(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Ethnographia"

Google 



This is a digital copy of a book that was preserved for generations on librai^y shelves before it was carefuUy scanned by Google as pait of a project 
to make the world''s books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has exphed. Whether a book is in the pubUc domain may vary country to country. PubUc domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cuhure and knowledge that's often difficuh to discover. 

Marks, notations and other marginaUa present in the originál volume will appear in this fíle - a reminder of this book's long joumey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless. this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial iise ofthe fiies We designed Google Book Search for use by individuals. and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrain from automated queiying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribiition The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you aie doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the fuU text of this book on the web 



at http: //books .google . com/ 




mm 



UjS X Oi 










ÍTAQís 



OÍJHAPIHA 




ÉRTESITŐJK 



D r. RETH Y LÁSZLÓ 



(d^/tf^ tí £7hmH;fÍAPH(Á7 1/ ^rJ ?• fef t»t»éi* dií fylMwf kupik*. 



Budapest, 18M. január 1-jén. 



KUdéMvatol : Hornyánvzky Viktor akad kftnyvkerMkirdhe. 




BUDAPEST 

i[ SAJ 




I 



uitW,f riiu iiUpit.Wtn^l 

uiuifvur hi>iiri»K'lHtiis 

Vili. A* i'tliii<i^r:t|ihiii X (IAIszIjÍv Itt- 

(ttiftiMTivnH Ak«<lötni)il>aii . .32 





i..s.>k"i (>^. ■ . 






& .1 


1 ■■ ■ .'.'» 


.-...,,.> r. .. ......... 1 ... ,.. 


• — -« 


í^ 




1 ktiidoaünic .Hornyánszky VlM 


*V4 


kr , 






3 



felhívás. 

A 'Magvaroi-sjírtíi NOpraj/i 'lar.sasaj?' iiiinden rendO laíyui tisi: 
lettel felhivaltutk, hoíií\' a lársasiig javára lelt ülapitványiik össa 
vagy annak kamalait, illclölcg a (ajiHAiri tiijai (188íí-re 1 fpl nO 
]8flO-rf 3 frt) Dr. Borovssky Samo úrhoz, tnint a Magf^,^ 
orseíii/i ^i^linifzi Ttirsasfiíf pénztúrosdhoz. Budapest, Akad^'^TiTrt 
ntcza 2. szám f/.tm alatt -- h'iíczrl.szi^rühl'M'u fiostamaJv;iiiy-L, 
lUtetAM* hekül'i^ 

tti l'AtmMitf' r^»>«tAMlM ISBtf. in. .ina 32-ik£M 



Atitun Újvidék. — UAtMUek IgniCí 

Dr. Miirii'nescu A . !ítirtapp8t. — IQnlr Vnrf 

L<io,Bécg. - Pe8l> ' lilnpoat. — P<iljakJiui(tB..Siii:)gv t >ch — Pmkk- 

Péw — TlinTyJ"""/ - V%ti Ljijoe. Kulu^Hvúr. - Vci-e*» Kiniri«. l 

I frl 50 krt fizettek : Av^yal OexüC. Htidiipost - lír, AsbóM 
HtidkptrST. — Ur. Balnss.i ,]ói9vi'. Szí-koslVhÍTViir. DeiisewlTy Izidor. I 

— Kffliiivazky Lí«joh, Hudupi'tit. Filüicii Jüzsl'í'. Uu'UptsI. — K'*' ■ 
Autttl, UudriíK-st, — Fökövi L«ioit, Stéged. - Füldcb i^étu. N'iij?:. 
Giltt'y ItfiiÁcK, MiaUoIcx, — GÁlyafil Iiur(\ NH^yvárnd. — (intúu 
£uyu(| — l>r. Hninnry tUnirl, BudiipL-8t. - líauimuDii Adulf, linda; 
dooa Miklós, MoliAcs, — Istvánffy (lyuU, Liptó-Síoni-MiklnK i 

JÓRíK'f, Nngy-Üiiűoiila - Klciii Sututi, Uobfiiiin. — 1. inva. —Márki 

SÁndftr, IíucIii|K'8t. — Man Antal, TomüsvAr. — OatisrUmui Iliíiiu, I'clircrzi'ti. — 
PnultT AküB, Htidapest — Pauler Gyniir. niidiiju-tit — pHuInvirD Sái.flor, Fnl^n- 
Sxvidnik. — Puflaky Kálináu. bmlinost 

— PüpovÍc» Uiván, Biiditpeftt. — Uuby J 
Btídapoat. — Stromp LÁ«iIi5, l'ot»ony. 
Ond. — Síumiák PftI. Hnri:ipcst — I>r. i 

GybTgy. Budapest, — Tonn» Zstilin, SsÍ5/.v;u<'7« - i ui.kum .m-í-^v. r.-. 

Gjór Wicki'nbnr^ Uíván, Fiume 

Onztiain : 4V. U*ftr.(iMli <^ Trl. 

FoŐBueR - 511 forit^V 



ETHííOGRAPiriA 



MA.GYARORSZÁGI ÍÍÉPRAJZI TÁRSASÁO 



HIVATALOS értesítője 



SZERKESZTI 



DR. RÉTHY LÁSZLÓ 



ELSŐ KVKOLYAM. 



Bi'DAPKST 
HORNYÁXSZKY VIKTOR K O .W V N Y (t M D Á .1 A. 

1890. 



ETHNOGRAPIIIA 



MAGYARORSZÁGI NÉPRAJZI TÁRSASÁU 



HIVATALOS KRTKSITOJE 



SZKKKKSZTI 



DR. RÉTTIY LASZl.O 



El.^H i:\roLYAM. 



HCDAPKST 

H íH; N VÁ NSZK Y V ! K T n lí K n S V V N V a M I> \ .1 A. 



TARTALOM. 



í. TÁRSASÁGI ÜGYEK. 

Hfstfalvy Pál : Elnöki megnyitó 2 

Jókai Mór üdvözlő beszéde 7 

JÓZSEF FÖHERCZEG Icvclc u társaság elnökéhez 38 

Lelacid Ch. G. levele a Mogy. Népr. Társasághoz H8 

Herruajv?; Aktal: Titkári jelentés 9 

A Magy. Népr. Társaság szervezete (tagok névjegyzékével) Ő9 

Előlerjesztés a vall. és közokt. miniszterhez a magyarorsz. néprajzi muzeiun 

ügyében 93 

Hivatalos közlemények és értesítések . . . U. 55. 113, 160. 210. 253. 302. 352 



11. TANIJI.MÁNYOK. 

Balassa József: A székelyek nyelve 309 

Baróti Lajos: A bánsági német telepek lörlénetéhez I. II 'AÖ7, -US 

Bellosics Bálikt : Zalamegyei vend népballada 54 

CzAMBEL Samu: A tót népköltészeti kiadványok kritikájáhn/-, 131 

CziRBCSZ Géza : Pélmagy. bolgár szerelmi dal ... '2.'i2 

Farkas Sándor : Gúnyos hangutánzá-s a XVÍI. százaclbiil . :í()-i; 

FÖLDES JÁNOS : A hunnok és hunn személynevek 1H3 

GftKCzi Ferfncz : A muraközi nép lakodalmi szokásai 313 

Harmath Lujza : Székelyföldi balladák 299 

Herrmasn Astal: Az elhnographia a délszláv tud. akadi-iniáhan 37 

Oláh tiíncznóta . 253 

Hazai néprajzi miizouiii ala|)íl;isárúl 19 

Jelentés az 1889. évi hórsi anlhro}). n>i)i»ri's>M^r<'il 157 

HcHFALVV Pál: A hunn tulajdounovnk niafryarázala . . 2Í5 

IsivÁNFFY Gyula : Egy török és osy paUicz iiépmos<^ rokoii.sátia ... 22:i 

» Egy kis adalék a jialócz nép bal)oii:'(iho/ 295 

JÓZSEF FÖHKRCZEC : A czigánvokról 12 

Katona Lajos : Ethnographia. ellmologia. folkíorc . (Í9 

» » Megjegyzések a töríik-palócz párhuzamhoz I. 11. . . , 227. :W4r 



1 

1 



1 

KöTSE IsTVjtn : Népélet és népszokások Baranyamegyében 4tf i 

KuuN GézA gróf: Kincsásók és bányászok 178i 

LAzAr Béla: A garaboncziás diákról 277 í 

Maribhbscu AthanAz : Baba Dokia román népmytbologiai alak 137 | 

MÁRKI SArdor : Aradmegye czigányainak története 442 ] 

Ifj. Matirko Bertalan : Egy szepességi népmondáró) S61 

MuhkAcsy BbrhAt : A magyar név eredete 286 

Nagy Géza : Az emberiség statisztikiíja 88 

> » A magyar név IfiO 1 

> » A székelyek és pannóniai magyarok 166 3 

» > Elhnologia és nyelvészet I— V 378. 413 '^ 

PApAi KAroly : A vogulok és osztyákoknál 117 

PatrdbAhy LurAcs : Alisán Leo jubilaeuma 332 

Réthy LAszló Egy magyar mohamedán Stambulban 110 

> » Magyarországi spanyol telepek 300 

> ' Cséplő József faragványai 3&0 

> > A székelyek s a magyar honfoglalás 24 

» * A sviíjczi hunnok 98 

> > Traján-Decebal traditiók 144 

> A magyar örmények 197 

Sebestyén Gyula : Párhuzamos idézetek 104 

Strausz Auolp: A kik idegenek otthon 187 

Szkndrei JAhos : Régi magyar népdalok 52 

Szfvos Béla : Tréfás hangutánzás 109 

SzoHGOTT Kristóf : Újévi Örmény ének 203 

TagAhyi KAuoly: A honfoglalás és Erdély 213 

Thory József: Kis-Kun-Halas néprajza 381 

Trkncsény Lajos ; Bahonák az Alföldn'Jl 345 

Veress Endre : A Baba-Dokia monda Romániában 194 

Versémyi György : A hányarómrfíl 335 

VikAr Béla; Finiiországi tanulmányutam 251 

Weber Samu : A szepesi szászok ruházata 291 

WiEDER Gyula : Kincsásó babonák és ráolvasások 247 

Wlislocky Henrik : Szerelmi jóslás és varázslás erd. sátoros czigányoknál . 278 



III. VKíiYKS KÖZLEMÉNYEK. 

Ágai Adolf ; Adalék a pany<>kás viselethez 855 

Cs. D. A magyar czigányság történetéhez 164 

FAylné H. M. Hüvelyk, hóköm. lyüki 258 

H. A. A millenium 56 

H. A. MfíkedvelÖ fotogr. kiálh'tás 57 

Kü. Etzelhurg lf»3 

» A Zaránd név eredete . ■ 211 

» Az Attila név 258 

krXul : Bécs 163 



„ Finn népraizi tárgyak 56 

L k székely név 162 

» i tói név jelentése . . 210 

> ^dóbelUs magyar feliratok 356 

» ^Vszláv istenitisztelet 35fi 

-y A személynevek eredetéhez ... 211 

, R. Szék és székely 355 

. S. Arany János fülein aléjének eredete 67 

Tkíb Béla : Kötéllopás, fáramáazás 808 

[— y Régi magyar személynév 356 

litjris király emléke a szlovéneknél 306 

\ panyókis viselet eredete 307 

Bodapesli munkáatypusok 307 

i tündérmese születése 411 

\ román főváros lakossága 412 

id. Haralampie s a magyar nyelv 413 



ŐHffvisinerietések : 

A Journal of tbe Gypsy Lőre Society 257 

Herrmakn Antal: Alternatívák a rumén ethnologiához ...... 257 

HowoRTH : A bolgárokról 258 

HuszKA JózsLP : Teremtsünk igazán magyar műipart . 408 

« Kalotaszeg* 4^37 

Kiss Áros : Magyar gyermekjáték-gyűjtemény 4<>8 

Koós Ferekcz : Életem és korom 41(1 

Krací^s Fn. S. : Orlovií dev Burggraf von Ríiab 58 

Am Ur-Quell 466 

> > Mehmed's Brautfabrt 466 

KüHACs Fn. S. : Horvát népköltési gyűjteménye 58 

KuLN GftzA GR. : Hunyadm egy érői 468 

Molnár Viktor: Húsvéti tojások tííi! 

Nyelvtudományi közlemények. XXI. kötet. . 257 

Petöfi-forditás Hrdliíka Károlytól 209 

SiHONYi Zsigmond : A magyar nyelv 205 

Záuolyi V. MiHJÍLY : A sátoros czigány . 4<)4 

Vegyes irodalmi hirek 115.. 30ő.. íí54 

prajsi kányvtdr: 116. 1(J4. 212, 308. 356. 412 

lyóiratok és lapok repertóriuma . . 116, 164, 212. 260. 308. 356. 412. iiíH 



I 



"N()(íl^\PHlA 



V M \<;v \tíiiRs/\í;i NKrit\.izi rAHSASii; T^riTKstnViK 

-SZKHKKSZTI 

I)r. IIÉTUV LÁSZhÓ. 



évf. 



IN90. jíUHiir I. 



1. szám. 



A tisztelt olvasóhoz! 

A umgyarürszági néprajzi lársasáíz uieKalakulásával egy- 
jOie^ ellíafározta. hogy folyóiratot létesít mely működésére . 
linl fegyáílaJán minden, hazánk népra.jzát érdeklő mozgá- 
si állandóan számot adni lesz hivatva. 
A lársaság e folyóirattal, a mellett hogy hivatalos érte- 
*l nynjt a társasájs; tagjainak, mely munkásságának képét 
trí>zi vissza, egyszeremind a hazai ethnographia ludomátiyos 
ívelésére állandó központot akar teremleni. s az elhnograijhia 
IvelOit, a kik eddig cnak má^s rokonszakmák lolyóirdtaira 
ItaU utalva, akarja maga köré gyűjteni. 

Folyóiratunk általános szellemére . nézve a föltétlen tár- 

l^nlsigossáiíot, irodalmi formája tekintetében pedig a szaksze- 

íssé^ iiiellett mindenkor az egyszerű s közérthető előadást 

szem előtt tartani, s így szelleme, nyelve és tartalmával 

^általán oda törekedni, hogy a hazai ethnographia ismereteit 

jentAl szélesebb körben terjeszsze, népszerűsítse, s vele a 

Köztudatot megtermékenyítse. 

Reméljük, hogy egyfelől a szakférfiak lelkes buzgalma. 
lásrészt pedig olvasó közönségíink szíves pártfogása óltaJ 
logattatva, folyóiratunk nemcsak a hazai tudományosság 
IGkéjét fogja gyarapítani, hanem üdvös hatást log gyakorolni 

sadalmi életünkre is. 

iJr. hétíiff Ijiwziő 



I 



/' iinMgr*f>*l« i. 



m 



'fitNötci MECxrrrú. 



Elnöki megnyitó. 

Uuuftth'ii Ptíllól. 
A tánuu&fc üiaklló k^Agyilléséii 1849. •>któlior if7-ón. 

'haztelt közRvüie^ ! 

A magyarországi Népiajzi ríirsiij^aíí mai napon tart,|u meg az ; 
kit/* közgy ölest, melynek ni('*!.jf!pnt laojail mint irid^íletiofi olnök. 
sjriveseltl)tin üdvözlöm. 

Alapszabályaink 1. és 3. szakasza feje/ik ki a Népi-njzi Tai-saad 
ozt^Ual és targ>'ait. Czélja: a magyar állam ús a turlrnelmi Magyaror 
mai éii egykori uepeiiiek tanulmányozása, tárgyai: az oisxág 
és egykori népeinek eredete. r^lÖdéí*c. állapota ; ellmikai jellem 
anthropíMojíioi mivolta: a nc^plólek és népélet nyilatkozatai, melyek naf 
sxumosak cí^ különfélék. Lül.iiik. tiszteli kozgyüli-s. hogy a néprajz, 
ittnulmány. sokai foglal magúban, a mit a nagyszabilsii történelem 
mellőzni kénytelen, vajív '^sak elvetve érinthet tnej!. Azért a népr 
mai népekre nézve okvetetlenül szükséges kíegé,szitöje a lörténelnni tO 
mánynak. Ho^y hasonlatossággal világosítsam meg a kett/inek felad 
ez vagyis a történelem, a palotának mindenesetre nagys^erO külső miv( 
mulatja fel. srtt bels6 elrendezé-sét is, melynél lógva kifelé hiit: 
néprajz, az ííimjIó. de alig is lálhaU't goiuÍt»s kezeket keresi fel. a tne 
a palotát nemcsak lakhatóvá, hanem a lemálásokat résoJtet beta( 
méh-munkasságával lartóssA is teszik. Az egykori népekre nézve 
a népriyz szinte ugyanazokon a nyomoktm jar. melyeken n re 
azzal a különbséggel mégis, hogy a régészetnél több figyelmet 
fordilani inini3 arra, a mit trsak a nyelv fejezltet ki, de a művésze 
mesterség nem alakithal. Van tollát a néprajznak saját területe a 
mán y ok között. 

S mekkora ezen terület \ Magyarország mai népeinek sol 
minden etbnographiai térkép szemlélhetövé teszi. Mi nagyszámunk 
a néplélek és népelel nyilatkozatai. Kzek mind az (emberiség szpüemé 
virágai és hajtásai. Ha kipiHothatlan veszteségnek tartjuk, ha p. 
Gellérthegynek vagy a budai hegyeknek egy-egy ritka növevénye eleB 
szik, kivesz : mennyivel inkább pótolhatatlan veszteségnek kell tartanu 
ha az emberiség szellemének egy-egy virága vagy hajtása cnyéíízik d| 
nyomtalanul. 

A szántaá-velés el nem mulasztható munkássitg, s mind nag^'obbá- 
nagyobbá lesz. Hány gyönyörű növevényl irlolt már ki és fog 
kiirtani az ekevas, mert elölte az csak dudva. 

igy az egyengető kuliura, a míveltség, melyet, ha lehetne, s* 



HU.NKAI.VV PÁKTf'lI.. 

l^jinaii ine.)iakiisz(ani. niPffíilKtani. :r/ omltori .•^zolhr'miK^k si»k 
llkottaliit irtja kt, mert elötie az talun kibuiLihit. 'I'i^;stu n holani- 
ÚE me^öTzeni az elveszte diidvAnak is a nyomát, leirá.sAt. tiszte u 
megönceni a kivesző buboiinhituek '\s az emlékeseiét. 
r,ráz&g hajdani nöpoinek tanulmányozása a régószeinek is 
ti a különliséggel, hogy tt iiépi'Eijz lüMi Ügyeiméi akar for- 
[núnd arra, a mit i^sak a nyelv fetjczhet ki. Krre néssve azonban 
ttjz keveset lalállial. nz ejíykítrí népokn:il. A iazyjirk. \í hunok, az 
nyelveiből, a (ulajdonneveken kívül, nemmi t^m maradt reánk; 
l&evekböl pedig lehetetlen az illető nopnek -sajál nyelvére követ- 
lú. Mert elószi^r, nem tudjuk, vajion az idegen nemzetü írók helyesen 
te a neveket? ma^^odszor nem liidjuk. va.jjnn azok a nevek, ha 
is le vannak írva. az illelö népnek nyelvéből valók-e? Ki 
nz Utván. Béla, Dávid, Salamon, Síünuel stb. magyar kereszl- 
51 a magyar nyelvinek mivollát kiokoskodni! 
Azftnban a hunok aiigiilven évijí tanyit/tak iMaRyamrszítg sílgain. 
AUilu fa-pak)tajának és Onesesíos kö-fürdÖjének nemc^sak nyoma 
de helyök .sem miilalhatú ki. Kllenben az avarok 5t78-töl Cojíva 
i-ijr nralko<itaÍi a mai Magyaror?'/i'iv;on. tehal N.-Károly hódítiiaáiír 
Ken at Még azután is egy ré^zok keresztyén khánok alatt u mai 
ay, liyön Mosony és Bécs kíirnyékén egész eniheniyonng isme- 
^^^^■^ Inni jt'lennek meg utctl.iara a ní^met birodalmi gyfílé-fíen az 
I .ik követei. Az avar kbansüK niegszi'mte tilAn in, a némel 
ök nem tíirtvón többé szükséjíesnek helytartónak avar khánt 
ki, a raeKkerPsztelt avar földmívelök a német királynak fizetendő 
Syélten egéjíz 870ig birlúk földjeiket.*) 

S akkor a közeledő magyarok hire kezde rnar terjedni a régi 
JmuDtáhai) é& a cs^ak iménl hatalomra kapott Morvaorsz^jíban ; mind 
ií»en Melhodiua és tanítványai a yzlovén isteni liíztelellel nyervén 
a lakosság szivét^ egyúttal ftedig a bujor hierarchiának, melynek 
a salzburgi éraek áll vala. gyűlöletét szítván fel az újítás ellen. A 
yarok níO'-'Hemmisitik a morvái, s 9()7-ben a bajor tialalnial is. s az 
folyóig ftfglalák el a régi AvarországoL 

Kmu tudjuk oklevelesen, de hiheijük, hngy az avar maradványok 
fiyör, Mosony megyék és Bées vidékein könnyen beleolvadtak 



*) Eo« (Avare») autcni. iiui obtfiJieh.tril títluí et tmptisUiium suiil cunseciilí. 
iov foc«niut rt-Kum, el terram. (juam pas»idcnt residui, adhuc pro trihnlo 
ii' iu hodiernom diem. — ConvRrsio Hagonriorum et CarantAnorum ít. 
- XI. 



H 



t' 



u tnyOztí iimgyarsúgbu: a magyar riydr mugu )>edÍK bÍ7.onyU.ja. 
a szláv vagy szlovén népség nem maradt idegen a tnagyamklól. 
velftJf ejryesnit, Ifemviléka n tömi'rdek szlüv sz6 a um^yor nyrli 

A/, uvar maradvunyok meftnevezett lakó helyein aziiian 
nyöket talnlnnk. mint a már n l^tútK vi^M/n^zorilotl Magyar 
határöi-eil. 

OklevelekÍKí! hidjuk, hogy fogyion loíiytak oll a benfnyök. 
már ImiX! kíníly kexd^ a viill besenyők líjldjcit Mosony meiifyébc 
ausztriai szent-keress^U Cístert;ita-apátSHgnak ajandnküzsatní. mil 
II. Andrö-s mé)í na^ycíltlt nitiírlrkbeii folytala. A besenyők htilyeire 
íriálx'il német lakosok lelepeHrnek. 

A j'éKÍbb uvar-maKvar-besenyú lakoHstágnak tulajdointoni 
Fertő. Hanság, Sárvíz, (Litaha. Ivajla). Béc-tt neveket Az ly ofl 
lafcoijságnak kell lwÍajdon:lanom többi k/izl a Neusiedl aw See (í 
der) Iielynevel. mi(öl lelt a Kerlönek német T^'eusiedler-See ne< 
Ime, a helynevek nlhnographiai történeteket beszélnek el a fígyfl 
zOnek. A szláv ne\ü Zííi/í/^>»/ fblalo ^^ niocsiir) nielleil fí^ltelszö a 
nem szláv, hanem magyar név: Uilietszöbb a Han, Ilanaág^ melyíu 
unicum a niagyai* nyelvben : de nagyon fbllelszö a Bécs név is, 
a ném«íteknél és salávoknál a Wien, Vidne név i vájjon Vindobtma ulári 
gyökeredzett meg. A Lajtának tnaRyar neve: Sárvíz gyakran elóC 
a magyarok földjén, 

A néprajz, melynek egyik tárgya a hely - és dülÖ-nevek ös 
lése és magyarázása — mi azonban sokszor, igen sokszor nem sili 
— a lörlónelem kiegészíteje. Erdeit/ (Erdő -el, Erdei), //«íY«f-e/ {Hí 
el-íöld) geograpliiai nevek hirdetik, hogy a magyar királyság, me 
magva, széke a régi Pannóniában volt. onnan terjfsztPtte hatalr 
Tisza vidékére, innen meg keletre «íü*dön-tú!ra'. «Ei*döii-elre', s ec 
ismét *Havason-tuIra». «Havas-elre». lg)' támadtak a latin fnr 
Uílrasilvania vagy Transűvania, Ultra mon«es niveos vagy 
pinia. 

A hely — licographiai — nevek magyarázása nem mindenkort 
könnyű, mint az Erdö-el Transsilvania : Havas-el Transalpinia ne 
Én nem tudom a llan-nak, Hanságnak. Uécnnck etymologikus jeleni 
lehet, hogy más tudja: az is lehet, hogy kerül elö még olyan körülii 
mely azitknak megértésére is utat jelöl. 

A Uinorok szónak etymologikns jelentését sem tudom : de kii 
lem, mert azt gondoltam én. s talán én velem mások is. hogy 
flzékely nyelvnek sajátja. A mi valóban székely sajátság, az történ 
nevezetesség. A fáradhatatlan mimkásságú Pesty FVigyes, a tavai 



^mNFAI,vv pXltól. 



Magyarország helynevei' czitnfl iiiunkiijának H86. lapján ii 
:r«3córűl ezt írja : -Tiíl a Dunán, novezelesen a Balaton vidékén. 
IjAn. Kúbaköaiben rétet, kaszálót vagy szÖlö-földeket kerítő árok, 
^) e{>a, a iiuirhak bfíc?a[tá3a ellen. Haí^onlo ertelinu a székelyeknél 
lUte laftorok, azaz keríletl rel, flWes telep, akúr a helység lerülelén 
il. akár í)eiai>. 
A tnnorok szó tehát nem üzékely sajAtsáff. A Nagy-Mihiilyi és 
i;njf Sztiiray-e:salád oklevéltárának I kötetében (Budapíöl, 1889.) 
(iií.tt-zíVr előfordul a innorok szó, még pedig Zemplén északi helységei- 
I iiun. a liol tnn lesíinkáhh nílhen ncpséK lakik, de a liol még u 
i.. ..,.. ..dban raanyiirsaE lakott A nevezett kötetnek 27H. lapján olvas- 
lUt^'i *In tali parte, ín qua ín antumfmü arare procuraverínt, seeundurn 
•Ijíi-i (eoderet retro ojtum. tjiii ionotok vocaretur, <'ujiis tinifl lenderei 
<!ii •.i;im. L|ije de Nagy-Milialy (Nogmihal) íret in Bethlen, et qiioddam 
ítndiiixi, Kerekttiezfu nuniidatuin in pussessione 'l'ólniihaly ('IVilmihall 
lkiintum». Itt a tonorok szó igenewen kertnek van mondva. Hasonlóképen 
j 3hh. lapon olvassuk e szókai : 'jse-eimdum quod duceret retro ortum. 
//loníHwfr Tocai'etiir.' Úgyszintén a 2H3. lapon ezeket: *secnnduni 
tenderét retro ortum, qui thoronok vocaretur>. Tononok é-s tho- 
nyÜván ujívan az. rni íatiorok, t< kerlct jelent vala Nai^y-Mihály 
:éii a Xl\', .században ; mi egyeidö vagy közel egycnió értelmű a 
1. kaszálót vagy szölöíóldekel kerítő ai-okkal- a Balaton vidékén. 
K^iesalján és Rábaközben. 

Tavai Kogai"isi»n az uradalmi levfitiirbol be(.'ses adatokat kaptam. 

Ö-lien a felpó fdgarasi törvényszéknek hile.5 notariiisi, Drenezen 

iy, tanúkat hallgat ki az alább megnevezettnek ügyében, a ki magát 

adja vnla ki. A kérdő ponttik között áll : I . Tmlja-é valló 

Iván és bizonyosan látUi-é. ballolla-é Fejérben Kogara.** földén Felsó 

itntialfatvi reKsó forrjnlt) halárban, a mely tanárok kertet esinált volt 

yi Salomon Bultiuk boér? stb. 2. Azon lanorok kertet ki vágatta 

mikor bírta báresak egy ideig békességesen? stb. A tanúk azl vall- 

• hogy azon hely, az hol Algyi Bull)iik biiér lanorok kertH CMnált 

hatalmasul, az falu í«>kszorí tilalma és akaratja ellen, a falu eiTleje. 

lévén olt senkitiek amrtoritá.sa. hogy niajíának különös tanórákat 

n. Az laJü az Algya lioer lanorok kertit levágta* slb. slb. 

Nincsen kétség a tanorok szónak jelentése felöl; az is bizonyom, 

y e »zi(\ korántsem a székely nyelvnek sa,iáf,ia. hanem közlulíodona 

"v'var nyelvnek Ámde megmagyarázni, etymologikus jelenté-set kihii- 

. \i\ nem bírom. 

A székely földön. Borszék. (;yergyó-üiti'ó és a Tölgyesi szoros 




KIJíflKI MrONYITÖ 



kiizőii a rész (rez) helynév nagyon gyakori. Ott van Nagy-i-ejtz^ 
reaz-paUth. Nagy-resz-telő ; Köz- rész. Köz-reía-aarkfi, Köz-resz-l 
Magyaros reaz: Fekcie rész sth. A székely nyelv sajiiljiinnk láta 
retiz (rcz) szó is. De iiiif Fojér íiodex Dipl. X. 2 252, 253. I. ftgyí 
levelet közöl 1394. tívböl, mely szerint : -Non Ulriciisdirlii.s Ríil>eiist 
judex Í'.HSÍr\ növi resiiensis, Jurali el iiniveivi rives deeodem aü». 
várnak t,i mai [tu(Í;in;ík} bírája Ral)en.sleir)er IJlnk, eskiUljei ps 
poigArjai tjimjsiljúk. Iiogy Ágnes asszony, í'ál i>/.vogye, egy szölöl 
<in territorio Hezzttutl ^sic) vof«to» slb. Tehát a t)udai szölöhejíyekjj 
Í8 Bejts nevű begy és Ressintif nevű begyolda! volt. A re«r frezl 
is ennél lógva a magyar nyelv kiizlulajdonának, nem pedig a 
nyelv .sajáljánuk laláljulv. Jelenténél azonban ezen sz6nnk sem 
kihüvelyezni. 

A IfiHOrok i*tí rész ^zók jeles tanúéiig aztui relfogüs tnelletl, 
a székelyek Magyarorszagljól a kész magyar nyelvvel szakadta 
Erdélynek keleti haláraiba, az Erdély név is annyira közkt^elö 
már. hogy annak az urszágréííznek má;e nevet nem '\^ adhattok a . 
kelyek. 

Minden oláh hazánküa runtán-^ok a makedo-oláh pedig a$ 
nak nevezi magát; van tehát nálunk Hmha rHmauefiHca,o\\n\^li 
arumaneasca (román nyelv). Itt ujondják karé, ott meg akare (i\ 
ilt sborn repülök, ott meg níthorn. .^tb ?Ui. Hasonló tfinemány ai 
orosz szrt a ronz^ niíftí-hnr. képest. A línn nyelvl>en ruoist Svédo^ 
éJ< svéd, p. o. linnfil pufin it runtma azt leüzi : l)eszélpk svédül. Sd 
azaz rMo/.'<-ok vt)llak. linnek és szlávok közt megteleiiedven. a 
Oroszországnak alapilöi; tehát a fínn ruoUt jutott a szlávokhoz. b) 
tinusoklioz. íí így a világ minden netn/etébez. A byzantinufrok ^»Q 
iHák és qtették; a Lörökiik ?<rMsr-nak, mi is orosz-mik írjiik és 

A kárpataUai szepe.si nemet falvakban, p. o. erre a kérdésre? 
ist der VaterV a megkérdett azt feleli: Er isi Ím A/íÍ/W. azaz nem 
n házban, hímem a faluban van. Ott tehát a Mitlel szí') falul, köi 
jelent. tr)(ií)-ban ezl írák: -Wir Hi<*liler und Hodt des Krbaren 
zu Hun^sdorfl" Ihun kunt und olTenbar mit di.sem unseren olTenen Briffi 
Ime »das Miltel zu líun^dorf* annyi mint FínnfahH kozst-g. Mi azf I 
érdekesebbe teszi az. hogy a gót nyelvben, a germánság legi-egiblj ir 
dalmi emlekélien. ntathla «község. vásár>, azaz vásárhely; luliydoi 
beszélgetés. tíií-Halkodás (Die (iotbií^fhc i^fímohe, von \aví Mayer. Horlü 
1869. a 2ti3 lapont: innen mathleini beszéd. A balkáni fél-ízigel 
Oalmátiaban, két Conventus. azaz törvényszék volt, a Conveniu* Xat 
nitamts meg Salonilunuif. melyeken a római lisztek u lakof^ság Ujb 



^^^ ÜDVÖZLŐ BGfíZÉD JÖKAr Ml'inTÖI, 

.I..I....ÍI elinUíZlék. S chhöl a liitin OnveriLiisbóI lelt h/. i»1í»1i vagy 

pnL raely süót jelent, husonlókvpen az allían kíiveruh iiie]y 

let jelent. {Az óláii nyelv és nemzet inegulakulósu. IrUi dr. 

ÍLá^zló. típefít. 18H7. A 79. lapon) A szláv henffln líiP.«a.sáKOl, 

■l:ísl jeleni ; omszhaii is tufst^du társaság, liti-siilkodas. .«6t pívdi- 

\ magyar bess^d sscó a s/Jóv besedának s7íilíittje. 

ie (■:?U(i;tlatos a m^pck (^szojárá-sanak Inlalkn/asa! A nol tunthUt^ 

itV(*ttitíti. a szláv bc^eda. miig a ^»i)I muthifiiui, a runiíín és 

XcMC«H^ a m«i;vai' beszéd egy nyomot mutatnak, s a ffxejHí.sj 

MiUel az ös a'ííi Xót inathla-nak ijíen lávol-lávol nnokyju. 

F^Ic'k, lioísy untatom a L kii^f^ylllesl afTúIe n-szlelek fpihozáflaval : 

meg akactam mulatni. Iio«y az ejfyes i^zókhan is mennyi népi-a^jzi 

ilsáK rejlik, ha lAkintjök » különktzű vidi'^kekeí, a hol szokásban 

vaíf\- ináitf is* vannak, s hu lekiiiíjrik. mii jelölnek, l»ár elymo- 

ns jelenlevőket nem tiuljnk is. .S meg akartam mutatni, hojty minden 

f, mely Magyarorszá;; területen hangzik, egy-egy kinases bánya a 

szamára, F^en lninyák megnyitása is ax alaknlii Népi-ajzi Tftr- 

- feladatú. S i;i>on ezen l»anyák megnyitásával <>■ mivflú^H-el. vala- 

a oejiélet minflen más lüaemtMiyeinek gyü.itesíível lúgja liirsaságunk 

bnzálian élö néi)ek kí'izt a lesfvéti*'^ erft/fif^irtéM, ös az egfitintf Utrh- 

erzct^t bí felkölteni és ápolni, mi ha.4onI(*iképen czélja a Néprajzi 

ágmik. 

Ezermel megnyitnllDak jelenlem a/ alakiln kozgyfili'fít. 



Jókai Mór üdvözlő beszéde 

Usztelt társulat: 

.S/4Jtktiidós barátaim által leltem felszólítva, hogy mint e t^irsulat 

nfhany s'/rtval üfivózttijem a megalakult lái-sulalol. mHynek véd- 

íégi^ kOzlíenjárlomra. megdicsőült trifnöriikfisiink. Ilurlolf fíiliere.zeK 

dia volt oL kinek sokfízor megsiratott halála állal mcgftreí'i'tlt helye 

■ai is hetriltetlen ez ifiéig. 

'. u.tráit elhunyt matín*! szellemnek liaialina> kezdeményezé-íe volt 

«! lerjeílelnies mlV mely az osztrák-magyar mnnarrhia i.«merletésél 

te feJadalánl. a melybrtl a f>zenl István k(>r<m^|a (írszagaíl táPí!yalrt 

aek ^r/erkf-ízléiíével ^n leltein nieghizva. Maga a lenkitll szellemű 

Jk remekül ín elÓHzaváhan kiemeli a nepisrue fontosságai. Kz a 

A^conlian a népismén kivfil még történelemmel. tiVileirássttil és régé- 



ODVOzLÖ BKtiZÉU JÓKAI M6lliyil.. 



szetlel U foglalkozik. Ennyi alapos ismeretet igénylő szakmunkának hí 
megszerkesztését r^upán a mcKválaAztott sKakfertiakbúI a])6 bíKotl 
buzgíi hazafias közreműködése leázi rárn nézve elTi^elhetövé. a ki 
pzen tiidomanyítkbaii szakludós nem vagyok. 

A magyar népisinei lürsulalot tartozom iidvOzölni mint író és 
politikus. 

Tí")bbBzör kérdeztek lölcin. hogy a midőn olyan soka) r»ss: 
nincH-e titokban valami nimjkütai-samV Igenis van. Kz az eszmi 
kifogyhatatlan munkatárs az ethnografia. A leKeistí KzárnypróbalKati 
a kiiltői működésnek ez vezette nálam. A köllö viláRabna a 
ugyanaz, a mi iiz anyn^ vIláKában a villaiuo.'^ság: az a vilúgitó. a 
ditó. a kí>zlő, a megkütö. a kviuLó erö. H>. köli össze a fritdel az 
a fantáziát a valósági^al. A kcWté^izet talxira azonbitn nem csupán 
hói áll. a kik írnak, hanem azoklx'il i^. a kik olvasnak. S a népi 
lej^érd ékesebb olvasmány, mely iniiKleiiílli a le^iia^yoltb közönséget 
meght'tdítani. 

De sokszorosan fontctssa válik a népi.sme Magvarorszáf^on. ha' 
a politikus alhtspontjárói tekintjük. 

Mindenekelőtt nekünk magyai-oknak ri'ilf'iitehb Qdvös. 
velünk egy monarchiái kötelékben élö különféle népfajukunk egyi 
góvel réázlele-sen megismerkedni : inúsii^zt a kerek földnek mi 
nálunknál iiag>'ol)b. előrehaladottabb, mind a kisebb i:s elmaradottabb 
tierazetei világába belepillantani. Kz tanít meg l»ennüiiket styát értekfmkneJi 
helyes meííl>eí;slésér<?, feilnr elöltünk sok rertnk varö leladiilol s meg- 
szűntet sok előítéletet. Mu vaialia a vilácon iiekövetkezik az i^riik liébe: 
iiz az ethnografia általános ellerjedé-sének a munkája lesz 

fJe másodsorban az is szükséges, tiogy siiját hazánk nt-pliajairül is 
nlyan helyes ismertelések legyenek a külföld olvjisó közönst^e eh* hozva 
melyek helyreigazítsák azt u tömérdek balitéletet. a mil K^szlten sxáOj 
dékos rosszakaróink, de mttg nagyobb iúszt}en a hazánkat fullábun ttxfífh 
szemlélt jóakaróink lelölünk elterjesztenek. Magyarország szép.^eil. mag^ 
a magyar nemzetei a kidlöldi köziaiség legiiugyidib része (ísnk az élca 
lapok karikatur alakjaiból ismeri. .^ azoknak nié^ a hil>ái is hibásak 
Nagy szolgálatot fog tenni nninzetrinkriek a magyar népismei larsulal 
ha azl az aranyhidat megépíti, a melyen kei-eszlül a rosszul értesi 
vélemények a .inlibaii érlesölt helyes tudattal kieserelhetik egymást 

A népií^me tíincatara kifogyhatatlan, s az anyag egyi'e szaporodí 
ós változik. A korszakkal, az uj intézményekkei loliamosutt alukulni 
át maguk a népek is. A kik a századelején magymhoni lypikus al 
voltak, manapság nem léteznek többé, sem viseletben, sem .szoká.so 




I* <->^őlr*ciOkben, s oly typikiis nlukok. eKeí^z osalúlvok. viseletek, nép- 
erkölcsök túFnadlak. u mik nyolczvun (^v *íkitt ifiinfi-etlenek 
De azérl a ri*giek leipá-sa örökké érileko marad Mert azok ma- 
mog ejív tiriiiztetniT-k e(ií*'lke<ié:sét vn^ It'lmnyarlrisá! 
,i Azon i^/jiklfríiuknuk a riiOvei. h kik MugyunirsziiKon a iifpi.sriiével 
ttbaUkan foj^lalkoztak. egc^tx könyvtúrt töltenek már meg eddig is. Meg- 
■lak a stimt HenyovHzky M<^rirz iiaplúja, kit mint n magyar 
kell felemlilfinein 'ranulíúgjíal U'|je.-í iitasaiíji és né|>ismei 
ttokat hirirnk. Körösy O^oma Sándor, KeRuly. Vátnhéry Annin, 
.táno^. Diíka Tivadar. Magyai* í^szlrt. j^róf Andpás?y Manó, í?r(*)l 
• iicfivi Béla, Hiist'x Pül. megannyi hímeve« iilazó haziuikJi.'iinak elis- 
[iB«ii t*rtekü műv.^iben. !« kiket rsak a klimax vi^gelt említek legvégül 
lűiööuU Riidttlí trónörökös, .löxsef l'öherc/eg 08 a Coburg királyi her- 
'»* köleleil)en. Mig az iljahlt nemzedéknek a hn/ai és kÜlR^ldi 
. loglulko7.() szakfeHiai egész plialnnxot kép«>mek. 
A mag)'ar ncpísmei társulat feladata leond mind ezen kiváht erőket 
>lteni. íiz eddig meglevő nagyhet^ü anyagot relha.^xnálni. .s a népismei 
tikálalot rendszeresilenL 
AiljüD az ég erÖl e magasztos vállalathoz a lárstilalnak : a tökt 
iidjfin annak sikert. fcl.jí»n és vinjljon e larsnlal m népek életével 
elmúlhataüamil. 



Titkári jelentés. 

•S lársü^K alnkitü kiizgvftléso nlé tciji'sztpUr dr, Hviruiimn Antul. 
Tbxlelt közgyűlés '. 
.\^m mélytiidományii én Ccnllengd szellemű í^zózatok után. a melyek 
[mgy íeladalokra liivalolt társaság nyilvános: míiködésének méltö fel- 
"t pmitt felhangzottak. njz>* vélem, nem volnu helyén való. híi 
ugunk üZéljiit, körijt ch ronlossagái lejtügeto elmélkedésekbe 
fvdrén. mnködé^cnek programmját adni megkísérteném, 'Haztelt el- 
ziiMzlólKmió kinyilatkoztatásainak mintegy !?zer-ény epilogjánl 
fért mégis szabad nekeni már itl í? rámutatnom alapszabályaink azon 
Dtjaim. a melyek társaságunk egyik reladalául ii népélet basználíiti 
'lárgyainak lermészell)en (aszegyi^jtfeiíL továbbá hazai elhnugraphiai mu- 
ii és fentailáiííit ttlzik ki. y e cziílrn külön szakosztályt is 
I k előleges kiemelését azért is okszernnek Lartum. meri 
Jiiiadainellett, hogv e liirgvkör kivóló elhniku^ f'onlossAgii és ha/.íinkban 



TITKÁRI JKLKNTÍTri, 



reiKlkívílI KHzd.ií?, mégis Uirgyait, eiMigelé iiiihink (kivéve Hermán^ 
halászali icyUj temen vét) johbadún <::^ak ilekoniLír vagy a néptanra 
tartuzó együh sjMtmpontokból teki[it<ítiek, s a bi/onyos alkalmukra ísd 
ízben «"is«zeiíyült nagyórlékQ tárKvhnlmaz. n mely va.jmi köíinyt-n 
hatott vdliia e}<y nagyszabásn hazai m'prajzi muzeimi alapjáva. 
kalliViott a iK^lkül. hogy a iringyar othnographiatink maradandribb bna 
lett volna. 

F>. Qííyet a t. társaság kiili'>ii(>s gondoskodásaim ajánlva, 
liilaJilonkt;pení tisztemre és a lerjeagő^i'iznek nyilvános müki^désün 
bizonyára kivánalíip elkerülése kedvéért leheUíleg röviden ossjiefo 
fi mi társaságunknak geiiesisHre tartozó jnlerHÖsiebh mozznnalokal. 

Az lHH7-iJiki ev nyarán mei^jelenl q\á6 számában elhnolní^íai le 
iratotn egyik í*zéyáiil tnzle ki magyarországi nt*pvizsgáló társaság 
készítését, menomlékezvén aiTöl. hoyy már Mellzl H. kolozsvári 
t^^nár tervezeti volt ilyeamil. ugyanazon ev dei-zemlier iVén pgy e 
magán liton Összehívott értekezlet kimondotta a lársaság alakit 
szükseges.^ígél. Azóta szinte kél év mtílt el. a miu táreaságunk ír 
végre megkezdheito nvilvános mnbödését. Vedig az akkor rne 
moziialom nem szüneteli, de nagyim óvatosan és megfontolva 
ezélja felé haladnia, hogy elhamarkodással no koezkáztassa aK ügyoL J 
eszmék tisztultak, a terv megéred, és az elsö éitekezlet után egy 
jelent meg a nyilvános felhívás 238 névaláírással. Folyó evi januári 
27-én. a közönség elég élénk érdeklődése mellett larlotliik meg ali 
közjíA'Otésünkpt : alapszabályaink mtgiis hó 8-án nyertek belügyniínis 
jóvíihagyást. 

Tái-saságimk eszméje lassan, de láztosan tért foglall. A krJzépisli 
tanárok dr. .laiirsó Bene<ieknek. az aradvidékí lanit<>egylot Máíi 
Mátyásnak, az egyeteme-s tanit<'>gyfl]és bizottsága íiyörgy Aladárnak < 
terjesztésére, a tanítóképző intézeti tanárok egyesületének. v««gre a 
gari iskolai tanítók egyesületének választmánya saját magam felszólaM 
alapján, hozott társtiságunkat pártoló liatározatokat. S ez/el in:iMi.'m*álv 
van az a tnozgalom, a mely megnyerendő lesz ;i lHr-:is;iy s/uinárH 
leghivatottabb munkásokat, a hazai tanítóságot. 

FVHvetl de. Katona üijo.^ os Stnin.-iz Adolf Í)nzgólkodása lulyl 
Tníívárl kivált Krcmipaszky Igiiácz és Drohobeezky (iynla kezdeméjif 
zésere vidéki körök alakultak, mas helyi alakulóban vannak. Arra 
törekednünk, hogy az ország minden városában, minden vidéke kű 
pontján legyenek ugyiinknck buzgó és értelme^ uiunkHVezelői. a 
mege.sinálják hazánknak lijíyszólván elhnt>íínif»liiai kat;isterét, s liogr 
vidéki körök minél sílríUib hálózala megállja neki'mk az anyagot, i 

to 



IIEIIRMANN ANTAÍ.TÓL. 

jplinúiuiíbiiii íiniiyira ^zükst'Kes minei ioIjps 
Uüra. 
A külfttld legilletókeftebb szakki'»rei a legőszintébb lu-ömm^l ÍJdvO- 
itik alakulii-sal. éiénk érdeklódéaspl kísérik feilfítli'sét (fs 
nézve nagy eredríiHiiyHkctl vaj-íiak (iinktkiúsOlOl. A szak- 
Tótra toki ki ii világszerte nyiIatko;!ik e felfoüas. A ptirisi nemzfílkí'tzi 
-40i)gresáUH. a melyben a naKynevü f:iiarIos Ulund volt képvi- 
élénk rcikonszenvrnek íni(»tl kirejozési társa.ságmik irrtnt. A biVsi 
pülo(;iai i-onKr&<<><n.>^(in Kankt' .1. rotilkái' liit1oniiiiiyii.s évi jelenté- 
ül a m'pvizsirúlHlra néxve legtonlOísabb ih örvfnfietesebb eseménynek 
otííita L; k íilakulíi.s)il. és Viidiov IíuíIoü íílnők külön is ki- 

ált? az .. . — tudonutnyru való jelcntíSsétíel. A i*0!igiT.s«ns Onlek- 
fctgadta főképen lilrsaságunkat ismertető előterjesztéseimet. 
Itthon ift. ft hol a lutlomiUiyos társulnfi élei lerbei oly kevesek 
os/Janak mej?, Híkerfllt társsasaítnnk iníni lásabb körökben is ér- 
^öi keJteni. s noha tsak most kexdötlik nyilviínos mnködéríünk. 
aink szöma már .s/.iiite félezer, köztük néhíuiy tőrvényliatosági testület 
Flizton ifrnélhetü. tioiíy íia a na^'v közönség ismerni fogja nem- 
fzélunkat, hanem elé^é^^nek útjál-mód,iAt és eszkíVzeit in. nuijd 
enyen li'miogat minket a nagy nmnká!>an De tanaink jegyzékének 
Jií ég fojeleniííséae nem a .sziiiiiban áll, még abban áem. hogy 
tXa,a foglalja tudományos és knzeletünk leííjol)b neveti, hanem főképen 
az eddig példátlannak mondható öi*vendeles jelonsétíben, hogy a 
I hiiza íWísstes népeinek kÍvAl6bbjaÍ azon tudatban, hogy itt tiépeik olelkér- 
ttröl 5 azok osszcíében az Ös.'Jznemzel egyik létfeUételcríil van sz»). 
plemmel egyesültek egy kőzits nany nemzeti munkára, hogy a Indo- 
re^«éi*e birtokba vegyék ez országol, és azt a honismeretből erös- 
Imzíiszerel ettél uj évezerre bízlf>silsák lestvérekül e nemzet számára. 
\ naiurdí eddig hazáilan népUuii tudományok bonalapitó mnnkú- 
ai Ws^ze^ alapiul tagjaink élén lelkesedve és lelke^íitve ott áll iiz u fértiú, a 
I megszoktunk elsőnek látni minden nagy nemzeti münel, a kinek neve 
fiöa meg a felhívásunkat aláírók sorát, a ki clr?ö .sielelt beküldeni 
lalüpilványí összegei, sa ki nagylelkű kegyelmének tényeivel elárasztja 
inkat, a mely az ö saját szavai szerint: <nemí;«ak a ludoníány- 
^huxában uj pályát nyitott, ite t* mellett a Icslvéries enyetértcs 
Iliáfjkm ifí hSrekszik* Kz a férliii József föbert^zeg 6 fensrge. Az 
a turHü^ág er^méjenck győző en^jéve). és tájijainak buzgólkodá- 
ryetemben biztos reményt nyujl arra. hogy tür-saságunk el fogja 
r.aak tudományos, hanem humánus é& hazafias ozéljait is. 



II 



A CSeiniNYOKKÓL. 



A czigányokró l. 
József röherczegtől. 

A tAi«art|E ^^ felolvasó ülésén 1889. november IC-án ItentnlHltii 
itr. f^ori Theniretvk Emil. 

.lózser föherí^zeg Ö fenségének ezen értekezése, tnelyel kiilOnös 
t-encsém van néprajzi társaságunknak ezennel bemulatni, az 'Oszi 
magyar monarcliia» czímQ nagy szabású nnmka üizámára készült Öt 
szakad, melyeknpk elseje a r-zigányok ^/Armazásárő} és nyelvéről, 
íiika vallásukriil. harmadika családi élelökiöl, negyedike közijíazi 
.szervezetükről, ötödike a vajda vendégszeretetéről szól. 

A czigányok eredeti liazúját azelőtt sokfelé keresték. A 
szerübb hiedelem Kgyptoniból aziirniazlalja. Azért hívjak nálunk Fj 
népének (régi emlékeinkben phárahones). azért mondja népdalul 
szép uzigányleáuyt egyptomi szépségnek. Sőt ezigányaink maiíuk is 
azt mondják, hagy Karaó ivadékai. Kgyenesen ráhivalkozik e 
eredetére Rapbael <iyörgy kalw-sai czígany 1888. aug 31-én kelt fo' 
modványúbiui. nielyben Ö felségétől a r/igüny királyság adomanvdzásftl 
kéri «£n. mint Fáraó e^enes leszármazi') ivadéka* igy szól folyauiodA 
fii&igá]*ól. 

Ksízel és egyéb balhiedelmekkel szemben az í)sszehasonlítíi tiyelv- 
ludomany kiderítette, hogy a czigányok eredete Indiálmii keresendő' 
Mióta ez kéu^égteleniié vált, a nyomozás a czigány nép szűkebb haxA^ 
Jíira iriinyult, illetőleg ama nyelvre, mely a ozigány nyelvnek legköze- 
lebbi rokona. 

Hogy Indiának élü árja nyelveivel kr^zelebbröl megismerkedtek; 
csakhamar kitűnt, hogy nyugati, déli és keleti csoportjuk a czigánynya 
való rokonság szetnpünijából nem jöhetnek szóba ; ennélfogva a^ixk M 
észak-nyugati, kijlönösen a szindhi nyelvvel vetettek száinot, és jó 
i\z a nézet ui*alkodotl, hogy a czigány nép anVil a vidékrtil vnlCi, IJ. 
időben, hogy a kalir és dardus nyelvvel megismerkedtek s a ezígúnyf 
ezekkel is egybevetették, a számos hangtani megegyezés miatt ImjlaDdök 
a tudósok a czigány nép hazáját az India é-szak-nyugati hatAnún feM 
kalir es dardus kerületekben keresni. 

A kérdés veglege.s eldöntése természetesen csak akkor lesz n^jí 
lehclscges. mikor az ázsiai ezigány szöjárásokat s a kafir meg dardw 
nyelvet tüzetesen fogjuk ismerni, a mi mai nap még hiányzik. 

Jósvef föhcrczcg nem szorítja a kerdé-st ilyen sztíkohh haLárok 
közé ; értekezésének (^zé^ához képest megelégszik a biztos bredménynf4 
t. i igazolja a <íZigányok indus eredetét, még pedig bőséges nyelvessel 



12 



JÚ2SEP PdHERCZBOTÚL. 



okkaJ. iiiriyrík kiiziil rsak eg>'pürl idézhetek; ineiM a/ egésx appR- 
s (i!^'aí5i.«ra. Hi- ii«?in feJolvnsásra vuló 
l)o iiiimlcnek i-lölt halljuk 6 fensé^éiu'k síijat hevezeló szavait : 
Ki tiem látta hazánk rónítíii azokat a k(')b4)r csapatokat, melyek 
^loru-* pzekpreken. nyonmmU gt'hékkí;!. raliirnl-laliini vandorrjlnak? 
Ki iiRni i^tiH^ri azokat a barna jövevi>ny<íkel, kik a ht'lvác-gok vegén 
pulrikbaii lengetik íiwéges életüket ? Kinek a szive nem telt meR 
búvni auia ke«erve!í nöták hallatitra, melyeket rij magyar zenCíszeínk 
húznak? Ki nem J:irt;i vihams hannjaik mellett a Triss magyart? 
BÍ2ony mindenkinek t'rltQnt e vendégeink söttH-burna, olajs/ínfl, minden 
egyéb eunipai nép arczvonásaitúl eltérő kOpük. villogó, nyugtalan 
semük. kékesen l'énylö borzas bajuk, é.** migár. íinom. mozgékony 
ifí«tiilkatiik 

.\ ki gyakrabban elsétAl Budapesten (tQtbabn sti^jáboz. a laboréi 
líIa>tromnak oda zarándokoló dervi.^cibpn í'p ilyen termetű h ép ilyen 
anczvonásu emberekot lát. es iia hallja l»e.szédjilkel. ismerős hang- 
hnllámúk érintik ritlét. sőt, aki a ezigányok nyelvét t)jrja. meg is ért 
Wöle itt-ott valamit. 

Nincs is kétség benne, hogy az egész Kiir6pában elszórt rzigány 
uép a Himalája aljáníl került ide. A ki czigjínyul tud, magüt e hegy- 
láncznak a nevét ís megérti : hima indus nyelven hó, czigányul hlni. 
hiv: la.ia indn.'ííil a vivö. cziganyni lel. láva, visz. visel. Himalája e 
saerint bóviselol. .szóval • havas »-t, alpest jelent*. 

E bevezetés utAn következnek az indus rokonsájfra valló szómutat- 
Tük. 

ulaU*) lisztemhez képest elégségesnek tartom, hii <--sak egy pár 
lézek: 
ember czigányul manus, szanszkritul manus. szindhi nyelven : 
ü. bengáli nylven tnanusa: malabnr nyelven manuszben. Az ety- 
azonosság s/oml>e^zőkö. Tisztelt hallgatóim k(;dvéért. a kiket 
'6pai nyelvek jobban érdekelnek, bátor vagyok a szónak egyéb 
rmiin rokonait is bemutatni. Valaniinl az emberiség atyját a 
krit manunak bitta, ugy a germán is a maga ősét Tacitus szerint 
musnak. a miben voltakép anthro^Ktgoniai mylhos rejlik, mely azt 
pál par excellence emkiernek nevezi. ííótu! raanna. mans, ember, 
man. angolszászul man. mann, inonn. i'»felnémet és középfel- 
etül man. uj felnémetül Mann. Az *emberi>-félo melléknév gólul 
iniska5, ótélnemelül mennisc, középl'elnémetül mennisch, és ebből 
az ujfetnétnetfíen Mensí^b. Menscb lehat voltakép melléknévből váll 
L-mberit jolent. főnévül terniászetesen emberi lényt. Ide lar- 



13 



A CZIüANVOKHÓL. 



tozik méK egyebek közi a% egyházi oszlavban eiőlurduló maii s 
tjn nia& 

Íme egy másik példa: -egy* czigíinyúl jekli. szanszkritul Aka, 
dusztanul ek, i'ek. \Mm való. hogy Iridiál>an mds képződés szol^iih 
(ö gyunánt. mint az európai árja uyelveklien. ahol az ert^tleti 
képződött aina bizonyul áltulaciosnak. Uörögul oino^. t'ilatinul oi 
latinul uiius. ^niul ainet. óporosxul ains. óírUl oiri. keltául im .<tlj. 
Hadd lássunk mep ogy pár példái: tolvaj czigányul trőor, a; 
kritul csűr Uop'. szindbi nyelven csór: — viz, czigányul páni (panyi, 
nin), prakrilul páni : híndus/>tanu! páni. szindhi nyelven ugyancsak 
A ki bövobben akar ezru nyelvek rokonsá«ár6l mejígyözödni. azt ó 
sége Mikiosií-bnak 'ÍUier die MundarttMi und Wiindeniníicn der /ij 
£uropas* czfmn kítünö munkájához utalja. 

• Ezen miinkál«*n. (ig\moud. az az ut is küVL*ttoLik lep 
l(>[)ésre; melyet a cziganyok Indiából kiindulva mostani lartózkc 
helyeikig folytattak, még pedig nzon idegen szavak értt>kO] 
mennyiségéből következtetve, melyeket útközix-n pihenésük alall 
nyelvükbe fölszedtek Miklosich szerint vándorlásuk fővonala ez 
Indiából Kis-Ázsián. 'l'őrök- és tiörögországon ál Magyaróra: 
Lengyelországba és Oroszországba, e három Rildröl tovább Ni 
orszáeon keresztül Franrziaországba. Spanyolországba. Anglia! 
Skandináviába. Hosszabb pihenőt tarthattak görög területen 
Magyarországban, valamint az ÍU lakó szlávok társaságában > 
Itt egy nevezetes adatot kell közbevetőleg fölemlítenem. 1417 
év, melyben a cziganyok itt fölkerekedtek s Kurópaszerte el 
széledni. Ütjukat igen tariulságos módon mutatja az a földabrosz, 
Adriano Colinici (Jli Zingarí czímű. gazdag tartalmú, díszes nmnkájál 
mellékelt. Hogy előbb is itt voltak-e már, az iránt c„«íak gyanítá.sok tfli 
téntek, A Magyar nyelvtörténeti szótár most olyan adatol szolgaitatot 
kezeimbe, mely okvetetlenül megköveteli, hogy a czígányoknak Magyar- 
országba való lievándoilíisát legalább is a XIV. század elejéi-e 
Fejér (lyörgy Magyarországi Oknumylárában előfordul 'Michaelde ■ j 

egy 1393. évi oklevéll>en. Tekintve azl, hogy itt a czigány szó csalid 
névül, még pedig nemes családnak nevéül szerefíel, ezl a dolgot vsú 
ugy képzelhetjük lehetségesnek, ha felteszszük, hogy hazánkban a (.*zigáDf 
nép már jó ideje ismeretes volt. — Miklosich az Európátian divó szójárt- 
sokai 13 c-soporlra osztja. Ezek a következők: I. a görög, 2. az oláh 
3. a magyar, -í. a cseh-morva, 5. a német, 6 a lengyel-litván, 7. u 
orosz. 8 a fínn, (1. a skandináv. 10. a dél-olasz, ti n baszk. 12. 
angol-skót, 13 u spanyol. 



14 



iúZSítiF K^HERCZKOI'CiU 




mi az oszti'ák-uií)(;yai' inouuroliíát illteti. Jo/.sef föl)ere7.(íí! jU 7 

K't különbOztot meg. Az clso oszu^lyha tartoznak a ma^ar vidéken 

MftleUek. ezek kOzt legdilil' » zenész czÍKOfiy : n 2-ba a magyar 

■ *-\<nn letelepeHetl tó* cziíányok; n íí-ba a szinniai é.« szerij 

.. laktak; a 4-Im; az oljiln>k ki'izt (Uük : nK 5-bt' a rseh-niurva 

íldek : a <^-ba a rőrökorsxútfb^'il ítJuiikéiil bozzánk utrándulók. neve- 

.1 nyilvínn>f láin-zosnók; vítgre a 7-ht' a vandorczijííinyok. Aü 

■ ., iivo>lv(» hdl a nieiMnI('f)(Mlctl inayvar- Imi jiz "tl.-tli i'XiiíányokéhO/ 

lüiozík. 

Hogy a czigHiiy ityHvnek Hniintnaticui ga^dug^^ga. iiiulyhes fog- 
tA r-'vpUen é\ö indus ni^pnfl .sem találkozik. In>i fs mikor Iqiiíidötl ki. 
.(•itr ki nem dnrQlt. Azt u íeltiiuo jelpnsójífl latjuk ill is. boj?y a 
pH a mÜvellsCfc legmaftasíibb fokán tilln népnek a nyelve, tcsí^em a 
é. iiyeIví«ízoli f-zemjtKnUM')! nuíríibcti (''rtckli'len. adiJiii némely vad 
ezekkel együtt a cziganynak i.-? oly fejlett nyelvalkotása van. 
a nyelvtudományra nézve a lehető legnagyobb fontossággal bír. 
O fenKíige felsnmlju riU-iden rnind atna sajjlLságíOtnt. inelyekrfli 
"•nyelvtanában rendszeresen érteke/.ik. a hol azokat a rpudkivűl 
^o.s láhlázat(tö egybevetéseket t>i megtalálni, melyek ezen értéke- 
lőien 82 o1ra»() lá,j^.'kozlala>'ára szolgálnak. 

. _. *, .f.^ 2-ik része vallási adatokat khzöK részint 6 fensége 
i. réMzinl Liobicb »í>ie /meuner- ezírníi nnmk^a nyomán. 
W «yúaz így szól : 

^k -A fold <phuv) czigauy relfogás szeriül örök idő úln van s 
^B DundeD jónak az eredete. Az istentől ídeveli inkább csak lelnek és 
^psDi|)ak. ha n)s&z dolguk van. Az ördög (beng) f^zintén ilyenféle rang- 
F hun áll náluk. Ha a táliurban valrdíi meghal, szíilják mind a kettöU 
' - '^ tábor helyéi köi-ftsköríil vizzel fe<rdkendezik és lintözik. hogy a 

•z sxellemek eltávozzanak. 
I Paradicütomra nem találtam kifejezést, óp oly kevéssé a menny- 

■ 1 raerl •bolyibe> ép olyan jól jelenti a világol, mint az 

^L , uebo». 'uebosz* a szlávlíól wzármuzik : de az örtlög lakhelye 

Ba <t)engipe> a magyar, bengipen a oseh. beneeszkeri kiszína (ördög 
p hmybioa) a német ':zig:inyoknál. 

! A halál utáni életei. úg\* lálszÜi, nem igen hiszik, jóllehet a 

halottakra esküsznek a az ilyon esküt épp oly szentül megtartják, 
miülba apai kezükre (a dadeszkero vaszi-ra) tesznek hitet (ami 
körűlbelfd unnyi, mint igaz czigány voltukra). Ha rízigunynak a sírja 
nu-llett elhaladnak, pálinkái önienek rá, vagy ha nincs, legalább vizet. 
Kedveik sírjait gyakrabban tolkeresik. 

t& 




A CZIOÁTfYOKRllL. 



A/ asszonyok liíszékenyeknck jósolnak kártyából vajsy 
rükbtíl. de ma^uk nem hiszik a jóslat erejét. Ma^am iá ,^ösol 
egyszer maganmak tri^fátiól egy ismeretlen rzígtknyn^s-^zoiiynral 
a mikor éppen le}í.iavHl>an vólt. azt mondtam neki: Szo liirk 
umnge phuri romnyiV nie szinyom rotn ! (Mii jrwol! tieJtem, (' 
asszony? czigátiy vagyok!) Kezemre ütött s azt feleltet Tu 
jekh íMyyavo raklóro! íiUmon'/. legóny vaiív tel) azután lovftb! 
salg4»U velem s maga is Irrfára vette a dolgot. > 

Külsőleg mily vaHánuaknak mondják magukat a czigányok. a 
íítaliszlikajat ö fensége rzigány nyelvtanában a 2;-l7, lapon olv 
Van a mauynr korona orszáRaiban görög keleti vallású 24.060, 
katholikus 23.655. római katholikus 20,1 10. helvét hitvallású 9022. 
162f) slb. 

A i-ziííány keresztelí^s. mondja Ö fensége, többnyire az egész 
itzine előtt a házon kívül, vagy a táborban, de mindenkor sxabi 
alatt ttirténik olyformiín, hogy az ujon szülöttet ttíz tó\é tartják, 
család Öregje végez. 

A házasságot (biavi főnökük elÖtt kötik, kit a német czi^íáff 
pradekano-nak. a magyar meg a eseli czigányok vejvadú-nak neveznflfc 
K frigyei szigorúan meg szokták tartani, megszegéséi nagy bünlelé* 
követik, de ha a házasfelek akármily okból össze nem féniek, fönökd 
rövid úton felbonthatja a házasságot Az Összeesketési szerlarl;is ahbiU 
áll, hogy a szülök a szerető párt az egé.sz f-saládtól kísérve a vajda el 
vezetik, mire az mindenféle czifra szóval kötelességeikre figyelmeateti 
olykor ci^erepekct is tuniek a mátkapár lábainál, a;;rilán nagy lakoiB 
következik, melynek pálinka (thadi moI égett borj a fökelléke. síit* 
lános mámor (matyiptí) az eredménya Keresztény eskelés csak akb 
érvényes, ha a czigány egyl>ekelés megelőzte, mely is igen korán tfií 
lénik, a liuknál 15 — 16 éves, a leányoknál 11 — 12 éves korukban^ 
egyházi egybekelés olykor évekkel később 

Ha szerelmes felek nem kapnak házassági engedélyt apáiktól 
tétova nélkül megszöknek, s ha van egyszer gyermekük, bOn 
visszatérnek, mire az engedélyt mindig biztosan megkapják. 

A ^Családi élet* és * Kösigazgatáiti saervesel* czlmü s; 
adatai ugyanazon be<jses kél forrásból merílvék. 

A ísaládi életről el van mondva, hogy az igen egyszerű, 
vándoi-czigányoknál. Az apa parancsol s parancsait hathatosán 
roganalosítani. íiyermekeit szörnyen szereli, megveri irgatmallumil, 
majd agyoncsókolia. 



iti 



POHERCXlMVröL. 

Jiiipj kere&tl mind u zen6;zeknel. mind a vándf^r sutoro^okiuil 

p^y <'>ri kocftj nttn H/.uladú csalAdnak iniiirl(*n In^ja kUli'in 

9I kér íb vuiumit az elcsalt \iénzi megl-? a közOa p«nztárl)a szol- 

A közÍKuzsata?i szfípvfízpiiv nézve e.l vnn mínidvn. Iiouy 

Jád i-len az apa all. a hol pediú; Uihlj itíiitail v;iii együlU uz 

i»k («kmlélywfehlí apát vAlaszljAk bírónak, alv^idanak. Kerftleienkint 

■ on. ki rmidtí!íon dísziíscbb, olykoi* ríkiló szinekl>en pom- 

unik ki. Kíjiiilvf-nye az ezíisl sombutí hnl. íiz eziist gomtjos 

ay, einr sítIcíe (da^da.io) ók a kerület pfKsélnyomójíi. Kzl a vajdAt 

Iher&ljuknak |Jekhtomál)é»n»í^ybátyjuknak Ikákó) hívják, a mi Dugy 



tCzeit úri emlieniek fó tndomAnya. bd^y fmi tncg olvaí«iii tud. T6r- 
Jiez nÜMsen Hzlgori)aii kötve, csak szok:'u*íukhoz ; a büntényekrp 
pl' . - . i!,ja iiipíí a bünlelí'sektít. « ezekéi oIyk<»r Í>otl..l 
. , ;ipisaal |csli;iniadini) i'/olmiliatja ki. 

A üéotetorszú^i czigúnyoknál azelőtt dívott súlyosabb büntetéseknek 
teendőinek, nevezeteden a vajdavAlaeztás zsivajos vol- 
.>.*.,.,. .00 után ttllt'r 6 Fensége dülgozalának 5. szakára, mely- 
'A vajda vetiíit'gftzerete.te.* Ez az igen él(^nk tollal írt ellie- 
' egész (oTJedelmében így tszől: 

>A hetvenes (evekben meKlátoííatinin eiíy ha/;iiik IttTc^ei között 
rö váróul, mely írzijíany vajdák azókhelye voll. olt akarván a 
9zemlélés<^vi!l néhány napol tölteni. Ejsyszer délután a Cziká- 
,f- üiiitamnt azziil a szándí'kkal, tiogy nyelvészeti búvárla- 

ki . . :. L'tküzben feUftnL'ileg csinosan öltözött, igen szép urczii, 
mpkr termetű leánynyal találkoztam. Megszólítom : l-^acso dive rarí 
ukar raklyórijeí (Jó napot szép leánykám!) Tgy válaszol: L.ac-so 
(vc Jiön) i-aja! (J6 napol, nagy uram!) líeszerlbe oredtünk Os kisült, 
6 a v^da Iniinya. tíoadoltam niagandmn, itt Lalán valami ú^aí 
mlhatok. A leány igen kedves volt irányomtían. mikor arra kér- 

i'Intík vele beszélni Kivitt a f'^i- 

i_ .. .^ I >z, mely azonban feltűnően (ísinos 

ÜKílu rott. Benyitoti as; sülön s e szavakkal jelenlett be: •Jekb 

11 raj vakberel manca pre drom, kiuiiel tuba te pbeiie) valeszo, 

kam«lu dadoja : özinye mm. vaklierel baj-e siikaresz amari osib.< 

imgy ár besKélt velem az úton, szeretne neked valamit mon- 

étkaí apám. rom lazaz czigAny), nagyon szépen beszél nyel- 

cön) 

A Vigda szép. tiania. élénk szemű ember volt hosszú fekete 
ajial ós ezakállal. Igen szívesen fogadott és rögtön hitves társahoz 



|04a«f»«fál« I. 



9 



A CZIGÍKYOKB6L 



vitt a tfimáczból o^' tiszta táKU" szohálwi, íi"i (>'* ihiuci 
Uil, egy }>u<Í, rieliáiiy faszék s egy iiayy tül^ fas/ekrány 

A aö sugártermetű s még mcglehdOő szt'p toIU nemes 
napokkal: loíietelt vagy 25 — 30 iWrs. A nnnl k*^öbb kisült, a4 
másixlik It'lesétíe: a leAny hz elaiítöl síarniaznli, U t^ves 
annyira kifcJttídTc, hugy 20 évesnek is beillett voUiu 

Sokat l)esy.t'lííí'tlero a vajdával: igen tisztán beazéll** 
nyelvel magyar lájs/.óljí? >-7eniit. 

Azalatt lailani az asszonyi a leányával a konyhában si 
mely is u tornácz é^ szühn közt voIL M&r búcsúzni 
dön a vajda niegl'o^u kczomet t^s azt mondja nekem: •( 
dzsa^K bokhalc rnív kliereszlar. t»aro i'aJ8V> i,C«ak nem megyj 
sen a házamtól, nagy uram?) No, ez sscép lesx. gondnltam 
ban, eszembe jutott a czigány í-tiajmn utlhonos •degltítl 
De hogy bámiiham. mikor a nük sz^p Tarka szövetfl aí 
terítettek be az asztalt egészen li?zteas^ges tányérokat, kati 
villákat, kí'seket raktak fpj Nem vnllafc ugj-an egrÖnleWek, ' 
cbina-ezüslböl lehettek. Következtek aztán még üvegpot"^-^ 
pintes négyszögüveg aranyszínű borral s egy jó hosszú 

Most már vigyáztam, hogy i^gy viseljem mugiua. mint a 
nehogy valami ktirtorámak (sátorosnak) nézzenek. Az ;i 
négy téritek volt : pedig jött még négy apróbb vendég, ;i 
barátságosan simultak hozzám, de ezeknek a pndon vnlt a 
A leány szolgált fól Először is egy tnl i>árolgó bihlival iköle 
diszoózsirban rH!)lva). Níig>on jó volL Aztán egy táJ sült 
szeletlel; de az már lolséges volt Ilyet még otüion sem 
Üléí^tink úgy volt rendezve^ hogy az egyik oldalon a vajda ' 
feieségével, a mái«ikon a leány meg én. A leány vagdalta ne 
húst: nem engedte, hogy magam aprítsam. .It> Ié1ór*úig falatu 
nagy csöndben^ aztán ittunk egyet s miután az a.sztaJt 
rágyújtottunk. De most már én rukkoltam ki jó szivarokkal ^ 
is apa. anya és leánya is. 

Már késő este volt mikor buesúl vettem. Megcsókolt a 
az asszony, de még a leánya is, — az már olyan eredeti 
szokáií — és eikisértek a Czikánia végéig. Olt búcsúztak 
sok szép szóval. » 
Emiyi az, a mit a fensége^ szerző gazdag tapasztalatai alupjd 
«Osztrák-Mag\'ar Munin-chia* czímn rnunkáhíin kózólni szándékr 

Hemutaló tiyzlemel annak a i-Gniéiiynek kijelentésével teje^-c 
hogy most, mikor eg^ ilyen fenkölt fejedelmi saijadék a eziga^ 



|6 katatá^niak lelkes pmtedora s Angolorszúshun olyan tiidd^ 
;, k^lkezetU inely a világ öswzes jdngarologiijiftil egyesíti magá- 
too^ctefan sikerülni fog a philolojfitira nézve f>emmÍH. de a Imguín- 
■ritao^irapVii^ra. nézve páratlan órdekes.síígn ozigány népnek 
IPSVi^yelvkinesc^t és néprajzi sajátságait, nem ugyao nz eleinek, 
I niiv«löd<^ harczában elöhl»-ulóbb puszlnlniok kell hanem h ludo- 
meRn\enleni és termékenyiieni. 



<>u.< 



Hazai néprajzi múzeum alapitásáróL 

k \üra*aAg elaŰ előaiíi^ Qléséii rdotvaáta <lr. Hvrrmnnn AntnI 

unknak. a Imzai néphagyományok relszcniell papjának 
, s primHtxiajakor az előadó asztalhoz járulok, teszem 
meri kívánatosnak larlorn. hogy tnar ex elsO y^'^zlóbontn fel- 
éi felhunptizzék pro^rammunk egyik IcKielentöseiib jelszava ■ 
'^faphíai múzeum szerveziisenek felletlenöl íízük*í^jíe.s és eloditz- 
oft volta. Nagy szú a mi viszonyaink közt ; de a rondülctlen 
kimondott *« btizjn') rokonlelkekben visszhangzik igének vanUsereje, 
hatalma van : tetteket fakas/t a gondolat és véf^re tényny<^ valósul 
A ktt^öny azonban makao-s nyavalya, a melyet nem nz e) 
ranlvflsas: s iíjy még többünknek többször kellend felszólainunk. 
t Ipsz szozatnnknak. Ez okból, s minlhoey tisztelt alel- 
.... t líteó jelenttís elöada.sa jókora időt foglall el, en ez alka- 
tnkább csak érinteai, mint tiir^yalni fogom témámat. 
[Noha már több évezredes az a legbók^ebb mondás, hogj*: ismerd 
-'- -idl mégis az egc^z mindenséget lx;jápta tudományával az 
^'Ijulott önmagahoz. £s a tudományok közt még inosl is 
kell küzdenie a legfontosabbak egyikének, a küzöt; niúltlal és 
emtierDífyeííület. a nép titMuhriiinyo/áí^ának Valamint a teat- 
-[■dl álló mdividuum tmbitusahoz, egyéniségéhez hozzá lar- 
I kArnyesoete, a külsÖ világ, a mit 6 teremtett magának, hogy létét 
és kellcmesaé legye: ugy a népeg\'én is nemcsak abban él és 
a mii az anihpopologia és néppsychologia, a nép testi mivol- 
és wselJemi saját-^ágainak tana kuLat w* vizsgái, hanem a népiség 
ltaeat>b lényegéhez, egyéni jelleméhez szervesen tartozik minden 
lAryy, a melyet a nép. mint ilyen alkotott magának, elébb a szük- 
kényszeriive. mint fegyvert a létért való haruzban, n»iyd pedig 
Oeztfinétöl indíttatva^ mintegy a népléleklten élö ékítmények meg- 



19 



8* 



HERÍIMANN ANTAL. 



teslcsítíísóre Nirekcdvo. mint oly Rszközokel. a molyekkfll k('nYo!mc 
kellenieiíst^ leszi p.xi.Hlenti4Íiil. Kztík a lárpyak magukon viselví;n a 
U'ílyegél. mint lAlható és kézzelfoRÍmtó ethiioizraphia i^ndkívül font 
népvizsgalatpa nózve K lárgyak a nép tiázi ('letíinek kogyeUít 
zcmiö L'reklyéi. inúltjának mintegy nfieí^jegee/esedett Uinuí. kiillu 
képzödííséiiek úgyszólván Keologiftja, művelődési lörténel(>nek 
helyei es an-liiviimai. a melyekből egykoron talán fénysugár der 
ös idők hiiniiilyuni. megoldási nyerhet a lörlénelem nera eg)' 
Mert a iiépí'leL használati tárgyain olt hag\'ja nyomát valarnennyij 
téneli^ui előtti és történeti koi'&zak. minden átalakulá.-^ a lakőheJy 
változása, a más nói>ekkel való minden érintkezés. 

A tái-gyi ellmogi-aphia a ní^p lelki áletének szemléltető proje 
nyilatkozik benne a nép képzelő és alkotó tehetsége: e7, hz Ú 
művészete. E lárgyak a maguk fisszesépclien stádiumait p^ ei'odr 
mulal.iak annak a folyamatnak, a melyhen valamely nép eredeti 
é^ ösideálja kiegyenlítődik természeti helyzetének feltételeivel ésasll 
kulliirhatásokkal. 

A tárgyi ethnographiának nagy a gyakorlati fontossága is T^ 
lermészetszerüeii. söt részben szükségképen eredlek a nép 
h€lyzelél>Öl ? ennek közlellenűl megfelelnek; genuimis eszközei a 
életfentartásnak és szorosan ösfjzelíiggnek a nép életmódjávnl. A" 
speciális gazdasági viszonyai praegnans kifejezést találnak e tárgyi 
a melyek ezért nem lehetnek közömbösek az okszeríí nemzetgazda 
nézve sem. E tálaiból fejlődött szervesen a néiiifmr, és csak ez 
fcíileszlhető szer\*esen tovább S valamint a nemzoti irodalomnak ai 
költészet kútfejéből kell meg-megujtiló életet menteni, úgy a néf 
szel édes testvére, a népipar eleven forrásához kell járulnia a 
szelnek Is. ha nemzeti akar lenni, ha nem akar színielen szkemává 

Az emberi kultúra haladása é.-* terjedése épen abban áll, hogy 
szfintelJ a különbségeket, eltünteti a sfljáuágokat^ mindent kiegyen 
általánf^sít. Tündöklő nagyfényélől elhalványodnak a hagyí>mány osií 
a népiség mennyboltozal-án, elmosódnak az eredeti vonások a népű 
ugy szellemi, mint tárgyi örökségéből. De talán még sem egyenlő mi 
e kettőből 

Mert a szellem itt is halhatatlan. A nép szellemi hagyom^ 
világnézet, nyelv, költészet, hiedelem, szokás is folyton váiloznak és i 
kulnak, de minden fejlődési stádium bizonyos tekintetben magában: 
lalja az előzőket is. és ezekre következtetest enged. De ámbár a 
dolatnak, a képzeteknek nehezebben leköthető és könnyebben utala 
voltával szemben a népeiéinek épen használati tárgyai maradnak 

20 



fUZAI íígl'llAJZl MUZKUM AUMMTASÁKÓL. 



sTíivúsan, <^3 sokait! a hagyományos Ös\ alakhan s igy szén- 
iben biven örak meg a intillak emlékét. azünl>aii ha eíryszer 
tol esertiiciek, feliüuiGrheteÜenfkkf Ittóznek. aiert. ill épen a lorma 
knyrtges ; ha e^^yszer kiszorultak a liasznalathul, megs/imnek lé- 
te, « ba UVrcJékei valamikor előkerülnének a XIX. század kiiltur- 
esTl(^k omladékítiiViI. a JövÖ ezveá réeésze nem ismémé fel lia,j(iaiii 
iteU^sükel. 

f A oépelet ethnojíniphiai érdekO tárí^yai roliamoimn kalltVJnak. pusz- 

kivesznek. Kél fö nka van ennfk. K^yrészt nie^'áUoztak maguk 

ié\ek viszonyai. (í»Uétt»l«i vs a vallozult állapot ejíész más vagy 

^n modoaitou eszközöket igényel Másrészt pedig a hatndou ipar, a 

;é|>oí rendkívül olrüún os meRVíiszli-^gelö csínnal gyártanak igen 

e«izküzdkcrt s e/ek után kapva, a nép cldohjn önkészitotte. 

prímitiv szerszámait, .-t fzekkiíl egyuil ösnépi.s<'g4*nek cjív níszét. 

Hát ex olyan adó. a melyet a nép hoz a nemzet halndaísának. Ezt 

kadályoxni nem leliel, de nem is akarja senki. Nemzeti létünk biz- 

».*y.eljiibói külolejsstígúnk előmozdiluiii a oivilisalio terjedését a 

kultúra rovására i^. de kölcla'^.^gíink az is, hogy mentsük meg 

loni^ny sziiiiiara népeink eredeti mivoltának ismérveit és dokumen- 

íl, a melyeket az élet elímínáll inagaból. 

Sokáig, ssitnte az ntol-tó órüig késtünk e kötelesség; telje-sitésével. 
iientális nuizeumokt»a öftszegyi\jtütlük országvítág lloríi^ált faunájál. 
ját; pannóniai régi é.« lennerenliíli mo.slani népek knlturemlékeil; 
szakenilfor biiz^ósíigúnuk embertani muzeimidl is köszön- 
;. érdemes munkátkodáa folyt szellemi bagyományíiink megmeti- 
is; dp a hazai népek éleiének liírgyai, legalább néprajzi lekin- 
igeu modloba bánusmödban ri'?<zesiiltek. 
' Az emberi ismeretnek elébb fölsorolt tárgyai mind igen fontosak 
Itunlra nézve, es fel<*lle kívánatos. Iiogy minél elébb í'isszegyüjtes- 
é3 kamatozó szellemi tökéve létessenek nemeííak a szaktudomány. 
nemzeti közninvelt^ég számára is. De nem feszejíetve azt a ker- 
rajjou a természet tárgyai közt nemn^ épen az eml>er lítnulmanyo- 
■ ! ' -' 'i'íabh az emtierre nézve; esak a sDriiösség momenlumára 
lii. <i(M:>loí{u.sainkiiak nem kelt allut fi'Uiiok. hogy lialnap új 

tba megváltoztatja földünk s/.iuét. Hazánk növény- és állatviiágából 
imi ritkán ve.sz ki e^y-egy fjy, és teriiic>ízetlfriváraink niérnek még 
ö rv^ZiuJbun is arra. liogy i\) valfíyokal a maguk nevei-e keresz- 
Boek. Sőt MZ ds- és ó-kor eltemetett ron^jait és kulluremlekeit ts 
ts gíindosan megőrzi a föld kebele, aöt néha joblmn, mint némely 
A iHigyományl azonban napról-napra irtja a nivilisatio és a 



népélel tárgyai majdnem uly gyorsan pusztulnak fajilag, rninl a 
egyedileg. 

Hogy ezekbe ininda^.onAllal még mily páratlanul gazdaíiok vau 
s mily eredeti szepségüek és naiiybecsuek e tárgyaink, airöl, lu 
tudtuk az óletbüi. megfi^yözödhettünk a bOesi vilúgkiállítái^un s a 
pesti országos kiállításon, a hol a küiröld szaktudósai elragadt 
bámulták kitu-seinket, a tiáziiparcsarnokban. a paríiszls/otiiákban 
madaztiU etbnogra]>liiai tátgyakal. Ily roppant gaitdag auyag 
nekünk kellene bírnunk a világ legérdekesebb, legértéke-sebb ethc 
múzeumával Va.iJon hol van ez V Nem tekintve más k('»zgylijtc 
b«^n elbelvczett rit'hány tárgytömegei, a mely nem néprajzi r. 
szolgál, továbbá Hermán Ottónak púratian határzali 5 egyéb nti 
gyűjteményé! s némely amateur és szakember magángy iijtését; a i 
múzeum «népraizi uríztálynak- nevezett rolyosóján pár szekrény 
keiben, talau még t)izonyos ládák molyteny«sz<iéilten i^prezentálja! 
látatlanul a liazai etlinograpbia. 

Ez állapotokat most nem akarom tovább feszegetni é> azl laa 
hogy feleslegeá lesz ezek íirtatása: mert remélt*m. hogy azok, a 
illet, Telelusség^k érzetében pótolni fogják mulasztása'diat, jóvátenni hili 
s nem várjak he a nyilvános és részletes .számonkérést. Sokai mn 
tollúnk, de még s<jkat pótolhatimk: ?okat veüztettQnk. de még 
megraenthetönk. A Sibylla megniin'adl három könyvéért Uieg kell 
azt az árt. a melyet a tizenkettőért nem akartunk fizetni. 

Az nlolsti nniban vagyimk Ha meg kevés ideig habozunk,: 
lisalío (engereneJc hullámai ússzetrsupnak nepbagyomáiiyaink fd 
mentheletlentil űrökké eltemetik a múlt megbecsíllhetetlen eml^ 
kell teremtenünk a liazai ethnographiai muzeumot haladéklalanu^ 
den áron, áldozatot és fáradtíuigot nem kiméivé. 

Sokáig késtünk, de még nem késtünk el egészen, flisz 
szag népei, a kik mindig elöl járlak a hagyományok megbecstÜí 
szintén c^ak nem régen, épen a *Mag\'ar Néprajzi Tár3a.sag» elöfl 
pé1ye.s közgyűlésének napján nyitottak meg l^erlinben a mngnk 
etlmographiai múzeumát Van nálunk is még bősége a tái^yu 
van álja- módja a múzeum megalkotásának. Hisz azok a tárp 
melyek a leggyorsabban tűnnek • el. s a nielyeknek megszerzése a 
íiürgÖsebb, epén a mindennapi életnek magukl>an véve igen 
anyagi, de nagy ethnikai erlékO objeiítumui: ezeket tehát, a mcnn^ 
még megvannak, aránylag kevés költséggel meg lehet szerezni. A 
életnek di-utj^a anyagú, nagyobb művészi éiiékö lái*gyai. a melyek 
nyíre ünnepélyes alkalomra szánvák, s a melyekel a nép is. mioli 

22 



ItAZAl NÍPKAJ/I :\1CZeUM ÁL^FÍTÍKÍnM.. 



fn«gl>ecic(ll. Dem kallóijnak üs nem vesznek el oly rohamosan; 

megszerzéiio tehát a múzeum ügyének kú-sűlihi. kedvezO' hely- 

[ karszaki'tm Imlaszthatn a lelje** elveszlrs iTiunífiens veszélyt' nélkül. 

E^ ulkalomrndi nem lehet ii^szlelesen fejtriírtnrin ii/t, hogy mely 

van k&Innös ethníkus értíSk(")k s íiltalAn melyek tArlo/nak 

ének előtt a hajsai néprigzi nmzeutn kerett-U'. 

Ennek aJkoláSíuiál nem kívánjuk a :>toekholmi muzeumot mintául 

hanem inkább a tielsinKl'oi-siL a le|í:laimlságt>.'<abb es legtaébízerübb 

iilozésai, a melynek alapjai a fmn Uinulúk vetettek meg, ki-ki a 

III Ö5sze2yö.itve saját vidéke liipgyail. Minket ím számos ked- 

jmentiim biztat ereílménynyel. Az ethnojíraithia nálunk udvar- 

Felíytbetellen emlekü trónönikftsflnk maga állott a hazai népek 

í^ii'H^ A MííjíVíu* N4pra,jzi Tái-saííúi! Tenkölt lelkű viMnöke. 

írtibb löhep'zeiz. magyar nyelven nagy sikerrel foiílalkozik a 

; legénleke^ehb nepfajúnak laruiluiányozásával. Knzoktatftsrtp)'! mini»a- 

rik és ullamlilkara legjobb akaratú figyelemmel kistírik néprajzi lörek- 

líet S az a s/í>lejíkflifl ("tpdeklödés. a mely a Néprajzi 'riu-saság 

mutalJcozík. reniélhetöleíE tevékenyen \'o^ érvényesültji letffontoíiabb 

ltunk meKoldásabjia aa ethnogtniphíai múzeum alakításában. 

Az alakitiUni nézve röviden jelzem nézetentet, A tái^aság min- 

Ú. előtt bizttltsugot szervez, mely a rokontárgy u szakoszlálylyal 

íre, magáévá teszt ez Ottyet. A legei'iníöpebb és !egfontt>3abb a 

kérdés. Ha van helyiséi?, van múzeum, mert azomm! össze 

Jtnni. a mi már meg van é:* ha van valami mag es alap, c-sak- 

i^zi\n!em loamik az aditmányok. Helyiségi-ííl a fővárosnak kell 

5re gon<iniíkodnia, talán valamely kiúllítáí?i ópöletel jelölvén ki e 

Lesz alkalmam fejtegetni, hogy a néprajzi múzeum uíily vitális 

ke a fövái'osnak. a melynek mindenek felett iumm uzotj keli líttiöd- 

hrtjry riláeván)s tegyen, színtelen, jellegzetesség nélkül vali» gyenge 

<'»ia íiz itrazi naay világvárosoknak, hanem épen arra kellene töre- 

íu\ h<:tí<y egész speciáli.**, a maga nemében egyetlen várorwá lejlödjék. 

|f Hegre nézve is ezen országnak igazi föváro«a, lehal képe és tCÜtre 

jrai, Erre pedig a legelső léptei, legki'mnyebben megszerezhető eszköz, 

gondoskodjék UBByiízabásn « minél teljesebb magyarorszáii népi-ajzi 

enni alkotá-sáról. 

A második lépí's wt volna, hogy e helyiségben egyesítse a kor- 

itindazokat a néprajzi lárgvakal. melyek most talán szerteszórtan 

és kallúdnak. vagy lulajdonképeni rendelleté^öklöl el vannak 

l; továbbá lépte^sse igazi aetivilásba a nemzr4i múzeum elhnograpbtai 

U éA a személyzetlel. gyfijteményekkel t?R budgettel együtt helyezze 

•>3 



HERRMANK ANTAL. 



al az íjj múzeumba, a tnelyet lielyesen és észszerűen az antliropa! 
múzeummal kellene egyesíteni; vi^gre fiedig pártolja ez xigyet 
fcnicsi súlyával. Mindez alig kerülin* költséulie. es u jelen liuilget 
ü^lien minden neliézs4^'rg nélkül foKaiiatoMliiiitó volna 

Az érdemleges inlézkedís a lörvényhozíií! illeti. A ke[ivi? 
számos tekintélyei ta^ya partoija tíirekvóM'inki't ; Hermán Olló már 
Ízben erélyesen felszólalt a hazai néi»rajzi muzeuni érdekólion .s 
hetjük, hogy az országKyíilé.« kellően mcllányolván e kérdés rem 
fontosságát, gondaskodni l'og arról, hogy az orsxág )>énzügyi egy< 
lyáiiak helyreálltával, niái- a jövö évi ki*ilbíég\etés illő tekintettel I 
e nagy nemzeti kullurazük^égleli-e. — LeRnav-yobb arjmyu orszáHo« 
rajzi kiállítás legitlöbt» megünneplése volna a Miltenimnnak is. 

I^egnag^'obfi élö köllönk. a ki a Néprajzi 'l'ársa^g ünnepi*lye? kö 
gyűlésen a társasagot üdvÖzíMvi^n. -e-szmeklíen kiíbgvhatallan nmiiká- 
társáiiak> vallotta a néprajzul lálnoki szellemmel hangoztatta • 
hogy ha valaha a világon Iníkövetkezikaz ni*ök béke. az az ethm 
általános elterjedésének ii munkája lesz Hicsö álom. u melynt i^ ... 
sulásáig bizonyái-a még soká folyik a letért való kiizdelem. s addig 
ethnograjthia e harcznak küzdő tere s egyszersmind teg^Tere lesz, Na_ 
zeti létünk biztosítása rzéljából gondoskodjunk arról, hogy mincl elöti 
fe teljeseblíon l'elszereljíik e l»ékés háliorii arsenaljdt : a hazai neprajs 
muzeumot. 



A székelyek s a magyar honfoglalás. 

Ina . dr. Réíhft Lfiítsló. 

A magyar clhnologiának nint-s crdekí'sebb s iribbször vitatuU Jb6 
dése. mini a szííkelyek eredete s viszonya a magyar nemzethez. 

E kérdés körül egész in)dalom lamadt, a legkülötdjózobb vélmné 
nyéket s talán épen annyit vetve föl. a hány iro azzal tbglalkozoU. A 
a felfogás, melyet irodalnmnkban nemzetinek mondhatunk: Ai- 
Kézay. Thuróozy stb. krónikaii-a támaszkodik, midőn szószerint \ 






a hagyományt, hogy a székelyek Attila maradékai, kik a magyar hoil 
foglalíis idején a hunn korliil fogva Erdélyben laktok. .« a hontoglali 
Árpádnak s vezéreinek segit.ségére voltak. 

A régi írókon. Btmtini, Verböozy. Verane.sicson kívfll Benkö Jóroe 
a legújabb irodalon^han báró Orbán Balázs, dr. Nagy János, Deák Karte 
Szabó Károly indullak ki a liagyományl>(M. kiki a maga ludomany 

24 



A SZÍKEI.VKK - K HAOYAR H0NFO0I.AlX> 



11 kei-fisve azokat a kapcsolatokat. tnKtyek u n)nndal>oli hiinnoknt 

rúu iUEékeJvekkel kötik n&^ze. 

E par excellenoe nemztiti feirnaá-ssnl .s74?mbrri sok kís<'ilel iTicrilll 

[melyek a ki^rde>-"i mai* allás|ioiitok szerint iíiyekf/ltik iiieKvilaxoMtani 

& srjGékely-ekct a bolgárok é? bessenyök által Etelki'íjíböl kivert 

an»knak. I*ray, Kejér íivörjTv, Hohlözer, Ka-schini; s lesriijablmn lUm- 

f'ál fnayyarorsziiífi lelepf'iv^tttfeseknek li'kinti. Sa^y \U*7Á\n\ is 

ű|;y Ordekes laimlmányt. n ki látr^zúluK Huul'alvy nyoiiiaiii indul 

[de a sjcékelyek eredetét tí is a htinn-knrig igyeks;;ik l'elvinni. s n 

a-niorviálmn keresi a kórdéri kiiK>sjiL 

H(iiif:Llvv. Szabó Karoly s Najiv ííéza kívál6 tjeesü rejte^etí'sekkel 

utak a prolilomához.*) Hunfalvy a buim-székoly lokonsáiz felesleges 

H oskIuIIu j>/x>L nüdön a hunn-inondn idegen szárnias^á^íit mutatta 

fa kézzelfoghatólax bizonyíl;ntta be. liogy a székelyek Iiunn .*izarmazá.sii 

néptra<li(:7jn, de iroílalmi költemény, nnely a magyar kereíztenysíiíí 

szíua(Íiuin\ nem repibli. 

t Tívmún^-nyal ilimfaivy Pál kezdte mct? a szf*ke!y kei*dés kritikai 

il, midöií légben jiirö inagyanizalok beíveli a való élet lényeiben 

uhun kereste a megfeitéaL Irv ragadta Ö nieg a nyelvésstel fonalát. 

'-' kt^rdést a magyar etlinoloKÍ&nak legszorosnbltan ősszefOggtí 

' terminál la 

Abhao azonban, vájjon a székelyek inaKyarorszásíi lelepítvényeaek-e 

nem. azt biszí^a, Szabó Károly részén van az igazság. Szabó 

i: .r.Jr bebizonyította azt. hftgy a székelyeket nern a nmgvar királyok 

Hék Krdely keleti széleire; a székelyek ösfoglalájí jogán bírják 

kt><; H székelyek magyar nyelvűek, de külön történein faj. eredeti 

fc QI1.Í1ÍÓ institucziókkal. 

I Nagy lieza a székelyek beszélte nyelvnek a niagyarboz való viszo- 

lyál Italilrüzta meg tudományoií réíízletesseggel, hialóriai fejtegetései 
iti nem Hzerenc«^sek. mert a krónikák laza feljegyzéseire épít h u 
bnnn korban téved el 
A mini a nevezett kutatók munkásságának h tíi-e<lménye.iiiek ki'ilöiil)- 
nmtalják. a székely kérdés csak részlten van megoldva, s azt 
e dologban még sok vitának lesziink lani'ii vagy részesei, raig 
megállaptxiusra jutunk. Szabacíjon iuérl nekem is egy véleményt 
etatnom. mely hu ítt-oll hézagos is lesz. azt hiszem eg>' s másban 

*') Rnn/aivít A ssókctyek; felelet a lüiékelyck hunn-scylha crcdctüségérc. 

tt> iJi*Í Károly': A rétíi TüíékílysL'p. Tört. és jogi taimimánvok, iKnlozsvér. 

t, Allatok u székelYL-ktTcdL-létiL'z ós t.'gyknci lakhutyéhez, iSepsi-Szl.- 

25 



RáTHV LÁSZLÓ. 



sikerDlni fog llunralvy. Szabó Károly t* Nagy (íéza lanulmánvait 
szítenein. 

Mit^lött a inuKaiti :ilt;L.^|mnrj:it adMm elö. Hunfalvy és ÍSzalnj Ki 
lanulmanyait kell ir;niGrletnem 

Hunfalry Hal miot nyeivludös ro*!olt a problémához, s a mag 
és székelyek beszelte nyelvre fektetve a fŐsiilvL felállítolla a leteli, 
a székí'lyek csak olyan UMffifarok, mmí a iöbhi moffynrság: aj 
kelyek beszelte nyelv ugyanazon lörléneli fejlődés extíílinönye, 
magyar: benne is megtaláljuk a volgui törí'ik hatást a későbbi 
haií'isi. s nincs benne semmi ulyan jellemző fararlerislií-on. a 
kiiloí) eredetére lehelne kovetkezletJii. A mi a székelység tájnyelvi 
nyait illeti, flunfalvy apróra szedve az e^*es felKlnőbb proviT 
mupokat. nyomról nyomra kimutatta ezek analógiáit a ma^yaror 
l^szólásükban. az alföldiben, dimantúliban. göcsejiben, palófzban. 

A mi u miinvar-szókely nyelvegyséjjel üleLi. ahhoz kétség val^ 
nem férliet. Nagy <iéza idézett művében is nagy Hgyetmet fot 
nyelvre : az eredmény nála \^ az s nem is lehel más, hogy a magyaí 
és székelység nyelve egy tisoros'nt fnufseftiyy^i kttiiórini fejíödéíti fel] 
tételez 

Hunfalvy frappáns hasonlatokat hoü fői a niipkiilleszelböl is. melye 

a dunántúli magyarságnak és székelységnek már viszonylag késő bo 

őssüeflöggését bizonyíl'<íik. Rgy ilyen példa a székely regösök dala (Kri;| 

-Vadrrízsákí) s egy zalai variánsnak úgyszólván azonos szövege: 

Sg^eljt : Itégi törvény, nugy rőtí. &kör : de ti<> r^iiie TÓma, 

auiiuk fele pegesekc. 

ífüle tele apn3p<^nzzol1 

a^ maradjon ít gazdának. 
^tfni: Kwk itkiV. nsgi törvúny. hejj reg*? rnjtiink - . . 

vagy : RiélÖki rógi törvény, hej legOd rejtem. 

Tele Hzegény regűöáftkií 

rpUí a gazdiijié. 

Hnnfalvy nyelvészeli adatok alapján a kérdés históriai consc 
voiya le: a székely nevel magyai-iizza s azt montlja. hogy a 
név nem nemzetnév. hímem foglalkozási jelzÖ elneve^é-s. jeleni 
határőr. Föadatál Timon Sámuel szalííállnl,ja, szerinte iiííyanis a s: 
név Regéczíín rnég a mfdl században is éli n knzforgalomban s 
kerúlöl jelentett. 

A mi pedig a székely név etymonjat illeti. Hunfalvy azl eredelile 
helynévntík tartja, mely mint az Ei*dély. Havaselve. hidelve egy 
eWü — trti szóból van képezve: a székely szó teliát igy bontandó (Qt| 
szék-elv, azaz széken Uíli. szék megelli. a tni n nemet mark-nak felel 

26 



Hajdan e szónak eredeti jiílenLvsí* mé(í világos vala — mondja 
Irofalvy — raerl a 97.éketyek az ország nyugati halAr^n is voltak, 
(liy. Pozsony. Nyitni vármegy^kl)en Jelest^n Sofiriínylian n VíigI) 
Stífii :?zt'k€lyek (Siculi de Wügli) IV. Hnla kuráltan, I2r)8-ljan 
onyme^yében a Tirnava folyta melletti Baratadi Talu liatürAhan 
íZiikelyfJt lott ma is van e«y Székelyfalva ne\'ü helység), a nagy - 
Irati aparzák földje pedís; egy nagy erdOig éri a ssi^Mf/ek felé. 
linnfalvy azi állítja, hnjry e székelyeknek nevezett liatiirörök besse- 
síi lótok IS lehettek, vagyis, hogy a magyar kii*ályi hatalom kfllöD- 
- i'-to nepfajokai haszndlt fel székelyek ti I. a s/erinl a milyen vidék 

•f\ gondoskiMlotl. 
A mi a Székelylold megulakiiliisát vagyis betelepítését illeti ningyar- 
eredeUl lakos-^ággíd. az Himfalvv szerint Szt -Liiszló kora előtt nem 
llört^l meg. Iianem vagy maga Szl.-Uas/Jó últal. ki Erdélynek pati'onusa. 
|tuy legközelelihi ut<')daí ail;d 

HuniaJTv theoná^iüt mint általánosan ismeretept. röviden nagy vonú- 

an fofilaltam rV^sze: lássak mosi a Szultó Kűrolyt't. 

Szalu*) Károly a szék-elv szóértelmezési nem ismeri rl eHogadható- 

|Mk. Ezt a riz6származtatáfit — úgymond — behizonyitottnnk nem lúlom. 

nyelví-szeti úton kimntathalónak hiszem, hosry u székely 'üz6. 

[.•- elv vagy elve .-rzavak i'>sszelé(elt^bíil nem alakult, s ha létezett 

Italna is székely, s^zékelve ^SAzetett i^zavunk. annak haliírőr jelentése 

'l:in 3 ig^' elfogadhatlan volna. Ili Szabó Kiírt)ly különítsen arra 

■u u iM;úIyt. hogy az erdélyi magyarok löldjeit síiha sem nevezték 

ttfJi-eknek, a mi a szekelü jelentest indokolná, kiilönben Arvút. Liptót. 

^l^f^l, Thiirííczol — a magyar vidékeken tiíl csö földeket — sem 

neTeziék soha Székelv-nek. lakosail nem hívták székelyeknek. 

A >zekely szónak határőr jelenténél azért .sem tarlja Ufigazollnnk. 
|wrt Székel ylöldön kivnl egyebütt, a belföldön is voltak székely lelepek. 
* ' ' idejében (1257 — 1*272) Kézdi-székböl az Aranyos mellékére 

;. ..iiü szúinú szt'kelység telepedéit ki. de még elöbh is találunk 

ékely lelejieket az ország belsíi leri'jletcin. Igy Hiharmeg>'ében 1217-ben 
l^Jíólssás nev alatt várjobbágyok laktak (Centuriu Sceeulzaz) : mai 
yuinok: Székelyhíd, Székelylelek Biharban, továbbá a Telegd. Adorján, 
llbi? helynevek, melyek szrkolvfoldi ererleliiek Szabol(?shan a XIV. 
lidUíl Székely I)omüko>. Péter Székely, János Kézsöl lia «de genere 
tSienJorum^ személynevek ismeretesek, tigymiott van egy Székely s egy 
ki^ly falu. KLilünhen a pozsonymegyei Szekelyfalva. u paifndorti sz^■^- 
fek I. Károly korában, a tolnai Nagy- és Kis-Székely. Szakoly. Adóiján 
aevek sth. is bizonyítják, hogy a székelység fogalma nem szorít- 

27 



HÉTHY LJSZLÓ. 



kozotl úfieti a halárokra, de n**mzeinév volL olyan mínt a b) 
kúD, magyar stb., a mit azzal í.^ vél erősiteni. hogy a székely m 
olyan latin fordilii.«a mint Transilvania. Transalpima sohapem is 
de a »zékelyl latinosan csak sieiilus-nak trtak es mondták. 

Királyi telepit v(^nyesek-e a székelyek? ezimü tunulmáiiyahanelraoi 
Szabó Károly, hogy a székelyek telepítéséről setumi, de aemmi it* 
emlék nem szól. |»edi|? ha a székelyeket I. László va?y valamelyik 
lelej»ilelte volna, lelietelien. hogy a krónikák első szerkesztője, a 
képzelt telepítés időéhez annyira kÖ7.elúlIt s a ki nem székely. 
kiráKi udvarban élÖ magyar pap voll, ne tudta volna, hogy ezel 
hatáT*g>arniatokat melyik király, mikor, ax orsziíK "lely \'i(Íékéröl lel 
lelte? Dí' a XI!. sz;izudban maguk a székelyek, aöt Mag)'arorszag í1 
vidékein is tudták volna, hojí)' melyik székely község, melyik király V 
jében .s honnan van telepítve? 

De, ha a székelyek a Xll. században telepiltetlek Magyai-oi" 
Krdélybe. ha tehát gyarmatosok, honnan volna kimagyarázható a 9 
li'ir/s rendszer, hogy a székelyek íirökseiíciket és a székekben a tiszta 
geket. a hadnagyságtit. birósafíol — még János Zsigmond korában is 
egész 1562-ig — nemek s ágak szerint oszlottak meg maguk között? 
Hogyan alakulhattak az Adorján, .lenö, Örlóex. Medgye? stb. székely 
nemek s ezek iiiíai. ba a sztikelyek a Duna és Tisza mellől, a lel- és 
alFőldröl szállingózott Lelepítvényesek maiudékíü? Kz annyival érlhetet- 
ienebb, mert a Xtl. században a törzsszerkezet Magyarországon régi 
alakjában már nem Ls voU meg tóbl)í\ 

A mi Hunfalvynak azt az álljta.sát illeti, hogy a székelység koronái 
birtokokra települt, azzal liáriya el Szabó Károly, hogy a székely birtok- 
viszonyok, a szász vasív más telepesekétől homlokeg)'enest küirmbírznek. 
me?*l htszen a székely órök.ség birtokjoga nem királyi adomatiyban 
gyökerezett, u mit királyaink tudtak is s nem is vontak solia kétségbe. 

1562 előtt egyetlen egy esetet tudunk, hogy a kiw'dy Székelylóldón 
megkísérlelt jószágul adomámfozui. Kz Kól)erl Károly korubíiu lörténL 
midőn az Apor Nándornak. Kászon-.székbeu magtalanul elhalt emíie.rek 
birtokait adományozza. De az adományozás háromszori kii*&lyi pajímcs 
ellenére stmi lépett éleibe, meri a <-siki székelyek a törvénytelen ado- 
mányozással szenikm ősi orökíiket meglartoLták. 

Törvényeink a székelyeket, bármelyikhez tartozzanak ya, a hároai 
i*end közül t főember, lufö, küzszékely) egyai-únt nemeseknek ismerik. A 
székely, bárhova költözőit is a magyar korona területén, ha igazi S3sé- 
kelységét igazolta, a nemesi jogokat minden külön kiváltság nciki 
élvezhette. 



S8 



A SZÉKELYEK íí A MAGYAR HONFOGLALÁS. 



Ma^yarorszflgon a király neinesstjgeL Liszlyeget, czíuiel, ranKot 
IIOIL, egyeseket a vármegye » az ország reiirles hiMí hnlúsága 
Itfelinenihptf'lt. jószaookal ííiintnöiiyozliatolt- flv szf^fih/ jogot spn- 
nem adhatott, vagyis székehjlyé senkit není ((íliPtett. 
íizabö Károly e bizonyitékai után kéU^gtelenní- viílik. hogy a szé- 
[b^séfi nem kírillyi ÍDlézniény, nem gyarinatosilás, hogy a sztkely 
fíirstflalomnak s a s7vkp|y jogí-iletnek krtlon (rtriéneti háttere van. egy- 
laniTal. hoey a székelysHy kiiliJn nemzeti individuumnak lekintendö. 

Mtk lehal a szOkelyek, ha Így áll a dohig? Nfikor. hogyan jutottak 
I Erdély kfleti szélére? Hog>'an s mikor Ií^|>lek U' a magyar ;»llani köte- 
I lékebe? Klekkel a kérdésekkel állunk most szomkíizi. tnikn* Szaltó Károly 
[nen sd rálaszL 

Szabii Károly nem mondja ugyan hatíirozoltan, de a sorok kr>zl 
\ Ryanittaíjíi. h(»g>' a szí'kelyekel ő is a hunnok egyenes leszánnazá- 
iíinftk tekinti, a min! azt a nemzeti krónika szerzője liagyüi ránk 

Kz azonban nem elégíti ki löbhé tudásunkat. Hunn-székely eonli- 
[mntt-iM nem lehel IöI>1h^ szó; de a székelyeket mtíg is meg kell érte- 
ntok, s azt hiszem meg is érlheJjOk ökel. 

A székelyeket mint kölim nemzetet, a mint Ökel Szabii Károly- 
iéi, megmagyaráKliatjuk, s bele i.s helyezhetjük Magyarország tör- 
aek keretébe, ha a kérdésnek az eddiginél szélesebb hálleret adunk^ 
i ez n«m lehet más, mint a magyar honfoglalás, illetőleg az ural- 
sUaji népvándorlások általános története, a minek a székelység is 
fívik része. 

A székely kérdés megértése tehát egy ujabb s annál terjedelmesebb- 
toíflt feltételez. 

Alig kell mondanom, hogy a magyar honfoglalás maga olyan prob- 
léma, a mit történetírásunk meg-meíérintett, de a minek végére épen 
nen jártunk. 

"l'firténeliroink legnagyoblt része az Anonyrausnál leirt történteteket 
ildmti a honfoglaláskor hiteles történetének, vagy legalább olyannak, 
QÍböl chronologiai, földrajzi, népismei és mylhologiai elemek külön- 
Lsa s históriai hibák reclificálása után a honfoglalásnak igazi, vagy 
kőzclitö képt/t foKJiik nyerni. 
K vélíonénynyel ?zeml)en azt hiszem, hogy kn'niikáink nemcsak a 
KletekbeD, de alapjában is egészen hamisan fogják fel a magyar 
ailalást. Meglátszik rajtuk, hogy ez esemt'inyeket egy bizonyos kor 
tlídáll viszonyaiból, egy mev'lévö eredményből kóvetkíjztettek vissza- 
íé. anélkül, hogy ^y-két halvány emlékezésen kívül sejtenék az elöz- 
lyekeL 

29 



E meglevő erpdm<^ny Magyarországnak XIII. századbeli lerülete 
mely a dunílntúli s alíöldi ndckeken kivül, Krdélyl is, a székely ha\ 
magában foglalta. 

A krónikasok a szemük clötl látotl Magyarország leriileti vinzonyi 
építik a lionfoglalúK lörténeleit. pedig ez a szendéiéi nem fetel tneji' 
hÍHlóriai valóságnak. 

Mngyai-ország Árpád foglalása idején má» voll, mint az els6 kírái) 
konllian. Maga az a tény. a mit Arpiiflnak tulajdonítunk, .^em volt liOD- 
foglalá-s olyan értetenil*en. mini azt a XIII. század kinnikítsai láttak stj 
minek azt közön.ségeseri mi is tekínt,jrik. 



Csak egy-két nagy vonással akarom itt vázolni a honfoglalás kép^^ 
a mint én azt magamnak képzelem, s a milien a székelyek megfejtésére 
vélek jutni. 

Azokkal az eiteményekkel. melyek a hunn névhez vannak kdtvft, 
Em'6pa történetének színpadán, addig ismeretlen népek, az im»l-aU4iÍak 
kezdtek szerepelni. Mint nyers erö törnek elö a hunnok a Vol^ 
Kaspi tenger alföldjeii-öl, s az akkor a Krímig tanyázó germán iil, 
törve, a gótokat kiverik állásaikbói. kik aztán a római Dáczíába L(.'idijllak, 
honnan a ríimai elemei kiűzve, az első nagy csapóst mérték a római 
csó.szárságra. 

Daeia megdőlésével kezdődik az a nagyszerű látvány a történe- 
lemben, mely egy nag>' folyam kiáradásahoz hasonlít, niidőn a meggyűli 
víz kicsap a megteli mederből, sííerte rohan s szétümlik minden terü- 
leten, a hol iiiagannk leíolyUst talál. 

Ennek uz áradatnak eUö eleme a germán volt, mely két század 
alatt elözönlötte Európát s tg termő réteggel vonta be a römai biroda- 
lomnak legszebb részeit. 

A germánok nyomait nral-allájiak követlek, kik hunn, avar nér 
alatt a mai magyar alföldeken gyülemletlek össze. Hövid. egy-egy sae- 
mélyhez kötött történeink arra mutat, hogy maga a népelem, metf 
hazánkig ért, osak egy maroknyi lehetett, mely csakhamar kimerülve 
azét is foszlott. De a IX*ik században i^ néprigok uiutatkoznak a keleti 
kárpátokon-túli területeken. 

A magyarok tanyáznak ekkor Etelközben, nyomukban a Volgáiig 
aoknevű fí^jrokonok nomadizíiUak, s egymást nyomva, űzve mint « 
folyam sodrú álUil hajtott hullámok igyekeztek Európa felé. 

A magyarokat Etelközből a bessenyők űzték ki, kik most nyugat- 

80 



▼öve üljokaU eljutottak odáig, hova a vándorlás öszli^np ol(*id<Mki!( 
STvukal ragadta: íxz egykori njrnui Panitoiiiulia. 

A magyar eletauek kétségtelenül ilt kellett öBszegyOlemieni, A 
atúli TÍdékek^ továbbá (^Il6kr')z s n Duna (tienli sik.s3)^ e^y résKe 
azok a területek, hol a magyarság a le^^töhh gaxdagnágot s ige- 
nek megfelelft viszfinyokal talAll. másszf'tval, honnan kalandos had- 
jt iuti-zfaetle nyugat felé. 

De a nemzet, mint nomád népelem, mely a sxerint változtatja 
a mint a sKnkség roniúl, c (enüelel nem lekinletle állandó oU- 
lak Azoknak a kalandoknak a uzelja. melyeket ítseink Olasz-, 
ilországhan. Helvéoziaban folytattak : a zsakmiínyoli^nn kivlil, kel- 
sül a területek i-ecognosoálása is volt. törekvés tovább és hvábfj 
iw/m Európa tnpifjctfí ntszribe 

S ha Kurópu kvpc akkor nem az. a mi volt már, ha Kiirópáhan 
germán vándorlások nyomán nagy. eröí^ államok nem alakultak volna, 
lyáru a magyar iit^pvánfJorJáií sem <'illap(idolt vulna nie^ ott, a hol 
^i latjuk, de nz nllanli tengenp hatol elí'íre s vagy elenyészik 
lyuitatua. vagy Európa egy más részét neveznék ma Magyarországnak 
e nyugat fele törekvés megvolt az Árpád magyarjaiban, mutatja az 
hogy az első vezérek iflnjén Magyarország az osztrák ull()ldet íb 
gut>an foglalta s Bérben ti)l. ege.'tzen Lon^liig érL 

A niagyar nemzet nyugat felé tiirek vésel végleg az augsburgi é» 

írjKÍ &tk(lzetek hiuHttottak meg. 

Csak ez idútöl kezdve ázánntliató a magyar Itg helyhez kütött lür- 

Ble. A nemzet, mely eddig erős tusákat vívott a szomszéd németekkel. 

5D magát át akarta törni, must kezdi heiVni azzal, hogy az akkori 

)a íZtivn Pannóniában magát niegliúzhalja s lontarthalja magát 

a nagy népúradathan, mety háta rnögöU u Volgáig zsit)ong, tómtól 

ki-kiOnti hnllámail. 

A helyhez kötöttség hozta létre i'ajunk czivilizáezió.ját. A töi-zsek. 
_^lált avarokkal vegytilve. végleg elhelyezkedtek ;■ alakultak az első 
helynevek. f>deke^ és bizonyító adatok, hogy a legtöbb Megyer, 
ri. Magyanííi a OunánlOl s a Duna környéken van. 
A vezérek knra vegén mar a keienzUíny>'ég is meghonn.sodik Ma- 
lyarországon vagyis Pannoniában. Ott Dunántúl alakulnak az elstí keresz- 
izak, onnan indul ki a magyar királyság is, ott keletkezik 
"Városi élet. Pécs. Veszprém, Tata német, olasz idegen lelepít- 
rényestekkel. 

Igen. de az a népvándorlás, melynek a magyarság esak egy része 
it. még nem volt .szünöben. Mint egykor Etelközben, ugy most is l'aj- 

51 



KÉTtlY LÁHZLó. 



rukoii iKípek egész soia lódult kelet lelöl, nyugtalanítva a:; immar h 
kötött s az európai tái'sndaloinlto/ tartozó magyar nemze(«l. .S az 
kori hódító és romboló tnagyar MemzeL melynek előrenyomul 
német birodalom tartotta föl — mnsi mapa lesz Európa védlalává, 
a keleti rokonok elöiiyomúlásáL megakadályozza. Bessenyíi í^-í* kun ] 
ütések hosszú története jelzi e viszonyokaL 

A helyhez kíHÖttség állal léti-ejíUt szaporodás ;? a i-okon 
beütései, a magyar fajnak uj szerepet írlak elö : Terjeszkedén keld 

Ez u lei'jesiíkedep tü-za fejedelem korában indullmtoH meg s 
István korában haladt nagy Iei>évekkol előre. 

Csak ekkor tnrlenlietik, hop)' a ma^ar elem a 'Hsziin-tül 
Maróttal küzd meg. a ki nemzetiségére nézve kazár s vallására molii 
raedán volt. Az ó területén vannak a mai Böszörmény {= Muzultn; 
helynevek, ott voltak a nyírségi izmaelílák. oll lukhaltak azok a hu 
kik közül Jakut arab íni tudósitíisa szerint Aieppóba jártak eg\ 
vényekel tanulni, s kik .lakúinak elbeszélték, hogy Ök Hungar ki 
országának szélén laktak falvakban. A mohamedán kazárság a Marosi] 
söt Temesig is érhetett. Aradmegyt^ben volt egy Temorkény nevíl izmaa-i 
lila falu a XIII. században, s egy Elezermen 'remcsmegyeben. Marótnafc 
Menü elöneve. alkalmasint a löbbncjüség divatjára vonatkozik, a rai 
fejedelem mohamedánságái'a mutat. 

E lerülelek meghóditiisa nem történhetett sokkal elöbti I. Lász^t 
koránál. A kori u királyi törvények kora sejteli. FeltiinÖ ugyanis, hog] 
a magyarországi izmaelitiikról epén I. László és Kálmán király türvényeA 
foglalkoznak, s oly részletességgel, oly szigon-al intiizkednek azokröl, 
hogy szinte lehetetlen nera látJiL h(»gy ezek nem a varosokban elszórt 
laJcosság, vagy egy-egy beköltözött csapat, de egy országrész nagy oon- 
lingensO lakossága volt. kikről az előbbi királyok korában lemiésaelW 
még szó sem lehetett. 

A Tiszán-túl vinak meg a magyar király .seregei Gláddal is. 
kazár-bolgár-szláv néppel lakja a Maroson lúli vidékekel. 

Az elsö lerje.szkedés idején a magyar faj esak a síkokra szoriV 
kozolt. Mikor az alföldi vidékek a királyhágóig a magyar királyéi, keai 
a magyai-ság az erdélyi viszonyokkal foglalkozni s ismerkedni » a vöt 
gyek mentén otta behatolni. 

így 8zoInok-r)(d)nka megyébe a Szamos mentén, melyneJc sdbfe 
nyászala vonzotta oda a tiszamenti lakosokat, kik a sót e vidékek 6fr 
lakóitól, az oll lakó szlávoklól nyerték Az élelszükségek beké> 
zeivel. áhóval éa csákányiiyal .s nem hódító fegyverekkel kezdtek ^ 
ország felöl a Szamos vidékéi látogatni, a hol a gyér s államilag ni 



82 



SZftKKi 



bi.^..ti 



T^.L'.-._..... ,...i..ni nyitotta meg kapuU n umayaruk elöti. Mikor 

: IHepek a rizolnoki si»vid<^ken, cH'szíímiíiul nem 

metíbaiart^ziii, de az bizonyuk, hogy az időben Erdéty bírása 

kis ílnmh röMrf (erjefllieletl. míg a nagy Rrdt^lyi toKöld 

I, Ilii vun a tmtyya.r kíiúJyi liulalum korén. 

EhMy m^isnieréec ^ Inránfí c^k la»f>an baladt ekire a királv 

ifczokkal a lelcpití^íjekkeL melyekéi otl a inaiiyar 

-,- < .L A Sy^imoB feJüJ Beszteri'iie videkíire (Níisnerland) 

(gy szász ti!te{iek. mely^^Jcűek Rodna lón kö2ponlj&' >> meg- 

;bI Krdélfnek ismét ujabb vidéke kapcsolódott össze a magyar 

mely az eitlélyi lerjeszkr' ' ' i7da?ápi bnsTnni voni 

is mentén w ktízdetí a i. j Erddybu hatolni, (iyula 

l«D alkalmasint a (iynia hespenyö H)ns meghodotá.sAt kcH 



(féza kordtiun i^ahb nagyobb szúsx teti^pek alakiéinak a MaroB- 
esO részekon. mt;Nek In^tííonkíínt Hrns.si')?^ Iiuzódtak le. K tele- 
Uy^Siü bövilette ki n mugvHr királyság halAniit a részben 
ihKíx csak gyíTen lakott KrdOlybiMi. A magyar kiniJvnak a 
si'"!* adott kivúllHiigleveloilHj) tutijuk, hogy « li.':lcpctU'.>ekkci a 
ni JcAlelezt^tM^g üt járt, névszeríni ismerjük a német lovain*ondeket, 
, mm ' ■ ' ■ " ■'■ I. 
nui li'pflö mrink:\iál, gyakran kunok háUirgatták. 

lloMva felíM Erdélyen át csaplak ki Maj^yaporszagha, s npvessetes, 

'! nem Knlíely koleli n^zein. df* í>rtlioka 
, ;.... .iLajdt (Cserhalom). a mib6l azt nlvassuk kL 
:)n}ZAfl szélfi akkor alig terjí*dhetett lOl a í^zamos vidvkén. 
! kelet felé terjoí*zkedésél bizoiiyilju a magyar 
"' ■ ■• rökHtfg cvak 1. Lá-s/lrt kirííly korában 
. meg ke-^bbinek kell lenni. Hogy 
Dt LáírzU^ a putroau5a, bith mutat, hogy 6 csak kezdeményezője volt 

'<k. mig ntódai mttp nz ö nevével 
^ : ... i ■... , '.ikséget. 

A íxúsT. telepek elhelyezkedése idején tnník elő a magyar állam 
I ama Tontos jelenfég, hogy a kilrp;UÍ liavawk 
. ..jM..,,„ lahllnak, mely nyelvi'ü nézve legközelebb rokon 
mely oil mint ó^roglaió bírja a lakolt földet, 8 mely még 
pu9ú lArz-srendszerben él akkor, midöii Ma^íyanjrszógon e tánja- 
71 szí'tlt omlott. 

-. mint a .szrtban forg^ asékelifH^. 
es. liogy ax ly népeleni u sHjái érdekél>en is, önként s 



M»a*v' 



sa 



Mt. RJÉTBT UISZLÓ. 



észmvéíl&n iWet^zkfáik bek az uj helyzetbe. $ a királyok relba>;zD^ 
be<s«s a^»anya>fot. kiknek szol^íálataiéil r«;;i Jogaik és sxoki'isaík| 
tetl«n él%'ezelét halják meg 

De a niíiííyar Állani tprjoszkedtiííe ezzf^I még neiu érte ei h 
A kunok e^k(jr félelmei hatalma a \\i\. szuzad elojea mar puíiztul 
volt. IV. Béla- király tt^rítöknt küld a moldvai alföldit, a kik ott 
járnak s Béla király a Kex Oatoániae eznnet veszi f5l s kun pöfl 
séget alkotja meg. S minö érdekes, és a székely viszonyokra fényt 
körülmény, hogy az uj kim pii.'^pi'ikáeg alá kunok, olahok és S2 
tartoztak, u mint azt egy sokszor idézett oklevélből tutiyuk. 

K korhan terjeszkedett a magyar állam ;i Tluria. Zsil és OH raa 
tán az oláh alföldre is. hol a sznrénn UánsuK iilaknlU saszörényt] 
pftkség bövítelle ki a keresztény MagyurorszaR hatarait. 

A magyar kir. hatalomnak Erdélyben való előnyomulása kű 
a rokon ho-ssenyuk és ."ízékelyeken kívGl. oláh nyomok is cldlUiUB 
Nem rendezett nepelemek o/ok, mini Anonymus goudoljn — (ie 
Gládl>an is egy-egy oláh fejedelmet látva — de nomád néplor 
kik a bessenyö mozgalmakkal velődnek KrdélylH?. erdökhen és he 
páízlorkodva. Az oláhokról valö legrégibb emlékOAésok egyike a 
biíwenonim et vIjirhorum» a voröstoronyi szoroá kornyékén, a mi k fl 
belől jelzi e népt'njok állapotát s útját Krdélybc; ilyen nomád oláha 
van többszOr hzó Szörénységl^eii is. kikről a magyar kinily inléa 
R kenézeiknek egy-egy darab földel enged, a német lovagoknak 
mányozott területeken. 

A mngyar állam tehát nyugat felöl keletre terjeszkedett: így hoí 
ezt létre a terület s a magyar királyoknak abb^d folyO politikán, 
politikai 08 culturális raissió vezérelte IV. Bélát is, midőn Cumániáv 
bővítette ki Magyarországot, mely ezzel az Alduna hosazáii a fekete te 
gerig s Kárpátoktól a Dnyeszterig ért. 

Kz országrészek azonban nem tai'tozhattak maradandóan a ma 
államhoz. A magyar királyság törekvődéit a mongol hadjárat /^ívji 
meg. A vtsz hirére. a Moldvában tanyázó Jászok és kunok egy 
menekfílt hazánkbti. kiket a király a Duna és Tisza közé telepi 
e-seinények, a mik eiTO következtek, i.srníírelesek. A mongolok M 
országha hatoltak, tüzzel-vossal pusztítva a fiatal államot, raely 
gesen még meg sem volt alakulva, midőn az óriási osapúít ért& 

A mongol hadjárat lezajlása után uj viszonyok kíh-etkeznek. 
bomludozik a kapocs Cumánia és Magyarország közt, K területek 
népfi^okal vesznek most magukba, melyek a Halkán s az orosz f<Q 

34 



A SZÉKELYEK S A MAGYAIl IIONKOGLAtÁ.S. 



feWI kezdene gyarapodni s összofílegyedni a megmftradt j;i»/ 
fajokkal. 
Csakhamar belföldi erők ütik ott fel fejükei, melyek kiin» "^rosz <« 
&k élén küzdenek a magyar fölutlósáj* ellen, a minek a vége 
és Haraaelve inegalaknlíiaa lett a XIV. szá/ad kíizepén 
A mon<;ol Ihvlji'trat lez^jlái^a uUin. !s minek nyom&n a kípcsaki 
ly horda kánsága alakult — az uraldlláji népvándorlás teljesen 
rüDt. MevíszOnt. meri a kipesaki k;inok hatalma kíHíiite rartst le 
xtjun nepekf'L melyek addig a Kriinliil a Lurkislani sikiü nomadí- 
Btak 

,A kijK-akt küiKUíí í a inoldva-huvaselvi Uirlmnányok alakulása 
*válasíífal!ii lön Magyantr-ízáíí s a volíía-vidoki mípek k*izölt. 

Kimerüli a forrás, melyből fajunk eddij? gyarapodott, de megszüni 

a szüksog isi. hüpy a ma-^yar királyság, az állam bizlunságát^rt a 

ltokon túli területekot tailsa kezében. 

Kkkur s csak ekkor üzOni meg a népvándorlás, mely Attilával 

»l6dÜL ^ ekkor alakúit meg véglegesen Magyarország, a mit króniku- 

bink .\rf)ád korával heviígzetlnek fíondoltak. 

K neiíi oaéázen felorslei^e.s kiténVs után térjünk vLssza a szé- 
liekre 

Kik tebat a székelyek voltaképeii? 

E kérdeat azl U iszem a rokonuü|>tík egymásu tán i kó vétkezése 
meg ^ 

A magyarokat KtelkOzböl hessenyök Űzik ki a I.X-ik század vé^én 
I maguk alkotnak olt hinrdalmat. De a be.ssenyuk balalma st^m tartott 
s a kunok elöl a Halkánra s Magyarországba meneküllek Itt szerte 
séleiUek, ugy hogy a magyar területnek csaknem mmden részén raeg- 
ep*3»lell p«y-egy bes;Mínyö rríapat. liailrakepes részeikel pedia a maiityar 
niJy haa/nalta fel, s nagyerdekü. b'.)üy e harczos be^senyŐk, löbb.ször 
etyekkei eg)'filt vannak emlttve. 11. Istvánnak a csehek dieni hada- 
iban szi'ini'lyél bes^enyök éa mkelyek ör/ik vula . II. (íéza 1 t4-6-ban 
osztrák Henrik ellen szállva táborba, elöcsapatail bessenyök es szé- 
lűt képezték. 

De Székelyföldün a Erdély egy44) tea-ületein is sok Bessenyö hely- 
Tan. I' ■ /,0-Xaszódban van fígy licssenyö (Ileidendorf). Alsó- 
érten i : •. Ki.s-Küküll<)l>en Huzíis-lk'íísenyi'i. i;í2i-l>en Száraz- 
kon bessenyök laktak. 1421-ben Kelsö- éa A!só-Kákoson laklak 
yök l455-t>en bessenyÖ-faUisi székelyekről van szó U<Ivarhely- 
II. Be:*9enyö nevö helyek varrnak még Sepsiben, (Háromszéken) 
Ibaezom enlöben pedig a Bet^enyö-patak. 



35 



•A* 



On. RÉTHY DÍSZLrt. 



íme liíliAl a székelyek nern Ichpftek másnk mini vagy a 
nyök egy ága, vauy egy KtelkíVzIxín kfiiin inaradl magyar népfelekí 
mely a kún t>eiHések Idejón n bessenyökkel egy ült a gbime^i, ojt 
tftmüsi szorttsokon vonult Erdélybe, s ott n havasok alatt meshí 
magát, ismerelienül oll. míg a magyar királyság az erdélyi gyarmat 
korában rájuk nem talál s hatalmi kiirébe nem vonja Öket. 

A mi a szOkelysóg magyar nyelvüsétíél illeti, ez most a 
kérdés tekintetében milsodrendn jelentöségi'ive válik, de az általj 
magyar etimológia szeni|>(mtjál)i')l nagybetsü azért, mert ki\iláglik eí 
hogy Árpáddal nem az egész magyar l'aj szállt mtig Panntmiában, ; 
bizonyosííá Icí^z általa. Iiogy a magyar ajkú iiépelemek .szelesebb 
leien laktak e korban mint gondoJtnk, s valószínű, hogy a bes 
jAaz-kún nevek nlott ismert népek jó résxtí is magyar nyelvit 
talán csíik a dynastiák s egyes ágaik voltak törökök, a mit 
kunokra bízvást elmondhatunk, kik hazánkban mint magyar elem.^ 
laltak helyet^ de egy részük, mint a Petrarca-co<íe-x tanusilja. 
nyelvű voll. 

Hogy e Teltevés nem nélkölfizi az niapot. arra tübb bizonyíték 
van. Cumánia megdőlte után jK;Ídául Moldválian <'*s Be^sarabialíaD^ 
oláh vajdaí>ágok megalaknlá^a után is soká nagyi^zámu magyar 
II. Rákóezy Ferenez követsége a knmi talár kánnál jártálmn a l>esí 
biaí Csöhürcséket is mint magyar falul találta. De Moldvában cg^ 
napjainkig leér a magyar elem. mely nem ei-délyi kivándorló, de 
nyosan a régi Cumánia népségének romja. Maga .lá.'ízvásár városa^ 
kintvG e név régiségét, a kün kapitányság intézményét a moldvai' 
udvarában) elég l>izonyítek arra, Iiogy fajunk valamikor szelesebb i 
leien lakott mint ma. 

Bizonyítja ezt az oláh nyelv is. Az oláhsáa. mely <'.sak a XIII- 
százaílban .szaporodott fel Moldovúbau és Havasai föhlén. az ott 
régibb népeket assimilálta s azok nyelvéből tí^mérdek anyagott vq 
S mit IáUmk? azt, hogy az oláh nyelvl>en a szlavón ktvl'ii ]egh 
magyar anyag, türnksége pedig s/inte feltfinöwi kevés s a mi 
az csak a késöblti török hódoluág korából kerüli t)elp, holott ha Cun 
lakfKt^ágának fő alkatrésze török lakosság leti volna, iigy az o1A)i n] 
ben több s régibli tíirökséget találnánk. 

A székelységnek Magyaroiíizáífbél való kitelepítéséről azt hü 
egészen le kell tennünk. Magyarországnak az első királyok korúban 
volt annyi magyar népe. hogy belőle a távoli keleti Erdélynek is Jiil^ 
hatolt volna, hiszen ha lett volna, a királyok Erd<lvt nfni m ihmdris 
és r^jna-vidéki szászokkal gyarmatosílják vala. 

86 



\'£ RTflltOORAPflIA \ HÉt^ZUV TUtM>MANTOS AKADftMiAtíA.N. 

Meg kell aJla)>odounk letiát aijl»an, hogy u székelyek olyao ma- 
Tarok mint mi vagyunk, de helvfüfclalásiik Krdélylien más ídötien s 
Ifi ▼Uzonynk köxt történt mint a pnnnóniai muKyiu-ságé. Ha nem \a 
tunook u tni y\ .s/A^kely le?;t véneink : külön történeti Uy\ s Krdi'tlynek a 
mi (it( Uikö népc>k kOxúit Ingrégil^h liikosnaga. 



ethnographia a délszláv tudományos Akadémiában. 

A délszláv akadtímiának /a>;rul)lmn, 1'. évi aavember hó .^0-án 

U aonepOlyes évj kö7:};yal6!^nek egy iiagyjelentOsógii moz/^nata 

ávül tanulsaiíos reánk nézve is, w minden tekinleit«jn nic*U(') a mi 

59 fiKvelmünkn^. Az olnökl6 dr. Kaonki kanonok, a ti<^ptíini tanul- 

^ytik érdtikébeii iiagyhatójín berízédet tartott, a melynek eszinenienelH 

^vetke7i> : 

A délszlíiv Akadémia, a mely eddiii lűlnyomölag okiratoknak e^ 
AkAknak, tehát írott emU*keknek j^yil.ilésére és kiadíi.Hiim torflitotta 
ezentúl már meí;fonlolva azt. hogy az írott irodalom nem ele- 
egéesK életének reltünteléAére, kütöníis tekintettel lesz a 
inagiira, szóval ápolm fogja a Iblkkiret (a nem/.eti restséget, 
I meNU. mondái slb ). Ethnologiával és elhnograpliiával (a né|íek kelet- 
iek éA jelen állapotának taniilmáriyo/fisávul) most kiválóan fog- 
1 ik. An-iolorazúíhan tudös láraoííág loglalkozik a liajiyományos 
lü kiadásával, Fnuirziaopszájíhan löbh ily irányn folyóirat van, 
Jlctncturszágban elhnttjíruphiai társaságok és néppsychologia meg ethno- 
ira való folyóiratok, Ola-szoi-s'/ájíban ily tarUilmn archivnmok. 
;l>an földrajzi társaság Szl-PélervurU iinllirt>pologiai es elhno- 
phtai társaság MoszkvHl>an, hasonlök Spanyolofszátfban, Portugáliában. 
íjczban r.s a legnjaMi idóhen Rudjipesten is (Kthnologisiíiie Mttteilnngen 
garn). Mind e tények tanúbizonyságai a ncp alkolásainíik tunul- 
iránti nagy ériieklódésnek. A délszláv akadémiának nem 
ezek ' mögíitt elmarafluia, s nem szabad ez ügyet halogatnia, mert 
nindeni nivelláló általános c/ivilisalio c századában épen a nemzeti 
*lvigok és u ni'p aikoliisai szenvednek le*!löblM'l, a mit az a lény t? 
feayíl, hogy népünk keleti részében, a hová mOg nem halott el any- 
■lláló halas, rt népszellem alkotásai tiszlábhnn és gazdu- 

jk meg. A nép niotidái cs közmondásai, ligy.s/inlén dalai 

, , kus tekínlnlben feltárjuk a nép belső erejét, és ezzel foglalkozik a 

rore vagy bagvüinímyí irodalom, a mely tanulmiinyozza az Ússsses 
: 




LEVCLEZftS. 

nemzeti emlékeket, a melyek nem ira.-^ban niarndlak fenn, hanem a i 
emlékében, mint nemzedékről nemzedékre szálló ha^yomriny. Rzzel 
függésben szükséges le^K. hogy a nép nyelvét inkább reális szempont 
tartalmuk szerint lanulmanyozzuk. hojn' megviliigosíl^iik a nép szélig 
élelt^nek múltját; ez a dialektológia. Arra kell töTOkcdniink. hogy 
haíísunk a nép lelkébe. A nép szellemét régi haKVományok és uj 
vezetik: az ősi hHjryomíinynk. a melyekben a nép sajátos mivolta nyí| 
kőzik, oly nagy balúsiiak, bojíy azokat a kereí^zténységnek is lekinte 
kellett vennie. Azt lehet mondani, hogy a népélet mostani szokásai 
erkölo^ei nz fisi bat^yományok és a keiesztényst-^' kr»zli kirgyezéslttil ^^zA^-^ 
mázlak. A délszláv akadémiának lóbál ezentúl küteleü-stíge \f^y n lu'fi 
szájhagyományaira kOlÖnös gondot fordítani. 

Ilyen nagyjelentösegú jelszókat hangoztattak, és ilyen czélakiU túzlefc- 
ki a fiélssiáv akadémiábiin. Intő tanulság van c mozgalomban, n, a. 



LEVELEZÉS. 

I. József főherczegnek. a társaság elni>ké1iez intézett levele (a 
társaság szerenc^ekivánaUn alkalmál>ól: cA magyarországi néprajzi 
íársaság hozzám intézeti szíves üdvkiváiialai*^!. melyekkel családi íhme- 
I>élyem alkalmára meglepett, fogadja legőszintébb, legbensőbb liálámat 
azon óhajom kifejezése mellett, hogy tudományos téren hazámlían oly 
ödvös mliködéi^ét mmdig a legíslegíobb siker koronázza. 

Élénk rtíszvélelemröl s támogat á.somról liiztosítván a lar>ulalnt 
maradok^ Ak-suthon. IKRíi. angiiszlus Int 20-ún. szolgálatki's/. lagja 

Józíiof föhercze{f. s. k. 

n. Charles G.Leland levele a Magyarországi Néprajzi Társasághoa. 

— A táreasáp 1889. tlecz. 7-én larlftll felolvaso-nii^spii tM-inulatln h'ntnun Lnjott. - 

Lontfon. ISíítí. iiovcmlHír. 

Bendkivilt szerent-séíínek érzem magatnal, hogy a Magyarországi N( 
rajzi Társaságot — ha nem is személyesen, a mint kívántam volna, de Ii 
alább e par r^orommal uiegithikulása alkalmain")! üdvözíilhelem. Hngy ily tár- 
sulat Magyarországon alakuljon, az neJiem külimi^sen két okból látszott 
már régrda szíikségesnek. Előnzőr is azérl mert a világ egy országa 
sem nyújt a kutatónak oly íok, oly változatos és oly érdekes népi-ajzi 
anyagot, mint Magyarország. Nyugat- Knivipábim ez anyag, st^jnos, már 
többnyire csak mint egy rég elmúlt időnek kiaszott éa holt emlékjeítt 

8M 



LEVEl-EZÉS. 



Itodó 



itóíhaíö; míg itt viruló éleiben látjuk még s azon elevenen é,s üdén 

*Vi jyarorszáe a viiag legnagyohh eUi regény- ús novella- 

Iketlhetik. iizt én legnagyobb részl>en annak vagyok ha,j- 

ttüajdonitani. hogy a néprajzi tanulmányanyag oly .s-ioerene-sés 

ri és Irtjséjeben virul még e szép orszúg határain belül ; mert 

■-i.^ úgy az eg>'enek. mini a népek éleiében az, a mi a köllöt, 

•íZt é? a folkloristüt eg>'aránl érdekli; anmzt azért, hogy Möle 

lulveil mesíalkossa. ezi meg, hogy segélyével az emberiség lelki 

-: még rejlett törvényeit kinyomozza.*) 

iia öiiOknck. uraim, Mugyiirorszagon nem rolna alkalmnk a nép- 

[íf^ok ama isodúlatos változatosságát, a számtalan árnynlat oly meg- 

( szinrö-szmre lulniok s mindennap taftaszlalniuk: ügy 

_-L. /en más fajin s talau nem kevésbbé nagy, de ininden- 

iiíJLS téren volnúnak nagy íróik, más mövépzeik, de nem dicae- 

k egy Hettifivel. egy Aranv .Jánossal, egy Jókaival, kinek 

•i <n .szélei; amerikai hnzUniltnn minden gyennek ipmeri s a ki 

(.országnak raélló lulszkesege. 

A második ok, a mely vetem az előzményekből nomcsuk önkényt 

^ónak. hunern mintegy szükségképen következőnek láttatja e társaság 

ilakiiláí^ál : azon szer-enesés kíirülniény, hogy önöknek HeTrniann 

lanór Elhnoloífisvhp 'Milteilungnt ezimü folyóiratában e léren 

litlöró előmunkálatuk van. a melyei én Anglia legelső szemléjében 

haboztam Kurópu Icifjohb lolklore-közlönyének mondani. S valobiui 

t íoiytiii-al. habár még egészen fiatal s nem jeleni meg belőle több 

{ibárora nézetnél, már is kitudta magának vívni nemcsak Angolország, 

hanem az í^ész külföld tudományos köi-einek elismert-sél. Kzen ugyan 

cg) inüvelt erniter sem Iojí csodálkozni, niilyen szoros í^tsszefüggesben 

lill a fotklnre a régísét^tannal és az etimológiával: már pedig Magyar- 

jlpncá^ az iilOblnak tekintetében sem marad rl más 'írszagnk mögött. 

A nemzet, a melynek egy í inti fai vy')w. í\il)*zhy\x\, egy Vdmbéríjs\x 

mm^ tarifa kötelességének azt is bebizonyilnni. hogy mindanniik, a mi 

valől*au maradandó diesilségére s méltó bi'iszke.st^gére sznigál. teljes 

distiien!««cl is tud adózni. 

t£s én nemcsak iijen jellemzőnek, de fölötte megliaztelönek is tar- 
Magyarors7-ágra nézve s épen azért itt semmulasztliatom el kiemelni. 
nicffak két lángész 6nkÉuteIen találkozúsáDDk szép példi^'dt, banem e 
^stan a kö^ftt* );otidnl»t if!azsA(;ánnk 1«'^<-s»tlan<'iaabt) liizniiyitékát látom én 
^ Dilt itt Lfbnd »a M. N. T. vW\ kozgyalési-u Jékai mond. It'^lf>rmékenyebh 
moiuuLfánáuI a néprajzot ii«vezi meg. A Törd. 

3M 



lEVELEZES. 



hogy önök JózHof föherezey ö fensége személyében nemcsak a 
dalmi és poliükai élet egy magasan kienielkeiiö alakjai, hanem 
a tiuloniAny egy egészen spe<*7.iá!is t^rülelének kivúló és Általi 
elismert művelőjét is szerencsések lisztelhelnL 

Meri Ö cs. és kir. fensége kétségtelenül a világ első czigany-nj 
ismerője és kulalójn. Ez pedig olyan czím. a melyei a fejiséges úri 
örökölt, hanem szorgalmával i-zerzett magíinak ! 

Ha pedig önök talán azt volnának Iiajlandók hinni, hogy 
mint az angol czigány társaság i(íyppy-Lore Society) elnöke — 
nél kissé magasabbm hnasHlöm ez ulóbli említeti, lannlmányokal: 
ne felejtsék el kfi-ein, hogy mi folklorisliik vagyunk t* hogy számi 
a czigdvysdg a legbecsesebb és legérdekesehb íftifedezések kimeríthet 
forrása. Igaz, hogy elég nagy számmal akarhiak amolyan régi dii 
tudákos-filiszlerek. a kik minket rolklorístákat a tudományos élet 
gányai gyanánt szerelnek feltűntetni s mini afféle roÍ/MUie8;^e«líw»(-r 
n derokliad nyomában kullíigó szedell-vcíiett csöcselékre megvető 
gel néznek alá Az is igaz, hoay ez az úgynevezett "fnlklorc* egy< 
még olyan i5j dolog, u ra<ilynek jelentésével es jelentőségével — 
olyan nagy csoda, ha vajmi tud(>s és komoly féiiiak még nem jdfc 
egészen lisztáha. 

A rni ícladatimk őket s nemcsak őket, hanem a nagy knzör 
is taniilmánynink lontosstígár(>l (elvílúgosltnni. A folklóré, ügy a 
én érteni, a történettmloinány idöhen Icgultílsó, de épen azért legma 
s egyúttal legszebb fejlödtyíi fiíkn. Ifjú koromban t>ak monoehror 
vázlatokban tanultuk a lörténelmcl. A modern tuiloinány fclada 
gyarló vázlatok helyéhe kellö távlattal, élelhíi imatomiával és 
erővel fellelt képekei állítani, 

Az igaz színeket és az árnyalatok helyes eloszlását e kephí 
folklóré adja. Kz a nu hivatásunk az emberiség fejlődése hÜ ábr 
fának művészi luegalkolás-ahan. 

Helyesen sfyLelték egyes nagy törté netirök. hogy el fog jöiu 
idő, melyben a nagy e^uhereh nem fognak töhhé annyira elÖL 
állni a történetírás mezején, s helyükbe a nagy eszmék és világ-c 
galmak fiiKtiak kcríilni. K kortmn jelentékeny szerepe le^^ a folklór 
mert mindaz, a mi az emberiség benső, csaljuli. kedelvi életéhoz fOz 
megillető helyet fog találni az ö vonzó Innalmányainak kerelébetK 

Javta eat nlrn : mi megindítottuk a mozgalmat ; inosl (t^ak 
leladalunk, hogy az lanyhaságunk következlél>eii meg ne álljon úljál 
Önök szép reményt nierílhetnek azon biztató tudalbóK hogy még 
sem alakult néprajzi társulat oly kedvező auspíciumok között mint 

•10 



IUVATAI.OH KÖZI.KMfeNrKK. 

ié- On5k oly ám és változatai anyaggal ren<telkexnek. a mely rít- 
páriját : ez anyag fpldolgozásal már is megkezdte önöknél egy derék 
íoljióimt; a munka köré számos jeles (m áldozatra kt.'s/ tudósuk 
ik, mig orszúguk nt^pei a f('»ld Ipg&zpi)l» olhnograliai nuizenmát 
hivulva u lejyellemzöbb és legbecse^l) tárgyak ózfuitWel megtöl- 
S mind ehhez aü öndk és hontitársaik szívében a ]egdU'.sOtib nem- 
érzés Ij^ngja lobiii.', a mely bennem biztos reményól kelti a legszebb 
lyeknek- S ba tái-sulaluk egykor júl te!ie«ítetl íeludalának szép 
eire tekint vissza, Agy ezt egyúllal aiuiak tudatában lebeti majd. 
lesen hozzájárult Magyai'orszag művelödésí'hez. és lígy (*rkÖlesi 
f- ...likai enyének megsziljirriiuisáboz 



HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. 

•Je{;yzökontfv 

a Magyarországi NépraJ/i Társaság alakítást ügyelten vasárnu)). 

P87. det«. 5-én d. e. 10 öraknr u m. t. Akadémia földszinti sarokter- 

en tarioti eb(» előlegei értekezletről. Jelen voltak; Abafi Lijos. Alexi 

^4rgy, dr, Ballíigi Aladár, Heretiz Antal, Bubula János, dr. liorovszky 

bb FechliB Imre, ííyörgy Aladár, Hadz«iz^ Antal. Havas Sándor, 

;;mü Antal, Hunfalvy Pál. dr. Jaottsö Benedek. Királyi Pál dr. 

1 Körösy Henrik. Kurz Sámuel, dr. Márki Sándor, dr Mttlnár 

dr. PatrulMiiiy Luká(^, Popovlcs V. l-slváii. dr. Scbwieker I. H.. 

vi /sjirmond. dr. Staub Mör. Széli Farkas, Szilágyi Sándor, dr, 

-^ 'tii«zlitv. (Ir. Torok Atm-I. Vnlf (Jyitriív Wi-tbiM- IíimIoH'. />ii!ins/.ky 

Ilanfulvv l'ul logluUa el az elnöki székel é^^ Hemnaiiti Antal miül 

tó elűadó tömör előterjesztésben vázolta a társufság r-Zfljút. szük- 

fés síirgös voltát. Dr. Török Aurd Itcbaiidib szakszem fejtegete.sei. 

yi Sándor és Molnár Antal tartalmas nyilatkozatai, továbbá Hun- 

" ' " \ntal. Havas Sándor. Ballagi Aladár. ílyörgy Aladár, 

lunü leUzólalasai es rövid eszuie«:sere uláu íiz érte- 

kftxiH egybaugulas; é.s lelke-'^odéssel kimondta^ bogy a tár-saság alakítását 

tek és ríürgósnek tartja. A prograniin és az alapszabályok szer- 

..;■ s a társaság szervezftsére kiküldetett Hava^ Sándor elnökleli* 

dr. Ballíigi Aladár, BereíiZ Antal, (íyörgy Aladár, dr. Herrmnnn Antal. 

k dr. TOrdk Aurél Vánibóry Ármin. 



41 



Áz énekesiéi uUin a hetes bizoltsúg ülést tartott, a melyben 
beszélte az ügyet, s mefibizla (i^Jörgy Aladárt az aJapszabályok és Herrt 
Antalt a prop-amm tervezetének szerkeazlésj^vel. 

* 

JegífsÖköni/v 

a Magyarországi Nópn^jzi Tarsusdg szei'vezö l)i:{oll$ágának s : 
hívott illetékes érdeklődőknek 1889. január 2fí-án, d. u. 5 órakor, a 
Akadémiában. Hunfalvy Pál elnöklete nieJletl tartott értekezletéről. 

Herrmann Antal előadja, hogy nz általa szerkesztett foUiívúa 
példányban küldetett szét, még pt'dijí a néprajzzal rogUilkozókou 
az összes hazai egyházi főhatóságoknak, fö-, közép- és polgári isi 
nak, taníelöiívelőknek. föi^ípaiioknak. szolpahiraknak, városi tanácsok 
minek folytan mintegy iO()-an joii^nlkeztek tagul. 

ííyörgy Aladár előterjeszti a szervező bizottságban már iBeglx 
alapszabály tervezetet, a mely beható megvitatás után elfogadtatc 
Végül niegaJIapíttatott a vasárnapi alakiiln közgyíllé."^ napirendje. 



Je/fyzokőnyv 

a Magyarországi Néprajzi 'I'ársaüag alakuló közgyűléséről. ^Tarlaloll. 
1889. jan. SV-i-n Budapesten, a m. l akadémiai Kisfaliidy-tei*enil>en.) 

1. Hunl'alvy l*ál mint az alakító bízottság elnöke, iidvözli a 
számmal megjelenteket. Mindenekelőtt köszönetet mond dr. Hpt: . r n 
Antalnak, ki leginkább knzremunkáll a tár^-aság alakulásának el> 
lelei körül s kinek néprajzi tevékenysége nemcsak Maíívarországon, 
hanem a kíiiröklöri ís már szép elismerésben ré.'ízeí'üil : ö tÖle indáit 
a társa.ság alapílá.'=ának esznu^je. s nagyrészt neki kO.szönhelö. hi 
társaság alakulása már most megtörténhetik. Az az erkölcsi pi 
• Ismerd meg tenmagadat* régóta érvényben van. de ugyanéba 
tiu^adalmi téren oíak ujabb időben kead felbangzani és igyekezik é 
nyesülni. Knnek kövelésére, alkalmazásárjt alig található valahol 
talfg, mint épen nálunk, a magyar korona alá tartozó fbldiín. mely Ti 
ságof* ethnographiai mozaik. Eddig ebben a mozaikban inkább 
különbségeket néztük, a melyeknél fogva olykor a/.tún el is hih 
egymástól. A néprajzi társaságnak föladata le.sz nem(^ak czeicet a kQ? 
lönb.Hégeket kiemelni, tiidoinányo?an feldolgozni é.*^ másokkai közölni. 
hanem raelyeljben fekvő pontokai is napvilágra hozni, melyek an-a indít- 
hatnak bennünket, hogy ne húzzunk széjjel, hanem vonzi'idjtink e^- 
máshoz. melyekből meggyőződbelünk, liogy mindnyájan, akármilyeo 

42 



I)IVATA1X>S KÖ7.LGM£NVltK. 



I*5?yünk is. egy hazának édns íívermckei vajrvunk. RemMi, hogy 
jad tarkaságnak egyik IwreHnirnye az lesz, hogy elÖ fogja moz- 
a knlnnböKÓ ncpfnjoklian n hí»;!a szcreletéL s az e-trynuiához vul6 
l|iön/i^ vonzófhbít. Azfiuhaii minden lár>asáíí. hopy eljen. mozoirjon 
B59on, szervezetre azt)rul. Ilyen sízerve/ft alkoUis;ini renti.-íZíTinl az 
B(«ket í^^Míkták elővenni s igv .szemelünk ki a szólóU mini a budapeaü 
pA. kfizóll alkalmasint u le^röreucblpel. az alakiilö és alakító jívűIéH 
^e>t^r<?_ Étinek hivatá^a az alapízahülyokai tárgyalni s a tis2l\'iseK>kel 
enesen megválasztani. Minthogy elölülőnek egy nagyon Ibnios aka- 
|p&i üÍH??heu kell majd resztvenni. Iieiyelte.seíil dr. Török Aur^l tanárt 
í. ^*syz0íil dr. Hélhy l^zlót. előadóul dr. üerrmaJin Antall. 
A kr»/j:yülL'ő lelkes éljennel fogadja az ehiök mejfnyiló l)cszédél és 
■agfiévá teezi ajiinlatnit 

2. Herrmann Antal kijelenti, hogy k(íínylel(!n felszólalni, hutíy elhá- 
ba magaiól azt az trdemet. melyet az elnök reá n'ttl. A néprajzi lAr- 
Ntg ögyénei- megindítója nem 6, hanem Hunfalvy Víú. ki nálunk n 
tdnokAijyo*^ ethuoeirufthiát nicgalnpilotta, s kinek nbheli nagy (erdemei 
tnAvsTjeri^ s a kfilíi'ildi tudományban is isnifretesek Kiváló érdeme 
lo a Kisfaludy- társasilgnak is. a mely pl. a szóló *^ dídgozótái-sai nep- 
áli tanulmányait anyagilag is l/iniogalta. De közveletlen ösztönt Henmann 
iUigybeu dr. MeltzI Hugó kolozsvári eiíyeterni tanái-tól nyert, a ki a 
BklevÖ Hra.-*sai Hómuellel szerkeszteti «()sszehason!i1ó irodalomtórlé- 
éüú lapokban > kOlönös figyelmet fordított a folklorera. s mái* évekkel 

anyozta eav maeyarorszüíii folklore-társaság alakllá^^át. Ezt 
. :.:i iguzsjjí érdekében kellelt szólónak megjegyeznie. 
Helyeslő tudomásul szolgál. 

3. Herrmann Antal az elökésziló bizottság állal kidolgozott ala|i- 
'"'■''■ Irr\'ezel el előterjeszti éfi ponlordiint felolvai-sa. Kgyes ponljaihoz 

i-loltak Fialovszky Lajos, Molnár Arial, Tórók Aurél, .lancsó 
ipTieiiek. gróf /iehy Jeníí. (íyörgy Aladár. Steinaeker Odön, Sasvári 
rmni. Vifcár Béla. Majlath Béla. Slrausz Adolf, ílermann Antal. 
A közgyfliés némt^ly n»ódosífá:*sal elfouadja az alapszabályokat 

4. Az alapszabályoknak a módosítások tekintetbe vételével való 
swiv(»gezo>ere bizottság kiküldetése ajánltatik. 

Juküldetnek: dr. Ponori 'l'hewrewk Kmil. dr. Fialovszky Lajos, 
rftiy F*al s az előadó. 

ö. Steinaeker Ödön egy feLszólalására Herrmann Antal kijelenti. 
^y eMisi mar 100 tagnál tiíhb jelentkezett. 

Őrvendeter- tudoriiasul sztilgál. 

6. Klnöklö dr. Török Aurél a társaságot megalakultnak nyilvánítja. 

43 



7. Elnök a közjíyOli'ísi az iíieiglenes lísKliknr rnegválaazuisára i 
lílja fel Oyöi'g)' Aladár inüflvanyára egyliangulag niegrála^i^tatna 
következők : 

Elnök : nuufnlvy hü. 

Alelnökök: dr. Tűrők Aurél ih* srtmöri Havaa Sándor. 

Titkár: dr fíprrmnnh Autót 

Jejíyüö; dr. Héthy Ixltszló. 

fénzláros: tlr. fiorovsshy Satnu. 

8. Elnök rels7:ót italára vs (iy^jr^y Aladár ajánlatára nz lói 
nagy vólíiíztinánylia eRylian^nilíig a kövftikezíík váliusxifttttak :] 

^fiyörgy, i?i'. Apponyí SAndor. Arílitdh János. Biiohál Dániel, brj 
ftfüos, Baksay Sándor, BaUagi Aladár. BarLalUit István, Bauszuem 
Bfíi-ecz Antal, Rerzeviczy AlhfiPt, dr. Htijnicsic-* Iván. Hnínkovics 
(püspOk). Brassai Sámuel, dr. Bpean Kázniép, Ciotta Júniiá, Cop- 
Mara, Csopey Lás/ló, Csúszka (íyöpgy. dp. Czirbusz Cii^za. Dimitrüe' 
Milos. Ürotiobeczky (iyula. Dungyepszky l.azá?-. dr. Krödy Rt^Is. E' 
Uüüs, Foszly Appád, dr. Fialovszky Lajos. Fdtach .lózsef, Firc/ak (iy 
4foldis János, dr, (inldziher iKnácj;. íírünwald Béla, (iyarmalhy Zsig^ 
(iyörjíy Aladár, (iyniai Pál. Ilad/siaK AnUil. dp. Ilatnpel József. Hem 
Olló. Ilnszkíi Jíi/'í^r. dr, .lant-sij líonedek. .lókai Mór, br. KaaaH 
Káldy (iytUa. Kálinány l^jof^. ^p. Karolyi (ívöpj^y. dr. Katona ^ 
Király Pál, dr. Knlin Sámuel, dr. KÖrö-si Jóassef, dr. Krauss F4^ 
Kukuljevi(r.s Milutni. ^r. Kimn (ít^za. Lóczy l*ajos. Luppa Héter^| 
Miklós. MaÜHud Oézkár, dr. Marianescu Atjináz, dp. Márky 8án(ffll 
Medvrt;/.ky Frigyes, dr. MeltzI Hnsó. MelUl Oszküp, Moldován Her^ 
Molnár Antal. dr. Moravc.<;ik E. EtalL Na^y Miklós, br. Nikolics Pdl| 
hí?. Odcsíuilr.Iiy Arthiip, br, Orlián Batáz<. I*ar(\selii;.^ FpIíx. CíntóP SáW 
Popovics litván, Puhzky Kepencz. Uakov:5/.ky István, Buinbuuer^ 
br. Salraen JenÖ, Schneller István, dr. Schwicfcer J. H., Sponer 
Slrausz Adolf. Szarvas (labor. Szász Kái*uly, Szalináry (iyör 
Széchenyi Béla. Székely Bertalan, Szívós Béla, Sztojacskovics 
dr. Teodorovics Szvetozár. Thallóczy Lajos, P. Thewrewk Ei« 
'l'liipping Gusztáv. Torma Zsófia, Toi's Kálnián, Vámbéry Ara 
Vizoly Z. J. Vlachovicsí <iyöPRy. WolíT János. Xanlns János. gr;j 
Jentí. /Joozky Teodóz. Zsilinszky Mibály. 

9. Vikar Bélu indilványozza. hogy Hunfalvv Pálnak is lleirmj 
Antalnak jcuyzókónyvi köszönet szavaztassék. 

Elfogadta lik. 



44 



HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. 

Jegyzőkönyv 

a Magyarországi Népra.izi Társaság ideigl. választmányának 1889 
ivis hó 22-én a m. t. Akadémiában tartott üléséről. 

Hunlalvy Pál elnök jelenti hogy az alapszabályok a belügyminisz- 
ium allal 1889. évi május hó 8-án. 30,044. szám alatt jóváhagyattak. 
rrmann Antal indítványára határozatba megy, hogy a társaság 
ewrewk E. által fogalmazandó üdvözlő feliratot küld József föherczeg 
Fenségéhez kettős családi ünnepe alkalmából, és hálát mond neki a 
saság iránt eddig tanúsított érdeklődéséért. Dr. Katona Lajos és Strausz 
olf vál. tagoknak elismerés szavaztatott a pécsi fiók alakításának 
ideményezé^seért. örvendetes tudomásul szolgál, hogy Herrmann Antal 
neje 1500 frt értékű szakkönyvtárt ajándékoznak a társaságnak, s 
Xf az elnök a költségek előlegezésére ajánlkozott. A társaságnak a saj- 
on való képviselése egyelőre az «EthnoIogische Mitteilungen aus 
gam> folyóiratra bízatott; végre Herrmann titkár felhatalmaztatott. 
Sy a társaságot képviselje az idei béosi és párisi (longressusokon. 

* 

Jegyzőkönyv 

a Magyarországi Néprajzi Társaságnak 1889. okt. 9-éii tartott vá- 
iZtmányí üléséről. 

1. Hunfalvy Pál elnök bejelenti József főhei-czeg kösz(")nő levelét 
társaságnak, családi ünnepe alkalmából hozzá intézett üdvözlő fel- 
itára. 

2. Borovszky Samu pénztáros jelenti, hogy a tagok száma körül- 
tói 500 és hogy eddig 281 frt folyt be a pénztárba. 

3. Titkár jelenti, hogy a pécsi íiókogyleten kívül Ungvárit is fiók- 
ylet alakult az ottani szerkesztők kezdeményezésére, készül Aradon 
a tanító egylet buzgalmából, hasonló szándékok j(>lentkeznek más 
iyeken. 

4. Jancsó Benedek jelenti, hogy indítványára az orsz. középiskolai 
náreg)'esűlet a tanároknak figyehncbf ajánlja a társaság ügyét. 

5. Titkár jelenté.st tesz a külföldi szakköriiknek a magyarországi 
iprajzi társulat megalakulása alkalmából való nyilalkozatáról. kiemeli 
bécsi anthropologiai congrossus tagjainak véleményét, egyszersmind 
enti, hogy a congressus ülésein a társulatot képviselte. 

6. Titkár annak idején felkérte Leland alapító tagot, hogy a párisi 
ngressuson. mint annak egyik alelní'ike. a magyaroi'szági néprajzi tár- 
ágot képviselje, s jelenti, hogy Hunfalvy Pál Stockholmban József 

4.'> 



föherczeg czi^ny grammatikául nmlalla be. s a uzígáiijrokru vonaUc< 
magyar tud. irudalniat inmerlette. 

7. Török Aurél megemüti, hogy a herlini Zeitschrift ftír Ethnol' 
szerkeszlöjtf Virclmw a lúrsusAji alakiilástiról u folyóiratban ií^ 
léksKík, A Herrniann rolyöiratót s a/, ujabb magyar ellinologtaí í 
<ücscri. kiemelve Rélhy L. rlolgozatút. 

8. Kdnyvlárunk sscámára Ki.-ícber Karoly Antal a ni;i 
é3 fekete elíievi?A^-íe s a liiiuti-'íwktly* int-s t:7imtt müveit !■ 

9. Király Pál 25 urany friinknyi alapítványt tett a i 
azon (íSEélzattal, hogy ez iíjövel oly alappá nöjji^ ki maciit, a mi 
pályadíjak volnának kitűxemlök íöiskolai tanulóknak ha^^ai ethno; 
tárgyú dolgozatai jululmazására, 

10. A Herrniann a.ián(lékozta szakkönyvtár jővén sjrtíba. etn< 
felkérelik. hogy helyisógrííl -^ziveHkodjók gondoskodni. 

11. Goldziher es Kialovözky felí/ólalií.'^ári határozatba megy» 
a (ársa.ság hivatalos magyar közlönyének elsö száma jaimáiTól koli 
még ez évben rnr:gielei\i(5k. 

12. Az alakító közgyűlés október 27-óre d. e. 10 órára li 
(az akadémia Kisfaludy-termébeni. Tárgyai lesznek: elnAki m 
Jókai M. megemiokezéííe néhai Kudolf Irtjuörökös Ö fensége ethnograj 
mOkÖdéséröl ; titkár és pén/Ákvos jelentése és a választások. Titkár 
sittalik, hogy az alakító közgyílléáre személyesen hívja meg a tmll 
minisztert, a ra. t. Akadémia elnökét s a főváros fÖpolKárnieslerél. 

l;í. Az első felolvasó Ülés napirendjének niegidlapitit^nál litkár 
jelenti, hogy .Ii'»zsef föIitTo^eg 6 fen-sége a (.'-zigány okról irt egy éAi/^ 
zatát kegyeskedett felolvusúsra átengedni A választmány mé)y hálával 
fogadja a föherczog kegye-ssejíei. A fölolvasó iilc-s többi tárgyai lo-szűfi; 
Török Aurél alelnök előadása lesz az unlhropologiáról s Heirrnunn Antdi 
hazai ethnr>graphiai múzeum alapitá-siról. 

14. Végül a választmány az elnöknek, alelnöknek s lilkamak hní- 
gahnok t*s fáradságokért köszönetei mond. 



Jegyzőkönyv 

a Magyarországi Néprajzi Társaság 1889. évi okl6l>er 27-én d.i 
ikrakor u m. l. Akadémia Kisfaludy-tennében tartott 1. rendes 
léséről 

Elnök; Hunfalvy l*ál. Az elnök a napirendre Lei-és előtt Ka 
Lajost bízza meg a jegyzőkönyv vezetésével. Aztán olvassa elnöki 
nyitó beszédét, 

46 



Ezt követőiig Jókai Mór üdvözli a társaságot, kegyeletes szavak- 

me^cmléke/vea az elhiinyt trónöpíVkrts ó tenségének tMPsa,^águnk 

már alakulása idején tauusilolt erficklödéséi'ul, a melynek a tneg- 

U azzal is kivüut kifejezést adni. hogy Imjlandónak iiyilalkozoM a 

védnöki Lisztét elfogadni. 
Jókai bftszime után bemutatja a kőzítyíílésnek dr. Rerzeviczy Albert 
5- fji kuzoklalásügyi állonUttkárt. a ki a fontitrí ullamflgyektöl vissza- 
Dtt miniszter kt^pviseleteben jött el, hogy átadja a társasájj^aak a 
ler iidvözlelél. s lolmác-^olja ö exfiájúnak e naiívfontosHágú fel- 
meííolda-sara hivatott lái-sasá^ ininÜ erdeklödfstil. a melynek a 
DÍníszter tettebI>eD is óhajt kifejczfisl adni 

A közgyűlés az államtitkár úr f nyilatkozatai örvendetes tudomásul 
9 az elnök indítványára olhatámzza. hogy úgy a vallás- és közokt. 
tttni-HZter úr ű exciájánuk, mint az állami itkár úr ö méltóságának leg- 
gebb köi>zunetct szavaz a társaság iránt tanúsított érdeklötiésűk és 
ihazai ethnograpMa ügyének támogatá^^áni vonatkozó szándékaikért. 
A napirend kóvetkezCi tárgya llernnann Antalnak, mint a társaság 
rának jelentése volL a melyet a közgyűlés tudoiná.sut vett. 
Hunfalvy I*ál elnök indítványozza, hogy .lóz.sef föherczeg ö fenségéi, 
máris alapító tagjainak élén van szerencsénk üdvözölni, kérje fel 
asag a védnöki ti.szt elfogadit-sára 

A tagok telk&s éljenzéssel és hetyökröl való felállással teszik 
{oke%'á ez indilvönyt. 

Az ezután következett választások eredménye, hogy Fialovszky 
indítványára etyhangulag megválíiszlatlak: elnökké Hunfalvy Hál, 
jükókké TöriVk Aurél és göniöri Havas Sándoi-. titkárra Herrmann 
ital, jpjívzövé Katona l^ajos, pénzlárnokká Borovszky Samu. 
Kzutún következeti a 3U tagú választmány választása. 
Végül Borovszky Samu pénztáros tesz jelentési a társaság pénz- 
lak állapotáról, 
-lelenlesét a közgyűlés tudomásnl veszi. 



a Ma^arorszdgi Népr^zi Társadalmak 1889. évi november 2-án 
u. ö Órakor a m. l. Akadémiában tartott I. választmányi üléséről. 

i^lnök IJtinfalvy Hál előadja, hogy a m. n. t. megalakulván, alap- 
ibályai 4., 9. és 29. §-a értelmében gondoskodnia kell immár a szak- 
>lyóiratról. 

Megállapíttatván, hogy a t<irsasug hivatalos közlönye Imvonkint 

47 



HIVATALOS KÖZLEMÉNYÜK. 



3 íves 8-adrelű fiizelekben jelenjék meg ía pziítiidöt kivéve), s 
szerzők c/ikkeíkböl 2b külön N^vonatot kapjanak, elnök a folyóirat i 
kejjxtöjénok ki-rdéscrc lér ál s azt véli. hogy e feladatra senki se lé 
ez idő szerint illelókesebb Herrmann Antalnál, a ki német nyelvű elt 
logiai közleményeivel a külföld lejjkiválóbb szakembereinek osztat! 
elismerését tudta kivívni, s maiíál leljesen c feladat ma^a-slatán állón 
mutatta. 

A válnszlmímy az elnök eJölerja*íztésére Heirmaim Antalt véfí^ 
társulat folyóiratának szcrkesztést'jvo! nicjíbizandónak, 

Herrmann kijejpnti, hot^y a midőn egyréí^zl érzi. niennyii 
lezö rá ni'zve szerkesztői múllju a liu-íasá^í lolyóimtának vc; 
vonatkozólag, másrészt többrendbeli tekintetek, különösen pedig n^ 
nyelvű fnlyóiralának folyUítása, illetőleg má.** alakban és módoiíuU 
grammal leendő továblívilele nem engednék mejr neki. bngy egész 
és idejét a társaság folyóiratának szentelje. Már pedig ez szexinle 
fontos, bogy egy egész eml)ert kivan. lebát jobban véli a U 
azolgálbatni. ha az amúgy is elég súIvoít felelősséggel járó titkári 
kótelmeit neui balmnzza a szerkesztüiekkel, banem erejének szétfő 
csolása helyett azoknak egy tisztre való concenlnUásába helyezi 
cziójál. És peá\^ teszi ezt annál nyugodtabban, raivel szerentt.sés 
jában áll a tái-saságnak a szerke.sztöi állásra oly embert kiszeraelr 
ki e feladat sikeres nieK<'ldásának minden szükségeH garantiájaval 
delkexík. K/ véleménye szeritil dr, Rétby Lá.cziö. kit e<ldigi tudotn&lj 
munkássíííja és alapos készCiltsépe a társa«ag folyóiratának y. 
iietésere minden tekinlellien qualificál. Ó tebál Rélliyt véli a i 
vála^i^ztmánya réí>zérűl a szerkesztői teendőkkel megbiznndónak. 

ílunfalvy Hál líerrmann propositiójába szívesen belenyngszili, 
szükségesnek tartja kijelenteni, hogy egyelőit? a társaság anyagi vis; 
nyai nem engedik meg a szerkesztő honorálását sem; habár szerii 
már motíi is kifejezési adhat a választmány azon felfogásának, he 
egyáltjilán. úkv küKvtiöseM a szerkesztő mimkájának dija:^liatása 
pontjából tartja kívánatosnak a társaság pénzereje mentül előbb 
oly fokú gyarapodását, a mely megengedje, hogy e részben a 
nyosság kóvetelniényének eleget tehessünk 

A választmány az elnök és a titkár együttes iuditványálioz 
lakozván, elhatározta, hogy ű társaság hivatalos, magyar nyeJvü ki! 
lönyének siíerkesztésével dr Réthy Lászlót bízza meg, azon reménj 
hogy a nie(>bizandó e tisztnek egyelőre bonomríum nélkül való elfogad 
iránt mentül előbb nyilatkozzék. 

.^z elnök ismét az alapszabályokra, és pedig azok 31. £}-ára tÜTa 

48 



eWUeÓG^ii, h«py lársaííágtinktialc más bazíii tudoiminyos lársu- 
Ktt tiaí^nTilóD eí?y olyan ahrégó-l'éle időszaki krtzltinyre is van szUk- 
a mely egyrtózl (ársafájíunk jidniinifttmliv iíg>cirÖl. másrészt tudo- 
ayfw m':- ' ■ ' a külfüM szakkömt i'>rti*síLs<'. Hnp>' egy ilynnnek 

a in ^ íoruinai elí; l*!pj(>l)l)nn fi>ty«íti>!e-sdnk. ^/.er'm\e 

•Úbh leniic. Iia Hernnaiin nétriel iiyolvon megjelenő nernzetköüi 
tii. a melytít l(*jíközelt'bí> t^gyls hnvftnkinl K-íjdrét 
lí: . _^ A miyi füzetekre log l'elvitltani az (^ddigi időhöz m;in 

ill viiAko!* közleinéuyek helyett, őzen módosult alukjúhan a tjiniiilat 
lének tiekebelezéíiere megnyoretnék tily módr)n. Iiotív u türtiaság 
«g\- rvnyi lerjwleleinben adimdrt. s a köllVildi szakköW'tk- 
inajíyanil nem értfl tagjainak .-tzánl lélhivatalo.s közlönye, 
vnUimely nu(ry irodulom nyelvén lerme s/^rke«zleudö. Herrmann 
'ának lenne havnnktnl retide^^n és |>e<iig a taiv^iilali 
ii il fiiíyidütien adandó ntellt'klule. Az ahrégé szerke^z- 

nuMTu Herrmann vállalná magUra. a kinek ez egy Ívnyi melleklet 
nf9*ié kiállüásáórt járó kóltsögeit a társasát? fódözné. 

ínt;^! Heirniann kijeleiiti. hog\' a vAla.^ztniAny ily irányú nieg- 
ik a li-gnagyolth kt'sz^i't'Kei hajlandó megfelelni, a vAlasztuiiiny 
[(•toAk n^nli indítványa i^rlelniéhen hatkroz. 

Heirmann a rnn^a résizéröl k^jelenti^ hogy a (ársa.sá){ tagjainak 
' ■ - ' i' keílvezinenyáron hajlandó ülenge<lni akként, hogy évi 5 
. ár holyetl rsak 2 friol li/.elnének. 

Turúk Auról azl véIÍ, hogy a társasáK liürnnnuti ezen ajánlatáért 
Mnek érezheti ínagát, s egyáltalán igen ázeremsés meg- 
•iii.j.i u líirsululi abrégíniek Herrmann folyóiraUival leendő 
lláxftt. 

[Itnch József csak az iránt kivan kérdést int<'*/.ni, víújoii a társa- 

jyar nyelvű hivatalos krtziíinye számára mii^ mini magyar nyel- 

ii kOjtlenienyek is küldhctOk-eV Hmilalvy. Tíirők é-s Herrmann 

üt alapszahályok idevonatkozó pontjai szclk-mében tisztázzák 

3 Piltseh ezen eszmeej*ere alapján teljesen belenyugszik 

Myok tnecfelelfi rendelkezés*^he. a mely az előadó üléseken 

az alkáli <mhoz ás a kttrülmenyekhez niárlen, nias mint a 

ir nyeJvnúk esetleges használatát. 

Kxulán a vál. hies a legközeJebbi (nov. I(i-án esli 5 órakor) lar- 

I fel ' 'iléő programinjül állapítja meg a knvetkezöképen : 

1. Jii/ ivzeg ő t'enséíe dnleozata a cziiíunyokról. Felolvassa 

iPunori Thwwrewk Emil. 



**M«*r*^M, /. 



411 



HIVATALOS KöZIJ^MÉNYCK.- 



2. Dr. Töriik Aurél. A/. anU)ropologiáról és a l>udai)efíti nnthr 
tnuzeuniról. 

3. Hen-mann Antal. Hazai néprajzi múzeum alain'Ubíái'ól. 
Ki'tvelkezett a társasájí szakosztályainak szervezéííe. azon 

és módon, a mint azt itz alupszalii'üyok 6. ií-a kiváiija. 

A válaiíztmány az üt felmérőit lórgyi és személyi kérdésiek 
lelfH és liettató mepvitjUása alapján a kövelkező szakosztálvokat szer 
egyelőre s az alább mejraeTezetl urakat jeiöU ki azok elnökeivé és 
előadóivá, a kik mint ilyenek az okkép kiegészitett választmány 
$ c kijelöltclésükröl hivalalo.san érlesilendök. (1. szervezet 59 — 60 Ll 



Jegyzőkönyv 

a M. N. T. 1889. rutv I6-an d. u.ő órakor n m. l, Akadomií 
tartott 11. vulasztnianyi üléséről. 

Klnók Hunfalvy Pát az tilé^ nieKnyitá^a után a jej^yzúkönyi 
ulva.«;talja lel, a melyek hitelesítése után Horrniann lilkár közli a 35 
osztúlvi elnökök és előadóktól beérkezett s niegbi;!HtKsuk elfogadíj 
nzóló nyilatkozatokat, .lózí^er löhenrzep ö fensége nevében 1'. Thewi 
Emil élőszóval jelenti be, hogy ö fensége készségesen vullalkozik a 
bizotl .'^zakosztulv elnökségére, a üonkMnplált lielyettesihV melletu 
titkár Itélhyvi'l. <i túrsiilal lolyóiralának szerkesztőjével együtt kidoljíC 
előterjesztését nyújtja be a rulyóirat terjedelme és kólb^igeiröl. 

A válasz! niány r tervezetei elfogadja s elhatározza, hogy a 
sulali IblyóiraL KXK) peldányltan nyoniassek. A nyomtatási fett<'teípii 
vonatkozó szerződésnek Hornyáuszky Viktorral leendő megkötéi*ét 
elnökre bízza : a társulat egyelőre Ilornyánszky Viktornál letétben le 
pénzének Hornyán.szkytól való átvételére a pí-nztárnokot és Relby U 
küldi ki. eijynttal köszOnetet mond llornyánszkynak :i pénz eddigi kez 
léséért. 

Tiievsrewk Emil azon vélemr-tiyént-k ad kiUjeztst. hogy a valaszl-i 
mány túllépi hatáskörét, midőn a közgyíllés léladatai közé tartozó kóU-i 
ségvetési íigyeket tárgyal. Herrmann szerint a múlt hóban megtartót* 
közgynlés nem lévén rendes, nem is lehetett neki feladata egy meg vég4 
legesen meg sem alakiill választmányt) )1 eltye teijesztendö kcillségvet 
megállapílása. Az elnök es liibbek hozzászólása szerint az okL 27-11 
kőzgyOlés ugyan mindenképen rendes, ha csak annyiban nem. hogy 
dolog természete szerint ez nem volt az alapszabályok értelmeben nündc 
évben husvél táján összehivando rendes közgyüK's. 

Többek felszólalása s a helyzet tisztázása után a választmány 

50 



*ü közgytilt*ütö) kéreiulö indornnily reményében fdsndja <'I a IVinli 
veasMnek a vele járó krtltséscekre vonatkozó részéi, 

£y.ultiii M^tntiiarin Antalnak a vulas^tinúnyj ülé.'<t iiieKeló/.ö etöatló 
a ha7u)i ellimturaphíaj muzi:\im felcillita-^ra né^.vti felvetett ímlít- 
)fánuk tiinolniAnyozáí^ara s pz rigy^)on szükséges további lepéHek meg- 
a választmány külön hizoltsiiiíol kílltí ki. (l 00 I ) 

JftJi/ZÖköHIfV 

Magyami-szíigi Népi-ajzi Tái>as;iir v;ila.«zliiijiiiyiiniiíí IHHVI. iku-z. 
telolvafó üies uUin. a in. t. Akadt'iniában lartnlt iilrsiTöl. 
In**tk: ür. Marianescu Atanáz. 

j illapillatik. hojív a kn közelobbi felolva-m o.-* valaí*zlmAnyi 
>^*i). január 11-én az Akadémiában ktg mej?lartalni. a felolvasó 

ninjanak mi^fíallapita-Ha az i^Inok-Ht'gre bízalik. 
Tobyi Klek a bihannegyei KOrÖ!*sze«-ApiUii kftzség jegyzője lolya- 
Jvúnvl inlézotl a lürsaíáglioz akíizsépi nionoKrapliiák és ríialádkíinyvek 
[Kiíukbr lolvciMidu deintiírapíiiai fV'Ijpg>'zé^ek erdekében. A lilkár az 
it>(fraphia szem pontjából igen éniekef<iiek tartja az ügyel éw túánlja 
.' figyelmébe 
iM^ar niPKbízatik. hoi^y a folyamodói ti\iékoztar>sa az ü^y nepi'u.jzi 
és szólítsa lel vilam)s, atlekinlbelö emlékirat Iteterjeszté- 
a mely véleményezés védett a rJemoKrapbiaí szakosztálynak Tok 
ütni. 
Tiikür jelenti, hogy Scimellor István alapító tag és szakf>szlályi 
Pozsonyból t\g>eiernre méltó fejtegetések kíséretében előterjeszti 
3ó iveit, a melyek alapján a dunántóli németek körel>en ethnographiai 
atokat gytíjlel. 

A választmánynak mielőbb gondoskodnia kell kimenttí kérdőívek 
ut&Bi(áM>k Mzerkeszioséröl. ezeknél Scbneller dolgozata is kellő ligye- 
veendö. 
Titkár ajánlatíira néhány szakosztály szerveztelik. 
A finn .'ízakoí'ztaly 3. előadójává Vikár Béla. 
A vend szakosztály elnökévé Szalay István plébános, előadóvá 
zi Kerenry. tamtó. 

A horvát íatakosztály elnökévé br. .losi|x>vicí» Imre horvát miniszter, 
idókká : dr. Bí)ini»irg Iván. Cup-Mar!el Mara asszony, dr. Krauss Pr. I. 
A -izerl^ szaketszlály előadójává H Aslxith Oszkár. 
A lót .sz:)ka;*ztály előadóivá Baehat Dániel és dr. í^lzanibel 



51 



4t 



NÉPNYELVI ADALÉKOK. 



Titkár bejelenti a szakosztályok tiáztst>geinek elfogadásánSi ujonnau 
beérkezRÜ nyilatkozatokat és végre azt. hogy a mflkedveJöi fotográfiai 
kiáliiU^í^t rexniezi's bizottság tárgyalnsaiban rel^^óluU az íranl. hogy a kí- 
BÜitók ültal a n*níipz0 eifye.sületnek felajánlandó néprajKi képek í* U^m 
néprajzi niuzeiimnak engedtessenek át. 



Népnyelvi adalékok. 



fívgi magyar népdalok. 

Tórtóneti multunk emlékei nemcsak a leidben vannak ellentétre. 
Ott rejlödznek azok. gyakran százados hagyományokként, apáról fítbü. 
szállva, a nemzet nagAJáDak (ss aprajának kedtílyvilágaban. szóla-taiboa,: 
meséiben e> dalaiban. 

£pen ezért kinesek gyanánt gy£^'tendÖk népdalköltcszeti emlekeüik 
i^, melyeknek jelentflsépe már elhnoprapbiai szempontból is szendieöllő. 

Na^y öruninmrc .szolgált hogy u niűll évben Horsodban e^iy kést* 
irali kötet birlokiiba julollam, mely 250 lapon 215 verset és na^tyobbáni 
népdalt tartalmaz, s eredelileR 1728-t6l 184()-ig iratolt. ÖsszegyfijtöUók 
pedig a debrex;zeni i*ef, föúskolan a deákok, kik kAzfil mintegy busxuak 
neve is be van a ver-sek alá jegyezve. Közliik líod Ferenez, Márton 
.lózsef, Bakó István, Füsüs András, Nagy /.-íigmond. Hajdú .láno.-s Bálint 
Imre és Sándor. Nagy Líijos. Oapó Sándor, Kovátís Dániel, Hadházy I. slK 

A kötelt>en Hinilytől, Kisfuludytúl, Csokonaitól s az 6 hatása alait 
keletkezett költői iskola tagjaitól számos vers vau, mely akkor mdonsig; 
volt 8 a fiatalok siettek a g>'í^leményl)C' fölvenni. ílozzájok risailakoak; 
egy sor érzelgöíí köUemejiy. mint 'L'iannad lolynak könnyeim*, 'Oli ua^ 
egek rátok apellálok-, '/.eíir színbe felóllözve' slh.. melyeken gitár inpÜflU 
énekelve, nagy és szépanyáink nem egy könyet ejtenek 

A népkftitési gyOjteményekl>en, Krdélyí .lános és tivuiai Pai. ille- 
tőleg a Kisfaludy-larsaság kiadúiíaíhan. Kriza '\'adr6zsái»-tían es mások 
gyi^tésében nagyon sok van már egybebordva. Az ily gycytés azotiba 
mindig nagy lii^elmel és szigorú kritikát követel, mert gyakori az esei, 
hogy a mint régi ismert népdalok egy-egy sora befolyással van a m 
tökre, ngy viszíml nem egy ösmert köllö míikölteményét énekli a 
Ilyenek fÖleg a Potcifi és Czucjsor né{)dalai. Tompa. Arany,^Tóth 
és 'lYilh Kndro nem Rgy kiVIteménye. 

Gyiíjteményünk népdalait is körültekintő gonddal kell tehát 
válogatni, mert sok ezek között is a már ösmert és kiadott. 



63 



OSK. SXENDIlEl jinOS. 



tat knzfUAk néhányat mutatunk be. 

I. 

1. « Harangoznak Cseugerbe, 
Vájjon ki holt meg lienne. 
Hej. pgy szOp barna legénynek 
Szí^rotííjií sztíiííMivnfk. 

2. A troiitron U-melün 
Kisiettem a kendőm. 
Hej édefí barna szeretőin 
Kerítijd etö a kendőm.* 



t. Hoííszu-l*aji alalt nyiilik a zoM ertlö. 
AMszonyotn. galambom miilik r/. esztendő. 

2. Te leltei tbgudúst én elöltem, nem mus. 
Hog)' én kiviilöllem soha sem szeretsz músL 

3. Szürke pariparaat pajlás4»m iiyeriíeli. 
Addig a galamt>otii más hunrzf'ut öleli. 

4. Mind te éríeil van ez. te csullal mej; engem. 
De meg vér még az én teremtő iílenem. 

5. A víz is a malmot nem magának lifvíÜ^* 
Asszonyom a iányát nem magának larlja. 

fi. Mi2 elek i.s bánom azt a piir (■sóknmat. 

A melyért beszegletl kerek kalapomat. 
7. Se csodálkozz" azon, hogy én sárga vagyok. 

KileiX'y. etíZlendeJe. rniolla hervadok. 
S. KI is i'illiel kend már. inig én kendre iK.-zek, 

Holnnd. a ki fiiszen :r fejér cselrdnek 

H. 
t. Most megyek ki a falnbM. 
Néj:z ki rOz-sám ahlak<»dbi)l. 
NNytz ulannam keserveden, 
Vagy láUz l('>bbé vagy sohasem. 

2. Ul hagynál-e? nem .■ízánnal-é? 
^>ziveri ugyan nem fá^jna-é? 
Krt viilna is meghasadna. 
L'veg volna elpattanna, 

J)i . Sscudi'ei JánoH. 

Ö3 



^^^^^f v^^v 


^^^^^^^^^1 


^^^^^K Zaluluegyei vetid 
H^ 1. Knain je priso e'n ailadénec l 
^B l'o imoni Kekonya 
^^^B On jp nasn mater prosn: 
^^^r >VH$a vi de y.meniMii AUi.' 


népballa da . ^H 

llji'i legény jöli el iiozxánl^| 
Kekonya volt igaz néven 
Szépen kérle jó anyánkai: 
«A lányát Ofes/^iUí vélem. » 


H/ 2 Muti ii\>>(;a liilri) pito : 
^^^ <Kiiiim La [rd vidva üiaV' 
^^B "Mitti drá^a na pleí<isOr'. 
^^H Tii, gde ónvdH^ i}(rnjo.>> 


•}. 


'Hová. hová. ketleo együtt?* 
Édes anyánk kérdi Kyon^an. 
'*ík)es anyám tánczra. oda,. 
Hol a c.«ái*dá.st iinüzaik mo»tan.i 


V 8. Matj nyerni elak právi: 
^^^^ «lla. i nn Roga mislitH!' — 
^^^H lída ála nyidva noLri prí^la. 
^^^P V£a.sí j'z'dröKint ple^^t nja. 


8. 


t.Menjetíík, de Islenl félve f» 
Ipv szOll anyánk jrt ianá(isa. 
Amim együtt helyi-e Crteki 
Má.^snl ment a lány a iásissA 


^^^_ 4. <ida so 8pl^san gor henyali 
^^^B Luba j' v^a.si knyenii filn ; 
^^H «nrági luhi ne /auierí. 
^^^1 Te }v právi .sosld tnoj!> 


V 


Vé^e szakadt már a tánczua 
A lány su5eretíij«he7 mén: 
*i\e liaraaiidj cdeíí rózsám. 
.16 ítzimiszédom az a legény !< 


^r 5. I^iiIm na toii niC ne reíe. 
H Pun öemömv. vii nyom vrel 
^K On jo prime /.a Mo mkó. 
^P hl jo pela pred olbu'. 


5. 


.S/,rtt :*e szól rá :*?;eretÖje: 
Csapa harag, csupa méreg. 
l''otiér kezét meKrapad.ia, 
Oltár elé im így érnek 


H fí. «Lü[tu dniga xda.í si ;!misli. 

H Na k^ bovu preéegnIaS 

^H «'Níi Marija m.spíij/a Jözusa. 

^B Nn Maiijo. ra.-<pítíía .Irzníu. ■ • 


ÍV 


' Driitía r<>zsám, jól meg>:nQdo 
Mire mondasz e.<;kilt bUet'» 
' Máriára és Jézusra, ^H 
Kit a pogány n'He.-tzttett-^H 


B 7. On jo pnnie za IjpUi rokú. 
H In jo pela na hpaiicér. 
^m (ída sta priSla na sred' lóga. 
H /milim elásom prekrieí: 


7 


Kehr*!- kezrí metíracadia. ^H 
SélaiHm vezdti el. ^H 
sötét enJö kőKt^pélien ^H 
Káidalmáhan ífív kiáll fd'^* 


^1 ft. tl.iibH drága, dol pnkiekni. 
^^H Dol ])okloknt pred meni'!> 
^^^B "Kűbi! te .s'ft()){a preknno. 
^^^^^ ZdíO na slcdavf me vmorU! ■ 


s 

4 


• Téi'depeli le éde-í n'wsóm, 
Ide flém lionilj térdre S 

• •i\h. le Isteni niegtagívlod 
s gyilkosommá lesrei végreZ 



tjÍhsasjSgi éktesítéser. 



|LuI>í tzco je no* iz té]ta, I 9. Kési rdnl elö a zst-béhöl, 

[J odrezao nyoj glavó Kehér nyakíil ketté metszi. 

• Luba árÁ\^ gnri sUni, tKelj Tel hrtbiiin. kelj fel kórlek. 

Ka va ziíaj le sla (Jiunol- Ideje van haza menni I' 

Feliejívezle és fordílolla : Bellostcs Bálint. 



Társasági értesítések. 

A lAraaságbeli szakosztályok nlnüketnek és elAAd<^inak Feladatát őft mOk»déai 
ét tUe(/>teg Ush\\ izlteo fetmerOlt kérdéseikre nézve tudósítjuk az ill«((iket. hugy 
«re. a xidi-kí körnkre s a kíllnn bixoluAgokrn vonalkoztS ilgyrend int^giUlapftAsa 
, rilaszLtitAur ej^ytk lefosvir^űseljh luladata It.*sz. 

Tirtaaágunk halottjai. A tngokul jclí^iUkozcttek k'^zü) a tialál iiulr rs elrnsft- 

titt öc kir.ili) muiikjist. Dr Ábel Jem'' egy^t^mi tanárt, a jclf^s philoln^ust, n<>df>>- 

Kálm^^n horiíát niínísi^tert. ki a tinrvát szakos7tály eltmki liaztséK^rc volt 

iclvcf. dr. H^ller \Á\iM ílRvvédjeliiltol. a ki ej;v derék tudori dissoj-tAllúl irt a 

cxi^:áiiTok j(^i és közi^azgutási viszonyairól, Parcsctics Pclix újvidéki f/ltspánl, 

lyerátz szakosztály eln<^ke lelt volna, és Pesty Frigyest, az Akadémia II 

>*áflak ti I kára L 

A .Magyarországi Néprajil Társaság' llng vármegyei fíi^kkörénrk alakutó 

nllé*^ 1H8U julitis bó 2S-án Ijrtnlotl meg a <SavanytivÍzi veiidéglA>-ben, melyre 

rvmdes ta|; s néhány vendé*; jelent meg. Kronipaazky TKnácz hiz. elnök röviden 

>ü?iílvún a jelenlRVÖkfit. uz fllést megnyitotta, ppyi'iltal felolvasta n tAnia-iág fel 

nrxbdiiiafc ^gV^* l)ontj/iit. melyek a czéi( mepv^lí^í(lják. hogy azon tagok is, kik 

lie ezt talán kr-\'^»hl>é ismerték, tudomást szerezi) essenek róla KzutAn Révész 

■•f kor;jegyx/idl váKu/.talott. KlnÖk. hogy a ta^fok a k(>telc7ettség iránt is lájé< 

rra legyenek, felolvasta az alapszabályoknak arra vonatkozó pontjait, és miután 

iEi*kei( a gydlekezel macáévá tette, és miután eddig már If) tag jelentkezett, kik 

xűl II fneüjelent, azért az alakulás is megtörtént, Kon-lnökül Prescslnszky Pál 

bárnők ii itvUn. a tiaztvisolflk választása következett, mely krtvetkezGleg 

|lr(ett ni- Tihanyi Domonkos kir. tanfelügyelrt, alelnök : Prnhobec::ky 

^ala taiiitóképezdei igazgató, titkár, ki egyszerümiiid szakel/iadú : Antalóczy Péter 

nVfkinc«tán troda igaz-, jcgyzi'í: Krompaszky Igiu'tcz áll. tanitó. pénztáros: Prés- 

nrtszky Pál m- kir. mérn'Vk, k5nyvláros : Jovan^vícá János lapszerkesztő. £niber 

rtixia, tiogy niiulán az ungvári elí*/» fiókkor lesz az országban, intéz- 

IV . k'izponti társaaágbii/.. hogy irányt adjon, niiképen kell m<lkf>dní5k, 

BD&kiUtítüten milyen viszony van a fiókkor és a központ kozfitt. hogy ezek értel- 

a fiókktir .dapszabályait el lehessen készíteni. Az indítvány elfogadtatott és 

ek kereaztiilviielére DrohnbeRzky Gyula elnflklcte ulalt Antalóczy Péter óa Ember 

BOiM kdldettPk ki 

A hazai ethnographlal muieum ügyél>on kiküldött bizottság decz. 19-én tar- 
illését Xiiiitus Jánus elnöklett' mellett. Huiifalvy Pál éa az összes bizott- 
„. .-- k jelenlétében Jegyzőnek Herrmann Antul kéretvén fel, az ügy minden 
iJiUlról tnegritflttatod. Kifejtetett, hogy az elhnographia tárgyai rohamosan puaz- 

55 



lolnnk, ezeket meg kell menteni az enyészettől ; másrószt szonban a már 
gyűjtéseket is ho7,!iúférÍietr»kk^ kell tcmni A niíprnjzi múzeum Oryl'I a vele 
Tokun aiithropologiai louzeiímcval o^titlesen kell megoldani, a mely sziiiléll 
nem férhető alkalmatlan, felette szűk helyen szoroog. A múzeum szerve 
nemzeti muzeuni innfttani néprajzi osztályából kell kíindnltii El/itérbe kell lé 
faazíü néprajznak, de az áltjil:ínos etlinographi»l sem szahad elhanyagolni. A 
gösebh kérdés e^y alkalmas (világos, tágas) helyiség. A bizottság lépések<*t fo 
a f<5\'árosnál. a melynek a néprajzi inuzuum vitális érdeke, a nemzeti muzea 
a múzeum ü^'eínek megvizsgálására kiknidölt oi-szágos hiznitságnál, a képvi: 
kÖZüktalásű!;vi hizuttsátiánál. Hermán Ottó fel fo^ szólalni a képvíselőbázbiqj 
Hunfalvy Púi ineinorandumot nyújtanak át a kuUuszminiszlcrnck s kikérik 
az államtitkár párlfügá-SiU is. 

Társaságunk könyvtára a in. I. Akadémia kegyességéből ideiglenesen 
helyiséget nyert a palota els^ emeletén. Kérjük a társaságunk íi^'e tránt ér 
dőket, ."jzíveskedjeuek a társaság alapszabályaiban körOlirt (udománvágakla 
könyvek, kéziratok (köták, rajzok) felajánlásával könyvtárunkat gyarapítani A 
stb. adományokat egyciüre dr. Borovszky Samu pénztáros szíveskedik átvenni, 
démiu pnJrdája. földszint, a könyvtár mellett, vagy a főtitkári bivalalban.) 



Vegyes közlemények. 



A mlltennlum legiilöbb megünneplése volna a mai és a történelmi 

Oracáft teljem liű képének heniutatása egy nag>'arányu országos ethnograpbiai kii 

rétében. Kzzol meg lehelne teremteni a hazai néprajzi muzeumot is. Ha 

ká késünk uépéletíink tárgyainak megmentésével, a második millennium ni 

iákkal tühbot tudni a mai Magyarország néprajzáról, mint a mennyit rai ii 

a honfogialáskori Magyarország etlinograpbiájárftl H. 

Finn néprajzi tárgyak. Vikdr B4la fíalal linmstánk már kOzel féléve 
Fionorsziiglan, hol nyelvi és népköltészeti tanulmányai mellett néprajzzal is 
kőzik. R tanulmányai kapcsán létesült gyűjteményéi, mely mintegy tíü tárgyból álL 
megszerzésre a nemzeti muzeumunknak ajánlotta fÖl. A múzeum, mint értesülSnL 
nem fogja elszalas/.tani a kedvezd alkalmat, hogy a vele kfízölt jegyzék alapján 
becsesnek mutatkozó gyűjteményt megszerezze. Vikár jelenleg a^uu is fájadouk, 
hogy bennünket .illandó összeköttetésije hnzznn a finn néprajzi mazeunamal. Ktgy 
becscsel bírnilnak re;Uik nézve e gazdag múzeum duplumai, melyek inlnt Lipcsében (T) 
nagyobb érdekl/jdés mutatkozik mint nálunk. Pedig a finn múzeum is szívesitt 
látná, ba duplumoi Magyarországba jutnának, sőt kész lenne rendes gyűjtői áltat 
számunkra ji;yüjtést eszközültetni. Ily inódoii kevés kölUt^ggel nagybersll gyOjtiBr 
menyhez Jutnunk finn nyeívrokonainktól. Nem lenne szabad elszalasztanunk e kt/Ü- 
vező alkalm.1t. melyet egy agybuzgó szaktársunk fáradozásai és 5sszekMteléiíei aiapjáB 
leremlett. Ma elszalasztva, ez alkalom aligha fog többé visszatérni. FélŐ. hopy esat 
akkor fogjuk felismerni e tárgyak jelentőségét, mikor azokat már mások elvitte 
előlünk, víigy éppen mikor a gyűjtésre már késíl lesz. Akár a kormány, akár maca 
nosok hozhatnának valami áldozatot ez irányban. E czélra szolgáló adümúiiyoj 
tál-saságunk közvetít pénztárosa, dr. Burovszky Samu által (Akadémia palo 



56 



i kotalániftk nsicvon érdekében ftl!, lioio' Kelsinjcfors után Budapest* 

tbh finn néprajzi Kyiljteménye. p k. 

■fotogrsflal kiállitás. A ma^vnrcir»zá)!i kárptlte^yr>^5ülrl hndnpestí 

solkMldalii. k)*Eha£Lznu tevtVkenyséjíúuek tühb irúiiyu éitlckli a iiaza'i ítép- 

Az oaziálTtuüc tWenkinl hat jókora dfszes fűselben megjelenő fulyóirabiban 

bnn^npbiai tárgyú közlemény m. Az us/.tály által rendezett társas kinindu- 

i ax omáe ismerete mellett a népismeretet is terjeszlik (r-z utóbbit szeretnnk 

érii4) kissé kiemelkedve liUiiíJ A társosiijic téli relulvaa«i cziklusa tekintettel 

D^vAtelre is. De lejj^többet várunk erre nézve nz osztály állal rendezendő 

alaj kiáüitásttM, a mely IHtK). évi liprilís bó 15-él/ll május bú végéig lesz lAt- 

, áx. AxKirássy-úti műcsarnokban. A kiállítás but osztálya kö::ill az elsü t;irtíyai 

l^tmtoxnak a DÓpviaeletek és a genrekilipek Az V. osztályban a szakfotográfok. 

ek mellett csak népviseleti, riiüpúlcti » általában ethnugrapbiai kúpeket AUlt* 

ki. A rendest^ bÍKnitság állaiidö tájkcp kiállítást szándékozik mejEturemteni, 

axMnfltet ve»2i a kiáliriott képeknek e cz^li-a való rel.ij:inlá»át : ezek k/ízQI a 

zi tárgyuakat és érdi^küt^ket a néprajzi társaságnak, illetvu u hazai néprajzi 

snak hajlajidö átengedni. A jelentkezések jan. Hl-éíg küldendők be a kiállítás 

oz (dr Kalersinazky Sándor, Budapest. ff)ldiiiÍvn]é9Í minisztérium, fíildszint 

^). A lesmelegeh)>eu ajánljuk a kiállrtils Ogyét társaságunk ta)>jainak figyelmébe. 

. jelezni akarjuk, bogy az ethnograph iának általán, ba valóban exact tudó- 

' akar Imnt. fel kelt használnia a technika leenjahb vívmányait A dialektológia, 

ut|)nvr>Ivi hngvomnnyok tanulmányozása állalún r<4ak akkor fog valólian biztos 

s 'tl'jf^tív alapra helyezkedni, ha pbonognipbí^zeiü készülékekkel foghaljuk fel a 

lFfDirf{V és n^pxenp bábuját, amint pbotograpliiákban fíxJrozzuk a néprajzi lárgyak&L 

' >•& szakoíizlálya van a néftélet tárgyajtiak és jeleneteinek képek- 

-'•re. B a néprajz lekintptéWíl is igen örvendetes jeb'nség. hogy 

NoJunk Í6 mindjobban terjed mftkedvelnk knndH'n. Reméljük, hogy 

-■ . logrAliai kiállítás néprajzi kéjieinek nagy rész-ét a kiálHtók társasá- 

togják felajánlani, a mely a7,okat majd a leglltcté kesébb helyen, hazai 

Sfr: !iiiu**umb.iíi (;«'lvf?i vl. H. A. 

Arany János Fűleml léjének eredete. A blres rillemile-p{ír népies elemérnek ki- 

a mily ('■rdoln'^ iniiirában. ép oly kpvéssé gyöngíti a kőltfl inveneziójának 

aiit. Pctőli Pato I'úlján kívül alig van rá példa^ hogy a satyra a magyar jelleg 

abb oldalát ostorozta volna gányja Hilánkjaival. mint a Külcmilében. De míg 

i egy elvont alakot állH Rlfinkl»e talál-'t jellemzéssel, mtlynek vonásai az elsölöl 

ülítöiií a k<5ltÖ szubjektív hangulatában termetlek életre, addig Arany salyrája 

pJkai r-selekniény szélespbb modieheu mozog, melynek alappszniéjtibfiz a valóság 

.Irány sxí*ies meníigvelése. nagy olvasoltsága tis anyaggazdagsága tárházából 



A ft^lemile-pör tárgyal feldolnozva legelfíszftr egy régi német adomagyíljle- 

: •Srliaw-PIalz : Lust und Lchrreicher Gcscbirhte» adja ; innen veszi át Ahele 

kvM Linrzben |()ö2-lien mcpjelrnt •Metamorphcflis talae judiriariae. odnr Andre 

|<i«Í(:utnirr GerK-btis-Hiíndl und noch sfíltzíiinber hujrauíT gerichtljch L-rfolgten 

pnlclien /usammeugetragen und mit der Kraft unser Teulschen Mutter Sprach 

exttuQ gyiyteméuyébe. A német variáns némi eltéréssel adja aa esetet s 

a partn madár nem a fttlemtie, hanem u kakuk A két szomszéd nem 

Asfzt-, hogy kié a madárriUty. hanem megfordítva egymás nyakába 

toUu a kakukszó habnuás érlelmezéséhen foglalt szégyent, mint a mely u 



ttODAtjOM. 

Vipogya férj kijátszására czéluz a bOllen Telesiíg állal A pür loiioka IthAt 
csönüaeu xvanasftolt asiKanyi liecüQlet t* az iláteL. melyet a felek kihókal«st* 
bangstllyozza, hogy a knkukszú »t>iii egyikei. »t>ni milsikat iiein illette, han 
birőt s n biróMg ti^bbi személyeit. 

Eddig a varíátiH. Fontíjs volna ludni. vajjou Arany knevetlennl inerfK 
vagy ha nent, a szájliagyoniáDy hogyan alakitutta át és hÖvUc^Ue ki a régi zá 
mely kdzretleníti adta a^: eszmét «FUleiníléjé>-lie/.. De akár Arauy, akár a tnú 
népgeniuaz gyúrta ál a tfaemál áitalunk i-siiif^rt alakjába : milyou talpraesett. 
m(ivé»7Á a inetamorrozis, a mennyire ülltínyegeaüll benne minii«?n idegen 
Elfisziir is a magyar pürlekí'dfí termáazel aalyrikiw rajza sokkul koniikusablianf 
lH)roilik ki a7:ál(ul, liu>;y a pörös kérdés aeni a kép7.ell boi'StUeU^értéji. hanem*! 
ennél scikkal j«?lentektelo(ii?bb opi&ód. a madárfílttv illelfiségí' körül forog. A&U 
kakuk, mely nálunk nem a német néphit viszályk<^lLű madara, egéázen eU 
helyét a rülemile Toglalja tU. Végre Arany feldolgouUáJian az a nicglehetriBeo 
QgyÜ point ts. hogy a birú a kakukszót magának reklamálja, hatalmas éa H'l 
riarkhnlis magyar juJikálurút éles elitélésset jellemző indokolási nyer a felele < 
történt megves7:l égette lésében, mely a remek salyra hatását teljessé teszi. F, i 

A m. t Akadémia II. osztálya Herrmann Antal hazai etlinoyraphiai 
máuyamak lárnogatására 500 frtot volt fel a jiivrt évi költaég vetésbe. 



Irodalom. 



Or. Krauss Fr. S.-tol, a tár&a&á^i horvát szakosztAly előadójától közel 
munka jelent meg, Orlovié. der Barggraf von Haah {Herdcr. Preiburj:, 128 l I 
Hen'T.etícir/.-nuihammedíin-szláv jttizlárének Orlnviénak. n gii't'íri várgrOfníik k 
jairól A (v'J sorból álló eredeti mellett szép német fordllás. nagyértékü he' 
és jeny-^tek slb. teszik érdekessé e csinos könyvel. Egyike ez a Krauas gf 
azon számos szerb epikus énekeknek, n melyek a dóiszlávokuak a mag)' 
való viszonyait tárgyalják Nagv jelen tíiségíl vohm, ha Krauss, a ki az elaÖ 
mányns tekintély n déls'/.l:iv elhnographin terén, óhajt.'tsa szerint Magy^roi 
dolgozhatná fel és ndlintná ki megheoáűlhelellen lAmérdek délszláv ti 
kjncsoii. B. 

Kuhacs Fr. S.. társaságunk népzenei szakosztályának egyik elfiadója. ki 
évekkel ezeir>n esjy nagy munkál fejexelt be a magyar KenérÖl. a melyet hűl* 
kiniUt kiadásra a inasynr kormánynak. Akadémiának stb.. Irt78— 81-ig nr^gy nigf 
negyedrétü knlelben IfíOtl délázlúv iiépdall sth ndoll ki dallammal és zongdraktsv- 
rrltol. sz'iveifgol «'•» jegyzetekkel Bz a nagyszabáaii gi iljleinénv most féláron 
rKsfacKi meg szerzőtől 'Zágráb. Zriuvi-téi* 9. az ). még pedig fűzve 10 frtért. aé^ff 
puinpiís eredeti clíszkÖL'-sbífn 16 frt 21) krérl. A?ok. a kik hazánk népkfiltészelétíl 
és népzeniyével foglíilliuznak. nem lehetnek el e munka nélkíll tí A. 



&? 



Magyarországi Néprajzi Társaság szervezete. 
.-1 tríran^ff vi'/hiőkf' 
József Főherczeg ő cs. és kir. FenBége. 
.1 Uírsastiff ti.s3Íiktiro 

Eluok Himfolvy Púi. Aleluőkök: (íömörí Havas SAndor. TörOk 
MtítTraaun Antal. Jejfi/zŐ: Katona Lajos. Piinztfintok : 

II. 

A vfiUiMhnáuy f^gjah 

-.imlor gr.. Baich Milo.'í hr., Hallaníi Aladár, Iterecx Antal, 

llrnakovirs ííyopgy, Hrassai Sániuol. (Isászka (iyöríy, 

Jáno::, lioidieitior Ignáoz, (irfinwald l)éla. Iiytilai 

Kíias Ivor hr . Kdlmrtny Liúos. Kolui Sámuel, Kuun 

■^ Moi-avcstk E. Kmil, Najiv Miklós. Hakov^xky Islván, 

IS lialn^r. Szás7 KaniJy. Szatlmiáry <iyörgy, 

^1 : 'íréi .lúnos, Szily Kíitmán, Ti'trs Káltmin. 

i itin^nKág hivnfaloft közIőui/ének sserkesztojp : Rélliy I^huzUk 

A társaflág eddig szervezett szakosztályai: 

/ Ni'pfnjuk KZf^rinU azítkoíizttihiok : 
Moffjfar: éiuük : Jrtkai M*ir, előadók : Haksuy SíirnJdr t'w Hélliy Liiszló. 
Siéktíjf, ulnök: Ortian Balázs lm. nlüailok: Király I' tó Kozma F. 
Qidn^ : elníik ; Odesmikíhy Arlhúr h^.. plrtadó Szíideí^zky Ijjjos. 
F ' Nyary .lenrt tir . előadók: Mikszálh K. (^ Pintör H. 

li- :iH: plni)kí Scliwit'koi- .1. H., olöadók llemnann 

Antal é.^ S^eiitklíiray .lenö 
DnttdttiúU néuiet: ulnök: ^i•.-lmelle^ Islv.. eluadó: Kurz Samud. 
Ssiepeifi ttPtiiH: elníik: Sponer A. előadók : I-indner E. és Weber S 
EniéJtn itz4isz: (.'inök : Teulsih C. I).. előadók: McItzI (I. (?s VVoIITJ. 
Horvát: nlnok; Jo«ipo\ií Inirt*. előadók: Ilojnisií- Iván. Cop-Marlet 

(Mui-a i>s KrauMs Kr S, 
Seerb; eluók : Nikoliis Fédor br.. előadók: Asíiólh Oszkár, Had- 

icsics Anlal 6s l'opovics Istvun. 
Hfi-:-- flniik: Czirbiisz <;. lílöadók: Koszilkov I.. Os Straiis:? Adolf. 
1- ':.,.. előadók : Baehai Oíiniel (*^ í'.zaiiibel SanuL 

liuUt* tiUiftk: Firczílk (lyrila. előadók: Csopey I>ászl6, [)roliol>eczky 

(i Villa i".^ /IcHv.ky .M. 
I^Hgfffi elnók : /íitu^ky E. gr., előadó: Fialnwsky L^os. 
Vtnd: olnOk: Szalay Istvjin. előadó: liónczy Terencz. 
RttméH : ehiök: Maneiieseii AlVianAz. előadók: Alexic?: ttyörgy, 

Mailaijd O^zkrtr fs Moldriváii (ier)íely, 
fiOritff f»lni\k l.yka .^^ik^lls. előadó: Tialios (lyöp^jy. 

k : Mnlnúr Antal, előadók: Patrnliaiiy h. rs Szonjíoll K. 
-:i^. 1 . : .Iri/.sef tóhervzetí ó íen^ege, helyettese : H. 'l'hewrewk 

I idó: HeriTaann Anlal. 

tíosnjrir. . niiuk: AíibiJUi .lúnos. előadók : Stranss A. és Thallóczy L. 



69 



A MAGYAROKSZXtíl N^RAJZt TÁRSASJIo SZERVEZBTB. 



Finnugor: elnúk: Budenz Joicsef. előadók: Miinkúcsi Berná^ 

S/.innyei .l(ízsel' ps Vikar Bt^Ia. 
Törők-tftUir : elnők: V'ambén" Ármin, eilrtadók: Kunos I. és Thd 
//, Folklóré Át néppatfcholoffift : elnök : Meltzl H., előadó : Katoi 
fll. A np.piHel használati t(hyijai : elniik: Zichy .lonó (jr., elí 

(iyamialhy ZsiRáné. Hermán (Kló és Xanlus .fán<)s. 
/ V. Népzene és Uincz : elnök : Zichy ( íéza gr , előadók : Bartalus 

Káldy Wyula es Kiiháí^ H. 
K. i4wWí.ro;)o/oí/^iö; elnök: Török Aurél, előadó: Kápay Károly. 

VI. Demographia (népIeirAs) : elnök : Keleri Károly, előadók : ííj 
Alíidiif. Körösi .íözsef és Thirring (ín?zláv. 

VII. PalaeeUmologia (ösDéplani: elnök: Pnlszky Kerencz. clÖadAk: 
Kriihlioh Róbert. Torma /sóiia és Wosinszky Mór. 

VIII. í/rapA/^a (a népélet tárgyai- és .jeleneteinek képzőmüvésa 
ábrázolása): elnök: Székely Bertalan, előadók: Keszty 
lluszka József es lioskovirá Ignái^z. 

A hazai ethnographiai muzcínn ügyében kiküldőit bizottság 

Elnök: Xaiitns -láno:?. la!»ok : Hennán Otln, Hemnann Antal. 
Kai-íily. Szendrf'Y János és Török Aiirt'l, 

Alapító ktgok: 

Jözttcf ftíhei-csey ö cs. tss kir. Fensége. 

Baicn MíIqs bárú, orsz. képviseld, Budapest 

Brankoi'ics Gj/öro;/, pör. kel. püapiik. Temesvár, 

Gyúlni l*ál, frirendiházi tag. egyet, tanár, VIH. Sándor-u. 

Dr. Hnmpei Jnssef. egyet. Uinár. muz. üt.. Ncnizcti Muzeum. 

Dr. fíunfatiy fWÍ. f/ircndiházi ta^. akad. konyvUirnok. ni. t. Akad. 

Dr. Körősi Jóesef. sttili.sztikai igit7.g.. fővárosi vigadó. 

KuHti Gííea jrróf. Maros-Nciriicii (Déva) 

Charles G. IMand. a czigAny txjdüs társasüi; elniVke. (.ondon. 

Nícolics Fétlor báró. v. b. l, tanácsos, orsz. képv. Budapest 

Schnell^ István, tbeol. akad. igaz.. Pozsony. 

Arad sz. kir. várus küzünstge. 

Segesair sz. kir. város közönsége. 

Hermtaitn Atttai és neje (1500 frl értékíi szakkönyvtár ajándéfco 

Hendes tagok : 

Abafi Aigncr Lajos, kőnyvkpreskfdő, Zsib»rus-utc;!:a. 

+ Dr. Ábel Jenfí. egyel, tnnár. Nag^'-János-utza 25 

Xh. AchAüv [giiácz, Pesli Napin szerkesztfiségp, Atheoáum. 

Ágai Adolf, llorssztírn Jatikö szerkeszl'^je. Alhenaum. 
ő Alexics Oyfirgy, ffÜKazgalíJsá^;! írnok, Kassa. 

Alföldi Lipót, lánltó, Székesfelii-rviir. 

Állami főreáliskola. KOrnioczbánya. 

Állami foreillisííolö. Pécs. 

An. segély, reiiliskola, Srtuícgh. 
10 Állaim főreáliskola, Székely-t'dvarhely. 

ÁUumi tamlüképezö. Baja. 

Or. Angyal Dávid. Egyetemi könyvtár 

Gr. Apponp Sándor, Lengyel ÍTolna m ) 

Ara'l város közönsége. Arad. 
lő Araay Lászl<S, Bálvány-utcza 7. 

Aranyi Antal, képezdei igazgató. Szepes-lgló. 

Dr. Asttóth Oszkár. eg>'etemi tanár, VL Uaj/.a-(itcza 1 I. eno, 

Asy.i'itb János, orsz. képviselő. Szentkírályi-ntc-za 80 

GÜ 



DeraG, Unár, budai Pa^ft^oeiuni. 
I' Dániel, r-v. P8|iere». Kurepesi-úl, tempIunilmzAr. 
jjánoit, UiUr. H k«r főgyiiitmsium 

SAskdor. ev. ref. eitperps, Krtn-Szt. -Miklós, 

Jóxsí'f. tnnár, SRekcs-FelHÍrvár 
Dénes, poljrári ií^kulai tanúr, MedvouUiza. 
illagi Aladár, o^yc-lcmí lanÁr, Kínizsy-atcKa 29. 
^Esef. lanár, budai PacHa^o^íum 

Jogb Ármin, tftnár. l7,raeliln taniC6képz0 (Bodzafa-ntcza). 
Jogb i^iiÁcz, ij(r>"V''d, Váczi-kÖrút 41. 

Jóxs«r, tanílokf-pzö inti^zoti igazgató. Bodzafa-utcza. 
Perdrnaiid. muzruim kíinyvtárör, f.silías-utrza 8. 
TAHTai Gyula, polít-inskolai tanár. Xagy-SzöllÖs 
a\ Antal, gymn- ica^gntó. Tr^forl-ulnza. 
dy Imre. nyugiilinazotl tAnftú, Nyílra, 
•talo* István, Linár. budai F'aedngogiutn. 
|BartiÍk Ijíjos. Bolond Istók azcrkcszluje, Z<ildfautcza 24. 
farlner Alajos, lanür. U. ker fopyninai^iutn. 
Eiicm Gutdo, nrszá^^ynlúsi képvisrIA. Vár, Dísztér 

Jiizsef, tanár, I Városmajor-utrKa 12. 
ékefy Hemi(E, Kymnasiumi taunr. PiScs. 
_B4Ílitit. tatiárjelótl. budai PaedaKOfciunt. 
udor. polgári iskolai tanár. Késmárk, 
emond. rajztanár, Sepsi-Szent-György. 

íek. ors/ágpy- képv., az Ország-Világ szerkesztője, Erzsébet-kurút lü. 
Halázs. tanitü. Akáczfa-ulcza 42 
ellfír Imre, orvos. 

zky Bndre, kerílteti orvos, Kőbánya. 
; Antal. ista7-j?atrt, lljviláp-utcza 2 szám. 
Béna (lynla, igaziíatii, S<-(isi-Szl,*Györpy. 
&r Berghoffer, ígaxiíaló, Fiutnc- 
1 Itr berkfszi István, tAiinr 
IiT. K»ntt-vu-zy Albert, álljimtitkár, Audnlssy-út öü sz. 
Bilik Sándor, gör. !4(*g^dlulkftsz. KövesligeL 
HirteiilifUfr, tanító. Tort)iil;il-Szt*(iajiny. 
tJr llju'-li Hennk, lanár. Rabhikt^pzn intézet. 
' Bobula J.inos. ntaépitúsz, AntlriL'í,sy-ót Ő6. 
B-xI&Iji Kondor, tanár. Íicpsi-Szt.-Gyorgy. 
Soér Mikl(V8, biriapim, Szilágy-C^fb. 
^ fk(|idftu Zinko. ügyvéd. Nagy-Kikinda. 
UoíiíiPb Mihály, prt-poal. Vár, Or:*z;it;hii/.-utcza. 
Dr Iio.i)?a líászlij, román leányiskolái tanár. Nagy-Szeben. 
1^ bíijniaics Iván. a borvát nemzeti múzeum 6re, Zágráb. 
RoBCí (ídtin, miniszteri fogalmazó. kuUuázminiszterium. 
1^ Il<í!o:s7.ky Samu. akadt^iniai tisztvisrlíi, Akadémia palotája. 
Branil Ede. lánárji^tölt. Paedagofíiuni. 
' ttr Bras^ai Sámuel, egyetemi tanár, Kolozsvár. 
^ iirr,iii KáznuT, pymn,isiumi lanár. lAigos. 
BfÓLk Kámly, tanár. II. ker. reáliskola.. 
RsJBci Biiriiin Pál. Wszolgabiró. Szemprz (Pozsony m.) 
t llíijpi^,.vich Kálmán, horvát miniszter 
C^'i'lül'bi Rezső. Fel3<VMéra (Abauj m.í 
Cnp-Marlrt Mara. irón/í, líérs. Heugasse 18. 
yt 'Vn^rri János, tanár. Arína-iU 13. 
J*'pi'y Ijutih'i, Mé.száros-iiicza 12 
^ CxétIíji Ferencz. kultuszminisztérium. 
' C*it))í» i;v,xa, ügyved. K^t^zpg. 
l*r. íliümbel Sarnu. Vár, Miniszterelnökség, 
p^^ \M)tt^ ftkadéuiiai tanár, Fiume, 
jj' Czirbusz Géza. Innár. Knlozhvái*. 
ür dcobor Béla, tan.ir. Vas-iiltí/a 7. 



61 



tAOlíX NÉVSOÜA. 



80 Clinstian Anlal. ügyvéd, Pancaova. 

CioLtu János, [)tx]e:íla, Fiume. 

Oapsy ItiLszIó. a Magvai' Föld sztírkeszl/ije. 

H Deschi'ii) Arthur, főszul^abiró. Pádé (N.-Kikinda). 

DessewíTv Izidor, tórvéoyszéki biró, Panesova. 
85 Üeulscb Jakab, lanár. a Pesler Lloyd s^erkeszlöségwltón. 

Dr. I)imitrie\it's Mihály. író, Újvidék 

Oimjtripviiis Miloa. oi-szágffy. képviselő. Újvidék. 

ftr. Diimtrípvií'íi Szvrlo/íir, (ijryvéd. Tfííiif'svái'. 

Dr Dirrinr (iuszláv, cirvos. Hatvani-utcTui. DrRhcr-paloto. 
íK) nuftálh Iiiiro, állami polyáriskoUi i^ny.fíaUi. Fiume. 

Diingyerszky Lázár, nnnyhirtokus. Újvidék. 

Di>rhka CmvH/Zí. föreiiliskolai igii7^at<'>, Pécs. 

Dobra Viklor, gór. kath. lelkész. KovesÜgel {Miirniaroa m.) 

l^beiispaiiucr Jáiius. tanár. Pclaő-Liivü 
íío Ebíicr Lujos. képirú, II.. Várkert bazár. 

Kjzao Ede. miniszteri oazlAlyr^nAk. U., Láiiczhid-utC2u H. 

Kies Károly. taailiV. Söuieph. 

misnlier József, fíii^azgatö. Nagyszeben. 

Eíjtvös Károly. íigyTéd. Fürd/í-utcza í 
100 EöU'üs Karoly I^jos. kir tanfelügyeiri, Sepsi-.Sneat-Győrffy. 

Dr. Eríídv Béla. föijy;azgaló. Kolozsvár 

Ev. pynin. könyvtár. Brassó, 

Ev ref. rneytrinasiiini tanúri kúra, Csurgó (Somogyi. 

Ev. ref, iíynina.siuni, Debrefzen. 
!05 Evva Lnjus. Hzfni|razgató. NépszÍTiház. 

Fail (iál}4)r, fös/.olf;abiró. Műkő. 

Farkas Sándor. {lyó^yszt-rés/. Sxwites. 

I»r. Fariiof* Üf/w, tatiár, Xa^y-Knyed. 

Káylnó-Hentaller M.. Eőlvös-utcjsa 17. 
110 Dr. Feldtiiaiiii T(;nácz, orvott. Febérlemplom. 

Dr. Feiebtiiixcr Elek, kir. adófeldf^yeliS, akadémiai tanár. Ftame. 

Dr Feu:htinií<'r Sándor. 

Fciler Miliály. szi-rk^jíKtö. Pécs 

Fejérpalakv LjíszIó. Nemzt'ti Múzeum. 
116 Fekífle Jhhom, lanílú, BáiifTy-Hunynd. 

Dr FertMu-zy József, közoktatási tiinársjegyxfí, Srentkirályi-atcza. 

Feszty Árpád, restíímiivész. Aiidráasy lit IÍ8. 

Dr Fialovszky Lajos. \Tuuir, Markö-ntczai gy^ninasjum, 

Filtsi'ti József, oraziigny. képvisolö. Andrássy-iit. 
120 Firczák Gyula, nagyprépost, Ungvár (BudapL^t. Bástya-ulcza 3B.) 

Fi'Iiles Béla, igazjcató. Nngy-Bürosiiyó. 

Fiilfles János, türvényszéki birú, Arad. 

Fíiieálisk. Eötvö.s önkép?.*'* kör, Pées. 

Fraknói Vilmo.s. a M. T. Akadémia alelnöke 
126 Freyler Gyula, posla- és liívirdafíínlík, Kül»ánya. 

Frfthlicb Hóbert, tanár. Ev. gymnasium- 

Fürst János, ev. lelkész, Pozsony. 

Füzesséry György, f/íszolgabiró, Varannó. 

Fokövy Lajos, zenedei tanár. Szeged, 
lao Fülöp Sándor. Eszlcrházi-utcza 'M). 

Fischer Károly Antal, vasiiti lisztviselö, L Úri-utcsa 12. 

Gaiírié Islváii. polg. iskolai igazgató. Orsovác (Slavonia). 

CálflV Ignácz. igazgató-lanúr. Miskolcz. 

Cialyasi Inire. iiiagy. kir. pénzügyi titkár, Nagyvárad. 
l3ö Garda Samu. tanár. N -Euyed. 

Dr. Gerecze Péter, fdreátiskolai tanár, Péna. 

GerÖ Ödiin. mérnők. 

Dr. Gieüsweiu Sjindor. NzenLszéki jegyzfi, Qyíír. 

Glösz Miksa, tanár. (*.sik-SonilyA. 
I-IO Goldis Játnu. Lanár, Arad. 



6£ 





1 


^^^^^M ^M 


)ric/íiet>^z-ut('jta 14 1 
afa-ulfia Hü. Ha 1 

J 


^V r:..i.t 


1^ 1- 


M-ir. llolkfUtCZB 4 








Mitik. kullu»znijni8zt«*nuni, 1., < 
<■. Zniiyifalvn (Znlnm) 












uiéi'i Ariul. 
tj, jucliolijtató, IVra. 
iiiinitn>^. HánfTy-Hunyarl. 

itó. hadai l'n^diigopium 
iírza 3 

'l'T-liUv:!. 

1 itiHr. I>iiilf)i PaeÜHitnKium. 

■ ' sí képvisplö. BécH. 

^a 4. 

iiiwtíir, Arad. 
. r lai, t. p. tg., EtAntTy-Hiinyad 
inscriiuifEh. Sr.otland- 
, i-k. 
-i^-piiltir T. I- 

..f, kir. tanff*lügyel/i. L/Hrse. 
>i IfiiAci., laiiár. Sz'íkesfoh'*ivár. 
írv Oáiuel. Iiotivéd füLorz^orvus. 11. Uinczhid'UtCKa 
■ AJolr. posLaU-iknrékpéiiztáfí sz. tÚnök^YiU. íioúz 


^B' 




^^^^po 1 
















^^k 




FfTencz. frym tanár Arail. 

if-rkéji'W. VI- i; i2. 
1. kír Ijnift-liii; iTZP. 

uiT. VIII ^/.. .-. -u -JA. \l. 

. !-. Vár. Ori nirra Ifi. 

■ ^. 

klr. mtriiíík, Mohái's, 

• '-Himi tanav. Klauzál-utczii. 

• rtár. Ak;iil*MriÍa pnloti^Ji 
,' I;ii Inniir Pérs 
;r Lipol. ilfryv-.lj.'it-íl, hVlsu-Títpa iMajiyai'-Ciwktj). 
Sándor. Ijinírjeiolt, Ket-ikeimjli-ulcza K III 26. 
(Jll'i. ürsxa^iiyiílési képvjst>lo. Damjanirh-utcxn 27. 
íiyöxö. (aniir. Körmm'zhiiiiya. 
sff, M.iiiy;ir Sxaloii 3Zt"rkeí<ztÖj(j, Doliuny-atrzn 12, 
vrintf! ft lj»'gyí:rt. Oyfir 

irti. Bátinrx (Krjisfw')). 
orvo.i. fnretiitilmzi (ag, Akadémia-ulC'Za 


^H 1 








^M \írr 
^B|K» r 


mffcr 




Jai. u". Htfi_-a. Allfí-eíi^isi' iH. 
-ia. tanárjelíiU. Pa»'dair"|!iuiii. 
■ ' tafilio. Píiiusfiva. 

KönyvTiyoiiidi^iit. Akadémia 
,.--1, ...i.'.uÉ.ác. Síí[>í.i-S/.f-nl-GyÖrgy. 
jíim I-ujo, (JtTos. Karlfivni! 
I ...... i.>,;.r IV. lícr i-naliKkolu 

1. LipIó-Sj:»'fit-Miklos. 
1 _ _ lai tanár. Dyva. 










^B 

^B r>r 
^Beni m ' 

^B 1 


Ham 




^1 [' 




Ücnc-doK. lafiúr. 11. ker. gyimmsium. 




■ f I.'diiit. It'tt'zelak 'Vasin.) 

stBÜEztiküi hiv.. Klaozál-utczH 1) 
1. ivó. Lljvidék. 
••rvuü, KirAly-ulc/a 2tí 


^B '' 


.'. 


.1,, 






-m iiH. 




II, lü.'vényszéki biró, Budapest. 
7. szcrkesztfi, I'ngviir, 
>-- .^tiíclós, lórvényszéki birn, Nagy-Kikinda. 

63 



TÍáeiÉ NÉvsohX. 



JubásiE Mór. tanftn, Pálórs (Ung megye). 

Kaán Géza, föv. (aaítú. K/íbánya, Liget-iskola 

Br. Kaas Ivor. országgy képviselő. 
S05 Ür. Kadoc^a Lippich. m. segédfogai 01020. kuHuszTainiazterium 

KAUiy Gyula, zf ne szerző^ Kazinczy-ulcza- 

Knloínszegi kas;:iiiő, HáníTv-Uonyacl. 

KalutaszeKi varotlas albuiri azerk.. BánfTv-Haiiyad. 

Kíilmiiny Lajos. katb. seiiédlelkéíiz. Csóka (Torontál) 
210 Dr. Kárm;'iu Mór. tanár, Gyakorló gyiniiasium. Trerort-ulcza. 

Gr Károlyi György, Jóaser-ulrza fl. 

Kassai Vidor, színművész, Népsziiduiz 

Kaziii- Emil, országgyíiléáí képviselő. 

Dr. Katona Lajoa, tanár, il. (/IgyiTinasium. 
Sió Kelemen András, kir. aljáráiibiró. Kubin (Teinesm ) 

Dr. Kellemen Károly, lanár, Hílmegh 

Kecskés ErnÖ. tanító, Hákos-Ken'szltír 

Keleli Károly, iiiuiis/.l. tíuuirsns, fíildiuivplési minisztérium. 

Kern Upól, birtokom, rakcreskedő, Kéns, UntverHilatsstrasse II. 
22<) Kii'iíly Józ.sef, gymii. tanár, Naf^y-Szalonla. 

Kiníly l*ál. tanár, budai Paedagogíuin. 

Király Pál. reáliskolai lanár. Déva. 

Kispál .Mihály, tanár. I,nzár-utri:a 20 III em. 

Dr. Kis$ Áron, tanár, budai Pardagogium. 
22b Dr Klamarik János, miniszteri tanácsos, kultuszminisztérium. 

Klein Samu, tanító. Dobsina (Gíiniörm ) 

Dr. Kolm Sámuel, főrabbi. Holló-utcza 4. 

Knlba Lajos, irodaf^nük, KnWánva. 

Kollár Vilmos. tanárjeWiU. Vámház-körúl 10. II. Iá. 
2H0 Kolumhán Samu. tanitókiípzö taiiftr. Déva. 

Komoosy Lajo?. Magyar Állam szerkesztője. 

Kónya József, rendórkapítány, Léva. 

Kos/.ilkov Lipól. tanító, Vinga 

Kovács János, tiszt, jeg^'z^i. Szeged, Tfirök-u. 8. 
2.HŐ Kováf-s S. Jánoa, tanárjelölt, VL ker.. Felsfi-erdösor. 

Körösi Henrik, fóreálisk. tanár, Vévs. 

Körösi .Sándor, gyinn. tanár, Fiume 

Kárösszeg- A páti község. Biharmegye. 

Kóvárv I-áS7.16. Kolozsvár, 
240 Dr. Krauss Fr. S . iró. Héts. VII. Neustiflgasse 12. 

Krebnyay Adolf. föv. tanító. Kőbánya-Kápolna. 

Kuhu-sek Albert, tatuirjelült. József-kórút 49. 

Kukuljfvic Miljutm, cs. és kir ker fönÓk, -Serajevo. 

Kuliszeky EniÖ. kir. Linfelügyelö. Mngyar iivár. 
246 Kun Róbert, reáliyk tanár, Déva. 

Dr. Kunoss Ignácz. Konstantinápoly 

Kurz Sümuel. tanitó. evan^. ítépiskola. 

Dr. Kuzsinszky Bálint, nemzeti múzeumi tiszt. Muzeum-alczA 9, l. em. 

Krtimpaszky Ignácz, tanttó, Ungvár 
25l> Kiiiiyi Manó. II. Szalag-utcza 9. 

Koszilkov Lip<)t. tanító, Vingn. 

Kálóczy Imre. tanító, Rácz Alm.'is (Feliér m.) 

Kozma FerHucz. kir tanfelügyulö, Kolozsvári. 

Lalkótízy Mihály, gymn. tanár. Eperjes. 
2ÖÖ Dr Uizár Gyula. íatiílónflkép. tanár, Kolozsvár. 

Lederer Béla. Váczi-uleza. 

LebtMzky Tivadar, urad. Hgyész. Munkács. 

Lftbr Vilmos, tanárjelölt. Károlyi-u. 12. fíilds.*.. 1. 

Lejtényi Sándor, tanár. Baja. 
2tíU Lenkcy Henrik, tanár, V. ker.. reáliskola. 

Ix'nkei Lajos, ízerkosztö, Pécs. 

Lévay József, megyei főjt^írvzíi. RAtskolcz. 

fí4 



-itinr OuBzUv, Inr tanfr)agyp]n. fíalgöcz (Nyitra;. 
'liU TiTSiTar 

Lmdim Emó. Akaileimai könyvtár. 
'""*"-- ! ^"s. tJinnr, f V . Rtnliakola- 
V. lAJiÁr 
-••-■1 r.ii.ir, ADflraí-ay-itt B4 III. 

Laji. _ i.ifsi képv., Pomá?.. 

J>r. LoliT Naudor. UnfAZ^^U*. l országbáz-utcza 14. 

hr I>»wy LipOt. un-oa. IV<>í. 

lioU Kartily. feaf^niüvész. II. V^irkt.'rl bazAr. 

lUd^v M^(y:bi. pv>lg. isk lAiiHT. Arad 

U4 ..v. fíÜre.-ilÍHkolfti lanár. Di'va. 

Maki--^. /3i;.'iiirMHL főrváli^k. lauár, Pécs, 

M^jIÁtlj B'-I.i. intueiiini <ir. Xernzeti miizeum. 

t Heiink, laiiár, yv.ikorlü Kyinuaaiuin. Treforl-utcita, 
JÓ7.M>f. ÁU. Uhílok. tanár, nKák-Tornya. 

iT - , 1 AtlmnÁz, fcir lAWni biró, Mafryar-utcza 8. 

Pr 'íjnr, tniiár, Háríjfa-iitr'zn 24. 

Vr >i..i ■■.... I.ajfis. Iiiiuir SiíjiuiosujvAr. 

M»rx Art'al. kir. iHnfeiuíryel", lVinpsv;tr 

Ifi Mitirti. Hcrlaliio- laiiíirjfiftil. kozjKiriti i<K;yet«ui. 
OjiyvújJ. Kuliiti (T«?nie!titi.) 
. ^^lsíyes, pgvet. laiiiír. ZOldra-utcxa 42. 

Ih- ors?.. képviset/í. KinizBy-utcza 14. 

M' ly lanltó, Masyar-Óvár. 

I pr. iHnIló. rnroTÉtjil-Szécsány, 
•(■í-álisk, tauár, Pécs. 

M<k.>z.,Jíi kfiliiian. OKzág^y. képvisel/J. 

M"M')ván rJ<»rKeIy. ecypt tanár. Kolozsvár. 

Uohütr AfÉtal. ors7aiícy illési képvisflö. Míizf-um-kőnlt IK, 

MntriAr Vit^Eor. iriiii>s7.t<^n titkár, kulluszniiutsxteriuni, 

IV " V K Kniil. urvos. íStáhiy-iil«*za I 

M'if ir. tnintarnj7.iskolni tniiar 

Muf"^ -^ 'anas. (anili'i. Abú-IiCndva 

Poi>«ígahi MilialovK> r;.. kir. lÖrvény)*2éki aljegyrö, Fehírtemplom 
30(1 Mac Hitclur Dávid, a (iypsy Köre JouiTial saterk., Edinborgh. Arcbibald-PIac« 4. 

Dr. Murik jrsy KtTrnál, tanúr. F.űtvn<i-utc/a 36 

N.Tf '.•■■ Wnizfti muzfum 

N';i. íinítt't. Tiirdoisíiin, 

N.i. 1 Vasániiifii l'j^ sxerkcttzlője. Egyetem-tér 6. 

MA N.i ;'>s. Arad Sz-Pál-utfzii 7. 

jr [>r lí^ Tivadar. Qg>'vód. trn. Zimony. 

1^^ f>i cs Lyiihoinlr. tirTos, l'.iiirsnva. 

J^f \ik '. ^''mn. tanái. Fiume 

•^ Xorbeití l-íHi, irrind. Béc*. IX, Pnr/ellangaííse 41. 

Br. Nyár*- ieud. Znldra-utcza 44 

l>r Novacu Atiníl, il(ryvédjolftll. rehérteinplom. 

íQ. l)án> XiriiliUs Fcdur, Rszlcrházy-utcza 30, 

H*TCi:'^ tíflPK-ak-hy Arihiir. í?zkiczó. 

Hr. <>rlMiri Ríiláztí. i"rftMíríry''l^si képviselő. Clldi-út. 
runrm Emo. tanár a főiskolában. Debreczen. 

Díiíite. pyógyüKí'rt'Sz, Nagv-Kikinda. 
hr i.|,.'.,Mr. mérnök. Fehértemplom. 

Pfti fanitö. (iörgény-Szent-lmre. 

Pai;, -.-i'isa. 

f*ar»?utAs 

|ir. Patrabjkny tnkár.s. lanár. S&ndorutCKa 26. 

f*AUlay Ztif.. heniz^li tainlijiyj igazgalo. 

f^Rolrr Ako*i i^mii, tanár, II Lánrzhid-utCEa 2 



ilím^ffiifAtt . 



06 



TAOOK nevsnRA. 



Or Pauler Gyulft. onz, lerÁltirnuk, IL Lánczhid-atrza 2. 
8S& Pauiovics Sándor, lelkész. FclsÖ-Sjnndnik fSárosmegye). 

Péchy Irm-e. államnyomda igazgatója. Vár. 

Dr. PftCJí Gi>d*^on. p^nlrmi mn^iLriliinár. VI. Nagy-Jánutt-nlcxa ő. 

Dr. Peicaií-s GyArg>'. ög^'vód. 

Peisni^r Ign&r?.. hirlapini. Vácxi-korút 34. (Neue^ Pesttír Jooroii) 
aaO Pfkár Károlv. tanái^el.ilt. Jíizaef- körűt öS.JiI em. 33. 

Perl Soma. üg^i-éil. Fürdö-uljza 4. 

Perlaky. 

t Pesty Frigyes, latvAn-tíi 15. 

Péter .Tánns. tanár. Bakiusléri iHjljfitri isknla. 
S86 Pctntvics Arzén, kir fuméiniik. Arnd. 

Pintér Sándor. n«:\-véd. Szí^ctíény iNögnld m \ 

Podliradszky I-njns. taniír. Rt'szlcrrzpliánvíi. 

Polgári fiuisknia. Pepsi-Síenl-riyi»i-gy, 

Polyák Jitios, kereskedő. Szilii}*y-t'*pli. 
840 Popovics István, orwsággy. kcpvineJÖ. Tuvannk iSzerémm ). 

Popovics V. István, igazgató, IV. X'ildra-utrzj 25. 

Dr. Posta Béla. muzonmi liszt, rj-Pe»t. 

PoDioríjzky V- Kurnyl. lanitö. Sz»íki'sroh»*rVftr. 

Dr Po/.dnr Kílvíily. tanj^r. VII. kw. gymnaMum. 
840 Priíxl Róberl. hszlvisclö. S£HS7.!M.'h«'a. 

Proha-szk.i Kereiicz, nildiiiérd. Xagy-Koszinály ((VBars). 

Prukker Kiimly. irgalma.s lendi gyógyszerész. Pécs. 

Dr. Prnzsinszky .lánoa. tanár. V. reáliskola. 

Palszkv P'erpnrz. nemzeti iniizfiurai igazgató, nemzeti mAzcum. 
8Ö<J Puiszky János. gftr. kath lelkész, Alsó-Szeiislyc. 

Perlaky Kálmán, flg^'véíl, tV. Marin- Valérin-ulrjía Ö- 

7 Parí^soiics VcUx. róispán. I'jvidék. 

Dr. Pttpay Kárí>ly. nemzoti muzoum. 

IlttfIo.szavljnvica Kámly. rtíszolgahiró. Pancsov*. 
866 Itadisiűs Jcn6. ipnnntlvéftzoli nitizcuni igazgatnjn, 

Dr. KíidivojPVÍf:.s Lvubomir. orvos, ini, fljvidék. 

Dr Radú Antul. iró. Kárfilykftrút lö. 

Rr. Radván*^zky B<^la. főispán, Sajó-Ka7Ji. 

Uaisz Aladár. főszolgaUiró. Podolin. 
3tí0 Rákosi Jcnö. szerkesztő. Uud.ipfísli lÜrlap. 

Rakovszkv István. orszAggy. képviselő. Andrássy-úl 70. 

Reichn'*-Ncuhauá Matild, tanár. Paucsova. 

Dr. Rclliy László, inuzrumi sogéilíír. Csillag'Ulcza R Itl cm 

Kied! í'rigyes. l;inár. V. TnkiJry-piilota III 
860 Rill .lózsef. tanfel Hgyelí. Szonihalhely. 

Kübn .lüzsef. tanár, budai Paedagugium 

Hombauer Emil. reáliskolai ígazgiitó, Brassó. 

Koskovics Igniicz, képini. Epreskert-nlcza. 

IlózfíalH-gu kalh gymiia«iuni. 
870 Rónaky Kálmán, megyei gyakornok. Pécs. 

Huby J(')zsHf. laimr. Kperjf**. 

Br. Salmen Jí^nÖ, orszá^y. kéjíviiylfi, l^m-zhid-tilcza 2. 

Dr. Schafar/.ik Ferenrz, git>l<igns, Márvány-ülf?a 18. 

Scberer P'erencz, iró, liérs. Vll. Mei liitlrnnstengaase 2. 
876 Srhmidt Pál. lanárjeliilt. Kr^-fikrmélliy-ntrza H III em. 2H. 

Dr, Srhullcm.s A., igazgató. S7.pn(-Agf»líi. 

Srlivapí'z tiyiila. or.izággy ki'-pvisflíí. Lt'ivií^-atcza 2t). 

Dr. St'liwarlz Izidor, ügyvéd. Xyiregyliáza. 

Dr. Schuncker J. H . országgyfilési képvim^ltf, Jnzsef-lér. 
880 St'hpsi Júb, va&uli liszt. Kolozsvár. 

-■■ li- -lyén (lynla. UinárjeUiIi. Kózpimli (fgyel. I. 

.-■'L.-ivén Gyula, lamír, Vörösmarty- ulr-za S4, 

Dr. .Si-teilü Emil. egyetemi ma^jántamir, lleltiingrois.. 

Dr. .Simonvi Jenő. tanár. Xagymezö-ulcza 28 

m 



TAGOK NEVSOtlA. 



*fi»on*i Z^fTnonH <»«yprpmi lanír. Andi-ássy-úl 

'•'ki elnók. Déva. 

■ ''1)1. Liz-'k, 
i>viáelM. Hungária HZállö. 
>^ulUI^ M<iric-,- [.iimr. gyakurlti gyinoaintnn. Treforl-ulrza. 
Adolf, szerkesztik, kftzpuiiti indt^húz ttielti'K. 
bl Alajos. azobrá.-iz. VVi-uirzH it. 
ap László, akadémiai tanár. r'oz&«>ny 
ikay I?»ri' ■ <'--'_'vz6. HerlcIcndy-FnlVft, 
Endre :orkpsztíí)c, Pallns-íntézpl. 

zky i-ij ^ tni tunár. Iíg\*ft<*nii m. k^nyvljii-. 
Llrt Kde, tanár. Kis-Köriis. 
ly PAl plébánoá. Dad (KflmlAd) Komániiniii. 
fÖr SicaUy László. mini«;(eri Ijüuir. tiéc3. \. Soiieraliiilf 21, 
[Scarvas Gábor, tanár. sz.tTkeszlő. líulyüvszky-uiL-za. 

DomokLts. rcf. püspiík. Kolozsvúr. 
^áZáaz Kiruly r*'f ptwi""<k. Kálvin-tér. 

iiilry tj'. ki.^pvÍM*lr). V'IU. llussár'UtczA 4, 

ely Bort Inbsyüt 71. 

kas^, kii laL'i.ii L'in*. í>iirok^rí-úlcr.fl IL 
Irev JAtíos, Tárnnk-uicza. Orsziig S Uízíi, 

Iklániy Jt^fiiö, |I' ! ^'vel ni tanAr és jiknd tnjí. T -Btfcsc (TorwnU; 

Si'In, tíiuiln S/ >r 

(lyolft. Innittf, ./,...■ -.- [n^niir. 
nán, nkademi.'ii fniilkúr. Akuilrinia palntájn. 
t.inii.»r, ktinyvlún iffazsuln. K§yt'terni kíiiiyvli^r, 
II. tanár. Marmaros-S/iirtM. 
l-V/^rf, fg>-et. iiy. r, liuiár. Kolozsvár 

I -'TU-dfi tam'ir. Sxej^'d. 

r»-nt knstói, tanár. ^i«alllOí^-^)\■lir. 
nkú R-):i '-TTiírjcliill. Iju<lai raf-dajjogíum, 

-, vasúd ti» ijL'n/rgattk, ílflprád. 

nlor, min. tftiwiwos. oraz.jl[;gy. képviselA, Vár. Orazágbáz-utcca. 
<th: Viluvcky Ttvadar lovag, nyűg mm. tan.. Kecs. VII. Burggasse 24. 
kk Pál. n&c(a)ylAnácsi>:í, Mold-utczn b. 
ITÖ, l'érs. 
6b«rl, nerkuszUí. Temesvár 
Károly, Orsziifios levéltár. 
AmUI k(í|iiiVí. .Mp(lve-iitC7.a. 
GiÜKir rc^lisk iKazfrntú. Déva. 
by Hiáxlr'i, fi >1(1 birtokos. NncY-Kikiiida. 
Lii. egyel, tanár, t'aiiuünia-szállö | 
Emil. Kymn laitár, Arad. 

Surrvii'8 SíVrlOZitt liVUií f'^k'HlZUi. 

:i. iiiiii r<' inintíiztenuin. 

■s. r^ .'s I M-íios, AUecgabse 2'A. Bécs. 

'utui tatiár. L Tárnnk-ulcxa 12. 

■■V, 

w. LitíUt (toronlAl ni.) 
iv, fíjv, statisztikai htvaUl. 
ynrj^y, uiiíló. PotöU-lór. 
Intiár. Szolnok, 

'. '.-t tunár. raiiiionia-szálló. 
ántudÓH, SzásKvániti. 
I^k .MJrn j ' ■ 'r, Muzeum-krinU, Anthhjp. Mnzeum. 
_Dán. orR:: isí-ir,. ílllfii-ót. Kftzlclek- 

U- - íjinít.., .1,,.,. : Jíilva. 
:, röldbirloki)!^. Brii^sú. 
lí.D.. IV. püspök. Nagys*el>ca. 



fi7 



b* 



Tfaury Jöz8«f, Uuiár. Szolnok. 

üdvardy Sándor, törvényszélii nijefyzí'í. Fohúrteuiplom. 

Dr. Vác/.y János, múzeumi lisztviselö. Sorok sárí-utcza 62. 

Vadász Lipót, ügy\'éd, Kis-Vitrda. 
460 Vaduai Károly, országgyűlési képviseld, a FŰvárosi Lapok szerkeszlAje 

Vágó Pál. feslíímüvész. 

I)r Vojda Emil. főreál, tnnár. Székely-L'dvarhely. 

Dr Vajda lenác.z, orvos. IX. ReáUanoda-utcsa 19. 

VámlMÍry Arniiii. egyetemi tanár. Ferencz-József rakpart 83. 
■46Ő Vániai Sándor, iró, Pipa-ul'-za i. 

Vaazkó Elek, aefíédlplkrsz, Huszt. 

Vasslcú Gyala. akadémiai tanár. Pozsony. 

Vatasek Pál. ügyvéd. JJyitra. 

Végh Adoigáu. Nemffi-Ocsa (Kontárom). 
460 Végh Lajos, távírda- liszt. Knlozsvár. 

Ven-s FenMiC?:. tanár. Sjirospatnk. 

VprfKS Kndrp. Bukarest.. S, llmhrei R. 

Dr. Veress Samu, bnrir. Kinia&zoinliat. 

Dr. Veraéuyi Gviinry, tanár, KŐrniíiczbAnya. 
466 Dr. Verovácz Gyuln. lorvényazóki hiró. 

. Vikár B^la. oraz. gyorsíró, gr. Károlyi-utcza 18. 11. 

Vendé Ernő, Bylaulcza i. Ili ein. 13. 

Visav József. f<r>8zolf!iibiró, Hódságh. 

Dr. Vizoly Z. Imre. lanár és szerkesztő. Pancsova. 
47Ü Vlaliovirjí üyíJrg^'. szerh Ffíesperes, Nagy Kikindá, 

Volf Gyíirgy. tanár VI .Nagy János uüiza 24. 

R. Vozári Gyula. IVígyrnn. tanár, ítintaszuinliat. 

Vrábely Mihály, (sniló. Bács Keresztúr. 

Várady Keremr/,, hirlapiró. Pécs 
■Í75 Dr. Wagner I^ijos. lanár. Pozsony. 

Welier [tuj^pir. tanár. Ev. gymii. t 

Weber Samu, ev. lelkt?az. SKepoa-fV-Ia. 

Wei8/, K;ímly. reáttsk lanár. Pozsony, if^zárazvám-utcza 30. I. em, 

Wemberger Kiilmán. szeszg\'áros. Szilágy- Somlyó. 
4BO Weisz Ignáf.z. méTnok. Scpsi-Szent-GyÖrgy. 

Wieder Gyula, tanár. C^iik-Somlyó. 

Gr Wiekenburg IstViin, mm. titkár, Fiume. 

Wigand János tanár. Paiicsova. 

Wlislocki Alfréd, posta- és távirdatiszt. Újvidék. 
■485 Dr. Wlislocki Henrik, iró. 1. AltÜa-ulcza 47. 

Wolff János, tanár. Szászsebes. 

Xantus János, Etbnograpbiai múzeum 6re. l)arqjanich*atcsa 44. 

Gr. Zaiuski Emil, Vár. Xendtvich villa. 

Zambra Péter, tanár. Fiume 
490 Gr. Zichy Géza. Tetéllen. Bdiarmegye. 

Gr. Zichy Jenő. Rózsa-ulcza Ő3 

Zilahi György, polg. iskolai tanár, BánlTy-Hnnyad. 

ZToczky Theodoz, gör. katb. lelkész, Gemyes, u. p. Alsó-SEelisztye (Mi 

ZoUiíii Gyula, reáliskulai tanár. Székesfehérvár. 
496 Züidó Domokos, vámelleii^ir. Pancsova. 

Zsilinszky Miiiály. f^iispán, Szentes. 

Zudinszky Emire. szerkes^tH, Kékés-Csalta. 

Jegyzet. Ahol a lakóhely nincs kitéve. Budapest értendfi. 

A tagok ez ols/I jegyzéke fogyatékos. Kérjük azokat, a kiknek nevfik )ii|^^ 
vagy rosszul van urva, vagy a kiknek csintük vagy lakásuk nem helyes, azív 
jenek erre a titkárt figyel meztetnL ~ 



68 




Gyűjtsünk tagokat! 



Félezer tag^rnl kezdi nieíc társasílKuiik iiyilváiio.s p.dlyíiját, 
«záni. (le vajmi csekély axokliyz n nngy felailatoklioz 
a melyek előttUnk Alhiiink. Kérjük lagtár«aiiikat, 
ixék ktíríikbeii tArsaság^íink eszmi-JL-t, szen-KKeiiek neki 
iet^ a kik anyagilag étj H/A'llcmileg táiiiog;HWik a társn- 
Eot nofcy czéljai elérésében. Taiiuttuáuyai körének i'igy 
pette foiitoM mint kiizénlekíi vdltcánálfogva a mí t]U'ísaííá<.MiMk 
a van hivatva. Iiogy a liazii Összes népeit nagy kultnr- 
iikára egyesítvén, a legszá^^oísabb ragu tudomány us egye- 
ltél lej^yen az országban. Hogy ezt iiiíliamarábi) elérjük, 
tagtársaink buzgósiígától lügg 



Ní»|iraj/i dolgozatok s/erzöil és kiadóit 

Icjjtík, legyenek segftaégiinkre n hazai néprajz rainél tel- 
sbb bibi iifgrapli iájának OsHzeállításúbaü ifolyóiratiuik egyik 
IntAbaiij (:B küldjék raeg az „Ethnographia'^ azcrkesztíi- 
lek vagy társaságunk könyvtárának néprajzi érdekű 
^bi és ujabbi kiadványaikat (könyveket, ezikkekct stb.l, 
i melyeket lapunkban megemlíteni és ismertetni fogunk. KUliínö- 
pn ■''-'■ |-j gj^j(,', Hzámos értékes czikkét lelietne így a 
,_ _ l.'stöl a tudománv szamára nie_gmenteui. 



A Magyarorszalgi Néprajzi Tár^Hág m. elbadó tUéSG 
10. január hó U-én, d. n. 5 órakor lesz a M. T. Akadémiában. 

i: Kaitinn F^ajos, Ktbnographia. Etimológia. Folklóré. 

;.) Lajod, Világunk alakulásai népltagyományaínkban. 

Ir. Czainbel Sanui. A tót népköltési kiailások kritikájához. 
tBlÜn meghívok ni*tn lesznek. Az ctÖadé illés után választ- 
ri ülés le^. 



n 



\: ; .ímIic MIl(';!iin:;cii HÚS Unífaru' l-Iííí folviíiunból vlHMT— iHHD) 

Aa olftíi kütcti'f bi'ti-j"i.-:tíí -i. lUxüt lÖHO. iv 

frrjáv*! (lirtonj pnpiniaú kUlÖn 

iiiiinTi AmUI. I., Attiln-ntozn 47), 

I ü.,3'i*iiinr méí a kilw'tkfzr* kudvittiyok 

J) i;dA«»'i*IW 1 AsTos Ukuhmaxn: fUitniijr 

krti). I frt 5tt k.. — á, ItH. Jl. r. WlÍs 

der traiiHAt/lvíiitischcn HttH sütiuiujnrúchen 

ti KI - .» l'H 1 [.- .^ l\i -íNS^ J. V Asiiói'ii, .1. V. 'I'tiALi-fMaiV: ShíÍ 

Ki %r. — 4. A. IIkrumakn; fteimisclm l'ólkertilitnMin fU) kr. — 

^ - '' ■ ftur(ifrríuIeÍH van TTtsKhuni W. V. ScHULF.NBnnti : 

J. V. AííuAtu ; Da$ Lted vun Gustnje. W kr. — 
. . .-^. . \LL-r den Zauittr mit mantchlicf'^n h'urpi-rtfilri. i.,-. 



,^thiiologisclie Mitteilnngen aus TIii(; 

• 
Jíi alaiMznbiUyok M. {{-» így mM: ,A lArefuU^' n kilirifltlt vznkltfl 
valú érintkezés végett urriM ^^ooduskudtk. linj;,'y uuj^y irodnliiiii uy^ 
i«tf iDClIéklappnl, vagy Imsoiil^ czéhi Inuiü ezuklulyálmiiM] rvn>i 
Knnek értelmében a vújiiaztmátiy 1889. november hú S-An tartort tíl 
i\U\múoU mvg ílrvrmnnH AiitotJat. t\z ,Ethnologiachi'^ Mittpitiragm ihhm 
nliufl nMkroly/ifrat kÍfl(lu-it7.oik<*sxtíIjAvrl, ling-y TlpmninD a iuac* Á»Í 
li.-ivi)tikéi)t cfcy-t'gy (vft sitÁii » Mit^yurot- 
tuménytfiuek é» h lArsa&ág fiúiidú Ülésein i> 

lUnybcn (.Kthiiogrnpliiii") mf^jelt^ul üolguKat oknak uétiiet iiyeW«n vaJ6 k|l 
kÜKléflére. (Lúm) iiz többéit (lírgynliiMt t Tiiztfl 4Í1. liipjAn ) 

Az „Ktlia»l<iiri^('li<' SlittvUuiiircD kus Vngarn' cafoiQ rolyAínit, Ik' 
»r. - ' -ikktirlík iiltüríi ós iibsulut órtókíl I' 
III':. ■ -iioz kí-pcí"! .■ifiitflkMl Aí IHl>i.». év-.. 

■I^IIKRBJI.ftXn («XTAI. «■ HA'roWA LAJOS 

r^ylittcHon t'o^ik ^izorktrnxtttiii én kiiitlai l*rnirrM.uimÍtt iinnyllmii kiArV 

Mfi^yflrur«izitg ítépuin mi) is kili-rjcfízli < 

Koaiání». íi BalkiUi, a Levantc népt^lre, {)>• 

népcsaláilni » igy a iiéptttnt tiidumápyok U^réii xxt a reUdxrot kivánj« iey 

a mely hutánkDiik jutott » tört éne) eoiboii : hogy kÜzlcMC kdvirt nynguU 

^ Míg nz „Ktlino^riiphiii', mÍDl a tArstisÁg hivalAlns köíiouyc, etyi 

népriíjzi Íaiuert*t4?kti<^k n ntigy kUzííiis^g szániúru vnlír n«pBzcrfl»ít 

4(ldig »t .Rthnologisclu* ^Mittr^ilimgeu" úgy Hityiigr.'L caiiif » 

IJlképei) a szahkOríik Az/imám kivűn tudomiluyos forrásuintika lenni. 

Az ^ICthitulogiBcliu .MittfilungiL'n atie Ungurti* u&ntán ln»v<«>V<'-<>> 
H ivea rUzetekliüti fog aiegjuloiini as .Ktbuogriiphiit" alakjábiio, Et> 
doígitZA tokát k&m] Ifiképt-n uémet nyflven, L>gy ív púdig 

..Anzeiger der Gesellschaft fUr die Völkerkunde Ungarníí 

czfiiiiuel » » l'eiu jelzett tartnlouitual ii .Magyarorazigi Népii\jxi 'nrs:i»x^ líUai^ 
taloM kOzlODyi* lest. 

Az „Kibuulogimdtc Mitti'ilungen" s at „Auzeigei-" idoH/i^téal ára e^ff 
tvwn évfnkiut » fri ; a MagytirorKzAgi NépnO'l Ti&rsaság lagjal azám^;* - 
nsnk 2 frt. A ki tch/it » 3 tVtnyi évi CAgsilgi diion fclUI tuég 'i frtot 
„Etbnographiáir kivlll és vele egyiitt az „líthnnlngischi! "^'^ 
„Anzeiger'' (olyúirntokai ie loegkHpja. Az iitóbbi>ik úih kii. 
BzerkeaztOkuúl, de u ctéi vilúgus tuegiievczésével u tugsAgi d^^jal egyuit a 
fti^gi pénztAroshoz is küldheti. 

Az .Ethnologtscbb Mtttlmilutigeit'' eddig IMX) példiinybau Itsg} 
bel- és kQiníId ethnnlogiisuidak. A 11. kQ(ctt<t c«»k xr ftcíHxcUktiek ktlhin 
meg. A 11. kíitft elsíí t'llií-tc jdfiiiir hí végén foj* uiigj'-lcnul, 

Az .Kihiiologim-bi' Mittheitungeii niiti Uugurn" és HZ ^ATiZoiger ilff ' 
(ichat't für die Völkerkunde UugarriB'' klMdA-szerkeszttíl : 

Hudapött. iBSii. decaember bóbau. 



HERRMANN ANTAL 
A Xépt'ujzi l'HrflHtiitg tiikari 
ii.. Auiiit-iiivxii i:. 



KATONA LAJOS 



TARTALOM. 

■ I, Dr. Katona Lajos ■■ Gtbiio^raphía. j VI, Stiroa Béla : TréHU h^ngtitán* 

Etlmoloffia. Folklóré 69 z&s n XVU. Bzáxadból U 

]\. Natjy Gézát Az emberíség^ I VII £. 7/. K^'f tua^yur oiobamedáa 

BtatÍBzrikáJa 88 | StuinluilbAn 1] 

Ui. M;^,^yarorszáf;i Déprftjzi rnuxcnm. 9S VIII Társfis&gi 6rte8fté«ck 1) 

IV. J)r. Réthy László'. A «v^C£Í i IX IroíUloin 

.bitniiok'' . - 93 I X. Folyóiratok és bpolc nii>pr* 

V. Sef>e}ttyén Gyula: Párhiixamos . ! tóriuma . It 

id&aelek 104 | XI. Néprajzi kí^nyvtai . 1] 

Hornyduszktf Vikfwn^ik Szinnyei *M(t(tyar írók &/*?/«» ceiiuu mtít 
tvjtiatkvsö Jeten aédmutűchos melU^keU kfiríevelét olvasóink ativea figyelmi 
ajánljuk .' 

Xt .Ellmogruiitiia'' kösOl klriIeUtaalcgL liu ^yvjséax. uMuluyi litnlüLcti dija 19frt. 
6 frt-, noiryedoldtj a frl. ti yolcíad oldal 1 frt Í0 kr. TObbszOrl hir-letéanól keilvözmflnj'. A 
UwJc és nz •^i4ie|{eaoii Uzot«n(Jó (lijak a kladölilraLaU'O kúIdendAk {Hornyá.n«xky Viktor 

könyvnyomdája a Miigyar Tad. Akadtrala bérházában, i 



felhívás. 



A •MajE^'arországi Népmjzi Társaság' minden rond fi laRJaí ' 
lettel felhivatiiak, liogy a társasíig javára tett alapítványuk ö:-.-..l„ . 
vagy annak kamatait, illetőleg a tagsági díjai (1889-re t frt 50 kr, 
tR9Ó-rfí 3 frl) Dr. Borovazky Samuhoz, viint a Magtfnr- 
orsedgi Néjyrajzi Társaság pénztárosához. Budapest, Akadémia- 
utcza 2. szám czira alatt — legczélszerübben postautalvány-lapon — 
mielúbli l)eki'ildem sariveakedjenek. 



A ^htLgywonzigi Néprajzi T&raaBAg" pénstáribft t$iKU febniár havit) 
befolyt : 

A ám. vallAs- és ktízoklat&stlj^yi m. kir. Mínlsztur ur adomáuya n 
Siílárd-léle roaífyar kalturatapból {2776/889. elo. »z.) ...... 300 

50 forlntoa alapitváiiy: Báró Hornig Károly püsptík, Veszprém, 
Öauzesou: 1. )5sazeaen: fiü frt. 

3 forintos tagdíj : Allnini rSreiliakola. Kímnüczbáoya. — liuriáu Pál. Stempex 

— I)r. Csányi János. Vácz. — Duka Tivadar. Londoo — FÜiíkolat fSkOuyvtár. 
iSárospntak ~ Francia J. Cbild. Cambridge U. S A. — Gicaawoio Sáador. Gyfir^ 

— Gregtiaa I. Buda. — Dr. Hamary i>Áníel. Budapest. — Heged&ös Uiklóa. Uohi 

— Lehr Vilmos. Budapest. — Lévay Józaef. Miskoicz. — Limberk Ferencz. Gj 

— Lndaics Uikaa. Ráczk«ve. — Dr. Moravcaik KmB Emil. Biidapeat. — Osl 
lam £niÖ. Debreczen. — Ponori Tlifwrpwk Kmil. Budapost. — Rajkó Pát_ 
Csik-Szoreda. — RózaatieKyi katli. ^yiiniaaiuni. — Spitzi-r Mör. Poz8oiiy-Si6Ii^_ 
kút. — Szilágyi latrán. Márrnaroa-Sziget — Szongott KrÍBt<3r. Sziusoa-UJTÓr. — 
Szumrák Pál. Badapeaf. — Télfy Iván. Budappsi. — Tokaji Elek. K-Apátl. — 
Tormn Zai^fÍH Száazvároa. — Tranach Józael'. BraastS. — .Dr. Zailinazky Endro. 
BAkéaCaaba. 

ÖaBzeaon : 28. iWzosűd ; 04 frt. 

I frt 50 kros tagdil : Állami főreáliskola. KörmUczháuya. — Bilák Sándnr. 
^XUTesllget. — Burián Pál. Szempcz. — Földes Gézn. Nagy-Boroanyó. — 
■wein Sándor. Oyör — Dr. Moravcsik Eroö Emil. Budapest. — SptUer Mm 
zsony-Sz^lMkút. — Szongott Knatóf. Szamufl-Ujvár. — Télfy Iván. Budapeat. 
Zloczky Theodoz. Oernyea. — Dr, Zsilinszky Endre. Bíkía Csaba. 



erny 
OaBseaon: 11. 



ÖaszesoD 16 frt 60 kr. 



Az 1. számban kézült ktmatatáa azerínt . . ftU frt — kr. 
A fentebbi tétclok ííaszegtt iÖO . fiO . 

Főösaaeg: 061 forint 50 kr. 



;rilN()GRAPHlA 

iMAOWltOttS/AGI .NKPRA.IZI TAUSASAO ÉHTKSITOJK 



SZEítKKSZTT 



évf. 



\m. Miriiar 



2. szám. 



Htbnographia. Ethnologia. Folklóré. 

£s a társattÁ^ 1H9U. jitn. 11-iki OMsén fiHoUaaLu t/r h'ntona J.nj<tH. 

' ' ' 'i nolélien íökszor i-sinollrtíjfi. ORVvzölvíin rondea 

tt .: -Füriek lermes^zeteii menett'böl következő .lelf^n- 

a lélfikérr egyidri^; ki'izdení kénytelenített tij ttidomt'invszakrtk, 

- Wnndi liflves nie)2Jrg\2éso szoririt 'asz6 s/uro^alili 

.. :...i . ,.i-.k'. tehát inkúbb a tudomiinyos vizstíáinl iíjíihh irányai 

Itg valamely K-nebbinok ttír/séböl kibajioll ag gyamuit növeked- 

a nií^ keliö eröir kapva elég életrevalóknak nriíitHlkn/.nak arra. hdny 

|tOl kült'nviUlnn fejlődjenek tovwbb « utnlib esetlr^í líiapnk is ujabb 

ihak It^yeni-k sKülöivé, Hoify az ilypn ujabb irúnyoktmk kOKttiopfln 

ü^i^Kra lArekve^ük fí\s6 idejélien a régebifi. hogy úfry nuindjam rZiúi- 

it II cz^ü liidrtmátiytikkiil s w^ inkóbb azitknak mog- 

, -I iöivel szomben rc.^cn kell allaiiiok, ba több 'tkialivil 

vímt ií^iljoíiukat ki akarják vívni, — az pondesen mind u támadó, 

H yMú f«^lru»k i'sak.iavára yzokotl szolgülni. MindaketlO fsak okulva 

ki a küzdelumbí)] ; föltéve, hogy tisztán a vitás kérdtíí lorojí minden 

Qi^yes térdek bozzákeverodése nélkül a haivz koí-zküin. Ama/, ha ty 

DflArsa kiíísé szQkehb térre szorítja, e korlátozással i*sak nyer, 

bümoceiiebb ií-merettái'gyakra eüni:ontrdl hatja s enneií folytán 

bliö. UH-lyeiibrehalnvá t^^lieli vjzsgulódűfiál ; emez nteg serény 

a!t!»j|gru. létjotíál igazolni hivatolt eredmények fehnutatúsára buzdító 

lönl ment a lamadás^liól. míg múHré.szi lulaidonkcpeni ozí^ljíiról s az 

taéJra ve/x*lö eífzkózökröl lisztullabb fogaljnakkai, eleinte kissé elbiza- 

doil fiatalos hevének ítnkénlelen í'8apongá!*ál Üdvösen mérséklfi belú- 

asii voiml vissza nemosak níeghódiloll, hanem immár jogos birtokának 

iif^rt. dp ép*»n azért a kezdelh^eii kikerekítettnél talán jnvrd kiyebb 



Igy laitiik rfezbon múr a múJt. részJieii cj^ak a jelen század lólyaman 



maguknak faggetleii tért hriditani s ax emberi mavnlfidés (drténpl-t 
szemleletéi egyes nyelvek va^y nyelvesalAdok szerint hat&roU 
szerekbe (!SoporU>stlani u küli'mbüzö philoIogiákaL a melyek iiie^ jót 
ki scni építhették ininrlazL a mit nem egészen egyönlelú s követkf 
vagy elhibázott alapra contenípláll teivrajzaik ígérnek, s nmrL« két ok 
keverednek határvíllongásha : ILI a töltik el-^zakadt s inmdegyrR tín.'UlAbj 
nyelvtudümanynvrtl. amott meg az etlinolo)|tÍiiv il. Az ulObbi ;> 
és törleueleni elejíjíe elkúlonzOti, de mégis kezdettől lógva - ' 
kölcsönős viszonyban fcylödöll törzseinek egy-egy hajtásaként nfitt ml 
addig, a míg útijában a kél ha,)tás t>u^zetoni(dott s utobli a bont^- 
élettani tudomímyokliól kivált anthiYjpologiaval talülkozván. ekként 
azorosabb érlclemben vell tennészettudumunyuk es az u. n, szellemi 
miinyok határvonalán lel>egett: majd az egyik, majd a ma.^ik nld 
lejtvén azon aranyban, a mint mfivelrti amahhoz vaiíy emrl ' '- 

Iához laitoztak. Az eUnwfoyia hovUlarlozrtiííiga. tiikíjdonk* i 
ettől függöleg meghatározandó módfizerc iránt t'clmerüló ktírdi^^ek, 
melyek minket ill í-Iso sorban érdekelnek, annál bnnyoUillalibak. meoU 
nagyobb az eltérés az ezen még kérdfscs tudománynyal liatiirtís 
részi>en közös tárgyú diseiplinák feladatára és terftielére vonatk(iz(*» nt^j 
kösött. A philologia lOKalina-éí ezéljáról Wolllnl egésxen (iriitiei' 
fele a vdemény. a bany .szambavehetö philologust ez iránt meiikr 
A nyelvbth'árok. mond.ia ismét Wiiiidl. bármily ktM."*é)ílelennl i* 
ruzdttnak látszik is vizsgálódáínik tárgya, ennek a történelmi knt 
más lárgyaitioz való viszonyát illelölOR épt?n.«éKKel nincsenek t 
Scbuchardt nem is reméli, hogy a nyelvtudotnánynak a tol' 
mányok köréhen való állásán^ mindaddig egyértí*lmü felfogaííliüS! ji 
sanak. a míg a pliilolouianak s^serinte a zavart i*sak növelő nevelői 
nem szabadulnak.*) A tudoniányok feloszlásának. úgym<»nd. u dolfl 
szemlelptel)til. nem pedig neve^k és legkevésbbé mar eredelivkben is 
zonytaluM jelentésű s ehhez képes! folyton ingadozó értclmc/töü ne 
meghatározásátrijl kell kiindulnia: nevekéitől, a melyek oly idr': 
í5Cgcrtl szálltak i-ánk, a midőn lulajdonképeni tudomány meg uhu 
Tárgyát tekintve az ujabb keletű s a lenuészeUiidományiik' dexaltdil 
világánál .született antlíropologia legalább is oly sze^'em•sí'^ li- ' 
van mint a nyelvtudomány, a memiyiben ez iránt semmi keu^^ 
támadhat Már hogy az e tárgyon észlelhető jelenségek o.^uizege 
rsak egy réi*ze kepezze-e vizsgaló<lasa feludalat, az iránt éllerök lehtí^ 
nek s valóban el is térnek a nézetek: valamint aimuk tekintetet: 



'i íl. Schuchardí, Cber dic UiutgcsetKf*. Berlin. Wb. ."{7 |. 

70 



Oe. KATONA LAJOSTÖU 



meddig ki^'jje e ludoDiány hz embert LörU'iieli fcjlAtÍt>í<e ú^jafi. 

léhát ntítr Ui»ét <-ontrovfti-^;jükra akadunk, a melyek uiitidjohliun 

■k az flhiKilogiara vonulknzo kórfióieinkm'k tiuis liido- 

... .. na és tariívküre eltnlfznilen ijjíyeivel i-gyboronoiiotl í-zálail. 

2. A csonirt (eJoltlsí.-fura imnynlt !örekvi>sünknek csak ogy ktsrripl 
Ez abban 'a\\. hogy az isuierel lárgyaimik t^ a Hzeinlt'Jet 
ejívmishoz vbízonyitibíabi)l egyííplöl .s in;i.sresz( a tudomány 
'foiíairiiariiik íexyeil)OI kiínthdva jHöljük meg a tudományok 
bakzervhen nz etliriitloKÍa helyéig ha ílyenheit ast ep emiitett alapon jogú 

-zímilten. a mclv titrlomdnt/ <y.»\i\bi\ kíván 

-t'k uuTűlnek lel e kövotolés jogosultsigíuiak 

Q^: vaui-e vaji;y lu^át külön, vagy lej^alabh 3iv)átl^'>^ szem- 

Ii6l tekirdelt^ liahúr talun más turloTiiáiiy^/akultkal i'E%x;bcn kö/ös 

m ■ ran-o ezon liuvvaak uiogfeleló tnddssote : továbhíi a/ ezen 

úljun ^Wíi'zell -: ej^ymá-Siíal szoroíim öAszefügKü i.-íiueretek oly 

rét fnsla)ja-e niagálian. n mely szerveiben illeszkedik a töhhi 

' ik esy N.Víbb eg(>sxbeii L'diiIkozi'» egyetemtihe V Minthogy 

L<mt'rtrl !íy;ik<íil;»l.i liit-^^rripk a l>enne rejlíJ előrelálfin ii 

ke a levti'ibli ludománynál a IVJnli iéiiyeues kellékek e*^elle<^e^ rü}{(;p- 

inv^i az is |ekinlt'tl»e ji">. víijjitn a kíTííU'liez larh)ziV ismeretek 

iien meiívan-e az elméleti iuda.« gyakorlati érliíkesite^ének amaz 

«le H eltt^en a líelöle levonható (rseIekvé.«szíthúlyoz("i c/tvA: <'/.élni- 

ajkai maz»j«)inak kezesi^t^e ? 

ni akíinmk m imént Srlmctinidl ?í/.avuivul mí-jíroíi liihitl>a 

; jzérl óvakodni fogunk, nehogy a/, elhtiologia fogalmai, ugy 

mint fkt\ n (tliilologiával i^imételten telti'k, egyszei'Qen nevéb/jl prtv 

tJuk Ie\'ez4rtni.*) Nem leh('t.ink ezt mAr ofsak azéii nem. mert az f 

6fböi az Umeret tárgyul jelzü etknoJi «z(j is ama « bizonytalan jelen- 

■4 ehhez kepéjét Iblylon ingadozi'i rrtelmez^íí* :*zavak kiírté tartozik, 

tfy vajmi «üppt'déke> lalíutm ftllana me^határozá.'íunk, lia ez alapra 

Bük Miri ) ''1 a lört«*nelmi í/.empontot a li.-</.t!in logikai n»ellett 

űm-m»v "út ueni szat>ad ••Ihaiiyagoínunk. \erii iK-dig azeii. 

ha m^ oly változónak fogjuk is találni az idők során e hz(> értel- 

fgy A mí'Hlosulawtkon vörrtí* fonalknul veíriphfizftdíi kitziis jegynek 

RiKM* iiHt,.lí>ri v;i[,,szmüstíg szeríut nyomára kell akiidniink n iiihU n/t.iii 



m 



lUaii tirtVxr i^. niulnu •finiiulr <1. ruin^ti. iMiihil I. 
tk k'llniiíjon rffidkivill l.'iiiiils^igos fr-sztf^ehísr uUln 
'Ifn- la^ nbfion jil.ipixltk itifg. lit)g>' u/. •ilitf Wissciisi-biin vurn ir.ö^o;'. vn^y iii^l^^ 
Wflíl im-ií-hivtün.zvu •vriii írf-rfi(I«'*i iiiiiVrT-itfin.lcricr uíUt tinv'*'rslíiri(lli<*li ifí'W'<.>nÍ(tH"|-i 
Iti-ik- 



:i 



«• 



ETHNOOJlAPiaA ETHMilHGtA. roi.KLOIIF.. 



becsps kalauzunk lőhet (o\'ábbi utiinkhan. A líÖröK síKoí ézú - 
foffodhatóhii etymologiája szerint — a benne világosan lelííímerhelö 
kepzö elmeliízésf* uláii az ki^- a*e(rehl)i *a^6Í>-) löliöz vezei. a indyr 
f&-oc, "^j^-Qc (Silte, (íewohnheii), r,*íto-t dpauti, et-<uí>-« (bin $rew<: 
é^tC-w (gí^wnbne' szavakban is könnyön rjiismecOnk. K \6 Curtiu^- ii' 
züge d. gríech- Ktymologie 251, 4. kiad.) egybevelt-yei alapján aszíi; 
soadhá (Wille, Krafl. flrww svadfttí-w nach ííewohnheit), gól 
ófelnOmet s/í-w iSitle). gól nidón (übeJi). továbbá a latin ítiic-* 
sutHU'S, covíiUt''fii'<ío szavakkal epy r-saládba való, s a fcsanAS 
^vtí-dká szt^nak Kiibn (/eila-hr II. 1H4 sköv.t feHevó^íe sxerinl #tífl 
RÖr. 5, lat sel -}- dha (-gt'>r. ife. ném. thu-n) elemekre bontása n>1 
•eigenes Thun». -sajátos rselekvósmiyi * alapjelenté?re nlal. Curtme.' 
li Kuhn e fellevesébon osztozik s annak lepjobb erössegót az idetarü.iyj> 
fi egy második tö segílséjie nélktil odycnesen a stiu-s növmáslM^l lesair^ 
ninzlathaló latin szavakban iália, ózon elymoloRiai ör!.szeallitása kaf 
ii:y sz<>l: •Wit; könnto dio >íitte IrefTender hezeiehnel werdon. denn 
eigenes Thun, eigenes Hallen eines Volkcfi?* A gnr. iftoí ilyent'or 
német Síttc szónak nomcyak .i«lentés(*Jíen metífelclöje, bánom vele iij 
azon töbÖl s vége lomzö^ ben ugyanazon kél gyökből származik, s- 
alapon az i^-vo^ .*'zó oroíleli jtílenlosoiil y az » ugyanazon oloUzukásii 
egy erkitlrsiiok tömegét* lohet (öllételeznünk. Mindenesetre meiyehb a" 
még alábbi fo)legplósHnknrl i^ szánil>aveendő rHíog«s nyilalki)zik o ss:^ 
ból. a mely kotsoglelenül közelobtí jár a nép fogalmának lényeges jeg^ei- 
hez, mini a latin populun t^ plebji meg az ösztáv plükn (lurtia, j}Of)ulus> 
*»» plemr ilribusi *lb. szavakkal egy családheli nemei Volk Cófelnem. 
föl, fok), a melynek c«ak a •lömeg* képzete szolgál alapul, (V. 0, 
Curtius i. h. 277.) A szintén 'nop* jelenléun gör. XaíSc ó.s 3f,]io; sxmxwk 
elseji^nek a ném. Leute (óin. imt populus. pl Iiuii\ Leulej és az ó&zláv 
{fUdtt {a. m. Xaííi stb. szókkal való rokonsága ugyan szembetűnő, gyö- 
kének alapjelentésépe azonban még homály borul. {V. ö. ('urlius í. h. 
364.1 A másodikat illetőleg tán még sem egészen elvetendő Weber Hugó 
(Etymologiífbe llntersuohungen. Halle 1861; I. 8i és Piotet (Les *'- 
Indoeuropéennes 011 Ic'iü Aryas primitiís, Paris lftö9, 1863: II, 39lf ;^.^; 
kozó véleménye, a melyet Cuilius (i. h. 231^ leginkább e szónak lUtmer- 
nál <ország> ielenléssei dívó hasznalata miatt tart olejteudönek ; liuIoU 
e jelenléssel — a szintén «száraztöld*, -orsiíág- érlelnni conlitteft^ (ere- 
detileg a. m. 'ösizetartozó*) analógiáját szemmel tartva — a íijti-oc gz 
nak a « szorosabban együvé tartozók" ej^>doü képzetére visíízave 
ctymologiaja nora áll oly kibékitbelellon ollenlótbon. Ha a gnr. ?ÍKoí 
ax együtteléü egyik legjelentoftobh következményére utal. az egf.szen 

72 



nn. KATONA I.AJOHTUL. 



>zánnazá5Ű lat. t/enfi »•> tutiio lépURy mint a valrtsxinüles: ezek 
nek, még pedig alii(hai)eni uy. elsőnek niinliíjúni iilakult itmjjVJir 
a iiepi 'VsszetartozítH físeredeli oki^nt, a k^zÖH szárrnuxásra niutal 
'^'igy véKÜÍ 3J»J«l '"íp szavunkról is nieíiemléke?:/.íink, Hinlenz elv- 
^.„,-iíii»z (Maüyai'-Uiíor iis-szelxasoalíUt szólűr -iOá. 1 ) L-^yitlukozvo. 
Bock -liomines n!niisí|ije ^>«xus> =- «ininHkf4 npmMi emberek* jelen- 
«Hii lUlunk snkkul jellemzeleseltlt voiui-ít annúL u mely a lai. 
IMk H4t pnpu4UM S3Ciiv:ikli(it kiU-l.^/ik. 

Naivon is t'llrnlem* UMitilinkct Ui-Kvimktót, Imhár talán nem lenne 
érdokteltni. hu oz uiilouermáii nyelvek és a milr mú^ csop<.>rtl>u 
,ir iiyt'lv határain túl ifi kuliitnók u 'nóp* jelentésö sza- 
i-rt'ileti kóp/otrkfi Annyit fiilíjíi. nugyon U szűk korlátok 
moqtó. de a közérthctÖséK r.zompoiitiabt'>l ezekre utalt vizeg&lódá- 
■ink, lutgy a/ f^uyes. jelleinzőhh vonásokat feltüatetö 
„iltlí az fyryüV"' lartozúí*'. a •kiizos .'^zánnazits* t>s n 
ít?irok;isok». « mryanazon erkölcsiek' képzetei azok. a melyek 
h'Oíony;<ra fejlollebli erlelnii tokon a «nép-. jobban mondva nz «egy 
iknleli'ki'tie fnjítalt*^íi. i«mert(Hó lejzveinek tekintetnek: hololl ala- 
Krdih fokra valln. belintóMi i'lein/é> nyomait nem mutnln elnovezé- 
qi |Hi<ztán a 'r^oka^áií*. -bHaeK* minden megkülönbözletöbb jegy 
tp IS nlí'gM'jíe-inek lat.-^^zik ujiyanuzon, vagy talán a bizonv- 
. .in'i kileieZt-sliez mérk'ii tágabb köni fogalom jelzéáiíTC'. 
3. lAsstik niár motft, míelötl a ^nép* rogalmának tllzetesb meg- 
ennék alapján m <el-Imología* lái^ykört^nek es feladatának 
rtxi vonaltiZi'c^L megkísértenek. — lássuk legalább dióbéjl>an azon 
injfos 03 egymásra fejle-^ztó hatiis.sal alig volt törekvéseket, a melyek 
csak derengő Tügalmanak ludoinányOí< vizsgálat tárgyává 
I tlib kurig felmerrtttek ; hogy aztán ismét 
, iií a Jelen szazad folyamán mar »:z*;lluda- 
[kobb é5 rendszeii^b alakl»an jelentkező, de a tupogal6dzás stúdiumi^n. 
"luny ez Üpi- Ob hoskonin meg lOl nem jutott mozgalomról. 

rí az eitmograpliiii. ma.|d az ethnologia. majíl legiijabban egy 

Wvé váll aiigot sz(i. a fnlklore tiangoztalíUával vonlja magara 
BOnkel. 

Az ókor kel legnulveliflib \\\'\n\ a görögök és nSmaiak, bár elég 

buuk leU volna lólük annyim küloubűzö la.uellegü. nyelvű, életszo- 

I Él eritöloaü neni/^-tek megllgyelé-^.re> e téren bámulatos és soha 

ufiii "iijnúlliatí" kí'tzömÍMSrí.^egel tanúsítottak. Die^íéreles kiv(Heli'il 

in f-ak Herfidoi erdemei embtesi, a kinek itt különösen kicme- 

IV kűTíVfo találj _;^_ajj|pnesis 10. f^ejsetéhen foglalt sémi hagyó- 



mány p az egyplomi emlékek eRves idevfmatJcozrt atlalai. InvAbbá Kff 
HippMlírale.s Arisloteltís. kf-solib ptsüi^ Vitniviiis. Strahn. Július (^c 
és Tacitus pár elszórt mcRiegyzi^se melleit — a lefilietrKesehb. a 
ni^prHjzi lauulsíí^kéiion az dkoc reánk örökitell A kii'/í'pkor két at 
szözadíiií! a kcivszleri-haboruk dac-zara sem igen juttitUik e ré 
azon U'il, a mit a már emhtett hihliai nép-irsaládfa jobbára félr 
vaKV mejí nem Oried aiJalaibóI kibelüzheltt»k. l*lan Cuipin la Xűi^ 
közejH^ni « kevéssel ntóbh Marí:o l'olo a mnngol fajról t*5 sajáloí: la 
iizacy.iójí'irnl liozlak megU'pö birl Xyugal-Eurüpának. a incly adfÜH nepekl 
éíí emberek helyett is^ak bz i'iüv kizurólagotí birtokában önsMnyuryatásnakj 
vaiív verekedésnek élfí kert».s7.lényekel. alkot! erelnt'kekel s mrií .1 ■ 
tabb zsidókat th pnjíanyokítt i.smert — s iegteljebb mt-jí rbtin;: 
szíirnyelejieknek almodoit vademberekről repél! mindenféle képleJenséfcrt, | 
A rtMmissanee. a vallási refornuiezió s a röintdözesek en talál! 
koi*ariak szellemi forrongása ds az ezzel pgyüttjáró tiirsa'labni es kö/.,-^. 
sájri átalakuláb termetté meg, az egyszeiTe leleme»^en tágult Iftta;íkiír 
az ember és az emberi nem egészen u.j ■'izenipontokJ)ót kiindulta rti 
lalál. Igaz. bogy a fölfödíizéísek által rohamosan gyarapudull tanutr 
anyaglian elejével > elég ífokáig «sak a kiiUmŐ^. az ismertebbtől 
kább elülő, szóval az exotikus keltett érdeJcet A közelebb fekvőre, m 
könnyebb liozzafórbelösége mollell nem kevésbbr érdekeí^i-e 4-!^ak a ejiik-] 
Inndozöljb rilka.-;zerüen felébredt nyalánkság iitan. csak az ern* köTrt- 1 
kezetl esömör nyomában jelejilkezell az előbli csupán a fO^^zeres izekitf I 
!*ovár élvágy. EtŐl)b egy elftülyedt világot kelleti a i-enai.sííance <: 
fáXlyafény mellett a görog-rőniaí injdalom i*eánk maradi löredei% 
a népvándorlás viharaiban l»etometetl. a középkor szellemi U-, 
alall bemohu&i.Klott romokból ttj éleire támasztani ; az antik emiter-ii 
njra lebelővé vált szemleletén előbb a mövészi alkoli'>erötipk ki 
megizmosodnia, hogy a festő és képfaragó ismét njegilletö, de h< 
időn at elkobzott Jogába helyezze az emberi testet, az igaz lerína 
A félenken es bizonytalanul tapogatózva eszmélő tudománynak a 
vészvl iskolája lian kell erőt. okulást és lelkesedést mentenie egyelőre 
vajmi kei^erves küzdelmeihez. De a felí^zabadnlt szellem minden el 
gördített akailály daczára léttartözhatatlanul halad hódító ú^ján: a dogtM^ 
lánozaira kötött fi')ldnek lehullanak biiintsei . az ezer év óta megdermedt 
ver lüktetni kezd az ember eroil>en: a lelkiismereti és gondiílkodüsi tsaa- 
badaúg meg.-íZiUi a társadalmi t'tnrendelkezés jogának követeléséi : a Kild-j 
rajzi ös kosniologiai ismeretek gyarapodása iij élelí-zélokal .s/.ab faji 
elé. a mely idölíen és lérben leiemében tágult határok kózólt moz 
Ismeri fel létét. Régi pénzek és mérfóldkővek után turkálás kidben rVríÉÚt| 

7* 



Btok v6 krniilelfkie Wiikkaii iiz lisó . elointr persze* a hiltlíní fió}^ és 

RO^ népr^ liiillaniaradt'kiiínak rafí>' a tei-m43s;{ol lióliorli^s jíitukainak 

K furcrsa lelrteket : ávt í«b^ ! a j^^'eniiekes tóvedes nyomában ric- 

i\ kejui a helyesebli sejlí^-t s ulíina jö az igazsrijí íelisniwréso, Aí 

iloeiünak a trTna>sz(*ttuíloinílnyokkal önként láinaHt ónnlkc/t'^fbö! 

Kozik a palaeonlotoKia, a mely a történolenieloltí íilök fioinatyU- 

h vnufrfonAlat nyújt a kutatónak, s az f;mberÍ5éK nuiltját a luH- 

lörlt'.noléiii')! lif'tUzgeti lov.^ihli onnantól Totivn. a iiovü fajrink fMtilck- 

DtviM uí hafívornányai vis^^ nem órjiek. A találmányok örvomieleMín 

ini(K>d6 tárhá/n fegyverekkel látja el a vAmtlan síkereiből mind 

yobh bfttnrsrtgnt meríl/i vizsgáloHáal. h a tfirkí^sz^úipk kristálylfncstíkkel 

(l szpint' keiví^i. <]e nem leli meg a mindftiseg liaU'iruit, kimeri íiá 

^tek járását, mtg má» <»tflaton uj világokat IV^Jöz fel a/ élő B7.erves>:et 

keilx^n. Az aranycsináló kohója az anyag ÖsKzetctelét elenixö 

aytis mflhelylye vóJik. ." a kuniZí^lás embrrirló •^zoit'ÍI (Vz^zeríl 

>k rarei vallják fel. Az orvu.staii szolgajalábaii eleinte rsak rej- 

majd Ggyre szabadabban fejlődő anatómia felderíti az emberi le^t 

alalop ?zerkezetét i; megleli a kap<-:=okíii. a melvek a teremte.** konv- 

;i.i ,. f'^koni kötelékbe fOzik az alsóbbrendű lényekkel : a nélkiil. boiry 

,it írHorbílanók. midön önerejével hódított birodalmának és «zfm- 

im tiaiadasa gyOmölnséiiek Ismertetik Ifll vele azt. a mit sokáig pyám- 

kézbol nyert klváltsá^ios a^jándeknak keltett hiimie. Az embertan a 

Wdrajz keretében serdiiló népleirás^sal.- 1 a legkidönlíözöbb éghajlatok e.s 

ítímk emltvrcinek folyton gazdagodó mmerclével kari'.llve eljut nemünk 

nk *z<TÍnti nsztátvozása etsö kisérleteihez (Hiumenbaob, Pe generís 

ni varielate nalíva. ínHIing. 177fi.) Az idöközUm u philologia tan- 

:ii már nénti ónóllüí*ágra vergődött nyelvtudomány is hozzájárni 

szellemi eletének őskorát borító homály oszlatásához. Az 

i^>-'..iiára i>sak a klas.szikii.<f iiéfiekkel törődő szelleniiudttniany. 

a történél- bölcseletei iij irányba vezérlő eszméit Inváhbft^- 

iTta, az egész erol>eri nem értelmi lelvilagosodása-, érzelmi nyilat- 

Btai-éíi társadalmi intézményeinek oknyomozó vizsgálatává kezd ki- 

(völni .liivAra válik e mrlyebbrebalóvá leti lítrténelmi fellojiá^^nak m(ii 

[fnioczia lorradalomra következett társadalmi reak<'zióis; amennyiben 

w sivár éí í^ekélyes de szftkséges átmeneti fokozatni elis- 

-i^iézele után ep olv szüksége!; visszahatásként lellépő ronian- 



■) An tthHogmphia neve — nyilván a 'jteograpliift^ roint«jám — i'loszflr 
fel-bCn « nílrnli^r^fi <EUiiiographis<'he Bíldcrftnkrif > czfnilapján forHiiI p]fi; ntig 
r'i Kzút niür nr, IfiOl-lioii i lápcsclxíti • mcfu^I^nt 'Msgnus Hund-féln 
10 tmtura. bointnis> hocsAljn vilúggj. 



lic'/tsmtiB legalább sjyfil mnlljiik iránli iiiriejítílib ('riít'kliiiJi.'si. u-^ 
jellegek rnegbeasüléritílKin e jdle^ íilakuiíí>'iinak kidenUirie-t's iiiegti 
czélssó törekvést keltett Eim'»paszerle. a iiem7^IÍ önálb't^iKukrn f(>lt«lífr-'* 
nyekké lotl riópokben. 

4 A romantikából táplálkozik az ii n. * népiem ri'irisCTíck • ir 
íimaz általaiiosb érdeklödtó. u mely Nélneloríízágban a Gjvwwí-IiísIi 
(.Kinder- und Hausmümhen. I. 1812, IL 1815, III. 1S22. *l>ent 
Sagen. IKlfi— 18. ■iDeulscbe RerbisaUerthiunf-r. 1X2H. -I>eiil--(.'ht* At 
loj^ie* I83Ő). Aníjtiiában pwUg lejíiakúbb \VaUe$' Scott típvehe/ ti-. 
(<Miaslrelsy of Ihe Sroltish Bordér* \if02—H.\ Arna7x>k elötl Hertkr^ 
(«Sllmmt?n der Völker in Liedern*. ei*edeli czímén •V^^lksliL*de^> 177K — 91^] 
az utóbbinak pedi^ Uercy (<Reiiques of Ancient Englii^h I^oeUy* 1765) 
W'i utat kiváló szerencsével. Igaz. hog)' ez éi*deklodés eleinte s tu 
aztán i-é elég hosszú időn át nagyobbára csak beiletrbíztikus, a 
esetben |>hilok)giai szellembon nyilvnnnlt. Innr-n erlbclö. hogy kezM 
kivalükép a szóbeli néphafívoniányok gyi^ili-st' körül mutatkozik or 
detes sörgftlödes. Legfeljebtí még a mythos. de ennek is inkább 
mesében és mondában sejlett líiredékei iriinl ébre«l némi ligyflen^ 
lőre azonban a nélkül, hogy a néphit tiilajdonképetii forrasit i^^azi 
keresnék. Nem csoda aztán, ha a szépirtxtahni és h i*umautikus ili 
pliilologiai mflkedvelés különösen a meséknek u myHiologia javara 
órlékesilésében követ el sí^jnálatos l>ol.lá.sokíil. Iv/ííkliiv, járul a ny< 
ludomátiy romanliku:?ainak etymologiai meslerrosjusokra alupílott myt 
logiai elmélete, a melynek tetszetős volta mellett esak az a nagy lúC 
hogy íi szellemis maayarAziíalók saját köliöi divinaiiójnkból kotlfit' 
pazarídjb kéazeljuUatiiak a niythos-alkotóoí'kor embereinek. (Kuhn Ad;ilb, 
Schwartz F. L, W . Müller Miksa, Cox (iyörgy, líubernalis stb.) E tévtiK^ 
dés helyreisazílÍLsát egylelöl Renfeifin'-k t's az ő üttiuilalíisa titán mdnll 
összehasontítő'irodalomtörténeti kutaliis bangyaszorgalmú munka^ainuk 
lUebret'ht V , Köhier R., Oeslerley H.. t'jjmparelti D.. Wesselofsky ^ 
Co&(|uin B. stb.) koszi mhetjük, a kik u szótieli néphagyomúnyok 
dorlását és köle^')ni>s kit'öeri'l(=íSét nyomr*tl-nyoinv:i követ ven. e fár 
.súgos as roppant tárgyismeretei követelő nmnkuiukkal kintulatlak. M 
a legtöbl) mytholügiai Torrásnl kizsákmányolt mese, 5íőtu loi-ati^all muc 
jó rés/.e Í.S egé-ízen más vílágné^.eto nnpok irodalmából. niHii jieiii 
is épen népies, tianem vajmi gyakran mHirodalmából importált, l 
kölcsönvevő nép hagyományaiban szerve?* ftsszefüggés nélküli anyag. $1 
mint ilyen a néphit képzeteinek felderítésére alig vethet világuL Müaj 
oldalon a népies hagyományok buvárlatának az antbro]Mtlo:gia é-= "*'i 
graphia mindegyre gyarapodó lényeiből tnerileH okulása bo/.ta 

7« 



Toll. TUTöNA LWíWTi 



M&láM. « mely nem Részen eí<€lleK ugyanott inaugiiraijü a holyei»b 
a honnan az imént emtiteli egyoldalú rnythos-uiajmknuut ln^tö 
kiindntt Angiiaban í^zorvezkefielt az u, n, anthropologitii isknla 
E. U.. l^iig A. sül), a niely u vele kOzOs alapon allo lontloni 
k-L^re iocarty propagandája útján toborzutta leKínkább híveit. K lár- 
K>1 indnlt ki e^yOllal az fls6 ki-nérlol a m^pba^yoniáuyok kiitata- 
'-■"ihetö ('í- leljel-Öleg i'gyönteiü nfndszerU' íV)glahiSitra. >• e 
. Ji^ Etzol^alatol tett az úp érintett folklorc szó. inidóa 
ítvrltmiKh terrnínii;* ula eriKedte csoportosítani mindazt, a mit addix u 
1 -;t»káiíf intfadozó lV)Kalnuit»aN Ipiszá^ szorínl tágítható 
;.. K Itírttunus az elhnolügia lortroeltíben neki iiiloU 
szerepnrl (ogvn megérdenilí. hogy kmé lüzotesebbnn foglalkoz- 

AUtotijja W J. lhom». a kínok a londoni •Atbenaeuni* 1X46 

tíii:* 22-iki íízániubuu megjelent ^ Ambrosc Merlon aUievvol jegy- 

»*jeikke a népies hagyományok c Popnlar Antirpúties, Popular IJlera- 

' ■'-,.( sílrgelvén. a Foikhfe ivajry a mint 6 i> utána az an- 

-/.l meg ma is irjúk; Folk-Ijore) «z6t ajánlja mindama 

összefoglaló elnevezéséül, a melyek — mint a népszellem bar- 

.nyilatkozatai s a népc^Iet akármi tekintetben jellerazü mozzanatai 

stíkncüoQia rofipnnt tág körű tudományának ÍHineivliinyaKahoz 

ziak. a iii'lkul. hogy n/t teljesen kimentenék. Az antfol hetilap 

a két fímtemlitett s egymást kiegészítőlég az uj einevezéi^sel 

■Ml/ ^r>rülbL'líÍi egyenértékű régibb kifejezés mellett, uz ajánlotta szó 

Dniki^rének lüzetesb megjelölése rzéljábOl, többi közt a szokások, 

rrcitiiányoHcáelekvértmi"Mj, babonák, népdalok és közmondiiwikt «maímers, 

I l-es. siiperstitions. bailads, proverbs*! kategóriáit sorolja 

I- alkoit) elemeit. Tehát csak egy részét erinii ama 

InByakrtuic. a melyeket ma e kifejezés alatt a tudományos világban 

Dt ki'^zniegaltapíidas'^al és ogyszólván nemzetközi egyértelniöséggel 

jUlunk. •Nemzetközi vei » inondom» mert a körülbelül felsziizaddul 

az tAthenaeum> hasabjam telmeríllt hzó szerencsés atkotáí^anak 

9elO fiikert aratott és csakhamar közkeletűvé s majdnwn mindenütt 

krtl. a hol a népétet tanulmányának nagy ronlosf*ágál.. el nem 

Ihatón sürgős es szükséges voltát behitták. 

' u'kintetiicn jobb sorsa voH, mint a Disracli íyánlotla •father- 

*Í- ázönak, a melyre iMerton, a folklóré keresztapja hivatk<tzik. s a 

ív a •Uiolherland» melleit nagy pártfogója meleg ajánlata s kiváló 

\\s dai*zárn rem tudott lábrakapni. A folk (nép, gons, I^iile) és lote 

indái), ludat: síuence. savoir, dootrtDe; Lehre. Knnde, Kennlni^) angol- 

77 



ETMNOGH A r'HJ A. ETHNOLOGI A FOl.K LOK li, 

r^jíAsfi? ííwivakl'ol helyeién krpzetl ö.-íszetetel fö^rdemei. rövid- 
lovábbfejlftüzthetö volta int'lletl. egyrészt mas nyelvekl>e való k. ..,;,, ^ 
heil)ess^edéí-p. iiiá>a>;>^t pcdiiz a lőre Hzónak a mkonJetontPAÜ ^ciciic| 
és Ulerahire szavíikinl .iellemzOn elterfi érleliiii-ániyalala. Lwe iig) 
épen nzt a lényejios knlönbséget emeli ki szabatí*s rftvidsésrfft^I. a mí 
né[» ludíisiil. vilajfnézílcl a .szó liilaj(JtM)képt.'ni érl(ílii»oheri veti lU 
rnünynyal. valamint a í':tntiaítyr)mányhan élö s irodulotiiiiak csak 
tartán inelltHI nevpzliplíi iM'pkíMlHst a nuiiroflalommal szemben saji 
és eU6 pillanlasiit íelóllö m(>don niinö:?iti. Ez alapon a mcjikülör 
tetést lovöhbviv**. a hre*) szóban alkalmas meg.jelölé3ét láthatjuk a 
ssiHleni MTiiaz összp^ iiyilatkozalainak, a rnelyek dtiiróklődéiíük ■ 
mintegy ö-sztönszerüekkr váltak s ép mint ilyenek fajunk lelki-< i« .e» 
rejlfidetinietietpben bajdanta állaliinos. de nianap már enyésző allí 
é9 liHCokozalot integrálnak, sxemben azon gondolkodá::-, érzés- 
eselekvi'.smóddal. a mely niH is í-sak az értfilmitpjí magasan kientolkw 
5 legelóiflire fmladolt kiríebli.ségnek. de még e ki-sebb.-íí'gnek is inindun- 
talán a H^táhh fejlődési tok eszméi-, érzelmei- és liajlamaival keveredfl| 

fi. A fotkforr tebai (arjívainak alább ívszletezenrtö íianzegével, a ! 
mint mór nioudotluk. az efhnotoyia keretéi)e illeszkedik. Az elsó leiiái 
nem ngyanazonos a nuWodikkal. a mint talán a folk (^ még inkább na 
alakilau' ejréiízen meglelek), de értelmében máj- nemikéfi ellérö né 
Vfítk) i<z<»n;ik a jííitO^í ethnoa — és a lőre (Lehre) elemnek az ugyanc 
Söi'öR loffin szöva) találkozása bmní engedné. A német Valkj*kt4ni 
melvlyel liol az eiíviket. liol a niHíikal jelíilik. rrtak az elsöt jelenti helye 
a niu^orlikrtt (.•^iipiin az Krdkimde. Hllanzenkunde titb. opszetélelek 
luí?iája szerint alkotott Kundr voitt Voike (és nem Kuu(te des Vo 
ériehnezéssel l>>gfzél«zerrtblinek lálszik. hojr^' a népisnieret ogéíizéhCT 
tartdzó s n nép te^li-Jeíki tulfudonail. a népszellem mindenrendO nyilat- 
kozatai és M népélet opszes alaki h anyagi jelenségeit felölelő rengeteg 
tárgybalmazi az Hhnohffia ezzel már körűiirt fogalma alá iitalvii. e 
tárjryhalniazbol a /otklorf (V'íilksknnde'i szűkebb körét»e a népiélei 
c±>ii]>an a lias;>i>inaiiyboz rnt'^ pedig a lényegileg i'^ el.ső .sorban t^ 
axöftf'li hatjffimuiuffhoz mint életfeltélelíikhöz kölóll aUcnUksut AS 



• oly iiyflven irúknuk. u melyben a lerméBzelesen kívül nyclvtatii ihim •^• 
van. jó lesx ligyelembc ^-ennidk. b(ig>' toré az angolt>an semleges v» ehliex • 
roniíiri nyt'lvekl>cn hlinnemft Németben szintén fler Folklore-t mondunk r» íruni. 
n mi r7. itBíi/.r^iélcl rmi^dfltk niaziínek n nrtnfmQ Lehrfi szfira emlekeztel/í i'nUa mt&lt 
npmHNeknek kis:-) iietípRftkrr is psIIí é% sokseor még 8inkombpr*'k ir&tAibnn Mm 
ixeaíil köv^lltezi'tes h}!Vf>l«'mt>t!i). 

78 



nunttUóit sorozzuk. A folklóré tehát u n^pismeTCl tArgyaínak o»nk egy 
nem fteáis azok ejíi^zét foglalja niRgália s a fc'ititiek alapján 
kis^ ntín^len oly OrlelniezeHt. a niely e sztívnl niugai u népis- 
niial n>ndszereí- tancgészbe roglalt s elv«k i*s Ifirvonyek mojí- 
r<?zérlö ludnn))ifiyl Jelölnt' £/. titóbbil leiQobí) lesz állundon 
íi iiz f'thttoloffia nevével cxnne/.nüiik, a melynek foladatü 
kí'iHíst ; fi kozús Nzármozás ^s ayefv h'Mékévcl őutfze- 
lfirs<tthtltttttk\ luinf lizcrve^ egé,sset nikotó vttopori-eijyí^- 
anftngi **h azrflenii életétiek leirö és okntfomozö'tj^rtéupti Umut- 
■mi azon rziilhdl, ho(fif r fatiuhutini/ rs íítd^ hiisonfőreitdü 
..it.'tni tihtkiiltttok plHével vald osazehiií(onÍ(iö^*t alapján, a frl- 
riUH életjelt' HHégt'k fotifiiiUfiUÍHak ok- é» okozati ősHSeftigtjwél s a 
•7 t'ottfó Mrvliitáa fökefh'két, a viz^yálat alá ci^Ö tütieméttyek 
' kafn\sotftt(tÍ fclhmerhviinúk. Az cthinílogia |ipül)lenííijaiiak 
.t-jiÍMil flt:)?z4ir is n/j'nilie'tllik az. ho(iy ykámicly i%\^!í ncp 
>M>Kii5u sxukst'}! képen má» népek eletének s mindinkiibb lugiiló 
az ftgesz fml>eriát'j; e^vHíemének a do|o(; ternii'jíZiMe szmiU itt 
í- ts flynatiükara o^iXü eröniQlaiialKi/, vezel. Másrészt pétiig 
VilálUK. hogy niidőn u íelsöbbrendü csojiortegyen éleiének törvényeit 
nem inelli'izhptjök a'/ al?óbbrangO es egyidejlíjelenléink mellett 
Ilii fojlödeí* korábbi l'oknit is képviseli) rsrervezetok behutrt elera- 
t-nek a nél^ kepetón belül és megalnkulflya elölt egyf Kersmmd : 
|ji í^rxtf. ezen t)elÖl eí^ előtt í^mét a család s végelemzésberi az vyyéii 
a ki ugyan a/ etimológia keietélien mindig i-s«k mint az egész 
lli!in:^4* éí* a i^^npíiHon beioi tejlOdó erűk iis^zeievöje, vngy pedig 
lap tüen Ktíik niOkndésének a vís»zatialásl nmlaló IBggö-értéke jöhet 
[Mnntfibe 

\z elhnulogia segédliidomünviii kuüé (arlojíik lehAl első sorban az 

mlkropologia. a mely legszMke!>b erielmében a/ ember lestének leirtisiit. 

tágabb jelentésével ezen kívül az emlfer testi ekrljelenségeinek 

feltételeinek ismeretét, még szélesebb korrc tcM-jeszkedöleg 

'eeé^z embernek az öntudat tényeit i.« felölelő tanulmiinyát tfizi 

tíZpliduL s »' miíllell ismercllárgyáiiak a szerves lények lánczolatátian 

helví't rnf'gjelülve. eredetének kérdéséi is felveti, s nz emtiert első 

-j^.. ,u»l y (üittnelnii-ídök küszöbéig balado fejlftdérielteii ügyelemmel 

Az embertan, a mely ilyenformán egyfelől a hasonlító t)oncztan- 

a fejlÖd*'tílannal. más oldalon pedig a palaí^ntologia és az archneo- 

ívnl érintkezik, a ni-münk löldiiMzi elterjedéséi s a lakóhelynek az 

alier fajjellegtíit^ gyakriroll hutásai kutató anihropogeogi'apbia kiizvell- 

(v«l a RMdiniira. az ember láplalkozásíínak tárgyalásában pedig az 



élettan va a természetrajz segédkezésére azorul Az euibtsrí AúE 
ti;!nyeit azonban csak testi feltételeikhez való vi.szonyuk fe!derítí^-"i' 
azon fejtödf.'íí fokozatig elemezgeti, a hu! az emberi tudatnak u.z u 
való lényegen különbsége a tamadalmi szellemélel íima jelen»e};eil: 
liereníiii kezd. a melyek létrehozatalára az egye^ emberi már *• 
Hegeknek óra mint ilyenre nézve teljesen fölös és nélkülözhető ' 
képtelenné teszi vala. £rt,jük ezeken mindenekelőtt a nyelvet f^ a 
ben Diint szervében élö s lejlödö fojfalmi gondolkodást, továbbá az 
út^jíin második természetté vállozö szokást (SÖtjc SiUet meg ho'^-'- 
iTra<lilion. ri>erliererun(íi és a nyelv te,jlüdé.*ével kezdetben ptn^ 
haladó azon őskori vüá(jtiézetel. a melyet a mifthoH leKszéle^öbb 
jelen tési-ví-l n'/ono^ithalunk Miii<lexek mór u le^láRabb ■ 
elbn<4oííiának u nép lelki-életét kutató részéin*: a ttéptélfk' 
psyehoJoKíe) tarloznaJc. és a mig egylelftl mélyen belenyúlnak a folklín 
lárgykörébí^. addig mfts oldalon az egyeiIi-psychoUígia homályban 
kóló tnpogalódzásainak iiíérnek jobb jövot azon esetben, ha ez lerr 
az e^tyéni léleknek a le^sttöl és a társadalmi éleitől elszigetelt hiu 
jáml. meréííz légvárak építése helyeit a psychophy.sika egyelőre szerény, 
de biztos alapon nyugvó adataival beéri s az egyedi tapasztalni -^': 
körén lúl r*.-*uk azon irányban igyekszik ismereUerét tágtlanu a in- 
haladva ífjsüki^égképen tealvérludomUnyának, a néplélek elemzésének 
állapitoii tTeiiménveivej Ut^ Uilálko/.nL 

fí. Midűn u nyelvet, hai^yomúnyos szoktisí éií mythosf említi 
az eml>er .szellenirletenek azon nyilatkozataihoz értünk, a melyek cs 
a lArsas egyíitiélé? fejlesztő és növelő elemében képzelhetők, az ethnc 
ismeretanyuíJának oly szorosabb egymashoz-tartozásban álló s egyni 
köleíiünö!-en ható három W'szletét jelíillük mog. a melyek addig, a 
az ókor kél legmttveltehb népén, a görögön és i-ömain krvül musl belj 
lóbb figyelemre érdi^mesnek nem tartott a tudomány, e két neprp voi 
küzolug a szorosabb er(elemlM?n vett s u. n dassica-philologia laní 
izében foglaltak helyet. A pbilologia, a mely néveo a reműs.sanue 
görög tífi poniai nép nyelvéi, irodalmát h művészeiét, magán-, vallAs-^ 
áliainrégts4*geit. szóval mindazt, a mit e népekről a rendelkezésűt 
álló forrásokból a történeti módszer vezérlete mellett tudnunk \ph 
rendszeres ismerelkörlw kape-solla a négy századon kereszUil íi. 
szorgalonimnl fáradozó húvárlat. — ez a szükkeblüsége kővclke/.u-i 
utóbb mi'ddói4i-gre kúrhozlatolt philologia valóban nem is volt 
mint az ethnologja tJszle-s elődje, illetőleg két sokáig kiváltságos 
holt \)eiü\v í's némn etniékekn' mint egyedfili laniyelekre — ázo 
ko/d -^ Hi)rivibt':i kiirl:'i|(ilr:ibb i'tbnologíáju. 



."i ni/fitv, mytho» és eÍh(M ÍSitte) hftromsá^, a melyben az alsóMi- 
vIctKSení^-vivk az eriíheri imtudat tc*nyeivé í^ublimúlódnnk. nlkotjn 
beinek saOnlelen ki^lcsrinhatásábao azt a mit Összefojilatva nppMtfik- 
DCveaíhPlQnk. K néplrleknek 8/ázadunkltan ki,j)^};ei'ZüIl (i)nceplJi'ijj'ilM'>l 
jflk IcKbixto&al'liíin azon i^nieretrenrlííT'^rlj a mely a lpgUgabl» 
Bben r6M eihnologin c^time atá foglalható. Ennek elvekre leszórt 
ú n népre, mint eny-seyes jelleniii Uiirsaílalnii szervezetre vonal- 
ivá — ugyanazon tüncménytani sorba tartoznak, a melynek tiibbi 
inai elöszi'ír i» az anyaj? aJtalAnos lulajdoní^áí^aíl. valamint moláris 
mozgási jelens^eit Idrjryalö phyaika, azUin a rnAr jóval 
IcJSfTe í*zorHknzó s az anyaRot továbli clemzÖ r^i/'íiitn, ezen túl 
élet üllalános löi-vényeit kutató biológia s utána a/, fíiyr-ni 
asBi^i vévén y^be bebalolni igyekvő pftychotogift. Az utóbbin j>er!íze 
iTCJ) annak a lelek akár ípirituaÜstlikus, akár nionail- vajíV alom- 
mcg mindig íubstnnlialis képzotéhez ragaszktxló iratiyatl. Iianem 
ta|iaí)ztahiti, kísérleti s — mon^iuk ki bátran — tenn^ítzelXuáo- 
a mdy a 'léleJe szóval nem jelól e^ryftbet *a psyoJjoloi^iai lapasz- 
"lél ? psyrboloííiai törvényeknek nem nevez má.«l. mini az 
.lokmi i'Hzleibetö szabalyossagol.**) Az ilyen poailiv alapra 
icedö Ideklan — a mini Wiiiidt (^p most idézett szavai kaf>csola- 
\V 1 — nem idegenkedik a m^pMpk foaalmAlól, a melyet a 

r-any .«eliogy sem lutl tanai kereiR|)e Üleszleni: im^ l.azarus 
lia] i^ftak llerbarttf'il átvett psychologiai relfogásukkal szembeszökő 
<ban vergíidnek el na^nehezen a tölflk contemplált • Völker- 
^^.L' moglcbetösen küszúU progratnnijáig. Ezen ellemnondúsokbu 
jrve kónnyii volt a következetesen Herliart mellett maradó Paulnak 
wenderSprachgeschioiite* ezimtl munkája bevezetésében) a l^zaru-s 
Atha] tervezetében rejlő infohaprenliíd kimutatni. Az is- kiinnyen 
hog)' Paul. ki mei-even ragaszkodik mestere alomistikns lólek- 
joz, ezzel a népklek eszméjét nem liidja kíl)ékéttetni. K feladatot 
élet tüneményeinek csak oly relfogá.«a oldhatja meg. a mely a 
liai jeleni?egeket nem egy kész mechanismus míikiídi'sének. hanem 
rsadalwi pg>iitlélés kölcsönhatásai alatt fejlőd(*tl s szüntelenül fej- 
^nyilatkozntok összegt'inek tekinti. Ily felfogás alapján. Taujnuk a 
kUn t-argyál kéljsÓKbe vonó meg^ji'gyzései ellenelieri, inkábfí az 
[lélek elszigetelt képzetének tarthatósága válik prohlenialíkii!^. 
roeffBondoljiik, hogy ennek a szokásos felosztai^ szerint i;rzéki 
■' Hti. gondolkodásban, érzetek- és akarati tevékenységben íemo- 



►) WmwH, Cher Ziele und Wege der Völkprpsytholope (Phikw. Stodieii IV. 17.) 

Kt 



F.THNOGBAPHIA. ETHNOLOGIA. FOLKLOÜt, 

tiókban) nyilvánuló iníiködése milyen szűk körre szdnilna. ha i 
lái*sadalmi együttélés fejlesztő hatásától csak egy pillanatra is eltekint- 
hetnénk. Avagy hol maradna a fosalmi gondolkodás szervének méltái: 
mondható ntfelv, hol maga a nyelvben^mint szervéhen élő képzetelvoná^ 
Ítélés és következtetés — a beszélő-képesség alapfolléleül szolgáló társa:táir- 
han élés nélkül? Hol és hogyan fejlődjék a gondolkodás tartalmának 
lényeges részeként szereplő niythos, a mely szóval itt s tovább is az 
egi\sz primitív világnézetet értjük: azt a világnézetet, a mely különben 
a nyomán dei-engö tudományos tüneménymagyarázatnak a fejlődés ter- 
mészetes menetében gyökerező elődje : hol az akaratnyilvánulásokat sza- 
bályozó ethos, az ember erkölcsi habitusának változó formálja, — i?mét G^ak 
ama társadalmi kölcsimhatások híjában V Szóval kétségtelenül igaznak kell 
elismernünk ama i'égl mondást, a mely szerint unus homo niüUta 
homo: vagyis hogy a társadalom kapcsolatán kívül lílln ember — az 
e szóval jelölt fogalom minden lényeges jegyét magába záró értelmélien 
— nemcsak nnn-ens. hanem non-.?ens is egyúttal. 

A föntiekböl kiviláglik, hogy a psyí'hologia, a melynek — ha exakt 
tudoiiiánynyá akar fejlődni — okvetetlenül néppsychologiává kell bővül- 
nie, ugyanolyan viszonyban áll az embernek mint tái*sadalmi lénynek 
leirása (anthropologia és etiinographia) s ezt oknyomozólag kiegészitA 
története lethnologia) mellett, a minőben a l>ioÍi)gÍát látjuk a többi szerves 
lények leírásához i zoológia és botanika) és még egyelőre nagyon hézaiíos 
tí'trténetéliez; vagy a milyenben a physika és <;hemia i'ill a kosmographia- 
és kosmologia- meg az ennek keretéből önállósított geographia- és geoló- 
giához. .Vz ily értelemben vett psyehologiii tehát hivatva van a nyelv, 
lut/thos és ethos három küteízoriuja sorában feldolgozni az emberi szel- 
lem fejlődésének egyetemes történelmi l)uvárlata útján felderíteti tényeket ; 
az első (csoportba számítván a nyelven mint ilyenen, tehát a linguistika 
tárgyán kívül az irodalmat és tudomány történelet i.^. a melyek közöl ax 
utóbbi végső elveire levonva a methodikához. az első pedig az aestheti- 
kának a nyelvmüvekre alkalmazható részéhez vezet. Az utóbbi tetemesen 
bővül a mytliosból tái)lálkozó képzümíívé.szet történetének tanulságai 
alapján : mig a mytlios es a l)előle szei'vezkedö vallás története a mylho- 
logiát. illetőleg theologiat siipponálja elvludományképen. A társadalmi 
rend, kormányzat ('s az anyagi életsziiksíjgletek megszerzésére iránynit 
munka története, a mely i-észleteibeu mint jog-, állam- és Kazdasaglö^ 
ténet ágazik el. a jogbí'iicselel. államtan (politika) és közgazdaságtan 
elveinek rendszereit segíti felépíteni. Kzek es részben már a mythos mef 
a vallíls tartalma együttvéve a néplélek elhikai részét integrálják, i 
melynek az (M-telmi fejlődésével kapesolatlían elemzett trirvényszerűségt 



""-■'-"n I. I. 3 ludományos Maiáí' ilvftnnok MN-Mnairii nkndlmt. 

■ Mif^i enge<i és nhlioz képei>t teendő inU'/kerir-rekct javuktól. A 

Imi él^ slalikára t*s dynamikaru oszltt erOmülaiuitiOl lovotiluiUN 

könHk«KlGl»'.^kí'l v»'ííí'i1 a .^oc/ttiog/tt, i* iPgruUalnhlí UidiurKiriy Tnií- 

! lendszer^be. Iloyy ekként valuhura. tolib uzmlMVüs lupojíutozas 

a társadatmí élei tüneményeinek elenuvím U l>e)eilles/.kedik ux 

ik kerctehtí. uz szözitrliink (kiviilókvpírn CotiiIi.' i's Sppiut»r 

,...,. ,..,... Mi bölcíieleli irányílnak. u }iOHUicÍKmufntnk lömleme. 

7. Ha nxiir ni(i6l. a^t k(;itlik tőlünk, lio>!yau ifontinljiik a It^riliek 

9^ nepiv vonatkoztatva uz ethnologia leliululal. o kéitlé^re ii 

rö lervpzpt -zolíialjon föleiéiül : 

A. Autochfhon nepn**! (az a. szót termtíszelesen csík vÍ5:!ouylag<:)s 

helAtilstj^t függő értelmét>eu véve;. 
I Geographiai i helyer'ebljen chorogrnphíai> rész. 
n\ A Ukcliely természeli vi</(wiv:Éiti;(Ií Ifljcs mm hviirographiai. 
U'tlojííai, ge*>loííiai} lelráha. 

6"! Kínra és fuuna. {Az illető viJek ni>viíny- i^ís allulvilaga ; iernjé- 
nem tlnrnagánuk. hanem í-sak a nep éleiére Vünalkozásának 
föl. > 

Az embpr Oi^zkM:!nlte változtatások ikiiltur-geoeraphia). 
M. Anthrt>pologiai n'H?:. 

1, Leíró 

m) A hkciesag teí^lulkolú^nak teljes képe. < Somululugíai anthr.) 
:ti>};rapfiiai adatok fnépeseciéíti mozi/alom. egészségügyi, bun- 
ii ....kozúsi. gazdasúgi é^ — n hol ilyenről .szó lehet — kiillur- 

2. Oknyomozó: Az L alatti viszonyok befolyása a teHtalkolUgra 
rtemf'^raphiiii aiiatoknak e befolyástól löggése. 

111 Etbnographiaí vx^sz. 

1. Uiró: 

rt» t^kás. hs lUihazat. fi Táplálkozás. (Füjíííeléki'il az egééíZ^ígea 

lc»l ápolása I 
é) Ax a). 6) ós cS iiiattiak anyagának beszerzéfíe. illetőleg ter- 

si vadiVítzul és bala.-^zat. 

^) baronitenyéHzté.'i. 

Y) föld- én liányamnveléíí, 

Öt ipar. 

KI kerviikede!i. 

C) ralilá« éft bad|antlf)k iit,ián. 

83 



ííTHWoaHAPHiA. KTHm>tnou. pOlkuwf: 



e) Szokások és erkölcsök: 

a) az emberi élei cyklikus jelenaí^jEei sorálmn (szüleiéi, mé 
háznssájz és eifíííménypi. hdzas-p|p(. halál fe tenietkowsi : 

J"! a tennészetes ép larsadalmi ívallüsii távkor szerinl . 

Y) rendkívüli vagy a Ursadiilmí r^lötiés magasb fokálii)/ 
jelenséjíek (politikai jo|Zok és kötplesséííek ^yakorlatAhnz fílzödö hi 
miinyos szokások, kormányzati és iKaZöágszolKállatíiiíi íszr^rlartásük.'! 

/) Ní^ptnüvészfít az a), b). r). rfi és r) alattiaklii*:; vali» 
nyál)an. 

2. Oktíffomozó: A/. L (^ II. alattiak Itefotyása a lll.-ban 
laltakra. 

3. HasonUtó : Az 1. aJalliaknak egybevetése elaö sorban 
vagy szomszédos, másodsorban rokon, aztán unalon viszonyok közi 
bár más csalAdbeli, továbbá egyól» (a kérdéses népre kimutatható 
lyást pyakoroll) népí'ajok leirásánai: megfelelő vonásaival s az 
osszehasonlitasból következő tanulságok. 

IV. Ethnologiai ré^z (az e szónak szorosabb értelmetlen). 

1. Lfíiró: 
a) A nyelv és a nyelvben élő hagyomány ifotktot'p e 

föntiekben megállapított szorosabb értelme szorintv 

6) Mytbos (néphit^ és posítiv vallás s a keltőnek eKynui,sí»ox tl^ 
viszonya, kölcsönös átalakító hatása. 

c) A néphitből folyó és a positiv vallá?<hoz tartozó, vagy a kettő- 
nek eoniliinálásából eredő szertartások (részben a \\l e. alattiak f ugyan 
azon osztályozás szerint mint ott, de a IV, fo-re. való vonatkozás feJtÜn? 
telesével). 

d) A nép történelmi viszontagságainak szellemi (tsapadéka az ai 
b) és e) alattiakban. 

2. Oknyomozót 
a) Az l, n. és III. alattiak képzet-alkotó részének Iftkrijzódtóív 

nép nyelvében, szóbeli hagyományaiban, hitében ós e hiiböl 
ható szokásaiban. 

6) A II. l.. III.. IV. 1.. a\ b) es c) tartahnából levonható k< 
keztetések a nép eredetére s rokonsági viszonyaira (ethnognnia), 
jára; e következletcdeknek a positiv történelmi adatokkal vnlo 
vetése 

3. Haeonliló (lásd a III. rész megfelelő szakaszát i. 

V. Néppsychologiai ré:^/ : 
Az I.. II. és III. alattiak l)efoiyáí!a a néplélekr-e h ennek a IV. rus 



1»t. KATONA UU03T6U 



Itukijul lovuiit jeÍU'ituv>í! . ti'tlihé-kevésblie annlog viszitnyok kőzi 
taús Qépjtíllemekkei vaiú egybevetos s nz abUiI uierfthet^ j>syt!h<i- 

VL Sociologiai réüj:: 

Az iíletu nepnok a tüi-^idalmi fejlrtdés ltípf«üzott*n olfoglall helyi? 
Imi intézményeinek jilisolut uiz egynlenies efriberisé^ lialadásura 
iUü^atnU) és relatív {_sa}üi nepisége renmaratii'isániik éi-dekéhe^ méri) 
i»e. íiK ezwi bfr.alH^iöl levorihatö kövei keztelésok és űilnliúíüs elvek 
t*..ÍT?rrí^ a nép j^'Vüjének a UidornünyoíN l;eiá(á.s szerint roegáJlaiutliató 
I 9 ax ebből esctief; levexethcttf elŐvíf;yú7.atí {lűrvényhozi^síi 

^,' m-fiuforhfJton népnél az .-I) alatüak a knvoikezökkel hú- 

1. 2 Az öKhaza, illeloteg a régebbi lakóhelyek rH>^itfv israerelónek 

I i.fiak leheiÖlcK a niegfelelií 'uUM\ valii képe. ilyenről szolú 

k hiúnyáUut pniliií ;i jelen állapolbnl következleles lUjUn 

iö rwToní(lruoti(V|jL 

II-3. Azanl!inipiiIo2Íai képből Icvonhabi kOvelkezlelések az őshazára, 

\\fí a ivitebbi lukobelvokrf 

III. 4. Az pllinoKmphiai udalokliól való kóvelkezlelés az ép emli- 



ÍV + III 1 't i<i!Ív irtrléneUni adatok az ösliazanjL ill. a régebbi 
ely*»kríil. vánditrlúsokn^l (Js a |Oli'nU*tíi honba való bekiílltizésröl, 
il annak birlokha-vólek-Kil 
h) a) A IV. 1. alattiaklMil aívclv, invIliON etbi»sj merrthelö laatil- 

Oshuzal i'H a régebla lakóhelyekel illetőleg. 
^1 A régebbi lakóbelynk és éHnikezések berolya-sa a II I.. Ili I. 
iV. 1. nlaltiakra. 
f) Pi>KÍllv tí^rténeti és i^alaeeilinutoiíiai adatok a jelenlegi lakóholy 
[ifK^fí hlrU>kuí>atró] ; exek niódosib) bat;tsa a róléi('>k került népréteg 
lahlbrupologíai ill. l.». ethnogpophiai (Hl. 1.) és etbnuloRiai (IV. I.j vo- 

V. A régebbi lakrtlielvok. vándorlások és OrinLkezé^^ek nyoma a nép- 
alkoUi elemeihen 

s K lervezolen btlül az niiént löünik Itíjíszakebb jelentésére haiarull 
mint a népleleJtnek a nyelv kalegoru^ja ala soruUiatú alkal- 
a kóvetkc/nUépen osxtiílyozható; 

1. A Hiókiurjiiiúl merilljelO s o) a néplelek képzettartalmat 
ftj ktpzeielvonó sajAlos eljártisát mefíviliigitó iidalok. 
fiUtn |>edijí 1. HA anyagi vilíixm lís erkök'yí életrendre, 

.7 



2. az anyagi vilájí möKöU i-ejlö szemólyesitell erűkre s az erici 
életrendet szabályozó Iransoendentuli;; feirogásra vonalkozó képz< 
Borában. 

li, A közmonddttok e> ritereotyp szólá^mödok megUil az első 
felosztása szerint 

m. A szóbeli néphagyományok, illetőleg a népirodalom «/»j 
fésze, u. ra. 

1. Mesék: a) u n. líindermesék, 

b) állatmesék. 

c) Oérús rs (Kijko;; i^llitwztílési>k, adoniuk. 

2. Mondák: a) helyekhez kt'ilöM. 

b) a nef>hit alalyairól szi^Ió, 

c) a posilív vallás alakjaihttz Íüz0»d6, 

d) ma(f>'aptizn mondük, (leííí.'"dák és elbeszélések). 

3. Kpikun pnekek (liősk(>!icrni>nyek. roinánczok, liailadák stK) 

IV. A szólwh néphagyotminyok li/rai része, u. ra. 

1. dalok, ti'inczdiilok f-s lánozszrtk : 

2. düjktirinifk. Kyormok versikék (a mennyiben az 1. alattiak töre- 
i'ékei va^y magvai'. 

V. A szóbeli hagyományok fszatirikm, didaktikus és vegyem ele- 
mei, n. m. 

1. giUiyvereek. cíúlolódó és boszantó rímek; 

2. köszöntő és ünnepi szokásokhoz fiizódö költemények (pl. 1akf»- 
daimi mondókák ^<tb.) ; 

3. enilékversikék. játék-mondókák, kiolvasö-versek stb. : 

4. találós mesék. 

VI. A szóIípH néphagyományok drámai része. ii. m. 

1. myslerium-felék á rokonnemüek, 

2. világi nepdráma, 

3. drámai fortná^jú népmniatMgok és játékok. 
Tennészeles, hogy az PÍHomItak legnagyolib réazc alig válaszlhalö 

el a néplélek lantilmányanak többi fejezeleitúl i? Tolytonos vonatkozásban 
van egyfelől a ínytíios, más oldalon meg a népszokás és állalaban ji 
néf téléi jelenségeivel. Mindaz(tnáUal külön csoportban es szón- '■ ' "■ 
l^ggésbeu eszközlendü vizsgalatuk nenir-sak kívánatos, de --. 
első sorban a- módszer tekintetéből a mely az idetartozó eleniekit^j 
vonalkozólaK azok természetéhez képest túlnyomón irodalotnf/irténHi : 
másod sorban pedig azért, mert — a mint már eiöbb on.i,*,.^i.,j; — ;i 
folklóré tárgyai a népek közletlen vagy közleteti erintk- «»sidíik 

óla máig is vándorolnak, s így az ethnologia egyik legrontosabb segédtudiv 



8tí 




innDTHriak. u kÜlOnNn önállón is .|ogosiilt lélU ÍVsszohaHtinlítCi ii-(Hlali>m- 
íturftríaUiak is tíii'gyjii. 

Vtníül riKí^ íizriljibbí liihlioiíraphííirs nézve iiiegjegyztiadönek vnlem, 
hu(íy az ttpf*n:*<^(;gel sem akar a?: etimológia cs folklóré tanulinftnyál>a l»eve- 
/. Im r.ri.i ,ni tflje-i i>f*H/.oállitasa termi, haiiein Cítipán a jelen iTtfike- 
/. -U.iii tar^ívall kérdések felOl bövel>l> tí<i('koz('>diisl kereső olvanónak 
k an némi Othaitrazítáál tiyujtam; eKViUtal arra is rnórlol s7,olt;alta(van. 
^ ."v ax elő/6kheii kirejtett .-)lla:«)»orittinknak luu-iznult rorrúsainkhox való 
tiv/>nyál kiki iiniiúl könnyehheii megilétlie^sc. 



I'" <t| .fn Topinarrt. i;Arithrüpolo(íie. í. kíiiH. Pnria, IBR*. fMoRy. forrf, Trtcíik 
I8«l.i ./. WanAc. r>(*r M«?ns«ih. Stotfeart. 1R«7 — Waiif, Anthropo 

..vclker. I.fipzis IS5y-n4. * köt : :ir. 5 w fi. Getlandlrtl 1H70-7I 

er Mí'iisch iii iler íie»rhii.-hle. L^i|izig IHiW. F. a., Dos BesianrÜjre in tlt*n 

assMí . . . Herltn ISííS (' a . KUinolngiHchc Korsthunfrcii, Jcnn 1H7I. f' «,, 

iphisrhi- II, BlIjnoíOKiíírlie Hiltlnr. u o. I87.t Fr. Müller, Alljícmoinf' Ethii'»- 

_2 l;i:i I Ri^'-H I87y, i'cwhffl. Vulkcrktimle. i>. Iciad Lipcsi' 18Wl Haisrl. 

■rl, IH87. Tjfhr. KostianliPs iiito llie early liistorv of itiankind 

' "f rivilizaimn. 2. kmd tOnJon IH7U, iNém. forfl. az ured. 1. 

utjLfi L, '.'. «. Primilivp cullun? : reMean^Iies lulo llie dtvelupiiiPiit 

|Ui<J ug\-. , - religíon, lantiuugi'. ari. niiil ctutoin, 2 kiud- Lomlon 167H. 

LipiiO lH~'.i.} t' n . Aiittir<)p(rlugy. Intruduelion lo Üie sludy (pf man 

iliuD, London 1881 (Néiit. rord. BraunschweÍK 1888.) Bof/e/iof, D«r llr- 

K:tlioiion. ném. ford. Lipt-st* 1874 Itasiinii, Allífenieiiie Gnindzilpc der 

Boriul 188^^ \'irchotv-íia.ttian'Ílftrímann. Ziíitschrifl fíir Ellinnlogie, 

óla — ItoMÍinti. BpilraxM ^iir vernl<'irln»ndt'n PsycIioloKic. Ilprliti 18íj8. 

inthal. Zeilarhr. fílr V"»Ikt'rií>y<'h('!.i2ip und Sprachwissfiisflinll. Herljti 

M"'" ' ! kültiiiiijjcn ítA I. kid 1— 7.'i, 1. V. u. Hemt. l^nl. Pnncipinn 

2. kiad Halté 188fi. tLÍnleilunR. Towiiihá : ÍV. Wumtt. IJlier 

'i.-i. , í VVilk*^rpsvrlniIo(,Mc (Phiioa. Studipii IV. 1—27.) fínstian, tVr 

Inke ini Aun>au Piner Wissfiimrbaft voiii Menscbon. 1881. — A- Lnn{/, \a 

Tr.id tj,ir I. Parmcnlier Avec uiip préface par Th Micbel. Paris 1886. 

r 'fc in etbiiolof! AtifTassun^. Jena 1871 .-1. i-otij/, Cu^tnm and 

fi a., Mylli. RKiinl imd Relision. í^ndon 1887, ^ F. Liehrechl. 

kwriíJf Hcdltronn IK7S». Chantfters Kticyrloptietlia . art, •Folkloro- (Thumaa 

&1}. Hiftmniffre. Folk-lnn.', Parin IbtHft. /* Si^iUnt, \j> Kolk-lctrc Kcinie 

llogw XV, 2W)-:-K)2. Paris IHHh). Gusinv Mejfrr. Eysavs und Stinltcn zur 

licbtc und V.j|ksktiiidc\ íUtIui Í8Hr>. i .KoiklnrCi Hö - 162 I I /., KtitoHn. 

íorlsHcrntur tiud llbaraklrrÍKlik tlfn «iajíy;inMrhi-ri F* dk kire : I. AHk'fnieinc Chnr 
«W Folklnn'. ZeiiM-hr, f vgl. Ldlfratnnipsrli, «. Ronaissani>í-I-ill»*ritiir. Neue Folge 
BíJirt L Hefi 1 Hfi-lin I887.Í Fulkhitre Jo$trnnl Vnl. 11: Frdk-I.oro IVrniiiiolopv 
Id br J//r A'wf/. Vol III: Tlip Snrnr.^ (>{ Fnlk-|.(»re hy f'harhttv S Ttitrup. Id. 
^^ '^' ' " M liy E ^Virfw*^ fínrllntul \d. hy A MacJntfh ff Ah'aree. 

Vfti ii of FtiIk-liOrr by Clmrlotte S. linru*'.. Pnucipics of llie í'.lassi- 

' ' ^' Stuart filf-mnp Fnlklore na the f'.Dinplonieul of Cul- 
.r\' by .'. ^' titiinri OíciiiuV Tbn SíriPiife of Folk- 
,, i,.i.^is nt HfUfí and Cuslom by CapfJiin H. ('- Tempie. 
m h'nlkI.orv. Vfd I, p- 7!'. NttU's atid t^iieni'i* muí llie 
1. aud Nf'W-York 1888. - Herfrcrt Spf'hcer. Tlii* fbissilica- 
-í. kiad. Ijondnii 1871. /'. íi.. Pruitiples ut Sítctntugy. I^Jtidon 
i 1877,1 r/.fj tném. foid > Einleitun^ in d«s Sfiidiuni dci- Six-iu- 
L^»e, Letps. 187Ö. íjtímjiiottute, Grandrist der SucioUiüii!. Bécs 1885. 



AS! EMREUISÉC STATISZTIKÁJA. 



Az emberiség statisztikája. 

Kafrit Otva 9/.ániflásAÍ 1689. vi<gei|; kCuczétett Forriisok alapján. 

I Árjaság (indo-eiirópaiak), 

1. Hinduk (hintji 1()0 niílliö. hengáli -4-5 tnillíö. iniinilhi ITmilliij: 
pemlsíibi 14- rniiliii, •;u^.er»ti 9 millió, knsmiri 3 millió, szindhi 3 millió, 
oriya 2 millió, iieprtli va^y !<Iiorka 2 millió. .-ízinglial 1 '/j millió, szijajiu-* 
vagy kafir 1 millió, aszami 1 milli<i. rzigány 9(X) ezer. Hanln VOO ezer)^ 
Öa-szesen 20*) íníllió 

2. Irániak lper;;sa 10 millió. afKháii 4 millió, kurd 1'/, tnilliö. 
^beluds 1 millió, he/.are és aimak .^50 ezer, parz .-t<X) ezer. liir 150 ezer. 

ossxél 80 ezer. lát 70 ezer.i Ös-szoííen 17 millió. 

.S. lUyr-aüioki (örmény 2V» millió, albán P/t "liflió.) Öí-sKeeeHj 
millió. 

4. Szlávok (orosz 80 millió, f-s pedig: nagy-f>rosz 5B millió. liP 
rtynai vagyis kis- és l'ehér-orosz 2^ millió: — lengyel 13 millió 
lói 8',', millió. *^s pedig: (seh fi''^ niülió. lói vagy jszlovúk 2\^ t 
— IhíÍcz vagy saorh 130 ezei- : — délszláv 7*}^ millió, és pedig : 
S{^j^ millió, horvái 2'/^ millió. .-vJovt'U vajr)' vend 1^4 millió, bosnyi 
750 ezer; holgür 4 millió) (Isszoaen 113 millió, 

5. IjoJtek ililváu IVs millió, lelt 1*/^ millió, íraud 1 millió.) (\ 
szesen 3*/^ milliii. 

6. Germánok i angol flií millió, német 70 millió. skundiiiAv 
millió, r-í pedig svC-d ő';, millió, norvég 2Ví millió, dán 2 ',4 
normann 150 ezer: — holland 9';, millió, a-skenáz-zsidó 3V, ».» He 
188 millió, 

7. Románok (IVunozia 46 millió, ebből provencal 13 millió, 
4Vi millió, negn>-rranczia IV» millió; — spanyol 42 millió, ehból 
egy 300 GZí'r perusim-zsidn; olasz 34 millió; fH>rlngál 18 millió; oli 
8% millió, ebból macedóniai 250 ezpr, rumir 8 ezer; — rbaetopor 
vagy ladin 85 ezer.) összesen 149 millió. 

8. Kelták (ír 1 Vt niíllió, brelon 1 '/< millió, walesi vag>- ky\ 
Í\ millió, skónziai vag>' gael 5íX) ezer. manx 12 ezer.) Os-ve^en 
millió. 

9. Oőrőgők ós.szesen 5 millió. 
Az árja.«ág ó.-í^zes száma 684 millió. 
n ős-európaiak. 
I Kiiukfisn.siak (karluli vagy gnSx 1^4 millió, leszwb ÍÖO 

Hdigbú vagy cserkesz 200 ezer. láz 200 easer, mii'zd-'^eg vagy fse 

Hüt 



NAGY QK'AA SZÁMÍtXsAI. 

I5l» i'ztM-. altchú/ 130 ezer. uhi 25 ezer. psav Í:.,Sü(>. liLsiii i.KX).) Os^íZíísen 

V j lililUn. 

2. íheriai (baszk) összesen 8(X) ezer. 
ni Ural-altajiság (turánok). 

1. Dravidák (leUigu t7 millió, taiiiu) 14 miüIíó. kaiiriada 8 niillíó. 
iiialajálain 4 millió, gond 2 millió, kolh 1 míiiió. Ijrahui r>(X) ezer, tulu 
3Ü() ezer. rádsmahál, oraón. koüt és loda 200 ezer. malediv 150 ozor.) 
í)??zeseii 47 millió. 

2. Japán-koreaiak (japáni Híl'/j millió, kas/li vagy koreai 12 
millin.1 (Ksszesen ^i\i millió. 

3. Mandsu-nwngolok (mand.su 8 millió. íimguz KX) ezer. - mongol 
2 millin. ölöt vagy kalmük 570 ezer. burját 3(H> ezor/) Összesen <> 
millii'i. 

4. Török-tatárok (töPök 14 millió, é.s pedig: ozíiianli 10 uiillió, 
azertiejd.--áni 1'., millió, kaukázu,<i 1 millió, ilat 6U0 ezei-, jürük 4(K) 
ezer. kiilugli 30í) ezer. kizilbas 230 ezer. anadoliai nogaj-Uitái- l(>)ezer: 
balkáni talár KX) ezer: -- <tsagataj 5 millió, és pedig: özheji 2 iniilio. 
ujgur l millió, -szúrt 1 millió, turkomán 900 ezer, karakalpak 10(> ezer. 
taramsi nO ezer, pakpulik 20 ezer: — kirgiz 3 millió. é.s pedig: kazak 
2', liiillíó. karakirgiz 300 ezer. hurut 200 ezer. kuromn IfiO ezer. ki[)- 
tsak 7U ezer: — volgai tatár vagy bösz()rniény 2V2 millió, és pedig: 
kazuni vagy bolgár iV- millió, baskír 800 ezer. niesrscrják lőO ezer. 
teptyer 13<) ezer. kereseti 30 ezer, beszermjen í-.H(X»: - csuvns (ífiO 
*zer: nngaj. krimi, kumük. karacsa,j és kandúr 3(K) ezer: Jakut KHtezcr: 
szilHíriai tatár 100 ezer.) Ös.szesen 25' ^ millió. 

5. Ugorok {magyar 7"j millió, ebliöl székely 4*>() ezer. kun Kio 
ezer. i'alíjc^z 120 ezei*. jász 90 ezer. csángó (>0 ezer. göfscji 2r> r/.w. 
ormánysági 13 ezer. őrségi U> ezer. .szlavóniai <> ezer; .ioluniíii 30 
«er és pedig: vogul 7.000. osztyák 23.<XX): - permi 43ü c/cr v< píMÜg: 
TOtják 27ti ezer. zűrjén 86 ezer. permják tíS ezer: — volgjii l.ílíl.OH) 
« pedig: erza-mordvin 765 ezer, mok.sa-niordvin 385 ezer. cseremisz 
280 ezer : — ímn 3 millió, és pedig: .*ízuónii 2 millió. k!trj;il;ti líl.'i ezer. 
mú vagy vót és vepsz 113 ezer. észt 750 ezer, liv 2.500: lapp 
29.H)0.. Összesen 12Yt "tiHi". 

ti. Szamojédek összesen 15 ezei". 

A turánság összes szánta 142*;. rtiiliió. 

IV. Indo-khinaiak. 

1. Khinaink íkvanboa 230 uiillió. inkien 140 ruillit'.. kvimiunL' 
3(J millió, ebből pimti 23 millió, liakka 4 millió, liokli 3 millió. O.-^szescn 
40Ü millió. 

81) 



AZ EMBERISÉG STATISZTIKÁJA. 

2. Hdtsö indiaiak (annamíta t5 initli6, thai vagy sziámi 5 miUió, 
millió, khom vagy kaiiihodsai Vj^ millió stb.) mintegy 25 millió. 

3. Tibet-bírmaiak (bodsik vagy tuhetiek, tangutok, dsattok, hszifánok, 
imák vagy binnaiak, kakhyk, bhutiják, lepcsák stb.) mintegy 8-10 

4. Hegifi népek (miaóczok s egyéb) mintegy S— 5 millió. 
Összesen 440 millió. 

y. Sémiták. 

1. Arabok (arab 20 millió, himjár 2 millió. al>es9zínai vagyis 
/iihara és tigréi 1 '/» niillió, máltai 200 ezer.) Összesen 24 millió. 

2. Zsidók (héber nyelvűek, Marokkóban, Tuniszban. Arábiában, 
-icngyelországhan) mintegy l millió. (Az összes száimik 77* millió, ebből 
mintegy 3'/, millió esik a német jargonl beszélő askenázoki-a. mintegy 
300 ezer a spanyol jargonu perusim-zsidókra, 2 — 3 ezer a tatár nyelvQ 
karaitákra : a többi nyelvileg teljesen beolvadt a németekl>e, magyarokba, 
lengyelekbe, oláhokba, francziákba, angolokba, hollandokba, olaszokba stb.) 

3. Armn-khaldok (mai-onita 200 ezer. drúz 100 ezer. khald 3í) 
ezer.) Összesen 330 ezer. 

A sémiták összes száma minteííy 25 millió. 
VI. Khámiták. 

1. Aethiőpok (szomali, {{álla. fahisa stb.) 15 millió. 

2. Berberek (marokkói amazirgh mintegy 2 millió, fezi sellők mint- 
egy 2 millió, algíri kabil és tunis/.í krumir mintegy 1 *;4 millió, tripoli.«zi 
és Szaharái inioságh mintegy 1 millió, tuareg vagy targlii mintegy 400 
ezer.") Összesen 7 millió. 

3. Egyiptomiak (bisarik vagy bedsák mintegy 4<X> ezer. berabrák 
mintegy 300 ezer. koptok mintegy 300 ezer.} Összesen 1 millió. 

A khámiták összes száma mintegy 23 millió, 
Vn. Afrikaiak. 

1. Négerek vagy szíidániak (köztük legnevezcteseiibek: a baiisszák 
mintegy 8 millió, rnandingók vagy vangarák mintegy 7 millió, kanori) 
vagy bornuiak mintegy 5 millió, szonrhajok mintegy 5 millió, mabá 
Vadaiban és Darfurhan mintegy 4 millió, odsik Asanliban s a szoii 
szédos tartományokban 3 millió, dsolofok vagy volofok 3 inillió. jonib 

3 millió stb.) mintegy 70—75 millió. 

2. Bantuk vagy kafferek (köztük nevezete.selíbek a kimlíun' 
mintegy 12 millió, hmdák mintegy 5 millió, mukurangák 3 millió, va^ 
dák vagy ugandaiak 2Vs niillió. makalakák 2 millió, znliik 1 m 
beesuánok 1 millió stb.) Összesen mintegy 75 — W) millió. 

3. Pullók vagy fullahok mintegy 7—8 millió. 



NAftV GÍZA »zA»ÍTkiSKt. 



tsn *»íer. alKtlui/. 130 raer ubi 2ri ezer. psav i.itOO. Iiihíti 4.100.) Ö.-iüZesea 



J Iffo.ríai iha-zk) t.<s7»':íeti HtJl> ezfir. 
m Ural-altajiság (luiunok). 

1. iPrnvidák (telngii t7 rnillii'i. tAiiiul H millió, knnnadn K millió. 
Ifaiiii 4 iiiiliió, goDil 2 inillíú, kolh 1 tiiíIIío, hrahtii TitJO uzör, lulu 

r. riidsiimhál. oraón, kota r»íi tiKla 200 ezer. malediv InO ezcr.1 
«j 47 inilliö. 

2. Japdn-korfnittk (japáni 39'/, tnillíó. kaszli vukt kóroai 12 
l) (Xtinzeseii f>l'/, tnillift 
a. MfUuU-u 'Mongolok (iiiHnd»u 3 millió, timgu/ ItKJ ezer, — mongol 

wiDi^. aiöi vai^ kalmük Ö7(> ezpr, hurjat 300 ezpr ) O^^xesen H 

4 Tőrök-talárok (tórók lí millió, és pedig: ozniaiili 10 millió, 
rh(!}d5uní 1'', millió, kaukázusi 1 millió. ílal 60U ez(>r. jürük -WX) 
r, kiitti^t 30() ezer. kizilbas 280 tízer, anadollaj noKoJ-Uitúr tCJe/^r; 
úlkani tatár KXJ ezer: — osaííataj fi millió, iM pedi)?: dzlieu 2 milliiV. 
Qr I iDilíió. szúrt I millió, larkoiiián 9<X) ezer, karukiilpak 10') ezer, 
tsi iVl ezer. ptíJcptilik 20 ezer; - - kirgiz 3 millió, és pedig: kazak 
2', tnilliii. kar<íkir>íiz /{(H» ezen liiinil 2'K» t^zer, kunmia IfiO fzer. kip- 
70 t'zer; — vülgaí tatár vajív böszörmény 2'/* millió, é» pcdi«: 
vagy l>olgdr l'/x millit'i. haskir 8íX) ezer, mepcrserják 150 ezer, 
itrer 130 ester. kenrsen 30 ezer. he^zennjén 4,600: — uaiivas íi50 
r; Díípai. krimi. kumOk, karar-sa,} '^ kimdiir 300 ezer: Jakiit lOOfzor. 
[wib^nai (atrtr 1(W ezer.) Összejíen 25'^, millió, 

ÜQorok (magyar 7*/» millió, ebbö! székely UtO ezer. kun IHO 
«er. itnNiíz t2í» ezer. jásx 90 ezer. i-^ángti 60 ezer. göcáeji 2.'> ozer, 
iirmanysujíi 13 ezer, öi*áégi 10 ezer. szlavóniai B ezer: jnlmnai 30 
cwr M pwJig voguJ 7,<KX), osztyAk 23,000 , - permi 430 ezer és pedig : 
í'^Ják 37ft ezer. zűrjén 86 ezer. pornyák m ezer; — volgai l.íKMXK) 
,*í!|n.'4m; erza-mordvin 765 ezer, nioksa-mordvin 3H5 ezer. cseremisz 
260 wzer ; — finn 3 millió, es pedig: szuómi 2 millió, karjniaí líKi ezer. 
ííúil vagy vól és vepsz 143 ezer. észt 750 ezer. Iiv 2.5CHJ: — lapp 
\%m,) iHr7.n?.m l2Vn inilíi'^* 

R. Szamoi'kiek óiíszesen 16 ezer. 
A turánság ósszes száma 142*/., rnillió. 
IV. Indo-khinaiak 
I. lOiinaiak íkvanlioa 230 millió, fukien 140 miíliti, kvHnInng 
^ (lúUiiV ebi'ii>1 pnnti 23 millió, bakku 4 millió, bokli 3 millió, i ÖH-^zescn 
*0l millió. 



AZ EMBERISÉG STATISZTIKÁJA. 



11. csoport (40 millión fölül): 




4. Angol 


95 millió. 


5. Orosz 


80 


6. Német 


70 


7. Franczia 


46 


8. Bengáli 


45 


9. Spanyol 


42 


Hl. csoport (20 millión tolul): 




10. Japáni 


39 Va millió. 


11. Olasz 


34 


12. Kvantunií (khinai) 


30 


13. Arab 


20 


IV. csoport (10 millión fölül): 




14. Portugál 


18 


15. Marathi (Hinduj 


17 


16. Telugti (Dravida) 


17 


17. Annamita (Indokhinai) 


15 


18. Tamul (Dravida) 


14 


19. Török 


14 


20. Pendsabi ( Hindu » 


14 


21. Jávai (Maláj) 


13 


22. Lengyel 


13 


23. Kaszli (Koreai) 


12 


24. Kiinbunda (Afrikai) 


12 


25. Skandináv 


lov. 


26. r»erzsa 


10 


V. csoport (5 millión fölül} : 




27. Holland 


9'/4 * 


28. Guíerati (Hindu) 


9 


29. Oláh 


H'U ' 


30. Cseh-tüt 


8'/, > 


31. Kannada (Dravida) 


8 


32. Pullo (Afrikai) 


8 


33. Haussza (Afrikai) 


8 


34. Magyar 


7'/.. - 


35. Szerb-borvát-szlovén 


n^ ■ 


36. Berber (KhámiU) 


7 


37. Mandingó (Afrikai) 


7 


38. Szomali (Khámita) 


6 


39. ííalla (Khámita) 


6 



9"^ 



4. Stibák (nyani-nyamok. rtindsik. lniKííariik. sankolok vagy sjíd- 
5ll». uiiütejív i — 5 millió. 

5, HoUeuloiUik (korák, nainúk. husnmintk, prikuk. Iiererok. akkak 
th.S minte^r 2(X) ezer. 

A/ aírikaiak összes száma minleífv 170 millió 
Vm Malaj-polynézek 

K Malájok gávai minlegy IK tiiÜltő, tizuiidai iiiinlegy 6 iiiilliú. 
6 nDlíó, rital^ 4 millió, bisz^ja 2 iníIHó, hova l-^'^ millió, dojak 
mífljó. halbtk 1 millió, alfur 8<X) ez*M\ mankaszur TCh) exer. haralor 
iJii ezer. limori <^Ki pxer. Imiin 2(M) ezer. hainan 2(X) ezer.) Öí^szesi^n 
rv, millió. 

Ü. Boi^^ézek i maorik, kariaknk vatíy havaiíak. tfxamouk, toiiKúk. 
. ramtoiigiik. paumotiik, nukuhívak. iiuiiiftorévek, fakarák.l Ö^szeMen 
L*r. 
A ni&la.i-jMtlyné'/ek ítH3Zp>4 sixáma 3H millió 

IX. Óceániaiak. 

1. Pápua iniiiU'tíy 2 millió. 

2. ÁHHslrdliai uiinlegy 200 ezer. 

3. MeUiuez miniesry XH) ezer. 
íWreseri mintegy 2—2'/, niillíó. 

X. Amerikaiak va»y indiánok ikie^tiák vagy peruiak mintegy 
['/i utifliö. aztek-tollek minteizy 2 iitillÍ4». puarnni minleKy iVi millió, 

[ifwvfl ^unUítiialúhitii i^ Vn<'alaiilian I millió, av^ílara Boliviábaii SiOO 
|iv«'. mavsf-a Ciíluuihiúban őOO ozer, ({iiitii Kruadopban 500 ozer. az 
leswk-ainerikaiak közi , algonkitíok 80 ezer. dakoták »K) ezer. appala- 
Idiwniik- ői» ezer. alhapaskák *Áh ezer. .s'/nnorik 20 ezer, irokézek és 
fl'm>mik h ezer «tb. > <)í^*ízeHi*n inintoííy lu millió 
XI Sarkvidékiek 

Efizkimók (innuit ÍH ezer, aleul 16 ezer. kalele lOezer, iiiikiuak 
. wri t i:í2 ezer 

2. Stiht^riamk laino 30 ezer. fsiikís* 7 ezer, giljek H ezer. korjek 
UMk kam<.^dat 2 ezer jukaKíi- l.10<). jeniszei oHztyák 1,000 stb.) mint- 

iW.síesen 120 ezer. 

V/. emlieríJíéíí i'isszes .'^zi^ma mintegy I5'4í) millióra telielö, Fbból 
rtcvew'lesi'bb népek; 

I rsoporl (1(H» millión fólűl): 

1. Kvauhoa tkbinai) 2W millió. 

2. Fiíkieii 140 ■ 
». Hindi HKl 



MAGYARORSZÁGI NÉPRAJZI MÚZEUM. 



Mély tisztelettel alólirottak, mint e szűkebb bizottság küldöttei jde- 
nünk meg Nagyméltúságod kegyes színe előtt, hogy előterjesztésünket 
nagybecsű figyelmébe ajánljuk. í 

Mindenek előtt megjegyezzük, hogy e lépésünkre főkép az a körül- 
mény bátorított, hogy Nagyméltóságod a társaság alakuló közgyűléséa- 
képviseltette magát, s ezzel bizonyságot tett a mellett, hogy az ethno- 
graphia, illetőleg ethnologia és folklóré nagy fontosságáról meg van győ- 
ződve, ennek ápolását, fejlesztését mfivetődésünkre nézve fontosnak 
tartja. : 

Kzek után legyen megengedve, hogy a tárgyat, a mint következik^ ' 
kifejthessük. 

Ismereten dolog, hogy az <ethnograpbia> a legújabb időkig is alig 
jelentett többet, mint mindenféle különösségek és furcsaságok gyüjte- : 
menyét, a melyek legfeljebb fali díszítésnek, ritkábban útleirások tarkí- j 
tására használtattak : sőt ez a dolog annyira elemi volt hogy az <ethDO- jj 
graphiai gyűjtemény* egyértelmű volt u. n. «vad népek» használati! 
tárgyaival, első sorban pedig fegyverzetével. i 

Mélyebb felfosrása a tárgynak alig-alig volt észrevehető s tény az is^; 
hogy bizonyos tudományszakok mívelöi még mai napság is kicsinylft i 
véleményt táplálnak az ethnographiáról és tulajdonképeni föladatairól, 'i 

Ez utóbbi különben mindig is a keletkező tudományszakok "l 
sorsa volt. ^ 

A mélyebi), tudományos fölfogás mást mond a dologról; különös- 3 






képen pedig szemünk elé állítja egyikéi a legtökéletesebb homolögiáknak, 
a mely csak képzelhető. 

Annak a szerves életnek, melyet ma észlelhetünk, lényegél csak úgy 
közelíthetjük meg, ha bemélyedi'mk a föld rétegzeteibe s fölkutatjuk a 
kihalt lények maradványait : ezek tanítanak reá a fejlődési és átalakor 
lási menet létezésére és irányára s így a szemünk láttára folyó szerrev 
élet megitélésében megóvnak a hamis felfogástól, tehát megközelíttetik 
velünk az igazat, a valót, azaz: minden tudásnak végső czélját 

Éppen így az. a mit mi nevezíink ethnographiának», s a mi fog^ 
lalatja a tiszta emberinek úgy szcUenii. mint anyagi tekintetben, méi 
])edig a történelmi fejlődés menetei szerint. 

Éppen ngy, mint a geológusnak, nekünk is sokszorosan a föld 
nyújtják az emberre nézve az olső tanúságokat. Az, a mit történet elAti 
ipraehistoricus) kornak nevezünk s a mi, mint ilyen, tisztán az emberH 
vonatkozik, reátanit a fejlődés és átalakulás meneteire. És itt egy ne» 
zetes kölcsíinüsségre is l)ukkanunk. t. i. arra. hogy valamint Mrtm 
recens viszonyra rsak a pra(*hi.stória derít világot, úgy megfordítva szán* 



94 



1 



MAGYARORSZÁGI NÉPRAJZI MÚZEUM. 



'B"= viszony világot vet a praehistorious jelenségekre. A praehislorieus 
ra vonalközei ismei-eteink tisztán tárgyakhoz vannak kötve, még pedig 
nkáhb ha.<ZDáIatiakhoz. Ezek a tárgyak sok időn át a némák közé 
toztak. inert hiszen a leiiratok az e korbeli emlékeken nem fordulnak 
'-. ám minél szorosabban foglalkozik ezekkel a tudomány, még pedig 
ízehasonlitiS alapon, annál inkább szűnik a tárgyak némasága; meil 
jesen való az. hi»gy nem egy használati tárgy, forma és alkalmazás 
érint mai napig is megmaradt, vagyis teljesen azonos a praehistori- 
g£al j' igy ott. a hnl a felirat teljesen hiányzik, megszólal s útba igazit 
:aiial«>tfia. 

F^en a nyomon haladva, egyszerre olt állunk az emberiségnek 
i-ens ívleiízetei elölt s csakhamar reájövl'mk. hogy ezeknek legalsóbb- 
in kell kezdenünk, ha a fejlődés menetét és irányát föl akarjuk fogni. 
i a vajt'it és i^íazat meg akarjuk közelíteni. 

X leKaLsóbb réteg alatt nem értjük a legérléklelenebl)et. hanem azt. 
lely a legereiletibb. érintetlen elemeket foglalja magában, azokat, a 
lelyek a társadalmi ej?ységek nagy zíunét alkotják, a melyekkel min- 
pnkor és mindenben rtzámot kell vetni, nemtísak azért, mert számsizerint 
tegnagyobhak. hanem főképen azért, mert l>ennök cl az. a mit nép- 
Hnek ní^vezünk. az. mely szóban, gondolatban, képek szíAésében, a 
!einlélödé;í sajátossásában. szokásban, a létért való kiizdeleinben nyilat- 
i»zik n%ereilftien és a mi ti.«ztán. lennészetesen fejlődik is. 

V. népit-lek sokszorta i-eányomja sajátosságút a használati társzyakra 
•: meTíiszolal a f«irmában. az ékitményben. a fogasokljan s abban ;i 
épies riiüvészetben. mely még teljesen nélkülíizi az ijíarszeiüsO? Jollemt^t. 
ofcrzftiitsan észreveszszük, hogy e viszonyoknak tanulmányozása világit 
i\ a praehistoria homályáha — a mint ezt már érintettük is — cs 
latíot vet a társadalmi egységek — onibeifajok. nemzetek st!> — érint- 
aési pontjaim, vagy épen rokonságára is. 

f> mindezeknek Összesége reátiinit íirra is. Iiosy annak, a mit 
agasiihli míiveltsésnek nevezünk, szerve.-; kapcsolatban kell inarndnia a 
ipIt'JekkH. mert az egészséges s kölfsőnös hatáslM')l eiedö fejlődés más- 
ipen nem is képzelhető; de a kapcsolatnak és külcsönüsscíínek incs 
11 lennie meg a közknrmányzatra való tckintelhől i^. melynek ílmzí 
■lísessége tuiajdimképen a kormányzott elemek snját(»^s;iuainak niínel 
tposabb íVjüsMíerésében rejlik. 

Ez volna futólagos vázlata annak az cszmemcnctnek illetőleií elvi 
ozatnak. mely ma a legműveltebb nemzeteket is reábirta aira. hogy 
^r^zzai tud(»mányosan foglalkozzanak, e rendkívül fontos tudumaiiy- 
niak néprajzi muzeumok képében intézményeket állítsnnak, a melyek 

;»5 



az egyelenie^séii: mellett, saját nemzeti elemeik fíSlismerésére 
súlyt foktőinek. 

Kz utóblií tétel úgyszólván erőhatalommal állítja elenlc ha 
rfíákéiivszeril. Itngy annak épen a néprajzra, mini tndomönys 
fontosságai latoljuk, s ezen a soron igazAn leg^ajútosabli erde 
niegflllapotiásokra jussunk, rnóg pedig ket föoknál fngva. 

Az pIso ok ma már szerencsénkre a köztudatba meni ót s ; 
t, i. művelődés tekintetét>en elftre kell tömünk, mert ebben 
mai'adiif'Unk ejiyik biztosiléka. 

A inü^ik nk az. hojry a népra,iz tudományos mivelésére 
irodalmi. Iiauem bizonyoi* gytijleriiényep, mnzeAlís alapunk is ti 
azonbuu ma még i'észben széttagolt, régben teljesen hozzáfér 
tehiil igazi holi kim^s. 

Az lílsö likra nézve kimotidható, hogy i-lsö sorban mt'g ke 
ni^nk önmagunkat, n mi naiimk sokkal nehezebb, do értékesebb 
máuyos [iroblemii. iniiit Imrbol niásuit. meri azzíil a línyuyeJ' 
tizemben, hogy egy l»evándoroll nepfa.|nak mmlegy természetes 
máfZifOn alatt, a nemzetisegeknek egész gyiyteménye egy 6Z€ 
dalmát birl alkotni: söt annak fejlödéKC még folyamaiban vart 

K i!íodiiIatos jelenségnek fnkleriíé^e. tudományos neprajsri 
léleklani alapokon, sajál míivelödé^Unknek elókelö feladata é^ 
melynek eredményevei bozzá.iáriilhaUmk a nemzeti lét biztosil 
befolyhatunk a rnflvrfödéíí egyelenníbe is. 

A niasíMÜk okra nézve kérjUk Nagyméitósugodat. enaed 
kegye.'^n. Iiogy teljesen alkalmazott alakban szólhsssnnk. 

Nekünk erre n i-endkívfil fontos tudományszakra is Ukc 
teremtenünk, olyut. a mely legiiizto*abban állandó. .specr-iAlis íí 
nyokbiM úgyszólván önként fejlődik. 

Kzok az intézmények: muzeumok és az azokkoz kapcsolt sf] 
könyvtárak. 

Nekünk ennélfogva ftéprajü ntuseumrn, ehhez fftsőit 
kőHifrMrra van nzuha^^füuk. liozzá oly irodalmi közegre, vml, 
léleknek szóban kifejezett nyilvánulásait írtlgyi^li es hizlnsílja. 

Kgyediil ez lehet alapja uz iskolának, mely majdan magsUj 
mányszakot is irilvintgoztatlmtiii ; itt pedig az álladalomnak kel 
lépnie, meri egy társaság, mely viszonyaink sajálosságiinál fojrvn 
sztikségké|)en korláhtll. legfeljebb a propagandára s némi írndalll 
kenyáegre vetheti magát. 

Mindent egybefoglalva, mi a meglevő alapot u kOvc 
latink. 



rllel hozatnék kapcsolat ha. mert e kapi^o!;!* ;i í<-:..t v:!iu?::r- 
gva cíak íj^ízekénvízerités ieiiiie. Mar ;i i'ra.'!-.>-'!ui; a'a;!;: 
intet ií aiTíi utal lioay az antliKipoÍMjia a/ t-:íin..".. vu-.ii r' ii»-ííí 
ató. 

mat^ar Nemzeti Múzeumnak van egy nrpntizi < -/í;t ya. lür.v 
•zükít'ffes bifun!atió elemeit is macahan S-jViíja. a inennvil't'ii 
'sze egyetemei, a má^ik ívsze nemzeti jellfjü. K/. az "-/taly üjy. 
ma van elhelyezve, miydnem teljesen h^it kiiA-. ti.»-i* i.;ijy lé^zr 
ában hozzáférhetetlen: innen van az i-. li".:y :eN"i'?t^ aiin 
Hzre. 

annak az ipannfivészeti muzeurnban ^izunyn^ tíeu^k. riíi'lyek 
•észeti tekintetben ^emmil. néprajzi tekiiiít-íbeii -"ka* kri'vi- 

e^annak méjr annak a nagy gyniteméiiyiií-k i? rir-nieiv marad- 

a melyei a magyar állam az ls73-<.hki U<si n»mztr*kMzi kialli- 

emntatotl . 

egvan eífy az állatkertben elhelyezett, de i\/. ailan. uilajdniia: 

népies halá^zszerszám gyűjtemény. 

agában véve már ez az anyag is. mely mai -zi-!ía_'i:>l::íaiíal.aii - i 

nely ré-^zében puszta iálványossag. ö?:szehozva »-- -zak-zei-iieii ^ 

e. már igen Jelentős tudományos lökét nyujtliatna. e^-VHíithernt-. ' 

a serkenthetné tudományos erőinket. > a rni szintirn u^aiv íoi- * 

ű bír. fiMélesztené a gyűjtésre és adakozásra vahi kedvért. niHv 

nnyadoz, meri nem látja az áldozatnak r'r.sniiatját. A ayi'útt-i- t 

WD nagy súlyt kell fektetnünk, különörin azt-rt. mert a nei-rajzra 



nyival inkább inegfontolandi), mert ismeretei* előliünk az a tény. 
reniiállö tudományos intézeteink közölt nincsen eayelleii egy sem. 
egy Önállrt tudomanyszíik rtíjlöddi gyfijteim^nyeineJs beivel adbatna. 
pedig helyre okvetetlenül sziikséR van. mar aüi'rl is. a mit a nr 
anyag rohamos pusztiiliisárt^)! mondani bútoi-kodtunk. 

A 'Néprajzi Társaság* szűkebb bizottsága a maga részérOt- 
vnU, hogy az épület kérdését minden oldalról megbúnyja-vcsse. 

rekintetlie vette még azt is, vájjon nem a fövároslioz ke 
fordulni, mel>Tiek egy néprajzi múzeum mepteremlese nagyon is érdi 
feküdnék, mert nem kis mértekben szaporíthatná az idegenek for 

De a szűkebb bizottság végre is — és nagyon természetes 
al)ban állapodolt meg. hogy nem óhajtandó, hogy egy ilv lonto?. inO* 
désunket kiegészilö intézményünk, kivonassék az állami köKoktatas 
téböl; s hogy elvégre is a esak az imént megnl:»kiili -Magvaror 
Néprajzi Társaság" mostani helyzetében nem is tehet mást minli 
hogy kérő szavrival oda fordul, a hol a néprajz iránt érdeklődést 
észre, s a hol ezenfelül megvan a kelJö i>elátá.s és hatalom arra. 
a fontos ögyet megoldás felé vezesse, 

CA nélkül, hogy más irtinyu elhalártyzásoknak praejudieálni 
náiik. inkább osak ezélszerü pt^dául megemlíteni batorkodtiiik. hu 
nemrég technológiai miizeumul .szolgált úgynevezett Ueleznav-kert 
ségeit lehetne legalkalmasabban ettmographiui muzeuiiunu íitalakitad 

Ilyen alapokon és az imént hangoztaloM iueggyÓz()desl>en 
meg NagymOllóságod kegyes színe elóii altban a bizlns hitben es rer 
ben. hogy Nagyméltnsaiíod előteríp-^zié.^iinklíil jóakaró figvolmél 
tagat^ia meg. 

Kelt Hiidapeslen. 188W. dee2ernl>er hó 24-ikén. 

Nagyméltösagodnak tisztelő hívei 

í Aláírások.) 



A svájczi „hunnok". 

Az 1888-ik i'vi nyár közepén, Déínémetorszaubím u-^ 
utam alkalmával Klzá.szbol a fraiiczia Svajczbu uluztum. Iio^ 
és Lausanne érintésével Wallis kanton főhelyeit Sión és Siders ' 
a az unnivierni-cőlt/i/ef keressem lel, melyről e század elcjo ólí 
hír volt elterjedve, hogy apró falvailmn egy ki^li»n«>.s lutpfaj éí 
Attila humijulnnk míiradékn. 

98 



RÉTHY LÁSZLÓ. 

E hunnok a chálons-sur-marnei nagy ütközet után húzódtak volna 
; Hiemont szomszédságában, Wallis kanton hegycsoport^jainak rej- 
ebb völgyeiljen s állítólag ma is olyan nyelvet beszélnek, melybe egy 
leretlen ídióma szavai vannak vegyülve. 

Nem na}?y várakozással indultam útnak, midőn Lausanne-lról a 
ifi tó északi parthosszán. Wallison át Szent-Gotthárd felé közlekedő 
yára ültem. Horváth Mihály emléke forgott eszemben, ki az emigrúczíó 
íjében (1858-ban) már megjárta volt ez utat, de az anniviersi lakosság 
idetérői csak határozatlan tudomást tudott szerezni ... S hátha! 

{TLS! 

Vevey, Vemex, Montreux-Glion s Byron Chillon-ja alatt haladva 
nemzeti történetünk előkorszakának problémáin tűnődtem, s ujhól s 
ól jegyzeteimet vettem elő, szinte hitegetve magamat, hogy utamat 
n fogom hiába megtenni. Többször elolvastam Horváth Mihály <A 
iDok maradványai Schweizban, az anniviersi völgyben* czímü tanul- 
nyának s Botka Tivadar • Millenium "-ának (Századok 187í*.) egyes 
igyzett passzusait, melyek némelyike igy szól: (Horváth M.) Bridel 
íréből: <Az anniviersi völgynek, miként hiszik, első lakosai azok a 
on katonák voltak, kik Olaszországból (!) menekülve, biztos helyet 
lestek megtelepedésükre.* 

Boccard st.-maurícei .szerzetes kanonok Valais kantonról irott 
nyvéből : < Némely irók azt hitték, hogy az anniviersi vi'tlgyet ama 
ár hordák egyike népesítette meg, kik Attila halála után mindentelöl 
re .•* kergettetve, a legvadabb hegy^-^égek s legismerotlenebh völgyekben 
Itak kénytelenek menedékhelyet keresni.* 

F. vélemények hatása alatt irta volt Horváth Mihály: ^Sierio iné- 
tűl Siedersi városából tehát mely a Hhöne folyam jobb partján, épen 
mközt fek*!zik a folyam túlpartján létező anniviersi völgy nyitásával. 
''ölífyl)e egy vezető társaságában megindultam. Alig juték a hegyháton 
magasságra, hogy a fenvölgy elejének egy részét átftillantliassani, 
esen meggyőzödém. hogy egy megvert had menekülni vágvd crííipata 
! találhatott volna ennél rejtettebb zugot szabadulásva üldözői elöl. A 
yy nyilasa, vagy torkolata néhány száz lábbal magasabban fekszik a 
>oe nyilt völgyénél s ebböI tekintve egy hegyhát által teljesen elli)- 
tetík . . Hogyan juthattak e valóságos pokoluton kérésziül a völgy 
lakói annak belsejébe? vagy mivel a bejutás oz r)ldalról rsükiicin 
tetJennek látszik: nem más. szomszéd, töbl) ezer lábnyi manas 
TÖJ ereszkedtek-e le. keresve biztos menhelyet, ki tudna nieiíirion- 

A mi a nyelvet illeti, Horváth Mihály azt vélte, hogy azi egy 



A SVÁJGZl HONHOk 



Iranczia, olasz s talán gél nye)vekl»űl összezugyváli szaijulyUlaii t^ 

— de némely helynevK a magyarhói ijjvfkezeli int>»ífe.jteni,] 
Penszék = lénüzék, benriszék: székely: szék: KíJiuiez Külmí 
vagy K6mez6\ T^k = lyuk (nehéz bejáratn völgyiíRban fekv 
ség) slb. 

BolJca Tivadar irlézett tanulmányáhan már nem hunr 
magyai-okat Iát a liuimoknük lulajdomlolt svájczi einl^ktíkU'H. Nyíj 

— úgymond — az élö emberek szájról .«z;yra adtdk u magva 
ságát. KhI rendű nyomai maradtak fenn ezen szOliat;y'>m;mviiak 
haza lóidén mitttt mai w//y>^. Heirelia tÖl>b helyein. kiilonbíMi a^ 
eanlonban a régi templomok, tornyok, kapok, hídfők »tb. ralalfi.| 
endékexelet haladit idök óla léteznek köhe vépctt emberrpjek. 
egykor oll dnll rémséges ellenségre emlékeztelésül szolgaUak s a kÖ 
állal ré-sztien « pogány* vagy •óriás» fűknek — Heiden oder 
K6pfe — részl)en pedig -bunv-fejeknek — Ihmnen-Köpfe — 

A svájjczi réjíéazek kiVzmegíilIapodása oda megy ki, he 
huHH-fők azon magyamkra vunalkoznak. kik n \. században 
és Kis-Borgimd földél gyakrabban l»©barangoIva puszUtotliik. 

Vannak Svájezban okleveles adatok is n magyarok lmon!! 
Igy péld. a I.eiizburg-esaliid alapítványi oklevelében, mely llOI-l 
egy birloktanya -Himnen-Villar* nevet viselt: egy milsík 1385- 
mánylwn pedig 'Via Ilimnorum* van Jelezve. 

Átmegyek a másik .szóhagyományra, a valltíti cnnu<n huc 
dekáira. Krröl két forrás fekszik előliünk, az egyik a Malten ne| 
rajzi folyóiralból van álirva a Tudománytár 1833-iki és Üő-iki 
má-sik a Tíirténelmi Zsebkönyv naiív figyelmei érdemW adaléka.] 
kettő azon hagyományt írja le, hogy Walhs eanlonban l'ekvO ac 
völgy mostani lakosai azon hunnoknak maradékai, kik AUÜa 
i'lszakadva. i'zen nehezen felfedezhető havasok rfzorosaiba mci 
oll telepedlek te állandóan, 

A svájezi tudósok, különösen a valiisi törtenetek egyik 
niesebb mivelöje. Kivaa kanonok jegyzetei szerint a kérdéses vólgy II 
nem Attila honjaitól szárniaznrik, hanem inkább Svájnznak < 
barangoló X századbeli magyarok idcmencküll uló<iai lesxnek 

HorváUi Mihály »^s Botka Tivadar hatarozatlao ludosíl 
reménynyel ke*í=egtettek. hogy hu Anniniersben hunn ny*imoli 
de talán kella vagy rháciai nyelvmaradváiiyokra fogok lalíüní, 
segitsögével a praehislorikai ethnologia egyes homályos kérdéseal 
iij álláspontot is fogunk nyerni. 

Délfelé a Rhone völgyéneJc legs^zcbb lájké(>e egész i)ompd 

IIH) 



lítTHT LASZLO. 

meiui ele. mely utamnak egyszersniiurl rzelja is. Messziről kél. a 
gyei megszakitf'i magaslat lÖnl fel. alattuk a házak sokaságával, mi 
an U'nyomást lett rám. mintha Dévát és Sejíesvárt látnám váraik é-s 
ujaikkal egymás mellett. 

K Táros vidékein laknak a kt'resve keresett liiinn ut<'Klok. 

Megérkezve Sionha. egy könyvi*sboltha mentem, hogy a vidék 
pojíraphiai viszonyainak ismei-etéhez a szükséges eszközöket megsze- 
izem: aztán hol egyedül, liol pedig egy. a vidéken ismerős sioni tár- 
sagáhan. gyalogszerrel, lovon és koírsin bejártam a környéket, a völgyek. 
•gynldalak s niaga.slatokon elszórva épült falvakban keresve lumnjaink 
ninát. 

A ne|i. melyet találtam, az egész vidéken többnyire pásztcji-kodásbói 
tej- t-s sujtgazdawígot folytat : kis házaik láliól épitvék. melyekben 
iber. Juli. sertés, tyúk egyi'itt lakik: élelmük tör<'sze tej. sajt s rozs- 
nyérbol áll, melyet évente kétszer sütnek. Kgész nagy környék temj)lom 
iíkola híján van s a hegylakók csak nagy ünnepeken keresik fel a 
ilfivek nagyobb falvainak egyházait, vagy egy-egy tVanezia pap járja 
íg a falvakat, legsziikségesebb egyházi íimkczióit végzendő el. Az isko- 
lás ilyen vidékeken csak a legprimitivebli lehet, télvíz idején pedia. 
ikor a hótuvá.<ok az utakat járhatlanná teszik, épen leheletlen is. A 
mnoru szegénység s elmaradottság az. mely e hegyvidékek lakosságát 
Hemzi s azt mjís gazdagabb kantonok népétől megki'ilónbözteti. líoldng 
iíallanságban születik, él s hal meg a wallisi havasok lakója s még 
Titl is alig van valami fogalma, hogy a szabad Kelvéezia gyr>rnieke. 

Az emberek kiilsö typusa. élet. szokások bárnieniiyire kiilőnböz- 
nek i- e vidéken, a német és IVanírzia Sviijcz embeicilől s társa<ial- 
aitnl: én semmi olyast nem tudtam bennök látni, a mit ;i kóniyczet. 
tenneszet meg ne crtetno. Mi van ebben a fajban mégis, a minek 
agyarózatat a hunnokig kell lelinenniV sehn^ysem tinitani iV'lfngni 

Maga a nyelv hangzása és tartalmára nézve egyaránt olyan. ;i 
ilien liiába kei'e.ssük a vonásokat, melyek a Imnn hipotézist imln- 
dnák. 

A nvelv. melyet Sion-Sie<lers vidékén Kvoléii. Corilliey. Saviese. 
il (rAmiiviors. íien.s. Chermigner. MayeuN. Ayei-. S|. .lean. (Ji-enien/. 
rbaz. lírimisuat. Vernemié.-ie. Vetroz-lían stl). beszelnek, a Iram/ia 
ílv patoisja. mely épen nem szabálylalau zagyvalék íjarunn.. mini 
iTáth M. vélte. Franezia paraszti nyelv az. mely hanu'tanilau' m pie- 
atj oia.'^zba uiegy át, grammatikájára nézve is olyan >zal)alyor- lej- 
H mil»en a Iranezia s olasz nyelvliatárok liiíálkoz;ts;it latjuk ine-j. 
Az iiltaUini gyi'ijtötl lexiealis anyag. ;i mennyire ;t kíiriilinenvek 



K SVijCZl UUKNUK. 



•engedték, illetőleg » niennyil;ien a hUiossag különféle clemetver 
heltem. kiterjeHt minden olyan fogalomkörre, u iniben réjri 
keteslietlern. dt? az erediiuíiiy niíndeti irányltan tc(jesi>n negatív 
Kutattam, v^ijon a lótartúsiiak* a sjkföldre való end(>kezclneti 
doHásrmk van-r- e népl>en valami nyoma ? Koresiem vájjon helyr 
lappunü-o vaJami keleti emlék y De mind hiába; nincs itt scnimi :i 
iiral-altáji ethnologíának tiin^yu lehütne. 

A nyelvekliHín a leKkoiizervativebbek a számnevek, ha An 
é? környékének lakofsaKa vegyfdt faj s talán östörléneliink ejcyl 
ineléke: s/ámneveiben kell valamit találnom, a mi eredmeiiyi-c^ 
De ott sincs mii keresni: a sokféle árnyalatú wallisi patoi&bar 
nevek anyaíia és képzés- nundenűlt román (franezia) némi 
közeledesstíl az északi-olasz diaIetítust»khoz. 

A mt e tájnyelvben idegensxerü a városlakók elÖtt: ax a | 
tenyészléí* sokféle moszava és kifejezése: ez pedig netn evívi*li 
lokális fejlődésnél, a mii míndeniilt megtalálunk, hol egy n<'ptaj 
belyzeteben. s/Ok foglal kozasárn van s^ca'itva, melynek logalmait 
nagy részletességgel tudja kifejezni. (Ilyen az erdélyi oláh paknlárf 
hősége D pásztorkodás terniirioléKÍ*í.íában. > 

Semmi. ep|mn semmi nyom, a legkisebb jel sem nintat arra 
huun Őseink hadi lUjokbiin ax anniviersi víHgyben vonluk voliu 
mafinkat 

Ha a dolgol a modern an(rop<ilégia szempontjából. elfi»guli 
lekinljük, maga az a ki>rűlmény. hogy WalUnban hegyi népről vi 
4iiheteüennek tünteti föl az egész kombináeziót, hogy humúaink. 
Európa a legnagyobb lovas népet látta, mely a kengyel ismerel 
lova.s9áB IÖrténetét>eu korszakot alkol : fw{fjfek rejtekeibe meiieki 
■otl pdisztofitvppv alakuljon. Ilyen átádaktilásoklwin ma már nem h 
Ma liszlábban látjuk már n dolgokat, s tudjuk, ho^y né]>ck. btt 
kalasztrófak uUm hazut kell váHoztalníok. fvgi életviszonyaik 
fogják sorsukat intézni. Loras népek sik vidékekre váudowhiak i4, 
városok lakói elszélednek a \ilág négy tuja felé. ujlx')! varosoki^n \ 
bolilogutást. nomád népek y\\ legelőkel keresnek barmaiknak. 

De honnan származik az a vélemény, hogy e vidék », 
korában ué[tesiilt me^V 

K krnV'Stv, az ismeretek mai í'szkftzeivel. kicléKiU) 
balunk 

A hegyvidékeJc természeti hataraikkal, oitnatk é» inc 
jirhatlan aikáloiaík rejtelmeivel, az erdök s a szél zúgásával. iT 
íionsáKa s a teiimi évszakok szegénykédével niindentUL Mgys 

102 



lor.zák irii.- .1 liegyi lakók gondolntvilágahmi. mdy ti iu»pregók 

lakjaiban, uz óriások Os kií-érlelokben nytr életei, mely értlie- 

litfm&useU jelcDs^)^Jc okait babonás IV^Ieleminel jö 6r ross;^ SA^l- 

' 'k stb l^ffolyiisíihnn kf'i*p;si. A wnlliai katilon bejívlakni 

- •! (udnak. kik be^yvirlckeikel a;; ős időkben lakták, ii 

aCalakrúI roppant kÖlorneKeket szakgatlak le, azokat a völgyekbe 

ellék ü ííln*kul i^ efrilrkjt^lekfli nllitdltak M ;r/ utódok csodálatára. 

Az annivitrsi völgyben is mntattak nekem ilyen kötöme^eket. 

yek a sauvage-ok ivademUTek) leniottiíl jelölik, a mik I iiUOdonképen 

aiásnk. mint t^mé^seeli kalauzt it^rák utján a v^^lgyekbe került kő- 

V. 

' prt*)íék tioztak li-li-e a Imnn-ei-edel hirél. 

Btiorit genti in'i a mull szá;!ad végén «Voyage dans les Alfieninft* 

^könyvében irta iiieí! eli>s/<tf. Iiojív Wallis ösliikói (u suiiva(íe-okt 

iii\6 huiinok voltak > e képzetei csaki.-' n/. akkor meu pályájátiiin 

praehislftríkai tadá-HUM meríthette, moly uz í'iszaknémelnrs/ug t^rd- 

húneitgnittrr. hihH-nhollfn. hioientritte. hi'im'HhHrgev n»*v aluli 

!.<iri telepekkel kezdett elöí'/.ör foiílalkozni E kőemlekek. sírok. 

kai ináö vidékeken riesen- vn)£y leulelsUHten, leurelsalüipe, 

FH^kitfb'^ti. steínúreii. schlüppsleine nevek alall ismeri a német 

A íifinenfiriilier siti. féle kőemlékeket a ne[>etliymolotria már a közép- 
hunifokkü\ kafH!Solta 5ss«e: o Niet»elunK-eiiek szerkezetében 
i-(<*U3imertfk. hnijv hunn //Vr/pf/W/^íAra népethymologÍJinak kftszí^nik 
mely a hünerijiriit>er jelenlúHH nem nrlve. a liöskölíemény 
fogkii alokjait a Iftrleneli hmtnokhti zavarta össze. 
U ujfibli Ősrégészeti tanulmányok kimutatt.'ik. ho>;y a hrmengraher, 
llpfi í-zóképzéíiek a nenieb-kel me^elÖzö kelták nyelvétiöl íízár- 
hoí <»nn kítvet. i-umtuíi pedi" balmot jeleni : liiUienur.ib tetilil 
itfH vagy halomsírt és nem btmn sirl jeleni 

A hftDensrTiber-kérdi's a meu mindiií vitá> uv}U'-riii«('kn' i^ világol 

□ktieriteni: fcízak-német vidékeken .némely lialomrszerüleK felhányt 

kőbaünaxt kütéenrinynf'k neveznek. íObermüller Deulseh-Kel- 

gescbiehtl. gfo^r. \\ örterti. Herliii. 1872. II H2.I. az pedig isme- 

•logy a uyuííali krónikák ii huniiok én avaiokban figy a rtiagya- 

kiiAD isl ngyannzl a fjv|t látták. Így {nemei kozveliléssel jutottak 

krónikáinkba '\> n hunri tradíc/Jók. melyek a XII. századlian i^y 

lib rfemmel. a székelyek liuuii i-redelév^l bövílltek ki. 

Az idézt'tl genli ir6 ilyen linua emlékeket láloll a Wallísban emie- 
$MX sauvageok köbalma/atban, s ilyen hunn-fejekel lát a nép a gi>ihi<uiíi 



lOÍÍ 



ö* 



építmények difizUc^eiben : innenahumi itieoria. mely első feltűnése 
(rsakhamiir kijnyvböl kírnyvbe H/ivár^olt ál s Jiiloll el hozzánk, 
illúzióval cüalogalva heiuiUnkel. mely Attílu népent'k nyomara 
vezetni. 

Hogy a svájiízi hnmi-tíieoria csak eféle tudaknsaág a nem törtí 
hagyomány vagy melyehh rszrevfHel «zrilemi^nyí;. arra Sionban 
adatot kaptam ; közöltek velem, hogy egy Engelhaid nevű in3, Wí 
kantonról irolt munkájában iNaturschildenmgen slb.) Almagel. Mii^oh 
Alíitin hegyonnok jflenté'iel az arah nyelvt>öl igyekezett n 
mint Líonril Imnnoknah. ö sxwfftUipkupk inlaidoíiília a ke 
léneteit. 

így teremnek a tudomány kacíSiü ! Ezek a ymiiídaruk észreveU 
röpködnek ki fészkeikl>Öl. rníyd nagy hápogással hatalmas köröket ír 
le vándonitjokban s gyakran liosszn, hosszii életűek 

Hány ilyen kacsa él Her{>dolosz ttta n tiidttmánybnn, lií 
kedélyes(»n ? 

W'híiny napi tiarangolás iiláti biusannoba tOrtem vissza $ 
közkönyvtárban a «(ílo3fínaire du PatoLs de la Snisae romande, puB 
par Brídel el contime par le prítf. KavraU nznml munkál kertem, 
a wallisi patoís vidékek nyelvkincsenek nagy gontldal szerkeszteti 
háza. Alkalmam volt e mübÖl behatóan ismerni meg azt a Idjnyc 
mely tanulságos lehel a romtinistának. számunkra azonban semmi 
késel nem rejteget 

A ki a kérdésiben tovább akar kntalni. iitnloni Hridel-Pavrai] 
müvére. 



Párhuzamos idézetek, 

KOüU: Setiejitfttm (rjfutei. 

A ríepkölteszet limnlmanyozásiinak czél.ja az. hogy a nep 
eleidnek ki'iHtiJ oldalát a rnana rjilójában híven lellüntes.«€. E > 
nem elég — mint eddig legli'ibbi>n hinni s/okták — hogy u i 
lókat halárra halmozzuk: hanem az\ is tudnunk kell bogy mi beonltkl 
az orí-íleti. mi a kölcsönzés. ^^ az eredetiben mi a jellemzetesen 
az altalánoh, illetőleg az idegennel lényegileg azon egyszerű tön..... 
fogva egyező, hogy egymáshoz hasonló viszonyok, kűzös kurulmtf 
a* egyszerű nép szellemi (^!etél)en meglo|>ijen htisonln eredni- 
szülnek. Ismerni'mk kell továbbá a siyál ní*'pki'i!lcsi adalékaink egyn 

104 



SKBESTV^N GYULA. 

jyál es u7- t'ífps/ ní'pkí'tltrswt viszonyát a inüköltészvlhez. mely 
lés vé){etl gyakran leszalloti a/ 6 kitréht*. :i liol axiái) neiiicsuk 
H sziviíi iiiaKúhtL. haiieiii a gH/tiiUlniinuk látszó va^^ynnhöl in 
ragndl rea, 

Ax iiiakTiak Hyen ^szöv^vt^nyes vulla iiaKvon tiip^nelie/.íti a czélhoz 

§L A haludoitotfb nyugati irodalmakban '\s inkább L-sak a kii^bb 

435orilkoziü miinkí'ik kdzt találhatni példányszeríit. Kz azonban ukHí 

^ -' nip^fnyuKtatii.-^ .'t mi irudaimunkkal szemben, liol sem kic^inylitítL 

,-^\ban nem tnlalunk egyebet pnibalgatáynál. Nálunk a mindent 

lika iif^UíüI kiadotl gyí^jteniéiiyfík egyre azQf>orodnnk s velők egycne> 

\n áZaponHÍik u?. elhalasztott munka í-S ^*s logy azon reményank, 

^Talaha vúllalkoy6 akat^on ezen útvesztők rende/>*sére A ht^i lehetu 

^ alapd!'. megorvoslá-^a végett leKtanáns()SHbb a munkál Inego^4Z- 

és megkezdeni, hogy igy több szenmiel többel látva, az ecedményl 

'"' ' ' hozzuk. E cziflra Icaalkalmnsabli volna a jelen rovatot 

1 ;andöan íenlartani. mely ezenlill nyílt lei-e lehetne azon 

fid éazreviL-teteknek. melyek a népkuUészel búvárul elöli lépten-nyomon 

Jnek. midön gyíijten»f:nyeinket, vauy az idegen népek gyttjtemó- 

régibb ée i^jntib költúinket vagy jelesebb prózaíroínkal lorgatják . . 



Aniny-(*yulai Magyar Népkr)ltéii (lylijleményének III. ki*»letél>en van 

Ork»áii lialáZK tkltal gyűjtött, székelylöldi mese: A zamudok én az 

nten nuffifatn i-zimen. Jegyzetel Arany László írt hozzá. "Magyar gyílj- 

aényeinkíien — rnüiidja — eddig egéífzen i.stnereticn. Küliudien ö3i*éKÍ. 

lAUzik héber eredetíi erkölcsi monda, melynek száinotí változata 

Bles; elöforílul a z«idó vallásos hagyományok közt. megvan a korán- 

feldolgoztit Vollaire is, tí azóla ellerjedl az európai népek mese- 

kőr^ien . ilit az említett három változat rövid kivonata következik") . . . 

iralúaxinüleg irodalmi lUon. tulán u szombulOí!>ok idejében, jutott ez ősi 

i ^zákelvek közé Készletei azonban, nézelíink szerint elmé- 

az eretleli motida.^ (456—7. I.t 

Ámny L az alapot kéUiégkivöl ellulálta: csak a közvetítő ulat 

M^veíielt. niidön azt a szombalo.sok közt kere.s|<í. A nu'.se iigyani.s 

J...M a keresztyén középkor legelterjedtebb gyűjteményében, u OeaUi 

tn0^'\lt^^fif^yt 'Az (irdö;? mer^terségéröl és mely titkos légyen az 

fUHvte* ezfmen. (LXXX. sz.) Ez és u Tenti magyar nic^e még » 

"' ' -zleteklx'n is cirvezík. a mi világosan azt teszi, hogy lürn-s 

i ii ntivel kitzk'^fi indokolni lehelne. Nem magyar me^e, 

1U5 



PÁRHUZAitfOS IDÉZETEK. 

hanem a magyar nép egyik olvasmánya, mely Haller János fordítói 
(Hármas História. 1682 — 1865. év közt több fordítás) útján ment 
tudatába. 



Hepülj fecskéin ablakába . . . 

(RéKÍ dal.) 

Aranynyal kellene nevedet felírni. 
Gvémánt kő-táblára szépen lerajzolni. 
Uiibintkőből formált ládába tartani — 
Innepet kellene nevednek szentelni ! 

(Thaly : Régi vitézi énekek II. 3ö6.) 
Thaly jegyzete Erdélyi I. 223. lapjára utal. 



Ez vadon erdőn temetőhelyem leszen most nekem. 
Vadak, madarak és az farkasok lesznek siratóím. 
Csak te kezedl)en. édes Istenem ! lölkömet ajánlom. 

(Szendrei Névtelen.) 

Vadak-, madaraknak ajánlom testemet, 
Az Krisztus kezében én bdnös lelkemet. 

(Thaly: Adalékok II. «Péró veszedelme.') 

A le kezedlM* ajánlom az én lelkemet. 

lOávid zsoit. Hl :fi.) 

Ks mikor kiállolt volna nagy szóval Jézus, monda : 
Atyám a te közeidbe teszem le az én lelkemet. 

(I<ukács pv. 23:46.1 

Kn szép fehér testein, kit gyengén tártának . . . 
Hol a te koporsód ? Vadak elszaggatnak. 
Ki temi^t el téged valyon. s kik siratnak. 

(Argirus királyfi. II. i 

Mt'gsiratitak engem az erdei vadak, 
El is énekeinek az égi madarak. 

(Arany-Gyulai: MNGy. I. 24í).) 

Az (jpi madarak lesznek siratóim. 

(U. n. 111. 206.1 

Az erdei vadak ássiik meg síromat. 
Az égi madarak siratnak el engem. 

(Gyulai : Szilágyi és Hajmási. III.) 



\m 



SEBESTYÍN GYULA. 



Esztendeje már s teljes harmad napja. 
Fogságba hogy estek — 

i'Gyulai: u. o. í.) 

Ma hét esztendeje, tejes harmadnapja. 
Hogy estem fogságra, — 

(Kriza : Vadrózsíik. 9. i 



Megunta két lábam nyomni ezt a követ. 
Megunta két kezem huznt ezt a lánczot, 
Megunta két szemem a t>örtön homályát. 
Megunta két fülem tenger mürmolásút . . . 

(Gyulai : u. o. I ) 

Megunta két lábam már a követ nyonmi. 
Megunta két kezem már a lánczol húzni. 
Megunta két fűlcm tenger mormogását . . .*' 



lAranv-GvuIai: MNGv. I. 191, 



Vidd el, fecske, vidd fi. 
l-rf-velemet vidd el, 
A tengeren túl is 
Egy néhány mérfölddel. 

Ott találod apám 
Várbeli nagy házban. 
(.Ht találod anyám 
Hugi>oskámmat gyászban. 



Koppant-s az ablakon, 
Levelemet tedd le, 
Vagy pedig akaszd fel 
Az ablakkeresztrc. 

Ha kérdik, hogy vagyok. 
Mondd meg : hogy rab vagyok. 
A jó Isten tudja. 
Mikor szabadulok . . . 

iGvulai : u, o.i 



Vidd el madár, vidd el. levelemet vidd el, 
A tengeren is U\\ egy néhány mérfőddel. 

Ott találod rózsám keserű biínathan. 
Mindjár' megismered szíve húsultábaii. 

Koppants az ablakán, levelemet tedd le. 
Vaj pedig akaszd fel az ablak keresztre. 

Ha kérdi : hogy vagyok ; mondjad, hogy rab vajfVük. 
Karcsú derekamon rabszíjai hordozok. 

i Arany-Gyulai : MNGy. [ lí).S.i 

Ezen kívül párhuzamba állítható még az u. u. kiizílH válluzatokknl : tovúbbú 
U. 33—34. III. 32—35. S7 Kriza 14! F.rdélvi I. íy>. 4I». 422. 431. II. 134. 
>, Szini 132 stb. 



*.i A félreértés kikerülése végett líileinlíljük. hogy a költő szóhanfoi'gú niííve 
lávában (h. Olcsó könyvtár, 167. sz.) maga is megjegyzi, miszerint daltöredé- 
t átvett : mi tehát csak azt akarjuk kimutatni, hogv — mit V 

S. Gif. 

107 



pArHUZAMOS IDt'AETEK. 

JÓ az Isten, jót ád : 
Hova kéne lennem. 
Ha őriző kaija 
Nem fedezne engem V 

(Gyulai : u. o.) 

Jó az Isten, jót ád — légy jó reménységben ! 

(Tiialy: Adalékok, i 227-235.; 



<Mért sírtál^ mért sirtál? — mond haragos atyja/ 
<Nem sírtam, nem sírtam, csak szánom a rabot . . .> 

(Gynlai : u. o. i 

.Mért sírtál, mért sírtál gyönge szép menyecske V 
•Nem sírtam, nem sírtam, konyhán bib^lödiem. 
Cserefának Tüstje húzta ki a könnyem.* 

(Arany-Gyulai: MNGy. 1.195.) 



Mutat neki álma csillagos menny-eget. 
Egy szép gyalogösvény hát ott jődögél le, 
Azon ereszkedik egy halavány asszony. 
Tartva a kezében kis arany keresztet. 

(Gyulai : u. o. II.) 

Föl is fő'tekinte a magoss egekbe. 

Egy szép gyalog ösvény hát ott jődögél le. 

Azon ereszködék fodor fejér bárány, 

A napot s a hódat szarva között hozván . . . 

iKriza; Vadrózsák. 123. és 152 i 



Átkozott leányom, átkozott Leila. 
Átkozott anyád is. a mikor téged szült. 
Hadd szilit volna követ, ne leánygyermekei. 
A mikor fürösztött gyönge-meleg vízbe". 
Hadd fürösztött volna buzgó forró vízlie". 
A mikor bepólált puha gyolcs ruhába. 
Hadd pólált volna be halotti ruhába. 
A mikor fekteteti szép arany bölcsőbe. 
Hadd fektetett volna Kölét hideg földbe! 

iGynlai : u. o. 111.' 

Anyám, anyám, anviini, 
Mikor engem szültél. 
Szültél volna kövei : 
S mikor fevesztettél 
Gyenjíc melog vizhf. 
Ferpsztettel volria 
Korn'i-lmzgi'i vízbe : 
S mikor takai'gatüil 
íiyenge gyolcs ruhába. 
Takargattál volna 
Forró parazsába ! . . . 

■Arany-Gyulai: MNGy. I. IBíí.í 

lOW 



Aityáiii. í-des uiiyAiii. mikor e-iíjípni szüIIlW 
SzÜ'tél vulna kűvel. nem teátívgycrmekcl . 
Mikor Tiiri'rszliSUó\ pyüiiire-ineleít vizJ>f'- 

Kílr-'^jztriitn viilnn hiirt-'M-rurrö virbe' : 
Ml' ' [Tyolcs ruhábi). 

Ml -lio. 



Tréfás hangutánzás a XVII-ik századból. 

Xám a hnrlobdgyi piisKta egy része. Angf/aihdstt é? Sziffel jkmIíit 

pi)87.iJik. a Hajdu-Szuhasxió hutárúhan. Hajdíui mind h tiúmrii 

• In vttll. azoiihiiii 15íj<)-han a li')mk alUtl <'l|iiis'/!iltatvíiti ^ lakosai 

í. nm mar iielyíikft is alifí lehel inejíhalanr/jii. Miridoászc ru-vlilf 

idl feiiu. ps homtilyoH liaítyomány. Uo^y a mondoll helypJcen valaha 

Juk Toltak. s6\ a/ ifiabh tipmzeilt'k mrtr oirrtl iü alig lial valamii. SajiU- 

azorduiii. hn^y e^y Iréfa.*^ han}futür)7.at. mclv im>x az cmh'lott falvak 

klhi:^ ídp;iélK'a kt:Irlkoz4'U. ei^Cs/ inoAtanix fcnnuiradt. I^ax. Iiogy 4V.1 

cjjty embertől hallottam. Sós János iimmlól, a ki 80 éves korában 

ívfíl hall mfiff- ') |ic<li}í lea'^i>yk<iraliaii latiitlUi e};v örc'^ Htiilx^rlól, a 

?i>k minden ilyesrnil Inddtt. A íeninaradi hangirtáiizas a kűvflkezű: 

Hogf heszélgetelt a zárni-, angyalhá/i-, meg a szigeti hatangV 

A zfiv$-t harnmj iiu*gsz6lal. axi inmidja hngy : 

(lassan, vastagon) 

-Nm-rsen-ke-nyír Zini-bu 
Nin-rsen-ke-nyír ZAm-lKi," 

Erre Telel az aUffijttUuizi hnrany: 

(vékonyalíban. gyoí*saliban ) 

^lloiiy Irlietiick a Hükili, 
IIci}>y tdjrtnfík n ncknl?- 

Delesz4M aztán a szi{ft\ti hantuj/ is: 

(mC'ií vpkonyahhan s igen gyorsan) 

tlmifíii ilnek szeeínvfk. 
Innen ítnek szeg;ínyrk!> 

E vahtózinijlejí pinallan marad van yU'il mogtudjuk, hogy mind a 
cdn elpu.sztiilt falunak volt harangja, s peHig u záini legnaKVohh. a/ 
ívulhazi kisoltli, a szijzeti ií<?dig osak csenfiöszerii, A «niiicscn ketiy»>r 
)ban> tízéizús arra. hogy a zárni halár snvtiny. az •innen ^IncOt 

lyek* pedig a Sziget termékenv voltiU ilií'?éri. s bizlr>srn lehet 



tiij^ni. hotn* ax eta^^ iDotMinka raJaniely szit^Hi p&sstor ugyatJütn :^:& 
lelt. midtin a hamm taiii mé^ tin^n\vtR rolt S caakiu;y«n nem ts alaf 
u ^zigeU <lii'^Tf'& niert a nügeli tialár ma is, mnasoe totdóri < 
tali^u. iihi; a /ituii rf*s7, riiítj<liii^M ir^iw ""Kik. -^ alij7 has/náthat.. • 

SsidM Bt'ittí 



Egy magyar mohamedán Stambulban. 

A I6mk fóvaroeit»aD néJiúiiy év elöU ef;v nia^yai* ^zaliúlegénf^ 
fti/e^i-gyarmatht Elek .lónüí dolgozgaloll-folíktzgalott kiről (egyszer 
u hírt hallják a k(>rj'^lanlinii|toIyi ína^yarok. hogy az Izlnmra i^rt s 
.M^áiivalfiiiiiUHl liozzaÍH^dtt a niohami-iJaD <*gyhiizi liahiaiúnyuk s a 
nyelvek lannlnianyozA&áboz. Az ábrúndozó lermésxptQ. Hzelid vs 
legényk^t ki egész raiimgással téri Mohaninie<l hilére. Szulejíiuiii *^íTeii 
a Bu(ia|»e9|pn jart szoftak vezíílftje velle párlí'ogá.«aha s a Dzsaítn 
tekkúlien 'a hukliarai dervisek zárd^aj adott neki helyeit hol szefíényc 
(le lií^ztesséKftsen meghúzhatta magát egy fsende.« zunolyban. 

Néhány év előtt Kunos l)arálommal feikereslílk a zárdát, hí 
Sziilejman KlTendine!. ki szívesen fogad magyar enil»ert, ti.sztekvjünk. 

A kicsiny épület az Ajmeldan-térröl nyitó egyik tep^^xe 
i*n?-szkedÖ sikátorban szíírt'nykcdik. Kopogtattunk a z;irt kapun s a kof 
taUi hangjára megnyílt az ajtó. Apró udvar rogadott l>eni(üuket, \m 
felfutó szöíö árnyal he mindenfelé: az alacsony emelelnek három 
dalon dííszkakarzala van. lépcsői Í5 fátíól épitvék. a falak -^zélen gnU]| 
alma lM»kr(»k, melyeknek .sötétzöld gallyain skárlátvön'is gyümnlcsők hii 
bálóznak. A íszeni lioldi>f]!ság kwsi fé.szke ez a iumla. hova na^gillclC 
ni'lkül nem léphet l>e az ember. 

MindenekelöU Ömer szófia (Elek .lónás) szobár-skajába mem!Í 
fel, nH!ly rizélesscgiiben ö, ho.sszáljan 10ara.sz. s melynek a>szes huloi-zata 
egy gyékény, egy takaró s egy parányi p<tlcz volt könyveknek « kala- 
mánVnak. Itt vártuk l)e egymásmellé ülve a gyékényen, mig egy őr^ 
dervif jelentette, hogy l^zulejman etlendi var reánk. 

Néhány év teli el azóta, Ömer sKofta kitOnd sikerrel végoüte bft 
tanulmányait, s ma már mint h<Klz8a és franczia nyelvtanító mfűcAdik 
Stiunbulban, 

Nem Iftflz érdektelen, ha e sajátságos embernek egy hozzám iutó* 
zelt levelei mutJilom be. mely ömernek egész egyéniségéi kifejezi és 

110 



WaX MAOYAH HOllAftmDAN STAMllULKAiW 



lllustrá\ja n keleti vtlá^tv.ctiH*k és Mvtriok haUisát nyiiKul- 
iil^errc A luviíL mely Stamlíullmii Atik Ali j>nsa mtídrfíízöhen 
H. januür 20-ikáií kell. ijíy hanjjízik; 
Thtc-tor iir! Mi*ll<Vziaio(l enihleni «ir Kunos úrlmz inlczptt levelé- 
üL h<»viy ar*:zki'iiel ijíertein. Igen, azt elistriereiii, s6l iiiejí a/.t is, hogy 
nUva arrn. Yiogy a sscóbeli szerxödés éjien olyan mint a falu pecsét- 
megeró8it»?tt conlraclus. inejtvelheljük láltunkal az ijiérnt tarka 
ia)a)>a s atlepvfii n^jtn a/ itrkot. otl az i^zazr^úg terén telmiitatiii. 
a magyar emlKír a mii kiinontl. aiinait ?7eiifnrk kell lenui. Oak- 
ítMsgi éD nem erieni ám el Hnlr|r>g-Arat)iál>a. a hova leve, üszvijo- 
.ir-c^y^nlák ríZálIítiiik a kiiif.^pt ivenkt^nl. M«a iU a napsujrár oly 
• >gy a hoMvilátztta kell niHiikaiiaHTikoHiioiit. hogy a szegénynél 
sosle el ne síiiMírjön mint a szélhiúli kóról u hó tetejí'n, mert 
■i va^itk oly halalma^'an l>elHs{y<»k4'n'zvi' a larntóskodílsha. hogy 
^/ihifl -í/éleinyol lalrtlnrk a Uíll>e keveiwlell nyári napok ái»rili» 



Anii>ár iJyen holilog. mint nm nem voltam, mí^'ita a világon vagyok, 
nu^yitt)1i urakat és lanultahbakat tnniluk mint a milyen magam 
paityok. a kik mr.^^oszlják velf ni napíkt'nyeiőkpt. sznlsúlatkéBzséggel, mintha 
votnek. fiedíg mit^ t-smk süolgiUok ^ein vagyok. No de azért nAba 
keseredek n bQíizkclkedí.'finpk. ha ÍIvpm t'iri aMztalnál pszembe jul. 
inidűn ide jrtvefc, barafitak az crnlterek s a surs tnint hü barátinak, 
>eeitetl. felkapva egy darab hantiét, azt gondolván hogy kö s 
BU Ulií-zteií-s módjára líezzeg ha visg/a lalalek tekinteni, rám rival- 
L-i..»» kidüUtiil sy^.'m*'kkel mindiürl ugyonOlleJ; egy kövei! s mikor 
rúíiiii. akkor laila hogy itein i.s kö volt. de hanem j^ nz ÍdÖ 
ibb harmadából tVígoKzofagyott jég, a mi rajtam elolvadván, lenio^la 
r. . ■' -.i íianit i^, melyet a n'igaltnazók rum szórlak. Dühöngött 
M II hitgy (n«*g rosszíikaratlii)! is jot kt'ik'lt Ipimíe s végtére 
ytííítUe ax( a rc»mtásnak indult házal, a liol visiiza nem hu7.ödva 
nie kőz/u tiézleni. uiidöi) jóltcvüini így szánakoztak rajtam : nem tud 
[titffnmit. dologUilan, egéisz nap a ki'my veket dajkálja, mint valami 
ibúvür. a ki It^ginérésböl él. 
A liAx r*ig elpuszluJL melynek :?zéllelbélell, áldoll »zoba.jaban gazol- 
^ ' -liil mint a .-ízarvas az oroszlánok harlang.iaban, a n(-lkűL hogy 
.1 hogy lueglrdalom a mit rnuéllek. képességet arra. hogy 
nak barmi csekély szolgálatot lehetnék, hogy hiába ti'irténlek ne 
' ertnekkorí álmodozásaim. Hisz még jó anyám álmai is nieg- 
•lem az igyekezetet. Midöii jiii'ni kezdtem, lanulék röpülni 
tnyam almában, melyet jó atyám kérdíssére, miért sirlál és nyomba mit 

111 



m\ MAOYAR MOIIAMKDÁN STAMBUI.HAK 



Tiovetlél? igy liesxcU cl: képzeld csuk, ez a í^yenik i^lmoinbati h 
mal'Hii kereken fokról fokm szökdösött, hol az eröszako? foríííi- 
sodorla, niig 6n ijedtemlíen ^izólfu ^m tadUun, erre liaij felkt-i^,.. 
heröpüle a napbn, akkor sírtam, s a mint a hold mintha a napb> 
röpült vohia tílömbe. liad Ls az ölembe szálloU — akkor neveU*;k. 

Khzcs-íiyarmathon a falun kívül a ^zölök alall van a házunt 
ha nelia (.ílvegyiilteni a fakibeli gyerekek közé, olyau valek mini a ffh 
veréb a tarka verebek közöli : a sors már akkor mindenütt utátiai 
lappangóit s ha más <'i;int nem lehetett rám hu.szflottu a falu nev^ 
lenebij }^'erekeit. K^yik tudósnak hitt, a másik széninek csúfolt, HM 
hoxy a káromkodás eg)' nyomonilt bctetcség, azt üvelök nem ol^ 
könnyO elhitetni, mint arra inef{tanftani. sőt me^ rám is ragadt b^fll 
de ha kihékiilék zúgolódik lelkemmel, sz;lrnya alá huztVltam cs íölvitt 
t^si11agok közé: ugy vándoroltuk fie a végtelen mindt^nségel. hol t^ívj 
sugaraikkal üdvözöltek számtalan forgó színészek, kik otl szerepelnek 
mennyország szín[mdüii. közötti'ik a nap, a Sejkh s a holy^ifík h 
földünk is olt torog kii^cöttök mindaddig, niig bele nem hal L>i 
tam \& én még akkor, hogy miért forognak, hisz földmivelGnek a f&k| 
kell szántani, nem mint a c-sillagászok. kik az eget Bzánljiik. Hogy nA 
n/. ekém az égnek fordult, arról nem lehetek. A falu ImÜcjh'.í tigy^ 
megjövendöllek, hogy a régi Ijörömbc nem fogok megmaradni. A jiWrt 
ríoh'^ die.séröleg is igy hangzott : nem lesz ebből még mesterember 39 
nemhogy szanlóvelö legyen, ha csak valami úrnak Ite nem válik, m 
épen olyan képleien a paraszti munkára, inínl a ki királynak szület»»t 

Fszen)lK^ jutnak e jóslatok, tarka szivárványon gnnitva előmb 
l»ár sokszor elénekelhetem Petőfi farkasok dalát ; ugyan nuísl sem parail 
lüíolok senkinek, de nekem sem parancsol ám senki! — Csak p'/ytie 
vagyok rabja a xilágon. a kit szeretnék magammal vinni a tiilvilugm 
Hizelgek neki jobbra-balra, ez a becsület. í)e van ennek egy hÜ ssw 
gája is, a lelkii.smeret, ezzel meglehetős jó baráLsíigban elek. néha dt* 
fálgatunk. nng el nem fáradunk, de bezzeg mikor a trrfál megunja. soH 
mutogatja hitelezÖimeL a kik ugyan rájn nem ismerneJc, haeaak én r^ 
nem ismerek. De ö kelme sugdossa mindin fiH^udíe : t*z*^kröl meiEpi 
feledkezz, mert gazdám kemény szívű, elkerget bennünket s ükkor elm 
héttőnk koldulni. Ezt az egyetlen hn barátomat csak azért szeretem, tilt 
mindig velem jár. söt néha meg is korliácsol. ilyenkor jajgatva kapf 
az igyekezel szakállába, hogy ne hagyjon tovább bántani sth. 



113 



0. l Levelrmet hirtrleDéim írtaiiL htaam I 
[ 6 fess tieime H^ üidoiu i6^ kirtlt » 
do ezt ne rv^Eyvk tőlesi tobs wcft 



L^ JhL i. 



Tarsasági értesitőek. 

T7 T. IKUU. janu^ 11-«fi a 10. fcfatrxau dk 
_ su (artoU ▼átsssOmunri OAéserA. 
[Elnök HunEalTT Fftl « jefTaakiDCirwk ftJuhMaii 
lA t nimti UmlléT^ tiUcilr bHrptí a jecv^ 

DimrtrVirirf Mibftlr nynAAi 



c a 






, Az elnök t^emutatja a 

Ttn ez iV 

-..J ('y^ rv=z:..; j..... 

Additf L^ inPühizTa a vAl. ax HiWUbM. (li- 

etv ^-wc ^-i f'í'JAu vúL üléaektij it.t-/.dj_-_- 

Honfnlvy l*at h'^ritlen íi^^lentí az cümm^niphúu béntí.m$ tawAtv^ 
'•)e belvett a bizottság cM IMímötfc nnlirfayd,, 
Rthnoprnphta Inifi fitede tfj ét i Mrt a ly a 

[. 

/tp i;l 4-^-os h.i > A rabto-XtmáiiT 

iíjdítm.íMil a takart^]>t!iuUir iv: ^^9 w**** * 

léU-^-i - ■ '' '---'I-' , - _■ .■,w^i5ZCT'« 

A 'ttzrtea ki- p****! 

uz elní^ ;illapilia ai<*g a tilkaml AUaUUian kirasaM 
• ytí Uuok, hoí{y aj: elűa(l6 és valla*a!tniaiJTÍ ölesek aapfánl i^yaa 



TAKíiAAÁGl ÉRTIí:£ÍT&SIUí. 



az eddigi szomlial nieltett inogmaradvaii, a bO egy hizonyoH .sitoii 

jelrtU<>sspk iiz euész éven ál eí?vsz<'p mind<»nknrTa. nyenűl Urjitalli 
sahUnnk ii fió 8. sxomliatju lálszik. > ehhez kt>[>e±it foKJa majd h 
a tarí^aítng folyáimttniMk IcKkozelehhi ITize(et>cii az e^ésst Ovi 
nie^llupitiioi. 



Az ethnoiraphiai múzeum figye A váinünmánr kctit^lehűl kiküldött - ■—'' 
bi/.utt)ú«; lial.iroxatn értfliiiélwn Unufnlvtf IW elnök tts ííertun$t Oítn 
U^ JBiioánns 12-kén jeteiiltik 1111.'^ Gróf tlmiky Athin vntlás- és könitki...... ' 

m. kír. iiimisztor H5tl. n vófrix'il, hnjrv a népriijzi muzfuitira vonatkozó ciiitHír 
átnyujt-túk. 

A mintszU'r ii iiiontlott itapüii ü. u 3 *'mkor kűIÖn kilinlljtaláaon tu^aábk' 
küldötleket. 

Hnnftih-if l\if elnök tfiriadla rt iitP|0«'t('ní'ís okáU kűiÖiiíií*i?ii Ik 
uéprajz fonlosgiigát s azt n körülményt ís, hogy egy nagyon is izic 
delh(^?'- már nir>st 1^ kellő anyaggal bírunk, mely azonban rojU'e ^ 
bdtfúriuik hozMíérm nem igen lelift ; épprn Pié.rt szükség*'*, fgy m 1 
berpadozáürN luigy n népr'ujzKJil fo(!l}ilko7.4^ a7^kt:rAiuk vágrc VftlAtiár:^ koij 
k4lküdáa)i(i/. fniihassannK stl> A/.l is hozzii tette, bogy a legjubh remónyi. 
meg, mert tudjn, hogy a niinisxter a. uéprnJK fontosiutgát rég lielAtta s i^rl ítUrc iti 
rfrtheiri ni<idon órer.teílp is. 

6rÓf Csáky miuissfer fríelelt^bt^n miinifttfkelutt kiemelte ntl. UtMjtt a 
rajztitüc. mint ftníotmiui/sgakttaK fimtotssdiftAnH Ir'ijrseu lueij tuu <jin'izikitn'. « 
1 tne^fHdziiilf'íi vcseiir arrn. ho^ff ninyrit n tiirsoÁtift nlakulú fiifiilf'iii'ii ' 
ifism HUlftKtljit a Irirttasdn kÍll*iöHííét/f(t . hoyy kt^fjini f**iijfi fi ffmti 
mi^ itt tnMljn ti módot tina, hoiift e£ <* stak udiunk út Hikftteí m.^. •.,.., 
'<t{r ■/<?)! 

Hermán tiHó kiomelle azl. hogy rui «gf áramlat, mely a nópivMJ-i m^it^ntti, 
m iparnifivt'rszetlcl óliujtaiiá atcrvM kapC54^}latt>a hoasL a mit Kr.Oitb:i 
lehetne, tnerl ha már szakok kftprsulatossájt.-^rúl van szó, eaftk at • 
melyre gondolni sntbad. Kelhoxta tovrtbbá. hogy a uépraj/i m(iz< 
■zért is snrg/la feladat, mert éppen n legmagyarabb elem km-'-tM-ti r- 
és pusziul n legbecsesebb anyag 

A miniszter ismételve is biztosilotta a küldötteket legmelegebb órrlfklAdtWr 
s aiTiM, hogy minden telhelnt elkövpíni küsz A killdöttek teljpscu 
ahban. hogy n fontos íígy megoldása a kó7.<iktntási1gvi miniszlernc-k k-" 

A néprajz a kÖzoktatásQgyi bizottságban. A kcizoktalásltgvi < 
érdemleges íil«*sí''lffn Voihi'ni h'iittl}/ k'-pviseló ndln elő a köErn 
menyek állnpolát. Hermán Ottn ezt a/ a)knlin;tt arra hojíználtn ^(^l. i\'>j 
ntjzt múzeum fonlussúgát kiilúiiüsen kiemelje. Gróf C'sdkif miniszteredé n- 
is kijelentette, hogy ax ilgy fonioss:igáról meg van gyóxódve s azt Icomo;. 
lóra is veszi. A bizottság azt baláro^la. bogy a uépriíjzi múzeum, mint 
intéxménv. a biznllsiig jejentéiieb*'n fiilt'iiiÜKpssék. 

Báró Nikolíc» Fedor <irs/,áv'i:yiU'''M képviselő a >üalíadf<lvil párt cuni 
fiMbozta egv néprajzi nmzi'uiii s?.iik«"'-ges vullál tiiöf Cifikn iniMiv^t.-r 
kfílöntia nyomalrtkkftl kiemelte, bogy az tlgy érdekétitm k 
mit a jfénzüdvi belyzet egyáltalában megengedi Igy a lArs.i _ ;_ _ 
egyike a It-g^joMi LiUlásl nyojtja, a leiyobb renninyeiikpl liiztal 

A kultuszminiszter már is bevallva luon tf^éretét. faoKV tánoságvnfc _, 
!•<- '■ tPitekt'fn is fogja nyilvánitaui : a Kukk Szilárd féle magyar kolű 

al,. I frlni engedf^lyezctt társasáptink cxeljaira 

Uj tagok. Alapító tagok: Csuszka György, szepesi pűspók. iNÍt- 
vesKprvnii p'ispiik. Pinler Sándor, ngyvt-d, S/^'sény — l!einli<s 
Károly útján : llnrab^ís Sania. oraz. levi-jtári fognlrnazó, Itaróli I 
dr, Csánkv Dezsfi. orsz, levéltárt (og:ilma/ó. Tnsitjilv Nagy ' 
tAniük. — l-enkei Henrik óljrtn : Baseli Ar|u'id fesló KirAly-úlrj.;i -ii h;»rp.ni' i-,ij 

111 



tHdliAUiM 



L_ ft.;^..i,_t — ,-.... jp Niiiuelhv Gém. tíÍRymri. tnniir, Lipüi ^.mm 

A(itirji3sv-úl 51. — Pr. Itéthy Uiszió lUjnii 
....... ' tilkíir. Zöldfa-atczo 14.. Rútlív János, mérnők. 

lő I útján : Jr. Fékeié Mr.s»;\. a. Majívar Sulnn »zt*r 

■'' M - -a:z» 6. — Wtí-'ss Eritlrf lilján : tVmrhcl Samu. 

I. — A p*'n7U(ni9 útjáii : ilr. (-aútivi János. \ác7., Dulcn 

Siiuar'' S, W . Kajkó Poli-r, liunvédszítzaílos. Caik- 

— A tiitwrifti: Kranow J. Cltilti. at amei'ikai Folkluit- liirsasjt« eltiök*'. 

jja, IJ S. A.. Thoiiiui* Davidsoci, a níiAmtmrs's Kricydupaeilia szLTk^sulösíjgéhen. 

330 Higlí Strprt. Cse-h Ht'rlnlan. ftíerdíiint-slpr, Pícs. Duda Jttiiutj. tanár- 

Kíó utcMi Iá. I. 6 K^tiymnasiumi krinyvliir. H<)<itnczfíváaArliC'ly, F<>(skula) 

SárospAtak. Itjusilfri könyvljif, hudni Pupdo^o^iuin. \,atmv Bóla. Sa^i-utív,;) 

em. IS., i.iinlirfk í'crL-urx. a Mu^'var naliilliiini i^/.rTkch/tíijf. Gyrir, Ludau> 

kéve. &Uírti>ti i'iz^Arf. tiuifU). S.-TtUlntu. u. p. DOmi'itÜh, MiliAlcz Jáno9, 

Ij4td.li t';M'd»;:o^iiin). \ Xalárji OdóD. Gytitat<-'lke, ii. p. Szék. Ora£á|;n!. 

ii IiiV.Tlal, K<ll'linív<'l.->ii Mirils/l'Tllllil. 

Hfl^rtigaittások :i i^.^nk |. ;'v/.k. hfz. Türlcndfi a S.. :-120. HH2 •In HWJ. A 121 
■ ''; Fiitdf.^ Oü/.it . i;í7, 37,. lakAsa NAdur-utrxa 18.; 259. »x- 
U) : 285 &?. IínJ7.a-iit«'zJi 18. I. »U sr Kölvös-alrzu II : 32H. m. 

. , ..ilitii liclyn-iga/Jtisokol ki>ri a litküi- 



Irodalom. 

Mafyar költák tót fordításban Ihiilintka Kúruly ev. Idkéftz MagyJaküQ (Ciiaiíjíd 

Gla Sáudor k-iUt-nirn veinek lot nyelvre való fordtlásávfil fo^ilalkuzik. Kiadja 

na- íiev'J l>-«sahai nyomda 25 krus füzeteklH*n. A/ cUú f'iziH iriár sívjló 

* <JaiK>-i Miez'-l illnlina Ji'ui) tartalmazza. Itnilicskn ha^^afiuH MbíváMnal 

iO£. kik a lói m-ppol i*r)ntki-/L"sbi'n vannak, lio^y vállatulMl l(Tir9S7*.^k. 

>'■ ' :« Kisfaludy-tAr»a»ií|£ laicj-i ü lársuliituiik tót sznkosztály.'umk rlö 

t aSví'l.-lx'n la t«>t k«>zni''ivfl«jdt'Si «'iiyosnk't 5^«pl^'dalrni lapja* 

kuznl iijübh innjiynr k"''llÖk mfivrilc*! Lefordította iirúf Zu'liy 

i-^(», 'Tfint-rdrk- Jc^ziMiazky JijiiiAi "lla a tojl.ik mind irnunHk* 

!■■ vnn ii sziveni* rdinil kíUlfíménveil Most Mikszrtlh KálnWin 

pl^Míii'i'A .1 liii/.,il;.Tri' rr.iiiHi •■Itw-szülóáének atüllfti^éri dolgozik 

Román népkölleai gyűjtemény. Pop ItetejLinu .Unoít ó-rndnai lanilu — mint a/, 
.in lapok irjítk — nnpv rniníin n(.'pkrdlé»i gyíijteinény knzrclior.sátÁ- 
I. A ifvOjtfnn*iiy a népkollAszet minden árnyulatára kiterjed. A köz- 

6r«te ui törtenett raQve A «SlovifR!ikc l'ohl'ady (Tót szemle; iteerk. Skultéty 
TtinVií-S/t iil-Márlun). iiz orosz Gn)ti' 'Iz ititorij r^rij 1 Slavjanalva v XII 
IlUI — 117.^ ./.Iiiiu konyvHl iMinerltli 

' " f" '■''•'''■ .Bosznia" -Ja angolul. A londoni Atlionacuni nagy etismi* réssel 
• 'K rtoiv^f^'l. iii**lv c cr.lm alfltt jeleni meg: An oflirial Tour 

( . . , : I liTzi'ünvin.1 Ji^ M (It- Ashtith n»?ml>^r ol thft Hunparian Parliamcnt. 

rártenelmi. régMzetI é« néprajzi ki>zleményelc A •Pú<^s* ri?ndeji Itavi mellék- 

• ■' ' L ^ •'' t ■ ■ - \!i(iály. K iiií-iíi'klotiií-k I*ilesitiVserc az áldozatkész szorktíszlflt 

1 1'árí>ai>ag* s nz ennok alapján cicy pöcsi ficík szcrvezósi* 

! Az 1889- iiprtlt^lian riio-ííjelPiU 1. szani kiizli a -Ptíts- 

/.eti úa nt'prajz^i láraulal* nak Katona l-ajos és Ft-iler M. 

tfi'vezeltíl > ii 'Macyarorsz. Nopr. Társ. » felliivásjU. A 2 

iit 1 Ia|os fetnlvaaáüáriak 'A népniesékníl* i\ folklórét túriíVíi'i^ 

>ii .Sz*'He Z-í ad •! jahí) közlt'in«*nyl a liulrskei sinni'zör')!'. 

'•unnak (v]f\u- tt'-'>'> ■riasilásuk a nüpit's liaifvornúnyok gyílj- 

A franciiia ui-\>ut\/j lársitttni: utasltnsni alapján ázerkesztelték 

(kt-r "/"llumcs. niivell ftfflnl púnn liöt^ty.i Ae 5. számUui még iiz 

rlif Milltiluuií'.'n' III. rOí.ctfnrk p7.;tk;ivalotl h/i isniertetésf. A T. is M 



lló 



FOLYÓIIUTílK S l.APOK HEPF.HTÜJÍlüMA. NÍPRAJZI KÖNYVTÁR. 

Kzáiiibaii SzeiUiiiúrtoni Dániai Káliiiíín ürtukpzik az Őskorról. A 8. sz. a Magyaroitt.i 
.Né)ir. T.irs. krizuviilésúl isiiiertPti ík*-*" heliatóan s közli Jókai üdvnzIG beszédét. A 
Ü. sziíinhan Dariiay K. t-jt néhány szót ^iiiinegh és vidékének Őskoráról. 11. A. 

A magyarországi német népszigetek tudományos ismertetésérc kérte fel Herr- 
inanii Antalt a *For.s<'buiiKen zűr df-ulschen Landes- und Volkskuiide* számára a 
• ('.cnlralkominissíoii IVir wisseiiscliartliclm Landeskundeneut8cb1ands>e}nöke,Kirchfaoir 4I 
A. Ii;iik-í tanár. 1 

Kálminy Lajos, nydvliagyuniiítiyaink legbuzgóh és legszerencsésebb gyüjtOje ;9 
i's rcUlolgdzf'ija. a mull év vége felé nyújtotta be Ipolyi Arnold terjedelmes népk^ 1 
(ősi gyüjteuiényél kiadásra a Kisraludy-társas;ígiiak. I.'gyanő már sajtó alá rendezte I 
szf'gedi népköltési gyűjteményének III. kiiletél. a mely Tisza Lajosnak ajánlva még '. 
ez tivbcu meg fog jflenni. 

Nagy Gézának < Adatok a vzL'kelyek crodotélicz és egykori lakhelyébez> cziinCl ' 
infive. mely különlenyoniatban rieliány péktilnyban már szakférfíak előtt ismeretes : ■ 
kíizeU'bb fng iiiogjflenni a Sxékply Xemzeti Múzeum értesítőjében Sepsi-Szenl- 
Ovi'irgvíiii. 



Folyóiratok s lapok repertóriuma. 

-Irwírfi/ Jífutirs Régi magyar vezeték- és keresztnevek. Pesti Napló 1889. 
3ÖÖ. szám. Karácsonyi melléklet. 

Thurif Offürtjn : Az ősi magyar baláHzatról. Vasárnapi Újság. 1889. 61. száxB. 

MohlovdH Gergety : A románok. «Kolozsvár> 1889. Karácsonyi szám. Herr^ 
mfiHu Antal: Az erdélyi czigányokról [a. rzigány anyaszeretet.) u. o. 

.4 'Kehi* karácsonyi és njévi számában érdekes adalékok a bazai ratének. 
tiilklort'-jáhüz. 

A 'Patfcsorn rs Vidt'-ke' ré^'i magyar lakodalmi szokások leírását közli. 

'y^ptanHók Luftja*, 1889. ilt*rz. 2B. Karj'icsotiyi énekeink. Sztankó Bélától. 

Az erflélffi musewn effifief kiadványai. Vt. köt. 1. füzet. Dr. Imre Sándor, a 
magyar népdal nviiiei. (ií<'fej. közi 

As * EsztPiUfoni és Vidékf f. évi 4. száma -^Kgy uj tudnniányunk> czfmmel 
ijí«'n szakavatott lárczát közöl tjirsa Ságunkról és éri fsí tőjéről. 



Néprajzi könyvtár. 

l)nhi Tivaíhtr : An Kssay 011 Tííur languagcs. London. 1889. Külőiilenjomal 
a '.lournal ol' tbc Jíoyal Asialii; SíKÍi.'ly»-bőI. Az ugor népek etün. térképével. 

Pitlsskn Fereurs: Tantilmánvok a népvándorlás korának emlékeiről. (Akad. 
.■rl I líudapest 1889.. 55. I. 

Dr. MunkctCíti lienifíf : Nyelvészeti laiiulmányulam a vagulok földén. Kül6n- 
l''iiyoinat a -Builapcsti Szcmlcí ÍH.S9 évi füzeteibnl. 58 1. 

Jopff'vif : Makcdonien und Alt-Sorbion. Mit 67 Oríg IMustrationen und einer 
flliiiu;.Taphisclicii Kiirtó. Wien 1889. VIII. iül. 1 l. 

Vervsti Enílifi: Hukarcsli inaL'var ktípus naptár ]8^)()-re. Tartalmából a kA^xl- 
kczö czikkck'.'l ciitlíljük líil : líartalus István : A bukaresti ev. ref. egyliáz története. 
Mr. Múrky Sándor: A niai;yar missziók kfzdelo. líétby László: Román elemek a 
magyar tiirsadakimban. Cíirincn Sylva : A Oiinbrovicza íregc). Gyárfás Albert: A 
liukarcííti niaíivarnk nís/.v.-teii- I Károly király kikiáltásakor s koronáztatásakof. 
Koús Kf-n-ncz : liuináiitai rzj^rájiy népdalok. Harinatb Lujza: Egy királyné loBtkn* 
lánuma ,'Szinaja;. Veress Kmlre : Hiikarcsti magyar nyomtatványok. Haltrích József : 
A világ jíivainak kioszlásu c^^jgány liaíryomi'iny szerint 140 1. Ara 60 kr. A naptárról 
:i Itnnianulii j;iiiii,ir l.')-iki sz.iina ho.<szabh isin*'rte1é>t közöl. 

IK-. 



A Itla^yarországí Néprajzi Társaság IV. eloadÓ ttlését 
). február hó 15-éii, d. n. 5 órakor tartja meg az Akadóuiíá- 

rArgyai; S/.ily Kálmán, a Morkoláb. 2. I)r, Marienscu 
Baba Dokiáról, a román mythologia egy alakjár(jl. 
Réthy L.á8zló, Traján-Decebal tiailitiók slz oláhoknál. 
/y Ferencz, Muraközi lakodalmi szokások. KUlOn 
K nem adatnak ki. Vendégeket szívesen látunk. A 
olvasó Uléa után választmányi Ulcst tartunk. 



Gyűjtsünk tagokat I 

Félezer taggal kezdi meg társaságunk nyilvános pályáját. 
lép ttzáui. de vajmi c.Hckély a/.oklioz a nagy fcladatokliuz 
lt^ a melyek előttünk állanak. Kérjük tagtársainkat, 
izck kőrllkben társaságunk eszméjét, szerezzenek neki 
tet. a kik anyagilag és szellemileg támogassák a társa- 
A nagy czéljai elérésében. Tanulmányai körének úgy 
^íette fontos mint közérdekű voltánál fogva a mi társaságunk 
vaii bivatva, hogy a haza összch népeit nagy kultnr- 
^nnkárft egyesítvén, a legszámosabb tagú tudományos egye- 
íiet legyen az országban. Hogy ezt raÜiamarább elérjük, 
tagtársaink buzgósága tol ttigg. 



ííéprajzi doljíozatok szerzőit és kiadóit 

érjnk, legyenek hogítségUnkre a hazai néprajz minél tel- 
ibb bibllographiájának összeállításában (folyóiratunk egyik 
dntában) és küldjék meg az ^Ethnograptiia'' szerkesztő- 
:éttek vagy társaságunk könyvtárának néprajzi érdekű 
:bbi és ujabbi kiativányaikat (könyveket, czikkcket stb.), 
tlyeket lapunkban megemlíteni és ismertetni fogunk. Különö- 
a vidéki időszaki sajtó számos értékes czikkét lehetne így a 

cgleges elfeledéstÓl a tudomány számára megmeuteni. 



Te 



Ax . Kthnoinfpschti Mítteilnn^en nus Un^arn" els'í roly«mAból (1887 — 1889) 

ilent S nizet (niiote^y 23 Ív). Át elaö katetet lívfejeeS 4. fíixet 1890. «t 

fo(f mfipj^It-nTii ai pIsS S fUxel na^y ne^yodrétü atnkjában. Ae elsÖ kötet 

M'''[(liiny» méR- uiefrreiiilpUietö ö frtjAvAl (tínnm pnpirnsA klDOo 

'k, ftcyenuaeii » kiüdúlól Harrumnn Antul, J., Attii»-utcza 47), 

■■HiMi v-f^ bérmeDtvt' kUldi 8zAt. l'i^ysnoiT mh« n kUvetkexO ki.vlványok 

B>eg (eicyenea bérmentt-s küiilé-HHi'l) : l Antüh Heíihman."v: Jtritrage 

tkhtng der Votksporstt! (kúúkk»l). 1 frt ftÜ k;. — Ü. Dh. H. v. Wlis- 

j^ter- HHil BeHpre'^hHtujftfoniieln dcr trnna»}fU'nnitscheH utut ttüduiu/arischeti 

■ ftO kr — 3. 1>R. Ti- ^ "* "ss, J. v Ásbóth, .1. v. Thai.lóczy: Súd- 

3U kr — 4 A. l Heimischf VúliietétimMen. fiO kr. — 

fc. PiL 8. KtiAfNs t)as 1--L. ,, j i/f'ÍM t'oH prfssbuffi. W. v, Schülenbüko: 

iau btfi -íreit. J. v ArímWh : JJaa Lifii voit (Susinje. 90 kr — 

0. V. W lleber den Ztiuhér mii Vkí^iscMichtn Kúrperteiltn hei 



Jeilungen ans Ungai 

Ai ahipftZHbAlyok flj, g-ft U;f n6\: „A társ&sáK » klUfuldl axitkkii 
viiló dríntk^zéd v^neft nrról tfumloKkorfiki hojív " 
lett melléklftppa), v»^y IiubuiiIú ciélu lituní í^zfir 
Knnek rrteltnrbiMi n vúlrtsztuiiiny K^hl*. uovciubLT liu li-ao tarTuri Ulé 

rz{m<l azakfolyóiriLt kiHdo-Kzcrkai?' Ütrrinaiit) h ms^ foljrű 

tiuvuiik^iit f^yvgy ivet sxán :i Mn 

l'.-iDéM)'_'iiick é» n t)ÍrBfi«ái^ vlílmló i 

li'li.v Immi ( _ l'.ll.tiuí.'r.'iphii' ) u}t':;i<.'l<ni ili«i -, uúujt'l nyelvűi ta 

, küil6(írrtv (L.ímI .iz *-líl»cli (;iit,'yii!.i»t i ' : iupjdti ) 

Az ,Etbn«loiri(ffhe XÍttrUiinK«^u «ti« rnimrn* rümü in\yMt%u a] 
ht BMZt>s ssnkkOrOk últOrfi és ahsulur éftákfi kiixlonyiittk ianiffrli'k ni, ni 
mv^\\ti\}oúüf\wz kóp^'Ai i'itiilflkt'il Az í>s^.»y úvvel kczilödö II. küktét 

IIKBRNAXK AKTÁI. *m iKATOWA LAJMB 

i><yl|rtcapn fO(^Ak szerkfSKtvni Ísa Kinilni. I'rngriuoiiija iinnjíbtin b6vl 

^tigynn)ríi£M4C tiépotii túl i* kitcrjtrexii vl£.<>. '' ' i 

■lluiuÁnia, .1 B^lknu, ii IjfV»nt<' iM'pfir*'. Ori.ia/. 
n^pcMUílr« s ijfy n ní)itftni t'i ti^éo »*( a kÍHiin 

• mely hniAiiknnk jutott a tím 'i ; hogy kílílosw.' kt i . _, ^ 

■ A% Ht^llinoloffiwlie Mitt«ilung«it au» UDj^u-it" csutnn bAV^g 

^ ivRs tilcvtekbcu fog u)i*iejeletiui ns .Ktbnugniphlu" aliikjAhnn. GbblT 
(1r)lpi£iit(>kiiT kiiiM l'ikópi-it nAiitrt oycU-eu, egy Ív pcdi^ 

..Anzelger der Geselischafl ftir die Völkerkunde Ungarns" 

cxfiDtuel r< H Tent Jeltell (nrtrilonitDnl a MAxyarorei^i Népngsi '(Mrftx'Híi;' 
inlos kOKUiayi* ti^its, mij^' s£ .KlIinolo^'iKi'IP' MitlcUnngiMr úi^y nny ^ 
gDKÚam iiÉxviv tfikápt^ri » ezukkiirOk sxáiiiiirH klvúii tudOQiAQV'"- ' . , 

Ax „Kihnotogischc MittcititiK'^n* » hk „Auzci^r" ri- ra 

'trMii évmikinl 4 FH ; ü MairyiirorsxAf^l NéprjiJ'l TAr;«ti»iÍK^ In. 
rnak 3 írt. A ki loliAt i\ ,i tVmyi ívj tagsági fliion fclíll i 
.ntlit)Oí;rriplitáii~ kírijl éf> vvie i*gyfttt hz ^F.limnlogiBcliu Mittcimi 
. AiDCci^iT' fulyótmtuk.'U ib ou't'kttpjii. Az utóbbitk ivi killun t« ft 
siL<rkea£tJ>kuét. dts » czél viUgus fut&i^tievtizAiióvel ii ta^ági dijj«l egyúit 
iuÍK< pf'uictitraatinz U kUItltietO. 

Ais ^Eitinalopgchc Mitiheitnngen' eddig Í600 péMÁoybair kui 
\te\' és ktimild ethnnlnpifiMiiiük. A 11 kUliMrt cHttk a/ clőnKet&fcnck ki 
meg. A n. ki.Het eim'I r^zetp jmiuir lió v^ííímí log ui''gji'lcinil 

A^ „F.tliitologtscbu Míltljoilaiigun uus Ung4rii* és sz ^Aiuu>!gef di 
«obaft rUi- dÍ4? Vi3tkorkuudc Cogftrrs* kmdó-szerkeiixlói : 
^ Budapcitt, 18811. decíi'iuhor bóbKii. 



HERRMANN ANTAL 
u Népnijzi Túrsnsúg titkÁrn 

il.. AI1Ilii-lil<-/« 17. > 



KATONA LAJC 
n Képrajsi l'AraoAág )4 




ETHNOGRAPIIIA 



magvarukszaítI néprajzi társaság 




T AKTA LOM. 



1. IMpatf Knroliji A vonulok i*R 

OBztyikoknAl 117 

II. Dr. Csambel Sinnu : A lót nép 
kUlté4£vti kiiidvAiiyok krittkA 
jálioa .- . 131 

III. Dr ManvuracuAthrnvt: \)\vL\iik 
Dnkia, rpináti iiépmylliolugiikí 
aUk. ■ . I ....»...• 137 

IV 7>r. HéiUy hásMló: Twjáii- 
Dvcehtt} tnidiiiók az oUhokoáI. l44 



V- Niitfy (Jéia ■■ A uiOf^yHT aév. lí 
VI. Uerrmoiiu Ántaí', Jetontés M 
IrtHH. évi bécsi anthropologiai 





kou^i-i'SsiiBrí^í 




th 


vn 


Táraniiilt^l értesítenek 




\ú 


VIII 


. FoIyi'íirJilok és l.i|»ok 


rejKT- 










161 


\i. 


Népnijzi köuyvUr 




IBJ 



1 tiii i\ i..Vif 



felhívás. 

A •Magyarországi Népiii,)/i 'lursaság' minden ronda ta^ai Üáxli 
lettel felhivutnak, hojív a tarsasíig javúni teli alapítványuk öww 
va^y annak kamatait, illetőleg a tafísaiíi dijai (18H9-rp I Irt 50 
lR9C>-ix^ S iri) Dr. Borovszky Samu hoz, mttd n Mtujtfiu 
fírszáiji Nppnijzi Társasai) pÖHzUhostihoz. Bndapeat, Akadémii 
ntcza 2. szám c/Am alatt — kficzéh'zi^mbhen postnutalvílny-lapnn 
niielöbli l)i;küldeni szfreske^jetiek. 

A .MngyarorBKÓgl Nópraixi Társasig" pénztárába l6íHt. február ItavAbil 
befolyt : 

- 50 forintos alapítvány : Cíyalai Pál. Uiidapest. — S^ily Kálmán. tiaJape 

Ó5fizu«i'ti : \1. ÖMtewu lUU tr(. 

Burtenz Jéxscf Aiiitmáiiya 5 frt. 

Összeacu : ö fK. 
3 forintos tagdíj : Állnmi röroáliskolx SzékHy-Udrarhely — Anií>it> ^Ht-i 
Budapift iiiüi Apponyi Síindor. Lengyel. — Pr Hartach Soma. Rí ó». 

Bxrúti Lftjos. BudHpii'st. — (lirístiaii .-Vntal. Pancaova. - Thnmas D*.\ 
KdiitbiirKli, - Dr. l''í(rüos Dcmu, Xb-^v Knycd — Fodor Síimnél. Vág-Í. 

— Fíikíjvi Lajftü. Szeged. — Galv»«i Imre. Zombor. — GíinCíEy Ferencz Znr 
falvrt. -. IlirschI Béla. Bálinca — Juliász Móricz. FelBÖ-Bll. — Kotíszeky Er 
Mn)?yar Óvár. Kurz S/iuiiiül, Budapeal — N. Nalácay Ödön. tíyuUtelke 
OrszágcH 'i7r. tHiiítúkópezde. Budapest. -- pHcüagüg-niml tl^uaái;t olviisükür. I. 

— Pulirári Üúisküla. SepBÍ-Szoiit (^yürgy- — Prukker Károly. Pécs. — i 
Rndvánszk}' Béla >i»jó-Knzii. Kaisz Aladár Pudolín. — KeáliakoU. Slime 

— Ht\\ lögyiunaeium I><-ltryfzen — Rd'. rííffymnnsínm ki>Dyvtj'u'.t. Om 
i)T Spitaor .S:imvi. Kszék - Hzalay László. Bécs. — Szommer Endre. 
Tíatius llyü'gy. Budapest '] rencHéni Károly Bndupeat. - Trem-^énl _^ 
H;idhrtz — I»r Vajda Ignáoz- Budapfot. - V'asskó GyuU. Pozsony. — Ví 
Adorján. Nemes (Vsa — VVeinbergcr Kálmán. .Szitágysoailyó. — WHsi Ig^nl 
Scpsi-Sz«nt-Uytíi'gy — Wieder Gyula. C8ik-8<imlyó. 

Öfiazesen: BA. Ösasoaen : 114 frt 

I frt 50 kros tagdíj . Állami fAreáliakola. Székely-Udvarhely. — l>r. Ba 
Siiinu. Bftja. — Farkas Sándor. Szeutes - Uirsch] Béla, BAliiicz, - Dr 
Gyula. Kolozsvár. — N. Nalát'zy Ödíln. Gyulatelke. — Orsz. ixr tanitöképczd 
Budapest, --['aulovics Janitor. FelsUSzvidník. - Pol^rári tít'iiakoln. Supbi-Sz 
György — Báró Rad^'áuttzky Béln. Sajn-Kaza. Haisz Alailár PodoHu. — Ílv4 
iskola. Sllineg — Kel. riigymonsium. ÍJet>reczüii. — Kel. fögymurtaium kUnyvtá 
Csurgú — .S/Htliuiáry tiyuriry. BudapeM. — Vasttkó tiyula, Pozaony. — Wfl 
Iwrgi'r Kálniún. ^zilágj -Somlyó. - Weisz liciiácz. Sepai tizent-Oyörgy. -- Wíexl 
Uyula. Caik-í^nilyú. 

Összi'íien: líi. Összesem 2Ö frt fiO kr. 

Az 2.. 8zámt>aii küxült kimutatás szeriuc luU m &4( kr. 

A fentebbi tétetek ö.<M)zege 247 ^ AO , 

Főtesseg: 1200 forint. 




FiTHN()(íRAPHlA 

.VM\OY.VKOKS/AíSI XRPHAJZI TÁUSASAíí fiRTKSITftJK 



r*SfKRKK:<ZTI 
lir KÉTHY LAsXI.Ó. 



evf. 



|S!)II. iiiáiT/iiis I. 



3. szám. 



A vogulok és osztyákoknál. 

tHpai Ktifoiy jfvlfntM*' Hnlliiropoloümi é» liúprajxi tAiiulmanyaijáról. 

\7A*u (antilmánviitain eiv<lmpiiyeir<>l kívánok bes^iamotni, melyei u 

éfi jelen év rolyairuin Mnnkufísi Berniit tir nyfilvész l»arálnm tui-;i- 

III végvxlein. liUitn czéyu voll vogul És osztyáJc ayelvrokonainknak 

ipulogiiti i!S fölev n6pn\izi vizsgúlala. KuUiiasom e tíZéljdnal fogva. 

lehii'tiií^ ^eííol iiikáhh lielyénvaló e jelcnUí^. mini e lársasájíban. 

íy a hahonin iranylmii knlatokjit ós i>ixleklödök(*l magában egyesíti. 

ÚlTooalum részletezéséi metlüzhelem. azt más helyeo volt alkaJ- 

•iii.*) Ak litaza* végeredményeit összegezni és i'rsszehasonÜtó 

íjket vonni, csak az íitnegyedéves utazás teljes anyagának 

&sa után válik lehetségessé. A mire jelenleg vállalkozom az. iél- 

loí jt tanulmányra ÍDdft<» okokat, n kijtatÁstian követett mód*<zeil 

mnek segédeszközeit a vizsgálat köréi és a pyiütölt anyagdl. 

I. 

Huióii &X. utazás előzményeiről iikarok számot adni Regnly AoUl 
keiJ hoi/y felidézzem. Az ö lelkes |>éldá,iának volt krtvelkezésa. 
^kulatásnutak szükséges lölytala-sa a mi ulazáüuuk. Az álluin gyOj- 
Uíyl>ec$Q. gazdag nyelvi anyag, melyén életét áldozta fel, F»evitó- 
ItiTPlri rokonságunkba. F.z anyag alapján kiváló, nálánál iskolázollabb 
!/A M i.t^iyes módszerek alkalmazilsával. megvetették alapjót az ugor- 
I pnlitó-nyelvészetnek. A nyelvi eredményekel azután nagy 
alkalmazták ethnologiai kérdések megvilágitilsára. 
^Rven nagy eredmények és sikerek mellett egészeíi feledéaJie niPiníl! 
miÜt^Wiit^ének másik iránya: néprajzi és anthropologiai kutatása. 
íötdn^izi, tiVrténelmi és régészeti tAnulmanyokkal kapcsolat bari 



p l-^ldnjzi kűzleni^i>Y<-k. 1><HH. IX és X. '\^ Itítíö. VIU f. 



A VíhGULOK É-H OaZ-nrÁKOKKÁL 



folytatott, Cedjg Heguly nagy buzgalommá! tizött ily irányú, kii 
körű elOlaiiulmanyokat. LUjában néha nem csekély ve.szelyekkel 
^zcmlK*, hogy megvalöaítaa az anthropologia czéljail (gipazleiiyr 
készítése élők ('ej<>r5I); a legnagyobb husgalofnmal, a tűgnt)ró/.übb 
lOcK'^AHel rolytatja néprajzi megligyeUtáeil. bár asokat, tudtunkkal, t^akj 
kezdetén jegyzi fel. Mind e munkájából csak igen kevés maradi 
Ezekből legbecsesebbek textusai, melyekben a néplélek nyilalko/Jk] 
melyeknek feljegyzésénél nem kevésbbé vezette öt a tarlabni. 
nyelvi érdek. Anthropologiai megfigyeléseit pár sornyi Teljegyzés 
kojionya hirdeti. Az általa gyüjlfilt becses népr^zi é» régé.szeLí 
a mennyilien megvannak, szél vannak szórva. Népra^jzi feljegya 
csak leveleiben és nyelvi teljegyzt'sekhez adott magyurazatok alal 
maradtak reánk. Míg a nyelvi téren, mely nagy eredményt is 
:i\ itotl, gondos fö, sokat megmentett vizsgAlataibOl : addi^- 
néprajzi irányban nem akadt senki, a ki meífigycleseii l-_ 
azokat helyette legalább részben feldolgozni, bízlositani akarta éa\ 
volna. I*edig Reguly nem kevéssé tartotta fnnlosíiknak néprajzi 
latait iigy általános, mint a rokonsági szem|>ontbúl. Sűt ez utóbbi i 
pontl)6l. merjük állítani, túl is becsülte azL Népnyzi eredményeit 
két munkában volt szándéka megírni, az egyik az cösszes linn 
zsekröU szi^loll volna, a másik az uralonti5ti ngoroknil. azok kölfi 
léről, mindenütt tekintettel a magyarságra. Tudjuk, hogy Ueguly ej 
veit nem yalűsftbalLa meg. De nem akadt más sem a hos.szu évtii 
át a ki e törekvéseiben, czéljaiban nyomába lépeti volna. 

Kz alntt a nyomába lépett, gyorsan f^lödö nyelvi kutatásnál i 
jött a szüksége annak, hogy az általa hozott ugor nyclvanyag 
lerjedelmél»en érlékesílesséic és ujtjal gyarapítassék. E feladat e!\ 
a magy. tud. Akadémia Munkácsi Bernát dr.-t hízta meg. a ki it unmtj 
megbízói legnagyobb elismerrsére oldotta meg. Htjára ké.szijlvéa. Mi 
kácái Bernát barálom társat keresett vállaialához, a ki az utazás (c 
vele megószsza és a tanulmányozandó népekel néprajzi és unlh' 
szempontból kulussa. Választása, ismerve tanulmányaim irau)., 
esett. Az 1887-ik év deezember havában szólított fel. hogy hozxA 
lakozzam. Habozás nélktil a legnagyobb örömmel jelenlétiem ki kfi 
segemel a csatlakozásra : még az egyetemen kózösen ápolt tervcink me 
valósulását látva benne Az elhatározás örömei csakhamar eloszlottá 
midőn a megvalósítás mikéntje, a szükséges anyagi eszközök elötc 
tése került szóba. Nem akarom felújítani azon nehéz^éaek és a ve 
járó izgalmak emlékét, melyek lUi elöké^ziileteíuket megnitírgejsiék. 
az akadályokat végre mégis elháríthattuk, abban r föérdem túrsamj 

118 



PÁPAI KJSrOIATAI. 

illclL (^kély, de biusdjtó voU a támogatá.'i, melyet kic'ííítközölni 
|lt, A magy. tiid. Akadémia nagybecsű fipkrtli'^i l.-iniovalAsa iiielletl 
ily-aiapUil 300 lorinlot utalványozóit számomra, ninlyol há iita/áa 
mtg 150 forinttal egészített ki. A földrajzi társaság 100 forintot 
"fclalAsügyi minirtzlíínum egy ösztöndíjam hAlralevÖ rcszót, 
utalványozott ki, feloldva a vele járó kölelezetlsíígek airtl. 
TelQl 400 forintos rokoni köksönl kaptam Hinriksz Károly nagy- 
. berezegi uradalmi int^ztítöl. Mindezen eszki')Z(Vk plégségeuek voltak 
megkezdésére, de nem annak keresztüIvileléTe. Nemi könnyel- 
iletl bozzá ily eszközökkel (Ura kelni, de bíztam a jóvöben. E 
iiamtian nem in csalódtam. Utazásom kezdetén értesültem, hogy a 
ttásQgyi kormány, a hozzá elutazásom elölt benyújtott emlékiratom 
néprajzi tánryak g^-üjtéftevel bizott meg a nemzeti múzeum szá- 
Nem voll ukom stgnülní mar most, tiogy a lipcsei és szent-péter- 
&praJ7Í muzeumok ily irányú felszi'jliliisa elöl kiti^rtem. lltani elején 
a néprajzi gyűjtésre 600 forintot, később annak folytatására 300. 
' a hazaázállitási-a 250 forintot. Ez Összeg, a rendelkezésiemre állú 
eszkíSzftk legjelenlékenyebbje, lényegesen elömozdilá lUi czél.iaim 
■ ' at bár Jó r(i.szét a néprajzi gyűjtésiéi a szállítási költségek 
M'l. K túnicigalás első sorban Szalay Imre osztálylanácsos 
^reléiének köszönhető. Válnúgosnak rélt időben kaptam 2U0 
ít Török Auré! úr szíves g(índo^kodá.sa folytán, tudományos lörek- 
íelkcs, áldozatkész serkentőjétől. Semsey Andor úrtól. Ez alká- 
li b^lift kö.'tzöne temet fejezem ki mindazoknak, kik anyagilag támo- 
vufly e lámogalós létrejöttén fáradoztak. Krkölcsi támogatásuk 
köteleztek le llunfalvy Pál ár. továbbá Török Aurél úr anlbropo- 
ulas(tiL"^i állal, es különösen Budenz .lözsef lír. a ki valódi atyai 
skodással Őrködött egész utunk felett. 

1K88. mán^ius IS-ikán hagytuk el az Akadémia ajánlásával a 

81, kétség; es i-emOny közÖtL Sz.-Pélervárra siettünk, hogy az orosz 

Inytól a szúk^ge:? utazá.'^i engedélyt esetig a^jánlást megszerezzük. 

[akarok lárs^m jelentésének ismétlésébe bocsátkozni annak elöadá- 

l. mint jutottunk egy-egy czán ukáz alaJyában oly ajánláshoz, mely 

lunkrtt a hivatalos támoga(.ást is bi/.tosftá*) Mindezért illetékes helyen 

fy. tud. Akadémia kifejezte köszönetét Mindazáltal nem érzem 

felmentve a kötelezettség alöl. hogy ez alkalommal személyes. 

k<:»^z''nelemel én is ki ne fejezzem támogalásaért az orosz kor- 

■) Mumkdesi Bcmdt dr. : Nyelvészeti lanulmáns'utam a vogalok földén. 
Szemle 1869. nn vemben (*;?. deczcni IíCPI szám. 



119 



fi«. 



rnaiiynuk Os mindazon közegeinek, kikkel éríntkezai alkalmam volt 
ulö^íokeny lamojiatást, egy ellenségesnek tarlotl nemzet részéről, vú 
nostiak hinielelt időben legkevushbé t-eniéüiettünk volna. Kz előz 
támogatás tette egyáltaiún lehetővé utunkat, hb a7:t anya^ilac: i<^ feli 
inegköntiyité. Az orosz kormár>y ferliai közül külüni»sen Tpíjínirzki ir 
a tobols'/ki k)>rtnún\*zónak tartozom köszönettel. 

A loKíKÜataíí előzékenységében ti kormány közegeivet voi-seaya 
u társaiiulom minden osztálya. — Különösen a tudósok és tudoman| 
kedvelők icyr^kezlek larlnzkiKlasunknt a ván>?okbjnt IrtniilsúBMSsii »•> ke 
rnesiíé lenni Magában a lovúrM-íban lámogatáííiikkal leköteleztek Uac 
**s Sí:hrenk akadémikus urak. Ketri úr, a földrajz egyelomi lanúra 
Putkanov urak ; Moszkvában : (íondatti : Ka^^nban : Szmirnov és Ví 
•lekaterinburgban : Clerc; Tobolszkban: iMamew. hylkin «.-> I.n.-.— 'i'^ 
Tom-szkbun: Florinszki, Kuznecjíov és A«irijAnov urak. Az érin' 
mindezen tudósokkal és sok másokkal, az előnyökön kívül, melylyei 
szaktanulmányaimra ní>zvp járt. azon meggvőződési i^rlelle bennem, hí 
az «nosz:?ág nem olyan, minőnek nyugoti tájékozatlanság és (wlitili 
gyűlölség kifesti. Mindaz, a mit tapasztaltam, láttam és hnlloltain* 
serényen muíikálkndó. nagyratörö, nagyra hivatoll népre vall. mely rövíi| 
idő múlva ellViglaya m»>t!n helyet a mdvelödosheu a nagy uyugoti n< 
melleit. 

Mellőzni kívánom utunk azon részének vázolását, mely <l 
szagon ál Sziíiériáig vezetett. Hár e rövid ideig tarló nt nem volt 
gény .-izenvedésekbeu és gazdag volt lanulságokl>aii. 

r.sak kevés időt toi'dithattunk múzeumok megtekintésére V!» 
irodalmi tájékozódásra. Nem idöztiettünk azon volgai nyelvrokon I" 
Msuvasok, cseremiszek I. melyeken úlvoualtmk átvitt é^ a m-i 
vizsgálata igen vonzó lett volna. Siettünk tanulmányunk <^élja. a vogulsvj 
felé. 1888. m^us 6-ikán érkeztfluk a nyugotról legközelebb elérhető v( 
telephez, Persinához. K laki az Eszakkeleli-IJralban, a Szoszva folyó mdj 
lett fekszik, kevés számú eIoroszosod<'» vogul lakossággal. Itt fo^ 
lanubnányainklioz. Tarsara a falu kenézének, az öi-eg l'ersímek nyelve 
egy vogul dialektusra találl és annak feljegyzéséhez fogolt. Nfki 
sorban l'ogyalékos oro^z nyelvisniereleni bővítésére és u nélküKv 
társalgási ügyesség megszerzésere kellett löi-ekednem. Kz urányhan d 
orosz házi gazdánkban elözékenv segédre Uláltam. A vezeleit be 
orosz népélet ismerelébe, a mire első ?íorban volt szükségem, hogy 
lanulmányozandó vogiil-oszlyák életben felismerjem az oro.sz elemekctj 

Ez előtanulmányok mellett, bozzáfoghattjim főezélomhoz. a vugu 
vizsgálatához. Kgész nap a falu lakói ktizőtl forogtam, fetkeresvf*^ 6k 

120 



PAfAJ KAUOLYTfiL. 



ixó foglalkozustikbaxi : idöiikpiit eKyiket-nm^kat lelbéretleni magam 
KíQJiséjíeií Míííjívanisintitk meíiíHÍiisrira. Megki'zdetU^m a/ anlhi-o- 
mére^eket. népr^uzi tartcvak gyüjUístíl. modellek készíltelésri tv 
^l — Ily elötanulmúriyokkal hs vizsgttlalokkal löllöUern közel 
'1iócia|)ot Kz alall begyakoroltain maflám az orosz nyelvbe, jobban, 
Dt axt oly rövid uii\ alatt remí^Itoni vnlna Kfckor a vélfllen kí^dve/íi 
liiuit nyújtott egy kiruiidulasra a/ l'ralba. a leglólreest^jbb. tegkr^<lcl- 
Állapotban élő vogtilsághoz. Ama vidékeken szokott pár hv óUí 
ál időzni egy jól felí^zerell, nagyszabasn or<.t."*z állatni expfdíliti. 
lynefc feladata az l'>znki-L'ral lisványgazdagságának átkiitutíísa biuiya- 
sMíni|H>ntl»ól (3s ennek kaiMtsán a )íeolo)íiai visztmyok lanubnanyo- 
a terfliel topoRraphiai felvétele. Az exfH*diti6l. mely a legnagyobb 
•' ■ • ■! fogadott körébe, a tel^ö Szószra (^a mellékfolyóinak vidékén 
lelso folyasiiboz követlent. K/ iibil a sekély hegyi folyókon. 
a mocsárokon lóháton vagy a hol ez egészen lehetetlenné 
. .:\:iii-f; iLltíik MM'ií. Knzel egy hnnapig v<>llaiTi az expediizíti kényez- 
tl Tendere A köreben töllütt napok ntaza^oni legszebb cmtékei kOzé 
Jiak. Kedve? kötelességem az élvezett előzékenységért é« a bö tanul- 
legmelegebb kiWönetemel fejezni ki elsö sorban az expedii-zio 
Öjt"iK*k. a lengyel .szarmazásn l,el>tídztnszki bányamérnök Tirnak, 
t>bú az expediczió többi tag.iainak: Fedorov. lionejía. Ivanov es 
ile i^mpo uraknak. Körükben tanultam meg az iilazüsnnk ama 
cen sxUk-sóges nuVlját, es a bímásnuvlnl ama némtekkel. P>. ú\ aluli 
ítetn meg a niéí eredeti vogulsag nyári élete niödjaval, ki>bor- 
BVftl, Visszatérve Hersinóba. tái-saniat még olt tulóllam nyelvi tanul- 
elfoíjlalva. Néhány napot tölték e helyen, főleg az Mszakníl 
.,..w;*ii szambán iiászegyüll vogulsAg anthropologiai vizsgálaUval 
dl íjul. 2í)-ikún> megválva társamtól, délnek siettem, hogy még a 
nyár húlralevfl részí-ben felkeresheá-sem a dél-lozvai, pelyn»i és 
jj ' :itr(ti, Kz n vogulság elurfwzosodó és a halászai mellell 

M-iztí'^i Hz és helyenként földmíívelésse! is kezd foglalkozni. 
[IConda inenlél»en Iw-vezve végzÖdöU nyári uIjíuí és a téli lilra szűk- 
ek bevásárl.'ísa pzéljábol Tobolszkítn át .lekateriid)iirgba •*ii'tleni, 
szeptember t2-iken érkeztem meg. Innen, niiulan ide kitűzött Uilál- 
Mn tórsammal meghiúsult, ToUjlszkban pár napol töllve, az nlolsó 
1^0 Toniazklia utaztam, melyei téli utam kiindulási pontjaid választéJc. 
Tont^zktiM októl>er 23-ikán váltam me^. hogy leli tannlniúnyulam 
az ofztyá^sag körébe jus-sak. Kz üt az Ob hátún, annak folyása 
ayúbati vezetett \ léU szánul megnyUtát a Castrén által oi^ztyák- 
íinri}édnek niTezelt elon>szosodó szamojédség körélteii Inliém, vizsgálva 



A VOGL'LOK ES OSZTVA KUKNÁL. 

ezek (ílelé!, i':s nagyobb számú feljegyzéseket téve költészetükből, bir 
nem az eredoti nyelven. A tiszta osztyákságot a Vasz-.lugánon. az Ob 
egy baloldali nagyobb mellékfolyóján kerestem fel: nov. l4-én érkezve 
azok területére. Majd magára az Obra térve, az annak mellékén lakó 
osztyákság tanulmányozásaira helyenként meg-megállapodtam. Ily tanuk 
mányok mellett folyton az Ob Jéghátán utazva, jan. 6-án, az orosa 
karácsony napján érkeztem ii legészakibb tájak vá!*o»i központjába^ 
Herjozovba. 

Itt szükségesnek láttam az osztyák tanulmányok telbeszakításáv 
hogy a vogulságnak előttem még ismeretlen legészakibb részét felke- 
ressem, és ott a vogulság téli életével megi.smerkedjem. K czélból egy 
hónapot időztem az Ob baloldali mellékfolyóin, a Szoszván és a Szigvén. 
Itt történt (írvondetes viszontlátásom társammal, Munkácsival, közel félévi 
távollét után. A vogulság kíiréböl ismét visszatértem az osztyákokhoz. 
azok legészakibb ágát keresve fel. Ezek tanulmányozásában töltöttem, 
az északi sarkkörön fekvő Obdorszkban, közel egy hónapot G helyeo 
és ez út alatt alkalmam nyilt megismerkedni az ujabban e vidékre köl- 
tözött zürjénekkel és a legtávolabb é.szakon kóborló szamojédekkel. lU 
tanulmányaim befejezést nyertek. Különböző körülmények a visszauta- 
zást és hazatérést tették szükségessí'í és társamtól is ily irányú felszólí- 
tást nyertem. Márczius 17-ikén megváltam Obdorszktól. majd társam 
tísatlakozván, együtt siettünk Tobolszkba. azt még a téli szánuton óhajt- 
ván elérni. Tobolszkban téli utam véget ért. miután a tél folyamáo 
megtettem több mint 0()00 versztnyi szánutat. Tobolszkból, már nyári 
úton. nz első hajón folytattam utamat .lekaterinburgon át Kazánba, mtgd 
Moszkvába és Féterváira. Innen Helsingforszon. Stokholmon, Koppen- 
hágán és Berlinen át utaztunk haza. A nevezett városokban többet- 
kevesebbet időzvén, csak jtil. 15-ikén érkeztünk Budapestre. 

Az idözésnek a különböző városokban czélja volt a muzeumok- 
nak, főleg a néprajzi niuzenmoknak tanulmányozása. E mellett az orosz 
fővárosban hosszabban időzve, tájékozódást kívántam szerezni a tárgyamra 
vonatkozó, nálunk hozzáférhellen irodalomban. A néprajzi muzeumok 
tanulmányozása sok tanulságot és sok meglepetést nyújtott. A soknépb 
Oroszorszí'iglian élénk élet van a néprajzi kutatás terén, és ez a mú- 
zeumokban is kifejozcst nyer. Különíison érdekes Moszkvának az orosr 
birodalom összes népoire és az összes szláv népekre kiterjedő gyi^le- 
inénví*. K nH'llett nemcsak az európai Oroszország jelentékenyebb váro- 
saiban vannak néprajzi ■íviijtcmények. hanem a távol Szibéria félreeső' 
városkáinuk ei;yro-inasra keletkező múzeumaiban is. Persze ma még ; 
miiidezok jobbadán a puszta íívüjtés fokán állnak ; a feldolgozásra még 



inak B kfM unya^ri eszközök tí> szellomi crCik. .Miiidcníitt a kcz- 

k^ik. H*; egy sokat iKérö kezdeUíf. — \em lu-zheljiik iniiiden 

nélkül a fínn főváros gazilaui. gondosan összeállított iifprc^zi 

Ítjt«>fiienyéL K Ryiyleinéiiy, melyei a kis finn in:p állított össze önma- 

fwiratlan a tnaíía nemi^btin. F;irallan u kpl»»tkezí''st*n('k rni>dja i.^. 

rctenii iíjusuR hoztji létre es az tartja leini. liaüda^ok, beiísesek a 

és dán fővíiro? néprajzi kinf>sei. A néjnet fövároH gazrfnK néprajzi 

^jfeményeinek iijaMian emelt palota ()eílig a ntíprajznak. a néprajzi 

enm nmének diadalai hirdeti. Minél IfVhhel láttunk, annál inkább 

hogy V. tí^ren uiennyire íízegenyek. nlmanidoltak vagyunk rs pedig 

II a i*q\á\ mulasztúítnnklHil 



II. 



Az Mlúzijktteti lí'lltialetve tanulmányutam elözuienveil. vázolva 

e..f,-.in áttérek a kulntásbnn követeli módszer t'.* elírt eredmények 

re. 

ianulnnaiiyaini czelja tisztán az ember, n nép volt. A beutazott 

lermészeii viízonyainak vizsgálatára biányzottak ugy a kellö 

^ysgi, mmt szellemi eőzközf'tk, Ez irányban mindössze egy kis oövény- 

Ötenienjrr^ (mintegy 70 példány) tettem .szert, mint két kirándulás 

aényere. Idríjárásí me«ligyeU\«cim a folytonos helyváltoztatás mellett 

reám bírhatnak egyéni értékkel. Meteorológiai megfigyeléseket ktilön- 

ís a beutazott terület néhány főpontján rendszei'esen végeznek a 

litikai sz;imüz<Htek. Általában a vidék természeti viszonyait időről időre 

ilnljak orosz ludösok. A küL-^ö termeszei általában t^ak annyiban bírt 

nagyobb érdekkel, a mennyiben az en>berre és a népéletív jelen- 

lyebb befolyással van. 

Megfigyelésem körébe es<Ht a lakosság számit, elterjedése, fizikai 

anyagi és szelleníi élete é.-j a beutazott lerülel eltünl né[íélelének 

A né^^sedési Matiezlikai adatokat részben a saját népszáudá- 

■ tívtijtőtletn. nagyobb részt pedig a kevéshbe megbízható 

í..i ... ., dalokra, a nem-keresztényeknél pedig az adó-könyvre vol- 

^m mint egyetlen forrásra utalva. Demutíraphiai téren a népesség sza- 

mcgállapitásii mellett kidönös érdekkel hírt annak vizsgálata. 

|n r - ■ il^ii igazolható e néftek úllítölagos pusztulása, éb minők a 

v(íZüi A statisztikai adatok, melyek e kérdésre fényt vet- 

HHielí. A multböl igen gyérek, megbizbaUitlanok és nehezen hozzáfér- 

H'Aí. Azífrt is ijíen kívánatos voll n gyermekszitlelések és halálozások 

iirn:íri.l öiiálliKjn i/vfljIeMi jidatoküt. R/ ;íd:itokl>ól, Ugy gondolom, a 



A VU«UM»h h> »i>/rVAK(fhN,M,. 



vo^t-osz(yáksá}í nagyíoku szaporáÜansáKa és ^yemicklialando^^aea 
kimutulhatn. 

A korábbi és i^abb népesedési adalok raegvilúgf^ák u oép k 
kóáésí irányát. E szemponlból különöR érdekkel hfr n vogulsa^ k> 
kÍHÍé^e az Urat nytigoti oldaláról annak keleti oldalam. E kOllözi 
befejeződött a voKiilság kiszorítá.M« az Tral innen;^ oldaláról, hol 
oly nagy terliletrkel népesített. 

(íonddal gyü,itöttem a iantdinanyuzoH népek elterjedésére vonal 
adatokat, I-^ek alapjnn a vizspáll lerQlel tn^ptajzi t^rk^pe lesí 
jutható. E léi'ket>en az állandóbban lakotl helyek, fotyok. lavak 
elnevezése magának a benszülölt népnek nyelvén lesz feijegy 
helynevek rnig ej^yfeltil nyitját adják egyes az oroszok által elto 
neveknek, másrészt nem kevés világot vetnek a terület múltjára 
nép jelen életére. 

A demographiai vizsgniatuk vázolása után áttérek kitlatásaim 
legí'onlosabb irányának, az anlhropologiainak jellenizeíiérc. Kz iram 
a vogulok <'s oszlyakok fizikai tipusiuatk iiiegálhtpitasa volt (eladatom. 
K szempontból a leíró .lellenivonások megfigyelésére lordítoltam a Idfr 
gyeimet é--* rsak másodsorban a mérésekre, A leíró jellemvonasctk körü 
különösen a l>órszin . a szem (alakja, a szemi-és tv a szivár\-ányhárlyi 
:szine}: a haj (tömege. alak.|u. színe) és az arczszdrzel: az orr. a fSÍ 
az art-'z- és homlok ida^ja és a [>ofH<*.sont voltak különösen tigyelmen 
tárgyai. A gyiytött nagyszámú hajpróbak lehetővé teszik a haj a!n*^ •■^♦^ 
vizsgálalát. Koponyát r.sak kettíil hozhattam. Ilííszletesebb nu J 

osak utam kezdetén, a vogulsag körében lettem. K méréseknél a franuaú 
anlropometerl és a kis nsusztatól használtam. Teslhőnierőm rövid hasi- 
nálat ulun elromlott, valamint órám is, melylyel az t-rverések szánná 
megállapitliattam volna. Méréseimnél alapul a Topinard-léle kisebb séof 
szolgált, azt az esetek nagyobb részében kicgészilve több a riemetel 
állal ajánloll mérettel. Ez alapon végeztem raéré,si M) vogulon <köztUl 
o.sak egy a nö). A lakosság katonai kiítelezettségkörébe vímast látoll i 
kutatás e mó(^ái)an és a/ iráni ellenkezést tanusftoll. Az így lámodc 
bizalmatlaíisáe. uk^Iv egy ízben veszélyes jellegiül is iVitölt, kitczkiiztatü 
néprajzi kulat;isaim sikei-ét. hol a nép bizalmára a legnagyobli .-izök' 
ségem volt. Ezeklie.z járult még, hogy télen a test a sok vastag ruhál6 
3ziule hozzáférhetlen volt. a ruhák eltávolítására pf-di^i a lakások hömér 
déke miatt ali<; leheteti gondolni Mindezek arra indítottak. hok!\ tél 
utam Tolyamán a leim jellemek Teljegyzé^se mellett a termet és a koponya 
index méreteire szorítkozzam. Ilynemű inegligyeléseket végeztem I0( 
vogulon. 140 oszlyakon. őo zürjénen és .S2 szamojéden K megligyelésel 

\2i 



iti alkulmaii) nyílt Uij(!k(iZ4>diu eKVtís ama viiii*ki^k(*ii gyuk<»ri lit'teg- 
eilerjeíiései-<5l. okairni í tninl l'öleK a vcnenkn.^ es ,'*/etnl»eiesí«í'- 

Ax aothropnlogiai inefTtiKV^lestíkH kiegeHxHik ily traiiyii rénvke|> 
etrfpiíii Kzek i*hő sorlian az an-z-liptist fellöntetö ffjalakok. liyonfkel 
u UtiyaiatUi annak ktilüiibozö |)OiitJ;iin iiagynWli sy,uiiil»an kt^szítettem. 
itt » fenyképexetlek kivátaflztasta némileg önkényes lehet : ezen 
ra itsoport-kt^píík swilgalnak. Kgv-egy ily csoport- képen 
.. ...^. vidék lakol vannak együtt minden vai<igatí*.-< nóikül. t 
kéj>ek. m(*lveicnek It^tesitése nem járt niindeji nehezsOK iiéUcttl. 
nyújtják az egyefi t^jak niháy.kodá.'^itnak is. Mindezen ké)»ek 
;etej?en fölén niadái-a a meglígyelöre liírnuk jelenlC'kenyehtt anllirií- 
erdekkel. 
Az tfeszbenyomüi- alapján, inelyhe/ *' kutatásaik vezetlek, « vogul- 
éfi o-cztyák-íáp lipíjsa lényegijen azona^. hár t-nycs alcsoptfrtokal meg 
tiiJöriÍHizteini. Addig iin, uiig a/ anyag lfildölj?o/.iisa. a tipii?* szal»a- 
ib jelleiuzéíiére ktípeaíl, néhány l'ontusabb jellegel i»ha,itok kiemelni 
lipit^ mongoloid jellemft, Itár kisebb mértekl>en mint a szamojédeknél 
kfiséfnterniet délen az alacsonyba, északon helyenként a inagasba 
ál, A koponya bossz-széle^scjíi indexe « 40 vogulnal, a hol eddig 
küxAmítollam. határozottan brachykefaliút mutat. A l>Ör színe barnáis. 
VCE középen kiszéle-sedö. kevéAsé kialln pofacsontokkal és keskeny 
i a mi főleg a nőknél t-s gyennekeknél feltűnő. A hajzal dús. 
mint a szem szivárvány hártyájáé is sötét A test és az arezHZörzet 
Igen gyér. KüUmösen jellemző az orr alak.ja: tövénél mélyen henyo- 
keskeny. lefelé jelentékenyen kiszélesedő. Kzek a főbb jellemvonások 
gyi^jUítl anthropologiai anyaínak és feldolgozásának ki'izlése elaf) ieen- 
II közé fog tartozni. Addig is. a mi lizikai rokonságunk kérdéséi e 
kkel illeti, an-u e jelentésem végen kivánnek pár észrevételt tenni 
lelenleg áttérek kutatu?^jm föirunyanftk. a néprajzi kutatá.siiuk e-^ 
lényeinek feltünteti'^ére. K kutatá^^ czélja a tanulmányozott népek 
anmik minden oldalai lehetőleg megltayeini megérteni éb megér- 
E megligyeléíi minderire kiterjed, a nép lej^elemibb -jzükscgeinek 
ítésclAl. u táplálkozástól, szellemének legmagasabb nyilatkozásáig 
iiUi-Huban. i'-satódi é-s társas éleiében, kezdetleges vallásában, rnüvé- 
ts költészetében Hogy mínö mcKJon jártam el a kilíízöll feladatok 
ban. arra utalni Uilán annyival kevésbjté lesi^ felesleges, mint- 
náluiik az ily irányú megligyélések még nem igen szokásosak. 
■ '<'. ki u tanulmánya lárgvát ké[>ező nep körében nlazgal 

Ifv pti-n-iivoiiMiii olvféle me'jliizv('l^"ít!ke( lesz. melyek léljeay- 



i^ö 



A VOGULOK ÉS US2TVÁK0KMAL. 



zésre erdeniesek. K mugligyelések. mini önkényt kínúlkozók. a \e%n\ 
cniííküpk. 

De mindezek jobbadán a népelet külső oldalAm vonalko: 
felette hézagosak maradnak. K hézaj;ok kitöltése, a bemétyedé.s a 
éleiébe szüksé)u:ess<í teszi a hiizamosabli tarUizkodiksI egyes fHiiitoki 
raire a pusztán anthropolojnai menli^yelonek szüksége nem lenne. 
időztem utam folyamán egyes pontokon, a hol n népélet feliQnÓJ 
különbségeket mulatóit, huzamosabban: pár hétig: ínig egyéb hely 
egy-két napol trillék főleg anthropolosiai érdekt»öl •) Az állandóbb 
tó/kodasi lielyek mcgvuIaí^ztásíinAl tekintettel voltam arra, hogy 
raegélesi. lakásviszonyok tűrhetőbbek legyenek, és hogy alkalmas 
mácsokra találjak, kik az or<wz nyelvet bírják. 

(l^ak ilyen benszülolt vogul illetőleg oszlyák tolmáesok inellell 
lehetővé a i*endszeresel>b tanulmányozás. Mindazon adatok, miket 
részről a papoktól. kcreske»löktöl vagy néha a felette szolgaIat-1 
ratWelt, politikai számüzőttektdl nyertem, inkább csak úlmutaUisul 
gállak arra ntízvc. hol ktita.-*Tíak. Mindazok közUsei a réllá,ii;kozo 
vagy hagyományos, egyoldalú felfogás híbi^jában Iderizlek. Majia a 
embfre a legjobb vezető, laníló a saját dolgailwn. Csak egy-egy ói 
mesel)|i vogul vagy oszlyák bizalmát megnyerve. .-íikerüll jobban 
tolni a nép életébe. A bizalom felkeltésére szolgál, ha lájék< 
Ságot árulunk el dolgaikban é,s nagyfokú, őszinte érdeklődést. De 
e mellett, vagy akár e^ek nélkül elmaraclhiitallan biznlomgerjesKti 
pálinka. 

Valami módon megnyerve egyet az érlelmesebli b(*nszÜlÖ(tek ki 
bizonyos napidíj melleit öl magamnál larlnttíini. A hozzá intézett 
désekre adntt IVIeletek alapján jeg)'ezgettem. (» tiyckoztatotl a kornyék 
földrajzi viszonyainál, lakott helyeiről és a toldrajzi elnevezésekről. Vidf 
apróra megtekintettem íi falut, egyes lakást, ennek részeit. t)erendezését 
és a I»enne levő tárgyakat, kikt'írdezve azok nevét, rendcllelésííl. A táp- 
lálkozást és ruházkodást illető kérdésekkel lolmársuni közremQki'tdéséTcl 
az asszonyokhoz fordultam, mint legilletékesebbekhez. Tolmácsom ti^é- 
koztatott a vidék halai es vadjairól, halászatáról és vadászatánál. Tár- 
saságában részt vettem egyes halászatokban és vele ineyniagyarázlaltmu 
a halás/4il es vadászat eszközeit. Töle nyertem adatokat a rokon»^ 

•) Ily pfmtok, hol lflbl>et-l:eveaehbel idöítem n Vftí/níokH<Ü . V^rmtn^ ^s Gomf 
a Lozviin. Snim fts I.eu3 a Kondiin, JeMÍpnul és -Sortongja-paul a Szoszvin, ^k* 
kerja-pnul a Sxigv&n , az Oísztydkoknfü : Vaijz Juganszkoe és Ai-pucbet si Vatt- 
Jugáiioii. JuKAiiSKkoe a Ju|;iuion, Alexandrovüuekoe. Szuneat, Atlyro. Betjosov. Kusev&i 
.Mazsie. Ohilorszk az Obon. 

I'2« 



PÁPAI KOMOLYTÓL. 

fokml, í-siilíid!, Ur!>a<ialiin tletröl. Nyomára vezettnk k<(rnyííkülr 

nev»ízeieí<?é(Eein(ik. K^yes pocitokon az 6 oposj! nyelvo elíiadrtsuk 

me^ókpl jegyeztem fel ds hősi mímciákal 

Knlőnos etösizereleltel járüim mindon nt^i], a mi sainatii/mii^ukrf 

■ •! : • V.iííásztam frli^ifiikpe. melyeket nagyon rtytt'K«nnek. fólve 

- a luvatalriukoklól. Ezek közül nt?m uiincií^n riirfaníf ös 

ik nélkül sikerüli U'ibhet megtekintenem, nt^hányat lerénykt^pe/.vén 

'•n. A vajiz-jugíioi o«ztyilksáffTiíil, melynek dialektiiaa 

! ü az irodalomban, kis szójegyzéket állítottam össne, mely 

csak kleigtenesej) bírhat némi érdekkel. — Az egyéni meglígye- 

ts a meK^i^hato oldatról nyert közlések alapján eléK b^ anyaghoz 



A m^llgyelesek é^ feljegyzésekkel együtt járt a ne|iélet jellemző 

^yainak gy^jt^e. E gyÖ.il(« czélja volt a népeiéinek teljes kepéi adni 

jboii. a ntennyihcii az lehetséges. Ily módon a gyi'ulés kiierjedi a 

kodas, a háztartás, a lialasxjil és vadászat tárgyaira és a vallAsos 

Doalkozásu tárgyakra. K melleit gynjlöttera a lehetőségig i*égi?égeket. 

!ib. nehezen szállítható tArtívaknak modelljeit maciknak a tár- 

,.,...^ készíl(>ííéhen jarlas henszUliiltek a helyszínén készítették. Ily 

Ion egy kóze! .VK) tárgyb*')! álló gyü.ilGmtíny létesüli. A gyt^ilemény 

lyotnönn vngni és osztviÜE tárgyai mellett, néhány osztyák-szf.mojed, 

i íQrién és tunguz tAi-gy vau, E gyíljtemény jelenleg nemzeti 

innk tulajdonában van és a legtelje;?ebb vogul-r>.sztyák gyűjtemény. 

tudonuúiyos haszon mellell. melylyel majdan e gyiutemény teJdol- 

jár. nipg le.-^z annak lillalántw mfívelési hatása : a mennyil>en. 

kor majd felallithalö hwz. elég teljes és hri képel fog nyújtani tuvoli 

ívtDkonuínkról. A mÍDl ax unthropologiai, éppen ugy a néprajzi meg- 

eknek is f<mlos tóegészílöi a fénykép- felvételek. Az ulatn folyamán 

öli felvételek alapján nyetl többe-kevésbbé sikerült képek száma 

idja a kéUíZázai. Ezek a már említeti nagyszámú lipiis és es4>port- 

és ne(»ány tájkép levonáMval. népra^jzi érdekű képek, küll^nöíieri 

" ' ' 'a lakást a njliázkodásl. a f'oglaikozái egyes mozza- 

I - a ni'p vállasam vonatkozó képek. 

Kx 7o!na nagyjában a helyszínén gyGitott anya^. Ehhez járul a 

dklrnn, múzeumok é.^ könyvtárakban végzett tanulmányok ered- 

)re. Az utólibi helyeken nikahiiam nyílt tájékozódni a tanulmányozott 

úp^rc vojialkozö szegényes, de nagyon fízétszórl inxlalomban es föieg 

oepek múlljártil gyűjteni adatokat 

Ax - ' 'víljlAtl anyajíot szándékom körűimenyeim es irodalmi 
ronvin liavételevfl kisebb lanulmúnyoklmn feldolgozni. re.<zben 



pedig mint nyers anyagól közölni Ily külön-külön kis tanulmány lárgyaíl 
képeznék : íizanlhropolo^fiai. a demographiai eredmények ; a tteutozotl lerű- 
lel néprajzi lérképe : a táplálkozás és élvezeti szerek ; a pubázat ííS elkészí- 
tése; a halászai ; a vadászai; a rémszarvastenyésztes: u o^aiádi. házasság 
és pokonsáíi viszonyok : a gyermek születése es neveltetése: a társadalmi 
és jogi szervezel, kíilnnnsen annak múltja; a fétisek i>s a sámánizmus; 
H kezdetlege^• nnivészet ; történelmi adatok üsszeállitása kQlönör* lekin- 
lettel a r^gi .lugriára : a gyí^tötl régészeli anyag összeállítása. MindehheK 
járnbia kevés szójegyzelek közlése és mag>'ar szövegű népköltészeli köz- 
lések. Ez utóbbi feljegyzések csak nagyon igénytelen adalékot ké(>ezhet- 
nek azon nagybecHü, gazdag nepköllészeti anyaghoz, melyei lUilarsnui. 
Munkácsi Bernát, a vogulság körében gytytött. Az Ö feljegyzései távot 
északi nyelvrokonainknál, meglepően gazdag népköltészetei tártak tel. 
melynek bőséges milhologiai tartalmú nj é^: teljes világitá^mn liUileti fel 
e népek mythosál. 

Az eddigiekben vázolvH a gyűjtött anyagot éí* a tervlnivett ' 
Kozu^ móí^át. többen azt kérdezhetnék, hogy e kutatás minő eii 
es értékkel bír. A felelet e kérdésre kellős szempontból adhalé: a rokon- 
ság szempontjából, melyben a vogulok éíí oszlyákukhuz nyelvileg állimk, 
és más(»d.*ízor altaláno? anthropológiai és néprajzi szempontokból. A mi 
a rf>kon.ságot illeti, ugy azi a nyelvi téi-en útilársanj nagyszámú, beesés, 
1^ ténynyel teljesebb világításba hozta. K nyelvi rokonság minden kétségen 
felül állt es áll és azt nem sziikséges anthropológiai é? néprajzi tényekkel 
' igazolni, valamint nem leliet ilynemii tényekkel megdnnleni. Az első fel- 
adat e léren az elemzés, a rokonsági probléma felbontása főbb részeire. 
A nyelv, a fizikai lipus. az életmód i^s szokások különböző tényezők 
hatása alatt állanak és változnak. A mint mindazoknak tanulmányú 
külónlK)ző feladat, ugy a rokonsági viszonyok kiderítése az egyik vagv 
másik téren külön-külön vizsgálat tárgya. A kérdés, mely naiv alak- 
jában ugy liangzik. hogy minő népekkel vagyunk rt»konnk ; szabato- 
sabban így fejezhető ki : minő elemekből áll a magyar nyelv, tlzikni 
tipus és művelődés, és ez elemek minő viszonyban állanak más népek 
nyelvéhí>z. fizikai lipiisához és mOvelödésébez? Az ily irányú kutatá.s it 
legrokonabli viszonyt tünteÜieü fel az egyik UMtivban. ;i nélkni hnüv 
annak nyomaira más irányban is találhatna. 

E -szempontnkal oba.jlx.Hlam előrebocsátani e kérdésnél: hogy 
nyelvi rokonságunk a vogulok és oszlyákokkal kilerjed-e a fizikai lipus 
és a szítkások rokonságára V Merész, bár annál hálásabb feladat lenne 
e kérdésre jelenleg már határozütl feleletel adni. Addig is, mig ered- 
ményeimet feldolgozva ez irányban akár igenlő, akár tagadó feb-letlnl 



I2S 





PAPAI KAKOI.VTÓL. 

^k elő. k<my*telen VH^yt)k l>eerni a;^ ulalú»-sal azon akadtktynkra (^ 

gekre. in**|yek e kérdi'S inegoldásának útjálnin állanak 

Miudiiuuk eJúU iiziííi nagy időbeli Uivoliuitíra kell nondolnurtk. niclv. 

a hajdani p)?yraiéiésl. hentmnkni ama wpektöl oIvhJh.s>íI. A ni*p- 

>k szíitvúiva, vándorlásuk egészen kűlonhözö ipányu volL ujty. hoít\ 

^~! tér!i#*!tleg i.* nagyon eltávolodtak egymástól Magyon ellcrö klirtm- 

^- 4inÜiropol<íííLai és nííprajzi lényezok kOrébe . jutottak. Mijj ny. uniluii- 

Htt ngorsáfí mindinkább északra lett szorítva, addi^ az e^re erösodű 

^■■gyar^kg tniixl kedvezőbb viszonyokat leretnlell macának, mind delebbr*- 

Hklolt. mj8 a Ti.sz:inal állandóan mei^telepedelt. Mi? ott a hanyalln oep- 

W ^ xürjén. szainojetl, talár es v^ül oros;^ hatások alá jutott : addi^ a 

" '■'> ma^yapsátí törflk, szláv és gennán befolyás alatt állott. Mig e 

■'^sok oak Irtblíé-kpvéslibé mély nyomokat hagytak n nyelvben a 

il. hogy unnak lényegét érintenék, uddig a geoKraphiai (ényexoktio/ 

'h idomuló, a keveredések által jobban berolyitsolt fizikai tipmt. 

inl 1^ sz<ikíisok jíyökere?' vállozíison mebellek ál. K lekinielben aÜu- 

n a magyarság az. melynek ertfleti típusa jobban mpjKVHltoztíll. 

>'''>jv op mondjam elváltozott. 
Mindezen vállozasokut szúmbavéve. telette nehéz feladat az anthrt*- 
iMvl..ifiaí ea nepiajzi tí*ren közö.< nyomokat mutatni ki. E iiohfzségeket 
li U2 u könllineny. hogy éppen a magyarság népt^zi víz^^galata 
ki'nil eddi)? nagyon kevi«. anihropologiai vizsgalatát illelrtleg jóforma n 
■íatni *em (órlenl. 

\x anthrof)ologtai téreti az ÖHSzeha.sonlJta.s rsak akkor lesz lehet- 

La a íiMigyarsag jelenlegi és multJK'li iipuí<a némileg kórvonaloz- 

;lesz: ímr ez ininybí>n vérmes reményeknek éppen nem adhatunk 

ÜzomfKjntunkból. igényleien nezetí-m szerint, eláOrendü jelentő 

bírna, népünk tipusában mongolói<l jellemvonások nyomait kutatni. 

A néprajzi lopeii az összehasonlításnál egyelőre a nyelvészet kalau- 

- leszünk utalva, bár egyes kisérletek lehetővé le«zik az ós.'íze- 

l a li:aztán néprajzi téren is Igy. ama [wiratlan nt'pnyzi vizs- 

akitok. melyekkel Hermán Ollci irodalmunkat gazdagította, lehetővé leítzik 

1* terén rokoni nyomok feltiinletés+'t. — Kgye^ sziirvnnyos nvoniok 

nem jogosíthatnak fel benniinket messzebb menó kóvetkeztete- 

Hnlánízottabb véleményt nyilvánítani e népekhez való anthm()oló- 

ffiar »t* nrprajzi viszonyunkat Ülelöleg t:sak akkor mernem megkÍHérteni. 

liu utasutáorn eredménye feldolgozva, és népünk hasonló iranyn vizsga- 

plfltB kórüli nmlaszlásunk némileg pótolva lesz 

l-Iarminó érdeküeknek bizonyuljanak majdan kulaliisaim a rokoii- 
kérdéftl illetőleg azoknak niindig megmarad íi maguk értéke, nlta- 



* 



i 



lános anlhropolögta és néprsüzi szempontból. £ szempontok uem kev< 
roltak lontOHuk tilam niegvaÍ6sutnsat>an. mint a rokonsügi •i7.einpo 
Hőt i'eám egyénileg taláii még fontosabbak is voltak. Ki néprajzi 
mányokra adva magái, a ncpi'ft.iz nzéljál a művelődés kezdeteinek 
tásáttan lát,ja a jelenleg élö népeknél, arra mi ^in hfrhni nagyi 
varAzszsal, mint belemerülni kevéssé ismert, kezdetlege:> népek kÖi 
azok tanulmányozáeábu. E varázst e^ak növeli, ha Lanulmányaínkut 
nép köréhen telietjük, melynek nyelve n)kon a mienkkel, ösi múltúja 
lehetett népünk múltjával. 

Általános néprajzi ei*dek volt az is, mely egykor Kegulyl ú\i 
vitte. Ezt talán kevesen tudják, azért is azt kiemelni éppen e 
baD kívánatosnak líirtoni. MidÖn Heguly hazáját elhagyva lilra 
nem néprokonaiiik kiderítése vitte öt útjára. Meg volt annak a mél 
oka. miórl indult a lanulmányutaz('>k szokásától eltérően, az északi t4j 
«A lermé,szet eml)erél — igy ír egy Ijarátjának — az ország és 
Óserodeli ttllapolját, ... és mily kevéssel, egyedül a vad termeszei 
Hiányaival éri be az ember: ezeket feJf'oííni nem ludtani, s az en; 
gyötrött: most ki vag>'ok elégítve. Ezen utazás nekem egy egész 
lődési történetei mutalá mind a földnek, mind pedig az embernek, 
utazás az északon . . . valódi képét mutatja a kultúra gettcsiséh 
Ezek Heguly saját szavai. A néprnjzi kutatás ezéljának : <a 
genesisének* kutatására áldozta életét. Erre ösztönözte legmélyebb 
laniai mellett, hazuíias büszkesége. E bü.szkesége azt kivánta^ ho 
nemzete reszt vegyen ama nagy nzél elén'sében. A nctnzetére váii) lei- 
adat, e czélt tekintve, Beguly .szerint mi sem lehet inkább, mint sB}iA 
múltjának és a vele rokonnak bizonyult n(>])pknek lanulmányo.' "' 
tanulnutnyokban rsak később lépett mindinkább előtérbe u rni. 
kérdés és főleg a nyelvi rokonság kérdése. Ennek oka az e téren elért 
nagyobb sikerekben rejlik. Fleguly maga nem volt nyelvész, símii (: 
ségénél sem hajlamainál fogva. A népra^jz czé|jai voltak az ö cí::..,.,. . ^ 
volt az elsÖ, a ki tisztán lattá a mag^'ar néprajzi kutatás feladatait. Ö 
az úttörő merészségével el is akarta egymaga végezni e faladatot de 
elbukott pályája kezdetén. Az általa vallott czelok megkfizelítése, méltó 
nemzedékek inunkájái-a. 

A tteguly eszménye Ösztönzött engem is igénytelen vállalatomra, 
melynek legszebb eredményének tekinteném, ha másokat i.s hasonló 
irányú kutatásokra serkentene. 



*) RcKuIy-AIburn. XXVIII, 



180 



Ml. r^.JlMBy.L S*MI] A TftT NÉPK<U.TÉSZP.TI KIADVÁNYOK KHITIKÁJÁIIOX. 



A tót népköltészeti kiadványok kritikájához. 

Dr. CtftmM Samutól. 

[Aií ig«n lisztéit olvasók között sokan talulko^thatnnk. kik lut (ron- 

magukban. 'ligVHn init törődünk mi a tói ní^pkóltós/et kiad- 

faival?' Pedig hát e láriiyról is sok olyat el lehet mondani, a mi 

[magyantágra érdeke^*. Azt hwzem, hogy szavaim íííiiz voltáról nicK- 

inek azok, a kiknek le^z egy ki.s türeinmk arra. h<^)gy a mvidre 

értekezésemet figyelemmel kisérík. Kz alkalommal csak átaliLnos- 

nn akan>k rámutatni arra, hogy a különlien gazdag tót néiikőltészei 

llúi-kiudoi nem tisztán a tudomilny szolgálatáhan fáradoztak, s hogy 

a töt népkóllé-szet kiadványai tudományot* néjira^jzi t-jfiélokra c:5akis 

(kritOuL óvatoí! gyakorti'tsaval használhatók. 

l3ineret<*íí dolog. Iioi^y a szlávok .szerelik a dalhUt. A szláv nök én 

fok m^ ix tikkasztó nyári mezei mutika vég'/.é.se alatt is dalokat 

etiek. A töt nép szereti a dalt s vannak kötetekre terjedő dalát De 

kölléfizele nemcsak dalokban nyilvánul, hanem azon kívül 

.,- li az úgynevezett mesékben, apró elbeszélésekl*eo. Az «ddig 

Ittak is kötetekre rúgnak. I*ehel-e hazánk néprajzi tudományára 

iinbös az, hogy a tót nép e gazdag költészetét ismerjük-e helyesen 

; elíerdlteti kózlésekhöl V Az reánk nézve nem lehel közöml>ös. annál 

mert. mint h/I a szláv tudósok már régebben konstatálták: a 

. uépkőHészel mind formailag, mind lartahnilag léiijiegeaen eltér a tj>bbi 

ívok népkí^lti-í^zetétöl, III tehát egy homályba t)urki.)ll jelenséggel vagyunk 

tnlien. S bizonyos mértékű táigyi ismeret alapján valószínűnek jelez- 

a lehelíSségel, hogy a lót néj)köllészelnck a szláv népküiilészelben 

liönóddlt voltát a magyar népköltészet befolyása okozta. A tót nep- 

iloknok és népmeséknek a magyarokkal való összehasonlítá.sáhól való- 

(Intiteg ki is fog o/ tűnni ! 

De téTjQnk a kitűzólt tárgyra. 

Kollár János, volt budapesti tót lelkész, a ki kfjlíniben a lói iro- 

ilomban ulapitolla meg nevét, s később tanár a héesi egyetemen, az 

volt, ki a tót népköltészetre mint aranybányára rámutatott, kiadván 

vafkos kötetben az elsÖ tót népdalgyiijteméiiyt «Národnie Zpiewanky» 

tim alatt (Buda, 1885). Ezen kiadvány annak idején nagy feltűnést 

ítell a szláv tudósok és írók köreiben. Sokan ismertették és csodálták 

'tói Dépkíiilészet gazdagságát. 1866-ban a «Kisfaludy-lársaság» magyar 

sokat kiadott e gyűjteményből De tévedne, ha valaki a Ki>llár 

jteményét ezen magyar fordításban megjeleni válogatóit kis 



ák 



Tk róT IlíPHDl.T£.5KKt1 lllM>VAN¥öít KHmühkíUtSí. 



jiSfi^jlemenyíiöl iléltní iiífg. A fooliU'ik keresU^Jt u lf.íü'>bliai « azt 
valóban a iiéplOl ered : Kollár Ofsszesz&letl azonban a két kdUtI 
olynii dolgokiit i^, a melyek h 1V>I ní*prlalgyiij!eniényhp e^VHUiiitn 
illenek be. Sép^íii azerl luiJoriiiinytissaK s/ernponüabol «;rlt'klt'K'iu:k K 
kiadványai, mert Ipheletlen nly Ibrrásból meríteni, a mRlyröl nem 
hatni, hogy mennyire larlalmH'^ nepdalokíit ?^ meniiyirí' Vfi-s<í.sin;ihnai 
kaL r^ennyi^^Hn nyiijt )ermHszfU*« nnya^ot s tní»iinyiben lf*n«|piK-/i 
ilugai*ul ? 

Kollár kmdvünyai tc^lj«s«n ine>Jtlií/hatatlanok mmd ftlmöuniphiai i 
philuloniai TíZpmponllM*!. Azcrl. nipi'l <* f*^^/. ('»lph*n al a r^' ' 
/.fili. illetvf iiyHvi í;gy:<e>rvrl Irlkc^íüll — a kt'tzőH dalok o; 
n^ben sjselleitu'!! '\» dásd a Ceftti spisowatelé* czimü ilult Zpí 
143.) o-^eh irAnyhan fei-dítí^llo el, S tényleg c/Mt t>rt. Tudvalevíílerf 
«1hö benyomás nagyon ovös szokott lenni hs ttok idíitM? kerül, intv '■'••' 
sf^dik. Miből •4y6:s6djenek meg a Lútokat ktízelrtíl nemi ísinerA ^j/Jáv i 
arrAl. hoi^y a töt nyelv minő helyet foglal el a szláv tönísín ;i 
kÖzíUl. ha nem a kiadott népköltészet nyeIvezGtiíl)üI ? Mobim nt-l 
tehát a szláv nyelvtudósok a Kollár nevezett kiadványainak, ni 
tH>n(:zolgatt^lk u nyelvezeK'iben ós szellemében elcsehesttetl tigynevesűCt] 
tó! nrplió! teszetet é^ természetesen végeredményképen arnil ?y-- 

itKíK. íiugy a lói nép nyelve cseh dialektus s tiovy tehát a tóüjk r. 

t^rafíce a cseii egészéhez tartoznak. E nézetet foftadták t^l az ö^^szes sslár 
philolojcnsok e.s hi'Kiolnak annak most \^ legnagyobb reszt. Miki" 
volt tiecsi prolfsríor. a szlAv uyelvtudósnik leKelökelÖbbje. Italul U 
szintén e nézetei síyüiitotta el s kérőbb sem adott egy jobb vélenn 
tielyet. Onnan van az. Iioj^y ismert összebasoniftó nyelrUinábiin 8 
nyelvről iierii mint külön önálló szlrtv nyelvről szól. hanem ezt í^sak mli 
fseh dialektust enilili. 

Kollár tol népdul^yiijlemenye igen elmésen van ödswsízerkeszlYDL 
A dalok lári;yrokon.sá^ szerint somltatnak elö s a történeti et- liilrefie- 
Hzeii tartalmúak külön vannak választva. A liírténetick közölt =<ik van 
olyan, mely szószerinl ei^yezík a ba^onuemij magyar riallal s egyesektől 
(magyar részről) ki is mutatták, hogy a lót dal; fordltmány Rrdeke^ t 
részben a Kisfaludy-IArsníiág állal kiadott Tói népdalok --hoz Sjti 
lényi l^os által irt bevezetés is. 

A hitregéí^zeti tartalmúak között első helyen olyan közi'iltetik, a 
líielyiiek lütregészetí hÖsnö,ie. a D'tmd'a. minden má,< lehel rsak szláv 
istennő nem. A dal igy kezdődik: 'Hója. D'und'a, hoJB', valószinüteg 
valami -Hej. gyöngyöm, Ue}» ezímfl magyar dalnak a fordítása esetleg 
átalakítása. Hogy a dolog igy legz. azt egy sárosí dal látszik bízonyt- 



[mely í^ kezdődik: «.JaiiiAku. Janiíktj, uioj mily D'und'ifku*. Ez nem 
mái mint a maeyar: <J&noskAnn. Jánoskám, kedves győngyöoskéin». 
a ífutt^fik, ííinttítt, dundfffh Meni ii liMban. sem a t/Jbbi szIáv 
ekheri elö nem toi-diilf!) »?.<). 

Hogy a tót dal gyűjteni ón yt»e ertnlctilef! niagyar dalok is vétettek 
bogy a Kitregés^eti tartalmunkba a icit nyelvből meg nem fejthető 
il Mtüntriij oty lói dalok is szerepelnek, a rnelyek semmikép 
Ihiv&tvuk vilagosHágot vetni a Uitok mythologiájára. az csak a mellett 
[_bQgy a kiadó-gyi^ít^í krilíka nélkQl járt el Ez pedig még menthető 
ha valami leiryözhetlen ki)iTllni(>nyrüi volna szó. Taliin még 
menteni valiimívei. hogy a gyí^iteménybe nemcsak nép- 
ciaináK s a krtzélett>en elŐ nem fordult verselmónyek is 
''találtak, de :^mmi ^m mentlieli azt, hogy a gyi^teménybe poh- 
teudenczia ftltal vezettetve idy dalok is beoseropészletlek, meluk 
oép lielsA világának megliamisitáHara goiidottattak ki. 
KoUár [I kötetének 137—150. lapjain, oly dalokat közölt, melyek 
fts nyelvre vonatkozí'i nyilatkozatokat tartalmaznak. Tagad- 
I. bogy a \£}\. ember is, ép úgy mint bármely masfaju, dalol onma- 
és nyelvéről is. de bogy dalaiban fajgyOli^let jelentkeznek, nevé- 
én pedig hogy e fajgyOlftlet a magyar ember ellen irányulna, as, 
kell kiftyezéssel élve. meghamisítása a valóságnak. 
Közlök itt a nevezett gyi^jteményből ^ószerinti prózai fordításban 
ly olyan dalt, melyek tudomásom szerint tisztán azon politikai ten- 
^vaJ bimak, hogy a tót nép belvilágáról a tót népkr>ltészet tükréből 
Ir világnak, illetve tudósainak 'olyan informácziót atkának, mely 
It a tótok lelkükben nem szívelik a magyart. Például hozom fel a 
kexOket : 

••Magyarok, magvarok, tót láoy maradok 4n. 
Nem voltam, oem leszek soha szeretőtök I» 

• Ha Ak tótok vulnájiak. 
Uegcaókolnám őket : 
Ue azért inert mai^yarok^ 
Kí" piszkítanák zz arczom I 

t 

Ha iii(ti(ktok, milyen jó az. 
tjogyba a lót megölel : 
Ab. minlba csaJc czukrol enném. 
Mustot mnám. pehelyben bevernék. 
Bizony, bizony olyan jó az. 
Hogyha a tót niegAlel \ 



ttt&Mffr«fMf. I. 



193 



10 



1 



A. TÓT NÉPKÖLTÉSZETI KIADVÁNYOK KRITIKÁJÁHOZ. 

Ha tudnátok, milyen rossz az. 
Ha a magyar (német) m^ölel. 
Ah. mintha csak savót enném. 
Ecz'iet innám, tövishen űlnék ; 
Bizony, bizony, olyan rossz az. 
Ha a magyar (német) megölel \ * 

Tudomásom szerint ilyen fajta dalok nem élnek a tót népnél i 
Kollár azokat önkényúleg a határontúli szlávok félrevezetésére mags 
csinálta. A nemzetiségi és nyelvi fe^jezetben B. alatt közölt cpolgári éi 
rektor* dalok egytől egyig mesterséges egykoni, tehát miUUal ne^ 
hiró szerzemények. Nem polgárok és rektorok szerzettek azokat, haneá' 
valószínűleg maga a gyűjtő-kiadó, mert annyi « szláv ismeretkörre* s 
túlzó, a rajongásig túlzó nemzetiségi érzelemmel nem bírtak sem a pol- 
$!árok sem a rektorok s most sem bírnak. A utótok dicaŐitése* (Ghwák 
Sluwákft) czímu versemény elég érdekes arra. hogy annak legalább egy 
részét ide igtassam. 

*A mi tót nemzetünk ősrégi. 
Mert már Homér idején éltek tótok. 
Homér pedig Mózes idejében élt. 
Tehát sok száz évvel Jézus eljövetele eifítt. 

Cisiségre nézve a tót nemzet tehát 
Kléggé felülmúlja az élfí nemzeteket ; 
A tótok előtt virágzott u^yan sok nemzet. 
De eg\' se tartotta magát oly soká a világon. 

A tótok Európában tömegesen laknak. 
Három negyedében vannak elteigedve ; 
Csak a negyedikben laknak mások. 
Például : németek, franeziák. olaszok ! 

Mik a morvák, csehek, rutének. 
Lengyelek, horvátok? Azok mind tótok. 
(Wáecko jsou Slováci !)» stb. 

Az említeti szakasz mind ilyen és hasonló tartalmú meateraéges 
szerzeményből áll. 

Kiviláglik a közlöttekböl, hogy Kollár kiadása mily kevés értékkel 
bír a kutatóra nézve, a ki a tót népet nem ismervén, a Kollár által 
kiadott tót költészetre, mint forrásra szorul. 

Elcsehesített nyelvezettel segített a tótokból cseheket csinálni s 
becsempészett dalokkal elhitetni, hogy a tótok nemzetiségi Setfikbea 
mások, mint a minők. Kollár gondolkozásán különben csodálkozni ood 
lehet. Egy SafTárikhoz írt levelében, melyet nemrég a cseh Maticza folyö- 

1H4 



t>R. CZAMBEI. HAMi:. 



kbzíMtek. ogy preczedens alkalniiiból ezekéi rnondtn : < \7. én 
nyrefn nem evangélium s nem is akarom, ho^^y mind igaz legyen, a mi 
fie van*. Hogy ez melyik könyvére vonatkoztiU, ti levílböl nem innik ki 
Öjahban gyQjtötl IM dalgyöjtenw^nyek kiadAsai flhnographiai tekin- 
használhatók. de a philológus féltétleniíl ezeknek se veheti ha^z- 
Cgy p. o. a «Szlávia» egylet által PrágAl>an. lH79-hen kiadott 
éic^omuiké* is abban a hibúban szenved, hogy a népdalok kőz- 
a nép ejtéséi szigorúan netii respektálta. Rosszul járna az, ki 
II adna a kiadtak abbeli nyilatkozatíínak, hogy 'Vőechny pfsné ve 
podané psány jsou foneticky, lak jako vyslovují se v lom neb 
kraji: protfl pfísnC éetfenn vínde zvtástnoslí dialektick^ch*. (Ak 
e gyf^lemenyben közlött dalok kiejtés wzerint vannak írva. úgy 
I wáai ezen vagy másik vidéken ejtetnek : s e miatt mindenütt szor- 
in kiníéllotlek a dialeklikliis sajátsiigokL Hosszul jílrna uz. mondom, 
ki e népdalokból a tót nep tiyelvejtését akarnu mt^^batározni mert e 
ok kiadása pbilologiai tekintetben szintén hiányos. 

Lásstmk nchánv példát : A zólyommegyei népdalokban találunk ilyen 
tat: svázané. dovím (81. számú dal) ezek helyett; zviaznnie. 
Senki a zólyommegyei tót nyelvl)en nem fog svázané, tíovtw 
hasonló Kzóalakokal telfedezhetni; azok a zólyomiaknál hangtani lehe- 
közé lartnznnk. A kiadók n«gy hibái köveitek el. ha már a 
Sással a philologiának is akartak használni, hogy az egész munka 
kéziratait avatott ember által ál nem vizsgáltának. SajnalaltjtI kell tapasz- 
' ■nl>pn. hogy a diuleklikui sajáLsáiínk még oly dalokban í^e res- 
'íik, melyekel úgyszólva szakemberek nyújtottak be kózlés végett, 
Ify p. o. a 271. számú szintén zólyommegyei dalban, melyet Vléek 
Jaros7l:tv. a lótok egy legelőkelőbb irója adott be, ilyen, a zólyomi tótok- 
nál lelje-sen .szokatlan szóalaknkal találunk: milého, iného. ezek helyeit: 
Biíliho. iníbo ('= druliihn!). vagy pcdijí : siirícdov. z vohladov, po polnoci. 
lilavka ezek helyett: susedou, z vohladon, po [)Ounoci. hláuka. Azon 
*" il. ügy lát.Hzik. e gynjtoményl^»en is találkoznak mfldalok. Ilyennek 
;nt!m tekinteni a 245 számuL A lót népdalok többi kiadásait jelen- 
leg nem érintem, hanem átmegyek a tőt népmesékre. 

A tót nép íijkán számtalan elbeszélés él a lüudépekröl, sárkányok- 
hamupipökékröl, eml>erfelettí erőkkel és szellemi képességekkel bíró 
ivekről, Kgye,s népmesékben a tói írók történeti hagyományokat, mások 
Eiylhologiai maradványokat véllek felfedezni, de nem szenved kétséget 
azoknak tudományos felbonczolása s más nemzetek basonnemü 
íível tijriéni <>sszehasonlitá.Ha után^ ki fog tűnni, hogy a tót népmesék 
ketetbek 



I 



J3Ó 



10» 



\ Tl'lT NfcPKiVLTltsZRTI KIABVÁNVOK KBITIKÁJÁHOZ. 



Mifid a mellett luunbau u Lol uepiue»ék. úgy a niint azok .jelenleg 
a nép száján jelentbeznek. felette sok f»rdeke.s ariaiol nyiytanak az eüi- ^ 
hographiilnak, valamint u vele rokon liidomanyuknak. Le van azokban' 
\$ve a tót népnek nézete a vUágrót, az államr6)> az államfőről és tisact"! 
viselőiről; küsni^rhelök azokból a túl né[i erköktsi eUei << egyálalAbun 
íiaész lelki életét öntiHte aziíkba a nép. 

A lúL üépme-^k elsö gyi^jteméDve LOcsén 1845. évben ilyen 
alatt jelent meg: tSlovensIye Povesti. uspoijadau a vidau Jankó Himavsfcí^i 
A kiadó lálja bennök 'az ei^eti szláv szellem klilónös jelenae-^-t - - 
löket -a tót jövő himökeinek- nevezi, melyek szépPéjtükkel mt- 
sx embert. 

1858 — IStil-ben Selmeczbanyiiti egy ujabb gyűjteményt t> «kftlet»- 
ben bocsátottak közre A. H. Skultéty uh P. Oobáínsky. K kiadók kije- 
lentik, hogy e gytíjtemény meséi: drága kincsei a külön az\ílv nemzeti 
költészetnek. hoRV bennök az ósrégí pogány mylhos s az Ös lótok ttá2Í,j 
családi i's polgári viszonyai lükrözödnek vissza. 

Mindké4 kiadvány értékes, meri a kiadók igyekeztek mindent ögy* 
adni, a mint az a népnél jelentkezik. É)p az ellenkező áll azonban a 
tót népmesék egy harmadik s legújabb gyűjteményéről, mely Dob msky 
Pál kiadásában 18SÜ — 1883. évben Tupócz-Szenl-Mártonban jelent, nieg. 
A kiadó sajnálatos mt'Klon félreismerte feladatát. A helyett, hogy kőzött 
volna tiszta, élő tót népmeséket, valamely naiv lendenczia által vezé- 
reltetve, elferdítette azokat. A kiadó a mesék nyelvejietél sok heljüW 
kiforgatta népies voltából, igyekezvén annak a saját itélele szerint er9^ 
detihh, ftzlávosabb színezetet adni. így történt a reflexiv «sa» szócskával, 
melyet legtöbbször orosz es nem tót szokás szerint helyez el az ige 
mellett. Az ilyen frázis: ■Holí raz traja synovia ujednoho otca» egészen 
oroszul hangzik; a töt ezt mondja: ^mal raz jedon otec troch synor*. 
A kiadó oly szláv szavakat ad a (ót nop szilába, a melyeket ez nem 
ismer s e tény ismét a lótok ethnographiai helyzetének félreismerésére 
szolgál- Uyen u lót nép eiölt ismeretlen szláv szavak többek közt ezek : 
«HtrostreIci. nivy. znamj\ kabonila (fielo), rúno (-= vlna), okriaf, hrud 
(= praá), kráfovift, králiö, kúaíovif, kAa£iíí, záhybeí, dvoránin, stb. 

A ^tizenkét hol(1(iC^kdróh szóló mesében (11. 40— 49.) a hónapok 
eltótoaitott nevekkel fordulnak elÖ, mint : Seéeö. Brezeö stb.. mely nevek 
a népnél ismeretlenek. De a népmese-anyagnak valóságos meghariusí- 
lását a végletekig vitte a *L'ubka a Kovovlad* czimQ mesében (U. 
öolit), melyben egy egész lót mythologiát teremt meg. Egy eredetileg 
német mesét tótul ad elő, de ligy, hogy a német nevekel, melyek a 
mesélő lot iiepnel elferdített alakban élnek, i^onnan alkotott szláv nevekkel 



ftABA nOKU. nit MAHlRNEítCU ATIIANÁ/Tol. 

ití. Igy aztán lett a meetében Hergmnmiból (a nepnel etferdilve : 
líkí = L'udik. W'ajafetitmnithöi (ti népnél elferdítA'e: Ha-ítmian) 
|r<MÍn»/r 3tb. Ezen mese eíívniaiüu elejf arm. hopry u í(>-üjtemény irAnl 
tnsalmunkat rnegínga-s^íii, 

A U^tcikná) sokan tof^Ialkoztak a 1^)1 népköltészet anyagának t'eldol- 
iVaL A itígebbiek. mint kfili^nöspn Reis/. Sfimuel. sokai foglftk, de 
markoltali. Ahhoz, hogy u tói nép belso eletvilanál megismerjük. 
laló anyagra van azflkáépűnk. Szükségképen tevés küvetkextetésre 
az, ki ii)et;t>izhatlun forrúí^okhól merit. IJjahhan a tói népmesékről. 
roe^í tanulmányt írt Doh^in^zky Hó! «l)vahy o slovensk^oh pove-t 
f*zinj alatt (Tur Sv. Martín 1871). E tanulmtlny uz e i'é^zbeii 
munkák között a legterjedelmesebb h b legszolidabb alapokra 
fektéivé, habar itt t!» a^ a hiba. lioey a szenö kelleténél löbh téri 
a fantáziának. 

Mind ezekből, a miket mondottam, az tonik kL hogy a löt nép- 
1 kiadványait forrtisul hasznaim e-sak óvatoi^an szabad ugy a/, 
iphusnak. mini a philolognsnak. 



Baba Dokia 

(román népmTlhologiai alak) 

a lAnanAf í. é. íeUraár hó lö-t'-n tartott IV. oifíadó ütiísún felulvasta 
Dr. MarianAíicu AfharuU 



I 

Az annepnapok. 

román nép é.-« illetve a roiimn földmivetők nejei. Baba Uokiu 
ítére, a keleti kalendárium szerínt márczius l-Jcn ünnepet tartanak 
H aap4>n uem dolgoznak, hogy linneplés által Baba Dokiünuk .'i 
gát niegp/eliditsék é? hogy a hideg a mezőn a vetésekben kárt ne 
>n, De máivzius l-jén kívül Huba Dokiának még 12 napja van éij 
et 'tíabet-ek>-nek vagy •Zílele babelor>-nak. azaz -a véna.sszonyok> 
«a vénasszonyok napjai'-nak nevezik. 

A természet ligy akarta, hogy ezekben ri napokban az idö nagyon 
Jiuj&ekony legyen ; az égen majd mgyogó nap Tónylik. majd felbök 
itJAk el azt: híivuzik, esik és a szél ftij. Némelykor a változékony 
u 12 napon níl is tartanak, söt megtörténik az irs. hogy április 



hónapba \-^ átcsapnak és ekkor a t3 napon kfvQli változékony napoi 
'imprumutüri'~\iHk. vugy ^silele impttttti tihi te- -)inü\i. iaza?. 'ktilcsrtn- 
3séa^k»-nek vagy -kölcsönííölt napok»-nak hivják.*) 

It 
A Baba Dokia-mythosa. 

Baba Ookianak ejzy Nikodim nevű Ha volt. a ki riiegnósűH. 
Baba Dokia oly annyira ros^^í^u) éli a menyével, hugy tia nem tii 
nejét az anyja ellen elegRií védeni. 

Baba Dukia egyszer a menyének leketo jubKyapjiil adull át és] 
a patakra küldte, hogy a fekete gyapjút addig mossa, mífj az fchí 
nem viüik, mert különben p<irul (ni; járni. Haba Dokia a menyet ntindon- 
féle módon zaklatta. 

.\ meny a patakra ment es a fekete gyapjút addig mosta, ntig] 
lÜjainak Uii-e ledörtóölödölt es a vér ngy folyU hogy a patak vize vórös^ 
letl; de a gyapjú fekete maradt i^ a meny ekkor keservesen 
deli sírni. 

Krisztus ezt látta, emberré váll es szeni Péterrel a patakhoz 
és u Baba Dokia menyei kerdezle: *Miért ,'íirsz?» A meny frre elí 
sélte anyósa zaklatúsaii. 

Krisztus ekkor megáldotta és engejiíítelte lil, és lnizdilotUi. he 
írsak mossa k) a fekete gyapjút; Hzut;^n egy tavaszi töxikéböl kt 
virágcsokrot adott neki. meghagyván, bogytia liaza megy, abból a vir 
ból az anyósának is adjon, — és ekkor Krisztus szent Péterrel 
vozotL 

A meny a vii-ágokat (Ule mellé a bajába tflzte. azután a fe 
gyapjút mosta és mosta, míg a nap le nem alkonyodott : és mikor 
jó késő volt, a gyapjút felrakta és haza indult. Mikor otthon a ffvapí 
lerakta, lattn. hogv az eKósízen fehérre van mosva, a minek nrt'iVím 
megörült. 

Baba Dokia. mikoi- a fejér gyapjút látta, megharagudott, hogy liibul 
nem találhat és a menyét nem zaklathatja : — de a mint észrevette, 
hogy menye a hajában virágot visel, lehordotta Öt és azzal gyanúsította. \ 
hogy a virágot csak a .szerelÖjét,öÍ kaphatta. 

.\ meny mentegette magát és azt felelte, hogy a virágokat ^MúrUi- 



*) Már rüiKcn kczdtciri meg a Dépazokisokat a lelkéateh «8 Ultitok ítCKÍbf^ 
fjével Összegyűjteni. A fenti anyagot Pocrcanu Győtvy rcsirzai lelkéas!. Illa J| 
rAkasdiai t's Orza János roniúf)*csiklova] tanitú küldte um^. 

ia8 



DR. MAMIRN&SCU ATHANJ(ZT<il.. 

r*-4öl kapta t^ lakkor ít virMsokbiil az nnynsfknnk is adolt. lie Haha 
a «MárUis<)r'-l ciinyulni kívxlette 
Rabo Dfikia. mikor a vii-agokiii látta, azt hitte, hogy múr tavaase 
és azoD gondolkodott, bojfv juhaival es kecskéivel legeltetik végett 
fre iiiduljon, a miért Ls iiának meRhajíylu, hi)KV a böílönyoket és 
nyékei késziljie el. montlvün -Menjünk a heKyre, mert a legelő meg- 
II, — rídd el magaddal a tUnilyát is. (p majd furulyázni fogfts. 
pedij; taiiczolni fogok* 
A tta felvilíiijoiíitottji őt htigy alig múlt el rehniániix Ixigy még 
vaii a MárUisop es («érl ne -íiessen a hegyre, de Balm Dokia. 
ír»-nil iaraól gúnyosan l)€8zélt á-; magára 12 koz-sokot fbör- 
irnönxii vévén fel. fiával (^a nyájával a hegyre indult. 

Elinduláskor a nap ragyoíiotl. de mikor ;i heiíyeii vdltak. esett, 

^T3»itt (^ fujt a ríztíl. fiaim Dokianak lelsö ktizsokja megnedvesedett 

[bgroi^ lelt. 3 raÍDihogy e miatt tejhere volt azt a berekbe dobta és 

tovább hiiladott, hogy juhai es ker-skei wiamara jó legelöt 

tn;- de a/ idö folyvást változékony levten. Halm Hokia minden 

e(ry-egy kozsokot dobott el. éi* így eldobta mind a lizejiketlöt 

A lüdeg azonban nem engedett, átcsapott a kölcsönzött napokba 

t»a Dokianak a fia a hegyen megmeredt íSs szájáról én szakáláról 

gesap látszott csüngeni, de az anya azl nem vette észre es ezért 

Hzólotl hozzá. *P.n alig tűrhetem el a hideget és le mindég fuvod 

fnrtilváda(!» A Hu hallgatolt — a szél filitt 

Kkkor a Mártzisor jelentkezelt és a v^nasíízonyt ííúnyoí*an kérdezte ; 
Üogyaii tetszik tt tavasz, es te a tiad furulyájánál miért nem tánczolsz? 
la menyed nem fázott-e. mikor a pataknál egész nap fekete gyapjút 
*l mosnia V A mint Mártzisor ezeket mondta, eltűnt 
Baba Dokia és fia. valamint egész nyíi.ia is megíágyUik. azután 
like váltak. 

A .Szemenik hegyen kí'tvekke valvn ma iü láthatók. Iial)a Dokiánidc 
itt eg>' fiirras keletkezett a melyl>öl ma is folyik a víz. 
MArt7.i.sor ölte meg Huhu Dokiat mivel ^ünyoí^an beszélt róla'. 
esri nem leendelte. ha a kí^lesönzött napok nem lettek volna.*) 



r.7i .1 mvt/i'ist tncgkflldilUiit nekf?ni .lana líliu nika^diui. Umiuriaii ^zilání 

ittAnyJiJ. Or%fl J-Xno9 rnniáii-r>;iklnvai. OwÁii Jnkab pt^lrilovat tanttcik. továhtm 

György resiczai k'llíésj:. Prugács (íy-irgy oraviMflhányai l>örtiinfeIíígyelC és 

bleseo N. Üjeologus. .SctioU Arttmi ^WalaeJibiche Mfircbeii> i-zíniQ művében 

lapon szintén közli. Ezt az I és 11. résxt kúzúlleui inái- 1877-ik évben u 

ilía* rzlmfl irodalmi Inp 36fí-ik lapján, dr minden magyarázat nólköL 



Hl. 

Magyarázatok és ÖsBzehasonlitások a római mythologiával. 

A Dokia nevét ^szef'ÜKK^be hoztak a Uncin névvel, de t^vc 
mert Dokia nem más. mint a keleti egyházban -az o kalendáriom 
márczins l-jén iinnepolt 5zenl Kudokiának ii megrövidített neve, 
romáii nókiié! igen jEvtikori keresztnév. Az Kiidokia gőrojí szó. eJsti i% 
az ty testatnenlomhan InHul elfi és tets/^ül. gyotiyört WoliljirfiiJlori 
plaisir-t jelent. 

A rouiún nep. illetve a fí^ldniivetOk nejei. Bábu Dukiát ugyanc 
márczius l-jén Ünneplik meg, azért hogy a hideg a vetéseknek ne 
Ebből kitűnik, hogy I^ba Dokiii a bidcgct képviseli e» hogy hat 
a tavRszi időre is ^tefolyus^al van : ugA'anezért Baba Dokiii -a hideff 
fÖldinívelési fos-sz szellemek. vag>'is istennők közé somzíiató 

Régi mythologiai neve elveszett és a népié;* pogány vallás a 
ajaknak egy kereszlénv .szent nevel küh-síinözte. 

A régi p4>gány istenrkre vunatkoíto tnytliosok es a régi pOfi 
ünnepekre vonatkozó Mzoká^iok rendesen abban az idöl>en szerepelnek,] 
illetve tartatnak meg most is. a mely idöhóz a régi pogányvallásban ' 
fűződtek: de a kere.sztény vallíi^nak l)er(>lyíiHa folytán a régi ' 
napjának megfelelő idö iíyakran az ugyanazon idöl>en lévő keit 
ünnep vagy Bzent napjával es nevével jött kapt^olatha: esetleg a keresi 
szent, pogány mythologiai alakká váll, mint a jelen esetben is. a 
Eudokiából Dokia pogány ustennö leli, 

A román népnél ez nem az egyetlen e»et: de igy van ez minden j 
népnél, a mely a régi. pogány mytlmlf>gi4iából még isteni alakokat 
ünnepi :iZoká:íokut őrxiUt meg. 

Ezeknek előtcrjeszté:^; iitan szükséges a Haba Dokia-mythosban 1 
előforduló személyesitéseket és pogányvallási elemeket megvizsgálni ésj 
a római mvlhologi^val Összehasonlítani, és pedig első .s<>rban Mnrhifi 
Baba Dokiiiiiak a menye ;izt mondta, hogy ö a virágiikat ^Marhisor^- 
kapta. Haba Dokia iiedig Martzisor ellen gúnyos szavakat ^lett : tOM 
Martzisor Baba Dokia előtt jelenkezetl és Öl menye miatt óesán 
gúnyolta. Ezek a körülmények igazolják, hogy Buba Dokia i's M t. 
ellentétes állást foglalnak el 

A márczius hónapot a román nep hol Martie-nek. hol Murtzison 
nevezi. A Martzisor névben az utolsó szótag, a «sor» kiusinyílö rag 
ezért a Martzisor kis márcziust. márezius-kát jelent, es ily módon lá^ 
hogy Martzisor a Ratal mái-czius éK hogy Mar? istent és a inj 
hónapot képviseli. 

140 



MafH, mint a legrégibb itáliai és római iiHtnxett i-sten. a tcrtiiésztíl 

alÖ erígének *•« n lavasziiíik islorif volt. es pzépl a ivgi mmainknrti 

IcoQ népekiiel Mars istennek <i tiunapja. u nev«^löJ }!/»nna7.ott rnánv.iu.'^ 

ip, az övnek termt^szetra kezdete vnlt Mars mint minden eví)en vissssa- 

islen — voDalkojcá>siiI a lerméíízetre — mArczius íiönap elsrt riapjAii 

litelett meg: ekknr kezdődött íi tavasz és az iij év. ^ hainír ké^bb 

kezdetét január t-.*«^ére (ették al. inínrlazonaltal a régi Mars-Qiinep 

i márczíaít J-s^ere vonatkozó ssíokáiíuk lennagyobb részt í^ minden- 

marcziu? ol^Ö napjaival maradlak öss/.f>köHeiesben. Az íVsszehiison- 

íból kitQnUe hogy MartziiRH a (intal Mat> vagy i^ a tavas/ f^s az 

természetnek kép\Tselöje. 

Mrtst kuüi-ssiik ki. hogy Halja Itokianak a metiye kii képvisel V 
A menynek a neve a mytbosbaii nem lórdtil elő, de azért az. n 
<a patakra ment gyapjút moHni. a ki a fiatakiiál lévén Kris/tuMióI 
krtfcl kapt)lt *^s ii kit az anyósa szerelővel gyanu-sitott. mivel azi 
3lta. br>gy a virágokat Marl/í^^ortol kapta. í^zinten mytholoxiai alak 
Ftui^donkópen nern Krisztussal, hanerri MaHzisori-al áll viszonyban. 
A római mythologia e tekintetben Lalán relvilúgosftá8l fog adni. 
|A Mamuraliíi nnnepet mái-cziiiíí hónaptian, az újévnek elsci liold- 
apja előtt tartottak meg Itómaban es ezen a napon a nép leányai 
Perennát, ki az nj évnek Hatal Mars-ával szerelmeskedett, szintén 
mepeltük íL Preller Römische Mythologie. Berlin IHH5. :H16. lap^ 
ridius (KasL l.ib. 111. 523) elmeséli nekünk, hogy Anna Herennának 
ilma.« Ünnepét mároziiLs Iduson vagyií* 15-kén az istennőnek a Tiber 
vült ligetében tartották meg. Lavíntumban Anna Peretmát a 
fticjus folyónál ünnepettek meg és pedig szintén marczius hónapban. 
a íorrááuk ujbol kezdenek íolyni és a folyók megtelnek ♦» 

Perennának a nevét és lényét r^okféle módon magyaraz- 
de eltekintve a kfilönlele véleményektől. Preiler (306. lapi maga 
iiB^d azt gyarulja. liogy Arma a gói>>jz ene (regi) és nea iiy) áza- 
ered és az ó és nj hoklal jelenti, majd pedig megengedi, hogy 
amais perennís-l. vagyií -örfikké folyói jelent. 
Én az utóbbi értelmejié-'íhez csatlakozom, de az Anna nevet az a« 
1% m$t vizel és folyói jelentő kelta .szavakból szármoziatom. Anio ét* 
(en kelta kiasinyitC rag) volt a neve egy 'pataknak, mely nem 
Rómának éjszaki részétől a Tiber^»e folyt. Ennél fogva Annn vizel, 

'>nlo ünnep Atheuétieii is volt. Preíkr GrÍRcli. Myth. 1. 61fí. I. a kö- 
_'lja : A Lavatut clejőa t. i. Antlieatmon (ri^liruÁr) havában voltak a 
lEleaaUiák. és eseket Axrae külvárosban , az tlissos folyí^iiál lartották m<%, mikur 
MyA teljesen Folyt wi az e|86 virágok iiyiladrixtak. 



tlABA DUKIA. 



folyói jeleni; Berenmt szóhtan az ennu tigyantsak Amia, a per 
har-Xió] eredvtín. hegyet jeleni és így a nrv kétszeres itve foHuI eli 
Ugyanezen Anna l'erenna a víznek, a lorrásnak* a folyónak sxi 
sítése és mint ilyen Mai-^nak. a lennészet teremtíi erejének a ssiei 

Dp a mvliiologíai tarnaisa^íliaii látjuk Krisztusi üt ! 

/pus és Jupiter is jáilak aa emberek közölt^ és ezért a görögő] 
tís lömninktól <íre<ÍI. jelenleg egyik másik ncpnel fenlarloti mylh 
7jms éK Jupiter hetycll Kri^(ztus jelentkezik, de Jelentke/!Ík különféle 
mesékhfin U. 

A Baba Dokia-mythoBhan Krisztiiéi <i palakni int'Ul vá iti 
menynek virágcsokrot adott : de a meny az anyásának azt moi 
hogy a virágokat Martzisor adta, és ez is elégséges arra. hogy itl 
alakjában a Martzisor helvHltesitőjét lásí^uk. Schott Arthnr iWalacl 
Márchen 1845. 117. lap) egy hasonló uiylhost knzöl, de Martzisor hel 
Baba Dokia elölt -a Tavasz ' (f'rimavara) jelentkezett: ejcekből 
világos, hogy Martzisor. Krisztus é-s ii Tava>z ugyanazt u szerei 
játszszák; hiszen Krisztusnak is egyik nagy iinnepe többnyire niarf-ziuí* 
hónapban, kora tavaszszal van. Krisztusnak a mythoaba volö lelvélelfi 
azért történt, mert a mai keresztény a csodamüre. I. i. a fekete j^ryapju- 
nak fehérre váiloztatására Mártzisort már kéfjesnek nem találta. — 
így a jelen mylhosban Knszln.s nem /eusi e.* Jupitert, hanem M 
isteni képviseli.**) 

A főszerepei a mythnsban Baba Dokia játszsza. 

Haba Dokia. nukor a tavaszí virágokai látta, elhitte hogy in^; 
tavasz van és elindulni készüli: ezért felveU magára 12 kozsokot és a 
hegyre ment. El kelleti mennie, mert 6 képviselte az ó esztendőt 
telet — és mert a tavasz beállott. 

A mi Baba Dokiának az alaigát illeti, ahhoz hasonlót a i-ómai 
mythologiálian is találunk. 

A márczins idusa, vagyis márezius I.Vike elótli napon a Mamuralía 
Qnnep, vagyis Mamurius Veturius lisztelGtéiv .-zentelt nap volL 

Ezen a napon Kómában egy börökl)en felöltözött emljert. a kit 
Mamurius Veturiusnak nevezlek, a városon át vezettek, rtt hosszn fehi^ 
pálczákJtal iillcííellék és ily módon 'á VH(Y>sb(il kikerííetU-k. 

*) l/gyancnaic az aii, ea%t kelta .S£4i\uklül iTedueic sxurnUoni u knvrtkexA 
folyúknak nevei: Ai?nu» vagy OetiUH Crna tnn) : Ant»Uh ma Kiis. A innt rolyú-nevek- 
h&X is ídcsoro'/.ok nifháiiyal. Igy a?. Ain patttkét. a moly a Jura litfgybiSI (íred és a 
Hhoneha fotyik. Továbbii az Aluia va^y Ane patakét, a mf'ly a Pnldába folyik. 

••) Az OfM János romAn rsiklovai laiiitó kriíöltp niythoshaii Rrtaxtui brty«tl 
ax •Arkanpyab sx^reppl. 

142 



I^ller erre nézve azt az észrevételt teszi, tho^yeza szokás háta- 
in u telaek marodus hónapban Németországban, a szUvokniiil Af; 
11 is -zokásíiH clker>íetesére emlékeztei'. 

(jc a Mamurius Vetiiríus nem máj^. mini az Öreg Mar?. inárczin&: 
{4^ idO ax uj i'V eUMt : az öreg lét a fíalu] tavasz elöU 

Marsiiak a latin irők ♦« felirasok szerint sokféle neve vnlt es pedig: 

Mar, Mars. Mamers. Maurs, Mavors. Marmar é.-^ Marmor. Mamurius 

a Mamers nlaklHil származóit : Vclurius név pedig a latin velusból, 

Í¥ reífit »it, vént. öregei jelent, tehát ez szomélvo^itelte az íirojí 

iü6i. ax ú időt. a telet, éí^ minthogy a tavasz beállolt, az öre^ 

Mtriuítnak is el kellett mennie Römuból. A latin iivsk nem tartották 

a népnek aini vonnlkozO véleményét. Iiojív Mamuritis hovH ment? 

a Kába Dokia mytbosbiil meKtudjiik. hoKV az Alpesekhe nirnt. oda. 

a léi (^ a hidcK vís>ízahiizOdott. 

Hány l>ört h*)rdott majíán Mamuritu^ Vetiirnis. ít lalin inik nem 

lik meií. de valószínűleg tizenkettőt, iiiint Haí)a Dokia. Ix'jíalabb 

tíi kipiiliatolhatjuk, 

Hzl a Mamtírius Veluruis-l I. i. annak a kovácsnak, vagy művész- 

(ártották, u ki az éjU[t>0) leesett ancíliához (paízs) méK 11 hasonlót 

nlPtl tehát annak, a kiről a 12 salius. a már^.■>^n^^ hónapban tiirlott 

nel közben a 12 aneil iával tánczoló Mars-papok énekiiklMn) mefi!- 

Blf^pzlek : bogy iieOig a 12 salius és a 12 ancilia a Nnmu kiróly által 

zett évnek 12 honupjái'a vonatkozott, az mar iiteK van állapítva. 

ennél fogva a 12 szám a lefolyt évnek 12 hónapjára vonatkozik 

Kzekhöl kövptkcztethetjftk. hogy a 12 kiizsokbati relollttzött öreg 

az 4'ireu Maiiinriu.'^l képviseli: hogy a 12 koz.suk a 12 antátiának 

I iz á év 12 búnapjának felel mejí. és ezért van l^aha hokiáiiMk 1-sö 

au5 után 12 napja. 

íVLsszaenilékezbeti'ink arni. buj^y a 12 napon kivUl mé^ kölcsönzött 
L* vannuk némelykor. Nagyon is természetes, mert Rómában 
bvasz Wébb áll \n\ mint a Kárpátok körüli országokban, és minthogy 
aac éghajlat miatt a havas, esö^ és szeles nap(»k tovább tartanak. 
ket a rossz napokat kölí^nzött napoknak nevezik ; e? ezek okai annak. 
Baba Dokia í^lvejszett. 

A mytho.snak helye Szemenik hegy, mely KraascVSzöi'ényinegyében 
és fV'ean líinilók szerint egy Karánsebes felé. Schott Arthur 
pedig egy Almás leié vonuló hegy : rle ezekben is rsak a több 
lyböl tekintett Szemenik hegyre ismeríink Baba Dokia mythosának 
Isui még nnl? he^ye is van. Asaki tiyörgy iCuleKfri de poesü. Jásí 
212-ik oldal) közlése nzerint Dokia iOdbjubaval kővé válva meg 



trjuZr-decedál taadicziók az olahoknál. 



a Moldvában lévő Pion hegyen is találtalotl: Dionisiii Miron 
(Columna lui Traján 1870- 4. sz.) tudja, hugy Dokiának kfiszobra Cel 
hegyen van. !•>: a heKy Krdí^ly határánAl a f^ionnal ftgyrtlt ftgy cao^ 
tozathan van. 

De a Dokia mythosnak alkalmasint még Ifibb ilyen h^gye 
l. i. nundenütt, a hol az emberi kepzoIet megengedi, hogy valaki a 
.sziklák közöli ogy köve vált nöi alakol és nyájat íeilezhesí'en fel. 

A mythos azerinl Ooktának lábai alatt egy forrás keletkezett: «iuu 
szük.ségkf^pen be kellett következnie, mert tavanzszal megnytlt a hefagrc 
forrás, a mij»t a h(» elolvadt. 

Hogy Baba Dokiának a fia. a/ 6 furuiyájávat kit képvifiel, erre 
íjohott által közlött mythosnak egyik variáns része ad felvilágosítást. 

«A szél erősen és áthatóan fujt. eseti ^s havazittl. ^a a fiu mei{- 
fagyoll, de Baba Dokia ezt nem vette észre éí^ ezért kérdezte: KiamJ 
hogy furulyázhatsz mosl, mikor én a hidegtől mtyd elmeredlem 
Az anyja t. i. a szélfuvúst fiinjlyahangnak lartolta». Gbhen megtalálj 
annak az okát, hogy miért ment el n fiu is az anyja val a hegyj 
A tél magával vitte a szelet is. 

Maha Dokiának a menye otthon itiaradt. nem ment fel a 
El sem mehetell — ha figyelembe veszszílk a fentieket, a melyek 
e meny nem má.**. mint a patak : Anna Perenna. A sok mosás alt 
menynek ujjairöl a bőr ledörzsölödött és folyt a vér: a jég, a pat 
böre. elza;iloU; Anna Perennának a vére. 1. i. a patak vize folyt. 

A fekete gyapjú a télnek, a sötétségnek a jelképe, de sok mcH| 
után fehérré változott: a fehér szm pedig a világosságnak a jelkép 
tavasz győzött a tél felett, és a mythosba belépett Krisztus is, a 
gosságnak képviselője, hogy a fekete gyapjút fehérre vAitnztassa.** 

Bárcsak győzne a világosság mindenütt! 



Traján-Decebál tradieziók az oláhoknál. 

Irta : Dr tíéthjt Látisló. 

Hogy a régi dácziai rómaiság s a mai dunauinneni olahsag 
semmiféle történeti és nyelvi összefüggés nincs, azt a nyoiviörtí 
véglegesen kimutatta. Alig kell mondanom, hogy ez irányban a m£ 
irodalom tett legtöbbet. A román tudományos.ság azonban mc 

-) Mangiuca Simon a tGleui köztütt mytbue feletl a FttnuliA 187Í-ik évi 144|1 
szintában elmélkedésf^ket közölvén. Baba Doklát Terra Maternek tarljn. 

1-W 



a&ritoiltk .'í/. 'tiiüt^íní lijuiziai ereflctHnek tankhoz, tiieri a pomiin tftr- 
pli ts nyelveáZftU inHiuJöiii Hzeii az alapon indull meg, wen épüli föl 
Ut irányban befoly^Uolta s hatotta át a roroán társadalom kö^tttirlatát, 

tiyítu- hiigy az olleuvéIeményl)en minden rornún ember nemzeti 
Bl keres és tat. A közvélemény viszont olyan nyomást gyakorol 
pae inxlíilomra. hogy az. ha nk^trmi hp tmiHa ^zahadiilni a 
etmi eredet képzeletétől. 

A \- ''-' t>s bizonylalansají (T/í^íjh aznnhari t>enn van mar a 
Ottii it íjhd t? Ez a Hzellem, mely a régi ideáktól szabadulni 

^ tud, ax lyabb ismeretanyagtól pedift elvből tartózkodik, s^átságos 
lyxetet ^lozott létre, melyet igazi néven tudományos bujósdí -játéknak 
l^ahetQnk, melyben a rcrmánsftg eredeti s vali'ihan kottői véni^a jáls/ji 
tíexcrepet. midÖn az iró szelleme:^ kepokkcl, leiidülete^ TordulatokkaL 
Isxi élcrzczel kerekedik feJül az objeetiv kritikának s a látszatok ügyes 

Kx>rftii5ával beszéli bele az olvasóba azt. a mit más irodalmak az 
é^ bizonyítékok egyma;^ melle helyezésével (tagadhatlan kevesebb 
^teh állítanak elő 

kA ' ^b hivötöl kezdve, mint a mmö Maníu, a legzseniálisabb 

eli' . ,;. mint Hasdeu — megtjiláljuk ezt a szellemet, mint vftrös 

(mahii végig húzódni az ujabh román irodalom termékein .*) 

Hogy a román ir<')k ilyen kényszerhelyzetben mily laza s felületes 

Éiyllékokkal érik be. 3 mily édes kevés elég nekik arra, hogy egy- 
hitegessék. arra többször rámutattunk, kik az ly román irodalom 
uyaival némikép ismerősök vagyunk, de hogy a könnyű hiszékeny- 
minö tere vari a román irodalmi körökben fa társadalomról nem 
jí»|ok}, azt a dr. CorncliuB Diaconovich által szerkesztett •Romiinische 
(polilistíh-lilerarische Monatschriftt egy uzikke nélkül valóban 
selni sem tudtuk volna. 
Az tdézell folyóirat 1887. évi folyamának 7-ik tUzetéhen egy ozikket 
bhink. mely Carmen Sylva — a román királyné — «Durch die Jahr- 
mderte* czimíi elbeszélő kötetéről szól. 

A kötet — úgymond az ismertető - történeti és reges eibeszélé- 
ket tartabnaz, melyek i-észbeu a krónikákból, részben pedig azokból a 
tpbalíadákből dolgoztattak Tói, melyek a napi fáradalmak után a falvak 



*) Nagy ntkau van alk&lmunk oly&n kiválóan objeetiv tanulmányt ballani 

részrOt, mint dr. Marieaescu Athanáz felolvasása volt társulatunk febr. tb-ki 

•Baba Dokia, a román mythologia egy alakja» czimen, melyben alapos isme- 

9 európai felfogással tárgyalja felveteti kénlését A románság irodalmában 

rumáaok voltak keKdettÖl fogva az irányadók s tfilQk fog kiin- 

irodalom jövd átalakulása a teljea megeurópaiasodása is. 

.14& 



TKAiXN-raCTBXt TKADICXlAlC Mt OCjÜmUlit.. 



cMode^ há^k<yiban énekmsóvsl f»s rimeü versekben gyönyörköd 

A kÍRilyi ir»>ni» •■ mufi'í.ik.u fnuzal-iHi rifili/ozUi ffti f^ reiiw?] 
visszíi azoknak naivit;t.sui. rl('t!ri>-o^«'ií'-'i. rin-U jelleinronások. 
tivelTij Cordltáfiokban readesen hiányoznak vagy elmosódnak. 

A legszebb ilyneiníi filbeszélések ejfyike a 'Mióruza'. mWy » 
népköltészet KVongyeül tekinthető. Kfiy niá.sik feldotgozntf iiepkúlt^ 
emlék Manole mestert ít az artíesi leniplom építőét larKvazaa. K 
kjvül még H Butíur monda (Kukiire^ v&ros alapítása) ragad mcK g 
nyörü előadásával, mondja az iamerlpléi; írAja. 

Ezekhez nekünk nincs momiani valónk, de azon, — a mire a refi 
ezután tér, a uiug&l komolynak hirdető rolyóiralban. a mely hozzá. 
az írodHlrni kO'zvetit6 Hzerepf^t jálHza a románf^ág a a külföld k5zöU 
nagyon megakad :i rízeniünk. 

A referens Carmen Sylva elbeszf^teseinek Iftrténeli tUrgyail !K>roli 
íh\. ezt mondja- A turteneti elbeszélések egyike, mely a kötetht^n el 
helyen áll Decehal Imnyu ezímet viseli. K népmonda, meiif nr- -'r-' 
leli kksittif romdfi faluban éJ a nép nyelvén. ííeeebal 
Sarmízegelusae elestének traditiójút 6rizle meg s kdltői szépségei mi 
különös l»ecse épen abban áll. l- -maga elégségeíi arra, hogy 

nuigyar tórlén(;^zek ii')rekvtseit. i- ■ i azok o mai oláhság s 

dáüziaiak közti összefüggést mabl)an \s tagadják — kellő 
helyezzD*í A referens cuz oláh nyelv és nemzet megalakulásn 
könyvemrii c^tíloz. mely ez idölájl jeleni meg. 

Ime tehát, a mit a kritikai történetírás felderíteni veit scmmni 
van léve Hománia egy legrejtelteblt falujában felfed€2eU 6s(réíri aá| 
monda által. 

A RomiinÍHcbe Hevue-nek igaza van, midön azt hiüzl, hogy i 
ilyen tárgyú ös román nc^pballada egymaga elég volna arra, hogy 
világol derítsen hz olúh-számiazátí kéi-d<íS4;re. 

Igen ám. de ilyen népniontla egyáltalán nem létezik, raert nem I 
létezhetik. Ha volna ilyen emlék u román népkiiUészeÜ^en. annak his 
gészeti másképen jelentkeznék^ mint a hogy azt a Hom. Kevue fuseréOI 
iferadájában n jíibifizemíi iro meg|>endíti. Mint az ösiseg drága s dftnt 

*) niestj 111) Vtilksinuiitlu, un vftstM'k testen rutníiiiiiicttpn Dorfe lebeniic kloti 
Cíe»clirchte vou Decebars T<hI und dem Kalle Surmizegelusae hat IipuIi^ nebsl ikic 
5)0liAiiliPÍt auch nocb ftneti besonderen bistoriscbon Werlb, da sie allem tá^ 
hinríMcbl, die £mjnsr^n»chaften der n)a^an!(r.hen Geschichlsforschuiii;, W' ' ' 
jOnjpit wiedcr 2wi«cbeii den Honiánf^n und dom ehemaltgen naeicn jedcn / 
banf! leugoet. in^ íehörígc Licfal eu stetlen. Rom, R«vae 1B87. Vtl, 344, i. 



146 



KftTMV LÁaZLŐ. 



it aninyhetükk^l nyoiiitHtta voln:i li^ axt » népniondiit a hükarcstí 

nia, tudósok kíini magyarázná a parallaii hecáü szovegeL mely 

ig jiírnii a világ tíssües foiktore-kOziönyeit. — de nzl is tudná akkor 

vüHUZ. hogy hol vaji hat az az elrejtett román falu? « hogy hívják 

BZ elrpjU'it rornáii falul ? hogy talállak a népmonda nyomára s 

ifH^tfíJett - hngy hangzik az eredeti 8ZÖve{j? 

A Rom. Hevue referensének elég annyi, hogy Carmen Sylva egj' 

leánya czimü balladái dolgozütt fel. De nekünk eü nem elég: 

nk kelt utána, hogy került az a királyi ir^nö tolla alá? 

Szerencsénkre nem soká kell kutatnunk. Carmen Sylva könyvében 

kedves is^e^'egés olvasható, melyben a román népköltészeti omlé- 

ártatlan nöi naivsággal annyi irodalmi titkot mond el. hogy c 

et nem olvashatjuk minden megindulás nélkül. Megtu4^iát ott. hogy 

Alp-ssaiidri a román költö-király. a román népkrilté:4zelnek nagy gyüjUJje. 

c|7ike azoknak, kik ;i néjnegék i'.-^CKJás virágaiból kOlőtlék azt b bok- 

íáL, mely mintául r^zolgált a királyi ínniönek. de megtudunk egy ennél 

ltl> dolgol itf, azt tudniillik, hogy ezekkel a népkAlt(^zeli virágokkal 

ú)6 kertésskedéM iiznek a rctrnán irodalomban. 

— A Hele&-kastel y zenetermében voltunk egyljegyülve — irju a 

lyoé — melynek faburkolatait Cannen Sylva ell)e.';zéiései után készült 

lények, az ablaktáblákat Alessandrí regéinek compositiOt diszesítik, 

t anmyrsíjgaras naj)lemente la.s.sankinl helyet adott az esti szürkület- 

Kgy karos szektán Alessandri ült, linorn arczával tekintve maga 

körötte Carmen Sylva s ifjú udvai-holgyek, mindannyi román nemzeti 

lAítPlben. közíUlíik Vac-í»resco Helén fiatal köIUmö is. kinek üHe arrznrs- 

az első fellépés ede.s sikere lükrö/.üdoll vissza. Livia az iméni 

itt Scíiuben, Baeli és Hándeltöl : remek althangja mint csengő harang 

iltötle még be a termet; Natália letette ecsetjét, mig Alexa szorgal- 

hime.zgetelt az arge-si zilitla .szjimára készítendő oUárteritön. 

iim pedig egy társnője f.sillogó barna hajnirtjével játszott, mely 

a fbldel érte sth. slb. 

Carmen Sylva Alesríandri néhány balladáját nlvasla jel, vaijon a 

átdolgozás annak szelleméi, (irja a királyné szori'nyen)«í;í>í profo- 

m^jd :t költő Dragomira, Venjamina, Cassandra meséit beszélte 

dannyian tigyelemmel osüggtek a költő előadásán : közbe erről is, 

is kérdezösködijll s luegjegyzéseket tett a hölgyiársaüág. 

Az emberek nem akarják hinni — jegyzé meg a királyné — hogy 

gyönyörű t}alladákat nem ünmaga készítette! — nemde azok mégis 

? (nicht war. sie sind aher dennork echt?) 

Beszelje el nekünk — .szólt közbe élénken Heléna — beszélje el, 

W7 



h(fg)r feiiezte fel e batladákui ? i Miküzberi u kéHé^ lelte H^őna, ax 
tricus viliigiti't miii^kus (i^nynyel i^yiUt inog iiz Üvoglatiipákban s a 
MisáK pompa-" (üínjiurtií'ii rogfís-tOnílcrioít fónynyel vilagitntla meg) 

^ A liulladilk keri;y(»í*i!i inindig sztínvedtOyeru volt — tjeszdlti 
Alep^amJri — nin<ís hegyvidék, melyei he nem járlam volna, hogy a 
lorok dalait imíjíhallitassiim. niiurri iniilulo laiiya. lUíilyel me^ ne 
ffaltam volna, hogy a hiutan-k nnekeit meíííigyeüení, ^ nirn> mefi^Ö 
anyóka, a kivel iw i^nökeltültein voUia rnaKamnak. 

— S mindont felhasználhatott a ratt talált ^ kerde Caj-nieu Sy| 
- A biiza ki^zt ippmt'ítírefiíse.n ^k voll a iludv^t tó konkoly 

H liixony nem köttitt/ö ilvlog voli azokat (úrlííd iiépljalladakat ') 
rostálni. — rendezni, — megtiszWtaJii. ÍÖic!'i*> 

— Hoíty foflezie fel MioriczAl. kénle em* töhh liaiiK*^ 
Erre nlniorií^ia Alcssandn. Ii(>)f\- egy hegyen píLszluroktol tiaUfl 

azt, s mily lázas Örömmel gyüJliHte azokat o gyóngynorukaL mely 
egyszeri) enilferek ajkairól hullottak elitje s milv lélelemme! Őrizte 
a leirt szövegeket. 

— Nem tudtak me*! Wbbet is — kérdem löltík akkoi 

— Mi nem tudunk mar válas-zoltak - <le a mámk he^yeci ' 
p&AStor lakik, a ki Tróján és Ihicejuü balladáját ludja. 

— Riiglon latiam — jegyze mejf Alesííandri — . hogy iu Tr 
és Decebálról vau nzó! El is indultam hegyen-ynlgyön. de est a 
dát. Fájdalom, nem tudtam megtalálni i!). 

— S ha «tsak töiv<iekekL'l kap V jegyzé raeíE a királyné. 

— Akkor kiegészitem ökel, válaszolt Allessandh. így 
Slefanicza Vixia balladai.-^val is, melynek egyes réaíeil <:3ak nagy 
bajjal tudlam megszerezni, a kúinifsfí inenkM versei pedig ituigaM 
költöttem hozzájuk. 

Egy alkatonmia) folytatja Alessandrí — kOlÜnös ecetem vafi 
Egy esti szürkületkor a Dunán utaztam, midőn a parton egy ti';;:^ 
vettem észre, mely mellől az esti szellő egy ismerő^ dallamot h" 
Halt! kiszállok ... Három katonát találtam a tOz körül. Mit énekeltek, 
kérdem? Sletanicza Vodál, válaszolták. Az irón már kezemben voll, j 
hog\' jegyezzek ... 

— No hál énekeljétek el nekem még egyster. 

— £s meglepetésemre ugyanazon tizenkét versazakot énekelt 
melyeket a balladához én költöttem. 

— Hol tanultad ezl. kér-dém hz egyiket 



*( 1, . uud ei war keine kleine Arbeit zu sichten, zu ardoen, ni kU 

14« 



RtotV LK&£Ut 



AcyBtntnl. 

\í?rii ludnk uram. 

> alyiXd höl lariullii '•• 

Az í>edi«. mo.il wé^ a/ i> ttlyjúUM luniilla 



*) 



UHD Sylva leírja ry.után. !nígy az estebéd végezUíVel a hold a 
t!salta ki a táxsuMgot. Alant a Peles habjai i-soN)gtak s u 
Al magasra vetette vizsugurul, tnely a sötét fenyők közölt iMdeliér 
jeniének látszod. A kastély láinpiii c^síllogtak el6 az ablakredOk 
niani p<»dig eml>crpk jártak, kik e lünd<iri knstí'lyl holdvilágnál 
l:itni Aztán viswzalérlíink — folylat.ia — a zeneterembe. Car- 
Sylva az orgona elé ült s Vergolese Stabnt inaier-j(Snek jAtéköba 
Végfll Kalharina és Livia kél zongorán Ftellioven egy konoertjét 
dO 3 az este azzal a szándékkal ért vi^^et. ho^y a rnai tininlságo^^ 
már holnap papíron orTikítem meg. 
A verandáról vön»s •iniyma-szönyegoken lépdeltünk l'el a raragott 
elp.n. hol három fából alkotott gnóm tartja a világitól. (;gyík egy 
DpiL inú:>ik egy fáklyát, a Imrniadik fgy hegyi kri^túlyl, mely az 
üos rilágosoágol vezeti. Fenni a folyosón iijni elkezdődött n csf*- 
itinntar csak a hölgyek kózt): ilyen szép esiélöl — úgymond 
fn Sylva ati'gviilni szinlp ügy tQnl M. mint önmagunk -záii- 
megroTidilése. 

Kne a tOfí>nyóra tizei, tizenegyet Olötl. Jó éjt! Jó éjt! ... De a 
szotNíjábuii bizonyára miiidetiikünk az ablaJtpárkányra kAnyókólt 
s beletekintett a fekete fenyvesbe, gyönyörködve abban, a miiit 
a hold átvonul e hallgatva a víz csobogásnál s aziva a szabad 
idék dtatog Iphetletel. 

m 

Kórüllielol ez a laitalma a kedve.-* esevegésnek. melyben Carmen 
ra a l'ele^ kastélyban lefolyt tnüvészi és irodalmi Jonrt unnyi rneleg- 
* közvetlenséggel írja le. í^heleHen nem gyónyörkodnijnk a szel- 
íttf^zuny szép leiratában, mely élénk szinrkkel tárja elénk azi a 
49 nemzeti szellemei, mely a \*e\e» ka-slélyhan uralkodik s melynek 
l^lk s l;öz|xmlja épen maga a román királyné. 

Mi« a kik a népek gondolkozásába igyekezünk ItehatolDÍ. kellős 
Itel olvassuk e csevegési. miU' azért is. meri a bá.ios királyné, 

#^ $ a Kntu H(>vu)' iiiíndezelct'l n}iiívku(<fi<^i'f;)rpl n^i-osuli iiaivililssal utálta 



\W 



It 



A MAGVAK NÉV. 

akkor mikor Alessandrí szellemének akar hódolni, egész ártatlanul otf] 
finom leleplezéseket tesz. melyeknek tárgyát Alessandri aligha szánta 
arra, hogy arról rossz nyelvíí kritikusok is halljanak. 

De a tény. tény marad. Nem árt. ha megtudjuk, hogyan készölnekí 
azok n tradítiók, melyek a nép í\jkára adva, az oskolán keresztül a nagy 
társadalom kr>ztudatába jutnak, s hamis fényükkel teljesen megbéni^; 
a nemzeti ízlést, megmérgezik a gondolkozás természetességét. Hogy ilyen 
vezéreszmék aegise alatt, az önámitásnak e rendszerével — értve a 
rómaiságnak szertelen hirdetését s eröszakolásál — egészséges irodalnú 
fejlődés létesülhessen, azt csak líománia tudós körei képzelhetik. 

Most veszem csak észre, hogy annak a kérdésnek, vatjon a DecebaL. 
leánya czimü elbeszélés tárgyához, hogyan is jutott a királyi költönfi. 
még nem értünk a végére? 

A Rom, Revue azt mondta fentebb, hogy azt a iiéphagyományt 
Kománia egy kis elrejtett falueskájában találták: Carmen Sylva ezíkkébOl 
pedig az líinik ki. hogy azt Ale^ssandri mindhiába kereste, nem tudott 
nyomára akadni. 

Akárhogy legyen is, körülbelöl egyre megy. 

íín részemről utost. már hiszem, hogy Traján és Decebal mondja 
vagy balladája él a nép ajkán Komániában, sőt azt is hiszem, hogy egy 
szeronesí'ís gyűjtő nemsokára felfedezi azt az ereklyét is. 

fis a szerencsés felfedező megkérdezi majd a dal éneklőjétől: 

- Hol tanultad te ezt? j 

— Atyámtól, (lesz a vála.'iz). 

— S atyád hol tanulta? 

— Az pedig még, még az ö atyjától tanulta. . . . 

A Romünische Revue egy utódja pedig majd hirdetni fogja: íme 
megkerült Trojan si Oueepal etve.szettnek hitt balladája, mely egymagában . 
elégséges arra. hogy a míigyar történészek törekvéseit keU^ v&ágűd^ [ 
helyezze ! ! 



A magyar név. 

Irta : Naí/tf Géza. 

Mtimzeti nevünk tnugyarázatát az utóbbi évtizedek alatt többeo 
inegkisérlették. a nélkül azonban, hogy a különböző szempontból lett 
vizsgálódások minden tekintetben kielégítő megoldásra vezettek volna. A 
finnisták és lurkologok, mint östórtcnetünk egyéb kérdéseiben, a magyar 
név származtatásában is eltérő álláspontot foglaltak el : csakis egyben 

150 



NAflV Upy,A. 



Bik. alilmn 1. i . ho^^y nnn<luKyik felvetette azi ii ludoniiinv mai 
nnal&n n-uii lel)p^Hn elliibaüoUnak tnoiulhutó nyobbi clmOlcdrt. tnelv 
in'jktól f'iiih'getott ft^ldniívoH -ízkythitldtal' vtil6 rokonsúgimk 
ü aziÁtx uíipüük niiwtani h.s a knzeleblii szAatarfok alulit clel- 
Tiak hfífolyátia alatt a mngtjar mogvr riiívlipri a •ma«-pra'«!trt» 
t>5Í alakjul kerot^te s iiiitil ilyciU. •Í/Vl(liii(ivr>lunfk* niuKvara/La. 
Üe ma mái- tu^jiik. ho^y ösoink rnru a houroglalás korúban Ls 
Lik Tolüik .H igy semmi f^f\v9 sem iieviíKhették maKukal loId- 
knek 
MuA erodpte van a iiiugyar ntWnvk ^ oz <:8akL*í olyan ttíhel. mini 
3ywi rnkonaink nejn/eti nevének kOpzödtisH. Mert híU*onl6 Itípnié-szeti 
jyok közt. huHiiiiIi'i fejlődési fokon a szellemi élrt riyilvánulrt>:ai is 
[íJrtk s ez a p^íycholoííiai li>rvwiyf{/eriisöií iK+folyrts-'inl vuii u iioinzeli 
iiÍHkiila*tái*a ; megszabja a/(»n furiíulmi kört. melynek kortál.-iui 
t'sry ririi v;ii^y néplörz;* t»l6tt Iji/orvoh vimíusok. Kila.jdorisauok «> 
)nyiik ;i I»-'ií'!If'm/Öbh<'kni'k lat.-s/.aii;ik a saiát í-Bvcniseííe ríH-ukílInn- 

A inüveltcjí kezdelk'iítí:^ lokan allo rirpekiiél iilUtláuo.-íaii el van 
ive. bojíy ruajíukat e^yí^xerüeti 'embernek % -néfiiiek> nevezik. A/. 
fcOis ho hjizajaban és a forni égóv alalt egyformán mcglaláljíik ezt a 
-pifyehologiiini nézve <»ly jellomzű t'elfugúst. Az eszkimók nemzeti 
inniiit*. — a kenai albapanzk és. arrftvAk — Indiánoké. 

.<'. •üniieb*. 'Iiikkiinu . — a kelet-indiai rlravidák kolb ágálmn 
ih néfH*. a 'hor . -- a birmaiak egyik ágániil a 'Ijangni'. — a 
lyok^, a «niin». - a di^IalVikai botlentották<^. a khoiii* mind azt 
uli : '4:üilx;rek'. 'nép.- Néba egy-iígy üyen név ti'deli a kezdetleges 
ikmi viftzonyokal » a ktísű utókorra is át^^záll ; így maradi fenn p. 
[»teknel az 6si ieniott, íhmdisc vagy mai alaliúiiban r/eu^r/f név, 
9k jelenlHse szintnn r.sak annyi, rninl ^nép*. tV. ti. góth 'thiuda' 

Az ural-altaji nep<;saladbaii, melybcz a mugyaraiig tartozik, .szintén 

HÍ I ii ezen Cm elnevezési módnak. A hnnn. khun. hun név 

_i magyar 'himí, vogtil <kiim>. mongol •kliiiri- .s/.Ok lanu- 

mzerinl aligha más, mint: <ferli>. <embep». A ^Vwfs név értelmét a 

'jüsz', *jőz» nép szrt magyaráz-zn meg. Slralilemberg szerint a 

a mull szüzad elején még egyszerűen íirnak s az obi oszlyákok 

, írtüek vagyis ^férfinak*, «embeniek' nevezték magukat. A mordüa, 

ívin, (tiirUisz névben könnyen H^lismerbetüa zürjén-volj&k, 'mort». 

^ttft- »«mlier swto s ügy látszik, ezzel fögg ős.<ze fl cseremiszek nemzeti 

a marja i!«. 



A MAGYAH NÉV. 



Ay. u^oi- népeknél a nemzeti név lovahWi fejlődése, csitaki^ annyibai 
tért el a legkezdellegesehb formúU>l. hogy efryes törzsek takhelyük tei 
mészeti viszonyai szerint különböztették magukat. A vogulok és az 
a <IÖld emberének . tíKt-kumnok. maa-mteszüek nevezik magukat 
valószínű, hogy ez a. jelentése a inok-fta névnek is. (V. ö. Vogul-osztyik 
ma, mag. meg ^ tóid: si. esi. csu - ember). — Más törzsek aza 
folyóktul vették nevüket, a melyek partján laknak ; így a permi (soportbi 
a votjákok nemzeti neve: ti<fmurt. tidí-niurt annyi, mint a <Vjatk 
folyó embere . — a ziirjéneké és permjákoké pedig a komi-^mer 
komi'jaaz. komi-vojtlr ^ a folyam, a Káma embere; a vogulok a 
fzürjénül : .lögra. oroszul : Vogul) Colyócskáról hívják magukat és 
osztyákokat nian-ni. mán-ftzt vagy inány-csinBk azaz «a Mány í<Af 
emberének . mig az osztyákok nemzeti neve : asz-jah — az Ob einbea 
>■.- f-angat-jah =~ az Irtis embere. — a múlt században a konli-fii.tm 
Konda folyói ember név ts használatban vala uáluk. A fínnek és lappal 
nemzeti neve. a azuo-mi. nzab-me^ sa-nia kétségkívül Finnország szánh 
talán taváról vette eredetét: jelentése annyi, mini: 4avi emlíer», >té 
melléki ember* Hasonló elnevezési formákat találunk a szibériai aprt 
talár törzseknél, p tt4bal-ki8i. rsarts-kiai, rxíii-kisi. ba^kanss-kitii^ 
fsol/nmau-kiüi slb.. melyekben a «kisi- annyi, mint: «ember>. —n 
név előrésze pedig egy-egy folyónak a neve. — Miként a síkföldi ugorolcl 
-í( lídd emberének , a folyammellékiok vjalkai , •kámai*. <obi'. irtia' 
MYk eiiilu'rnok> ; ép úgy az erdős vidéken lakó törzsek ^tixlei embeniA«: 
nevezték inaííukat : megtaláljuk ezen plnevezési formát a cseremÍ8«fc 
egyik utíánál. aztán a mordvinoknál az prztt (ha^jdan: aorsa ) törzs nert- 
ben (V. ö. cr - magyar: er-dő. írseremisz: or: ■ -za -^vogul-osztyák: csi^ 
-i. szí t-míHMi. a szibériai tatáioknál, kiknek egyik ti'írzse jis-kiti 
nevet visel jis : erdő. kisi ^ emberi s nyilván e sorozatba tartoak 
;i/. avíuok ré*íel»bi neve. a cdr-ktot is. melynek első része Hunfaliy 
-zerint iiieslelel a (-creinisz ^nv erdő. ul('>része [►edig a vngnl-magyar 
knm . Ilim ember, ferti szónak. 

Híi a ntafjffar iiev ci-edete visszanieüv abba a korba. midÖa;i 
őseink Miéi.' az iiiíorsaü környezetében éltek: akkor az is bizonyos, ho^ 
a főutebb enilitelt iiíiitr népnevek analógiája szerint alakult. 

Mint ilyenben, lehetellei) löl nem ismernünk a niaa-wieísz. ma- 
ktntt. iHok-sfi nevek párjai, melynek előrésze megfelel a vogul ^van>, 
<mo . niu . Mia>i . usztyák meg . linn maa . mordvin ■nooda* 
akkud ma . niaila azaz tőid. mező s/ttnak. — utórésze pedig a 
miesz . kuni . sa- m-su. sii s/i»k >\n'mima]a. tehát annyit jelent, 
mini : lértj.. ^Hinber . nep, 

V)2 



Hkn\ 41RZA. 



Igy érlelnieiíle niMtiKel) iwvünkel Huitf'afvtf Pál iMiiicyiirorszáj! 
-■. — '^tAja 4<U. I.i-t n krjvetkí^zt't dernrkn- nszlotta u\n-{jifar. nifn 
•A a •ina». -mn* aanyi. tninl 'föld', a «irer'. •Ky('r> |)odití 
a vofful <kei-» emher. lérli. him i^ztmak a nyelvilnkíK^n a 
leli 'iíver-wk-. «nyer-mek -Ttóhan maradi fenn. 
maif^'ar.izHtol ay.fmhan liiitlen;; e> tanitvüriyai nem l'o^ad^lk el. 
•oserinl a ina^vHi' «vyermek> i^ónnk nem a vogiil ^ker*. hanem 
[tnyaurem 5zó leld rneí ^ i(?y a <majíyar - majfyeri — íiioger» 
in má^ ütemekből ail, mint a ho^y Hunfalvy taglalta, htlí'ubány 
(A uiaEvar nev wrwkte Kxyeleíiie> Pliilologiai Köjilöny. 1883, 
-9fi9. 1.1 az 'ember>-t jelölft szót ax «ar — er— eri» részben ke.resi. 
Ki ' '■ ' ' I iimeyar •férj* es n hasonjelenléstl r'^er'eiiiis/ püifeő' 
.: I iV ugur •prjíí-. <ers!t' í^ a (ítröksetíbcn az *^er» ^ 
rfi ^/t'HMk, mij! a iiév elöivszp, a -masv'. moRV- a vomil *anzser» ^^ 
. 4aKyur» <2ók aDalój2Ía.ja *i7«.rinl ripm volna ef;yúh, mint a vokuI- 
ftk nép koKö^ tiem/etí neve a -nian — r^üi^ Ai^ ln«iZSKi)k nzonbnn, 
pz a magyaríizal e^ kis^ ei'öítetett. Nem i^ említve, hogy ax 
=^ ftffynr* és a mtthcM — tuosjp- szók tiangtanilag ^wni 
zen aiiaU'>i;ok. ^i fnennyiheii ax elsőnél a/ nza tfif a szótőhöz 
ozik. nng a ma^tHiíknúI az n v^ r*t külön azoknak képezik az ele- 
I: a iiéppsyehologia szem|>ontJáhót l«kintve a kénlést. egy alig elhá- 
nehézség r»lött állunk. Akár azt teszsziík fel. hogy az ö.smagya- 
uient iit n 'inaii — frti>. 'maii — lyn- nev a vogulokhoz. — 
megtorditvB. « voj^uluktól elwJeinktiöz : épp a/ ugor nép- és {VittiA- 
kliöl levonható tanasii^ tii/onvil <• fi^ltevej^ ellen. Minden kis ugor 
kQlón nevezi magát : nu>g ílz egy nyelvüeknél Í8. p. az oszty okoknál. 
gitárom nevet talalimk h ex a név is változik a körülményekhez 
Igy p. az obi osztyákok mai neve. az 'aszjah*. ujabb kelettt r« 
múlt 'ízázadbaii nem feledtek el. hogy regebben kontisi -nak. 
ikondfti ernlnTuek' nevezték magukat. — egykor iigyani.s a Ktiiida 
ró iDellell laktak. A vngiilok is neme^^ak a <máncsi>, lianem a «makuni> 
"nero! i^ liaüznaljiik :* ez — tekintve jelenté-sél. TnoIyl)en az anto(;hlonság 
ilfiia i'an kilejezve — si»kkal ősibb fetlogá.si ti'mtei elé. mmt ama/-. 
>fnáneai* uév csakii^ a vogulok közt keletkeithetett akkor, midőn a 
ly fiktvú környéket megszállták s valamennyi monda, a mi ezen 
k rnytliifciiít jelenluséget kole.'^ínöz, arra vezellietö vissza, hogy 
\\ _ _ innen terjeszkedeit tovííbb Szibériában. > mini ilyen, a vognt 
ísíígek krtzíis áldozö helye lelietett Ninr> .iemim nyom arra 
re. hogy a magyarságttt is ezen területröt származtit-ísuk, a mi egye- 
v'dna kénp> Mk.iilainlni ;!/. ;dliiölagO-« mangyo ^ iímiuv h7.;\/ •miíii 



A MAGVAK NÉV. 



! 



folyómelleki ember elnevezést l.)e mégis föltéve, hogy eleink inues 
szakadtak ki a híirfkiriai erdöst^gbe s aztán továhh délfelé, a volgamenti 
pus/taságia : aiig képzelhető, hogy » viszonyoknak löbhé mog nem feleUt 
régebbi ' niáncsi — niángyns név helyébe egy iij nemzeti név ne alakoK' 
volna. p. ^erdei embíír». jjajkmelléki*. ' volgai ember vagy más liasonlöl 
jellegii érlelennnci, a vogulok testvéreinek az osztyákokiiak vagy a Kámti 
és Vjatka menti permieknek, meg a szibériai tatár törzseknek a példá-^ 
jára. Az ősi név fenmaradásál osakis az az egy körülmény magyarázzt; 
meg. ha értelme az iij viszonyokkal nem Űtkí'izi'itt össze: mert az u 
eset hogy abban a korban már kiment volna jelentése a köztudatbál, 
egy kezdetiege-s müvelts(*gi állapotban !evö népnél el nem képzelhető. A 
<íö]d embere^, a <t'öl(i szülötte^ elnevezést a kelet em^öpai puszta.ságOQ 
nomadízáló magyar épp ugy használhatta, mint azon ősök. a kik oi' 
Ural erdeiben vadásztak vasív a Káma. ToboI. Irtis partjain halásztak.! 

Kgy egé.szen más fogalmi körbe vezet Vánihénf iiiagyaráKSta- 
(Magyarok &>edete 194. L). a ki nemzeti nevünket a török-tatár 6(9' » ' 
maga."?, hatalmas, gazdag. í(')nség(ís töbül származtatja s egynek veszi a' 
bajar, majar ■-- lejedelem szóval. Tekintve a magyarság alakulását 
nem lehetetlen, hogy egy törí^k eredetű törzs adott nevet az egész nem- 
zetnek, mint p. a bolgárok az aldunai szlávoknak. A valószínűség annál 
nagyobbnak látszik, mert a hunl'oglaló hét üh'zs között az egyiket csak- 
ugyan « magyarnak vagy szabatosabban -megyerinek^ (megeré) nevezték 
s mai nevünk csak a honfoglalás ulán lett általánossá : másfelől pedig 
a közép-ázsiai törökségnél is volt a XVI. század elején egy «mad9ar> 
nevű bH'zs. Ámde e való.-^zínüség *-^nk látszólagos. Vámbéry egyálta- 
lában nem számolt azzal a körülménynycl. hogy a magyar név eredetibb 
alakja, mely még a ki)zépkorban általános volt: mag^yari. mageri 
mcffen'. mot/rr. Sot az ai'ab írók szerint niadsgar. ^r(//«y/ffr magygar, 
bagygar) is, :t melyek mái* aligha származhattak a török httjar- vagy 
majarhóL A magertf. tnogcr alakok, melyekben al- és felliang fordul 
elő. líiiriílciK^elrr azt bizonyítják, hogy itl nem szúnnazék-. hanem 
Összetett szóval van dítlgnnk s iiry a *liiyar-majar alakok szóba 
sem jriheliiok. .\ mi pedig a Sojbáni kliáii seredében harczoló -^madáari 
nevíi íízIm'^' törzset illeti : ez ali'iliancni a baskiriai magyai-ság eltatáro- 
rfodoll maniflváiiya. azon magyaroké. :i kik már .lulián ott j^^irtakor a 
Xíll. szazad fl^ó léiében naiíyoii ()í^.-/,evegyíUtek a latámkkal. 

Vau Píív más köriilmcny is. a mi Vámbéry magyarázatának ellei»e 
mnini. de eiíyúflal helyes nyomra i^ vezethet a név származtatásánál 

A magyar nrvliez kötötf lógaloni. a mikor értelme még nem ho- 
mályosodott líl véííkeppíMi. kiérezlietö a (Iptthi-moger, soba-iHOger 

l.il 



KAGV GtZA. 



a melyeklHMi .-i moyer csitkis •nep*. >KmtH!r* .iclniilúsbefi 

llyoií érieliufr- lehet a hM»-fHogrrnpk i>. hár ii Névleien 

a h^l ('ejHielnií Hzern(*lylypl ka|K*H>laIl>;iii hus/.íialJH ; ítzoiilmn a 

sd köxepíín kéíJZüH Methorliíis-féle népjcKyzék n Ki'izép-Vniga 

Susda! környékén lud ejfy "heplaradid* ntívvel jelöli ni?pröl, a 

Uímiislatinor. neve — ji hót lörx.-iiek» — víIóííos forítítús s hu 

uhitl 2) mai^yartik erttmtUik, u miben alix luhet kéLséjí: akkor a 

Invainktmn renmai-adl Miinwger név Uinteti fel azon ösfnatíyar 

míílyot Mellif>diiiíí. mint közérlhelö sr.^U ejTV^iSörft*'" lefordiiott, 

ííoennl a h^lHmoyer (heiLiniogyer)JHlenltíse annyi, mini •het — nép- 

mini nemzeti elnevezést iisyanaicoo motívumok szüllek, melyek a 

jknal a •dfirl»Ön-oirat> ni^gy szíivelitéges nevel, 

íElymoIngiaiiag véve azonban a magyar nevet, a *nép«. -ember» 

U kifejező szó csak tilórészében mutatható ki akár aK cnr, ak&r 

\99^ vészeiben. KIÖresze ezek szerint nem lehet más, mint a fV»ldel 

ujíor inv*, •ma-, -mog-. <moda» szó. mert eltekintve a ha.sonló 

HU «m»a-miesz>, 'ma-kum'. ^mok-iia* nevektől — psychnIogiailaK 

[oak üj^v érthető mej^ legkönnyebben a név értelmének aTion mödo- 

hogy a üentu-mnjíHr*. -.-toba-moger". 'hetn-moger* nevekben 

[ mog^ egyszerűen • népet • jelent, b.'i eredetileg a » fi'ild emliere -. 

gvermeice>. <fóld szülötte > fogalmái fejezte ki. 

Kiiel.t/ik ftzekhöi, hogy a Hnnfalvy magvíinizata elleneben fölulli- 

It hyjx)thosÍKík meg nem állhatnak. Nemzeti nevimk vahtdi éiloimét 

[l'íznerte fel. <^Uf>án a sz6 taglalásában tévedett. A moger. magért, 

far alakok mellett a:c arab irok, Ibn-Daszlah-, Al-Rekri — 69 

>lr ' tiiint emlíleltlik -- eléfordul a madsyar, bmisffar is, a 

< irásmiKl hibigának is ttilajdonithatnánk. ha f^es/on mús 

rációkban hasonló jelejiségekel nem észlelnénk. De miként a ' mogyeri - 

j^*ar» forma mellet! van imagygar- : ép úgy a •boigár> nev meg volt 

ilar^ íAnonymuMiál: bular. a Hunn krónikában: belan alakban íh: a 

Bgyarság eredetéről i*zóló mondában Mogor (Magyar) testvére •« Hunor- 

ftgkivOl ii thungiu* névnek felel meg; a vogulok é-s oszlyákok régi 

a -jiigor*, «jogor' őseinknél *jor' alakban volt ismeretes iV, Ö. 

lum Ji^ríanorum — Kézainiil* Kzekf*ői a néimeveknek kf^ttis cjjüpor- 

ftla Túlik ki: 

moi»y eri 'nagy gar 

bui iir hol — gar 

hun — or hun — gar, hunn — giir 

jo — r ju - gor. 

IvefctWil u 'nep^. embpr- lognlmát jetölő nzó ép úgy váltakozik, uiínl 



A MAGVAR NftV. 



1 



p. u /Űrjének ^koini-inurt>. <komi-Jasz*. kümi-TOjtir> = kámai 
ember nevénél. Az ar, or, eri s aztán másfelől a gar. gor. gur ea 
szerint synonini-fogalmak :í amannak megfelel a <réij> (fí-erí. fi-eije) 
szóban ievö ös-ugor eri, érje. török-tatár ^r, mongol pre ==- férfi, 
ember; emennek pedig a vogul tcpr {hím. férfi), magyar gyer-ét. 
gaer-míik. 

A mi ;i magyar név első elemét illeti : az a t^ntebbiek szerinl 
mogy. tnagt^, melynek ugor alakjai : vogulban <mu>. cmo>. ^^ma . «inag>. 
osztyákban <megN >:ürjénben ^mu». mordvinban Mnoda>. finnben <niaa>,< 
továbbá az akkádban: <ma>. emada>. s a mongolban «modsi>. j^eo- 
tése pedig annyi, mini <fóld>. <mezö>, a mongolban ^tartománffj 
^fnegye^. A sz6 ezek szerint azonos a ma is meglevő tn€^e szavunkkal, 
a melynek azonban módosult eredeti értelme, nem jelent általában 
€ földet', hanem a mongol «modsíhoz> hasonlóan egy bizonyos terület, 
a tartomány fogalmát fejezi ki.*) Hangtanilag a 'xnegye*, ^vaogy>,6gr 
függ össze a déli ugor (mordvin) <mo^n' alakkal, mini p. a «ha^>éB 
a mordvin «karfo>. cseremin 'koíi». — a «fp^» és az észt ^pikfttt, j 
melyekben a déli ugor nyelvek fJ beti'^e a szokottabb l-es változás hdyett 
£fy-vé alakult. 



Kzek azon okok. melyek arra vezettek iiennünket. hogy uenuetr 
nevünk származtatásánál lényegileg Hunfalvy magyarázatához csatla- 
kozzunk s a niagyar, ntogyer szóban egy Ős ugor kifejezést keress&nk. 
mely eredetileg egyszerl'ien annyit jelentett, mini <a Má embere>, <fBU 
gyermeke* és szorosan véve minden különösebb nemzeti vonatkoifó 
nélkül a nép fogalmát fejezte ki. De mint ilyen, közös megneveiéaí 1 
forma volt a magyar nyelvű törzseknél s midőn a «hét magyar*, a \ 
« heptaradici « . a <hét nép:> Árpád vezérlete alatt egyesül: eltünsdt a ' 
régebbi törzsnevek, a milyennek vehető a hungar-onogor vagy a szabÍN .' 
(Isaba magyar ás valamennyi beolvad egyetlen egy névbe: a magyar 
névbe. 

*'• Nuni tévesztendő i'>3a7.v vele u szláv eredetű •'inegye> *« hai&r szó. Bz 
iiUilihi Árpádkori oklevt'lckben gyakran előfordul ; a vármegye =« várföld inindi( 
•comitatUH^'. vprovinria». dp sohasem <limes eastri». 'marrhia castrí*. a mi egyedfll 
iga/olhatná. hogy r. -:vármepy4'> a. m. várhatár'. 



Jl 



15fí 



jaLR?VT«i« K'/- 1889. ttVI HKO^t ANTMHoPOUMlUI K()N<tRK:3ítXI)áRÓI.. 



íelentes az 1889. bécsi anthropologiai kongresszusról. 

Iferrmann Anfai. 

A iittiiift tv- :i })i(*(m rtnlhntiHilogiai liit-sasagokuHk I8H9 aiigtiszlUK 

-10. Kéoljfii lartott k('tz6> kö:egyOlést'lien mint Uirsii»águuk hivatalo 

ftvfrdóje vettem ptóizL Lefolywsíiri'il Knnal; iílejéhen W tudósítások 

ritek met:. TV társiiságunkal közletlefiiil ('i-flekUi ronl)i«iil>l» moint»iilu- 

ur6l eildiji iiyilvaruiH kOzlé?- nern torlmit, á liojív ezekről muiel liivehl^en 

Jhussak. men kelleti várnotn a kongresszus Uirgyaliu^Airói jíYorárói 

■k nyomán ke^szült réíJzletes hivatalos jelentés közzétíítelét. A 

-/Möfin MafívarriiNZagUiI «r. Afi|>onyi SanHor. florpnian?! Antal, 

Ír. fWvay Tivadar. I'ulszky Kcrent-z. Schneller István. Spilzer Mór. dp. 

Ky Lajos, 'lorma Zsófia. VVoaiaszky Mór vettek részi, mindannyian 

Hgunk lajíjai. Közfilök crlekeziek: Ortvny : Uégi köeszkózük átfu- 

[é* fiirolyukai, Tonna /?-.. Inisjelpk thiakn-dák IHeleken, Wosinszky. 

iwü leletek és lemetkeieési módok. Hernnaiin Antal, MagyarorszúK 

prajíuilioz. .Vz ang. II -Ií-íti Rndapeslre lelt kirdndula.s pt''szletei a 

ptiluptjk tudú^ítú.'^iból iriinei'elesek. 

A tarsaHágunkal tSa tevékefiysége főirányát kiizletlt^nül iM-dekló 

ffik a nag^Tievlí dr. Rnnke János fölükár ludomúnyos .jelentésében s 

tíiklö Vircliownak ehhez lílzödó ni(*g.iegyzéseilMín találhatók, Rauke 

^böl kiemeljíik e helyeket: A klltata^^ uJ epedraönyei tömegéből 

Ji?en egy emelkedik ki rtjnyesen és Örvendeleííen. llégóla rú-fámu- 

c. hogy ííz anthmpíilogiai kutatásnak a hazában mindinkább hazai 

graplintva. a hazai népek é^ lörzsök isineretcv** kell lejlödnie. 

cttow nt*ve áll e inuzgatom elén, a mely azt mutatja, mily fontOH é? 

m bazafia.- (VIadat«>k várnak ludományunkra a hazában is A leg- 

tíh ónimuiel üdvözöljQk a nemet néprajzi múzeumnak Herlmben 

Japilusat lirtzdai^on fofi kirejlódhelni a némel lörzwtk í-thnogniphiai 

uzeunia: tekintve a nemzetnek ^ktelé való tagolteagál é» emellett 

OSI luitfvnniányokhoz való szívós ragaszkodiisHl Xémetország tnimlen 

kfobli kó/.i'piHui^án hasonló kisebfi mn/eunioknak kell kelelkezntök. 

iDiHveklieii az illetü országok t^ (artományok elhnograpliiájanak képe 

k össze Anvag még elég van s a verseny nem lesz az iigy 



Koimlalulliatuni. hogy ezen Icirekvések a legfontosahti eredinunyekel 
tétre Ausxlrialtaii és Magyarországban is, a hol lalán még inkább 
Ntvuti az anyae a tié)>ek eredeti elhnngraphiáíilhnz,' 



JRLKNTÉS AZ 1889. ÉVI BÉasi ANTHKOPOLOGIAI KONGKESS/USMiH.. 

MíndciiekelOtl a/ RHiiinyi lróiiör(>k(')H mfiTtíröl emlékezvén iiieg 
Hankc, csakhamai- ráler u roí Uu^Sitáguukra. moiidváti : • Vajha Iks^sbeis 
íy; HudapestRn Í!^ tnilinrabh alkolnának hazni nópi-ajzi muzeumokat, a 
íQelyek incllúnk <• két állam fövarosaiboz. Ek orlelemheií is a leKüa*j;yol*Ji 
örömmel üdvözöljük n < Magyarországi Néprajzi 'rársasúg* aiapilúsút. a 
melyin^k élén oly erdemei; nevek alhuiak. mint Hiiíd'alvy Pal. Herrmanu 
Antal t'r; 'röri')k Auriil :■ mások. Mindinküíjl) nieR kcH rnisödni azoD 
meKKy<>^<')déHnek. s ii hol még liiányzik. otl meg kell azt ify<'»kiM'i'7:tetní, 
hogy a hazai iiépr.ijziiak rp amiyi nÖt Uibh tudomuiiyus jogojtiilt^sdigA 
vacL mini idcapn Ciyok ethnoiíraphiájámik. Most még lehet a mniikáhoiE 
látni, de he kell latnunk azi. hogy mar lizenkellot üloU az ora, es hogy 
itt minden késedelem meghoszulja magát e végzetes szóval: Igen késö!» 
Ut igazán szilkséges. hogy minden kéz munkához foj^ion 

Vinhow elnök a főtitkár jelenté-sehez füzt'idö uieiyHg\zeAeÍbeti min- 
denekelőtt társaKáguiikkal l'oglatkozotL moudván: •Abban a helyzetben 
vagyok, hogy hemulatbatom n 'Magyaixjrszdgi Néprajzi Táníaság* alap^ 
szaljályait. Élénk részt veszünk ez i^ alkotásban, a melyníík elöhurletöi 
roái- elébb eljutottak hozzánk vs mi tőrömmel lógunk inegtenni mindent, 
hogy ez irányban i.s szilárddá és bensővé tegyük az ösazeköltcltóL Volt 
idö. midőn a nemet e- magyar elemek közli ellenlétek kellemetlen mi>don 
léptek elöterl>e. De uz egyensúly mindinkább tielyre állott es a kí^l nem- 
zet idtivel kölcsönöseji álfngja egymá;:^ liatni. Mi a magunk i-éiszeröl 
megtettQnk mindent, a tni előmozrlítbatja az együttes munkai és viszont 
elvárjuk azt. hogy a magyarok hozzáférhelövé fojjják lenni azt a mi 
megmaradt még a német népélethöl az fi <»rszágukban. es boev vatödf 
mély^geil>en l'eltárják a nép életéi • . 

Virchow társaságunkon kivöl ez atkalonnnal még f-sak n 
hazai néprajzi uiuzemnrol emlékezett meg. Olyan teljef^ hei^ti 
:ázobáknt akarnak relállilanL, mint pl. a stockholmi múzeumban. A hidy 
szfíke miatt esak két Jellenizeles szobái rendeztek l»e. a (iibhi táníy 
ládi"dcl>an ""s szekrényekl>en van. A vásiulCi gyi^jlés szép eredményiiyel 
folyik, az a^jándékozas is. Mintagylijteinényt akarnak alkotni, melynek 
alapján a hazai népek viseletéi és használati tárgyait öi»szelwMmlilvft 
lehel tanulmányozni. Kiegészítve fog ehhez i-.sa1lnkozni sz4mo^ vidéki 
líyüjlemény 

Meglepő az orázdg legkiilönlxízőbb rufizeiben a ininlak megegyezed, 
a mi közOí ei*edelre niutal. a melynek biztos mi-uállapitasa a/onbain 
nehéz feladat lesz. A kuluiíszminiszter megigérle. hogy uiilu^Ui 
terjedelmesebb helyiségeket bocsát a múzeum rendelkezésén 

Kissé részletesebben Ibglalkozlani a némei iiepra.izi iniizeum é 



IfpH 



HRItRMANN ANTAt. 



innrl lütín (an)ik-^:t;íi»sii;ik taiioin e dn|o;i lijjyWeinlHí vt>ü*U'i lánwi- 

Nem tekintve a budapesti kirandiilusl^ nyilvan<i!^)n a nií (iit-Hjt- 

ktrutikkal m^ nz a s/oliaH (■l(5ailúí' foKl»lko'zolt. a inelyel »^n a jüiyülés 

ülsíi napján. kd/.le1ÍenlU az lú cöa-sztin miiüemn ünnepélyen mppnyilasíi 

fiU larUilUíiii • MHíívaitirrtiiaK nf-príuzáról • sa melyiiíjk az előrehaladott 

miatt hörehb tudományos fejtegetés helyett csak néhány alkahni 

evflieirí* kellett szorítkoznia Klí>ad4'isonilMil kiemelem a kftvelkezó 

iet: <tIatigsrilyMXoiti, hogy e kon){i*e.sszusról kút nyorims itiuxsa^; aranyát 

haxa. a mely itt oly elesén kinynmi'idott. és a legmagasnlili tudo- 

Bvos tekintély hélyeíft'vel van ellatvu. hojiy remélhelőleu ntihon is 

ínosan érvénye? forgalomba le-'íz hozható. Ertem a fajkiiltlnh'<egek 

ÖegTenlÖd<*séi, a melyek a tudomány bizonysiiga szerint liuy is nie«- 

ílO^n határozatlanok: mAsod.^/ur pedig annak a hansHi^lyozá^at. hogy 

bdíöldi elhnoamphitt. a hazai népélel tárgyainak értéke iiemc-^ak nem 

ehli. )1»- najívobh a kflIfoMiiiél. a lensííírenliilinál. K kél Hv telettr 

DtOfi. kQlöníi^^n nahmk, a hol a különfWJzö néptörzseknek efiymashoz 

miTn-I tíeiiM>hb közeledése (tly nag)' polilikai jelenlíisrpri. s az állam- 

rve^t fentarlíLsa és megerösiti'se szempontjaiból szükséges processzus- 

miitatkoztk. Alig fordul elé máshol, hogy a kultúra előrehaladt 

üumá))an annyira kiilönhözrí es másként határozott e^éniségü népek 

tle alakullak össze, a melyben a líildnijzi és történelmi viszonyok 

ge. Uíiyszuiten a sokféle érintkeztVs es ki*»losönhatas folytán bízo- 

^QB cLhnolo^iai éM ethni^grapliiai egység képződött, a milyent minden 

III' 11 vagy szükségképen meglereinl íua^ánuk K szem- 

I i lehel kiemelni, bojjy ;i nagyon keflve/.ötien kuilnr- 

lyok mellett is egyes néi^eink jelenlékenv munkát végeztek a népiség 

l'ím. a nyelvMi gyíijtemenyi»k i)sszííallilás;ibati. Kzen mnnká- 

:,;„ .....iiban egiíszlrt^n véve exrluziv természetűek, a mennyiben minden 

n magti nyelvén csak magúnak dolgozott, s n többire alig volt lekin- 

, £ téren talán a Kíslaludy-társaság érdemel különös endílésL a 

a nem mag\'ar hazai né|K'k költeszoNMiok s'izsgálala es fordiliísa 

i» cnlemekel ázer/.etL 

Azcmiiaii ai egyes népeket n»»m leliet oly szorosan elkülöníteni 
ií*iól. mert számtalan knicsönbalas nem engedi Hesen mejívouni a 
Irt, A közös nemzeti munka es a tudomány érdekében egyaránt 
nato^ t«hál, ht>gy Magyarországon téi*t foglaljon a tórgyilagos ludtv 
yo* íráuy, tiogy ezeket a nemzetet alkoln népeket nopiségökben es 
^níkus megjelenésükben könnyebb összehasonlítás ezeljából össze lehe^^sen 
, .ú» ^uiúáiodiUMM; hogv a ^íAüxííví uép^^égek. a melyek elszigelelve 



TAHííAítXOI ^TeHÍTÉSKK. 



alif! volnának kt^pesek arrji. hoíty valami herejezetlet hozüanak létre, adj 
(i!iS7.v. miinkUlkorliie^nkat. hotry ex eftviitte^ törekvé^ftel iícnzán s^olftálhassák 
a (iidomanyi 

Nagy elH^'tHiHÍlel knnsialalha1.tnk. hogy az ezen elvek alapján kúzi*- 
lebb megalakult MagyaiMji-szagi Xépraj?:! Társa-ságoL a mety leladatául 
ismeri, hogy egyenlő tekinletlel leg^'en az ország minden népére, « 
löiV-kvesélieii liszintén üdvözölték c^ taiiiujíaljak rtsszes nemzetisogeink. 
Kuluirélctiinklwn rz az pIsÖ hasonló jelen-ség es remélhető, hogy ezen 
iránynak inejí lesznek a lejtiobb gyiimölnsei liitry ludományos mint lár^ 
sadalmi tekintetlien.* 

'!'. választmány I Kniiyii lartotutm helyen valí.ntak eloiidu.Miiiiln.>t ili 
kiemelni. Tái'sa±^giinkat is érdekelheti az, ho^fy ama nagytekintélyű 
gyülekezet elénk helveslessel fogadta népi-^zi (öi-ekveseínkre való © 
sKer^ny rámtitatásomat. 



Társasági értesítések. 

Jf'gifZŐkr'iHyv 

:i M. N. r. 1890. tebniár lö-én IV. lelolva.^ fllese után. a m. \l 
Akadémiában taKotl valaszlmánvi fl!(íséi'öl. 

A felolvasó ülés folyamán Aabőih Jdmftf val lag é> a bosnyAk 
szakosztály elnöke, bemiilat.ja Hoszniárcil szóló munkája legqjnbban meg- 
jelent angol tbrdita.sál s ahbol egy példányt ad ál a társaKát; köny 
számára. 

Társasagunk örvendetes tudomásul ve^zi e nagyliecsö é.s mi 
úgy tárgya mint fve^r/éys rniatt kiválóan érdeklő műnek a német 
díláson kívül immár angol nyelven is bizlositoti lesiszcle^íebb köni 
jedéséL es köszönetet szavaz n g/.erzönek a könyvtarunkban elliiK- 
példányéri 

A vál, illésen, az elöt)hi ide-.-^ jkvének liitelesttéso után. Hunfalvy 
l*al elnök önimmel jelenti, hogy a vallás- es közokt. miniszter ür inar 
íí; beváltván társaságunk tjimogatásal kilátásba helyező igéretel. ez évre a 
Kökk Szilárd-féle kullur-alaptól :tO<) frtol méllózlatolt utalványozni társa- 
ságunk ezéljaira. Ugyanezzel kapcsolatban az elnök a válaízlmánynyal 
ki'tzii a mini:^zier úrnak a népraj/.i mú/euni i'igyeben larsaságunk rt.^2é- 
i-öl hozzá télterjesztett memtiramhun átadása alkalmával mondott biztalú 
szavai). 

Tgy a társaságunk ozéijaira engeiiélyezeit peuzbeli tamugatáflért. 
mint a néprí^izi múzeum üívének meleg lelkaroliiftáért hálás kösn'meiei 



a rúlu:i/.Utiativ n vallás- én kozokiaiasUgyi riiiniszler úrnak, h 
-Tvzókrtnni kivniial .itnyujt^sii rnollpll kiváiiiii ő Na«>'m<^ltósAgAl 

HemiiMnri Antal előterjeszti a vúta»/Arriáiiyiink a tovul nyáron 
«l«*n tnrtitll iiiilhropMloKÍai i-ongressKusrrtl szóló, a ronírresKüus aktóin 
póló jelentésit. 

A^ltóth lUEt véli, hút^y a tarsa^agunkal kiváló miértekben ordeklti ily 
Hifiket diéiszerú tt^uuu a választmány Hzfíkehb kőre hejvi^ll a felöl- 
fvaló ülések nagyohl» közíinsége^'el iiiegiátnertetiii. 

Ax einűk és lilkár lielyesló ho/za^olása után e^tentülra a válasxt- 
□y. Asliótii imUlvanya i'^rtelmf'hen. a fontOHaV>li és Töleg a társasAg 
í Illájának t-rdekéiien álló ilynemű közlésekéi a felolvasii Ülések 
. íjrre kivaiya tázetni. 

Az elnAk indítványára a váliiij/tniany a tilkarnaJc i^ 5/^'rkes;ítönek 
'^-üO (orinl évi úlalanv! szavaz niev n larsasá^;. illetőleg a folyóirat 
jBpében fíílnierl'il6 app(>hi« kiadásíiik i posta kölLsírj?) redezésére. 

Hernnann ajanlatára a vala>zlniány Na?v (lázát jolnli ki a jiZékely 
l^zák/tfztály Itunnadik elúadójánl. 

Az i'Initk. a Imzzá iniézeü hiljlnoiidbL'li kerdí^^ek iilkalrnaliól sür- 
szük-^gesnek jelenli a vidéki kórok ézervi'z«*sft s a lár^Msimluí/ való 
rmyát szabályozó ügyrend kidolgozását. 

\ választiniiny ezen ügyrend tervezetének kidolguzaNirii Tiinik Aurél 
[íklcftf alatt a titkárból, .sznrkesztóltól és JegyzóbÓl álló szfikelib köi*Ü 
kt9V>tt?át^ot kiild ki 

Dgyancsak az elnök :i kérdőívek szerkesztései in mentül elöbh 
líál)a veendónok taraja > ezzel a titkárt t-s je^yzOl véli tnegbizan- 
anak. A választmuiiy hozzájiirul az elnök indítványához. 

A pejiztárnok havi jelentősének tndoiná.sul vétele után a válaüzt- 
ly a küvélkező előadó i'iU^ lárgy^orát álln|iitja me?. tf'. a f1)zel 
mtékán 'i 



Baranya) néprajzi társaság Jf*^ytökfiTiyvtíinkbeti ismétulvf* szó volt tirta- 
táeuDtc vi-v&i tiúkjjtnak ;ilnkítáBárúl. (I. füzet 4Ő. Ii A mozgatom kéftöbb az eredntl 
•■ItérŰ irÁnyba terelttittítt, mnjd e^ésutn oUkadt. Pedig nem kia érdemet 
ma^MDitk az h vidék, a izi«lv leKHl<^»zJ>r heláttii a nénmjzi táraaság 
' "•''!^ét. 8 l'Ibo alakított fíókot Az oly dícacrc-roaon atcgin- 
iyt*7.(ik B7.till tömében való feleteveidtése cz^*ljából hetyóo 
ir, •■iai'i iiioz^'iilmut. mint táraaaágUDk oazméje extcnsiv térje 
iiciitiiuiAt iitmi^rietni 
' .i7.i Tíírsulaf ulakitása Ügyében 188Í*. márcz & ére Feilor 
t. Katona Lajoa éa SlrauBZ Ailolf által összehívott érte 
-^ ^1 ..:..ü.H.I jelentek meg a pécsi kOzéiet kiválóbb factorii, mig 
íti o«g nem jelenhetvén, etore kijolentettték elvi lioxzáJáraláBakat. Eliiüknek 
ty FerenoK alinpán, jegyzőnek Kf^ilcr Mtbály uerkesztfi kérettek tel, dr. 




ák 



Rí' KUZl.líMK.NVr.h. 

tatODH Ltijof (nkkor pécsi tnoáry kirtintini .sze.rkiüizirLt ho.^«Eatih ríHtct^véj-t^sthcn 
fejtegette hz nsazejtivetel czélját. a túrsiisú^ kílréhi* tnrtozr> [un'tlmányokRt. Azok- 
nak ^^gy iHliliínoB. mint különlÍBeu helyi Je1oitl6»égét ■ itidttváiiyoztii. « „Mngyur- 
orssd^ Néprnjzt Tiníksi^^u]'- kíiposoUtbn hoznudá vidéki í'gycMUli't aliütJlá&iL 
Dr Gerpczf f'ílcr Hánfftiy Síuidd és n KözpODií társaság kópvlst^leiíbpii Straiuii 
i^dolf II IcgliatárüzottAbbftii han^úlyoKták az ciliDDKnphiai érdi'kvkiick luiudcnek- 
fülűit vh}íi siirtrí^ és jelt>nt{fR vultüt, u mely fclfnfi^iishoz Barlo&ságh Imre ift coitl- 
Ukozolt. Ennek nlupján m értekezlet ee^ylnififnttnt^ elbfitároztit. hogy PA^f* se^- 
helylyel baraniftti néprajst társasá<jot alnkit cs Jeszeonzky Feiencz i-li 
a kíive.tkeznkbSI állA azervezíi bizürtsÁgot kUliiütt ki : Angyal Pál, B 
Btutossiígh Imre. dr fiékefTy Rémig. Uolgár Kúlmin. Fekete Mihály, {■•>!!> r .MUiuiy. 
íjrilnhiit Ignácz. dr. Gereczc Péter, yukBch Lnjns. Horváth Antul, dr Ktitoiu 
I.IIJ08. dr. Koasntány Ig^nácz, Lenkei Lrjos, dr. Loewy Lipót, Mátváa Firiríán^ 
Mijomsíiy Imro, N«gy iciifí, Opris Féter. dr. Kézb.inyni .Kizaef, dr Schaiirek 
Hf^dog. .Schneídor István, Snlflinoit JóZRtM', Vnrndy KerunciC. Vécsey larváii. 

I^'v indult meg e rögtOnzOit » n Icgnzebb n-niényekkel hiztutó n;igyiirányb 
mozg^dnni, Már «• BKfrv»«aí} bizottsiítr niaga is disiPB é» teklntélyHo név-íiir.lvnl 
(•lelendő volna p);y 8Íker»*s míikÜdésfi vidéki küriiek A Mngy)injr»ZHgi N 
Tíirfijiság kíízelebbrül megszerkeszti í"» kíizzé le«zi m vidéki kílrttk s/' 
sz»1mlyz»|áiiAk és Ügyrendjének JAVfistHtát H» ez » vidéki tngok hozzAJMm 
m^tjd meg les?. »llap(tv;i. rt'méljiik hogy h pécsiek lesznek azok, » kik • 
ülHpon végérvciiy<*8cn megtoremtik ;» .M Agyarországi Néprnjzi Tiir«awig" 
vidéki tiókját II A.^ 

A neptaniló mini nepvlzsgáló rzimli tVIulvnsást tartott HerrmMtm Anul a 
.NépiíPV'tlfik Iniíhipesri i-gyesiíJete.' febr. tí-ikt kí}zgyÜIé*én. Fejtegette, mily t'onlo* 
szerepe van a iiépinnltónak ni'mcs.'ik abbiin, hogy h nemzeti ozeliemet kJIxiesae ■ 
nippet, hanem ahhan ia, hogy a népiség forrásait megnyiss.! a neipzeii guníUB 
számára. Néprajzi társasi'ignnk rzéljainak elérésében nagy tc-ladat vár h»zni nép- 
tanítóinkra, r, 

A csongrádmegyei tanítóegyesület választmánya Vas Mátyás azcgedi tanitA^ 
indits'ányára ''lliíitározta. liojry kezdeményezni lógja a nyáron líiidiípvsten Ur- 
tandi** ceyt'teuies l.iiiit(igy(ilé!>eii e tétel rejtegetését : .A tanító-egyesUlbtck mik&ut 
mozdíthatnák elfí a Néprajzi Társasiig czélját V 

A magyar zenehagyomány megmentése és megérzése iránt tigyehonro mélti 
iitdiiványt it>rjt^szt bizalmasabb kürük olé Pungnr Béla kolozsvári rávüt'itiszr. Aat 
ajánlja, a mit mi Is megpenditetttliik az ^Ethnographia" 1. t'tizetébrn \ó7. 1,), hogy 
a népdalok orH/ágszerte fonográfTal fogandók fel s annak alapján teeudíik hiing- 
jegyre. E czélra klilüii társaságot vél alak ítand ónak Bndapesten ; a kültségok 
gyöjtésekket volnának beazerzend/ík. — Megjegyzendőnek tartjuk, hogy a mi r 
tervvázlatban igazán jelentíis. az megvan néprajzi lársaságiUÉk prüirrnnmijában ; 
én a népzene és táncz Mzámáni valú szakosztályunk tisztviselői kétséirtelenfíl a 
legilletékeaebbek az ilynemű ügyek intézésére Az érdemes indiiványozó a mi 
rái^Aságnnk keretében fogja legsikeresebben elíímozdttliatni eszméje vafAsitásit. 

H. A. 



Vegyes közlemények. 



A székely név. Értesítünk els^i üzámaban koj:Alt cxikkembcn a szákelyt^ 
nem terjeszkedtem ki a székely nóvre, a init utólagosan kívánok pólóim. A inml a 
székelyek nemzeti különállását s a magyar államba való jiilásút feUbf^Lim. a székMljf 
névben is nlyan nenizf^ll mcgnr-ve^ci^st kell tfittételozneni, mely nem Dta^yarutszáffi 
ercdeld, de a 8zékelys4ípbí»l juioll a középkori niagyar nyelvbe, székel, -.'t'k*'tv H/jkoiy 
alakluLn, a míhol a latin ^iculus, sienli lelt- A ti>>v lisszetetlnek <r 'K 

s pedi^ a Hsék szúbúi. a mi alatt a székelyek kerületeikéi (inegY-' A 

>teék, mini a miij^yur meí/jfe (tótul stolica -By-dk) r u kunoknál & jászoknál I' 
ás ül^jt (descensusj a mefiszállás, megtelepedés fogalmát fejezte ki. E ^ 
azt fryauttom, hogy egy, a magyar nyelvbeti uia már nem létexfi eh t^f. «b >ikru]l 

102 



VKflVKB K(Í7I.EMRNYF.K. 



rjén viroftai likban < 
m^ aJUltiiiuaabtt ui 



3 tr^rrtí; It-vr! fnTrmtin-U, berjj-li, leb-li — nzniián. Wrai, Irnin'C<l,l vrthptilnR "Sajtf. 
r* ti*l sth. Fejez kt A axúki'ly névbtín t«^nAÍ, ha pz iiiuilo/üt 
11, vagyi» az*^k-b*' való, sxi^k-en lakA. teIf_'[H*8 neptt kcU 
. iK<y nem íclepwlell. fiomáil iKípelfniC'kkrl. Ht»(íy «■ MÓk/ipzíi 
_ .ir nyelvben, íut a tnt'tr ciulílett Icn^yf-i niiv íb iiizmiyiljn, n mit 
liii u':k 'jl A sK^kfly nt'Vntik az :i2 érlclint;. m uiil Timontnl tudunk. 
ír. raikkia ké!<fíbh keli-Utv/hetült. s pedie útn-, ho^y a gyakorlat a »zékeK' 
^ lile Al 8 t ' ^ .Knii foenliiiakm ía !(?>' 

niW u p;i 'zéíwvi.' a kr>Z4<)iknrban 

* ' ' ■ - ■^^- - --1. mert 

Ilyen. 

■ .V- ^ ^ -■ .,■ w . crUlnk. 

ff. L 

Etztlburg. A n<ifwítini»16^iÁnnk aUk van a- bclynovr-k kt>z\ «^rriok(^íiftltt> piibiAja. 
a Ti!Hi<'i t) \tuil:\ k>tzc)<kori ncm'-i ii<rve, ax Elzelbtirg, va^y iibogy krtmikiiink 
;bulburc. oivHas Athilae Regla Ilnnnnn vHle crRdetiM e név: niA sincs 
bolotl n nm^ynnizut uly (>gyHZ(?rű 'js nlágos, bn^y Ígiir.áii csodi^ljtik.bngv 
\^ 9ínki 5t?tn iroDHolt r.-i. Tudvalevő. bc>|£v O-Huda briyún n romai kőr- 
is prc-dtlü Aquincum feküdt, mely viiros csakncnt fA leíródé v<^s virAgzÁs 
hanti árulom ala.lt kezdett rohamusun b.inyuttani s rx V Rzáza<l vétr^* fele 
kGs<3l)b (luszlult el. Annyi bizunyus. hu|];y Attila kor.il túlélte: ii (íalltai 
hpoiiinaris U7 V ^z.izuü másüdik felélion még iinnl létező v&rost pndfti t* 
>gy Saharia uiét; Nu(;y Kúrüly korában Ib SKerepoI. ndtehetjűk. bit^y a 
városuk, ktixtuk Aquincum is. nem e);yszerr<> (lUíjzlultak ol, bant-ni u uép- 
/.ivalarot- napjai alatt m^n jó idoig (ruii^fdtck. Aijuinruni n^-ve a relirutOb~ 
Iw-ji Ar-itiiutii íiliikbaii l-l clCfurdul. h ha i-zt eteíiile <Akinkum*-nak ejtetlek 
;az V — VI - • ' '- riiáti u latin nyelv lian>;fej1(>désével piirbu7.umosan 
itll -A' -jZoK. (V. ö. olasz: «-jnt(Ui' — lal. quÍm|UeV Stdonius 

At->>>v.vi ••> tfi. a inibAl ax IQnik ki. hogv u népnyelv ezen lü/íbon 

Ibaiiir/ól 18 elojirttf, s niid'ln Pítnnónia az V s/.;hai\ második folóben 

Imaj^l a VI 3V:ái.id elejín a Inrij.iMrdok kPZ'-be knrillt : a?, a nt^v, melyet 

ilc A uu:*í Mit'^'levi'i ri'imai I.il(u3^.i^'It>l baltoltak, Aolngo leht^tett. Ebbű] ala- 

Acingsburo. Ao^ngburg, Acinburg n^v (v. ó. AuguEita Vindeliconim — 

■j. AuEishurpl. mely a IX. század folyamán a bajorok knzt íh 

lan. mini a fel-német nyelv ejíytk dialektusában, nz Attila néfi 

■ oll ismerete-! mi sem lerniésze|i*sebb t«hál, mint hogy » hunii 

atalt az AolRburg nevet Azllburgi^al zavarták (íssze s a név által 

rómtit vúros ruinjnibati .Attila paloLljának iiiarnilv;inyait gondolták. 

Iván. bofry az AoiRburg. Azilburg név onnan vette eredetét, mivel i1l 

királynak a sz^^khelye. A német monda, mint tudjuk, a maf^yar krfim- 

'MX. 9 ba«onneniU i>épetimologiAval. mely a Huda névbt^t indult ki. tovább 

r^tíi Vitulohottn ntvc az egykori kelta-római lakosságtól kísebb- 

' .^l iWien. Vicnno, Viden) átszállt a germánokra, uj latin népekre 

ltokra (escliekrc, ((Vtükra. lennyelekre) is: délkelet felé aztuil>an, 

bivokniU, (ilálioknAI. InrAkóknél, alliánnknát s uj-^iirouüknét egy 

1 latba: a Béos Miéiís vAms, Bécsorszáft = Auüztrm). mely az 

■ nnl igen aaiíy valúszinŰséKítel az avaroktól származik. A név 

i:ik. jelenlése azonban, bár a fnntebbiek szerint vagy az ugor 

Nen vnfív Q tóróksé^ibeu kell keresnünk etimológiáját, eddiftclé 

itl«^n. í^ediK már évekkel ezelőtt ráiuutalotl u kun-codex nagyérdema szerkesz- 

Kutw Gr^ft A kun-c'id'.'x azon részében, mely a «glossarium rumamcn- 

;ilja ma;;ntan. a kóvetkez/r szópárt találjuk : be^l el ^ 'butTe 

tiutató in.i^^'arázata ^siterint : «urb:í múmiái <(-a^te]lum> ; .'« kQU 

I u caagataj : fatdsin - citade le, purte. (Codcjt Cumanicus. pa^j. 

AB- Gifvfttl íL oiajíyarorszagi Becse e szerint tíírök eredetd a jelen- 

* ' iiiény*. ivár>. A,; avaivik k(>zt a «Raján*, 'khágán*. 'ju^^nr*, 

i arerint az uralk>>dn oiem török volt. a iffv a Bécs név 

Lz^i.-VL'Mtné som moml ellent annak a föltevúanek. meíy a név kelet* 



az '.leíróknak tulajdonítja 



(nr Xgn 



VKárCd KÖ/LEMÉNYBK. NÉ.PKAJZI KÖNYVTÁR: 



A magyarországi cztgányüg történetéhaz, ffíle^ » régibb axáiadokból eMik( 
olvéive h» ükadiink ttt-ntt némi apró adntni. Az Rlibbi oirmily cMk6)y ia, dtt 
iellomz/j éB rég^inek Íb elé^ rógi, mert 1490 bíil való. 

Ez évbeo i^rcbení (KSriSsmegyében) Hermant'y László, kínok tiirtokai 
BattyáoiakrH sxálltak, főleg* péozértíl és ÍDKÓaágairól rcndiMkezvéo. tealamenromábui 
íi következő helyet találiiik; „Vao eícnkivUl négy kiachb hámos-lneam, nielyfkbÖl 
■-'^ct Bornemisxft Andrásnak hagyok. :izt t. i . a melyet Tokócz JáooBtöl vf^ttem 
a múaik Invnt. a mely a ilrusiité volt. Junchccz szolgámnak hagyom, a harmadikat 
pedig, inclfjet (ÍJ eqviptomiaktól ragi/is ceinffúui/októl (ab cgiptya aive czynfaois) 
f^tttcm, hagyom Isták Rzolgámnak, ex a ló BzUrke azinli és a nid mellé szokták Íoi^, 

A végrendeletnek ema néhány ssava is elég világosan bizonyítja, hogy 
vsígánysiakimk már ome régi idtikb^n ia kedvencz fogíalkozáaiik volt a láhé- 
peetkedis. 

A kérdéses oklevél a h^. Batthiányi cs. körmendi levéltárában : Almait. 
IV. lad. 2. D, 46. jelzet alatt van elhelyezve. Cs. D 



Néprajzi könyvtár. 



bor nyomai a 



Dr. Siwouyt Xsigmowi: .A niaíryar nyelv** I--II. liudapestr 188M. 

Finn régésteti táríuinl : InscripliooB de L'Jéníaaei. Helüingfora 18HH. XXXtl. 
ttiliratos táblával és photogr. másoUlnkkal 

Huszka Jveitef: Toremtailnk igazán magyar m fi ipari ! Sepsi<SaL-Gyar|fy, 
l8m 8« 81. I. 

Dr. Ve9sme M. Izslcdovnnyíja o narjcótjah écromiskova jazika. [. Kasaa 
IÖ89, &(>, lap. (A cseremisz nyelv táíszólásniról.) 

Ssmimof J. N. Cseremiszi. Sl'edi celovjeéeakih íertvopríoosenyij v poez^i 
t religioznih obrjadah privoli»k:h Ftnof. (Cseremiszok. F.mberáldozatok nyomiU a 
vol^mcDti tinnek költészetében és vallásos szertartáaaiban.) Ismertetve a n^ovojtt 
Vremja" 1H89. évi 472ti. számában. 

O l'ítufa&ah. Kthnogrnlif'eskij ni'erk fieízvestnova nvtora XVIII. síori 
3 predislnvijem t primjet-nnijjimi V. Magnicknvii. Kazán iSfl-S 35. lap (Egy 
ss^adi névttílen vázUta a csuvasokról j 

Pervuhiit A'. Eskizi predAnij i bita inorodcvf Glazovskova njezda. EakL 
Idolozertvennlj rítuai Votínkof. 139. lap. Eskiz III. Srcdi jnzíÓosKiJ drevnoa 
obrazah proizvedenii natnoj nurodnoj poozlji Votjakof. Vjatka 1888. H2. lup 
Vázlatok u glazovi kertik't idegen népeinek hagyümáoyui és életébfil. fL VaaUt. 
A votjáknk bálványáldouiti szertartása. - III. Vázlat. A pogáiiy ók< 
votjákok nemzeti kültészetében). 

Vcresc8a(ji» Gr. Votjakisarapurskova ujezda. (Aszarapalyi korQlet votjákjal.) 
Ismertetve a „Novoje Vremja" lööít. évi 471tí. számában. 

Litkiti G. St. Zirjan^kij krai prí episkopah permskih í zírjsnskij )aiik. 
Ss.-Peterburg. 1889. VIII. 232. fíO. -|- 31. lap fA zűrjén vidék ii permi pllapakOk 
.-ilatt és a xHrjén nyeW.) T. K. 



Folyóiratok s lapok repertóriuma. 

Nicoara Vincse: Az istriai románokról. „Tranailvauia'* 18!M.). 1 t^zám. 

Sttphen Sommier: Note di vinggio. Firenze 1889 (A cseremiszeknél, mii 
viknál, tatiiroknál és kalmuknknál tett i'it.) Ismertetése a párisi L''Anthrr 
1890. 1. fUzctében ethnographiai ábrákkal: caeri-imisz és motdva ékszen-l. 
min húros hangszer stb. 

Gróf Kuun Géza : Étnde sor rorígine des uatíonalílés de la l'raiiaylvaiii»| 
.Revue d'ethnographie, Paris. ** Ism. Századok 1890. febr szám. 

A M. N. Társaság VI felolvasó ülése nem márczius l&-éii, 
hanem márcziuR 22-én lesz. 



164 



A Maffjarországi KópiJijzi 'rrtiwasAg* V. felOlvasÓ iUését 

)0. márcziUS llÓ l&-éll, d. a. 5 órakor tnrrja meg az Akudiiuía- 

II. Tárgyai : 1. Ilurniiatiu Antal, Milletiiiiinit rt^ néprajzi 

ÍÍHS. 2. Vikár Héla jeletitétse tintiország;! etlinogi-npiiíai 

tmátiyutjáról. r). Moliuli* Viktor: A liuavéti tojáhokról. 

Í5n roeg'bivíik nem adatnak ki. ^V^endcgcket szívesen lA- 

ak. A felolvaw) Ülés utííii vAlasztiiuinvi illó.st tartunk. 



Gyűjtsünk tagokat! 

Kélezer taggal kezdi nicg fársuwígunk nyilvános pályájáT. 
«p szám. de vajmi cHt'kcly azokhoz a nagy teladaroklioz 
^pest, a melyek előttüTik állanak. KérjUk tagtársainkat, 
-zék körükben táraaságiuik esziuéjét, szerezzenek neki 

...1. a kik anyagilag é« nzelleiuileg tiimogaSMák a társa- 

_>t uagy czéljai elérésében. Tanulmányai ki}réiiek úgy 

lette foiitotí mint kOzérdektí v(dtánál fogva a mi társaságunk 

Ta van hivatva, hogy a haza összes népeit nagy kultur- 

[tankára egyesítvéu. a legszámosabb tagn tudományos egye- 

' 'et leérvén az országban. Hogy ezt mihamarább elérjUk. 

tHgfáríyaink btragóságától lUgg. 



Társasi'uíunk könyvtárának 

(vetkező t, azerzílk voltak szivének míívciket beküldeni: 

fnyi Zstí^mond flr,: A magyar nyelv. I — H. kötet, liíuda- 

18ÍMJ. - Asbóih Jáfíos: An offirial Tonr troDgli Bosiiía 

nd Herzegovina. Londíin. IHSÍí. — -S'A'í/a* Jánhs : A székely 

lyclv bartgjai. Székely-Udvarhely. ISHÍ). — Véren József: 

llfosbáza. Tört és stat. adatok alapján, (hosháza 1886. — 

Katótut Lajos: A népmesékről. Pérs, 1881). 



Ar .Kilimilnjfiwh** MitleilniiKi^n aiin Unfiani'^ )*l9ÍÍ folyjiiiDiból (1HS7— ISSH) 

'rainti'i.'y 23 iv]. Ar cIbÍí kíHolt^r liftHJ»'7.(i 4, íílitt |HiH». év 

ni nx ^IbO 3 fiUi't nng-y tx'^yt'rlrétíi aliiUJátmri. Ax vlsA kiitet 

ni'ri;iii_v pAUIAnyu m^.K nn'Krenilellifitíi h frijával (tíiimii (japiroai) klildti 

'M)| dl! i'S»k etrydneneti :t kÍHili'ili'il ' tlrrrtiiniiii Antnl. I,, AtiílH-ii(oz» 47), 

Deittrii ^s bérmentve klilrli m.h. IJ^yaiioit mé^ a kfivi^tkrzíí kiadvHtiyok 

Dk meg ífgyrnefi hériHPiites kU'niésín'li : I Aston IIkrkmann; Ikiírütfe 

' :Au«(/ dfr l'-'J - íkút^kkiiU. 1 írt m kr. - Z L»». M. v. Wtii*- 

Ilit./ fíefí] "rmelu der traiiatii/lvanifirhcn und fudutuiaritehttt 

'Wl br — 3. ii. 1 . KnAt/^b, J. v Ásih^tii, J v. TnAt.LÚczY: Sü/i- 

3U kr. — A. A. KEttuMUNN : Heimischr í'oikrríttimnnfn tM) kr. — 
, S KiíMf;.-. Vas Iiurf}fr«íulein rótt I*ri'gfbur(j W. v. ÍJCHULFJcnuiin: 
bt. '■■'avfn. J. V AsfMJTii- JJas Litd ion Gnnxttje. 90 kr — 

B. T- ^' í/efcer dtn Ztiuher mit menschticluH KorperUileii bei 

lran»»fftrattniOtru JCttíeunern, líU kr. 



,JIthnologische Mitteil 



■Ungarn.] 



Ab alnpiimliiLlyiik Hi. j}-a {£:y Átá\ . .A lAranaa^ h k v 
vaIA i^rlntkeséa v^utt lurAl (^ondoakudik. ho^'y nn^y inidalou. >>: ■ 
tett RitHléklaiipn), vu^ kHsOiilt^ ^cxéln ImzAÍ ii»ikAi)>'(iÍrAtti.l n:r< 
Ennok értelniülmn ii vilHscimány I8H3. november íu'i 2-«i 
lUlaporlott ini'^ ilei'^rmiifut AttMhtt nr. Kttti)oln^ÍM>liv 
czitnU szakrolyóÜAt kindó-UdiV. ', lIrrrntAiin .-t 

(mvoiik^.tit egyv-^y ívt*l stÁu n „^ .. 1»; NApmjsi TAis; ,„ ., 

inmótiytÍDek As a lánnn^ lU&idt'i m^«íii fcUtlvuoU, Agynlnléii « hlralufi 
lOnybtiii (.ECthno^rnpluH*) tuc^nlütif ilivtgi>znlok(i&k rtéoict tiyiílvcn v«ió kh 
k»i]éB«». 

Az .Dlbii»l(ii,'[^ebi'^ .Mltti*iluii^rn 
»« ÜMses dZrtkkfíri^k i'itUin:) <t'« í»bftoliit ítii ^ • _. i ^ , 

mi'^apDdÁAhift képefii litiiliikAl, Ax 1S90. évvel kéxdSdtf 11. kOlrC^ 

lieRajiAIVTI ANTAL «« KA'mnrA l,*J09 

rgyniie»iii fogják ^irrkcs&teiii H kiudni. Pmcrr^iomja m 
Mn^'nroratág népein |iúl ,ls kiteijfSEfi vlu^ali^dÚHit, t(S|Ui.>. 
Románia, u Bnlkán, » LuvAitte népeírt'. Oroscurazá^i a 6fi » nia^y«ml roko^ 
fiéficjtatúilrn s fgy A iiéTiljtfit tiiüuuíJíriyűk terén axt u ftflndfttnt kívánjuJ ^ 
a nifly It/ixAnknrtU iutotf » tl'rtéiii'l''nilu'n : lioey kilzlcMir fcpli-tet **y^t 

At Mittí'iliinjfi'n aiis Ungtiro" czorún )i 

8 Ív«0 Hiti- „ ..g^-lstiiij tis .EthnogrAjikln*' AlAkiá)):it). I- 

dolgDuitok&i kttftttl I5k6pen uémot nyclvvn. egy Iv pi'dtu: 

„Anzeiger der Geselisctiaft fúr die Völkerkundc Ungarns' 

pzímiuel ft a fcut Jftlz«tt lartiilomniHl :\ MairyArorszáici X^prujai Tilrimsáfr 
ulim ki>zlUtiyo lew, míg fl/- „'inciir Mi" 

grizüíii-tt tirive iükt<|ji«ii A ^' •/diiiúrn k< 

Az „KtbuologiDcIlL' MittctluiJi;^'!!' » az .Auz>!ig>.T' eluU/ci^Hl Ura «^J1I 
rfüHt'n iSviMtktnt ő f rt ; a MasryariirjizAg^l Xáprajzl TAriiaiiáii; taipjal sxiiuiLtn izoal 
r!>ak 'J frt, A ki lohi^t n 3 frtiiyi Aví ts^^üági dtinn fWül mí-^ 2 fnoi Hxct, 
i'ááir kivUl As vein í'gylltt az ,EthnoIng^i«rhr 
iittyóírArakM Ír mogknpjfl. As Tifóhbíak áru k; 
BUTktntukiiól. d(5 n ítél világos mcguuvcsAs^vol n tafTsá^i (i^Jat t<^ti 
«á^ yéiizlároaho^ is ktlldbtftíi. 

Az ,£thnulogÍschR MiUhuilnngvn" cddi^ IMK) póbUnybaii lNK>vn járt 
bel- én kUlRíld ethnnln^rneninnk. A II kÍttot«t p«al[ ax i*lcifi):t*ldknvk kdUlh«Q 
tncít. A II. kütct vW) Klxetp niárcziii« hii véiféii i'oir iiM'*ti"'bínni. 

Az ^Ktbiio)ogl8<*be Mitibeiliingeii Kua l' Vueciiíoy d<tr U«M 

aehalt ftir die yuikerkuude UngantS" kiiid6-8í> 
Budapeid, \S&IK derzeuibtír Iióbati. 



HERRMANN ANTAL 
a Néprxjzi Tár»Aitág tiikjírii 

a-' AllftH-UU-tA 17. 



KATONA UUCkS 



,^lmologisclie lütteilimgeE aus UngariL' j 

Az HtapBzubályok Hl. !^:i ^gy «eóI : „A tirsMÁg fl kUlíüldt ■ 
j6 érír,tkt;Kés végett arról goDiIoskoflik. hn^íy ntig'y irndfltom d^' 
Tett inoUéblnppiil, vngy hiisonló ^czélt'i haZHÍ ozfikfotyníratlnl rt'T 
Ennek értőimében k vA|ji«z(n)iiiiy 1-S69. iiovcmbiM liú 2-iii tnriult k 
álUpodutt tiiu^ llerrmann Antaitnl, »z , Kthnologtsi'lu* Mittetiuni^ii mis Ul 
ezimti szxkfolyóinit kíadú-szeikPsztOjitvel. bo^y IlcrrmAnn h maga tplyüs 
liavonkéot egy t>^y ivet szán a Mngy'U'orBzági Néprajzi Társ^isúg liir&ralul-^ 
leményeioek 6s a. társHsújr eliSudv^ liléieni felolvasott, i^^»ziiitén « ' 
lOttybüii (.KthiiogriipÍMK") mcpjokMit tlol^oziitokiisk tiómtt nyelveu 
közlésére. 

Az .£tliiiul0(^Uebe MiUelluujireii ati> Liigiirn'* rzímti fnly^írjit, » 
»z Üsszes sztikkürdk uttiirG és alisolnt órt6k(!^ktíztünynek ismertekből, « 
mtgálUpotMshoz képest ntnlnknl Az ISJtO. éwei keztlfidÖ U. kötőiét 

nCRRSIAIirN AXTAI. fim KATOWA I.AJOS 

t'gyiittf^rn fogják szcrkf^íztetii éa kÍMdni. IVogniiDDija niinyíbaii bAvUl, 
Mnjrynrnrazág népein .tiil .is kileijesxti vfzsgúU'MJásAii. lüliliik délr« éé 
Romúiiia, » Bnlkiiti, :i Lfvante népt-irr, Oro^zorsx^tria úi» n lutLsryiirrii] m- 
tiépo&al:ídrA s így a néptaol tiiduuiiinyok (''rén ait a felndtuot kívitnja ; 
n mely hAzáitkuak Jutott u türténelt^mbet) : hogy kOslesse kclctitt nyngn 

Az „Kthnologittcbe Miltfílimgfn riih Ungaro" ezután liavunkt. 
3 íves ÍHzetekhen fug loegjeleiiiii nz ^Etbnngraphia' alakjAbso. EbMI 3 (v 
~űIg;o satnkat kOxtil tilképcu néniét nyelven, egy fv pedig 

„Anzeiger der Geselischafi für die Völkerkunde Ungarns" 

cziniuel á a Ina jeUiitt liirtHlummiil » .MA(íy.-irorszn);i Néprujzl TÁrtuiság félhlf 
talos küzlíinyf lesz, mig az „Krhiiologíschc ÍÜtreiliitigeir iigy anyttgra aiint fiOdijlj 
gozásra tiézTo tüképen a szakkürijk szimÁra kivan tudományom forrA'MtUiika Ina 

Az .Etbuologisclie Mitteiluugcn' s nz „AnzHgcr" rlc(Hzpté»tl ám vüjl 
tesen évunkint .^ f rt ; a Magyarofsxdgl Xéprajii TArHUság tagjai sxámam uzimk 
esak 2 írt. A ki tL'bát a 3 frtnyi évi tagsági lUíou feUll m^g ~ 
„Kthiiogruphiáii" kivül éa vele együtt iis ^Kthnolngische Mittt ■ 
„Anzoiger** folyt) iratokat is megkapja. Az nti^bbijik ira kfllüa Í4 U-tiztt 
azcrkesztöknél, de a czél viligos megi'»'v.?A»»'*vel a tagsé^ dijjal fírvin 
sági pónstúroslioz is ktildhettf. 

Az „Ethnologífiiílie Miltheilungiíu '.'d^lig Iö(K) pélililnyhan im;; 
bel- és killfold ethnulugusninnk. A 11, külrtet r^ak ax utöíifrlÖkiM'k : 
A M. kütet clsü lüzi'ti- uDlrcziiis liö végén fnií uie^fleiini. 

Az ^Elhnologlsche Mlttheitu(ig«ii aus UngHrii" és at ^AusuliEvr der fíti 
sehaft ftlr di« yötkerkuudc UngartiB" kiadé-szerkeaslfii ; 
Budapsat, 188B. deczember bóbati. 



UERRICAKN ANTAL 

a Néprajzi TúrF^oaúg titkára 
(1., Attitk-uívza ít.j 



KATONA 
L. VAr. Onxác1iax-ai*>a i«w) 




SZERKESZTI 
Dr. RÉTHY LÁSZLÓ 



m tArsuA^' *^ ' "inriu p4nztlro«boi iM. T. 

pté^ J«>" % 8 a tárneág btvtuloa 



-a 



j«j«aiiU anictinxtti** i-m M«rpM»mbert lciv«re mind«ti bö rla^^n. 




Budapest, 1890. április 1. 



kiadóhivatal Hornyánszky Viktor akad könyvkereskedése. 



n 



BUDAPEST 
HOKNYÁÍÍS/KV VIKTOB SAJTÓJA 

A M T. AIEAIIRMIA tpOf.KTABRIV. 



A SZÉKELVKK É£ A PANNÓNIAI MAQYAHOK. 



A magyaritág — l. i. üt. Árpád házának fejedcl«inséííe aIaU iá 
vetkezőit hét li»rKs — mindaddi(í nem ifírődí^tt r nf^pecskt^kke!. niig liff 
voltak elötU' a nyugoti taitoniAnynk .s rablrt osnpaiai olara^-ízthaitak azolo 
Dü az aiiKsl)Ui^í veros<:'>£ után ineíiTáltoxlak a vi«7,onvok. Az az ái*aml( 
mely lélszázadon ál l'nlylon Nyiigol-Eim'tpa felé hatolt, viöszarMniiill k 
l^tjiek s a honfojilalásiiak egy mí^sfidik epochája kezdődöll. méiyni 
kora a X. ssfhafi nnisodik feléhe Irhelő. Ilyen ossz* ' V ' > ' iriM 
az es^nií^nvfikel, a hagyíimány egy**-* h<.irmiilyoí* rés/.í' oki 

Ttllnak. MegéKjük, hogy a meghi'tdítottak kfízt miért maradt utubM^ 
Mt^n-Manit V Sftt az a nehézség is meíiszunik. a mit az ellenft harczn 
magyar vezt^rek kora okozott, a kde kOzül Tasról és SzalHtlrAról x\^ 
valrt;»zinüseggel kövelkezlelheljük, hogy nem az Ái-púd koral>eli, hmui 
a X, század Ötvenefi-hatvanas éveiben szerepelt nemzedékhez tartoztál 
Tas (Tosu) ugyanis alig lehet más. mini a Koiislanün tvsás? 
_Arpád egyik un(iki!(iiinak mondott 'lasér; és Tnkson l'pjedelem u 
6re; Szabolcs (/obolsu) pedig. 'I'as vezértársa. Anonymus szerint 
[í55-ki ai-igöburgi Ütközetnek volt egyik vezére, s ez az adat ;m 
tosabb, mert bár u kpónikák a hét vezér egyikének monc^ak - 
ségenek a Vértes melléke voll első megszállási jogon szerzett birtoka, 
neve sehol nem fordul elÖ. mint szereplő személyé, a l'annónia elfoi 
laláMrrtI szóló elbeszélésekben. Ezek szerinl Men-Mar6liiak is ez i 
ti'tjiian. a X. század kíizepe felé kelleti élnie, u igy, hu a monda Itmy 
igaz, nem Zoltán fejedelemnek, lianem Szent István egyik nagybátyjai 
az «Erdeuelvi Zoltánnak* volt az i[i3. a kit a krónikák ós ' 
szerint szeni István Oji a keleti részek kormányzásával bízott ■ I 

A magyarság kelel felé való teijeszkedése azonban egy dolog s J 
királvdág által egy államban való egyesítése cs ezzel kapí-soliiii 
likai s egyházi szervezése megint más dolog. Kzt a keltol neti 
összezavarni. 

A nyugotrol visszaszorított nemzetségek már a \. század ko, 
tiijárr l>ehaloIlak nemosak a tiszántúli részekbe, hanem Kríiélybe fi 
Bizonyítja ezt Konstantin császár, a ki azt mondja, hojfy a -lurkük 
szállásai a Duna. 'Hsza. aztán meg a Kőrös. Maros és Temes folyt 
mellékén tfrlilnek el. De bizonyilja a hét vezéri nemzetséghez lartoaí 
tiyulak erdélyi fejedelemsége is, mely szent István korábíui Fehrte Uttgrk 
név alatt volt ismeretes, pedig aligha nevezték volna így, ha itt 
időben a bessenyök (íyula törzse lakik*) 

*) A kél Gyulára néjcve számba víeiidö. hogy I Gyulával e^ idűliuii. n t 
század közepén, a byzanti fornUuk is említenek egy Gyias nevii magyar veicvn. a 
Kunstanli napol rban járt a liulcsuval egyíltt mcf^kereüztelkedett. A nti pedi^ ÍI 



166 



KáQY GfcgA. 

A kiralysaR azonhan e virfíkre csak szent Ul.«zló uralkodása nlall 

'"■'I*' ki hataiinal. .Sjsent Isvan ufívao. muilán a raéR ítlgKellen 

:<>ke!, köztük az erdélyi II. íiyulai leverte, az egész Magyar- 

a királya volt — xpAX ici37)c Ofívvf'Wtc — raoiitya ó luaga a 

gönig apópzak szAmara letl adománylevelében : de a halíila 

pit vis.-í2aiialíis, melynek föfi-szke Hiliar rs Erdély voll (a vezérek: 

Bua és Bukna, kesöbb .lánusi. ré^zl>en mcRsernmísítette alkolá- 

ezerl kellelt szent íjaazlónak ujrn nzcrvezHt e vidéken a fel- 

snak iniiull keresztyen egyházat, i-észben pedig egy idöi-c ineg- 

UyíMcta az Általa megkezdeti irány további fejlődéit, Az utána 

l( ktRilvrik uralma négy évtizeden at ismét rj^ak a Tiszáig 

.j<L'i>. tnínt » X. századbeli nagy fejedelmeké f^ bizonyara e kfirül- 

rívSpn találjuk magyarázatát annak, hogy Féter és utí'Klai Pannóum 

■k nevezik magukat az érmeken, I. Endre oklevelekben is; a Tiszán 

i-jig a Péter é« Al>a alallí tíz éves anarchia utiin a törzsi fOgget- 

tnég élénk emlékezetben levő hagyumányának hatá-^a alatt egy 

íyan politikai ulakulás volt folyamatban, mely cnok lazán fúggötl össze 

panii'intai kiralyíuggal. 

A keleti re»zi?ket tehát végleg csakugyan szem Lúazlö kapcsolta 
magjrar koronához; de e.z a léiig független terület, mely f)éla és (iéza 
pge alatt külön pénzt is veretett, nem volt idegen, hanem magyar, 
a bihari udvar aliglianera niag>'arabb. mint Kadrc? és Salamon székes- 
vári udvara. 



A magyarság kelet felé való visszaáramlása szoros psszefüggé:?Vten 

a székely kérdésivel. £n legalább aat tartom, hogy a székelyek 

ogészen más úton és mOdon kerOltok. mint a hogy Rethy L. 

>j... a nyelvi tények mindeneseire másfele következtetésre vezetnek 

i nyetv tanúságát egyéb adatok is megerősítik, reszl>en pedig kiegé- 
wilik éi világosabbá teszik. 



É. BX 4 tíPf'imw'igf m^fiUléséné] tudnunk kel], hogy fiaiaak. Bua* és Duknának 
Ihí-Kil fAíszrtzad vAJasztja el a legendák ^s krónikák eisfi szerkesz- 
Már pi-'dig nagy tévedés volna azt biniii, bogy a primítiv XÁna.- 
ilmaJchan q;y pár nemzedék alatt elmosódik az öaök emléke. S^t ellenkezőleg, 
keréslibt' ismeretes egy népnél az Írás, annál féltékenyebb gondossággal 
tk a bacyuniiny épségére és tisztaságára. A nomád kirgizeknél mindenki 
ai a hét rtsct táOO évnyi időszak !). kiknek nevére már i?yermok- 
i^'ák (^ket. Az az árpádkort ncnizelsé^, a Moglout, mely az erdélyi 
.iKtatta inaE^át. hi/.nnyára nem lett volna képes becsempészni AseiI 
■. ha nem tartoztak volna oda. 

167 



A SZÉKELYEK ÉS A. PAXOIÖVIAÍ MAGYAROK. 



A székelyek nyelvileg minden kétségen fölül a mairyarsüghuz 
toznak, a mi vagy krtzös származásra, vagy pedig arra mutat, 
valamikor huzamos idÖn ál magyar nyelvű törzsek környezetében kelleti 
elnií^k. Az a kérdés már most, vannak-e a székely beszédnek olya 
jellemző sajúlságai. melyekből kideríthető volna, hogy a székely nép 
majTvarságnak melyik ágához tartozott eredetileg vagy esetleg he 
melyiknek u hatása alatt magyarosodon el? Mert az bizonyos, hofl 
akár u közös származás, akar pedig az elmagyarosodás ecetében a 
rosahb dialektikus egyezés csakis ugy jöhetett létre, hogy a széketrfi 
egy bizonyos időben ugi/fina^ou egy terütnlen laklak a unujyaré 
amas ágával, melylyel nyelvük kö/.elebbi i-okonsáKbaii van, és az egyii 
gyakorolt hatásnak köl(;.sönös t^ folytonos áramlata alatt fejlődtek ki 
közös nyelvi sajátságok, melyeknél fogva elválnak a többi nmgyar- 
lekluslól. 

Az alábbi sorokban ki fogom mutatni, hogy vannak ilyen p^I-^ 
Ságok s azt hiszem, sikerül azt is bebizonyitanonx, hogy ezen nyeli 
sajátságok nem egyes magukban álló jelenségek, hanem egész lánczolatí 
képezik azon jellemző vonásoknak, melyek a székely beszéd helyet; 
rosan ki.ielőlik a magyar dialektusok között. 



A magyar nyelvterület hangtani lekinleüjen három nagy 
oszlik: egy zár^Uibb s egy nyíltabb, mea aztán a diphlhongizaló e-^- 
A két elsőnél a kiejtésbeli különbség kiterjed a hangok egész sorv 
mig az ut^ibbi több kisebb egymástól jelentékenyen eltérő csojk)! 
oszlik, melyek egészlíen véve a zártabb kiejtésű alafMlialektus módosít 
sainak tűnnek föl. ügy tetszik, hogy ezek t. i. a palórzok a matyOkka 
barkókkal és jászokkal együtt, aztán az ormányságiak. továbbá a s 
vúniaiak s a götrí^iek, őrségiek és rábameltékiek eredetileg nem 
magyar nyelvűek, hanem a zártabb kiejtésű magyarsággal vegyülve, 
nullák annak nyelvét s elébbi — i*eszl>en lalau u nuigyarral t 
nyelvűk hangtanának és grammatikájának hatása alatt fejteszleti 
ktilön dialektusokat 

A székelyek nyelve a zártabb kiejtésíi alapdiaiekíwi csopoi 
tartozik, mely az orazáp nyugoti felében, a Tiszától egész a I-ajtáig vsil 
elterjedve s magában foglaba az alföldi és dunántúli magyai-sag nagjf 
zömét. A kiejtést a zártaid) hangok iránti előszereteten kivOl jellemzik: 
a közt'p if használata vagy váltakozva az u. n. ő-zés : a kétféle ere 
detű ő ; a mássalhangzó előtti és szóvégi 1, meg a kettős r beolvasztási 

1A8 



KAOY OÍZA. 



Ue levő hangzóba: s axtáii a szókezdő szinze^eOk isz. z) elejtésének 
h fejlesortese. 

I^disHuk mindegyik hangsajáUá^ol külön'. 

a) A zdrUihb kiejtésre nézve ugy a nyugoti magyarságot, mint a 

rgel mpgküIönljOzleti a tiszántúli és erdélyi úgynevezell megyei 

f^ól az 0, u és ü hangzók gyakoribb használata a nyíltabb 

és helyett. K kiejtés kiterjed az egösz székely nyelvterületre, s 

oU is megialá.ljuk nyomait, hol a keleti magyarság nyelve félre- 

íetlcn helV»lyást gyakorolt a székely beszed íejlödésere. mint Ara- 

és Manis-tztíken, vagy az egykori biliari székelyek ivadékainál. 

kelybidun. 

PéldjŰc ; a helyi'tt o a székelyekiiál : poronc-n, pordzn, ssova, sorka. 
\!i^rokáj (liarkaly). royt/tuj, foyffos, hdzokoi. aon'ó (sííiíó), fopló, 
hob, isíop, boszouí. borzos. iiO{ft/. koptál (kap>tál) stb. ; a dunán- 
'W alPflldi magyarságnál : koka», nuiyoH. bánót. Járót, mngábo. 
Uonyi átb. O helyett u a székelyeknél: tulu (toll), buszú, nnt/iííág 
). höburu, Hjrtn. buíjja. napus stb. : a nyugoti magyarságnál : 
(hol), uján. búkor, ttstor. bujUir, rúlam. abbúilj. attt'tfl) stb. 
rfyell ű. a szí^kelyeknel : iiltí (ölyv), fítveny, diilnis. caíipü íasöpfi. 
A) slb. : a Duniinti^l s az AlíV>ld('»n : íJ. ük, yyiin, ktl, tíilem. érn 
beJdlle. tüvestü (lövegtől) stb. Egyes nyomok a különben nagyon 
gyüli székelyhídi bnszédben: toszíi, nrnU. ii, büsiges, ebbüf, kd- 

mi stb 

Ezzel szemben óp a székelység környezetél)en lakó erdélyi magyarság 
a közbeszédnél is nyíltabb kiejtési hasznai, ]>. mnndam (mondom. 
syar mnnd-). (Uúng (dolog, ómagy. dnlngn^ ttar (bor), gyalag. 
ial (ífondol). mfutt (most) slb. 
Tudvalevő, hogy az Arpádkori magyar nyelv szembetűnően zártabb 
volt a mai magyarnál, nemesak a ki>zl)es/,é<lnel. hanem azon 
iknál is, melyek'M é|» a zári kiejtés jplleinez, p. vogmiic o'agyunk)» 
V (hamu) odutt4t (adta), voía (vala). pur (por), ttopun t napon), 
furkas'. hotmn (halom', hodtutogio tliadnagy). niogor. ntoger 
yar), Ubo, Oba tAba), Turzol \Taví:zií\\, Sunad. Chonad (Csanúd), 
íTabujd) stb. Az a kérdés már most. hogy a zárt kiejtés kiter- 
abUin a korban az egész magyar nyelvterületre s igy az a kü- 
lejt, mely ma e tekintetben egyfelől a nyugoti magyar és székely, 
\ a keleli magyai- Unszolásuk köxl van, késöiibi rejiemény-e vag>* 
megvolt már az Árpádok korában is? A felelel nem nehéz. Vilá- 
ös i ■ n adataink vannak arra nézve, hogy egy nyíltabb kiej- 

fii ilí'ktiis már u X. század közepén is volt: Konítnnlin 



caászái* ugyanis a magyar kiVinikúk ZütUt vagy Zoltdn, Toff** f*» 7'ot 
vezéreinek nevel ZuHas iZalta). Tasés (T&»ú) és Taxü ('l'aksw') aü 

jegyezte föl*), nyilván azért, luerl a byzanli udvar sokkal tútiliet ér 
kezelt a nyütabb kie.jléf^Q keleti, mint a nyiigoti rnagyar-sáí^^aL 
utóvégre a gör('>K orthographia i\ /.ártabb alakok leiratában sem <>] 
volna legkisebb neliáxséget sem ; lám a balatonvidéki Hulcsu, a kí It) 
is volt Koii'tlantJnúpnIyImn. már Knnstnntinriiil is Htiltstifi, hobitl 
byzanti irók BoU<sidósüGk (HolQszidi, Bolcsidi) nevezik. 

Ha a Tártabb é,H nyil(al)b kiejtés már a X. szájuidtiati me^kQ 
böztelle az ejiyes inuuvítr ^lalekUtsoknt : akkor az is bizonyos. hog]| 
egymástól elválasztott sKekclység és nyugoti mngyar.süg «y:en bar 
egyeaV=e nem lebel vélellenseK, hanem ki^zös fejlődés vagy azonos léo] 
liatásánítk az eredménye. A mennyiben peíiig ug>' az egyiknél mí^ 
másiknál kimutatható a nyillubb kiejlós felé való későbbi Tejlódés: 
az ipodalmi nyelv babtsat kell föltennünk, meJy — a mint Uufyik 
a törr^k bódítás korútól fogva egész a jelen i^rázadig jobbára a Tual^j 
túli részekt)t'n és Krdélyben iDebrecaen, Várad, Kolozsvár, líyular- ' 
stb.) képződött; vn^y pedtg azt. a mire knlönben szintén vannak ri 
hogy a honfoglalás alatt a különl>6zŐ dialeklusu magyar lOrzsek uagyti 
Összekeveredtek s ennek az eredménye aztán az a hangtani )• 
hogy a nyngoli és keleti dialektusok élej-ebtten kidomborfKló sa,»-. 
elmosódlak w a köztlik levő különbség részben kiegyenlllödólt. 

hj Másik ilyen jellemző sajátsága iigy a nyngoti. mini a sí 
t^jszólúsoknak a kősép ? hassnáldsa. melyet az Alföldön Szeged. 
Hód-Mezó- Vásárhely. Kerekemét. Nagy-Körös, Ivún-Szení-Miki<t.n, II 
es Kalocsa közt, lovát)bá Kejér. Tolna, Bamnya. Somogy 6s /.alam< 
egyes vidékein, nemkülönben ddvarbelyszéken KeresztHrtól f ' 
a Fehér Nyikó mentén és a Havasalján, amoll Marosszekl>e, 1 1 
is átbuz4fKlva. egész rendszereden ö-vel cserélnek föt, müst: ssiw-ssám. 
emhi-r-embőr, n^kf^m-neköm, viszem-viszöm, hirfís -hirőft, ir 
mögtfők vagy szekelye.-íen ; mények-niónifök sth. Kisebb mer,. ;...., 
különben ö-zéa felé hájlik az egész Dunántii]. p. i^rön, fójhő y\vM\. 
hílU bótii. körőszt. böcsütet. stb., — a Székel yloldí^n pedig a homoródvidéld 
tájszólás, hol a szö elején megmarad a közóp i*. a vésíén a/ - ' - ' 
válik, p. HZí^eU't. itíi'üsse, mvnyen. de: embör, gt/ermók. -s . 
Htb. Szórványosan a haromszéki l)eszédl>en is eléfordiilnak az ú9Í*, étői 
Ököl s mas hasonló alakok. ng>szintén a -^zékelyhidiaknál is jnaradl fena* 
egy pár ő-zö forma, ilyenek : esztendmúk, örömöt, csordul stb. 

•5 V. ö. még! JTarcAos (Anonymus; Horcii). TViriaH (szókMyekn^l : Ad 
Karé. Kasf, Kabar a\b. 



170 



' ■'.lásííkkal szriniícn u ti.-zanUili és t*rilt*iyi tru'iíyt'i in^jíviirsag 
y y/A'. sem a közop e-t, rictin pedig iiz ó'-zú.-ít netn ÍMiieri: a 

e hdyelt nyílt c-t Ims/Jiill. p. a vetettek sz6ban minH a három e-i 
ejlik ki, akár a <venni». akár a 'velni* igcljól van is képezve 
ímli magyarlían és s2ékelyt>íín : veUttek vagy vetőtteh, veietU-k vagy 
jfc. vetettek vagy vúieitek, vétetick vagy vöieUők) : ugyanezen nyill 
lyertlesíti igen sok ecetben az <S belül is, inetynek liH.s/naluta a keleti 
5Kz<Mási>kban nagyon kü? körre van szorítva, p. veres, fel, kell, erdey^ 
ker. kúMzetiem. yffiijjen (jöjjön) stb. 

c) Szoras egyezést találunk a székelység, meg a nyngoti magyar 
Jeli ágának kit-jtése közt u honsztt Z4irt é használatában i.^^ melyet 
[keleti lajszóiasokban i helyetleíit*) p. 

Székely és nyugoti magyar: ftze'p, vén, rH^ vég, édéA-^dőt*, ttséliS- 

üZ^génff. l4J{j(hty stb 
Tiszántúl e^ nyngoti Ertlély : ftsfp. rt'n, rit, v(y, ídvft, tizfies, szegin, 
«t1» 

A nyugoti aiapdialeklu:s ezcrn é betűje miben sem különbözik a 
nyílt i^-\\6\ fejlödrdt íí-töl. mely eredeti alakjában, mint tiszta 
C5upán a palócz4iknál es Baranyában, az n. n. Ortnányságon 
HzUc. mig a keleti Hlapdialektue a nyugotival egye/Öen é*nek ejti. Ez 
frle é a szt'kelyséíínél i-* najívon tK-^zerolyt. miként a nytigoti ma- 
kgnál: legalább a háromszékí l>e.szt*dlien az én fülem nyok*4! évi 
Alletem alatt nem vett észre közíHlQk kütímbséget; a nyugoti székely- 
fel azonban van némi eltérés a kettű kiejtése közt, a mennyiben a 
Antüli í-tiek megíclelö é lé) még elesebtien hangzik, mini a másik é. 
ntiár itl is annyira hasonI<>k egymáshoz, hogy az udvarhelyszéki taj- 
ismerletöi többnyíre egyformán szokták jelölni a két hangot, 
A véíjert^imény mindenesetre az. hogy az általános székely kiejtés 
magyar nyriv alapdialektusai közi a kétféle é betűnél is a nyugotihoz 
itiakozik: ellenben különbözik a keleti alapdinlektustöl, melyben — mint 
'1 — az egyiknek ugytm hasonló hangzású ó. p. kéz. éit, hét 
. „ luiniknak azonban i felel meg. De különbözik a diphthongizálö Uy- 
Loklöl is. melyek közül a palöczoknál és ormányságiaknál a nyugoti 
Bgyor éí* székely é réazinl í-neJt (p. in, kéz, nzén, IH\ részint peflig 
i-rel váltakozó eí'-npk vagy ei-nek hangzik, (p. e^A-eil-él, azeep-szeij)- 
í>/, a rubatnHlékiekiiél és szlavóniaiaknál pedig s részben az örségiek- 
e» göcs^iekncl az egyik ie- vagy H nek (p. kieskcez, tiel-téel, 

:.>zlprgO0i, éttzaki Fejér. Komárom, a Rábavtdók s az Őrség, tehát a dun&n- 
Id'k Htijrtki.viiíoli K'sze samtén ismm az i-7.«»t, a. mii a kíilAnl>öző diiilektusu 
(•TZín^k üi.ir füntcbb is említett keveredésóre vezelhetűnlc vissza. 

171 



A SZÉKELYEK ÉS A PANNÓNIAI MAGYAROK 



dielig-deehg\ a inusik i>edig í-nek (p. /7. Hz(p, mfz), illetőié? a szia' 
niaiaknál fi-nek. Ilt-oll küUmben incgvau mind a kétféle dipli(liongu$ 
székelyeknél Is, de úpv Háponiszéken i Bodok : eédds, Dalnok : éíi 
Hatolyka. Kovászna. HctÖfaWa: iéd^s), mint (Isiklian {íédés, ssiép) 
UH varhelyszéken csak nagyon szórványosan hallszik. 

d) Ugy a nyiigoli inagyarsAg. mini a székelység — különfii 
lldvarhelyHzéken — a vuissalhatujsó elÓlfi és (tzóvégi 1 beíűt s a 
r risfjéi az pIőző hangzúha nlvm-iztju. a nélkül azonban, hogy a hi 
zol djiililhongiissú változtatná. Ime egy pár példa a megfelelő dunán' 
alakokkal : 

l'dvarhelyszéki*öl ; nma íóma-alma). csinána (csináno-csináli 
apdíítmá (apjímmó-apáinmal). vhő (ésö-elsö), kivé (kiviVkivel). ára ( 
6ra-arra). tupie i niére-nierre), váráft (vAráa- varrás), *>i'őf (érrt-erröl) 

Háromszékről: púcza ( páeza-pálfiza). hődog (boldog. btViog). 
(kiirs-kulcs). vól i'v6l-voU), hót (méghflt-haU). dd^ífc (dAgnk-dolguk). 
(kQd-küld) stb. 

(íyergyóbói : vói ("tóI-voU). jósóla {}(}^t>{Ví'^f\^\\dí), étiiid félüot- 
eltünt). fpjövök (fögyüvök-feljövftk). thna frtma-alma). nkkó (akkor. 
akkój sth. 

A keleti magyarság, bár helyi yel-közzel itt is eléfordul az 1 beot 
vasztása, általában véve a mássalhangzók előtt és a szó végén is 
szokta tartani e liélflt. Nem így a diphthongizáin tájszólá-íok. mr' 
nyng(»ti magyai*ííághoz és székelységhez hasonlóan henlvasztják uy 
1-et, de abban aztán elléraek az utóbbiaktól, liogy az 1 előtti magún- 
hangzót díphtJiongussá víjlioztaijálcp. rx/mfi-oííw^ és nöma inlnia). t: 
foi/í cs vitöi (volt). C8ÍHfi(Ui(i. hdjvaá (ba.ijal). táuffi'iff*^- rinliíliií 
feőfim és fiiő (fel, föl), indonnak és induótMk slb. 

e) Fölötte jellemző az az egyezés, a mit a szókezdő sziifst'nöh*' 
nézve észleli letÜnk, a dimántiili és a székely beszéd közU A sziszegő, 
főleg a z bettl számos szavunknál lekopott a szó piejéröl. minők p. nranif, 
epe. egér. in, agár stb.. melyekről iisszehasonlítás után tudjiik. hogf 
eredetileg zoravy. zepe. zegpv, zhi, zagúr alakban voltak meg a nyelvben. 
Kgy más rsoi)oH szónál megmaradt a z, p. ró/rf, zttvar, zeng. zfivfir, 
zwatnr, zuzmóra, zokog, zerge, zápor, zmzló. zálog, záp. saeskósthy. 
egyes tájszólások azonban e szók egynénielyikénél is elejtették a S7 
nevezetesen a Dunántúl a fóntebbiek mellett még a következő aUi.i... . 
járatosak: erge. ápor, áazUi, diog. dp és acakó. Ha már most azt 
találjuk, hogy a sz^kelységnél ugyanezen szók liasználtalnak sziázegö nél- 
küli alakban is. nevezetesen az acskö Maros- és Hrimmszéken. az ápor 
Mezö-l'anit kíirnyékén (Marossz.), az dszlő Háromszéken rs 8z.-Kere-^zlúr 

178 



8 ax (ip llettaliil>an*i: lehetetlenség müM kiWelkeztelésre jutnunk. 
bogy G baníívallozá.sl a. nyugoti majívarsáiínak (*s székelyséítiiek 

en, nem [:tedig külön-külön kellett vegr-ehajtanía. 
A mJR hangtani tekinlettteo a székely beszéd szorosan a nyugati 
itektushnz, t. i. 37. alföldi ós az általAnos dunánttíli ti\ia7<Masokho/. 
kőzik . egyes grarnnmtilíai sajálsAgnival. a/.ián felíHIohli lujszavaival 
dipbthongizálö csoportlioz közeledik. 

Vannak a hifi.jlpshfn is e^yiis nyíMimk, niclyok kíilr>nős«:n a göc-seji 

idei nmtalnnk kö;<olehbí hasonlóságot. Így p. n diplUhongizálá.snak már 

iített szórviinyos eaetein kívül az o helyetti e. minö a hozzfim stb. 

elyeU hrszam-htzzád-hesza, az egykfn-i Csornaion helyett Qierndiou. 

\fyo. Qyur^jifo helyett f'ifpfíjyó**), egész reiid.'ízeresen fordul elő u 

^ek l»eszá<ijelien /vosárnap-víiMHrnap, horát-bt'rál stb.); nem isínie- 

eo különben a DnnAntül többi részében sem, (p. v^sámop) s úgy 

latszik, az Arpad-korban sokkal általánosabban volt elterjedve. (V. ft. 

pyojosa-drejf^í^i. Csonád-Csenád, moda vagy mogya-megya, nieg\'e stb.) 

ígt&nez mondható az u ~i ciberére nézve is. minö a székelységnél : 

fjfjűc. döffik (ítol^ruk). magik stb.: hasonló alakok fordulnak elö a 

éjieknél unnányságiaknal ? aztán Halasiin; az általános dunántúli 

byrivböl chak a kudiff ikoldu.^) hozhalíV fel analógiának, de az Arpűd-kori 

tovelek szerint egykor nagyobb kilerjedésl>en volt líasznalatns. Az 

itTiirhely.*íz<!iki kossd-, ossd-, 6o*.stíf"éle hanjíváltozá? a korsó stb. helyett 

Megvan ugyancsak (löcsejben, a lertóvídéki magyarságnál, palóczoknál 

barkóknál, megvan aztán LiKoi:*»ábun és n Szilágyiíi'igbmi is. a hol 

fctan az egykori liszáiih'ili székelynéK beszérljének a maradványa. A hornyu, 

vyu alaknkal a szekelységen kívül ismeri a palóczság. A székely és 

Síró aséil (azért) szó megvan Göcsejben és az Őrségen is. A palíkízo."* 

yy c-ieri^'W ígyio. gyisznuó, gyivák stb)., mely elvétve a dunántúli álta- 

líeszéílben is elÖIVn-dul (Wr^/;/, a rejérmegyei 'Dióííd* a kr»zép- 

bnn Gyöd', felhozható a esiki tiingt/ér (tüntlér) szó. A székely bittca 

jly) szónak megtelel az ormánysági bdcsdnt (Itdtyám). 

A reliiinölib ftyclvt/nni sajdfsdgnk íif\íiU'\^\i\'\ részint a pal<V-zságnál. 
%X uz <)rniányí*ágbaji 3 a tíöc^cj-Háhamelléki vidéken találhatók lel. 
evezelesen az tHtetn-, süttem-. fuUam- (ütöttem, sülöltem, futottam •- 
■i\s járatos nz Orraányságban. a szlavóniai Hétfaluban és Szent- 

•) Etebm kfvm fíiúg csak a Zíbrdn-Ahrdn oemKetséjtnéviitíl találtam e tiang- 
A ftpténff-fpfrnp sr/uwll a sziszegő aélkílU alalc az eredeti. (V. 0. szláv: 

••) Ii44-ki nktevéll>e»: C7i//rfiaf Ari. lőOH-lmn: fí|/Hrffj/o. (L. Székely Oklerélt. 
6V. 159. t 



17H 



Lászlón, a Fertő menlén, Honllmii, N<'>gríidlian és Mezé-Kövesd lajan a 
Mátra vidékén. A jelentömód jelen idei Idusa, üssük, báncsúíok, tárcsák 
slb használata a 'lölja». -iitjük* sUi. helyett el van terjedve az Hrniai 
ságiaknái, aztdn a pozsonymegyei Tak3onyt)an. A -«i, -niti -nul 
(papni — papékhoz megyek, bironítt = biróeknál voltam. SKabonul 
Szabóéktól jövök) meg^'annak Ciöcs^iben és a pab'iczoknúl s az ulöbbiní^ 
1(il kiterjedt a KelsÖ-Ti^5za vidék rép/.ben pulóííz eredetű inaívarsáííára is. 
Igen fontos tanúságot szolgáltatnak azlan a székelyek eí^ykori Ink- 
heiyépe nézve a Uijszavak, melyek félpeismeHietlenül a legnyuKolil»b l^- 
szólüsokkal való ha^idani ítsszeköttetésre tilalnak. Igy p. a fellünötdiek 
közül az ttszu. vagy esikiasan »/«(* | száraz), továbbá az udvarhelys^zi-ki 
bodó€H (tinó), a *cj!ipű* szó ítzékelyes alakja, a czepŐk, továbbá a c«éi^ 
hog megvan f^sallóközén iXií^a- bodues, (vzt''pi')k, cíH'g-lifíi^') ; a har^ka 
tlHiriuerö bordó) f-zot ismerik Kcjérben s a liilaton mellékén •kissebb- 
szertl kád* jelenté^l>en : a csünnríl (lármáz, .sokai kiabál) a Kemenesa^án 
s Balaton vidékén -p-sárma* = csacska, lármás, hizelgö. lísapodiir; a 
^kócz* vagy 'kenderalia* székely elnevezése a rsepti. csiipii megvan n 
Kemenesalján: a v^erékje (fenyőfa lebullotl száraz levele Míyórben a. iiu 
tiádlarló: a csobán (sósvizes edény) ugyanezen alakban és szintén veder- 
féle jelentésl)en járalns a Répcze melléken: diih^r (elhizoll lusta vén 
kancza va^y vénasszuny) a Kemenesalján a. m. »ílnher» =^ kilnzidl, 
pot>zakos. igen vaslap: a diilló iszolgabin'i) a Balatonvidéken iduló) ad^t 
fii'irpetö s a helység rovásán élÖdö liajdut s általában adól/eha.itót jel 
az émcil, hneti (éber. józan, eszmélet en levő) ( l yörben ; • émen ► — józai 
eszméletnél ; az eplény, eprény^ seplény (szán talpát Összekötő gei 
a Kemenesalján és Marezal vidékén: *eplény», *zeplény». "emplény 
a fergetyii (a kocsi elölengelyén forgó rész) (lyörben «rergeltyü». Mátyus- 
líílden ■forgetyU', Uépczemellékén •fürgelö* s aztán lii'Hsejben lói^ 
galhatö lázár jelentéssel: «fQrgetfl': a homok székely neve, a füven^ 
liöpsejlíen 'fidiény-, Örséuen •föheny>, Rábaközén «Ibhiény»: a göJF. 
vagy marosszékiesen gönne (emse disznó) a gót^;sejieknél, Balaton mellefcüa 
és Pápa vidékén <göbe> (kíheréll emse)^ az Ormányságban <göbe*, ^gócne* 
(emse); a héhel i'gereben) a palóczoknál -héhely*, «héhöly»: hcttg^r- 
gógiiziii a Kemenesalján s a Balaton vidékén -henKerbócz- ; a hiju 
(padlás) ílöesejben s az Örségen *\ié\-, •hiél-. a Marczal vidéken ^ 
F*ápa körül «hij» (házhij). Somogyban thé>, Kejérlien «hi» (tyiik|)adlAs); 
a höharmat (dér) járatos a Székely íitldön kivQl Pápa vidékén; a UotttJifil-^ 
lurda í vakondoktúrás), if«WíQ»rííoA: (vakondok) a Réixíze mellékén «han- 
zsikturás*. a Kemenesalján é.s Itöcsejben <honc3ék> ^vakondturás 
hangyaboly áltat támadt dombocska, aztán : zsombékX Balaton mellék' 



174 



imlMék* (zsomhí^k ; homp (hant, kiásott domtHX»ska), < ;í'Hísejl)eii •hoitiff. 
ilocn. domb). Balaton mellékén *hompolni*. székely : /fom/xj:r>(/ ilV'llian- 
dorolkozní). hot/ntcs (a marha vekonyönál !evíj üpt-gi a Haluttui 
üDé^frn •hijri)asz> : kttczor fhorgai* k**8) Sopn inban *kaezar» : kdszuluvfi 
lyőhejba takart lurtu az Oi-séiíen <kiU!lu> ilelcytett sőfiszehaj!4>tt lahéj, 
|[be eper szedetik); kártya (kanna) a paJi'icznknal «kuArtyika» : 
*hukKÍzni < bukfenczezni i ugyanezen alakban s JMlenté.s.seI megvan 
Onnánysagban : hérö (ti^pés a sebre) a szekelységen kívül Ismeretes 
' ' i 5 ék c-n : az udvarhelyszéki Av/iíc«íí s líyergyóí feíiíHWa iíliilal 

.: t )nnányiíánban kaac-sö (kantiisznó) : kóbor, kóbor osy a/.az 
lyós Bzeki^r, Sopronban 'kóbor' (ernyÖ, kosán: a «/K>iYfórff i semmibe) 
3t minden keresetem* slb kilejeztísnek mejjíelel a raarczalvideki 'kor- 
éra veszi a dolgot*; kuvad ' felduzzad s lehámlik. p. a kenyér heijn. 
íaltapa:íK,L a íialalon vidéken. Zalában s VeszprémUín •kopálik* (a 
h(*, ítesztenye slb. külsÖ héjjánM mondva): az ndvarhelyszéki kühl (zölti 
Jy) az ()rmáni'sá>ílian «kDlIÖ». iiz TíiNegen -küllii' (harkályi. a 
Oííl mtíllékín -küllő- (fekete v'\]í,()\: lujha, lajhó, híjhdr (ivA. iuuya) 
Kemenesalján «lnjl»a»» a Halálon >ndekén •la.jhdr* ; /epCH^tf (az ök^r 
|iűla alatt lelítyeirö bor). Veszppémt^ien s a Balaton vidékén •lebenye* (a 
vadmarha nyakának alsó részén tóKj;<"t bőr); niégyp •ejfyházközség* 
|erleleral>en .járatos a székelyeknél s «plel*ánia» Jelentéssel a l>arkókndl; 
íhh (malom) Baranyában és Somogyban: Mnóna* : múr (fal) a 
í«nenes:dján <mMr*. Báíiakiizén «muór> (szalmás sárl)nl rakott fal): a 
nId Hünn inádliarlya-sípi a Kemciifísalján a. m, ná<lból vagy hél>ér 
rUil kéazilett sfp; nx <irt> i^e oroi tornini, orotvány) alakja a Dunántúl 
a keNi paliK'y.okiiál <orl' íortókapat: jUUtiznyf. itilisznyt^s (penész, 
nestesj a Vág mellekt-'n «pilÉsz'. -pilisznyés- : piriukó (parányi) az 
knyságban «pirindike>, a barkrtknál s a Bodrogközén • pirinyó >; 
ien (kis csibe) Cöosejben -pizsellev a Halálon- es Papa vidékén 
;» ; rónn lösvény, ül) az Onnányságban a. m. kerékvágás: róla 
i-sapat^ raeítvan (íyörben e kifejezésben: 'rólával jön a lí^jdalom ; 
tr^Hi/ii (csúi, nll) a Kemenesalján és Pápa vidéken a. m. 'piszkos*. 
Iti^xlálalan' : a •siilV' szó alhangn párja a m'ij megvan a göcsejieknél 
|sul» alakban: Hzodé (telhetetlen, niohn. falánk) a Halálon vidékén 
Eodé*. Fejérben «8Zodé' ; iandrkapu vagy lanórokkapu (a tahi véjíén 
í\*6 s a falul a m(rzőt6l és szántóloldektűl elválasztó kapu) a Hábaközén 
a Kemenesalján •tanár*, a Halálon vidékén 'tanánjk* .a faltik alján 
pvö árkolás vagy gyepfi. a szőlőhegy gyepükenlése s a gyepiin levö 
ipu). 'XIV. száJ^'idtieli oklevelek szerint, melyekéi e folyóirat 1. ÍÜze- 
hb€0 Hunfftivy I'. idézett, megvolt a -lonorok* vagy «thoronok» (kert) 



A. S:«ÉKELYEK ES A PANNÓNIAI MAGYAROK. 



S2Ó i^nuplérihen is : a vnszora 9Z('» (a tehén nemi része), mint gCm] 
ismerete?* Vasmegyében is. Kzekkel kapasolalttan megemlítjük iiiH(í"tt 
regőh'S -szól é-s szokást is. niely Udvartielyszéken. (;ö<ísejí»en « a Képcze 
mellékén maradt fenn egész, napjuinkíg : Somogyban mai;a a szokáíí ntílr 
kiveszett, de a <regölé3», «regölni> (elbeszélés, mese. mesélni) szól szél- 
liben használják. A reRfts ének szövegének székely és göcseji váltó: 
oly szembetűnően liasonU). hogy azt Réthy L, is kiemelte az -Elh 
graphia» 1. füzetében közölt tanulmányában: mi itt az ének nagy 
ségét említjük meg. a mit eléggé mulat p. a kezdö sor hoinályoHsúi 
melyet sem a székely, sem a göcseji regösök ma már nem értenek 

Vonjuk le már most a nyelvi tényekből a kövelkezteté.st. 

A föntebbi részletes iisszehasonlílásból világosan kitűnt, bogy a 
székelység nyelvét némely palörzt'éle vonások mellett uövatiazon hang- 
tulajdonságok jellemzik, melyek a n\iigoli (t. i. a duntinielléki. dunúntiili 
és alföldi) alapdíalektust s a földrajzilag közéjük eső keleti (t. l liszán- 
tüti és erdélyi) magyarságtól ugyanazon hangsajáLságok válas^ják el, 
melyek a nyugoti niagyari. 

Láttuk azt is, hogy miként a nyugoti. úgy a székely nyelvterületen 
[is van egy közép e-t használó es van egy fí-zö l>eszRd. 

K nyelvi tények minden egyéb töllevésl kizárva iiizonyítják. h»»(n' 
nyutjoU mnytfnrisáy éJi a fafíkeltfüég uyeMnek valamikor v^i/iitU*» 
H{fi/rtíta20n hatfisok ahtit. asoiios ethnoyraphiaí téni/rsók kösremüi 
déj<fivi'f kelfeti fejUUhne h abban f/r ifiŐben, mirlón n pannötitaí ah 
(liaiektuK (nwgába foghilva az alföldi tdiszoláfiokaf fft) a iuatja jel- 
lemző hangtani sajátságaival megalakult: a axékeltfség has^Jft 
fnáfihol nem lehetett^ mint a pannóniai mafft/arttrig A'őt^ 
nyexetéh'^n. S mivel a székelység nyelvében is ugyanazt a kvl í'iruya- 
latot találjuk, a mit a nyugoti magyarságnál : löl kell tennünk, bogy a 
szí^kelifsí^g abban az időbon nem ké[)pzefl geograidiiailag úHRzefiiggS 
teriiletet, hanem a kunokhoz hasonlóan meg volt oszolva: az e{/ifik 
rész alakulása a nyugoti magyarság é-ző. a másik pedig az Ö-zS 
csoiiorlján belill went végbe, miként a kt'inok mai nyelve is egyfelől 
az alföldi, rnásfelíil a tiszántúli magyarság nyelvének hatása alatt ké|>- 
zödöti. 

Csakugyan a törléneli nyomok két ilyen |K»ntol jelölnek ki a 
Dniiántúl. melyekel a székelység régebbi laklielyének nvlvebelűnk. Az ejjvik 
pont Mag>ai'ország nyugoti határszele, hol \UI - XIV. századbeli okle- 
velek a fertő és vágvidékt s aztán Nyilrát>an a fehérít egységi szék^ 
Iveket említik : e vidék az e-zö beszéd területéhez tartozik s egyik oldalon 
a rábamelléki dialektussal, másik oldalon a palörzsággal van kapt-solat- 

176 



NAGY CfcZA. 

liu A másik poniül a lolnaraegyei Nayp- és Kis-SzéJcely vajíy Su'kőU 
'n jelnlik rneíí. a mely pont már az ö-zö kiejtésű nyelvterü- 



Nfimi a k^t yidék jellemzőbb helyneveiből .sziiinr>í«nt laláhmk a 
kíílyiriMí^n is. 
A nyuííoli hatórszelröl valók : Bábolna^ árok Sepni Besenyő lialli- 
iV ö. tíábolna. Komárommi: BoMok hegynév Ménes határábati, 
ken (V. ö. Bozsok, Veszprémm.í; Bodok sepsiszéki falu (V. ft. 
^-. ■H.igy- és Nyitra-Hodok Nyitram ). ('nöh. réííen: Cfcieó, iidvarhely- 
léki íaln (V. i^. Cáep vagy (^eb Koniaromm | ; Ddtren patak Sepsi- 
íl-flyí>rgy hatardhan (V. i^ Dobrun, soproni vrtpfíild egy 1274-ikí 
•z. L Xagy I. Sopmn várrn. tört. I. 37.J ; Etemét hegynév 
i.ndvarhelyszeken (V. ö. Cnnény. régen : llmér Nyitram.) : KdUwk 
■lu Sepsiszéken (V. ö. Káinok, Mosonm.); Mosón marosszéki falu; 
»«>« -izékely áu- éa családnév: lüih patak Ménes hatarában Maros- 
Icen |V. ö, Habai; Recmmjéd, udvarholyszeki község (V. 0. Alsó- és 
rris6-ltécsény, Nyitram): Zohor hegynév a Homorúd vidékén íV. ö. 
K he^ Nyilra mellett). 
A Kiizép-Duna vOljíVéböI valók: Bágy és Btigifoit Udvarliely- vs 
^nnyvjfi^éken (V. i\. Bá^yon. Fejémi. K.-\yek határában i: Bergenye 
[L-QtKéken (V, i\ Börgönd Fejérm.) : Czecze Kézdi-Szenl-Lélek hala- 
f«4lian {W. ö. C'jíecze Fejérm. i: Cseje patak, a Kis-Kükiillö e^yik mellek- 
Maros- üs |lrlvarhely.szék haianin \\, iS Cseie patak M()hAir."5náK 
a.): Füle Udvarhciyszeken fV. ó. Füle FejérmJ : Hároui-Odrdon 
lév, Nagy-(íalambfalva hat-arában lidvarhelywzéken iV. ó. (íárdony 
a., lovabtMl S()mo)í\' és .\6Rröd); Lóré erdöresz Sepsi-Szent-íiyőrgy 
iD (\^ n. Lóré íalu a Csepel-szigeten): Mohács (alu AranyoH- 
>Aea: Seíye Martisszéken (V. o. Sellye Baranyában): Siktöd falu és 
itak rdvarhelvr^zéken (V. iV Sikkö Baranyám.': Sorokdtok Véczke 
■ában L'dvarhelyszéken (V. ö Soroksár t'eítm.) : Sitkoró \öh^\ Fiút- 
jYim alul Udvarhelyazéken (V. iV Sukoró Fejérm. és Sokoró (iyörm.l; 
/ hén-z név Alaiosszéken Nyárád-^^zeredn melleit fV.ö. Szakadat 
. Vehnrze Kezdiszéken L«rahény falu egyik része, régen önálló 
sec (V. 0. Velenfze» F^urm.) 

Föltelielö-e. hogy ezek csak véletlen találkozásiak? Fóllehetö-e külo- 
a nyelvi tények és a történeti nyomok ekklatáns egyezé-se ntán V 
De níL'g ha eysik vagy nia,sik névnél csakugyan ez az esel állna 
|: nem állhat a Mosón névnél, mely csakis i*annóniából kerülhetett 
cTukis Hgy elébb a Kertö vidékén lakozott nép hono.'iiihaita 
-^ ...:í; <'n-Hif.tiIf'_' mMiu^l még pedig bajor-osztrák nevet : a Misenbm-g, 



A !«>K&1CELVEK ÉS A PANNÓNIAI MAGYAROK. 



MosenburjT, Mosaburp upvanis a. m. Sárvár s ugyanazon földrajzi vi 
nyok szDlUík. melyek a magyar KertÖ és Sárvíz s a latin-Kermán Lí 
Lajta nevet. A szláv eredetft Zobor (zbor — gyűlés, jívlilekezet. t. L 
és Velencjsp ivlniczíi ^ huIMraos hely) nevekről sem igen tehető fel. h 
a teljesen azonos alak egész véletlenül jolt létre küIon-kíiliUi Nyitruban 
s F^érben, aztán meg a Székelyroldön. holott ép ugy lehetett volna Izboi' 
e.« Velniozíi vagy Vnlniiza is. 

A székelyek régebbi pannóniai lakásáról tnd kölonben a hagyó* 
mány is. Azt mondája a Képes Krónika: «A mini tehal mcfíludták (n 
székelyek), hogy a magyarok Hannóniába isméi visszajöllek. líuthéniftba- 
pléjök mennek, s Pannónia b iroda hnát veUjk egifiUt hódiiáh tneg. 
S iuiutfiti azt mt'y)wdifotfák. abban oazUiitfoHok maradiak.' Kt^zai 
pedig: 'midőn megtiidták, hogy a magyarok Pannóniába mas^idszor 
visszajöttek, a vi.^zalérííknek Riitlienia határszélein eiéjök menéuek s 
Pannóniái együtt meghödiiván, abban res^/ nyertek.' rgyanezeu 
krónikák — a kronológiai viszonyokat nyílván összezavarva — axt tft 
elmondják, hogy a székelyek a krimhildi ütközet után, inelv a Közep- 
Duna mentén. Sicambria vagyi--* Ó-Buda környékén foIvL raen<' "!' -^ 
Erdélybe, elébb a Chigle- mézeljen vonván meg magukat. Ez a i 
mezeje leliát a Kőzép-Huna és az erdélyi hegyek közólt voll s 
monyaink ejív másik változalábnl. melyet Béla Névtelen Jegyzője 
meg. csakugyan olyanforma következtetést vonhatunk, hogy a székel 
akkor, midőn Őseink Mén-Marótot meghódoltatták, valahol az Alsó 
és Körös mentén tanyáztak, mert a Mén-Marót ellen nyomuló mauyiF 
sereghez Szentes kornyékén csatlakoznak. Bármi legyen is vélemenyUak 
n hagyományról, az az egy bizonyos, hogy a hol máanemö adatok ugyatH 
olyan eredményre vezetnek, mint a mit hapyomány mond: ezt semmi- 
esetre sem szabad Ügyeimen kiviil hagyni. 

A székelyek tehát uem egy elmaradt csapata a magyarsíignak, Idk 
esetleg a hessenyök politikai l'etihatósáKa alá kerültek, s mint ilyeiwk; 
nyomtiUak l>c mai liazájiikba. hanem vagy egy ága a pannóniai ma 
Ságnak, vagy pedig egy olyan külön nép, mely — akármi volt is 
delére nézve — a pannóniai magyarság közt élve. ezzel telj^^en a 
mílálódott 

Tehát határőrök, mint Ilunfalvy állítja, kik a királyság első -" 
dában telepítettek le a keleti szélekre V Azt hiszem. Sznlw't Károi 
.székely névre tett észrevételei, valamint a székelyek politikai szervese- 
léből levont kr>vetkezteté.sei teljesen kizárják e föltevés lehetöséut'-t 

A székelyek mindenesetre a magyar kinilyaág rntgaiakuh 
elÓU jutottak Erdélybe, mert csakis igy maradhatott fenn náluk az 



ORúF KtruN g£za- kincsAsOk fts uAnyAsseok 



ri szervezet ét* csakis így bírhatják eisÖ megszállBsi jogon at 

elfoslalt tbldeL és csak lassan nyoniHltak nyiigol («löl u koleti 

elre Ezt a lassú vonulást mutatják az ehnaradl Mzftkeiy h'If'|iek. 

voltak rn^g a XIII — XIV. században ifi a szászaehesi, medgveal 

t-kic9(íi sül. S3ték<;lyek. 

kzon cí^enienyekröl, melyek a székelyeket kizavarták pannóniai 
iid^rftícrűl. az ejíyknru forráí^ok nem )>esztlnek. a mini ho^y a X. szá- 
általátmn nagyon kevés jutott szoinsüíVdaink tudomására őseink bel- 
jyair<'»l. De lejirnaradl emléke o liagynini'inyban, tnelynek históriui 
való magyarázatul 'AdHlftk a ^^zi^kelyok t'irténetéhez • rz. tanul- 
tban tósérlettem meg, részletesebb kilejtesét pedig krtxelebb fogom 
In 



Kinesásók és bányászok. 

Irta: Otrfif K¥Wi Qém 

Aa astrologia a csillagászatot, az alfhemia a vegytani eredményezte. 
|uaniuyórc3e í:^ a kínr*s után valö kutatás pedig már az ó-korban nz 
íT- és fíildtaoi ismereteket számos \(] adattal gyarapította s az 
leologianak litriénetére szintén jelentnkeny Iierolyás,"íal volt. mit a 
pkor úta napjainkig szanioa kutatás váratlan eredményével tudunk 
ayitni Igaz. a régészetet a véletlen Í8 ujabb s ujabb leletekkel gaz- 
de a kincsásás, tekintettel váratlan eredményére, nmga is vélel- 
nevezhetö. Az aranyércz s a kincs után valö kutatás t«'>rténelme 
oly régi, mint fajunk mivelödéseé. s már a legtöbb nép mylhologiá- 
bbn is lieles«si>vödÖtl, A bélién ó-kor hőskorában felesszámu elbeszélos 
(xdchis tartományának aranygyapjuráról s a Hesperidák arany- 
iH*\ »lb. A delphii oraculum kincstárában nem eg>' oly értékes tárgy 
telelt, melyei a vélí-flen bozoll napíényre. Nenifsak a gól ku*ályok 
Teacéreik ástak el lef^lte«tsesebb kinweiket a hunok közeledtének hírére. 
ük a rómaiak tették ugyanezt a barbár népek betörései alkal- 
.?>• p. o, az Albumus ndékén aranyl)ányászattal foglalkozók a 
,....k Daezia halárai! fenyegető előnyomulásuk idején, hanem már 
régehl>en a 5cythn fejedelmek sem tettek másképen, mikor a perzsa 
érkezéséről hirt veitek. A példákat nem tűzöm tovább, minden 
mely hálforuk kíizl folyt le, ezek számát szaporítjn s az elásott 
legtühbnyire a vt-letlen s nem ritkán a kinLtsásíik kutatásai hozzák 



napfényre. A kinc-sásók a szabadban a talí^j bizonyos sajátsága 
ligyeirnesfté téve, épültitroniok közt a kalapács által megérintett fÉ 
küKmböüÖ kongását észlelvén, gyakran régi hagyományok után iaát 
lógnak bozzá titokzatos munkájokhoz, legtöbbnyire éj,jel s tiaboní 
meglelelöleg egy-egy a sötétben l'elvíUáinló láng Jelenti meg neki! 
helyet, melyet kiásva kincshez jutbalnak. A nemes erez lényük s a 
nákban gyakran előforduló kékes láng téllobbanása mintegy rf^veza| 
földalatti fóny talalö helyére. Felsö-Slyriában és másutt is a kinc 
bizonyos, erre alkalmas napokon ássák a kinr-sel, még pedig leginli 
romok közt. .ló előre mogyorófa vesszőt vágnak, azt szépen megtakart^ 
s félkör alakba hajtogatják, (ivakran titokzatos jeleket is róvnak 
mikor eljutottak a vélt helyre, épen ezen mogyorófavesszö segítség 
tudják meg, illetőleg vélik megtudni, hogy melyik is a hely roelfj 
kincsei pejti. Ezt pedig így tiulakozzák meg : a mogyorófavesszöt 
mennyire lehel, télkor alakba meghn,)t\-a két vegével a földbe szí 
tit<ikzíilos s értlielellen mondásokat mnnnogvn, liu a két vég vis 
palljtii, ez jele annak, hogy jó helyen kereskedru-k, Azímbari a reinó^ 
csakhamar csalódás váltja fel^ s a «szegény« kinesásó mestcrségébfil 
se tudna élni, ha egyszersmind Cigyes forrásvizet kutatók i.s nem 
nának kutak számára, s ilyeneknek ismert őket az e^(^.á7. kornyék s 
akad miinkájok. A vizel pedig úgy kapják meg, hogy bizonyos növénye 
ügyelettel vannak, melyek vizet tartalma^só helyeken nőnek, vagy pi 
korán regeel még napfelkelte eloll kinéznek a szabadl>a s ott najry vij 
mattal vannak minden emelkeilő pára iránt, s olt jelölik ki a kiUásá 
alkalmas helyet, hol a fold gőzölését vették észre. 

A magyar közmondás nem mondja hiába. < legtöbbet tart a 
a babonaml' s e példabeszéd latin társa Hnundun viill decipi. 
decipiatur», németttl röviden igy hangzik: "die Welt will beír 
sein>. A magyar kinesásó babonák feles számmal fopdulnjüc elŐ, 
soraim fö<!zélja ezek s a nálunk létező bányászbabonák gyiijtésére fij 
mezletni. Tiidotn, hogy ezekből irodalmiing is több ismeretes, de azért 
teljes gyüjieménynyel nem rendelkezünJc, pedig a^ iskolai m(Welödé-» sí 
az ezzel együtt jáiV» felvilágosodás terjwiésével a balionákra rossz időjűr 
d felÖ. ha kesedehneskedünk, e téren aratásunk szegény lesz s isak is asj 
elmaradt kalászokra fog szorítkozni. F^érl munkálkodjunk e téréi) is, á| 
mtg nem késő. 

A magyar faj történetének egyik korszaká))an sera viseltetetl ki*ii«"^r 
előszeretettel a bányászat iránt, s már az Árpád házból való kir. 
idegeneknek adták ki a bányákat s azok rnivelésere nemeinket le 
lettek be. kik kelet léié a banyavidékek irányában terjeszkedtek. Rí 

IHO 



Dudásunk: «Jobb a szabadság u gazdagságnál >. a Regiua szavai: 

et argentum non perinde iit reliqui mortales appetunt> csakagyan 

a mellett Uinürtkíxiiiak. hogy a magyar bányász es kincskerenó nép 

ina. Mindazonáltal fajunk nemcsak a Kárpátok a|ján s Erdély 

fTségetnek köztílúhen. de mftr az Allai-hcgység b később az Ural 

folytonos crmtkezé:íbeD aliolt bünyakiilalúkkal s ityetónképeii 

csoda, ha bányószbabonák s a subterraneus mythologin nem egy 

fk1i6ja ragadt át ezekről fajunkra. A magyarok «hcgyt'orgat6». «begy- 

W6». «)io|Cyuörgetö» óriásai élénken cmlékezletnek a Novgorort város- 

Ujurjaia Hogovití olLteszélésére, melyei az orosz annalisok legrógibb 

Qje Nestor tartott lenn számunkra s azt sem lehet mondani, hogy 

ayá*zell)eszí!léseink rsakis vegyes lakosságú helységekben fordulnának 

mert bífizen Telkibánya Abaujmegyében, közel (iiinczluiz. íiiagy;ir 

^gu 9 e magyarok 6ri;!ték meg ilyennemű elbeszélésünk egyikét, 

ily a Kunya nevfi hegyre vonatkozik. 

A hol kmcs van, utl kincnel örzö szellemek ís vannak, melyeket 
«cczdú5, kincse-s vidék lakói, vagy a?, ezekkel kiizvetlenül kereskedik 
ivégbíH gondoltak ki, hogy a kínr-xek felkeresésére indulók vállalkoza- 
nklól visazaret lenjenek, ilyenek a grifphfik, kiket az ókori geographiai 
liosnk egyike s niíisika küliiubö/ő larlotnányokban eFnIíl. nt'iiielyek 
rinl a gryphek ax Ijral hegység kinrseií őriznek, íuások szerint India 
biopia aranyón-zél s dpágakí'jveil. Mareo Polo litíeirásának XXV-dik 
htlMBn írja, hogy Maiabartól északlelé Muifili tartományban, a gyémánt- 
nyák közelél»en mérges kigyOk lappanganak. Hazai ohronikáink kózül 
bécsi 3 a dulmic/i a Kaspí-lenger alall elteriUö nagy pusztában 
onlóképen merge-H kigyókit"!! tudnak, melyek más mérges s vadállatokkal 
ezen földerulelet járliathiimá leszi. A béest képes ehrónik;* e vésze- 
állatikkal következő sorrendben számítja fel: «serpenles divei-si 
neris. rane velud poréi >,) basillicus íba.siliscus) et plura animalia 
KÍcalu. ügris et miitíomis ibi generantur*. I. ö. h. v. a pozsonyi chronika 
(fezeiét, melynek szerzője egy uiabb budai chronikából merttett. A 
Icépes chronika e pusztát Ittfiia mínor után említi, mely Marpo 
TUírint a Ziambi usque ad Muriili (helyesebben MuifUi) extensa 
, hol — mint lálluk — Manro Folo szerint is mérges kigyók tanyáz- 
Kérdezhetjük. hogy ehronikainUnk miért tették át a mérges kigyók 
■ " ' ' i dél Indiából a Kaspi tenger alatt elterülő nagy puszta- 
_ /lel Scaliger «De subtililate* r-zmifi könyvében. metyl)en 
ellerjedl középkori hagyományt követve a mérges kígyókat a puszták 
iinak moudja. Ilyen kincsörzö szörnyelegek s daemunok a Chimaerak. 
ilaurok stb. Azon népek, melyek e szörnyetegeket kigondolták, ebben 



KINCSÁSÓK ÉS BÁNYÁSZOK. GRÓF KUUN GÉZA.. 



a éamantsmus irányát követték, mely a földi tüneményekben nyiiatkoa 
erőket isteni attribútumokkal ruházza fel*) 

A kincsásó igen gyakran csalódik s a bányásznak is jó szövet- 
ségese a szerencse s a <Glück auft*^ «jó szerencsével jáij> a bánya- 
üregben valóban helyén van. Ki ne hallott volna Geszti Ferencz kin- 
cseiről ? gazdag erdélyi föur volt s a szerencse sok minden adományává 
kedvezett neki, egyet azonban nem adott s ez az egy, a mit tőle meg< 
vont, a szeretett s viszont szerető feleség volt, ez okon végrendeletOe^ 
kincseinek legkisebb részét hagyományozta halálán nem sok könnyei 
hullató özvegyének s a kincs javarészét hO komornyikjával éjjelnek idegén 
elásta a dévai várhegy oldalán s végrendeletében azt írja, hogy hiába 
való volna elásott kinccsé után kutatni, azt ugyan senki meg nem találja. 
De e figyelmeztetés daczára is Hunyadmegyében nemcsak Decebal kincs^ 
de (íeszti aranyai s aranymarhája után is kutattak, s a mint beszélik, 
nem is épen olyan nagyon régen egy tisztes Öreg asszony is beállva, 
kincsásónak s egy czigányt véve maga mellé, világos nappal ásatni kez- 
dett a várromnak azon helyén, mely neki álmában megjelöltetett. Hosz- 
.Kzasabb ásatás után nem kis meglepetésére reá is talált egy téglával 
kirakott csatornára, épen olyanra, milyet álmában látott, s ebben kelleti 
volna az álmában látott ezüstmarhának megtaláltatni. Azonban estére 
jáp\'án az idő. nem mert tovább a czigánynyal egyedül maradni, s aa 
üreget betöltetve haza ment. Másnap reggel ismét oda menvén, a helyei 
felásva -s üresen találta. Másszor a kincsetkereső nem üres kézzel távozik 
munkájától, de nem is kielégítve, mert mást keresett s mást talált, kere- 
sett pénzt és kincset s talált régiséget, praehistoricust hellént vagy rómait, 
vagy a népvándorlás korszakából valót. Az Ossero hegy tetején Chraso 
szigetén egy kőpiramis látszik, mely e helyen tett ásatások következtében 
rakódott: ezelőtt 84- évvel a rovignói születésű öreg Bragato vezetése 
alatt fiai az emiitett hegytető tr)bb helyén ásatásokat eszközöltek, hitelt 
adva a chersói hagyománynak, mely szerint e i^ely kincset tartalmaz, 
talán a Jazon állal Colchisból hozott aranygyapjú egyes itt elcátelt szálait 
Több napi munka után a vélt kincs helyett a kutatók néhány terra cotta. 
Ci^erépedényt s vasból készült különböző eszközöket ástak ki, s ezekká 
együtt néhány vasbalta s ásó is napfényre került, jeléül annak, hogy 
Bragato előtt itt mások szerencsét próbáltak. A hagyomány szerint a 
monte Asina is kincset tartalmazna, melyet a Konstantinápolyból ide 
menekedett görügí)k ástak volna el. Hogy görögök ide is menekedtek, 
tudva levő dolog, s azt is tudjuk, hogy a sziklás Orude szigetek egyikén 

*) L. „Adftlékok iiz iiDiulsií^ türténelméhez" ez. értekezéseinet. (Kolonráitf 
1889.). n T-ííik lapon. 

IH'2 



Hzerzelesek klastroraol épitetlek. E szerzetesek még a Xlll. század 
Telték ide magokat, a niikor a keresztes had Künstantinapolyt 
-han elfoglalta. De Kiissin sziget déli részében is görögök lelepcniiek 
ennélfogva neni csodálkozhatunk, ha a lussini uép hagyománya szerint 
ide nieiieküti byzancziak a tnonte Asína sziklái \í6zé rejtették el 
atról hozott kincseiket. Hzek n KÖrűgűk Hyzaticz elcj^-te után jöttek 
alna ide a XV-dik század második feléheu. n87-ben egy (iiovanni 
iin>>eti nevQ tu^ín-picrsolói lakos az említett hegy tetején ásni kéz- 
it s nemsokára különhözö cserépedény daraiíokat, némely vasból készült 
sxk>-'2 ti'ire<iekeil, enll^er- és allult'^ontokat hozott ásöja felszínre. Kineset 
qU s e helyeit praehístoricus régiségre talált! 
Lassin-Piccolo 1890. márc!zius 15. 



A hunnok és a hunn személynevek. 

Irta : F^tles Jdnos. 

larsiilíiliink naíiyérdemü elnöke, Ihmfalvy Pál, ki szeles és a leg- 
isabb szmvonalán álló tudományával a világ hármelyik müveit or- 
cának büszkeségére és díszére válnék, elnöki megnyitó beszédében a 
Öveíkezílket mrmd^ja: 

•A jazygek, a hunmik. az avarok nyelveiből, a tulajdonneveken 
J. semmi s<;m maradt reánk ; azon nevekből pedig lehetellen az illető 
Mijái nyelvére következtetni. Mert először nem tiicynk^ vájjon az 
nemzetü in')k helyesen irták-e le a neveket? Másodszor nem 
vaijon azok a nevek, ha helyesen le vannak is irva, az illető 
[iek nyelvéből valök-e? Ki akarná az Isván, BéJa^ Dávid, Salamon, 
sLb. magyar keresztnevekl>öl a magyar nyelvnek mivoltát ki- 

Szerény nézetem szerint azonban a hunnoknak nagyobb mennyi- 
személyneve maradt ránk, és azok legnagyobb részéről biztosan 
, lehel állapítani, hogy miként hangzottak. Ennélfogva mi sem szolgai 
lyiil, hogy azok jelentése rncglialámztassék. Kerüljön csak a tudo- 
kivánalmainak megfelelő vallatás alá a hunnoktól fenmaradt minden 
. V. majd meg fogják azok mondani, hogy milyen nyelvből szár- 
. .a ekkor kovi.akt'ztelést lehet vonni a hunnok nemzetiségére 
A mi az István, Dávid. Salamon, Sámuel síb. neveket illeti, mint 
Btnevek. a magyar nemzőt élt^tfíxín szintén bírnak bizonyító erővel, 
bizonyilják, hogy a magyar nemzet a keresztény vattást elfogadta 



s köztudomású, a miröI nekem bővebben szftlnom nejn kell. hogi' a 
kei-eszténys**g behozatala »e.mcs»k a magyai-oknál. de a tiVbbi keresztény 
vallásra tért nemzeteknél is a bibliai neveknek és egyéb személy- 
neveknek nagy tömegét vitle be az ly vallásra téPÖ nép nyclvobe, é* 
ugyanezt a hálást lette a mohamwláu vallás fölvétele is az illotö 
népeknél. 

Hogy azonban a hunnok keresztények leltek volna, arra uéz\'o 
niní'S a legkisebb bizon>ilék sem. Egész biztonsággal elmondhatjuk, hogy 
ugy a hunnok. valamint az avarok, a maguk altai Ős vallásában, J kL 
szokásaiban éltek és Ősi nyelrüket használták. Mi következik eb! 
Nem más. mint az. hogy személy ne veiket is a legna^vobb ré.-^zl a s<y! 
maguk értett és közhasználatban volt nyelvükből alkottak meg. 

Ez egészen természetes. Igy Járt el minden régi nép. a régi z.-4idúk, 
egyptomiak. asszírok, görögök, rómaiak, germánok, szhivok stb. miért 
tennének tehát kivételt csupán a hunnok, avarok, magyarok, kunok stb. 
Ha vettek is kölcsön a kereszténység fölvétele előtt egyes nevekel a 
velük érintkező népektől, ez bizímyára cjsak <rsekély mértékben töri 
és még akkor is becses volna az ily személynév megfejtése, mert 
mulaliiii. hogy a hunnok, avai-ok. magyarok stb. mdy nyelvii és 
népektől vették át a személynevet s hogy e szerint mily népekkel éxi 
keztek. 

A himriuk eredetéről és nemzetiségéről a külrtnbí'>zö irók na; 
eltérő véleményl>en vannak. Volt, a ki őket mongoloknak, mások ti 
köknek stb vették: a magyar nemzeti hag\'omany a magyarok ősei 
tartja Őket : egykorú irók a bolgárokkal, a bolgiírokat a kozáro 
ezeket pedig a magyarokkal állítják rokonságban állóknak. 

A kazárok nyelvéről Hunfalvy úgy vélekedik, hogy az a mai csu' 
nyelvvel volt legközelebbi ivkon:^ygban. De úhv llunfalvy, mint Had' 
VáiTibéri és különösen Munkácsi Iternát kimutatták azt is, hogy a tnagj 
nyelv szókincsében előforduló Volga-melléki ős-török szók legjo: 
haí^onlítanak a csuvas szókhoz. Azonban mindannyian hangoztatják, h 
a csuvas szókhoz liasouN* magyar szók nem a niaig lönmamdt i-su' 
nyelvből, hanem a mai csuvassal mintegy nagybátyái viszonyban 
de már elenyészett ösi csuvas nyelvből valók. Kzl (rsak azért mo 
ősi csuvasnak, hog^- a lobbi lörök nyelvtől megkülönböztessék, s h 
a mai f«iivas nyelvhez való kozeh rokonaagát kézzellogbatólag elöti 
tessék : a miből természetesen nem következik, hogy azon ősi már 
elenyészett népnek a neve mi volt 

Én a magam részéről azt vélem, hugy azon elenyészett ös l 
nyelv, a mely a csuvashoz legiohban hasonlított, lehetett ttz Ős hui 



184 




btilgár, kazár és magyaj* iiyeW. Vagyis ho^ry johbao meK<^j'tessem : 
őe csuvaí nép es nyelv volt ezen mnsl elsnr'tll népek egyik alkol6 
és ft mat inagyur nyelvben f'jnmannjl volganieUéki török szavak 
i>1 az űe c*si]vas nyelvből valók, s nünthogy fel sem tehet tenni, hotry 
h roppant na^yrnennyiséííü és igen fontos török szók ben^ő érínlktízés 
«s c^beolvadás nélkül a magyarok a saját nyelvükbe (tilveltek és miiig 
eietartoltak vulna : ebből azt kövelke^telein, hoiry a mai magyarok a 
felvúkhen előforduló Ősi csuvas szavak bizonyítása szerint ugy nyetvök. 
int szellomök és vérök egy részét azon Ösi csnvasoktíM nyertek, s 
3fi;va méltón tekinthetik magukat a himnok leszúrmazöinak, nem- 
ik nyelvileg, hanem testileg is. 

Aliaha p.salódoin. ha ühv vélekedem, hogy a volgamellékí népek 
u U-gíTisíbb-lí írtén elem előtti időktől kezdve ugorokból éJi törökökből 
lak. a kik egymással sörflen érintkeztek és löbbe-kevésbbé összeloiTlJik. 
a magyar, hanem a esuvaá. rseremisz sth, nyelvek is igazulják 
ert eeyniiV^ nyelvéből kölrsöniKsen sokat vetlek föl, s ez neriuisak 
«s melléknevekre, hanem nagyszámú ÍKcre is kiterjedt; mi több: 
nyelvek még nyelvtani alaknkat is kölcsönözlek. 
Mindez üsi. igen hos&zu időn at folytatott egyiilthikctsra. népi 
^rviliielesre, együtt fejlődésre és kiseblí-nagyobb összeforradasra mutat, 
A dolog természetéből folyik, hugy ez az együtt élő részint ugor, 
'\ török nyelvfl és eredetű nép, mely egymás nyelvét megtanulta s 
■-' fTU'gi.stnerie. nag>'obb szövetségeket alkotott akkor, midőn ösi 
kiindulva, neki meni a világnak, hogy magúnak uj hazát, uj 
leföldel szerezzen. 

Hizonyara i!y népszövetségből Állottak a hunnok is: voltak a bunri 

prcglícn éppen Ogy ugorok, valamint törökök. Hiszen mikor a gótokat 

IfOzték a hunnok. még ezen germán eredetű elemekel is szövetségükhöz 

és a mennyire a történet vilögánál látjuk, ugyanaz Ö szövet- 

tarfoztak az alánok és gepidílk is. Mennyivel bizonyosat)bnak 

hogy a fekete tenger feletti vidékeknél útnak indult hunnok az 

talált ugor népeket is magukkal vonták a nagy vállalatba. 

Hoifv a hunnok közi ti)rí)k nyelvű elemek voltak, arra né^ve í^sak 

pftr nevel idézek , ilyen ; Kfutraion, hunn ftyedelem neve, mely 

íMh szennt. kinek értelmezését elfogadom, e török szavakból van 

Sve: knra ^ fekete és //»/ = szín, ruha: továbbá: Otíegesins 

316?), Attila első miniszterének neve, melyet én így értelmezek: 

»k d gazdája' vagy < tíznek a/ urat; vagyis: on ^- \iz, aga vagy 

= gazda, ÚT, *szi -^ magyarban: -ja — je, -a — e. (V. Ö. török: 

i, jlUbasi. bingl>asi = bimbasi). 




Ellenben Attila efr^ik nat^ybátyjának Huas-nak a nevét nem 
toni löríík eredetünok, mert r eiőhaiigii szó nem talaltalik a törftk 
nyelvben, söt nincs ilyen a mongol, inandsu és szamojéd nyelvekben 
sem. E név már az ugorságbíd szai*mazik, mert a mordvin nyelvl)en 
rav, ravo •Volga* és «lenger> jelentéssel bír: 3 igy ez a név, mely 
jelentésére nézve a t<)rök Atíilciüal egyezik, a melletl bizonyít, hogy a 
hunok közt ugorok is voltak. 

Ezen ugor-törők népszövetségl)ől. mely himn név alatt lépett 
a történelemben, képződött a mag>'arság. 

Tudnunk kell uj^anis, hogy az Attila halála után Pannónia 
kivert hunnok visszakí^löztek ösi lakhelyükre, és ott lUitgur vagy utigur. 
kuturgur vagy kulrigur é? unugur népekre oszlottak föl. 

K szerint a hunnoktól származtak az tmugurok is, a kik nyuszi, 
nyest bőrükkel kereskedtek, helyesebben mondva azt adtak el a keres- 
kedőknek; már pedig az nnngur vagy hunugur névhez a legjobban 
hasonlít a hnUgar, ungar utigtir. unger, uger éí> uker népnév, melyet 
az eun')pai nyugati népek a magyarok nevéül a legősibb idŐktÖl fogva 
ismertek, s ma is e néven ismerik a magyarokat. 

Hogy ezek a hunugurok vagy uniigurok ugyanegy nép volt a 
hunnokkal. az kitíinik .lorcianis mnnká,iából. midőn ezt írja: «A hunu- 
gurok pedig, a kikiöl .-sok bátor nép félt már. a nyeslbörök kereskedési 
által is ismereleííek : azok első lakása Scythiaban a Maeotiíí mellett, 
második lakások Moesiában. 1'hnicziában. DáczíábaHf harmadik pedig 
ismét Scythiaban volt a fV-kete tenger lelett >. 

Kzt beszélik a hazai krónikák .s ezt adja elö az úgynevezett C-sabn- 
léle ősrégi néprege is. a mely nem származik a Niebelunícen-féle níimet 
monda-körből. 

K történeti viszony különben Iegkevésbt)é sincs ellentétben u t 
összehasonlílc^ nyelvtudománynyal, a mely kélségbevonhatlanul kimutal 
hogy a magyar nyelviien roppant nagymennyiségű Ős-török ered*;lü 
van. melyek oly fontosak, hogy azok kihagyásává] a mai magyar n" 
úgyszólván beszélni sem lehetne. 

E nagy számú ös-ti'trök szó idézte elö azt az elkeseredésig ii 
nagy harezot mely a magyar irodalom terén az úgynevezett töi 
ugor nyelvtudományi iskola hívei közt folyt 

Ha ezen müveket olvassuk, végeredménNTiek mii»d a két léinél <s«űC 
azt találjuk, hogy n magyarok ugor és törők eredetű elemekből aUikiiltak. 
Mindég}' most mar. hogy az Ős-magyarok eredetileg törökök vagy ere- 
detileg ugorok voltak-e? mert az bizonyos, hogy a mai niag)'ariíág véf 



188 



A KIK IDEMSEITBK OTTHON. 



3t s nyelvében ligy az egyik. Mint a májíik népnek én ui/ehmek 
r^őse. 

Ezen alakulüs történelmi liátterél pedig a Imnn név alatl ismert 

knlönbözö elemeJtel maK^ihan íojjlaló népszövetségben találjuk fel. 

Helyre ugy a tői-trnolmi atlatuk. mint u tmgyományok utalnak .'^ így 

onyos, hüg>' a magyarok iiimn eredetűek, mert uíO' az Ösí törökséjíröl. 

nint az iigorságröl utódai a hunnoknak 



A kik idegenek otthon. 

(A kiv&ndorolt tnagyaj-országi bolg&rok) 
Irta i Slrawís Adolf. 

Aránylag igen kevesen Ismerik a magyar holgámkut, ]>edig elhno- 
apliiai lekintetl>en igen érdekes szigetecskéket ki'peznek Tenifrívár 
öriiL Még kevesebben ismerik a bolgár magyarokat, kik Sistov(t körül 
íllíatiSk. A magyar bolgárok akkor jÖUek bozzank, mikor bire terjedt. 
az osztrák császár hadai sorra verik a törököket. Azonban sokkal 
ÍTobb volt a nagy niozgolódás, mint a tényleges telepedés. I-egalább 
bí.»]gár íjsaládok száma, mely Magyaroi-szágba kerüli, nem áll 
Byban azzal a mtinktdkodással és jegyzékváltás.^al, melyet a katonai 
diplnmácziai körök annak idején ebben az ügyben kifejtettek Nem 
BötíCLf mmt a szerbek, jöttek a bolgárok hozzánk, hanem kicsi 
tokíian vagy egyenkint. Így a tőtörzsfészek — Vinga — 1722.. 
és 1724-ben népesedett. Tényleg már ugyanezen idő körül sokati 
'í;(k ki a Tuna vilajetl>öl vagyis a mai Ibilgária nyuKuli és északi 
de annuk a zöme Oláhorszagba buzOdoll. Tniijiik. hogy a 
revíicíti békekötéij érteiméhen nemcsak a bánság, hanem Olúhország 
is felszabndnlt a török uralom alól s hozzánk ísatollatott. 
^y joggal adhatott V\. Károly császár szabadalmakat a l>aMáU 
plgároknak. niitit azoknak is. kik a Knijova k(">rüli helysi.tgekbe lele- 
ltek az oláliságba. lüz utobhiakböl egy kis rész már néhány év múltún 
lytelcn volt a nikápolyi plístMik közbr-njárására Magyarországba ván- 
^>Idí s bánatban letelepedvén meghagylak, illetőleg megerősítették uji)ól 
t>i szabadalmaikat. Ezek különösen a belgrádi béke után. 18 iO körül 
jlek le. Nem s/.ándékozom kénytelen elmondani egyúttal a magyar 
IJgArok letelepodési'nek történetét, mert nem is ezt czélozza e rövidke 



STRAU9Z ADOLF. 



leírás. Azért nem kívánok kiterjeazkední a letelepedés réi^leteiref 
annak politikai hátterére. Nem irom le a csipopovíczai Balkán körül 
bolgárok fetkeléi^ét és lázongásait a ir)rök uralom alatt, a kik eniíel 
síkerteleníiege után, majdnem valamennyien kivándoroltak. Csak nicllesltíf 
jegyzem meg. hogy a volt horvát búnus. valamint a jelenlegi budapeat 
hadparanesnok Pejarsevit^; gróf is azok közül való. Bulgáriában a csa- 
ladot meg Pero.Mftvicsnek hivlák. de nemesi pi-odikálumuk ia világosai 
jelzi eredetüket bár azt igy iiják Kiporov, de helyesen azt c8ÍpiirovcinaÍ 
kellene imi. Megelégszem csupán azzal, hogy felsorolom a főbb helyeket 
a hol a bolgárok ma laknak: Vinga. BessenyÖ. Lukácsfiilva. Módoí^. Lovín 
Bodrog, Dvorin, Iltvarnok. Zmrzsova. Teregova, Bamczháza, Ivanova 
Redna és a hét krasovai falu. Számuk mintegy 20 — 2f> ezret tesz. A hé 
krasovai falni azért említettéin külön, mert ezek már nepríyzi tekintet- 
ben is lényegesen különböztek a többi bolgártól. Mig amazok, eltek^intvi 
a kisebb fontossággal bíró lényegtelen dolgoktól, nemzetiségüket meg- 
lehetős tisztán őriztek meg, addig emezek nem tudtak már ellentállní i 
szomszéd idegen nemzetiségek befolyásának. Nem járlak ugyan lu i f. 
az erdélyi részbe kerültek, mint az alvincziek vagy dévaiak, kik •■ ■ • i. 
eloláhosudtak. hanem minden körülmények közöli már nem lehet fllra 
valódi bolgároknak tekinteni. 

Inkábba náluk ismeretlenebb sorsra jutott bolgár magyarokról akarói 
megemlékezni. azokn>l, kik liazánkból ujbói kiTándorollak a felszalradul 
bolgár fejedelem?:égbe, a kik haza mentek és idegenek leltek — ottlion 

Mikor Hattenberg Sándor a berlini szerződés alapján elf'v/' i'''t - 
bolgár fejedeimi trónt s igen hathatos orosz támogulás mellett 
küotta a bolgár nemzeti kormányt, az a szerenesétlen ország tf^alságDi 
állapotokat tüntelelt fel. A szabadság első kor'sznkában elkábult a bolgiki 
nép Sígát erejét túlbecsülte s elbizakodott abban, hogy rr»vid idő imilvi 
megalakul a Nagy-Bulgária, melyet az orosz protektorság már a san- 
stefanói szerződésben kötött ki. Az uj ffyedelemségben valódi ifjú lu'íVTel 
lelkesedéssel fogtak minden téren lázas munkássághoz. l.^rombolni min- 
dent, a mi régi, hogy ne emléJceztessen semmi az elmi^U török kor 
szakra: teremteni egy uj, modem, a nyugoti eziTtlizáczión nyugvó állomol 
Nagyon erősnek képzelték magukat és túlságos írókat akartak egyszerre 
Arra elég erősek voltak, hogy leroml>oItak minden meglevőt, tekmj 
nélkül arra, jó-e, rassz-e, használható-e még, vagy átalakítbato 
arra. hogy ujat teremtsenek, a mely nekik megfeleljen és mégis a 
goti i:zivitizá(!ziö jellegével is liírjon. bizony megiívö/ótUiettek (.^akluu 
hogy gyengék s nem bírnak képességgel. Bírlak ugyan a mnllból nyi 
hajdukokat, köröket, kedves népköltőket, AŐt agyafúrt diplomatákat 



188 



A KIK roKaSNEK UTTUüN. 



űdez T^rni csekély rontnssui<ííaI bin') anyatí eiív nj áUmn szepvezést're^ 
{fHél ükveíetieníil szakemlierekre is vnn s/üksiHí. 

A boljrar ncinzeti kormiiny liivalalosan is kifejezést adott emez 
apótoknak az állal, hogy felkért töhb európai kormányt, adnának nekik 
9ÜÜ !i(i9szal)lj-ri)videljl.» időre szakemberekéi. Alig terjedt cl ennek 
Kur»'ipát>an és jöttek, ííietvt* jittlek a szakemberek hívatlanul is, csak 
hemzsegett az a kis ország a vílághírQ szakemberektől* tele szem- 
Elalö. es/boditó lenekkel, memorandumokkal. Minden zseljökl)en 
tlt egy memorandum tartalékban, tet.^zcs szerint vála<>zlbaló. n hétnek 
B)y napjára ma^ik. 

Mint a szélvés7, mely elÖre horí^a a szemetet, tódult a íftlszaba- 

ulaf? első kor^zakúbíin a s^ok kalnndoiv nemzetközi ^zúlbámus ÍíuIíííI- 

bba. Az egy török járcjm helyett ennél százszorta tiehezebb, kellemet- 

bb kelt6& járom nehejiedett r^juk. a TeUzaliadftó inuszkáé, meg a 

kiidú szftkCerllaké Ezek elöl nebezet)b volt a meiwkvés. mint a 

nde^, la^u török kormanytó). 

Több is volt ezültal a koozkán. mini a török uralom alatt. Az 

nemzetiségéből akarta a népet kivetkőztetni, az idegen szaklVWiak, 

ndorok es vállalkozók pedig vap>'OTiukttol. Tisztelet a kivételekneJc, 

volt ilyen is. Volt egy franczia pénzügyi szakteríi, valamint egy 

biliiyász. egy e^eh tudós, kik mind igen jó szolgálatot tellek Bnl- 

eánának, 

Csakhamar belátták a bolgárok, hogy e.söbörböl vödörbe estek s 

Ikxiv ez így nem tiiaradlutl tovább, kiadták u jelszót, hogy uem tnrnek 

idegen boldogítót a nyakukon, A ínuszkakat kivéve, ki is ker- 

; a nagy részüket. És Itt már nem voltak válogatósak, a javának 

:ja;y oda kellett hag>'ni az orszáKOI. mini a salaknak 

Ez tdöRzukbnn készült az a másik jelszó, hogy nem kell nekik az 

wk idegen, vannak bnlfiárok Hulgárián kivi'il is nemcsak a mni-edonok. 

ugyanaKOu niüveltséf^i fokon állanak, mini ok, hanem viinnak azokná) 

véltebbek és jobbmoduak : a magyar hoígdrok. Ezeket vis^^zahozni 

: ezek igen hasznos, mítvell elemet fognak képezni **s nem 

-v .nzeiLsépüek. hanem jó bolgánik. édes te.slvéreik. Persze ez is 

megírt memorandum volt, melyet a kormány komolyan vett, a 

Qta« emberek pedig nagy lelkesedé-^sel fogadtak. A köznépről persze 

lehet itt szó, mert az még manapság sem tesz számot Bulgáriában, 

Tte uz adúlizetést és a katonaszolgálalot 

Ennek a nagyképű memorandumnak a .'>zerzője magyar ember volt 
í'it DecsíjlTn^k liiltak. A uu'nt e terv elsőlM? ismeretessé lett, Decsoff 
ír ''sak iigv u.«z«itt a dii\iftsegben. ügy a téjedelem. mint a kormány 



különféle kitüiUelédekben rétízesítették. Kapott rendjelet, kinevezték gv 
náziumi igazgatónak, megválasztották képviselőnek stb. DecsofT tula.jdon- 
képen nem árulta el azt. Iiogy vallójában milyen szamlian laknak Ma- 
gyarorszátíon ttoljíárok. Még ma is vannak előkelő bolgárok a rejedelem- 
ségben, a kik azt hiszik, hogy Magyarországon legalább 1 00.000 bolgár 
lakik. azt. hogy milyen köllaéggei. erőfeszítéssel próbálták lielyükböl 
kimozdítani a magyar bolgárokat, ezúttal nem érintem. De hogy a vís.sza- 
telepítés végeredményében nem állhatott c^seppel sem arányban azzal a 
felcsigázott várakozással, melyet a Decsoff-léle memorandum hangzatos 
fi'ázisai méltán kelthetlek, de hogy a visszatelepítésre fordított kölUíf^gékel 
s a rá vesztftííetí^tl láradLságot is aa^jnáltak a bolgárok, ezt mar 
1884-ben alkalmam voll tai»asztalni, a mikor DecsofT urat személyesen 
voll alkalmam megismerni és tapasztalni, hogy Ö bizony teljesen kegy- 
vesztett. 

De menjünk sorjára. Blmondom röviden mi kép ismerkedtem ineg 
De<"í?on' úrral. Tagja voltam aimak a végrehjytó bizottságnak, meiy a 
budapesti általános kiállítás alkalmára egy keleti pavillont volt ;- ■" 
zendö, melybe be kívánták mutatni a magyar közönségnek a szohí 
keleti tartományok ipari és kereskedelmi czíkkeíL Itt nyertem kiküldctéAt 
arra, hogy utazzam le Rulgáriába az ottani kormányt ezen eszmének 
niegnyemi s a pavillon számára egj' lehetőleg teljes mintagyiyteményl 
szerezni. Ugyanc-sak e bizottságnak IJplhay Béla l)óró volt éltelÖ lelk«^ 
Mielőtt elutaztam volna küldetésemre. Kiptbay bái\» lígyohneztetett 
hogy keressem fel DecsoRbl, ki e^yik uradalmi tisztjének teatvéj 
tudomása szerint nagy liefolyásu ember a bolgár kormánynál. így leltem 
már előre is figyelmessé téve Deosofíra. Midőn Szófiába érve tudako- 
zódtam De<!soír után. csakhamar arra a iapaszlalalra jutottam, ti 
ö állását lehel mindenféleképpen magyarázni, de befcilyáso.snak 
seggel nem. 

Alig jelentek meg azok a crzikkek. miket m kiküliJetésrul es a huda- 
pesti pavillon czé^airól az akkori félhivatalos lapban. Ti'ttovska KonsU- 
tucüí-hdin Írattam, Decsolf maga sietett engem főikeresni szállásomon. 
Egy titokzatos, keveset heszé\6, száraz emberkéi ismertem meg DecsolT- 
ban. Jó barátaim Szófiában figyelmeztetlek elÖre. hogy ne legyek köz- 
lékeny, mert ez az ur esetleg visszaél bizalmammal. Igazuk volt. Decsoff 
nemesak bolgárabb volt a többi bolgárnál, hanem még magyargy 
is, a mit pedig a letzkeveselib valódi bolgárról lehelne állítani. F" 
míg kormány és nép rokonszenvvel fogadia u kiállítás e^z „ 
f^edelem kiválúlag érdeklődött az iránt, hogy minél szebb bolgár osx- 
lályl teremtsenek Huda|>eslen. addig a Magyarországból odavedletl bol' 



l«o 



k KtK tOEGENEK OTTHON. 



ok Daj^y indulattal viseltetlek az eszme iránt, sőt nem resteltek eme 

IklöoOt? érzelmeiknek kifejezí^sr is adni. F'igyelniezleltek Tatór-ííazarrl- 

egy bolgár vidéki lapocskára, melyben opponalL* uzikk jeleni 

8 melyet egy ilyen elpártolt magyarka sugalmasíott. 

De hű! nézxük mosi már meg a líiilKáriúba lelelepedelt magyar 

tlg&rokat. Mi sorsra jutottak azok. Megtaiúitúk-e azt az igérel foliljél. 

fti nekik Decsofí még a szép magyiir Imziiban olyan csábilíVlag 

DdoH lefesteni. Eddig i^ i^sak u/ért ruglatkoztam ennyit DecsolT úrral, 

öeri már előzetesen igen alkalmas burometrumkénl Hzolííáll nekem 

hogy megiíyözzön uz ö niagíis roptü (erveinek Ivijes dugíiba dóUfiiöl, 

De mi okozta a sikertelenséget. Talán a bolgár kormány nem vál- 

ill8 hte adoti igéi^tí^t, nem nyiijtoUa a letelepedőiknek azi, a mi nekik 

isba heiyeztetetlV Nem. Mindent megadott a bolgíir kormány abból. 

mit csak ígért, t^upán fik nem kaptak semmit sem abból, a mi( 

4i{t iirék kilátásba helyejstek. 

Megérkczi'sük elsö napján tárt karokkal fogadták 6kel. Ünnepellek 

niegérke^et tekét, de mdr a kii vétkezd miptikon ini*^ lelelepitéHük is már 

igy nehézségekbe ütközött. 

A íU*fi s/.Mail meg. a mire nenki sem s/.amiloll, a nép zugoliklotl 

iiHepedétoük ellf-n. mt^g pedig nem a ie«liizeig6bl»en adva kilejezéiít ez 

itOknek. Azt elhitték, hogy az érkezettek holfiárok, az ellen nem 

!ll*k kífogá*ít. bár még a nyelvüket is megmosolyoglak, a mire kOh'tnben 

öWj lerck vissza, hanem azt már a leglíatározoltablian kijelentették. 

GZ^k a bolgárftk nem kúzéjiih valók. ICddig megvoltak ök tisztán 

maglik valláfuklwjn, Ök nem engedik meg. hogy ezek az Uieyenek uj 

' -:al megmételyezzék békés fészkeiket. Kzze! a reltopással szemben 

i' lehel okoskodni. A bolgár nép nagyon valláso.s s nem is tOri. 

bárki is ebben érzésél»en baborííassa. Arra nem gondolt senki. 

a maiívar iKilgámk r<^mai katholikusuk. a mi a bolgár nép sze- 

mmdenképpen csak szálka lef«*t. Nagy |ierpatvarral járt a letele- 

de még keservesebb volt a megtnuradá.s. 

SÍPtovo környékén rendezkedteJí be_' szeRényes gazdaságaikkal. A 

■"■'-■ -A Irtilgár testvérek ürökö.sen czivódtak, veszekedtek az iijonnan 

Ukel. Kezdetben csak tűrlek a mag>ar liOlgárok. azt hívén, hogy 

nem Tng örökké tartani, hogy elvégre majd összeszoknak, majd meg- 

nltkoznak. De bizítny nem tudtak összeférni. 

Klmeiitfík a ruszosuki osztrák-magyar konzulhoz. Annak adták elö 
MKiszaíkat. Itt emfierűkre találtak. Akkortájt lengyel ember volt a mi 
k, valami Kviatkovsky. ki maga bigott ka'holikus eml>er volt s 
.;r. nagyobb részét térdepelve imádsággal töllötle. Kviatkovsky 



STKAUSZ ADOLF. 



nagyon kapoll alkalmon. Az elpártolt Imitfitdrsakat ujliól vMelme olft 
vette, már t«ak azért is. ho(íy az istentelen bolnár népet t>epanai*2ol- 
ha!?sa. Ez a szó ■ istentelen >. volt a mi riis;;csuki konzulunk kedveuca 
és egyetlen jelzője a holjiárokkal szeml)en. minden más tulajdrinságaiJc 
irányúban süket is vak is volt. Hogy a bolgárok a betelepe<iökhen gyű' 
lölík a rótnai katholikust, bántotta leginkól)!). Irt egy jelentést a másik 
után. kíTte a bécsi korniánvt, hítgy mentsék meg a azereni-séUen Ar/i/A 
ltkt4sokttt. az istentelen bolgárok flldözéseitól. 

Addig-addig tett jelentéseket, míg a dolog ő felsége tudomásán 
jutott, ki hal)Oziia nélkül néhány ezer forintot küldött a letelepedők 
lyezésére. Kviatkovskv erre nagy k<ímolyan és diadalmas an^zczal 
jelent a letelepedett magyar Mgárok kozötl, azokat maga ki^re 
tdtte s szétosztott a szűkölködők között rengeteg számú — bibliát 
imádságos könyvet. A derek örew iir ugyanis a beérkejsetl segélypén 
ttibliákal és imádságos könyveket vasaroll. 

Többé nem mentek panaszra a szerencsétlen tnagyar bolgárok 
ruszcsuki o^zlnik-magyar konzulhoz, a ki meg Örömmel jelentelte. ' 
már minden rendben van 

Pedig a magyar bolgárok nag\' keserűséget szenvedtek. Nein 
kezett velük senki. A szoraszédt>s testvér bolgárok ellenséges indulati 
viseltettek irányukban. Ha vasórnaponkint a lérre pyülckezcll az iíjusilg, 
hogy furulya vagy duda hangjai mellett mulatozzanak, a magyar 
gárok nem elegyed liettek a mulatózok és tánozolók közé, hanem 
(elének voltak külön csoportosulni, vagy szerényen meghozva tn: 
pusztán a néző szerepére szoritkozni. Mindez nag)'on fajt öregnek 
egyaránt, de még jobban bántotta Őket az, hogyha Ixilgárul tieszéltek, 8 
nép kinevelle őket mert kiejteiJíík különbözött az Övékétől. 

Alkalmam volt meggyőződni arról, mi különbsé-g van n magvsr 
bolgár és déli bolgár nyelve közölt. 

Mikor a kíállilás ügyében a szőfíai kormánynyal értekeztem, az 
akkori ki^lügyminiszternél a kíWelkezö érdekes e.set történt. A magyar 
kormány bolgár tí)lmácsul Karagyéna Mihályt rendelte mellém, ki vingm 
lévén, szerinte könnyű ezerrel fog a nép|>el erinlke^.hetnL Karagyéna 
megkért arra. hogy /anofT kűlOgyminíszlernél ne én. hanem ö fbgfli 
előadni ügyünket, még peilig ékes bolgár szúnoklalitan. 

A beszédet szállásunkon elkészítettem s Karagyéna hozzál 
annak lefordítására. Könnyű módon fogott hozzá, de biz nehezen 
a dolog. Majd kél napig dolgozott szegény izzadva, nyögve. Se*: 
vette Kiria ZanofT régi grammatikí^iát és a fJogorov-szótárt. A 
csak nagy nehezen bf)tdogulhatott. Hiányoztak a régi ZanofTliaa ts. mi 



19S 



réna feáében i? az összes modern to^almakho?; a kellö ^s meK- 

'*k. K^i napi munka után KaraKVi-mi földhöz t:sapla /anolT 

[iii.«^.«..j»L. raeR az elöUe levö l»oIgár szótárt ts. összetépte az egéáa 

Eványt 3 ei?>' óra alatt kész volt a beszéd a vin^ai nyelv és 

fes Kamfivéna az Ö hatalnin> iiaiiRiAn elöadla n kftlügyniinisztpr 
lemiében a heszedet. A miniszter nagy meglepetésében olyan lurtelHi 
ialatot tett mintha a Tillam rtsapott volna le. Majd a szamokra, 
íjtl meg rám mereszti hámuló nagy .szemeil. Rázta a fejéi niopoly- 
ptí. izgetl-mozíiott. etcy szóval ez a l>eszéd egészen kihozta a kerék- 
sból. Megöleli bennfinket és testvéreknek szóliloll, aztán liosszan 
viseltünk — franoziául, mely alatt hevallotla. ha^' ő bizony abból. 
Karagyéna olyan szépen elmotidott bolgárul. ma.id rsak hogy egy 

á-Ltl 
Zanoff ezután mcinnagyarazta a dolgot. Ez a nyelv, melyen Kara- 
l»eszell. tiszta bolgár nyelv, de iipyunez a régi népnyelv, melyen 
gán)k ezelőtt 160 esztendővel beszéltek. Azöta a déli Ijolgarok 
nagyon eliöröködi^U és eloroszosodott, a mi szók tisztán, érin- 
Űen maradlak, azoknak meíí kiejtése változott s i^y legfölebb irott 
[)n értekezhetnek könnyen, de az érintkezéí^ élö szóval, a fenti okokra 
tekintettel, nagyon nehéz. Mejgegyeztem eire. hogy az Írásbeli é-rint- 
aél is van nagy akadaiy, ugyanis az, hogy a magyar bolgár nem 
a cyrill lietüket fcs tényleg nem tud a magyar bolgár déli bolgár 
•ével egy könyvből imádkozni. Ezt különösen érzékenyen sajnáltak 
magyar bolgárok, mert a niszt^uki konzultól kapott felesszámu ímád- 
könyvekböl még csak nem is ajándékozhattak bolgár l(»stvémkiiek 
yel is. Mi hasznát sem vették volna neki. latin betűkkel voltak írva. 
Tavaly találkoztam magyar bolgárokkal a ruszcsuki piaczon. Öt-liat 
il hoztak oda tojást, fát, az asszonyok meg egy pár hatos áru 
i'iriKat. Beszédbe ei-eszkedtem velök. Elpanaszolták tenger hajukat 
végül atra kértek, hassak oda. hogy néhány gézenuuz ember ne lie- 
megiut tele a magyar bolgárok lejét, bog)* itt milyen lioldog világ 
juk. Maradjanak azok szépen otthon, .lobb dolga van ott a cae- 
mint itt a gazdának. A vingai parasztember hétköznapi kenyere 
l^ee ahhoz képeat, a mit ők itt nagy UnnepnaiMm esznek. Mi — ugy- 
iiod az egyik — júhiszemmel mint bulgár ertídetiiek. haza akartunk 
li Bulgáriába. Most idehaza vagyunk, de idegenek — és még sokáig 
Iánk idegenek — otthon. 



A Baba Dokia-monda s a vele összefüggő nép- 
szokások Romániában. 

Irta : Veretis Emire. 

Or. Marienescu Athanáz tagtársunk Baba Dokiáról éPtJekes 
— a mini szerkesztőnk nagyon helyesen montiá — « alapos ismereti 
s európai felfoKássaU irt, társasiági értesítőnk inrtll füzetéíieu megjt 
kiválóan oiyectiv tanulmányát olva-sva, önkonylelenűl eszembe jutott 
a kevé>% mit ugyan e tárgyról itt Roniíuiiáhan lialloltam, lapasztal 
és olvastam. Azt hiszem léhát, nem lesz sem felesleges, sem érdek 
ezeket e Imlyen szintén leírni, mert összehasanlHó né[»rajzi biWárlai 
cze^ját én ép abban látum teyesen elénre, ha a hazánk nt^peini 
lerületén megfigyeli szokásokat, ethnológiai jelenségeket ösazeve^Ük 
ilielü nemzetek saját hazájában iüinerl analógiákkal. Meri csak i^ 
mutatliatjuk ki az álköksönzést vagy vehetjük észre egyik népnek 
másik néptörzsre gyakorolt befolyását és hatását. 

Baba Dokiára vonatkozólag azonban nem mundhutnám, I 
mylhosz Bomániában elterjedt ós ismert lenne, a minthfígy láltnl- 
náliink Magyarországon is egyes helyekhez van kötve é« ott sem 
lános fit is inkább az olvasoltabh tatiitók. falusi papok s a középi 
tály tagjai ismerik elvétve, de maga a nep tifi.m ind semmit róla. I| 
ugyan, hogy Moldvában a Pion és Csahló tetején képzeli ez atakcsop* 
a néphit, söt ugyan ez országrészlíen van egy Luncn Dorhiei nevű 
falu is Putna megyében, de mindez annyira lokális ellei'jedésCL hogr 
alig gondolnám, hogy e legendát a szomszéd vármegyén túli lakossóf 
U tudná. A sík. alfdldes Oláhországbun, hol e monda keleikezáséJiex 
szüksége-s képzelet ébi-entartása s táplálásának pedig távol vannak a 
termeszét hegycsúcsai, wei/ kevé^sbhé ismerik a Baba Dokia-mythost 
s itt ugyszótva csak a városok intelligens köreire szorítkozik anuak 
ismerete. 

Maga az e tárgyra vonatkozó oláh irodalotn is oly csekély, szmte 
semminek mondható, hogy a már Marienescu által emlílelt kél tiely«a 
kívül, épen csak Carmen Sylva erallli «Derebal leánya> ozimü elbeszé- 
lése végén, mely most Héthy múltkori í-zikke folytí\n letl elöltünk is 
ismeretesebií. Eblien a királyi irónö a dák főváros, Sarniisegelhusa ostro- 
mában hősiesen kimúlt Decebal le-ányáról, kit Andrada néven szerepeltet 
csinos novella^jalian, a következőket írja: -Némelyek «zl állíiják, hogy 
Dokiu volt a neve s hogy midőn Ti-aján császár meglátta éü megked- 
velte, kövé változott volna. De (raindjárl utána teszi) erről nem maradlak 

ÍM 



VERESS E»DRE. 



okmányok, mfrt a%ok vat^y Sarmísegethusáhan églek vagy a 
rohan vesztek el? 

Atkulaltaiti HZ tijahbkori olab népköltészet löbb érdekes f^yl^jte- 

lyét, de sehol sem hirtatn benniik Baba Dokin nyomóra akadni. 

ha tnnga a ntylho?. a mint fentebb is kimutattam, kevésbbé 

nert, annál elterjedtebb az a szokás, mely vele összefiiSRÖen s tigy- 

Mva belőle kifejkklve ors/úgszerle honos, és a mi viszont valószínű, 

hazánk oláli lakossága közt ismeretlen. Márrzíus elsőén ugyanis 

, otáh nép a tavasz közoledtí^nek öhmiérc egy kis jelt ve:«z fel. mely em- 

Iceztesse azalvo mindenség uiiáébredésere. egy talizmánt visel, mely meg- 

íe Ct a tavasz égető sugarainak hatásától, Ez a inúrUisor. így nevezve 

Eiufs haváról, melyben szer-epel vagy talán a Baba Dokia-monda 

OT'-járóI: melyről e szerint a népnek itt tíivoli sejtelme lenne, 

hogy a mytliosz többi személyére s tárgyára már vissza bírna 

nl^eziu V 

FJétí Eiz liozzii. Imgy Hutnániabíin a márlzisor egy kicsiny, sziv- 

igy köralíiku erem. melynek egyik nldaltiru «Már(ZÍus elseje* van írva, 

lapjára }:>cdíg a lavafiz megjöttél jelentő fecskék és róz.sák vannak 

eJve. Ilyen érmekel mmden évben vernek az illető évszámmal, fehé- 

U é> tiárga rézl)ől. gazdagoknak t»edíg arany s ezüstl>ŐL búr nem 

íUan Iái az ember tiszta kristály üvegből készOlleket is. Egy bukaresti 

Imes ékíízerész erre az évi idényre lydonságul ép ily domború öveg- 

ilieket hozí^lt foi'gaiomtta. melyeknek közepén meglepetésemre 

> látható egy kápolnás hegy tetején, piros kozsokkal hátán s 

illette B la Bánátban^ Marienescu közlese szerint 12) megfagyott juhával 

mind elénk színekkel kifestve, A kis cseesebet^'sének volt is olyan 

ijc t»ogy raidön lulajdonkopeni viselésének ideje eljött, egy sem maradt 

RfanymQves bolhában 

De ezenkívül az ulczákon már február közepétől kezdve szanaszét 
mindenfelé a gyerekek az olc.m') mártzisorokat. melyekből 20—30 
ng és csilingel egy kis vesszőn, mialatt leginkább így kiabálga^ák 
árujukat : 

<Szép nemzeti marczisorok. 
Hordjak urak s kisasszonyok.* 
£s márrziuü elsején aztán í-sakugyan a társadalom minden osztályá- 
lagjai. de kivált a nők, leányok é-s gyennekek nyakukba akasztják, vagy 
)int a íérliak szokták) kanjukra, kezlikn? fonják az ilyen piros-fehér 
Írott selyemre, pamutra Idzölt márlzisort, azzal a bittel viselvén azt, 
jy birtokotíát igy nem ftiujtt. vagyi--^ nem barnítja meg a nap. 

Viselik is a hó utolsó napjáig, hogy arczuk egész nyártin at tiszta 



BABA DOKIA-MOKDA S A VRLE ÜSSZ&PÜGGÖ NÉF^OKÁ.SOK HOAUMABÜ 



ée szeplőtlen maraftjoD. ^ a mártzisorokon látható ter^kékrűl v; 
kinek ne jutna esz(>f)p inagvftr leányaink tavaszi mondókaja : Fi 
látok, szeplöt mosok — mit az első let:ske látásakor annyi eredeti 
ísmételgelDek ! De visszatérve a mártzisorra. a hónap végével 
rózsalöre kötik azL hogy — mint mondják — olyan szépek legyi 
mint a viruli'i rózsa : a fakm ellenben, hol a raártzisor helyeit 
rabban egy lyukas ezüstpénz (vagyonosabbaknál egy arany vagyi 
Napóleon) pótolja, tejet, meg tunSt vesznek r^ta, mit közösen 
symholikns hittel költenek el. hogy ugyanolyan fehérek legyenek lölé^ 

S mit látunk e népszokás alapeszméjéből V 

Azt, hogy a ttuirtsiiAor, e kis tali7,mánnak nevezhető érem, itt 
«a tavasz és az ujuiü természetnek képviselője* s egyúttal a tiszta- 
ságnak védője. 

Dr. Mariene^TCU közléséből már tudjuk, mik a «Zilele babelor% 
■ a vénasszonyok napjai>, de mivel Ő nem emlité, ugylátszik hazánk 
lakosainál e napokhoz nimts semmi egyéb szokás kötve, a mi 
analógia szempontjaik)! itt szintén nagyon érdekes. 

líomániában a Iktbelé-k ugyancsak márczius elsején kezd 
de csak 9 egymás után következő napig tartanak, mi szintén i 
némileg a néphit amaz itteni variánsát, hogy Uaba Dokiának csak 9 ji 
van. Minden napnak megvan a maga babaija, a mennyiben els^éq 
ismerősök és rokonok kisorsolják maguk közt a napokat, vagyis 
meghatározzák, hogy melyik nap melyikük l^yen a baba (vénás 
és aztán a milyen az nap az idö — melynek meghatározására e h 
tenninust használják : tiszta, felhős, komor — olyan lesz a lelke ta át 
illetőnek egész éven át,*) Igy tarl ez kilenczedikéíg. sok tréfás alkalmat 
szentzve az egyes családoknak, és az utolsó napon még az a fun^sa, de 
logikai következtetésD szokás is megvan kiváló faluhelyen, hogy a föU 
det jól megveregetik egy tőnkkel, hogy a meleg belőle fel^jOJLJön, a fagy 
peflig bemenjen. K na|K>t mucmnic^-nék hívják (a 40 vérlann nevéről. 
kiknek emlékére még egyéb más tárgyra tartozó szokás ísmétle^ie is 
jáija^ és a milyen idö ekkor van, kimonciják róla egyszersmind, hogy 
olyan lesz az egész tavaszon is. 

A fentebbiekben pótolni igyekeztem Marienescu dolgozata Iá 
körét s most még csak egy pontját, álUtását óhajtanám felvitágosi 
ha lehet — megvállozlatni. 

T. tagtársunk ismert tanulmányában az előadott Baba Dokía-m 
a rómaiak Anna Percnnájával azonosítja, kellő idézetekkel, ŐsszchasoDlitA- 



*) Lásd: Romdn iavrvai itmhínok ez. kozleinényeraet a <Vi)ág-Krúiuks* 1887<1 
évf. 16. sz.-ban. 



196 



RÉTHV LÁSÜLÓ. A MAGYAR ÖRMÉNYF.K. 



al támogatva véleményét. E fejtegetéséhen van is elég valószíniiség, 
mvel az oláh népéletben és ennek irodalmában az Anna Perenna- 
Dsznak egy mai szokásban látom tiszta analógiáját, sőt mondhatnám 
latását. én másokkal együtt a mellett vagyok. 

Anna Perennát tudjuk, hogy viz mellett ünnepelték a római újév 
t&n vagyis márczius elsején, de ugyan e nap szokásban volt még 
agakat helyezni e római istennő oltárára, és e mellett minden 
Ihuq s ház körül a babérágakat frissekkel cserélték fel. az egész éven 
tzáradtakat pedig az oltáron elégették. Odobcscti és Teodorescu szerint 
Hl maradt volna meg az oláhoknál mai napig is az a szokás, hogy 
igvasamap. de főleg Szt. (íyörgy napján (az itt nem termő babér- 
iat pótolva) zöld füzfaágakkal díszitik fel a házat, udvart. Ámbár 
lünkről tagadhatatlan, hogy ezt a többi görögkeleti vallást követő 
leknél is ép igy megtaláljuk. í*]s ugyancsak az Anna Perennának 
iázott babértól származnék a mai szorkova, e papirvírágokkal, levelek 
ezüstszálakkal feldíszített czifra vessző, melylyel a keresztény újév 
Igelén egész Romániában a gyermekek házról házra járnak szerencsét 
rinó tipikus verseket mondva a ház minden tagjának, miközben a 
ívkovával folyton csendesen veregetik az illotöt, a kinek jó kivánsá- 
ftat a betanult mondóka szerint eldarálják *) 

E feltevés és magyarázat talán inkább is talál az utóbbi szokásra. 
dynek származását szemhetünteti. mindazonáltal íirvendek. hugy a 
dia Dokia-mythos ismeretéhez én is járulhattam az analóg népszo- 
leok leírásával s egy kis felvilágosítással. 
Bukarest. 1890. márczius. 



A magyar örmények. 

Irta: Dr. Rfiihif Ijfisslö.**^ 

Azon idegen népfajok között, melyek Magyarországon maguknak 
i hazát találtak, a magyarokul ismert {jőrögők melleit <'lsö s{trhan az 
inént/ek azok. kik hár ősi nevöket megtartották; a magyar netnzettel 
■lyira osszefori'tak. hogy annak törekvéseiben egyértelműen vesznek 

*) Lásd ÍM. Detn. Teodorescu : Ineeniíri criticp asujira unoru eredinte. datine 
'■oniTarí. Bucuresci 1874. 64 -fiŐ. 1. és A. .1. Odoítescu ehhez írl előszavát. 

**i Mutatviíny szerzőnek 'A magyar l:ir:íadaloni> czím ulutt, kiizelehh nifo- 
htö művéből. 



részt, j6 és hiűsizercncs^ében nsztakoznak. egyszóval nemzetünk 
özittí résztit képezik. 

Az ömlenyeket a magyar Domzet reges regen ismeri, s ha tQ 
tétbe veszazük azt. Íiokv voIiíBmenti őshazánk területen XI— Xíl, sxál 
Iteli orineny cinlckekel fonstalúltak s ruéf? inkább, hogy már árpad 
kúttök Magyarorszi^ghan lakó örményekről tudnak, bí/vast felteha 
hogy elődeink meg az őshazában érintkeztek örményekkel ^ a he 
laló magyarokat víindorúljokban iparos és kereskedő Örmények is kis 

Az örmények, mini kereskedők, a középkorban az egész kde 
el voltak szi^ródva. .s Magyarország megalaktilú.sával nálunk U 
inkább helyei foglaltak ^ azóta szakadallannl nyomukra is ta)/' 

Kézai említi (Szabó K. lord. Fiiggelék. A jövevHiy u< i 
19. §.\ hogy uz idegen szarmazásó csaladok között örmények is ' 
nxas adatok mini tömegesebb városlakókat ismerik őket. Ijíy az 
korban Esztergom lakos.«uganak egy része órmeny volt lArmeni Sir 
Czinár 20.), u kik. mint az egykorú magyaror^^izági olu.sziik. s/^nu-^ 
kereskclelemmel foiilalkoztak. 

Az örmények mint városlakók ? kei-eí*ztények. hamar ö&s/' 
a magyursHggal. ugy hogy az íirmeny név. mint nernzetnév íi 
hteli adatokon kívül soká elö nem fordul. De hogy ez első emléke 
óta folyton laktak örmények hazánkban, azt személynevekből tagjuk] 

líudan ]4lö-ben egy Jakab nevű polgár. Marion nevú Orménj 
lArmeniis) 600 forinton (mai értékben körölbelöl 10.800 tvi) 
házat. 14:i2-iieii Pest város elöljárói közt találjuk ÖrmóDv Egyedei i 
esküdtet, llunyudy Mátyás fényes udvarában pedig Ennény István, 
budai várparanesnok szolgálta a királyt. iSalamon F. Kudape,«t lőrténí 

E néhány adatlH>l Is IáUzik, hogy ez eszes, vállalkozó é^ 
mazkodni ludó nepelem. mily régen s mily különböző irányl>an érví 
sítelle magát a uiagyar tái*sadaloml)an. 

Örményeket mint nemeseket a későbbi nemesi IbztaJcban is gya 
találunk. Igy a gyidafehérviri káptalan s a koloíímono.-ítori eonveu! le 
táraiban i609., 1628.. 16-3-9. stb. évekből. 

Az örmcnyekneJc egy kózépki^iri bevándorlását hozzávetőleg dat 
tudjuk. Miklós esztergomi érseknek egy 1458-ik évi levele gzerinl ug 
Tolmáesítn a vöröstoronyi í^zorosnal iirmény püspökség voll s püsp 
Márton van megnevezve: V'enerahilis in Chri'íto Piiler fráter Murt 
prne<Jio!a gralia Epi^ropusArtuenorumiie Tiilmac-hy nostersufTragan^ 



*) Jos. Car. Kd(*r ExerciUtiones Diptomaltcae, Fol. Lal. £2-i!i. a M. 
levéltáráhnn. 



198 



FtfiTNy lXskló. 

A loltnácí>i örmények Erdélybe Havaíielvérö] jöttek a peilíg Arges- 
mely Hasden -szerint ftrmény telep volt s a gyönyörű argesi templom 
'melye-t a monHa a góröíí Manole mpsterrel építtet, tiilojdonképen az 
aeny niüvéi»zet egy ttMiieke míúIi foldón. 

A Inlmácsi örim?nyekrÖl ez adaton kívül más irott emlékünk nínts*, 
IftAjiiin püspi'tk petísélnyítm<ua, melyet Bacsmejivélíen tíilúltak s ut^h. 
riyi Arnold pöHpök tulajdonút képezte, a tv. n. nutzeim kincfíei közt 
élik. 
Az az örménység, mely ina Szamosiíjvár, Khesl'alva. ^yergyn-Szl.- 
•stb. erdélyi Vimi«okal nepfísíti s az iirm(^ny litiirgiíijii kalholikurt 
II el: ltííí4-l*ii ApaiTy Mihály eitlíilyi I*yedelettt konihan kül- 
he Moliivóbúl. Az i|j örmény bcvftndorlt'ik íh r^akhamar egéi^ss 
Ikíten megniagyaroHodlak « utódaikat a majívar társadalom mind- 
éterén meglátjuk, melyek nemzetünk eletében Imladást és emelkedett 

Hi>gy Qx örménység részvételéi a kiizöíi nemzeti t)'>rekvesekl>en kel- 
feltuntesísem. a részletekbe kell mennem s egyenkint kell l'elsorol- 
aziíkal a kiváln nfveket. melvekel taifadaimunknak az ömirny 
eL udott. 

Mai foretidii csalödaink kí>zölt, hol a haza kí'irid nzerzett erdeníekérl 
n^Tiiífr. tii:v.'v ;ii iii>-/;'isíi iié[(Hlpii) képvísflvi' víiii. nr-iii lii;'inv/ik ;i7 ör- 



Ex imiieny származású loneiDesi ■•saladnnk a beudrai gról Kord- 
Iff-aké. melynek néhány évvel elbunyt Tejét, iluido gívdül, mint jóie- 
kgiU-nl i^imerl ttíural tisztelte a társadalom. 

A nemesi osztálylrtin. mint akármelyik hazai nemzetiségnek, az 

nek i.s e^e.sz sorát talíiljiik. Kzek ri'ls()rí)lí'isat inellíjzzük. meri 

többjét Ijirsadalmi tevékenységük kajxrsaban alább soroljuk IVtl. 

Lássuk tehát azokat, a kellemi mtiiiku kiilönbözö ágaiban. 

Abban rt korban, midőn a magyar szinirodalorn még pólyájában 

inh. már (Ht találunk egy órmény hazafit az útlOrük kíizött. Az 17íK)-l>en 

tit «magyar Hzmház* első előadtusa * Igazházi* ozimii ^rzinmn volt, 

f«L Simát/ Krislnf Irt, a ki kétségtelenül az <*»rménység legkiválóbb 

isi egyikéből, u Simay-ojíaládból származik. K í.'.salácllxil való Simay 

sly, ki az 18489-iki magyar oi-szággyülesnek korra nézve legfia- 

abb Ugja volt; ennek fia János, i'írmény költőket fordít magyarra. 

Onneny eredetű a galUtjai í7orore-('saIád. melynek egyik Öse László, 

eintefi a magyar drámairodalom régibi) munkásai közé tartozik. 180Ü 

187l>-ben Oet^id és Hába> s a^ -érdemes kalmár- czfmü színmüve 

il meg Itndán : — utóbbi eredeti magyar '^ mint maga irá 



A »AQYAR ÖRMÉNYEK 



müvf ozíine alu lui/.ai tdrtenftlmen t^pflll oívdeu liarab. 

( iorove Láázli'i fia István, közéletünkben fényes szerepet vitt 1847-- 

• Nenizelisóg' czimü röpiratával ttínl föl. a -Védeívleu elnöke volt 
18B7-ki magyar niiniszteniunban a fóldmiveléíii. ipar- <is kereskedí 
tÁívzÁi viselte. 

Az rtnnény szúnnazasn /Cbr6«íi/-cflaladb<'il ssrilletíítt a feledh 
emlékO Hollóst^ KoniHiu. a Mnagyar nemzet i/suloKánya*. kinek 
a magyar színpad lortOnelébcn arany betűkkel van tjeímt. 

Llgyane <;saládból származik Korbuly Imre jogtudósunk. Kort 
Bogdán, a ko1oz:$vári nemz. színház voll intendúsa. Korbuly .lAz 

• Krdélyi Hiradó. szerkesztője. 

FeltiUiö, hogy az örményivé fuily .számos s kiváló írót !"^" 
magyar nemzetnek. Örmény eredetii íróink : A' Papii Miklfís. a 
Polgár- egykori ázerkesztííje. £>!*/:«<•<*// .lózsef történetíró, Vertén tvu 
a HO-as evekben .lóncvii publicistikai iró. Pmkuj Lajos szatmári kanc 
egytiázi költő, Mohuir Anlal történet és politikai iro. néli. Lni 
Móricz a Kisfaludy-társa.s^g taiya. Kövór I^ajos az ftíves evekben jót 
novellistánk, Eőtvöti Ágoston lörténeliró. Boydnn/fif l*ajos müfor 
Tőrös Tivadar tiirlapiró. 

Az utóbbi évtizedben egy-egy inidahni esemény voll Qfihtf i»^rg.éj\ 
Ifjabb s ujatib alkotása a magyar színpad számára (Janus. Proletár 
Mukányi, Bozólby Márta. Jóslat, Sparlarus, Czifra nyomorúság. ^' 
títli.) A Csiky-esalád a legellerjedtebh örmény-c,salád4>k egyike. > • 
dalműnk egy másik kiváló művelője Pétéley István (Keresztek: A% 
utczám). ki anyai ágon az Eranosz-családdal rokon. A 30-as evekf 
Eranosz és Krariosznéi ismerjük, mint a nemzeti lízinbáz tagjait 

Szamosi^jvánitt <Armcnia> ezmi alatt evek óta i<mcrellepje.sí 
szépirodalmi lap jelenik meg magyar nyelven, melyeta fáradballan 
galrnu Szotigotl Krislól' l'ctöfi örmény fordítójal szerkeszt. K folyóiral 
liopcsa Laszlih Márkovics .lakalí. K.szlegár (icí-gely és Utszló. Avfl 
Lukács. Karaó Simon, tiovrik íiergely, Bárány Luká(». továbbá Hz 
Ltyza, Tuusek Anna (a -Fővárosi L.apok'-ból is ismeri irónÖk) neveii 
találkozunk. 

Nevezetes ürmény-cgalad a Dünivlpke. Dimiel Tiviftr az Örménye 
Mózese ; ö vezette be népét Moldovából Erdélyorszaglía E uNiládot 
közélet minden terén szerei>elni látjuk: bániéi Pál az oríi'/agos s/.»bud-l 
elvű elub elnöke. Ernó. Márton országos képvi.seiok. tl8H7-lK'n a it 
országgyűlésnek nyolcz örmény születésű tagia volt.l Számoit 



^^^kahffy-tik(i. Imre Krassíttnegye főispánja, elötle Jnkahb Hogdán (j 1887) 
nl^n örmény voll, 

Ornienyi'k kíilűnliözű píilyúkon ; dajzcigó Salínnon az állami szAin- 

ék íílnOke, di*. Fttlruhauif íiíírgely Hudapesl f'öviiros föorvíjsa, 

r4r. Halrubány hukiif^ nyelvésx. Hr. Versár .loachini a Margit-sziget 

|filnIiVirvi>.sa. LítkácM (íyíirgy r'í Itéla állainülkárok. Luktirn I^ászlí) ^^ 

VwaTf l^jos ininiszt, lanacrsdsuk, íV(í^^ l-stvan (líiiHíslvíiri, iVotvi/c (Kamill 

k-gyulai. df/prti/duffif Ferencz naBykikindai lörvényszéki elnökök. <irf- 

^nn Utváu budapesti törvszéki hiró. 

Két régibb UHv a tiidíniiány tPrén Oípw Antalé (növénytan) s a 
lUJtz Murtoné laiuitótniat a liudapesli tud. e^ívelemen. 

Ax aradi « tii*fnhároni • között keltő voll ürmény: Kiss ErnÖ ^ 
Sfir Vilnic>& tábornokok. E kor p.seményeiböl i.smerjük Czecz .lános 
lljOfDokúl is. ki az emignioziöval kiilfTildrt' inentfkíilt. nuijd Oélamcríkaba 
utoU. hol ma a buenos-ayreai (ar}fentiní koztársasá;;) katonai akad(:*niía 
;ati>ja. 

Magyarí)rszág müveit kereskedői, földhirlokosai, tisztviselői kítzl. aü 
lyvédi. orvosi sth. karltan inóK számosak, kik e derék népfajhoz tar- 
lak. K helyen <rsak a leKi.Minertebl) í^rmeny családnevek néhányat 
jlotn elü : Ka(KÍel>ri, Ember. Temesvári, Hánkovirs, Dajhukát, Ákoncz, 
erbüj. Kaletián. Amirás. Dulia. Ázbí^j, Bulbuk, Hevül, Nuriílzsan. 
[j, l>oiiogán. Dragoman. Dzsehez. Issekulz, Kopár. Aszlán, /acha- 
TódorlTy, I.^szl«^(ry. lE nevek kíizt több oláh 6h orosz eredetű is 
melyek az 1681. évi beköllözés előtti korból származnak.) 
Örmény testvéreink társaiialnii levékeny.ségenek vázola.sánál nem 
llM^lein el Czdrán Tivadar arudiiiegyei :seprö.si földbirtokos nevét. 
D^ány év elött 3000 darab aranyat küldütt néh. Trefort Ágo.ston 
' '"tzokl miniszternek a seprősi ui manyar népiskola felvirágoz- 



Aít önnejiy nyelv az iráni nyelvek kiizé tartozik, tehát a persa, 
6L kurd, afgán nyelvekkel rokon. Irodalma (törtenelem, regény, köl- 
e^yhazi irod.) jelpnlékcny. Konstantinápolyban, hol a leggazdagabb 

kedúk. liankúrok i'irméuyek — a hírlapirodalom magas színvonalon 
£ u legnagyobb tekintélyű. 

Az erdélyi iVrínény nyelv ma mái* csak mint hagyomány tekint- 

luclyet az örmény egyház tart fönn. Mint társalgó nyelv inkább a 



régibb generáliókra ázorítkozik s az iskolábao csak a vatlásoktalááoál'J 
ran hivatáKH. 

Alábh a népnyelvi adalékok közölt közltlnk egy rnutatvánrl 
érdekes hazai nyelvből. 



Népnyelvi adalékok. 

fll. 
Újévi örmény ének 
Sajdí fiaiiamii. etfi^ltfi örméfty Uijnfftífen irotí énvk 
Ortnt'nfííiI. Magffnnű Cprózábant. 



, Dilávuzi, dáláviuí ! 
Kháehczr^n ísz tan zadr^ m«zi. 
VAjiiz ájszüvt' incsh gánisz '•* 
ZpeTi^nnPTÍ'ST gi cbáphJsz. 

Zerám peréunasz kháfchczruthjun 
Oudász ikhii}*^ ánusuthjun. 
Pájt-x báráb buJ5Z gidnoghisz 
Tbe zdáriu khi^bczré pánin. 

tiikbAfihczref'znusz zperénnér^sz, 
Pájcz cshe *''z legLi szt'rdért^sz ; 

Zv godinkli mecsh^'d niégbr^. 

Ij azí^rdérí'sz cshe kbáglír^ 



Dálávuzi, dálávuzi * 

Édes vairv ^^ mindig nekünk, 

De evvel mit csinálssV 

A szánkat r^íalod. 

Mert szánknak édességet 
Adsz valami kpltem«'l. 

De hiú ^üresl reményi nyujlaax; 

Ho^y az évet munkáljuk éileaen. 

Mcgédpsítcd a szánkat 
De nem keseríl szivninket ; 
Mert eszünk benned mézel 
És sziveink nem ídes ínem éret > 



Tretbe tun zájn ántrir- 

Or szi'-rdirz kbághr/ruthjun dáír, 

Zd^rdinjf^lkbé<(z cbentacznuir. 

Megbrovt^t khÚKhczrecznuir. 

Páji'z zájsz dalu tiiii •lárogb csbisz. 
Ze niákb*i ^ngiiz jiiv mnghrí'n ísz 
Dzeszj kani ^iineghrísz 

Zmárlikbr^sz gigi^rügriKE 



Pernokh ^^zkbéz kuus gudinkb. 

Pájrz áid^szi>ukhov gichárniakb 
Jérpor neszáncz bánktszd csbinkb, 
Dr>rdni^vádz legbcczvádz inkb 

Jérpor ásrbárbi^ gídáncse. 
Jév házárczégh gicsliArrsbáre 

Zmegísz ájre zórgelov. 

Zmegál^Bz páiubászánkhov. 



Vajba! te azt tennéd 

Hog>' szivemknük adnál t^dfsségH. 
A szomorünkat megön-endeztctltiéd 
Mézedéi InapiainkalJ roegédcafb 

r>e ezt le nem adbatod (C' 
Mert mák.dióé8mr>zva^y(-l" 

SzokáH szerint mézzej^l (mit il> 
nii' ' 

A2 omttereket táplálod 

Szájjal eszünk kellemrsen. 

De kónyekct is vegyítünk. 
Mikor belsőnk nem csendes, 
S szomorú-keseredHtck vagyunk. 

Mikor a világ kinoz 
S ezerfélekép gy'U'ir : 

Egvikel fí^rjélől fuüzsza meg, 
A másikat rátrHUnazza 



*) Magyar köllsönszó : mák, urményvil : chás-cbá». 

203 



SZONCílTT Khl.-^H'kK. 



d^rdani ü- 
mjédz .re 

cahar LliCönumjáczh 
ifeéa gíkue csbár gámAczh 

dálá^'uzidv 

kb gi&iif*zbnun cbéntumov. 
zAJn lalov. veghpumuv 
ftnczbnuQ di^niumuv. 



rl,,! rÍ..U:;il,. 1,:..: 



OTArbutbene, 



ruthéoe 



cbönlrp 



c^ibámou <>zleghuthjiin^ 
__ cabi rxUávisr íVcíírduriu^ 
k'ásxén Asztudzu szirun 
npéfisz zájn sztrov luti 



F^Viktinknek s.MiuMni^ü^ot okoz, 
MAaiknak iiagv (jkj<}alrna( hoz. 
Az egyikei a guuu&T. olloiia^jt 
Hossz akaratának ndjA Aldozntúl , 

Az évet dálAvuziral 
Sokan eUMtik örömmel 

De sírással. jajpiin.iszazal 

VéK^ik azt szomonal. 

Mert ax irifty von eljoH. 

S ftz •íiiilrtírl HZfreiicsétleiiiié lelle . 

Menff^axtMUa íilet az -Mifsségtöl. 

Hindin ürömiül. 

óh pfnhpr. NiSl ha \aWui kérj>ü. 
Hogy adjon Az iifketl 

Szent ke^vfliiióben ni«z«l. 

Hogy í^vcd Ip^yeii édes 

SxAmha ne vefryed a keserQst^et. 
S ne fájlald a szonmrúaágot : 

Hanoiit Istenért Jstrn kedvríri) 

Szívesen eltűrjed azt. 

K5zli : Szongolt KHntóf*) 



Az njévi örmény-ének dallama. 



Attdante 



t^E^ 



IÍEEm 



IM - Iá 



zi dá - lé - u 



zí Khá^hczhrA- 



DÍ8x Ion laá - n' 



le - zi ; Pájrzh Aj - szo - vp inc»h gá- 



táat: Zpe - rén 



ne 



r&sz 



phiíiz 



?■ 



i-hii 



♦( E küUernényl Gábnis Zachariát; lanir írta SzRnu»sujvárott 1836 január 
B. niplytíl birlokumhan lcv6 kéziratos vegves költeiniínyeilWit NZánázAii adánAvor 
rWa. 16» Dá2. I.t közlnk, 

NyeJviísz^ti t^axrevételek : A dalaazi szó erdélyi tájszó. keleten nincs hosz- 
A ilalaozi nevű órmúny csemege alkatrészei az ő. versszak 2-ik sorában 
"1^: ntúk. din (f^n^nz). méz {meghnT Az 1. versszak 2. éa -i. szava eudr^ 
iijí í-rd. urnt tHjszó ; keleten misd . -4. versszak I. szava urcthe (vajha, bárba) 
^ÍRSÓ. keleten jénini tlie. A !) versszak H sora utolsó szava veni-nov i méretei) 
■í— ' .. ..t,i, veinn (niéreg)-bÖl. keleten tbujn. Kz oláh eredeti! szót apáink 
'It Hi72-I.eii kezdték MoMva-OlAhnrfiziighaii lia-sználui. 
. -uuiiiál apáink magukkal hoztak e liazába, szerzője ismeretlen 
áanam azennt éneklik az örmények az <0v the^'ánkám ánden Itaárlbe* kezdelQ 
fcli n Sz. K 



aja 



NÉPNYELVI ADALÉKOK. 
IV. 

Gúnyos hangntánzás a XVII-ik századból. 

Szentes jász-eredetü kálvinista gazdag lakója lenézi a saját 
béli szegényebb pápistát s pedig azon vélt jogán, hogy a kálvinista 
voltak azok, kik ezen földet a törökkei vívott véres küzdelmeknek 
pelte megtartották, s itt a pápista csak jövevénynek tekintetik, i 
palócz-tatárnak ivadéka. A népfelfogás érezteti is ezt s éreztette 
XVII-ik században is, s ha nyíltan nem, keleti szokás szerint képi 
burkolva, gúnyban s éppen ilyen gúnyszülte azon hangiitánzás is, : 
elmondok. 

Két tornyos temploma volt még a XVII-ik században Szeni 
melynek egyike, a vör('>s-fedelü magas <kálvínyista>, a másika a 
kupolás cpápista*. s az előbbinek nagy volt a harangja — mert 
a rávaló, utóbbinak kicsiny s ezért is igy szól a szentesi nagyhí 
I vontatva, hogy : 

Suba-bunda — 
Suba-bunda — 
Suba-bunda — 

(gazdagok -tisztessége* (öliözéke)J. 
a kicsi pediglen: (gyorsabban) 

Ing-gatya 

Ing-gatya 

Ing-^atya 

(szegények gúnyája). 



A .szentesi nép irélás csúfolódása az is, melyet temetései 
harangok hangjára való vonatkozásban fejezi ki. 

A nagy harang ugyanis igy szólal meg. szerinte (vontatva): 

Meg-balt-az-iir 
Meg-halt-az-úr 

Mfig-hait-az-úr 

(Megdio-séri. meri jól fizették dicsérő hangját.") 
A kisebbik ezt mondja (gyor.sabban) : 

Kár-érte - 
Kár-ér; c — 
Kár-érte - 
(Már csak sajnálkozik rajta, mert hisz kevesebb a hangjának a; 

204 



Kí^NVV|sMl MTCTÉ-'í, 



S A Ie^i.selií>ík igy :>zol ^Kyorsan). 

Ördóg vigyp - 
Ordflg vigye 
Ördög viisye 

(Sehánom ; szegénynek húsmuk. ez iigy sem fizet a haninü .«znvúért.) 

Farkas Sándor, 



Könyvismertetés. 

«jpfl JUigiMOtid : A niAKYAr nyelv. A mttvett közónségnek. Kél kötet I. 301 I. 
3AS l BiuUpMt 1H8». A ina«yar tud nkad. kÖnyvkiadóvállHlata. Ötödik cyclus 

Simonyí Zsigmond nyelvtudósunk nagy szolgálatot tett a magyar 

nek, midOn e mfl megirasín-a vállalkozóit, mely hivatva van 

bogy azon nasry felhalmozott anyagot, melyet niabb nyelvészetünk 

öjlötl. tárgyalt s nietívilatolt, a müveit küzunséíi idényei szerint 

elÖ s e7.7.e\ nyelvünk törtenetéről es rendszeréről helyes fogalmakat 

aen és gyökereztessen meg. 



A mft mini ilyen élvezhető alakban, de mindig szigorú Indományos 
ipon vau írva. Az egyes fyezetek természetes rendben követik egy- 
'mtet » a feldolgozott anyag ugy van elrendezve. h<igy a teljesen tüjó- 
Lkoz&Üan is lülylonos s zavartalan Ijgyelenimel kiterheli a !*zerzőt s 
[maííának teljes, egész képet nyerhet nyelvünk és nyelvtudontónynnk 
(tónléííeiröl. állásáról, viszonyairól. 

A fnü első kíHete a magyar nyelv életét adja elö. Az el.sfi fejezet 
Id nyelvről s a nyelvtudományról beszél általában, s a magyar illetőleg 
lurel-sltaji nyelvészet fejlődésének főbb momentumaival ismerteti meg az 
rtlvasót. A második fejezel a magyar nyelvnek eredetéi s rokonait írja 
|íe« könnyen megérlhelö alakban mutatja be a magyar nyelv ugorságát. 
azt a viszonyi is jellemzi melyben nyelvünk a török, mongol stb. 
llt^ji nyelvosaládokhoz. mint távolabbi rokonokhoz üJL A többi fejezet: 
rjegen hatápok. Nyelvtörténél és nyelvemlékek. A népnyelv es nyelv- 
irasok. Irodalmi nyelv. Nyelvújítás. Nyelvteljesség. 

A második kótel a magyar nyelv ssierkezelével foglalkozik : hangok, 
aipráltoza-sok. helyesírás: Összetétel, szóképzés, a .jelentések viszonl^- 
ipai. a Hzíifejtés. a ragozás, a mtmdaltan (^zíniü fejezetekben. 

^ roppant nagy anyagot felölelő munkának egyik érdek&s fejeze- 
H»Ol mutatunk be egyetinásl tájékozásul s az elöadá-s jellenizéselil. 
A/ ós-.zehasoiihló nyelvészet — úgymond a szerző 'Idegen hatások ► 



kCzíinfi feíjezelében — hosszú ideig tagadta a keveréknyelvek lehetőséi 
A legújabb kutatások mindinkább megerősiiik azt a nézetet, hogr miad< 
nyelv keverék bizonyos mértékben Első és legl'ellünöbb rnt>dja a nyeli 
kérdésnek az idegen szók átvétele. Nincs az a müveit s műveletlen ny( 
melyben ilyenek ne volnának. A népek érintkezésének s egyrnú-si-a lial 

[sának szükséges következménye az idegen tárgyakkal é:^ fogalmakkal 
ides;en szók álvólele. S ha legtöbb idepen szöt az angol é:^ némot nyel 
ben találunk: nülunk ^m kell a nemzeti hiusú^dEnak berzenkedrne. lu 
tudomány megállapítja, hogy nyelvünk elemei köüt melyek az idi 
eredetűek. 

Az idegen eredelQ szavaknak két csoportja van. Az olyanokn; 
tninök Cíorrigálni. delegátiö. deficzil slb.. melyeknek idegen volliU íírzí az 
ember, vannak azt^n mások, melyek oly régen jízármaztak át s annyira 
meKmagyarosodiak, lio«y a nagy közönség alig «yanítja idegen ei-ede- 
tiiket. ilyenek : barál. angyal, rúzsa, pálya, polgár, pokol, paripa. 
r-sinál-ni. parancáol-ni stb. 

Némely ilyen köUsönvételt a népetimológia egy-egy eredeti ma€! 
szóhoz kapcsolt. A nir-rííild például csak i«y majiában tekintve a 
ige s/.ánnazckíinak l.Uszik i rnéttti'ild i, |>edig az első tagban a német mi 
lappang, ezéri ejtették c szót régen mélyföldnek. így alakult a Ii 
tubei'osa tubarózsává, igy lett a coemeteriumból czinterem stb. 

Némely kölcsönszó mig nyelvünkbe jutott, nagy utal tett me? 
A pohár szó a magyarba a szlávbol kerüli ipehar), ide a németektől 
(liecher). a németekhez az olaszból fbicohiere). mely szó már a latin 
köznyelvben is megvolt (bicarium) s boros hordói jelentelt, ide a görft- 
göktől jött al tbikos — kor^ó.) 

A zsemlye szót a németből vettük (semmel, semele. simila. zsemlye. 
fmom búzaliszt), u némel semmel a latin similiából alakult, a rómaiak 
pedig a gitrögóktöl kólc^^önözték isimidali?*. finom búzaliszt; senii<i ' ' 
abból sült kenyér). De még a görögben sem eredeti e szó, oda a i- ■.■<■ 
ciaktól jutott, a mit a mai arab nyelv bizonyít (saraid = fehér kenyér) : 
e szó a sémi népektől Indiáig hatolt el s a szanszkritban samida egyik 
neve a búzalisztnek. 

A magyar nyelvre legrégibb korban, a volgamenli Őshazában a 
török nyelvek hatoltak. Ekkor a magyar nép hatász és vadász Alla- 
]Kttban élt. Kz idüt>öl kpriiltck nyelvflnkbf a rr)ldrnüve!és. bamu '»« 

togalnuiinak nevei. Ilyen Lörök eívdelú szavaink: búza. arpu, !■- jiü, 

tarló, sarló. eke. Őrölni gyümölcs, alma. szÖlŐ, komló. bor. sOr. kender, 
liló, ORÓ : — továbbá a tulok. ökör. linó. borjú. Ürü. kos. wtkó. disznó, 

2m 



KÖNVVL-iMP.RTETÉ,-*. 



gyapjiX türrV író (t:\j). Mas műveltségi szavak: longely, I6inl6. ktiiWi. 
Jr, k>ölcsö. koporsó. g>1irfl, gyönín'. csizma. ílolinriny, iroi. helű. 
A tAr(>kség útján nyelvünk löhb persa. arab é» mon%o\ .szóval ía 
ipodoU : persa kazín. csükAny. nemr/ ; ai-ah: h(r, alui (pitsztó). 
?r; mongol: liiuz. zerge, liiilgy. haranií, hagyma, ilrlom. 

A honfoglalás után naí)' hálással vollak nvfilvíinkro a a/.lavok: a 
íi%' k«'>lff5Íins/.(ik a föUlmiivelés, házi berendezés, ipar. kereszténység s 
állami elet köréből vatinak vi^ve: 

KdMinavele.S!: puszta, ugar. parlag, barázda, ^zéna. .szalma, asztag. 
i\. garmada, jászul, járom. iga. ka^za, gei*eblye. len, guzsaty. 

Házi hei-endezt's : kamara, konvim. sznhfi. pinczo. udvar, kályha. 
K^zolva, asztal, ebéd, vacsora 

Ipar es mesterségek : gerencsér, kádár, bodnár, molnár, int'száhis. 
jvftcs. takáits. niolnlla, závár, kulcs. 

Kt5re^l<>nysóg: keresztény, pogány, pap. nitúr. korpszl, zsolozHma. 
karámony. szei*da. r^ülörtök. péntek, szombat 
Állami élet : kinlly. <-sászár. tárnok, bán, zenész. rol>ot. dezsma. 
zálog, tömlwiz. kaloda slh. stb. 

A szlávokon kívül különösen a németektől s az olaszoktól sok 
MtTeltségi «zól vettünk ól, német eredetűek ; liercaeg. polgár, ezímer. 
rsoíy. frigy (Iriodei. czéh. torony, kehely, zománcz r-scbmalz ». font. 
Mrla fhildi. luczat. .^Hlak, zamat stb. 

fogoly (madár) .szabiink is német eredetű s u vogel-böl való. 
piely nálunk s()e(,'iális jelentést vett fel. 

Olaszok: pálya, [taiz.*í, pari, posta, legla, sommá, paszomány (passa- 
1) konly (coneioK tívfa. jrúny. tinóm, kandallá: több hájrtzási műszó : 
ajka. barka, gályUt gát slb. 

Liyitkrim az idegen sxókat csak bizonyos szólások magyarázzák 

l>»gerdekest*bb példa erre a jKÍlifa szó ti'trléiiele. Az nlasz palio 

iVral ugyanis, mely nem egyéb mint a latin palliiim, a lovagi tornán 

'í-zes kopeiiyl jelölték, melyet a gvózlerf vorsenyfutónak adlak 

1- A pálya jelenlcat megmagyarázzák azok a kapcsolatok, melyek- 

M ola.'iz szf'il már a kozét>korban használták. Gorrere il palio = 

rensenyt futni, szótizerinl a palliumot vagy pallíiimérl futni és közmoii- 

asá vált : é fatUi la festa. é ooi-so il palio = vége az ünnepnek, meg 

futva o fidlio. Az olasz-palio-fuláyl lehal a magyar nyelv pálya- 

alakjaban vette át s a magyar nyelvérzék ugy magyarázta a szó 

tí«Ö Ift^át, hogy az a mogfiilott iilal. a versenytér! jelenti s igy jutott 

rimgyur pálya-szo mai jelenleséhez, 

0(6dik nyelv, melyből nagyobb szánmial kaptunk szokat, a latin. 

2*t7 



Ki'lNWlSMKHTKTl^i*. 

Kz az egyház, a litn-ényliozás, lörvéiiykeze^ s a üitioinaiiy ütján ^as 
Kílolla nyelvűnket. E szavukat a nyelvijjilib* kinii nagyol)ltresírt 
képzésekkel helyettesítette. méKis sok latin szü niaitidt meg. ruszint ; 
lános. n^szinl a népnyHvIwn is. Ilyenek te-stamenlom. káplahin. pa 
dicsőm, téka, alináriom, lurkó, virtus, kiiitonm ii|uinlerna. <W hni*ns lia 
szer), Tiskális. kommendál, disputál, pi-ézsmitál. 

A magyar nyelv, mint .Mexi (iyörgy román nyelvész leiíalaposnht 
kimntatta, nagy mértekbíin halott az oláh nyelvre, do az nláh nyelvi 
is voU halúiia a magyarra, bár az oláh lialá.s a magyarnál .sokkal 
kélyebb. Simonyi ezeket sorosa elö : czimboro. kópí. l>onya. borbát (ser 
pakulár (pásztor). Legrégibb oláh ezavnnk nz 15.3<l-ki ("^rsekiíjvári coder 
lordul elö. sód ^= csúf. i 

Az érdeke:^ mOvel, melyről értesítőnk szűk terjedelme miaU 
ví^konyka mutatványt adhatunk — mele«en ajánljuk iársasuaunk laj 
figyelmébe. /»* f*i 



Huaeka József: TercmlsÜiik ifraz^u magyar mŰipart ! Válasz mélliVságoR Potaft H 
báromsz^ki r<)itipAn úr azon kérdésére: mi tett a magyor slvlbSl ! 

Mintegy 50 drh magyar stylü tárgy rajzával, knztük faragott ^zékelr 
kapuk, kályhaoserepek. .s/.flr- é.s sul>adiszek é.s egyéb nép- és uri liim- 
zések Kiad.ia a Jókai — nyomdarés/.veny társulat könyvnyomdája Sepai- 
Szentgyörgyön, 1890 Nagy 8;t— r. 31 lap. A szöveg közt 14 képpel s ft 
végén I fénynyomalu táblával. Ara 60 kr. 

Huszka József kÖrrilt>eltíl egy évtized óta foglalkozik a magyar stil 
kérdésével. A í^zékeh n. mi'izenm gazdag hímzésgyíiiternénye hívta fd 
legelébb ligyelmét a magyar diszítésmód ^-ajatságos karakterén' « (>9Zt/l^ 
nözte arra, hogy bejárva az egész Székelyföldet, majd a njaeyar hi 
többi vidékeit is, minden olyan emléket felkutasson és lerajzoljon, 
lyekre a magyar ízlés nyomta rá a maga praegnan.** Ixtlyegét. Ma 
e rajzokból egy páratlanul gazdag gyűjtemény áll Huszka rendelkeze-^ei-e; 
legalább i;: háromezerre megy azon részint a múlt századokból s jolibara 
az úri rendből való, részint pedig a népnél ma i-í divatban levő oma- 
mentális tárgyaknak a -száma, melyek mielőbbi közzététele lolütte kívá- 
natos volna úgy a tudomány érdekében, mint tekintettel inílipa runk 
jelenlegi állapotára, mely idegen forrásokból, idegen motivumokl>ól tup* 
lálkozik, a magyar ízlé&sel majdnem teljesen szakított s így a nemzeti 
alap hiányában fejlődés** sem lehet egészséges. Igaz. hogy egy ilyeii. 
körülbelöl kétszáz színes lapra terjedő munka kiadása íwikl>a. na^| 



206 



kt'fulnt' . iIp oly sokfélp Vivánalmut pló^tfinp ki. ho(?y a kiadás 

h.Usa vúlok n magyar nemzeti szellem ellen. A luntehb emlHeti 

|íK leTeU»r>n Muszka azon on'idozatnkat adja f^lö. a melyek által gyüj- 

itnye iinpvilöjiot lathutnii. De e inellell kilerjeszkedik a nuiKvar géniusz. 

nemzfli szellem ismerlelésérp i.s. a liORV az a tiirténelem folyamán 

for, lürí>k, szláv <•# néniét eleinek összeolvadása által kirejleli es röviden 

iletnezve a Uudapesteu szemlélhető európai ehaost. elmondja, hogy 

líkép j< ' " a nemzeti rzellfui. s jelentkezik meg ma is a n<^pn<^l 

Qcfí a •) udtian, himzösi'knél. ^ziU'sinimkíiknáK aKvagnemÜeknel. 

faragványokhan is. melyek kiizt különös figyelemre méltók a 

irkr,<2l;tni izlí^sre valló székely kapuk. K/. uti'jhbiak már valódi 

k-u- iiiinalis eleniHl kéfH-znek s a magyar tipitesxetben najíV sikeirel 

etne felhasználni. A magyar ornamentika különben valóságos virág- 
fl, melyben <-.sak ritkán fordulnak etö Allal-alakok. egy-egy szarva-s. 
madarak j még ritkábban emlicrtik. A virágok kózt leakedvellebb 
miként a népdalban is ez lordul elÖ leg.süriii)ben, .sót kóztudomaí* 
It unnyiru ö^^s/eforrt a magyar nép lelkületével, hogy a fíalnlsAgnal 
(lenlHsuve vall a <kedves>, a «-ízeretÖ» fogalmával. A füzeiket 
^jaaljuk. (.ng.j 



áamlwra f\!l6fiUo Spmy Biisnické. Z madankéhu jaxyka preluiil K. Hrdliéka, 
B.-f:!>fll>a, 18VÍ0. I me\ 

Mint egyik szamunkban endrtetluk, Hrdlie,ska Károly nagylaki evang. 

Petöli költeményeit ülteti ál tót nyelvre s a b.-csabai Corvina-féle 

íjTvnyomda 25 kros füzetekben leszi kózzé. Kddigel*^ egy ííizet jeleni 

A fordítás kilŰDö. Mulatvanyul közöljük itt a -hoiili daN ::Zépen 

ill fordita-fát. 



Vla^íieneckd. 



aam. troj. vIasí moja niíU. 

luSe vie : 

SORI tnilOTIll 

ai-'-Y fi'ho nine V 

PlÁdra tnojr sú cJirAiii. v klórom 

OIlAr : ohm. ivój . 
|iek keJ treba i i^brárii zboriin. 

hetk ty niocac stoj 

í'Udú 

á«!hiiAj Bo/.« vlaHli 
naj A ju H)ius. 



A nibomu ncjiovicm to, 

Nevykriíim ja 
Ze si mi na Bűiom svele 

Tv itajiitilejfiia. 

Tajnf biidem jiasleduvaf 
Krok Ivoj verne vídy: 

Nje jak l«)&a púluika, len 
Red sü jaané dni. 

Ale jak Iá tö&a raalie. 

Kwí noc ide byf. 
Tak i in/ij iial, koif Iei>a vlnsí 

Mraénu cbcf' zakryf- 



ao9 



TARSAS AGt 



ESKir. VEGYES 



LEMÍNVnC. 



T« pújdetrt. kde Ivoji verni 

Dvibajú poliár 
A na tvuj, mne svtil^ JtivoL 

Slavy proisia ilar. 



A vyprázDim ai do kvaplty 

Vfn<? z ÍQÍe lej. 
Bárs je hnrké . . ved mi slcy 

Pniiajri do nej. 



Társasági értesítések. 

Mária Terézlt ffiherczefod kivúln jcU't luila ismét annak a melei; érdé 
lU^siiek. a melylyel a magyar nép- i;s néprajz íránl viseltetik, midőn inexrendet^ 
02 Ktlinographiát. a masíyarorszá^i ntiprajzi tán^aság tagjai közé Ipj.ctt. 

Az etnnographia Aradon. Tagtársunk. l^jl(!'nyi Sándor lyreuini tanúr 
ményezésére es huzgúlkoiiása folytíín az aradi KOlcsey-í'Byí^siilpl elhalároiLi. 
ré|»tíszeli szakosztályival kapcsolatosat) néprajzi szakosztályi 8z»;rvpz. Na^- ■■ 
liíivözöljük (■ dvmáoyt és ez ükv L'rdekél)en azt ktvánjuk, hotry m.u,,-! '■<■.. 
SEerve5f:l}b kapcsolaLba jasson az aradi szakoaztá)y on^za^os lár^.> 

Uj tagoK. Alapító : Szdy Kálmán, a m. t. Akadéinia fMitkara. i 
tttffok : Fodor Sámuel, tanár. Vág-S/.ered Orsz. izraelita tanítóképző iri[r/,<>i. Huda]; 
Haráth Kcrencz. tanár, reform fíígyninasiiim- GullrnlM^rg Pál. lanárjftíill, Vnrftsinií 
ulitza H2. Koos Fíreíipz, kir tanfolügycl/i, Itrafísó ifj. Paikerl Alajos. Mm _ 
Szenilér Mihály. IV. ker. reáliskolai tanár, Hajza-utrza 13. Tmicséiiy K . 
jt'NWl. budai Pat^dai^ofcium. Treacsény Lajos tanttó, Iladház. Majdum. Raki»>. ) 
Benedek János. Frank Zoltán. Feltóthy László. Kovács. Sándor. Kutnyánwiv 
Faraté Gyönty. Pilálhy Béla. Pralsdier Kde. Sedivi Kálmán. Spitzer Adolf Uu.tr- 
jelöltek. Ludat Paedagoeiuin. Borliély Sándor tanúr. Torda Wli.slocki Janka sxOL 
llavas. Iljvidék- 

Helyreigazitások az I. Füzetben ktizölt névjegyzékbez. Törlendők : 2.. 14.. 68;, I 
H6., 176.. lyo.. 3Í«8.. 212. 267.. :í5á. Czímigazitások : 45. Deák-tcr I. : 2(>2. Fr ' 
Oszlopán. Somoíiytnetíye . 229. Znldfa-utcza •*<>.; H4íj. Vácz . Abíi. Proféla-u 
31)1. Kalsö kerepC8Í-üt. Nyulüzbáz. i sz. . +17. tanár : 420. IX. Wáltnniíerstrii.-. 
446. Halas : 480. igazgató. 



Vegyes közlemények. 



A tói név jelentése. A töt név egyike azon nemzetnevükuck a rnaj-v 
melyei h&tjirozotlan értelmezni nem tudunk. K nevel nem maguktól a t 
nevezeti kj^rpálvíiléki szlávuklól vetítik ; azok magukat .<4zlovHk-nak. nyclvn.\ 
venszki jazik-nak nevezik, de más szláv nyelvbeji sem osmcrUnk olynu iiépne 
riielybiíl az alakulhatott vohia. Megjegyzendő, hogy a középkori magyar nyelv 
lót név alatt a szlavónokat is úrrették s a maiJiyar király c^ioiei közi Szlnv^ 
magyar neve ma i-s Tólország. Számba kell itt vennünk azt is. hogy Tólor 
azt az országrészt nevezték a törók hódoltság koráig, mely ma tlorvAtorsjriig'né 
alatl külön niegnovezell leriilctel képea. 

A kárpáUlji Hztovákuk s a dnívánliili szlavónok kfiz'-s elnevezfsn a ma^ar 
arra látszik mulatni, hogy honfoglaló elódeink. valami okból neve/.ték mind 
szlávokat. melyek a honroglalás elsA idószakátian uralmuk alá jutoltak — tótolci 

De honnan vették e megnevezést? Kógibh íróink ozi hitték, Imgy a tót 
egyértékii az északi és kózép-ázsiai lörofcségnél honos íní névvel, mely Pavet i 
í^ourtoilie ^Dietionnaire turk-oriental. Paris 1870. 194, l.^ és Tomasrhek lOie Grirchcn 
in Taurien. Wien, 1880.5.1.) ^eruú aldt'eieU, HetH tőrók ervávlü.tttUttchthou \íí\ío3- \ 
ságot jelent. 

F. népnév a krimi kánság terülelén i» ismeretes volt Páliam (HemerfcutiK«a i 
aaf einer Reise in die sQdl StatthaUerschaflen d. russ. Reidtea. U. 14^.) említi, | 

910 



TEO^T^ títiZLKMtSytK. 



- - r-"T"' r.ii-^ --. 1.,— ,.^ vidékein )»kó tatárok fiEikailajr nagyon különböznek 

'-bflrnfl, voniups. vöjíY >*;^*>Iie hajnak), kikel f;:ek súny- 

i. —- .1 '.nnii latárok latoknak u^vezlúk a ^árú^, lakjukat is. 

* m^: -t) s f név Hugadov szerint (L 320) az egykor na^y sze- 

^ i.^ átment n Knmboii s igy jutott e név a krimi kánok 

nemek értelmét els'f tekintetn* n tat otdlialná mep. sxáiribavévt* a 

cnelyekel tOrÖlt lerilletcken jelez De kérdés, v;ijjon a tíirok tat szó 

í-állo7.hjitott-e tóttá h nem koll-e annak ine|ifejtó»*érl más nyelvek knról)«n 

. ax D-néniet nyelv, mclvbou lauttl ■=- náppl, nemzetet jelent, vállo- 

ici pedi^ nagy területeken á4'a;:lak el, kínálkozik az '^szehason' 

IVV íVeriíleieiiendes Wörlerbuch J. indog, Spr. GötL 1870. 522.) igy illHJa 

( laula =^ Volk ; ("j-porosr ; laata =-» ország ; lelt : lauta -^ nemzet, 

killfftldi; litván: lnul:i ffrlföld. Nímrtország : gúlb : Ihiudn ^ 

' - - - . (i.[,öm dJot. diolfl. diel — nép, emlwf. ó-ném. 

■ h Inutlirh.) 

, íiHM- ;.,z^. .,.-, Wörterb. I.) diót. ilnol, lliiinia, Inula, tMotpurk 

■■'iclte Stadl) s fgvi'b númet-lilván viíllov^ntnkon kívüt, nx A-íláliai 

rt.- liüz re] analógiákat, pld. osk : loulo. saliin : tmica. Inta, umbriai : 

jk: volsk ; tata =» khz^g. nép; osk: (Otiks ■= rárnst lakos; rt-irr: tuad, 
nép. 
A \ü\ t%tt\- (-redelpnek megfejtése ir szonnl :$okkaI hnnyolultahli. ^embogy azon 
fcíTníjvt^r, TitM'iüi lelietn-r. Annyit sejthetiluk, hogy a it»:v nrm t^rítk, de germán ere- 
ax u retlevés. buj^y a iftiiid és inarkumán népviszonyokkal kaprsu- 
mely népeiéinek a kárpáti bei;yvidékekel ÚKVífzúlván a bunn-kuríg 
íjk 6 a mai sxIavsáKOt üti megelőzlek. 

Ijjnn e név aztán a liunnok ny-Ivóbe i3 áttnetit, b a hunnságot kAvetfi avarok 

' irp\ julotl A ma(íynrba. mely azt a kárpáti szlávokra viUe át. vagy 

más rnrráAljnl iripriiellp '■" hizonyitaui épen nem tudjuk. Az az esel azünlKW. 

■ ih érkezeti, vagy egy régibb n'ipfajt assiiinlált 

Jít nevét ílrnkli imaga nevwi magát, vacy mások 

r*-' \r\ri rrn- i^n-r 8ok p<"lda van A baúirok mauuknl a boj-októl 

iy Cüebnrszág latin neve Bohemia is íoj-orszáai»l Buiobaimia) 

Kti.1 -.r^i.^iüek a lirilt. Krilianía nevek ; a poro!*z-nénielek a pnia, pnileni 

Vitték nenizeü nevüket; a/, osztrák németek neve pedig a cseb <•« lea- 

r.Ln.i r'íKii>). szintén az i't-kon rakitnt nevíl nép uevébfil van képezve. 

rlian IS. a hellének -gorog* neve péUíául eRv pelasg népnévben 

^[ Ktlt. P'elbűzluk ex adatokat annak relti'inlelésére. hogv ismére- 

átláíuin lépten-nyomon mennyi elhnoloemi rejtélylyel állunk m*'-g szem- 

nnkkal is. melyek a hazai népek fistőrténeieiro Tontos magvnrá/atokat 

■Tlalmííznak Kt^th^ L. 

A személynevek eredetéhez Schmidt. a hires szén Ipcler vári monijol szi^tár 

Hl] emtéke/ik meg. mely érdekesen jellemzi .a személynevek eredetét 

".nel. Mon^olországban tartózkodva — irja Schmidl — egy jóravaló 

iuhi.il lukiam, kinek nejr néhány nappal Szent-Pétervárra való visszatérésem 

\.^{ szftlt. Két év niulvn vÍH-szatérve mongol fóldre, ré^i gazdámhoz szálltam 

Jirömkönyek knzi Tu^nJott. a ki? (Int. ki már gagyogott és szr.tadgBlt. ax 

wd-íiak bivta. Pistiisa ^ tüníidlem magainhnn. ez nem mongol s elflttem 

érlbeletleu név . . , Hányva, vetve a dolgot, a következő megfejléBn* 

Rin. Azun napon, melyen » kis mongol gyerek tnzíiletctt. ki-dveiicz kutyáin 

vVult s *!fvi7. nap és éjjel nem volt meglalálható : de már másnap délben 

nőmre nyuszórög valami az ajtón, s bogy azt megnyitottam, kutyáin 

' ' i-un 9 üBBzevissza nyalocalta kezem, lábain Én öromni*'! láttam 

-"'.imel » tpist lu («?> szavak ismételgetése mellett sÍnK)}!atlant 

■•. mongol, ki minde7t lálta, azt hivén. hogy a <pi.*>tuta> váratlan 

!« fn«glfp<*bi>st. vagy hasonló Fogalmat Tejez ki. gyermekét T'istulának nevezte 

A Zarántf nev eredete. Az a vidék, mely az egykori Zaránd nie[;yel foglalta 
nvgában, niélyeii beriyi'ihk az uriiuylernió Érezbegységbe s aUftba r»ul6(bink. ha ép 



r.,)r 



Sll 



S^HhJZl KÖNWTJIh POtVAtRATOK * l.*POK MEPRRTOKIt -^ 



e kördltnéoyb^n keressHk azon niutivumol, ii«Hv a mairi'ai'ságtit p ler<il'' ••' 
sérc vezí'tle A Zaránd ujryanisi tipiii egyiih mint : arany. Tudjuk a roko 
líOjO' az erf<lí'ti sz»:tkezdíi sziszeget ijieii sok nia^v»r szó elveazlPlle : Píi . 
tozik az ciirany* szú is. mely az Ujzor •zarni>. '^zttniyti*, <szort)V(-'>, «bxi 
rsúrtnyR* t»na3ái;H szerint a timKyarban is valaha zarany. laraa volt A %tók' 
siis7.egii p|pjlés« a haiifotflalás kOrOli időkheii lűríéritietetl : bízunyílja ezt az «Al 
név, niHlyfi Koii*ttanliri r-snazár mKnc <SxalniiiU(^iiz>-npk (azaz SzálmustnaJc^ !r 
tanusitjAk a láJA7.ó1áái •.iazló*. *áp>. *ápoi-*. <arjik(i« azok i^ az erpdclilih •-. 
'£áp*, <r.ápori. tzanikó* alaknk nieUetC raclyekljOl nyilván kiU'tszik. hug-. 
az iduheii, midűn a inaKV^rsA^ jelenlegi liozájábutt (?líinly(v.kedelt i^ baiit!> 
még rotyaiiiall>an vult ; basonlö (anuRágr^l ityi^l a ar^Iclv ■/ábrún> lu- 
nt>va. nifly •Ábrjwi» alakban is olíífordul. Rzek szorinl 1- 
a (Zaranys «zarnn» alak még használatban votl a bon 
tníndrn nfhiizsúK nOlkül »üárniAztntbaljuk az aranytűi. K.'i inna: ihk ' 
mert az Krf.zhegység vidt'fkún f^ú&z csciportozatál találjuk azon )■ 
melyekkel a lejrkíiiíinlMizilbh Dt'pok jelíiltíik meg tf t<'riili*l nrflnybnn v.nn 
aágiit Ilyenek az cjívkori görftg lakosságliil maradt Körös, Kőrifsbáaya iít">r. n 
a latin eredetű Abradbánya laurum. nvroi. a »2láv Zalatna Izlatoi s azt;*'^' ' 
völgye felfíl terjeszkedő késííhbi magyarságtól az Aranyos *-s Arany. E 
cgéazití a Zaránd nijr s Ősrégi alakjánál fogva kétségkívül capke a I.^ 
l}kelyneveinknck ins; 



Néprajzi könyvtár. 



FÖideii János : A székely névről Arad. 1691). 14 I. 

Hélhp Lái^ló : Az oláh nyelv és nemzet megatnkulásn. 2-it 
Ferencz : Történeti nép és földrajzi könyvtár. XX. kötet, 1890. N.-I:. 

J»Hre Sándor: A néphumor a mRgvar irodalomban Kisíhlii-ii i;irs m:i(i*i>:) 
Budapest. \m). 

Goltthovsski P, Pobivrzi v Veiiieriji (A palúcKok Mftgyarorsiíigon) Kiev. ISflí". 

OrdinK, Pokorenje Fínljaiidiji. ''FinnorszAg meghódításai Szt.-Petiírsburc. 1890, 



Folyóiratok s lapok repertóriuma. 

Dr. Const. Jirecek: RtnigR Bemerkungen übír <iip Leberrpste der Petst-!!' 

und Kumancn. sowie über dio Völkerschafleu der sogenanaten Gagauxi dud 
im bcutigcn Bulganen. Prága. 1889. Külón lenyomat ;40 I. Ismvrtcti dr, Tii.... 
Lajos a szerajevói Gla^nik 1889. IV. lüzeliíben. 

Moldovdft Gergely; A román nép hitvdágából. f. közi. Brdéiyi inuaoura-C|syl«t 
kiadv. 1890 VII 1 füzi-t, 

Ünnössp Lajos: A »Uv nyelv i» irodulom egyaé|^. Erdélyi Híradó 62. i$ 
kOv. számok. 

Marieti^scM A. Baba Dokia. Transilvanía 1890. 3. sx. 

Herrninntt Antal Alternatívák ii rumén ctbnologlAboz. Honvadni. tört Éí 
rég. egyi évk (1887-88.1 Meiy 1890, 

Királfi Pál : Egy ősmagyar tt^lcp Ilunyadvárinegyében íu. o.) 

ÁHtlriéj ÍmIo I Veress Endrf, Bukarest). Hogy fakadnak a berkulffifűrdfil liiát- 
forrás vizei y (jiieáitv nt^pmonda <Hrassó', I88í* 146, IW. sz 

MotndrJtinoH : Néhány brastuii népmonda, iMagyarsáij* melléklapja rVasániap* 
18*). jan. 2fi. 

Dr. Wtistoeki M. . A hegedd. P.rdélyi cxigány népmonda, «Magvarsii«* 1890 
febr 2. 

Dr. EíMmann Mmifhért. liabmia én kuriizsláit, Nagyvárad. 1890, 7—16, 4r. 



212 



ryújtsünk tagokat; 

Félezer ta^^gat kezdi meg társaságunk nyilvAnoH pályáját. 
;ép ftzáni, de vajmi csekély azokhoz a uagy feladutokhoz 
ftt, A melyek el^ttUnk állanak. Kérjük tKj^társaiiikat, 
szék körükben tár»a8«gunk eszmi-Jét, szerezzenek neki 
fveket. a kik anyagilag és ázellemileg támogassák a társa- 
>l tiapy czéljai elérésében, 'ranulniánvai körének úgy 
^lette fontos mint közérdekű voltánál fogva a nií társaságunk 
van hivatva, hogy a haza íisazes népeit nagy kultur- 
ikár& egyesítvén, a legszámosabb tagú tudományos egye- 
llet legyen az országban. ílogy ezt mihamarább elérjük. 
tagtársHink bnzgósáirától íiigg. 



A üagyarországi Néprajzi Társaság ii^'JO. évi rendes 

téti k'kyifnlfíift az alapsi^abályitkban megbatározott napi- 
Idei április hé 12-én. szombaton, d. u. 5 órakor tartja 

leg u M. T. Akadémia heti üléstermében. A közgyűlés után 

irtmuiH VI. fdohmsó ülés tárgyai ; 1. I)r. Katona Lajos, 
Miirkolábrol. 2. Uerrraann Antal, Millennium és néprajzi 

iállitás. Vendégeket szívesen látunk. A kbzgyUléat meg- 

lÖzőleg, ^Vt órakor mlassímámji ülás. 



Néprajzi dolgozatok s/crzoit és kiadóit 

térjük, legyenek segítségünkre a hazai néprajz minél tel- 

e**.bb bibliograpliiájának összeállításában (folyóiiatunk egyik 

feladatában) és küldjék meg az ,,Ethnograpliia'' szerkcszto- 

': vagy társaságunk könyvtárának néprajzi érdekű 

..^...j. és ujabbi kiadványaikat (könyveket, ozikkeket atb.), 

; melyeket lapunkban megemlíteni és ismertetni fogunk. KülönÖ- 

en a vidéki időszaki sajtó számos értékes czikkét lehetne így a 

fvégleges elfelcdéstt'íl a ttidomány számára megmenteni. 

At .Ktbitologischf MitteiltiNi^cn luitt Uiigarri" cIsö lolyaoiAból (1H87— 1889) 

jM-r' '^ o.^.'f .mintegy 2.S iv). Ae cIbVI kÖKMct twfrjpr/t +. l'Uiet I89(), év 

-.t iiz el*/i 3 l'llxöt na^y npffyr-ilrétfl jilakjáhan. Az c\sií kíitpt 

,<>'ldKnyA tnég uiegrendelliot^í f> frtjávHl (.linnm pnpiro&ú külíia 

iL> csuk L'j;;-yfQe««D ■ kiadottal (Ht'n-niftQn Autitl, I., AttílH-iitL-z» 47), 

I én lu'tra"Drv<:' kOldi aiéí. Ugyanott ínég » küvetkutü ki&dviinyok 

tintínttM kmdéBfi4-*lj : 1 Antom nBHHHANN: JJeilrdge 

-4t£ (kótJÍkknl). 1 (n 60 kr. - 2. 1>r. 11. r. Wtia- 

':dtuiti/8furmfht der traiiHS}flvntnncheH uh>Í sü<i\intjaritcheu 

M. Fu. S. KuAiJss, J. V ArfüÖTli. J. V. Thaluíczy: Süti- 

^c* wU kr. - 1. A. ÍInniíMANN. lletmúchi' Voikrrntimmi-n. (10 kr. — 

Fr, S KnAntis ; Diw BurtjfrtíulfiH cq» I^rssburtj. W, v, SciiuLKRauRO' 

Fraií bei ■' * 'íven, J. v Aanórn : Dati Lu'l mu Gusmje. ÍM) kr — 

L II. T. V Ueher dcH Zauhtr mit mrnachlichen Körpertnlen bei 

Flra»*»jftva»itturit /HpeunerH. 60 kr 



„Ettmologische Mitteilungen aus Ungarn? 

Az kliipaztiliályok 31. §-k Í^y ssól: ,A társaság a kiUrulU! szukkÜrOft 
Titló érintkezés vé^ott aitúI j^üuduBkodik. hogy itugy tnxlalum nyelvén bzüth 
tett meiléklappiil. vn^y hasonló czélú hazai szakfolyóirattal rcntlelkezzök,'] 
Ennek éilelroóben n válrtMímány IHRO. novemlwr hó 2-iIq tjirtoit liléséhuii ab| 
állapodutt iol'ij: llen'htann Antallal, uk „Ltbiiulo^ígche Mittvlluiit:i<u.jiii» Unc 
czlmU 8ziikroly('Mn\t kiadó-szerkesztUjével. hogy lleitinanu a ma^ft Tolyó' 
havonként cgy-vgy ivet szán n Mfi^yarurszágí Néprajzi 'rünaaáfi: hivatalo-. 
ieményeÍDck és n tkraimÁg eliltidó lilétíuin tVtoh a«<itt, ii|:yszintén a bivataloa ! 
lünyben (.Ethnographia**) tu6«jeJ(]nl dolgozatoknak Démtt nyelven való kivoua 
ktfzlésóre. 

Az .Klhoülugfsi'he MltUlltiugru au!> l'uguru" czIdiU i'olyi'rimt, » 
■AtyíAÉzfs aukkürük nttOríí és ahaulut értékű küitlr)uyufk ÍBtuertek ol, n 
megáltftpodiishoz kóposi fttalaki'il. Az 1690. évv«l kezdűdö II. kOr«tét * 

t'gyültvHrn l'o^ák szerkesBtftni és hi»dDÍ. Prognttot^ja ünnyiban bOvÜl, 
Mugj'ororszitg nép«in tn) is kitiTJeazli viz&gRlúdáaait. tfiltlnk délrt* és ke 
Románia, a Balkün, n Lcvaoto népeire, Oroszországra éa a uia^yiirral rokoQ : 
néprSftUdra a így a néptami tudomilnynk túrén azt ii fHad.itoi kívánJA tdjesU 
a iDtly bazánkimk jutott a törlént'lcinbttn ; hogy kü7.lc»S4' keletet uyugüttjü. 
Az .Ethnologischc Mittcihtugcn aus UDgani* oziilún havutikénC 
8 íves füzetekben fog megjelenui az .Rlhiiographia" alakjAbaii. Kbbül *•* ív Mnil 
dolgozatukat kt)zül lüképt'u oéuiet riyelveD, «gy ív pedig 

,,AnzeÍger der Geselischaft fiir die Völkerkunde Ungarns ' 

czímiut^l 8 a feut jelzett tartiilotnmiil a Magyarországi Néprnjzi Tib-üaaág félbl 
IhIo^ kOzIlhiyi' lesz, ini^' uz ..Ethnulo^lschf? Míttciluugcn' ngy auy.isrrn mint fel 
goxúsra nézve )5képen a HZiikküriik számára kíván ludomAnyne riirr:iBtuiinka f 

Az .Ethnologiecbc MittiMlungen'' s nz ^Anzi>iger" elJ^U/etést tiru i% 
reaeu évenkint á írt ; a Magyarorszil^l Xéprujzl Társasig t«gj>l számára azoul 
csuk 3 FH. A ki tehát u 3 fituyí évi tagaágí diion felül még ^ frlot tizét, a$ 
.£thnograpbiáii' ki vili én 'vele ogyllti az „Ethnolngische MtitcilnnEron" « u 
.Anzciger" folyt'iiritiuknl i^ megkapja. Az utóbbink áru külOn Í9 letiznlhiMfi « 
szerkeazKíknél. de a czél világos megnevezAsévcl a tagiági dyjal ogyilti a látMr 
aági jiéuztúioshoK Is kUldbetií. 

Az ..Ethnologi&che Mtiteilungen" eddig IfiUO példányban Inejen járt 
bel' és kUll'ülil etlinolognsninak. A II. kdtctet csak ikz rlöHrctJiknek kUUihe^l 
meg. A II. kijtet clsíi fllzfíe április hó végén io): ine^j^jvlünni. 

Az „Erlitiotogleche Mittlieilungeu aus Cngjirn" ós az MAnzcíger der 0«iOll> 
schalt ftir die Vj>lk«rkniide Uiigaros' kiadú-9r.6rketf/.t(ii: 
Budapest, 1)^8^. deczeniber héban. 



HERRMANN ANTAL 
a Néprujzi 'IVirsuüúg titkára 

l1.. Attiltt-Uti-ZA 4*>. 



KATONA LAJOS 

u Néprnjzi 

É. Vllt, Ot 



k 



TIINOGRAPHIA 



AGYARURSZAGI XErUA.lZI TAR8ASAG 



ÉRTKSITŐJK 



SZRRKESZTl 



Dr. RETHY LÁSZLÓ 



_.. _ j'í'. tllftú i'"iir,-L Dl. BofúV^iky Samu i-tliisLu -i- 
Antal uUcArhúJi. J. Aluin-atcM *^■ lui4xu<ulAk. 



fstonik »UBim/tii«t i"* M#i>|rtfiiil>*'rl Uiv<.'Vo uilnden lio flwuj*^n. 



Budapest, 1890. május 1. 



Klailóhivatal : Hornyánszky Viktor akad könyvkereskedése. 



BUDAPEST 
UORNYÁNSZKY VIKTOR SAJTÓJA 

A M. r. ÁXJLXtKMlÁ ipDhRTtBm. 




TAETALOM. 



I. TttgáH)/% Károly: AhonfogU- 

lit é» EríiMy 213 

II. IttváHffn Gtfula t Effy tOHJk 
ófl i^y pnlÓQ» oépmeie rokon- 

aágH 2tö 

in. I>r. Katona Lnjoé Meíge^y- 
aésok a lUrOk-pa)6cs pirhuunu- 
hn«. 827 

IV Vikár Hüa \ FioDonxájifi tftOfll- 

isAuytitam , . £61 

V Uunfatty PÚI : A huDli tnlAJ- 
ilunncvck mHgyflráwlii *JAb 



V\ Wiedtr Gytita : KÍDC«á*d U«- 
hunák én n^otviMtiisnk 

VII. Nfipnyrivi niUIékok. V. JJt. 
CcirUus: fJéta : !)Miiia|nrw>r- 
sx.át;Í bnl^iir nx^Mfui dní VI, 
II. A. Olih táiiO*-oAU ... . 

Vin Htrrína»n Jutat: Tifsaaá^l 
éttesitAHuk 

IX. Iruilalooi SST" 

X. V^ítyes köilcrűényok 

XI. Fofyóirafok 6t Upok reper- 
toriuuiA 

XII ü;icrkei«ztRl üzenetek 



ft ín. udny".^ 



it'/ii'!'. k- Hornya'>6iKj viki 



felhívás. 

A -Magyarországi Népnyzi Tjtrsaság» iimiden rendíi tagjai 
lettel félti) vatüBk, hogy a társaság javára lett alapítványuk Ohs 
vn^y annak kamatait illetőleg a la^'^ági díjul (!88í*-rtí 1 frt 50 
lHV«0-re 8 ürl) Dr. Borovszky Samu boz. mint a Magtfai 
(fti^^áyi Néprajzi TáriiítiifUf pén-' '■■>:, Budapest. Al^adémil 

utcza 2. szám oüiin Miati - - nibhtn itníUiuUiIv;iiiy-liiinrii 

mielőbb beküldeni szíveskedjenek. 



A ,Mi^(yftrnr&xáKÍ NéprAjsl TársAtig' pénstirába ISfHt, Április bftváfa 
bsfcilyt ■ 

Alapítvány: Kv. ref. ^yuitinsfaiu. KÚD-^^seut-Miklós hű frt 

3 forintos tagdtj : AlIÖldi LipiSt. Sx6kt?s-Fehérviu. - Arany LÁ*r'' 'í- 
uent. — Ih. Aöbutli Otjzknr BuilupeBt. — IÍüíIuIíi .Sándor. St*|ií»i .Sxeiii ■ 
IJerunVly líyürjfj. Küruiücabáiiyit. — lír. tliractikT l^oáci'. HudiipL-xi. ..... 

Bcut'iiuk Hii'I.'t.po«L - KovácA Jáiiotj. SzL-fjod — Miikdiiy Zsim'uioiid. i'^ou 
Napy JüKeci'. Tiirriiíísin, - lír, Xedeljkovic-í Tódor, Zimunv r:iikcrt A 

BotUpefit. — rulrahúny l.ukár^. Bndiipcöt. — Scíiv. 
I)r Schwickcr J. H Budapest, — iilpiin«^r Andor. li. > líl 

Badapest. — Siéll FArknti HiidHpfat. - SzilÁfry) Sindor. biidapvai. — Tifi 
PAI. Sxnlook. ,— M'fiber S«uíu. Sxcjies-Bélji. 

íteaiesi-ii ; 'Jl, Ös&XüBi'ii : 63 frt. 

I frt 50 kras tagdíj : Arany LnaxIó. Uiidnpttsi — Bodoln Síindor. Sei 
8itiiil-tJy(lr(fy. — UerniL'ly Oyürgy. KOrmüusbányn, — Itr. llírscblur Ig-nl 
BudupuBt. — Uftkauv Z.-i^inond. Férs. — Palkort Ali^oa. BudítpruL — Pntrnltin, 
LiikHCif, Bu<la|to«t. — Sciivnrc* Gyuln. Budft|>e8t — Dr. Sehwicker J H, BDd»^ 
l»tff. S|MÍiJor Aodor Biidiittcif. -- 5ii)» Károly. hiidapi'Rt. - HxéII K&rku^ 

Budüpeni - .Síjlágyi Sáudor. Bndapeat 

OfifMsen : 18. OüsteiKn : 19 fh fiO kr 



A 4. sftAmb&n küzíílt kimutiitáa szurint 
L^iír M .Ctbuuluf^. Mitteilnfigeii" re 



1273 frt tí9 kr. 
. 3 . 50 



A r«Dtebbi tételek Iíbbz^kk 



ÜssKespn 



1270 !ri 19 kr. 
. laá fti öü kr. 



FőoBSEeg ; 1402 frt OB kr. 



Társíisáií;u n k kön y vtá rúna k 

ű következő t. tí7.crzők voltak szivcHek luuvciket bekllldei 
If'eőef' Samu: 3foiiogra\)lne öev ev«v\^. ^tn. ü. C- 



ésmárk 1885. — Zolna\j öyuln: fex\>v 



í;4\v^. Vü^Í 



f s'tn 



TliN(3GRAPHlA 

i MAf;YARnrí?zAr.i njípbajzi tArsasAg éhtiísitOjk 



RZEHKESZTI 
[>r. RÉTHV LAsZLÓ. 



, évf. 



ISDII. majiis I. 



5. szám. 



A honfoglalás és Erdély. 

- MogTíUflitiUal a székely kcrdéahes. — 
Irta: Toűrinsi Kriroly. 

\ i-ií^nf rit.iT.tii fszékely kérdésneJc rip. Rólhy László, az e folyAirnt 
píenl czikki>Tel, ta eddiginél iákkal szelei*ebli tó — 
tfiiiiuiu — helyt'sehb HlH|uit arlott. 

li^i [totemiátinl ket mt^ud^nthetr^tlPii ^arkalaUis ígazs;)}; yíúi 
Kvik, Ktirifalvf f'ál axíonuijri. hi>vy a s/rkelvfk nyolríikre nézve 
an matrynrok mínt a löhbiek : u másik a Szaltó Kürolyti, hogy 
\yvk, tnrtí^netílk i'-s intezm^nyfikce ni-zve küI<'<iiiUli'i nt^p. 
Iijtelck oyipiHvf*re a szt*k«lyiik tíredfíltírí*jl (ölalbloll etldit;! véle- 
li a húD uroílptet, mrtsfelöl a magyarorazAgi lelepiW*5t a tovöbbi 
ffzer fl mindíftikotra kíziirjuk. A problt'niti iiiegfejlésí-re inas 

'^ ■ i'nk Krre miilabttt rá Hr. Héthy LrtszliS i'mbtett rzikkí*- 

<.', houy a székely kérdés lula.idonképen az vfiúsz 
ir honfoglalafti^l TH^jf í'issze. 

Cl ■■/Mi. Onliidjilo-i bonfojílalibí — a miUi-nnck nzl kröni- 

i,,.*n. — nem vott, nem lebctt'lt, rk> ^Űl A mai Magyaror^záurmk 

fre «i3corílkozott. ArpAd magyarjai legelőször a Dnnúntolt 

tW Urtokükbtt s bízf>oyf>!mn ott sem maradnak, ha b>val»bnyi>iDUlá- 

* ' ahiljak. Mikor azlíiii az aii«.sbnrííi ülJtőzul minden 

,ii k'\i)\ vejíleg mH)^aka<lúlyi>z<íti. a btHJiiáü — vagy 

l«UzÍk: Ikonfoulalás — menete ezt^nlOl kelői felé iránynlt, 6s r 

lí^pésrtí vali^ azázadoö küzdtílcm uláu jutottak a 

...._ birtí>k;iba. 

nk ismerik RóÜiynck a lalaló tbeöríúji^t, meJyel aíóta *• 

bbi szAmíiban Nagy línza is ismertetett, azt ppy pár igen 

aol6friai adaitul lattá el. 



A magvíirságnak a kelet felé való (okozatos elönvomulásáhs 
legérdekcseM) pont kétsegkí\ill Erdéiy megliódítíiso, mert ha azt luííjii 
hogy mikor és mikép hódittalotl lueg. az: a székelyek eredetet é^ o<j 
való heköUöz<^'süket is valamikor meg fogja vilúgítani, s a továhl)í kut 
tásiiok az eddiginél hiztosabh alapot nyújthat. 



l 

A krónikíik Erdélvi természetesen Árpad magyaijaivot hódiUatjí 
meg. de e^ mit ?em bizonyít, mert lünzen ng\anezt állíljítk a inagyi 
féltőidnek még a Xltl. században is lakallnv részeiről. 

Rétliy enililelt ozikkében azt állítja, hogy Krdél.x-l voltaképen 
Szent László hódította meg, de erröl azó sem lehelj mert már 107ö-bcr 
I. (iéza király, kétsíéglelen hiteid oklevélben, az "erdőn lüli» Tor 
váráról emlékezik. Kzen oklevélen kiviil is van még tfibh olyan ndd 
vagy bár csak sejtelem, de a melyek alapján Erdély meghódítását okvc 
lellenül korábbra kell (ennünk. 

Mikor történt tehát e meghódítás V Erre rnindeneseti'e feleletet kellj 
adnunk, mert e nélklil, a <kelet felé való hódítás- theoriája a legerősebb] 
támaszt nélkülözi. 

He Ichetne-e azt bizonyttani, hogy Erdélyt nem az ArfiaJ mngvarjs^j 
foglalták el ? 

A krónikákra — a mint láttuk — e részben mit .sem lehet ttdníJ 
hitele.s feljegyzések vag)' külföldi tudóHítáiíOk pedíg teljet^en hiányoznak.] 

Nem marad más hátra, mint az intézmények (>sszeha.sonlitáítural 
támaszkodnunk, inert bizonyos intézmények csakis bizonyos föltételek] 
alatt ItíteHülhetnek. Tudván tehát azi, hogy a nutgyarországi intés-j 
menyek — úgy, ahogy azokat a XII— XIII. .századi oklevelekből ismer-l 
jük — milyen eredetre, állapotra vezethetők vissza, allil-'^iik .'ízembe 
azokat azon állapotokkal, a melyeket az azon korí>eli erdélyi mtigyttrl 
oklevelekben találunk. Egyelőre rsak ezekre szorítkozunk, félreértés kike-j 
rülése végeit, a szászok és székelyckvöi azután lesz szó. 

Magyarországon — fÖleg e kor legelíyén — a nemességei osi fog- 1 
laldsít földéken. nemzetségekre oszolva találjuk. Igen sok ujn'an már 
ekkor is a király által adományozott, nemesek kezén levő birtok. de| 
mindig élesen*) megkülömbözlelhetö az Ősi fiildtöl. melynek a nemzetsiég. 



*) Midtin má^ Szent István is adomdnnox példiiul a Csanád vagy » Hunl- 
pdzmán nemzetségnek . tnég az olyan birtoktest Í8 Asi Toelalásá földdé leaz, IcgaUL/ti ; 
azzal mindenben azonos jellefünek matalkozlk. 

214 



*. _ 1- V , 



nen, nem birtokosai , rsnpán haszonélvezői, soha el nem 
s nem egyesek, tie az egész nemzetség közt'is birtoka. 
a nemzetségi birtokok valói^&gos állam az államban, azokhoz a 
Jynak f^jmini köze, mert e (ol'ieket őseik nem a dynaslia őseitől 
[ilAk, hanem ök maguk ht'ditottúk meg a honroglalúskor. Árpád vagy 
ííMílvik utOí^javal közösen. Árpádnak is éppen olyan flsi szrtllasa volt 
és Feslmegyékben**) mint harmilyen más nemzetségnek. 
E nemzfrtriegi Ijírtokokrril az oklevelek jóformán már csak akkor 
Sceznek. mik»»r a köziis birtoklás a czivilizaczio hatása alatt teljesen 
sscflnik. De még a ké^hbi XIV. sót olykor a XV. századi okleve- 
Jl is ríi lehel miiUítni e líirtokokra. (iyakran mikor egy nemzet- 
íl az idők folytán 20 — 60 különböző nev(i család váll is ki. (pél- 
az Alia. Hoksíi, líálold stb. ncinzolsegekhöl), birtokaik még akkor is 
iában egy nagy birtukte^tet a1k<^ttnak. Meri az ösi foKlulású fí'tldek 
T.^'i R'illélele az pyy tayhan való nayy leritlei volt, mint a mely 
lőn meghódilva, s egyszerre ment ál a nemzetség tulajdonálja. 
Nézzünk most már Krdélyben széjjel a luagi/arsdg területén. Mit 
iuuk itt? azt. hogy p földön ef/i/oflen egy autocUlhou nemz4'Uég 
coll, A uú Dagy birtoktestek voltak itt. azokról miiide^ryikről ki teliét 
nitatni. hog)- királyi adománynak k(')szimhel6k. Azok birtokosai mind 
magyarországi nemzetségekéi rízakadtnk ide: például a losonczi LíánfTyuk. 
tBeche Krejíor nemzetsétíl»eli l^'tldenek. Apallyak és Somkercki Erdt> 
^íalc a Kökenyes-Ueiiold nemlíéli Dtíiiokayak . Kendyek. Wasok, 
boryak. a Borsa nemzeLségl>eli Iklitdiak, a Csák, Hunlpázmán. I.udán, 
Jio, iVkos. Rátold nemzetség erdélyi ágai és igen sok más. 

Mi kiivetkezik ebliííl ? Az. Iiogy Erdfiti/bmi nem volt honfoglalás, 
jyw ErfU'ly megbrtdrtáí^ában a nemz4>t nem veti részt 

Osi foglaiasü Tóldek helyett Erdélyben a XIII. században azt talfll- 

a tnil Magyarországon az olyan vidékeken, a hol nemzetségi lütdek 

yáitalán nem voltak, vagy leglölebb a dynaszlia ftsi szállá.^ai. Az ilyen 

Idékek királyi unidűlniakat képeznek, a kiizpontokon egy-egy várral, 

íiynek területét vármegyének nevezték, de az akkor természetesen csak 

király vármeííyé.je volt, a neme.'íséíí — mint már mondtuk — azon 

kivi! ell souverain Iniíjíellensé-gben. 



•i Péidiiul 1067 körül SaUmon király idejében, az Aba nemzelséglicli Péter, 
általa alapíLotl S7jizdi monostornak c&iiptín asődlttűa ssereeit (vett vagy ado- 
ityU kapott) birtokokat adományozza. 

•*) A sok Megj/er hely miníi a fejprielmí Megyer dynasztift fólo^ voll s & 
MilirAl e7,t ki is tudjuk mutatni. 



215 



W 



AWÖNPÖÖLAtjlS 

Ilyen királyi uradalmakhói álloti tehát Kníély, t. i. a volt hét mag 
vármegye ttrülete.*) Idegen eredetű s jórészt eimaj^yaroiíodDtl 
MatíynrorszáplMil s máshonnan bevándorolt várjohlíágyok s váryzolis 
állolt e vármegyék paraszt és intelligeos (a várak több tiíztvisrlili ni 
eleme egyaránt Kéftöhl> a lalátjáráis ulan IV. Béla, de kölönöseti V. \M\ 
m<^g mint iíjabh kinily kezdik tömegesen eladománviízni a várf< ' " 
kl.«ehb-nagyohb részben magyarországi híveiknek, például a hi\-\-> 
bánnak: a Dobokayak. Apának: az ApalFyak öséuek stb, stb. 

Mivel teiiát így Krdély a király hirlofca volt világos hogy azl iiam 
a nemzet, hanem a thfnaslw li6dflot!a meg. Ezért van az, hog>' uly 
rendkívül kevés oklevelünk van KrdélyrÚl a XIII. századból. Várjoh- 
bi^gyok ügyeiben egyáltalán kevés oklevélre volt szükség — s a tiú 
oklevél van i.s, azok is nagyreszt az iS Ügyeikhen kellek. Ezért van. hdgy 
míg Magyarországon tömérdek nemzetségi monostor van, minden vala- 
mire való nemzetinek volt monostora. Erdélyben egy-kettú is alig vau 
s az is a Magvarországhói beszakadt nemzetségektől származik. 

E kctrszak végén aztán Magyarországon a nemesség a királyi vár- 
megyékl»e beleolvad, szabatosabban szólva, kormányzatukat a nemesség 
veszi ál. itt is mini Erdélyben a várjohhágyok — kevés kivétellel — 
mii»t nemeüek foglalnak helyet az új vármegyében a í-sak azóta illik rü 
e ezim: a -nemesek közönsége*. Erdélyben is .számos várjobbágy, akit 
még a XIII. század végén mint ilyet ismerünk, a követke-zöben mar bir^ 
lokos nemes embernek említtetik. l*éldául a variobl>agy Ogmand nem- 
zet.segböl si»k nemes isalád (Kodoriak, Kecseliek stb.) eredt, a grólTííoI- 
dalagíak öse is Scegene (Sz^ény ?) várjobbágy volt stb. Erdélyben 
azonban a « nemesek kitzönségé»-he lépÖ várjobbágyofc tömege — meg 
a g>'ér adatokon kere-szti'il nézve is — oly nagy. hogy nem nay.' " '■ 
ha azi mondjuk, hogy a volt erdélyi 7 majívar megye régi neo; 
•\ ré.szben várjobbágyból lelt azzá. 

Mindez tehát arra a priniordialis tenye/.öre vezelhcio vis.sza. hogy 
Enlélyt nem a honfogiah) nemzet, hanem a dynaslia hódította meg. 

Mikor? KéLségtelennl akkor, midön már a *kelet felé való hódítás* 
ide is eljutott, mikor már a dynaslia elég ei-ös volt e lnVlitásra. tehát 
vagy (iéza fejedelem vagy még inkább Szent István kordtHtn. Az 6 
nt^ vével lehel legjobban összekötni Erdély meghi')dilását. mert a krónikák 
is egyértelmüU'g szerepeltetik Ól Erdélyben, olyan körülmények köaU 
melveket már kevésbbé lehet llrtiveknek tartani. 



*) Különös ligyclniet érdemel FejérrnegyéDek aránytalaa nagysAjcai i7M*lyb<n 
•pl. Hányad is keletkezett. A töhtii megyék is így egymásból válhattak ki lassankint. 

216 



11. 

Az a lény — előttünk legalübh az. — liogy Krdélyt már csak a 
Jy^ág — mondjuk — Szent István hódítoila meg, még tftbb ináft 
3l m**tíniajívai;ixl)aL 

A szászok lietí'lepítésíf fodélybe csak olyan lerülelen történhetett, 

flyel a király mint a magéval í^znliadon ppndi^lkfxuti. Igen való- 

bogy a szászok nem i^supán Jiikallaii füldt'kii' ttílepíttfíllí'k. melyok 

ilyenek eo ipsn a királyéi voltak, hanom varnépek állal lakott 

ket is kaplak, az otluni kiiályi uradaLmakhrtl. 
Mig tehát az erdélyi magyarság (leszámítva a bevándorolt nome- 
-"■■{)■ szolgasi írsból kCizdriHe frl ma^át küzjogi tényezővé, a 
. /iotet privilégiumok szabták mt*2. de mégi? mindkél tényező 
atAlmáuak katforró-sa, gyökere egyaránt a kirdlyi hatalom volt. mind- 
SC-t lerűlel 'futniua re(fius> lévén. 

Kgeszen must látunk a ssékeh/eknéi Intézményeik p régi lí'»PléDe- 

Cikhen soíux nyomát 8em találjuk a királyi balalonmak. s a mi fő. ezl 

Qagiik az illetékes felek, a királyok is vallják. KőldjOk í^oha. a legtávo- 

bbról sem tekinteted királyi ftildtick. liíítlenség vagy kihalás eselélien 

olyannak birtuka má?utt mindeuiitl a király szabad rendelkezése ala 

mak itt nem. A hfillen va^y kihalt székelynek birtoka eo ipso 

1 sziillotl vissza, minden királyi beleegyezés vagy adomírny 

.. ivirü-lyi adományból n Székelyföldön soha*) senki egy talpalatnyi 

netri blrl. de még csuk székelylyé ye lehetett senkit a király, noha 

gok útján .«ok nem székely lett székelyföldi (például az ApnfTyak 

J' birtokossá. Kgy izben V. István Hilhivta**) a telegdi székelyekel. 

|)irtgy ej^y hívét birtokaival együtt fogu<lják maguk közé. 1"^ a király jöl 

Bdrán, hogy ezt elrendelni joga nit)(-s. nem is hivatkozik tehát arra, 

em levéléiben mínlegy meg akarja győzni a telegdl székelyeket ai tVil. 

|hogy ez rájuk nézve sennniképen se lehet hátrányos, mert hiszen az 

52i>m8zéiijuk éH birtokai éppen olyan osztatlanok, mint az övéké! 

n^ a lej/jt'lK^nizöbli az az eset, midön I Károly király néhány magva- 

fsrakaíit -székelynek birtokát eladományozni akarta, Hái-oniszor paran- 

í^'lb meg íi király az adományozás beiklalásái. mindannyiszor elien- 

4»iíi^Ilek a székelyek s az adomány soha életl>e nem léphetett! És ezt 

L«mak a királynak kelleti ellíiniíf. a ki a legősibb, leghatalmasabb mag)ar 



*) A uékelyetcWSt szólva csakis az erdélyi fejedelmek eir^tll ájlapolokat (ar- 

**) SzaM K. Sxékely okllAr III. 2 a I. 

217 



A HONFOGLALÁS fiS ERDÉLY. 



nemzetségeknek egész sordl lette lünkre, birtokaikat ezer szómra 
niányozta el. s épen Krdelylicn Uiszló vajdának majdnem szüvi 
hatalmát tette semmivé! Milyen dlih foghatta el a kinilyt, a ki o 
uradalmat s pusztán a fegyver jogán adományozgatolt el s most 
azt a leglörvényeseiih alapon, t. i. magszakadíts alkalmából ? még hi 
szintén székely ember ; Apor Sándor ja%'ára tette, jógiit nem érvén' 
sitheti, jelenléktelen emberekkel szemben ! Mily erőteljes s kétséglw w 
hatatlan volt e székely jog. hogy oly nagy hatalom ellenében ily ki 
emtierek kezében is diadallal juthatott érvényre! IIíisonlílHuk ftssze, h 
bánt Kártjly kii-aly egyidejűleg a szíiszok s az erdélyi magyarság bi 
kaival és szembe fog ti'mni mindenkinek, hogy a székely jog. a 
fold, a székely faj egészen más anyagból van gyúrva, (•gészen 
eredetű, 

A legéleiíebb elví ellentétek kíjlönbíiztetik meg őket Enlély '6, 
egyéb lakóitnl. 

Ilyenek a birtokviszonyokig. A magyar és szász területeken minden 
birtoklásnak eredete királyi adomány lévén, ott az i'trökösöd»>s is annak 
megfelelöleg apáról fiúra ment a maga útján. A székely fOldön a híis 
tokok s az azxal ji'in'i liízlségek 15(>2-Íu nemzet-ségek és eiitit^k ágfil 
szerint osztattak ííil. A székely birtok tehát nem magán-, de ^'ö:^- birtok 
volt és e közijsségnek. mentül régibb időre megyünk vissza, annál szoro- 
sabbnak kellett lennie.*) 

Látjuk tehát, hog>' a székelyek egészen 1562-ík szakasztott abban 
a helyzetben voltak, mint Magyarországon a mi nemz*itáégemk Szeill 
László vagy Kálmán király koráig. Ugyanaz a kétségbe vonhalatlan füg- 
getlenség a kí^zponti hatalomtól, ugyan olyan birtokviszonyokkal. Ha 
azonban e :=zerinl szervezetük azonos volt, nem lehet kéUs^íg, hogy a 
szen'ezet et-edeUnek is azi^nosnak kell lennie, vagyis, hogy a székelyek 
róldjí'iket szintén hódiUísmd nzerezlék s hogy Erdélyben ők as egyffhn 
konfoglnlók. 

Nem volna tehát semmi rsodálatos abban, ha maga a szAkely nér 
Í8 épen ezt a legjellemzőbb, legföllimöbb vonást akarná kifejezni. 

V^yük sorra a szék szó összes Jelenléseil a régi s az éló nyelv- 
ben. A szék szónak azon értelme, mely a mai törvényszék kifcyezé*- 
ben nyilvánul s melynek szolgai fordítását a slolica-hati is megta- 
láljuk : mivel maga az intézmény is eaak a XIV. században ke 



*) Szabó K. i. m. 9. lap. V. István kiráty inonilju birtokaikról ^indMineía 
sine Hifta p^rftnii el vÜ seeuHdum l«g«H eí sititninm omnium Sieulorum tki 



ai8 



aí. inuK^tól értflódjk, ho^y .srtkkal koraüih u s/ck azon jeleQtéséQf^l, 
jy ülőhelyei feji^ ki- 

De a s»>knck még ez utóbbi ülŐ-hely, ülés fntialina is szintéo csuk 
>:zencemtínynfik tonik fel nyelvünkben, ba azt e azö régibb jelen- 
eÍTel vetjük eyybe. 

Ilyen először a ma is ismeretas szik- vagy sxék-^X l. i. azon só. 
ir a talajon kivirágzik, inogül. mefíüllepeiiik. Ezzel rokon fn^alom- 
rbCÁ való az élö nyelvből már kiveszett, de a n'jd oklevolekljen több- 
"ir elófordúlrt szék <Zeeki. mely a többi közi egy 14-74-ik evi (opsz. It. 
28S»ia) uklevél szerííit |»osványos. sáros helyei jelent, azaz ulyan 
melynek nedvessége le neni lolyhatvíin, az álló, megöllepedelt 
ket képez. 
Az országban lévő számos szék és székes helynevek, a hol a talaj 
miatt Kziksfjnak Jelenlétére gondolni nem lehet, mind, ezen uttibbi 
loil riziúl. nuM'siinis belvt-ktöl veszik eredetükéi. Igy jiéld. hoj^y tnbliei 
I is emlit*^k. a szepesmegyei Szlatvin falut, a mely a tót Sz!atinu-ból = 
Hzánnaztk.*) a kózéjikorbnn mindig Szék-nek hívták. (i:^X>-ban 
OkmL VI. +57. I4fi<»-l>an. Nemz. íMuz. It.) 

A ^zék szónak tehát leKrégibb jclenUHíe nem az íllö hely volt, 
Miein íiz. a mi iue(fiiUi^fiftuk, mfj/zí/, mef/dV/fi/íorfjA.*. Mi t.-*l tehát érthető 
hogy mért hívjak a tojás belsejét széknek, t. i. azt a részét, a mely 
Dpgú 11 epedett, megaliidl, 

-4 Hzékcly népnév iehdi ezek (ilapján a megítílepcdett, mcgszdüó 

gtelefiCfieU népet jelenti. A mi az elv képzőt illeti, noha annak erlel- 

nz élő nyelvl>en ni^r nem tuláljnk. azt a k('>vetkező példák szintén 

ba hozzák. A mai Szolnok-I )ol>oka megyében Szék város töszom- 

ítisiban van e^ mindig ahhoz tartozott oláh falti SzekuláJ néven. 

iil legelőször 1379 bon (gróf Wass család IL) Zekulay. I5l3-han 

(Dl*. 20621) Zekeint/ néven említik. Világop, hopy e névnek a 

dyekhez semmi, de annál tübb köze van Szék vür<3Síthoz, a melylyel 

bIó talajon feküdvén, neve is azonos eredetű: t. i. szék = síiros 

íZtíkeiyaj = székef^j =-- sárosvülgy. 

A küloíímegyében lévű Székelyn falu nevt';t egy oltani Székely-Jó 
^nn^ti pataktól vette, a mely l40K-ban (DL. 28778.) Mcregyö határjárá- 
sa mint •íluviiis /ekelyo* van megnevezve és szintén székes-, azaz 



*) A sxlÁv nyelvek at áUolt vizeket són izük mintl nevezik slatinák-, azaz 

•tcnnk, clleutétlien az cdes iid folyóvizekkel ; a magyarnak az állott vizekre két 

ri iiii : az egyik a azlávnak megPelelS sótt-tó, sós-viz. sr^patak. a iiiAsik mint 



2íti 



K HQKrOGLiLXtf ts £K1>£LV 



sórospatakol jelent, melynek gyakori gynoniirja az országLwm lévő « 
mos Sóspatak. 

AzokaU u kik még ezulán i^ ktíleikedntmek magyarázatunk helv 
bégében, ismét a (önt umlitett Szepes-megyei Szlalvin falura Itgyelim 
tétjük, a hol raAr igazun mérget lehel venni rá. hogy olt székely«' 
meg nem tordullak. Emiiteltük múr. hogy e falut a középkorban öz: ..... 
hívták. NézzűJí most mar e nev változatait.') 13(Xi-l>mi (Haz. OkraL Vi 
457.) Zeek. U28-ban (Máriássy cs. Ilára) Zyk. 14^0-ban (Nemz. Múz. 1L) 
/eek. Uas-ban (Szepeám. fcvk. III. HS.) /eekfalva. UHO-ban |>edig {íítu 
15624.) Zckelfaíwa. 

h\xek után nem lehet kétség, hogv az ely képző tejesen azon< 
értekfl volt az ea képzővel. 

A székelyek vagy székesek tehát nit'^g nevüket it^ annak a kőrüt- 
ménynek köszönhetik, hogy Erdélyben ök voltak az egyetleo me^zAllök, 
honfogUilók. 

Rzzel azt hiszem olyan szilárd alapra találtunk, mely a széki 
kérdés még további mar sokkul nehezebl) részeit is meíí rí>jí,ia viléíli 
ha nem is végleg megoldani. 

Arra nézve, hogy kik liá( a székelyek, elÖl>l» az! ktíll ludm 
honnan s miképen jutottak Krdélyhe. Azok. a kik beváodorlús^ 
MagyarorüzágbúI eredeztetik, Rgyehiien kívül hagyják mostani geograp! 
helyzetüket, mt-rl híi mint lióditt'jk jiMtek Knlólylii^ — és ehhez sei 
kétely sem férhet l(>bl)c — .<!eumiivel sem lehet megmagyarázni, 
nem foglalták el Krdély jobb termő, gazdagabb vidékeit s niiéri &\ 
mai hazájukat ? 

A SzékelylMdlöl távolabb nyujiatra is vannak ugyan itt-ott .sze. 
nyomok, de azt a föllevési, mintha azuk a székely nép ősi vánd 
sáböl származnának, minden lörzsszervezetben élő hödité népnek hi 
lási szokásai teljesen lerontják. ErejUket az összetartás kéjiezví^n, h 
lásiikat is az jellemzi, hogy t. i. ki^zösen száUják meg az elfő; 
területet s azon isniet más, mint kOzos birtokliis nem képzelhető. A 
kelyek nem maradozhattak el ide s tova^ iiiegtelepedesük1)en 
oszolhattak csapatokra, mert hiszen az ilyenek által netalán elfogi; 
helyek úgy sem lettek volna az övék, hanem az egész nemzeté. 'I'ermé- 
szetszciü szükség volt tehát — s így is volt ez mindig — hogy a 
h6dít6k nem egyes szétszórt helyeket, hanem egy nagy daralí oom; 
földel foglaljanak el. s megtelepedésükben is s/nrití=:in egvün m.'iiTíf 
janak. 



E nagybecáa adatol dr. CsAnkí Dezstl Imrátom ázive55égéi)6) kdjIAm 

220 



TAGiNVI KJÜtOLY' 

Küliinben is krir ezekre a sokat enilegotetl «nyomokni> sok szót 
' 'ni. K nyonmk kevt*? kiví^tftllel lipli/ijpvek, ezek ])etiiíí az t'Isö 
/áliúiinúl luíui ke)etkc;th(!tiek. >ok. naj^yon Hok időnek kolleti 
aie még a lelelepedés iilíin is (tnert azt tön niúr még sem gondol- 
seiiki. luigy u vándorlás útjAIdi n^i) helyekéi csak úgy frihfitrríl 
Eteltek volna elli, a míg helyneveki'c szükség leli. Az elsti ineg- 
íIés tsnk tflbonjzás volL kinek mi szüksége Tolt okkor elnevezé^pe. 
Ujebl) armak az etifi:^sz riarah földnek ndhnttak npvet. a hol megsziil- 
Itak. E lerilleteii helül azián. mór fsnk a mi'glelejieiléK uliin hniWő 
lgV*>t>l> szaporodás, a neinzelségeknek ttíri'lwIye-Hel)!) elajíazá-sa. a lios.szil 
jytietilakű?. a lí'iMraOvelfe s végül n keres2tényí*égKel a templomok 
ailese. n UZHlszeflá-^ slh. lellek élets^iüksí'fggi' az egyes helyek elneveZtVeil. 
A ízekelvftk elsíí hrtdítáHanak lehal esaki:* mai hazájukat a aunak 
ré$2ét kell tekintenünk, a mely az ídők rolvamfin R'ildraizílag i.'^ 
adiíí a legtíVmorehh lerulel egí«zél képezte. 

HJEt a fi'ildet azonhan — mint l;ittuk — nem Magyarországhól jöve 

eredhettek. St>kkul vulö^zinühh. hogy a mai Bes£<att'thiáhan s MüiniHniá- 

eg>tná-st üldöző mkon fjyok elöl menekültek ide az Olt mentén vagy 

■ ' vi szorosokon keraszlül. Ide JiiUek ök a lieg>ek ki'tzé. a hol maüu 

/.et nyújtotta nekik a leghiztnsahh védelmet s nemc:#ak lOgget- 

égükel líirthattAk tneg. hanem í^ok ulyan Iradilíót is. a melyek Őket 

mmi egyáltalán a világ minden nagy hetrységi m^pét — titokzatos 

aniícn Uintcltek föl. Ila Magyarországhói jöttek volna ide, soha.-íem 

íftrUk volna azt a nyrabusl. melylyel már Iegrégil>h krónikáink veszik 

körül. Igaznak kell lennie annak íh, hogy az Erdélyt meghódító 

kirAh?Ainiak úg> kelleli rajok találnia, s e kOrfilnií^ny adott azián lápot 

krónikák meseszövésére, a hún-székely eontiiiuitásra. 

A nyelvészetnek sincs alapos oka a székelyeknek ezt az eredez- 
HéX kélséghe vonni, A magyar nyelvvel krizöí* szláv hatáson a szé- 
kelyek neve Itt is kereíiüliil meheiell. Helyneveik (Nemere. KábíoA'. HodüA*, 
l*eiíeIweA:, Szolyor, Esztelw^fc, CsernnXovi. DAlfwk. Szorrí/a slh.) 
hogy szlávok közé keriillek. de az ösi .*ízláv hnlá-íon — alig 
.. . .. L^ég — hogy már a viílgamenti őshazában a magyarokkal kö- 
átrnentek, hiszen Ihn Daszta szerinl szláv rahszolgákal tai'tottak 
magyarok, s mint (cselédjeikkel éí>en a legközvetlenebb érintkezésien 
íoIt*k A kereszténység míiszavai KrdélylK»n is átmehettek a székelyek 
lyelvéiM?. 

Kik hát a székelyek V Még mindig nagy kérdés Az KtelkÖzhÖl kivert 
farok eíívik idemenfkülö esapatának larthatnók Őket, de e fölle- 
ec'v adat. fiv nvom sem jogosít. 



Valószinülib, hogy a székelyek uetn iHci-aok, mint be.'ifíenyŐk, 
a speciális székely nevel éppen úgy nyerték meyfelepedésük utóri, mí 
a mag^'arországi be^senyök itt-ott vail(iíiuknú\ Ingva nz izmaelita elr 
vezést. Azért van aztán, hogy okleveleinkben niindenlelé a bes-senyöli 
efívütt találjuk emh'tve a székelyeket^ a mi, piiszta véletlen, annyi 
e-selben még sem lehel. Innen ma^yarázandók ki az orüzág határán 
Riliarhan lévő székelyek. Kgy ídölien si'irííen találkozunk okleveleinkln 
a bessen vökkel, s trsak akkor szűnnek meg róluk emlékezni midiin a 
kOnok leiepednek meg az országban. Ez a körülmény azt mutatója, hogy 
mint azután a kiinok. addin a bes.senyök s velük a székelyek képezték 
a királyi hadsereg zömeU vagy legalább azt az elemet, mely leginkább 
volt a királyok keze ügyében. Az ezen kivOl lévő nyomok Magyaror- 
szágon épen úgy. mint Krdélyben. már csak p/^y/e.v székely löemberek 
birtoklásának köszönhetők. Sok székelyről tudjuk, bn^y nagy adomá- 
nyokat nyerteJc bent az országban s néha öi-ökre kiszakadtak nemzetük 
kebeléből, például — s ez a legelső okleveles adat — 1264-l^n i^OrsöE. 
Ilár. Db. 28572.) V. István il.|. király Megy^yes és Fiók ízt;kelyeknek a 
kolosmegyei Teremi falul adományozta uia. Kgyébiránl a székely .-ízi mak 
fentebbi etymonja a Székelytl^ldön kívül lévő « nyomokat* nagyon m< 
fof^a tizedelni. 



A székelyek eredetének végleges megállapílás^l a mondoUakkal, 
távolról sem Inszsíiük kimerítve, czélunk sem az volt, s inkább a kiVvel- 
kezletes ellenállhalalian sodra vili e concluaiókhoz, mini maga a teljesí 
bizonyosság 

De az az alaptétel, hogy Erdélyben az egyetlen ÍKmroglalók a szé- 
kelyek, s.hogv a 7 magyar megye laki:>.ssága várjobbágyságból lelt azzá 
sa szászok helyzete ?zabadalmakon nyugodott: Flrdely egész lörtéoet 
át következéseiben tblylonosan ujra meg njra szemhetOnik, 

A három nemzetnek három kiJlónl>özÖ eredete megmagyara 
hogy miért nem tudtak soha esygyé olvadni, mierl maradt meg közt 
a legrnerevebb parlikulárizmus mint .sehol niásutl ISlagyarországon, A kd 
(létben jóformán esak magánjogi külömhségek, éppen azért, mivel gyf*- 
kt-riik oly mélyre haló voll. az idők folyamán mind íialározottubban 
közjogiakká fejlődtek, melyek aztán véglegesen tnegk(tve.süUek Erduly 
szuverén fejedelmei alatt, kik már liárom külön nemzettel állvtín szent, 
ben, politikájuk természetszerűleg a liíirom tényező fi>íytonos e-gyeztí 



EGY TŐRÖK tü BOY PALÚCJC NÉPMESE RDKONSAriA. 



állott, mely mindig valamelyiknek hátninyára vngy előnyére, de 
ím az eji^sz erdélyi liir^ndaIo!ii javára jízolgált. Inr»»n nz az nrükfts 
itlansag az erdélyi viszonyokban, de másn^szröl a gararitia is, 
|y ErHély — mikor oly szükHf^ge voH rá ax anyaországnak — filggel- 
^t mtnilig meg tudta őrizni. 



Egy török és egy palócz népmese rokonsága. 

Ismerteti JaUvlnfftf Gyula. 

Dr. Ktmt» Igriftiv. oszman-toriVk nopmeséi köziHt nem egyl>en taíá- 

nk magyar népmeyéink<>ivel azonos részletekre. Ilyen pl. a féleszU 

ithemme<l esete, a ki testvérével egyiill, niiiUiín í<ehogy Mim tiidtíik 

ígyejiiii az atyjuktól i'>r('ikhf' kapott szarvasmarhák birloklí't-ia lelett. 

ftn áltapodoU meg, hogy a vak sorsra bízzák az igazságos Ítéletet. 

finaltatlak tehát k(*t istállót, illetve egyet, nuTt a másik régen meg 

t»ll, s elhatározták, hogy a melyik a jószágok ki'izül a régi istállóba 

ly, az Icáz a fóleszn Meheininedé, a minthogy i^aak egy vak ökör 

yedl bele, megelégedeti hál Mehetnmed azzal az egygyel is. Történt 

'ogy midiin a legelőre hajtotta a vak ökríH, retlenirt szélvihar 

s egy litszéli nagy fíinnk az ágai elkezdtek nyoszíirugni hVI- 

tzíi >1eliemmed éppen arra meni s megszólítja a fát, hogy nem lálla-e 

le^lvérUüyjaí ? A. t'a nem felelt. Mehemmed mesíharagtidott, fogta u 

ilUÜai s a fába vágta, arra a tetnérdek arany i-.sak úgy dőlt ki a fa 

úhöl. 

A lóriik népmesének ezen röviden elnu»ndott rí'széhez nagyon 
a-í^nló vonásokra akadunk egy birtokomban levő * Holondos .lankó. 
az órdiig' fizimii paló<rz niesél)*'n. A kettő kőzótli külónb-^év ele- 
yéa:cAlcg csekély, mert az esemény lényege mind a kettölien ugyanaz. 
a helyzetek mások. T'gyatus a pal('>rz ine-íében Bolondos .lankónak 
ím etjy, hanem kel testvérbátyja van s hármukra egy fejős tehén 
ad ürűkül : továbbá Bolondos Jankó nem a legelőre hujija a tehenet, 
ífltor a nyöszörgő fát megszólítja, hanem a vnaúrra eladjus végeit, 
végül, bogv* a megsértett fa lőrzsét>öl Bolondos Jankónak nem aratty, 
ftni 'fefn'r húszan- í'mdik ki. 
Az említeti lörók mesének e^ másik epiztKlja meg (rsaJcnem lei- 
en hasonli'j a Carabonezás diáknak egyik kalandjáról sz<'»ló meséhez. 
Jyet Jókai Mór jt'gyzett lol, A kettő közötti eltérés esupán annyi, 

2áa 



hogy míg a féleszű Mehemmed az amh perilöl (tündér) nyert 
IhIuh erejű kél «üí*.seii I)oloc:s|vrtrn>-mal egt/ fnfu népét vereti m 
arfílig. niig elé nem adjuk a löle oIlopoH éiolvarúzsló asztalkiii ; 
arany-e/.üsl hullató kis maimat, addig nz árva ffi/erek a (iarahonczá 
ajanilékha kapott hOvos erejű iMjlial a iiioshhn unyjdi vereti m 
addig, niijí az vissza nem adja eloseréll éielTarázsló ahrosxát s 
hullató kecskéjét. 

Az egymástól távol élő népek meséinek ily i*okon vonásai 
lehelnek a véletlen vak e^t következményei : annál kevi^shhé tehető 
tehát egt/ efíész mesérői, hofív az csak a puszta véletlen játékából le 
ligy tárgyára, mini szerkezelére nézve esaknem leijeién mejípsrye'icö 
másik nemzet meséjével. Ez c^sak is kiMcsímös érintkezés útján ,|utJi 
t»e ejíyik ncp költészetéből a másikéha, vagy egy harmadikt^l>öl 
eíryene?en, akár kerüld úton mindkettőébe 

Ilyen tárgyára és előadása menetére rokon meséje akárhány 
a törr^k és n palóez népki^Ilészelnek. Ezek egyikének közös és egy 
elútö vonásiiil akarom e lielyll röviden iismertetin. 

A Ini'ük népmetrie a Utjtnupipőke hiii-Al .s^l s jó lesz taláa 
összehasonlílás végett i*óvid tartalmúval előzeteí*en mojíismerkednunk.' 

\'oli egy szegény asszonynak 3 fia és egy lánya. A legkisehti 
fiúi. miután egész nap a hamtihan hemporgetl. Hamupipőkének nevezték^ 
Egyszer a két nagyobbik fin elmegy a mezőre szántani. Édes anyjuk az 
ebédel húgukkal küldözi ki számukra, azonban a leány a háromalaku 
devnek (iirdög) a tanyájába tévedt, s otl a dev njhftstól, mindeneslöl 
elnyelte. Elindul tehál a két idősebb testvér a bugát keresni, de hogy: 
azok is a dev gyomrába jutottak, harmadiknak elmegy a legkiselthik, 
Haumpipöke. Ez, mikor a hamuból fölkél s lerázza inagárcíl n hamut, 
olyan szélvihar kei"ekedik odakümi, hogy valamennyi szántóvető van ft 
mezőkön, mind haza (ut, olt hagyja a^. eke vasát. Akkor a Hu azokat 
összeszedi, elviszi egy kováoshoz s csináltat belőle egy lándsál. azzal 
elmegy a devek lanyájái*y. olt a devel is. a devasszonyt is megöli, kelt^ 
hasílja s kiszabadítja mind a 3 testvérét a dev gyomrál)ól é« hazarelA 
megy velők. 

Ülközben nagy szonijuKág fogja el a 3 leslvón. « midCn latalnalc 
egy kutat & 3 fíú összeköti az övit s leeresztik előbb a legoregehhoL 
s azután a középsőt, de csak félig, mert mind a kellő ÍHzt>nyuan kiál- 
tozott, hogy 'égek. égek, húzzatok föl!, s egyik sem ludoll vi;cei nip-rí- 
leni. Harmadiknak lement hát Hamupipőke, ő is mind azt kíáIlozLa. 
hogy: égek égek, hanem azéri lebocsájtkozott a kút lenekére. 'I'aláll 
ottan egy kaput, azon benyitott a egy szép teremben a szultán barom 

224 



r.ny TORí>K £8 eOY PALÓCZ W ePMRSB R OKONSAtfA 

lányúra akad, a kiket a <Iev mar 7 esztendnje elrabutl. A k^A 
^btít a ktít Itfttyjának^ ii )eKkisol>L>t't me^ tim^üiiuk aj^AiiTa feleségül. 
Bflitja Őket a devek fopídgAbóI r^ elvezeii a kiU lenekéhez. Ott azian 
lífolhűzojialta iiu'nd a Iiúnnat » HMd s/inere. utoljára iiiantdl Ilarnii- 
ke* öt aasonfrian ott lenn haiívtíik bátyjai boszúból. mert a szultán 
af;M»íl; lányai ^v.ímin tnaí.'ari;ik Most^gül. Mii volt mit lennie, mejí- 
idla a padiul legkisebb tunyának tanácsút, úrra az esetre, lia testvérei 
húznak föl a kiUb6l, elment a palota G\é s várta azt a fehér meir 
le jíihol, mely mindennnp u kaslelyhcw szokotl menni. Mikor eloji'ilt 
nd a kf^T jószaff. Hamupipőke «a helyet^ hogy a fehr-rlK? fogí'iKkodni'k • 
mely a fÖlds/JniT** etnolb? v(jlna — -a l'eketét rajfud.ja meg s egy- 
rsak azon ves^i észre magát, hoí(y a hetedik föld lenekén van. > 
faJioz érkezik, melyen nriási nuny kisyó kiiszik Cö\ ejíy 
;/,. hosry az apr^ madárkákat mi'Kegye. Hatnupipöke a kígyót 
a miért a kift madarak anyja, a smaraj^d nzinü Anka, hálábi'il 
riszi öt a föld szinére. a fiiirom szultíinkisasízony orszáíjába. A vége 
t;lesen az. hogy Hamii[tipiike elveszi a padisa lejíkiacbb leányát 

E mese a gyűjtemén vemhén levő "Habízem Jankó* ozimü palócz 
Dek o-*aknem szakasztntl mása. Van ti^yan köziitink eltérés az eiiyes 
tl>en, de leriyeííéftín mindkettő ugyanaz, mert mind a kettőnek 
uazon esemény s/.ol;!ált alapul. 

A paltM-z rncsélten a szegény asszony lánva nem nz őrdf^f, hanem 

hvir. !,i HÓrkáHjf fogságába jut a szalma nyomán, a melyet kél bátyja 

.i5al otlhontól egéüz a szánb'VföIdig elliúllatoti, s melyet a sár- 

By a maga liarlan^aha vezető Olm hordott el. S a leányt nem is 

W í/ el a sárkány, mint a töriík népmeselten az i'irdüg, hanem feJe- 

vtsti. két bátj-ját pedig erős küzdelem után gyözi le s feií^ket ketté 

Kttt a pillédében levő poiczra helyezi Továbbá a magyar mese sze- 

^aííszonyának le«kisebbik fin nem Hamupipőke — kir/il a palócz 

e^y mas, birtokomban is miígltívő, remek niv-iéje szul — hattem 

übífzetH Jankó, a kit a végzet elveszteti kél fiáért s leány úérl vigasz- 

»1)WjI adott a szegény a-siízonynak akkor, a midőn ez egy nap a pilvar- 

Ijtú kliszőhén babot tisztogatóit .s véletleiiíil eny szemet a földre per- 

litélt. Khböl a babszemből születeti líabszem .lankó, a ki később a 

irMuyt legyőzi, testvéreit pedig a varázskenőcsesel — melynek titkát 

tói való szabadulás reményeién közölte véle a sárkány — életre 

tja 9 anyjok örömére negyedmagával haza megy. Hazulr<'il azonban 

ttbn s irig^ykedö két bátyja magaviselete csakhamar elOzi. Világgá 

léhát s e vándon'itjában történnek érdekesnél érdekesebb ka]and,jai. 



Ekknr csináltatja pl. hatalmas buzogányát de nem a szánti^fíM 
hagyott ekékhöl, mint m török Hamupii>öke. hanem ahból a lemé 
vasból melyet fuvaros tótoktúl előleges megegyezés litján nyert, mi 
őket egy hegyszakadék sarából egymaga kivontatta. Az elkészített bui 
gáay tartósnagüt pedig nem a hüvelyk u,iján. hanem a hiimlokan l 
próbára: földobja a levegőbe oly erővel, hogy csak a harmadik 
alkonyalán esik vissza, s akkor is nem az Ö homlokcsontja sérül 
hanem a buzoganyböl pattan le egy darab. 

E vándüiútiaban találkozik továbbá a Hegyhengergető. Kögyú 
Kanyüvű óriásokkal, a kik társül szegődnek hozzá, nem is sejtvén, h 
MpjHMi a/zal keitek vilndorMnk « kinek csodás en^jét hirl>ől ballt iitá 
ugyan, de öt látni is szerették volna. Ez óriúsok kiiséretebcn szabadi 
ki kédöhb érdekes kalandok után a király 3 leányát t&a <Hdtsin\ii 
kállu> szörny rogságából. 

Babszem Jankó csodálatos erejét nem bflbájos .szei-ek varázsc: 
izmaiba, mint a török meseMi Hamnpipökének. ki. mielőtt az em 
nyelő dev legyőzésére indul, kénytelen egy kemenczc kenyerei mei 
s kazán bort kiinni, hogy vállalata kedvező sikerét biztosítsa. Nem 
Babszem .lankó ! 1 1 minden fegyver nélkül indul el a hétfejű sarki 
tanyájára testvéreiért s a sárkánynyal birokra kél és úgy vágja a 
rüben a földhöz, hogy a hét fejéi)©! csak egy marad ki. Ha.soitlúan 
vele a 'Hétsinyü yzakállu- i.s, a kit előzőleg a három óriás egyike 
bírt legyőzni, pedig hatalmas bnzogányát sem támadó, sem védö fi 
vérül nem használja, legfölebb. s esakis egy esetben, fenyegetésre ol 
mídÖn a kacsa-. liba-, pulykalábakon forgó váj-akat megállásra szólítja 
Töl. Ellenben a török mese hőse lándsájával öli meg a devet is, meg az 
óriási ]iigy6{ is, mely a Smaragd Anka kis liait akarja a f( 
elpusztítani. 

Szép vonása a palóirz mesének és nagyon jellemző a nép 
meglevő lestvéri szeretetre vonatkozólag az is, hogy míg a török 
Hamupipőkéjét édes testvérei hagyják hálátlanul a föld alatl, midön"a 
szultán leányait kis^tabadívja, addig babszem .lunkót nem uzok. hanem 
hüllen társai, az óriások, hagyják cserben. 

Végre a földalatti bolyongás után mindkét mcííe hösél egy-egy 
madár viszi i\\\ a fí')ld szinére: Hamupipőkét a perik smaragd Ank^ja, 
líabszem Jankót pedig a ( írilT-madar. 

Röviden és futólagosan feltüntetve, ezek a kél mese közölü főbb 
eltéjések, melyekhez még az nz egy is csatlakozik, hogy Hamupipő- 
kének a fekete és fehér búrdnynyal történt esete teljesen hiányzik a 
palóc^meséből ; de viszont e hiányzó epizód kárpótlásául meg tdbb 

226 



érdf^ces részlelet találunk emebben, mely a lörrtk eredelQben nin- 
meg 

Ho^ ez*'n alapjában vóvr egy mese, bolyán leli a két nemzet 

tulajtionúva, illtetve melytk bírta U7t dÖblt s mikor és hogyan 

H a másiknak kfíHészetébe. — erre nézve talán nem lesz tevés azon fűl- 

ho;íy tülünk tanolta el a török akkor, mikor ITiÜ e^z-tendeifí \\v voH 

farors/agon Mert nemzctiirrknek e hii.ssra.s fs szomoni vniU'kü erinl- 

« tÖri>kkel. nyiutbaUsi a legkeiivezűbb alkalmat a sasSbenn ter- 

kek kicMrtlAsÉre s csak is ejt magyarji/Jiatja meg a rt)k()riságtit, 

Iflyel a k#< e)?ymíistúl U'ivol élii nép mest'-ibfn nem ritkán talalko/.unk. 

í> h<i)fy a föntebb röviden ismertelett mese előbb volt népünk bir- 

követkesttetem ezt a két nemzet azon korbeli egymáshoz vab) 

Miyúliól a midőn a sfiahik és a szandságbégek katonái által mejí- 

allotl vidékeken a szegény mapyar ngys/.ólvan mindenben engedel- 

Itedni tartozóit a li'iröknek. 

Xajívon könnyen mejieshetetl teluU, ho^y a lábori élet egyfot*n>a- 
*t megunt katonák eaönde? (éjszakákon egy-egy elövezetett gyaur- 
Holy meséit hallgatták s azt részt>en s alapjában véve egészen is meg- 
adták P átöllették síyál népök irodalmába. És hogy talán nem meg- 
iílva áll a dolog, e szerény s csak következtetésen alapuló nézet 
lt szol a mese pali'Kzz kiadásának szövevényesebb volta, kerekdedebb 
rkezete, 



Megjegyzések a török-palócz párhuzamhoz. 

Dr. Katona Lajostót. 

l«ivanlTy rtr n tőle párhíjzanilm állított török és palöez meséhez 
*t eUnélkedésében azon kérdési veti íel. < hogyan lett ezen alapjában 
mese a két nemzet közös tulajdonává, illetve melyik bírta azt elöhb. 
öúkor és hogyan került u másiknak költészetébe?. Kelelet iil azon föl- 
vííl koczkáziatja meg. 'hogy tőlünk tanulta el a tiírök akkor, mikor 
löO (axlendeig úr volt Magyarországon*. 

Mennyire nem érett még meg ily kérdéseknek kielégítő megoldá- 
Ura az összehasunlító nieaeviz-sgálal mai sládiumában. azt leg.jobban 
nuil velem megvilágíthatni, ha alább a lehető legtömörebb formában 
ö5*:«illitoni azon motixumokat. a melyekből a fönt egybevetett mesének 
Hágott szerte szórt váUozaíai. az egyes részletekben elég nagy 
.. .;.('!, a lényeges voná-sokat illetőleg azonban mindig feltűnő meg- 



DK. KATOSA LAÍO«. 



egyezőséggel egy kerek egí'szszé fűződnek. E mese világpzerlc II 
na^yoljb elterjeJésnek ünendö Iheinuk egyike -s Köhler Keinholíi sza- 
vaival <azon ilju kalandjait beszéli el, a ki miután hái'oin kiralyleAnyt 
ment ki R>ldalatli log^ijriikbiM. hOtien testvérei va^y társai jinilH5a 
következtében lenu marad e^y ideÍH nz alvilágban, s onnan icísotlalaloii 
mődoni a föld színére visszakerülvén, árulóit leúlczázza s a legifjabb 
királyleányt imür a fúld alatt magúnak eljegyzetl menyasszonyit) fde- 
sepöl veszi*. 

E lartalonikivonatnak az összes, eddig rendelkezésünkre álló vál* 
tozatokhói meKszerkeii^zthetŐ scheini^ia a következő : sxál a mese L I 
hős szülelé-serül, II. iljukori r.sinvfMn'iK III. az alviliigba valrt leszállasnM 
(s esetleg c föknland közvftlon vagy közvetett okáröl é.-* (^•lözinetiy^-iföl), 
IV. a hő3 társai ivagy lestvéreinek) ánilösáról. V. a hősnek az alvilágban 
vegZiMl letteii'Öl. VI. a f<^ld süinére való í'.s4,HÍálatoit visszatéiv.^ról. VII. !U 
árulók leleplezt^serül és a liűs megérdemlett julalmáról. Az I és II. résj 
helyen számos ide tartozó mesél)en a föthémaval szervesen nssze new 
függő és más thémáktól atkolcsönzött })evezeté^l találunk. Ezt alább (L 
é;* (II.) jelzés.'íel regisztráljuk. 
I. A hö8 szüleiéüe 

I. A bős természetfölötti er^e (és esetleg ezzel öftszeltlggö AriáM 
vaiív torzalftkja) lernie^i^zftrólíHli vagy terméMzelellenes yzárrnazásíáinii 
kfivetkeznienye. Mellékkörülmény g>'ananL «) e iHeUeít. vn)í,y h) i^ iiéUeü. 
is előlordul a e'sodagyermeknek a rendesnél jóval hosszabb idi^ín kereszttt 
lörlént szoptatása. 2. Ez utóbbinak helyét es — rtgy Idlsxik — az elve- 
.«zelt eredeti Itevezetését is némely, veleje szerint idesorolandó rv-^-- 
a hősnek bosr^zu időn át ágylum fekvése, vagy legalább IHlen j 

lére pótolja. 3. A hős születéséről szóló jellemző bevezetés egfrsees 
hiányzik, avagy helyét a font (h é.s ill) alá beosztott eredetileg alighs 
ide tarloziS. umsfele l>evezete.s foglalja el. 

1. a) A hős atyja medve*): Mélusine 1877, 160. (A), Rondallayrel 
U. (Cc*), Mélusine 1877, 110. \Cd»X Cosquin t. sz. |ÍM»), Viseiitm 



*) Az idézett mesék ho^ávalúságnnnk Tnepjelolé&tiro. a sOrű i: 
üeku^l rárasztó hosszadul mofisiig clkerülúsc vételt. Kruhn Karoly gyakorlati . ,i 

nérni luúdosílással követve, az aláJibi rövidítéseket basxnitloni : A ^ liaszk. B 
kelta. C =: román. D = nerinAn, E ^ szláv, F ^ htvnn, G — gíiríig, Gy — bmi^nY 
H = perzsa. .T ^ hindu. K ^i sémi. L ^ kaukázusi (avar). M = ural alt Aji. K 
kelel-ázsitií. = oczeániai, P = afrikai. Q -=: régi eg\'ptniTir, R — ■ ami'rikai indUn 
S = sarkvidéki. Ba =■ ír, Bb = walesi ikymrj). Be •=- gai*!, Bil =• brclou; Co 
portaii^al, Cl> = sfianyol. Cr. = katalán. Cd -^^ Tranczia. Ce *» ladin, í^f -• olasJ 
Cg » rumán , Da = angol, Db = hullandi. De = némel ^aln. ós frwael együtt 
Dd tr. dán és norvég. De = svéd ; fia = orosz, Eb ~ csí'li-morva lót, Er = Irnitfi 

228 



«. (Cfi. S^hm-llor \H\l íCrO. Colshom 5. st. (hc^): Straokerjaiin 

3S6- tík-'i, Haupt-Sciitnaler II. \m. iKii'j. Afunasi^eíT \X ll.iEa'). 

iD-féie An-hiv XXIl, 590. és 6(W. (Ka*). Vuk 1. sz. (EfM, Huhn 

&. BZ. ((i*L Pnm-8<irin II. 258. iK ^- iiiPzopotAminiu Scliiefní'p 2. sz. 

n - kauka^Ui^i avar), Leitner tll, 12. i.P). 

%') A hösl ejíV nŐsténtf- medve Rzoptatja: DoiiIin II. 1. (Cd*), 
k^ihJe 1!, 29. SE. (De"). Ai-chiv I. .nlav. Philol. V. 81. (EP). 

a") A bősnek csak nev** emU'krztel medcéíől vo\ó származilsára : 
ullol, Lil. (T. 81. \VA*). HiriitifíPr 350. (De*). 

P) A hö? nnvja Arnticro : Aianv U 202. (Ma'). Nyelvőr II, 370 

J') A hőst egy kancsn szoptaíi.T Cof-Mio 22 .^z. iTmM. Arcfiiv f. 
IV. VhWoV V. 29 (EPO. 

T) a hós anyja juh : Nyelvőr VII. 37 (Ma-^j. Kitielyi. Néjxl. e.-* mond. 
17- 8Z. iMa*'. 

í) A hö.s anyja tehén: Skirilit Kür (.Itllí!) 3. sz. (.1* ^ hindu Tor- 
ai meriletf kulmiik mese). 
í') A más társykörhe tartuzú incsenek ho-sn i-gy tehéttfői kai.ttill 
ibroszszal varázsolja eló magának tíiplálekái : Krauss 139. sz. lEC). 
e) a hös szoptató dajkíija egy kancsaszawdr: BcJmeller 39. hz. 
■i. 

'> \ hös egy az erdőben eltévedt vadósznak <>s Tapiolar erdei 
a fia. Az egyoldaln>I enil>eri és a másikról embern>löUi két 
ek Iniza^-^aKa itt i^ erőszakos természetű, de ellentétben az x) alatt 
orol! mesékkel, itt a ierli a passiv és a nö az erőszakosan fellépő fel. 
pto(t ttínazoklKin rendesen az enioben járkáló védtelen nök esnek az 
im luni medve hatalmába. Nagyon valószínű kfitönlHin. liogy 
piolar alakja mi*tgntl is az északi erdők leghatalmasabb vailja, a 
íit ri'jlik. fsukhogy ez egyszer nem a liím. hanem a nőstény medve 
leheletlen, hogy mindezen, medvéktől származó hősöket szerepel- 
ek a régi göi-ögöknéi lií^jdan élt s a vngnlok- í^s ainoknál még 
felleUietö. tehát elég tág idő- es térl>eli határok közt mozgó medvé- 
ire vonatkoznak, a nielyl)eu ug^'an leliet, de azért nem kell éppen 
Bitiúin é5 mindenütt az illető törzs to/fi>ijének elhomályosult, sőt 
(fclytflkinl teljesen el is kalkidott knllnszára utaló nyomot látnunk : habár 
unt az sem tagadható, hogy egyes esetekben esakiigymi a tiszteiéiben 
i\ állattól való származás még élő. ^'agy már kihalt hite szolgálhat. 



•tend. Ef '^ délszláv; Ma = magyai', Mb — íinn, stb. Az e^ea 

A^ előforduló vAUozntok nnihs számokkal jrlolvék. pl. Cd', Cd'. Cd-\ alh. 



Kfiii(ifr«f Alif, f. 



22fl 



16 



Dlt. KATONA LAJOS. 

a mint szolgált és szolgál még ma is ílytele kultusz alapjául. Legtöbb- 
ször azonban, királt pedig ott, a hol a még tudatos tetemre egyéb csal- 
hatatlan jelek nem mutatnak, elég lesz a mesénkben előforduló vagy 
ahhoz hasonló képzetek kiinduló pontját azon általános primitiv-emben 
következtetésben keresnünk, a mely az emberre nézve félelmes vadak 
emberl(')li)tti erejét az ily vadakkal is győzelmesen küzdö, tehát kivételes 
erejű eml^rekre. vagyis hősökre átniházván, e rendkívüli erö és az állat 
fölött kimagasló értelmi felsőbbség szerencsés találkozásának forrását ar 
egyfelől emberi, más részről állati származásban véli föllelni.) 

Rudbeck (Salmelainen) I, 18 -= S(;href;k-l"éle ném. ford. 3. sz. (Mb*lj 
jRudbeck 1, 13. fMb") csak az előbbinek kevéssé eltérő változata, a 
melyben Tapiotar helyett egy névtelen «metsiin impi» =^ erdei nympba; 
szerepel.]. Cos(iuin_52. sz. (('.íV-') moáéiéhen íx hős erdőben talált lelena. 
V. Ö. (Jrimni 16í>. sz. íDo''), a hol a hőst két éves korában anyjával 
együtt elrabolják s egy erdőbe hurczolják a haramiák, a kik között fel- 
nevekedik. 

Tj) Tojásból kel ki és szörnyalakú a hős: Asbjörnsen, Talesofthe 
Kjeid 48 (Dd^). 

i>) ÍTvermektelen és gyermekre áhitoz(') kovács oa^ből kovácsolt fia . 
Haltrich 16. sz. meséjében (D<i"). 

i) Babíízemhől születik a gyermektelen as.szony kivánságára Ist- 
vánITy úr fent idézett palócz meséjél>en (Ma''), a mely mintegy álmenetOl 
szolgál e tbémálól a többi, folytatásában más kalandokat tartalmaaS 
Babszem Jankó-meséhez, cpp úgy. a mint a Kunoss török meséje meg 
bevezetésében a Hamupipőkének mesénktől egészen idegen thémájávaJ 
érintkezik. 

y.) Az ördög ajándéka a gyei'mektelen szülök kivánságára: Coaquin 
U. sz. (Cd''). 

X) Egy szegény özvegy íisszonynak és a nála beszállásolt kÜenct 
katonának a fia : Merényi, Sajóv. népm. II, 3. sz. (Ma"). 

A hoaszas szoptatás mellékkörülménye*) megvan a c-sodálatM 
erő I. alatti föoka mellett: 

«) 2 X 7 évig: Ma'. Ma': 3 X 1 évig: Ma^ 

b) (3 föok nélkül: Scbleitíher 128 (F') 12 évig; Waldau 346 (Eb*; 
18 évig: Arch. f. slav. Philol. V. 27 (Ef^) 3X7 évig: Grimm III 16( 
(D»;'l: Kuhn-S(th\vartz 300 (De*',): Haltri.:h 17. sz. i.Dc'') a gyermeké 
7 évig ember alakjában é^ 7 évig tehén alakjában ápoló édesanyától 

** \.. Köliler Reinlioldnak erre vonatkozó megjegyzését a Jfthrb. f. román. ' 
eiigl. l.ii. VII (lH6(Íp. 25. lapján. 



ri\N(lK«ZAGI TA-VILMÍNYITAM. VIKÍR BKUÍ. 



uid IHőtk *iit2. iCg*). Egy uriiis (üic!) saoptatja a csodugyormekei; 
im 9a -^ dir'^i 

3. A hotsszo-*: szo|)iatás (és neszben ejccel egytSti járó (ermészet- 
lU 5í2ánim/ási Myett a c^(HlálaU»3 erő lorráísául a )i6snek hos.szas 
fa- - ' ifhetö: 

- 18 évig hever dgyáhnn : Cosquin 46. sz. {C.ő''\ e mesének 

h) 19 évije kuksol a tlV/liely tnelltitli humulntn: lÚMinetly I, 2'S 
^'). >lde tartozónak tekinthetjük nr. IstviLnlfy úrtól ídezelt trirük Hamu- 
iul is^ a mennyiben az 6 nevél>ün iís tán ílyenff^le clniosi^dolt emlék 
KülöniiCn tt hosszii idöo UI gyutuU nem keltve í< rejtekben 
. . I .i,,4 ,. gp^^ jj pripiy hirtelen tor eíö s válik íi sokáig kiilön- 
1 testvérek vii«y társuk mej{>fZi?gyenil(\se- s olykor 
s. ngT5z61vün vnlamennyi mesehősnek köstos ós legelemibb vonAsa.) 
c] Hossza-s heitiféléji után ébred erejének liidatrtra a hós: íirimm 
á4t ioir\' oru^z Iiíiscnekrc vnlt) iita!;ís :^ Ka\l: Sébillot II. 2H. sz. 

:-j ■ . 

3, iV, wklíg emliletl bevezetéseket vagy egészen niá^télék pötoljak 

i.L. • -i-'ozú me?*>k egy jó részünol, míg ismut másoknál minden beve- 

- hiajiya mellett, a hűs egyszerre mint mar e)íészen fejlett iljii 

K azint^rre. á a mese iníndjilrt az e ihénia mu^^váiit tektntlietű föka- 

- ''íalabb annak legkíízelelibi elözményeivf! kezdődik. A más- 

I mesék csak további rószeik miatt tartozván ide, f^supan 

a raagtik során leendő íi^lenUítésenél jöhetnek figyeleml>e: a 

lievezetés nélki)]ieket periig, minthogy többnyire a lonti srhema 

(tüntjavid kezdüdnek, ^/.intéu tiiajd (*.'>ak ennek taglalása közben kell 

említenünk. 

(Folytatása következik.) 



Finnországi tanulmányutam. 

Jelefiléa Vikfir BéUtUU. 

Hvg Ala érlelüdÖU bennem íiz a szándék, hogy Reguly, Hiinfalvy, 

*'f> Sziimyey peldajai követve, ellátogassak linn rokonainkhoz. 

Czt'lom vala eg\Tészi a Onn nyelv ismeretének azon mérlí^két, 

íyre könyveJtből szeil leheltem, magúval a finn néppel való érinl- 

litján fölujitani. kiegészíteni s megj-zilárdítani. másréí^zt pedig a 

íül gazdag és értlekes linn eLhnogrnpbia korul li'ijékozíbt szerezni. 



231 



i&f 



FINNOHSZJÍGI TANULMÁNYUTAM. 



Mind a kettő acLualld^á vált reám nézve akkor, mitlöti a 
nemzeti eposnak, az úgynevezett Kalevalának foríiításám ellTii 
magamat. 

Szílkö^gesnek látszott ugyani:^, Imj^ív »^geszeri iiiu|ni^au rui _ 
Ijema Kalevala nyelvével, ttiely nem az irotJaloin. hanem a nép n.. 
hog>' bővebb bepillantást nyerjek a finn ethnojiraphiába. melynek isn: 
rete nélkül a Kiilevala szánius helye a nyelvi nebézségek olhárífása ul 
is megoldhatatlan rejtvény marad. Azt véltem tehát, legczélszei-ül»b le 
e végre mindeuekelütt a tinnseg lakta területjiek olyan pontjait keresne 
f'ol, a hol még kilátásom lehetett az epikai k(Wlés maradványait és jg 
a Kalevala nyelvnnyapának bizonyoj; részéi is megtalálni, i*-: osak azutii 
költuzmím ál a liiin lövai-osba. hogy olt az egyetemi hallgatók népiig] 
gyf\jtemenyének tanulásával foglalkozzam. Méltán érdekelt kiválókép 
Kalevala zenéje s általában a fmii nép/.ene a magyarral való hasoulflái 
különösen az összeha-^onlilo metrika yzeriipi»ntjábiil. 

Mindezeknél fogva legelső tartózkodá.som helyéül íitm tcrölelen 
Ladoga északi partján levő Szortavala nevű kis finn várost jelöltem ki 
mint a melynek vidékét Krohu is a Kalevaláról ii-t mövében a leiynhl 
lelőhelyek kíi/é sorolja, s a hol li>zttisst*ges exislentiára is mód kinill- 
kozik. 

Múlt é\i jul. 2(>-ún indultam úlníik feleségemmel eg>iÍU, a ki larsi 
szegődött hozzám és legfőbb segédem volt egész vállala tómban. 

Szent- lYMervárott csak néhány napig időzve s onnét a legktíd' 
vezőbb benyomásokat vivén magunkkal, siettünk folytatni utimkat« 5 l 
kényelmes finn gőzhajó a l.adoga • tengeren- át másfél nap alatt SsEort*í» 
valába vitt bennünket. 

Mondhutom, nem minden megilletődés nélkül léptem a linn partra 
ereztem, hogy klasszikus talajon állok, az egyedüli helyen ECurt'jpáboHf 
a hol az e[x)s napja még neni tűnt le. a hol az ősi mythos remek köl- 
tészete még éi a nép a.jkán. a hol még szól az ének a télbök felett iinü 
kodó öreg istenről: ükköról. Vii.iniimöjnenrÖl. az Örök dalmesterröl 
llmarineiiröi. az ég kovácsan:ti s a régi néphit t<»bbi hőseiről. Tudlum. 
hogy a legdalosabb orsziy? löldjére lépek, és szinie vártam, hogy a lejf 
első ember, a kivel találkozom, egy kanneljátszó öreg enekos Icíz. E be 
lyen azonban elegáns üri népet találtunk a hajó előtt, közte Suumulainei 
Károlyt, a jeles timi ii'ól. kivel névről már kölo.*«WiÖsen ismerösi'ik vollun 
minthogy az ö novellái közül egy-keltöi én fnrditoiiam volt magymn 
Suomalainen ür a legbarátságosabban fogadolt. és nem kiméit seain 
fáradságot, hogy a kisded városkában, a hol Jövetelünkre nem szaiit 



vtkAr ístLS 





lakást keriüífti szAmimkrH. Kz másfél nap alatt. míR mi a h^ón 
fiunk inpii. '•••^aiíuífyan silierölt is. 
Az **ls<> tielok icniiés/.elesfeii azzal lellek el. hoKy az irodainu nyelv 
rlat;^ha. melybe ilt már egy kis tiijí;;(iin vejivül. annyira-mcnnyirft 
A városka értelmisége Jobbdra az (Htani kt*l minlaszerü taniló- 
inlí^zot lecloraibAl AllvAn, a nyarí szünel miatt mt^R nem volt 
éf^zen egyÜU. He ax ottbon lalall ki>ebb i-ósz is iiniKl.jArt riKHígyüzötl 
Wil, hoRv helyeim vóla-szt(ttiam lartDzkodAsom helyidül Sz(trtavalót. 

FinnorszAtfban az ily íNeniinarímnok lei-torai mind középiskolai 

ii.írí.Viil minösiletU leiadatuk magaslatán álló egyének, tudomány »>» 

icM záH!{l6vívői, kik nemcsak Jele:? néptiintb>kat nevelnek, bancm 

I^Yal a néppel is silrOn s a leíáJdás<>fcatd>un érintkezve, a nép nyelvéi 

te mrtíljftl iíi rendfzerint jól ismerik. A ízorlavalai kH seminariiim 

ú közt ebl>en a lekintetlíen elstí helyen áll magi.ster Foruslrőtn 

úr, a ti)rlenet !e«;tora í^ a fínn elbnograpbiának is euyik legalá- 

faBl>b *'s te^lelkei^bb mfivelöje (1 <^ak aiignsztui^ban érkezett vissza 

■ 5 azon iiil egy Imnapnál tovább az ő szive:* vond*'gszerelett't és 

ilámoKatásat élveztük. A szórta valai nnizeumol, melyei ö alapított es 

' vezetésével l'"»bliHZör behatAan megszemléltem, s általában a tinn 

•ipbia icnin e.szk«>zÖlt biivúi-Iataiinban és gyiijtéseiml^en számta- 

éltejií az Ö avatott spgíLsógével. Ezen kívül sikerüli megszeraS' 

Iftmn ígéretét) hogy társa.súgiink lapjait a Imn néprajz körébe vágó dol- 

fttnival támogatni fogja. 

N'em bagyliatotn itt még említés nélkül magi^ter Eelander urat, 

szintén egész önfeláldozással lett meg mindent, hogy ottlétem 

nnél gA'üniAl<-«özflblte váljék. A linn népknlté.szel hagyományai s kivált 

Jevalai riinnk kutatása körül ti;i1m jobb kalauzt nem is Iíívíím- 

volna. 

Miután Szortavalaban egy kissé megmelogediönk. á a pár heti 

korlat elégséges volt arra, hog)' neesak magamat megiírlessem (mert 

ír kezdettől fogva krmnyen ment), tianem másokat is megértnek (a 

jejotc nagyon nehéz volt), idején val(*inak láttam, hogy a vidék felé 

ínljak vizsírálodásjúmmal. .ló alkalmul kiuálkozolt erre a Pitkiiranta 

Sába hírdf'Ietl rendé-** augusztusi uépüniiep. ahol i'veukinl messze 

il öííízesereglik a firm laJcortság é.s igy niódomljan lesz egy helyen 

^nbiVzA ídjszuIjL«okat hallani, népviseleteket látni s a néplélek nyü- 

ilá.%ait mu]at.-^ag közbea rnegligyeiní. 

S?zortavalál)óI egész táivaság kerekeden fői erre az alkalomra. 

i llnn gözhaj'V a Ladogának egy hosszú, keskeny öblén haladt velünk, 

jobbról é-« balról sziklás, de mégíí; erdO födle hegyeivel, számtalan 



FINXOHSZAOr TANULMÁNYUTAM. 



apró sziííetével és vízszorulalával a legkövetelöbb siwrtiitazó érdeklödésétl 
is le tudta volna kötni. 

Néhány órai hajijkázás után czélhoz értünk. A nópiinnep ejív erdő- 
tisztáson, mely be volt kerítve, több ezer i-észtvevövel csakhamar elkez- 
dődött, és én (ígész nap a legsajátszeríibb látványok egyikében gyönyör- •. 
ködhettein. Ez a nép csakugyan inkább ünnepelni, mintsem mulatni j 
látszott. Meghallííatta a tanító előadását, mely a szeszes italok és aJ 
mértéktelen dohányzás ellen vala irányozva s a hazafiságot, nemzetüféjíet -Á 
és művelődést kötiUte lelkére a népnek; azután élvezetet talált az énekkar-^ 
előadásában és egy jótékonyczélu sorsolásban: ])álinka és .sör helyett ivott " 
limonádét, az ítregebbje nézte a fiatalok kedvteléseit, és jól niulatoU ' 
mindenik, habár egyik sem árulta el. hogy mulat. A finn ember a neve- 
tést nem tartja komoly férfihoz illőnek. Még az apró népség is. mely a 
czölöpöt mászta. futott és ugrált, korpával kitömött zsákokat vafríiall 
egymás tejéhez a bak{^n, hogy melyik üli le a másikát stb.. mindezt oly 
ptilegniával tette, mintha nem is ö rá tartoznék a dolog. 

A mai népviseletről ezen a vidéken nincs mit szólanom. A nem- 
zeti bélyeg teljesen lefoszlott an-ól. s a házi készítményü öltözékdaralíok 
helyét a gyáripar olcsóbb termékei foglalták el. Egyébiránt igy van ez 
Finnország legnagyobb részében ; a régi népviselet módjait Jobbadán már 
c.sak a fuin múzeumok őrzik. 

Figyí^lemro méltó azonban az itteni vidék nyelve. Szortavalához 
képest, ahol a Kalevala nyelvéhez le<íkí»zelehb álló dialektus járja, itt ■ 
Miái- annyÍKi ellérö jelenségeki'e akadtam, hogy szortavalai tolmács nélkül 
(tserl)en hagyott volna finn tudományom. Ez a nyelvhatár ugyanis némileg 
átínt'nct a finn karjalai dialektusltól. melyhez Szortavala is tartozik, a 
keleti finn nyelvjárásba, inolyiick végső ága a vepsz nyelv Oroszország 
csxaknyu'iati i>ontjain 

A pitkárantai tanulságos kirándulást csakhamar egy másik követte 
uiag. Kclanden-cl Hautlahtiba. mely szintén a Ladogához. illetőleg anuak 
oniiítetl öbléhez közel. Szortavala és l*itk;iranta közt elterülő ki.^ded falu. 
Itt él e liajdun híres dalvidéknek ma már utolsó énekese, a 86 esz- 
tendős (tntrei Vaiuiinen. vagy ismertel)lí orosz nevén Roris.sa. Hogy 
hozzá eljussunk, isrnét haj(')ra kellé iilnünk s az előbb leírtam útnak 
Liiszkelii állomásig terjedő részét megtennünk. 

I.iiszkelii faluban Hermolli mérnök úr kimerítő villás reggeli után 
niéjí azzal is megtisztelt, hogy ;i falu molnárát, .lahka Mujuuent és egy 
napszámost, .livaiia Bogdiinoflói berendelve magához, a finn nemzeti 
hangszeren, a kedves hangú kainielen lej;itszatta velük ö.-sszes mösorukal 

2A't 




azonban Uien eííví^lf^alu volt, a mennyilícn <aupa tAnc-jtdaralioklirtl. 

IMKlíg többnyire orosz ere(letUekl>űl állott. 

Hogy lAnczot Ls lássak. Rergroth úr a f.'selédj'<*ggel s eífy-k('*t inep- 

itlal kis )iá/.i lial-frlól ri'»]kí(i^n?öti. Először az orosz prii^zakkút jurták, 

iU leaobbau el van teijedve. Azutftn a nelipzehti « rislitanp?i» 

' /t'tr. niolv líemzeti lanr-zuk. Ehheii ^ok van a mi 

.«'l rnpiiik ezl is. s a !e>!ény döhh minle^' uzöl»e 

a leányt majd filfoírja. meiqiörgeii (de csak egy oldalra) **s mt^int 

klnak e^yniílslöl. A fó feladat a legény lábain nyusiszik. melyek a 

Jljnmtt7í%jibh vonalakat iiják le nagv t-lénkséjíííel. mialatt a leany 

]e:i^eii mozog elúre-hálra .s miiidiu iigyimuzt az egyszerű lépést nlknl- 

GiEVik tíravourja ennek a tanr-znak az. hosry a leRény Kyors 

BgAg közben egyszerre fsak lefíutigol .s mejíiiit felugrik. í^.-h i^iy tt>vftl)b; 

ljapt^.oíi legyen, a kin ez a nehéz. íle ízetlen l<.ima meg nem bosszulja 

Uiszkelíiböl ínég ríivid koe^sjiU voll tiátra az öreg ltoris:»a lalniáig. 

■'- nem értük otlbon, kinn voll a Kadoga rtble melleit hálói 

■ Menye s ajmt unukái szívesen fogarltak bennünket Mutgister 

nder isnipreisíjge révén. A menyecske mindjiirt theafözéshez Irttott 

iMU'ürrril, az egyik ki.-; liu pedig nzalall az Üreg ulán járt és liama- 

haza í;< hozta MegHieáztunk vele s aztán fölkértük, hogy érie- 

Át öreg evesen rá is allf)tt. Azonban emlékezete, nyilván a kor 

már meglehetősen zavaros. Összekever némely kalevalaí runók 

lllOKaloJt balladák és népdalok részleteivel, sőt küUinliözö epikai dalla- 

is e;fy*^^''^"^zt énekeben: s akárhányszor ismcítli. mindig más 

iia verődnek emléke tiVredékei, mini valamely kaleidoskop darabjai. 

nál joblian emlékszik a varáz.-^igékre s lakodalmi dalokni. minthogy 

Blalalíb korálian me?^ze (üldíiu lélelmes «lielájii' (tkp. 'ludrni vagyis 

vorAzslü hírének örvendett, és nem történt házasság vagy esküvő. 

máí^ efféle fontosabb eeeménv az Ö megkérdezése, javal- 

,. '.lele nélkül, u miért magálól érltídöleg kijarl neki a bére. 

hogy az öreg tl-íztességes vagyonra tett sziTt láltosi tudományából. 

|a még ma is szentül meg van győződve hOvigéinek haló erejéi-ol. 

Ilehftl buzgón eljár a teniftlomba. vallásos fogalmai még nagyon ál 

mtük hatva a régi hagyoníányoklól. Ha megkérdezzük tőle, hog\* mi 

telt foganatja az Ö ráolvasásainak, komolyun feleli; 

Míe liikun L'kon vAelIa. 

.Imnulan vHeDíi. 

Viicllii v:tnhan Vainamöi.ten — 



FINNORSZÁGI TANULMÁNYUTAM. 

azaz: IJkko népe mozgat engem, 
Isten népe, 
Öreg Víijnilmöjnen népe. 

V^arázsló- és énektudománya családi örökségül szállott i-eá. Egyik 
öséi'öl, a ki hét emberöltő előtt élt s a Vanninenek közül elsőnek tele- 
pedett le itt Rautlahtiban, ma is sokat tud a hagyomány mint híres- 
neves bűbájosról, a ki mesterségét Kappországban tanulta, mely a finn 
népköltészetben s ma is az orosz vallású finnek hite szerint mindentor 
a leghíresebb táltosok hazája volt. A Vanninen család későbbi saijai 
között is mindig akadt egy-egy, a ki átvette s megőrizte az ősi traditiót, 
s igy jutott az legvégül az utolsó epigonra, Borissára. Neki már nincs 
e részben örr>köse. Fia s unokái-, valamint ezen a vidéken általában ai 
itjabb nemzedék előtt — még az orosz hitüeknél is, a kik pedig leg- 
tovább téntartották a régi traditiókat — az öregek dal- és varázsludo- 
mánya már csak holt betű, mert a hit vonzó ereje kiveszett belőle. 
Örömest hallgatják, de már nem igen tartják érdemesnek a megtanu- 
lásra, másfelől pedig a papok intő szava is visszatartja őket. Mindazáltal 
még a fiatalal)bak közül is, a kik természetesen mind irás-olvasás ért6 
emberek — mert hiszen a íinn t()rvóny ezt a házasságkötés föltételévé 
teszi — találkozik nem egy, kinek költői lelke felfogja e csodás illatú 
virágait a naiv hajdannak. ki az iskolában tanítója által eszmél a Kale- 
vala és Kanteietar becsére s a ki aztán egész szenvedélylyel adja magát 
enm runók tanulására kr»nyvekl)Ől és gyűjtésére szóhagyomány útján, 
a hol (ísak hozzáférhet. Megesik, hogy öreg énekesek a gyűjtőt, ha nem 
éri be a tőlük kapott anyaggal, ilyen az iskola emlőjén növekedett dal- 
mesterliez utasítják. 

A runók előadásának régi módja, mely ma már csak kevés helyen 
maradt fenn. rí'ividcn a kiUelkező. 

A dalos (laulaja) meg a kis(írö (síiistajü) szembeülnek egymással; 
a dalos elkezdi a imikM énekelni s a kiséro a sor végén a harmadik 
vagy negyedik ütemnél líelevcgyül az énekbe s aztán ugyanazt a sori 
együtt ismétlik : a kitvetkezö sort megint a dalos kezdi rá. a kisérÖ ismét 
csatlakozik a dalhoz és igy továbl). A melódia sohasem hosszabb, mint 
két soros. Kneklés közben felváltva és félig fölemelkedve hajlonganak 
egymás felé. Xéha egy harmadik közremükiHlo egészíti ki a kart a kannél 
húrjait pengetve. így adják elő a kalevalai s általában az epikai runökat 
mii is ott. íi hol az ösi költészet maraílványai még legjobban meg- 
vannak: a íinn Karjala északibb ré.szeiben s az oro.sz Karjaiában, a 
Ladojíátdl északra ('s északkeletre cső területen. 

Borissá már nem is ernli:'kezik erre a mcklra; de mégis megvan 



VIKAR BÉLA. 



nnek minte<!y í'intudatlan emléke az Ö előad ásálian. valamint másokéban 
is. kik az ö módja szerint énekelnek. (") t. i. mind a három szereplöt 
[a dalost, kiséröt és a kannelesti egyitiaga személyesiti olyképen. hogy 
minden <otí kétszer dalol és hozzá penjjeti kannelét. 

Számos epikai dallamunk van. mindenik egyszerű s nem terjed 
torahh két sornál. A íinn népdalok nagyobbára szintén a Kalevala for- 
DAjáhan. tehát tiilajdonkép nem dal-, hanem epikai formában vannak írva. 
Ez annak a jele, hogy a fiim népköltés inkább az elbeszélő irány t'elé 
b^lik. ellentétben a mienkkel, a hol a lyrai elem vált az epikai íölíHt 
uralkodóvá. Olt tehát a népdal is az epos ruháját ölti magára, míg 
nilnnk az elbeszélő költészet is a dal köntösében jelenik meg. A finnek 
ilyetén epikai formájú dalai zenéji'ik szerint is mind a kalevalaí runókat 
kSvetík. ugyanazon dallamokra mennek, úgy hogy tiilajdonképi dalzené- 
jflket cíak olyan népdalaik- vagy balladáikbitl ismerhetjük meg, a melyek 
;tofeö szerkezetükre nézve a mieinkével egyezők, vagyis eaesurás üte- 
nebre oszlanak. 

Ha nem daloltatjuk, hanem mondatoltatjuk a szöveget, az igazi 
énekes könnyen megakad Kzt Borissánál, valamint későbbi ki'izlöimnél 
ii igen sokszor volt alkalmam tapasztalni. Minthogy azonban a runókuak 
minden sorát kétszer dalolják, a mondalnlásr-a nem szorul az olyan 
ffiijtö. ki a nyelvben kellőkép jártas, mert elég idi*je van a vontatott 
epikai refritativo mellett a szöveg fi'tljegyzésére. Ha mégis tollba mon- 
datjuk az ének-elöadás után már leirt szi)vegct. azonnal észrrveszszük, 
mennyire eltér a mondatolt szöveg az énekolttöl. Mig az ének-előadásban 
a runók régi nyelve s pontos metruma változatlanul marad, mcmdatolás 
kSzben a közlő rendszerint érvényesíti sa,ját mai dialektusának szabii- 
lyail. tekintet nélkül a verstani alakra, ugy hogy az utóbbi nagyon sok 
helvt megromlik. Igy pl. — hngy t^sak egy példát idézzek — az ének- 
előadás szerint: 

«l*aasia pakottaniahan, 
Kiviíi kivistiimiihíin) : 
a. m. «sziklákat kényszeríteni, köveket kínzaui) a mondatniásban pedig: 
• l'oasi pakotlama, 
Kivi kivistiiniíi ' — 
hol már a verstani szerkezet — a 4- liocliaeus — teljesen meg van 
omolva. 

Rorissával nem végezhetvén oly rövideden, berendeltem magamhoz 
városba többször és fr)liegyeztem töIe azt a keveset, a mivel az öieg 
colgál hatott. 

A szortavalai keridetből ezután északabbra. Snistaino kerületbe 

2H7 



látogattam el, most mar egyedül. Ide meghívásom volt Jalovanra fnlí 
Kak-sonen nevű módos, imlvelt gazdaemberhez. 

Ctlm ejletlem ejty kis kerülővel, melyre VígeJiH.s nevö ejíveL 
gató véletlenül hii/zíim i'^allakí^zotl, I.alvasvrja községei í.« hz ot 
ösnierl jú énekes kedvéeii, öt azorilmn hiaha ker'pstettük. Csak a 
déglös napátrtl. egy IApi)rödött 80 éves anyrtkatól kaptatn egy ptLszlor 
es lakodalmi riiriút. Ez az anyóka még stiha senkinek í^c dalolt, é? nic 
mikor nagynehezen. snk könyörgéai^el rftvettem. könvliullatas kÖ»l fiá 
ki ajkam a régi ének. 

Ugyanitt egy falubeli asszonytól sirató versel akartunk fóljegyea 
A mint isinételletlünk vele néhány mondatot az elején. » Iátt:i. hrjq 
szavai csakugyan írásba vannak foglalva, ettöi ugy megijedt hogy ííiclií 
ott hag)otl a í'aképnel. 

Sokan abbeli félelmükben. hüg>' ha.i lesz a dologl>ól. egysz 
eltagadják ének- vajív ríiolvaso ludoriuiiívukat. K félelem az egyluiz 
a hütósiígifk rtVzrrül jött gyakori i'iidOz(Vek emlékére s amaz igen elli 
jedt líilfogAnra vezethető vistíza, mely Pzeriiil a régi vallás ttzemélyeii 
vagy tárgyainak puszta emlilíse ií^ hfin. Az ilyenektől természetesen 
a legnagyobb furfanggal, vagy sohogysem lehel közléseket kapni. A teft-l 
több énektiidó azonban már hozzá van szokva az úri nép látogatá-aíhoas,! 
és közk'keny ís iránta, mert a finn gyűjtök mindenütt megfordulnalcl 
ugy hogy a nép keresketlííknek Iftrlja Cket és nem !« hívja mii>kt'p. [ 
mint ezzel n névvel: virsi-saksa (tkp. verdes ttfhnet: azaz: vem-] 
kereskedő). 

Már egészen beesleledett volt. miro Lalva^yrjíi falut elhagyhallulL ^ 
Késő éjiel érkeztünk a jnlovaarai utón Suistanio cgyházkí'>zségln 
esö Lailioiset liiluba. hogy egy ismerős gazda — ííitpurén úr — ^ 
várt va<aorávaI és éjszakai azállássid. Itt másnap reggel egy ftatJ 
menverske — Mikolajevna Leviíiineu — azzal lepett meg. hog^ 
letthiJire siraló versel mondott, melyei löbb hfiíionlf'vai és esy 
•süerelmi dallal > együtt föl is jegyeztem. 

A siiatú énekek leírása vajmi nehéz, meri a küzlű többurire buco^j 
nyos megállapodoll phrasiskészlelhöl ri^gtönöz^'e állit össze mindig vníus] 
meg nu'is egészet, a melynek ismétléséríí nztán kí'ptelen: minÜH-ity |^ii| 
valósággal zokog hozzá vagy legjobb esetben sfró baugon a<^ 
annál fogva eg\'szeri hallásra i.sren^sftk hézag marad. Itl a phoi 
igazi áldás lelt volna: hiáiiyábaii ugy segíletlem umgamon. ii 
ilyeneket mindig miusodmagaminal irtani .s azután ()s*:zevetellűk 
leinket. 



238 



vnUn Bi^LA 



Muga vz íi s/okás az otosz nép^letM! kpriilt a ünnekhuz, »?s iiMliik 

kiveszdU^n üt van : de réKí vollnnt vall. hOKv mái' itt íh uralkodik 

*k a/, ti mflveszi fujii. mely a Knlevairtt s riltnlnhan a finn- 

, :. : v/,elel jtíüernzi. t's hogv a nyelv egVíii"ini i-IIit ti-_'v :i k.'.K.H 

idványok nyelvétől, tnínt a köznyelvtől. 

Jalovaaraí lart('i/Jcod;ist)Tn gyfimí)lcsözÖlilK> vall, ininl>«^ni az elOz- 

fenyek után rrin('*llí'm volna. Kaksoiion KazHa úrias lakAhan nrtnt-síik 

ilhui vendt'iiíiZtíreleleL hancoi az ollnui tó,)íz6lílrioii kívül az irodalmi 

fben sxintén járatos hdzni'ípet is leltem, a kik gyftjtéseíin kOrül mind 

' 'rn jftrlak kezemre. FöIIiajtoKunk a faluhan v<- vidéken 

iL a ki fsak valami rniin-i-észletel, dal( va^iy varúz-si^d 

1 Hiratlan '» jottck elegen 

Néluitiy kalevalai váJli>znt, egy <'som6 népdal t^s r/iolvasaí* gazrla- 

nUíi itt ^yí^itemenypmet, Küli'»nö.sen a ráolvasások teljessége, míivószi 

pn ímely a Kalevaláéval etíészen azonos) s a bennük ríylö dús my- 

: tArtalom igaziin elhüvítlt és bőven jníalmazott láradságomert. Nrtlunk 

jll íh Finnorszájíun kívül sukan kélsíxbe vonlak. — mertakül- 

sKeríil eddig senki sem ellenőrizte a finn gyűjtök mnnkiijat helv- 

tAnuItnányokkal — hogy a finn népköHcsisetnek ama hag^'ományai, 

Itben a lartalnni gazdagságát és a r(»rina l>ev«gzettséíí*H egyaránt 

fwodáljuk, ügy a mint nyomtatásban megvannak, valttban mind 

Jtg Dt'pi talajon leiTnetlck-e, ragy pedig többe-kevéslibé csinált 

Örömmé! győződtem meg most cnnpk a gyannnak alaplalan- 

A finn nepkóllés lennékei lartaltnilag és alakilag val6;íágual 

ffin lilassicusak. niinőkül a meg.ielent ^yi'ijteményekltöl ísnirrjtik. Kíadá- 

aok némely »zerk(^ztési szempontdk érvényesíUtek : ki kellett 

a.*íí:1ani a szárnljdan variáns kftzül a U'iíteljesebbckel vagy szel)bfket. 

kell*'tt ;illitnni a kí'iUVn vidékekről vaI6, de tartalmilag ősnzotartdZf'* 

^i^!<ok k(>zt a kapf.'-soiatol ús ennek f'olyományakép u hangtani különb- 

pcfcel megsziintplni stb. Az átirás nyelvéül leiyobban illett az a dia- 

a, meJy a legtelje-setib variansokal tartotta Tenn. s a melynek terü- 

rainden valnszj'níiség szerint bíilcsőjéíil szolgált e nagyszeri'i népnyelvi 

jvományok kőltöi feldoljíozasának, vagyis a linn karjalai run6k nyelve: 

nak a tá.inyelvnek, a melylyel rkkor foglalkoztam, egy régibb slailiuma. 

M)g en .lalovaarábaii gynjtcmenyeni szaportlasan ti'irleni magamat. 

>nen uram r^olgája elgyalogolt Kokkari falut^a. innen egész napi 

hogy meKbívja iiozzám a suistamói kerület leghíi-esebb dalno- 

_ _ ■! Semejka •le^^tvért. 

A 5omejfca (finn nevén Vaano) esalad szintén azok kftzé tartozik. 
Jrekb»'n nz ém'kludomány (irökségként maradi fenn. Az a i-ész. melyei 



egy-egy ilyen •liuló' család az Ösi örökségből kiipott. lermtszelcseai 
utódok kt'iií^st'ge sswrint valamint egyréíizröl megnövekedhetett míiai 
vnló huzzíttízerzés — tanulás — útján, szintúgy í^lcfiségeií Ttíntujló 
hianyál>an (mint Horisfiónál) meg is fogyatkozhalott, söt vögk«>p ei 
vcíszlietetl. vagy akár kfilonféle utakon -módokon idegen családokn 
Átszállhatott. S v krtzben mindegyik csalAd rányomta sajtit helyi'Kél 
inana osztályrészére, ugy hogy ennek kőzíorgalomlia kerüli elemei 
többszőr rávallanak eredeti gazdájukra, mini jjenzdarub a konilxíii 
kotlörji. Kzekt)6I a tudú t-^íaladok íi^ a nep k(")zl igy elotízlolt n- 
meg ina is egéí^zen biztosan n.jra os-sze lehetne gyiyLcní a tinn 
tészet egé:izét vagy legalább túlnyomd nagy részét, ha mar ezt a Ona 
Kvöjlök hosszú évtizeiieken át a leglelkiismeretesebb yonddal meg nem 
tették volna. C) alánok njat már nem is igen találhatunk, hanem be kell 
érnünk a nyomaiklian valn tarlóziissal. 

A Semejka-testvérek kőzöl esupán a tlalalabhik, a 75 évei fél- 
szemű §ouiejka IVler jiUt el !»ozzjlm. líályiti, kivel együtt szokott én^ 
kelni, sürgős nyári munkája miatt nem jidieUMt, KHer apó is o»ak azért 
ha^jolt meghiváaomra, mert követünk mcRmondotta neki, liogy külsö-^ 
országi ember kivánja hallani. Az pgéí=z napi gyalogla? nem merili 
ki a délezeg. (íles termetij öregei. Kérdésemre, hogy bozzú(ogbat-e azoni 
az Hnekléábez, így felelt: <fin akái* három napig eldalctlok egyiblylüban, 
csak te győzd a könyvedbe ími.» 

laen szép kalevalai változatokat, számos btivölö ifiét és vadáízdait 
jegyeztem föl áemejkálól, méií pétiig majd minden darabot k*»t alakban: 
először az ének nyelvén, másodszor mondatolás úl.ján, íiügy a kfilönib- 
séget megállapíthassam. 

Ezzel iUeni gyíijléíern be volt fejezve. A szerelelremélló öreg énekes 
nagyon hitt. hogy látogassam meg lakóhelyén. S én azzal az ígérettel 
váltam is el tőle, hogy fölkeresem, ha Ukko még egyszer ide aegiU 

.lalovaarai expediliömnak egyik érdekes mozzanata volt a Kak^oneD 
ummmal Unksu falulwi telt kirándulás. Kz a falu .lalovaarütol mintegy 
őóra járás gyalog. Az út enIökiVn, mocsarakon és tavakon kereaztfll visí 
odáig. Kr^lö szegélypzle (ívönyörü kis tó köriil szétszórtan terűhiek el a 
(alu házai. Hég elmúlt idők tanuja mindjárt íiz, melyei legközelebb érünk. 
Féiemeietes faépület, melynek homloka délre néx. .lobbról a hA7 sar- 
kahoz tetemes ól van hozzáraiífisztva. Kölmejjyiink a lépcíön. Az ajlú 
retesz alatt áll, de kopogtalásunkra csakhamar löltárul. Szemügyre vg-k*- 
szilk az éi»ülel belsejét. A bejái'ailnl szemben tágas elölér fogad, melyuek 
jobboldali sarkát mennyezetes ágy foglalja eb Kbliez közel egy alacsony 
ajtó az ólba nyilik, hol egy kis sertesfalka élénk röfögessel köszönt 

240 



VUCÁH BÉLA. 



sbb. dzíntén jobb kézi-ől. iiiujfns njtón a2 éltístárba nytűmtuuk. lniunét 
ira van feljárds. Hal I'pIöI. szemkiV.t nz í^Iá^tar ajtajával. ft>lig 
aj6 van: ez szüléül a szoliúba. Ide l>eit'i)ve, jobli uldall a keineri- 
Utjuk, rajta nyitt tflzhely. s e ttViött a tetőbe vágva egy c8ni>óval 
kerek nvilár-. u fösilyiik ÍPí'ppílníl). melyen ál a RMszíilIó fd.st 
ilál a keménybe. A s/nba ki van paliózva. mint a leguluU) lirin 
inyhi'it>an is kivéle! nnlkfll; a falak {-s a tetö. valamint az alatta ejry- 
kííresztesEö gerendák a szíizadoá lüstlöl lenylö fekete színben tűn- 
lek, Kz a szín a 'savijtupa' (lÜFitös Uú?.) füdisz*^ w bü.szkeHt»gff 
lencze deli rtíswhcy. ItV-aa. vagy inkább ln>s.**zukas Irtda tatnasz- 
ik: ha födelet fölemeljük, lépcső üli elöltünk, mely a szinten tiibb 
't fííM^xinlre vRzel le, hnl az istállók én a hiizlarbls nagy(»bb 
-ikivt =^ ki>/.i kö. u/AA : kézi malom .sIIk.í vainiak i^lbelyezve, 
fljiúmt szemkOxt a Töfal elCtL áll a primiliv asztal: a Ibralnak bal- 
illáit szoEtelt^U'n peilig az <obraz- (szent kép) ügy a fö-. valamint a 
^fab- e^ baloldali mellékfalak bo.sszáhan pad vunul végig. Az obraz alatt 
a 1Í£zteteii hely. ide ültetik a vendi^^^et. Ágy a szobában iiinci^ . a 
nép alvi'i helye a padlat. nyái-oii n künn levű mennyezetes ágyba in 
jty-két (üialadlag. A jobboldali mellt^klal i'lött egy alaiisonyabb kervszt- 
ndán.)! bölcső lógg ala. beiiiuí kis gyoriiu'k riiixalózik. A rüliil a)>lakaí 
QTege^k. de világosan meglátszik rajtnk. hogy csak nenn-ég ala- 
:ii)lak at ilyenekkr. a baloldali mellfktaíban nn^g úgynevezett fiitúablak 
jkaií-ikkuna) van, mely iTcdelileg nem ma:*, mint a falba vágott 
tyedésbe, valamint a nt^gVHzőgü ablaknyilás el<^ tothaló egyszerű fatábla. 
|t ttzonban már ez is üveggel látva el. Ez a ínlú ablak a maga predeti 
ílakjaban epnay. mini az egész úpiilelnek, jobban mondva épiileliso- 
>rlnak erosaégszerü jellege igen i'égi. A múlt századok hábopús nap- 
in k^ szolgálatot teti az ilyetén épitésmúd: együtt voll a Icaiadnak 
'..Ifi nirnden szükséglete s ingó értéke: az ablakot csak annyin* 
Mvtolni. bogy a nyíl vagy a golyó kin-piilhessen a nyíláson; a 
tyáaó ellenséget biztosan czélba lehetett venni, s aimak az ilyen épű- 
Btek mint megannyi kis vár ellen mindig külón harczot kellett vivnia. 
» arüovla^ tolságos áldozattal járt. 

Ma már ehhez hasonló ház csupán itt L'uksu faluban, de a vidéken 
csak íiz innen északra esö területeken s leginkább az orosz Kar- 
ila véjíbetetlen enit5segei közt látható. 

Megö/A-mli-Uünk mindent töviről hegyire. A házi asszony kész.sé- 

szi>lgált magyarázatokkal. Minden tárgy, a legutolsó szegig, érdekelt 

■ w és méltán, nierl nem láttunk egyel is. a moly ne voIi volna 

j^aj)liiaj jeleiilüsC'^ü. A padlástm cgesz rakás lim-lom heveri, a 



ük 



haszniilatbúl rég kiment eszközeik, nem egy olyan (Jarah, melynek 
töHégt't múv a háznép venpi se iii'üiik. (íondolúiii tikkor: mért ni! 
Iiiilalmanihari a \'f\.iníimöjni'n liíKőltí ereje vagy a KolhiMíhiM ki 
Utíifv ezt az eg^sz liáznt mindenestül haza vihetném \ De mivel az 
ép oly tAvol dlllam mint a másiktól, vérzö szívvel olt kellett hagyn 
a mrtzeuniba való énlekes alkotmányt fís ösezes tartfizt-kaiL Mind a 
mellett rendkívül nagy hatizonnal volt rám nézve az itt fulyrt elet 
kömyczcléuek látassa, rnert 02 eddig csupán köuyveJc^>ól szerzett heny< 
mások, fökíp a Kalevala ethnoffraphiája lekintctéhen is ez volt « 
a (öl nntst a közvetlen tnpasztalal aital igazi életet kaptak és n 
södtefc bennem. 

Még a szomszéd házha is hetekinlellünk, mely az imént rajzóim 
némileg ujahb párja: szintén «luslötí ház* Memelelre. de már külnu ál 
cstirrel, hl a házi asszony mindjái'l kávéval kinált, errÖl azonban lemoi 
limk. A jelen volt Ösz nagyafjó, kineJc évei számai csak a jó isten tm 
meg \A diírsérl bennünket érte. Kz az aggastyán a legoonservafivrl 
ember, a kit láttam. Határozottan elitéi minden u,iilást, minők - 
a kávé^ dohány s a mai nemzedék sok más élvezete ;iiz ö ajkát ilyesi 
nera illette soha. Tudakoltam az ííregtöl, emlékezík-e valami régi versel 
de biz ilyennel nem áilhatotl vagy nem akart elöúllani. 

Vegét velettfik az erdekei expeditiónak. mert napnyujztiira. 
10 óra tájban oltbon akartunk lenni. Valamire való eledelhez itt egé**^ 
nap nem jntotlnnk és nem m juthattunk volna. Ezenkívíil engem 
időm és pénzem fogyta is sürgetett. 

Visszatérölien találkoztunk Kaksonen gazda pátízlorleányával. S 
jött velünk, vállán puska volt és üdvózletüukre eUötótíe, Kakson 
líisa szerint ez a leuny az i'irdOgtól s<'m fél, s a meilvéve! iií füi 
hai'ezot. Klkisért a közel levő ma.íorságig és olt jó uzsonnával szolgi 
A finn parasztság között ugy a szépnem, mint a l'érti nép esek 
melre formás, de nem igen dieseJtedhetik az arrzbeli szépségnek nagyi 
mértékével Knnek — gondolom — föoka a legegyszerülib línn li 
is elválaszthatatlan gőzfürdő túlságos elvezete, mely gyakimn már 
gyermek születése pen^zével kezdődik s azután legalább hetenkint kel 
szakadatlanul í'otylatódik. A testet a hideg víz és seprő basznú.lata 
kétségkívül megaezélozza, ellenben magát az arczot mar a legzseng^l 
korban a vénség színével festi. Mind a mellett elvétve igazán szép arc* 
is találkozik. Ilyen volt az említettem leanycseliíd is, ki e^'vútlal a luuiek 
közt kevéshbé .számos l>arna typiisnak i» képviselője. 

Ulunk Ijefejeztével a gözfiirdöt még aznap megkiytTlelleoi Kakso- 
íKinnal. Kisdetl viskóban (régibb mod szerint még kisebbre s félig a földlie 



VmÁR BÉI.A 



tikk €^at»ui, u mint sok helyt niójí lAlhnW is), terrnésztjles kövekt>öl 
riy kíilyhn, a fjil mrllptl loczrí, Iielebb h kúlylia kíizoU-hen 
.Lírdüpa'lük- Minthogy a kályha kúvei íoriy»k, a ra initutt viz 
Hxeriben gűzzé válik n oldzöuH a fel^ö tért, bot a ITirdöpadok vannak. 
L»deu lúrdözíi egy (rsomó nyirfajíaly spprövel van fnlszerelvp s azzal 
pgelj magút Vé^Ú\ hnUt^vu dézsáktl cs kész a flirdés. A vendt^el 
Íe»ei\ valamely nftcselt^d fürdeti meg, ^ ez a HZ(»kús a fahm ^p ujíy 
mint a városokban. 

Bürmüv ürönifst kitorjt-.-í/lcUerií volna nie;í vixs>íLiiodasiiiiniit az 

ikibir •'s frfí'zakk elteli st^kkal tíuzdagaljb runo-terüietekre ; Korpisolkii, 

ils'u Himola va Hepola felé, anyagi erűm korlátollíága jelenleg 

■iiiiii kt^nvszentett a kolist^^es nagyobb kirunduli!isokn'il, de nem 

,i;r6l. hogy majd egy kedvezübb jövő megadja erre a módot és 

^katniaL Igy teluit, föli'itte lekötelezve Kaksonen gardának Ituüszas ven- 

?retetéert, ezúllnl visszatértem Sortavala Viirasába. 

Népnyelvi gyűjtéseim gyarapításai-a itt is elég alkalmam volt részint 

vidékről Ijerendoll k6zlok. rdszinl ha idejáró templomosok litjún. Kgy 

me^ét .seraináríutni növendékektől is sikerfilt szereznem, itt ismertem 

a! a közforiíakimliiin levő lyabb módn finn ni'pdalokbül. melyek 

. ..in szerkezet os a zene ha.sínil6s;igánál i'ogv:i kOJíiníis Huyel- 

mélUik. 

Sortavatátxd a nmgyar<»rszr»gi nt'pra.jj!Í táivaság I. titkarátujz. Herr- 

'" Antal dr. úrhoz levéllel fordulva egy ethnograpbiai gyűjtés iránt, 

l lelkes bnzgiilmúval karolta föl az ügyet, s ennek következtében 

ídolásokal tettem még a sorlavalai kerület némely fóli-eesöbb hely- 

s líS-szeszedtem pár bet alatt annyit-, a mennyi f.-íekely erömliöl 

ÍFOleg arra volUun tekintette!, hogy a Kalevala ethnogríiphii'ijaba 

;ú tárgyakhoz jussak. E kirándulásaim ere<lménye az a gyü^jtemény, 

ivet később a vailáá- és közoktatásügyi minisztérium tÖlem átvett. 

OkL 17-dikén but-súztunk el sortavalai barülaiíiklól. s a sza^jmai 

^bookcm ál, az Imáira zuliatag és Viborg vánjsa ütba ejtésével Helsing- 

liir«(*a küUu/lünk. 

Nem akar*»m a két napig tartott szajmai hajóút jszépségét. sem a 

tWígerÖblüu való masféi napi húnyódUsunk gyötrelmeit ecseteJni, 

aar kivált az előbbi erős próbája lehetne leiró képességemnek, A Hel- 

''lin lobbszflrö-ien álell muszka bajról s egyéb aggsiigaimról szintén 

ft. Kp igy elhagyom a viruló linn fövants rajzát és migy érdekű 

Konvainak ismertetését Szorítkozom még nsupún arra. hogy rövid pár 

/.amol ailjak helsingforsi tanuhnányaimról s ethnograpbiai gyi^- 

iiTitnk kit^HjvUéséröl. 



PtK^ORSZÁGI TANÜLMANVCTAM. 



Helsingforsban a finn nyelv niellell íökéj) az egy*'temi halig 
néprajzi gyűjteményének huvárlatával s ide vág6 larmlrnünyokkal fo 
kojrtam. Kzen intézet intendánsa, inagister Sthvindt Tódííp, a If 
kenyebb módon volt segitséKemre tanulmányaim körill. A miiz« 
ingyen látojíathattani, és a kétesebb dolgok telöl Scinindt lir 
készségesen világosítóit Inl. 

A sűrQ érintkezés folytán közelebbi via-zony fejlődvén k£ 
sikerüli kieíi/.knzölni'ini. Iing>- hz említelLeni néprajzi gyűjtemények du 
mait átengcdjíík nekünk a lievásfiriási iírakon Kz állal, hozzáadva 
tavala vidéki aaját gyűjtésemet, a rendkívül gazdag és reánk nézrej 
nagyfontosságú firni etlmograj>biáb(M hal)ár kicsiny, de igen üisép mi] 
ványra tetliink szert. Hálánk ltIp elí^ö sorban a vallás- én közokli 
ügyek (enkölt .szellernii miniszterét, Oaky Albin grófot illeli, ki e 
leniények megí^zerzéftével is q,iabb jelét adta a néprsyz iránt 
érdeklődésének. Méltán gzámol tarthat továbbá elisraeréiíünkre ma? 
Sehvindt úr. kit e duplumoknak ezi-ek közül való kiválasztása, 
jegyzékbevélele stb. slb. temérdek aprólékos munkával terhelt. 
kétlem, hogy mindnyájunk helyeslésével találkozom, inídön a kilunö fi^ 
iránt ezennel nyilvánosan rovom le kö-szönclünk aduját. 

Vívmányként említem még, hogy hirom ezen múzeum iga 
sAganak biztos igerelét, hogy (inn ethnographiai gyűjteményünk 
gainak saját szakértői útján eszköztendö pótlására bármikor skÍM 
vállalk'tzik. Vnjha intéző férfiaink a finn ethnographia be*--séhez é.3 j€ 
tőségéhez mért arányban mielőblj élhetnének ezzel az a^jánlatlíd! 

Mielőbb mondom, mert ha valahol, ügy ezen a téren sielésrej 
az idők jele. A eivilisatio mhnmosan terjed az ezer tavak or^zai; 
rohamoríahban mint liárhol Eur^tpa északán. és terjedésével fogytou 
az ethnograpliiai gyűjtés tere s anyaga. Finnoi's;!ágnak mindama 
keire, melyekel ma még ös er<iök, mocsarak és ezernyi ezer tn 
a művelődés göczponijaitól. a most készülő vasát pár év múlva be I 
vinni a haladás szellemét, ez elöl pedig a régi világnézetnek és ha 
mányoknak pusztulniok kell. Csakhamar eljön az idő. mikor innjíl 
tinn ellmographia lelőhelyeit csak az orosz Karjata vadonaibati ker 
hetjük, a hol egy ma is alig ismert finn dialektust beszélnei^ s a 
több a medve és farkas, mint az ember 

Más veszély lényeget a külföld részéről. A mOveJt nemzetek érdi 
lődése mind fokozód') mértékben lordul a finn elhnografthia felé. IC 
a Kalevala miatt mely esak nz elhnographia világításában érlhetO 
teljesen. A stockholmi világhírű múzeum egyre svarapit^ja finn gx-ttjU 
menyét. Szí'iszország majdnem megelüzótl bennlmket u belsinjílnnii mi 

2H 



\ TmjlJDONKEVEK MAGYARÁZATA. HUIKFAt-VY pAl.. 

Angol és amorikai gyüjlőkegymásulánkuresik fi>l Finnorszájsol 
ipliiai largyafc végett. Az oroszok is kezdenek mozogni. 
De a - -' levuajívohb oka rúnk nOrve magukban a finnekben 

A ht;:. i múzeum, valamint a vidéken alakuló kisebb muzc- 

«vrftl évre vetekedve terjesztik kí tíyüjléseikela ünn elhnographiii 
lerilU^lére, s maholnap tí.sszebordaiiak minrlenl, a mit ezen a téren 

in^-llrtí és Hrtéke.sl ma m^g lellietűnk. 
Fmn n»konatnk pt^Idája indítóion minket is magasztos l'Őladatunk 



A hunn tulajdonnevek magyarázata. 

Ihotfaivy P'imi 

aöki mí'^fuyitó beszedemben azt mondtam: • A jazytíek, a hunok. 
ykk nyeiveiíiöl a tulajdonneveken ktvül semmi sem maradt reiink : 
|)n nevekből pe<ti2 lehetetlen az illető n<ípnek síkját nyelvere ktível- 
,» 

ftides .lürio.s ta:itiu"sunk ellenben nem találj;! lehetetlennek. Mert 

íd (mbno«p-apbia 18H. lapján; «a bunnoknak nagyobb mennyiségű 

:ieve maradt ránk, és azok legnagyol>b részéről biztosan meg 

Uapílani. ho^ mikép hangzottak. Knnét fogva mi sem szolgál 

Til, hogy azok Jelentése meglialiirozta.sst}k'. 

(gaz, nagy mennyiiíégü hun személynév maradt reánk; de márnem 

nyira bizonyos elÜUera, hogy mególlapitbatjuk-e, mikep hauíízottak. 

laglörsnnk a Huna nevel is (elhozza, tji ugy ludom, hogy azt 

M'pen írva \^ találjuk. Jelesen Ivtdjitas-n&k is. Már én most nem 

ltom, tueJyik volt az igazi hangzás? S ezt nem tudván, játsziságból 

"-m i< magyarázhatom, hogy a Volga régi nevét stís.sem kt. de rúg-ra 

rmag^-arázhíiloin. hogy a rugós (ménnek), vagy a (knr'nni)-ntgő-x\ak 

hírnél kikapjam. 

Attila öeoséi Blcdii-nak neve/.i Priskus, a hunok leglütelesebb 

'-- * r r hagyomány (V) mégis ÖMf/fí-nak irja. Mit tartsak 

iV S hogy magyarázhassam meg HIédiU, nem tudom, 
löldes tagtársunk a Khamion hun fejedelem nevének magyará- 
iiji. hng>* V'ámIx'Pv szerint fekete szhil vagy fekete rw^íaí jelent, elfo- 
feln kötve fogadhatom csak el. Kura feketét jelent minden török 
itTben. ft magában is jelentbet személyt; de leginkább mint epitlieton 
lulujdonnevekhez. Ut a ion legyen-e a tulajdonnév? Asmtán színt 



jelenl-e az. még pedig, mint a magyar szó. superficiesl-e vngf nolor-^ 
Egyik se látszik alkalmatosnak lulajdon-névre A mi a «colop»-l 
látjuk, a magyar nyelvnek sincs reá kifejezése, inert a *?uperficiesi 
«color*-nak kénytelfo venni. Lehet, liogy AUüiiék Innin nyelve 
nagyobbat baladott voll az abstraotumok ki idézésében, mint a mag 
de hát en azt nem tudom, nemis tudom, ki tudliatja. 

(^saltanósabli példa az Oíiegestus ('(ivy^v'/j'jioc) név magyar 
Földes ftzerint az «liznek u gazdilga*. £n mégis azt hiszem, hogy 
alább binibo »í-n&k (= ezernek a feje) tarlsnk Altiiának első oiii 
terét. Szabó Kíiroly többre becsülte: ö •liun-vezér^-nek nmiívar 
ez többet jelent. Hát én a «hün-vezért» azért nem fogadhatom, 
a tiun nyelvel — ámbár nem ismerem — de nnigt/nr-gőrögnek 
sem tartliatom. 

A «tiznek a gazdi\ia»-t pedig nemcsak keveselleni, de a ms 
rázala ellen is kifogásom van. A görög Tj-belü Priskus idejében 
már f-nek hangzott: de bizonyosan ri-nak nem hangzott. Mar a ti 
tatár aga lagha), tudtomni, minden török nyolv})en r/-val ban^'/.ikd 
kell lennünk, hogy Attila idejél>en is ug\' hangzolL Mert ha azt 
tehetjük fel. egyszeribe Összerogyik az alap, melyre magyarázatain 
építjük. Ismétlem : a töriik nyelv vagy olyan volt Attila i'iejében. mii] 
ma, vagy nem vf)lt. Ha volt: tehát az agha ftz6 is akkor nem leb^ 
égé vagy igi; s ba mégi^ azzal az agha-xai tetszik operálai. On 
^íös-t kell találnom, nem Onegeaiost. Ha pedig nem rolt akkor olj 
milyen ma a török nyelv: tehát a nyelveszet hngy meríint .1:^ i-:tiiAi! 
lenre építeni? 

Köldes az Attiia nevet, mint szokás, a török EteL lilil — 
folyó, szóval mngyarázzii. Kötvr hiszem, hogy helyes a magyar 
A néppsyehologíai lapassclalás szerint tengert, folyót, lavat személy* 
ugyan a phanlasia: minden mythotogta leli van azzal. De hogy sa 
tengernek, lolyónak. tó-nak nevezett volna a phantasia : én legalább ! 
tudom. 

Könnyű Kftldes tagtársunknak mondani: tA Ruas név as 
ságlMJl származik, mert a mordvin nyelvben rav. ravo «Volgai 
'tenger* jelentéssel bír: á igy ez a név. mely Jelenlésre nézve a 
Atiü(i\^\ egyezik, a mellett biznnyitt liogy a hunok k«'>zt n^ 
voltak- Magam is hiszem, hogy ugorok Í5 voltak a hunok közi. M 
a Hua9 szóval hizonyilani nehezebbnél i? nehezebb, vagv inkább: kQ 
nyebhnél is könnyebb. Mert hál mit bizonyíthat egy tulajdonnév;] 
mii bizooyilliat Hz isV ^^s »3ám-%íév többet nyomna tiz lulajdon-nél 
mert az bizonyosan az illető nyelvé, a tidájdonnév nem annyira blrxin) 

2i» 



KIXC5ÁSÓ BABOKÁK ÉS RÁOLVASÁSOK. WIEDER GYULA. 

Másból nem egyes tuIajdonnevekl}ől. következtetjük. Iiogy ugorok 
lebettek a hunok közt A Kámn és Volga mellékein a IV. században 
9k finn-ugorok tanyáztak: szlávok még nem valának ott. Hogy hová 
ilók a hunok, nem tudni : lehettek mongolok, lehettek turkok. lehettek 
Tan nép. a melynek nyomai is elvesztek, a mint elvesztek az avarok 
mnai. De az is bizonyos, hogy a gótok a fmnekkel sokáig érintkeztek 
é^ a hunok ideje előtt mit a finn nyelv világosan I)izonyít. A gót 
Uiaforditás i.< a hunok fellünése előtti korból való. CL'lfilas 310— 311-ben 
Uetett, már 360-ban részi vett a konstantinápolyi zsinaton). A gót 
]Ka1orditásban ott van az atta =^ atya szó. p. o. Márk 10. 4. Iiiuli 
s bilHthai mannu attin seinammu jah aifhetn seinai (szó.szei'iiit : 
opter hoc relinr|uit homo palrem suuni et matrem .-^uam i. Ulfilas görög 
i, mint Atlilas ; gótul Ulfíla. Ez diminutivuma az m'/*- (Wolf. Karkas) 
taak. minélfogva Tlfila annyi, mint a német \\"ölt"el. Mát nem lehet-e 
gürög Attilfis is valóban Attila, a mint a latin irók közlötték a .^^zót. 
nem leliet-e diminativuma az atta-\mk, minél fogva atyuskát jelen- 
ne? Tudjuk, az orosz czárt. ugy.-ízólván 100 millió ember atyuská- 
hbu5ka)-nak nevezi Xéppsychologiai tünemény atyának nevezni az ural- 
ídót. Hát ha a gótok AHila-nak nevezték a hires uralkodót, s ez a 
fr jiilott a görög és latin Írókhoz? Van-e ebben lehetetlenség? S ha 
incseii-. gól volt-e Attila? 

I^im. mily bajos, tulajdonnevekből következtetni az illetők nernzcti- 
gére:: 



Kinesásó babonák és ráolvasások. 

Küzli : Wieíler GiiuUi. 

A kincskeresés a babonának egyik neme. mely az emberiségnek 
yszi'ilván jellemző sa.iátsága lett A könnyű .-rzerrel gazdagodni váiryó 
iber kincskereső, ha mindjárt nem is ásóval keresi, hanem játékkal 
jy sorsjegyekkel. De hogy az ásóval való kincskeresés is el van tvs 
t terjedve, bizonyítja az alább közlendő kézirati feljejívzés. mely tol- 
en megtanít an-a, mikép lehes.sen a kincsre szert tenni. A kéziratul 
ab Antal tanártársam sziveségéből kö/,löni. kinek tulajdona. A lel- 
fzés egyébb ásásokkal vegyest joknra füzelet képez. \'an benne 
losophiai jegyzet (küli'inösen ethira). inuulsají. egyházi ének cs a kinrs- 
iSésre vonatkozó szabályok. A kézirat szerzője ismoretK-n. az irás 
ikteréböl Ítélve körülbelül a százatlimk elején készült. 

A másolásban híven kiívettetn az eredetit. Inie a kt'ziral : 

2t7 17- 



KINCSÁ9Ó babonXk és rj^olvasjCsok. 



A gyertyával való modus. Szerezz fekete szurkot, viaszot, fnnlajal 
kéJikövet, kánfort, terpenlint, mely a patikába lalúiliitik : ezeknek egyike 
leiiyen toltb a másikAniil : össze olvasztván pedig ezeket azon esztendőbe^ 
kender szösz Mre csinú|i gyertyát, gyújtsd meg, járj vele valahol meg- 
aluszik, ottan van a kínr^. 

^f^is. Mérj egy tnírlékben fejér szurkut, nioK annyi fekete szurkot 
kél annyi kénkövet, három annyi mirrhál uicg annyi via:<zot, olvaaaí 
öS5ze, la[>oczkával keverd el. és csinálj gyertyát, hadd szárac^on iiie| 
jáij vele, ahol megaluszik, oltan vagyon a kincít. 

Más, A bélnek ittödik vagy hatodik napján menj e! iiz atyánalÉ 
fiúnak és szent léleknek neveben, ámen, és végy öt pénz ára viaíuu)! 
és csinálj gyertyát belőle, vidd a templomba mikor a pap szent keross 
nevére misét szolgál, gyiijtsd meg és tetid az oltárra, hadd égjen mlf 
vége leszen, és a ki megmarni! benne, vedd le a gyertyárfd és- elegyítai 
meg kénkövei és tiszta, igaz szűz leányayal csináltass gyertyát és gyi;jlai 
me^, és a világa megszűnvén a kincsre fordul. 

Pünkösd najyán. niig a nap fel nem jött, menj oda ahol tükrö 
árulnak, de ne kíjszönj se ne szólj semmit, hanem a tükröt meglátod 
kérd meg, mint a(^ia, okkor 8c szölj semmit, hanem, a mint hogyill 
csak add meg az árát: onnét mindjárt menj el. de akkor se sZ(t íj sem- 
mit és mindjárt ird a tükörre ezeket, oh Hólon -f Tallér 4- Ilmlal -f 
Thaler Tbeja 4- ganelei +. Következendő éjszaka ásd be o kereszt ik 
közepében, de tudjad az érát. hányadik vidt mikor be ástad, hetedt 
éjszakán azon órában menj oda. és ásd ki onnan, de te h>elé ne néZi 
hanem elsőbben a kutya nézzen bele, azután bátran belenézhetsz. 

Virydt csimííni. Mikor virga keresni mégy, jö reggel menj ki a 
erdőbe, és keress mogyorófát és a mely veszszö azon esztendőben nöU 
két szál eg5' gyíikérröl és azokal jegyezd meg, menj vasárnap riapkele 
elölt oda, és legyen nálad egy i\j kés, és annak utánna mentedtjei 
olvasd el a szent Dávid hét üdvösséges zsoltárát minden imádsagiva 
együtt, és ugyati a szent Dávidnak tizenöt zsoltárát, melyek deaku 
greduálisoknak mondatnak, és mikor arra jutsz az ítéletnek napján a 
Litániában a virgára mondjad ekképpen, hogy ezeket s veszszöket meg^ 
áldani -|-, megszenteli -1- méltóztassál, kétszer mond ugy. hai'raadszoi 
hogy ezeket a veszszőket -\- megáldani, és az eUiíjlett kintsre, ezüstre é 
aranyra méltóztassál vinni, tégedet kérünk uram Jézus, hallgass me 
most minket. Kzt elvégezvén, mikor oda jutsz ahol megjeinTzted voUi 
veszszőket, áHj térdre és hintsd meg szentelt vizzel a veszszőket, wt 
mondván: hints meg uram engem isoppal és megtisztulok, moss ra« 
engem és a hónál féjérebb le&zek: ennek utánna azt az imádságo 



WmDRR GYDLA. 



i'itlek én liléket tü veszszök nz élö istenre -f- az íg;u 
.. ...ut iati»nre, és arra a ki mennyel és föWel terenUelie 
imitiól i^ riitnkel Is, egy szóral leretnlelt. és kényszenllek tu ilélel- 
napjára ■::<, hog\ ti se rézre, se ónra. se vasra, se bolondt«Agra, 
IDem csak aranyra, ezüstrp. és drágakövekre mutassatok 6s minden 
mozduljatok; akkor az uj késsel kelj íel és mosd el egyszersmind 

let mondván: veszszöszál származék (?)győkerél>öl. annak 

3na miod a keltőnek a végeit csináld inint a nyiluk az ágál. hogy 
leszed, iisBze ragadjon és kereskedjél vele. Azzal pedig ekképpen 
lielBse, midOn a vir^at vered ezen imádságot monrljad : Oh ti veszszök. 
5k. tnik állolok, tnozduljalok és aljatok meg a elrejtett kinlsen, kény- 
iUek titeket a tövises kaszorura, mely a mi urunk Jézus Krisztusunk 
jélie szegettetek, hogy megmulas-sátok az elrejtett kincset, az atyának 
iiiDak ('*« szent lélek istennek nevélien ámen. 

Máfí. (>li ti veszázök. mit Allolok. álljatok az elrejtett kinesre, 
éDT»zerillek liléket az i^az .léziis Kriszlui^i-a, az mi urunkra, ho^- meg- 
iMsátok az elrejtett kinraet az atyának ele. 
Mfiü. Oh ti vesz-szíik. ves/>zök kényszerillek titeket a sziiz Máriá- 
pik >^üzehtíégére. hogy mozduljatok az elrejtett kinesre az atyának ctr. 
MtU. Oh ti veszszök, vesz-szök, kényszerítlek titeket az mi urunk 
JíJiUi Krisztusnak keresztelkedésére hi)gy ne álljatok meg, hanem moz- 
|<h/lialnk az elrvjtett kincsre, az atyának etc. 

yfáif. Az mi urunk Jézus Kriijztusnak szentéire az mi urunk Jézus 
[ Krisztádnak fogságára, az mi urunk Jézus Krisztusnak kiszenvedésere, 
halálára, léltámadására és menybe menetelére, hogy ne állja- 
H m niozduljaluk és az elríytelt kincset niuta.-*sátok meg, mii 
t'jk. kéjiyszerltlek titeket az istennek minden szent angyalaira, eodem 
líirfo ax élö Istennek ilélö najoára. és paranesolok, hogy mindgyárást 
Buzduljatok és az eh'ejtett kincsre menjetek, az atyának ele. 
\H, Kzekei pedig tiszta időben cselekedd vasárnap vagy liétfön, 
pedig csütörtökön. 
Mfrftofln nnpokoti kell pröhdlnl. 

Jannáriusban kis karácsony napján, második nap Szenl István 
ipjAiL Vízkereszt napján. 

FebruáriiLsbnn : szent Julianna asszony napján, Qszögi^s szent Péter 
Ipján. !%zent Haliul napján, 

Márliuíiban: Szt- (iergely napján, Longinus mártyr napján. 
Áprilisban: Szl. Lilxirius napján. 

Mójusban szt. Zsófia napján és utána harmad nappal, Júniusban 
Bt. János nnpján, Vidu napján. Júliusban Maria Magdolna napján. 

ái9 



KtNCSÁSÓ KABONÁK ÉS RÁOLVASÁSOK. 



Augusztusban szt. István király napján. Szeptemberben kisasszony 
ján és Kgyed napján. Októberben Szt. András apostol napján és 
napján. Novemberben Szt. Márton napján, Szent András apostol napjl 
Deczemberben Szt. Miklós, Szt. Borbára, Ábrahám napján. Ezeken 
napokon igen próbálni. 

Dies erectionis experimenti ad inveniendum thesaurum. ■ 

.lanuarii: 12. 4. 5. 6. 11. 4. 16. Febr: 1. 2. 4. 7. Márt: 1. i(k 
18. April: 12. 10. 5. Máj: 1. 15. 17. .lun : 2. 9. 20. Jul: 15 tí Ift 
Augusta: 20 tentum.' Septembris: 17. 18. Octobris 9 tentuni. Noveuií: 
bris 1. 11. 14. Decembris 25 tentum. 

Dies infelices mensium sünt: .íanuarii: 12. 6. 11 17. 18. Febt 
8. 16. 17. Mart: 1. 12. 13. 15. Apr: 1. 3. 15. 17. 18. M^: 8 10. tg 
30. Juni: 1. 7. .luli: 1. 5. 6. Augusti: 13. 18. 20. Septerabris: 15. lg. 
30. Octobris: 15. 17. Novembris: 1. 7. 11. Decembris 1. 7. II. 

Infelicissimi horum omnium : 3 Marti 17. Augusti et 1. 2. 30.S^ 
tembris. His accedunt 1. Április, kin Júdás .született, 1. Septembris, tía^ 
az angyalok pokolra hányattak. 1. Aug. kin Káin Ábelt megölte, 1." 
Septembris, kin Sodorna és Gomorrha elsűlyedtek, item alii dies infelioces' 
ab aliis dieti .íanuarii: 1. 2. 5. 8. 15. Febr: 1. 6. 17. 19. Mart: 1.5. 
16. 17. Apr: 20 tentum. Maj: 31 tentum, .Junii 8 tentum, Julii 17. 20. 
Augusti 1. 2. 10 et 20, Septembris 15. 18. Octobris 5. 6. Novembris^ 
16, 17. Decembris 5. 6. 7. 

Critici dies mensium secundum qui et intelices dicti: Januarii: 2. 
4. 5. 6. 11. 15. 16. Febr. 6. 17. 18. Mart: 3. 15. 17, 18 Apr: 3. & 
7. Maj. 8. 18. 20. Junii, Julii Augasti currentis. Szeptembris 3. 15. 18. 
30. Octobris 15. 17. Novembris cum Decembr : 7 It. 15 et 17. 

Más virgával való mesterség. X'égy 12 szál mogyoró veszszöt 
és tekerj gyolcsot reája é.s mondd ez imádságot : Örök mindenható úr 
Isten, mely nyilván a te .szerelmes szent liadat el l>ocsátád az földre, ki 
kere.sztfáii kínt válla miérettünk, és szent vérét mely nyilván miérettünk 
kiontatott, és halált szenvedvén meghala és maga hatalmától feltámada, 
mely nyilván a te jobbodra üle, kérünk tégedet, hogy az veszszök által 
oly nyilván mi nékünk megjelenjék az elrejtett kincs. 

Örök mindenható nagy hatalmas Isten mégis kérlek a te áldott 
szent fiadért, hogy olyan nyilván meg jelenjék az elrejtett kincs, mdy 
nyilván az ö szent apostolinak mejelent. Mindenható úr Isten tekinta 
mi reánk a te irgalmas szemeiddel, és az elrejtett kincset, oly nyilván 
megjelentsed minékünk, mely nyilván a te szent fiad a Tábor hegyen 
megjelenté Istenségét az mi Urunk .lézus Krisztus által, ki le veled él 
és uralkodik. — Páter, Ave, Credo. 

•200 



WIEDER GYULA. 



NB. Kzekf t minil alkalmato:^ Í(lÖl)en kell cselekedni, ugy mini hoM- 
lU; iiláii 14 napi^ a nevezete.-í nnpon szép tiszta időben^ akítr ^[jel 
nappal, kivált hétlón és pt-ntek^n. 

Mfi9 tmd: Hogy ha valaki meg akarja kisvrloni, síüks<.% hogy 
fik az napnkat, időket és órákat, hold tölte után 14 napi;; az 
p\*ezeles napon, de akkor is szép tiszta idö legyen, ^jel is meglehet, 
iváll hetlőn és pt'iilcken mivel az a nap siralom és vigasaKtiuk napja. 
Uyítól fényeííHég ha az esd leszakad is meglehet az, de a gyermek 
síülésltól legyon és száz logvfn. 

Imádság, mikor a virgát levágcKi. KgekneJt győzhetetlen tlra ki, 
Qennyet és röldel teremtette mindennemfi benne levő rtllalokkal. ugy titeket 
vegzszők. én titeket kényszerítlek, az Ö lélsége hatalmaííságám, hogy 
U mindenkí>r mindnyájan készek Uígyetek megnnitatni és kijelenteni az 

haiatmai=?agátiak engedvén, hogy ha valahol a földnek gyomráluin 
íi!ÍRÍtett kincs vagyon, én nekem igazán megmutassátok, hogy én ötét 
lönnBu '\p\7Áx\ k}velies}>eni. töhh barátomnak tudtára elhozhassam és 
[haftZTiár-a el kOlthesst-k iUivüssege.^en. Ámen. 

Mjkor a virgátót elindulsz a honnal levágtad: Örök mindetüiató 
Uva i'ir Isten tni l'runk Jézus Krisztus, egeknek diívsöséges szent atyja, 

1 brWíc én tégedet, mint sziiz anyád, hogy engedd meg én nékem ez 
I itezsüOket, miképiicn Áronnak és Moize^nek engedted vala. hogy miko- 

^én ia ezeket a ve»Z8z6ket a te halahnasságodra kényszei'item, 

Vaiek készei, és enget^enek a te isteni hatalmasságodnak, hogy 

tia valahol a földnek gyomrában, vagy egyebütt is elrejtett kincs 

[ngyon, vagy tétemény, én nekem igazán megnmtasstik, hogy onnét ki 

íHiHsem a te nagy és szeni nevednek Irszlosségére, és lelkemnek üdvös- 

' ítgere. rdebarátoninak hasznúra es épülésí're, a szegényeknek táplálására 

ftta-te szent házadnak építésére. Ámen. 

Mikor a virgát megveted : Ti veszszök kényszentlek titeket 
'n hatalmas istennek hatalmasságára, ki mennyet és földet teremtette. 
tiís mind azokban levő állatokat, hogy valaliol elrejtett kints vagyon, 
l'agy lelemény, én nékem igazán mcgnmtassálok. hogy onnét kivehessem, 
^61 élhessek vele istennek tisztességére és töhh leIet)anUim hasznára. Ámen, 
Ti veszszök kényszerítlek én liléket a Jézus Krisztus neveti', kinek 
lAtvÉsrc minden leniek meghuiolnnk, mennyeiek, földiek é.s pokolbeliek, 
Uygy ü engerlelmesek legyetek, az ö szent és rettenetes nevére meg- 
I liajüljatok és én nékem valahríl itl elrejteti kincs vagy lelemény vagyon, 
I Tiindcn fogyatkozás nélkül igazán megjelentsétek, és megmnt:issátok, 
"lifSiiak. hunak és szent lelek istennek nevében. Ámen. 

NolA 1. Innen megismered, ha ott lészen valami, mert megmozdul- 



uak u vGszszÖk és u liová hajolnak utánuk keli menni éy ha el haUdt 
meg vúteziifinviulnak a vcfízszök tó a hova hajolnak oll leiszen. ha p€ 
elha.jolna mindenfelé, vagj* megmozdul, ou serami sincsen. — 2. A 
azzal akar élni, nem kell annak tántorgó hittel lenni, hanem tökéld^ 
és allltalatüs legyen, meri nem íog másképpen használni. — H. 
vesswzök jó igyenes lötöí szép igyenesen Telnötlek legyenek, rsak kelt 
az pedig vagy mogyoi'6. vagy szöllö veszszű legyen, egyaráoyú mind- 
kellí). — 4. A vess^^zöket hétfőn vagy pénteken kell vágni, el^ liel^ 
az holnapnak az az negyed napig Iiuldlulle után. 



Népnyelvi adalékok. 

\* 

Délmagyarorszigi bolgár szerelmi dal 



Libovnict libovnica 



Esik Az. eső. faj a szél. 

Ha fütyülök, szeretöm nem hallja, 

Jer ki édes az utczára 

Ne f«lj a hoztad mrtozdidlól 

MíL bíinutii eu, ba ide^ii kaput nyitok ís^ 
Ji'ijj ki kedvoseni. hn mfzilláb i&. 
Hadd moncljnm meg oeked, 
Mily rátartós (büszJíe) va^y. 

Jííjj k) kedvesem, ba silpadl v.i^(y i».] 
Hsdd rooiidjak noked i»g>' ipu szót, 
Tiázlíisd inejj! a csizmákat. 
A inig a lityid (áxülötd; olaltalod,*) 

Akkor jer ki hnzrAm, 
Ha a tieidet mind elultaLUid 
Majd erre jövök a lovakkal. 
Anuiil hnza tiajlok a cseréuybfil. 

Ha arra jövftk, majd danolok, 
De pl**Jbb eg\et sírok 
Meg sem kóstoltam az almál,**j 
És múl' ts odaadtam kedvesemnek 

Eazed kedvesem az alm.iidal. 
S azi i»ondod. engem nem szeretsz ^ 
— •Ugyan ki mondú ezt neked. 
Hogy eppvn iéfjed utáljalak N — 

Ma kfídveüom. nem szerelsz. 
M'mdd meg btUrati azt szén 
«Jaj iiekemj édes aaynin. ím 
• Jaj kedvesem . . . bárom (Wig 

♦j Addig takargass, dulgi>z2ál a házban, mig a szÖlók olalszanak. 
••) Képes bfszí^d Meg se i7.!eUe a szerelpni őrömét, már Itánalál inn«rí. 
*♦•) KiVdlhelril a/.l sejteli velOnk a l^iiiy. bocy jaj szivének őszszH. mikori 
WJbbi férjhez megy, ö neki meg 3 éviji kell várakoznia liesorozotl babája után 



Cisa leti vetara duj 
Gase ud svirna hbi niíqj 
lzleí$ libi ti na pale 
Kidé niare ut vasle sate. 

Kaée libi da nimarem 
Luí'éi vrata as da titvarem 
tzleti libi etikus bosa 
Daf ubada ^is falósa. 

cles libi {'aktu l>ela 
)at ubada htirta cMa 
ButtiSte libi (la ulri5 
Durde vaile salc prespiS. 

PavAz mene da izle«i6 
Kuga vafile .lalf* prespiS 
As 7.a mena síit kiinete 
Gag|i karem ii hargjelele. 

Ga utvadem as 2a peja 
Za páron libi za rcva 
Aií Jabnlka niaam jala 
Pa na lihi winja dala 

Libi jahaU:íte jadeS 

Pa uhaiiies ^i me níAloá 

Kojti lib) taj pukaza 

Bafl telteli as da maraza y\ 

Ako libi ti me niátei 
Pa uéite dami rifies 
Lelc mali isiniánu 
Lcle libi Irí gudisnu. 



232 



TXrHAsXoI ÉRTRSÍTfeRKK. 



i\n < II MIl:i( lii^aljt ; 

Jote in fctr-u. tu iintiticA : 
_li hasiiuratic iiummícü. 

ratu li riinteni ; 
_. _ umoiua nu e mai ü- 
0£orti na e trehm*. 



VI. 
Oláh táncz-nöta 



KamarÁtia meftv a néne. 
Piroüitó büjíre kéue; 
Hugu. ucKczu ! nieff^- utáua. 
KeiidŰ7.üdiii voUiH vAí^ya. 
•Menj a tUzl>e, k.is mibauztia ; 
B«<!si ruii^vhuk SPiDtin hn^zna. 
Bármint keiitMl-r^^ii^d tna^nd, 
Ráü Iö)j!> sz«^ps(>|; már nem ráund. 
tofE^nyek Dfin kafmak rajtad.>*) 



K&líání Adáni acolnok-dohokainegypí kiadatlan i:ynjleméayél/Jl fordftnUa 

H A 



Társasági értesítések. 
Titkári jelentés. 

nu^yarorazAfi Néprajzi Tirsas&gn&k 18M. április li6 IS-cii lartott i^ndes kOz- 
gyQlése elé (erjesztette fíerrmnnn Antai. 

A Hiinfalvj* elnöki niegnyilója éi* .l<'>kai Mór ü'lvnzlö beszéde ftllal 
t&»sé vált elsú rendes közjjyíilésilnk óta lefolyt ri>vid félévi idö- 
kevés szóval nem jfilwití'ktelfin dolgokat jelenthetek a tisztelt 
egyOlúsnek. Társaságunk működése minden téren megindult (*s sike- 
ErpÖl lanÜHitsíol lesz í!.s részlelesel)ljen he in számol hiva- 
tfik. az •Kthnograithia- eddig 13'^ ív terjedelemben, gaz- 
tartalonmml megjelent 4 száma. Felolvasó üléseinket fenséges véd- 
nökünk, József fühprí'zeg órtekezé^o nyitotta mo?, Öt követték 5 felol- 
iraeó üléiíen t'.zainhel Suinu. (iönczi Kerencz. Merrtnann Antal. Kálmány 
joív Katona Lsyos, Loland íi. Koroly, Maritínesou Atanáz. Molnár Viktor, 
í*jlpay Kámly. Rt-ihy Lá.s/ló. Slraiiss Adolf. Szendrei János, Szily Kálmán. 
[ik Aurél. Vikár Iléla. gr. Kumi ( léza értekezései, a melyek általános hazai 
Bjzi tárgyak mellett a magyar, ozigány. lót, román, bolgár, liorvát .s a 
kon finn-ugor népeJtkel foglalko/tak és t)e<:scs adatokat .szolgáltatlak a 
prajz tudományának- Molnár. l*ápay i-s Vikár előadásaik alkalmával 
néprajzi tárgyakat és képektU mutattak tie. A közön.ség foko- 
érdeklöíiést tanúsított tiléneink iráni, söt a kisebb termekl>en el 
fért A vála.sztmány lial látogatott rdésben intézkedett a társaiíág 

253 .^^^^^^^^^^^^^^^^H 



Iiivataloí lolyóirnta es abregéje, es azok ízerkcszlöje. a szakoszláli 
tiszlviselüí, AZ előadó ülések stl) iránt és az elímographiai nuizeur 
vidéki korok és fiókok íi a néprajzi kérrlűivf^k ügyéhen külön hizoU 
gokat küldötl ki. A müzpumi l>izollság nagyhatású tevékenységet fi^^ 
ki, Hermán Oiii^ alt:il szerkpsztetl és általa s az elnök által a mii 
ter nrnnk személyesen átnyújtott emlekiralhan (elhívta a kiiltuszmic 
ter fijíyelmét a hazai népva.jz) múzeum ügyére; a mínister iir. a kt etíSl 
kozjívfíIéJíüriköii képviseltette voll magát, határozottan kinyilatkoztAlta, 
hoay uz üpy kiváló runtcisságúrrtl raey van győződve, s hogy eimek] 
erdekél)en minden telhetőt kész moRlenni. Ugyanilyen érteleniU-n nyilaV; 
kozott R minister ur az orszátigyfilés közoktatásügyi hizollsiigáhan. 
Hprrmann (Utó szólalt fel a múzeum érdekében es az orszagg^'QÍi 
szahadelvU párt értekezletén, a hol báró Nikolícs Kédnr hangsúlyozta a 
hazai népra.jzi múzeum szükséges voltát. 

A ministiT ur intézkedell is nuir a népnyzi múzeum t-rdeJcét 
a nemzeti múzeum ügyében kiküldött bizottsághoz intézett n-udeletél 
és más tettel is kifejezte tarsaságunk iránt val6 meleg érdektődé 
a *ajai initialivíijából 30<) frtot adományozván a társaság ri*-^ér 
Rökk Szilárd-fele nemzeti kulluralapból. Ez az adomány egyensii 
hozza lársasiigimk első évének vagyoni mérlegéi. 

Hálával tartozunk még a magyar tudományos AkarlémíánakJ 
mely nemc.<ak gyülé,seink és filés(*ink szánjára nvitotta mejí díszes Ic 
meit. hanem egy egész külön szobái engedett át ideiglenesen a társafl 
könyvtára részére, a melyet értékes könyvadomúnynyal is gyarapitott 
A többi könyvadományok közül kiemelem Asbólh -lánoset Hoaznií 
irt müvének angol díszkiadásúL Néhány tagtársunk hajlandó alapítva 
fejében értékes ethnographiai könyvgyűjteményeket átengedni kÖnyvt*--| 
runknak, a mi ki')velésre méllí'i példa volna. A könyvtár a társaság álw 
beszerzett állványokon nagy részben mór fel van állítva az emli' '•'^"' 
külön helyiségben; hogy a teljes rendezésig s a katalógus elkes. 
is olt helyt használhassák t. tagtársaink, ezutátj minden hétfőn délt 
4 — li óráig e ezélból rendelkezésökrc fogok állani (I. emelet, a kéj 
teremtől halral. Kérjük társaságunk tagjait, szíveskedjenek a kőiiv^' 
tárt adományaikkal, kivált saját kiadású könyveikkel gyarapítani. 

Társasiigimkiiak jelenleg van alapító tagja; 23. rendes tagja: í>-^ 
eok szaporodása az utohtii időben lassan lialad előre, de ImzU'í* 
remélhető^ hogy a vidéki kiírok és íiőkok ügyéhen és általuk meííM* 
dítandó moziualom rövid időn jelentekenyen lr)gja gyara|tilam t:;. 
számál. Erre nagy szüksége van társaságunknak, hogy hatásosan nnir%'* - 
hessek nagy czéljai elérésében. 



•Í9í 



Ji'Qifzoköuyv 

a M. N. T. 189(). márcziiis 22-Cín a m. t. Akadémiában tartott VI. 
iszlinányi Olí^sOröl 

Jelen vannak : Himfalvy l*ól elnöklete alatt Borovszky Samu. 
förgy Aladör. Herrmann Antal, Janctsó Henedok. Marienesou Albaiiáz, 
Bernát. Xasív íleza. Pápay Kíiroly, R«H!»y I*ászl(\ Strauss 
. .^endrey János. 'I'ialios (lyiu-gy. Vikár Héla üs a jeíryz<5. 
Elníík az elöbl)i nlí^s je^yzökiinyvének hitelesiltise után a napí- 
(érvén, a legk«>zplel>bi alapszaliályszerü krtzgyfilé?! teendőinek 
iTlapíUtsára szólítja fel a válaszíinányt. (íyOruy Aliidür ejíyrs vál. 
Igtik aznn véleménye ellenében, hogy tekintettel a csak léiévvel ezelőtt 
lőtt alakuló kösígyniósre még komi lenne már hitsvét tíVján i'ijabli köz- 
jyQlést eírybehívni. lisyelme^üel arra, hoíry a válaszlmíiny ezen alap- 
smbályainkhan elöirl s meghatározót I időben tartandó közgyűlésig csak 
mtiemtiiiy reményében szavaz meg egyes ki)!tségvelési tételeket, a köz- 
|E?Olés «»gyik feladata lévén a kíMtségvetes megállapításn. Szerinte tehát 
i'-^ik ezen szempontból is szükséges, hogy mentül előbb tart.sunk 
|k>»Z2y(ilK< 

A választmány csatlakozik György A. felfogásához és elhatározza, 
[fcíVy folyó évi április 12-ére, mint a húsvéti iinnepekhe:^ tehAt az alap- 
jsttbaiyokban megjelölt idökóz lepk»)zelt»bb esÖ szomltatra rentles kíiz- 
Jftiési hirdet, a melynek napirendje a következő lesz: 

1. Elnöki megnyitó: 

2. Tiíkilri jelentés ; 

3. IViiztári jelí^nlés; 

4. A szám vizsgáló hizotbíág Jelentéíse; 
*h. A kiilLségvelés megállapítása : 

6. Indítványok. 

EgyiUtal Ijerrmann Antall, Kéthy Látuzlót és Strauss Adolfot bízza 
[niHg a vála-^ztmány a p<:'nztárns számadásainak Alvizsgftláí*ával. 

Slraiiss Adolf java^)lja. hogy a választmány a közgyűlés utólagos 
güvflhagyftssinak reményében a pénztáros részére is 50 Irinyi kölLseg- 
nyt szavazzon meg. A választmány elfogadja az indítványt. 

A pénztárnok jelenti, hogy eddig 1247 frt 7fi kr. folyt be ala- 
IjMh-anyok, tagdijak és kormánysegély ozimén a társaság pénztárába 
Jí* öifezegbííl az alapUó tagdíjakra ti tag után 550 frt esik, a mely 
j^-gnek csak kamatai jöhetnek az évi biidget megállapításánál tekic 
y^^ \ bevételekkel szemben -105 írt kia<lás és a (olyöirat nyomda? 



TÁRSASiOt ÉRTBSIT&SEK. 



S7iimlájn áll. Rgyúttal megemlíti, hogy utóbbi időben a tagsági df 
kis.st^ lassan folynnfc he. 

A jelentési a vál. ludoinásul veszi s annnk raílsodik pont^iára vor 
kozólng elhnlnro7./.a. hogy a kitztníilés iiliin ulnlványlapoknak a folj 
iralhciz mellékelés^ utján i$ figyelmeT^íetendok leí^^ek a tagok kölc 
ségük teljesítésére. 

Munkácsy kivúnaiosnak jelenti ki, hogy a társulatnak immdtr^ 
Akadémia egy helyiségében lelállitolt könyvtára rnenlöl elöbb hn--' 
betö legyen a tápok szamara. Ilerrmatm, a ki a kOnyvtiir idt : 
rendezésiéi magara vállalta, kijelenti, hogy a végleges intézkedésig, ÍIIi 
töleg könyvtárnok választásáig és a katalógus elkészítéséig is niinden 
bétl'ön d, u. 3 és ő 6ra közt szívesen rendel kcznsérc áH a tairokniik^ 
társulati könyvtár helyiségében. 

A titkár a kunszentmiklrtsi ev. reí. gymnabiurni könyvtári 
társulat alapíti'ti közé való líeléjiésél hozza a válaszlmiiny ör\'endí 
tudomására, továbbá bejelenti uz ü,j tagokat. 

A közgyűlés után tartandó VI felolvasó nlésre elOadókul H< 

niann Antal, Katona Lajos és Welier Samu jelentkeznek, a mit n 

hisztrnány luflomasul vesz. 

• 

Uj tagok. Vnszko Klek állal : Polyánszky (iyula, végzett rmpnftvc-ndiíJ;. 
u. p. Huszl. Vikár Bcía állal : Korsslröm Oszkár, magisler, Sortuv.iln, Kinnor« 
Lázár Héln altal : Demko Kncire, Szerb-ulcza 2. sz. rJiklsEint. Nhöv Géza. álli 
Koniáromy Andor, kir. taiifolűgvclrt HervgszÁsz, ifj. Nagy Elek Scpst Szt -Gyö 
ifj Güdry Fertíncz. u, o. A litk.-iriiál jelentkeztek: dr- I-crgetporer Pál KeMkil 
Neustadt, 60, Vorarlhei^. Őchniikct>Qiik Alherl, adótiszl. Kolozsvárt. Na(rv-ulczji,j 
Tagányi Károly útján : dr, Kornároiny Andor, orsz loveitán tÍBztv.. ?*' 
K'Vrltár. Dr llltfay Jámis. orsz. levéliári tisztviseJö. Upesí. orsz. levéltár 
által: Dr. Kelincr Viktor városi főorvos nob.*iÍnán. A póiiztiwsnál : W' 
a|)ái Apjir. Tolija m Riítliy Viktor utjáa : Snnon Jenfi ügyvt-d. Hiítliy I 
nyomdász, Húlby Viklor u, a. Vörös Vtdor az Airííld i'7Prk*'3zt/;j>_', S»s 1 
Iványi Ödíín u a. inindityájan Aradon. 



Báró Orbán Balázs t 

országgy. képviselő. 



Társaságunk székely szakojiztályunak cliiokc, f. évi ain-ilis hó 
Budapesten meghalt. Főműve, a SzékelylöM 6 kíMelerí leírása, tele tj 
a legbecsesebb néprajzi anyaggal, i külüni'i.sen mondák. Hzi'kiiflok. via 
A székely ethnolugiáboz akadéiuiaí értekezésekben é3 inas muiiki) 
is értékes adalékokkal júnill. Az ethnoKraphiát érdeklő dolgozatai 
>l]tazú:$ keleten* és «Kelpt tündérvilága*. Aldá.-s emlékére* 

256 



Irodalom. 



i j>;i:: ■ I évi ;Í|)rili8 'il^iki száins iiunfnU'tj h\U t'lelrajziii e» 
italvAti l;(rs;isjii;iiriklí*li szt-rcpéry ím 

-^"Vi Közlemények" XNIik kölí-te isméi íruzdají (artaluinmal 

■ti BtTtiiii, ki };rininvid^ki lajiuliiianyulj<'> alkalinúval u 

. . .~ie, ez ériU^kcs l'iri'k nyelv/iírnl torjuíÍÉ'lniest'n jsnierteli k 

jAt hAUrnzKfl nietf. a sjnkásos, tle nyí-IvészPlíleg ki iiein elégllfl 

! rtáíift Vfi^i^fö Rftjmunci c\i\: ftluioloRiai cíikke. majd egy 

♦raa-mordvin ni-jirnese eredoti szövt-^c t-t. fonlilása következik "SsiSp 

dmmel, melynek tsrUtina johhndAn óssz'Hflg n «Csibán királYurfl* cjt 

ével iKnza VadrÓ25ák 472; iJi* KútKis Ignórx az <orIa ojuiio* nevű 

król értekerik, s Iftbb idevngij lóriik sz<»vegel közül, MutikdcfH i\jabh 

közöl a majtvAT nyelv törük elemcibril, pl. birka, dió, gólya, haris, har- 

liyO. kígyó, kúkény. k^rle, iiiogyoró, pacsirta, sajt, seregély, süveg, 

ka, lóklyó. ürcim. JJaiatifía József kél cyJkke spccziáli& magyar dol- 

ilknzik : A tnagvar lianyiok ki-pzáse és Hangsúly a magyar nyelvben. 

u kiveszühen lévő liv nyelvet ismericli. Budfue József 

.yelvmulatványokal és szogyűjleményt ád ; M nnkdciti peáig 

rrieii i* u i" r ..it úlju eredményeinek közléséi kezdi meg, ez alka- 

i^vogul nv*'i '.HÍ. (lialeclusát nagy apparatu&sai ismi*rtetVL<. s érdekes, 

'Dgir ■ ' k-'lteniényfkkvl kísérve. A szöfejti-sek ki^zt ^feiii^ J&iios 

ii ■ ,i;-t A vo^ul jis-lMJl-al ((Ttgliorú, ^rt-gnyi v»'(i egybe^. 

■ ..-■■■. .(^'Ji (.l~r» füzí't}, lí-morlctésekei és bir.'iialokal találunk, 
I^ZÖlt k) keit ríhf'Iiiilnk Budonz ísnierlelését Ablquist miívér^il; A finn 
iH.kái-aiél rcrvucbin Mikk'S könyvéről; Váztatok a glazovi voljiikok 
módja ki'iréWíl (orosznl). és Weske Mihálynak ugyancsak orosz 
1 . A i-sercfiiií-z nyelv dinteclusairol. 
„Aitemativák a rumén elhnologlához", írta Herrmann Antal. Bpest IS90. SzercA 
Ihhftj a irtriéne'-elbnologiai ktTdtshc/,, rnely még mindig napirenden van, bogy l. i 
is a dacziai colonusok egyenes leszárniazása-e, vagy pedig a Balk/inból 
'■vAndornlI pászlorncp? Az eddigi feitegclésekiöl eltéröleg, melyek a histnriai 
ki. nz eibnologiáboz fordul ü a rumének képzeli nag^ múltját, a 
_^rí: kifejti, hogy ez usszehnsonUlasa ruménekre nézve azon épen nem 

^tiiiUL'f.yrc vezet, bogy abban c^ak hanyatlás és bukás jelentkezik, míg a/, 
hogy a rumének a Balkánon alakult pásztornép, kik alacsony sarböl emel- 
őid, bogy ma Európa keletén t-gy friss erejű s gyorsan roüvekidíi urszágol 
— a runiénekre nézve nemrsaJc nem niegalAzó. de felt;melő és biztató a 
"■■■ -\z íFTéle elmtrlkedétíek — úgymond a szerző — nem kizárólag aka- 
•rtn^k. de gyakürtati JL'lenb'iségük van. A rumén nemzet inosl igen 
. .1.0,1 áll; most kt'll niepv;Uaszlania haladása eszközeit, utjál. Hogy elha- 
magát, milyen irányban haladjon, tudnia kell azt is mely irányból jött? 
ir.i.iuliríiitik i.i.i'v t» kérdési'k ma mindenkit joblüui érdekelnek mint a 
yeik semmiről sem vesznek tudomást, a mi nem k ép- 
ülgeti. Herrmann ez értekezéséről (melyet Déván a 
gyei tori. társulat ülésén olvaS4>tt fnl) sem vetlek a rfimánok tudomást, 
odfűmi lapjukat kivéve, mely szintén azt hiszi, hogy eleget telt híva 
.ktiHk*it gyakorol!, nml' ri a felolvasúsrúl bárom Borban szólva, a raarynr 
Üellxin a tud-'St iilézr.j.'L;ygvel látta el. r. 1. 

loirnal of th« 6yp&y Lőre Society, a nemzetközi rzigány tudós társaság 
í^nJmrffhi kíi^Iirnye. a m»*ly kivált az rhií'k. Ciiarles G. Lelaml lolláWl gyakran 
llctfj kitileni' nyekí't és magasztalva méltányolja néprajzi tttrekvé- 
|ii v\ W fü?.«>tri.t-n íllö — llG 1} nagy elismeréssel ismerteti az 'Ethno- 

:hát. és uugnl fnrdflAsban közti a \\\. fílzel li>4. lapján köziWtÜk 
. ilot. E luclt.tb lapia^^ágol és negyedévcnkint megjelenő. Dávid Mac 
Ititi r.^ >i .<"-n szerkeszlcll kuzli ínyét ajánljuk azon tagtársainknak, kik a 
nyok ismerete iránt érdektődnek. É\i tagsági díj egy font sterling U^ frt}^ 
ilkexbetni n szerkcsztfí titkárnál: Edinburgh. 4. Arcfaibald Placc. 



VRriYKS KöZI.KMÍ 



A bolgár nemzeloévről, líonortU uujiul ludua, a né pváuiJ óriásuk s k<iUirtö« 
hununk törtéiK-ti-nrk kiliiin') ir<'>ja, u/ ' Acadetny* ^^'ik logutótihi szárnálian 
etymulofty mid etbnic nieaniiig uf tlie iiame •bulKurían> 07.fin alalt ^rt^konk. Hon'o^ 
zerixit, iidha Procopíus jól tsmerhelte a holgar néjH'h ini^rt a l'onlUH Euxitius pl 
jniii liikú kíiiönliüző tiépekel s ktllniinscn a Itunnok (Ürzs«it ri'szletesen leírja, 
st'in fi. sem liirltínel«fHík folytatúi Arhiidus i-s Meiinnder. a iKilgár tífvpl Sdliajwm 
eitilílik. Másrf<>ízl pedíj^, iiiiiJim kési'ibU Antioctitai Jiiiios, EuiioiJiUit, V.ajií'\- 
Man-elliiius in**|itíuiléke;:iipk a bnlgiiroknil. I**ir;iiíuk niluk leljeiw^u Ős.s/fívá;í 
Ictrás»a1. a melyot I^roropíus ad a litinnokról. A Jxilfpfruk tehát nem mílwr>A 
f» htmnok t^ffitik törím : nevfJk la az volt, «HoI)fár()knak> iipm ok iifvozlék rn 
hanem a H^omsztid idegen nép^k : a sz[áv(>k üs g^MIiok- }AXt most m.iga a •!,..■. 
név nem származik másból, mint a Volga folyótól. Máaok me^ifardltva bisnk, do 
, Uoworth tagadja, hogy valaha egy nép n maga ncvijt folyókra a különösen al^Tin 
tHOfOTn. mint a Volga ráruházta volna. K>ili')mben \% scni a tőrük, som az ugor népek 
e folyót mai nővén nom ismerik. A csuviisok . «Idel'-nek, a kalmükök: •UÍl"-neJi. 
a csoremiszo^k : OuU-nak. a mordvinok : •Kainak bfjják a Volgát Kubri<iuis xs azt 
nion(|ja 12i^-han. hogy a Volga szláv név s a tntAroknál iiove : 'Etil* : sül az uigul 
Chancellor is, ki Rpttonetes IvAn (lűHH — 1581) idüjében járl Oruszors^ágban, mmtén 
tudja, hogy a Volga misként •!{»». Kzek szerint a bolgárok hunnok, kiknek fi»v^ 
lulajdünkepen •voI>(ár», a mi annyit jelent, hogv Volga melltkiek. lís Koiisl;ti i 
rurphyrogCDi'ta egész hutáro'/<fllan mondja rúluk. bugy a liolgm-okat elObb l< 
guroknak hívták. 



Vegyes közlemények, 

Hüvelyk-hölcöm-lyüki, Babszem Jankó. Tamaranczi hanczi.^ 
Fúylné Hentaüer Mariskától. 

A napilapok azon vitája, melyik jogosullahb irodahni kife)t'2v':s /^f 
hÖköHt, pszombe juttat ('gy tjzot. mflypl nn-g gyeruiokkitranilinn hiillnt; 
nAItnm a kicsiny vagy Irtriw einbnr jclfili-siírr ; <^ a Ifffiki l.yiiki volt nth-jj, 
ember, nem is mondtuk at>ba kis emtier, hanem mindig Ijtíiki, mert ez i 
azonos fogatom volt ebíttílnk amazzal. SzfllrtvArosomlian. Jibí/.berénybeu. í-. 
kirejezóH közszájon, de azt S4?jlem. hogy a Mátra al);iból Eger. vidiíkírö! sxaí i 
oda. A lyüki szól jogosati tarthatjuk a hüve/;/fr sajáts;igos nyeWaiakj,"i:i'.- 
az irodalmi nyelvben van-e létjoga, az ismét más kérdési, de mint tiijk, 
euilflésre méltónak vélem. Kdlünbeu teljesen igaza van annak, ki a Hü> 
ueni iameh el magyar népmesének, igaza van nemcsak azért, mert etiy n- 
gyűjteményei ok t>en sinrs meg. de nem fugja senki a magyar nép ajkán som 
(MoBt már talán a fordítások után.) Gyermekkoromban bel alkalmam vrdt t* i 
és szebbnél szebb népmeséket hallani drága jó anyánitöl. ki azokat részben 
. ^des anyjától hallotta, részben a nép ajkáról jeste el. de Hüvelyk Matyii $<;<i 
'hallottam. Van nekílnk egy népmese alakunk az Alí()ldön. egv' kir«ii ki5 
ennek az eredeti magyar nevp: Babszfin Jankó, Az alfíüdi magyar cmt. 
mondja: *(llyÉin. mmt a hüvelyk ujjam*, hanem ezt: ^Akkora, mint a ba 
Á fcis enilM'rt pedig, mint fentebb említem, egyszenien Itfiiki n*íli nevezi. 

Van egy má^ik kis hütt is, melyrrít gyermekkoromban mes^-l hullottam, tx: 
Tnmnrnncci hancci. De ennek már a neve i.s elárulja német or*'delél i,TsjnftfAQ<*JU 
hanczi = der daumenlauge Hansl ) 

Budaprtit. IH'JO április 2S. 

Ai Attila nev. Vámíjéry Arniin «A mag^Txrok eredetiről. írt mQvel>en Attila 
nevét a talár íeld>, -ideU az az folyam. Voign wóval veszi egynek s tr.-.l. t-t .u-i. 
magyarázza, hogy a hunnok világbírd királyának nem ez vidt a tii 
egyéni neve, hanem i-^ak mellékneve, melylyel mint nagy hódilol és h.ii i' ,u- 

25b 



VEGVES KiiZLEMÉMYEK. 



M jtvors cmelkeíir-^énelc j^^lleiiiy.i^^iil rubn7.lAk fol kürtáj'^ai, vagy e&eile^ 6 niu^ 

it - •iiv:Lnli>riiiáD, luiul tetle ktb^il>b egy másik \ilágtiúdito, q mongol Teinuüsiu, 

' iLZiir «igeu halalmas* nevet veUe Rtl. A magyarázat tetszető*, de 

:n\ a üolü^tmii. az t. i., lio^y Attila kurtánni miLsem tudnak tttélt 

.-l, már pcdi^ alig bihctu. ho^yhu más iiviu i». legalább Príeku^ nt 

\Uiia \alúsá^oá nevúi'öl, iitidDii udvarALian járt, vele ebédelt s alknliiiii 

Luau Uiiályrúl és viszony Dixxd ^ok ininűenréle aprósáyol megtudni: már pedig 

he b^k ■Attt^las*-nnk nevezi s ily iit'vrn iaiitfrt).-k Őt a kúiistantíitápolyi. 

II udvartiart U. Mind a nielielt a dolu^ léiiyrtfrere m^zve nntryoo 

.1 van Váinbéryiuik Attiln nevo rsakugyan annyit jelent: 

*".'/.'/ /"\''" £]i)ttnnk u^tyau kUlönúsnek ltíl&/ik, br^y valakit ekkép nevez* 

[ d'' A r<riiiiitiv ember felfogítsa szerint nincs l>enne semnn föllUnA. Az olyan 

jett KA teljesen értetniellenekké vjilt 9/ein<j{yiievek, min/ik a müveit 

Bgyományszerdleg szjillnak nenisedékrul nemzedékre, a kezdetleges túr- 

'•-ak kivútelkiíp fordulnak elé Ott jobbára minden egyes személynév 

• mely ha nem is mindiíf. de ipen sok esetben a azúlelés koniliné- 

i')<s7'-fíi<:'>/i^bcn lenni. Ez magyarázza meg — liogy (weink élelílinl 

I (t — az ilyen furcsa, legalább n mi szemdnkhen luresa 

I 1 Iclvék az úrpádkun okmányuk: Malál. Váiuir, Wndég. 

|(inyilv:ui a. ui. ulúszülötti. Husvut. Fiiiködd. Szereda. Péntek, Szombat. 

lucamyílve Erd»íd s torokós alakban Ormáu, Várad Hegy. Sziget, Tarlód. 

stb. : de különben is íi^mereteg az a fölötte jellemző hístórtni példa, bogy 

r-Li'nk, a ki úpen sakkozás kÖzt>en értesíllt egyik Jin szdlelé8é.r>!'d. ezt e pillanat 

kíiíl a sakkjátékusoktul jol ismert <rocliinízás> perzsa kifejezésmódja, a «6nb- 

skk* után nevezte egyenesen Sab-ltukknak ; a mi AlmciS-nioiidánk ts. habár az 

UniUíi rn'v aligh;t függ iiim/M az •álom* s/óval, annyit mindeneseire ijizonylt. bi.>gy 

Aq^-id-'k k'-r.iliíth még mindig nagy ÍM'folyása volt a szüleiÁs könil olííforduló 

■'Mie;iyekri.'k a i:Hvad.«ra, inert rsakia ilyen szokás mellett fejlmlhelett ki a monda 

un vni,.ín.-!, I.ugy Almos vezért unyjrtnak egy bizonyos álma után nevezték 

Kzeket .szem eldtl tartva, nem fogunk rstHlálkozni az árpádkori magyar 

Viile. Vitleh (a. m. viz, v. o. ugor : vit, vete, veil. flraégi : vides = vixei) 

rd (lengUrd. tenger} vagy a lmsonl<'i jelentésű ó-tórok Tinytz (tifigiaz. 

hgisz, dengesz -- tengeri 'is Oy/í nx lujgur : ukusz, kun : oehus — folyam) 

f melyek közöl az utolsó — aliglianem a hessenyök n-vén — «Ü<'uz», 

«Ogbuzi. *()guz*. «Ogguz», «Ugyz* stb. váUnzatokl>an szintén ismeretes 

XI Aa<;idnk alatt. Ily m6doii érthetif lesz a tutgy hunn király nevónek 

la. Atl valamelyik nagy folyó mellett sziiletbetett — (alán ép a 

melHt ez a Muna is — még pedig olyankor, midiin apja Mundziik 

llád; 1 cbtik esetleg tartózkodott urna folyó mellett, se véletlen kíthll- 

laX' • az alkalmat arra nézve, hogy az ujsz>ll0tt folftmnnak nevez- 

A liirxk'luliirság északMiyugat) t>irzseinél ugyanis a nngy folyó s azt^m a 

íf^^ r» Káma neve: «edel». <inp|». -iseU {kazáni talár és baslíiri, «6deU (ka7:Ak- 

; II régi magyarságnál 'Atel- vagy Elelkuzu, meg a Don és Dnjeszter nevében) ; 

^elcl". ■etil*. 'elUU. A szó légi alakja azonban, mely visszanyi'thk a hunn 

ú attila volt ; igy nevezi a VL századbeli Zcmarcbos a Volgát 

tn irt Aiilunk {.\t^lf találjuk Kurisl.intin esoiiz. írnál A miiiíí 

iiM.ii keresztiíl a a régi nitiin -- folyam mzó a kelet-európai pusz- 

ítnél ; Ugyanazt tapasztaljuk a hunn király nevénél. A magyar bagyo- 

lf> nn,fi.....,iz Iiának tudvalevőleg fií/ie/n, Etheie alakban maradt fenn a 

Dci ' k. mint használatkin levil személvnevei Is. igy : 12Stí-ban Eteh 

L( I ÍW). 1331 s 1332-ben Etet (Jerney: Magy. Nyelvk.). lH33-ban 

»r Cod. l'ipl. VIII. 3. 711). Kétséget sem szenved, hogy a magyar nép az 

Q«ni vehette n nyiigoli népektől : a krónikákból ismert, <Athila' meg' 

Udlá*-nak csak ugy. mint a német <Ezilo>, iKlzel* 0-Buda nevélren 

E»-nak. az utóbbi alaknak ^Etelévé* való átváltozása egyeuesen hangtani 

eki9é|>, már pedig — ha a hunn király neve a gerniánoktul kenll hozzánk — 

glcAp « liajor-uszlrák aEzílo*. •Etzel* alakot kellett volna útvonnOnk. A magyar 

név rsakis ott alakulhatott az Attilából, a hol az "Etul* 'Ktbil> folyónév: 

^ Üiin mentén h a I^endeguz Muiidziik. Munduzugi. Reuwa iFloa, Rugda) 

"(BleUa, Hilda = Blllda, — v. ü. belén — ben} nevekkel meg a Hunor- 



2óV» 



fSniATOK B LAI*ÖIC KRHmTORtUMA. (ÜZERXE^ 



KRKRTRK- 



Mogürfólr mondiiva) együtt nyilván azon hunnoklul származik, a Idlc Attila 
után a Duna és Tism mellékéről kiszorítva, a Dnjeper és Volpa közti - 1- -' 
voriuUnk vissza a a kesolíbi idök (olyanián ama viiíf'ken aiakull na^fyi'; 
niint a bulgárok, avarok, kazárok, kitnok t;a aztin a magyarok küzt .-.■.,.... ., 
Mert ulóvéííTí? is mind etiy szálig ki nem vesztek, csak roinl nemzet ImmlottaJc fni 
s maradványaikat bol keresnénk máshol, ba nem azon nippek kC^zötl, mc'iyekj 
általuk megi(7.áltt terílieten balalmasodtak el? C bunnoktót elhalolt aztán ni 
ku^lyuk neve észak felé rgéaz a votjákokip. hol Monkácsí B. szennt az .-híif i 
íe\e a le«ziíbekip. a kiknél az Atídila núv mé^ ma is ismeretes; eljut< 
boz basonlü vállozalban a kozép-ássiai törökséghez is, melynek Abu 
följegyzett mondái szerint Alinge kháa ejcyík liátO], Tatártól azármazúlt A'í/<'< 



Folyóiratok s lapok repertóriuma. 

Kovfirs Gfffírfiis ; A inisvüü hriráJiy. Elleazék 78. sz, 

MolfhviiH fierffely : A halmáéi csókvAsar. KqIozsviU: 78, sz. 

At emti^iAéQ aintistikóia. Kivonat az Elbno)p>Aphia 3-ik számáhOI. Amdüli 
Nemzetőr márcz. W. 

Harwnih Lujsa : Husv<^ti ssokosok a Nyárád mentien. Ba'L Ujsái* Qb. u. 

Simatf Jiitifjit: A madárvMlág^ dalainkban. Nemzet, ^b. sz. 

MoltiUr Viktor: A biisvéti tojásokrúl. (Konyvismertetéiiek, mulaliráni 
budapesti és vidéki lapokíiiJii (ápr. bö.) 

SintOH O^xa: Az áUiaj türténete ^Heine után) Pozsonyvidékí Lapok 6d>.^ 

Uox'k Jdiivn: Vallási ünnepek a kOzépkorhan. Budap. Hírlap 05. sz. 

RfViit iMasló: Magyar örmények (az Etbn. ulAn; Alföld és Erdélyi He 
76. iuuun. -Arménía* májuníi füzet 

Harmatit Lujza: Mikes és az örmény bázo^>ság kelelen. Arménía 4. (Q| 

Vaifhi Va£nl : A román nyelv ázUá^ysági dial*-<t»'<;' 'MjitíMí.il i:ii 
riialecl sela^ian. Tribuna 8H és fcftv. sz. 

hvduffy iijfHia: A pftióczok •Bárbonczás>-a. Turmtak i.apju .^ >^s 



Szerkesztői üzenetek. 

Gönczi Fercncz. KfífM István. Weber Samu, Márton József. Rttgtt^ir \ 
TreurneHy Károly urak közleményeit köszönetlel véltük. 

K. 1. Konatantinápoly. Az Ethnographiát küldjtik 

L.—if T—r. Munkács. A lajstromot gyüj lemén yduk be osztottuk A kiadAac 
egyclílre néni tfondolbaiunk. Kűzremükí^dését továbbra is kérjtik. 

T—aZs—a. Szászváros. A szlávok bevándorlását illolö kérdéare a, 
számban válaszotunk. 

Tisztelt dolgo7.4társainkat kérjük szíveskedjenek sürgősebb kÖzlcAcIrHkti j 
elCbb beküldeni, mert a nyáii szQnet eMtt az <BthnogTaphiá»>nak még csiüí^ 
számn Jelenik meg 



260 



Felhívás ! 

Az , .[rhÍA" jel«n ■lámúhox posui utnlvAnvUpot tud lékel tUiik t. 

i:<-re. TifZlelrttcl kérjllk fíkct, B£ÍVL'Bk«HÍjeufk liHiriil6k(t3 dijAl- 
lóbb lickültlout, lin^ hivaUloi /írlcsitÖDk oa^'y nyoioílui kHllsÓKt^lt 
. Az uCulviLu^lujiou m. ingBági tllJDti kivUl iiz .Etbiiolugiaclie Míttuiluu- 
ms Un^ptm" éi bx .Anxeiger der GesfílBclturi 111/ <)io Vütkerkunde üfiKaniB*' 
HU folyóuKtok idd évfolynmÁm is be lebvt kUldvui ni eUitizi'téaí ítsaKeift't. a 
y a. MaKy&roreftd^i Nípniffti TársasiK la^Jiu námkrtk (u remles & (rt helyett) 
Tttn van leBnilUtva. Ugyaiit^zt'n »lk)tl<'>nitDii). n t'rtért megTeodelhetu mi*^ ak 
1moioci«obc MitteUiiiiffí'n aoB Ungarn- I. kötete is. (1—4 füzér, ld87-189(») 

Dr BOROVSZÍCY SAMU, 

péüítúroH 



Gyűjtsünk tagokat! 

Fvilezer taggal kezdi meg társaságunk nyilváiioft pnlyájAt. 
tép szám, de vajtiii csekély azokhoz a nagy feladaloklioz 
^peat. a melyek eloitUiik állanak. KérjUk tagtársain kat, 
■ 'rk kiirllkbeii tár»a»ógiiiik eszméjét, nzerezzenek neki 
..-. . a kik anyagilag éa szellemileg táiutígassák a társa- 
9t nagy czéljai eléréBcbea. Tanulmányai kOrének úgy 
lette fontOK mint küzénlckÜ voltánál fogva a mi tártjaHágiink 
van hivatva, liogy a haza üsszes népeit nagy kiiltur- 
imnkára egyesítvén, a legazáinosabb tagú tudományos egye- 
st legyen az országban. Hogy ezt mihamarább elérjük, 
tagtársaink bnzgóságától ÍUgg. 



A Magyarországi Néprajzi Társaság VTI. felolvasó ülését 

M90. május lió 10-én, szombaton 5 órakor tartja meg a M. T. 
Ikttdémia palotájában. Tárgyai : Lázár Béla. A Garalmn- 

liás diákról; Matirko Bertalan. A üasparek-monda keletke- 
s; Dr. Wiislocki H., Szerelmi jóslás és varázslás az erdélyi 

íígányoknál ; Weber Samu, A szepesi szászok ruházatáról. A 

Jolvaníó Ulés után vthi^zfwhuii tüé^ lesz 



Néprajzi dolgozatok szerzőit és kiadóit 

[érfUk, legyenek segítségünkre a hazai néprajz minél tel- 
ibb bibliograpli iájának összeállításában (folyóiratunk egyik 
itában) és küldjék meg az „Ethnographia** szerkesztő- 
nek vagy társaságunk könyvtárának néprajzi érdekű 
íbbi és ujabbi kiadványaikat (könyveket, czikkeket stb.), 
lelyekct lapíinkban megemlíteni és ismertetni fogunk. KUlönö- 
'■ -^ 'Méki időszaki sajtó számos értékes czikkét lehetne így a 
clfcledóstül a tudomány számára megmenteni. 



,^thnologisclie Mitteilungen aus língarn." 

Az iitupsKuhálynk 31 ^-a i^'y azM : ^^ jM-^a».í^ n kltirnlili n^akkÜrJIll 
ItkIÓ írinlk"'z^s véfíett jirról [*0Qdo!tko4lik, liogy ^'"ffj ínidfclnni nypl^-t-n «EeNi4l 
1 ifV »l. vngy tinsniilM ízóln lisziii siakfolyuimtf"! i 

temi'. 1 . i'ou ií vilnHKtniitiiy l'^W. riDVt-mlKT hi't 2'Aii Htrloit 

lilUpu'lúU lúf^ //MTmfinti Anlaílal, az .EÜmvlo^ischtt JUUtéilaitguu 
cximfi Jíxrikrű)y6irar kiu<ió-«tirkeí»tt5jível, hosry Ilfcrmftnn u migcu i' 
liiivoiik{u)t vgy-i'gy ívet »záii n Mnt;ynrnrj4]uU:i Néprtijxí Tárínsrtg' lii' 
k-ményeiuek is a túrfiimíUí tílűmió lilé»eiii fclolvMott, úeyatiniíin » Ki 
Jönyben (.F-thnoírrjipliiti") roeftjcItMit dolffoMlüknak nérnH nyelvin va 

Ak .KlIitiulojirUcbf Mittellituirt'a ftUh l U(r»t-u' i-zituil folyúirmt, a 
\Ét ÖBSKes unkkílrük Cittürű óm ubsüliit érti^klí kDtlönyimk ismerlek «K u ront 
DV^állApodúslioi kéjicBi líialukúl. Ax 18!HJ. évvel ke£<lfí<f6 U. klit«tót 

IIERHSAarX .%.\TA1. «« KATÓKA ;i«AJOM 

^AfrylltteAPU Togják flierkrflZToni éa kUdiii. J^rog'nuniajA >iiinyíbn» bfivUl, 
MrLgynrorsú^ tiépehi túl U kiU'rjettzti TÍK9ii;álúdásiii(, t6IUiik délrt- é» k«lfl 
Romiitia. a Balkán, a L<<vaiite népeire. Oroseorszáx!'* ^t' ^^ uiiu;yArrH! 
nApCBAliiürn a Igy a népUuii tuduiuunyok terén Kzt x fdliidxiot kívánj > 
A mely hfttitiknnk jutott u lorténelemben : hogy k^zlessc- kolrtet nym^ottAl 

Az ,Krhnologischtí MíttuilnDgeii niifl Ungarii" cxuiáii httvookénr ^'i* 
8 Ivee füzetekben fog meKJcIoiint az .Brknugniphia" aUkjAban. Eb^>ííl 2 (v 
dolgozatokax kUxtíl rökfriwn német Dyelven. e^y Ív p«dfg 

„Anzeiger der Gesellschafl für die Völkerkunde Ungarns" 

cximinpl » n lout jolzetT iitrtAlniumíil n Ma£ryiirors£S£Í X/^prnjzi 't'áriAsáj; 
IfüoH kiizliínye lesz, mig az ^CrhimhigimMio Mirteiliingt'n" ügy anyngru mint 
gozisra nézve ltíkép«D a sz&kkOrOk száoiilrft kívAu ttidományos forrútuniik > 

Az .ElliDuloj^aclie Mittefliuigen" a iiz „ Anzoífrer" ol^Axetékl ára 
tOKD évtíukiiit ú rrt -. a MAir>urországl Néprajzi Társasáff tagj«l sxAniint n; 
caak 3 Trt. A ki felnit a Ü trtnyi évi tagsá;;! díinn íVliil még 2 tVnit tju.^ aa. 
^Etlinograpliián" kívül és vele ejjytírt ns „Ethnoingiache Miltífiluncf- • ? ta 
.Anzeiger" folyóiratokat ia megkapja. Az utóbbiak ám ktilOu ia 

flzvrkt^tiziMkuél. do a czél viUgos megnevcséaével a Ugsági dijjal rgy.i 

gi pénztiroelioz ia kUldhfttf. 

Az ,KtliiiologÍ8olie Mitteilnngen" widig 15*)0 példj4nyh«ii In, 
bel- és killfüld vttindloguaiiinak. A II. kOletct ot>nk uz i'l6llzi'l4)kuvk 
moK. A II, kötet BleÖ TUsotu mAjus hó végéu fog ujc{uelcnni. 

Az „Etboologiscbe Mittlanlungen aua Uugani" és nz „Ai^itfr ilír f;* 
adiart fUr die Vülkerknodt; Uugarne" kJadó-scerkeaztÖi - 
Budapest, 1889. dcczcmbcr hóban. 



HKRRMANN ANTAL 

^^ Néprajzi Tár»aadg litkúm 
fi., AMla-aiexa íT- 



KATOMA LAJOS 

■ Néprajzi Társaság jrift*.'' 
X. Tár, tJc«UB^^iitc&3 



TARTALOM. 

l Ifj. MnHrh-a fíerialnn : Egv | VI. Jtiltvinfftf Offula : Ekv kis ad«- 

szpprsiM-^'i tiópin''ntlAm! 261 ' lek n paíócüm-p t>abm»li))C'£ SÜÖ 

II. Í>#*. Wlf'jihieki ilrtiriktüt: Sze- VII. Harmnth Ltíjzu : Nópnyclvt 

rvlau jóslás í*s s^erelnii varázií- adiilékük. VIL Mihály Puli. — 

líU 'Át Prdélyi süloröti rxigá- VIII ToIIil*; Kresi 

nyokniil 273 VIII,T;-.i ' ..'k 

Itl Lrisfir B4lu: A garaJwncziAs IX M myol leiepet 

diákn'.l ., - 277 X. ír. 

IV Dr. 3/M«toií*/B<»r«ííí.- A «ma- XI. V. i 

gy.nr« név ereílete -... 285 i Xll \é|.i.»j^i *.^<,^^.^.„ 

V. HV^r iSamM . A szepesi szá- | Xni.roIyóirAlok s Uipok repertO' 

szók rulifizaln , 99! rinrnn 



Az »Cthtiagm pilla* köxOl turiíeWífekat. id. ). 
B fttt Dt^By^Joldal 8 frt. njrotcasilolílal 1 frt Cfl Ur, i 
Ueek to iiK olAlF-gnsHn tlxatHndö dtjak a kii>< 

k6nJr^^lTom(lA)» i* Mii^yíir Tiirt. Aktwlímln t . 



KiúdHOflúlE. (Hornyánszky Viktor 



A MAGYARORSZÁGI NÉPRAJZI TÁRSASÁG 
VIII, (a nyári szünet elótt utolsó) felolvasó ülését 

1890. Jnniiis ttó t4-én, szombaton d. a. 9 órakor tulja meg 

BT M. Xu^. A.lca<iémla palot A.f Abn ii. 

Tárgyai: 

1. Or. Patnibány Lukác* jelenltsp Alisán Lco ürcnény •Uinograpt 
velenczet jubilt-Miiimrí"*!, 

2. Dr. Kunoss Ignáoz jelentése kisázsiai lADalntáijyútjáróI. 
8. Thury József, Hjila? né)M!rú'l. 
At. Or. Versényl György. A Ifányarémr^'l 
5. Barótí Lajos, A délvidéki német telcpckWil. 

»lolT:i.sừ ulilii tuhis7.tináiiyi Qlés. Vciid^vt'krt Hxlvf»eu látimk. 



Nóprajzi dolgozatok szer/oit ós kiaíUnt 

kéljük, legyenek ^egítségUukre a hazai néprajz minél tel- 
jesebb bibliograpliiájáiiak osazeállítAsában (folyóiratauk egyik 
feladatában) és küldjék meg az ,,Eth7iograpbía*^ szerk- 
ségének vagy társaságunk könyvtárának néprajzi éuícJ^ú 
régebbi és njabbi kiadványaikat (künyveket, czíkkcket stb.j, 
amelyeket lapunkban megemlíteni és ismertetni fogunk. Különö- 
sen a vidéki időszaki sajtó számos értékes czikkét lehetne így a 
véglegeH elfeledettől a tudomány számára megmeutenL 



TIINOGRAPHIA 

A MAGYARORSZÁGI NÉPRAJZI TARSASÍG ÉUTIiSiTi'iJE 



riZEKKESZTr 
T»r IIÉTHY I.AsZUi 



L évf . 



I89II. jiifliiis I. 



6, szám. 



Egy szepességi népmondáról. 

fia « a n^pr. lársaság május havi ülésén fclotvoatn : //), Matirko Bertalan. 

Zmgtni^níl királyiíiik a velenczei háború költdégeint'k fedezésére 
a ^zc.\t9..^i-g 13 vftrnsi^t, viilamint Luhló és Tíxiolin urmlal- 
Uias2ló tengyol kir:ilynak zálogo.iiloUa el. Ezen iilölöl kezdve az 
lo^ositoU Rlld uépét n lengyel kiriily által kinevcjsett helytartúk: a 
sták knmiAnyozták, a kik mindenkor a luhlói víirban ft^ükellek. 
íbl*^ városa az elziilogosíloll területen némilo<? a főszerepet vitte ; 
a KlO evi lengyel t'örihatóság befolyásának — rofly a itiaya 
ui kívdli a kereskedelmi erdekek elÖmozdilAsa állal határozottan 
hatjistíal volt az o^hsz lelvidt'kre -- niosl már leíjkisebb nyomát 
llaljtik tíibln' *' víii'íjíMikhan, Liibbi mégis mai ttapig megtarloUa 
féi jelleget: lengyel nyelvet s lengyel szokásíul. A sztarosztdk vara 
«n all. emlekök azonban fönmaradt, s l.ubtó ma Magyarország 
^cüen lengyel városa. 

A Nííven fekvő vúros a Szepesség székhelye: Lőcse mintá.jdra 
>ÜlL A ni^'szügü piacíot hajdan oszlopos házsor, az il n. hlbasházak 
melyek nyilt cííaniokai az ániczikkek kirákiuíára szolgáltak. 
...1 diszítö szintén tíHanioko.s vArosluiza, s u temdó, mely a tera- 
k*^rülvette, a jelen század elején pusztullak el 
Népe általában élénk képzeletű, s mondáiban, mint a szláv népek 
lönőfsf^n. a mvsztikus, habunás molivtimokat rendkívül kedveli. 

\ i.-ii.^i.iröl bátran mondhatni. hog>' ncpmondákban gazdagabb, 

iszág lííbbi része. Oka egyrészt a változatosabl) hegyvidék 

szoti viszonyaiban keresendő, melynek hol .^zokallan, hol természet- 

' - L'ei inkább ragadják meg a nép képzeletét, másrészt egy 

egy elrejtett völgy lako.s.^ága, a melyhez a népköltészet 

jTobb ellensége, a haladó mWelÖdés csak elvélve találja útját, egyes 

Ml. t. 261 18 



íielyeklio;^ iii/.öd6 mntutúit :^ ü^íyáltalúhan ö^zes liagyományaíL mii 
ereUeU .színben rnoy ludju Öi'izni. 

A Szepesfiég niondákhun igen gazdag. Néhányát kOltOt alfl 
dolgozták föl, (pl. Tompánál : Márta kíinye : Menedékkö : A szej>esra 
leány ; HeíyeskÖ), néhányát ismerlelték, de minden behatóhb tannir 
nélkül : lej^java nuist i.s a nép ajkán él. A Tálnihoz, u szei)esi vúrlj 
a vörös kolostorhoz slb., sok szép helyi monda lűzödik. Axamitt 
a híres rablónak höHleUeil köUöi vilúgitúsba helyezte a nép. sőt egy 
rablóról ugyanazt mondják, a mit Ovidiu-s riaciifin')!. ki a lopott niitrhd 
farkánál Togva vonszolta a Imrlangjáhn 

E mondák nagy péiize naiv hitet löltélelezö igen régi időben 
kezhetelt, ;* ma már mint a nép képzeletének termékei állanak elöli 
melyek való alapja után. adalok liiányában. tobbé nem kulalliat 
Annál t'elötlöbb, s eredetiségénél fí)gYa érdekesebb ía, egy <KaszperPÍc« 
szóló lubiói monda, a melynek keletkezé.sépó!. alakulásáról .•? tÖrlt 
alap.ján')l kétségtelen adataink vaimak, a a melyek vilagüt vetvén a 
alkotó tehetségére, péfddl ni/ujfouak arra: mikép támadhat ralí 
és a nép fantáziá.iának ö.siizevegyiile.-íével egy olyan kerek (ÖrténetT 
melynek költői oldalát senki sem fogja tagadni. 

Kas;^erek. tgy bc.^zéli a itep, lubtói |X)lgár volt, a ki ttorral keres- 
kedett. Tokaji bort szállilotl Lengyelorszíigha, egy gazdag varsói ker 
kedöliöz, még |WHlig liitjijon: a I'oprád vizén, iigy inli'zvén mindenkc 
dolgát, hogy bon-al lelt hordiiii olt liagyla, az rin\*Híkel pedig Lub 
szállította vissza. Egyszer a/onhan olyankor jelent meg Vai*sí>ban. i] 
mikor a kt^roskeiJö nem volt Ii4>nn, Felesége átadta Kaszpereknek a pír 
kulcsait azzal az utasítással: tegyen úgy mint rendesen, raKia le be 
s vigye magával az üres hordókat Kaszperek lement, átkutatta a pic 
minden zegét-zngát, s egy rejtekhelyen egy nehéz kis hordóra akadt, 
mely lenekig arannyal volt tele. Senki sem volt mellette, s a tn|iast s(?nki 1 
sem vette észre. A hordócskái az üics hoivlt)k kiizt észrevétlenül szállí-l 
.totta LublórHj s nyugodtan élte napjait. 

Nem ugy a varsói keroskedö, ki hazajövetele után a Icj 
észrevette, egy azép napon Lulilón termelt, lopással vadulva I. 
a birák elötl. Kaszperek mindent tagadott. Esküdött a boldogságos szfla 
a háromszemélyi) egy istenre, s minden szentekre, hogy a lopá-sl 
Ö követte el. Vesse ki lestét a löld, ne foga^ía lie leikéi a menny/ 
hamisan eskilszik! De Isten megbüntette gonoszságáért: Kaszpervl 
harmadnapra halva találták. 

Ahghogy eltemetlék. kisértelként kezdett hazajárni. Nem vnlt he^y 
sem a földben, sem a mennyben. Eijel az alvókat bánlolía, hoz/.iijuk] 

sas 




IFJ. MATIKKO FtRHTAt.AN, 



L 



omUI :iz 2'i>íyl>H s véríik<*l «zopta. Hn g^'ortyjira gyi^jtotlak eltünl, ha 
tolták isméi int^í^jeleiiL Keleségéhez is jarl. nyiVszorjíOU* rirnáiikiHlüU : 
ibwiek rstjUi. onge^zlpljék ki a hflnét, mert ninc-sen helyo sem a 
Ibea, sem a luennylipii 

Akkor fölboniűllák u sirjúl. Teste rtpy teLs-zett. minlhu ntnn i.** 

itotíé leli volna, az alvrt omliorpk vtírétűl napr*'iI-na|H!i s/eiil» és 

jvét^bb tptt Ös^eszorított Okiében tépeti hiij^/^lak, ruhájún pedig 

voltak liUliatők. Holtlestól öríú^i einliortiituc^ kíséretében a 

, laczára vitték^ s fejet a lemplom ószaki szegletköven sii-ftsó 

lipávnl nyakazták le. A fej tegíjnlííll, s friss sebéből vér dmtott. De e 

V'S nmi szünli'tle meg a rémeket, nőt Kas/.perek az ulasokal, a 

lolgozókat viljitíos nappal Itántalnmzla. harapta, fojtogatta. A Iiol 

.:k. villamgyorsasiiggai otl teniieü. í-'ehér paripán, visszitóaii ülve 

Ijpyakazott fejét krisárhan vagy hóna alatt hordozva. Ha a vái^zoncse- 

'■' ' ' ■ 1.:v«zóra Kyüllek. azonnal széljelkergelte űkel. Mejírémílette az 

I. úgy liogy az emberek puszta nevétől is léitek. Fök'g a 

kai rabolta meg, de a szegOny népet meg:iulalm«zta. 

A vdrot? landíva ekkíir ellraVitiTizta. hoíív a holttestet újböl kiúí^tja 

.o..n^L A piacz közepére miiglyál raktiik. tetejére meg a hulotlat, 

!;gok közOll kaezagni^ líéka módjiira brekegni kezdett, )iol a jobb, 

B hal lábat emelgetve a magasba. A nép azon hitben oszlott széjjel. 

« , rtelföl végre megszabariult. ü Íme - Ka.szperek u szomszéd 

•I rjézte a saját megegettetésél. A hol ezetitül megjdeitt. otl 

|fcQ«ba borult míntien éghetni. Kölgyiljtolta a háztetőket. ? az emberek 

' 'f'k. hogy a lüzet elolL-^ak. He t-sy pillanat nlalt megváltozott 

. _ , ..: egö háztetőről tebér galambok rejfüllek a magasba, s a 

Dftenck uem volt .semmi nyoma! Néha csak ániitotla a népet. Néha 

Így trtzvész egymásután, söl egyszerre több helyen is dfihímgött 

f. .oi.-.),aii. A kísérlet még minrlig járt. A város .nzerencsetJenségének 

■W mí*wzire terjedt el Magyar- és Lengyektr-szágban. A ket ország 

i végre LublóD gyűllek össze, exordsmusl mondottak a gonosz 

- a Szepes vármegye föhljí^n kivül esö sápt>si várba átkozták el 

• kel- 

s :^rosi vár egyik lornyúbiin. fehér lova farkához kötve, várja 
! t-k a szabadulás nrüját. Minden sziizadik évben egy lóször szakad 
ua a löfark minden egyes szála széljel lesz lépve, akkor lephet 
Isten itt'lószéke elé. 

Ez tartalma a mondának, a mint a lublöi nép ajkán él. A <furcsa> 

'lelon t>pen reriíUö. Furcsa képzelelük leheteti azoknak is, kik e 

naiv lelkű, babonás lengyel nép. így vélekednék 



kJiS* 



ef?y 



m^ 



18^ 



EOY SZEPESSÉGI NÉPMONDÍHÓL. 



minden józan ember, mert nem lii(i.ia elképzelni, leliet-f v«lú alapj 
nagyon is meseszeríi tárgynak ? E tOrténetröI ma csak Szepesséj? 
részében tudnak : peílig másfélszáz év elOlt az egész, felvidék ii 
de inílr mint alakuiófélbcri levő mondát. KaszpereJc valóban élt, 
halála ulán e^e\l t-sodadolgdk az 1718-iki év tavu.szán Uuboinirsíki 
Tivadar (1702— 1754-.) staro&ztasáKa alatt történlek. MuU századunk 
neves ti)rtónet int ja, M MiUyjwaz 17:íH-ban me^elenl •HrodorauH>-ábiiii*) 
hallomás útján jegyezte tol a türténotet. 

-Lubló városa* — úgymond — ^gazdag és tágas, s a hoti és naftj 
vásárok, valamint az egyházi lju(_'sük tartására alkalmas és látugatotí 
hely. Kzen városban, a mint hallottam az 1718-iki e-íztendöben oly 
csodadolog tortént, a mely megendílésre níéltó. Egy Oaspatek nevZ 
közhiedelem szerint nem egészen lisztéi jellemű kalmár váratlan halállal 
mull ki. Alig hogy eltomelték. krtriiljárni.cs iigyann/on öUo/etben. melyet 
éltében viselt, övéihez íh latogattii kezdeti. És a látszat nem nsalt, meri 
a városbeli utasokat fényes nappal is szömya módon bántalmuxlo. i 
szolgálókat, a mezei inunká^okat megtámadta, a város házuil fi'Igyúj- 
totta, s a mi szinte hihetetlen, hogy feleségével is közösnit, í-s pénzét 
az adósoktól elvitte, hitelezőinek pedig niegtérttelte a tartozását Minden- 
nemű csinyje után a dolgot végre oda vitte, hogy az ottani nép üDnejíeíyeB 
szokása szerint, hollleslét a sirbó! kivették, lefejezték és elejLreilnk. Hogy 
igaz-e vagy valótlan, de az állandó hír tanúsítja, hogy ásovai letilOl 
fejéliől vér patakzolL Miiitjui a halottjit a babona nem csekély hí] 
nélkül elégettek, ismét i\i lüzvészsxel büntette a várost ezen goi 
kisérfoL Sokan azt hittek, hogy az i'kdög maga rejlik ez emberi 
s hogy 6 mérte reájuk a?:on csapásokat; mások ellenl)en, a kik a 
tétekről szi'tló lijrténelekben kételkedtek, áiczázottnnk képzelték, 
egyébiránt mindez akár való, akár mesebeszéd^ én azért enüitettem, 
az emlékezet számára el ne veszszen*. 

Weber Sámuel a Szepesség tórlénelmi monograph iájában.*^ 
idézett helyéből ttidja a tfirténelet ; 

• In Luhlan slarh (iasparek, der kaum l»ejcraben, heruniging, 
Seinen in demselben Anzug, den er lehend tnig tnisuchle^ und aurh 
Miitag den í.euten begegnete. und die Mágde auf den Foldern ,; 
Man grub hierauf den Leichnam auH, und Hess ihn verhronnen 
halb die Stadfj die den AbergUtuben zii nahren sciiien, 



*) Hnngariap antiqiiae el novae Prodomus . . . et-- 
Belíua Pftiinonias. Norimborgae. 1723. (Lili. 11, pag. 108.). 

••) Zipser Gcschicbte u. Zeilbilder. LÖcse. lÖHU. 63. pag. 



riurlor \\a,íl 



2fí4 



s*. Főleg az utolsó állllás kedvéért hoxlain íöl a lenti idézetet. 

Bzerinl a városra az^rt sziihtak b^^1elé^^t, mivel a hnbonosúgnak 

IL Állítása egészen hamis, m(*v\ az eredeti sziWeg télreertésen alapul, 

^1 exl olvassuk: *(I;i(laverP. haud sine sii[ier?itilÍotiis rriniine exnsto, 

ilenim inrendiu a noíaiido isihoc; ri[>erlrii i^ppidum mult-talum luit.» 

Béltől is eltekintve, sehogysem hihető e?. állítás. A kor szelleme 

:>ljn. A múlt s'/í'izad elején az elíOIók töMíú-kevíshbé a boszorkíinv- 

5kliöz tartoztak, melyek akkortájt móg nagyl>an lolytak. Csak Mária 

la tomolle vl*k1^k sirhQ u babonát összes ^szerszámaival együtt. Az 

BJiTig maga a törvény volt a halaimában. 

Édes anyám, gyermekkorában : a negyvenes évek ví^gí'O KaszpereJc 
ndájal már jelen alakjában ismert«. Különösen az Iskolás gyermekek 
Iték és mesélték. De arra is emlékezik, hogy nagyapja eg\'kor a téli 
^ék unalmat ülüzendö. egy Ócska krinyvböl olvasott föl egyet-rnást 
|sz{)erekröK A mull nyáron megfordulván Lublt'i városában, utánajártam 
jdülognak. s szerencsém volt e könyvet'") a városháza levéltárában 
li. A lengyel nyelven irolt í|uart codex a Liber Actonim nevét 
, H 178 — lÖ7-ig terjedő lapjai a Wilcsinszky Ferencz váro?i nótárius 
17!H-ban ítiljegyzell Kasz]íerek íiLMtóriiijál Lortalmazzák. Szorosan 
: memorandum. Kivonatos tartalma a hivatalos jegyzőkönyvnek, 
ilározott lendeoíiziával; hadd íirökittesst'k e orfodatftrlénet az utókor 
ízele számára. Nyelve nagyon zagyva. Itt tiszta lengyel, amott 
lalm, nagy része pedig e két nyelv sajátságos vegyQléke. 
A tulfljdonk(^j>eni tartalmat rövid bevezetés nyitja meg. Kaszperek 
ily Uiblói polgár és borkereskedő I718-ik évi l'ebr. hó 28-án hunyt 
[liobló Városában, teljes öntudattal, s a halotti szentségek ájtatos fól- 
után. Nyomban eltemettetése után (mint polgárt egy templom- 
sír illette meg) kísértet járt a megholt képél>en az alvó embe- 
Ölögelve, harapdálva, fftjtogalva őket. söt kés^öbb mezőkön és 
utakon és korfsmákban. világos nappal is megtámadta a járó- 
^tóket. A kiásott lioliteíi elégettete-ie után sem szűntek meg e rénidolgok: 
3y hét alatt Lizenöbizör puszliloll a tűzvész nem emberi'k keze, 
ím a mfgholt «phantasm^a» által fölgyújtva. «A város lakói ez 
en nappal keveset, vagy épen setnmit sem dolgoztak, igazán ugy 
mint az Örültek, minden házban egész éjjel a lámpa fénye mellett 
QUicéDt virrasztónak, a gyakori tűzvész idején minden holmijukat a 
piaczára hordozták, és szabad ég alatt háltak. A kísérlet pedig 
ik 8 mi vái-osunkat, hanem más vidékek, sőt más országok népét is 



l'uboy Píter polgármester úr szíves engcdclyéveL 

26n 



nyugiaiaintolta pkkf*pen. Hasonló rémdolgokríM sem kn'mikáinkban 
lehetett atldii^ olvasni, sem idösehh emberek szájából hallani, s az-értj 
hiszsKük, hogy minket az egész város l)ünei miatt, -isteni véffset tíi^t 

Eanyil mond a l)evezelés. 

Egy Hertxíly nevű szolgalegény voh az első, ki a kísérletet 
m&Ycz, l-jén a temelű ajtíuábaii látta, s erre annyira megijedi, liogy ; 
alig tudott hazamenni. A márcz. 26-iki általános kihallgatáson már i 
serege jelentkezelt a tanuknak, férfi ás nö. pór és polgár egyaránl. 
mennyiök vallomása egyí'onnán liangzott. Nyomban a lefekvtíít 
valami hideg tárgyal éreztek a testükön, mely ütötte, harapta, fojtng 
őket. Mindegyeiknek Imi a kezén, hol a nyakán roltak látható sebeLl 
segítségért kiáltoztak s gyertyára gyújtottak, eltűnt a gonosz léleJc. 
lovszky Kristóf nevű polgár meg is foglíi azt a sötétben^ és birokra 1 
vele. Mindezt eskitszóval erősítették. 

•Übviando his lerroribiis* kot görög szertartásii pap niondotla 
exorcismust a halottra. De ez mitsem tiasznált. 

Ápril t5-én \\\ tanukat hallgattak ki a Curián. Hittan jelentkezt^ 
Összesen, kr^ztük egy Zawad.szky nevii obgnrtí lakos, a kit Ka&zpt 
tJljában megtámadott A földhöz vágta őt és szakiíllát tépte. A 
lármára odasiettek a közeli mezőn dolgozó szántóvetők .s kisegített 
Kaszperek kezei közül, míi-e ez hirtelen eltűnt. A jeleti volt Salgof 
Andrá?. városi «frumenlalor, pro meliori fide et documento> 
tanúként szerepelt. A legtöbb ember látta a kísértetei és lolisinerte 
a vörös ruhába öltözött Ka.szpereket. Még az nap hivatalosan bon 
föl a sírt. Testét annak találták, a miníinek a mondában leírják ; mít 
nem is halotté lelt volna. ITjjai közt haj.szálak, ruliáján vérfoltok ; '(\x 
est notabile contra natnram», 

•Has itaípie inquisitiones. ixienllatosipie revisiones Nos Jiuiex Jc 
tique Assesores, Consules. lolaque (lominunitas Civitatis Ijiblovic 
tídehter et conscientiose conscrihi, Sigílloque anthenthico Cittís 
muniri euraTÍmus*. Erre két Kiblői p()lKárt: Maczko .lakából és Jc 
Jánost Krakkóba küldöttek a püspökhnz, Szemheck Mihályhoz ín(^ 
alázatos levéllel, a melyben ese<ieznek: Hatalmazza föl a lublói 
a halottnak síijából való kivételére* A levél eredetije a püspök ten| 
válaszával együtt a codex lapjai közé van varrva.*) 



*) •Tlliislriaaime et Reverend iasúnc Durnine One Dne 

Graljnsissinic I 

Nos pusillua grex. Incolae Oppidi l.ublyoviensis. suli remoliori climBl* ; 
tgit06C«nteB tamen et a longe legiUmum Dticem et pRstorem sDum veneranleí. 

260 



Apr. 24-én hazatéritek a kikOMílttfilc, a pílspTiki ff^lhíilftlmruá-íiíal 
itt. Muezko Jakab inisbun s/.:itnüU \k\ un iziriléii ;i rodexíien fog- 

'Áf'HI 26-ün koriin rejíiíel kivitték ii iiieMlíoIíiogiilt Kaszperek MÍImly 

pemét szi. János leinolöjeböl a balárbmi íekvö kovuiiyeozi inesgyére. 

Ul nagys. Kozsnnrivío-s FeUcziári Antal, szepegi kortnányzó ós l.uttló 

nmak parancsnoka jeieíilélében sok emIxT laUáni megvizsgálták, s 

"-■.y bumulaltal láttAk. hogy holtteste a leKfrissebh. legvimlóbb és 

lib. annyira, hogy lMö ember lestlít sem lehet szebbnek képzelni, 

[mi mi'g az nap koporsi^jííTal egyötl egy összerakott nagy mftglyára 

iletvéa (í?*xkei)í elhanivadt. Közel két óróig, nchejíen égett. Az elégel- 

tartama alatt u kdvetkezü jelek mu(atko;!tak. mert a jobb lábitt a 

a3l>a emelte, s azt leereszlrén, bal lábával ví.s/onl tette, végre béka 

ira brekegés hallaLszotl a tüzbenv 

A holttest lefejeztetéséröl a mini hitjiik, egy szól sem emlit a kéz- 
it. De vére mégis Tolyl. a mikor a vánKsi lanáe-s parancsára szívét 
ki melyet egy faetlénybe zárván, azon erős hitben, hogy bajukon 
ílje^en segítenek, tnigyailomb alá i-ejteltek. Onnan nieslvért*i. a kik löbb- 
itdr azon panasízszul álllak elö. bo^y hátyjuk lioltleíítét minden jog nt'lkü! 
fk e-l lestvéri kegyeleteiül elvették a szívet rejlő edényt^ s magok 
nára őrizték. 

itjQii non raro pracUeatiililiUs, abs^'onilitis Uimon h laptu nktioiiis nostue 
r .. ...uMii et praeiiüomr. qians terroribus. ifua senslliilihus nmlis. olTicacius rcme- 
pUDi alíunde non ilalor nobis po5<-end(]ni. disi a supreino spintuah modico. Ilaifue 
1 Rnrissmi Nri I..0CÍ Ordinnrii Dni Mnrzkowski AbbatÍH Striguniens. 
Snndecfínais. bor siipplici lihello plena cum huniililalc rx>nvcnimus lUrain 
dssmam Dnniínntion<>in Vram, ro^antcs demiáiüsime. íjuateDas ex seorsiva 
[ioDC coraiu [iiagiatratii farta pcrpftnsa el ti-utÍDala causa eandcm aiuiul el 
clTeclu per satutare consiliuin tollcro non dedignetar. 

la valffac^rut enim ex mora ct vires re^uinens Pbaiitasmatis liurror coKÍt lolam 

alem norips fiuieli destinatas verten* in dies. nun deest lamen el vigilanlibus 

ItBno. Et iiuünium similea efToclus per r'\humatÍonem principális causae snpiri 

levtfnml, utj nifístoties his el Ín vicinis liteis pi-aetÍL^aliia docuit. eandem vem 

hnmationcm Rndus Loci Parocbus non habeat in sua facutlali?. bumillinie tllrani 

"Ml I>neni Vram roganduni duxinius, i|uatenus medlante ejus pernűssu. 

)M nrortmi CfiiiiptilM líeri vateuiniis. el ab ullehoribus perieulls libenri. 

Ltite.s pra^viR gi^nnrum praclicabilium per deputatns inqaisitione omnia 

' drdine nos eiLecudiros. Iiiterini pro tialute et relici»9iinis »ucrcasibus ItJrmae 

B^Bmat^ Dnis Vrae Oeum oxorantes. maneinus in cuitu prorandissime et debita 

pDtia 

huniillimi el nbaeiiuentisainii serri 
l^tiOCt. cig. civ. Lubl.) Index rum AsíiesoríhuB 

Noinine loliue C<iniiiitinitAÜs». 

267 



EGY SZEPESSÉGI NÉPMONDÁRÓL. 



Knximirítzlíy István örtálI6 katonának. Kador-ízky Jánoií p*-! 
s másoknak is «Yr»ri:»s kaipaíílíun, ki^ík dn|iiiáriyl»aii. vörös naitm:^ 
sárga sarkantyifcí csíxmáhan jeleni mejí. Jobb kezében ezüst fbganh 
botol tarlóit •. 

Egyszer az erdő a\iún fól szedett egy öreg asszony, mikor a sílrfl 
sajáuzerü zörejt hnllolt. Odatekintett és Kaszpereket vélte észre^ ki fehi 
lován üldözni kezdte A lejLÖn lefeJL^ hempergett lovával e^yült, es$ ped^ 
tigy, hogy mn^jd ö. majd u lova kerüU alá. 

Ki")velke-zik a gyakori líizv*^^/. lerjedelmes leírása, a melynek 
zója mindig Kaszperek. Részletesen írja le a m^jus 6. és "íS-diki, jua 
8, 9, 12. é:* 14-diki tüzet. A meírh<)ll fitesl vérei időközben eskü alatí 
mondják ki: hogy bályjoknak tudomásuk szerint soliaseni volt vai-ázs-^ 
g>'iirfljo, sem más csodaflzerszámu. Özvegye; Mária is esküszik, 
férje életében sohasem ílzfttt öi-dögi mestepségeket. házálian egyáltalán 
nem jeleni meg, ítsupán a nyáját zavarta meg egyszer, 

«Ubi bumana defíeiunt, tbi divina inoipiunt auxilia*. Kzen JeUzú 
inté2 a város tanácsa jun. 20-án levelet a zaklie^yni kolostor gárgyi 
jáboz. «Die 27. .lunii ad litleras reqiiisitorias ex Conventu Zakliczynens 
comparnit Páter Kxorí'isia nomine Innoi-enlius, approbatus a Öedp ar-n- 
sloliou cum fíocío derieo, ad repellendos phantasmalis insultus. 
pap meggyújtotta a passiógyertyái, s ünnepélyes exorcismusábüit, Jgj 
menetiéi tís szentelt vízzel. tömjénrUsttel és szentelt sóval tisztította 
a vá]-os házait. Mindezek daczára újból dühöng a kisértet, jul. 8-i 
njböl fölgyui(.ja a várost, s a városháza, söl maga a templom is a lángok 
martaléka lesz. «A vármegye ur,iinak ekkor, mikor a gyakori t(izví>aa 
miatt a város rombalomnia lett, e^*zökbe jutott, bngy a halott örökö- 
seinek a birtokában van még azon edény, raelylic a megboIdoguJl báty- 
juknak: Mihálynak kihantolása alkalmával a szivét zártak. Kzeknek 
meghagyták, hogy a kis lakattal l»ezárl edényt a városházára bii/.ziik,a 
mit a nép taná<'sára meg is teltek, hogy a kísértetnek űe Icg>'en tdbl 
ereje és hatalma az embereket bántalmazni, űrre az urak meghagyták 
és megparancsolták a sírásónak, bog}' e tárgyal mindenestül hamváig 
égesse el a kovanyeczi mesgyén. fcs így az isteni harag huLalmu öa 
szigonisága után, ezen időtől íogva akailályozva lelt mérgelien a kísérlet 
ugy hogy többé nem ártott az embereknek. A milöl minkéi és uttxiainka 
az Ür isten óvjon «. 

Ez a lengyel codex rövid tartalma. Szomorú jellemzése a kor RJí 
fogásának. Hogy lévaira annyi eml)ert mi vezetbeletL azt nm hiábi 
döntjük el. Egy ragályos líctcgség, más elemi csa^Misokkal összekölvi 
könnyen megzavarhuttu a megfélemliletl lakos.ságot. De u nep biltu i 

2»3 



IFJ. MATIRKO BERTALAN. 



lénelpt. hiszi ma is. s mondává alakulása, mint mindenhol, i'intudat- 
lul ment végl>e: mint a kődarab, nu^Iyet a hegyi patak árja magával 
dor. Hegyes élei a folytonos íííirgetcsben eltompulnak, mig kerek kö 
3 belőle. Bél Mátyás már az alakulófélben levő mondát ismerte. Hir- 
len halain')!, nem tiszta jellemről lefojeztetésröl beszél. Két-három év 
bát már átalakította a történetet, s körülbelül nyol<TZvan esztendő 
alva, egész teljességében állott elő a monda.*) 

A borkereskedés a jelen század elejéig dívott, a tutajok elindulása 
}xai ünnepélyességgel járt. mert a pap teljes omátusban kijött a Poprád 
léhez, s a víz partjáról áldotta meg a távozókat. A Dunajeczhez érve. 
izaküldtek egy tutajt, átrakván hordóit, mivel ez utóbbi folyó vízben 
ár sokkal gazdagabb, s a Visztulánál ugyanaz még egyszer ismét- 
idött. A hegyaljai borokból azon időben töbli lublói polgár gazdagodott 
leg. s némelyikére a műit század közepe táján, biztos tudomás szerint 
gyanazt fogták, a mi később Kaszperek nevéhez tapadt. A monda meg- 
Idása : a vallás hatalma megtöri a gonosz erejét, nyilatkozik a lubloiak 
gy más mondájában is, melyet Tompa Mihály *IIeyi/eskŐ> czínien 
IV. ki. ll.-i. I.) dolgozott föl. I.ubló lovag a várat építi. A muuka nagyon 
issan halad előre, s itt-ott össze is omlik. A lovag nem nézheti népe 
áábavaló erőlködését, s a sziklák kí'izött lakó gonosz lelket keresi iöl : 

'Épiisd fiil váram ! 

Add Iplkod nékem ' 

.S mp^íszíirtid a vér 
A íriíiykntéseii-. 

A vár elkészül, de a lovag nem tud nyugitdni. (iyiilrelinéhen oj/y 
tbda falai ki)zé menekül. Az ördög azonban meg akarja büntetni, és 
fy óriás szikladarabbal a várat széüelrombolni. De a zárda mejíki ni- 
hilt harangja megtöri a gono.sz hatalmát, s a szikladarab a mélységbe 
nhan. Tompa nem változtatott rajta, hanem egészében vette át a néjitöl 
í mondát, mely csak megoldására nézve áll rokonságl»an Ka.-^zjteiek 
Dondájával. 

Br. Jósika Miklós ismerte Kaszperek mondáját. • Második Hákóizy 
Ferencz> czímü 1852-ben írt regényében**) lölhasználja a kor jcllenizé- 
rfre. Némi humor rejlik ^ Kasperek - fejezetében. -A tiirténet .-jzínhelye: 
toporcz, egy szepessí>gi falu. Ksteledik: az i'ireg Szeniezer csiládja 
beszélget egyről-másról, midőn egyikök Kaszperek nevét i-jti ki. Az (írefí 

*) A Lublóval hatiiros Ouezdn vártts Icvéllárúbari is i'iriztok i';:y Kaszperokiol 
■fló Démetiil írt kéziratot, moly azonhan a tübljsziiríiíi kikiUrsiiiiíizíroir's alkalmával 
dkillódott. 

••) IV. kt. 112. s köv. lapjain 



afíszony odíjszíilati i\ tyiikiiihoz, meri tölti Kas?:pereklÖl. Rftvíd ídö mulvaj 
iijra ellebben a rettegett név egyikok íyakái-Oi. s ugyanekkor nyílik 
ajtó, a vén Mirián tép a szobába, a ki jöizüt nevet oxon, liogy a 
népe félelmében agyak és a-sztalok aló bujt. Gúnyolódva kibívja a go% 
szellemet. * Kasperek I gaz liczkó, — ide jer, ha jó kell*. ColytHlíi er 
hangon. Lehetetlen e házru^p ijedelmét s növekedő rettegését leírni: 
ezen senki sem Tog R:iodálkozni, ha tudja, ez időben mit be.szélteJc 
perek vagy Ka.sperkovics varAzsIóníl, e osodalevöröl. kinek becsüli 
családulódai még élnek Liiblón. hol leginkább rettegtek tőle-*) 

A nép aart állttá, aöt — miként az később törvényes vizsgálat í 
kisült — esküvel is eröfííé: hogy a hol rsak nevel említettek 
pereknek, azonnal meg;ie!ent. Az anyák gyernii'keikel ijesztették ví 
Ne sírj. tnert elvisz Kaszperek !**) s azon perczben, melyben e 
ellebbent a vigyázatlan ajkakról, a gonosz lilndér az ^jló köszóhén i 
vagy valamelyik ablakon nyújtotta be fejét .... Halála után kényté 
volt az elöljárósitg Kaszperek tejíil lesseijrsteftu a ko(torPóhr»z, hogyj 
ne ke\ien. Ncra első esel ez ama babonás korban. De még ei 
nyujítatla meg a népet, mert szanilalanízor erősítek, hogy a var 
vagy inikép nevezlek, lündépfőnökiU — látták a roppant vafüüzeggel eg} 
mely Ível leje le volt sxege^ve .... 

.leleulien az ily kisértetlátónak hánytatót s labdacsokat adná 
hogy vis.szanyerje hig eszét, akkor más idők Jártak. A lörvényhatí 
halott fülíHti vizsgálatot i-endelt. a katholikus lelkészség a sátiiii tnC 
dését látván e csodában, élénken részt vett a feltámadt kuruzsló holÚi] 
utáni i>(lnperel>en. .'< a dolog messze vidékre za^jt ütittf. Tanukat hall-l 
galtak ki, s ezek megesküdtek, hogy Kaszperek, mihelyt emlitetiéJc. ^i'm-**^ 
nappal megjelent, s az asztalról a pe<y?enyél elvitte magával. 

A böhs tíM-vényszék a halottnak félrtsatását s koporsójávaU 
égettetését határozta. 

De végrehajtás elölt elktlldötték az Ítéletet a krakkói pOspóknek,| 
kinek levele most is tarlatik és olvasható. 

A pi^spök rir bal)onának nvilvánítolla válaszában az egész dolgot,| 
de a vakbuzgó nép megnyugtatására az Ítéletet helyben ha^^yla. 

V^égre is hajtatott az, számos nép szemeláttára, egész setét ünne-| 
pélyességgel, exoroismussal ös tömjénftist kiséretelten. Az esybf - 
egyhangt^n állílák: hogy mikor minden elhamvadott, rémilö giUí>. 



*) Kaszperek utódai épen elhírhedt Asttk minit ft •Kasperkicvii^s* nevet velUkj 
fBI ki»őbb. 

♦♦) Ez tna is dívik. 

270 



^ ■ Chirdnt a sxegény népet nem igen zárolta, taak a gazda- 
z Lubló víüékí'n. !f hu olykor egy tyúkot vagy maluczul 
ti a nyársnil. vagy a terilelt aszLalri')! — mohkor — pdr aranyal 
>U be az ulilakon. 

Miríún (iaspar meséli exeiet a Szeniczer í-saladnak. Valamennyien 

Im^k arra, a mii az ftrew. Kaszperek kúljúrál mond. A nwbarlii 

melynek kflzGléI)en kéngű/ökel khelö barlangi lát haló. Minden 

■ iii.i azt A lííveiil vándor, ki abiíúl szomját hoti, porra omUk, s 

-I elhon^a hamvat, a bogi'ir, mely közelúbe jut. veszve van, a mudái\ 

ha fiilöUe elröpöl, martaléka az igézetnek : körben héjázik mindig lejetjh 

^ U'jt'lpb űrvt-tívelve. míg hele esik. elpárolog n)ini w fü.sl. Messze krirül, 

av t^nlo iit'ina es bús. Nem rak.ia e^yeüeii madár It'szkel e halálÍHlifíletu 

majídnyl^. Neni pyQjti ámyátian a szorgalmas hangya kis raklrtrAt — 

a kigyti ijefllen ki^^iirran biHöle. 

De mikor a rusbachi avult toronyban éjfélt Üt az ora. a kalapács 

: kopputtástival n magányos lanyn niegnépe^Üt.Oudús alakok, minőket 

Itépzelf't alig tud gondolni, emelkednek ki a f<'ildliŐl, iilve lovak, mac^tkák 

■ Iviiak c."íonlví\zaÍn, irt<"iznlos ariízukkul s kirllilledl szemekkel 

1; agam roppant denevérek nyüzsögnek, s mennyire a szem az 

sQrojébe hathat. egés2 serege a hdottias alukokniik, parázsló sze- 

kk^l s liosszu leplekl>e redözve bolyong, s üzi'mlik el6 , . , . 

Hús. s vér! jegesztö zsinat keletkezik. Kgyszerri* sárkányon ülve a 
leereszkedik Kiiszperek. C) és nem müs! Közel a Ibrráshoz leszáll 
lilfi nyergeséről, ü a csiirgn felé közelit, hol reá egy Iftndér szt'pségU 
j«nuek vár. kristály kehelylyel. 

KaíZ|>erí'k átveszi az edényt « tele erefiztvén a bfivös forrás vÍ5ié- 
— kiissza. 
K pillanatbíin ellílnik uz egrsz tihiddrM. A forms mclletl, niolms 
\Mt\i\. löbh mint száz éves agg ül, gonílleltcn nyugnszlván állát kezelxt, 
meredező szeriekkel kisérvén a vizniik <'gergesél». 

Ez utóbbi részleten megérzik a regényíró; az elsö pedig némileg 
BtO változat. .Iiinka a Szepesáégen hallolla a mondat, sa regény jegy- 
iéi közölt meg is mondja, hogy a <mi e (cikkben K«sz()erekröl vagy 
I.s{j€!rkericsr61 mondatik, nem mese: mert Ö valóban létezett azon a 
délcen. Hatalma és szeszélyei a nép ajk'<in forognak*. Minden, a mi a 
génykm tí.'»rtéMÍk, az 1711-diki évvel hefejezletik. Ka^^zperek 17ül-ben 
békében élt, ámbár, a mint a törvénykönyvek mutat,|ák, rend- 
ről nviiglalan természetű voii. kinek mindfnknr szúntos pőri* volt a 
slöiíikkaí. Ily kissztrU nnaehronismn;; azonban megb)H'sátli,*itn egy 
ívben. 



271 



Végigkíséri ük a mondái égés?, fejlötíe.séheii Miiidenl rtíjszcloíil 
egy még ilju monda fekszik előttünk, melynek alakulása lutonbnn 
be van f^ezve. Az aayag nagyrészt niegmai'adu a nép csak kikerekv 
és kiszinezlc a lÖHénelet. Az egyszerfi egyTnasiitjint kauzális rtssz^ 
gésbe lio/.la. A lialoti kövérelib, meri az alvók véréi szívja ; lej n^ 
jár. mert lenyaka^cták. Iflzzel pusziit, mert elégették. Indokulja tov, 
az egész megfogliataílari Kseményt, a mikor azt a jellembíil kifolyíil 
bizonyos tragikus mozzanattal lolvilagosítja. Kaszpcrtrk vétaégf: kellÖ!*: 
lopás s a Iiamis eskQ. Kzekért bünliíVdnie kell. Kíinli<■^désé^^en uj vé* 
követ el. mert az élőket bantuja, s eückért most is lakul 

A monda mnga, a miat látliatUik, löt>br(;Ie változatban Ke 
Némelyek ngy motidiuk: baranggal fejezték le; raasok szerint arra 
kárboztatva. bogy a sárosi vár tornyában mákot számláljon. Ha si^sip] 
munkájának már végére jár. akkor egy boszorkány jelenik meg a toron? 
ban. ki a mákszemeket Hzé.ijelszórja, s Kaszperek i^btj] kezdi fáradságot 
munkáját. 

A monda alakulása tehát néjnileg megfordítva irirténL De 
régebben megvolt, elejét és befejezését későbbi időben kííllőtte liox: 
nép. s ezáltal mintegy keretbe foglalta. Az egyszerű kiséJletböl kuru: 
boszorkánymester válik, ki Bél szerint csak a saját adósságát rójja I 
a néjimondAban pepiig mint a szegények julalmazója szerepel. A 
szeritil a sziv elegettetése szüntette meg a rémdíjlgokat. Mennél jeli 
:!Öbl) a monda l>efejezése! Befejezés, a melyhez tübb S26 nem U 
egyszer.«ímiiid költői igazságszolgáltatás a maga eredeti színeben. 
.sok papi személy, a kik folytonos egymásutánban látogattak LuW 
i'>sszeolvadt a nép képzeletében, (^nnati a püspökök gyíllé-se. Az 
kozás az exoreisransokból magyarázható, s a fehér lö, a mely aas 
tetteiben társa volt. büuhödésének is társa. 

A monda eredetisége, a mely bizonyára a szláv vamp>T monda 
lUggeilenül keletkezett, minden esetre jellemző a nóp fölfogására és ala: 
kitö képességere. Mint tiirteneli jelenség, kunőzumként tan fölelevoní 
lett volna, jelentőséget azonbrin csak akkor Dvertietelt^ midon a 
igazított rajta, s kerek alakba űntótle. 

A lengyel rodex is. Bel Mátyás is. az utókor emlékezetének akartak' 
fÖntartani Kgyikök sem érte el igazi ezéljiit. Ma pedig más .-^ 
nézzük. Kiimitíla.sunk szempontja: az ethnogi-apliia; egy oly czél, i. 
szolgálaliiban ujból hangoztathatják e ketlÖ régi jelszavát: Fro Memóriái 



STS 



II u'.^' As És aZERELMl VARÁZsUti AZ E«0. sATOROS CZIQÍNYOKMAL. 



srelmi Jóslás és szerelmi varázslás az erdélyi sátoros 

czigányoknál. 

Dr. Wlülor-ki fhnrikWl. 

A czigányokaL, kik í'éktelen vándorlási hajlamok ds sajAlsáiíos élel- 

i^uk által az ó-világ népei keretében számtalan érdekes rejtvényt 

lak elénk, a modern Indonióny még mind nem részesítette keÜö 

j:elemlien. Nem hiányzanak ugyan eg^es lüredékes viulalok. szAzadtink 

^mely ellinogmpíiu^ai mej^figyelték ngyan e vándornépei ktihtnUizö 

áyeke'n, följejíyeztek egyea vonásokat egyen (r^igánylc'trzsök morális éle- 

i ií'z korántsem elegendő arni, hoxy az őf<H2**ti c.zigány- 

M ö> ■'<' ké|MH nyújtson. Ha ilyen leheluleg teljes képet akarunk 

« czigúnyok benső életéről, fÖleg vallásos roKalmnikn'il és világ- 

í. melyek liaWsa e nép Öí^einek anyajíi és erköle.si viláKálmn. 

.■■ tH társasé létében, szokásaiban és Ijabonáiban riyilalkozoItT arra 

denekelött egyes vidékek ezÍRányainak beható tannlmányr)zása szfik- 

Mi még csak kezdetén álhink az ilyen munkának. A hazánkban 

sadnl lelelefHífletl. réí^zint méj? váriflorlú cziKánynép lelki elftnyil- 

li m«;g mind nuK^enek iriMlaltuunkhan u^y <V^.szc>íyÖjtve. hogy 

további me^figyeléit Lalán fi^löíiile^eij munkának lenne tekinthető. 

hogy ne lehetne e téren még eredményűvel tarlózni. 

K ^empuntbol íizt hiázszük, a mi feladatunk, hogy czigányaínk 

nizeU sajáb^gai, erkOlcfiei. szoká-sai és babonái még megtevő vonásait 

elemre méltas-auk, és azokat a végpiiszlalástól megőrizzük. Ezek 

• iii.u IS mindinkabli elhalványcido képnek vonásai, mely képl)en a 

tigany nép vilíignézolének hs szellemi életének ősi momentumai meg 

ak ÖPi/ve, és emiélfogva Társaaúgunk érdeklődésére méltók. Ez okból 

^vánom czigányaink ?zerelmi jó.-'láriára és varáznlá-Síira vonatkozó 

^1 bemutitlni, csekély adalékul honi népeink istnertele-séliez. 

Szerelmi jóslást ^ szerelmi varázslást találunk minden népnél, a 

természetes állaf»olbnn lévő néptörzsöknél ép ugy. mini a knltur- 

íépfiknél. az amerikai indiánupoknáJ ép ug}', mint Afrika négereinél, 

iuin népfajainai ep iigy, mint Nyngot-b^nrOpa legmiveliebb nemzeteinél. 

ezen lény egymagára inegezáfoUa azon gyakran még tudós körökben 

látatott véleményt, hogy vad népek, vagy mond.ink inkább ler- 

állapoLban levő népfiyok híjával vannak nemcsak minden val- 

I, de általában minden magasabb emberi érzelemnek; hogy ő náluk 

■ csak állati ösztön és emberhez mélló majiasabb fokra nem 

!ik. Ilv álhtft-ipkat inéc a köZí^l imilt időben is hallhatunk 



czigányainkra vonalkozolag, kiknek szerelmi rirpköltésök pedig akart 
kultúrnép modern lyrá.iával versenyezliei A szerelemlöl zeng a 
dal. ennek kéjí't es kínját hirdeti a le^li^hb <inek. Persze a tárgy, ir 
minden népkitllésxetnél — örakké eiíyfnnna: de mennyi árnyalat, mer 
vallozatüfs^g nyilatkozik a fölfogásban éjt kifejczosbeu ! KnkM<l(»ökopl 
czigány szerelmi költészet, melyben a magukban egysztnii kövek init 
fordnlntnid iíjíUtb változatos nioglei)Ö ahikokat rntilatiiak. 

Már maga a v»gy, a szereteti lény utáni sovárgits, mely a batj 
nAboz tordnl azon hitben, hogy valami titkos, felfughatatlan 
kielégítési tiyerliet, arra utal. hogy nem estipün álluli öíztöure szol 
kőzik ezen éivxílem még oly népeknél sem. tnelyek a ktiltura legalsó 
fokán államik. Szándékom e helyen ífáliircs czígányainknuk a ^zerete-nire 
vonatkozó néhány babonáit felsorolni, melyeket e vándoméppel 
gyakori érintkezésemkor volt alkalmam niegligyelni. 

Az ember természetében rejlik, bogy jövendő üorsa felöl 
megnyugtatva lenni, s mentől ]>riinilivebb míveltségi fokon áll az 
annál inkább felhasznál mindrn ki'triilniényt, hogy fellebbentse a Jí 
fátylát. Mariától értődik, hogy a leiinyok is eletitk föczélja, a férjlieznií 
dolgában nemcsak jőaláához. de még varázslásához is folyamudnak. 
erdélyi sátoros czigányok leányai tudjak, hogy ily szerelmi varí\zsi6j<: 
caakis bizonyos napokon vagy éjjeleken hajtlialő végre. Ily napok 
töleg eJHzakak az ujev előtti éj. húsvét előtti éj és Szt- tíyörgy na| 

Szilveszter éjszakán a czigány-lányok ezipöl vagy e^izmát áoht 
egy ílQzfái*a : osak kilenezszcr szabad dobni. Ha e kilenez dobás 
niegakad a czipó a fa ágai közt, még az évben férjhez megy a rJi 
De a hányszor a czipő a kitencz dobás után a földre liull, annyi 
kell még a leánynak várnia, mig férjht^ megy. Szilveszter éijelen kiment 
a leányok egy élő fához és azi egyetikéni s egymáaulán megrázva, 
énekelik : 



Perde, perdft prájüna, 
Varekaj tiin, ]iúsz kamav ? 
Bas.-i, párno dzsiuklo. 
Piráno dzsál inaj 4zign! 



Iví^hulliíik a levetek. 
Hol vnn, a kit szeretek? 
l'jíuss. ujrass fehí-r kutya. 
Jön a habmii ^-orsnn rntvxt 



Ha éneke közben kutyaugalájs halialBzik, ez azt jelenti, hogy a lány 
még az évben férjhez megy. Vagy a lány kitép fejéről egy hajszálai. 
ahhoz egy gyüríit köt és egy edénybe ereszti. A györű mini 3zal)ad inga 
leng 8 a hányszor érinti az edény falát, annyi é\'ig hajadon marad u 
lány. Szt. tiyűrgy éjjelén a czigányle-ányok Ifekolik egy fehér kutyának a 
szeméi s aztán szabadon bocsátják, míg maguk szótlaTtul külön-kOlön 
helyre állanak. A melyik leányhoz legelőszoi- hit a kutya, az megy leg- 



osa reggelen leihök üsznak a keleli Ijilhatáron, akkor az évix'ii sok 
r marud hajadonnak és nem megy férjliez. ]\&^i hiten aiapí^zik o 
aós, látszólag értelemnélküli czigány szokás, melynek csiráját azon 
mythosban találjuk, mely szerint a reggeli vagy tavaszi nap. nirly 
; és áldást áraszt, az ég azúrkék madarától származik, mely viszont 
jszakát vagy telet jelképezi. 

Hogy ezen jóslások be is teljesedjenek, az illető leánynak külüni')sen 
kell készülnie. Az említett napokat, illetőleg éjjeleket megelőző kilencz 
m át a leánynak nem szabad se megmosdania, se valakit megt-sii- 
ía, sem pedig templomija lépnie. Hiisvét vagy 8zt. (iyörgy é;ielót 
elözö este halat kell ennie, igy álmában meglátja jövendőbelijét. 
i'ét hajnalán a czigányleányok vizet iórralnak és bugyogásáljól igye- 
let jövendő íérjök nevét kitalálni. Hogy megtudja a czigányleány ; 
)n vén vagy fiatal lesz-e jövendő férje, kilencz szem csattanlyu- 
ból ipesoseszkró). kileiKsz hel\Töl vett f()ldböl és kilencz helyről 
ilelt vizböl. tésztát gyúr, melyet húsvét vagy Szt (iyőrgy nap haj- 
n keresztúlra tesz. Ha asszony lép legelőször erre a tésztára, a lány 
iö férje özvegy vagy vén ember lesz ; ha pedig féríi lép. akkor 
Ihoz megy nőül. .lövendöbelijét személyesen megláthatja a (-zigány- 
y, ha Szt. György é.jjelén kimegy a keresztútra és haját hatrafelé 
ve, megszúrja egy tűvel balkezének kis lúját és három csepp vért 
it a földre e .szavakkal: « Vérem adom szeretömnek, akit látok, azé 
íkl» (Mro rat dav piraneszke, kász díkhav, avava adaleszke.\ 
yr állitólag kiemelkedik a vérből a jövendő férj alakja és lassan 
•szlik a levegőben. Az elhullatott véi-t pedig a jjorral. sárral cgyiitt 
ell szedni és folvóvizbe vetni, különben a Niirtín' (vízi szellemek) 



SZERELMr JÓSLÁS ÉS PZRRELMI VAftÁZfil.ÁS AZ ERI). SÁTOROS CZIGÁNVOKNÁL. 

érf mozdulatlanul bevárja leendő ierjét, kinek alakja megjelenik és megáQ 
elölte. Ha most az alak a hal után nyúl, akkor a házasság boldog lesí 
ha pedíK a pálinkás poharat fogja meg, boldogtalan: azon esetben, ba 
so a halhoz, se a pálinkához nem nyúl, akkor a házasság első évében 
a házasfelek valamelyike meghal. 

Hogy a kártyavetés, álomíejlés, kézhöl jövendölés és egyéb ilynemű 
jóslások a ezigányleányoknál is napirenden vannak, magától érthető: és 
igen messze vinne, ha mindífzeket bövcbbfín fejtegetni akarnók. Érde- 
kesebbek azon varázslások, melyekkel valamely személy szerelmét meg 
akarják nyerni. Itt eisö helyen állanak az úgynevezett bájitalok, melyek 
készítésében a ozigi'inyleányok és asszonyok nagy mesterek. A legegy- 
szerűbb és ennélfogva az illető személynek, kinek tudta nélkül beadatik. 
egészségére nézve legártatlanabb bíijitalt a következő szerekből készítik. 
Az említett éjszakák valamelyikén ö.s.sze.szedik a rétjeinken niivő tarka 
koslior (vast heugeszkero — ördög keze. németül: Knabenkraut, latinul 
Orohis maculata) .sirgás gyí)kereit s porrá szárítva saját ti.sztulási verőkkel 
elegyítik, aztán bor-ba, pálinkába vagy ételbe teszik és megitatják vagy 
megetetik azou személylyel. kit szerelemre óhajtanak bírni, ündoritóbb 
azítu bájital, melyet ziild békából és de ne vér- vérből készítenek. Szt. János 
napkor zöld békát fognak és azt szitmos kis lyukkal ellátott cserép- 
edénybe elzárva, hangya-bolyba ássak : a hangyák felemésztik a békát 
é.s fsakis <*sonljail hngyják meg. Kzen csontok porrá töretnek és denevér- 
vérrel és sziiritott köris!)og;trral osszeke vérit ve, a napon pogácsaformára 
aszalják s ebből adandó nlkalonmial az illető személy italába vagy éte- 
lébe vegyítenek.*) Az ártatlanabb bájitalok közé tartozik az, ha leány 
ruhiijának valami izzad.isos részét uelu'iny haj vagy szöi'szállal porrí 
égetve a szeretett féi'íi italjiba vagy ételébe keveri. Borzláb vagy varjú- 
szem valaki fekvőhelye al:t el;isva. azt szintén szerelemre gyulasztja. 

A mint <'zigiuiy hit .szerint szerelmet gerjeszthet valaki azzal, hogi 
sMJút testéből az illető személy testébe vért, izzadtságot, hajat stb. szár 
niaztat át, ép ugy meglehet a meglevő szerelmet semmisíteni, ha meg 
fiirdilva az illető személynek hajaszálál, csepp vérét vagy nyálát elégel 
jük : ezzel szerelme is elég. Összefügg ezzel az a vai'ázslás. melyet hütlei 
szeretőknél .szoktak alkalmazni. A megcsalt leány meggyújt éjféltáján eg 
gyei'tyiU. és egy lüvel néhányszor beleszúrva, ezt mondja: «Szúrom 

*; Qiiiitibí't siiprailictaruni no':tiuin (jcciduntur duo canes nipri. mas et femio; 
({U'jruiD [;(>nit:ilia cxsliriiiita <i<i condfiisatioiiem cüiiuuntur. Hujus matériáé partics 
ronsum|ita i|ueiiivis invincibili anion- facil oxardescere in eiim camve, qui hoc med 
pvodigioso usus est. 

•1H\ 



rjuez. Mé)! e^ív külOnos ulínu^u sz<(kust kdl loh-niliti-nünk: 
ipjáD, kora it^^gel a Halai leányok kíaüitnak a .s;;almdWu. é> 
len fellegekéi é^zlelnelc. ez irónylmn ga)>'^kat Imjiuáiriak é\i felé 
Lviikat iiiomljilk: «Hoi>ölj tnaiJár íís nt» (íztl el keilvesemcl !• 
v»irikl€ja tf int tnith ut're pírducs.) '\\ i. azt hiszik, fioífvhíi 
[iki>«l rej^tfeléti felhők úsznak a koJelt lutljaturon. akktír az évtd'ii sok 
ly marad Ii^'ad<innak és nem megy férjhez. Réifi hiten alapszik e 
■ .!'»Iaír ílTteleninélknli cziyiiny szokás, melynek í-singút azon 
iij laUljuk, mely szerint a reggeli vagy lavaszi nap, innly 
és áldái^t áraszt, nz ^g nzurk^k madarAló) iizúrniazik, mely viszont 

'.ú\ vagy lelet jelkeifezi. 
;.. gy ezen ji>t:Iiisok he is teljesedjenek, az illptö leánynak kOlrtni'taen 
kell kéízillníe. Az említeti napokat, illetőleg éjjeleket megelőző kilenoz 
ipoD út a leánynak nem szaba<l se megmosdania, se valakit megesó- 
ft. sem pedig templomiba iöpnie. Unsvc'-t vag\' Szt. fiyörgy í^jjolét 
fSzO este halat krll i-nnic, igy áhnáhan meglátja jÖvendobcli.iét. 
véK luynalún a czigúnyleányofc vizet fon*alnak és bugyogásából igye- 
jfivendíi lerjök nt^vi-i kitalálni. Hi'iív m(.•glul^ia a ezigánylwmy 
veji \'ugy tialül lesz-e jövendő lerje. kilenez szem esntlanlyii- 
ípesoHCHskro), kilencj: helyről vett íbldböl és kílencz helyről 
Rll vizliöl. tésztái gyúr, melyet hnsvét vagy Szt (lyörgy nap haj- 
keresztűlni te;iz. Ila a.Hszí>ny lép legelőször nrpe a tétízlára. a lány 
félje özvegy vagy vén eml>er lesz : ha pedig férü lOp. akkor 
hoz nifcgy nöill. JiJvendöU'lijél szem+'lye'íen megláthatja a czigány- 
][, ha Szt. (íyOrgy 6.uelén kimegy a keresztOti'a es haját liátrafelí* 
% nieg^rznrja egy liivel bnlkr/.ének kis »yjal (>s barom fSfp[i veil 
a földre e í^zavakkal : ' Vérem adom szeretömnek, a kit látok, azé 
• i.Vro rnt d<tv piraneszkp. kdsz díkhav, avatja adafeszkc.^ 
íülíir)!ag kiemelkedik a vérből a jövendő ferj alak,ía és lu:^san 
^EMd^xlik a levegőben. Az elbnllatott. vért pedig a porral, sárral együtt 
ii szedni és folyóvizlje vetni, különben a Nivfm ívizi szellemek) 
í^k a vért. s aztán az illető leány menyasszonyfövel vízbe fúlna. 
lik. hogy Dankii Péter, a Kukuya nevű czigánytőrzs egykori vaj- 
sííép leánya, Kózsi. valami 20 évvel ezelöll, azért fuladt meny- 
ij korúban a Maros vízébe, mert elmnlaszlotta az elhullatott vért 

Ha a leAny nemcsak jövendőbeli férje személyét akarja látni, hanem 

anind kivánc-si arra is. hogy minő sors vár reil a házasj-ágban. 

Iiteil éjszakák valamelyikén szintén kimegy a keresztútra e& Ittülvén 

[fóMr<% maga elé tesz egy $ült hatat és egy pohár pálinkát. Szótalanul 

275 



A GARABOKCKIJS D1ÁKR<)L. 



A garaboneztús diúk fogakkal j(>n a világra, 13 iskolái v\ 
azuiái) egy barlangba vonulj hol az ördög fogja leczke alá, Öt is, t 
máskor 12 társát is. Ma.i(i felülnek a szei-encsekerékre, melyről U 
közben egy okvetleníil lebukik, a többi garaboncüiás dirik lesz. 
ilyennek Imlalímiban áll bílveszkedni, jósolni. Rendesen hosszú ro; 
köpenyegben. vándordiáknak öltözve állít be a parasztgnzdáhitz, l^ei 
vojnt kérve. *^ .ln.j nnnak. ki nem nd nekik. Kenyeret niagnk vái 
csuporból isszák a tejel. Ha nem adnak nekik s megboszant.júk ; b' 
állnak. Forgószélet, jégesőt, ragyát küldnek a határra, kiív'zamitji 
gyerekek lábút, megfejik h kiUagasl, véresel adatnak a lelienekkel. 7a 
alkalmával, szélvészkor a levegőben sárkánykigyón lovagolnak, mi 
bűvös iialalmuknál fogva maguk nyergelnek meg s nyitott kftn 
olvasnak, melynek olvasíisúhoz csak ök értenek. A patóczoknál az 
van elterjedve, hogy a .*;árkár»y, melyen a gambonoziás — náluk 
bonr-Zits — íliák lovagol, esináUa a zivatart, de (Nsak a ditik akaralám, 

íme a garaboncziás diák alakja a nepphantasiától megalkotva. 

Kz alak iilment az ir*odalomba is. Ht^-giségét ama lény bizonW^ 
hogy nevét 153íí-iMa Komjáthi 'Szent Pál leveiei«-nek íordii;'isálól 
kezdve — ki a bűvészkedésről szólö könyvekel < ganüjonttzáa ki\nyvek 
mondja — egész a mai napig egyve halljuk emlegetni, kí'tzsz^jon foi 
Ann)! tehát bizonyos, hogy 1533-ban a szó és fogalom már éli, 
lö65-beD Melius Péternél *HÍob»-ban •garal>oncziás diák>-ról 
hatimk. (p. 93.) 

A szó etymologiá.janak niegallapílá.'íánál hasznát fogjiík ven 
történeti szótar adutainak is. egyidöre nézzük, miiéle alakbuíi meni 
néphit az irodalomba.**) Bél Mátytls (Nolilia Hungária vol 
Ö82— 1742) az 1712-ben elhalt fiellyónak egy kalandját beszéh el. 
parasztság garalx)nrziás diáknak riézeil. Negyvenbe! év\'el ulóbb 1782-bei 
Itiei János jezsuita "Tornyos Féler* ezimfi fursjmgi játékában egy gani 
bonoziás diák esetére alapil egy boliózatoL Kgy fösvény, liszteletet vadá5S 
polgárcmIxT, Tornyos Péter uram elhatározza, hogy 6 bizony i»om i-alqj 
czenttíl egyrakásra a péi»zét, lar^ang van, nmlatságot rendez. Megtudjj 



Mylhologia. Varoa JAnoR : A hatmnák kftnyvc. Sirisaka Andor : A hAbonáHÍ 
B(>ra6(í« Gáspíir: A e»i'nbtincziás diák (Upesli Uírlap 1889. 166, sz.). Istvtfnff 
Gyula : A horbunczits iTuristák L^pja ISlío.). 

*) Csokonai szerint kdsttí is. 

••) Több aíJRlra már Asbóth Ostkdt mulató!! rá derük értekezésében: <Ofi 
Gorabonczás diák nach der Volksílberlierening der Atagyftren** (Arcbiv. f. 9 
Fhil. IV. p, 611-627.) 

278 



lízár Béla. 

eft a szolgától Ventifax garaboneziás diák, ráveszi a szolgát, hogy álljon 

siolgálatába, tréfálják meg Tornyos uramat, de főkép ejtsék meg az er- 

síényét. Ventifax udvariaskodással megnyeri magának Tornyos Pétert, 

dget-foldet ígér neki, hogy diákul is megtanítja, sőt kicsinálja azt is, hogy 

pénze erszényéből soha ki ne fogyjon, akármennyit ad is ki belőle. Ki 

kap rajta jobban Tornyos uramnál? Hallgat Ventifax ra, teletöm egy 

!. erszényt aranynyal beköti vörös pántlikával, Ventifax meg hajtogatja, 

' hogy ugy eligazítja ö, hogy soha ki ne fogyjon. Mikor osztég arra kerül 

8 sor, hogy a bűvészkedést végre kék hajtani, kicseréli az erszényt s 

alkalomadtán eloldalog. Tornyos uram megtanulta azonban, hogyan kell 

. a sárkányt megnyergelni. Szolgáján akarja elsőbb a műtétet végrohaj- 

tanL Lőrincz hagyja magát, de mikor aztán ráül, leveti, megnyergeli 

Tornyos uramat, jól elagyabugyálja. meg otthagyja. Meg is verik hát Ö 

kelmét, a pénzét is elsínkofálják s keservesen dalolhatja: 

Bánom, ho^y deákol láUam. 
És a könyvtie belé vágtam. 

Oda vafsyon az erszényem. 

Erszényemmel vendégségem. 
Hej dinom-dánom. 
Mig élek is bánom 

Deákságom ! stb. 

lllei a garaboncziás diáknál a mondai vonásokat meghagyja. Ven- 
tifax is 12 iskolát végez, rongyos köj)enyegben jár s kimyv a h(jna 
alatt. Maga a bohózal ügyesen van felépítve, ha erősen is látszik rajta 
a bécsi possé-k határa. Nem .sokkal utólih a pozsonyi papnövendékek. 
1795. febr. 16-án pedig a pesti szinésztársasúg szinre hozták a darabot, 
fidéken azután is toblíször (igy 1799-l>en Nagyváradon) és töl>hhelyt 
adatott elő. 

Tiz évvel utóbli, 1799-lM'n Csokonai Vitéz Mihálij: «Dorotlyá»- 
jában a bos.szut álló garaboncziás diák tetteinek hatását ilyeténkép rajzolja : 

«— Felkeveredvén a vidi pusztán')!. 

Vagy a Szent-Gcliérlnok horslerniü szirtjár<>l. 

Zablás sárkányán a ^arabonczás deák : 

Már a forgó szellői csikoroíínak a fák. 

Ropog a piiszlnrnak kunyhója fedcU*. 

Kavarog a vetés, a víz liabbal telt;. 

RgyébüU csendesség hilszik víllíjyöii-jipgyon. 

Csak oü vau fergclojr. a hol ö álniegyen. 

Toll. kóró. falevél, ringy-rongy, egyehuással. 

Zúg a poroszlopban furgó karingássul. 

A megrémült banya tebenekí.'t fejet. 

Háza ollalniáérl készíii a tojet .... 



A. OARABONC7IÁS DIÁKRÓL. 



Szirmay Antal 1807-ben (Tfungaria ín Parabolis) a garabonc; 
diákról emlékezTén. írja, hogy a nép nagyban hisz beanük. ^bozztgult 
f»rt. s inindeníele ajándékot ad. félvén, hogy ráolvasásaikkal ftzántófÖl- 
deiket jégzá[)orTal tnnkrf»teszik vagy a faliira más baji küldeiipk.» R 
évlizedílfjl iiWbb. 183'l-hen ismét színre kerül a garaboncziás di^ 
Iiudape:iten. Munkdcsj/ Jánosmtk a bécsí lüntiéries bohózatok minl^jái 
irt látványos: -íiarabonoziás diák'-jában, liol Csákány Laozi garabon- 
cziás diáknak öltözik, s mint ilyen, letke a bonyodalomnak, ha ugyan 
rérezmfln^l lélekről egyáltalán beszélhet fink. De azért a maya ki»rúnak 
tetszeti; az első években többiízör előadták s vidéken sokáig íentar- 
tolta magát.*) A népies hag>*oniiinY itt is a garaboncziás diák jcll' 
igy az asszonyok lenijei kínálják meg. hosszú, rongyos köpenyéről ösi 
nek rá. 1864-bcn Vas Gereben tDLxi* czimü korrajzában felhaf 
a garaboncziás diiikröl szóló néphitet, s Mihály diákjában a senli 
talis érzést csiJIantalja fel. Azóta nera alakítottak Möle költői 
csak Arany János (Buda halála. I. ének.) emlékezik meg róla ei 

Öttuzerogyott a td. MosI n g:arabonc2ok 

— Mint keaelyfl bad gyíll taglani i^ konczot — 

Bőrét lereszfték. johail főlmelszék. 

Nézni a nézőknek oltárra helyt^zték. 

E versszakhoz megjegyzé Arany : Qaraboncz. Ipolyi gyanítása 
hadd legyen amaz alárendelt papí osztály, mely áldozatoknál kéjzimm 
bonczolást mit, végezte.' () tehát nem a népies hagyományhoz áll. h 
egy, mint láLni fogjuk aJaplalan Joltevé.^hez, de melyhez mint költííi 
joga volt. 

A népies hagyomány keletkezésének rejtelméhez ug\'aniá többeo 
keresték már a bÜvíVs írt. Első voll Ipolyi Arnold, ki < Magyar My 
logiá'-jában (p. 4-54—68) visszavezeti e mondát az Ősmagyar poj 
mylhologíába, a garaboneziásokban bűvös papi hivatalt lát, kik a 
vetemény áldását eszközlik. Ök lehettek továbbá a bonczoló. béin 
jósok, mit etymologice a gara ^- régi és boncz = hom^zoló-ból magyaráz. 
Ipolyinak erre a hypothesisére vonatkozik Arany János idéztük versfr 
Ipolyi szerint továbí>á a kimüló vagy aljasuló pogánysággal n képawl 
fenmaradt ugyan, de c^sak az ellentét felfogíisával. hogy haUilroukban 
van zivatart, jégesőt gerjeszteni. Előbb rémekké torzulnak, majd bohA- 
zatos vonásokkal elaljasulva, a tréfa tárgyává válnak. Ehhez a nézetheí 
csatlakozik Jóhni Mór is, ki a garaboncziásokról irja: (Osztrák-i 



*j Bajfer Ferencz: "A nemzett jálékszin tör1énele.» 11. kÖL 

880 



íhia irüsban és képben I. p. 330.) «Az Öspoganv'- vallásbiiii a 

4in4*zolw lehetlek a inasyar nép írástudó varií/sló [tápjai, a kerosz- 

rDegerO.-í*'iílé.sévt'l rjíavarjíó iHihóczokká (truí'atores, jociilatoreíi t 

illak le.» Söt csak a mull lióljari inondla el IslvánfTy (iyula (Turisták 

1890. 3) ama Alliii')laí? <íi(!Iii valűszínül!en> vt-letnéiiyél, hogy a 

aczias diák tulajdoiikép pogány lallos. ki tekintélyelöl iiiegíbs/.tva 

jüvendömondáflböl él, mprl a nép nióg ezután ia — hogy IstváníTy 

inuvul éljek — rajongó lelkesedéssel ragaszkodott — az ősi val- 

hozü 

A modem összehoaonlitO ínytholoKÍa elötl e nézet meg nem ólllial. 
ail közclehb álló lények heszélnck ellene, semhogy e niagyarázalhan 
íüdhatnánk. Szerinlímk a garaboncziás díúkok : viiiidorló deákok 
kik tahiról falura vándorolva — vagy az egyetemre menés vagy 
einf^t^mröl visszatérés alkalmával — s hoffy megéljenek a tanult 
1. meri a physika egyszerű tényei a közéijkorimn ntOg 

, ., ..ck tartattak, kizsákmányolták a lalusi nép jóhiszeműségét, 

rj«szlellék maguk is a róluk fellámadl íísodás híreket, Vándorló diákok 
kik épugy bűvészkedtek, mint az ohtsz nígromantikusok. kik 
ük az országol .* kiknek e bűvészkedés volt kenyérkeresetök. A nép 
<ítelte a vándor-diákot a nigromantikiissal vagy gramaiitikussal. 
a hugv 6k maglikat nevezni szokták. Ime ~ kiáltották fel — a 
imnttliás fiiak, ehun van. ott jim ! 

Miféle tényekből vontuk te ez állításunkat? Klsöl>en is ligyepk 
g. hogy ityon alakokat nemesak Magyarországon taliílunk. Legköze- 
ilihí ezomszéflainknál. a horvátoknál, oláhoknál, tótoknál, lengyeleknél, 
beknél, de a St'hweizhan s a Hretagneban is találunk garabonczás 



Vegyük előbb a horvátokat ! Jagic, (Archív í. slav. Phil. II. 437.) 
ísfím itlatlt -Die südslMvisrhen Volkssagen von dcn fírabancijaS dijak 
ihre Krklaruug- — értekezett róluk. Ott is a levegőben, síirkányon 
gol, ha megharagszik, savanyu teljét oem nyerve, zivatart támaszt : 
iskolát végzett. :* koldus ruhában jiif. többnyire latinul tudó papjelólt. 
szerint a közös egyházi élet okozta, hogy ez alak a garalioncziás 
Icuiikkal közös. ElsÖ sorban is hangsúlyozni akarom, hogy ez iiz alak 
8 közös egyházi élet miatt kózös a kél népnél, hanem ez a dolog 

.'bÖl folyik. Hor>'át tanulók csakúgy jártak külföldi egyetemre. 

^za, nzegényen, gyalog, rászorullak a konyömdományokra, mini 
lutifc. A garalKtncziás diáknak mi köze sincs az egyházi élethez ! Hogy 
■ a horvátoknál az a vonás van kiszínezve, hog>' papjelóllek. 
i'izöíivit. I)i:ikok voltak, ez a fű. Magára a névre — mint azt 



a horvátoknál s hangsúlyozom a magyarból átvéve, találjuk — alább 
még visszatérünk. 

As oláhoknál is megvan ez a:; alak, olt is nagyrészt ugyanazon 
vonásokkal felruházva. UJ vonás, hogy íxz oláh nép hite szerint a gara- 
honcziá-s dijak — a soloioonari — rendesen szász eretletü, Öl íh az i')rdög 
tanítja bűvészkedésre, de csak hét évig jár iskoláivá, s érdekes, hoj 
olyanokat hazudik, hogy a hallgatónak hajaszó la is égnek mered. G. 
(Archív r slav. Phíl. V^II. 281 — 291.) e vonásokat nem mag>'a 
mert elfogadta .lagiö fejtegetéseit 

A tói < fekete diák> is (Dudás .1. úr mngánközleménye) a mai 
garal)on<'ZÍá.shoz hasonló vonásokkal hii- s valószínűleg a magyar a 
átlótosodása. A <fekete» szól öltözékük után nyerhettek! 

Ipolyi közöl egy lengyel népmondái, melyben í^ak az az uj vonás, 
hogy a garaboncziás diák a Lysei gora hegységben nyeri kiképezte 
fíemte (Volkssagen p. 147) kózól eg\' schweizi népniondul, melyi 
hőse megegyezik a mi garaboncziás diákunkkal, diák és bíivész 
Rzersmind. De Riese (Hisloire et Iraité des Sciences occulles p. 
közöl eg}' bretagnei népmondát, melyben hasonlókép böv(!'szked5 diáfco! 
van szó, De fÖkép a nemet lahrende St-hiiler íiiakj/i talál. Grimm i All- 
denlsche VV^ülder 11. p. 4-9.) egy verset közöl, melyl>en egy fahrende 
Schiller Nürnberg Jobami — a XIV. század elejéről — elbeszéli, élénken 
és humorosan élete sorát. Mint vándorol iskoU'u'ól iskolára, éhen-szomjan, 
gyalog, szegényes öltözékben, a « didergés által lelmelegílve>. Összelanul 
sok mindent és e felületes tudományát a megélhetés eszközévé teszt 
Bűvészkedést (íz. a nép könnyenhivöségére alapítja terveit s igyekszik 
kizsákniányolni azt. Ilyen általában a fahrende Schüler Többnyire H6- 
mábót jön, bosszú, rongyos tógában, s belépve igy szól: «Egy vándor]6 
deák jöti, a bét szabad művészet mestere, az ördög meghittje, villámot 
és mennydörgést, szélvészt és jégesőt keltő ». {Freytag: Hilder aus á. 
deutschen Vergangenheit II. p. 456.). Ok telték népszerű, később komikos 
alakká az ördögöt, kinek segélyével mindenféle bíívcszkedést iiztek. Közeli 
hasonlóságban állanak a vándorló bűvészekkel, kiknek eredete a i'<'»mai 
mimusokban keresendő. A -lahrende Schülerek* egész külön nyelvet 
alkoiának, melyet egj'más közti érintkezésben használtak.*) NevökkeJ a 

•) Illei Veiilifax-JB - szélfogó — a falirende Schillerek nyelvén kvpanjf. 
lÖÖtt-hcn -biber vagiilorain> ez. aJaU Anshelni Tamás, újra 1521vbati LuUier adott 
ki egy könyvecskét, melyben a csalások te vannak irva. s a lulraj jar^n sxi'itir^ 
mellékelve. Anpolra. fraiimára. olaszra is le van fonlilva Sclierer Ov- 
ló8H-ban me^lámadt.! eztírt Lutbert. de Hubor és Chriislmann vedfluit 
Wagner czikkét a Serapenm il8B2) hasábjain, s Avé-I^Hemeot kOnyvét: üer 
(iaunertbum. LíprBi?. 1858. 

fl82 



LÁZÁR BÉLA. 



szű7^ilÍK a Tníiköllészolhoii gynkorla tulAlko/uük. Egy ilyen falirende 
er» PlaltT Taíiiá-s íinéletinita mitiji is meK\'an s kontuzi szempontból 
becsei tnunka. Maga Faust, n iiirténeti alak is amolyan fahrende 
mini kortársa <icsner nevezi: «schülastiru:í vagans«, hisz tud.juk 
WilleinlKírfíuhaii. Ki*akk<'il>nn líuiult liiins Sachs is felclolKoz eKyes. 
iWireude Svjhülerekröl szóló adomáig iHstnachtsptt'lekben és luimoros 
ilokhan. A iHí^íösmertebh az, melybeo a fastnaohtspiel formú^jiiban 
ilyen fahrende ^k!hüIe^pöl azi beszéh el — Pauli 'Schirapf und 
fitjtf iitAn — , liogy mint áUít be a diák a parasztasszonyhoz azzal, 
6 k**irislM>l jött s eleséget kvr. Az a-Hszoriy paradicsomot t'^rt — 
Parb — paradies)*) s kéri, hogy vigyen el oda megbalt liúnak exy kis 
aagoL A diák persze kt'szsi'ffíiel rááll. Mikor az asszonynak hiizujön 
iérje a megtudja a dolgot, roghm észreveszi, ho^ív nmil iilt lel a Icle- 
Lóra kap s a diák után hajL, a ki ezenközben eladta volt a eso- 
:cíL Mikor rátalál, kérdi tőle. Iioffy lálolt-e erre feli' diákot. Oh igen 
felcli a diák — de a patak másik oldalán, hadd ill a lovadat, én 
vigyázok reá, te csak lábolj át. A paraszt szótlogad, a diák inex 
elbajfal a [("ival. A visszatérő paraszt pedig azzal áll elÖ a fele- 
gének, boszy a lovat is a paradiráomba küldte! Ez Hans Sacb.-; tigyes 
tnachtspielje, a ki különben tiihb ily s a fahrende Scblilerekríil szóló 
ekdolál is feldolgozott. 

Hf/en fffirnhonrziáft dinkfék ahtkkal íeíuit nemcítnk Mngi/ar- 

lorRuigon UtUUkozhaiiwk, annyi az eddigiekből is bizonyo.sl Két lényeges 

|dolgot találtunk a kLilf('>tdÍekl}en : vándorli) diákok s bűvészkednek. Ex a 

él jellemző alapmotívuma a Karal>f(neziás diákról szóló néphitnek nálunk 

» uiindkeltövel külföldön is találkozhatunk. I>e nézzük már most a 

zk;teket. 

Azt, hogy Magyatx)rszágol olasz bűvészek a ki'izépkorban sürűn 

Iák. tudjuk. Ez olasz bűvészek neve a negromanzia vagy — Valen- 

Mára alapján — gramanzia íSzarvas (íábor (Nyelvőr V'l. 99.) a gara- 

íiás szót ebből származtatja.**) Feltevése igen valószínU. Hogy a két 

ingzó közé magánhangzót csúsztat be a magyar nyelv — arra 

•/ Hans Sachs fz ríczének lcelelkcz(-s«re F.ru'h Si-limidl. a lK*r)ini germán 
BKDUiaríumbHD azt a fíiltevúst monda, Imgy mivel a í'uuli aduinakúnyvébcn a mcg- 
törlém^t a Paris szóval, m, illett') adoma mr>g a Paradies szóval kezdődik, 
nUlcg az associatiu idearum módján, ez juttatá eszébe Hans Sacbsnak ez 
X. E felu-vv-a igon valószínd. 

*'' Jttjfi<^ \'U:T.. t^rl.ía magyar kíl^jezéal a szlávhól vellnek vi'li, mi azunl>an 
it liwiíiitílk. iK.tív >'\t**n az a lény, bogy n szláv nyelv a régebbi alakút : gmbancziás 
lotta m*>}' olyatén jellemzőn magyar képzdve]. mint az s. azt bizonyttja, bogy a 
kláv a maiíyarból vette ezt át (1. Asbóth Oszkár f. id. éri). 



példa a bi-elyo-beretyó, bratim (halolli beszéd) tmráiim Mh. Hogy 
*»-íiol b válik : szintdn igen gyakori hanplani eset. hisz oU van 
amolyog-abolyof;, bedpiicze-medencze-. bad&r-madAr. inozog-bozog 

Molnár Albert sziklára n garahonoziás szót =^ mágia, netrromanli 
szóval rnugyarázza. A (Jornideií (lodexben (p. 865.) olt áll, hogy vov<Í' 
tudonnányban menekeodeol vala. garabonohas vala, s Paludi is (a 
fjszakdkban \>. 164.) azl mondja: «bÍKtJilta Öl a garabnnczás jőve 
mondó.. Ezek a/, olasz garationí'jdá-sok kizárólag brivéüzkedesísel, jöv. 
mondással foglalkoztak, az volt a kenyerük. 

Vegyük niosl a név másik részét, a diákot szemüKvi-e. A 
diakoniis-ból származott. Hogy magyar diákok ktllfoldre vándorol 
egyetemeken tanulni, ismeretes. Katliolikus itjakal a l'Öpapok küldi 
ki, a protestáns főurak pedig a városokkal versenyezve küldtek ki 
gény, de jelesebb Ujakat Majívaroi-szágon ugyanis nem igen voltak m 
sal)b iákoiáfc s nzok sem igen kitűnőek. 1410-ben XXIII. .Itinos fia] 
arról értesítik, hogy Magyarországon nincs egyelem, mig az Arpádhrixbeli 
királyok alatt csak az l276-ban leégett veszprémi. Mátyás alatt csak a 
pécsi egyetem virágzott. A kíilföldre menés hasznos es szüksége* w 
Különítsen olasz és német egyetemeket kei-estek fel itjaínk. kik szegén 
valának. aira utalva, liogy lehetőleg maguk tartsak fenn magukat ftí 
gyalog kollelt utazniítk, fahiról lalnra. Eltanulták külföldi társaiklól a 
bűvészkedés felhasználásáig mert látták. ho«v a linvéiszkedes.sel. .jriv«»ndó- 
mondással megszerezhetik élelmüket. 

Nem természetes-e már most, hogy a magyar paraszt az amolyan 
olasz garaboncziás módjára bűvészkedő diákot látván, azt mondta reá: 

— Nini, ez olyan garaboncziás diák! A mi annyit jelentett, hogy 
bűvészkedő diák, sem többet, sem kevesebl»el. Ilyen lehetett a garabon- 
cziás diák. de nem maradt meg ilyennek, mindegyre mystikusabb színi 
üllütl magára, melyet maguk a dirtkok jónak tarlottak mcptartani. hisz 
jól híylott az a konyhára! 

A német fabrende Srhüler ártallan babonáskodást '^ill 
A leánynak, ki kivánesi jövendöU^lijére. ólombf)l alakot öntöttek, i 
szépítő llastromol árultak stb. A magyar garaboncziás diák miU dolgokat 
visz végbe, líássiik csak azokal! A sárkányon való n^pülérf nem a 
magyar népphantasia Unnékc: keleti eredetű az. Aladdin is vis7. végbe 



*) A palócz •barhoiiczás* szó is lerniíazeteseu a praiiiiiiizidíx')! S7.'i 
Hogy a o-b<5l 6 leu. arra példa ágaskodikíUioskodtk. Iiimb(!»-hingö. ug>jrka-M 
a bogy a nyelv mapnnbanKzót rsuszlal a k6t mássaJhangzú küjx. vn^y. hugy vU^Br- 
kezötpj; mMin kiug:r:it : arra is van elég példa. Bár ItL valúszíníllPK a kiugraUsoMk 
utólagosan tartént I Az m-nek b-vé válásiéra fent holtunk példákat 

J!84 



)nló C!«odadolgol, de Faust is. Hogy zivatart tud támasztani, az is 

kOirsldö]!, Teofrastos Paracelsusról hi állítják. álKtólají Virgil 

.r».*,w, megtette, de Fau^t famuluí^a. Wagner is, mint egy l/li-beii 

könyvben olvassuk Hogv tejet iszik s hogy 13 iskolát végez — töak 

cea Tonáa. lehet tiogy az már a magyar népphantasía képzelgése. 

a >'allasi gyakorlat szí)lle teliál a garal>onrzíris diftkrítl szóin n6p- 

mint Ja^i£ véli, de nem is pogány vallúHÍ maradvány, mint Ipolyi 

ilá. Mi lehftl? Fáhián ISO.S-han «'rermé3zeti tudomány a köznép- 

rzíinü mtlvéhen erre a kérdési-e azl mondja: *Az e fajta legények 

>ng>'oIödotl mendikánsok. kik az ilyen hireket csak azéii terjesztik 

felöl, hogy u lii<lutIunokat megrje$Z9Zék és tőlük megkaparílsiiik 

a mire rágyöiinak. Ha czéljukat elérték : markukba nevetnek ! » Szir- 

kntal is *stiidio.si vagatores* -éknek neveli őket, kik ítflvészkedéssel 

fenn magukat! 

A magYHf ganibnnezi6s diákok tehát szerintünk is bűvészkedő ván- 

diúkc'k voltak. Kzt bizonyíl.ia az a körülmény is. hogy a nép a 

:-.?4ibb alakú diákokat manapság is garabonczíás diákoknak tart,)a. Nem 

in ritka esei, hogy valakit garabonczií'u< diáknak véljenek, » bizony 

>r tej és vaj helyett meglraktálják a szegény áldozatot t'urkós l)ottal. 

riUával . . 



A < magyar » név eredete. 

Irta: ár. Muuktícai fíenidi. 

Nagy Gézának e tárgyra vonatkozó föntebbi (150— löfi. 11.) 

Ileceteese több oly tételt tartalmaz, mely erősen kihJvja maga ellen a 

(ukát Kzekhez szándékozom e helyen néhány me^egyzéssel hozzászólani. 

A muyyar nép neve — N. (i. vizsgálódásíiinak eredménye szerint — 

lett szó. A mi «elsö eleméi illeti, ez nwgy, tnaffy, melynek ugor 

i; voguJban hím. nio, ma, mag, osztyákban meg, zürjénbeu mw, 

rínhan moáa, iinnben viaa, továbbá az akkádban ma. mada s a 

[>ll)an mocisi : jelenlese pedig annyi mint .föld, mező, a mongolban 

tomány, megye*. Aszó ezek szerint azonosa ma is mcg- 

\xö megye szavunkkal*. Az utórösz, tekintettel a nyelvemlékek 

igeri Írásmódjára, «a férj szóban levő ösugor ert, érje, tór-öklatár er 

ere lérfí, ember*. Egészen máa eredetű N. (i. szerint az Ibn- 

|-íéle maéyar (-^ niagyarl alak ulóréíze, melynek -a vogul ker 

ferfi. mag^'ar gyer-ek, gyer-m^k* volnának megfelelői. 



Ezekkel s/.eml)en Icélíégteleii miiidenelüU az. hogy a magy. m 
szláv e r e d e l fi s z 6, s mint ilyen, az íi.sréRÍ uutgyar névnek nem V 
alkotó része. A magyar nyelvészeti Íroílftloml>an töhiíször voll 
m^gye szláv származásáról (ig>': Nyelvtud. Közi. II. 308. 472; Nyet 
XI. 311)), melynek raásai a szerb medja, albán mé()r, tyszlov. 
me^jkfü, on)sz meza, ói^zlav. $neMda s ez utóbbi alaknak külön úlvi 
a magyar mesgye. Tudja ezt a lényt N. G. is, erre vall legalább 
lap alatti jegyzete, hogy a megye •eomitatns* nem tévesztendő íis 
a szláv eredetű megye ^ «iiatár» szóval: mert a vár-megye soh 
■limes castri, marchia caslri*; hanem mindig <comitatU8» provinci 
Rizonyo.s dolog pedig az. hogy •haUir» jelenti^sfl .szók igen termés 
meionymikus jelentesrejlödéssel többször alkalmazódnak a - határolt t 
let» kifejezésére is. Midőn pl. a magyarban a város •hatóráról- besíéll 
korántsem értjük ru^jla okvetetlenül a város halárán fekvö árkot vi 
kövei: hanem érthetjük a város egész kórnyékét, a birtofcáh oz t 
tozó le rületei is. Ép igy jeleni a latin fines batárt é.s taHomi 
(fines Romanorum), mely szerint vár-megye eredeti értelmeben 
mint: vár határa, a var körül fekvö .-^ hozzá tartozó terfilel. 
szláv egyezések mellett az idézett ugor nyelvekl>eli alakok (eo 
vognl MM, mOy osz^ák m^ wh, zijrjén-volják mn, finn M<ia, mord. 
nem vévén figyelembe a hozzájuk <walolt s a tudomány mai módsze- 
rével nem egyező akkád és mongol egybevetésekel, nem igen vedhi 
a magy. megye eredetiségét Mert megengedve, hogy a kiilónbözö h; 
rejidüség nem íonlos akadály az egyeztetésben (v. ó. magy. fU- é« voj 
unl-: magy. tíszŐi'S^wm vasa, mnrá vas, vogul vásí). nem tu-l 
elég biztos adatot, hogy szóközépi magvai- gy egyszerű t/-lK)l i- 
volna*) 



*) Iga?, ugyan — a mint Nag>' Géta is idÓ2Í — hogy Badenz Magyar-Ugoi 
szótára ilyennek fngja f7»l a hn^y- és fofju-i^ik í/í/-}M (v. a. cser. h/d; lapp kvode; 
mordvin kádi- hagyni) : ámde figyelembe veendd. hogy a mag^'arhoz k6selelih álló 
vogul-oaztjAk éa zürjén-vo^k nyelvek a Aoj/y-szdnál la foíiy-n&k nem is ismercttw 
e nyelvekbeli ruknnsápa) ehhől a d-hf)] t, f hangot rejleszletlek (iey vogiil yuF hagyni, 
zílrjén koT- id.. vnlják ki(- maradni ; osxljnk yn/. /jj- e li. //ti hagyni) s ho(;y a nin^)itr 
az ilyen d-l hang fejlődésben rendesen egyQll tart az említett nyelvekkel, pl, magr, 
mt/i: vog, valém, osztják vt^lém, voljáfc vijim ; de lapp addem, mordvinErza ttdiiu^ 
fmn ytime (I. e jelenaégre nézve b4^>vebben : Budenz. Verzn'eigung der apriscb«& 
Sprachen 30. l.i. A magyar hairtr e szerint hatífjf helyett vabV. K/.aka8Ztútt olfaa 
frofiuentaliv ki-pz^, mint voirff- '^se* (v. ü. vfili^k. voltami, meiftt- «in-*» {r, &, 
utették. Mctdetn]. fagy- (v. ö. vog. pof-, mord. pali), mely alakok gfl-ya nem erfc- 
detibb d-b6i, lianem y'-bfil fejhldOlt (v. ö. négy: finn neljá. \p ttrlir vi.tiiik .n7_ votf- 
Hüá alb.). 

286 



A magyar Dév utón^tszének mag^^arázatában különös N. ii. azon 

ifÍ5H% bogy az Um-Dnszta niástilóináJ lalalhaló magyar ós más részi'öl 

^ar (magyeri) alakok végzetei merüben külön. egymá£.sal össze 

függő szók, melyeklren ű szerinte '8 nép. ember fogalmat jelölő 

ép ugy váltakozik, mint pl. a züijónek komi-muri, komi-jan (refrte: 

■■fmtvojür nevénAl», vagy hogy közelebb osö példíival szAljunk. 

,í»en: magyar ember, nmgyar nép. magyar ne m zet. iVúm- 

MaKvarok eredete 130. I.) ezt a waJgar alakot a mAsnló Inll- 

tiájdnak tekinti, ki az arab maSár liíuiK/asnak tneglelelö mnUirije 

helyett Piry sziik54^glelen diakritikái pont alkalmaziisával ma^arije-l 

Másolási hibákkal s lulaj<Íon nevek eltorzilon alakjaival lépten nyonmn 

2unk a régi türteneli kútfőkben, s mivel máshonnan maigar alakot 

szólhatunk. }(* lelkiismerettel kövelhetjlik e pontban Vámbéri ncze- 

itAl is inkább, minthogy a másoló eonfusiójára jelen esetben a 

Jó irásn bulgár és baá^lrd =- baskir) népnevek i» befolyással 

beitek. Ámde föltéve. hog>^ a muzgar rgészen hiteles adat, mely ugy 

[»nylik a magyar alakhoz, mini a N. li. idézte analógiák kö/i'il a 

ir (= bolgár) uév az Anonymusnál található hular alakhoz : kell-e 

rrwkélv s kíinnyen érthető hangUmi eltéréí? miatt szükségképpen külön 

sieUlí'knek tekinteni a végzeteket?' Hiszen a hid-^ur-hular-iéW hang- 

Jtoceús egészen közönséges a török dialektusokban, pl. a volgai latúr 

-^Ún participíumképzö az oszmanliban (mássalhangzón végződő 

í) rtH, -rlM (pl. tatár jí/sv/in író — oszm. jazan)\ s a magyarban 

találunk elég hasonló esetei, pl. a ré^\ helyhez « ííolloeare » nvA helyez. 

téüfiitd' (Mün<ih. cod.) ma téved-; jtorhanyő mellett van a néj)- 

ívbeii poronyö alak is. (Nyelvőr. VII. 832.*, terfie, teher alakok 

plt járják ezek is: (ere, lerü. N. (». szrrint a török nyelvCi, 

Ir nép nevének utórészében a •vogul ker htm, férti* (helyesen: 

ar, khőr bika, csőd őr, •/*'»' -ö'w/J kan kutya), illetőleg az ezzel 

^ybetartozónak vélt magy. ff;/prm-ek (^= vogul úawrém) sz*"mak meg- 

[lelöje lítrdulna elÖ: ez igazi 'délibálíos* nyelvéí^zel. 

Hasonló lenge módszernek eredményei a következő, minden további 

begobolás nelköl felállított tételek: *-a jfiss név értelmét a zűrjén joaí, 

űff .nep' szó magyarázza meg — a hunn, ktin név elymologiája a 

yar him. vogul kum. mongol khíln (recte: vogul yum, khum, 

ilkha-mongol kt'htiüH, burját kttfl. yuf}) szók tanúsága szerint aligha 

mint : férfi, ember — a mordva, buríasz névlíen könnyen föl- 

Hneriietö a znrjén-votják morL muri ,ember* szó s ugy látszik ezzel 

tVssae a o^remiszek nemzeti neve a marja is». E fejtegetések köny- 

Twlségével éles ellenléthen áll azon komoly scrupulus. melylyel N. Ci. 



Pairiibány Lukács azon áHításál teJdnü, hogy 'á ma nSi « vogul, oszt 
és ntagt/'i'.n hatifftanüag úgy megrelelhetnek egymd^^nak, mint aú;^er éB 
agyar. Szerinte ez az egybevetés egy « kissé erőltetett >; mivel ^hang- 
lanilag nem eléggé analóg* a kél esel: a meímyil>en emitt ^nz n^i ^ gif 
a szútőhöz tartozik, m(g amott az nés^'ktll(^D :ízúkuak képezik 
az elemeit.' Mintha bizony az id-nap szó összetett volta gatolta 
volna, hogy belőle ünnep alakuljon és es-vel. ee~re helyett nem mon- 
danók: evvei, erre?.' 

N. (i. nem kelIö lelkiismei-ettel és bírálattal használja forrásait. Egy 
helyütt hivatkozik SLrahlenbergre, ki szerint <a voljákok a múlt század 
elején még egyszerűen*) ar-nak s az obi osztjákok csii-nak. tfri'-nek, 
vag>*is ,férfinak. embernek' nevezték magukat.- Slrahlenberg könyve 
1730-bRn jeleni meg; azóta számos ujabb ós összehasonliiha talián ul hite- 
lesebb forrásokból míTíthL'tjük a voljákokra vonatkozó ismerelt'mkel, 
melyekből N, (í. is könnyen megtudhatta volna, hogy ar néven nora a 
votjákok nevezik magukíit. hanem a tatárok nevezik a vot.iákokat 
(I. Hálinl (i. Kazáni-laUir szólAr és Nyelvtud. Kózl. XVIII. 36.). Az 
osztják r»«, ssi «íérfí, eml>er» igen nevezetes szó N. G. f^ilegetéseíbeo. 
melylyel pzcrinle egész s^ercg népnév alakult, mini n w/t)/r*'f£-inordTÍn 
(= * vogul-oRzlják ma, tnag, meg líild + ni, esi, rsn erni>er») ; ersa- 
mordvin (melynek előrésze a magy. cr-dö. cseremisz or : utóresze a 
• vogul-osz\ják rsii, »/, azi ember* ' a vogulok és osztjákok vogul maii-H 
neve, mely azI jelentené: «Mány-ro!yó embere*. N. t». szerint az obi 
osztjákok mai neve az ftJí-Ja-^ ujahb keletű (!!) s még a mull szá- 
zadban nem feledtek el, hogy régehlien konlisi-nak, azaz: ,kondai em* 
!)ernek* nevezték magukat*; ezen utóbbi adatban tehát szintén mezvolna 
a ifi •ember>. nunt népnév alkotó része. Tudtommal a az összes! for- 
rá.sok szerint osztjákul */o, ^oí. yttí-nak nevezik az «ember>-1 s elörö 
sejthettem, hogy a Strahlenbergnek tulajdonított *si, éi cmlyet* adat 
(mely külömben Himfalvy P. munkáiban is .szerepel) valami félreéri éginek 
eredménye. Slrahlt^nberg könyvének illetű helye (64. l) igy hangzik: 
«wie ieh bey denen Ostiaken am Obi Strohm war und mit ihnen di»- 
eoiirirte und fragte woher sie sich den Nahmen Cliondi-chm' g(»ir*rbf«n 
(welches ím «Verii nderte n Hussla n de». pag. 187, Chontischi 
geschrieben isl):so antworteten sie mir sie wflren von dem ChoneUt 
oder CoMda-Strohm, der ira Obi föllt. hergekommen. und dulier nenueleu 



*) Mit akar itt mondani ez az •egyszoraen* ázó? 

388 



A <MAOYAR* NÉV ERCDP.TE. 



ich alsó. Ich replicirte, dass tlicses unmóKÜch ihr rechter llhrfitandsi- 

itnc köTJule pewesen geyn. Sinteraahl sio jn t^elltsi Rí^ítlüiiiion, <iass öie 

die P&rtnecken \*or Alters eiii Volck uus^'emachel Uíitleii: worauf 

antwnrtnlen : dass sie auoh Tsimludi iienDoten ; ich irngte sie, was 

diesGs bíídculen colUe, AnIworI: Tschu und Ihiu hiesse bey 

en Ro víhI. wie die Erde. Terra und weii sie m\ allererst 

der Krde gekotiimen, so hiessen sie sích also, wie gémeidet, wuüsten 

aber keinen anderen Nahmen anzugetten.» Világos ez idézethfil: 

hog^y Sirnlilenbení a TelsÖ obi usztjí'ikok nemzeti nevét körfllbelö! ugy 

Uh, mint ma kiejtik, t i. yoHí/i-yMi-nak; v. 6. yanda, xowí/«, 

ofi^akisch. xöwrfrt-'/o ostjake (Ahlquisl): Kamla-ku ostjnkc. 

:rén> : — 2. hogy choytti/tchi már Slpuhlenberg szerint is liibás fiil- 

. mely Weber: Dan veninderte Rusríland (Frankfurt, 1721.) kiad- 

iTj^nak J. 0. Müllcrtöl eredő «Das lében und gewonheil der ostjaken- 

lO értekezésében fordul elÖ s melyet az idézett helyen helyre- 

zíí: — 3. hogy a llctiv ^osztják ifi enilMM-* adat vrtltozatni : cftu, 

Slnihlenbergnél tföld»-nek, nem pPílin <f'inber'-nek van fordítva;*) 

hojH' mar ezeknél fogva ts Nagy (lezának a ntoksa, ersa, nmMi fi a 

e)**^nek képzeit konlisi népnevekre való magyarázatai mind érték- 

fiipk. Strahleuberg könyve nem valami ritkaság, megvan pl. akadémiai 

fvlUrunkban is két példányban; méltán vehetjük tehát rossz néven. 

N. (i.. ki annyit o|>e-nll adataival, ebeknek forrását nemcsak kriti- 

Inú baneju még esak megtekinteni is elnmlasztotlo, 

f'Jassíkus példája az irói gondallanságnak az is, midőn N. (í. Patru- 
bftny Lukácsnak a magyar név eredete tekinletélK»n (^lyaii néjselet 
üiltydonít, melyei ez utftbbi, legnláhb irodalmilag, sehol sem vallott. N. (í. 
idézete azerinl Ö a magyar, magyerl szóban «az .ember'-t jelölő 
S2ót az ar-er-en részben keresi, mely niegfelel a magyar férj 
' és a haflonjelent ésU cseremisz pőrgö szókból kifejtett 
09iigor erJe, erge s a törükségben az er ,férfi' sznnak.» 
Merőben más, ezen idézet larlalniával semniiképen össze nem egyez- 
tethető magyarázatot olvasunk Patrubány i;zikkének illető helyén, mely 
MiA szennt igy hangzik (T*hilo!ogiai Közi. VII 9fi5.) a mogj/ + eri *ijsa/.e- 
tótel má.-íOílik részében a koudai vogul art viel, éjszaki vogul ciri übor- 
flflsKig. irtisi osztják ar viel, ^szaki osztják úr viel, reichlich, arat anzahi, 
menge (mvr árat volksmenge) szót látjuk*. Ha N. tt. ily alapossággal 



•) Kr az oazljAk szó. mint Struhlí-nbergnek több egyéb nyelvbeli adatA ípl. 
Jcinitn — küvnce) nfm igazoJbaló; de v. ö. voljAfc ííu>, iüj lebin. erde. 



kWit 



MUNKÁCSI BERNÁT. 



értesít bennünket, niidön idézete mellé kiteszi a forrást és lapszámol 
elképzelhető, hogy mennyi bizalommal lehetünk azon forrás megnew 
zése nélkül közölt adatok iránt, melyeket ö hottentotta, dravida, indiai 
birniai, eszkimó, athapaszk. santali s más, szerény tudományunk köré 
messze túleső nyelvekből hord össze okulásunkra. 

A magifar név eredetének kérdését e tárgyhoz illő gondossággá 
a nyelvemlékek és összehasonlító hangtörvények teljes számbavételévé 
tárgyalta P a t r u b á n y Lukács. Az ö értekezésének két föérdeme van 
egyik, hogy kimutatta pontos idézetekkel a magyar szónak régi, tel- 
jesebb niogeri alakját, súlyt fektetvén tárgyalásában ez utóbbinak vég. 
zetére: másik, hogy ráutalt a magyar szó előtagjának (magy) s mái 
részről a vogulok és osztjákok közös vogul nevének, a manéi, ntgü 
szónak szoros hangbeli megfelelésére. E dolgot észrevette, bár határoJ 
zottan ki nem fejtette előtte íieguly is s valóban ha számba veszszQkj 
hogy a magyar nyelv legközelebbi rokonai a vogul és osztják, asu 
a töi-téneti értelemben vett ugor népek nyelvei, ha tudjuk, hogy vak- 
mint a vogulokat és osztjákokat. ugor, jugor néven ismerik a rég 
szláv irók a magyarokat is, söt hogy ez az ugor = magyar nevezai 
fenmaradt mind a mai napig is némely szláv nép nyelvében (pl. tót íűw\ 
orosz yrpi.i) s fenmaradt az európai népek ungar^ hungar stb. szav^ 
ban : mi lehetne természetesebb, mint az, hogy a szibériai ugorok (vogutolj 
03 Oíiztjákok) és pannóniai ugorok (magyarok* saját nemzeti neve '%. 
azonos legyen. Annak bizonyítására, hogy a szibériai ugorok maúsi neí* 
hangtanilag egyezik a pannóniai ugorok mogy-eri nevének elörészévd, 
már Patrubány említi e kifogástalan analógiát : ész. vog. ansér és magy, 
agyar: hozzávethetjük még ezeket: éjsz. vog. yuns^ oszt. yös csillag: 
régi magyar hugy (kasza-hugy) csillag j éjsz. vog. x^ins húgy. urina. 
yH;í.s-lmgyozni: magy. hi'igy, húgy-ik | zürj. lö£, votják lué. Zmí brama 
pferdtifliege: magy. légy (v. ö. hangtani megfelelésre nézve: vog. yuk 
húgy és votj. k/J id). A mogy-í?rí összetétel utórészének magyarázatán 
alkalniasablinak tartom Patrubány eredeti (^ vog. arf viel) nézeténé 
azt, melyet Nagy (íéza neki hibásan tulajdonít, hogy t. i. benne a magj 
férj (=fi-ember) és cser. pörgő mann {=^ pü-erge) utóré-sze; illelÖleí 
íi finn yrkö legény, vőlegény: férti, lapp irke, irge vőlegény (Budaa 
Ml'Sz.) Kzók mása fordul elÖ. Krre indít jelesen az, hogy ép ugy mini 
iuogycri. t'iofordnl a régiségben az einber szónak is teljesebb emheh 
alakja, ezen összetételében t. \.: némber (~ nő-ember, mini: játnbor — 
jő f'iuber) : így : es niarada a nembcri o ket íiaytol és ferictöl megvalf 
ílíéí-si cod. 1.) mondnakuala a nentbórtec (u. o. 3.) i méltóinál engerae 
zarandoí- nemhf'rieí vmievnvá (u. o. 4.) az anjral monda a tiemberiecné 

290 



K SZEPE5I SZAíiZOK RUHÁZATA. 



UHuncheDi cod. 70. ». Az emb-er/*' é? f-rV/ szók utórészOvei egyezik a 
[■Dgy-«ri végzete i?. közöí jelenlésük: «emlíer . A magyar népnevének 
Imdeti jelentése ezek szerint: ugor emher. 



A szepesi szászok ruházata. 

ívta: Uefter -Sa»i«. 

Második (íéza alatt .1142 — llli2t lervszerüleg történik a németek 
brrándorlasa a Szepe.sségre. A tatárok pusztításai után királyaink, külö- 
BJisen IV. Héla újra számos németet telepítnek le e megyében. A jöve- 
vények — hospites — különféle vidékekről, külitníisen nyuuoti Xémel- 
(vszágból Flandria). továbl>á Thüringiáböl. szász- és sziléziai tarto- 
nányokból vándoroltak I>e s leginkább a Kárpál alatti vidéket népesí- 
tették meg. 

Mint egyebekben, a ruházatban is évszázadokon át folyton az ősi 

ÍV sokashoz ragaszkodtak uj hónukban a bevándorlók, ugy liogy még 
f 169í>-ben is Stübel András az Írhatta: «Die AVeiber gehen aulT alt 
aSchsísch gekleidel.»**) E ruházatot, mint a népélet s néplélek fontos 
Dfilvánulását. évszázadokon át a mai napig iigyelemmcl akarjuk kL-^érni. 
Kezdjük a fejrevalóval. A férfiak szörkaiapot viseltek, melynek 
karimái eleintén háromszögre voltak összeszorítva. Ambai- késöbbt-n a 



•; Tekintve, hogy efryt'b nyomok is feliuerüliiok a luuiryar •*> v<"iíuI-0R/tják 
JSs mythikus felfogás közösségére nézve l. Xyeivtiut Koy.l. XXI. 4 ±4. 1. jfüvz. . 
nlóazínünek tartom, hogy a masyar em6-er í>Z"» elnn-szélien a vu^.'ul Icrí-mlési 
monda bősének r1em-pi «levegu üa neve lappá:.?, Rívj-nséirfiíeri az éjszaki vcigul- 
bu az <ember» neve : tltm-yitjés. azaz «lfvi.-;ái.i li a 1 a n á ó j a : '.- nii.-Il(Mt az ö^^'.-ni- 
bentek kit»H-p*' «!evogö fia* neve nyilván marailváiiva i-is régiMi ^ kevi-slié k'iiiiui' 
TÍU^ézletü kifejezésnek az «eml>er» fosalomra A vpirii^uknak aznn lVll0L';i,'^a. h'-^-y 
az ember a levesrőnek fia. ismétlődik a Kalevaláljaii is. Iiol Víiiniimöinen. a;: Mír-mbt-r 
Hisatar-tól. a levegő tündérétől sziiU-tik (I. runú . A iiiasyar emher (■]<!'> unsy.i i'-in 
pontosan megfelel a vogul iláii <\evt:'2'"*=- íiíónak iv i> matry. sz''tn : finn .•silntn. 
hamu: vog. '/ütem: mely Budenz ^izeriiit int'gvan uz ''tnen. t'wylt szi'ik tövi-lrf-n is. 
Az élrnt-pr utórészének az ember szónak Ij-ji- i'^-le! ii\>:.i, uu-W az utána követ- 
kező -er. illetőleg erí ■iiémfteri szóval í'.sszctévc a niajry. /*>/■_/ fi./.n i-i-Mtit/tiljh pi'rj 
(cser. pörjfö) alakjának mását mutatja ; v r-. a f-Otr-tt .<:í<''k"izépi mf — "''* Iiang- 
Táltozásra nézve: hömhölyfig : li*inipöiyöf:, hiuihos: hju\:-^.>< ■ Nyflvúi-kniau;;). 

**i Hungária, odtr vollstandiuf lieHclii-f-iljunií lU-í^ K'"'ii;L'r'.-irlií^ Intrarii vuu 
Martin Zeiler. ergiinzt durch Andif-a^ Slrihf! . . . rranki'.irl •-' I,'ii';:i'_'. iii V'rN-L'TiiiL' 
arístoph Wofalfahrt 16*J0. 

•2í»l 



hái'omszog eliönt. azt Sydow még 1830-bBn Késmárkon é&xlclti 
kalRp kariinAjának előrésze ründesGíi bflrre! voU beszegezve, liogjj 
tóssüpa szeinponljiibi')! annül biztosabban átmehessen az apúrí^l a 
A nö fükütöl viselt, mely selyi-m, ezüst, gaz(iagokn;iI aniny laijiJ 
állott, és szintén olyan csalAdi kincs voll, mely nf^mzedékoken át 
és az nnyórAl a leányra szállt, p. egy 1587-l>en Szopes-Szombaljir 
Ütnlt [lolgAri v(>Krenij(.*hrlben a többiek köznlt a gyennekekpc 9Z^ 
<Haul>t*n mit feinen Kort.cn tuid {^lililenen Spitzen und eine gíUdmo ! 
fököiOk Tinom pn«2(>iniinyokkal és arany csipkékkel és egy nrany föli 
Hasonlót találunk Lutdón, t»lt az l6(K>-b6l szúnujizó végrendelet s( 
más rubanHiiiű között a gyermekekre hagyFAk a s/.ülök, <(> Ilaiihe 
berteln-. 6 rokölöt paszományból.*^) A leAnyok pártál. fökoszorut^ 
lek. mely virúg()kI»A! s jíynngvöklfől volt előállítva és boíipJSü szalagí] 
végződött, niflyek a bordozó hatAn lefele csüngtek í'nru^ippU'c 
makkor lajubelyekeu még most is látható a párta 

A fejpeva lóról átmehetünk a férfikabAtra Ez eleinte ig»*n ft^ 
volt. Az otthon termeszlelt gyapjnbúl a szász lakosok magok n^' 
kí-szitetlek a durva íehér, vagy szürke posztót, melyből a Wivid 
napra és munkába vnló kabát készült. Va^irnapi-a azonban a 
kékre fe-stetett t's bosszú lábikráig érű «(íehrokra» szolgált, melj 
vagyono:'abbiik nagy ezüst gomlKikkal láttak eL+ Kezeben a fi-rfl 
egyene^s botot viselt, ezüstös vagy aranyos fíivel» mig a vele 
liallához volt hozzászokva. Flakontól tapasztalunk a nőnél. A leiT 
bőven Itírmeaztetett, és a vászon oly gyakori házi ipari lízikk vnli, 
Seiiwandtner Marion slati?ztiká.ia szerint még t8ü2-ben egyedül a Popr 
völgyben 171,919 frt ára vásznat adtak el. íly körülmények kAz 
könnyen érthetó. hogy mint a férfi, ngy a nö sem költött pénzt tníí 
dennapi ruhá.jára. hanem virágos kékre festett vásznábc^l niagu úUUottj 
elö, mely szolid kelméből készítve évekig tartott és mosás közí»en 
fényesebbé és szebbé lett Faluhelyeken niég ma is ugy áll n;i- 
a dolog. A nö ezen mindennapi ruhájától meg kell külünt.>L. 
vasáraapi és ünnepi viseletét Ékszerül nyakukon fehér gyöngy- M 
vnrüK gránát-sorokat viseltek^ melyek néha nagy éilékcl képvi 
szintén a családiján mint állandó j<')szág az elődöktől az utódig,.. Ét„< 
áL A gyiirttk az inakon szintén szokásosak voltak, és míuí FruL 



•) Albrecht von Syduw ; die Beskiden nmi Jio rF-ntraUKiirpathoti, Berí 
Font. DilmniliT, 18.S0. ^i8. 1, 

•*) Siepesszombaü levéllAr: Mftrklljmu uder i'riiuarreítisler 1679 
*♦•) LublOi levéllAr. Em Kirclienhaeh lötK) . . 
t Sydow : Die Beskiden ... 346. t. 

292 



r^l SZASZOK nUMÁZATA. WBBBri SAUi: 



CynosurBUúhan Uj44-ben emlíli. im-g a hnMink ia e díszszel 

luik sirlia. Igen fontos szerepet jáUzott a nO ruhiuatában a váll — 

fUsX.' Ez rendesein dr^ga kelméiül, lái-sdnyliól vagy í^plyemböl kt'szült, 

ly vftKy t'züst *tsiiiktiÍ4lít.'l t's ezüst cíiattal vmíy kapiK'jH'sa! viili cllútva. 

3n végrpndelel a szepesi váro3okl»an, mely emlílésl nem lenne e 

'öl: 1fi47-ben Szcpes-Szornbalon egy atiya leányára lirtgy sok 

kdzyll, -ein Sammet-Wiíöt, ein paar vei'(j:üll« gesperr und 8 

le HoíIleU : egy bArsony-vUllat, egy piir iiranyos csatot és S ezüst 

x«iOl,*> Hogy az ujabh ifioböl is példüt hozzunk fel, Szepes-RéiAu még 

7-ben eíöszánitállalnak a zöld, veres, Utrna szinti vAllak arany és 

csipkékkel tís himezéíísel, arany í>,s ezüst csatokkal.**) 

A díszei és ünnepi ruliázaiához tartozik az Öv, melyet féríi a nö 

U viselhetett Kzen öv szintén drápra fcelm<?böl, bársony vagy 

iböl volt kószilve. néha egészen arany vagy ezüst szövetből állott. 

csal vagy kapocs di.sze^n arunyböl vagy ezüstből volt elkészítve. 

Mvoblníknél kisebb crlékü anyagokból is készült az öv. Néha nem 

-agy kap<K'ííra, hanem begombolasra alkaltnazt^Uott. A minden- 

Je ^nben előfordult öv alig volt szélesebb egy lenyérnél. A mar gyak- 

ibbon felemlíteti azepes-szomlwti «Marktbach>-baD 1587, más ruha- 

közótl örökségbe litszármazott -ein neuer jíoldgUrtel mit silbemetn 

ilüg», egy uj aranyöv ezüst kapocscsal. Leibitxon !f)76-ban miijus 

a bati^ag e^ tolvajt megbüntetett, mert a többiek között lopott 

lilauen KnöpfgürteK. egy kék begombolandó Ovid. A ItélaijegyzÖ- 

ayrekben pedig még e .század elején is gyakran felemlítlelnek a szo- 

6vek, melyek faluhelyeken lakodalmak alkalmával a legényeken 

manap^g is láthatók. '' 

A férli a leírt kabáton kívül hoö«zu, csi|)öig érö és gyaki-an ezüst 

lombokkal ellíított melliMiyl viselt, mely paszoraánynyal vagy zsinórral 

roll lízegélyezve, A nadrág eleinte csak térdig ért, és folytatását a haris- 

"ában találta, későbben meghosszabl»odott és a cMzmaszárban hclyez- 

Bleli el ttz alsó része. A nadi*ág gyakran szintén paszománynyal diszit- 

mire a kózmondás is mutat: < Hősen mit Pressén und niclits zu 

cn.» Még 180r)-l>en is e szidalmazással sértette meg egy polgár a 

ftlat Ijatóságot, mire a kihágó börtönbe vettetett. A nöi szoknya szintén 

it díszruha tuindenféle színű !>ái'sony és selyem, vagy más drága kel- 

uéliííl készült, paszományokkal vagy zsinórokkal volt szegélyezve é^ 

kos kapoosesal ellátva. 



*) Sze|j«»-itzomhaÍi levéltár: Mnrkthiich . . . 1579. 
••) Szepes-bélai jegyzököny*' az IH07-ik ívrfil 



A rérliak ugy. mint a Dők, i^einte i^saltal ellátott czipől vi 
harisnyával, melynek helyére kédöhben a csizma jött. A czipök éa 
esiziuák inindenFéle színheii ibrdnitak elö. 

A nÖL ruházatott a kötény éa a kendő egészítette ki, és vagy 
kelinékt>öl díszesen, vagy vászont)ól közönségeden voltak elűáltjtra, 
raint i^nnopi vagy pedijz mindí^nnapi lia^zniilalra voltak szánva. 

KülOníis ruha nem volt az ng^Tievezett *Schaut>p* vagy 'Ko' 
ktipenyeg-ftíle ruha, melyl>en a pesztonka a kis permeket hordta 

De azonkívi'il szintén ismeretes volt a hö szász köpönyeg fértl 
számára, mely nem ritkán paszományokkal volt szegélyezve. Olyan ruhák 
is hagyattak 1626-ban végrendeletileg az utódokra : -Eine braiine S<;haube 
mit lauter Piichsaugen ííefültert: eine grüne Sehauhe mit Fuchsklauen 
samt einer gulen Schlangen i kapocs) : oin schwarz-gruner Keppenikikö- 
penyeg) mit rothen gewand gefútterl : cin Mantel mit gélben tiorten>. 
(1587.)*) 

Igen fontos ruha voll továbhá a ködniÖiMl'olz). mely nyesUel vagy 
rókával volt béliéivé és a férfiak és oök egvítrátit használták, a díszesebb 
női kíkimon számos redöhe volt szedve s a redökbűi aranybojlok 
(Sünglek.**) 

A mi a ruhák színét illeti, azok leginkább világosak. kiriv6k vol 
Veres (mellény), zöld, kék (kabát éa nadrág) voltak az uralkodó r 
színek, annyira, hogy még a gyászban sem fogadták el a fekete sz: 
Fröhüoh 164-4-ben isméteJve emiitett «Cyno3ura»-jában említi, hogy az(í 
kik a halottakat kísérik örök nyugalomra, legjobb veres, kék és zöld 
ruháikba vannak felöltözve, söl magokat a halottakat is Üyen színű öl(Ö- 
zeteki>en temettt^k cl gyíirOikkel etiyütt, mert ha az nem történt volna, 
akkor a meghalt nö vagy férj az akkori luedelem szerint a visszamaradt 
házasfélnek — ui háza-^ságköté^e alkalmává! nehézségeket támasztott 
volna.***) 

Ámbár a férlí és a nö mindennapon használt Öltözete sa,ját tnaga 
által termelt és kikészített juhgyapjubol, vászonl>ól állott és egyszerűen. 
olcsón voltak előállítva, még is a díszes és Ünnepi ruhában, mely bár- 
sonyból vagy selyemlM^l késziilt és arany vagy ezüst diszilményekkel volt 
ellátva, kivált a későbbi időben oly fényűzés harapózott el. hogy a baló- 
ság ismételve az egyszerííségre intette a polgárokat. A többiek között a 
városok kerületi liatósága, mely 100 választott tanácstag élén ídJott, ai 

*) Szepes-szombali levéltár: Marktbucli .... 

»•} Jakoh Mfillier: Der ungrisíhe Zipaer Sachse, Leipzig IdtHí. l 62 

*••) Hungária v. Mart. Zeiler, ergrtnzl von And, Slflbel . . . 1690. 

201 



GGV KIÖ ADAl.fiJk. A PALÓCZN&T HABOSAIHOZ, lb-TVXNt<-KV GYULA. 



)60-tk évi tnárcaúus 7-éríÍl szóló jegyzőkönyv 3-ík ponljúbuii a fény- 
ellen a következő vég/éPl hozta: minthofry a hoszantrt fónvQzés r 
lan a 13 \kro3 területén unriyira olIiarujKJiizütt. hogy a lakosok 
nikat és vagyonukat nem tekintve, túlságos kiadás4)kat tesznek, 
KtaÜk. >iogy az ilyen ignzíilallan foinyOzéü azüfíjék ini^x, ellenkező 
a vé-rosi hatóságok felszólítlalnak. Iio^y az ilyeu fóuyüzésnek 
ló ruházatot kobozzák 6? adjuk el. 

A fónliekbon leirt szepesi szjisz ruliázal tühbé-kevéíibhé 1848-ír 
'*"»tl. Akkor itt is, mint az ország lotihi részében a hazaliság nyil- 
,ii a ruhózathan is tapaszlaltnk. Kerlí .s nö elö-szereteltel 6s híisz- 
ke^nz^el visf^Ue a maKvar ruhát. A < zrínyi*, az 'attila* szép ezQal 
i.lövel. vitézkfilcssííl »ís K'í3!ilaK zsinórzatlal, a magyar síjjláHos 
_, maji^'ar sarkanlyiis rsiznia, volt a fórll kedvenfz. tiisxes, ünnepi 
léte, míg a nő magyar t'őkötőt és vitézkőtttses magyar (üzöt, rövid 
)knyát vi^M czipövel vagy e-sizmával. 

Ezen magyar divat manapság, mint általában, ugy a üzepe^i t^zú- 
jkniil i=> hálert* szorul és a világdivat ura]ko(iik, mely más nemzetnél 
országban is szokass. 

Az eredeti :ízasz divat egyes példányai és maradványai csak elszórva. 
t&sen a íalubehekon talíilhalök még fel. melyeket, míg nem enyéáznek 
egts^en, HZ ethnographiai múzeum számára kellene megmenteni. 



Egy kis adalék a palóoznép babonáihoz. 

Ív\A\ Mvdnffj/ Oyula. 

Vele születeti gyöngesége-e a léleknek, vagy az ódesanya-teijei 
magJkba szívott természeti sa^jálsága az embereknek, de tényleg ugy van. 
;y csaknem mindnyáian löbbé-kevésbbé ha,ilunk a babona felé? Igaz 
híigy e babonák bOjan lenyéíiztíl melegágya a túlhajlott valláí^os 
: ^ _^_ ''inmaJ egye^súlo tudatlanság, de vájjon a mint volt a múltban, 
nincsen-e a jelenben ís a társadalom mQveltebb osztályaihoz tartozók 
liözCtl még Kok olyan, a kik belátják ugyan, hogy a babona minden 
nA\in alapot nélklJÍi>zÖ szüleménye a beteges lélek képzelödósének, mégis 
egyik-másik babonáról táplált hitökben telie?rn megingatni szellemi mü- 
velisegök sem képes? 

Hogy rsak néhányat emlíUek a gyakrabban előfordulók közül. 
|itfQD a baljóslatú líi-as szám. vagy a pappal való találkozásnak szeren- 



^aő 



^0* 



EGV KkJ AUAtÉK A PALACZNÉP BABONÁIHOZ. 



esetlensége, vagy a szemek vi«zkeleséljöl » a fiilek niegcsentliilt^séhöl 
jóíílás a bekövelkezerníö örmnröl vagy bánatról; mind t:ílyan ba 
melyeknek többé-kevésbbé még nagy(»ii sokan adnak bitell. Csak 
rétiben voll alkalmunk olvasbatni n napilapokban, hogy modem tü' 
ségQnk székhelyének. IMrbnnk lakossái^a is méjí mindig mennyire 
ítéletes a pénteki nap iránt. Stati.^ztikaüag kimutatták, hogy a frani 
fővárosban ezen a napon szembetünölcg csekélyebb a bérko«'piban, 
nibnszokon s a közüti vaspályákon a személyi forgalom, 

[Lehet, hog\' Erdély na^y fejedelme Roíískay, n néjTiek a ; 
naphoz füzOdö balhiodelrnét akarta meí^dőnleni, mídún minden ii 
tesebb teliét éppen e napon kezdette megy vagy vitte végbe (többek 
köziitl menyegzOijet is ekkor tartotta) és mintha a végzet az ellenkezöveí 
akarta volna öt megczafolni, mert épen e napol telte reá nézve leg- 
szerencsétlenebbé, a mennyiben ekkor köszöntíHl be hozzá a — halóLf 

Ismerek mövell nöt, ki, valahányszor beszélgettem véle annak a 
jámbor palóoznépnek babonás szokásairól, nem győzött eléggé csudál- 
kozni. hogy hogyan lehet értelmes észszel és lélekkel megáldott lenvnek 
csak némi csekély mérvl>cn is babonásnak lenni ? Pedig hát ö maga is 
az volt. A hónap 13-dik napján pl. el nem indult volna messze tilra egy 
félvilügérl, tartván a bekí'ívelJtezlíetÖ halcsetlíil : gyermekeinek meg mindig 
pénteki napon vagdalta le körmeit, vélvén, hogy ez által megóvja Öi 
a foglójástól ; kis leánykájának szőke fürtéiből peííig csak minden uj 
alkalmával vágott lo egy kevasot, azt liivén, hogy akkor az gyorsabi 
nő majd : töröli Uikri'it mejí nem tartott volna a házánál, mert, 
mon(lJák s ő is liille. kilencz eí^ztendeig tartó szerencsétlenséggel l 
gaija meg Isten azt a házat, a hol a törött ti'ikröt moj^Orik. 

Ilyenek után tehát legkevésbhé sincs okunk <*sodálkozni a fölftlU 
ha a pórnép tanítóinak n)Ivitágositó oktatásai daczára is, még mindi; 
oly annyira vakon hisz az apáitól üri')klöH babonákban. De meg azt 
hiszem, merőben sikertelen törokvéá volna egy egéaz nep lelkéből, kiir- 
tani akarni egyik-másik liahonát. főleg pedig olyan népnél, mint a pnJoos 
is, ki szivó^an ragaszkodik Ősei hagyományos babonáihoz és szokásaihoz. 
Ma^'arázhatná annak hét világ bölcse népszerH modorban s mei!jiyö«6 
okokkal, hogy ennek vagy annak a babonának semmi alapja ^incs, mely 
miatt méltán lehetne óvakodnia, ragaszkodni fof; hozzá mindig, mett 
mint Ök mondják: •i'szszokták azt mí\^ az öregek ís». 

Igaz ugyan, hogy akad palóoz. a ki azt tartja, hogy * nincs mA' 
most, mint annak eU'^bi boszorkány*, hanem azért meg mindig hwznck 
a hiibdjosoJc Iétezésél>en. kiket más kiVzönscge.'í embernek nem adott 
tehetséggel ruház föl babonás képzeletük. Rendesen a vén aaszoi 




296 



ISTVANPPY GYULA. 



2nak ilyen thibányos>-ok hírében (olykor léi-fiak i.si. kik mini a 

tino^z szellem me«leHtesüUjei, az ördög ííziinborái, uz embereknek csak 

segroDtAsára> túreks/enek, s a kiket más küzöii.ség:es iiml>er iieui 

íierhel föl. egyedül a püp, az is v^ak a leniplomljan. az oltárriM, a 

kor a iiép felé lorduL Az ilyen aíí.szony hallal üli a szentsén felé s 

^ájáky hagy van olyau két nagy szarva, niini egy czimere^ ökörnek, 

aeni azt Í.< ci^ak a paj) látja, de az met! ncni nidri megmondani sen- 

■ mer uram az iilyen bíhj^nyos asszon* ;i1vftllozik kulyaé, maes- 

varasbf^jEaf' s f\!t:ziikiinak-vadAn úgy megy el ablio' a kit meg akar 

SDtafivi". Hemegy a kulcslyukon vagy az ajtii basadekán, ráül az üle- 

a mellire s 'mé'nynyomJH* vagy a mell«»n kiszívja a veríL. Eztirl 

^ti azlán ji^kürán a máLraayi palócz aaszony gyermekét arra, liogy 

30U álorora hsutaná a f^ét, versen kei*esztet magára is, a fege alá is 

t>ámiini 3 mondja el, hogy: '.lözus Maria szi-nl Jaózsef Ií;gy velem, 

5 meg rides Jézusom, amen'» Mi több, meg a lábait is keresztbe 

9 csük ugy alszik el nyugodtan. szentiU hívén, hogy a kereszt e 

^niegvé^lik Öl a bűbájosok megrontó batalnmtöl. Az ilyen liObájos 

ínyok — mim tnondják — szt. (íyi'irgynap i^jszakáján lepedőbe bar- 

lol szedni járnak a mezőre, temetőre s abból a barmaiból tej lesz s 

táplálkoznak. 

Szokásban vim a palücz nt^pnúl a karáo^oriy ünnepén ellmllult 

lyér ós kalái:smorz9át, mit ök röviden ^kanivsouyi í»orzsa/p'A-»-nak 

veKnek. ósí^zeg^i^teni s azt egy rá^zondarabba kötve az istállóban a 

■ .igy az ajtó fölé gen^ndára akasztani, azért bogy az ín-ditg vagy 

üiYosok* el ne \egyeí( a jószág basznál (mert az ilyen büljajos 

jy ineg tudja a szemével is verni a tehenet, hog>' nem tejet, ha' vért 

löle.í. Do ha esetleg a jószágot már megrontották, nkkor a ^kará- 

Ifi morzsalek' -kai megfiisiölik abban a bizlos reményben, bogy ez 

segíteni fognak a beteg jószágon, 'ha mt>g ugy ki van is az erejibü' 

idva>. 

■ ' helyen ji karácsonyi niorzsalékot tavaszszal. midön már a 
Aá j-/ik. elvetik u kertben s azlün abból — a mint a palócz 

idia — « szörnyen jao szagú lü nyeöl, oll>*aD, a kinek a feödtal a 
Irvelyi van*. Eleve nem tudtam, hogy mi lehel ennek a növény- 
iianikus neve, végre is a palócz ylyafi megmulalnil egy ilyen 
^üt ií jóizílt raa'^olyogtam jámbor együgyflségén. melynél fogva olyan 
ilüi liiszL hogy kertjélien a karácsonyi murzsalékból nöll ki a <fodor- 
». .S épen azért, mivel a karácsonyi morzsalékból nöltnek hi?*KÍk. 
reléből föz«Ut tlieál balbalós gyógyiló szentek ií^ lar^íik hideg- 
ellen. 



EGY Kis ADALÉX A PALÓCZN&P BABQNÍIHOZ. 



De nemcsalc arra larlják kí^pesnek a 'bíbanyosokal', hogy a jószág 
hasznát elveszik, vagy az alvrt embernek verét kiszívjak, hanem arra is, 
hogy éjtiek idején, az anyu ujdoiistfííötl gyennfikéf kicHerélik s ttumit 
tesznek helyébe. Mit tesz léhát a palócz asszony, hogy e veszedelemtől 
megóvja magiU? Mielőtt gyemiek?zül<^s ví^gett ágyba feküdnék, az 'ágy- 
ízék'-el egy kizárólag e czélra keszitell lepedővel sAtorniódjara k()rül- 
veszik s ezért mondják aztán, hog>' a g\'ennekágyas asszony <sátort 
(ekszik*. Annak emlékeztető jeléííl teszik ezl egyrészt, liogy midőn a kis 
Jézus megszületett Hetlehemben, szt. József is így vette volna köríll 
köpenyével a jászolyt, hogy uz isteni kisdedet a hidegtől megóvja, de 
másrészt meg azért, hogy az ágyban tekvőt ne lássa idegen, s lesfőkép. 
hogy a «bíbáiiyos-asszon» vagy az ördög hozzá ne férhessen s nehi 
kicseréljék aztán gyermekét mással, mert az ilyen < váltott gyerek 
is *harbonczás> lesz, az a szakálos bajuszos emberke, a ki olyan kicsinye 
hoj^y más eml>ernek a kniOzkÖdéseig sem ér s a ki felhőket tnd az égrői 
leolvasni. K végl)Öl a ^ sátor lepetlö » e.\^yik szögleiéhe *effy c-sipetttyi sóL 
egy ftw kenyérbelet vagy — hajat, meg egy girizd foghagymái 
kötöznek, avagy tfít .szürnak, mert úgy az ördög, mint híítityos asszony 
•szörnyen irtaodzik» a tíUÖl meg a Inghagymálól. 

Mindene-setre különös és csodálni való a palwznép e babonás hite, 
mert lm pl. a perzsáknál a d^ka vagv a bába, midőn a gyermek meg- 
születik, a szoba négy falára egy-egy vonalat húz egy kard heíryévet 
hogy semmi rossz lélek ne bánthassa sem az anyát, sem gyermekét^ vagy 
hogy a megl)abonázö gonosz tekinteteik ellen megvédje gyermekét, e^ 
türkiszt vagy valami bűvös erejű talizmánt akaszt a nyakába, e fölött 
nem lehet annyira ('sodálkoznunk, mert megmagyarázza ezt némileg ai 
illető népnek tnodem civilizaliótól félreeső helyzete; hanem hogy rnüvell 
államban, mfivelt emt>erek közé beékeli nép még ma is képes efféle 
l>abonás hitet táplálni lelkében, eléggé világos bizonysága annak, hogy a 
palócz mennyire hűen ragaszkodik mindama haííyományos hithez és 
szokásokhoz, melyek elődeiről örökül szállottak reá. 

A Mátra-alján több helyen, mint Derecskén. Rallán, az áu'val állan- 
dóan körülveszik ilyen • sátor-lepedő --vei, a melyet ott tszunyog lialó'- 
nak neveznek s mely elnevezés a sátoplepedö használatának vaJt'>színüleg 
másik ezélját is megjelöli. Némely "sznnyog-háló" van K) röf is s aat 
ágyszéket környí'tlen körül veszi fodrosnn. mert minél bővebb és mfrábh. 
annál szebb és annál büszkébb rá a palóczasszony. A szegényebb ^ 
u. n. zsellérasszonyoknak oda is szokták a jobbmóduak kölcsönözni n 
• sátor-lepedő*-t, a mely csak annyiban különbözik más lepedőtől, hogy 
2 — 3 sor csipke is van l>ele varrva. 

39S 



NÍPNYELVI ADALÉKOK. 



A lelkiismeretes, vallásos palócz asszony (de híit melyik ne volna 
!?) « sátorfelcvés > ideji-n, mely rendesen .'i hétig tart, ha kép^s volna 
*em megyeri ki a házhi'tl. legfölebb az ucívarra: dolgozni pedig osak 
nnyil doli;o;íik. n mennyi ní>hexürc nem esik s olyat, a mi épeii etO- 
>rdul a ház ktírűl és könnyedon í'lv«igezlietö. 

Eteo, egés/'-'^i^i sKcinpotitból mindeneí^etre Üdvj'is szokásuk a szent- 

tóon ftlapszik, Imi a IVnlHteurho.'^lKíM Mó/cs viláKosan meghagyja ni'pé- 

'nek, hogy ü/ anya. lm Ha s/ülelik HH napig, ha leUnya MH napig tar- 

töxtns^^a mngiU hAzáhán, .semmi szent állatot ne illessen, e^ szent helyre 

'ne Pienjen. ha pedig ellollek tisztulásának ezen napjai, meryen egye- 

^oa«cn az Ür teniplomáha és mutasson he otl hálaadí*! áldozatot 

A «*iatürfekv(>s» eltelte után a palitcz asi^zony úl.ia is cgyeneseti 

l'a, templumba \*ezeL, a hol iíjtato? imádkozás kl'tzi végighallgatja a !szenl 

[|i*él, azuhin hazami'gy sa sói. kenyerhajat, meg a ■girizd-foghagymát, 

p|y a leíKídíi *szí»gó»-he voll kiHve a tüzhe veti, a 'isáliir leirtMlől- azépen 

; Aaszehajtja. kis gyermeJcét ráfekteti És azzal az éde.s tudallal, hogy azt immár 

ha^zorkaiiyok vagy bihányosok mással ki nem í-serélhrtik. hozzá í'og 

Lijbtd :iz élei küzdelmeihez, dolgozik, farad éde^s odaudas^:al. meri szerelő 

lyai szive érzi, hogy egygycl ismét lÖbK a kikért dolgoznia kell. 



Népnyelvi adalékok. 
VII. 



Mihály Poli. 



Swrt'ncséllen voll az óp«. 

likor ktl^piein az Ciirn. 

libóly Poíl i-oll a rifvem. 

^A madáriiok sem vt'lettPin. 

Buksa JiiiiDS Azi^p vin^om, 

Ktlfi) lett az en halálon). 

Kern hitlcd. hojty heteg vagyok, 

Mapl flliisjed. ha megbolok. 
N'iii jíSllrl rI m-zt'SPniri*, 
í-'m] hál ol iPinr-l'-Hf'mre. 
Kj-'Tj ki a tiaraniiüzúra. 
Az örök nyagodolümra. 

Vt'ss »-gy marúk Tildct rríílm. 

Mt'uf-riitinlem tnled tatiin. 

Clj U- A sTTom szélére. 

Ird fel a sírom kóvére 

— Itt nyugszik az Alihály Poli. 

Ki már tfibU ucm tud szólni 



Itt nyugszik egy olyan virág. 
Kit nern rdejl el a vilájE. 
Mihály Gáspár édt-a npám. 
Vas^ itei^iiia ^des anyám. 
Tudom hu^ fáj a szivetek. 
Hogy etiueoék küzOIetck. 

Visznek el az ablak alatt, 
tAes anyám sirva fakad. 
Nem kell ugy-e Mihály HoU? 
Ott van hát B<)16nyi Mari. 
Szent-Csimády Mihály rsal;id. 
Nektek Poli emléket bágy. 

Szentláazlói leány-serea. 
Mihály Poli nincs köztetek. 
En^m el ne feledjelek. 
Isten maradjon vetetek 1 



MAGYARORSZÁGI SPANYOL TELEPEK. 



vni 

ToUm Erzsi. 



«Jó napot, jó napot, 
Tollasné asszonyság ! 
Hol van Erzsi húgom, 
Ki engem régen vár ?» 

<Lefekadt. lefeküdt. 
Zíild paplanos ágvba » 
<Az én Krzsi babám. 
Hogy alszik magába. > 

«Költse fel, költse fel, 
Eressze a bálba. 
U] sarkos czipöjét. 
Húzza a lábára. > 

Fel is kfíí. fel is kőt. 
El is megy a bálba. 
De az ég felette 
Beborul íiomályba. 

Beborult, beborult, 
El is feketedett. 
Tollas Erzsi szive. 
El is keseredett. 

«.lú estét, jó estél. 
Korcsmárosné asszony I 
liol van a két betyár. 
Ki engemet várjfui V- 

*Mcnjen be, menjen he. 
f'Ijön a padkára.* 
Akkor a két botyár 
Kiált a czigányra : 

(Székelyföld. 1 



<Huzzad csak, húzzad csak. 
Világos reggelig !> 
Reggel négy órára. 
Tollas Erzsi alszik. 

cMegyek ki^ megyek ki. 
Hogy magamat hűtsem. 
Az uj szép czipőmből. 
Piros vérem öntsem.* 

«Nem mész ki, nem mész ki. 
Nem viszed ki magad. 
Négy szép arany gyűrűd. 
Az ujadban maradt* 

Nyithatod, nyithatod. 
Festett zöld kapudat. 
Viszik, halva \'iszik, 
Szép Erzsi lányodat. 

Vessed meg. vessed meg. 
Szép paplanos ágyad. 
Arra nyujtattassad. 
Egyetlenegy lányod, 

Átkozotl az apa. 
Átkozoltabb anya. 
Ki egyetlen lányát. 
Eiei'eszti bálba. 

» 

Leányok, leányok. 
Példát ini vegyetek. 
Két legényt egyszerre. 
Soh'se szeresselek ! 

Közli : HnrmaUi Lujza. 



Magyarországi spanyol telepek. 

A törökök kiüzett'íye után hazánk leíígazíla<ral>!) része az aifiMd s 
a déli megyék lakossága annyira mogfogyalkozolí. hogy egykori utazók e 
területeket szinte puszi aságoknak találják, melyeken napi járó földön alig 
lehet találni falut, melyben még valaki lakik. 

K területek a nemzeti királyok korában mindenütt magyarok vol- 
tak, s mint gyanítom, egy református egyházkerület központja épen Temes- 
megyében volt, a böszörményié tudniillik, mely a török hódoltság korában 



.^) 



^ilpusztulU de mtrg a XV, száaadbun cmlllett lomesmeíO'ei Uöszőnnéuy 
helytől vehette nevét. 

Fajunk óriü>i ves/lesíigét a becsi kunminy ugy nonciollu pólolni. 
az elnéptelenedett magyar területekre idegeneket, különösen deli 
ifkel (kalholikusükat) telepített kikkel itt-ott olaszok, clziisziak 
piiiMtfk ^ franoziák veKyesli söt spanyolok is meplionnsodtak. 

K telepítések lörttínet(»t suk Ibrrú^brtl ismerjük, hrhtvtf Adoll • A 
pités> ozímü mimki^ahan nafff áttekintést nynit e moxgnlmnkról, míg 
1. ffpchi (Nancy 1879.) az olzásTÍ és lolharinKÍniakrúl ir púszletesen (Les 
^tuies Í>orrain.<i et Alsaciens en Kongrie), a spanynlokrt'il pedig Miletz 
Adatok a dt;linagyarx)rözági spanyol lelepek történetéhez. (Délni. 
éa reg. ért. 1878.) czím alatt nyújt legtöbbet 
Mik'lz nagy .szorgalommal gyíijlöde össze az adatokat, melyek 
^Mercv i;U)ornok által 1733 korul részben Verseozpe és Temesvárra, na- 
cy. : b szíiminal azonban Nagy-Becskerekpe telepített spanyolok viszo- 
nyaira vonatkoznak. • 

Mii*!/ '■/.érint c beköllözíittek mnreiniak, arragoniaiak, tiys<.'í^iaiak 
\"i.-.k - !■ -kt-reken lomegeseblMín is lakiak, ugy hogy azt Uj-Bar- 
'>!f >iinnak i.s ueveztt^k. Kgyes spanyol nevek: Donna Novarra Anna 
/^íi' iából) No varra József Özvegye, Atíbadia Anna Mára fArraííónitiból), 
i^ji.'ii József, Don KiUcro Alfons, Don (iaroia János Kri-^^tór. Donna 
y Laguna Maria, don Joannes Caleagin de Toledo, Fernandcz. 
Donna Ximenez ííerlrud. Don Josephus a flastro et 



\-' (r»?z. Lopftz. 
'' I jora stb. 

Papjaikul, 
»& ío^nlv-kiválló 



idézett Ibri'swunk VfthiorioUt Ferenez szerzetes atyát 

rí'nd laíjíít, Villater.sana Józsefei ugyanazon rend- 

^^•-t'rga Alfonzol, a -sarut vía>1ö Irinítarius rend tagját, ki rnagüt 

a • Hunálban lakozó összes spanyolok [>ásztorá>-nak nevezte 

jititddjat CttUih-Sahetlo Antalt említi fel 

Mik'lz, t'esty Frig)'es é.*; mások azt hittek, hogy .spanyol lele|>eíe- 

mti»'\ a ki'dvezütlen éghajlat, járványok elpusztították, a mi ugyan hihe- 

klellefitll hangzik, de eddigelé semmi más magyarázatát nem találták 

innak, hogy a Iflepedes után néhány évre, miért azünik meg minden 

litr a bánsági spanyolokról? 

Némethy Lajos esztergomi plébánosnak, Dudajiest lielyrfljzi lörté- 

joele legaJaposabb ismerőjének köszönbeljük, hogy e tekintetben nyomra 

Ketett. midőn a butlaí és pesti spanyolokra vonatkozólag tanulmányait 

Ifóiraiunk számára átengedte, a mikből kiviláglik, hogy 1717 óta a 

jdai anyakönyvökben ti^bb spanyolról van szó. a kiknek papja, tíuadan- 

Lcara Mibnly, 1715-ben ápr. l-f-i^n n várl>eU Tőtemplom Szt. István kápol- 



301 



TÁRSASÁGI ÉltTESlTÉSEK. 



nújúban lemeltetetí el. E kftión spanyol beköltözést mások köv 
Budára es Pestre, és pedig Dél-Magyarországból. 1738-ban ugyanis ki 
rendeletre, az ly-barcollonai spanyolok a fővárosba költöztek — 
deneslUl. Erre látszik mulatni, hogy Pesten spanyol egyház al 
melynek papjai (Capellani curati inclytae nationis Hispanicaei a 
ismert Anloninr* Cuftie a Sakedo és Alforisus de Brihuega vol 
Budán pedig a szintén egy Becskei-eken is ismert pap lelkéHzkedett, kim 
nevét Nénrioliiy oklevelei Krancistro VnH de OriohnxixV Írják. Mi leli 
budai és pesti s|ianyoIokliól a későbbi időkben V Nem tud.iuk. Kgy rész^ 
iU maradhatott s összevegyült a fővárosi társadalommal. Olyan budapesti 
nevek, rainl : Badriguez. I^s Tornís, VaUluaga, Villás, a Mert;y-spanyotiai- 
nak utolsó maradékaié lehetnek. U L. 



Társasági értesítések. 

Jegyzőkönyv 

a Magyarországi Néprajzi Társaság 1890. ápr. 12-dikén a m. I, Aka* 

déniiában tartott rendes évi közgyaléséröl és az erre következett VÜ 

felolvasó ülés utáni választmányi ülésről. 

A közgyűlést megelőző választmányi érleke/.leten a kózgyüléa el 
terjesztendő tárgyak, különösen a költségvetés megvitattál van. Hnnfalr 
Pál elníik i'idvözli a tagokat, megnyitja a kí*>zgyűlésl s felszólítja Hi-rrmam 
Antalt titkári jelentésének előterjesztésére. tL. az Kthnographia 5. sz. 253. L 
Tudomftáid szolgál. 

Burovszky pénztáros jelentésének (L alább) tudomásul vétele utál 
a jegyző olvassa az 1890. márrz. 22-iki választmányi ülesbÖl kiküldőt 
számvizsgáló bizottság következő jelentését: 

«Alólirottak a Magyarországi Néprajzi Társaság 1889. június t890 
márczius havi számadásainak megvizsgálásaira kiküldetvén, szereneséni 
van jelenteni, hogy dr. líorovszky Samu |>énztaros lakásán mai napoi 
megjelenvén, az érintett számadásokat megvizsgáltuk s e számadásokai 
pontosan vezetetteknek, azoknak egyes tételeit a pénztáros könyveivel 
a szükséges lamisilványokkal telji'seri egyezőknek, a takarék penzlárbai 
elhelyezett alapitványokat a legjttbb rendben találtuk. 

Ehhez képest indítványozzuk, hogy a l. választmány dr. Borovsdí 
Samu pénztárosnak iiz IftRÖ. június — 1^90. inárcziusi számad 
nézve a fólmentvényt megadni méltóztassék. Budapest, 1H90. apr. 
Strausz Adolf, Réthy László, Herrmann Antal > 



H02 



TARltA-SÁGl ÍRTKSlTásEK. 



E jelenlés alapján a közgyíilés dr. Boruvsiky Samu pínzlárosnak 
188ÍÍ. júniustól 1890. márcKiusig (bezárólag) terjedő tizárnadásokra 
"f-zv*- m*»üH'lju a felrnen(vt>iiyl. s eíryrittal köszönetei szavaz neki hiva- 
Ibiíli k0telt.^íi<íget l»uzgó lelje^itéseérl. 

Kzután a vúlaszlmrtny a folyó évre a k<'tvelke/.ö küiIsegA'etési 
rezelel terjeszti n közgyűlés elé: 



Becétei 

szóló \\ írt őí) kro?) 

iTfr mi) 

alspítványuk kaniaUi . 

nkUás- és közokt. míniiitf^r 

töI A Rökk PziUrd-féle kul- 

^alaplrát kiutalviínyozoUse- 

Jy í277tí/188y. elu. 82 ) . . 

folyó |8!»<J. évre szóló (3 

tos) tagfnigi díjakból (500 

[»t véve) .... 



900 frl. 



300 



Kiafiús. 

Sz^rvi^zkedési kullsógek ^78 frt JiO kr. 

Ae 'Kthnograpbia* 1 — 1. 

fllzetónek szAniUja . . 701 • óü . 

A?, *Etl)ní>gr8plnn« tovéhbi 

6tazele(!8iváHürrl)azex> 

péditió kultsőgeivei ^^gyillt BAO > ~ • 

Szerke^r.t^i, tilkári óspénz- 

tárctsi átaljiiiy ih. ÖO frl) tőO • — • 

Api^ihJi kiaflások , . 6(1 • — » 



1840 frl - kr. 



15CU 



2140 frl. 



AtársasAg német nyeivil fél- 
bivataJos közlönyére (•An^ 
zeig^er*, nz 188M, nov. 2-iki 
választ fll^i határozat, az 
.Alapsz Bl ^-a alapján) 10 

f » á 30 frt 300 fr t — kr. 

f 2140 frt"^ncr . 

A közgyűlés e koltsi^'etési tervezetet AllalAnoHságban elfogadja, de 

ailja a titkárt, szerkesztőt és pénztárost, hogy a Hornyánszky-czéglól 

eredeti ajánlatnak tnegfelelri nlíjs^bb egy.segárakat eszkitzöl jenek ki az 

idigi nyomlalványokról lifadoit számlában szereplő, túlságos magas 

ételek helyett. 

Kzzel a napirend ki leven merítve, az elnök berekeszti a kÖzgyniésU 

Az erre következett VI. felolvaí^i ülés uUln, a folytatólagos választ- 

Inyi értekezleien, Herrniann Antalnak 'Milleniiitn és néprajzi kiüllílíts* 

30 előadására reflektálva, íiyörgy Aladár azon indítványt teszi, hogy 

3dÍK is, a niig oly nag>'szahfíaii és ideális terv kivitelére gondolni lehetne, 

minőt a tukar vázoll érintett eluadásúbati, mindenesetre üdvn.s és 

itoF lenne, ha társulíitimk minden kínálkozó alkalmat megragadna 

jiíebb vidéki nejirajzi kiulljlítsok rendelésére, illetőleg ilyenekre való 

tónzéííR^ és buzdításra. 

Juncsó líenedek. íiyörgy Aladár indítványához szintén hozz^árul- 
1, figyelmezleli a válaszlmányt az Aradon készülő délniagyarországi 



I 



Iciállflásra. a melynpk rendpzö^egpl társasat'iink lelktírhetne. hogy 
illető vidék néprajzi viszonyainak feltüntetésére is kellci íw lehető tekin- 
tettel legyen a kiullitás szervezésénél. Társaságunk egyúttal ajánlkoz- 
hatnék a rendező líízott^ág e munkájúnak tanáescsal éa utasításokkal 
leendő támogatására. 

A víll. íiyörgy A. és .lancsó B. indítványait ellogatüa s az ulóbbL 
vonatkozólag Janc^tót megbízza az ezen iránylmn az ai*adi kiállitá-s 
dezöségéliez intt^zemlö felnzólíUií; megszerkesztésére, s esetleg egy Arntíd 
az Ügy érdekében szflkségeHnek mutatkozó előadás inegtarLására. a mire 
a felszólított szívesen késznek nyilvánítja magát. 

Patrubány Lukárs IVít. Alisán I-en, velenczei érseki vikárivis, jej 
firmény költő és folklorista (az Arnienian Popnlar Songs gyűjtője) 50 él 
írói jubilaeunia ünnepén társaságunkat is ott szerelné lálni az üdvöi 
sorát>an, s késznek ajánlkozik, ha erre a választmánytól megbizá-st 
a magyar és örmény nyelvű üdvözlő felirat megszerkesztésére. Egyúl 
jelenti, hogj* a nyári szünidőt az erdélyi erzsébetvárosi örménység aj 
vének és folklorejának behaló tanulmányozására kivjín^ja fordítani, a 
törekvése iránt úgy a maga. mint társa Szongoll Kristóf számára, 
most kéri a társaság szíves érdeklődését s erkölcsi támogatását. 

A választmány Patrubány mindkét megkeresésének a legnagyobb 
készséggel te^z eleget s örömmel részi tudomásul a hazánk területén éló 
s néprajzi tekinlelben is kiválóan érdekes örmény-ség alapos ismer*öj6ii 
bejelentett szándékát. 



Az aradi Kölcsey- egyesület dtirala tdrsasrigunkhos 

Tekintetes Titkár Ur! Az aradi •KöK^sey-cgyesOlel' f. bó 3 
tartott választmányi ülésén balározatilag kimondotta, hogy az állal 
beterjesztelt és az egyesület alapszakilyai szerint ki>rvonalozott indít- 
ványra, kebelében egy elbnograpliiai szakosztályt létesít, melynek első 
sorban az lesz liivatásszerü feladata, hogy Aradon — egyelőre az egye- 
sület helyLségeil>en — egy elbnographiai nu'izeumnak vgs:^ meg as 
alapját: másodsorban pedig, hogy az országos « Néprajzi Társulattal* 
összekötlelésbe jövéti, esetleg országos érdekeknek is legyen szolgá.1atot. 

Az egyesület elnöksége nevében tehát, van szerencsém Tekinletes- 
ségedel értesíteni, hogy ellinographiai szakosztályunk 18 rendes taggal, 
egy elnök- s eg>' előadóval mindkél irányban megkezdi mÜködesóL As 
országos ^Néprajzi Tárínlattal" való összcköUetés létrehozá.'^a szempont- 
jából pedig az aradi •Kölcsey -egyesölet-, mint egy rendéi* lag. jíiradii 
kivánjn az «£lbnographia* czímü közlönyt, mely czélból lehal kérem 

mi 



mUDALOM. 



iLete^séKedet, hogy az aradi <KöIe.s€y-t*KyesÜlclet- —ajánlatomra — 
'k fnlvéti'tni s lifinitni. nevére pedig az eíidig mejc^jelenl 
^küldeni sxiveükedjí'Jc 
Hazafía-s üdvözletem kifejezése mellett maradok 
Arad, 1890. mújus hó l*t-én. 

' ' ' /; Ktirolif, Ltjtéut/i Sdutior, 

.■íüli'i. alfinipkr Aradi tógymn. lauar s a •Költísey-€g\'e- 

salet^ ethnogr. szak osztály áruik ciőndójn. 

F^{/!f örmény tnűös juhŰacunia. I'ünki'isd vasániapjún u vetenczei 

-l^izzarn s/iífeten levó örmény niono.storlian na^^ fénynyel ünnepelünk 

JUtsán Leo, a jelenleg ^!ö lejcmagyohít örmény köllö és elhno- 

pbuf? ötvenéves juhilaeimiiit. Az Ünnepen jelen volt társulatunk ktil- 

dr. Palnihiiny Lukacs taníir is, ki löi-sasi^ijiink iirvéhen örmény 

^yar nyelven üdvu/.öUe a .lubilán-st. 



tíi tagok 'ír Kr^ievirh GAbor. Bgcr-Káta. u. p. NftíryKáta, Zsi|n»onü AntnI 
kr)fÍMÍ! i.uii.ii }.'iV:'li.;^ft!rium, Aradi Kftlcsey-enyesíllot flhnographiai szakosvitíilya, 
Q<*r Soma. f(t|diiirlöl(os. fí<'-ti, Gvitrmpgy»^. Dr, Ag.iy Adolf, a Borsszem Janka 
pfkeízióje útjAn : (íozsdu lílrk kir. ilgycsz Karánseheá, dr. Lederer Béla, Budapest, 
|4cZ)-utr.Ta K íy.ám- 

Változások. Herrmann Antalné, Jegenye-rUrdfi, u. p. Egores. Koloxsmcgyc 
57. Tnllüs. Poj^suny megye. Duda János, juuius és jtiliusi szám Nyustya, GOni0r> 
fv. BanJli Lajos tanilr. í. Orszaghiiz-ulcza 7. sz. 



Irodalom. 

A Semsey-pályáiatok. Somsey Andor szjupzer formlos adományából a m. tud. 
diémia idei ii.iir\'2\iil(Js5 kihirilftte a liz pályakijrdésl. egyenkint lü.ÜtJO frltal, a 
öt tívi Imlíiridövel A pályakérdéaek a következ/ik : 
Qtlományos magyar nyelvtan. 
A irodalom törlénete. 

5. 'K urcíiafolügiája. 
4, \ ,-..■■- .-.t^. 

b. ^ > alá tartozó orszAgok HVIdrajza. 

6. M..„. -....^ ....... ..^dasága. 

7. A magyar liirínininni geológiaija. 

8. MngyarnrK?:áK ásvjiiiyainnk tudományos leíriisa. 

9. Magyanirszág llfirája. 
lU. Magyarorszái; faunája. 
A liz pály;ik''írdéalM*n benne fnglatlatik iiazánknak minden irányú ismerete. 

CTak «?ífy*'l fi'lfjtettck el: pz ismeretek központját — magát az embert, vagyis 
Kaj:y»rtirH.'j't^ eltiiiograplitájüt f. az az;'.al Ctsszefüggő ismürct ágakat. 

Arany János a ponyván. Kátli Mór vAllalatárúl. moly Arany János legiiép* 

a Talár Pótti féle tiópies gyűjtemény moílorálian. de Ízléses alakhan 

kkal viszi a nép k">zé. a sajtó últaláimn a leguielegeljben emlékezik 

A ilp. ilirtap tigvaz lelkes^dt^ssel •Idvnzlt a vállalatot : Sokféle kísérletet láttunk 



TEGYES KaZLCM^KYEC. 



már — Oi^yiDond — hogy a selejtes •puayva-irod&lont* tenzickn kiszoriUi 
a nép IcötiyvpiaczÁról s vt,í a t^rt a knmoly, szxvképzG olvasmányok, biraiásoa 
gyár írók müvei fr^lalha^riák pI Vetélkedve viselték ezl a közös fuihorut a 
ténetek, iztllen kOsz<^ntók és alkalmi versemények. trágár flalúk és adomák «I 
melyek a vánárpiaczou ellepték a ponyvát, s tnefniélelyezték népQnkbŐl azt a , 
százalékot, mely beváaárláa kŐ7.t>en [lár garast olva<miányr.-i aziti. 

Moíit egY aj. érdekes kisérlet indul meg. Rtíth Mór a p^ij/wíra vimi Af 
Jánoei. 

Rálli Mór megelűci Aranynyal a pony^'in PetÖfiL A na^ kölld népien ep 
aaáau az olcsó kiadásra. Hozzálérhelűvé te&zi a szegény népoeztályoknak Toidi 
SMűnt Jjistló fuo0, az BUö lopdtt s a Jóka őrdütjét Garasos fQzctkékbcn fog 
ez megelenni. melyek a jol>l> ízlésnek is meg fognak felelni. 7*oMy tira 8 Jtcr ,* 
tt^hhí három veraen eltie^zélésé 4~4krajcsiir lesz. Nincs az a földbriz ragadt sxe- 
Rcny. ki e remek mfívekei magának most meg ne szerezhesse. 

Beteljesedik a b^ép áiom. hogy nép'InJt a magyar klasszikusokkal kezd 
lalkozni. K«'>zel az W\. hogy a hortobágyi pásztornép a karamlma. a bácsk.ni ;iraf 
az osztagok kt^zt, a hegyaljai sz^rjőmíves, Somogyban a bnlatoni halász, h. 
Dunáti, Tavágók az erHön, fuvarosok az állásban, napszámosok munka alá;. 
Jdnoni fogják olvnsHi. 

Ennek haüzna a kÖzraivellségrCf magára az irodalomra kíszámitliatattan. Ha 
Araoy hozzáfér az alsó néptömegbez. szelleme otL apostoli mankál fog végezni. 

De hogy a vállalatnak erkölcsi sikere lehessen, mert anysgi ha&zoiira s kirad^ 
nem Hzámil. támogassa terjesztésében mimlen művelt magyar ember, kinek 
bivatáfiánAI fogva, befolyása van. Sokat lehetnek eb))en a népkörök. kultDr< _ 
is. de ktil'jniísen a földesurak, gazdatisztek, papnk. lanitók. jegyzők — serkeiii','>ííel, 
felvjlágosfló szóval és példával. Cselekvésük e téren hazafias szulgáUt és a nép 
stámára jótétemény leend. 

A füzetek niegjelcnését jelezni fogiuk annak idején. Addig is ehsmerési feje- 
zQnk ki Iláth Mór íunak. ki e népies kiadásra az ütiürf bátorságával válUlkc 
s Arany László iránt, ki a váilalnthoz az cls6 MIetet adla. 



Vegyes közlemények. 

Mátyás király emléke a silovén népmondákbaa Az •Oszlrák-mnf;yar munarcbifti 
Írásban és képb*;ii» czimü ttL-prajzi vállalat logujabb fűzctél>en. mely Kanri'l.io .^ 
Krajna ismertetését folytatja, ScIieinigK .láiioa a szlovének meséiről, nioii"! . 
dalairól írván, a népmondák közt feljegyez eíryol Hunyadi Mályiisrfil is. A 
kinily e mondában is mint bölcs, jószívd és iga/.ságos királv inarsdt meg n 
nép emlékél>en. Scbeinígg szorínl a szlovén nf-pmondák legnagyobb róíze 
bel)íréa idejéből való. A tőrök biíboruk gazdagítoltitk a Corvin Mátyás myíl 
trirléneti személve kOrül alakuh mondakört is — irja Scheinigg — mivel a ■ 
király hadai Kahiithiábau is rsalázlak. Alsó-Karinlhiában azt beszélik, hogv Kialj 
Máij.*!! a Kiirst^nslPÍnon régi szokás szerint herczepgé avattatott s Karnhnrífhfin \ar- 
tolta s2É'!kbp|y»'*I íJIlalmazüja volt az igazságnak, atyja a szegényeknél-: 
lalanoknak Csupa arany pénxfket veretett: arany idő voU a krolj ' 
<t az uralkodó cnzményképe. kinek knrmiinypAlczája alatt klUönösen a ["iiirinvonck 
volt jö (iulga, s majd jó világ lesz megint, mert Kralj Máljái nem ball meg : ott 
alszik A hatalmas Trigiav (Három-fej) sziklában, vagy a Per-sitzában Karmtliiában, 
vagy mét jóval aláblt Magyarországon. A mikor szakálla körülnőtle azt az asztali, 

mely mellett társaival íll ; megint megjön az ö ideje, N'-ha meg is jel— -i^^ - 

berek eldlt. mint [X'ldául nnia karinlbiai ember elölt me>.'jf?I'-'üt, a ki Mfl^; 

egy szekér bori szállilotl haza. Kralj Mátjái megparancsol l;i a hániulM 

liogy tekinlsun lie a bal vúiia rólölt egy kis ablakon ál egy házba, A > 

mezőt látott maga előtt tele fegyveres harczosokkal és főlszrcszámo?' i 

de mindeK mozdulatlaiia) állt, meg sem mociczanl ^mmi. Ekkor Kralj Magát i 

3(16 



Vg&yB» XO^LEM&NYBX. 




PHHi^^a!^ i lovak f()|veleltúk fejőket, s toporz«^kollak lábukkal. <Ez az 

fle sortL vojskai*. numilá a lnís ; nem tarl nmr sokáig, s én újra 

idoV. 1 U^ik fognak fújni. » betöilik az embereket azzá) az egy gon- 

.(k i»eg a rífii szenl hitet. Vén ós fiatal, mind feg>Tert 

-.r. de rövid • Alsó-Kariuthiaban szájról azájra jíir aj: a mese. 

■■ C'löll, a melyben alnzik, karácsony estéjén egy zöldelö b/mra 

;.: ttdes iilalot árasztva virtt, aztán clazórad. Szent ljy«>rgy 

. kL/.ileléni n>ií a hÖB fölébredni s az eltt^áradt báfsfira akasztja 

-z újra l>elonibuwidtk. Ez lesz a jobb jövőnek r^aibatatlan jele. Kral| 

; rritniien ellenséget legyőz, mmden ígaitaJanságot eltöröl a fold szlnérr>| s 

tzzA AT afjny tdrtket, 

c^ -^--.n^ti Munkás-typusok. A május l-jén tartott nagy munkásilnnep atkal* 

jellcni/ö nx'^e^y^éseket tesz a felvonuli') miinkáá cM>pt>rlokra. nielvek 

..... i!l a knvcUozúk (.iPe»ti Hirlap.*] A csapatok katonás rcndtteii érkez- 

sfjrókban jünnek a város ntindcn r<-szr>ból, a liget határán kibontják a 

AgaHra emelik a jelszavakat birdeti'i táblákat, melyekről a ftáiisi kon- 

rom nyolczasa siMfíllik: Nyolcz órai munka. Nyoloz órai szórakozáa. 

I nU'ás [>e fsak a azimbolum egyforma. íu. alakok, melyek a zászló 

lUlnak. nagyon kűlonhítzök. A legérdekesebb munkástipiis«ik menilnek föl 

ei elfitl e hosszú menetben. Jö egy csoport. Konioly. megleli alakok. 

VAsámapló miinkáík^iUöny, nagy szakáll, csontos arcz, vorríft kokárda. 

K7.ek kétségkívül valamely gyár műmunkásai. Azután j6 egy másik 

1 büszkén lottog a trikolor, a a báromszín mögött nebány tli&zmagiiar 

ucsmi'is ember feszit. Ki ne találná ki. hogy ezek csizmadiák ? Díszmagyar 

ismus! — ilyen is esnk magyar föhíón t^rem. Vj íclbfi jö. Néhány ezer 

ti s£ÍnG kokárda £)Ól megitil nemzeti zászló és nébúny Botond kucsma. 

os-scgédek. A szabók már egy óriási fehér selyem zászlóval jelentek 

jy ók «cli)reha1adn|tabbak> az elvekl>en. Mindannyian fekete azalon- 

^nneplik májust, elhomályosítva a melletluk haJadó tóraegei. melynek 

többnyire gyflrött goinlmk.'tiapol. kopott vászonkillit cs vöröses nyíill csizmát 

■í- r.^i: valami szerény kültelki gyár munkásai. Megilletődve, szinte elfogódva 

■n[ a fák k'"i2l ezrek moraja haiigzik s a zászlók tömege ragyog a 

-Uifejezésakön látsxik, hogy alig van halvány sejtelmük arrúl. a mit e 

lalom, c nap. e jelszavak, e forrongás jelentenek : de bizva-hiznak valami 

ni'vly helyzettlkón segil. i,<Kgyetérté«»)- Az újpesti gyártelepekim kivétel 

II a munka s igy a menetben résztvett mindenki, a ki lljpesten gyári 

«'si kenyerét. A jutagyár munká^ii és munkásnói nyitották meg a vegyes 

,bmu t»t-iálhatlan brísszusagu menetet. Nagyobbrészt níii munkával dolgozik e 

s vagy háromszáz uiunki'usnóvel szuporilntta a tt")meget. t^riási fehér zászló 

iiA meg n menetel, utánna vifiék a viVós táblákat az ismeri felir.ittal. mely 

h órai innnkái k<A'etel. A gyári inunkáanÓk egy része a nagy nap tiszteletére 

vállszalaggal, ugyanilyen kokárdákkal, mások Rákospalota 

.ín'i szoknyáVfan s ingvállban képvisellek az inlernnrzionális 

.in.ii;\;ir flemel. Kz a csoport olyan komolyan, niéllósággal haladt. 

tflkUvÖre menó menyasszony lett volna. Szorosan iisszefngúztaW s ha 

?/j ember akart hozzájuk esatlakozni. n záilkórQ társaság menten 

ította. Mikor az előttük haladó csoiu^irtok n'n(lezked('>se mcgálUtotla okét 

m rendezílk — férfíak tis nők — a felügyelelökre bizoltak lelell szemlét 

liak. Iia. a menet ismét megindult, a katonás egyenes vonal ísmól helyreállott 

nem bomlott meg. mijt a menet ln' nem kanyarodott a kijelölt úton a gyOlési 

|r«<ir Hé. Apró leánykák is voltaJc nagy számban e i.-soporlbnn, alig nőitek kí 

nK'ir ri v'vennekrubátH'd s ezek is katnnás rendben vonultak tova u menetlel. 

MJkás viselet eredete. Thomas iáhomok. a <Temps* katonai irója. a 

I iidj.T ukúl annak, hogy a huszáruk a menfél «nyakba vetve- pjinyö- 

k. <Abban az időben, inidón a lort'jkOk Magyanira/átiot elfoglalták, egy 

ij^yar huszárságot megtámaduit váratlanul egy nngy lórneg muzulmán. A 

ajnali ór.-itwin történt, akkor midőn a buszárok éppen Óllozködlek. A leg- 

iCntéje mru ,-illg volt egy ujjra felöltve. ugy kaptak tehát lóra. lagadlak 

iUak & töri'kók ellen, a kiket aztán vissza íb vertek. A hőstell emlékére 

ao7 





Nf.F'RAJZI KÖNYVTAB. POLYAIRATUK S LAPOK REPERTDRtU^U. 



kaptak a Imuukrok jogot arra, hof;y azonlul menléjiikpt panyókára viseljek 4b 
viseletet azóta Kurópa HsfiXfüi kí^nnyű Ii>vuHi>á«;a átvette. ► TI»omaá nxt írja 
a torténf^ti adatot valaki névtolenQI irta m^g neki. (\ aznnban a panyók.*- 
viselelel bizarre-nak tartja és ezért leljesf-n helyesli, bu^' Francíiiaonfziíí a. 
<hugsard>-jaiiiál inegs^nnlcllp. Alig kell innn<laniink. liogy a panynk:i-vi^^t'1el 
tének e magyarázata nem egyéb nies^ttiél. A panyóka a n^pi kacen^n- 
múlt ulúda : e viüf^b'i két alakja cevináK melleit ma is idoícvaii u :. 
sáiriiál. a liiiBTiároknál t i. a panyókára vetéli mente s a oia^. ku'. g-jraaii-U 
slyiszerü pániurzlKk knczagúny, . i 

Kötéltopás. Fára mászás. F.szlondtí utolsó napján i ' 
akiknek ehuló leánvuk van. a liaran^kütélbűl lopva \- 
egy ágál és a leány hajába rtmják. V.7. áttal a leányi i^ini.ii.ii.w > is 
leányok pedig, kijőve a teniplonib*')!. ffijázalailnak egy sziivaMra és 
kiáltanak, pl. «Jóska meg Jánüs meg Pistái Engi^m vílgyel-'k ö í» a ,,.., 
aítin az egyik, leginkább az, a kinek a nevét eifíször kiáltják, elveszi a I 

Ha a legény a szomszéd faluból hoz magának Icle^^get. az osküvi) i; 
haza. a menyasszonyát pedic vttbagyjo. Estefele aztán, mikor mei^lútja, ho^ 
a menyasszonyt, fölszalad a legmagasabb fára. és mikor kiixcl fl^rntk. 



maeát : «Nyanya hozik ilm I 
(Kutas. Soningyra.) 



('Anyám, hozzák ám !) 



Vikdr B41a, 



Néprajzi könyvtár, 

Henrtf Jomfs and /^rrí« L. Kropf The Kolk-Tales of tbe Magyars, coHec 
by Kriza. Erdélyi. Pap and olhers. London. 1889. 8" 4^8 I, 

Dr. GieJt»»>ein fítíndor: Az összebasonlfli!^ nyelvésKct Í6 probléiniU. 
1890. 8» 216. 

Semirnof J. N. Votjaki. Istoriko-clnograli^eskij o^erk. Kazán, 189U. <Vo^ 
Történelmi-fthnnjíraphiai vázlat). 

Dmitrijef A. Permskaja Slarina, Sbomik istorjéeskich stalej i n . 
prcinuáfeslvcnno v Perniskom krnje. I. nizet Drevnostyt bivíej Permi Veli^ 
I88y. (Perm tórtónelH éa n'giaégei), 

Netnirovii-Ontieettko Y, Kama Í Ural, oíerki i vpcfattyeoíja. S.-Pd 
IBBO. (Káma és Urat rajzok és benyomások.) 760 lap. 



Folyóiratok s lapok repertóriuma. 

Jf i^n/íidi .- nie ítlaviü^rben, mitgyarischen und rumüníachen Rlenicnle Ím ' 
kischen Spracbenscbotze, (Bécsi akad. érlek, 181 k,) 

U7i))7AcAr,v H- : Aus dem Lebcn der SiebenbQrger Rumkn«n. (SUDB 
gemoinvei-Tíl, Vortríi^.) 

U. A. Mftrchen iler Siebenbűrgiseber Armenioii. Zcitschrifl fQr V*dkskundtf^ 
1. fílzet. 

Arm^niiky etemeiil v mad'arfitvc (Onnéiiv elejnfk a n 
Glbnograpiiia -t ik száma után : Ölovenskó Pohl'ady (Tnrór: 
máj US) füzet. 

tVfifi^Aiira Alajos: Néhány mozzanat a kUKöldi magyarokról, VicM, 
13. szám. 

HuntnaQifar kéziratok a szegcdi Somog^'i-könyvtárban. Egycrtézlés 147. i 

Hottési J. : Az oláh nemzetiségi kérdéshez. Erdélyi Híradó 118. 119. 

K^thy Ldsalú : Oláh elemek a mag^*ar tirsudaJomban. Itarst Kllenör mi 
18. Kznm. 



30(i 



felhívás. 

A 'MdKyai-országi Néprajzi Tárnsság* minden rcndfl taRJai liíizle- 
felhivatnnk, hugy a tlur»iHüg javiíra Inll alapítványuk O^^szegt^t 
annak ksminuui^ illelöteg a tagsági dtjat (1889-r-e 1 ÍM 50 kr.. 
- ■' ^rt) Br, BoroTSzky Samuhoz, niívt a Maf/jfar- 
■ itÍ:i'lttrMiíit»(f pf^.tizlinüK4Íhoz, Budapest^ Akadémia- 
jflcza 2. szám czim alalL — |egc2ól»zerfíbl)en postautalvány-lapon — 
úelÖlUi bekQldcixii szivoske^i^uek. 



Á fMB^aroreeAii Néprajzi TársasAe^ p^nzlArAbA 1890. május hawilian 

4 frt 50 liros Usdijak (188U-rc I h\ öO kr.. ISHO-re 3 frt): Dr. Agoi Adolf • 

BaUss^' Fcrencí. MakUr — Dr. BalUigt Almldr. — Borlnl Antal. — Binlalri^ 

í ■ JúzsoL — Dr Biikpffy Itcmig, Ví^a. - Bcreca Anlal. — 

1. — Üobu!a János. — Bogisich Mililily. - Hulyovsxky Aladúr. 

ÍH. ijíánki (h'z»Ó. — Dr. Czobor B«la. — Elmer Lajo.s. - Dr. Kej(írpnlaky 

íö, — Dr. Fercncjiy J<^]tsef. — Dr, Frokníii Vilinus. — rröhiicli Ri'>b«rl. — 

r. ij<il(irihcr T^ácz. — Gi-ünwald B<^ln — íiilmöri H.ivns Si^ndnr. — Dr Heínrich 

- HoldhAzy JAooíi, Alcsűlh. — Dr. Jcndnisüik Jcníi — Jókai Mór. — 

- IstvAn. — "BAn- Kaas Ivoi*. — Kíiidy Gyula. — Dr. Karmán Mór. — 
lúiroly — KnltiiiiltAn Sínnii. Déva. — \.6czy Ligog — Dr. Lotttr Nándor. 

Kán^lv. Mtglálli Béla. - Dr. MarciAli Henrik. — Napv Miklós. — 

2tT*ry Jcnfi. — OraxA^is statietikni bivalal. — Fulsizky Fcrcnrz. — RAkovszky 

ÁrAn- — flieill Fngyea. — Dr. Síinonyi Zsi^nond. — Szarvas GAIior. — Ssíékely 

^ÜCTlJtllin — Dr. T^ri Odfiiu — Volf ííyrtryy. — Wi;ber Hudolf — Xantus J/inns 

('bk^Gsen: 50. Összesen: 22h frl- 

3 íirtoi tagdf j : Duda Janns. ~ (iri-;^'us8 Imre. -> Dr. Maricncscu Attianóz. — 

r. Mnnk.-íf'^'i BtrnAt. — Tasnádi Nagy fiyula. — Dr. Némethy Géza. — Paulf»r 

koft — Pftuk-r íiynla. - Dr. Popz fii»dí>on, — PerJnki,- KjUmán. — Rétliy Ijiii'it, 

RclIiv Vi)ít'»r. Arad, — VdiArhelyi Lajos. — Grúf Wii-keuliurg Islván, Fiunif. 

"szcson-. !'(. Üaiszesen; 43 frt. 

I frt 30 kros togúij : Künya Józaer. Wva. — Verras Kűrnly, Nagy-SsAloijtR. 
ti.sszps^ii . 2 Osazescfi . 8 frt 



Az 5. acámlian kUzTtlI kinuitalás sTcrint. 
A fcntfibbi lételrk Összo^f 



HU2 frt liíl kr. 
270 frt - kr 



FőőaaEeg : 1672 frt 09 kr. 



A. «iely t\év titáii tnkcdm nincs, oda Budapest értendő. 



Magyar etlmograpliusok nyaraló helye. 



Jegenye gyógyítirdó Kolozsvár melleit 

Horrmann Anial taiiitr, hogy erdélyi ni^prajzi UimlmAnyúljai s? 
>IMk ftllcalmíis kÜDdaló i>s pihente bolyfft bÍKtosKson. » hol KAlotaszpg <•' f 
kényelmesen lanulmányoiEhassa, az erdélyi r. kath. tAnulmAnyulapUM ^ A\\ 
vetif Jegenye gyógfllir(l<"(, & az( kívAIt a. naiicyu iniolllgeiitia imArmirn a i 
mejdíU) •:? Icgolcaúhb nyaraló, kiránduló, fldölű ía gyfigyulo hclylyé itkar- 
A .I^gi'nyü neril vasúti állomás egy (Sri^nyira van Kolozsrúmn iunen. ' 
Jegenye magyar község kö?.flfitien fcksztk. erdűs he^vf-k vidtí- Icí^h 
méter magassáirban. 

Ivó-vi2e kitilnö hatjbti antiolk'drnAl ^ liölyAKb^jokn.-ii , lu.i- g- ,■< v- 
rtfli : szervi szívhiy, Brighlkíír. idegbaj, inélisonyv. isííz. pvonmrbai slb . 
ismertp-k k-izt legconcrntráttabh vaaas Ih])rilrdüi :"v> : 
IwírVíetPgség slb.. tegkivÁltkúiícn mindennemű női ■ _. : 
hely légzési liajokníll. Tej- és anvó-kiira a fíírdíí sojAl ga7j]aii:ÍRAI>ól. 

^ njonnan brrendozelt vcndégssobn. ftAJAt kezelásH, eUtíréndQ v 
társas- és twikiKsi kUzlekedt^ü minden vunatboz. rendes rOrdőí zen«üuir. zi-i: 
oIvaHÓS7.Qlm, hírlapok, kÖnyvUir. t<?kcpályáli. kininduhísok. ' 
sziimkra iskolázás •-« t>erendeaett jálsKohelyek Síakszeni tanii' 
A rCsaisonban rendes sxíntilisaMlg, 

KeDdkivÜl olcsó drak, Si:nha nftjiJAra 50— 1 5<>, ]uivonkÍDl m^ olcsóM* 
Úletmes*^ napjiira i (rí, csnlidoknak és havonkint jóval oU*si)Uh. Az elé- 
s^onban U^temesen IeszáI]ítoU ilrak, 

Jegenyefürdt^ ff^h>ttc alkalmas álloniás a szomszédos- Kalotasxeg rradkíT 
ördekes nópált'ltinek tflnulmjinyos'.iisnra Az tínleklrtdi'lknok .IcgRfiven a iivíirnn 
egy 50 elUiiogniplrifti lolyóirnt all rendPlkerés^jkro. A fürdő sajál kQlÖn lapjíi >^ ^ 
vidéknek fDküjieo néprajzával Fog foi;lfükuzni. StAinos kinitd luuaj eüino 
kilátásba helyezte, hogy .legényén Tog nyaralni. 

A jegenyei. Ryögryfürdö igazgatósága 



Gyűjtsünk tagokat I 

Félezer taggul kezili meg társaságunk nyilvános pályáiát. 
Szép szám, de vs^mi csekély azokhoz a nagy feladat 
képest, a melyek előttünk állannk. Kérjük tagtársain ku;, 
terjeszszék kürtlkben társaságunk eszméjét, szerezzenek neki 
lu'veket, a kik anyagilag és szellemileg támogassák a társa* 
ságot nagy czéljai elérésében. Tanulmányai körének úgy 
felette fontos mint közérdekű voltánál fogva a mi társaságunk 
arra van hivatva, hogy a haza üsszes népeit nagy kultiir- 
munkára egyesítvén, a legszámosabb tagú tudománycM 
sillet legyen az országban. Hogy ezt mihamarább dérjUK, 
az tagtársaink buzgúságától függ. 




saffl. 



i 



ETIINOGRAPHIA 



M A(;VAR<)HSZ\<;i \KI>HA.IZI TÁRSASÁG 



ERTESITO.IE 



SZERKESZTI 



Dr. RETHY LÁSZLÓ 



-« 



.:«fkUAc* dimtÁ iáztmtolc a «^crke6i(ötiCi a Mi(t;ar K. MúMuui réti 

cár»ii«a^'f ii;«i., Tí,.ré.-k rtr. Borovacky Samu p6iistárgiihr>i (fi. T. 

. u«ú«l - -^m atáut (toifíuutok a a t«i«aai« hlTttttlos 

inn An' iiu:xii 47. lri!^«ri(1Ck. 



^(■itjclviiik aojcuaatUBC 6m wiepteinbert Mt4t« minden tiö elB^Ao. 



Budapest, 1890. julias 1. 



Klid^MvaUI : Hornyánszky Viktor akad. k8flyvkere«kedés6. 



BUDAPEST 

IlORNVANSZKY VIKTOR SAJTÓJA 

A H. T. AKAbBVIA f^CUBTABRN. 



\ 



I. Balnitaa Jótsef; A Hstékelytik 

uyelve 809 

II. Göncei FerenCf. A rnnmküzi 
DÓji lakodKlmi szokÚBui 313 

III. I\4trHhtiutj L»kíic» lir. : AlisÁD 
Leo íjrmény otbiiogniphus ve- 
lenesei jubüueuuA 332 j 

IV. Vergénífi (ryönfy : A bánya- | 
rémről * 335 , 

V. Trenesény ha^o»: Babonák »b i 

alföldriil 845 ' 



VI. U. L. : Cséptű ii>uc( Bomugyi 
kanáuiL-bojtár larigváuyaí . . . 

VII. TárBiaági értuftéflek 3G 

VIII Irodalom . 

IX. VegyeB kOElemfinyek . l>r. A^i 

Adolf. T K ,Ii L,,i[-y 

X. Néprajzi künyviár 367 

XI. Folyóiratok és lapok reper- 
tóriuma . íir>' 



Aí .Etlinotít»|tliia* kOzöl bírJouiaekyt la. Egy ogí-az uJilalnyl blid&tes cUjn lí fii, Í-i-'-^t 
tn, nit^-ymloídul H (Vi, tiyolC£a<li't<1al I fn 50 kr. T^bbAZÖrl Ulrdolianfil kcsJvexmótiy. A 
línuk «9 líz tílúU-^eevn tlívicnúí áiitik. a kladúhlvtitAlbn ktildoriÉlAk •Hornyánezky ViKtor 
kAnjrvriyomd&jii A Magycu; T\id. Akadémia lH}r)m:Ahji,n. 



Ax „Ethnolo^sclit: Mitteilun^ett aus Un^m" L'la6 folyamából (1887— U 
uutgjolcnt 3 fUset (mintegy 33 iv). Ax oIbö kbtetet bcfejcaö 4. fítict 1390. 
llejéo fog: luegelenni ax q1h5 3 fUtut na^y neKye<lrétű alakjában. Az «lsŰ kOU 
fUzett néhány péMáuya iiiég w4^rei)dellietJ) & fftjáviil (fiooio papírosú kaio| 
kiitdáfl 7 frt), de cnak Vf^yvae^Qw n kiaflötAI iHeiTmanu Aulai. 1., Attllniitcza -11 
a k) egyenetlen ös bérmentve küldi szél. ügyaiiotr inéír a k^WetkezH kiadviinyi 
ri'udelhütGk mag (vgyiiocs bérmontea k(ltdéam'l): 1 Antuh IlKHnuJUvs: Seitr^t 
SUT Vtr^jleichufij dcr Volkipoc^ic (kóUkkal). 1 frl 5*1 kr, — 2. Ua. H. v. Wua- 
LoCKi : Zatiher' Hud BesprechwiffMformeln ilcr traiiMgylvaHiscUcH unü nüdutitfiiriscken 
ZigewieT. bO kr. — 3. Dk. Kr. S. Kkauss, J. v. Asbóim. J. v. 'VhkhJhj.y : Süd- 
«í(irtac/iM 3u kr. — 4. A. Hkkrmann ; líeimische Vúlkerstimmen. tí*> kr. — 

5. Db. Fb- S Khauss : Das Buríjfrúidcin von lyessburfj. W, v. ScnuLKNitirao 
Vie Frau bet den ííüdtlavcn. J. v. Asboth : Vag Lied von Guginje. *J0 kr. — 

6. Ur. H. V. Wlíslocki : Ueber tUn Zauber mit me^iécfdicfieH KőrperteiUn bct_ 
dcn traHStylttmischen JSifitunern. &) kr. 



Népraj/i dolgozatok szerzőit és kiadóit 

kérjük, legyenek segítségünkre a hazai néprajz míiié] te 
jeaebb biblíograpliiájának Összeállításában (folytíiratunk egyik 
feladatában) és kUldjék meg az „Ethnograpbia"^ 6zerke«zt(^- 
aégének vagy társaságunk könyvtárának néprajzi érdekű 
^régebbi és ujabbi kiadványaikat (kirnyvcket, czikkeket stb.), 
a melyeket lapunkban megemlíteni és ismertetni fogunk. KUlonl>- 
sen a vidéki i<1Ő8zaki sajtó számos értékes czikkét lehetne így 
végleges elfeledcstŐI a tudomány számára megmenteni 



lETHNOGRAPHlA 

A MAGYARORSZÁGI NÉPRAJZI TARSASÁG ÉRTKSITÓJE 



szRnKBsrn 



II évf. 



I8!lll. jiiliiis I. 



/. szám. 



A székelyek nyelve. 

A széke.) r- kérdés kritikájáboE, IrUi : Bnlaftaa Jőefef. 

A székelyek eredetének kérdése, rainl az <Ethnographia» eddig 
Jeni föfcteihói látszik, a Néprfysri TársaíUígríak legkfdvellehb (Arg>'aí 
tartozik. Kiismerem e kérdés kiváló lonlossásriit. s ép azért akarok 
IC ií.i// .-7/,|ani nyelvészeti részéhez; annál is inkabh, mivel egy nagyon 
rezett Lalvélejnénynyel keU szeml>e szállanom, mely azt 
bogy a székelyeknek és a hazánk nyugati részén lakó magyarok- 
Jnrelvjúrasa ugyanaz. Ezt állílnita már Va.^s József 18tM!)-bnn a 
ítúli nyelvjárásról irt munkájában, azóta is lépten-nyomon emle- 
s legutóbb az <E!lmograpbia» 4. számában Nagy Géza igyekezett 
i^yanezt nyelviárá.si adalokkul bizonyítani. 

Ha azonban e ket vidOk nyelvjúrását tüzetes vizsgalat uliín álliijuk 
iitíL?pal szembe, mindjárt kiliinik, bogy mcnnyil rpilhelünk hasonló- 
nkra. Nagy üéza a magyar nyelvterületet 3 nagy csoportra osztja: 
' zárlalilí. egy nyiltabb és egy dipbOiongizáló cisoporlra. Nem akarok 
FBzól ve>*ztegelní umi, hogy ez osztályozás tarthatatlanságát kimu- 
annál kevésbbé, mivel maga Nag>' Géza sem bizonyítja semmi- 
[fsak állítja. Nemsokára ugy is lesz alkalmam a magyar nyelv- 
ok osztálvozásúval részleleíien foglalkozni. Azonban tielylelen az 6 
kban az is, hogy a Ti.szától nyugatra eső egész területei egy knlap 
ga. pedig e területen 3 különféle s egymástól leglényegesebb lulaj- 
kgaikban teljesen eli'itö nyelvjárást találunk. Az eg^nk a szegedvidéki 
nyelvjarái^ melyhez csatlakozik a kiskunsági és drávamelleki .szintén 
^z6 vidékek. És két nyelvjárást kell megkülönböztetnünk a Dunántúl 
is; a kelelit és nyiigntlL A székelyek nyelvével mindig ezt a 
szoktak egyezőnek tartani, melynek területe Sopron és Vas- 
re, és Zalának déli része, belefoglalva Gócsejt, Örséget ós Hetest. 



3G9 



21 



BALASSA JdZsr.r 



K'/í az a iftililoi, a melyei régi U'-^enyö telepítvénynek tartanak, 
ezért akarjak nyelvüket ia a székelyek nyelvével egyeztetni, 

Ha tehát a két tiyelvjórás egyezését akarjuk kutatni, f 
terület nyelvét szahad szeinbeíillítíiniink a székelyek nyelvével, 
olyféle egyeztetésnek, midőn egy nagy és magáiban véve nem 
terület nyelvjáriisáiiak majt] itt. majd uLI jeleoLkezO s^át^agát hasoi 
Katjtik egy masík nyelvjái^ egyen sajál-ságaihoz, semmi tudómé; 
alapja í*incs. 

Hasonlítsuk már most Össze ezt a nyugati nyelvjárást a s 
nyelvjárásokkal : t^ pedig oly son-endben. a miot Nagy liéza teazL 

(t) A htnigzdk züriabb kiejíémnek kedveUne valóljQn m 
nyelvjárásnak sajátsága: es tnégis egé.-z mást látunk inindejiyikuéL A 
gáti nyelvjárás e hely. í, ö-t csakis szó végén cijt. szó belsejében 
i?{gi\ kez'é. vUté : könyvö, azütiö, azonban ; könyveméi, kezerict s 
székelyek elleniben szo vegén mindig megőrzik a nyilt haniioi : 
keze, vétk. könyve, szőtte ; ellenben a szó belsejében ejtenek bel 
zártat ; ökrömol, kezedH. kezekH, Őtőí stb. Ugyanezt lát^ják az a : o 
tozásnál is: a nyugali nyelvjárás ívsiíkis olt ejt a hely. o-t, mid 
elölte álló szótagban á van : házo, bábo, pdvo : házod^ tálol. / 
stb.: a székely nyelvjárás pedig szó végén soha sem ^t a hely. o-\^ 
belsejében ugyanakkor, niidön e hely. c-t: fijndoK m/m'moí. s első 
tagban is: poroncs, szova stb. Látjuk tehát, hogy e tekintetben 
látszólagos az egyezés. Az o, Ő helyett ú. ű gyakori mind a ny 
mind a székely nyelvjárásban : ezt a sajátságot azonban megtaláljuk 

magyar nyelvterületen, egyedül a palóez nyelvjárást véve kL 

6) A kőzí^p i': ímuználaldra nézve cííak annyiban van egy 
hogy a nyugati nyelvjárás épugy é-zö. mint a kcleli székelység (i 
meg>'e, Háromszék) : azonlian az ö-zésnek mégis több nyom;; 
nyugati nyelvjárásban, mint a keleti székelységben. A nyugati s/^. 
pedig tcycsen ó'-ző. Az 'é hang ha.sználata azonban magál>an véve m 
bizonyít nagyobb fokű rokonság mellett. 

c) A hotfszu é haazudlatdban még kevesebb az egyezés. A két- 
féle eredetű ^ (♦éés*^) megkülónbí'iztetése a nyugoti nyelvjárásnak egytfc 
legfontosabb sajátsága : az *c-t hol 'e', hol é vagy e-nek ^tik : szek*ér 
lehlen, másutt : leheti, mész, szett, levél ; ellenben az *ó-i mindig /. í-nek 
id'és, veifs, Ifp, nfz^ derik stb. A székely nyelvjárásokban nem tú^ol 
ezt a különbségei : ott mindkét eredelQ é egyformán c-nek liangzik. (csal 
néhol e: leveli 

d) Nem nagy az egyezés a azótag- és szóvégi l luxszndlakSrft 
sem. Ebben a tekintetben a székely nyelvjárá-sok kélfélekép viselk- 



SIO 



lU székelységben rendeden vlmamti az f a magánhanj^zó incgnyijj- 
iTal: ellenben a kelpli nytílvjáráiíokban a szrtk belsejében csak ritkán, 
sohasem rnarad el. A nyugati nyftlvjarásban ez az t mindig, 
nélkQl elmarad : néhol r'jvid marad a iiiagúnliangxó. másutt, a 
esetben. zíirtabbA változik: et: H; U, 61; "tf v. fl ; o/ : "<í ; 
fi^ó V. il. Az ^nf'k fz n hatáaa már magában véve Ift nagyon külcín- 
Zi\(* !h5;2í e kél vifU'k nyelvéi. 

A sziikezdö z filveszéjte épen nem jellemző najátifága egyik 
ira^nuk .«eín: (íka (»gyíí/erű(m az, hogy a l)fszélö a ztiftzló. ztiloy 
r-jót a nevelőhöz íartozönak érzi. a nzi'Tl hagyja el. K sajAtsággal 

magyar nyelvterületen mmdenüU találkozunk. 
Nem akarok sKúIani a Nagy (if^zától említett tObbi kevésbbé fontom 
: ezt-sórúl; u beíveli összeAllílom a következőkben azokat a 
melyek még világosabban bizonyiti;ik. hogy e kel vidék 
f'pen nem hasonlít egymáshoz. 
1, A nyugati nyelvjúnis Jellemző sajátságai, melyek nem találhatók 
a íízékely nyelvjárásokban: 

I A uyugali nyelvjárás a rövid magánhangzókat kedveli ; így HH'id 

líg az /, u. ii hangzó (^>, hir^ itt, ktif. husz. hiz, ftiz sih.) \ ellen- 

a székely nyeIvjárá''ok a hos.szu hangzí'ikat kedvelik, s a fentebbi 

knt nemesak ragtalan alakjukban ejtik hosszan (s{r, hír, iH, l&s). 

uéha ragok elóU 1? {utat, utam). 

2. Már fentebb láttuk, hogy az l kiestével a nyugati nyelvjárás a 
ízni zártabbá váUozlntja; megtörtéiiik oz akkor is. ha az / szútag 

kerttl és megmarad : pőrtilök. gouduíoni, paranemd. A szé- 
Iyekni4 marad o, ő. 

3. A nyugati nyelvjárás nagy része. Sopron é.s Vasmegye, üöcsej, 
;íí, ö helyf-n diphlongust ejt:"o, H. a székelyek soha. 

\ Vaií és Zalamegye déli részén gyakran kiesik a mássalhangzó 
[hangzé kí'izül s liiatus lámád; ntioti, raok. ktiecs, fteg (nagyon, 
jTok. kövecs, üveg) stb. A székely nyelvjárá^tk nom lOrik a hialusl. 
5. Az Itf hangot a két szóban Torgó nyelvjárás közül egyik nem 
ri' az'Hibau a nyiiiíaii rnindit; Í-[ ejt helyelte. még az //helyett is: 
Eíew, olktji, uiéllik: h/tUa (halijai, dlloíi talljoni, goiidoHa (gondo\ia): 
íDékelyek peílig az /y helyen mindig j-t ejtenek: ijen. ojan. mej(k\ 
\hajja, djjon : söl / helyeit is mondanak y-t : /«'»//, wejj, juk. 

6 Jellemző síyálsaga a nyugati lés az egész dunántúÜ) nyelv- 
fánbsnak az is. hogy a mássalhangzó után álló -j. az illető másí^alhang- 
lak megfelfelöíín gy. ty-ve változik : rabgya. széMy'é, nkargyn, ccirgya^ 
kapttfn stl». A íizékelyeknél ennek nyoma sincs. 



BALASSA JÓZSEF. A SZÉKELYEK NYELVE. 



7. A nyugati nyelvjárás egy nagy részének jellemző sajátsága i 
is, hogy a névragok egy része (-vel^ -hoz, -7idi; -szer) nem illeszkedj 
míg a székelyeknél ez elő nem fordul. 

8. A névragozásban egyéb különbségeket is látunk. A széke 
nyelvjárások megőrzik a -Jwz, -liéz, -höz rag z-jét, míg a nyugati nyel 
járásban igy hangzik -ho, -hé, -hő, illetőleg csak -ho. A -bél, -ról sl 
ragok <^-val hangzanak a székelyeknél, s az Z is rendesen megmara 
a nyugati nyelvjárásban igy ejtik -bu, -ru, -tu stb. 

9. A főnévi igenév alakja a nyugati nyelvjárásban ^nyi, nél 
-nya: kérnyi, vernyi; innya, irnya; a székelyeknél mindig -ni 

11. A székely nyelvjárások jellemző sajátságai, melyek nem talí 
hatók meg a nyugati nyelvjárásban: 

1. A nyugati székelység jellemző sajátsága, hogy illeszkedés folyta 
az d előtti szótagban álló a-t d-nak ejti : ápátn, kápdt. A nyugati nyeli 
járás, mint láttuk, ép ellenkezőleg az á után álló a-t o-ra változta^ 

2. A nyugati székelység annyira kedveli a hosszú hangzókat, hojj 
y, l, r előtt t', ff-t ejt; a nyugati pedig annyira kedveli a rövideb 
hogy l kiesése után is gyakran rövidet ejt: gondtitam, alu, tan 
(tanul). 

8. A -nitt, -núl, -nül, -ni ragokat a székelyek használják, a nyi 
gáti nyelvjárás nem ismeri. 

4. Jelentő mód helyett rendesen használják a székely nyelvjárást 
a felszólító mód alakjait : kíssuk, hajcsa, taniccsa ; a nyugati nyelvjárí 
nem használja. 

5. A székelyek használják az elbeszélő multat s más összetett id( 
alakokat, míg a nyugati nyelvjárás nem ismeri őket. 

6. A székely nyelvjárások megőrizték az ikes igék külŐn ragozása 
míg a nyugati nyelvjárás nem. 

7. Megtinlítondö ez a székely kifejezés is: el kell mdnnyA 
helyette a nyugati nyelvjárás német mintára igy mondja: el kéSé 
menni. 

Igaz ugyan, hogy e sok külímbség mellett néhány egyező s^ 
Ságot is találunk: 1. /. / helyett ejtett (•, é: kéndjja, éfjiu kénes stU 
2. / helyeit ti: iidŐ, kiis, mii, kü stb.; 3. szó végén ny helyett »; 
ejtenok: asszon, ken : 4. hosszú ti használata: tanitt, ürüli; 5. vá 
lagok íílhagvíisa : ütte. kőtték stb. 

Kz üsszohasonlításból nem akarok semmiféle messzemenő köve 
kezlfítéMekot vonni lo sem a székelyek, sem nyelvjárásuk eredetére nén 
Azt azonban, ngy hiszem, sikeriilt bebizonyítanom, hogy nem áll Naf 
tit'iza következtetése, <liogy a székelység nyelvét . . . . ugyanazon haD| 



i£>^ok jeUemzIk, melyok a nyugati fi. i. n dunamollcki. tltiníititúli 
li) ala.|)dialektusl'. Söt ellenkezőleg, e rtózleles iVüzehasonbtús 
>ayitja, hogy a székelyeknek *?s az opszrig nyugntí szélén Iak6 
furokriok iiyelvjAríUa nem egyforma, s nem hasonlítanak jobljan 

ihoz, tnjnl a mninar nyelvterület hdrmoly niAsik két nyelvjárása. 
U a következlelt'sekei. melyeket Nagy íiéza az ft ftsszehasonlítá- 

tevon, nyelviSszeti bizonyítékokkai lftnioí?alni nem leliel. 



A muraközi nép lakodalmi szokásai. 

IrtQ : Göncei Ferencr. 

A miirakfizi nép táríadnlmi s7oká.öaínak egyik legtarkább s legér- 
ebb kéiMít laki^ialmi szokásaiban leljük fel. melyeknek némely Itíre- 
szúzadokra söl évezredre nyúlnak vissza a múltba. A régi p(jgáuy- 
liaboniiinak mindem ideijr fenmaradl e^yes foszlányai s a kíizépkor 
?v valláíii jízertartiisíjkba burkult haj^yományai együtt, egynió.shoz 
l|ad%'a 9 réíízben öAHze.iz6v0dve fordulnak ott elő a legújabb idOk 
ínyebb nézlelei állal szült dcriill, világiasalib szokásaival. 

A lakodalom föbb pontijaiban itt i.s a vallási szerlartá-sok a túl- 
lók: apn>bb. jelentéktelenebb részleteiben azonban már a tréfás 
szokásoké a tér, melyeknek különben az előbbiek mellé is böven 
soak helyet. Elmondhatjuk, hogy kedvíelé.seik semmi más miilat- 
sem nyilatkoznak a szeszélyes esapongás annyi árnyalatálian. 
Dífll épen itt. A magasztos és komoly a nevetséges s hebehurgyával, az 
if^Wes az iitszélivel. a szomorú a vÍK'Kal. az alázatos, jámlwr maga- 
a kérkedő pajzán kodással slb. váltakozik kirívó tarkaságban. Az 
lakofialom egy mozaik-kép. melynek a foglalatját kéi»ezö tág kerel- 
a legeilen tétesebb anyagú s szellemű réí»zok lielyezkednek egymás 
ílé. a nélkfll. hogy kiszügelléseikkel egymásnak ártanának, avagy érté- 
ét lejebb szállítanák. 

A muraközi nép mulatozási körének annyi » oly különböző ága 
Jvíin a lakodalomban kielégítési, nem esoiia, ha í^Ié emeli azt minden 
ísm mulatságának s hogy ép azért a házassiigi írigykötésekel is nagy 
[Kwben — ilt-olt kivétel nélkiil — a farsangi időszakra helyezi, midÖn 
ninos túlterhelve s teljesen átadhatja magát szellemi s testi 
lozáíii szenvedélvének kitöm bolására. 



31 :í 



A házassági frígykötések rendesen a szülök akarata szerint 
tennék. Ok szemelik ki a leendő párl, Qgyelve arra, hog^' jóság s 
gossáf^ mellett ax illetcí vagyoni Iiozornánya legaláhh is t^gyenlö r 
legyen az Ö érdeklelükéveJ. A csinoíiság és keltem a szUlÖk eioll i..., 
mellékes valami; a fiatalok pedig — kivált a leány — ritkán kftvetliet 
vonzalmuk sugallatát. Ritka eset, hogy szegény legény — biirmily jéíl 
lulaidonságokkal bir is — az Ö fogalmuk szerinti «gazclag» leánv 
hesaen iiölil. Ha pedig némely vagyonosabh legény, sziikíi akui-ata 
is szegény leányi vesz el, példák vannak rá, hogy e miatt öt u sz 
liázukhoz sem fogadják. 

Egyes vidékeken enyhébb alakban mutatkozik ugyan ezen anyás 
irány, általában azonban többé-kevés))bé egész Muraközl>eii felleliielí 
Itt e régi, örökölt szokásokat a lakosság stzegénysége is fokozza. Rázassa 
által a vagyont is szaporítani kívánják Innen a rideg felfogás, i 
a szerelem alárendelt szerepe. 

De a vagyonosabb leány sem kelendő, ha a megkivánt női s h^ 
asszonyi munkakör betöltésére l)iztositékot nem nyújt, avagv épi>n hd 
zsártos. rossz természeli tulajdonokat árul el. Tartanak az ily nöi 
külijtt házassági viszony következményeitől, melyre a gonosz nyelvek' 
készen állnak esipös megjegyzésükkel: 



<Je zio vraga 
Poleg blaga*. 



• Ördögöt vcU el, 
A vagyon inellell* 



A szülök a házasságra lépő fiatalok közt való bővebb isroerk' 
nem tartják szükségesnek, sokszor csak egy találkozásra szorítkozik] 
Szerelmi ömlengésekről meg szó sem leheL Megteszik azt más 
szokásos (ósdi. [tattogös) versek s mondókák kíséretében. Ha a l 
viszonyainál fogva utalva van a leánynak von/dalmát tudtul adni. 
azt vallja: «szeretlek', hanem: "elveszlek* s ez utóbbi viszont, h 
•hozzád megyek », melyekbe aztán az ezekkel kapcsolatos többi k< 
keket is bele kell érteni. A tartósabb, különösen a litokszerüen húzódd 
viszonyt épen nem kedvelik a szillök ; azt tartják — s lílt>hnyire igazul; 
is van — hogy az a leányra nézve szerent^sétlen végű. Különben q 
közelebbi ismerkedést, még az egy faluban levő fiataloknál is megnehe- 
zíti a bevett társadalmi szokás, mely a leányi a korcsmai, lakodalmi \ 
más nyilvános mulatságban való részvételtől eltiltja. Sok helyen J 
legények is jobban vonzódnak a kevésbbé ismert leányokhoz. Egyo 
községekben [Draskoveez, Zrinyifalva vidékén) c^sak elvétve nü.sütnel 
salját falujokbót. 

3U 



Hogy a muraközi pór szive az aiiyaffelvis^^ hilincse alatt szenved, 

^nem Állíthatjuk, hogy az a Ky'*)níi^íd szerolem iránt fojjékonylalan. 

oala is eii&k sztv, ha vas(ai;alib kérvü is, mint a niüTflt iTtel- 

ié\. Ebbeli érzeluieit Hssámos dalai mellett több lakodalmi ének^Kfn 

Et^re jultutja, ha tényleg ellenkező iránynak kell is madút 

iie. 

be aztún az siiics kizárva, lírigy ;i aivúr anyagi Azámíta.-ínak a 

9zivv<mzalom \s noe^ ne feleljen a liatalok ÖsM2!eho?;ásában. tCkkur 

■^ kalitkáiúha> (-vu krlitka svuje^ sr<'a') zárhatJH a leáity 

S7.t :innak. a kiért titkon opedt: az Isten, kihez fulyamodolt. 

ítélte kiránságút 



•Bof koj vs(!ga mo^j4!i si. 
J«dnu ruiu joi stvori, It, 
K<)ja meni najtKjI' Hi&i, 
T-TOojom venct? fali. 

V-rrl pftk dojdi mladi jónak. 
Vt'-nca rufu i ceíe lak : 
íVlrt? Iju!>í» "ma TrIlarVa 
Z-med vsih sem zaicija*. 



«0h míDdeiiltatö (sleuero. 
Egy rÓ7.sát mi^g teremts iiekeni, 
A mely illatoz legjobban. 
Az hi&nyzik koszoruinlmn. 

Fiatal \ets.ény jfi kertbe. 
S igy 82Ó1 a rózsái lelurve r 
KertúsznntJ vagy, rdes, 
Leiyobban óhajUak léged > 



A legény, ha a sorozd alól kikerül, vagy a katonásáétól meg- 
ídulhat, a következő farsangon rendesen megnö^^iil. A leányok tö — 20 
ik között mennek férjhez. Férjhezadásnál — hol több leány van — 
kf\\<t sorrendet követik, KelIenieHenül érinti a osaládol. ha -Előbb 
tzalják a sarjút a szénánál íelsŐ ln)» («l'redi otavii koPÍ.|u. kak senu»), 
ha a férjhezmenésben a fiatalabb leány megelőzi az idősebbet. 



Az eljegyzések, mint említők^ liilnyomö részben a farsangi idö- 
esnek. Karácsony közeledtével már kezdik találgatni az uj párokat. 
rízkereszt utáu pedig nyilt titokként tu<ya az egész fatu, kik a kiszemelt 
■ok, mikor le?z az eljegyzés, a lakfxialom stl).. nielylyel egyidejűleg 
\n a pletykák özöne is rájuk ániüztja kedvező vagy knlvezötlen, 
Kde tülnyumöan ez utöMii) birálatát s csak a lakodalom elmulá.sával 
lallgat el. 

Midőn a legény szűkebb családi körél>en a háza:?társul kiszemelt 
ay személyére nézve a megállapodás megtörténi, kezdődik annak 
kikémlelé-ie, va.ijnn szándékukat a leány szülei kedvezöleg fugadják-e. 
vugl>öl egy alkalmas személyt keresnek valamely rokon vagy jó ismerős 



3iú 



öreg asszony képében, ki okkal-m6ddu], de lehetőleg takarlan. nemesid^ 
az ei're vonatkozó választ hiílja meg, hanem még a leány leendő hoao»' 
tnányáröl is tüjékozá.st szerex. Ha a suttyomban véj^tt •poz\'eduDg;**, 
(megtudás) kedvező s a kílálásha helyezett hozomány is kieléíttó. a' 
legény, pártffleivel már csak készre megy: a Imnykérénre, nielylyel 
egyúttal s effy időben az eljegyzés is megszokott töti^nni. | 

A leántfkérésf. Muraköz nnigoti részén a legény, u naszr: 
aászas3Zonyiil kijelölt egyének kiééreLélien végzi. Kora reggel va 
tedö estén, midőn a méiTadó személyiségek otlhon laláliisát 
nyosal)bra veszik. Ber^iilelludrtan köszönve lépnek a jövetel czél 
már teljesen tiszUiban levő gazda szobájába s bevezetésül köznapi 
Rokról krzdenek társalogni. Alidon már eleget beszéltek, a lisztességt 
azt kivágja, hogy megjelenésük okát végre előadják. A legénynyel 
férli — belevágva a társalgás fonalába — megjegyzi, hogy min 
léiéről beazéliK'k. azt azonban nem kérdik (a hazbeliek). bogy m; 
jöttek. 

■ Mi azon az álon vjigyunk — kezdi komolyan a legény képvi 
lÖje — melyen a három királyok voltak. Ilallolluk hírét, hogy kendlel 
olyféle tárgy (stvar) van, mely jó vohia a mi <pánmknak>. Kérjük 
a ház itrál s asszonyát valamint leányukat *N— et» (megnevezi), 
jövetelünk czéljára nínes ellenvetésük, hogy a mi iGunkkal néliány 
váltani 3 az Összeadáa é.s egyesítésit belecgye/ni szíveskednének*. E 
az eijegyzendőket egy ideig l>eszélgetni hagyják, a mi után a le: 
képviselője a következő szavakat intézi hozzájuk: 

• Kibe-széltétek-e magatokat, kedves g)'ermekeim ? Ha kedrel 
van, fogjatok kezet.* A kéztbgá-s a szoba kiizepén történik; néhol, rnmt 
Bottornya környékén, köténynyel betakart kézzel. 

Alsó-Muraköz jú részében, kevés elléréssel. usyanily ^'zokáííoi 
van Összekötve a leánykérés. A legérdekesebb alaki>an Alsó-Domhoni. 
Kottori, A • Vidovecs stb. környéki községekben megy végl)e. A legényt 
a leendő IrsztviselÖk egész serege kiséri a leányos házhoz; vele mennek 
:>zülei is. Először a leendő «hadruigy» (má.**i:>d-ná?znagy) kopoglat be 
lakájt kérni, kit a szobában kikérdeznek: honnan való. melyik királytól 
jött. Kz utóbbira a vőlegény nevét említi. Irásl is kémek tőle, rnire azt 
feleli, hogy az nlána jövőnél van. A künlevöket Ijehíyja, kik aztán ren- 
dezeti sorban lépkednek be. A «primá.s-kapitány> (első násznagj) meg- 
kéri a leányi, ki valahol a hátsó szobában («hi'/.ifka>) lappang. Érte 
mennek, de azonnal nem vezetik be. Először mú-sokat mutatnak he, 
mindegyikre kérdezve. <az igazi-e ?> Az «igazinái» azt is ulúnuk kérdik, 
hog)' miről ismerik meg. -Pod devojastvo* (szüzességéről) hangseik a 

S16 



. Erre a leftnyny&l, ha CKÍaadjá.k, kejuitt fogatnak s utána a grürfl- 
is megU^rténik, miközben l'élerröl. mint halúszröl tartanak hesr 
K*?af<>gítón:il a v^ilp^i^ny. a tflnyérha íielvfízoli kondöl kivéve, magasra 
hogy uiivaiíoly magasra üűíjöii majd a lenjük. 
A kt^zíniiáM mtndpnütt kis vend(''g5t)^ kOvetí. mihez Al8i')-Muraki.1z 
vidékén ü W'^y-.uy szülei adják üz éUiU s italneinOt : sonkát. 
1=1, kalácsot. Uírt stb. Kz utóbbit a zAszlAtartó viftzi. ejiy tekinlelyes 
a vállán, a li>bbit a nyoszniyó-leány. kosíirnil a fejen. A ifzQlök 
cözők«H fi gyertyái vesznek magukhoz. Krés alatt — sok helyütt — 
iBÉsznagyok az evangoliumböl kérHtv.ik ofíynuvM, K?. alkalommal n 
ögygyel ÖKSzíírüggő teendőket s a lakodalom idópínitjiU is meg- 
ázzak. A legény pedig a leánynak néhány «liato8> ragy forintnyi 
•ora») ad. TavozúHuk előtt mcKhanyják a ház ne[)ének, hogy 
Fme.i,..- /. nyra gondjuk legyen, vigyázzanak rá. nehogy e fontos ídö- 
baja essék. A hol a *pozvedimg> keJlÖleg nem í*ikerüll. megtör- 
a7 is, hogy a kérőknek .szégyennel keli haza i^ompolyogniük Ez 
aztán a vacsora is elmarad. De hosszút is áll a legény nyotnban : 
a házlM')!. hatalmasan meiírázza a ház melletti kerítést : ne neked 
»lt>vwncaé<Jcn leftny: annyi évig kell a lérjhezmenéasel vámod, a hány 
abban a kerítésben található. 



nipgYzéií utón megkezdődik az illető há:íaknál a lakodalomhoz val6 

t^t: kijelölik a lakodalmi elöljárókat (<poglavarí>). a meghívandó 

áukat. zenészekről gondoskodnak síb A férfi személyeket a vőlegény. 

Stekel pedig a menyasszony s szüleik vála.*íztjúk ki. Násznagy kettő 

van. Az elsöl. ki a főszerepet viszi, a lakodainnihan a csend és rend 

fej*!, tssi/aresiitanak. primás-kapüánynak. a másodikat dever vagy 

<>f}i/ik m'vezik NyoHZohfó-asszotiy (*podsnt*halja>) ketlö. nyoszo- 

'■'.'/ í'gy-négv (7—12 f'ves leánykák). t'?«(7eíy/iíro(«pozovié») vagy 

vőfél, káplár egy-kettő. Ez utóbbiak a legérdekesebb alakjai a murukőzi 

lakwlalmaknak. AIsO-MtirakÖzbpn régebben fogadott (fizetett) vendéghívók 

Túllak, kik lóháton .járva végezték tisztüket: most az atya, rokon, néhol 

8 tfifél, egyes helyeken pedig maguk a vőlegények mennek vetidégeket 

hivnl A régi. érdekes vendéghívók lypusai ma már csak nyugoti Mura- 

köilípn találhatók fel. Ilyenekiil ügyes, tréfás egyéneket szemelnek ki. 

líiiinok kótclessége a kijelölt liázakban a meghívást teljesíteni, a lako- 

^"níliaii u vendégeket vig hangulatban tarlani, leleményes hóbortjaikkal 

"i'^itlatm, ételeket felszolgálni s a násznagyok utasításait híven tejjest- 

317 



tení. Kclbokrétőzott kaliip, hokréta- s piros pántlikával diszitcll liivab 
bot (a hegyvidéJcen karjukon is pántlika lúg s a cstzmaszárra vi 
botjukra (^sengelyílt kntnek), vállszíjjpa erősített csutora, telt' bof 
(menyasszonytej -= •cukavic-aO. pisztoly, nielylyel helyenkint löi 
ezek az 6 (jellegzö) ismertető- jeleik. 

Hiyjogatíts, rikogalás, lárma s iigránd(»zas közt végzik a rájuk bt 
tisztet, melynek bü teljesítései pityókos mivoltuk is elősegíti. A 
[•enyebb s tisztességesebb viseletű egyén is megbolítndiil, ba vend 
szerepre vállalkosdk. Gúnyl tíz minflennel s mindenkivel. 

A meghívandó családboz érve, a ^Dicsértessék a .lézu.s Krisztusi 
kííszőn, A mi ezután következik, az <fckete a f'ebéren* (<erno na Mt 
ftzaz írva vagyon. Egyikük előveszi a már tán 20 éve e czélra szolf 
kéziratos veudéghivA könyvet s felolvassa a benne foglalt elmés, kör 
s sikamlós részletekkel bővelkedő mondókákat. A gyakorlott «ludrr' v- 
egyének kivíilról is tn<lj;ik. A begyvidéken. hol e szokás a legt , 
tartotta fenn magát, a következőleg megy végbe a lakodalomba híí 

A szobába lépve, mindenekelőtt azt kérdezik, vájjon otthon va 
a ház ura? A rendes felelet: 'Sarokban ül, a kályha mellett; .; 
nagyon haragos ». Vendéghívó: < ugyan miért? Nekünk kellene 
kndnunk. hogy e házat oly soká nem laláJhattuk meg*. Itt egy csoj( 
füllentés következik. A kiktől e ház hollétét kérdezték, mindnyájan 
a feleletet adták: 'Tudom, de nem bírom megmondani*. Igazán 
szerencse, hogy végre idetalálhattak s elkezdi az egyik: 



-Rí idée. 
On najüc. 
Ki pruüi. 
On dobi. 

Li pütrka. 
Njemu se odpre. 
Tak i mi : 
Iskali smo, 
NaiÜh smo, 
Pfosili smo, 
D<ibití smo, 
RuJtilí smOf 
Oilprln »e.» 



«KÍ keres. 

Az Ulál. 

Ki kér. 

Az kap. 

Ki zörjíeí. 

Annak megnyittatik. 

Mi is: 

Kerestdnk, 

S taláttuiik, 

Kértünk. 

Kaptunk. 

Zí'rgfttünk, 

McgriyiUalottt. 



'Most pedig hnmaro.san a .szenl e\'angeliumol szeretném elmondani, 
hallgassanak rneg,> (íil azon evangéliumot mondja el, mely a me^- 
hívási hétben esik.) Bevégeztével felsorolja, mi minden lesz majd a lako- 
dalomban. 

318 



A MURAKÖZI NÉP LAKODALMI iíKOKÁSAI. 



•Talán azon tűnődtök magatokban - — kezdi a vendé^liívú — ho^y 
•Mit ennénk mi otl mindnyájanV> *Három homhár tmzaliítztüŐl H pék- 
tegénv fog ozipót sülni. Ha valamikor olyl'éle kenyeret ettetek s tie.ját 
éltettétek, hozzátok magatokkal: ahhoz hár mindenkor hozzúnyiilhattok 
lakodalmunkban > . 

<Azt mondhatnátok, hogy nem fogtok ott elég marhahúst inWni. 
Az is lesz bőven. Olyan egy ökröt vágtunk, mint valami sa.itkukac-z. 
Bőrét czérnákon szárítottuk, mely czérnúk k(')zöl egyiket az ormosi (stájer 
városka), másikat a csáktornyai, a harmadikat pedig a varasdi paulinns 
templom tornyára kötöttük >. 

Hogy disznőhttíuk is lesz elég, azt a kiWetkezö neliézkes szer- 
kezetű régi versben mondja el: 

«Mi smo zaklali takánj;a praáéléka, 

Kak e^noga lepoga ftiéka ; 

Kaj smo neí mngli tak dudoga noia, 

Kak je bila debela slanina pak koía. 

Slanina smo na soSilo deli, 

Öez devet velbov za tri zapomc lance. 

Te se pak vclka i'Uda pripotila : 

Da so se vsi tri lance putrgiiuli, 

1 si devet velbov predrli. 

Neg' je dobro, da je pri liiíi takáa dekla Ijila. 

Koja nei pavo^ína pometala; 

Te se na pavoéino podi^ala, 

Drugaé bi tihani dőli opaia. 

Zalo vi dobro znate, 

Úi takSa dekla pri hii'i *mat(>. 

Ne treba nje krej goniti. 

Ci ste gda meso jeli, 

Kakse {ontf krej deli. 

Morete soboin donesti. 

(ida bodu miiíikasi 7a<^i>1i igrati. 

Vi poénete éonte gledati. 

Si zemete, gda se hoíoli*. 

Svojom je vsaki sIoÍhkííti.* 

(•Öltünk akkora disznófskát, mint egy kis madárka, lio^y nem 
tehettünk szert oly hos.szu késre, mint a inily va.stag a szalmma s bürke 
volt. A szalonnát kilencrz emeletben három kötölánczra száradni tet- 
tük .... De nagy csoda történt ekkor; mind a három lánez elszakadt 
és a kilencz emelet leszakadt. Szerencse, hogy oly szolgáló volt a háznál. 

319 



id a pókhálót nem seperte le, így (a hus) a pókhálón fenakadl, küliJ 
ben egészen leesett volna. Azért jegyezzétek meg jól : ha olyffuta szol- 
gáló yan a háznál, nem kell rnjt' kiadni ... Ha valaha hint ettetek 
3 a csontfélét félre tettétek, magatokkal hozhat^játok. Mikor a zenészek 
kezdenek játszani, kezdjétek a csontot nézegetni; vegyetek belőle, a 
mikor akartok, a sajátjával mindenki szabad.*) 

Boriikat n jeruzsálomi (Stí^erorsz.) heg^Töl szftilították. Abból van 
a csuloi-ájuk is megtöltve, melylyel íraigy kínálgatják a hazbelíeket ; 

Pak ieée vti guti gladko; 
Naáe snehe mieko. 
Ki vupa pili. 
Vupa i potoíiti> 

i«ídes s torokba csúszó. Menya-^szonyimk teje. Ki mer belőle inni, 
mcglolleni iri meri>). 

Szokásban van a házbelieknél. hogr a mennyit a csutorából kií^z- 
nak, annyit a magukéból hozzátöllenek. hogy az mindig tele legyen. 

Pénzűk is lesz a lakodalomban. Három kovácslegény ver pónzl — 
káposztatorzsáfcon. 

Ha valamelyik czipője talpát a lakodalomban elkoptatná, az ^eht 
mert ott czipész is, szabó is lesz. 

<§oSUr zna vrezati, 
Sabol pak prívezAtj*. 

(«A czipész tud metszeni, a szabó pedig oldani.*) Ök majd mi 
csinálják. 

« Lehetsi^ges, hogy azt vélitek, hogy éjjelre nem lesz hol háhiotok. 
Agyat kaphattok, ha a házban nem. hát a ház mellett. Lőttünk egy 
czinkét, fejéről a tollal 14- nap óta 14 vén banya kopaszlgatja. Azzal 
a tollal a mi vánmkat (a lakodalmas házat) kőrülrakosgattuk, s hogy a 
szel el ne fi'ihassa, nyul-pogác.cával (nyul-lrágya) nyomlalluk le-, 

* Könnyen megtörténhetik veletek, hogy még a péntek is ott tutál 
benneteket (szerd;m kezdik a lakodalmat). Mi ketten a Muriit meggyxú- 
tottuk. ö fent Stájerben, én meg itt Ráczkanizsún (Murakiiz) ^ Így el«g 
haihoz jutottunk. Három szekér van megrakva hallal: van egy szekér 
ponty, egy szekér csuka, s egy szekér «hiányzó» («menkaveo»}. A jxmtyok 
a férfiaké, a csukák az asszonyoké, a -hiányzók' pedig a leányokO. 
(Czélozva a felnőtt leányokra, kiknek, muraközi szokás szerint, lakoda- 
lomba nem szabad menniök). 

320 



CtondoskrMlásuk a lukoflalom alatt otUion maradókra is kiterjed. 
tdbbi közt HZl a tanácsot adják nekik : 



• Veéer na reAceo jKxlojili. 
Kaj ne treba precediti.* 



• Este a szitára kell fejni, 
Ilo^ ne kelljen szürtVgetni*, 



•ÁUillmtiiátok. hogy mi ketten még eddig semmit sem mondtunk, 
: mikép, hovfi? Ti-szleltet .s kérel benneteket a me-nyasszony s 
Skgeny. szivt'skednétek lakadalmukra elfáradni*. 
Azután ptiskftporra kérnek ftenzi : 

•I'rosinio groSek, 

Na stroAek. 

Gro^k na prab, 

Kaj nas ne hoile strah* 

('(iaraskát kérünk költségre. (íaraakál porra, hogy féljenek tőlünk*). 
Kapnak piir kngr/árl; néhány szóváltás még a lova mennek. Így 
tégy ez há/.rt')l házra. 

Muraköz j(*) réiízében mür kialvóban van e régi alaku meghívás. 
a félreeső helyeken tartja még magát. De olt is folyton szakebb- 
icebb térre szorul. A hol a Hzokúsb<M kiment, csak rö^den, de tréfásan 
elö jíiretelük czélját. 



Közeledvén a lakodalmi nap, megkezdődik az ílletö házakban a 
fe-forgáa. Az iQu jegyesek mar megvettek egymásnak a jegyajándéki 
ahüt: ingi't. patyát. z.-íf^bkendöt vagy csizmát a menyasszony. len vagy 
yolcsínget, selyeinkend6t a vőlegény, melyekben majd esküvőre mennek. 
risztában vannak m&r u meghívandó vendégek számává] is, s ahhoz 
Dénoo tpíizik bev-ásárlá-^aikat az evés s iváshoz Ilyenkor a legszegé- 
nyebb ember is kilesz magáért. Ha pénze nincs, kölcsön vesz, de annak 
te^tzi ki magát, hogy későtib valaki lenézöleg emlékezhessék meg 
[lakixifllmáról. 

A lakodalmat megelőző négy-í'it napon a meghívott vendégek a 

ííOkílHi>3 ajándékokat kezdik hordani: mindennemű majorságot s ennek 

Jkiseretében tejet, vajat, túrót, tojást, zsirt, diót stb. Ezek fqében alig 

JíTözi a háziasszony az ajöndékii) sütött pogácsákat kiosztogatni. E 

JOíifiokra már megvan híva egy csomó asszony-népség, a rokonok koma- 

^nyok s szomszédok sorából válogatva, kik ugyancsak neki esnek n 

^* ajándék-majorságnak: ölik, kopasztjúk, tisztogatják s bonczolják. 

321 



A szoba, konyha. höI a kamara ís tele van ezekkel az ing>en naj 
számosokkal. A föMön 3—4- leknyö. lele ti.-iztoííatntt sütésre ké.«z majc 
5úg]a;al. A gazdagabb bá/.aktiál 90— 100 drb uiojor^ágot is ölnek, me 
számnak aránylag 4 — 5 aki^ bor szokott megfelelni. Hát a tészl 
mennyi ! 

MidCn az ennivalók nagyjában elkészülnek, a lakodalom czéljí 
használandó szobái kezdik rendezni. FIosszu asztalokat, lóczákat s 
szerű deszkákat szereznek be: a szolia falait ez alkalomra vett külön" 
tele szinQ. kivagdalt fiapiiokkal. fenyőágakkal, borostyánnal s pánllikákkal 
diszitik. 

Esküvő elötü nap estéjén a megb ívott vendégek kőzöl szúmosaa 
vacsorára gyűlnek össze a lakodalmi házba. Számukul az olt foa;lal3 
loskodó asszonyok s a már ilyenkor megjelenő zenészek is emelik. 

Alsó-Muraközben kevés szertartás Túzödik az eskQvöi indulásh 
Annál több a nyugati részeken, hol a völegényi házhoz már szurkaiéi 
összeverődik a t»ásznép. A lakodalmi zászló a kályhához támasztva, 
pisztolyok megtöltve, a zenészek játszásra készen várjak az indulás jel- 
zését. Előbb az egy pár falatból álló reggelivel végeznek, azután liujjo- 
gatás, lödözés, zene s éktelen zsivíy mellett mozognak elöre. 

De hová? nines menyasszonyuk. Előbb Őt kell megszerezni, iehál 
rajta, a menyasszonyi házhoz! Ol azonban nem valami kiiimyü dolog 
megkeríteni ; különösen az olyan helyeken nem, a hol mojgdt álHtanak. 
mert először itt gyfil meg n babjuk. A mnjgát lehetőleg magas és vastag 
fenyöt'álM)! válaszszák s azt a ka[>u mellé mélyen leássák. (Itt-ott hájcra 
vagy fára kötik.) Tetejére kendőt, bort slb. aggatnak. Midőn a vőlegény 
násznépe reggel a menyasszonyért jfí, hogy esküvőre vigye, addig nem 
ereszlik a házba, mig pénzbeli alku után a násznajív azt le nem vágja. 
Az alkuvás .sokáig tart. mert a kért ár ezreken jar. Ez alatt a buzbeliekt 
hog>* a levágási munka már alkuvás kr)zben megkezdődhessék, külön- 
lele vágó (?) eszközöket szolgáltatnak a vevőfél kezél>e: seprűt, botot. 
lapátol, kapát, sőt utolja felé egy sokkal veszélyesebb eszközt is. vaJaini 
rozsdás, tompa fejszét. Ezekkel próltálják a násznép eg\es tagjai a mc^gál 
leteríteni. Hiába való erőlködés! Míg a násznagy ki nem alkudja s az 
árát le nem fizeti, arra való fejszét nem nyerhetnek. Végre, ba a nász- 
nagy n mojgát levágtíi, behocsáttalásl nyernek az udvarba. 

Hátra van még a menyasszony elökentése. Ez sem megy könnyen. 
A vőlegény elö^iárói koczogtatnak az ajtón. *Ki az. mit akar?* kérdik 
a menyiíjsszony benn levő felei. «A három királyok — felelnek rá a kívül 
állók — idejöttünk, mert ebbo a várba mulatott a csillag ós mt a csillag 



U(lak> (KeíEvvidékeii a kiuiluvök felelete: *. ló bai-ólok. kerekünk 
reszett kiárúiiyl. ereszsitfftek he!>) 
Az a.i1ó megnyílik. 

• N«' ' in. lm a fsillaíí ill v;in. keressétek meg!* 
A I , i -szolmhu lóp s kezdetiek a menyasszony ulán. ki u 

szobában van eIosuk^'a. kértiezöskndní. Erre egy 10— 12 éves gyér- 
ei Tasfr Öpegasszouyt vezetnek eI6 » kérdik: 

• Ez-e az ijíazi c,->illag?> 
«Neni ez az ík&zI nem ez a mi vőlegényünk párja >. hangzik a 

E36vi-zetik a nyosüolyóaBszonyL, nyoR7^ly6leányl ís. lalAn köKüHük 
az igazi isiiJIag MiJid a kellő hasonlít hozza, .iejiyzik meii, de egyik 
»z •igazi*. 

Végre az eiíyik násznasy indul el a metiyasszonyerl. líe akai- lépni 
roenyasszony várába, de a szukuc^nö. ki egy darab Iával kezében az 
Glj nem ereszti he. A menyassztinyért fizetés jár. Kezflenek 
3J. Az ár nagy: négyezer forint. Kétezercn áll az igörel. Elvégre 
zer Torínt (30 kr) lefizetésével vetnek véget az alkunak. Ezzel a 
ifszony szabad. Nagy dicsőséggel vezetik a másik szol>aba s mosl 
megkérdezik a vőlegény feleit, hugy ez-e az igazi csillag, mire a nász- 
' ' -al kiáltja: -Ez az igazi, ezt kerestük, ez liasonlil a mi 



Ekkor az első núsznagy (slareáina) előlépve, l>eszédel tart. El- 
mmdja. hogy egy négys/.őglelii kertben ('moly alatt az illető meiiya.s;?zony 
/ihelytít érti) lübb fejlő rózsát láttak, melyek ktízői egy a vőlegénynek 
m megtetázeti s azuimal le is akarla szakítani. Ö (az elsö násznagy) 
lamicsolta neki, hogy azt ne te^e; hanem e helyeit menjenek a 
rha. a ház nrához. tudassak vele óhajukat s kérjék : szolgál la s.-«h 
kcaökbe az íltelö rózsát. A rózsái ^ luíla Istennek — megnyerték: u 
ift: N. Továbbá bibliai képeket használva, Krisztus utolsí^i vae.sorájál. 
~:í s íi káriíiitni menyestző lürténetél beszéli el, s vonatkoztat a 
L , a násznép- a a lakodalonuiál clóforduh) egyes jeleneleki*e. 
I Figyelmezteti a násznépet s a vendégeket, hogy illően viseljék magokat. 
|*Ki veszekedni szeretne, vagy nem látná a székel (ezzel a boros főre 
czekízí, jobban teszi, ha bejárt ajtó mellett kisebb szégyennel elsom- 
l^lyog. mini ha később khit/ifoH ajbt mellett nagyobb leakizással kiuta- 
l<tltutik>. 

E szHvnk ul:m li niisznt'p egym.is kezét megfogva, körbe áll: a 
itfinészek ráhúznak s a násznagy elkezdi: «Megyönk az Alva . . . a Kiu . . . 
I** Hzenllelekisten nevében.» (Mindegyikre egyet fordulnnk a körrel) s 

323 



ezzel — folylon egymás kezét tartva — az asztalhoz térnek reggi 
A reggelit általában pilinka, savanyu leves s kocsonya képezi. 

Evés közben az ii. n. <kilit:at» i'a hegyvidéken -pogaíiía* a n 
os2szák ki a vendégek közöiL A -kltica^ (kis bokréta) kabcH vagy ap] 
pogáctíáha szúrva oszlatik szét A nüfiznagy elkezdi: * Kedves t'roira 
ez azon i^jAndék, melyet nekünk az Úristen adott. Szívből óhajtora el 
tani.> &8 mindegyik egy-egy darab kiticzás kalácsot kap, melyei 10 — 1 
krért, a nUaitósabbak 50 kr — I frtért váltanak meg. 

Kiticzaosztás után — az iQakat s zenészeket sem véve ki 
férfiak «goapün» (úr), a nöi személyek «gOí!Zpü»-nak fasszonys;t 
líltatnak. Mint szokás mondani: •Mindog>*ik lir a sírjál kalapja 
mindegyik asszonyság a saját keszke^iöje alatt*. A «tí» /kend, ti) hel 
az <oní> (üD) foglalja el s megkezdődik az élet rózsaszínben látása 
a «íerleno jutro, .... den, . . . ve6er>-rel ipiroíí jó reggel . . , nap . . 
s este) való köszímgetés. Alsó- Muraközben mindjárt az összejövefeln^l 
kezdődik az önözés. 

A templomba indulás elCítt isinél az első násznagy haltatja ^;^:ivai., 
Hosszú beszéde végén a menyasszonynak azt kívánja, bügy litja legj 
oly szerencsés, mint Mózesé, midÖn Izrael népét az egyptomi fo] 
kiszabadította. 

Végre sorba állnak az induláshoz. Rendesen gyalog menne! 
menetet az egyik vendégbivó nyitja meg, kezében az elmaradhai 
zászlóval, lítiina néhol 10—20 pár fekete posztóruhába Olirizóll l 
halad. A násznép tóbbi tagjai — vidékek szerint — különböző sorrea 
mennek. A hegyvidéken az egyik vendéghívó leghátul ballag, ne 
valaki elveszszen. 

Alsó-Muraköz drávamenti részében egész harczias kmezese van a 
lakodalmi menetnek. A ná.sznep kocsin vagy gyalog megy. kÖrülOUe 
kapitány, hadnagy s káplárok lóháton, katonás rtihábaii, oldalukon 
rozsdás karddal. Ma ilyen nincs, fakard is megteszi. K szokás hi' 
u toruk világból eredt. A közeli Kaniz.sa vániból ki-kiraapó löruK -.■>.-. -^ 
ellen akart védelem lenni, a menyasszony esetleges elrablása rne^aka- 
dályozá.sí'ira. 

A menyasszony a Icglóbb helyen fehér szoknyái, magyaros fekete 
mentét («mentenira»j vesz fel esküvője alkalmával. Homloka lelett .Kzeles 
8 magas koszom ékeskedik. A megeseti nőknek nem szabad ft^Okre 
koszonit tenni. A férfiak bokréta- s rozmaring ággal díszítik kalap- 
jaikat. 

Nászmenetnél a zene elmaradhallan. A sjk\'ídékeken a Rákóczy-^ 
Hunyady-, Klapka s más indulókat húzzák; a hegyes részeken, hol a 

S24 



K MURAK5ZI NÉP LAKODALMI S/OkXsAI. 

trambíth s szegényebbeknél n harmonika k(>]>e7.i a ^terHM iiistriiniciituinot. 
apoUEa » szerény mazurka is Iteválik. 

Hegyvidéken a menyasszony egy iia^y. reilmkrótúzott knlúrsot visz 
I tompbinba. s azt a pap számára az oltáron bátyja. A nászni'p einií 
I imii valót visz magával miknek egy részét, n lempliunlxtl kijőve. 
HQ^i^ el is fogyasztják. 

A vidéki falvakbeliek esküvő után rendesen korcsmába térnek. et;y 
Üs időtöltés végett («za zamuclek»). Kgyes helveken rsak eslel'elé tcr- 
B^ haza. 

A hazajövetel, benn a községben, ép oly zsirMljal történik, mint az 
dnenetel. Van is sok nézöjí'ik. minden kapuban egy csomi). kik a nás/,- 
Jépet s annak egyes tagjait ugyancsak kritika nh'i vt*s/ik. A le^trilili 
tarmészetesen a menyasszonynak jut ki. Mei-t nem Jeh^ntéktelcn (lol<><! 
ám^ hogy épen ö. a menyasszony, mikép tudja magát ünnepélyes, konmly 
ketyzetébe beletalálni. 

Közel a lakodalmas háztioz a A'Uésxck o^^'y s/itrnorii búrsiifjait 
xoditenek rá, melyre a ná.sznép is rákezdi: 






«HDdi mili. hüdi. Da mi mili ne !>«>. 

Pak mi dobcr bodi! I'ot.i /pd/iKival. 

Tiraj ko6iS konjp. It:i mi díiiio ne lm 

Sí katani svoju. Oilltajal-. 



('(jyere éde.s. gyere s lé^ív jól Hajtsd km-sis a loval, inindriívik 
bttáD a magáét. Hogy ne fojija édt-seni a/ ntal isnimii. iicliojjv dlá- 
Tozzon»). 

A menyas.szony sir. a násznép köiiyczik. 

Ezalatt elértek a lakodalmas házhoz: bpiiuMUHMick. lia -- lehrtnc 
Hőbb eg>* csomó fogós kérdésn^ kell mofílélclniök, 

•Hol voltatok, mii hoztatok V» — kcidik hclíilról, 

..3Ieghoztuk u házasság szcntséirép". tdrliirk vis>/ii. 

«Mit hozott a menyasszony a koszom alatt y 

...A férje nevét"'. 

cMikor nyerített az Isten lova la .-^zamjiri akkorát. Ihiuv az rvt'sz 
világ meghallotta ?> 

..,Mikor a Noé bárkáján volt ". 

Kgéitz özöne hanjízik ki az ilyféle kérricsoknck. melyek miatt mOia 
j6 ideig kell a násznépnek az ajtónál várakoznia. 

Szobában a menyasszonyt az anyja szentelt vízzel locsolja nu-jí. 
a szakácsné pedig egy kalácsot tör kelté s azt az iij pár között tél- 
osztja, a mi azt jelenti, hoj^y ezután maguknak kell kenytMükról gon- 



doskodniok. 'l'ovát)l>á közösen Isznak egy pohárbnl; a pohárban marat 
bort A menyasszony, feje fölöll, halra önti. Néhol az elébe, a földre helyező 
vizes kancsót kell fclrtöntenie, hogy majd könnyehltcn szülheHRen. A kony 
haha is bevezelik. Ott, mint leendő Razdaa-sszonyt. kötelmeire figyelme 
letik. éí» a kemenczét nézetik meg vele. Néhol, de miir <sak egyes csa 
ládoknjil tüzajándékoi (<ognjo (iar>| is áldoz. Egy lizkraj^zárost dob 
tOzl)e. mit azonban a szakácsné hirtelen kikap s magának (art mej 
hogy az latén segítse öt s óvja meg a tüzveszélylöl, V'nlószmü, hoi 
szoka-í a népek vallási tbgaJmának fejlődésében megállapított egyik 
zalnak a fcttsiamns cuUu&áriük mai^dványa. Néhol imádkozni is ki 
az nj párt. 

Evé:t előtt, nyugotí Mnrukrtzben, a ná.sznép elöljárói, ki'iztük ax 
párral, egymás kezét megfogva, a szokásos rendben gvorsan az 
Iáihoz telepednek le. (iyorsan azért, hogy hamarabb legyen az tó pá' 
g^'ermeke. 

A lakodalmi ételek, kivált a nyugati részeken igen $ok fogá«bi 
állanak. Az általánosabbak : 2 — 3-féle leves, htts tormával, külöafé 
pecsenyék s többféle tészta, köztük a ^^gifjantcza^. a áe\^\avok nemze 
élele. A főbb személyeknek fekete kávé is jár. 

Az ételek felhordását n vöfélek (káplárok, vetideghivók) s a koo 
hál>an segédkező fehérnép leijesitik. Minden u,j étel t>ehozásánál fi 
hangzik : 

«Hva]em bod« Jezui KristuSI 

Mir vam Bog dej ! 

ViiDp j« lakai glas, 

I>a JnznS i Maria pri nas*. 

(•Dicsértessék a Jézus Krisztus! Békesség vplelf^k, .\z a hír vj 
künn, Itogy Jézus s Mária van velünk >.) 

A káposztánál az elsö násznagy, magasra emelve a tálul, beszedi 
mond. A káposzta magját a mustármagéhoz hasonlit.ia. melynek kío 
magjából oly nagy növény nö. «A kápttszta is kicsi magból nö s nagj 
ságára nézve mégis minden más zöldséget feU'ilhalad; tetejére 
madarak szálnak az Isteni dicsöílciti. Picsöitsük mi is Öt. az égi madi 
rákhoz hasonlóla«!» Mig e b<*széflnl az elsö násznagy el nem véKirti 
senkinek sem szabad a kápo.'^tához nyalnia. 

Nyugoli vidékeken a kapo.szla után ^napitnkft' livás) koveikexi 
melynél az elsö násznagy ligyelmezteli a vendégeket, hogy ?>/ I^tt-nr? 
az ivásnál se l'elejlkezzenek meg. 

Egy pintes üveget vesz kezébe, s mielőtt innék, a következe 



H2Q 



K snTRAicnTT i76p lakodalmt ^zokXsat. 



•Kedves líraim! inni logiink ezen i'ivegh>Öl az Atyn, Fiu- és 
aOelekisten neveíien*. Az öveg az összes asztalokat körüljárja, kézről 
^arlatik H az elsíí na-sznagy szavait isTnntclvc emelik szH^jukhoz. 
iUiii'a ti»Í>tiHzOr megy hivutaiosiuí k'»rül s íkmi iMikíV^le teiki.i.szön- 
ad alkahnnt A hegyvidéken a Tölefieny. nienya&szony s szhleik. 
i»bá a Ie)ké.sz, taruíó s ej^ye^ í</cntekre i.s szuküik kíisziml6t. mondani. 
r.sak a napilnioa után ihatik kiki teUíZéí^e rszerint A liivatalos iviisi 
[kivnUitOH (fiucz követi, mely vidékek -zerint színién rtividehh-liosszabb 
9trtA--töal megy véglie. K tárírzczal bizonyos munka teljesítésének jel- 
ze«€ van fV>zekrtlvf*, AIs(VMnraki'i/hen pld. lusknl halogatnak. A 
liuigy s ZíL-izlölartönak a nyoszolyri-iisszoiiyokkal liároniszor <!s«rdaí>l 
jámiok. hogy ezzel a tiískt** szétdai-abolva s eltiszttlva lei^yen. Nyu- 
videkeken a Hildmivelés némely munkaköK*nek lelánczolása szokásos, 
igen érdekesen tolyik le. 

Az egyik vendéghívó a zeneszóra verbunkost kezd járni. Hjali, de 

magánosan unalmas jörni s nehéz köteie:»séeének megfetelni; nagy 

nem 'fuvarozhat*, azéri kért a násznagyot, adjon neki e^y kis 

?eL A «fcis» !^egttséget a kisebbik nyoszolyó-leúny személyében 

meg. kivel elkezd lánczolni. De a kis segítséggel kevésre mellet, 

Jiát nagyobb segityégért i'ihajlozik. Azt is megnyeri : a nyo-szolyó-asszony 

f-gy vfle tiinczra. Még ez *em elég; ennél is hathatósabb segítségül 

a rnásodnásznagyol (dever) nyeri a másik nyoszolyó-asszonpiyal. 

Bo*t mrir ket par <t'uvaroz». Midőn már jó ideig lánrzoltak. a vöfél 

kioltja mngiii : «jpzerii!- (ezer) mi uzt jelenti, hogy a fuvaroziiál beíe- 



<Tovább!» haíigzik az első nasHWgy rtl^^zéröl a válasz, s tovább 
liok Egy kis idö mrtlva a máíiodnásznagy kiált lel : 'jezero 
i!» (ezernyoliízszáz.) A násznagy visszafelel: "(Isak tovább 1» 
iEzemyo!ezszaznyolczvan>, kiált lel ismét valamelyik a lánczoló 
ak kózői Hiába! nines irgalom: «Csak további* haUják az iij választ, 
tz niíndu(idig isímellödik. rnig a folyóc^vhez (Kr. szül. ut. ev) érnek, 
tcnr luotag jelentik, hogy munkájukkal készen vannak. 

'Nem ügy, kedves gyermekeim — mondja a násznagy — a mint 
ktok. y7Á'\) időnk van. menjünk dologra. (íyerünk szántani !» 
A zenészek rábiíznak s nekik kell szántaniok. 
•A szántást elvégeztük*, jelenti a vöfel, a zene elesendesedése után. 
-Akkor menjetek boronálni', kiált vissza a násznagy s Ők ellen- 
is nélkül végzik taneznkkal a borimtilii.st Kziitán a bantlőrés, a 
kiszedéííe. összehordása, meggyiíjlása, hamtu^'iak .szét.sz6ni.sa stb. 
Iretkezik a fentel>bí alakban. 



327 



2S» 



OON'CZI FEHBNCZ. 



De a jó ^azdu kebzer, háromszor szántja ám meg loldjét. az< 
lán(;zülóknal sem érik he az ogyszeri sxíintással s az ezzel ka[M-&o! 
miinkíival. Másodszor n földet porhaiiyítani. harmadszor vetés alA 
szántani s niindannyUzor az első szántás alatti dolgok is velük jár 
Az utolsó szántásnál még l>urAzd;it is kell tisztogatni, vetni, *s 
keresztel* iwinálni a fold végére, liazajöniii. a marhákat kifogni, a« 
istálóha hajtani, megkötni, megetetni sth. slh. ÍS ez igy, n náásn 
kénye-kedve szerint rsaknem a víígteleiiségig folyhat s néhol fol" 
elannyira, hn^y a végkimerülésig lánczoló <nuinkásokkal> u néxi6 
kifáradnak. 

Kzzel sinrs még vége a hivataloá táncznak. Must a vendég 
kerül a sor. A nászna^ megnevezi, hogy kinek kivel kell túnczo 
pl.: *N. N. (férti) és N. N. (nö) ím tielo* (dologra). PIgy idölien, a s: 
térségéhez képest, csak egy vagy két pár lárjczol. s ha végeztek, mi 
állal váltainak fel. Táncz hefejezlével a féríiak néhány t hatost* kötél 
a zenészeknek fizetni, kiknek néhol, az előleges kialkuvás szerint, 
a tiLs hnzásért Iwszedett ös^^zeg képezi li?:eté.sükel. 

Tust mmden egyes vendégnek kiilön játszanak egy par nólí 
Ha a tízkrajczár-otí a köriiljáró pohárba kellő idöl>e l^ele nem pottyi 
a íiegedök nyikorogni kezdenek, a l)ögő recseg, a síp tnlol s a a 
halom sem hnllai valami váf^s hangol: ez állal figyehiieztetik az ill 
hogy DIÓI' elég voU a jóhöl. Mivel u tushnzás 2—8 rtrdig is pltarL-. 
mindenütt adnak rá engedélyt ■ 

Pécsen tfee vén tífdn Muraköz nagyrészéhen t^gy ntnjuifim 
(«ba2olka-) szóló dalt énekelnek, s míg az ének tart. csókoliisi tes 
resUlést ülnek. Etöhh sorban, később tetszés szerinti módon s ren< 
csókolgatják egytuásl. asszonyok s féríiak vegyest. 

Tésztafélékért a hegyvidéken zeneszóval mennek a azokat fqt 
vagy kezükben magasra tartva liozzák a szobába, s addig nem hely 
az asztalra, míg a násznagy ki nem alkudja. A kiulkuvá^ sok ne 
ségl)e ütkitzik: hogy siettessék, a kalai'síiozók a megfélemlílép fogasa 
is hozzányúlnak : visszatéréssel fenyegetik a l>elöl levő násznagy-pár 

Zliogom oni. 
Zlioguin mi! 
Hote deltCi. 
Z-lepimi kinéi! 
Idemo vu |i«£uh. 
Gtle jp voí kiuh f» 

(« Isten önökkel, Isten velünk! .fértek legények a szép kii 
Menjünk a kályhába, a hol tí^bb kenyér van!») 

338 



A MUUAKOZI NEP LAKnr)ALMI SÜOKASAI. 



De a násznagy-pártiak nem ijeílnek átn rneg s vispzavii^.jitk : 

<Mi pak iniamo sneha. 
Lustnoga veseluga.^ 

I "Nekünk meg víg inenyeíískónk frnenyasíízonyuiik) van). 
Tovább is tart a feleselés, s ha ez üjíyben véjíeztek. pénzbeli kial- 
kovásra kerül a sor. Abban az az eredeti, hogy a vöfrl a kalácsot 
fbkon]dnt kevesebbre tartja, a násznagy pe<lig l'olyion löbbel-titbbet ígér 
érte. Végre, midőn a vöfél már az iitcilsó krajczárig lement s tiibbo 
ninca mit engednie, a násznagy pedig ezer forint ki'iriil Jái" ijiéretfvel, 
az oriá-si különbséget egy pohár borral i'gy*'nlílik ki. s megvan az alku 
kötve. 

F^után az első násznagy a niásodnáíiiznagylioz lorchilva megkérdezi. 
hogy hova tartozik a kincs, mire ez visszafelel. Iin^ry a <M<)zes táblá- 
jára, az apostolok közti felosztásra. » i Mózes táblája alatt az asztalt. 
apostolok alatt pedig a vendégek értetnek). 
•Mire van szüksége e kincsnek?^ 

•Térségre*, felel a vöfél vagy szakái*sné s a kalácsukat az asztalra 
tkelyezik. 

Ez az utolsó fogás. A pecsenye s tésztafélék cjíész éjen át az asz- 
talon maradnak. Kó.stolgatókat, <*vöket időnkint eg<!sz éjjel találnnk. iv(>kai 
pedig szüntelen. 

Most következik csak az igazi nnilatsátí. az általános táncz. közíícn 
aprt), neveltető játékok, tréfálkozások, sikamlós élezek. íírinyos rzélzások, 
apKibb berzenkedések stb.. melyekben a zenészek is i'é!<zt vesznek, sőt 
gyakran irányadók. Mindezek, lerníé.-^zeteson élénk ellentétbon vaimak a 
(Öntebbi vallásos szertartásokkal, <ie megiitközést azért egyáltalán nem 
keltenek. 

Alsó-Mnraközlien a tánezok kí)Zi»tli szünidőkben többnyire éne- 
kelnek. 

Vacsora után a szakácsnő kfisapcnzt ( gliviea ) szel. Tölib lielyen 
élö kakas.sal is megtisztelik. A kakas nyakába szalrinnát. i^ól s paprikát 
kötnek s azon megjegyzéssel adják át. Iiogy ha esetleg nem volna elég 
kövér, sós vagy paprikás — iine, hoztak szereket, a mikkel a hiány 
pölolható leend. AIsó-Mnraköz némely helyein, kásapénzszedés alatt a 
^Slavicek se íeni. z-Bukovifa graíla* i P'iilemile íiázasodik líükkos várá- 
tól) ezímü himioros dalt éneklik. 

Vacsora ntáni időszakban, néhol áUtrezostok is moí/jelennek. A hol 
* szokás teljesen épségben van még, ott az álarozosok, mielőtt belép- 
jek, maguk közöl egyet levéllel ki'ildenek a lakodalmasokhoz. Abhan 



' at 

A 



GÖNCZI FERENCZ. 



a levéU>en elmondják, hogy messze földről való utazók, hazEyuk ott vai^ 
hol a nap felkel stb. . . . kérik a ház urát vagy a lakodalmi násznagyot, 
ereszsze be Őket egy pár tánczra. A vöfél behajtja őket. Egy kis tréfa-, 
lódzás. táncz s trakta után eltávoznak. 

A kontyféltevés c-sak itt-ott jár ünnepélylyel. A hegyvidék Sláje^: 
országhoz közelebb esö részein, ha az óra éjjeli tizenkettőt ver, a meny- 
asszonyt kiszíiktetik s a kontyot suttyomban teszik fel. Ezzel aztán be* 
végezték az első nap íKsszes szertartáííait. A vendégek rendesen hajnalig^ 
mulatoznak. 

A lakodalom jelenleg a legtöbb helyen két. a vagyonosoknál három 
napig tart.* Régente négy-öt napig is elhúzódott. 

A második napi szertartások — némely kihag\*ásokkal — az elsG 
napiéhoz hasonlólag folynak le, kevesebb za.tial s nem oly élénkséggel 
A vendégek száma is sokkal csekélyebb. Többnyire csak a meghittebb 
s tekintélyesebb családokat hívják meg újra. Mert az általános meghivásl 
külön meghívásnak is kelt követnie, e nélkül, különösen Muraköz dél- 
nyugati sarkán fekvő falvakban, egy vendégnek sincs joga a lakoda* 
lomra megjelenni. Egyes helyeken a násznagyokért zeneszóval mennek 
s nagy zajjal kisérik a lakodalmas házba. 

Az is szokásban van néhol hogy a menyasszonynyal seperleUk] 
ki a lakodalmas szobát vagy udvart. Ki is seperné ö gyorsan, ha a' 
zenészek nem berzenkednének vele. s nem eklendeznének .sepr(l,ie előtt 
A mit tisztára sepert, a kópé zenészek falevél s forgácscsal szemetelik 
be. Igy kárba ve.sz minden erőlködése. Végre is alkura kell fanyarod- 
nia. 10 — 20 kr. fejében aztán a zenész urak seprik tisztára az ilietö 
helyet. 

Legtíibb helyen a menyasszonyi csók is második napon van. A. 
menyasszony az ajtónál várja az érkező vendégeket, vagy az étkezés 
utáni együttlét alkalmát használja fel. hogy sorban csókolja őket. Mura- 
Szerdahely vidékén még az utón járó-kelő népnek is kyut a menyasszony-, 
csókból A kit t. i. a menyasszony bárhol is megcsiphet, van tetszésért 
vagy nincs az illetőnek — megcsókolja s az érte járó díjat is rögtöii 
behajtja. 

A második napi lakodalom egész napra terjedő idejét sok helyen, 
leleményes s nevettető utczai menetekkel rövidítik. Szánnal csónakázdí 
mennek, a mojgát zeneszóval viszik a násznagyhoz stb. 

A harmadik uap egész csendben folyik le. A vendégeket csak u 
•elöljárók > s legkíjzelebhi rokonok képezik. 

A menyasszony-ládát, esetleg a vőlegény holmiját is. Alsó-Mum- 



K MURAKÖZI BliP LAKODALMI SZOKÍ.<iAI 



zeneszóval H7„lUit.jak a If^iviO közös lakáshoz. KiváltUa-a a nász- 
tól terheli 

Ut-ott a kártiés^s is .szoka-sos. I'iirallaii süáinban úllilaiiuk az uj 
lakásaim ^^ niej^vizsgilljúk ökeU vaijnn npin esott-e valami hi^uk : nt^ni 
i-e vagy vakuk sÜi 

K%y ily lakodalom terhrnck le^lilhb is hAromneKyed részét a mef;- 
ríHl vendégek viselik. Mimiin inp}i(hivo[| liüztól e^\-k(M ilarab niajorsaí!. 
vaj síb. jar Nciiol a zeiU'szt-k dija/^sa is a vondégek kényízer- 
ááiioz van kölvtí! Hétu! jár a nuiiyasszony <'s<^k.iúprt. a kiliczáért 
Az eg^5z lakixlaloiii, kivált riyuKoti Muraközben, ftsak Ozetén és- 
tiés. 

A lakodalmakra készített ételneniüek maradékiU az illető család efjv 
acn) liírja elkölteni, a liegytllt pénz pedig jó ideig fedezi az iij pár 
Jbli szüksi'gleteit. 

A nujfakíUi lakodalmi szokások egye^ részletei majdnem minden 

reiiík-ötödik faluban más-más alakban s uiódosulással fordulnak eló . 

^tálában íizonban ugy a beisű lényeg, mint külső kép s jelleg tekin- 

*ében ket vidékre, keleti (AU<i-Muraköz) s nyugolira oszlik. Kz utó!»bih(kz 

izik a begyvidék \^. 

A nyugot-miiraközi lakodalmi szokiUok jelentékeny része stájeri és 

alai vendeklöl vali) eredelr-e víiilanak. az alsíVmuraközi egyrésze pedig 

drávantúÜ átk.<iigon lakó horvátok szokásaival azonos. 

A nyngutridéki lakodalom sokkal kedélyesebben, vonzóbb alakban 
íjrik le. mint az alsó-mnraközi. Tisztességesebb kilejezésö a néphumor. 
j6kedv nem oly iri]csa{>ongó. de iguzi1>b. 

i\z als<!i-murakOzí lakodalom sokkal kevesebb szertartással jár, s a 
allltá.«han is egyszerűbb, a kedvtelések azonban féktelenebb nyilvánu- 

iniak. 

* 

Ezekben kívántára a muraközi lakodalmuk lefolyásának általáno- 
bb képét adui s figyelemre méltóbbnak mutatkozó i-és/.leteit bővebb 
[Wásban is hemuiatni. A legrégibb s igy legérdekesebb lakodalmi szo- 
[kawk nevezetes rés/e már itt is feledésbe kezd menni, néhánya csak 
[fjekében gyakoroltatik : a gyííjlés azonban még elég jókor indult meg 
boÉzre. hogy legalább az, a mi eddig feninaradt. mentve lesz a nép- 
twdomiiny szamára. 
Zrmyiíalván, 1K90. január hó. 



3.^1 



DR. PATRUBÁNY LUKÁCS. 



\ 



Alisán Leo örmény ethnographus velenozei jubilaeuma. 

Dr. PftifuMní/ LukHcsnsLk a M. \. T. f. évi jún. lí-én tartotl illésén feIolvas(4t 

jelentése. 

Társulatunk választmányának április havi ülésében előteijesztést 
tévén arról, hogy Alisán Leo elsőrangú <">rmény költÖ és ethnographus 
ötvenéves irói jubileumát Velenczében má^jus 25-én ülik meg: a választ- 
mány elhatározta. hoRV a Magyarországi Népra^jzi Társaság nevében Ali- 
sánhoz magyar és örmény nyelvű üdvözlöiratot intéz, s egyúttal m^- 
hizott engem, mint a társaság örmény szakosztályának előadóját, hogy 
a társaság képviseletében a megtartandó ünnepen részt vegyek. 

A megbízatásban eljártam, s a jubilaeum lefolyásáról a következőket 
jelenthetem. 

Szent-Lázár szigete az u.iabb i)rmény irodalom történetében neve- 
zetes szerepet játszik. Itt nyertek biztos révpartot a velenczei köztársaság 
jóvoltából a tizennyolczadik század elején, 1717-I)en, a Morea szigetéről 
a törökiik e!öi menekülő Mechithár és társai a bí(ios szigeten, melyet a 
szerény, de buzgó szerzetesek rövid két század alatt világhírűvé tetteL 
Ki ne ismerné manapság a mivelt világban San Lazarro nevét ? E szigeí :; 
az, hol egykor a .szabadságszerető Byron is tartózkodott és a hol «Child ■ 
Haroid»-jál költötte, a melynek látása !. Lajos bajor királyban kölWi 
érzehneket fakasztott, s a melyet századunk elején a nagy Napóleon, 
mikor a többi szerzetes rendeket a győző hatalmával élve eltörölte, nem 
mert bántani. 

Szent Lázár szigete nevezetes hely, hol a régi örmény kéziratok 
egész gyűjteményét Őrzik, s a melynek szerzetes lakói kiváló tudományos 
munkásságot fejtenek ki. 

Alisán Leo, kinek tiszteletére a május 25-én tartott ünnep lefolyni 
költői és tudományos uiükíídésével szinloly világliírü nevet vivott ki J 
magának, mint a milyen világhírű a hely. hol e gondviselésszerű férfiol 
élete legnagyobb részét ti)ltiHte. J 

A jnbilaeum fényes, keleti jellegű istentisztelettel kezdődött, melyen .j 
maga Alisán volt az áldozattevő pap. Kzt követte az ünnepi díszülés,! 
melyen az üdvözlő iratokat olvasták fel. s az egészet pompás lakoma^ 
és a belső kert tündéries kivilágítása zárta be. 

.leien voltak az ünnei)en: Azdridn konstantinápolyi örmény katlt; 
patiianha képviseletében Jliszák lelkész, a római örmény papi collegium ' 
aligazgatója, továbbá az öi'inény sajtt't és a konstantinápolyi örmény ' 

;í82 



ALTSÁN LEO ÖRMÉNY ETHNOGRAPHLS VFLEXC.ZEI JUÍ3ILEUMA. 



3sság részéről Alisán volt tanítványa, Atphidrián. az *Arevelkh» és 
Mászi^z> keleti örmény lapok nuinkatársa. 

Csodálatot keltö volt a különféle helyekről érkezett üdvöíilések 
ne. Európán és Ázsián kívül Afrika és Amerika is szerepelt a inajd- 
i kétszáz üdvözlőirat közt. Az ázsiai messze örmény földnek minden 
Hzuga, az örmény papság, társulatok, ir(')k. művészek és tudósok* 
Jó társadalmi állású férfiak, nök és tanulók jámltak e napon hódo- 
kkal a nagy kOltötudós elé. A római pápa nevében RampoUa bibor- 
. a moszkvai orosz ethnographiai társaság nevében a titkár intézlek 
özlő sorokat az ünnepelthez. 

Társulatunk üdvözlő iratának i')rraény mellékletét Tiroján Atlianas 
1 olvasta tel s az lelkesült tetszést aratott. 

Alisán örmény versben válaszi>lt. s Ágostini büjornok. velenczei 
riarcha a lakoma alatt olasz versbí^n köszímtötte fel öt s két másik 
iláris társát, Dsári Ábrahámot és Lári Lukácsot, a mechitharista szerzet 
másik, szintén érdemes tagját 

Megemlítem itt a mechitharista érsek felszólalását, ki köszönetet 
Ivánított a magyarországi néprajzi társaságnak is ama megtisztelte- 
Ért, melyben a szerzet egyik tagját részesítette. Háláját fejezi ki ezért 
sán is hozzám intézett levelében. 

Szétosztották a jelenvoltak közt a szerzet ünnepi üdviízletét. a 
^ ez alkalomra irt ünnepi ódát s a díszes feliratla[K)t, melylyel a sajtó- 
ihely személyzete tisztelte meg az ünnepelteket. 

Szóval az ünnep imposáns volt, de ez nem is csoda, mert Alisiui 
lalmas irói egyéniség, kinek hatjtsa van a nagy tömegekre is, mert 
one — a mint ez életrajzából kitűnik — a kóltő a tudóssal egyesül. 

Alisán, Arthur Leist életir()ja szerint, Krzerumlian született, olyan 
dön, hol az ítrmény ősi hagyományok més nem nagyon mr)sódtak 
s gyermekkori benyomásait magával vitte a szt. lázárszigeti kolos- 
ta is. 

Verseiben a messze haza szeretete tükröződik vissza : hazája képeit, 
u^zát, egét és napját, az örmény történet j('t és rossz najijnit festi. 
>kli meg és gyászolja bennök nj meg nj színekkel. 

A versek, melyekben képzelete az Adriától krletre — hazájálía. 
I gyermekkorát töltötte — szárnyal, a legsiki-miteiib honvátiy-dalokhoz 
toznak. 

Örményország múltja Alisán lantjának kedvelt tárííya, moly öt lel- 
jedés.sel tölti el. A hold fényénél gyakran í>arangol hazája téréin és 
lékszik meg nemzete fénykorán'tl es harczairol - a hösöknii, kik 
töket áldozták fel hazájnk javáért. 

n8;í 



DR. PATRUBANY lukács. AUSÁN LEO örmény ETHNOGllAmUr' 



Kiválik e nemO költeményeinek sorában a *8zochág Avárdjri 

• Az ávárájri fijleniile- — melynek liöae Múmigoni Vúrtán. ki a perüaák 
elleni barczhan elesik, de hnlála a/ űrményeket győzelemre seglli és fel- 
szabadítója a pfii-zsa iga alrtl. 

Az örmény nép mai helyzete kevés vigasiztalást nyujl neki, de 
reménynyel tekint a jövőbe. «A régi gyökerek ly" galyat ha.jlanak, 
Kalyak lü bimbót«. mondája Alisán 'Ax őnnény föld* czímü költe- 
ményében. 

Rlőrehala(lottat»b korában túlnyomiVIa;; a tudományos munkásság 
veszi igénybe Alisánt. mely szép összhangzatlian van költői mükö- 
déaével. 

K nmukában is sziUőnMdjének múltjával és jelenével foglalkozik. 

Ezek sorában a *Sircig> ethnograpbiai. földra^izi és régiséjítnni !eirá«a 
a mai AlexatulrojKil kürnyékének. E kírnyvéért nyerte el az Iszmiriáii 
ii*odalmi jutalonidijai. 

*Sziszvdn> terjedelmes díszmunka, mely Cíli<:ia kisázsiai tarto- 
mánynak azt a korszakát (ársívalja, niidön tprülelén n keresztes hábo- 
rúkkal egyidejűleg, a rupenida örmény királyok uraikodlak. 

Az 'Arantt^-wl szóló munkálja, mely a jul>ilaeum alkalmára jeleni 
meg. terjedelemre, conecptióra é.^ a kiállitiis csinosságára tiézre leginkább 

• SzÍ3zván.-hoz hasonlít. Mellékelve van hozzá az Ariivát lattinnánv 
díszes. Párizsban készült térképe. A kimerítő* negyedrélíi díszmunka a 
régi Örményország ama legészakibb tartományának ludományos leírása, 
melynek Siróg csak egyik megyéje. 

Kiadta Alisán a középkori örmény népdalok gyűjteményét is angol 
fordítással. Ennek (ílsö kiadása még lK53-ban jelen! meg. a második 
1867-beD. E népdalok többnyire örmény népnyelven vannak irva a kti- 
lönbözö nyelvjárásokban, s keletkezésök kora a Xlll. vagy XIV. századtól 
a XVIIl.-ig terjed. 

A mi szempontunk:liól Alisán munkássága főleg azért Ixíeses. meri 
a hazai örmények etbnographiáját közelről érinti. Olyan irönak nuíkó- 
dése. ki az i)rmény Ifild épen azon reszéWil irt nagyjelentőségű, alapom 
munkákat, hol még a XI. században a hazai Őrményí«ég bölcsője ringott, 
a hazai ethnographia szemtK)ntját>ól is kiváló tig>'elmet és elismeréffL 
érdemel. 

Épen azért jogosan véltünk nu is részt iinne(>eltetésén, s a Ma- 
gyarországi Néprajzi Társasng l>abérkoszorúja szépen odaillett a (óhU 
mellé, melyei honntársaitöl é:- más liáztelőilöl kapott 

Nekem azonkívül még más okom is volt öl üimepeltii, lHH5-bei 
ismertem meg Öt. mikor a két havi nyári szünetet Veienczél»en löliöitei*^ 

384 



DR. VERSÉNYI GYÖRGY. A BÍNYARÉMRÖL. 



s Ott a Murad-Raphael-féle coUegiuinban az u.i örmény nyelvet tanul- 
mányoztam Nahabedíán (íábriel atya vezetése alatt, ki akkor a nevezett 
ooUegiumban az örmény nyelv és irodalom tanára volt. Alisán nagyon 
érdeklődött tudományos törekvéseim iránt, s mikor búcsulátogatást tettem 
nála. irodalmi megbízásokra is érdemesított. melyeket Velenozéböl haza- 
jSrén. részben meg is oldottam. 

£nnek köszönhetem azt az egy pár hozzám intézett örmény levelet, 
melyet írójuk neve becses ereklyévé avat. 

Jelenté-sem végére érvén, köszíinetemet kell kifejeznem a tisztelt 
Tálasztmánynak, hogy alkalmat és jogczímel adott nekem résztvennem 
a fénye:' és kimagasló ünnepen, mely az örmény nemzet egyik legjobb 
fiának, ragyogó képzeletű költőjének és éleseszü tudósának maradandó 
emlékű apotheosisa volt, kihez még azonkívül engem a személyes hála 
teelmei is csatolnak. 



A bányarémröl. 

Irta s a Népr. Társaság június liavi ülésén felolvasta : dr. Versénifi Györfjy. 

A bányarém a töi'pék osztályába tartozik. A ki í^sjik felületesen 
ismeri is a német néphagyományokat, jól tudja, minő szerepet játszik 
bennük a törpe. Annyi mese. monda, rege szól róla. s a hagyományok 
OJT különböző oldalról mutatják bt». hogy pontos, biztos rajzát adhatni 
u egész fajnak, mint akár valamely ma is élő igazi népnek. Egészen 
náskép vagyunk a magyar néphagyományokkal. Nagyon szórványosan 
találkozunk bennök a törpével, s ugy elmosódik egész jelleme, hogy 
nevénél és kicsi alak;iánál egyéb alig kivehető. 

Babszem Jankó (Arany László. (íaal (iy. 111.1 Kökény Matyi ((iaal 
Gt. III.^ nem ilyen, hogy ugy mondjam : mythologikus alak ; a nép tréfás 
iépzelete csak azért alkotta meg, hogy annál nagyobb legyen az ellentét 
8 piczi bohó emberek s véghez vitt tetteik közt. Kpen olyanok, mint más 
helyütt a borsszem nagyságú ökrök. (Arany-íiyulai. III. A két hors- 
flkröcske.) Az elátkozott, vagy pillanatra átváltozott alakok sem tai'toznak 
ide. Mikor a sok gyerekkel megáldott szegény ember elindul ujdonsziile- 
lett kis fiának keresztapát keresni, s ez nMigeteg erdölien eltéved, szembe 
találkozik egy pulya emberkével, a kinek hét singes a szakálla s úgy 
ODszoIódik a földön utána. De ez egy tündérkisasszony, kit anyja, a 
4e!e királyné elátkozott, hogy mindaddig pulya ember legyen, míg egy 



DR. VERSÉNYI GYÖRGY. 



i esítentiös. hét h»^napos, hét hetos s h<?l napos vflleffényl nem laláL 
(líerit'dek K, Székely lürifiérország. Az elútkoztttl kinilykissas-^zonyJ Más 
helyütt meg a tümlérkinily vsak azért változik át törpévé, a ki maga 
egy arasz, a szakálla két arasz, a lova meg <'By nyal, hoíjy könnyehben 
árthasson a mesehősnek. (*seníckuiek. \MagYar Nyelvőr, VIII. 37ö,J <A 
három királyleány --l>a(i előfordul egy törpe. Olyan kicsiny, hojry hom- 
lokával alig éri fel az asztalt : három lába közül egyik emberláb, keltfl 
szarkáiul): hátából két szarvaslürök nőtt ki : (i^ak i'gy karja van. a máaik 
helyeit bagoiyszárny iiöit ki villából. (Majlátli P. Ma^^yar regék, mondák 
és népmesék.) De ezt is vauk a gonosz tündér áUka változtatta ilyenné;. 
Ugyanitt viaskodás közben a lilokzHtos hangyák gnómokká változnak, 
hogy iobl)an árthassanak: hat kezük van, mindemkhen hat ízablya. 

Több helyütt előfordulnak ugyan vaUkü törpék, de fsak mellékesen 
s így is é|>en hogy megjelenneJí A homnröd-almási barlangban Dárius 
elrejteti kincséi kere^si a nép s a liarlang titkos meneteit tündiTokkei, 
Uh'ftfíkkei népesíti meg. (Orbán K. A székelyfiMd leírása. I. 91.) A mosto- 
hája elöl menekülő Holeány egy viskóhoz ér, hol hét törpe lakozik. A 
hét litrpe szívesen látja a leányt s gondját viselik, minlha csak síiját 
leányuk volna. (Majlath .1. Magy. regék stti.). 

Némely hagyományból ngy látszik, hogy szeretik a tisaládi életet,, 
de feleségei nem találnak szép szcrtivel, hanem valami nagy ^egitség 
fejében kényszerítik magnkhoz a földi nőket Így Tánezi vargalu-ska fél- 
singes ember, má.sfélsinges szakállal, a ki az erdötien egyik Hgn>l a 
másikm s2ökdr)sve motollálja a fonalat. A rossz fonólcanynak, kirOl 
elhitették a királyfiuval, hogy nagyon szorgalmas s mindent aranyfonallá 
fon. segít; elvégzi helyette a munkát, ha megigéri, hogy hozza megy 
feleségül, ha ki nem találja a nevét, mire a fonást elvégzi. (Kriza. Va<Í- 
rózsák: A rossz foniileányból lett királyné.") Ennek változata Arany 
í^szlóníil Panci-mant'i. 

Határozott rossz indulattal is vannak az emb<jrek írúnL Deésen pt 
azt hiszik, hogv a föld alatt Icicsi emberek laknak, a kiknek csak akkora 
kalapjok van^ mint egy gyüszü. íyszaka leijárnak, nappal alusznak. A ki 
kí'izéji'ik kerül, jiz tóblw* nem jön fel. 

Ilyennek mutatja a kárpátalíí monda is: Kgy leány kiment ax 
erdőre egerészni. Majd fáradtan leült s elaludt. McgljUJa ckv kobold sa 
bokorba rejtőzve kiiillaiii kezd: Kelj föl és menekülj, ha elelaJ keílvcs !» 
Ujedten ugrik U)]. s meglátva a bokorban vigyorgó koboldot, futni keziL 
A kobold tüskön-bokn>n utána. A már-már Összeroskadó szere n( "né Ihf* 
leány vé.gi*e egy mocsárba sülyedL (Philipp. Sagen au.s der Karpaihtn- 
welb 7.). 

»36 



A bAnyakémköi. 



Egy-ízer O^y tűnik fel. mintha a törjke az <iidi)ií«ik közé (arlöznék 

mikor Kehérltttiu Kaii^'üvövel. Köraor/^olóval s Vasgyiiróval útra kel 

knnyhót Kabalyítva, egyik ouhon niaraii kásiAI fözui. a löhbi meg 

Jd^ziii lOGKV : csak oil IcnMri egy kii* ördög, Ma^a nagyon kicsi, de 

--■'■■" 71 Rjidet éri. Azzal köteketlik. hogy kását kor, s :i ki nem ndja 

--1 elveszi, s annak a husaról eszi int'g Nevük múlania, hogy 

Fehériöüa társai minő erö.sek, h HétszünyH Kapanytinyimonyók, n kis 

' ". iiH>gis lebírja őket. Mikor mex FehérlAfiu szakúllAnál fogva egy 

^^^. fához kitti, H i'at is magával vi-szi. A nyomán elmdulvu aztán egy 

^K^ lyukra találnak, a melyiken a másvilágra inebetni (Arany I.. 

P Felw-rlólia.). 

l Máskor a tűndérok szt>lgálnlában látszik lenni. A szerenc■aop^ö^láll^ 

l kiralvli öi»g yzolgájával egy rengeteg eniíibe er. Kgy forrás melletl lelele- 
I ptídüek ?! falatozni kezdenek Jő eg)' ki(^si eml>erke. a kinek hét Hinges 
■'.1 s a vállán egy kt>t mázsás bolonskáf rzipel Msak Ijelészökik 
;i. s dlOiiik. A királylln iilúníi megy, meri tudja, hogy ez bízó- 
im Tündérorazagha meni. (Eienedek K. Szíkely Tündérország. A hél- 
leju áárkányt. 

Máskor ismét uz óriások :íZolgálntaban van a töi'pe. llerec-varát 
tUaromszékin ) szereísen óriások epiletlnk es laktíik. Kz rtriások kirnyei 
s Vár fóldalalti pinezétben vannak elrejtve, nngyszáinii fekete fmltfa 
^ri7r'tére bízva. Egysz<ír egy pasztorgytM-ek beesett a pinezékbe. (Mt nagy 
-t^Mt fekete pnlya evelt-ivotl. tánezolt: fit is kínálták ft*kete kancsóból 
etp íiordókhun pedig roppant kincs voll íellialmozva. De a meglepett 
feísü'íhajtolt . «fcn jó Istenem. Iiová julnttam?> Isten nevCnek emli- 
ért^ az addig barát^gos indulatú pulyák inegi-agadták s egy loppancson 
5n) kidobván, mivel ö iijedteben ftílyvást Isten nevét emlegette. 
gy elrepitptiék, hogy az erdöszélen félholtan találták társai. (Orbán H. 
székelyföld leinisa. 111. 57.) Cgy is van. hogy az óriások a törpék 
olgái. A «Pengij» ezimti mesében a tizenkét óriás az íí/yí«3ííí// ember 
Kálalilbaii átl. Emiek nagyobbik fia egy hatalmas keselyfl két ezüst- 
kisebbik lia anmy-agyaras vadkan : nénje a nagy kigyi't. oly vastag, 
Utu egy nyomun'id. Knnek a tenger kilí'nezvenkileni/.tídik szigetén van 
palot«ga, déli álmát pe<lig a hatvanhatmlik szigeten szokta alunni. 
íígyna erős. Messze az enlóben van egy aranypatak, e patakhoz jár. 
kor a törpe alszik, egy arany szarvas; abban van az ereje. Ha azi 
tik. egy bárány szökken ki belőle. Ha ez megmenekülhet, megmarad 
ereje. Ha a bárányt elejlik. egy armiykafsa roiiü! ki l»elöle; de ha 
abadnl, meiímamd ereje. Ha a kacsát elejtik, egy aranybogár száll 
gyomrából. Ha e bogár megmenekszik, megmarad az ereje: de ha a 

ait7 



1»R. rEKftfcfíVl OYÖROY. 



hogiirat megölik, oda a nagy erö. Ennek a törpének a ^zavátto 
lehet bízni, csalárd. (Majlátfi F. Magy. regék stb.) 

A boszorkf in if okkal is összeköUetésI* hozzak. I^y a hélfEÍlv 
azt hi^^zík, hogy u hoszorkájiyok a benníilÖ asazonyok (betegügj 
szép ép gyermekeit nagyfejű, vékony lábn pulyákká! eserélik ki. ' 
ríthi IpJini, ha a kéménybe nyársra tflzöti csonka seprűt tesznek, 
a A székelyföld leíri-tsa. VI. 145.) 

Ellen.iégeik lehelnek a yarahoncsds deákok. Két garabonc-zí 
egy kis skatulyát hord magával : mikor a szegény asszony kiváricsisá 
kinyitja, kiitáiny kis emberek iigpálriak ki belőle, sírnak-rínak, kiállozi 
ha visszarakja is a menyecske, a skatulyában is mindiií **aak stri 
rínak, kiáltoznak. (Magyar Nyelvőr. XV. ft8 ) ■ 

Ezzel jórészt mindent elmondtam, a mi a törpéről az eddigi fi 
teményekben található. Nagyon kevés, ingadozó, színtelen. MínŰ 
máskép állunk pl a tátosokkall ügy látszik, hogy a mi mylhofi 
reges világimkbói a törpe hiányzik, talán i-sak egy ki.s német 
keletkezelt valami. Meg vnlölibszinri, hogy a bányarém is idegen 
s a német bányászok hozták be. I)c u bányáázélet sa.|átossaga uoi 
vnló.'izmüvé teszi, hogy oz érdekes alak aztán a magyar bányavidék' 
is fenmaradl s aeclimalizálódott. Néhány év előtt uz oi'szág niii 
bányavidékére ("el-szólításokat kíildlem. kérve a bányatiíJzteket, hogy 
veskei^jenek nekem iratokat küldeni a bányarémröl, tájékoztatási nyn 
htigy minő kerülésekre várnék feleletet. De egyeUenegy helyről 8€ 
tam választ. Igy a bányan'ím ismer Ltíté.-' él a<iva. egyedül a magam 
biingaszetcire vagyok utalva, a épen a magyar nyelvíi bariyavitk 
nem volt alkalmam eddig hozzáférni. 

K kis szellem neve a magyaroknál bdntfarém fpl. Hézl>ányí 
máramarosi .sóvágóknál ^ai/i/í-pásztor. (iyanakszom. hogy a lorot 
birgej is a bányarém (berggeist). Orlián Balázs monílja, liogy Toroc 
a temetőt birpejnek hívják, s mikor nagyon megharagusznak, azl 
ják: 'Kgypn meg a bii-gej!» (A székelyföld leírása. V. 223.} A neme 
berggeist, bergnienal. scfuitzmenal. Az oláhoknál: v'trva bái (j 
csmnban), néhol vopoiik. A tótoknál : bcrgmontfik. 

A mi alakját és őlíözetéi illeti, kíirmőczi bányászok azl 
hogy vörös nadrágba és kabátba öltözött kis ember, fejen kisí 
sipkát visei. Mások szakállas kis embernek ismerik, ki vörös 
és fehér kabátot visel, fejét zöld bányászsipka fedi s kezében 
mécset ini'i. Ugyanilyen a gölniczi. De a gölnicziek azt is ludjí 
csizmában jár. Szepes -Remetén meg a cí>izmája aranyos, könnyen j 
a sziklákon. A mármarosi bányapásztor hosszú bajuszú kis er 

HS8 



% BÍ(KrARfehmnL, 



i\fSiT\. rejen h.'^nyászsipkávítl. Kézhiknynn öreg törpo. ÍÖldíg ^1*0 sKa- 
aL Mindezek nagyon ös!^.evagA adatok. (Isak a Imcsumi hányaréinrtil 
_'v nem miinlig a matfa alíikiiUfan jelenik meg. hanem liol 
■■)', hol Ö3Z ember, hajíoly, denevér, ló, kutya ahik^jaltan : 
néha pe<lig itt is, Oláh-I^poshanyán is fekete einher alakjaiéin. Majláthníkl 
• il eló. hogy a rónaszéki hányarém fején sókoronavHÍ. johhjaban 
ivaJ jelenik mey. nihája ki'ist.-ilyokkal van elbontva. Tompitnal 
ilyfltt a bányarf^m mint lán^szobor. mint rémes zöld fény jelenik 
f. i Borova horarí 

L^iká'^uk a fTVld alatt van iwiklaüregekíien. De előfordul az i-s. hogy 

bitnyan-niriek. pl a Tátrában, virágos kertje van a iVild s/méri. De 

milyen az a laká-s. hogy van berendezve: nem ismerem. MajlathnrtI 

ki gnómfejedelem lópalotal-an lakik Tompítnal Hnllökönek iryom- 

. ^ rimtnlpalotábari. (A szlrarzenai sy^ikhikupn.) líe kenlés. hogy ez 

felfogás-e, vagy e»ak a költÖ inventíója. 
Tudjuk, hogy a lÖrp<^k családias vlctet flnek, titkos, i-sodas lakó- 
ilyökön. Ig\' Hreznóíiánya nyugati oldalán vnn rgy völgy, melyben 
in gazdag arany- és ezüslbanyak voltak. Ma a vdlgy legnagyobb 
moi'Jíaras s Kraniszkónak hívjrik. Hajdan azonl>an nem ilyen volt. 
szíp, kie? és sok unuikás dttjiínzntt a henyékben. Akkor annyi 
Hl a2 arany, hogy nem Ls kellnit ásni. lianrm egyíí/eHien letöitlellí^k a 
Uö. lelógó nagy f:sapokat. Ez időben a bányászok hetenkint dolgoztak 
huzamban a bányában, s eleséget Í9 vittek magokkal, mit rendesen 
Sy-egy szögletben helyezlek el. Azonban többször megtörtént, hogy 
kenyeröket megette s éhen kellett tovább dolgozniok. Egyszer hát 
íllottak. hogy a tolvajt kézreJterítsék : .liítl is egy féUg meztelen 
tiny. kit harajyokban agyonUtíHtek. Pedig az a bányarém felesége 
loK. Olyan nagy emlői voltak, hogy a balt a jobb, a jobbat a bal vál- 
vetve. kis vörös nadrágos, vörös sipkás gyerekei utána szaladgállak 
ngy szojitak. Asz szakállú férjét is többször látták a bányászok, ki 
hb kezében arany-csakányt szokott hordani. A mint az asszonyt ngyon- 
lék. eltemették egy sötét helyen. Az öreg bányarém sokáig kereste 
fffs feleségéL Harmadnapra, mikitr a bányászok lyra munkához fog- 
az arany mindinkahlt fogyni kezdett, mig utoljára egészen kiveszett. 
kW nagy zörgés támadt, a bánya falai összeroskadlak s valamennyi 
oyász odaveszett. Ezen a helyen aztán mocsarak keletkeztek, s fölóttök 
ífflrö*: lángok lobognak. A lobogn lángok után futi'ik mind a vjzbe fiilnak. 
Píty mentek tönkre a hires aranybanyak, azóta hiában keresnek aranyat. 
' ^Igy is félelmessé lelt, mert még évekig hallatszott az öreg bányarém 
ía, a mint a föld alul kiabál.ia: Rúna! Runal hol vagy ? gyermekeid 

il39 



1 



DR. VERSENVr OYORGY. 



fiírnak! A Majláth rónaszéki gnóinjn is korán eltűnt jegyeséről \)eszíi% 
a selmeczi Aranylii)l«íy inenyegzöjén fogadott a nagybányai Rézgróffal, 
hogy az ö sója ketlvesebh az embei-eknek. mint a réz. Tompánál \a a 
gnómfejedeleni megnősül. Mikor menyasszonyáért megyén, népe azalatt, 
mig a told aludt, diadalkaput r'ak számára, melynek ivére virág, lomb, 
kalász, gyémánt, arany : alant s lent a földnek, mi kincse van. volt 
rakva. KeU^sége aztán fiút szül. (A sztraozenai .iziklakapu). 

Az is előfordul, hogy a bányaréni földi nőnek udvarol. Nem lévén 
valami széji legény, nem juthat valami szép leányhoz s a csúfhoz is 
í^sak snk jténzzel. Merényi L. egy csúf vén leányról beszél, do a kinek 
volt ám i>énze! Az arany csoportostul állt a ládája fenekén, az ezüst 
pedig ép tarisznyástul. De nem is csuda, mert a bányarém volt a szere- 
tője, ki éjnek idején, ép tizenkét órakor járt fel hozzája s ekkor mindig 
annyi kincset hozott magával, hogy majd megszakadt alatta. (Eredeti 
népmesék. 11. A vén leány.) 

Hogy szervezett dllawuk van. arra mutatna Tompa é.s Majláth 
már említett gnómlejcKlélme. A Majláthé nzt is mondja, hogy a gnómok 
hajdan egy lejedelmet uraltak, do aztán több független fejedelemí?égre 
oszoltak, melyek bizonyos ügyekben a selmeczi bányakirálytól füíígenek. 
A lónaszéki sókirály fogadás következtében elveszti önállóságát, ha 
bizonyos határnap alatt nem talál birodalmában oly drágakövet, melyet 
az einbei-ek tül)bre becsülnek a réznél, ezüstnél és aranynál. Ilyen voh 
aztán a könny, mely lii'ilából esei)peut a fejedelem jobbjára s ott gyöngy- 
sívé vált. 

A mi ferwpíizptét illeli. nem szereti, ha a bányában káromkodnak. 
különítsen pediu ha íiUyölnck. Szejies-Heuietén pi. a fútyölöt magával 
hinczdlja a .sziklaliasadékokba. Rézliányán azt monc^ják. hogy még & 
biuiVíU is n'ioinlaszlja a lütyölöre. De dalohii szabad, azt .szereti. Még az 
aranynyal iKiuás közben sem .szabad lütyöhii. Kgy verespataki bányász 
ser[tenyőben aranyat vitt beváltani. Itközben fütyölni kezdett, mire leesett 
s az arany azonnal eltűnt. Igy van a zúzóműben is:. sok lielyütt a láto- 
gatót is (igyelmeztetík rá. 

Az ehiherekhez iíltalában jótndtihtttal viseltetik. Figyelmezteti a 
beki'ivetkezendö liMjtikra. (iölniczen mondják, hogy néha a munkába - 
menő bányász a tárna szájánál egy kis. liosszu szakállii sovány emböt 
lát iiive. Kz lialál vajív na^'v szerencsétlenség előjele. KörmÖczön mond- 
ják, lioj/y i'gyszei- a bányában naiíy rop|)anás hallatszott, de semmi b^ 
nem tru-tiMit. A bányaiérn baljóslata volt ez. Másnap egy bányász meff- 
lialt. Ily halítljelzii az is. ha a piiienó zúzökban a zúzóvasal láthatatlan. 

.S40 



A SÁNyAft&MliÖL. 



Vf'? Meraeli s aztán újra lezutian. DeésaknAti meg a Uíxnya nagy ves:: 

Oak kivt^tele^en hai*Hg^2tk meg. hogy úgy mondjam : igazságtalanul. 

ki sAkiníIy elveszti foKatlAsát a réz(<i*órt'ul s/.otiil>eíi. uiort lx»hízit- 

'igy az wnber jobhan szereli a rttzcA, tninl a ^»l. Ezért meg- 

j:*zik as! emberre. Előbb bosKzanlolla a munkűsokal. Uimp^ok néha 

[idén ok nélkül kiahidt, porhanyi') lúr$;yakon szerszámuk eltüi*ötl ; 

="'^" it» tnrzalokok l»;'|>tí^k mindegyre giinyoli'tdva, km^iSagva díí-jitk. .'* ha 

!%0k btMZiijDk vágtitt. társai találta: ha valaki azt hitte, hogy 

90t v^ott ki, bámulva látta, hogy nem s6, hanem agyag ; viz fakadt 

* ' an itl is ott is: |ie->>eomloll alatlok a fítid. Mindez elkedvel- 

,. imnyUszokat, s végre egészen feiliagytak a munkával. Kí^söbb 

ha te t? akart ereszkedni valaki, a kOtél visszaperdült s a vakmerő 

joétlerüll a fi'tidön. (Majláth \\ magyar regék slb, A sObAnyak). 

A banvfir<!'m a jnkal Jul;ilnia//.a. a rasszaknl bünleli. A jó bi'inyasz- 

Úi Jeti szokott adni. így KerdiiiiindbiWiyiin tSzepesm.) egy bünyasz halk 

gáüt hallott a nziklaraítm. M(>gk^rtc a bányatisztnt, hogy hadd dol- 

aék ö Ott. Megkapván az engedt-lyt. e^sakugyan több ezer l'orint értékű 

wl talállak. Kgy gülniczi bánvá.sz beazélle. hogy egyszer lestvérével 

ibinyíüia ment. Kiilönbözö nyilamban dolgoztak. Kgyszerre maga mögött 

pleket hoil. Nem nézett visaza, bar az illető egészen a háta megé Jött ; 

hittp. hogy a le.itvere, ki valamely szerszámot viszen el magával. 

jövevény meg is fordul, megy s nagy czuppaiuissal beugrik a bánya- 

Eml)erünk megijed, hogy testvére a vízbe esett s utána fut, de 

nmít í*em lát. Felkeresi testvérét h hallja hogy az helyét el sem hagyta, 

riaszttjnent .s tovább dolgozott. Egyszer osak kopogást hall a sziklában. 

bilta, hogy ez jó jel, s csakugyan gazdag erczre talált. 

Néha nógatja a magáról megfeiedkezöt. Egyszer egy bAnyász a 
nan elaludt. A banyarém átlépett rajta, mire az ember felébredt s 
btítsnek véve, munkahoz latolt. 

Szereti az igazságos, méltányos emliort. Szlatinán pl. élt egy sze- 
lly sóvágó. ki mindig igen szorgalmasan dolgozott s még.sem vergőd- 
teti semmire. Egyszer npen. a mint a rendes munkaidő (d. e. 11 óra) 
bláu magányosan dolgozott a bányában, megjelent a báriyi pásztor. Ker- 
fiködött a bajáról s aztán hozza fogott, annyi sót kivágott, hogy a 
Cgény bányász teknükkel kapta érette a pénzt: kikötötte azonban, hogy 
t*ren osztozkodni fognak. Meg if? jelent a szegény ember a bányában, 
^tíosziottúk a pénzt, de egy íélkrajczár fenmaradl. Hát ez mái* kié legyen ? 
3 bönyi pásztor. A tiéd — feleié a bányász — hiszen ngy is te 



»ii, 



•^ftmrkm I. 



341 



29 



nn, VERS 



szerezted. Kzért a hányi pits;^tor az összf^^ [>énzt neki adta s küzű 
eiiíben'é lelle. 

fcp ilyen lörtcneiel tnesélnek liucsunit>an. csakhogy ott oszlozásfe 
a bönyarém egy gerendát helyezelt az akna szájára, s arra üllek 
Az volt a saándéka. hogy ellbri a hányriaz alatt, ha igazságtalan 
ípnni. De nem volt n'i szükség, a bányász a í'enmaradt krajpzárt fogÖ 
akarta kellé liarapni. 

Hug\' milyen jószivU tud lenni a bányurém. mulatja ez eset i4^ 
JEgyszer egy sa'Hény juhász elvesztette juhait. A mint na^ybij.ssin ödÖngJ 
megjelenik elölte egy kis íejü (<íap mir) ki<'.si ember s azl mondta : ne 
biisulj, gyere velem! Gazdag aranyérre vezette. Itt keletkezelt Kapnik, q| 
kis li^ü hányareraröi elnevezve. 

Miknr Nagy-Ránya meg Asszony])alaka nevű falu volt, egy er. 
megV4*rle a feleségét .s az kifutott a halárra. Ott sirdogáU-síi*dogált 
Hüer trsak megjelenik előtte egy kis veres nadi'águ. hosszú 
emt>er s integel neki Revifizi a sziklák közé, ott hirtelen eltűnik 
szegény asszony nem tud kitalálni. Ezalatt a meg3zep|>ent térj 
emberrel keresésf^re indul. Mikor megtalálják, látják, hogy az a hely'] 
arany tartalmú. Itt keletkezelt a kereszlliegyi bánya 

Hog^' a tálrabeli Viragoakeii (Rlutneugarten) gazdája bányaréit? 
nem általában valami hegyi szellem, azt mutatja, hogy a l>ányarémj 
igénybe szokta venni a földi ember szolgálatál is. Egy pásztor jiiha 
Virágoskert mellolt hajtva el. a Oildön egy gereblyét laláll s n • 
vitte. Mikor megiiil a Virágoskert közelébe éil. találkozik n bány;i' 
a ki rákiáll: «Hová tetted a gereblyémet?* A pásztor gondolta: 
dent lud az fire« * hanem azért azt mondta: .Mi közöm nekem a ge 
lyébez?" 'Hát azl hiszed, nem tudom, hogy otthon a padlá&ra lelt 
Krwii. hozd el. k'ülönl>en megemlegeted!* A pásztor megijedi s vii 
víUe a gereblyét, de a bányarém azt mondta: <Nem addig a! 
tésül most hozd el a Hadat : egy évig nálam fog szolgálni. T)e 6lt 
mert külonlien életeddel játszol !» A fin beállt a szolgálatba. KÖB 
dolga volt, csak a kertel kellett locsolgatnia. Kilelvén az idcáe, a 
rém egy zsák aranyat adott bérül, de meghagyta, hogy hazáig kf 
bonl.sa. Nem (udla niegúllani. Kiboulja a z-sakot s lálja, hogy 
toborral van tele. Csúnyául szidja magában a bányaremet s kidob 
sok haszontalan tobort. Otthon elpanaszolta, hogyan lözle öl le a bánVi 
rém Ekkor érzi, hogy egy tohor még a zsjikban maradi, kivessn s i 
gesen az asztalra teszi ; hát mindjárt fényes aranynyá vált 
futottak Ws.sza, hogy elhozzák a ti'tbhit is, de már hűlt helyét 
(Philipp. Sagen aus der Kar|>athenweit). 

.H48 




ég inkibb tneghDnleti a lM\nyaröm u kapzsi emberekel. Tom- 
Honiva horá*-lían a l)án5'arem napkfíUekor fűszálat, lombot, 
aranynral von be ga;!iÍagon. csak ne bolygassák a hegy titkait. 
1 nem elégedlek meg: elÖbb magas fenyvpk üUetésével akarlak 
aranyleniezl lelfogni. aztán a lill6 rfzrt ellenére a mélybe Ástak, De 
alaiil (if^ni tnlaltak aranyat í^ a^ arajívlcmezek lerakodása id megszűnt. 
A sztmczenai sziklakapu •-t>an a boldog iQu gnómpár tioldogsitga az 
vidékre ki.-^zivú.rog: kalilr^zt, Cúvei hozott a hant aranynyá vAlt ü 
kÖ a lieKyl>en; ágon-bo^on méz ^ ol^j c^peKett. Az áldás méíi 
ibb lett mikor a jjnnmkirálynö Tmt szült. De mikor a vords vitéz a 
l ebísiihil.ia á a kis gyereket elrabolja, kílor a nngy küzdelem a 
nok fe a vürös vitéz közt. Vogre is győz a vöríis viléz. A gnóm- 
y iníts vidékre költüzik s a helyről minden áldás eltűnt. 

A kórmöcsíi Omláson (Sturzi levÖ C.sengÖakna (Klingen-schacht) 

rég beumlült bánya, A bagyomány szerint egy nap IfiO munkás 

,ll te a bányába, bog)' ott napi munkiiját végezze. A mint azonban 

Ihoz érlek s mimkához fogtak, egy tompa hang oda kiált: menjetek 

Mta, rotort kölDnlíCn mindnyájan idevesztek! Mivel azonban a bányászok 

lová)>b dolgozlak, a liang még eg^'szer iü?métlé az előbbi !~zavakat. 

bányúSLZok erre meghökkentek s vissza akartak térni. De a felvigyázó 

■' CTsak tréfának tartván, kcny.szen telte ökel az ottmaradásra. 

^••. • iíi veres rnlirt.'í kis ember jelent meg s harmad.szor i.s intvén 

a vti^Hzamenelelre, eltűnt. Mi^nekübií akartak, de már késö volt. 

len oldalról nagy ropogás ballaUzotl. a hegy he.szakadl, maga alá 

1%-én a 16<J Itányászl. A gy^irsan beloliiló víz azonban ciíy bányászt 

lOsoii, ki a szabad levegőn magához lérl. Ka Iwszélte el az CRészet. 

scsüipeken úgy folyt a vér, mini a viz. 

Itt a iiányarém jóindidaUi ligyelmezletö. ki a bányászokat meg 

írja menieni a veszedelemtől. De van ez elbeszélésnek egy vállozala. 

y mint büntetőt tünteti fel. 20<)-3()0 év előtt roppant sok volt a 

fákban az arany. Ezért a bányabirtokosok ogy napon összeállottafc 

,11 banyában aranygolyókkal tekéztek. Azonban ezt nemsokára meg- 

!Ak s más játékról gondolk<.(ztak. Szombat volt a éjfél elmúlt. A bá- 

inár csak azért is mng kellett volna .szüntetni a munkál, mert 

■ ,ik a vasárnapban. De az urak csiík folylnllák játékukat s 

'IgoztaUák munkásaikat. Xem.sokara e^y kis eml)erke jelent 

léfdig érő szakállal s intette az unikat, hogy hagyjanak fel a játékkal. 

azok nem hatoltak a beszédre s elöhivlak egy ott levő t-sille-loló 

nyL Három aranygolyót ígértek neki. ha ezért fial eladja. Az rá 

L&£ ftlikuru« a szegény fiúnak fejét leváglak s azzal kezdtek tekezuL 



DR. VERSENY] GYÖRGY. A BANYARÉMRŐL. 



Erre roppant dörgés támadt a bányában, a sziklák öí^szeomlottak, 
réseken rt>ppant mennyiségű viz zuliogoU be. nioly hírmondónak 
bányászt kimosott, a többi mind otl veszett Ettől togva az arany mía 
inkább kivesz a bányákból, Ugy hogy ma már csak ilt-olt találnak 
keveset 

Eg)' más változat szerint a bánya fölött kuglizó volt. A mint 
nagy ünnepen épen lemptomozás alatt az m*ak ott kugliznak, a gol 
ettüni, mintha csak a fi'tld nyelte volna el. Hiába keresték. Nemsoká 
megjelent a bányai'ém, mondván: SohieU ausl Nem hallgattak rá. 
levágták a fejét s azzal játszódtak. EiTe összeomlott az egész Ii4 
Azóta, ha követ dobnak a mélybe, ugy szól: 8chiebt aius! 

Ez Omirts körül sok ködomb van egy csoportban. Azt tnotidjá 
hogy az elsQlyedt bányászok (^félkor kidugván lejöket a földljöl, 
ördög prédikncziójai hallgatták. Az Isten azért kövé válloztalla ókeL 

Ebhez hasonló esetet beszél el Tompa -Veres palák* t*zrmü reg 
jében. A tolkibrtnyai Kányabegyböl küiuzgó veres vizi-Ől azt mon^ía 
rege. hogy hajdan a begy gyomrában dúsan lizeletl a bányászat. Szm 
baton déltől napestig saját kezére dolgozhatott a bányász : ez volt lu 
bére. Már elhúzták az estéli harangot, de a bányasznép <sak loval 
dolgiizod. Az ör felülről észrevette, iiogy a banya sülyed. de hasztalí 
fígyeliiieztelte rá a munkásokat A bánya beomlott s maga alá temetvi 
a háromszáz mimkíisl, azok véréből foly a patak. S folyni fog, mig 
idö, mely a bányarémnél írva van, betelik. Addig hiában kutatnak, 
ha majd megenyhtll a szellem haragja, újra gazdag bánya nyílik 
Kányahegyben, mint hajdan. 

ügy latszik, a bányarém haragszik, ha Jótétemenyeit elbeszéli 
Búcsúmban két bányász dolgozott egv' vájat-végben, felváltva, o»ert 
hely oly szűk volt hogy egy.szerre raak egy férhetett el binme. ErvüB 
jó ember volt a másik gonosz. Mikor a j6 bányász ment tie, a hányi 
rém megnyitotta mindenfelől az aranyereket, a rossz elől pedig elzárt 
Kzert amaz folyvást gazdagodott De a bányarém megtiltotta, hogj'en 
viitakinek szódon, legyen az akár a saját felesége. De a felesége hazsart 
asszony volt. s addig faggatta az unit a fniju az mindent kivullott ftSki 
másnap a biinyába ment, a bányarém addig líikiiiistH firyik faltóí 
másikig, hogy megörült belé. 

Arra is van adat, hogy a bányarémre lehet kenyszeritöleg hot 
Szepes- Remetén van egy Stadujka ne\ü hegy, mely ii<*vét egy haso 
nevii leánytol vette. Ez teljéit fogazatUil jölt a világra s ezért hatali 
volt a bányarémen. 



ww^- 



TRENCSÉNY LAJOS. BABONXK AZ ALFÖLDRŐL. 

A Majláth regéjéből (A sóbányák) pedig az tűnik ki, hogy ha a 
nal első sugara a földön alvó bányarémre süt, szerencsétlenséget hoz 
elveszti minden hatalmát s alá van vetve az emberi élet minden 
ának. veszedelmének, míg csak ismét a mélybe nem száll. 

Hogy minő baráti összeköttetései vannak, arról keveset tudok. 
jlátbnál van szó róla, hogy a rónaszéki sókirálynak van egy agg tudós 
i bará^a, ki neki lekötelezettje. Ugyanő beszél egy a gnónikirály bir- 
:ábaxi levő csodaszerről is, ha t. i. ez nem a közlő inventiója. Mikor 
t lélek először vall egymásnak szerelmet, a föld körültük két virágot 
Tel; lélekvirágnak híjják. Ezzel a megfogant szerelmet örökre meg 
let kötni. Neki két ily virága van : egyik az övé, a másik korán eltűnt 
yesének hagyománya. Ha egyik virágot a szerető leány kebléhez 
OD^a. mire szive hetet dobban, a virág elhamvad. A hamut kedvese 
anére hintve, az felébred a varázsálomból. De aztán a lány csak 
lig élhet, míg az íQu szereti. 



Ezek azok, a miket eddig a bányarémről ös^zegy^jtenem sikerült. 
táo akadnak, kik olvasták s nem engedik elkallódni a még feltalálható 
ltokat, hanem illetékes kezekbe juttatva, megmentik a tudománynak. 



Babonák az alföldről. 

Közli : TretíC^ény Lajos, 
l 

A tehenek megrontása. 

Szeni-Györgynap éjszakáján tégy sót egy zacskóba és ásd el a 

«sztúton, mely marhajárásba esik. Mikor a csorda elhaladt fíVlötte. 

I ki ^g^^ hogy senki meg ne lássa, mert különben ehnegy a haszna. 

ilyen sóból légy minden nap egy kicsit a tehenek abrakába, akkor 

ik annyi tejet adnak, a mennyit akarsz és nem viszi el a 

ikL 

* 

• Szerencsés jó napot kívánok, nemzetes asszonyom 1-^ 
«Jó napot. Sári, no, mi a baj? 

• Egy kis tejér' ji'íítem volna, instálom alássan, ha kaphatnék.' 

3Í5 



TRENCSÉNY LAJOS. 



<Nem adhatok most, lelkem, nem adott a tehén az este; azok a 
kötni való bojtárok bizonyosan megfejték azt a jámbor állatot*. 

«Nem az annak az oka, kérem alássan. Eí vitte a tejét valaki 
annak a tehénnek*. 

<E1 ám; meg is ette azóta. Most már üthetem a nyomát !> 

'Nem ugy értem én azt, instálom, hanem hogy megrontotta. De 
meg lehet azt tudni, hogy ki volt az az égetni való s majd visszahozza 
a tejet is>. 

* Vájjon ?» 

*De úgy áml El is mondom : mit kell tenni: próbálja meg kigyel- 
med, bizonyosan használ. Mikor a tehén hazajön este a csordáról a 
gazdasszony a kapuban várja egy nyirfaseprővel. Akkor hirtelen leveti 
az ingalját, ráteríti a tehénre s elkezdi püíf')lni a seprővel, míg a tehto 
mindenét le nem adja, a mi benne van. Most leveti a bal lábáról a 
csizmát, hogy a tehén abba rakódjék, és aztán felköti a kéménybe a 
füstre. Annak, a ki a tejet elvitte. en*e bizonyosan elÖ kell jÖnni.> 

^Hát aztán nem sajnálják azt a szegény állatot?* 

•Nem annak fáj az, instálom, hanem annak, a ki elvitte a tejel. 
Az bizonyosan megbetegszik töle.» : 

'Nem lehet az, te Sárii* ■ 

'Tessék elhinni, nemzetes asszon vom 1 Magamról tudom. Tetszeítí 
ismerni a vén Baraknét V Ott lakott a f'zigányzúgon. Egy meszely tqéÉ 
kért tőlem, mikor az én i'iskám még megvolt, hogy majd megadja at 
árát. De nem akarta megadni, még a csupromat is eltörte. Mikor meg- 
kértem tőle a csupt)rnak, meg a tejnek az árát. azzal csúfolt meg. hog| 
elvitte a tehenemnek a tejéi. Mondom a Bodó .lulis nénémnek, hogy nem 
ád tejet a Virág. Mindjárt tudta, hogy mi a baj. Megtettük a tehénnek 
a mint mondtam és másnap líaraknc olyan rosszul lett. hogy meg sá 
birt mozdulni. Tudtam, hoííy estére eljön, rá akartam lesni, azért oái 
fekiidtem a verécze mellé*. 

'És nem jótt el, úgy-e?* 
De ott volt. mert belepocsékolt az üstömbe, mikor elaludtam*. ' 

'Hisz' azt a macska is tehette*. 

'Xeem — a líarakné volt bizonyosan. Hanem másnap már leífl 
a rossz szándékáról és annyi tejet adott a Virág, hogy nem lelta 
helyét >. 

<H:it aztiin, te Sári. elhiszed az ilyen ostobaságokat ? ^ 
Instálom alássan, nemzetes asszonyom, nem bolondság ez. Tla 
tűni úgy van, a mint elniondtan^. Hiszen tes.^ék csak megkérdezni 
öreg Dauíísi Rákli<'i nénémlöl. ha nekem nem hiszi kigyelmed. Ü t 



BABONÁK AZ ALFÓI.imoL. 



Riji' ülóUe a tehenet, hál me^yelent ám az. a ki a tojói olvilír, t'jjy 
;ele macska képiben. Váltig! ii^íraU a szeme kö/.é, az nicií íiadazott 
•> a seprővel, de nem tudta elérni soha sem. K^^yszer esziln^jut. liojív 
ít^kele macskát csak i)al kezzc! leliet megütni, s mikor íVliíjzrotl a kcri- 
i?re. hozzáííssapotl balkézzel : a macska leesett a kei'itésen túl rs akkorát 
ülTt'nl. mintha egy iíkríU ütöttek volna U'. Akkorra már l>izi)nyosan 
lesint átváltozott emberré. A szomszédja ki is jiHI az udvarra, hogy mi 
'öllent akkorát, talán valami eset történt V niymi itíaz ez. kérem alássan, 
nlnlhoycy itt vagyok >. 

Nin<is is az a szent, a ki Sáriék (éjél»öl ki tudja verni. hogy. ha 
a tehén nem ad tejet, atmak más fika is lehessen, mint hosy valaki 
•elvitli.'-. Akárhány ember védekezik a megrontá-: ellen, az elnumdntt 
míVion, hár tagadja, mert méK is széiívenli magát. 



-4 váffoff f/f/rrntel'. 

Biz' úgy voll az. kcdvt-s koniainasszony 1 Kz az én kis (áttynm 
méa í^ak néjiv hetes volt. miktír cüvszpr lietr^í letU'in és te kclh-tt Icki'id- 
nőm. A mint- fekszem a nagy hiízlcm, (idütekintrk az aiilakia. hát latum 
áui, hoiív a bábám néz he az ahlak(»n. niyaii c^íunyán l'oi-oiítak a sze- 
mei: én meg nagyon megijedtcin vr^ elkezdtem kiabálni, hogy ker^íessék 
el. Kimegy a (iabri. de nem talált ))tt senkit Jól láttam, hogy ott vnlt. 
iotegetetl is. Annyira féltem, hogy el akartam ftilni. Klhilla a (iabri az 
öreg Haraknét, a ki — tudja. ktHnámasszony - - olyan tudó-í asszony 
Tolt. oszt' azt mondta. Imay ha még egyszer meglátom a hábat. hat 
fogjon a (Iabri u balkozf'be egy pet-senyesiilO*! nyársal V-s diMjöri ki vele 
az altiakon, ne gondoljék az üvegjive], A (Iabri mei;tette es azóta nem 
'Ultam semmi! . 

Hanem másnaj). lelkem, komámasszony, (neiítörtént a nai/y esiida: 
n néíryhetes kis gyermek maL'atól léli'iit a bíjle^oben. l'ram. én l:-tetiem. 
3z én gyermekemet kii^sei-elfek ! Kz vultott iíyermek. nekem ez nem kell. 
■ én ezt meg nem szoptatom I 

líarakné nem szolt síímmit. csak belutiilte a kemenezét. mint mikor 
sütni akarnak. De a szaka.jtókosarakat nem hittam sehol. Mikor a ke- 
iiencze beíjilt, azt mondjak. Imgy menjek ki a konyhába s vigyem a 
*''■'' g>'ermeket. Kiviszem, líarakné oda leszi a sü(ölai)átol. (tszf azt 

*) Pecsenye = sziiluniia. nytTs [n-ix-nye =-- iiy-rs szalonna, süli pecsiPnyc -= 
*iit szalonna, pecsonví-t síitni = szalfnuuit síitni. 

;^+7 



mon(^a, hogy tegyem rá és vessem be a kemenczébe. Én ? Ezt a 
kisgyermeket a tftzhp dobjam? Xem őzért a vilíigórtl Azt n 
Barakné, hogy esak vessem be. nem megy az be a kemencze - 
iigy sem, hanem oltOnik, inert ez az ördög gyermeke s a magami'*! majd 
ledobja helyette a kéményen- Oda is készllell<*k a kémény alá píjirnúkat , 
hngy mf'Z ne üsse magát. Nem akartam én gyilkos lenni, beszaladUira 
a házba s hallotUim a hiüam möRölI egy nagy piifrenésl és gyertnek- 
síriist. Barakné nemsokára egy kis gyermeket liozott utánam, mint^iárl ! 
meí!Ísmorlem, hony ez ax én kedv&s kis liam, kii az ördüj? kitííiei'éll nj 
niugaéval -s most *loÍ)Otl vissza a kéményen. 

Azután is incselkedett egyszer a gonosz, és az én kis pul) 
nagyon beteg lelt. ííarakné mondta meg megint, hogy mit kell te 
Levetettük a lelkemnek a kis inK**''fíkéjél. az apjuk a küszöbre tette i 
ff^sze Tokával összevissza títrie. Hál lelkem, kninámasszony, hartnatlnaj 
meghalt a bábám, oszt' egész leslo kék meg fekete lelt. Az rontotta 
az én gyermekemet és fiabri ütötte agyoru mikor az ingec-skét ver 
fejszi- fokóvni >. 



III. 
Ss^nhnjok {ryöt/tf/Uifia, 

(Ajánlva (^sapodi István dr. úr. voll sxetnorvosom becses Ügyeimébe.) 

*Jó napot kívánok, kedves tanító úvU 
'.Ut napol, /-okéné I- 

•J^j! csnda, hogy meg nem süketül kigyelmed ebl)en a nagy 
mában, ennyi sok rossz fattyú kí)zött>. 

• Bizony van ezekkel baj elé[!». 

• .Mondja az én fierzim*) hogy kigyelraednek a szeme Iáj: 
mi lehel a bajnV 

• Híz' én azi nem tudnám megmondani. Witís. a mint iaija. azií 
nem igen látok már vele-. 

'Mondok én kigyclmodnek egy jó orvosságot Az én tit-amnnk l» 
fiyt mind a két szome tavaly: gyrtKyítolla az ftivg doktor úris, deneni' 
használt annak a patika. Az í'ireg ileréné komámasszony egy kis ülteintj 
való paszutyért volt minálunk, oszt' kérdi, hogy mi baja a komának ?| 
A szeme fáj — mondok — oszt' csak nem tud inoggyAgyulni. Miért ii&tti\ 
szóllak nekem flöbb, aszongya. már rég nem volna semmi bf\i. tde Ii»ll' 
ga-Hsék c-sak, komáin. Men.iék el napfeljötte elölt a iiarmadik szomszédti*! 



-vi fAr> ittrt van. t>s/.t' nierilsék t>al kézzel egr veder vizet. KbhÖl 

öiilsítn vÍSí.za u kütfm egy-eí(y kii-sil. osjl' foHuljOk nupfel- 

és tnussu ruef! i^>l a szemeit és a k^pit. rJe uffv. hog^" a tíz b 

hull.iok viflsKa. Mikor mojjmosdritt. öntse ki n vizet n voHépbÖl. 

czpL a bal vftllíln ken^szliil. n;i|ileint'nl l'ole. si»ir se Hg lí>ljl>é a 

f az uram. ludju kigyelmed. »•■* liála té(?Vfn az ^n inennybi?!! 

...A. meggyógyult a »zenio. Azhin. lurlja kigyelnicd. volt u kesce 

akkora tály<}g, mint egy makk. Hat mikor mo.^oKulta a sze- 

ai meg a kezét i9. harmadnapra tem<^nt a látyo^ a kezirö). mintha 

MUtk Totna Mt^fl attul k jó volt*. 

• Biz' az naxy szfíreiwse vnh*. 

-JiŰ* tu*lja ki^ydniCKl az l^ten minden riilie-raha rt^ndelt ürvos- 
H. fen iá hogyan jártam méjLÍ Iftánykoi-onilMin ? Nekom nie« mind a 
H szefi'iem — követem — tele volt asipaval. tiy6gyltoltak núndeníélé- 
vhL 9emmi f*em hasznalL Édes apám azt mondta : kedves lúnyotn. ha a 
-/>enieid mt-KírvógyuIna.*) hát nem sajnálnám akár a ket első i'ikrömet. 
okAi a kéX liálulsút. 

No hát íérhe mentem ay^rt, oszt' mikor a fahajat eladtuk, azl 

[-mondja a varga t Milyen ráunva a kigyelmeii szemei,*) pedig de kicsi 

ak az MiTo^-ífiíía ! Uehoary kicsi, dehnyv kicsi! — mondok. Knrizsollák 

már mindennel, de semmi sem hiisznüll IViluilja meg mi-g kÍKvel- 

» mii én mondok, aszoni^ya. Van szölleje kigyeltneteknek V Van — 

ndok. No. hát menjek ki jíazd'uram a szölííhe, a ki még r»ines meR- 

rc, oszt* kerejí.sek ki e^y .szál lelje.s vtíss/öl és az első szemnél 

rftgja meg Ha nem jí'tn helöli- .semmi, menjek lováhh és keressék 

iKiJik;!!. Azt is vágja meg. A vesszöliöl viz jfín ki, olyan tiszta, mint . . . 

ttufti a tiszta víz. Kössék alá ejzy kis üvegei és hajivja ott 24- óraiu. 

Az2al íi vízzel kenje lm a szemeit a meggyógyul. Hiszen kímnyö az 

nrjikiiak — mondok — kiknek a zsehében az óra, de az ilyen bultjj 

t"ínií/i honnan tui^jn me^: mikor lelik le a 21 óra? Nézze kiííyelmed 

- ftí^onxyu — ileli haiangszókor kö.s-se oda az íivi.-get és hagyja otl 

Lp déli harangozásig. Megfiroháltuk. halija kíKvelmed. és harmad 

nem lelt a szemeimnek seinioi haja. Odajött Torzsás Halog .luUs 

ni, a ki mar sem egeU .se fiddet nem látott, oll rimánkodolt, hogy. 

Isteni ismerek, adjak nekí egy kicsit az orvosságomhól. Adtam neki; 

*Ö iá ine)/gyóffyii|l. 

Mást meg az a Czihere Miklós hogyan járt, ni! Az öreg kérónak 

*i lg)* mondják. 



I 

4 



CSÉPLŐ JftZSEF SOMOGYI KANÁSZ-BOJTÍ.R FARArtVÁNYAI. 



a (ia, a ki harangozó íb volt az ócska templomban. Annak meg Tarkas- 
hályog volt a szemén ea napfrljíHt pIöU niep naplement után nem látott 
ejív cseppet ae. Maga beszélte. Kommentiallak annak is inimlenl. Vell a 
kézibe egy szitát, oszt kiment a keresztútra. mikor jött haza a csorda. 
A szitál a képe elé vette s azon nézett kere-sztül a marhák Celíí lli'itra 
rnrdnlni — aszongya — nem szabad, metímozdiilni som, még ha neki 
menne is a marha. Mikor a csorda elhaladt. Mikii megíoi-dult és nézett 
a marhák után, míg csak egyet is látott Nem használt semmit. 

Akkor Hzl koinmendálla neki vtdaki. hogy menjek el a mészár- 
székbe, oszt' kérjók egy darai) májjal . . . Isten nevében. Megköszönni nem 
.szabad, mert nem ha.sznál A má,)at messe el két fele. kösse a szeinire 
naplement nlán. oszt' hagyja rajt' egész éjjel. Haioalban keljék leL vegye 
le a szemiröl a m^jat, tegye serpenyőbe, öntsék rá egy ki.-* vizel, főzze 
meg, oszt télét a(ija a kulviUiak, felét egye meg maga. Aztán még nap- 
feljötte eiött menjek ki a tóhoz, mossa meg jól a szemit s jöjjön haza. 
Sem menet, se jövet ne sznljék senkinek, ne i.s köszönjék. vJ^ak nézzék 
igényest elÖre. Otthon mossa a .'^zemil a májnak a levével egész nap, 
ha marad, másnap is. 

Ettől gyógynll meg Mikiinek a szeme s most már ninc-?en semmi 
baja — kigyelraednok is ha.^ználna — jó szívvel komraendálom-. 

'Kiíszöíiöm, Zekéné. de én már csak felmegyek Budapeílre» mn,íd 
meggyógyítannk ott>. 

• Adja Isten, keilve-s tanító ür. de én tudom, hogy meggyógyUiuí 
kigyelmedel az is, a mit mondtam. Ha a doktorok azt tudnák, azok i 
avval gyógyítanának-. 

Hát el is mondom én mindezt az én volt jk orvosomnak. Tej 
velők proltát tenni. Hátba az •inlis»-t meg a -cei-atitis punctata<-l mi 
lehetne gyógyítani a Zekéné reczeptjeível is! Hanem hogy hol leb^ 
találni Budapesten tbldkutat, mely nincsen téglilval kirakva, és hogy 
mészárosok adnak e májat . .. Isten neveben. azt nu'tr nem tudom. 

H.-Hndház. 



Cséplő József somogyi kanász-bojtár faragványai, 

A tavasz elején valaki azt a ssellemes (?) újdonságot eresztette 
meg egy lapban, hogy Hermán Ottói, ki Somogy megyében a mndár-á* 
vonulások tanulmányozása ezéUáhóI időzött, a kaná.szok eJfoglák s háji^'* 
;>zakailál tövig luayirva, eresziették továttb . , > ^ 




C5&PLŰ JÓZSEF fiOMOnVI KANJÍRK-ROJTXr FARAOVA^rVAI. 



A Hiinánti)li ma?yar-indiánusnk sca!p-íáról minden lapunk sietplt 
ludoim'i.'^l venni, az olvasóin i/.íWi.séjíU'n pti^lig .sokan, a kik eleven kanaszl, 
c*ik<">fl méíc nem látlak, elgontiolUík : micsoda vadonok Öá<»mberei közi 
bolyonirhntotl Hímutn Ottii. a kiröI open i\z{ tartják, hoj^y ninrs tiulóR 
ifótik, a ki a wayt/ttr fm^ír s/^ivíU. jobban Ortse naiunál, aki a -Muiívar 
hnláfznt könyve. anyníí(r>'iX]téHévol annyi falni megárt, nnnyi linlász- 
fi mejifordnll » annyit tudna lMi*zélni a magyar pai-anzt, halAsr^ 
iTyM... .idnT vemk'ííí^zertítHéröl Os efnl>(;nsrjílndasiiról. 

Az ji szélnek epesztett ti.^öt-iáda terinészelnscn csak cMtuilva 

Ál, cisinalla peilig valaki egf^szen a maga ■'szakállára egy tlrdélyben 

uerl Itlrtíím't arii' i. mrlyel