceremonial 

Ceremonial (szer'ino'niél) , 
adj. ünnepélyes, szertar- 
tási; s. ünnepély, szertar- 
tás : formaság, teketória. 

Cerenionious(szerimo'niász) 
adj. formaszerű, körülmé- 
nyes; — ness , .?. ünnepé- 
lyesség,formaszerüség; tar- 
talmatlan bókoigatás. 

Ceremonies , s. pl. forma- 
ság, körülményesség : tar- 
talmatlan bókoigatás, teke- 
tória. 

Ceremony (szer'imani) , s. 
szertartás, ünnepély : with- 
out — , teketória nélkül. 

Cereous(szi'riász ),«<?/• viasz- 
bál való, viaszos. 

Certain (szer'ten, szer'tin), 
adj. bizonyos ; I have no 
— abode, nincs állandó 
lakhelyem ; I am — of it, 
bizonyos vagyok benne; I 
know it for — , én azt bi- 
zonyosan tudom; he is — 
to he there, ő bizonyosan 
ott van ; a — income, bizo- 
nyos jövedelem ; a —coun- 
try squire, egy bizonyos 
földesúr ; — ly, adv. bizo- 
nyosan. 

Cer'tainty, s. bizonyosság ; to 
know it for a — , bizonyo- 
san tudni ; they tell it for 
a — , bizonyosnak mond- 
jál;. 

Certificate (szertif'iket) , s. 
bizonyítvány, bizonyságle- 
vél ; v. a. bizonyítványt 
adni. 

Certifica'tion, s. bizonyság- 
tétel, bizonyítvány. 

Certifier (— feier), s. bizony- 
ságtevő, bizonyítványt adó. 

Cer'tify (— fei), v. a. bizonyít- 
ványt adni i vmiről), bizo- 
nyí-tni ' írásban ). 

Cer'titude (— tjud), s. bizo- 
nyosság. 

Ceru'lean, v. Ceruleous. 

Ceruleous (szerjuliász), adj, 
v ilágoskék, égsz i n ü . 

Ceruse (szer'jusz), s. álom- 
fehér. 

Cervical (szer'vikél) , udj. 
nyakszirthez tartozó, nyak- 
szirtet illető. 

Cesarean (sziszé'rién), adj, 

54 



Chaise 

császári ; — section, S. re- 
mekvágás. 

Cess (szeszsz), s. adóvetés, 
adó ; out of all — , szer- 
felett, mód nélkül ; — , v.a. 
megadóztatni ; v. n. < törv. I 
kötelességét elmulasztani. 

Cessa'tion, *•. szünet, megs zo- 
nes ; — of arms, fegyver- 
szünet, hadszünet. 

Cessavit (szeszszé'vit), s. tör- 
vénye- panasz bizonyos 
kötelezettségek mulasztása 
miatt; zálogfoglalást ren- 
delő birái páran.- . 

Cession (szes'sán), s. átenge- 
dés, átengedmény. 

Ces'sioiiary, adj. átengedő. 

Ces'sor.s. kötelességmulasztó. 

Cesure (szízsar), s. sormet- 
szet, versnyug. 

Chafe (tséf), v. a. (dörzsölés 
által ) lievíteni ; felbőszíti! i, 
felhevítni, ingerelni ; v. >:. 
felgerjedni, megharagudni, 
dühöngeni; s. dörzsölés ál- 
tal előidézett meleg; ha- 
rag, düh. 

Chaff (tséff), s. polyva, mur- 
va; szecska; —less, adj. 
polyvátlan; — y, adj. poly- 
va s ; —cutter, .s. szecska- 
vágó. 

Chaffer, s. árú, portéka ; v. 
n. csereberélni; — er, s. 
csereberélő. 'pinty. 

Chaffinch (tséf'fints), s. árva 

Chagrin (tségrín'), s. boszon- 
kodás ; bánatosság ; v. a. 
boszontani ; búsítni. 

Chain (tsén) , s. láncz ; to 
bind one in chains, vkit 
lánczra tenni, vkit vasra 
verni; a — of thoughts 
gondolatsor; Gunter's — , 
mérő láncz;— shot, s. láncz- 
golyá ; — , v. a. meglán- 
czolni; lebilincselni; láncz- 
czal elzárni (p. utczát). 

Chains, s.pl. rabság, rabszol- 
gaság. _ 

Chair (tser), s. szék ; to take 
the — , elnökölni; an easy 
— , karszék ; zsölleszék ; a 
sedan — , gyaloghintó ; 
—man, s. elölülő, elnök. 

Chaise (sesz), s. felhintő, 
cséza. 



Chalcography 

Chalcography (kélkag'gréfi), 
s. rézmetszés , rézmetszés 
mestersége. 

■Chaldron (tsaa'drán), s. szén- 
mérték (53 mázsa). 

Chalice (tsél'isz), s. kehely. 

Chalk(tsaak), s. dörözs, kréta; 
v. a. megkrétázni ; kivo- 
natozni; to — out, futva 
rajzolni, vázolni; —j,adj. 
krétás. 

Challenge (tsél'lends) , v. a. 
kihívni (párbajra); fel- 
hívni, felszólítani, felkér- 
ni : kérdőre vonni; vádolni; 
félrevetni (esküdtet az an- 
gol esküdtszékeknél ); s. ki- 
liivás f párhajra \; felhívás, 
felszólítás : követelés ; fél- 
revetés ; vád. 

Challenger, -s. kihivő; fel- 
hívó ; intő. 

Chamber (tsém'ber), s. szoba, 
kamra ; — of commerce, 
kereskedelmi kamra; — 
maid, s. szobaleány, — fel- 
low, s. szobatárs, laktárs; 
— , v. n. szobát tartani; 
féktelenül, kicsapongva él- 
ni; — , v. a. szobába zárni. 

Cham'berer, 8. feslett ember. 

Cam'berlain (—lin), s. kama- 
rás ; Lord — of the house- 
hold, főudvarmester. 

Chameleon (kémi'lián) , s. 
szinbü. 

Chamfer (tsém'fer), v. a. ki- 
rovátkolni ; kicsövelni; s. 
rovátkolat : csövelés ; víz- 
csorgó. 

Chamois (sémái'), s. zerge, 
vadkecske ; — hunter, s. 
zergevadász ; — skin , s. 
zergebőr. 

Champ (tsémp), v. n. rágód- 
ni ; r. a. rágni; to — up, 
felzabálni, felfalni. 

Champagne (sémpén') , s. 
pezsgőbor. 

Champaign (sém'pen), s. 
mezőség ; adj. róna , sík, 

lupa*. 

Champignon (sémpin'jan), ■••■. 

csiperke. 
Champion (tsém'pián), s. 

bajnol I '•■ / -. /. //. /. / 

a. kihívni (párbajra ). 
Chance (tsánsz), ». eset, e, - 



Chancel 

hetőség, történet, véletlen, 
szerencse, játékszerencse ; 
by — , történetből, történe- 
tesen ; ül — , baleset; to 
lose one's — , elszalasztani 
az alkalmat ; she never 
had a — to get married, 
sohasem kérték feleségül ; 

— game, a. szerencsejáték; 
— , v. a. koczkáztatni ; I 
will — it, mer/kísértem : —, 
v. n. megesni, előfordulni, 
történni; to — upon a 
thing, vmire akadni ; he 
chanced to say, azt találta 
mondani; — fal, adj. ve- 
szélyes. 

Chancel (tsán'szl), s. oltár- 
hely (templomban ) % . 

Chancellor (tsán'szlár) , .s. 
kanczellár, korlátnak ; Lord 
high — , főkanczellár ; — 
of the exchequer, kincs- 
tári kanczellár (Court of 
Exchequer bírája ), ki egy- 
szersmind pénzügy ni i n isz - 
ter ; — ship, s. kanczellár- 
ság, kanczellári hivatal. 

Chancery (tsán'szeri), s. bi- 
rodalmi törvényszék (Ang- 
liában a legfőbb bíróság, 
melynek élén a főkanczel- 
lár áll ) . 

Chandelier (séndelír'), s. ka- 
ros gyertyatartó. 

Chandler (tsánd'ler), i. gyer- 
ty a mártó. 

Change (tséndzs) , .5. válto- 
zás ; pénzváltás, aprópénz ; 
csere ; váltó folyam , fel- 
pénz ; pénztözsde ; v. a. 
váltani, felváltani ; változ- 
tatni ; cserélni ; to — one's 
apparel, átöltözködni; to 

— a five pound note, öt- 
fontOS bankóit felváltani ; 
to — one's mind, vélemé- 
nyét változtatni, más yon- 
dolatra jönni; to — co- 
lour, elpirulni ; elsápadni; 
— , v. n. változni ; —able, 
adj. váltható; változó; 
változékony ; — ahleness, s. 
változékonyság ; — fal, adj. 
változékony ; - Less, adj. 
változhatlan; ling, •-■. vál- 
tott gyermek ; ingatag mi- 
ber ; — r, 8. pénzváltó. 

55 



Character 

Channel (tsén'nel) , s. csa- 
torna; csorgó; meder; fo- 
lyamágy ; tenyerszorulat ; 
át, eszköz. 

Chant (tsánt), v. a. énekelni; 
s. ének; — er, s. énekes, 
élőénekes. 

Chanticleer (tsán'tiklír) , s. 
kakas. 

Chantress (tsán'tress), s. éne- 
kesnő. 

Chaos (ké'asz), s. zűrzavar, 
chaos. 

Chaotic (ké-at'ik), adj. zűr- 
zavaros. 

Chap (tsép), i;. n. repedni, 
cserepezni ; s. repedek, ha- 
sadék; — ped , part. and 
adj. cserepes, hasadékos, 
repedékes. 

Chap, s.fiezkó. 

Chaps, s. pl. torok, száj. 

Chape (tsép), s. horog; ka- 
pocsfül. 

Chapel (tsép'el), s. kápolna . 
bármely vallósu templom, 
mely az uralkodó angol 
egyházhoz nem tartozik ;— 
of ease, fiók-templom. 

Chap'ellany (—elleni), s. káp- 
lánság, segédlelkészi állo- 
más. 

Chaperon (sép'erán), s. fej- 
kötő ; nadrágkötőrend lo- 
vagjainak fövege; v.a. höl- 
gyet társaságba kisérni. 

Chapiter (tsép'iter), s. osz- 
lopfői 

Chaplain (—lin), s. káplán ; 
tábori lelkész. 

Chap'let (—let), s. koszorú ; 
olvasó ; forgó, toltbokréta. 

Chap'man (—mén), s. sza- 
tócs. 

Chap'py, adj. hasadozott. 

Chap'ter, s. fejezet, káptalan, 
lovagrend-ülés; v. a. meg- 
szidni, megvizsgálni. 

Char (tsár),8. napszám, apró- 
munka ; v. n. napszámban 
dolgozni ; v. a. munkát tel 
j esi ten i ; — woman, s. 
surhi asszony. 

Char, v. a. szénné égetni; 
— coal, s. faszén. 

Character (kéYékter), s. ró 
set, mets.et ; vonás ' kéz- 
írásban i, kézírás : 



Charade 

tető jel : jeüem, jellemzék ; 
sajátság; bélyeg; betű; 
czim, méltóság; I cannot 
give him a good — , nem 
ajánlhatom at embert; — , 
/-. a. bélyegezni, jellenr.cni: 
leirni ; — ism, s. jellemzet, 
bélyegzet; jellemrajz, jel- 
lemzés ; — istie , — istical, 
adj. jellemző, jellemzet es ; 
—ize, v. a. jellemezni : bé- 
lyegezni; —less, adj. jel- 
lemtelen. 

Charade (sered), .-'. rejtvény, 
betűtalány. 

Chare, r. to Char. 

Charge(tsárds), v.a. terhelni, 
megterhelni; tölteni (fegy- 
vert); vádolni; ráparan- 
csolni; rábízni; mer/támad- 
ni ; kérni ; to — one with 
some business, i-níeZf/ ügyet 
vkire bízni ; he is charged 
with robhery, tolvajsággal 
vádolják ; to — the enemy, 
megtámadni az ellenséget; 
how much does he — for 
it? mennyit kér érte ? to — 
to one's account, terhi'd 
irni ; — , s. teher ; megszó- 
lítás ; rád, megtámadás, 
roham (ütközetben); költ- 
ség ; járnlvány ; gondvise- 
lés ; gyám-gyermek ; I am 
at the charges of it, rová- 
somra megy ; what do they 
lay to my — ? mivel vadul- 
nak engem? to sound the—, 
támadót fúni; I commit 
the boy to your — , én a 
fiát az ön gondviselésére 
bizom ; —able, adj. költsé- 
ges; felelős ; terhelő; — less, 
adj. költségbe nem kerülő, 
ingyenvaló. 

Charger (tsárd'dser), s.harcz- 
mén ; nagytól: vádló. 

Chariness (tse'rinesz), s. óva- 
tosság, gondosság; kétke- 
dés. 

Chariot (tsér'iát), s. szekér, 
kocsi ; — eer', s. kocsis. 

Charitable (tsér'itébl) , adj. 
jótékony, emberszerető, ke- 
gyes , adakozó, bőkezű; 
— ness, s. jótékonyság, em- 
berszeretet. 

Charity (tsér'iti), s. feleba- 



Charivari 

rati szeretet, köny őrület, 
jótékonyság , alamizsna ; 
to beg — , alamizsnát kér- 
ni ; in — , az Isten szerel- 
méért; — school, s. sze- 
gény-iskola. 

Charivari (tsér'iveri), s.macs- 
kazene. 

Charlatan (sár'létén), s. szín- 
tár, csalafinta; — ry, s. 
színtáiiós, kuruzsolás. 

Charm (tsárm), s. büvölék ; 
varázsszer ; óvszer; igézet; 
báj, kecs; v. a. megigézni, 
elbájolni; — er, 8. bűvész, 
hüvésznő ; bájoló; — ful, 
adj. bájteljes, igéző; — ing, 
adj: bájoló, igéző ; — higly, 
adv. bájosan; — ingness, 
g. megigézés, megbájolás ; 
— less, adj. bájtalan. 

Chamelhouse (tsár'nelháusz ), 
s. tetemház. 

Chart (tsárt), s. tenger-tér- 
kép. 

Charter (tsár'ter), s. okirat ; 
alkotmánylevél : kiváltság- 
levél; v.a. szabadalmazni: 
hajót bérleni ; hajót bérbe- 
adni. 

Chary (tse'ri), adj. óvatos, 
gondos. 

Chase (tsesz), v. a. vadászni, 
hajtani, űzni; hajhászni; 
s. vadászat, hajtás ; hajhá- 
szat ; vadászkör; < nyomd.) 
mintakeret. 

Chaser (tse'zer) , s. vadász, 
hajtó ; vésező. 

Chasm (kézm) , s. hasadék, 
nyilas ; tátvány. 

Chaste (tseszt) , adj. szűz, 
tiszta, szűzies, szeplőtlen ; 
—ness, s. szüzesség, szép- 
lőttemé g ; — n, v. a. tisz- 
tít ni. "tise. 

Chasten (tsész'szn), v. Chas- 

Chastise (tsész'teiz) , v. a. 
büntetni, megfenyítni. 

Chastisement (tsész'tizment), 
s. büntetés, megfenyítés. 

Chastity (tszész'titi), s. szü- 
zesség. 

Chast'ly, adv. szűziesen, szű- 
zen. 

Chat (tsét), v.a. beszélgetni; 
fecsegni ; s. beszélgetés, fe- 
csegés; barka. 

56 



Cheek 

Chatelany (séfteleni), s. kas- 
tély - ügyelöség ; kastély- 
ügyelői lak. 

Chattel (tsét'tl), s. ingó va- 
gyon, ingóság. 

Chatter (tsét'ter), v. n. ka- 
rattyolni , csevegni; va- 
ezogni ; —box, s. locska- 
fecske, csacsogó; — er, 8. 
fecsegő ; csacska. 

Chatfty, adj. beszédes; fe- 
csegő. 

Chatwood (tsét'vtíd) , s. ro- 
zsé ; ágboi. 

Chaw (tsaa) , 8. áJlkapcza r 
állcsont: v.a. rágni; el- 
méjében forgatni vmit. 

Chawdron (tsaa'drán) , s. 
marhabél. 

Cheap (tsíp), adj. olcsó ; — ly, 
adv. olcsón; —ness, s. ol- 
csóság , jután yosság. 

Cheap'en, v. a. olcsóbbá tenni 
(vmit), árából lealkudni ,- 
leszállítani ( vminek az 
árát); — er, s. alkudozó r 
árából lealkudó; —ing,/!. 
alkudozás, lealkudás ; ár- 
leszállítás. 

Cheat (tsít), v. a. megcsalni, 
rászedni; s. csalás; csaló - 
— er, s. csaló; — ing, s. csa- 
lás ; — ingly, adv. csalva, 
csalással. 

Check (tsekk), s. sakk ; aka- 
dály, akadályozás, gátlás - 
fékezés ; ellenjegyzés ; to 
keep one in — , to keep a 

— upon one, vkit féken 
tartani ; this is a great — , 
ez nagy akadály; to take 

— at a thing, megütközni 
vmin, megneheztelni vilii- 
ért ; clerk of the — , .fő- 
ellenőr; —mate, tonk-sakk,~ 
— , v.a. megállt tni ; aka- 
dályozni; fékezni; ellen- 
jegyezni, ellenőrizni. 

Chek'er, v. a. tarkítni ; négy- 
szögítni; s. koczkő.ra ra- 
kott munka; — ed. adj. 
koczkás ; tarkázott, tarka- 
barka. 

Chek'ers, s. pl. ostábla. 

Chek'y, adj. koczkás, tarka. 

Cheek (tsík), s. arcz, pofa • 
merészség , arczátla n 
— y, adj. arczátlan. 



Cheep 

Cheep (tsíp), v.n. csicseregni, 
csiripelni. 

Cheer (tsír), v. a. vid%tni,fel- 
vid%tni;megéljenez:ti( vícit ); 
v. n. felvidulni ; s. vidám- 
ság, jókedv ; good — , s. jó 
étel és ital, lakodalom ; be 
of good — .' vígan ! 

Cheer'er, *-'. vidámító; él- 
jenző. 

C'heer'ful , adj. víg , jóked- 
vű ; — -ly, adv. jókedvüleg ; 
— ness, s. vidámkedv. 

Cheer'ily, adv. vígan. 

Cheerless, adj. örömtelen. 

Cheer'y, adj. víg, vidám. 

Cheese (tsísz), s. sajt, túró ; 
— cake, g. túrós lepény ; 
— monger, s. sajtárus; — 
colouring, s. alkannagyö- 
kér. 

Chees'y, adj. sajtos, túrós. 

Chely (ki'li), s. rák ollója. 

Chemise (semísz'), .s. nőing. 

Chemist (kim'iszt) , s. ve- 
gyész ; — ry, 8. vegyészet. 

Cheque, s. utalvány. 

Cherish (tser'ish), v. a. ked- 
velni ; szíves indulattal üí- 
seltetni vki iránt; szeretve 
bánni vki vei ; ápolni ; — er, 
s. pártfogó, ápoló ; —ing, 
8. szeretet; ápolás; oltal- 
mazó*. 

Cher'ry, g. cseresnye; —stone, 
8. cseresnyemag ; — tree, s. 
cseresn ye fa. 

Chert (tsert), s. szarukő, tűz- 
kő; varia, kovarcz ; — y, 
adj, varlás. ,, 

Cherub (tser'áb), s. kerub; 
— im, s. pl. kerubok. 

Cherub (tser'áb), v. n. csiri- 
pelni. 

( íhervil (tser'vil), a. baraboly. 

Chesnut (tsesz'nát), s. gesz- 
tenye ; —tree, s. geszte- 
nyéül. 

Chess (tseszsz), s. sakkjáték; 
to play at — , sakkozni; 
—board, s, sakktábla. 

• In ssuij) (tsfsz'szúii) ),s. por- 
hanyófold. 

/ti, 8. láda, szek- 
rény ; mellkas, mell; — of 
drawers , s. kihúzó szek- 
rény, fiókos szekrény. 

Chevalier', v. Cavalier. 



Cheveril 

Cheveril (tsev'er-il), g. kecs- 
kefi, fiakecske. 

Chew (tsú), v. a. rágni; to 
— tobacco, dohányt rágni; 
to — the cud, kérődzeni : 
to — revenge, boszút for- 
ralni. 

Chicane (síken'), s. furfang, 
csini/ ; — r, 8. törvénycsa- 
varó, cselszövő. 

Chick (tsikk), v. n. csírázni, 
sarjadni. 

Chick'en, s. csirke ; —heart- 
ed , adj. csirkeszivü , fé- 
lénk. 

Chickling, s. apró csirke. 

Chide (tseid), v. a. and )i. 
irr. (pret. : chid [tsid] , 
part.: chidden [tsid'dnj , 
chid), szidni, megszidni, 
megdorgálni , lehordani ; 
zsémbelni , zádorogni : s. 
feddés, pirongatás ; mor- 
gás, zaj, zsibaj ; — r, s. dor- 
gáló. 

Chief (tsíf), s. főnök, vezér ; 
commander in — , g. főve- 
zér : — adj. fő,főképeni, 
első; — ly, adv. főképen; 
—less, adj. vezér nélküli ; 
—tain, s. főnök ; — tainry, 
s. vezérség. 

Chilblain (tsil'blén), s. fagy- 
daganat. 

Child ítseild),«. (pl. children 
[tsildren]), gyermek, gye- 
rek; to be with — , filter- 
ben járni ; from a — , gyer- 
mekségemtől , gyermeksé- 
gedtől stb. fogva : children 
and fools speak the truth, 
gyermekek és bolondok leg- 
hamarább mondják ki az 
igazat; — hood, /?. gyer- 
mekkor, gyermekség ; — 
ish, adj. gyermekes ; — less, 
adj. gyermektelen ; —like, 
adj. gyermekies ; ártatlan; 

együgyű. 

Childe, Child, s. nemesti, 
úrfi, levente. 

Childermasday (tsil'dermesz 
de), 8. apró szentek napja. 

Chiliad (kil'i-éd), g. évezred : 
i er rmü'ól. 

Chili (tsill), 8. fázás, dider- 
gés, bor adózás; v.n. fáz- 
ni, dideregni : r. a. fázít- 



Chisel 

ni, fázlalni, merevenítni ; 

— iness, g. hideg; fázás; 
borzadozás ; — y, adj. hi- 
deg. 

Chinib (keimb), g. ontora. 

Chime (tseim), s. összeharan- 
gozás, harangszó, liarang- 
játsl -:ss, hang i n •.;.:- 
szehangzani; v. a. össze- 
hangolni; összeharangozni. 

Chim'er, s. harangozó. 

Chimera (kimí'ré), s. agy- 
rém, ábrándkép. 

Chimerical (kimí'rikel), adj. 
ábrándos, képiéit, agy rém- 
kép ü. 

Chimist, v. Chemist. 

Chimney (tsim'ni) , s. ké- 
mény, kürtő: kandalló; 
— piece, 8. kandalló-pár- 
kány ; — sweep, —sweep- 
er, g. kéményseprő. 

Chin (tain), 8. áll, állkapcza. 

China (tsei'né), s.porczellán; 
S ina. 

Chine (tsein), g. hátgerinc: ; 
hátdarab (ököré stb.): v. 
a. hátcz'tmert darabokra 
vágni. 

Chingle (tsin'gl), g. murva, 
j vény. 

Chink (tsink) , g. hasadék, 
repedek : csengés, pengés ; 
pengőpénz; v.n. hasadni, 
repedni, esengeni, pengeni; 
V. a. felhas'itui, felrepesz- 
teni ; pengetni; — y, adj. 
hasadékos. 

Chints (tsintsz),*. czicz (pa- 
mutsz'óvet ). 

Chip (tsip), v. a. vagdalni, 
metélgetni; s. metszetke, 
elmetszett darabka , for- 
gács; — ping, g. szilánk, 
járadék, fotgács. 

Chirk, v. to Chirp. 

Chiromancy (keir'oménszi), 
s. kézjóslat. 

Chirp (tserp), V. n. csiri- 
pelni, csevegni : v. a. fel- 
vidámítni ; 8. csiripelés. 

Chirre (tserr), o. n. búgni, 
turbékolni. 

Ghirurgeon (keiraYdsan), v. 

Surgeon. 
Chirurgical, v. Surgical. 
Chisel (tsiz'zl), 8. véső : v. a. 

vésni. 



Chit 

Chit (tsit), gyermek; sarja- 
dékocska ; szeplő : v. n. >•<//■- 
jadni; — ty, adj. szeplős. 

Chitchat (tsit'tsét), s. lids- 
locs beszéd ; csevegés. 

Chivalrous (tsiv'elrasz), arf/. 
lovagias, udvarias. 

Chiv'alry, 8. lovagiasság ; vi- 
tézség ; lovagiság. 

Chives (tseivz), s. pl. metélő 
hagyma ; himszálak. 

Chock (tsakk), s. lökés; ro- 
ham : támasz ; fek, aljzat. 

Chocolate (tsak'oiét), $. cso- 
kola'd. 

Choice (tsaisz), s. választás; 
kiválogatás; you can take 
your own — , öné a válasz- 
tás ; he has made his — , 
ö már választott ; a nice — 
of goods, kellő választékú 
áru k ; Hobson's — , kény- 
szerűség, kénytelenség ; — , 
adj. válogatott, kiváloga- 
tott , választékos , jeles ; 
—less , adj. kénytelen ; 
— ness, s. választékosság. 

Choir (kail - ), s. temjrtomkar, 
énekkar. 

Choke (tsook), v. a. and n. 
megfojtani; elfojtani; meg- 
fulasztani; megfuladni; he 
is choking with that big 
piece of meat, a nagy fa- 
lat hús fojtogatja ; to get 
choked with laughter, 
majd megpukkanni nevet- 
tében ; to — up, elfojtani 
(lyukat), betölteni (héza- 
got); to — off, belefojtani 
(vkibe a szót). 

Choke'ful, adj. (vulg.) meg- 
telt; telisded teli. 

Cho'ker, s. ojtó ; szájgörcs. 

Cho'ky, adj. fojtogató, fojtó. 

Chol'er (kaJ'er), s. epésség ; 
harag; — ic, adj. hirtelen 
haragú, heves indulatú. 

Cholera morbus (kol'er-é- 
mar'bász), s. epedög. 

Choose (tsúz), v. a. and n. 
irr. (chose ~tsoz~ , chosen 
[tso'zn] ), választani, ki- 
választani , kiválogatni ; 
választhatni, he can stay 
here, if he chooses, ííí ma- 
radhat,ha ugy tetszik neki; 
I did not — to follow your 



Chop 

advice, épen nem akartam 
ön tanácsát követni; I 
cannot — but weep, nem 
lehet nem sírnom ; to — 
rather, inkább akarni. 

Chop (tsap), v. a. vágni, vag- 
dalni , levágni, elvágni, 
hasogatni, megnyesni ; to 
—off someone's head, vki- 
nek fejét elütni; to — a 
piece of meat, hűst felsze- 
letelni; to — logic with 
one, érvelni, vitatkozni ; 
— , v. ti. to — at, kapkodtii 
(vmi után) ; to — into, 
berohanni, bezuhanni ; to 
— in upon, bukkanni ( -ra, 
-re). 

Chop, s. szelet; oldalszelet ; 
hasadék, nyilas; first — 
tea, s. első szedésű thea, 
thea java ; —fallen, adj. 
levert ; — per, s. szekercze. 

Chop'ping, adj. testes, vas- 
kos, köpezös ; — block, s. 
vágótöke. 

Chop'py, adj. hasadékos, cse- 
repes. 

Choral (ko'rél), s. kar-ének. 

Chord (kaard), s. zsineg; 
húr, bélhúr. 

Chorist (ko'riszt), s. karéne- 
kes. 

Chorus (koo'rász), s. ének- 
kar. 

Chowter (tsau'ter), v. n. mo- 
rogni. 

Christ (kreiszt), s. Krisztus. 

Christ'en (krisz'en) , v. a. 
megkeresztelni, nevet ad- 
ni ; — dom, s. keresztény- 
ség ; — ing, s. keresztség. 

Christian (krisz'tsán), s. ke- 
resztény ; —name, s. ke- 
resztnév. 

Christianism (krisz'tsánizm) 
s. kereszténység ; keresz- 
tény vallás. 

Christianity, s. v. Christia- 
nism. 

Christianize (krisz'tsáneiz), 
v. a. kereszténynyé tenni. 

Christmas (krisz'mész) , s. 
karácson. 

Chronic (kran'ik), — al, adj. 
idült, tartós, hosszas. 

Chronicle (kran'ikl), s. kró- 
nika ; v. a. krónikába fel- 

58 



Cineration 

jegyezni; — r, s. évkönyv- 
iró. 

Chronologer (kranal'odser), 
s. idővt tő, kortudós. 

Chronr log'ic, — al, adj. idő- 
rendszerinti, idötani. 

Chronol'ogy, s. időt an. 

Chronom'eter (— nam'iter). ■>. 
időmérő, időm utató. 

Chub (tsáh), s. jászponty. 

Chuck (tsákk), v. n. kotlani, 
kotyogni;, s. lotyogás. 

Chuckle (tsák'kl), v. n. elfoj- 
tott hangon nevetgélni, 
ezinezogni ; vinnyogni ; s. 
kamasz. 

Chuff (tsáff), s. kamasz ; — y, 
adj. morgó, durczás; durva, 
faragatlan ; — iness, s. dur- 
válkodás ; mogorvaság. 

Chum (tsám), s. szobatárs 
(a collegiumban). 

Chump (tsámp), s. tuskó. 

Church (tsörts , tsárts) , s. 
templom, egyház ; egyház- 
közönség ; —man, s. pap ; 
—yard, s. templomkertté s ; 
teme'ö. 

Churl (tsörl), s. siheder, ka- 
masz;— isii, adj. faragat- 
lan, goromba ; fukar. 

Churme(tsörm), s.zaj, lárma. 

Churn (tsörn), s. köpő ; v. a. 
köpülni. 

Cibol (szib'al) , s. gyöngy- 
hagyma. 

Cicatrice (szik'étrisz), s. seb- 
hely, vak seb. 

Cichory (tsik'ori), s. katáng. 

Cicurate (szik'juret) , v. a. 
megszeliditni. 

Cicuta (szikju'té), s. vizi bö- 
sbvény, gyilkos csomorika. 

Cider (szei'der), s. almabor. 

Cierge (szerds) , s. viasz- 
gyertya. 

Cigar (szigár'), s. szivar. 

Ciliary (szü'iéri), adj. szem- 
szőrhöz tartozó. 

Cilicious (szüi'sász), adj. ló- 
szőrből való. 

Cimeter (szim'eter), s. pal- 
los. 

Cincture (szink'tsár), s. öve- 
zet. 

Cinder (szin'der), s. holtszén, 
hamu. _ „ 

Cineration (szinire'sán), s. 



Cinernlent 

hamu vá-égés, ham u vá -ége- 
tés. 

Cinerulent ( sziner'julent ), 
adj. hamvas; hamuszínű. 

Ciiigle (szin'gl), s. lóheveder. 

Cinnabar (szin'nébér), s. híg- 
pír, czinnóber. 

Cinnamon (szin'néman), s. 
fahéj. 

Cinque (szingk), s. ötös ( hár- 
tyán) ; adj. öt. 

Cion (szei'án), s. oltvány, 
oltóág. 

Cipher (szei'fer) , s. szám- 
betű, számjegy ; zérus, sem- 
mi jegy ; vonás ti ró than/. 

Circinate (szir'szinét), v. a. 
kiczirkalmazni , körzővel 
kimérni. 

Circle (szerk'l), s. kör ; kör- 
vonal ; társas hör; kerü- 
let ; v. a. körülvenni, kö- 
rülkerítni ; környékezni. 

Circlet (szerk'let), s. kis kör; 
gyűrű ; kulcskarika. 

Circuit (szer'kit), s. keren- 
gés ; körüljárás ; kerület ; 
kör-át ; v. n. nekikerülni 
(a tárgynak i, feneket ke- 
ríteni beszédének ; körül- 
járni. 

Circuition (szerkjui'sán), s. 
kerengés ; körüljárás. 

Circuitous ( szerkju'itász ) , 
adj. tekervényes , li ssza- 
dalmas; — route, s. teker- 
vén '/-Ót. 

Circular (szer'kjulér) , adj. 
kerekded, köralakú; — mo- 
tion, •«. körbenmozgás, ke- 
ringés; — mind, s. szűk- 
körü elme ; — letter, 8. kör- 
it vt\ körirat. 

Circulate (szer'kjulét), v. n. 
1 ronni, /-/.*;. v i i a / - 
röztetni ; forgásba hozni. 

Circulation, g. forgás, kerin- 
gés, forgalom,. 

Circulatory, adj. keringő; 
forgó. 

Circumambiency (szer-káni- 
i'in'-bi-en-szi) , g. környe- 
zet. 

Circumambulate (— ém'-bj li- 
lét), v. a. and n. körül- 
járni, megkerülni. 

Circumbendibus (— ben'di- 
baws), s. tárgy kerülgetés, 



Circumcise 

teketória, hímezés - hámo- 
zás. 

Circumcise(szer-kám-szeiz), 
v. a. körülmetélni. 

Circumcision (— szis'án) , s. 
körülmetélés. 

Circumduct (— dákt'), v. a. 
eltörölni, megsemmisítni ; 
megszüntetni. 

Circumference ( — kain' fi - 
rensz), s. kerület. 

Cir'cumflex (— fleksz), 8. vo- 
násjel, hajtott ékezet. 

Circumfluence (— kám'flu- 
ensz), s. körülfolyás. 

Circiunforaiieous ( — fore'- 
nász), adj. vándorló, köl- 
tözködő ; vásároskodó. 

Circunifuse (— fjusz'), v. a. 
körülönteni ; elhíresztelni. 

Circumlocution ( — locju'- 
san), g. szóvali körülírás; 
hímezés hámozás. 

Circumnavigate (— néViget), 
v. a. körülhajózni. 

Cixcumnavigation(— gé'sán), 
s. körülhajózás. 

Cii'cumrotation, s. v. Eota- 
tion. 

Circumscribe ( — szkreib'), v. 
a. körülírni ; korlátolni. 

Circumscription (— szkrip'- 
sán), s. körülíró* ; elkor- 
látozás ; határozódás. 

Circumspect ( szer ' kani - 
szpekt), adj. óvatos , vi- 
gyázatos. 

Circumspec'tion , g. óvatos- 
ság, vigyázat: 

Circumstance ( szer ' kám- 
szténsz) , s. körülmény ; 
állapot, kar; mellékesség. 

Circumstan'tial , adj. körül- 
ménye* ; részlete* ; mellé- 
kre ; lényegtelen. 

Circumstantiate ( — stén'si- 
é~t), V. a. részletesen elő- 
adni , körülményesen le- 
írni. 

Circumvallation (— vellé'sán) 
g, körülsánczolás. 

Circumvent', v. a. megcsalni, 
rászedni. 

Cireumven'tion , g. megcsa- 
lás, rászedés. cselfes. 

Circumvenfive, adj. álmok, 

Circumvolate i volét), v. n. 
iii, g tova repülni. 

59 



Claim 

Circumvolution (—válj u'sán) 
s. foroó.< : forgatás: görge- 
tés. 

Circus (szer'kász),.*. körszín. 

Cist (sziszt), s. tömlődag. 

Cistern (sziaz'tern), s. víz- 
tartó : víztár. 

Cit (szitt) , s. polgár; szo- 
kodi. 

Citadel (szit'édel), g. felleg- 
vár. 

Citál (szei'tél), s. vád; idé- 
zés. 

Citation (szité'sftnl , s. idé- 
zés, hivatkozás; idézési 
parancs. 

Cite (szeit), v. a. idézni, hi- 
vatkozni; törvénybe idéz- 
ni ; — r, í. idéző. 

Citess (szit'eszsz) , s. pol- 
gárnő. 

Citb'ern, s. lant; ezitera. 

Citizen (szitfizn), s. polgár ; 
— ship, s. polgárság, pol- 
gárjog. 

Citron (azitfran), s. czitrom. 

Citrul (szit'ráll) , s. görög 
dinnye. 

City iszit'il, g. város ; óváros; 
<idj. város . . ., városi. 

Gi\ c (aziVik), adj. polgári. 

Civil (sziv'il), adj. polgári, 
polgárias i udvarias ) ; — 
law, g. polgári jog ; — ly, 
adv. polgáriasán (udva- 
riason i. 

Civü'ity. g. polgáriasság * ud- 
variasság i. 

Civiliza'tion, g. polgárosítás, 
polgárosodás ,• műveltség : 
erkölcsösités. 

Civilize (sziv'ileizK v.a. pol- 
gárosítni, művelni, erköl- 
csösítni. 

Civism (sziv'izin). g. polgári 
érzelem, polgári erény. 

Clack (klékk), g. csörgés, zör- 
gés : v. n. zörögni < mint a 
malom I. 

Clad (kled), port. and adj. 
felruházott. 

Claim (klem), «. igény, köve- 
telés, jogtartás ; to lay — 
to a thing, vmit igénybe 
vinni, vmit követelni; to 
have a— on . . . közt V. jo- 
got tartani -hoz, -fu 

v a. igényelni, követelni ; 



Clam 

közt v. jogot tartani (vmi- 

]/■■: ! ; számot tartani ( vmi- 
re ) ; — aut, 8. igénylő; ftö- 
vetelő. 

Clani (klem), v. n. ragadni; 
v. a. ragasztani : — miness, 
s. ragadósság ; — my, adj. 
ragadós. 

Clam'or, 8. lárma, kiáltás ; 
V. n. kiáltani, lármázni; 
— ous, ad;, lármás. 

Clamour, s. r. Clamor. 

Clan (kirn), s. nemzetség; 
rokonság, verség, törzsök. 

Clandestine (kléndesz'tin) , 
adj. alattomos, titkos; — ly, 
odw. alattomban, loppal. 

Clang (kléng), s. hang, zör- 
gés ; v. n. hangzani; —our, 
s. hangzás. 

Clank (klénk), .s\ csörgés, csö- 
römpölés; v. n. csörögni. 

Clap (klép), v. n. csattanni ; 
csapkodni; tapsolni, ko- 
czogni, kojiogni ; v.a. meg- 
csapni ; to — one's hands, 
tapsolni ; to — up an 
agreement , hamarjában 
megalkudni ; to — a trick 
upon one, vkit megjátsza- 
ni; to — spurs to one's 
horse , lovát megsarkan- 
tyúzni; to — on, föltenni, 
felcsapni, (kalapot J; — , s. 
csattanás, csapás; ragály, 
kankó ; at one — egy csa- 
pásra, hirtelen; — of thun- 
der, menykőcsapás. 

Clap'per, s. csörgetyii; ütő 
(harangé). 

Clare-obscure (klér-ab-szkjiu'), 

s. fényhomály. 

Claret (klér'et), s. bordeaux-i 
veres bor. 

Clarify (klér'ifei), v. a. tisz- 
tulni (p. bort). 

Clar'inet, .s. sipola, klarinét. 

Clarity (klér'iti), ü. világos- 
ság ,féng. [p isz kos. 

Clarty (klár'ti), adj. nedves, 

Clash (kiess), v. n. összepat- 
tanni, összecsapádni, egy- 
másba ütközni; zörögni, 
csörögni; v.a. összeütni; 
—ing, part. and adj. ellen- 
törő, ellenes. 

Clash, s. csattanás; össze- 
ütközés, öss'zeütődés. 



Clasp 

Clasp (klászp) , s. kapocs ; 
csat : horog , horgocska ; 
—knife, s. bicsak, bicska ; 
— , V.a. beakasztani < horog- 
gal, horgocskával), össze- 
csatolni; megölelni, átölel- 
ni; to — one to one's bo- 
som, vkit szivéhez szorí- 
tani. 

Class (klász) , s. osztály ; 
rend: rang; v. a. osztá- 
lyozni. 

Classic (klész'szik), — al, adj. 
müremeki, remek; s. re- 
mekiró. 

Classification, s. osztályzás. 

Clas'sify, v. a. osztályozni. 

Clatter (klét'ter) , v. v. zö- 
rögni, kelepelni, csörögni; 
s. zörgés, csörgés; czivő- 
dás ; — coat, csacska száj. 

Claudicate (klaa'dikét), v. n. 
sántikálni, sántít ni. 

Claudication, s. sántikálás. 

Clause (klaaz) , s. zártétel, 
feltétel, kikötés; mondat, 
tanmondat. 

Claustral (klaa'sztrél), adj. 
zárdai, monostori. 

Clau'sure (—sár), s. zárlat, 
korlát. 

Clavated (klév'éted) , adj. 
bütykös, csomós, görcsös. 

Clavicle (klév'ikl) , s. váll- 
perecz, kulcscsont. 

Claw (klaa), s. karom, ko- 
rion; rákolló; v. a. va- 
karni ; csiklandozni ; —me 
and I'll — thee (vagy) 
scratch my breech, and 
I'll — ihy elbow, kéz kezet 
mos; —ed , adj. körmös ; 
— less, adj. körmetlen. 

Clay (kié), s. timag, agyag; 
v.a. agyagolni; tisztalni, 
fehérítni (czukrot); — ay, 
— ish, adj. sáros, agyagos. 

Clean (klín), adj. tiszta, mo- 
csoktalan ; to put on a — 
shirt every day, minden 
nap tisztát venni ; —, adv. 
tisztán, egészen, teljesen; 
— , i'. a. tisztítni, megtiszto- 
gatni ; — ly, adj. and adv. 
tiszta, takaros, csii.os ; 
tisztán, takarosan; — er, s. 
tisztogató. 

Cleanliness, s. tisztaság. 

60 



Cleft 

Cleanse (klensz), v. a. tisz- 
togatni, súrolni, sikár ölni, 
fényesitni, feltakarítni. 

Clear (kiér), adj. tiszta, vi- 
lágos, derült ; érthető ; át- 
látszó ; ment: a — sky r 
derült ég; —weather, tiszta 
idő; a — head, világos 
eszű ember; a — gain, tiszta 
nyereség ; to be — in the 
world, adósságtól mentnek 
lenni . to come off — , baj 
nélkül menekedni, menten 
maradni ; to get — of . . r 
megszabadulni -tóf, -tői; 
to keep — from something, 
magát távol tartani vmitdl. 

Clear, v. a. tisztulni; felvi- 
lágosítni , megvilágosítni ; 
feíderítni ; levágni (az er- 
dőt ) : eltisztogatni, eltuka- 
rítni ; feloldani, megfejte- 
ni; kiürítni; menteni, iga- 
zolni ; to — the table, az 
asztalt leszedni; to — 
goods, portékát vámról ki- 
váltani ; to — a debt, adós- 
ságot letisztázni , leróni; 
to — a difficulty, nehézsé- 
get v. akadályt elhárít ni ; 
ito — a doubt, kétséget el- 
oszlatni ; to — a shop, 
minden árut eladni, boltot 
kiürítni ; to — the house, 
kihiirczolkodni ; to — one's 
self (of), magát kitisztázni, 
magát igazolni ; to — up 
some matter, vmehj dol- 
got megvilágosítni ; to — 
one up in regard to some 
matter, felvilágosítni vkit 
vmiről : — , v. n. tisztulni; 
felderülni ; felvilágosodni ; 
megmenekedni. 

Clear'ance, s. kitakarítás ; 
vámozás, vámlevél. 

Clear'ness, s. tisztaság, vilá- 
gosság ; értelmesség. 

Cleave (klív), v.a. i>-r. ipret. 
cleft), part, cloven -klo'vn] 
cleft), hasítni, reptszteni; 
v. n. hasadni. 

Cleave, v. n. ragadni, ragasz- 
kodni. 

Cleav'er, s. hasogató : hasitói 
kés; ragadó galaj ; wot l 
— , s. felhasogató. 

Cleft (kleft), s. hasadék. 



Clemency 

Clemency (klein'enszi), s. ke- 
gyelem. 
Clench (klents), v. a. ökölbe 
szorítani ; megmarkolni. 

Clergy (klerMsi), s. papság, 
papíréiul. 

Clerical (klerfkél), adj. papi. 
Clerk (klárk), s. pap ; isko- 
lázott ember; egyhdzfi; 
irnok; tözssegéd; articled 
— , g. joggyakornok; —ship, 
s. papság : iskolázottság ; 
irnókság. 

Clev'er, adj. ügyes ; alkal- 
ma* : a — fellow, ügyes 
eszű ember; lie is very — 
at it, a abban felette ügyes ; 
— ly, adv. ügyesen; — ness, 
.v. ügyesség. 

Clew (klju), s. gombolyag; 
vezérfonal. 

Click (klikk), s, óráketyegés; 
r. n. ketyegni : — er, s. bol- 
toslegény : — et, s. ajtózör- 
getyii. 

Client (klei'ent), ••>. védencz; 
— ship, s, védenczség. 

Client ü i ij fuggelmes 

Cliff (knff); s. szirt, köszirt, 
szikla; — y, adj. szirtes, 
köszálas. 

Climate (klei'mét), s. éghaj- 
lat, égalj. 

Climb (kleim), v. n. reg. and 
irr.felomb [klam] , cl imb), 
kúszni, mászni; he that 
— s high falls heavily, aki 
nagyot hág, nagyot esik; 
to — up, felkúszni, fél- 
mászni; —»■)', 8. félmászó; 
bérese, iszalag. 

Clime (kleim), s. r. Climate. 

Clinch (kiints), v. a. 
cselni ; megmarkolni, meg- 
fogni; átv. •'••t.i eldön- 
teni : S. szójáték. 

ClinchVi, •-. horog, kapocs; 
döntvény : that is a — , ez 
dönti • l ii dolgot. 

Clint: (kling), v. a. irr. (clung 
(Máng , clung), ragasz- 
kodni ; to — t>> somebody 
rir te something, vkihez v. 
em i In . ragaszkodni. 

Clinic (klin'ik), s. haldokló. 

Clinic, — al, adj. fekvő beteg; 
klinikai : clinical hospital, 
tan-kór oda. 



Clink 

Clink (klink), v. n. esengeni, 
pengeni, dörömbölni ; s. zör- 
■f 3, : scrimp ií s 

Clinquant (klingk'ént) , s. 
pillangó lemé:, sárgasík ; 
hiú pumpa. 

Clip (klip) , v. a. elvágni, 
megnyírni : megnyirkálni 
(pénzt); körülfogni, át- 
ölelni; —per, S. borbély; 
— ping , s. nyiredék; le- 
metszett darabocska. 

Cloak (klook), 8. köpönyeg ; 
palást, ürügy, szín : V. a. 
palástolni. 

Clock (klakk'i, s. lógonyóra, 
fal-ára ; ütö-ára ; torony- 
óra; what o'clock is it? 
hány a: ára ' it is ten 
o'clock; tiz a.: ára; we 
dine at t\v< < o'clock , két 
árakor ebédelünk : — dial, 
s. számlap (órán); — ma- 
ker, s. óraműves. 

Clod (kiad), s. göröngy, rög ; 
pimasz : v. n. csomódni ; 
— d"i ad/ gerincscs S3 
lány, hitvány. 

Clog (klag), s. kölönc:; te- 
her ; fasarú, faczipő ; v. a. 
megterhelni, akadályozni : 
v. u. csomódni; — gy, adj. 
hátráltató, akadály os. 

Cloister (klaisz'ter),*. zárda, 
monostor, klastrom ; — er, 
s. szerzetes, barát. 

Cloom (klúm), v. a. becsiri- 
zelni, bekenni. 

Close (klooz), adj. elzárt : 
bezárt, becsukott ; Htokban 
tartott ; tömör, tömött ; SZO- 
ros; feszes; rövid; meg- 
hitt: takarékos; fukar; 
rekkenő; szellőztetlen ; to 
keep a thing — , vmit ti- 
tokban tartani; to follow 

one — , rkit nyomon követ- 
ni : to live — , takarékosan 
élni : — connection, szo- 
ros összeköttetés ; to come 
to — quarters, összevere- 
kedni : a — style, tömött 
irmodor; —by, épen mel- 
lette ; — to the road, közel 
a. úthoz, mindjárt 
mellett : - fisted , adj. 
s.iikke: < tul ar ; !'. "/' . 
szorosan, feszesen ; i (zárva; 
Hl 



Clotter 

titkon ; — ness, s. szoros- 
ság : /eszesség ; tömöttség : 
elzártság; hallgatagság, ti- 
toktartás ; fösvénység. 
Close, v. a. elzárni; bezárni; 
bevégezni, befejezni; be- 
pecsételni (levelet); bedu- 
gaszolni, beszádolni (hor- 
dót ) ; to — an account, 
számodási bevégezni v. be- 
zárni ; to — accounts with, 
számolni, számot vetni Viki- 
vel ; to — a seam, bes;, : i- 
ni ; to — in, hekevítui : to 
— up, berekeszteni; bedu- 
gaszolni; elzárni ; — , r. re. 
záródni, bezáródni; vég- 
ződni; Összeforrni, behe- 
gedni ; to — with (in with) 
egyesülni; megegyezni -vol, 
-vei ; összekapni -vol, -vei ; 
to — on (upon), megegyezni 

-val, -vei ; —, s. befejezés, 
vég ; kerítés ; kerített hely; 
kéztusa : egyesség. 

Closet (klaz'et),«. óldalszoba, 
mellékszoba ; titokszoba : 
water — , s. árnyékszél ; 
— , v. a. szobába zárni. 

Clos'ure (klo'zser), s. zárat; 
sebforradás ; kerítés ,■ ke- 
rített hely ; be eje.és. 

Clot (Hat), s. rög, csomócsa ; 
—of blood , vérrög : — , v. 
n. összeragadni, megaludni 
i mint a vér). 

C\ot\l{khlth), s. siövet , poszté, , 

vás-.on, gyolcs ; cotton — , s. 

pamutszövet ; linen — , S. 
vászon, gyolcs ; íioor — , 8. 
talajgyékény ; oil — , 8. 
viaszosvászon : to lay tin 1 
^, asztalt terítni. 

Clothe (klodh), v. a. and n. 
irr. (elad "kled . elad), öl- 
töztetni, ruházni, felru- 
házni. 

Clothes (kloz) , g. }>l. vuha, 
ruhadarabok : fehérruha, 
fehérnemű ; small . nad- 
rág ; a suit of — , öltözet, 
öltöző : to put mi one's — , 
felöltéi. ni. 

Clotbier(klo'dhier), s.posztó- 
csináló : posztóárus, 

ing ÍHo'dhing) , í. ru- 
ha oi, öltözet. 

Clotter (klafter), r. n, rög- 



Clotty 

zeni , megaludni (mint a 
vér). 

Clot'ty, adj. aludt, rögös, cso- 
mós. 

Cloud (kláud), í. felhő; bo- 
rulat ; ér{ kőben ) ; (átv. 
ért. ) balsors, balság, honi, 
bit, inség; to be under a 
— , nyomorogni ; — , v.n. bo- 
rongani, borulni; — iness, 
s J .feUegzés,fellegzet;—leBB, 
adj. felhőtlen, derült; — y, 
adj. felhős, borongós, bo- 
rú*. 

Clough (kláff) , s. völgyto- 
rok, gyugyor ; meredekség ; 
elegy súly. 

Clout (klánt), 8. rongy ; pó- 
lya; —nail, g. talpszeg; 
—ed, adj. foltozott, foltos ; 
— erly, adj. otromba; eset- 
len. 

Clove (klov), g. szegfű, szeg- 
fűbors ; hagymagerezd. 

Cloven (klo'vn), part. ha- 
sadt; — footed, — hoofed, 
adj. hasadt körmű ; — foot- 
edness, s. ravaszság, fon- 
dorkodás. 

Clover (klo'ver), s. lóher, ló- 
here ; to live in — , jól 
élni. 

Clown (kláun),s. siheder, pa- 
raszttuskó , kamasz ; bo- 
hőez, ugrócz, Paprika Jan- 
csi. 

Clow'nery , s. gorombaság, 
parasztság, faragatlanság. 

Clown'ish, adj. goromba, fa- 
ragatlan. 

Cloy (klai), v. a. beszegezni 
(löveget); megtömni, meg- 
terhelni (gyomrát étellel); 
— ment , s. megterhelés ; 
jóllakás ; jóllakottság. 

Club (klább), 8. fütykös, bun- 
kó, bunkós hot; makk i kár- 
tyában); zárt kör v. társa- 
ság; —fisted, adj. vaskos 
marku ; —foot, s. donga- 
láb ; —footed, adj.furkós- 
Uibu ; — , v. a. összeadni, 
összeszámitni ; mindent fel- 
forgatni ; —, v. n. össze- 
állani ; járulni vmihez 
(pénzzel). 

Clump (klámp), s. tuskó*; 
idomtalan darab; —ing, 



Clamper 

adj. esetlen, otromba; — s, 
e. pimasz. 
Cluinp'er, v. n. rögzeni. 

Clumsiness (klám'zinesz), s. 
idomtalanság, otrombaság; 
ügyetlenség, gyámoltalan- 
ság. 

Clumsy (klám'zi), adj. eset- 
len, otromba ; ügyetlen. 

Clung (kláng), v. n. össze- 
zsugorodni, összemenni, ki- 
száradni. , 

Cluster (klász'ter), s. fürt, 
csomó ; tömb, csoport; — of 
grapes, szőlőfürt ; —of is- 
lands, szigetcsoport ; —, v. 
n. csomódzani ; összecsopor- 
tozni, összegyűlni ; — , v. 
a. 'összegyűjteni. 

Clutch (kláts), v.a. megmar- 
kolni ; belekapaszkodni . 
ökölbe szorítani l kezét) ; s. 
megmarkoló* ; 'ököl; kö- 
röm ; you are done for, if 
you get into his clutches, 
oda van ón, ha körmei közé 
kerül. 

Clutter (klát'ter), s. zaj, lár- 
ma, zavar ; v. n. zajt ütni, 
lármázni. 

Clyster (klisz'ter), s. klistély, 
csőre ; — bag, s. csőrefecs- 
kendő ; —ize, v. a. klisté- 
lyezni, csőrézni. 

Coacervate (ko-észer'vet), v. 
a. rakásra gyűjteni, fel- 
halmozni. 

Coach(kaots), s. kocsi, hintó ; 
— man, s. kocsis. 

Coaction (ko-ék'sán), s. kény- 
szerítés. 

Coac'tive, adj. 'összeható; ösz- 
szemunkáló ; kényszerítő. 

Coadjument (ko-édzsju'- 
ment), s. segély, segede- 
lem, [segéd. 

Coadju'tor, s. segéd, hivatal- 

Coadju'vancy (— vénszi) , s. 
segítés. 

Coagmentation (ko-égmen- 
te'sán),s. összehalmozás. 

Coagulable ( ko-ég'j ulébl ) , 
adj. megaludható, össze- 
mehető. 

Coag'ulate, v. n. összemenni ; 
megaludni; megfagyni ; v. 
a. megalutni , hegeszteni, 
oltani (tejet). 

62 



Coax 

Coagula'tion , s. megolvas, 
megfagyás. 

Coak (kaok), s. pirkőszén ; 
— s, 8. pl. öntött agy-sze- 
lencze. 

Coal (kaol), s. kőszén; szén; 
to carry caols to New- 
castle, Dunába vizet hor- 
dani ; — , v. a. szénné éget- 
ni ; — ery, s. kőszénbánya. 

Coalesce (ko-élesz') , v. n. 
ssgí ; n a ssszefsTTm, egye- 
sülni. 

Coalescence, s. összeforr adás; . 
összej 'olyas ; — of coun- 
cils , egyetértés , egyesség. 

Coahtion(ko-élis'án), s. egy il- 
lés ; egyület; szövetkezés ; 
szövetség. 

Coaptation (ko-épté'sán), s. 
összeillesztés. 

Coarct (ko-árkt), v. a. meg- 
szorítani, korlátozni. 

Coarse (koarsz), adj. durva, 
goromba, parasztos, nyers ; 

— bread, derczekenyér ; a 

— featured woman, dur- 
va arezkifejezésü fehérsze- 
mély. 

Coarse'ness , s. durvaság , 
nyerseség ; póriasság. 

Coast (kooszt),s. tengerpart; 
oldal, táj, tájék ; the — is 
clear, nincs mitől félni ; — 
of nratton , juhczímer ; 
from all coasts, mindenol- 
dalról, mindenfelől; — , v. 
n. szárazra érni, partra 
szállni: part mellett ha- 
józni; — er, s. parthajós ; 
pa rthajó; pa rtla kos. 

Coat (koot, kaot), s. kabát ; 
német dolmány ; gyermek- 
köntös ; bőr; héj ; színbori- 
ték ; dress — , g. frakk; 
great — , s. felöltő; turn 
— , s. köpeny forgató ; állha- 
tatlan ember, kibe nem le- 
het bizni; — of arms, s. 
czímerpajzs ; — of mail, 8. 
vérting, — , v. a. rt&iázni; 
kárpitozni ; kideszkázni ; 
befesteni; beborítani, be- 
vonni, befedni. 

Coat'ing, s. boríték; színbo- 
rit ék. 

Coax (kooksz), v. a. cztró- 
gatni, édelegni, hízelegni ; 



Cób 

— ing, g. czirógatás, hizel- 
kedés ; — ingly, adv. cziró- 
gatva; — er, s. hízelkedő. 

Cob (kab), s. tengeri csüllő ; 
pók ; — web, 8. pókháló. 

Cobalt (kab'bélt), s. hékleny. 

Cobble (kab'bl), v. a. fol- 
tozni ; v. n. himpellérkedni, 
kontárkodni. 

Cob'bler, s. foltozó varga; 
himpellér, kontár. 

Cobishop fko-bis'ap), s. czim- 
zetes jiüspök, segédpüspök. 

Coble (ka'bl), s. halászcsó- 
nak. 

Cochineal (káts'iníl), s. bi- 
borbogár. 

Cock (kakk), s. kakas ; liim ; 
sárkány (a lőfegyveren) ; 
napóra mutatója; a mér- 
leg nyelve; every — is 
proud on his own dung- 
hill, minden kakas a maga 
szemetén büszke ; — of the 
wood, erd őszfaj cl ; weather 
— , s. szélkakas, kakasvi- 
torla; — crowing, s. ka- 
kasszó; cock-a-doodle-doo, 
8. kukorikolás; — fight, s. 
kakasviadal ; — 's-comb, 
8. kakastaréj; taréjfürt; 
kaczki; kaczkos; piperkőcz; 
— 's-foot, s. szironták ; — 
spur, s. kakassarkantyú. 

Cock, í.a. felállítani : fel- 
bodorítni ; felhúzni /pus- 
kát ) ; to — the ears, fü- 
leit hegyezni; résen lenni 
a fülnek ; to — one's hat, 
félrecsapni kalapját; to — 
the nose, fennhordani v. 
nagyratartani az orrát; 
— , v. n. duzmadozni, ke- 
vélykedni. 

Cockade (kakked'), s. kokár- 
da, tarajka, színjei. 

Cock'er, v. a. elkényeztetni. 

Cock'erel, s. hü kakas. 

Cock'et, s. vámlevél; adj. 
csintalan, pajkos. 

Cock'ish (—is), adj. buja. 

Cockle (kak'kll, v, a. ránrzha 
Imi, redözni ; v. n. rán- 

■dili, redősöd ni. 

Cockney (kakk'nii, s. nagy- 
városi ; puhálkódó. 

I (ko'ko) , 8 kókilsfu ; 

—nut, s. kókusdiő. 



Coction 

Coction (kak'sán), s. főzés; 

emésztés i ételé). 
Cod (kad), s. becző, hüvely; 

— fish, s. tőkehal. 

Code (kood), s. törvénykönyv. 

Codicil (kad'iszil), s. végren- 
deleti toldat. 

Cod'le (kadl), v. a. befojtani, 
porolni, főzöget ni, forralni. 

Cod'ling, 8. gadócz, tőkega- 
dóez ; főtt alma; czukvr- 
borsó, zöldborsó. 

Coeffi'cent (ka-effi'sent),ar7/. 
$s tény. ■ caűzehaic 

Coemption (ko-ern'sán), s. 
.■'.: . i üsáríáz k. . -s vsiel, 
együttvétel. 

Coequal (ko-í'kwél) , adj, 
egyenlő ; egyrangú. 

Coerce (ko-ersz'), v. a. meg- 
zabolázni ; korlátot szabni, 
megszárítani. 

Coercion(ko-er'sán),s. megza- 
bolázó s ; korlátolás ; kény- 
szerítés'. 

Coer'cive, adj. kényszerítő, 
megszorító. 

Coetaneous ( ko-ite'niász ) , 
adj. egyidőbeli , eyykor- 
beli. 

Coeval (ko-í'vél), adj. egy- 
korbeli; egykorú; s. kor- 
társ. 

Coexistence(ko-egziszt'ensz) 
s. együttlét, együttlétüség. 

Coexistent, adj. együtüétü. 

Coffee (kaf'fí), s. kávé; — 
berry, s. kávébáb ; —house, 
s. kávéház ; —mill, s. kávé- 
őrlő ; —pot, s. kávé-kanna; 

— shop , 8. kávémérés ; 

— tree, s. kávéfu. 
Coffer (kaf'fer), 8. bőrönd, 

bőrláda : szekrény : pén- 
zes láda : v. a. szekrénybe 
zárni , összekuporgatni; 
— er, 8. kincstárnok. 

Coffin (kaf'fin), s. koporsó; 
sajtótaUga ; v. a. kopor- 
sóba tenni. 

Oog (kag), 8. kerékfog; fo- 
gás, cselfogás : csalás ; saj- 
ka, ladik : v. n. hízelegni; 
v. a. rábeszélni, rászedni ; 
— ging, 8. csalás. 

i i cy(ko'dsenszi),«. kény- 
szerítés; kényszer; hatha- 
tóság. 

63 



Coif^ 

Co'gent , adj. kényszerítő; 
hatható ; ellenállhatatlan. 

Cogger (kag'ger) , s. hízel- 
kedő; csalárd. 

Cogitable (kads'itébl) , adj. 
gondolható. 

Cog'itate (— itét), v. n. gon- 
dolkodni. 

Cogita'tion, .-■. gondolkodás. 

Cog'itative , adj. gondolkozó. 

Cognate (kag'nét), adj. ro- 
kon. 

Cogna'tion, s. rokonság. 

Cognition (kagni'sán), 8, is- 
merés; ismeret; tudomás; 
ismerő tehetség. 

Cog'nitive, adj. ismeretképi s; 
—faculty, s. ismerőtehet- 
ség. 

Cog'nizance (kan'nizénsz), s. 

tudomás, tudós; isimre;; 

b;r i i i i ■• ismert, ■ 
jegy, jelzet; to take — of 
something, tudomásul vt n- 
ni emit. 

Cog'nizaut (kan'nizent), adj. 
értesült ; to be — of a 
thing, tudomással limi 
rmiről. 

Cognomination ( kagnami- 
né'sán), s. vezetéknév, mel- 
léknél-. 

Cognoscence (ka'.oiasz'szen6zi, 
8. megismerés ; ismeret. 

Cognos'cible, adj. megisrm r- 
hető. 

Cohabit (kohéb 'it) , v. n. 
együtt lakni ; elhalni. 

Cohabita'tion , s. együttla- 
kás ; elhalás. 

Coheir (ko-éY), s. társ-örö- 

Cohere (ko-hír'), v. n. össze- 
függni. 

Cohe'rence, s. összefüggés; 
kapcsolat. 

Cohe'reut, adj. összefüggő; 
kapcsolatban álló. 

Cohesion (ko-hí'eBön) , •-•. 
összetartás, egyberagadás, 
'inges. 

Cohe'sive, adj. összetartó, 
egyberagadó, összefüggő. 

( ohíbit (ko-hib'it), v. a, 
$zatartóztatni,hátráltatni. 

Cohort (ko'hart), 8. csoport, 
csapat. 

Coif (kaif), s. papsipka ügy- 
védsipka. 



Coil 

Coil {kail), s. tekercs; zaj, 
lárma : v. <i. összetekerget- 
ni ; v. n. kígyózni. 

Coin (kain), s. érem, pénz, 
vertpénz : ék ; szöglet; sa- 
rok, sarokkő; gold — , s. 
aranyérem; silver — , s. 
ezüstérem ; — , v. a. pénzt 
vend; koholni, kikoholni. 

Coin'age (— éds), s. pénzve- 
rési ügy : pénzkép, pénz- 
veret ; koholmány. 

Coincide (ko-inszeid'), v. n. 
összeötleni,összevágni (több 
körülmény I. 

Coin'cidence , s. összeötlés, 
Összevágás. 

Coiner (kain'er), s. pénzverő ; 
álpénzverő ; koholó. 

Coit (kait), s. hajitókorong. 

Coition (ko-isan), s. nőszés ; 
párzás. 

Coke (kaok), -s. pirkőszén. 

Colander (kál'én'der) , s. szű- 
rő : átveret, áttöret. 

Colation (kolé'sán), s. átszü- 
rés. 

Col'ature, s. átszürés ; sziire- 
dék. 

Coki (küld), adj. hideg ; it is 
— to day, hideg van ma : 
I am — , fázom ; — blood- 
ed , adj. hideg vérű, in- 
dulatlan, érzéktelen : — 
hearted, adj. hidegszivü, 
könyörületlen. 

Cold, s. hide fi , hidegség: 
nátha ; meghütés ; he 
caught a severe — , iszo- 
nyúan megnóthásodott ; to 
take — , meghütni magát, 
meghűlni. 

Cold'ish, adj. hiives. 

Cold'uess, s. hidegség; indu- 
latlanság. 

Cole (kool), s. kelkáposzta. 

Colic (kal'ik), s. bélgörcs. 

Collapse (kallépsz'), v. n. ösz- 
szerogyni, összeesni (mint 
a beteg ). 

Collar (kal'lár), .<;. nyakkötö : 
örv; gallér; hám -iga; 
nyakvas; v. a. vkit nya- 
kon kapni. 

Collate (káliét'), v. a. ado- 
mányozni : összevetni, ösz- 
szehasonlúni (az eredeti- 
vel), összeegyeztetni. 



Collation 

Colla'tion, s. adományozás, 
összehasonlítás < a: eredeti- 
vel) ; ebédfia, lóránt. 

Colleague (kal'líg), s. tiszt- 
társ ; ügytárs. 

Collect (kallekf), v. a. gyűj- 
teni , szedni; összegyűj- 
teni; to — one's self, ma- 
gát összeszedni, mayához 
térni. 

Col'lect , s. egyházi ima; 
gyűjtelek; pénzszedés (se- 
gedelemre) ; a szedett pénz. 

Cqllectaneous ( kallekté'ni- 
ász), adj. összegyüjtógetett, 
összeszedett. 

Collection, s. gyűjtemény ; 
következtetés ; zártétel. 

Collective , adj. gyüjtékes, 
összes. 

Collect'or, s. gyűjtő, szedő. 

Collegatary (kalleg'étéri), s. 
társ-örökös. 

College (kal'leds), s. taninté- 
zet ; tudománykar : társu- 
lat; az egyetemhez tartozó 
épület, melyben a collégió- 
tusok (tanulók) laknak. 

Colle'gian (— lí'dsiéu), s. col- 
légiótus ; deák, tanuló. 

Cr.lk'giate (— dsiét), adj. tes- 
tületi, társas; s. collégiá- 
tus. 

Collide (kalleid'), v. n. össze- 
ütközni. 

Collier (kalljer), s. kőszén- 
bányász; kőszénárus; kő- 
szénhajó. 

Colliery, s. köszénbánya ; 
kőszén kereskedés. 

Colliflower, v. Cauliflower. 

Colligate (kal'liget), v.a.ösz- 
szekötni. 

Collirnation (kallirné'sán), s. 
irányzás ; látvonal. 

Colliquable (kallikVébl),aí7/. 
olvadékony. 

Colliquation (— wé'sán) , s. 
olvadás; felbontás, felbom- 
lás. 

Colliquefaction(— wifék'sán), 
s. összeolvasztás. 

Collision (kallis'án), s. össze- 
ütközés. 

Collocate (kallókét) , v. a. 
állítani, helyezni; osztá- 
lyozni. 

Coíloca'tiou, s. állítás, hely- 

64 



Co 1st a ff 

zés ; hitelezők osztályo- 
zása. 

Colloquy (kallokwí), s. be- 
szélgetés ; beszédváltás ; 
párbeszéd. 

Colluctancy (kallák'ténszi), 
s. ellenkezés, ellentállás. 

Colluctation (— té'sán), s. el- 
lénszegülés; vita, tusako- 
dás. 

Collude (kalljúd'), v. n. titkos 
egyetértésben lenni (vki- 
vel i. 

Collu'sion, s. titkos egyetér- 
tés. 

Collu'sive, adj. alattomban 
elintézett. 

Colly (kallí), s. korom, feke- 
tény : v. a. megfekeixtni. 

Colon (kólán), s. kettőspont. 

Colo'nel (kar'nel), s. ezred s. 

Colonial (kallo'niél) , adj. 
gyarmati. 

Col'onist, s. gyarmatos. 

Colonization, -s. gyarmatosí- 
tás. 

Col'onize ( — eiz), v. a. gyar- 
matosít ni. 

Colonnade (kalonnéd') , 8. 
oszlopsor. 

Col'ony (kalloni), s. gyar- 
mat ; penal — , jegy tele p. 

Colophony (kallofoni) , s. 
gyanta. [nes. 

Col'orate (kallárét), adj. szí- 

Colora'tion, s. a szín-adó* 
mestersége ; színezet. 

Colossal (kolasz'szél), adj, 
óriási, roppant. 

Colos'sus (—szász), s. óriási 
alak. 

Colour (kalár), s. szín; fes- 
ték ; hajózászló , lobo- 
gó ; ürügy ; to hoist up 
— s, lobogót kitűzni ; he 
changes — , színe változik : 
under a — of friendship, 
a barátság színe alatt ; — , 
v. a. festeni, megfesteni, 
színezni; — , 17. ,<■ színt 
kapni, megfestödni ; (at) 
elpirulni; —ed, adj. színes, 
festett; —ing, s. színezés; 
palástoló*, himezés-hómo- 
zás ; —less, adj. színtelen. 

Colp (kalp), s. falat. 

Colstaff (kal'sztéf), s. emelő 
rúd. 



Colt 

Colt (kolt), 8. csikó, mén- 
csikó, mony as csikó; — 's 
tooth, g. csecsfog. 

Colt, v. n. vigan ugrálni; v. 
a. bolonditni ; — ish, adj. 
pajkos. 

Colubrine (kal'juhrein)-, adj. 
kigyí%etnn higycaZahu 
ravasz. 

Column (karám), s. oszlop; 
lap. 

Colum'nar, adj. oszlopaldkú, 
oszlopdad. 

Comb (kom), s.fésü; lóva- 
karó; rlax — , s. gereben; 
— maker, s. fésűs ; — , v. a. 
fésülni; to — a horse, lo- 
vat megvakarni. 

Combat (kamuét) s. ütkö- 
zet, harcz; to engage in 
single — , párviadalt vív- 
ni ; — v. n. megütközni, 
harezolni, vívni; — v. a. 
megvívni; (átv. ért.) meg- 
vitatni; — ant, s. and adj. 
harczvs. 

Combinable (kanibei'nebl), 
adj. összeegyeztethető. 

Combiiiate (kamljinet), adj. 
éljegyzett. 

Combination, s. összevetés, 
összeáttítás, összehasonlítás, 

r.-:: ck :t. ■'.-; SS ee:>l/i . tetf r, ■ 

végy, vegyület ; kapcsolat ; 
titkos szövetség; czimbora- 

sái/. 
Combine (kambein'), v. a. 

83 . Itetni 738 ■-- ■!■/■ ■ X: till ' 

fontolgatni; v. n. össze- 
líllnni. 

Combnst (kambászt), v. a. 
elégetni; adj. tűzben lévő 
(planéták, melyek távol- 
sága a naptól nem nagyobb 
foknál). 

Combus'tible , adj. eléget- 
hető. 

Combus'tion, s. elégés, elége- 
tés : gyuladás, tűzvész. 

Come (kom, kam), v. ". irr. 
(came kém , come), jön- 
ni ; he came to me, hoz- 
zám .jött ,- to -to nothing, 
semmivé lenni , füstbemen- 
ni : to — to good, boldo- 
gulni : to to blows, Ö8Z- 
• rekedni; to fcotei ma 
(witli), megalkudni, meg- 

BlZOin ', : A ii.'' ■! - urn [yai 



Come 

egyezni, egyességre lépni 
i v!;ivel ) : to — to hands, 
bejönni, befolyni, beke- 
rülni fpl. pénzek i ; if it 
comes to that, ha arra 
kerül; what does the whole 

— to? mennyibe kerül a: 
eyész ? to — to one's self, 
eszére jönni, magához tér- 
ni ; to — to know, meg- 
tudni, megérteni, hallani; 
to — to pass, megesni, 
megtörténni; — soon again! 
jöjjön el minél előbb! — 
along with me ! jöjjön el 
vélem '■ to — asunder, szét- 
válni, szétoszlani ; to — 
back, visszajönni ; how did 
he — by it ? hogy jutott 
hozzá? — down Ijöjjön lel 
to — forth, előjönni, ki- 
jönni ; to — forward, előre- 
nyomulni, haladni, boldo- 
gulni; előmenetelt tenni; 
1 — from church, a temp- 
lomhól jövök ; when I came 
home, mikor hant jöttem ; 
it will — home to him, 
majd torkára forr még, 
nem viszi el szárazon; to 

— in, bejönni; érkezni 
(levelek, hi vek stb) ; jöve- 
delmezni : divatba jönni ; 
—in ! jöjjön he ; szabad ! 
tessék ! to — in to, közbe 
jönni, segítségére menni 
( vkinek ); to —into danger, 
veszélybe jönni ; to — into 
office, hivatalra lépni; to 

— near, to — nigh, köze- 
ledni, közeljárni, megkö- 
zelítni; hasonlani (-lm:, 
•hez) ; nothing came of it, 
ahhál ii'in lett semmi, an- 
nak nem vált foganatja : 
to — off, eljönni ; elszök- 
ni; megszabadulni, meg- 
menekedni ; felnidén! ni ; to 

— on, eljönni: eléáUani; 
közeledni; —on now! jöj- 
jön must ! the night comes 
on, kö., lit a. éjszaka ; to 

— out, kijönni; he just 
now came out of tie' 

house, éji, 'II must jött ki II 

házból : --- out with it ! 
süsd ki ! to — round, meg- 
fordulni (szél ) ; más gon- 
65 



Command 

dolaira ,< nut hcndjárni. 
to — round again, megbé- 
külni; to — round one, 
vkit rávenni ; to — short 
of, ki nem elégítni ; meg 
nem felelni (várakozás- 
nak ) : fel nem érni (-vál, 
-Vél); to — together, ösz- 
s ; i nni oszt jifélni, össze- 
gyülekezni; — up! jöjjön 
fel : to — up to, felérni, 
feljutni, oda érni : feljönni 
-lm:, -liez ; rá —, felmenni, 
rúgni -ra, -re ; elegendőnek 
lenni, megfelelni ; to — up 
with, elérni, utolérni ; fel- 
érni (-vol, -vei); to — upon, 
rájönni; meglepni, megtá- 
madni; it comes to the 
same thing, azinind egyre 
mem/ ! hi times to — jö- 
vendőben : this day —fort- 
night, mához két íiétre. 

Comedian (komí'dién) , s. 
színész, komédiás. 

Com'edy , .v. vígjáték , ko- 
média. 

Comeliness (kam'linesz), s. 
csinossal/, kellemessé,/, mó- 
dosság. 

Come'ly, adj. csínos, kelle- 
mes, módos. 

Com'er, s. érkező ; new — , s. 
jövevény. 

Comet (kam'it), 8. üstökös 
csillag. , 

Comfit (kám'fit), s. czukrász- 
sütemény ; v. a. beczuk- 
rozni. 

Com'fíture , s. nádmézcse- 
me-f/e. 

Comfort (kám'fert), s. vigasz, 
üdités, kényelem; be of — , 
légy nyugodt v. nyugton ; 
— , v.a. vigasztalni, üdítni ; 
— er, s. vigasztaló. 

Com'fortable, adj. vigaszta- 
ló : kényelmes. 

Comic (kam'ik), — al, adj. 
vígjátékhoz túrta:,;, komi- 
kai ; tréfás, furcsa. 

Coining, part. jövő ; s.jöve- 

t, I, megérkezés. 

Coming-in, s. jövedelem. 
Comity (knm'iti), í, mádos- 

ság, nyájasság, 
( 'omnia (kam'nié), s. vess é,. 
Command (kani n ikná'), S.pa- 



Commamlatory 

rancs ; 'parancsnokság, ve- 
zérlet : to have the — of 
the army, a hadat vezény- 
lem : he has the — both 
of French and German, 
jól tud franczidul és né- 
metül : I am at your — , 
tessék vélem parancsolni : 
— , p. a. parancsolni, ve- 
zényleni; zabolázni ,• to — 
one's passions, szenvedel- 
meit megzabolázni. 

Command'atory ( — etari ), 
adj. parancsoló. 

Cominand'er, s. parancsnok; 
vezér; középkeresztes vitéz 
valamely renditek ; rend- 
járadékos. 

Commaud'ery, s. rendjára- 
dék, remii adomány. 

Cornrnand'ment, s. főhata- 
lom ; parancsolat, rende- 
let; the ten command- 
ments, tiz parancsolat. 

Commemorahle (kammeni'- 
orébl) , adj. emlékezetes, 
emlékezetre méltó. 

Commein'orate (—őrét), v. 
a. említést tenni ( v miről ) ; 
emlékünnepet tart tuti. 

Commemora'tion, s. emlékez- 
tetés ; emlékezet, emlék- 
ünnep. 

Commem'orative, commem'- 
oratory, adj. emlékeztető. 

Commence (kammensz'), v. 
a. and n. kezdeni, kezdőd- 
ni ; —ment, s. kezdet. 

Commend (kammend'), v. a. 
ajánlani, dicsérni. 

Commend'able, adj. aján- 
lásra méltó. 

Commenda'tion, s. ajánlás, 
dicséret. 

Comrnend'atory, adj. ajánló, 
dicsérő. 

Commen'surable(— sju-rébl), 
adj. öszmérhetS, öszoszt- 
ható. 

Cornmen'surate (—ret) , e. 
a. megmérni, kimérni ; adj. 
megmérhető , kimérhető ; 
(with) megfelelő, arány- 
lagos. 

Commensura'tion, s. aratni. 

Com'ment (kam'ment), v. a. 
fejtegetni, értelmezni; v. 
n. to — upon, észrevétele- 



Commentary 

ket tenni; — , s. értelmezés, 
magyarázat. 
Com'mentary (—téri), s.fej- 
tegetőirás. 

Commenta'tor (— té'ter), s. 

• ■ ;i' :t: i:: Itta jl'ftl :: í 

Commenti'tious (— ti'sász), 
adj. koholt, költött. 

Commerce (kam'mersz), s. 
kereskedés, kereskedelem ; 
közlekedés ; r. n. keresked- 
ni; közlekedni. 

Commer'cial, adj. kereske- 
delmi, kereskedési. 

Commigrate(kam'migret), r. 
n. kiköltözni. 

Commina'tion, s. fenyegetés. 

Commin'atory, adj. fenye- 
gető. 

Commingle (kammin'gl), r. 
n. elegyedni, keveredni, bé- 
kít i n !;:/. I ssl : ■■dm., tár- 
salkodni; v. a. bekeverni. 

Commis'erate (— miz'erét), v. 
a. szánni, megszánni, szá- 
.nakozni. 

Commisera'tion, .«. szánako- 
zás : könyörület. 

Com'missarv, s. biztos, meg- 
hízott. 

Commis'sion, s. megbízás, 
meghagyás; felhatalmazás; 
felhatalmazván)/; tisztség; 
kinevezési rendelvény ; bi- 
zottmány ; v. a. felhatal- 
mazni; megbízni f vkit vmi- 
vel) ; megrendelni ; — er, s. 
bizottmány i tag; tiszt; 
meghízott. 

Commis'sionate, i.a. felha- 
talmazni, meghízni. 

Commit (kammit') , v. a. 
megbízni; átadni; elkö- 
vetni; letartóztatni; meg- 
rendelni; I — it to your 
care, én azt az ön gondvi- 
selésére bízom ; he is com- 
mitted for trial, vizsgálati 
fogságban van ; -he has 
committed murder, gyil- 
kosságot követettel; to — 
to paper, írásban feltenni 
(vmit); to — a thing to 
memory, vmit emlékeze- 
tébe vésni; to — one's 
self, magát kitenni, mez- 
telen konczot árulni ; ma- 
gát elszólni ; to — one's 
66 



Cnmnimii cable 

self to, magát átengedni 
-nak, -nek. 

Commit'tal, Commit'ment. 
x. letartóztatási parancs; 
meghagyás, megbízás. 

Commit'tee (—ti), s. bizott- 
ság. 

Commix (kammiksz') , v. 
a. összeelegyítni ; — tion, 
(— sán), s. elegyítés, —tűre, 
(— tsár), s. elegyítés, ele- 
gyít é . 

Corn rno'dious (kain nio'diász) 
adj. alkalmas, hasznave- 
hető, hasznos. 

Commod'ity, s. alkalmas- 
ság; alkalmatosság ; áru- 
czikkely ; haszon, nyereség. 

Commodore (kani 'odor), g. 
hajócsapat parancsnoka . 

Common (kam'mán), adj. 
közönséges, közös ; polgári 
(nem nemes); rendszerinti, 
mindennapi; általános; a 
— notion, általános foga- 
lom ; — sense :. I ... •//.:. v • 
józan és: • the — people, 
a köznép ; —law, $. szokás- 
beli jog ; — place, s. köz- 
hely i beszédben > ; — pray- 
er, s. egyházi ima; — , .-•■. 
köztér, közlegelő ; község 
!'■■ üga 1 ősség ; in — 
with, közösen, együtt -val, 
-vei. 

Com'monage, s. községi jog; 
legelőjog. 

Coni'inonalty, s. közönség, 

közösség. 

Com'moner, s. polgárember : 
népképviselő. 

Com'monly, adv. közönsége- 
sen; közösen. 

Com'rnons, s. [>1. népképvi- 
selők ; house of — , S. kép- 
viselőház. 

Com'morance (kain'morénsz), 

s. tartózkodás ; tartózko- 
dási hely. 
Com'morant, adj. lakó. 

Commotion (kann^o'sán), s. 
mozgás , m ozgalom , izgatott- 
ság, zenebona. 

Commune (kammjún'l , v. 
n. közlekedni; tanácskoi 
ni; értekezni ; beszélcu tni. 

Commu'nicable, adj. I 
hető. 



Communicant 

Commu'nicant, s. <r. úr va- 
csorájához járuló. 

.Commu'nicate (— niket), v. 
a. '.. leni ( s n'it i ! ;■ . / ) 
osztani i vkivel I : r. u. köz- 

leílúni CSS "1 •:t : :i:[--h,'ii <;'- 

Imii egymással .- </: úr va- 
csorájához járulni. 
Communication (— ké'sáu), 

S l ... léS l . lii : :j: .: ' .•: - 

lemény ; : ss?; faggis, issze- 
Jcöttetés : úrvétel. 
Coinmu'nicative, adj. köz- 
lékeny. 

Coinmu'nion (— juujún), s. 

/ 1.1 : /' .' .'■ ■■:■:■ I i !/:/- 

/(< ) snst 7 .'■'/ 1 ■ • ■. i. 

Com'inunism ( kam'mjnniam), 
8. magánbirtok nélküli ál- 
lamalkat. 

Coimnu'uity, s. község, pol- 
gárok. 

Commu'table, adj. eladható, 
elidegeníthető. 

Commute (kammjuf), v. a. 
i:l seri íir felváltani • ki- 
váltani ; átváltoztatni. 

Compact' (kampéktf), adj. 
saja, tömött, töniör. 

Com'paet, s. szerződés. 

Compages (kompé'dsez), s. 
épület ; foglalat, öszlet. 

Compaginate | kampéd'zsi- 
nét), v.a. összefüggeszteni, 
összekapcsolni. 

Companion (kampén'jan), s. 
pajtás; társ, társalgó; ke- 
reskedőtárs; female — , tár- 
salgónő; — in arms, baj- 
noktárs. 

Company (kam'péni), g. tár- 
saság; részvény-társulat ; 
testület, czéh ; egylet ; c« »- 
port ; to keep — with some 
one, vkivel társalkodni ;—, 
r. n. and n. kiférni > ri.it ); 

társulni. 

Comparable (kam'pérébl) , 
adj. hasonlítható, összena- 
sonUtható. 

Comparative, adj. Összeha- 
sonlító : s. hasonlítófok ; 
lj,adv. összehasonlítólag. 

Compare (kamper), v. 

I asonlítni, párhuzamba 
tenni. 

Comparison (kampér'iszan), 
8. összehasonlítás ; in —to 



Compart 

him I am but a beggar, 
hozzá képest én csak kol- 
dus vagyok ; beyond — , ha- 
sonlíthatlanúl. 

Compart (kampárt'), r. a. 
osztályozni ; felosztani : el- 
rekeszteni ; elkülönítni. 

Comparti'tion, s. osztályozás; 
osztály ; fiók, rekesz. 

Compart'ment, s. osztály : 
rekesz ; desz la fal. 

Compass (kam'pész), s. kör; 
hsfíMi í, //.../ tá/jtű 
kerülőút; to keep within 
— , önhatárában maradni; 
to fetch a — , kerülőt tenni : 
in the — of two days, két 
nap alatt; compasses, s. 
pi. czirkalom ; —. v. a. ko- 
mit enni békeritni I . .••■/ 
járni; elérni; véghez vinni. 

Compassion (kampés'sáu) , 
8. E/::nalc. rir. kenyerulíi 
részvét; r. a. megszánni 
(vkit) ; —able, adj. száma- 
kozásra méltó. 

Compas'sionate (—net), adj. 
könyörületes, szánakozó; v. 
a. megszánni. 

Compatibü'ity, s. összeférhe- 
tőség. 

Compat'ible(kampet'iVil),íi(//. 
egyesíthető, összeférhető. 

Compatriot (kampe'triát), s. 
honfitárs. 

Compeer (kampír'), s. czim- 
borti, pajtás ; v. a. and n. 
felérni (-val, vei). 

Compel (kampelT), v.a. kény- 
szerítni; — fable, adj. kény- 
szeríthető ; — latciy, adj. 
kényszerítő. 

Compend', Compendium, s. 
rövidlet, rövid foglalat. 

Compendia'rious(— die'riász) 
adj. rövidre zorttott ; ki- 
vonatos. 

l lompend'ious, adj. rövidre 

furdalt. 

Compensable(kampen'szébl) 
adj. kipótolható, megté- 
ríthető. 

Compensate (kam'penszet), 
r. a. kipótolni, megtérítni, 

Compensation ( — sze'sán), s. 
pótlás, megtérítés. 

Compensative, adj. pótló, 
megtérítő. 

67 



Completive 

Compete (kampít), v. n. ver- 
senyezni, pályázni : együtt 
keresni. 

Com'petence, Com'petency, 
s. szükséges élelem ; (to) il- 
letékesség, jogosultság ; he 
has a competency, vanmi- 
ből élnie. 

Com'petent, adj. elegendő; 
kellő, illő : illett'];?*, jogo- 
sult. 

Competi'tion, s. versenyzés, 
pályázás : tőzsverseny. 

Competitor, s. vetélytárs, pá- 
lyatárs, vágytárs. 

Compilation (kampile'sán), 

S :■■■:: ■ I -Ili: :■ s ÍTJJfi . s e- 

degeteti irat, szedelék. 

Compile (kampeiT) v. a. ösz- 
s : i ! in uja t a i,öS8 : eböngés : n i : 
— r, 8. b&ngész-iró', toldozó. 

Campla'cence , v. Compla- 
cency. 

Cömpla'cency, s. tetszoség ; 
előzékenység , nyájasság, 
szívesség : self — , s. öntet- 
szőség, önhittség. 

Complacent (kamplö'szent), 
adj. előzékeny, készséges, 
nyájas. 

Complain (kamplen'), v. n. 
panaszkodni, panaszolkod- 
ni : to — to one of some- 
thing, panaszolni vkinek 
emit : to — of one; panaszt 

tenni vki ellen ; —. r. a. 

megszánni, siratni. 
Camplain'ant, s. panaszos, 

niillf'i, ft Ijn res. 
Complaint', 8. panasz ; (átv. 
ért.) haj, betegség; what 

is his — ? mi a haja' 

Complaisance (kamplize 

s. nyájasság, kedveskedés. 
Camplaisant', adj. nyájas, 

udvarias, készséges. 
Complanate (kamplé'nét), v. 

a. egyenítni, egyenlőzni, 

kisimít ni. 
Complement (kam'pUment), 

8. pótlék, egészítek; — al, 

i men'tél), adj.pótl . 

szítő. 
Complete (kamplíf), adj. 

egész, telji •• ; ly, adv. t< l 

je8en ; q< bs, s. telji 
( lompletive (kamplí'tiv), adj. 

kiegészítő. 



Complex 

(' implex (kam'pléfcsz), adj. 
tzetett; s. gyűjtemény. 

( mplex ed, ad} ■■■■ stt -A 
bonyolult , bonyolódott : 
— ness, 8. bonyolultság, bo- 
nyolődottság. 

Complexion (kampleks'an), 
s. arcz-szín ; testalkotás : 
véralkat, kedület. 

Complexure (— pleks'ar), s. 
bonyoltság, szövevényesség. 

C impliable (— plei'ébl), </<(/. 
( ngedékeny, készséges. 

Compliance (— plei'énsz), s. 
engedékenység , készség , 
szolgálatosság. 

Compli'ant, adj. engedékeny, 
kedveskedő. 

Complicate (kam'plikét), v. 
a. Összebonyolítni ; össze- 
kötni\ kapcsolni; adj. bo- 
nyodalmas. 

Complica'tion, g. bonyolítás, 
bonyoltság ; összeköttetés, 
kapcsolat. 

Complice, s. v. Accomplice. 

Compliment, (kam'pliment), 
s. köszöntés; bók, bókolat; 
hízelgő beszéd: v. a. tisz- 
telkedni, to — one upon, 
szerencsét kívánni vkinek 
vmíhez, szembe dicsérni 
vkit. 

Complot (kam 'platt), s. ösz- 
szeesküvés , összeszövetke- 
zés. 

Complot', v. a. and n. össze- 
esküvést intézni; összees- 
küdni. 

C>mplot'ter, s. összeesküvő, 
összeesküdt. 

Comply (kamplei'), v. n. al- 
kalmazkodni , alkalmazni 
marját ; engedni, beleegyez- 
ni : to — with the times, 
magát az időhez alkalmaz- 
ni; to — with a request, 
kérelmet teljesít n i. 

Component (kampo'nent) , 
adj. — parts, alkotó ré- 
szek. 

Com'port (kam'port), s. ma- 
gatartás, ma;ia v iselet . 

C unport', v. n. megférni, ösz- 
szeférni, mer/egyezni, össze- 
ül e ni ; v. a. elszenvedni, 
eltűrni, elviselni; to — 
one's self, viselni magát. 



Comportment 

Comporfment, s. v. Com'- 
port. 

Compose (kampoz'), v. a. 
összetenni, kidolgozni, szer- 
keszteni ; kiegyenlítni ; 
szedni (betűt); megnyug- 
tatni, lecsillapítni ; kielé- 
gítni (hitelezőit) ; to be 
composed of, állani -ból, 
-bői ; to — one's self, össze- 
szedni magát; to— one's 
self to sleep, alvásra ké- 
szülni. 

Compos'ed (kampozd'), adj. 
nyugodt, komoly: —Ív, adv. 
nyugodtan, komolyan. 

Compos'er, *. szerző; hang- 
szerző : betűszedő. 

Compos'ing-stick, s. sorszedő, 
sor mér de. 

Compos'ite, adj. összetett. 

Composi'tion, s. összetevés, 
összetétel; betűszedés; ki- 
dolgozás, szerzés ; zeneszer- 
zés; szerkezet: érczvegyv- 
ték ; kiegyenlítés; egyez- 
kedés, egyezmény; egyez- 
kedési szerződés; egyezke-. 
kedési összeg. 

Compositor, s. betűszedő. 

Composses'sor, s. birtoktárs. 

Com'post, s. trágya, trágya- 
föld. 

Compo'sure (— po'zsár) , s. 
összetétel ; szerkezet : szer- 
zemény ; komolyság, nyu- 
godtság, léleknyugalom, ki- 
egyenlítés. 

Compota'tion (— poté'sán), g. 
duska. 

Compota'tor, s. ivótárs. 

Compound (kam'páund), s. 
összetétel ; vegyítek, vegyü- 
let ; adj. összetett. 

Compound', v. a. összetenni; 
kapcsolni, összefoglalni; ve- 
gyítni, elegyitni ; eligazít- 
ni, elintézni; kiegyenlítni 
(villongást); kielégítni( hi- 
telezőit) ; v. n. kiegyezni, 
egyességre lépni (vkivel) ; 
jóvá tenni, helyre hozni. 

Comprehend (kamprihend'), 
v. a. magában foglalni, 
tartalmazni : felfogni, ér- 
teni. 

Comprehen'sible, adj. felfog- 
ható, érthető. 
68 



Compute 

Comprehension, s. tartalom. - 
rövid foglalat; részmás- 
lat ; felfogás, felfogó tehet- 
ség. 

Comprehensive, adj. tartal- 
ma-:, bötartálmú; — ness, 
s. tartalmasság; felfogó 
tehetség. 

Conrpress (kam'preszsz), 8. 
összehajtogatott ruha (seb- 
re/. 

Compreflte', v. a. összenyom- 
ni : — ible, adj. összenyom- 
ható ; — ibleness, g. össze- 
nyomhatóság. 

Compression (— pres'sán), .?. 
nyomás, összenyomás. 

Comprisal (— preiz'él), s. fog- 
lalat : fogalom. 

Comprise (— preiz'), v.a. tar- 
talmazni , magában fog- 
lalni. 

Corn 'probate (— 'probet), v. 
re. bebizonyosodni; össze- 
vágni. 

Com 'promise (— 'promeisz), 
s. békés kiegyezés : válasz- 
tott bírósági kiegyenlítés; 
v. a. and n. kiegyezés vé- 
gett követeléseivel alább 
hagyni : választott biró 
Ítéletének hódolni; meg- 
egyezni: to — one's self, 
mayát kitenni. 

Compromit (kam'jirornit), v. 
a. megígérni. 

Compt (káunt), g. számadás, 
számolás, számla ; adj. ki- 
simogatott ; kicsinosított. 

Comptroll, v. Control. 

Compul'sative , Compiú'sa- 
tory, adj. kényszerítő. 

Compulsion (kampál'sán), s. 
kényszerítés. 

Compul'sive , Compnl'sory, 
adj. kényszerítő. 

Compunc'tion, s. töredélmes- 
ség, szívbánat. 

Compunc'tious, adj, töredel- 
mes. 

Compunc'tive, adj. töredel- 
met gerjesztő. 

Computable (— pj ú'tébl) ,a Aj. 
megszámlálható , felszámol- 
ható, felvethető. 

Computa'tion, s. felvetés iel- 
számoUU, összeszámolás. 

Compute', v. a. felvetni. 



Comrade 

•Comrade (kám'red), s. társ, 
czimbora. 

Con (kan), v. a. ismerni, 
tudni, emlézni. 

Concamerate (kankém'iret) , 
v. a. boltozni. 

Concatenate (kankét'inet), v. 
a. összekapcsolni, összelán- 
czolni. 

Concave (kan'kév), adj. ho- 
mo/rí, öblös ; 8. homorúság, 
öblössé g ; v. a. hőmorítni, 
öblözni. 

Conca'vons, adj. r. Concave. 

Conceal (kanszíl'), v. a. el- 
rejteni, eltitkolni; to — a 
thing from some one, vki 
előtt i mit rejtegetni; — 
ment, s. elrejtés; rejtek- 
hely. 

Concede fkanszíd'), v.a. meg- 
engedni. 

Conceit (kanszít'), s. foga- 
lom : fogamzat : eszme ; 
képzelem., gondolat; ön- 
hittség; to grow terribly 
out of — with something, 
torkiglenni vmivel ; to put 
one out of — with si me- 
thing, megutáltatni vkivel 
miit : — , v. a. vélni, <:<>n- 
dolni : — ed, adj. magahitt, 
dölyfös; — ednees, s. ön- 
hittség, hiúság. 

ConceJ' able (—szív ebi), adj. 

kép Until. 

Conceive (—szív'), c. n. fel- 
ni; megérteni; kigon- 
dolni : képzelni ; fogamoz- 
ni ; to — a jealousy t /éZté- 
kt nységbe esni ; - , v. a. 
fogantam. , teherbe esni. 

otrate i szi n'trét), >. 
a. központosít ni ; összehúz- 
ni : töményítni ; v. n. össz- 
pontosulni. 

Concentration, .-. összponto- 
sítás : összevonás, öl 
rítás; töményítés ; közpon- 
tosulás. 

■:. kÖZ- 

pontotítni : v. a. központo- 
sulni. 

i trik); — al, adj. 
központú. 
Conception i bzi p'san), s. 
méhbefot <ni< ! ; fogamzás ; 
fot uh in. 



Concern 

Concern (kanszern'), s. ügy; 
dolog : üzlet : vállalat : 
fontosság ; rész, részvét ; 
I have no — in it, semmi 
közöm benne; I have no 
— with it, semmi közöm 
hozzá; it is no — of 
mine, az nem u: én dol- 
gom : — , v. n. illetni, tar- 
tozni i -ni, -re I ; nyugtala- 
iiitiii, busítni; it concerns 
you, '/: i'nit illeti; his life 
is concerned, élete forog 
kérdésben; the party con- 
cerned, az érdekfél ; to be 
concerned in , érdekelve 
lenni -hun, -ben : to— one's 
self about something, té- 
rődni vmivel : to be con- 
cerned at, for, about, töp- 
renkedni, aggódni vmin ; 
fájlalni i iiiit : we are much 
concerned for his death, 
fájlaljuk halálát. 

Concern'edly, ode. részvevö- 
leg. 

Concerning, part, —me, a 
mi engem illi t. 

Concernment, s. .■'.-.'/ ." hi 
gond; részvét ; aggodalom. 

Concert (kan'szert), s. egyet- 
értés, megegyezís, összebe- 
szélés : hangverseny. 

I '• >nceit', v.a.tárgyalni, elren- 
delni, egyet-értésbe jönni. 

Concerta'tiön, 8. vitatkozás. 

Concession (— szes'san), s. 
megengedés, engedély. 

Conces'sionary, adj. enged- 
mény zett, engedélyzett. 

Conch (kangk), s. kagyló; 
csigahéj. 

( loncnoid (kóngTcaíd) , s, 
kagylóvonal. 

Conchology (kongkal'adsi),». 
kagylótan. 

ate (kp iszil'i-i ti. v. a. 
engesztelni ; kiengesztelni, 
megszerezni. 

Concüia'tion, s. kiengeszte- 
lés : megszerzés. 

Concilia'tor, s, kiengesztelni 
közbi njáró. 

< 'oncültáoij, adj. engesztelő. 

' a'nksz)adj. 

csinos, takaros, alkalmaz- 
ható. 

je i szeisz), '"//'. ve- 
69 



Concrete 

lős, rövid, tömött; — ness, 
s. tömöttség. 

Concita'tion, s. felizgatás. 

Conclama'tion(— kiérni 
s. felkiáltás; örömkiáltás. 

Conclave (- kleV),s. zárcsar- 
nok; bibornokok tanács- 
gyűlése, pápaválasztó té- 
rt in. 

Conclude (— kind), v. a. be- 
zárni : magába foglalni ; 

1 ■ ,*■ ' r: In r ; ;/; rí 

get vetni vminek ; követ- 
keztetni, következést húzni, 
ítélni ; the bargain is con- 
cluded, áll n : alku : to — 
from, következtetni -hói, 
-bői;—, v. n. végződni; to 
— in, -bo, -be végződni ; to 
— , e< y szóval, végre. 

Conclusion ( — klú'zsan), s. 
in fi ji €s : I rrtl i ztetés ; 
Következmény ; vé< :< t. 

Conciu'sive (— ziv), udj. be- 
fejező; döntő; következe- 
tes. 

< lonci agulate, v. Ci agulate. 

Conccct (— kakt), v. n. emész- 
teni; érlelni: kigondolni, 
kikoholni. 

C Qcolor (kankál'ár), adj. 
egyszínű. 

< !i >nci mitance ( kankam'i - 

tin-/.], .-■. együttes kiséret. 
Concom'itant , adj. kisérö, 

együttható, közremunkáló. 
Concomitate (— kam'itét), v. 

a. kisérni. 

ni (kan'kard), s, - 

ség , egyetértés, öszhang- 

i] 'dance, •--. m< 
egyértelműség ; egyt 
ségi K.iitiir. 
Concor'dant, adj. megegyező, 

öszhangzó : egyértelmű. 
Concor'date, s. egyezmény, 
alkukötés (pápa és állam- 
kormány i 
Concorporation (kankarpo- 
ré'san), s. bekebelezés ; ötz- 
tés. 
Con'course i -korsz), 

ődülés, összetódulás ; 
egyetítőpont. 
Concn b'ci nce ( — kn 
z), s. ossz* növés. 

< on'crete < - krít), t. t 



Concrete 



Condiment 



Confidential 



szilárd anyag; aludék; 

I ;ii r ::l: t id). IIU /■■•irii 

mt. 

Concrete', v. n. tömörödni; 
megaludni : 'összeforradni : 
r. <i. tömörítni, megalutni. 

( :ncr£ ti.m s. term / / s ; 
i nc i ii$e see i fonodái 

Concubinage (— kjuTnneds), 
8. ágyasság, águastartás. 

Concubine (kan'kjubein), s. 
ágyastárs. 

Conculcate (kankaTket), v. a. 
összetiporni, 'összetaposni. 

Concupiscence ( — kju'pisz- 
szensz), •••'. bujavágy. 

Concur (kankar), v. n. egy- 
befutni (vonalókról); osz- 
tozkodni (vki véleményé- 
ben); együtt Itatni, elöse- 
g'itm ■ :s& scsédulni — 
rence, — rency, s. egybefu- 
tás; megegyezés; közreha- 
tás; segély; összefolyás; 
versenyzés; —rent, adj. 
összeható ; összemunkáló. 

Concur'rent, $. mellesleges 
ok; versenytárs. 

Concussion (— kás'sán), s. 
rendítés ; zsarolás. 

Concus'sive( — kász'sziv) ,adj. 
rendítő. 

Condemn (kaiidem'), v. a. 
kárhoztatni. 

Condem'nable, adj. kárhoza- 
tos. 

Condemna'tion, g. kárhozta- 
tás. 

Condemnatory, adj. kárhoz- 
tató, elitélő. 

Condensate (kanden'szet), v. 
a. sűríteni; v. n. sűrülni. 

Condensation, s. sűrítés, sű- 
rűié*. 

Condense', adj. sűrű ; v. a. 
stiritm ' i n sürulnt 

Conden'sity, s. sűrűség. 

Condescend (kandiszend'), 
v. n. leereszkedni, kegyes- 
kedni. 

Condescendence , Condes- 
cen'sion , s. leereszkedés, 
kegyeskedés. 

Condescend'ingly, adv. le- 
ereszkedve. 

Condescen'sive, adj. leeresz- 
kedő. 

Condign (kandein'), adj. meg- 



érdemlett ■ érdemleges; — ly, 

mlr. érdemleg. 

Con'dimeht, s. fűszer ; fűsze- 
res !i : . 

Condisciple (— diszei'pl), s. 
tanulótárs. 

Condite (— deit'), adj. befő- 
zött ; beeezeteít ; v. a. be- 
főzni, beeczetezni, befűsze- 
rezni ; —ment, s. befűsze- 
rezett, befőzött. 

Condition ( — di'sán), s. felté- 
tel ; állapot, kar, mibenlét; 
élet nem ; állá* ; ran fi ; test- 
alkat ; kedélyállapot; on 
— , upon — , azon feltétel 
alatt ; to be in a weak — , 
igen gyengének (betegnek) 
lenni ; — al, adj. feltételes; 
—ally, adr. feltételesen ; 
— al'ity, s. feltételézettség ; 
— ary, adj. feltételezett. 

Conditionate ( — di'sánét), v. 
a. feltételezni ; adj. felté- 
telezett. 

Conditioned (di'sánd), adj. 
alkotott: állapotban lévő; 
. . . minőségű, .... termé- 
szetü : ill — , rósz kar- 
ban lé rő; rósz természetű; 
good — , jó karban lévő; 
jótermészetü : jóindulata, 
szelíd. 

Condolatory (— dolétári) , adj. 
szánakozó; —epistle, s. szá- 
nakozó levél. 

Condole (— dol'), v. a. saj- 
nálni, megszánni; v. n. 
szánakodni, sajnálkozását 
kijelenteni ; —ment, s. saj- 
nálat jelentés. 

Condolence , s. fájdalmas 
részvét. 

Conduce (kandjúsz'), v. n. 
/ zretnutedwi szolgáim ra, 
-re, elősegíteni ; v. a. vezet- 
ni ; —ment, .s. czélzat, 
irányzat. 

Condu'cible, adj. hasznos, elő- 
segítő, előmozdító ; — ness, 
x. hasznosság.^ 

Conduct (kandákf), s. kisé- 
ret, magaviselet ; v. a. ve- 
zetni : igazgatni; —or, s. 
vezető; igazgató; villám 
vezető. 

Conduit (kán'dit), 8. vízve- 
zeték, vízvezetéki cső. 

70 



Confabulate (kanféb'julet), 
v. u. beszélgetni, mesél- 
getni, [tés. 

Confabulation, g. beszélge- 

Confect (kan'fekt), g. ezukros. 
sütemény. 

Confekt', v. a. czukorral be- 
főzni. 

Confec'tion, s. nádmézcseme- 
ge ; — er, g. ezukrász. 

Confederacy (— fed'erészi), s. 
szövetség. 

Coníed'eiate , g. and adj. 
szövetséges; v. n. szövet- 
kezni : v. a. frigyesítni. 

Confederation, g. szövetke- 
zés, szövetség. 

Confer (kanfer'), v. a. össze- 
hasonlítni, összevetni < -val, 
-vél i ; ad ni, mluiná gozni ; 
to — a thing upon one, 
vkiiu'l: rmit adni: — , V. 
n. tanakodni, értekezni r 
közreműködni, segítni; to- 
— with one upon, tanáes- 
kodni. beszélgetni vkivel 
-tói, -röl : to — to, szol- 
gálni -ra, -re. 

Conference, s. tanakodás ; 
tanácskozvány ; egyezke- 
dés : összehasonlítás. 

Confess (— feszsz'), v. a. val- 
lani, megvallani, bevalla- 
ni : gyóntatni; v. n. gyón- 
ni ; - edly, adv. nyilván- 
ságosan. 

Confes'sion (— fes'sán) , s. 
vallomás, bevallás; hitval- 
lás ; gyónó* ; — al, s. gyón- 
tató szék. 

Confess'or (— feszszer), 8. 
hitvalló; vértanú; gyón- 
tató. 

Confidant', (— fi déntf), s. meg- 
hitt. 

Confide (— feid'), v. n. bízni; 
you can — in him, bizhat 
benne ; — , v. a. rábízni; it is- 
confided to his care, gond- 
viselésére ran bizva. 

Con'fidence, (— fidenss.'), s. 
bizodalom. 

Con'fident , adj. bizonyos, 
biztos; bizalmas; ölthitt; 
I am — , bizonyos vagyok 
benne. 

Confidential, adj. bizodal- 
ma* : titokban mondott. 



Configure 

Configure (— fig'ár), (fig'jur), 
V. a. alakítni, képezni. 

Con'íiue (kan'fem), s. határ; 
szél : korlát : to be on the 
confines of death, a sir 
szélén állani ; — , adj. ha- 
táros. 

Confine', v. n. hatórásnál; 
lenni í-val, -vei) : r. a. 
meghatárolni; korlátozni : 
bezárni, börtönbe vetni; 
when did she get confined? 
mikor esett gyermekágyba? 
—less, adj. határtalan; 
végtelen : — ment, g. fog- 
ság ; gyermekezés; beteg- 
ágy. 

Confinity (— fin'iti), s. szom- 
szédság. 

Confirm (kanförm'), v. a.erő- 
sitni. tanusítni; bérmálni. 

Confirma'tiou ( — ferme'sán), 
8. megerősítés .• bérmálás. 

Confirm 'ative (— étiv), adj. 
megerősítő. 

Confirmatory, adj. megerő- 
sítő: bérmáláshoz tartozó. 

Confiscate (kan'fiszkét), v. 
a. lefoglalni, elkobozni (a 
közkincstár részére i. 

Confiscation, g. elkobzás, él- 
foglalás. 

Conflagration (— flégré'sán), 
g. tünés:. [olvasztás. 

ConflaÜon(— flé'sán), g, ércz- 

Gonflexnre, g. v. Flexure. 

Con'flict ( — riiktl, g. összeüt- 
közés, viadal: villongás; 
vita : ellenkezés. 

Conflict', v. a. összeütközni; 
vitatkozni ; ellenkezni. 

Con'fluence (— flu-cnsz), g. 
összefolyás. 

Con'fluent, adj. összefolyó. 

Con'flux(— nuksz), g. v. Con- 
fluence. 

Conform (kanfarm'), v. n. 
(to) alkalma ikodni, magát 
alkalmazni | -hoz, -ha > ; 
v. a. (to) alkalmaztatni 

(•hOZ, -/ —to, 

•hoz, -hez alkalmazott ;-nak 

-ml: megfelélő. 
< ionform'able, adj. egy idomú; 

(to) megegyező, megfelelő, 

I,,,; .,; szabott. 
Coníorma'tion, «. alakzat ; 

ni halma zkodás. 



Confonner 

Conformer, Confor'mist, g. 
a: uralkodó angol egyház 
híve. 

Conform'ity, .«. szerintiség; 
in — with the rules of the 
house, a házi rendszerint. 

Confound (kanfáund'). v. a. 
összezavarni : eltéveszteni ; 
zavarba ejteni; megszé- 
gyeníteni; megvesztegetni ; 
— you ! vigye a manó ! a 
confounded fellow! átko- 
zott egy fvczkó ! 

Confraternity (— freter'niti), 
s. test vérül et : baráti szö- 
vetség : czimboraság. 

Confront (— frant') , v. a. 
(vrith) szembeállítani, szem- 
bei •■fi" ss. : i -Uu ssSi e- 
ha.ii miit ni: szembeszállani; 
— a'tion, s. szembeállítás; 
összevetés : szembeszállás. 

Confuse (— fjuz'), v. a. össze- 
zavarni; zavarba hozni; 
megtéveszteni ; adj. zavart, 
zavaros; homályos, ért- 
hetlen. 

Confu'sed, part. and adj. 
zavarodott , bonyolódott , 
megháborodott, megrémült; 
— ness, g. zavartság, bo- 
nyolódottság : zavarultság. 

Confu'sion, g. zavar; zava- 
rodás ; összetévesztés ; ré- 
mülés .- baj. 

Confutable (— fju'tebl), adj. 
megczáfolható. 

Confutation, s. megczáfolás, 
czáfolat. 

Confute',/ - , a. megczáfolni; 
—ment, g. czáfolat. 

Congeal ( — dsél), v.n.fagyni, 

megaludni : v. a. fagyasz- 
tani, megaludni ; —able, 
adj. megfagyható ; —ment, 
g. aludék. 

Congela'tion, s. megfagyás, 
megolvas, 

Conge'ner, (— dsi'ner), g, egy- 
nemű dolog. 

eneroua ( -dsen'erasz), 
adj. egynemű : hasonnemü. 

( longenial i -dsí'niél), adj. 
hasonnemü : szellemrokon : 
rokonérzetü. 

nial'ity, g. hasonnemü- 
ség : rokonérzetüség ; szél- 
it mrokonság. 

71 



Congruous 

Congeries (— dzsi'ríz), g. hal- 
mozol ; zagyvalék. 

Congest (— dseszt'), r.a. ösz- 
szegyüjtögetni. 

Congestion s ;sc sgyiijicge- 
tés : torlódás. 

Conglaciate (— glé'siet), v. n. 
jegesülni. 

Conglobation (— globe'sán), 
x :/■ ngycliti s t cngyclüdt ■•■, 
gömbölyödés. 

Conglobe (— glob'), v. a.gön- 

■ '!/ éti': ! II :il,:ii'' ',il 

gömbölyödni. 

Conglomerate (— glam'eret), 
v. a. felgombolyítni ; fel- 
g:ngyolni : jss a göngyölget- 
ni adj ■■■■■-■ :; ;/■;.'/ ■/■.■ teit : 
görgyületes. 

Conglomera'tion, g. felgom- 

holgítás ; gijrgi/ület, torlád- 
mánij. 

Conglutinant (— glju'tinént) , 
adj. ragasztó. 

CongLu'tinate, v. a.összeeny- 
vezni : v. n. összeragadni. 

Conglutina'tion, g, asszefor- 
radás. 

Ci mgratulant (— grét'julént), 
adj. köszöntő. 

Congrat'ulate, v. a. and n. 
szerencsét kivonni: köszön- 
teni; megköszönteni; he 
may — himself, szeren- 
csésnek tarthatja magát: 
to — one upon, vkinek sze- 
rencsét kívánni -hoz, -hez. 

Congratulatory, adj. szeren- 
csekivánó, köszöntő. 

Congregate (kan'griget), v. 
a. egybehívni ; v. n. gyü- 
lekezni. 

C sngrega'tion g. gyúísí is; 
gyülekezet. 

Congress (kan'greszsz) , g. 
gyülés;összetalálkozás;bak- 
zás, párzás ; megtámadás ; 
megütközés. 

Congruence (kan'gru-ensz), 
g, egyezés, összetalálás , 
egybevágás ; szerintesség. 

Con'gruent, adj. egyezi 
szevágó ; szerintes; kellő, 
illő. 

Congru'ity, g. összhati 
megegyezés : illőség. 

Con'gruoufl i gru-asz), adj. 
megfelelő, illő; osszhangzó. 



Conic 

Conic ( kun'ik ) , — al , utlj. 
kúpdad, kúpalakú, 

Conject (kandzsekt'), v. a. — 
V. Conjecture. 

Conjec'tural, adj. Jiozzávető; 
gyanítható. 

Conjec'ture (—tsár), g. hoz- 
závette, gyanítás, találga- 
tás; v. a. gyanítni, hozzá- 
vetni. 

Conjoin (karnisain'), v. a. 
ss ; / J;.:-**', I, : foglal- 

ni : v. n. egyesülni. 

Conjoint', adj. összekapcsolt, 
egyesült. 'házassági. 

Conjugal (kan'dsjugél), adj. 

Conjugate (—get), v. a. egye- 
y; : ir ■■■■■: sesk: Stn lit rio- 
gatni. 

Conjugation, s. kapcsolás; 
kapcsolat : hajtogatás. 

Conjunction, (— dsank'sán), 
s . as £k:i?8, 1 ^yesit&s 
hot szó. 

Conjunctive, adj. összekötő; 
összekötött ; s. foglaló mód, 
kötmód. 

Conjuncture, s. viszonylat, 
hzrülményc . : zsszevügc 
körülmények. 

Conjura'tion ( — dsáré'sán), g. 
összeesküvés : lélekidézés. 

Conjure (kamlsjur'), v. a. 
esedni ; az egekre kérni; v. 
7i. összeesküdni. 

Con'jure (kan'dsár), v.a.idéz- 
ni ; kiűzni ( lelkeket ) ; meg- 
igézni, megvarázsolni; v. 
n. varázsolni, bűvölni; —?, 
s. bűvész. • 

Connect (kannekf) , v. a. 
összekötni; v. n. össze- 
függni. 

Connec'tion, v. Connexion. 

Connec'tive, adj. összekötő. 

Connex (kanneksz') , v. to 
Connect. 

Connexion (kannek'sán) , s. 
í sszeKétÉs ; összeköttetés ; 
összefüggés ; kereskedési 
viszony , társalkodási vi- 
szony, közlekedés. 

Connivance (kannei'vénsz), 
8. intés, titkos értesítés; 
elnézés; kímélet. 

Connive' v. n. inteni, titko- 
san értekezni; elnézni, kí- 
mélni. 



Connoisseur 

Connoisseur (kaimeszszér'l, 
s. ma: if ■'■. iemer& 

Connota'tion ( — noté'san), s. 
együttjelentés ; mellékjegy- 
zés. 

Connubial (kannju'biél), adj. 
házasságbeli, házassági"-. 

Con'quer (kang'ke'r) , v. a. 
meghódítni, elfoglalni, le- 
győzni; elnyerni; v. n. 
győzni; — able, adj. meg- 
győzhető; —or, s. győző, 
győztes. 

Con'quest (kang'kweszt), s. 
meghódítás, élf oglalás; győ- 
zödelem. 

Consanguin'ei ius (— száng- 
gwin'iász), adj. vérrokon. 

Consanguin'ity, s. vérrokon- 
ság. 

Con'science (— sensz), s. ön- 
tudat : lelkiismeret : in — , 
upon my—, igaz lelkemre : 
a bad — , rost lélekismeret: 
qualin of — , lélekmardO- 
só s. 

Conscientious (— si-en'sász), 
adj. lelkiismeretes, igaz- 
lelkű; léik iism eretbél i; — ly, 
adr. lelkiismeretesen; — 
ness , s. lelkiismeretessel/. 

Con'scionable (sánébl), adj. 
igazságos, méltó; —ness, 
s. méltányosság.. 

Conscious (kan'sász), adj. 
öntudatos; tiidalmas; — 
ness, s. öntudat; tuda- 
tom. 

Conscript (kan'szkript), adj. 
összeirt; — fatbers, ». pl. 
rom. sénátus. 

Conscription , .?. összeírás, 
katohaállítás. 

Consecrate (kan'szikrét), v. 
a. beszentelni, szentelni; 
áldozni, feláldozni; meg- 
áldani. 

Consecra'tion, s. beszentelés; 
megoldás; beavatás; fél- 
áldozás. 

Con'sectary (— szektéri), adj. 
következetes, észletszerü; s. 
következmény, észlet. 

Con'secution (— szekju'sán), 
••>-. egymásutánság; követr 
ke:tetés ; következet, folyo- 
mány. {következő. 

Consec'utive, adj. egymásra 

72 



Consider 

Consent (kanszent'), g. bele- 
egyezés, megegyezés; hely- 
benhagyás ; ráállás ; with 

one — , egyhangúlag : — , 
v. n. beleegyezni ( vmibe), 
megegyezni (vkivel vmi- 
hen ) helybenhagyni( vmit ); 
I cannot — to such a pro- 
ceeding, az efféle eljárást 
nem helyesélhetem. 

Consentaneous (— te'niász), 
adj. no fegyező. 

Consentient (— szen'si-entl, 
adj. ("with) , egyértelmű, 
egyező. 

Consequence (kan'sz&ii i 
g. következés : következte- 
tés; következmény : fon- 
tosság; in — of it, ununk 
következtében ; it is no — 
that etc., abból nem követ- 
kezik, hog;/ stb. ; it is oi 
no — , az nem tesz semmit : 
a matter of — , nagyfon- 
tosságú dolog ; a person of 
— , nagy befolyásé ember. 

Consequent, adj. következe- 
tes; s. következés ; követ- 
kezmény; — ly, adv. kövei- 
kézésképen, tehát. 

Consequential (—sál), adj. 
kcvetkí/.siss s ül se •■/ épi 
fontos; befolyásos ; maga- 
hányó; —ness, s. követke- 
zetesség ; beszédfolyamat. 

Conservabie (kanszer'vebl), 
adj. tartható, megtartható, 
fentariható. 

Conser'vant, adj. megtartó,' 
fentartó. 

Conservation, g. megtartás, 
fentartás : tartogatás. 

Conservative, adj. fentartó, 
tartogató. 

Conserva'tor , g. megtörté, 
védő ; felügyelő. 

Conservatory, adj. megtörtéi, 
fentartó : g. tartály, tartó- 
hely; növényház; zenede. 

Conserve (kan'szerv), g. tart- 
ván;/ : befőzött v. eltett 
gyümölcs. 

Conserve', v. a. tartogatni: 
czukorral befőzni. 

Consider (kanszid 'er), v. a. 
and n. meggondolni, meg- 
fontolni; tekinteni, tekin- 
tetbe venni; gondolkozni; 



Considerable 

vélni, tartani ( -nak,-)iek r, 
I shall — your pains, a : ön 
fáradságát meg fogom há- 
lálni : if you — my suffer- 
ings, lm ön tekintetbe ve- 
szi szenvedéseimet : I shall 

— about it, majd én o:t 
fontolóra veszem ; I don't 

— him an honest man. nem 
tartom öt becsületes ember- 
nek. 

Considerable, adj. tetem/*, 
jókora : nevezetes. 

Considerably, adv. teteme- 
se)/, nevezetesen ; — bigger, 
sokkal nagyobb : — 1< - 
vol kevesebb. 

Considerate, adj. gondos; 
méltalmas ; méltányos. 

Consid'erateness, g. meggon- 
doltság ; méltatás. 

Considera'tion, 8. meggondo- 
lás, megfontolás, tekintet- 
bevétel, tekintély; to take 
a thing into — , vmit fon- 
tolóra venni: in — of his 
merits, érdemeit tekintetbe 
véve: a man of—, tekin- 
télyesférfiú. 

Considering, part, and adj. 
gondolkozó, meggondoló ; s. 
gondolkozás, meggondolás : 
prp. -ra, -re nézve;— me, 
reám m'zve. 

Consign (kanszein'j , \ a. 
átadni: őrizet alá adni: 
letéteményezni; to —goods 
to some one. vkinek porté- 
kát átküldeni i to — one 
to silence, vkit elhallgat- 
tatni, vkinek hallgatást 
parancsolni; to-s-to wri- 
ting, feljegyezni, felírni. 

Consignation (— szigné'sán), 
t. letét, lététemény ; külde- 
mény : bizomány ; aláírás. 

Consignee (— szeiní'),«. tigy- 

; •■ [: !:ii;vi.--i: :■:;■, 

sein'ment), 
.v. letét, lététemény, áru- 
küldemény ■ bizomdny-áru. 
-t (kansziszt'), v. n. to 

of, állani -hál, -hál : to — 

with, összeférni, egyezni. 
Consistence i sziszt'ensz), 
s. áüadék : , ffi 
férét tömöttség . 
állandóság. 



Consistent 

Consist'ent adj. er/i/ezö, mei/- 
e.y; t <: , iso < rksté elit 
i -léd, -bői i : sűrű, tömött : 
összefüggő : —with reason, 
észszerű : it is not — with 
common sense, az ellenke- 
zik a józan észszel. 

Consisto'rial (— o'riel), adj. 
szentszéki. 

Gon'sistory (— szisztári), ». 
egyháztanács ; szentszék. 

Consociate (— szo'si-et) , 8. 
bűntárs : érdektárs, •, 
czimbora ; v. a. egyesitni, 
összetársítni ; v. n. 
staiiis • 53 starsulm 

Consolable (kanzolébl), adj. 
vigasztalható. 

Consolation (— lé'sán), s. vi- 
gasztalás, vigasz. 

Con'solator, s. vigasztaló. 

Consol'atory, adj. vigasztaló. 

Console (kanszol'), v. a. vi- 
gasztalni. 

Consolidate (kanszal'idet), 
v. a. megszilárdítni ; álló- 
sítni : egybesítni : behe- 
geszteni; v. n. megszilár- 
dulni. 

Consolidation, s. megszilár- 
dítás, megszilárdulás; egye- 
sítés, egyesülés; behegesz- 
tés, behegedés. 

Consols (kan'szölz) , g. pl. 
államutalvány ok országos 
jövedelmekre ; állósított or- 
szágos adósságok. 

Consonance (kan'szonénsz), 
8. egybehangzóé. 

Con'sonant, adj. egybehang- 
zó : 8. mássalhangzó. 

( lon'sonous, adj. összhangzó, 
Z( nélyes. 

Con'sort (—szart), g. hajtárs: 

In-.: ii&TS : .7'/../; g 

egyesület ; — ship, s. tár- 
sasán, egyesület. 

Consort., '■./'. társulni, egye- 
sülni; v. a. társítni, egye- 
sitni. 

Conspect'able, adj. szembe- 
szökő, s:i'iidii ti/iiii. 

Conspicuity (— szpikju'iti), s. 

világosság, szembetünés. 
Conspic'uous | ju-ász), adj. 

láthatd: világos; kitűnő. 
< lonspiracy (kané 

73 



Construct 

Consjjirant ( — szpei'rént ) , 
adj. összeesküdt. 

Conspiration (— szpiré'sán), 
g. összeesküvés. 

Conspirator ( — szpir/éter), s. 
összeesküvő. 

Conspire (— szpeir') , v. n. 
összeesküdni. 

Conspi'rer, g. v. Conspirator. 

Constable (kan'sztébl), s.pa- 
rancsnok ; rendőr. 

Con'stancy, g. állhatatosság; 
állandóság. 

( on'stant, adj. állhatatos, 
hív : aliunde, tartás, szü- 
netlen; szilárd (nem fo- 
lyékony i. 

Constella'tion, s. csillagzat, 
csillagállás. 

Consterna'tion, g. megdöbbe- 
nés, rémülés .- rémület. 

Constipate (kan'sztipet), v. 
a. dugidást okozni. 

Gonstipa'tion, s. duguláw. 
I itnency (— sztifju-en- 
szi), g. választ,: kerület ; a 
kerületbeli választók. 

Constituent, adj. alkaté,, al- 
kotmányzó; s. alkotó rész: 
választó polgár; rendelő, 
megbízó. 

Con'stitute, r. a. alkotmá- 
nyozni, egészet képezni; 
megrendelni, kinevezni. 

Constitution, s. alkat, test- 
alkat : alkotmány ; ren- 
délmény ; — al , adj. test- 
alkotmánybi li ; alkotmá- 
nyos, alkotmányszerü. 

Constitutive, adj. alkotó; 
rendelő; — parts, alkat- 
részek. 

Constrain (— szíren'), v. a. 
visszatartóztatni ; szorítni; 

erőltetni : keni/szerit ni : tű 
— one's self, manót vissza- 
tartani: niaaéin erőszakot 
venni. 

Constrict (— sztrikf), v. a. 
szorítani , összeszorítani , 
összehúzni. 

Construction, g. Összt 
tás, összehúzás. 

tringe (— sztrinds'), v. 
Constrict. 

Constringent, adj. összehú- 
tószer. 

Construct ( Bztrakf), v. a. 



Construction 



Contemper 



Contour 



leállítani, összealkotni • 
építni : felépitni ; fejteget- 
ni ; — er, 8. építő. 

Construction, s. összeállítás, 
szí rh let; építés, felállítás; 
s : ófü zés, 8 : erkesztmény. 

Constructive, adj. öi 
U s : összetevő : származta- 
tott; következtetett. 

Con'stuprate (— sztjupret),u. 
a, megszeplősítni - szüzet >. 

Consul (kan'szál), s. konzul; 
— ate, s. konzulság. 

Consult (kanszalt'í, v. a. 
and n. tanácsot kérni; ta- 
nácskozni : to — some one, 
vki tanácsát kikérni, vki- 
től tanácsot kérni; to — 
with some one, vkivel ta- 
nakodni. 

Consultation, .■?. tanácské- 
rés : tanácskodás. 

Consultative, adj. tanácsló ; 
tanácskozási. 

Consume (kanzjum'), v. a. 
fogyasztani, emészteni, fél- 
emészteni. 

Consu'mer , s. fogyasztó, 
emésztő. 

Consummate ( — szám'mét), 

; a. <: í/:_.:\ : lll ell ■ :!: Hi 

véghezvinni. 

Consumma'tion, 8. elvégzés, 
véghezvitel : (átv. ért. ) ha- 
lál. 

Consumption (— zám'sán), 
8. aszkór. 

Consmnp'tive, adj. aszkór os. 

Contact (kan'tékt), s. érin- 
tés, érintkezés. 

Contagion (— té'dsan), s. ra- 
gály : ragályos járvány. 

Contagious (—té'dsi-asz), adj,, 
ragályos, döglelete . 

Contain (—ten'), v. a. magá- 
ban foglalni, tartalmazni; 
what does it—? mit fog- 
lal magában? mi run ben- 
ne? to — one's self, tar- 
tóztatni magát ; to — one's 
anger, haragjával birni; 
—. v. n. tartózkodni. 

Contaminate (— téni'inét), v. 
a. megfertőztetni, megfer- 
tőzni, [tőztetés. 

Contamination, .-•. megfer- 

Contemn (—tern'), v. a. meg- 
vetni ; — er, s. megvető. 



Contem'per, v. a. mérsékelni, 
enyhítni. per. 

Contem'perate, v. Contem- 

Contempera'tion, s. mérsék- 
lés, mérséklet ; enyhítés. 

Con'template (—templet), v. 
a. szemlélni : v. n. elmél- 
kedni. 

Contempla'tion, s. szemlélés, 
szemlélet; elmélkedés,sz( m- 
lélkedés. 

Contemplative, adj. szemléi- 
ké Ab, szemlélődő. 

( Contemporaneous (— poré'- 
niász), adj. egykorú, egy- 
idejű. 

Contem'porary(-- poréri) ,adj. 
egykojii egyitUsju; s,kcr- 
társ. 

Contempt (kantemt'),s. meg- 
vetés : to hold in — , meg- 
vetni. 

Contem'ptible, adj. megve- 
tendő; hitvány; to grow — , 
hitványodra. 

Contemptuous (— tem'tsju- 
S.sz), adj. megvető, cse- 
kélyö : fenkely ; — ly, adv. 
megvetÖleg , csekélyőleg ; 
fennen. 

Contend' (kantend'l, v. n. 
vetekedni: v illón fia ni , ezt- 
vódni : v. a. elvitatni, el- 
perelni ' vmit vkitől). 

Content (kantent'l, adj. meg- 
elégedett, elégült ; v. a. 
kiejégitni; —ment, s. meg- 
elégedés, elégültség. 

( !( ntent', s. tartalom. 

Contented, adj. megelége- 
dett, elégült : — ness, s. 
megelégedettség, elégültség. 
n'tion, s. czivódás; ve- 
télkedés. 

Contentions (— sász), adj. 
czivódó, rigolyás; —ness, 
s. czivakodóság , házsár- 
tosság. 

Conterm'inous(— term'inász) 
adj. hatái 

Con'test (—teszt), s. perle- 
kedés, vita, vitatkozás. 

Contest', v. a. elperelni, el- 
vitatni ; v. n. vitatkozni; 
—able, adj. pörös, kétségHe 
vonhat'',. 

Contestation, s. vitatás, két- 
ségbe vonós : tanupróba. 

74 



Context (kan'tekszt) , adj. 
összeszövött ; s. szövegzet, 
szókapcsolat, mondatszöve- 
dék. 

.'tűre (— teksz'tsár), e. 
szövet ; átv. ért. ) szerke- 
:> t : szövevény. 

gna'tion, s. gerendázat; 
faépítmény. 

Contiguity (— tigju'iti) , t. 
összeérés, határosság, tő- 
szomszédság. 

Contiguous!— tig'ju-ász), adj. 
érintkező; határos, tő- 
szomszéd. 

Continence ikan'tinensz), *. 
önmegtartóztatás ; szaka- 
datlanság. 

Con'tinent, adj. önmegtar- 
tóztató; összefüggő, szaka- 
datlan : s. száraz fold. 

Continental, adj. szárai- 
földi. 

Continge (— tinds') , v. n. 
érintkezni ; megesni. 

Contin'gence, Contin'genoy, 
s. érintkezés; esemény; eset- 
legesség, véletlenség. 

Contingent, adj. érintkező? 
esetleges, véletlen ; s. juta- 
lék, tartó:'-];. 

Contin'ual ( — ju-él), adj. szü- 
netlen, folytonos; — ly, adv. 
szünetlenül , folytonosan r 
folyton. 

Ci tntin'uance, s.főlytonosság r 
megmaradás, állandóság. 

Contin'uate, adj. szünetlen, 
szakadatlan; v. a. össze- 
függeszteni. 

Continua'tion (— ju-e'sán), s. 
folytatás. 

Continue (— ju), v. a. foly- 
tatni : v. n. megmaradni. 
folyvást tartani. 

Contain ifrj s. : .,.■:.. (iíggéd, 
[ytonosság. 

Contin'uous |— ju-ász), adj- 
összefüggő, folytonos, szü- 
netlen. 

Contort (kantaart'), > . a. el- 
csavarítni; eltorzít ni ; gör- 
h'ttni. 

Contor'tion, s. eltorxttás, el- 
csavarás, rángatódzás; fin- 
torkodás. 

Contour (kantúr'), s. /, r- 
rajz : vázul at. 



Contraband 

Contraband ( — trébend),«(//. 
tiltott, tiltott vitelü : 8. 
csempészet ; v. a. csempész- 
ni : — ist, s. csempész. 

Contract (kan'trékt), s. szer- 
ződés, alku, alkukötés; 
szerződési okmány; el- 
jegyzés. . 

Contract', v. a. összehúzni, 
öészevonni : to — a desease, 
magának betegséget okoz- 
ni : to — an ill habit, rósz 
szokott felvenni : to — a 
marriage, házasságra lép- 
ni ; to — debts, adósságot 
csinálni : —, v. n. összehú- 
zódni, összevonulni, zsugo- 
rodni; megalkudni, szer- 
ződni. 

Contracted, adj. összevont; 
béna. 

Contrac'tible, adj. összehúz- 
ható, összevonható. 

Contrac'tile , adj. összehú- 
zódó : összehúzódható. 

Contrac'tion, s. összehúzás, 

.■;: cr; II: ..■; )' : ::1 ■'■■:: 

Contrac'tor, s. alkukötő; vál- 
lalkozó. 

Contradict (— trédikt'), v. a. 
ellenmondani, ellenszólni ; 
— ex, 8. ellenmondó. 

Contradiction (— dik'san), s. 
ellenmondás ; ellenmondó- 
ság ; without — , mi 'l'ii 
ellenmondás nélkül. 

Contradie'tious, adj. ellen- 
mondó, ellenkező, meg nem 
egyező. 

Contradic'tory, adj. (to) el- 
lenkező, meg nem egyező, 
ellentmondó; s. ellenkezet, 
ellentét, ellentmondóság. 

< lontranitency ( — nei'tenszi), 
8. ellenhatás. 

Contraposition i pozis'an), 
s ellentétel, ellenbesítéí. 

Contrariant (— tré'riént) ,adj. 
ellenmondó, ellenkező. 

Contrariety ( rei'íti), e. ti- 
ll nmondás ; viszontagság, 

áh/. 

Contrariness (kan'tréi ü 

8. ellenmondás; ellenzet, 

ellenszegülés. 
Oontra'rious, ( -ri-asz), adj. 

ellenkező; ellenes; — ly, 

oilr. ellenkezőleg. 



Contr ariwise 

Con'trariwise (-^-weiz), adv. 
megfordítva , ellenkezőleg. 

Contrary (kan'tréri), adj. el- 
lenkező ; — minded, elli n- 
véleményben lévő; betook 
that word in a — sense, 
félreértette ( i . balul ma- 
gyarázta i azt a szói ; — , s. 
ellenkező; to advise one 
to the — , az ellenkezőt ta- 
nácsolni vkinek; on the—, 
ellenkezőleg ; — , ndr. el- 
lenkezőképen,másképen;he 
speaks - to his thoughts, 
mást beszél s mást gondol : 
— to my expectation, vá- 
rakozásomon kivül; — , (•. 
a. ellenmondani, ellenmun- 
kálni. 

Con'trast ( — trészt), s. étten- 
kezet, ellentét, elütés. 

Contrast', v. u. and n. ellene 
állítni, ellenzetet képezni; 
v. elütni (egymástól), el- 
lentétben lenni, különbözni. 

Contravene (— vín'), r. a. át- 
hágni (p. törvényt), meg- 
szegni, sérteni, ellene cse- 
lekedni. 

Contra ven'tion (— ven'sán), 
s. megszegés, áthágás, el- 
lene cselekvés. 

Contrectation (— trekte'sán), 
x. megtapintás, megtapo- 
gatás. 

Contributary (— trib'jutéri), 
adj. adózó; adóköteles; 
bérköteles : vámköteles. 

Contrib'ute, v. a. and n. 
add: ni, adakozni, járulni 
miihez (pénzzel, munká- 
ra! ) : közreműködni, elő- 
segítni. 

Contribution, s. adó ; hadi 
adó, ■■<are: : járulék, ada- 

7 

Itozas. 
Contrib'utive, adj. elősegítő, 

előmozdító. 
Contristate ( — trisz'tét), v. 

a. búsítni, megszomorítni. 
Contrite (kan'treit), adj. szét- 

d r •.•••: It 1l-l:i tölt iie- 

delmes, bánkódó; 
8. töredelmesség. 
Cont) i'vance i -trei'vénsz),*. 
leieméin/, találmány ; mes- 
terséges szer; mesterfogás, 
fortély : U i 

75 



Convenience 

Contrive |— treiv'), r. a. and 
n. kigondolni, kielmélni, 
feltalálni : utat módot tá- 
laim • ; rt :■; ; ::í:/el ZZKÍ 
f riu ire I. 

Control (— trol'), 8. ellenőr- 
könyv; ellenszámolás'; el- 
lenőrködés, ellenőrség; kor- 
lát, korlátolás ; without—, 
korlátlan ; — , v. a.éllenőr- 
könyvbe beírni, ellenőriz- 
ni; zabián tartani: kor- 
látozni : ler, 8. elleniá- ; 
— lable, adj. ellenőrizhető ; 
korlátait ; — ment, s. fő- 
felügyelés x főfelügyelet;kor- 
látozás : ellenszegülés. 

Con'troverse (— troversz), s. 
vitatkozás, vetekedés; v.a. 
vitatni 

Controversy, s. vita, vitatás; 
vitakérdés, vitatárgy. 

Con'trovert, v. a. vitatoii; 
— ible, adj. megvitatható, 
kétségbe vonható, megtá- 
madható. 

Contumacious ( — tjume'sasz) 
adj. malar*, törvényszék 
előtt megnem jelenő; — nesB, 
.-. v. Contumacy. 

Con'tumacy (— tjumészi), é. 
makacsság í : ; t nys 1 1 

előtt meg nem jelenés. 

Contumelious (— tjumi'liúsz) 
adj. gyalázó, mocskoló. 

Con'tumely, s. gyalázás, szi- 
dalom, gúny. 

Contuse (— tjuz'), v.a. zúzni, 
s ; í /■ ,/: g ■ tt rm ■ fc .. 
törni. 

Contu'sion, s. zúzás, zúzó- 
dás : zúzat : zúzott seb. 

Conundrum (konan'dram),«. 
g játí 1 el in: .-■ ilit fur- 
csaság, tréfázat. 

Convab Bcence (kanvélesz'- 
szensz), 8. felgyógyulás, 

lidiilés. 

< ionvali s'cent , adj. and s. 

üdüli). 

Conve'nable i ví'nébl), adj. 
egyező, összehangzó; illő, 

alkalmas. 

Convene (kanvín'), V. fi. 

s : i .;:::/ ; BB -tahdi:: ::i 

egybevágni; v. a. egybe- 
hívni : alkalmasnak lenni. 

Convi 'nience, ■--. alkalmatos- 



Convenient 

fiúi, alkalmasság, alkalmas. 
íM éííc : s : :!'■■:! : sz- 
szeillöség ; at your — , ké- 
nye szerint. 

Conve'nient, adj. alkalmas, 
alkalmatos; ülő; as — to 
you, a mini önnek tetszik, 
kénye szerint. 

Con'vent, s. zárda, szerzet- 
ház. 

Convent', v. «. 'összehívni, 
i dv: ni. 

Conven'ticle, s. titkos gyű- 
lés, zugoly gyűlés. 

Conven'tion, s. összejövetel, 
gyülekezet; egyezés : egyez- 
mény : — al , adj. kötés- 
szeré , •• erzŐéU s szerinti 
egyezményes, egyezményi ; 
— ist, s. alkúkötö. 

Conventual (— tsjuel), adj. 
kla*tnimi: s. barát, szer- 
zetes : apácza. 

Conver'sable (kanver'szébl), 
adj. beszédes. 

Conver'sant, adj. jártas, ta- 
pasztalt. 

Conversa'tion (— szé'sán), s. 
beszélgetés, társalgás. 

Conver'sative ( — szétiv), adj. 
társalgó. 

Con'verse, adj. megfordított; 
s. beszélgetés, társalgás. 

Converse', v. n. beszélgetni, 
társalgani; to — on, be- 
szélgetni -nil, ről. 

Conversion (— sán), s. meg- 
fordítás, fordulás, kanya- 
rodás; átváltoztatás, átvál- 
tozás ; megtérés, megtérí- 
tés. 

Convert (kan'vert), s. meg- 
tért. 

Convert', v. a. megfordítani, 
átváltó: tat ni, elese vél n i. 

Convertible, adj. megfordít- 
ható, átváltoztatható, el- 
cserélhető. 

Conver'tibly , adv. megfor- 
dítva. 

Con'vex (— veksz), adj. dom- 
bordad. 

Convexed', adj. v. Convex. 

Convex'ity, g. dombordadság. 

Convey (kanve'i, v. a. száU 
litni, vinni, elhozni, át- 
szolgáltatni ; átadni, áten- 
gedni; to — by water, ví- 



Convict 

zen számtani ; to — com- 
fort, vigaszt nyújtani; to 

— one's self out of danger, 
veszélytől megszabadulni ; 
— auce, s. áthozás, átszól- 
gáltatás, szállítás, szekere- 

zés, alkalmatosság, kocsi- 
ZáS; átadás, átengedés. 

Convict' (— vikt'), v. a. rábi- 
zonyítani, marasztalni : to 

— one of murder, vkire 
gyilkossá get rábizonyítani. 

Cbn'vict, adj. elitélt ; s. fe- 

gyencz : — colony, s.fegy- 

telep. 
Convic'tion, 8. rábizonyítás, 

marasztás : meggyőződés. 
Convince ( — vinsz'), v. a. 

meggyőz n i > i tkokkal > ; to 

— one's self of, meggyő- 
ződni -rál, -ről. 

Conviii'cíble, adj. meggyőz- 
hető * okokkal). 

Convivial ( — vív'iél), adj. veii- 
déges; lakomázó. 

Conviviality, 5. lakomázás, 
vendégeskedés. 

Con'vocate (—vöket), 17. a. 
összehívni. 

Convocation, s. összehívás. 

Convoke', v. Convocate. 

Convolu'tion (— volju'sáu), s. 
sszegurit&s, -ssxeguriuus . 
teker edés. 

Convolve' (— volv'), v. a. ösz- 
s :!iirtiu ss sgcngyólget- 
ni, feltekergetni. 

Convoy (kan'vai), s. kiséret, 
őrkiséret. 

Convoy', v. a. kisérni, fede- 
zetül szolgálni. 

Convulse (—válsz') , v. a. 
rángást okozni; rázkód- 
tatni, naglás. 

Convul'sion, s. rángás, vo- 

Convul'sive, adj. rángődó. 

Cony (ko'ni), -s. tengeri nyúl. 

Coo (kn), v. 11. nyögdécselni, 
hágni ; — dove, s. kaczagó 
galamb. 

Cook (kuk), s. szakács, sza- 
kácsnő. 

Cook'ery, s. szakácsság, fő- 
zés. 

Cool (kúl), adj. hűvös; f|£- 

(/,: ..'ll :.)■;: .' ndll'.ül'.an : s /;,v 

vősség : v. a. hűvosítni; V. 
n. hűlni. 

76 



Copulate 

Cool'isb, adj. egy kissé hű- 
vös. 

Cooni (kuni), s. korom ; sze- 
kérkenő. 

Coop (kvVp), s. kád, bödön, 
tyúk-ól; r. a. becsukni, 
ketrecbe zárni. 

Coop'er, s. kádár. 

Cooperate (ko-ap'erét), v. n. 
együtt működni, eiöseyítni, 
közrehatni; összemunkálni, 
összeh ' ni . 

Coopera tic m, s. együtt mun- 
kálás, együtt működés: 
SSS, cminú :.l::s ]: 'r< kai-.; 

Coordinate (ko-ar'dinét ! , adj. 
mellérendelt : s. szegvény. 

Coordina'tion, s. melléren- 
delés. 

Cop (kap), g. kúp, csúcs, tető; 
süveg. 

Copai (ko'pél), s. kapál 1 méz- 
ga). 

Coparcener (kopár'sziner), .<*. 
társ-örökös. 

Cope (koop), s. papköntös : 
födelén, holt-ív, égboltozat, 
mennyezet ; v. n. (with) 
vkivel megmérkőzni, bir- 
kózni, vkinek kiállani ; v. 
a. megvívni; befedni; meg- 
halni. 

Copes'mate, s. társ, czim- 
bora. 

Copious, (ko'pi-ász), adj. bő- 
séges ; gyakori; — ness, 
s. bőség. 

Copist (kap'iszt), s. másoló, 
lemásoló. 

Coppel (kap'pl), s. olvasztó 
tégely. 

Cnpper (kap'per), s. veres 
réz : 1 1. rézpénz : — , adj. 
réz, rézből való; — isii, 
adj. rezes, rézvegyes; — y, 
adj. rezes. 

Cop'peras, s. rézgálicz ; green 
— , s. zöld gálicz, vasgálicz. 

Cop'per-plate, s. rézlap , réz- 
■ metszet. 

Cop'per-wire, s. rézsadrony. 

Cop'pice (kaji'ijisz), s. csep- 
lyefa, cserjefa. 

Cop'sy, adj. cserjés.. 

Copulate (kap'julét), v. a. 
egyesítni, összeadni, páro 
sítni; v. n. párosulni; el- 
hálni. 



Copulation 

Copula'tion, s. párosítás, pá- 
rosulás, testi közösütés. 

Cop'y (kap'pi), s. másolat : 
példány : five copies of 
the first edition, öt pél- 
dán;/ az első kiadásból; 
— , p. a. másolni, lemásol- 
ni; — book, g. másolat- 
könyv ;— right, s. kiadói 
jog. 

Coquet (kokét'), s. and adj. 
kaczér, kaczérkodó; v. n. 
kaczérkodni. 

Coquet'isb, adj. tetszelkedö, 
kaczérkodó. 

Co'quetry, g. kaczérkodás,tet- 
szeskedés. 

Coquette, v. Coquet. 

Coral (kar'él) , s. burany , 
kláris, korall ; —line, adj. 
korallokból állá. 

Corbau (korTíén), •«. alamizs- 
na- mill ye. 

Corbeil (karTjel), s. sánczko- 
sár, i/átkosár. 

Cord (kard), s. zsineg, kötél, 
ál (famérték) ; —age, s. 
kötélzet. 

Cordelier (kardilír'), s. Fe- 
renezszerzetes. 

Cordial (kard'iél), adj. szí- 
r--; ezívüdztő ; s. vigasz, 
szívüdités; liberty is a 
more invigorating — tban 
Tokay, a szabadság jobb 
vigasz a tokaji bornál. 

Corüial'ity, 8. szívesség. 

Cord'wain (kard Vén), s. kor- 
dován. 

Coie (kor), s. belseje, veleje, 
lelke vminek ; genyedség. 

Coregency (kori'dsenszi), s. 
együtt/uralkodás. 

Cork (kaark), s. dugaszfa, 
pára. parafa . — screw, g. 
dugaszhúzó ; — , v. a. du- 
gaszolni. 

Corn (kain), g. gabona, élet; 
tyúkszem; — of salt, só- 
a ; — of gun -powder, 
lőporszem ; Indian — , s. 
kukoricza ; —trade, g. ga- 
bonakereskedés. 

Cora'age, s. gabonabér. 

Corn'el, t. som; — tree, s. 

si nil fa. 

Cornelian (kamílién), adj. 

mid s. kar ni al ; —stone, 



Cornemnse 

karniolkő; — cherry, s. 

som : — tree, g. somfa. 

Corne'muse (karn'mjuz), s. 
duda. 

Cor'neous (kar'niász), adj. 
szarus : szarunemii. 

Cor'ner, g. .-aruk, szug, zug; 
szög, szöglet; — stone, g. 
sarokkő, szögletkő; —tile, 
s. egyvölgyü cseréptégla ; 
— , v. a. sarokba szorítani. 

Cor'net, g. kürtöcske, szar- 
vacska : Inra* esti put: zász- 
lótartó; — á piston, bil- 
lentyűs kiirt. 

Cor'niee (— nisz), s. párkány- 
koszorú : függönykoszorú. 

Cor'ny, adj. szarun, szaru- 
nemű. 

Corollary (kar'olleri), g. fo- 
lyomány, következek. 

Corporal (kar'porél), adj. 
testi; 8. felszentelt mise- 
kendő : káplár. 

Corporal'ity, ■•>. testiség, testi 

tulajdonsa fi ; testület. 

Corporate (kar'porét), r. a. 
egyesitni, testesít ni ; adj. 
egyesült. 

Corpora'tion, g. testület, ke- 
bel zet ; czéh. 

Corpo'real (— riél), adj. testi. 

Corpo'reous(— riász), adj. — 
v. Corporeal. 

Corpo'rify (— rifei), v. a. fes- 
tési! ni. 

Corps (kor), g. test, hadtest, 
seregosztály. 

Corjjse (korpsz), g. hulla, 
holttest. 

Corpulence, Corpulency (kar'- 
pjulensz, —szi), .<?. testes- 
ser/, vaskosság. 

Corpulent, adj. testes, vas- 
kos. 

Corpus - Christy ( kar'pász- 

krisz'ti), g. ár nap. 
Corpuscle (karpasz-szl), «. 

testecske. 
Corrade (—red'), r. a. meg- 

d r ■:■ hu . kaparni 

Correct (— rekt'), v. a. ja- 

vítni, igazítni; fenyítni; 

— 11688, g. heh/esséfl, hi- 

bátlanság : szabatosság; 
—or, •-•. javitnok; javitó; 
fegymester. 

Correc'tion (— sán), 8. javi- 

11 



Corrupt 

tás, kiigazítás; megfenyi- 

tés : bouse of — , fegyház, 
fenyítőház ; — er , g, fe- 
gyencz. 

Correc'tive, adj. javító; 8. 
enyhitőszer. 

Correlate (—relet'), v. n. egy- 
másra vonatkozni. 

Correl'ative, adj. egymásra 
vonatkozó, viszonylagos ; 
— ness, g. egymásra vonat- 

kWOS ■ I-/IIH- :ra I /-■ _ill.ll : 

viszonylagosság. 

Correspond (— riszpand') v. 
ii. level, '-.ni : megfelelni, 
összehangzani ; — ence, s. 
levelezés ; összehangzás , 
egyezés. 

Qorrespon'dent, adj. meg- 
felelő, in: -i gye ■-.'. bq üli 
s. levelező. 

Corridor (kar'ridor), s. fedett 
folyosó, tornácz, ját var. 

Corrigible (kar'ridsibl), adj. 
javítható. 

Corrival (— rei'vel), g. ver- 
senytárs. 

Corroborant (karrab'orént), 
adj. erősítő; hitelesítő, bi- 
tonyito. 

Corroboration, g. erősítés: 
hitelesítés, bizonyítás. 

Corrob'orative, adj. hitele- 
sitii, bizonyító; s. erősítő 
gyógyszer. 

Corrode (karrod'), v.a. össze- 
rágni, szétrágni, emész- 
teni. 

Corro'dent, adj. etető, maró; 
8. etetőszer, marószer. 

Corro'diate (—diet), V.a. /el- 
etetni, maratni. 

Córro'sion, s. feletetés, félma- 
ratás. 

Corro'sive, adj. felétető; e. 
etetőszer. 

Corrugation(kar-rju-ge-san), 
g. ránezosodás. 

Corrupt (karrapt^, v. a. el- 
rontani : megvesztegetni : 
elcsábítani; meghamisítni : 
v. n. elromlani ; rothadni ; 
poshadni : adj. romlott : < 1- 
romlott : megvesztegetett ; 
— ible , adj. romlékony : 
no gvesztegethető : - 
adj. romolhatlan, enyész- 
hetlen ; ness, e. romlott- 



Corruption 

ság : rothadtság ; gonosz- 
ság, erkölcstelenség. 

Corrup'tion, s. elromlás ; rot- 
hadás; elcsábítás; meg- 
Uegetés : meghamisítás. 
r (kar'szer), s. kalóz, 
kalózhajó, tengeri rabló, 
rablóhajó. 

. s. — v. < lorpse. 

Corselet, s. vért-ing ; mell- 
vas. 

l - et (kar'szett), s.füzőváll, 
füzöny. 

_ r e (— tedzs'), s. kiséret. 

Cor'tical |— tikéi), adj. kér- 
ges : felületes. 

Cor'ticate, adj. kéregnemü; 
kér ni'*. 

Coruscation ikarászké'sán), 
.--. csíüamlás, villogás. 

Corvet (karVett), s. yyors- 
hajó, nasz&d. 

Cosier (ko'zsier), s. himpel- 
lér, kontár. 

Qpsmetic (kazmet'ik), adj. 

I ■ • ; -t , S3 }.i '(::■■ . ; 

Cosmography, s. vüágleirás. 

Cosmopolitan (kaz-mo-pol'i- 
t'-m, s. világpolgár. 

Cost (kaszt), v. rí. irr. (cost, 
cost), kerülni (-ha, -her. 
it costs a deal of money, 
sok pénzbe kerül; it will 
— his life, azért életével 
lii oh:: fog : — , i hól&ség; 
ár; veszteség, kár; first 
— , elöáli'itá si ár ; —s,s.pl. 
perköltség. 

Coster-monger, s. házaló, kö- 
rWhordozó, áru-tar gonczás. 

Costive (kasz'tiv), adj. has- 
szorltó ; — ness, 8. hasszo- 
rulás, hasrekedés. 

Costless, adj. költségment. 

Costliness, s. drágcüátosság; 
drágaság. 

Costly, adj. drága ; dvágalá- 
tos. 

Costume (kasztjum'), s. ru- 
h a v iselet , öltöz ék , jelmez ; 
korjelmez'. 

Cot (katt), 8. kunyhó ; bölcső; 
sajka. 

Coterie(koterí / ), s. zárt társa- 
ság, zárt kör. 

Cottage (kat'teds), s. kunyhó, 
házacska : — r, s. zsellér. 

Cot'tar, Cot'ter, v. Cottager. 



Cotton 

Cotton fkat'to), 8 pamut, 
gyapot; — grower ,8. pamut- 
termesztő; gun — , 8. lőpa- 
mut, lőgyapot; — , v. a. 
gyapozni. 

Couch (káuts), s. nyugágy, 
pamlag; v. n. lefeküdni; 
leborulni; leguggolni; v. 
a. lefektetni; fogalmazni, 
kifejezni. 

Couchee (ku'sí), s. alvás ide- 
je; éjjeli látogatás. 

Cough (kaf), s. / ,v . ,'■ -:. /■■•(■ 
rut; whooping—, s. szamár - 
hurut; — , c. n. köhögni, 
hurut ölni. 

Could (kud), v. Can. 

Coulter (kol'ter), s. csorosz- 
lya, lemezvas, szántóvas. 

Council (káun'szil), 8, tOr 
nács, tanácsgyülés ; egy- 
házi gyűlés; végzés, hatá- 
rozat; common — , s. vá- 
rost tanár* ; common — 
man, s. városi tanár*"*; 
privy — , s. titkos tanács; 
udvari belső tanár*; tit- 
ka* államtanács. 

Co-unite (kojuneit'), r. a. 
egyesítni; adj. egyesült. 

Counsel (káun'szei), 8. ta- 
nács, tanácslás ; ügyész ; to 
ask — of some one, vkitijl 
tanácsot kérni; to keep — , 
titokban tartani tvmitj; 
—lor, s. tanácsadó, tanács- 
nok. 

Count (káunt), v. a. szám- 
lálni, olvasni; számot vet- 
ni; számba venni; to — 
over, átszámlálni, össze- 
számlálni ; beszámítni ; — , 
v.n. to — upon, számot tar- 
t mii ' -ra, -re; — , s. szám- 
lálat ; fel rété*; becslés; 
gróf; (törv.) vád ; — ahle, 
adj. megolvasható, meg- 
számlálhat '. 

Countenance (káun'tinénsz) , 
s. magábirás; arczulat; 
arczkifejezés ; pártfogás , 
oltalom; to put one out 
of — , vkit sodrából kihoz- 
ni, vkit zavarba ejteni; 
to keep — , magán ural- 
kodni; a sodrából ki nem 
esni; elfojtania nevetést; 
a cheerful — , derült arcz ; 



Counterfeit 

to give — , pártfogolni, ke- 
gyelni, előmozdítani; to 

make — , tettetni magát 
(elszántnak vmire); — , v. 
a.elősegiteni, előmozdítani, 
pártolni, pártfogolni, oltal- 
mazni, kedvezni, megen- 
gedni. 

Coun'tenancer, s. pártfogó, 
élőmozdító. 

Counfer, s. boltasztal ; játék- 
barcza. 

Count'er, adv. ellen, ellenére ■ 
fonákul, viszon ; to run — 
to, to run — with, ellen- 
kezni -vol, -vél ; ellene cse- 
lekedni ; to — act, v. a. el- 
lene munkálni ; — action, 
8. ellenmunkálat, ellenha- 
tás ; — balance, s. ellen- 
súly ; to — balance, v. a. 
ellensúlyozni; — buff, *. 
visszatökés; — charge, 8, 
viszonvád ; ellentámadás : 

— current, 8. éllenár; —de- 
mand, s. viszonkövetelés ; 
— effect, s. ellenhatás, visz- 
izahatás ; —fort, 8. sarok- 
fal, gyámoszlop; —mark, 
8. ellenjegy ; — mine, s. el- 
lentazakna ; to — mine, v. 
a. ellentűzaknát készíl/ni; 
—order, s. ellenparancs ; 
— part, 8. ellenkezet : ellen- 
kép ; másolat ; másodhang; 
— plea, s. ellennyilatkózat, 
ellenvédv ; — poise, s. el- 
lensúly ; — poison, 8. ellen-, 
méreg ; — pressure, 8. vi- 
szonnyomás , visszahatás; 

— revolution , s. ellenfor- 
radalom ; —scuffle, 8. kéz- 
tu*a ; to — seal, v. a. ellen- 
pecsételni ; — security, s. 
ellenbiztosítmány; alkezes- 
ség : — ticket, s. ellenjegy; 
tértijegy; — value, s. ha- 
sonérték ; — vote, 8. ellen- 
szavazat ; — wind, s. ellen- 
szél. 

Counterfeit (káun't"' 'it), v. 
a. utánozni, utáncsinál- 
ni, meghamisítni; tettetni; 
adj. utánzott, hamisított ; 
ál, hámi*; színlett; *. ha- 
misítvány, utánzat ; — er. 
s. hamisító; utánnyomtató; 
színmutató ; majmoló. 



Countess 

Countess (káunt'eszsz) , s. 
grófnő. 

Count'rng, s. számítás, szám- 
vetés ; — house, s. iroda : 
űzető hivatal. 

Country (kán'tri), s. ország ; 
tartomány, föld : mezőség, 
mezei lakás, falu : in this 
— , ebben w. országban; to 
go into the —, falura men- 
ni; in my native — , ha- 
zámban : — house, s. fa- 
lusi v. mezei ház ; — life, 
s. falusi v. mezei élet; 
—man, s. falusi ember; 
hazafi; ^squire, s. föld- 
birtokos ; — wench , 8. 
otromba falusi leány ; fa- 
lusi szajha. 

County (káun'ti), s. grófság, 
vármegye, kerület. 

Couple (kap'pl), s. pdr, egy 
jiilr : házaspár ; két, kettő : 
a young — , ifjú házasok ; 
a — of eggs, két tojás : — , 
v. a. párosítni : v. n. páro- 
sulni', párzani, bakzani; 
házasságra lépni. 

Couplet (káp'plet), s. vers- 
szak. 

Cour'age , (kar'réds), 8. bá- 
torság, bátorszivűség ; vál- 
lalati szellem. 

Coura'geous (— re'dsász), adj. 
bátor, vitéz ; — ness, s. bá- 
torság, vitézség. 

Courd (kurd), s. tök. 

Courier (ku'rír) , s. futár, 
hirnök. 

Course (korsz), s. futás, út, 
pálya : folyamat, menetel, 
rend ; folyam, pén zfolyajn, 
árfolyam ; tanfolyam ; for- 

(étel i : han ijótéki futás ; 
— ■ of exchange , váltófo-, 
lyam ; — of law, j<><ift>- 
lyam : — of life, életfolya- 
mat ; életpálya : by the — 
of nature, a ten 
rendje szerint ; to let a 
thing take its — , vmely 
dolgot magára hagyni • in 
the of time, időjártá- 
val, idővel ; in the — of a 
year, egy év alatt ; to take 
a — at law with one, po- 
I tenni vki elh n, vkit 



Conrse 

perbefogni; of — , termé- 
s ' tesen i isi il u ül min- 
denesetre : that's a matter 
of, — magától értetik. 

Course, v. a. hajszolni, ker- 
getni, űzni, hajtani ; v. m 
futni, szaladni. 

Cour'ser, 8. futtató lő, ver- 
senyló ; vadász, nyúlász. 

Court (kort), .-.-. udvarhely ; 
udvar; törvényszék; ud- 
varlás; lie is great at — , 
nagy tekintetben áll a fe- 
jedélem előtt : to pay one's 
— to the king, a király- 
nak udvarolni; — holy 
water, üres biztatások ; ér- 
téktelen bókok : — Jay , s. 
törvénynap; — favour, s. 
fejedelmi kegy ; —yard, s. 
udvar, tornácz .- — , v. a. 
udvarolni, vkinek kedvét 
keresni; — ling, .•>. udva- 
roncz ; — liness, s. udvari- 
ság; — ly, adj. udvarszerű, 
udvarias, hízelgő; —ship, 
x. udvarlás, szerelmi vi- 
szony. 

Cour'teous (kár'tsász) , adj. 
udvarias ; -ness, s. udva- 
riasság. 

Cour'tesy (kárt'szi), s. meg- 

iil/l::-: fShajiÁS. I ! ::(ilt 

udvariasság : to drop a — , 
bókolni;—, v. n.meghajla- 
ni, bókolni : the lady cour- 
tesied to him, a hölgy meg- 
hajolt előtte. 

Cousin (káz'zn), s. unoka- 
testvér. 

Cove (kov), 8. tenger-öböl; 
hajlék ; suhancz : e. a. bol- 
tozni. 

Covenant (káv'i-nént), 8. kö- 
ti 8 t n,i/ : e ! sieég v 'i. 
in- v. gye i.i szer Mm : 1 ■ 
test tenni. 

Cov'énous, adj. álnok, csel- 
fes. 

i , v. a. befedni ; beta- 
karni : beborítani : ( átv. 
ért. i "palástolni : s. takaró; 
fedő : fedél : tető ; kupak ; 
boríték : takaréh ; fet, s. 
paplan . ing, .•■. h 
fedezet. 

CoVert, ■-■. hajlék ; menhely ; 
gurdély ; adj. fedett : rej- 

79 



Cracker 

tett ; bátorságos ; — ness, 
S. eltitkolás; titkoltság ; 
— ure, s. fedezet; menhely; 
őrizet .\ oltalom. 

Covet (káv'etl, v. a. megkí- 
vánni : vágyni (a wóa bir- 
tokára ) ; esengeni < mii 
utón l. 

CoVetable, adj. kívánatos, 
óhajtható. 

Cov'etous, adj. kapzsi, fu- 
kar, zsugort ; —ness , g, 
kapzsiság, fukarság; só- 
várgás. 

Covey (káVi), s. ivadék, ma- 
dárfiak ; falka. 

Co'ving (ko'ving), 8. ni/ula- 
dék, nyúlvány ; kiugrás ; 
kiállás, kinyúlás. 

Cow (kán), s. tehén; —kee- 
per, s. teheué*: : — slip, s. 
tavaszi kankálin; —wheat, 
s. csormolyafintor. 

Cow, c. a. ijeszteni, aggasz- 
tani, félemitni ; — anl, 8. 
anyám-asszony katonája ; 
gyáva ; — ardice, s. gyáva- 
ság, pulyaság. 

Cow'er, v. n. guggolni, leku- 
ezorodni. 

comb (koksz'kom) , v. 
Cock's comb. 

Coy (kai), adj. szemérmes, 
bátortalan, félénk .- — ish. 
adj. óvakodó; —ness, s. 
óvakodás,- félénkség. 

Coz (káz ), *. — v. Cousin. 

Cozen (káz'n), v. a. rászedni ; 
— er, s. csalárd, ámító. 

Grab (ki-éh), s. botrog, ollót- 
lan rák ; morgó, zúgolódó 
ember ; —bed, adj. jamjar; 
morgó. 

Crack (krékk), •-;. pattand*. 
repedés ; reped ; roppanat ; 

V. a. r epeszteni, pattan- 
tani : feltörni, eltörni : to 

— a mit, d'h'i feltörni ; to 

— a joke, cselei csapni : he 
that will have the kenni 
must — the shell, hu man- 
dulái akarsz eniii, meg hill 
t;>né'id a tokját : — , V. n. 
pattanni, repedni; kérked- 
ni; brained, adj. • 
bódult. 

< Iracker, s. rajka, rajgó, 
keilő : nut . 8. diótörő. 



Crackle 

Crackle (krekkl), v. n. ro- 
pogtatni, csikorogni, pat- 
togni. 

Crawling, $. pattogás, ro- 
pogtatás, sustorgás. 

Cradle (kre'dl), g. bölcső; v. 
a. bölcsőbe fektetni. 

Craft ikráit, kréft), s. mes- 
terség; kézi mesterség; 
ügyese: jf ; fartt iyosság : 
bárka ; — , v. n. ármány- 
kod ni. 

Craftiness, s. ravaszság, for- 
télyosság. 

Craftsman, s. mester-ember; 
művész. 

Crafts'master, s. főmester. 

Crafty, adj. ravasz , forté- 
lyos. 

Crag (krég) , s. szirt , kő- 
szirt ;n/<ií s:<ri n/il csiga ; 
— ged, — gy, adj. kőszirtes; 
csipkés (szikla ). 

Crake (krék), v. a. and n. 
kérkedni, henczegni ; — r, 
s. nyegle. 

Cram (krém), v. a. tömni; 
to — one's self with meat 
and drink, gyomrát étellel 
s itallal mer/terhelni ; to 
— a goose, litilat tömni; 
— , v. n. torkoskodni. 

Cramp (krémp), g. görcs : ka- 
pocs; v. a. összefoglalni, 
megszorít ni ; —iron, g. ka- 
pocsvas; — oon', g. szorító 
horog. 

Crane (krén), g. daru; darú- 
C8iga : v. a. felcsigázni. 

Crank (krénk), adj. ép, élénk, 
vidám : — ness, s. egészség, 
épség'; vidámság. 

Crank, s. forgatyú , hajtó : 
kanyarulat ; szócsavarás : 
v. n. tekeregni, kígyózni. 

Cranny (krén'ni), g. hasadék, 
repedek, nyílás. 

Crape (krépj, .s. krep (szö- 
vet), fátyol ; gyászfátyol. 

Crapulence (krép'julensz), s. 
mámor, borosság, gagyos- 
ság. 

Crapulous (— 'julász) , adj. 
mámoros, gagyos. 

Crash (krés), v. n. csattanni, 
recscsenni; v. a. széttörni, 
szétcsattantani ; s. csatta- 
nás; darőcz. 



Crass 

Crass (krészsz), adj. vastag; 

durva. 

Cratch (kréts), s. jászol; já- 
szolrács. 

Crater (kre'ter), s. tüzokádó- 
hegy nyílása. 

Craunch (kránts), v. a. fogai- 
val feltörni (p. diót). 

Cravat (krévét'), g. nyakra- 
való, nyakkötő. 

Crave (krév), v. a. and u. es- 
deni, könyörögni; kérni; 
sóvárogni (vmi után ). 

Craven (kre'ven), s. gyáva ; 
adj. nyúlszivu, határtalan. 

Cra'ving, g. sóvárgás ; part. 
sóvárgó. 

Craw (kraa), s. begy. 

Crawfish (kraa'fis), s. rák. 

Crawl (kraal), v. n. csúszni, 
mászni, csúszkálni; to — 
up, félmászni, — er, s. csú- 
szó mászó, alattomoskodó ; 
féreg. 

Crayon (kre'ján), g. színkréta; 
vrasz, írón. 

Craze (krez), v. a. széttörni; 
megrongálni; vki elméjét 
megháborítni. 

Cra'ziness, s. bódultság, té- 
bvltság. 

Cra'zy, adj. bódult, elmehá- 
borodott : gyarló. 

Creaght (krítj, s. nyáj, csor- 
da: v. a. ley eltet ni. 

Creak (krík), v. n. csikorogni, 
nyikorogni. 

Cream (krím), g. tejszín, tej- 
fel ; — cheese, s. színsajt; 
— , v. a. tejfelt szedni. 

Crease (krísz), s. szamárfül 
(könyvben) : ráncz, redő. 

Create (kri-etf), v. a. terem- 
teni, alkotni ; okozni; ki- 
gondolni ; kinevezni. 

Creation (kri-e'sán), s. terem- 
tés; alkotás; kinevezés. 

Crea'tor, g. teremtő. 

Crea'tress, g. teermtőnŐ. 

Creature (krí'tsár), g. teremt- 
mény. 

Crebritude (kreb'ritjud), s. 
gyakoriság. 

Creb'rous, adj. gyakori. 

Credence (krí'densz), g. hitei : 
tekintet ; hitelesítés ; letter 
of — , meghitelező levél. 

Credentials (— den'sélz) , s. 

80 



Crepitation 

pl. hitelesítvény, tanúsít- 
vány : bizományi levél. 

Credibility (kreddibil'iti), s. 
hihetőség : hitelesség. 

Cred'ible, adj. hihető; Iti- 
telre méltó. 

Cred'ibly, adv. hihetőleg. 

Credit (kred'it), g. hitel ; te- 
kintet; tekintély: befolyás; 
becsület, becsületszó; upon 
your — , az ön szavára; 
az ön ..zakálára ; tó have 
much — with one, nagy 
tekintetben állani vki előtt; 
sokat tehetni vk'nél ; it 
does him — , it is to his — , 
it is a — to him, becsüle- 
tére válik ; to take on — , 
hitelre venni (p. portékát); 
letter of — , hitellevél; bill 
of — , nyílt váltó ; — , v. a. 
elhinni, hitelt adni < vki- 
hek v. vminek) ; hitelezni : 
hitelesítni. 

Cred'itable, adj. tisztességes, 
becsületes, hitelt érdemlő 
i ember); it is very — to 
him , becsületére válik ; 
—ness, g. tekintet, szava- 
hihetőség. 

Cred'itor, g. hitelező. 

Credulity (kredju'liti), g. hi- 
székenység , könnyenhivő- 

ség. 

Credulous (kred'julász), adj. 
hivékeny, könnyenhivő. 

Creed (kríd), g. hitvallás. 

Creek (krík), s. oböVke, ter- 
mészetes kis rév : v. n. csi- 
korogni. 

Creep (kríp), v. n. irr. (crept 
[krept] , crept) , csúszni, 
mászni: — er, g. csúszó- 
mászó : mászó növény, kacs- 
növény ; felmás: .7 fakúsz ; 
—hole, g. buváléh, rejtek- 
hely, [égetés. 

Cremation (krime'sán), s. el- 

Crenate (kri'nét), adj, csip- 
kés ; rovatékos. 

Crenated, v. Crenate. 

Creole ( kri-ol' ) , g. kreol , 
kreolnö. 

Crepitate (krep'itét), v.n. sus- 
torogni, ropogtatni ; kele- 
pelni (mint a gólya). 

Crepita'tion, g. sustorgás, ro- 
pogtatás, kelepelés. 



Crepuscule 

Crepuscule (krrpász'kjul), s. 
alkony, esti szürkület. 

•Crescent ( kresz'szent ) , s. 
telő hold ; félhold ; adj, nö- 
vekedő, nagyobbodó. 

•Cresses (krisz'isz), s. pl. zsá- 
zsa; water — , s. j.1. vízi- 
forma, zsázsa. 

Cresset (krisz'szit), s. vezér- 
tűz, jeltüz ; lámpa, fáklya. 

Crest (kreszt), s. taréj, ka- 
kastaréj ; bóbita ; sisak- 
bokréta, tollbokréta ; czí- 
7ti er , czímerdísz ; korona, 
koszorú; — fallen, adj. 
csüggedt, levert, szomorú; 
— ed lark, bóbás pacsirta. 

Cretaceous (krité'sász), adj. 
krétát, krétanemű. 

Crevice (krev'isz), s. tátva ny, 
nyilas, hasadék, repedek; 
v. a. felhasitni, felrepesz- 
teni. 

Crew (krú), 8. hajólegénység; 
csapat, csoport ; néptömeg. 

Crib (krib), s. jászol; v. a. 
bezárni. 

Crib'ble, s. szita, rosta; v. a. 
szitálni, rostálni. 

Cribration (kreibre'sán) , s. 
szitálás. 

Crick (krikk), s. nyakmereve- 
dés ; ropogás, csikorgás; 
öbölke, természetes kis rév. 

Cricket (krikk'it), s. tű :sök, 
há/i f .-.'.■ ,- / I íhdavervj ■- 
ték ; lábszék. 

Crier (krei'er), s. kikiáltó, ki- 
hirdető. 

Crime (kreim), s. bűn, bűn- 
tény ; —fuJ , adj, bűnös, 
gonosz; —less, adj. bűi 
mentes ; bűntelen. 

Criminal (krim'iiiél), s. bűn- 
tettes, gonosztevő ; adj. bu- 
ti t huni. ii ndá emfttií ; 
—Ív, adv. bűnösen ; fenyi- 
tőleg. 

Griminal'ity , s. bűnösség; 
bűnhedöség. 

Criminate (krim'inlt), v. to 
Incriminate . 

Crimina'tion, .-•. bűnvád. 

Crim'inatory ( -nétari), adj. 
vétkelő, vádló, okoló. 

Crim'inou8, adj. bűnös, vét- 
l- ■ . ga i . 

Crimosin, r. Crimson. 

BlZOM'Y : Aii'-.'"l-iimu r y;ír JZÓtál 



Crimp 

Crimp, v. a. göndörítni ; adj '. 
töredéken y; morzsalékony ; 
s. lélekáros. 

Crim'ple, v. a. zsugorít ni ; 
összegyűrni. 

Crimson (krim'zn) , s. kar- 
mazsinszín ; adj. karma- 
zsinszínű. 

Crincum (krmgk'am), s. vo- 
naglás , rángás ; görcs ; 
— crancum, s. irkafirka. 

Cringe (krinds), v. n. még- 
ha jlani, bókol gatni, csúsz- 
ni-mászni (vki előtt); v. 
a. összehúzni. 

Cring'er, s. csúszó-mászó, hí- 
zelgő. 

Crin'kle, S. lwjlás ; redő ; v. 
n. tekergőzni, gyűrűdzni, 
kígyózni; v. a. kanyarít- 
ni; redőzni. 

Crinose (krei'nosz), adj. sző- 
rös, hajas. 

Cripple (krip'pl), s. béna ; v. 
a. megcsonkítni, megnyo- 
morítni, bénítni. 

Crisis (krei'sziz), s. válság, 
fordulópont ; változás. 

Crisp (kriszp) , adj. göndör, 
kondor ; fodros ; recsegő, 
parázs, darás; porzsolt; 
v. a göndörítni, porzsolni, 
pirítni. 

Criterion (krití'rián), s. is- 
mertetőjel, ismejel. 

Critic (krit'ik), s. ítészét, kri- 
tika ; ítész, bíráló; ócsárló, 
gáncsoló; adj. itészeti, bí- 
rálati, birálatos, kritikai; 
— al, 'adj. kritikai; bajos, 
válságos, veszélyes; —ally, 
adv. bírálva, birálatosan. 

Criticise (krit'iszeiz), v. a. 
and n. megítélni, bírálni; 
bírálgatni, ócsárolni ; aka- 
dékoskodni. 

Crit'icism (— szizm), s. íté- 
lés, bírálás, megbirálás ; 
birálástan ; gáncsoskodás. 

Croak (kraok), v.n. vartyogni 
(mint a bénák); krákogni 
i mint a varjú ) ; s. vartyo- 
gós - krákogás. 

Crook (krakk), s. korom ; fa- 
zék, korsó; v. a. bekor- 
mozni. 

CrockVrv. ff. fazékasmű ; cse- 
répedények. 

81 



Cross 

Crocodile (krak'odil), s. gyík. 

Crocus (krolvász), g. sáfrány. 

Croisade (kraiszéd'), 8. ke- 
resztes hadjárat. 

Crone (kron), s. vén anya- 
juli ; vén asszony. 

Crony (kro'ni), s. régi barát; 
czimbora. 

Croo (krú), v. n. búgni, tur- 
békolni. 

Crook (kruk), g. kampósbot ; 
juliászbot ; kampó; gör- 
bület; v. a. görbeszteni, 
görbít ni ; v. n. görbülni: 

— backed, adj. görbehátú. 
Crook'ed, adj. görbe, g&r- 

bedt ; kampós ; horgas • 
tekervényes; — ness, s. gör- 
beség, görbület. 

Crook'en, v. a. görbeszteni, 
hajtani. 

Crool (krúl), v. n. morogni, 
mormolni. 

Croon (krún), v.n. bőgni, böm- 
bölni. 

Crop (krap), s. aratás, sze- 
dés; tető, csup, sudár (fáé); 
begy; kurta v. vágott do- 
log; — ear, s. vágott fülű ; 

— sick, adj. megzabált ; 

— time, s. aratás ideje ; 
— , v. a. kurtítni, elvágni, 
elnyírni ; kitépni; mellesz- 
teni; learatni, betakarítni; 
szakasztani ; to — flowers, 
virágokat leszakasztani ; 
— per,' 8. arató. 

Crosier (kro'ser), 8. püspök- 
pálcza. 

Cross (kraszsz), g. kereszt ; 
keresztény vallás; szenve- 
dés , kín , nyomor, baj : 
krajczár ; előlap pénzen ; 
— , adj. keresztes; haránt, 
kereszt; haragos, boszús; 
to be — , haragudni, bo- 
szankodui ; to be — about 
a thing, boszankodni vmin; 
to be — with some one, 
vkire neheztelni : - words, 
sértegetőzés ; — ly, adv. ha- 
ragosan, mérgesen ; dur- 
ván : keresztbe, keresztben, 
keresztül; — , prp. keresz- 
tül, át, által ; — v. a. /.. 

resztezni, keresztet vetni 
-ra, -re : keresztbe vetni v. 
U mii ; to — the river, a 

i 



Crossbite 

folyamon keresztül menni ; 
to — one's purposes, vki 
szándékát semmire tenni, 
túljárni vkinek eszén; — , 

v. n. keresztül vágni egy- 
máson. 

- ■ itt, r. a. rászedni, meg- 
csalni : s. csel ; csalás. 

Cross-examine, r. a. faggat- 
ni, vallatni, kikérdezni* ta- 
nút). 

Cr< 'ss-examination, s. fagga- 
tó vallatás. 

Cross-fortune, s. balszeren- 
cse. 'iit. 

Cross-way, s. kereszt-út; vál- 

Cross-wind, s. oldal-szél. 

-vise, adv. keresztbe, 
keresztben, keresztül. 

Crotch (krats), s. horog. 

Crotch'et, s. zárjel, rekesz- 
jel, rekesz ; negyedkóta ; 
prücsök, gond. 

Crouch (krauts), v. n. kas- 
sádra, lekussadni, lelapul- 
ni; meghúzni magát, huny- 
nyászkodni ,csúszni-má<zni . 

Croup (krup), s. hártyás to- 
rokgyík ; a ló kereszt- 
csontja. 

Crow (kro), s. varjú ; — bar, 
s. vasdorong; emelő rúd; 
—, v. n. reg. and. irr. (crew 
[km] , crown ^kroon" ), ku- 
kurikolni; hetvenkedni; to 

— over one, vki felett gú- 
nyolódni, daczolni vkivel. 

Crowd (kráud), s. néptömeg ; 
v. n. tolongani, tolakodni ; 
v. a. to — all sails, minden 
vitorlát megereszteni. 

Crown (kráun), s. korona, 
koszorú; csúp, sudár (fáé); 
'ót silling értékű ezüstérme; 
the — of a stag's head, 
sz ar vast ülök ; the — of a 
mountain, hegytető ; the 

— of a hat, kalaptető ; — , 
v. a. koronázni ; megkoszo- 
rúzni. 

Crucial (kru'si-él), adj. ke- 
resztalakú. 

Cru'ciate (— si-ét), v. a. kí- 
nozni, gyötörni. 

Crucia'tion, s. kinozás, kín, 
gyötrelem. 

Cruciferous , adj. kereszt- 
tartó. 



Crucifix 

Cru'eirix (— szifiksz), s, fe- 
szület, feszületkép. 

Crucifix'ion, s. keresztrefe- 
szítés. 

Cru'ciform (— kru'szifarm) , 
adj. kereszt for máj u . 

Cru'cify (— fei), v. a. keresztre 
fi izitni. 

Crude (krúd), adj. nyers, f öt- 
len ; — ness, s. nyeríeség. 

Cru'dity, .5. nyerseség; éret- 
lenség ; emészthetetlenség. 

Crudle (kru'dl), v. a. meg- 
áhít ni, oltani 'tejet). 

Cruel (kru'il), adj. kegyetlen, 
embertelen; — ly, adv. ke- 
gyetlenül ; — ness, — ty, s. 
kegyetlenség. 

Cruentate (kru'entét), adj. 
véres, vérfoltos, vérrel fer- 
tezett. 

Cru'et, s. üvegecske. 

Cruise (kruz), v. n. kóvá- 
lyogni (hajóval); s. kó- 
válygás. 

Cruis'er, s. czirkázó hajó; 
kalóz. 

Crum (krám), s. morzsalék ; 
v. a. morzsolni ; v. n. mor- 
zsálódni. 

Crumble (ki-áraTd), v. a. mor- 
zsolni ; v. n. morzsálódni. 

Crurn'my, adj. morzsás. 

Crump (kránip), adj. görbe. 

Crumpet, s. élesztős lepény. 

Crumple (krám'pl), v. a. ösz- 
szegyürni, ránczigálni ; v. 
n. összegyürödzeni. 

Crunch (kránts), v. n. csiko- 
rogni ; v. a. szétroppan- 
tani. 

Crusade (kruszéd'), s. keresz- 
tes hadjárat. 

Crusa'der, s. keresztvitéz, ke- 
resztes. 

Crush (kráss), v. a. össze- 
zúzni , összetörni; össze- 
gyűrni; elnyomni ; tönkre 
tenni; to — to the earth, 
földre gyűrni; — ,s. zúzás; 
gyürés ; zúzat. 
Crust (krászt), s. héj, ke- 
nyérhéj ; kéreg ; kérgezet ; 
v. a. bekér gezni ; v. n. kér- 
gesedni. 
Crust'y, adj. kérges, durczás, 
hozzá férhetlen. 

82 



Cubatory 

Crusta'tion, s. kérgesedéi ; 

kérgezés ; kéregezet, kéreg. 

Crust'ily, adv. durczásan, 

morogva. 

Crust'iness , g. kérgesség ; 
durczásság, hozzá férhet- 
lenség. 

Crutch (kráts), g. mankó; to 
go on crutches, mankón 
járni. 

Cry (krei), v. n. kiáltani, ki- 
áltozni ; sírni, siránkozni, 
ríni; kurjantani, kurjon- 
gatni: (vad.) ugatni, csa- 
holni; to — bitttaely, ke- 
servesen sírni : to — at one, 
rákiáltani vkire ; to — for 
help, segítségért kiabálni; 
to — to one for help, vkit 
segítségül hívni ; to — out 
felsivalkodni ; elkiáltani 
magát ; —, v. a. kihirdetni 
'jegyeseket) ; to — out 
something, kikiáltani vm it 
to — mercy, kegyelmet kér- 
ni ; to — murder, jajveszé- 
kelni ; to — one down, vkit 
rósz hírbe keverni; vkit 
lekiáltozni ; to — up some- 
thing or somebody, feldi- 
csérni vmit v. vkit; — , s. 
kiáltó;, kikiáltás, felkiál- 
tás : sirás ; ugatás ; a great 
— and a little wool, na- 
gyobb füstje mint lángja- 
nagyobb füle mint farka. 

Cryptic, — al, adj. rejtékes r 
rejtett. 

Criptogamy (krÍ2>tag'érni), s. 
lopvanöszés. 

Cryptog'raphy, g. titkos Írás. 

Crystal (krisz'tél), s. jegecz, 
kristály. 

Crys'talhne (— lin), adj. je- 
geczes, kristályos; kristály- 
tiszta. 

Crystaliza'tion , g. jegedés* 
kristályosodás. 

Crystalize (krisz'tékiz), v. a. 
jegeczesíteni, kristcV yozni ; 
v. n.jegeczesedni, jegedni. 

Cub (káb), s. kölyök; (átv. 
ért.) gyermek; v. n. köly- 
kezni. 

Cubation (kjube'sán), s. fek- 
vés. 

Cubatory (kjuTjétári), adj* 
fekvő. 



Cube 



Culmination 



Current 



Cube (kjub), s. köb ; köb- 
szám. 

Cubic (kjuloik), — al, adj. ho- 
bos, köb .... koczka . . . ; 
—root, s. köbgyök; — num- 
ber, s. koczkaszdm. 

Cubiform (kju'bifarm), adj. 
kocz koala kit, kocz káda d. 

Cuckold (kákk'áld), s. meg- 
csalatoit férj ; v. a. szar- 
vassá tenni, nejét elcsábí- 
tani; — om, s. gyávaság 
(férjnél). 

Cuckoo (kukTíu), g. kakuk ; 
ebhendi. 

Cucumber (kju'kamber), s. 
ugorka. 

Cuourbitaeeous (kjukárbite'- 
sász), adj. tökalakú. 

Cud (kád), g. kérő; to chew 
the — , kérőt rágni. 

Cudden (kád'dn), s. pimasz. 

Cudgel (kád'zsel), s. furkó, 
fütykös; v. a. megbotozni, 
megverni. 

Cue |kju), s. jelszó, vezérszó; 
hátulsó résp; fark ; paróka- 
czoff. 

Cuff (káff), s. kézelő, kézfo- 
dor ; ökölcsapás ; v. a. meg- 
öklözni; v. n. verekedni ; 
birkózni. 

Coinage fkuin'eds), s.felgom- 
bolyítáe. 

Cuirass (kju'rész), g. mellvas; 
— iei J , s. rasas katona. 

Culinary (kju'linéri) , adj. 
konyhai, szakácsmesterség- 
i tartozó. 

Cull (káli), v. a. kikeresni, 
ílasztani ; s. putra fe- 
jes kotty : folyami meny- 
leg : oktondi, ban ba. 

Cullender fkallender), s. — 
r. Colander. ber. 

Cullion (káll'ján), s. gazem- 

CuUis (kallisz), g. táplaleves; 
lüredék. 

Cully (kálli), s. oktondi, bam- 
ba : v. a. megjátszódtatni ; 
idői űzni vkiből. 

Culm (kálin), s. fűszál ; holt- 
-'ii. 

Culminate (kal'minét), v. n. 
ni, legtetőre hágni, de- 
lelni. 



Culmination, g. tetőzés, de- 
lélés. 

Culpability (kálpábil'iti) , s. 

hhl! ,:::: .7 bÜnfü ÜSi 7 

Cul'pable, adj. bűnös; bűn- 
hedő. 

Cul'prit (— prit), g. bűntettes. 

Culter, v. Colter. 

Cultivate (kál'tivet), r. a. mű- 
velni (földet); kiképezni; 
to — one's mind, eszét mű- 
velni. 

Cultivation, s. född művelés ; 
kiképzés, müvelés. 

Cultivator (kál'tivéter) , g. 
földművelő. 

Culture (kál'tsár), g. földmű- 
vetés : művelés : műveltség, 
neveltség. 

Cumber (kám'ber), g. baj, 
telier; aggodalom; aka- 
dály, gáncs; v. a. terhelni, 
terhére lenni; akadályozni, 
gátolni ; — some, adj. aka- 
dáli/os, hátráltató, esetlen. 

Cuin'brance, s. — v. Encum- 
brance. 

Cum'brous, adj. akadályos, 
esetlen, terhes , alkalmat- 
lan. 

Cumin (kám'in),*-. — v. Car- 
away. 

Cumulate (kju'mjulét), v. a. 
halmozni. 

Cumula'tion, g, felhalmozás. 

Cu'mulative, adj. halmozó; 
összesített. 

Cun (kán), v. a. tudni, is- 
merni ; to — a ship, hajót 
kormányozni. 

Cuneal (kju'niél), Cu'niated, 
Cune'iíorm, adj. ékded, ék- 
alakú. 

Cunning (kán'ning), adj. ra- 
vasz, okos ; — ness, g. ra- 
vaszság, okosság. 

Cup (kap), s. csésze, jindzsa ; 
pohár ; to offer one a — of 
coffee, vkii egy jindzsa ká- 
véval megkínálni. 

Cup, !'. a. köpölyözni; — ping- 
glass, g. köpöly. 

Cupboard(kapT3ard),g.eáéni/- 
tartó : éts ekrény. 

Cupidity (kjnpid'iti), g. só- 
várgás, vágy : vágyatom. 

Cupola (kju'polé), g. kupola. 
B3 



Cuppel (káp'pl), g. olvasztó 
tégely. 

Cur (kar), s. komondor; czu- 
dar. 

Curable (kju'rébl), adj. gyó- 
gyítható. 

Curacy (kju'részi), g. helyet- 
tes lelkész állomása. 

Cu'rate (—ret), g. helyettes 
lelkész, papsegéd. 

Cu'rative, adj. gyógyító; 
gyógy-erejű. 

Cura'tor (— re'ter),g. gondnok. 

Curl) (karb, körb), g. álladzó; 
fék, zabla ; v. a.feléllazni ; 
zaboló: ni, féken, tartani. 

Curd (kard), s. túró; túró- 
sajt. 

Curdle (kar 'dl), v. u. túró- 
sad ni ; v. a. oltani ' tejet ). 

Our'dy, adj. megaludt. 

Cure (kjur), g. gyógyítás; 
lelkészség; v. a. gyógyulni. 

Cureless, adj. gyógyíthatat- 
lan. 

Cure, v. a. füstölni (húst). 

Curfew (kár'fiu), g. zsarat- 
fedő, tüzfedő; esti harang- 
szó. 

Curiosity (kjuri-asz'iti), s. kí- 
váncsiság, kandiság; tud- 
vágy : különösség, neveze- 
tessel/, ritkaság. 

Curious (kju'riász), adj. kí- 
váncsi, kandi; tmlnivágyó; 
különös ; — ly, adv. kiván- 
csilag; különösen, furcsán; 
— ness, g. — v. Curiosity. 

Curl (kari), g. hajfürt ; v. a. 
gyűrűbe tekergetni, für- 
tökbe szedni ' hajat i ; V. n. 
gyűrűzni, fodorodni. 

Cur'lmg, g. fodorUás, fodo- 
rodás ; — iron, •-■• hajfodo- 
rítóvas. 

Cur'ly, adj. fürtös; bodri. 

Curmudgeon (karmad'zsan), 
g. zeugori, JUlérező, fukar. 

Currant ( kár'rén ), 8. aprő- 

s .'.' tuti fi s ::l; 

Currency (kaVrenszi), s.for- 
gás, forgalom ; könnyüség ; 
folyamat ; papiros , 
folyópénz ; kelendőség. 

Cur'niit, adj. folyó, forgó; 
kelt ndö ; érvényes ; szoká- 
sos, divatos; the — price, 



Curricle 

vásári ár, folyó ár; —year, 
folyó év ; to take a thing 
for — money, vminek hi- 
telt adni ; to be — , szokás- 
ban v. divatbem lenni. 
Curricle (kár'rikl), s. kétke- 
rekű könnyű kocsi, kor- 

( í,:, !l- .. 

Currier (kár'rier), 8. tímár, 
cserzővarga. 

Currish (kár'ris), adj. ebházi, 
mardosó, ezudar; — ness, 
s. kutyaság; harapósság; 
ezudar ság. 

Curry (kár'ri), v. a. cserez- 
ni , kicserezni , kikészítni 
(bőrt ) ; megvakarni (lo- 
vat i : megpakolni ' okit) ; 
— comb, s. lóvakaró. 

Curry, 8. füszervegyíték. 

Curse (kársz), v. a. megát- 
kozni, elátkozni ; v. n. ká- 
romkodni ; s. átok. 

Cur'sed, port. átkozott ; a — 
fellow, átkozott egy Jiczkó; 
— ness, s. átkozottság. 

Cursorily (kár'szorili), adv. 
futólag. . [tálagos. 

Cursory (kár'szori), adj.fu- 

Curst (karszt), adj. átkozott; 
gaz, gonosz ; álnok; —ness, 
s. gonoszság, álnokság. 

Curt (kárt), adj. kurta. 

Curtail (kár'tel), v. a. kur- 
títni, megnyirbálni ; kevés- 
bítni ; 8. ronda nőszemély. 

Curtain (kár'tiu), s. függöny; 
window - curtains , s. pl. 
ablakfüggöny; — rod, s. 
fiiggönyrud ; — lecture, s. 
papucsleczke ; — , v. a. 
függönyözni. 

Curvation (kán*é'sán),s.#ör- 
bítés, hajlás; görbédé*. 

Curvatme (kárv'étsár) , s. 
görbület, hajlás. 

Curve (kán*) , adj. görbe , 
meghajlott; 8. görbe vonal; 
v. a. görbitni, görbeszteni. 

Cun'ity, s. görbeség. 

Cushion (kus'án), g. vánkos ; 
— et, s. vánkoska. 

Cusp (kaszp), 8. hegye v. éle 
vminek ; hold szarva. 

Cus'pated, Cus'pidated, adj. 
(füv.) tőrhegy ü. 



Custody 

Custody (kász'todi), 8. őrizet; 
fogság. 

Custom (kász'tám), s. szó- 
ló* • rendé* vevők, rend,-* 
dolgoztatok; vám, bevitel- 
vám, kivitelvám; — is a 
second nature, a szokás 
természetté válik; —house, 
s. vámház; — free. adj. 
vámment. 

Cus'tomable, adj. szokásos; 
vámköteles. 

Cus'tomary , adj. szokású*, 
szokott. 

Cus'tomer, s. rendes vevő s. 
vásárló, rendes dolgoztató. 

Cut (kát), v. a. and n. irr. 
(cut, cut), metszeni, vágni; 
szelni; metélni; elvágni; 
megnyesni ; felvágni, szab- 
ni; hasitni; megfaragni; 
to — away, elmetszeni, el- 
vágni ; elszökni; to — 
down, levágni : lekaszabol- 
ni ; to — off, elvágni ; cson- 
ki t ni ; to — one off with a 
shilling, vkit kiörökítni, 
vkinek 50 krajezárt 'örökül 
hagyni ; he is — off, meg- 
halt ; to — one off from 
the church, vkit az egy- 
házból kiátkozni; to — out, 
kivágni, kivagdalni, kifa- 
ragni ; to — one out, vkit 
kitárni, kiszorítni; to — 
up, felmetélni (p. sülteti, 
elvagdalni ( darabokra ) , 
szétvágni; to — a book, 
könyvet körülvágni; to — 
the ground, felásni áfái- 
dét; to — a tree, fát meg- 
nyesni ; to — one's finger, 
a: ujját megvágni ; to — 
capers, ugrándozni mint a 
bak: to — a silly figure, ne- 
vetséges alakban feltűnni : 
to — one, szakítani vki- 
vel : kiadni vkin ; I must 
have my hair — , hajamat 
megkell nyiretnem ; to — 
the matter short, rövi- 
den, egyszóval; —, s. vá- 
gó*, metszés; szabó* ; met- 
szet; szelet; vágat, átvá- 
gat : árok, csatorna : eme- 
lés (a kártyajátékban); 
által-út ; a — of hay, széna- 
nyaláb; fellows of the 

84 



Dabble 

same — , eggszőrü emberek ; 
to draw cuts, sorsot húzni; 
— lass, s. vadászkés, han- 
dzsár; — ler, s. késcsináló; 
— let, s. hó**zelet ; — ter, s. 
vágó, metsző; metszőfog; 
erszényfejő ; kutter ( hajó). 

Cutaneous (kjute'niász), adj. 
bőr . . . ; — eruptions, S. 
pl. bőrkiütés. 

Cut-throat, -■>. gyilkos; or- 
gyilkos. , 

Cutting (kát'ting), adj. éles, 
metsző; (átv. ért. i fidó ti- 
kos, megbántó, sértő: >•■ 
vágás, metszés; vágatéi: 
elmetszett darab ; faradék, 
hulladék; szólka; ültetni 
való ág. 

Cuttle (kát'tl), s. téntaféreg; 
rágalmazó. 

Cycle (szei1d),s. körzet; idő- 
kör. 

Cyclopedia (szeiklopi'dié), s. 
ismerettár. 

Cyder (szei'der), s. almabor. 

Cylinder (szil'inder), g. hen- 
ger ; hengercsiga. 

Cylin'dric, — al, adj. henger- 
ded, hengeres. 

Cymbal (szirnHbel), s. czim- 
balom. 

Cynic (szin'ik), g. czinikus, 
külcsinnal nem gondoló böl- 
csész ; — al, adj. szigoré. 
durva, gúnyos, mardosó; 
megelégedett, természetsze- 
rinti, dancsos. 

Cynosure (szin'osjur), g. kis 
medve (csillagzat ) ; útmu- 
tató. 

Cypress (szei'presz), g, czip- 
rus. 



D (díj, s. a D betű neve. 

Dab (déb), v. a. megérinteni, 
megtapintani , gyengéden 
hozzáérni; meglegyi fteni ; 
8. legyintés; pett ; aB/rab- 
ka, rögöcske ; félszegú*zé,. 

Dabble (déb'bl), v.n.pacsan- 
golni, pocsogni, locskálni ; 
kontárkodni , avatkozni : 
v. a. nedvesítni , meglo- 
csolni ; you will always 
be dabbling, ön mindenbe 



Dabster 

avatkozik ; — r, s. locskáló; 
avatkozó ; kontár. 

Dab'ster, g. aratott, tapasz- 
talt ember, mester. 

Dace (desz), s. dévér. 

Dad (déd), s. apó; — dy, s. 
apóka. 

Daddle (déd'dl), r. re. támo- 
lyogni, tántorogni. 

Darf (déff), s. oktondi, bam- 
ba ; v. a.félretenni, eltolni; 
ijeszteni. 

Daft (dáft, déft), adj. dóré, 
agyafúrt : víg. 

Dag (dég), 8. mordály, zseb- 
pisztoly ; v. a. befenni, be- 
sározni. 

Dag'ger, g. tőr, vívószál; he 
looks daggers at me, úgy 
néz , mintha szemeivel ót 
akarna öklelni. 

Daggle (dég'gl), v. a. hur- 
czolva besározni; r. re. lá- 
bolni, sárban megakadni. 

Dahlia (dé'lié), g. georgina. 

Daily (de'li) , adj. minden- 
napi ; naponkénti; our — 
bread, mindennapi kenye- 
rünk ; —, adr. mindennap. 

Daintiness (dén'tinesz) , s. 
válogatósság, nyalánkság, 
kényeskedés , gyengeség ; 
cziczoma. 

Dainty, adj. Ínynek való, 
izletét i étel I ; válogató, 
nyalánk ; gyenge, kényes, 
elkényeztetett ; cziczomás; 
dainties, g. pl. csemege, 
nyalánkszer. 

Dairy (dé'ri), s. tehenészet, 
fejőte; —maid, .s. fejő- 
leány. 

Dai-y (dé'zi) , g. rükera ; 
blue — , g. gubóvirág ; ox 
eye — , g. ökörs em arany- 
virág. 

(dél), 8. völgy. 

Dalliance (délliénsz), s. 
- nyelgés, dévajkodás ; ha- 
ladék. 

Daily (délli), v.n. enyelegni, 
dévajkodni; v. a. halo- 
gatni. 

1 ',1 m (dém), 8. töltés, gát : 
Unó: yím, dáunóm, szar- 
vastehén : v. a. gátolni, el- 
latolni, eltölti ni. 

Damage (dém'mids), s. kár, 



Damaged 

veszteség; kárpótlás ,• what 
is the — , mivel tartozom '. 
— , r.a. megkárosítni; meg- 
rongálni; — , c. n. megká- 
rosodni. 

Dam'aged , párt. and adj. 
megrongált ( árukról ). 

Damascene, g. — v. Damson. 

Damask (dém'észk), g. da- 
masz ; — blade, g. dömöczki 
penge; — steel, g. liabos 
aczél ; — linen, g. sávolyos 
v. habos rászon ; —weaver, 
g. damaszszövő ; — , v. a. 
habosra edzeni; habosra 
szőni. 

Dam'askin,.s É . dömöczki penge. 

Damassin (démész'szm), g. 
arany- v. ezüstvirágú kel- 
me. 

Dame (dém), s. úrnő, asz- 
szony. 

Damn (dém), v. a. kárhoz- 
tatni, megátkozni, elátkoz- 
ni; elitélni; —it! egye 
meg a fene ! 

Dam'nable (dém'nébl), adj. 
kárhozatos. 

Dam'nably, adv. átkozotton. 

Damnation (— né'sán), g. kár- 
hoztatás; kárhozat. 

Dam'natory (— nétári), adj. 
kárhoztató, elitélv. 

Damned (démd), part. átko- 
zott ; kárhozott, kárhozta- 
tott. 

Damnific, adj. káros, ártal- 
mas, részes. 

Damnify (dém'nifei), v.a. ká- 
rosítani ; rövidséget okozni 
i vkinek). 

Damp (démp), adj. nyirkos, 
nedves : csüggedt ; — ness, 
s. nyirkosság; — , v. a. 
nyirkosUni , nedvesíteni ; 
csügges i ten i -.tompít n it han- 
got i. 

Dam'per , s. hangtompító; 
gáncs. 

Dam'pish, adj. kissé nyirkos. 

Dam'py, adj. csüggedt, levert. 

I (amsei (dém'zel), g. leányzó; 
leányasszony. 

od (dém'zn), g. dö- 
möczki kutyái; kerti kö- 
kény. 

Dan (dén) , s. úr (elav. I ; 
— dy, g. uracs, nyalfiák. 

85 



Dark 

Dance (dánsz), g. tánez ; v. re. 
tánczolni; he dances well 
to whom Fortune pipes, 
könnyű annak tánczolni, 
kinek a szerencse hegedűl ; 
— , v. a. megtánczoltatni ; 
lejteni ; tánczolni. 

Dan'cer, s. tánczos. 

Dan'cing, g. tánczolás, táncz; 
—room, s. tánczterem; 
— master, s. tánczmester. 

Dandelion ( déndili'án ) , s. 
pitypang. 

Dan'der, v. re. kószálni. 

Dan'diprat(— prét), g. kótyon- 
fitty ; törpe. 

Dandle (dén'dl) , s. térden 
hintázni, gedélni, dédel- 
getni; ringatni; — r, s. 
gyermekbarát. 

Dandruff (dén'dráf), g. fej- 
var. 

Danger (dén'dser), s. része- 
delem, veszély ; he is in — 
of his life, élete forog kér- 
désben; — OUS, adj. vesze- 
delmes : — ousness, g. re- 
szedelmesség. 

Dangle (dén'gl), v. n. lógni, 
fityegni; — r, g. korhely, 
menyecskés, semniirevató. 

Dank, adj. nyirkos; dohos, 
penészes. 

Dap (dép), g. csalétek ; v. a. 
lassacskán a vízbe eresz- 
teni. 

Dap'per,, adj. bátor, vitéz; 
fiiT^t gyors rrio ügyes. 

Dap'ple, adj. pettyes ,• —grey, 
adj. almásszürke ; — , v. a. 
pettyezni, tarkítni. 

Dare (dér), v. n. irr. (durst 
[dörszt], dared [de'r'd]), 
merni, merészelni, bátor- 
kodni ; 1 — sav, mondha- 
tom, úgy hiszem ; I — say 
you are very tired, ön bi- 
zonyosan igen fáradt ; I 
did not — to mention it 
in bis presence, az ő jelen- 
létében azt nem inertem i m- 
líteni : , v. a. I — thee 
to do it, tedd meg, ha nu rss 
r< lem daczolni. 

Da'ring, adj. merész ; vak- 
merő : — ness, g, nu 
s i i il mertei /. 

Dark (dark), adj. g< tét ; se- 



Darken 

tétszinü : (átv. ért. > vak ; 
rejtélyes, rejtekei ; ismeret- 
len : tudatlan : — ly, adv. 
sötéten, homályosan, rejté- 
lyesen : — , — ness, g. setét- 
ség, homály; tudatlanság; 
fogság; rejtek; alattomos- 
ság ; pokol, alvilág. 

DarkVn, v. a. elhomályositni, 
elsötétítni; sötétszínure fes- 
teni ; érthetetlenné tenni ,• 
r. n. homályosodni, söté- 
tedni, alkonyodni. 

Darkish, adj. sötétes. 

Darkling, adv. sötétben. 

Dark'y, ... szerecsen : éjszaka. 

DarliiiT (darling), adj. ked- 
ves : s. kedvencz; my — , 
kedvesem. 

Daru (daru), v. a. bevarrni 
(lyukat/ javítni (haris- 
nyát > : s. öltögetett varrá* ; 

— iug-ueedle, •?. öltögetőtű. 
Darrain (dtVrén), v. a. csa- 
tarendbe állítani. 

Dart (dárt), s. hajitódárda ; 
gyaksa ; v. a. hajítani, lök- 
ni ; v. n. repülni (minta 
nyil ) ; rohanni. 

Dash (des), v.a. csapni, lök- 
ni, hajítni ; szétverni; szét- 
koppantani ; loccsantani, 
szétloccsantani ; to — in 
pieces, szétzúzni ; szétpat- 
tantani, összetörni; to — 
against, csapni -hoz, -hez ; 
to — one's hopes, remé- 
nyétől megfosztani vkit ; 
to — out, kitörülni ; futva 
rajzol n i , váz oln i; k iloccsa n - 
tani, kijjattantani ; to — 
one out of countenance, 
hirtelen megzavarni, za- 
varba ejteni; to — over, 
keresztülhúzni , kitörülni 
(Írást tollal); — , v. n. ki- 
ömleni; loccsanni; to — 
into, bezúdulni, bezuhanni; 
berohanni, berontani; to 

— against, megtörni vmin ; 
to — off, hirtelen elsietni, 
elszaladni, elvágtatni, el- 
szökni ; to — through, ke- 
resztül rohanni; átrontani 
(-on -en); — s. összeütkö- 
zés ; csattanás ; lökés ; locs- 
csanás ; pocsogás ; vonás, 
vonalka ; egy piczinke, egy 



Dastard 

csepp : — of the pen, toll- 
vonás ; at one — , eggs. er- 
re : to make a — at . ., neki 
rohanni, neki esni : to cut 
a — , feltűnni, figyelmet 
magára vonni ; — ing, adj. 
zajos: feltűnő: —ing leath- 
er, -s. elöbőr (kocsikon >. 

Dastard(dész'tárd,dász'terd) 
s. gyáva ; adj. bátortalan, 
n;/ülszívü ; — ly, adj. gyá- 
va, pulya; — liness, —ness, 
— y, x. gyávaság ;—, v. a. 
bátortalaiűtni. 

Data (de't&), s. pl. adatok. 

Date (dét), s. pálmaszilva ; 
kelte vmely iratnak; idő- 
pont; out of — , elavult; 
— , v. a. keltezni ; — , V. n. 
megkezdődni. 

Dative (de'tiv),s. tulajdonító 
eset. 

Dauh (daah), v. a. befenni, 
bemocskolni; palástolni ;bo- 
rura-derüre dicsérni, híze- 
legni ; — , s. mázolat, rósz 
festmény; — er, s. pama- 
csoló , szobafestő ; kontár- 
festész ; hízelgő; — y, adj. 
szurmos, ragadás. 

Daughter (daa'ter), s. nőgyer- 
gy érmek, leány ; — in íaw, 
s. meny; — ly, adj. gyer- 
meki. 

Daunt (dánt, dáónt), v. a. 
tántorítni, elcsügge-<zteni, 
megszeppenten i; — less,adj. 
tántoríthatlan, csüggedet- 
len ; — lessness, g. tántorit- 
hatlanság. 

Daw (daa), s. csóka; v. n. 
pitymallani, virradni. 

Dawdle (daa'dl), v. n. időt 
vesztegetni, piszmogni, bab- 
rálni ; s. piszmálkodó. 

Dawk (daak), g. rovat ; v. a. 
róni. 

Dawn (daan), s. pitymallat; 
reggeli szürkület; v. n. 
pitymallani. 

Day (de), s. nap, napszak; 
this — , to-day, ma ; the — 
hefore yesterday, tegnap 
előtt; this — se'nnight (sev- 
ennight) , egy hete múlt 
every other — , minden má- 
sod nap ; one of these — s, 
ezekben a napokban; to 

86 



Deaden 

win the — , győzedelmes- 
kedni ; to lose the — , az 
(i&tezetet elves tent ; up to 
this — , mai napig ; one of 
these days, e napokban ; 
from — to — , napról nap- 
ra; it is many a — , rég 
ideje már ; the Lord's — , 
vasárnap: in our days, a 
mi időnkben ; iu all my 
horn days, teljes életem- 
ben : never in all my horn 
days, soha életemben ; the 
longest — must have an 
end, (vagy) he the — ever 
so long, at length cometh 
evensong, nincs oly hosszú 
nap, melynek estéje nem 
volna : days of grace, ki- 
méleti napok; peep of — , 
virradás. 

Daybreak, s. viradat; at — , 
vir adtakor. 

Daylight, s. napvilág; in 
broad — , világos nappal. 

Daytime, s. nappali idő; in—, 
nappal. 

Dayly, v. Daily. 

Daze (déz), v. a. kápráztatni; 
káprázolni, s. csilla, macs- 
ka-arany. 

Dazzle (déz'zl), v. a. kápráz- 
tatni, szeme fényét venni ; 
v. n. káprázni. 

Dazzling, adj. kápráztató, 
vakító ; meglepő; csillámló, 
ragyogó. 

Deacon (dí'kn) s. szerpap ; 
alamizsnakezelő ; czéhmes- 
ter. 

Dead (ded), adj. holt ; — wa- 
ter, g. állóvíz ; — coal, s. 
holt szén ; — drink, s. ízet- 
len ital (p. állott bor v. 
ser) ; — colour, g. halovány 
szín; — drunk, adj. holt 
részeg ; he is a — man, ö 
halál fia ; — , .s. csend; the 
— of the night, éji csend, 
éj csillapja ; the — , ■-.'. pl. 
a halottak; the deads, t.pl. 
meddőkő, süköny ; — , v. a. 
elgyengítni ; erejét elven- 
ni: tompítni (hangot); — , 
v. n. ellankadni, elhalni. 

Dead'en, v. a. tompítni (han- 
got) ; elizetlenítni ; elgyen- 
gítni ; megakasztani. 



Deadly 

Deadly, adj. halálos; kegyet- 
len ; adv. halálosan. 

Dead'ness, s. megmerevedés ; 
zsibbadtság ; bágyadtság ; 
izeletlenség; kihaltság; ten- 
gercsend, szélcsend. 

Deaf (def), adj. süket; érzé- 
ketlen ; tompa ( hang } ; 

— and dumb, siketnéma ; 
— en, 17. a. süketítni ; — isii, 
adj. félsüket, lámpértos ; 
— ness, s. süketség. 

Deal (díl, dél), s. fenyőfa, 
deszka. 

Deal (dél), v. a. irr. (dealt 
[delt] , dealt), osztani, ki- 
osztani : to — one a blow, 
vkit megütni; — , v. n. kor- 
tyát osztani; kereskedni : 
{with) üzleti viszonyban 
állani vkivel; (by, with), 
bánni vkivel; be deals in 
German toys, norimbergai 
árukkal kereskedik : to — 
in political matters, poli- 
tikai ügyekkel foglalatos- 
kodni ; I did not want to 

— with that man, nem 
akartam alkuba állani av- 
val az emberrel; we don't 

— with that grocer, mink 
■c fiiszerárostól mitsem ve- 
szünk ; to have to — with 
an obstinate man, makacs 
emberrel dolgának lenni; 
to — honestly with one, 
igazságosan bánni vkivel; 
— , g. rész; kártyaosztás; 
a great — , igen sok, igen 
sokat : uagymi ; jókora, te- 
temes ; já sokat : jócskán, 
igen : a great — of money, 
igen s,d; ]>ún: ; I am .1 
great — better to-day, tok- 
Ital jobban i agyak ma. 

Deal'er, s. kereskedő, kupecz; 

osztó ; plain — , s. őszinte, 

tisztességes ember; double 

— , 8. kétszínű, kétkulacsos 

ber. 

Dealing, g. adás-vevi ; eljá- 
rás, bánás, bánásmód; I 
have no — with him, sem- 
mi közöm r, le. 

Deambnlate (di-ém'bju-let), 
v. n. sétálgatni. 

Dean (din) , ■-. esperes, dé- 
kán. 



Dearu 

Dearn (dern), adj. magányos, 

szomorú, bús. 
Dear (dér), adj. drága ; ked- 
ve* ; to rind a thing too — , 
omit drágába; my — fa- 
ther, édes atyám ; — , s. 
my — , kedvesem ; — , int. 

— me ! oh — ! istenem ! 
—ÍJ, adv. gyöngéden, érzé- 
kenyül ; drágán ; — ness, 
s. drágaság. 

Dearth (derth), s. rósz ara- 
tás, inség, drágaság. 

Death (de'th), s. hálál; to 
put one to — , vkit kivé- 
gezni ; to grieve one's self 
to — , agyon búsülni ma- 
gát ; — bed, s. halálos- ágy ; 

— knell, s. halálharang; 

— watch, s. furdam.cs. 
Debar (dibár'), v. a. elzárni ; 

kirekeszteni. 

Debark (dibárk'), ?•. a. ki- 
szálUtni ; v. n. kirakodni 
i lmjából). 

Debarka'tion, s. kirakodás. 

Debase (dibéz'), v. a. leala- 
csonyitni ; meghamisitni : 
— ment, s. lealacsonyítás, 
meghamisítás. 

Debatable (debet'ébl), adj. 
peres, kétségbe vonható. 

Debate', í. szóvita; vitatás; 
v. a. megvitatni ; v. n. ta- 
nácskozni ; — ment, s. meg- 
vitatás ; tanácskozás. 

Debauch (dibaots'), s. kicsa- 
pongás; v. a. kicsapongóvá 
tenni ; v. n. kicsapongni, 

feslett életet élni : — ed- 

ness, .v. tobzódás; feslettség; 
— er, 8. elcsábító; — ment, 

8. elcsábítás. 

Debauchee (— tsí'), s. tob- 
zódó, kicsapongó,, feslett 
ember. [edness. 

Debauch'ery,fi. -v. Debauch - 

Debenture (diben'tsar) , s. 
adóslevél, kötlevél, vám- 
jegy. 

Debile (de'bil), adj. gyenge, 

lankadt. 

Debil'itate, v. a. gyengítni. 

I /tion, •'' , . gyengítés. 
Debility, s. gyengeség. 
Debit (debit), 8 tartozás. 

e (debaiz), s. feslett 

, ;,hef. 

87 



Dece ption 

Debt (det), s. adósság ; to be 
in one's — , adósa lenni 
vkinek ; to run into — , 
adósságba verni magát ; t>> 
be over head and ears in— , 
fülig adós lenni; to pay 
one's — , adósságát leróni. 

Debt'or, s. adós. 

Decade (dek'éd), .--. évtized. 

Decadency (diké'denszi), s. 
hanyatlás. 

Decalogue (dek'élagg), s. ti: 
parancsolat. 

Decamp (dikémp'), v. n. tá- 
bort elhagyni, tábort bon- 
tani; megszökni; — ment, 
.-;. táborbontás; futamlás; 
szóké.:. 

Decant (dikénf), r. a. lefej- 
teni (p. o. bort). 

Decanta'tion, s. lefejtés. 

Decant'er, s. karanna, pa- 
lack. 

Decapitate (dikép'itét), v. a. 
lefejezni. 'vétel. 

Decapita'tion, s. lefejezés,fő- 

Decay (dike), s. romlás, ha- 
nyatlás; v. n. romlani, ha- 
nyatlani, roskadni; fogyni ; 
r. u. rongálni. 

Deray'ed, part. elromlott ; el- 
rothadt; kopott; rongált; 
— with age, élemült, elag- 
gott ; — tooth, redves fog ; 
—ness, s. romlás, elromlás, 
hanyatlás, rongáltság. 

Decease (diszísz'), s. kimú- 
lás, elhalás, halál : v. n. 
kimúlni, meghalni; — d, 
pavt. and s. kimúlt, meg- 
boldogult. 

Deceit (diszíf), s. csel, csa- 
lás; — hú, adj. csalárd, 
ravasz : — fulness, .>•. csa- 
lárdság. 

Deceivable (— szí'vébl), adj. 

csalimtól. 

Deceive (—szív'), v. a. rá- 
szedni, megcsalni; —1', 8. 
csaló. 

December (diszem'ber), ■•>'• 
Deczember. 

Decency (di'szenszi),*. illem, 

illedelem. 
I lr'i''ilt, adj. illedelmes. 

Decep'tibie, adj. csalható. 
Decep'tion, g, csalás; csa 

lÓd&S. 



Deceptions 



Declination 



Deep 



Decep'tious, Deeep'tive, De- 
cep'tory, adj. csalékony. 

Decerption (diBzerp's&ri), s. 
letépés; kevesbítés, cson- 
kuló*. 

Decharin (ditsárni'), v. a. bű- 
völéstől megszabaáxtni. 

Decide (díszeid'), u. a. el- 
határozni, eldönteni; o. n. 
to — upon, határozni mai 
felett. 

Decid'ed, atlj. határozott; 
— ly, adv. határozottan. 

D< ciduous(diszíd'juász),ad/. 
hullatag ; — ness, s. liulla- 
tagság. 

Decimai (desz'nnel), adj. ti- 
zed . . . : tizedes ; s. tizedik. 

Decimate (desz'imét), v. a. 
tizt delni : dézsmálni. 

Decipher (diszei'fer), v. a. 
kibetűzni, ynegoldani, meg- 
fejteni ; lerajzolni, leirni. 

Decision (deszis'án), s. eldön- 
tés, elhatározás. 

Deci'sive (deszei'sziv), adj. 
döntő, elhatározó. 

Deck (dekk), s. fedezet, hajó- 
fedél ; 17. a. fedni; diszí- 
tenii 

Declaim (diklém'), v. n. sza- 
valni : to — against some 
one, Mgyót békát kiáltani 
vhire; —, v. a. nyilváno- 
san védeni; — er, s. sza- 
való, szónok. 

Declamation (deklémé'sán), 
.5. szavalás. 

Declama'tor, s. szavaló. 

Deelani'atory, adj. szavalási, 
s : a rulnti, sza valásszerű. 

Declaration (deklére'sán), s. 
nyilatkozás, kijelentés; nyi- 
latkozat ; vádló irat ; —of 
war, hadüzenet ; —of love, 
- r elemvallomás. 

Declarative, adj. nyilatkozó, 
kijelentő ; magyarázó, fej- 
tegető. 

Declare (diklér'), r. a. nyil- 
vánítani, kijelenteni, erő- 
sen állítani ; to — war, ha- 
dat üzenni ; —, v. n. nyi- 
latkozni ; to — against, 
vmi ellen nyilatkozni. 

Declension (diklen'sán), s. el- 
hajlás ; lejtősség; hanyat- 



ló* ; ejtegetés; el nem fo- 
gadás. 

Declination (dekline'sán), s. 
eltérés ; elhajlás ; ejtegetés; 
hanyatlás, fogyatkozás. 

Decline (diklein') , v. a. el 
nem fogadni, megtagadni, 

vonakodni : ejtegetni ; to — 
accepting of an off er, aján- 
latét cl nem fogadni; I — 
doing it, azt én meg nem 
teszem; — , o. n. hajlani; 
elhajlani; eltérni ; hanyat- 
lani ; fogyni ; — , s. ha- 
nyatlás ; fogyta. 

Declivitous, Dech'vous, adj. 
lejtős, menete*. 

Declivity (dekliv'iti), *. bj- 
tösséy. 

Decoct (dikakf), v. a. főzni, 
kifőzni, megérné szteni. 

Deeoc'tion, s. főzet. 

Decollate (dikallét), r. a. le- 
nyakazni. 

Decompose (dikampoz'), v. 
a. felbontani, oldani ; szét- 
bontani. 

Decomposi'tion, s. felbontás, 
felbomlás ; elmáUás. 

Decompound(dikampáund') , 
v. a. szétbontani; kétsze- 
resen szerkeszteni; adj. két- 
szeresen összetett, kétszere- 
sen szerkesztett. 

Decorate (dek'oret), v. a. di- 
szítni, feldíszíteni. 

Decora'tion, s. díszítés, dísz, 
i ép. > ékítmény. 

Decora'tor, s. díszítő, színfal- 
festő. 

Deco'rous (diko'rász), adj. 
illedelmes, tisztes. 

Decorticate (dikar 'tikét), v. 
ei.lehámozás, lehéjazós. 

Deco'rum (—'rám), s. illede- 
lem, tisztessé y. 

Decoy (dikai'l, v. a. csalogat- 
ni : tőrbe ejteni; áltatni, 
ámítni ; csáhítni ; s. csalo- 
gatás; csalétek ; cselkészü- 
lék ; — bird, s. csalmadár. 

Decrease (dikrísz'), s. kérés- 
iedé*, fogyatkozás, fogyás; 
v. n. kevesbedni, fogyni. 

Decree (dikrí'), s. határozat', 
rendelet, végzés ; ,v. a. and 
n. határozni, rendelni, meg- 
rendelni, végezni. 



Decrep'it, adj. elaggott, vén; 
—ness, ■-■• elaggottság. 

Decrescent (dikresz'szent) Y 
adj. fogyatkozó. 

Decretal (dikrí'tél), adj. ren- 
deleti. 

Decrial (dikrei'él), .<•-. kihíre- 
sítés, rosz hírbe keverés^ 
becsmérlés, 

Decri'er, s. kihíresítü. 

Decrustation (dikrászté'sán), 
.»•. hóm! '■■. 

Decry (dikrei'), v. a. kihíre- 
síteni, rosz hírbe hozni. 

Decumbent (dikáni'b nt),n<ij- 
fekvő; kúszó; fekvő beteg. 

Decuple (dikju'pl), adj. tíz- 
szeres. 

Decursion (dikár'sán), s. le- 
folyás. _ u 

Decussation (dikászsze'sán), 
s. átmetszés; át metszési 
pont. 

Dedicate (ded'iket),r.fl. aján- 
lani, szentelni. 

Dedication, .-•. ajánlás, szen- 
telés : ajánló irat. 

Ded'icator, s. ajánló; —7, 
adj. ajánlati. 

Deduce (didjuz'), v. a. szár- 
maztatni ; következtetni. 

Deduc'ible. adj. származtat- 
ható, következtethető. 

Deduct(didákt'), v. a.lehétzni, 
levonni : leszámolni. 

Deduction (— dák'sán), s. le- 
vonás, leszámolás ; lerovat r 
leengedés ; következtetés ,- - 
származtatás. 

Deduct'ive, adj. lehozó, szár- 
maztató; következtető. 

Deed (didi, s. tett; cseleke- 
det: valóság; okmány, ok- 
irat ; alkulevél. 

Deem (dim), v. a. andn.irr. 
(deemed, dempt), vélni, 
vélekedni, gondolni, ugg 
tartani ; I don't —it neces- 
sary, én azt nem tartom 
szükségesnek; — , s. véle- 
mény, vélekedés, gondolat. 

Deep (dip), adj. mély; —blue, 
.?. and adj. sötétkék ; — se- 
cret, s.uagy titok;— mourn- 
ing , mély gyász ; — , s. 
mélység; tenger; — ut 
night, késő v. setét éjszakáz 



Deer 

— ly, adv. mélyen ; — ness, 
s. mélység; eszesség; ra- 
vaszság. 

Deer (dír), 8. őz, özgím; red—, 
S. szarvas; fallow — , s. 
dámgím. 

Deface (difész'), v. a. elékte- 
lenítni, alakjából kivenni; 
— ment, s. elcsufttás ; pusz- 
títás. 

Defalcate (difél'ket), v. a. 
megrövidít ni; levonni;(átv. 
ért. ) elsikkasztani. 

Defalcation, g. megrövidítés ; 
levonás; (átv. ért.) elsik- 
kasztás. 

Defamation (difémé'sán), s. 
becsmérlés, ócsárlás, rágal- 
mazás. 

Defam'atory, adj. becsület- 
sértő, rágalmazó. 

Defame (difenf), v. a. kűií- 
resUeni, rágalmazni. 

Defa'mer, s. rágalmazó. 

Default (difaaf), s. hiba, vét- 
ség; elmulasztás; hiány; 
törvényszék előtt meg nem 
jelené.-: ,• v. a. elmulasztani; 
v. n. véteni ; — er, s. szó- 
szerző ; kötelemmulasztó ; 
elmaradó : elsikkasztó. 

Defeasance (difí'szénsz), s. 
megsemmisítés , eltörlés; 
egyezség megsz ü ntetése. 

Defeat (difit'), s. megv> rette- 
tés : elvesztés, meggyőzetés; 
semmivététel : v. a. legyőz- 
ni; megszalasztani ; kiját- 
szom, meghiúsítani, sem- 
mivé tenni. 

Defeature (difit sár), g. elcsu- 
fitás. _ , 

Defecation difike'sán), s.meg- 
tisztáZás. 

Defect (difekt'), s. hiány: 
hiba; betegség; v. n. hxá- 
nyozni. 

Defection, .-•. hiányosság, hi- 
básság ; elpártolás, elsza- 
kadás. 

Defec'tive, adj. hiányos, nem 
teljes} —ness, g. hiányos- 
ság. 
c'tnons, adj. hiányos, hi- 

: — ity, s. hiányosság. 

Defence, v. Deleli-e. 

I h tend (difend'), v. ". véde- 
ni; oltalmazni : tiltani. 



Defendant 

Defen'dant, adj. and. s. védő, 
alperes, bevádolt. 

Defen'der, g. védő ; ügyvéd. 

Defen'sative, g. védelem ; ol- 
talom ; (seb.) kötés; ta- 
pasz. 

Defense', s. vedel mezes, vé- 
delem, oltalom: tilalom; 
— less, adj. védetlen. 

Defen'sible, adj. védhető. 

Defen'sive, adj. védelmező; 
S. védés, védelmelés ; vé- 
delmi állapot. 

Defer (defer'), v. a. halasz- 
tani, elhalasztani; tiszte- 
letből engedni, beleegyezni; 
— not till to-morrow what 
may be done to-day, a m it 
ma véghez vihetsz, ne ha- 
laszd holnapra ; —ment, s. 
elhalasztás. 

Deference , g. tiszteletadás, 
tiszteletből való engedés. 

Deferent, adj. vezető ; s. hév- 
vezető. 

Defiance (difei'énsz), g. kihí- 
vás, daez ; to bid — , to 
set at — , daczolni. 

Deficience ( difi'sensz ) , g, 
7f lányosság , elégtelenség ; 
tökéletlenség. 

Defi'ciency, v. Deficience. 

Defi'cient, adj. hiányos, elég- 
telen, tökéletlen. 

Defier (difei'er), s. daczoló, 
kihivő. 

Defi'le (difeil'), g. szoros ót, 
szorulat; v. n. elléptetni: 
v. a. elmocskolni; —ment, 
s.fekzés ; mocskosság; ( átv. 
ért. i megszeplösités. 

Defin'able, adj. meghatároz- 
ható. 

Define (defein'), v. a. and n. 
meghatórolni, értelmezni ; 
határozni • vmi felett ). 

Definite (def'finit), adj. ha- 
tározott , meghatározott ; 
megállapított ; — ness , S. 

meghatározottság. 

Defini'tion, s. értelmezés, ma- 
gyarázat , értelemhatáro- 
íás : elhatárzás. 

Definitive, adj. elhatárzó, 
határozott ; — ly ', adv. ha- 
tározottan ; bizonyosan ; 
— ne— , határozottság, 
bizonyosság. 

89 



Degrade 

Deflagration(deflégre'sán), s. 
kiégetés. 

Deflect (diflekf), v. n. elhaj- 
tani , eltérni ; v. a. elté- 
rít ni. 

Deflec'tion, Deflex'ion, s. el- 
térés. 

Defloration (deflore'san), s. 

elvirágzás ; megszeplösités. 

Deflour (difláur'), v. a. virá- 
gát leszedni; szüzességtől 
megfosztani. 

Deflux (difláksz'), g. lefolyás; 
— ion, g. lefolyás ; nátha. 

Deform (difaarm'), 17. a. alak- 
jáhól kivenni, elcsúfít ni ; 
adj. elcsúfított. 

Defor'med , adj. eltorzított, 
elcsúfított ; —ness , De- 
form'ity, »•. idomtalanság, 
rútság. 

Defraud (difraad), 17. a. rá- 
szedni, megcsalni; — er, s. 
csaló. 

Defraudation, g. megcsalás, 
megkárosítás. 

Defray (difire 7 ), v. a. a költ- 
séget vinni; maga költsé- 
gén tartani, fizetni (vM- 
ért ): I will — the expenses, 
</ költséget én viszem; to 
— some one, vkiért fizetni, 
vkit kitartani ; —ment, s. 
költségviselés, kitartás. 

Deft (deft), adj. takaros, csi- 
nos ; fürge ; ügyes ; —ness, 
x. ügyesség ; csinosság. 

Defunct (difangkt), adj, and 
s. elhunyt, meghalt. 

Defy (difei'j , v. a. kihívni, 
daczolni : megvetni ; he 
defies him, fittyet hány az 
orra alá. 

Degeneracy (didsen'ereszi), 
s. elfogultság; ezudarság. 

Degen'erate, v. n. elfajulni; 

adj. elfajult. 

Degenera'tion, g, elfajzás. 
Degen'erous, adj. elfajult, 

gonosz. 
Degradation (digréde'san), s. 

hivatalból ) kitétel ; | ka- 
tonai ) letisztezés : lelépte- 
tés , hjebbítés ; leálÖCSO- 
nyitás ; szín OVOt. 

Degrade (digrécl'), v. a. lelép- 
tetni, lejebbUni, U tisztezni, 



Degrading 

lealacsonyítani ; to — one's 
self, ma^áí lealacsonyítani, 

elvetemedni. 
Degra'ding , adj. lealázó; 

— ly, <idr. lealásólag. 
Degree (digrí'), s.fok; rang, 

rend: a man of high — , 
előkelő ember ; by decrees, 
fokonként ; lassanként , 
aprónként, halkkal ; in a 
high — , mi/;/// mértékben : 
— of longitude or of lati- 
tude, hosszúság vagy szé- 
lt **<'n foka. 

Dehort (dihaarf), v. a. óvni, 
elinteni, leverni (vkit vilii- 
ről i. 

Deification (di-i-fl-ke'sán), s. 
istenítés. 

Deify (— fei), v. a. istenitni. 

Deign (den) , v. n. méltóz- 
tatni ; v. a. méltatni. 

Deism(di-izm), s. ész-istenlet. 

Deity (di-'iti), s. istenség. 

Deject (didsekf), v. a. leverni, 
szomorítni ; adj. levert, szo- 
morú. 

Dejec'ted , adj. levei't , szo- 
morú ; — ness, s. levertség, 
szomorúság, csüggedtség. 

Dejec'tion, s. csüggedtség ; 
gyarlóság ; has-ürűlés. 

Delate (dilét'), v. a. feladni, 
beárulni, bevádolni. 

Dela'tion, s. feladás, beárvr 
lás. 

Dela'tor, s. feladó, áruló, be- 
vádló. 

Delay (dili') , s. halogatás] 
halasztás; haladék; with- 
out — , haladéktalanul ; 
— , v. a. halasztani; halo- 
gatni ; — er, s. halogató, 
késedelmezÖ. 

Deleble (del'ebl), adj. eltö- 
rölhető. 

Delectable (dilekt'ébl), adj. 
kellemes, gyönyörködtető . 

Delecta'tion(— té'sán), s. gyö- 
nyörködés ; gyönyörködte- 
tés. 

Delegate (del'iget), v. a. meg- 
bízni, átruhá zni , követségbe 
küldeni : s. megbízott; biz- 
tos; küldött; követül kül- 
dött ; szernél y viselő. 

Delega'tion, s. megbízás ; kül- 
döttség ; birórendelés. 



Deleterious 

Deleterious(delití'riász) , adj. 
halálos, halálhozó; ártal- 
ma*. 

Del'etery, v. Deleterious. 

Dele'tion, s. elterülés ; kiír- 
ta*. 

Deliba'tion, 8. ízlelés. 

Deliberate (delib'eret), v. n. 
(on) tanakodni, tanácskoz- 
ni ; v. a. meggondolni, meg- 
fontolni : —, adj. eltökélt, 
mer/gondolt ; — Ív, adv. 
eltökélten , meggondolva ; 
szánt szándékkal ; —ness, 
s. meggondoltság : szándé- 
kosság. 

Deliberative, adj. tanakodó. 

Delicacy (del'ikészi), s. gyen- 
gédség, érzékenység ; gyen- 
geség, finomság; kényes- 
ség; delicacies, s. pl. nya- 
lánkszerek. 

Del'icate, adj. finom, gyenge; 
érzékeny ; gyengéd ; csik- 
landós ; kényes; ízletes, 
nyalánk. 

Del'ices, s. pl. gyönyör, kéj. 

Delicious (deli'sász) , adj. 
gyönyörű ; felette kellemes; 
kéjdús ; felettej óízű;—ness, 
s. gyönyörűség. 

Delight (dileif) , s. öröm, 
gyönyörködés ; to take — 
in a thing, vmiben örömet 
találni ; — , v. n. gyönyör- 
ködni ; to — in a thing, 
vmiben gyönyörködni; —, 
v. a. gyönyörködtetni. 

Delight'ful, adj. gyönyörtel- 
jes, gyönyörű. 

Delineament (düin'iément), 
8. rajz, vázlat, ábrázolat. 

Delin'eate (— i-et), v. a. vá- 
zolni, leírni. 

Delinea'tion, s. vázlat, rajz, 
leirá<. 

Delinquency (diling'kwen- 
szi), s. vétkesség, bűnösség. 

Delm'quent, s. bünhöncz. 

Del'iquate, v. n. szétfolyni, 
elolvadni; v. a. elolvasz- 
tani. 

Delirarnent (düir'ément), s. 
eszelőssé g. 

Delir'ate, v. n. eszelősködni, 
félre beszélni, eszén kivül 
lenni. 

Delira'tion, s. eszelősködés. 

90 



Demand 

Delirious (— iász), adj. félre- 
beszélő. 

Delir'ium (—iám), s. félrebe- 
széd, hagy máz. 

Deliver (diliv'er), v. a. meg- 
szabadít ni , megment' ni . 
szolgáltatni, átadni, kéz- 
besíteni ; előadni; — us 
from evil, szabadíts meg 
minket a gonosztól ; I de- 
livered the letter to him, 
én a b '■■•let nekiadtam át: 
to — in trust, vki gondvi- 
selése alá adni, rábízni 
vkire vmit ; to — r woman, 
szültetni; to — a speech, 
beszédet tartani; to — up 
feladni, kiadni, átadni. 

Deliv'erance , s. megszaba- 
dítás; átadás : kiszolgálta- 
tás ; kiadás; szültetés. 

Deliv'erer, s. megszabadító, 
megmentő. 

Deliv'ery, s. megszabadító*, 
megmentés : átadás, átszől- 
gáltatás ; kiadás ; előadd* ,• 
szültetés. 

Delude (diljud'), v. a. meg- 
csalni; áltatni, ámitni ; 
— r, s. ámító, csaló. 

Deluge (del'júds), 8. özön, 
áradás, árvíz. 

Delusion (deljú'sán), s. csa- 
lás, csalódás; érzékbei i csa- 
lódás ; ábrány ; altatás. 

Delu'sive , Delu'sory , adj. 
csalékony, csalóka ; áltató. 

Delve (delv), s. verem: v. a. 
ásni ; firtatni vkit. 

Demagogical(dimégads'ikél), 
adj. népizgató; népizga- 
tási. 

Dem'agogue (dem'égag), 8. 
népbarát, népvezér, népiz- 
gató. 

Demain (dinien), s. örökbir- 
tok ; the king's — , s. ko- 
ronajószág. 

Demand (dimánd') , v. a. 
kérni, kivonni, kön telni; 
kérdezni; to — satisfaction, 
elégtételt követelni, — , s. 
követelés, kívánás, kivo- 
nat ; kérdés; tudakozás; 
(törv.) kereset; this ar- 
ticle is much in — , 
áruezikk igen keresett - 
—ant, s. követelő, pana- 



Demarcation 

szos ; — ment, s. követelés, 
kereset. _ , 

Demarcation (dimárke'sán), 
s. határ jegy, határvonal. 

Demean (dimín), v. a. meg- 
alázni ; to — one's self, 
magát viselni, magát tar- 
tani ; magát megalázni ; 
— , .5. magaviselet. 

Demeanor, s. magaviselet. 

Demency (di'menszi), s. ész- 
téi? n 

Demen'tate (— tet), v. a. eszét 
elvenni vkinek ; vki elmé- 
jét liáborítani. 

Demerit (dimer'it), s. vétség. 

Demesne. — v. Demain. 

Demi (dem'i), adj. fél; —god, 
8. félisten ; — lune, s. fél- 
hold i hadép. ) ; — wolf, s. 
korcs (farkas és kntga 
után). 

Demise (dimeiz'), s. kimú- 
lás, meghalás ; a királyi 
szék megürülése ; átruhá- 
17. a. átruházni . 

Demiss (dimisz'), adj. alá- 
zatos. 

Demis'sion, s. lealázás ; el- 
bocsátás. 

Demis'sive, adj. v. Demiss. 

Demit (dimif), v. a. leejteni, 
siilyeszteni; (átv.ért. , meg- 
alázni. 

Democracy (dimak'ré - 
népuralkodás. 

Dem'ocrat, t. népkormány ba- 
rátja. 

Denioerat'ic, Democrat 'ical, 
adj. népuralmi, népurál- 
kodási. 

Demolish (dimal'is), v. a. le- 
rontani, ledönteni, elhor- 
dani (épületet) ; — ment, 
t. rombolás, [,n-< titás. 

Demolition, s. — v. Denio- 
iishment. 

Demon (dí'man), «. szellem- 
lény, /naná : agatho — , í. 
jó széflem; kako — , t. rósz 
ttem. 

Demo'niac, Demoni'acul, '/<(/'. 
ör dögös. 

Demonstrable (diman'Bztrébl), 
adj. bebizonyítható. 

a'strate i sztret), v. a. 
bebizonyítani, megmutatni. 

Demon>tra'tion , t. bebizo- 



Demonstrative 

nyitás, megmutatás, okmu- 
tatás. 

Demon'strative, adj. bebizo- 
nyító, meggyőző. 

Demoralisation (— lize'san), 
s. erkölcstelenné s, erkölcs- 
telenedés. 

Demoralize (dimar'éleiz), v. 
a. erkőlcstelemtni. 

Demulcent (dimál'szent), a dj. 
lágyító; s. lágyító gyógy- 
szer. 

Demur (dimár'l, s. kétke- 
dés, habozás, akadékosko- 
dó.-: ; szünetelés; v. a. két- 
ségbe vonni; v. n. kifogást 
tenni, akadékoskodni; to 
— at, megütközni vmiben, 
kételkedni vmin; (t'órv.) 
ellenvetést tenni. 

Demure (dimjur'), adj. ko- 
moly, illedelmes, szépvise- 
letü. 

Den (denn), s. barlang : bú- 
vóhely ; v. n. barlangban 
tartózkodni. 

Deniable (dinei'ébl), adj. ta- 
gadható. 

Deni'al, ■■•■. tagadás. 

Deni'er, s. tagadó. 

Denization (dennize'sán), s. 
honosítás. 

Denizen (den'izn), s. polgár, 
honosított; v. a. honosítani, 
polgárjogot adni. 

Denominate (dinam'im : t), v. 
a. nevezni ; kinevezni. 

Denomination , s. elneve- 

Denom'inator, s. nevező < tört- 
számokban). 

Denotation (dinote'sán), s. 
megjeleb' a. 

Denote (dinof), v. a. meg- 
jelelni. 

Denounce (dináun^z'), v. a. 
feladni, beárulni ^bevádolni 
vkit ; bejelenteni : —ment, 
x. feladás, beárulás : beje- 
lentés : i ne , üzenet, 

Denounc'er, s. feladó, bevád- 

ló ; f undér. 
Dense (densz), adj. sűrű; 
-ne", 8. sűrűség. 
ty, s. sűrűség. 
Dent (dent), ». rovaték ; v. a. 
rovátkolni, hornyolni ; ki- 
csipkézni, kifogazni. 
!ll 



Depe nd 

Den'tal, adj. fog . . . ; s. fog- 
betű : tengerifog. 

Den'tate, Den'tated, adj. ki- 
fogazott, kicsipkézett. 

Denticulate (den-tik'ju-lét), 
Denticulated(— le-ted),'í'/j. 
kifogazott. 

Denticula'tion, 8. kifógazás. 

Dentifrice (den'tifrisz), 
szer, fogpor. 

Den'tist, s.fogorvt 

Den'tition, s.fogzás. 

Denndate (dinju'dét), v. a. 
mezteleníteni; to — of, meg- 
fosztani -tói, -tói. 

Demmciate (dinan'si-et), v. 
a. feladni 'a vétkest/, be- 
árulni, bevádolni. 

Denuncia'tion, s. feladás, be- 
vádolás. 

Denuncia'tor, s. feladó, be- 
áruló. 

Deny (dinéi'), v. a. tagadni ; 
megtagadni < vkitől vamit ); 
I don't — that, én azt nem 
tagadom ; do not — me 
that favour, tegye meg ne- 
kem e szívességet. 

Deoxydate (diak'szidet), v. 

■i i'ietli/tel, llitni. 

Depaint (dipéntf), v. a. le- 
inti, lefesteni. 

Depart (dipárf), v. n. elmen- 
ni, elutazni ; elválni ; he 
departed but yesterday 
from London, csak teg- 
nap utazott el Londonból; 
he departed for France, 
Francziaországba utazott ; 
to — from one's religion, 
hitét elhagyni : — , V. a. to 
—this liie, az életből elkbl- 
t'ózni, kimúlni, meghalni; 
— , 8. elutazás. 

Department, s. osztály, sza- 
kasz, ágazat, üzletág; szak; 

kerület. 

Departure i -tsar), 8. eluta- 
zás. 

Depauperate (dipaa'peret),t>. 
a. elszegényíteni. 

Depend (dipend'), v. n.függ- 
that does not — ■ 
n: in in oil rajtam ; yon 
may — upon it, biztos le- 
het abban ; hr has nothing 
to — upon, nincs miből él- 
-. he is not to bi 



Dependence 

pended on, benne nem biz-, 
hatni; to — upon some 
one's word, hiteit adni oki 
szavának. 

Depen'denoe, s. függés; füg- 
gőség : bizakodás. 

Depen'dent, adj. függő ; le- 
függő; s. alattvaló; hű- 
bérnbk. 

Depen'dency , s. függőség ; 
függés : bizakodás; függe- 
tegség. 

Depict (dipikf), V. a. lefes- 
teni, leírni. 

Deple'tion, s. ürítés; érvá- 
gás. 

Deplorable (diplo'rébl), adj. 
sajnálatra méltó; nyomo- 
rúságos. 

Deplora'tion, s. megsiratás. 

Deplore', v. a. siratni, fáj- 
lalni, sajnálni. 

Deploy (diplai'l, v. a. kifej- 
teni, kiterjeszteni, kibon- 
tani. 

Deponent (dipo'nent),s. tanú. 

Depopulate (dipap'julét, v. 
a. néptelenítni. 

Depopulation, s. néptelení- 
tés, néppusztítás. 

Deport (diport'), v. a.fegy- 
telepre szállítani, számki- 
vetésbe vinni; to — one's 
self, magát tartani, magát 
viselni. 

Deporta'tiou, s. számüzésbe- 
szállítás. 

Deposal (dipo'zél), s. letétel 
< hivatalból). 

Depose', v. a. letenni, lerak- 
ni; megfosztani (méltóság- 
tól), elmozdítni (hivatal- 
tól) : biró előtt vallani. 

Depos'it, s. letétemén y ; vkvre 
bizott jószág ; v. a. letéte- 
mé ngezni ; letenni. 

Depositary, s. letét-ör; kincs- 
tárnok ; letéteményes. 

Deposi'tion, s. letétel 'hiva- 
talból/ ; tanúvallomás. 

Depos'itor, s. letéteményező ; 
— y, s. letéttár. 

Depot (dipo'), s. rakhely, rak- 
tár. 

Depravation (depréve'ean),x. 
megromlás ; romlottság; el- 
ajnltság. 

Deprave (dipréV), v. a. el- 



Depravity 

rontani , erkölcstelenítni , 
gonoszítni. 
Depravity (— prév'iti),s. rom- 
lottság, gonoszság. 

Deprecate ( dep'riket ) , v. 
a. megkövetni, bocsánatot 
kérni. 

Depreca'tion, .-;. megkövetés, 
bocsánatkérés. 

Depreciate (dipri'si-ét), v. a. 
leszállítani értékét, becs- 
mérlem, fitymálni, ócsá- 
rolni. 

Depreciation, s. értékcsök- 
kentés ; becsmérlés. 

Depredate ( dep'ridét ) , v. 
a. zsákmányolni, rabolni, 
pusztítni. 

Depreda'tion, s. zsákmányo- 
lás, rablás ; elmálládás. 

Dep'redator, s. zsákmányoló. 

Deprebend' (deppribend'), v. 
a. elfogni, rajtakapni; ki- 
találni ; felfogni. 

Depreben'sible, adj. elfog- 
ható ; felfogható. 

Depreben'sion, s. elfogás, el- 
fogatás. 

Depress (dipreszsz'), v. a. le- 
nyomni ; to — one's voice, 
halkítani hangját; to — 
tbe mind, leverni, csüg- 
geszteni, szomorítni. 

Depression, s. lenyomás,nyo- 
niás; leszorítás. 

Deprivation (depprive'sán) , 
8. megfosztás ; hivatalvesz- 
tés ; vesztési' g. 

Deprive (dipreiv'), v. a. meg- 
fosztani ; to — oTie of a 
tbing, vkit vmitöl megfosz- 
tani; —ment, s. megfosz- 
tás; veszteség. 

Deptb (deptb), s. mélység; 
tátv. ért.) mélyelműség; 
— of a letter, betű fok ; in 
tbe — of winter, tél kö- 
zelién. 

Depucelate (dipju'szüét), v. 
a. szüzességtől megfosztani. 

Depulsion (dipál'sán), s. el- 
űzés. 

Depurate (dep'jurét), v. a. 
tisztítni , tisztelni; meg- 
szűrni, 'tálas. 

Depura'tion, .5. tisztítás, tisz- 

Deputation (depjuté'sán), s. 
küldöttség ; bizottság. 

92 



Descant 

Depute', V. a. kiküldeni, fel- 
hatalmazni, követül ren- 
delni, hi-.ni 1 vkire vmit ). 

Dep'uty, 8. helytartó, helyet- 
tes , képviselő; ügyvivő; 
Lord — , s. alkirály, kirá- 
lyi helytartó ; —manager, 
s. aligazgató; — governour, 
g. alhely tartó. 

Derange (dirends'), v.d. ren- 
detlenségbe hozni, szertele- 
nítni, megzavarni; —ment, 
s. szertelenség, rendetlen- 
ség, :avari állapot. 

Deray (dire'), s. za ; , zsivaj. 

Derelict (der'üikt), adj. elha- 
gyatott : s. uratlan tárgy. 

Derelie'tion, s. elhagyás; el- 
hagyatottság. 

Deride (direid'), v. a. kine- 
vetni, kigúnyolni. 

Derision (deris'án), s. ki ne- 
vetés, kigúnyólás, gúny. 

Deri'sive, adj. gúnyoló. 

Derivate (der'ivét), v. a. szár- 
maztatni, eredeztetni. 

Derivation, s. származtatás. 

Deriv'ative (— étiv), s. szár- 
mazék, származékszó; adj. 
származtatott, származta- 
tó ; elhárító. 

Derive fdireiv'), v. a. szár- 
mn.'atni, eredeztetni, le- 
hozni, kihozni : to — much 
amusement from a tbing, 
vmiben gyönyörködni; I 
derived comfort from tbat 
circumstance, azon körül- 
mény nekem vigasztalását 
szolgált ; — , v. n. származ- 
ni, eredezni. 

Dern (dern), adj. magányos T 
rideg ; szomorú; vad. 

Derogate (der'ogöt), v. a. 
csökkenteni ; kisebbítni , 
becstelenítni ; v. n. to — 
from one's self, lealacso- 
nyodn i ; to — from a man's 
honour, vkinek becsületé- 
ben gázolni, vkinek becsü- 
letét rontani. 

Deroga'tion, s. csökkentés; 
kisebbítés, becsmérlés. 

Derog'ative, Derog'at.jiy/ff?/. 
csökkentő; kisebbítő; hát- 
rányos, megbecstelenítő. 

Descant (desz'ként), s. ének- 
változat ; értekezés. 



Descant 

Descant', v. n. rezgélyezni, 
trillázni. 

Descend (diszend'h v. n. le- 
szállani, lehágni, lelépni, 
lemenni; leereszkedni; to 
— from, származni -tői, 
-till : -ból, -bői : to — to, 
rászállani, maradni (vkire 

(;■■::] Hl TíS> lil I . fcC — Oil, 

rátámadni: to — into one's 
self, magába térni, magába 
szállani. 

Descendant, •<. ivadék ; le- 
menü ágbeli. 

Descend'eiit. adj. leszálló, le- 
menő ; származó. 

Descen'sion, •■-'. leszállás, le- 
jövés, lemenés; származás; 
alábbszállás ; lealacsonyo- 
dás. 

Descent', 8. lemenet : szárma- 
zót ; lejtő : örök-átszármaz- 
tatás : partraszállás; iva- 
dék, utókor. 

Describe (diszkreib'), r. a. 
leinti, elbeszélni. 

Descrier (diszkrei'er), 8. ki- 
találó, feltaláló, felfedező. 

Description (diszkrip'sán), s. 
leírás. 

Descry (diszkrei'), v.a. kita- 
lálni, kitanulni, kitudni; 
feltalálni, felfedezni. 

Desecrate (desz'ikri t), v. a. 
megszentségtelenítni. 

Desecra'tion, s. megszentség- 
telenítse. 

Desert (dez'ert), s. puszta, 
pusztaság; adj. elhagya- 
tott, puszta; r.n. elhagyni; 
megszökni. 

Desert', 8. ér demléttség, ju- 
talom , büntetés ; he got 
his deserts, elvt tte a: ér- 
demlett jutalmai v. bün- 
tetését. 

Desert Vr, 8. szökevény; kö- 
telességmul 

Deser'timi, s. szökés : elpárto- 
lás, elszakadás. 

Desert'less, adj. érdemletlen, 
nem érdemlett. 

Deserve (dizerV), v. a. meg- 
érdemleni ; to — well of 
one's country, magát a hon 
iránt érdemesíteni : I did 
not -thai of thee, azt nem 
érdemlettem tőled; to l" 1 



Deservedly 

deserving of reward, juta- 
lomra méltónak lenni. 

Deservedly, adv. érdemleg. 

Desiccation (deszikke'sán),s. 
kiszárítás, kiszáradás. 

Desic'cative (— kétiv) , adj. 
kiszárító ; száritószer. 

Design (diszszein'), s. szán- 
dék, czél; terv; tervrajz; 
mintarajz ; vázlat ; to have 
a — on a thing, szándék- 
kal lenni vmire ; with a — 
to ... , oly ezélból hogy 
through — , szándékosan, 
készakarva; — , v. a. szán- 
ni (-nak, -nek) ; rendelni, 
szánni ( -ra, -re) ; tervezni; 
szándékolni. 

Designate (desz'ignét), v. a. 
kijelelni, kitűzni, kinevez- 
ni; adj. kijelelt; kineve- 
zett. 

Designation, s. kijelelés, ki- 
nevezés : meiiállapítás. 

Designedly, adv. szántszán- 
dékkal. ' 

Design'ing, adj. fondor, csel- 
szövő; to he — , sütni a 
makkot; — , s. rajzolás. 

Design'ment, s. terv ; elönt jz, 
vázlat. 

De'sinence, s. megszűnés, vég. 

Desirable (dezei'rébl), adj. 
kívánatos. 

Desire (dizeir'), v. a. kívánni, 
óhajtani, követelni: 8. kí- 
vánság, kívánat, óhajtás, 
vágy, köretelés ; what is 
your — ? mi a kívánsága '. 

Desirous (dizei'rász) , adj. 
kivonó, kíváncsi : sóvár, 
vágyó ; to be — of glory, 
dicsvágyónak lenni; I am 
—to know, szeretném tudni. 

Desist (disziszf), v. n. to — 
from, elálla.ii -tói, -tol; 
lemondani . 

Desk (deszk), s. tám, íróasz- 
tal; chorister's — , kotta- 
tám. 

Desolate (desz'olét), adj. si- 
vatag, puszta ; v. a. elpusz- 

títni.rhirj'trlrli'itni; -ncss, 

s.sivatagság, sivárság, pusz- 
taság. 

Des'olator, 8, pusztító. 

DeBo\a'tijon,8. pusztítás, pusz- 
tulás. 

93 



Dessert 

Despair (diszpéY), s. kétség- 
beesés ; to drive one to — , 
vkit kétségbe ejteni ; — v. 
>t. kétségbe esni. 

Despair'my;. s. kétségbt i 
adj. kétségbe esstt ; — ly, 
adv. kétségbeesve, kétség- 
beesetten. 

Despatch, v. Dispatch. 

Desperate (desz'perit), adj. 
kétségbeesett ; reményha- 
gyott ; reménytelen : bő- 
szült;— -ly, adv. kétségbe- 
esetten. 

Despera'tion, s. kétségbeesés. 

Despicable, v. Despisable. 

Despisable(diszpei'zébl),a<Z;. 
megvetendő, alávaló. 

Despise (diszpeiz'), v. a. meg- 
vetni, lenézni. 

Despis'edness, s. megvettetés. 

Despis'er, s. megvető. 

Despite (diszpeif), s. ellen- 
kez ■ indulat ; boszt'isáa • 
dacz ; (in) — of, daczára 
-nak, -nek ; — ful, adj. rosz- 
indulatú, boszúvágyó ; go- 
nosz : daczos. 

Despoil (diszpaiT), v. a. to 
— of, megfosztani -tói, tői; 
— er, s. dűli), rabló, zsák- 
mányoló. _ 

Despofiation(deszpoli-e'san), 
.?. megfosztás. 

Despond (diszpand'), v. n. 
elcsüggedni, elhagyni ma- 
gát. ■ 

Despond'ency, 8. csüggedés : 
elcsüggedtség. 

DespondV'iit, adj. csüggeteg, 
elcsüggedt. 

Desponsa'tion, .s-. eljegyzés. 

Despot (desz'pat), s. zsarnok. 

Despot'ic, Despot'ical, adj. 
zsarnoki. lag. 

Despot'ically, adv. kény-ári- 

Des'potism, s. zsarnokság; 
kényuralom. 

Despumate (desz'pjumet), v. 
a. lehabozni, haliját leszed- 
ni : letajtékozni : v. n. hab- 
zani : tajtékzani. 
I>, spuma'tion, 8. léhabozás, 

letajtékozás. 
Desquamation ( — kwémé'- 

s.ui i, x. lepikkekfi dzés. 
Dessert (dezzertŐ, 8. utó- 



Destinate 

Destinate (desz'tinét), v. a. 
szánni, rendelni t-ra, -re); 
adj. szánt, elrendelt. 

Destination, s. rendelteti'*; 
rendeltetési heh/ : hivatás. 

Des'tiue, v. a. szánni, ren- 
delni t-ra, -re); destined 
to suffer, szenvedni szüle- 
tett; I destined this for 
you, ezt önnek szántam. 

Destiny (desz'tini), s. végzet, 
sors. 

Destitute (desz'titjut), adj. 
megfosztott ; szűkölködő; 

— of comfort, vigasz nél- 
kül szűkölködő; — ness, s. 
szűkölködés. 

Destitution, 8. ügyefogyott- 
ság, inség. 

Destroy (disztrai'), v. a. rom- 
bolni, pusztítani ; kivesz- 
teni, kiirtani ; me (fúlni ; to 

— one's self, magát kivé- 
gezni a világból; — er, s. 
romboló ; öldöklő. 

Destruct "(disztrákt'), v. a. 
rombolni. 

Destructible , adj. rombol- 
ható; —ness, Destructibil'- 
ity, s. rombolhatóság. 

Destruction , s. rombolás, 
pusztítás, öldöklés, végrom- 
lás; (bibi.) kárhozat. 

Destructive, adj. romboló, 
pusztító; ártalmas, vész- 
hozó. 

Desultor (desz'áltár), s. ugró; 
szertes; — y, adj. szeleburdi, 
nyugtalan, tévelygő; áll- 
hatatlan; futólagos, felü- 
letes ; szertejáró ; összefüg- 
getlen. 

Detach (ditéts'), v. a. elol- 
dani, elkülönít ni ; sereg- 
osztályt kiküldeni; — ment, 
s. sereg-osztály , kiküldött 
csapat. 

Detail (ditéT), .s. részlet, apró- 
zat ; körülményes elbeszé- 
lés; v. a. körülményesen 
elbeszélni, részletesen elő- 
adni. 

Detain (diten'), v. a. vissza- 
tartani ; marasztani ( utast 
stb.); ki nem adni ; letar- 
tóztatni; fogva tartani; 
—ment, s. visszatartás ; le- 
tartóztatás. 



Detect 

Detect (ditekf), v. a. felfe- 
dezni ; kikémlelni. 

Detec'tion, .-.■. felfedezés, ki- 
találás, kikémlés. 

Detec'tive, s, titkos rendőr, 
kém. 

Deten'tion , s. visszatartás, 
visszatartóztat ás; letartóz- 
tatás. 

Deter (diterr'), v. a. elretten- 
teni, elijeszteni ; —ment, 
s. elrettentés. 

Deterge (diterds'), v. a. tisz- 
títani. 

Deteriorate (diter'ioret), v. a. 
elrontani, roszabbítni. 

Deterioration, s. roszabbítás, 
roszabbulás. 

Determinable (diter'minébl), 
adj. elhatározható, megha- 
tározható, határ zatos. 

Deter'minate (— rumét), v.a. 
határozni, elhatározni ; vé- 
get vetni vminek ; adj. ha- 
tárzott, elhatárzott, eltö- 
kélt, elszánt ; elintézett ; 
— ly, adv. határozottan. 

Determina'tion, s. meghatá- 
rozás, elhatározás, önelha- 
tározás; elszántság;! bölcs. ) 
szükségesség. 

Deter'minative(— nétiv), adj. 
elhatározó , döntő ; hatá- 
rozó. 

Determine (diter'min), v. a. 
határozni , meghatározni, 
elintézni ; vénet vetni vmi- 
nek ; to — to, rábírni ; — , 
v. n. eltökélni, feltenni 
magában, végződni, to — 
upon, határozni vmi felett. 

Deter'mined, part. and adj. 
elszánt, eltökélt, elhatáro- 
zott ; elintézett. 

Deterra'tion, s. kiásás. 

Detest (diteszf) , v. a. utál- 
ni ; —able, adj. utálatos; 
— a'tion, s. utalás, utálat. 

Dethrone (dithron') , v. a. 
tróntól megfosztani ; — 
ment, s. letétel (trónból). 

Dethro'nize, v. to Dethrone. 

Detort (ditaarf), v. a. elcsa- 
varni (p. a beszéd értel- 
mét ). 

Detour (ditur'), g. keriílö'út); 
fenékkerítés, tárgykerülge- 
tés. 

94 



Devise 

Detract (ditrékf), v. a. le- 

vonni; megszidni, ócsárolni, 
rágalmazni; — er, s. rágal- 
mazó. 

Detraction, s. rágalmazás. 

Det'riment, s. kár, kárvallás; 
ártalom; — al, adj. káros, 
kártékony, ártalmas. 

Detruncate (ditrángtet), v. 
a. megnyesni. 

Deuce (diusz') , s. kétszem 
(kártyán); ördög, manó; 
what the — ! mi a tatár ! 
what the — is the matter 
with him? mi az ördög 
lelte > 

Devast (divészf), v. a. pusz- 
titni, elpusztitni; —a'tion, 
s. pusztítás. 

Develop (divel'ap), v. a. ki- 
bontani ; kifejteni; felfe- 
dezni; — ment, á. kibontás, 
kifejtés; kibomlás, kifej- 
lés ; fejlődés. 

Devest (diveszf), v. a. levet- 
keztetni; mer/fosztani ( vilii- 
től ). 

Devex (diveksz'), adj. behaj- 
lott. 

Deviate (di'vi-et), v. n. útról 
eltérni; eltérni: adj. el- 
térő. 

Devia'tion, s. eltérés, eltéve- 
dés. 

Device (diveisz'), s. kigondo- 
lás ; találmány ; találé- 
konyság ; fortély, csin : jel- 
vény , jelmondat ; full of 
— s, — ful, adj. találós, ta- 
lálékony, fortélyos. 

Dev'il (dev'vl), s. ördög ; the 
— a bit, legkevésbé sem, leg- 
kevesebbet sem, egy cseppet 
sem ; the — take Mm ! vi- 
gye az ördög ! a — in petti- 
coats, sátán egy asszony; 
the — was sick, the — a 
monk would be , the — 
was well, the — a monk 
was he, megbetegszik n: 
ördög, s csuklyába akar 
bújni, ha felgyógyul, csak 
kezdi a régi nótát fújni. 

Dev'ilish, adj. ördögi, fene. 

Devious (di'viász), adj. el- 
térő, tévedő ; nem oda tar- 
tozó. 
Devise (diveiz'), v. a. ki- 



Deviser 



Dialect 



Diffuse 



gondolni, kielmélni; ki- 
i doht: I if&rh szm h /- 
gyományozni > végrendele- 
tében megemlékezni i ki- 
ről ) ; v.n. elmélkedni, gon- 
dolkodni 1 1- mi a i ; s. ha- 
gyomány, végrendelet; égin, 
fogás. 

Devi'ser, g. kielmélő, felta- 
láló, megkezdő. 

Devi'sor, s. örökhagyó. 

Devoid (díváid'), adj. üres ; 
megfosztott ; — of shame, 
szemtelen; — of common 
sense, botor. 

Devoir (divaar'l, s. szolgálat, 
kötelesség, udvariasság. 

Devolution (devolju'sán), s. 
háramlás, haramiát. 

Devolve', v. n. háramlani. 

Devote (divot'), v. a. szen- 
telni; szánni; elátkozni; 
to — one's self to science, 
a tudományra adni magát ; 
to — one's time to some 
one, idejét szentelni vki- 
nek;—, adj. szentelt, fel- 
ajánlott ; átkozott. 

Devo'tedness, s. magaszente- 
lés (vmire), maga mega- 
dása ; hódolat. 

Devotee (—ti'), g. álszent. 

Devo'tion, g. maga megadá- 
sa : ájtatosság, imádkozás; 
— alist, s. szenteskedB. 

Devour (diváur'), v. a. falni, 
elnyelni ; — er, s.faló. 

Devout (diváuf), adj. ajta- 
ajtatosság. 

Dew (dju), g. harmat; — ; y, 
adj. harmatos, nedves. 

Dexter, adj. jobb !;•': felőli. 

Dexterity (dekszterfti) ', g. 
ügyesség. 

( — rász), adj. 
ügyes; — ness, s. ügyes- 
tég. 

Diabolic (dei-e-bal'ik), — al, 
adj. 'ördögi. 

Diabol'ically, adv. ördögileg, 
ördögi mádra. 

Diadem (dei-édem), s. koro- 
na ; fejdísz. 

Diagonal (dei-ég'anél), adj. 
nt; #. szögirányos vo- 
nal, rézsutvonal. 

Diai ( dei'él ) , 8. napára ; 
—plate, :■. számlap 'arám ,. 



Di'alect, .*. nyelvjárás, táj- 
szólás. 

Dialec'tics, s. pl. vitatkozás- 
tan, észszertan. 

Dial'ogize, v. a. beszéltetni. 

Di'alogue (dei'élag), *-. pár- 
beszéd, beszélgetés. 

Diamantine (dei-énién'tin), 
adj. gyémántos. 

Diameter, .-•. átmérő. 

Diamet'rical, adj. átmérői, 
átalzói; homlokegyenest el- 
lenkező; — ly, adv. átmé- 
rőileg ; merőben ellenkező- 
leg. 

Diamond (dei'émand), s. gyé- 
mánt ; tök ( kártyában i ; 
— s cut — s, gyémántot 
gyémánttal kell csiszolni ; 
kemény tát kemény ékkel 
kell hasítani. 

Diapason (dei-é-pé'zan), g. 
szabályszerű zendmagas- 
sáy ; hangvilla; hangkor, 
hangterj. 

Di'aper, g. virágos vászon. 

Diaphanic (dei-éfénn'Ik), «(/;'. 
átlátszó. 

Diaph'anous , v. Diaphanic. 

Diaphragm (dei'éfrém), s. re- 
keszizom, ágyékhártya. 

Diarrhea (dei-érri'é), s. has- 
menés. 

Di'ary (dei'éri), s. napló. 

Dibble (dib^d), s. iiltetöfa; 
v. a. vízbe ereszteni. 

Dice (deisz), g. koczka, kocz- 
kajáték ; v. n. koczkával 
játszani. 

Dickens, s. v. Deuce. 

Dictate (dik'tét), s. parancs; 
v. a. parancsolni; tollba 
mondani. 

Dicta'tor, s. paranesár, dik- 
tátor. 

Dictatorial, adj. parancsla- 
gos ; diktátori. 

Diction (dik'sán), s. szálas, 
beszédmád , kifejezésmód. 

Dictionary (dik'súuéri),s. szó- 
tan-. 

Didactic (didék'tik), adj. ok- 
tatólagos ; oktató. 

Didac'tical, adj. oktatói agos; 
— ly, adv. oktatólag. 

Didder (did'der), v. n. dide- 
regni. 

Diddle (did'dl), v. n. támo- 



lyogni, tántorogni; s. pá- 
linka. 
Die (dei'), v. n. halni, meg- 
halni : to — for love of a 
girl, halni, veszni egy Irány 
után ; to — of quinsy, to- 
roklobban meghalni; to 

— of laughter, habára ne- 
vetni mayát ; to — of a 
broken heart, bujában el- 
veszni; to — a Budden 
death , szörnyű, halállal 
halni ; to — away, össze- 
rogyni; elájulni; elhang- 
zani, elenyészni, elcsendül- 
ni. 

Die (dei'), v. a. festeni; to — 
green, zöldre festeni. 

Die (dei), s. festék, festőszer ; 
l;o, ■ : ka; the —is cast, el va n 
vetve a koczka. 

Dier (dei'er), s. festő. 

Diet (dei'et), *•. étrend, ét- 
mérsék; életrend; v. a. ét- 
kezni ; v. a. szűken élni. 

Di'etary, adj. étrendhez tar- 
tozó. 

Dietet'ic, — al ,adj. dietetikai, 
életrendi. 

Dn tet'ics, x. pl. éptan. 

Differ (differ), v. n. (from) 
különbözni < -tói, -tői i, nem 
hasonlítni (-hoz , ■) 
(with) máskép vélekedni, 
más véleményen lenni, nem 
osztozni vki véleményében; 
viszálkodni. 

Difference, g. különbség; vi- 
szálkodás : viszály ; — of 
opinion , véleménykülönb- 
ség. 

Different, adj. különböző, kü- 
lönb ; they are —from each 
other, különböznek egy- 
mástól ; — ly, adv. máské- 
pen, i :■'. nh; v. 1 .•/';;/;;;. i, 
Ira. 

Difficult (diffikalt), adj. ne- 
héz, bajos; -y, g. n 
ség, baj, akadály. 

Diffidence (dif fidensz) , g. 
b i i álmatlanság ; bi . almat- 
lankodás. 

Diffident, adj. bizalmatlan ; 
to be — "Í one's .-elf, nem 
bízni mayában. 

Diffuse (diffjusz'), adj. terje- 
delmes ; hosszadalmas. 



Diffusedness 

Diffti'sedness, s. terjedelmes- 
ül'- 

Diffu'sion (— ju'zsan), s. szét- 
timlés, szétterjedés; hosz- 
szadeűmasság. 

Dig (dig), v. n. and n. reg. 
and irr. (dug \lág] , dug), 
ásni, kiásni, felásni. 

Dig'erent (did'zserent), adj. 
emésztő ; s. emésztöszer. 

Digest (didzseszf) , v. a. 
emészteni ; megemészteni ; 
(átv. ért. i meggondolni ; el- 
tűrni ; — , v. n. genyedni. 

Digestible, adj. emészthető. 

Diges'tion, s. emésztés ; pul- 
iit ás. 

Digestive, adj. emésztöszer. 

Dig'ger, s. ásó( ember );go\d—, 
s. aranyász. 

Dig'ging, adj. drágalátos. 

Dig'gings, s.pl. aranyászat ; 
kerület ; szomszédság. 

Digitate (did'zsitét), adj. uj- 
jas. 

Digitated, v. Digitate. 

Dignify (dig'nifei), v. a. mél- 
tósággal felruházn i. 

Digliitary, .-;. méltőságviselö; 
egyháznagy, főpap. 

Dig'nity, s. méltóság. 

Digress (digreszsz'), v. n. ki- 
térni, eltérni (feltett czél- 
jától), csapongani. 

Digression (digres'án), s. ki- 
térés, elcsapongás, tárgy- 
hagyás. 

Dijudicate (didsu'diket), v. 
a. végitéletet hozni. 

Dike (deik), s. árok, gát. 

Dilaeerate (düészlret), v. a. 
széttépni, szétszaggatni. 

Düacera'tion, s. szétszagga- 
tás, széttépés. 

Dilapidate (— lépldét), v. n. 
összedőlni, összeroskadni ; 
(átv. ért.) tönkre menni; 
v. a. elpusztítva, rombolni; 
(átv. ért.) elharácsolni. 

Dilapidation, s. romlás ; rom- 
bolás; elharácsolás. 

Düata'tion, s. kinyújtás, ki- 
tágítás; kiterjesztés, kiter- 
jedés. 

Dilate (dilef), v. a. kinyúj- 
tani; kitágítni; (átv. ért.) 
hosszasan elbeszélni ; v. n. 
kiterjedni, kitágulni. 



Dilation 

Dila'tion, s. halasztás; ha- 
ladék : késedelmesség. 

Dil'atory (— ét ári), adj. halo- 
gató ; késedelme*. 

Dilection (düek'sán), s. sze- 
ntet, kedvelés. 

Diligence (dü'idsensz) , s. 
8 : orgalom : gyorskocsi. 

Diligent, adj. szorgalmas. 

Dill (dili), s.' kapor. 

Dilucidate (dilju'szidét), v. a. 
megvilágosítani , világosa n 
magyarázni, megfejteni. 

Dilucida'tion, .s. megvilágosí- 
tás, értelmezés ; megfejtés. 

Dilute (diljuf), !'. a. higítni, 
felereszteni (p. bort.) 

Düu'tion, 8. meghigitás, fel- 
ereszté*. 

Diluvial (dilju'viél),ad/. özön- 
vízi. 

Dilu'viurn (— viám), s. víz- 
özön. 

Dini (dünni), adj. borús; ko- 
mor; my eyes grow — , 
ködlile v. homályosodik a 
szemem ; a — understand- 
ing, tompa ész; — , v. a. 
homályosítni ; búsítni, ko- 
morítni. 

Dimension (dimen'sán), s. 
méret, mérték, terjedek; 
— less, adj. megmérhetlen, 
temérdek. 

Diruen'sity (— sziti), s. kiter- 
jedés, terjedelem. 

Dimidiate (dimidl-et), v. a. 
felezni. 

Dimidia'tion, s. felezés. 

Diminish (diminls), v. a. ke- 
vesbíteni, megkisebbíteni ; 
v. >i. kevesebbedni, kiseb- 
bedni ; — ingly, adv. ki- 
sebbítve, ócsárolva. 

Diminution (dim-i-nju'sán), 
s. kicsinyítés. 

Dimin'utive, adj. kicsinyítő; 
s. kicsinyítő szó, kicsinyzö 
(név). 

Dim'isk, adj. egy kissé ho- 
mályos. 

Dimlty, s. gyapotszövet egy 
neme. [ság. 

Dim'ness, s. ború, homályos- 

Dimple (dini'pl), s. arczgöd- 
röcske. 

Din (dinn), s. zaj, zengés ; v. 
n. zengeni. 

96 



Director 

Dine (dein), v. n. ebédelni. 

Ding(ding),_ v. a. and n. irr. 
(dung 'dángl ,dung),/öZrf- 
hez csapni ; lármát csapni ; 
ütközni. 

Ding'M, adj. rettenetes. 

Dingle (din'gl), s. völgy. 

Dingy (din'dsi), adj. homály- 
zavaros; sötétszínű; pisz- 
kós. 

Dining (deinlng), pari. ebéd- 
lő ; s. ehédlés ; —room, s. 
ebédszoba. 

Dinner (din'ner), s. ebéd. 

Dint (dint), s. ütés, ^sapás ; 
hathatóság ; by — of, -val, 
-vel;-nál, -nél fogva; által. 

Diocesan (dei-aszlszén), s. 
megyés püspök. 

Diocese (dei'oszesz), s. egy- 
házmegye. 

Dip (dip), v. a. reg. and irr. 
(dipt, dipt) ; mártani, me- 
ríteni, bemártani, bemerí- 
teni ; to— candles, gyer- 
tyát mártani; — , v. n. buk- 
dosni, lebukni; eülyedni; 
— , s. bemártás; sülyedés, 
merülés. 

Diphthong (dip'thang) , s. 
ikerhangzó. 

Diploma (diplo'mé), s. tanú- 
levél, okirat. 

Diplo'macy, s. országügyvitel. 

Diplomatic, adj. országnoki; 
oklevéltani ; ravasz. 

Diplolnatist, s. országnok ; 
oklevelész. 

Dire (deir'), adj. borzasztó, 
irtózatos. 

Direct (direkt'), adj. egyenes, 
közvetlen; — ly, adv. egye- 
nesen ; mindjárt, azonnal. 

Direct', v. a. irányozni, iga- 
zít ni ; utasítni; útbaiga- 
zít ni ; kimutatni, czímet 
feltenni; to — one's course 
towards . . . , útját irányoz- 
ni vmely felé; the letter 
is directed to me, a levél 
nekem szól; as dire^ ted, 
rendelet szerint. 

Direction (direk'sán),s.i'raf(í/- 
zás; irány ; igazgatás ; uta- 
sítás; kimutatás ; — of a 
letter, levélczím. 

Direct'or, s. igazgató ; sinór- 
mérték. 



Directory 

Direct'ory, s. igazgatóság; 
utasító naptár. 

Direct'ress, s. igazgatónő. 

I)heíxú(deir'tul), adj. iszonyú, 
borzasztó. 

Dirge (dörds), s. gyászének. 

Dirk (dörk), 8. gyilok, tőr; v. 
a. gyilotckal agyonszúrni. 

Dirt (dört), s. sár, piszok, 
szenny, dancs ; to throw — 
upon one, sárral dobálni 
vkit: rágalmazni, becsmé- 
relni vkit. 

Dirt'iuess, s. dancsosság, pisz- 
kosság; galádság. 

Dirt'y, adj. sáros, piszkos, 
szennye* ; gálád, fösvény : 
v. a. becsúnyítni, bepisz- 
kolni ; becsmérelni, meg- 
becstelenítni. 

Disability (diszébü'iti), s. te- 
hetetlenségi, képességhiány. 

Disable (disz-eT)!), v. a. kép- 
telenné tenni, alkalmatla- 
rátni; a disabled creature, 
nyomorék, béna; a disabled 
soldier, sérvitéz, rokkant; 
—ment, s. képtelenség, te- 
hetetlenség. 

Disabuse (diszébjúz'), r. a. 
to — one, vkit tévedéséből 
kivenni, vkit útba igazíta- 
ni, vkit kiábrándítni. 

Disaccustom (— ekkász'tárn), 
v. a. ilszoktatni. 

Disacknowledge(— t'-knal'eds) 
r. a. el nem ismerni, elta- 
gadni. 

Disadvantage ( — édván'teds), 
t. hátrány, kár, veszteség, 
hátramaradás. 

Disadvantageous (- 41'dsása) 
adj. hátrányos, káros; 
— ness, ... kár. 

Disadventure (— édven'tsár), 
g. baleset, balság, szeren- 
csétlenség. 

Disadven'turous, adj. balsá- 
gos, szerencsétlen. 

Disaffeci ( — éffekf), •■. ,i. ,1- 
idegenitni -tói, -tői; elked- 
vetleníteni : — ( '1, adj. ide- 
genkedő; kedvetlen, elégü- 
letlen. 

DisaftVr'tiiiii. •-. idegenség, 
idegenkedés , ellen 
kedvetlenség; —ate, adj. 
idegenkedő. 



Bizonfy : Angol-magyar szótiir 



Disaffirm 

Disaffiim(— efEörm,— efferm) 
v. a. tagadni. 

Disagree (— égrí'), v. n. nem 
egyezni , ellenkezni -vol, 
-vei ; roszúl esni ; —able, 
adj. kellemetlen ; — able- 
ness, s. kellemetlenség ; el- 
lenkezés; —ment, .-•. nem- 
egyezés; egyenetlenség, vi- 
szálkodás, viszály. 

Disallow (— élláu'), V. a. meg 
nem engedni, helytelenít ni; 
—able, adj. megengedhet- 
len : — ance, s. helytelení- 
tés : tilalom. 

Disauimate (— én'imét), v. a. 
lelketlenítni, életétől meg- 
fosetani ; elbátortalanítni ; 
elkedvetlenUni. 

Disanima'tiou, s. lelketlení- 
tés, bátortalanítás, elked- 
vetlenítés. 

Disannul', r. Annul. 

Disappear (— éppír'), v. n. 
eltűnni ; —ance, s. eltűnés. 

Disappoint (— éppainf), v.a. 
várakozásban megcsalni ; 
—ment, s. felsülés, meg- 
csalt remény. 

Disappre'ciate (— éppri'si-et), 
v. a. kevésre becsülni, fity- 
málni. 

Disapprobation, 8. roszalás, 
helytelenítés. 

Disapproval (— epprú'vél), s. 
roszalás, gáncs. 

Disapprove (— épprúv'), v. n. 
to — of something, vmit 
roszalni. 

Disarm (—árm'), v. a.lefegy- 
verezni; v. n. a fegyverből 
kivetkőzni. 

Disarrange (— érrends'), v. a. 
szertélemtni, háborít n i;'ós i - 
szezavarni. 

Disaster (— esa'tisr), s. bal- 
csittagzat, baleset, szeren- 
csétlenség. 

Disas'trous (— trász) , adj. 
balságos, vészsorsú, szeren- 
csétlen. 

Disatten'tion, 8. figyelmet- 
lenség 

Disavow (—•'■van'), v. a. ta- 
gadni, visszavonni, el nem 
ismerni : al, 8. eltagadás, 
visszavétel, visszahuzás. 

Disband ( -bénd'), v. a. elbo- 



Disciple 

csátani, eloszlatni 
get i ; v. n. szétmenni . 
szaladni. 

Disbelief (— bilíf), s. hitetlen- 
ség. 

Disbelieve (—bilív't, v. a. nem 
hinni. 

Disbowel ( — báu'el), v. a. be- 
letet ' ivenn: , l ! n icreln: 

Disburden (— bür'du), v. a. 
tehertől megszabadítni ; to 
— one's heart, szívét ki- 
tárni. 

Disburse (— börsz'), v. a. ki- 
adni, kölcsön adni, előli - 
gezni; —ment, s. költés, 
költség, előleg. 

Discard (—kard'), v. a. le- 
tenni (kártyát); elcsapni 
( vkit), kiadni < vkin ,. 

Disci rn fdiz-zern'), v. a. meg- 
1 ,-■■/ uh -j, tnt mt ,f • ■•• lelni, 
megismerni ; to - between 
truth and falsehood, az 
igazat a hamistól megkü- 
lönböztetni; — ible , adj. 
megkülönböztethető, látha- 
tó, észrevehető, félismerhe- 
tő; —ing, adj. élesei mii : 
—ment, s. éli s< Imüség, kü- 
lönböztető teht tség. 

Discerption(diszszerp'8an),s. 
szétszakasztás. 

Discharge (— tsárds'), v. a. 

I :ral IU í< raí KI : l •''.', "íe; 

i itdzt fei l isutm i : yy 
vert ), felszabadítani > vád- 
lottat i ; elereszteni < hiva- 
talból v. szolgálatból > ; 
nyugtát adni: to— a ship, 
kirakodni a hajóból; to — 
a debt, adósságot leróni ; 
to — one's duty, köteles- 
ségének eleget tenni ; to — 
one from service, vkit szol- 
gálatából elereszteni; the 
river disci If into 

the sea, " folyam a ten- 
gerbe szakad; — ■•-•. kira- 
kás, lerakás; kiiírités; ki- 

folyás, turha, szemfolyás, 
csúz stb. ; felszabadít! 
bocsátás, elbocsáttatás ; ki- 
t izei, s ; Ricjffiííc ; nyugtai 
vány. 
Disciple (diszszei'pl) , s. ta- 
nítvány ; v. a. oktatni, ne- 
velni. 



Disciplinable 

Disciplinable (— sziplinébl), 
adj. tanulékony, engedel- 
mes. 

Disciplina'ry, adj. fegyelmi. 
pliné ( — szipttn), s. fe- 
gyelem; hadfenyíték; rend- 
tartás; tanulmány, tudo- 
mány : v. a. fegyeln 
gyí U mben tartani ; figye- 
lemre tanítani. 

Disclaim (—klem'), v. a. le- 
mondani,letenni( -ról,-ről ); 
el nem ismemi,megtagadni. 

Disclose (— kluiiz'), v.a, ki- 
nyilatkoztatni , felfedezni, 
elárulni ; to — a secret, 
titkotfelfedezni v. elárul/ni; 
to — one's mind to some 
one . szivét kitúrni vki 
előtt. 

Disclo'suré, s. felfedezés, ki- 
nyilatkoztatás. 

Discolour (— kállár), V. a, 
színtelenítni ; —ed, part. 
and adj. színehagy ott, színe- 
vesztett; tűntél.!' n. 

Discomfit (— kám'fit), s. ve- 
reség; — v. a. vkin erőt 
venn: : v! sí ísgyá n'\ | : lá- 
dáiban, ■perben stb. ); — ure, 
>-. vereség. 

Discomfort ( — kám'fert) , s, 
kéjelmetlenség , kellemet- 
lenség, búsongás; v. a. há- 
borgatni . nyugtalanítni, 
aggasztani, busítni; —able, 
adj. kéjelmetlen; vigasz- 
talatlan. 

Discommend (— kámmend'), 
v. a. gáncsolni. 

D 3cpmmddious (— kammo'- 
diász), adj. alkalmatlan. 

Disci mimodity (— kammad'- 
iti), s. alkalmatlanság. 

Discompose (— kampooz'), v. 
n. sodrából kivenni (vkit); 
fólgerjeszten i, meri z a va ni i; 
— (!'. adj. megzavarodott : 
i : magát roszűl 
érző. 

Discomposure ( — kampo'- 
zsár), s. meg zavar ódás , 
meg zavarodottság ; felin- 
dulás, nyugtalanság. 

Disconcert (—kanszert'), v.a. 
zavarba ejteni (vkit), /.>•- 
resztül járni vki eszén. 

Discongruity (— kangru'iti), 



Disconnect 

s. külöhzés : egyenlőtlen- 
ség. 

Disconnect (— kannekf), r.a. 
Időzni : elválasztani. 

Disconsolate (— kan'szolet), 
adj. vigasztalhatlan, bús. 

Disconsola'tion, 8. vigasztal- 
hatlanság. 

Discontent (— kantent'), s. 
:, detlenség ; adj. elége- 
detlen, kedvetlen ; r.a. ked- 
vetleniteni. 

Discontent'ed, adj. elégedet- 
len; — ly, adv. elégedette* 
niil ; — ness, s. elégedetlen- 
ség. 

Discontinua'tion, s. félbesza- 
kasztás, félbeszakadás. 

Discontinue (— kantinju'), v. 
a. megszüntetni, félbesza- 
kasztani, félhagyni (-vol, 
-reli; v. n. megszűnni,fél- 
beszakadni. 

Discontinuity, s. félbesza- 
kadtság. 

Discontin'uous ( — tin'juasz), 
adj. félbeszakadt. 

Dis'cord (—kani), s. viszály; 
ellenhangzat, hangzavar. 

Discord'ance , s. összenem- 
hangzás, hangzavar : egye- 
netlenség. 

Discord'ant, adj. össze nem 
hangzó; ellenkező, nem 
egyi 

Discord'ful, adj. viszálkodó. 

Discount ( disz'káunt) , s. 
váltókamat, leszámítvány; 
v. a. lelni: ni , leszámolni 
i váltóknál). 

Discoun'tenanee, s. megdöb- 
benés ; roszalás, helyben 
nem hagyás < Ivjss i e i 
a. megdöbbenteni; roszalni, 
helyben nem hagyni; el- 
füstölni i vendéget v. láto- 
gatót). 

Discourage ( — kaVéds), v. 
a. bátortalanitani , ked- 
vét szegni, elkedvetlenítni ; 
—ment, s. bátor talanítás, 
kedvszegés. 

Discourse (— korsz'), s. be- 
szélgetés , szóváltás, érte- 
kezés : V. a. beszélni : v. n. 
beszélgetni. 

Discour'sive, adj. beszéde*. 

Discourteous (— kör't 
98 



Discnrsory 

adj. udvariatlan; — n< 
udvariatlanság. 
Discour'tesy, s. udvariatlan- 
ság. 

Discover (— káv'er), v. a. fel- 
fedezni ; — er, s. felfedező ; 
— y, s. felfedezés. 

Discredit ( — kred'it), g. rosi 
hír, hiteltelenség, hitelvesz- 
tés ; v. a. rósz névbe v. rost 
hitelbe ejteni vkit. 

Discreditable, adj. becstele- 
nitő, szégyenitő. 

Discreet (—krít), adj. titok- 
tartó, hallgatni tudó ; sze- 
rén// ; méltányos; óvatos; 
józan, meggondolt, okos; 
—ness, s. hallgatagság, 
m eg r/o n dol t ság , o kosság ,8Zt - 
rénység. 

Discrepancy (— kri'penszi), $. 
megegyezés hiánya. 

Discrete (— krít') , adj. kü- 
lönvált, szakozott ; r. a. el- 
választani. 

Discre'tion (diskres'án), s. el- 
osztás; méltány , sze- 
rénység ; meggondúltság : 
titoktartás : tetszés, kény; 
to surrender at — , kenne- 
lemre adni me<i magát; 
— al, — ary , adj. U tszésre 
hagyott, tetszés szerinti; 
—ally, adv. tetszés sze- 
rint. 

Discriminate (— krim'inet), 
v.a. megkülönböztetni, meg- 
ismerni; adj. elválasztott'; 
kivált. 

Discrimina'tion, .-;. kütönböz- 
tetés : különböztető tehet- 
ség ; éleselműség : kü- 
lönbség. 

Discrim'inative, adj. kiiV'm- 
l.- '■ : : I '.itCi •■.'•.■ ■■;■ , jel- 
lemző, jellemzetes. 

Disculpate (— kal'pet) , v. a. 
igazolni. 

Discumber (— kám'ber), v. a. 
megszabaduld tehe till. 

Discursive (— kár'szfv), adj. 
tévelygő, nyugtalan, állha- 
tatlaú; következtető; — fac- 
ulty , következtető tehet- 
ség : —ness, s. köret 1 
té.. 

Discur'sory, adj. velős, nyo- 
mós, bizonyító, alapos. 



Discus 

Discus (disz'kász), s. hajitd- 
korong. 

Discuss (— kaszsz'), v. a. nyo- 
mozni , vitatni, vitatva 
megvizsgálni., 

Discus'sion (— kás'sán), s. vi- 
tatás, fejtegetés; nyomo- 
zat, vizsgálat; eloszlatás, 
eloszlás. 

Discussive (— kász'sziv), adj. 
oszlató; s. oszlatószer. 

Disdain (diszdén'), s. megve- 
tés, csekélylés ; v. a. meg- 
vetni, csekélyleni; —hü, 
adj. megvető, csekélylő; 
—fully, adv. megvt tőleg, 
csekélylőleg. 

Disease (dizíz'), s. betegség, 
kór, nyavalya ; v. a. &< te- 
gíteni. 

Disembark (diszembárk), v. 
a. kiszállít ni (hajón); v. 
a. partra szállni, kikötni. 

Disembarka'tion, s. kiszállv- 
tás ( hajón ). 

Disembarrass (— ember'rész) 
v. a. kiszabadítni, zavarból 
kisegítni. 

I >isemboque (— ernbog'), v. a. 
kiömleszteni. 

Disenchant ( — entsánt), v.a. 
bűvöléstől megszabadítni, 
kiábtándítni ; kijózanítni. 

Disengage ( — engéds'), v. a. 
eloldani.; kiszabadítni, ki- 
iini ; to — one's mind, 
elvetni vminek a gondját; 
—, v. n. kibontakozni, sza- 
badulni; tn — from one, 
szakítani vkivel; —ment, 
s. munkátlanság, szünidő. 

I 'isi agag/ed, part. and adj. 

szabad, szolgálattól ment, 
dologtalan , n mkátlan ; 
;,.</..';' ódás Kéli üíi In, ii- 
taltalan, szolgálattalan ; el 
nem jegyzett. 
Disi atan'gle ( -entén'gl) , v. 
ntani, 
i< ndbe ho , ■ : avartól ). 

. v. a. 
kiásni, felásni ( a földből 

Viliit I. 

I I ■• ntrance ( — entrénsz'), v. 
a. eszméltetni, öntudatra 

ni. 

'vour ( -fé'var), s. nem 
kedvezés, kegyvesztés ; rút- 



Disfigure 

ság, csúnyaság ; v.a. nem 
kegyélni, nem pártolni; 
elcsufítni. 

Disfigure (— fig'ár, — figjur.') 
v. a. elcsufítni, eltorzít ni, 
alakjából kivenni; —ment, 
s. elcsufítás, e! torzítás. 

Disfranchise (— frén'tsiz), v. 
a. vki szabadalmait meg- 
semmisíteni; vkit szavazat- 
jogától megfosztani. 

Disfumish (— íár'nis), v. a. 
butortalanítni. 

Disgamish, (— gár'nis), v. a. 
díszétől megfosztani; ágiju- 
kat elvenni. 

Disgorge (— gards'), v. a. ki- 
vetni, kihányni, kiokádni. 

Disgrace (— grész'), s. kegy- 
vesztés, szégyen : v. a. meg- 
szégyeníteni ; to — one's 
self, kudarezot vallani: 
—fal, adj. gyalázatos, csú- 
fos. 

Disguise (— geiz'), s. álruha, 

clrlí : t s .■;/. ::!■;:/:. i a. 

álruhába öltöztetni ; palás- 
tolni, rejtegetni. 

Disgust (— gászt'), S. utálat, 
undor ; v. a. uiulorítiii, utá- 
latot okozni; tőbe disgust- 
ed at a thing, viliitől meg- 
undorodni; to be disgusted 
with somebody or some- 
filing, megutálnivkit vain/ 
via it. 

Dish (dis'), s. tál ; étel; v. a. 
to — up, tálalni ; — clout, 
g. törlőrongy. 

Dishabille ( diszbébil' ) , 8. 
pongyola, panyóka ; éjru- 
ha ; reggeli ruha; adj. ha- 
nyagul öltözött. 

Disharmonious (— hármo'- 
niasz), adj. roszúl hangzó. 

Dishar'mony, e. hangzavar; 
egyenetlenség. 

l >i hearten (— bár'tn), v. a. 
elcsüggeszteni. 

ii' (disz-éY), v. a. örök- 
ből kitagadni. 

Dishevel (diseVel), v. a. zi- 
lálni, borzazni. 

diszan'eszt), adj. 
nem becsületes ; becstelen. 
on'esty, e. becstelenség, 
hamisság, álnokság. 

90 



Disloyal 

Dishon'our (diszan'ár), s. *:< r - 
f/i/eii, gyalázat ; v. a. meg- 
becstelenítni ; meg nemji- 
zetni. 

Dishon'ourable (— dvvhl),adj. 
becstelen ; gyalázatos. 

Dishumour (diszju'már), s. 
rósz kedv. 

Disinclination, s. keUetlen- 
ség : ellenszenv. 

Disincline (diszinklein'), v. 
a. hajlamát, kedvét elven- 
ni; elidegeníteni < -tól,-től ). 

Disingenuity(— indzsinju'iti) 
s. álnokság. 

Disingen'uous (— juász), adj. 
álnok. 

Disinherison (— her'izn), s. 
kitaaadás az örökségből. 

Disinherit, v. a. kitagadni 
az örökségből. 

Disinter (—inter'), v. a. ki- 
ásni. 

Disinterest (— in'tereszt), s. 
haszonkeresetlenség ; v. a. 
i'iiizi tlenné tenni; —ed, adj. 
önzetlen; — edness, s. i'ni- 
.i tl< még. 

Disjoin (diszdsain'), v. a. 
szétbontani. 

Disjoint (— dsaint'), v. a. ki- 
ficzamítani ; széttagolni ; 
felvagdalni., 

Disjunct (— dsánkt'), adj. kü- 
lönválasztott , szétbontott. 

Disjunction, s. szétválasztás. 

Disk, c. Discus. 

Dislike (—leik'), v. a. nem 
kedvelni, nem szeretni; 1 
do — that man, ki nem 
állhatom azt az embert ; he 
dislikes writing, nem sze- 
rei irni; — s. ellenszenv, 
utálat. 

Dislikeness (— leik'nesz), e. 
hasonlatlanság. 

Dislimb (— lim'j, v. a. szét- 
tagolni. 

Dislocate (—lókét), v. a. ki- 
űczamítani ; elhelyezni. 

Dislocation, s. kijiczamítás, 
kificzamodás ; elhelyi 

Dislodge ( lads'), v. a. lak- 
ból kiűzni ; v. n. elköltöz- 
ni, elhurczolkodni. 

Disloyal (— lai'el), adj. hűt' 
U a : — ness, — ty, s. hűt- 
lenség. 



Dismal 



Dispair 



Dismal (disz'mel), adj. szo- 
morú, iszonyatos, szörnyű; 
a — sight, szomorú lát- 
vány : — ness, 8. iszonya- 
tosság, szörnyűség. 
Dismantle (— mén'tl), v. a. 
szétbontó ni ;lerontani,szét- 
rombolni ; leszerszámozni 
i hajót \. 
Dismask (—maszk'), v. a. le- 

álorczázni. _ 
Dismay (—me'), s. rettegés, 
remiiét, félelem : v. a.fé- 
lemítni ; aggasztani, csüg- 
geszteni. 
Dismayed, part. and adj. el- 
félemitett; csüggedt;— neaa, 
s. csüggedelem, f élelmesség. 
Disme (dim), g. dézsma. 
Dismem'ber, v. a. széttagolni. 
Dismiss (— iniszsz'), v. a. el- 
bocsátani, elereszteni, le- 
tenni i hivatalból i ; elker- 
getni; — al, s. elbocsátás: 
clbocsáttatás. 
Dismis'siou (— mis'áu), s. le- 
köszönés, leievés; lelépés. 
Dismount (— niáiuit), v. a. 
kivetni (nyeregtől) ; v. n. 
leszállani ( a lóról). 
Disobedience (— obi'diensz), 
8. engedetlenség, szófoga- 
datlanság. 
Disobe'dient, adj. szófoga- 
datlan, engedetlen. 
Disobey (— obe'), v. a. nem 

engedelmeskedni. 
Disoblige (— ableids'), v. a. 
kötelezettség alól feloldoz- 
ni : le nem kötelezni; ba- 
rátságtalanul viseltetni vki 
iránt. 
Disoblig'ing, adj. nem kész- 
séges, szolgálatra nem kész. 
Disorder (— aar'der), s. ren- 
detlenség, zavar ; betegség; 
v. a. összezavarni. 
Disordered, adj. rendetlen : 
zavaros; zabolátlan, fes- 
lett. 
Disorderly, adj. v. Disorder- 
ed; adv. rendetlenül, tör- 
vénytelenül. 
Disorganize (— ar'geneiz), r. 

a. szervezetet felbontani. 
Disown (— oon') , v. a. meg- 
tagadni, elcsapni (p. gyer- 
mekét). 



Dispair (—per'), v. a. elkülö- 
nít ni (párt I : fel fejteni. 
Disparage (— pér'eds), v. a. 
ócsárolni, lealacsonyítni ; 
rángjam alólházasítni( av. > 
— ment, s. ócsárlás ; it is 
no disparagement to you, 
az becsületét nem sérti. 
Disparity (— pér'ity), s. egyen- 
lőtlenség. 
Dispart (—párt'), v. a. elvá- 
lasztani. 
Dispas'sion (— pés'án), s. in- 
duló lanság ; —ate, adj. 
indulatlan. 
Dispatch (—pets'), v. a. el- 
küldeni (izenettél, levéllel 
vkit i; gyorsítni; elvégezni, 
elintézni; to — one, vkit 
más világra küldeni ; — , s. 
elküldés; elintézés; sür- 
göny; hírnök ; to make a 
quick — , sebbel lobbal elin- 
tézni (vmely dolgot). 
Dispel (—pell'), v. a. elűzni, 

szétűzni. 
Dispensable ( — pensz'ébl) , 

adj. elengedhető. 
Dispensa'tion , s. felmen- 
tés • felmentség, engedély ; 
gyógy szerkészítés, kiosztás. 
Dispense', s. felmentés ; v. a. 
kiosztani; — , v. n. to — 
with, vkinek vmit elenged- 
ni, vkit vmi alól felszaba- 
dít ni ; ellenni vmi nélkül. 
Dispeople (— pí'pl), v. a. nép- 

telenítni, elpusztítni. 
Disperse (— persz'), r. a. el- 
hinteni, szétszórni: elosz- 
tani; to — a rumour, Járt 
terjeszteni. 
Disper'sion, s. szétszórás, el- 
oszlatás. 
Dispirit (— pir'it), v. a. el- 
csüggeszteni. 
Dispirited, adj. csüggedt ; 

—ness, s. csüggedtség. 
Displace (— plész'l, v. a. el-_ 
mozdítni, eltenni, letenni 
(helyétől); a rendből ki- 
venni: kitenni, elmozdítni 
(hivatalból ). 
Displant (—plánt'), v. a. át- 
ültetni. 
Displanta'tion, s. átültetés. 
Display (— plé'), s. látvány- 
ság, kiállítás, előmutató s; 

100 



Dispossession 

fitogtatás; v. a. láttatni, 
mutatni ; fitogtatni : to — 
a vigorous mind, bátorszí- 
vünek mutatni magát. 
Dipleasant (— plez'ént), adj. 
nemtetsző, visszah tsző, kel- 
lemetlen. 
Displease (— pliz'), v. a. and 
n. nem tetszeni, visszatet- 
szeni : nelieztelni, elégület- 
lennek lenni; he was dis- 
pleased at it, ő azt rósz né- 
ven vette ; to be disple 
with some one, elégület- 
lennek lenni vkivel. . 
Displeasure (— ple'zsár), s. 
nemtetszés, visszatetszés,ne- 
heztt lés. 
Displode (— plood'), v. a. éb- 

durrantani, szét vettetni. 
Displosion(— plo'zsan),s.<ÍMr- 
ranás, durrantás, szétvet- 
tetés. 
Disport (—port'), 8. mulat- 
ság, időtöltés; v. a. mulat- 
tatni. 
Disposal (— po'zél), s. ren- 
delkezés; I am at your — . 
tessék velem parancsolni : 
hundred pounds are at 
his — , száz font áll rendel- 
kezésére. 
Dispose (— pooz'), v. a. ren- 
delni, rendelkezni, hajlan- 
dóvá tenni, rábírni; to- 
ol a thing, rendelkezni 
vmi felől; be does not 
know how to — of him- 
self, nem tudja mi tevő le- 
gyen ; disposed for com- 
bat , harczra v. vívásra 
kész ; I am not disposed 
to laugh, nincs kedvem ne- 
vetni ; ill disposed, rósz in- 
dulatú ; beteges ; he is well 
disposed towards me, ő 
igen jó irántam ; to — by 
will, végrendelkezni, vég- 
rendelést tenni, hagyomá- 
nyozni. 
Disposi'tion, s. rendelkezés, 
itüézkedés; hajlam, han- 
gulat; kedület, lelkület: 
egészségi állapot. 
Dispossess (— pozzesz'), r. . 

birtokból elűzni. 
Disposses'sion, s. elűzés ( bvr- 
t okból). 



Disposure 

Dispos'tire (— po'zsár), s. el- 
rendelés. 

Dispraise (— préz'), g. gáncs ; 
r. a. gáncsolni ; ócsárolni. 

Disprais'ingly , adv. gán- 
csolva. 

Disprize (— preiz'), v. a. fity- 
málni, lealacsonyítni : ér- 
téktelenítni. 

Disproof (— prúf), s. czáfo- 
lat. 

Disproportion(— propor'sán), 
g. balarány , aránytalan- 
ság. 

Disproportionate, (/<(/.<//">( 7- 
tulan. 

Disprovable (— prúv'ébl) .adj. 
megczáfolható. 

Disprove (— prúv'i, r. a. meg- 
czáfolni. 

Dispunge (— pánds'), v. a. ki- 
tőrölni. 

Disputation (— pjuté'sán), g. 
vitatkozás; vitató érteke- 

Disputa'tious, adj. vitáikodé. 
Dispute (— pjút'), g. szóvita, 

vitálkodás, veszekedés; v. 

a. and n. vitatni, vitálkod- 

ni, veszekedni. 
1 lisqualification (— kwalifi- 

ke'-sá-n), g. alkalmatlanság; 

képtelenség. 
Disqualify, ;-. a. alkalmat- 

lanítni; képtelenné tenni 

1 -1(1. -fi :. 

Disquiet (— kwei'et), g. nyug- 
talanság : v. a. nyugtala- 
rútni : net -, — ude, g. 
nyugtalanság. 

Lsition ( — kwizi'sán), g. 
vizsgálódás, értekezés. 
Disregard (— rigárd'), v. a. 
venni vmit; 
fitymálni vevi s; 

fitymálás. [dor. 

I • ■ l'ish,«. visszatetszés, un- 
datable (— rep'jutébl), 
adj. híreveszett ; gyaláza- 
tos. 

luta'tion, g. roszhírű- 
%ég, gyalázat. 
Disrepute', v. a. rósz hírbe 
■ mi : .-•. roszhírűség. 
iped 1 riszpekt') . 
teletlenség ; udvariat- 
ful, adj. tiszte- 
letlen. 



Disrobe 

Disrobe (— rob'), v. a. vet- 
keztetni. 

Disruption (— ráp'sán) , g. 
szétt'órés ; szakadás. 

Dissatisfaction ( — szétisz- 
fék'sán), s. elégedetlenség. 

Dissaí'isned (— feid), adj. elé- 
gedetlen, [bonczolni. 

Dissect (— szekt'), v. a. fel- 

I >iss< e'tion, g. bonczolás. 

Disseize (— szíz'l, r. a. (of) 

birtokból elűzni (jogtala- 
nul). 

Dissemble ( — szem'bl), v. a. 
and a. teltetni, színleni; 
szineskedni. 

i disseminate (— szem'inet), v. 
a. vetni, elhinteni; to — 
false news, hamis híreket 
terjeszteni. 

Dissension (— szen'zsán), s. 
egyenetlenség. 

Dissent (—szent'), g. eltérő 
vélemény ; v. n. máskép 
vélekedni. 

Dissent'er, g. máskép véle- 
kedő : az uralkodó annul 
egyház szertartását nem 
helyeslő protestáns. 

I lisserta'tion, s. értekezi . 

Disserve (—szerv'), v. a. meg- 
játszani (vkit); v. n. kárt 
okozni. 

Disserv'ice, g. kár, hátrány; 
balszolgálat. 

Dissever ( szev'íír), v. a. el- 
választani. 

Dis'sidence (— szidensz), s. 
egyenetlenség, viszálkodás. 

Dissimilar (— szim'ilér), adj. 
hasonlatlan. 

Dissimilarity, g. hasonlat- 
lanság. 

J dissimulation (— szimjulé'- 
san), g. tettetés. 

Dís'sipate (— '-izijM-t), V. (I. 

szétszórni, eltékozolni; — d. 
adj. pazarló, tékozló. 

Dissipa'tion, g. szétszórás; 
pazarlás. 

1 ociable( — szo'si-ébl), adj. 
társaságtalan, rideg. 

ciate 1 si-el I, v. a. el- 
különltni, elválasztani. 

Dissolubility ( szaljubil'iti), 
lolvaszthatóság. 

Dis'si lüble, adj. felolvaszt- 
ható, feloldható. 

101 



Distent 

Dis'solute, adj. kicsap ongó, 
feslett ; — ly, adv. fesletten, 
kicsapongva ; — ness, s. ki- 
csap&nt ás. 

Dissolution, g. felolvasztás, 
elválasztás, feloldás, elosz- 
lás : kicsapongás. 

Dissolve (dizzolv'), v. a. fel- 
olvasztani, megolvasztani : 
to — a marriage, házassá- 
got bontani v. feloldozni ; 
—, v. n. olvadnij 'elolvadni. 

Dissi Iv'ent, adj. ft lolvasztó, 

oldd ; 8. oldd.-:, r. 

Dis'sonance ( — 'szanénsz ), 
8. összhangtól ansáp , szét- 
hangzás, rósz hangzat; 
egyem tlenség. 

Dis'sonant, adj. széthangzó, 
visszásán hangzó ; egyenet- 
len. 

Dissuade (— szwed'), v. a. 
nemjavalni, lebeszélni, le- 
verni • vkit vmiről ). 

Dissua'sion, g. ellenzés, nem 
javasolás. 

Dissua'sive, adj. ellenző, nem 
javasló, lebeszélő. 

Dissunder (— szán'dr), v. a. 

/. .•;/• ni :la ■ tan 

Dis'taff ( -'töffi, g. rokka; 
fehérszemély. 

Dis'tance (— 'ténsz), g. távol- 
mii! , messzeség; at a — , 
távolról : to keep one at 
a — , vkit távol tartani ma- 
gától'; out of—, elláthat- 
Ian : to keep one's—, illő 
távolban maradni, tartóz- 
kodni : — . v. a. eltávolítni, 
széttolni : ' libe vágni < vki- 
1/1 1; ), felülhaladni. 

Dis'tant, adj. távoli. 

Distaste (—teszt'), g. ízetlen- 
ség, undor, utálat ; ellen- 

8Z1 nr : r. a. nndontni : bo- 

szantani ; — ful, adj. ízet- 
len, undorító, visszataszító. 

Distemper (tem'per), g, be- 
tegség : rost h di-, h dvi ! 
len hangulat : v. a. betegít- 
iii ; elkedvi tlenítni. 

Dis tem'per ate, adj. mérsék- 
ti len. 

Distend (—tend'), v. a. life- 
szíteni. 

Distent', 8. terjedelem, ter- 
jedi'!;. 



Distention 



Distribution 



Division 



Distention, .»•. ki/esz Ués, ki- 
nyújtás ; terjedség. 

Distill (— sztill'), v. a. lepo- 
rolni, lombikolni. 

Distilla'tion , g. elpárolás, 
lombikolás, tisztulás. 

Distiller, s. lepároló; — y, g. 
pártás; pálinkaégetés : pá- 
linka fözőliáz. 

Distinct (— tiukt'), adj. kü- 
lönböző, világos, érthető, 
külön ; — ly, adv. i 
gan, érthetöleg. 

Distuxcftion,s.megkülönbözte- 

•■'■' / •'' . Sí 7 / iÍKilíiíSÍS 

előkelőség. 

DistincfiTís, dfl) meghuícn- 
böztető. 

DiGÍmcfness s. huísnbc/te- 
tés, érthetőség. 

Distinguish (— tin'gwis), v. 
a. megkülönböztetni; ki- 
tüntetni ; —able, adj. meg- 
különböztethető; —ed, adj. 
különböztetett ; kitüntetett; 
elökeln. 

Distort (—tart'), v. n. elesa- 
varni; eltorzítni; < átv. ért. ) 
félre magyarázni. 

Distortion, s. elcsavar ás, él- 
torzitás. 

Distract (— trékt'l, v. a.szét- 
hr m (!! :/] >::ti:: elszi - 
leszteni; elvonni (vkit vmi- 
töl ), szórakoztatni; mcghá- 
boritni i vki elméjét). 

Distract'ed, adj. szórakozott; 
mer/háborodott; eszeveszett, 
örült : lie is — with grief, 
megbolondult bujában. 

Distrac'tion, s. szórakozott- 
ság; elmehábor, őrültség; 
to love one to — , őrülten 
szeretni vkit. 

Distrain (— trén'),r. a. lefog- 
lalni, elkobozni, zár alá 
venni ( emit /. 

Distraint (— trent'), s. lefog- 
laló*, letartóztató*, zár aló 
vétel. 

Distress (— treszsz'), s. inség, 
nyomor, szűkölködés; ve- 
szedelem: lefoglalás, letar- 
tóztatás, :"';■ alá vétel; sig- 
nal of — , vészjel; — , v. a. 
nyomorúságra juttatni; bu- 
sítni; lefoglalni, elkobozni. 

Distribute (— trib'jut), v. a. 



kiosztani, elosztani'; fél- 
osztani, [osztás. 

Distribution, g. kiosztás; fel- 

Distributive, adj. kiosztó; 
felosztó : osztó. 

Dis'trict (— trikt), g. kerület. 

Distrust (— trásztf), s. bizalr 
matlankodás , nem-bízás : 
bizalmatlanság; v. a. bi- 
talmatlankodni, nem bízni, 
gyanúsítani; to — one, 
nem bízni vkiben. 

Disturb (— tárb'), v. a. há- 
borgatni, zavarni. 

Disturb'ance, g. háborgatás, 
zendülés. 

Disturb'er, s. háborgató, bé- 
kerontó. 

Disunion (— jún'ián), g. él- 
válás, elválasztás; egyenet- 
lenség. 

Disunite (— juneit'), v. a. el- 
választani : összeveszítni ; 
v. n. elválni. 

Disu'nity, g. elválasztottság. 

Disuse (— juz'), v. a. haszná- 
latát megszüntetni; to — 
from, elszoktatni -tói, -tói: 
— , s. szokatlanság ; to fali 
into — , szokásból kimenni. 

Disvalue (— vél'ju), v. a. le- 
szállítni értékét; értékte- 
lenítni; kevésre becsülni. 

Disvouch (— váuts'), v. a. 
meghazudtolni; rósz hitel- 
be ejteni. 

Ditch (dits), g. árok ; v. a. 
beárkolni : v. n. árkot ásni. 

Ditty (dit'ti), g. énéhecske. 

Diurnal (deiar'nél), adj. na- 
ponkénti; g. napló. 

Diuturnai (deijutár'nél), adj. 
SÓfiá tartó. 

Diuturnity )— tár'niti), g. so- 
kátartás, hosszadalmasság. 

Divaricate fdeivér'iket), v. a. 
kiterpeszteni. 

Divarica'tion, g. kiterpesztés. 

Dive (deiv'), v. n. lebukni, 
elbukni, bukdosni; beha- 
tolni ; v. a. kutatni. 

Div'er, .--. búvár. 

Diverge (diverds'), v. a. sz át- 
hajtani, szétmenni; szét- 
ágazni, széttérni. ' 

Divergence , s. szétágazás, 
szétsugárzás. 

102 



Diverg'ent, adj. szétágazó, 
szétirányló, eltérő. 

Divers (dei'versz), adj. kü- 
lönféle, tóhb, némely. 

Di'verse, adj. különböző, kü- 
lönféle, többféle ; — ly, adv. 
1 .' :nbi . ./•'/ . tcbbfélíki 
pen. 

Diversify (diver'szifei), v. a. 
változtatni ; különböztetni; 
változatossá tenni. 

Diversion (diver'sán), s. el- 
hajlás, eltére* ,• eltérítés : 
mellékes és váratlan meg- 
támadás; szórakozás, mu- 
latság. 

Dnfci J sit', g. /..// mfi h 
sokféleség, változatosság ; 
különség. 

Divert', v. a. eltérítni, el- 
vonni; szórakoztatni; mu- 
lattatni. 

Diver'tise (— teiz), v. a. mu- 
lattatni; —ment, s. eltérí- 
tés ; mulatság. 

Divert'ive, adj. mulattató. 

Divest (diveszf), v. a. vet- 
keztetni : megfosztani ; t'i 
— one's self of . . . , m 
megfosztani -tál, -töl : le- 
mondani -ról, -ről. 

Divisible, v. Divisible. 

Divide (diveid'), r. a. osztani, 
elosztani; (átv. ért.jössze- 
veszítni; v. n. eloszlani; 
elválni; különbözni, eltérni. 

Dividend (dividend), •*. osz- 
talék, osztmány ; osztandó. 

Divi'der, g. osztó. 

Divination (diwine'sin), g. 
jóslás, jóslat. 

Div'inator, s. jósló, jós. 

Divine (divein'), v. a. and n. 
jósolni, jövendölni; elta- 
lálni, kitalálni. 

Divine, adj. isteni: a. egy- 
házi személy , lelkész ; — ly, 
adv. istenileg-. 

Diving (dei'ving), g. ri: alá 
1 akós, lukdolás ; —bell, g. 
buvárharang. 

Divinity (divin'iti), g. isten- 
ség : istenészet, hittan. 

Divisibil'ity, g. eloszthatóság. 

Divisible (diviz'ibl), adj. el- 
osztható ; — ness,s. ősz 
tóság. 

Divis'ion, s. osztás; elosz- 



Divisor 

tás; osztály; egyi nei 
osztójegy. 

Divi'sor, s. osztó. 

Divorce (divarsz'), s. házas- 
ságbontás; r. a. házassá- 

felbontani; —mi 
házasságbontás. 

Divulgation (— valge'sán), s. 
nyilvánítás, hihíresztelés. 

Divulge (— valdzs'), v. u. 
nyilvánítni, kihíresztelni. 

Divul'sion, s. szakadás, el- 
látás. 

Diz'zard, s. ámító, áltató. 

Diz'ziness, s. ■ ■:< dülés. 

Diz'zy, adj. szédületes; v. u. 
megszédít ni. 

Do (du), v. a. and n. in . 
[did] , dom t< nni, 

cselekedni, csinálni, vég- 
hez vinni; to — a part, 
epet játszani ; to — 
niisclii: f 6 i • ; :»■, csin- 
talankodni; to 
lim t.'s'll- íli. io — cns's 
duty, kötelességét teljesí- 
teni ■■ to — one'- best, 
dent megtenni; to — wrong, 
. -if r.-W. /,>•'//"' ; this leg 
of mutton is very nicely 
done e sn an ."' ':/■• 
«» ■.-■'•/' sült meg : what is to 
be done now? mitévő le- 
gyen már most a : ember '■ 
I don't ('1' i m >t i know what 
to do, nem tudom mitévő 
legyek ; I have cLn 

• m, készen vagyok ; I 
have done with him, vé- 
geztem vele;ch\iicb is done, 
. n : isteni tiszteletnek : 
he has done mi . rászed tt 
engem ; — me the favour ! 
zives- 
et ! — tell me ! ugyan 
mondd meg ! it does nim 
no harm, az neki m-m árt; 
that won't -, ez nem jár- 
ja ; ez nem ha tzná ■ 
that will — fuj me, ez 
nekem eh g h . ■ el meg- 
elégszem : elég jó ez ne- 
kem : he has much to — , 
sok dolga van ; he is doing 
well, jó dolga van 
well by one, vkiveljót ten- 
ni ; that will — you 

- /.' ; to 



Do 

have to — with some one, 
vkivel ügyének v. dolgának 
lenni : I have nothing to 

— with it, nincs semmi kö- 
zöm </////"-. ; I can — with- 
out it, ellehetek n nélkül 
is : to — away (with), el- 
tenni, félretenni : megszün- 
tetni, eltörölni; túladni; 
to — inti i, belétenni : to — 
ofí, leoldani .- to —up, ' ; :- 

- ;< tenni, becsomózni : 'ósz- 
.--.. fii: ni: to — out. elol- 
tani : eltörölni : to —over, 
beborítani, bevonni, befed- 
ni : befesteni : to — over 
again, ismét csinálni, 
kezdeni; how — you — ? 
how d'ye? hogy run ön . 
what i< done cannot be 
undone, történt dolgokat 
nem blot megváltoztat- 
nunk : — as you would be 
done by, ( vagy , — unto 
other.- as you would In- 
done unto, úgy bánj má- 
sokkal, amint azt mások- 
tól magadnak kívánod. 

Do, s. zaj : dolog ; to keep a 
great — , zajt csapni ; — all, 
s. mindenes.; — little, ... 
mihaszna. 

Docile (do'szü), adj. tanu- 
lékony. 

Docil'ity, x. tanulékonyság. 

Dock (dakk), g. hajóállás, 
hajóda, mürév ; — yard, s. 
hajóműhely; —. v. a. mű- 
révbe vinni; ló farkát él- 
• ni. 

Dock'et, s. árujegyzék. 

Doc'tor. s. tanító; tudor; 
orvos : tudós : hajószákács; 
r. n. orvosolni. 

Doctrinal (dak'trinél), adj. 
tanszerű. 

Doc'trine i— trinn), s. tun, 
tanitmány. 

Doc'ument (— junnntl. s.uta- 
sítás ; okmány , okirat; e. 
a. oktatni, tanúsítani. 

1 1 K^umentíze (— teiz), v. u. 
onyitványozni. 

Doddle (dad'dl), v. a. jártat- 
ni, járni tanítani. 

ti. fortélyos- 
/'"////', cselt szőni ; s. fogás, 
est 

103 



Domain 
Di •dg'er, s.fortélyoskodó,csel- 

g §vo — 3 S. fortí ityosko- 
dús. fortély, cselszövény 
fondorlat. 

Doe (do), - . özti hén. 
. g. tevő, evil — , 
nosztevő. 

Doff (daff), v. a. levetni ru- 
háját ). 

Dog (dagl, s. kutya ; vas- 
macska : ti> give tű thi 
dogs, elpazarolni; to go 
to the dog.-, tönkre menni : 
every — hath it< day, and 
every man his hour, min- 
denkire pillant egyszt r </ 
szerencse; — keeper, g. 
ebész; — kennel, s. kutya- 
ól; —sleep, .-• tettetett álom; 
—star, x. el -iUiui i Si riux r. 
— , v. a. szimatolni, nyo- 
mozni, nyomában Ír nni. 

Dogate (do'gi I : . -. dózsei mél- 
tóság. 

(dods), x. dózse < vene- 
tini és genuai köztái 
/.'<■ ). 

Dog'ged, adj. harapós; mord; 
—ne--, .v. mogorvaság. 
erei, adj. haszontalan ; 
fás rímek : — vers 
pl. füzfaversek. 

Dog'gish, tulj. kutyás, eb- 
házi. 

1 »ogma (dag'mé), s. tantét ; 
hitezikk. 

Dog'matic (— mét-ik), — al, 
adj. tanelvű , áUitóélvü ; 
hittani. 

Dog'mati-m, g. áüítóelvűség. 
aatize (—teiz), v. n. tan- 
s zerűsködni. 

Dole (dőli, x. bú, szomorúság; 
osztályrész, adomány aján- 
dék : mesgye ; - meadow, 
s. községi kaszáló. 

Doll (dall), s. bábu. 

Dole'ful, adj. bús; fájdalmas. 

Dollar (dallér), s. tallér. 

i loloroua (dal'orasz) , adj. 
fájdalmas. . 

Dolour (do'lar) , s. fájda- 
lom : Iái. 

Dolphin (dal'fin), •-. csellé, 
delfin. 

DoU (dőlt), s. golyhó ; — i.-li, 
mlj. bohókás. 

Domain (dómén . ■ örökbir- 



Dome 

tok ; uradalom, koronajó- 
■ : térkor. 

Dome (dom), s. kupola ; szé- 
kesegyház. 

Domestic (domesz'tik), adj. 
házi : s. laktárs : cseléd. 

Domee'tical, adj.— v. Domes- 
tic. 

J >omes'ticate, v. a. szelídít ni. 

Dom'icil, 8. lakás, lakhely. 

Domicil'iate, v. a. szeliditni; 
telepezni. 

Dominant (dom'inént), adj. 
uralkodó. 

Dominate (—net), v.a. ural- 
kodni. 

Domination, s. uralkodó*, 
hatalom. 

Dom'inator, s. uralkodó, pa- 
rancsoló, ur. 

Domineer ( — níi/), v.n. zsar- 
nokoskodni ; felültámadni 
rkiii. 

Dimin'ion, 8. uradalom, ura- 
lom . 

Dorn'ino (—ina),,.?, domino. 

Donation (doné'sán), s. ado- 
mául/. 

Do'nativo. s. ajándék. 

Don'key (dangOd), s. szamár. 

Do'nor, s. adományozó. 

Doodle (dú'dl), s. henyélő, 
lajhár. 

Doom (dúm), s. ítélet, sors, 
végzet ; v. a. elitélni. 

D lomsday, s. ítélet napja. 

Door (doar), s. ajtó; >treet — , 
s. házajtó; folding — , s. 
szárnyas ajtó; to shut the 
— , az ajtót betenni ; to 
lock the — , az ajtót bezár- 
ni; he lives next — , a 
szomszéd házban lökik; to 
keep -within doors, : on 
maradni ; to turn one out 
of doors, kiadni vkinek az 
(ttját, okit a háztól elhaj- 
tani; to lay at one's — , 
vkire vetni, vkit okolni; 
—keeper, s. kapu* ; — way, 
8. előtornácz; kapuszín. 

Dormant, adj. alvó; rejtett: 
--. mestergerenda. 

Dor'mitory, s. hálószóba. 

D. n'mouse (— máusz), s. mór- 
nál g, marmot a. 

Dose (dosz), s. adag; v. a. 
adagolni. 



Dot 

Dot (datt), s. petty, pout ; v. 
a. pettyegetni, pontozni. 

Dotage (do'téds), s. túlságos 
gy'ángédség;elgyermekülés; 
dőreség. 

Dotal (do'tél), adj. hozomány - 
béli ; —gift, s. hozomány, 
nászajándék. 

Dotard (do'térd), s. gyerme- 
kes agg ; vén csapodár. 

Dote (doot), v. n. eszelős- 
ködni; to — on (upon) 
somebody, bele bolondult- 
nak lenni vkibe, bolondul 
szeretni vkit ; to — upon 
something, belebőszültnek 
lenni vmibe. 

Dot'ish, adj. gyermekes, bo- 
londos. 

Dot'ted, adj. pettyes. 

Double (dáb'bli, adj. kettes, 
kettős : kétszeres : — entry 
s. kettős könyvvitel; — eyed, 
adj. csalfaképű; — faced, 
adj. képmutató; — headed, 
adj. kétfejű ; — tongued, 
adj. kétnyelvű, kétszínű; 
— , v. a. kettőzni, megket- 
tőztetni : i tekeját. ) let- 
test lökni; — , v. n. meg- 
ket fősöd ni. 

Double, s. kétszeres ; kétszer- 
aunyi ; mása miinek ; kép- 
más : menyekző ; — s, s. pl. 
cselfogás. 

Doublet, s. mellém/; ujjas, 
dolmány: pass, páros ( kocz- 
ka). 

Doubt (dáut), s. kétség; no — , 
without — , kétség kívül: 
— , v. a. and n. kételkedni; 
I — it, I — of it, azon ké- 
telkedem. 

Doubt'íul, adj. kétséges. 

Doubtless, adj. kétségtelen. 

Doubtlessly, adv. kétségte- 
lenül. 

Dough (do), s. tészta. 

Doughty (dau'tij, adj. bátor 
szívű, merész. 

Dough'y, adj. tésztás, lágy. 

Douse (dáusz), v. n. vízbe 
pottyanni: v. a. vízbe poty- 
tyantani. 

Dout (daut), v. a. (gyertya' 
hamuvéve) eloltani. 

Dove (dáv) s. galamb. 

Dowager (dáu'édser), s. elő- 
104 



Drag 

kelő 'özvegy -asszony; cjueen 
— , özvegy királyné. 

Dowdy (dau'di), .<. ronda nö~ 
8Z( mély; country —falusi 
liba. 

Dower (dáu'er), —y, s. hozo- 
mány: özvegytartás; —less, 
adj. hozomány nélküli. 

Down (dáun) , s. pihe, pe- 
hely : róna, síkság. 

Down, prp. and adv. le ; 
lenn : alá; up and — , fel 
és aló ; — the stream, víz 
mentében ; — the hill, 
völgynek, lefelé : t^> lie — , 
lefeküdni; to sit — ^leülni; 
to set — in writing, írásba 
foglalni, megírni ; to be — 
up. ai one, rátámadni vki- 
re : to pay — , kész pénzzel 
fizetni : to turn upside — , 
mindent felforgatni ; — 
cast, adj. levert, szomorú; 
—fall, s. leomló*, összeom- 
lás; végronúás; — right, adj. 
függélyes; egyenes; nyil- 
vánvaló; arczáilan; igazi; 

— right peevish, adj. j< U í- 
tébb érzékeny : — right 
nonsense, s. merő esztelen- 
ség;— rightly, adv. egyene- 
sen. & :yt nest ; függélyesen 
—ward, adj. lejtős; lemenő; 

— ward, — wards, adv. le- 
felé. 

Down'y. adj. pelyhes. 

Dowse (dáusz), g. pofoncsa- 
pás; v. a. pofozni. 

Doze (dooz), s. szender; to 
fall into a—, elszenderedni; 
—, v. n. szenderegni, szuny- 
nyadozni ; — , v.a. to — 
away one's life, álmodozva' 
tödteni el életet. 

Doz'en (daz'n), s. ttiezat, ti- 
zenkettő. 

Do'ziness, .s. aluszékonyság. 

Do'zy, adj. aluszékony. 

Drab (dréb), s. szajha : adj. 
világos szürke. 

Drach'ma (drém), s. nehezék. 

Draff (dréff), s. moslék. 

Draffy, adj. piszkos; hit- 
vány. 

Draft, v. Draught. 

Drag (drég), v.a. húzni, hur- 
czolni ; vontatni; osJri- 
gázni; — s húzóháló, gya- 



Dragedd 

lom ; szán ; hwcza; gyep- 
törő eke ; — r< >pe, s. vontató 
kötél, alattság ; — staff, s. 
alabor. 

Drag'ged, part. — out, fá- 
radt. 

Draggle (dreg'gl), v. a. csata- 
kolni : v. ii. csatakosodni ; 
—tail, 8. piszkos nőszemély. 

Dragon (drég'án), s. sárkány. 

Dragoon (— gúu') , s. drago- 
nyos; v. a. zsarolni, le- 
igázni, gyötörni. 

Drain (drén), s. csapol;/ a, el- 
vi zetö árok, csapárok : v.a. 
lecsapolni, leárkolni , ki- 
szárítani; to — a pond, 
tavat lecsapolni; he clrain- 
i '1 the goblet, kiitta po- 
harát ; —ing, s. lecsapolás, 
lecsapoló árok. 

Dram (drém) , g. nehezék; 
kortypálinka. 

Drama (drém'é), s. dráma, 
színmű, színdarab. 

Dramatical (— mét'ikél), adj. 
drámai; — ly, adv. szín- 
műileg. 

Drarn'atist, g. drámaira. 

Drap'er (drep'er) , s. posztó- 
árus; linen — , g. vászon- 
árus. 

Dra'pery , g. posztócsinálás, 
posztómüház ; posztókeres- 
kedSs. 

Drastic (dresz'tik), adj. hat- 
hatos ; gyorshatású. 

Draught (draft), g. húzás; 
huzam : léghuzam ; os- 
táblajáték ; vázlat : terv- 
raj:; fogalmazvány; sze- 
kérfogat ; ujonez-szedé ; 
váltólevél; a deep—, nagy 
kort;/, át a — , in one — , 
egyszerre, egy húzómban, 
egy hajtásban ; — 'e-man, 
s. rajzoló ; —board, g. os- 
tábla : —horse, g. hámos 
ló ; — , v. a. vázolni, ujon- 
czo:ni. 

Draw (drao), v. a. irr. (drew 
drn , drawn [draon |, 
húzni, vonni ; szívni ; me- 
rítem ; raj .nini : fogál- 
mazni, megírni ; feszíteni ; 
to — a tooth, fogai húzni ; 
one's sword, kardot 
rántani ; to — breath, 



Drawer 

lélekzetet venni : to — a 
circle, köri irni; to — water 
out of a well, vizet húzni 
a kútból ; to — lots, gor- 
solni; to — an inference, 
to — conclusions, köve ke- 
zes! vonni : to — the holt, 
reteszt hátrahúzni; to — 
blood, eret vágni; to — 
away, elhúzni, félrehúzni ; 
elvenni ; elidegenítni (-tói, 
-tői); to — back, vissza- 
húzni, visszavonni; to — 
in, behúzni; vonzani; be- 
venni; behajtani; beszív- 
ni ; to — off, elvonni ; le- 
párolni, lombikolni; to— off 
one's attention, vki figyel- 
mét elvonni {-tál, -tői); to 

— on, eléhúzni; előidézni, 
vonzani ; to — ont, kihúz- 
ni, kivonni; kinyújtani; 
kiszedni: kiszívni; to — 
over, áthúzni, átvonni ; el- 
pártolásra késztetni : elcsá- 
bítni ; lepárolni ; to — up, 
felhúzni; tervet V. elöraj- 
zot csinálni ; fogalmazni, 
Írásban feltenni; csata- 
rendbe állítani ; to — a 
bill upon one, váltót tuk- 
ványozni vkire; — , r. n. 
to — near, közeledni; it 
draws to an end, végire 
jár; to — to a head, ge- 
nyedni ; to — back, hátra- 
vonúlni; to — off, el —, 
visszavonulni ; to — on, 
k ■■■-.ch'/m közelgetni to- 
on (upon) one,tukványozni 
-ra,-re; to— wp, sorba állani, 
sorba gyűlni; — , g. hauls, 
huzam; sors; sorshúzás; 
nyerő szám ; —back, g. aka- 
dály, okádék ; feltartózta- 
tás : lerovat : visszalökő- 

d: ■■■ V133 ::,■:::!: .: Iirl ' ,n 

— bridge , s. felhúzóhíd, 
vonóhíd; well, e. gémes v. 
kankaléko8 kút. 

Draw'er, g. vonó; tukványozó; 
rajzoló; vízmérő; tooth—, 
g. foghúzó ; a pair of — s, 
gatya, lábravaló; se1 of 

fUSl 08 - .'Irón;/. 

Draw'ing, g. hú\ás, sorshú- 
zás; váltótukványzás ; raj- 
tolás; raj :olat ; bo:ird, 

105 



Drift 

g. rajztábla ; — pen, s. 
rajztoll ; — table, g. rajz- 
asztal : — master, g. rajz- 
tanító ; —room, 8. társalgó 
szoba. 

Drawl, v. a. and n. rontatni, 
megnyújtani \ a szókai ); s. 
vontatott hang. 

Dray (dre), g. zörgekocsi; 
taliga; — horse, g. igásló. 

Dread (dred), s. félelem, ret- 
tegés : adj. rettentő : V. a. 
félni, tartani i -tói, -tői). 

Dread'ful, adj. borzasztó. 

Dream (drím), v. a. and n. 
irr. (dreamt drenit], 
dreamt), álmodni; álmo- 
dozni ; — , g, álom. 

Dream'er, s. álmodozó, áb- 
rándozó. 

Drear (drér, drír), — y, adj. 
félelmetes, iszonyatos. 

Dredge (dreds), g. os&riga- 
háíó. 

Dredger, g. osztrigász. 

Dregginess (dreg'ginesz), g. 
iszap : üledék. 

Dreg'gish, adj. iszapos; sep- 
rős. 

Dregs (dregsz), g. seprű, alj, 
Üledék, hányadik. 

Drench (drens), s. vizáról: ; 
orvos-ital ; v. a. elmerít ni, 
áztatni. 

Dress (dreszsz),g. öltözet, ru- 
ha : full — , g. galaruha, 
díszöltöny; — coat, s.frakk. 

Dress, v. a. felkészítni; fo- 
dorítni, V. fonni | hajat I ; 
elkészítni (p. étket ), tá- 
lalni : öltöztetni : to — a 
wound, sebet bekötni; to 
— the ground, földet meg- 
munkálni, mivelni, trá- 
gyázni : to — up, felpi- 
perézni ; — , v. n. felöl- 
tözni. 

Dress'er, g. tálaló asztal ; ko- 
mornak : hair , g. hajfod- 
rász. 

I in B8'ing, ■-'. felkészítés ; fel- 
öltözés;\ seb. )kötés; room, 
g. öltözőszoba. 

Dress'y, adj. öltéki ny ; píp< - 
rés, piperézkedő. 

Drift (drift), ». hajtás : haj- 
tási irány ; fnvatag 
tün . indék ; I at 



Drill 

. once Baw your — , mindjárt 
, vettem a: ön szándé- 
kát : —way, s. baromjárás : 

— wind, s. forgószél, vihar; 
snow — , .--. hófuvat; — 
wood, ■-•. uszadék/a ; drifts 
of ice, s. pl. jégzaj ; drifts 

■ ad, s, pl. sivány homok; 
— , v. a. hajtani, hányni, 
• fúni, halmozni, úsztat- 
ni; — ,v. n. hányódni, hal- 
zódni, zajlani, úszni. 

Prill (drill), v. a. begyako- 
rolni (fegyverben ) ; fúrni; 
pergetni; s. pergőfúró; had- 
gyakorlat. 

Drink (dringk), v. a. and n. 
irr. (drank [drénk] , drunk 
drank]), inni; to — ale, 
fehér sert inni; to —in, 
beszívni; to — out of a 
glass, pohárból inni; to — 
hard, iszákoskodni ; — , s. 
ital. 

Drink'able, adj. iható. 

Drinker, s. ivó; iszák. 

Drip (drip), v. it. csepegni; 
v. a. csepegetm; s. csurgó; 
csurgókő. 

Dripping, s. kisült zsír. 

Drive (dreiv), v. a. and n. 
irr. drove [drov , driven 
[drr/n]), hajtani, űzni, 
kergetni, ábajgatni; to — 
cattle, marhát hajtani; to 

— one to despair, vkit két- 
ségbe ejteni; to — one into 
a rage, vkit feUbőszítni; 
that is enough to — one 
mad, az ember megörülne 
belé : to — in a nail, sze- 
get beütni ; one nail — s out 
another, szeget szeggél; to 

— back, visszahajtani, visz- 

kergetni, visszaűzni; to 

— back the enemy, az el- 
lenséget viszszaverni ; to 

— off, to — away, elhaj- 
tani, elkergetni, eliizni; 
megszalasztani ; to— out, 
kihajtani, kiűzni, kiker- 
getni; to — on, hajtani; 

■ i un, :::n -ri-tn; — on v 
coachman ! Jiajtson kocsis! 
to — at, czélozni -ra, -re, 
szándékkal lenni vmi iránt; 

— g. kocsikázás, sétakocsi- 
zás. 



Drivel 

Drivel (driv'li, s. nyál, taj- 
ték : —, v. n. tajtékzani; 
hebehurgyáskodni, eszelős- 
kodni; — er, s. tajtékzó; 
eszelős. 

Driver (drei'ver), s. kocsis ; 
fuvaros; ék; hajtókerék; 
Jiáisó vitorla ; engine — , 8. 
mozdonyvt tér. 

Driz'zle. e. '/. and n. perme- 
tezni, szemzeni. 

Driz'zhng, 8. permeteg, lá- 
nya, por-eső. 

Driz'zly (driz'li), adj. permet- 
esős. 

Droil (drail) , s. here ; he- 
nyélő : v. n. henyélni. 

Droll (drol) , adj. furcsa ; 
— er, g. csélcsapó : — ery, s. 
furcsaság, bohóság; — ish, 
adj. furcsa, bohókás. 

Druiie (dron), s. here; v. n. 
henyélni. 

Dron'ish, adj. tunya, he- 
nyélő. 

Droop (drúp), v. n. elepedni; 
eltikkadni; elhervadni: ha- 
nyatlani. 

Drop(drap),s.csé!£p; by drops, 
cseppenként. 

Drop, v. n. csepegni; to — 
down, lecsepegni; lehul- 
lani: leesni; összerogyni; 
to — off, lecsepegni ; fogy- 
ni, kimúlni, elhalni ; to — 
off from an employ, hiva- 
talból kicseppenni; to — 
in, becseppenni; érkezni, 
bejutni; o'.t teremni; — , 
v. a. elejteni; abbahagyni; 
to — a courtesy, meghaj- 
tani vki előtt; let us — 
the subject! hagyjuk azt .' 
— me a few lines ! irjoh 
jiekem egy pár sort ! to — 
a word, szót ejteni; I some- 
where dropped my purse, 
erszényemel vesztettem el 
vhol. 

Drop'sical, adj. vízkóros. 

Drop'sy (drap'szi), s. vízkór- 
ság. 

Dross (drasz), s. --alak, se- 
lejt, ruskó ; rozsda; ólom-, 
tájt : — of hon, vassalak : 
vaspör öly de. 

Dros'sy, adj. salakos: selej- 
tes. ' 

106 



Dn b 

Drought (draut), s. aszály, 
sióra: idő; szomj;— J, adj. 
aszályos ; szomjas. 

Drove (drov), s. falka : a — 
of sheep, egy falka juh. 

Drov'er, s. hajcsár; marha- 
kereskedő. 

Drown (dráun), v. a. vízbe- 
fulasztani; elárasztani; el- 
fojtani (hangot); v. n.ví:- 
befúlni. 

Drowse (dtáuz), v. a. élálmo- 
sítni : v. n. elálmosodni. 

Drow'siness, s. álmosság, ká- 
bultság, [kába. 

Drow'sy, adj. álmos; kábult: 

Drub (dráb), v.a.koUintani, 
verni : s. kollintás: ütleg; 
— hing, g. megpáholás. 

Drudge (dráds), 8. házseprő, 
kukta, túlterhelt mindenes; 
v. n. bajlódni, vesződni, 
szepelkedni, nyűgösködni, 
erején felül dolgozni. 

Drudg'er, s. hajh'dá: rab- 
szolga : teherhordó barom ; 
porzótartó ; osztrigász. 

Druttgirv s. nyiigöshtdés, 
nehéz munka, rabmunka. 

Drug (drag), s. gyógyszer; 
gyógyszeranyag ; fűszer : 
v. a. bóditni ; orvosszerrel 
túltömni. 

Drug'gi^t, s. fűszerárus. 

Drum (drám), s. dob ; to beat 
the — , dobot remi ; —stick, 
s. dobverő pálcza ; — , i. n. 
dobolni. 

Drum'nier, s. dob 

Drunk (dránk), adj. i 
dead — , adj. holtrészeg. 

Drunk'ard, s. iszák. 

Drunk'en, adj. részeg; — ly, 
adv. részegen ; — ness, s. 
rés :• ! 

Dry idrei), adj. száraz, I am 
very — , igen szomjas va- 
gyok ; — nurse, s. üíraz- 
dajka ; — , v. a. szárít ni. 
száraztani. 

Dry'ly, adv. szárazon. 

Dry'ness, *•. szárazság : aszú- 
ság. 

Dub (dáb), s. ütés; v. a. lo- 
vaggá ütni; kinevezni} 
self-dubbed, adj. állítóla- 
gos, állitólagi. 



Dubious 

Dubious (dju'biász), adj. két- 
séges. 

Dubitation, .?. kételkedés; 
kétség. 

Ducal (dju'kél) , adj. her- 
czeui. . 

D\Loat(áéJsf it), s.ar any (pém >. 

Duchess (dáts'esz), s. her- 
ezegnö. 

DucL'y, g. herczegség. 

Duck (dákk), s. récze, kacsa; 
meghajlás, főhajtás ; — , v. 
a. lemerítni, lebuktatni; v. 
n. bukva alámerülni, le- 
kusliadni; — coy, v. De- 
coy. 

Duck'er, g. bukdár; csúszó- 
mászó. 

Duckling, s. fiatal rucza, ré- 
czécske. 

Duct (déikt), s. vezeték, árok. 

Ductile (dák'tili, adj. nyújt- 
ható ; — ness, s. nyujtha- 
tóság. 

Ductility, v. Ductileness. 

Dudgeon (dáds'an), g. tör; 
neheztelés ; to take iu — , 
orrolni, rósz néven venni. 

Dud'mau (dád'mén), s. ma- 
dárváz. 

Due (dju), g, illeték ; juta- 
talék ;jogczím ; i- r i\v every 
one his — , adjátok meg 
mindenkinek, a mwel tar- 
toztok : I want but my — , 
<'ii csak azt követelem, << mi 
veknii jár : — , adj. illető : 
ittő, kellő, tartozó ; the bill 
i- not yet — , a váltó még 
nem járt le : with — re- 
spect, illő tisztelettel : to 
strike — west, .egyéni en 
nyűgöt felé tartani. 

Due'ful, adj. kötelesség sze- 
rinti. 

I hiel (dju'il), 8. párbaj ; to 
fight a — , párbajt vívni ; 
ii', g. párbaj vívó. 

Du'elist, v. Dueli i . 

Duenna (dju-en'né), 8. leány- 
Srnö. 

Du'et, g. kettős hangjáték r. 
ének}. 

Dug (dig), g. csecsbimbó; 
tölgy. 

Duke ( (Íjuk) , g. Ion:,.:; 

— dom, g. herczegség. 



Dalcet 

Dulcet (dál'szet), adj. édes, 
kellemi'*. 

Duleification (— szifike'sán), 
s. édesítés : i vegyt. ) édités. 

Dul'cii'y, v. <i. édesítni; édítni. 

Dul'citude (— tjud), s.édesség. 

Dul'corate, v. Dulcify. 

Dull (dall), adj. unalmas ; 
tompa ; élénktelen; kedvet- 
len ; ostoba : to be — of 
apprehension, nehezen fel- 
fogni, nehezen tanulni ; to 
be — of hearing, nagyot 
hallani; I was very — , 
untam maflámat : trade is 
— , pang a kereskedelem ; 

— sighted, adj. rövid lá- 
tóm ; — witted, adj. tompa 
i'lmii. 

Dullard, s. oktondi ,• adj. 
hülye. 

Dull'ness, g. unalom, unat- 
kozás; kedvetlenség; buta- 
ság; hülyeség; eltompult- 
ság : pangás. 

Duly (dju'li), adv. kellően, 
iUendően,kötelesség s lerint. 

Dumb (dám), adj. néma ; to 
strike one — , vkinek be- 
dugni a száját ; — ly, adv. 
némán ; — , v. a. némítani. 

Dumb'fotmd (— fámul), v. a. 
elhallgattatni { vkit). 

Dumb'ness. g. némaság. 

Dummy (dám'mi), g. néma; 
ruhabáb ( rákszekrények- 
ben i : alak. 

Dump (dámp), g. ábrándos- 
ság, merengés, szórakozott- 
ság, szomorkodás, 

Dumpi'sh, adj. bús, szomorú; 

— noss, x. mélabú. 
Dump'ling, g. gombócz. 
Dum'py, adj.renkesz, zömök, 

esetlen. 

Dun (dán), adj. barnasárga ; 
s. j: .' • / surgeté hiti .'.■ 
v. a. tartozás lefizetését 
sürgetni. 

Dunce (dansz), g. tökfilkó. 

Dun'cery, s. bolondság. 

Dun'derhead, ■-■. oktondi . 

Dung(dang),g. ganéj, trágya; 
r. a . ganéj ózni, trágyázni. 

Pung'hill, .<. ganéj domb. 

Dungeon (dan'dsan), g. bör- 
tön : '■. ". bebörtönözni. 

1ii7 



Dutcons 

Dung'y, adj. szemetes, gana- 
jos. _ 

Dun'nish, adj. barnás. 

Dun'ny, adj. nagyothalló. 

Dupe (djup), g. megcsalt; 
bamba ; v. a. rászedni, bo- 
londdá tenni. 

Duple (dju'pl) , adj. kettes ; 
kétszeres. 

Du'plicate, •-•. másodlat, má- 
sodpéldány ; e. a. megket- 
tőztetni, tés. 

Duplication, g. megkettőzte- 

Du'pkcature, .s. redőzet : ket- 
tőzet. 

Duplicity (djuplisz'iti) , g. 

),: tti-'s- ,-; .', ts 1%ÚSÍ ; I- l- 

misság. 

Durability (djurébil'iti) , g. 
tartósság. 

Du'rable, adj. tartás. 

Du'rance, g. tartam : fogság 

Dura'tion, g. tartás, tartam. 

Dure (djur), v. n. tartani; 
— less, adj. múlékony, mu- 
landó*. 

i hiress', g. keménység, szigo- 
r::sr\ fcgoág. 

Du'ring, prp. míg, alatt, köz- 
ben, ideje alatt, -ben -hen ; 
—his life, életében ; — my 
stay in London, London- 
ban létem alatt. 

Du'Iltj '■' I ! 111' :!:!:■: r, ; : I 

kvtlenség. 
Dusk (daszk), adj. sötétes, 
sötétszínű; alkonyuló; s. 
sötétszín : esthomály : v. a. 
homály osítni ; v. n. homá- 
lyosodni. 

Dusk'ily, adr. sötétesen. 

Dusk'insss s. esti o ui ' isi. i 

Dusk'ish. ((..'/ g .'.;/.'.(.'; se 

tétes. 

Dusk'y, v. Duskish. 

Dust (dászt), g. por ; — hold, 
g. hamuszuszék. 

Dust'er, g. törlőrongy : por- 
seprű. 

Dust'man, g. szemét- és hu- 
mus: dó. 

hust'y, adj. poros. 

I lutch (dal i), adj. hollandi ; 
man, g. hollandi( ember I; 

— gold, g. gíft. 

Duteous (dju'tiasz), v. Duti- 
ful. 



Dutiful 

Dutiful (dju'tiful), adj. en- 
gedelmes, szófogadó; tisz- 
telet-adó, tisztelettel visel- 
tető : — -ly, adv. engedelme- 
sen, tiszteletadólag. 

Duty (dju'ti), g. kötelesség; 
vámkötelesség, vámilleték ; 
szolgálattétel ; tisztelkedés, 
udvarlás; to perform one's 
— , kötelességét tenni: a 
soldier on — , őr-álló ka- 
tona : to pay one's — to 
one, tisztelkedni vkinél. 

Dwarf ( dwarf I , s. törpe : 

— tree, s. lörpefa. 
Dwarfish, adj. törpe ;piczin- 

ke .- — ness, s. törpeség. 

Dwell (dwell), v. n. irr. 
idwelt, dwelt), lakni, tar- 
tózkodni, maradni ; —ing, 
S. lakás. 

Dwindle (dwin'dl), v. n. fogy- 
ni, összezsugorodni; to — 
away, elenyészni; — , v. a. 
elenyésztem ; elszéleszteni. 

Dye, p. Die. 

Dying (dei'ing), part, festő; 
haldokló ; tőbe — , festeni; 
haldoklani; to be in a 

— state, halálos betegnek 
lenni. 

Dynasty (dei'nészti), s. ural- 
kodócsalád. 

Dysentery (disz'enteri) , s. 
vérhas. 

Dysury (dizs'juri), s. nehéz 
vizelés. 



E (í), s. az E betű neve. 
Each (its), pron. mindegyik'; 

— of us, mindegyikünk ; 
by tbe side of — other, 
egymás mellett; from — 
other, e (ni mást ól : for — 
other, egymásért; they love 

— other, szeretik egymást. 
Eager ( 'ger), adj. mohó, hi- 
ves, sóvár, buzgó, leledző; 

av.) savanyú, fanyar, csí- 
pős; an — desire, buzgó 
kívánság : an — thirst, tik- 
kasztó szomj: — ly, adv. 
mohón, hevesen, buzgón; 
—ness, s. mohosai], sóvár- 
. vágy ódás, kíváncsiság; 



Eagle 

sa van >i uság,fa nyareág,csi- 
pösség. 
Eagle (í'gl), s. sas ; tíz tallér 
értékű arain/lén: (Ami: 

— s catch no flies, sas le- 
gyet nem fogdos : — owl, 
.••'. nagy füles bagoly : 

— eyed, — sighted, adj. 

izemü, éleslátású. 

Ea'gless, s. nősas. 

Ea'glet, .-■. sasfiú. 

Ea'gre, .s. ellen-ár, ellenfo- 
lyam. 

Ear (ér, ír), s. fül; hallás; 
kalász : to lend an— , meg- 
hallgatni; to turn a deaf 

— to.., süketségre venni; 
to box one's ears, vkit 
megpofozni; t:> give one a 
box on the — , vkit arczúl 
csaj.ni : to fall together by 
the — s, összekapni, hajba 
kiq>ni vkivel : to be by the 
ears, verekedni : in at one 
— , and out at the other, 
egyik fiilén he- a má- 
sikon kibocsátani vmit ; 
dog's — , -í. szamárfül < be- 
haj'.ás a könyvlapon); — 
land, s. használható szán- 
tóföld; — ring, s. fülbevaló; 

— shot, s. hallótávolság : 
— wig, s. fülbemászó; — , 
v. n. kalászosodul ; — , v. a. 
szántani. 

Eared, adj. füles; kalászos. 
Earl (oil, éri), s. angol gróf. 
Ear'liness, s. koránvalóság. 
Early, adj. koránvaló .- kora; 

— flowers, s.pl. korán nyí- 
ló virágok : — riser, s. ko- 
ránkelő: — rising, s. ko- 
ra nkelés : — , adv. korán; 
he does not like to get up 
— , nem szeret korán kelni: 
you are too — , ön igen ko- 
ránjául: — in the morning, 
korán reggel: (pfov.) — to 
bed, and — to rise, makes 
a man healthy, wealthy, 
and wise, ki korán kel, 
aranyat lel. 

Earn (óm, érn), v. a. aratni 
(n. h.); keresni, szerezni. 
nyerni (munkával); to — 
one's bread, kenyerét ke- 
resni ; to — a deaí of mon- 
ey , sok pénzt keresni; 

108 



Easily 

— , v. it. összemenni, meg- 
aludni. 

Earnings, .s. pl. kereset, ke- 
resmény. 

Ear'nest, s. komolyság, teké- 
ié' : are you in — ? nem tré- 
fál i'm ' to give —.foglalót 
v. felpénzt adni: — , adj. 
komoly; — ly, adv. komo- 
lyan; — ness, .-:. komoly- 
só,/; tökélet; igyekezet, 
ipar. 

Earth (örth, érth), s. fold, 
földteke, földgömb : föld, 
földfaj : on — , a földön ; 
potter's — , s. fazékas- 
agyag ; — borii, adj. fól- 
d'niis-.üV'tt .halandó ; — bred,. 
adj. alávaló : — pea, s. ab- 
rak lorsó : -— quake, s. 
fbidmgáSr fslik'sngés . — . 
v. a. elásni, beásni < p. kin- 
cs- t .. 

Earth'en, adj. földből való r 
agyagbál való; — ware, s. 
t-s, répedények. 

Earthliness, s. világiasság. 

Earth'lmg, s. föld fia, ha- 
landó. 

Earthly, adj. világi, földi .- 
an — man , világ fia : 
— pleasures, s. j)l. világkéj. 

Earth'y, adj. földből való, 
földnemű. 

Ease (ízi, s~. kényelem, nyu- 
galom : enyhület; könnyed- 
ség ; with — , könnyűség- 
gel ; to live at — , kényel- 
mesen élni : to be ill at — , 
nyugtalankodni; at heart's 
— , kéjelmesen; kénye sze- 
rint, szive szerint; to give 
one some — , vki terhén v. 
munkáján segíteni; chapel 
of — , fiókegyház : — , v. a. 
könnyítni; enyhítni; meg- 
szábadítni; to — one's 
belly, szükségét végezni: to 
— one of his money, pén- 
zétől megfosztani vkit. 

Easel (íz'l), s. festőláb. 

Ease'less, adj. nyugtalan; 
pihenés nélküli. 

Ease'ment, s. enyhület; köny- 
nyebbítés, könnyebbülés. 

Ea'sily, adv. könnyen; thai 
is — done, azt könnyű meg- 
tenni. 



Easiness 

Ea'siness, s. könnyüség ; jó- 
kedv ; — of belief, liiszé- 
kenység. 

East (iszt), s. kelet ; adj. ke- 
leti. 

East'er, s. húsvét. 

Easterly, adj. keleti ; adv. 
kelet felé. kelet felül. 

East'ern, adj. keleti. 

East'ward, adv. keletfelé. 

Eas^ (i'zi) a '!. hönnyú; nyu- 
godt; fesztelen; an — style, 
könnyű, folyékony irásmo- 
dor; an — task, könnyű 
feladat: an — mind, vi- 
dor kedv ; to take it — , 
/.;•;/. 7 -v véglí fogni a do- 
lognak ; the bank is — , az 
üzlet rosz ; — to be spoken 
to, nyájas; hozzáférhető. 

Eat (it), v. a. and n. irr. 
(eat [et] , ate [ét] ; eaten 
"ít'n~ ), enni ?to — off, ele- 
tetni ( p. szömölcsöt ) ; to — 
in), megenni, felenni ; to — 
one's words, szavát vissza- 
venni, visszahúzni; to — 
one's dinner, ebédelni ; to 
— pork, disznóhúst enni ; 
to — one's fill, jól lakni; 
(prov. i — to live, but do 
not live to — , a: ember 
nem azért él, hogy egyék, 
hawém azért eszik . hogy 
éljen. 

Eat'able, adj. megehető. 

Eat'ables, s. pl. élelemszerek. 

Eat'er, ■•>•. evő: marószer; he 
is no great — , ö keveset 
eszik. 

Eat'rug-house, s. éfliáz. 

Eaves (ívz), 9. pl- eresz : <■. .■- 
pegö : — dropper, s. hall- 
gatózó. 

Ebb (ebb), >-. apály : — tide, 
s. apály ; — and tide, — 
and flood, tengerapály és 
ár : at a low — , szegénye- 
sen : -, r. a. apadni. 

Eb'on (et/bn), s. é&< nfa ; adj. 
ébenfából való ; — ist, ■--. 
ébeneszti rgályos ; muasz- 
talos. 

Bb'ony, s. ébt nfa. 

Ebri'ety (ibrei'iti), *. részeg- 
. ittasság. 

Ebrios'ity, v. Ebriety. 

Ebulliency, /-. Ebullition. 



Ebullient 

Ebullient (ibbal'lient), adj. 
fórrá. 

EbuUi'tion, s. felforrás ; fel- 
pezsdülés. 

Eccentric (ekszen'trik), adj. 
körhagyó, körkivüli ; túl- 
csapongó. 

Eccentricity (— trisz'iti), s. 
I: :> tagyas I rl ii/üliség; 
szertelenkedés, túlcsapon- 
gás. 

Ecclesiastic (ekliziész'tik), s, 
egyházi személy , pap ; adj. 
egyházi, papi. 

Ecclesiasti'eal, adj. egyházi. 

Echinus (ekei'nász), s. sül : 
tengeri sül; (ép.) feldom- 
hurii tan. 

Ech'o (ekTio), s. viszhang; 
r.a. viszhangoztatni ; v. n. 
visszhangzani. 

Eclairciserneut ( ekler'sziz- 
rnent), 8. felvilágosítás. 

Eclat (iklá), s.felötlés, feltű- 
nés; zaj ; ragyogván]). 

Eclipse (iklipsz'), s. fogyat- 
kozás ; elhomályosulás ; — 
of the moon, holdfogyat- 
kozás ; — of the sun, nap- 
fogyatkozás : — , V. a. elho- 
mályosítani, elsetétítni : — , 
v. n. elhomályosodni. 

Eclip'tic, s. nappálya, föld- 
pálya. 

Economic (ekona'mik), — al, 
adj. gazdálkodó, takarékos. 

Econ'omist (— omiszt), s.jó- 
gazda. 

Econ'omize (— omeiz), v. a. 
and n. gazdálkodni. 

Econ'omy (ikan'nomi), s. 
ga idaság ; takarékosság ; 
felosztás. 

Ecstasy (ek'sztészi), s. elra- 
gadtatás ; r a. elragadni, 
elbájolni : lelkesíteni. 

Ecstatic, — al, adj. elragadt, 

elhajolt. 

Ectype (ekteip), s. lenyomat; 

képmás, utánzat. 
Ecumenic (ekjumen'ik),— al, 

adj. közönséges, köz. 

I OS (idé'sáez), adj. fa- 
lánk, torkos. 

Edac'ity (idész'iti), s. falánk- 
ság, torkosság. 

Eddish (ed'dis), s. sarjú. 

109 



Effec t 

Eddy (ed'di), s. forgatag; 
—wind, s. forgószél. 

Edén (i'den), .•*. éden. 

Edge (eds), 8; él; szél; to 
set an — on, köszörülni, 
élesítni ; to take off the — 
of . . ., eltompitni; to put 
to the — of the sword, 
kardra hányni, felkonczol- 
ni ; — of a precipice, ör- 
vény széle : — , v. a. köszö- 
riilni, élesítni ; körül vágni 
(könyvet); szélezni; be- 
szegni; (átv. ért.) felbő- 
szítni; — , v. n. előnyo- 
mulni ; oldalt mozogni. 

Edg'ed, adj. éles ; two — , 
kétélű, kétmetü. 

Edg'ing, s. szegély ; szél ; éle- 
sítés. 

Edgeless, adj. él nélküli, 
tompa. 

Edible (ed'ibl),adj\ megehető; 
— ness, s. éldelhetőség. 

Edict (i'dikt), s. rendelet ; 
közhirdetmény. 

Edification (editike'sán), s. 

építés ; épületessé,/. 

Edilicatoiy(idif'ikétáry) ,«<//. 
épületes, szívemelő. 

Edifice (ed'ihsz), s. épület. 

Ed'iner (— feier), s. épitő; 
épitetö. 

Ed'ify (— fei), v. a. épitni ; 
—ing, adj. épületes, szív- 
emelő. 

Ed'it, v. a. kiadni ' könyvet 1: 
szerkeszteni 1 lapot /. 

Edition (edis'án), s. kiadás. 

Ed'itor, .v. kiadé, ; szerh 

Educate (ed'jukét), v. a. ne- 
velni. 

Educa'tion, s. nevelés. 

Ed'ucator, .<. nevelő. 

Educ'tion (idák'san), s. eresz- 
tő nyilas ; —valve, 8. eresz- 
tő szeüentyű. 

Eek (ík), r.'Eke. 

Eel (íl), 8. angolna ; electri- 
cal — . 8. sajgócz. 

l'lfface (effész'l, v. a. ki-eltö- 
röl/ni : -ment, 8. el-kitör- 

lés ; semmisítés. 

Effect (effekf), 8. hatá 

Vetkezmény, eredmény ; it 

had no — , annak semmi 
eredménye nem rolt : tO 



E ffectible 

carry into — , valósítni, 
véghez vinni; to take — , 
sikerülni; to that — , oly 
végre, azon végből ; in — , 
valójában ; to no — , hiába 
hasztalanul; of no — , 
sifter nélkül ; effects, s. pi. 
holmi, ingó jószág ; —,v. 
:/ ftííc '■ ín. i ! jífeei «íí; 

Effect'ible, adj.véghez vih tő, 
eszközölhető. 

Effective, adj. hatásos. 

Effectless, adj. eredmény- 
telen. 

Effect'or, s. eszközlő, szerző, 
alkotó. 

Etfect'ual (— s'juél), adj. hat- 
hatós, — ly, adv. hatható- 
san, nyomosán. 

Effect'uate (— s'juet), v. a. 
véghez vinni, valósítani. 

Effeminacy (effemlnészi), s. 
elpuhult ság. 

Effem'inate (—net), adj. el- 
puhul? -. r. a. elkényeztetni. 

Effervesce (effervesz'), v. n. 
félpezsegni, félhuzogni; fel- 
hevülni. 

Efferves'cence , s. -pezsgés , 
forró* ; forrongás , felhe- 
vülés. 

Efficacious (effike'sász), adj. 
hatályos; — ness, s. hatá- 
lyosság. 

Efficacy (ef'fikészi), s. hatá- 
sosság. 

Efficience(effis'iensz), s. hat- 
hatósság, erű. 

Efficiency, v. Efficience. 

Efíic'ient, adj. ható, Itatásos, 
tevéki //// ; s. szerző ok. 

Effig'ial (effid'zsiél), a<lj. áb- 
rázolt. 

Efíig'iate (—ét), v. a. leábrá- 
zolni, leképelni. 

Effig'ies, s. kép, arczkép ; 
képlap. 

Efflag'itate (effléd'zsitet), v. 
a. hevesen követelni. 

Eftiate (efflétf), v. a. felfájni. 

Effia'tion, s. böfögés. 

Efflorescence ( — flaresz '- 
szensz) s. küteg; borhimlő; 
virágzás ideje. 

Efflores'cent, adj. virágzó. 

Effluence (effluensz), g. ki- 
te, kiömlés. 

Efüuency, v. Effluence. 



Effluent 

Effluent, adj. kifolyó, ki- 
ömlő. 

Efflux (effl&ksz), Effluxion, 
'-. Effluence. [leni. 

Efflux', v. n. kifolyni, kiöm- 

Efforce (efforsz'), v. a. kierő- 
s i! <<l:.: f. i ■ mi beiirni 
• p. ajtót i. 

Effort (effart), s. törekvés, 
erőködés, erő-megfeszítés ; 
all his — s were fruitless, 
eredménytelen volt minden 
i rőködése. 

Hj&ien&'tion, s.zábolátlanság. 

Effrontery (effran'teri) , *•. 
arczátlanság, szemtelenség. 

Effulge (— fáldzs'), v. n. su- 
gárzani ; kipillogni. 

Efful'gence.g. ragyogás, fény. 

Efful'gent, adj. ragyogó, su- 
gárzó, fénylő. 

Effund (eftand'), v. Effuse. 

Effuse (efl'juz'), v. a. kión- 
teni. 

Effu'sion, g. kiöntés, kiömlés; 
ömlengés. 

Eft (eft), s. gyík; adv. azon- 
nal. 

Egad (eged'), int. ejnye ! 

Egerminate (idzser'niinét), 
v. n. kirügyezni, kibimbóz- 
ni, kihajtani. 

Egest (idseszt'}, v. a. kiürí- 
teni 

Eges'tion, g. kiürítés. 

Egg. (egg). *■ tojás; new 
laid —,fris tojás ; poached 
egga,olász rántotta;-— shell, 
s. tojáshéj ; I have an — 
on the spit, fontos végzen- 
dőm van; —, v. a. izgatni. 

Eglantine (eg'léntein), s.vad- 
rózsa. 

Egotism (i'gotizm), s. önzés, 
önség. 

E'gotist, E'goist (— iszt), s. 
önző, önhaszonleső. 

Egotis'tic, — al, adj. önző, ön- 
zőleges. 

Egregious (igrí'dzsiász), adj. 
jeles, kitűnő; — ness, s. 
kitűnőség. 

Egress (igreszsz'), g. kijárás. 

Egres'sion (— gress'án), g. ki- 
menés, kilépés. 

Egret (i'gret), s. kócsag; kó- 
csagforgó. 

no 



Elate 

Egriot (i'griat), i. meggy. 

Eider (ei'der), s. dunnalud; 
dunnaiád pelylie ; —duck, 
s. dunnalúd. 

Eigh (v), int. hej ! 

Eight let), adj. nyolcz; — 
times, adv. nyolczszor. 

Eight'eeu (—in), adj. tizen- 
nyolcz. 

Eighteenth, adj. tizennyol- 
czadik. 

Eight'fold, adj. nyolczszoros, 
adv. nyolczszorosan. 

Eighth, adj. nyolczadik. 

Eighthly, adv. nyolczadszor; 

Eight'score (— szkor), adj. 
százhatvan. 

Eight'y, adj. nyolczvan. 

Eigne (én), adj. elsőszülött. 

Eilet-hole (ei'let-haol), s. fű- 
zőlyuk. 

Either (i'dher, ei'dherl, adj. 
and pron. egyik a kettő kö- 
zül; mind a kettő; conj. 
either . . ., or . . ., vagy . . . 
vagy. 

Ejaculation (idzsékjule'sán), 
g. felfohászkodás; lövés; 
kifecskendezés. 

Ejac'ulatory, adj. hirtelen 
felkiáltó ; felfohászkodó ,• 
kifecskendező. 

Eject (idzsekf), v. a. kivet- 
ni, kidobni; kiűzni;— ment, 
s. (törv.) birtokból elűzés. 

Ejec'tion, g. kihángás, ki- 
köpés; kivetés; kies apás. 

Eke (ík), adv. hasonlókép, 
szint ágy. 

Eke, v. a. öregbíteni, kiegé- 
szíteni, toldani : to — out, 
likerekiten i: meguy ujtani. 

Elaborate (iléb'oretj, v. a. 
kidolgozni , kisímogatni ; 
adj. kidolgozott, kisimoga- 
tott ; —ness, s. simítottság. 

Elance (ilénsz), v. a. hajítni, 
lökni; vetni (nyilat! nyi- 
lazni. 

Elapse (ilépsz), v. n. lefoly- 
ni; the time elapsed, az 
idő lefolyt. 

Elastic* (ilész'tik), — al, adj. 
rugékony, rugalmas, ruga- 
nyos. 

Elasticity (— tisz'iti), s. ru- 
gékonyság, ruyanyosság. 

Elate (ilét'j, adj. gőgös; v. 



Elation 

a. biiszkUni, (av.) tágítni; 
v. n. gőgösödni. 

Ela'tion, s. gőg, dagály. 

Elbow (el'bo), *. könyök : 
at — , közel, kéznél; —chair, 
8. / )'./■ Iszi Í ■ he is out 
at — s , elrongyosodott, 
tőnkre jut ott : to be always 
at one's — s, mindig for- 
golódni vki körül: she has 
broken her — , fattyat ve- 
tett; —, v. a. könyökkel 
érinteni, taszítni; to — 
one's way through . . ., ke- 
resztülfűrni manót; — , v. 
n. kiemelkedni, veszekedni. 

Elder (eld'er), s.bodza;— tree, 
s. bodzafa ; — flower, s. 
bodzavirág; — , adj. idősb, 
öregebb, \ csak rokonokról); 

— brother, bátya; — sister,. 
néne : elders, s. }>l. my el- 
ders, a nálamnál idősbek; 
the elders, templomatyák. 

Elderly, adj. öreges. 

Eld'est, adj. legidősb (jiu, 
leány, text err ,. 

Elect ('ilekt'), adj. választott; 
v. a. megválasztani. 

Elec'tion, s. választás, meg- 
választás, [lasztási. 

Elec'tive, adj. választó, vá- 

Elec'tor, s. választó .■ választó 
feje,:, em. 

Electoral, adj. válás tási, 
választó fejedelmi. 

Elec'torate, g. választó-feje* 
delemség. 

Elee'tric, — al, adj. villanyos; 

— battery, g. villanytelep ; 

— condenser, g. villamsü- 
ritő ; — current, 8. villan, - 
folyam , villamáram ; — al 
machine, g. villanygép; 

— spark, g. viUamszikra. 
II otrií: ; v (— tnsziti) ■■ vil- 
lanyosság, villany : frictio- 
nal --, dörzsölést villanyos- 
ság; voltaic — , galvános- 
ság ; —by induction, delej 
villanyosság. 

Elec'triíy (— fei), ti. ". villa- 
nyozni. 

Electrotn'et< r, g. viUammérő. 

Electromotor, g. villanyin- 
dító. 

iary (ilektsjuéri) , g. 
iii/nhit, nyelet. 



Eleeniosinary 

Eleemosynary(elimaz'ineri), 
adj. alamizsnás; holdul,',. 

Elegance (el'igensz), g. dísz, 
választékosság. 

El'egant, adj. választékos, dí- 
szes. 

Elegy (el'idzsi) , s. búdal, 
alagya, párvers. 

Element (eriment), g. elem; 
— s, g. /;/. első elemek. 

Element'al, adj. elemi. 

Eilemt'iit'íuy, a dj. elem ij;e:d C>. 

Elench (ilents'), s. csalészlet. 

Elephant (el'ifént),s. elefánt. 

El'evate (el'ivét), v. a. emel- 
ni, felmagasítni; büszkítni, 
adj. emelt, emelkedett. 

El'evated, adj. felemelt, ma- 
gasztos, büszke. 

Eleva'tion, s. felemelés; ma- 
gasság; előmozdítás; ma- 
gasztalás ; emelek. 

El'evator, g. felemelő; emel- 
tyű. 

Eleve (elív'), s. növendék. 

Eleven (ilev'nl, adj. tizenegy. 

Elev'enth, adj. tizenegyedik. 

Elev'enthly, adv. tizenegyed- 
szer. 

Eli (elf), s. (pl. elves), elf, 
tündér, légszellem. 

Elicit (ilisz'it), v. a. kisütni, 
kitudni, kitanulni ; kiven- 
ni i vkiből rmit ); élőidézni; 
to — the truth, kiderítni 
,r. igazságot, a dolog mi- 
voltát kitanulni. 

Elide (ileid'), v. a. kivetni 
(hangot i ; eltörni ; gyen- 
gítni. 

Eligibility (elidzsibil'iti), s. 
választhatóság ; kellŐség. 

El'igible, adj. választható; 
kellő; — ness, v. Eligibi- 
lity. 

Eliminate (üim'inet), /'. ". 
/ ■/ víj ti MK l íiiltam 

Elimination, g. kiküszöbölés; 
kitiltás. 

Elision (üizs'án), g. hang ki- 
vetése. 

Elixate (ilik'azet), v. a. fel- 
forralni. 

Enxation (üiksze'san), g. las- 
eankénti főzés; emésztés. 

Elix'ir, 8. főzet, gyógyital. 

l'.ll: (elk), g. jávorszarvas. 

El] (elli, .<. ínf <aV.). 
111 



E lnde 

Eller (eller), •-.-. egér (fa ). 

Ellipse (ellipsz'),g. kihagyás, 
kihagyat (betűé , szóé) ; 
kerülék. 

Ellipsis, v. Ellipse. 

Ellipsoid (ellip'szaid), s.pe- 
ténd. 

Elliptic, —ti, adj. kerülékes; 
kihagyásos ; —ally , adv. 
hi mii l ísen ) ifi igy&ezis , 

Elm (elm), g. szilfa. 

Elmo, g. St. —'a tire, St. — 's 
stars, tengeri lidérc:. 

Elocution(elokju'sán},g.eft«g- 
szólás . 

Elocu'tive, adj. ékesszóló. 

Elogy (el'odsi), s. dicsérő be- 
széd. 

Eloin (ilaiu'), v. a. eltávolí- 
tani. 

Elongate (ilan'get), v. a. meg- 
hosszabbítani; v. n. eltá- 
vozni. 

Elope (üop'), v.n. elosonni (p. 
férjét elhagyni); —ment, 
s. megszökés. 

Eloquence (el'okwensz), s. 
ékesszólás. 

El'oquent, adj. ékesszóló. 

Else (élsz), •pron.más, egyéb; 
eonj. másként, egyébként, 
különben : adv. másl 
különben ; — where, más- 
hol, macimra; somebody—, 
some one — , más valaki ; 
something — , más valami; 
have you. got nothing — to 
do? nincs egyéb dolga? I 
don't say anything — , nem 
mondok egyebet ; you must 
do it, — you shall have no 
dinner, azt meg kell <■ li- 
ned, különben nem kapsz 
ebédet ; one can get that 
cheaper — where, azt má- 
sutt olcsóbban kaphatni; 
it is somewhere—, máshol 
vau ; the eye that sees all 
things — sees not itself, a 
szem mind, ni iát, csak ma- 
gát nem. 

Elucidate (ilju'szidét), v. a. 
felvilágosítani. 

Elucidation, g. felvilágosí- 
tás. 

1 hi i lative, adj leli ÜAqO- 

sító, magyarázó. 

Elude (ilpid') , V. a. kijól- 



Elusion 

szani; ügyesen fii térni: 
hiúsítni, 

Elu'siou, s. kijátszás; hiúsí- 
tás. 

Elu'sire, adj, kijátszó; ki- 
térő : ravasz. 

Elu'sory, adj. kijátszó, kitérő 
hiúsító. 

Elvish (el'vis), adj. tündér es, 
légszeUemi,csintevő;—ness, 
s ■ ■■■> ít ; s vésn T SSÍ 1 

Elysian (ilizs'ién) , adj. eli- 
zittmi. 

Elys'ium (—iám), g. elizium, 
kéjhon. 

Emacerate (hnész'eret), v. a. 
elcsigázni. 

Emaceration, g. elcsigázás. 

Emaciate (üne'si-et) , adj. 
megsoványodott; v. a. Vi- 
aszolni. 

Eruacia'tion , s. kiaszalás; 
kiaszottság. 

Euianant (em'énént), adj. 
kifolyó, kiömlő. 

Eui'auate i— net), v. n. ki- 
folyni, kiömleni. 

Emana'tion, g. kifolyás, ki- 
ömlés ; emanations of the 
heart, szívömledezés. 

Eniau'ative,Ernau'atory,rtí?/. 
kifolyó, eredő, keletkező, 
származó. 

Emancipate (imén'szipét), v. 
a. felszabadít ni. 

Emancipation, s. felszabadí- 
tás, felszabadulás. 

Eruarginate (ünár'dsinet), 
adj. kicsípett; v. a. kicsíp- 
ni : kicsipkézni. 

Emasculate (ünászTijulét), 
v. a. kiherélni ; adj. ki he- 
rélt. 

Emasciüa'tiou, s. kiherélés. 

Emhale (embel'), v. a. gön- 
gyölni, begöngyölni, csoma- 
golni. 

Embalm (embám'), v. a. be- 
balzsamoz ni. 

Embauk (— bénk'), v. a. gá- 
tol búzni, gótot felvetni. 

Embank'ment, s. töltés, gót. 

Embar(— bár'), v. a. elcsukni, 
elzárni, elrekeszteni. 

Embargo (— bár'go) , s. hajó- 
lefoglalás, hajózár. 

Embark(— bárk'), v. a. hajóra 
szállítni, hajóra rakni ; ke- 



Embarrass 

verni (vkit vmibe-) ; v. n. 

hajóra szállani : bocsát- 
kozni (vmibe), vállalkozni 

( -ra, -re). 

Embarrass (— bér'rész), v. a. 
zavarba ejteni, megzavar- 
ni : —ment, s. zavar ; szo- 
rultság. 

Embase (— bész'), v. a. alja- 
sitni : hanüsítni, rosszab- 
bítni. 

Em'bassage, v. Embassy.,, 

Embassador ( — bész'szédar), 
8. követ. 

Em'bassy, g. követség. 

Embattle(— bét'tl), v.a. csata- 
rendbe állítani; lőrésélni. 

Embay (—be'), v. a. tenger- 
öbölbe hozni. 

Embedded (— bed'ded), adj. 
beágyazott ; betorlódott. 

Embellish (— bel'üs), v.a. szé- 
pítni, feldiszítni : —ment, 
g. szépítés. 

Em'bers (— bersz), s. pl. pa- 
rázs. 

Embezzle (— bez'zl), v.a. 
elsikkasztani , eltökítni ; 
—ment, g. elsikkasztás. 

Embez'zler, s. elsikkasztó. 

Emblaze (— bléz'), v. a. kifé- 
nyesít ni : czimerképpel fel- 
diszitni. 

Emblazoner (— blé'záner), s. 
czimernök : kiáltnok, fel- 
magasztaló. 

Em'blt-m, s. jelkép. 

Emblemat'ic, — al, adj. jel- 
képes ; —ally. adv. jelképe- 
sen. 

Embody (— bad'i), v. a. (in, 
into, with) bekebelezni; 
testesít ni : v. n. testesülni. 

Embo'guing, g. szakadás, am- 
ies (f oly óé), torkolat. 

Embolden (— bold'n), v. a. 
felbátorítni. 

EmTjohsm (— bolizru), s. 
közbeiktatás : szökőnap, 
s zökőhónap, szökőév. 

Ernborder (— bar'der), v. a. 
beszegni. 

Emboss(— baszsz'), v.a. emel- 
zetesen kidolgozni; —men 4 :, 
8. emeltmű, dombormű. 

Embowel (— báu'el), i>. a. be- 
leket kivenni: bebalzsa- 
mozni; megtömni. 

112 



Emiss ary 

Embrace (— bresz'), v.a. meg- 
ölelni ; v. n. ölelkezni; 8. 
megölelés. 

Embrace'ment, g. megölelés, 
átkarolás ; ölelkezés. 

Embrasure (— bre'zsár) , s. 
lőrés ; ablakmélyedés. 

Embroider (— braid'er), v. a. 
hímezni, hímet varrni ; — y, 
s. hímvarrás, hímé. ft. 

Embroil (—brail'), v. a. meg- 
zavarni, összezavarni, ösz- 
szebonyolítni ; (átv. ért.) 
belé keverni , belé elegyít- 
ni ; (with) összeveszítni ; 
—ment, g. zavar, bonyolt- 
ság ; belékevercs ; össze- 
veszíts, elidegenedés. 

Embryo (em'brio), s. méh- 
magzat, ébrény. 

Emend (imend'), v. a. kija- 
vít ni ; —able, adj. javít- 
ható. 

Emenda'tion, g, javítás, ki- 
javítás. 

Emerald (em'eréld), s. srna- 
ragd : adj. smaragdszínű. 

Emerge (imerds'), v. n. fel-, 
kimerülni, előjönni, előtűn- 
ni : kivergödni ; kiemel- 
kedni. 

Emer'gent, adj. kimerülő, fel- 
merülő ; kivergödő. 

Emer'gency, s. kimerülés: 
ki vergődés : felmérőiét, ne- 
tán i eset, véletlen : on au 

- — , szükség esetében. 

Emerited (imer'ited) , adj.' 
kiszolgált, érdemült, volt. 

Emer'sion, s. kimerülés, ki- 
jövet, csillag kibukkanása 
v. kilépte. 

Emery (em'eri), s. csiszoló. 

Emetic(imet'ik), s. hánytatá- 
szer ; tartar — , g. hánytató 
borkő. 

Emigrant (emi'grént), g. ki- 
költözött, kivándorlóit. 

Emigrate (— gret), v. n. ki- 
vándorolni. 

Emigration, s. kiköltözés, 
kivándorlás. 

Em'inence , Em'inency, s. 
emelkedés, magaslat: his 
— , ö Fensége. 

Em'inent, adj. kiálló; ki- 
tűnő. 

Em'issary, s. kém. 



Emission 

Eruis'sion (imis'án), s. kikül- 
dés ; kifolyás; kibocsátás 
(pénzről). 

Emit (kait'), v. a. kiküldeni; 
kiadni, kibocsátani ; to — 
rays, ragyogni, sugárzani. 

Emmet (em'met),*. hangya. 

Emmollieut (ünal'lient), adj. 
lágyító ; s. lágyitószer. 

Emolument, s. enyhült. 

Emolument (imai'jument), 
8. haszon. 

Emolument'al, adj. hasznos. 

Emotion (imo'sáu), s. meg- 
indulás; háborodás, forron- 
gás. 

Empale t'ernpéT), v. a. elka- 
rózni, elczölöpözni; — ment, 
8. körülkarózás. 

Empannel (empén'nel) , «. 
esküdtek névsora : v. a. fel- 
hívni (esküdteket t. 

Empark (empárk'l, v. a. be- 
kertelni, bekerít' ni. 

Emperess(em'preszsz),s. csá- 
szárnő : császárné. 

Em'peror, s. császár. 

Em'phasis ( — fésziz), s. nyo- 
ma tosság, nyomosság. 

Em'pire ( — jieii'l, s. uralom, 
uralkodás ; birodalom ; csá- 
szárság. 

Empiric ( — pirfk), adj. ta- 
pasztalati ; 8. tapaszt lós, 
tapasztalati orvos. 

Empirioal(— pir'iki'-ll, adj. ta- 
pasztalati, tapasztalatelvi. 

Employ (— plai'l, v, a. alkal- 
mazni; szolgálatba fogad- 
ni; foglalatosságot, utun- 
kat, hivatalt adni; s. al- 
kalmazás : foglalatosság . 

i.álot, hivatal ; —Bt, ■<. 
u!kalu>azó,munk< adó, szol- 
gálatadó. 

Employment, s. alkalmazás; 
foglalatosság ; szolgálat : 
hivatal. 

Empoison (— pai'zn), v. a. 
megmérgezni ■ megkt terít- 
ni, megmér gesítni. 

Emporium (— po'riám), s. vá- 
lárhely, forgalmi piac , 

Empoveriflh (— pav'eri-i, v. 
<i. elszegényitni ; — ment, 
. gényítés. 

Empower (— páu'er), v. a. fel- 
hatalmazni. 



Empress 

Em'press, v. Emperess. 

Emprise (empreiz') , s. me- 
rénylet. 

Emptily (em'tili), adv. üre- 
sen. 

Emp'tiness (em'tinesz), s. 
üresség. 

Emp'ty (em'ti), adj. üres ; 

— vessels give the great- 
est sound , az üres hordó 
legjobban kong. 

Empyrean (— piri'én), s. tüz- 
menny. 

Emulate (em'julét), v. n. ve- 
télkedni ; v. a. utánozni, 
követni, vetélkedni ; adj. 
vetélkedő. 

Emula'tion, s. vetélkedés. 

Em'ulative, adj. vetélkedő. 

Em'ulator, s. vetélkedő, ve- 
télytárs. 

Emulsion (imál'sán), s. fejet. 

Enable (enné'bl), v. a. ké- 
pessé tenni. 

Enact (— ekt'), v. a. rendel- 
ni , határozni, végezni; 

— ment, s. rendelet. 
Enamel (— ém'el), v. a. zo- 

mánczozni; s. zománc z ; 
— ler, s. zománczozó; —ling, 
s. zománczozás. 

Enamoured (— ém'ár'd), adj. 
szerelmes, szerelembe esett. 

Encage (—keels'), v. a. kalit- 
kába zárni; (átv. ért.) be- 
börtönözni. 

Euc-amp (— kémp'), v. a. and 
n. tábort ütni; táborba 
szól la ni ;táborozni;— ment, 
s. tábor ; táborozás. 

Encase (— kész'), v. a. tokba 
tenni. 

Encave (enkév'), v. a. to — 
one's self, elbújni; barlang- 
ban rejtekezni. 

Eneeinte (—szent'), adj. ter- 
hes, teherben járó ; s. ke- 
rület : kerítés ; külbástyák. 

Enchafe (— tsef), v. a.felhe- 
vítni, felindítni; ingerelni. 

Enchain (— tsen'), v. a. láncz- 
ra tenni, vasra verni. 

Enchant (- tsánf), r. a. meg- 
igéi ni : ' átv. ért. ) elbájol- 
ni, elragadni; — er, s. bű- 
vét t : — ment, s. igézet, 
bűvölet ; — ress, s. bűvész- 
nő. 



Encyclopaedia 

Enchase (— tsez'), v. a. fog- 
lalni i p. aranyba ); vésőzni. 

Encircle (— SZÖYkl), v. a. kö- 
rülvenni, körülfogni; kö- 
rülfoglalni. 

Enclose (— kloz'), v. a. besö- 
vényelni, bekeríteni; mel- 
lékezni, mellécsatolni, mel- 
lézárni; the enclosed five 
pound note, az ide zárt öt 
fontos bankjegy. 

Enclosure (— klo'zsár), s. sö- 
vény, bekerítés, bekertelés. 

Encoffin (— káf'fin), v. a. ko- 
porsóba tenni. 

Encomiast (ko'miészt) , s. 
dicsszónok; — ic, — ieal,adj. 
dicsőítő, magasz tab '. 

Encomium (— ko'miám), g. 
dicsbeszéd, dics-irás. 

Encompass (— kám'pész), v. 
a. bekörözni; körülvenni ; 
körüljárn i, körül fog n i. 

Encounter (káun'ter), v. n. 
összetalálkozni; összeütköz- 
ni ; v. a. találni, rátalálni, 
rátámadni ; to — the en- 
emy, az ellenséget megtá- 
madni ; — , s. találkozás, 
'találkozás, összeütkö- 
zés, véletlen párbaj. 

Encourage (— kár'éds), v. a. 
serkenteni, buzdítni, felbá- 
torít ni ; — ment, s. felbáto- 
rító 's. 

Encradle (— kre'dl), v. a. böl- 
csőbe fektetni. 

Encroach (— kraots'), v. n. 
to — upon one's rights, 
vkit jogaiban sérteni; to 

— upon one's kindness, 
vki jóságával visszaélni; 

— ment , S. jogsérelem ; 
csorbítás; beavatkozás, be- 
vágás; megrövidítés; kó- 
r osztás. 

Encumber (— kámlier), v. a. 
terhelni, megterhelni, aka- 
dályozni : nehezm elvihető 
holmival alkalmatlanságot 
okozni; encumbered with.., 
t< rhelt -vol, -vei. 

Encum'brance, g, nehezen el- 
vihető halmi ; teher, alkal- 
matlanság, akadály. 

Eneydopaedia,Encyclopedia 
ízi-klo-pfdié), s. isme- 
r< ttár, < nciclopeaia. 



Bizosfy : Angol-magyar szótár. 



113 



E nd 

Eiid (end), s. vég, utolja vmi- 

nek ; kimetietel ; halál ; 
végezel; upper — , felvég; 
lower — , alvég ; I have it 
at my tongue's — , nyel re- 
men forog ; to make both 
ends meet, addig nyújtóz- 
ni, a meddig a takaró ér ; 
to no — , hiába; to gain 
one's end, czélját elérni: 
his hair stands on — , a 
haja szála felborzad; all 
is well that — s well, vége 
választja meg ; to be at 
one's wit's — , már nem 
tudni magán segítni ; with- 
out — , örökké ; ends-man, 
s. elövásárló ; — , v. n. vég- 
ződni ; meghalni; —, v. a. 
végezni, elvégezni, befejez- 
ni ; kivégezni. 

Endamage (endém'ids), v. a. 
káros'itni. 

Endanger (— din'dser), v. a. 
veszélyeztetni, veszélynek 
kitenni. 

Endear (— dír'), v. a. megked- 
veltetni ; to — one's self, 
magát kelletni, v. megked- 
veltetni ; — ment, s. meg- 
kedveltetés ; czirógatás. 

Endeavour (— devv'ár), v. n. 
igyekezni, törekedni; s. 
igyekezet, törekvés. 

Endem'ial, v. Endemic. 

Endemic (— dem'ik) , — al, 
adj. honos, helyi. 

Endenize (— denn'iz), v. a. 
honosítni. 

Endict, v. Indict. 

Endite, v. Indite. 

End'less, adj. végtelen. 

End'most, adj. széisö. 

Endoctrine (— dak'trin), v. a. 
tanitni, oktatni. 

Endorse, v. Indorse. 

Endoss (— dász'), v. a. met- 
szeni, vágni (rézbe, aczél- 
ba). 

Endow (— dao'), v. a. kelen- 
gyézni ; felruházni ; alapí- 
tani ; endowed with com- 
mon sense, józan észszel 
birő. 

Endue(— dju'), v.a. (with)/í'Z- 
ruházni, megajándékozn i. 

Endurable (endju'rébl), adj. 
tűrhető. 



Endurance 

End'urance, s. eltűrés, kitii- 
rés, állhatatosság ; this is 
beyond — , ez már tűrhetet- 
len, ez elviselhetetlen. 

Endivrate (en'djuret), v. a. 
keményítni ; v. n. kemé- 
nyűlni. 

Endure (endjur'), v. a. el- 
tűrni, kiállani, kitartani ; 
what cannot be cured must 
be endured, a változhatat- 
lanon meg kell nyugodni. 

Endwise (end'weiz), adj. fel- 
egyenesítve, egyenesen. 

Enema (eni'mé), s. allövet. 

Enemy (en'imi), s. ellenség. 

Energetic(ennerdset'ik),— al, 
adj. erélyes, nyomatékos. 

Energetically, adv. erélyesen. 

En'ergy,s.£? - éZí/, erőtelj, erő- 
hatály. 

Enervate (iner'vet), v. a. el- 
gyengítni, erötlenítni. 

Enerva'tion, s. erőtlenítés, 
erőtlenedés. 

Enerve, v. Enervate. 

Enfamish (enfém'is), v. a. 
eléheztetni, kiéheztetni. 

Enfeeble (-fí'bl), v. a. el- 
gyengítni; — ment, s. el- 
gyengítés , elgyengülés ; 
gyengeség. 

Enfeoff (— fíf), v.a. jószágot 
hűbérid adni ; — ment, s. 
hübér-adás . 

Enfet'ter, v. a. vasra tenni, 
megbilincselni ; vonzani. 

Enfilade (—filed'), s. sor; 
egyenes vonal. 

Enforce (— farsz'), v. a. erő- 
szakkal érvényre juttatni ; 
ci'öszakkal véghez vinni ; 
megerösítni ; —ment, s. 
kényszerítés ; bizonyító ok; 
erősítés. 

Enfranchise (— frén'tsiz), v. 
a. felszabadítani ; szava- 
za t joggal felru házni. 

Engage (géds'), v. a. elzálo- 
gosítni ; lekötelezni (-ra, 
-re) ; bérelni ; felfogadni ; 
rávenni; belé keverni (p. 
terveibe) ; szegődtetni : I 
am engaged now, most el 
vagyok foglalva ;• to be — d 
in conversation, társalga- 
ni, a társalgásban részt 
venni; that engaged his 
114 



Engrieve 

attention, az kötötte lefi- 
gy elmét ; I can't — myself 
to that extent, annyiba 
nem bocsátkozhatom : the 
young lady is already en- 
gaged, a kisasszony már el 
van jegyezve ; to — a foot- 
man, inast, szolgát fogad- 
ni ; to — one's self to . . , 
magát lekötelezni -ra, -re : 
— , v.n . to —with, megütkö :- 
ni; to — in, vállalkozni. 

Engage'ment, s. elzálogosí- 
tás ; kötelezettség j had [fo- 
gadás ; félfogadás , besze- 
gődtetés ; ütközet, megüt- 
közés; összekapás, összecsa- 
pás ; eljegyzés. 

Engaging, adj. magát ked- 
veitető, megnyerő. 

Engender (— dsen'der), v . a. 
nemzeni, szülni, okozni, elő- 
idézni. 

Engine (in'dsin), s. gép, tií:- 
fecskendő; steam — , s. gőz- 
gép ; gőzmozdony , gőzko- 
csi ; water-pressure — . s. 
víz-oszlopmü, vízemelmü . 

Engineer (— nír'), s. gépész, 
mérnök. 

En'ginery, s,2)attantyús mes- 
terség. 

Engird (engörd'), v. a. övez- 
ni ; körülvenni, körülke- 
rítni. 

Englad (— gléd'), v. a. meg- 
örvendeztetni. 

Engle (ing'gl) , s. bolonl , 
bangó. 

English (ing'lis), adj. angol : 
s. angolnyelv ; the — , •->■. 
j)l. az angolok; az angol 
nép. 

Engorge (— gaardzs'), v. a. 
and. n. elnyelni, torkos- 
kodni. 

Engraft (engraft'), v. a. belé 
oltani. 

Engrasp (engrászp'l, v. a. 
megmarkolni. 

Engrave (— gréV), v. a. met- 
szeni, vésni. 

Engrav'er, s. rézmetsző, aczél- 
metszö. 

Engrav'ing, s. rézmetsaé : 
rézmetszet, aczélmetszet. 

Engrieve (— grív'), v. a. meg- 
bántani, busítni. 



Engross 

Engross (— grosz'), v. a. vas- 
tagitni ; felvásárolni, össze- 
vásárolni ; magához vonni; 
felhalmozni ; egyedárusít- 
ni ; olvashatólag imi ; he 
engrosses the conversa- 
tion, senkit nem enged szó- 
hoz jutni; — er. s. felvá- 
sárló ; —ment, s. felvásár- 
lás ; nagy ir ás. 

Enhance (— hénsz'), v. a. na- 
gyítni megszaporítni, ne- 
velni ; fokozni ; —ment, s. 
nagyobbítás ; szaporítás , 
öregbítés ; emelés. _ [lakni. 

Enharbour (— hár'bár), v. a. 

Enharden (— hár'dn), v. a. 
bátorítni ; megedzeni. 

Enigma (inig'mé), s. talány, 
rejtély. 

Enigmat'ic, — al, adj. rejté- 
lyes ; —ally, adv. rejté- 
lyesen. 

Enig'matize (— teiz) , v. a. 
rejtélyessé tenni; v. n. rej- 
télyesen beszélni. 

Enjoin (endsain'), v. a. eszére 
adni ; ráparancsolni ; meg- 
hagyni. 

Enjoy (— dsai'), v. a. élvezni; 
to — the comforts of this 
life, világát élni ; I enjoy- 
ed my dinner , igen jól 
esett az ebédem ; to — one's 
self, mulatni ; they enjoy- 
ed themselves in Paris, 
ük Parisban jól mulattak ; 

— ment, s. élvezés, élvezet; 
gyönyörködés. 

Enkindle (— kin'dl), v. a.meg- 
gyujtani ; v. n. meggyú- 
lnám. 

Enlarge (—lards'), v. a. ki- 
tágítni, szélesbíti i, kiter- 
jeszteni, bövítni ; öregbít- 
ni; szabadon ereszteni ; tú- 
lozni, nagyítni ; túlbecsül- 
ni ; to — one's self upon a 
subject, hosszasan bet élni 
vmirül, kiterjeszkedni; to 

— the payment of a bill, 
váltót meghosszabbítni; — 

ment, *. kitágítás, kiter- 
jesztés ; nagyítás, túlzás. 
Enlighten (—leit en), v. a. 
felvilágosítni ; to — the 
peoph, a ti<'ji,t felvilágo- 
sítni. 



E nliiik 

Enlink (—link'), v. a. össze- 
lánczolni. 

Enlist ( — liszt'), v. a. fo- 
gadni (katonát) ; to get 
enlisted , katonának fel- 
csapni. 

Enliven (— liv'n), v. a.felele- 
venítni ; felvidítni. 

Enmesh (— mes'), v. a. kö- 
rülhálózni, hálóba keríte- 
ni ; tőrbe ejteni; to — 
one's self, hálóba kerülni, 
tőrbe esni. 

Enmity (en'miti), s. ellensé- 
gesség, ellenséges indulat. 

Ennew (— nju'), v. a. meg- 
xijitani. 

Ennoble (— noTu), v. a. ne- 
mesít ni ; nemessé tenni; 
— ment, s. nemesítés, neme- 
sülés. 

Enormous (inarm'ász), adj. 
rendkívüli, szerfeletti, túl- 
ságos ; — ly, adv. rendkívül, 
szerfölött. 

Enorm'ity, s. szerfelettiség, 
túlsó g. 

Enough (ináf), adj. elég, ele- 
gendő; adv. elég, eléggé, 
eleget, elégkép; s. elég, 
elégség ; he has money — , 
van elég pénze ; that is — 
for me, az nekem elég ; I 
have seen that often — , 
azt elégszer láttam ; I told 
him — , eleget mondtam 
neki; boys, you are not 
diligent — , fiuk, ti nem 
vagytok eléggé szorgalma- 
sak ; that is good for 
him, elég jó az neki ; — is 
as good as a feast, nem ki- 
van sokat kinek elege van; 
— is better than a sackful, 
jobb az elég mini a sok. 

Enquire, v. Inquire. 

Enrage (enréds'), v. a.felbő- 
szítni. 

Enrange (—rends') , v. a. 
sorba szedni; besorolni; 
kószálni. 

Enrank (— rénk'), v. a. sorba 
állítani ; besorozni. 

Enraptj -répf),v.Enravish. 

Enravish ( — réVis), v. a. el- 
bájolni, elragadni; —ment, 
x. elragadtatás. 

Enrich (— rits'), v. a. meg- 

116 



Enter 

gazdagítni ; —ment, s. gaz- 
dagítás, gazdagúlás. 

Enring (—ring'), v. a. körül- 
fogni. 

Enripen (— reip'n), v.a. ér- 
lelni. 

Enrobe (—rob'), v. a. öltöz- 
tetni. 

Enroll (— rol'), v. a. belajstro- 
mozni, besorolni; —ment, 
s. belajstromozás. 

Enroot (—rút'), v. a. beül- 
tetni. 

Enround (—ráund'), v. a. kö- 
riilállani, körülfogni. 

Ensconce (— szkansz'), v. a. 
körültáborozni ; fedezni. 

Enseam (— színi'), v. a. be- 
szegni. 

Ensear (—szír'), v.a. kiéget- 
ni (sebet). 

Enshield (—sild'), v. a. oltal- 
mazni, védelmezni. 

Enshrine (— srein') , v. a. 
szekrénybe tenni ; elcsukni. 

Ensign (— szein'), s. zászló ,• 
zászlótartó; díszjel, becs- 
jel. 

Enslave (— szlév'), v. a. rabbá 
tenni, megigázni ; —ment, 
s. rabszolgaság. 

Enslav'er, s. igázó. 

Ensnare (— sznér'), v.a. tőrbe 
ejteni. 

Ensober (— szo'btr), v. a.jő- 
zanítni. 

Ensue (— szju'), v. n. követ- 
kezni, bekövetkezni, ered- 
ni ; high words ensued, 
czivakodás következett. 

Ensu'ing, adj. következő. 

Ensure, v. Insure. 

Entablature (— téb'létsár). s. 
deszkázat. 

Entail (—tél'), v. a. bemet- 
szeni , felróni; ör'óködési 
rendet meghatározni ; s. 
hitre bízott (elidegenítik t- 
len) jószág. 

Entangle (— t@n'gl),v. a. ösz- 
teekuszálni; megakasztani, 

bébonyolítni, belekeverni : 

to — one's self, bebonyolód- 
ni, belekeveredni; —ment, 
g, bonyolődás. 
Enter (en'ter), v. n. bemenni, 
belépni; ereszkedni, bocsát- 
/ ni, to — into conversa- 

h* 



Enterprise 

turn with some one, szóba 
állani vkivel; to — into 
possession, birtokba lépni; 
to — upon, elkezdeni; rá- 
áUani; — , v. a. belépni; 
beírni; avatni; to— the 
army, katonának állani; 
to — into one's credit, ja- 
vára, követelésbe irni, fcö- 
vetelítni; to— an action 
against one, beperelni vkit; 
to — one into . ., vkit be- 
avatni. 

Enterprise (— preiz'), v. a. 
vállalni ; s. vállalat. 

Enterr (— terr'), v. a. elte- 
metni ; elásni, beásni. 

Entertain (—térten'), v. a. 
tartani ; fentartani ; meg- 
vendégelni ; mulattatni ; to 

— a high opinion of one, 
sokat tartani vki felől ; she 

— ed the idea that etc., 
abban a Mszemben volt, 
hogy stb. ; to — a stranger, 
idegen embert megvendé- 
gelni ; — ing, adj. mulat- 
tató; — ment.s. mulatság; 
megvendéglés ; vendégség. 

Enthral', r. a. lánczra verni, 
rabbá tenni. 

Enthusiasm (— thu'ziázm), 
s. lelkesedés, lelkesedettség. 

Enthu'siast, s. buzgólkodó ; 
rajongó. 

Enthusiastic, — al, adj. buz- 
galmas, lelkesedett, elragad- 
tat ott ; —ally, adv. lelkese- 
detten, elragadtatva. 

Entice (— teisz'), v. a. csá- 
látni, rávenni ; kecsegtetni; 
— ment, s. kecsegtetés ; csá- 
bulat, csalétek. 

Entic'er, s. csábító. 

Entic'ing, adj. csábos. 

Entire (—ten'), adj. egész, 
teljes, tökéletes, osztatlan; 
— ly, adv. egészen, teljesen, 
tökéletesen ; — ness, s. tel- 
jesség. 

Entire', s. fekete ser. 

Entitle (— teitl'), v. a. feljo- 
gositni ; czimezni ; to be 
entitled to something, jo- 
got tartani vmihez. 

Entitulation (— titjulé'sán), 
s. ezímzet ; felirat. 

Entity (en'titi), s. lény, való. 



Entoil 

Entoil (—tail'), v. a. tőrbe ej- 
teni. 

Entomb (—tűm'), v. a. elst- 
i-olni , eltemetni; —ment, 
s. eltemetés. 

Entrails (— trilz'), s. pl. be- 
lek. 

Entrance (en'trénsz), s. be- 
menés ; bemenetel ; bejárás. 

Entrance (—transz'), v. a. 
elbájolni, elragadni. 

Entrap (— trép'), v. a. tőrbe 
ejteni, megfogni. 

Entreat (— trít'), v. a. kérni, 
esedezni; —J,s. kérés, es- 
deklés. 

Entrench (— trens'), v. a. be- 
sánczolni, elárkolni; be- 
vágni. 

Entry (en'tri),s. bejárás; be- 
vitel; belajstromozás ; bir- 
tokba vétel ; duties of — , s. 
pl. bevitelvám ; to make an 
— of, könyvbe irni. 

Entwine (— twein'), v. a. kö- 
rülfonni, befonni. 

Enucleate (i-njuTdi-et), v. a. 
kifejleszteni, kifejteni. 

Enucleation, s. kifejtés; fej- 
lesztés, kifejlés. 

Enumerate (i-nju'meret), v. 
a. előszámlálni, felszám- 
lálni. 

Enumera'tion, s. élőszámlá- 
lás, felszáinítcís. 

Enunciate (i-nán'szi-et), v. 
a. kimondani; kifejezni; 
kinyilatkoztatni; tudósíta- 
ni ; kihirdetni. 

Enuncia'tion, •■>. mondás; nyi- 
latkozat; ejtemény. 

Envelop (envel'áp), s. borí- 
ték, levélboriték ; v. a. be- 
borítni, betakargatni. 

En'venom (— ven'ám), v. a. 
megmér gesítni. 

En'viable(— viébl),arfy\ irigy- 
lésre méltó, irigyelhető. 

En'vier, s. irigyW. 

En'vious(— viasz), adj. irigy, 
kaján. 

Environ (vei'rán), v. a. kö- 
rülvenni, környözni. 

Environs, s. pl. környék. 

Envoy (en'vai), s. követ, kül- 
dött. 

Envy (en'vi), v. a. irigyelni; 
to — one, irigykedni vkire; 

116 



Equal 

to — one for . . ., irigyelni 
vkinek unit ; better be en- 
vied than pitied, adjon is- 
ten sok irigyet, kevés szá- 
nakodót ; —, s. irigység, 
kajánság. 

Enwiden (— wei'dn), v. a. szé- 
lesbít n i, kiterjeszteni. 

Enwrap, v. Inwrap. 

Epaulet (ep'alet), s. vállrojt, 
vállbojt. 

Ephemeral (ifem'irél), adj. 
egynapi, rövidéletű, tüné- 
keny. 

Ephem'eric, v. Ephemeral. 

Epic (ep'ik), adj. epikai; 
— poem, •?. hősköltemény. 

Epicede (episzíd'), s. gyász- 
ének, halotti ének. 

Epidemic (epidem'ik), s. ra- 
gály , ragályos járvány ; 
— , — al, adj. ragályos, jár- 
ványos. 

Epigram (ep'igrém), s. bök- 
vers, epigramma; — rnat'ic, 
adj. epigrammát, bökő. 

Ep'ilepsy, s. nehézkór, nya- 
valyatörés. 

Epilep'tic, — al, adj. nehéz- 
kórus. 

Ep'ilog (ep'ilag), s. 
utószó. 

Episcopal (ipisz'kapél), adj. 
püspöki. 

Epis'copate, s. püspökség. 

Episode (ep'izod), s. közbetét. 

Episodic (episzad'ik), — al, 
adj. közbeszőtt. 

Epispastic (episzpész'tik), s. 
hólyagtapasz. 

Epis'tle (ipiszsz'l), s. levél. 

Epis'tolar (— tolér), — y, adj. 
levél szerinti. 

Epitaph (ep'itéf), s. sírirat. 

Epitasis (epit'észisz), s. cso- 
mó megkötése, bonyolítás 
(színműben). 

Epithalamium ( epithélé" '- 
miám), s. nászkóUemény. 

Epitome (ipit'ami), t. rövid- 
let, rövid foglalat. 

Epoch (ep'ak), s. korszak, 
időszak. 

Equable (í'kxvebi), adj. egyen- 
letes ; egykedvű. 

Equal (i'kwél), adj. egyenlő; 
egy arányú; megegyező; ha- 
sonló ; képes ; megfelelő ; 



Equality 

— to his merit, érdeméhez 
mért ; to behold with — 
eyes, hidegen nézni, fel nem 
venni vniit ; equals, g. pl. 
hasonlók ; his equals, hoz- 
zá hasonlók ; vele egyran- 
gúak, my equals, hozzám 
hasonlók ; — ly, adv. egyen- 
lően, hasonlóan, egyiránt : 
— , v. a. felérni ( -val, -vei); 
hasonlónak lenni, hasonlí- 
tani ( -hoz, -hez). 

Equal'ity, .s. egyenlőség, egy- 
fojrmaság. 

E'qualize (— leiz),r. a. egyen- 
lővé tenni, egyenlítni. 

Equanimity (íkwénim'íti), s. 
egykedvűség , indulati an- 
ság. 

Equauimous ( — én'imász) , 
adj. egykedvű, indulatian. 

Equation (ekwe'sán), s. egyé- 
nítés, egyengetés ; egyen- 
let; to solve an — , egyen- 
letet feloldani. 

Equery, Equerry (í'kweri), s. 
lovászmester ; paripa-istál- 
ló, lóistálló. 

Eques'trian , adj. lovagló ; 
lovagi ; —order, lovagrend. 

Equian'gular , adj. egyen- 
szögű. 

Equidis'tant , adj. (from) , 
egyenlő távolságú (- tói, 
-tői). 

Equiform'ity, s. egyformaság. 
hasondlakúság. 

EquiUteral(ikwüét'erél), adj. 
egyenoldulü . 

Equinoctial (— nak'sél), adj. 
éjnap-egyeni ; — line, S. 

egyenlítő. 

Equinox (eTcwinaksz), s. éj- 
nap-egyen. 

Equip (ikwip'), v. a. felsze- 
relni, ellátni( ruhával stb. ); 
— ment, 8. felszerelés, fel- 
készület. 

Equipage (ek'wipe*dzs),«. ké- 
szület, felkészület ; hajóle- 
génység : podgy ász, mal- 
im ; hadkészület ; kocsiké- 
szület, kocsi (lovastul). 

Equipollent (ekwipallent) , 

adj. egyenlő erejű, egyenlő 
értékű. 
Equipon'ilerance , s. súly- 
egyenlőség. 



E quip onderant 

Equipon'derant, v. Equipon- 

derous. 
Equipon'derous, adj. egyen- 
lő súlyú. 

Eq'uitable (eklcwitébl), adj. 
méltányos, méltalmas. 

Equita'tion, s. lovaglás mes- 
tersége. 

Equity (ek'kwiti), s. méltá- 
nyosság ; benső jog. 

Equivalence, s. egyenlő ér- 
ték, egyenérték. 

Equiv'alent, adj. egyenlő ér- 
tékű. 

Equiv'ocal (ikwiv'vakél), adj. 
kétértelmű ; (átv. ért.) si- 
kamlós ; — ly, adv. kétér- 
telműi eg ; — ness, s. kétér- 
telműség. 

Equivocation , s. kétértel- 
mű sködés. 

E'quivoke (— vok'), s. kettős 
értelem, szójáték. 

Era (í'ré), s. évszámlat. 

Eradicate (iréd'ikét), v. a. 
kiirtani. 

Eradica'tion, s. kiirtás. 

Erase (iréz'), v. a. elvakarni, 
eltörülni, kitörülni; kiir- 
tani. 

Ere (ér), adv. mielőtt, minek - 
előtte; prp. előtt; —long, 
adv. nem sokára ; — now, 
adv. ennekelőtte. 

Erect (irekf), adj. egyenes, 
egyenest-álló, felegyenese- 
dett; v. a. felállítani, fel- 
egyenesíteni ; alapítni ; to 
— a statue to a person, 
vkinek emlékoszlopot emel- 
ni ; —, v. n. felegyenesedni. 

Erec'tion, s. felállítás, fel- 
emelés, alapítás : felállás. 

Eremitage (er'imitéds), s. re- 
metelak, remeteség. 

KrVmite (— rneit'), s. remete. 

Eremit'ical , adj. remetés ; 
— ly, adr. remetésen. 

Ergot (er'gat), s. sarkantyú 
(madarak lábain/; (bot.) 
varjúköröm. 

Ergotism (er'gatizm), a, kö- 
vetkeztetés; ritatási ma- 
kacsság, bizony gás. 

Ermim- (er'min), .>■. hölgy- 
menyét , hölgy .- hölgybőr. 

Enw (era), s. kaliba, félszer, 
sas ; gyalom. 

117 



Escort 



Erode (hod'), v. a. kirágni, 

összerágni. 
Erogate (er'agét), v. a. kiosz- 
tani. 
Erosion (ira'zsán), s. kirá- 

gás, Ssszerágás. 
Erotic (irat'ik), — al, adj. 
szerelmi ; s. szerelmes köl- 
temény. 
Err (en-'), v. n. tévelyegni, té- 
vedni, eltévedni. 
Errand (er'rénd), s. izenetvi- 
tcl, ut v. járat üzleti ügy- 
ben ; to go on an — , utat 
tenni üzleti ügyben; to go 
on a sleeveless — , áprilist 
járni; to send one on a 
fool's — , valakivel áprilist 
járatni; — boy, s. járóinas. 
Er'raut//r//. tévelygő; knight 

— , s. kalandor lovag. 
Erratic, adj. szabálytalan, 
változó ; s. országfutó, kó- 
borló. 
Erroneous (erro'niász), adj. 

téves ; hibás. 
Errour, Error (er'rár), .s. té- 
vedés, hiba. 
Erubescence (erubesz'szensz), 

8. pirulás, arczpirulós. 
Eruct (irákf), v. n. felböf- 
fenni. 
Eructa'tion, s. felböfógés. 
Erudite (er'udeit), adj. okta- 
tott, tudós. 
Erudition (— di'sán), s. ta- 
miltság. 
Eru<;mous(iru'dzsinász), adj. 

rézzöld. 
Eruption (iráp'sán), s. kitö- 
rés; — s of the skin, kü- 
teg. 
Erup'tive, adj. kitörő. 
Escape (eszkép'), v. a. and u. 
elszökni, megmenekedni, ki- 
kerülni ; it escaped my no- 
tice, az kikerülte figyelme- 
met ; — 8. szökés, megme- 
nekedés; ho made his — , 
elszökött , megmenekedett. 
Escarp (eszkárp'l, v. a. me- 
redekké tenni, lejtösitni, 
nyesdelni, bakra csinálni; 
s. lejt, lejtek: meü-alzat. 
Escort (eszTíart), s. őrkisé- 

ret,fódözet. 
Escort (eszkaartf), v. a. ki 
sémi, födöeetüi szolgálni. 



Esculent 

Esculent (eszTijulent), adj. 
megehető ; 8. élelenuzer. 

Escutcheon (eszTiáts'án), 9. 
earner. 

Especial (eszpes'él), adj. kü- 
lön, különös ; —\j, adv. kü- 
lönösen, kiváltképen. 

Espousal (iszpáu'zél), adj. 
jegyváltáshoz tartozó, el- 
jegyzést illető. 

Espousals, s. pl. eljegyzés. 

Espouse', v. a. pártolni 
tvmit); eljegyezni, nőül 
venni, férjhez menni. 

Espy (iszpei'), s. kém : v. a. 
kikémlelni ; v. n. kémkedni. 

Esquire (iszkweir'), s. fegy- 
vernők : (czím) to N. N. 
Esqre, Tekintetesés Vitéz- 
lő N. N. urnák. 

Essay (esz'szé), s. kísérlet, 
próba ; értekezés. 

Essay', v. a. megkísérteni, 
megpróbálni. 

Es'sence, s. lényeg, lét-alap; 
léi, szesz; illat, illatszer. 

Essen'tial (eszszen'sál), adj. 
lényeges, lét alapos; — oÜ, 
s. illó olaj. 

Establish (esztéblis), v. a. 
megállapít ni ; alapítni ; te- 
lepít ni ; to — an estate 
upon one, jószágot örökül 
hagyni vkinek. 

Estabíisber, s. alajiitó. 

Establishment, s. telep, te- 
lepzet; intézet; alapítás; 
megállapítás ; elrendezés. 

Estate (isztéf), s. állapot, 
kar : jószág ; rang ; a man 
of bigb — , előkelő férfi ; 
man's — , férfikor ; — of a 
bankrupt, csődtömeg. 

Esteem (isztím'), v. a. be- 
csülni ; becsleni, tartani 
(-nak, -nek) ; to be highly 
esteemed, nagyra becsül- 
tetni; I — myself lucky, 
szerencsésnek tartom ma- 
gamat; — , s. becsülés ; te- 
kintet. 

Esteem'able, adj. tiszteletre 
méltó ; megbecsülhető. 

Es'timable, adj. becses. 

Estimate (esz'timet), s. becs- 
lés, felvetés; költségvetés, 
előszámitás ; v. a. felvetni, 



Estimation 

megbecsülni, árát szabni 
vminek. 

Estimation, s. becslés, ársza- 
bás ; tisztelés, becsülés. 

Es'timative (— métiv), adj. 
becsülő. [lő. 

Es'timator (—meter), s. becs- 

Es'tival, adj. nyári. 

Estivate (esz'tivét), v.a. nya- 
ralni. 

Estiva'tion , s. nyaralás; 
nyári lakás. 

Estrange (isztrenzs'), v. a. 
elidegenítni ; lebeszélni ; 
eltérítni ; —ment, 8. elide- 
genítés, elidegenedés. 

Estricb, v. Ostrich. 

Estuary (esz'tjuéri), s. torko- 
lat. 

Estuate (esz'tsuet), v. n. 
forrni, buzogni; hullám- 
zani. 

Etch (ets), v. a. beetetni, be- 
szivatni (rézbe stb.); kar- 
ezozni ; —ing, s. karezmü- 
vészet. 

Eternal (iter'nél), adj. örök, 
öröklétű; — ly, adv. örökké. 

Eter'nity, s. örökkévalóság, 
öröklét. 

Eter'nize (— neiz), v. a. örö- 
kít ni. 

Ether (í'ther), s. égény ; fen- 
lég, leb. 

Ethereal ( ithi'riél ) , adj. 
aetheri. 

Ethic, v. Ethical. 

Ethical (eth'ikél), adj. aka- 
ratirányi , erkölcsi; er- 
kölcstani; — ly, adv. erköl- 
csileg. 

Eth'ics , s. pl. erkölcstan, 
erénytan. 

Eth'nic (eth'nik), s. and adj. 
pogány. 

Ethnography (ethnag'réfi),s. 
néprajz, népleírás. 

Etiquette (ettikef), s. udvari 
szokás, díszillem. 

Eucharist (jutériszt), s. úr 
vacsorája. 

Eulogy (ju'ladsi), v. Elogy. 

Eunuch (ju'nák), s. herélt. 

Euphemism (ju'fimizm), s. 
szelídítő kifejezés. 

Euphony (ju'foni), 85 hang- 
kellem. 

Evacuant (evék'juént), adj. 

118 



Even 

ürítő, hashajtó; s. has- 
hajtószer. 

Evacua'tiou (— e'sán), s. ki- 
ürítés ; odahagyás, elha- 
gyás. 

Evade (eved'), v. a. and n. 
kikerülni, kitérni; kerül- 
getni; elszökni, elosonni. 

Evanescense (evénesz'szensz), 
s. eltűnés, elenyészés. 

Evanes'cent, adj. eltűnő, el- 
enyészi. 

Evangel (evén'dsíl), — y, s. 
evangyeliom. 

Evangeí'ic, — al, adj. evan- 
gyeliomi. 

Evangelist, s. evangyelista. 

Evan'id, adj. eltűnő; múlé- 
kony. 

Evap'orable, adj. elgőzölög- 
hető ; — ness, s. elgözölög- 
hetés. 

Evaporate (ivép'orét), v. a. 
elgözöltetni , elpároltatni ; 
v. n. elgőzölni, kipárologni. 

Evapora'tion, s. kigözölgés, 
kigőzöltetés ; gőz, pára. 

Evap'orative, adj. kigőzöl- 
gést elősegítő. ,, 

Eva'sion (eve'zsán), s. kerül- 
getés ; kifogás, ürügy, sza- 
badkozás. 

Eva'sive, adj. kitérő; to give 
— answers, kitéröleg fe- 
lelni. 

Eve (ív), s. este, estvély. 

Even (í'vn), adj. sík, lapos, 
egyenes, sima ; páros ; to- 
make — with the ground, 
földig lerontani ; to make 
— , kiegyenlíteni ; — with 
reason, észszerű ; an — 
number, páros szám ; — or 
odd, páros v. páratlan; 1 
am — with you now, most 
már nem tartozunk egy- 
másnak ; — , v. a. egyenítni, 
egyenlőzni ; to — accounts, 
számadást kiegyenhtni ; — , 
v.n. egyenesedni ; k egyez- 
kedni. 

Even, adv. épen, sőt; — in 
that case, nté# azon esetben 
is ; not — in that case, 
még azon esetben sem; — 
now, épen most; —so, ú : ,- 
ám ; — as if, mintha ugyan. 

Even, s. est ; — tide, s. est- 



Evening 

idő ; —song, .?. alkony-ima, 
i átv. ért. ) estidő. 

Evening (iv'ning), s. este ; 
this — , ma este; I wish 
von a very good — , jó estét 
kívánok; the — crowns the 
day, nyugtával dicsérd a 
napot. 

E'venness, s. síkság, simaság; 
kiegyenlítés, egyezség. 

Event (ivenf) , s. esemény, 
történet ; kimenetel, követ- 
kezmény; átall — s, min- 
denesetre ; — fiü , adj. ese- 
ménydús. 

Eventuate (iven'tilet), v. a. 
<zó,rni, megszórni (huzat); 
meghányni, megvizsgálni, 

Event'nal (— sjuél), adj. eset- 
lepi, esetleges , történetes: 
megeshető; — ly, adv. eset- 
leg. 

Eventual'ity, s. netáni eset, 
megeshetöség , történhető- 
ég. 

Ever (ever) , adv. mindig, 
szüntelen; for — , örökre: 

— after, azóta ; — and 
anon, időnként, néha-né- 
ha ; did yon — see the 
like? látotton valaha olyat? 
as soon as — I find time, 
mihelyest ráérek ; let him 
be — so rich, ha még oly 
gazdag volna is ; — green, 
8. örökzöld: — pleasing, 
adj. mindigtetsző ; —last- 
ing, ad) ■-,-' L'- i.v ; .-•. ;■■ A • 
lét : gyapjúszöx 1 1 neme; — 
more, adv. szüntelen, foly- 
vást . szakadatlanul. 

Everse, v. Evert. 

Eversion (iver'zsán), s. fel- 
forgatás : lerontás ; pusztí- 
tat, pusztulás. 

Evert', v. a. felforgatni, el- 
dönteni, lerontani; meg- 
semmisUni. 

Every (ev'veril, adj. minden; 
—day, mindennap ; — man, 
minden ember ; — body, 

— one, mindenki, kiki : — 
other day, minden másod- 
nap : — where, mindenütt; 

— now and then , időn- 
ként. 

í'vz), s. ketrecz, tyuk-ól. 
Eves'tigate, v. to Investigate. 



Evidence 

Evidence (ev'idensz),*'. szem- 
melláthatóság, világosság, 
bizonyosság ; tanúság, ta- 
nubizo.iyság, tanú vallomás: 
to bear — to . . , tanúságot 
tenni ; to give — against 
. . , vallani vkire. 

Ev'ident, adj. szemmellát- 
ható, világos. 

Evil (i'vl) , t.-. baj, gonosz ; 
deliver us from — , szaba- 
díts meg minket a gonosz- 
tól ; of two — s choose the 
least, két rósz közül a ki- 
sebb roszat kell választa- 
nod ; — , adj. gonosz, rósz, 
— , adv. gonoszul, roszúl ; 
—got, —spent, ebül gyűlt, 
ebül költ ; — doer, s. go- 
nosztevő; — favoured, adj. 
éktelen : — minded, adj. 
roszindulatá ; — speaking, 
8. rágalmazás : — ness, s. 
gonoszság. 

Evince (ivinsz'), v. a. bebi- 
zonyitni : mutatni; meg- 
győzni (okokkal ). 

Evin'cible , adj. bebizonyít- 
ható. 

Evirate (ev'iret), v. a. erejét 
szegni. 

Evira'tion, s. kiherélés. 

Ev'itable, adj. elkerülhető, 
kikerülhető. 

Evita'tion, s. elkerülés. 

Ev'oeate (—okét), v. a. ki- 
hívni, előhívni. 

Evoca'tion, s. előhívás, kihí- 
vás. 

Evolution (evvolju'sán), 8. 
kifejtés: kifejlés, kifejlő- 
dés; bontakozás, kanyaro- 
dás. 

Evolve', v. a. kifejteni, kifej' 
Veszteni : kibontani : v. n. 
kifejteni, kif ejtőzni, kifej- 
lődni ; bontakozni, kanya- 
rodni. 

Evulga'tion, 8, kihiresztelés, 
elhirültség. 

Evul'sion (evál'sán), s. kité- 
pés. kiszaMtás, kihúzás. 

Ewe (jú), s. juh, anyajuh. 

Ewer íjuVri, 8. korsó, víz- 

kancsó, ibrik, ibrikcse. 
Exacerbate (egzészéVbet), v. 

a herr. hit, ii, súlyoslátni : 
felhős. antaui. 

119 



Exarticulation 

Exacerbation,*-, betegség sú- 
ly osbulása ; felboszantás. 

Exact (egzékt'), adj. pontos, 
szabatos; — ly, adv. pon- 
tosan, szorosan; voltaké- 
pen. 

Exact, v. a. kizsarolni, ki- 
csikarni ; követelni, megkí- 
vánni ; v. n. (upon), túlter- 
helni, nyomorgatni. 

Exac'ter, s. zsaroló. 

Exac'tion, s. zsarolás. 

Exact'itude , Exactness , s. 
pontosság, szabatosság. 

Exac'tor, v. Exacter. 

Exacuate (egzék'ju-ét), v. a. 
élesíteni. 

Exaggerate (egzédzs'erét), v. 
a. túlozni, nagyítni. 

Exaggera'tion, s. túlzás, na- 
gyítás. 

Exagitate (egzédzs'itet), v. a. 
megindítani ; felhevítni. 

Exalit (egzaalf), v. a. magasz- 
talni, dicsérni; tűz által 
tisztítni. 

Exalt'ed, adj. magasztos, ma- 
gastílt, fenkölt ; —ness, s. 
magasztosság ; gőg. 

Exalta'tion, •--'. magasztalás; 
magasztosság ; magasztosu- 
lás, föllengés. 

Examen (egzém'en), s. vizs- 
ga, próbatét. 

Examination (— éminé'sAu), 
g. vizsgálás, vizsgálat. 

Examina'tor, 8. vizsgáló. 

Exam'ine (— Sm'in), v.a. vizs- 
gálni, kikérdezni; vallatni; 
szemügyre venni. 

Example (egz-ám'pl), s. pél- 
da : for — , példának oká- 
ért ; to take an — by one, 
példát venni vkiről, kö- 
vetni vki példáját : — is 
better than precept, jobb 
egy példa száz leczkénél. 

Exanimate (— én'imét), adj. 
lelkeden ; holt : v. a. lelket- 
lenitni : elcsüggeszteni. 

Exanimous(— en'imász), adj. 
lelketh n : holt. 

V. ianthema (ekszenthí'me), 
8. bőrküteg. 

Exautlate (— ént'ltt), v. a. ki- 

,;: r.tm l :-■ :: n. - ,','.'; fi; í ' 

húzni. 

Exarticulation (eksz-ár-tik- 



í 



Exasperate 

ju-lé'sáu), g. kificzamitás, 
kificzamlás. 

Exasperate (egzész'peret), v. 
a. haragra ingerelni, meg- 
boszantani ; elkeseríteni ; 
adj. felboszantott, felhara- 
gított. 

Exaspera'tion, s. elkeserítés, 
elkeseredés, bosza >i kodás. 

Excavate (ekz'kévét), v. a. 
kiüregitni, kiöbWzni, ki- 
vájni. 

Excava'tion, s. kiüregítés, ki- 
vájó* ; üreg. 

Excave, r. Excavate. 

Exceed (ekszíd'), v.a. andn. 
meghaladni, túlmenni ; the 
sum he owes me exceeds 
a hundred pounds , száz 
fonton felül adásom. 

Exceeding, g. felesleg; adj. 
felesleges , túlmenő (-on, 
-ön, -en, -n); — ly, adv. fe- 
lette, nagyon, rendkívül. 

Excel (ekszell'), v. n. kitűn- 
ni, jeleskedni ; v. a. felül- 
haladni, felülmúlni. 

Ex'cellence , Ex'cellency , s. 
jelesség, kitűnőség ; your 
Excellency, (czimj kegyel- 
mességed. 

Excellent, adj. kitűnő, jeles; 
felséges ; — ly, adv. felsé- 
gesen. 

Except (ekszejif), v. a. ki- 
venni, oda nem érteni, ki- 
zárni ; v. n. to — against, 
kifogást tenni;—, adv. ki- 
véve; — ,conj. )ia csak nem, 
hanemlia. 

Excep'tion, g. kivétel : kifo- 
gás ; without — , kivétel; 
nélkül ; with the — of.., 
ennek v. annak kivételé- 
vel; for an — , kivztelké- 
pen ; — against . . ., el nem 
fogadás. 

Excep'tionable, adj. nem ki- 
fogástalan. 

Excep'tional, adj. kivételes; 
— ly, adv. kivételesen, ki- 
vételképen. 

Excep'tious, (— tsász), adj. 
komor, morgó ; — ness, s. 
komorság, durczásság. 

Excerp (ekszerp'), v. a. kivo- 
natot csinálni ; kiszemelni 
(könyvből). 



Excerpt 

Excerpt', v. Excerp. 

Excess (ekszeszsz'), s. feles- 
leg, túlmérték ; kicsapon- 
gó*. 

Exces'sive , adj. túlságos; 
— ly, adv. túlságosan. 

Exchange (ekztséndzs'), g. 
csere ; cserélés ; váltás ; 
tőzsde, alkuház; árfolyam 
váltófolyam .-hill of — , vál- 
tólevél ; to give in — , érette 
v. helyébe adni ; — , v. a. 
kicserélni, felcserélni ; vál- 
tani, felváltani. 

Exchangeable, adj. elcserél- 
hető, kicserélhető. 

Exchang'er, g. pénzváltó. 

Exchequer (eksztsek'er) , s. 
kincstár; court of — , kincs- 
tiíri törvényszék. 

Exci'sable, adj. fogyasztási 
adó alatti. 

Excise (ekszeiz'), s. fogyasz- 
tási adó; —able, adj. v. 
Excisable. 

Excitability, s. ingerlékeny- 
ség. 

Exci'table (ekszei'tébl), adj. 
ingerlékeny. 

Excitation (ekszité'sán), s. 
izgatás , felgerjesztés , in- 
gerlés ; ösztönzés. 

Exci'tative, adj. izgató ; buz- 
dító ; s. izgató szer, inger- 
lő szer. 

Excite (ékszert'), v. a. felger- 
jeszteni fósztönözni; — ment, 
s. ingerültség, izgatottság, 
izgalom. 

Exclaim (ekszklem), v. a. 
and n. felkiáltani ; to — 
against, kikelni vki ellen; 
— , s. felkiáltás. 

Exclama'tion, g. felkiáltás; 
kiáltás. 

Exclam'atory, adj. felkiáltó, 
felkiáltani. 

Exclude (ekszklud'), v. a. 
kizárni; kirekeszteni, ki- 
tiltani. 

Exclu'sion (— zsán), s. kizá- 
rás ; kirekesztés. 

Exclu'sive, adj. kizáró ; — Íj, 
adv. kizárólag. 

Excogitate (ekszkads'itet).t'. 
a. kigondolni. 

Excommune, v. Excommu'- 
nicate. 

120 



Execute 

E xcommunicate(— kammj u'- 
nikét), v. a. egyházból ki- 
tiltani, kirekeszteni, átok 
alá vetni. 

Excommunica'tion, s. egy- 
házbóli kirekesztés. 

Excoriate (ekszko'riet), v. a. 
felkarczolni, felka rmoln i , 
felvakarni. 

Excortication (ekszartike'- 
sán), s. meghánt ás, lehéja- 
zás, nughámozás. 

Ex'crement (— 'kriment), s. 
ürítek, ürülék, szar. 

Excrescence(— kresz szensz) 
s. kinövés ; hűskinövés. 

Excrete (— krít ), v. a. kiürí- 
teni, elválasztani. 

Excre'tion, s. kiürítés, elvá- 
lasztás. 

Ex'cretive, Ex'cretory, adj. 
elválasztó. 

Excruciate (kru'si-et), v. a. 
kínozni, gyötörni. 

Excru'ciating, adj. kínos; 
—pains, nagy v. kegyetlen 
fájdalom. 

Exculpate (— kál'pet), v. a. 
kimenteni ; igazolni. 

Exculpa'tion , s. igazolás, 
mentség. 

Excursion (kár'zsán), s. ki- 
rándulás; száguldozás ; el- 
térés (a dologtól), tárgy - 
hagyás. 

Excur'sive, adj. eltérő. 

Excusable (ekszkju'zébl), adj. 
menthető. 

Excusa'tion, s. mentés, mente- 
getőzés; mentség, bocsánat. 

Excuse (— kjúsz'), v. a. men- 
teni, megmenteni, kimente- 
ni ; megbocsátani; to — 
one's self, mentegetni ma 
gát ; — , s. ment/'s, mente - 
getés ; mentség, bocsánat; 
his couduct admits of no 
— , viselete nem menthető. 

Ex'ecrable ( — ikrébl) , adj. 
utálatra méltó, átkc.ott. 

Ex'ecrate (—ikret), v, a. el- 
átkozni, megátkozott. 

Execra'tion , s. elátkozái , 
megátkozás. 

Ex'ecute (— 'ikjut), v. a. vég- 
rehajtani, véghez v inni,' 
jesitni ; kivégezni; megzá- 
logolni. 



Execution 

Execu'tiou, s. végrehajtás; 
kivéazéx ; megzáloglás ; 
— er, s. hóhér. 

Exec'utive, adj. végrehajtási, 
végrehajtó ; — power, vég- 
rehajtó hatalom. 

Exec'utor, s. végrehajtó ; tes- 
tamentomi végrehajtó. 

Execu'tor, s. hóhér, bakó; 
foglaltató. 

Exegesis (ekszklzsí'ziz), s. 
szentírás magyarázata. 

Exeget'ical, adj. magyarázó; 
magyarázati. 

Exemplar (egzern'pler) , s. 
példány; minta: előkép; 
an — of honesty, példás 
becsületessé gii ember. 

Ex'emplariness, s. példásság. 

Ex'eniplary, adj. példás. 

Exemplification, s.példázás, 
-példa rali vüágositás. 

Exeni'plify (— plifei), v. a. 
példával világositni, pél- 
dázni. 

Exempt (egzempt'),rtí7/.»i??if, 
szabad (vmitöl > ; v. a. fel- 
menteni, felszab aditani( kö- 
telesség alól). 

Exemp'tion, s. felmentés, fel- 
szabadítás ; kivétel, kivált- 
ság. 

Exequies (eksz'ikwiez) , s. 
pl. gyásztisztelet, temetés. 

Ex'ercice (eksz'erszeisi i, 
gyakorlat , testgyakorlat, 
iskolai gyakorlat ; — of 
soldiers, hadgyakorlat. 

Exercise (eksz'erszeisz), v. 
a. gyakorolni ; v. n. gya- 
korlatoskodni. 

Exercita'tion, g. gyakorid . 

Exert (egzert'), v. a. fára- 
dozni, ifiyek-'.ii!. iparkod' 
ni , törekedni ; I exerted 
myself in vain, hiába volt 
minden igyekezetem ; to — 
one's self to the utmost of 
one's ] K iwi.t, minden erejét 
megvetni. 

Exertion, s. fáradozás, Vere- 
kedés, igyekezet; erőlködés. 

Exfoliation (ekszfolie'san),8. 
elf oszlás. 

Exhalation (ekszhélé'san),*. 
kigőzölgés, kipárolgás. 

[>■ erzlit 1'), v. ii. kigö- 
z&lgeni, kipárolgani; lel- 



Exhaust 

két kiadni ; v. a. elpárolog- 
tatni ; kilehelni. 

Exhaust (egzhaaszf) , v. a. 
kimeríteni ; the first edi- 
tion of this work is ex- 
hausted, e könyv első ki- 
adása már elkelt ; to — 
one's patience, vki türel- 
mét kimeríteni, vkit türel- 
méből kivenni; to — one's 
self, kimerülni, elfáradni. 

Exhaus'tion, g. kimerítés; 
kimerültség, elbágyadás. 

Exhaust'less, adj. kimerit- 
hetlen. 

Exheredate (ekszher'idet'),u. 
a. örökből kirekeszteni. 

Exhereda'tion, s. kiörökítés. 

Exhibit (egzhib'it), v. a. elő- 
mutatni ; benyújtani : ki- 
állítani; s. beadvány, ik- 
tatmány. 

Exhibition, s. előmutatás, 
benyújtás ; kézbesítés; ki- 
állítás. 

Exhilarate (egzhü'érét), v. 
a. felderítni ; felvidítni ; 
v. n. felderülni ; megvidá- 
mulni. 

Exhilara'tion, s. kiderülés, 
felindulás. 

Exhort (egzhart'), v. n. in- 
teni, buzdítni. 

Exhorta'tion, s. intés, meg- 
intés. 

Exhort'ative, adj. intő. 

Exigent (eksz'idsent), adj. 
kívántató, követelős, szor- 
gos ; s. kellék. 

Ex'igency, s. kivonulóin, ki- 
vontatása g ; kellék ; in an 
— ,szükség esetében ;aceord- 
iug to the — of affairs, a 
mint a körülmények kivon- 
ják. 

Exiguity (egzigju'iti), s. cse- 
kélység. 

Exig'uous (— gjuász) , adj. 
csekély. 

Exile (cgz'eil), s. számkive- 
tés : xzámüzött. 

Exile', v.a. száműzni; — ment, 
8. számkivetés. 

Eximious (egzim'iasz), adj. 
kitftszö, jeles. 

Exist (egziszf), r. n. létezni. 

Exisfenoe, g. létezés, létei, 
lét. 

121 



Expatriation 

Exist'ent, adj. létező. 

Existimation (— time'sán), s. 
vélekedés : beesülés. 

Exit (eksz'it), 8. kilépés ; le- 
lépés i a színről i ; to make 
one's — , lelépni; meghalni. 

Exitial (egzis'él), adj. hálái- 
hozó, halálos. 

Exodus (eksz'odász), s. Mó- 
zes második könyve. 

Exogenous (ékszadzs'inász), 
adj. külgyarapú. 

Exonerate (egzan'erét), v. a. 
tehertől megszabadítani : 
kiüríteni ; felmenteni. 

Exorable (egz'orébl) , adj. 
megkérlelhető. 

Exi írbitance (egzaar'biténsz) 
g. szerfelettiség, túlságos- 
kodás. 

Exor'bitant, adj. szerfeletti, 
túlságos; túlliágó ; ször- 
nyű. 

Exorcise (eksz'arszeiz), v. a. 
ördögöt űzni. 

Ex'orcism (— szizm), s. ör- 
dögűzés. 

Ex'orcist, s. ördögűző. 

Exordium (egzar'diám), s. 
levezetés, beszédkezdet. 

Exorna'tion (— né'sán), g. ki- 
ékesítés. 

Exostosis (ekszaszto'sziszi, 
g. holttetem, csontdaganat. 

Exoteric (ekszoter'ik), — al, 
adj. külső, nyilvános; avat- 
lan. 

Exotic (egzat'ik), — al, adj. 
külföldi, idegen. 

Expand (ekszpénd'), v.a. ki- 
feszíteni. 

Expanse, g. kifeszülés ; ter- 
jedek. 

Expaxí'sible,adj.feszülékeny. 

~Ex\n\u*\hiYity, s. fesz ülékeny- 
ség. .. 

Expansion (— pen'zsáu), g. 
kifeszités, kifeszülés; ter- 

jedség. 
Expatiate (ekszpé'siét), v. n. 
járkálni; kalézolni; to- 
on (upon) , Merészkedni 

' vihí tárgy felöl). 

Expatriate | -péfriét), v. a. 

hónából kiűzni ,*to — ön< 

si'lf, kivándorolni. 
Ex'patria'tion, ■-. hontalani- 

tás ; kivándorlás. 



Expect 

Expect (— pekt'), v. a. várni, 
megvárni, elvárni; remény- 
leni : to — some one, vkit 
várni ;1 don't — that of 
him, azt én tőle nem vá- 
rom ; I don't — any great 
lnek, nagy szerencsét nem 
reméllek : I — him to he 
( ihedient, engedelmességi t 
kívánok tőle : — nothing 
from him that promises a 
great deal, aki aranyhe- 
gyeket igér, attól egy faka- 
nalat sem kapsz. 

Expect'aney, s. várakozás, 
váromány. inányos. 

Expect'ant, adj. váró ; varo- 

Expecta'tion, s. várakozás, 
váromány. 

Expec'torate ( — árét), v. a. 
kfyjni, kiköpni, köhögni. 

Expectora'tion, s. kihány ás, 
kiköpés ; köp, turha. 

Expedience (— pi'diensz), s. 
ügyesség, haladás, előmoz- 
dítás, hamar ság. 

Expediency, v. Expedience. 

Expe'dient, s. út mád, eszköz; 
rés, kibúvó ajtó ; adj. hasz- 
nos, előmozdító. 

Expedite (eksz'pideit), v. a. 
gyorsítni, siettetni; eliga- 
zítni, elküldeni, elszállítni; 
adj. gyors, akadálytalan. 

Expedition (— dis'án), ,t. el 
küldés, szállítás ; hadjárat, 
hadküldés, hadküldemény; 
gyorsaság ; hamar ság. 

Expedi'tious (— dis'ász), adj. 
gyors, fürge, ügyes; — ly, 
adv. gyorsan, könnyen, 
ügyesen. 

Expel (ekszpel'), v. a. kiker- 
getni, elűzni. 

Expence, v. Expense. 

Expend (ekszpend'), v.a. ki- 
adni, költeni (pénzt); to 
— upon, to — in, költeni 
-ra, -re. 

Expenditure, s. költség, ki- 
adás; fogyasztás, emésztés. 

Expense (ekszpensz'), s. költ- 
ség, kiadás,költekezés; kár; 
at my — , rovásomra. 

Expense'less, adj. költség- 
ment, költségmentes. 

Expen'sive, adj. drága, k'ólt- 



Experience 

Experience (— pi'riensz), s. 
tapasztalás ; kísérlet ; jár- 
tasság ; (km.) — is the 
mistress of fools, saját ká- 
rán tanul a bolond; to 
know hy — , tapasztalásból 
tudni ; a man of — , tapasz- 
talt ember; — , v. a. pró- 
bálni, tapasztalni ; to he 
experienced in something, 
jártas-keltésnek lenni vmi- 
ben. jártas. 

Expe'rient, adj. tapasztalt, 

Experiment (— per'iment), s. 
kísérlet ; próbatét ; tapasz- 
talmány ; v.a. and n. ki- 
sérleni , kísérletet tenni 
f-val, -vei), kísérletezni. 

Experimen'tal , adj. kísér- 
leti, gyakorlati, tapaszta- 
lati. 

Expert (—pert'), adj. tapasz- 
talt, jártas ; s. szakértő. 

Expert'ness, s. tapasztaltság; 
szakértelem. 

Expiate (eksz'pi-ét),z7. a. ele- 
get tenni, lakolni, bűn- 
hődni ( vmiért ). 

Expia'tion, s. bűnhődés, la- 
kold*; megengesztélés. 

Ex'piatory, adj. engesztelő. 

Expira'tion (— piré'sán), s. ki- 
lehelés, utolsó lélekzet ; le- 
járati idő, vég ; at the — 
of this month, e hónap el- 
teltével. 

Expire (— peir'), v. a. kile- 
helni ; v. n. meghalni ; le- 
járni, lefolyni, elteim, el- 
múlni. 

Explain (— plen'), v. a. meg- 
magyarázni, megvilágosít- 
ni, megfejteni. 

Explanation (— pléné'sán), s. 
megfejtés, értelmezés, meg- 
magyarázás : magyarázat. 

Explanatory ( — plén'étori), 
adj. fejtegető, magyarázó, 
értelmező. 

Ex'pletive ( — plitiv), adj. ki- 
töltő , betöltő, pótló ; — 
partiele, pótszócska. 

Explicahle(eksz'plikébl), adj. 
megfejthető, megmagyaráz- 
ható. 

Ex'plicate (—két), v. a. ki- 
fejteni, fejtegetni, megma- 
gyarázni. 

122 



Expostulate 

Explication, s. kifejtés, meg- 
magyarázás, magyarázat. 

Ex'plicative , Ex'plica*ory t 
adj. megfejtő, megmagya- 
rázó. 

Explicit (— plisz'it), adj. ki- 
fejtett, világos, félreérthet- 
len; — ly, adv. kifejtetten, 
világosan. 

Explode (—plod'), v. n. el- 
pukkadni, elpattanni, szét- 
pattanni ; v.a. kitombolni, 
elégedetlenségét tombolva 
kijelenteni : roszalni, kár- 
hoztatni ; elvetni. 

Exploit (— plaid'), s. tett, hős- 
tett ; v. a. véghez vinni, 
teljesíteni. 

Exploitable, adj. véghez vi- 
hető. 

Explorate, v. to Explore. 

Exploration (— ploré'sán), g; 
kémlelés, nyomozás, vizsgá- 
lat. 

Explora'tor, s. kikémlelő, ki- 
fürkésző. 

Explore (— plor'), v. a. ki- 
kémlelni kifürkészni, meg- 
vizsgálni. 

Explo'sion, s. kitörés, csatta- 
nás, durranás. 

Exponent (ekszpo'nent) , s. 
hatványjel ; hányszoros. 

Exponential, adj. hatvány- 
jeles ; — equation, s. hat- 
ványjeles egyenlet; —quan- 
tity, hatványjeles mennyi- 
ség. 

Ex'port, s. kivitel; kiviteli 
áruezikk. 

Export', v. a. kivinni (áru- 
kat ). 

Exporta'tion, s. kivitel. 

Expose(— pooz'),i'.c. kitenni; 
előadni, kifejteni; to — 
one , vkit meztelenségében 
előállítani, vki hitványsá- 
gát ismertetni meg ; to — 
one to shame, xmlahit szé- 
gyennek kitenni : to — 
one's self to danger, a ve- 
szedelemnek kitenni magát; 
to — one's life, életét kocz- 
kaztatni. 

Exposi'tion, s. megfejtés, ma 
gyarázat ; kiállítás. 

Expostulate (— paszt'julet), 
v. n. feleselni ; zúgolódni. 



Expostulation 

Expostulation, s. feleselés; 
szemrehányás. 

Exposure (— po'zsar),s. meg- 
szégyenítés, megszégyenü- 
lés. 

Expound ( — páund'), v. a. 
emit hiállítni nézés végett; 
fejtegetni, értelmezni. 

Express (— preszsz'), v. a. ki- 
sajtolni, kinyomni ; kife- 
jezni, kitenni; to — one's 
self, kifejezni magát : to 

— love to some one, szere- 
tetet mutatni vki iránt; — , 
adj. világos, kifejezett ; — , 
s. hírnök. 

Expres'sible, adj. kifejezhető, 
kimondható. 

Expres'sion, s. kinyomás, ki- 
sajtoló s ; kifejezés. 

Expres'sive, adj. világos, ki- 
fsjszeM i !t. jezésieljes je- 
lentékes, nyomatékos ; — ly, 
adv. nyomatékosan. 

Expressly, adv. határozot- 
tan, világosan : it has been 

— said, határozottan ki fe- 
jeztetett. 

Exprobrate (— probrét), v. a. 
roszalni; szemére vetni. 

Exprobra'tion , s. roszalds, 
feddés, szemrehányás. 

Expropriate (— pra'priét), v. 
a. kieajátitni; v. n. túlad- 
ni vmin. 

Expropriation, s. kisajátí- 
tás. 

Expulse (— pálsz'), v. a. ki- 
űzni, kihajtani. 

Expul'sion, b. elűzés : kihaj- 
tds. 

Expunge (— pánds') , v. a 
kitárolni. 

Expurgate (— pár'get), v. a. 
Hitisztitni. 

Exjmrga'tion, s. kitisztítás, 
kitisztulás : hashajtág. 

Exquisite (— kwizit), adj. ki- 
váló; — ly, adv. kiválóan. 

V. sieeani (— szik'ként), adj. 
szárító. 

Exsiccate (— szikTtet), r. a. 
kiszárítm. 

lation (— szjudé'sán) , s. 
k i izzadás. 

Exsude (— szjud'), v. a. kiiz- 
■idni. 

-citate (— szász'szitét), 



Exsus citation 

v. a. felserkenteni, felbuz- 
ditni. 

Exsuscita'tion, s. felserken- 
tés, felbuzdítás. 

Extant (ek'sztent), adj. ki- 
álló ; létező. 

Extasy, v. Ecstasy. 

Extem'poral ( — par él), adj. 
rögtönzött ; — ly, adv. rög- 
tönözve, előkészülés nélkül. 

Extempora'nean, v. Extem- 
poral. 

Extemporary, v. Extempo- 
ral. 

Extempore , v. Extempo- 
rally. 

Extemporize (— reizl, v. a. 
and n. rögtönözni, előkészü- 
let nélkül beszélni. 

Extend (—tend'), v. a. ki- 
nyújtani; kiterjeszteni ; v. 
n. kinyúlni ; kiterjedni. 

Extensibility, s. nyujthata- 
ság, nyulékonyság. 

Extendible, adj. nyújtható, 
nyulékony. 

Exten'sion, s. kiterjedés. 

Exten'sive, adj. terjedelmes; 
kinyújtott ; kitágult; nyu- 
lékony. 

Extent', s. terjedelem ; kiter- 
jedtség; in the whole — 
of the kingdom, az egész 
országban ; I can't engage 
myself to such an — , 
annyiba nem bocsátkozha- 
tom. 

Exten'uate (— juét) , v. a. 
gyengítni ; kisebbitni. 

Extenua'tion, s. gyengülés; 
kisebbítés ; sorvadás. 

Exterior ( — tí'rier), s. kiile- 
mény, külső; adj. külső. 

Exterior'ity , e. külsőség; 
külső. 

Exterminate (- ter'minét),r. 
a. kiirtani. 

Extermina'tion, S. kiirtás. 

Exterminator, «.feürttf,pu«2- 
titó ; —j,adj. kiirtó, pusz- 
ii tó. 

Extern', adj. külső. 

Exter'nal, adj. külső, külső- 
it ges ; -ly, adv. külsőleg ; 
kívülről. 

Extinct (— tiukt'h adj. el- 
aludt ; megszüntetett ; ki- 
halt ; v. a. eloltani. 
123 



Extreniity 

Extinc'tion, s. eloltás ; meg- 
szüntetés : kiirtás. 

Extin'guish (— ting'gwis), v. 
a. eloltani ; — er, 8. oltó- 
kúp ; —ment, s. eloltás ; 
megszüntetés ; kiirtás. 

Extirpate (ekszterpet), v. a. 
kiirtani. 

Extiipa'tion, 8. kiirtás. 

Extol (— tail'), v. a. magasz- 
talni, dicsőít ni ; — ler, s. 
magasztaló, dicsőítő. 

Extorsion (— taar'zsán), s. 
k izsa j-olás, k ics i ka rás. 

Extort ( — taart'l, v. a. kizsa- 
rolni, kicsikarni. 

Extor'tion, v. Extorsion. 

Extract (— trékt'l, v. a. ki- 
húzni, kivonni; to —the 
root of a number, gyököt 
kifejteni. 

Extract, 8. kivonat. 

Extrac'tion, .--. kivonás, kihú- 
zás : kivonat ; származás ; 
he is of noble — , nemes 
vérből származik. 

Extraneous (— tré niksz),adj. 
idegen : a dologra nem tar- 
tozó. 

Extraordinarily, adv. rend- 
kívül. 

Extraordinary (— traar'diné- 
ri), adj. rendkívüli, rend- 
ki v üli es. 

Extravagance(— trev'égénsz) 
g. kicsapongás, elcsapon- 
gás , eltérés; balgaság; 
képtelenség, visszásság; té- 
kozlás, pazarlás. 

Extravagant, adj. kicsapon- 
gó, elcsapongó; botor, kép- 
telen ; tékozló, pazarló. 

Extrav'agate (—get), v. n. 
kicsapongani, eltérni: esze- 
lősködni; mérté ktelenkedni, 
kikapni. 

Extravaga'tion, s. kicsapon- 
gás, mértéktelenkedés. 

Extreme (— trim'), adj. szél- 
ső, legvégső ; an — heat, 
rendkívüli forróság; — , 
s. legvégső, legszélső, szél- 
■ g, végh t ; — ly, adv. 
rendkívül, túlságosan. 

Extrem'ity, s. szélsőség, vég; 
véglet; véginség, vég-eset ; 
extremitú b, t. pl. cégta- 
gok. 



Extricable 

Extricable(eksz'trikebl),íí<7;. 
kibontható , megszabadít- 
ható : elkerülhető ( av.). 

Ex'tricate (— ket), v. a. ki- 
bontani, megszabadítja; to 

— one's self (from), kibon- 
takozni, megszabadulni. 

Extriea'tion, g. kibontó-', ki- 
szabadítás : kibontakozás, 
kiszabaduló*. 

ExtrinVc (— trin'szik), — al, 
adj. külső. 

Extrin'sically, adv. kividről, 
külsőleg. 

Extract |— trákt'), v. a. épit- 
ni, felállítni, alkotni. 

Extruc'tion, s. építés, épít- 
mény, alkat. 

Extrude (— trud'),r.«.(from), 
kitaszít ni, kicsapni. 

Extra's ion, .?. kicsapás. 

Extu'berance(— tjuljerénsz), 
s. kidudorodás, púp , ho- 
porj. 

Extu'berant, adj. dagadozó, 
puhantós. 

Exude, v. to Exsude. 

Exulcerate (ekzál'szerét), v. 
n. megfekélyesedni, genyed- 
ni ; v. a. fekélyt okozni: 
megkeserítni, boszantani ; 
adj. felboszantott, haragos. 

Exulcera'tion , s. kifekélye- 
dés, fekély ; elkeseredés, 
boszankodás. 

Exult (ekzálf), v. n. örven- 
dezni, örömében tombolni ; 
— ant, Oidj. örvendező. 

Exulta'tion, s. örvendezés, 
tombolás, ujjongatás. 

Exundation (ekszándé'sán), 
s. kióradás, átfolyás, kiöm- 
lés ; bőség, feleslegség. 

Exuscitate, v. Exsuscitate. 

Exustion (ekzász'tsán).s. el- 
égetés. 

Eye (áj), s. szem ; szemügy ; 
szem, rügy: t it fok : hor- 
gonylyuk; in the twink- 
ling of an — , egy szempil- 
lanatban ; to keep a strict 

— upon one, szemmel tar- 
tani v. szemügyre venni 
vkit ; to have an — to . ., 
tekintettel v. szándékkal 
lenni vmire ; to look upon 
one ■with an evil — , hamis 



Eyed 

pillantást vetni vkire, gör- 
be szemmel nézni vkit ; to 
sail in the wind's — , szél 
ellen menni, szél ellen eved- 
zeni; the master's — makes 
the horse fat , gazda 
szeme hizlalja a lovat ; 
what the — sees not, the 
heart rues not, a mit nem 
tudok, azon nem búsulok ; 
—ball , s. szemteke ; to — 
bite, o. a. szemmel v.r- 
ni ; — brow, s. szemöldök; 
— glass , s. szem-üveg ; 
— lash, s. szemszőr, pilla- 
szőr ; — lid, s. pilla, szem- 
pilla ; — sight, s. látás, 
szemvilág ; — sore, s. szem- 
baj (átv. ért. is) ; — wit- 
ness, s. szemtanú ; — , v. 
a. nézni, szemlélni, szem- 
mel tartani. 

EVed, adj. . . . szemű ; black 
— , adj . fekete szemű; blear 
— , adj. csepegő szemű. 

Eye'less, adj. vak. 

Eye'let, s. fűzőlyuk. 

Eyry (e'ri), s. ragadozó ma- 
dár fészke. 



F (ef), s. az F betű neve. 

Fable (fé'bl), s. mese; v. n. 
mesét mondani; v. a. köl- 
teni, koholni. 

Fabric (féb'rik) , s. épület : 
szerkezet; gyár; — lands, 
s. pl. egylwzi vagyon; — , 
r. a. építeni, készitni. 

Fab'ricate ( — ket), v. a. épí- 
teni; készitni, gyártani; 
(átv. ért.j koholni. 

Fabrication, s. építés ; készí- 
tés , gyártás; kolwlmóny. 

Fabulist (féb'juliszt),s. mese- 
költő. 

Fabulous (féb'julász), adj. 
mesés. 

Face (fesz), s. arcz, arczulat ; 
(átv. ért.) külszín ; felület ; 
homlokzat (épületé); — of 
the earth, föld színe; a 
brazen — , arczátlanság, 
szemtelenség ; — to — , szem- 
től szembej to fly in one's 
— , nekiripakodni; neki- 
124 



Faculty 

esni vkinek, durván meg- 
bántani vkit, képére mászni 
vkinek: I will tell it him 
to his — , szemébe is meg- 
mondom neki ; to make 
faces , arczot fintorgatni : 
before one's — , vkinek sze- 
mei előtt; to carry two 
faces under one hood, két- 
szinűsködni, csalárdkodni ; 
— , v. a. szeme közé nézni 
vkinek , daczolni ; nézni 
-ra , -re ; to — a danger, 
a veszedelemmel daczolni, 
bátran szemébe nézni a ve- 
szedelemnek ; this window 
faces the garden, ez ablak 
a kertre szolgál ; facing the 
palace, a palotával átellen- 
ben ; to — a card, kártyát 
képes oldalára fordítani: 
— , v. n. tettetni magát; to 
— about, megfordulni. 

Face-cloth, s. szemfödél. 

Faceless , adj. arczátlan ; 
szemtelen. 

Facetious (fészi'sász) , adj. 
tréfás ; enyelgős ; bohókás ; 
— ness, s. tréfaság, bohó- 
zat. 

Facile (fész'ü), adj. könnyű : 
engedékeny ; nyájas. 

Facilitate (— szil'itét) , v. 
a. könnyítni, megkönnyeb- 
bítni. 

Facility, s. könnyüség; ügyes- 
ség, forgottság ; nyájasság ; 
engedékenység. 

Facing (fé'szing), s. homlok- 
zat ; szembenállás ; vakfa- 
lazat. 

Facinorous (fészin'orász), 
adj. bűnös, gonosz. 

Fact (fékt), s. tett, tény, val í 
ság ; in — , valóban. 

Faction (fék'sán), s. párt, fe- 
lekezet; pártoskodás, egye- 
netlenkedés. ,. 

Factious (fék'sász), udj. pár- 
tos, pártütő, lázitó. 

Factitious (féktis'ász), adj. 
utóncsinált, hamis ; mester- 
kélt. 

Fac'tor, s. ügyviselő, mű- 
vezető; tényező. 

Faculty (fék'álti),s. tehetség , 
jogosultság ; tankar; tan- 
szak. 



Facnndity 

Facundity(fékán'diti),s. ékes- 
szólás. 

Faddle (féd'dl), v. n. enye- 
legni, játszadozni ; — r. s. 
enyelgő. 

Fade (fed), r. n. elhervad- 
ni, elfonnyadni ; elszinte- 
lenedni ; eíízetlenedni;v.a. 
hervasztani. 

Fadeless, adj. hervadhatlan. 

Fadge (féds) , v. n. össze- 
illeni , összeegyezni, sike- 
rülni. 

Fag (fég), v. n. ellankadni: 
v. a. megkorbácsolni; s. 
rabszolga, járó inas : — end, 
8. posztószél, selejtje vala- 
minek. 

Fagot (fég'át),s. rőzsenyaláb; 
r. a. nyalábba kötni, nya- 
lábolni; összevissza hányni. 

Fail (fél), v. a. nem sülni el, 
t: Iráni balul ■■tin I t mer; 
bukni : hibázni : elhibázni; 
1 1 mulasztani ; to — in one's 
design, czéljót elhibázni; 
to — of one's word, szavát 
megszegni; he did — , meg- 
bukott Ui kereskedő j ; it 
failed, nem sült el, nem si- 
kerüli ; I shall not — to let 
you know at once, el nan 
fogom mulasztani önt azon- 
nal tudósítni : I failed to 
convince him, nemsikerült 
meggyőznöm üt ,• the day 
begins to — , áldozóban 
vau a nap ; - -, v. a. for- 
tune failed him, elhagyta 
a szerencse; my heart fails 
me, nem visz rá a lélek, 
rá nem vehetem magamat 
arra ; his courage failed 
\üm,elvesztettt bátorságát; 
— i s. mulasztás, élhibázás; 
bukás : f, leülés : without — , 
minden bizonynyal. 
Failing, 8. gyarlóság; hiba, 
tévedés : every one has his 
■ luminal; minden- 
kinek a magagyengéi ; the 
— s of other men accuse 
us of frailty, más ember 
vétkeiminket is gyarlóság- 
gal vádolnak. 
Failure (fél'jur), 8. balsiker, 
bukás, tönk; hiány: hiba, 
tévedés; upon — of which; 



Fain 

különben , ellenkező eset- 
ben. 

Fain (fén), adv. örömest; — 
would the cat fish eat, but 
she's loth to wet her feet, 
macska is szereti a halat, 
de kerüli a vizet: — adj, 
poor folk are — of little, 
a szegény ember egy kis 
ajándéknak is örül. 

Faint(fént|/íí(7. bágyadt, lan- 
kadt ; csüggedt, bátortalan; 
to grow — , elbágyadni, el- 
lankadni; a — voice, gyenge 
szó; a — colour, halovány 
szín; — hearted, adj. gyá- 
vaszivü ; — v. n. elszéledni: 
to — away, elájulni; — , 
p. a. elcsüggeszteni. 

Faint-heartedness, s. gyáva- 
sziv&ség. 

Faint'ing, s ájulás : adj. she 
had a — fit, elájult. 

Faint'lv, adv. gyengén, gyar- 
lón. 

Fainfness, s. aléltság, erőt- 
lenség ; bágyadtság. 

Fair (fér), adj. szőke; szép; 
csinos; igazságos , méltá- 
nyos; illő, illendő ; nyájas; 
the — sex, a szépnem; the 
modern — ones, a mai iiöl- 
gyek; — hair, szőke haj; 
a — wind, kedvező v. al- 
kalmas szél; — weather, 
szép idő: to give one — 
play, méltányosan bánni 
vkivel : the belly is not 
filled with — words, szép 
szó nem elég a hasnak; 
praise a — day at night, 
nyugtával diesérd a na- 
pot ; a — woman and a 
slashed gown find always 
some nail in the way, 
szépasszony, s rongyos kön- 
tös mindenütt megakad; 
to bid — , já reményt nyúj- 
tani, jóra mutatni: — ly, 
adv. szépen; igazságosan, 
méltányosan; illően; őszin- 
tén ; — ness, 8. szépség ; 

méltányosság ; becsül, te~- 

ség : őszinti eég. 

Fair, 8. vásár; — ing, 8. vá- 
sárfia. 

Fairy (töri), s. tündér (nő). 

I-'.'uth (féth), 8. hűség; lát ; 

125 



Fa li 

bizodalom: bizonyíték, m< i- 
hitélesités ; to put — in 
some one, vkibe bízni, bizo- 
dalmát helyezni valakibe; 
upon my—, becsületemre ; 
christian — , a keresztény 
hit : — , interj. bezzeg, bi- 
zony. 

Faithful, adj. hív, hívséges; 
hiteles: — ly, adv. híven; 
—ness, s. hívség, igazlelkü- 
ség. 

Faithless, adj. hívtelen ; hi- 
tetlen : —ness, s. hirtelen- 
ség : hitetlenség. 

Falcon (faa'kn), s. sólyom; 

— er, s. sólymász; — ry, s. 

s. sóly mászat. 
Fald (faald), s. eserény, ho- 

dály ; —age, a-, cserény- 

akol. 
Fall (faai), v. n. in: (feli 

[fel , fallen [faaln] ), esni, 

hullani, dőlni, bedőlni, ösz- 

szedőlni; megesni; apadni 

' VÍZ );tO— awav, elhullani; 
összedőlni, összeroskadni ; 
fogyni, megsoványodni ; el- 
tzakadni, elpártolni; to — 
stern, hátramaradni (ha- 
jó); to — back, visszaesni; 
visszavonulni, hátrálni; to 
— down, leesni, lehullani; 
lerogyni ; to — foul of . . , 
megtámadni, rajtaütni : to 
— from,elállani, < Ipártolni; 
to — from one's word, nem 
állani szavának: to — in, 
beesni; bedűlni; to — in 
love with some one, bele- 
szeretni vkibe; to — in 
with some one. találkozni 
vkivel , ráakadni vkire ; 

megegyezni , egyeti 
vkivel ; to - into, belé es- 
ni; beleegyezni, ráállani; 
to — into a precipice, a 
mélységűé zuhanni ; the 
rivers that — into the Da- 
nube, a folyók, melyek a 
Dunába szakadnak; to — 
into a swoon, ájulté 

esni ; to — off, elhullani ; 
leesni : elhagyni : to — mi 

the ground, földre esni ; 

to — OUt, kiesni, kihullani; 

to — out with some one, 
es.ni vkivel; >"■ 



Fallacious 

sonlani; to — to, ráezál- 
lani, róhóramlani ; neki- 
feküdni; hozzáfogni, hozzá- 
látni; nekiesni (vminek); 
to — to pieces, szétt'sni, 
részekre /eloszlani ; to — 
under, oda tartozni, hozzá 
tartozni; to — upon the 
enemy, rajtaüt ni a : ellensé- 
gen; to — a doing (of), hozzá- 
fogni; to — asleep, elalud- 
ni ; to — sick, megbeteged- 
ni ; to — poor, elszegé- 
nyedni : to — short of, 
meg nem felelni (várako- 
zásnak); kifogyni (-bál, 
-bői) ; he fell short of pro- 
visions, kifogyott az ele- 
ségböl ; to — together by 
the ears, összekapni, össze- 
verekedni ; the price of 
corn falls, az élet ára alább 
száll ; — , v. a. ejteni ; hul- 
latni ; leszállítni (vminek 
árát): nadzani ; csökken- 
teni; — , s. esés, leesés ; zu- 
hatag ; csökkenés ; apadás; 
lejtés; megbukás , tönk; 
romlás; at the — (of the 
leaf), őszszel. 

Fallacious (féllé'sász), adj., 
csalfa ; csalóka. 

Fallacy (fél'lészi), s. csalat- 
kozás, csalódás ; csalészlet; 
csalárdság. 

Fallible (— fgl'ibl), adj. té- 
vedhető. 

Fallow (fél'lo), adj. fakósár- 
ga ; ugarban heverő; — 
buck, s. dámbak; — deer, 
s. dámünő; — field, s. ugar- 
fold ; — , v. a. ugarolni ; — , 
r. n. hervadni ; sárgulni. 

False (íaalsz), adj. hamis, 
ál ; hibás ; — conception, 
s. üszögmagzat: — hearted, 
adj. hamislelkü ; — ly, adv. 
hamisan : hibásan. 

False'hood ('— hud),s. hamis- 
ság ; hazugság. 

Falsification, s. hamisítás; 
utáncsinálás. 

Falsifica'tor, s. hamisító. 

Falsify (fal'szifei), v. a. ha- 
misítni ; v. n. hazudni. 

Falter (faal'ter), v. n. hebeg- 
ni ; akadozva beszélni; té- 
továzni ; tántorogni. 



Fame 

Fame (fém), s. hír; hírnév; 
v. a. hiresítni. 

Fame'less, adj. nem hires; 
ismeretlen, névtelen. 

Familiar (fémü'jér), adj. csa- 
ládias, barátságos, bizal- 
mas; közönséges; ismert; 
to grow — , megbarátkozni; 
the French language is — 
to him, tökéletesen jártas 
afranczia nyelvben. 

Familiar'ity, s. családiasság, 
meghittség ; pajtáskodó^. 

Familiarize (— mil'jéreiz), v. 
a. alaposan megtanulni, 
megismerkedni, megbarát- 
kozni; — d with, hozzá szo- 
kott. 

Family (fém'ili), s. család, 
háznép ; to be in the — 
way, teherben járni; he 
comes of a good — , becsü- 
letes családból származik ; 
— tree , s. nemzetségfa , íz- 
rend ; — vauit, s. családi 
sírbolt. 

Famine (fém'in), s. éhség. 

Famish (féni'is), v. a. ki- 
éheztetni ; v. n. éhen meg- 
halni. 

Famous (fé'mász), adj. hi- 
res. 

Fan (fen), s. legyező; v. a. 
legyezni, szellőztetni. 

Fanatic (fénét'ik), s. hitáb- 
rándós, vakbuzgó. 

Fanatic, — al, adj. vakbuzgó. 

Fanaticism (— nét'iszizm), s. 
vakbuzgóság, hitdüh. 

Fanciful (fén'szifull) , adj. 
képzelgő, ábrándos; szeszé- 
lyes, különczös ; képzelem- 
dús. 

Fan'ciless, adj. képzelmetlen, 
szellemetlen. 

Fancy (fén'szi), -s. képzelem ; 
képzerö ; ábrándozás; meg- 
kedvelés ; előszeretet; to 
take a — to somebody or 
to something, megszeretni 
vkit v. vmit; — surpasses 
beauty, kinek mi tetszik, 
szép az annak; — articles, 
s. pl. divatáruk; —, v. a. 
kedvelni, szeretni; vélni, 
képzelni; they — each- 
other , szeretik egymást ; 
she fancies herself a great 

126 



Farce 

beauty, igen szépnek véli 
magát ; —, v. n. képzelőd- 
ni ; rémleni. 

Fane (fen), s. szélvitorla : 
templom. 

Fanfaron(f én'f érőn), s./iOH// /- 
veti ember, szájhős. 

Fanfaronade' (— néd'), s. kér- 
kedés, hányivetiség. 

Fang (féng), g. fog s köröm 
(ragadozó vadé v. ma- 
dáré) ; v. a. körmeivel meg- 
ragadni. 

Fan'gled, adj. kigondolt ; ki- 
koholt, mesterkélt; new — , 
adj. ujon alakított, ujítoit 
(p. szavak ). 

Fantasm (fén'tézm), s. áb- 
rány, ábránykép, rémkép. 

Fantas'magory, s. képbü vé- 
szét. 

Fantas'tic, — al, adj. ábránd- 
szerű , különczös ; — ally, 
adv. ábrándosan. 

Fantasy (fén'tészi), s. képze- 
lő tehetség ; képzelés, kép- 
zelet; észkép ; szeszély, áb- 
ránd. 

Fantom (fén'tám), s. rém, 
rémkép; csalkép, ábránd. 

Far (fár), adj. messzetartó, 
hosszú ; messzelévö ; adv. 
messze, távol ; to travel — , 
messzire utazni; it is — 
off, it is — from here, it is 
— from hence, messze va n 
az innét; to go — away, 
messzire menni ; — from 
town, messze a várostói: 
as — as I know, a meny- 
nyire én tudom; I don't 
know how — that may be 
true, nem tudom, mennyi- 
ben igaz az; thus. — , eny- 
nyire, eddig; — be it, — 
be it from me, távol le- 
gyen ; to carry matters 
too — , túl a rendén menni, 
kelletinél tovább mm/ni 
vmely dologban ; bj — . 
sokkal; by — not, koránt- 
sem; — about, s. kerülés, 
fenékkerités , tárgykerül- 
getés ; —most, adj. legtá- 
volabbi. 

Far, s. v. Farrow. 

Farce (fársz), s. töltelék ; bo- 
hózat ; v. a. tölteni. 



Fard 

Fard (fárd), s. arczf esték ; v. 
a. pirosítni ; kendőzni. 

Fardel (fár'dl), s. nyalábba; 
podgyászka. 

Fare (fer), v. n. menni, jár- 
ni ; élni, enni inni; he 
fares ill, roszúl megy a dol- 
ga ; it fared with me as 
with him, én is épen úgy 
jártam mint ő; — thee 
well ! élj boldogul ! — , s. 
járás; száli'itás ; kocsibér, 
révpénz ; étel, ital ; bili 
of — , s. étlap. 

Farewell, adv. légy boldog '. 
Isten veled! — , s. búcsúvé- 
tel, végbúcsú ; to bid — , el- 
búcsúzni, légy boldogot 
mondani; —letter, s. bú- 
csúlevél. 

Farinaceous ( férmé'sász ), 
adj. lisztes, lisztnemü. 

Farm (farm), s. major, pa- 
rasztmajor ; tanya, mezei 
gazdaság : bérjószág; v. a. 
haszonbérbe adni: arén- 
ádba venni. 

Far'inei>\ mezei gazda, áren- 
dás paraszt; gentleman — , 
szabad birtokos. [ság. 

Far'ne>H, g. messzeség, távol- 

Farrier (fér'rier), s. gyógy- 
kovács, lőorvos. 

Farrow (fér'rol, s. malacz ; 
adj. nem hasas (tehén); 
v. n. malaczozni. 

Fart (f árt), 8. fing; to make 
a ven' — a thunder- 
clap, fingot mennydörgés- 
nek mondani,túlozni ; v. n. 
fingani. 

Farther, v. Further. 

Farthest, v. Furthest. 

Farthing (fárMhii g),«. penny 
negyede (angol rézpénz). 

Farthingale ( faPdhinggél), ». 
fardagály, halhéjas szok- 
nya. 

Fascinate (fész'szinét), v. a. 
megbabonázni : elbájolni. 

Fas'oinating, adj. bájos, el- 
r agadé. 

oa'tion , s. megbaboná- 
: elbájolás. 

Fashion (iés'an), s. divat, 
' ás : alak ; v. «. alakít- 
ni, k<j,>'-.iii ; (to) alkalmaz- 
tatni i -hoz, -liez). 



Fashionable 

Fash'ionable, adj. divatos. 

Fash'ionably, adv. divatosat/ . 

Fast (faszt), adj. erős, meg- 
erősített ; tartós , szoros, 
mozdíthatlan ; a — sleep, 
mély álom ; — , adv. erő- 
sen ; szorosan ; mélyen ; ke- 
ményen (kötni); to hold 
— , erősen tartani ;jól meg- 
fogni ; to he — asleep, mé- 
lyen aludni ; to play — and 
loose, alhatatlannak lenni, 
csalfa skodn i ; — by, épen 
mellette. 

Fast, adj. gyors, sebes ; fátv. 
ért.) kikapó, kicsapongó; 
adv. gyorsan, sebesen ; na- 
gyon ; to lead a — life, az 
élet örömeit élvezni, kikap- 
ni; a — train, gyorsvonat; 
my watch is too — , a : 
órám korit. 

Fast, s. böjt; v. n. böjtölni. 

Fast'en, v. a. erősítni, tartó- 
sitni, tűzni, fűzni, szegezni, 
kötni, ragasztani, berete- 
szelni stb. stb. ; to — one's 
eyes upon.., szemeit füg- 
geszteni -ra, -re ; to — an 
obligation vrpon one, vkit 
lekötelezni. 

Fastidious (fésztid'iász), adj. 
kényes, finnyás, váló 
csekélyö; — ly, adv. ké- 
nyesen, megvetőleg; — ness, 
s. kényesség , finnyásság, 
válogatásság. 

Fast'ness, s. szilárdság; tar- 
tósság; erőd; kicsapongás. 

Fastuous (fész'tsjuász), adj. 
gőgös, pompás, fényelgő. 

Fat (fi-t), 8. zsir : kövérség; 
kád : adj. zsíros . kövér; 
termékeny : jövedelmei ; — 
paunches make lean pates, 
A.. /• kis mres fsj. 

Fatal (ff'ti'-li, adj. végzetes, 
balságos,8 lerenesétlen , vés i - 
teljes ; halálos; — Bisti rs, 
s. ]d. párkák ; — stroke, t. 

halálos csapás. 

Fa'talism, s. sorshivöség; 
(bölcs.) azon >i< : :>t, mely 
nt minden esemény 
csak egy szeme a végetlen 
okláncmak, t tehát mind 
az, a mi történik, szükség- 
képen történik meg. 

127 



Fantor 

Fatal'ity, s. balság; balsors; 
baj, kelletlenség. 

Fate (fét), s. sors, vakszük- 
ség ; balság ; halál. 

Father (fá'dher), s. atya ; 
— in law, g. ipa, após; — , 
v. a. gyermekének fogadni; 
lull, upon) atyasággal vá- 
dolni. 

Fa'therless, adj. atyátlan. 

Fa'therlike, Fa'therly, a Íj. 
atyai ; adv. atyailag. 

Fathom (fed'hám) ,*•.;<? (mér- 
ték) ; — line, s. mélymérő; 
— , y. a. fenekét kikeresni, 
fenekét érni; (átv. ért.) 
megérteni, kitanulni ; mé- 
lyére hatni, végére járni 
( viliinek ). 

Fath'oinable, adj. megmér- 
hető, kinyomozható, kita- 
nulható. 

Fath'omless, adj. feneketlen, 
kitanulltatatlan. 

Fatigate (féfiget), v. a. fá- 
rasztani, [fáradalom. 

Fatigue (fétíg'), s. fáradság; 

Fat'ness, .<. kövérség. 

Fatten (fét'tn), v. a. hizlal- 
ni; v. n. Iázni. 

Fat'ty, adj. zsíros ; zsirnemü. 

Fatuity (fetju'iti), s. balga- 
sói/ ; eszelösség. 

Fatuous (fet'juász), adj. bal- 
ga; eszelős; — fire, s. boly- 
gótűz. 

Fauc-et (faa'szet) , .?. csap 
( hordóé ) . 

Faugb (fao), int. piha. 

Fault (faalt, faat), s. hiba ; 
hiány; vétség; to rind — 
with, hihát találni -bon. 
-ben, ócsárolni; it is not 
my — , nem én vagyok a 
hibás, nem tehetek róla ; ;t 
is his — , ö annak a: oka : 
for — of a better, jobbnak 
htjában. 

Faul'ter, s. vétkes. 

Fault'ful, adj. hibás. 

Fault'ineBB, s. hibásság. 

FaultleSB, adj. hibátlan; 

— ness, s. hibátlanság. 

Faulty, adj. hibás : v< ti., . 

Faumst (faa'niBzt), •-'. állat- 
ismerő, állattant 

Fantoi 
pártfogó. 



Favour 

Favour (fé'vár), s. kegy, ked- 
vezés, kedvezd : to do one 
a — , szívességet tenni oki- 
vei : do nie the — , legyen 
oly kegyes, legyen irántam 
azon kegygyei; iu — of 
some one, vki részére v. 
javára : your — of the 
6th instant, az ön f. h. 
6-án kelt levele; to be in 
— with some one. kedves- 
ségben lenni okinél; — , v. 
a. kegyelni, pártolni ; ked- 
vezni (vkinek); előmozdí- 
tani, elősegíteni ; pray — 
me with, szerencséltessen 
engem -val, -vei. 

Fa'vourable, adj. kedvező. 

Fa'voured , part. kegyelt ; 
well — , adj. szép-alakéi, 
idomos, csinos; ül — , adj. 
rút, idomtalan (ember). 

Fa'vourite , í. kegyencz ; 
— dish, s. kedvenez-étel. 

Fawn (ÍRíin), s.özborjú, szar- 
vasborjú; — , v. n. elleni ; 
farkat csóválni, farkallani, 
hízelkedni. 

Fawn'er, .5. csúsző-másző. 

Feal (fí'él), adj. hív ; — ty, s. 
lú'iség. 

Fear (fér, fir), v. a. and n. 
félni, tartani (-tói, -tői i ; 
megfélemíteni ; — , s. féle- 
lem ; to stand in — of 
some one, vkitől félni; for 
— , nehogy. 

Fearful, adj. félékeny ; ret- 
tenetes. 

Fearless, adj. rettenthetlen. 

Feasant, v. Pheasant. 

Feasibility (fizibil'iti), s.meg- 
tehetés, lehetőség. 

Feasible (fí'zibl), adj. vég- 
hezvihető, lehetséges. 

Feast (físzt), s. lakoma, ven- 
dégség ; ünnep ; v. a. meg- 
vendégelni ; v. n. lako- 
mázni. 

Feat (fit), s. tett, hőstett, me- 
rész tett : adj. ügyes. 

Feather (fedh'er), s. toll ; 
' átv.ért. i csekélység; birds 
of a —flock together, holló 
hollóval hamar összebarát- 
kozik ; — , v. a. tollasí- 
tani ; tojózni (kakasról) ; 
to — one's nest, jó ágyat 



Featherless 

vetnimagának, kincset ösz- 
szt gyűjteni. 

Feath'erless, adj. tollatlan. 

Feath'ery, adj. tollas. 

Featness (fít'nesz), s. csin. 

Feature (fí'tsár), s. arczvo- 
)iás ; — s, s. pl. arczkifeje- 
eés; — , v. n. hasonlitni 
i -hoz, -hez). 

Feaze (fiz), v. a. kifoszlatni; 
v. n. kifosztani. 

Febrifuge (feb'rifjudzs), adj. 
lázelleni; s. lázelleni szer. 

Febrile (feb'ril), adj. lázas. 

February (feb'ruéri), s. má- 
sodba, februárius. 

Feces, Faeces, (fí'sziz), *.//?. 
üledék ; ganaj, bélsár. 

Fecund (fek'ánd), adj. ter- 
mékeny. 

Fecunda'tion, s. termékenyí- 
tés. 

Feeun'dify, v. a. terméke- 
nyítni. 

Fecun'dity, s. termékenység. 

Fedary (f ed'éri) , Fed'erary, s. 
frigytárs. 

Federal (fed'erél), adj. szö- 
vetséges. 

Federalist, s. a szövetséges 
alkotmány bará 'ja. 

Fed'erate, adj. szövetkezett ; 
szövetséges. 

Federation, •-;. szövetség. 

Federative, adj. szövetségi, 
szövetségszerű. 

Fee (fi), s. tiszteletdíj ; bor- 
ravaló ; hübérjószág ; v. a. 
díjazni. 

Feeble (fí'bl), adj. gyenge; 
— ness, s. gyengeség; — , 
v. a. gyengítni. 

Feebly, adv. gyengén. 

Feed (fid), v. a. irr. (fed 
^fed] , fed), etetni, táplál- 
ni; v. n. enni, legelni ; s. 
takarmány, legelő ; élelem, 
tápla. 

Feel (fii), v. a. and n. irr. 
(felt [félt], felt), érezni, 
megérezni ; érzékelni, ta- 
pogatni; to — pains, fáj- 
dalmat érezni; to — one's 
pulse, üterét tapogatni; 
to — happy, boldognak 
érezni magát; to — for 
others, részt venni mások 
fájdalmaikban, könyörüle- 
128 



Felon 

tesnek lenni; to — one's 
self, érezni magát, sokat 
tartani maga felől ; — , s. 
érzés, érzet. 

Feel'ing, s. érzés, érzet, ér- 
zelem ; tapintás; a man 
without — , érzéketlen, ke- 
gyetlen ember: to hurt 
one's feelings, vkit meg- 
bántani, megkeserítni. 

Feet, v. Foot. 

Feign (ten), v. a. and n. szín- 
lelni, tettetni; to — illness, 
betegnek tettetni nvigát. 

Feign'ed, part, színlett. 

Feint (fent), s. színlés; kala- 
finta, csel, csemp. 

Felicitate (felisz'itét), v. a. 
szerencsét kívánni; boldo- 
gitni. 

Felicita'tion, s. szerencsekivó - 
not, 

Filic'itous, adj. boldog. 

Felic'ity, s. boldogság. 

Feline (fi'lein), adj. — spe- 
cies, macskanem. 

Fell (fell) , adj. kegyetlen ; 
s. harag, boszuság ; kerék- 
vágás ; —ness, .--. kegyet- 
lenség : — , í'. a. ki-, levágni 
fát i; földhez vágni • vkit). 

Feli, s. bőr; — monger, -s. 
borkereskedő. Sí 

Felloe (fel'lo), s. kerékfal. 

Fellow (fel'lo), s. társ; baj- 
társ; tiszttárs; riczkó; he 
has not his — , nincs más- 
sá ; a base — , hitvány em-' 
ber : a sorry — , nyomorult 
ember; — passenger, s. úti- 
társ ; —sufferer, s. bajtárs, 
szenvedőtárs ; — citizen, 
s. polgártárs; — feeling, s. 
rokon-érzet , rokpnszenv ; 
— labourer, s. munkatárs. 

Fellowship , s. pajtásság ; 
társulat; egy es ü let ; for 
good fellowship's ^ake, a 
jó barátság kedveért : love 
and lordship like no — , 
szerelem és uraság nem 
szenvednek társat. 

Fel'ly, s. kerékfal ; adv. ke- 
gyetlenül. 

Felo-de-se (filodiszi'), s. ön- 
gyilkos. 

Felon (fel'lán), s. bűnös, bűn- 
tettes; adj. kegyetlen. 



Felonious 

Felonious (filo'niász), adj. 
bűnös, gonosz. 

Fel'ony, s. fejbenjáró bűn; 
hűbéri vétség ( av.). 

Felt (felt), s. nemez. 

Felt'er, ». a. nemezei ni. 

Female (fí'mel), s. nő ; nős- 
tény ; adj. nőnemű; nős- 
tény ; tojó. 

Fem'inine (feni'inin) , adj. 
női, nőnemű ; asszonyos, 
elpuhult. 

Femoral ( f em'orél ) , adj. 
czomb . . . , czombhoz tar- 
tozó. 

Fen (fen), s. lápföld, lápfe- 
nék; —man, s. lápföldi. 

Fence (fensz'), s. sövény, ke- 
rítés ; vivőmesterség; v. a. 
bekerítni ; v. n. vívni ; 
fencing-master, vivő-mes- 
ter. 

Fend (fend), v. a. védni, tá- 
vol tartani; elhárítni (csa- 
pást); v. n. vitatkozni. 

Fen'der, s. kandallórács. 

Fenerate (fen'eret), v. n. uzso- 
ráskodni. 

Feneration (fenere'sán), s. 
uzsoráskodás, uzsora. 

Fennel (fen'el), s. anizska- 
por. 

Fen'ny, adj. lapos ; mocsáros. 

Feoff (ÍlŐ*), r. a. hűbérűl 
adni. 

Feoffee (—fi'), s. hűbéres, 
hübérnök. 

Feoff'er, s. hűhér-úr, hűbér- 
adó. 

Feraeious (firé'sász), adj. ter- 
mékeny. 

Feral (fi'rél), adj . rettenetes , 
halálos. 

F«/riatiou (firit"\úr), s. szü- 
net, szünidő. 

Ferine (fi'rein), adj. vad, szi- 
laj ; marczona. 

Fenn, s. haszonbérlés. 

Fer'ment, .-*. kelesztő, élesztő; 
kéUsztés. 

Ferment', v. a. keleszteni ; v. 
n. erjedni, kelni. 

Fermenta'tion, *. erjedés, ke- 
le'. f. 

Fern (fern), s. haraszt, páp- 
T( '".i'.l- 

I ■ tnoufl (fero'sász) , adj. 
vad ; kegyetlen ; non 

Bizokfy : Angol-magyar szótár, 



Ferocity 

Feroc'ity (firasz'iti), s. vad- 
ság, kegyetlenség, marczo- 
naság. 

Ferreous (fer'nász), adj. vas- 
ból való. 

Ferret (fer'rit) , s. fúrómenyét ; 
— , v. a. to — out, kinyo- 
mozni ; rászedni. 

Ferriage (fer'rids), s. révpénz, 
révbér. 

Ferruginous (ferru'dsinász), 
adj. vastartalmú; rozsda- 
színű. 

Ferrul (fer'ril), s. szoríték. 

Fer'ry, s. komp; rév; v. a. 
kompon átszállitni ; —man, 
s. révész. 

Fertile (fer'til), adj. termé- 
keny ; a — brain, találós 
ész ; — land , termékeny 
föld; — ness, s. termékeny- 
ség. 

Fertil'itate, Fertilize, v. a. 
termékenyítni. 

Fertil'ity, s. termékenység. 

Ferule (fer'ril), s. vessző, la- 
poczka. 

Fer'vency, s. buzgóság. 

Fer'vent, adj. buzgó. 

Fer'vid (fer'vid), adj. forró- 
meleg ; buzgó; —ness, s. 
forróság ; buzgóság ; heves- 
ség. 

Fervour (fer'vár), s. buzga- 
lom. 

Fesels (fe'szelz), s. pl. tön- 
köly. 

Festal (feszt'él), adj. ünne- 
pélyes, [nyedni. 

Fester (feszt'er) , v. n. ge- 

Festinate (fesz'tinet), v. n. 
sietni. 

Festina'tion, s. sietés. 

Fes'tival (—vél), s. ünnep; 
adj. ünnepi, ünnepélyes. 

Fes'tive, adj. ünnepi, ünne- 
pélyes. 

Festivity, s. ünnepiség, ün- 
nep, lakoma. 

Fetch (fets), v. a. hozni, el- 
hozni ; — me some water, 
hozzon nekem vizet ; to — 
one's breath , lélekzetet 
venni; to — a sigh, felső- 
hajtani; to — ttleap, egyet 
ugrani ; to — a walk, sétát 
tenni; — , s. fogás, cselfo- 
gás, fortély. 

129 



Fidget 

Fetid (fet'id), adj. büdös : 
—ness, s. büdösség. 

Fet'ter, s. bilincs; — v. a. bi- 
lincsel n(. 

Fetus (fí'tász), s. méhmagzat. 

Feud (fjud), s. ellenségeske- 
dés ; hűbér. 

Feu'dal, adj. hűbéri. 

Feudality, s. bérhívscg ; liü- 
bériség. 

Feud'atary, s. hübérnök. 

Feuillage (felljeds), s. lom- 
bozat. 

Fever (fi'ver), s. láz. 

Fe'verish, adj. lázas. 

Few (fju), adj. kevés (számra 
nézve j, néhány; in a — 
days, néhány nap alatt; 
in a — words, kevés szó- 
val ; —men, kevés ember. 

Few'el, v. Fuel. 

Fib (fib), s. nüentés ; v. a. 
and n. nllengetni ; — ber, s. 
fillengetö. U a 9< rost. 

Fiber, Fibre (fei'br), s. szá- 

Fi'brous, adj. rostos. 

Fickle (fikTd), adj. állhatat- 
lan, változékony ; ingatag; 
lenge; — ness, s. állhatat- 
lanság, ingatagság. 

Fico (fí'ko), s. füge ; to give 
one the — , fittyet hányni 
vki orra <iíó, vkit kigó- 
nyolni. 

Fictile (fik'till, adj. agyagból 
való, cserép. 

Fiction (fik'sáu), s. költés ; 
koholmány. 

Fictitious (fikti'sász), adj. 
költött, utáncsinált, színle- 
ges. 

Fic'tive, adj. költött, koholt. 

Fiddle (fid'dl) , 8. hegedű : 
hang up your — ! áh hagy- 
ja el! —stick, 8. heged ü- 
vonő ; —, v.a. and n. hege- 
dülni. 

Fid'dler, s. hegedűs. 

Fidel'ity, s. hVoség. 

Fidget (fids'et), v. n. fi íz- 
loholni, nyugtalankodni ; 
v. a. nyugtalanítni ; this 
matter fidgets me, e dolog 
engem nyugtalanít. 

Fidg'et , 8. nyugtalanság, 
nyugtalankodás ; he has 
the — s , nem tud v\ 
maradni. 

i 



Fidgety 

Fidgety, adj, nyugtalant 

Fiducial (fidju'sidl, adj. biza- 
kodó, bizalmas; — ly, adv. 
bizakodókig. 
Fiduciary, 8. letett 'jószág 

gondviselője ; adj. biztos. 
Fie (fei), int. piha ! 
Fief (fii), g. hűbér. 
Field (fíld), s. mező, szántó- 
föld : csatatér : to take the 
— , táborba szállni : fields 
have eyes, and woods have 
ears, a mezőnek is van sze- 
me és az erdőnek füle ; — 
fare, s. fenyiirigó ; —piece, 
8. tábori ágyú. 
Fiend (find), s. ellenség ; ör- 
dög. 
Fierce (fírsz), adj. mar c zona , 
heves ; — ness,s. marczona- 
ság. 
Fiery (fei'eri), adj. tüzes; 

heves. 
Fifteen (fif'tín), adj. tizenöt. 
Fifteenth', adj. tizenötödik. 
Fifth (fifth) , adj. ötödik. 
Fiftieth (fif'ti-eth), adj. öt- 
venedik. 
Fifty, adj. ötven. 
Fig (fig), s.fiige ; v. a. fittyet 
hányni : v. n. to — up and 
down, ide s tova szalad- 
gálni. 
Figary (figé'ri), s. furcsa öt- 
let, furcsaság : bohózat. 
Fight (feit), v. a. and n. irr. 
(fought [faat] , fought), 
vívni, küzdeni, harczolni; 
to — a battle, csatázni ; to 
— one's way, utat nyitni 
magának, kivágni magát, 
kivergődni to — it out, 
kivívni (ügyet); — , s. üt- 
közet; viadal ; párbaj ; ve- 
rekedés; vita; — er, s. baj- 
nok, viaskodó, verekedő. 
Figment (fig'ment), s. költés, 

koholmány. 
Figulate (fig'julét), adj. 

agyagból való, cserép. 
Figuráidé (fig'jurébl) , adj. 

alakitható ; formálható. 
Fig'ural, adj. képleges. 
Fig'urate , adj. alakzatos ; 
képleges; alakba öltött; 
— descant, alakzatos ének. 
Figuration , s. kiábrázás ; 
alakzat; zenei alakzat. 



Figurative 

Fig'urative, adj. képleges, ké- 

pies. 
Figure (fig'ár, fig'jur), 8. 
idom, alak, kép: alakzat; 
test-állás, növés; számjel, 
szám; szókép; she has a 
fine — , szép termete van 
neki ■ I made some — in 
the world, nagy szerepet 
vittem én a világban : to 
cut a silly — , nevetséges 
alakban tűnni fel; what 
is the — ? mi az ára ? —, 
v. a. alakítni, képezni; 
kiábrázolni ; szerepelni; to 
— to one's self, képzelni. 
Filament (fil'ément), s. rost ; 

szálcsa, hímszál. 
Filbert (fil'bert), s. vérmo- 
gyoró. 
Filch (filts), v. a. elcsípni, 
lopni; — er, s. csenő, lopó. 
File (feil), s. fonal; sor ; laj- 
strom ; reszelő; — v. a. fel- 
fűzni ; kidolgozni ; kisi- 
mogatni ; sorba szedni ; re- 
szelni; to — a bill, pert 
indítani, beperelni; — ,v. n. 
to — off, elvonulni. 
Filial (fil'jél), adj. gyermeki, 
fiúi; — ly, adv. gyermeki- 
leg. 
Filings (fei'lingsz), s. pl. re- 
szelek. 
Fill (fill), v. a. tölteni, meg- 
tölteni ; why don't you — 
your goblet? miért nem 
tölti meg poharát? it fills 
one with awe, rémülettel 
tölti az embert; to — up, 
betölteni ; —, v. n. megtelni 
— , s. elégség ; to eat one's 
— , jóllakni. 
Fület (fil'let), s. fejgáland; 

vesepecsenye. 
Fillip (fillip), s. fricska; v. 
a. felfricskázni ; fricskát 
adni. 
Fü'ly, s. kanczacsikó ; csín- 
talan leány. 
Füm (film), s. hártya; mag- 
ház; — y, adj. hártyás. 
Fü'ter, s. szűrő, szurony ; v. 

a. szűrni, átszűrni. 
Füth (filth), s. piszok, szenny. 
Füth'iness, s. piszkosság. 
Füth'y, adj. piszkos; (átv. 
ért.) fösvény. 

130 



Finish 

Fü'trate (— trét), v. a. át- 
szűrni. 
Fütra'tion, s. átszürés. 
Fin (fin), s. halszárny, úszó 

szárny, uszony. 
Finable (fei'nebl), adj. bírsá- 
golható. 
Final (fei'nél), adj. végső, 
utolsó ; — ly, adv. végtére, 
utoljáira ; befejezésül. 
Finance;-; (finénsz'esz), s. pl. 
pén '-ügy, jövedelem ; közjö- 
vedelem. 
Financial (finén'síl), adj. 

pénzügyi. 
Finch (tints), s. pinty. 
Find (f eind) , v. a. irr. ff ound 
[fáund] , found), találni; 
to — in, tartani < p. élelem- 
mel vkit) ; to — out, kita- 
lálni , feltalálni; végére 
járni ( vminek); to — fault, 
hibáztatni, gáncsolni; to 
— one's self better, jobban. 
érezni magát ; if I — time, 
ha ráérek; I can't — in 
my heart, rá nem vehetem 
magamat arra. 
Find'er, s. találó ; vizsla. 
Fine (fein), s. birsóig; vég; 
in — , végtére ; v. a. bírsá- 
golni. 
Fine, adj. finom, csinos ; el- 
més ; ravasz; a — woman, 
szép asszony ; — weather, 
szép idő; — linen, finom 
vászon ; — ly, adv. finomul; 
szépen; elmésen; ravaszul; 
— ness, s. finomság; bel- 
becs; — , v. a. finom'üni; 
tisztái ni. 
Finery, s. pipere, pompa. 
Finess, — e (fineszsz'), s. rr- 
vaszság, csín,fo.- tél y, fogás. 
Finew (fin'ju), s. penész. 
Fin'ewed (— jud), adj. pené- 
szes. 
Finger (fing'er),*s. ujj; to 
have a thing at one's fin- 
gers' ends, úgy tudni emit 
mint az öt ujjat ; to have 
a — in the pie, avatkozni; 
his — s are lime twigs, 
enyves a keze, hosszú ujjai 
vannak ; — , v. a. ujjaim. 
Finical (fin'ikél) , adj. be- 

gyeskedő, czinczifinczi. 
Finish (fin'is), v. a. végez- 



Finite 

ni, elvégezni; kisimogatni, 
utolsó igazítást tenni (vmi 
müven); s. utolsó javító 
kéz ; — er, s. elvégző, javi- 
tó, tökéletesítő. 
Finite (fei'ueit), adj. véges; 

— ness, g. végesség. 
Finny (fin'ni) , adj. uszo- 

nyos. 

Fir (for), s. erdei fenyő. 

Fire (feir), s. tűz ; to light a 
— , tüzet rakni; to set on 
— i gyújtogatni ; to take 
— , meggyvladni; tűzbe jön- 
ni, haragra lobbanni; give 

— ! tüzelj ! to go through 

— and water to serve one 
(or to do one good), min- 
dent megtenni vkiért, tűz- 
nek víznek nekimenni; 

— arms, s.pl. lőfegyverek; 
—brand, s. tüzes üszök ; lá- 
tsító; — damp, s. csajjá lég; 

— engine, s. tűzfecskendő; 

— insurance, s. tűzkárbiz- 
tosítás ; — insurance com- 
pany, s. tüzkármentesítő 
társaság ; — place, s. kan- 
dallá ; — side, s. kandalló; 
családi kör; — proof, 
adj. tüz-állá ; tűzmentes; 

— work, s. tüzjáték; — 
worship, s. tűzimádás ; — 
worshipper, s. tüzimá Iá; — 
v. a. tüzelni : tüzet rakni ; 
buzdUni : —away ! süsd el! 

Firk (ferk), 8. ostorvágás, 
at< : .<, csapás, verés ; v. a. 
ostorozni, korbácsolni, üt- 
ni, remi. 

Fir'kin, g hordócska. 

Firm (form, term), adj. erős; 
tartás; állhatatos; elhatá- 
rozott ; s. tőzsa 'in : keres- 
kedőház; — ly, adv. erősen, 
rosan, tartósan ; állha- 
tatosan ; — nesB, s. erős- 
ség, állhatatosság; elhatá- 
rozottság : tartói 

Fir'maim nt, t. égbolt. 
ty, r. Firm] 

I' i-t (förszt, ferszt), adj. el- 
ső : adv, elsőben : előbb ; 
i leinte, < leintén ; először 
(premiert meni , eo pre- 
mier lieu) ; —time, először 
(la premiere foifl) ; he is 
the — , ő az első ; — come, 



Firstly 

— served, ki előbb jön, 
előbb őröl ; — born, adj. 
ands. elsőszülött; —cou- 
sin, s. unokatestvér; —rate, 
adj. elsőrendű , legjava 
( vminek ). 

Firstly, adv. először (pre- 
mierement). 

Fisc (fiszk), s. közkincstár. 

Fis'cal, adj. közkincstári; s. 
kincstári ügyész. 

Fish (fis), s. hal : neither—, 
nor flesh, sem lud sem hús; 

— monger, s. halkereske- 
dő ; — woman, s. halkofa : 
— , V. a. and. n. halászni; to 

— for compliments, kapni 
a dicséreten. 

Fish'er, s. halász; — boat, 
8. halászcsónak; —man, s. 
Italász. 

Fish'ery, .«. halászat. 

Fish'ing, S. halászás; it is 

good — in troubled water, 
zavarosban könnyű a ha- 
lászat. 

Fish'y, adj. halas, haldús ; 
halszagú; halnemű. 

Fisk (fiszk), v. n. biczegni ; 
V, a. to — the tail, farkat 
csóválni. 

Fissile (fisz'szil), adj. hasa- 
dékony. 

Fissure (fis'sár), s. hasadék. 

Fist (tiszt), s. ököl; v. a. 
megöklözni. 

Fistula (fisz'tjulé), s. sípfe- 
kély. 

Fis'tnluus, adj. sipoly os. 

Fit (fit), s. roham (nyava- 
lyáé); he is subject to 
(epileptic) fits, töri a nya- 
valya ; he has again a — 
of madness, ismét feljött a 
hava : a fainting — , áju- 
lás : a drunken — , mámor; 
by fits, néha-néha , időn- 
ként. 

Fit, adj. illő, alkalmas, való 
aire ) ; he is not — for 
it, Ő unit arra való} — for 
service, szolgálatra alkal- 
mas ; it is — , illik; it is 
not — for me, nem illik 
ám : -, V. a . alkalmai - 

ni, illeszteni, felkészítni; 
to — up, feUmtorozni, 
n ndbe szedni ; the lodging 

131 



Flag 

is nicely fitted up, a la- 
kás csinosan fel van búto- 
rozva. ; to — out, felszerel- 
ni, felkészítni, ellátni : the 
merchant - man is fitted 
out, a tőzshajó fel van sze- 
relve ; — , v. )i. illeni : ál- 
lani (jól roszúl vkinek); 
the coat does not — , but 
the shoes — exactly, a ka- 
bát roszúl áll, de a czipő 
tökéletesen megfekszi a lá- 
bat;— ly, adv. illőleg, alkal- 
masan, helyesen ; — ness, 
s. illőség, alkalmasság, he- 
lyesség; — ter, s. felszerelő, 
felkészítő. 

Fitchet (fits'et), 6. görény. 

Fitchew, v. Fitchet. 

Fit'ful, adj. szeszélyes ; nya- 
valyatörős. 

Fitz (títsz), g. jiu ; — roy, 
g. a király természetes fia. 

Five (feif), adj. öt: -föld, 
adj. ötszörös, ötrétü. 

Fix (fiksz), v. a. erősítni 
(-hoz, -lie: ), hozzászegezni, 
hozzá ra gas; tani, hozi á fűz- 
ni, hozzákötni stb.; megha- 
t Irozni; to — a day, na- 
pot határozni: to — an 
ill report upon one, vkit 
rusz hírbe keverni, roszat 
beszélni vki felől; — , v. n. 
letelepedni ; — , g. szorult- 
ság : to be in a — , szorult 
állapotban lenni, nem tud- 
ni vauján segíteni. 

Fixation, .<. meghatározás ; 
tartósítás ; letelepedés. 

Fix'i idn< ss, s. határozottság, 
állandóság ; tartósság. 

Fix'ture (— tsár), 8. falhoz 
erősített bútor; tartósság. 

Flabbiness (fléVbinesz), g. 
petyhüdtség, gindárság. 

Flal/iiv, adj. gindár, pety- 
hiidi. 

Flabile (hVhil), adj. pihe- 
könnyű, elfújható. 

Flaccid (flék'szid), adj. her- 
vatag ; petyhüdt. 

Flaccid'ity, Flac'oidni - 
hervatagság, petyhüdtség. 

Flag (fi ég), s, lobogd; c n. 
petyhedni; ellankadni; v. 
a. ellankasztani ; téglával 
kirakni. 



Flagellate 

Flagellate (fleds'ellét), v. a. 
ostorozni. 

Flagella'tion, s. ostorozás. 

Flag'giness , s. gindárság, 
izetlenség. 

Flaggy (fleg'gi), adj. gindár, 
puha ; ízetlen. 

Flagitious (flédzsis'ász), adj. 
gonosz, vétkes, bűnös, gya- 
lázatos. 

Flagou (Üég'án), .*. palaczk. 

Flagrant (flé'grént) , adj. 
égö, lobogá ; nyilvánvaló ; 
szörnyű. 

Fla'grancy, s, égés ; heveny ; 
nyilvánvalóság. 

Flagrate (flé'grét), v. a. cl- 
éyetni. 

Flail (flél), s. csép, cséplő. 

Flake (flék), s. j;í7í, pehely ; 
réteg ; lemez : — of snow, 
hópilw ; — of fire, szikra ; 
flakes of copper, rézszikra. 

Fla'ky, adj. réteges ; pelyhes. 

Flam (fléin), s. mese, ürügy, 
kifogás; v. a. fillenteni. 

Flame (flém), s. láng; liis 
— , az ő kedvese ; — , v. n. 
lángolni. 

Flammation (flémmé'sán), 
s. fellángolás, fellobbanás. 

Flammeous (flém'miász), adj. 
lángos. 

Flamy (fle'mi), adj. lángoló, 
lángos. 

Flank (flénk), s. oldal ; olda- 
lék, szárnyék ; to attack 
the enemy in the — , az 
ellenséget oldalról megtá- 
madni ; — , v. a. szárnyé- 
kölni lohlalrólmegtámadni. 

Flap (flépp), s. pillenpáty ; 
karima ; csapintás , to give 
one a — with the fox's tail, 
vkinek táljárni az eszén, 
kiszedni a szeme szőrét; 

— of the ear, fülczimpa ; 

— of a table, asztalszárny; 

— of a pah of breeches, 
nadrágellenző ; — , v. a. 
lelógatni; csapintani; meg- 
csapni ; — , v. n. lógni. 

Flare (fler), v. n. csillogni; 

lángolni. 
Flash (flés), v. n. felvillanni; 

v. a. csapni ; felpiperézni ; 

— , s. felvillanás ; pillanat, 

ötlet; valódiatlanság, ha- 



Flasher 

misság, színesség ; — of 
lightning, villámsugár ; — 
of water, vízsugár. 

Flash'er, s. élczeskedö. 

Flash'y, adj. csillámló; ál, 
tartalmatlan, nem valódi, 
hamis, színleges. 

Flask (flászk), s. palaczk; 
lőportartó ; lombik. 

Flask'et, s. ruhakosár. 

Fiat (flét), adj. hqyos, róna, 
sík; szellemtelen, ízetlen; 
to give a — denial (to), 
kereken tagadni ; kereken 
megtagadni ; — country, s. 
sikföld ; — nosed, adj. la- 
pos orrú; —lie, s.merő ha- 
zugság ; — footed, adj. 
tepsilábu ; — ly, adv. lapo- 
san; kereken; — , s. lapos- 
ság ; síkság; alvidék; b 
(alsó félzönge). 

Flat'ten, v. a. laposítni ; v. 
n. laposodni, 

Flat'ter, v. a. hízelegni. 

Flat'terer, .?. hízelkedő. 

Flat'tery, s. hízelkedés. 

Flat'ulence, (flét'julénsz), s. 
szélkórság ; szélszorulás. 

Flat'ulent , adj. szélokozó, 
puffasztó. 

Flatuous (flét'juász) , adj. 
felfuvó, puffasztó. 

Fiaunt (flant) , s. álfény, 
pompa; v. n. felfuvalkodni; 
gögösködni. 

Flavour (flő'vár), s. zamat, 
szesz, szag, íz ; —ed, adj. 
zamatos. 

Flaw (flaa), s. repedek, ha- 
sadék ; szélroham ; hiba, 
hiány;— less, adj. hibátlan. 

Flawn, s. lepény. 

Flaw'y, adj. hibás, hiányos. 

Flax (fléksz), s. len; —break, 
s. lentörő ; — comb, s. ge- 
reben ; — seed, s. lenmag ; 
— finch, 8. kendericze. 

Flax'en, adj. len . . . , lenből 
való ; szöszszínü. 

Flax'y, adj. lennemű; szösz- 
ke, szőke. 

Flay (flé'), v. a. nyúzni. 

FlaVer, s. nyúzó, dögnyúzó, 
sintér. 

Flea (fii), s. bolha; to catch 
— s, bolhát fogni ; — bite, 
s. bolhacsipé-!. 

132 



Flexuous 

Fleck (flek), u.a.pettyezni. 

Flection (flek'sán), 8. hajlós, 
hajtás ; hajlítás. 

Fledge (fleds), v. n. szárnyra 
kapni : tollasodni ; adj. 
tollas, szárnyas. 

Flee (flí), v. a. and n. irr. 
(fled [fled], fled), kerülni 
(vkit v. vmit); elfutni, el- 
szaladni, elszökni, elre- 
pülni; 'hnulni < mint a: 
idő); follow love and it 
will — , — love and it will 
follow thee, a szelelem a 
keresőt kerüli, a kerülőt 
keresi. 

Fleece (flísz), s. fürt gyapja: 
gyapjas bőr ; v. a. nyírni ; 
to — the people, nyúzni a 
népet. 

Flee'cy, adj. gyapjunemü, 
gyapjas. 

Fleer (flír), v. a. gúnyolni - 
s. gúny : — er, s. gúnyoló ; 
—ing, 8. gúnyolás 

Fleet (flit), s. hajósereg ; ten- 
ger-öböl; adj. gyors, sebes, 
fürge, futás, múlékony : r. 
n. reg. and irr. (fleet'ed, 
flet [Set]), múlni, elmúlni, 
elsietni, elenyészni; v. a. 
úszóvá tenni ; a tejfelt le- 
szedni; érintgetni ; to — 
the time, mulatni. 

Fleetly, adv. sebesen, sietve, 
múlékony an. 

Fleet'ness, s. sebesség, siet- 
ség, múlékony ság. 

Flesh (ties), s. hús ; to gather 
— , magát felvenni, teste- 
sedül ; the pleasures of the 
— , a testi gyönyörök ; — fly, 
s. dongólégy ; -- ful, adj 
húsos, vaskos ; —less, adj. 
sovány, — liness, 8. testiség, 
bujaság; — y, adj. húsos; 
— , v. a. hizlalni ; táplálni; 
szoktatni; beoktatni. 

Fletz (fletsz), adj. — forma- 
tion, s. ülepközet ; ore in a 
— formation, telepércz. 

Flexibility, s. hajlékonyság. 

Flexible (fleksz'ibl), adj. haj- 
lékony. 

Flexion, v. Flection. 

Flex'uous (flek'sju-ász), adj. 
kígyózó, iekergös, tekervé- 
nyes. 



Flexnre 

Flexure (flek'sár), s. hajlós, 
hajlat ; hajtás. 

Flick'er (flikk'er), s. ivópo- 
hár ; v. n. repkedni, lo- 
bogni. 

Flight (fleit), s. szökés, elszö- 
kés ; falka: röp; a — of 
stairs, lépcsős zak : to put 
to — , megszalasztani ; — 
iness, s. szórakozottság ; 
— y, adj. szórakozott, za- 
vart ; sebes, múlékony ; áb- 
rándos. 

Flimflam (flini'flém), s. dib- 
dób. 

Flimsiness (flim'zhiesz), s. 
fátyolszövet : átlátszóság, 
haszontalanság. 

Flim'sy, adj. vékony, gyenge, 
semmis ; — pretext, s. ko- 
pasz mentség. 

Flinch (funds), v. n. hátrálni, 
visszavonulni : to — from 
the tight, kikerülni az üt- 
közetet ; to — from duty, 
kötelességét elmulasztani : 
— er, s. tétovázó, szószegö. 

Flin'der, 8. szálka; törék ; 
töredék ; — mouse, s. de- 
nevér. 

Fling (fling), v. a. irr. (flung 
[flang], flung), dobni, vet- 
ni, hajitni, lökni, lőni; to 
— únray, félredobni; el- 
lökni : to — a stone at one, 
követ vi tni vkire : to — off, 
i Iténtni, félre vinni, elté- 
velyítni; --, v. n. rágni, 
vagdosni ; rátámadni I vki- 
re) ; to — away, visszavo- 
nulni; —, s. hajítás, rú- 
gás : gúnyolás; — er, s. ha- 
jító, gúnyoló. 

Flint, 8. kova, tű kő; —ware, 
8. angol kőedény ; — y, adj. 
kőkemény. 

Flip (flip), •-■. sörleves. 

Flippancy i flip'pénszi), s. 
nyelveskedt i , feleletkész- 
•'.'/ ■ pajk <sság. 

Flip'pant, '"//'. nyelveskedö, 
f, ük tkész, pajkos. 

Flirt (flört, flert), s. kaczér, 
tetszi Igö , szén Imeskedö ; 

l:.l\' .: ,' .'.'(/ ti l ::■<■ rstnij 

r. n. tetszelkedni , kaczér- 
I odni : ide s tova szalad- 
gálni; (at) szúrni 



Flirtation 

val); v. a. lökkenteni ; lo- 
bogtatni ; to — out, kiböf- 
fenteni. 

Flirta'tion, s, kaczérkodás, 
szerelmeskedés. 

Flirt'igig, 8, kaczéros leány. 

Flit (flit), adj. sebes; v.n. 
elszökni, eltávozni : elleb- 
benni, eltűnni; v.a. eltávo- 
lítni. 

Flitch (flits),.?. — of bacon, 
szelni való szalonna. 

Flite (fleit), v. n. veszekedni. 

Flitter (flit'ter) , v. n. rep- 
kedni; s. rongy. 

Flit'tiness, s. lengeség, áll- 
hatatlanság. 

Flix (fliksz), s. piheszakáll. 

Float (flaot), v. a. úsztatni; 
elárasztani ; v. n. úszni, 
lábba ni : a floating cap- 
ital, forgó töke ; a floating 
rumour, keringő hír ; — , 
s. ár. áradás; a— of wood, 
tutaj, fatalp. 

Float'ed, adj. úsztatott ; — 
wood, g. úsztatott fa. 

Float'y, adj. úszó. 

Flock (flak), s. nyáj, juhnyáj; 
sereg. falka ( madáré ); nyi- 
redék gyapjú : —bed , s. 
nyíredé kes ágy ; v.n. ösz- 
szeseregélni. 

Flock'y , adj. nyiredékes; 
pelyhes. 

Floe (flo), s. jégzaj. 

Flog (flag), v- a. megvesszőz- 
ni, ostorozni, fenyíteni. 

Flog'ger, 8. f egy mester : ostor. 

Flog'ging, 8. verés, megsuprá- 
lás, fenyítés. 

Flood ( flád ) , g. tenger-ár, 
áradás ; high — , teljes ár ; 
— of tears, könnyek árja ; 
to roll on a — of wealth, 
a vagyonban úszni; —tide 
8. tengerár ideje; —gate, 8. 
zsilip; vízeresz; —, v.a. 
árasztani. 

Floor (flonr), s. talaj, ház- 
palló , padozat : emelet : 
first—, első emelet; ground 
—, fóldszínsor ; — , v.a. ki- 
pallózni ; to — one,/! ; /.///i : 
i /(.'.• I / Iri iei leni vl :t 

Flooring, S, padozat. 

Flora (flo'ré), 8. virág-isten- 
nő ; viráinj ; növényrajz. 

133 



Fluctnancy 

Floral (flo'rél), adj. virág...; 

növénytani. 

Floren (flo'ren), s. 3 frt ér- 
tékit aranypénz (in. Édvárd 
idejéből i. 

Flo'ret, s. vivószál: — silk, 
s. fátyolselyem. 

Florid (flar'id), adj. virágos; 
virágzó ; — style, virágos 
irály; — complexioned, 
adj. piros arczú. 

Florin (flar'in), s. két shilling 
értékű ezüstérme (Angliá- 
ban); forint. 

Flo'rist, s. virágárus ; virág- 
kedvelő. 

Flote (flot), v. a. letajtékozni; 
tejfelt leszedni. 

Flounce (fláunsz), s. szélfo- 
dor ; v. a. fodrosítivi. 

Flounder (flaun'der), s. fél- 
szeguszó (hal ) ; v. n. evicz- 
kélni. 

Flour (fláur), s. liszt; v.a. 
belisztezni. 

Flourish (flár'is), v. n. virág- 
zani ; (átv. ért.) boldo- 
gulni, becsültetni, gazda- 
godni : v. a. felvirágozni; 
kiczifrázni, f ele zi kor ny áz- 
ni ; to — a sword, karddal 
hadarászni ; — , s. virány, 
disz : czikornya, czifrázat; 
hadarószós. 

Flout (fláut), v. a. gúnyolni ; 
v. n. gúnyolódni : 8. gúny. 

Flow(floo), v. n. folyni : árad- 
ni ; v. ti. árasztani; s. fo- 
lyás, folyam ; the — of a 
verse, vers folyama ; the — 
of spirits, jó hangulat; 
—ing, part. folyó, kiömlő ; 
bőséges ; — ingly, adv. foly- 
vást, könnyen. 

Flower (fláu'er) , ,<t. virág ; 
lisztláng : ( vminek I java ; 
dísz ; — of speech , szó- 
virág ; — gentle, 8, ama- 
rttnt , bársonyvirág ; — 
garden, s. virágkert ; —pot, 
s. virágedény : — , v.a.ftl- 
virá józni ; — V. n. virág- 
zani. 

I'liiv.'i i'.-t, g. virágocska. 

Flow'ri'V, adj. virágos. 

Fluate (flju'ét), s. folysavas 

Fluctnancy (flák'tsjuénszi), 

v. Fluctuation. 



Fluctuant 

Fluctuant, adj. habozó, in- 
gatag. 

Fluctuate (—ét), v. n. inga- 
dozni, habozni. 

Fluctuá'tion, g. ingadozás, 
habozás ; az árfolyam emel- 
Jcedése és apadása. 

Flue (flju), g. kémény, kan- 
dallőcső : pehely. 

Fluellen (fljuel'liu), s.szigor- 
áll, dicső fii. 

Flu'ency, g. (beszéd)folyam, 
folyóság. 

Flu'eut, adj. folyó , szaj)ora 
(p. beszéd), könnyű, folyé- 
kony (p. irmodor) ; s. fo- 
lyás, folyam. 

Fluff (fláf), s.szál, rostocska; 
hajszálacska ; — y, adj. pi- 
hés, pelyhes. 

Fluid (flju'id), g. folyadék, 
higovány ; adj. folyékony, 
híg. 

Flu'idity, Flu'idness , s. fo- 
lyékonyság, hígság. 

Flurry (flár'ri), g. szélroham; 
izgatottság ; v. a. nyuyta- 
lanítni, zavarba ejteni. 

Flush (flás), v. n. tüzesedni, 
hevülni ; pirulni ; felfuval- 
kodni ; (into) rohanni, zu- 
hanni ; v. a. pirítni; he is 
flushed with success, el- 
bízta magát szerencséjében; 
his face is quite flushed, 
lángol az arcza ; — , adj. 
üde, virágzó, élénk, izmos; 
bőkezű; — , s. virág; ter- 
met; futó pir , pirulás; 
bőség ; felé v. hozzá olyas ; 
felhevülés ; falka (repülő 
vadrécze stb.) ; he has a 
flush of money, sol pénze 
van neki. 

Fluster (flász'tíír), v. a. meg- 
részegít ni, megzavarni; v. 
n. kérkedni ; felbuzogni ; s. 
hevesség; izgalom; zavar; 
a — of fortune, váratlan 
szerencse. 

Flute (fljut), s. fuvola ; csa- 
torna ; germán — , s. ha- 
rántsíp ; — , v. a. vájuzni, 
hornyolni. 

Flut'er, s. flótás. 

Flu'ting, g. horony. 

Flutter (flát'ter) , v. n. rep- 
kedni, szállongani, nyug- 



Fin* 

talankodni ; v. a. nyugta- 
lanítni ; s. nyugtalanság; 
lepkeség. 

Flux (fláksz), s. folyás, nyál- 
szivár ; hasfolyás; vérhas; 
csúz ; — and reflux, apály 
és ár ; — , adj. változékony, 
állhatatlan ; — , v. a. ol- 
vasztani. 

Fluxibil'ity , s. olvadékony- 
ság. 

Flux'ible, adj. olvadékony ; 
olvasztható ; — ness, s. ol- 
vatagság. 

Fluxil'ity, s. oloatagság. 

Flux'ion, s. folyás ; — s, s.pl. 
külzelék hánylás. 

Flux'ive, adj. folyékony. 

Fly (flei), v. n. irr. (flew, 
[flju], flown [floon] ), re- 
pülni, elrepülni; to — 
abroad, elhiresedni to — 
asunder, szétrepülni ; szét- 
csattanni, szétpattanni; to 

— in one's face, neki ri- 
vallani, neki esni vkinek, 
gorombáskodni vkivel; ke- 
ljére mászni vkinek : to — 
into a passion, fellobbanni, 
felbőszülni ; haragra ger- 
jedni; to— into expenses, 
költekezni ; — , v. a. repít- 
ni ; kerülni (vkit v. vmit); 
sólyommal vadászni. 

Fly, s. légy ; szárny ; órabil- 
legő ; —wheel, iramkerék. 

Fly'ing, part, and adj. repü- 
lő; — bridge, s. repülő 
hid; — fish, s. rüphal; 

— colours, g. pl. lobogó ; 
— camp, s. röptábor, mozgó 
tábor. 

Foal (faol), s. csikó; v. n. 
csikózni. 

Foam (foom),s. tajték, hab; 
v. n. tajtékzani ; — y, adj. 
tajtékos. 

Fob (fab), g. zseb; csel fogás ; 
v. a. rászedni ; menjátszód- 
tatni. 

Focus (fo'kász), g. gyúpont. 

Fodder (fad'der), s. élés, ta- 
karmány ; v. a. etetni. 

Foe (foo), s. ellenség. 

Fog (fag), g, köd; sarjú. 

Fog'gy, adj. ködös; homá- 
lyos. 

Foh (fo), int. piha ! 
134 



Fo llow 

Foible (faibl), s. gyarlóság, 
gyengeség. 

Foil (fail), v. a. legyőzni; 
földhez vágni (vkit) ; vki 
eszén keresztül járni, vki 
terveit semmivé tenni ; — , 
s. veszteség, kudarcz; tü- 
körmáz, ezüstfüst; vivó- 
szál ; to play at — s, vivo- 
szállal küzdeni, pengézni. 

Főin (fain), s. szórás; v. a. 
szárast ejteni (vkin). 

Foist (faiszt), v. a. alácsusz- 
tatnifiecsusztatni; fingani; 
—, s. fing ; — er, s. hami- 
sító. 

Foist'y, adj. penészes. 

Fold (fold), s. ráncz; birke- 
cserény ; v. a. ránczolni, 
ránczolgatni; fáczolni; ősz- 
szehajtani, összetenni; to— 
a letter, levelet összehajta- 
ni ; to — in one's arms, 
átkarolni, megölelni ; — er, 
s. fáczoló csont ; — age. s. 
esztenajog. 

Fold'ing, s. fáczolás ; cse- 
rény ; adj. összehajtható, 

— bed, g. hevederes ágy ; 

— door, s. szárnyas ajtó; 

— screen, s. olaszfal. 
Foliaceous (folié'sász), adj. 

lombos ; levélféle. 

Foliage (fo'lieds), s. lombo- 
zat ; lombos diszítmény. 

Folia'tion , 8. kileveledzés, 
lombosodás ; lombdísz ; le- 
mezítés, lapítás. 

Folier (fo'lier), g. arany- v. 
ezüstfüst. 

Folio (fo'lia), s. ívlap ; ívded- 
k'ónyv ; — mórt, adj. szeg- 
sárga. 

Folk (fook), Folks (fooksz), 
s. nép, emberek ; gentle — , 
úriemberek ; old — , vén 
emberek; folks say, a:t 
mondják. 

Follicle (fal'ikl), s. i'isző ; 
geny tömlő; hólyagcsa; bőr- 
mirigy. 

Follow (fol'lo), v. a. követni; 
utánozni; v. n.köveikezni; 
to — some one's advice, vki 
tanácsát követni; to — the 
law, a törvénytudományra 
adni magát; vádolni, tör- 
vénybe idézni ; to — one's 



Folly 

nose, orra után menni ; it 
follows therefrom , abból 
következik ; I went there 
the following day, másnap 
oda mentem ; as follows, 
következőképen; — er, s. 
követő, párthív; kísérő, 
társalgó. 

Folly (fal'li), s. bolondság. 

Foment (foment'), v. a. bo- 
rogatni ; (át v. ért.) táp- 
lálni, fenntartani. 

Fomentation, s. borongatás. 

Fond (fand), adj. kedvelő, 
szerető; a —mother, gyer- 
mekeit szerető anyu ; a — 
wife, férjét szerető nő ; he 
is — of his wife, szereti fe- 
leségét ; he is — of playing 
at cards, szeret kártyázni; 
he got too — of that girl, 
belebolondult abba a lány- 
ba ; he is too — of drink, 
iszákoskodik : — ness , s. 
előszeretet, kedvelés, gyen- 
gédség. 

Fondle ( fan'dl ) , v. a. ye- 
délni. 

Fondling, s. kényencz ; ked- 
vencz. 

Font (fant), s. keresztelSkő, 
kereszt elömedencze. 

Fontanel (fan'ténel), s. fo- 
lyósé} . 

Food (fúd), 8. étel, táplálék; 
takarmány ; r. a. etetni. 

Fool (fill), 8. bolond ; a — 
with a witness, sült bo- 
lond: to play the — , bo- 
londdá tenni mayát; to 
make a — of one, bolon- 
dot űzni i- kiből: fool's ca^., 
Csörgősipka ; fool's para- 
dise, János pap országa : 
one — makes a hundred, 
egy bolond százat esinál ; 
— , v. lubolondoskodni ; — , 
v. ". bolondítni : to — 
away one's money, pénzét 
eltékozolni; to away 

one's time, idejét elenye- 
legni. 

Fool'ery, t. bolondozás : bo- 
torság. 

Fool'hardy adj. botormerész. 

Fool'ish, adj. bolondot 

Iá" : —ness, s. bolondság : 
ostobaság. 



Foot 

Foot (fút), s. (j)l. feet [fit]), 
láb; asztalláb, székláb; 
alj, heyyalja, levél alja v. 
vége ; lábmérték : gyalog 
katonaság ; from head to 
— , tetőtől talpig; to go 
on—, gyalogolni ; — by— , 
léptenként, lassan lassan; 
to set on — , megindíta- 
ni: — man, s. inas, szolga ; 

— path, s. gyalogút : — 
print, s. lábnyom ; — step, 
s. nyomdok; —stool, s. zsá- 
moly ; — stove, s. hézsá- 
moly, lábmelegítő ; — , v. 
n. gyalogolni; —, v. a. láb- 
bal tapodni: to — hoots, 
csizmát megfejelni. 

Foot'ing, s. lábazat ; alap- 
építvény ; lábhely; állás; 
lépés ; járás : to pay one's 
— , beiktató lakomát fizet- 
ni ; to get a — , lábát bele- 
tenni : he got a firm — , 
biztos lábon áll. 

Fojj (fap), .s. balyócz, csicsás, 
nyalkafi ; — pery, s. bal- 
góczkodás ; nyalkaság ; — 
pish, adj. nyalka. 

Fór (íoar), prj>. -ért, -n, -on, 
-en ; végett, miatt, -bál, 
-böl ; iránt; -ért, -nak, 
-nek ; -ra,-re; ellen; -ra, 
-re, nézve; -ra, -re, -iy ; 
you shall have it for 
twenty florins, oda adom 
Önnek lnísz forintért ; — 
this money I shall buy 
bread, ezen a pénzen ke- 
nyeret veszek; — god-a- 
rnercy, ingyen ; — want of 
money, pénz szűke miatt ; 

— this reason, ezen okból; 

— fun, tréfából ; out of 
friendship — me, iránta- 
mi barátsági U ; — love of 
the nurse many kiss the 
child, a gyermeket csókol- 
gatják, mert tetszik nekik 
a dajka ; — a flying en- 
emy make a silver bridge, 
n futó ellenségnek ezüst 
hidat csinálj; I intended 
this money — the poor, e 
pénzt a szegény éknek szán- 
tam; whom do they take 
me — ? kinek tartanai; en- 
yém ; it will be but — his 

135 



Forbear 

best, csak az ö javára fog 
szolgálni; what is this 
good — ? mire szolgál ez ' 
what is this — ? minek ez? 
mire való ez ? to be good 

— something, valamire jó- 
nak lenni ; this is good — 
a cold, ez jó a nátha ellen: 
good — nothing, semmire 
való ; what are you wait- 
ing — ? mire várakozik ön? 
it is not — me (to etc.), 
engem nem illet, rám nem 
tartozik; he is very clever 

— his years, igen ügyes 
fiatal korára nézve; —a 
long time, sokáig; sokára ; 
I shall go there — a few 
days, oda megyek néhány 
napra; he has not taken 
any food — three days, 
három napig mit sem evett: 
I have not seen him — 
ever so long, már rég nem 
láttam; — the future, jö- 
vendőben, jövőre; mostan- 
tól fogva ; — the nonce, 
készakarva; he took his 
departure — London, el- 
utazott Londonba; I — 
one, részemről, a magam 
részéről; as — me, a mi 
enyém illet ; — all that, 
mindamellett; — a horse! 
bárcsak lovam volna '. — 
shame ! szégyen! gyalázat! 

— aught I know, a meny- 
nyire én tudom; there 8 
beauty — you, ez aztán 
valódi szépség; that is a 
fellow — you, ez aztán em- 
ber a talpán ; — example, 
példának okáért : — , conj. 
viert ; — he is a cheat, mert 
ö csalárd ember; — I know 
it— certain, mert én bizo- 
nyosan tudom. 

Forage (fai'edza), s. takar- 
mány, abrak ; v. a. ta- 
karmányt zsarolni; el- 
pii8ztitni ; v. n. takarmá- 
nyozni. 

Forbear (—bér'), r. n. irr. 
(v. to Bear), türelemmel 
h nni várai /." .- fslhagy- 
ni ( rmivel ) ; ■ - '. hagyd 
el '. hagyj békét l — a 
while ! legyen egy kis bé- 



Forbearance 



Foreign 



Fornication 



ketüréssel ! — , r. a. kímél- 
ni, elkerülni, visszatarta- 
ni, halasztani ; I could 
not — laughing, nem áll- 
hattam meg a nevetést. 

Forbear'ance, s. kímélés, ab- 
bunhagyás, halasztás, tar- 
tózkodás; — is no acquit- 
tance, a mi halad, el nem 
marad. 

Forbid (—bid'), V. a. and n. 
irr. [v. to Bid), eltiltani, 
megőrizni, eihárítni ; that 
is forbidden, az el van tilt- 
va : God — ! isten őrizzen! 
forbidden fruit is sweet, 
tiltott gyümölcs édes. 

Force (forsz), s.erő, erőszak; 
érvény; elastic — of steam, 
a gőz feszereje ; by — , erő- 
szakosan ; forces , s. pl. 
haderő ; — , v. a. kénysze- 
rítni, erőltetni; to — open, 
feltörni; to — upon, rá- 
tukmálni; to — on, rászo- 
rít ni : to — back, vissza- 
verni f ellenséget ) ; vissza- 
szorítni ; — , v. n. erősza- 
koskodni; gondoskodni; fi- 
gyelmezni. 

For'ced, part, and adj. kény- 
szer'itett ; erőltetett; mes- 
terkélt; — ly, adv. erősza- 
kosan , erővel ; erőltetve, 
kényszerülve. 

Forcible, adj. erős, hathatós; 
erőszakos. 

Ford (faard), s. gázló, sekély; 
v. a. átgázolni; —able, 
adj. gázolható; —age, s. 
révpénz. 

Fore (for), adj. elő .. ., előír 
levö; előbbi; adv. elöl; 
— and aft, a hajó egész 
hosszúsága (eleje s hátul- 
ja) ; to — bode, v. a. előre 
jelenteni; — bodement, s. 
előjclentés ; — bodings, s. 
pl. előjelek ; — cast, s. élő- 
rajz, elövázlat ; meggon- 
dolás; to — cast, v. a. and 
n. irr. előre meggondolni, 
kitervelni; — cited, adj. 
előbb említett ; — con- 
ceived opinion, s. elövéle- 
mény ; to — date, v. a. 
előkeltezni ; to — do, v. a. 
irr. kárára lenni, megcsor- 



bítani; kifárasztani; tönk- 
re tenni < n. h.); — doom, 
s. elövégzet ; to — doom, 
v. a. előre elrendelni ; előre 
elitélni ; — father s. előd, 
ős ; —finger, s. mutatóujj; 
to — go, v. a. megtagadni 
magától ; I can forego it, 
ellehetek a nélkül is ; 

— going, adj. előbbi, elöb- 
beni, előrebocsátott ; meg- 
előző : — head, s. homlok ; 
to — know, v. a. előre tud- 
ni ; — knowledge, s. elő- 
tudat; — lock, s. üstök ; 
— man, s. felügyelő, műve- 
zető ; —most, adj. legel- 
ső; adv. legelsőben, minde- 
nek előtt ; — noon, s. dél- 
előtt ; — runner, s. előfu- 
tó ; előjel ; to — see, v. a. 
előre látni ; — sight, s. elő- 
relátás, elöregondoskodós ; 

— skin, s. elöbör ; to — 
stall, v. a. elövásárolni ; 

— staller, s. elővásórló ; 

— stalling, s. elővásárlás ; 

— taste, s. előíz; — token, 
s. előjel; — worn, adj. ko- 
pott, nyűtt ; — yard, s. elő- 
udvar. 

Foreign (faiéin), adj. kül- 
földi ; idegen. 

Foreigner, s. külföldi. 

Forensic (foren'szik), adj. 
törvényszéki. 

Forest (far'eszt), s. erdő. 

For'ester, s. erdész ; erdei 
lakos; a szabad erdészrend- 
nek tagja. 

Forfeit (faar'fit), v. a. elját- 
szani , elveszteni; to — 
one's word, szavát meg- 
szegni ; to — one's honour, 
becsületét eljátszani ; — , s. 
veszteség ; — er, s. eljátszó. 

Forfeits, s. pl. zálogosai ; to 
play at — , zálogot ját- 
szani. 

Forfeiture, s. eljátszása vmi- 
nek; veszteség; pénzbírság. 

Forge (fords), s. kovácsmű- 
hely, koh; v. a. kovácsol- 
ni; hamisítni (oklevelet j. 

Forger (for'dser), s. kovácso- 
ló ; hamisító ; — y, s. ková- 
csolás; hamisítás. 

Forget (fargef), v. a. irr. 

136 



(v. to Get), elfelejteni; to— 
one's self, magáról elfeled- 
kezni , magát elárulni; 
helytelenkedni ; I forgot 
all about it, azt egészen 
elfeledtem ; — ful, adj. fe- 
ledékeny ; — fulness, s. fe- 
ledékenység. 

Forget-me-not, s. nefelejts. 

Forgive (fargiV), v. a. irr. 
(v. to Give), megbocsátani; 
not to be forgiven, meg 
nem bocsátható ; — us our 
sins, bocsásd men a mi 
vétkeinket ; — ness, s. meg- 
bocsátás, bocsánat. 

Fork (faark), s. villa ; folyó 
elágazása ; v. n. elágazni. 

Fork'ed, adj. villddad ; vil- 
laképü ; elágazott. 

Forlorn (farlaarn'), adj. el- 
hagyott, magányos, gyá- 
molatlan ; —ness, s. ma- 
gány, elhagyatottság. 

Form (faarmj, g. alak, for- 
ma; minta; padszék ; osz- 
tály ; v. n. alakulni ; v. a. 
alakttni , képezni; kiké- 
pezni. 

Formal (farm'él), adj. alaki; 
alakszerű; módszeres; he- 
lyes, rendes ; szerta rtásos. 

Formal'ity, s. alakszerűség ; 
kűlszerűség ; szertartás. 

Forma'tion (— me'sán),s. ala- 
kulás, alakítás; képezés; 
földréteg. 

Form'ative, adj. képző ;képlö. 

Form'er, adj. elöbbeni ; haj- 
dani : — ly, adv. ezelőtt; 
hajdan. 

Formica'tion, s. viszketés. 

Formidable (— idébl), adj. 
rettentő; he is - to me, 
félek tőle. 

Formless, adj. alaktalan. 

Formosity(— maz'iti), s. alak- 
tökély, szépség. 

Formula, r. Formule. 

For'mulary (— juléri). s. pél- 
dánykép, mintázat. 

For'mule, s. képlet ; minta, 
formula; gyógyirat, orvosi 
rendelmény. 

For'nicate, (— nikét), v. n. 
paráználkodni. 

Fornica'tion, s. paráználko- 
dó s. 



Fornicator 

For'nicator, s . paráználkodó . 
Fornicatress, s. rima. 
Forsake (farszék'), v. n. irr. 
(forsook ["forszuk] , for- 
saken), elhagyni; to — 
one's wife, nejét elhagyni; 
to — one's colours, el- 
szökni. 
Forsa'ken, part, elhagyott, 

elhagyatott. 
Forsooth (farszúth') , adv. 

valóban, bizony. 
Forswear (— szwér'), v. a. 
and n. irr. (v. to Swear), 
esküvel fogadni (vmit el- 
hagyni); elesküdni ; to — 
one's self, hamisan esküd- 
ni; to — one's religion, 
hitét megtagadni; — , v. 
n. hamisan esküdni ; — er, 
g. h it szegő. 
Fort (fort), 8. várad, kisvár, 

mellék-erősség. 
Forth (forth), adv. előbb, to- 
vább', : elő, elé; fogva; 
from this time — , ez 
időtől fogva; — coming, 
adj. eléjovő ; to he forth- 
coming, előkerülni ; meg- 
jelenni, előjönni, napfény- 
rejönni. 
Forth/with, adv. mindjárt, 

haladéktalanul. 
Fortieth (farti-eth) , adj. 

negyvenedik. 
Fortifica'tion (— tifiké'sán), 
8. várerös'ités ; erődé, vár- 
ni ü . 
Fortify (— tifei), v. a. erősít- 
ni ; erőd'itni ; eUánczolni. 
Fortin (fort'in), 8. sáncz. 
Fortitude (fartitjud),8. evős- 
tég | állhatatossúg , bátor- 
ság. 
Fortnight (fart'neit), 8. tizen- 

négynap, két hét. 
For'tn ss, 8. vár, eröde. 
Fortuitous (fartju'itászj.fld;. 
történetes, esetleges; — ly, 
adv. törtem lesen. 
Fortunate (— tsjunét), adj. 
szerencsés; — ly, adv. sze- 
rencsésen. 
Fortune (— tsún, — tsjun), s. 
szerencse; sors; vagyon; 
■ istennő ; — gives 
her band t<> a hold man, a 
bátrakkal szerencse társal- 



Forty 

kodik ; ill — , balszerencse, 
balsors, szerencsétlenség ; 

— teller, 8. jós, jövendölő ; 

— teliing, 8. jóslás, jöven- 
dölés. 

Forty (faár* ti), adj. negyven. 

Forum (fo'rám), s. vásártér, 
törvényszék. 

Forward (far'wánl), adv. elő- 
re, tovább; korán; adj. ko- 
ránvalá ; előllevő; hirte- 
lenkedő, hamarkodó; v. a. 
előmozdítni ; tovább szál- 
litni, elküldeni, kézhez szol- 
gáltatni. 

Forwarding, s. elküldés, el- 
szállítás; adj. — merchant, 
szállító. 

For'wardness, s. kora-érett- 
ség ; merészkedés ; előme- 
netel; hamar kodás. 

Fosse(faszsz), s. gödör, akna, 
verem, árok. 

Fossil (fasz'szil), s. ásvány, 
ásla, kövület; v. n. meg- 
kövülni; v. a. megkövitni. 

Foster (fasz'ter), v. a. felne- 
velni, ápolni ; — brother, 
s. embátya, envies ; — sis- 
ter, 8. emnéne , emhúg; 

— father, s. tápatya : — 
mother, 8. tápanya; —ling, 
8. tápgyermek ; — er , s. 
ápoló ; —age, 8. ápolás. 

Foul (fául), adj. tisztátlan. 
Bankos ; ocsmány ; to fall 

— of, megtámadni ; kitör- 
ni, kifakadni ' vki ellen ) ; 

to run — of, megfenekelni, 
csapódni -hoz, -hez : — lan- 
guage , .s\ káromkodás; — 
weather, s. ocsmány idő ; 

— wind , s. ellenszél ; — 
mouth, 8. mosdatlan száj ; 

— mouthed fellow, s. mos- 
datlan szájú ember; — 
play, 8. gazcsin, hamisko- 
dás; — disease, s. bujakór; 
to fish in — water, zava- 
rosban halászni ; - -, ''. a. 
zavarni, félzavarni, elcsu- 
nyítni, elmocskolni. 

Found (fáund), v. a. önteni 
mi nlába , ; alapítni ; ál- 
lítni (pl. intézetet); my 
opinion is founded upon 
this fact, véleményem fi té- 
nyen alapul. 
137 



Fragrant 

Foundation, s. alapítás, ala- 

pítmány. 
Foun'der, 8. öntő (p. réz-ön- 
tő); alapító; — y, s. öntő- 
mit hely: öntőmesterség, ön- 
tés zet. 
Foun'der, r. n. hajótörést 
szenvedni ; elsiilyedni i ha- 
jó) ; v. a. rokkantani (lo- 
vat). 
Foundling, s. talált gyer- 
mek, lelencz. 
Fount (faunt) , s. forrás ; 

kútfő ; önt meny. 
Foun'tain, s. kút, ugrókat; 

— head, 8. kútfő. 
Four (fór), adj. négy : to go 
upon áll fours , négykéz- 
láb mászni; — fold, adj. 
négyszeres; — handed, adj. 
négykezű ; — wheeled, adj. 
négykerekű. 
Fourteen (fortin), adj. ti- 
zennégy. 
Fourteenth, adj. tizenne- 
gyedik. 
Fourth, adj. negyedik ; — ly, 

adv. negyedszer. 
Fowl (fául), 8. szárnyas ál- 
1 ; tyúk : v. n. madarász- 
gatni; — er, s. madarász. 
Fowl'ing, 8. madarászás, ma- 
darászat; — piece, s. ma- 
dárpuska. 
Fox (faksz), 8. róka; the — 
may grow grey, but never 
good, róka esni; szőrét, nem 
bőrét változtatja; —case, 
g. rókabőr ; — chase , 8, 
rókavadászat. 
Foxish, adj. ravasz. 
Fox'ship. 8. ravaszság. 
Fracas (fré'kész), 8. zaj, zsi- 

vaj. 
Fraction (frék'sán).s. törés; 

töredék : törtszám. 
Fracture (frék'tsar), 8. törés; 

csonttörés, sérv. 
Fragile(frédzB'il),a4;'. töredé- 
kem ; gyenge. 
Fragility, 8. töredékenység ; 
gyengeség. r< dék. 

Fragment (frég'inent), s. tö- 
Frag'mentary, adj. tövedé. 

lekből állá. 

Fra'grancy, 8, illat. 
Fragrant (fré'grént), adj. jó 
illatú. 



Frail 

Frail ( f rel ) , adj. gyarló, 
gyenge; s. szittyó; — ness, 
— ty, s. gyarlóság, gyenge- 
ség. 

Fraise (frez), s. sánczkaró, 
ostromkaró. 

Frame (frém), s. ráma, fog- 
lalék ; foglalvány ; áll- 
vány ; alkotmány : testal- 
kat, termet : — of mind, 
kedélyállapot ; — of the 
worki, világalkotmány : — 
of spectacles , szemüveg- 
káva;— of ordnance, ágyú - 
talp ; — of government, 
kormányrendszer ; I am 
out of — , roszul vagyok ; 
— , v. a. foglalni (p. rámá- 
ba); alakitni, képezni, 
szerkeszteni, Írásba foglal- 
ni ; to — verses, verseket 
csinálni : to — a story, me- 
sét koholni. 

Frarn'pold (frém'pold), adj. 
durczás. 

Franchise (frén'tsiz), s. sza- 
badság ; polgárjog, szava- 
zatjog; — ment, s. felsza- 
badítás, felszabadulás. 

Frangible (frén'dsibl) , adj. 
töredékeny, törékeny; — 
ness, s. törékenység. 

Fran'ion (— ján), s. udvarló, 
társalkodó. 

Frank (frénk), adj. szabad; 
szabadlelkü , nyíltszívű, 
őszinte; s. frank (pénz); 
Ferkó (finév); — ly, adv. 
őszintén, nyíltan; — ness, 
s. őszinteség ; — , v. a. bér- 
mentesítni. 

Frankin'cense, -s. tömjén. 

Frantic (frén'tik), adj. dü- 
Jws, őr ált. 

Fraternal (fréter'nél) , adj. 
testvéri, testvéries, barát- 
ságos ; — ly, adv. testvéri- 
leg, barátságosan. 

Frater'nity, s. testvériség. 

Fraterniza'tion , s. barátko- 
zás. 

Frater'nize (— neiz), v. n. ba- 
rátkozni. 

Frat'ricide (— riszeid), s. test- 
vérgyilkos, testvérgyilko- 
lás. 

Fraud (fraad), s. csalás; — 
ful, adj. csaló, csalfa. 



Fraudulency 

Fraud'ulency, -s. csalárdság. 

Fraud'ulent, adj. csalárd. 

Fraught (fraat), adj. megra- 
kott, tele ; —with danger, 
veszélyteljes. 

Fray (fré), s. verekedés; v. n. 
elkopni. 

Freak (frík), s. furcsa ötlet, 
szeszély; csin; — ish, adj. 
szeszélyes, csintalan, csin- 
tevö. 

Fream (frím),s. ugarföld. 

Freckle (frek'kl), s. szeplő; 
— d, adj. szeplős. 

Free (frí), adj. szabad ; fesz- 
telen, nem erőltetett ; — of 
infirmities, ép, egészséges ; 

— of charges, költségmen- 
tes ; — from error, hibától 
ment ; — from care, gond- 
tól ment ; to set a prisoner 

— , fogolyt felszabaditni ; 
to make — with other 
people's property, más bő- 
réből szíjat hasítani ; to 
have — scope , szabadon 
intézkedhetni ; to make 
one — of a company.cre/i&e 
fogadni vkit; — mason, s. 
szabadkőműves; —masonry 
s. szabadkőművesség ; — 
spoken, adj. őszinte, nyílt; 

— thinker, s. szaluidon 
gondolkozó ; — , v. a. fel- 
szdbaditni. 

Freed (fríd), adj. szabadult, 
felszabadított. 

Free'dom, s. szabadság, sza- 
badalom ; — of a city, pol- 
gárjog (városban); — of a 
company, mesterjog. 

Free'ly, adv. szabadon; őszin- 
tén; fesztelenül, erőltetés 
nélkül. 

Free'ness, s. szabadság; fesz- 
telenség ; őszinteség ; bő- 
kezűség. 

Freeze (fríz), v. n. irr. (froze 
[frooz] , frozen), fagyni, 
megfagyni ; v. a. fagyasz- 
tani. 

Freight (fret) , s. rakteher, 
vitelrakomány ; teherszál- 
lítás ; bill of — , szállító- 
levél; — , v. a. reg. and irr. 
(freighted, fraught), meg- 
rakni (hajót, szekeret). 

French (frens) , adj .franczia: 

138 



Friction 

to take — leave, ellopod - 
zani ; —pox, s. bujakór;—, 
s. franczianyelv ; the — , 
s. pi. afranczidk. 

Frenetic ( frinet'ik ) , adj. 
őrült. 

Frenzy (fren'szi), s. agydiili; 
őrültség. 

Frequency (friTiwenszi) , s. 
gyakoriság; sokaság; lá- 
togatottság. 

Fre'queni;, adj. gyakori: r. 
a. gyakran látogatni. 

Frequenta'tion, s. gyakori 
látogatás. 

Frequent'ness, s. többszöri 
ismétlés. 

Fresh (fres), adj. fris; hű- 
vös ; élénk ; eleven; —ness, 
s. friseség ; hűvösség; ele- 
venség. 

Fret (fret), s. tengerszoros ; 
húrláb, sóm (húros hang- 
szeren) hullámzás ; felhe- 
vülés ; to put one in a — , 
vkit felháborítani; felbő- 
szítni ; to be upon the — , 
pezsegni, buzogni ; erjedni; 
— work, s. dombormű ; — , 
v.n. eldörgölödni ; beenni 
magát (mint a kénsav); 
to — about something, 
vmin töprenkedni; — , v. a. 
szétenni; eldörgölni; bo- 
szantani; domborművei fel- 
ékesitni. 

Fret'ful, adj. töprenkedő, ha- 
ragos ; — ness, s. töpren- 
gés, haragosság. 

Fret'ter, s. töprendi. 

Fret'ty , adj. domborművei 
ékesített. 

Friable (frei'ébl), adj. dor- 
zsölékeny. 

Friability, s. dör:.sölékcny- 
ség. 

Friar (frei'ér), s. barát, szer- 
zetes ; — 's lantern, s. boly- 
gótűz ; — ly, adj. baráti, 
szerzetesi. 

Fri'ary, s. barátzárda. 

Fribble (frib'bl), v. n.jdtszo- 
dozni ; adj. hiú, haszonta- 
lan. 

Fricassee (frikészí'), s. vet 
recze, vagdalt hús. 

Friction (frik'sán), s. dörzsö- 
lés , surlás ; dörzsölődés, 



Frictional 



Frith 



súrlódás ; —roller, s. dörzs- 
csiga ; — wheel, s. surla- 
kerék. 

Fric'tional, adj. dörzs . . . , 
surlási : — electric'ity, 8. 
dSrzsviUanyosság. 
Friday (frei'cíé), s. péntek; 

good — , s. nagypéntek. 
Fridge (fridzs), v. n. ugrálni; 
to — against, ütközni -ba, 
-be. 
Friend (frend),s. barát, társ, 
barátnő ; an intimate — 
of mine, meghitt barátom ; 
to make — s again, kibé- 
külni ; to drink — s, társ- 
poharat inni ; to stand 
one's — , barátságot tenni 
iikin ; a — in need is a — 
indeed , ( vagy ) a — is 
never known till needed, 
szükség próbálja meg a 
barátot; all are not — s 
that speak us fair, nem 
mind barátod, ki rád mo- 
solyog. 

Friendless, adj. barátian. 

Friendliness , s. szívesség, 
nyájasság. 

Friendly, adj. szíves, barát- 
ságos; nyájas; udr. barát- 
ságosan, nyájasan. 

Friend'ship, s. barátság. 

Frigate (frig'ét) , s. fregát, 
három árboczos. 

Fright í.freit), 8. rémülés; 
ijesztő; to take — , meg- 
tíedni ; to put in a — , meg- 
ijeszteni : what a — she 
is ! beh rút ez a nö ; — ful, 
adj. rettentő; —fully, adv. 
rettentően. 

Fright'en, v. a. ijeszteni ; to 
— one out of his wits, 
vkit elrémitni. 

Frigid (frids'id), adj. hideg ; 
érzéki tli a. 

Frigidity, ». hidegt ég. 

Frill (fril), 8. bodor; nyak- 
fodor. 

Fringe (frinds), s. rojt; v. a. 
felrój tozni. 

Fring'y, adj. rojtos. 

Fiip'perer, s. zsibárus. 

Frij/pery, s. zsibság; zsib- 

ii'isiir. 
Frisk (friszk), adj. vidor; v. 
it. ugrálni, ugrándozni ; s. 



ugrás; — iness, s. eleven- 
ség, vidor sag. 

Frith (frith), s. tengerszoru- 
lat ; cseplye ; — y, adj. er- 
dős. 

Frit'ter, s. fánk ; szeletke. 

Frivolity (frival'iti) , 8. hiú- 
ság, haszontalanság, fity- 
maság ; lengésé g. 

Friv'olous ( —olasz ) , adj. 
hiú , haszontalan, fityma ; 
lenge ; illetlen. 

Frizzle (friz'zl), s. hajfürt, 
huj fodor ; v. a. fodoritni, 
fürtökbe szedni (a hajat l. 

Fro (fro), adv. to go to and 
— , jönni-menni ; fel S alá- 
járni. 

Frock (frakk), s. gyermek- 
köntös ; —coat, 8. kabát. 

Frog (frag), s. béka ; tree — , 
8. leveles béka. 

Frolic (fral'ik), 8. tréfa, vi- 
galom, mulatság; —some, 
adj. mulatságos ; -some- 
ness, 8. vígság. 

From (franim) , prp. -tói, 
-tői ; -ról, -ről ; -bál, -bői ; 
előtt ; —my father, atyám- 
tól ; — London, London- 
ból; —afar, messziről; — 
the hottom of my heart, 
szívem mélyéből ; to hide a 
thing — some one, vki 
előtt emit rejtegetni; — 
here, innét ; — above, fe- 
lülről; —behind, hátulról; 

— within, belölről ; —with- 
out, kívülről ; — beneath, 
alulról; — home, haziil- 
ról : — whence, — where, 
honnét , honnan : where 
are you coming — ? honnan 
jön ön ! 

Frond (fraud), 8. hnnh. 
Fronda'tion, 8. megnyesdélés. 
Front (front), 8. homlok; the 

— of a building, épület 
homloka ; — TOW, 8. hom- 
loksor ; — , v. a. szembe r. 
szemközt állani. 

Frontispiece, 8. homlokzat, 
r- Imkép. 

Frost (frászt), 8. fagy ; dér ; 
—ed, adj. dérlepte; -iness, 
s. fagyostág; hidegség; 

\ ,' adj. fagyos : hideg; 

öezfejü. 

139 



Frustration 

Froth (frath), s. tajték; v. 
n. tajtékzani ; — y, adj. 
tajtékos, buborékos, sem- 
mis. 

Frouzy (frau'zi), adj. dohos, 
penészes. 

Froward (fro'wárd), adj. ön- 
fejű, fejes, akaratos, ma- 
kacs ; — ness, 8. akaratos- 
ság, makacsság. 

Frown (fráun), s. mogorva 
tekintet ; v. n. ránezba 
szedni homlokát, mogorvás- 
kodni. 

Fructiferous (fráktif'erász) , 
adj. gyümölcsöző. 

Fruc'tífy (— fei), v. a termé - 
kenyítni, yyümölesösítni : 
v. n. gyümölcsözni. 

Fruc'tuous (— tsju'ász), adj. 
gyümölcsöző. 

FruVture (— tsjur),s. haszon- 
vétel. 

Frugal (fru'gel ),adj. mérték- 
letes ; takarékos. 

Frugality, s. mértékletesség, 
megelégedés. 

Frug'if eróus (frudzsif ' érász) , 
adj. gyümölcsöző; — ness, 
s. gyümölcsözés. 

Fruit (— frút), 8. gyümölcs, 
termék, termény; haszon, 
kereset ; — tree, 8. gyü- 
mölcsfa; —,v. n. gyümöl- 
csözni. 

Fruit'erer, Fruit'seller , s. 
gyümölcsárus. 

Fiuit'ful, ad/ lll/UIII .1: ,:r. :■ 

hasznos, haszonhajtó; — ly, 
adv. gyümölcsözőiéig : bő- 
rén ; hasznosan; — ness, s. 
gyünó'lcsösség, bőség. 

Fruition (fruis'án), 8. haszon- 
vétel, haszonélvezet. 

Frultive, adj. haszonvételi ; 
haszon-élvező. 

Fruitless , adj. gyümölcs- 
telén ; haszontalan ; — ly, 

adv. haszontalanul, hiába : 

— ness, 8. gyümölcstelen- 
ség; hasztalanság, hiába- 
valóság. 

Frustraiieous(frásztre'niász) 
adj. hiábavaló. 

Frustrate (frasz'tret), v. a. 
semmivé tenni, meghiúsíta- 
ni : sikeretlenitni. 

Frustra'tion, 8. meghiúsítás, 



Frustrative 



semmivététel , sikeretlená- 

tés. 
Frus'trative, adj. sikeretle- 

intő. 
Fry (frei), v. a. sütni, ránta- 
ni : s. hal-ikra. 
Frv'ingpan (—pen), s. pecse- 
nyesütő serpenyő : out of 
the — into the fire, cse- 
berből vederbe. 
Fncus (fju'kász) ,s.arczfesték. 
Fuddle (fád'dl), v. a. megré- 
szegítni ; v. n. megrészeg- 
szem. 
Fudge (fáds), s. szélcsapás; 

v. n. szelet csapni. 
Fuel (fju'el), s. tüzelek, fű- 
telek; v. a. táplálni < tü- 
zet). _ ,. 
Fugacious (fjuge'sász), adj. 
múlékony; — ness, s. mu- 
lékonyság. 
Fugh (fju), int. piha '. 
Fugitive (fju'dsitiv),rt^j.fl?í<7. 

s. szökevény. 
Fulciment (fál'sziment), s. 

támasz. 
Fulcrum (fál'krám), s. tám- 
pont, támasz. 
Fulfil (fulfill'), v. a. teljesU- 
ni; megtölteni; — ler, s. 
teljesítő, véghez vivő;— ling, 
— ment, s. teljesítés vég- 
hezvitel. 
Fulgency(fál'dsenszi),s./éH?/- 

lés, tündöklés. 
Ful'gent, adj. fényes, tün- 
döklő. ,. , 
Fulgour (fál'gár), s. villám, 

villámlás : csillogás. 
Ful'gurant (fál'gjurént), adj. 

villámló ; csillogó. 
Fulgurate (fál'gjurét), v. n. 

villámlani ; csillogni. 
Fulgura'tion, s. villámlás. 
FuTgury, s. villám. 
Fuhginous ( fjulids'inász ) , 

adj. kormos. 
Fulimart (fju'limárt), s. gö- 
rény. 
Full (full), adj. tele, teli; 
töltött : teljes ; a glass — 
of water, egy tele pohár 
víz : he is — of business, 
igen sok dolga van; — 
of cares, gonddal teljes ; 
— dress, s. díszöltöny ; 



Full 

—moon, s. teli hold:— stop, 
s. zárpont ; — , adv. I un- 
derstand you — well, igen 
jól értem önt; — nigh, csak- 
neni, közel, majd: —, s. 
teljesség :elégség; the moon 
is in the — , a hold meg- 
telt: payment at — , egyen- 
lítési tizet és ; to pay in — , 
egyenlegezni, kieguenlitni. 
FuŰ (full), v. a. kallani; 
— er, s. kallós : — ery, s. 
kalló ; —ing, s. kallós ; 
—ing mill, s. kallómalom ; 
— er' s-earth, s. kallóföld. 

Full'y, adv. teljesen, egészen. 

Ful'minant, adj. durranó; 
— powder, s. durranó por. 

Fulminate (fál'minet), v. n. 
dörögni ; elpattogni ; to — 
against some one, kígyót 
békát kiáltani vkire ; — , 
s. — of mercury, durr-hi- 
gany. 

Fulmina'tion, s. mennydör- 
gés ; elpattogás, elpattog- 
tatds; egyházi átok kihir- 
detése, [ség : bőség. 

Fulness (ful'nesz), s. teljes- 
Fiúsomé (fál'szám), adj. un- 
dorító, undok, csömörletes; 
fajtalan, trágár; —ness, s. 
undokság ; fajtalanság. 

Fulvid (fál'vid), adj. barna- 
veres. 

Fumble (fámlíl) v. a. and n. 
tapogatni, tapogatózni; to- 
tyakolni, motorkálni, mo- 
tonozni. 

Fum'bler, s. esetlen, ügyet- 
len ember: himpellér. 

Fume (fjum), g. füst, pára: 
harag; v. n. füstölögni, 
heveskedni ; v. a. megfüs- 
tölni. 

Fu'mid, adj. füstfogta. 

Fu'migate (— gét), ». a. meg- 
füstölni, befüstölni. 

Fumiga'tion, s. füstölés. 

Fu'mingly, adv. haragosan. 

Fu'rnous, Fu'my, adj. füstös. 

Fun (fán), s. tréfa ; to make 
— , tréfálni, mókázni; to 
make — of one, vkiböl tré- 
fát űzni ; in — , tréfából. 

Function (fánk'sán), s. mü- 
ködés; hivatalos eljárás. 

140 



Furnace 

Functionary, s. működő hi- 
vatalnok. 

Fund (fánd), s. alap; pénz- 
alap : tőpénz : sinking — , 
adósság törlesztési alap; 
funds, s. pl. állampapírok; 
— , r. a. tőkésítni. 

Fund'anient, s. alap, alap- 
zat. 

Fundamental, adj. alap.. ., 
alapi, :lapos, sarkalatos. 

Funebrial (fjuni'briél) adj. 
temetési; halóit i ; gyászos. 

Funeral (fju'nerél), s. teme- 
tés ; adj. temetési. 

Funera'tion (— ré'sán), s. te- 
metés. 

Funereal (— ni'ri-él), adj. te- 
metési : gyászos. 

Fun'gous, adj. taplós, tap- 
lódad. 

Fungus (fán'gász), s. gomba; 
taplónovedék. 

Funicle (fju'nikl), s. sinór, 
kanaf. 

Funic'ular (— julér), adj. ka- 
nafos. 

Funk (fánk), s. büdösség; v. 
a. bűzöl ni, büzítni, büdö- 
sítni. 

Funnel (fán'nel), s. tölcsér. 

Funny (fán'ni), adj. tréfás, 
furcsa. 

Fur (fárr), s. szőrme, szűcs- 
áru. _ „ 

Furacious (fjure'sász), adj. 
lopó, tolvajkodó. 

Furacity (— rész'iti), s. tol- 
vajság. 

Fur 'below (fárT3Üoo),s. prém; 
v. a. prémezni. 

Furbish (fár'bis), v.a.fénye- 
sítni. csiszárolni; — er, s. 
pallér, csiszár. 

Furfur (fár'fár), s. var, kosz. 

Furious (fju'riász), adj. dü- 
hös : —ness, s. diil ősség. 

Furl (fari), v. a. f elkergetni ; 
összegöngyölni. 

Furlong (fár'lang), s. ( hossz - 
mérték/ egy angol mér- 
föld nyolezada. 

Furlough (fárlo^s. tóvozhn 
tósi engedély, szabadság 
(katonáknál ). 

Furnace (fár'nisz) , s. ke- 






Fnrnage 

meticze ; olvasztókemencze; 
brewing — , serfőző üst. 

Furnage (fár'uéds), s. sütő- 
pénz. 

Furnish (fár'nis), v. a. ellát- 
ni ; felruházni ; szolgáltat- 
ii i : bútorozni; to — one 
■with wine, vkit borral el- 
látni to — a room, szobát 
felbútorozni ; — er, s. be- 
szerző. 

Fur'niture (— nitsár), s. bá- 
tor. 

Fur'rier, 8. szűcs. 

Furrow (— fár'ro), 8. barázda; 
ránéz; V. O. barázdálni ; 
a furrowed face, ránczos 
arcz. 

Puny, adj. ■prémes, bundás. 

Further (fáVdher), adj. to- 
vábbi, távolabbi; — orders, 
további rendelés : on the 

— side of . . ., -n, -on, -en 
tál ; — , adv. tovább, mesz- 
szebb ; azonkívül; — more, 
adv. tovább , azonkívül, 
azonfelül, ennek felette ; 

— most, adj. and adv. leg- 
további, legtávolabbi, leg- 
tovább, legtávolabb. 

Further, v. a. előmozditni , 
elősegítni ; — ance, s. elő- 
mozdítás. 

Fur'thest , adj. legtovábbi, 
legtávolabbi ; adv. legtávo- 
labb, legmesszebb, legto- 
vább. 

Furtive (fart iv), adj. alatto- 
mos; — ly, adv. alattomban, 
loppal. 

Furuncle (fju'ránkl), 
kelés: 

Fury (fju'ril, t. á\ 

Furze ifárz), .-■. villongó sül- 
bige. 

Fuse (fjuz), v. a. olvasztani. 
(fju/.í'l, t. csigakup ; 
gyutacs : puska. 

Fusihle (fju'zibl), adj. olva- 
dékony, alvótag. 

Fu'sil, s. puska ; adj. olva- 
dékony. 

Fu'sion '(— zsán), s. < 
tás, folyás. 

íz), s. zaj ; sürgel- 
meskedés ; mucii — about 
a fiddlestick, sok zaj sem- 



Fustian 

miért; — y, adj. sürgelmes- 
kedő ; fontoskod<>. 

Fustian (fász'tsán), S. par- 
két ; beszéddagály ; adj. 
parketből valá ; dagályos. 

Fustigate (fász'tigét), v. a. 
megbotozni, megverni. 

Fustiga'tion, s. megbotozás. 

Fusty (fász'ti), adj. dohos, 
penészes. 

Futile (fju'til), adj. haszon- 
talan. 

Futü'ity, s. haszontalanság, 
csacskaság . . 

Future (fju'tsár), adj. jöven- 
dő, jövő; 8. jövő, jövőidő; 
in — , for the — , jövendő- 
ben, jövőre. 

Futurity (fjutsu'riti), s. jö- 
vendő, jövendőség. 

Fuzz (fáz'), v. n. fosztani; 
v. a. fosztani. 

Fuzzle (fáz'zl), v. a. megré- 
szegít ni. 

Fy (fei), int. piha ! 



G. 

G (dzsí), s. a G betű neve. 

Gab (géb), v.n. fecsegni, csa- 
csogni ; hazudni; s. fecse- 
gés; nyelvesség; száj. 

Gabarage (géb'érédzs),.?. ki- 
rakó sajka; kirakodási 
költség. 

Gabardine (géb'érdin), s. ne- 
mez-köpönyeg. 

Gabble (géb'bl), v. n. csa- 
csogni, locsogni ; s. csacso- 
gás. 

Gab'bler, s. csacska. 

Gabel (gé'bel), s. sóadó. 

Gaberlaunzie (géberlán'zi),s. 
vén koldus. 

Gable (gé'bl), s. házcsúcs, 
háztető; —roof, s. csúcsfö- 
dél : — window, s. csiícs- 
ablak. 

Gad (géd), s. árvésö ; v. n. 
kóborolni. 

Gaff (géff), 8. szigony. 

Gag (gég), «. szájpeczek ; v. 
a. felpeczhelni vkinek a 

száját. 

Gage (gédzs), s. zálog; szél- 
oldal ; v. a. elzálogosít ni ; 
141 



Gall ant 

I —my faith, hitemre mon- 
dom. 

Gaggle (gég'gl), v. n. gá- 
gogni. 

Gaiety, v. Gayety. 

Gail-tree (gél'trí), s. tama- 
rind! a. 

Gaily, c. Gayly. 

Gain (gen), v. a. nyerni, meg- 
nyerni ; megszerezni; elér- 
ni ; to — the top of the 
mountain, a hegy tetejére 
felérni; to— ground, elő- 
haladni; elterjedni; to — 
the day, győzni ; to — one 
over, vkit a maga részére 
megnyerni; — , s. nyere- 
ség, haszon ; — able, adj. 
megnyerhető; — er, s. nye- 
rő, nyertes; — ful , adj. 
nyereséges ; haszonhajtó ; 
— fully, adv. nyereségesen. 

Gaiu'ly, adv. könnyen, ügye- 
sen. 

Gainsay (génszé'), v. a. ellen- 
mondani ; tagadni; — er, g. 
ellenmondó. 

Gainst, v. Against. 

Gain'stand (— szténd), v. a. 
irr. (v. to Stand), ellent- 
dllani. 

Gairish (ge'ris), adj. fényes, 
pipere s; pajzán; — ness, 
s. álfény ; pajzánság. 

Gait (get), 8. járás, testtar- 
tás ; I know him by his — , 
járásáról megismerem. 

Gait'er, s. gomboló harisnya. 

Gala (gélé), s. gala, díszün- 
nepély. 

Galage, v. Galoche. 

Gale (gél), s. szél ; a fresh — , 
friss szél ; a loom — , hűs- 
szellő ; v. n. hangicsálni. 

Gall (gaal), **. epe; keserű- 
ség; harag; gubacs; v. a. 
boszantani; to — a horse, 
feltörni a ló hátát : — , v. 
;/. boszankodni. 

Gallant (gél'lént), adj. bá- 
tor, vitéz, derék ; s. derék- 
ember, bátorSZÍVÜ ember: 
— ly, adv. vitézül, dereka- 
san; — lliss, 8. vitézség, 

bátorszívüség : nemesszivü- 
ség : pompáiság. 

Gallant', adj. s.épséges, cifra; 

udvarias, előzékeny . 



Gallery 

relmes; buja; s. udvarló, 
édelgő, piperkőcz, kéjencz; 
— ness, — ry, 8. udvarias- 
ság; hízelgés, édelgés ; sze- 
rehnesltedés, bujaság. 

Gallery (géTleri), s. karzat ; 
picture — , s. képcsarnok. 

Galley (gélli), s. gálya. 

Galliardness (géljárdnesz), 
s. vidámság. 

Gallon (gél'lán),s. hat itcze 
i űrmérték neme). 

Gallop (géllap), 8. nyár gá- 
lás, vágtatás, vágta; v. n. 
vágtatni. 

Gallows (gél'lász), s. akasztó- 
fa ; — clapper, 8. akasztó' 
fa virág. 

Gallowses, s. pl. nadrág- 
tartó. 

Gally (gaal'i), adj. keserű; 
epés. 

Gaíoehe (géllos'), s.fasaru; 
sárczipő, felsaru. 

Galvanism (gél'vénizm), s. 
gah>ánosság. 

Gal'vanize (— eiz), v. a. gal- 
vánozni. 

Gamble (gém'bl), v. n. sok 
pénzbe játszani ; v. a. to 
— away, eljátszani. 

Gamboge ( gémbúdzs') , s. 
guttmézga. 

Gambol (gém'bal), s. légszö- 
kés; r. n. légszökéseket 
tenni, ugrálni. 

Game (gém), s. játék ; tréfa; 
vadászat; vad, vadállat; 
vad pecsenye ; to make — 
of one, csúfot iizni vkiböl ; 
a — at cards, kártyajáték; 
a — of cbance, szerencse- 
játék, vakjáték; — keeper, 
s*. vadmester. 

Game, adj. bátor ; to be — , 
bátornak lenni, önerejében 
bízni; to die — , vitézül 
meghalni; — , v. n. játsza- 
ni ; tréfálkodni ; — some, 
adj. játszi, tréfás, csinta- 
lan, vidor ; — ster, s. játé- 
kos ; hamis játékos; tréfás 
ember. 

Ga'ming, s. játszás; — debt, 
s. játék-adásság; — bouse, 
s. játékház , játékbarlang. 

Gammon (gém'mán), s. só- 
dar, sonka; triktrak, puf 



Gamut 

(játék i ; rászedés, kiját- 
szás ; v. a. to — one, vkit 
elámitni; —ing, s. rásze- 
dés, csalás. 

Gamut (gém'át), s. hangro- 
V'ít. zenei hangsor. 

Gander (gén'der), s. gűnár. 

Gang (géng), s. menet, járat, 
út; csoport; a — of thieves, 
tolvaj - czimboraság , ha- 
rambanda. 

Gang (géng), v. n. menni ; 

— your ways ! menjen ön 
dolgára ! 'fene. 

Gangrene (gén'grín) s. hideg 

Gantlet, o. Gauntlet. 

Gantlope (gént'lop), s. vesz- 
szöztetés ; vesszőzés. 

Goal (dzsei), s. börtön, fog- 
ház ; v. a. bebörtönözni; 
— er, s. porkoláb. 

Gap (gép), s. látvány; nyi- 
las, hasadék; rohamrés; 
hézag. 

Gape (gép), v. n. ásít ni, tó- 
tani, tátogni; to stand 
gaping, száját tátani; to 

— for, to — after, ásítozni 
vmire, sóvárogva kívánni 
vmit ; — r, s. ásító; száj- 
táti, bámész. 

Garb (gárb), s. öltözet ; ruha- 
viselet; divat. 

Garbage (gár'béds), s. belek, 
ganaj. 

Garble (gár^l), v. a. kiszi- 
tólni ; — s, s. szitapor, se- 
lejtje v minek. 

Garboard(gár'bord), g. hajó- 
padlat; külső burkony. 

Garboil (gárTjail), s. zavar, 
zaj, czivódás. 

Garden (gár'den), s. kert; 
nursery — , s. faiskola, cse- 
mete s ; — , v. n. kertet csi- 
nálni : kertészkedni. 

GarVlener, s. kertész. 

Gar'dening, s. kertészet; ker- 
tészség. 

Gargarize (gér'géreiz), v. a. 
gargarizálni. 

Gargle (gár'gl), s. gargarizáló 
víz ; v. a. gargarizálni. 

Garland (gárlénd), s. virág- 
füzér, virágkoszorú. 

Garlic (gkv'\i^),s. foghagyma. 

Garment (gár'ment),s. ruha, 
öltözet. 

142 



Gather 

Garner (gár'ner), s. életház, 
hombár; v.a. behordani, 
begy üjte n i < életet) . 

Garnet (gár'net), s. gránát, 
(drágakő i. 

Garnisb (gái-'nis), v. a. fel- 
ékcsitni ; kirakni; beborí- 
tani ; idézni ; megbilincsel- 
ni ; s. felékesítés, kirakás; 
bilincs; — ment, s. díszít- 
viény, idézet. 

Garniture (gár'nitsár), s. ka- 
ni, szegély zet ; czifrázat. 

Garret (gér'ret), s. padlás- 
szoba. 

Garrison (gér'rizán), s. örse- 
reg : várörség. 

Garrulity (gér'rjuliti),s. locs- 
kasóg. 

Gar'rulous (— lász) , adj. 
locska. 

Garter (gár'ter), s. harisnya- 
szalag, harisnyakötő; térd- 
szalagrend. 

Garth (gárth), s. zsilip; de- 
rék ; derékszíj ; kert. 

Gas (gesz), s. légszesz, gáz; 
—meter, s. gázmérő;— pipe, 
s. gázcső. 

Gasconade (gészkonéd'), t. 
kérkedés ; nllentés. 

Gasb (géss), v.a. vágni, szét- 
vágni: összevagdalni; meg- 
vágni (karddal) ; s. tátogó 
seb ; hegedék. 

Gasometer (gészam'iter), s. 
gázmérő. 

Gasp (gászp, gészp), v. ».■ 
: illáin i, lihegn i. r'uladozni; 
to — for breath, levegő 
után kapkodni; —,s. zihá- 
lás : to be at the last — , 
haldoklani, végsőt lehelni. 

Gastric (gesz'trik), adj. gyo- 
mor..., edtesti ; — fever, 
s. gyomorláz. 

Gate (get), s. kapu; rácska- 
pó; —way, s. kapusikátor. 

Gather (gédh'er), v. a. szedni, 
gyűjteni; egybehívni -to — 
pears, körtvélyt szedni; to 

— wealth, vagyont gyűj- 
teni, gazdagodni ; to — 
dust , porosodni ; to — 
strength, erőre kapni ; to 

— up, felszedni; to — 
one's self up, minden ere- 
jét összeszedni ; — , v. n. 



Gaud 

genyedni ; gyülekezni ; ösz- 
szesergelni ; the clouds — , 
felhőzik ; — s. ráncz, redő, 
redőzet; — er, s. szedő, 
gyűjtő; —ing, s. genyedés; 
szedés'; gyűlés ; összese- 
reglés. 

Gaud (gaad), s. czifraság, 
pipere ; álfénylés 

Gaud'ery , Gaud'iness , v. 
Gaud. 

Gaud'üy, adv. czifrán, pipe- 
re se n ; v igságosa n . 

Gaud'y, adj. czifra, piperés ; 
vígságos; — days, s.pl. ün- 
nepnapok, szünnapok. 

Gauge (gedzs), v. a. kobozni, 
okolni, megakózni, szerin- 
tezni ; s. mértékigazítás, 
akohis, kobözés. 

Gaunt (gaant), adj. ösztövér, 
sovány, kiaszott. 

Gauntlet , s. vértkeztyű ; 
vesszőztetés ; to run the 
— , vesszőt futni. 

Gauze (gaaz), s. fátyolszövet. 

Gavel (ge'vl), s. adó,dézsma; 
telek, föl,!. 

Gawk (gaak), s. pimasz ; — y, 
adj. esetlen, ügyetlen, ot- 
romba. 

Gay (ge), adj. víg, vidám; 
aj— woman, kéjhölgy; — ly, 
ndr. vígan, vidáman. 

Gay'ety, s. vígság. 

me, adj. vígságos. 

Gaze (gez), v. n. nézni, néze- 
getni, szemlélni ; he gazed 
at me for a long time, so- 
káig nézett rám ; —, s. né- 
zés, nézegetés. 

Gazette (gézetf), e. közlöm/; 
official — , hivatalos köz- 
löny. f 

Gear (gir), s. ni. ázat, öltö- 
lei : szer, szerszám : (hűl.) 
lószerszám; v. a. felöltöz- 
tetni ; felhámozni, félszer- 
számozni. 

Geck (gek), s. haashi; ka- 
mat . ■ 

Gelable (dzsel'ébl), adj. meg- 
fagyható. 

Gel'atine, s. kocsonya; — 
sugar, s. enyvéd. 

Gelafinous (— masz), adj. 
kocsonyás. 

Geld (geid), .9. adó; pénzbir- 



Gelid 

sag; v. a. kibérelni; —ing, 
s. herélt Iá. 

Gelid ( dzsel'id ) , adj. jég- 
hideg. 

Gelly, s. Jelly. 

Gelt (gelt), s. sárga sik; med- 
dő állat. 

Gem (dzsem), s. drágakő; 
bimbó ; v. a. drágakövek- 
kel kirakni ; v. n. bim- 
bózni. 

Gemination (dzsemine'sán), 
s. kettőztetés, ikresítés. 

Gemini (dzsem ini) , s. pl. 
ikrek. 

Gem'inous (— inász) , adj. 
kettős, kettőzött. 

Gendarm (dzsendárm'), s. 
zsandár, csendőr. 

Gender (dzsen'der), s. nem ; 
faj; v. a. nemzeni, szülni; 
v. n. nőszni; párzani ; bag- 
zani. 

Genealogie (dzséniél'adsi), s. 
nemzéktan. 

General (dsen'erél), adj. ál- 
talános; mindenekre kiter- 
jedő; in — , általában; 
— ly, adv. általánosan ; — , 
8. tábornok. 

Generality, s. általánosság; 
hadvezérkar; tábornokság. 

Gen'eralize (— eiz), v. a. ál- 
talános'ttni. 

Gen'eralship, s. hadvezérség, 
tábornokság. 

Gen'eralty, v. Generality. 

Gen'erate ( — erét), i\ a. nem- 
zeni, szülni; v. n. tenyészni. 

Genera'tion, s. nemzés, nem- 
ződés ; nemzedék, ivadék. 

Gen'erative, adj. nemző; — 
faculty, 8. nemző tehetség. 

Gen'erator, s. nemző, szülő ; 
gőzkazán. 

Generosity (dsenerasz'iti), s. 
nagylelkűség, nemesi elk ü- 
ség, bőkezűség. 

Gen'erous, adj. nemeslelkű ; 
bőkezű. 

Genet (dzsen'et), *. poroszka. 

Genial (dzsí'niél), adj. nem- 
ző; — bed, s. noszágy. 

Ge'nial, adj. lángeszű, ere- 
deti, teremtő; víg, vidám. 

Genial'ity, s. lángelmüség ; 

eredetiség ; vidámság. 

Geniculation (dzsinikjule'- 
143 



Geography 

sán), s. térdhajtás: bötkö- 
södés. 

Genital ( dzsen'itél) , adj. 
nemző. 

Gen'itals, s. pl. nemzőrészek. 

Gen'itor, s. nemző, szülő ; 
atya. 

Gen'iture, s. szülés, születés; 
származás. 

Genius (dzsi'niász), s. örszel- 
lem, védangyal ; lángész, 
teremtő szellem : the — 
of the times, korszellem. 

Genteel (dzsentü'), adj. nyá- 
jas, mivelt, csinos, szép- 
módú; — uess, s. nyájas- 
ság, módosság, csinosság. 

Gentile (dzsen'til, dzsenteil), 
s. pogány. 

Gen'tilism, s. pogányság. 

Gentili'tious (— sász), adj. 
örökölt, nemzetségi. 

Gentil'ity, s. módosság, nyá- 
jasság; előkelőség; pogány- 
ság. 

Gentle (dzsen'tl), adj. sze- 
líd, jámbor; nyájas, mó- 
dos, kedves ; — ness, s. sze- 
lídség, jámborság. 

Gentleman (dzsen'tlmén), s. 
űr, áriember; (a többes 
szám [gentlemen, uraim!] 
megszólításban is használ- 
tatik). 

Gen'tlemaulike (—leik), adj. 
úrias, szépviseletü. 

Gen'tlemanliness, s. óriás- 
sá g, szép magaviselet. 

Gen'tlemanly , adj. úrias, 
szépviseletü , tisztességes ; 
adv. urilag, illedt Imesen. 

Gen'tlewoman, s. asszony, 
úrhölgy ; komorna. 

Gen'tly, adv. szelíden, szen- 
dén, nyájasan; halkkal, 
lassan. 

Gen'try , s. árinép ; a nép 
míveltébb osztályai. 

Genuflee'tion (dzsinjuflek'- 
sán), 8. térdhajtás. 

Genuine (dzsen'juin), adj. 
valódi, eredeti, tiszta, r<- 
gyítetlen, nem hamisított : 

természetes ; — neSS, S. Va- 
lódiság : eredetiség. 

Geograph'ic, adj. földrajzi. 

Geography (dzsiag'réfi), s. 
földleírás. 



Geometer 

Geometer (dzsiam'iter), s. 
földmérő, mentők. 

Geomet'ric, adj. mértani. 

Geometrician, v. Geometer. 

Geoin'etry, í. mértan. 

Germ (dzsenn\,s.csira,czika. 

Germ'inate (— inet), c. n. csí- 
rázni, sarjadni, czikázni. 

Germina'tion , s. csírázás, 
sarjadás . 

German (dzser'mén) , adj. 
vérszerinti, valódi rokon; 
cousin — , s. unokatestvér. 

Ger'man, s. német (ember); 
német nyele; adj. német ; 
— ocean, s. éjszaki tenyér. 

Gern (gern), v. n. ezivakodni. 

Gest (dzseszt), s. tagjártás, 
taglejtés, mini. 

Gesta'tion, s. viselés ; vise- 
lösség. 

Gesticulate (dzsesztik'julet), 
i'. n. tagjait jártatni. 

Gesticnla'tion, s. tagjáték, 

taglejtés, tagbeszéd. 
Ges'tnre (dzsesz'tsár), .s. tag- 
mozgatás, tagvitel, arezjá- 
ték; taglejtéssel adott jel ; 
v. a. mimezni. 
Get (get), I?, a. irr. (got [gat] ; 
got, gotten), kapni, meg- 
kapni ; megszerezni ; nyer- 
ni ; hozni, elhozni ; rábír- 
ni; teherbe ejteni ; to — a 
thing ready, vmit elkészí- 
teni ; to — a tliiug off, 
vmit elmozdítni ; to — a 
thing off one's mind, to- 
vább nem törődni vmivel; 
to — a present, ajándékot 
kapni; (prov.) he would 
— money in a desert, elél 
ö még a jégen is ; to — a 
thing abroad, vmit elhí- 
resztelni; I could not — 
him to do it, rá nem ve- 
hettem arra, hogy azt meg- 
tegye; to —much applause, 
élénken megtapsoltaim; — 
thee gone ! lódulj ! to — a 
thing done, vmit csinál- 
tatni ; vmit elkészíteni, 
vmit bevégezni ; Jacob got 
Joseph, Jákob nemzé Jó- 
zsefet ; to — a thing back, 
vmit visszakapni; to — a 
woman with child, not te- 
herbe ejteni ; to — a cold, 



Get 

megnáthásodni ; to — a 

wife, nősülni ; — me my 
book! hozd el a könyve- 
met ! to — the better of 
some one, vkit legyőzni, 
megelőzni, felülmúlni, rá- 
szedni ; to — a crack, meg- 
repedni; to — the truth 
out of one, kivenni az iga- 
zat vkiből; one cannot — a 
word out of him, szót sem 
lehet belőle kivenni; so 
got, so gone, ebül gyűlt, 
ebül ment ; — , v.n. érkezni, 
jönni ; jutni ; kerülni ; in- 
dulni, menni ; lenni; one 
can — to Paris in two days, 
két nap alatt Parisba le- 
het jönni; how did it — 
there ? hogy került az oda? 
to — ready, elkészülni ; to 

— acquainted with some 
one, megismerkedni vkivel; 
to — married, férjhez men- 
ni, házasodni ; to — rid of 
something or somebody, 
vmit v. vkit nyakáról le- 
rázni ; to — well again, fel- 
épülni, fellábadni ; to — 
renowned, elhiresedni ; to 

— tipsy, megrészegszem ; 
to — ill, megbetegedni ; to 

— iised to it, hozzászokni, 
nekitörődni ; to — above, 
felülhaladni , túlszárnyal- 
ni ; I cannot — at it, nem 
férek hozzá; to — away 
(from), eltávozni; el-, ki- 
szabadulni; to — back, 
visszaérkezni, visszajönni ; 
to — by, hozzájutni ; to — 
down, leszállani, lemenni; 
to — in, bejönni; to — into 
a mess, hínárba kerülni ; 
to — off, kiszabadulni ; ki- 
bontakozni ; elindulni; to 

— on, haladni, előhalad- 
ni, előmenetelt tenni ; how 
are you getting on ? hogy 
megy a dolga ? he is getting 
on nicely with his Latin, 
tetemes előmenetelt tett a 
latin nyelvben ; to — over, 
átérni, átjutni; átkelni; 
to — over one, túljárni 
vkinek az eszén ; to — to, 
megérkezni, elérni : to — 
together, összejönni, össze- 

144 



Gig 

gyűlni ; összetalálkozni ; to 
— up, felkelni; felmenni, 
feljutni ; — out of my 
sight ! takarodjál szemein 
elől ! 
Get'ting, s. nemzés; kereset, 

keresmény. 
Gewgaw (gju'gaa), s. báb, 
haszontalanság ; adj. ha- 
szontalan. 
Ghast'liness, s. rémalak, bor- 
zalom ; ) dottszín. 
Ghastly (gészt'li), adj. rém- 
alakú, borzasztó, halovány 
(mint a kisértet). 
Ghost (goszt), s. lélek ; kisér- 
tet ; holy — , s. szent lélek; 
to give up the — , lelkét 
kiadni. 
Ghostlike, Ghost'ly, adj. kí- 
sértetes, kísérteties ; lelki. 
Giant (dzsei'ént), s. óriás ; 

adj. óriási. 
Gi'antess, s. óriásnő. 
Gibber (gib'ber) , v. n. ha- 
darni, érthetlenül beszélni; 
— ish, s. tolvajnyelv ; ba- 
darbeszéd. 
Gibbet (dzsib'bit), s. akasztó- 
fa. 
Gibbosity (gibbasz'iti) , fi* 

púp, hoporj. 
Gib'bous (— bász), adj. görbe- 
hátú, púpos. 
Gibe (dzseib), s. gúny ; v. a. 
csúfolni; v. n. csúfolódni ; 
(at) gúnyolódni (vkire). 
Giblets (dzsib'letsz), s. pl. . 

tyúk v. liba-aprólék. 
Giddiness (gid'dinesz), s. szé- 
dülés ; könnyelműség. 
Giddy, adj. szédelgő, szédel- 
gös ; könnyelmű ; I am — , 
szédül a fejem ; a — girl, 
könnyelmű leány : — , v. a. 
megszédítni. 
Giereagle (dzser'ígl), s. sas- 
keselyű. 
Gif (gif), conj. ha (ai ■). 
Gift (gift), s. ajándék; elme- 
tehetség ; look not a — 
horse in the mouth, aján- 
dék lónak nem kell fogát 
nézni; — ed, adj. elmete- 
hetős. 
Gig (gig), s. kétkerekű koe '. 
rima. [gedü. 

Gig (dsig), s. tánezneme; he- 



Gigantic 

Gigantic (dzseigén'tik), adj. 
óriási. 

Gigant'ine, v. Gigantic. 

Giggle (gig'gl), v. n. kaczagni. 

Gig'gler, s. kaczagó. 

Giglot (giglát), s. ringyó. 

Gild (gild), v. a. irr. (gilt, 
gilt), megaranyozni. 

Gild'er, s. aranyozó ; forint. 

Gild'ing, s. aranyozás, ara- 
nyozat. 

Gill (dzsil'), s. (űrmérték ne- 
me ) hatodrésze az itc ze- 
nek. 

Gillyflower, s. színes ibolya. 

Gim (dzsim), —my, adj. csí- 
nos. 

Giinblet, Gimlet (gimlet), s. 
fúró. 

Gimerack (dzsimtrék) , s. 
csinos Irány; ezermester ; 
csörömpölés. 

Gimmal (gim'mél), s. fogás. 

Gin (dzsin), s. boróka-pálin- 
ka : kínpad ; tör , les ; 
torlágép ; — shop, s. pá- 
linkához. 

Ginger (dzsin'dser), s. gyöm- 
bér; — bread, s. gyömbér- 
kalács, mézeskalács. 

Gin'gerly, adv. halkkal. 

Gin'gerness, s. óvatosság. 

Gingle (dzsin'gl), s. csengés; 
v. n. csengeni ; csörömpölni. 

Ginnet, v. Genet. 

Gipsy (dzsip'szi), s. czigány. 

Gird (görd, gerd), v. a. irr. 
(girt, girt), övezni; v. n. 
haragudni : csúfolódni. 

Gir'dle, 8. ÖV ; állatkor, állat- 
&v. 

Girl (görl, gerl) ; leány; — 
hood, s. leány ság; — isii, 
adj. leányos. 

Gise, Guise (gets), s. mád, 
modor; ürügy, szín. 

Gise (dseiz), v. a. legeltetni; 
átengedni ( vkinek vmit i; 
kibérleni. 

Gist (dzsiszt), s. a dolog ve- 
leje. 

Gith (gith), s. paprika. 

Give (giv), v. a. irr. (gave 
[gév] , giv'en), adni, meg- 
adni: ajándékozni; áten- 
gedni ; to — alms, alamizs- 
nálkodni; to — offence, 
megsérteni, megbántani ; 



Giver 

to — a song, énekelni ; to 

— a hearing, meghallgatni; 
to — thanks, hálát adni; 
to — one to know, to — 
one to understand, érté- 
sére adni vkinek (vmit); 
to — one a call, vkit meg- 
látogatni ; to — rise (to), 
okot szolgáltatni, alkalmat 
adni (vmire); to — atten- 
tion (to), figyelmezni I vmi- 
re); to — credit, hitelt 
adni ; to — content, meg- 
elégítni ; to — way, en- 
gedni; to — way to grief , 
a fájdalomnak átengedni 
magát; to — battle, meg- 
ütközni : to — a portion, 
móringolni ; to — one the 
lie, vkit meghazudtolni ; 
to — warning (to), felmon- 
dani (p. a szolgálatot); to 

— evidence, tanúságot, bi- 
zonyságot tenni; tanús- 
kodni, vallani; to — joy 
of, szerencsét kivonni -hoz, 
-Jiez ; to — one the slip, 
ott hagyni vkit a faképnél, 
ellopódzani ; to — away, 
odaadni ; elajándékozni ; 
to — back, visszaadni ; to 

— out, hirdetni, kiadni, 
mondani, állítani, liires:- 
telni ; his medical attend- 
ants have given him over, 
az orvosok lemondtak róla; 
to — up all hope, minden 
reményről letenni; to — 
up the ghost, lelkét kiadni; 
— , v. n. to — back, hátrál- 
ni, visszavonulni ; to — in, 
engedni ; to — in to, rd- 
dllani , beleegyezni ; to — 
on, upon, rátámadni (vki- 
re); to — off, to — over, 
felhagyni (-val, -vel), el- 
állani (-tál, -töl), engedni; 
the weather gives, enyhül 
az idő. 

Giv'er, s. adó, adomány zó ; 
the — ofahíhftukmányzó, 
intézvényző. 

Gives, v. Gyves. [begy. 

Gizzard (giz'zárd), s. zúza ; 

Glabrity (gléb'riti), ff. sima- 
tág ; kopaszság. 

Glab'rous (— rász), adj. sima; 
kopasz. 



Bizonfy: Angol-mafryar szótár. 



145 



Glean 

Glacial (glé'siél), adj. jeges, 
fagyos. 

Gría'cier, s. jéghegy. 

Glad (gléd), adj. víg, örven- 
detes ; I am — of it, Örülök 
rajta ; I am — to see you, 
örvendek, hogy kegyedet 
látom : — ly, adv. örömest ; 
— ness, s. öröm, vidámság. 

Glad'deu, v. a. örvendeztetni, 
felvidítni. 

Glade (gléd), s. vigályzat. 

Glad'fuí, glad'some, adj. ör- 
vendetes. 

Glair (gler), s. tojásfehér. 

Glance (glánsz), g. csillám- 
lat, villanat, villanás ; fu- 
tólagos pillanat v. tekintet; 
I just caught a — of him, 
épen csak rápillanthattam, 
csak futtában láttam ; — , 
c. n. csiUámlani, villanni, 
rávillogni , rápillantani : 
— , v. a. to — over, hirtelen 
átnézni ; futólag átolvasni. 

Glan'cingly , adv. futólag: 
futtában. 

Gland (glénd) , s. mirigy ; 
— ular, — ulous, adj. mi- 
rigyes. __ 

Glare (gler), s. ragyogás, va- 
kítófény ; v. n. ragyogni; 
merőn ránézni ; v. a. besu- 
gározni. 

Gla'ring, adj. csillogó ; szem- 
szúró; nyilvánvalói . 

Glass (glász), s. üveg ; look- 
ing — , s. tükör ; — beads, 
s. pl. üveggyöngyök; — 
blower, s. üvegfúvó; — 
grinder, s. iivegköszöriís ; 

— metal, 8. üveggyurma : 

— staining, s. üvegfestés ; 

— ware, s. üvegáru. 
Glas'sy , adj. üveges, üveg- 
nemű . 

Glaze (gléz), v. a. beüvegezni; 

mázzal bevonni : kifénye- 

sítni. 
Gla'zier, s. üveges. 
Gleam (glim),* 1 , sugár, fény; 

csillám; — of silver, s. 

ezüstpill ; —, V. n. sugár- 

zani ; csiUámlani. 
Glea'mv, adj. sugárzó. 
Glean (glín) , .«. böngészel ; 

utószedés : v. a. kalászolni, 

utólszüretni ; —ing, .s. tar- 

i 



Glebe 



Gloominess 



Go 



lózat; utŐ8ZÜret; — er, s. 

halászol », utószedő. 
Glebe (glib), s. rög, göröngy. 
Gle'bous, adj. rögös ; gyepes. 
Glee (glí) , s. vigság , kör- 
ének ; —hü, adj. vígságos. 
Gleek (glík) , s. csúfolásj 
enyelgés ; zene ; v. n. csú- 
folkodni ; enyelegni ; to — 
at oue , csúfot űzni vki- 
ből. 
Gleu (gleun), s. völgy. 
Glib (glib), adj. sikanws ; 
— ly, adv. sikosan, simán; 
— ness, s. sikamlóséig ; — , 
v. a. sikam'üni ; herélni. 
Glide (gleid), v. n. csúszni; 

surranni ; s. csúszás. 
Glim (gliinm), v. n. pará- 

zsodni ; s. tolvajlámpa. 
Gliin'nier, s. csillám, fény : 
v. n. fényleni ; parázslani. 
Glimpse (glimpsz), s. fény- 
sugár, villanás; villanat, 
pillantat ; futólagos pil- 
lanat v. tekintet ; v. n. vil- 
logni; futtában rápillan- 
tani. 
Glisten (glisz'n), y. n. fény- 
leni, csillándani. 
Glister (glisz'ter), v.n. fény- 
leni, csillámlani ; s. fény, 
csillámlás. 
Glit'ter, 17. Glister. 
Gloar (glor), v. n. sandítni, 

kancsalítni. 
Gloat (glot), v. n. to — upon, 
szemet mereszteni -ra, -re. 
Globated (glo'beted), adj. 

golyóbisdad, tekéded. 
Globe (glob), s. golyó, teke ; 
terrestrial — , s. földteke; 
celestial — , s. égteke. 
Globons (gk/basz), Glob'- 
ular, aclj. tekéded , teke- 
alakú. 
Glo'bousness, Globos'ity, s. 

gömbölyüség. 
Glob'ule ( — j ül) , s. golyócska. 
Glob'ulous, v. Globous. 
Glomerate (glam'eret), v. a. 
felgombolyítni;göngyölítni, 
Giomera'tion, s. gombolyítás, 
gombolyodás ; gombolyag, 
Gloom (glúm) , s. homály , 
mélabú , komorkedvüség , 
v. n. komorkodni; v. a 
komorítni. 



Gloom'iness, s. homályosság; 

szomorúság , búskomorság. 

Gloom'y, adj. homályos; 

mélabús, komorkedvű. 
Gloriation ( glori-e'sán ) , s. 
dicsekedés. [csőiilés. 

Glorifica'tion, s. dicsőítés, di- 
Glo'rify, v. a. dicsőit ni. 
Glorios'ity, s. dicsőség. 
Glo'rious, adj. dicső, dicső- 
séges ; — ly, adv. dicsősé- 
gesen, dicsőid. 
Glo'ry, s. dicsőség ; dicsfény, 
szentfény ; v. n. to — in 
something, cZ/cstA^rf/fí mii- 
vel. 
Gloss (glaszsz).s. magyarázó 
jegyzet, fejtegetés; — ary, 
s. szómagyarázó ; szóma- 
gyarázattár. 
Gloss, s. fény; sotufény ; 
máz, szín ; v. a. fényesítni; 
mázítni ; to — over, hí- 
mezni-hámozni. 
Glos'sy, adj. fényes, sírna. 
Glout (gláut), v. n. fanyar 

pofát vágni. 
Glove (gláv), s. keztyü. 
Glov'er, s. keztyűs. 
Glow (glo), v. n. parázsodni; 
tüzesedni ; v. a. zsarátolni; 
tiizesíttii ; s. zsarát, pa- 
rázs, izzótüz; — worm, s. 
szent János bogara. 
Gloze (gloz), v. n. hízelkedni; 

s. hizelkedés. 
Glue (glju), s. enyv; v. a. 

enyvezni. 
Glu'ish, adj. ragadós; enyves. 
Glum (glam), s. komorság; 

v. 7i. komorkodni. 
Glume (gljum) , s. polyva- 

pehely,pelcze. 
Gluin'niy, adj. komor. 
Glut (gíat), v. a. falni; za- 
bálni; tölteni, tömni ; to — 
one's revenge , bosszúját 
tölteni (vkin); —, s. meg- 
töltés; bőség; özön; szer- 
felettiség. 
Giutinate (glju'tinet), v. a. 

enyvezni, összeenyvezni. 
Glutina'tion, s. enyvezés. 
Glu'tinous, adj. ragadós, ta- 
padás. 
Glutton (glát'tn), s. nagyevő, 
I falánk; rozomák (állat). 
146 



Glut'tonous, adj. torkos. 
Glut'tonize, v.n. torkoskodni. 
Glut'tony, s. torkosság. 
Glyn (glinn), s. völgy, hegy- 
zúg. 
Glyptic (glip'tik), s. köveses, 

köbefaragás ; szobrászat. 
Glyptography (gliptag'réli ) , 
s. kövésés; metszettdrága- 
kőisme. 
Glyptotkeka (gliptatbí'ké), s. 

szóbort V. 
Gnar (nár), Gnarl (nárl), v. n. 

korogni, morogni. 
Gnar (nár), s. bütyök, csomó. 
Gnaii'ed, adj. bütykös, cso- 
mós. 
Gnash (néss) , v. n. csiko- 
rogni ; v. a. csikorgatni. 
Gnat (nett), s. szúnyog. 
Gnatho (né'tho), s. élődi. 
Gna'thonize , v. n. élődni, 

lóstolni. 
Gnaw (naa), v.a. rágni, mar- 
dosni ; to — a bone, cson- 
tot rágni. 
Gnome (nőin), s. foldmanó ; 

emlékmondat. 
Gnomon (no'man),s. napóra 

mutatója ; kiegészítek. 
Go (gao), v. n. irr. (went, 
gone), menni, járni; el- 
menni; utazni ; to— home, 
haza menni; he is gone, 
elment; it is gone, oda 
van, elveszett ; to — for a 
walk, sétálni menni; to — 
m&c\.,megbolondulni;th.'mgs 
— ill with him, rósz lábon 
áll a dolga; to — halves 
with some one, fele nyere- 
ségen (esetleg fele veszte- 
ségen) lenni v'kivel ; how 
goes your health ? miit 
szolgál egészsége ? — about 
your business ! menjen ön 
dolgára: — to the devil! 
menjen pokolba ! I was 
going to say, azt ikartam 
mondani ; let us be gone ! 
menjünk ! he went this 
way, ö erre ment; which 
way must I — ? merre kell 
mennem? the report goes, 
azahir kering,azt hirlelik: 
to — after, utána menni 
(vkinek), követni ( vkit ) ; 
I utána járni (vminek) ; to 



Go 

— ahead, előremenni; elő- 
haladni ; — ahead ! előre! 
to — asunder, szétmenni ; 
szétoszlani to — astray, 
eltévelyedni ; tévútra ke- 
rülni; to — away, elmenni, 
eltávozni; to — back, visz- 
szamenni ; to — between, 
közbenjárni ; kerítni ; to — 
by, mellette elmenni ; to — 
by the name, to — under 
the name of . . , neveztetni, 
nevet viselni ; to — by the 
worse, roszúl járni, rövi- 
debbet húzni, veszteni; we 
must — by ourselves, ma- 
gunkban kell mennünk; to 

— down, lemenni; elsü- 
lyedni ; to — for, menni 
vmiért v. v kiért, hozni 
vmit ; tartatni -)><ik, -nek; 
to — for some wine, bort 
hozni; to — for a wit, 
élezés embernek tartatni; 
to — forth, elé jönni; elter- 
jedni; to — in, bemenni; 
to — into the room, a szo- 
bába menni; to — off, el- 
menni ; elsülni (mint a 
puska); to — on, tovább 
menni, útját folytatni ; to- 
vább tartani, tovább foly- 
tattatni ; to — on horse- 
back, lovagolni ; to — on 
an embassy, követnek men- 
ni; to — out, kimenni; 
the fire goes out, a tűz 
elalszik; to — through, 
átmenni, keresztül menni; 
to — through the mill, 
megjárni ; saját kárán 
okulni; to — to some one, 
vkihez menni ; to — to 
town, « városba menni; 
to — to chuich, a tem- 
plomba menni ; to — to 
the theatre, a színházim 
menni; I won't — to the 
price of it , annyit nem 
adok érte ; to — up, fel- 
menni; to — upon tick, 
hiteire venni (p. portékát ); 
to — upon tin' highway, 
haramidskodni ; to — upon 
the town, izajhálkoani ; 
to — with some one, vki- 
pel menni ; to — with child, 
teherben járni ; I must — 



Go 

without it, azt nélkülöz- 
nöm kell ; he is far gone 
in years, ö már igen vén. 
Go, s. menetel, folyamat, szo- 
kás ; it is no — , nem játja; 

— between, s. keritő ; hír- 
hordó ; — by , s. rászedés ; 
cselfogás ; to give one the 

— by, vkinek elébe vágni, 
vkit megelőzni ; vkinek 
túljárni az eszén, vkit rá- 
szedni. 

Goad (gaod), s. ösztön; v. a. 
ösztönözni ; to — one on 
to something; vkit felbiz- 
gatni vniire. 

Goal (gaol), s. czél ; határ, 
határjel. 

Goat (gaot), s. kecske; he—, 
kecskebak. 

Gob (gab), Gob'bet, s. falat. 

Gobble (gab'bl), v. n. nyelni, 
elnyelni ; felfalni. 

Goblet (gab'let), s. poliár. 

Goblin (gab'lin), s. manó; 
tündér. 

God (gad), s. Isten; — father, 
s. keresztatya ; — mother, 
8. keresztanya ; — child, s. 
keresztgyermek ; — send, s. 
szerencsés eset. 

God'dess, s. istennő. 

God'head, s. istenség. 

Godless , adj. istentelen ; 
— ness, s. istentelenség. 

God'liness, s. istenesség. 

Godly, adj. istenes. 

Gog (gag), 8. sietség ; kíván- 
csiság, sóvárgás ; all a — , 
sóvár gő n, vágy ton vágyva. 

Goggle (gag'gl), s. ellenzőbőr, 
szemellenző ; — eye, s. nagy 
szem ; — , v. n. szemet me- 
reszteni (vmire). 

Gold (gold), s. arany; all is 
not — that glisters, nem 
mind arany ami fénylik; 

— beater, s. aranyverő; 

— finch, s. vérpinty, sü- 
i-öltöpirók;—üíih,s. ara ny- 
írni ; — foil, s. aranyfüst; 
—smith, s. aranymíves; 

— wire, s. aranysodrat. 
Gold'en, adj. aranyhal való. 
Gold'in;..', s. bőralma. 
Gome (gom), s. szekér ki nő. 
Gondola (gan'dolé), s. sajka, 

velenczei csanak. 

147 



Goodliness 

Gonfalon(gan'félán),s.^ás£Zo, 
templomi zászló. 

Gong (gang), s. árnyékszék ; 
kolomp. 

Good (gúd), adj. jó; ügyes ; 
alkalmas; hasznos; érvé- 
nyes ; tetemes ; helyes ; szí- 
ves ; biztos; adv. jól, he- 
lyesen ; — wine , jó bor ; 
a — road, jő út ; a — law- 
yer, ügyes ügyvéd; a — 
remedy, hasznos orvosság ; 

— in law, jogérvényes, jog- 
erejű; a — deal, sok; a — 
many, sokan, számosait ; 
it is a — while since he is 
gone, jó ideje, hogy el- 
ment ; be so — , legyen oly 
szíves; to make — , jóvá 
tenni ; to make — a loss, 
kárát v. veszteségét kipó- 
tolni ; to make — one's 
word, szavát teljesíteni; 
he is as — as his word, 
szavának ura ; it is as — 
as done, annyi mintha 
már megvolna ; (prov.) one 
never loseth by doing — 
turns, ki mással jót teszen, 
magának keres ; — mor- 
ning, jó reggelt; — night, 
jó éjszakát! —bye, éljen 
boldogul ; to be of — cheer, 
jó kedvvel lenni; — for 
nothing, haszontalan; in 

— time, jókor; in — sootb, 
komolyan; for — , minde- 
nestül, végképen, 'őrökre.; 

— humoured, adj. jóked- 
vű, vidor; — fortune, — 
luck, s. szerencse; — na- 
tured, adj. jószívű; — will, 
s. jóakarat; a man of — 
breeding, jónevelésü em- 
ber; — turu, .<;. jótét, szí- 
vesség, baráti szolgálat . 

— friday, 8. nagy péntek : 
— , g. jó ; haszon ; what is 
the— of it? mi haszna? 
that will do you mitch — , 
az használni fog önnek; it 
is for my — , javamra szol- 
gál ; goods, 8. pl. jószág : 
áru, portéka; holmi ; rak- 
many, fuvar. 

Goodliness, s. csinosság, 
kecs, kiesség ; testesség; 
szívesség. 

i* 



G oodly 

Goodly, adj. csinos, kies; 

testes, csecses ; szíves. 
Good'ness, s. jószívűség. 
Good'y, s. my— ! asszonykám, 
komámasszony ! goodies , 
s. pl. csemege. 
Goosander, (gúszén'der), s. 

bukdár. 
Goose (gúsz), s. (pi. geese 
[gísz^), lúd; three -women 
and a — make a market, 
három asszony egy lúd 
egész vásár; — berry, s. 
egres; — berry-bush, s. 
pöszmétebokor ; — grass, 
8. ragad" galaj. 
Gor'bellied, adj. nagyhasú, 

pohos. 
Gore (gor), s. megaludt vér ; 
v. a. átszúrni, keresztüldöf- 
ni ; türkölni. 
Gorge (gaards), s. torok, gége; 
to cast the — , okádni; — , 
v. a. falni, elnyelni. 
Gorgeous (gar'dsász), adj. 
pompás, díszélyes ; — ness, 
s. pompa, díszély. 
Gorget (gar'dset), s. nyak- 

beli ; nyakfodor. 
Gormand ( gar'ménd ) , s. 

inyencz, haskegyelő. 
Cror'mandize, v. n. nyalán- 

koskodni, tobzódni. 
Gor'mandizer, s. nyalánk; 

tobzódó. 
Gorse (gaarsz), s. villangó 

sülbige. 
Gory (go'ri), adj. véres ; vér- 
rel fertőzött. 
Goshawk (gasz'haok), s. ká- 
nya. 
Gosling (gaz'ling), s. liba; 

barka. 
Gospel (gasz'pel), s. evangye- 
lium ; — lary, adj. evangye- 
liomi; hittudományi; — ler, 
s. istenész ; evangélista. 
Gossamer (gasz'szémer), s. 
békanyál , ökörnyál ; sz. 
Mihály nyara. 
Gossip (gasz'szip), s. koma, 
komaasszony; pletykatárs; 
— story, s. pletyka; — , v. n. 
trécselni, pletykálni; —ing, 
s. trécselés; pletykatársa- 
ság. 
Gothic (gath'ik), — al, adj. 
góth, góthi; s. góth nyelv. 



Gongé 

Gouge (giíds), s. völgy elő 
véső ; v. a. kivölgyelni, ki- 
vésni. 
Goujeers (gu'dzsírz), s. pl. 

bujasem/v; bujakár. 
Gourd (gúrd), s. tök. 
Gout (gáut), s. köszvény. 
Gout'y, adj. köszvényes; kösz- 
vénynemü ; — land, s. láp- 
föld, marczal, ingovány. 
Gove (gov), s. szénaboglya ; 

v. a.felboglyázni. 
Govern (gáv'ern), v. a. kor- 
mányozni, igazgatni ; — 
able, adj. engedékeny, ve- 
zetékeny ; — ance, s. kor- 
mányzás, igazgatás ; veze- 
tés; —ess, s. kormányzónö; 
nevelőnő. 
Government, s. kormány, 
közigazgatás; önzabolázós: 
— of the will, — of one's 
self, önzabolázás ; petti- 
coat — , s. nőkormány. 
Gov'ernor , s. kormányzó, 
helytartó ; nevelő; gazda, 
főnök, principális. 
Gown (gáun), s. ujjas köpö- 
nyeg; nőköntös ; hivatal- 
ruha; (átv. ért.) tanuló if- 
júság ; night — , s. háló- 
ing (nőé). 
Gown'man, s. egyetemi diák; 
jog véd, biró ; orvos; pap. 
Gown's'man, s. egyetemi pol- 
gár, diák. 
Grace (grész), s. kegy, ke- 
gyelem; kellem, kecs, báj; 
to be in one's good — s, 
kegyben lenni vkinél; your 
— , herczegséged, főméltó- 
ságod; to say — , asztali 
imádságot elmondani; — , 
v. a. diszesítni, díszére szol- 
gálni ; megtisztelni, meg- 
áldani ; — ful, adj. kel- 
lemdus ; kies ; — less, adj. 
kecstelen ; istentelen. 
Gracile (grész'ü), adj. nyú- 
lánk, karcsú. 'lánkság. 
Gracil'ity, s. karcsúság, nyu- 
Gracious (gre'sász), adj. ke- 
gyes , kegyelmes , szíves, 
nyájas; — ly, adv. kegye- 
sen; — ness, s. kegyesség, 
szívesség. 
Gradation (grédé'sán), s. fo- 
kozás, fokozat. 

148 



Granary 

Gréd'atory (—étkri), adj. fo- 
kozatos. 
Grade (gréd), s. fok, rang. 
Gradual (gréd'ju-él), adj. fo- 
konkénti ; — ly, adv. fokon- 
ként : aprónkint. 
Gradual'ity, .5. fokozat. 
Grad'uate (— ju-et), v. a. fo- 
kokra elosztani; akadé- 
miai ranggal felruházni ; 
—, s. akadémiai ranggal 
felruházott tudós. 
Graduation, s. fokokra elosz- 
tás; akadémiai rangra eme- 
lés. 
Graff (gréff), s. verem; árok. 
Graft (graft, gréft), v. a. ol- 
tani, beléoltani ; s. oltóág. 
Grail (grel), s. fövényszem. 
Grain (grén), s. mag, szem. 
szemer, gabona ; fodorhab ; 
barka ( bőrön > ; a knav« 
in — , kitanult gazember, 
világ latra- against the — , 
szőr ellen; to work into a 
— , barkázni (bőrt); — , v. 
a. márványozni ; — , v. n. 
szemesedn i, magvasodni. 
Grain'ed, adj. barkós (bőr ) : 

márványzott. 
Grsiin'íag,s.szemesedés;arany 

v. ezüstpénz reczézése. 
Grain'y, adj. magvas, szemes. 
Graith (greth), v. a. elkészí- 
teni, készen tartani ; s. ké- 
szület; házi bútor ; vagyon, 
gazdagság. 
Gramercy (grémer'szi), int. 

ezerszer köszönöm. 
Gramineous (gré-min'i-ász), 

adj. fii nemű. 
Graminiv'orous (— niv'arász) 

adj. fii evő. 
Grammar ( grém'mér ) , s. 

nyelvtan. 
Gramma'rian, s. nyelvtudós. 
Grammatical , adj. nyelv- 
tani, nyelvszabályos ; — ly, 
adv. nyelvtanilag, nyelv- 
szabály vsán. 
Grample (grém'pl), s. botrog. 
Grampus (grém'pász), s. or- 

kadelfin. 
Granam, v. Grandam. 
Granadilla (grénédillé) , s. 

golgota. 
Granary (grén'éri), s. élet- 
ház, hambár, magtár. 



Granate 

Grauate (grénét), s. gránát- 
álma. 

Grand (grénd), adj. nagy ; 
nagyszerű ; magasztos : — 
child, s. unoka; —father, 
s. nagyatya ; — mother, s. 
nagyanya ; — sire, s. ős- 
atya ; — duke, s. nagyher- 
czeg. 

Graudarn (grén'dém), s. öreg- 
anya, nagyanya ;any ócska. 

Grandee (gréndí'), s. ország- 
nagy. 

Grandiloquence ( — dü' ok- 
wensz), s. kérkedés, há- 
nyivetiség. 

Grane (gren), v. n. nyögni, 
sóhajtozni. 

Grange (gréndzs'), s. major, 
tanya ; életház. 

Granite (grén'eit), s. gránit, 
magkö, magla. 

Gran'narn, Gran'ny, r.Gran'- 
dam. 

Grant (grant), v. a. megen- 
gedni; megadni; helyben- 
hagyni ; engedményezni : to 

— one's prayer, vki kéré- 
sét teljesíteni; heaven — 
it, adja az ég ; — ed, ám le- 
gyen! megengedjük! grant- 
ed, it he so, tegyük fel, 
hogy ugy van; I take it 
for granted, azt elismert- 
nek , bizonyosnak tekin- 
tem ; —, s. megengedés ; en- 
gedély ; adomány. 

Grantee ígrántí'), s. adomá- 
nyos ; szabadalmas. 

Grant'or, s. adományzó ; en- 
gedélyező. 

Granular (grén'julér), — y, 
adj. szemcsés. 

Gran'ulate ( — let), v. a. sze- 
vvtni. szemmé változtatni', 
v. n. szemcsézni. 

Gran'ule, .<. szemese. 

Grape (grép), 8. szőlő, biling; 

— gathering, 8. szüret. 
Graphic (gréfik), -al, adj. 

ábrázolt ; —ally, adv. ábrá- 
zolva ; to describe — , ecse- 
telni. 

Grapple (grér/pl), v. n. bir- 
kózni, külekednifösszi kap- 
ni : V. ". csáklyázni ; 8. 
kapa csáklya ; külekedés. 

Grasp (grászp), v. ". megfog - 



Grass 

ni, megmarkolni; v. n. to 
— at, kapni -hoz, -hez ; he 
that — s at too much holds 
nothing fast, sokat ölel, 
keveset szőrit ; — , s. fogás, 
meg markolás ; elérhetőség, 
k'i'ir. 

Grass (grász), s.fü ; to turn 
a horse to — , lovat legel- 
tetni ; — y, adj. füves. 

Grate (gr ét), s. rács, tüzrács; 
v. a. rácsozni; vakarni; 
dörzsölni ; v. n. nyirogni ; 
dörzsölödni. 

Grateful, adj. háládatos; 
kellemes; — ness, s. hála- 
datosság ; kellemesség. 

Gra'ter, s. lenmorzsoló vas. 

Gratification (grétifike'sán), 
s. kedvtöltés; kegyajándék, 
adány. 

Grat'ify ( — fei), v. a. kedvére 
járni <-nak, -nek); meg- 
ajándékozni; to — a desire, 
kívánságának eleget tenni. 

Gra'ting (gré'ting), s. rácso- 
zat ; adj. mogorva , dur- 
czás. 

Gratis (gre'tiz), adv. ingyen. 

Gratitude (grét'itjud), s. há- 
ladatosság. 

Gratuitous (— tju'itász), adj. 
ingyenvaló ; kényleges; be 
nem bizonyított. 

Gratu'ity, s. ajándék, kegy- 
ajándék. 

Grafulate (—let), v. a. sze- 
rencsét kívánni (vkinek 
vmihet i. 

Gratula'tion, s. szerencseki- 
vánat; köszöntés. 

Grat'ulatory, adj. —letter,.?. 
meg köszöntő levél. 

Grave (grev), adj. komoly, 
ünnepélyes ; mély (hang- 
ról ) : v. a. ásni, vésni, met- 
szeni. 

Grave, s. sír ; — digger, s. 
sírásó ; to descend to the 
— , meghalni. 

Gravel (grév'l), s. fövény, 
törmelék; v. a. föveny ezni. 

Grav'elly, adj. porondos, fö- 
vényét. 

1 '1 (gréVid), adj. terlies. 

Gravid'ity, 8. terhesség, ci- 
st lősség. 
Gravitate (grév'itét), v. n. 

149 



Green 

nehézkedni; (towards) von- 
zódni -hoz, -hez. 

Gravita'tion, s. nehézkedés ; 
vonzódás. 

Gravy (gré'vi), s. húslé. 

Gray (gré), adj. ősz ; szürke ; 

— brock, s. borz; — ish, 
adj. őszbe csavarodott ; 
szürkés; — ness, s. szürke- 
ség: őszség. 

Graze (grez), v.n. legelni. 

Grazier (gré'zsár), s. marha- 
tenyésztő, marhakereskedő. 

Grease (gríz), s. háj; zsír; 
kenő; v. a. megkenni ; to 

— a man in the fist, vki- 
nek markát megkenni: vkit 
megvesztegetni. 

Grea'siness, s. zsirosság. 

Grea'sy, adj. zsiros. 

Great (gret), adj. nagy; the 

— seal, állampecsét ; a — 
way off, igen messze innét; 
a — deal, igen sok ; a — 
many , igen sokan ; — 
grand father, s. ős nagy- 
atya ; — grand mother, s. 
ős nagyanya ; — grandson, 
s. másodunoka , kisunoka: 
it is no — matter, az mit 
sem tesz ; — , s. the — , a 
hatalmasok ; by the — , 
nagyban. 

Great'en, v. a. nagyobbítni ; 
v. n. nagyobbodni. 

Great'ly, adj. nagyon. 

Great'ness, s. nagyság. 

Greave (grív), s. liget, berek. 

Grecian (gri'sén), adj. görög. 

Gree (grí), s. jóakarat; lép- 
cső; rang. 

Greece (grísz), s. Göröghon. 

Greed (grid), — iness, s. kap- 
zsiság, bírvágy, fösvénység; 
mohóság. 

Gree'dy, adj. kapzsi, hírvá- 
gya, fösvény ; mohó. 

Greek (grík), adj. and s. gö- 
rög. 

Green (grin), adj. zöld ; fris, 
nyers, éretlen; tapasztalat- 
lan, járatlan ; 8. zöld szín; 
pázsit, gyep : — goose, s. 
ludacska, pipe, zsiba; — 
gage, 8. királyszilva; — 
turtle, 8. óriás tajkoncz, 
told teknős béka : greens, 
8. pl. főzelék. 



Greeng rocer 

Green'grocer, s. gyümölcs- 
árus, főzelékárus. 

Green-room, s. öltözöszoba, 

ruhatár. 
Greet (grit), v. a. köszönteni; 

üdvözölni; — your mother 
in my name, köszöntse tő- 
lem édes anyját; — ing, s. 
köszöntés. 

Gregarious (grigé'riász), adj. 
seregenkénti ; — ly, adv. se- 
regenként, nyájanként. 

Gremial (grí'miél), adj. ke- 
belbéli. 

Grenade (grinéd'), s, gránát, 
gránátgömb. 

Grenadier (gren-é-dír') , s. 
gránátos. 

Greut (grút), s. zabdara. 

Grey (gre), s. pisztráng. 

Grey, adj. v. Gray. 

Grt-y'hound (— 'háund) , s. 
agár. 

Griee (greisz), s. süldő ma- 
lacz. 

Gridiron (grid'eiern), s. ros- 
téig, sütörács. 

Grief (gríf), s. bú, bánat, fáj- 
dalom. 

Grievance (grí'vénsz),s. baj, 
bántalom, sérelem, panasz. 

Grieve (grív'), v. a. búsítni, 
fájdalmat okozni;h.ÍB death 
grieves us, fájlaljuk halá- 
lát ; it grieves me that I 
can not help her, fájlalom, 
hogy nem segíthetek rajta; 
— , v. n. búsulni; don't — at 
that, azon ne búsulj. 

Grie'ving, s. biisongás , bú- 
sulás. 

Grie'vous, adj. búsító, fáj- 
dalmas; — ly, adv. fájdal- 
masan. 

Griffin, Griffon, s. gr if ( me- 
sés madár). 

Grig (grig), s. csintalankodó, 
tréfaüzö. 

Grill (gril), v. a. rostélyon 
sütni. 

Grülade (grilled'), s. rosté- 
lyos pecsenye. 

Grim (grim), adj. mord, mar- 
ezona ; — ly, adv. marczo- 
nán, dühösen. 

Grimace (grimesz'), s. fintor, 
arezfintorgatás. 

Grimalkin (griméfkin), s. 



Grin 

vén macska; vén boszor- 
kány. 

Grin (grin), v. n. vigyorogni; 
s. vigyorgás. 

Grin'ner, s. vigyorgó. 

Grind (greind), v. a. irr. 
(ground [gráund] , ground), 
őrölni, darálni; dörzsölni, 
köszörülni; to —coffee, ká- 
vét darálni ; to — with 
the teeth, dörmögni, maj- 
szolni, fogaival megőrölni : 
to — the teeth, fogait csi- 
korgatni; to — colours, 
festéket törni. 

Grind'e'r, s. köszörűs; őrlő- 
fog. 

Gripe (greip), v.a. megfogni, 
megmarkolod ; megszorítni; 
csikarni; — , s. megfogás, 
megmarkolás ; kézszorítás ; 
gripes , s. pl. bélrágás ; 
dry -gripes, álomgörcs. 

Gri'per, s. zsaroló ; kapzsi. 

Gri'ping, s. megmarkolás; 
bélrágás ; lélekmardosás. 

Gripple (grip'pl), s. and. adj. 
fösvény ; — ness,s. fösvény- 
ség. 

Grisly (griz'li), adj. utálatos, 
iszonyú. 

Grist (griszt), s. árpadara; 
kásadara ; gabona ; éle- 
lem ; — to the mill, nyere- 
ség, haszon ; it will hinder 
no — to your mill, az ön- 
nek nem fog rövidséget 
okozni. 

Gristle (gri'szl), s.porcz. 

Gristly (grisz'li) , adj. por- 
czos. 

Grit (grit), 8. zabdara; po- 
rond, fövény. 

Grit'ty, adj. fövenyes, poron- 
dos. 

Grizzle (griz'zl), s. őszség. 

Griz'zled,Griz'zly, adj. őszes, 
őszbe vegyült; borzalmas. 

Groan (graon), v. n. nyögni; 
jajogni, zokogni; s. nyö- 
gés, zokogás. 

Groat (graot), s. garas ; cse- 
kélység. 

Groats (graots), s. pl. árpa- 
dara. 

Grocer (gro'szer), s. fűszer- 
árus ; — y, g. füszerbolt. 

Grog (grag), s. forró vízzel 

150 



Ground 

feleresztett s megczukro- 
zott pálinka. 

Groin (grain), g, lágy ék, lá- 
gyékhajlás ; swelling in 
the — , lágyékdob. 

Groin'ed, adj. — arch , — 
vault, íj. keresztboltozat, 
keresztbolthajtás ; négy- 
hónalju boltozat. 

Gromwell ( gram'well ) , s. 
tengeri czikkszár; hajó- 
suhancz. 

Groom (grúm), 8. lovász, lo- 
vászszolga ; bride — , s. vő- 
legény ; — of the chamber, 
s. komornok ; — of the bed- 
chamber, .<. kamarás; — 
of the stole, s. fökamarás. 

Groove (griiv), s. akna, ércz- 
akna ; árok, csatorna; ho- 
rony. 

Groo'ver, s. bányászlegény. 

Groo'ving, part . — plane, s. 
szálú; — machine, s. üt- 
müszer, ütöszer. 

Grope (grop), v. a. and n. ta- 
pintani , topogni , tapo- 
gatni. 

Gross (grosz), adj. vastag; 
nagy: durva, goromba ; a 

— mistake, nagy v. vastag 
tévedés: — language, ocs- 
mány beszéd; — headed, 
adj. busa ; — weight, s. 
elegysúly : — , s. tömeg, 
zöm; by the — , nagyban; 
in the — , in — , egyremás- 
ra , általán , mind egybe 
tudva. 

Grot (gratt), s. odor. 
Grotta, Grotto, v. Grot. 
Grotesk, v. Grotesque. 
Grotesque (groteszk'), adj. 

tarkába rka , ez ifrafurcsa, 

odorjas. 
Ground (gráund), s. alap, 

talaj, fenék ; föld; telek; 

ok, érv; foul — ,s.turjány; 

to keep one's — , to -;tand 

one's — , helyét megállani; 

a rising — , magaslat, t mel- 

kedés; — floor, s. földszín; 

— pine, s. gamundor ; — 
plan, .s. alaprajz ; —work, 
s. alapzat ; —rent, s. telek- 
adó ; —less, adj. alapta 
Ian -.feneketlen; — lessness, 
s. alaptalanság ; feneket- 



Groundling 

lenség ; — , v. a. alapítni, 
alapját vetni vminek ; al- 
jazni (festményt); okok- 
kal támogatni ; — , v. n. 
i haj. ) megfenekleni. 

Groundling, s. görgöcse, kövi 
ponty. 

Ground'sel, s. szálkanyak. 

Group (griíp), s. csoportozat; 
tömb; v. a. csoportosítni, 
tömbesUni. 

Grouse (gráusz), s. nyirfajd. 

Grout (grant), g. darált élet. 

Grove (groov),s. liget, berek. 

Grov'el (grav'vl), v. n. csúsz- 
ni , csúszkálni; — ler, s. 
csúszó -mászó. 

Grow (groo), v. n. irr. (grew 
[grú] , grown [groon] , nő- 
ni , teremni; növekedni, 
gyarapodni, nagyobbülni : 
to — better, jobbulni; to 

— worse, rosszabbiílni ; to 
—big, nagyra nőni, to — 
handsome, 'szépülni; to 

— Ugly, rútulni ; to — old, 
vénülni; to — less, keve- 
sebbedni ; to — poor, elsze- 
gényedni ; to — light, vi- 
lágosodni; to — up, fel- 
nőni, fölnevelkedni : to — 
out of use, szokásbál ki- 
memii ; to — weary of 
something, emit megunni; 
to — on (upon) one, nya- 
kára nőni vkinek, kinőni 
vki hatalma alól ; to — 
into fashion, divatba jön- 
n i ; to — out of favour 
with one , vki kegyéből 
kiesni; to — out of kind, 
elfajulni; — , v. a. termesz- 
teni. 

Gr, iw'tr. s. termesz, termesztő. 

Growl (grául),r. ?i. kurranni, 
mormogni : s. kurrantás ; 
mormogás ; to give a — , 
kurrantani. 

Growth , 8. növés ; termés : 
földtermény ; növekedet, 
gyarapodás. 

Grab (gráb), g. fér<-g ; nyű; 
törpe; ( miig, ) eleség : <'b<- 
lenuzer; v. a. felásni; ki- 
gyomlálni, kiirtani. 

Grudge (gradzs), v. a. iri- 
gyelni, sajnájni,< -tÓl,-től); 
tíif-y grudged me even 



Grudgingly 

that, még azt is irigyelték 
tőlem : — , v. n. (at, of) ne- 
heztelni zúgolódni, morog- 
ni ; —, s. gyűlölség, nehez- 
telés ; they bear me a — , 
fenekednek, torzsalkodna k 
rám. 

Grud'gingly, adv. irigyül; 
kedv ellen, nem örömest. 

Gruel (gru'il), s. zabdara, 
zabnyák. 

Gruff (gráff), adj. durczás, 
durva, darabos; — ly, adv. 
dwczásan ; — ness, *. dur- 
czásság, zordonság. 

Grumble (grám'bl), v. n. mo- 
rogni zúgolódni ; — r, s. 
morgó, zsémbők. 

Grumous (gnVmász) , adj. 
megaludt, megfagyott, da- 
rabos, csomós. 

Grunt (gránt), v. n. röffenni, 
röfögni; s. röfögés. 

Grmit'ling, g. malacz. 

Gry (grei), s. potomság, cse- 
kélység. 

Gryphon, v. Griffin. 

Guarantee (géréntí'), s. ke- 
zes ; játállá ; — fund , s. 
tartalékalap, tartaléktőke. 

Guar'antor, v. Guarantee. 

Guar'anty, g. kezesség; biz- 
tosíték; v. a. szavatolni, 
felelni. 

Guard (gárd) , g. őr, őrség ; 
testőrsereg ; to relieve the 
— , az őrt felváltani ; — , 
— , v. a. őrizni; paszo- 
mánynyal beszegni ; — , v. 
n. á rakodni. 

Guard'edly, adv. óvakodva, 
szemesen, csínján. 

Guard'edness, g. óvatosság, 
szemesség. 

Guardian (gárd'ién), g. gyám- 
nak; felügyelő: gondviselő: 
— ship , s. gyámnokság , 
gondviselet. 

Guess (geszsz), v. a. and n. 
sejteni, gyanítni , hozzá- 
vetni, találgatni: kitalálni, 
eltalálni, vélni, vélelmez- 
ni : ymi guessed right, ön 
i -Hálálta : —, s. gyanitás, 
hozzávetés, találgatás; — 
ingly, adio. gyanítva; gya- 

151 



Gmu 

nithatóképcn,hozzávetőleg; 
találomra. 

Guest (geszt) , s. vendég ; 
fresh fish, and new come 
guests, smell by that they 
are three days old, har- 
madnapi vendégnek ezoki 
a neve. 

Guggle (gág'gl), v. n. koilani, 
kotyogni. 

Guidance (geid'énsz), s. ve- 
zetés, vezérlés; vezérlet. 

Guide (geid), v. a. vezetni; 
vezérelni: s. kalauz; igaz- 
gató; vezérfonal, vezér- 
könyv. 

Guild (gild), s. ezéh ; —hall, 
s. londoni városház. 

Guile (geil), s. csel, álnokság; 
—fal, adj: cseles; —less, 
adj. őszinte, jámbor. 

Guilt (gilt), g. bűnösség, vét- 
kesség ; —less, adj. vétlen, 
ártatlan ; — lessness , g. 
vétlenség, ártatlan-tág; — y, 
adj. vétkes, bűnös ; the 
jury found the prisoner 
guilty , az esküdtszék a 
foglyot bűnösnek nyilvání- 
totta (az esküdtek kimond- 
ták rá a bűnöst). 

Guinea (gin'ni), g. huszonegy 
shilling értékű aranypénz; 
—corn, g. harmatkása; — 
pig, s. tengeri malacz; — 
wheat, s. tengeri, kuko- 
ricza. 

Guise (geiz), g. szokás; mód, 
modor; szín, ürügy. 

Guitar (gitár'), g. pengedü. 

Gulf (gálf), s. tengeröböl; 
mélység, örvény. 

Gull (gall), v. a. rászedni; 
to — into, csábítni -ra,-re; 
— , g. cstillő : serincz: goly- 
hó : csalás, kijátszás; — 
ish, adj. együgyű, buta; 
— ishness, S. butaság. 

Gully (gál'li), v. a. alámosni, 
kivájni, kioldozni: s. víz- 
árok, garat, zúgó. 

Gr.losity (gjulasz'iti), s. fa- 
lánkság, torkosság. 

Gulp (galp), g. korty : v. a, 
nyelni ; to — down , le- 
nyelni. 

Gum (gam), s. íny, foghús; 



Gammons 

mézga, macskaméz; elastic 
— , rugó mézga, rug-gy un- 
ta, kaucsuk ; — . v. a. méz- 
gázni, bemézgázni. 

Guin'nious, adj. mézganemű. 

Gum'my, adj. mézga . . ., 
mézgás. 

Gun (gan), 8. lőfegyver, ágyú, 
puska : heavy guns, nehéz 
lövegek; — cotton, s.lő- 
gyapot; — powder, s. lő- 
por; — shot, s. lövés; lő- 
távol. 

Gun'ner, s. főtüzér. 

Gun'nery, s. tüzérség. 

Gorge (görds), s. torok, gége, 
nyeldeklő. 

Gurgle (gár'gl), r. n. csörge- 
dezni i mint a patak i. 

Gush (gás), v. n. ömleni, fa- 
kadni, szakadni; to — out 
in tears , sirva fakadni, 
könnyekre olvadni; —,v.a. 
kiömleszteni ; — , s. ömlés, 
ömlengés; áram. 

Gust (gászt), s. ízlet ; a —of 
wind, szélroham ; — ful, 
adj. ízletes ; —less , adj. 
ízléstelen ; ízetlen. 

Gusta'tion, s. ízlelés. 

Gusto (gász'to), s. ízlés. 

Gus'ty, adj. viharos. 

Gut (gát), s. bél ; —string, s. 
bélhúr. 

Gutter (gát'ter), s. moslék- 
csatorna ; v. a. csöveim, 
szaluim ; kivölgyelni. 

Guttler, v. Guzzler. 

Guttural (gáf tár-él) , adj. 
torokhoz tartozó, torok . . .; 
s. torokhang ; torokbetü. 

Guzzle (gázzl), v. a. and n. 
tobzódni. 

Guz'zler, s. tobzódó. 

Gymnastic (dzsirnnész'tik), 
adj. testgyakorlási ; torna 
. . . , tornászathoz tartozó 
— s, s. pl. tornászat. 

Gyrnnic, — al, v. Gymnastic. 

Gyp (dzsip), .s. tasli. 

Gyration (dzseiré'sán) , s. 
körzés, körmozgás. 

Gyre (dzseii), s. kör. 

Gyve (dzseiv), v.a. megbilin- 
cselni, bilincsre tenni. 

Gyves, s. pl. bilincs. 



Ha 



H. 

H (its), s. a H betű neve. 
Ha (há, hé), int. aha, ha. 
Haberdasher (heb'erdesr), s. 
galandáros; — y, s. galand- 

árosság. 

Haberdine (héb'erdin), s. tö- 
kehal. 

Habergeon (héb'erdzsán), s. 
mellpajzs. 

Habile (héb'il), adj. ügyes, 
alkalmas. 

Habiliment (hébil'iment), s. 
ruházat, öltözet. [ity. 

Habü'ity (hébü'iti), v. Abíl- 

Habit (héb'it), s. szokás ; kii- 
lem, test-alkotás ; viselet, 
ruházat, ruha, szerzetruha; 
by — , szokásbál; I am in 
the — of getting up early, 
jókor szoktam kelni ; to 
acquire a — , vmire szokni: 
— , v. a. öltöztetni; lakni 
i ii ázat). 

Hab'itable, adj. lakható. 

Hab'itant, g. lakos, lakó. 

Habita'tion, s. lakás. 

Habit'ual (— suél), adj. meg- 
szokott, szokott; megrög- 
zött; rendes, közönséges ; 
— ly, adv. szokás szerint. 

Habit'uate (— juet) , v. a. 
szoktatni. 

Habitude (héb'itjud), g. szo- 
kás, szokottság ; gyakor- 
lottság. 

Habnab (héb'néb), s. vélet- 
lenség, szerencse; adv. v ak- 
tába, találomra, szeren- 
csére. 

Hack (hék), s. jászolrács; 
kapa ; akadozás, h e b égés ; 
bérkocsi, bérlő ; szajha; v. 
n. hebegni; közösödni ; v. 
a. vágni, vagdalni. 

Hackle (hék'kl), s. gereben; 
v. a. gerebenezni. 

Hackney (hék'ni), s. bérlő; 
ringyó, kószaszajha ; adj. 
közös, közhasználatra való; 
kopott, elcsépelt; — mis- 
tress, — maid, milyen a 
gazdasszony, olyan a szol- 
gáló ; — coach, s. bérkocsi; 
— , v. a. to — out, kibér- 
leni. 

152 



Half 

Hack'neyed, part. and adj. 
ütött-kopott , elcsépelt, el- 
használt; — phrases, elcsé- 
pelt, útféli szólásmódok. 

Haddock (héd'dak), s. ga- 
dócz neme. 

Hades (hé'diz), .?. alvilág. 

Haft (héft), s. nyél, fogantyú; 
v. a. megnyelezni. 

Hag (hég),s. boszorkány ; r. 
a. gyötörni, kínozni; to — 
out, kifái osztani. 

Haggard (hég'gérd), adj. ösz- 
tövér, sovány, szikár ; rút, 
csúnya, utálatos; s. va- 
doncz. 

Hag'ged, adj. ösztövér, ki- 
aszott, rút, csúnya. 

Hag'gish (hég'gis), adj. rút, 
irtózatos. 

Haggle (hég'gl), v. a. vag- 
dalni; v. n. alkudozni. 
czigánykodni. 

Hag'gler, g. alkudó, czigány- 
kodó, fukar. 

Hail, adj. — v. Hale. 

Hail (hel), s. jégeső ; üdvöz- 
let; int. haüfall haü ! ál- 
dott légy ! — , v. a. üdvö- 
zölni ; rákiáltani : —, v. 
n. it hails,, jég esik. 

Hainous, v. Heinous. 

Hair (her), .5. haj; szőr; to 
a — , mind egy körmig, tö- 
kéletesen ; it was within a 
hair's breadth, csak egy 
hajszálon mult; against 
the — , szőr ellen ; — biain- 
ed, adj. balga; — dresser, 
s. hajfodrász ; — pin, s. 
hajtű ; — side, s. bőrnek 
szőrös fele ; horse — , s. ló- 
szőr ; spun goat's — , g. 
teveszőrfonal. 

Hair'ed, adj. curl — , adj. 
göndörhajú. 

Hair'less, adj. kopasz. 

Hair'y, adj. hajas, szőrös ; 
szőrből való. 

Hake (hék),r. n. (after) kap- 
kodni (vmi után), sóvá- 
rogni (vmi után). 

Halberd (hal'berd), s. ali- 
bárd; — ier, s. alabárdos. 

Hale (hel), adj. ép; egészsé- 
ges. 

Half (háf), adj. fél, fele; - 
a pound, félfont ; a pound 



Half 

and a — , másfélfont; at — 
past ten, fél 11 órakor: it is 
near — past five, fél hatra 
jár ; since — an hour, egy 
félóra óta : — an hour 
ago, egy félóra előtt ; — 
as mucii, félannyi ; — as 
híg, félakkora; — the way, 
fél át, fele útja; — way, 
adv. félúton ; — vra,j8,adv. 
félig - meddig ; — blood, 
s. féltett vér ; — dead, adj. 
félholt ; — moon, s. fél- 
hold: — scholar, s. féltu- 
dás : — seas-over, adj. ka- 
patos ; — tongue, s. félig 
idegenekből állá esküdt- 
szék ; — witted, adj. fél- 
eszű. 

Half, s. (pl.ha.h-es), fél. fele, 
(vnűnek) , to divide a 
thing in two halves, vmit 
ketté osztani; his better—, 
a felesége ; to do by halves, 
félig végezni ' vmit ), nagy- 
jából tenni ( vmit , : one — 
of the garden belongs to 
me, the other — to my 
sister, a kertnek fele az 
enyim, felé nővéremé. 

Half', v. to Halve. 

Halfpenny (he'penni). s.fél- 
penni, harmadfél krajczár 
értékű rézpénz. 

Halibut (haFlíbát), s.lőnyél- 
(■'', félszeguszó. 

Hall (haal), s. csarnok ; te- 
rem; pitvar; common — , 
városház. 

Halloo (hélloo'), int. hajrá .' 
nosza '. ihol .' v. n. haj- 
rázni. 

Hallow (hél'la), v. a. szentel- 
ni, megszentelni felszen- 
telni : — mas, .<. halottak 
napja. 

Hallucination (hélljuszine'- 
sán), s. elvété*, elhibázás ; 
teredé s ; káprázat 

Halm (haam), s. fűszál, szal- 
maszál. 

Halo (hé'la), s. napudvar, 
holdudvar, csillag udvar. 

Halser (haa'zer), s. vontató 
kötél; tartalékkötél 

mg(haal'szong) j.nyak- 



Halt 

Falt (halt), v. n. sántálni; 

megállani ; adj. sánta, bi- 
czegő; s. megállás; to make 
a — , megállani. 

Halt'er, s. sántikáló; kötő- 
fék : v. a. felfékezni, fel- 
kantározni. 

Halve (háv), v. a. felezni, 
kétfelé osztani. 

Ham (hém), s. sódar, sonka; 
—s,s. pl. alfél. 

Hame (hem), s. iga, hám- 
iga. 

Hamlet (hém'let), s. tanya. 

Ham'mer (hém'nier), s. ka- 
lapács, verő : ráiités i árve- 
résnél ); to go to the — , 
to be brought to the — , 
elárvereztetni ; — , v. a. ka- 
lapálni, veriii: to — upon a 
thing, habozni, tétovázni. 

Hammock (hém'makk), s. 
függő ágy. 

Hamper (hém'per), s. kosár, 
szatyor: v. a. össze-, bebo- 
nyoUtni : tőrbe ejteni; aka- 
dákfoztatni;nyugtalanítni. 

Hamster (héni'szter),s. kor- 
csok, hörcsög. 

Hanaper (hén'ép-r),.?. kincs- 
tár, közkincstár : szatyor. 

Hand (hend), s. kéz; to be 
at — , kéznél lenni : to lend 
a helping — , segédkezet 
nyújtani: — to — , mell 
mell ellen, kard kurd el- 
len : — in — , karöltve, 
egyetértve : from — to — , 
kézről kézre : to live from 
— to mouth , triiiáidiii 
(ex tempore vivere,in diem 
vivere) ; to bring up a 
child by — , gyermeket 
szoptatás nélkül fölnevelni; 
to lay hands upon one, 
vkit elfogni ; vkit megtá- 
madni ; to lay violent 
hands upon one's self, ma- 
gét I ■'( /<' ill a I .•/.•.//; I 
to shake hands with some 
one, kezei szorítani vkivél; 
to clap hands, tapsolgat- 
ni : under — , kéz alatt: 
under — dealing, alatto- 
moskodás , csempészkedés ; 
in the turn of a — , egy 
mpülanatban : to try 
one's — at, megpróbálni 
153 



Handle 

vmit, kísérletet tenni te- 
hetségével ; he is a very 
clever — at it, ö abban 
igen ügyes : to write a 
good — , szép írásának len- 
ni : out of — , tüstént, egye- 
nesen ; on the other — , 
másfelől, másrészről; the 

— that gives gathers, ki 
mással ját teszen, magának 
keres ; many — s make 
quick work, sok kéz ha- 
mar kész; at any — , min- 
den esetre ; at no — , sem- 
miképen, semmi esetre: 
money in — , készpénz: the 

— of a watch, óramutató ,• 
note of — , adósságlevél : 
hands off! orrod tőle fog- 
hagymás '. left — , bal ké;: 
right — , jobb kéz; (ko- 
csiz.) bridle — , near — , 
bal kéz : off — , jobb ké; . 

— breadth, s. tenyérszvtes- 
ség ; — cuff, s. kézvas, pe- 
reezvas ; — fetter, s. kéz- 
bilincs ; — gun, g. puska : 

— mill, í. kézi malom; — 
stroke, s. kézcsapás ; — 
work, s. kézi munka : — 
writing, s. kéz-irat : his — 
writing , keze irása ; — 
worm, s. atka ; — , v. a. 
kézhez adni, kézbesíteni : 
to — down, leadni, lenyúj- 
tani; hagyomány képen át- 
adni ; to — in, benyújtani, 
beadni; besegíteni; to — 
out, kiadni : kisegíteni ; to 

— about, körüladogatni ; 
to — over, átadni; átve- 
zetni. 

Hand'ed, adj. left — , adj. 
habig ; two — hammer, 
p ő röly, öregkai apacs . 

Hand'ful, s. marok, marok- 
nyi: a —of common sense 
is worth a bushel of learn- 
ing, jobb egy marok józan 
ész, mint egg köböl tudn- 
mány. 

Handicraft, 8. kézimester- 
.«*-/, kézmivesség; — sman, 
8. kézmíves. 

Hand'iwork, >■. kézi munka. 

Hand'kerchief(héng'kertBÍf) ! 
s. ke iidíi : zsebkendő. 

Handle (hén'dl), .--. nyél, fo- 



Handsome 

gantyn ; v. a. kezelni, bán- 
ni < -vol, -vei ) : intézni. 

Handsome (hénd'szam), adj. 
szép, deli; — is that — 
does, ki szépen viseli ma- 
gát, ha rút is, szépnek tart- 
ják : — ly , adv. szépen : 
— ness, s. szépséy, deliség. 

Hand'y, adj. könnyen kezel- 
hető : alkalmas. 

Hang (liéng), v. n. reg. and 
irr. (hung [hang] . hung), 
fuggím í&úgg&m, lógni 
tikadni: ragaszkodni (-hoz, 
-hez) ; to — upon one, vki- 
nek nyakán lenni, terhére 
esni; there is something 
— ing upon his heart, vmi 
nyomja a szivét: to —back, 
mayát vonogatni; to — 
down, lefügyeni, lelógni ; 
to — out, kilógni: to — 
together, össze/ügyen i, k ap- 
csolatban lenni; to —to, 
függeszkedni -ra, -re, ka- 
paszkodni -hoz, -hez ; to — 
loose, loboyni ; hanging 
ground, s. lejtösséy, mere- 
dekség. 

Hang, v. a. akasztani, fel- 
akasztani, felfüggeszteni ; 
to — one's self, mayát fel- 
akasztani; go and —your- 
self, eredj a manóba; — it, 
hagyjuk azt ; to— a male- 
factor ,gonosztevötfela k osz- 
tani ; to — up, felakaszta- 
ni (p. ruhát); he that is 
born to be hanged shall 
never be drowned, akinek 
akasztófán a helye, nem 
hal a Dunába. 

Hang, s. lejtek; lejtő, eresz- 
kedő: to get the — of a 
thing , rátalálni vminek 
csínjára v. nyitjára. 

Hang'ing, s. akasztás, fel- 
akasztás; függés: függöny; 
falszőnyeg , a dj . _ függ ő , 
lóyó , csüggő; akasztani- 
való ; — lock, s. lakat ; — 
face, 8. latorarcz. 

Hang'man, s. hóhér. 

Hank (héngk), s. gombolyag: 
vágyakodás; to have a 
great — upon one, sokat 
tehetni vkinél ; — skain, s. 
motriny, báb. 



Hanker 

Hauk'er, v. n. vágyni, vá- 
gyódni : to — for a thing, 
vágyakozni vmire : to — 
after liberty, szabadságra 
vágy ni. 

Hank'ering, s. vágyódás. 

Hankie (heng'kl), v. a. össze- 
kuszálni. 

Hansom (hén'zam), s. két- 
kerekű bérkocsi. 

Hap (hép), s. vak eset, törté- 
net ; by — , történetből, tör- 
ténetesen : at — hazard, 
vaktába, szerencsére, me- 
részbe; —, v. n. megesni. 

Hap'less, adj. szerencsétlen, 
boldogtalan. 

Hap'ly, adv. talán ; esetleg. 

Happen (hép'pn), v. n. meg- 
esni, megtörténni ; when 
did it — ? mikor esett? that 
may — to any one, az min- 
denkin megeshetik ; I hap- 
pened to say, azt találtam 
mondani : ifi should — to 
remain there, ha ott talál- 
nék maradni. 

Hap'pily, adv. szerencsésen, 
boldogul. 

Hap'piness , s. boldogság ; 
szerencsés eset. 

Hap'py, adj. boldog : szeren- 
csés ; — is the child whose 
father went to the devil, 
szerencsés gyermek, kinek 
atyja elkárhozott ; even an 
unlucky man may be — , 
boldog lehet az olyan em- 
ber is, a kinek a szerencse 
nem kedvez. 

Harangue (héréng'), s. nyil- 
vános beszéd: izgatás; v. 
n. nyilvános beszédet tar- 
tani : v. a. félizgatni. 

Harang'uer, s. szónok; csa- 
csoyó. 

Harass (hér'ész), v. a. kifá- 
rasztani: zaklatni; s. pusz- 
títás, pusztulás. 

Har'asser, s. pusztító ; zak- 
lató ; haramia. 

Har'assement, s. kimerült- 
ség ; zaklatás. 

Harbinger (hár'bindzser), m 
szállásmester ; előjel, elö- 
jelentés : — of woe, balsors 
hirdetője. 

Harbour (hár'bár), s. rév- 
Ibi 



Hardy 

part, kikötő: menedékhely; 
szállás : v. a. szállást ad- 
ni, szállásra fogadni; ápol- 
gatni; eny égetni, oltal- 
mazni; v. n. szállásolni; 
menekedni. 

Har'bourage, s. szállás, men- 
hely. 

Hard (hárd), adj. kemény, 
szilárd; terhes, bajos, fá- 
radságos, nehéz; szigorú, 
durva, zordon; a — stone, 
kemény kő ; a — heart, ke- 
mény szív; a —skin, durva 
bőr; a — case, bajos eset; 

— times, s. pl. terhes idők; 

— cash, s. pengő pénz ; — 
work, s. terhes munka; a — 
drinker, iszákos ; — drink- 
ing, iszákoskodás ; a — 
task, nehéz feladat; — 
ware, s. vas és aczélmüvek ; 
— , adv. it rains—, nagyon, 
esik ; it goes — with him, 
roszúl megy a dolga; to be 

— of hearing, nagyot hal- 
lani ; to be — at work, 
hozzálátni a munkához, 
kézzel lábbal dolgozni; 
—by, épen mellette: — feat- 
ured , adj. durva arezvo- 
násu : — hearted, adj. ke- 
ményszívű : — fisted, adj. 
szoros markú, fösvény : — 
pushed, — run, adj. szo- 
rult ; — working, adj.mu n- 
kás. 

Hard'en, v. a. keményítmi : 
edzeni ; v. n. keményedni; 

— ed in sin, töredelmetlen. 
Hardihood (hárd'ihúd) , s. 

rettenthetetlenséy ; bátor- 
ság. 

Hard'iness, s. bajnskodás ; 
merészség ; fool — , vakme- 
rőség. 

Hardly, adv. nehezen, baj- 
jal ; alig ; I can — believe 
it, bajjal hiszem. 

Hard ness , s. keménység : szi- 
yoriísáy ; nehézséy. 

Hardock (hár'dak), s. bojtor- 
ján. r csepü. 

Hards (hárdz) s. pl. kőcz- 

Hard'ship, s. baj, teher; kel- 
letlenséy. 

Hard'y, adj. bátor, merész; 
fool — , vakmerő. 



I 



Hare 

Hare (hér), s. nyúl; to catch 
a — with a tabret, dobbal 
nyulászni menni; — foot, 
s. nyúllábfü , herehwra ; 
—lip, s. ny iil -ajak; — lip- 
ped, adj. nyúlajku: —mint, 
g. kontyvirag ; — 's-ear, s. 
szingallér ; —wort, 8. apró 
mályva, kis papsajt. 

Hark (hárk), v. n. hallgatni, 
(-ra, -re i fiilelni; v. a. 
hallgatni (vkit). 

Harken, Hearken, r.to Hark. 

Harlequin (hár'likin, s. bo- 
hácz, ugrócz. 

Harlequinade', s. bohóc zság. 

Harlot (hár'lat), s. szajha. 

Harlotry, s. szajháskodás ; 
rimafajzat ; bordély osság. 

Harm (harm), g, ártalma : 
kár; sértés, bántás; to 
mean no — , nem lenni 
rósz szándékkal ; to he out 
of harm's way, bátorság- 
ban lenni ; to get out of 
1 arm's way, a veszedelmet 
kerülni; that can do me 
no — , az nekem nem árt- 
hat ; there is no — in his 
going to the theatre, nines 
semmi baj abban, lia ií a 
színházba megy ; —watch, 
— catch, ki másnak ver- 
met ás, maga esik bele ; — , 
v. a. ártani, károsít ni; 
sérteni, megbántani; I did 
not — him, nem sértet- 
tem öt. 

Harm'ful, adj. ártalmas. kó- 
ró.--, kártékony : sérelmes. 

Harmless, adj. ártatlan, ár- 
talmatlan: he is a — fellow, 
olyan ember mint a falat 
kenyér. 
Harmon'ical,)'. Harmonious. 
Harmonious (hármo'niász), 
adj. dsszhangzó, zenélyes ; 
— ly, adv. 'összhang zálag. 
Har'monize (— neiz) , v. n. 
Visszhangzani, összeegyi i u i; 
v. a. összhangzásba hozni. 
Har'mony, s. összhangzat, 
hangegyezés ; egyetértés, 

egyesiig. 
Barnesa (hár'nesz), s. pán- 

czél; lőszerszám; v. a.fel- 
rteámozni, /< Ihámozni. 
Hnrp (hárp), s. hárfa; fúró 



Harpies 

i csillagzat ) ; — er, — ist, s. 
hárfás; — , v. n. hárfázni; 
to — upon the same string, 
mindig egy húron pen- 
dülni. 
Harpies (hár'pisz), s. pl. har- 
piák : dúló, zsákmányoló, 
ragadozó nép. 
Harpoon (hár'pún) , s. szi- 
gony. 
Harp'sichord (hárp'szikard) , 

s. zongora. 
Harrow (hér'ro), s. borona; 

r. a. boronálni. 
Harry (hér'ri), v.a. zaklatni, 
gyötörni; s. Henrik; oki 
— , ördög. 
Harsh (hárs), adj. zordon, 
durva, szigorú; fanyar; 
— ly, adv. durván ; — ness, 
s. durvaság, durczásság ; 
zordonság ; fanyarság. 
Hart (hárt), s. szarvas; — 's 
horn, s. szarvasszaru ; — 's 
horn salt, s. szarvasszaru- 
só ; — 's horn spirit, s. szar- 
vasszarulél. 
Harvest (hár' veszt), s. ősz ; 
aratás; — home, s. aratási 
lakoma. 
Hash (lies), v. a. összevag- 
dalni : s. vagdalt hús. 
Hasp (hészp), s. zárhorog; 

sark. 
Haste (hészt), s. sietség, sie- 
tés , make — ! siessen ! 
much — , little speed, ha- 
mar munka, késő haszon 
(lassan járj, tovább érsz). 
Hast'en, v. n. sietni; v.a. 

siettetni. 
Hast'iness, s. siedelem, sict- 

tesség; hevesség. 
Hastings, s. pl. korán-érö 
gyümölcs : he is none of 
the Hastings (nemzetségi 
név), öt nem hiják hamar- 
nak. 
Hast'y, adj. siető, sietős; 

mohó : heves-indulatú. 
Hat (hétt), 8. kalap ; — box, 
t. kalaptok; — maker, s. 
kalapos. 
Hatch (liéts), v. a. "költeni 
in tojást); kigondolni, ko- 
holni : vonalakkal árnyoz- 
ní : hatched with gold, 
arany nyal kirakott; — , s. 

155 



Have 

költés; madár fiak; vona- 
las metszés ; veröcze ; — es, 
8. pl. (haj.jnyilások ; le- 
járó nyilasok ; to be under 
the hatches, nyomorkodni; 
it is the way of the world, 
to keep folly at the helm, 
and wisdom under the 
hatches , ilyen a világ : a 
bolondok uralkodnak és a 
bölcsek nyomorkodnak. 

Hatch'el (hék'kl), s. gereben; 
v. a. gerebenezni. 

Hatchet(hétslt), s. szekér cze, 
bárd : to bury the — , bé- 
két kötni ; —face, s. durva 
vonású arcz. 

Hate (het), v. a. gyűlölni ; s. 
gyűlölet, utálat ; —hü, adj. 
gyűlöletes : — r, s. gyűlölő. 

Ha'tred, s. gyűlölség. 

Hat'ter (hét'ter), s. kalap>os. 

Haught (haat), v. Haughty. 

Hau'ghtily, adv. fennen, kaj- 
fosan. 

Haughtiness (haa'tinesz), s. 
főnnel gés ; dagály, gőg. 

Haughty (haa'ti), adj. fón- 
nelgő, gőgös, dölyfös. 

Haul (haal), v. a. (haj.)meg- 
házni; vontatni; to — in, 
behúzni, beszedni (kötelet); 
to — up, felhúzni, felvon- 
ni : összehúzni , bevonni 
(vitorlát ): to — the wind, 
széloldalt tartani, szélfélt 
járni; to — off, úszóvá 
tenni: elvontatni; — , —ing, 
í. vontatás. 

Haunch (liáns), s. csipö. 

Haunt (hánt), s. búvóhely, 
tartózkodási hely; járás; 
v. a. gyakran látogatni; 
kísérteni; this place is 
haunted, itt kísértet jár ; 
— , v. n. kóborolni. 

Hautboy (ho'bai), s. hoboa, 
fenkürt. 

Have (hév), v. a. irr. (had 
[héd], had), lenni ( vmi 
vkineki, bírni f vmit v. 
viliivel i kelleni: megtudni, 
hallani : mayában foghil- 
ni ; I have a book, nekem 
könyvem van: I have his 
book, könyve nálam ran; 
lie has no money, neki 
nincs pénze; they had no 



Haven 

master, nekik nem vain 
uruk: I had to go there 
too, nekem is oda kellett 
mennem ; he has to write 
a letter, levelet kell irnia : 
I have it from good author- 
ity, bizonyos kútfőből tu- 
dom ; have me excused, 
mentsen ki engem; is there 
auy wine to he had here ? 
kaphatni itt hurt ? lie had 
better be silent, neki jobb 
volna hallgatni ; what 
would these men have ? 
mit akarnak ezek az em- 
berek ? I can't let you have 
all my chattels, én nem, 
adhatom önnek az egész 
ingóságomat : to have a 
mind for . . , kedvétiek 
lenni vmire ; to have a 
care of . . gondját viselni 
vminek, felvigyázni -ra, 
-re ; have a care ! vigyázz ! 
the lady had a black dress 
on , a nő feketébe volt öl- 
tözve ; to have at one, ki- 
kelni vki ellen ; to have to 
deal with someone, vkivel 
ügyének v. dolgának len- 
ni ; do well and have well, 
ha jól veted ágyadat, jól 
fogsz aludni ; have not thy 
cloak to make when it be- 
gins to rain, késő eső után 
a köpönyeg. 

Haven (be'vn), s. kikötő, rév- 
part. 

Hav'er , s. zab; birlalá, tu- 
lajdonos. 

Havock (hév'ak), s. pusztítás, 
pusztulás; v. a. pusztítni. 

Haw (baa), s. sövény, kerí- 
tés; — thorn, s. galagonya; 
— , v. n. hebegni. 

Hawk (haak), s. héja; sólyom; 

— eyed , adj. sasszemű ; 

— nosed, adj. sasorrú; 

— owl, s. sólyomorru ba- 
goly ; —, v. a. házanként 
v. utczán árulni ; — , v. n. 
sóly mászni; hákogni (n.h.). 

Hawk'er, s. kufár, házaló; 
sólymász. 

Hawse-holes, s. pl. horgony- 
lánczlyukak. 

Hay (he), s. széna; élő kerí- 
tés; háló; to make — , 



Hazard 

szénát takarítani v. gyűj- 
teni; rowing—, s. sarjú; 

— loft, S. szénapadlás ; 

— stack, 8. szénaboglya. 
Hazard (héz'érd), s. vaksze- 
rencse , vaktörténet ; me- 
rénylet ; to run the — , me- 
rényleni ; — , v. a. koczkáz- 
tatni, veszélyeztetni ; to — 
one's life, életét koczkáz- 
tatni;—, v.n. veszélyben fo- 
rogni ; merénykedni. 

Haz'ardous , adj. veszélyes, 
literé nyes, koczkáztatott. 

Haze (héz),s. sűrű köd; v.a. 
megfélemítni. 

Hazel (he'zl), s. mogyorófa ; 
— nut, .s. mogyoró; — earth, 
s. por hány. 

Hazelly (hé'zli), adj. diófa- 
színű. 

Hazy (he'zi), adj. ködös, ho- 
mályos. 

He (hí), pron. ö (himnemj; 
if I were — , ha neki vol- 
nék; I am — , én vagyok 
azon ember ; —is wise that 
is honest, bölcs az, a ki 
becsületes (csak az igaz- 
lelkü ember a bölcsek közé 
számítható); he that sings 
on Friday shall weep on 
Sunday, pénteki öröm, va- 
sárnapi üröm ; be who 
findeth fault meaneth to 
buy, aki venni akar, ócsá- 
rolja a portékát ; — , s. 
him, kan, bak ; — goat, 
•s. kecskebak. 

Head (bed), s. fő, fej ; főnök, 
vezér ; felső része vminek ; 
egyén ; ész ; fejezet ; fő- 
pont ; to take a thing into 
one's — , vmit feltenni ma- 
gában ; fejébe venni vm it ; 
neither — nor tail, se füle 
se farka ; to break one's 
—about a thing, fejét törni 
vmin; to make — against 
some one, élre állani vki 
ellen; to be at the — of . ., 
élén állani, vezérelni; on 
this — , e pontra nézve, e 
felöl, ennek fejében ; to lay 
the — s together, össze- 
dugni a fejeket; to come 
to a — , genyedni ; from — 
to foot, tetőtől talpig ; egé- 
156 



Heap 

szén, teljesen ; so much a 
— , egyre-egyre ennyi; at 
the bed's — , az ágy fejnél ; 
the — of a river, a folyó 
kútfeje ; the — of a book, 
könyvczím ; the — of a 
nail, szegfej ; cabbage — , 
.s. kel fej ; — ache, s. fejfá- 
jás ; —dress, s. fejdísz; 
— land, s. fok, előhegy ; — 
quarters, s. pl. főhadiszál- 
lás; — strong, adj. ma- 
kacs; — , v. a. vezérelni, 
igazgatni , kormányozni ; 
hegyezni; tetőzni; lefejez- 
ni, fejét venni; to — an 
army, sereget vezérelni. 

Head'ed , adj. fejes ; giddy 
— , adj. könnyelmű ; szé- 
delgőfejü ; hot — , adj. he- 
ves , indulatos ; thick — , 
adj. konok, makacs; buta. 

Head'iness , s. önfejűség ; 
meggondolatlanság. 

Heading-course, s. (ép.) ko- 
rona, párta. 

Head'less, adj. fejetlen ; vi - 
zér nélküli. 

Head'long, adj. hebehurgya ; 
adv. hebehurgyán. 

Head'most , adj. legfelső ; 
adv. legfelül. 

Head'y, adj. önfejű, makacs; 
heves, meggondolatlan. 

Heal (híl. bél), v. n. gyó- 
gyulni ; to — up, beheged- 
ni ; v. a. gyógyítni, behe- 
geszteni. 

Heal -fang, s. 7iyakkaloda, 
hegedű. 

Heal'ing, s. gyógyulás, gyó- 
gyítás ; behegedés ; adj. 

gyógy ■ . ■, gyógyító. 

Health (helth), s. egészség; 
épség: — is grt at riches, 
legnagyobb kincs az egész- 
ség ; — is not valued till 
sickness comes, akkor be- 
csüli az ember az egészsé- 
get , mikor a betegséget 
érzi; — ful, adj. ■ készsé- 
ges, üdvös ; — less , adj. 
egészségtelen. 

Health'ily, adv. egészségesen. 

Health'iness, s. egészség ; ép- 
ség. 

Health'y, adj. egészséges. 

Heap (hip), s. halom, rakás ; 



Hear 

v. a. összehalmozni, össze- 
rakni, rakásra gyűjteni; 
to — up riches, kineselni. 

Hear (bér), v. a. and n. irr. 
(heard [hord] , heard), hal- 
lani ; megtudni, megérteni ; 
hallgatni ( vkit ) ; to — 
with attention, figyelem- 
mel hallgatni; to — to 
an end , végighallgatni 
i emit ) ; he does not want 
to — anything ahout it, 
hallani sem akar róla; do 
— me, ugyan hallgasson 
rám ; so you did not — me? 
ön hát nem hallott engem ? 
I never heard of it, hirét 
sem hallottam ; he has 
never been heard of again, 
se litre se hamva; hear! 
hear! halljuk ! 

Hear'er, s. hallgató; halló. 

Heading, s. hallás, hallga- 
tás, meghallgatás . hallkö- 
:el, hall távol ; to give one 
a — , vkit meghallgatni; 
vkire hallgatni ; he is not 
within — , nines hallkb- 
zelben , nincs oly közel, 
hogy meghallhatná szava- 
mat (szavadat, szavunkat 
stb.); to my — , fiilem hal- 
latára. 

Hearken (hárk'en) , v. a. 
and n. hallgatni : to — to 
reason, észre hallgatni. 

Hearsay (hér'szé), 8. hallo- 
más ; to know by — , hal- 
lomásból tudni. 

Hearse (hersz) , s. halott- 
kocsi : gyászpad, gyászal- 
kotmány. 

Heart (bárt), s. szív; to 
know by — , to have by — , 
fejből tudni ; to take — , 
nekibátorodni ; to take 
something to — , vmit szi- 
vére venni, rutin töpren- 
kedni, búsulni ; we have 
the interests of our native 
country at — , mi a haza 
érdekeit szívünkön hord- 
juk; with all my — , tel- 
jes szivemből, örömest; to 
set one's — upon some- 
thing, szívével csüggni 
i min , óhajtva kívánni 

vmit ; fejét vetni rinirr ; 



, Hearted 

from the bottom of my 
heart, szívem mélyéből ; 
my — is breaking, megha- 
sad a szívem; set your — 
at rest, ne aggódjék, ne 
búsuljon ; against my — , 
kedvem ellen, nem örömest; 
to my — 'b content, szívem 
szerint; his — fell down 
to his hose (or heels), láb- 
szárába szállott a szíve; I 
have not the — , I cannot 
rind in my — , nem visz rá 
a lélek ; a honey tongue, a 

— of gall, szép a szava, de 
ördög az éha ; in the — of 
the town, a város közepén; 
a piece of land in good — , 
termékeny darab föld; my 
sweet — , szeretöm, kedve- 
sem : — ache, s. szívfájás ; 

— breaking, adj. szívszag- 
gató ; — broken, adj. zú- 
zott szívű;— bum, s. zaha, 
gyomorhév ; — consuming, 
adj. szivemésztö ; — pea, s. 
hólyagborsá ; — rending, 
adj. szívszaggató ; — sore, 
s. szívbaj ; szívbánat ; — 
whole, adj. épszívű, nem 
szerelmes; — wort, s. le- 
vestikon. 

Heart'ed, adj. faint — , adj. 
p illaszí vü , bátortalanamra 
— , adj. keményszívű, irgal- 
matlan; light — , adj. víg- 
elmű, vidám; open — , adj. 
nyíltszívű, őszinte ; — ness, 
8, hard-heartedness, s. ke- 
ményszívűség ; open-heart- 
edness, őszinteség stb. 

Hearth (hárth), s. tűz- 
hely. 

Heart'ily, adv. I am — glad 
of it, szívemből örülök raj- 
ta ; I am —tired of it, tor- 
kig vagyok vele. 

Heart'iness , s. szívesség ; 
buzgóság ; jákedvüség. 

Heart'less , adj. szívtelen; 
—ness, s. szivtelenség . 

Heart'y, adj. szíves : buzgó; 
jókedvű : ép, virgoncz ; I 
made a —meal, jóllaktam, 
jó>l ettem; the old gentle- 
man is hale and — , az öreg 
ur virgonezkodik. 

Heat (hit), s. hév; meleg- I 

157 



Hectic 

ség ; felhevülés, hevesség; 
v. a. hevít ni '.; fűteni. 

Heath (híth), s. avar, siva- 
tag ; avar fű. 

Heath-cock, s. erdösz-fajd. 

Heath'en, s. and adj. po- 
gány, [szony. 

Heath'eness, s. pogányasz- 

Heath'enish, adj. pogány, is- 
tentelen : — ly, adv. pogá- 
nyul, istentelenül. 

Heath'enism, s. pogányság. 

Heave(hív), v.a.reg. and irr. 
(hove [hov] , hoven), emel- 
ni, fölemelni : felhúzni ; to 

— out a sail, vitorlát fel- 
húzni, kifeszítni; to — a 
profound sigh, nagyot so- 
hajtani ; he heaved his 
head, felvetette fejét ; —, 
v. n. emelkedni; émelyedni, 
émelyegni; kelni (mint a 
tészta ): dagadni, megárad- 
ni ; to — andset.&iiftdKni 
(hajó i;—s. emelkedés; eme- 
lés : meglódintás ; gyomor- 
émelygés : dagadás. 

Heaven (hev'vn), s. menny, 
ég ; for heaven's sake, az 
egekért; — be praised, hála 
a egeknek. 

Heav'enly , adj. mennyei, 
égi ; — body, s. égi test ; 

— joy, s. mennyei öröm. 

Heav'enward, adv. égfelé. 

Heav'ily, adv. nehezen, sú- 
lyosan. 

Heaviness (hev'inesz), s. ne- 
hézség, súly ; esetlenség. 

Heav'y, adj. nehéz, súlyos; 
a — burden, nehéz teher ; 

— lands, termékeny föld; 
a — night, sötét éj; a — 
road, rósz út ; a — mind, 
t oiiq) a ész. 

Hebdomad (heb'doméd), s. 
hét. 

Heb'en, v. Ebony. 

Hebetate (heb'itét), v. a. el- 
tompított, elgyengítni. 

Heb'etude (— tjudj.s. tompa- 
ság ; botorság. 

Hebrew (hi'bru), s. héber- 
nyelv; s. and adj. héber. 

Heck (bek), s. ajtókilincs ; 
jászol/rács : folyamháló. 

Hectic (hek'tik)', 8. aszkór ; 
—, — al, adj. aszkóros. 



Hector 

Hec'tor; s, vasgyúró ; v. n. 
n ueglélkedn i , hősködn i. 

Hedge (beds), s. sövény, ke- 
rítés ; a quick-set- — , ele- 
ven sövény; over — and 
ditch, tüskén, bokron ke- 
resztül; — hog, s. tövises 
disznó, sün, tarajos sül: 

— creeper, s. haraszti zsi- 
vány ; csavar (jó ; — spar- 
row, *•. erdei veréb ; — born, 
adj. ismeretlen származású, 
ágról szakadt : — , v. a. be- 
sövényelni, bekerít ni ; — , 
v. 7i. rejtekezni. 

Heed (híd), s. vigyázat ; fi- 
gyelem; ovakodás; to take 

— of something, figyelem- 
mel lenni vmi iránt ; gond- 
viselése alá venni vmit ; to 
give—, figyelni; take—! 
vigyázz ! good take — 
does surely speed, szemes- 
nek áll a világ ; — , v. a. 
and n. ügyelni, figyelni 
(vmire) ; he — s rne not, 
nem hederít rám, nem gon- 
dol velem. 

Heed'ful, adj. óvatos, figyel- 
mes; — ly, adv. óvatosan, 
vigyázva; — ness, s. óva- 
tosság, figyelmesség. 

Heed'iness, g. figyelem, vi- 
gyázékonyság. 

Heed'less, adj. figyelmetlen, 
vigyázatlan, gondatlan; 
— ly , ad v. figyelmetlenül ; 
—ness, s. figyelmetlenség, 
gondatlanság. 

Heel (hü, hél), s. sark ; csiz- 
masark ; to take to the 
heels, to show the heels, 
to betake one's self to 
one's heels, elfutni, el- 
szökni; sarkával fenye- 
getni az ellenséget ; to be 
at one's heels, sarkában 
lenni vkinek; to trip up 
one's heels, lábat v. gán- 
csot vetni; to set a thing 
at one's heels, megvetni, 
kevésre becsülni vmit; to 
layby the heels, kalodába 
tenni ; —, v. n. tánczolni ; 
félrebiczczenni. 

Heft (heft),s. nyél, fogantyú; 
súly. 

Heifer (heifer), s. üsző. 



Heighho 

Heigh'ho(hei'ho), int. ejnye, 
áh jaj. 

Height (beit, bet), s. magas- 
ság, magaslat; tető, tető- 
pont. 

Height'en, v. a. magasbitni. 
emelni, nevelni, öregbítni ; 
that heightens the sold- 
ier's courage, az neveli a 
katona bátorságát. 

Heinous (hé'nász), adj. ir- 
tóztató, iszonyú ; — ness, 
s. iszonyúság. 

Heir (ér), s. örökös ; — dom, 
s. örökség, örök ; — less, 
adj. öröktelen ; —ship, g. 
örök ; örökjog. 

Heir'ess, s. örökös (nő). 

Helical (hel'ikél), adj. csigá- 
dad ; —line, s. csigavonal. 

Heliom'eter, g. napmérő. 

He'liotrope, g. kunkor. 

Helix (hí'liksz), g. kacska- 
ringó, csavarvonal ; csiga- 
ház ; qönczöl szekere. 

Hell (bell), s. pokol. 

Hellebore (hel'libor), s. hu- 
nyor. 

Hellenism (bel'linizm), s. gö- 
rögösség, görög nyelvsaját- 
ság. 

Hellish (bellis), adj. pokoli, 
pokolbeli ; a —crew, pokol- 
fajzat. 

Hel'lisbly, adv. pokolilag. 

Helm (helm), g. kormány, 
kormánylapát ; sisak ; to 
sit at the — , kormányt 
ülni. 

Hel'met, s. sisak; lombik- 
fedő ; — flower, s. csukó ka; 
— pigeon, s. búbos galamb. 

Help (help), v. a. and n. 
reg. and irr. (holp [holp] , 
holpen), segíteni, segélyez- 
ni, segélni ; segítségül len- 
ni : so — me God, Isten 
ugy segéljen; to — one 
with money, vkin pénzzel 
segíteni ; to — one out of 
a calamity, kisegítni okit 
a bajból ; to — one to . . ., 
vkit vmire segítni ; (ebéd 
felett) szolgálni -val, -c I ; 
shall I — you to some 
veal? szolgólhatok önnek 
borjupecsengével ? — your- 
self, tessék, nyúljon hozzá; 

158 



Hence 

I could not — laughing, 
nem állhattam meg a neve- 
tést ; I can't — going there, 
kénytelen vagy ok oda men- 
ni ; I can not — it, nem 
tehetek róla ; that can not 
be helped, ezen nem lehet 
segíteni ; I can not — him, 
nem segíthetek rajta; do 

— me, ugyan segítsen ön 
rajtam ; — , s. segítség, se- 
gedelem ; to cry out for — , 
segítség után kiáltani; 
there is no — for it, azon 
nem lehet segíteni ; be is 
past—, rajta többé nem se- 
gíthetni. 

Help'er, s. segéd, segítő. 

Help'ful, adj. segedelmes. 

Heip'less, adj. gyámoltalan, 
esetlen; segélytélen; — ly, 
adv. gyámoltalanul;— ness, 
s. segélytelenség; ügyetlen- 
ség. 

Hel'ter-skel'ter , adv. tővel 
hegy gyei, összevissza. 

Helve (belv), s. fejszenyél. 

Hem (bem), s. szegély, sze- 
ges ; v. a. szegélyezni ; v. 
n. hákogni, torkát köszö- 
rülni. 

Hemicrany (hem'ikréni), g. 
egyoldalú főfájás. 

Hem'icycle (— szeikl), s. fél- 
kór. 

Hemisphere (bem'iszfír), s. 
félteke, félgömb. 

Hemispheric, — al, adj. fél- 
tekés. 

Hemlock (hemlak), s. bürök. 

Hem'orrhage (— oreds) , s. 
vérfolyás, véromlás. 

Hem'orrhoids (— araidz), s, 
pl. arany-ér. 

Hemp (hemp), g". kender; 
— en, adj, kenderből való. 

Hen (ben), s. tojó; tyúk; 
turkey — , s. nőstény páka; 
guinea — , s. gyöngytyúk ; 

— bane, s. belendek, bolon- 
dító csalmatok. 

Hen-pecked , adj. papucs 
alatt lévő. 

Hence (hensz), adv. innét, 
innen ; mostantól ; —ma; 
be deduced, ebből lehet kö- 
vetkeztetni; a year — , 
mához esztendőre ; two 



Henceforth 



Hereditable 



Hide 



weeks — , mához két hétre; 
be off — ! el innen '. 

Hence'forth, Hence'forward, 
adv. ezentúl, mostantól fog- 
ni, ettől fogva. 

Hend (hend), v. a. megfogni; 
elfoglalni. 

Hendecagon (hendek'égan), 
s. tizenegyszög. 

Hep (hep), s. csipkerózsa- 
bogyó. 

Hepatic (hipét'ik), — al, adj. 
máj . . ., májhoz tartozó. 

Her (hör), pron. övé, -a, -ja, 
-e, -je ; neki, öt (nőnem/;— 
mother, az amjja ; I told 
— , megmondtam neki. 

Herald (Ler'éld), s. hírnök; 
v. a. bevezetni, beiktatni ; 
hirdetni. [czimertan. 

Her'aldry , 8. czimer-isme, 

Herb (erb), s. fii, fünemü nö- 
vény ; medicinal herbs, 
gyógyfüvek ; — of grace, s. 
ruta ; — bretch, s. szederj- 
cserje; — true-love, s. négy- 
levelii czillár; —porridge, 
s. zöldleves; — woman, s. 
fiiórusnö. 'fünemü. 

Herbaceous (erbé'sász), adj. 

Herbage (er'bids), s. fii ; fii- 
bér; legelő, legelöjog. 

Her'balist, s. füszedö ; fű- 
árus : növényész. 

Herbid (her'bid), adj. füves, 
füvei benőtt. 

Herborist, v. Herbalist. 

Herd (herd), s. nyáj, csorda; 
csoport (szarvat); v. n. 
dstzecsoportozni. 

Herd'sman, s. pásztor. 

Here (hír), adv. itt; whnt 
business have you — ? fiit 
dolga van önnek itt ? he is 
living — , ő itt lakik ; — is 
to you ! ön egészségiére l 
(pohárkosz.); — is nor 
rhyme nor reason, se eleje, 
se veleje, se füle, se farka ; 
— abouts, adv. e tájon, itt 
körül : — after , adv. ez- 
után, jövendőben;— at, adv. 
i felöl; — below, adv. itt 
alant ; —by, adv. ezzel, ez 
által ; — in, — into, adv. 
ebben; — of, adv. erről : 
- tofore, adv. ezelőtt, haj- 
dan : — unto, adv. ehhez ; 



— upon, adv. erre ; — with, 
adr. ezzel. 

Hereditable (hired'itébl), ad/. 
örökölhető; —monarchy, s. 

öröklő fejedelemség. 

Hered'itariness, s. örökösség. 

Hered'itary, adj. örök, örö- 
kíts ; öröklött. 

Heremite, v. Hermit. 

Heresy (her'eszi), s. eretnek- 
ség. 

Her'etic, s. eretnek; — al, adj. 
eretneki. [ség. 

Her'itage, s. örök jószág, örök- 

Hermaphrodite (herméf'ro- 
deit), s. csira, liimnö. 

Hermetic (hermet'ik), — al, 
adj. léghatlan ; —ally, adv. 
léghatlanul. 

Her'mit (hér'mit), .9. remete, 
magáncz ; — age, s. remete- 
lak, remeteség. 

Hern'hill, s. forrasztófö, te- 
temoldó fű. 

Hernia (her'nié), s.sérv, ser- 
ves, szakadás. 

Hernious (her'niász) , adj. 
sérüs, tökös. 

Hero (hí'ro), s. hős. 

Hero'ic , — al, adj. hős.., 
hősi; —ally, adv. hősileg. 

Her'oine (her'oi-n), 8. hősnő. 

Her'oism (— o-izm), s. hősség. 

Her'on {—kn),s. gém, kócsag. 

Herpes (her'piz), s. sömör, 
bőrszenny. 

Her'petic (—pétik), adj. sö- 
mörÖS. 

Herring (her'ring), e. hering; 
pickled — , 8. sós hering ; 
red — , s. füstölt hering; 

— smack, s. heringcsónak. 
Hers (hörz), pron. a: övé 

( nőé ) ; this is not my 
house, it is — , ez nem a: 
én liázam, hanem a: övé 
f nőí , ; a friend of — , ba- 
rátját egyike. 

Herse (hersz) , s. ostrombo- 
rona ; hulló rostély. 

Herse, r. Hearse. 

Herself (hörszelf), pron. ö 
maga / nőnem j ; she has a 
higli opinion of — , sokat 
tart maga felöl ; it is just 
like — , az kitelik tőle. 

II' tnicy (hez'iténszi) , s. 
késedeeés, habozás. 

159 



Hes'itant, adj. habozó, kése- 
dezö. 

Hes'itate (—tét), v. rí. haboz- 
ni, tétovázni, késedezni ; 
akadozni (beszédben). 

Hesita'tion, s. habozás, této- 
vázás, késedelmezés ; aka- 
dozás. 

Hest (heszt), v. Behest. 

Heterodox (het'eradaksz ), 
adj, másvélemény ü, külön- 
hitü ; tévhitü ; — y, *'. kü- 
lönhitűség. 

Het'erogene, — al, adj. külön- 
nemű. 

Heterogene'ity, s. különne- 
mű ség. 

Heterogeneous (heterodsi'- 
niázs) , adj. különnemű ; 
— ness , 8. különnemüség. 

Höteroscian (hetera'sién), 
adj. egyárnyú. 

Heteroscii (heteras'si-i),s. pl. 
egyárnyú népek. 

Ht-w (hju), v. a. irr. (hewed 
[hjud], hewn [hjun]), 
vágni; faragni; megbár- 
dolni; to — a piece of 
timber, gerendát megbár- 
dolni; to — off, elvágni 
izével); to — down. 
levágni ; —, s. színárnyék- 
lat; színárnyalat ; szín; 
ürügy. 

Hew'er, s. favágó ; kőfaragó. 

Hexagon (héksz'égau) , s. 
hats:'i<i. 

Hexag'onal, adj. hatszögü. 

Hexahedron (hekszéhí'dran) 
s. hatlap, hatlapon)/, kocz- 
ka. 

Hexameter (hekszém'itert. s. 
hatméretü vers, hősvers. 

Hey (he), int. hejh, vígan. 

Hiatus (hi-e'tász) , s. tátog a, 
hangrés. 

Hibernal (heiber'nél), adj. 
téli. 

Hibernian fhiber'nién), adj. 
und 8. irfóldi, hiberniai. 

Hiccough (hik'káf). s. csuk- 
lás : o. n. csukladozni. 

Hickup, v. Hiccough. 

Hide (heid), s. bőr (lenyú- 
zott) ; telek ; — and gain, 
8. szántóföld. 

Hide (heid), v. «. irr. (hid 
[hid], hidden Tiid'dn I, 



Hideous 

elrejteni, eldugni, elrekken- 
teni; to — one's self, ma- 
gát elrejteni, elbúni, elrej- 
tezni; — , v. jí. rejleni; — 
and seek, bujosdi, bujóska 
(gyermekjáték). 

Hideous (hid'iász), adj, csú- 
nya, rút; irtóztató: — ness, 
s. rútság, irtóztatóság. 

Hid'den, part. and adj. rej- 
tett ; rejtélyes. 

Hi'ding (hei'ding), s. rejtek; 
pakolás : to give one a 
— , vkit megverni ; to get 
a — , ütleget kapni; — place, 
s. rejtekhely. siess .' 

Hie (kei), v. n. sietni: —thee ! 

Hierarchy (hei'irárki), s.pap- 
u ralom , pap-u ralkodds. 

Hieroglyph (hei'iroglif), s. 
képjel, képbetű. • 

Hieroglyphic, — al, adj. kép- 
jeles, képbetüs. 

Higgle (hig'gl), v. n. alku- 
dozni, fillérezni ; házalni, 
kufárkodni. 

Hig'gler, s. kufár. 

High (hei), adj. inagas ; ma- 
gasztos ; gőgös ; — place, s. 
magaslat; — price, s. nagy 
ár; — treason, s. felség- 
árulás ; — life, s. uri élet; 
előkelőség ; úrhatnámság ; 

— road, s. országút; — 
church, s. az uralkodó egy- 
ház (Angliában ); — words, 
s. pl. czivódás, heveskedés; 
szódagály ; it is — time, 
nagy ideje; the Most High, 
s. Isten ; —, adv. to fly — , 
magasan repülni ; to play 
— , nagy pénzre játszani; 
his pulse heats — , ütere 
hevesen jár; the wind 
blows very — , nagy szél 
van; on — ,fenn; from on 
— , felülről ; magasról ; — 
aspiring, adj. nagyratörő; 

— born, adj, előkelő szüle- 
tésű ; — crowned hat, ma- 
gast etejii kalap; — flown, 
adj. dagályos, gőgös; — 
flying, adj. fellengő ; fen- 
héjázó ; — hearted, adj. 
nagyszivű , nemeslelkii ; — 

— minded, adj. fennkölt; 

— spirited, adj. tüzes, he- 



Higliest 

High'est, adj. legmagasabb ; 
the — bidder, legtöbbet 
igérő. 

Highland, it. felföld, felvi- 
dék, hegy vidék ; — er, s. 
felföldi.' 

Highly, adv. magasan, na- 
gyon, nagyra ; to think — 
of some one, sokat tartani 
vki felől: to esteem — , 
nagyrabecsülni ; — gifted, 
adj. nagytehetségű, nagy- 
eszű. 

High'ness, s. magasság ; fen- 
ség; his royal — , ö királyi 
fensége. 

H'ighth, v. Height. 

Highty-tighty, adv. nyakra- 
főre. 

High'way, s. országút ; — 
man, s. úton-álló, hara- 
mia. 

Hilarate, v. Exhilarate. 

Hilarity (hüér'ity), s. derült- 
ség, vidámság. 

Hill (hill), s. domb; up-, 
hegynek, felfelé ' ; down — , 
völgynek, lefelé;— stream, 
.s. hegyi folyam. 

Hill, V. a. eltakarni. 

Hillock (—lak), s. dombocska. 

Hilly, adj. dombos. 

Hilt (hilt), s. markolat, kard- 
markolat. 

Him (him), pron. neki, öt 
(hímnem) ;Ito\d — , mond- 
tam neki; I love — , szere- 
tem ötét ; what did I say 
to — ? mit mondtam neki ? 

Himself, pron. ö maga (hím- 
nem); he sees — in the 
looking-glass, ő látja ina- 
gát a tükörben ; he is 
beside — , magán kívül van; 
he was by — in the room, 
egyedül maga volt a szo- 
bában. 

Hind (heind),. s. szarvaste- 
hén ; paraszt ; napszámos. 

Hind (heind), adj. (comp. 
hin'der; superlat. hind'- 
most, hin'dermost), hátsó, 
hátulsó; —leg, hátulsó 
láb; — er part, hátulsó 
rész ; hindmost man, vég- 
ember, véglegény . , 

Hinder (hin'der), v. a. aka- 
dályozni, hátráltatni; to 

160 



Hit 

— one from . . ., visszatar- 
tóztatni, elvonni vkit -tói, 
-tői ; — , v. n. akadályos- 
kodni, akadályt vetni. 

Hin'derance,s. akadály, aka- 
dályozás. 

Hinge (hindzs), s. sark, sar- 
kalat, ajtósark, sark k'ddök. 

Hint (hint), v. a. érinteni, 
illetni (szóval); v. n. in- 
teni : to — at, utalni, czé- 
lozni -ru, -re (szóval); if 
he had but hinted at it, 
csak félszóval mondta vol- 
na : — , 8. intés, jeladás : 
rövid érintés, ráutalás . 

Hip (hip), s. csípő, tomp ; 
szelemen; — bone, s. csipö- 
csont ; — ped, adj. csiper- 
tes ; — pish, adj. lépkóros, 
r ászt os. 

Hippopot'amus (hippopaf- 
émász), s. víziló. 

Hire (heir), v. a. bérelni, 
bérbe venni ; to — out, ki- 
bérleni, bérbe adni; to — 
out one's self, elszegődni : 
— , s. bér, bérlés ; bérpénz. 

Hireling, s. zsoldos; áros- 
lelkü. 

Hirse (hersz), s. köles, köles- 
kása. 

Hirsute (herszjuf), adj. sző- 
rös. ■ 

His (hiz), pron. övé (hím- 
nem í; — mother, az anyja; 

— sister, nőtestvére; a 
friend of — , bar útjai . 
egyike. 

Hiss (hiszsz).i'. n. pisszegni, 
sziszegni; v. a. kipisszegni; 
(p. színészt) ; — , s. pissze- 
gés : piszszegetés ; pisszege. 

Hist (hiszt), int. csitt, pissz. 

Historian (hiszto'rién), s. tör- 
ténész, történetíró. 

Historic, — al, adj. történeti; 
történelmi. 

Historiographer, s. történet- 
író. 

His'tory, s. történet. 

Hit (hit), v. a. irr. (hit, hit), 
ütni, megütni ; eltalálni ; 
to — one with a stick, bot- 
tal megütni vkit ; to — one 
a box on the ear, pofo"- 
iitni vkit ; to — the nail on 
the head, fejére ütni a 



H itch 

szegnek ; vmit eltalálni ; to 
— the mark, a czélt meg- 
ülni ; you — it right, ön 
eltalálta ; — , v. n. rátalál- 
ni, ráakadni ; sikerülni, 
jól ütni ki; to — upon, 
találni -ra, -re; —,s. ütés; 
eltalálás, siker. 

Hitch (hits), v. a. behorgol- 
ni, bekapcsolni, beakasz- 
tani ; v. n. egyfelé sánti- 
kálni; összefüggni, kapcso- 
lódni, bonyolódni; lökögni, 
mozdulni ; —, s. horog ; hu- 
rok, csomó, görcs, öltés; 
akadály ; there is a — in 
the business , bökkenője 
ran a dolognak. 

Hitbe (heidh) , g. folyami 
rév, hajórév ; rakpart. 

Hither (hidh'er), adv. ide: 
hither anil thither, ide 
oda ; — , adj. inneni, innen- 
ső ; on the — side, innen. 

Hith'ermost , adj. legköze- 
lebb, legidébl). 

Hith'erto, adv. idáig ; eddig, 
ekkorig. 

Hith'erward, adv. erre. 

Hive (heiv), s. kaptár, méh- 
kas ; méhraj ; v. a. magá- 
ban foglalni : v. n. együtt 
lakni, együtt lenni. 

Hiv'er, g. méhész. 

Ho (bo), int. hó .' hejh .' hé ! 
megállj ! g. tartó ztatás , 
mértéklei ; there is no — 
with bim, őt nem lehet fé- 
ken tartani; semmire sem 
mehet vele az ember; out 
of all — , mód és mérték 
nélkül, szertelenül. 

Hoar (boar), g. dér, hóhar- 
mat ; adj. deret, hóharma- 
U>8 ; ősz : penészei ; v. n. 
penészedni. 

Hoard (hoard), v. a. összehor- 
dani es sgyizfü&fetnt hal- 
mozni; to - up money, 
rakásra gyűjteni a pénzt ; 
— , .-■. szerzek, gyűjtelek, 
let : kincs. 

Hoa'riness, s. dér; öszség ; 
p< nészesség. 

Hoarse (hoáisz), adj. rekedt; 
— ncss, s. rekedtség. 

Hoa'ry, adj. ősz ; dert ; p< 

Bizohty: Angol-magyai 



Hoax 

Hoax (baox), g. csíny; ko- 
holmány, ?nese ; to play a 
— upon one, csínyt ejteni 
vkin, tréfát űzni vkiből ; 
— , v. a. ámítni, megtréfál- 
ni, lúddá tenni. 

Hob (hab), g. siheder, pa- 
raszttuskó. 

Hobble (hab'bl), v. a. megré- 
mítni, zavarba ejteni; v. 
n. biczegni, czibekelni; s. 
biczegés, czibekelés. 

Hob'bler, g. czíbekelő; kon- 
tár, himpellér. 

Hobby (bab'bi), s. poroszka ; 
gebe; — borsé, s. nádpa- 
ripa. 

Hob'goblin (— gablin), s. zör- 
gőmanó. 

Hob'naü (— nel), s. patkó- 
szeg . 

Hock (balek), g. térdhajlás; 
nyelvcsap; rajnai bor; v. a. 
megsántítni. 

Hocus-pocus (ho'kász-po'- 
kász), .s. bűbájossá g, szem- 
fényvesztegetés. 

Hodman (had'mt'n), s. vako- 
lathordó i ember), kőmű- 
vest napszámos; kezdő diák. 

Hodge-podge (hadzs'-padzs), 
s. elegy-belegy. 

Hodiernal (lioiíi-er'nel), adj. 
mai. 

Hoe (ho), g. irtókapa ; v. a. 
kapálni. 

Hog (hag), .?. sertés, disznó ; 
— cote, g. disznó -ól; — 
herd, g. kanász ; — , v. a. 
háton vinni, háton czipel- 
ni : kurtítni, elnyírni. 

Hng'gish, adj. disznós, tisz- 
tátalan, förtelmes; mohó; 
— ness, g. disznóság, tisz- 
tátlanság. 

Hogs r head(hagz'hed),g.('77ier- 
t< : k neme) 286 liter; nagy 
hordó. 

Hoist (baiszt), v. a. felhúzni, 
felvonni. 

H.:iív-toit> (b ii U tai t;) adj 

csintalan, pajkos , Szilaj; 

adv. csintalanul. pajkosan, 

■]ül ; interj. ejnyd lón- 

e-.(,.< lobogós .' 

Hold ihaold), v. a. irr. (held 
[beid ; beid holdén), tar- 
tani, fogni : magában fog- 
161 



Hold 

lalni ; birni < vmit ) ; to — a 
tbing in one's hand, ke- 
zében tartani vmit; to — 
one in hand, Ígéretekkel 
tartani vkit ; to — one's 
peace, veszteg maradni, 
hallgatni; to — one's 
tongue, (vulg.i to — one's 
jaw, hallgatni, száját be- 
fogni ; to — an ofhee, hi- 
vatalt viselni; to — one's 
breath, visszatartani a lé- 
legzetet ; to — one to his 
promise, szavánfogni vkit: 
to — one in suspense, bi- 
zonytalanságban tartani : 
vkit : to — the bent, kiál- 
lani a próbát v. a sarat ; 
to — water, vízhatlannak 
lenni; to — a wager, fo- 
gadni ; it must be held to 
have failed , az már du- 
gába dőltnek tekinthető : 
to — back, visszatartani ; 
akadályozni; to — forth, 
elébe tartani ; előadni, elő- 
terjeszteni, megfejteni: I 
shall not —thee longer in, 
tovább nem tartóztatlak;— 
off your hands ! ne nyúl- 
jon hozzá, '. to — (one's 
lands) of.., hűbérben bir- 
ni -tói, -tői ; I can — out 
no hope to you, en önnek 
semmi reményt nem nyújt- 
hatok ; to — up one's head, 
felemelni, fennhordani fe- 
jét : to — up one's hand, 
feltartani kezét : —, v. n. 
to — good, érvényesnek len- 
ni ; to — true, színét meg- 
tartani : jónak, igaznak 
bizonyulni; every power 
holds from the people, 
minden hatalom a néptől 
jön : she could not — from 
weeping, nem tarthatta 
i iss a /, nui/- it • to — off, 
magát távol tartani -tói, 
-tői; magát vonogat ni ; to 
— on, tartani, nem szűnni; 
to — out, kitartani, kiál- 

laiii ; to — out against, el- 

lentállani, megállani a so- 
rát ; he holds to my prin- 
ciples, o elvrokonom ; to — 
up, helyéi megállani; lé- 
pést tartani, egyenlőm ha- 



Hol dback 

ladni vkvoel : kiderülni 
< id,'! i;to— with no one, sen- 
kivelsem tartani; (prow.); 
to — with the hare and 

run with the hound , 
hét hulacsosnak lenni, hét 
nyerget ülni (duabus sellis 
Bedére , i. e. incertarnm 
esse partiam ; ancipiti title 
ambabus servire velle) ; 
— , s. tartás, megfogás, 
megmarkoló* ; elfogás; fog- 
ság; támaszték; hatalom; 
vaczok, barlang, lyuk (p. 
borzéi; hajóteknő ; kifo- 
gás, mentekezés; (of upon) 
befolyás; to lay — on 
(upon) one, vkit el-, meg- 
fogni; to get — of, to 
catch — of, to take — of, 
fogni, megfogni ■ vkit v. 
vmit), elfogni, megcsípni 
vkit ; kapaszkodni, fogód- 
zani vmibe ; to put in — , 
bebörtönözni; to keep in—, 
fogva tartani; to let go 
one's — , elereszteni emit ; 
to keep a good — of the 
land, (( part mellett ha- 
józni ; strong — , s. erode ; 
free — , s, szabad birtok; 
lease — , s. bérlett jószág. 
Hold'back, s. akadály. 
Holder (hol'dtr), s. tartó; 
share — , s. részvényes ; 
free — , •«. szabad birtokos ; 
lease — , s. bérlő, árendás ; 
pen — , s. tolltartó. 
Holdfast (hold'fászt), s. csii>- 
tetö , szoriték : zsugori; 
— bench, s. faragószék. 
Hol' ding, s. tartó*: bérlett 
jószág; — holt, s.fesziték- 
csapszeg. 
Hole (haol), s. lyuk, üreg; 
ürügy, kibúvó ajtó: to 
have a — to creep out at, 
kibúvó ajtójának lenni; 
— , v. a. lyukasztani ; —, v. 
n. elbújni. 
Holibut, v. Halibut. 
Holiday, v. Holy-day. 
Holiness (ho'linesz),s. szent- 
ség ; his — the pope, ő 
szentsége a pápa. 
Holland (hallénd), s. boróka- 
pálinka ; hollandi vászon. 
Hollow (hallo), adj. üreg, 



Hollow 

üres, odvas ,• — tree, s. od- 
vas fa ; — voice, s. siket 
hang, tompa hang; — way, 
g. mély át, i'ibVó.< üt: — 
cheeked, adj. beesett képű, 
sovány arczú : — eye;?, adj. 
beesett szemű : — hearted, 
adj. szivélytelen, hamis- 
lelkű, álnok; — plane, g. 
horony gyalu; —root, s. far- 
kasgége- virág, lika sír ;pézs- 
maboglár; — s. odú, üreg, 
odor ; kivájó* ; horony ; vá- 
julat, vápa; vájna ; gödör, 
verem ; the — of the hand. 
marok; —, v. a. kivájni, 
kiűregítni. 
Hollow, v. n. kiabálni, kiál- 
tozni : s. kiabálás. 
Hollowness, g. üreg, vájulat, 
obVózet; álnokság, hamis- 
ság. 
Holly (hal'li), s. téli magyal; 
— hock, .s. mályvarózsa, 
rózsaziliz; — rose, s. szu- 
har, sziklai szuhar. 
Holm (holm), g. halom, domb- 
hát, magaslat ; kis sziget, 
folyamsziget ; — oak, — 
tree, s. magyal, örökzöld 
tölgyfa . 
Holothuria (halothju'rié), s. 
hólyaghal, tengeri hólyag. 
Holster (hol'szter), s. pisz- 
tolytok. 
Holy (ho'li), adj. szent; — 
ghost, g. szent lélek ; — 
wake, g. nyári napfordu- 
lat, örömtűz ; — water, s. 
szentelt víz ; — week, g. 
nagyhét; — writ, s. szent 
Írás; — cross-day, —rood- 
day, s. Sept. 1-t-ike ; — 
thistle, -5. áldott csükiillö, 
áldott fii. 
Holy-day (ha'lide), g. ünnep, 
ünnep-nap ; szünnap; — 
time, s. szünidő, szünna- 
pok. 
Homage (ham'edzs), s. hó- 
dold s ; to do — , hódolni; 
— , í\ a. hódolni. 
Home (hom), s. otthon, hon ; 
I have no — , nekem nincs 
otthonom, nincs állandó 
lakhelyem ; — is — , let it 
be ever so homely, tulaj- 
don tűzhelyünk arany lá.ng- 
162 



Honest 

gal lobog; — , adv. honn, 
otthon, itthon, íiaza. oda- 
haza, ideliaza; to go — , 
ha:a menni; to be at — , 
honn lenni ; it will come — 
to him, azért még lakolni 
fog; it comes — to th< j 
heart of the nation, meg- 
indítja a nemzet szivét; it 
comes — to you, ez önt 
illeti, önre czéloznak; — 
department,.?. belü gym in is- 
terium ; — made cloth, s. 
házi vászon ; — spun, adj. 
Otthonfont; egyszerű, mes- 
terkéletlen ; — thrust, g. 
halálos döfés. 
Homeless, adj. hontalan, ott- 
hontalan. 
Homeliu (homlin), g, sírna 

rája i hal). 
Home'liness, g. otthonosság ; 
egy szerűség, mesterkéletlen- 
ség, természetesség, őszin^ 
teség ; faragatlanság, go- 
rombaság. 
Homely, adj. otthonos ; ter- 
mészetes, egyszerű, mest r- 
kéletlen; faragatlan, go- 
romba. 
Home'ward, — s, adv. haza- 
felé. 
Homicidal(hamiszei'dél).<jrfj. 

emberölési. 
Homicide (ham'iszeid) , ■-. 

emberölés. 
Homiletic (hamilet'ik), adj. 
beszédes, társas, nyájas : 
hitszónoklási ; — s, g. pl. 
hitszónoklás, hitszónoklat. 
Hom'ily, •?. szentbeszéd, hit- 
beszéd, egyházi beszéd. 
Homogeneous [homidzsi'- 
niász), adj. egynemű, ha- 
sonnemű : — ness, s. hason- 
neműség. 
Homologous (homal'ogász) , 
adj. egynevü, hasonnevű. 
Homonym (ham'onim) , s. 
kétértelmű kifejr;és;egyen- 
lön hangzó szó. 
Homonymous ( homan'im- 
ász), adj. egyenlően hang- 
zó, egynevü ; kétértelmű. 
Hone (boon), s.fenkő ; t>. n. 
epedni ; v. a. fenni, köszö- 
rülni. 
I Honest (an'eszt), adj. becsű- 



Honesty 

léte-:, tisztességes; őszinte; 
— ly , adu. becsületesen , 
őszintén. 

Honesty (an'eszti), s. becsü- 
letesség, őszinteség; — is 
the best policy, legtovább 
tart, a mi becsületes ; be- 
csületesség 'i huj, , hl, poli- 
tika. 

Honey (lián 'ni), s. méz; my 
— , édesem, kedvesem, mé- 
zes bábocskám ; — inoon, 
8. mézes hónap, a házasság 
első hónapja , — stalk, g. 
baltaezím; — suckle, s. 
szulák; — wort, 8. szeplén; 

— tongueil, adj. síkszáju. 
Hon'ied, adj. mézes; — w< >rds, 

s. pl. mézen beszéd, mézes 
szavak. 

Honor, r. Honour. 

Honorary (an'náréri), adj. 
tiszteletbeli, tiszteleti. 

Honour (au'nár), e. tisztélet, 
tekintély, tekintet ; becsü- 
let, tisztesség, érdem ; mél- 
tóság, tisztség ; birós kár- 
t'J" > youi — , nagyságod ; 
lady of — , udvari hölgy ; 
to do — to some one, vkit 
megtisztelni; a man of — , 
becsületes ember ; upon my 
— , becsületemre ; , v. a. 
tisztelni, megtisztelni to 
—a bill of exchange, váltót 
elfogadni, váltót kifizetni. 

Hon'ourable, ml), becsületes, 
tisztességes; < <■: ''in, nagy- 
ságos; right — , méltósá- 
gos. 

Hon'ourably, adv. becsülete- 
sen. 

Hood (bud), 8. kámzsa, csuk- 
lya : v. a. csuklyázni. 

Hoodwink, v. a. to — one, 
él bekötni. 

Sooí (huf), s. [pl. hooves), 
kiíróm, pata, mancs; the — 
of a horse, lóköröm .- to 
beat the — . gyalogolni ; 

— bound, adj. szorospa- 
táju. 

1 1 ifed, adj. patás. 

Hook (hnk),s. horog, kampó; 

by or bj crook, minden 
', joggal v. jogtalanul 

{pet t.i- it in fas) : — , v. 

n. horogba akasztani 



Hooked 

gonynyal halászni, hor- 
gászni. 

H.oók'eA,adj.horgadt;— nose, 
8. sas-orr. pős. 

Hook'y, adj. horga*, kam- 

Hoop (hup), 8. abroncs; ka- 
rika; kávás szoknya ; kia- 
bálás; v. n. kiabálni (vki- 
hez >. 

Hoop'er, s. kádár, bodnár ; 
vad hattyú. 

Hoop'ing, 8. abroncsozat; 
— cough, 8. hökhurut, sza- 
márhurut. 

Hoopoo (húp'ú), 8. banka, 
bábuk a. 

Hoot (hűt), v. n. kiabálni, 
ujjongatni; to — off, el- 
kiábálni, kiabálással el- 
ijeszteni : —, *. kiabálás, 
ujjongatás. 

Hop (hap); s. komló; ugra- 
tás, szökcselés; v. a. kom- 
iózni < S( rí ; r. n. ugrálni, 
szökdécselni. 

Hop-bind, 8. komlókacs. 

Hope (haop), 8. remény, re- 
ménység; to have hopes, 
to be in hopes, remény- 
leni; to be out of — , re- 
mény nélkül lenni ; to live 
upon — , reménynyel táp- 
lálkozni; there is no — of 
his life, nincs remény éle- 
téhez : the forlorn — , ve- 
ndő őrs; (prov.) if it 
were not for — the heart 
would break , reménység 
tartja az embert; — is 
grief's best music, remén;/- 

s:i;: [ / ■./. ;/ // •hbrd I 1 a SZ:ll- 

vedés ; — , v. a. and n. re- 
ményleni, remélni; I — 
your father is well, édes 
atyja egészséges, remény- 
iem : to —for good success, 
sikert reményleni; to — 
well of some one, jó re- 
ménynyel lenni vki iránt. 

Hope'rol, adj. reményteli. 

Hope'less, adj. reménytelen. 

Hopinglj . adv. remélve. 

Hop/per, 8. ugráló; sánti- 
káló : biczei t< t. 

Hopple (hap'pl), v. •'. békóba 
tenni • lovai I. 

Horal iho'i'.lt, adj. órán- 
kénti : -ly, "'/''. aránként. 



Horse 

Ho'rary, adj. — circle, s. ára- 
kör. 

Hord, v. Hoard. 

Horde (hord), s. sereg, csor- 
da nép. 

Horizon (harei'zán) , e. hit- 
kor, láthatár; sensible—, 
8. tetszőleges látkör; real 
— , s. valódi látkör. 

Horizontal ( harrizan'tél ) , 
adj. láthatári; víz-irányo , 
vízszintes; — ly, adv. víz- 
irányosan. 

Horn (hoarn), s. szarv, hart's 
— , 8. szarvasszarú ; — of 
plenty, 8. bőség szarva ; 
a huntsman's — , vadász- 
kürt : —fish, s. hegyes orrá 
csuka; —beetle, *. kék 
szarvasbogár ; —blende, 8. 
tülle, szarufény ; — mad, 
adj. nőféltő ; —pipe , s. 
duda ; táncz neme; —stone, 
8. tiilökkü; — wort, 8. locsa- 
g,i'. 

Hor'ned, adj. szarvas, szar- 
vazott; — cattle, s. szar- 
vasmarha. 

Hor'net, ••>. lódarázs. 

Horn'owl, s. nagy-füles ba- 
goly. 

Hoi'ny, adj. szarunemű,, sza- 
ros. 

Horoscope (har'roszkop), 8. 
csillagvetés. 

Horrible (har'ribl), adj. ret- 
tenetes, iszonyú ; — m 
rettenetesség, iszonyúság. 

Hor'ribly, adv. rémitően, 
iszonyúan. 

Horrid (har'rid) , adj. bor- 
zasztó, irtózatos; — ness, 
8. borzalmasság, irtózta- 
tóság. 

Horrific, adj. rettentő, ré- 
mit,;. 

Horror, Horrour (har'rar), g. 
borzalma, irtózat, iszony ; 
— struck, adj. elrémült. 

Hoi se (haarsz), g. ló; lovas- 
ság ; on — back, lóháton : 
to go on — back, lóháton 
menni, lovagolni ; to t- r <t 
api >n a — , Iára felülni ; to 
give a — tin- head, neki- 
ereszteni a gyeplői ; to dis- 
mount, to aught from one's 
. lóról lr< ., íll< mi ; to 



Hortation 

lóra ! blood — , .-•. telivér 
ló : master of the — , lo- 
vászmester; — breaker, s. 
lovász, idomár; — chesnut, 
s. vadgesztenye; —cloth, 
.s'. létakaró; — collar, g. 
légáram ; — guards, g. pi. 
testőrlovasság : — man, g. 
lóhátait ember; lovaskato- 
>ia : — manship, s. lovag- 
lás mestersége : — race, g. 
lófuttatás j lóverseny; — 
radish, g. torma : — shoe, 
s. patkó, patkóvas; —whip, 
g. lovagkorbács, lovagvesz- 
szö; — . v. a. lóral ellátni 
vkit, lovat adni vki alá : 
— , v. n. lóra ülni. 
Hortation (harte'sán), s. in- 
tés, megintés. 
Hortative ( — tétiv), adj. intő. 
Hor'tatory, v. Hortative. 
Horticul'tural (— tikál'tsárél) 

adj. kertészeti. 
HorticuTture, s. kertművelés, 

kertészet. 
Horticulturist , g. kertes: ; 

kertkedvelő. 
Hose (hooz), .<. szárharisnya, 

nadrágocska. 
Hosier (ho'zsár) s. haris- 
nyaárus; — y, -s. kiitétt mű, 
1 ---t ■■):■ harisnyás. • i ssí 
áru. 
Hospitable (hasz'pitébl), ad/. 
vendégszerető ; — ness , s. 
vendégszeretet. 
Hospital (hasz'pitél), g. kor- 
hó:. 
Hospital'ity, g. vendégszere- 
tet. 
Hos'pitaller, g. beteg-ápoló; 

máltai lov ig. 
Hos'pitate (—tét), v. a. szál- 
lásra fogadni; v. n. szállá- 
solni : vendégkép mulatni 
vkinél. 
Host (hoszt), g. vendégfoga- 
dós; gazda, házi úr; had- 
sereg; ostya, szentáldozat; 
a — of questions, tenger 
kérdés ; — , v. a. szállást 
adni; — , v. n. szállásolni; 
szemlét tartani. 
Hos'tage (hasz'teds), s. tűs£. 
Hostel, Hostelry, v. Hotel. 
Hostess (hosz'tesz), s. kocs- 



Hostile 

márosnö, fogadósnő; házi 
asszony. 

Hostile (hasz'til), adj. ellen- 
séges. 

Hostü'ity , g. ellenségesség ; 
ellenségeskedés. 

Hostler (aszt'ler), s. lovász- 
szolga. 

Hostry (haszt'ri), .?. lóistálló. 

Hot (íiat), adj. meleg, forró; 
heves, tüzes: buja; iize- 
kedő, koslató ; I am very 
— , igen melegem van; to 
grow — , felhevülni ; a — 
engagement, tüzes riadni: 
—bed , g. meleg-ágy ; — 

— blooded, adj. szerelmes : 

— brained, —headed, adj. 
heves-indulatú ; — house, 
g. hévház ; — mouthed, adj. 
konok, makacs; — spur, 
g. tüzes ember. 

Hotel (hotel'), .s. szálloda. 
Hough, v. Hock. 
Houlet, v. Howlet. 
Hound (háund), g. vadász- 
kutya ; v. a.abajgatni, haj- 
tani. 
Hour (áur), s. óra: within 
an — , in an hour's time, 
egg óra alatt ; I waited 
for you two full hours, 
két egész óráig vártam 
önt: at a good — , jókor, 
korán ; it is but a quarter 
of an — since . . . , csak 
egg negyedórája, hogy . . .; 
since halfan — , egy félóra 
óta : an — hence, egy óra 
múlva ; about the ninth 
— , kilencz óra tájban; — 
glass, .■>. homokára; — 
plate, s. számlap (órán i. 
Hour'ly, adj. óránkénti; adv. 

óránként, minden árán. 
Housage (háu'szedzs), g. rak- 

helybér, tárbér. 
House (háusz), s. ház, lak- 
ház ; csulád : kereskedő- 
ház : háztartás ; to keep a 
good — , nagy asztalt tar- 
tani; to throw the — out 
of the windows, nem tudni 
hova lenni örömében : iszo- 
nyú zajt ütni : — of com- 
mons, alsóház, képviselő- 
ház (Nagybritanniában) : 
— of lords, főrendi ház 

164 



Howitzer 

(Nagybritanniában) ; he 
is in the—, ő parlamenti 
tag; to keep — , a házi 
gazdaságot vinni : honn 
maradni ; pigeon — , g. ga- 
lambház; — breaker, s. 
háztörő : — breaking, s. 
háztörés : — hold, g. ház- 
tartás; — keeper, s. ház- 
gondviselő ; — keeping, s. 
háztartás ; — maid, s. 
szobaleány ; — warming, s. 
házfelavatási lakodalom ; 
— wife, s. gazdasszony : — , 
v. a. szállást adni, szál- 
lásrafogadni ; to — corn, 
a gabonát behordani a szű- 
rébe ; — , v. n. lakni, szál- 
lásolni. 

Hou'sing, s. szállás; csatár ; 
raktárolás. 

Houss (hauszsz), s. csatár, 
sabrák. 

Hovel (havi), s. kunyhó, ka- 
liba : páhó : félszer, pajta; 
v. a. pajtába behordani. 

Hover (háv'er), v. n. lebegni; 
csüngeni. 

How (háu) , adv. hogyan, 
hogy, mikép, miként: — are 
you? hogy van ön? —old 
are you? mennyi idős ön f 
hány éves ön .' — much 
money is there? mennyi 
pénz van ott ? if you knew 

— much I love you, ha 
tudná, mennyire szeretem 
önt : — far is it thither? 
mennyire van az ide ? — 
many are there of us ? 
hányan vagyunk? — many 
persons? hány ember? — 
large? — big? mekkora? 

— wide? mily. széles? — 
many times ? — often ? 
hányszor ? — handsome 
she is ! mily szép ö ! — so? 
hogy hong .' 

Howbe'it (— bi'it), adv. and 
conj. akármint legmen; bár 
is, jóllehet. 

HoweVer, adv. akárhogyan, 
akármiként : legalább; — it 
be, akármint legyen: — , 
conj. mindazáltal, még' 1 , 
azonban. 

How'itzer (háu'itzer), g. ta- 
raczk. 



Howl 

Howl (haul), v. n. orditni; 
huhogni; s. ordítás ; kuho- 
gds. 

How'let, s. bagoly. 

How'soever, v. However. 

Hox (haksz), c. a. megsán- 
títni. 

Hubbub (háb'báb), g. zaj, 
lárma, zsidóvásár. 

Huckle (hák''kl), s. csípő, 
tomp. 

Huckster (hák'szter), v. n. 
kofárkodni; — , — er, s. ku- 
fár ; —ess, s. kofa, kufárnő. 

Huddle ( hád'dl ) , s. zavar ; 
zagyvalék ; v. a. elhányni 
vetni : r. n. hömpölyögni, 
hemperegni ; tódulni. 

Huddler (hád'dler),s. kontár, 
himpéllér. 

Hue (hju), s. szín, színárnya- 
lat : üldkiabálás. 

Huff (háffl, v. n. felpuffadni; 
felfuvalkodni ; dúlni-fúlni, 
ssémbelödni; r. a. felpuf- 
fasztani; durran bánni 
vkivel : s. felfuvalkodás ; 
felpezsdűlés; to be in a — , 
felpezsdülni , heveskedni ; 
héjázni, fennen beszélni ; 
to take — at something, 
vmit rósz néven venni, 
maiért neheztelni ; to be 
upou the — about a thing, 
vmivel kérkedni. 

Huffer, •-■. kérkedő; zsémbe- 
lődő. 

Hufrish, adj. zsémbes, da- 
etos; rsij>;;< .• fttogató; - 
oese, g. felfuvalkodottság, 
kérkedés ; ám:. 

Hug (hág), '•. a. megölelni, 
átkarolni ; szivéhez szo- 
rítni i vkit ■: ' -n ugatni; s. 
megölelés. 

Huge (hjuds), adj. igen nagy, 
roppant, tömérdek, meg- 
mtrhetlen ; — ly, aár. rop- 
pantul, bőst "' ■■> ■(/ ; 
s. roppant ■ kség. 

Hulcb (halts), ••'. giimő ; — 
backed, adj. púpos, görbe- 
hátú. 

Hulk (halk), s. ócska, 
számozott hajó : hajáteknö; 
hajóbordák; -j,adj. idom- 
talan, esetlen, di 



Hull 

=c 

Hull (hall), s. hajáteknö; 
héj , hűvel)/ : szűrkekbpö- 
nyegű csüllö ; v. a. hüve- 
lyezni, kihüvelyezni; héj- 
ból kifejteni. 

Hul'ly, adj. hüvelyes, héja*. 

Hum (hám), v. n. bongani, 
dongani; morogni, dör- 
mögni; s. dongás ; dörmö- 
gés. 

Human (hju'mén), adj. em- 
beri; —species, s. emberi 
nem ; — ly, adv. emberi mó- 
don. 

Humane (hju-mén'), adj. 
embersége* : — ly, adv. em- 
berségesen ; — ness, s. em- 
berségesség. 

Hu'manist ( — méniszt ), g. 
nyelvész, nyelvtudós; em- 
ber-ismerő. 

Human'íty, g-. emberiség; em- 
berségesség. 

Hu'manize, v. a. emher'itni, 
erhsl .-:.:;- m a ember g t i 
lemi ereit kifejteni. 

Humble (ám'bll, adj. aláza- 
tó* ; alacsonysorsú ; your 
— servant, alázatos szol- 
gája, to make one eat — 
pie, megtanítani vkit /.v:- 
tyübe fütyölni'; — , '•. a. 
megalázni : to — one's self, 
magát megalázni. 

Hum'bleness, s. alázatosság. 

Hum'bling , g. megalázás; 
maga megalázása. 

Humbug (hám'bág), g. han- 
dábanda;ámító;v.a.ámítni, 
rászedni; eláltatni, meg- 
játszani. 

Humectate (hjumek'tet), v. 
a. megnedvesvtni, megned- 
vezni. 

Humecta'tion, g. megnedve- 

i ■■-: III 7 /■>■•:■■ 8. 

Humid (hju'mid), adj. ned- 
ves. 

Humid'ity, s. nedvesség. 

Humiliate (hjumil'i-et), v, a. 
megalázni, lealázni. 

Humiliation, g. hula.,'*, 
ím galázás. 

Humü'ity, g. alázatosság. 

Humora] (ju'márél), adj. a 
testi nedvekei illető ; — 
[i \ • i , g, csúzláz. 

1 65 



H unt 

Hu'morist, s. merengő, sze- 
s ilysshsdé hulcnmdJá 
kedvcsapongó, kápé. 
Hu'morous (— rász), adj. szc- 

szélges. 
Hu'morsome, adj. ábrándos, 

akaratos, szeszély eskedő. 
Humour (ju'már), g. nedv, 
nedvesség ; szeszéig , tie- 
dé lg , kedély, kedv; the 
humours of the body, a 
testi nedvek ; to be in goo.l 
— , jókedvűnek lenni; to b<; 
in an ill — , roszkedvűnek 
lenni; to be out of — , ked- 
vetlenkedni; to put one in 
good — , vkit felvidámítni; 
the — takt s me, kedvem 
szottyan ; — , v. a. to — one, 
v kinek kedvére lenni. 
Hump (hámp), g. púp, ho- 
porj ; — backed, aáj. pú- 
pos, görbehátú. 
Hunch (hánts) , g. dudor; 
púp: pufolás, taszítás; v. 
a. taszít ni , püfölni; gör- 
bítni. 
Hunch'back, s. hát púp; görbe 
hátú ; —ed , adj. púpos, 
be hátú. 
Hundred ( hánd'ret ) , adj. 
száz ; by hundreds, szá- 
zanként ; — fold, adj. and 
adv. százszoros, *:>íz*zoro- 
*an. 
Hund'redth (— reth), adj. szá- 
zadik. 
Hungarian (háng-gé'ri-ém), 

adj. and 8. magyar. 
Hungary (háng'-gé-ri), g. Ma- 

gyar ország. 
Hunger (hang'ger), s. éh, 
éhség; (prov. > - -is the best 
sauce, legjobb fiiszer az 
éhség; — , v. n. éhezni; — , 
v. a. kiéheztetni. 
Hun'gerlin, g. magyar öltö- 
zet. 
Hun'gry, adj. éhe*, éhező ; 
I am , elletném : to g< i 
— , megéhezni. 
Hunks (kanksz), g. fukar, 

fösvény. 
Hunt (hánt), v. u. vadászni : 
v. a. űzni, abajgatni ; haj- 
hászni: to ont a thing, 
■ mii kinyomó n: , lika- 



t 



Hunter 

tatni : — , s. vadászds, va- 
dászat, ebvadászat, hajtás; 
ebfalka. 

Himt'er, s. vada"; ; vadász- 
kutya. 

Hunt'ing. g. vadászai ; üzés. 
Hunt'ress, g. vadásznő. 

Hunts'mau, s. vadász; va- 
■ i íszczt tik. 

Hurdle (boYdl), .<. cserény; 
v. a. besövényelni. 

Htirds (hördzj, .«. pl. Jcőcz, 
csepű. 

Huri (hörl) , v. a. hajítni, 
lökni ; to — a stone at one, 
köret vetni vkire; — , V. n. 
örvényleni , örvénymódra 
tekeregni: — , g. hajítás, 
löké*; zaj, zsibongás; — 
bat, g. kiizdü keztyü ; — 
wind, s. forgóizél. 

Hurly-burly, s. zűrzavar, 
zenebona. 

Hurrab , Hurraw (har-re', 
hax-raa), int. hurrah ! él- 
jen ! 

Hurricane (hár'rikén), g. or- 
kán, viharszél, szélvész. 

Hurry (bár'ri) , s. sietség, 
sietés; I am in a — , siet- 
nem kell; in a — , sietve, 
sietségben ; — , v. n. sietni; 
— , v. a. siettetni, sürgetni. 

Hurst (börszt), s. liget, er- 
dőcske. 

Hurt (bőrt, bért), v. a. irr. 
(búrt, hurt) megsebesíteni; 
megsérteni , megbántani ; 
fájdalmat okozni: káro- 
sít ni ; tbese boots — me, 
e lábbeli szorítja a lábo- 
mat ; one glass of wine 
cannot — him, egy pohár 
bor nem árthat neki ; I did 
not mean to — you, nem 
volt szándékom önt sérteni: 
to be — at something, to 
feel — at something, meg- 
bántódni : neheztelni vmi- 
ért ; — ,s. sérelem; ártalom. 

Hurt'fnl, adj. sérelmes; ár- 
talmas, káros. 

Hurtle (bár'tl), v. a. forgatni, 
ingatni, rezgetni; v.n. pat- 
tanni (-ra, -re), ütközni 
(-ha, -be); rárohanni. 

Hurt'less, adj. sértetlen, ép: 
ártalmatlan. 



Husband 

Husband (báz'bénd), 8. férj, 
házastárs ; mezei gazda, 
földes: ; —, v. a. férjhez 
adni : mezei gazdaságot 
folytatni : to — one's 
means, vagyonával taka- 
rékosan hónai. 

Husbandry, s. mezei gazda- 
ság : gazdálkodás, takaré- 
kos]; adós. 

Hush (hás), c. n. hallgatni, 
elcsent!, sülni : v. a. lecsen- 
desít ni ; to — up, eltitkol): i. 
elpalástolni ; — , int. csitt ! 

Husk (baszk) , g. beező, hü- 
vely , tok : V. a. kifejteni, 
k ihónta n i, k ihü velyezn i. 

Husk'ing, g. hihüvelyezés. 

Hussar (huzzár'), g. huszár. 

Hussy (ház'zi) , g. pajkos 
leány; you — ! te kis czafral 

Huswife, Hussive (báz'zif), 
s. gazdasszony : varrószer- 
szekrényke ; kötőerszény ; 
v. a. házi gazdaságot vin- 
ni : takarítani, megtakar- 
gatni. 

Hus'wifery, g, házi gazdaság. 

Hut (hát), s. gunyhó ; desz- 
ka-sátor. 

Hutch (báts), .5. teknő, sütő- 
teknö ; Tá.da : lisztes szek- 
rény, hombár; v. a. elten- 
ni, megtartani. 

Húzz (bázz), p. a. bongani. 

Huzza (buz'ze, haz'ze), int. 
ujjú ! v. n. ujjongatni. 

Hyacinth (hei'észintb), s.já- 
czint (virág); jáczintkö. 

Hvalin (bei' élin), adj. üveg- 
féle, kristályaiul. 

Hybrid (bib'rid), adj. korcs 
...; s. korcsállat; korcs- 
növény. 

Hydatid (hei'détid),*. ( kórt.) 
vízhólyag. 

Hydrangea (heidrén'dzsié), 
s. kertike, kert-éke. 

Hydrate (hei'dred), s. víz- 

egy- 

Hydraulic (heidraa'lik), adj. 

vízmoztani ; vízépítészeti : 

— press, g. vízsajtó ; — s, s. 

pl. vízmoztan, vízerőszet ; 

vízépitészet. 
Hydrocele ( hei'droszel ) , g. 

vízsérv. 

166 



Hyperborean 

Hydrocephalus (beidroszef- 
élász), g, víz-agy. 

Hydrodynamics (— diném'- 
iksz), g. vízerőszet, vízmoz- 
tan. 

Hydrogen (hei'drodzsin), s. 
vízany, gyulany. 

Hydrography (heidrag'réfi), 
.«. vízleirás, vízrajz. 

Hydrometer (beicíram'iter) , 
s. vízmérő. 

Hydrom'etry , s. víz mértan. 

Hydrophobia (heidrof o'bié) r 
s. víz-iszony, veszettség. 

Hydrop'ieal, v. Dropsical. 

Hy'dropsy, v. Dropsy. 

Hy'droscope, s. vízóra. 

Hydrostatic (heidrosztét'ik), 
— al, adj. víznyugtani ; —s y 
s. pl. víznyugt an. 

Hydras (hei'drász), g. vízi 
kigyó. 

Hyemal (hei-í'mél), adj. téli. 

Hyemate (hei'imet), v. a. te- 
lelni. 

Hyema'tion, s. telelés. 

Hyen (bei'en), Hyena (— í'- 
né), s. hiéna. 

Hygeian, Hygiean (heidzsí'- 
en), adj. éptani, egészség- 
tani. 

Hygieno (heidzi-ín'), s. ép- 
tan, egészségtan. 

Hygrometer (heigram'iter) r 
g. nedvmérő, légnedvmérő. 

Hygroscope, v. Hygrometer. 

Hymen (bei'men), g. nász- 
isten; házasság; sziízőr. . 

Hymeneal (beimini'él), adj. 
menyekzői; s. nászdal. 

Hymn (him), s. dicsének; zso- 
lozsma. 

Hyp (hip), s. lépkórság, ko- 
morkórság, feketevérüség ; 
v. a. elkomorítni. 

Hyperbate (hei'perbet) , s. 
visszás szórend. 

Hyper'baton, r. Hyperbate. 

Hyperbola (heiper'bolé), s. 
mentelék, fölöslék. 

Hyperbole (heipe/boli) , s. 
túlzás. 

Hyperbolic (— bal'ik), — al, 
adj. túlzó; — ally, adv. túl- 
zóiéig, túlozni. 

Hyper'bolize, v. a. etn^ n. 

Hyperborean ( — bo'xién), adj. 
éjszákvidéki, éjszaki. 



Hypercritic 



Iacinth 



Idolatrous 



Hypercritic (— krit'ik), s. túl- 

szigorú birdló. 
Hyperduly (hei'perdjuli), s. 

szűz Mária tisztelése. 
Hypnotic (hypnat'ik), s. al- 
tatói ier. 
Hypochondria ( hippokan'- 

ilrir), s.feketevérüség, lép- 

kór, komorkórság. 
Hypochondriacal, adj. feke- 

tevérű, lépkóros, rásztos. 
Hypochon'dry, s. részt. 
Hypocras (hip'pokrész), s. 

ószeres hor. 
Hypoc'risy (hippakluiszi), s. 

képmutatás, színesség. 
H yp< icrite (hip'o-krit), s. kép- 
mutató, kétszínű, szines- 

kedő. 
Hypocritical, adj. kétszínű, 

színeskedő '; — ly, adv. tz%- 

neskedve, kéts i inűleg. 
Hypogastric (hip-o-gész'trik) 

adj. alhas . . . , alhashoz 

tartozó. 
Hypogastrium ( — gész'tri- 

inil, s. alhas. 
Hypostasy (hei-pasz'tészi),«. 

alanyit rány , személye&ít- 

vény ; húgy szállódét. 
Hypotenuse (hei-pafmász), 

s. fenék-oldal, feszítő. 
Hypothecs (hei-path'iké), s. 

jelzálog, záloglekötés, zár 

loglevél. 
Hypothecary (— kér-i), adj. 

j> Izálogos; — creditor, 8. :> ; - 

log-hitelező ; — debt, 8. zá- 
log-adósság. 
Hypothecate i — iket), v. a. 

zálogba adni, elzálogot ítni; 

zálogul lekötni. 
Hypoth'esis i -isziSz), 

tét, feltétel. 
Hypoth* t'ical, tdj. feltétes, 

felUHele><; — ly, adv., elté- 
ri, feltéU léten. 
■ I 
11 sop fhei'szap) . Bysso] 

(hiz'zap), 8. izsóp. 
II- steric ili -.■*.- i'ik, , — al, 

adj i;.: ki ; - •■..--. 
!l- -!• i ■ - , s. pl. méhbaj, 

méhg't 
1!-. -t' rotomy (hiszti rat'omi) 

t. reni' !, i . 



I (ei), 8. az I betű neve. 

I (ei), pron. én ; I sav ! hal- 
lod-e ! 

Iaeinth (ei'észinth), v, Hya- 
cinth. 

Iambus (ei-ém'bász), s. me- 
nő, szí'ihö versláb. 

Iatrical (ei-éfrikél), adj. gyó- 
gyászati. 

Iatrt ichernist ( ei-étrakeni'- 
iszt), 8. vegyészorvos. 

Ibis (eiljisz), s. czibik, ibis, 
batla. 

Ice (eisz), s. jég; fagylalt ; 
to break the — , jeget tör- 
ni : no. , utat nyitni. 

Ichneumon (iknju'mán), s. 
egyptomi petymeg; —fly, 
s. fürkész, nyerges bogár. 

Ichnographic (iknogréf'ik) , 
adj. alapra 'zi. 

Ichnography (iknag'réfi), s. 
épült t alaprajza. 

Icbor («-i'kar). s. sébvíz. 

Ichthyography (iktkiag'réfi), 
s. hal-leirás. 

Ichthyology (ikthial'odzsi), 
s. holtan, haltudalom. 

Ichthyi phagist (ikthiaféd- 
zsiszt), s. halevő. 

Ichthyophagous (— ofégász), 
adj. halevő. 

Ichtnyophagy (— ofédzsi), s. 
hatéves, 

Icicle (ei'szikl), 8. jégcsap. 

Icinglass, v. Isinglass. 

Iconoclast (eikan'oklészt), s. 
képromboló. 

Iconographic (eikanogrt fik), 
adj. képi* irási. 

Iconography (eikanag'réfi i . 8. 
képek leírása. 

Iconolater (eikonal'éter), s. 
képimádó. 

Iconology (eikonal'odzsi); •--. 
képtan. 

Icteric (ikter'ik), — al, adj. 
epekóros, sárgakóros. 
-zii. adj. ." 

I | (eidi'é), 8. idea, ■ 

kép ; képzelet ; what a 
funny — , mily furcsa ötlet. 

hl-al (eidi'él), adj. eszményi, 
képzt It . . ö kép, e tmény, 
mneszmény. 

167 



Ideahze (eidi'éleiz), v. a. esz- 
ményítni, eszményesítni. 

Identic (eiden'tik), — al, adj. 
azonos, egyazonos : —ally, 
adv. azonosam ; — alness, s. 
azonosság. 

Identiflca'tion, s. azonosítás. 

Identify (eiden'tifei), v. a. 
azonosítni; r.n. azonosulni. 

Identity (eiden'titi), s. azo- 
nosság. 

Idiocracy ( idiak'részi ) , .«. 
testsajátság. 

Idiocy (id'iaszi), .<. bárgyú- 
ság, hülyeség. 

Idioelectric ( idioilek'trik ) , 
adj. sajátvillanyú. 

Idiom (id'iam), 8. nyelvsaját- 
ság : nyelv, tájnyt Iv. 

Idiosyncrasy! idiuszin'krészi) 
8. szem hl );..-. .:.-; , fe< roa 
iszony. 

Idiot (id'iat), 8. bárgyú, hü- 
lye : asylum for — s, s. ta- 
lÓka-intézét. 

Idiotcy, p. Idiocy. 

Idiotism (id'iatizm),s. nyelv- 
kitl i-i .-■ a r ivsaj&isáq ; 
szójárás : bárgyúság. 

Idle (ei'dl), adj. henye, lusta; 
munkátlan : dologtalan, 
fires; an— fellow, korhely, 
henyélő : an — talk, hiába- 
való fecsegés ; an —head, 
üres fej ; — hours, s. pl. 
szabad idő, szünidő; — c. 
n. henyélni, lustálkodni; 
— , v. a. to — away one's 
time, henyélve tölteni az 

iilöt. 

Idleness (ei'dlness) , s. he- 
nyélés, lustaság : — is the 
rout of all evil, a henyélés 
minden gonoszságnak gyö- 
kere. 

Idly (ei'dli), adv. henyélve, 
dologtalanul,heverve; hasz- 
talanul, hiába. 

Idol (ei'dal), 8. bálvány kép, 
bálvány. 

Idol'ater, s. bálványimádó. 
8. bálványimá- 
dón!}. 

Idolat'rical, adj. bálványos, 
bálványo 

Idol'atrize | étreiz), r. n. 
bálványt imádni. 

Idol'atrous, v. Molatrical. 



Idolatry 

Idolatry, s. bálványimádás, 
bálványozás. 

Idolize (ei'daleiz), v. a. iste- 
nít/ni, bálványozni; v. n. 
bálványt imádni ; — r, 8. 
bálványozó. 

Idoneous (eido'niasz), adj. 
alkalma* ; — ness, s. alkal- 
masság, alkalmaslét. 

Idyl (ei'dil), 8. pásztori költe- 
mény. 

If (if), conj. ha, hogyha : if it 
be true, In igaz ; if I but 
knew, bárcsak tudnám • if 
be does not fofget it, ha- 
csak el nem felejti; without 
ifs or ands , feltétlenül, 
minden "lm" és "de" nél- 
kül. 

Igneous (ig'niász), adj. tüzes. 

Ignis fatuus (ig'nisz fé'tju'- 
ász), s. bolygótűz, lidércz. 

Ignite (igneif) , v. a. gyúj- 
tani , meggyújtani; v. n. 
izzani, tüzesedni. 

Ignition (igni'sán), s. meg- 
gyújtás ; izzás. 

Igniv'omous (— omász), adj. 
tűzhányó. 

Ignobil'ity, s. nemtelenség, 
aljasság. 

Ignoble (igno'bl) , adj. nem- 
telen, alacsony, aljas ; — 
ness, s. nemtelenség, aljas- 
ság. 

Igno'bly, adv. nemtelenűl, 
alacsonyul. 

Ignominious ( — min'iász ) , 
adj. gyalázatos; csúfos; 
kisebbítő ; — ly, adv. gya- 
lázatosan*. 

Ig'nominy, s. gyalázat. 

Ignoramus (ignoré'mász), s. 
tudatlan ; kamu*:. 

Ig'norance, s. tudatlanság. 

Ig'norant, adj. and s. tudat- 
lan ; to be — of, nem 
tudni. 

Ignore', v. a. nem tudni ; nem 
akarni tudni i vmtröl). 

Ignoscible (iguasz'szibl),«<7/. 
megbocsátható, megenged- 
hető. 

He (eil), v. Aisle. 

Ilk (ilk), adj. minden, kiki ; 
ugyanaz. 

HI (ill), adj. rósz ; beteg; adv. 
roszúl ; to set an — ex- ' 



Illation 

ample, rósz példát adni ; to 
bad an — life, feslett éle- 
tet élni ; I am — , beteg va- 
gyok ; to get — , megbete- 
gedni ; an — man, beteg 
ember : — luck, balszeren- 
cse ; to use one — , roszúl 
bánni vkivel ; to speak — 
of one, rosszat beszélni vki 
felöl ; to bave an — opin- 
ion of one , roszúl véle- 
kedni vkiről ; to take 
sometbing — , vmit baled 
venni: — bred, adj. neve- 
letlen, faragatlan; — affect- 
ed, adj. rosz-indulatu ; — 
favoured, adj. csúnya, rút; 

— natured, adj. gonosz, 
rosztermésr.etii ; — star- 
red, adj. szerencsétlen ; — 
usage, s. méltatlankodás : 

— will, s. roszakarat; — , s. 
rósz, baj, balság. 

Illation (illé'sán), 8. követ- 
keztetés. 

Illaudable (illaa'débl), adj. 
nem dicséretes. [bitás. 

Illec'tive, adj. csábító; s. csá- 

Illegal (illí'gél), adj. törvény- 
telen ; — ly, adv. törvény- 
telenül. 

Illegality, s. törvénytelenség. 

Illegibility, 8. olvashatatlan- 
ná g. 

Illegible (illed'zsibl) , adj. 
olvashatlan, olvashatatlan. 

Illegitimacy (üledsit'imészi), 
8. jogtalanság, törvényte- 
lenség. 

Illegitimate, adj. házasságon 
kívüli, jogtalan, fattyú. 

Illiberal (illib'erél), adj. nem 
bőkezű, gálád, fösvény. 

Illiberallty, s. galádság szűk- 
keblűség ; kislelkűség. 

Illicit (illiszlt), adj. tilos, ti- 
lalmas. 

Illimitable (illimlttbl), adj. 
határozhattam ; meghatá- 
rolhatlan; határtalan, kor- 
látlan. 

inimitably, adv. határtala- 
nul, meghatárolhatlanúl. 

Illimitation (— té'sán), s. kor- 
látlanság , határtalanság ; 
határozatlanság. ' 

Illimlted, adj. határtalan, 
korlátlan. 

168 



Imbank 

Illiterate (ülit'erét), adj. ta- 
nulatlan; —ness, s. tanu- 
latlanság. [roszaság. 

Illness (ill'nesz), s. betegség; 

Illogical (illa'dzsiki'l), adj. 
következetlen, logikátlan ; 
— ly, adv. következetlenül 

Illude (illjud'), r. a. elámítni, 
eláltatni. 

Illume (illjum'), v. a. megvi- 
lágosít ni, kivilágítni. 

Illu'mhiíite (—net), v. a. 
megvilágositni, kivilágítni; 
kiszínezni. 

Illumina'tion, s. m> gvilágo- 
sítás ; kivilágítás. 

Illu'minator, -•>. félvilágosító, 
megvilágosító ; kiszínező. 

Illumine, v. Illume. 

Illusion (illju'zsán), s. álta- 
tás, ámítás ; csalódás, áb- 
ránd. 

Illu'sive, adj. ámító, csalé- 
kony ; fogárdos, furfangos. 

Illu'sory, adj. csalóka, csalé- 
kony, látszata*, ál; fur- 
fangos. 

Illustrate (illász'trét), t;. a. 
megvilágositni ; értelmez- 
ni; dicsőítni, híressé ten- 
ni; — d news, képes új- 
ság. 

Illustration, s. érteimezé*, 
magyarázat, megvilágosí- 
tás. 

Illus'trative, adj. megvilágo- 
sító, értelmező. 

Illustrious (ülász'triász), adj* 
dicső, fényes, híres, fen- 
séges. 

Image (im'mids), s. kép; 
képmás ; — worsbip , 8. 
képimádás. 

Imaginable (iméd'zsinébl), 
adj. képzelhető. 

Imag'inary, adj. képzelt. 

Imagina'tion (— né'sáu), s. 
képzelödés, képzelés, kép- 
zelem. 

Imaginative (— nétiv';, adj. 
találékony, leleményes ; — 
faculty, s. képzelő tehet- 
ség. 

Imagine, v. a. képzelni. 
gondolni, tartani; kiel- 
mélni. 

Imbank (imbénk'), v. a. kö- 
rülgátolni. 



Imbare 



Imitator 



Immix 



Imbare (— bér'), v. a. mezit- 
lenítni ; felfedezni. 

Inibattle, v. Embattle. 

Im'becile (— beszil), adj. tom- 
pa elviü, hígeszü ; gyenge, 
erőtlen ; v. a. gyengítni, 
erejét elvenni. 

Imbecil'ity , s gyengeség , 
erőtlenség ; tehetetlenség. 

Imbedded, r. Embedded. 

Imbezzle, v. Embezzle. 

Imbibe (imbeib'), v. a. beszív- 
ni : beáztatni ; telítni. 

Imbibition (— bibi'sán),g. be- 
szívás. 

Imbitter (— bit'ter), v. a. el- 
heseritni. 

Imbod'ied, adj. bekebelezett: 
testesült. 

Imbody (— bad'i), v. a. beke- 
belezni ; megtestesítni ; v. 
n. megtestesülni. 

Imbolden (— bold'n), v. a. 

felbátorít)!!. 

Imbordex (— bor'der), v. a. 
vn ghaíárclm / irvlksfttni 

Imbosk limbaszk'), v. n. les- 
bea állani. 

Imbow (—bo'), v. a. boltolni, 
ívelni. 

Embrace, v. to Embrace. 

Imbrangle (— breng'gl), v. a. 
bebonyolítni ; belé keverni, 
behálózni; to get — d be- 
leheveredni, bebonyóU ini. 

Imbricate (im'briket), v. a. 
vájni ( cserepei I. 

Imbroider, v. Embroider. 

Imbrue (— bru'i, r. a. bemár- 
tani, beáztatni; megfer- 
tőzni. 

Imbrute (— bruf), v. a. el 
barmitni; v. n. elbarmiilni, 

állattá lenni. 

Imbue (— bju'l, v. a. beitat- 
ni i -vol, -vél) ; megfesteni, 
szinesítni. 

Imburse (— bársz'), v. a. er- 
nybe tenni; pénzt be- 

ini. 

Imburee'ment, s. bedugás, 
b, tevés, pén '.beszedi , 

1 1 r i í t ; 1 1 > 1 * • (im'itébl), adj. utá- 
nozható. 

Imitate (im'itét), v. a. utá- 
nozni : követni. 

[mita'tion, s. után á 

[m'itative, adj. utánzó. 



Im'itator, s. utánzó. 

Immaculate ( — mék'julét ), 
adj. szeplőtlen, tiszta. 

Immaue (—men'), adj. vad, 
fene, kegyetlen, emberte- 
len. 

Im'manent (— ménent), adj. 
benlévő ; (bölcs.) tapasz- 
talható. 

Immau'ity (immén'iti) , s. 
embertelenség , kegyetlen- 
ség. 

Immarcescible (immárszesz' 
szibl), adj. romolhatlan, 
enyészhetlen. 

Immatchable ( — méts'ébl), 
adj. hozzáfoghattam., párat- 
lan. 

Immaterial (— métí'riél),a<7/. 
anyagtalan ; nem lénye- 
ges. 

Immateriality, g. anyagta- 
lanság. 

Immate'rialize , v. a. anyag- 
talanítni, szellemítni. 

Immatriculate (— trik'j ulet) , 
v. a. anyakönyvbe jegyez- 
ni, beiktatni. 

Immatricula'tion, s. anya- 
kör yvbe beiktatás. 

Immature (— inétsár') , adj. 
éretlen ; — ness, s. éretlen- 
ség. [ness. 

Immatu'rity, v. Immature- 

Immeabil'ity (— mi-ébil'iti), 
8. átjárhatlanság ; áthat- 
lanság. 

Immeasurable (— mezs'j u- 
rébl), adj. megmérhetlen ; 
mértékletlen. 

Immeas'urablj , adv. meg- 
mérhetlenül ; mértéklette- 
nül. 

Immediacy (— mi'diészi'l, g. 
közvetlenség. 

Imme'diate ( — diét), adj. köz- 
vetlen ; azonnali; —ly,adv. 
közvetlenül; azonnal, mind- 
járt, tüstént. 

Immed'icable | — med'ikébl), 
adj. gyógyíthatatlan. 

[mmelodious | Immilo'diasz), 
adj. dallamatlan : dallam- 
íitlen. 

[mmemorial ( -mimo'riél) , 
adj. emlékezet haladó, ré- 
gi : since time , emléke- 
, i haladó idő óta. 
169 



Immense (— mensz') , adj. 
megmérhetlen , temérdek, 
roppant; — ly, adv. meg- 
mérlietlenül, roppantál. 

Immen'sity, s. megmérhetlen- 
ség, tömérdekség, roppant- 
ság. 

Immensurabil'ity , s. meg- 
mérhettenség, 

Immen'surable (— zsurébl), 
adj. megmérhetlen. 

Immen'surate( — zsurét),a<7/. 
méretlen. 

Immerge (— merds'),?\ a. be- 
mártani, elmerítni ; elsü- 
lyeszteni. [lett. 

Immer'ited, adj. nem érdem - 

Immeritous ( — mer'itász) , 
adj. méltatlan ; érdemlet- 
len. 

Immerse (—mersz'), adj. el- 
merített, merült : v. a. el- 
meríteni; to— one's self 
in..., merülni, süly e ami, 
esni -ba, -be. 

Immer'sion , s. elmeriilés ; 
beié-mártás. 

Immesh (— mes'), v. a. be- 
hwrkolni; tőrbe ejteni, kö- 
rülhálózni. 

Immethodical ( — mithad'- 
ikél), adj. módszer nélküli; 
— ly, adv. módszer nélkül ; 
-ness, g. módszer hiánya. 

Immigrant (im'migrént), g. 
beköltöző, bevándorló). 

Im'migrate(— grét), v.n. be- 
költözni, bevándorolni. 

Emmigra'tion, g. beköltözés, 
bevándorlás. 

Im'minence (— minensz), g. 
fenyegető (veszedelem): k'ó- 

l 1: 8 : 1 ■:: tlt Ibi / i . 

Im'minent, adj. közelgő. 
Immin'gle (— ming'gl), v, a. 

belé egyítni, belekeverni. 
Immiscibil'ity, g. vegyíthet- 

lenség. 
Immiscible ( — misz'szibl) , 

adj. vegyíthetlen. 
Immit ( -mit'), v. a. beeresz- 
teni, belé ömleszteni. 
Immit'igable ( igébl), adj. 

szelidíthetlen; engesztelh t 

len, kérlelhetlen. 
Immiz (— miks/.'i, r. a. be 

lékeverni, beléegyítni ; 

able, adj. vegyíthetlen. 



Inimixed 

Immixed, Irnmixt (immiktatf) 
adj. vegyxtetlen. 

Immobility (— mobil'iti), s. 
mozdithatlanság : mozdu- 
latlanság. 

Immod'eracy . s. mérséklet- 
lenség. 

Immoderate (— madleret) , 
adj. mértéktelen, mérsék- 
letlen, túlságos ; — ness, 8. 
mértékletlenség, mérséklet- 
lenség. 

Immodera'tion, v. Imruod- 
erateness. 

Ininiod'est ( — mad'cleszt) , 
adj. .szerénytelen : szemér- 
metlen; fajtalan, sikamlós; 
— y , 8. szerénytelenség; 
szemérmetlenség ; fajtalan- 
tág. 

Immolate (im'molet), v. a. 
áldozni : feláldozni. 

Immola'tion, s. áldozás : ál- 
dozat. 

Im'molator, s. áldozó ; felál- 
dozó. 

Irnmoinent'ous (— momen'- 
tasz), adj. nem fontos, nem 
lényeges. 

Immoral (— mar'él), adj. er- 
kölcstelen. 

Immoral'ity, s. erkölcstelen- 
ség. 

Immorig'erous (— morid'zsi- 
rász), adj. engedetlen, szó- 
fogadatlan, műveletlen, go- 
romba. 

Immortal (— maar'tél), adj. 
halhattan : — eagle-flower, 
s. papucsvirág, kerti fáj- 
virág ; — herb, s. vasvirág; 
— ly, adv. halhatatlanul. 

Immortal'ity, s. halhatlan- 
ság. 

Immor'talize (— mar'téleiz), 
v. a. halhatlanítani. 

Inrmortifica'tion, s. töredel- 
metlenség. 

Immovabil'ity, s. mozdítha- 
tatlanság : kéri élhette még. 

Immovable (— mn'vébl), adj. 
mozdíthatatlan ; ingatlan ; 
kérlelhettem ; rendtthetlen. 

Immo'vables, s. pl. ingatlan 
jószág. 

Immo'vably, adv. ingatla- 
nul; kérlelhetlenül: rendít- 
hetlenül. 



Immuud 

Immun d (immánd') .adj. t isz- 

tátlan, mocskos, undok. 
Immnndic'ity, s. mocskosság, 

undokból/. 

Immunity (— mju'niti) , s. 
m> ntesség; szabadalmazott- 
són ■ 

Immure (— mjur'), v. a. be- 
falazni : fallal körülvenni; 
S. körfal. 

Immusical(immjn'zikél), adj 
zeneszerűtlen ; egybe nem 
hangzó,. 

Immutability (— mjutébil'- 
iti), s. váUozhatlanság. 

Immu'table, adj. változhat- 
lan. 

Immuta'tion, s. változtatás, 
változás. 

Imp (imp), s. csemete, mag- 
zat ; oltóág ; ördögöcske. 

Impacable (— pé'kébl), adj. 
nyugasztalhattan. 

lm 'pact (— pékt), s. ütközés ; 
centric — , központi ütkö- 
zés. 

Impact', v. a. bepakolni ; ösz- 
szesajtolni. 

Impair (—per'), v. a. csorbít- 
ni, megrövidítni : kevesbít- 
ni , megrosszabbítni ; gyen- 
gitni; v.n. fogyni; —ment, 
s. csorbítás, csorbulás, fo- 
gyatkozás, roszabbvlás. 

Impale (—pel'), v. a. béká- 
ra; ni. 

Impallid (impél'id), v. a. ha- 
laványúni. 

Impalpability, .?. tapinthat- 
lanság. 

Impalpable (— péTpébl), adj. 
tapinthatlan. jutni. 

Impalsy (impéTzi), v. a. bé- 

Impar'alleled, v. Umparal- 
leled. 

Impardonable(— pár'dánébl), 
adj. megbocsáthatlan. 

Imparity (— pér'iti), s. egyen- 
lőtlenség : aránytalanság. 

Impark (—park'), v. a. beker- 
telni, bekerítni. 

Impart (—párt'), v. a. köz- 
leni. 

Impartial (— pár'sél) , adj. 
részrehajlatlan ; — ness, s. 
részrehajlattanság. 

Impartiality, s. részrehajlat- 
lanság. 

170 



Impendent 

Impartibil'ity, s. közölhető- 
ség : oszthatlanség. 

Impart 'il ile, adj. közölhető; 
oszthatlan. 

Impart'ment, s. közi ós. 

Impassabü'ity, »•. járhatlan- 
ság. 

Impassable ( — pász'szebl) , 
adj.járhatbin. 

Impassible(— pész'sziljll, </(/;'. 
érzéketlen, érzetlen, szen- 
vedéstől ment ; —ness , s. 
érzetlemég, érzéketlenség. 

Impassion, v. a. — v. Impas- 
sionate. 

Impassionate (— pés'ánet),v. 
a. mélyen meghatni, meg- 
indítni,felgerjeszteni ; adj. 
érzéktelen, szenvtelen. 

Impassioned , adj. megin- 
dult ; szenvedelmei , szen- 
vedélyes. 

Impas'sive, v. Impassible. 

Impatible (— pét'ibl) , adj. 
tiirhetlen. 

Impatience (pe'sensz), s. tü- 
relmetlenség. 

Impa'tient, adj. türelmetlen; 
— ly, adv. türelmetlenül. 

Impawn (— paan'), v. a. zá- 
logba adni. 

Irnpeacb (—pits'), v. a. bepe- 
relni , törvénybe idézni ; 
akadályozni ; to — one of 
bigh treason, felségáru- 
lással vádolni vkit; —ment, 
8. vád; akadályozás. 

Impecabil'ity, s. vétkezhet- 
lenség. 

Impeccable (— pekTiébl), adj. 
vétkezhetlen. 

Impec'cancv, v. Impeccabil- 
ity. 

Impede (— píd'). v. a. meg- 
akadályozni. 

Impediment (— ped'iment), 
s. akadály ; to bave an — 
in one's speech, akadozva 
beszélni. 

Impedimen'tal, adj. akadá- 
lyos. 

Impel (—pell'), v. a. ráhaj- 
tani ; rávinni ; ösztönözni. 

Impend (— pend'l. I . ». köze- 
legni ; impending danger, 
fenyegető veszedelem . 

Impen'dent , adj. köztioő, 
jövő. 



Impenetrable 

Impenetrable (— pen'itrébl), 

adj. átkatlan; kitanulhat- 

lan. 
Impenetrably, adv. áthatla- 

n/ul : kiUmulhatlanul. 
Impenitency (— pen'itenszi), 

s. töredelmt tlenség. 
Impen'itent, adj. töredelmet- 

len. 
Imperative (— per'étiv), adj. 

■parancsoló; s. parancsoló 

mód ; — ly, adv. parancso- 

lólag. 
Imperceptible (— perszeptf- 

ibl) , adj. észrevehetlen ; 

— ness, s. észrevehetlenség. 
Imperceptibly, adv. rszreve- 

hetleniil. 

Imperfect (— per'fekt), adj. 
tökéletlen, hiányos; 8. fél- 
múlt idő. [ség. 

Imperfec'tion, s. tökéletlen- 

Imperforable (imper'forébl). 
adj. átfúrhatlan. 

Imperial (— pí'riél), adj. csá- 
szári; birodalmi; the — 
parliament , nagybritan- 
iiini parlament;—,*, hintó- 
fódél. 

Imperil (— perli), v. a. veszé- 
lyeztetni. 

Imperious (— pí'riász), adj. 
parancslagos, parancsoló ; 
— ly, adv. parancsolólag. 

Imperishable ( — per*] 
adj. 1 1 nem múló, elén 
hetién, nem veszendő. 

Impermanent (— per'méncntl 
./'//'. urn/ maradandó; áll- 
hatatlan. 

Impermeabil'ity, g, áthatlan- 
ság : vízhatlanság* 

Impermeable ( — per'mi-ebl), 
adj. áthatlan, áthatatlan .- 
vízálló. 

Impersonal (— per'szánel) , 
mélytélen : - Ly, 
adv. személytelenül. 

Impersonality, s. személyte- 
lenitni. 

Impersonate (—pej 'szánét), 
v. a. személy esítni, szemé- 

Impersonifica'tion, ft. - .< mé- 
lyetítéi, tzemélyités. 

Imperspicuous i perszpik'- 
juászi, adj. átláthatlan, 
érthetlen, homályos. 



Impertinence 

Impertiuenee(— per'tmensz), 
.v. illetlenség : gorombaság. 

Imper'tinent, adj. illetlen : 
nem való (-ra, -re ) ,• go- 
romba , ■-■:> mtelen ; — ly, 
adv. illetlenül ; gorombául; 
helytelenül*. 

Imperturbable ( — taVbébl), 
adj. rendühetlen, felindít- 
hatlan. 

Impertnrba'tion, s. indulat- 
lanság, kedvegyen. 

Impervious (— per'viász), «</?'. 
járhatlan ; áthatlan ; — 
to the air, léghatlan ; —to 
the view, átláthatlan; 
— ness, 8. átjárhatlanság : 
áthat lanság. 

Impester, v. to Pester. 

ImpetiLle (impí'tibl) , adj. 
elérhetlen. 

Impetrable (im'pítrébl), adj. 
elérhető, kikérhető, elkér- 
hető. 

Im'petrate (—tret), v. a. ké- 
réssel megnyerni. 

Impetra'tion, .•?. megnyerés. 

Impetuosity(— petsjuasz'iti), 
g. hevesség; rohamosság. 

Impet'uous (— sjuász), adj. 
heves, erőszakos; rohamos. 

Impetus (im'pítász), g. roha- 
nás, roham, rohamerő, he- 
vesség. 

Impierce (— pírsz'), v. a. át- 
szűrni, átjárni, áthatni; 
beszúrni, behatni; —able, 
adj. átszúrhatlan. 

Impiety (— pei'iti), g. ájtat- 
lanság ; hitetlenség, val- 
lástalanság. 

Impignorate (— pig'noret), v. 
a. zálogba adni. 

Impinge (— pinds'), v. n. to 
— on . . ., ütközni -i'ii, -be. 

Impious (im'peiász), adj. áj- 
taüan, hitetlen, vallásta- 
lan. 

Implacability (— plékébü'iti), 
vgeszU lh( tlenség. 

Impla'cable, adj. engesztel- 
hetién. 

Implant (— plánt'), v. a. be- 
ültet ni : in leoltani. 

Implanta'1 on, , beültetés,bt - 
plántálás. 

ImplauBibil'ity, í. valószínűt- 
lenség. 

171 



Import 

Implausible (—plaa'zibl), ad/. 
valószínűtlen. 

Implead ( — plícl'), v. a. perbe 
fogni. 

Impledge (— pledzs'), v. a. el- 
zálogosítni, '-ál >gul lekötni. 

Implement (— pliment), s. 
szerszám, műszer, készülék. 

Impletion (— pli'sán), .?. meg- 
töltés, megtöltözés. 

Implicate (— pliket'), v. a. 
bebonyólítni ; beleérteni , 
magában foglalni. 

Implica'tion, g. bebonyolítás, 
bonyolódás ; beleérte*, kö- 
vetkezmény. 

Implicit (— plisz'it), adj. bo- 
nyolódott; beleértett, benn- 
foglalt : feltetlen ; —faith, 
s. vakhit; — ly, ado. bele- 
értve. 

Implora'tion (— ploré'sán), 8. 
esedezés. 

Implore', v. a. kérni, ese- 
dezni. 

Imploy, I?, to Employ. 

Imply (— plei'), v. a. befog- 
lalni, beleérteni, belétadni. 

Impocket (— pakldt), v. a. 
zsebre tenni. 

Impoison (— paiz'n), v. a. 
megmérgezni; (fig.) elke- 
serítni. 

Impolicy (— pal'iszi), s.póli- 
tikátlanság,ildomatlanság. 

Impolite ( — poleit'), adj. ud- 
variatlan, goromba ; — ness 
g. udvariatlanság, gorom- 
baság. 

Impolitic (— pal'itik), adj. il- 
domatlan, nem okos; nem 
czélszerü. 

Impolit'ical, adj. politikát- 
Imi, ildomatlan ; -ly, adv. 
poUtikáÜanúl, ildomatla- 
nnl -. — ness, s. politikát- 
lanság, ildomatlanság. 

Imponderable(impan'derébl) 

adj. nieiiniérli ijilin tini : 

súlytalan. 

Imponderous | pan'derasz), 
adj. súlytalan. 

Imporosity | porasz'iti), s. 
likacstalanság. 

Imporous | po A rasz), adj. 
likacstalan. 

Import ( port'), v. a. bevin- 
ni, behozni ; nyomni ; it 



Import 

imparts little, nem sokat 
nyom a latban ; it imports 
much, <■: már sokat nyom 
a latban ; -ance, s. fontos- 
ság, nyomosság ; jelenté- 
kenység; a man of great 
— , nagy befolyású férfi ; 
— ant, adj. fonti)-:, nyomós; 
jelenteken;/ : nevezetes. 

Im'port, s. bevitel, behoza- 
tal, árubehozatal; fontos- 
ság. 

Importa'tion, s. árubehoza- 
tal : beviteli kereskedés. 

Iinp:rtnnate(— paar'tsunét), 
adj. alkalmatlan, tolakodó; 
— ness, s. tolakodóság, al- 
kalmatlanság. 

Importune ( — partstm'), v. 
a. nyakára járni, alkal- 
matlankodni : adj. alkal- 
matlan ; szigorú; — ly, adv. 
alkalmatlanul . 

Importu'nity, s.alkalmaüan- 
kodás, tolakodóság. 

Impose (— pooz'), v. a. rárak- 
ni, ráróni; ráparancsol- 
ni ; elrakni (kiszedeti Írást 
írekre ); to — taxes ou . . ., 
adót róni -ra, re; to — a 
tine upon one, vkit meg- 
bírságolni; to — pages, 
lapokat tördelni; — , v. n. 
to — upon one, vkit rá- 
szedni, mer/csalni; to — 
upon one's self, csalat- 
kozni, magát megcsalni. 

Imposing (— po'zing), adj. 
tekintélyes, barnító, csodá- 
latra ragadó, tiszteletger- 
jesztő. 

Imposition (— pozis'án), .<. 
rálevés ; rárovás; i arancs; 
csalás ; the — of laws, tör- 
vényszabás ; according to 
the — of my father, apám 
parancsa szerint; — of a 
name , elnevezés : — of 
taxes, adókivetés. 

Impossibility (— paszszibd'- 
iti), s. lehetetlenség. 

Impos'sible, adj. lehetlen, le- 
hetetlen. 

Im'post (—poszt), s. adá- 
rész, adó, vám ; ívoszlop, 
boltváll. 

Imposthumate (— paszt'hj u- 
niét), v. n. meggenyedni. 



Imposthnme 

Impostfhume, s. fekély. 
Impostor(-pasz'ter) .s.csaZo, 

Imposture (— pasz'tsár), *•. 
csalás, csalárdtól/. 

Impos'turous, adj. csalárd, 
csalfa. 

Impotence (im'potensz), s. 
tehetetlenség ; erőtlenség ; 
nőszhetlenség. 

Im'potency, v. Impotence. 

Im'potent, adj, tehetetlen; 
erőtlen ; nőszhetlen. 

Impound (— páund'), v. a. 
becsukni ; elzárni ; zár alá 
venni. 

Impoverish (— pav'eris), v. a. 
elszegényítni. 

Impower (— páu'er), v. a. fel- 
hatalmazni. 

Impracticable (— prék'tikébl) 
adj. gyakorlatba nem ve- 
hető : kivihetlen; alkal- 
mazhatlan ; engedetlen , 
hajthatatlan ; járhutlau : 
hasznavehetetlen ; — ness, 
s. kivihetlenség, alkalmaz- 
hatlanság. 

Imprecate (im'priket), v. a. 
megátkozni, eláldani. 

Impreca'tion, s. megátkozás. 

lm 'precatory , adj. átkozó, 
átkos. 

tmpregn (— prín'), v. a. te- 
litni. 

Impregnable (— preg'nébl) , 
adj. bevehetlen, elfoglal- 
hatlan , meghódíthatlan , 
érzékenyíthetlen. 

Impregnate (— preg'net), v. 
a. teherbe ejteni; telít ni ; 
adj. terhes; telitett. 

Impregnation, s. teherbe-ej- 
tés ; telítés. 

Impress (— presz'), v. a. be- 
nyomni; benyomást tenni; 
meghatni; ráverni; nyom- 
tatni; lenyomatni (kefé- 
vel). 

lm 'press, s. benyomat, lenyo- 
mat, nyomat; bélyeg. 

Impres'sible, adj. benyom- 
ható ; kinyomatható. 

Impres'sion (— pres'án) , s. 
benyomás ; meghatás ; V- 
nyomat, nyomtatvány ; ki- 
adás ; it makes ho — on 
him, a: nem indítja meg 
öt; his appearance makes 

172 



Improsperous 

a favourable — , külseje 
igen megnyerő. 

Impres'sive ( — presz'sziv) , 
adj. hathatós, beható ; fo- 
yamzatos ; fogékony ; — ly, 
adv. hathatósan, nyomaté- 
kosan ; fogékonyái. 

Impres'sure (— pres'jur), s. 
benyomó* ; lenyomat ; he- 
ly ey, jel. 

Imprimery (— preim'eri), s. 
nyomda, nyomdászat, könyv- 
nyomtatás. 

Imprimis (— prei'misz), adv. 
elsőben, mindenek előtt; 
kivált. 

Imprint (—print'), v. a. nyom- 
tatni, lenyomtatni ; to — a 
thing on one's mind, vmit 
em {ékezetébe vés n i . 

Imprint', s. nyomtatás helyé. 

Imprison (— priz'zn), v. a. 
bebörtönözni ; —ment, s. 
fogság. 

Improbability ( — prabbébü'- 
iti), s. valószínűtlenség. 

Improb'able, adj. nem való- 
színű. 

Improbation (— be'sán) , s. 
roszalás. 

Improbity (— prab'iti), s.rosz- 
lelküség, hamislelküség. 

Improficiency(— profis'enszi) 
s. előmenetel hiánya. 

Improfitable (— praf'itébl), 
adj. nem nyereséges, nem 
hasznos. 

Impromptu (— pram'tju), s.- 
róytönzet. 

Improper (— prap'er) , adj. 
illetlen , helytelen ; — ly, 
adv. illetlenül, helytelenül. 

Impropitious (— propis'ász), 
adj. kedvezőtlen. 

Improportionable ( -propor'- 
sán-é-bl) , adj. illetleii ; 
aránytalan in. h. >. , 

Impropor'tionate ( — sánét), 
adj. aránytalan. 

Impropriate (— pri'ét) v. a. 
birtokába venni; egyházi 
vagyont élidegenitni. 

Impropriety (— prei'iti), s. 
illetlenség ; helytelenség. 

Improsperlty ( — praszper'iti ) 
s. sikeretlenség ; szerena ':- 
lenség. 

Improsperous ( — prasz'per- 



Improvability 

ász), adj. sikeretlen; sze- 
rencsétlen. [ableneBB. 

Improvabil'ity, v. Lnprov- 

Improvable (— prűv'ébl), adj. 
javítható; jobbítható: — 
ness, s. javíthatóság, job- 
bíthatóság. 
Improve (— prúv'), v. a. ja- 
vitni, jobbUni ; to — one's 
mind, magát szellemileg 
kiképezni ; to — a victory, 
a győzelmet félhasználni; 
— , v. a. javulni, jobbulni ; 
to — upon, tökélyesbítni; 
tiíl ten ni ükin. 

Improvement (— pnív'ment) , 
s. javítás , jobbítás ; töké- 
ly esbílés. 

Improver (— pruv'er), s. ja- 
vító tökélyesbítő. 

Improvided (improvei'ded ) , 
adj. váratlan, előre nem- 
látott. 

Improvidence(— prav'idensz) 
s. élőgondatlanság. 

Improv'ident, adj. elögondat- 
lan ; — ly, adv. előre nem 
gondoskodva. 

Improvisator (— provizé'ter) , 
8. rögtönző. 

lm provision (— provizs'án), 
s. elögondatlanság, gondo- 
latlanság. 

Imprudence (— prú'denszl, •?• 
Üdomtalanság, meggondo- 
latlanság. 

Impru'dent, adj. ildomtalan, 
meggondolatlan. 

Impudence (im'pjudensz), s. 
szemtelenség. 

Im'pudent, adj. szemtelen; 
—Ív, adv. szemtelenül. 

Impudicity (— pjudisz'iti), s. 
'rmetlenség. 

Impugn i '— pjun'), v. a. ki- 
kelni ellene ; tagadni , el- 
lenmondani. 

Impugnation i pjnné'san), 
s. kikelés vmi ellen, megtá- 
madás, ellenmondás 

Impulse (im'palsz), *. megin- 
dítás, megmozdítás, meg- 
lendUés ; ösztönzés; kész- 
tetés : löket. 

Impuls'ive, adj. megindító, 
öt ítőnző, két J' ti', : hajtó. 

Impunctuality ( impankts- 
jui'-l'itii, g. pontatlanság. 



Impunity 

Impunity (— pju'niti), s. bün- 
tetlenség. 

Impure (pjur'), adj. tisztát- 
lan: fertőzött: — ly, adv. 
tisztátlaniíl. 

Impu'rity, s. tisztátlanság : 
fórtelem, bujaság. 

Imputable (— pju'tébl), adj. 
felrovatolható , beszámít- 
ható, tulajdonítható. 

Imputation (— te'sán), s.fel- 
rovatolás, tulajdonítás, be- 
számítás: szemrevetés, vá- 
dolás. 

Impu'tative, adj. felrovatoló, 
vétkeid. 

Impute (— pjut'), v. a. felróni, 
beszdmítni , tulajdonít ni , 
okolni, vétkelni. 

Imputrescibü'ity , $. rotha- 
datlanság. 

Imputrescible ( — pjutresz'- 
szibl), adj. rothadatlan. 

In (in), j) rp. -ban, -ben, -on, 
■ön, -en : alatt, múlva: -vol, 
-vei : -nál, -nél : hónt ; -ra, 
-re nézve, szerint ; -ál, -ül; 

— the house, a hóiban ; — 
the garden, a. kertben ; — 
writing, Írásban ; — its 
time, annak idejében; — 
time, jókor; — London, 
Londonban : it is not — 
man, nem áll az ember ha- 
talmában; to be — want 
of something, szűkölködni 
vmiben ; to be — the fam- 
ily-way, teherben járni; 

— the street, a: utczán : 

— the world, a világon : — 
the country, falun : — the 
mean time, azonközben, az 
alatt; one can get there 

— six days, Itat nap alatt 
a : ember oda jöhet : I shall 
be back — an In mi's time 
egy óra múlva vissza fo- 
gok jönni : — the name of 
wonder! a: Istenért! — 
day-time, nappal ; —short, 

— one word, szóval, egg 
szóval : — the guards, a 
testörségnél ; - this man- 
ner, ekképen, ekként; — 
troops . csoportonként ; — 
appearance, külsején 

a- : látszólag; praise, 
dicséretül; pledge, lálo- 

173 



Inamissibiliiy 

gúl .- — token of ... , -nak, 
-nek jeh'iil ; to be madly 
— love with . . . , őrülten 
szeretni, belebolondultnak 
lenni -ba , -be : — , adv. 
bent, be ; not—, nincs ben', 
nine* idehaza; to get — , 
bejutni ; to go — , to walk 
— , bemenni : come — \ jöj- 
jön be : tessék ! are you—? 
érti ön most ! now we are 
—for it, ördögöt fogtunk, s 
most nem tudunk mene- 
kedni tőle : to put a horse 
— , lovat betanítni. 

Inability (inébil'iti), g. kép- 
telenség, tehetetlenség. 

Liable, v. to Enable. 

Inaccessibility ( — ekszesz- 
szibil'iti), 8. hozzámehet- 
lenség. 

Inaccessible, adj. hozzdme- 
hetlen, meg!;ó:elithetlen. 

Inaccuracy ( — ékTijurészifl s. 
pontatlanság, helytelenség. 

Inac'curate, adj. pontatlan, 
helytelen : — ly, adv. hely- 
telenül, hibásan. 

Inaction (— ek'sán), s. tétlen- 
ség. 

Inactive ( — ék'tiv), adj. u t- 
len, hatástalan ; — tra- 
gedy, cselekvényben sze- 
gény szomorújáték. 

Inactivity (— éktiv'iti), s. tét- 
lenség. 

Inadequate (— -éd'ikwet), adj. 
meg nem felelő, elégtelen ; 
— ness, s. i légtelenség. 

Inadmissible ( — edmisz'- 
szibl), adj. meg nem enged- 
hető, [lanság. 

Inadvertency, s. vigyázat- 

Inadver'tent (— édver^tent). 
adj. vigyázatlan. 

In&ffable (— éf'fébl), adj. m m 
nyájas, nem beszédes, 

ínaffecta'tion, s. ,'< szU h nsi g\ 
természetesség , mesterké- 
letlenség. 

Inaffee'ted, adj. fesztelen, 
. m i ri'ilti tett. 

Inalienable (— él'ienébl), adj. 
elidegeníthetlen. 

Inalterable ( -al'terébl), adj. 
változtathatlan, 

Inamissibil'ity, s. elveszthe- 
tetlt nség. 



Inamissible 

Inamissible (inémisz'szibl), 
adj. elveszthetetlen. 

Inane (— en'), adj. üres, hitt; 
s. üres tér. 

Inanimate ( — en'imét) , adj. 
lelketlen, élettelen; — ness, 
8. életteh nség. 

Inani'tion (— §ni'sán),s. üres- 
ség ; gyengeség, erőtlenség, 
kimerültség. 

Inan'ity, s. üresség, semmi- 
ség, hiábavalóság. 

Inappetence (— ép'pitensz), 
s. étvágy hiány. 

Inapplicable (— ép'plikébl) , 
adj. alkalmazhatlan. 

Inapplication (— ke'sán), s. 
henyeség , szorgalmatlan- 
ság. 

Inappreciable ( — épprí'si-ébl) 
adj. megbecsülhetlen. 

Inapprehensible ( — éppri- 
hen'szibl), adj. érthetetlen. 

Inapprehen'sive, adj. aygó- 
datlan ; figyelmetlen. 

Inapt ( — éptf), adj. alkal- 
matlan, képtelen. 

Inaptitude (— ép'titjud), s. 
alkalmazhatlanság, képte- 
lenség, liatlan. 

Iuarable (— ér'ébl), adj. szánt- 

Inarticulate (— ártik'julet) , 
adj. tagolatlan ; szószerüt- 
len. 

Inattention ( — étten'san), s. 
vigyázatlanság, figyelmet- 
lenség. 

Inatten'tive, adj. vigyázat- 
lan, figyelmetlen. 

Inaudible (— aad'ibl) , adj. 
nem hallható, hallhatlan. 

Inaud'ibly, adv. hallhatla- 
núl, gyenge szóval. 

Inaugural (— aag'jurél), adj. 
beavatási, beköszön tő. 

Inaugurate (— aag'juret), v. 
a. ünnepélyesen beiktatni. 

Inauguration, s. ünnepélyes 
beiktatás, beszentelés, fel- 
szentelés. 

Inauspicious (— aaszpis'ász), 
adj. kedvezőtlen, baljós- 
latú; —ness, s. baljóslat. 

Tn'born ( — baarn), adj. vele- 
született, természeti. 

Inbred (in'bred), adj. bele- 
született, természeti; honi, 
hazai, belföldi. 



Incage 

Incage (—kids'), v. a. kalit- 
kába zárni; (átv. ért.) be- 
börtönözni. 

Incalculable (— kél'kj ulébl) , 
adj. felszámolhatlan, ki- 
számithatlan. 

Inoamp, r. to Encamp. 

Incandescence ( — kéndesz'- 
szensz), s. megtüzesedés, 
i: lás. 

Incandes'cent, adj. izzó. 

Incantation (— kénté'sán), s. 
igézés. 

Incantatory ( — kén'tétari) , 
adj. igéző, varázsló. 

Incapabil'ity , s. képtelen- 
ség. 

Incapable (— ke'pébl), adj. 
képtélen; tehetetlen. 

Incapacious ( — képe'sász) , 
adj. nem téres, nem tágas. 

Incapacitate (— képész'itét), 
v. a. képtelenitni. 

Incapacitation, s. képtele- 
nítés. 

Incapacity, s. képesség hi ja. 

Incarcerate (— kár'sziret), v. 
a. bebörtönözni. 

Incarceration, s. bebörtönzés. 

Incarnadine ( — kár'nédein), 
v. a. húsvörösre festeni; 
adj. hűsvörös. 

Incarnate (— kár'net), adj. 
testszínű, hűsvörös; meg- 
testesült; v. a. megteste- 
sít ni. 

Incarna'tion, s. hússzín, test- 
szín ; megemberülés, meg- 
testülés ; megtestesítés. 

Incase ( — kész'), v. a. befog- 
lalni : tokba tenni; elre- 
keszteni, elzárni. 

Incask (— kászk'), v. a. hor- 
dóba tenni. 

Incatena'tion (— kétiné'sán), 
s. összelánczolás. 

Incautious (— kaa'sász), adj. 
nem óvatos, vigyázatlan. 

Incend (— szend'), v. a. meg- 
gy ujta n i , felgy ulasztani. 

Incendiarism ( — szen'diér- 
izm), s. gyújtogatás ; (átv. 
ért.) fellőza sztós, fellendí- 
tés. 

Incendiary (— szen'di-éri), s. 
gyújtogató ; adj. gyújto- 
gatói. 

In'cense (— 'szensz), s. töm- 
Ili 



Inchoative 

jén; v. a. tömjénezni (-nak, 

-nek i. 

Incense' (—szensz'), v. a. 
felgyújtani; felböszítni, fel - 
indítni ; —ment, s, bőszült- 
ség. 

Incension ( — szen'sán), s. 
felgyújtás , felgyuladás ; 
égés. 

Incen'sor, s. bujtogató, biz- 
gató, kontogató. 

Incens'ory, s. füstölő. 

Incen'tive , adj. felingerlő, 
ösztönző; s. inner, ösztön. 

Inception (— szep'sán) , s. 
kezdés, kezdet. 

Incep'tive, adj. kezdő, kez- 
detbeli. 

Incep'tor, s. kezdő, vjoncz, 
tanonc:. 

ulceration ( — szire'sán), s. 
viaszszal bevonás, megvia- 
szolás. 

Incertain (— szer'tin), adj. 
bizonytalan ; — ty, s. bi- 
zonytalanság. 

Incertitude (— szer'titjud), ■<. 
bizonytalanság , kétesség. 

Inces'sancy, -s. szünetlenség. 

Incessant ( — szesz'szénti , 
adj. szüntelen; — ly, adv. 
szünetlenül . 

Incest (in'szeszt), s. vérför- 
ielem. 

Incest'uous (— sju-ász), adj, 
vérfertőző , vérfertőzési : 
— ly, adv. vérferi jzőleg. 

Inch (ints), s. hüvelyk (iner- 
tek) ; by the — , hüvelyk 
számra; by inches, aprón- 
ként, lassanként ; to sell 
by — of candle, elárverez- 
ni, árverés utján eladni; 
not an —,er,y cseppet sem: 
— , v.a. to — out,aprónként 
kiadni, cseppenként kiosz- 
tani, fiUérezni. 

Incharitable ( — tsér'itébl) . 
adj. könyörül ev -ni • .<:, , - 
tétlen ; nem jótékony, nem 
adakozó. 

Inchastity (— tsész'titi) , s. 
fajtái a mag, bajaság. 

Inchest (— tseszt'), v. a. lá- 
dába tenni. 

In'choate (— 'ka-et) , v. a. 
kezdeni. 

Iucho'ative (— ka-étiv), adj. 



Incide 

kezdetbeli, l ezdö ; előző ; 
g. kezdőige. 

Incide (— szeid'), v. a. be- 
metszeni. 

In'cidence (— 'szideusz), g. 
esetlegesség, közbejött eset; 
angle of — , beesési szög. 

In'cident , adj. közbejövő; 
beeső : s. közbejött eset. 

Incidental, adj. esetékes, 
esetleges ; — ly, adv. eset- 
leg, közbejövőleg. 

Incinerate (— szin'erét), v. a. 
elhamvasztani. 

Incinera'tion, s. elhamvasz- 
tó-:. 

Incipient (— szip'i-ent), adj. 
kezdő. 

Incircle, v. to Encircle. 

Incir'cumspect, adj. vigyá- 
zatlan, gondatlan. 

Incircnmspec'tion, s. vigyá- 
zatlanság, gondatlanság. 

Incise (— szeiz'), v. a. bemet- 
szeni ; eloszlatni. 

Inci'sion (— szizs'án), s. be- 
metszés ; eloszlatás. 

Incisive (— szei'sziv), adj. be- 
metsző : eloszlató ; —teeth, 
s. pl. m< tszöfogak. 

Incisor (— szei'szer), g. met- 
szőfog. 

Incisure (— szizs'jur), s. be- 
metszés. 

Incitant (— szei'tént), s. in- 
gerszer. 

lm i i L 3 < > 1 1 (— sz!t.-' ; ail s in- 
gerlés : indítás ; indok. 

Incite (— szeitf), v. >/. ösztö- 
nözni; buzdítani; izgatni; 
—ment, s. ösztönzés; in- 
dítá . 

Incivil (— sziv'il), adj. udva- 
riatlan. 

Incivil'ity, .--. udvariatlanság. 

Inclasp ( — klászp'), v. a. dt- 

fogni, átölelni. 
Inclemency (— klem'enszi), g. 

tág : zordonság. 

Inclam'sni adj In .■/•■;-.•.'. t- 

Iin, szigorú : zordon. 
Inclination (— kline'san), s. 

hajlandóság, hajlam; kedv. 
Inclination i kli'nétari), ad;'. 

hajló • eltérő ; — needle, s. 

lehajlási tű. 
Incline | -klein'), i\ a. meg- 



Inclose 

hajtani; v-. ». meghajtani; 
hajlani -ra, -re: the day 
inclines, hanyatlik a nap; 
the weather inclines to 
fan-, a: ég kitisztulni kezd. 
Inclose (— kloz'), v. a. bezár- 
ni : bekeríteni; mellékelni, 
zómi, rekeszteni < levélbe); 
zárjelbe, rekeszbe tenni. 
Incloud ( — kláud'), v. a. be- 
borítani (felleggel) ; elho- 
mályosítni. 
Include ( — kljud'), v. a. bele- 
foglalni, belé tudni: magá- 
ban foglalni. 
Including, adj. béléfoglalt; 
— my expenses, beleszá- 
mítva költségemet. 
Inclusive (— klju'sziv), adj. 
bezáró, magában foglaló; 
— ly, adv. bezárólag, be- 
tudva. 
Incog'itahle (— kad'zsitébl) , 
adj. képzelhetlen, nem gon- 
dolható, [ság. 
Incog'itancy, s. gondolatlan- 
tncog'ítant, adj. gondolat 

nélküli. 
Incognito (— kag'nito), adv. 
ismeretlenül, álnév alatt ; 
s. ismeretlenség. 
Incoherency ( — kohí'renszi), 

s. össze nem függés. 
Incohe'rent, adj. össze nem 

függő. 
Incombustible ( — kambász'- 
tibl) , adj. megéghetlen; 
— ness, .-. megéghetlenség. 
Income lin'kam), g. jövede- 
lem : —duty, 8. jövedelmi 
adó. 
Incommensurabil'ity, s. össz- 

mérhetlenség. 
Incommensurable (— kam- 
ui en'zsjuréhl) , adj. össz- 
mérhetlen. 
Incommen'surate ( — men'- 
zsjuret), adj. megmérhet- 
hii : —ness, »•. megmérhet- 
lenség. 
Incommodate(— -kam'modét) 

v. a. alkalmatlankodni. 
Incomnioda'tion , g. alkal- 
matlankodás; alkalmatlan- 
ság. 
Incommode', '■. ". alkalmat- 
lankodni, terhére lenni, 
terhelni. 

17.-) 



Inconceivable 

Incommo'dious(— diász ) , a íj. 
alkalmatlan, kéjelmetlen, 
kelletlen. 
Incomiuod'ity, s. alkalmat- 
lanság, kényelmi tlenség. 
Incommunicable ( — kamj u'- 
nikébl), adj. közölhetetlen; 
nem közlékeny. 
Incommu'nicative, adj. nem 
közlékeny ; elzárt, zárkózó. 
Incommutable ( — kammju'- 
tébl), adj. kicserelheth n ; 
változtathatlan : háborít- 
hatlan 'birtokban). 

Incomparable^ — kam'pérébl) 
adj. hasonlithatlan;—-n( ss, 
■s. hasonlít hatlanság. 

Incom'paiably, adv. hason- 
líthatlanúl. 

Inconipas'sionate ( — pés'- 
ánét) , adj. irgalmatlan, 
kegyt tlen. 

Incompatibility, ■-. 'mszefér- 
hetlenség , megferhetlen- 
ség. 

Incompatible (— kampéf ibl ) , 
adj css/efirheüen, megfér 
hetién, egyezhetlen; —ness, 
s. összeférheüenség. 

Incompensable (— kampen'- 
zébl), adj. pótolhatatlan. 

Incom'petency (—pitén - 
iüetéktelenség, jogosítlan- 
ság. 

Incom'petent, adj. illetékte- 
len, jog<i.<Ulan. 

Incomplete (— kamplít'), adj. 
nem teljes, hiányos; — ly, 
adv. hiányosan : —ness, g. 
hiányosság. 

Incomplex ( — kampleksz') , 
adj. nem bonyolult. 

Incompliant (— -kamplei'ént), 
adj. nem készséges, szolgá- 
latra nem kész : nem ■ 
dékeny. 

Incomprehensibü'ity, g. meg- 
foghatlanság. 

Incomprehensible( — prihen'- 
szibl), adj. megfoghatlan. 

Incomprehension, g. felfogó 
tehetség hiánya. 

Incoucealable (— kanszíl'- 
ébl), adj. elrejthetlen, el- 
titkolhatlan. 

Inconceivable ( — azív'ébl) , 

adj. képzelhetlen, megfog- 
hatatlan : -ness, 9. kép- 



Inconceivably 



Inconspicuous 



Incrust 



zelhetlenség,megfoghatlart- 
ság. 
Inconceivably, adv. képzel- 
hetetlenül,megfoghatlanúl. 

Inconclusive (—klju'ziv )//(//'. 
követiezetlen;bizonyitó erö 
nélküli : — ly, adv. követ- 
kezetlenül; bizonyító erö 

nélkül. 

Inconcurring ( — kár'ring ) , 
adj. nem egyező. 

Inconcussibíe (— kász'szibl), 
adj. rendíthetetlen. 

Incondensable ( — kaudén'- 
szébU, adj. megsürühetlen. 

Unconditional (— dis'ánt-ll , 
adj. feltétlen. 

Inconformable (— faarrn'ébl), 
adj. nem szerinte.-', meg 
nem feldö. 

Ineongrueiit(— kang'gruent), 
adj. össze nem illa, össze 
nem férő: hibás, nyelvel- 
lenes. 

Incongruity (— gru'ity'i , s. 
össze nem vágás; nyelv- 
hiba. 

Incongruous, v. Ineongru- 
ent. 

Inconnection(— kannek'sán), 
s. összefüggés hiánya. 

Inconnexedly (— neksz'edlyl, 
adv. összefüggés nélkül. 

Ineonscionable ( — kan'sAn- 
ébl), adj. lelkiismeretlen. 

Inconsequence (— kan'szik- 
■wensz), s. következetlen- 
ség. 

Incon'sequent, adj. követke- 
zetlen. 

Inconsiderable(— szid'erél >1 1 , 
adj. csekély, jelentéktelen. 

Inconsiderate ( — szid'erét), 
adj. meggondolatlan, tekin- 
tet nélküli , mássál nem 
gondoló; — ly, adv. meg- 
gondolatlanul; — ness, s. 
■meggondolatlanság , tekin- 
tet nélküliség. 

Inconsistence(— szisz'tenszi, 
s. egyezhettenség, ös 
hetlenség, képteh 

Inconsistent, adj. egyezhet- 
len, összeférhetlen , kéj, te- 
lén : to be — with one*s 
self, cselekedeteiben követ- 
kezetlennek lenni, tetteiben 
ingadozni. 



Inconspicuous (— kanszpik'- 
juász), adj. észrevelietlen, 
szembe nem tünö, fel nem 
ötlö. 

Inconsolable (— kan'szolébl), 
adj. vigasztalhatlan. 

Inconstancy(— kan'sztenszi), 
s, állhatatlanság, változé- 
konyság. 

Incon'stant, adj. állhatat- 
lan, változó. 

Inconsummate (— kanszám'- 
met'l, adj. bevégezetlen. 

Incontaminate (— kantém'- 
inet), adj. szeplőtlen. 

Incontestable (— tesz'tébl) , 
adj. meg nem támadható, 
kétségbevonhaüan. 

Incontiguous (— tig'juász) , 
adj. nem érintkező, nem 
I int áros, elkülönített. 

Incon'tinency (— 'tinenszi) , 
s. magatartóztathatlanság, 
bujaság. 

Incon'tinent, adj. magatar- 
tóztathatlan, baja. 

uncontrollable ( — troll'ébl), 
adj. ellenőrizhetlen ; fék- 
telen , megzabolázhatlan ; 
független, szabad. 

Incontrovertible (— trovert'- 
íbl), adj. vitathatlan. 

Inconvenience (— ví'niensz), 
s. alkalmatlanság ; illet- 
lenség ; v. a. to — one, al- 
kalmatlankodni vkinek. 

Inc inve'nient , adj. alkal- 
matlan, kelletlen; illetlen. 

Inconvertibility, *•. változ- 
tathatlanság. 

Inconvertible(— vert'ibl \,adj. 
válthatlan : változtathat- 
lan; megtéríthetien (av.). 

Inoénvincible (— vinsz'ibl) , 
adj. meggyözhetten < okok- 
kal). 

Incorporal( — kaar'porél) ,adj. 
testetlen, anyagtalan. 

Incorporal'ty, s. testetlenség, 
anyagtalanság. 

Inc irpo'real, v. Incorporal. 

Incorporate (— kaar'pi írét ),v. 
a. bekeblezni ; belé elég, üt- 
ni ; v. n. együlni, egye- 
sülni. 

Incorporation, s. bekeblezés, 
egyesülés. 

Incorpore'ity (— porí'iti), s. 
176 



anyagtalanság , testetlen- 
ség. 
Incorrect (— korrekt'), adj. 
Itibás , szabottan ; — ly, 
adv. hibásan, szábatlanál; 
—ness, s. hibásság, szabat- 
lanság. 
Incorrigibility, s. javíthat- 

lanság ; jobbíthatlanság. 
Incorrigible (— kar'ridsibl), 
adj. javíthattan; jobbít- 
hattam ; — ne>s, s.javtthat- 
lanság ; jobbíthatlanság. 

Incorrupt (— karrápf), adj. 
nem romlott ; igazlelkii ; 
becsületes ; —ness, s. rom- 
latlanság. 

IncoiTuptibil'ity , s. romol- 
hatlanság ; megveszteget- 
hettenség. 

Incorruptible, adj. romolhat- 
lan; megveszteget hetién. 

Incrassate (— krész'szét), v. 
a.sürítni; v. n. sűrudni. 

Incrassa'tion, s. sűrítés; tSr 
ríídés. 

Increase (— krísz'), v. n. növe- 
kedni , öregbedia; v. a. 
szaporítni ; s. növekedés, 
szaporodás ; szaporítás; — 
of taxes, adóemelés; — of 
the population, népesség 
szaporodása. 

Increate (in'kri-et), adj. te- 
remtetten. 

Increat'ed, v. Increate. 

Incredibil'ity, s. hihetetlen- 
ség. 

Incredible (— kred'ibl), adj. 
hihetetlen : —ness, s. hihe- 
tetlenség. [nül. 

Incredibly, adv. hihetetle- 

Incredu'üty, s. hitetlenség. 

Incredulous (— kred'jnlásü), 
adj. tamáskodé, hitetlen, 
nem hivő; — ly, adv. hitet- 
lenül. 

Increment (— kriment), adj. 
nevedéi;, neveked 

Increpation (— krip'-sán), s. 
megdor gálás. 

Increscent (— kresz'szent) , 
adj. nevekvő, nagyobbodó ; 
s. újhold, telő hold. 

Incriminate (— krim'inet), . 
a. vétkelniy vádolni. 

Incrust (— krászt'), v.a. kér- 
gesítni, bekérgezni. 






Incrusta 

Incrusta'tion, s. kérgezés,kér- 
gesedés. 

In'cubate (— kjubét), v. n. 
ülni v. kotlani (a tojáson). 

Incuba'tion, s. Jwtlás, költés. 

In'cubus (— kjubász), s. li- 
dércz, nyomócz, nyomár/. 

Inculcate (— kalitét), v. a. 
bele oltani, elméjébe vésni. 

Inculca'tion, s. beleoltás, el- 
méjébe vésés. „ 

Inculpable (— kál'pébl), adj. 
vétlen. 

Inculpate (— kal'pet), v. a. 
vétkelni, vádolni. 

Inculpa'tion, s. vétkelés, vá- 
dolás. 

Incttlt (— kált'), adj. vetet- 
len, parlag. 

Incumbency (— káin'benszi), 
s. kötelezettség, tartozás; 
egyházi javadalom. 

Ineum'bcnt, adj. kötelező; 
— upon, tartozó -ra, -re; 
— , 8. egyházi javadalma*, 
■plébános. 

Incumber, v. Encumber. 

Incur (—kár'), v. a. manóra 
vonni: £o — a penalty, 
büntetést mayára vonni; 
to — one's displeasure, 
visszatetszeni vkinek; — , 
v. n. ötleni. 

Incurability, s. gyógyíthat- 
lansag. 

Incurable (— kju'rébl), adj. 
gyógyíthatlan. 

Incurios'ity, s. tudni vágyás 
hiánya. 

Incurious (— kju'riász), adj. 
gondatlan, közömbös, nem 
tudnivágyó. 

Incursion (— kár'sán) , s. el- 
lenséges becsapás, szágul- 
dozás. 

Incúrvate (— kár'vét), v. a. 
gőrbítni. 

Incurva'tion.s. görbítés; gör- 
biilet. 

Incurve ( -kúrv'), v. Incúr- 
vate. 

In'dagate ( -'dégét), v. a.für- 
ii i, nyomozni, megvizs- 
gálni. 

In'dagatór, s. fürkész, vizs- 
gáló. 

Indear, v. to Endear. 

Indebt i det'), v. a. adós- 



Bizonn : Ingol-magyar szótáx 



Indecency 

ságba verni, adásságba ke- 
verni ; lekötelezni ; to be 
mucii indebted to some 
one, vkinek sokkal tartoz- 
ni ; vkinek nagyon leköte- 
lezve lenni. 

Indecency (— di'szenszi), s. 
illetlenség , illedelmetlen- 
ség. 

Inde'cent, adj. illedelmetlen, 
illetlen. 

Indecision (— diszizs'án), s. 
habozás , határozatlanság. 

Indeci'sive ( — diszei'sziv ) , 
adj. el nem döntő, el nem 
határozó -. habozó. 

Indecorous(— diko'rász), adj. 
ütemtelen. 

Indecorum ( — diko'rám), s. 
illemtelenség. 

Indeed (— did'), adv. való- 
ban. 

Indefatigable (— dif ét'igébl ) , 
adj. fóradhatlan. 

Indefeisible (— difí'zibl), adj. 
megszeghetlen. 

Indefensible (— difensz'ibl), 
adj. nem védhető, védel- 
mezhetlen , meg nem áll- 
ítató. 

Indeíicient ( — defis'ent), adj. 
nem hiányos, teljes, tökéle- 
tes. 

Indefinable( — dif ein'ébl), adj. 
megható rozhatlan , fejte- 
getheti en. 

Indefinite (— def'finit), adj. 
határozatlan, bizonytalan; 
— ly, adv. határozatlanul ; 
— ness, 8. határozatlanság. 

Indeliberate ( — dilib'eret ) , 
adj. gondolatlan, meggon- 
dolatlan. 

Indelibility, 8. kitörölhetlen- 
ség. 

Indelible ( — del'ibl), adj. ki- 
töriilhetlen. 

Indelicacy (— del'ikészi), s. 
gyöngédtelenség. 

Indel'icate, adj. gyöngédte- 
le n. 

Indemnification ( — demni- 
fiké'sáii), 8. kárpótlás, kar- 
tont és. 

Indem'nify (— fei), v. a. kár- 
pótolni, kártalanítni. 

Indem'nity , s. kárpátiéi; ; 
kártalanítás ; mentesítés .- 

177 



Indicate 

mentesség ; act of — , s. 
bűnfeledés. 

Indemonstrable ( — diman'- 
sztrébl) , adj. bebizonyít- 
hatban. 

Indent (—dent'), v.a.fogakra 
kimetélni, kicsipkézni; be- 
róni, rovatékolni ; to — 
articles of agreement, szer- 
ződést megkötni ; to — a 
servant , szolgát v. inast 
fogadni ; —,S. rovaték. 

Indenture (— dent'sjur) , s. 
szerződés : an apprentice's 
— , a mester és inasa közt 
kötött szerződés. 

Independence ( — dipend' - 
ensz), 8. függetlenség. 

Independent, adj. független. 

Indescribable ( — diszkrei'- 
bébl), adj. leirhatlan. 

Indesinent ( — desz'szinent), 
adj. szünetlen ; — ly, <idv. 
szünetlenül. 

Indestructible (— disztr.ik'- 
tibl), adj. elronthatatlan. 

Indeterminable (— diterm'- 
inébl) , adj. meghatároz- 
hatta n. 

Indeterminate ( — diterm'- 
inét), adj. határozatlan .; 
eltökéletlen ; —ness, s. ha- 
tározatlanság ; eltökélet- 
lenség. [nate. 

Indeterm'ined, v. Indetermi- 

Indevoted (— divot'ed), adj. 
buzgalmatlan; idegenkedő. 

Indevout (— diváut'), adj, áj- 

tation. 

In'dex (— 'dekszl, g. mutató; 
tartalommutató ; tárgymu- 
tató,; mutatóujj (~^P" ); — 
of a watch, óramutató; — 
balance, s. mutatós mér- 
leg. 

Indexterity ( — dekszter'iti) , 

8. ügyetlenség. 
In'dian (— dién), adj. indiai ; 
—corn, g. tengeri, kuko- 
rii-za : —ink, g. tus, tus- 
festék ; — rubber, g. rugói 
mézga : — wood, g. ber- 
.seufa ; -. 8. Indus. 

Indicant (in'diként), adj. mu- 
tató,, jelentői. 

In'dicate (— diket), v. a. mu- 
tatni, jelenteni; mutatni 
' -ra. 

1 



Indication 

Indication, s. jelentés; jelen- 
ség, jel ; utalás. 

Indicative, adj. jelentő, mu- 
tató : s. jelentő mód. 

In'dicator, s. mutató; göz- 
<■ tzmérö mutatója. 

Iu'dicatory, adj. jelentő, mu- 
tató. 

Indice, v. Index. 

Indict (—eleit'), V. a. bepa- 
naszolni, beperelni;— ment, 
s. védlevél. 

Indiction (— dik'sán), s. beje- 
lentés; hirdetés; római fej- 
adószám, római szám. 

Indifference (— dif 'ferensz) , 
s. közönyösség : részvétlen- 
ség. 

Indifferent, adj. közönyön ; 
részvétlen. 

Indigence (in'didsensz') , •<. 
82 ükölhödés, szorultság, sze- 
génység, szegény. 

In'digent, adj. szűkölködő, 

Indigene (in'didsen),*-. honn, 
belföldi. 

Indig'enous (— inász) , adj. 
honi, belföldi. 

Indigested (— didseszt'ed), 
adj. meri nem emésztett. 

Indigestible, adj. emészthet- 

li'll. 

Iudiges'tion (— didsesz'tsán) , 
s. emésztéshiány. 

Indignant (— dig'nént), adj. 
felindult, felboszantott; ne- 
hezülő. 

Indigna'tion, .<. boszankodás, 
neheztelés. 

Indignity, s. méltatlanság, 
becstelenltés, bántalom, gya- 
lázat. 

Indigo (in'digo), s. indigó. 

Indulgence , s. szorgalmat- 
la i -ág. 

Indiligent ( — dil'idsent), adj. 
sí irgalmatlan. 

Indirninishable ( — dimin'- 
isébli, adj. kevésbíthetlen. 

Indirect (—direkt'), adj. nem 
egyenes, közvetett; — ly, 
adv. )iem egyenest, köz- 
vetve, közvetőleg ; — ness, 
s. közvetettség; ferdeség; 
hamislelküség. 

Indiscernible |— dizzern'ibl), 
adj. meg nem különböztet- 
hető. 



Indiscernment 

Indiscern'ment, t. elmetehet- 
lenség. 

Indisciplinable ( — disz'szi- 
plinébl), adj. zabolázhat- 
lan. 

Indiscoverable ( — diszkav'- 
erébl), adj. feltalálhatlan. 

Indiscreet (— diszkrít'), adj. 
előgondolatlan, meggondo- 
latlan ; szerénytelen, kot- 
nyeles, kérdezősködő, mél- 
talmatlan ; hallgatni nem 
tudó; — ly , adv. gondo- 
latlanúl , szerénytelenül ; 
csacskán. 

Indiscretion (— diszkres'án), 
s. meggondolatlanság, elő- 
gondolatlanság ; szerényte- 
lenség : csacskaság; years 
of — , s. pl. ifjúkor. 

Indiscriminate (— krirn'inét), 
adj. megkülönböztetés nél- 
küli, különböztetlen ; — ly, 
adv. megkülönböztetés nél- 
kül ; választás nélkül, ve- 
gyest. 

Indiscussed (— diszkaszd'), 
adj. meg nem vitatott. 

Indispensable ('— diszpensz'- 
ébl), adj. elengedhetlen, 
mulhutlan , szükséges; — 
ness, s. felmenthetlenség ; 
mulhatlanság. 

Indispose ( — disz2?oz' ) , v. 
a. képtelenítni ; betegítni, 
gyengítni; elidegenítni -tói, 
-töl ; elkedvetlenít ni . 

Indispo'sed , adj. képtelen : 
magát roszúl érző : nem 
hajlandó -ra, -re. 

Indisposition (— pozis'án), s. 
roszullét ; idegenkedés. 

Indisputable(— diszp j u'tébl) , 
adj. nem vitatható , két- 
ségtelen. 

Indissolubility, s. feloldhat- 
lanság. 

Indissoluble (— J.isz'szoljubl, 
adj. feloldhatlan. 

Indissolvable ( — szolv'ébl ) , 
adj. feloldhatlan, elválaszt- 
hutlan. 

Indistinct ( — disztinkt'i, adj. 
különböztethetlen ; zavaro- 
dott ; érthetlen ; —ness, s. 
kiilönböztethetlenség ; za- 
vartság ; érthetlenség. 

Indistinguishable ( — ting'- 

178 



Induce 

gwisébl), adj. különböztet- 
hetlen ; ki ne)ii vehető 
• szemmel). 

Indisturbance (— táib'énsz), 
s. háborítatlanság, béke, 
csend. 

Indite (— deit'), v. a. bevá- 
dolni ; tollba mondani ; 
írásba foglalni. 

Indivi'dable, v. Indivisible. 

Individed (— divei'ded), adj. 
oszt íltni. 

Individual (— divid'juél), adj. 
egyes ; egyéni; s. egyén. 

Inclivid'ually, a&p. egyen- 
ként; egyénileg. 

Individuality, s. egyéniség. 

Individ'ualize (— vid'juéleiz), 
v. a. egyénítni,egyedesítni. 

Individuate ( — divid'juét ), 
adj. osztatlan ; v. a. egye- 
desít ni. 

Individuation, s. egyénítés, 
egyedesítés. 

Indivisibility, s. oszthatlam- 
ság. 

Indivisible (— divizlbl), adj. 
oszthatlan. 

Indo'cile (— da'szil), adj. nem 
tanulékony. 

Indocü'ity, S. tanulékonyság 
hiánya. 

Indolence ( in'dolensz ) , s. 
szenvetlenség, fásultság. 

In'dolent, adj. szenvetlen, fá- 
sult ; — ly, adv. szenvtele- 
nül, fásultan. 

Indomitable | — damltébl ) , 
adj. szelidíthetlen. 

Indoors (— doarz), adv. bent, 
honn, itthon. 

Indorse (— daarsz'), v. a. hát- 
irni; hát-iratolni ; erősítni, 
hitelesít ni 

Indubious (— dju'biász), adj. 
kétségtelen, bizonyos. 

Indubitable ( — dju'bitébl ), 
adj. kétségbe vonhatlan; 
—ness, s. kétségtelenség. 

Indubitably, adv. kétségkí- 
vül. 

Induce (— djusz I, v. a. indí- 
tani, rábírni, rávenni; elő- 
idézni; be induced this 
disaster, ö okozta ezen - e- 
rencsétlenséget ; I ind j.ced 
him to marry thai girl. 
rávettem, hogy elvegye azt 



Induct 



Ineffective 



a leányt; —ment, s. indí- 
tás, indító eszköz, indító 
ok, indit<> alkalom. 
Induct (— dáktf), v. a. beve- 
zetni, beiktatni; behozni, 
szokásba hozni. 
Inductility (— dáktil'iti), s. 

nyujthatlanság. 
Induction (— dák'sán), s. az 
eqyet sseiék teljss scrjávai 
bebizonyítás : beveze- 
tés : bevezető bebizonyítás- 
mód. 
Induc'tive, adj. bevezető; in- 
dító. 
Indue, v. Endue. 
Indulge (— dalts), v. a. en- 
gedni; megengedni, elnéz- 
ni, helybenhagyni (vmit); 
szabadjára hagyni; to — 
- passions, szenvedé- 
lyeinek engedni ; to — a 
privilege , kiváltságot v. 
szabadalmat adni .- to — j 
one with something, vki- 
nek mi it elnézni; vkinek 
eirit megengedni : —, v. n. 
adni magát -nák, -nek; to 
— in drink, beleándorodni 
a: ivásba : to — in idle- 
n< ss, korhelykedni. 
Indulgence, s*. elnézés, en- 
gedély : búcsú, bűnbocsá- 
nat. 
Indul'gent, adj. élné 

gede'keny. 
Indurate (in'djuret), v. a. 
keményítni; v. n. kemé- 
nyedni; adj. keményedett; 
megátalkodott. 
[ndura'tion, s. megkeménye- 
dés, megátalkodas. 
Industrious (— dász'triasz), 

adj. iparkodó ; ipám*. 

Indus'try, s. ipar ; műipar. 

[nebriate (— i'bn-ét), v. a. 

mámor ózni, megrészegUni. 

Inebria'tion , s. megrészege- 

ói',, részegség. 
[nedited (— ed'ited), adj. ki 

nem adott. 
[neffabü'ity, g. kimondhat- 

fon 
Ineffable (inéffébl), adj. ki- 

mondhatlan. 
[n« t iil.lv. adv. kimondhat- 
Iánál. 



Ineflect'ive, Ineffectual, adj. 
hatástalan, eredménytélen. 
Ineffectualness ( — effekt' - 
sjuélnesz), s. hatástalan- 
ság, eredménytelenség. 
Inefficacious (— effike'saaz), 
adj. nem hatásos, foganat- 
lan. 
Inefficient, u. Inefficacious. 
Inelastic (— ilész'tik) , adj. 

nem rugékony. 
Inel'eganey, s. választékos- 
ság hiánya, csínhiány, íz- 
léstelenség. 
Inelegant '(— el'igént), adj. 
dísztelen, Ízléstelen, nem 
választékos. 
Inenarrable (in-inér'ébl),ad/. 
élbeszélheüen, elmondhat- 
lan. 
Inept (— ept'), adj. alkalmat- 
lan . ügyetlen, együgyű, 
dóré : — ly, adv. ügyetle- 
nül, alkalmatlanul, hahjón: 
—ness, s. alkalmatlanság, 
balgaság. 
\ Inept'itude, v. Ineptness. 
I Inequal, v. Unequal. 
! Inequilateral (— ikwilét'erél), 
adj. egyenlőtlen oldalú. 
Inequitable, v. Unequitable. 
Inert (— erf), adj. lomha, te- 
hetién : tunya ; — ness, «. 
tehetlenség : tunyaság. 
Inescate (— esz'ket), v. a. 

csalogatni \ csalétekkel). 

Inestimable (— esz'timébl), 

adj. megbecsülhetetlen. 

iiti.il i eszszen'sél) , 
adj. lényegetlen. 
Ines'timably. adv. megbecsül- 
hetetlenül. 
Inevitability, v. Inevitable- 

ness. 
Inevitable (— ev'itebl), adj. 
elkerülhetlen ; —ness, . el- 
kerülhetlenSég. 
Inexact (— egzékt'), adj. pon- 
tatlan, szabatlan, hiányos, 
hibás : hanyag ; — m 
pontatlanság, szabatlanság, 
hibásság. 
Inexcitable (— ekszei'tébl) 

adj. ingerelhetlen. 
Inexcogitable i -ekszkads' 
itébl), adj. kielmélhetlen 
l, igondol katlan. 
I- , scusal i kszkju'zébl) 

179 



Inextricable 

adj. menthetetlen , nem 
menthetó ; —ness, S. ment- 
hetetlenség. 
Inexcu'sably, adv. menthetet- 
lenül. 
Inexbausted (— ekszhaaszt'- 
ed), adj. ki nem merített. 
Inexhaustible (— haaszt'ibl), 

adj. kimeríthetlen. 
Inexistence (— egzisz'tensz), 

s. nem-létezés ; leniét. 
Inexis'tent, adj. nem létező; 
benlévö. aess. 

Inexorabü'ity, v. Inexorable- 
Inexorable(— ek'szorébl),rtfíj. 
kérlelhetlen; —ness, g. kér- 
lelhetlenség. 
Inexpected, v. Unexpected. 
Inexpedient!— ekszpí'di-ent) 
adj. czélszerűtlen, haszta- 
lan, helyenkivüli. 
Inexperience (— pi'ri-ensz),s. 

tapasztalatlanság. 
Inexpe'rienced, adj. tapasz- 
talatlan. 
Inexpert (— ekszpert'i. adj. 
tapasztalatlan , járatlan. 
Inexpiable ( — eksz'pi-ébl) , 

adj. leróhatatlan | bűn ). 
Inexplainable (— plen'ébl) , 
adj. megmagyarázhaüan. 
Inexplicab'il'ity,' v. Inexpli- 

cableness. 
Inexplicit i — ekszpbsz'it ) , 

adj. kifejtetlen. 
Inexplicable J—eksz'plikébl), 
adj. megfejthetlen ; —ness, 
g. tnegfejthetlenség. 
Inexplorable (— plo'rébl),o47'. 

kikémleUietleii.merivizsyál- 

hatlan. 

Inexpressible (—presz'szibl), 
adj. kimondhatlan, kife- 
jezhetlen. 

Inexpressibles, s. pl. nadrág. 

Inexpressibly, adv. kimond - 
hatlanul. 

Inexpressive, adj. kifejezés- 

telén. 

Inexpugnable ( — ekszpag'- 
nébl), adj. meggyőzhetei 
1,11, meghÓdUhatatlan. 

I nguiflhable (— tin'gwis- 
ébl), adj. kiolthatlan. 

I rpable (— eksztiSpébl), 
adj. kiirthatatlan. 
Inextricable í— eksz'trikébl), 
adj. kibonthatlan. 



Ineye 

Ineye (— ei'), v. a. beszemezni, 
beoltani. 

Infallibility, s. téimientesség, 
csalatkozhatlanság. 

Infallible (— félTibl), adj. tév- 
mentes, csalatkozhattam. 

Infame (—lein'), *'• a. becste- 
le nit ni, meggyalázni. 

In'famous (— fémász), adj. 
becstelen, gyalázatos. 

In'famy, s. becstelenség, gya- 
lázat. 

In 'fancy ( — fénszi), s. gyer- 
mekkor, kiskorúság. 

In'fant, s. gyermek; spanyol 
királyi berezeg ; — school, 
s. gyermek-iskola. ■ 

Infanticide (— fént'iszeid), s. 
gyermekgyilkosság ; gyer- 
mekgyilkos. 

In'fantile (— teil), adj. gyer- 
mekes ; gyermeki, gyerme- 
teg. 

In'fantlike (—leik), v. Infan- 
tile. 

In'fantry, s. gyermeksereg ; 
gyalog katonaság. 

Infarce (— fársz'), v. a. meg- 
tömni. 

Infarction (— férk'sán) , s. 
hasszorulás. 

Infashionable (— fés'ánébl), 
adj. divatlan. 

Infatigable (— fét'igébl), adj. 
fáradhatlan; — ness, s.fá- 
radhatlanság. 

Infatuate (— fét'juet), v. a. 
elbolondítni, elámít ni. 

Infatua'tion, s. elámítás, bo- 
londulás, belebolondulás. 

Infeasible (— fí'zibl) , adj. 
véghezvihetlen, kivihetet- 
len. 

Infect (— fekt'), v. a. ragá- 
ly ózni, ragály osítni ; meg- 
rontani (vkit). 

Infection (— fek'sán), g. ra- 
gály osítás ; ragály. 

Infectious (— fek'sász), adj. 
ragályos, ragadós ; —ness, 
.s. ragályosság. 

Infective (— fek'tiv), adj. ra- 
gályos, ragály zó. 

Infecund (— fek'ánd), adj. 
terméketlen, meddő. 

Infecund'ity, s. terméketlen- 
ség, meddőség. 

Infelicitous ( — filisz'itász ), 



Infelicity 

adj. boldogtalan , szeren- 
csétlen, bálságos. 

Infelicity (— filisz'iti), s. bol- 
dogtalanság; szerencsétlen- 
ség. 

Infer (— fer'),v. a. to — from, 
következtetni -bői, -böl. 

In'ference, s, következtetés; 
következmény. 

Inferior(— fi'ri-ár) , adj. alább- 
való ; alábbiévá; aláren- 
delt. 

Inferiority , s. alsóbbság , 
alábbvalóság ; alárendelt- 
ség. 

Infernal (— fer'nél), adj. po- 
koli, pokolbeli; átkozott; 
— ly, adv. átkozotton. 

Infertile (fer'til), adj. termé- 
ketlen. 

Infertility, s. terméketlenség. 

Infest (—feszt'), v. a. terhére 
lenni, zaklatni, háborgat- 
ni, pusztítni, bolygatni; 
the house is infested by 
mice and rats, a ház tele 
van egerekkel s patkányok- 
kal. 

Infestive (— feszt'iv) , adj. 
örömtelen. 

In'fidel (— fidel), adj. and s. 
hitetlen. 

Infidelity, s. hitetlenség; 
hűtlenség. 

Infiltrate (— fil'tret), v. n. be- 
szivárogni, beszürenikezni. 

Infiltra'tion, s. beszivárgás, 
beszüremkezés. 

Infinite (in'finit), adj. vég- 
telen ; — ly, adv. végtele- 
nül ; —ness , s. végtelen- 
ség. 

Infinitesimal(— finitez'imél), 
adj. végtelenül kicsi; — 
calculus, kiilzelékhánylás. 

Infinitive (— fin'itiv), adj. ha- 
tározatlan : — mood, s. ha- 
tározatlan mód ; — , s. ha- 
tározatlan mód. 

Infinitude (— tjud), s. véget- 
lenség ; számtalan sokaság. 

Infirm (—form, — fenn), adj. 
erőtlen, beteges ; — ly, adv. 
betegesen, betegen. 

Infirm'ary, ». kórház. 

Infirmity, s. gyengeség, be- 
tegség, nyavalya. 

Inflame (— flém'), v. a. meg- 

180 



Informant 

gyújtani ; felgerjeszteni ; 
fölkelteni. 

Inflammability, s. fellángít- 
hatőság, gyülékonyság. 

Inflammable (— flém'mébl), 
adj. fellángítható, gyúlé- 
kony. 

Inflamma'tion, (— mé'sán), s. 
gyuládon. 

Inflam'matory, adj. gyulasz- 
tó ; felgerjesztő ; lázító. 

Inflati (— flét'), v. a. felfújni. 

Infla'tion, s. f el f u vá *; felfú- 
vódás ; felfuvalkodó s. 

Inflect (— flekt'), c. a. hajlít- 
ni; hajtogatni. 

Inflection (— flek'sán),.?. haj- 
lós , görbület ; ejtegetés, 
hajlító*. 

Inflective, adj. hajlékony ; 
hajtogatható ; hajtogatási. 

Inflexibility, s. hajthatat- 
lanság. 

Inflexible (— flekszlbl), adj. 
hajthatlan ; kérlelhetlen. 

Inflexion, v. Inflection. 

Inflict (— flikt'), v. a. to — 
a punishment upon one 
büntetést mérni vkire ; to 
— a wound upon one, se- 
bet ejteni vkin; to — a fine, 
megbírságolni. 

Inflic'tion, s. — of a wound, 
seb-ejtés; — of punish- 
ment, megbüntetés ; — of a 
fine, bírságolás. 

Influence (in'flu-ensz), s. be- 
folyás; v. a. befolyást gya- 
korolni. 

Influential (—sál), adj. be- 
folyásos, nagy befolyású. 

Influenza (— fljuen'zé) , s. 
sziket, náthaláz, ragályon 
nátha. .. [befolyás. 

In'flux (— fláksz), s. beömlés, 

Influxlon, s. ildés, ihletés; 
befolyás, beömlés. 

Infold (— faold'), v. a. beta- 
kargatni ; megkelni. 

Inforce, v. Enfor<o. 

Inform (— faárai'), v. a. tu- 
dósítni, értesítoii ; to — 
one of something, értesí- 
teni vkit vmiről ; to — 
against one, beárulni, fel- 
adni vkit. 

Inform'ant, s. tudósító, érte- 
sítő ; feladó. 



Information 



Ingest 



Injudicial 






Informa'tion , s. tudósítás, 
értesítés ; oktatás ; feladás, 
L, árulás ; nyomozás; 

JEnform'er, s. beáruló, kalá- 
kos : értesítő. 

Infcriii'ity, g. idomtálangág. 

Infoim'ous, adj. idomtalan. 

Infortunate, v. Unfortunate. 

Infract ( — frékf), v. a. meg- 
szegni, áthágni (törvényt ). 

Infrac'tion, s. megszegés, át- 
hágás; — of faith, liüséij- 
szegés, hitszegés. 

unfranchise, v. Enfranchise. 

Infrangible(— freuds'ibl), adj. 
eltörhetetlen. 

Infringe (— frinds'), r.u. meg- 
szegni, áthágni | törvényt ); 
v. n. (upon) tulhágni ; 
—ment, s. megszegés, át- 
hágás, megsértés. 

Infrozen (— fro'zn), adj. be- 
f agy ott. 

Infuscate (— fasz'ket), u. a. 
feketít ni, setétítni. 

Infuriate(— fju'ri-et), v.a. fel- 
dühítni; adj. dühös. 

Infuse (— fjuz'), v. a. ráön- 
teni , rátölteni; becsepe- 
gi tui : 8. forrázat. 

Intu-ibü'itv, s.ólvaszthatlan- 
ság. 

Infusible (— -fju'zibt), adj. ol- 
vasztható ; becsepegetíiető. 

Infu'sion (— fju'zsán), . be- 
töltés, áztató* ; forrázat. 

Engage, v. to Engage. 

Ingathering ( — gédh'ering),g. 
betakarítás, ben rut ós. 

Ingender, v. to Engender. 

Ingenerate (— dsenlret), adj. 
i-i leszületett : v. u. szülem- 
zeni, nemzeni, teremni. 

Ingeniate (— dsí'ni-ét), v. a. 
hielmélni, ki<um lolni. 

ingenious (— dsi'ni-ász), adj. 
szellemdús, éleselmü, talá- 
lós; — ness, s. éleselmüség. 

Ingenite!(— dsen'nit), adj. ve- 
leszületett. 

Ingenuity (indzsinju'iti), s. 

nteség , nyiltszívüség ; 

éleselmüség, lángelmüség. 

Ingenuous | dsen'ju-ász i, 

ad) ;i.,'.''>':- /; li .,.■; inti 

ness , s. nyütszú 
őszinteség. ég. 

. lángelmű- 



Ingest ( — dseszt') , v. a. le- 
nyelni. 

Ingíe (ing'gl),S. tűzhely ; tűz, 
láng. 

Inglorious (— glo'riász), adj. 
dicstelen; —ness, s. dics- 
telenség. 

Ingot (in'gat), s. rúd (nemes 
ér ezé). 

Ingraft, v. Engraft. 

In'grate (— gret), adj. and s. 
hálátlan. 

Ingrateful, v. Ungrateful. 

Ingratiate (— gré'si-ét), v. a. 
megkedveltetni j to — one's 
self (with, to), ma<ját meg- 
kedveltetni. 

Ingratitude (— grétltjud), s. 
hálátlanság. 

Ingravidate ( — gréVidét), v. 
a. teherbe ejteni. 

Ingredient ( — gri'di-ent) , s. 
alkatrész : elegyrész. 

In'gress (— greszsz), s. bejá- 
rás. 

Ingression (— gres'sán), s. be- 
lépés. 

Iugross, v. to Engross. 

Inguinal (ing'gwinel) , adj. 
lágyék . . . ; — glands , s. 
pl. lágyékmirigyek. 

Ingurgitation ( — gardsite'- 
sán), s. elnyelés ; torkosko- 
dás, torkosság. 

Ingustable (— gaszt'ébl), adj. 
íztelen. 

Inhabit ( — héb'it), v. a. und 
». lakni. 

Inhabitant ( — héb'itént) , s. 
lakos. kosság. 

Inhabita'tion, g. lakás ; la- 

Inliale (— hél'), v. u. beszíni, 
magába színi (lehelettel 
emit ). 

Enhance, V. to Enhance. 

Inharmonic, — nl, v. Inhar- 
monious. 

Inharmonious (— hármo'ni- 
bsz), adj. egybe nem hangzó. 

Inhere (— hír), v. n. ragadni, 
tapadni -hoz, -hez, -ru, 
■re i: (in) természetéveljár- 
ni, természetéhez tartozni. 

Inhe'rency . s. beletartó ás, 
rajtafüggés ; tartozék. 

[nhe'rent, adj. hoz xátartozó, 

;:;ji. I /.':.•/.•(.■■ s.i fit sí; :/iis, tu- 

lajdonságos , veleszületett. 
181 



-hasz'pitébl), 
vendégszerető, 

vendégte- 



Inherit (— her'it) , v.a. örö- 
kölni. 

Inheritable, ad;*, örökül nyer- 
hető. 

Inheritance, s. öröksén, 'örök- 
jószág. 

Inherited, adj. 'öröklött.. 

Inheritor, g. örökös. 

Inhesion (— hí'zsán), v. In- 
herence. 

Inhibit (— bibit), v. u. eltil- 
tani, letiltani ; megakadá- 
lyoztatni. 

Inhibition, s. letiltás, eltil- 
tás. 

Inhospitable 
adj. nem 
vendégtélen. 

Inhospital'ity, 
lenség. 

Inhuman (— hju'mén), adj. 
embertelen, kegyetlen. 

Inhumanity, g. embertelen- 
ség, kegyetlenség. 

Inhumate (— hju'met), v. u. 
temetni. 

Inhuina'tion, g. temetés. 

Inimaginable (— iméds'inébl) 
adj. képzélhetlen. 

Inimical [— im'ikcl), adj, el- 
lenséges. 

Inimitabillty, s. utánozhat- 
lanság. 

Inimitable ( — imltébl), adj. 
utánozhatlan. 

Ini(iuitous(— ik'kwitcász),flrf/. 
méltánytalan , igazságta- 
lan: 

Ihiq'uity, ••••. méltánytalan- 
ság, igazságtalanság; go- 
noszság. 

Initial (inis'el). adj. kezdő; 
s. kezdőbetű. 

Initiate (—islet), v. u. be- 
avatni. 

Initia'tion, g. beavatás. 

Initiative (inislétiv), adj. 
kezdeményi; 8. kezdemény. 

Ini'tiatoiy, adj. bevezető be- 
avató. 

Eni'tion, g. kezdet. 

Inject (•— dzsekt') , V. u. be- 
ret ni : befecskendezni. 

Inji ic'tion, ••>•. bevetés : befecs- 
kendezés; allövet, klistély. 

Enjoin, v. Enjoin. 

Injudicial^ -dzsjudisV-l ).</<//. 
jogszerűtlen. 



Injudicious 

Injudicicms ( — dis'ász), adj. 
meggondolatlan, ferde-ité- 
letíí, tanácstalan. 

Injunction (— dzsánk'sán), s. 
meghagyás, rendelet ; köz- 
benszóló ítélet. 

Injure (in'dzsar), v. a. sérteni 
megsebesitni ; kárt öltözni 
( vkinek ); megbántani. 

In'jured , adj. megrongált ; 
sértett ; károsított. 

Injurious (— dzsu'riász), adj. 
(tol káros, ártalmas; sértő, 
megbántó ; becsületsértő. 

Injury (in'dzsári), s. megsér- 
tés, megsebesítés ; becsület- 
sértés ; károsítás ; igazság- 
talanság. 

Injust, v. Unjust. 

Injustice (— dzsász'tisz), s. 
igazságtalanság. 

Ink (ingk), s. ténta; nyom- 
tatófesték ; — blot, S. ténta- 
folt : — stand, s. kalamáris. 

Inkling, s. intés, ráutalás, 
tudtúladás ; to get an — 
(of), neszét ka imi. 

Ink'y, adj. téntanemü. 

Inlaid (— léd'), adj. kirakott, 
rakatos ; — floor, rakott 
padlat. 

Inland (—lend), s. belföld, 
haza. 

Inlander, s. belföldi, honfi. 

Inlandish, adj. belföldi, honi. 

Inlarge, i\ to Enlarge. 

Inlay (—lé'), v. a. kirakni. 

Inlay, s. rakmit ; — ing-saw, 
8. vékony fűrész. 

Inlet (—let), s. bemenet, be- 
járóhely, kapuszín. 

Inlighten, v. to Enlighten. 

Inlist (— liszt'), v. a. fogadni 
(katonát). 

Inly, adj. benső; adv. belső- 
kép. 

In'mate (—rnét), s. laktárs ; 
béi-lakó. 

In'most (— moszt), adj. leg- 
bensőbb. 

Inn (inn), s. vendégfogadó ; 

— of court, jogásztársaság; 

— keeper, s. vendégfogadó; 
— , v. a. szállásra befogód- 
ni ; — , r. n. heszallani. 

In'nate (—net), adj. veleszü- 
letett. 



Innavigable 

Innavigable ( — név'igébl ) , 
adj, hajózhatlan. 

In'ner, adj. benső, belső; — ly, 
adv. bensőkép. 

In'nermost, adj. legbensőbb. 

In'ning, s. betakarítás, beava- 
tás . 

In'nocence (— 'noszensz), s. 
ártatlanság. 

In'nocent, adj. ártatlan; I 
am — of the blood of this 
man, ártatlan vagyok ez 
embernek vérétől; — íy, adv. 
ártatlanul. 

Innocuous ( — nak'jii-ász ) , 
adj. ártalmatlan. 

Innominable ( — nam'inébl ), 
adj. nevezhetlen. 

Innominate (—inét), adj. 
nevezetlen, meg nem neve- 
zett. 

In'novate (— novet), v.a. meg- 
ujítni ; újításokat behozni. 

Innovation, .s. újítás. 

In'novator, »•. újító. 

Innoxious (— nak'sász), adj. 
ártalmatlan, ártatlan. 

Innuendo (innjuen'do) , s. 
uj mutat ás, intés, figyelmez- 
tetés; (atone) czélzás,pél- 
dázgatás. 

Innumerable (— nju'merébl) , 
adj. számlálhatlan, szám- 
talan. 

Innumerably , adv. számta- 
lanul. 

Inobedience (— obí'diensz), s. 
engedetlenség. 

Inobe'dient, adj. engedetlen, 
szófogadatlan. 

Inobservable (— obszerv'ébl), 
adj. észrevehetlen. 

Inobservance, v. Inobserva- 
tion. 

Inobser'vant, adj. meg nem 
tartó. 

Inobserva'tion , s. meg nem 
tartós. 

Inoculate (— ak'julét), v. a. 
beszemezni, beoltani. 

Inocula'tion , *•. beszemzét<, 
beoltás. 

Inodorate (— o'dárét), adj. 
szagtalan. 

Ino'dorous, v. Inodorate. 

Inoffensive ( — offen'sziv ) , 
adj. nem bántó, nem sértő, 
ártatlan: botránytalan; ár- 

182 



Inqnisitor 

talmatlan ; — ness, s. ártat- 
lanság ; ártalmatlanság. 

Inofficial (— offis'él), ailj. nem 
hivatalos. 

Inofficious (— offis'ász), adj, 
szolgálatra nem kész; Kö- 
telesség-elleni, tiszteUenes. 

Inopinate (— ap'inét) , adj. 
váratlan, véletlen; —ly, 
adv. véletlenül. 

Inopportune (— appartjun') r 
adj. aik alomszerűtlen; — ly, 
adv. roszkor, alkalmatlan 
időben. 

Inordinate (— ar'uinet), adj. 
rendetlen , szabálytalan ; 
mérséktelen, kicsapongó. 

Inorganic (— argén'ik), — ál, 
adj. szervetlen. 

Inosculate (— asz'kjubti. r. 
n. érintkezni, torkollani, 
ömleni; v. a. összefoglalni, 
összekapcsolni : beereszteni 
(egymásba). 

Inquest (—kiveszt), s. nyo- 
mozás, vizsgálat ; coroner's 
— , halottvizsgálás. 

Inquietude (— kwei'itjud), s. 
nyugtalanság, nyugtalan- 
kodás. 

In'quinate (— kvrinét), v. a. 
bemocskolni. 

Inquiua'tion, s. bemocskolás, 
elcsunyitás. 

Inquire (— kweir'), v. a. kér- 
dezni ; he inquired the 
way to the bank, azt kér 
dezte, merre van a bank; 
— , v. n. kérdezősködni, tu- 
dakozódni ; to — about .... 
tudakozódni -ról, -röl ; to- 
— into some matter, vmit 
nyomozgatta , vmit meg- 
vizsgálni ; inquired for, ke- 
resett. 

Inqui'ry , .?. kérdezősködés, 
tudakozódás, nyomozgatás. 

Inquisition (— kwizis'án), s. 
nyomozás, nyon ozat ; eret- 
nek - kémlés; hit nyomozó- 
szék. 

Inquisitive , adj. kérdezős- 
ködő, firtató, firtongató ; 
kíváncsi, tudni vágyó ; — 
ness, s.firtongatás, kíván- 
csiság, tudmivágyás. 

Inquisitor, s. eretnek - nyo- 
mozó. 



Inrage 

Inrage, v. Enrage. 

InraÜ (— réT), v. a. berá- 
csozni. 

Inricli. v. Enrich. 

Inroad, s. száguldozás ; be- 
rohanás, beütés. 

Insalubrious(— széljti'briász) 
adj. egészségtelen, egész- 
ségrontó, fídvetlen. 

Insalu'brity, 8. egészségtelen- 
ség, üdvetU még. 

Insanable (— sen'ébl), adj. 
gyógyúlhatatlan. 

Insane (—sén'), adj. örült. 

Insanity (inszén'iti),*-. őrült- 
ség. 

Insatiability, s. telhetíenség. 

Insatiable ' (— sze'sébl), adj. 
telítetlen. 

Insatiate, /•. Insatiable. 

Insaturable (— szét'sjurébl), 
adj. telíthetlen. 

Insconce, v. to Ensconce. 

Inscribe (— szkreib'), v. a. fel- 
írni, beinti : to — a book 
to some one, könyvet aján- 
lani rkinek. 

Inscription , 8. felirat : fel- 
író*, beirás. 

Inscnül (— skrol'), v. a. be- 
lajstromozni. 

Inscrutability, s. kinyomoz- 
hat la nság, kitanulhatlan- 
ság. 

Inscrutable ( — szkroftébl ) , 
adj. kinyomozhatlan, kita- 
nulhatlan. 

Inscru'tably, adv. kinyomoz- 
hat! a mil, kitanulhatlanúl. 

Insculp (— szkálp'), v. a. be- 
vésni. 

Insect (in'szekt). v. rovar. 

InBecta'tion (-— szekte'sanj, 8. 
üldözés'. 

Insec'tile, adj. rbvarféle. 

insectivorous ( — szektiv'- 
orasz), adj. rovarevő. 

Insecure (— szikjur'), adj, 
nem biztos. 

[nsecu'rity, -. biztosság hiá- 
nya'. 

In-' ration (— szikju'sán), s. 
üldözés. 

Inseminate (— szem'inét), v. 
a. bevetni. 

insensate (— szen'szet), adj. 

leien, nkta- 

lan. botor. 



Insensibility 

Insensibility, g. érzetlenség, 
érzéktelenség ; érezhetlen- 
ség, észrevehetlenség ; ok- 
talanság. 

Insensible (— szen'szibl) ,adj. 
érzetlen, érzéketlen ; érez- 
Itetlen, éserevehetlén : ok- 
talan. 

Insen'sibly, adv. érzetlenűl, 
érzéketlenül : érezhetleniil, 
észreveheti énül, lassanként, 
halkkal. 

Inseparabil'ity, s. elválaszt- 
hatlanság. 

Inseparable ( — szep'érébl), 
adj. elválaszthatlan. 

Inseparably, adv. elválaszt- 
katlanul. 

Insert (—szert'), v. a. beik- 
tatni; to — a word, szót 
közbeszúrni; to — a day, 
napot közé csúsztatni ; to 

— some communication 
in a newspaper, vmely köz- 
leményt az újságba tenni. 

Insertion, s. beiktatás, köz- 
bevetés : közbetétel. 

Inservient ( — szerv'i-ent ) , 
adj. használatos. 

Inshrine (— srein'), v. a. szek- 
rénybe tenni; gondosan 
tartogatni. 

In'side (— szeid) , g. belseje 
vminek; adv. bettt, belül; 

— callipers, g. jil. homorú 
czirkalom; — screw, g. 
anyásra/, anyacsavar. 

Insiiíiate (— szid'i-et), v. a. 
lesni. 

Insid'iator, .s. lesekedő, lesdi. 

Insid'ious (— i-ász), adj. les- 
deklö , cselfes; — ness, s. 
lesdeklés, cseleskedés, csel- 
hányás. 

In'sight ( — 'szeit), g, belátás, 
dologhoz-értés. 

Insignia (— szig'nié), g. pl. 
jelvények. 

Insignificancy, g. jelentékte- 
lenség. 

Insignificant ( — Difiként ) , 
adj. jelentéktelen, esekélg. 

Insincere (— szinszír'i, adj. 
nem őszinte , lm mis. két- 
színű. 

Insincer'ity, g. kétszinűség. 

[nsinaate (■ szin'ju-et), v, ". 

Vtgyt látni ; ' átr. 

18.". 



Inspect 

ért.) elfogadtatni, megked- 
veltetni ( rkirel rmit i; ér- 
tésére adni, czélozni f-ra, 
-re, szárai ) ; színien tárni 
( tőle ) : to — one's self into 
some one's good graces, 
behízelegni magát rki ke- 
gyébe: — , v. it. becsúszni, 
belopózkodni. 

Insinuation, g. becsusztatás, 
behizelgés ; értésére adás ,• 
beirás, beiktatás. 

Insipid (— szip'id), adj. Ízet- 
len : —ness , g. izetlen- 
ség. 

Insipidity, r. Insipidness. 

Insipience (— szipl-ensz), s. 
balgaság. 

Insist (—sziszt'), v. n. to — 
upon, el nem állani | vmi- 
töl), rendithetlenül rajta 
lenni < ftnin i : I —upon it, 
attól nem állok el, annak 
meg kell lenni. 

Inslave, v. Enslave. 

Insnare ( — szner'), v. a. tőr- 
be ejteni: körülhálózni; 
to — one's self, italába 
kerülni. 

Insobriety (— szobrei'iti), g. 
részegség, részegeskedés. 

Insociabil'ity , g. ridegség , 
társaságkerülés. 

Insociable (-^-szo'si-ébl), adj. 
társasa gtttlan. 

In'solate (—szolét), v. a. 
napra kitenni, a napon me- 
legít ni. 

Insolence (in'szalensz),s. il- 
letlenség, garázdaság 
rombaság, szemtelenség. 

In'solent, adj. illetlen, ga- 
rázda, gurunál,!, szemtelen. 

Insolubility, g. feloldhatlan- 

sóg. 

Insoluble (— szal'jnbl), adj. 
feloldhatatlan. 

Insolvable ( Bzal'vébl), adj. 
feloldhatlan, megfizethetet- 
len, 

Insol'vency, g. nem fizethe- 
tés, fizetési teht ti tlenség. 

Insolvent (— szal'vent), adj. 
ii.it ni nem képes, nem fi- 
zethető. 

Insomnious ( szam'niász), 

adj. álmatlan. 

In- p< cl ( azpekf), v. a. be- 



Inspection 

nézni, átnézni, megszem- 
lélni ; felügyelni. 
Inspection , s. megszemlé- 

i. .-. c cmn i . i- 1 1: líigyíl: s 
szemle; on the first — , első 
tekintetre. 

Inspec'tor, s. felügyelő; — 
snip, 8. felügyelőség. 

Inspiraton (— szpire'sán), s. 
besztvás, belelteié*: ihletés, 
ihlet. 

Inspire (— speir'), v. a. bele- 
lehelni; sugallni, ihletni; 
to — comfort, megvigasz- 
talni; to — one with sen- 
timents of virtue, erényre 
felbuzdítni chit; —, v. 71. 
beszívni, belehelni. 

Inspirit (— szpir'it), v. a. lel- 
kesíti! i. 

Inspissate (— szpisz'szét), v. 
a. sűrttni. 

Insjnssa'tion, s. sűrítés. 

Inst. (=Instant) , s. folyó 
hónap. 

Instability, s. mulékonyság ; 
állhatatlanság. 

Instable, v. Unstable. 

Install, (— sztaál'), v. a. be- 
vezetni, iktatni (hivatal- 
ba). 

Installation, s. bevezetés, be- 
iktatás. 

Install'ment, s. beiktatás; 
szabott idő; részlet, ille- 
tékrés- ; to pay by install- 
ments, részenként fizetni. 

Instance (— in'szténzs), s. kö- 
nyőrgés; kereset, vad, pa- 
nasz; bírósági lépesözet; 
példa ; véilr ; eset: alka- 
lom, alkalmi ok; for — , 
■például : in every — where 
.... minden egyes esetben, 
midőn . . . ; in the first — , 
először, elsőben, elsij ízben; 
— , v. a. and n. példát fel- 
hozni ; utalni, hivatkozni 
vmire. 

In'stant, s. pillanat, időpont; 
folyó hónap ; adj. sürgető; 
sürgetős, halaszthatatlan ; 
azonnali. 

Instantaneous, (— te'niász), 
adj. rögtöni, azonnali; — ly, 
adv. rögtön, azonnal. 

In'stantly, adr. tüstént, eb- 
ben a pillanatban. 



Instate 

Instate (— sztét'), v. a. beik- 
tatni, hivatalba tenni. 

Instaurate (— sztaa'ret), v. a. 
Vissz ii helye :ni, megújít u /. 

Instead (— szted'), prp. he- 
lyett ; — of me, helyettem. 

Instep (in'sztep), s. lábfej; 
to be high in the — , ma- 
il a sun hordani fejét. 

Instigate (in'sztigét), v. a. 
felizgatni ; to — one to . ., 
késztetni vkit -ra, -re. 

Instigation, s. hajtogatás, iz- 
gatás. 

Instiga'tor, s. bujtogató, iz- 
gató. 

Instill (— sztnT), v. a. becse- 
pegetni. 

Instilla'tion, s. becsepegetés. 

In'stinct (— sztiukt), s. ter- 
mészeti ösztön. 

Instinctive, adj. ösztönszerű; 
— ly, adv. ösztönszerűleg. 

Institute (in'sztitjud), v. a. 
meghatározni, elrendelni, 
megállapítani ; oktatni, ta- 
nitni : alapitni, felóllítni ; 
intézni, elrendezni ; megin- 
dítni, elinditni ; s. elren- 
dezés, elintézés; rendsza- 
bás; életszabály; perinté- 
zet, perút. 

Institution , •»'. intézkedés, 
intézmény ; intézet ; tanin- 
tézet ; oktatás , tanítás ; 
beiktatás; alapítás. 

In'stitutor, s. elintéző; ala- 
pító ; oktató, nevelő. 

Instruct (— sztrákt'), v. a. 
tanítani, oktatni: utasítást 
adni ; to — in, tanít ni -ra, 
-re; to — on, értesíteni 
-ról, -ről. 

Instruction, s. oktatás, uta- 
sítás. 

Instructive, adj. oktató, uta- 
sító ; tanulságos. 

Instructor, s. tanító. 

In'strument (in'sztrument), 
s. eszköz ; műszer, hangmű- 
szer ; oklevél. 

Instrnment'al, adj. eszközül 
szolgáló; elősegítő, közre- 
működő; — music, hang- 
szeres zene 'ének nélkül). 

Insubordination (— -szábardi- 
ne'sán), s. engedetlenség, 
fegyelemhiány. 

184 



Insurmountable 

Insubstantial (— szábsztén'- 
sél), adj. nem lényeges, lé- 
nyegtelen. 

Insufferable (— száf'ferébl) , 
adj. szenvedhetetlen, tűr- 
hetetlen. 

Insufficiency (— száffis'en- 
szi), s. elégtelenség ; képes- 
sé ghiány, tehetetlenség. 

Insufficient , adj. elégte- 
len. 

Insuit I -szjut'), .-;. kérelem, 
folyamodvány. 

In'sular (— sjulér), adj. szi- 
fieti ; s. szigetlak t, 

Iusulary, v. Insular. 

In'sulate (—lét), v. a. szige- 
telni. 

In'sulated, v. Isolated. 

Insulsity ( — szál sziti) . ••. 
ízetlenség, képtelenség, bo- 
t vrság. 

Insult (— szált'), v. a. gya- 
lázni, gyalázattal illetni, 
bántalmazni ; v. n. to — 
over, gúnyolódni, csúfot 
űzni -hói, -liöl : — , s. fel- 
robbanás ; rohanás. 

In'sult, s. meggyalázás, bán- 
talom . 

Insulta'tion, s. bántalmazás, 
gyalázás, durva sértés. 

Insult'ingly, adv. gyalázva, 
gúnyolva. 

Insuperability, s. legyőzhet- 
lenség, felül mulhatl ansá g ; 
áthághatlanság. 

Insuperable (— szju'perébl), 
adj. legyőzhetlen, felülni ul- 
hatlan ; áthághatlan ; an 
— objection, czáfolhatlan 
ellenvetés. 

Insuperableness, v. Insuper- 
ability. 

Insupportable , ■'. Unbear- 
able. 

Insurance (— sju'rénsz), s. 
biztosítás; — company, s. 
biztosító-társulat ; life — , 
s. életbiztosítás ; fire — , s. 
tűz elleni biztosítás. 

Insure (— sjur'), v. ár. bizto- 
sítni, mentesítni. 

Insu'rer, s. biztosító. 

Insurgent (— szár'dsent), s. 
lázadó ; felkelő vitéz. 

Insurmountable ( — máun'- 
tébl), adj. áthághatlan. 



Insurrection 

Insurrection (— szárrek'sáu), 

s. felkelés, lázadás. 
Insusceptible (— szászszep'- 

tibl), adj. (of) nem fogé- 
kony, érzéketlen. 
Insusurration (— szjuszáre'- 

sán), s. besugallás. 
Intact (— tékt') , adj. meg 

nem illetett, érintetlen: éj). 
Intaglio (— tél'jo), s. vésett, 

bevésett kő, metszett drá- 

gakö. 
Intail, v. Entail. 
Intangible ( — tén'dsibl), adj. 

tapinthattam. 
Integral (iu'tifírél), adj. egész, 

teljes; egész, nem tört; 

egészítő, kiegészítő ; ép ; 

épjellemü , tiszt aj ellemü ; 

— calculus, s. egészleti szá- 
molás, 

In'tegrant, adj. kiegészítő. 

Integrate (in'tegrét), v. a. 
kiegészíteni. 

Integra'tion, s. kiegészítés. 

Inttg'rity, s. teljesség: ép- 
ség : feddhetlenség, jellem- 
tisztaság. 

Integument (— teg'jument), 
s. hártyázat, burkozat, fe- 
dezet. 

In'tellect (— tellekt'), s. érte- 
lem. 

Intellectual ( — tsjuél), adj. 
az értelmet illető, érte mi ; 

— powers, 8. pl. értelmi 
tehet sérjek. 

Intelligence (— tel'lidsensz), 
s. értehnessé<i, értelmiség, 
belátási tudósítás, értesí- 
tés : tudomás ; egyetértés ; 
to give,— of . . ., értesíteni 
-ról, -röl : to be in — with 
. . . , egyetértésben lenni 
-ml, -vél; office of — , ér- 

tesUÖ intézet ; —X, S. tuihí- 
sítií, értesítő; kém; értesí- 
tőin]), hirlő. 

Intelligent, adj. értelmes ; 
— ly, adr. értelmesen, be- 
látással. 

Intelligibility, s. érthetőség. 

Intelligible (— tel'lidsibl ),adj. 
érthető; (bölcs.) nem tü- 
neményes. 

Intelligibly, adv. érthető- 
leg. 

Intemerate | tem'erét), adj. 



Intemperance 

tiszta, szeplőtlen; — ness, 
S. tisztaság, szeplőtlenség. 

Intemperance ( — tem'per - 
énsz), s. mértékletlenség. 

Intem'perate (—perét), adj. 
mérsékletlen: szenvedélyes; 
rendetlen ; mértékhaladó, 
módtalan ; túlságos; — 
weather, s. rendkívül hi- 
deg v. rendkívül meleg idő; 
— ly, adv. mérsékteleniil ; 
módtalanúl; túlságig ; — 
ness, s. mérsékletlenség, 
módtálanság ; rósz idő. 

Intempestive ( — tempesz'- 
tiv), adj. roszkori; — ly, 
adv. roszkor. 

Intempestiv'ity, s. alkalmat- 
lan idő; alkalmatlanság. 

Intenable (— ten'ébl) , adj. 
tarthatlan ; nem védelmez- 
hető. 

Intend (—tend'), v. a. kife- 
szíteni, megfeszíteni ; szán- 
dékolni; szándékozni; szán- 
dékkal lenni ; figyelni -ra, 
-re; szánni -nnk , nek; 
what do you — to do? mi 
szándékkal vagytok már 
most ? I — to depart to- 
morrow, holnap szándéko- 
zom elutazni : I intended 
it for him, azt neki szán- 
tam ; the money intended 
for the poor, a szegények- 
nek szánt pénz. 

Inten'dancy, s. főfelügyelet. 

Inten'dant, $. főügyelő, fő- 
gondviselő. 

Intenerate (— ten'eret), v. a. 
meglágyítni , megpuhítni. 

Intenera'tion, 8. meglágyítás, 
megpuhítás • megindítás , 
elérzékenyítés. 

Intense (— tensz'), adj. fe- 
szült , felfokozott , lint hatos; 
belterjes, hatályosrút ; an 
— heat, tikkasztó hőség; 
an — sound, éles hang; — 

phrases, erős kifejezések. 

Intense'ness, s. feszültség; 

bei-erő: erőfeszítés; to pray 
with great , igen lm zgón 
imádkozni. 
Inten'sion | zsan), s. feszült- 
ség, hatályosxdás ; b el térj ; 
menu 

Intensity, 8. feszültség, ha- 
185 



Interchange 

tályosság ; legmagasb foka 
erőkifejtés. 

Inten'sive, adj. megfeszült : 
hatályos; — ly, adv. hatá- 
lyosan; (-nak, -nek) bei- 
erejére nézve. 

Intent', adj. he is — upon 
vexing me, azon jár, hogy 
engem boszantson; to be — 
upon some one's ruin, vki- 
nek resztét akarni. 

Intent', .-.-. szándéklás, szán- 
dék ; czélzat ; to that — , 
azon végre, azon czélbál ; 
to all intents and pur- 
poses, minden tekintetben. 

Inten'tion.s. szándéklás, szán- 
dék ; feltétel, feltett szán- 
dék. 

Inten'tional, adj. szándékos, 
czélba vett ; szántszándé- 
kos ; — ly, adv. szándéko- 
san, szántszándékkal; szán- 
dék szerint (bár nem tett- 
leg). 

Inten'tive , adj. szemfiiles, 
ügy ekéző. 

Inter (— ter'), v. a. eltemetni, 
beásni. 

Intercalar (— terTiélér), adj. 
k'o be vetett, közbeszöktetett. 

Intercalary, v. Intercalar. 

Intercalate (—kelét), v. ". 
közbevetni, közbeszöktet n i. 

Intercala'tion, s. közbevetés, 
közbeszöktetés. 

Intercede (—szid'), v. n. köz- 
benjárni; közbejárulni, to 

— in one's behalf, közbe- 
vetni mayát vkiért , vki 
mellett szólni. 

Intercede! (— szí'der), s. köz- 
benjáró. 

Intercept (— szept'), v. a. el- 
fogni (p. levelet) ; felkop- 
ni ; to — one's course, út- 
ját állani v. útját elvágni. 

Inter cer/t ion, .•>■. elfogás ; fel- 
fogás. 

Intercession (•• szes'an), s. 
kö ; benjárás, s s< íszólás. 

Interces'sor ( -szesz'er), s. 
közbenjáró, szószóló. 

In'terchange ( -tsends'), s. 
csere; cseretozs; változás; 

— of gifts, kölcsönös meg- 
ajándékozás ; , ment, s. 
kölcsönösére. 



Interchange 



Interested 



Interpellation 



Interchange', v. a. cserélni, 
felcserélni, megcserélni; el- 
váltani; kiváltani; v. n. 

(■tiltakozni, változni. 

Intercipient ( — szip'i-ent) , 
adj. elfogó, felfogó, fel- 
kapó : 8. megakasztó kö- 
zeg. 

Interclude (— kljud'), v. a. el- 
zárn i, megsza kaszt a ni. 

Interclusion (— klju'zsán), s. 
elzárás, megszakasztó^. 

Intercoms', v. n. közbejönni. 

Intercostal (— kasz'tél), adj. 
oldalbordaközi. 

Intercourse (— in'terkórsz),s. 
közlekedés, társalkodás; I 
never had any — -with 
bim, soha sem voltam köz- 
lekedésben vele. 

Intercurrence (— kár'rensz), 
s. közbejövet, közbejött eset. 

Intercurrent, adj. közbejövő; 
— pulse, változó érverés. 

Intercutaneous (— kjuté'ni- 
ász) , adj. hör és hús kö- 
zötti. 

Interdeal (— díl'), s. közleke- 
dés. 

Interdict (in'terdikt), s. tila- 
lom : egyháztilalom. 

Interdict', v. a. (from) meg- 
tiltani, eltiltani ; kitiltani; 
the interdicted fruit, a til- 
tott gyümölcs. 

Interdiction, s. megtiltás, ti- 
lalom. 

Interdic'tive, adj. tilalmazó. 

Interest (in'tereszt), s. érdek; 
kamat, haszon; részvét; 
befolyás tekintet, to have 
an — in . . ., részesnek 
lenni -ban, -ben ; to pay — 
for . . . , kamatot fizetni 
-tói, -tői; to be in one's 
— , vki részén lenni; to 
take an — in ... , érde- 
kelve lenni -ban, -ben, ér- 
dekeltetni vmi által, rész- 
véttellenni vmi iránt; gond- 
jának lenni -ra, -re; to 
get an — with some one, 
vkit magához hódítani; 
compound — , kamatok ka- 
matja ; — , v. a. érdekelni ; 
érdekeltetni; részt venni; 
részesnek lenni ( vmiben); 
to — one's self in some- 



thing, részt venni vmiben; 
érdekkel lenni vmi iránt. 

Interested, adj. érdekelt, ré- 
szes ; haszonleső, önző. 

Interesting, adj. érdeklő, ér- 
dekes ; vonzó. 

Intersection ( — fek'sán ) , s. 
agyonütés : gyilkolás . 

Interfere (—fir'), v. n. ellen- 
kezni . .;;;, t.ít^... hí . (in) 
avatkozni, keveredni; don't 

— with me ! hagyjon bé- 
két nekem ! ne avatkozzék 
az én dolgomba ! I never 

— in matters of this kind, 
én sohasem ártom magamat 
az efféle ügyekbe. 

Interference (— fí'rensz) , s. 
Mxbsfcvüs hdibevétés , be- 
avatkozás ; közbenjárás. 

Interfe'ring, s. összeütközés, 
ellenkezés. 

Interim (in'terim), S. ideig- 
lenség, időköz ; in the — , 
azonközben. 

Interior (— tí'riár), adj. bel- 
sö; s. benföld, bentarto- 
mány ; belseje v. belje vmi- 
nek. 

Interjacent(— dsé'szent) , adj . 
közbenfeJfvŐ. 

Interject ( — dsekt'), v. a. 
közbevetni; an interjected 
phrase, közbevetett mon- 
dat ; — , v. n. közbejönni. 

Interjection (— dsék'sán), s. 
közbevetés ; indulatszó. 

Interlapse (—lépsz'), s. idő- 
köz. 

Interleave (— lív'), v. a. to — 
a book, levelenként tiszta 
papirost kötni a könyv lap- 
jai közé. 

Interline (—lein'), v. a. so- 
rokat ritkitni (nyomtatás- 
ban); s. ritkító vonal. 

Ln'terline, s. ritkító vonal. 

Interliniar (— lin'i-ér) , adj. 
sorközi. 

Interliniation (— lini-e'sán), 
s. sorok közti irás. 

Interlink (— lingk'), o.a. ösz- 
szekapcsolni. 

Interlocution ( — lak'kju'ián), 
s. beszélgetés, párbeszéd ; 
közbenszóló ítélet. 

Interlo'cutor, -s. közbenszóló 
személy. 

186 



Interlope (—lop'), v. n. kon- 
tárkodni ; dugáruskodni ; 
árán alól eladni ; inter- 
loping trade , csempüzés, 
csempészkedés. 

Interloper , s. kontár, czé- 
hetlen, csempész, dugárus. 

Interlucate (— ljuTíét), o. a. 
vigálgítni 'erdőt). 

In'terlude (— ljud), s. közbe- 
vetett játék. 

Intermeddle (— med'&l), o. n. 
(in, witb) más dolgába ke- 
veredni. 

Intermed'dler, s. avatkozó. 

Interme'diacy , s. közbenjá- 
rás : by the — of, által ; 
-rul, -vei. 

Intermedial (— mí'diél), adj. 
közbenfekvő. 

Intermediate (— mi' diet), adj. 
közbeli , közben .... ... 

közötti ; — ly, adv. közepett, 
közben. 

Intermedium (— rní'diám), s. 
köz. 

Inter'ment, s. temetés. 

Inter'minate (— minet), adj. 
határtalan : végtelen : v. a. 
fenyegetni. 

Intermingle (— min'gl), v. a. 
elegyít ni ; közbevegyítni; 
v. n. elegyülni. 

Intermis'sion (— mis'an), t. 
félbenhagyás, szünetlés. 

Intermis'sive (— misz'iv), adj. 
félbenhagyó, szűnetlö, vál- 
tozó. 

Intermit (—mit'), r. n. félbe- 
hagyni : v. a. megszakasz- 
tani. 

Intermittent , adj. félben- 
hagyó; — fever, 8. váltó- 
láz. 

Intermix (— miksz'), r. u. 
elegyítni v. u. elegyülni. 

Intermutual, v. Mutual. 

Intern (—tern'), adj. belső; 
benlakó ; belföldi. 

Internal (— ter'nél) adj. ben- 
ső ; — ly, adv. I" Utókép. 

International ( — nes'ánél) , 
adj. nemzetközi. 

Interpeal (— píl'), o.a. közbe- 
szólni ; nyilatkozat ra >' t- 
szólítni. 

Interpel (—pel'), v. Interpeal. 

Interpellation (— pellé'sán),s. 



Interpoint 

közbeszólás ; nyilatkozatra 
felszólító bírói parancs. 

Interpoint (—paint'), v. a. 
írásjeleket felrakni, irás- 
jelezni. 

Interpolate (— polet), v. a. 
közbetoldani , közbetenni, 
közbe iktatni; becsúsztat- 
ni, belopni (iratokba), ha- 
misítni (iratokat). 

Interpolation, s. közbeikta- 
tás , közbetoldás ; közbe- 
esusztatás, hamisítás. 

Interpolator (— poléter), s. 
irathamisító. 

Interposal (— po'zél), s.közbe- 
jö vet : kö : be njárás. 

Interpose (— poz'), v. a. közé 
tenni, közébe tenni ; v. ti. 
szavába vágni vkinek; köz- 
be vetni magát. 

Interposition (— zis'án) , s. 
közé v. közébe tevés ; közbe- 
jövt's, beavatkozás. 

Interpret (— ter'pret), v. a. 
magyarázni, megfejtegetni. 

Inter'pretable, adj. magya- 
rázható. 

Interpretation, s. magyará- 
zás, fejtegetés, megfejtés; 
magyarázat. 

Interpreter, s. tolmács, ma- 
gy arázó. 

Interpunction (— jiángk'sán) , 
g. irás> jelzés, jelrakás. 

Interreign (— rén'),s. időközi 
kormány, kormányköz. 

Interrogate (— roget), v. a. 
kérdeni, kérdezni, vallatni. 

Interrogation, s. kérdezés ; 
kérdezgeti* ; kikérdezés ; 
kérdő-jel. 

Interrog'ative , adj. kérdő, 
kérdezkedö ; —Ív. adv. ker- 
tit ■'.: kedöleg, kérdezőleg. 

Interrogator, s. kérdező, ki- 
kérdező. 

Interrog'atory, adj. kérdő; 
kérdőleges ; s. kikérdezés, 
kihallgatási vallatás. 

Interrupt ( — rapt'), v. a.fél- 
besi a kasztom i , mega kosz- 
tani, feltartani. 

Interruption, s. félbeszakasz- 
itís, megszákasztás, meg- 
akasztás ; —of time, idő- 
köz ; without — , szakadat- 
lanul, folyvást. 



Intersect 

Intersect (— szekt'), v. a. át- 
metszeni ; keresztülvágni ; 
v. n. keresztülvágni egy- 
mást. 

Intersection, s. átmetszés; 
átmetszeti pon'. 

Intersert (—szert') , v. a. 
közbevetni. 

Interser'tion, s. közbevetés. 

Intersole (—szol') , s. fél- 
emelet. 

Intersperse (— szpersz'),^. a. 
közé szórni, belekeverni. 

Interstellar (— sztel'lér), adj. 
csillagközi. 

In'terstice (— sztisz), s. tér- 
köz, időköz. 

Intertex (— teksz'), v. a. bele- 
szőni. 

Intertex'tnre , s. beszövés ; 
szövet; különféleség, válto- 
zatosság. 

Intertwine (— twein'), v. a. 
egymásba fönn i, egymásba 
szőni; v. n. összekunkorod- 
n i, összetekergőzni. 

In'terval (— val), s. köz < idő- 
köz, térköz, távköz, hang- 
köz). 

Intervene ( — vín'), v. n. 
közbejönni; közbevetni! 'ma- 
gát ) ; közbenjárni. 

Intervenient ( — ví'ni-ent) , 
adj. közbejövő. 

Intervention, g. közbejövés ; 
közbenjárás, beavatkozás. 

In'terview (— vju), s. szem- 
beniéi ; összejövetel, össze- 
találkozás, beszélgetés, ér- 
tekezés. 

Interweave (— wív'), v. a. 
közészőni, belé szőni. 

Intestate (— tesz'tet) , adj. 
végrendelet nélküli. 

Intestinal (— tesz'tinél), adj. 
bél . . ., belekhez tartozó. 

Intes'tine (—tin), adj. belső. 

Intes'tines. g. pl. belek. 

Inthral (— thraal'), v. a. rab- 
bá tenni, iga alá vetni; 
—ment, s. rabszolgaság. 

Inthrone (— throu'j, V. a. 
trónra emelni. 

In'timacy (— timészi), g. meg- 
hittség. 

In'timate (—tünet), atlj. ben- 
ső, meghttt. 

Iu'tiniate (—timet) , r. a. 

187 



Intrap 

(to) értésére adni (vkinek 
vmit) . 

Intima'tion, g. tudtúladás; 
ráutalóé. 

Intimidate (— tim'idet), v. a. 
megfél említni. 

Intiniida'tion, s. megfe'lemí- 
tés. 

Into (in'tu), prp. -ba, -be; 
-va, -vé ; -ra, -re ; to go — 
the room, a szobába men- 
ni ; to throw — the sea, a 
tengerbe vetni; to rush — 
the house, a házba bero- 
hanni ; to get — a rage, 
felbőszülni ; to iiy — a 
passion, fellobbanni , ha- 
ragra gerjedni ; to give — 
one's hand, kezébe adni 
vkinek; to grow — a habit, 
szokássá válni ; to turn — 
stone, kővé válni ; to turn 
a thing — money, pénzzé 
tenni vmit ; to translate — 
English, angolra fordíta- 
ni ; — the bargain, azon- 
felül. 

Intolerable (— tal'erébl), adj. 
tiirhetlen, elviselhetlen; — 
ness, g. türhetlenség. 

Intol'erably , adv. türhetle- 
nül, kiállhatlanúl. 

Intolerance (— rénsz), g. tü- 
relmetlenség. 

Intol'eránt, adj. türelmetlen. 

Intomb (—turn'), v. a. elsl- 
rolni, eltemetni. 

Intonation (— toué'sán), s. 
hangoztatás; mennydörgés. 

Intoxicate (— taksz'ikét), v. 
a. mámor ozni, megresze- 
gitni. 

Intoxica'tion, g. mámor, má- 
morosság. 

Intractability, g. hajthat- 
lanság ; makacsság, konok- 
ság. 

Intractable (— trék'tébl), adj. 
nem bánhat ós, makacs, ko- 
nok. 

Intransient (—trén'zsi-ent), 
adj. nem mulandó, nem 
múlékony. 

Intranslatable (— trőnszlé 7 - 
tébl), adj. lefordítliatlan. 

IntranBmutable ( -mju'tébl), 

adj. változhatlan. 
Intrap, 17. Entrap. 



Intreat 

Intreat, v. Entreat. 
Intrench { — brents'), v. a. el- 

vágni, bevágni, lemetszeni; 
elsánczolni, besánczólni; v. 

n. to — upon, karosítni, rö- 
vidséget okozni; — ment, 
•-'. sánezolat. 
Intrepid (— trep'id), adj. ré- 
mit hetetlen, rettenthetetlen; 
—ÍJ, adv. rettenthetetlenül. 

Intrep'idity, *\ rettenthetet- 
lenség. 

Intricacy (in'trikészi), g. bo- 
nyolődottság. 

Intricate (in'triket), v.a.ösz- 
szebonyolítni ; adj. bonyo- 
lódott, zavart. 

Intrigue (—trig'), g. ármány, 
fondorlat; áskálódás, ár- 
mánykodás; szerelmi vi- 
szony; v. n. áskálódni, 
cselt szőni, fondorkodni; v. 
a. bonyolítni. 

Intrig'uer, s. cselszövő, áská- 
ládá, ármány kodó. 

Intrinsic (— trin'szik), — al, 
adj. belső, benső, valódi, 
lóin/eges; —ally, adv. bel- 
sőleg, valódilag, lényege- 
sen. 

Introduce (— trodjusz'), v. a. 
bevezetni, bemutatni; be- 
hozni ; szokásba, divatba 
hozni; allow me to —to you 
a man of great renown, 
engedjen bemutatnom egg 
igen híres embert; to — into 
the mind, megtanítani, 
oktatni -ra , -re , eszére 
adni. 

In'trodu'cer, s. bevezető. 

Introduction (— dák'sán), s. 
bevezetés; bemutatás; be- 
hozás. 

Introgres'sion (— gres'án), s. 
belépés, bemenet. 

Intromis'sion (— mis'án), s. 
beeresztés, bebocsátás. 

Intromit (—mit'), v. a. be- 
ereszteni, bebocsátani. 

Introspection (— szpek'sán), 
s. be nézés ; megnézegetés ; 
megvizsgálás ; — of one's 
self, magábaszállás. 

Intrude (—trad'), v. n. (upon) 
tolakodni, alkalmatlankod- 
ni ; (into) betolakodni ; >-. 
a. to — one's self into . . ., 



Intr uder 

befúrni magát, közé /ér- 
kezni, betolakodni ; vhová 
oda tolni a pofáját ; to — 
one's self upon . . ., rátolni 
v. rákötni magát -ra, -re. 

Intru'der, g. tolakodó, alkal- 
matlankodó ; betolakodó. 

Intra'sion, g. tolakodás, al- 
kalmatlankodás ; betolako- 
dás. 

Intru'sive, adj. tolakodó, fu- 
rakodó, tolárd. 

Intrust (— trászt'), v. a. meg- 
bízni; to — one with a 
thing, vkit vmivel megbíz- 
ni ; to — a thing to one's 
care , vki gondviselésére 
bízni vmit. 

Intuition (— tju-is'án), s. néz- 
let. 

Intuitive (— tju'itiv), adj.néz- 
leti ; — ly, adv. nézletilcg. 

Intumescence (— tjumesz'- 
ensz), s. feldagadds. 

Intwine(— tweüi'),i>. a. össze- 
fonni, egymásba fonni; v. 
n. egymásba fonódni ; ösz- 
szekunkorodni. 

Inuendo, v. Innuendo. 

Inula (in'julé), s. örvénygyö- 
kér. 

Inumbrate (— árn'bret), v. a. 
beárnyékozni , árnyékkal 
beborítani. 

Inunction (— ángk'sán) , s. 
írezés, megkenés. 

Inundate (— án'dét), v. a. el- 
árasztani. 

Inunda'tion, g. áradás, ár- 
víz ; elárasztás. 

Inurbanity (— árbén'iti), s. 
udvariatlanság. 

Inure (— jur'), v. a. szoktat- 
ni, hozzászoktatni, rászok- 
tatni; to — one's self to 
. . . , rászokni -ra , -re ; 
—ment, g. megszokás; meg- 
szokottság. 

Inusitate (— ju'zitet) , adj. 
szokatlan. 

Inutile (— ju'til), adj. hasz- 
talan. 

Iuutü'ity, g. hasztalanság. 

Inutterable (— át'terébl), adj. 
kimondhatlan. 

Invade (—ved'), v. a. beütni, 
berontani ( ellenségképen ); 
to — a country, országot 

188 



Inventory 

háborúval elborítani ; to — 
some one's right, jogaiban 
sérteni vkit; to — the 
government, a kormány el- 
len kikelni ; he was invad- 
ed with fear, a félelem 
fogta el. 
Inva'der, g. jogbitorló ; meg- 
támadó, becsapó. 
Invalescence ( — vélesz'szensz), 

s. egészség, erőtel.esség. 
Invaletn dinary ( — litj u'din- 
éri), adj. beteges, gyöngél- 
kedő. 
Invalid (— vél'id), adj. erőfo- 
gyott, rokkant, szolgálat- 
képtelen ; jog-érvénytelen ; 
s. sérvvitéz, kivénült kato- 
na, kivénült matróz. 
Invalidate (— vél'idét), v. a. 

érvénytelenítni. 
Invalidity , s. érvénytelen- 
ség. 
Invaluable (— véTjuébl), adj. 

megbecsülhetetlen. 
Invariable (— vé'riébl), adj. 
változ katlan ; — ness , s. 
változhatlanság. 
Inva'riably, adv. változhat- 
lanúl, állandóul; rende- 
sen. 
Invasion (— ve'sán), s. becsa- 
pás, berontás, beütés; jog- 
bitorlás. 
Invective (— vek'tiv) , adj. 
sértő, megtámadó, szidal- 
mas ; s. sértés, megtáma- 
dás, szidalom. 
Inveigh (—ve'), v. n. szitko- 
zódni ; to — against one, 
kikelni vki ellen. 
Inveigh'er, s. szidalmazó, 

sértő. 
Inveigle (— ví'gl), v. a. biz- 
gatni, elcsábít n- , rávenni, 
vetemítni ( -ra,-rej;— ment, 
s. elcsábítás, rávétel, biz- 
gatás. 
Inveig'ler, s. csábító bizgató. 
Invent (—vent'), v. a. kita- 
lálni , kigondolni ; kiko- 
holni. 
Inven'tion , s. kigondolás • 

találmány. 
Inven'tive, adj. találós, lele- 
ményes. 
Inven'tor, s. feltaláló. 
In'ventory, g. leltár, lelettár; 



Inventress 

v. a. leltározni, leltárba 
jegyezni. 

Inven'tress, s. feltaláld (nő). 

Inverse ( — versz'), adj. meg- 
fordított. 

Inversion ( — ver'zsán ) , s. 
megfordítás, szórendi meg- 
fordító*. 

Invert', v. a. megfordítani; 
fordítva szedni (a betű- 
ket): —ed commas, s. pl. 
idézőjel. 

Invest (—veszt'), v. a. to — 
with, felruházni, megbízni 
-val, -vei ; to — money in 
. . . , pénztfektetni -ba, -be. 

Inves'tigable (— vesz'tigébl), 
adj. megv izsgálható. 

Inves'tigate ( — get), v. a. 
megvizsgálni , nyomozni , 
kutatni. 

Investigation, s. vizsgálás ; 
vizsgálat. 

Inves'tigator, s. vizsgáló, ku- 
tató ; fürkész. 

Inves'titure (— vesz'titsjur), 
s. felavatás, beigtatás ; hü- 
béradás. 

Invest'ment, s. felruházás ; 
ruházat ; tőkésítés. 

Inveteracy (— vet'erészi), s. 
megrögzöttség. 

Invet'erate (—erét), adj. meg- 
rögzött ; — ly, adv. megrög- 
zöttül. 

Lövet era'tion, s. jmegrögzés. 

Invidious (— vid'iász) , adj. 
irigy , kaján ; — ly , adv. 
."••.■ ','.7.'. 7 — ness s, irigy- 
ség, gyűlölség. 

Invigorate (— vig'arét), v. a. 
erősbíteni, élénkíteni. 

Invigora'tion , g. erösbítés; 

l-l ...//../ .';:, éli ,'.'/ .ll: :: 

Invincibil'ity, s. legyözhet- 
lenség. 

Invincible (— vin'szibl), adj. 
legyö \ hetién, meggyőzhet- 
lek. 

Invin'cilil.v, adv. meggyőzhe- 
tetlenül, ség. 

Inviolabil'ity, g. sérthetlen- 

Inviolable (— vei'alébl), adj. 
íérthetlen. 

Invi'olablenesg , v. Inviola- 
bility. 

Inviolate (— vei'alét) , adj. 
sértetlen. 



Invious 

Invious (in'viász), adj. jár- 
hatlan, utatlan. 

Invisibü'ity (— vizzibil'iti), s. 
láthatatlanság. 

Invis'ible, adj. láthatatlan. 

Invitation ( — vite'sán ) , s. 
meghívás. 

Invitatory (— vei'tétari), adj. 
meghívó. 

Invite (—veit'), v. a. meghív- 
ni ; to — one to dinner, 
ebédre meghívni vkit. 

Invit'er, s. meghívó. 

Invit'ing , adj. kecsegtető; 
meghívó ; — ly, adv. kecseg- 
tetve. 

Invocate(in'vakét), v. a. hívni 
(ál, ül) ; folyamodni, kö- 
nyörögni. 

Invocation, s. könyörgés, se- 
gélykérés. 

Invoke, v.. Invocate. 

Invol'untariness, g. önkény- 
telenség, n ka ratla nság. 

Involuntary ( — val'ántéri ) , 
adj. önkénytelen, akarat- 
lan. 

Involution (— volju'sán), s. 
betakargatás ; boríték ; bo- 
nyolódás. 

Involve (— valV), v. a. (in), 
betakargatni ; bebonyolít- 
ni; befoglalni; benfoglalni; 
involved in iébt,adósságba 
merült, eladósodott ; to — 
one's self in . . . , keve- 
redni, bonyolódni -ba, -he. 

Invulnerable (— vál'nerébl), 
adj. sebhetetlen, megsebe- 
sít hetién ; — ness, s. megse- 
besíthetlenség. 

Inwall (— waal'), v. a. fallal 
körülvinni. 

Inward (in'wárd), adj. belső, 
benső ; adv. befelé ; belső- 
ki']/ : s. belseje v. belje 
v minek. 

In'wardly, adv. belsőkép, ben- 
sőké]!, magában ; befelé. 

In'wardneBS, s, bensőség. 

In'waxds, adv. befelé : ben- 
tőleg : s. /'/. belek ; zsiger. 

Inweave (— wív 7 ), v. a. bélé- 

Inwrap (inrép'), v. a. bebo- 

ritni , betakargatni. 
Inwreatib | inridh'l , v. a. 

189 



Irrational 

megkoszorúzni; körül köszö- 
ni zni. 
Inwrought (inraaf), adj. be- 

lészövött. 
I. O. U. v. Owe. ihla. 

Iodine (ei'odiu) , g. iblany, 
Irascibü'ity, s. haragosság. 
Irascible (eirész'szibl), adj. 

hirtelen haragú, haragos, 

mérges. 
Ire (eir'), s. harag ; — ful, 

adj. haragos. 
Iris (ei'risz), *'. szivárvány ; 

szivárványhártya , ívhár- 

tya ; nőszirom. 
Irish (ei'rish) , adj. ir . . ., 

irföldi, irhoni ; — apricots, 

s. pl. burgonya, krumpli; 

— wedding, g. verekedés. 
I'rishman, g. irföldi. 
Irishwoman, s. irföldi nő. 
lik (érk), v. a. boszantani; 

it irks him, az öt boszant ja. 

Irk'some (—szám), adj. bo- 
szantó , kelletlen; hajas. 

Iron (ei'örn), g. vas ; forged 
— ,s. vert vas; cast — , s. ön- 
tött vas ; flat — , s. téglázó 
vas ; bar — , s. rudvas ; pig 
of — , s. vasmedve ; — bar, 
g, vasrúd; crow of — , s.fesz- 
rüd, vasdorong; —foundry, 
s. vas-öntöde; — glue, g. 
vasragasz ; —jack, s. gere- 
benkerék; — mine, s. vas- 
bánya; — mould, g. rozsda- 
folt ; — monger, 8. vas- 
árus; — ore, 8. vas-érez ; 
magnetic — ore, g. nyolc z- 
lapu vasércz, delejvaskő; 

— ware, g. vasáru; — , adj. 

vas . . . , vasból való; — , 
v. a. vasalni, téglázni. 

Ironical (eiran'ikél), adj. gu- 
nyoros ; — ly, adv. gunyo- 
rosan. 

Frony, 8. gúny or. 

Irradiance (irré'di-énsz) , g. 
megsugárolás ; ragyogás. 

Irra'diate (—ét), v. a. besu- 
gározni; megvilágosít ni , 
f-i világi isit ni ; díszesítni ; 
v. n. ragyogni, sugárzani. 

Irrational (irrés'onél), adj. 
oktalan ; okszerűtlen : ly, 
adv. oktalanul ; okszerűt- 
lettííl; — ity. g, oktalanság; 

okszi rűtlenség. 



Irreclaimable 

Irreclaimable (— klem'ébl) , 
adj. javithatlan, megment- 
heti en, veszett; visszahoz- 
hatlan, visszakövetelhetlen. 

Irreconcilable (— rekanszei'- 
lébl) , adj. össseférhetten, 
összt >um egyeztethető ; en- 
gesztelhetten; — ness, s. en- 
gesztelhetlenség ; —ment, 
s. egyezheüenség. 

Irrecoverable (— rikáv'erébl), 
adj. megtéríthettem, vissza- 
hozhattan. 

Irrefragabil'ity, s. eldöntliet- 
lenség, czáfolhatiamság. 

Irrefragable ( — rif rég'ébl ) , 
adj. eldönthetlen , czáfol- 
hatlan. 

Irrefutable (— rif ju'tébl), adj. 
czáfolhatlan. 

Irrefu'tably , adv. czáfolhat- 
lanúl. 

Irregular (— reg'julér), adj. 
szabálytalan , rendetlen; 
— ly, adv. szabálytalanul, 
rendetlenül. 

Irregular'ity, s. szabálytalan- 
ság, rendetlenség; kicsa- 
pongás. 

Irrelative (— rel'étiv) , adj. 
viszonytalan. 

Irrelevant (— rel'ivént), adj. 
a dologra nem tartozó. 

Irrelievable (— rilív'ébl), adj. 
gyámolíthatlan. 

Irreligion (— rilids'án),s. val- 
lástalanság. 

Irreligious (— rüids'ász), adj. 
vallástalan; — ly, adv.val- 
lástalanúl. 

Irremediable (— rimi'diébl), 
adj. orvosolhatlan. 

Irreme'diably, adv. orvosol- 
hatlanul. 

Irremissibie (— rimisz'szibl), 
adj. elengedhetlen, megbo- 
csáthatlán ; — ness, s. el- 
engedheti en^'y. 

Irremis'sibly, adv. megbocsát- 
hatlanul. 

Irremovable ( — rimúv'ébl), 
adj. elmozdíthatta/n,i 

Irreparabü'ity, 8. pótolhat- 
lanság , helyrehozhattan- 
ság. 

Irreparable (— rep'érébl),ad;'. 
pótolhattam, helyrehozhat- 
lan. 



Irrepealable 

Irrepealable (— ripíl'ébl), adj. 
visszavonhatlan, eltörölhet- 
len (p. törvény <. 

Irrepentance (— ripent'énsz), 
s. töredelmetlenség. 

Irreprehensible ( — wprihensz'- 
ibl), adj. feddhettem; — ness, 
s. feddhetlenség. 

Irreprehens'ibly, adv. fedd- 
hettemüL. 

Irreproachable ( — riprots'- 
ébl), adj. szemrehányástól 
ment, feddhettem. 

Irreprov'able, v. Irreproach- 
able. 

Irresistibil'ity, s. ellenállhat- 
lanság. 

Irresistible (—rizisz'tibl), adj. 
ellenállhatlan. 

Irresis'tibly, adv. ellenállhat- 
lomul. 

Irresolute (— rez'oljut), adj. 
magát elhatározni nem tu- 
dó, határozatlan, ingatag; 
— ly, adv. elhatározhatla- 
nul, habozva. 

Irresolu'tion, Irresoluteness, 
s. elhatározatlanság, ha- 
bozás. 

Irrespective (— riszpek'tiv), 
adj. tekintetbe nem vevő ; 
—of, eltekintve -tói, -tői. 

Irresponsible(— riszpan'zibl) 
adj. nem felelős. 

Irrestrainableí— risztren'ébl) 
adj. visszatartó ztathatlan ; 
zabolázhattam. 

Irretrievable ( — ritrív'ébl ) , 
adj. megtéríthettem, vissza- 
hozhatlan. 

Irreturnable ( — ritár'nébl) , 
adj. viszonozhatlan. 

Irreverence (— rev'erensz), s. 
tiszteletlenség. 

Irrev'erent, adj. tiszteletlen. 

Irrevocability, s. visszavon- 
hatlanság. 

írre vocable (—re v'akébl) , adj . 
visszavonhatlan. 

Irrevocably, adv. visszavon- 
hatlanúl. 

Irrigate (ir'riget), v. a. ön- 
tözni. 

Irriga'tion, s. öntözés. 

Irrision (— rizs'án), s. kine- 
vetés ; gúnykaczaj . 

Irritability , s. izgatagsáy, 
ingerlékenység. 

190 



It 

Irritable (ir'ritébl), adj. >:- 
gatag, ingerlékeny. 

Irritate (ir'ritet), v. <i. inge- 
relni, izgatni ; fel indít ni, 
boszantani. 

Ir'ritatory, adj. ingerlő, iz- 
gató. 

Irruption (irráp'san), s. be- 
csapó*, beütés. 

Isiele, v. Icicle. 

Isinglass (ei'ziuglász), s.víza- 
hólyag\ hal-enyv. 

Is'land (ei'lénd), s. sziget. 

Islander, s. szigetlakó. 

Isle (eil), s. sziget ; oldalfo- 
lyosó, oszlopfolyosó. 

Is'let (ei'let), s. kis sziget. 

Isolate (iz'alét), v. a. elszi- 
getelni, elkülönítni. 

Isola'tion, .5. elszigetelés; má- 
gányoskodás. 

Is'sue (is'ju), v.n. származni, 
eredni, fakadni ; előjönni, 
kijönni; végződni; the 
child that issued from 
thee, a gyerek, ki tőled 
vette eredetét ; water is- 
sues from..., víz fakad 
-bál, -bői; consider well, 
before the words — from 
your mouth, rágd meg a 
szót, mielőtt kimondod; — , 
v. a. kibocsátani, kiadni ; 
to — orders, rendelést ki- 
bocsátani ; to —the first 
number of a weekly pub- 
lication, egy hetilap első 
számát kiadni ; — , s. kö- 
vetkezés , következmény ; 
kimenet; kimenetel, vég; 
folyó-seb, genykutacs: szár- 
mazék, ivadék , magzat ; 
kérdéses pont, tárgyalás 
alatti ügy ; to bring sea ie 
matter to a prosperous — , 
jó kimenetelét eszközölni 
vmely dolognak ; — of 
blood, vér olyas; the ques- 
tion at — , a fenforgó kér- 
dés. 

Is'sueless, adj. gyermekte- 
len, magtalan ; örököste- 
len. 

Isthmus (iszt'mász), s.főld- 
szorulat, tengerköz. 

It (it), pron. ez. az : it rains, 
eső esik ; it happens some- 
times, megesik némelykor; 






Italian 

in its beginning, kezdeté- 
ben ; I got nothing of it, 
nekem semmi se jutott be- 
lőle : I never heard any- 
thing of it, soha sem hal- 
lottam semmit felőle; to 
add to it, hozzá adni ; I 
see it, látom ; far from it, 
távol attól ; .how did he 
come by it? hogy jutott 
hozzá? he got three florins 
for it, három forintot ka- 
pott érte ; it early pricks 
that will be a thorn, ami 
csatán, csíp az korán. 

Italian (it-él'i-én), adj. and 
s. olas-. 

Ital'ic, adj. — letters, futó 
betűi;. 

Itch (its), .v. rüh; viszketés; 
v. u. viszketni. 

Itch'y, adj. riihes. 

Item (ei'tem), adv. hason- 
lat/, továbbá ; s. számadási 
tétel. 

Iterate (it'erét), v. a. ismé- 
telni. 

Iteration, s. ismétlés. 

Itinerant (eitin'erént), adj. 
vándorló, utazó. 

Itinerary (eitin'eréri), adj. 
úti, utazási; s. útleírás, 
utrajz, átirat. 

Itinerate (eitin'eret), v. n. 
utazni. 

Itself (itszelf), pron. (az) 
maga ; of — , magától (p. 
teremni) ; in — , magában ; 
by — , magában ; magától; 
külön. 

Ivory (ei'vári) , s. elefánt- 
csont. 

Ivy (ei'vi), s. repkény, boros- 
tyán, télizöld, 



) (dzsé), s. a .1 betű neve. 

Jali (dzséb), v. «. döfni. 

Jabber (dzsél/br), v. n. csa- 
csogni, csevegni ; s. csacso- 
gó*, csevegés ; — er, s. csa- 
csogó , csacska, locska; 
— ment-, s. locsogás, csacso- 
aás. 

Jable, v. to Javel. 

(dzsék), 8. Jankó : fa- 



Jackal 

jankó, csizmavető; ficzkó, 
betyár; matróz, hajósle- 
gény ; kulacs ; lobogó; kan, 
him ; bottle — , s. pecsenye- 
forgató ; — with a lantern, 
s. tüzember , bolygótűz ; 
iron — , s. gerebenkerék ; 
jumping — , s. mankócz, 
röptelen ; — of all sides, 

— on both sides, s. kö- 
penyforgató ; — anapes 
(dzsék'énépsz), g. szájtáti; 

— adandy, .<. balgóc z, kacz- 
ki ; — by the hedge, s. 
hagymaszagú szegecs, sza- 
pora szegecs ; — catch, s. 
hóhér, bakó; — boots, s. 
2>l. kurirsaruk; — chain, 
s. kerékkötöláncz ; — daw, 
s. csóka (madár); — pud- 
ding, s. paprika -Jancsi : 
ugrócz ; — sprat, s. kamasz, 
bamba ; kotnyeleskedő ; — 
will never make a gentle- 
man, ökör csak ökör, ha 
Bécsbe hajtják is ; — Sprat 
would teach his grandam, 
a tojás akar okosabb lenni 
a tyúknál. 

Jackal (dzsék'él) , s. sakál, 
arany farkas, törökróka. 

Jacket (dzsék'it), s. ujjas. 

Jactaney ( dzsék'ténszi ) , 8. 
kérkedés. 

Jactitation (dzséktité'sán), 
g. nyugtalanság ; hánykó- 
dó* (betegről ); kérkedés. 

Jaculate (dzsék'julet), v. a. 
nyilazni ; hajítni, lökni. 

Jacula'tion, g. nyilazás, nyil- 
lövés ; hajítás. 

Jaculatory (dzsék'julétari), 
adj. lök . . . , lakd; — 
prayer, g. felfohászkodó*. 

Jade (dzséd), s. gebe; szajha; 
v. a. elcsigázni ; v. n. el- 
lankadni, eltikkadni. 

Jadish (dzsé'dis), adj. rósz, 
hitvány ; kurvás. 

Jag (dzségg), v. a. rovaté- 
kolni, fugákra kimetélni, 
kicsipkézni; s. rovaték ; 
csipke. 

Jag'ged, Jag'gy, adj. rovaté- 
kos, csipkés. 

Jag'ging-iron, g. czifravas. 

Jail (dzsől), g. tömlöcz, bör- 
tön : — liird , 8. fogoly, 

191 



Jar 

börtönrab ; — , v. a. bebör- 
tönözni. 

Jail'er, s. tömlöcztartó, por- 
koláb. 

Jakes (dzseksz) , s. árnyék- 
szék, ganajverem; —cleans- 
er, g. árnyékszéktisztitó. 

Jalap (dzséí'ép), s.jalap. 

Jam (dzsem) , s. gyümölcs- 
sűrű; v. a. megszorttni; 
lenyomni. 

Jamb (dzsémb), s.félfa; osz- 
lop. 

Jangle (dzsén'gl), v. n. riká- 
csolni; zsémbelödni ; czi- 
vódni ; v. a. csörgetni; *. 
czivódás ; rikács. 

Jan'gler, g. czivódó, zádor ; 
rikácsoló. 

Janitor, v. Doorkeeper. 

Janizary (dzsén'izéri), s. ja- 
nicsár. 

Jannock (dzsén'nák), s. zab- 
kenyér. 

Jant (Vlzsánt), r. n. kalézolni, 
kószálni ; s. kalézolás; rán- 
dulás, kirándulás ; to take 
a — into the country, a 
falura kirándulni. 

Jant'iness, s. vidor sag. 

Jantle (dzsán'tl) , s. bohós- 
kodó, csélcsap. 

Jauty (dzsán'ti), adj. dévaj, 
csélcsap, ledér ; cziczomás. 

January (dzsén'juéri), s. tél- 
hó, első hó. 

Japan (dzsé-pén'), s. Japan; 
— earth , s. porvasárga ; 
— , v. a. lakkozni, fénymá- 
zolni. 

Japanese (dzsép-én-íz'), adj. 
and s. japáni. 

Japan'ner, g. lakkozó, fény- 
mázoló. 

Jape (dzsép), v. a. tréfát 
Űzni (rkiliöli, lúddá tenni 
(vkit); v. n. bohóskodni; 
8. bohózat, tréfázat ; — r, g. 
csélcsap. 

Jar (dzsár), s. korsó : kere- 
pelSc csirg< ■ íssrsmpilés 
kellemetlen zaj; czivódás; 
the door is apón the — , 
the door is a — , félig 
nyitni oil a: ajtó ; — , V. n. 
csörögni, zörögni, csöröm- 
pölni : (with) czivakodni . 
[on, upon) ütközni, > lien 



Jardes 

kezni; roszúl hangzani; 
— , v. a. csörgetni, zörgetni, 
kerepelni : rázni, zőcskölni. 

Jardes (dzsárMez) , s. pók, 
inpók > lóbetegség). 

Jargle (dzsá/gl), v. n.fiilsér- 
töleg hangzani. 

Jar'ring, g. csörgés ; ellenke- 
■■■: sts&hü í;;. adj. csör- 
gő, zajos, roszúl hangzó. 

Jarvis (dzsár'visz) , s. bér- 
kocsis. 

Jar'vy, r. Jarvis. 

Jasmine (dzséz'rnin), s. jáz- 
min ; Persian—,*, orgona- 
lila, szelencze. 

Jasp (dzseszp), s. jászpiskö. 

Jasper, v. Jasp. [gakór. 

Jaundice (dzsan'disz), s.sár- 

Jaun'diced, adj. sárgakóros. 

Jaunt, v. Jant. 

Jaunty, v. Janty. 

Javel (dzsév'il), s. kóborló; 
v. a. bepiszkolni. 

Javelin (dzsévlin), g. nyárs- 
gerely, gyaksa. 

Jaw (dzsaa), s. állkapcza, 
állcsont; (vulg.) to hold 
one's — , száját befogni ; — 
fallen, adj. csüggedt; — 
tooth, g. zápfog; — work, 
s. evés, rágás, majszolás ; 
— , v. a. lehordani. 

Jawn (dzsaan), v. Yawn. 

Jay (dzse), s. szarka; csóka- 
varju ; rima. 

Jayl, v. Jail. 

Jealous (dzsel'ász), adj. fél- 
tékeny ; szerélemféltő ; to 
be — of one's wife, fele- 
ségét félteni ; to be — of 
one's honour , becsületét 
félteni ; — ly, adv. félté- 
kenyül. 

Jealousy (dzsel'ász-i), s. fél- 
tékenység ; szerelemféltés. 

Jeat (dzset), s. gágát-szén. 

Jeer (dzsír),i\ a. megtréfálni, 
ingerelni; v. n. kötekedni, 
faggatózni ; to — at one, 
gúnyolódni vki ellen; — , 
s. gúnyolódás, gúny, b'őkö- 
szó ; to pass a — upon one, 
tréfát v. csúfot űzni vki- 
ből. 

Jeer'er , g. gúnyoló, csúfoló. 

Jeer'ingly, adv. csúfolódja, 
gúnyolólag. 



Jejune 

Jejune (dzsidzsjun') , adj. 
éhom, étlen-itlan ; Ízetlen; 
a — style, lelketlen, élet- 
telen irmodor ; — ness, s. 
éhom, étlen-itlanság , éli- 
gyomor ; izetlenség; ihlet- 
telemé lg , lelkesültség hiá- 
nya. 

Jeju'mty, v. Jejuneness. 

Jelly (dzselli), s. fagyalék ; 

— broth, s. táplaleves. 
Jemmy (dzsem'i), adj. csi- 
nos, takaros, czifra. 

Jenny (dzsen'i), g. Janka 
i hönév); mot óla ; fesz rúd ; 

— wren, g. csaláncsattogó. 
Jeopard (dzsep'árd), —ize, 

v. a. veszélyezni, koczkáz- 
tatni, vészedéi mezt etni. 

Jeop'ardous, adj. veszélyes; 
koczkáztatott ; — ly, adv. 
veszély ezve, koczkáztatva. 

Jeoj/ardy, s. veszély ; veszé- 
lyesség ; to be in — , ve- 
szélybenforogni ; to bring 
into — , veszélyeztetni ; ve- 
szedelembe ejteni. 

Jerk (dzserk), s. zökkentés, 
lökés, löket ; lódítás ; the 

— of an epigram, az epi- 
gramm élpontja ; — , v. a. 
zökkenteni, lökni, láditni, 
taszítni : — , v. n. zökkenni, 
zokogni ; nekirohanni ; to 

— out, rúgni (lovaktól). 
Jerkin (dzserTdn) , g. mel- 
lény , ujjasmellény ; — of 
leather, boring. 

Jerrysneak (dzser'riszník), 
s. papucs alatt lévő. 

Jest (dzseszt), v. n. tréfálód- 
ni ; s. tréfaság, bolondozás; 
to break jests upon one, 
vkiből tréfát űzni; to 
make a — of one, vkit bo- 
londnak tartani, vkit bo- 
londdá tenni ; for — , in — , 
tréfából; to turn some- 
thing into a — , tréfára 
fordítani a dolgot. 

Jest'er, g. tréfálódó, bolon- 
dozó ; the king's — , s. ud- 
vari bolond. 

Jest'ing, s. tréfálódás • adj. 
tréfa-űző; — stock, g. tré- 
fa-czégér. 

Jet (dzset), s. szurkos kő- 
szén, gágátszén ; víz-su- 

192 



Jocnlator 

gór; ércz-olú, olda ; önte- 
lék ; öntet; v. n. kinyúlni, 
kiállani ; büszkén járni, 
kelni. 

Jetty (dzset'ti), adj. gágát- 
szénböl való ; koromfekete; 
s. kinyúlás ; (ép.) kiugrás, 
erkély ; révgát, révpart. 

Jew (dzsju), s. zsidó; — 's-ear, 
s. egérfül (növény) ; — 's- 
harp, g. doromb; — 's-pitch, 
s. földszurok. 

Jewel (dzsju'il), s. ékszer, 
díszáru, kincs, drágakő ; 
— office, — house, g. ki- 
rályi kincstár (London- 
ban) ; my — , kedvesem, 
kincsem. [köúrus. 

Jew'eler, s. ékszerész, drága- 

Jew'ess, s. zsidónő. 

Jew'ish, adj. zsidó, zsidós ; 
— ly, adv. zsidóul, zsidó- 
san. 

Jew'ry, s. zsidóság; zsidí- 
utcza, zsidóváros. 

Jib (dzsib), g. orrmánysudár 
vitorla ; — boom, s. orr- 
mánysudár ; — , v. «. szúr- 
ni (szóval). 

Jig (dzsig), s. táncz neme. 

Jilt (dzsilt), g. imádóin túl- 
adó kaczérj v. a. túladni 
(szeretőjén). 

Jingle (dzsin'gl), s. csörömpö- 
lés; v. n. csörömpölni ; u. 
a. csörgetni. 

Jingo (dzsin'go), s. (vulg./ 
by — , bizony Isten ! 

Job (dzsab), s. apró munka ; 
átalánosan alkudt munka ; 
to do a — , munkát tenni ; 
to do one's — s, szükségét 
végezni ; good — , jó dolog; 
bad — , rósz, bajos dolog;—, 
v. a. döfni; — , v. n. haj- 
hászkodni. 

Jockey (dzsakTd), g. lovász, 
lovász-inas ; lócsiszár. 

Jocose (dzsokosz'), adj. tré- 
fás, enyelgő; — ly, adv. 
tréfásan, enyeleg ve;— ness, 
s. tréfaság. 

Jocos'ity, v. Jocoseness. 

Jocular (dzsak'julér) , adj. 
tréfás. 

Jocularity, v. Jocosen 

Joc'ulator, s. tréfálódó, csél- 
csap. 



Jocund 

Joc'und (dzsakliánd), adj. 
vidor, víg; — ly, adv. vi- 
llan ; —ness, s. vidorsdg. 

Jocund'ity, s. vidorsdg. 

Jog (dzsag), v. n. ballagni ; 
r. a. taszítni, megrazmi 
to — out of . ., felrázni -bői, 
-bői ; — , s. lökés ; zökkents; 
akadály, nehézség. 

Jog'gle, p. a. megrázni, meg- 
taszítni; v. n. lökögni ; 
inogni.'' 

John (dzsaan) , s. János; 
sweet — , pompás szegfű,; 

— a dreams, ábrándozó; 
country — , paraszt tus- 
kő; — Bull, az angol nép. 

Joiu (dzsaiu'), v. a. összekap- 
csolni, összefoglalni, össze- 
ereszteni ( p. deszkákat I ; 
csatlakozni , hozzáállani, 
hozzá kapcsolni magát; ta- 
lálkozni (-val, -vei) : to 

— one's regiment , ezre- 
déhez csatlakozni; he join- 
■ '1 them , hoz zajok csat- 
lotta magát : — , r. n. érint- 
kezni, határosnak lenni: 
• gyeetsint. ré • t itnni , to 

— with some one, egyesül- 
ni i kivel ; to — in the 
conversation, részt venni a 
társalgásban. 

Join'der, .« kapcsolat, össze- 
foglalás, egyesülés. 

Join'er, -. asztalos ; — y, s. 
ós : t ah is ni a ni; a, i is ttálosság. 

Joint (dzsaint), s. ereszték, 
összefoglalás ; csukló, haj- 
lós : tag, tetein : t<> put out 
of — , kiiiczamítaiti ; to set 
into — again, helyre tenni 
1 kificzamútptt tagot ); a — 
of matton, ürüezívier ; — , 
ad), kapcsolt, foglalt ; kö- 
.;;.-.- — business, —concern, 

S. társaskereskedés; — lieir, 
8 sr^hssiéfs — owner g. 

tortOÍ t::.s ],:. f :;l.i / hm, is ; 

— stock-company, 8. rész- 
vénytársulat ; — , v. a. kap- 
csolni, 'összefoglalni; ösz- 

•ii : felvagdalni, 
feltaglalni. 
Joint'ed, adj. összefoglalt ; 

i li :;:■: ■■: •■'•:.■ :. 

Join'ter, t. színlőgyalú ; don- 
dongavas. 



Jointly 

Jointly, adv. együtt ; egye- 
temi eg ; közösen. 

Jointure (dzsain'tsár), s. éle- 
lem-alku ; szerződési öz- 
vegypénz, özvegy tartás, öz- 
vegyiák; szerződési hitbér. 

Joke (dzsook) , s. tréfa ; to 
practice a — upon one, 
vkit megtréfálni , vkitt 
csínyt ejteni ; to take a — , 
tréfát érteni ; to crack a — , 
cselét csapni ; — , v. n. tré- 
fálni , tréfálkodni ; in a 
joking manner, tréfásan, 
tréfálva. 

Jo'ker, s. tréfás ember. 

Jole (dzsol), s. pof, pofa; 
cheek by — , egymás mel- 
lett. 

Jollification (dzsalhfike'sán), 
8. vigalom. 

Jol'liment, v. Jolhty. 

Jollity, S. vígság. 

Jolly (dzsalli), adj. víg, vi- 
dám, jókedvű. 

Jolt (dzsolt), v. a. lökni, lök- 
dösni; s. lökés, zókkenés. 

Jolt'ing, g. lökdösés, zökögés. 

Joseph (dzso'zef), s. József; 
félénk ember, ujoncz ; asz- 
szonyi felruha. 

Jostle (clzsaszl), v. n. nyo- 
makodni, tolakodni, gyú- 
ródni; tusakodni; birkóz- 
ni ; V. a. taszigálni ; to — 
off, eltolni) 

Jot (dzsat), s. petty, pont; 
not a — , legkevesebbet sem: 
every — of it, teljesen, egé- 
szen, utolsó cseppig. 

Journal (dzsár'nei), ,s. napló, 
naplókönyv ; napilap. 

Jour'nalist, 8. hiríapiró. 

Jour'ney (dzsár'ni), 8. egy- 
napi ól ; ót, Utazás : V. u. 
utazni. 

Journeyman, s. napszámos .• 
mesterlegény. 

Jour'neywork, 8. napszám, 
iiii/ii munka. 

Joust (dzsászt), 8. harezjá- 
téi; : v. n. harezjátékot 

i'r.ni. 

Jőve (joov), s. Jupiter (görög 

isten r. by - ! bizony isten '. 
Jovial (dzso'viél), adj. vidor, 
víg kedélyű ; ly, adv, vi- 
dorúl. 



Judgement 

Jovialness, v. Jovialty. 

Jo'vialty, 8. vidor ság. 

Jowler (dzsol'er), s. vizsla. 

Jowter (dzso'ter), s. halsza- 
pócs. 

Joy (dzsai), s. öröm ; it gives 
me—, örvendek (-on, -en}; 
to wish one — of ... , sze- 
rencsét kivonni -hoz,-hez; 
— , r. a. örvendeztetni ; it 
joys my heart, örvendez- 
teti szívemet ; — v. n. örül- 
ni, örvendeni. 

Joy'ful, adj. örömteli, örven- 
detes ; — ly, adv. örömmel, 
örvendezve : örömtelve. 

Joyless, adj. örömtelen ;— ly, 
adv. örömtelenül; — ness, 
8. örömtelenség. 

Joy'ous (—ász) , adj. örven- 
detes , örvendező vidám; 
— ness, g. öröm, vidámság. 

Juharh (dzsju'bárb), s. fülfii. 

Jubilant (dzsju'bilént), adj. 
örvendező, vigadozó. 

Jubilation (— lé'san), s. viga- 
dás, vigalom, örömzaj. 

Jubilee (dzsju'büí'), s. viga- 
lom ünnep , öröm - ünnep ; 
the year of — , öröm-év, vi- 
galom-év. 

Judaical (dzsjudé'ikél), adj. 
zsidó, zsidós : — ly , adv. 
zsidóul, zsidósan. 

Judaism (dzsju'dé-izm) , s. 
zsiilóság. 

Ju'daize (— dé-eiz), v. n. zsi- 
dóskodni. 

Judge (dzsádzs), v. n. Ítélni, 
ítéletet hozni, következtet- 
ni, vélekedni : to — of . . ., 
Ítéletet liozni v. mondani 
-nil, -riil; to — of others, 
másuk feliil ítélni; as far 
as I can - by that, a 
mennyit abból Ítélhetek; — 

V.a. megítélni, elitélni, kár- 
hoztatni < bibi. ); — , 8. biró; 
hozzáértő, dologértő szak- 
értő : to be no — of ... , 
nem érteni -hoz, -he.. 

Judge'ment, 8. ítélet : ítélő 
ti hetség : vélemény, véle- 
ményzet ; day of , vég- 
itélei napja ; to Bit in 

tervi mit ■élni ni ni' 
ítéletem szerint. 



ív: Anirol -magyar 



L93 



Judicative 

Judicative ( dzsju'dikétiv) , 
adj. — faculty, itéW tehet- 
ség. 

Ju'dicatory, ádj. birói, tör- 
vényszéki; S. bíróság. 

Ju'dícature, s. törvényható- 
ság. 

Judicial (dzsjudis'al), adj. 
birói, törvényszéki; — ly, 
adv. bíróilag, törvényszé- 
kileg. 

Judiciary (— dis'éri), adj. bi- 
rói, törvényszéki. 

Judicious ( — dis'asz), adj. ér- 
telme*, okos, ítéletes ; — ly, 
adv. értelmesen, okosait. 

Jug (dzság), 8. korsó; v. n. 
énekelni ( mint a fülemile). 

Juggle (dzsag'gl), v. n. szem- 
fényvesztést űzni, bűvész- 
kedni; s. szemfényvesztés, 
alákosság. 

Jug'gler, s. szemfényvesztő, 
alakjátékos, bűvész. 

Jug'gling, adj. csalékony, 
ámító ; — ly, adv. csaléko- 
nyon, ámitólag. 

Jugulation (dzsugjule'sán), 
g. meg fojtás, megzsinegelés. 

Juice (dzsjusz), g. nedv, lé. 

Juice'less, adj. nedvetlen, le- 
vetlen. 

Jui'ciness, s. nedvesség, le- 
réssé g. 

Jui'cy, adj. nedves, leves. 

July (dzsjulei'), s. hetedhó, 
nyárhó. 

Juiuble (dzsám'bl), s. keve- 
rék, zagyvalék; bonyoda- 
lom; v. n. megzavarodni, 
összekeveredni; v. a. össze- 
vissza hányni. 

Jum'bler, s. zavaró; zavargó. 

Junient (dzsju'uient), S. te- 
herhordó állat. 

Jump (dzsámp), v. n. ugrani, 
ugrálni, szökdelni; to — 
over, átugrani (vmin); to 

— up, felugrani; to— down, 
h ugrani : to — for joy, örö- 
mében ugrálni ; to — at ..., 
kapm kapni, -on, -en ; to 

— with, megfelelni -nak, 
-nek, illeni -hoz, -hez ; — , 
v. a. koczkáztatni ; — , s. 
szökés, szökellés; ugrás; 
szerencséltetés; to give a 



Juniper 

— , egyet ugrani ; to put 
to a—, veszélyeztetni, kocz- 
káztatni. 

Jump'er, g, ugró, ugráló. 

Junction (dzsánk'sán ) , g, 
egyesiilés;öss :e folyás; egye- 
sítő pont, egyiték. 

Juncture ( dzsánk'tsár ) , s. 
ereszték , összefoglalás ; 
csukló, ízesiilés ; érintke- 
zéspont ; időpont ; fordu- 
lat ; viszonylat, körülmé- 
ny ezés. 

June (dzsjun), g. nyárelő, 
június. 

Jungle (dzsán'gl), g. haraszt. 

Junior (dzsju'ni-ár), adj. if- 
jabb, fiatalabb. 

Juniper (dzsju'niper), g. bo- 
róka, borsfenyü ; — oil, s. 
fenyiimagolaj. 

Junk (dzsánk), s. hajócska 
fa cliinai tengeren). 

Junk'et, g. csemege, nyalánk- 
ság ; v. n. torkoskodni; 
pákoszt oskodni. 

Junt (dzsánt), g. rima. 

Jupiter (dzsju'piter), *•. Jupi- 
ter ; égszín ; — 's beard, s. 
ezüstlevelii szapáka ; — 's 
flower, g. ernyős konkoly. 

Jurat (dzsju'rét), s. esküdt. 

Juration (dzsjuré'sán), s. es- 
küvés. 

Juridic (dzsjurid'ik), adj. tör- 
vényes, jogos, jogi ; —ally, 
adv. törvényesen, jogilag. 

Jurisconsult (dzsjuriszkan'- 
szált), s. jogtudós. 

Jurisdic'tion, g. törvényha- 
tóság. 

Jurispru'dence(— pru'densz) , 
g. jogászat. 

Jurisprudent, adj. jogtudó, 
törvénytudó. 

Juror (dzsju'rár), g. esküdt, 
esküdtszék tagja. 

Jury (dzsju'ri), s. esküdtszék; 
—man, g. esküdtszék tagja; 
grand — , nagy esküdtszék ; 
petty — , kis esküdtszék. 

Just (dzsászt), adj. igazsá- 
gos, méltányos ; jogszerű ; 
helyes, igazi, valódi; való; 
a — man , igáz ember ; 
a — cause , igazságos 
ügy : — distance, g. kellő 

194 



Juvenility 

távol; — , adv. épen ; pont- 
ban ; — now, épen most ; 
— then, épen akkor, ugyan 
azon időben; — in time, 
épen jókor ; — here, épen 
itt ; — there, épen ott ; — 
enough, épen elég ; — so, 
épen ügy ; épen bizony ! — 
as much, ugyanannyi ; — 
as bad, szintoly rósz. 

Just, s. — v. Joust. 

Justice (dzsász'tisz), g. igaz- 
ság; jogosság; jog; biró ■ 
to do one— , igaz. ígot tenni 
vkinek ; — of the peace, s. 
békebiró; Lord chief — , g. 
főbíró. 

Justiceship, s. bíróság, birói 
hivatal. 

Justiciable (— tis'i-ébl), adj. 
törvényszék alatti. 

Justiciary, s. törvénykezési 
tisztviselő. 

Justifiable (dzsász'tifei-ébl), 
adj. igazolható ; törvényes: 
— ness , g, törvényesség ,• 
feddhetlcnség. 

Justification , g. igazolás ; 
sorpótolás, sorzárás. 

Justificative (— kétiv), adj. 
igazolási ; igazoló. 

Justificatory, adj. igazoló. 

Justifier (dzsász'tifei-er), s. 
igazoló; igazító; irány- 
lécz, egyenmérő. 

Jus'tify, t7. a. igazolni ; zárni 
(sort) ; igazítni, kéllösítni. 

Justle, v. Jostle. 

Justly, adv. igazságosan; 
jogosan; méltányosan, mél- 
tán ; helyesen; pontosan. 

Just'uess, *•. igazság ; helyes- 
ség ; pontosság. 

Jut (dzsát), 17. n. (out) kiál- 
lani, kinyúlni ; s. kiállás, 
kiugrás, nyuladék , nyúl- 
vány. 

Jute (dzsjut), g. keletindiai 
kender. 

Jutty, v. Jut. 

Juvenile (dzsju'vinil) , adj. 
ifíi*i ifjúi; — years, g. pl. 
ifjúkor ; — party, ••>'. gyer- 
mekbál. 

Juvenility, g. ifjúság, fiatal- 
ság; ifjai hevesség; ifjúi 
csin. 






Kail 



K 



K (ke), s. a K. betű neve. 

Kail (kel), í. fodorkáposzta. 

Kale, v. Keal. 

Kalei<loscope(kélei'doszkop), 
9. képcső, buvcső. 

Kalendar. v. Calendar. 

Kali (keli), v., Potassa. 

Kálium (— li-áni), v. Potas- 
sium. 

Kangaroo (kénggérú'), s. 
kenguru, fiahordó. 

Kaw (kaa), v. n. károgni, krá- 
kogni ; s. károgás. 

Keal (kíl), g. kel, kelkáposzta. 

Keale (kíl), s. kova ; kavics. 

Kealy, adj. kavicsos. 

Keck (kek), r.n. ökrődni; to 
— at, undorodni -tói, -tői. 

Kecksy (kek'szi), s. bürök. 

Kecky (kekl), adj. bür'ók . . ., 
bürkös. 

Kedge (kedzs) , v. a. húzni, 
vont itt ni i hajót). 

Kee (kíl, S.pl, tehenek i ac). 

Keech (kits), g. darai), go- 
mcly r&g, gsrcngy c.<i>m 

Keel (kíl), g. bókony : hajó- 
gerincz, hajóteknő; liütö- 
kád; v. a. hűsítni, hülesz- 
teni ; to — over, felbuk- 
kanta,.! : r. n. meghűlni. 

Keel'age, s. révpénz, r< vbér. 

Keen (kín) , adj. élen ; át- 
ható ; éles, csípős; heves, 
leledző, <ovár ; — edged, 
adj. éh* • p. kard i : — 
sighted, adj. éleslátású : — 
eyed, adj. élesszemű ; a — 
breeze, csípős szél ; — it 
mind, éleselmü ; — , ''. ". 
élesítni. 

KeenCness, g, élesség ,• csípős- 
ség ; eszélyesség, ; finomság; 
hevesség; — of desire, •-"- 
vargái ; of .< jest, tréfa 
csípőssége. 

Keep (kíp), e. a. ir,-. (kept 
Kept kept), tartani, iiieij- 

tartani, fentartani, eltar- 
tani , kitartani : őrizni, 
megóvni; ügyelni, őrszem- 
mel kisérni; to one's 
tongue within on< '- 

át befogni ; t" one's 

He, /"/ mm 1 tartani ; tű 



Keep 

— one's word, szavát tar- 
tani; to — silence, hall- 
gatni ; to — time, hang- 
mértéket tartani, idömér- 
tékben maradni ; to — a 
good table, nagy asztalt 
tartani ; to — the common 
road, a járt utón maradni; 
to — a shop, bohóskodni, 
kalmárkodni ; to — com- 
pany with some one, tár- 
salkodni vkivel ; to — one's 
bed, ágyban feküdni, ágy- 
ban fekvő beteg lenni ; to 

— good hours, esténként 
korán haza jönni, to — 
bad hours , esténként ké- 
sőn haza jönni; to — a 
guard over (or upon) one's 
tongue , nyelvét zabólán 
tartani ; to — one's family, 
családját táplálni ; to — 
the peace, a békét meg nem 
zavarni ; to — one hungry, 
koplaltatni vkit; to — a 
strict eye upon (or over) 
one, szemmel tartani vkit; 
to — one's temper, fel nem 
indulni, fel nem gerjedni, 
magával bírni, magán ural- 
kodni ; to — sight of, szem- 
mel kisérni; to — one a 
close prisoner, vkit szoros 
fogságban tartani ; to — 
one waiting, vkit megvára- 
koztatni ; to — it a secret, 
titokban tartani; to — 
something to one's self, 
magában tartani, ki nem 
mondani rinit ; to — a 
thing from one, vki előtt 
maii elhallgatni ; vkinek 
vmit ki nem adni ; to — the 
field (after a battle), meg- 
tartani a csatamezőt, urá- 
nak maradni a esatamező- 
iiek ; to — up one's spirits, 
el nem csüggedni ; to — the 
books, könyvet vinni; to 

— one's countenance , a 
sodrából ki nem esni: to 

— one's birthday, születési 
napját ünnepelni ; to — one 
from . . , visszatartó tatni, 
, Ivonni vkit -tói, -tői : — , 

r. n. tartani ; nem niltir.ni; 

él nem romlani ; tartani, 

nem szűnni, maradni; foly 

196 



Keeve 

tatni, tovább cselekedni ; 
tartózkodni ; these apples 
don't — , ezen alma nem 
áll el; this colour keeps, 
ez a szín tartás ; to — aloof 
from, to — away from, 
magát távol tartani -tál, 
-tői ; to — out of a hasty 
man's way, a heves ember 
elől kitérni ; it keeps on 
raining, az eső folyvást 
tart ; to — on chattering, 
iiieq nem Si un;u f> 3gi ym 
he kept vexing me, foly- 
vást boszantott ; — where 
you are, csak maradjatok, 
a hol vagytok ; to — within 
doors, szobában maradni ; 
to— within bounds, önha- 
tárában maradni, magát 
mérsékelni ; to — fair with 
one, barátságban élni vki- 
vel; to — to, ragaszkodni 
-hoz, -hez ; szorosan kötni 
v. tartani magát -)ioz,-)iez; 

— to the right , jobbra 
tarts ; to — out of harm's 
way, a veszedelmet kerülni ; 
to — up with some one, 
lépést tartani, egyenlően 
haladni vkivel: felérni vki- 
vel ; to — up, feltartani 
magát; —, s. gondviselet, 

felvigyázót ; tartás, eltar- 
tás ; fentartás ; megtartás ; 
őrizet, fogság; állapot, kar. 
Keep'er, s. ... tartó ; felvi- 
gyázó , gondviselő ; meg- 
tartó; tápláló; erdős:, er- 
dész, vadász, vadmester; 

— of the prison, tömlöcz- 
tartá ; house — , házgond- 
viselő (nő); — of the great 
seal, Lord — , főpecsétőr, 
(ki egyszersmind főkan- 
czellár i. 

Keeping, g. tartó.-: ; gondvi- 
selés : tartogatás ; tápláló*, 
eleség, takarmány -.fentar- 
tás; to be in — with, egye . - 
ni, megegyezni; tárgysze- 

rintesnek lenni, megfelelni 
-Iliik, -ink. 

Keep'sake ( szék), g. emlék; 

by way <>f , emlékül. 
Keeve (kív),8. kád, hűtőkád; 

r. a. felfordítni, feldön- 

leni. 



Keg 

Keg (keg), s. hordócska. 

Ken |kenl, s. láttáv, látkör; 
r. a. megérteni, észrevenni; 
tudni, ismerni : v. n.szély- 
lyelnézni. 

Ken'nel, ••-•. ebház : lyuk, bar- 
lang; utejsaesatorna, mos- 
lékcsatorna ; pocséta, tó- 
csa. 

Keut (kent), 8. színes zseb- 
kendő. 

Ken'tle, s. mázsa. 

Kerb, v. Curb. 

Kerchief (ker'tsif), s. kendő ; 
baud — , s. zsebkendő. 

Kerf (kerf), s. rovaték, bero- 
vás. 

Kern (kern), s. irföldi pa- 
raszt; irföldi gyalogkato- 
na : kóborló ; kézi majom ; 
köpű; őrszem (írjei): — 
rnilk, s. iró; —,v.a. besózni; 
— , v. n. szemesedni, mag- 
oasodni, évelem re jutni. 

Ke ruel (ker'nil), s. mag, szem , 
bél, dióbél; fenyütoboz; 
görvély, futosó mirigy; — 
of oats, zabszem ; — , v. n. 
szemesedni, magvasodra. 

Kettle, (ket'tl), s. hazán, üst ; 
a pretty — of fish, kutya- 
d lo t : — druin, s. üst- 
dob. 

Kével (ke^il), s. farkascsat; 
horgony-ág, horgony köröm. 

Kew (kju), s. kedvszesszenés, 
szesszenet. 

Key (ki), s. kulcs ; hangnem ; 
treble — , s. hegedűkulcs ; 
finger — , s. pendítő ; bil- 
lentyű: — note, s. alap- 
hang; — stone, s. zárkő ; 
under lock and — , zár 
alatt. 

Kibe (keib), s. fagydaganat. 

Kick (kik), v. a. rúgni, rug- 
dalni ; to — one down the 
:-tairs, rúgva lelökni a lép- 
csőn vkit ; to — one out 
of the house, rúgva kiker- 
getni vkit ; to — up one's 
heels, felrúgni, megdögle- 
ni : to — the wind, szá- 
radni az akasztófán; to — 
up a row, lármát csapni : 
— , v. n. rugódozni, rugs 
dosni ; — , s. rúgás. 

Kid (kid), s. kecskeji, fiakecs- 



Kidder 

ke : rőzsenyaláb; — gloves, 
.->•. pl. sík keztyü ; — , v. n. 
elleni : — , i'. a. nyalábba 
kötni. 

Kid'der, S. gabonauzsorás. 

Kidnap (kid'nép), v. a. em- 
bert elkaparítni. 

Kid'napper, s. emberlopó, em- 
berorzó; lélekáros; marta- 
lácz ; matróz fogdosó. 

Kidney (kid'ni) , s. vese ; 
people of the same — , egy- 
szőrű emberek. 

Kill (kii), v. a. ölni, megölni: 
levágni, leölni, mészárolni; 
to — an ox, ökröt levágni ; 
to — one's self, magát 
megölni : to — one's self 
with drink, agyon inni 
magát ; to — the time, 
időt ölni; he that kills a 
man when he is drunk 
must be hanged when he 
is sober, aki részegengyil- 
kol, akadjon fel józanon. 

Kiln (kiln), s. égető ketnen- 
cze ; brick — , téglake- 
mencze ; lime — , mész- 
kemencze. 

Kimbo (kün'bo), adj. görbe, 
meghajlott ; to set the 
arms a — , csípőre tűzni a 
kezeket. 

Kimnél (kim'nel), s. serfőző 
kád. 

Kin (kin), s. rokonság, atya- 
fiság; s. and adj. atyafi. 
rokon ; he is no — to me, 
nem áll atyafiságban ve- 
lem ; to be of — to, atya- 
fiságban állani -vol, -vei. 

Kind (keind'), S. nem ; faj, 
fajta : minőség; human—, 
s. emberi nem ; woman — , 
s. fejérnép; man — , s. fér- 
fiak, emberi nem ; to grow 
out of — , elfajulni; of 
every — , every — of, min- 
denféle ; in — , természet- 
ben ; an odd — of aff air, 
furcsa eset, furcsa dolog ; 
this — of cloth, az efféle 
posztó. 

Kind, adj. kegyes, szíves, jó- 
ságos ; a — man, szíves em- 
ber : a — receptión, szíves 
fogadás : be so — , legyen 
oly szíves, szíveskedjék ; to 

196 



Knack 

be — towards some one, 
szívességgel viseltetni rki 
iránt ; — ly, adv. szívesen, 
kegyesen. 
Kind-hearted, adj. jószívű. 
Kindle (kin'dl), v. a. gyújta- 
ni : gerjeszteni (tüzet, ha- 
ragot stb. ) ; felbujtani. 
Kindler, s. gyújtó; bujto- 
gató. 
Kindness (keind'nesz), s. szí- 
vesség, kegyesség; his — 
tome, irántami szívessége; 
have the — , szíveskedjék. 

Kindred (km'dred), s. rokon- 
ság ; rokonok. 

Kine (kein), s. pl. tehenek 
i av. i. 

King (king), s. király ; — at 
arms, s. czímernök. 

King'dom, s. ország, király- 
ság. 

King'hood, s. királyság, ki- 
rályi méltóság. 

King'iy, adj. királyi, kirá- 
lyias; adv. királyiasan. 

King'ship, s. királyság, ki- 
rályi méltóság. 

Kink (kink), v. n. zihálni. 

Kinsfolk (kinz'faok), s. ro- 
konuk. 

Kins'man, s. atyafi. 

Kius'woman, s. rokon (nő). 

Kirk, v. Church. 

Kirtle (ker'tl), s. váll, mel- 
lény : lenkéve. 

Kiss (kisz), v. a. csókolni; 
— , s. csók. 

Kit (kit), 8. dézsa, fejődézsa; 
ismerős ; cziczike ; — after 
kind, macskának fia is örö- 
mest egerész. 

Kitchen (kits'in), s. konyha ; 
— stuff, s. kisiflt zsír; — 
wench, s. konyliaszolgáló . 

Kite (keit), s. csirkésző ká- 
nya; sárkány (papirosból :. 

Kitten (kit'tn),s. kis macska, 
cziczike. 

Kittlish (kit'tlis), adj. csik- 
landós. 

Klick (klik), v. n. zörögni 
< mint a malomi ; ketyegni 
mint az óra). 

Knab (néb), v. a. rágni, 
majszolni. 

Knack (nékk), s. fogai, for- 
tély, csín; ügyesség; v. n. 



Knackish 

roppanni ; to — with one's 
fingers, fitty égetni. 

Knack'ish, adj. ravasz, for- 
télyos : — ness, s. ravasz- 
ság, fortélyosság. 

Knaggy (nég'gi), adj. görcsös, 
csomós. 

Knap (nep), g. domb, dom- 
borúlat : dudor, kidudoro- 
dó* ; púp: v. n. ropogni, 
roppanni ; v. a. csappan- 
tam : lecsipkedni. 

Kuapltottle, s. pipacs, vad- 
mák. 

Kuappish (nep'pis), adj. dur- 
csás, haragos; — ly, adv. 
durczásan, haragosan. 

Knapsack (nép'szék), s. ta- 
risznya. 

Knar (nár), s. görcs, bütyök. 

Knave (név), s. kópé, dévaj, 
ravasz : inas, szolga ; alsó 
(kártyajátékba n) . 

Knavery (ne'veri), s. kópé- 
són, lurkóság ; csíny, gaz- 
tág. 

Knavish (né'vis), adj. kópés, 
dévaj; eszel 'yes : ravasz. 

Knavishness, v. Knavery. 

Knead (níd), v. a. dagaszta- 
ni, gyúrni. 

Knee (ni), s. térd; to bow 
the knees to one, térdet 
hajtani vki előtt : — deep, 

— high, térdig érő ,• i p to 
tin' knees, térdig. 

Knee] (nil), v. n. irr. (knelt 

nelt] , knelt) , térdelni, 

térdepelni ; to — to some 

one, térdre borain i vki 

előtt. 

Knell (nell), s. halálharang. 

Knicker (nüVker), g. fitty. 

Kuicknack (nik'nék), g. já- 
tékszer, csécsi . ■ iecsebecse. 

Knife (neif), s. (pi. knives 
n'-iv-z i. kés : table — , 
asztali két ; pen — , toll- 
ies, peneczillus; priming 
— , kertészkés. 

Knight (neit), s. lovag . rend- 
vitéi : ugró < o sal, kban ) ; 

— of the garter, térdkötő- 
rend vitéze . - errant, s. 
kalandor lovag ; of the 
rainbow, inas, komornak, 
szolga : -, r. a. lovaggá 

nr.it ni. 



Knighthood 

Knightliood, s. lovagság, lo- 
vagrend. 

Knit (nitt), v. a. tűvel kötni 
r harisnyát stb.); to — 
one's brow, ránezba szedni 
a homlokát. 

Knit'tinj,', x. kötés ; — needle, 
x. kötőtű. 

Knob (nab),*, görcs, bütyök, 
gömb, gomb ; ajtófogantyú; 
bojt, rojt. 

Ivnobljy, adj. görcsös, gom- 
bos. 

Knock (nak), i\ a. ütni, ver- 
ni, csapni, vágni, taszíta- 
ni; to — one down, /öM- 
hez csajoii vkit ; to — one 
upon the pate, fejbe ütni 
vkit : to — one's head 
against the wall, fejét a 
falba ütni;—, v. n. kopog- 
ni ; to — at the door, a: 
ajtón kopogni; let us — 
off here, hagyjuk abban 
most, hagyjunk fel vele; — , 
s. ütés, csapás , kopogás. 

Knocker (nakTiíír), s. ajtó- 
kalapács, ajtózörgetyű. 

Knoll (uall), s. domb, halom ; 
v. a. and n. harangozni. 

Kiiop (nap), s. gömb, gomb; 
bimbó. 

Knot (nat), s. csomó, csom- 
bók, bog, görcs ; bimbó, 
rügy, szem; bonyodalom, 
bonyoltság .- csoport, cso- 
portozat : to seek a — in a 
bulrush, Lakán csomót ke- 
resni; to tie a — , csomót 
kötni : to untie a — , esti- 
mát feloldani ; nuptial — , 
S. házassági kötelek. 

Knot'tiness, s. bonyodalom, 
akadály, bökkenő. 

Knotty (mit'ti), adj. csomós, 
görcsös; banyait, bonyolult, 
bajos, nehéz: 

Know (noo), r. a. irr. (knew 
[nju , known noon ),tud- 
ni, ismém' ; (bibi.) meg- 
hálni ; to — one by sight, 
vkit látásból ismerni : to 
— one by name, nevéről 
ismerni vkit ; t<> — much, 

okát tudni ; to — nothing, 

mitsem tudni; do you — 

how to read? tűdön olvas- 
ni ' to — for certain, bi- 

197 



La 

zonyosan tudni ; I don't — 
anything about it, nem tu- 
dok róla semmit ; to — of 
something, tudni vmiröl ; 
to let one — , tudtára ad- 
ni vkinek ; to come to — , 
megtudni, kitudni '.-he must 
not — of it, semmit se tud- 
jon felöle ; to — asunder, 
megkülönböztetni : to be 
better known than trust- 
ed, rósz hírben lenni ; he 
knows one point more than 
the devil, ravaszabb mint 
az ördög. 

Know'able, adj. tudható; is- 
merhető. 

Knuw'iug, g. tudomás, tudás, 
tudat, ismeret ; adj. jártas, 
tanult, tapasztalt; eszé- 
lyes, okos; — ly, adv. tud- 
va, szántszándékkal. 

Knowledge (nal'ledzs), .«. tu- 
domás, tudás; tudomány, 
ismeret; a man of exten- 
sive — , sok tudományú fér- 
fiú ; a man without — , tu- 
datlan ember : to my — , 
tudtomra, a mennyire én 
tudom ; without my — , 
tudtom nélkül ; I have no 
— of it, én mitsem tudok 
róla ; a little — is a dan- 
gerous thing, jobb semmit 
nem tudni, mint imígy - 
amúgy. 

Knub (néb), v. a. meyök- 
lözni. 

Knub'ble, v. Knub. 

Knuckle (nák'kl), s. bütyök, 
izbütyök ; uj perez ; boka, 
csög; to rap one on the — s, 
pere ;r re kajiintani vkinek. 

Knuff (naff), •«. korhely, ka- 
masz. 

Knurl (narl), s. görcs, csomó, 
bütyök, 

Koney (ko'ni), adj. csínos. 

Koran (ko'ren), g. alkorán, 

(Ural s tail ;,):/r 

Kyldee (kü'dí), s. zárda. 



L (ell), g. " : /. betű neve. 

La | la, la), int. /", '»', ihol. 



Labefaction 



Lacerate 



Lambeake 



Labefaction (lébifék'sán), 8. 

erőtlenítés, gyengítés. 
Labefy (léb'ifei), v. a. erőt- 

lenítni, gyengítni. 

Label (le'brl), s. függvény, 
ragjegy, függjegy; czédu- 

lácska : díszkép, czímkép, 
képecs ; felirat ; v. a. rag- 
jegyezni. 

Labial (lélíi-él), adj. —letter, 
s. ajak betű ; — , 8. ajak- 
hang. 
Labiate (le'biet), — d, adj. 

ajaka* : ajakon. 
Labor, v. Labour. 
Laboratory (léb'oxetari), s. 
dolgozó hely, veyymühely. 
Laborious (lébo'riász), adj. 
munkás, szorgalmas; fá- 
radságos ; —Íj, adv. mun- 
kásait, fáradságosan; — 
ness, s. munkásság ; fára- 
dalmasság, nehézség. 

Labour (lé'bár), s. munka, 
dolog, fáradozás, fáradság, 
vajúdás; to be in — , va- 
júdni ; he will lose bis — , 
hiába fáradozik ; — , v. n. 
dolgozni, munkálni, mun- 
kálkodni, fáradozni : szen- 
vedni -ban, -ben : to — 
with child, vajúdni ; to — 
under a mistake, tévedés- 
ben lenni : to — under 
great difficulties, bajlódni, 
nagy nehézségekkél küz- 
deni; to — at . ., dolgozni 
-on, -en: — , v. a. megmun- 
kálni; kidolgozni: készítni. 

Labourer, s. dolgos, munkás, 
napszámos. 

La'bour'less, adj. nem fára- 
dalmas, könnyű. 

Laburnum (lébár'nám), s.fai 
zanót. 

Labyrinth (léb'i-rintb) , s. 
tömkeleg, csalkert. 

Labyrin'thian, adj. tömkeleg- 
féle. 

Lace (lesz), s. csipke ; réz- 
csipke ; -párta ; fűzőszalag, 
fűzőzsinór; Brussels — , 
real — , s. brabanti csipke ; 
neck — , s. nyakköt ö, nyak- 
boncz; —, v. a. fűzni, be- 
fűzni; felcsipkézni, csip- 
két varrni rá ; felpaszomá- 
nyozni ; megpakolni. 



Lacerate (lész'er-et), v. a. 

szétszaggatni, széttépni. 
Lacera'tion, 8. szétszaggatás, 

széttépés. 
Lachrymable (lék'riniébl) , 
adj. siralomra méltó, siral- 
mas. 
Lach'rymal, adj. — gland, s. 
könymirigy ; — fistula, s. 
köny sipoly. 
Lach'rymary, adj. köny . . .; 

s. köny edény. 
Lack (lékk), s. Hiány; szük- 
ség; mintegy 100000 frt- 
nyi pénz - összeg (Kelet- 
indiában ); for —of money, 
pénz szűke miatt; to have 
— of something, vmiben 
hiányt szenvedni, vmi hiá- 
nyával lenni; — , v. a. 
szükségeim (vrnit ), szüksé- 
gének lenni (vmire) ; — , v. 
n. nem lenni, hiány zani ; 
there is nothing lacking 
to him, semmiben sem szű- 
kölködik. 
Lackaday', int. jaj istenem ! 
Lackadai'sical(lékkédé'zikél) 
adj.jajos, veszékelő, csüg- 
gedező. 
Lack-brain', s. agyatlan, ok- 
tondi. 
Lack'er, s. aranymáz; szűköl- 
ködő ; v. a. lakkozni, fény- 
mázolni. 
Lackey (lék'i), s. inas, szolga. 
Lacmus (lék'mász), s. lak- 

musz. 
Laconic (lékan'ik), — al, adj. 
lakoni, egyszavá, rcvidtcl- 
jes : — ally, adv. röviden, 
velősen. 
Lacnu'icism, Lac'onism, s. 
egyszavuság,rövidteljesség. 
Lactary (lék'téri), s. tejes- 
kamra, tejesjjincze. 
Lactate (lék'tét), s. tejsavas 

só. 
Lactation (— te'sán), s. szop- 
tatás. 
Lacteous (— tiász), adj. tej- 
féle, tejnemű : — circle, s. 
ég-út, tej-út. 
Lactiferous(léktif'erász),«í7;. 

tejhozó, tejibis. 
Lad (léd), s. ifjoncz, suhancz, 

gyerkőcz. 
Lad'der, s. lajtorja, }iór C sá. 

198 



Lade (led), v. a. irr. (laded, 
laden), megrakni, megter- 
helni, rakodni, fuvaroztat- 
ni ; (átv. ért.) halmozni 
-val, -vei. 
La'ding, s. rakás, rakodás, 
telier, fuvar; bill of—,*'. 
teherlevél, rakodási levél. 
Ladle (le'dl) s. meritőkanál , 
főzökanál ; lapátfog (ma- 
lomkereken i. 
Lady (lé'di), s. hölgy, delnő ; 
(vezeték- v. keresztnév 
előtt I nagyságos v. méltó- 
ságos asszony : our — , bol- 
dogságos szűz; your good 
— , az ön hitvese ; a — of 
pleasure , a — of easy 
access, a — of easy virtue, 
kéjhölgy, ringyó ; —in the 
straw, gyermekágyas 
szony ; — bird, — fly, s. 
fiiskata; — like, adj. hölgy- 
hez illő, szende, szelid,jó- 
nevelésii ; asszonyias ; — 
mantle, s. bokái; — 's- 
cushion, s. köldökfü ; — 's- 
finger, s. bibetyű : — 's- 
foxglove, s. farkköré; — 's- 
thistle, s. tarkabogács, tar-. 
katövis. 

La'dyship, s. asszonyság; 
your — , kegyelmes, méltó- 
ságos v. nagyságos asz- 
szony. 

Lag (lég), s. utálja, vége v. 
hátulja vminck: alj, söpre- 
dék ; adj. utolsó, végső ; v. 
n. ballagni, késedelmesked- 
ni : to — behind, hátrama- 
radni. 

Lag'gard, adj. késedelmes, 
lomha. 

Lag'ger, s. késedelmező, ».'■■- 
r adózó, szakad. :ú. 

Laic (lé'ik), s. and adj. világi, 
nem egyházi. 

La'ical, adj. v. Laic. 

Lair (lér), s. vaczok fekhely; 
legelő. 

Laird (lérd), s. földe -ur. 

Lake (lék), s. tó ; lakkfesték 
( növény nedvből ) : v. n. 
enyelegni. 

Lamb (lém), s. bárány : bá- 
rányhús ; v. n. bárányosai. 

Lambeake (lém'bik), v. a. 
megbotozfii, megverni. 



Lambkin 

Lamb'kin, 8. bárányka. 

Lame (lém), adj. béna, sán- 
ta ; to go — , sántítni ; a — 
excuse, kopasz mentség ; 
— ness, g. bénaság, sánta- 
sag. 

Lamellar (lém'mellér), adj. 
lemezes. 

Lament (lement'), v. it. si- 
ránkozni, jajogni, veszé- 
kelni; v. a. siratni; s. ve- 
g : éltelés, jajongás. 

Lamentable, adj. siralmas; 
siránkozó, jajos. 

Lam'entably, adv. siralma- 
san ; nyomorultan. 

Lamentation (— te'san) , s. 
siránkozás, jajgatás, jaj- 
panasz. 

Lamin (lém'in), s. lemez. 

Lamina, v. Lamin. 

Laminate (lem'ineth v. ». 
/oszlani, lemezedni ; v. a. 
lemezítni. 

Lammas (lém'mész), s. va- 
sas sz. Péter (Augusztus 
elseje) : at latter — , soha- 
napján. 

Lamp (lémp), g. lámpa .• ,-i- 
l ág : —black, s . _ fii s t hon un, 
lámpakorom ; — lighter, s. 
lámpagyujtogató;— maker, 
s. lámpacsináló ; — post, 
S. lámpáimra ; safety — , g. 
biztosító lámpa. 

Lampadary (lém'pédéri), 8. 
lámpatartó. 

Lam'pern, g. folyami orsá- 
hal. 

Lampoon (lém'pán), p. n , 
gúnyolódni vkire, gúnyira- 
tot intézni vki ellen ; —, g. 
gúnyirat ; gúnyvers. 

Lam'poonf-r, g. gúnyirat szer- 
zője. 

Lamprel, v. Lampern. 

Lamprey (lém'pri), g. tengeri 
orsóhal. 

Lance (lánsz) , g. lándsa , 
dsida : corporal, g. őr- 
vezető, alkáplár ; v. a. ási- 
dázni : bemetél/ni (gerely- 
lyel). 

Lanceolate (lén'sziolét), — d, 
adj. gerelyalakú. 

Lancet (lán'Bzet), 8. gerely ; 
— arcb, .--. esúcsív, gótív. 

Lamb, v. Launch, 



Land 



Larceny 



Land (lend), s.föld; száraz, 
szárazföld; to travel by—, 
szárazon utazni; a fruit- 
ful—, g. termékeny föld ; 
— bred, adj. honi • — for- 
ces, s. pl. szárazföldi had- 
erő ; — turn, s. szárazföldi 
szél : — waiter, s. vám- 
ügy elő ; — , v. n. szárazra 
szállani : —, v. a. kiszál- 
lítni (hajón). 

Land'ed, adj. — property, s. 
földbirtok. 

Landholder, s. földbirtokos. 

Landing, .«. kikötés, partra 
szállás : —place, s. kiszálló 
hely, kikötő. 

Landlady, g. földbirtokosnő; 
gazdasszony; házi asszony: 
fogadósnő. 

Landlord , g. földbirtokos, 
gazda: házi ur ; kocsmá- 
ros. 

Land'men, s. pl, szárazföldi 
katonaság. 

Landress, v. Laundress. 

Landscape (lénd'szkep), g. 
táj, tájék; tájkép; — 
painter, s. tájfestő. 

Land'ward , adv. partfelé. 
szárazfelé. 

Lane (lén), g. hosszú közle, 
hosszá utczácska. 

Lan'gnage (léng'gwidzs), s. 
nyelv, beszéd ; English — , 
g. angol nyelv; foul — , s. 
káromkodás ; trágárkodás; 
injurious — , s. szitok, szi- 
dalom, sértőbeszéd. 

Lan'goid (léng'gwid) , adj. 
lankadt, bágyadt, gyenge, 
epedő ; — ness, s. lankadt- 
ság, gyengeség. 

Lan'gnish (léng'gwis), v. n. 
lankadni,lankadozni;eped- 
ni : sóvárogni ; sorvadni, 

fogyni : eltikkadni, i-leped- 
ni : r. a. lankasztani, csüg- 
geszteni; s. lankadtság; 
epedé s. 

Languishing, part. and adj. 
lankad,;, gyenge, epedő ; 
— ly, adv.lankadtan,epedve. 

Lan'guiahment , s. epedés, 

la ni; adás. 

Languor (lén'gwar), g. lan- 
kadtság, gyengeség : estíg- 
gedtség ; epedés. 

199 



Lanigerous (lénid'zserász), 
adj. gyapjas. 

Lank (lénk), adj. nyúlánk. 
karcsú, szikár; petyhedt; 
v. n. elsavanyodni, megfo- 
gyatkozni. 

Lank'ness , g. nyalánkság, 
karcsúság ; petyhüÜtség. 

Lanner (lén'ner), g. fürjész- 
sólyom. 

Lannier (lén'jer), g. szíj. 

Lan'neret, v. Lan'ner. 

Lantern (léii'tern), g. lámpás; 
kézi lámpás; vezértfiz, jel- 
tűi ; dark — , s. tolvajlám- 
pa ; a man with — jaws, 
beesett képű ember; — 
wheel, g. hajtókerék. 

Lanuginous(lénju'dzsinász), 
adj. piheszőrü. 

Lap (lép), g. Öl, k ib el : CSŰC8, 

lebeny (ruhán stb. I;— dog, 
g. öl-eb : — of the ear, g. 
karéj, fülezimpa ; —eared, 
adj. lelógó fülű. 

Lap, r.a. betakargatni, be- 
burkolni : nyalni ; v. >t. le- 
lógni. 

Lapidary (lép'idéri) , g. kő- 
metsző ; drágakőáros. 

Lapidate (lép'idet), v. a. kö- 
ri'-, ni. 

Lajíida'tion, g. kör, iés. 

Lapideuiis (lépid'iasz) , adj. 
kőnemií : körvs. 

Lapidification ( lépidifiké'- 
sán), •-■. kövítés. 

Lapid'ify (— ifei), v. a. m, g- 
kövítni, kör,' változtatni : 
r.u. megkövülni, kővéválni. 

Lap'pet, x. lebeny ke. 

Lapse (lépsz), •■.-. esés, elcsú- 
szás : botlás, hiba, vétek : 

lejárat ; visszaszállás, há- 
ramlás ; "í time, g. idö- 
lefólyta ; -, v. n. esni, el- 
csúszni; lejárni; elmúlni; 
(to) rászállani : (into) esni, 
sülyedni -ha, -hr .■ hibái ej- 
teni : — , v. ". elmulasztani; 
to — a term of law, a tör- 
vényes batáridő: elmulasz- 
tani. 

Larboard (lar'bórd), .-■•. tathal 
i tatröl vett bálrésze a ha- 
jónak i. 

Larceny ilár'szini), g. lopás 
1 mint tárgy >. 






Larchtree 

Larch-tree (lárts-trí), g. ve- 

resfenyü. 
Lard (lard), s. zsír, disznó- 
zsír ; szalonna ; v. a. zsí- 
rozni : szalonnával tűz- 
delni. 

Lar'der, s. éléskamra. 
Lar'ding-pin, s. szalonnatü. 

Large (lardzs), adj. nagy ; 
bőséges ; terjedelmes, mesz- 
szeterjedö ; bő, széles : a — 
liouse , nagy hó: ,■ a — 
mouth, nagy száj; — of 
lini lis, vaskos, izmos ; a — 
town, nagy város; a, — for- 
tune, nagy gazdagság, nagy 
vagyon ; the culprit is 
still at — , a vétkest mén 
nem fogták el ; he was left 
upon the world at — , egé- 
szen manóra colt utalva; 
to talk at — , hosszúra nyúj- 
tani a beszédet. 

Largely, adv. bőven, bősége- 
sen : terjedelmesen, hossza- 
sa n : to speak — upon 
some subject, hosszasan 
beszélni vmiről. 

Large'ness, g. nagyság, szé- 
lesség ; terjedelem, vastag- 
ság; — of heart, nagyszi- 
vüség. 

Largess (lár'dzsesz), s. bőke- 
zűség ; megajándékozás ; 
ajándék. 

Largition (lárgis'án), s. aján- 
dékozás : ajándék. 

Lark (Iáik), s. pacsirta; tréfa, 
csiny ; sky — , szántóka ; 
crested — , búbos pacsirta, 
pipiske ; he did it for a — , 
azt tréfából tette : — , v. n. 
tréfálni, ezédálkodni, paj- 
kosságot űzni; — , c. a. pa- 
csirtákat fogni. 

Lark'ing, s. pacsirtafogás. 

Larmier (lár'niier), g. csator- 
nás fődéi ; falpárta ; szem- 
ér (lóé). 

Larrnn (lér'ám), s. serkentő 
(órában i. 

Larva (lár'vé), .<. hernyóbáb, 
buga. 

Laiyngotomy (léringat'umi), 
s. gögmetszés. 

Larynx (lé'ringksz), s. gég, 

Adóm almája, torokdió. 
Lascivient, v. Lascivious. 



Lascivious 



Latter 



Lascivious (lész-sziv'iász), 
adj. pajkos, pajzán .• buja ; 
szatyor; — ness, s. pajkos- 
ság, bujaság, fajtalanság. 
Laser-wort (lé'zer-wört), s. 

hordamug. 
Lash (lés), r. a. ostorozni, 
korbácsolni; to — to, meg- 
kötni -)ioz, -hez ; to — up, 
fölvetni : — , v. n. csattanni, 
pattanni ; to— iuto exces- 
ses, kicsapongani, kikapni; 
to — at vice, a gonoszságot 
ostorozni (gúny nyal); to — 
out, rugdosni ; — , s. ostor, 
korbács; ostorvágás-, ostor- 
csapás ; csík , sáv i verés- 
től) ; szóf illánk, vagdaló- 
zás, fulánkos beszéd. 
Lask (lészk, lászk), v. n. la- 

bodázni; s. hasmenés. 
Lass (lász, lesz), s. leány. 
Lassitude (lész'szitjud), s. 

fáradtság, lankadtság. 
Lasso (lász'szo), s. pang va- 
kötéi, vetőhurok. 
Lassy, v. Lass. 
Last (lászt), í>. n. tartani; 
fenmaradni ; it won't — 
long, nem tart sokáig; this 
will — for ever, ez örökké 
fog tartani : a lasting im- 
pression , maradandó be- 
nyomás. 
Last, s. kapta, kaptafa. 
Last, adj. utolsó, végső ; — 
but one, utolsó előtti; — 
evening , tegnap este ; — 
year, tavai : — will, vég- 
intézet : he is upon his — 
legs, végsőre jutott, utolsó- 
ban van ; —, adv. utóijóra, 
végtére ; — , s. utolja v. 
vége viliinek; to breathe 
one's—, lelkét kiadni; to 
the — , véglehelletig ; kö- 
römszakadtáig; at the—, 
at — , végtére ; — ly, adv. 
utolszor, utoljára. 
Latch (lets), s. ajtókilincs ; 
— key, s. házkulcs; — , v. a. 
bekilincselni. 
Latchet (léts'it),s. czipőfűző; 

czipőcsat. 
Late (lét), adj. (comp. latter), 
késő; régi, hajdani; bol- 
dogult; ujabbkori; — Her 
Majesty".- treasurer, volt 

200 



királyi kincstárnok ; my 

— father, boldogult atyám; 
—, adv. (comp. later), ké- 
sőn ; better — than never, 
jnbl) későn, mint soha; — in 
the night, éjnek, éjszaká- 
ján ; of — , ujabban : — ly, 
adv. ujabban; imént: rö- 
vid idő óta. 

Latency (le'teuszi), s. lap- 
pangás; lappangóság. 

La'tent, adj. lappangó. 

Lateral (let'erél), adj. oldal 
. . . , mellék . . . ; — heir, 
s. oldalörökös, i ■■■Uékön',- 
kös ; — vein, s. oldal-ér : 

— judge, s. táblabíró, se- 
gédbiró; — ly, adv. oldalast, 
oldalt, oldalaslag ; oldal- 
félt, oldalról. 

Latest (le'teszt), adj. legké- 
sőbb, legújabb ; — fashion, 
8. legújabb divat. 

Lath (láth), s. lécz ; v.a. meg- 
léczezni. 

Lathe (lédh), s. esztergáig, 
eszterga . 

Lather (lédh'er), s. szappan- 
tajték; v.a. beszappanoz- 
ni ; v. n. tajtékzani. 

Latin (lét'iu), adj. latin : s. 
latinnyelv. 

Lat'mism, s. latinosság. 

Lat'iuist, s. deák, latin. 

Latin'ity, s. latinság. 

Lat'inize (— neiz), v. n. deá- 
kos kifejezésekkel élni. 

Latitate (lét'-i-tét), v. n. lap- 
pangani, rejleni. 

Latitude (lét'i-tjud) , g, szé- 
lesség, tágasság, kiterjedés; 
the great — of his know- 
ledge, nagy kiterjedésű is- 
meretei ; northern — , éj- 
szaki szélesség. 

Latitudiuarian (— dine'rién), 
8. hajlékony elvű; szaba- 
doii gondolkozó. 

Latrant (lé'trént), adj. ugató; 
zsémbes. 

Latten (lét'tn) , s. horgréz, 
sárgaréz ; adj. sárgarézből 
való. 

Latter (lét'ter), adj. később ; 
ujabb; —day, s. Ítélet nap- 
ja; —day saints, s. pl. a 
mormonok ; —math, s. sar- 
jú : — fruits, s. pl. kései 






Lattice 

gyümölcs; — ly, adv. nem 
rég, ujabban; rövid idő 
óta. 

Lattice (lét'tisz), s. rostéig, 
rács ; — window, s. rosté- 
lyos ablak. 

Laud (laad), s. dicséret ;v. a. 
dicsérni; dicföitni , ma- 
gasztalni. 

Laudable (laad'ébl), adj. di- 
cséretes, dicséretre méltó. 

Laud'ably, adv. dicséretesen. 

Laudanum (laad'enám) , s. 
máhony, álomszer. 

Laud'ative , .í. dics-beszéd, 
dics-irás. 

Laud'atory, adj. dicsérő. 

Laugh (láf), v. n. nevetni; 
to — outright, hallat líra 
fakadni ; to — at, nevetni 
-on, -en : to — at a feather, 
ok nélkül nevetni ; to — at 
one, megnevetni, kinevetni 
vkit ; mosolyogni vkire ; to 

— in one's sleeve, maiid- 
ban nevetni, titkosan örül- 
ni ; — , v. a. to — one out 
of countenance, nevetéssel 
vkit sodrából kivenni; to 

— one to scorn, kinevetve 
csúffá tenni vkit ; — , s. ne- 
vetés, kaczaj. 

Laughable (láf'ebl), adj. ne- 
vetséges ; I don't find that 
— ,nem kaczaghatnék rajta. 

Laugh'ing, s. nevetés; adj. 
nevető ; — ly, adv. nevetve. 

Laugh'ter, s. nevetés, kacza- 
gás ; to break out iuto — , 
kaczajt ütni, hahotára fa- 
kadni. 

Launch (láns), v. a. lökni, 
hajítni, röpít ni ; uj hajót 
vízre r. tengerre ereszteni; 
v. n. elhajókázni; to — 
into the world, a nagy vi- 
lágba menni ; to — out into 
digressions, kicsapongani 
/,, izédben vagy írásban ; 
to — forth in si mii' one's 
praise, nagyon dicsérni 
vkit ; ---, s. tengerre erész- 
ti's ; i vulg. ) lébetegedés. 

Launder (JAn'der), s. vizes 
teknő, vizes kád; v. a. 
in 1 11 a i . 

Laun'derer, «. mosó. 

Laun'dress, «. mosónő. 



Laundry 

Laun'dry, s. mosda, mosóház. 

Laureate (laa'ri-et), adj. ba- 
bérkoszorúi; s. udvari költü 
(Angliában); v. a. megko- 
szorúzni (babérral ). 

Laurel (laa'ril), s. babér; — 
wreath, s. babérkoszorú; 
— herb, s. boroszldn ; — 
tree, s. borostyán, boros- 
ti/iinfa. 

Lavation (lévé'sán), s. mosás. 

Lavatory (léVétari), s. mos- 
da ; érezmosás : mosóhordó; 
mosómedencze. 

Lave (lev), v. a. mosni, fü- 
röszteni; v. n. mosdani, 
fürdeni. 

Laveer (lévír'), v. n. hajót 
szél ellen forgatni, labo- 
dázni. 

L a vender (lév'ender), s. le- 
vendula. 

Laver (lé'ver), ••*. mosómeden- 
cze. 

Laverock, v. Leverock. 

Lavish (lév'is), adj. pazar ; 
to be too — of expense, 
kellet inéi többet költeni; 
to be too — of one's tongue, 
kellet inéi többet beszélni: 
— , V. a. elpazarolni, elté- 
kozolni. 

Lav'ishrr, s. pazarló, tékozló. 

Lav'ishment, s. pazarlás, té- 
kozlás. 

Lav'ishness, v. Lavishnient. 

Law (laa), s. törvény; jog; 
jogtudomány ; common — , 
közjog, szokásbeli jog; 
statute — , parlamenti vég- 
zések, irott törvény ; — of 
nature, természeti jog; 
civil — , polgári jog ; ma- 
rine laws, 8. pl. tenger joy ; 
good in — , joiiérvényes ; to 
be at — , perlekedni, pert 
folytatni; to go to — , 
pert indítani; to goto — 
with one, perbe fogni vkit; 
Doctor at — , 8. jogtudor : 
father in , — 8. ipa, após ; 
mother in — , 8. napa, 
any ós : son in — , 8. VÖ ; 
daughter in — , s. meny : 
bi-ntlier in — , s. sógor, ev, : 
sister in — , 8. sógorasz- 
szony, sógornő, ángy; — 
suit, s. kereset, peres-ügy, 
201 



Lay 

per ; — charges , — ex- 
penses, .S. pl. perköltség ; 

— breaker, s. törvényszegő: 

— breaking, s. törvénysze- 
gés; — giver, s. törvény- 
tevő; — maker, s. törvény- 
alkotó : — giving, adj. tör- 
vényhozó. 

Law'ful, adj. törvényes, jog- 
szerű; szaluul, megenge- 
dett; — ly, adv. törvénye- 
sen; méltó joggal : — ness, 
s. törvényesség, jogszerű- 
ség. 

Law'less, adj. törvénytelen, 
jogszerűtlen ; — ly , adv. 
törvénytelenül ; — ness, s. 
törvénytelenség. 

Lawn (laan), s. gyep, pázsit; 
patyolat, fátyol vászon. 

Law'yer, s. jogász, törvény- 
tudós. 

Lax (léksz), adj. ingó, nem 
szoros; laza, petyhüdt: 
határozatlan, meq nem sza- 
bott. 

Lax'ative, adj. hashajtó; s. 
hashajtószer. 

Lax'ity,Lax'ness,.s\;)eí;//f/7</í- 
ség ; hasfolyás ; lazaság ; 
erkölcsi lazaság. 

Lay (lé), v. a.irr. (laid [led] , 
laid), tenni, fektetni, he- 
lyezni I vhovái, letenni, le- 
rakni : megdönteni; szab- 
ni, róni (-ra, -re) ; csilla- 
pítani, enyhíteni; vetni, 
kivetni ; to — a wager, fo- 
gadni (-ba, -be) ; to — 
eggs, tojni ; to — a snare, 
tört vetni ; to — the foun- 
dation, alapot oetni; to — 
the cloth, asztalt terítni : 
to — a thing to one's 
charge, vkit vmivel vádol- 
ni ; he lays the fault on 
me, nyakamba keríti a hi- 
bát ; to — a penalty upon 
one, bünteti isi e ilnu ; 7/;v 
to — claim to something, 
igényelni emit, számot tar- 
tani vmire: to - by money, 
pénzt megtakaritni ; to — 
in a store of provisions, 
élelmi szereket bőségben 
szerezni be ; to — bold on 
a thin^, vm it megragadni, 

megkapni, megfogni; vmibe 



Lay 

kapaszkodni , fogődzani ; 
to — fast hold on a thing, 
emit jól megfogni, erősen 
t (irt (i ni , they laid hold on 
the thief, elfogták a tol- 
vajt : to — one under obli- 
gations, vkit lekötelezni : 
to — waste, elpusztitni : 
to — open, leleplezni; to 

— taxes upon . ., adót vet- 
ni -ra, -re; the rain has 
laid the corn, az eső meg- 
döntötte a gabonát; the 
rain has laid the dust, az 
eső elverte a port; to — 
aside, félre tenni; letenni, 
lemondani ( Miiről), abban- 
hagyni (vmit); to — apart, 
elkülönítni; to — one's 
-Aí at one's mercy, feltét- 
lenül megadni magát ; to 

— down, letenni, lerakni: 
letéteményezni ; állítani 
(szabályul); to —for an ex- 
cuse, mentségül felhozni : 
to — on blows, megrakni, 
elverni ; to — out money 
in . ., pénzt költeni -ra, -re: 
to — together, összetenni ; 
to — the heads together, 
összedugni a fejeket; to — 
up, eltenni, megtartani ; 
megtakargatni ; to — a 
thing in one's dish, sze- 
mére vetni vkinek vmit; 
— , v. n. tojni : tenni, be- 
tenni (a játékban) ; to be 
laid up (with), fekvő beteg- 
nek lenni, betegen fekünni; 
to — on, ráütni, ráverni; 
to — about, vagdalkozni, 
ráütni ; he laid about him 
among the cats, ráütött a 
macskákra ; to — in for, 
lesni; to — out for, igye- 
kezni, törekedni -ra, -re; 
to — upon, vki nyakán 
lenni, vkinek rimánkodni ; 
— , S. réteg ; fogadás ; ének, 
dal, dana : gy épség, rét- 
ség. 

Lay, —man, s. világi (nem 
egyházi) ember. 

Lay'er, s. réteg; porhajas, 
sarjuág. 

Lazer (lé'zer), s. bélpoklos; 
—house, s. betegház, kór- 
ház. 



Laz aret 

Lazaret (léz'zéret), s. koró- 
da ; i^esztegház. 

Lazily (le'zili), adv. resten, 
tunyán. 

La'ziness, s. röstség, tunya- 
ság. 

Lazy (lé'zi), adj. rest, tunya, 
(damár ; — bones, s. pl. 
henyélő. 

Lea (lí), s. kerített v. tilos 
rét ; gyep, pázsit. 

Lead (led), s. ólom ; függély- 
zö, mélymérő; ritkító vo- 
nalak ; white — , fehér 
álom: Keswick — , irla, 
rajzla ; red — , veres- 
por, miniom ; sugar of — , 
,>-•. ólomezukor , eczetsavas 
ólom; — mine, s. őlömbá- 
nya ; — spar, s. ólompát:— 
wort, s. ólmoncz ; — v. a. 
ólommal beönteni , beól- 
mozni, ólmítni. 

Lead (líd), v. a. irr. (led [led] , 
led), vezetni: vezérleni: 
to — the way, előlmenni, 
vezetni ; to — a dance, elö- 
tánczolni : to— an army, 
sereget vezénylem; to — 
one into temptation, kí- 
sértetbe vinni vkit; to — 
one into blunders, téve- 
désbe ejteni vkit; to — a 
happy life, szerencsés éle- 
tet élni ; to — one a sorry 
life, vkinek az életét elke- 
seritni; to — one out of 
the way, vkit félrevezetni 
eltévelyítni, alútra vezet- 
ni ; this way leads to the 
town, ez az út a városba 
visz ; to — a life of plea- 
sure, rig életet élni : — , v. 
n. vezérkedni : uralkodni : 
(bill.) a labdát kitenni; 
to — off, kezdeni; — , s. 
vezetés, vezérlet ; to have 
the — , kijátszani, kiadni 
(kártyát) ; to take the — , 
elölmenni, vezetni; vezé- 
nyelni. 

Lead'en (led'dn), adj. álom 
. . ., álomból való. 

Leader (líd'er), .?. vezető, ve- 
zér, kalauz : főczinkos, ko- 
lomjws ; vezérczikk. 

Leading, s. vezetés, vezérlet: 
adj. vezető, vezérlő ; fő, fö- 

202 



Leaningstaff 

képeni ; —article, s. vezér- 
czikk ; — question, s. fő- 
kérdés ; — strings, s. pl. 
vezérszalag , gyermekjár- 
tató. 

Leady (led'di), adj. ólom- 
színű. 

Leaf (líf), s. (pl. leaves), le- 
vél (falevél , könyvlevél 
stb.) ; — gold, s. levél- 
arany ; — silver, s. levél- 
ezüst ; to turn over the 
leaves of a book, könyvet 
átlapolni, forgatni a könyv- 
ben ; to turn ov |i a new 
— , megjobbulni, jóra tér- 
ni; — , v. n. levelesedni. 

Leafage, s. lombozat. 

Leafless, adj. leveletlen. 

Leafy, adj. leveles, lombos. 

League (líg), s. frigy, sz 
ség ; franczia mérföld; v. 
n s/<:vetl t. )u rn.ii/es-'dn 

Lea'guer, s. frigyes, szövet- 
séges, frigytárs. 

Leak (lik), s. hasadék; to 
spring a — , megrepedni ; 
— , v. n. csepegni, folyni, 
szivárogni. 

Leakage (lik'idzs), s. csurga- 
ték : i haj. ) lyuk. nyilas. 

Leak'y adj. hasadt, hasado- 
zott, repedezett, szivárgó : 
lyukas, megnyiladozottf ha- 
jó) ; locska. 

Leal, v. Loyal. 

Lean(lín), adj. sovány, ösztö- 
vér, vézna: vékony; szá- 
raz, silány : to prow — , 
megsoványodni ; — liberty 
is better than fat slavery, 
szabadság jobb a gazdag- 
ságnál ; — faced, adj. so- 
ványarczú ; — witted, adj. 
higeszii. 

Lean (lin), v. n. reg. and irr. 
(leant, leant), hajlani, tá- 
maszkodni, dőlni; to — 
against, dőlni -hoz, -hez ; 
to — on, upon, támaszkod- 
ni -ra, -re, bizni ba, -be ; 
to — to, hajlani -ra, -re, 
vonzódni -hoz, -hez ; to — 
over, áthajtani, kinyúlni ; 
— , v. a. to — against, tá- 
masztani -hoz, -hez: - .;, 
-re. 

Lean'ing-staff, s. mankó. 



Leanness 

Lean'ness, s. soványság, ösz- 
tövérség ; silányság, hit- 
ványság. 

Lean'to, g. toldalék épület, 
félszer. 

Leap (lip), v. n. and a., reg. 
and irr. (lépt [lépt], lépt), 
ugrani, ugrálni, szökni; 
to — over, átugrani; to 
for joy, örömében ugrálni; 
— , .*. szökés, ugrás; to take 
a — , egyet ugrani; by 
leaps, ugrásilag; — year, 
s. szökőév. 

Leap'er, s. ugró. 

Leap'ing, s. szökés, ugrás ; 
adj. ugró; meghágó; — 
beetle, g. szökcsér. 

Leap'ingly, adv. ugrálva, ug- 
rásilag. 

Leant (lem), v. a. and n. reg. 
and irr. (learnt [lernt] , 
learnt), tanulni, értesülni; 
he learns to read, olvasni 
tanul ; I — from this, eb- 
böl látom, (hogy i. 

Learu'ed, adj. tanult, tapasz- 
talt ; the — , S. pl. a tudó- 
tol;. 

Learn'edness, s. tanultság, 
tudományosság. 

Learn'ing, s. tudományosság, 
tudomány. 

Lease (lísz), 8. haszonbérle- 
vél : haszonbér ; bérlet. 

L< aser (lí'zer), s. kaié 
dS : hazug. 

Leash (lis), s. kötő; szíj; 
füzér. 

Leasing (lí'zing), s. kalász- 
■ ■ .1 dés. 

Leaser, v. Lessoi . 
e, v. Lessee. 

I.i ast (liszt), adj. legkisebb, 
legcsekélyebb; the —and 
w< akest man can do some 
Imit, nincs oly nyomorult 

ember, ki ártani nem tud- 
na : — part, s. legkisebb 
: —, adr. legkevésbé ; 
at , legalább ; not in 
the , legkevésbé sem. 

I.' asy ilí'zii, adj. vékony, 
gyenge. 

I.i-iit (lit), s. malom ón-ka. 

Leather (ledh'íír), 8. bőr. 

Leath'ern, adj. bőr . ., bőrből 
való. 



Leathery 

Leath'ery, adj. bőrnemű; 
nyúlós, szívós. 

Leave (lív), v. a. irr. (left, 
[left] , left) hagyni ; el- 
hagyni ; örökül hagyni, 
hagyományozni ; ráhagy- 
ni, rábízni; abbahagyni ; 
felhagyni (-vol, -vei) ; to 

— the town, odahagyni a 
várost ; I cannot — thee, 
nem bírlak elhagyni tége- 
det ; — that to me , azt 
rám hagyhatod ; to — the 
door open, nyitva hagyni 
az ajtót; to — behind, 
hátrahagyni ; he was left 
an orphan, árván maradt; 
to — out, kihagyni; let us 

— off this wrangling, hagy- 
junk fele czivódással ; — , 

V. u. megszűnni, elállani ; 
it left off raining, the 
rain left off, elállott az 
eső ; to — off working, fel- 
hagyni a munkával ; to — 
off speaking, abbahagyni 
a beszédet ; —, s. engede- 
lem : távozhatási engedély, 
szabadság ; elmenetel, bií- 
csúvétel ; to take — of 
some one, búcsút venni 
vkitöl ; to take French — , 
ellopódzani, alattomban fi- 
menni ; by your — , enge- 
delmével ; to ask — , to beg 
— , engedelmet kérni (-ra, 
-re). 

Leaved (livd), adj. leveles. 

Leave'less, adj. leveletlen. 

Leaven (lev'vn), g. kovász; 
v. a. kovászolni. 

Leav'ings (liv'ingsz) , s. pi. 
maradékai;. 

Lecher (lets'er), s. buja, fes- 
lett ember ; v. n. bujálkod- 
ni, fajtalankodni. 

Lecherous, adj. fajtalan, 
buja. 

Lech'erousnesB, Lech'ery, s. 
fajtalanság, bujálkodás. 

Lection (lek'san), s. olvasás, 
eltérő olvasás. 

Lecture (lek'tsár), s.olvasás; 
felolvasás ; curtain — , pa- 
■pucsleczke ; —, v. n. félol- 
vasást r. iaiótóist tartani : 
— , v. a. megdorgálni. 

Lec'tnr< r, . /- lolvasó. 

203 



Legation 

Ledge (ledzs), s. szél, él; par- 
tázat, léczdarab ; réteg. 

Ledger (led'zser), s. főkönyv, 
számlakönyv. 

LedTiorse, s. vezetékló, ru- 
dasló. 

Lee (lí), g. szélalatti, szél- 
mentes oldal; üledék, sank; 
to be in the — , szél alatt 
lenni. 

Leech (líts), s. piócza, orvos; 
— owl, s. füles bagoly, su- 
holy. 

Leef, v. Lief. 

Leek (lik), s. póréhagyma, 
párhagyma. 

Leer (lír), g. bandsalogás, 
kémpillantás; v. n. ban- 
dsalogni ; v. a. csábítni 
(szemmel intve). 

Lees (líz), s. pl. üledék ; — 
of sugar, ezukor salak. 

Leet (lit), g. hühértörvény- 
szék ; — day, g. törvény- 
nap. 

Left (left), adj. bal; the — 
hand, bal kéz; — , s. bal 
(fél); to the — , balra; 
balfelé; it is on the — , 
bal félre esik; — handed, 
adj. balog : — handed- 
ness, s. balogság. 

Leg (leg), 8; szár, lábszár ; 
ezomb ; — of mutton, iirü- 
ezomb ; — of veal, borjú- 
czimer ; — of a table, asz- 
talláb ; . to give leg-bail, 
megszökni; she has broken 
her leg above the knee, 
fattyat vetett ; to be on 
one's last legs, rósz lábon 
állani, utolsóban lenni; 
black — , s. hamis játékos; 

csempész. 

Legacy (leg'észi), s. hagyo- 
mány. 

Legal (li'gél), adj. törvényes; 
— ly, adv. törvényesen. 

Legal'ity, g. törvényesség. 

Legalize (li'geleiz), v. a. tör- 
vényesitni , törvény szerit- 

SÜtni, llitelesitlli. 

fcary, v. Legatee. 
Legate (leg'gél i, g. követ. 
Legatee (leggétí'), 8. hagyo- 
mányos, végrendeleti örö- 
köt. ' g. 
ni, 8. követ- 



Legator 

Legator (lige'ter); s. hagyo- 
mány ző. 

Legend (li'dzsend), t. legen- 
da, szentrege, monda. 

Leg'endary (led'zsenderi) , 
adj. mondukénti ; reges ; s. 
legenda (könyv) ; legendá- 
ira. 

Leger, v. Ledger. 

Legerdeinain(ledzserdirnén) 
s. gyorskeziíség, szemfény- 
vesztés, 

Leger'ity, s. könnyűség, gyor- 
saság, fürgeség, ügyesség. 

Legged (legd), adj, two — , 
adj. kétlábú. 

Legibility, s. olvashatóság. 

Legible (led'zsibl), adj. ol- 
vasható. , [légió. 

Legion (li'dzsán), s. sereg; 

Le'gicnary, s. légió tagja. 

Legislate (led'zsiszlét), v.n. 
törvényt hozni, törvényt 
szabni. 

Legislation, s. törvényhozás. 

Legislative, adj. törvényho- 
zó, törvényhozói. 

Legislator, s. törvényhozó. 

Legislature, s. törvényhozás; 
törvényhozó testület. 

Legist (li'dzsiszt), s. törvény- 
tudó. 

Legitimacy (lidzsit'ünészi), 
8. törvényszerűség. 

Legitimate (—met), adj. tör- 
vényszerű, törvényes; tör- 
vényes ágyban született ; v. 
a. törvényesítni. 

Legitima'tiou, s. törvényesi- 
tés. 

Legume (leg'jum), s. ázalék, 
hüvelyes vetemény. 

Leguminous (ligju'minasz), 
adj. hüvelyes. 

Leisurable (li'zsárébl), adj. 
kényelmes ; alkalomszerű. 

Lei'surably, adv. kényelme- 
se n , alkalomszerüleg. 

Lei'sure, g. üres v. szabad 
idő; — hour, s. szabad óra, 
szünidő. 

Lei'surely, v. Leisurably. 

Leman (li'mén), s. rima ; 
kúra ti. 

Lemon (lem'án), s. czitrom : 
— coloured, adj. czitrom- 
sárga ; — squeezers, s. pl. 
czítrotnsajtó: 



Lemonade 

Lemonade (— ned), s. czit- 

romríz, ezitromlé. 
Lend (lend), v. a. irr. (lent 
[lent] , lent), kölcsön adni ; 
to — a helping hand, se- 
gédkezet nyújtani. 
Lend'er, 6. kölcsönadó. 
Length (length), s. hosszú- 
ság ; full — , s. életnagyság, 
természeti nagyság; a. hűl 
— picture, természeti nagy- 
ságú kéj) ; in — of time, 
idővel ; at — , végtére. 

Length'en, v.a. meghosszab- 
bítni ; megnyújtani; v.n. 
meghosszabbodn i; megnyúl- 
ni. 

Length'wise (— weiz), adv. 
hosszában. 

Length'y, adj. hosszas, hosz- 
szadalmas. 

Le'nieucy, s. enyheség; szen- 
deség, kegyesség, jóság. 

Lenient (li'ni-ent), adj. lágy, 
enyhe, szelíd; enyhítő ; s. 
enyhitőszer. 

Lenify (lenlfei), r. a. enyhí- 
teni. ■ ■ 

Lenitive (lenltiv), s. enyhítő- 
szer ; adj. enyhítő. 

Lenity , s. lágyság , enyhe- 
ség, szelídség. 

Lens, Lense(lenz), s. lencse- 
üreg. 

Lent (lent), s. böjti idő. 

Len'ten, adj. böjti ; — fare, s. 
böjti étek. 

Lenticular (lentik'jiüér), adj. 
lencsealak u, lencséded. 

Lentiform, v. Lenticular. 

Lentigo (lentei'go), s. bőr- 
seny, szeplő. 

Lentü (len'til), s. lencse. 

Len'tor, s. késedelmesség, las- 
súság. 

Leonine (li'onein), adj. orosz- 
lánnemü. 

Leopard (lep'árd), s. pár- 
ducé. 

Leper (lep'er), s. bélpoklos. 

Leperous, d. Leprous. 

Lepidoptera (lepidap'teré), s 
pl. pikkelyes szárnynak. 

Lepra (li'pré), s. bélpokol. 

Leprosity (lepraszlti), S. bél- 
poklosság. 

Lep'rosy, s. bélpokol, bélpok- 
losság. 

204 



Le t 

Leprous (lep'rász), adj. bél- 
poklos. 

Lére (lír), s. tanitmáuy ; v. 
a. tanitni. 

Lerry(ler'ri),s.,/V(/(7e.s;( vulg. ) 
lárma. 

Lesion (lí'zsán), 8. sérté*, 
sérelem. 

Less (lesz), adj. kevesebb, 
kisebb; considerably — , 
jóval kevesebb; much — , 
by íar — , sokkal kevesebb ; 
— , adv. kevésbé. 

Lessee (lesz'szí), s. haszon- 
bérlő, árendás. 

Lessen (lesz'szn), v. a. ke- 
vesbítni; v.n. kevesebbedni. 

Lesson (lesz'szn), s. leczke ; 
v. a. leczkézni. 

Les'sor, s. bérbe-adó. 

Lest (leszt), conj. nehogy, 
hogy ne. 

Let (let), v. a. irr. (let, let), 
hagyni, ereszteni, enged- 
ni, megengedni; átengedni; 
bérbe adni kiadni (p. la- 
kást ); — me see it, hadd 
lássam;— him go, hadd 
menjen; — us go, men- 
jünk ; — me go, ereszszen ; 

— me go there, engedjen 
oda mennem ; — me pass, 
engedjen átmennem, enged- 
jen tovább mennem ; — me 
alone, hagyj békét nekem: 

— me alone for that, csak 
hagyjad azt én rám; — the 
subject rest, hagyja el azt; 
to — one know, tudtára 
adni: he won't — me 
read, nem hagy engem ol- 
vasni ; don't — that man 
come in, ne ereszsze be azt 
az embert ; to — drop, el- 
ejteni ; to — slip an occa- 
sion, elszalaa Anni a: alkal- 
mat ; to — blood, eret vág- 
ni ; to — down, leereszte- 
ni;^ — off, elereszteni; 
elsütni; this house to—, 
this house is to be — , e 
ház bérbe adandó. 

Let, v. a. el-, visszatartóz- 
tatni, akadályozni, hátrál- 
tatni ; what has letted 
thee? mi tartóztatott trisz- 
sza 9 — , v. n. tartóztatni 
magát; — , 8. akadály: 



Lethal 

without — , akadálytala- 
nul. 
Lethal (li'thél), adj. halálos. 

Lethal'ity, s. halálosság. 

Lethargic (lethár'dzsik),— al, 
adj. álomkóros. 

Leth'argy (— érdzsi), s. dlom- 
hárság. 

Lethe (li'thi), s. alvilági fo- 
lyam ; feledséf/. 

Lethiferous(Letif 'érász), adj. 
halálhozó. 

Letter (let'ter), s. betű ; ön- 
tött hetit ; levél ; okirat ; 
capital — . öreg betű ; 
Roman letters, s. pl. álló 
hetük: italic letters, s. pl. 
dőlt betűk ; — of attorney, 
8. meghatalmazó levél; let- 
ters-patent, s. pl. nyilt le- 
vél, rendelvény, szabadal- 
mazvány ; man of letters, 
g. tudós .-to let one know 
by — .vkinek omit megír- 
ni : — carrier, s. levélhor- 
dó ; — board, s. szedő desz- 
ka ; — case, s. hetüláda ; 
levéltáska ; — founder, s. 
betűöntő; — foundeiy, s. 
betüöntés; —learned, adj. 
iskolatudós ; — learning, s. 
isktilatudásxág : — paper, 
8. levélpapiros. 

Let'teied, adj. tanúit, tudós. 

Lettuce (let'tisz), s. saláta ; 
cabbage — , s. fejes saláta. 

Leiu-in (lju'szin), s. fehér- 
dák. 

Leucite (lju'szit), 8. amfigén 
pat. 

Levant (lev'ént), adj. keleti, 
napkeleti ; s. a földi >zi 
t>' nyer keleti része. 

Levee (hVí), . felkelés, reg- 
gély, regg-udvarlás. 

Level (leVel), 8. sík, síkság, 
egyenes térség ; színvonal ; 
vízmérleg ; to be apón a 
— , egy színvonalon Unni .• 
— , adj. tík, róna, vízirá- 
nyos, 'ekmentes ; to make 
— , egyenlőzni (fóldtért) ; 
!■•>■ thing lies to his 
wish,kivánsága szerint ran 
dolga : - , v. ". szinte ni, 
mérlegezni; (at, against) 
irányozni, czélozni ; to — 
with the ground, földig 



Leveler 

lerontani; to — affronts 
against some one, gúnyo- 
lódni vki ellen; — , v. n. 
(with) egyenlőnek lenni 
( vmivel ) ; egyezni ; rend- 
különbséget megszűntetni. 

Lev'eler, s. egyenlősítő ; tér- 
szin'vtő. 

Lev'elness, s. szintezet, fek- 
méret ; egyenlőség. 

Leven, v. Leaven. 

Lever (lí'ver), s. emeltyű. 

Leveret (lev'eret), s. mezei 
nyál ; nyúl ti. 

Leverock (Lever'ak), s. pa- 
csirta. 

Levigate (lev'iget), v. a. köny- 
nyítni, könny ebbítni; porrá 
dörzsölni; kisimítni; adj. 
könnyű, könnyebbült; sima. 

Levity (lev'iti), s. könnyelmű- 
ség ; körtnyűség. 

Levy (lev'i), v. a. emelni, ki- 
emelni, felvenni, beszedni, 
ujonezozni ; to — taxes, 
adót beszedni; to —a ditch, 
árkot hányni fel; — , s. 
emelés, kiemelés, felvétel, be- 
szedés, katonaszedés, ujon- 
czozás. 

Lew (lju), Lew-warm, adj. 
lágymeleg. 

Lewd (ljud), adj. fajtalan, 
buja, feslett ; — ness, 8. faj- 
talanság, feslettség. 

Lewd'ster, s. fajtalankodó, 
feslett életű ember. 

Lexicon (leksz'ikan), s. szó- 
tár. 

Liability (Isi Ébil'iti) s, h 
telezettség; felelősség ; alá- 
vetettség : hajlam. 

Liable (lei'ébl), adj. to be — 
to . . , kitéve lenni -fiak, 
-nek : köteleztetni -ra, -re : 
to be — tát . . , felelősnek 
lenni -ért : — to a tax, 
megadóztatható ;adóalatti; 
to make one's self — to . . , 
kötelezni magát -ra. -re ; 

kitenni magát -nak, -nek : 
man is — to error, ax rat- 
her a tévedésnek alája van 

vetve. 

Li'ableni as, v. Liability. 

Liar (lei'er), s. hazug, há- 
túdé : a is not believed 
when he speaks the truth, 

205 



Libidinous 

akkor sem hisznek a hazug- 
nak, ha igazat mond ; a — 
must have a good memory, 
jó fejűnek kell a hazugnak 
lenni ; — s have short 
wings , nem messze megy 
az ember a hazugsággal. 

Libation (leibé'sán), s. ital- 
áldozat. 

Libel (lei'bel), s. gúny-irat ; 
keresetlevél (av.) ; v. a. 
to — some one, gúny-iratot 
intézni vki ellen. 

Li'beler, s. gúny-irat szer- 
: <">je. 

Libelous (leil)elász), adj. be- 
csűletbevágá, becsületsértő. 

Liberal (lib'erél), adj. ada- 
kozó, bőkezű ; nagylelkű; 
szabadelvű; szabadon gon- 
dolkozó; he is very — of 
. . , nem fukarkodik -val, 
-vei; — ly, adv. bőkezűen: 
szabadlelküleg , szahadel- 
müleg. 

Liberality , s. bőkezűség ,• 
nagylelkűség ; szabadelvű- 
ig. 

Liberate (lib'eret), v. a. sza- 
badítni, megszabadítni;fel- 
szábadítni ; (from) felmen- 
teni, mentesüni. 

Liberation, í. szabadítás ; 
felszabadítás ; szabadulás; 
mentesítés. 

Lib'erator, s. megszabadító. 

Lib r ertinage , s. feslettség; 
elvtelenség\ 

Lib'ertine (lib'ertin), *-. fes- 
lett életű ember; elvtelen,-.; 
szabadosított, szabadon bo- 
csátott ' av. i. 

Lib'ertiuism, s. szabadosság; 
kicsapongás, feslettség. 

Liberty (lib'erti), s. szabad- 
ság; szabadalom; kivált- 
ság ; engedély ; mirjér ; to 

pine for — , szabadságra 
vágyni ; I am at - to etc., 
szabadomban áll stb. ; to 
set at — , felszabadítani; 
to take the — , bátorkodni, 
merészelni; — of thepress, 
sajtószabadság; -of trade, 
kereskedelmi szabadság ; 
religions , vallásszabad- 
ság. 
Libidinous (libid'inasz), adj. 



Librarian 

buja : — ly , adv. buján ; 
— ness, s. bujaság. 

Librarian ( leibré'rién ) , s. 
hőnyvtárnok. 

Library (leiTiréri), s. könyv- 
tár : circulating — , s. hot- 
csőnkönyvtár. 

Librate (lei'bret), v. a. meg- 
mérlegelni ; megfontolni ; 
fontolgatni. 

í.ibra'tion, s. mérlegelés; fon- 
tolgatás. 

License (lei'szensz) , .*. en- 
gedmény, szabadítéh; en- 
gedelemlevél ; feljogosítás ; 
— , v. a. engedélyezni, en- 
gedelemlevelet adni, feljo- 
gositni. 

Licentiate (leiszen'si-et), s. 
— of tbe college of physi- 
cians, az orvosi társaság 
által a gyágyászkodásra 
felhatalmazott egyén. 

Licentious (lei'szensász),(/r//. 
kicsapongó, feslett, féket- 
len ; — ness, s. kicsapon- 
gás, fedettség, féktelenség. 

Licit (lisz'it), adj. megenge- 
dett, szabad; tiltatlan ; 
— ly, adv. szabadon, jogo- 
san. 

Licb (lits), s. hulla, halott; 
—owl, s. halálmadár, ku- 
vik, csuvik. 

Lichen (lei'ken , litsen) , s. 
zuzmó. 

Lick (likk), v. a. nyalni ; 
megpakolni; s. ütés, vágás, 
csapás ; sókút , sóforrás, 
nyal ásó. 

Lickerish ( likk'eris ) , adj. 
ínynek való, nyalánk; — 
ness, s. nyalánkság. 

Lick'erous, v. Lickerish. 

Lick'ing, s. verés, ütleg; to 
get a — , verést kapni; to 
give one a good — , vkit 
megrakni. 

Licorice, v. Licorish. 

Licorish (lik'áris), s. hig- 
viricz; Spanish—, s. hig- 
viricznedv. 

Lid (lid), s. fedél ; eye — , s. 
szemhéj. 

Lie (lei), s. hazugság ; to tell 
a — , hazudni : to give one 
the — , vkit meghazudtolni: 



Lie 

that is a —with a latchet, 
all the dogs in the towns 
cannot match it, (vagyi 
if a — could have choked 
him, that would have done 
it, olyat hazudott, majd 
leesett alatta; — , v. n. ha- 
zudni; he lies as fast as a 
dog can trot , (vagy) he 
lies as fast as a dog can 
lick a dish, hazud, in in tit a 
olvasná. 

Lie, s. lúg ; savanyú víz; to 
wash with — , belúgozni, 
szapulni. 

Lie, v. n. irr. (lay [lé] , lain 
len ), feküdni, heverni, 
lenni ; függni (-tői, -töl), 
állani (-on, -en); to — 
down, lefeküdni; to — in, 
gyermek-ágyban feküdni ; 
to — under a mistake, té- 
vedésben lenni; to — under 
an obligation, kötelesnek 
lenni vki irányában vmire; 
to — at the mercy of . . ., 
vki hatalma alatt állani. 
vkitöl függni ; as much as 
in me lies, a mi tőlem te- 
lik ; if it lies in my power, 
ha hatalmamban áll; to — 
in wait, to — in ambush 
(for), lesni, lesben állani ; 
it lies upon him, kötelessé- 
gében áll; the goods are 
lying upon his hands, 
nem adhatja el a porté- 
kát ; it lies upon the table, 
az asztalon fekszik ; to — 
idle, henyélni; heverni; 
to — lurking, buvni. 

Lief (líf), adj. (comp. hever) 
kedves (av.) ; adv. (comp, 
rather), as — , szintoly örö- 
meit. 

Liege (lídzs), s.főur; hűbér- 
úr ; — man, s. vazall ; hű- 
bérnok. 

Lientery (lei'enteri), s. has- 
folyás. 

Lieu (lju), •>-. in —of, helyett. 

Lieutenancy (levten'énszi), 
s. helytartóság ; hadnagy- 
ság. 

Lieuten'ant , s. hadnagy ; 
helytartó. 

Lieutenantship , v. Lieu- 
tenancy. 

206 



Lift 

Life (leif), s. (pi. lives), élet : 
életrajz ; életpálya : élet- 
mód ; eleven